7.1 tviteli jellemzk fogalma s brzolsa!

A kondenztor kapacitv reaktancija:

1 1
ZC = =j
j C C
Teht az ramkr jellemzi a rkapcsolt szinuszos jel frekvencijtl
fggenek, ha az ramkr energiatrol elemet (C, L) is tartalmaz.

A kondenztor feszltsgt feszltsg oszt felrsval kaphatjuk

meg:
1
j C 1
UC = U =U
R+
1 1 + j C R
j C
Kpezve a kt feszltsg hnyadost kapjuk:
UC 1
=
U 1 + j C R
Ez lesz a ngyplus feszltsg tviteli fggvnye:
U U
AU ( j ) = C = Ki
U U Be
Mivel az adott ramkr egyetlen energiatrolt tartalmaz, aminek a feszltsg tviteli fggvnye
1
, amirl belthat, hogy a vgpontja egy flkrn fog mozogni a frekvencia fggvnyben.
1 + j C R
1
Egyenram esetn (ha = 0 ) akkor AU ( j0 ) = =1
1 + j0
1
Ha = akkor AU ( j ) = =0
1 + j
A kr harmadik pontjnak meghatrozshoz egy knnyen kiszmthat pontot keressnk
1 1 2
Ha 0 = akkor AU ( j0 ) = = 0 ,5 j0 ,5 = 45
CR 1 + j1 2
A hrom pont alapjn a kr megszerkeszthet.

Az gy kapott brt Nyquist diagramnak nevezzk.

1
Az brzols clszerstse rdekben a fzis s az amplitd jellemzket szt kellene vlasztani. A
leolvass pontossgt kellene nvelni, hogy szles frekvencia tartomnyban lehessen leolvasni az rtkeket
erre a logaritmikus brzols a legclszerbb.

Teht az tviteli fggvny amplitdjnak logaritmust (amplitd karakterisztika) s szgt

(fziskarakterisztika) brzoljuk a frekvencia logaritmusnak a fggvnyben. Ezt az brzolsi mdot
nevezzk BODE diagramnak.

U 2 U 2 e j2 U 2 j( 2 1 )
Az brzoland mennyisg: W = = = e
U 1 U 1 e j1 U 1
U2
Mindkt oldal termszetes alap logaritmust kpezve: ln W = ln + j( 2 1 ) addik.
U1

W [Np ] = ln
U2
A kifejezs a fesz erstst (csillaptst) Nperben adja.
U1
U 22
A teljestmny viszonyokat a kvetkezkkel rhatjuk le: WP [dB ] = 10 lg 2 = 10 lg R2
P
P1 U1
R
2
Ezek alapjn a feszltsg viszony: W [dB] = 10 lg 22 = 20 lg 2
U U
U1 U1
Az amplitd karakterisztika a kt feszltsg arnynak decibelben kifejezett rtkt (erstst) brzolja.
U
W [ dB ] = 20 lg W = 20 lg 2
U1
Az erstsre nzve nhny pldt:
W = 20dB U U2 Csillapts jn ltre, a kimeneten az U 1
lg 2 = 1 = 10 1 = 0 ,1
U1 U1 feszltsg 10%-a jelenik meg.
W = 0 dB U U2 Teljes tvitel jn ltre, a kimenet s a
lg 2 = 0 = 10 0 = 1
U1 U1 bemenet egyforma U 1 = U 2
W = +20dB U U2 Ersts van a kimeneten, a kimeneten az U 1
lg 2 = 1 = 10 1 = 10
U1 U1 feszltsg 10 szerese jelenik meg.
W = +40dB U2 U2 Ersts van a kimeneten, a kimeneten az U 1
lg =2 = 10 2 = 100
U1 U1 feszltsg 100 szorosa jelenik meg.

A logaritmus fggvny tulajdonsgt kihasznlva:

W = W1 W2 W [dB ] = 20 lg W = 20 lg W1 + 20 lg W2 = W1 [dB ] + W2 [dB ]
Teht az egyes rszfeszltsgek kln-kln brzolhatak, s az ered fggvny ezek grafikus
sszegzsvel hatrozhat meg.

2
Elsfok frekvencia-fggvny jelleggrbi:

1
U2 j C 1 1 1
W ( j ) = = = = , ahol ugyancsak 0 =
U1 R + 1 1 + j C R 1 + j CR
j C 0
Amplitd karakterisztika fggvnye (itt csak az abszolt rtk kerl bersra ami a kt komplex komponens
ngyzetsszegnek a gyke):
1

2 2 2
W [dB ] = 20 lg W = 20 lg
1
= 20 lg 1 + = 10 lg 1 +
2 0 0

1 +
0
Az brzolshoz vizsgljuk meg a = 0 s az = eseteket.
2
= 0 esetn W [dB ] = 10 lg 1 + = 10 lg 1 = 0 teht 0 vzszintes lesz.
dB
0 D

2
dB
= esetn W [dB ] 10 lg = 20 lg . Ez pedig 20 meredeksg egyenes egyenlete
0 0 D
lesz. Az egyenes metszspontja a nulla decibeles tengellyel = 0 -nl lesz.

