You are on page 1of 33
SSE eeacy TARTALO DEGAS ELETE 3. old MOVELS: olde A Bellelli csalad portréja — 1858-1867 8. old. Zsokék — 1866-1868 10. old. Operazenekar — 1870 12. old. Gyapotkereskedés New Orleansban— 1873 14. old Balettproba — 1875-1876 16. old. Tancosné a szinpadon (Balett) — 1876-1877 18. old. Abszint (Kavéhazban) — 1876 20. old. Kalaposn6nél — 1882-1886 22. old, Fésiilkddé né — 1890-1892 24. ald. Két tancosné a szinetben — 1898 28. old DEGAS ES KORTARSAI 28. old. ae DEGAS A VILAG MUZEUMAIBAN 32. old AFOTOK KESZITO!: Bor Seas, 9-0: AKG 4. baa AKG. ira: RINE 5.o-ent és ent [AKG. 6 fein Calechon Sood 7: RMN 6 o: bata: AKG. ‘9,0: Seal 10 0: Sola, 1,0:fent Scala er. AKG, 12.0 Seale 13.0; MG ‘utero Sel 15.0 AKG: 16,0: Sela, 176 Seat 18.0. AKG, 1.0,Scala 20.0 AKG: 21.0: Sel 22: Soa, 25.0 Seat 240: Seal 25.o: Sal, 28.0 ‘AKG: 27.0: AKG; 28.0: ftéslont AKG: 29.0: "ent Sala lant AKG; 30.0: fentob cldalon AKG. lertticalo: Seas, et eb sn. AKG, 32.6 Soa Abortin: SaLerremOua (MESZLET):16737% 5x75 Muse dry, Pi TERJESZTI: Nena spread RT te Regen Nagyerekoh Tia 2. O06 Suan HIRES FESTOK": Kid: Eaglomoss Hungary, Cine Budapest Herinac 17 Leven cir Negi u.17D.198 Budapest ayelt orf econ 3.008 1.00%g tron (081) 95825-1 Fészatoszt:Stophen Rose DTP: REPROGRAF ‘Az ogje szamekal az sagan hamaresan kapha ossréloen ent yi ‘Alagra emeckira eb chet fz, "Nyomaa: Dorney Posh American Pinting Compary, Krak, Lenayebszta ‘ret szbveg: Copyright Cobra SA «© Copyright Eagamae Ineratona Magyar Flere —magyer sven a Py KOLLEKCIO Minden héten megjelenik a kollekcié egy Ujabb darabja, amely 32 oldalon mutatja be azokat a mivészeket, akik nagy hatast gyakoroltak a korukra. Mindegyik fizet kivéte- les mindségG reprodukcidkat tartalmaz, a miivész életrajzat,legfontosabb miveinek elemzését és azok kialakulasénak bemu- tatasat. HetrOl-nétre, fizetrOl-flzetre allithatja éssze sajét kinyvtarat. Asorozat feléleli a legnagyobb mivészeti iranyzatokat: az impresszionizmust, a roman- tikat, a barokkot és a kortars mivészeteket. Az egyes szamokat, az ujsagarusoknal hamarosankaphatd specidlis dossziéban lehet gyditeni. AKOVETKEZO SZAMBOL: CEZANNE 1839-1906 Fiatalkoraban Cézanne kézel alta périzsi impresszionistékhoz; késbbb sziilbvarosaban, ‘Aixen-Provence-ban telepedettle. Ez a maganyos DEGAS ELETE Edgar Degas Edgar Degas ési, teherds és a hultcnét nagyra tarté esa- lidbél szarmazore. Htiszéves kordban elhatétozta, hogy fest6 lesz, Aklasszikus akadémizmussal kezdte, bizonyos idé malva azonban visszakanyarodote a realisztikus tematikshoz amelyhez a périzsi szinhazak- ban, a léversenyeken vagy az Operaban kereste az tlete- kee. Kitdnt kivalé rajzteher- ségével és a tind, mozgisban lévé dolgok irénti rajongésé val. Harmincéves volt, amikor &sszebarétkozott Manet-val kor kezdett el kézeledni az impresszionistakhoz, 1874- dl képeit mér kézésen allitja ki veliik. Grote mvése Degas beiatkozil a jogi kara. Bayi ra viltor~ bun talilharé képek mésolista feljogositse « Psisban. 