Dr. Natasha Campbell-McBride MD, MMedSci (neuroldgia), MMedSci (taplalkozastudomany) GAP-SZINDROMA AZ EMESZTES ES A PSZICHOLOGIA KAPCSOLATA Kézikényv a pszicholégiai zavarok természetes gyégyitasdhozDr. Natasha CampbellMcBride GAP-szindréma Az emésztés és a pszicholégia kapesolata Kézikényo a pszicholégiai zavarok tennészetes gydgyitaséhoz A KONYV SZERZOI JOGVEDELEM ALATT ALL. KERJUK, HOGY A KONYVET NE MASOLJA ES NE TEGYE ELERHETOVE MASOK SZAMARA! AZ ELEKTRONIKUS FAJLBAN AZ EREDETI VASARLO AZONOSITASARA ALKALMAS JELZESEKET HELYEZTUNK EL, EZEK ALAPJAN A JOGSERTO CSELEKEDETEK KOVETHETOVE VALNAK. A SZERZOI ES SZOMSZEDOS JOGOK MEGSERTESE JOGI ELJARAST VON MAGA UTAN. A forditds alapjéul szolgalé mii Dr. Natasha Campbell-McBride Gut and Psycology Syndrome, Medinform Publishing, Cambridge, 2005 Forditotta’ Leanyvari Eniké (11-56, 65-168. oldal) Dr. Szanté Linda (57-64, 169-277. oldal) A forditést szakmailag ellenSrizte: Dr. Moreh Zoltin Nyelvilektor: Sztics Marianna All rights reserved. No part of this work may be reproduced, stored ina retrieval system, or transmitted in any formor by any means without prior written permission of the author. Copyright © 2004 by Dr. Natasha Campbell-McBride Hungarian translation @ Ledny vari Enik6, Dr. Szdnté Linda, 2011 Hungarian edition @ Reneszdnsz Konyvkiad6 Kft, 2011 Felelds kiadé a Reneszansz Kényvkiadé Kit. tigy vezetdje Szerkeszt8: dr. Dietz-Blaské Judit A tipo gréfia Kondor Inwéné munkéja A magyar kiadds boritéjat készitette Balo gh End Nyomta: Petro-Land Reklémés Nyomda Kft. ISBN 978-963-87666-4-9 A digitélis kiadds gondozéja Kiadta: Reneszdnsz Kényvkiad6 Kft, 1037 Budapest, Szépvélgyi tit info @reneszanszkiado hu E> 9 DIGITALBOOKS DIGITALIS KONYVEK ARUHAZA Digitalbooks.hu Kithttp://www digitalbooks hu A digitilis kiadds készit6i mindent elkovettek, ho gy a mi minden ekonyv-olvasé eszk6z6n, illetve szoftverben hibamentesen jelenjen meg. A torekvésiink ellenére eld fordulé problémdkkal kapcsolatban kérjtik, keresse meg Kiadénkat, és me gprd baljuk orvosolni a problémat! EPUB ISBN 978-615-5336-00-3, PRC ISBN 978-615-5336-01-0 Dr. Natasha Campbell-McBride MD, MMedSci (neurolégia), MMedSci (tiplilkozdstudomany) GAP-SZINDROMA AZ EMESZTES ES A PSZICHOLOGIA KAPCSOLATA Kézikényv a pszicholégiai zavarok természetes gyégyitasihoz Fiaimnak, Nicholasnak és Matthew-nak, és férjemnek, Peternek, akiktamogatisa és batoritésa nélkiil nem tudtam volna megimi ezt a kényvet. Natasha Campbell-McBrideNYARI BEREK Az édon fakapu kitarul szélesen dsvényt nyit a fak kzott neked. A levegé aldott illata tiszta és friss, Hullamzik a gyep, az erdé, ahogy atfut rajta az énekl6d szellé. Még éjjel is e csodas vidéken merengsz. Utad harmatosan puha mezén visz dt. Csendesen fut a patak a hid alatt, min Atkelsz. Magasan ivelé dombok szinte érintik az eget. Es a szélmalom csendesen all, labad most ezeréves lépcsék6n jar. Dolgos méhek ziimmégik kériil a kaptart. Atélelnek a hangok. Egy pillanat még és érzed, befogad a taj. A vakité napfény a fiire hull, pont olyan zéld, mint a nydron a falevél. Az elhomalyosods ut képére sokaig gondolsz. A kalandnak mara vége. Meleg érzés fut at. Hisz a holnap még rad var. Nicholas Campbell-McBride, 11 éves, Cambridge, UK Forditotta: Ledny vari EnikéNYILT LEVEL AZ AUTIZMUSSAL ERINTETT GYEREKEK SZULEIHEZ Aligha van olyan sziild, aki autista gyereket szeretne maganak. Am a modern vilagban egyre tébbiinknek jut eza feladat. Ugy néz ki, hogy az autizmus vilagszerte jarvanyszerti méreteket kezd Slteni. Talan némi vigaszt jelenthet a sziiléknek, amit most mondok: nincsenek egyediil! Korabban az autizmus egy ritka rendellenességnek szamitott, amellyel a legtébb orvos sohasem taldlkozott a praxisa soran, sot, az emberek tobbsége egyditalan nem is hallott réla. Tizendt évvel ezeldtt a nyugati orszdgokban atlagosan 10 000 gyerekbél egy volt autista. A brit Egészségiigyi Minisztérium adatai szerint Nagy-Britanniaban napjainkban 166 gyerekbél egy autista. Az amerikai Jarvany iigyi Hivatal szerint jelen pillanatban 150 amerikai gyermek kéziil egynél diagnosztizaltak autisztikus spektrumzavart, de ez az arany nap mint nap egyre né. Hasonlé adatokrél szamol be a kanadai Autizmus Alapitvany (Autism Foundation). Az eurépai gyermek és fiatalkorit pszichidtria (European Journal of Child and Adolesent Psychiatry) cimi folydiratban (2001/9. szdm) megjelent finn tanulmany szerint az autizmus eléfordulasi aranya Finnorszagban 1:483. Svédorszagban pedig ez az arany 1:141. Hogyan névekedhet ilyen dramai gyorsasaggal azoknak a gyerekeknek a szama, akik ennek — a hagyomanyos gyégyszerekkel nem gyégyithaté — szérnyt rendellenességnek az ldozataiva valnak? Genetikai oka lenne ennek a jelenségnek? Az az igazsdg, hogy nem tudjuk. Azt tudjuk, hogy a genetikai rendellenességek kérében nincs ilyen hirtelen ndvekedés. A genetika nem igy miikédik. Az autistak sz4manak hirtelen megndvekedését nem lehet a genetikaval megmagyarazni. Sét, azt a kijelentést erdsiti meg ez a felvetés, hogy talan a genetika egydltalan nem is jatszik fontos szerepet az autizmus kialakulasaban. Azért tinik jarvanyszerdinek e rendellenesség terjedése, mert kénnyebb lett felismerni a kért? Néhany igen elismert brit egészségiigyi szakember ezzel probilja ugyanis megmagyarazni a jelenséget. Tehat valdjaban azt mondjak, hogy az Egyesiilt Kirdlysagban az orvosok 10 évvel ezelétt olyan rosszul ismerték fel az autizmust, hogy 166 gyerek kézétt nem vettek észre egy autistat. Ha ez a helyzet, hol vannak most ezek a gyerekek? Hol vannak az autizmussal él6 tinédzserek? Hiszen kéztudott, az autizmust nem lehet idével kinéni. Teljesen vilagos, nem autista minden 166. tinédzser az Egyesiilt Kiralysagban. Tehat ez az érvelés nem meggy6z6. Valami egészen mdsr6l van sz6. Valamirél, amit nem lehet félremagyarazni és tablettakkal helyrehozni. Az autista gyerekek sziilei kéziil sokan pontosan emlékeznek arra a megr4z6 pillanatra, amikor az orvos autistanak nyilvanitotta a gyermekiiket, majd kijelentette: /Nincs mit tenni.,,. En is orvos vagyok, és azt kell, hogy mondjam, az orvosuk tévedett, nagyon is sok mindent lehet tenni! Sét, tovabb megyek, és azt mondom, a kitartasukt6l és bizonyos kériilményektél fiiggden elég nagy esély van arra, hogy a gyermekiik dllapota idével a leheté legkézelebb keriiljan egy normilisan fejl6dé gyermek dllapotéhoz. Vildgszerte tébb széz autista gyerek dl, akiket megfeleléenkezeltek és fejleszttettek, s ma szinte alig lehet megkiilénbéztetni dket atlagosan fejlédé tarsaiktél. Minél korabban elkezdédik a kezelés, annal jobb az eredmény, mert minél fiatalabb a gyermek, annal kevesebb kart kell késébb helyrehozni, és annal kevesebb lemaradast Kell a felédésiikben behozniuk atlagos tarsaikkal szemben. Szerencsére manapsag az egészségiigyi szakemberek, bar segiteni ugyan nem tudnak sokszor, sokkal korabban felismerik az autizmust. A 10-15 évvel ezelétti gyakorlattal szemben ma mar a legtdbb gyereknél 3 éves kor elétt megallapitjak az autizmust. Ha idében megkapjak a sziilék a diagnézist, gyorsabban tudnak cselekedni, és igy a gyerekiiknek tébb az esdlye, hogy felépiiljon. A modern vilagban dltalénos tendencia, hogy az orvosokat tessziik feleléssé az egészségiinkért. Ha megbetegsziink, elmegyiink az orvoshoz. Az autizmus esetében azonban a diagndzis felAllitasan kiviil a hivatalos orvostudomany semmilyen segitséget nem tud adni. Sokkolja a sziildket, hogy egyediil maradnak az ,autizmusnak,, nevezett szdrnnyel valé kiizdelemben. A legtdbb sziilé, akikkel én taldlkoztam, intelligens, gyakran jél képzett ember volt. Azonnal megprobaltak minél tébb dolgot kideriteni