,

ERDELYI I{ALAUZ
SZERliESZTO

RADXO.'fI DEZSO
E. K. E. lihl'fK.-iR.

III.
,
HUNYltDVAR}IEGYEI KltLAUZ

IHTA

TEGLAs GABOR

KOLOZS vA H,
, , . , .. ,
AZ EHDELYI KARPAT-EGYESVLET KIADAS.\p
1902.. _

~AGYAR POLGiR KO~YVNVOMD~JA.

HliNYADVARME GYEI KALAUZ
..
;..
~'

In T.\

TEGLAS GABOR.

AZ ERDELYI KARPAT-EGYESOLET TULAJDONA ..

)II~])EN .JOG I;"ESTARTVA.

KOLOZSY AB .

Kl Al)J.A: AZ ERDEJ~ YI KARP .:\'T-~(:iy .r.;~u IJ~'l'.

1902.
 ELOsz6 AZ OL VASDHOZ.
Hunyadvarrnegye valtozatos torteneti multjabol,
foldjenek szepsegeibdl, terrneszeti adornanyainak gaz-
dagsagabol csak a leglenyegesebbeket kivalogatni is
oriasi feladat. Minden lepesnel uj lajkep, uj emlek, a
regi dicsoseg Ielkesito ernleke fogad s akarrn erre for-
dulunk, annyifele latnivalo rugad]a meg flgyelrnunket,
melyek a kalauz feladatat rendkivfil megnehezitik.
Reszernrol, a ki egy negyedszazudon at mer itettem
tudomanyos lelkesedest es buvarlati anyagot szep var-
megyenk kutatasa ]{ozben, meg elevenebben creze~~
vallalkozasom sulyat, Inert a mi engem megragadott;
a mi az en lelkernnek . ruganyossagot kolcsonzdtt e
hosszu iddn at,. mindabbol a rideg szakszerfiseg vadja
nelkal alig mutathatok itt be valamit, De azert az
titazoknal szokasos "madartavlati" kepekre sem szo-
ritkozhattam s a vasutrol kinalkozo ropke attekintes
helyett Iegalabb izelitoul kivanok szolgalni a hejarando
tertiletek beszedes multjabol es mozg6 eletjelensegelbol
is azoknak, kik a tudas edes vagyaval intezik utaza"
VI

kcpzesukre alapul szerctik es tudjak is felhusznalni.

Epen azert engedjek meg szivcs olvasoim, hu H
divatos turista kalauzok helyett kisse komolyahb izii
es magasabb igenyu titravaloval kivantam e szep var-
megye latogatoiuak kedveskedni, melegen ajanlva 111in
denkinek: hogy az 1/75 ezer meretu katonai lerkepek
vonatkoz6 lapjait, de kfilonosen a Deva, Szaszvaros,
Hatszeg, Paroser- Vnlkan, Petrozseny, Borlova, Klopo-
tina, Maros-llye, Zalatna Iapokat, a Sziute Gabor Hunyad-
megye terkepet uti keszletukbol ki ne feledjek s ido
es alkalorn adtan a kovetkezo rmivek olvasasaval is
eleszteni igyekezzenek Hunyadvarruegye szeretetet :
H 0 V (\ r y Lasz16: Erdely epiteszeti emlekei Kolozsvar, 1866.
30 fametszvenynyel, Erdelv 1"egis~gei nuisodik kiadnsa. Meg miridig
igen hasznalhato segedkonyv.
Hun fa 1v y Pill: Die Rumaencn und ihrc Ansprache Wlen
und Teschen 1884
R ~ thy L{\sz16: A70 olah nyclv eredete.
Do b a i Istvan : 'I'isztesseg oszlopa. Az ~redeti kiudas li39-bcn
Kolozsvart jelcnt meg. Ezt ujb61 kiudta Konig P4\1 a Hunyad-
megyei torlenehni regeszeti tarsulat megbizasabol. Deva 1885.
S z a t 11m n r y Gybrgy, S z a b 6 Endrc Hunyadi-Album f:d~r
Geza rajzaival. A devui realiskola segelyzd-alap t6kejc javara.
Budapest 18i8. Athenaeum.
A Hunyadmegyei tortenelm! es regeszet] Tarsulat Evkon~\ei.
I. kotet. Budapest 1882. Athenaeum. Ebben Torma Zs6fia Hunyad-
vurmegye ~skori torterielmehez. D,'. Solyorn-Fekete Ferencz igen
crtekes czikkc: A magyarsag es az olah meolatur ~s devai Nagy
Sandor verses emlekirata. Buda Ad{unt61 Hunyadmegye madar-
faunaja. Tornya Sandor Hunyadmegye beszelye czimen.
II. E v k 0 n y v 1881/83 majusig. Kun R6bert szerk. Arad. Gyulal
Istvannal 1884. Dr. Solyom-Fekete Ferencz Vazlatok az olah kenezl
in tzm eny tortenetebol. l:. 0, Az Ankos ~~al(\(lra vonatkozo oknuiny
,... H 11nyndrnegy hdyscgnf'\"('iJH'i~ ti)rterll'i~1)(1i. SZ()CS Suu do r
dc\"ai ref', gymnuslum. Konig Pal A bulgarok betelepedese Devan stu.
H a r III a d i k I! v k 0 n y v 1883,'8-1. Iiun Rohcr Arad. 1886.
Gyulal. Kun Robert Adalekok a Hora-Iazadas tortencteh~z. :\railnnd
Oszkar ~Iithosi elemck a rume .... nepkolteszetben. Hanko Vilmos
H unyadmegye melcg forrusa! stbs,
x e g y e d j k f: vk 0 n y v tlS.'8fL Budapest Franklin-Tarsulut.
Szerk. Kun Robert titkar. Kun RObert Adalekok a Hcra-Iazadas
tortenetehez folytatasa. IHilonosen tanulsugos Dr. Solyom-Fekete
FC1'(~llCZ A Sylvdlgy s bcnepesitese.
() to d i k ~ v k 0 n y v 188i:8S. Kun R6bert. Bpest. Franklin-
Tarsulat 1889. S~ocs Sandor Adatok Szantohalma es Szent-Andras
t drtenetehez. Dr. Sclyom-Fekete Ferencz Egy os magyar-telep
Hunyadrnegyeben (Hosdat), Kiraly Pal Emlekheszed hunyadvart
Al'anyi Lajos fclett. Rethy Lajos Emlekbeszed b{tr6 Josika Geza
felett.
If a t 0 d i k E v k 0 n ~'V 1889;90. Mailand Oszkur titknr. Ko-
Iozsvar Ajtai K. Albert. Dr. Solyorn-Fekete Ferencz Hunyadmegye
hely- es helysegnevcinek tortenetehez. l{it'illy Pill Aualelt a Mithre
cultushoz. ~Iailand Oszkar Csango-magyar nepdalok. Dr. Darvai
l\I6r Az olahok (t11an1 alkotasai. Tegl{ls Gabor a hunyadrnegyei
tortenelmi es regeszeti tarsulnt muzeurna. Kalauz a muzeumba.
II e t e u i k ~ v k 6 n y v 1891/92. Mailund Oszkar. Kolozsvur
lR93. Ajlai K. Alhertnel. Gr6f Kuun Gezn A Corpus Inscriptis cum
Latinorum III. kotetenek Duciat illclo potkdtetei, Szintc Gilbol'
I{olczvar tl\laJomvi7.var). Knlumbnn Sumu Neprajz] adatok Lozsad-
rol. Teglas G{lUOl' A hunyadm. tdrtenclrnl cs regeszeti uirsulnt
vtvmanyai.
X y 0 1 C 7.a d i k t:: \. k 0 1\ Y V 1893;96. Szerk, Kun Robert es
elhalalozasa utan Tegles Gabor. Kolozsvur Ajtai K. Albert 1897.
Kolumban Samu Lozsad! nepdalok es fajsz6k. ViU'helyi Ferencz
A vajduhunyndi es gyalarl vasbanyak fejlodese. Szinte Gabor
Hunyadmegye ezimere. A millunnnrts ernlekilnnepelyek a var-
megyen, a vulkun-vaskapul szorosokban, a tarsulatual, a devni
realiskolabnn eS:l hunyadmegyei E:\'IKE k()1.gyiilcs~n tartott besze-
dekkel.
K i 1 c n c zed i k (~\' k <> n y ....1896/98. Szerkcsztette Dr. Vercss
Endre titkar. Deva a tarsulat kiadasa 1898. Dr. Veress Endre Deva
es kornyeke Castaldo idcj~bcn. Ep oly ~rdekes Szdcs Sandor A
dcvat reform. tcmplom es regisegei. Kolumban Samu BeklSltozolt
es torzsokos csal{tdok Lozs(tdon. Mniland Oszkllr De....n yarOS lJe-
VIII

csetje. 'Dr. Arnlacher Albert A devai Devay-csalad cztmere. Or ..

Zimmermann Ferencz Korisbanya Iegregibb szabadsdglevcle. )(un o

lyan Mikl6s A vajdahunyadi

O
gor. kath. egyh3z Ieveltara. Teglas
Bela a k~t varhely! mozaik padlo. Teglas Gabor Decebal kincse. 0

T i zed ikE v ko n y v 4 f'uzetben Veress Endre titkar, Devil'

1899. Issekutz Antal A devai piaczi kapolna. Kropf Lajos A d~vai
torok veszedelem 1550. Kun RObert Oklevelek es kivonatok az,
orszagoe leveltarbol 1529-1786-ig. Dr- Kuun Geza gror Emlekbeszed;
Torma Karolyr61. Konez J6zsef Hunyadrnegye fc5ispanja es c. ~
Maros-I1ye vara es uradalrna 3 keppel. Szdts Sandor a d~vai ref ..
templorn regisegei stb.
T i zen e g y e d ikE v k 0 n y oV Dr. Veress Endre titkar;
1 fllzet Mailand Oszk{u' Ethnologiai parhuzamok. A 2 fiizettel meg-
kezdi Hunyadrnegye nemes csaladai. Dr. \Yertner }IOr Hunyad-
megye legregibb tisztikara. K~vilry Liiszlo Hunyadrnegye kihalt
csaladai. Batorl Andras Nepszamlalasl adatok 178i-1845.
Minden kotetben grof Kuun Gezu elnok nagyszabasu elnoki,
rnegnyito beszedei egesz adatkincstart nyujtva az olvasonak.
Tanulsagos Bbjthe 6don ref. pap Hunyadrnegye Sztrtgymel-
Jeki reszenek es nemes csaladainak tortenete. Budapest 1892. Szerz5
kradllsn.
.. 0:,
'..
,

Dr. :\1ark i Sandor Aradmegye moncgraphiaja. Az els5

kotet Zarandra igen becses adattar.
S z i 1 a g y i Sandor A magyar tortenelmi Tarsulat 1887. julius
24-27. videki kirandulasa Deva varra es Hunyadvarrnegyebe ..
Budapest 1887. Irta Csnnki Dezsd. Hunyadmegye es a Hunyadiak
Szililgyi Sandor. Jelentes a marosnemeti leveltarrol.
Hun f a Iv i Junos A magyar birodalorn termeszeti viszo-
nyainak leirasa Budapest 1866. I-III. kolet.
K i r {t 1y Pal A Sarmizegethusai :\1ithremn Budapest 188~..
Akademia kiad. - Ulpiu Tralana Sarrnizegethusa, Budapest Athe-
naeum. - Dacia monographleja 2 kotet Szabo Ferencz Fdldrajz.
tdrtenelrni gyi.ijtenl~ny~be. - Apulurn tort~nete. Gyulafehervar. I..
kotete 1897.
oDr. AmI a c her Albert orrkundenbueh zur Geschichte der-
Stadt zur den Stuhlen Broos begin. 1690. Hermannstadt 18i9.
Tor m a Karoly rornai felirati kozlemenyei Az Archaelogisch
eplgraphishe MiUhcilungen des Oesterreich Bees VI-XII evfolya-
maban.
T e g 1 {t s GaboroA nandori barlancsoport Terrneszettudomanyi
liozlOny 1880. evf. 132. f. - Az elso erdelyi vasut Fdldrajzl Kozle-
 IX

menyek 1882. e,r. IV-V. tlizet. - Ujabb barlangok 37. Erdely!

Erc~hegyseg oveb~l ~(. Tud, Akademla. Mathematlkai ~s Termeszet-
tude K6z1em.enyek XXllI. kat. 1889/90. Szinte Gnbor 168 rajz{wal. -
Ujabb barlangok az Erdelyi ~rczhegyseg ov~bol a Fejer-Kdrbs,
videk~rol. Ugyanott 1891. XXIV. k6t. V. SZanl. Teglas Istvan 13
rajzaval. - Tanulmanyok a romalak daciai arany banyaszatilr61.
ll. Tud. Akademia Tortenelmi Ertekezes ek. I. resz Topographia,
II. Adminicloatio. - Saamos czikk az Archaeologiai Ertesit~ s a
kolozsvari Erdelyi Muzeum hasabjain.
D 6 s a Denes : A szaszvarosi ev. ref. Kun-collegyum tortenete,
Szaszvaros 1897.
B i lz Albert Siebenbtirgen. II: Auflage Wien C. Graeser 1883.
- U. o. Die l\lineralquellp.n Siebenbilrgens. A szebeni Karpat.Egylet
Evkonyvelben.
Dr. V ere s s Endre Deva es kornyeke Castaldo idejeben 1898.
A devai gymnasium tHrtt!nete; igen becses ertekezes. Geszthy
Ferencz varkapitany Deva XVI. szazadl iskolajitoak alapit6ja. Deva
fore~Uiskola Ertesitojt!ben 189i{98.
Az ~rdeklod~ sok felhasznalhatct talalt a Szazadok, az Erdely ..
az Archaeologiai ~rtesit6, Terrneszettud. Kij7.l6ny, Foldrajzi Kozle-
menyek, a Tourista Lapok, a kolozs-..flri Erdelyi Muzeum, Archi ....
des Vereins fUr Landeskunde cz. folyciratokban, a szebeni Karpn-
then- Vercin Juhrbuchjaiban, az Erdelyi Kalauz, a Hunyad cz. devai
lap hasabjain es a devai allami forealiskola 1871-1899 28 ~vi Elte
sitojeben. Hunyadmegye rnonographiajanak elso kolete most van
munkaban s legk6zelebb az is napvilagot fog latnl,
11yen munka elesztent akarja az erdeklodest es
lelkesedest Hunyadmegye irant s felettebb nagy jutal-
mat kepezne faradozasimnak, ha minel lobben osztont
es kedvet merttenenek abbol Hunyadmegye meglato-
gatasara.
Deva, 1902. marczius ho.
Teghis Gabor.
 ]'AIl'T1\LO:\J.
" ,
EIoszo . . . . .. . .. . . . . . .. . . " . . . . . . .. . . .
" " . " . . ... V-IX
1.
Tajekoz6das a Hunyadvirmegy6be vezeto vasutak 6$
fobb utvonalak felol.
r~Clp
El'k('zc:~ a l\I.. A. V. aradi vouuhin az Alfoldr()l.. 2-6
II.
A Marosvolgy Zamtol- Deviig.
'
Z~~lnl e' ~ k"Olen .,veke
,," .... ....... 8-9
Zamr61 Tamasesden at Godined barlangjnihoz . D-IO
Zrimtol-e-Gura-Szridaig' . 10
A boji barlangok . 11
Jofl' (Dobra) es kornyeke . 11-13
A facseti uton a vizvalasztoig . 13
J6f6rol a~ Erdohat5:ag e~zaki felere ' . 13-16
Lezsnyekr61 Bem Jozsef menekiilesi tltja az .Erdo-
briton, illetoleg a Ruszka-Pojanou at . 16-17
Lezsnyektol a Mares balpnrti orszagriton Devaig . 17
A vasut vonnlan Maros-Ilyetol Branyicskaig . 17-19
A branvicskai hr. Josika csalad otthona . 19-20
A rrimuiak lIiciaja Veczel es Maros-Nemeti koet , 20-21
Maros-Nemeti gr. Kuun Geza knstelyaval. . 21-24:

IIr.
Cava as kor nyeke.
DeV:l oskora . 2.)
A ddvai var torten_et.e_hol ....... .._._ .. .._ . 2...
.)- 3-
:)

Kilntas a devai varbegyrol . 35-37

 XII
ap
I..
.A devai uradalom es l\-lagna Curia multjdbdl , 0 37-45
.Az oldhsrig bete Iepedese Devdra . 45-47
.A. devai gymnasium . 47-48
Deva jelene . 48-51
Torzsokfa (rna Brettyeliu) . 51
D6var61 Harora . 51-(,2
Devat61 a boholti fiirdoh6z . 52-53
K~menk ................................... 53-54
Devardl a nagyagi aranybduyrikhoz . 54~55
.1\1.Solymosr61 Nagy-AgrJ. . 55-59

IV.
Az erdelyi Erczhegyseg as a regi Zarand.
Devdnil 1"1.Solymosra . 60
.A I{eIt K ., "I
llJan-vo gye
0 . 61-62
.A. kardcsonyfalvi sziklaszoros es barlnugjai .. , . 62-64
A kisbauyai (boiczai) ~Iagllra barlangja (A csurok) G4--65
.A kardcsonyfal vi (Krecsunyesdi) szirtszoroson at .. 65-66
Kisbanya (Boicza) es arnnybdnyriszata . 66-69
Trestin, ~ Gyulaiak baronatusn es binyaja
0 . G9
Felso-Kajanel . 69-70
Kis-Banyarol (Boicza) az ormingyai barlanghoz . 70
Az Erczbegyseg Nag-yha.g6jan Bradrn . at 70-71
B lea d . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72-73
A rudai tizenket upostol es a Muszari aranyba-
D yaszat . 7D-74
Uttazas
/;. K""
.oros b'an vara
, . 74-77
Korosbanyarol a "vaczai ftirdobe . 77-78
Korosbanyar61 a grohoti szoros barlangjuihoz . 78-79
.A grohoti szoros jobbparti barlangjai . 79
Grohot balparti barlangjai . 79-80
Bulzesd barlangjai. o
80-81
A Ruszesd hazcsoport . 81-82
Dupa Piatrarol Znlatmira ..................... 82-83
K"01'08
.. b'anyaro
~'1 a G"amara . 83-84
Bradrol Kristyorra . 84:
A Hrira lazadus kitoresi szinhelye : Kuretv . 84-86
Kristyorrol a V ulkan hegyre .... , .... o ~ 86-81
 .\,111

Az Egregy (Cserna) also volgye

D'eva't'
01 V.- H unya d19 .............
Szant6halolll (Szenthalom) es Szt.-Andras
A Barcsay csalad otthona
Bothur vngy. Bujtur ~rpadkori mugyarsaga .
Keresztur regi nemessege
AI-Pestes arpadkori magyarsaga
A felpesti volgy, a vizkori es szentgyorgyi ~lakray
csaldd osbirtoka
Az elolahosodott magyarsagrol altaliiban
88
. 8S-S.~
. S9-91
91
. 91-93
. 93-94
. 94
. 95-96

VI.
VajdaHunyad as k6rnyeke.

A hunyadi var ~s a Hunyadi csalad . 97-104

A hu nyadi vasgyar . 10t-l06
A H unyad kornyeki osmagyar telepek Rakosd
es Hosdat . 101)-107
Hunyadr61 az Egregy vcHgyen Alsd-Felso-Telekre,
onnan a Bunk volgyen Govasdiara . 107-109
A govasdiai koh6t61 fel Gyalarra . 1u9-111
Gyalarr61 a sodronypalya menton Vadu-Dobrira
s a Ruszka-Pojnnara . 111
A Hunvadi

huz oseiDek otthona . 111-113
Az Egregy kozepvolgyen Csolnakosra, Csernara.
A Osolnakosi es Csern a csslad . 113 --115

"II.
Piski 's k6rnyeke Lozsaddal.

Piski telepkeletkezese. A vasuti muhelyek, A

Bem J 6zsef diadala s anna k ernleke ..... 116-119
Dedacs. A Kazinczy Ferencz emleke ......... IlH-120
Lozsat.d m 1'"n t osmagyarte Iep . 120--121
X'PTl
6_ ,

.., ..."1' ,

Borbatviz csaladai .
Kinindulris a borbatvizi huvasokru .

XIII.
Pujt61 Petrozsenyig a banyiczai vizvilaszton at.
.\ vasuti venal Pnjt6l telfele, A petroszi csont- .
barlang. (Inkey Bela barlangja) . . . . . . . . . ... 199 -:?Ol
_\ Krivadiai ortorony a Krivadia-patak szikla-
szorosa felett. A Kanovich Aladal' barlrng. 201-202
...
.A merlSOrJ ,
vl1.eses....... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 20):..
_.\_Dealu Babi atjaroja \VulkauLoz. Az alagutak
fel Banyiczaig 202-203
Banicsatol Petrozsenyig. A Boli-hegy. A Duli-
barlang (Csetatye Boli.) '" 203-205

XIV.
A Zsil medencze. A regiek Zsilje (Sij.)
Petrozseny keletkesese, szentelepei es banyaszata 206-207
Petrozsenybel a Szurduk-szorosba................. 208
Kiraudulas a R08ia sziklaszorosba. A Rosia bar-
lang] ~t .. ' , . 208
Petrozsenytdl a Taja volgyebe .. 209
.A Paring-hegyseg . 209-210
Petrillarol a C.iilD pa ha vasra . 210
Petrozsenytel Zsil Farkaspatakig (Lupeny) . 210-212
.A Romdu Zsil ;olgyen fel Kimpu luj :r\yagig .. 21~-214:
 I.

Tnjekozedas
a Hunyadva rmegyebe vez et d vasutak es fobb
utvonalak feloI.
,
Hunyudvurmegyct derekhun szeli a ~I. A.. V. arad-
ti)\'isi venula. IHCly ZciDlnal (Aradtol
104 krn.) erkezik
a v.umegyebe es .41kelJyerncl hagyja azt e), s igy 106 krn
hosszusagban , turju tel az utazo clott a megye szep-
s{gcit. A ~.l. A. V. Piski UllOllUtSar61 ket szarnyvoual
5gazik ki, Ll. Ill. Pisk i=-Petr ozscny (St) km.) s cnnck
L I1jJeJ1:{ig f.Zsil- Fa rkaspa tuk) terjedo fo ly ta tasa, vala-
mint n 1(3 km. hosszu Pisk i-e Vv-Hunvad venal. Mind-
'"
ezek felcttebb mcgkonnyitik u szcp varmegye kozep es
deli reszcinek megismcreset. A szomszedos Krasso-
Szoreny- es Temcsmcgye felol a "Delkelcti helyi er-
s.tekti vasut" \" ersecz=-Lugos = Maros-Ilye venula a
BeY:[I, es JJ (Dobra) vizck valusztojan, Holgya-Bastya
!\()zt 320 In. magussagbun cri el U megyet s a Buske-
. .
Pojan negyseg "",., &... mcgkcru
eSZ~ll\1 C:t~aZ,hah
1"1 r tl
..ve '...z~)__1n-
tyanual athidalja n Marost, hogy ~I.-Ilyenel a ~1. A. V. fo-
vonahihoz csatlakozzek. Ezzel fuleg Lugos videke kap-
csolodik kozclebb az Erczhegyscghez es a Mares terehez ,
1
 Vcgrc az Ared=csnned! vasutak koro~volg'yi vonulu.
mely N.-HaIul;igy rein} a rcgi Za,lcindJll.lerilleten Alvncz
meleg fflrdonel k5szont Hunyadvarmegyehe es Bradnel.
a hires rudai es .J.lfuszali, rna Inar cgyesult arany-
banyak k ozcleben vegz6dilL A vurmegye keletl hatarsze-
lehez kozel agazil< ki az Alvincz - s zebeni vasut, mely-
. lye} r....ogaras es Szebenvarmegye (clol k apjak kale) az
Illetok szep varrnegyenket.
Hunyadvarmegyet szelteben, hosszuban kitftno
mtiutak szelik S H szornszedos varrnegyek mindenike-
hoI kenvclmesen
... atkocsizhCltunk .
Igv Karan-Sehcs fclol HZ 54() Ill. Itaskapu hclgon
at az utas epcn a Hetyezat ala, a hatszcgi medenczehc
erkezik s azon {\t Hetszeg- ViLJct~jaJ1;il iilhct a piski-
petrozsenyi vasut-vonatra. Ezen a vonalon a Zsil
volgyere erkczve Petrozsenytdl H Seurduk szoroson at
Tirgu Zsi1hcz~ Kis-Olahorszagba szintcn j6 kocsiut
fogad.
Az Ompoly volgycrol Zaltttnltr61 egy, kocsival is
jol jarha to lit vez et ~Y'lt/!'J:-Ain1CtsJ"61 a megyebe, hogy
onnan Algy6gyig az Erczhegyseg lllCSzkoovcben. a
legszebb videkek cgyiket tarja az utas cleo Vegre
esza krol A dl'udbftny It es HZ Arenyos yolgye feldl HZ
1264 111. Vulks.nhegon c'it az crrlclyi reszekbcn majdnem
paratlan kilatast nyujto tit fogudja a Fehcr-Kdros yol-
gyen Bredre erkezokct.
, ,
Brkezes a M. A. V. aradi ... vonatan az Alfoldrol . '

Are g i E 1soc r del y (. v a s U 1. - A z e ,..del y i

f elf (; I d p ii r k any h ~.g y s C g e n e k !H a r 0 S -
Y0 1 g Y i \'0 n a I a.
Az Alfolc1 lltClzOjilt Gyor oknal fogadja a Hegye~-
n"llf'i!"lti
_.: _ .. ~ ... '<II.
C" .,/~
.',. .....\.."
1f~ t~
.. It
~.,
.. "...
.;' .. H'\."!,', ~
&A ,
I.' l

o,

Hcgyalja.mclynek boriiggal virulo Iejt5i, amarra Kuvin

(1333ban I{{j) ~Kovasincz (1333 Kovsiszi), Vilagos, Muszku
(I~~31Mezt), ~fagyarat, Punkotaig a vilagosi szikla varral
(lgyiHt 1444. Hunyadmegve [eles Ihinuk : Hunyadi Janos-
nak adoztak. A vilagosi var rornjai busongva kOslontik
a vonnt utasat s vajmi nehez nell) erezntmk : hogy
itt hajdnn szebb elet volt! Vouutunk ~1el1cs-Paulis (133J
Palulese) jol 1l1U\'Clt s Kladova, Baraczka a phylloxera
pusztitasai uuin a reginel is szebben felujitott slolt'i
alatt robog Jl{uria-Radl18,r&. A hires hticsujaro tern-
plom, atcllenheu a gyorsan fcjlodo Lippe CSillOS epii-
letei s a Mnros hidon ahtratnIo elenk forgalmn kotik
le flgyelmtinket. ':\lajd a soJymosi varrom alatt hala-
clunk el. Atellenben a Iippai viu']Jegyen mar nyomait
is alig tahilja a kutato a hires varnuk, melyert annyi
ver Iolva.,
ezvkor
OJ
.
Hajrlan az erdelyi soshnj6k f<)idlonl{\Sn S Illeg 1\'. Bela tr-tte
volt Lippitt n marosi hnjosok orhclyc\'e. Hohert lii'lrolr. ~,Lnjos
sz iv cscn mulattak itt, ~Htt~{ls utun Corvin JilIlOS, majd Gyorg:y
hraudcnburgi fpj('('el('m kC>7.ClC jutott. l:>29-h(.'n Zit pol y a J{tnos
itt fogndta az er(lclyi vczerek hodolntat. ()7.\'cgyc s fin is itt talal-
ink mcnedekhelyet. 1;)50})('11 Wriik ki"zre kcrtilt, rnajd Castaldo es
~(:utin\lz7.i visszavivjak s innen szitnkaztal\ 1:>51. dcczcmber R{\n
(iYll.1afehcl'\'ill"ra. hogy 10 nap nH11\-a Castaldo megtilesse utit{trs.H.
T ("III e s v a r clcste u t{\tl a Hirok ostrom a!i, Jogja s A I don a
parancsuok a hasty{,l\, kapuk Ielrobbantasavnl gy07.\'cn s elrnene-
ktilven : a t()1'ok telepszik oda, fnlyvast veszelycztetven Deva vl.l(-
ket. 154:;-}>('11Borbcly Gyil!'gy nagy nehezcn vivhatu ismet vissza a
:\Inros\:mgy lobhi el'osscgd,cl cgyUtt. A U)rok azonban 1G13ban
lljb61 nUette k('zct s IG88ig hirta ; de 169:>, S7.Cpt, ien lsmet clfog-
laltn, s csak li18-hnn a passnrovurl belic\'('l kertllt ycgl('g ViSSZH. a
III ikor a katouni kormuny pusztulasnnk cnge de.
A solyrnosi var gneis-granit Colcu (= Szikla)
nevu hegyet Radnri 1'61 j6 1,''). ora alatt erlietjuk el.
A nyuuatt meredek fele sanczolat vedte s a dobogo
h'll""l~S
. c
_I k<')")}'l'le..r'Jie
". ..:.

1
 \ I~{jz(' p :~O rt luu tv i:,,'I(~s p I"i III it i v ('sz IdjZl' i Jl W Ill' It m-l u: Z "::.
l11l'gklh~clilhl'l(,) luhetctt. J4Ui-hal1 (~111hi ()rs:dl~h \Jihi'l}Y {'s J,\Ilt)s,
vulumint Bcrckszui lI:lgynubi L{lsz16 lia Hunyudi Juunssu l a huda i
l~~,plalall dmll'~yt"ZS~~I'l' rcplwii az iru n l. ho;,.;y SclYIllOS\'~lITa c:s Lip-
pa llle1.lhiuosl"a vnnutkozo i)s:szes jogc.liliat. ('l<,)lJhi('k" Huny.uli ru l's
u t6d u irn I'll hilzz{,k, 13() s il I' llll'zon'il"os (os I. II P pit Jl fa III rt'j t~ hc n.
Hunyudl l'i)gtiSn epiltdni kez di Kl'sz," Halilzs deuk \'il1"lla~ygyitl a
vurut s meg ncuusvkct is ruszur-it a szc11c1tized H:t.t'teSCI:t'" :\1:'tlY"ls
Corvin Junosra ru lurztn Solymost. En nck hulalu unin 1;)0-l. okto lx-r
12" 01.\"('gy(., FI'angl'pitn Beutri x. Gyi)rgy Brnrlvnburg! orgr6J1107.
men ven ft'hsCglil. HZ lett it t az u r. s clhu nvugolta '-:11'0.", t. Ennvk
clleu ere u Lippa! ostromlo t(j1'i5k cl h-n a kl'\'l~S orscg rl'llntarloLta
&I vcdclmet. l~,():L C s it Iiy Pill turtottu ill IllcnnY(Wf.c1jet Z a y
Anuuval. s I. FC'I"tlill{UHl Hu :\Iiksa, kCt ri,)lwl"czcg. B {l t h () " Y
Istvan, Zl"inyi :\1iklos, :l szi~tt\"itri hc')s is jele n v alu nuk . uz OI'SZ{'r{
sok ('lc;kl'losegc\"cl ('gyiitt, llWg:l uz l'sztc'rgomi ('I"sck vezettc az
('gyhi,zi sZl'l"larlilsL.
Majd a ti5l"i)li idc- is ln-Illt x Horh{~ly (;y6q,~y iizil' k i nzoknt
159:)hcn" net C\' mulvn .Jehika Istvan. majd 1()()2, Szclit'ly :\f6zl'S
hi l'jCl, a ki u gyularl'llCl"\'{ll"i vcsztett csatn ut{1l1 i(lt nu-ru-kiilt : <ll'
9

U {, s t a c161 sxubud ulandc K I a (to v a ,',hat-I't keuyteh-u csr re hc

{t tengeiln i 0\ Wt'()knck"

A solymos=-Ilppai szorosbol Milovunul Ids ohJo-

zetbe jut vonutunk s az cszak fcle hatralo homok-
kovekbdl kerulnek a koruyek hires kutvalyui, kosz()-
rul\ovei. A szornszed Odv os (hujdun Otyos) helysegge 1
a Petrari vauv
o. Leszpedari ncvti hezvzvcl
0... a aostut- r") ... .l"t

formatio ismet a vasutig nyomul, majd Kouopig

t'ijh61 teresebb obHllclct enred. A 36, orhazllul a
csilla m pula gy u r'odese inck igcn tnnusagos jc len sege
zuvarja meg a kurpati homokkf retegeit. Berzovn
{tllolniis elott H Sztremtura ncvti maguslat aljiin
mocsnrakban gyakoroljak maguk ...t Ii. k,j-
zcl yjdek Nilnr6djui. A hatterbeu a l'IIl'1"U Pacuru-
lujul 331 lll. luagas l1ver cJen n Bel'ZOll"a hOSsZtl
", 0

nvilasa
.. j r~ll1yaban n_ Csigel' lueden czej evel (Ta.l}C Z
fcle), a vizvulaszt6 kHyics es babercz lel"akodasaiILlk

\. 111.\\.~I'\.dDJa':\.;~.i~;;~:
.' ~;::Z!-:~"
':.'.~!.~'.\.!~ 1;;-' I (.y-,,~.\.; ..:. -

hlllllSc.lga szcriut, crintk czctt cgy k or a Maros ~lrja is.

Tril a Murosou Lnlo.sincznul a lllCSZ('gclo tclep inllly{t-
])(.111 is karp{iti homokko uralkodik s a 41. (kapruczui:
orh<lztol a 43ig a szcpcu red()zult k,lJ"p:iti horuokkf
reszlet szakitja 11ICg a csilJ~n1pahi elszukado csoport-
i{l tis, mig a 46. orh{izn{ll~a diorit lep fe 1 egy so let-
ki n ez es ii vusta r l a lm 11 agy a g k0 Z e tt e )~ m ely b (ll reg ebb e n
vasat banvasztak.
'"
Totv arnd vusut ~11lonHls{lr61 a J.1JllJJk
es ti czeg ipurvnsutja eszakrn Sz}a,tinitig agnzik ki,
hogy a Drocse erddsegeinck kihuszmihisat eloscgitse.
A 11:1 unk telep mellett kfllOn vegyl gyar is viriigzott
neluiny evig, mignem 1896. nyaran tuZ\'CSZ ,Udozala
leLt. A tulpnrti teres oblOzetcn jOlu6dli l~ozsegek
(Battu, Cella, Bnkamczo, Osztrov, Birkis, a regi Berkes)
sorukoznn k, 111 ig voua tunk szegenyes fulukat erint
-egesz Totl,i.ra,dig, mclynck r egi varu ,',V,lradja) HZ 32.
(irhazzal jelzctt hegyfokon allott.
Tckiutelycs Idl'{llyi urudulmu 41; Iuluru Itl'j(.dl. 1 ",'i-Hi!). a
"Jal'a~al\.. mnjd a Bunlfyuk b irtuk S a X. V. szuziul ,(gcn n CPt'S
V{lros valu. A Wl'iSk Lippa utun ('lot is eltoglultu s B()rh'~ly (jyi)l'g~'
15H3b(.'u ezt is v issznvivtu volt. de llH:~han U t' t h 1(' n (iithor
Lippavul l'gyiitl W!'i>k kezr )HH'si\t.l :i HiSSball v isszaveteh-ko pusz-
1uhisnuk adutott.
Az ("l'(lOs Czuliol'lH'gyt't nH'g'k('l'til\'(~ SO}>Ol'SillOIl i,Uapodullk
meg. For ray Andr{ls. A rudmegy ullspun]u. mnjd 1\ I'ass()
foispilllja iilt('tc n XYlII. s7o,lzml musndik f('lch('1\ a :\'Jaros fdc
vouulo plutou fusort S C-pittctc a kilo,Usz{) lwsl(olyt. I\Z utolso FOl'l':ty
:(1\"&"111]S1.CPCIl illu~ztriHt egylptomi lllll'il'llsainli ilriikit(> nu'g lW"C:t
l rodulmunkbun. Kustclyukut a grof ~ {, d i.l S d Y l's"hhl (kiikiHte
s a gomlozott park tuvolrn is jelz! a nagy lld jollctd.
A Drocsa hegyseg masodik f()\'olgyc csatlakozik
itt a Maroshoz s a Ptntr Alb ger inczcn G:l!'a./10!!CZ
fele elenk osszckoUclest tart fcnn a ket hegyvidek
nepe. Delre Bulcs n Mares bnlpartjan, melynek hires
np.itsaga 1222-ben II, EndrcHSI 5000 drb. l~oso leszali-
tas{lra nyert engedelyt a Maroson. Kozvetlcniil Soborsin
~tclleneben az 1483-beli Szad v. Sziidju mezdvaros ,
a 17 ful II uradalom fejc helyen Ina Valye mare so-
raktar, A szomszedos Also-Kapolna 1427-79-ig a
Garayak kezen, Ina a Mocsonyiak diszes knstelyaval.
Orman a :\18 Ill. Dealu Maren a Berzova vizvalasztojat
atlepve, erdos tajakon Facsetra, onnan pedig delre a
343 Ill. Dealu Grobiloron, a Bega,- Ternes vizvalasztojan ..
Lugosra erkezu uk.
A soborsini palyaudvarhoz l<<1zelitoleg nyerjtik a
legszebb kilatast a Rnska Pojen nyugati arczulatura
is. A Bega volgynyilasa melyen bevajodik a hegyseg
tOlllegebe s a 918 Ill. Vurvu Tartarulujrol a Vurvu Daji
(928 rn.), 111Hjd a V. Babanuli (1149) latszik, mely alatt
lladrlLg vasontdi hitjak cl gazdasagi eszkozokkel az
Alfold egy reszet. A Bagyes (1380.) mint a Rusk iker-
tarsa hirtelen ..
feltornvusolo erdos ormaikkal festoi
keretet alkotjak a hunyadrnegyei felfoldnek.
Tok mu jelentektelen hely , megluusult gyari
vallalatok romjuival, hol 185U-UO kozt Lopresti
baro az elsa hcgyi vasutat erdci ertekesitesere meg-
kiserlette volt. Iltyo kis allomassal szernben a tulparti
meszsziklakban kis barlang lathato. Vegre Aradrnegyet
elhagyva az Alnuis hidjun at a zrimi parkba, s azzal
Hunyadvarmegyebe s annak erre fele elsd helysegebe :
Zam-ra erkeztink.
 n.
A Marosvolgy Zamt61-Devciig.
Az AhlH1S volgye Aradtol 102 klrn. h\volsugra
a NoPc.s~ Laszlo foispansaga alatt meg J848. elott nagy
fenynycl letesitett es HZt 1<ornyezo tcrjedclmcs park
alntt nyilik meg epen. Az Almes vize a Hcgyes-
Drocsa t az erdelyi Erczhegyseggel osszefu1.o koros-
baI1Ja,i hegyekbol cred, s \'olgye a legszebb kir andu
last kinalja eszakra H Feher-Karas \'olgyer~, Alv;i-
cztcm:
Az Alnuis \'OJgYCll fel fl. vizvalasztoru s Zumrol
kiindulva Cserbia, Poganest faluig arnyas \'olgy olen
vezet a jol jarhnto ut. Ott nyugatr61 Kis-Allnc'is=Alma-
Bel felcH egy oldalvo~4)' nyilik ejsznkra, melynek fejenrl
felszazad elott meg rezbanyaszutot fiztck. A fc)\'olgy
lIfjkfl,ne~d helysegen at keletre kunyarodik s Almas-
Szelistye fele vaskovand (pyrit) es telert lattut a szikla-
falhan. Fennehb Brasso hegyi falu negy csoportban
szorodlk szet, fel a vizvalasztoig. Legalul lTa,Jaellu,
eszakrn Drs.ulnn, E. Ny. Peru se, es ]:~.K. Mosiori nevti
hazcsopor tok fogadnak. A vizvalaszton a Vurvu Buross
755 111. csucsa t er intvc Cserbia vagy Ponor vizek 111 cllett
lejthcl n nk it{l z uesdre. mikuzhcn n nnn k regi yas-
8

es rezbany ro llliait S mostan i kc nkovand b~n .

-
\'aszr-tat
er.iflk. Elebb Felss- Veczr S onnan 1/2 ora alatt Al-
Va,cza, III eleg furdojeh cz s czzel nui r a Feher- Koros
,,,;;lrt"crn
""""0 ...""'-'
;"."
J~Lt.,IUI"
....1. ~(lLUI.V.a
7.~1....+~1 ",1 ...
v~u,
~."I"ot
\L'OJ ;,...,...,,..
\'&,3':'",,,
rcsacl
j
~ .:n
55'-J. v-L\'J.
(pihcnokkcl) delutan 4-ig nyarl idoszakban gyalog is
bejarhutjuk s a vizvalasztohan mutntkozo nagyohb
barlnngot is III egnezhctjtik.
A korosb~lnyni hegyseg vizvala sztoja az Almas es
Kazanesd vizek kozt csekely gorbulcttel ha lad keletre
a D6~Ta,- ltara,d utvonal hclgoja kozclcben emelkedo
(170 Ill. Dealu Mureig, honnau delre es keletre az
Erczhegyseg agazik k i. A Ma ros k isse tavolahb jutott
a k orosb~l nyai hegyseg gel' inczetd 1 s azert hossza bh
es roharnosabb vizck lejtenek arra, mint a }(Koros-
}J{jz. Szekerrel jrirhato ut]a l\1.-Il),erol a vorczn=-
viskai rnellek uton kiv fll egesz a Deva=Brad posta titig
nines; de a hegyi l1CP a yolgyek mindeuikcn k01.1c-
kedik.A l{(Sroshanynn s Braden szokasos vasarok idejen
elenk marha Iorgnlommal talalkozunk oda fenn. A
geologia inint erdeklodo es nelkulozn! Indo turistat
a legjutnlrnasabb kirandulasok varjak ez erdds magas-
Iatokon, melyek l\ozott csekcly igenyti, de tisztesscg-
tudo s az irlegen irrint elozckcny hegyi lakossag tcn-
geti elctet. Az utkozi burIangokut !(ol'osbanya,-r61 is-
111 ertetj nk.
Zam as kOrnyeke. Zei111 kuzseg nagy obb felc a
Tams.sesd patak volgyeben rejtdzik.
_-\ vasut melle tclvpcdctt kC)1.s(g kQlepl)()!ltjilt ~t hint> Xopcsa
I..ilsz16. Hunvn.lmcgve lurvs foispilnjn {llta f()szil7.ad ('lott IlH'SCS
f~nyny('l epitctt kustelv nlkota, mclvr-t l~4.fl-h('n a szekelv lion-
yC:<it'J.. eIpusvtitottuk volt l"t6hh L e 1.. j s c h h('csi HgY"~<l kezere
jut van nz urndnlo m. 1Sinben .lljrn f<.'lepite a kustclyt. mcly rna
Cscrnovics :\Ji hilly tulujdo nu. Ar ny as pa rkjubnn a h. Xopcsa altnl
Y{l!"'lwlyl'Ol irlchozntott :'omai r('j,inllok m arndv anyai Iath atok.
Zem jelenleg a mnrosl tutajfokeresk edes borze]e.
A Gyergyobo! (Batosnya-Tepliczarol) ichlig usztatott tutu-
jok at nz arnd= szegedi (izerek nugy obb tutajokku nlakitvn
szit llitja k egesz nyarou tOY{\ bb n ziuni pnrtokon rog-
1(;l1Z0tt kikolo})cil. Z~ltn gyilnlolcstenycszles(\ diszfClis-
l"l,';."
..,,,.,1,," .....;(,.;,.;
";' " .JV n/,,"'('\)'-
4.~ ."., ...
i'\. ..... "' ... ,.
va. \\...~j\"

:~"Inl .Hellt'll<!i>en. K!;~s~6~zol"(n\!).(n:1 :!ii; Ill. F i J (. P k Ii \' (.

