sarokba szoritla, dgyhogy nem tud mit vila: ini; de természeteren ex méq egycain fem jelentl ast, hogy ez a iazsig.S ext éppen Sijclen exetre:gondolva mondom. Het is azt tmondhatna valak, hogy szSval tan nem tud Iminden egyee kérdésndlellenvetést ton, im Ge a valesagban Ugy lei, ogy aki a flor fara agjsk rmagukae, + ijdkorukban mdvel6dés calab6l hozziszogédnek, de aztin késobb sem ik abba, hanem hosszabb ide is toltenek velo, azoknaic's lognagyabd része nagyon ls Theghasonlote — hogy: pe mondjuk, tellesen mnfote —~ emberré lesz, s még 220k is, ake kiviibbbaknak Wiszanake kaztik, cia azt Iedsronhetik eonek az dlealad magasztaltfoglal- Kordsna, hogy a Slam szempont]ibolhaszon- talanokk. vlna. Szakratész: Azt gondoled talin, hogy aki ext mmondja, anak nines igazal ‘Rdelmontasz: Nem tusom, de szivesen ballax nim 2 véleményedet. Szakrateses Halihatod: én azthiszem, igaza van. PLATON: Az dilam (SZABO MIKLOS fordivisa) 12013 ae PEATON (( ¢, 27-1 347) Sebratsz tnt winys, AiSeiotle mestere.20 tyes kordban Kerli. “Achenba Sedrise ~tanfényakén. Mestere halt otin bejarta az akkor mere Widgets Débleldban meglmerkedste 2 pit oreutok taniaaval. Valmindleg Egyiptom- Eats fre: Athénba varetérve a8 Aladémosz tevd hes (rose lgote mellet iskolienytote (Ganen ae Atademis elneverés) te, 3ob-ban Scisstusaban fl Binaries "aki anrd- nya vole — udvardoan megksdreltepollta kespeleaie megvalstant — tallesen alkar- Selena on mover. alégusok formdlaban Itza exak foereplgje (ar veal munkdl, © “arvye, kvétlevel) indent. Sze. Aa. STeben késze Alam ad tan l= Tonijinaklogrelioneb Keresnimetaetée. Tor imenteilozS nett Timotozban fit. Halil utin ar Akadémia veretdje uno cee, Sepeutipposr let. Az artrondmux por Se ides obs eb ke 66 ‘vetsdges szinben tinik fel, mert szeme még homélyosan lat, 8 mi clétt az ottani sététségher egészen hozzaszoknék, kénytelen a tar. vénysrsk elétt vagy egyebiltt vitézni an igazsigossig irnyékérél vagy azokrél a mesterséges alakokrél, melyeknek ezelc az érnyékai, & harcot folytatni azoknak a felfogsséval szemben, akik magét az jazsdgossigot soha nom is littak ? GLavKoN: Bizony ezen sem lehet esodélkozni, Szoxnavéisz: Ha azonban valakinek egy exp esze van, arra kell gondolnia, hogy a létisi zavarok kétfélék é két okbél kelotkeznek Vagy okkor, ha az ember vilégosséghdl megy sététségbe, vagy ha sdtétséghdl megy viligossagha. Marmost, meggondolva azt, hogy hgyaner. dil a Iélokre is: ha azt litja, hogy valamely Iélek zavarban van, s nem képes valamit felismerni, ezen nem nevet értelmetleniil, hanem azt tudakolja, vajon egy {ényesebb viligbél érkezve, a neki szokatlan sététség miatt van-o a litasa elhomélyosulva, vagy pedig egy vaskosabb tudatlansigbdl jott At a nagyobb vilégossdgba, 5 @ Rinyesebb ragyogds vakitotta-e el; s ez utdbbit boldognak mondja majd helyzete és élete miatt, az eldbbit pedig szerencsétlennek; 6 ha faz utdbbin éppenséggel nevetni akarna, még mindig kevéshé volna nevetséges a nevetése, mintha azon a lelken nevetne, amely felll- r6l, a viligossigbdl érkezik Paton: Az dllam (Szan6 Mrxx6s forditésa) 1.3 Az anyag és mozgis. Az arisztotelészi szintézis 1.3.1 Atomok és elemek LA gorig tudomény, rigtin indulésakor, a legnehezebb kér- déste kereste a vélaszt: mibél all a vilig, mi az dselv, a vilégot dxszo- tarts prineipium, az agli row drray, a Wétez6 principiuma, Amikor az ols6 vilaszokat olvassuk ezekre a kérdésekre, mondjuk Tuas.