2
( )
W [0 ] = 10 lg 1 + 0 = 10 lg 1 + (1) = 10 lg 2 = 3 ,01dB
0
2

Hatrozza meg a fggvny 3dB-es pontjhoz hzhat rint meredeksgt. Teht a fggvny differencija
az adott pontban:

rdemes bevezetni a x = lg ami alapjn: = 10 x
0 0

3
 dA d 2 d
= 10 lg 1 + =
dx dx
[ ( )]
10 lg 1 + 10 2 x = 10
1
( 1 + 10 ) ln 10
2x
2 10 2 x ln 10
0
dx

dA 10 20 dB
= 20 20
= 10
dx x=0 1 + 10 D
A fziskarakterisztika felrshoz gyktelentssel rjuk fel a fggvnyt:

1 j
1 0 0
W = = amibl a fzis karakterisztika fgv: = arctg = arctg

2
1 0
1+ j
0 1 +
0
Trigonometribl ismeretes, hogy rtke nullhoz tart, ha rtke tart a nullhoz. Illetve 90 -hoz tart,
ha tart a vgtelenhez.
gy meg van a fzis karakterisztika kt asszimttja, mr csak az inflexis pont meghatrozsa van htra.

Amely = 0 esetn szmthat = arctg 0 = arctg 1 = 45 fzis rtk.
0
Meghatrozand az inflexis pontban, az rint meredeksge. Teht a fggvny differencija az adott
pontban:

rdemes ismt bevezetni a x = lg ami alapjn: = 10 x
0 0
d d d
= arctg =
dx dx 0 dx
[ ]
arctg 10 x x=0 =
1
1 + 10 2x
10 x ln 10

d 1 ln 10 rad 180 fok fok

= 10 0 ln 10 = = 1,15 = 1,15 = 65 ,96 66
dx X =0 1 + 10 20
2 D D D

0 ,21
A legnagyobb eltrs a kt sarokpontnl van: = arctg = arctg = 11,8
0 1

4
7.2 brzolja az tviteli jellemzket ha L = 100mH , R = 50 ,200 ,1000 rtk!

rjuk fel az tviteli fggvny ltalnos alakjt!

R
A fezsltsg oszt: U 2 = U 1
R + j L
amibl:
U R 1 1
W ( j ) = 2 = = =
U1 R + j L 1 + j L 1 + j
R 0
R
0 =
L
Amplitd karakterisztika fggvnye (itt csak az abszolt rtk kerl bersra ami a kt komplex komponens
ngyzetsszegnek a gyke):
1

2 2 2
W [dB ] = 20 lg W = 20 lg
1
= 20 lg 1 + = 10 lg 1 +
2 0 0

1 +
0
Az brzolshoz vizsgljuk meg a = 0 s az = eseteket.
2
= 0 esetn W [dB ] = 10 lg 1 + = 10 lg 1 = 0 teht 0 vzszintes lesz.
dB
0 D

2
dB
= esetn W [dB ] 10 lg = 20 lg . Ez pedig 20 meredeksg egyenes egyenlete
0 0 D
lesz. Az egyenes metszspontja a nulla decibeles tengellyel = 0 -nl lesz.
R 50 rad R 200 rad 1000 rad
01 = 1 = 3
= 500 , 02 = 2 = = 2000 , 03 = = 10 4
L 100 10 H s L 0 ,1H s 0 ,1H s

5

A fziskarakterisztika fggvnye: = arctg
0
Trigonometribl ismeretes, hogy rtke nullhoz tart, ha rtke tart a nullhoz. Illetve 90 -hoz tart,
ha tart a vgtelenhez.
gy meg van a fzis karakterisztika kt asszimttja, mr csak az inflexis pont meghatrozsa van htra.

Amely = 0 esetn szmthat = arctg 0 = arctg 1 = 45 fzis rtk.
0
Meghatrozand az inflexis pontban, az rint meredeksge. Teht a fggvny differencija az adott
pontban:

rdemes ismt bevezetni a x = lg ami alapjn: = 10 x
0 0
d d d
= arctg =
dx dx 0 dx
[
arctg 10 x ]x =0 =
1
1 + 10 2x
10 x ln 10

d 1 ln 10 rad fok
= 20
10 0 ln 10 = = 1,15 = 66
dx x =0 1 + 10 2 D D

0 ,21
A legnagyobb eltrs a kt sarokpontnl van: = arctg = arctg = 11,8
0 1

= arctg = arctg 4 ,65 = 77 ,86 teht az eltrs = 90 77 ,86 = 12 ,13
0

6
sszetett hlzatok vizsglata is visszavezethet egyszer elemekre val bontssal, tbb egyszerbb
alapelem sszegre. Nzznk nhny alapfggvnyt:

W ( j ) = A tpus fggvny amplitd karakterisztikja: K [dB ] = 20 lg A = lland teht a teljes

tartomnyban egy nulla meredeksg egyenes (egy vzszintes), a fzisszg rtke 0 s lland (nincs
fzistols).

W ( j ) = j tpus fggvny amplitd karakterisztikja: W [dB ] = 20 lg teht a teljes
0 0
dB
tartomnyban + 20 meredeksg egyenes, amely az = 0 pontokban metszi a 0dB tengelyt, mg a
D
fzisszg rtke + 90 s lland.

tpus fggvny amplitd karakterisztikja: W [dB ] = 20 lg
1
W ( j ) = teht a teljes

j 0
0
dB
tartomnyban 20 meredeksg egyenes, amely az = 0 pontokban metszi a 0dB tengelyt, mg a
D
fzisszg rtke 90 s lland
dB
W ( j ) = 1 + j tpus fggvny amplitd karakterisztikja: = 0 esetn 0 vzszintes lesz.
0 D
dB
= esetn pedig + 20 meredeksg egyenes, trspontja 0 -nl lesz.
D
fok
A fzisszg rtke 0 -nl 66 -os.
D
1 dB
W ( j ) = tpus fggvny amplitd karakterisztikja: = 0 esetn 0 vzszintes lesz.
D
1+ j
0
dB
= esetn pedig 20 meredeksg egyenes, trspontja 0 -nl lesz.
D
fok
A fzisszg rtke 0 -nl 66 -os.
D

7
8
7.3 brzolja az tviteli jellemzket, ha L = 18mH , R = 90 rtk!