U~t{tI h:tjd:1tl nt-p('s (:1111 '!!'tlgZ()tt. l t'l('fl'dy )likl6s ('rch;lyl ":l.illa
 9

az vn ja : 0.' (. I f 1 - 1 . - .". ,
Szlatinn, Posogn, Hidegfu. .yoznn. van a va va :Ullll} t al. arm
rncavei Hasznosfah'n, Sandorf:th'a. Budafulva mas harom most
I a kn t 1a n heJys~ggC'l 2:,0 Illn~~~.r f~ll'inton I 1Y <' i J.it!lOsiwl~: a
Jimos fl{uwk. I\i nt-Ill'S fin volt, ol'ok nron cladta. 11, ll u s~!? }.)()R.
uj adornanvt ad Tt'lrgdy Ish annak CZC'1l nirtokokru. oalll .. i'Y
Zci"lllond 15!J2-uell Phcwlepkco nradmegyei j6S7.:'lgh(,1 Josikn Ist-
;'fll~nak reszhirtokot ndomanyoz. mit a f(jedel(,tll1 1;;0:), IlU';,{ is
erositett. Bethlen Gahor lCi22, ArndmegyiHwn Fit lop k 0 balitrilll
~ n "Y Peter es 1st v it n Peter tclke kozli reszblrtokbol Ken (1,'J'('ssy
Fark:"s h:lInlinczadosnal~. a ki milr hirt (,'gy C s u k a i (iy(il'~~'
{,)tal m('''''C'U jouhilgytelli(.t. llj ndornunyt nyujt. UmO-liOO li();~t
imtninkbnn nvom a ,'esz az erch'k(,'s es magya"silg~h'al olv Icl-
liino l\ozs~gnel~. melyuck ('llll~k(ot csnk a vasutrol jej} 1:lts;:6
FiiWpko szik lu orzi.
Zamr61 Tamases.den at Godinesd barlangjaihoz.
A k ozyctlen Zarn helysegbc epitett csinos ~L A. v.
allomasrol alig par ortlnyi tavolsagra a Godincsd
kozseget E. D. iranybun vegig Iolyo patak hal purtjan
ket terjedclmcs es k Gnnycn clerhctd harlang "an. A7.
also barlang bevczcto csurnoka vizesessel \'egzotlik
s a becsurgo viz vallozntos cscppkovckkcl disz iti a
holtozatot. A balrn haludo bnrlangszukusz fokozutosan
cmelkedd agald)~lll yegzodik. melyckbcn a barlung
alakulaskor jelentekeny viztomegek hntolhattak be.
~'Ia nuir csak iddnkent jut itt a viz a harlangba .
Ebben a burlangbnn HZ oselubcr tclepiilesenek nyo-
ma it nern Ia laltam, s valoszin finek ta 1"'tOIl1, hogy
ak korihan viz 1011Irette 111eg ki.
Alig nehany perczczcl fcnnebb a szclso hazcsoport-
nul messz ire clhnngzo vizzuhogas jclzi a masodik
harlang holletet. A mcrcdek oldalon kikapnszkodva
kC,ttos ur~g tar ul elenk, mclyck cgyikcb{)} a p.itnk tor
ele. A vizfolyas ket olda lan feltarulo tormelekben
azonnal jellemzo cscrcpek, csontok tfiuuek fel. Eo'Y
diszescn cziradazott ivoedcnv slob hasonlo r~nd~i-
tetesf fuzekas kesz itrn en v- fenyo<f ~\I vas. ziu- z U (lOS
I )e t-UZ( l]te e'k't' " ,
'} CSCJ, prros cs fckcte nuizu (voros0:::> navan'
w .. \:' .. ~ ,

{O'
. s .0il'r.~ ~.\ ~~z(\g:..
~1'llJ.nc.,z,1 "nn ,):11' Iang It'l
',1,', n ~() \: lIt .~.. "
la at ott lzlcset
IS 19nzolJ~l. Egy nlnllJrtn~k llezh~t() h,tl'Olllsz;ogii gips~-
 10

ttiblucskft, n=telYHek "yallba ftlttl!u!ti.alt.J(igit n "'LiMit t

nyilasa is elarulja, az oslak6k vallasi hiterol is taje-
koztat nemileg.
A barlanglakoknak ez HZ iireg azonban csuk
pihenoul szolgalhatott. Nappali ta rtozkodast s hazi
iillataiknak legelot a kozel Iekvo s innen kozvetetle-
mil elerheto sziklas hegyhatok nyujtottak. Godinesdnel
es Bojnltllathatjuk emez osi tanya helyeit. S mert a Ienn-
sikon meg vizben seru volt hiany, sot ellenseges meg-
tarnadas ellen is j6 vedelmet talaltak, e messzi videkr e
kilatast nyujto magaslatok igazi fellegvara i lehettek a
godinesdi burlanglakoknak.
Zamt61- Gura-Szadaig. Zarntol Gurasziula fele a
burzsuki 5bl<1sodessel szcrnbcn Tis z fain szetszor t
hazai tunnek szernunkbe. E helyseg es kornyeke a
sohajozas idejeben a legugyesebh hajosokat szolgaltata.
~Ia is inncn tobo~ozz{\k a zami tutakereskeddk hajo-
saik java reszet. Osszel pedig dereglyeken Arsd. sot
Szeged piaczalra sztillitjak a ~far osvolgy almaterrneset
es zoldseg artiit.
n h<lj6z:hi tradlcxlo
E7. a ncmzeti Iejedclrnck itiejcn61 sz[u'_
mazhatik, a k i k a s <) tit t S7. 01 gal tat t {t k {t t n Ilppul rakuir
embereinek. (j urn s z {"la k(~tlos neve ro num ul. magyurul ugynn-
azt jeleuti, mert'Gllra==S ~ n d a. Az elolahosodasnak Icgf'rnppun-
sabh btzonyitekn tehrit ezeu kettc5s clncvez es is. A7.{lllonlas kij~('lch(~n
l(lthat6 go!'. kel. templorn Sl.Cp roman stiln ~I)itmcny lehctett, mely-
nek kupola talapzata s kettds tornyn uleg C\ hm'harkezii ~Ualakit{ts
daczfiru is cl{tru)jak (g~kol'i dtszet, A \,'ullastalansag htinteteset s
a poklok ki njait illus7.tra16 tul l'('{,li s freskok X YIII. sznzad!
kontar keztOl ercdhetuek s hasonlo drnsticus hihli{\s mngyara-
zatokknl ckeskedik Hatszeg viclekcn Uncsukfalva tcmploma is.
G u r a S 7. {t d a hurmu nernes Wr7.shirtol~ot alkotott Grof
B(thl<.n Gergely Lajos fin ('gy IUlI"llla<l{,n. most Bcnedikty Lajos a
birtokos. A Sandor J:tn!lS bil'tokilnrmad(lt )<'{\nya OZ\cgy grof Wass
..:\.ciiimnc hirju ; Jnig az utolso anrnHul a Bra di . Boer, 'I'uri. Fc-l-
szcgi , Horlor. L'gron csnlado k kdzt oszlott me-g, kik ko~Ul III in dell ik
megvult Gurasz.ld{,t6I, hol most Bene dlkty Lajossal. Th oroczkav.
y(.tlt,z(l (os i.tlfy .J6zs('r k(~p"is(lik Jll('g a "(-gi kih:hirtokoss['got.
"...
l\.Ui]
-,
('gyzusc,""
f ~ '1'
jJ(I.')lHHlIClIUilS.
t".. .... .
'- (l\ .. nnz<lJ.
I l .-
l(' SZ(!l()~
,...
~,
1;1l01~tp(.~
t
nyu.! l'II\IK
:. \"llsull'a .. \l illlolll:1Sl()1 a ;\rarosol1 :H ('g~' 1'(,1 ()I'a :tlatt Do}ll':ll'a
_jutJwtll"k.
 11

A '"'" 65Hali6k. S til iztiil8ia4l1 igp_;n. t}lwrtstlgos

ldranduUiso], klnalkoznak ugy a fo-, mint H mellek
,oIg.yon a ~orosbaJ1yai hcgyseglg. Ha a hosszu hely-
segcn felfele haladvn a Karrnariuesdr e vczctc yo!gy-
hoI E. Ny. Also-Bojna k indulunk, Also-Bojtol rogt()l1
Felsd-Bojt erjflk, egy hatalmas dolina mely edesben.
Mindjsirt Felso-Boj lllogott, hoI a buvo patak felsz inre
kertil, egy Ids hnrlangba hathatunk. Orman a Galbina
(Ny.) es Vurvu-Lucia (K.) nevfi mesztetok kozti horpa-
dasban E.-fele 7 terjedelmes tolcsrresedes mellett
haladunk e1. A nyolczadikban a felulrol lefele Di-nek
csorgedezf patak hirtelen eltiinik s rejtett prilyafutu-
.seH HZ emlitett dolinak, helyi neven gropak (got)lok)
j elzik.
A pntak Ielsf clbiivasatol Di-re fognd H videk
Icgnasyobb, 100 111. hOSSZll" bnrlnugja. Tagas kapnjiin
bclepve, csakharnar k etfele {tgazik; majd ismet egy e-
sfil. Ott 25 111. mngnssngra kcll kupaszkodnunk hogy
.1 ~8 111. felso, de mind erdsebben keskenyulo es
nyirkossagaval kellemetlenebbe valo sixa tort elerjfik.
E harlang ostortenellui arlalekot nem szolgultutott.
J6fo (Dobra) as kornyeke. Guraszadaval ~tellcnhen
revkozlekcdes vezet Sztrettyerc, s onnun alig 1/., on.\-
nyira a regi J6fol'e vagy a mai Dohrara. A marosilyc->
lugosi helyi crdekti vasut hidjan Gotluittyu, Gurasziida
]\ozt H guraszadai allomasrol gyalog is atmehetunk
1/2 ora ulatt Sztrettye erintesevel Dobrsre. Mint ha-
tarszeli helyseg azert jatszott a t5rok idokbcn nagy
szerepet, Inert Fscset es Lippa, fele ott agaznak el
az iitak.
A x. \'1.szrizndhan nng~' hirtokos vula .Iofcon a B (, x i 1\('111 Z(.(-
s(~. ('s Bnsi (i~() r gy (1(' .101'(,0 hali'll:h'al Bathorv Zsi.rlUonfi
1-~- . . . :")
.. ), I. juliu JO-cn hrnnvicxkni Szal{uH:zy (.(lsz16 7.nl{\ndi rc;isp;u\nak
Hd(l1\l:"",~ol.tn A] s 6-1.<1 P llHY. :\ v it x h t i, r l'S F i r. t () ;'l g-
gal ('g~iilt. A l)('iktal:lsn:'1l a Doh rnl {,s B;\ s i ('sal{H! l:",.,h"d('kai
12

i'llt'l\llllOudl,lli: <1(' S 7. a 1 {, n (.' Z Y :IZCl't huho ritutluu ul hirtu :.l jO("l'Ot

urudnlmut s in nr-n is vvtte a I1C\-Ct.
.Iofco sz6 szcri nti fo relituxha n (iUJ"Cl-J)ohra n~\"('11 szerc-pel 11101_
mint Dobrutol kilWIl ki)zs('g s itt lnk ik L.,"tz{ll' A.-pc,hi orszilggyUlc~i
k~pds(,'lc3 is. .\. r~gi .Jofeoi csulad Herbuyru valtoztuttu nevet,
j6 Iti uck crtdnH'z,"~n sz{u'Jlwzi'tsi hdyct. nu-lyct pl..edicutuuuihnu
l:.!,,-
,... is haszuul.
Dohrai is .
...
IHl'dHlV -
d(~ .lorn.'1 Tr-klutelves l's<ll{ul'~ vala n

.-\. jofeoi ue mcs 1) 0 h r a c:saliull.)(,)l 1;)~2. Dobral Peter'

fOisp{lnt. 1610-1)('11 (.'gy musik Peter alispuut ixnu-r n ck . Dobru k07.s~g
volt a IdiWn nemcsi li()zs';g s 176:l-lo1 zck a sZ('kdy huszru-hntur-
cz recl cevik '-Jl~ szarnvriva
.. irattak A b u c s a , I... a 1) u n v'" a k. Il r iZ 1\ i k
valumint a hu nyndmegycl lcgIlHlgy:'lI':.lhh L 0 Z sit d t6hh csaladja-
j{lvnl (gyiitt. (jura 'Oobra=J () f ii, 1\ i s es Fit r k a s csaludok
jobb::lgyki)zscgc vnlu, ldkkel a csik-taploczul I..:ld\l csulud luizu-
sodott ossze . \. volt halaror csalad kozt ~a;.{y. Szucs. Jofey :.IlH.',.
Hcrbny], Bogar stb. nevfu-k Iordultnk el<1.A k-gtobb elolahosodott.
19y n bcszurnmzott :\';mct csuludbol ~y{"l\CZ stb. lett,
A j6foi mezokon tahorozott Apafy ~lih{tly had-
sercgc is 1683, a mikor Bees ostromlasabol 3 t(>rok
haznbocsatottu. Itt talalkozott Bern Jozsef is a temes-
vari vesztett csatabol mcnckulve HZ erdelvi... hadak
roucsiivnl 1849. a ugusztus to-en, hogy par nell'
mulva Devan u szabndsagharcz rcmenytelensegerdl
kcservcsen megbizonyosodjek. Dobra es Guru-Dobra,
ket kulon kozseg, korjegyzoseg, posta all 0 mas, penz-
ugyorseg, erdoszeti, csenddrsegi allolnas, kozsegi
iskola a hatardri alapbol, s iHhlllli iskolaja Luzar Arpcld
kepviselo buzgalmauak sokat koszonhct.
Az orszagut 1l1H is a Mares halpartjau s igy Dobra
eriutesevel kozlekedik a 38 km. Devara. Dobran alul

Murkocsiin, Hits, Galgoczyak otthona) Gerendnel valik

ki a marosvolgyet Iioveto fOlitb61 a delnyugati facset
~ tngosi=~t\g9l!t5.=Az ..=tifii(ti=Mltf~IOrt\\'al "tantAbb iii
tiszui szorosban k0l11POll itt Burzsukre csap s at
Zitulnul ugy hagyja el Huuyadmegyet, hogy Paullsig
 ', '.!.\l:':-;;\''J.!:Y Z.\~ITII!'-!"':\".\J(;.

i.~vusutnt kt\'."('sse. 'fisz;it()i lefele u bnlpurtou osakis

vicz inulis, de j61 j~lrhat6 (It kimilkoz ik.
I::p('" n lh7. Ii lwgy nl u ll l~i:~hal) HZ (llt~pitok i(WSZ[lIllil{\sunli
I.,be; ~z('z:Hl:'lig lC"'j(',lo ki ncslclctet Lalaltnk . 1;)0 thnsosl tctrudrtu-hmu.
~~) upollou iui. ;" dy r r-huchiu mi ~achllla, M,;;; romui csaludi creme
11. (.s[\sz:,1'i Cl'elll es a kolnzsvur! muzcumba ke r tilt kiiHinbii7.o
ld('h'k is jelzik ez iHj[u'o osid()h~U' .... fontossugat.
A facseti uton a vizvaraszt6ig. A fucsct=-lugosi ut,
Tye], Also-Lapugy elott elhaladva, a kosesdi patuk
il thidalasu (nehany hazcsoport) ulan mur a kossovui,
luigorn kanyarog s nnnak 320 Ill. magaslatat Kossovice
elott elcrve, onuan szep kilatast nyerunk ViSSlU a
Marost ]<orito hegyekrc, a kisbrinyai, nagyag! Ercz-
hegysegre s nyugatru a Ruszka Pojannbol a Bega men-
ten eH511yolllU16 crdos hegynyul vanyokru.
A )luros cs Begu vizci n ha r-mudkor vegen ezen
a uyergen at a tlszu=-Iippni kimosasl vo}gy megnyi-
Lisa elott osszekoUetesbcn allottak. A maguslatrol
csak hamnr a krasso-szoreuymegyei Kossovanal a
Bega volgyehe lejtunk, melynek vedelmere szolgalt a
kozcll J[erz Sill It vara. ~hisik felora alat t 111,11" Feese-
tall vagyunk, hounan delrc Lugosnak fordul a vasut,
Illig eszukru postuut vezct. Facsetrol a Huszka Pojaua
nyugati ugazataiba szep kirandulasokat tehetiink. Igy
Marzsinu, Kurtya, Rumanyest, Goizesten at Tomest
In()gott az uvcghutahoz, melynck keszitruenyei az
Alfold' varosaiban, foleg Temcsvaron keresettek. -
Lunkanyrol a Bagyesl'e es Ruseka Pojsruir lovaglo
i>s\'enyek vezetnek. A Bagyesrol a gyonyorii Lozna
volgyen Rusekebanvers: a Ruszka Pojaniirol Ruski-
cy-cil1 at ugyanoda (del), vagy keletre Vedu Dobrir,
:l huuyadi vasmtlvek sodronypalya-vegallornasara
juthatunk, hol a kiranduloknak megszallo hely is
kinalkozik . Az 1359 111. Ruszku elragado kilatiist nyujt
.1(o!l.1 . _ 0,.,!4" ,p,... ... ~,.. . f."il ,...,.nnol,;lt
.It. ..\JIUll11 t:. J.'''Jl.d A~l~"L.IL"lJ. ~u",~ ..,-,~
...........
1Rtf.Q !tHO
""_",, c, o.
18
_
.'111
-or;

Bern .J6zsef a vaskohaszatarol hires Buszkabanvara ., .

J6forol az Erdohatsag eszaki felere. Dobrarol,
f5(!:<1t fele llhiZ6hlg LHpusnrnkon haladunk at, hol a
szekely hatardri husziirsag egyik csoportja lakott s
It

tobl> elolahosodott CSilftjd ncychCll, i~y Swj$i1:fSI (yell

Sc'Lp;hy), a Gosets] (volt Gosetony i a fcrditcs dnczara
felismerhctjtik a magyar ercdetit. Az cgykor jeleskcdd
Folthi csahid cmlekezetet Idllon h~l1!lrney orzi. Jelcnlcg
'Lazar Laszlo a IH)Zseg birtok osn .-\Z crdchati lakossag
nagy resze a Lapusnyaknril ereszkcdik ala Redulcsd,
.Sttigones n cit Dobra fcle, Strigonee megett ugyanis HZ
crdci ut del fele hirtelcn Ielkupaszkodik a Dosul
Veronira s a Dobra viz fclkoralakll hajhisa felett a
kincstari erdoberr (Padura Fiscului) 670 Ill. mngnssa-
.got elcrvc, Iepcsos emclkcdesekkcl kelet, majd d('l-
kelctnek l\"c7,gy-Jl-Iul1csel (7 13
t 111.) hcgyl fulubu
vezet folyvrist t{lgulb C~ szebbfllo kilalast nyujt vu
eszakra \korosb:ll1yai hcgyseg, Erczhcgyscg) es k clet
fcle (szaszvaros-kudzsir i hcgyseg). Nagy-lIfuncseJ a
hunyadmegyci Erdoh{lts{lg neven cmlcgetett crcli)s
fennsik oszt6 kO:lcpponljn s Iarndtsagot Hirni tudo uta-
zonak alk almas cillolnas. ~f;lr a X VI. szazndban Icg-
hecsesebh rcsze lehetctt HZ Erdoh{\tnnl~, mert GyUl:1 i
Balazs ezcr fr tert vcttc meg Gcszthy Fercnczttil.
Xngy-Muncselrol keletrc Nrmdor fele uz Egrr.gy-
t!Csernn) mellekcrc creszkcdhetfln k. Utk ozbcn a
Simisag = Sornosag mcllekvolgyben H legnevczctc-
s@jTjkrctukori l\l)yulctek (Acteonetlai fogadnuk, melyck-
reB Fichtcl nernet tudos nnir 178 ). ertekezctt Bcrlluhcn.
Erclo/uit-Runknal az u. n. kism uncseli 610al' ezust-
..l):.lnyaszat viragzott a X VII[rX(X szazadban. Sze p Anglc-
.sit es Ccrusit peldauyok g~jthclok a fclhagyott bauyu
elott. Ilyen banyaszatrn utaI..RoJa.Birz kozscg neve is .
.\ hanyaszok utodni (p. u. Horvath: magyar cs uemct
crcdctuket elfeledtek. ()k(}rszckcl'rcl cgy liossz i)
nyur] . nap eljuthatunk Dohrarc)l Hunvnd ra. A
kil1('.si,lri sz~negetok; s vasarosok st:rl1l1 is hnszn.ilj.ik
 15
.
elt d cSc:ik 16iult81!, ijliijrll',e],-eren J;)rhat6 s a turistara
jutalmazo iitat.
Kenyelmesebben )tel nap alatt tchetjiik meg az
iitnt : de ciieli
.," szallast csak csurokben vehetunk, Inert
alkalmas Iogudo sehol sines s a szegeny lakossag
hazaiban a sz ives vendeglatas daczara Sell) ajanlatos
a tisztasagi hianyok e~ a rossz levego miatt tartoz-
kodni. Tojas, tej, kecske- vagy juhturo kivetelevel,
ezekben az apro helyisegekben 111as -eledclre ulig
szamithatunk, S meg a tyukot senl tudjak izleteseu
elkesz iteni. Azert az titaz6 - lassa el magat censer-
vekkel spar napi ekszpcdicziorol igyckezzek Deva-
Hunyad fele visszajutni. A nep kulonbcn cl6zc-
keny, viselete festoi es a divatos gyari hnmisitvanyok
itt meg nem szcr itottak ki a fehernemti g)ronyorii
kihimzeset (Iiatalok pirossal, Idosebbek feketevel.) A
durva nagy nemez kalapnn es a penztarul, eszkoztarul
szolgulo horoyon kivu), melyeket De\'H, Hunyad,
Hatszeg keszit, minden ruhadarabjukat, meg magas-
szaru bocskorukat is, hazilag allitjak elo
A Ruszka Pojana kcleti Iejtoin Dobra (J6f6), D6Ya,
Hunyad, Hatszeg koxt eIszor6d6 Erddhatsag a hunyadi
vasm Iivekhez szukseges szenegetesbol, tuzira keszites-
b61, marha- foleg j uhtcnyesztesbol el. A Muros teren
is ok a feles berlok, kik okorfogataikkal csaladostul
Ietclepednek rnezei munka idejen a kiberelt szantokra
S onnan munkavegeztevel ismet hegyi kozsegeikbe
teruek, hogy erdei munkajukut folytassak s a miluk
par hettel kesobb bekovetkezo mczei munkat (Iavasz i
huza, zabterrneles) es kaszalast clvegezzek. Devu felCH
Vulcseselnel (Dcv1r61 13 km.) hagyjuk el a Mares-
yolgyet a Csurllla nevfi ka paszkodon kij ut va.
Nagy-Muncscltol delnyugatra Pojanica Tomi (830
m.), Ferest (847 111.), Pojane Rekiczeli (l005 111) k incsta ri
tclepre jutunk, honnan az Erdohat eszaki reszet
ju rhntjuk he. Az oduvalo erdeszluizhan a devai erdo-
gondnoksag cngedelyevcl cllielyczcst is nyerhetunk :
.lc a kis hcgyi telep falnsi h.izniban is megvonhatju
111(l~at a kcves igcnyli tur ista. Orman ajanlalos Vad n
] t5

Dobrin) uttclepcdni, honnan a sodr onypulyn nn ntcu

u gyuhu-i vushtinyahoz terhctunk lefcle, vagy Alunnal
I ej 1hetu nk be a run k i YU Igy ben Govusdiu ru. ~l i ~)lt
Gyularon, 111 inti Govcsd ian alkuhuas mr..'gSZtl1l6 allollla-
sok kinalkozna 1(, [()leg lin cz inin t clove level Clcst
folytatunk a hunyudi 111. k ir. vasmtivck ig,~zgat()S~l
ga\'al.
Lezsnyekrol Bem J6zsef rnenekulesl utja az Erdo-
haton, illetoleg a Ruszka Pojanan at. Visszuterve a
dobra=-devai foulra Lnpusnyakrol Briznik .. See k a 111 it s
helysegck elott rut cl HZ ut DCYH Iele. Miudket fulu
felenken bevonul a volgyckbc s ulig par hal: kun diktil
ki a Mares fele. Ez a szokus llH~g a lOrnI, vihighol
credhet, a mikor a pusztitc ellcnseg mindcut Ielprcd.ilt
utjaban s a lakossag orolios vesz cdelembcn forgott.
Lezsnyek ulalt a ."/(0' ncvcn hirtelcn clcszokcllfi
bezelt kupot kcll mcgkerulnunk. A muig 1{ttsz6 regi
(It a hegykup vallara kupaszkodott H Mares {trja miatt
1803-ig, mikor grof Bet h I en L::l~l:16 hunyndmegyci
foispan u szikla ulatt H Murost clvezettctte, s igy a
rcgi egy napi utazast par oruny ira vultoztatta {tt.
lnnen Lezsnyek fclc a Muros lejtos partfokuu crdckcs
oskori telep Iogad.
A fulu nlatt delrc nyilo Y()lgyiln mcncktllt k i Hem .J6z~(~r
1~4H. nugusz tus 18, Dcn\rol ,,{\log-atott cst'kcly kiscl"ctcn'l, d<>i rt
szemle iirtlgye alatt kocsizott Lezsuyckig. hoi IwcsiY,l ijkijrfogatlal
valtotta rei s az nap Bojr -'Jirz(.'n itt ~ ugy :\Iuncst'lit' jutott az
El'dohi,tS{lg ~zclcr('. hoi a k incstiu-i (Onlo(),' [Dingn c.osal{td orzi ('zt
a tertlletet most is] cstirjeben halt meg. ~I{lsnap dclcHHl Po.i a n a
n c k i c z e 1 i Idncst{ld tclepre sz{tlltal\. S (Ij kisCI'c1lH't, Iwiau7.c,I,;."t
'n'tlus7.l\,:'l, "a duD 0 b r i It a nus z I\. a P 0 jan a lc.'kj(-n [It
n u ~ z It i c z {, r a S cstv ere nus~kahitl1~'iln :\(~, d c I'S pac h Ju no ....
..ll.Cl:.oz, F(.I)4~Itc.J))plolU hijsc~'wk Dcji~lwz sz:-,)t Idt C'Z{ItGrihltl C:S:ISZ.
Los kir. lwt{lrorsi'gi ()rnngy )\.Sd)(,Sl'l\ mcgvesszfiz tctc-tt. Inur-n
harmudnap az Ahll('S Biszt ra [Bist ru :\"Wl'lliujl 1lH'1l(- hutoltuk ~
 -
..J. ,

11) i utu n ott Kuu-tt vi <I JlH'4f("'<.'lesU)l iucuszu nu ditot tuk. lll''''\,l'lill~II)
~ '" l") ~.

nuu: u lwrliulcsfiinli5i Cse r nu fornbf('j('IlL-l ,'\~arid) cs a (; u ~ u

l\:()zl szcre m-sesen [ltjutoltali HZ akkor Tiirokol'SZ{lghoz turtozott
11uvnsn lfol d hatill'{Il'a. s on nun 'I'll r nu Szeverl nrc.
~
Lezsnyektol a Maros ba~arti orsziguton Devaig.
Lezsnyek a vnsut megepites elott jelcntekeny POShl
allomas volt, Regi birtokos csulad.ii kozt szerepelt a
nagyvarndi Go rgocs fumiliu, melyuek utols6 tugju
ulig 1/,! szazud elo1t halt el. E csutuddul rokonosulva
a Bethlen. Zev k: csulud is birtokos vulu itt, ~fn a Hol-
lukv es Szcreuai udvurhaznk allnnali, Utobbibcl indult
mcncktilo utjara Bern Jozsef es itt szuletett Abr'anyi
Kernel ne : l\" ein /.11nrgit. nz opera jclcs 111 iivesznoje
s a ruszk n banyni nuu't irna (Jladcrspac hue) u uokiija.
Lczsuycktol szflk szor osban jut unk n brunyic -kui
vasuti hidig. A SlO1"OS Iulepitmenyeit a vecze.l romui
1<1
bor koczkakovclbdl keszitcttc grl)f Bcthlcn Laszlo
foispul1 c szazud CICjCll,
III (IHott "70 utolso houved c16tks is HH!)' uugusxtus t~-{ln,
mikor Bern. Bckr- C7ol"('(lt'SI'C hugy vu a pnrnucsnoksugot. e lm eue-
I\: iii t.
Az orszagut
Yulcsesd, Veczel, Herepe huron)
szomszedos lulu clott a vusut menten hulud I)cYtti~
s c kfizbcn crint! a romniuk Mici ncvii custrunuit
is. mclyet a vusut derekbun szel, S mclyuek rcgiscgeit
lIf'al'os-~VeJnetibel1 grot" ](Ull11 Gezu pnrkjaban es a
hunyadvurmegycl torienelllli es regeszeti tursulat devui
III UZCU III {,hH n szemlelhetj uk.

A vasut vonalan Maros-Illyetol Branyicskaig. Ha

visszaterunk H vnsut elhngyott szakasz.ira : Guru-
szadato1, Dcyaig elsa iillollulsllnk lJla ros-Tlye, honnnn
H fenn cmlitett delkeleti vusut Facsct, Lugos, Versecz
"'1'\ 1~"" 1..
............
....
()'~l"
"...
L-
i ~l0""..i...

A kis vuros Ion tos \'C.~gi'llollli's vnln a l,ih'i)k becsupasok kezdeten

s a rcnrlck liiHi)n is emlcgettek luilujukut a m iert Bathory Istvan
fl'jc(leleIlH' n!~p'{lrtjo kru-b u helyeztete. Olt s1.iilctctt t:')..~-bnn "ethlcn
('(11)01' is. Disz("s --(1(fnlb6i'li{ir\;-t,.s-~1f.i'.lg\'{'ny -oolurtlMl! -~- -neYMtCtt':;:::
scurpltcri ls l'Sl'lIlC':'l1yl Llun ori ac mcmorhu- castri Ilic scr. rom, imp.
 18

qtrt til llkro cnstro pnterno an. XU 1..80.. fclici tor nutus (tst vlr.
familiae Bethlenlnnue anti qulssl ml sirlnl. E k~)\'<.tt 1794. a nagy-
enyedi ev. ref. collegiurnba vittek, hoI 1849 junu ar R-;lll clpusxtult.

ma csak ('g~'ik m(~~l~kepi.il(lInthnto s n korUls(ull'zolt f('I\'ol1o

Iriddnl es losz(.'ekkel megrakott vegvar, holott 1714-hcn az cszaki
szobakat lneg lnktak. Dobay Tisztesseg oszlopn szvr[nt uz orsz{lg
dobattn szet, nehogy torok kexre jusson. Ez HZ ti:~:>-hcli tHrc)k in"{tzio
i<l<t.i~ntortcnhetctt. De mcgdrtzte mcg a fejedelm! dnrahoutok,
varkatonnk cmleket a Szekely-utcza neve s Bornemisza Ttvrular hr.
birtokahun I:Hni n70 et> marndvanyt. A h{u'o Borncmlszu Ttvadar
hirtokuban le\'o l()88-ild Urhnrluui szerl nt Ilyr-i, Cj\';'lri, Illyes, Szucs,
Karkui, Kovacs, I\,is, Gecz i, Hedri , Nagy. Lakatos, Barkovics, Szc-
k<,'ly. Bikacz] slb. csahul nevek forclultak ('Ie. A Szekely-utczu
lak6i szekelyi szolgalatot teljesitettek ' nz urndalouuuil vagyis a vur
vedelrnet teljesitek. .A vasutrol is latszanuk a h~l'es 'medencze
t:szraki szelen r I j c s, 1\ uj c s Ialuk , nu-lyeket egy 164C-hcli OSS7.C-
irils () I Y" (0 s, 1\ 5 v (t s neven emleget meg. Ilye jilrilshir6sagi,
Hlszo]gahit'6i szekhcly S Iwgy "idck ga7.dasilgi k07.pontja, rornui
kuth., cv . ref; egyh{lzl,07.sl'g. all. is)tol{lval stb. Muros-Ilye \,{lr{\l'61 cs
urndalmarol lioveskuti l\lihi'tly provisor {l1tHl 1G40-hcn keszitctt
lvltur szertut az ilyei jobbagyok k07.t is sok val a ~I magyar neva.
A johhilgybirak S7.ors Istvan, CSiS7.(lr Ignacz, cgy ncrncs Szucs
MihiHy. (.gy korcsnuiros Mes7.{\ro~ Lukacs. logy hal{\s7. S ze 1 Istok,
mujorbtro C san il d i Ist6k, gyalogszahadosok =" c m c s JilJlOS.
S i a h 6 Mill;',ly. lovas szabadosok B II d a Mutyi'lS, H \l SZ l i Ivan
sth. valanuk. A7. urarlalorn tohbi tartoz ekuba is valn magyar
johh{\gy. Igy () I r v () s () n nus z Janos, Kergesen F 0 1n a g y
Peter, Hal III i\ g y i Andrus. Bar l' a Ahrnhrun, K (; v c S (' n
[Kujes] 1\ i s, Got 11 (l 1)' U n Gil' h c, Szukaruason 1-\a c s 6. S z c 1.
n n h 0 s, D il v i d, B{'t.sfal\"(ln Gee Z i, Ii 0 r c 7.{\ II, L{lz[lr, S 1. a I k a
sth csaludok.
A r()mni kath. tt'mploillot 1]4!). llYCJ'l('k vissza. mcrl 102 (~\,d
an'loU l'g)' (.'lllh!kti,kla s7.(tl'inf' a I'cfornliltusok dfoglalli,k "ula.
A nngyohh hnrangot gr. BcUrI(,1l IstY{llll61 nycl"lc az ('g~h{lz a
k~; rf(}i ,-;,t sz('ri n t .

.A szep ilyci luedenczeb51 eszakrn YCzeto \'olgyek

~\()Ziil legfontossnbb a szil'/Ji. Jllely iSlnet a viska,i es
(hnll ('sdi Y(;lgyc kh51 egyesiiI. :\liu( Iket tiSt h asznit Ijc'il,
Hr,'ul fele. A visknin induJYa Valea-Lungn, Vorcn, Visca
 19

ftIhtkfti ~r.Juk s n 'Ylzvcilaszton (718 111.') ell Mesztukon ..

110Z (I\oroshanyu Brad koze) erkeztmk. A keleti yoJgy
Dumcsd ulan Lugosnal eri el a vizvalasztot, s AIsu-
.Lunk sjon at csutlakozik a eleva - bradi uthoz. A muz
jarhat6bh, de hosszabh. S mindkctton roviditi a
:gyakorlott turista a Feher-Korosrc iranyulo utait.
A branyicskai biro J6sika csalad otthona. A vasnt
Maros-Brettye (Franca Lajos
mintngazdasaga. uttin
a lrla.gul'ct (352 11)) alntt surrun at a brnnylcskui ohlo-
zetbe. Epen szernbe latjuk (delre) Lezsnycket. A
branyicskui oblozetct eszakrol Boz, Tirnn vicz Ialuk
koritik s kozcp~n egy )\oriiljurhn 16 domb a 2-11 Ill.
Magllrea fcstfil Iclt\,{lnyt nyujt.
Allollliisnnkl'ol jol lutszik a kastely, hoI most a hires alhl~ta
cs politikus : hi\1'6 J 6 s i k a Lujos hnsouloncvti flu (Os ncje Eszu-r-
h{ll.~ Agnes gr61'nc tarljiH~ vcndegsxereto udvaruka t. l:mlihan
Barincxka nevcn jill'jak be hat{lr~H, s Bcreth [Brettye ] es Mag~ar.
1>01.7.H [Ma csnk Boz] a Hr a n y l e s k a l csalnd hirloka,l~).SS, junuur n.
Burtholomncus H () r vi, I h de Brn nvlcskn mint k irulvi ember
szerepcl. ium-n 1:>4~I-h('n Mnrtinuzxi 'l1yel'i Horvath Bcrjnlnn kus-
h!ly;',t cs javait Dyk6, ~~Ill!!thi. Nagy.KaY[IH, Kisl\a~'{'n, Pusztu-
falva. Nagv-Besnn.Kts-Besau. Hosszuligut. POliOl'H. Wnllylong. (;ya.
Inkutn, Deal u mar. Charnowa l= Ti I'I'w\'aJ. Charnu wyzn , Olnhbonz.
!\ysbooz, Furksova joszi'lgokkal.
In ncn v edte 1:>U2-a-hnn Castaldo li'lzOIl:.{O zsnldossn] val Yillvy
..U,nos lwpit{tn~' 1t)~) lovassal a fucseti pasu ellen a :\f;\l'o;.tylHgypt.
A Maros Id~ nczo b{,styilk eps~ghcl\ :-,lltwk s Jlal'linuzzi a hagyn.
many szcrint ott turtottu k{tpolni't,;ilt, s Hzcrl irta }\Hzinl'zy F(I(lh'l.
lSH;. nynran Facsctrol Dcdacsra (th,z61ag:

Mnrtf nuzz inak itt (.lIt k{lpoln(lja s nz utus

Atnez n Maroson, i,ld\'a sohajtvu nev et.
A ki'l)oll1a 1>(.'<101,de az (atas hHjn hol il-)lOlt
, S H hi bort \'is(.l() hos papot cmk-geti.

1:")D4-i>cn jofeol Szalilllcloi l..ilsz16 zunin di roispi'1Il birt u : (l!~

HMhon' ZsicrlHond, a toriik partiak fOl'mh~rCt, daruhoutjuivnl
nlcgostroJlloftah-:lll, felkonczoltuttu. 1;)n~)-bcn B:Hhol'\, cuucze llar]
J6sil\a Ist vnn nvr-rte sa (.sHl(\(l hil'jilllU"dg. inn cn hnszm'tlY{lIl;I
k rassosztiren v! Z s i d 0 v il r hvlvett clol1("(ot is, A Horu li',zad~,s
id('jctl a lil7.nd61~ 1llcgl('ptCli s clpusztitotuik , ...\ rlgi ,'r,,' ('1t)l'lS%~:
:'ttillnldtlati, a Josika l's:lliul, mclynek parkj.ibun tnbb .'(tmai Ir-l irn-
los Jii;n'\ I:Hhnlullk. A :\f .. l'os t<l'CI'( sZ('p IdIM.}".
Bnlllyicska h('l,\'sl~g- 11~'lIgati SZ....'ll'Il i..tiolt h{Iro ,f(tsika ~Iikl(>s a
I,m lel is, III i1\ t Em '('Id 1';1ta i!ln 1\ rl'I.i('g~'r:t.tl', s iIll'\'a l() li;\ S\ {. h ;'111;1 k
'j'J'
-'

" miutt kiill:>dHt szolllokdoholw

ht':.!(!SP llH'g'\"(i.
, .. sz u ,",Ill ki hi rlok;"tr;l "
Fi a (i~za hil 1'6 q~yik llH'llekepiilt'td n'lHIl'ze IH' s Iii)" ynj h(' Ivmvt-
kr-z ve itt :)zol1-{{tlta rtt ku huzgosi'lggal a lo\i)zligy(.'k(.'l.