£st Valaszat, amely szerint a viz minden lét alapja, ebb6l keletlezik 6 eza6 vélik minden, akkor az els6 érzéstink az, hogy a tudomény még messze nem érett meg arra, hogy az anyag felépitésére vonatkoz6 Kérdéscket nem hogy meg tudja vélaszolni, hanem még arra se hogy helyesen vesso fel. A jén bolewlOk kérdésfeltevése é vélasza mégis a tudoményossig egy igen fontos, lehet azt mondani, dont6 fontossiga clomét hordozia magdban: & természetet onmagabol, 6qi hatalmak, mitoszok segitsége nélkil akarték megmagyarés illotdlog mogérteni ‘A Tmatszt kovetd mésik j6n bilesel6, ANAxIMANDROS?, mér nom egy meghatérozott anyagot vett mint a vilig épitéanyagét, hanem az apeiront (x5 dxciov), a hatértalant, az alaktalant, amelyb6l éppen a hatérozott vilig konkrét trgyai feléptlneky ‘Awaxnemsdss ismét visszatér az ogyetlen clemhez, de 6 ezt az afap- clemot a lovegtben talilta meg. Erthetden a ,,minden valtozik” elv filozéfusa, Himaxtrros@, az arkhét a tOzben létta, mig Parwest- isa, aki minden valtozist tagadott, a viligot és a létet egy homo- 1 omb formajghan keéprele oh [Kz arisatotelésci négy elemet elészir Ewrnox.ssznél taléljuk, A vilig sokfélesége a fold, a viz, a loveg6 és a tiiz kiilinbixé arénytt Keverékébil és széthomlisdbsl jon létre, ‘Nem azabad elfelejtentink, hogy a fizikénak wz anyag szerkene- tével foglalkoz5 része és a filozéfia a legszorosabb kapesolatban volt egymassal: mindezek ax olméletek a Iétnek, az éllandéségnak 6 a lovésnek, tehit a valtozésnak filoz6fiai problémajéra akartak tlsGsorban valaszt adni. Mai szommel nézve, vagy helyesebben a XIX. sndizad szemével nézve, ax dllandésigot a véltozésban, vagy ésként kifejezve: a valtozés lehetéség6t az dllanddsig megtartésé- vval logaikeresebben Diiwoxntrosr, oldotta meg az atomelmélete se- gitségével. Vannak tudoménytérténéezck, akik elsictett és kifor Fatlan szellemi kalandnak tekintik 6s jogosnak vélik Aziszrorstsész Dirdlatat, akinek kritikéja miatt az. egész elmélet 2000 évig nem jut. hatott szbhoz. Masok viszont a fizikatorténet 61 egyben a filoz6fia-torténet legzsenidlisabb gondolatesirajét 1étjék benno, amelybél a modern vilizképink, a materialista, atomelmélettel dsszokapesolha- 46 természettudoményos viligkép kialakul A" Tilonsfiai alapgondolatot gy érthetjtik meg legjobban, ha mognézzik logikai rokonségat a mar meglev6 elméletokkeliAz ele- atake igen meugyGz5en bizonygatték paradoxonjaik sepitségével fninden valtozaa logikai absaurditését. Igy jutottak ol» parmeni- dléari homogén gOmbhoz mint a Iétezés modelljshez, amely viszont, diy Grzékeeink samara jelent teljes abszurditést.