Ha altalanos esetrol van szo, akkor a metrikanak nem kell pozitv definitnek lennie.

Lasd a specialis
relativitas elmeletben hasznalt metrikus tenzor komponenseit:

1 0 0 0
0 1 0 0
g = diag(1, 1, 1, 1) =
0 0 1 0 .

0 0 0 1

Itt az velem:
ds2 = (dx1 )2 + (dx2 )2 + (dx3 )2 (dx4 )2
ami a [fenysebesseg] [ido]-t rja le, ahol az epszilon az az indikator funkcional, hogyha amit kapsz
negatv, ez a funkcional megvaltoztatja pozitvra. Mutatok egy peldat gorbkre.
Vegyuk a fenti g metrikat, s tekintsuk az alabbi parameterezesu gorbet:

x1 = 3 cos t, x2 = 3 sin t, x3 = 4t, x4 = 5t; 0 t 1.

Tekinted ennek az x=(x1 , x2 , x3 , x4 ) gorbenek az erintomezojet, ami

 
dx
V (t) = = (3 sin t, 3 cos t, 4, 5).
dt
A g metrika szerinti hossza az x gorbenek a gorbe intervallumat (ertelmezesi tartomenyan) a erintomezo
nagysaga a g metrika szerint. Itt:
v
Z 1 Z 1r Z 1u 4 X
4
dxi dxj u X dxi dxj
Hossz = ||V(t)||dt = gij = t gij =
0 0 dt dt 0 dt dt
i=1 j=1

1 0 0 0 3 sin t
0 1 0 0 3 cos t = (3 sin t)2 + (3 cos t)2 + 42 52 = 0.

= [3 sin t, 3 cos t, 4, 5]
0 0 1 0 4
0 0 0 1 5
Azaz az x gorbe ezen pszeudometrika (nem pozitv definit a metrikus tenzor; itt 4,4 pozicioban ott
az mnusz egyes) szerinti vhossza a [0, 1] intervallumon NULLA. Az intervallum minden pontjara ez a
hossz nulla. Azt mondjuk, hogy egy gorbe nullgorbe, hogyha o maga vagy barmely reszve nulla hosszu.
Hasonloan, egy gorbe nulla egy p pontban, ha az ertintovektor valamely t parametere egy nullvektor,
azaz
dxi dxj
gij = 0.
dt dt

A gorbe regularis, hogyha nincsenek nullpontjai. (Azaz ds/dt > 0)

Feluleteknel adott p pontbeli regularitas hasonloan foghato meg.

Ha a feluletekre (egy pillanat erejeig nem ugy tekintunk, mint beagyazott reszsokasagokra, hanem mint
egy) C 3 vektor fuggveny kepekent tekintunk, akkor F felulet Gauss-fele alakja valahogy gy nez ki:

r(x1 , x2 ) = (f (x1 , x2 ), g(x1 , x2 ), h(x1 , x2 ))

ahol r a range-t jeloli, mint kephalmaz.

Egy p pont regularis pontja az F feluletnek (itt a 3-dimenzios euklideszi terben vagyok), hogyha:
 
 i j k 

 
r r  f g h

1
2
=  x1 x1 x1  6= 0.

x x  
 f g

 2 h 
2x 2 x x

1
Ez pont azt jelenti, hogy (r/x1 )p es (r/x2 )p vektorok linearisan fuggetlenek a p pont feletti erintoterben.
Az hogy a keresztszorzatuk nemnulla vektor, ez valamikepp azt mondja, hogy minden p ponton athalado
F -beli gorbe regularis.

Masreszt topologiailag a tartomanyok azok osszefuggo nylt halmazok. A zartak olyan tartomanyok,
amelyek tartalmazzak a hatarpontokat, s a hatarkonturja nullmerteku. De azt nem tudom, hogy Kurusa
mit akart mondani ezzel a defincioval. Ha a regularitasra ugy gondolsz, mint nem degeneralt erintoterre,
akkor nem sok bajod eshet. De hetfon kerdezd mega Jozsit, o nagy diffgeometer:)