A vusut a Maras jobb purtja rol bulru a szep hi-

(loll kerfil at s a ket hidfo a Ruszka Pojanu k ristulyos ..
palutomegenck lcgkcletibb nyulvunyun pihcn. A liar-
mudkor vegen \'&1 lodi ZarD gat alltu ilt tHjat s Devu
fele a feltorlodas nyom-iit rnutatja a johh purti Cerbu
(3;3 m.) meredekjenek lckopottsaga is .
A hidon atdUburogye vetiink bucsu pillun last a
hranyicskai k astelyra s a rovid ideig n}(~g lathnto ilyci
oblosouest
. koszoruzo hegyekre, inert eldttiink
,
111ar az
Erczhegyseg t arnjaatos gerincze kezd NHgy-Ag felett
kibontukozui ; jobhrol pcdig a devni trachythegyseg
tomege valik ki Kozoly ai-kd tPiatr-n Kozia) nevti szeglet
bastyajaval HZ eszrevehetoleg megzavnrt, szctdohalt
kreta kori retegekbol.
A remalak Miciaja Veczel es Maros-Nemeti kozt.
Majd .J.lIicia, varanak negyszoget h asitja vonatunk. Tul
rajta tovissel benott tegla cs k5 halmozodasok jelzik
u polgari epitkezesek helyet s az orszagutig a tC111ctO
tcrtilt cl. Ftlrdoje a ~Iaros fele eputt Vcczel es ~I.-
Nemeti hatarszelere esnek 37. erdekes romok, melyek-
hoI grof Kuun Geza mnrosnemeti parkjuban sztimos fel-
irat, dornhorm li, sot Pan cs Charon szobrai is lathatok.
Ujabbana hunyadmegyei tortenellui-rcgeszeti tar-
sulat devai muzeurna is Ilgyelemrcmelto gytijtemenyt,
foleg teglabelyegsorozatot, sok feliratos cs furagvanyos
koyet szerzctt Mlciabol.
A helydrseget a LEG[ioJ XIII GE[mina] s(.'gelksnpntui s mleg
a COH II FLlavia] CO~I[nl~\genonllu] kepcze Hndriuuustol kimutat-
haltJhtg. Sl'ptilJlius S('n'l tiS ~tl.(.tt t9S')hlll 6k j,l\ itott:,k ki .tT. el~h ttlt
fiirclot [hnln eus vetustute di lupsns] S Kr. u. 24;)-('ll Phlli ppsu
 ')"';.
_J

.\I';al'Slwti inuvn hcjtlollali .. -\ C01Jlorsi I. \[indl'lknl"u!lll a COli 1

.\LP[inornmj szi nten lsmen-n-s iuru-n. vulumiut HZ :\~laJ 1
BOSPLol'anol'ullll ('s .\L'\' I HIS[p,,"orum] lovusxa i, s{)t a :\lil.'zi{,i>uJ't
.H to Ill:"'\sozo tt LEe i IIII FI luv in] FL~b.J t'gyik szazudosn l (.cnttn-io] b
SZl'!"lPt'lt itt s OlZ Ajlu] Ci m (os [miles] ~lunwriJ :\I[au]rforum] is cll'l-
",'

jvlt urltuk magukrnl. l"tolso f~lirnt{'t Gallus i(lcj~hc)} 251-:J-b()} tK'

lllCl'tfi5l<.imutato kept'zi, mely XL V minlarera 6j';) kill. [elzi Apulum-
t61 :\liciaig a tavolsagot. Her c II 1 c S, S i 1v a nus, Do III cst i c U s ,
Pan, .J II P i t e r, .J uno es ~Il' I' C II r istcnek cultusu mellen
~I i t h r u is hiveket szilllllc'tlt Mida luko! kozott. a ki :\Iida geuiusu-
nuk IGl'nio Micine]csa fOldneklT(!'rat :\Iatcrl is {,ldoznto-
ka: hozunuk. Vumullomasa is vulu.
~'lichlt a marosneuieti orhClzt61 nezhetjuk meg leg-
konnyebben, honnan csu k egy orhazuyira esik nyu-
gat fele.
Maros-Nemeti dr. Kuun Geza grof
kastelyaval. A
muros-nerueti orhtlzt611~apjl1k legkozelebb grof Kuun
Geea. jeles tudosunk kastelyat cs feliratairol hires
purkjat is, A feliratokat jobbadan grot" Gyulay Lnjos,
Dobrentcv .. Gabor tanitvanva., s Kaziuczv'" Ferencz ha-
ratja gyiij tot te Neuietibe : de miota grof Kuun Gezu
Iepett grof Gyulay Lajos utan a kastely orokebe, 0 is
sok ujjal gazdugita n Mommsen aIlai 1858-han Dacia
legguzdrigabb lapidariumakent folkcl"csett gyujternenyt.
Lugosi Fodor Andras, Hunyadmegyc foorvosa, 1844-ben
~G'y(ijtenlenye nemely maros-nerneti es veczeli hataron
kiasott romai sir- es emlekkoveknek, melyek jelenleg
a murosnemeti kertben felallitvak" czim alatt kulou
munkut irt ezekrol a reglsegekrol s meg tobb rajzu
Iathato a kolozsvari muzeurn kezirattaraban. A kastelvt..
16-tO-bcl1 Gyulay Ferencz, V,\rad kapitanya es 1. Hakoczi
Gyorgy hires generalisa epittete s grot' Gyulay Lajos
1836-ban reuovaltatta. 1816 augusztusaban Kazinczv
Ferencz is" 'lllcgfordult itt s az 0 aJnnh~tara JlHott Dob-
rcntey Gahor gr6f Gyulay Lajos nevelojetll, Itt lete
cniLL EiCiiii lLillGlihiiij Gkiii62llihlilhi hioil8h v~it Hllnyad.
varrnegye elok elosegeivcl s itt szerkesztettc az Erdclyi
Muzeum nagy reszet is. Tanitasi ruzeteib51: naplojegyze-
teibcl egesz gyftjtell1Cnyt o1"iz a nerneti kOI1~'Yhir, melynek
leveltari reszet is szepen kiegesz itette Ku un G~Zil grof.
A leveltar a XV. sZelzudh!,,..,visszunvulo tortcneti auvua.i- .. '-'

val Erdely histori.ijaru lnrg sok feldcrltni valet r ejtegct,

sa Gyulay cs Kuun csalado x kul rok on Sulyok Gyu lafy,
Melith, Osaholy, Dragfy, Prcpertvary, Pechy cs Kupy
csaladok uradalmarn ~s t(;ri<!llctere hccses udutoku t
tartalmnz. Hazai folyolrataiuk mellott folcg a klnszi-
k usok kiadusaban S lcgutobh a Kuun GCla gr of ultul
mivelt kelcti irodulorn fcrrusmfi velben gazdag a k ouyv-
tar. A kastely belso hclyisegei is egesz muzeumot
kepviselnek. Az ebcdldhen a gr6fnc (sz. baro Kemeny
Vilma) fcstesevcl ekit ett ~Hlyt'inyok, sujutkcztileg furagott
czimercs szckck. A csahidi kept.u-ul is szolgulo salon s
a mellott a Ids salon utnzasaik kUzhen gyujtott regt-
segel" Ill(itargyak~ ritkasagok tarn. A grl)f dolgozoszohajn
tanulnninyainak h (i t tikrc, Inert IIIindig azok a segcd-
nnivek sorakoznak nsztulau, mclyckkcl kapcsolalos
tenuival fogtalkozik. Itt gaz(.L.lgil~'i i ro dnlruuukut a h011-
fjgluh'isra vonatkozo keleti for nisok kiadasiival, rcgebbeu
H Codex cumanicussal ~ itt kesztiluek azok a IllHgYHS
cluoki megnyitok,n melyek kel a huuyadvarruegyci-tort e-
nelrni CS regeszeti tursulat l{ozgyulescit oly vonzo kkti
teve. Nyaruuta .
Incgelcnld~l a kas tely s a fOllri Lito-
.

gutok mellott meg nagy sziunu huzni cc; k tllfolrli tudo s

'1'0 rdu 1 itt meg, Eezck lH~li;elyikcllck nevet setusor ok
orzik. [gy Attila f'lja (De Gerundo Attlhirol}, Dohrcnte y
sora (Doh)rntey (;{lborr(lll. Peltuirt utjn, hoI Sz ihidy
Aron. a h~\zi t11 iskolatursa. Tcrncsv.u-v I'clhnrt rzilHi~
munk.ijat tcrvezte.
 X park ronuu r ~glsegeib61 khlllnak Churon es i),1n
sz ohrni, cgy tervszertileg osszcallitott sir ern lek, a
sirhelvck diszcul kifuragott kdoroszhmok, a hulhntut-
lnnsugot jclkepezo tobozalakok (pineak) SZ,11110S oiuir-
ral es sirfcliruttal egyutt, melyek Dacia multjanak
tanulmanyozoira vulodi kincsesbauyat alkotnuk. Xcm
csuda, hogy a grafi kastelybol annyi szep terv, tudo-
nuiuyos kezdcmenyczes indult ruar ki A nemeti kas-
tely emlekkouyvel mar a IIIult szazadok bol sok neve-
zctes ember cmlekiratait orzik. A ref. ternplom neve-
zetessegei lu)zc tartozik, hogy kopHdJ6j{\}Ja talaljuk a
J.l/icia nevevel jeleskcd/i rouiai felirntot, s hogy nlatta
pihcnnek a grof Cyulayak es hogy a ternplom ujja-
epiteset gr6f Gyulay Lajos kcdvelt jogUgyi tanacsosa-
nak szep rernenyti fin, Hegedus Sandor a jelenlcgi 111i-
nisz tel" sza mrira restauraltatta volt !8oGban
A Gyu layak :\f,~CllH'ti mellott Trestles h{IIl~;lkozscg(.t is (,10-
nl-\'lil lwszn{\lh'lk .. Ez vula hnro natusuk. melyct litO. kC)J-iil grof
Stci nv il lc gellcr.His dfoglalt volt g1'6f (~y u 1 a y Fcrcncztdl. 1;)(;4,
Pcstvssl L{lszl6 de XCllwlhi cgv jobhagytelket ad ('I Irsui ~lih{ll~- ~
m-mesnck. :\(al'os~cnl(tihln mcg a XYIII. szi'lznd l"l(jcn is hirto-
kos vuln a ~{\(hl(lYHr.i csulud. Igy lGHfI. ::\{ulnd\'nry Istvan, 1:>4fL
nohuk-s Steffan us Nemes d(' ~(~n('lhi a muga (Os :\ n d rax, Yi tus.
r.~()rgy tcstv ervi ncvehcn vlsszuadatn i keri gnlnczi :\Iorc Peter
{,ltal e lfoglnlt hirtoknit u. Ill. ::\cllwlhi. Nagy-Kujun, Kis-Kajan ,
~Itz('s(l. Pusztufulu, Koefulu, HOsszllliget CS Xagy-Besun fulvakut.
f:p(,11 c sorok irasu ki)zl)(,1l <i(Orite ki Wcrtner :\f(u '. hogy ~enH'thi
a :\Jakray csal{HI <)s(Onck Hr-rmnnuuk uruclulm i kiizpolllja (os szt.-
Ish''', n korulu-ll nemet tclep.

:\'1a ros N cmetitdl ~.f.-SolYln()S c lott surrnn el a

vouat s a szcp magyar Gyrpu ncvhol ol.ihositott
Zse}J1H~1 egyszerre eldnkbe hozzn a dcvai Y<lrhegy
kupj.it festoi romj.ival, 111ig eszuk rol ...
Ya~J"-A.!t szik-
lc~i intcgetnek ala, 5 4l11HHTU kcletre, min! vulumi
2!

\:sodas ,s'phYIl ..X, ldkollyokoi &JZ uranyl hegyktlp l Egy-

szcrre Deva elovarosa : a Gorog varos hazui koz t
!alalj uk magunkat, a 1110tt a bolgarok altul 1i38. emelt
kath. ternplom s delfele cldnkhe taru1 HZ erdckes (Ssi
varos erdokoszoruzta csinos luizsoruivul ~
 III.

Deva es kornyeke.
Cava oskcra. De wa. Duva, Daba neve dak eredetu
s -Yarat varost [elcnt. Vnlami ?,5 daclui es 1l10csiai
h elynevhen ismetlddik vegzet gyanant (Singidava,
Arcldava, Utidava stb.) s le Thraciaig talalkozunk c
n evvel. A Diva Feustine meseit a tudalekossag talaltn
k i. Ezen a h~~.Y~[l a. dakok idejebennuir jcl~n.t ckeJ1Y
orbeljallbll s nemcsak a vclr oldalan talaljuk az
ose mber cserep - edeny toredekeit, jaspis szihinkjait
ko nyhahulladekait (tobbi 'kozt Unio pictorunl hejakat)'
hu ne III a vasuti ullollulst61 a Maros fele a TolJ,lJitsbRn-'
va lamiut a szolok lejtoin a varos deli sarkaig s ~
tcmetdkben mindeniitt ismetlddnek ezek. A rOluaiak
szetszort tanyait IdUonbozQ pontokban eszleltuk, Igv
a honved kaszarnya helyen, a nagy udvar (~[agila
Curia) teruleten, lenn a Hsror vezetd uton. A ro-
m n in k, sot elodeik, a dakok is nniveltek a K ovendvcir
(rna oluhosan Petrosa), a Bezsanhegy (Bessenyo)
tr achytjat. Ut6bbi helyen Herculesnek szentelt oltart
is talaltunk. A Mnrosvolgy kulcsat osid6ktol a 3il m
var-hegy alkota, honna n clttekintest nyerhettek ~
:,ia r os terere s a hadi eszkoz5k kezdetleges koraban
HZ egesz videket befolyasolhattak. ,
A devai vir tortenetabol. Devan az Arpadok kor~t
a varos fdteretol delre Bruz Laszl6 szOlojebeil
1897/9- ben Szt. Laszlo czhneivel felmeriilt sirleletek
ke pviselik. 126i-ben a varos alatt vivta harcz,H IV.
 26

rtiHo Ila Istvan. 1205. ap"iI19 en Barcs;'lll

erdelyl vajda itt turtotta fogsagban Otto ki yt oronu-

javal egyutt A Maros tcret HZ clo.crug6 ~-\7t 111.Illag~,s
sziklavar az akkorl hnd i ~szJ\()zi\.I\ mellott valobun
domiualhattn is. OCYU Hu nyadmcgye het var{\b61 a
Iegfoutosabb vala mindig s b~r eredetet poutosan ncm
tudjuk, hizviist az Arpadok uralkodasa clejerfil szurmu-
zottnak tckinthetjGk. A rcge szer int Devu, Aruny, K(Sbol-
dogfalva luirom tunder vcrseny enek I~OSZOlli crcdetet.
Itt lakott Jorgov s.n a ronuin nephit Herkulese is.
A termeszet kedvezesc, minden tckin let ben :Hdott
videk l~ozeppOlltj(iYil teve Devat. hol rnindjart Szcnt
Jstvari koranan viragzo Ialuk tflnnek elo s a Maros-
~e.nelirc tclepitctt nemct jovcycnyekkel egyutt szere-
pelt. A yar'nagy egyuttal foispan~ tohL>sz{h' alvajda cs
vajda s a ya rral .n va rurudu lom kitcrjedt a Maros
tererol eszakra az Erczhegysegcig, kelctcn HZ Egregy,
Strigy mellekelg. Mikor 1440hen I. Ulclsz16 Hunyudi
Janost mint szurenyi hant, DC\'H 1~5rny6k~n Sols I1H)S,
Berekszo, ~ya\'aly,!, .....Burjan urtivri tclte, akkor nuir
Deva es " Km'iHre "'11Hlig letezQ helysegek egesz koszo-
ruja jolletnek ol'"vendett. Matyas kiraly ut6bb 1-li9.
azt ullilja, hogy mar Albert kiraly megajandekozta
atyj,it Deva varavul es uradalmaval, HZ orszagnagyok
szerint 1447-ben nvei ..tc nzt I. Uhiszloto! Hunvadi
Janos, kit 1453-ban" 3:i faluval iktattuk be Deva "bir-
tok.iba HUnYHdi Janos Dev e vs.rost ktilonosen ked-
velte s a "clros Iukosaiuak szcgeny seget tekin tve
144J-bcn elenxedi a, neki jit,r(j berotutele ev i suiot. s
nehany nap mulva Tetmenti mindent'sle census R/(U.
I-J,3i-hen ,1 hirtclcn fclfil kerckedctt Garay es Cilley
part sugalmazasara H pozsonyl orszuggytiles l1~yan
visszakovetelte Hun vadinetol tobh mas var ral Deva
varat es varosat is~ <let' ez n hatarozat nell) m cnt
szcrcncscrc teljesedesbe .. 145U. Sziia.gyi Mihaly vullja
lllag.lcllclk a varost. uyllvan lVI,'ityas kiraly rcven.
Ugyano noveli ~I varos szahada lmuit, minden idegen
tisl.yise16 hiruskodasat ol felmeutven uzt. Sziblgyi k i-
':~Hts(lg(H I\f;lt~':ls kiritly a devnl v(lrllag~hoz intez ctt
pnrancslcvclbcn szinl('ll megcrosltcttc.
 1.')01- bell isme t v isszaj u t a koronura
Fcrdiuunddu 1 a karva
nak lltlSlaj,ll1-
dekul engedi at.
_ Devu az erdelyi reszek villongusuibnn ruindig
sokut szeuvedett S olykor mint Castaldo, Basta gya-
szos korszakaban a v{lrved6kt61 kclle leginkabh fel-
ten i vagyonukat es eletiiket. Nepessege ezert nem
emelkedhetett Iontossagahoz i1I6 letszrimig. A varos
szep urndalruaival piaczi f()telnplollH'it is a Hunyadi
csaladuak koszonhete s ezek lettintevel nagyot ha-
nyutlott egyszerre DCVCl kOlonsegenek jollcte is. A
torok becsupasok ugyan nern erintck kezdetben oly
kozvetlen til, 111 in t Szaszv.iros kornyeket, de a Facset,
Lugos fel61 Ienyegeto veszedelrnek fergetege rendesen
elhutott idaig. Ilyen csetepatet vivott Torok Janos is
15.jO. novembereben, a ki atyja
Balint fogsagba hur-
czoltatasaert (~ll1egraguJ\. es megevek, hamis hittcl
elvesztettek ' Tinody szerint) toltottc k i bosszujat a
torokol1. U. is Huuyad var~b61, hova Balassa Borbalrit
eppeu akkor vitte felesegul, h iret "even hogy Khaszirn
pasa Budarol Erdelynek tart es Lippa felol Tot- Varad-
.1,\11 taborozvn, ket ngujc:lt - egyiknek Feriz beg vala
a neve - 20U lovassal elore kfildte Deva fele, Kosa
nevii futarat elkuldte, hogy ~bizon hirt t udna '", a
mint Tin6dy Lantos Sebestyeu irja. Kosel a sorompo-
mil 111eg is ~z{\lnhl1ii 6ket s Tin6dy Sebestyen szerint
jelente :
Fr-t-iz a~a nngy gnzdagon (ljuta.
I\PtS7.;IZ 16':11 (Iovasi ppp<'n nz aga v a la.
A hir vetele utrin, ~agy Gyorgy hadnagyanak
elleuzese daczrira, miutan ejfelkor H devai f6bir6t61 is
biztato hiruokok joyenek ("az esktidtek nagy hitot
izeuenek ~)~ nagy vigan megfuvntta a tromhitakat s
113 lovassal es 67 gyaloggal az ej leple alatt koruh'ette
Devat. A varosi i"6birovClI, a kit titkon kihivattak
megbeszeltek n tamadas tervet, Barcsay Gaspar vezette
.,az eloljarot". Kardos Jozsa, Kereszturi Peter, Bocskai
ikI6s, Palatics Gergely. Terncsvari Nagy Janos es
Orv Laszlo
....
-)'0 leuenv ek" is vahinak
. :-'... ,..:'"
JYaUj7 Gvorzv
w t')v

. tel' ,-"".J,,,-~
-H-(:.> Sebestven ._: ..... PS
_. Vas
("'. Benedek
D~ hadnnavok ka
..... ,,-. \. ''''''''.''':-,_\'''~&\.'IA'
 A v c.\ res i 1'6bin) e \":i ll (:I it d h n] kill H~11ct c 1e l{51 l :11' l v ~L
mcrf ovatossugbol jonak lattu megintcni HZ c.\g,lt~hugy
Torok J iUl0St61 ovukodjek s ~Peter dcak ~ is lcuie n t a
vnrbol. hogy ,.joveti t hnllja 'I'or()k Janosnuk ~. A ket
agu a .16 t.uuicsokat cS:lhlrds{)gn:ll, mondjii vala ~ de
Ali CSUllSZ es Gyurbut vujdn "ll1Hgat hiza' HZ vurhoz
ruIn ""vornta In'; .
Hajnalban Torok Janos gyalogsaga ~kertekrc nyilo
het osvenyen a varosra rohant, 0 mugu a sorompcual
ullva leute HZ lakatot, kin HZ vitezok ott bcszuladanak "
A megriadt torok
hud a vrir fcle szulud , hol r,a Ielso
sorompomil ' mar 1"orc.>k Janos vartu Oket. Ott Feriz
<Igilvnl hnrczru kerekcdvc, torc\'el ligy tulaltu, hogy
~sorolllp6h()z HZ torokiH nyursalri r....eriz4. ng,lt h{lzaha
hurczolak fel. A menekultek megrnondak az uhinuk
inditott otsz{\z torOi{llCk, mi SOl'S erte 6ket Devan s
azok nell) mertek hevonulni, haneru visszaszuguldottuk
Tot-Varadrn. Torok Janos a zsaluu{lilyhol meg -:a kiucs-
ta rtonnk", ~az baratnak" is kG ldott egy zusz16t es levelet,
ki azokat megkoszune, mint i'szercltlles fiullnk" S mint
Lantos Sehestven enekli :
'"
Szerctettcl hallj .. ezt El"(l~ly()rszilg
l::gy urfit Uc1vi)zl(t nagy sokasag
~~Ittss(. es turtsu a szvnt hiHOlnsa~
On! h'g~(.'J\holta utun llwll)"orszilg ~

Kiilolloscn soka t szcnvedett Deva es kornvekc

1551-5:i-ball Castaldo 20 /2 honupi eroszakos uralma
1

alatt. A lugosi es temesvari basak ellen Deva alkotvau

akkor Erdely lcgfobb vedelmet, 1551 juliusuhan Cas-
taldo Erdelvbe koszontve a devui fontos vurnt sira lmus
flllupotbail foglnltn el. A varban ket f"ltGro agyu (egyik
35, nnisik 22 fontos, k et k ddobo rezmozsar, egy rez-
taraczk, ket rez es ket vas sugaragYll volt Juuos
kiruly jelveuyeivcl. Ldszerc azonban alig vala, mert
U var vedclniet a vnjdanak kellett intezni 15 eZC1" frtny i
tlzetesebdl ; de a mint Gyorgy harul panaszola: GOl"geny
varara s a hadi zsoldra is alig telt a flzetcse, Castaldo
felismerve Deva foutossagat mindjart 1Jszc1tkfl,llas pusk s-
J{~t.~ rcndett oda. Az os_szel D~.,;~ alatt avii 'lck ossze
axt a 60 czernyi hadat. melv (tyorgy )<11",.1 L veze ese
 _.,
")q

"jalt Siurzu P:llln\'i("illa

s 12 eZ(l'r nbI1H\1_-spanyol ZSO!-
dosu a v.uost III ujd ne III ki pu sztitott a, a va r(Srseghl>l
j s t obbel megscnunisitet t s Fnnchy Janos ku pi l{l ny-
hclycttcs is alig mcnektilhetctt meg guruzddlkodusuk
eUSI. Ez a vcdelrni 1{(~ttzelhet61eg uern igcn na- cljuras
uvo n Iokozta
.....1'....
HZ UJ- kornniavzut iranti Ielkcscdest. t"w

Fanchy kcnytclen vala H ITlngacbol clelmcztetui es

Jizetni D Y(\rorz() lOYHs- es gyalog-nepsegct s cunek
Iejchen 1552. u] ev nupjiin Castaldotol a Joteohoz tar-
tozo Iu pu sny ek i CS banyesdi 11 ki jJszitg;ot,; kert c.
Castaldo a rcgi rendszcr hivokent nern nagyon
bizott Funchybun s Bathory A ndras HZ uj vajdu cgyik
hizulmusat, majd Ka pitan Gyorgyot biztu meg Deva
purancsnoksagavul, a kinek vitezsegct Tiuody Sches-
tYCl1 is mugusztalja. Nagy nehezeu kiildhet Castaldo
Szebenbol egy sze ker pusku t u varhu, melynek spa-
nyol orseget Icgyclmczctlenscge rniutt Villey szazuuos
alatt, HU1S szazndos sal cserclte ki, de az is orokosen
Iazongott. Ez ulutt pcdig a torok Lippa elvesztcert
kurpotlusul HZ Alvideket Tcmesviirrul hutulnuiba
kcrrtctte s a nagy lukossagot fold6nfllt6vu teve, abbol
IOU czer fonyi urias horda leptc ('1 1:1 czer szekeren
Jofeo vidcket. Castaldo maga tartognttu, a hogy tehcUe
Szusz-Schcsro l, a v.ir orseget, miuuin n ket alvnjdu
hetcgcs es tchctetlcn "ala. A torok pcdig Lippat is
visszahotlitottn es Lippa s Joteo k6zze telepedve Icnyc-
gete Devat es Erdelyt. Castaldo vasasni zsold ne lktil
nem uknrtuk tuzbe menni s a hogy TOf<1k Jiinossul
Helfenstein lui rom sz.izudu s Perusith G{lsp6.r huszur-
j u ival iHottek a fenyegcto torok ttihorrn.
Csakhogy Knszon hasa azert Lippurol mind fenye-
getobb mozdulatokn t tctt s a h unyudmegyci nerucsseg
hitvu Castaldo tchetctlenseget kezdett huza szalliu-
gozni. Igy Kendy Ferencz, Kendefy Janos, Torok
Janos ncm t udvan csaputaik at llzetni, eltavoztak, s
1111l:01~ 1;;,,')
--- -- .... -~. -~-
illlil14.:h~ln
.,~ ..... ~ ...., ., .... &.
"" toor;,lr
~ .. ~ .. ""' ....
eueszen
"r')~,.J ~"""'.. &
l.i:",,~lhn'" v
A'.~J_
.., .
&~\..I''''''''&'..I", .. &

kodott, Devat egy spnnyol

h,lrOlll llenlet zasz16alj es
()riztc Paolodi Zara paruncsnok aIaU, Hlnig Szaszvaro-
son Helfenstein nelnei' ei Gcl(! ... I ' :. ' 10

. ,..., {Ol~ an , H a vajda vette at a ",'irat,

de ld.ielelllve~ hog~' csakis 155~.jnlltlc'l~ o-ig vizkeresztig
 {rli- hc1yt "CIl) is Ichetclt kOJUu:!l ~ .yclrp_arnncsl1~ks{lg7
mikor HZ ehes rakonczritlau zsoldos nepseg valogatas
ne lktil fosztogatott urat, pa- asztot cgyurant, ugy hogy
n rncgye jelesei Barcsay Gaspar, Kenderessy Peter,
Szerecsen J"r"lllU S \-Ifuczcsdi !.:~1;;:11':.
,J '" "" (,' _,
.!\~ "',..~.1. , ....... ,~.... 1.
L U \.:,:)~'(".) n s :')-.'Cl""
,L.'-....
~'"'~.
1\.'-"')-
telcnek panaszt tenni az idegcn kntonnsrig altai Devu
es Szriszvaros kornyeken clkovetett garazdulkodasokert
s 15~3. januar 20-al1 a kolozsvar i orszaggyttles ismetli
ezt a feljajdu last. DeCZCI11 ber elejen pedig Kaszon
pnsa olel.ernyi sereggcl s a mnrospa rti szcrb olah
nepseggel keszult Deva ellen. Ekkor a tabornok is
minden erejet osszcszectvc Deva, Branyicsku, Ilye
varak mcgerositesere 18 ezer frLot kGldott s Torok
Janos ketszaz Iovassaval s a Bathory Andras vajdatol
siu-gctett megyei ncmessegbol is tubben taborba
siette k. Decxe 111her 11 en a lui nt j a \Oct ba tanacskozot t
a ncmesseg, egyszerrc menekfiltek jelentek , hogy egy
olah lliLP_Jez.e.Lc.s.e a lnt! Ilveig. rontott a toco.k s
mley Janos kapitanynyal 111eglitkozott Mnjd decz.
2B. Dey" ala kalandozott ezer fOl1vi torok lovas, 1553p
januar 20-iki kolozsvari gy{i(es" a harom natiot61
(It-5t szasz frtot szavazvan meg Barcsay Andrast
"szn)\,illasok;' es egyebh }{)szer vasarlasaval hiztak
meg. Castaldo a kolozsvariaktol 1:l00 frtot kapott a
v.ir 500 gyalogos s 400 lovas orsegenek s Branyicska es
Illye vedoinek zsoldjara. Devat a kkor .. Rank vajda
720 lovassan kiviil Balassa MenyhePl\ 300 viteze, Villey
Janos laO, Luj de Bariento 10, Kerepovics Miklos
racz vajda 50, a szaszok 100, a karansebesiek 50 es
Kapitany Gyurgy 20 ronyi bander iuma vedte. Ezt a
.sereget tovabb Haller Peter kincstarto tnrtotta fcnn
s ennek daczara nagy veszelyben Iorgott a var, ha
Petrovich Peter diplornatiai ugyessege ki neru vlsz i.
hogy flabella 3 e\' mulva yiSSZH ter s a torok vedelrne
ulatt fla fejedelemme vS'lasztatasaval 111eg nern rnenti
az orszagot. (Lasd bovehben dr. Veress Entire Deva es
k Ornyeke Castaldo idejebeu Hnnyadruegyei tortenelenl
regeszeti tarsulnt IX. Evkonyv 1898.)
A devai var iil1anlfogh~'iz jellegevel hirvan, oda-
juttatti a vnll.isi t iire lmetlcnseg. Iegkiva It tor dai San dor
Andras devai 1 cf, p<1p ellenszenve az unitarl as hit-
lerito David Andrast is, a ki ulclozojcvel Sandor
Alid. ,Issnl liiajdiit!fh ~J.b ldetft !eye. il\,crem1,t h , ,1JJi'i
szenvedett itt ki, Most Geszthv Ferencz lett a var urn.
Geszthy Ferencz loBtben kertilt Erdelybe s anyni ~g(ln
(Sulyok) Bathory Zsigmond Iejedelem rokonu lcvcn,
avorsan emelkeuett
~.,
orszuu iokapitanyn\,u\'ii
!").
s nverte
...

DeYH "urut gazdag urudalmaval, Iszonyu kegyetlen,

eroszakos ember volt : jobbagyuival emberteleniil
bant s Devat minden szabadulmatol megfosztva Iuluva
sulyeszte. De vallusi tckintetben pietisticus hitbuzg
vala s a mikor olah nyomtatvanyokkal alig is foglul-
kozot t valaki : 1582-hen olah jobbugyai res~er~ .....S_~.~~~.-
,arosol!_e.._llj!>J~_!.gy'.~~~S~.E).l()h. JJ.I.~J.Y~~RI!j~~~)l~.n!tt\
s 1593. vcgrenoeletebrll a ref. egyhazuak annyi penzt
hagyott Devan: hogy Hhh61 nemcsak 3 tcmplomot
tijjithnssak meg ~ de iskolat is eplthessenek s llleg
felesleg is murudhusson tovabbi alupul Erfiszuko s
eletenek eroszakos halal vctett veget 15g~-ben s szep
alapitvanyu i daczara DeY3 polg.irai szabadsagunnk s
Jejlodesenek nagy ktirarn lehctett.
Gcszthy I....
crcncz szcrencsetlen luizassagot elven ,
1 incseit is a varbun asta el felesege : Horvath An nu
e ]01. Vcgrendclcte szcrint .,;ltrltl1 es koves Ina rhuja
nngy reszet ugy elrejte, hogy azt soha senki se
ne k eresse, mert az csak hiaba valo filradtsag es
111unku Jenne, 111 crt az ell mostani felesegem nck
Horvat Annanuk hozzam valo engodetlen kemeny
voltaert oly helyre tetteui, hogy azt soha senki fcl
ne tnlalja : ha pedig az konszuikumnt valaki erte
flrtatna. HZ is hiaba vulo dolog Jenne, III crt azt en
Iegfeljebb 0 tole ~lkartarn cltitkolni u
Ennck n rcjtctt kincsnek traditioja elhet n nepben,
mely rcndcsen tavaszszal a varfalak mentet ejjelcn te
111r('-111('0'
~ 0
asoua0.' t] a
Geszthy Ferencz 1595. majus 14-en Bathory Zsig-
m o nd udvar ebedjcrol hnzateroleg Szaszvaroson hir-
tc len elhalalozvan (a kozhicdclem szcrint a gyannkY{'
fcjcdelem Blnndarata ndvari orvosa altaI lHcrgel ve-
gyitetctt etclcbc) : Geszthy hivatuhivul n v.ira is Josika
!stY:'!n cnnczcll.ir kexere keru!t.
 . .
I:~ I\. 'I: ~,Y
I !-: " :.: .

B,lthor\'...
Zsi~..nuou.l
\J
!t'n.ond:'!s.lYH j B;,stet (;\oro\"
_ ~.,

It) Ll Errlely es DCYCl urn. 1\egy etlcnsege ycrig sertettc

Er dely re ndeit s epen DeYH alatt vi vtu meg sikertc-
len hurczat Szekely :\Jozes u szaharls{tg hivcivel. ~[a.id
Bathorv hurmadszor is visszuterven Erdelvbe. 1601.
nuijus 26-un Devan keresett menedekct, s je les vczeret
Borbely GyOrgyot ajiindekoztu meg a vurrul es U["(\-
duluui vul. 1603-bun Basta ide hi vtu uz orszag rendcit
s ha Scnnyei tapintatos kozbelepesc Ic nern csillapitjn,
ki is vezcztcti
o Erdelv .....[ohbjuit , u kik szer intc nezv- 0 ..
szer esktidtek hfiseget Rudolfnuk s ugyununnyiszor-
szegtek meg azt. Az or~lilggyUles utun is soku ig sunyar-
~atta Basta Dev.it es kornyeket. 160;>hcn Bocskuy
Istvan Ioglalta el a varat s az 1601-ild orszuggyiiles
kirnondot ta, hogy Dcvu magun kezrc nem kertilhet,
orokre fejedelrni var marudjon. Bocskny utoda Bathory
(_jabot eleintc Bethleu Gabort kegyelven, neki is adtu
Devat , de csa khumur meuekulnie kelt Bethlenuek
a gyanakvo fejcdeleru illdozese elol, miguern 1613-ban
Bathory G~bor megoletese utun Bethlen Gabor keriilt
a tr oura. 0 kivalo eloszeretcttel tnrtozkodott Devan,
Sayar alatt a varos egyik btlszk esegetil mutogatott
~~Ingl1a curia .!-t ujru epittetc. Fenn a vurban a delre
neZ{) ke rek bast va orzi nevet es emleket a VU1OS
f'cloli oldulon. 1\ a rolyi Zsuzsanruival k ototl luizassagu
nlknlmaval Devut HZ urndalomrnul 50 eZC1 frt ertek-
ben jegyajandekul kototte le. Bethleu G. halala utan
tcstver Ila Istvan, ,n. kis fejedelem" tilt a varha s
(}z\'cgye Szechy J/{trit~. is lakta egy ideIg. J\'Injd
rosalyi K un Istvan nnisodik ferjevel meghasonlott s
De vura vonult vissza. De urn Hosalyrol (Szatrnar-
megye) fegyveres cseledsegevel egy ejjcl Dcviin termett,
ostrorn ala fogva a Magna curia 1. Szec 11y .:\f{tria a
zajra Iclriadvau, hamarosau fclfutott D varba s o nna n
olyun puskutuzz el kOSzullt5tte ferj uraruat, hogy alig
tnii"li~'d\. meg ijedtukben Devarol k ivezetd utat. A
kesohbi Muriinvi Venus ilveu harcz ias vain Devan !
v v

Most I" Rakoczy Gyorgy kezere [utott a var. mignern

. Rakoczv Gyorgy, Barcsay Akos kedyes hivet, a 111e-
aye
o.,
a ~ orl "., ..' n-
uekozn Ineg azznl.
 .\ \.:,,,. ~ \'11. sz:',7.:ltlhdi ldnezcscl Bclhicll ~lildu~ If)"O-lu ..,1 )"V
11'1.~ I..,: ...\ devui ,,{\I' a l('gbiztosabh eJ"()sscg Eldcl~l.H.Jl. si)l"".
moudhatmun HZ volt (~gcsz Europubun a bornbak feltalulasu (loU.
Bc.-I(.cue>~,\ lankas (,ton meuvn_'. nz ('Iulwl' melv )c'''clebhn ('C,\
tJ. torouv .-
Io rmara cpitett struzsnlurznoz \(z('t~tt. melv miutegy S1.ilZ ernbert
Ioghut he. ezt meghntadvan egy hid~\ erunk. rudy cgy 50 61 Illcly s
HO ell szeles. 1i()s1.ildi'lha Y{lgott {\rkon visz kcresztul, ezen tid ismet
.c.'gy strazsalui. S honnan mintegy 20 oln~'i holtozaton kereszttll
mcnven. a v{u udvaruru erunk. nl~lYIH.'k kertllete mintegy 100 (il:
az udvnr kozepen l'gy to. lovak CS murhak itutasura. hoy:', nz (~S()
~s hnvi zct fOgJilk Iel, exen ki vfil van ket jo vizu kilt. jobbra cs
bu lra, mclybdl a vizet kcrekeken (ikri5k vonjak J'01. e mellott "an.
-eg~' kis haltarto pisztril ngok CS rsikok sziuuura. A7. cgCS1. "ill'
.~\lUlctl"i alatt boltok. uregek vannak, Ielettok rakt{l rak. CS marha
.(> ak . A var negy szegleten IH~gygl'{,dic..'s, melyeken a kiiriU mcno
folvoscra s kol'iil le\'o Iakszobukbn es toltesekl'c mchetni. Az
.cp[Uetckt'll semmi repedes, oly kernenyen vannak alkotva : a ti)1tcs.
lui az el)Ulcteket fec..lczi. sztnten oly knrbun {Ill. mintha akknr
alkottak volna, holott sze rinte Trajanus ala tt epitettek.
Ime tehat az vala nkkor a hiedclem is: hogy romal ulapokou
.(> pil It !
Devu vuru a Leopold! diploma cltdlllehen lH92bcn a Hahs-
hurg dinasztial'a jutott. miutan 1l1{,r UiRi-ben megszallotta a CSilSZ:"lri
seng. II. R{\k6c~y Ferencz hadai liO~. novemberetdl liO(). Iebruar
22-ig ostromolva vettek he s Deva kOl'nyeli(' CS H{ltS7.eg vidt!k
nemcssege keservesen megszenvedte kurucz erzclmet, mert utobb
"I'icdge "cgig pusztitotta a megyet.
lil:1-han a kalona kornumy 50 (,7.CI' Irt adot vetett Iii nll'cpi-
t~si czelokra Erdelyre S grof Stein ville, (i~'ul:lfellt!l"'{'r cpitcset
Inncn Intezve , a ,'ill' alutt <170 u , 11. Sanczbnn fut6iuliokat. csfllng-
hi1styitkat epittctctt S az ols7.i'g(ltat n fi>lch'ar ki)riil ,OC1.cUC Ie.
(jr6f Steinvltle a v:'lr epiiletcia-ol lc'foly6 vizet (~ty csatornubn
~..czettetve annnk ajt6ji1l'a c70t irrttta:
lIe acdHica,it Stcinville. illis ut llorriganl untlt'lll
Sinccre <(,Ii cupiunt turcas m'cemq ue tucl'i
Furtitcr indolnilus <IUO(IUC dehellcl'c rt'bcllcs.
l'gyano cgC:S1.itc ki c' kiilso
"(ll' mii\'el. {IUiltalta hdYle a
lmpukat a csiga"onnlba halad6 dobogokkal. s boltozott Icjilrot
ikcs~dll(.tett a n\.1' lldyaa'ilr61 a kUIso fnlnkig a kelcti bastY{lhoz.
A kah'{,ria s7.ikl{\t is 6 cl'osittette nlcg. A kcleti es nyuguti r~SZ('n
.....
'"n,.,.
"..,,.,
.. .'.. ,',;
'n .. _ ..:h,t f'nlP1tptptt S'l ""l,tr"'t ficl'~ nt:,.n I:,tl,"'to k ...Ilnl'.
., ht 4 _ - -_.. . If _ ~C, " ~ .., .. ,.....