\DEMoKRITOS®, — filozofiailag kifejezve — a nem létea6t is IétezGnek vette, vagy fini Ikallag kifejorve: az Ores (rd xerds), a vakuum is Iéteaila Most mar a parmonidéssi homogén, rend széttOrdelhet6, mert hiszen a téredé- kek sz4méra van hely{Tgy All elé a démokritoszi vilég, amelyben nnihies semmi més, esak a teljesen homogén saubeztanciajd atomok ésn kéztilk lovd dr. A vilig sokfélesége een atomok kiilénbias kap- csolatabsl é mozgésibol all, Maguk az atomok egyméstél kilon. ounek alakra é nagysagra, helyzetre és sebességre,(1.3-—1, 1.3—2 idézet). ik Détmoxniross. adta kép kvalitative nagyonhasonlit abhoz « képhez, amelyet a kinetikus gazelmélet is nyujt. Wilox6fiai vonat- kopdsban Onként adédik egy-ket fontos kvetkeztetés, amelyek egyi- Két azz alabbi démokritosri tredélmondas fejez ki: semmi nem te- remtheté a semmibdl, semmi nem tehoté semmivé, Az Gr léténck GHogadisa mar igen kezenfekv6vé teszi a vilég végtolenségének gondolatat. Ext Diwoxesros?. formélisan é egyértelmien ki is fojezy elsdként a tudomény trténotshen, meglepé indokoléssal: a vilsg’végtolen, miutdn nem teremtette semmi kilsé hatalom. D&- MoRRITOSZ foglalkozott a mogismerés elméletével is. Elmélete Tint a kilvildgrél dgy szerziink reslis ismereteket, hogy a téngyakr6l 2 targyak kepeit jelz6 atomrétegek (cidwia, eidola) lovélnal, é éraékszorveinkher jutnak. Brzékelésiink tehiit redlisismereteket ad, dle ezek a redlis ismeretek részben félrevezetdk is Ichetnek, részben olyan tizenetok, amelyeket esak a konvenciskon Keresetil ism hetiink meg. itért a test és a Kélek viszonyéra is, Ugy képzel- te, hogy a Iélek is atomokbol éll: kiilonlegesen sima atomokbél, amelyel a test atomjai kézé vannak beépitve. A test felbomlésa ttén a Iélek atomjai — ugyantigy, ahogy a test atomjai — elvélnak cayméstsl, & igy a2 ogyéni leek éppigy, megiainik, felbomlk ‘atomjaira, mint ahogy az egyéni test is felbomlik. Damoxnrosz elnéletének propagéléja, kifejisje & tovébb- fejlesntéje Lucummivs volt, aki De rerum natura cimi kolteményé- ben Kéltsi szdmnyaldssal, részletesen é igen szomléletesen irja le, hogy hogyan jelentkerik az atomok nylizsgé sokasiga éraékeink sudinra mint esetleg mozdulatlan vagy lassan mozgé makroszko- pikus fest (1.5 fejezet), A tort6nelem ir6nidja, hogy bar Lucnn- Tros tankélteményét Nyugatnak nem kellett az araboktél étvenni, minthogy latin nyelven kozvetloniil fennmaradt, de részben ateista edllitottadga miatt, legfSképpen azonban azért, mert az exész atom. elmélet az arisztotelészi hagyatékban mint elvetendé — bar némi Grdemmel is bird — clmélet szerepel, a nyugati vilég az atomelmélet- 761 egészen Gassenprig nem vet tadomést. ‘Teljoion més oldairél kézeliti meg az éllandéség és valtoxis problemijat Pratoxy Tirthets, hogy mint minden igarségot, Pravéx\az anyag szerkezetével kaposolatos igazségot is az idedk vilagiba veliti, Az empedoklés2i 01d — viz —levegd — tz, érzékcinke szdméra megjelend elv az idesk viligeéban absztrakt, és a leheté leg- Yokéleteschb Tormat OltijTey a négy elem a négy szabélyos testnek mint idednak, éraékeink szdméra felismerheté érnyképel. A