2 eezic. A nagy mestrck munksi isola tna a fe ie H aly ator actec lancet gyermeke kz. 6 vole a ebb. Kétfirérvelewinxivészerct. Hamar abbahagya a jogi Bic caro ravieoz, hi de Cus leche Senge 4 Ratsrcck eras én Népolyban alapftorc villalattal—périzsi Seépmivé or li eat eat Hiskerde Guy Gland aves iangasieltentip. igilcormipcadrclecivters, _ AFIATAL DEGAS UTAZASAI - 1856-ban L alt kuz on veseréset Vill Medcisben, ASO CSALADBOL SZARMAZO FIO Sic mesnok muni mialy, mucarnole & Edgy Dosis anya snipe ies Cetine Musson —lomolar va. Képie & raja ela pra aki ise fa Levin wim. Cal» septa gala hen, gall kis ordi erie sey. Depis nig tizelom des Jarftlemt doau seo walt anikoeanyja meghale folyasd a koibbas kdeszott Akkora PisizesrithenlevShins 66 Szeretnék egyszerre Wires ur ts lige bite sbban hoe Louisde-Grand isha ranula ésismeretlen lenni.99 scr! magy do Nipolba utazik a nagrapjshoz. Rémi ea bizxa jes wir i ne weszited ela edveder, 6 verd ki a feeb a o-ben visszanée Franciaoesigb hosse val ri a fatal e2en wud hozziszokni a picts vi szonyokhor, & a kiverkea6 Gben Gremmel taza a wAllitdlag a pirizst ever késtolgstod, és az Sboralsy, A lustasdg nem alaprermészeted, e2sct ios ragyok abban, hogy hamatosan eleged lesz cétalan fifa neki nipolyi mgybseyja. Exo valban \ijea mumnkshow Iie, Masolésra jogos igaz al jr a Lowwre-ba, hol 1862-ben vagy 1863-ban ralélkezik Edouard Manet-val (1832-1883), a ket (est6 gyorsan Ssszebariozik, Gyakran megfordal a hiaban é& anal Iyeben, egyite dldégélnek a Guerbois kivchéeban, a fatal helyén, Talitkozni leliet ott Moner-val 1840-1926), Renoiteal (18411919), Sisley-vel (£839. 1899) 6 Cézanne-nal (1839-190), Eben a korseakan Degas seaki a festGiskola remaciksval, & a Iiversenyeken | ‘alanine az Operdbun megligyee resliszrkus tna fel for dlul. Ennek kisaiinhexden festszece a,j tirsaség” —amely [Ekkoribir a les nyelnisd isms fe” fosudjinek. A Hance bizonyos idére megszakitjaezt a csilogs é Manet-hoz hasonléan Degas is bevonul Sik enti Roware Toseph Cavelier A hibord urs, £872 GjeGk Es annyi tervem van, hogy megvalésitésukhor fz + keller dlnern. (4) Jane hogy nem sokat dolgoat nchiée mur anak. Cealéch porceékat kis RENE DE Gas PECHES ELET 1874-ben, Auguste habla weit a csaléd vu loniban ews bank eséilbe jat, ez Eagare komoly anya nchéeségek dé alli. KerSl headve x2 anya 9 1 Degas kénytelen festéssel eval, isu a esaieja tl eet ki kell izetnie. 1876, jiiusdban ismér O unzik, hogy 6 Tnagyacckitgyeit. Exe fra Amikor aze mondom, m van a pénese, mint edi b lonpe ik harmadk kissin 1877 bizonyul. Degas ennek ellenére ko Egyedil, sid nak dn gazsin nay gendoltam volna, he I majd sem, tomlik az my & szinte egyélralia nine yon rosszul rendezcem xz dletemer, itt Fld sialomndlgyben..” — panasee akinck csfpds tif Depressziora és ating vals hajlama ndhny bat lie Upyanakkoe Degas tu j6 cimbora is lean. PSrizsi sine akran fogadjsk kiln irom a bariraind Lore: Se 4 HiLaine DE vendégeskedi, (alumi 