t(,kat. siH6hil1.at cs lak6 ~p(ileteket mind 0 tervezte. Alatta lch(,l

isnuH lakhat6"il ,-{,It a "ar, Inclynek lorc~sci s egesz lamado yonala
a (lc\'ai utcz(,k ellcn irilnyult. Ezert neva fO\1t(,7.:',imind a "iar
hUe lEiClilEk, itt liIi" hiE" gi O' .2 I r I mr' " ?! '7&
_"t~tellleit inn~n "ilt~k X.~S7o('bcnhe. Alkotm{,nyos szahnds{Igunk i.-:'Ull
34

erzckc ncrn vula, oly nnnyira, hogy a m agyarsug ~s nzzul itt

azonosilott protestautizmus c[t;"yOJnusnrn' nliil(l~n't-t~iffo,~ctett ;-'~I~:
Erdely "(tr~pit~szctcb('n fdtii no nyomoka t hagyott III aga utan.
1752bcn Braun )Hksa L'Iiszszes gr. erd('l~'i hadparuucsnok
ujabb erosil~s('k~t Y~geztetett a va ron ~ kronoszitlkon tan lls{lga
szerint :
Q'VAE TF.~lpoltA DESTR VXLRV'N_~ 'VLlSSIS 1'RA~sILy'AN[AE
GLNRRALIs SOLEHTIA ltESTA\:""R.\ VIT
A var stratcglni fontossaga a ti\z~J'seg f<-jlodhcvd nngyot csok-
kent s Huszti Andras Dacia merli terranea cz. m iiveben helyesen
jegyezte meg. hogy inkubb a fOld nepenek fekezesel'e valo. 1773.
nyaran, rnirldn II. J6zscfaz erdelyi szorosok vizsgalatara Temesvar
feU)} erre utazott, felszi'lznd gyalogsag oriztc nehany tiizerrel a varat.
1784-ben azonban a' Hora l{tzndils ellen mencdekhelytll szolgalt
a kornyek nemessegenek s gr6f Ja nkovich Antal elndkletevel itt
kezdte meg )niikod~set a lazaclok cllen kiktilclott bizottsag,
18COban ~titro\'sli~' grof f6iladparancsnok javaslntara nz udvari
tanacs "ilrjellE'get megsztmtetven, Ielszerelese 150 bankoert elarve-
reztetett s abbol ~I>i ttete Pogany Frnncaiska azt a hazat, melybcn
1871. okt6bcr 4en aT. i,Uanli realiskoln megnyilt, s mely most az
{,llanli elcmi iskoln otthonaul szolgal. A pusztulasnak indult val'
annyira nlegtetsz.ett 181i-hen a Devan atutnz6 1. Ferencz csaszilrnak
es nejenek, Carolina Angusztauak , hogy (ljrnepit~set elrendeltek,
Tizenket esztenddn at 216 ezer frtot forditottnk a restauralasra s
1829. helyezhettek el a felirntu tabh\l :
Franciscus I. restaurant :MDCCCS,XIX.
Fe nn a varban f't:n. sznkasz orseg vigyazott : Illig lenn az
u. n. sunczban allolDilsozott a he1yorseg es a purancsnoksng.
1849. 1,o\,elkcz51<-g talrilta Kov:lI'Y Luszlo :
A mngas hegyre csigaut s harom knpu vezetett. Ezen csiga(lt
rnekkorasagara megjegyzem. mikep csupnn a legklilso kaputol a
%niisodikig 856 l~pest keringe. A varfalhoz felerve, nvugatra egy
rneJyscg felett az (It mintegy 50 lep esny] hidon "in! at, hol felvono
hidjn "011. "r
A kapun belepve, par oln~ eloudvar nyilt fel, hol az or~eg
tanvazott. Beljebb ~gy negyszogG. koriil epit~tt tagasabb udvara
volf, rnelynek foldjc sirnitatlen szikla. Ezell udvar hosszn 50
lepesnyi, szelessege joval kevesebb .. -\7. eptill ..tek rek\'~st nem Wke-
letes negyszog. A deli epiiletek fd v alanak ~pit\c, az esxnkiaknak
is egv resze ; nuis kH oldala rom volt. A deli. keleti es eszak!
oldal fedel aUI volt veve, meg pedig ll~P. hogv az esih'izct r61a
mind bcf("l~ ,p.7.pt~" s kttlbn fOg{lk f(.}. E{iY!'tktz61cg :1 n\repiilet.
hoi kiYiilrol <-gy 10 01 rnngassagll falnid cg~t"hb nfOlll h\tszott.
 3)

A ,';",r cpiiTefc?n -khiiI. kvrckcn ('gy ::--4 m szcJt.sse~ii tl':- Iut

rkcit'CiL H mit ('C'\" Wrpchh \ilrfillon'liz. nu-Iyru-k k{)I'.II:ll~j:, m-in

o('gesz('n 1
t ojust t)'l E
au. '..Z('11 vnri . I'a Ion ki uvur.-I n l'slgmlta ' 1cnt .;" 1 ~f;'~:. I

vedette.
Yisszaterve HZ e~\nl(tcld)l. c!sznkkelt,(j szegl(teb(.'11 III C'~ ()~t
rorntadoztak n r cruk-ttenul ossz(~epil(tt apn) sxo bu k .. \lutntt;H~ I:l':'g
a kincstar szobut a deli oldnlan, a fohlh('n a l~ilpoln[lt, to\':',1>1> ;1/
{t1hl(lahni blktont, hoi tohbt'li kozt Ih"l\'id Ferencz, nz ('nll'hi
rvlormncxio tipusa, ki mint kutholikus szfih-tett, azut{ln luther.rnus.
k~sobb reformatus. v egre urritartus lett. s mint ("1st; un itu ri tlS
ptispok. vnllfisbel] (ljih'tsert a tordui es r('IH~\'{u'i zslnatto) Il:Il:',Ii~
valo rabsa; 1':1 itelhtvc, t:li9, nov. r,..{ln itt elhalt. .
!\fond~{\k, hogy nlag(ltja is Jenne. melyen {It a hegy a latt fl'kn;
kntoriai sUioluhhoz lehvtne klmennl.
Oltnlm! tekintetben mostnni ltisz.-n'ink ellen nem volt vulnmi
nngy Iontossugu. Mikor a cS{lszilriak lS4tt, tavuszun Errlelvt iel,'
lwgyilk. benne c~r 200 robol (\116 ol"Scget hngyuuk, harorn ilgy(t val.
El6bb hr. Ba nfl Janos czerniroztata. kcs6bb Forro ezredes ostro-
molta. A varbcllek sokilig fentartak magokat : mlgnem nrmyiru
jutottak. hogy \'i1.o1i mosasra ncm is jutu ; cldmi;klH'll. fc.1l(g
soban is megl'ogyatkozi'mak, Forr6 ,n;grc apro ilgyui hclyebc ('gy
18 fontost vonuta dclrei11 uzon l.e.yre. mt'lYIlt'k c Iwgyfok kitr
lY(lsa: s erre az <)I'seg magil t sz .. had elrneuetcl. l(rt"gynr(z(s
Ieltetele alntt. pilnkdsd Yn~fu'napj(ln 18-19, ma]. 2ien megndtn.
A puskapor pill' honup mulva, augusztusbnn. IcIrobbant : s a "i,r,
melv a :"taros partjannk oly SOki'li~ kulcsat nlkotu s hajduu a
z{lszl6s urasagok [Ilber huronntus] .-gyil~ snsleszke valu : ism(t
romba strlvcsztetctt.:
A \'{lr' fClji,r6ju a !\fagyaruh~1.a es it, 'Mctgnn curia rele)l Wl'tcnl.
1848-H-h(~n a fclso \'ilr a cS{lszi\l'i:.t'k kt'z~n vala : hon uun
,(.gyctlcn flgyujokh61 lobbsl()l' lih'lSldilzlcl\ n ";lrost, S nz :H\'onulft
honvedcket. Ttibb hilZ Inla Ill~Ug orzi nz akkorl i'gyllgoly61wt.
'Tornntahuegyebcn Xagy-Szeut- ~1ikloson most is cl nkkori vcdoj(':
J\ II d 1 i c h Imtiirori foh:Hlnagy A sZHhadsilghnn'z alkonyilll lR4~)'
nllgusztus l:~,an pUt' )lappa} a f('gY\'cl'lcteh'l ('lolt ya16sziniil'g
:gondatlans{\g okozta gYUJilS mintt le\'('gobe rt'piilt s a~()ta 1,,0III 01'
J1u'!lt6s{lggnl h!kintnek diilecl(~7.ti rOllljai n gyorsall ft'jl<;t!o \'i', ros!'u
cs liOrnyekel'e. A hunyadnu.'gyei tOrteneimi. r~g~szl'li 14'I'sulat ;,
,eg\csy-edelcmtol. nwglllentcndo. nleS"~ls:'lI'o1ta s Hajduc7.ky J6zs('f
rcil1iskolai taniu' buzgalma marl!) kcn~'clmcs sctmitukat kc.__ ;(.i tt'tt
.oda, t:jabhan grof Bet hie 11 Mikl6s rmsp{m tlullogatjn hathalos:"11
H a j due z k y faratlozilsnit s [> ~l r r il g h (i~'\hor (~rdOIlll'stt"l' kUzl'('-
lnCikodcsen.l gyonyol'ii iiltel"en~'cket lctc.sit\,~ legsz('h h ha;(.ai
iiditl<1h('lyiin k egyiken~ \,ar:'lzsoljilk a \'{lrhegy('t,
KiI't's a deval varhegyrol. A 3it 111. lllagas
dcyai
,yurhegy Idlatasi korehez foghat6 keyes letezik hazank-
ban s ennek Jat6koret csakis a brass6i Czel1k hegycycl
tudjnk osszcnH.~rni, ~:.-ra az Erczhegyscg nagy{lgi
{Hrajt6, Szil rko, Csctrus, Duba hegy), lllugnrai cso-
portja, a fnzcs-hnrhurai clrs gcrincz (CliO Ill.), aZOll t til
36

H

I)OlCZUi "k'. usuauyai,
. 1 Sl f regytl
S uz uruua rcremeu KCl
' ., 1 ' 1 '1 ,. 1 , ~

~11agul'a mesztomzsei a bradi IU1go a Lenny hcgygye]

(Delau Fetyi, Muucsellel (melyrol Ormingy a Rutin kozt
nagyszerti kihitast nyerunk), a koroslHinyai Karsce
Iathatok. A Feher-Koros volgyenek melycdesen till, a
jobbpurti szaggatott hegyck mogott egyencsen eszak-
ra a Blezseny, Bucsesd felelt az 1260 Ill. Vulkan sajat-
sagos aluku mesz tChucgc Ett61 nyugatra mar az
Aranyos jobbparti hegyseghdl vulnuk ki a D. Stibeu
(1420 m.), D. Certiesan (1230.), a leanyvasrirairol hires.
Geln (1420.), mely Kis-Aranyos forrasaiual mar a
Bihar lanczuhoz flizodik. Eszak nyugatra a ruaros-
nemeti kastelyon tul a volgy elzarodik, de a Maros
jobb partjabol a liorosbanyai hegyseghcz csatlakozo
lanczolatok a brettyei Magura, a szirbl, guruszadas
hegyek le Aradmegyc hataraig lathatok.
Delnyugatra Iegkorlatoltabb a kilatds, mcrt a
szouiszedos Szltrhegy (Colcu 503) elzarja a Ruszka-Pojaua
fele lathatast. Keletre az Egregy es Sztrigy k5zti domb-
sorou tul a Sztrigy terjcdo harmadkort hinczolat as
lozsadi Maguraval, azontiil a Varosviz volgye megett
setetld sebcshelyi, szaszvarosi havasok kristalyos to-
rnege, az 1i59 111. Godeannal, melybol egyenescn nyu-
gatra melyen hevajodva a sebeshelyi viz ered, mig
D. Ny, a Varosviz kanyarodik. Kisse E. K. a kudzsirj
havasok kovetkeznek a ku pdad Batrinaval. Del fele
a Sztrigy mellett felszallo fiistgOlllOlylyul jelzett
Kalan atelleneben a lunkanyi volgyet hirtelen felma-
aosulo
~ .........
'"
n'lp~"hQ,.,.,ol,
oJ ....
u .......... &..
.,,~u......
z,~",;,~,,,
"'&JUn.
~1 '"'
\..J."
.....on"
}J
...;",,.:
1 VI.n.,';'"
1...~~~,.,:jI~l
IJd.t..lCUCJ.

alaku tetovel, mely alatt a lunkauyi patak valarni s-

km. fold alatt haladva hatalmas barlangot alkol.
FreD heg~~ek mOSQU ~ PJi.r:jgggSgPQFt gFieF; lORlege
valik ki. D. K. a Sztrigy bevajodasat kiserhetjiik el
 ,,-
;)1

Puj laj :lig, honnan Di-re a lcgszebb latvanyok egyiket

a Retyezat 3(l krn. tu rnjzatos hinczolata nyujtja. Az
elohegyek fGle sotet o\"et ~orit6 fcnyvesekhdl kopar,
viharteptc sziklacsucsok, eles gerinczck emelkednek s
a Retyezrit 24ii Ill. kupjn ~~~onlor meltosaggul nralko-
dik az egesz felett. Tole kcletre meg magusabb a 2503
111. Bucura s a 2508 Ill. Pelagu,
A Sebes-viz yolgyilasat61 odabb delnyugatra a
Vurhelyi havasokut egesz a Vas/"apll hagolg megkulon-
boztethetjuk. Onnan nezopont unk Iele u luitszegl Inc-
dencze sfippcdesetol kezdve a szilvasi hegyek s az
Egregy (Csernu) vizet kisero vonulat soterlik V.- Hu-
nyad kohoinak fust oszlopaivul. Kozvetlen ill eldttunk
az Egregy v olgyen lathatj uk Kis- es Nagy-Barcsu ha-
zuit a l~ovlileteirol hires bujturi erddt s a devai
trachyt hcgytumeg Bezsan (Bessenyc) nevti vegzodeset,
mely arra Iatszik inteni. hogy Szaraz Alnuis ostele-
pesei besseny ok valanak s ezektol mint poganyoktol
kiHonboztettek meg a szornszedos Kereszteny-Almtist ..
Ha a Mares terere forditjuk tekintetiinket, a
k Ozvetlen (i) labaink alatt pompazo fejedelmi kastely-
t61 (Magna curia), az irupozans torvenyszeki palotatol,
u ritka szep nernet renaissance megyehaztcl odahb az
all. forealiskola es internatusa, H Szekely, Dobolyi ut-
czak csinos luizni, a foteri H unyadi temlom, kozeleben a
11l.-kaszin6, all. leanyiskolu, tanitokepzo Iathatok, odabb
a korhaztelep, a gore kel. ternetoben alia elsa 015h
templom 1645-bol, majd a csango telep, hol 1897. junius
22-en az orszagos tornaverseny fenyes nunepelyessegel
epen ellentetet alkotak a honvedek 18"'9. augusztus
18-ki fegyverletetelenek. Odabb a Horgos, hoI 1/2 szazad
eldtt reztoro maloru mukodott meg, s a gonosztevdk regi
vesztohelyetil
1, ... ...
szolgalt Arkiteto, Szantohalorn,
l' Y 1 -
Dedacs
.a.' ...
tereppei S iereu.ua uz ara nyr l\.Up. 19y .l\.UVeL(lel-
'1 ", ,
t'JSKl
jIik a Mares folyasat egesz a Kenyermezoig, a Kenyerviz
(Kudzsir patak) nyilasaig, sot a Szasz-Sebes Iele elnyulo
Maros-Olt vizvalasztolg.
A diva! uradaloJll es a M.gna curia DlllttjaDol. A ((eVal
vurrul egytitt jart az urndalom is, mely Hunyadvarmegye eszaki
o J{aj{ln-pu n, vo gyc s a ~ aros HI p:l rll r~s1.c az hurnuularu h'rjc'dt
ki. A ~farost61 cszakrH :\7. (~I'czIH'gys(ogig H kct Erd~h;H S :11.cS7.aki
{lgaval .Jofcoig (Dobra" mujd Kcletr az Egr~gy torkolatu n S1.trigy
also viclclwig nrin d J) C\':'t11 07.. s7.;unitott. A roppnnt ur:HI:,lomhc"l)
.aprobl. nemesi j6s7.ilgolikal. Also- Fds()A r kin pcldnj:I s7.('ri nt
kcnczscgl'k kis7.akit{1s{l\al. jul:llmaz:l k, fol('g Zsigmond. 1. l'h"ts7.1(),
Y, Laszlo cs ~1aty{\s kir{lly. (lgys7.illtcn Hunyarli Jnnos liol'lll{my7.C>
Irivelket. Ennek ellcnere a clcvai urndnlrnnt Hunyadi .lilnos ;):~
faluval vehvte ilt s a fejcdclnlck min denikenek 1',1 j(h'('(ld(~m
forrasat nlkot;\, A \,{lr alatt kiilon urndalml udvarhuzat CPU('U(l,.
~S Geszthy Ferencz an~'j:\l: G, J:'lnosne S7., Sulyok Zs6fhH is
onnnn temettek ("1 t;,)HOht'n. COhBt tan dcm in oppido Devn in
curia filii sui Francisci sub ortc ei usdem sitn).
16Gihcn az OI'$dlg~'i\lcs {lllmHl()an a Iejcdelm i j6S7.{lgo1, I~(jz(~
sorola S kiiWnl)sen nagy gondot fordltott dc\'ai urndnhunru.
Bethlcn (iilbor. a k i a ~ngy udvar (~Ingna Curia) nevfi pnlotut
ujb61 eJlittetc. f:p(~n 1(i21-1)('n a hcszterczcbanyn! kiJ'{\lY\,{llas7.t6
orsz~\ggrCilcs id("jehcn crheLLck vt-g('l czck a munkalntok, mert a fil-
kapu homlokznti czimcren :\7. {llta1:1 nem hnsznnlt )ll\ir{,lyu H('x)
Htungartae) czimct is bciklata udvuri szemelyzcte. E7. crclck('s tiirlc-
neti emlektlnket a7. (lj t(SI'\,c!nyszck kedveert 'lchontott{lk S most
ncm tudjuk helyet talalni. pedlg Hnllaky Arthurne T('gl{lS G{lhornt--
val kolls~g(~l is gyiijloth'k mIll' rc-n,
;\ Bcthlenkapun kch'('(kc7.o zsoltarsor volt cgy sorban Id v esve .
.0\7. YR NEGl-;OUJZZJo: .4Z '1'.~ HE:\IESEfEI.EDio;T ES KU1ESET ..;J.EHKf

)IOSTAN1'l"L FOGYA )IINDl:OIWXKE A, I). j t;21.

Hasonlo elfisxerctettel vlseltet k a tlc\'aiurndulom i rant
!l7. itjab~ CS idos~hb Rilk6czy (iyijrg~',a kt'H Apnffy :\lihilly . ~parryn(~
Bornemtsza Anna szamo rendelkezese oJ"zi Deva nevet S nvm
erdeklclcn mcgtudnunk az uradalom ukkori illhlPOtiH, Apnffy.
)lih{lIy alutt kUH5nos(,n nag~' \'jr{'gz:lsn:,k ()I-\,cnd(,'lt a s7.01(;minlcs
s az uradalom pinczetbcn sZ{l7.ilVul )akti,ro7.tilk el a termetes boros
bord6k l. lG~O-89, kozt :\farkus Peter szamta rto c\'cnle 2-~mOO Irt
licszpcn7.t S7.0Ig{lltatott H f('j<,<le1rni u dvarba (400 I'rt korcsmupenz-
bol). A7. Egr(gy vixen. a mai H~gos alatt, a vasluunor evente :-:oon
patkot s 50 ezer pntkoszeget. sok {ls6t. kupnt, S7.ilnto\'nslwmlit I,cszi
t~tt s a fej~dt.'lnli Illclwket a dC~li ko\':'ksok IUltko)t{lk, E c s (' (I Y
)..{lsd6. urHdulnli pro\'isol' ()ssT.eirilsa s7.('rint 16i3-han a7. uradalolB-
hoz ;>4 falll, 2t9 jobbi'lg~' tntt07.ott S hujclos6ban n,ln 92 johhilgy
csn){ul. Ga7.dns{lgi (IHat \'olt: ~~) 10. 826 6klk, 21H t\lIok. ml1 t('hl-n.
AAl juh. i98 diszno. :'2 b{lr:\ny. Yir{1S7.ott a1. {lllaU<-llyes7.tcs, A kapll
nd6 1SHfrt, fnldnd6 (gahon .. hirdcriUill) -In fri.. s un l.yukol. ~)~(~S rl'~
,'('cl('r \'njal. 1:~ \'('d('I' \'f>I'('S hort szolg{lll:,Uak 1)(', :\ (Ic!vai 2~
jolJh:l~C\' l'sal{ulh(,l C:snrhn F('r('lu7. hi r() :tlnlt S7.iks, Balog, S('r('~,
 ntv A ts KOltSYEKE. 39

Kalnna. V{UllOS, ScrfOz(;. CSilki sib. nc\'ii(.>k val:"lIwk. Yolt 1 "in-

Clellel, 1 p~(npi, 1 tl~in(b(JIil, I cslirn:ltHu. ,",'{{mot StNltf!li n llrO\'l-
zor hilzannl (mostani C6t'rdcsz huzn) u. In. 1 ig{lss7.ckertol 12. 1
Ukortol 2~ 1 tnligatol f;, 1 juht61 i's kct hilr~lnvt61 1-1. 2 dlsznoto!
;: den{lr. .
A )Iaros reven 6 okros szekertdl 8 deniu', 2 okros szekertdl 4
....
::n.,
!'''''.''''' ....
Hnl",.
r..' "~Vb " ,hn
,"--......-;'
"". 1 ,1".1""
... ,.,,-,a ..,. ~
lA."st""?
.',. ,.
,1:.":,,.
,va _ , .._ , ... ,
minden

sos
v
haj6tol J kos6 jilrt. Biz ez eleg mngas tartfa vnla : Az Egregyen
ket malom luukodott. mint most. A \'{lr nlatt 23 olah czigi'lIlY
csnlud Iakott. A vnsncmtiek \'ajdnja Hanczn J{lnos, a reznernuke
Viti'lny Andras vala. Sz51o-hC'g, ke-tto volr : az u. n. Varalntti
Mill cs Csikomal.
li31. III. Karoly a (Je\"ni uradnlrnat herczeg Visconti Gyuhi
nak, nz nrnnygynpjas rend Iovagjanak. adomnnyozvan. a varossal
fles ellentetek fejlodtt'k ki. li33. nugusztus 19~n Vlscontt herczeg
no ezer Iorlntokert h.ir6 Haller J:lnos de Hnllerstein es neje Daniel
Zs6fiilnak adta d. A H a II C" r vargyasi es J) u n i e 1 czimerek ezert
)ilthat6k tohh helycn. .\ kincstar a XIX. szuzad elejen valtotta
visszn s a flscalitas megsztintetesevel 1890-ben a foldbirtok
csangotelepttesre fordittutott. A r~gi fejedelmi palota, (magna
curia). melyet a megye szekhazu! herelt volt ki, penziigyigazgat6sagi
helyise-g ; a terjedelrnes szolok maganosoknak, a kirfllyi haszonve-
telek a vuros kijzt.hls~g~ne-k adattak el. A varosban min dig
szep szamba vnlunak azert nernes csaladok is. Igy 1538b61
ismcrjuk a Devny nemes csalad czirneret s 1618-b61 Mailand Oszkiu'
tanar kikutattn a \':\ros czimeret is (Anjou liliom). Tobb ipar-
t(stiileti czeh (nyirok, Inzeknsok, vnrgak sth.) viragzott itt.
S hogy a magyar ncmesseg is Inino szep szamba lakta De"{ll
a XVII. szazadhan. ad egy I. R{lkOczy Gyorgy id('jeben, 1643-ban a
Devan lnkozo nernesi csnladokrol sz616 osszeirusi Iajstrombol
it~lbetjiik meg Iegjobban. Kik valannk tehat az akkor itt lakozo
11<' mesek .?
~enl1.etes M a k ray Gergely ha1.a "an a Magyar utczaban
Lakatos Mik16s es Xvi ro Andras kozt.
!\e,hai nernzetes 'B a log h \'agy Ers(.>kuj,ari B c n e d e k ozve-
gyenek haza a )1agyar utczaban. szomszedni Csiszar Isv {ln ~s
Varga Ish:\n.
Nemes Nag y J{lnos.
Nel1lZet~s I{ e 0 s Z e g i Billint hilzn n Ma~'ar utcznhan, szonl-
szedai szegedi Literatus Peter cs Szab6 Balazs.
Xernzetes Pat tan t y u s Janos, h(lza n Magyar utczahan,
Meszaros Ish'int es Dedacsi Mihaly kozt.
Semrs Ii 01. 0 1 a i J{mos. sZOn'ls7.edai Nagy Ist\"{\nne sztil.
Tmnpa BorbiUa es Banffy ?tlHd6s.
~enlZf'tes Bar c 1.0 n i Ishan hilla a Jllng~'al' utczilban; szonl-
sZl'(ios ~fnkai G('rg(~lyne\"(~l ',sziil. ~agy Ilona) es Nagy Ferenczc7.el.
~~!117.etes ~ n g y Ish:,\n npln~s~pgH Bnrr,1.oni Ist\";\n f-S K07.o1.. i
D~'niel igazoJ.i{\lc
40

1\ n v (. s .J:'mos. Alm:hi .Iimos Y(j( (s ikoki)s(',

C; III
I) a r 6 c Z i Anna, nehai IWlllzel(S 1\('IHh'j'('si Furcucz O.f.\l'g'~'l""
'f a k {1 C s Murgtt nehai Csorbn .'(,nns 01."('gy(!: ket faa: Csorha
Tuuuis es ~lihi'll\".
Nemzetes B 0 r sa i Peter n ehui Bo rsn! vag:; ~agy Istvan fia :
hil1.H a piucz-utczun i)zv. Dukos lstvunne szolllszcdsi1gi1hun.
Xernzetes K e III en II i Y (\ r a d i I- ercncz huzu a ~r agvur
utczat.an Takacs Ldrlncz ~s Sznbo Istvan iizYl'gye mell=tt.
Solymosi Nag y Istvan : szomszedai keszi Literati Kelemen
CS OZ\'. Cseke Ba liritue.
Xagysagos Bethlen Gi'tbor fejedelem K ass a i alias F n r k a s
Martont Ille~nelnesitettc; magyar-utcznl hi'tZ{\6, rnely Szal)6 Peter
es Literati Janos kl5zt van minclcnncmfl szolgiumunyok kc)tdczclt-
scge a161 felrnentette. '
K 0 v il C s Andras, 1\ 0 111i v e S J{U10S. ~I a k :1i Gergely. l'j'"(ll"i
Benedekne, Y U I' a cl i Ferencz, La k a los Istvan. Ii. end e r c s i
Farkasne. Nag y Junos, S z abo Miklos. 1\ end ere s i .Jt1nos,
S z a b 6 J{mosne, Pattnntvus JilIlOS. G v 0 n g v 0 S t Istvan. Ki ralv
Ferenczne, Tar n i\ d i L6rincz. B 0 r s ~\i Petc"!,. r z 0 n j Boldi7.s{lr,
S zen t ~ Y 0 r 1:>.
t:)..
c, v i Balazs.
A Devuy csalad mellett, mely kipusztult. kiv{,16 illl{lsokal
toltottck be u devai Nagy csalad tagjai.
19y 16:16. Paulus Xngy de Devi capitenus supremus pcditu m
circuleatorum Illustrisinus docini Prencipis. Szalard feljegyzesl"
szcrint lugosi es karansebesi t>:\n. lG48-b:-an Hunyadrnegye foisp,\nja.
kinek holta utun Barcsay Akos nyere at ezen hivatalt. liOH-hen
Pal kuruczsagn miatt Buruaniuba bujdosott s ve]e Xandra T6bi{lSert
rabsagot is szenvedett. A XVIII. sznzadban Bacsiban hirtokos
a csalud s ott ~agy Sandor Ii i9-ben el'dekcs emlekiratoknt irt
nlc~\'enk uz id6b('li tOI'teneler<l)' A csalad mi'tig fontos illli'lst
foglal c megyehen.
fme teluit a Magyar-utcza nem hijaha viselte ezt
a nevet S a szinten maig lelezd Felszeg-utczaval ne-
messegunk otthonaul szolgalt. S mint hogy nkkoriban
iparos clem is szep szarnban lakin Devat, mindehbfil
kitetszdleg rnai nagysagat m.ir n XVII. szazndban
elerte volt s csak a szelckcn tcrjeszkcdctt napjuink-
ban tovabh. Az Almassi, Szabo, Nagy stb. csnladok
idokozben elolahosodtnk.
A var es a magna curia mellott Deva Iegbecsesebb rcgi
cmlckc a rcformi1tl1sok tcpmlolll:l, mel~'nck elores7.ct 1899. n~'ar{'n
repede7.cttscge miatt ug~'nn lebontoth\k, de el'edeti sliljcbt fOgji'lk
feh!piteni s a szcntcly epsegben nl:lrad. Eg("S7. De"a a r6mai
knlh. Cgyh{lzl107. tnrt07.ott s fotemlllomiH a Hunyadiak bokcziisc
gcnC'k kOs7.l5nhette. A s1.enlt!ly S7.ep nri'myu golhikus :lhlnli:ai
faragqtt ~gold.fllDkkal, ~ bnlpikkel~zeRi dhmites!teh' tH:u,,,int :t
gyilnyl)ru hajhls(l, holt(\'(~k is ig<'n k(\ll~m('s benyolll:lst t<~s7.nc!ka
 41

szc.' ml(Ole)rr-. III ig a 1<'I)o1ltott tern plomhujot ulkoto 1'l!SZ lupus

m cn nyr-xcte es minden fornuit nelkUWzo, ulucsony, kis uhlukul
:zl(ostl'll'n ~pit()-Ill('Sh"rre vullunak. A tOI'OIlY fulazutu sz inten g6th
sUlCi uhlukok kal es szep nlag~~ tampillerckkel cpiill, a Hunyud-
lllt'gyehen szokasos tormiczos ~edcll.ettel birl. .Magassi\gn 39 Ill. volt.
A Szent Jlik16snnk szeu ...ll templorn mcnnyczcteu nz Anjou,
.. Hunyadi J{lIlOS CS Szililgyi Erzsebet cgyesitctt CZi01Cl'ei. lonlbb(l
I. t:hhzl6 kir(\ly czimere Iathuto. A szentely oldaltulain Ievo fresco-
kepek erdekesck, a luirom nupkeleti boles Krisztushos vulo zaran-
dnkohhilt, tovabba Assisi Szcnt Ferenczet es Szent Borbalat {,hr{lzol-
j{lli; Geszthy Janosne, Iekcsei Sulyok Zs6fia emlekere a szclltcly
eszuk! oldnlfalabu az elsa korus mellett elhelyezett sirkd feliratanuk
ClUC szavui : Sepulta est ihideru, in temple Sancti Nicolai. vagyis
mugyaru l : Eltemettctett itt, a Szen t !\tikl6s templomabun.
Ez cpHmen)'ek a refornuitusok tulajdoruiba 1:>45-1:>60 kozt
jutottuk , rni ddn is a kath. hivck Ielkipnsztoruk es focspercsok:
Tordui Sandor Andrus v ezetese alatt cgytol-egyig it reformalt hitre
tertek (It. Emlitest erdemel, hogy cz a Sandor Andras (klnek ele-
tcrol Bod Peter Sm irnai szcnt Polikarpus CZ. mil ve 27-3i. lupjain
Ir) pill' C\' mulva a70 erdelyi reformatusoknak pllspoke, vagy mint
.. tcmploui tulabau elhelyezett epttaphluruau irva van azt erdelyi
mugyur eccleshik superintcudcnse lett. s mint ilyen halt meg
J)C\'{ln 1:li9-ben. Hntalmus scgitatilrsa leven a hitvitak idejeu oly
nagy szcrepet jiHszott. Melius JUh{lSZ Peternek, eugesztelhetetlen
cllenlcle volt Davld Ferencz unitarius ptlspoknek, ki, mint {lllmn-
fogoly a devui var kcrck biuityajaban vegezte be sokat hunyatott.,
ktizdclmcs elctet, ugyancsak 15i9-bcn, Szarnoskozy szerint nov. 1:>,.
A templom sirkdvci koziil legregibb a Bajorui Kutallne. Dobo-
Domokos erdelyi alvujda, Dob6 Istvan, Eger vara has vec.loje
tvstverocscse feles~gee, a ki csecsemo kis fiaval, az 15:>o&-bendti-
hongHtt pestisnek csctt (lluozatul. A 172 em. magus es 71 em.
szeles si rko a deli oldalom leva Illdlckajtot61 halra van hefulazva,
c!') reli rulanuk szth'cgc ez :
Quam tegit urna brevis I Dominem Catherina vocata est I
et sata de clara stil'pe.1 Buiiomis erat. 1 Nuper erat coniunx I
Dominici casta Dobonis I cum regeret Dacos I mouticolasque
(icl"s. 1 Fata hre"elll
mllho
fllt,.;t
Hoc.
peste 1 furentc
'ltD

igilur tlllnulo
dcdcrc I "itanl matri sobolique
die,..
t

dominus I c,'ocet atquc heet.

I
27
posi I ti nunc
Dunl r ...
I 0' 'r' 1_
1 claudcntes
in 1, .. tcs 1 tis

rite 'Iuiescun t I Donee' inos

42

Az cpitnphium negy szclerc ez van lrva : Filius matrcm

preaces I sit morlens sexlo die mater vero ohiit I decirnn quarta
die I mensis Scpternbrls in De wn Anno D. 1;);)".
Tor-dnl S~lHlor A ndrils ~i"kih'~ ;1 kntf"Clrit n 11:"'111. :l pnpi
szek ataz elsa korus kozott a h.'IIIplom (!szaki fahlba illesztvc :
magnssaga liS, szclessegc 91 em. C7.imere cgy hiblia. A Icl irnt a
derek Ielkipasztor erenyelt dlcsoiti.
Tordai Sandor alatt relormalt a tle,ai ('gyhilz 1:>j;,--(;O k5z(iU,
a vala az crd~lyi rcforuuitusok ('ho superintcndr-nse. valli,s;
Illrelmetlensege juttathatri H{,,hl Fcrcnczet a deva! vilrha. Sil1ldor
Istvan mcghalt 15i9, tehut D.hj,lclal cgy csztcnddhen.
Siquls ades qui nostra cupis, mon umen ta ,. idvre
Cuius et hoc tumulo membra scpultu cuhent
Andreas Sandor Torrlens.s nomine dicor,
Numque mihi hoc tantum mol'S SUPCI'('sse sinit
Ornarat. dominus vivum IUt' munere mngno.
Et clarum nomen fcccrnt ilic mi hi.
Nam superintcndcs ego nostrae gentis habebur.
Huic volutt Christus me in vigllnrc me us.
In cuius vcro sacra nunc O\('(\(' quiesco,
Devensis populi praesbitcr ipse fui.
Quae durum potuit m ihi mortis adlmere futurn.
Illa sub hoe tantum marmorc clausa iacen t.
Tu tamen esto memor, (lui spectns nostru sr-pulchr,
Esto ruemor quid nmn post breve tempus cris,
Es quod cram, sed eris quod sum, non tern pore III ulto,
Xnm nlOJ'S cst cunctis persolvenda. vale.
Koroskorlil a sirko szelein fc)iilrol kezdve :
Epitaphlum clnrissliml] virl dlorni] ni Andre I ae Sandor
pastoris ecclesine Dcvenjsis] ct supcrlntcnldcntis] ecclcsinrum I
.Hungnrlcnrum in Transsilvania i cutholicam fidem profltcnlti um.]
Obiit Anno actatis 50. MDLXXIX..
~fellette a Tejedclrnl Bi\thor~{sali\ddal rokon Sulyok Zs6fia,
(208 em, magns cs 88 em. szeles) sirliljyc.
Hie sepulta est gcnorosa et t";;agl1i1i : ca domi ni Snphi;1 Su liok
de Lekche I relictn vidua mugniflci olim domi : n i Joannis (iedi
de Gext III nter : vero magnlflci dom ini Stcph ~ ani Suliok cl(~
Lekche ('X. domina i Kalara Kende, filia oli III Ken de ! hnni nata.
Vixit cum marito ~ anuos 19 ci Sl'X falios proereans : \Yolrgangull1.
Frrmciscum, Ladislnu m ~ Joanucm l't iti-rum Joaunem. post I
 rcmn Nicnlmnn , quos omnes vi I \"~'nh' murito cluu-lssimo in :
T('gno Sclavouiue sepcllv it, soh'11n' rFr.lllcisl'lim post se lwrec\c.'lii":
vivvn I tern mnnentem retinqueus. )faritus ve I 1'0 anno 1;)62. die
1:'. Decembrls I in r-odem regno Scluvon ie in arce sua l Szcnt
J..COI"iJll~Z vocata defunctus, ihid I em in tcmplo Sancti Laurenti l
sepul tus est. "hit post cum in viduitn ! te annos 2&. Obiit
tnnrleru in opido De ! va ill curia filii sui Frnnclsci sub arce .
eiusdem sita. Anno 1:;90. die t . )fa ! rtti idest Sabato proximo
ante do I minicum Iteminlscere. post meridiem I horn septima..
Anno netatis SlHW 64. I Sepulta est ibidem in 01>i(10 Devn i ill I
templo Sancti ~icolai Dominlca ! Oculi in merltlie.'
A161 a csalad czimcrc e kilrirattal: Arma seu insignia Iarnitiae-
,Sllliok,
~Iagyar Iorditashau is:
Itt vnn cltemetve ~agrs{tgos lekchci Sulyok Zs6fia urusszony r
nehu! ~wszli Geszthy Janos hutrahagyott ljZ"('gYl~, G('szthy Ferencz
anyjn, nl"hai lekchei Sulyok Istvannak, Ke nde l(al{u:\t61, a nel~ai
1{(,IHlc han lc{myatol sZ{lrlltazoll Iean yu. F~rjen('} cit 16 eYl't,6 fi(lt
sztll \"(~n ncki, u. Ill. Far-kas. Ferencz, Laszlo, J{,nos es ismet Janos..
s n~gre )[ikI6s, kiket Jllcg szc retett ferje clett~bcn mind eltemetett.
S'~l:l"nni{\hun, csupan Ferenczet hngyvan maga utan tHo ol'okosiil. .
F~rje meghalt laG2. decz. l;)en ugyancsuk Szlnvoniubnn, Sat.>-
)..<1rin(.z nevfl \'{lri,han, S ugynnott ternettctett ('I a Sd.Lorincz:
templomhan. l:UUHl elt meg l;;r.\'('gysegeh('11 21 evet, uztan meghalt .
Deva varosabnn, fiilnali Fercncznek a yilr alatt fekvo lUlzabnn
1500. nuuvz. t4-cn. azul. a Itcminlscere vasarnnp <.'lolt \'u16 szonl
huton , . estvc i orakor. eletenck 64-ik cveoen. Eltcruettetett ugyanott .
J)en, "{lrosilban, ide a Szt.-~Iiklos te mplornha Oculi vas{lrnal1jnn
(\'ngyis murcz. 25-cn) nrczaval th!hwk - fl'kl('tyc,
G(.'szth ,'ne Ilai : Geszthv Ferencz is Ide tcmetetett: . <1(.' diszes
- -
~h'('lllleket Bnsta kntonai l00:~ban, rnikor a templomhan Ielhalmo-
-----_._--
. 1~Iack(.snel' tartom nwgj~gyc7.n i, hogy C ket ul6hhi Ielirat
sz<h'('get egy nevtelcn, 1.., S. liu:>. decz. ~J-ell keszltett masolutabnn
a g~uhtrc.'her\:\ri Batthyunyi-kony,titr kcziratai :\1:;. Il. 30. SZ.
(Szekdy Samuel gyCijtenlcnye JI is c e ) ) a n e a IV, kot.) 501. lapjan
is IlwCT'tali,U:ull. A Sulvokrie strtratnt ktildnhcn kiadta 1862-ben
~ ..gy 'st\":ln is n li~lagyilr TortelH'lmi T{lI'~ rt. lint. 2'0. Japjiln. cit.'
hibusnn, ep (lgy, mint Bod Peter Hungnrus Tymbnules continun-
tUS;( cz , kis Jllunkaja 63;4. lapjiul.
... JcllenlzO, hog~' :t sil'f('1fratbnn a datum (' kC.iriilir{lsn hihas,
nwrt l:l!)O, milrC7.. 14-ik(' S7.('r(lI'n ('S("tt. a ,,Snhh:lto proximo ante
dOlHinic:lm fi('miniscC'f(' I)ctiig = Ill;\rczius lO-ike.
zolt l<)SZCl' kihordasuval meg vnlunuk hizvu. Icldultuk cs szet7.l1Zli,k
v a loszin iileg kincs viigyh61. A bo lti v Hlioiuos cz irucret Gesxthy
czhuernek is tartjak.
A regi oltur helyen {\llo elso karzut k(jl~pcn. a fObej{u'6n\1
szcmben, losonczi b{lro B{lntfy GY01'gy, Erdelyorszug gubernatorn
t!s nO'"t!re: galunthai Esterhuzy Janosne, szfi l, b:'lr6 BilntT~ ~\.gncs
{,ltal 181iben itt eltemetett nugysztlldluek - Xngybnrcsai Barcsal
Gergelynek, a ki li52-bcn, mint Zn raudmegye fois:.', nja halt meg.
es ncjc naluczi Nah',czy S{,rilnak. n kl li61. majus 2"-~n -hunyt cl ;
tovabba ezek egyctlen leanyunak, edes anyjoknnk : Burcsui Agnes-
nekt.~ hr. Banffv.. Denesnenek, U ki 1782-ban kolWzoU el az elok
sorabol s vegal 1754ben esecsernd koraban clhunyt testveroknck,
hr. B{,nfTy Gergelynek slrcmlekc. Mlndezek a ternplom es a kerttes
njt6i kozt. nem messze a torony alutti bejarotol, epen U faragott
kojilr6 alatt fekvo sirboltban alusszak orok {llnlokat, E strboltra
az uj ternplornkerites ?pitC;sekor 1892-ben bukknntak ril.
A toronyban levo harem harang is erdekcs l'egiscg. A kl-
sebbik, melynek vulamennyi l(ozt a legszebb hangja van, l11cg a
katolikus iddszakbol valo. Evszrim nines rajta, de van 3 Ids
piros kereszt s 4 mltologial no alak, melyek halfnrkban \'egzod-
nek es negyszer felirva ez U g6thikus betilkbdl il1l6 S7.o: ~belU
es egyszer igy : ~ueu. A harang als6 knri maja belal negy oldalon
van elvasvu, a ml azt blzonyitju, hogy vulamikor nuis h'{,nyhull
huztak.

-
A nagy
-
harang
- AXO;
- -
1336-1.>61 \':\16. s Icliruta
-
a kovctkez(';:

"*
)JAtiR; SIGIS;
INIU; T. T.
A kozepso
CIBI~;

harangot
MDI; G; 5; 3; 8;

az ore'g Il{lk6czy
SAL\,T;

(jyorgy
1; 5; 3; 6;

Iejedelern csinul-
tntta az egyhaznak, a mint azt a hurung also km'im(lji,n levu
felirata Irizonyttja :
Campanam hanc fundi fecit Illustrissimus ac Cclsisslimus]
Trnnsilvanjiae] Princeps Domini ac Dominus Gcorgius Bakoci
senior in usum ecclesiue Devensls. Aera dum pulsar campnna
haec tusa Rakoci.
A. harungkozepen ez a Ielirnt van: Prlncipls expensis I De-
duleae I artts ope I turu tu Iecta cohors I SUl1lmO sacrata Jchoyae
! aedem hanc ad sacram I conflue soUicitc SI\. G. I fusor Jost.
Constein I Anno 1647; es az ellentett oldalan a fejedelem czimerc
Iathato. Vegre felso reszen U 122. zsoltar 1. verse olvashato r
taefutilS"- sum, 'cum dicentlbus mihi iii domum Domini ihilllUS.
 45

Spahn r.fgy!) LXXII. r{)r\"('ndel~, mikor azt mon djuk nekcm :

ruenjtiuk el az (I' luizubu ') A harem harung (5ss7.hangja igea
kellemes, szcp nccordu.