rjuk fel az tviteli fggvny ltalnos alakjt!

j L
A fezsltsg oszt: U 2 = U 1 amibl:
R + j L
L
j
U2 j L
W ( j ) = = = R
U1 R + j L 1 + j L
R

Mivel az adott ramkr egyetlen energiatrolt tartalmaz, aminek a

L
j
feszltsg tviteli fggvnye R , amirl belthat, hogy a vgpontja egy flkrn fog mozogni a
L
1 + j
R
frekvencia fggvnyben.
L
j 0
Egyenram esetn (ha = 0 ) akkor W ( 0 ) = R =0
L
1 + j 0
R
L
j
Ha = akkor W ( ) = R =1
L
1+ j
R
A kr harmadik pontjnak meghatrozshoz egy knnyen kiszmthat pontot keressnk
R L
j
R
Ha 0 = akkor W ( 0 ) = L R = j 1 j = 1 + j = 0 ,5 + j0 ,5 = 2 45
L R L 1+ j 1 j 2 2
1+ j
L R
A hrom pont alapjn a kr megszerkeszthet.

Az gy kapott brt Nyquist diagramnak nevezzk.

9
 R 90 rad
A sarok (trsi) krfrekvencia: 0 = = = 5000
L 0 ,018 H s
A Bode diagrammot amplitd s fzis karakterisztika fggvnyt (itt csak az abszolt rtk kerl bersra
ami a kt komplex komponens ngyzetsszegnek a gyke):
L
2
L L
W [dB] = 20 lg W = 20 lg R = 20 lg 20 lg 1 + = A1 ( ) + A2 ( ) Mindkt
L
2
R R
1 +
R
grbt a lg( ) fggvnyben brzoljuk. (A vzszintes tengely lg beoszts.) A logaritmus vtel miatt a
szorzatbl sszeg lesz, gy mind a fzis mind a amplitd jelleggrbket tnyeznknt brzolhatjuk, majd
sszegezzk.
Az els tnyez A1 ( ) :
L L
W1 ( ) = 20 lg = 20 lg + 20 lg ebbl az alakbl jl lthat, hogy y = m x + b egyenes
R R
dB
egyenlete. Amelynek az irnytangense m = +20 . A vzszintes tengelyt akkor metszi, ha W1 ( ) = 0 .
D
R krad
Teht lg ( ) = lg ez pedig akkor igaz, ha = = 5
L
vagyis a sarok (trsi) krfrekvencinl.
R L s

Az msodik tnyez W2 ( ) :
Ezt trtvonalas kzeltssel tudjuk felrajzolni:
L
Els kzelts, ha: << 1 , W2' ( ) = 20 lg (1) = 0
R
L
Msodik kzelts, ha: >> 1 , A2'' ( ) = 20 lg ( ) 20 lg . Ebbl az alakbl jl lthat, hogy ez is
L
R R
dB
egy ( y = m x + b ) egyenes egyenlete. Amelynek az irnytangense m = 20 . A vzszintes tengelyt
D
R krad
szintn az = = 5 vagyis a sarok (trsi) krfrekvencinl.
L s

Ezen kzeltst alkalmazva tudnunk kell, hogy a legnagyobb eltrs a sarok krfrekvencinl lesz, amelynek
R
az rtke: 0 =
L

10
 R L

1
W (0 ) = 20 lg L R 1 1
= 20 lg = 20 lg 1 + 20 lg 2 2 = 20 lg 2 = 3dB
R L
2
2 2
1+
L R
Im[W ( j )]
A fziskarakterisztika fggvnye: ( ) = arctg
Re[W ( j )]
L
j j
U 0 1
W ( j ) = 2 = R
= = j
U 1 1 + j L 1 + j 0 1 + j
R 0 0

A szorzat els tnyezjt vizsglva, amely W ( j ) = j , ahol a fzis rtk a + j -s tag miatt + 90 lesz.
0

A szorzat msodik tnyezje esetn: = arctg Trigonometribl ismeretes, hogy rtke nullhoz
0
tart, ha rtke tart a nullhoz. Illetve 90 -hoz tart, ha tart a vgtelenhez.
gy meg van a fzis karakterisztika kt asszimttja, mr csak az inflexis pont meghatrozsa van htra.

Amely = 0 esetn szmthat = arctg 0 = arctg 1 = 45 fzis rtk.
0
Meghatrozand az inflexis pontban, az rint meredeksge. Teht a fggvny differencija az adott
pontban:

rdemes ismt bevezetni a x = lg ami alapjn: = 10 x
0 0
d d d
= arctg =
dx dx 0 dx
[ ]
arctg 10 x x=0 =
1
1 + 10 2x
10 x ln 10

d 1 ln 10 rad fok
= 20
10 0 ln 10 = = 1,15 = 66
dx x =0 1 + 10 2 D D
A legnagyobb eltrs a kt sarokpontnl van. Az egyik: = 0 ,21 0
0 ,21
Itt a pontos rtk: = arctg = arctg = 11,8 s a msik esetben: = 4 ,65 0
0 1

Ahol = arctg = arctg 4 ,65 = 77 ,86 teht az eltrs = 90 77 ,86 = 12 ,13
0

11
7.4 Hatrozza meg az brn megadott ngyplus BODE diagramjt trtvonalas kzeltssel, ha az
elemek rtkei: C = 100nF , R = 5k ! Mekkora frekvencij jelet kapcsolunk a ktpluspr
bemenetre, ha U 1 = 20V esetn U 2 = 5V mrhet a kimeneten?

rjuk fel az tviteli fggvny ltalnos alakjt!