1984-ben Notmandisban a fest Dep burke silos biiskomorsigha esik. Eze fj akkoriban: A flu tesa fe Aagy dtven évemnck a sélys okozea, hogy annytea nehé niekem, hogy annyirs rezignale vagyok? Ad embers ize Iiszik, hogy vidim vagyok, amnikor élni ines: kedvert, és banbin vigyoegok. («) Eezem, hogy nemsoksea clindulok a ln left, ¢srossculskeritpasztellképoimbe Im esomagolépapirba csisanva — cuhanok, mi turlom. hora.” Degas scha nem ndsilr meg, cehéregyestl él hieiezerdndje: Ze sandra, kiN ata fe Whee seabti a hézractisic. A clini lve st Fetalkoraban Degas einlitése tes le seleiben bizenyos liyokré, ski ret- saonek nk, de Soba seek 26 amlyer Seerdeni Ralandes] vapy hed tisrél. Feliévelezik, ho, smegfordole 9 nylyipesh nsckee vind sivatag akban, ki: prosticultakae dbeizols meeszetel is taviskednak eer. Degos nein lt AF nagy,vgeonzoxtseerlinee de adore bokeztien meyijtadéhozta nidk baritsigéval: Berthe (1841-1859), Mary Gassate.(18-44— 1926) & Susanne Valacion (1865~ 1958) gy sine 6, fesidk. A Fatal Suzanne Naladon miodellkéne dolgo 23k, aikor megismiers, Degas & Re- noir ~ rajztcherségenck, csodsl6i — bysothi es hogy essen. Degas sé 4 Kitortd a boritséghon, azonban na sg¥on rid ideigszerlmes, inks pi Tanatayi eltagadrarisel besedlhetiink imelynek’ tirgyaimajdnem mindig tebetsiges mavészndk. Rose Caron, aki Reyer ,Siguid” cinci Opersjbar Baunfulda szerepét énckli, Degas hae rmingheszeetapsolja mey Morisot 66 Bredeti fiti ox a Degas, beteges, neurotikus alkat (.. de éppen ennek kdszénhetéen egy rendkivill érzékeny, a dolgok Iényegét megragadé cayéniseg, Az bsszes ember koziil, akit ismerek, egyeditl 6 képes arra, hogy a valdsigot visszatiikrozve legjobban megragadja a kor szellemsét. 9 SIKER, PENZ ES MAGANY 1886-ban 2 ichpresszionistak killivibén New Yorkbin Degas huszsinhram mankss marae he Lgymneben 2 ben, mifjusban nse vos impressesommstsh cols fel in Pieinshan, 4 Lofts utsslam, Keper lelendléek & a sive anyagi helyzete josh, Hla sos megengechet jon, Gysjeensényeben 3; Nap. Gogh ‘magia: hogy méalhotdsol Delacroix, Ing Ceranne ‘sana. ,Visolok fs vésfolok! Now tudok ellen” sal Daniel Helévmek. D siegillis nell dalgorik, kev 8 Gaobokt keer, fe Szerez maginak’ ogy agpet & alyan ,elkesed mint amindent, amber cezstogott” — ernlékszik visszn Haley. De 2estik egy aks minder lh ea aki hin pb hogy bie" — sala 1896-ban. {sshal Eapcsolavos problems, ame ck xy bizonyosid6 ea gybtih gyre Komolyabbs vilnak,, Sztirktleesl Limpafén az ajsigot kenytelen a hizvezee Zo Felolvas nei 1896-bsn, Gustave Caillebotte AB4S-1894) ang posauamusz ajfodéhinake Kose’ keaehe nem, ssziomista fest he ygjteméayekbe ker Ez az eisments jeleaainész azonba cl yan keseredve M ccsk a paszrellek es) Degas, hécom képe wise, bo nck miizeumi gy djeményckbe, Ezek a munkik dy néanck ki int & sdalaugk, Ha ma burg Mis evi « Lance ebben 2 ELET ASOTETBEN Dep foatlaghatn iced et uss dragacegore Dep 1992 hn seo eg ay saan ely sl fyeasic bee eh omit