A templom es a sz~p g6t1~'stila torony is. mclyeknek sxilard-

~&lgat 13 hatalrnas tumptller ,.
iSj.-hi7.tositja. rendki viii iigyes epi to-
mesterre vall: kill" hogy a ne,~~bol ma mill' csak annyi otvushato :
Iohnnnes, a deli oldnlon a Iedel ulatt kiv til nlkulmazott tubliln.
A mar lcbontott torony fnlepcsoje egyik oldalaba vesvc ez
olvashato : Hoc opus renovatum est anna Domiei IGi:>~. per
Paulum Balog. ~:;.
A papilak "egi ('l'asztnli tcritoib61 es kcndoibol az egyik. logy
vekonv.. ' mezsarault
0 t)..
selvernkendd. melvnek kozel>ere fekete es
..

nranv . tonallnl ez "an h imezve : Anno IG69 Kendeffv- Mik16snc -

Nemes- Sarn varratta- aT. devai- L'r luizuban- "a16 asztalra-
A musik, egy ritka ugyesseggel himzctt nagy feh er nsztnlteritd,
melynek himzesei feher selyemmel es aranyfonullal vnnnak ke-
szitve, meg pedig ugy. hogy a himzesek szine es fornikjn egyforma.
A ki)zepen Mvo 46 em. {lhnerojil uUij r t minta koriloata C7.:
T. N. Barjcsay] Abr[ahanl] ur kedlves] hites l{u'sa czt T. N.
Kendleffl] Anna Isten dicsesegere. a devai ecclesianak ajanlotta
Anno li03 die 8. Aprtljis] Gloria sit Deo. Varro Ferencz ultral.]
L. bo\cbben Szots Sandor, A devai ref. templom a regisegei
s Hunyadmegye tortenelm! regeszeti tursulat IX.. Evkonyve tS!)So
6i-82. lapjain. Gellert (Grtirihut) Jend volt foreMiskolai tanulo
fcnykepeivcI es Veress Endre dr. tanar felvilagositi\s:l\'al.
Az ohihsag Devara. Deva vuros csuk
betelepedese
napjainkban szabadulhatott fel a flskalis uralorn
zsibbaszto hatasa 0161, s habar mar Hunyudi Janos
szahad varossa (tehat kir. vurossa) teve, vagyonossag-
ban, nepcsedesben mindig luitranyat latta az uradalmi
erdekeknck, melyek egeszen jelentektelen uiezova-
rossa sulyesztettek, s aprankent vagyonatol is meg-
fosztottak 0

A luiborus iddsznkbnn megfogyatkozott magyar

Iakossag helyere mar a XVI. szazad elejen kenytelen
val~ az uradalotD j,)yeVPoyps oJ{Jhokpt hefa~pdnL
minthogy a kozvetlen kornyeken itt is, mint Ilyen, a
4h

var vedchuerc CS uz urudnlom szolgalcltarn mas

telepulo nuir nell) akadt. Okmanyilag ki van mutatva :
hogy Devan epen Betlilen Gtthor inditotte meg az
olsh betelepitest 1604-ben negy oleh css.leddel. Ezek
ugyanis szcrzddcsilcg kolelezt ek mugukat mindazon
szolgalatok teljesiteserc, melyeket clebb a magyar
Iakossag tcljesilett. Jgy ~egy sessiot" kupta k es ket napi
kuszalast vagy 50 denat tartozott adni a magyar-
papnak a hctelepitettek mindenike. Templornukat
16-!5-ben a Y3rOSOn kivul (mostani temetoj Iikhen) s
csakis Solti Andres 112agJ'lLr predikator engedely evel
epithettek nleg~ s az akk ori idok t iircl111etlen feltogasa
szerint nappal harangozniok tilos vala. Haraugjukat
is verdi] fejeben csinaltata egy magyar csalad. Aha
rangozasi korlatozas csakhnmnr feledeshe kezdett
menni, bar a magyarsag ismetelten hHtosagi rcndel-
kezest eszkozolt ki arrn nezve. Igy 1G94-bcn J.Valaczy
Jozsef hunyadmegyei f(5ispan elnoklete alutt epen
Topbeas vladikaval szerzddtck Babolnan. ti13-ban
az olahok onkenyt 72 denart ajaulottak fejenkent So
100 arany vinculumot kolottek ki, szerzodes szeges
esetere.
Csakhogy idokozben nagyot valtozott a politikai
iran), egesz Erdelyre s igy Devara is, s a protestans
vallasban a magyarsag hagyornanyos oret kezde uldozni
HZ cllenseges katonai korrnany.
Gr6f Steinville li12-ben 61 bolgar csaladot tele-
pitett Devara, kik a mar elebb .-1
idetelepitett ornlcnyek-
rol ~gorog varosnak " nevezett "uj varost" a Mares
Iele benepesit ve az liOt-be~ letclepitctt ferenczrendi-
ekkel a rornai kath, ternplomot is csakhamar meg-
epitettek. A ferenczrendieknek nagy erdem uk van
Hunyadrnegyeben a katholicz izrnus teleleszteseben s
 47

egesz Erczhegyseget ok' a tn p el. Igy Csertes, Trest i.'},

}.Hto.9_. __a _dev_aLJJazt~7
~isb~ny!!- 'dCB..9.!~LJi2.I:2~~~.llX~
nyerte lelki ntyait s Xagy-Agon is ok '~ge7.tek 1790-1b
az isteni tiszteletet.
A milyen buzgok valrinak egyhazi teren, ep oly
keveset tor(5dtek, idegen eredetuknel fogva, kezdetbcn
a magyarsag ercsitesevel. Gr6f Steinvilletol lil5-hen
a devai ref. papnak jart kincstari javudalmat maguk
reszere kieszkozolven r,HZ eddig ket predicatorral, jo
tanit6 mesterrel, deakokkal, kan torral, or.issal, ha-
rangozoval ekes ecclesia, mintegy metropolisa ezen
varmegyenek elarvult, megfogyatkozott s egy predi-
catora is odahagyja". Igy sir.inkoztk az akkori pap.
17:l7-ben a katonni hatosag az olahok altaI fizetett
dijakat is a ferenczrendiekuck rendele,' a kikuek azok
szinten lgen rovid Ideig Ilzethettek.
A romai katholikusok, az Alfold Iele lrrinyulo
kereskedelern reven megvagyonosodot t orlll Cnyekkel
(ide valo elnevezes szerint minden delvideki "g~rog"
valamikent a dunn menten "racz") felszaporodvan,
1i82-ben a piaczon is egy kapolnat epitettck.
A dival glmuzillm. A varos azonban egyetcmlcgcscn
sokat veszitett a XYIII. sznzad ellenseges korrnanyrendszere altal
tervszerfileg megbuktatott girnnazfumban. Ennek legelsd letezcsel
.a XVI. szazad "ege"('l ismerjtik, a mikor ugynnis Geszthy Ferencz
1;)93. junius 11. tulajdon kezevcl irt vegrendeletebcn tnluljuk, a ki
a plebanos hilz:,t k6bol megepittctni rendelven , 37.7.al szernhe n
.3 templomhoz egy hosszu keskeny luiznt, kozonseges tanulo haz-
nak, cg:r kisebb haznt az oskola mestdrnek, ne-gy kis kamaracskut
ctehkoknal\ rcn dclt Cl)ittC'tni s hozv
,II'. az (""\'jk
1:' ..
mnlomkcreknek
minden haszn a az oskolnnak tap}illils{lra legyen rendelvc orokrc.
(Lasd Veres Endre dr .. ,,(leszthy Ferencz "a rkapttuny. neva XV.
szazndi iskolnjanak alnpltojn. A fli"\"ai m . kir. f<1rc{tliskola f:rtt!si-
.t6j( lR!)/-9S.) A de\'ni iskola Beth len Gt,hor (os 3 H:'lkoczink alntt
48
s nz idvvnlo d(.;H~()l\ hHt;Hi cl ~Iar()s-~ cmd!
szt-P vi r{tgzi'lS!>an (tllott
udvuri k{\polnaj.H is 1720-ig_ H m ikor ott on{11l6 papi {lllilst szervc-
zett az ul'm.l4.l10111. A. X.YIlI. szuzadru {lhncn61cg a ret'. l'gyh{lZ
jovcdclmei rohumosun mcgfogyatkozvan, az iskolu is teng()dcsr~
vala 'k(lrhoztat\'u s nemcsak nz Egregy malrnanak hnsznat vesztette
cl, de 1774. marczl us l-t-en gl'6f B i\ 11 fy Denesne, Barcsay Agnes
udvarluizu cxcqualusanal a meltosagos fiscalis director ur rcnde-
Ietere es ket ember sza vara : hogy a ref, schola is a a~ udvarhe]
szakadott volna ki valuhu, ezt is elfoglnltak- s csak nagy bajja!
sikerUlt visszanyerni lcgal(\bb a telket. De az iskola. jij~'edcllllcitol
megfosztottan , elcmi iskolava stilyeclt. s c16bbi llagysagiH tijbbe
vissza nem nyerhette. mindaddig miglen 1811bcn a magyar kor-
nuiny egy alreallskoluval rei ujjita a r~gi iskolat. '
Oava jelene. Deva uz ulkotrnanyos elet hclyrc-
alltaval cvrol-cvre jobbuu ervenyesiteni kczde foutos
.htvatasat. l\1clf Eotvos Jozsef baro munkuba vette az
allami tanltokcpzo es realiskola letesiteset s amaz lSil.
majusaban a "Kis udvar+sbun, ernez 1871. oktober 4-en,
a Val" rornjaibol emelt bethleu-utczai eptiletben kezdte
meg Matusik Nep, Janos igazgatoval mtikddeset. Az
iHlanli realiskola, elebb alrealiskolava tcrveztetven
18i'/.;el elerte elsd szervezetct s csak 18i8/1-bcn sike-
rult sok utanjurassal ravcnni tekintelyes erdelyi orszag-
gyiilesi kepviselok (koztiik Hegedus Sandor, Lukacs
Bela) segitsegevel, Tisza Kalman titjan Trefort minisz-
tert a forealiskola engedelyezesere. A szegeny tan ulok
segelyzd alapjat a tanar-testulet, foleg Szathmary Gyorgy
lelkes tarnogatasaval, oly szep alaptdkehez juttata, mind-
'vel keyes allami iskola dicsekedhetik. 187S-ban Ede'r
Geza rajzaival Szathrnary Gyorgy, Szabo Endrevel,
Teglas Gaborral ~Hunyadi Albumot" is adott ki 'e
czelra, s ~ kozlelkesedes evekig gyumolcsozott. Maga
~Ktin Kocsard grof is ezer forint alapitvanyt lett, az
iskolsnal. '
A realiskola 4
g"g[ felyiragz3sa Dlellett is aU g
mertek a tervezok a tanulok maximumat l50-nel tobhre
 H)

hccsulni s 188s/~-ben
,
cnnyire sz616 uj epiilct lcl latta
el Trefort Agoston, sot 18~9/91)-re 48 tanulora tervezett
internntust is nyert. Es alig 10 esztendo leforgusu utan
az internatust kulon kellett ~piteni s a 150-re tervezett.
letszam helyett 300-nol is t(>!>b jelentkezven, 1901-ben:
~
HZ iskolu epuletet is megketsz creztek.
Az allami tauitokepzo is gyorsan fcjlodotl s.
lS~~/99-ben Boga Karoly igazgato buzgolkodasa kovet-
keztebcn uj mintaszeru internatust nyerve, a legne-
pesebb kepzok kozc tartozik, azzal a szep rendelte-
tessel : hogy a nem magyar ajku ifjakat a mugyar
nyelvrc kepesitsc s a magyar ajkuakat az olah vide ..
keken Ieendo mtikodesre segitse. E ket iskola melle'
ula kult a hunyadmegyei noegylet boldogemlekezetu
elnoke : Barcsav... Ldszlone sz. Bruckenthal Antonia,
harond kezdemenyezcsere 1872-bcn a leanyiskola. Az
iskola Rethy Lujos kir. tarnicsos, tanfelngyelo czeltudatos.
tcvekenysegevel allrlnlosiltatvan, elebb felsd-, majd
lSg2-hen uolgari Ieanyiskolava egeszult k i, s boldogult
Szathmary Gyorgy miuiszteri tnnacsos, e kertilet volt
kepviseloje, huthatos tamogatasaval 1893/ ..-ben diszes
epuletet is nyert. 1888/9-e] az allami fluiskola is megnyilt
Devan. Ezcken kivu} Deva varos kozonsege kisdcdovot
is letesitett s a rorna i kath. es gor. kel. felekezetck
is sajat elemi iskolakkal rendelkeznek.
Deva arczulatat rendkivul varosiassa teszi az.
ujabb idoben megsokasodott szaruos kozepiilet. Mind ..
jart a Magna curiaval szcmben diszlik az 1890-re elke-
. ilit n e' m"" ~n~e Sta~ n. p~..atlanul
sz.... ot "'Q"~i
.." ......
u~SSuu'" u'-& S c"..del
u" J..pszn....
"I. '"" 0& ClL ou L

szep megyehaz. Pogany Gyorgy foispan, Barcsay Kal-,

Ulan allspan buzgosagat dicserl e szep alkotas, melyet
AJpar Ign;lcz teryezett 4teUe..f:AJ 1"( l~,ere acre
jezctt kir, lorvenyszeki palota irnpozans homlokzataval..
,50

-6dabb az :illalni forealiskola barokstiltt epulete, a Shenc-

]H~Z s kiilonosen a szovetkezeti palota, meg nagyobb va-
rosnak is diszere szolgalhatnannk. A foteren a Kaszin6
es a polgari leanyiskola, az {i1l~,mi tnnitokepzo mellett
par maganhaz, a Dobay-utczaban a realiskolai interna-
tus adnak igen tetszetds knlsot varosunknnk. Maganepit-
kezestink is e"Tol-evre stilszertibb s csak az kar, hogy
utczainkat az osok gondntlunsaga egyeuetlenne tette.
Deva kozmlvelddesi intezmenvci kfizt fontos he-
Iyet toll he nagynevti elnoke dr. Kuun Geza gr6f vezerese
alatt n hunyadvarmegyei tort~nehlli, rcgeszeti t.irsulat.
A tarsulat ida ig megjelent 10 Evkonyve becscs anyagot
tnrtalmaz Hunyadvarrnegye osl\or~lra s roleg S61Y0111-
'Fekete Ferencz alelnok kutatasai a h unvadvarrne-
.gyei magyarsag m ultjarn s az olahsag betelepiteserc
uj vilagot vetd fclfedezeseket tcttek A regeszeti kututa-
sok anynga jobbadan a 111. tud. Akudernia Archaeolo-
,giai Kozlemenyelbeu, :l kolozsvari ~1uzeum-egylet kind-
vanyaiban s a becsi Ar-chacologisch-ctnographische
Mittheil ungen 1883--94. evfolyamabun latott napv lugot.
A tarsulat kozgyiiJeseit k ivalo szuktudosaink, Igy Szi-
lagyi Sandor, Fraknoi Vilmos, ~hlrki Sandor, Szudeczky
Lajos, Keller Otto. Pulszky Ferencz, Czobor Bela.
-Csanky Dezsf tiszteltek meg Ielolvasasaikkal. Torma
Zsofla, Mark i Sandor dr., Szots Sandor, Hanko Vil-
1110S dr., Kun Robert, Darvai Mor dr.. Budai Adam,
Kovacs Laszlo, Wertner ~16r dr .. Szudeczky Lnjos dr.,
Herrmann Antal, Ambachcr Albert dr ... Rethi Lajos,
"Teglas Gabor, Mailand Oszkrir, Kiraly Pal, Kolumban
:~anl11, Vcress Endre dr. sth dolgozc.Y:ai gazdagitjak HZ
Evkonyveket.
A Kiraly Pal es Tcgl~s G~lbor 1882,'g2beli vurhely i
'ilsahlsaib61 l\ulol1 11ll17.CU';l keletkezett egyelore a real-
iskola Dobai-utcza fel~1i ~elleli(~piilctchen .. Illig a lupida-
rium a megyeluiz Iepcsdluizahun szcrnlelheto.
Devat mar foldrajzi helyzete kult IIra lis kozcppontta
avatta. Neill csuda, ha Salamon Ferenczhez, deva i
Biro ~fcityashoz hasonlo jeleseket adott az irodaloumak,
'hogy Josika Miklos haro is itt nyerte iroi hajlam ait, s
 5t

bogy a XIX s;!6~:ld elcjell DejhJ"cntey ...Gabor olv _ i.ti>i

kort teremtctt itt, ruelyet Kazinczy Ferencz 1~16b8n
bamulva emleget, ~A szep videk, a magyar torteneti
hngyornanyok elesztik itt a szunyadozo tehctsegcket
s nernes tettekre huzditjak a mindennapl elet cmberet. ~
Torzsokfalva (ma BreUyelin). D6,;(tt.,.,1 nyugatra a
503 Ill. Szarhegy (olahosan Colceu) es a Nyerges
(Decebnl) kozt crcd a Csengo vizer. E mellett felf'cle
haladva 111egkcriHhctjiik.a Nyerges es Kozolyako
IPiatra Kozi) szerubclfind trachyt csoportot s a
Finyikalr ncvfl kincstar crdoszelt es Brettyelinre erke-
ZUl1 k. ILt lakik nma Torzsok csahid, uielynck ose,
Balint, a rig611lC'zei csatubnn Hunyadi Janost lova
atengedesevcl megruentctte. Hunyadi Janos T6rzs6k
Ialva es Knlln:lllfi;ld l\ozscgel~kcl jutalrnnzta Torzs5k
Balint ivadekait. Tfirzsokfalvrit 1110 Brcltyelinnek hivjak
s a Torzsok csalad clolahosodott, de nH~gncmcssegere
biiszke utodai Onkos nevet viselnck 111a.
Devarol Har6ra. Dey-ut61 eszakra csak 0 ~1aros,
valasztja cl Harot, hova az Apafy Mihaly idejcbol
crnlitett r even kozlckcdunk 111a is. A ~laroson tul a
regi Fol(.har mellelt haludunk el. Har6 a megye lcg-
mngyarabb kezsegel kuze tartozik, reformatus egyhaza
s j6 iskolaja van. Hegente sok nernes csalad lakta ..
~hiig rIo csaladaibol Thomas Chiv ka de Haro w
1447- 83. szolgahi r 6, Janos; Andras fia 1412-ben, Paulus.
Chykos 15(0., Petrus Bereczky de Harow 1523-31
k5zt szolgabirak valanak. 1555-bcn Izabellatol tobben
nova donatiot nvertek.
.'"
Igy az Elekes, Pethenye,.
Chernege, a Nagy, a Chuka stb. csaladok is A Mar-
kocsany csalad is a X VIII. szazadig elokelo sorsnak
orvendett. _~z elszegenyedett har6i nemessegbol,
kivaltsaguk daczara, 1i64-ben itt is tobbet a hatar-
orsegbe kenyszer itett a katonai korrnany. A Szolllsze-
dos Berek szorol a hire" Ha.,gymci.si csalad irta mag.it. H.
l.aszlo 1439. SOlYlllOSYUr uradalmat zalogjogou nyerte
Albert kiralytol, de 1440. hutlensege miatt Guti Janos
es Miklosra ruhaztatik t4.tG- ban a ket Orszagh bele-
egyezesevel SOlYlllOS cs Lippa urudalmat Hunyadi
Juno ssal elcsereli Bosur es Lippa uradalmakert.
1556. Miklos szorenyi ban, Kristof 155'i-6.t knpi-
tany 1560 CSlICS varat knpja. Janos Zsigruond halala
utan fejedelemme is akartak valasztani : 1577. kihalt a
csalad ezen aga vele. Berekszo szolgalt menedekhelye al
a X VII. szazadban Boros J ell oro} a torok altai kiszo-
ritott Tisze csaladnak is. 1750. l~orlil tulalkozunk itt
Tekintetes Tisze Leszl urrul A Bajoni, Szemerei
csaladokat a XVIII. szazadban a Baternay, Varady es
Kak ucsi csaladok valtottak volt Iel, Innen vezet fe I
az lit Nagy-Ag hires, de egy ptisztor :Utnl a Barcsayuk
hirtokan csak 1746. felfedezett banyaihoz. Addig Cserte-
sen letezett egy arunyolvaszto, mely Hondol, Magura,
Ffizesd ..Barbura, Kis-Banya (Boicza) aranyerczeit olvasz-
totta volt be s 1889..ben sztint meg.
Devar61 a boholti furdohoz. Devarol nyugatra 31-
aradi uton a regi Gyepu nevebol elolahositott Zsepig
haladunk s a vasuton es Mares hidjan ~I.-SOIYlllosra
iitazunk. A helysegbe erkezve, az elsa tit clagazasaibol
a nyugati Boiczara s Brudra s kcleti Berek szore s Nagy-
Agra vezet, Ezt a keleti elagazast kovetjtik a helysegen
kivtil, hoI HZ elso volgynyilasnak eszakra ferdnlo
rnellek iigun folytatj uk ti t unka t. .1,'4 01"3 In ulva Mares-
Solyrnos kfllso haznimil mar beerkezunk a sziik
volgybc s a vasas turtalmat 111,11' szinevel elarulo
patak jobh partjat kovetve a Devritol 12 km. eso
hideg fiirdore erkeztmk. A furdot a kozvetlen videk
hasznalja s a vendeglo cs gyogyitocsarnok mellett egy
sziliirdahh epulet szobai allnak rendelkezesre. Legtobn
"i'endeg a Ullu~iak c5iA9SQbb. l:u~lajba tele~szjk (00 40
.korona 2 szoba 4 hetre), sot ott is foz, habar eekezes-
r ol gondoskodva vun. Tejel. tojast, majorsagot hovihen
kinulnak a falusiak. A viz hornerseklete 120 (C.), orun-
kint )050 liter viz buzog fel s ket hideg Uil\or furdu
In ell et t tohh melegitett kadfurddt is haszruilhat unk.
Ideggyonge, verszegeny es csnzos betegek husznaljak;:
Ujabhan pulaczkokbun ivo v~iil is terjesztik. .'.
Dr. Han k 6 Vilmos volt d(-'\'ai s jelenlegi foyilrOsi tanur
elcmzese szerint a boholti sava nyuviz kemiai osszet~tele:
Calciumcnrbonat 0.7638 grrn.
~Ingncsiunlcarbonat 0.3193 /I

Calci umsulfat . 0.2;);;1 I)

Nutrturncnrbonat . 0.0028

Kaliumcarbonat . 0 05f)~
Vuscarbonnt 0.OH!4 Ii

M~mgnncalhonat O.OOii )/
Chlornntrium O.02:i8
Lithiumcnrbonnt OOK1.t /)
Kovnsas . O.Olh2 ))
6sszesen. . 1.5500 gnu.
Sznbnd t!s fcBig kotott szensav . l.G()25 .)
Hdrnerseklet . . . . . . 12') C. I)

Ez clernzes tanusaga szeri nt az alknli vasns savanyu vizek

k07.e tartozik s mint ilvent belsoleg igen j6 eredrnenynyel hasz-
naljilk ernesztes! zavaroknal. '\'~rsziikseg eseten stb. A postajurutot
Maros-Solymosrol a berlo naponta eszkdzli. CdUlc3 helyti! a kertek
s a kozcll erddk kinulkoz nak.
Iij'l'{lndulilsokat tehetUnk: Topllczan {It l\[ a g urn arunylni-
nvaihoz \ t 6.), onnan FUzes Barbura felhagyott buny ..uhoz. mnjd
.Klsh(ln\{lra (Boiczn). vagy a Feher Ag hegyi tavahoz Csertes, Hondo!
~s Nagy-Ag fele. Utobbiak Iegulabb 1 naprn tervezcndrik.
Kemend. Odabh K.-rc Kemend a hasoulo ncvti csahid-
dal. A Varady es Zeyk csaladok huzassag utjan jutottuk
ide, szintugy mint a Dobrai de Lesnek csalad is, a mely-
hoI Peter, Devnvar kapitanya es foispun vala 1500. es
hasonlorievf ivadeka 1610-ben Hunyadmegye alispunju-
kent Bethlen Gabor 1)keresi" .koros"ideki) joszagigaz-
gatojakent is szerepelt. A hajdau viragzo szep csahidok
ea Zeykek, Varndyak,-I<elnendyek) szetszorodtak innen
is s a Varady udvarluiznak szepen kifestett ku pu] a
szoniorun hirdeti: "hogy itt hajdan szebh elet volt".
lo3S-bun Maylad Istvan erdelyi vajda Georgius
.quondarn Pap de Keillend '6sz~snit Kemend, Ban-
patak CS lTel'emagan a testverek kozt felosztatni rendeli.
 54

~_ ..Varady _J~s KCDH~JJ_dy csalad kCilOnhcli uHlig lClc-

zik. Kemend hataraha is suvanyu Iorrus van, melynck
vizet Devan is kedvelik.
Devairol a nagyagi aranybanyakhoz. A devai (\110-
masrol eszakra tekintve a nagyagl hegyseg nagyszcrficn
tagolt oromzatai s delrdl eszakra mngaslo lanczolata
koti le flgyelrntmket. Eszakon H I{oros mellott a vali-
sorai-hagoval a korosba nyai hegyseghez csa tlakozva
az Erczhegyig, egyfelol Korosbanyaig} masfelol Z&/&tna.
-Ahrudbanya koZ:l rei esznknak Offenbu11yaig terjesz-
kedik. Devarol eszaknyugatru 4 krn. l\'I.-S0IYlllosnal a
Maros hidjan kocsizunk at, Inert a sokkal egyenesebb
,J{aros-Berekszo vonalat csak igen j6 idobcn ajanlhat-
JUlio NI.-SOlY1110S0n .a Iejedelmi idok portusarnil (so-
raktar) vezetctt a torok hodoltsag idejeben a hadi
lit a fontos varadi veghez. A Maros arjn miatt H helyse-
gen alul u mai sz6iok kozt lathato Be-thor! utat a fen-
sikra a hagyomany szeriut Bathori Gabor epittete,
kinek idejeben a banyavidek is fcllazadt volt s csak
Costa, popa megvesztegetcsevel verhete szet a f6lkelo-
keto Ref. templornaban keresztclte ..ueg Salamon Ferencz
jelesiinket 1826., nagybatyja Sovenyfalvi lelkesz. Ennek
vejc Bogdan Mozes a nyolczvanas evek ig ville a lelkesz-
seget s halala 6ta a megapadt hivek a csekely jovedc-
le mre lij pa pot tobbe nell) talaltak .
..:.1laros-Solynl0s orszagos portus, vngyis soraktar.
A zarandi reszekhe vezetf ut kiindulasa, legutobb
hiddal a Maroson. 1551 Ferdinand malomvizi Kendeffv
Janosnak Solymos oppidummal Nagyagh Berekszo,
Csertes BoRiJ,}vlit (a rnui hideg fiirdoiil hasznalt
Boholtot) adornanyozta," minthogy osei is kertek.
16i5 decz, 20. nagybarcsai Barcsay Mihaly protcstal a
flscus altai elfoglalt Solymos, Bossziok, Burjanfalvn,
Fuzesd, Boholt, Toplicza alia nomine Uitulu miatt,
1690. Barcsay Istvan birja is azokat, 1816 nyuran Bar-
 csay Abralullll, ~ kolto ozyegye is itt fogadta vendegtil
Kazinczy Ferenczet s a Barcsayak napjainkig f6 bir-
tokosok valanak itt.
M ...Soly,mosr61 Nagy-Agra. A megyei uton SOIYlll0S-
1"61Nagy-Agnk tartva Balata kis praediumot erjtik
a Maros dill uvialis terressen Berekszo fele, hoI, mint
emlitdk, a Tisze csalad Boros-Jentinek torok kezre
jutasavul menedekhelyet tahilt. A "Tisztesseg osz-
lopci"-ban 1736-ban ezt igy orokitcite meg Dohai istvan.
"T'ekintctes Tisza Laszlc, Bajoni Ferencz. Szemerci
Marton valanak a kozbirlokosok (t. i. Bereksz on) s a
Tek. Nemes Tisza fa milia tobb uri familiakka 1 egyu tt
a torok miatt el kellett hagyni regi haereditoi-iumo-
kat". Bercksz6n kivtil fa kcletrol lefut6 pntak mellott
rejtczik Nagy-A.g oskol.seg, melynek nevet Nosagr
olahosjtottak. Lohaton s gyulog erre kapjuk kozelebb
Nngy-Ag banyait, Illig kocsival Csertesrc kell kerfil-
ntink, hoi 1884-ig aranyolvaszto koh6 is luiikodutt.
Balra marad fa regenyes Hondol osi banyakozseg, mely
nev.eb6l l{lthat6lHg H lcgregITili nerrret ballyalelepel~
cgyike s Reginlt-m,nyajat most baro Bornemiszn 'I'ivadar
. mfivclteti, A 303 Ill. Csertestol fcl Nagy-'Agr 60[} Ill. Ina-
gaslatot k tizdenk le s az eleven sovenyek kozt 8 km. ut
lepesrdl lepesre elraga dobh kihitast nytij 1 delre
Deva, Hunyad s roleg a Betyezat fele. Elcttunk Blind
jobban kibontakoznak a nagyag! vagy Csetras (Hegedti)
hegyseg szabalyos kiipjai. Elebb a kopar Szarko kupja
alatt haladunk el, mely ala 1882-101 csertesi vo)gybol
a 20 evre tervezett uj Ferencz J6zsefaltarnat hajtjak.
Ennek leg fr issiteset egy 1.11 Ill. es egy ~38 111 mely-
segfi aknaval hiztositottak. Majd jobbra laljuk a Ferencz
altar-nat, hoi a jelenlegi miveles foly. Fennebb az 1750-
ben megnyitott J6zsef uirnn mar Nagy-Ag szelsf hazai-
nak vonulaba esik. Mojd az also temetot elhagyva a
Franzenau J6zsef banyatanacsos es hires lepkegytijtf
C\)lnl 1838-ban alapitott es ernlekevel diszitett b{lnyasz-
iskola utan a sziklalejtok oldalan gyiitnol{Osfak koze
rejtozQ banyaszlakasok foleret erjiik epen a romai
kath. tcmplorn alatt, A gor kath. es gore keI. teruplomok
meg magasabhra helyezkedtek, mert alig van egy talp-
.alattnyi sima terseg a fot~rcn kivfll. A kath. teruplom
 .. .
JH.V.\ L~ K"Jt~\t::1U~.

kozclcbcn epult a bauyahivatul, HZ alhHui iskol.i ~ ott

1~k na k a tisztvise ldk, kik igcn szi velyesek lei 1 oga toik,
irant, .A szep asvanypeldanyokat ruutat o .kincstar"
(S<;lucteke mmer) megtekintese utan elegseges a helyseg:
kihHo pontjaira szoritkozni s a kinyert cngedelyekkel
a kovetkezo hujnali ebreszto kelepclessel indulunk az
egy ora val lennebb fekvc "Fel"encz-tftlonahoz"'. A vezeto
buuyatisztnel engedelyunket felmutatva, at kell (lltoz-
nunk. Banyaszkopcuyt, sapkat kapunk neha egy
ruecsessel s cgy hanyafelor vezetese alatt a torpe
banyakocsi loczajan 10vag16 helyzetben szorosan egy-
mas lllogott helyezkedunk el, A szfik tarnaban nem.
tanacsos jobbra, bnlra nezegetni, sot itt-ott meg halra
johhra vezenyszavak is hangzanak. Az egylovas vonnt
gyorsan gordiil a Ka,lva,ria, hegy ala s a gyakorlott
szem elebb a trachytconglomeratumot, majd a trachy-
tot vehcti eszrc, melynek repedeseit szep hegyi-jegecz;
rhodocrosit-, gulenit-, antirnouit-, gyps-, calcit-, horu-
nornit jegeczek szovik be. Ezck kozt ritkan terrnes-
arauy, rcudcsen Ieveles tellurercz az u. n . .J.Vagyagit,.
vugy a kcleti irasiegyckrc emlekeztetd "irasercz" az.
u. 11. Sylvtcmt (Erdelyrol) s valtozatuk a Krennerit, Petzit
alkotjak a banyaszat alapjat. A nernes erczet kiilon erc~-"
Iejtok vesik le s rogton zacskokba rakva lepecseteli
H banyafelor, hogy fenn a hivatalnal beszolgaltassa.
Az erczet a csertesi koho megsztinese ota a sehneczi.
koh6kba szallitjak. Az aranyrol almodo utast tehat
csalodas varja, mert a termes arany itt ritkasag s a-
telcr erczek kinezesc a laikusra nern sokat igero. Lo-
vonatunk az u. n. "kaszinoig" szallit, horman gyalog-
szerrel jarjuk be a meg tobb kilometerre eszakra es.
nyugatra elagazo banyavajatokat. S a szegeny hanyasz-
nep ki- es be gyalog jarja titjat s kurtdszerti aknakorn
szall fcl es Ie nern egyszer. Be- es kimenet szigoru vizs-
gala tala veszi"'a munkasoknt s rnegis sokat eltantorit
az arany csillogasa s a kornyeken jol ismert ."ara,nj;_
kuterok:' (~ozarok) fojovedelmet a csempeszett arany
bevaltasa alkotja. Kozbe-kozbe hatalmas dorej razkod-
tatja meg a banya boltiveit. Valamelyik munkahelyen
rohbatitQUak' HelAYi.3:0r j1lI" si!erencsetlenul 8 Hire}
metlen banyasx, a ki ide) elott buvik ele rejtekebol s.
'n :-:zetr()1)ii16 szik ludurabok aldozuta lesz. Ftitvolni
.. ,
.enckelni epcn nzert nem szahad, mert a banyareme
konnyen megboszulhatja a vakmcroskodot. Neill cso da
a sok habonn itt, hal orokos vcszelv kornvczt n 11111 n-
kast. A mint visszafele lepdeliuek a saros, vizcs turnuk-
'ban, halvanv alnkok kiserteties nlukjai ttmnek itt fel
., f" ,

.a kik komor Gluck auf (Szerencse (ol)! iidyozlettcl

fogatJjak a hl togatot.
Onkenytclcn ismetli H Gluck auft ! a legvidamabh
utuzo is s mikor kijovet messxirdl derengni kezd a
banynnyilas, hizony konnyebbedest erezunk, mert
~edes a vilag es jo a lui szemeink kel nezni a napot :>
Illig itt szinte fojtogut a folcnk horulo sziklatouiegck
'vegtelensege Es megis kolt(Si sz ep foglnlkozas a bil-
myaszat, melynek nniveldi orokos elet-hulal harczot
ktizdve HZ elernekkel es termeszettel igazan ertelmuk
vilagaval hozzak napfenyre a fold melyebe rejtett
.aranv.. kincseket.
Az orokos sovargo vagyakozas, remenykedes a
banyualdcls utan ezernyi ingert kolcsonoz ez egyhangu
foglalkozasnuk s lelcmenyessegre oS1.lonzi meg n het-
koznapi In unkast is. Nem csoda, ha az egesz kornye-
ket banyasz szenvedely tarija hataluuiban s tavol
kozsegekbo! is mcgteszik naponta a furaszto hosszu
utat a bnnyiiig.
Nagy ...\g is egy mtlkedveld h(my{\sznak ki)szi5ni Ielfcdcztcteset.
A volgyben lent szercnykedo osi X a g y-A g (ma Nosag) kiSzseg
S 7. eke r c J11 b ncvti c.~r(l~jeh(.'na Burcsuy csulud Ormingyan Juon
nevfi pasztorn tOrte le li46-ban ez elso nag y {,g i ~rczpeld('nyt
('gy saiklnsaakadekbel, hoi i,lIit6lng kincs gy(alt Iel azeldtt. B 0 r n
Lnjos hondoli kobilS7. az nczelsztirke erczet elcinte flgyelmer-e is
nlig mcltali, s a lfirelmetlenkedo pasztor siirgetescir(' vcue nagy
kcson elernzes ala. a rnikor nagy meglepeteserr- sxinurnny olvndt
kl nhh61. Azonnal munkahoz fogtak s inert a hely tulajdnnos ai
nem akart a k a bimyilszuttnl veszddni , ~l ki)zel Gyulafehervnr
tii7.tar lisztjeh'e! (gref Wildburg, !\1itrowsky, gi'6f Sallis stb.) S7.(i-
vetkczve nyitotta meg Born 1746-ban a mostani pinca Ielett J(,that6
1\)i,rin. turnilt, melynek gazdagsaga alig par e\ alatt a befektetese-
ket vissxnterit. A lefejtes oly gyorsan hnladt, .hogy l~;)O.ben IU{Ir
g)' 51i rltel pHhh a loner altliFlai,t .. "2- Ii.'. I. Ii .. # # [ ,

:dapjilt nlkol6 F('rcncz altarn{,t nyilolt{,k me-g. 1M2,hen nlcg illi,hi>

58

'"serUE . ';It'kbm1 .J f" 5 " n fi ., J A ., f e [ 7 I , :; 5? it up" ''7

mun kaba, mi altai (Ij 160 meter fiigg(5leges mngnssagot tnrlak fel
s a Sz~'rko alatt addig erintetlcil telerekben a j<)\:o fejJodcst biz-
tosi totta k.
A r~s7."fnyek '='SY npgyt>det (3f) r';s7.Vf!ny) az uralkodo lui7.
hirvan s a kincstarrnl alkotjak a tHbbseget. s igy vcgyes klncsturt
mngan jelleget nyert az ignzgntas is.
A csinos banyavaros fekvcse hazankban alig talalja
parjat. Az 1747-ben ide telepitett nemet hanyaszok
egy szazad alatt feltiino olahosodasnak indultak volt;
de Htiltel Jozsef hivntalfdnok huzgosaga 1876 - 80-ban
az 1836-ban nernet nyelvvel szervezctt banynlskolat
az allamositott nepiskola val magyar nyelvti ve valtoz-
tatvan, azota az ujabb nemzedeknel szemlatonuist
terjed a magyar szo is.
A nagyag! 111. kir. es trirsulati banY31nii 960. 122 0
meter banyaterulettel reudelkezik s 563 ferfl, 12 no,
48 gyerrnek, osszcscn 628 munkast foglalkoztat, kik
napi 7 6. munkat vegeznek. Az arany termeles vala-
mivel csokkent ut6bbi iddkben : de t895-ben meg
73 kgr. tett. Steinhaus Gyula banyatanacsos kivul6
szakertelemmel igyekszik a hanya jovojet biztositni.
Hazanknak tajkepileg is legszebbik pontjai koze
tartozik .iVagy-Ag . .A romai kath. ternplom elott Deva
fele a Mares terere, az Egregy, Sztrigy nyilasain a
h ..itszegl medencze horpadasain el a Retyezat. felsegesen
tagozott eles gerinczere, ormaira, sot a Petrozseny
felett feltornyosulo Paring hegysegre elragado kila-
t~st clvezhetunk. A hegy~gtol delkeletre a Lsdisiolme
nevii trachyt kup foJeg J. Ruszke Pojene fele a szasz-
varosi, kudzsiri havasokra s a Keuyermezo hegykere-
tere tagitja kilatasunkat. Era s az 1046 m. Hajto meg
tagabb szemhatart nyit del es nyugat fele, A ,,"Nagyt6"
szep fenyves ultetvenyei kozt a Cirisielin s ku}unosen
az 103G, Gurguiate meglatogatasa azert ajanlutos, mort
onnan a mrir hitott delvidek mellett esznkrn a Gy ogy-
,olgy meszsxlrtjci. sziklaszorosai, n zalatuai hegyck, a
r omaiak altnl ~Hnletszett 1351 m. Korahia, a Biharig
b ullamzo hcgyvidek kivalohb csucsaival elesebh yolgy-
szorulataival mind atfeldn!helo.
A Gurgujatn alatt vezett el a .hcgyl tit ~Iadara,
a (;~()gyYiz yolgycre, sot Renget fele Feredo- Gy6gyz-a
is. A ki egy nappal rendelkczik, legalabb Balsaig
szalljon Ie a gy6gyi volgybe s onnan Ids yiz{alhlsnill
l\Iadaig a 3 1'111. sziklaszorost loval, '~lgy gyolog
IH~ZZC veglg. ~hldan(\J egy barlang is novcli a lato-
gatas erdeket. A ki tohb idot is aldozha t, az
l\1aclar61 a meszsziklakon cszakra fordulva Erddie lv e
alatt (Kun-Kocsrird barlang) es felett Icirnndo harlan-
gokat keresse fcl, mcnjen at Csebre, melyuek szirt
alakzatai ismet ritk iljak parjukat, onnan Glodra s ugy
crcszkcdjek be a glodi szorosba, hol halra a torok
vilaghan mencdekhclytil hasznult elfulazott harlnngot
tnhilja. Glodr61 Nagy-Almason 6t erjuk el Znlutmit,
,~agy visszutervc Gy6gyfiircH>jcben iHhetjl\k fel sutor-
f:'inl~at.
 IV.

Az erdelyi Brczhegyseg es a regi Zarand.