R
A fezsltsg oszt: U 2 = U 1 amibl:
1
R+
j C
1 1 rad
0 = = = 2000
C R 100 10 9 As 5 10 3 V s
V A

j
U R j C R 0 1
W ( j ) = 2 = = = = j = A1 A2
U1 R + 1 1 + j C R 1 + j 0 1 + j
j C 0 0
Az els tnyez A1 ( ) :
A1 ( ) = 20 lg ( C R ) = 20 lg + 20 lg C R ebbl az alakbl jl lthat, hogy y = m x + b egyenes
dB
egyenlete. Amelynek az irnytangense m = +20 . A vzszintes tengelyt akkor metszi, ha W1 ( ) = 0 .
D
1 krad
Teht lg ( ) = lg C R ez pedig akkor igaz, ha = =2 vagyis a sarok (trsi) krfrekvencinl.
CR s

Az msodik tnyez W2 ( ) :
Ezt trtvonalas kzeltssel tudjuk felrajzolni:
Els kzelts, ha: C R << 1 , W2' ( ) = 20 lg (1) = 0

12
 L
Msodik kzelts, ha: C R >> 1 , W2'' ( ) = 20 lg ( ) 20 lg . Ebbl az alakbl jl lthat, hogy ez
R
dB
is egy ( y = m x + b ) egyenes egyenlete. Amelynek az irnytangense m = 20 . A vzszintes tengelyt
D
1 krad
szintn az = =2 vagyis a sarok (trsi) krfrekvencinl.
CR s

Ezen kzeltst alkalmazva tudnunk kell, hogy a legnagyobb eltrs a sarok krfrekvencinl lesz, amelynek
1
az rtke: 0 =
CR
Im[A ( j )]
A fziskarakterisztika fggvnye: ( ) = arctg
Re[A( j )]

j
U R j C R 0 1
W ( j ) = 2 = = = = j = A1 A2
U1 R + 1 1 + j C R 1 + j 0 1 + j
j C 0 0

A szorzat els tnyezjt vizsglva, amely W ( j ) = j , ahol a fzis rtk a + j -s tag miatt + 90 lesz.
0

A szorzat msodik tnyezje esetn: = arctg Trigonometribl ismeretes, hogy rtke nullhoz
0
tart, ha rtke tart a nullhoz. Illetve 90 -hoz tart, ha tart a vgtelenhez.
gy meg van a fzis karakterisztika kt asszimttja, mr csak az inflexis pont meghatrozsa van htra.

Amely = 0 esetn szmthat = arctg 0 = arctg 1 = 45 fzis rtk.
0
Meghatrozand az inflexis pontban, az rint meredeksge. Teht a fggvny differencija az adott
pontban:

rdemes ismt bevezetni a x = lg ami alapjn: = 10 x
0 0
d d d
= arctg =
dx dx 0 dx
[ ]
arctg 10 x x=0 =
1
1 + 10 2 x
10 x ln 10

d 1 ln 10 rad fok
= 20
10 0 ln 10 = = 1,15 = 66
dx x =0 1 + 10 2 D D
A legnagyobb eltrs a kt sarokpontnl van. Az egyik: = 0 ,21 0

13
 0 ,21
Itt a pontos rtk: = arctg = arctg = 11,8 s a msik esetben: = 4 ,65 0
0 1

Ahol = arctg = arctg 4 ,65 = 77 ,86 teht az eltrs = 90 77 ,86 = 12 ,13
0

A feladatban szerepl rkapcsolt frekvencia a kvetkez kpen hatrozhat meg:

= 20 lg (0 ,25 ) = 12dB
5V
Az U 1 s U 2 feszltsgek ismeretben a csillapts: A = 20 lg
20V
rad
Az elz bra alapjn knnyen leolvashat hogy 12dB -es csillapts = 500 esetn lp fel. A
s
500
krdses frekvencia a krfrekvencia alapjn: f = = Hz = 79 ,6 Hz .
2 2
Az ilyen tulajdonsg szrt fell tereszt (alulvg) szrnek nevezzk.

14
7.5 Hatrozza meg az brn lthat ngyplus BODE diagramjt! C = 100F , R1 = 20 ,
R2 = 20 , R3 = 90 . Rajzolja meg az tviteli fggvny pontos menett. Hatrozza meg a
fzisdiagram menett!

rjuk fel az tviteli fggvny ltalnos alakjt!

Ktszeres fezsltsg osztt felrva:
1
U Zp j C
W ( j ) = 2 =
U 1 Z p + R1 R + 1
j C
3

Elsknt a Z p rtkt hatrozzuk meg:

1 1
R2 R3 + R2 R3 + R2
j C j C j C R2 R3 + R2
Zp = = =
R2 + R3 +
1
R2 + R3 +
1 j C R2 + j C R3 + 1
j C j C
R ( 1 + j C R3 )
Zp = 2
1 + j C ( R2 + R3 )
Vissza helyettestve az eredeti sszefggsbe, a trtet gy alaktsuk t, hogy polinomokat kapjunk (ne
legyen emeletes trt).
Elsknt szoroznunk kell a trt szmlljt s nevezjt ( 1 + j C ( R2 + R3 ) ) rtkkel.
R2 ( 1 + j C R3 ) 1
1 + j C ( R2 + R3 ) j C
W ( j ) =
R ( 1 + j C R3 ) 1
R1 + 2 R3 +
1 + j C ( R2 + R3 ) j C
R2 ( 1 + j C R3 ) 1
W =
R1 ( 1 + j C ( R2 + R3 ) + R2 ( 1 + j C R3 ) 1 + R3 j C
A trtet egyszersthetjk ( 1 + j C R3 ) -al:
R2 R2
W = =
R1 + R2 + j C R1 ( R2 + R3 ) + j C R2 R3 R1 + R2 + j C ( R1 ( R2 + R3 ) + R2 R3 )
A nevezbl ( R1 + R2 ) rtkt kiemelve, alapfggvnyek szorzatt kapjuk:
R2 1 1
W = =K
R1 + R2
3 1 + j C R1 ( R2 + R3 ) + R2 R3
1+ j
R +R R1 + R2 0
1
424
1444444412424444
K
44 3
W1