a jelenségrél. Az autizmusrél ma mar szinte minden informéciéhoz hozzA lehet jutni, beleértve az alapos tudomdnyos tanulmanyokat is. Ha megnézziik az orvostudomany alakulasat az utdbbi tiz évben, azt latjuk, hogy az autizmus kutatdsanak teriiletén tobb eredmény sziiletett, mint sok més, tébbet kutatott teriileten. Biztos vagyok abban, ez anak készénheté, hogy az autizmus kutatasat a vildg legmotivaltabb emberei viszik elére, az autista gyerekek sziilei. Orvosok, biokémikusok, biolégusok vagy egyszertien csak intelligens emberek, akik segiteni szeretnének gyermekiikin. Sziildi kézésségek halézzak be a vildgot, amelyek mindent elkévetnek, hogy informaljak és segitsék egymast. Ismerek olyan sziiléket, akik 6rakat képesek azzal eltdlteni, hogy telefonon megnyugtassak, segitsék a hasonlé helyzetben lévé sorstarsaikat. Nem kénnyidi feladat az autizmust kezelni. Sok eré és elkételezettség kell hozzd hossztt éveken keresztiil. Sziiléként elmondhatom, hogy nincs ennél felemelébb érzés a vilagon! Ebben a kényvben szeretném mindenkivel megosztani, hogyan kell szerintem egy autista gyereket megfeleléen kezelni. A taplalkozdsra vonatkoz6 ismeretek nem részei a modern orvosi iskolak tananyaganak, ebbél kovetkezik, hogy az orvosok keveset tudnak arrél, hogy mekkora szerepet jatszik a taplalkozas az egyes betegségek gydgyitasaban. Pedig a kronikus betegségek sikeres kezelésénél alapvetéen fontos a megfelelé taplélkozas. Ez aldl az autizmus és a tobbi tanuldsi zavar sem kivétel. Szamos gyakori félreértést kell azonban ezen a teriileten eloszlatnunk. Az autizmus diagnézisa egyenlé volt a reménytelenséggel. A jelenlegi ismereteinknek készénhetéen mar nagyon tavol allunk etl, minden nap valami Gjra joviink ra. A mai autista gyerekek sokkal szerencsésebbek (ha egyaltalan haszndlhatjuk ezt a sz6t), mint tiz évvel ezeldtti tarsaik, mert a sziileiknek sokkal tébb informacio all a rendelkezésiikre ahhoz, hogy azonnal megprébaljanak segiteni rajtuk. Tiz évvel ezelétt a felét sem tudtuk annak, amit ma tudunk. Nincs ideje kétségbeesni annak a sziilének, akinek gyermekér6l kideriil, hogy autista, hiszen rengeteg feladat all eldtte. Azt hiszem, ez az egy elénye van a dolognak. Aza tanuldsi hullamvastit, amelyen a gyerekiinkkel végig fogunk menni, egyszer s mindenkorra megvaltoztatja az Aetiinket. Taldn tj horizontot és lehetéségeket nyit meg, mint ahogyan ez mar masok Aletében is megtértént.Jo tanulast!BEVEZETO Ezt a kényvet abban a harom évben irtam, amikor tébb sz4z gyerekkel foglalkoztam a klinikamon. Eredetileg gy terveztem, hogy az autizmusrél fog szélni, hiszen tébbségében autista gyerekeket kezeltem. Azonban minél tobb gyerekkel talélkoztam, annal egyértelmtibbé valt, hogy masfajta betegségek jarvanyszerti elszaporodasa is kialakuléban van. A hiperaktivitassal jaré vagy nem jaré figyelemzavar (ADHD/ADD), diszpraxia, diszlexia, kiilonbéz6é magatartasi és tanuldsi zavarok, allergia, asztma, ekcéma terjedése mar jarvanyszerti méreteket dltdtt. Ezekben a latszdlag egymistdl fiiggetlen betegségekben legtdbbszér van valami kézés. Tobbéves gyakorlatomban alig taldlkoztam olyan gyerekkel a klinikamon, akinél a fentebb emlitett tiinetek kéziil csak egy lett volna jelen. A gyerekeknek egyszerre ketté, harom vagy még tobb egészségiigyi problémajuk volt. Példaul egy allergids gyerek esetében a sziilei elmondtak, hogy volt mar néhany asztmas rohama és ekcémaja, majd hozzatették, hogy rendkiviil tigyetlen (diszpraxia), és vannak tanulasi problémai is. Azallergids é asztmas gyerekek nagy szazaléka kiilnbézé mértékben diszpraxiaval és hiperaktivitassal is kiizd. Legtdbbjiiknek koncentracids és figyelemzavara van, amely befolyasolja tanulasi képességiiket. Kériilbeliil 50%-os atfedés mutathaté kia diszlexia és a diszpraxia, valamint 30-50%-os atfedés a hiperaktivitasos figyelemzavar é a diszlexia kézétt. A csecsemékorukban siilyosan ekcémas gyerekeknel késdbb elég gyakran autisztikus tiinetek jelennek meg. Az autizmusnal és a hiperaktivitasos figyelemzavarnal a fent emlitett dllapotok mindegyike jelen van. A hiperaktivitas mellett sok autista gyerek stilyosan allergias, asztmds, ekcémas, disz praxis és diszlexids. allergiak aszima ekcéma autizmus AtfedésiAhogy latjuk, a modern orvostudomény kiiléndllé diagnosztikai kategéridkat Allit fel, és ezekbe prébalja beilleszteni gyerekeinket. Am napjaink gyermeke egyértelmtien egyikbe sem sorolhaté, hanem sokkal szabalytalanabb alaktt csoportba tartozik. Hogyan fiiggnek dssze ezek a betegségek? Milyen probléma allhat a hatterében annak, amit nem vesziink észre, és ami hajlamossa teszi gyermekeinket az asztmara, ekcémara, allergidkra, diszpraxiara, diszlexidra, hiperaktivitasos figyelemzavarra és autizmusra, ezek kiilénbéz6 kombindcidiban? Miért valnak sokan tinédzserkorukra kiilénbéz6 karos szenvedélyek aldozataiva? Miért jelentkeznek felnétt korukban ndluk a skizofrénia, depresszié, bipolaris zavar vagy mas pszicholdgiai vagy pszichidtriai tiinetek? Hogy meg tudjuk valaszolni ezeket a kérdéseket, egy olyan tényezét kell keresniink, amely ezeket a zavarokat egy kéz6s orvosi esetté kapcsolja dssze. Ez a tényez6 az emésztérendszeriik allapota. Még nem talélkoztam olyan autisztikus, hiperaktivitassal jar, vagy nem jaré figyelemzavaros, asztmés, ekcémas, allergias, diszpraxias vagy diszlexias gyerekkel, akinek ne lett volna valamilyen emésztési rendellenessége. A legtdbb esetben ez olyan stilyos, hogy a sziilék elészér errdl kezdenek el beszélni. El6fordul, hogy a sziilék nem tesznek emlitést a gyerek emésztésér6l, Am ha direkt rakérdezek, kideriil, rengeteg problémajuk van a bélrendszeriikkel. Mi kéziik az emésztési zavaroknak az autizmushoz, hiperaktivitashoz, tanuldsi nehézségekhez, kedély- és viselkedészavarok hoz? A legfrissebb kutatasok és klinikai tapasztalatok szerint nagyon sok! Sét, igy néz ki, hogy a gyermek emésztérendszere kulcsfontossagit szerepet jatszik mentalis fejlddésében. Az alapveté rendellenességet, amely minden gyereknél mas tiinetkombinaciéban jelenhet meg, a bélfalban kell keresni. Ahelyett, hogy egy autisztikus, asztmds, ekcémas és hiperaktiv gyereket, egy diszpraxids, diszlexids vagy allergids gyereket egy bizonyos diagnézis ala sorolnank, meg kell nevezniink azt a hattérbetegséget, amely a belekbdl ered, és a fent emlitett tiinetek valamilyen kombinacidjaban tor a felszinre. Az alabbi elnevezést javaslom: Emésztés és Pszicholégia Szindréma vagyGAP- szindroma (Gut and Psychology Syndrome, GAP Syndrome)!"). A GAPszindrémas gyerekek sokszor keriilnek hatranyos helyzetbe — a mai orvostudomany hidnyos ismeretei miatt. igy aztan nem kapnak megfelelé kezelést. A kévetkezé fejezetekben arrél lesz részletesen sz6, hogy mi a GAP-szindréma, hogyan alakul ki, és hogyan lehet kezelni. A gyerekkori tanuldsi zavarok: autizmus, hiperaktivitassal jaré vagy nem jaré figyelemzavar, diszlexia, diszpraxia és kiilonbdz6 tanulasi és viselkedési zavarok mellett van egy masik dllapotcsoport, mely a GAP-szindréma kérébe tartozik. Eza skizofrénia, a depresszié, a manias depresszié vagy a bipolaris zavar és a kényszerbetegségek. Philippe Pinnel (1745-1828), francia pszichidter — a modern pszichiatria megteremtdje - 1807-ben, miutan hossztt évekig mentélis zavarokkal foglalkozott, a Kévetkezére jutott: ,, Az elmebaj oka a gyomorban és a belekben keresendé,,. Ennek ellenére a modern kor pszichiaterének legutolsé dolga, hogy a beteg emésztési rendszerére is figyelmet forditson. $26 lesz arrél a késébbiekben, hogy tudomanyos tények és klinikai bizonyitékok — skizofrén betegeknél — ramutatnak a bélrendszere és az agya kapcsolatara.A kényv méreteit meghaladna, ha més pszichiatriai betegségekrl is sz6lni kivanna. Remélhetéleg tovabbi klinikai tapasztalatok és kutatasok fényt deritenek arra, hogy melyek tartoznak még a GAP-szindréma csoportjaba. Most csak azokra koncentralok, amelyek az autisztikus spektrumzavar, hiperaktivitassal jaré vagy nem jaré figyelemzavar, diszlexia, diszpraxia és skizofrénia cimkét kaptak. A kényv azonban allergids, asztmas és ekcémas betegeknek is hasznos lehet.ELSO RESZ: MI TORTENIK? 