Devar61 M.Solymosra. Devurol HZ aradi utat

kovetjuk nyugatru a varhegy alatt, mikozben eszakra
a nagyagi Erczhegyseg gyonyorii latokepe tdrul az
utas ele. A Zsepnel (= regi Gyepti), hoI Zeyk Janos
alispan vezerlete alatt 1784. november 6-an a devai
nernesseg alig 35 fonyi kis csapatu a Hora laza-
das tomeget visszauzte, kiagazik a zarandi mellektit
s a Mares hidjan egyenesen Ma,ros-Solymosra vezet.
M.-Solymos posta allornas, jegyzdi szckhely s sza-
zadokt61 fogva soraktara a zarandi reszcknek. Beth-
len Gabor is solymosi portusra erkezett a soshajokkal
1629 oszen, miutan a gyogyi- es szaldobosi (Udvar-
helym.) fiirdokon haszlalan keresett udulcst. Innen
vittek at a Biharon Belenyes N.-Vcirad fele azon az
uton, mely a tdrok iddkben Erdelyt Varaddal ossze-
kolotie. Hatalrnas uradalom kozpontja vala Soly ..
n10S a kozepkorban. Matyas kiraly 1459-ben Burjan-
falva, Kecskedagu, Nyavalyasfalu, Okorpatak, Bos-
saly es Bereksz6' heJysegekke/ Hederf~lji Istvall es
~iciiLlv!1iiyl MihAly tJesi{etczel vArnagynak z.:ilogosi-
tota el ketezer forintert.
 AZ EHCZllEGY~~:G xs .A H~:(i I ZAIU XJ). 61

A ket Kajanvolgye. ~larosSol)nlosoll ahil a ~I(\ ros.

meredck partjat n regiek a ruagasban kerultek ki s a
~,Rctt/JorY-l1t~-at a szolok felett a nep maig ernlegcti.
A jelenlcgi kitiino orszugu t az 1~48elotti Gyului fele szo-
lok kopur lejloje alatt JIaros-~enleli atelleneben vez et
a Kujan torkolataig. A Kis- es .i.Va,gy-KaJltn fel kilo-
meterrel bennebb egycsul s mig a Kis- Kajan mellett
egycnesen eszaknyugutra Kis-Kajannal Fornagyia, Sze-
listyora falukon at
crjuk el Valisoranal az Ercz
hegyseg vizvalasztojat : addig a Xagy-Kajriu volgyeu
elebb Kis-Banyat (Boicza) crjiik s onnan 7 kilom ..
kerulovel jutnnk Valisorahoz a hegy alit. A Kis-Kajan
v61gye tajkepilcg keveset mutat s Fornagylatol erosen
letarolt porphyres diorit hegyoldalak sziik resen vezel.
felfele. Valisora e16tt meszsziklak koszontnek s a hol.
az tit a patnkot elhagyva egy fide forr-as melett kifele
kanyarodik, ott lS49 februar to-en a piskii csata sebe-
sultjeivel Nagy- Varadra igyekvo honvedeket es mene-
kiilteket a hegyi nep eltorlaszolt sanczai mogul meg _.
tamada. Csak nehezen hatolhattak tovahb. Ezek a
helysegek reszint Nemetihez, reszint Maros-Solyrnos.
uradalmahoz tartoztak a m ultban s ncvii k erdekes
valtozason ment at
napjain kig
Igy .1537-ben Mykola Lasz16 (de Znmosfalva) erdelyi alvajda
iteletlevelebcn Bason \nlai Besan), Nugy-Kajan , Kls-Kajan (rna
Kajanel) :\Iezed. Hosszuliget (rna Szuliget), Pusztafalu (va16szjnCile~
Szelistyora), I{ofala (rna Stojenaszu), 1548. Xernes Istvan de- ~emethr
maga es Andras, Vitus, Gyorgy testverei neveben gulaczi More
Peter altai elfoglalt ~enlethi, Nagy-Koj'ln, Kis-Kajan, Nagy- Besen,
Mezed, Keofalu. Husszuliget hirtokr~s7.ekt"t perli. Erdekes Puszta-
fa 11:1vagy Stojenasza fogad6jar61 megjegyezni, bogy Mc.lrtonfJy
romai kath. puspok es Barcsay Abrahilnl a kolt6 egymas latoga-
{ilsat kolcsonosen 6hajtva, mindenik a mastol varta volna a kez-
demenyez~st, Barcsav a klt itt fogadAj;jn;jJ cRY I;ibhi'p fi;KfTsg-
tett verssel lidvozl~ a b~rmiihisra utaz6 piispokot a ki verses va-
Iaszat szinten odaftiggesztette a szomszed fara.! '
62

A Nagy-Kajan also volgye eleg szelesen alakult s a

retck, szautok nltal elkulouitett helysegck gy (iLni)lcs-
kertek kcl igen vonzo Iritvanyt nyujtnak. Burjunful X'H
csnk mutatoul (tllit pcir luizat aa iitra s u falu ZOlne
keletre szorodik szet a Innkas oldulokon. Kecskedege
llleg tavolabh nyomul fcl n \'olg) j patak retjei kilzt s
t01110Uebb elhelyezkedest ..r:{yn ,a.fyas,",1Jl'1i muta t. Alig
.hagyjuk cl ezt, Fiizesdre crla'zun k, melynek b,lllyai
amort eszukkcletrc ~JDgn r aig cs Trestiaig tcrjedve,
Landau Jukub berlini hankur tulajdouaban szep fej-
Iodest vettck volt 1891-ig, mikor meg 48.:, klgr. aru-
.. terrneltek. Akkor azonban a munkalutokkal Icl-
nvat
.hagytak s a szep munkastclcp cppen itt az ut meutcn
1110st SZ01110rU pusztulasnak martalekn. E lehangolo
Iatvany enyhilesere mind jobban lathatolng clonkbc
11yOl11 ul a karacsonyfulva-kisbanyai szirtszoros deli
portaleja.
A karacsonyfalvi sziklaszoros as barlangjai. A jobh-
parti karacsonyfalvi ltlagl1l"lt 429 Ill. sziklateto, a yolgy
talpatol 300 01. ernelketlik rei s 2/3ban nehezen jarhat6
melaphyr talapzatra hclyezkednek H 30-40 em. vaslag-
.sagu meszpadok, melyek lepcsozetcin nagy bajjal kapusz-
kodunk ki, A tcto kutszerti uregesedesei (Drlngiuyojm
utan kuzepcll a nagy teknos do/ina fogud, olykor
nyar derekaig kis tavacskait csillogtutvu. A 4 0
.kilom. sziklnhatrol igcn szep kilatas kimilkozik foleg
.delre a Mares lele S azert a prnehistorikus embernck
is hlztos mcntdvaraul szolgalhatott. Kereken koriU a
meredek szelen barlangjiregesedesek tettck biztosabbu
az oscluber tartozkodasat. Igy nyugatuak meg a hely-
seget is Ba rlungfa Iyari!\k = Pesterc n evezi k : pcdig
ott csak ket odut tulalunk terjcdelruesebb uregek
helyctt. Delnyugatra
Karacsonyfalva (Krecsunyesd:
felcl t a Farknsverem = Gropa Lupuluj nevfi harlang
szcp ivezetes kapujun helepvc 20 metcrnyi f1reg~s(.)-
dcset vihar cUB buvohelyuek hasz nulju k a pasztorfl uk.
 AZ };RCZHEGYSEG ES A R~GI ZARAND. 63

LcgtcrJcilelnlcscbb a deli mcredek ella halado

Balogu, vagy elnevczesem szerint Szabo Joxsefbarlang,.
melynek focsarnoka 81 rn. hosszu, miutan elocsarnoka
templornszerfileg fclmngaso dik a Dr inginyaja dolina-
jabol bchullo koornlasnal ugy eltoJj>ul, hogy csak
kuszva julhatunk a hatulso szakaszbn' hol a cseppk6-
kepzddes minden valtozntu gyonyorkodtct. Ket oldal
flUkejebol az eszaki emelkedoleg keskenyfil el. E.
mellett 15 Ill. hosszusagban a tctore vezet egy terrne-
szetes alngutszerfi ago
A barlangot nerncsak ga.zda~ csepp'kovesedest-: hanem praehis-
toricus leletei is nevezetesse teszik. Vnltozatos fazekas keszitmenvei
mellett sokfele k {j e s z k 0 z (\'esc5, szekercze, buzogany, jnspis
~ZiUlllk. elesito. csiszolo koi. csontszerszam (ar. ta, bordnsimit6,
medveagyarbol alakitott amuletn kertilt orman 3 devai muzeumba ..
Lasd Cjabb barlangok 31. erdelvreszi Erczhcgyscg meszko cS\eben.
Teg'as Gabor M.-tud. Akademin. Mathemntikn es termeszettudo-
manyi kozlemenyek. XXlIl. kot. t. cz. 188i.
Az idevalo osember allatar kozt ott szerepelt -mar a tulok,
juh, kecske, szelid diszno (Sus scropha domestica), kutya (Canis
Iami linrls). Vadaszattal megszerezte a szarvas (Cervus elaphus), az
OZ (Cervus capreo us), roka, farkas, medve feMket is.
A Balogutol csakis bator, j6 fejii turista kisertheti
meg a Hunfalvi Janos harlang (Zidu bej -,d'in sus)
vagyis Felsd elfalazott hnrIang Iatogatasat. Odaig egy
vizvajta repedesnel alig talpalatnyi parkanyon hatol-
hatunk elfire s a ffiszalakba kapaszkodva egyensulyoz-
hatj uk magunkut. Nagy bajjal kivergodve a barlang
elotoruaczaba, annak helyi nevet rogton erthetove
teszi az ott a1l6 vedofal. A torok idokben ide mene-
kiilt a kozel banyavidek eldkeldsege 1848/49. telen is
hetekig rejtegettek itt magukat, a kiknek okuk lehetett
a honvedek kozelgesetol tartani. A harlang i6 m ..
hosszu es tomerdek denever lakja, ugy hogy a guano
halmok a jarast is megnehezttik. Eldresze osenlberi
maradvanyokat szolgaltatott.
A nagy elfalazott barlang alatt nagy kerfilovel
jutunk el az r,also elfulazott barlarighoz". (Kiraly Pal.
barlangja.) Ez alig 21 Ill. hosszu Greg szinten btivo-
fit

hclylye "ala utalakitYtl. E mellett egy Ids odut Fcrcdd-

uek nevez a nep, minthogy tuvuszouk in t n tcto dolimi-
bol besztiremld viz itt is eletunik.
A kisbanyai (boiczai) Magura barlangja. (A csurok.)
Most alnlehctunk az atellcues kisbanyai 35(J Ill. ~hlgl1ra-
.Csiir nevii barlangjaihoz. Az Elso erdelyi aranybrinya-
tarsulut uj altarnaja kozelMlcn meredeken kiindulo
hegyi osycnyen a meluphyr szikhit megmaszva C)

.meszteto ktifolyasdbnn igen faradsagosnn ju thatunk

-el n lepcsozctesen kialukult "Cslir~ nevfi barlang-
iiregekhez. Harom nagyohb ~Cstir' erdcmli meg a
turlsta faradsagat u. Ill. 1. az also Nagy Csiir, Kuun
-Gezn grof barlungju, 2. a SOIYOlll Fekete I..'erencz dr.
barIangja. 3-szor a legfelso, vag)' Eotvos Lorand bilro
.barlagja.
A Kuun Geza grof barlang 13 Ill. szeles, 8 Ill.
.magus nyilasrin a 3i Ill. csarnokha jutunk, mely-
.nek boltozata csucsivesen felernelkedve egy abluk-
szerii resell a tctorol is vilagltast nycr. E domb-
szerfi tag ilregbol delre ket cig valik ki. A belsoboi
dolina nyilas valosagos kemenyszerfi urcgge nyilik a
tetore. A masodik oldalag kapuzattal cr a szubudba
s igy a barlang kettds bejarova! bir, csakhogy ez
ut6bbit nehezebb ele r ni.
A kozepso Cstir, ~ Solyom Fekete Ferencz d r.
barlung focsarlloka 2:1 HI. hosszu. Az cgeszen vilagos
es sznraz' Csu r bol meg nuis ket kapuzat vezet a
szabadba s ezek termetcs sziklaoszlopkozel pagoda-
szertileg hatnak a szcmleldrc Eszakru cgy keskeny
res (lgazik be vakon S e mellett halra egy masodik.
:\lilldkcU~n vizzuhatagok szoktak a barhmgba hatolni.
Az also Csfir, vagy E6tvos Lorend baro burlang
65 Ill. hosszu foiircge csucsives kapuzatta I veszi kez-
.detet s kozepc fele csuk guggolva juthatunk tovabb.
V egso fiil~eje~ eros vizzuhatagok hatolnak idonkent
he s a tctorol alacsurgo viz mesztiledeke meglepoen
szep csc,epkoalnkzatokut varazsol cIt! A 1l1CDOYC',ahigl
troolYoao vlzcseunek Inc!! szuraz idoszakhan is kiser-
 .. I!-
uo

t c tics zujt ck ozuak bur luugbnn s a gyertynic1ngn,H

;,1
ilZ. cgeszcn lr iss. vu k i 10,111 fe IH~r csepp k(5~soportozat
minden per czben valtak ozo lutvany t nyujt. A nep
1\~pzelet e olta rt b\ t HZ osz lopos alukza t okha 11 s rcjtett
kiricsek et hely ez nz oltar ~h\. Errol a burluugrol
-emlekezik meg {(ovary Lu~6 is Zeyk Janos 9 t{ll1
Erc/tJ/y (aide ritlfasagaiba.JJ. ~. -~.---'" ." ,
""__"'LegfeluJ, nUljaneul n leta alatt van meg egy
kisebb barlung, melyet Ycrto nak nevez n ne
Benn Kis-Banyaban', - orilye ornos szikluja
.alatt talalunk 'meg cgy Ids barlungot, melyet Tolynj-
barlanunak neveznek
- A lhsfi(l nyai Mugura 350 111 ruagaslatarol a deli
Karpatokra, a devai varru s azt korit6 truchyt he-
.gyekre, vulamint a Rety ezatra, Pariugru jutalmazo
kilatast n .vcrunk .
A kisbanyui barlangoktol, a ki a nugyobb farudal-
makut is hirja s n mercdek meszsztklakrol alahullo
k6torlnelekben terdig suppedve orakig gazolui kepes,
a Magura teton ,\t terhet vissza Kisbanyaru. Ez az u t
annyiban elouyosebb, hogy a Magurut igy kozelebh
kapva, Kishanyat61 nell) szfikscges masodszor isrnetel-
nfink lu-fal~nszL6 hegyrnaszast. A Magura meglatogatasa
azonbun a Iegjutalmuzobb kirauduhisok egyike s
Kis-Btuiya (Boicza) feI61 nern is oly furaszto, ugy,
hogy kelld ido mellett (legaiubb 3 -4 0.) noknek is.
ajanlntos.
A karacsonyfalvi (Krecsunyesdi) szlrtszoroaon at.
Visszaterve a ,.){lein Henrich" altarruihoz, onnan Kis-
banyaig a tordai hasadekru ernlekeztetf szirtszoros
fogad. A ket Magura mercdekje alatt 3 krn. hosszu-
sagban csak a Kajrinpatuk sztik medre nyitott utat s
orias sztklatuskok roncsalekai sz6r6dnak szet a szikla-
faluk aljan be a nagy zajjal zuhogo vizfolyasig. A nep
a = K 6koz neven emlezetett szirt-
ein altarnan feltil 1-2 k m. elhelyezett
 66 AZ RCZHEGYS~;G :Es A l:}:Gl ZARAND

CalifOrniai "-PC' Q VJn~e

'lIlZPUlii tQre A'QVW
.,.... "':t.,~.::.;::-."'". ". - -~ _
-8i1iFt~~_J
--.
J~lfttf.
" .;.
meg jobban
szirtalakzattal
osszeszorlllvn,
bilincseli
minden
Ic flgyelrnunket.
boroszlan cserjek enyhitgetik a sziklufulak
fordulonal
_____ujuhb
Karis es.
kopclrs:igRt
s a karacsonyfalvi meredek barlangosodasait is rcndre
szernlelh etj G1<, In ig a kishanya i Csfiroket az el e ruga
s minden perczben ledulcssel fenyegeto ..sziklaortasok
elfedil< szerneink elol.
A kittind utou valodi elvezct n sziklaszoros at-
kocsizasa. Kisbrinyanal teres oblosodesse tagul a
volgy, melyet alnphithcatraliter. ~:9_g_l!!!!~
_ _l{oriil ...2..z.
Erczhe~:S!~ j~1l~8~~e! !.~!. W.P'" . -

Kislianya (Bolcza) as aranybanyaszata. A rna] Boiczs-

olcihositott neve"t a XVIII. szazadban vette fel Iassankint a
-regi KiS:lJanj"aheISen. 1444-hen ViJt!gg:tiuii;j_~h~ii~
~ak _~rtQz.eka ...._gYfln4Qt_[(~!lllaI}l~!~K!H;J_.~~gy'~!~
.. jo.tt.
emlitesbe.
..:;.. 1451ben
-~- -...... ,..Hunvadl
~..- -.-: ..- Janost
--_ .._._- - iktatta
~.-- -.!\.~~be--- az -aradi
..-., - ..
k:apnflan a YUagosi uradalornhoz ... ~~rt.9.~6.. ~i_~J~*-!tr~,
a1ta"s"~fed\'epataka~'
. .
birtok.~~~.
...... _ ....
" - 1525-ben Kisbanya banya-
i ~lt"Ps""k-Aft"P'tdteri-s--fesztyettekAbrudbanyan a negy banya-
varos banyatorvenyszeki iilesen. Es habar a Bradra
vezetf foutcza Ina is K<:llnlanyesd, tehat K;jJmllnteJek
nevet "isel, a z err-if ,magyaro,. Kis=:Binyat Ineg a hiv~
falos 11asznilla l is feledesbe ..~j!~;-."'-"-P--._"'.-- ~.--
~. --_.-."'''
,-. _ ..- ',-- .,..... . ..'
"

. i\ mai Boiczatol dek(' a Cornyet es Szfregyel hegyek osszekoto

nyergen allott a r6maiak bunyatelepe. hoi 1881hen nz cpitke:r.esi
maradvanyok mellett nngyszamu kobol kesziilt aran yzuzot es mo-
zsarat gyojtottem HoI its k a Irnre, [elenlegi b.\nyanlernok tarsasa-
gaban, a hunyadmegyei torten,f"nli, regeszeti tarsulat devai llHlze-
umanak , Egy banya mecses talpan 1\1' YRRI = (Ex figulinn) M[arcil
Urrl) olvashato. ..,

A r0111ai teleptol belele Boiczaig lepcsdzetesen

sorakoznak az Anna, Rezsd es J6zsef tarnak Az Anna
mint legmagasabb, 50615 In. magassagbnn veszi kezdetet
s 8i5 111" melycbben a Rezsd kovetkezik, mely csak
 67
.
l46 In. l{l\,olsagbuIJ fitoLte meg a telerhalozutot: lul~
.a 87'5 Ill. melyebben elhelyezett Jozsef-turua 940 Ill.
eri el a telercket. Ezek alatt 80 meterrcl hatol a Szfre-
.gycl ala az 188iben megkezdclt Klein Henrik alturna,
melynek nyilasat lenn J(iu/lcS0i1yh1J ../tl1al (Kr ccsu-
nyesd) hagytuk el. _!~ ......r..QJIHli.~l~
....
}.l.~,
... ..J~.9.dH
tl~~~.."...J~1:nq
,..~~
~ni.i~~qJ~~,",.J_~gnpg~'.op_b ..tc~'.~~~py~~gg~,~ ott }\ ~.~O
liTe'teres kcreszt vagus, va la n111lt n kozelbcn letezett
.aprobb aknak es turnak romui kez nlkotasai. Ezen a
'lnjon tahiltuk a legtobb romai mozsarat es kezt 01'10-
.kovet is. De a Rezso tarruiig is Iehatoltak a romai
mivcletek s ott egy meszszikla lebon tasauc\l lHSO.
.aprilisban Julius Augustustol Marcus Aureliusig Ierjedo
id6beli eremkincs merIilt fel.
Kis-Banyat a Habsburg di nasztla visszatertevel III. !\(\ro)y
'korrnanya vette rendszeres miveles ala , A X.YIII. sZ{lzad clejen a
Be7.so s~irljeig csaknem mind lefejtettek a quarczpcrphirben COIl-
,tactkcp1.odesUI fellep6 tellereket [Jozsef', I. Ka rolv Mihi,ly, 11.
Karoly, Emma. n(~Zso. d~li Suhaida , Kercsztvugoteler es toniszl]
'vnlnmi nt a melnphir erhil16znti,t [eszaki Suhajda a Kcrcszty{tg6
telerr('l, LtlszI6 es Antaler], A tel erek EXy-DK csnpnsa H)-Zl 6ra
.ko1.t mozog s ezen szah(,ly nlol kiiIonoscn a har ant CS mellek-
.telerek alkotnak ki vetelt. A <lilies 7:l-~~O mere dck a ket
"'ilfigt{lj fele, de mig rlelkeleten n helso telerek a lU('lyseg fele
.kozelilolf"g egyestilni igyekez nek s a laposabbaknt lll.agukhan
cgyesitikt addig eSlaknyugnton n tcler csoportok Ittilso tagja],
mint aRe Z s 0 teler, sot delen is n mererlek Ant a 1. valumint
n .L (\ s z 16 CS J 67. S e f tclerek kifele, Y'lg~is cgynl(lst61 tuvolodolag
dulnek.
A telerek vastagsagn is igen v(lltoz6 annyira. hogy az t
meternyi vastag teler is olykor alig eszrcyeheto lappa szorul OSs7.('~
s az atlagos teler vasmgsag 0'3:> m vehetd. A telertdltelekbeu a
quarcz ~s rneszpet ki.;eri az aranyat s antimonit, pyrit. galenit,
ohalcopyrtt. fakoercz, V~)l-OS ezttstercz alkotj:\k olykor manganpattal,
baryttal, ametlszttel a UHtc-Ieket. A Suhajda es kercsztvago teleren
j a s pis is szerepel. A telert tufaszerti mellekkfizet klserl s 5 ujjnyi
vastngsagtg t('rjedo ngyngszcgcly hat{l~'olja a j61 kifejlett "~llap~ka t.
Az nrnny. eztist oly finoman "an behintve, hogv csakis k 1010snssnl
'yagy olnlszti'lssal iSlll~l'hcljnk feI; de gazdagahh crczko1.i)kbell.
l.ercjlesre leger<lt"nlcsehhck n f<) Rczs(), I. Kiiroly. Mihilly. II.
1\.ilroh. H. Eluma, Sulwjd::L cs )\ereS7.tn"lg() telerck s kilmnos('n e
tclerek f"g~p.siileschol kelelk(~1.ctt l()lllzsnek del fc.le d nl6 ~n.zcsapiba.
A telCl'e-k n('nleS (~rC'.1.tnrtnlma igen n"tItul,o . .A c.lus k()l,okn' sz(!gl:ny,
~. t mt'ddu reszlctek Id)n~tliezllt"k Lt'g~~\1.da~abh <ius ercz (os szuba d.
.. :;;ny csapilsok HZ ultu ruu t:S u :1:) JHclt'rcs clsU lllelyszi rt kf)ziHl
~llll(\tkolnak.
1\ i s-B i\ n y il t 182.)i~ a ki ncstur mivelte C\ helyscg tck-t t
ilh-gnyil6 ha rom ta rnuvul. Urbun igazgut6 jn vuslnturu a k incstu r
'i Petko es )Ioldo\'un csuladoknak adta ~\t a Hczso bilnyamuvcl
... ~IZerdel~'i Erczhegysegben di ,,-,t07.6 pri mitiv alberlctekkel rolyt
a mive let 1884ig, mikor Klein Hcnrik a rujnni Pfulzbol a S7.0111-
szedos II\' ul e a m i k e Dan i e l i billlyi,\'allll(:~gVc."tsar61.nlll, 6l"ias
ill<.lozntokknl ujjilszer-"ezle az eges7.ct. A r~gi aknukat kitisztittntvu-
vassinekkel latta el a tiu'na kat s Karacsonvful vanal a regi ke7.det-
leges zuzorrnivek helyett uj zuzomuveket epittetett s e czeltudatos.
vezetesevel \'iragz6va tudta tenni az egeszet. Elso goudjat a csak,
16i-ig hajtott altarna erelyes folytatasa s zuz6lni'i epitcs kepeze.
Penzereje Iogytaval egy angol tarsulatnak "ala kenytelen
berletbe adni a bunyuszatot azzal a feltetellel uzonban : hogy
Karacsonyfalvatol HZ u] alh\rnilt is koteles megeplttetnl. 188iben
megis kczdtek a rnu mar a Rczso altarm.iig li50 Ill. hosszusagban.
kettos yaganyra sz616 2';) 111. szelessegben. 2'2 m , magassagban
kihajlott Klein altarnat. 1889-ben a Budapesten alakult EIsc5 erdelyi
aranybanya reszvenytarsasag vette meg a banyakat es czeltudatos
vezetesevel csnkhamar vi ragz6 "{l is teve. Elsd gondja a kant-
csonyfulvi Klein altarna erelyes feltarasa volt, melylycl 1892-ben.
1558 m, telerhalozatot elerve a Jozsef t[lrnan ilt Kis-Banya fele a.
ko7.leketiest lehetove lette. A klsbunyai teler viszonyokkal ellenkezo
alapelveken epitett kdltseges zuz6mih'et lc kelle rombolni S i\ helyett
egeszeu ujnt epi~ettek vizi es g07.erore s ext SZilllit6 sodronypalya-
val kapcsoltak ossze a70 1'2 km. Klein altarnaval. E mellett villa-
nyos vililgit{lSt es t{\rna sZ{lllitast re ndezett be a tarsulat, ugy hogy
banyai valoban mintaszertileg vannak berendezve, s a turistat a.
hijkepi szepsegek mellett napokra szolo Iat ni valo fogadja Karacsony-
fal\"[lt61 fc1 Kis.B{Ulyi'tig. 'Az Anna es Rezsd aitarnak mar fel vannak.
hagyva s Kis-Banya felc51a Jozsef tarnan szallnak le a munkasok ;
mig a termelt erczet a Klein altarnan hozzak ki. Venator Lajos,
igazgat6nak ~s Vane Ferencz b.-Inernoknek nagy erdernet kepezf
ez a bauyasaut.
1.5'.5.78.> ms.vre
:\70 terjesztett nanyahataran e modern
berendezesek gyUm()lcsoz6 er~nlenye azonna1 mutatkozni is
kezdett, nlert a korablJi meud~ ~vek utan mar az ujjaszervez~s.
esztendejeben, vClgyis 1889-ben, 40 kgr. aranyat nyertek. 1891-bcn
46' kil6 "arany, 64 klgr, ezUst, 1892-ben 4S'i kil6 arany, 47 .kil6.
vz iist. lS~I:~-I>.tn t:~~.. kil6 arany, ~:~'4 kil() (,ziist. lHn-t-ben ~8,'7Idl6
nru n y. IH)i)-ht'n ~:m'5 kil6 n r.t ny es 11;1)', kilo ezust termcltctvtt.
'I'ou nu n ki nt 132 gnll. arauy e1.iisli>t t artul muz uz idevulo mara s
a ki;rmoc:zhanyai penzverd h ivatul kernlclese szeri nt 1000 reszbcn
.Hhlg (,Hi8 l'I':sz tiuom aruny cs 310 rt-sz finom ez iist tn lul tatl k .
Trestia, a Gyulayak traronatusa Ii is-
as banyaja.
Banyat6J keletre Trestia s~inten banyakozseg. A VI. x
szazad vegen Bathory ZsfgLllond Ka siruds nevti he-
jur6j[\llak adomanyozta, a k itol halmagyi Ka.sz
Peterrie, J.116ga Sara vette meg, nern tudva, hogy a feje-
delem idokozben bokaji Macskassy Ferericznek, masik
hejurojanak adta. Igy kiegyezve a fejcdelmi udvarban
Macskassy a Iejedelem engeuelyevel nejene k Erdelyi
Borbalanak hagyta vegrendcletileg. Bethlen Gabor
alatt GYlll~ffy Borbala k ezen latjuk, a ki elebb Kapy
Andrus, maju Barcsay Zsigrnond nejekent birta. De
11. Rakoczy Gyorgy Sebessy Boldizsar hf szolgalatait
jutulrnazta vele s Gyuluffy Borbalaval 1653. febr. 5-cn
kiegyeztek, 1672-ben Kapy Gyorgy es neje Banffy
Agnes, Apaffy Mihalytol aranybanya jogot nyerven,
minden tized, kilenczed, otod, negyed ulol szer. tesit-
tetett Trestia es Kurchon (Kuretx,).
A Kapy Gy<>rgy ttDmegriYltotta hAn yak Gyulai Ferencz [de
Mares ~~nH~li] alatt nu;g jobban fejl(sdv~n. a fejcdelem a Iiscusnak
karuval lott rendetlenkedesekert 168~. deczernber 16-{ln scriose
rendelkezik. A Gyulaiak bar6sagukat a X.VIII. szazndhan T r e s t i a
utan nyertek s meg a gr6fi korona mellett is hnsznu ltnk a Libel" 1)

baro de Trestlu- titulust. f A banyaknt gr6f Stein wille devni var-

parancsnok katonaival clfoglalta volt; de a Gyulayak, habar
sainten kutonai rOlmentseget viseltek, nem hagyt(\k jogukat es
visszapereltek.
Felso Kajanel. Kis-Banyatol alig 1/, oranyira Felso
Kajanelnel a berlini kereskedelrni bank folytatott
1899-ig banyaszatot. Nagy eredrnenyeket sohu sem
erhetett el s 1891ben vitte ()56 kg. a terrnelest : de
mar 1895-ben 55 kg -ra szallott s azert a mivelessel
felhagytak. Eszak fele Herczeganyon at a szaggutott
ormozatava 1 messzirol feltuno Buls hegynel az Ercz-
hegyseg masodik foagat Iepjlik at es Seszur fe!e Bucu-
resdnek s onnan Kristyornak veheti a turista utjat.
l)erczeganytOl, E. I{. Porcareull0Z is S onnaR ft ~y8gyi
70

yolgyr~ {l.~nlehctun k. Mindcz csa k 16haton.~.gy gyalo~

jarhato s elclmi keszletrol gondoskodnunk kell clOl'e,
Inert a szcgeny videken csakis a falusi igenyeknek
III egfelclo palinka me resek kinalk oznak
Kis-Banyar61 (Boicza) az ormingyai barlanghoz.
KisBdnya rol a rCgi Ks lmentelek (Kalruanycsd) utcza-
reszen nyugatra a Kajan hidjan tul egy lank as d0111b
hatrahagyasaval Orrni ngyat, a reg,
Hel'nJeJ1defa~~~~p.,
~""'.~"':"""""""":-'"'tr:"':'fII"',-...:........
"...- ~'_'-".'':'''''.'''~ _0'

talaljuk. A szetszort faluha erkezve u gor. kel. teruplom

111e1ren delre vezeto OSVCllyrn .... kierkeztmk a dornb-
oldal szelso lniznihoz, honnan alig nehany perez alatt
egy Ids erdofolton athaladva elottfink latjuk ~ GlJ!.~-".~......:. Jil-_ ....... -

nosza OrTpJngyi nevti barlang nyihisat. A 15 111. magus

.___.----_.--
mrlll. szelcs meszsziklaba ket nvihis .- is vezet. A bal-
feloll 7 In. a jobbfeloli 3<> 111. szeles s ezek t(lgas eld-
csarnokba vczetnck. De ~ patuk u bejuro clott eltti-
nik, hogy hcnn a barlang szukii}o csaruokahan ismet
felszinre jusson S otlabb isrnet eltunjek. Nngy hajjal
vegig juthatunk a hanyuszerfl szfik barlangou, mely-
nek deli nyilasan alig maszhatunk ki. Putakunk onnan
meg j 0 ta yo! keru I na pfenyrc, "::'.J.,,~:~J~ ..~,--!l~!Qt
...
~~.,~
volgyben s Ftizesddel szemben erl el a Nagy-Kajant.
Hermendcfulvatol dclre n kisbanval... IIlaaura
... fcJh'l-
ban az l11r61 is cszrcveve lcHjuk meg nz Ortiogtucrlen-
got; de az hozzufcrhctctlen mugassagbun csa k nyilri-
saval ismer etes idaig.
/. Az Erczhegyseg Nagyhag6jan Visszaterve at Bradra.
a hradi postautra, annak ~nyargasaiY'll a valisorai
hegyekre jutunk, honnan a Maros fele es odahh a Ie
Ruszka Pojanaig terjedo~ Erddhatsagra, valamiut
V-Hunynd iranyaban az Egregy (Cserna) hegyvideke-
nck szeszelycs alakzataira szep kilatast nyertmk.
Azeri ez nz tit jutnlrunzobb, mint a Kis-Ks.is.n szuk
 .~z .BRCZH}O_GY8~G i:s A REGI ZAIL~Xl). 71

,,8!ft','ebe
0..
h~h,d6 lIuisik I (h~idCbb trtszakrrsz: Valiso. {I
nal a Nagyhegy (Dealu mare) hagoja e16tt alkalmas
fogndo ban pihenjtik ki faradalnsainkat. Innen a Dealu
Fetyi es a 735 m . .:.lfuncsel kozott egyenesen eszakra
a rudai, sot a Muszari hanyahoz is eljuthatunk par
ora alatt. Valisora es Orrningya banyaszaival talalko-
zunk is rendesen, a kik naponta begyalogoljak ezt a
tavolsagot
A rendes utat kovetve Vallsorarol 1/4 ora alatt
fenn vagyunk a Nagyhegy nyergen, honnan Kis-
Banyanak visszafele s elore cszaknak a Feher-Koros
mellekere attekintest nyerhettink. Eppen itt, a hagoval
agazik ki E. K. az Erczhegyseg arnaz aga, mely a
Feher-Korost a Gyogyvclgytol elvalasztva, odabh a Zalat-
nai Er czhegysegben nyeri folytatasat. ,
Ugyaninnen ,

nyuga tra kivalik a Korosbanyai hegyseg, melyben

Karacsnal szinten aranyat banyasznak. ..' ,
A csuszos hegyoldalon nagy kerulovel kanyarog
le titunk, jobbra hagyva Felsd-Lunkojt, mely nek
lakoi szinten hanyaszkodnak. A pogyelei pataktol
igazodik dtunk eszakra Brad fele. Also-Lunkojnal
nyugatrol szeles volgynyilas jelzi az iranyt, hoI a hegyi
nep Sk rofan at a Kor6sb~nylti . hegyseg gerinczen
Lunksora fele Maros-Illyenek utjat royiditni tudja.
Turistailag is jutalrnazo ezen hegyi atjar6, a melyen
j6 labu utas cgy nap alatt a hegygerincz erdosegeibol
a legszebb kilatast elvezve Bradrol M.-Illyere gyalo-
golhat. Lohaton meg hamarahb elerkezhetik oda.
Kenyelmerol, szuksegleteirol azonban gondoskodnia
kell. A mindjobban novekedo lunkoji patak keletrtil
a rudai vizet is felveve s kozvetlenul Brad elott
Rakoviczanal a Muszar i aranybanyatarsulat zuzorntlveit
erintve, egeszen Bradig kalauzunkul szegodik.
,-
-')

Brad. lJritd llc.lgykolsCg. 30l}{) 1. (lllel.yiJ.f5J :60 mu-

gyar, 170 n.), fQszoigabir6i szekhely, _pqsta: h!yj.~o!
t{\ \' beszc 1{) ullomas, {lil. nep isk olu. \ polga ri isko ~{lja
elokeszulobcn), gor. kcl. nlgirnnazium. 9sJt_lpli!olJQut.ps
goczpon 1. Hcgi neve Beth len Gel bo r 16.1U._le.\~elc.szeriut
Fenycofalva. Elchb - a -Sebesy csuhid otthona, a XVII.
-SZllZatlban ~XPc'lffy Miluilyig. Ut6bb regt neve feledesbe
ment S HZ u] Bradro! eluevezett Brady csulad szek-
helye, mely csalad iszonyu sokat szenvedctt HZ 17S-l-i
Hora lazadasban, valamint 18..J8.oktober 25-cl1, mikor
Korosbanyara menekult 19 tagjat azzal hitcgetve.
hogy hazaszallitjak, fegyvereitol IIIegfosztva , Vakarn
hurczoltak s ott iszonyu kegyetlenseggel lcruesza-
rollak. Siri (ll 11III ka t I\:orosbanya elott az lit 111en-
ten aluszszak, 1784 november 3 an is elhamvasz-
totta Bradot
..
Hore-Kloska tabora. melv a kozel
. v

Kurety melhil zudulva Kristyorru s onuan a Koros-

volgycn le Araduiegyeig minden magyar hirtokot
felpredalt, minden keztlgyukbc kcrfilt magyart
kegyetlen iiI Ie 1konczolt.
Brad a Bathoryak, Rakoczyuk idejebcn a bolgar-
falvi Sebessick hirtokat is kepezte az arany-
S uiindig
banyaszatbun birta jclentosegc alupjat. A rudei 12
spostol, valumint u lUllSZa,1"i hanyatarsulatok kozos
iuazuatosaui
,,;:) "'.'
szckhelve s ezen bunviik
.J
jelcnlcgi ~ virus-
n
zasa szernbet Iinik a kis varos csinosodasaban es pol-
gurainak fokozodo jolleteben is. A nemet bauyatiszt-
visclok a varos kulturalis mozgahuainak buzg6 tamo-
g~lt6i s minden nemzeti mozgalom es imnepely szamit-
hat az 0 lellie~kozrelnukodes(jkre. A magyarsag zorne
a ref. egyhazhoz tartozik; a romai katolikusoknak
. f'~~ _.x.Qro_sb.~.pyaD v~u~ eA!,ballyk A JjF9QY esalftd
tagja i rna is vezeto szerepet visznek iIt s .az 0
 73

ulczajuk han epiteu ek meg lR6i-ben haznliui aldoza-

tokboi a ref. leany iskolat. mcly legutobb allamositva
n tervezctt polgari iskolavul kupcsola tosan kibdvites
alutt {1Il. Brad kozeleben a Musza ri lxinya emlitett zuzo-
muvei mcllett a I{oros koj'eleben Czcreczel, Kristyor
]i(}zt a kontinens legnagyobb aranyzuzo]a, melyet a
banya igazgat6stlg elozetcs engedelyevel ajanlu tos meg-
tekintcni, s mcly a tervezo .JYlenkiJ]g Fr. hanyaigazgu-
tona k igazi remeke,
A rudai Tlzenket apostol es a Muszari aranyba-
nyaszat. A rudai 12 apostol banyarnuvet Viktor altar-
naval 1884-ben a grof Tholdalagi csaladtol 600 ezer
frtert vasa rolt meg a Harkort felc schwelmi hanya-
ta rsasag, In ely a zdraholczi .,.hlll ()S evangelista" hanyat,
a Vnleu mori es szarnos szomszedos apro banyannivel
6, 270, 2il 0 111. teruletre kiegeszitven, haza nk leg-
hatalmasa bb banya vallalutu \-n fcjlodott s Braden 128,
Kristvorou 66 ziizoval felszerelt zuzomtivet rendezett
be. ugy, hogy a Feher KOl"oS mcllett szukseg esetere
g6zerGvei is rendelkeztek. i898-ban az osszcs zuzonni-
veket egy orias teleppe egyesitette Czereczel hataraban
a tiirsulat s a kontinens legnagyobbszcrti kuliforniai
zuzomti yet ez ida szerint cbben hirj uk. A modern
banyaszati technika Ienyesebb eredmenyek re alig
utalhat valuhol, mint a rudui tarsulatnal Ezt illuszt-
ral]a HZ evente orias uranyokban fokozodo arany-
terrncles. Igy 1881-bcll 44:1' 1882. 50.,;" 1883-ban 41.
Ib8-l. az u] tarsulat kezen 8U' S n~87-ben 83 kgr. vala
j

az eredrneny. De a bcrendezesek kiegesztiltevcl 1891.

nuir i5i 3 kgr. 92-bcn 654:J s 93-bnn BIU.T, 94-ben
533. ~~5-hen 548.~ kgr. terme ltek evente, a rnennyit
j,

azelott az osszes erdelyi Erczhegyseg nern produkalt.