K [dB ] = 20 lg
R2 20
= 20 lg = 6 ,02 dB
R1 + R2 20 + 20 D
1 1 rad
1 = = = 100
R ( R2 + R3 ) R2 R3 6 20 ( 20 + 90 ) 20 90 s
C 1 + 100 10 +
R1 + R2 R1 + R2 20 + 20 20 + 20
100
f1 = = 15 ,91Hz
2

15
16
7.6 Hatrozza meg az brn lthat ngyplus BODE diagramjt! L = 10mH , R1 = 100 ,
R2 = 100 , R3 = 150 . Rajzolja meg az tviteli fggvny pontos menett. Hatrozza meg a
fzisdiagram menett!

rjuk fel az tviteli fggvny ltalnos alakjt!

Ktszeres fezsltsg osztt felrva:
U Zp j L
W ( j ) = 2 =
U 1 Z p + R1 R3 + j L
Elsknt a Z p rtkt hatrozzuk meg:
R2 (R3 + j L ) R2 R3 + j L R2
Zp = =
R2 + R3 + j L R2 + R3 + j L
Vissza helyettestve az eredeti sszefggsbe, a trtet gy alaktsuk t, hogy polinomokat kapjunk (ne
legyen emeletes trt).
Elsknt szoroznunk kell a trtet ( R2 + R3 + j L ) rtkkel.
R2 R3 + j L R2
R2 + R3 + j L j L
W= =
R2 R3 + j L R2 R3 + j L
+ R1
R2 + R3 + j L
R2 R3 + j L R2 j L
=
R1 ( R2 + R3 + j L ) + R2 R3 + j L R2 R3 + j L
Beszorzsokat elvgezve:
R2 R3 + j L R2 j L
W=
R1 R2 + R1 R3 + j L R1 + R2 R3 + j L R2 R3 + j L
Kiemelve ( R3 + j L ) rtket, majd egyszerstve vele:
R2 ( R3 + j L ) j L
W=
R1 R2 + R1 R3 + R2 R3 + j L ( R1 + R2 ) R3 + j L
j L R2
W=
R1 + R2
( R1 R2 + R1 R3 + R2 R3 ) ( 1 + j L )
R1 R2 + R1 R3 + R2 R3
A kapott fggvnyt alapfggvnyek szorzatra kt fle mdon bontva.
1. esetben 2 klnbz trsi frekvencij alapfggvnyt kapunk ezt kell brzolni:
L R2 1
W = j
R1 R2 + R1 R3 + R2 R3 1 + j L R1 + R2
R R2 + R1 R3 + R2 R3
1444442444443
W1
1444441 42 4444443
W2

R1 R2 + R1 R3 + R2 R3 100 100 + 100 150 + 100 150 rad

1 = = 3
= 40000
R2 L 100 10 10 H s
R R + R1 R3 + R2 R3 100 100 + 100 150 + 100 150 rad
2 = 1 2 = 3
= 20000
L ( R1 + R2 ) ( 100 + 100 ) 10 10 H s
2. esetben 1 trsi frekvencit s egy konstanst kapunk s ezeket kell brzolni:
R2 L( R1 + R2 ) 1
W = j
R1 + R2 R1 R2 + R1 R3 + R2 R3 1 + j L( R1 + R2 )
R R2 + R1 R3 + R2 R3
1
424 3 1444 442444443
K W01
144441 44 24444443
W02

17
 R1 R2 + R1 R3 + R2 R3 100 100 + 100 150 + 100 150 rad
0 = = 3
= 20000
L ( R1 + R2 ) ( 100 + 100 ) 10 10 H s
K [dB ] = 20 lg
R2 100
= 20 lg = 6 ,02dB
R1 + R2 100 + 100

A fzis diagram:

rad
A pontos rtk: m = ( 20000 40000 ) = 28284
s

18
7.7 Hatrozza meg az brn lthat ngyplus BODE diagramjt! C1 = 50 nF , C 2 = 200 nF ,
R = 10k Rajzolja meg az tviteli fggvny pontos menett. Hatrozza meg a legnagyobb
fzisszg rtkt! Milyen krfrekvencin lp fel?

rjuk fel az tviteli fggvny ltalnos alakjt!

1
R+
j C2
A fezsltsg oszt: U 2 = U 1 amibl:
1 1
R+ +
j C1 j C2
A trtet gy alaktsuk t, hogy polinomokat kapjunk (ne legyen
emeletes trt).
Elsknt bvtsk a trtet j C 2 .
1
R+
U j C2 1 + j C2 R
W ( j ) = 2 = =
U1 R + 1 1 j C2
+ j C2 R + +1
j C1 j C2 j C1
Ez utn egyszerstsnk j -val s bvtsnk C1 -el.
1 + j C2 R C1 ( 1 + j C 2 R )
W ( j ) = =
C2 C1 + C 2 + j C1 C 2 R
j C2 R + +1
C1
Emeljk ki a szmllbl C1 -et, a nevezbl pedig C1 + C 2 -t.

1+ j
C1 1 + j C2 R 1
W ( j ) = =K = K A1 A2
C1 + C 2 1 + j 1 2 R
C C
1+ j
C1 + C 2 2
gy egy olyan kifejezst kaptunk, amely hrom mr ismert alapfggvny szorzata:

C1 1
K= , A1 = 1 + j , A1 =
C1 + C2 1
1+ j
2
Az brzolshoz meg kell hatroznunk a konstans rtkt, s a trsponti krfrekvencikat.