tetra- Eder a tiiz, a hexaéder a fold, az oktadder a leveg6 é az ikozaéder fa viz ideai, Az dtddik szabilyos test, a dodekaéder szdméra a ko: mosz felépitésénck idedja adédik (1.3—2 dbra). Beyébként a sza- Dilyos tostek és a nézy arisztotelészi vagy empedoklészi elem megf Idliztése végigkisér a kévetke26 két évezreden. A fenti ébra is Karen ogyik mivébél val6. PratGn ezeket az clemeket mé aa er cel hogy a hacerlo elles vagy hat arab rT 1.240 idézet ‘6 most nézznk szembe azzal 2 kérdéssel, hogy tz altalanos relatvitiselmelet és a megf- Gyelés Kazoce egy megerdsitect, megalapozott ‘ler Ip fel. Mi logyen az sllspontunk?! Mi Tenn maginale Esteinnek az" allspontal! ‘Alapvetten rossznak kellene fartanunk 22 méletet? Szeretném lesrégezn, hogy az utols6 kérdés- re adote vilase caak hatirozott. Nem lehet. Mindenkinek éreznl Kell, aki éreékelni cudje zt az érveimi harménlit,amely osszekapesol)a 2 eermészet makodesének Urjit és az stalinos travematikal elveket, hogy egy olyan elmélet, [Snely az Einsten-elmlet elegancisival 6s sz6p- Segvel rendelkerik, kell hogy lenyegében he- iy: legyen. Ha az elmélet allalmazisakor vor Tahol atzekrepancisjlentkeztk, az sak valami- lyon misodlagorjlenesg kSvetkezménye lehet. Amelyet nem vettek Kelldkppen figyelembe, {de nem [elentheti az elméletslealaneselveinek séajee PL DIRAC, UNESCO-szimpozion, 1978 1.31 idezet Semmi sem torténik véletlendl, hanem minden ‘okkal é szUkeegezerden. ‘Semmi sem teremehetd a semmibal és seme som pusstithats el dr viltozathaté semmive 'A ilagnak nince vége, mere semmifele Kils6 hatalom nem teremtette "A azin Kenveneloy a2" édes Is konvencié, & srr i Konvnet Ax eed aig DEMOKRITOSZi tredéiek 1.32 idézer Leukipposs és baritja: Démokritosz a teleet és ar Ge mondjak clemeknek, + epyiker Létex5- teks a misikat pedig Namiétexének,nevezik, Speci kozuluk’a tate sled a Lévez5, mig se ares es laza 3 Nemlécers (épp ezére azt iia, hogy semmivel sem téteztk inkgbd ‘Lécaz6, mint 2 Nemétez6, minthogy az Ur sem Ukerie| kevesbe a Testnéijy s ezek (@ cele és Sr Gr) letezok okal, mintegy anyaguk. § mi- ie azok, kik egynel veszik az alzpul szolgilo Tenyeget 2 t0bb! dolgokat ennek az Slapocat Seqrodgvel Keletkerteik: a ritkée és a sire take meg a valtoré [elentégek forrésainak, épp- fay exek ea klonbsogeket carck 2 ®bbi WBességek okainaks S arom kUlenbseget vesz- ek felo az slakot, a rondet_é a helyzotet Ugyanis azt mondidk, hogy 2 létez6 cxupan for- frban, grintkezésben és yfordulatban” KUIE- Bari € kifejexssele Koil viszont 2 forma” gyertelm af alakeal, 2 klesonos érintkezés sPienadel, végul a vfordulat™ a helyzetel: ti ph az A be Neti Siakban, az AN az NAO, Fendben (eorrendben), vegul a xa H-tlhely- Zetben lonbozik, A mozgistlletdleg azon- ten hogy Ronnan vagy hogyan van meg 3 [ezikber’ — ek ls, 3 t0bbiethex hasonléan, Kennyelmden mellSeték a magyarizatot eukippose pedig gy vale, hogy van ey ctyan elmelete, amely az érzékelésselsz~ fRangban maradva nor szUnceti meg sem 2 Ke- Teekezese, sein 2 posztlést, sem a. mozg Tema lecerdk