Epp ilyen meglepo nrany.ildris mutatkozott a
szornszedos Muszar-i bauyabau, melyet a Gcislingeui
ipnrtursulut rnajd 1895-ben a Muszari arauybanyatarsulut
vasurolt volt meg 474772 CJ III arany-ezust banya-
teriU~ttel. A taF&ulA t ~rGz8it SQdr9RypalyaA R,r.#."
melle, a Lunkoj patak rnenti ~Rakovitza~ ktilteruletre
74:

-szallHja at s epen a kaliforniai rendszerf ztiznnive mellett

erkezunk Bradra, Ez a korabban alig is emlegetett
banya mar 1892-bcn 159 s kgr. 1SD3-ball 282'11, H4-bcn
369.! CS 95bcn plane 635..; kg. aranyat szolgaltatott s
egy izben egye tlen tOlllzsben 67 kgr. jegeczes es
jegeczedeU arunynyal lepte 111eg a vilagot. Az ily 1l1Cg
Iepden felvinigzott rudai 12 Apostol es Muszari banyu-
tarsulatok 1899-el k6zQS Igazgutas Hlu he yezkedven
az erdelyreszi nrauyterrueles igazi Eldoradojat kepezr
napjuinkhan Menk ing Frigyes szakavatott vezctcse alat t.
Utazas Korosbanyara. Bradnal vegzddik a koros-
,'olgyi vasut s a kinek idejc enged l, Arad fele igen
tauulsagos korutut tehet Korosbanya, Nagy Halrmigy,
Gnrahoncz, Boros Sebcs, Boros Jeuf Iele, hol a aradi
Hegyalja alatt HZ Alfoldre vezet a vasut.
Bradrol a Feher-Kdros tug volgyen Korosba-
nyaig kellemesebb kocsin utazni. Feluton a czebei
hires templorn mellett haladunk el, hol Juncu Abralnim
sirjat ut6hbi idoben ttmtetesekrc hasznaljak a tulzo
nemzetisegiek. Szegeny Jancu is a nernzeti abrandok
aldozata vala s eletcben ugyancsak szornoru elhagya ..
tottsaaban
....,
hagytak
~
tenzodui
0'
usvhouv
0... ....,..
joforman a
Brady csalad konyorlilete tartottu fenn. Jancu Kis-
Aranyoson (Als6- Vidran) szuletett. Atyja kincstar i
.erdovedkent meglehetos tekintelynek oryendett s fiat
a kolozsvar i piar istak gimnaz iumaban jaratta, hal
nernes urflak mendikansakent tartotta fcnn magat. A
Brady fiukkal vegezte a jogot s ?\1.- Vasarhelyen a kir.
tubhin _is .Cl~ (5 segitsegtl,',el pntvarisalt.
1848/49ben a havaso k kir-alvanak ncveztck s 0
volt a Znrtind-. Als6-FcT;cr- Tordamegyek 'havasi re-
szeinek parancsnoka. a kit azonhan magasabb cszme k
Iclkesitettek saki, ha a szerencsetlen Hatvani 1849.
rmijusahan be nern avutkozik, nepevel a szahadsag-
ha rczosok k6ze keszult epen szegodni. A neveben
 75

elkovetett verengzesekben tenylcges resze alig vala,

sljt Abrudbanya magyarsagdt 1848/9. telen 0 vedel-
mezte meg k apzsi es onzo HlvezereineR predavrigyatol.
Mikor azt latta, hogy eszkozul hasznalta rei a becsi
kamar illa s ot is, min t annyi mast, pcnzzel, kulsose-
gekkel kielegithetonek tartjak, keserti kiabrandulasa-
ban 1850. megdrult s tilinkozva jarta be azokat a
helysegeket, hoi zasz laja alatt ttlzzel, vassal puszti-
tottak a magyarsagot. A magyarsag szanalomma 1
viseltetett mindvegig iranta s szornoru sorsat epen
azok enyhitettek, a kik 1848/49ben legtobbet veszitet-
tek miatta. Ilyen fajdnlnu,s hangulathan allunk meg
mi is a czebei temetoben Jancu slrjaruil, a kinek
sirkovere valoban legmeltobban ez a szo illcnek :
bekesseg es tesveriseg.
Czebe nevet egyehkent ClJ!;-bebanyanak irtak a
regiek s igy iktatta be annak blrtokaha 1451-ben
Hunyadi Janost az aradi kaptalan. i{orosbanyat alig
J!"l orHllyirn elerjilk mar s titkozbcn (halra) az 1848/49
verengzesek aldozntainak, a 19 Bradynak sirhalmanal
rojjuk le meg a kegyelet adojat,
I{orosb,lnya mint az osi Zarandrnegye szekhclye
szazadokon at jelentekeny szerepet jatszott, s mind-
amellett nagyobb nepessegre nem lehetett szert.
Ennek okat reszint a 111Ult idok viharaiban, reszint
ahbarr is kereshetjtik : hogy a megyei tisztviseldk
johbara a szornszedos helyisegekben, sajat otthouukon
lakozva a szekesvaros novelesehez kevessel jarultak.
Jarasbirosag, szolgabirosag, adohivatal, kir. kozjegy-
zoseg, posta, taviro, tavbeszelo 61101113S, allami iskola,
takarekpenztar, kozk6rhaz, csendorseg, penzugyor'scg
es k(;zsegi eloljar6silg. Hegi megyehaza most j~lr{tsbir6-
sag. Foteri fogad6ja szcrenyehh igenyekre SZcl111it.
76

Hunyndi Jrinos l\.or()sh{\Il~a \'ill'os uruk ent 14:>1 mujus l-en

Z a 7. S e b e s e 11 kelt hirdetmenyehen tudatja : hogy Keresbunyu
\ ill'os urhu r...lj(lt, IHlIlY{lS7.ati ndl)j:H uz on ev Icbruru' 2t61 (!~n en'c
tl'l'jl~(H)I('g Simon szebcni penzn.~l'onek negy aranYllu\1'li.{\ert vugy
112 uruny t'orlutert huszonberbe ucltn. WIO. nov erber 2-1'01 Bethleu
(~{\hor rcndelkezfk UOhH1~' Peter de Ll'SIlCk, Hunyadmcgye allspanja
ts j6s7.ngai jgalgat6jnnal~, hogy Keresben levee [oszagjm udajuth
ugy mjnth Buizesten, Grohodo n, f'lor :J2 negt kapuro l 'Chjuchjcn
Csues) cot kupurol nor 40 Krusiorol (Krislyon] 1 kapllrol. flr 8 hgel
Iclszedesse, HZ Ispauoknak meghmoudja kgd hogy 3 csztendejgh
valo Immu nithnt engcdett el Felsege stb. .
I\npiv"'tri Kap! Andrus 161'~hcn ossaeiratvan zarand! jobbu-
gyai l Kercsbanyu oppidumabun szi'l mos magyar nevfi vala. A
megye I'~gi hatalruas csuladui a Behchek , Kusuj, Kutnssi, Bede,
Berkesy, Mercgh csaladok, kill l=>(Hld rcgistrumbau meg szerepel-
t.-k, reg elttl n tek S1.{UllOS osi helynevvel egytltt. Ugyunakkor Gekcs
mcgye mui fov{trosa, Gyula is Znraudhoz tartozott, mignem Arad-
llH'gyt- kikerckltesevcl 24 negyszi5g merfdldre szorult az osj megye
s lS7U han nyugut fele a halmugyi jill'{lS Aradmegyehcz csatoltatott.
Znr{lIH.I dso foisp{mja 1195}>01 Ladislaus Iilus Nicolai. majcl
Stephan us Szekely, Petnchuzy. 14/~-Kl-ig Horvat Istvan 1-l~1.
Kcmechel :\lik6 JiU10S, a hirnoti Nugv L(lsz16 majd ut6bhi helyett
herekl i Nagy Junos, 148:t Kcmeszei l\lill6 Janos es ivunh{lzi Kenthcr
Istvan t4R-I. Kcmcshci Mik6 Jilllos ~s be rnothl Nugy Lils7.16 U~5.
Horvuth Istvan CS Verbcczi J(U10S 14S6. Kerncchel ~'lik6 J~\110S ~.;;
i\,{\llh:l1.ai Kanther Janos. A nemeti Jejedclmck idejcb51 Ismeretesek
Guluiel Huller de Hul lerkri, 1vamcr Teleki de Szek. Nicolaus Zolvom i
lIe Albis, Paulus Bcldi dc L7.0n. Stephunus Nalatz! de ~al:1C7.i, ki
melle I. Leopold Szuva }Iih:H~'i ne vezvcn ki, a kik cgymussal
helicss~gescn kit'g~'ez\'en C1T61 nyilutkozutot is adtuk. li3u-bnn
BarCSHY. (ivol'''\'
.. 0.. ' ki barczeai '" is nvert.
J
majd Bantfv ..
Denes ~
Kishal-
~
mugyl Holluky Pul, Holluky Istvan, Hollaky Antal, liezdis7.entleleki
Kozma Pal 18-'7. ki Zar{lnd multjat meg is irtu. A1.tiln 1848-ig Kozma
Denes, g1'6f ('jyulay Lajos, gr. Bclhlcn G{l}.)Ol'.
Az ulispunok kozott 162i -ben Tury Mih{\ly, majc.l u Rlblczey
a K07.ma csalad lObl> tugjn es lS-lS-han Kishaituagyi Hollaki
AlhcI't neyvel tulillkozunk.
){ol"osbunyn lcg!"egihh szahndnlom lc\'d~t, 1-l2i, april 4-cn
'l.siglllon<i kir-i,ly i',llitotta ki "in Hozzynlezeo pal'tiulll nostrarunl
TransalpinarUllll( tC)lill n l'omanhd Cilllpulungon. ~elllctiil Althum-
hC"rg 1:;1~b(.n 01hurJlbel'gnck emlcgcttek. Branko\'ics U-l-l-bcn
Vil{lgOS ,,:lI'(l\'al Ilyertc s l"~)lh(.n Hunyadi J(llloSt vczettfk be
1\ c l' C S 1) an y a aih.s C y be b i1 n r ~inTrtoknba. II. IJaJos 1.>19.
sZl'ptcrnhcr l~n megen)siti )\cl'eszhunya es I\yshilnyn\( szahadal-
mail. Hunyadi Ji1llOS l.j..J;:;,julius 2!J-~n I{crcsbunya \"ar eskUdtcihcz
 ,..-
,I

-{'S tohhi polgurni hoz in t(~7.('tt pn 1':.1 ncslevi ..Iebcn meghugyjn : Si mon
~'iZl'helli :lnlnypcnz\'crullicrcsh{lnY:lll Irirt ja v a ibau ne h[Ihorg:'lssilk.
huncm a n~~y banynvuros polguruibol aluk ult bekd)irosr.g it~letc
szcri nt \'cdjck meg. l-1-1;)-bcll Jf:~othi L&'asz16massz! han is.Irirtokos
I~o.-ii')h:, n ya cs kornycken s lltogy kedves \"ajdilja kezelte nzokat,
u. Ill. nobf lis virls )Ioga LadisJ.5o de Bolya. Stephauo de Birthin .
.Johann de Fenyupatuka. Sorban ct Johanni de Rihlcze Waywodis
.n nst ris de lectis,
A korosbanyai hanyaszut romai ulapokou viragzott.
A helysegtol delre evczredes arauymosiisok nyornait
tulalhntjuk s onnan huron} erdekes banyasz-szobor
gazdugi tja a devai nnizeumot. Odahb a }ia,rftcs hegyet
akuaztak a rornaiaktol kczdve, A kincstar vezette a
hanyaszatot 18~8 elott ({orosbunytlr61 S ujabban magan-
1arsulatok probaltak itt keves eredmeuynyel szerencset.
I\()rosb~lnvavnl atellcnbcn Ribicze a hasonnevu
-csnhid osi f~szlie. ILt a Mesztakonnal harumdkorl-
szcnt.Jepck mutatkozuak s utobbit a br,hli~~fiHlytiTt~;a~-
jgaZga tosag mivelteti is ...
Korosbanyar61 a vaczai furd5be. l{orosbany{\l61
uyugutra, a hnluuigyi utrol delre a grof Gyuluyuk cgy-
kori urudaluui l: Luukat lat] IIk. A szomszed Knraszto-
nul a f() ut a l...-KOf(>s jobh pa rtjaru tervc mcgkeruli
,cszakon a tirnuviczni hegyct es a Brotumitol egy rovid
k iagazassnl erjilk el a llHlr euilitett Alvacza fiirdojet.
A foutat kovetve alig egy orauyiru Ocs. Ocsisormil
Aradmegyebe erkezfmk. A F.-Koros a foutt61 eltavo-
Iorlva a korosbanyai hcgyseg : aljan kanyarog Arad-
mesvcie
~J b' illctolea 0 a haluuizvi ~... J'ar~lsi()' S volsvebcn
I:) 0 ... llar
helyuev erdekes helyrajzi szcmpontbol, 19y Tnteresd
tutar, Bs.sseereb a Hunyadmegye toh b rcszen, igy
Hatszcgvidcken is jeleutkezfi UitSSZ[tl'a}J telepites
emleket orzi. Teteresd fulutcl delnyugatra a viz-
v{tlasztohoz kuzel Brasso nevu helyseg kozelebcn, a
ZUlllr61 ruar jclzett cseppkdharlang -(pesferejudenlli
meg flgyclmunkct. A SO 111, hosszu barlangot a
78 AZ EItCZHEG1Si:G ES A HEGI Z.\R,\XD ...

Kazuhesdre vivo patnk fejenel L6czy La.jo5; jelG&

dl..
geologusunkrol s hudapesti tanarrol neveztem el. A kik-
nek van idejok, innen hamar atmehetnek. Alahb Kaza-
nesd fele meg egy barlang a Falka mare sz iklabuu, uiely
a patak mcnten gyalog vagy 161uHon eroltetve 1 n.y~\ri
DHP alatt megteheto ... \ vasut is a Kor6s meuten epult s.
Alvacza epen a flird5z6kre. valo tekintetb51 alloruas.
Alvcicza, 1848 elott a znrandi CS szo 11lS1.ed a rad-
megyei nemesi csuliidok kedveucz iic.liHohelye. Akkor
a gr6f Bethlen-csalad halrnagy i uradalmahoz tartozott
s az urudalmi tisztseg kiv{\16 gondozasbau reszesite.
Ket tlikorfiirdoje a regi alnpokon ail, keues meleg.
vize 31'2 (C) s 1110St vasut k Ozelcben elenkcbb jO\'i)t
remelhet ismet. Keves igenyfi vendegek az aruyas.
parkban s a Ides videken eleg Ildtilest talalhatnak. A
vaczai \,OlgYOll Ielfele Kazauesdnek erjtik a gr6f Beth-
len csalad altal muveltetett vasbanya ro mjuit. (Lasd
Zamrol.) A kozel Bassarabassa es Csungany kozt ko\'iilt
flLopltlokat gyiijthetiink. A vasuttal erdemes leutazni
a tel scsi szep szorosba. A csucsai k5b{inya, u halrnagyi
vasarok neprajzi tar-ka es tanulsagos latvanyu s a
Torda-, Arad- Hunyadrnegyek osszcszogelesebcn emel-
kcdo Geine julius 13-iki (gor, kel. Peter-Pal) leany-
vasarai mind megtekin thetok a vaczai fiirdob51.
Korosbanyar61 a grohoti szoros barlangjaihoz. Ko-
losbanyat61 csak a F.-Koros valasztj a el Risks. kozse-
get, melynek aranybanyasfatat a multakban egyutt
ernlegettek K orosbanya eva}1 Trachitcon glomera t urn ha
vajodott sziik volgyon folytatjuk iitunkat Baldo-
vinon at Riskuliczeig. R iska es Risk u 1icza lakoi
bordakat keszitusk a szovoszekekhez s hehazaljak
ncrncsak a kozel videket, haucrn ltonuiniaha, sot
Besseurebishe is elviszik esv-eav
0... 'OJ loval aruikat
 AZ EnCLlU:Gl'S:f:G ES A nEGI ZARANH. 79

'TftYftS~SZftl ft M8rO! hnjliisaiban It ka,.ie51erdltod:a~ok

han rogtonoznek erenymosssoket.
A Riskuliczatol egyenesen eszakra YKeto vlczimilis
'utrol kelctre fordulva a kopar trachyt hegyluiton
-erkezuuk a Bulzesd patak (Bulzu) volgyenek azon
r-eszerc, hol a grohoti szoros vegzddik. A 3 km.
110SSZU sztklaszorost melynek jobb- es balparti szikla-
falaihan barlangok rcjtoznek. vegig gyulogolhatjuk.
A grc hoti szoros jobb parti barlangjai. A jobb
.partl sziklnpadokon kivezctf keskeny osvenyek egyi-
ken csukis j6 hclyismerovel akadunk a koris, horosz-
Jan es cser bokrok k()zt rejtolo Hidecske burlangra
(Pestere curti Podesiului). Eldreszebe a koomlasokon
.nagy nehezen bevcrgodve, luitulso szakasza egeszen
elszfikul. A 26 111. barlang 1110St szaraz, vizfolyas rit-
JiPn jut bele s azert cseppkovekben is szegeny.
Ettdl a barlangtol fennebb ot dolinat (ravaszlyuk)
-erintve, a Chiceru sziklahaton egy sziik barlaugocsk a
Kutyaverem (Vurtiesu Cinsului) n~yen ismeretcs a ncp
clott. Odabh Pavileszk Juon tunyaja mellett cserjektfil
koritve Pestel'e Tyiknl ketnyilusu szfik urcg. Az
eruberek kovekkel bizto ...itjak rnarhaikut a behullas
ellen. E korGI is t6lcseres melyedes jclzi a foldalatti
iiregekct.
Grohot balparti barlangjai. A balparti sziklnoldal
kfiornhisan nagy bajjal [uthatunk cl a Syringa cser-
jekhe kapaszkodva a -Pestere Cocosiloru sub calea
Dealului- barlanghoz, melyet Koch Antal hires
.geologusunkrol es jelenlegi budapesti egyetem i tnnar-
1"01 n-veztern el.
A t.ig elocsurnok feielt kilrtoszerii ny ilas vezet ki
.a tetore, hoi H pasztorok kOvcket dobulnak be. E miatt
.neh ezen hutolhutunk tovabb. Hutrahb ismetlodik a
boltozn til, dol ina k601111{t sana I es le pcsozetesen ha la-
dunk tovabb a rueszker egbo) alakult apro vizmeden-
-czeke n egesz en a cseppkovekkel ekeskedo ycgso fiilkeig .
.Az 51 l11 hosszu hnrlaug hejarasu t az cmlitctt 1\.601111'-'.-
xok s bolt O7.a ti ron csn lck mcgnch cz iti.
 Ha a grohot! szurosbol H1Cg keletebbrc a r ibiczcrai
l,;d uk szorosabu a tvcrgod fink, ott a Csizma es Cctcco]a
\"tl1'[1 (.'Sk~1) nevu a pro od vasodusoka t kereskctj uk fel.
Az elobbicknel jelcntcktelcnebb es kevesbbe jutuhn uzo
i-\ irand ulas,
Grohotig a Bulzesd es Rihicsorn vizek kozott a
Ponor neva Iennsikon szarnos dolinn tolcseres melve-
desek es hirtclen feltornyosulo s epen ezert ]JUlzll-llak
szokellouek) nevezctt meszszrrtek mellett vezet a
szikluu t. A karsztosodas szepsegei mellett kilatasunk is
j u talrnazo
.A roppaut vizszegenyseget czek a vizuyclo dolinak
is ep ugy fokozzak, mint a Karszton s azert a groho-
tiak a vizfolyasokat esozcs idejen cltorlaszoljak vagy
~\ dolinaka t eld Ug\'3 biztositjak baruiaik Itutasat. A
mesztetok hatau fekvo Grohotr61 nyugatra Bulzesdnek
kerfilve n)(~g a Piatra Solrniloru nevu odu allit meg,
melybol oly hideg legaram hatol ele, hogy nyari ido-
hen ott tartozkodni nem aja nlutos.
Bulzesd barlangjai. A rendkivtil szetszort s erdos
magaslatok altaI elvalasztott luizcsoportokbol all6 Bul-
zesd havasi kozseg, hazank legerdekeseb burlungvideke.
Also szele (Also-Buzesd) a fovolgyben meg legtomorebb
kozsegi jelleget mutut ; de a tobbl hazcsoport csaladou-
kint elnevezve (J uonesd, R ussesd) meg terkep segit-
segevel is nehezen tulalhato meg s a Csicser kozseg
csoport Torda-Aranyosmegye szelein egy napi jar6fold
Also- Bulzesd tol.
Ezt a Bulzesdet jol atteleld almajarol (bulzesdi
ulma) kitund meggy es cseresznye termesercl rnesszi
aBdon ismerik. Juliustol augusztus hordjak
vegeig
kicsiny hegyi lovuikon, mogyorofabol fon t csiuos
., , .. \' I't_, ,. , , . 1 ..
xosararxuun ie HZ L UOIUlg puui pas cseresznyej U~Cl.
Februar-rnarcziusban almaval hazalnak, Meheszetben
is figyesek. ~ls6 Bulzesden a Piatra sub Buldi u es a
963 111. Piatru Buldiu kozt tarul elenk HZ elso barlang
Peste rea Buldiuluj, melyet en
az erdelyi Erczhegyseg
...
 81

es H Bihar lelkes k utatojarol s utobb murtirjarol :

dr. Pr imics Gyorgy volt kolozsvari tanursegedrol
nevezten1 el. Az -. alakban (derekszog) kialakult or-his
kettos nyihisu 90 111. barlaqgba csozeskor egesz pa tuk
(tradat zudul be. Also 1{apllj~t61 delre (btl 1) egy mcllek-
tireg vezet felt lino szep cseppkovesedesscl. Reudesen
viztelen mindket barlung.
A Ruszesd hazcsopcrt, A f6v61gyon felfele haludva
1/4 ora alatt a Galnarol eredo viz torkolatanal djabb
meszk oszirtekhez erkeztink s a Deahl Pietri aljdn
elvonulo szorosban a Pestere Pojetii kettos nyihisat
alulrol is eszrevehetjuk De HZ odaj utas azert meg j6
idobe kertil HZ omlatag koves oldalou, A nyugati Greg
kis odu ; a keletibol tavakat, vegere mehet ctlen
csarnokokat emleget a nep : de alig hatolunk bele s
ruur csuk kuszva folytathatjuk a szernlet s ket zclr6
fulke vastag stulagunt oszlopa in kivul egych hitni-
valonk neru akud.
Innen, egeszen a Guina aljaig, kisebb-nagyobb
ravaszlyukak jelzik a r~.itozo barlungok iranyat. A
Deahl Pietri eszak i oldahin vegre egy hatulmas nyi-
lasra ukadunk, it mely jelentekeny patakot fogud
magabn. A hungosan zuhogo patak JO meternyire
eltfinik szemeink elol s hozzaferhetetlen csatornakon
folytatja utjat a Dealu Pietri deli oldalaig, hoI gazdag
forrasok .alakjaban keriil reszben felszinre. Utjat az
ernli tett tolcseresedesek jelzik. A meredek szirt 110111-
lokzataval es hatalrnas portalejaval meglepo barlangot
RH r~SHv K ~11III~n volt (J lismin es ie lenleai orsza QQ\'U lesi
... A v '-' "-'''-'''''

kepviselo nevevel tuntettcm ki.

A Bercsey Kalman barh.ngtol egy napi jarasnyira,
&:1 Koras Co.''C'silihQ1 beletrc kell kerij'piip'" ItuJzerd_
utols6 harlangjaert. A Costa Csertesuluj nevti kincstar i
82 AZ tncZHEGystG ts A ~tGI ZAR~~D.

erd.o~g...~t'elfelkzep IdJatast ele.r!'\!'eTordciAt aIiJos-.

megye Felsd- Vidra kozsegehcz tartoz o 1158 111. La
Obersia Vidre nevii vlzvulasztolg EK. vandorolvn,
onnan a hcgy elen k eletre Ior duluuk. A Deahl Cr isuluj-
nal egy kutszeru doliuat er intunk. Onnan meredck
erdos oldalon ereszkcdunk a Fcher-Kor os melle s a
jobb pnrti nagyobh mcllekviz (Pereu Ser itovn) sz ilk
volgyebe hatolva egy szep vizeses fclett latjuk a
Bolondok barlangjat (Hudu Bolonduluj), Megl evcdt
.cmbcrek banyanak neztek HZ Iircget s nagy f~\racttsag-
.gnl tovabb robbantottak. Bulzcsd, Felso-Strcutz huz-
csoportjanal is cmlegetnek egy burlaugot, a hova
18~8i9-bcl1 menekultek volna. Biztos hollctet kip ..iha ..
tolnom ncm sikerfilt (Liisd bovcbbcn Ujabb barlnngok
nz erdelyi Erczhegyseg ovebol lis a Fejcr-K{5foS h unyad-
megyei volgyszakaszar61. Irta Teglas Gubor Teghis
Istvan rajzaival M. tud. Akadernia Mathematikai Ter-
meszettudomanyi I{oz)elllenyek. 18Ul. XXIV. kotet
Y. szam.)
Cupa Piatrarol Zalatnara. Dupa Piatru fele a hasonl o
nevti patak IneJIeU, a Vulkan hago k ezdetcnel Bucscsd-
nel, az orszagutbol keletrc, majd Stanizsa y()]gycnel
esznkra kell haladnunk, mikozben a uiesszi f61don kerc-
sett rnnlomkohanya t is erinthetj Iik Grohoczel ful uresz-
nel nyilik be H 10 krn. hosszusagu \'Olgy, melyen a
Zaletneve]. Nagy-Almassal hataros Grohasbol eredo
patak szabja meg utunk iriipyat s u fulu t{H>bi csoportjai-
nak elhelyezkedeset. Het tcmplom kariH ugynnannyi Iulu-
resz szor6dik szet a meredek oldalon. A Grohotzel es Satu
faluresz felett a VUf\'U Podi sziklaban (cszuki oldnlon)
kis harlnngot hithatunk Innen keletre a l~a../ea, C orne-
eel falurcsznek Pietr Cornuluj nevti hcgyen egy
dolina viseli a Pestere (barlang) nevet Ku tszcrti In elyc-
 AZ EnCZHEGYS~G ES A R~GI ZAnA~D. 83.

<lese 12 III. ~fjlldezt u jobb parton rnhtljuk. Most a

balparti Mugura hegyre (896 m.) kell klpaszkodnunk ..
Ennek teteje fele Huda Coltiu Maguri Ids harlangot
Iuhiljuk H karpati homokkoben.
Inuet Sztanizsa, szintcn szerszort havasi kozseg,
fele terhetunk vissza Bucsesdre, vagy a Grehes ira-
nyabau Zalutna, Abrudbanya fele lova gol unk .
.A. Deahl Pietri tctejere kertilve, a szarnos ravasz-
Iyuk mellett egyet a Deniestu nernzetscg hazcsoport-
janal Pestere fere fund -- Feneketlen harlangnnk
neveznek A feneketlennek hirdetett k iitszerti iireget
kovekkel betorntek, nehogy marhaik belehulljanak .
Korosbanyar61 a Gainara. (2 nap.) Az 6 uaptar
szerint Peter es Pal napjan, vagyis julius l3-an,.
az Arad-, Hunyad-, Torda-Arunyosmegye osszesz()ge-
lesehe eso Guinan tartuni szokott nepunuepely,
Ieanyvasar neven valt hiresse A Gainan koerulek
jelzi
,
a helye t, hoi 6 Felsege 18jl julius 22-en Xagy-
Agr61 Topanfalva fele utazolag kiseretevel megpihent.
Osi szokas a havasos videkeken, az Alpokban is a
gainaihoz hasonlo neptinnepek tartasa. A Fejer-Kdros,
Fekete-Keres es ket Aranyos (Ids es nagy) forras-
"idekerol osszcs('regcl erre a napra az egymassal ritkan
talalkozo havasi nep apraja es nagyja, A lohaton,
gyalogszerrel, furulyaszoval, hegeduvel, sot havasi
kurtokkel Itulnica) erkezo knravanok erdekes csopor-
tozutta verodnek az 1481 111. 111 Gaina pazsitos kiipja
koriil s a flatalsag gyors ismerkedese nern egynel
hazassaggal is vegzod ik. De forma szerinti leanyvasar ..
rol bcszelni nlig lehet s a nepunne p is sokat veszitett
H ktmny ii kozlckcdes terjedesevel osi naivsagahol.
Mind a mellott igcn is tanulsagos hitvany S meg-
erdcmli a kiutnzast. K6rosb~inyar61 Riskuliczau ~.\t
 AZ i:lt(o'ZH':G\'S~G ~S A n~:(il Z.\lUXU.

Bulzesd nek loszcker en s a g.iinai patak torkolu t.itol

16h3to11 juthutunk el Iegkonnycbben a Gainaru. !\Jeg
szokottabb a Kis-Hnlmagyrol kivezeto hegy! ut.
Bradr61 Kristyorra. Bradrol keletre Kristy or sz ol-
galhat kirandulo allomasul. Zsigruond kiraly liO-l-l>Cll
nugusztus 21-cn a Krtstyori csalad osenek.) Krtstyori
Boar (Bojar) s ermek Iia, Boaly .gens resciene"
del-szla v alban eredetu vajdauak a douui nyozta. Ket
Ieanya k{)ziil egyik Zora (Hajnal), musik Vilku
(Tuuder) nevet viselt, a mint ezt a kr.styori gor. kel,
ternplom cyril fcliratabol olvashatjuk. Ketszaz evvel
1.1 tobb, UHOben, Bethlen Ga bor rendclkeztk, Dobray
Peter H unyadmegyc ulispanju, 111 in t ispanjanuk. Az
1i~-l. es 184~/4H. neplazadasok az idevulo Bater-nay,
Papp, Kristyori nemes csaladokat sujtott.ik leglajdal-
musabhan es elso sorban Kristvortol-keletre
... Bucuresd
hutarabuu szlnten arunybanyaszat foly. /,;~oi'! /,-~ f. 6
A Hcra-laaadas kitoresi szinhelye: Kurety. Ei a

videk kitund cseresznyet termel S HZ abbot egetctt

szesz Brsd neve alatt jo hirnek orvcnd. ()Juhb
Seeszur s onnan rei Kurety re HZ Erczhegyseguck a
Gvouvvolzv
.J 0.. 0... CS FeJcr-Koros l~ozc ekc16do a~ara erk e- t)

z uuk, hoi a szomoru crnleku Hora-lazadas kitort,

li~4. november 2-an Zaraud, Als6Fejer cs Hunyad
erintkezo reszeinek jobbagyui, korGlbelul j OODO Ionyi

tOlllCg, itt a Fejer-Koros, Gyogyviz valasztojan gyiilekc-

z ett azzul a szandekkal, hogy a kutonai Osszeiro bizott-
.sag biztatasara Gyulatehervarra vonulnak Eloz6ieg
~Jes~takon)an titkos gyulesen Hora elhitette u Koros-
Jianyavldeklekkel: "hogy a csaszar megelegelve u hOSSZll
rabsagot. 111clvben a pogan\' lllagyarsagot szolgullcHo~
111egpnruncsolta , hogy . a {ejerv~Ji varbol fegyvert

adjanak s az en vezersegem alatt DZ egesz nernesscget

 :-;5

torGJJUk el minden uazduusauukut

0 - no' mint veres verej-
tek unkon szerzctt joka t magunk ld)z{>lt osszuk fel,
csak ~. heres szekereket, azokbun leva 6kroket, szeruit,
zabot, buzat meghagyvau ~ felseges csaszuri tabor
szuksegleterc nCZ\Tc". Egy \l~]yalungai ember ketkcdo
11zbeldcilhlsara kebelebol egy aranyos kercsztet, mujd
cgy fiiggo pecsetes levelet mu ta tott fcl anna k hitelciil ;
hogy mindezeket a. csiiszart6! ny erte A nep aldani
kezdte szabad itojdt, k eszseggel vallulkozott a feher-
,'ari gytilesrc. Hollaky Istvan alispau hiret veven a
mesztakoni gytllesezesnek, ~ alaczy es Gal szolgubira-
kat 4 orosz rcgirnentbeli katouavul a laz ito vez erek
clfogasara indita. Ezek 1784. november l-en d. e.
Kuretynel Kristin Gyorgyot elfogtak ; dc a ncki vudult
11CP a patak mely szakadekahau kovekkcl agyonzuztu
Gal cs Nalaczy szolgabirakat s kiszabaditva vcz eret,
fekevesztett aradatkcnt vetettc magat a kozel Kristy or
es Bred 11l(lO'\,Hrnemesseuerc
0... 0 ,
U()"V
0.'
houv
0...
hirrnondo is
a) ig mcnekulhctett a pusztulasbol. A Mares fele vez etd
volgyekcn ler ontva november -l-en felperzseltck a
nernesi udva roka t. Igy november 4-cn a Jozsikak
hranyicskni kastelyat, Guruszadu. ~f..n~:h,Z,1111, Maros-
SOlYIllOS, Bcrekszo, Haro, Kcmcnd, Banpatak, Gyer-
tyanyos, Arany, Rapolt, Babolna, Folt, Algyogy, Hornorod,
Bokaj sth, ncmesi udvarait hnmvasztottak el, legyilkolva
meg a csecscmokct is November Gun Devat is meg-
tamadtuk ; de a 4 szazadbol, nehany Toscann-huszarhol
a1l6 {Srscg Zeyk Janos alispannnl es a nernesseggcl
visszuverte okct. i\lasnap ismeteltck a tumadast : de
(

cgesz a Zsepig (regi Gyepli: fizet ve sokan clcstck,

YHO"V H Murosha fuladtak s Deva megszabadult,
Mindez hatardr k atonasag szeme attura or rr-
hctett : rnert Karp hatszegi ezrcdes, kit Huny ad ...
B1e~ra Fendei It jelduieJ6iig julitt t [ebb h..hEli
IBegid '61
bepanaszoltak, maga jelenti: hogy november 6-a11 a
Maros mellett haladva nezte a jobbparti udvarhazak
langba borulasat l Es a luzadok annyira tisztaban
valanak a katonasag magyarcllenes hangulataval, hogy
Homorodrol Benczencz fele a l\1aros balpartjara is at-
me rtek torni,hova Szopanovics kudzsir i hatarori ornagy
sajatos veletlenbol ismet akkor erkezett, mikor Benczen-
czen a gr6f Bethlen Gergely es baro Orban kuriak a
tobbi nemes udvarluizakknl nuir elharnvadtak. A
Iazadok meg a ka tonusaggal is gunyt fiztek s azok csak
akkor mertek Iegyverhez nyulni, m ikor rea] uk 10vol-
dozve tobb lovukat leteritettck. November 7 -cn Karp
ezredes jelenti, hogy Csoran a Barcsay udvurluizuk bo-
rulta k szernei elott langokba s a lazado k minden habozas
nelkfil Gyulafejervar toszolllszedsagaban Alv inczre
vetettek magukat, Az is kiderfilt, hogy KGrosbanya
mellett Hibiczet Csepi kapitany szazada elfitt puszti-
tottak el, sot katoruii a lazadokkal er intkeztek. Also-
fejermegyeben Krakkot Propszt szekely huszarffihad-
nagy jelenleteben egpttek cl s 6 es katonai is fogyasz-
tottak a rabc> j;_~Jfhaclllonlanyt. Hatszegen a hauiror-i
kapitany ablakabol nezte Boldogfalva s l\ Kendeffy
udvar elpusztitasat s ruikor az alispan a nemesseggel
segelyfil akart menni, nem engedte.
A katonasag es a nernesseg ellenszenve elesztette leginkabb a
Iazadas ttlzet s a mikor csak Hunyadmegyeben mar 101 nernes
udvarhaz pusztult el 776 ezer ro(intnyi ertekkel, meg akkor sem
latta eljdttnek az idol a fohadpjIancslloksag az erelyesebb benvat-
kozasra, hnnem edhctl'tlcn nkadekoskodassal Ir-lcsclt a kotozsvurt
gubeniummal. Ez vala teluit a magyarsag es nz olah johhagysag
szererrcsetlensege. III crt mi mlkett/inek nagy okn vula siralni a
tortenteket.
Kristyorr61 a Vulkan hegyre. Kristyorr61 e SZ01110rU
emlekekkel haladunk Zdraptzori Mihclycnre. n regi
 AZ :EnCZHEGystG ES A. nzor ZAltAND. 87

"liIlA1S 'Ill' In ii, hot k @slszchcSiAAdbel I T81LJJ@a

november I-en csak egy csecsemf maradt eletben, kit
dajkaja magae gyanant elrcjteU. Fcnnebb r
F.- Koroson
kell atmcnnunk s ott Blezscny ~regi Balazsfulvu. es
Bucsesd fcle vulik cl HZ lit. 1850-bcn a Bexirkerek
Blezscnynek vezettek volt fel az utat ; de utobb a
'keletibb Bucsesd fele terelodott a forgulorn S most itt
'vezet Iel HZ u] mfiut. A hugo HIatt szereny fogado
kinal tanyat. Orman kifele egy szirtszoroson uthaladvi.l
In ind tagabb kilatast ad az allan) kituno gondozusat
tnntisit6 111 iili t felvezetva a hatalmas Vulkan ala,
mely 1264 Ill. magasra tornyosulva a legszebb k ila-
tast nyujtja az utazonak, E. a Bihari hegyseg a
Muntyele marc (mclyen at az Aranyos mellol Gyaluha
jutunk) ; E. K. a verespataki fako aranyhegyek, koze-
liikbe a Detonnta, kcletebbre a vulkoji Korabia (1351
111) S delre az Erczhegyseg labir intja cl a Retyezatig
valoban nern mindennapi latvanyt nyujt foleg tiszta
verofenyes iddhen.
Botanikusoknnk is hulas munkater a Vulkkn. Az
orszritnit
e a hesvnveraen
0.. oJ 0
euv
Ow
prlmitiv fOHUd6
0
mcllett
k ezd Abrudbauya fele bclejteni. Itt ment at
a szeren-
csetlen Hatvani 18.19 majusaban honvedeivel Abrud-
banyara S meghiusita tapintatlan bcnvatkozasaval a
'hazaflas Dragoss kepviselo heke kozvetiteset, s felidezve .
Abl'1.1dbfJ1JJ-a SZOll10ru pusztulasat s a Janku altal is
ohajtott s lcnn a hucsesdi KorOshiclnal Drngossnl elo-
kcsz irett mngyar-olah szovetseg bukasat.


v.

Az Bgregy (Cserna) also volgye.