1. AZ OSSZES BETEGSEG A BELEKBOL ERED Hippokratész (ie. 460-370) A GAPS-gyerekeknek és -felnétteknek esetenként rendkiviil stilyos emésztési problémaik vannak. A bélgércs, puffadas, szélszorulds, hasmenés, székrekedés, étkezési zavarok és alultaplaltsdg kiilénbdz6 fokozatai mind tipikus tiinetei az autizmusnak, skizofrénianak és a tobi GAPS-Allapotnak. Mindezt az orvosok a beteg _furcsa,, étkezési szokasaival magyarazzak, és nem nagyon vizsgaljak ki. Legtébbszér a GAPS-gyermek vagy -felnétt emésztési problémai az elvalasztaskor kezdédnek, vagy amikor az anyatejet felvaltja a tapszer és a masfajta ételek. Sokszor a sziilék tdkéletesen tigy emlékeznek, hogy a hasmenés vagy a székrekedés gyermekiik masodik életévében jelentkezett elészér, am mikor jobban belegondolnak, esziikbe jut, hogy a gyereknek mar egyéves koraban is voltak emésztési problémai, bélgircs (kélika), hanyés (reflux) vagy mas emésztési zavarok. A GAPS-felnétt esetében fontos beszélniink a sziileivel is, ha ez még lehetséges, hogy egészen a sziiletésétél kezdve ismerjiik az orvosi kértérténetét. Azoknak a felnétteknek, akiknek nem volt gyermekkorukban bajuk a bélrendszeriikkel, az emésztési problémdi késébb, valamilyen egészségkarosité hatas kévetkeztében alakultak ki. Sok GAPS-gyermek kétévesen valik valogatéssa, a legtdbb ételt nem hajlandé megenni, és az étrendje dltalaban maroknyi, {leg keményités és édes ételekre korlétozédik: reggeli gabonapehely, chips, siilt krumpli, pattogatott kukorica, siitemény, keksz, édesség, banan, kenyér, rizs, édes joghurt. A legtdbbjiik nem eszik zéldséget, a bandnon kiviil mas gyiimélcsdt, hist, halat és tojast. A klinikamon vizsgalt autista gyerekek 60-70%-a rendkiviil egyoldalian taplalkozott, étrendjiik néha csupan két-harom ételfélébél allt. Elég ritka az olyan autista gyerek, aki ne lenne valogatés. Ez a tobbi GAPS-gyermekre is jellemz6, még ha nem is annyira végletesen, mint az autistakra. A sziilék elmondasabol az deriil ki, hogy a legtébb GAPS-gyermeknek nem normilis a széklete. Az autista gyerekek széklete mutatja a legfeltindbb rendellenességeket. A hasmenés és a székrekedés gyakran valtja egymist, és a székletiikben az emésztetlen étel sokszor szabad szemmel lathatd. Székletiiknek majdnem mindig nagyon erés, kellemetlen szaga van, és gyakran olyan folyékony és habos, hogy a gyerek nem is tudja visszatartani. Eléfordul, hogy székletiik erésen savas és kicsipi a gyerek bérét a pelenka alatt. Sokszor halvany, fehéres szinti, és tiszik a viz tetején. Mindez arra utal, hogy nem tudja a zsirt megemészteni. A gyereknek gyakran van stilyos székrekedése, akar 5-7 vagy még tobb napon at nincs széklete, majd dridsi fajdalommal sikeriil végiil iiritenie. Ennek a rossz élménynek a hatasdra elkezd félni a székeléstél, visszatartja, ezzel egyre fokozva a problémat. Van tigy, hogy a sziilék normdlisnak gondoljak gyerekiik székletét, de a beszélgetés soran mégis kideriil, hogy a gyerek gyakran bélgazos, puffadt. Sokszor éjel iivéltve felébred, és a sziiléknek fogalmuk sincs, hogy mi Iehet a baja. Amikor a felesleges gaz eltavozik, vagy csak egy masik helyre mozdul a bélrendszerében, a fajdalma megsztinik, és a gyerek megnyugszik.Biztos, hogy ezek a jelenségek sok kellemetlenséget és fajdalmat okoznak az autista gyerekeknek. Mivel sajnos nem tudnak kommunikalni, a legtdbb autista nem tud segitséget kérni a sziileitdl, az érzéseiket masképp kénytelenek kinyilvanitani: dnstimulacid, énagresszid, dithrohamok és az ételek elutasitasa. Azok a GAPS- gyerekek, akiknek nincs kommunikacidés nehézségiik, gyakran hasfajasra és hanyingerre panaszkodnak. A legtdbb esetben ezeket a gyerekeket nem latta és nem vizsgalta ki gasztroenterolégus. Azokban a rdgzitett ritka esetekben, amikor az autista gyereket mégis kivizsgaltak, a rontgenfelvételek majdnem minden gyereknél kimutattak a ttilcsordulassal kisért székletbestirtisédést (over-spill szindréma). Hogy ez mit jelent? Arrél van sz6, hogy nagy mennyiségii, régi, stiri fekdlia van az emésztdrendszer faléra sz6 szerint raragadva, ebben a termékeny rothadé kérnyezetben hénapokig kivaléan élnek és szaporodnak a kiilénféle parazitak, baktériumok, gombak és virusok. Folyamatosan mérgez6 anyagokat valasztanak ki, amelyek a gyerek vérkeringésébe jutnak. A frissen emésztett étel a tomér fekdliamassza k6zott lév6 sztik csatorndkon keresztiil tavozik. Valamennyi széklet tavozik, de az 6sszes salakanyag nem fog teljesen kiiiriilni a gyerek bélrendszerébél. Eltekintve az orvosi szakirodalom néhany anekdotikus beszamoldjatdl az autista gyerekek over-spill szindrémajarél, az elmult években gyakorlatilag senki nem kutatta ezt a teriiletet. 1998-ban azonban a londoni Royal Free Hospital gasztroenterolégusa, Dr. Andrew Wakefield és kutatécsoportja nyilvanossigra hozta vizsgalati eredményeit, miszerint a krénikus bélgyulladas és az autizmus kozatt dsszefiiggds fedezheté fel. Az autista gyerekeken endoszképos és biopszids vizsgdlatokat végeztek. Az endoszképos vizsgalat soran a beteg emésztdtraktusaba egy specidlis csévet vezetnek be, amelyen keresztiil meg tudjak vizsgdlni ezt a teriiletet. Az endoszképos vizsgalat kézben egy specidlis eszkéz segitségével a bélfalbél mintat vesznek, amelyet késébb mikroszkép alatt tanulmanyoznak. Ezt nevezziik biopsziénak. Vizsgalataik eredményeképpen Dr. Wakefield és kutatécsoportja beazonositott a gyerekek beleiben egy olyan allapotot, amelyet Ideal - Lymphoid — Nodular Hyperplasai and Non — Specific Coltitis-nak (nyirokcsomé hiperplazia és nem specifikus vastagbélgyulladés) neveztek el. Most nézziik meg, hogy mi is ez tulajdonképpen. Vegyiik elészir az Ideal —Lymphoid — Nodular Hyperplasia-t. Csipdbélnek nevezik a vékonybél utolsé hérométéd szakaszat. Egy felnétt csipdbele kériilbeliil 3,5 méter hosszu, és a vége a vastagbélbe fut. Bar a vékonybel {6 feladata a taplalék felszivasa, a csipébélben alig szivédik fel tapanyag. A vékonybél ezen szakaszanak a fala tele van nyirokcsomékkal. Peyer-plakknak nevezziik ezeket, kicsi, kerekded vagy babformajiak, méretiik 1 és 25 mm k6z6tt van. Immunrendszeriink szempontjabél nagyon fontos szerepet tltenek be ezek a nyirokképletek. Két fontos feladatukrél tudunk: 1. Azegyik feladatuk a csipébélbél érkezé nyirok (szévetek kézti folyadék) megsztirése és megtisztitasa a baktériumoktél, virusoktdl, gombaktdl, elhalt sejtektdl (ilyen a raksejt is) és mas méreganyagoktél. Erdemes megvizsgalni ezeket, hiszen a belekben bizonyos fertéz6 kérokoz6k lapulhatnak meg, mert a nyirokcsomék tigy miikédnek, mint egy bortén: a virusokat, baktériumokat, elhalt sejteket és gombakat nem tudjakmegsemmisiteni, viszont magukba zarjak. Tehat az endoszképos vizsgalat soran a gasztroenterolégus mindig ezekbél a nyirokcsomékbél prébal a mikroszképos vizsgalathoz mintat venni. Ezt tette Dr. Wakefield és kutaté csoportja is. 2. A nyirokcsomék miasik fontos feladata a lymphocitak termelése. Ezek az immunsejtek egyik nagy csoportjat képezik, és a legfontosabb feladatuk a fertézések elleni védelem. Amikor a nyirokcsomdék fertézéssel talélkoznak, rengeteg nyiroksejtet kezdenek el termelni, hogy le tudjak az infekciét