de aly AA Kis TANCOSNS mxis usin hagyjak el a hows keel ek: Eugine Manet 1892-ben hal meg, kilenc doused Achilles Degas, a fet Seese 1893-1 Paul Valpingom pedig 1894-ben. Egy Eve! k meghal Berche Morisot ds fest Linytestér 1896-ban Degas ol Marguerite, sat egyike leg 6 legesaib barat: Evaiste de Valernes-t ids 1897-ben oz iguesigtalanul hazaSrulissal vidole tivetiigye, a Dreyfus-tgy mitt Degas Ssszeveszik ézaspirral. Degas, gy, rine a misik Fest, Auguste Renoir (1841-1919) meg van gySrddve Dreyfus bindsségéral, Dreyfast(akit véglFelmentenck é| chabilislnak onista Clude Monet rabbek imp 1840-1926) és Em Zola (1 Seambetegs 10-1902) ins, svobroka késeien 19 12-ben abbahagyssita kényszeeti. Probl Manka adlkil ailyen szomort az Oregsé méivése kényeelen kikdltSani a lebontasr imogrizkédtatisejelemt szmia, és teljesen bbalagyja a munki Kézvetlen kirnyezetében egyik gyise a misikae hévet Ebben az évben meghal reste: Thézese és bar Rouart: Henri Rouartgvifjremnyéck hicetisa al: ben korltdl cfm képe elkel 480.000 A sitket estnd er6s(ti Degas visszavonule melankélist .Sehova nem ji lmodovi, szimol be Pasl Palin szobcis2, 1917. se Degas iidégyulladisban meghal. Sir KALENDARIUM MOVEI A Bellelli price pay rir iaear ig nee inyok nevelésének médszerec. A konyhitdl 6a es sree melee) wSool a Fath, kikzdse 6a esalad — SO eg oct es 1858 - 1867 zt hiszem, hogy végiil a bolondokhizasa A= fea Laue Belle sz unokdcesénck gk Sete Dees spinal nie Gennaro fleliez ment fess, lic ,ealznasnak” 6 undo nak” eartore. Firenzdben lokrak ket Linyolal. Gi (kepen) & Giovannsval (bal oldalon). Degas 185 fitenzei careéckossa alate hésiette el6 ent a képet,¢ izltsorozatot kiss, sean Pirizsban festtte Mine hesarunieats iehangs, 6 Szenvedélyesen tot. Réndésul Laure apjdnak, Hilaiede Gas ol gozik, és csak a nak haléla miacti gyisx nchezedik a Bellelli festészetére gon- colds ne ins > rg dol. Annyira inten- sipadt vitégmineija& azaranyképkeetsem yi yey sozik, rndos. én késéghecjiden seomoni kiss TOBY Nem Enger if crmdle — d¢lyez maganak lé Laure nem leplezi szenvedését; tckintete semmilyen a semmibe réved, abol a halal leselhedil szorakozast. 9 Bat a kee Dogss eldsatie Clit pont cimen dla ki az 1867-es Szalonon, Mivel ba, Az elhumye apja porta tiem vonja magia a kitka Figylin, a kidmbsisség mia csalédoet mévész cues a visenat a mithelygben. A C port csak 1918-ban, a festé halla wei liek. ki rapjsnkban ital korszakinak remekindvel kézoittanjsk VFLOKMAL : ROvEREDS soimon, SPARTAI Elgondolkodraré, hogy Degas jabban kécédinr kéc LANYOK inisik, ugyanebbon a korszakban keletkezere képther. A. ee Semiramis & a Fa Kd spéeasVinyokeél van $26, A Sil il oe ithatdk. Degas egy esckizbkal aka zonylsa, a. festézer” nem koricozisik a wijkpekee, YOSALADI ratik Garg Semmilyen akkoresje porerékta és zsinetkepe meg tud felelniatérnénel- PORTE PELLELLI SALAD Szadi komporicisna ellemaS,orientalizmus- mi 6 miol6giai cémvik clvdefsainak is. Semmnilyen

You might also like