soxasagit. Ebben tehie O52 Fangban, maradt. a jelenségokkel, viszont az Egy eandnak megalapozsival abban egyezets, aby mozgis nem Iehotséges Or nélktl, az Or pedis = Nemiétezd, de a LétezSb6l semmi sem petkymond —Nemlétez5: merta celles mér- ‘Gaabey eters eelfesen tele. Amde az igen (ele Tieezd) nem egy. hanem hatirtalan sokasigd & Tithatatan tomogenek iesinysége folytin. $ ezek az Urben mozognak (mere van Or), é ayesblven keletkezest, szévilist, puszelist WRismek eld. Hatnak és hatist_ szenvednek, thogyan open. érintkeznek; mere eszerint femesak egy Ietez8 van. S ha egyestinek é Gsazefonédntk,akkor Iétrchoznak valamit: 67mrpedig az igezi Egybdl sokasig nem kelethez~ Fecks sem pecig ae igi sokasighel Egy, ba hem minder lehetetlen; azonban miként n= Dedoklse és tobbiek kazul nehinyan lle. ik hogy pérusok eal megy végbe 2 hatise Eronvedes: igy minden viltozas é minden he ‘ise seenvedes ily médon forvénik,hiszen a fel= bomias es pusztulas ar Urén at megy véebe Spplay a novekedés ts, minchogy szlird SBechée hatolnak azreverlenul az Uregekbe. Enpedaklesenek Is kerulbell gy kell szinia, Shogyan Levkipparz beszil. Vannak bizonyos TING faggsek Marpedig ez ehetetlen, hiszen Gr esetben semi azlard nom lehet a pérusok trellece, hanem 2 Mindenséy egyetien Or volna. Svukséges tehit, hogy eyresztlezyenek f)- trissl erinekerd, onhaeatlan (sila részect- Idk, masrésctlegyenele Koztbk Uregek, melye- Kec Empedokész porasoknake never iy 3261 hit Lsutippose ie ahatiesl és hatist szenvedesrél Eppdgy. ahogyan Pltén megirta a Timaloszban ert cak azon ml Hogy Leukipposz ne ugysr= Monkeppen azsljon, hogy Leukipposz az osztha- fatten delgokat szidrd testeknek, mig Sikoknak(haromszogeknek) mondja # az elSbbi ‘Pevine av osrthatatln szlardcestek mindegyike iretirtlan seimd aak sltal moghatirozva van, Potin serine pedig hatirozore szimi alakok leas mere kulanben.mingkett8 alii, hogy anak owathatatlan részecskék, melyek alakok Grad vannak hatérolva és meghatirozva, Ezek Slspin's kelotkezés. sretvais|Leukipposz Snimara kéemédon eoreénhetk: az Ur ale EErintkoxes seal (mere Mly médon oszthats tmindogyi, Platinseimara azonban esakérint Kezesaltalt mertszerinte nines Or. erokritaseéLeukipposz,akik az alakzatokat (az atomokat) kitsliede, ezekb8l magyarizzik Sattorise 6 kelatkezése: a keleckezest & porztalise opyesdlesuk és szGtvilisuk ale, 3 Frinéségl valtsast pedig rend) és helyzetik Segelyérel: Minthogy ols Gay Vélekedtek. hogy Yah igrsig elensegekbon,azonban egyiisal ‘Htentetesek 4s hataralanok a Jelenségek, ezére Sr alakratokat is hatértalanoknake vettdk fel Ggyhogy az Susretetel_ megvltozisa folytin Ufyanas a dolog nds €r mie akalommal 6p e- cikesének tik fel 6 mozgisa megviozik, he esak ogy Kiel is hoxzivegyll és teljesen mise fk tie fel, ha crak egy atom is elmozdul: Fiszen ugyanazon betGbl lesz « tragedia €s a omedia ARiszToreLésZ (KOVENDI DENES forditésa) 68. a 30 fokos szdggel, vagy a kocka esetében négy darab 45 fokos szdggel bir6 derékeabgd hiromszdgb6l tehetSk sare (1.3—1, 3 dra). Aa ideale