gyézni, amitél megduzzadnak, begyulladnak, sokszor fajnak. A nyirokcsoméknak ezt a fajta megnagyobbodasat nyirokcsomé hiperplazidnak nevezziik, és ezt taldlta Dr. Wakefiled az autista gyerekek csipébelében. Mivel a vizsgalt gyerekek kéziil sokaknak az MMR-oltas (kanyaré-mumpsz-rubeola) utan alakultak ki az autisztikus vonasaik, igy Dr. Wakefield ebben az iranyban indult el, és kereste, mi az a fertézés, amely a nyirokcsomék megnagyobbodasat okozhatta. A kanyarévirusra gyanakodott, igy a kutatasaiba bevonta az ismert virologust, Dr. John O’Leary-t, a dublini patolégusprofesszort. Dr. O’Leary ugyanazt a kanyarévirust taldlta az autista gyerekek csipébelében lévé nyirokcsomékban, mint amelyiket az MMR-oltds tartalmazza. Dr. Wakefield kutatdsainak a kanyarévirusrél és az MMR-oltdsr6l sz6l6 része a kormanyzatbol és az orvosi szakmabol heves ellendllast valtott ki, ami a {6 kérdésrél elterelte a figyelmet: mégpedig arrél, hogy az autista gyerekek bélfalaban megduzzadt és gyulladasos nyirokcsomék vannak, ami egyértelmiien valamilyen fertézéssel valé harc jele. A megfigyelt autista gyerekeknél Dr. Wakefield a masik llapotot Nem Specifikus Colitisnek nevezte. A colitis kifejezés vastagbélgyulladast jelent. Az endoszképos vizsgalat soran Dr. Wakefield kutatécsoportja a gyerekek bélrendszerében kiilénbéz6 fokti krénikus gyulladast, erézidkat, a vékony- 6 a vastagbél nyalkahartyajan gennyes talyogokat, fekélyeket és rengeteg lerakédott iiriiléket taldlt. Néhany esetben a bélfal annyira gyulladt volt, hogy a megduzzadt nyirokcsomék majdnem bélelzarédast okoztak. Eléfordult, hogy ez a gyulladas fekélyes vastagbélgyulladasra (Colitis Ulcerosa) hasonlitott, néha Crohn-betegségre, de sokszor teljesen egyedi alakot dltétt egyes autista gyerekeknél. Ezért nevezték ezt a Colitist (vastagbélgyulladast) nem specifikusnak, mert egyetlen mar meglévé diagnézis alé sem lehetett besorolni. A Wakefieldcsoport AUTISZTIKUS ENTEROCOLITISNEK nevezte el. A hivatalos orvosi szaknyelv még nem fogadta el ezt a ki fejezést, de mi, akik autista gyerekekkel foglalkozunk, nyugodtan hasznalhatjuk. Dr. Andrew Wakefield és csoportja tobb sz4z autista gyereket vizsgalt meg, felfedezésiiket a vilagon szAmos fiiggetlen kutatécsoport elismerte (Buie, Uhlmann, Furlano, Morris és tarsai). A kézélt kutatasokon kiviil vilagszerte szamos gyakorlé orvos klinikai vizsgalatai alatamasztjak azt a tényt, hogy az autista gyerekek emésztési zavaroktél szenvednek, amelyeknek a stilyossaga teljesen eltéré Iehet. En is ehhez a csoporthoz tartozom, st elmondhatom, még sohasem talélkoztam olyan autista gyerekkel, akinek ne lett volna valamilyen emésztési problémaja. Az elébbiekben féleg az autizmusrél volt sz6. Mi a helyzet a tobbi GAPS-beteggel? Elegendé kutatasi eredmény bizonyitja, hogy a skizofréniat is kapcsolatba lehet hozni az olyan emésztési rendellenességekkel, mint példaul a céliakia. C. Dohan, R. Cade, K.Rachelt, A. Hoffer, C. Pfeiffer és masok felallitottak a hipotézist a bél és az agy kapcsolatarél a skizofrénidsoknal, és ezt komoly tudomanyos felfedezésekkel tamasztottak ald, ezeket a kovetkez6 fejezetekben részletesen ismertetjiik. A klinikai gyakorlat azt bizonyitja, hogy a legtdbb skizofrén betegnek emésztési problémai vannak. A legtébb esetben ezek a bajok kora gyermekkorban kezdédnek. Az autizmuson é a skizofrénian kiviil a tbbi GAPSbeteg (hiperaktivitassal jaré figyelemzavar, diszlexia, diszpraxia, asztma, allergidk, ekcéma) bélbajairdl kevesebb kutatasi eredményt publikaltak eddig. Klinikai vizsgdlatok soran azonban az deriil ki, hogy majdnem az dsszes GAPSgyerek és -felnétt eltéréen stilyos emésztési zavarokkal kiizd. Sok betegnél az IBS (irritabilis bél szindréma) jellegzetes tiinetei jelentkeznek: hasfajas, puffadas, rendellenes széklet és bélgdzossg. A betegek kis sz4zalékanak normilis a széklete, de alultaplaltak, refluxtél, gyomorégéstél, hasfajastdl és bélgazossagtdl szenvednek. A legtébb GAPSgyerek étrendje semmi masbél nem all, csak feldolgozott szénhidratokbél. Sok GAPS-felnétt is hasonléan egyoldalian taplélkozik. Néhany betegem nem emlitette, hogy barmilyen emésztési problémaja lenne, mégis, mikor elkezdtiik a GAPSkezelést, dllapotuk jelentdsen javulni kezdett. Aza kérdés, hogy miért keriil ilyen Allapotba a GAPSgyerekek és -felndttek emésztérendszere. Hogyan hozhaté dsszefiiggésbe ez a mentalis allapotukkal? Hogy mindezt megértsiik, meg kell vizsgélnunk az emberi bélrendszer néhany rendkiviil fontos tulajdonsagat.2. A GYOKEREK Akar a foldet, az ember szervezetét is sokféle mikroorganizmus népesiti be. Ez a benniink lévé sokféle, gazdag élévildg legalabb annyira lenytig6z6, mint maga az élet a Foldén. Emésztérendszeriink, bériink, szemiink, légzéés kivalaszté-szerveink békésen éinek egyiitt trillié lathatatlan édélénnyel, harmonikus egységet alkotva teremtik meg a makro- és mikroélélények dkoszisztémajat. Egyik {él sem Iétezhet a masik nélkiil, kapcsolatuk szimbiotikus. Megismétlem tjra: mi, emberek nem élhetiink ezen paranyi mikroorganizmusok nédlkiil, amelyek a testiinkén és a testiinkben mindenhol megtalalhatok. A mikrobak legnagyobb koléniaja az emésztérendszeriinkben él. Egy egészséges felnétt bélrendszerében atlagosan 1,5-2 kg baktérium van. Ezeket a baktériumokat ne egy kaotikus mikrobidlis masszaként képzeljiik el, hanem egy magasan szervezett mikrovilag részeseiként, amelyben bizonyos fajték dominaljak és kontrollaljak a tébbit. Szervezetiinkben rengeteg létfontossagti feladatot latnak el, valdszintileg nem Anénk tal, ha sterilizalnak a bélrendszeriinket. Egy egészséges szervezet mikrobialis vilaga elég stabil, és alkalmazkodni képes a kornyezetének megvaltozasahoz. Vizsgaljuk most meg, hogy mirél is van 526! A bélrendszer mikroflérajat harom csoportra bonthatjuk: 1. Azesszencialis vagy jotékony flora: az egészséges szervezetnek ez a legfontosabb 65 a legnépesebb csoportja. Veliink sziiletett, jtékony baktériumoknak is nevezziik ezeket a baktériumokat. Ennek a csoportnak a fbb tagjai: a Bifidobacteriunok, a Lactobacteriumok, a Propionibacterium, az Escherichia coli baktérium apatogén térzsei, a Streptococcusok, Peptostreptococcusok és az Enterococcusok. Latni fogjuk a késébbiekben, hogy milyen hasznos feladatokat latnak el ezek a szervezetiinkben. 2. Az opportunista flora: sokféle mikroba nagy csoportja, amelyeknek a sz4ma és a kombinacidja meglehetdsen egyedi lehet: Bacteroidesek, Peptococcusok, Staphylococcusok, Streptococcusok, Bacillusok, Clostridiumok, enterobaktériumok (Proteusok, élesztégombak, Klebsiell4k, Citrobacter stb.), Fusobacteriumok, Eubacteriumok, Catenobacteriumok és sok masféle. Az ember bélrendszerében eddig kériilbeliil 500 mikrobafajrél tud a tudomany. Egy egészséges szervezet esetében ezeknek a szama normal kériilmények kozt limitalt, é a jotékony fléra gatolja az elszaporodasukat. Ezek kéziil barmelyik mikrobafertézést okozhat, ha ttils4gosan elszaporodik. 