19
 C1 50 nF
K = 20 lg = 20 lg = 20 lg 0 ,2 = 14 dB
C1 + C2 50 nF + 200nF
1 1 rad
1 = = = 500
C 2 R 100 10 F 10 10
9 3
s
C1 + C2 250 10 9 F rad
2 = = = 2500
C1 C2 R 50 10 F 200 10 F 10 10
9 9 3
s
A fzismenetbe a konstans nem szl bele gy a maradk kt tagot kell csak sszegezni.

Fziseltrs a trsponti krfrekvencik tartomnyban lp fel. Ennek a legnagyobb leolvasott rtke

rad
max = 1000
s
rad
A pontos rtk: max = ( 500 2500 ) = 1118
s
Ehhez a frekvencihoz tartoz fzis rtk pontos rtke:
1000 1000
max = 1 2 = arctg m arctg m = arctg arctg = 63 ,43 21,8 = 41,6
1 2 500 2500

A trtvonalas kzeltssel ennl nhny fokkal nagyobb rtk addik: = 10 x -t ismt berva
0
d ln 10 rad fok
= = 1,15 = 66 .
dx x=0 2 D D
0 ,21 2 2500
max
'
= 66 lg = 66 lg 2 = 66 lg = 66 lg 5 = 46 ,13
0 ,21 1 1 500
A fzisszg pozitv ami annyit jelent, hogy az U 2 siet az U 1 -hez kpest.

20
7.8 Hatrozza meg az brn lthat ngyplus BODE diagramjt! L1 = 20 mH , L2 = 100 mH ,
R1 = 100 , R2 = 20 Rajzolja meg az tviteli fggvny pontos menett. Hatrozza meg a
legnagyobb fzisszg rtkt! Milyen krfrekvencin lp fel?

rjuk fel az tviteli fggvny ltalnos alakjt!

A fezsltsg oszt:
R2 + j L2
U2 = U1 amibl:
R1 + j L1 + R2 + j L2
A trtet gy alaktsuk t, hogy polinomokat kapjunk
(ne legyen emeletes trt).

U2 R2 + j L2 R2 + j L2
W ( j ) = = =
U 1 R1 + j L1 + R2 + j L2 R1 + R2 + j ( L1 + L2 )
Ez utn osztva R2 -vel szmllt s nevezt is.
L
1 + j 2
R2
W ( j ) =
R1 + R2 L + L2
+ j ( 1 )
R2 R2
R + R2
Emeljk ki a nevezbl 1 -t.
R2
L
1 + j 2
R2 R2 L 1
W = = 1 + j 2
R1 + R2 L1 + L2 R2 R1 + R2 R2 L1 + L2
1 + j ( ) 1 + j
R1 + R2
142 4
3 1 42
4 434
R2 R2 R1 + R2 K A1
14424 43
A2

gy egy olyan kifejezst kaptunk, amely hrom mr ismert alapfggvny szorzata:

K [dB ] = 20 lg
R2 20
= 20 lg = 15 ,56 dB
R1 + R2 100 + 20 D
R2 20 rad
1 = = 3
= 200
L2 100 10 H s
R + R2 20 + 100 rad
2 = 1 = 3 3
= 1000
L1 + L2 20 10 H + 100 10 H s

21
 rad
Fziseltrs a trsponti krfrekvencik tartomnyban lp fel. Ennek a legnagyobb rtke max = 400
s
(az bra alapjn leolvasott rtk).
400 400
max = 1 2 = arctg m arctg m = arctg arctg = 63 ,43 21,8 = 41,62
1 2 200 1000
rad
A pontos rtk: max = 200 1000 = 447 ,21 ekkor max = 65 ,89 24 ,08 = 41,81
s

A trtvonalas kzeltssel ennl nhny fokkal nagyobb rtk addik: = 10 x -t ismt berva
0
d ln 10 rad fok
= = 1,15 = 66 .
dx x=0 2 D D
0 ,21 2 1000
max
'
= 66 lg = 66 lg 2 = 66 lg = 66 lg 5 = 46 ,13
0 ,21 1 1 200
A fzisszg pozitv, ami annyit jelent, hogy az U 2 siet az U 1 -hez kpest.

22
3.75 Hatrozza meg az brn lthat ngyplus BODE diagramjt! ( R1 = 25 k , C1 = 10 nF ,
C 2 = 40 nF ). Rajzolja meg az tviteli fggvny pontos menett. Hatrozza meg az 0 sajt
krfrekvencia rtkt!

Ha felrjuk az tviteli fggvny ltalnos alakjt, az albbi fezsltsg osztbl indulhatunk ki.:
1
j C2
U 2 = U1 amibl:
1
R
j C1 1
+
R+
1 j C2
j C1
Elsknt szmtsuk ki a prhuzamos tag eredjt.