abertrakt vilagaban kaposolat IétesithetS ax ogy clemek kéz0tt. Igy nyole héromszdgbol egy levegdatom képeale de képechets két Uizatom is. Képletbe foglalva valabogy igy nank fel: L= 7, A viz idedjaként felfogott ikozaéder hiisz egy Cldalé héromazbgebel két darab levegdatomot & egy darab ttomot ‘kewzithetink. Formuldban ext valahogy igy sthatn Tabet. Ar elképzelés minden abeaurditéaa mellett, — mint PLA: ox minden gondolatban — az igazsignak vagy oz. igazasg felé ve- zet6 tnak vilamilyen helyes magva van. Iit ezt a helyes magot ab dan a torekvésben lithatjuk, hogy « valésdgnak olyan absztrakt uodelljét kell Kereaniink, amely a szdmszertt viszongokkal val6 le irast vagy jellemzést lehet6vé teszi. Hosszit az at, amely a viz H,O lak kepletéher veret, de PLat6xnél even it keaddpontja legalabb iki van jelolve, Az anvag alkotGelemeinck szabslyos testek, ilets- leg er au alkot fliletek alakjéban valé elképzelése éppen a mo- gin clomt réscecskefivika szamara nem abszurd. Az elem részek ‘nde valamilyen médon maktosziopikusan is érzékeltethet6 leg Torkosath tulajdonséga uuyyanis «szimmetriatulajdonség;fgy szem- Téltetésik éppen szimmetriatulajdonsigokkal jellemezhots szabé. iyos testek hepitadgével igen kézenfekv6, HEIseNBERC mage tére Mdletének alapgondolatat igen Kozel allénak tartja PLaéx gondo- Intaihon (13-3 a, b idézet) TAnisrrorsuéer megtartja az empedoklésri négy elemet, Néla a fold. a vis, a loveg6 6a tla mindegyike a azdraz-nodves és hideg- fnclegellentdtpar egy-egy tulajdonsgival rendelkezik, gy 2 113-71 bra eztrint @ fold szdraz & hideg, a tix szdrax é¢ meleg, a Ievog6 meleg és nedves, a viz pedig nedves és hideg. Av. ariztotolésai anyagelmélet szorint az exyes elemek kozdtt atmenetek is ehetsége- ch: elaGworban azok kozbit, amelyeknek egy-egy jellemzSje kos Az bran eta konnyd vagy természetes stalakulisi lehetdséget nyillal jotdtile ‘\ vale vildg ezeknek az anyagoknak a kilinbéa6 keverdkeibdt Ail osuze, Anisztornntse tig toret hagy a késdbbi kommentétorok véleményének aban a kérdésben, hogyan viselkednek az olemek w Keverdkckben (mixtio, jig): mogtartjék-e eredeti_ tulajdonsdgu- Kat, vagy dtalokulnak a ij anyaggé. Az arisztotelészi kémia felté ogy a2 anvag folytonos, akérmeddig oszthato, é minden flyen réee azonos felepitéstia kiindulé résszel. A kés6 skolasztika ide Jen jelenike meg ar oerthatadg hatéra, a ,.minima naturalia” anéi- kl, hogy c# a arisztotelésri elméletet ax atomehnélethez a legkie sebb mertkben is kézelebb hoz 1.3.1.1 Platén és az ,,elemi részek” Hlész6r is az, hogy tz, fold, viz, leveg6: testek, bizony Lagos mindenki eldtt: tovébh4 mindennek, ami testszerd, mélysége is van. A mélységet podig eziikséyképpen a sik természetii zérja ma. faba, s ha ez a siklap egyenes vonali idom, akkor hiromszéyekbél Ail. A héromszigek pedig mind két haromszighél erednek, mind- kettének egy svige derékezig, a masik ketté hegyessnog; kizilltk az wvikben (a derékszg mellett) mindkét fel6l egy exyenls oldalak Altal kettéosztott derékszignek egy-egy felerésze, a