3, Atmené(tranzit) flora: Ezek a kiilénféle mikrobak altalaban a kérnyezetben lévé nem-fermentalé Gramnegativ palcak, amelyek a naponta elfogyasztott étellel, itallal keriilnek a szervezetiinkbe. Ha a jétékony baktériumok kelléen védik a bélrendszert, akkor ezek a mikrobacsoportok nem okoznak bajt, mikézben athaladnak a béltraktuson. Ha azonban a jétékony fldra sériilt vagy nem mukodik megfeleléen, akkor ezek a mikrobacsoportok betegségeket okozhatnak. Mia feladatuk ezeknek a mikrobaknak, és miért van sziikségiink rajuk?Az egészséges és sértetlen bélrendszer Az emberi emésztdtraktus egy hosszti cs6; mindkét végén szabadon érintkezik a kiilvilaggal. Akarmilyen karos dolog is érkezzen a kiilvilagbél, az emésztérendszeriinkon keresztiil konnytiszerrel a szervezetiinkbe juthat. Naponta sok mikroorganizmust, vegyi- é méreganyagot nyeliink le az étellel, itallal. Hogy Ajiik mindezt mégis tal? Az egyik legfontosabb oka ennek az, hogy egész emésztétraktusunkat baktériumréteg boritja: egy vastag, gyepszerdi réteg a bélhdmon, ez nyujt természetes védelmet a kérokoz6k, az emésztetlen étel, a méreganyagok és parazitak ellen. Es mint ahogy a talaj is elkopik, ha nem fedi gyepréteg, ugyanigy a bélfal is megsériil, ha nem védi ez a baktériumréteg. Es hogy hogyan védik ezek a veliink sziiletett baktériumok a bélfalat? A fizikai védelem mellett a behatolé patogén mikroorganizmusok ellen gy védekeznek, hogy baktérium-, gomba- és virusélé anyagokat termelnek, ideértve az interferont, lizocymot és surfactint. Ezek a virusok és a baktériumok membranjat feloldjak, és jelzést adnak az immunrendszernek, hogy megfeleléképpen reagaljon a betolakodékra. Emellett a jétékony baktériumok organikus savakat termelnek, amelyek a bélfal pH-értékét 4.0-5.0-re csdkkentik. Az igy létrejétt kellemetlen savas kérnyezet nem kedvez a ,rossz,,, patogén mikrobak megtelepedésének és miikédésének, ezeknek ugyanis sokkal higosabb kérnyezetre van sziikségiik. A patogén mikrobak igen sok erés hatasti toxint termelnek, és akkor még nem is volt $26 az bsszes tobbi méreganyagrdl, amelyeket az étellel és az itallal visziink a szervezetiinkbe. Veliink sziiletett, egészséges bélflérank képes kézémbésiteni a nitratokat, indolokat, fenolokat, skatolt, xenobiotikumokat és sok mas méreganyagot, inaktivalni a hisztamint, keldtot képezni nehéz fémekkel és egyéb mérgezé anyagokkal. A jétékony baktériumok sejtfala abszorbealja a legtébb rakkelté anyagot, és ezzel inaktivalja dket. Megakadalyozza a belekben a hiperplazids folyamatok létrejdttét, mely a rk kialakulasdért felelés. Ha a belekben Iévé jétékony baktériumok sériiltek, és nem megfelelden mtikédnek, akkor a ,,vrost kériilvevé fal, nincs jél védve, és ez a helyzet a GAPS-bélrendszerrel. A bélfal védelme nélkiil, azon keresztiil szabadon bejut barmilyen betolakod6: virusok a védéolt4sokbél vagy a kérnyezetbél, a mindenhol eléfordulé gombak, mint a Candida albicans, kiilénféle baktériumok, paraziték és toxikus agensek, és ezek mind karosithatjak emésztérendszeriinket, és falaban krénikus gyulladasokat idézhetnek eld. Es ne feledkezziink meg az opportunista flérarél sem, amely normilis esetben a jotékony fldra szigorts feliigyelete mellett él a beleinkben. Folyamatosan jelen vannak, és ha a j6 baktériumok meggyengiilnek, azonnal készek bajt okozni. Egy egészséges szervezet bélfalanak a biopszids vizsgalatai soran lathaté, hogy a belek nydlkahartyajan egy vastag baktériumréteg van, ez tartja épen és egészségesen azt. Az idiilt gyulladasos bélbetegség (IBD) sordn a nyalkahartydban, de még a bélsejtekben is egy masfajta patogén baktériumfléra van jelen; ebbél arra kovetkeztethetiink, hogy a védettséget nyuijto baktériumréteg megsériilt, é beengedte a kérokoz6kat a bélfalhoz. Tovabb rontja a helyzetet, ha a bélflora nem jol mtikédik, mert akkor a bélfal nemcsak sériilékeny, de rosszul taplalt is lesz. A normalisan mukédé bélfléra a legfontosabbenergia- és tapanyagforrasa a bélfalat alkoté sejteknek. A bélhamon élé jétékony baktériumok emésztik meg az ételeket, ez lesz a bélfal taplaléka. A bélhdm becslések szerint energidjanak 60-70%-at a baktériumok miikédéséb6l nyeri. Ha sériilt a bélfléra, kevés tpanyagot allit eld, és ez tovabb rontja a bélfal allapotat. Ez pedig degenerativ elvaltozasok sorozatat eredményezi az emésztéfal strukturajaban, ami tovabb gyengiti annak emészté és tapanyagfelszivé képességet. Hogy megértsiik, pontosan mi jatszédik le gyermekiink bélrendszerében, vizsgaljuk meg a bélfal anatomidjat é fiziologiajat. A belek felszivé feliilete nagyszerti, kesztytiujjszerti kitiiremkedésekbdl all. Ezeket bélbolyhoknak nevezziik. Kézéttiik mély cryptak vannak, Bélhamsejtnek hivjuk azokat a hdmsejteket, amelyek a bélbolyhokat bevonjak. Nagyon fontos sejtek, mert bk fejezik be az emésztési folyamatot, és szivjak fel az ételekbél sz4rmazé tapanyagokat. Nehéz munkat végeznek, és ehhez mindig fiatalnak és egészségesnek kell lenniiik. A természet ezt is csoddlatos médon megoldotta. Az iiregek mélyén folyamatosan bélhamsejtek jonnek létre. Majd ezek lassan elindulnak felfelé a bélbolyhok tetejére, itkézben emésztd és felszivé feladataikat latjak el, és folyamatosan eléregednek. Es amikor felérnek a bélbolyh tetejére, Iehullnak réla. igy jul meg folyamatosan a bélham, hogy a feladatat mindl jobban tudja végezni (1. dbra).BELBOLYH 1. dbra: Egy bélhdmsejt élete Allatkisérletekkel bebizonyitottak, hogy ha a bélrendszert sterilizaljak, és a jotékony baktériumréteget a belek hamfeliiletérél ezzel az eljarassal eltavolitjak, akkor a sejtmegijjulds is teljesen tonkremegy. Sokkal tovabb tart ugyanis, amiga sejt az iiregbdl feljut a bélbolyh tetejére, ez felboritja a bélhamsejt érési folyamatat, 6 ez gyakran annak rakos elfajulasahoz vezet. A cryptakban végbemené mitotikus aktivitas jelentésen visszaesik. Ez azt jelenti, hogy sokkal kevesebb sejt jon létre, é ezek kéziil is egyre kevesebb lesz elég ratermett ahhoz, hogy j6l végezze a feladatat. A sejtek Allapota is abnormiliss4 valik. Mindez azért torténhet meg, mert a jotékonybélbaktériumok nem vigyaznak rajuk (2. dbra). emésztdenzimek egészséges bélhamsejt beteg bélhamsejt béldiszbidzisban 2. dbra: A bélhdmsejt haja a mikrobolyhokat szimbolizalja. A bélhdmsejtek haja (mikrobolyhok) a bélbolyh felszinén a kefeszegélyt alkotja, ahol ax emésatés utolsé lépései torténnek Ez torténik azokkal a kisérleti allatokkal, akiknek sterilizaljak a beleit. Az ember szervezetében a jétékony baktériumok hidnya egyiitt jar a karos baktériumok elszaporodasaval, ami az egész helyzetet csak tovabb rontja. A patogén fléra tamadasakor az egész bélham strukttirdja megvaltozik; ha a jotékony baktériumoknem tudjak megvédeni, kéros folyamatok veszik kezdetiiket, vagy betegségek alakulnak ki. A bélbolyhok degeneralédnak, és nem tudjak a tapialékot megfeleléen megemészteni és felszivni, ami felszivédasi zavarhoz, (tapanyag) hianybetegséghez és ételintoleranciahoz vezet. Azemésztérendszert a bélfldra tartja rendben. A szervezet Allapota és a feladatelvégz6 képessége pedig kézvetleniil attdl fiigg, hogy mennyire j6l méikédik ez a karbantarté rendszer. A mikroszkopikus karbantartotol, a bélflératdl kozvetleniil fiigg emésztdrendszeriink sértetlen strukturaja, miikédéképessége, alkalmazkods- és megitjulé képessége. A késébbiekben még sz6 lesz arrél, hogy a GAPS-gyermek és - felnétt bélfléraja erdsen abnormilis, ezért alakulnak ki ndluk emésztési zavarok. A szervezet tapanyagellatasa Kéztudott, hogy az emésztérendszer {6 feladata az emésztés és a tapanyagfelszivas. Az a tudomanyos és klinikai tapasztalat, hogy az egészséges bélfléra hianyaban az emésztdrendszer nem tudja hatékonyan ellatni ezeket a feladatokat. J6 példa erre a tej- és a gabonafehérje emésztése, amely két szakaszban térténik. Az elsé szakasz a gyomorban jatszédik le, a gyomorfal emésztdnedvei a tej- és a gabonafehérjét peptidekre bontjak, amelyek kéziil néhany morfiumszerti struktdraji kazeomorfin és gluteomorfin (vagy gliadinomorfin). Ez egy normilis folyamat, és mindenkiben igy jatszédik le. Ezt kévetden a peptidek a vékonybélbe jutnak; az emésztés kovetkezd szakasza itt torténik. Hasnyalmirigyenzimekkel keriilnek kapcsolatba, és ezutan érik el a bélfalat, ahol a bélhamsejtek bélbolyhai dltal termelt peptidazen zim bontja le ezeket. Eza Iépés nem