1
R
j C1 R R
Z C1R = = = Majd visszahelyettests utn szorozzunk j C 2 -
R+
1 j C1 R + 1 1 + j C1 R
j C1
vel.
1
U2 j C2 1 1
W ( j ) = = = =
U1 R 1 j C2 R 1 + j C1 R + j C 2 R
+ +1
1 + j C1 R j C2 1 + j C1 R 1 + j C1 R
1 + j C1 R 1
W ( j ) = = 1 + j C1 R
1 + j ( C1 R + C2 R ) 1442443 1 + j ( C1 R + C2 R )
W1 14444244443
W2

1 1 rad
1 = = = 4000
C1 R 10 10 F 25 10
9 3
s
1 1 rad
2 = = = 800
R ( C1 + C 2 ) 25 10 ( 10 10 F + 40 10 F )
3 9 9
s
rad
A maximlis fziseltrs frekvencija: 0 = 800 4000 = 1788 ,85
s

23
A fzis eltrsnek maximlis rtke van, amely ktfle mdon is szmthat.
1788 ,85 1788 ,85
max = 2 1 = arctg m arctg m = arctg arctg = 24 ,09 65 ,9 = 41,81
2 1 4000 800
A trtvonalas kzeltsbl ennl nhny fokkal nagyobb rtk addik.
0 ,21 2 800
max = 66 lg = 66 lg 2 = 66 lg = 66 lg 0 ,25 = 46 ,13
0 ,21 1 1 4000
Az albbi fzisdiagrambl is leolvashat a maximlis fziseltrs nagysga.

Leolvasott rtk: max = 45

24
3.74 Hatrozza meg az brn lthat ngyplus BODE diagramjt! ( R1 = 60 k , R2 = 20 k ,
C = 25nF ). Rajzolja meg az tviteli fggvny pontos menett. Hatrozza meg az 0 sajt
krfrekvencia rtkt!

rjuk fel az tviteli fggvny ltalnos alakjt!

1
R2 +
U2 j C
A fezsltsg oszt: W ( j ) = =
U1 R + R + 1
j C
1 2

j C R2 + 1
= (1 + j C R2 )
1
W ( j ) =
j C ( R1 + R2 ) + 1 1 + j C ( R1 + R2 )
1 1 rad
1 = = = 2000
C R2 25 10 F 20 10
9 3
s
1 1 rad
2 = = = 500
C ( R1 + R2 ) 25 10 ( 20 10 F + 60 10 F )
9 3 3
s
rad
A maximlis fziseltrs frekvencija: 0 = 2000 500 = 1000
s

A fzis eltrsnek maximlis rtke van amely ktfle mdon is szmthat.

1000 1000
max = 2 1 = arctg m arctg m = arctg arctg = 26 ,56 63 ,43 = 36 ,86
2 1 2000 500
A trtvonalas kzeltsbl ennl nhny fokkal nagyobb rtk addik.
0 ,21 2 500
max = 66 lg = 66 lg 2 = 66 lg = 66 lg 0 ,25 = 39 ,73
0 ,21 1 1 2000
Az albbi fzisdiagrambl is leolvashat a maximlis fziseltrs nagysga.
Leolvasott rtk: max = 40

25
26
7.17 Hatrozza meg az brn lthat ngyplus BODE diagramjt! L = 25mH , C = 10 F , R1 = 1000 .
Rajzolja meg az tviteli fggvny pontos menett. Hatrozza meg az 0 sajt krfrekvencia rtkt!
2,.) Vizsglja meg az tviteli fggvnyt, ha az ellenlls rtke R2 = 100 -ra vltozik!
3,.) Hatrozza meg az tviteli fggvnyt, ha az ellenlls rtke R3 = 10 -ra vltozik!

1
U2 j C 1
W ( j ) = = =
U1 R + j L + 1 1 + j C R + ( j )2 L C
j C
A kifejezsben msodfok kifejezst kapunk.
1 1 1
= =
1 + j C R + ( j ) L C R + j L + 1
2
1 + j C R + ( j )2 L C
j C
Krds, hogy felbonthat-e elsfok fggvnyek szorzataknt.
1 1 1
=
1 + j C R + ( j ) L C 1 + j 1 + j
2

2 1
A nevezben tallhat msodfok fggvnyt 1, 2 megoldva a kapott kt gyk szorzat alakban knnyen
brzolhat.
b b 2 4 a c C R ( C R )2 4 L C R C 2 R2 4 L C
( j )12 = = =
2a 2 L C 2L
{ L24
44
1
2 2
C3 1 44 L2
2
4
C32
2 0

R 1000
= = 3
= 20000
2 L 2 25 10 H H
1 1 rad
0 = = = 2000
L C 2 25 10 3 H 10 10 6 s
gy az s 0 viszonya alapjn hromfle eset lehetsges:
1.,) eset ha > 0 akkor ltezik kt vals gyk.
rad
1 = 100 ,25
( j )12 = 2 2 02 = 20.000 2 20.000 2 2000 2 p s
rad
1 = 39900
s
Mivel a krfrekvencia rtke csakis pozitv lehet, ezrt elhagyhatjuk a negatv eljelet. A kapott kt gyk
ismeretben kiszmthat (visszaellenrizhet) az 0 rtke:
rad
0 = 1 2 = 100 ,25 39899 ,74 2000
s

27
 Az RLC szr BODE diagramja R1 = 1000 esetn

2.,) eset, ha R2 = 100 akkor = 0 s ltezik egy dupla gyk.

R 100
= 2 = 3
= 2000
2 L 2 25 10 H H
1 rad
Az 0 = = 2000 rtke vltozatlan marad az elz rszhez kpest.
L C s
rad
( j )12 = 2 2 02 = 2000 2 2000 2 2000 2 = 1 = 2 = 0 = 2000
s

Az RLC szr BODE diagramja R2 = 100 esetn

28
3.,) eset, ha R3 = 10 akkor < 0 s nincs vals gyk.
R 10
= 3 = 3
= 200
2 L 2 25 10 H H
1 rad
Az 0 = = 2000 rtke vltozatlan marad az elz rszhez kpest.
L C s
( j )12 = 2 2 02 = 200 2 200 2 2000 2 = nincs vals gyk
Ilyen esetben az s 0 hnyadost rjuk fel:
R3 C R3 C R C 1 R C 200
= = = = 3 = 3 0 = = 0 ,1
0 2 L 0 {C 2 L C 0 2 0 { L C 2 2000
bitj 02
a
trtet

2
Kifejezve az eredeti egyenlet elsfok egytthatjt: R 3 C =
0

Ezek utn ezt visszahelyettestve az eredeti egyenletbe -ra nzve kapunk msodfok sszefggst.
0
1 1 1
W ( j ) = = = W ( j ) =
( j ) L
2
C + j C R + 1
2

2

j + j 2 + 1 1 + j 2
{ {
1 2
0 0 0 0
1424
0
3 1424
0
3
vals kpzetes
szetev sszetev

Az brzolshoz vizsgljuk meg a = 0 s az = eseteket.