mésikkban kii- Tonbé2s oldalak Altal felosztott derekszignek egyenlétlen részei vannak. A sziikségképpeniséggel pérosult valdszinfi okoskodas mentén haladva foltesszik tehét, hogy ez az alapeleme a tiiznck 8 a tabbi testeknek; hogy aztan tovaébb ezeknek mik az alapelemei, azt csak Isten tudja, ember esak akkor, ha Neki kedves. Azt kell tehdt elddnteni, melyik az a legszebb négy test, mely bel6lak szdrmazhatike oly médon, hogy egymastél kilinbizdk, de egy résziik egymésbél, felbomlds atjan kolesindsen létrejohet: ugyanis ha erre réjéviink, Keziinkben az igazsig a f0ld, a tiz és két kozéparanyosuk azirma- zésira vonatkozéan. Mert hogy ezeknél — a maguk nemében Szebb Mithaté testek volnénak birhol is, ezt az dllitést senkinek meg, nem engedhetjik. Arra kell tehét tarekedniink, hogy a (geometriai)testeknek szépasgtibkel kivéld négy fajat emozekkel dsszhangzéan moguzerkesszik: akkor elmondhatjuk, hogy eléggé felfogtuk ter- mészetiiket. Marmost: A két (derékszdg¢) héromszig kézill az egyenl6 szii- rinak természett6l esak egy mindsége van, mig a hossdikésnak hax firtalan sok: © hatdrtalan sokb6l kell tchat ismét a legszebbet ki- Valasztanunk, ha illden akarjuk kezdeni a dolgot. Tehét, ha vala ing szebbet tadna kijeldlni szorkesztéseink samara, nem ellenség, Te bardtként gySmni fog felettiink: mi — a tObbit mellézve — a sok Kozil azt az egy héromszoget fosadjuk el legszebbnek, amelybél harmadiknak az egyenls oldali héromszdg tevédik dssze. Hogy Hert, azt hosszasabban kellene bizonyitani: de aki bebizonyitja s jgy felfedezi, hogy ténylog igy van, arra kedves jutalom vir. Vé- Taswzunk ki tehat két haromszdget, melyekbél a tiznek s a tobbinek teste meg van sverkesztve: egyik az egyenl6 széri (derékszbg@), & masik pedig az, melynck nagyobbik befogdja hatvany. szerint hé- Tomscorosa a kisebbik befogdnak. S most ponios megkilonbicte- ‘est kell tenniink egy, az eldbb csak nagyjébél emlitett dologra vo. natkozdlag. Ugyanis ott gy Iitszott, hogy mind a négy faj egymé- Con kereetil atalakulvin egymasba, keletkezik; de tévesen: ugzyanis tényleg keletkezik négy faj az dltalunk kivilasztott héromszogek- bol. de hirom egybdl: a nem egyenl6 szérdbdl, s esak egy: a ne- gyedik van megszerkesrtve ax egyenl6 szirdbsl. ‘Tehat nem lehet- Edges mindnyéjukndl az, hogy felbomolva egyméssé atalakuljanak, 5 igy sok kiesibol kevés nagy test kelethezzék, vagy ellonkezdley Ge hiromnél: lehetséges, hiszen egy héromazdgb6l sedrmazva mirid- i ajan, ha a nagyobbak bomanak fel, sok kiesi test kombindldik nuyanczon alkatréscekbél, {lveven az ezcknek megfelelé testfor phat és viszont, ha sok kiesi szdrddik szét haromszogeire, egy tomeg, B ge: egy bizonyos sab salty eldlik, valami més, nagy test- fajtat alkotnak. Ennyit mondjunk tehit egymésba val6 étala- Keldsukrdl: most pedig az kévetkerik, hogy eldadjuk: milyen alaki- nak és mely szamok isszetalilkodsdbol keletkezett: mindegvikiik. Keadi sort az az alak, mely eldszir és legkisebbnek llitta- tott deuze, eleme az a héromszig, melynek atfogdja a kisebbik be- fogdnak