jatsz6dik le azoknal, akiknek abnormilis a bélfléraja, mert a bélhamsejtjeik nagyon rossz allapotban vannak. Es ennek az lesz a kévetkezménye, hogy a kazeomorfin és a gluteomorfin valtozatlanul bejut a vérdramba és az egész szet vezetre — kiilénésen az agy és az immunrendszer miikédésére — kérosan hat. Elég kutatasi eredmény all rendelkezésiinkre, amelyek azt bizonyitjak, hogy az autistak, skizofrének, hiperaktivitassal jaré figyelemzavarban, pszichézisban, depressziéban és autoimmun betegségekben szenveddk szervezetében a kazeomorfin- és a gluteomorfin szint magas. Ebbél az deriil ki, hogy a bélfaluk nincs abban az allapotban, hogy ezeknek az anyagoknak az emésztését megfeleléen befejezze. A klinikai vizsgalatokbél tovabba az deriil ki, hogy tbb GAPSbeteg tijra képes kis mennyiségben a kazeint és a glutént megemészteni tiineteik visszatérése nélkiil, ha a bélflérajuk rendbe jon. Az egészséges bélfldra nemcsak a bélfal épségét segit megérizni, hanem a bélfalon térténd emésztés és felszivédas dsszes folyamataban is aktivan részt vesz. Sét, mi tdbb, az étel rendes megemésztése és felszivédasa valdszintileg nem torténne meg a kiegyenstilyozott bélfléra nélkiil. Tovabba képes fehérjéket emészteni, szénhidratokat fermentalni, a zsirokat és rostokat lebontani. A bélrendszerben é16 baktériumok aktivitdsanak melléktermékei fontos szerepet jatszanak a legtébb asvanyi anyagnak, vitaminnak, viznek, gaznak és a tobi tapanyagnak a bélfalon keresztiil a véraramba val felszivédasdban. Ha a bélfldra sériilt, akkor még a vil4g legjobb mindségii ételének vagy étrend kiegészitdjének sincs esélye lebomlani és felszivédni. Az ételek bizonyos dsszetevdit meg sem tudnank emészteni a jétékony baktériumfléra segitsége nélkiil. Az élelmi rostok szolgalnak erre j6 példaval. A bélrendszerben — egészséges bélfléra mellett —, a rostok részben oligoszacharidokra, aminosavakra,dsvanyi anyagokra, organikus savakra és mas hasznos tapanyagokra bomlanak le, é ezek a bélfalat és az egész szervezetet taplaljak. A legtdbb ember tisztaban van az élelmi rostok hasznossagaval. A nyers gyiimilcs és zdldség, a teljes kidrlésti gabona, a didfélék és a magvak, a babfélék 65 a hiivelyesek mind rostokban gazdagok. Az orvosok gyakran felirnak por, kapszula vagy folyadék formajaban étrend kiegészité rostokat azoknak, akiknél csdkkenteni akarjak a vér koleszterinszintjét, vagy székrekedés és mas emésztési problémak kezelésére, az epe metabolizmusat eldsegitendd, megelézni a gyomorrakot, javitani a cukorbetegek gliikéztoleranciajat stb. Még hosszan sorolhatnank az élelmi rostok elényés hatasait. A szervezetiinkre jotékony hatast baktérium egyik természetes éléhelye a rost. Abbél taplalkoznak, és ekézben rengeteg hasznos tapanyagot termelnek a bélfal é az egész szervezet szAmara, felszivjak a méreganyagokat, részt vesznek a viz és az elektrolitok anyagcseréjéndl, é5 az epesav és a koleszterin tijrafeldolgozdsaban stb. A bakteridlis tevékenységnek készénhet6, hogy az ételrostok a szervezetiink szdmara az 6sszes jtékony feladatukat el tudjak latni. Ha azonban a jétékony baktériumok megsériilnek, és nem tudnak ,bedolgozni,, a rostok munkéjaba, akkor az ételekbél szarmaz6 rostok is veszélyt jelenthetnek a szervezetre nézve, mert idedlis életteret biztosithatnak a rossz, patogén baktériumoknak, és tovabb stilyosbithatjak a bélfalban Iévé gyulladast. Ebben az esetben szoktak a gasztroenterolégusok a betegnek a rostszegény étrendet javasolni. Tehat az élelmi rostok a bélrendszer jotékony baktériumai nélkiil végiil is nem is annyira hasznosak szamunkra. A GAPS-gyermekek és -felnéttek elég hajlamosak a hasmenésre vagy a laza székletre, igy rostszegényen kell taplélkozniuk, amig a hasmenésiik meg nem sziinik. A roston kiviil van még egy masik anyag, amit a beleinkben élé jétékony baktériumok nélkiil nem lennénk képesek megemészteni. Ez az anyag a tejcukor, mds néven a laktéz. Elég sok embernél jelentkezik a laktézintolerancia, ami azt jelenti, hogy 6k nem tudjak a tejet megemészteni. Kézéjiik tartozik a legtdbb GAPS-gyermek és - felnétt. Jelen pillanatban a tudomanyos magyarazat erre az, hogy sokak kevés tejcukorbonté enzimmel, igynevezett laktazzal rendelkeznek. Ha a szervezetiinknek nem lenne sziiksége laktézra, akkor néhany ember mégis miért képes tokéletesen megemészteni azt? A valasz az, hogy ezeknek az embereknek a bélrendszerében megfelelé baktériumok élnek. Az emberi bélrendszer egyik legjelentésebb laktézlebonté baktériuma az E. coli baktérium. Sok ember meglepédve hallja, hogy az egészséges emésztétraktus esszencidlis lakéi az E. coli apatogén torzsei. Az egészséges csecsem6 sziiletését kéveté elsé napon nagyszamban (10’-10°CFU/g) megjelennek a bélrendszerében, és élete soran ugyanebben a szdmban ott is maradnak, ugyanis ezeket sem az antibiotikumok, sem egyéb kérnyezeti hatdsok nem tudjék kiirtani. Az E. coli apatogén torzsei a lakt6z lebontasa mellett kiilénbéz6 vitaminokat (K, By, Bz, Be, By.) és egy antibiotikumszerti anyagot, a colicint is kivalasztjak, és védelmet nytjtanak a sajat csalddjukhoz tartozé mas kérokozé baktériumokkal szemben. Sét, aza helyzet, hogy a szervezet legjobban ezekkel az E. coli apatogén térzsekkel képes a patogén coli fajok ellen védekezni. Emellett jelentés és dsszetett feladatot téltenek be az immunrendszer megfelelé miikédésében, erré1 majd a késébbiekben lesz 526. AZE. coli baktériumon kiviil az egészséges bélfléra tobi jotékony baktériuma is nemcsak a tapanyag-felszivodast segiti el, hanem tébb tapanyagot sajat maga dllit elé: a Kvitamin, pantoténsav, folsav, tiamin (B,-vitamin), riboflavin (B>-vitamin),niacin (B3-vitamin), piridoxin (Bg-vitamin), cianokobalamin (B,7-vitamin), a kiilénbdz6 aminosavak és mas aktiv anyagok tartoznak ezek k6zé. Az evoliicié soran a természet biztosra akart menni, hogy az ember vitamin- és aminosav-hidnyban akkor se haljon meg, ha a taplélkozdsa hianyossé valna. A természet létrehozta a sajat tapanyaggyarunkat, az egészséges bélfldrat. Ha ez a bélfléra megsériil, akkor a megfelelé taplélkozds ellenére vitaminhiany alakulhat ki a szervezetiinkben. Miért? Mert a szervezetiinkben a legtdbb vizben oldédé vitamin élettartama elég rdvid. fgy lesznek a napnak olyan szakaszai, amikor a szervezetiink ezekbél a vitaminokbél hianyt szenved, kivéve, ha minden éraban bevennénk ezeket, és ha az egészséges bélfléra nélkiil is fel tudnanak szivédni. Ez a helyzet azoknal az embereknél, akiknek a szervezetét a sériilt bélflérajuk nem tudja folyamatosan vizben oldédé vitaminokkal ellatni. Az dsszes tesztelt GAPS-gyermek és -felnétt azokbél a vitaminokbél mutat hianyt, amelyeket a bélflérajuknak kellene termelni. A hidnyoss4gok megsziintetésére a legjobb médszer, ha helyrehozzuk a bélrendszeriik jotékony baktériumdllomanyat. A legtdbb abnormilis bélfléraval rendelkezé ember valamilyen mértékben vérszegény. Ez nem meglepé. A vérképzéshez nélkiilézhetetlen vitaminokat és asvanyi anyagokat a taplalékbél felszivni nem képesek, de sériilt a szervezetiikben ezeknek a vitaminoknak a termelédése is. Raadasul a sériilt bélflérajti emberek bélrendszerében pont a vaskedvelé patogén baktériumok élnek (Actinomyces spp., Mycobacterium spp. , kolibaktérium patogén tdrzsei, Corynebacterium spp. 65 sok mas). Ezek az ételekbél szdrmaz6 dsszes vasat felfaljak az ember szervezetében, és ezzel vashianyt okoznak. Sajnos a vaspétlas csak tovabb segiti ezeknek a baktériumoknak az elszaporodasat, és nem sziinteti meg a vashidnyt. A legtébb GAPS-beteg, akikkel talélkoztam, sapadt volt, és a vérképiik a vérszegénység tipikus jeleit mutatta. Sokuknak vastablettat irt fel az