2 2 2

= 0 esetn W [dB] = 10 lg 1 + 2 = 10 lg 1 = 0
0 0

Teht az asszimptta 0 dB -es tengely kis frekvencik esetn.
= esetn
2
2 2 4

W [dB ] 10 lg 1{ + 2 = 10 lg = 40 lg
elhanya 0 0 0 0
golhat 1elhanyagol
4243
hat

dB
Ez pedig 40 meredeksg egyenes egyenlete lesz. Ezen egyenes, a nulla dB-es tengelyt = 0 -nl
D
fogja metszeni.
A legnagyobb eltrs a trtvonalas brzolstl, megint csak 0 -nl vrhat. Ennek a pontos rtke
szmtssal s szimulcival is kiszmtsra kerlt.
2 2 2
0 0
W 10 lg 1 + 2 = 10 lg [0 + 2 0 ,1 1] = 13,979dB
2
0
0 0

29
Az RLC szr BODE diagramja R3 = 10 esetn

30
7.23 Hatrozza meg az brn lthat ngyplus BODE diagramjt! ( R1 = 1k , C 1 = 1mF ,
R2 = 2 k , C 2 = 0 ,25 mF ). Rajzolja meg az tviteli fggvny pontos menett. Hatrozza meg az
0 sajt krfrekvencia rtkt!

rjuk fel az tviteli fggvny ltalnos alakjt!

A fezsltsg oszt:
1
R2 +
j C2
U2 = U1 amibl:
1 1
R2 + + R1
j C2 j C1
A trtet gy alaktsuk t, hogy polinomokat kapjunk (ne legyen emeletes trt).
1
Elsknt szorozunk R1 + .
j C1
1 1 1
R2 + R2 + R1 +
U2 j C2 j C 2 j C 1
W ( j ) = = =
U1 R1
1 1 1 R1
R2 + R1 + +
1 j C1 j C2 j C1 j C1
R2 + +
j C2 R + 1
j C1
1

Ezutn a szorzatok tnyezin bell kzs nevezre hozunk.

1 + j C 2 R2 1 + j C1 R1

j C2 j C1
W ( j ) =
1 + j C 2 R2 1 + j C1 R1 j C 2 R1
+
j C2 j C1 ( j C1 ) ( j C 2 )
Egyszerstve ( j C1 ) ( j C 2 ) -vel.
W ( j ) =
(1 + j C2 R2 ) (1 + j C1 R1 ) =
(1 + j C2 R2 ) (1 + j C1 R1 ) + ( j C2 R1 )
W ( j ) =
(1 + j 1 ) (1 + j 0 ,5 )
1 + j C 2 R2 + j C1 R1 + 1 + ( j ) C1 R1 C 2 R2 + j C 2 R1
2

1 + j 1 + j
W ( j ) =
(1 + j 1 ) (1 + j 0 ,5 ) = 1 2
( j ) 0 ,5 + j 1,75 + 1 1 + j 1 + j
2

3 4

Innen azonnal lthat 1 s 2 rtke:
1 1 rad 1 1 rad
1 = = =1 2 = = =2
C 2 R2 1 s C1 R1 0 ,5 s
A nevez kt gykt a msodfok egyenlet megoldsval kaphatjuk meg. A b rtk ell elhagyhatjuk a
negatv eljelet, mert az eredmnyek csakis pozitv rtkek esetn rtelmezhetek.
rad
b b 4 a c 1,75 1,75 2
2 2 3 = 0 ,
72
( j )34 = = p s
2a 1 4 = 2 ,78
rad
s

31
gy egy olyan kifejezst kaptunk, amely ngy azonos tpus alapfggvny szorzata.

1 + j 1 + j
W ( j ) =
1 2

1 + j 1 + j
0 ,72 2 ,78

A kapcsols amplitd- s fzisdiagramja

A kapott kt gyk ismeretben ki szmthat (visszaellenrizhet) az 0 rtke:

rad
1,2 = 1 2 = 1 2 = 1,41
s
rad
3 ,4 = 3 4 = 0 ,72 2 ,78 = 1,41
s
rad
1,41
rad s = 224 mHz
0 = 1,2 3 ,4 = 1,41 1,41 = 1,41 =
s 2
Lthat a szimulci eredmnye az brn 223,872mHz.

32
A mszaki gyakorlatban sok esetben Laplace-opertoros alakban adjk meg az tviteli fggvny rtkt. A
Laplace transzformci olyan matematikai mdszer, amellyel a differencil egyenletek algebrai
egyenletekk alakthatak t. Differencilsnak az s-el trtn szorzs felel meg, az integrlsnak az s-
el trtn oszts felel meg.
Hlzati elem: ellenlls induktivits kapacits
Idfggvny: u = R i di 1
u=L u = idt
dt C
Komplex alak: U = RI U = jL I 1
U = I
jC
Laplace opertoros alak: U ( s ) = R I ( s ) U ( s ) = sL I ( s ) 1
U( s ) = I( s )
sC
A komplex alak csak szinuszos gerjeszts esetn igaz csak.
A tblzatbl teht leszrhet: s = j

33