hosszdsdgban kétszerese, s ha mér most az ilyenekbél ket- 481 egyiivé dtfogojuk mentén Osszeillesstiink és ex haromszor trté- nik, ugy, hogy az stfogdk és a kisebb befogdk ugyanazon ponthoz mint kozépponthoz témaszkodnak — egy egyenl6 oldalt héromszi Keletkezikt azokbdl, miknek szma hat volt. Most mar négy egyenl6 Oldalis haromazig dsszedllitva, hérom-hérom élszdguk egyitt egy oly testsriget képez, mely nyomban a legtompabb szdg utiin kivet- Keil, » ha négy ilyen testszdg kialakul, ime létrejatt az elsd test- srerdalake, mely az egész gimb feliletét egyenl6,é hasonlé (eey- beviig6) részekre osztja. ‘{ masodik test is ugyanezen haromszigekb6l all, de Ggy, hogy azok nyole egyeni6 oldald héromsz5ge6 kombinalédnak é négy 1ap- pal alkotnak ogy testsziget — s hat ilyen testszig keletkezvén, ime a masodik test is tokéletesen kész volt. \ harmadik pedig két- szor hatvan elemi haromszig dsszcillesrtés6h6l, tizenkét testszogb6l SMnelyck. mindegyikét ot egyenl6 oldald héromszis sik veswi Kéril — jtt létre, hiisz egyenlé oldali héromszég alaplapja van. ‘Az egyik elemi héromsaig most mér, miutén létrehozta ezeket, felhagyott mikodésével — s az egyenl6 szdra (derékszieG) hérom arg adott Istet a negyedik természetes alaknak aziltal, hogy né- igycnével Osszedllva s a derékszigeket a kizéppontha gytijtve desze, Say exyenl6 oldald négyszijget képezett; marmost hat ilyen négy- tzbg szilirdan dsszeillesztédvén nyole testszéget alkotott, melyek mind hérom-hérom deréks2ig6 lapszigb6l illesct6dtek harmoniku- gan Gsszo: nz igy szerkesztett test alakja kocka lett, melynek hat egyenl6 oldali négyszdg alaplapja van. De mivel van még egy Ot)- Ek konstrukeld is, act a Mindenségro hasanélta fel Isten, midén ‘abba ceillagképoket sz6tt. ‘Ha marmost valaki, mindezt kelléen Stgondolva vélasziiton volna: vajon hatirtalan-e a viligok szima vagy hatérolt, éppen hatértalanok hitét kell korlétolt ember véleményének tartania, ki Firallan abban, amiben jératosna kellene lennie, azonban, hogy & 1201 doa Zh nek melts abies es sa Facets neem eek Sn puns ate lheseiget, hor ct eb iy sebtyor etek ane PERE (autje taronsaogbo vere ep epaterabe leek. Ax egyik Nome ee args Miramar safes olde aE A eetiptnes fel yer sabato Sica ste shan sersassge herons ema ogsn essere © rove medial: ee & nicomeroy ny etyentols fegcak: cans eis A eas tee eforentcnc nt Heri clemency at melee pedi aii clem ceechak time kSgy crane emietak p= scion alt hoy isn oe ables sede tama bores, hogy open ccd Tanottonr Srdome. Theetrz Side wetens Ditgunk sgyc zee eee i Elek Xl, wonyetben en See ivan bry aly ane abbSt neg Peat ean ees al #ori eeaurvoges ons Tape soqeoak Ney Hd; mnt ied" Ha mir most eens SEEtE Mromstogeltal atari Yelper 8 seetyee ent sor minaeey ess nc adgye vey lets tht ble Re ly iapl etredere a ote Te iRlaaler: hiro ndgyce — sem 0 hereetb em sorepelher—a hee SRS veg ha minaepit alee Siam mals tuogevestin, kor Pentagon doseacter ple Fearon eer gy 1758-000 foster cect nga isa eek (a elas apok G) sxe once 2 FO els fe an weet faa 69