orvosa. Pedig a vaspotlas helyett sokkal tébbre mentek volna, ha a vérszegénységiiket kezelik inkabb. Az egészséges vérképzéshez a szervezetnek a kévetkezd anyagokra van sziiksége: magnézium, réz, mangan, jéd, cink és egyéb asvanyi anyagok, rengeteg vitaminféle (By, By, Bs, Bg, By, C, A, D), folsav, pantoténsav és szAmos mas aminosav. Vildgszerte végzett nagyszdmu kutatasi eredmények bizonyitjak, hogy egyediil a vaskiegészités nem sokat segit a vashianyon. Szomortian latom, hogy az orvosok még mindig felirjak a vérszegény betegeknek, pedig ezeknek rengeteg mellékhatésuk van az emésztérendszerre, hiszen a vaskedvelé patogén baktériumok elszaporodasat segitik elé, és kézvetleniil negativan hatnak a belfal sejtjeire, amelyek a GAPS-betegek esetében mar amugy is gyulladtak és nagyon sériilékenyek. Az imént kifejtett tényezék miatt van az abnormilis bélfléraval rendelkezdknek sokféle taplélkozasi hidnybetegsége. A vizsgalt GAPS-gyermekek és -felndttek kéziil az dsszesnél fontos svanyianyag-, vitamin-, esszencidlis zsirsav-, sokféle aminosav- és mas tapanyaghiany tipikus tiineteit lehetett megfigyelni. A leggyakoribbak a kévetkez6 hianydliapotok: magnézium, cink, szelén, réz, kalcium, mangan, kén, foszfor, vas, kélium, natrium, vitaminok (By, Bz, Bs, Be, By, C, A, D), folsav, pantoténsav, zsirsavak (omega-3, omega-6, omega-9), taurin, alfaketoglutarsav, glutation stb. Altalaban ezek a tapanyaghianyok jelentkeznek a GAPS-betegeknél, ezek kézétt van néhany a legfontosabb tapanyagok kéziil is, amelyek az agy, az immunrendszer és az egész szervezet normalis mtikédéséhez és fejlédéséhez kellenek.Annak ellenére, hogy néhany GAPS-gyermek latszélag nagyon j6l névekszik, sokszor a kordhoz képest ttils4gosan nagy, s a legfontosabb mikrotapanyagokban hidnyt szenved. Es ez, ismerve emésztérendszeriik allapotat, egyaltalan nem meglepé. Egy egészséges bélfléraval rendelkez6, j61 miikéd6 bélrendszer az egészségiink alapja, gydkérzete. Ahogy a fa is életképtelen, ha beteg a gydkere, a szervezetiink se tud Iétezni a megfeleléen mtikddé emésztd rendszer nélkiil. A belek baktériumpopulacidja, a bélfléra adja a taptalajt a gydkereknek, védi, tamogatja és téplalja. A fa gydkérzete, mint tudjuk, lathatatlan, mélyen a féld alatt teriil el, mégis nagy szerepet jatszik, hogy az dsszes dg, gally és level egészséges legyen, attdl fiiggetleniil, hogy milyen magasan és messze nének téle. Ehhez hasonléan a szervezet bélflérajanak sokszinti és dsszetett feladatai jdval ttilmutatnak a bélrendszeren. Most vizsgaljuk meg a szervezet egyik legfontosabb ,fadgat,, — az immunrendszert.3. AZ IMMUNRENDSZER A GAP-szindrémasoknak gyenge az immunrendszeriik. Ha az immundllapotukat vizsgaljuk, egyes immunglobulinokbél kevesebbet, mig masokbél arénytalanul tébbet taldlunk. A kiilénbéz6 sejtek, enzimek és az immunrendszer egyéb teriiletein is hidnyossagok dllapithaték meg. Ugy ttinik, hogy a GAPS-gyerekek és -felndttek teljes immunrendszere felborult. Es a legfélelmetesebb az egészben az, hogy a sajat immunrendszeriik antitesteket hoz Iétre, amivel megtdmadja a sajat testszbveteit, beleértve az agyat és az idegrendszer egyéb részeit is. Ez a stilyosan sériilt és iranyvesztett immunrendszer felboritja az egész szervezetet. Hogy torténhet ez meg? A paciens emésztdrendszere szerepet jatszhat ebben? Igen, kétségteleniil igen! Az emésztérendszer baktériumokkal gazdagon boritott epithelialis (nyalkahartya) felszinét az immunrendszer bélcsdjének nevezhetjiik; mind a submucosalis (kétészbvetes), mind a mucosalis felszint. Az tijsziilétt fejletlen immunrendszerrel jon a vilagra. Immunrendszerének fejlédése szempontjabél rendkiviil fontos, hogy a csecsemé emésztdtraktusait egészséges baktériumfléra népesitse be. Ha azonban a kiegyenstilyozott bélfléra a sziiletésétél szdmitott elsé 20 napban nem alakul ki, akkor a csecsemé immunrendszere érzékeny lesz. A bélfal epitheliuman megtelepedé jétékony baktériumfléra az immunmoduldcidban fontos szerepet tlt be. Néhanyat ezek kéziil vizsgaljunk meg részletesebben. Emésztérendszeriink esszencidlis vagy jotékony baktériumdllomany immunrendszeriink egyik igen fontos alkotérészének, a bélfal lymphoid allomanyanak kifejlSdéséért felelés, és sz4mtalan nyiroksejt és immunglobulin termeléschez is hozzajarul. A Bifidobaktériunok (a jotékony baktériumok, amelyek nagy szamban élnek a vastagbélben) sejtfalaban talalhaté a Muramil dipeptid (MDP) nevii anyag, amely az immunsejtek egyik legjelentésebb csoportjanak, a lymphocitaknak a szintézisét aktivalja. Az egészséges bélfal sz6 szerint a zstifolasig lymphocitakkal népesiil be, igy tudja megvédeni a szervezetet barmely betolakodétél. Tudomdnyos kisérletek bebizonyitottak, hogy a sériilt bélflérajua embereknek sokkal kevesebb lymphocita van a bélfalukon, igy az kisebb védelem alatt all. Vannak olyan kereskedelmi cégek, amelyek megprébalnak az immunrendszert védé Muramil dipeptidbél étrend kiegészitéket eldallitani. En inkabb a belekben lévé egészséges Bifidobaktériun jratelepitésében hiszek, amely sok hasznos anyag mellett a Muramil Dipeptidet is természetes titon termeli. A lymphocitak a bélfalban immunglobulinokat termelnek. Az egyik legfontosabb immunglobulin a bélben a szekretoros Immunglobulin A (IgA). A szekretoros IgA egy olyan anyag, amelyet a lymphocitak termelnek a test nyalkahartyain, és a testfolyadékokban valasztédik ki. Megtalalhatjuk ezt a légutakban, orrban, torokban, higyhélyagban, huigycsdben, hiivelyben, nyalban, konnyben, verejtékben, eldtejben, anyatejben és természetesen az emésztérendszer nyalkahartyajan és annak valadékaiban. Aza feladata, hogy a betolakod6 baktériumokat, virusokat, gombakat és parazitakat elpusztitsa és hatastalanitsa. Ez az egyik médszer, amellyel immunrendszeriink az étellel, itallal az emésztdrendszeriinkbe keriilé nem kivanatos betolakod6k ellen védekezik. Mikrobioldgiai tudomanyos tény, hogy ha az ember vagy a kisérleti dllat egészséges bélfléraja megsériil, akkor az IgA-t termeld sejtjeinek a szama és annak fontos immunglobulint termeld képessége is jelentésen csdkken.Természetes ezutan, hogy a bél védekezdképessége is gyengébb lesz. Raadasul kivalasztédasa utan nem sokkal az Immunglobulin A magatdl is degradalédik. A jotékony baktérium azonban nemcsak serkenti a képzédését, de még egy nagyon bonyolult folyamatnak készénhetéen az élet tartamat is megniveli, igy az IgA hosszabb ideig fejtheti ki a hatasat. A GAPS-gyerekek és -felndttek abnormalis bélflérajuk miatt altalaban IgA-hidnyosak is. gy a bélfaluk nem képes megfeleléen megvédeni magat a gombaktél, az oltasokban lévé vagy a kiilvilagbol szérmazé virusoktél, baktériumoktél és parazitaktél. Az emésztérendszer falan a lymphocitakon kiviil mas immunsejteknek is béségesen jelen kellene lennie. Ha a belekben nincs elég jétékony baktérium, akkor az immunsejtek két masik csoportja, a neutrophilek 6 a makrofagok sem tudjék a feladatukat tdkéletesen elvégezni. Ezek a sejtek a fertézott és gyulladt szdvetek kéré gytilnek, hogy megtisztits4k dket, sz6 szerint tigy, hogy bekebelezik a virusokat, méreganyagokat, a baktériumés sejtmaradvanyokat, majd elpusztitjak dket. Naponta kériilbeliil 126 milliard neutrophil keriil ki a vérbél és jut at a bélfalon. Ezen sejtek antigénlekiizd6-képessége csdkken, ha valakinek abnormilis a bélfléraja, masképp fogalmazva: a betolakodokat é azok méreganyagait nem tudjak hatékonyan megsemmisiteni még akkor sem, ha a fagocitaképességiik (bekebelezé-képesség) normalisnak tlinik. Még nem tudjuk, hogyan torténik ez. Csak azt tudjuk, hogy a baktériumok, virusok é mas betolakod6k életben maradnak, és a neutrophilek é makrofagok belsejében élnek. Pedig pont ezeknek a sejteknek kellene elpusztitaniuk dket. Az egészséges bélfléra azon kiviil, hogy biztositja a lymphocitak, az IgA és a fagocitak megfelelé miikédését, nagyon fontos szerepet jatszik az interferonok, a citokinek és az immunvalasz més szerepldinek termelédésében, féleg a virusfertézésekkel szembeni kiizdelem soran. Vilagszerte gyermekek és felndttek millidi vannak kitéve a virusoknak, amelyek az oltésokkal vagy a kérnyezetbél keriilnek a szervezetiikbe. Ha j6l makédik a bélflérajuk, akkor ezek a virusok nem veszélyesek rajuk nézve, mert a szervezetiik megfeleléen felkésziilt elleniik. Mivel a GAPS-embereknek a bélfloraja abnormilis, az oltasokbdl vagy a kiilvilagbdl a szervezetiikbe juté virusok jé eséllyel életben maradnak és megtelepednek ott. J példa erre a kanyarévirus, amelyet az autista gyerekek bélfalaban és gerincvelé-folyadékaban taldltak. Kézenfekvé azt gyanitanunk, hogy eza virus az MRR- (kanyaré-mumpsz-rubeola) olt4sbél szarmazik. Molekuléris mimikrinek (utanz6 jelenség) hivjuk a jotékony baktérium és az immunrendszer masik izgalmas kélcsénhatasat. A bélham feliiletén lévé baktérium és a bélhamsejt antigént cserélnek, amit tigy kell elképzelniink, mint amikor a gyerekek bajécska kézben sapkat cserélnek egymassal, hogy ezzel megzavarjak a hunyét. Ez az antigéncsere sok kiilénféle immunvalasz hatékonysagat erdsiti meg, kiiloné lokalis immunitasét. Sajnos a GAPSbetegeknél ez a csere rosszul siilhet el, mert tobb patogén mikroba is beallhat a jatékba. A szakirodalomban vita targyat képezi, hogy vajon a kanyardévirus is ezt az utanz6 jelenséget alkalmazza-e, melynek kévetkeztében azimmunrendszer a sajat szdveteit tamadja meg. A bélfléra hatasa az immunrendszerben nem csak a bélrendszerben érvényesiil. A kutatasok azt bizonyitjak, hogy ha a bélflora megsériil, akkor nemcsak az IgA-, lymphocita-, makrofag-, interferon-, citokin- stb. szint csékken az emésztérendszerben, hanem az egész immunrendszer egyenstilyat vesziti. Ez a folyamat tesz valakit gyenge immunrendszertivé.Hogy kénnyebben megértsiik ezt, képzeljiink el egy kzépkori erddét magas k6falakkal. A varfalon allnak a harcosok fegyverekkel, hajitégépekkel és a legmegfelelébb harci eszkézékkel védik az erddét. Ekézben beliil a var lakosai a mindennapi feladataikat latjak el, gazdalkodnak, féznek a katondknak. Az 6 munkajukat 4s6k, f6z6edények és hasonl6 eszkdzdk segitik. A katonak feladata, hogy az ellenséggel harcba szalljanak. Tegyiik fel, hogy a katonak elesnek, és az ellenség elkezd bejutni a varba. Ekkor a var lakossaganak kell elvégeznie a katonak feladatat. Csakhogy a varnép nincs harcra edzve, és megfelelé harci eszkézeik sincsenek, igy azzal kell kiizdeniiik, ami éppen a keziikbe akad — kerti szerszamok, konyhai edények stb. Ezekkel az eszkzikkel azonban a var népe nem tudja olyan hatékonyan megvédeni a varat, mint a katonak a harci fegyvereikkel. Ehhez hasonl6 dolog jatszédik le az ember szervezetében is, ha a bélfléraja megsériil. Az immunrendszernek két {6 hadserege van: Th1-immunitas (az erdd falan all6 katonak) és Th2-immunitas (a varban él6 lakossag). A katondk a varfalon a Th1- immunitas (1-es tipusti_,segitd,, T-sejt): az ugynevezett sejt altal kozvetitett immunitast segiti, amely mindenhol jelen van, és kapcsolatban van a kiilvilaggal. A nydlkahartyat, a bért 6 a belsé sejteket megtamads fertdzésekkel kell megkiizdenie. A betolakodék ellen ez a szervezetnek az elsé és igen hatékony védelme. A szekretoros IgA épp tigy, mint az Interleukin-2 (IL-2), Interleukin-12 (IL-12), a gamma interferon é més hasonlé anyagok is ehhez a rendszerhez tartoznak. Tudjuk most mar, hogy az egészséges bélfléra rendkiviil fontos szerepet jatszik abban, hogy ez az immunitas miikédjon, és j6l végezze a dolgat. Ha azonban a testfléra karosodik, akkor csékkenni fog ez a védelem is, és a nem kivanatos mikrobak és méreganyagok bejutnak a szervezetbe. Ekkor a szervezet beveti az immunrendszer masik hadseregét (a varban 6 lakossagot), a Th2-védelmet (2-es tipusti ,segitd,, T-sejt, amelyek a humoralis immunitasért, a testfolyadékok védettségéért felelés. Ennek a rendszernek az iranyitoi az Interleukin 4, 5, 6 6 10, az alpha interferon és az IgE. A szervezetben lejatsz6d6 allergids reakcidkért az Immunglobulin E (IgE) a felelds; ez rendkiviil aktiv az asztmas, ekcémds, szénanathas és hasonl6 allergiakban szenvedé emberekben. Ez a Th2-rendszer tl aktiv azoknal az emberekndl, akiknek abnormilis a bélfldraja, és ettdl lesznek hajlamosak arra, hogy szervezetiikben atdpids vagy allergias reakcidk, krénikus gyulladasok, autoimmunités és hasonlé nem kivanatos betegségek j létre. Akarcsak a nem harcra edzett és nem megfelelé fegyverekkel kiizdé varlakék, a Th2-rendszer sem képes j61 megvédeni az erddot. Mindkét védelemre sziiksége van a szervezetnek, am ezeknek kiegyenstilyozottan kell miikédnitik. A Th1- és a Th2-védelem nincs egyenstilyban, és a Th1 kevésbé, a Th2 viszont tiilzottan aktiv azoknal, akik krénikus virusfertézésben, allergikban, krénikus faradts4g szindrémdban, kandidiazisban szenvednek, illetve asztmasok, ekcémasok, autistak vagy barmilyen mas GAPS-tiinetet mutatnak. Miért? Azért, mert bar ezek a betegségek meglehetdsen kiilénbéznek egymastél, mégis van egy fontos k6z6s jellemzéjiik, és ez a béldiszbidzis, azaz abnormalis bélfléra, ami a Th1- és Th2- védelem kiegyenstilyozott mlikédését feliigyeli. A kézépkori varas parhuzamunkkal dive, a bélfléranak készénhetd, ha megfelelé szami, éber, edzett és mindig harcra kész vitéz van a varfalon. Ha a bélfléra nem megfeleléen mukédik, akkor ezek a katonak egyre figyelmetlenebbek, lustabbak lesznek, néhanyuk inkabb bemegy a varba a lakossagnak segiteni, igy aztan a varfalon lévé harcosok sz4ma egyre csékken, a Th1- védelem egyre gyengébb, és az egyenstily a Th2-védelemmel felborul. Immunrendszeriink megfelelé mlikédésében dridsi szerepet jatszik a bélflérankdllapota. Gondoljunk arra, hogy a baktériumokkal boritott bélfalunk az immunrendszeriink jobb kezeként is felfoghatd. Ha ez a baktériumréteg megsériil, vagy — még rosszabb esetben — abnormilissa valik, akkor immunrendszeriink éppen a legnagyobb segitsége nélkiil prébal mtikédni. Az eldz6 fejezetben megismertiik a kiilonbdz6 tapanyaghidnyokat, amelyek az abnormilis bélfléra kévetkeztében alakulnak ki. Immunrendszeriinket folyamatosan taplélnunk kell, ha azt akarjuk, hogy mtikédjon, ehhez sziiksége van az ismert vitaminokra, asvanyi anyagokra, aminosavakra és zsirsavakra. Az abnormalis emésztés és felszivédas kévetkeztében a GAPS-betegeknél sokrétii tapanyaghiany és felszivédasi zavar alakul ki, igy aztan az immunrendszeriik nemcsak kiegyenstilyozatlanul mékédik, hanem megfelelé tapanyagokkal sincs ellatva. Ha ez nem is lenne elég, testiink immunrendszere az abnormilis bélfléraval egy sor rendkiviil toxikus anyagnak van kitéve, melyek kéziil tabbnek kézvetlen kérosité hatasa van immunrendszeriinkre. Ezek a méreganyagok az opportunista mikrobakbél szirmaznak, melyek kénnyedén elszaporodnak a GAPS-beteg bélrendszerében és testének egyéb részein a jétékony fldra fékez6 hatdsanak hianya miatt. Megvizsgaituk, hogy mi térténik az emésztérendszer falaval, ha a bélfléra abnormélis: karosodik és atereszt6vé valik. A belek sériilt hamrétegén folyamatosan kérokoz6k és emésztetlen ételek szivarognak at. Az immunrendszernek még ezekkel is foglalkoznia kell, mikézben pedig alultaplalt, hianyos, gyenge, egyenstilyhianyos és mérgezett. Ne lepédjiink akkor meg azon, hogy a GAPSgyerekeknek és -felnétteknek az immunrendszere nagyon rossz allapotban van.