Devat61 V.-Hunyadig. Az Egregy "oIgy rcgi magyar-
stga. Deva es V.-Hl1nyad kuzt maradt fcnn legtome-
gesebhen HZ arpadkori magyarsag, hahar n nagy 1110n-
gol pusztitus emlekezctet okuranyilag megdriztek itt
is s n piaczter i templorn feldulatusa elegge illusztralja
anuuk borzalmait .
-\ ket var kozelsege megndta nzonban ugy latszik
...
a menekules biztosabb modjat s azert itt HZ olah
kenezekkel felt llno idegen telepites csakis a mellek-
volgyekre szor itkozott s onnan szivargott Iassankint
ala a Balkan feIGI hehivott sokfele idegen nepelern,
melyek oluchi gyuneven egy nernzette tonloriilenek
nalunk. S ennck daczara elolahosodott videket jarunk
DeY,lt61 Hunyadig.
Szeint6haiom (Szenthalom) as Szent-Andras. A vasut
Piskin at keriil Hunyadra s azert ajanlatosabb kocsin
jarni be ezt a 20 kilom. tital, mely a szelid dornbok
kaze ekeJj5do Egregy . de a XlX. szazadban mar Devan
is Cserndnek ernlegetett viz vezet Hunyadra. Devarol
a Csangotelepen haladunk at A jobbara Anrasfalvar o l
~ttelepitett csang6k nHlr egeszen lllefhonosodtak.
Epitkez~sOk cstnos ~s eleg szilard. Me lekepiilcteik.
renrlesek. Hazaikon madaralakokknl jelzik vadasz-
b ajlurn ukut. Guzdasaguk han a 10 jatxzu e:l foszerepet
s lcginkahb fuvar ozasbol is elnck. Viselctuk, haz]
iparuk eredeti s a nok varrottusai mcgerdemlik a
flgychuet.
..... Egesz kul viirost ..kepezll ck s iskohij uk is
1cu on van.
A Horgosnsi latjuk a regYvashulnor helyet S onnun
HZ arkiteto nyulvanyan mindenutt HZ Egrcgybol 1l1eS-
terscgeseu Devara vezctett csutorna kozeleben hala-
-dunk Seent 6 halm ,1ig. hol HZ Egregy una ugya n Cse r -
nanak ncvezi a gyorsan felejto nemzedek) t'ovolgye
rogatio .\ helysegtdl uvugatrn a teton hitszo regi hun
halomra vonutkoz hutik a Szenthalo m cluevczes, melv
Szrintohulornra fordult. A Szantohalmi csuhid kf-
pusztult.
Lakossagu is teljesen elolu hoso dott, de a nevek ferrlltese
mellott is Ielismcrhetd Ill~g nemelyik mugyar alak]a. ~Igy Bed()
iltalukult B e d e O-I":)i. Pcdig meg k etszuz ev elritt ref. egyhaznt
tnrtott itt a devai fejedel ml .uradalom s a devai ref. cgyh{\zn[ll
most is lathutok szcnt ederiyei. A tvrnplom ax Egregyhez
kc);wl S 7. t n t-A n d I" [l s fple szlhu-d jo liOCpiilct vala , melyet
Apary :\Hh{\ly Idcjeben 1881. 1l1Cg cgy hizotlsilg a helysztnen meg-
szcmleltetett. Ez a templom nl ighnnem a szentandrasi regi kat.
ternplo m alupjan epiilt. mcrt a szomszedos Szeut-An drason
1503ban Balint romai lint. plebanos es a hunyadl kerulet nlespe-
.rese levclezett Gergely h unyarll plebauossul. A hol a lesperes
lnkozhutott, ott hizonyara tekin telycs gyillekezetnek is kclle lenni!
A Barcsay csalad
otthona. Mindeunek azouhan
meg emlekezete is k iveszett H ket k()z~eghol. Sokkul
szerencsesebbek vagyuuk az Egrcgy halpartjan Szent-
Andrastol delre kovetkczo ket Hnrcsaval. Nagy- es
Kis-Barcha mcgkulonboztetes 1312. a ugusztus 12-t()l
Ismeretes mikor Kvsbor chavul elcszcr talalkozuuk
(M~thias de Kysbarcha). Barcha annyira tekiutelyes
helyseg vain, hogy ott tartottak legtobbszor a megyei
szekeket is. Laszlo erdelyi vajda 1302. iteletlevellel
.Byrcil-nek irja, de 1395. april 14-en Laszlo mestcr
Miklos fia Deva varnagy]a es Hunyad foispanja Barcbe-ti
itelkezik Bohtur (rna Bujtur) . nernessegenek osztaly-
. .,
, , , .
Iogva s Nagy es Kls-Barcsanr az is" udvar- ..
Barcsay Akos fejedelem
90 AZ FGREGY ALS6 V~LGYE.

kastCly3t J(js-BwrcsUn B"rcsay Kaluuln Q[szaggyGlcsi

kepviseld lakja. ,A csalad Szent-Laszlcig viszi szar-
mazasi fajat. Az Akos es Andras kedvencz nevfik vala ..
1.JY6-ban is Acacius et Andreas de Barcha vcttek reszt
'" [;'a ..In.,,1..... '"csalad
Q ... "au ....~..eben
P\,;.l U I.
\(,!: .......~,..
l"'''LJ''':'
1.; ... ~1.....
.a~Ll(.uJ
""6':> h.,"",
.a"t o.)-Uc.ll&
Barchay Tamas es JanOS flvereknck
adomanyozta
varoskeszl Lepes Andras kihaltaval a Varosviz vol-
gycn (Szaszvarostol delre) a kiucstarra szallott hatal-
Inns hirtokokat es tertileteket. 1475-ben a kihalt Batyz-
falvi csalad utan egesz Barcha, Pelton (ina Petreny)
majd Alpestcs, Echi Bathyz (Bathyzfalva) javakkal
jutalrnazza ~futyas :l csaladot. Ugyanazon evbcn meg-
vassroltak Kereszteny Alrmist, Maros Solyrnos kor(il
is hirtokosok vnlanak mar, ugyhogy a XV. szazadban
a Kendefyekkel ok valannk Iegvagyonosabbak a
Hunyadi csalad utan megyenk ben
A csalad ernelkedese tovabb tart a fejedelem val-
tozasoknal szenvedett iild5ztetesek ellenere is. Bathorv
Zsigrnond aldozatai kozt kct Barcsay volt. I. Rakoczy ""
Gyorgy, Kemeny J. feltekenysege is tobb Barcsay eletebe
keriilt, de II. Rakoczy Gyorgy Barcsay Akost Hunyad-
rnegye foispansaga me lIet t (1648 - t (58) a d eva i var
urava teve, a ki mar eleb nejevel, Szalanczi Janos
egyetlen Ieanyaval, Erzsebettcl is nagy vagyont szerzett .
A politikai valtozas csakhamar halalos ellcnsegeske-
deshe sodorta oket s bar Barcsay csak addig fogadta
el a fejcdelernseget, mig II. Rakoczy Gyorgynek sikertil
a torok6t kiengesztelni, Gyalu es Fenes kozt a poria
altal letett II. Rakoczy Gyorgy es Kemeny Janos'
hadat megtarnndva. elfogjak es Kemeny Janos, ki
Barcsay aposaval sogorsagban allott, Gorgeny varaba
zaratta, 1661 juliusaban pedig, mikor a torok beutes
hiret veve Ba rcsayt a tavol Kova,rba kiilde a
Mezosegen at, hoI Kover _es Varadi kapitanyok Reps.
falunal megoletik. A ~rcsay joszagokbol a rovid
fejedelernseg igen sokat . aldozatul ej tctt, a h unyad-
megyei parthi vek kolcsonok es igeretek czimen siet-
tek a szorongatott fogolytol 111eg Gorgeny varahan
biztosit6 iratokat szerezni. Thokoly hnre epen
Vajda-Hunyad Y3rab61 kenyszerulven rnenek tilni, Bflr-
csay Mihaly ellen Apafy Mihaly kerneny tunuvalla-
 AZ EGREGY ALS(' VU1.('YE. HI

ljivcikcnt ismct ok sz cnvcdtek lcgtobbct s I3alTs8Y

Abraham vula epen a kuruczok foisp,loja is. 111 I\{ll'oly
knrnuinya sok kcdvezessel igyekezett a 'ekilllelyrs
-csalad hGsegct hiztositni s Bnrcsay Gergelyt Zaraud-
megye foisp;'lnjlvu nevezven ki, 1730-1>an IHlr6~{lgra is
'C111CltC Ez az {tg kihalt Janos, Johannaval es Agnessel
grof Banfl Denesnevel (1782) Barcsay Ab: aham U magyar
testorscg jclcs tagjakent orokite meg nevet irodal-
111 un k ba n Bara Barcsay Laszlo a z 17H2. evhcn else
magyar szintarsulat partol.isaban s lS0-1-bell a kolozs-
varl nemzcti szinluizi bizottsag tagjaken t fej lett ki
nagy tevek enysegct s dr.imai irodulmunkhan is dltoro
volt .Erdclyi Jalekos Gyujtemeny" czimu vallalataval,
melybcn ot sz indarabja maradt rank.
Kis-Barcsau a regi magyarsag ivadek ai reszben
visszatertek a ref. egyhaz kehelebe s az allami iskolat
szorgalmasan lalogatva HZ uj nemzedek uprankint
.raszokik asci nyclvere ismet. Kiss, Antal, Karu aruia-
lista nemes csaladok a kiterjedtebbek s a XVIII. sza-
zadban is szokrishan volt 111Cg Burcsa Iontossaga jclciii
.a r. B arcse tertomenye" elnevezes.
Bohtur vagy Bujtur arpadkorl magyarsaga. Kis-
Barcsatol delre, mar rnajdnem Hunyad atelleneben
kovetkezik az 1295. april 19-iki osztalyperbcn szerepld
Bohtur (Bujtur), mclynek osztalyos nemessege : Derne-
ier a Mihaly Iija, Lorincz a Bartulus flja, Peter a
Tforgach Laszlo, masfelol Irnre, a Jakab fl]a. Brinius
.a Mathey fia. Andras Balazs flja. Es ez a szep nernes-
.seg uzoia szinteu mcgsemrnisult. es legut6bb a
Kras-o-Sznrenybol heszarmazott Ivuly csalad orol{osei
kepviselik a magyarsagot. A bujturi
erdobdl (Dealu
'Carpenesiu' 4~6) nyugaton lejtf arkokban talaljuk a
harrnadkor cerithium erneletenek hirneves csigatele-
peit. Esozes utan kiilol1osen konnyti a gyujtes : de
maskor is eleg egy kapaval megbontani a partok
meszkepztideset, hogy szazaval hulljon ki a sok
csigafaj es Echinus.
Keresztur regi nemessege. Az Egregy viz hal-
partjurol visszaterve, a jarasi lit iiltal is kovetett
jobb purtru Sziintohulom utiin erkcztmk Keres z turrti,
 1:~3:;. szcptem bvr Ito 2!)-cll :\1ilriotl. H lI11y:1(lnwgy,~ ,"oi SP:lllj;l {.S
De vu \"illlw~y~\.I\.t'l"cs~tllri Peter a P.'tl fi .. ('s Arnn y i Istvuu a Pele r
ti a szolgabirak st"gt!dkcz~S~\"l'l mcgvitatju husdudi B~I'e fij{tt Ciyor-
gyot es \"erseget. t.t8~-han Kercsz turi Kelemen szolgabiro ta nusko-
<10 tt Bu rcsun YizkOzi Andras rotsp:, n dott Chanady Pi'll t-S Benedek
Kntalln no\,erUlinck ~S ferjcnek alpestesi nemes Zc..ryc Andrusnnk egy
az Ewrdeg rnurthyutol a ~(nehkoloig terjedd r61cltcl"nlctct ajilnde-
koznnk, Ez a szep IH~V ll96.ig megis Furkaru alakulhatott ! Akkor-
ugyunis G{lspat' n ehui Furka ~hl1'ton fla, Balazs a [ori n cz neh,
Furka ~1i1d6s flai k e I' e s z t uri n e III e s e k Keresztur es a ket
Boo s birtokara vonatkozo oknumynik a torok pusztulas ilidoza-
tilul esven, a fehervari kaptalan rnegbizottja Mihilly pap es 8acs i
Istvan alvajdai kepviseld eldtt nagysz{ullU tunuval ignzottnk, bogy
el6tieik haborrtatlanul birtuk ezen jOsz(lgukat. A kihaltgatott tanuk
nevei kepviseltek Hunyadmegye akkori ueprajai es tarsadalml
urczulatut is. A szornszed Bar chit r 6 I Barcsay Akos ~s Andras,
J{ is-Burcsarol Barcsay Tamas CS Istvan n e ru esc k ; Z a I a s d r 0 I
Zalasd! Janos, Fe 1pes t e s r 0 1 Felpesthesi Lilsz16. Leustntius
Miltyas ; R a ko s d r 0 I Pethed Andras" Tamils Mihaly, Imre Janos,
l\I{lt!u;fi Janos. Barta Miluily. David Ist v{ln. Farkas Junos, Barla
Peter, Farkas Gyorgy, R{lkosdi Ambrus, Boy t h u r r 61 Boythuri
Gyorgy alispan ~s B. Balint, Pes te s r <5 I Pestesi Zakarias salnten
alispan, Chanady Benedek Brtcci us, Zeik Kelemen, Therewk Peter ..
Nagy Gyorgy, Boythory Antal. Bodor Benedek es Barnabas, Byro
Miltyas. Zerye Ambrus, Ferencz Antal, Lewrynczy Benedek, Fekete
Fabian cs Ferencz, es Ke rek Ferencz: Dedachrol Deduchy Peter.
Itt kozelben keuezek csak a mellekvolgyekbcn valanak. Igy Als6-
Arkyr61 Peter kenez, Felscw-Arkyrol Brathya es Janos ke nez,
Alnli,sr61 Hercz a Bulk, A Sztrigy \'olgy~r61 Bachi Peter, B a chi
1st van (az alvajda kepviselojc) Bat h y z Irnre et Jacobus de eadem,
Busorol Johannes et Xicolaus de Rywsor, lovubbil Dionisius Zthrygy,
Ma uritius de Zen t h-I m r e h. Z abo llatyus. Demetrius ac Bla-
sius de Zen t h g e 0 r g h, Jacobus Bah t y z, Michael et Georgius
de Bat h y z fa 1 w a, Ernericus de Los {\d. Tomparo! resztvettek
Michael de T'h 0 m pas ennek Balazs fia , P u j r 61 Stephanus de
P w 1y_ S z a c sal r 61 Dan, Kende ac Lupsa de Z:lchchel. Bajesd-
rol (Boyes!) Wolk. Szentp~terralvar61 Johannes Karol alter Johan
nes de pesthyen (rna Pesteny) Petrusai Joannes de Zentpeherfalwa p

m~ljd Bwnye de Maczesd es Stephanus Los a d i de Z a z war as.

Johdnnes Hat z a k y nnnli nemes szemHyek.
 I IlW It'll:' I nz Egngy e~ Szt rigy Hhmgycn mlrulcu iltt a Ilwgy ur-
S{lg. illl't<11eg osi foglnl(lSll uvmesi oszt:Uy urnlkodott s csnk n
Jlll'llckYi>igyon talalkoz unk u delvid ek telepcseit nemesi kl vultsuggul
kepvisdo k c n ~ z e k k e I.
AlPeste. arpaclJlori JIlagJersaga. Alig p(\1' kllometerre 1
odubh a terjedclmes es magyar el'~~h'e hllszke Alpestest erjUk. Ai':
iHlami iskolu itt is, mint J\cr~szturoll raszoktatjn az elolahosodott.
iv adekokat a mngya I' szo ra. Szathmary Gyorgy, a kozs~g szUlottj~
is sokat tctt a lakossag vissxumagyarosltasara. Lilsz16 erdely! vajdu
l:lH:l. ""priJ 16...in meg hat magyar csalad kozt itel. Bat i z foispan
nernzetsege [cognutio]. C han a d, Thyborcz. Lorand, J"'lnos a
C h e l' k e tia, Peter a S z ere c h flu, Peter Pal Ban fiat Junos,
Tamas flu, Balint es Baas Bork Iiai, Dok, Andras, Lorincz, Gyorgy'
tiai, Balint. Pal Zen e flai, Pill ;\[yko c!s Chobo )1 art 0 n fia,
Demeter, Mikl6s I gee h fin! Andrus, Domokos a J il nos flai. Far-
kas a Pal fia negy evvel a 1II1 a g y tat it r j (l r {\s( utan Istvantcl,
a Junk fi{lt61 meg s.. asilrolt kereszturl fOldekert pert indltvan, a
hat{trji'tr{ls uz Egregyto] kiindulva igen erdekes magyar dillc5neve-
ket orokit meg. Igy Bar III a c It ali t, Mac h k 0 16,. A I m (\ s v i:t
Borvigaga. Mindennek rna hire. pora sines s az egyko r gazdag
Csanad ivadekai egyszerti, szegeny t'oldmivesek. De a kepviseld
valasztasoknal btiszken va lljak rnagyaroknak magukat.
Pes t e s ternploma ~!\findenszentcknek vala szentelve slY.
[Kun] Laszlo idejeben kitort zavargasokban a bizonyit6 irusokkal.
elegett. A mai ref. ternploru nagyjaban a regi alapon all s az itjabb
ncmzedek szorgalmasan tanulja a magyar nyelvet, melyet meg a
magukat rnagyarnak hirdetd reformatus sziil6kb61 is vajmi kevesen
beszelnek. Az egykor f~isp{lni meltosagban diszelgett C han il d
nernzetseg i vadekai szegeny Ialusi gazdakkil siUyedtek, mint a
Szegedi ~s mas csaladok. Eluprosodott a Balog familia is, meiynek
egyik 6se: Balogh [Milte] 166;:)junins l-l.en Dobray Istvan es Peter
c.lefeetusa kovetkeateben neki donalt I..esnek e-gesz falut varadi
Gargoes ~lihaly ozvegye: Bet hie nAb i g a i I asszonynyal cse-
relte cl Pap-Almas [rna Kereszteny-Alnlas] eg~sz faluban, a hatftr
b.an ot illeto minden jussacrt. Alpestesi Balogh Ferencz 15i6ban
B~\thory Krist6f portai ko,,~tf!, Lnszl6 erd~!yi pracfcC!tus kovfld
kapit~ny, M(lte 1648ban hunyadi foisp(\n, lugosi, szijr~nyi ban,
1649-ben 11. Rak6c7.Y Gy. portai kovete. Majd Barcsay Akos varadi
alka.pitilnynya uev~zi. E7. a f~nves 8al0 h faolilia a vln sz:\zac:L
1 u\ t volna, habar pestesi Ralogh csahid lete-
 9.t AZ EGnt::GY ALSO VULGYJ.:.

A !ru.nlSlCd Keresztenv-Alrnasra Ke reszturrol mehettink f(1

kenyelmcsebben, s ott most a Szilvasl, Go 1a cs Budn csnlud kcp
vlsell lllt!g a magyarsagot. Fcnnebb Popesd , [ruely hnjdan azo nos
Iehetctt Pup-Alrnassal] m ajd Ii e r s e c Z, hal osliori telepet es roma i
... _-.
JiOLmnyU(
,.... ".. ..
UlllUUIlK.
"I"""
J~Z('n a
lt"rmct\.t..'ily
It
S
t"'-,
l('l(~g .. 1'
gvumoicsnen, -1-
szoro-

hen jeleskcdd \mgyon isfclmchctunk nz Erdoh;Ht'i\ Kts-Muncselbez.

E~7.ali fele Szaraz-Almason s u Bezsan h egyen vissszaterhettlnk
Devarn is,
A felpestesi volgy. a vizk6zi es szentgyorgyi Makray
csalad osbirtoka. Pestestol nyugatra Tamastelek
jelen tektelen kis 1~5zseg rna, a XVIII. szazabhau a
Pogany csalad (Jozsef) birta, Fcnneb Fcl-Pestesen a
vizkiizi es szenfgyorgyi l1fa,krfty csalad osi otthonat
'talaljuk, a ,Idk az egesz yolgyon fel az Erdohatig a
kozepkortol kezdve hirtak es birjak a teriilet nagy re-
szet, Denacionalis oklevelek Bathorv.... Kr-istof atirataban
Makray Laselona! lazhatok. Robert Karoly 1329. leve-
Ieben Fel-Pestes neve Nagy-Pestes vala s a szornszed
Nandor-Valyae OIYl"'Bs-S;ig. Ut6bbi hatarahan oskori
telep, a Patak jobbparti szantokon vekaszamra szed-
hetjiik a dendrites ja,spis szilankokat es jellemzo ese-
repeket. A nernreg elh unyt Torrnn Zs6fia szaszvarosi
,gy(1jtenl(~nyeben lathatjuk
peldanyokat, ~1eg
a szebh
fennebh Nandornal a sziklaszoros jobb es bal falaban
tobb barlaug. Ajobb feldli Ordog-barlangt+luda Zmeuluj)
oskori leletei kozt medvecson tok s kiilonosen a skot
SZar\HS Cervus meg useros kct nyilvan atalakitus czel-
jabol hevitt agancsreszlete gazdagitja Torma Zs. gyuj-
temenyet. A Petak volgyen~ a szernit Erdohat Hunkra
s Kis Muncselre vezet ftit s ugy folytathatjuk jol fel-
szerelve utunkat az Erdmultsagon.
Visszaterve Al-Pestesre az onnan keletrc lathato
biijturi erda Dcalu Carpenics 429 111. arkai szolgultat-
j ak azokat c.l csigakovulelekel: k orall. tOrzsekct, rue-
Iyeker t k iilfGldi t udosok is idelatoga tua k.
 .AZ EGltEGY ALSO VuLGY~. 95
.
Az elohihosodott magyarsagr61 ciltalaban. A Vajda-
Hunyadig terjedf also Egregy volgy elolahosodott
magyarsaganak epitkezese es viselete is szernbetuuo
,..~l~"'bs~crct
~UlV'. l,;o U& nl azonnal
;~...",1 v&
1..1& U .\ hazas telket "'S'"OS"ln
~, ..., I.: ~ ..

font sovenykerttes zarja koriil s a palissadszeru hcgycs

karozatra kokeuygalyakbol athaghatatlnn ormozatot
rakuak f6Jeg Szantohalman, Szent-Andrason. A hoi a
haz az udvarba jutott, ott H bcjaro utczaajt6 is e
ttiskes vedfalbol nyilik befele, A hazakat regente
fabol raktak ossze, iijjabban so\'enybol fonjak s kivfil
beltil kitapasztjak, Legut6bb Hunyadrol salakkoczkat
vasarolnak s abbol szilard epiileteket ra knak, A fedelzet
szalrna s annak elrendezesebe is nagy ugyesseget ta-
misitnak. A modosabbak -
zsindelvlvel
"" ...
is fednek. Utczara
nezQ haznnk hornlokzata is van ket szelelo nyilassal
s ezek kozt olykor a tulajdouos nevevel, Lehetolcg
ugy helyezik el a hazakat, hogy ax ablakok ala fa
vagy kis viragtiltetveny juthasson. Az oldalt bevezeto
ajton lepnnk a lakoszobaba, mely nlogott van meg
egy kisebb szoba s utana rendesen tell konyha kovet-
kezik. A hol csak lchet az udvaron kulou konvhat .., is
epitnek.
A lakoszobaban az agy tfinik fel egesz a In enye-
zetig halmozott es nern egyszer szepen kihirnzett agy-
nemfivel , .melyet utols6ig a haz! asszony gondos keze
allit e15. A parnahaj, agytakaro a kendofel ek mind
ki vannak himezv e. Az asztal mellett all par szek es egy
fakanape ; a falon egy talas fele es a polczos allvany.
)16dosabb csaladoknal e161 H diszszobat talaljuk ;
kozepen a pitvart, konyhat es hatul a csaladi lako-
szobat. Olykor az udvarra telepszik az ifju par es
kuzos luizturtast ..
folvtatnak .
 A Ierfiak szurke durocz kelrneje is huzi keszituteuy.
Hazilug l{(~szfll a hocskor is, m cly et iumcpeken cslzma
valt fel. Csuk u kalupot es bori)\'et veszik a labbelih ez
valo borrel. A nok ruhazatu haztlng kesziilo szottes ;
de legutobn a morvaorszagi utanzatok is terjednek.
Fej tartasu k, kezefogasu k, maganelet uk, IIIun kassa-
guk, sot arczkifejezesuk is hatarozottun kQ1onoozik az
Inkabb szoke olahokeiol, hnbar a bubonat es luiz!
szokasokat teljen atvettek, A gyerrnek nevekbe szinten
nagy az elteres. Leginkubh nnir magyarul is beszelnek
s bilszkeu emlcgetik ncuiesi szarmazasukut.
 VI.

Vajda-Hunyad es kornyeke.

A hunyadi v'r es a Hunyadi csalad. Al-Pestesrdl

a magyarosdi domb szelen eldre hatolva egyszerre
elenkbe tfinik Hunyad fenyes var alaku,
Hunyad nev 1265. tfinik fel eloszor mikor is Ceba
"hungodi foesperes" a gyulafehervari kaptalan tagjai-
val Gyu la fiai altal a doboka varrnegyei Poly an bir-
toknak sogorukra Ivltnra ruhaztutasat igazoljak.
126i-ben ~ IV. Bela partiito fia a hunyadi varnagytol
gyors segelyt ker. A hunyadi varispanok. mikent a
devaiak egyuttal foispansagot is viseltek. A hunyadi
uradalom HZ Erdohat nevii erdds videk deli felere
terjedt ki s az Egyregy volgye kepeze valaszto hatarat
Hatszeg kis varjoszag fele.,
A var rornai ala pon epG.lhetett, rninthogy a romai
Ut az Egregy volgyen Szeut-Andrastol szinten ide
Iranyul es Teleken, Gya,laron iguzolhatjuk a rornaiak
banyaszatat. E vasbanyaszat piacza es kozpoutjakent
viragzott fel Hunyad, melyet I~03-ben Hunyadi atyja
Vajk kiralyi katona (miles regius) Dyert. erdemelert
Zsigrnond kiralytol. Vjk 0 szornszedos Zalasdi Mik-
Iossal s annak Laszlo es Musan flvereivel oly rossz
el!eft1!f!i:ft3ftghan elt, hegy Nft8ftstll Ltis!la eFc:ielyi
.alvajda- 1414. julius I-en Szent Imre-rol "egregiO_.:viro
 9M V.AJDA-Ht.J~lAD ts KORX\}.:KE.

Wa,yk militi de Hun~a,d'~_intezett levelbcn megneve-

zeltek sanyargahlsat6reJtilt\'a az okzott karok meg-
teritesere utasitja. Alig felszazaddal elebb 1360bnn az
Egregy forrasainal Musina, fiai Stoyan cs Bolyen,
valnmint Balata, Bny, Surs es Nan Kosta unokai a
hatszegi var kcruletenen mint telepitok tlintek fel a
Hunyadi atyafisagbol s 140-t-bcn Dernsusba iktatjak
be ugyanezt a Mus ina vagy Mursina csnladot, melybol
Huyudi Janos auyja is sza rrnazott. IIyen forman a
csalad atyaflsaga Hunyad es Ha tszeg varbirtok ok
nagyobb reszet Hunyadvarrncgye nyugati felet birta
akkor a Vaskaput61 fel a Marosig Hunyadi Janos a
varat koranak legszebb legstylszertibb epitrnenyeve
emele. A diszterem piros rnarvrinyoszlopui egyiken
maig olvashatok a felava tasi sorok. Hoc opus fecit
fier[i] mag (mlllcus d[omi]n[us Joha mes Hunyad Regni
Huugarjtae] Gub[e]r[n]a[t]or A[nnoJ djomini] MCCCCLll
A ket sor piros marvanyoszloppal elosztott lovag-
terem restauralva von, S majolico padlojaban es ,t:
boltivezeten a Hunyadi, Szilagyi czlmerek diszlenek.
Az erneleti resz meg ugy van, mint 1850ben az absolut
kormany Bcarnteresnek Izlestelensege szobakka ala-
kitva osszc-vis~za rongalta a regi kiralyok, fejedelrnek
frecis kepeivel diszitett falakat. .
Hunyadi Janos vrira erkelyeivel a Zalusd konyokl6
foepiiletbol allott. Szern ben epitette a kapolnat s a
varos felol delrdl a sziklaba vagatta a vedo sanczot
melyen felvono hid vezetett at. Nyugatra a vegso
eldretolt Nyebojzzo, torony egeszite ki az 0 epitkezeset
melytol felfele a Szent-Peter hegyre terjedhetet a
diszker; hova Snrrnizegethusabol (Varhely) Miciabol
(M.-Nemeti- Veczel) romai feliratos koveket es szobrokut
hozatott. Hunyadi Janos 1456-ban V. Lasz16t61 uj ado-
manyt eszkozolt ki a yarra es varosra melyet mar
1445-ben "civita.s nostra ~~nak emlegctett. Nehez har-
czainak pihend .otthonaul szanta Hunyad varat, (5 ki
Hunyadmegyei rokonaivrrl, fegyvertarsnival oszta meg.
legszivesebben ororneit, mert azok segitek legfeuye-
sebb diadalaihoz is, Laszlo es Matyas fiat itt tanitgata
koranak egyik legjelesebb egyhazi embere : Szenosek i
Gergely vielicskai ple han us es Ulaszlo gyontatoja.
 '",AJDA-HUNYAD ES J\Ur.~;l"tKE.

"Ttt trevettetek rteerrde tne11ytiket a 10 eves Cill@y Er-

zsebetet, kit 1451ben Br.mkovics Gyorgy despota
kihekfilesfik [elcul !\iatyas jegyesekent engcdett tIunyadi
udvnraba : de a ki nlt~g gyermekeveiben elhalhlozvan,
a varon kivtil (tan a Szf-Peter hegyen) helyez tetett
.orok nyugulomra.
Hunyadi ~1atY~ls a kupubastyatol keletr e yon ulo
royid szarnyal egeszite ki aty]a fenycs varlakut, s
bar nem vonzodott a sziiloi otthonhoz : azert Jacobus
Hwthrnann et Benedictis Rad6 a maguk es 111 as
Hunyadon lakozo racz es olah hivenek (uc aliorurn
fidelum nostrorum Rascianorum et Volaehorum
scilicel jobbagionum) abbeli emlekeztetesere, hogy
boldogult flvere Laszlo nekik kapolnat igert : valoban
meg epittete azt a ternplomot, mely most a gorog
kntholikusoke.
Corvin Janost nagyon tavol tartottak a csalad
ellen tamasztott perek : de ozvegye Frangepen Beutxri
sztnten kegyeibe reszcsite ezl a templomot s 1516. april
:24-en Szokoli Peter gOt... kel. olah papot espercsse
neveze ki. Beatrix 1113.Sodik ferje Bradenburgi Gyorgy
orgr6f 1526. majus 22-en ertesiti Szeutimrey Litcratus
Andras es Bekws Janos hunyadi varnagyokat, hogy
Szokoli Petcrt erdemeiert hunyadmegyei olah papok
Igazi protopopajava nevezi ki. Majd Enyingi 'forok
Balint a .tonkrejutott orgr6ft6l mcgveszi Hunyadot es
11. Lajos altal maga t megerfisi tteti benne. 'forok
Balint Ferdinandhoz partolvau, Zapolyu 15;~4-bcn Czibak
Irnrenek adornanyozta Hunyadot ; de Torok ujbol
'u]bol vissza terven, mar 1535-ben ism e t megnyeri
Hunyadot is. Torok Balint torOk fogsagaval fla Janos
boszut eskudt atyja szeuvedeseiert e, epcn halala
esztendejchen : 1550. november kurfll Klia ssim budai
vasa altnl Erdelybe vezctett haduk elocsapatat Barcsay
Gaspar segitsegevel megtamadva, Feru agat 200 Iovas-
.sal felkonczola. Enyingi Torok Janos H unyudmegye
foisp{\nja es oeese Istvan is eszkozoltek itt olah
esperesi kinevezest s 1582. augusztus 12-en Moisen
olah papot protopopava azzul nevczzik ki: hogy a
Totseeren elvezzc 111indazon cluj okat lui k et elodei
elveztck.
,.
100

Bocskay Istvan a szerencsi gyiilesen 1605-ben

Torok Istvant notaztatvan, Bethlen Gabor lett Hunyad
urava, ki mar s 12 ezer frl zalogot udott vala arru. A
notaztutott Torok Istvan novcr e, Katelin kerescre
Bsthori Gabor Enyeddel cscrelte ki 1612. majus 26-{1l1
Hunyadot. De Torok Katalin nernsokara meghalvun,
ismet Bethlen k ezere jutolt a Val' is. Bethlen Gabor
Hunyadi Janos lovagvaraval parhuzamos szarnyat
epittetett s annak emelcti reszevel u kapolna boltivet
izlestelenul megtorpittete. Az igy kicgesz itett varat
Bethlen Gabor 162U. murczius :1-un testvere flanak,
Istvannak ajandekozta, de oly feltetel alatt, hogy ha-
hila eseten Peter flvere s ennek halala val notestvere,
Katalln (Zolyorni Davidne), esctleg Anna (Gyulafy
Samuelne) orok6ljek. BethJen istvan hulahival 1633-ban
enyingi Torok Katalin rokonsaga eredrueuytelenul pro-
balta ervenyesiteni joguit s Bethlen ozvegye Szechy
~Iaria (a kesobhi murenvi VenUS) jutott Hunyad bir-
tokaba. A kovetkezo 1634-ben azonban errol Iemondott
Bethlen Peter javriru, kinek halalaval (1646.) ozvegye~
Ilyeshazi Kata, lO-l9-ben Zolyorni Deividne, Bethleu
Katalin nverte
w
Hunvadot.
'"
Zolyomi David a varudvar nyugati reszet epittete
be, a Bethlcn-szarnyat Hunyadi Janoseval osszekotve~
ugy, hogy az egesz epulet cornplexe attol fogva negy-
szogge alukult. Zolyomine ulan fia, Miklos es leanya,
Pereuyine megosztoztak, miutan Zolyomi Miklos es
novere leanya l\lariu, Burkoczl Sandorne 1666 februa r
3-an kolcsunos orokosoliesben egyeztek meg, Thokoly
Istvan, mint a ki Bethlen Istvan Anna novere, Gyulallne
leanyat birta felesegul, 1667-ben Barkoczy Sandorne-
t61 (Zolyomi Krisztiha) Hunyadvar fele reszet lllye
varaert elcserelte azzal a kikotessel : hogy Zolyom i
halalaval a masik fele reszt is orok5lhesse. ZOlYOll1 i
Miklos azonban fejedelernseget keresendo, a portara
szokven, 1670 marczius 3-an notaztatott s a var fele
reszet A patTy 1673 junius 16-an fianak, Imrenek s Ka ta,
Maria, Eva ndvereinek adomanyozta, Thok5ly Imret
azonban csakharnar C1 ranuba foua A aff Mihal
dgy:Iiogy alig mene iilhet az e fogatasara kikii ott
hadai elol Facset fele a temesvari torok pasahoz,
 101

Ilyenfornnin 1685. ok tober 2-l-Cll birtokai lefoglal-

tatviin, Hunyadvarat a fejcdclem flu, II. Apaffy Mihaly
nyerte, ki ellen Thokoly noveret igcnyt jclentven be,
II. Apaffy a huznvona kikertilesecrt zalogba vette
Hunyadot s 1696. julius 25-en 14 evre ismet meguji-
totta a zalogot. Apaffy 1/~. februar I-en Becsben
meghalvan, neje (arva) gr of Bethlen Kata, (a kit itt
herczegnenek ernlegetnek az egykori ira tok) lett a var
tulajdonosnoje 5 1725ben az 0 halalaval a kir. kincstar
nyerte azt ismet vissza, hasztalan uj itvan meg Torok
Kata ivadekai : 3Z Inczediek jogigenytlket azon a czi-
men, hogy Pethlen Gabor annak idejen 12 czer frt.
zalog fejeben bi rta a va ra t es u rndalrna t. .A kincstar i
tisztek szerneben elveszite a var jelcntoseget s azoic a
kiilso birtokok ertekesitesevel torodd\'e, a VaT gyors
pusztulasnak indult. li84-ben ugyan a nemessegnek
mcnhelyul szolgalhatott , de 1786-ban megyei segitseg-
gel hozhatta teto aIt'l osdolui Bogozi Adam uradalmi
uradalmi fiscalis. 181i-ben I. Ferencz nejevel tctt
erdelyi korutjaban megkedvelven. a szep var helyre-
allitasara 30 ezer frtot engedelyezett. Az ebbol kitata-
rozott helyisegeket a hunyadi administratio, vagyis
uradalrni tisztseg foglalt el, s a kapu aljan vasruktarak
disztelenkedtek. S alig helyezkedett el a szentelt falak
kozott, villarn csapott a kapolnaba s ujb61 kelle kez-
deni a hazaflas gyujtest. Lengyel Istvan banyaigazgato
1823-ban bar Miske Jozsef orszagos kincstari iguzga-
toval gytijtest inditvan, 1827-re a kapolnat es varat
ujbol lrelyrealllttatak. 1848,1.t9ben Bern J6zsef es Petofl
Sandor is meglatogatak rovid idore Hunyadi Janos
varlakat, 1850-tol a [aras! hivatal telepedett bele : a
lovagtermet eltorpitett szobakra daraboltak s 1854.
april 13-an ejjel Dornbrady jarasi fonok goudatlan-
sagabol a kapu bristya mellctt tfiz utven ki, az oly
gyorsan harapozott tova, hogy lakhatatlan roruma
.&""" ..... &.1...,.., ..." ~,
'h."",,'ynC''?t~ 11 dicse
\..0&&'-' V varlakot
."",&4&
("'C'-:.11'
~" .....
18~7_biIPn
u.
~tJ"& ...... iuttatott
... .,_ .... _ ._
..

400 frt 30 krt a legszuksegesebb javittatasokra a szeheni

helytartosag. 1861-ben dr. Aranyi Lajos budapesti
egyetem i tanar karolta fei a 111ar- nuir vegenyeszetre
karhoztafotf nelllzeu ereklye Ugyl!t. ArAliyl Lajos
mindenekelott a var tortenetet irta 111eg s hirlapi
 102 VAJDA-HUNYAD is K5a~YtKE.

aglt~tlr>l~val nz alkotnHinyoss~g heJyredllit11sa ut~'n

akkora erdeklodest tudott kcltcni, hogy orszagos
koltsegen meg is kezdet tek a var stylszerii felepiteset.
Schultz Ferencz rnflenitesz. ki mazasabb arnbitioval
vezette a rnunkalatokat elhalalozvun, utodai tervsze
rulleniil vegeztek u rombolast es restauralast ugyhogy
270 ezcr frt felaldozas daczrira egy resz sem valu
helyreallitva, mikor 18R()-ban Trefort Agost cultus-
miniszter mfiernlek gyarnint tarczaja csek ely dotatio-
jabol evl 4- 5000 frttal megkezdete a Hunyadi Janos
es Matyas tractusok rcndszeresebb restauraltatasat A
cultusministerurn akkori mflemleki referense Hegedus
Candid [,..ajos nagy buzgosaggal karolta fel Hunyadvar
iigyet. 0 magn tanulmanyutra indult Delfruncziu-
orszagba, keresve a var epiteszctnek mintait s a kaderniai
felolvasasul szanta volt a var mtltortencti meltatasat.
Ko~bejott halaln e szep tcrveket iueghiusita. Akko r
dr. A ranyi Lajos H unyadrnegyeben es Devan pro-
balta biztositni a V3r jo\'ojet. Az 1880-b~n kcletkezett
hunyadmegyei torteneltni regeszeti tarsulat gytilcsei re
Iejarogatva, annak vczerembercit s foleg grof'Kuun Geza
tarsulati elnokot probaltn kedvencz eszrnejenek meg-
nyerni. Sok r~radoz{lsaiyal sikeriilt is a Vereskereszt-
Egylet rninlajaru szervezett H unyadvar egyesuletct
megalkotni azzu I a czelza t ta 1: h ogy orszagos gyti] tes t
rendezve a var stylszerf hclyrcallitasat cs fcnntartasat
maga a tarsadalom biztositsa. A lelkesedcs tfize Iel
is lobbant ahbnn a sziik korbcn, a hol Hunyudi Janos
nevenek varazsa lll(~g hatni tud; de a kozpontnak
Budapestre helyczesevel n vart erdeklodes kimuradvun ,
Aranyi halalaval vcgkep elaludt [I jobb sorsra erdernes
kczdemenyezes s az elsa gyGjtes maradvanyait haro
NylLl'Y Jenfi elnok a hunyadrnegyei tortcneltni rege-
szeti tarsulatnak szolgalturtu at.
Trefort r."s utodai el~bb gr. Kbuen Istvan, majd
Muller Istvan, Jegutobb+Sztchlo mtiepiteszek utjan
evrfil-evre jol Ielhasznaltak az orszaggyti'esi dotatiot,
ugyhogy a lovagterern foldszinti resze Hunyadi i\laty{\s
tractusa nagy reszevel helyre van allitva.
Erdekes megtudnunk, mind ~'ilClpothan vette a t
Hunyadot 16Sl-ben Thokoly Imre ? "A varos fcloli
 VAJDA-HUNYAD ES KORNyEKF.. 103

r~sz retso erneleteben Y-ngy palota vagy enedlo} egyik

vegeben zeneszek szamara hely, a huzoga.nJ nevti
haz, mely urhazanak is hivatott, melybol az asszony
hazaba rejtett folyoso vezetett, s rnely hazak elott
kivtll erkely vonult. Aranyos haz, himes torouy,
baratok hUZ3. A dobolo hastyaban ket rezdob. Mellette
a m unitios bastya, benne taraezkok. A Nyeboysza
bastya, melybe hosszii folyoso vezetett, felvon6 ajtoval
volt ellatva. Emelete leven, benne meg ezen idoben is
lopor es agyugolyok, aprobb nagyobb lofegyverek,
taraczkok, es R unyadi korbel nyilak. A var bevetele
esetere utolso oltalomhelvnek keszult, A varnak k1ilso
kofal palantja is volt uzon idfiben, ruely a hidon ki viil
vonult el, negy szegleten negy emeletes bastyaval.
(Ez a mai elovar vagyis Huszarvar.j A hidfdnel meg
allottak a felvonohid oszlopai, s a hid egy betevf es.
egy felvono kapura vezelett. (Ennek szerkezete most
is latszik.) A kapu bastya (hol rna is bejarunk) reszben
orhely horton, vala. Balfelol a kinz6 bastya. Az orszag-
haz akkor gabonas tobb reszre felosztva. Az elott
siitohaz leven, fala be volt feketulve. A tobbi oldal
foldszintjet konyha, kulcsar, udvarbiro, szamtarto es
kapitanyok haza foglalta el. E szobak alatt pinczek ;
az orszaghaz alatt, mint tudni akarjak, hajdan kasza-
tomlocz. A kapolna predikalo szeken szonyeg, az
urak es uri asszonyok szeke harom-harom szernelyre,
ferflak, leanyasszonyok szeke mind megvolt ; de mar
vesrekterns k hasznaltatott, valarnint a mellette levo
kis sekrestye is.
Az emeletben az erkely akkor hat reszre volt
osztva. A hagyomany szerint Hunyadi Laszlo a maso-
dik erkelyen szuletett. Ezen erkelyek egyikebol az tir,
e.gy masikabol az asszony hazaba nyilt az ajt6, mely
lakreszek egy ebedlovel egyiitt az orszaghaz fole voltak
epitve ; ugy a praefectusok haza is, melynek szinten
egy erkely jutott. Tovabb volt a poharnokok, nernetek
haza. A Nyebojsza Iele volt a Fejerhastya, benne
taraczkagyuk. "
Hunyad bastyairol, vagy az erkelyszobak ahlaka i-
bol gyonyorli kilatast nyertink a kornyekre, az alattunk
elteriilo varosra, valarnint a hatalmasan fejlooo vas-
104

gyari telepre, mely mellott az odon zardabau Capistr.in

rendtarsai szolgaljak a hitel. A varos tobbi ternplomai-
hal flgyelemre melto HZ, melyct Matyas, Lc1sz16 flvere
fogada hun fcje ~CJl cpittetctt s mely most a gore
catholicusoke. Erdekcs berendezese is meltova tcszi
a megtckiutesr e . A ref tell) plorn Beth len Gabor ideje-
hoI szarrnazik. A r egi udvarhazak koziil Bcncdi kty
Jozsefnel szep gyujtcmcnyt lathatunk a Szent Peter
hazrol kiasott s egyk or kctsegtelentil Hunyadi Janos
altal osszegyuj loU rornui k Ovekbdl. Hunyad elenk
forgalrnu kozpqnt, ipartesttlletebfil tobb n tejedelmek
idejebol ered. Allami iskolujn kivalo es nepes,
Hunyadi JCIllOS utan teluit csakharuar elhanyutlott
a var dicsosege is s az ut6dok izlestelen tolda lekok
mellett a rernek lovagterrnet s kapolnat sem atallottak
prolan czelokra husznalni.
Ma mar legalabb ez a muvesz ilcg utolerhetetlentil
szep reszlet helyre van ullit va s ha nern valosulhut
is meg Arany] ohajtasa, hogy ismet kiralyi varlakkent
pornpazzek Hunyad, azert H huzallas kegyelet vulodi
zarandok hely ekent latogutjak azt az orszag legtavolnbbi
reszeibdl is, szintc onkcnytelenul ismetelve Kuz inczy
Ferencz cmleksorait :
Szirt rcndithetlen , mint karja es kcble rakodnnk
Xagy mint 0, nagy mint tarsal, mint Ila nagy:
HoI ~..an urad? hoi van Mi'ltyasa'? hova leve L{\szI6 ?

A hunyadi vasgyar. Hunynd masik ncvezetesseget

az arias arunyokban fejlodo vasgyar, az olvaszto
mtivek s a var hidjarol is kenyclmesen attekinthetd
hatalmas gyartelep alkotjak, Vajda-H unyadon 1882-bcn
kezdtek az elso olvaszt6t epiteni s 1884-ben az elsa,
1885-ben a masodik olvaszt6 jott mtikodesbe s midfin
"l
&4.
(1" f'Hn ltAl.r
&&V&&.a
k iserl oto; '" h "11"0 Iii "OS t- 1.,'1 n /(S..(110.
... " ..... -.1 .. """''''. " t:t)"'''
........ JW\'&& ~4.A a'\, ~'-4&&"

fenyesen beigazoltak 1883-ban Baross Gabor es Wekerle

miniszterek a helyszinen folytatott tanacskozasok
aJapJ)g a BaFFRQQik eI }BsiJi:9t is IfttlHktihft
J
vettek s
1891ben HZ is atadatott a hasznalatnuk. 1895 ben egy
 YAJ).).\.-.ttV~YA1J ~:) KUU~YtK.l::. 105

meg nagyobh 20 111. magas s 400'000 grrn.vnyi evi ter-

me lesre szant kohot epitettek meg s Lukacs Laszlo
III inisztcr gondossagabol a gyar azota kulon iparvas-
uttul rendelkczik Gyalartg :"
Az elsd harem olvnsztqhol kett6t fuszennel taplal-
nak, egyet faszcn es morvaosztrnui kokszszal. A k et
clso sotetszurke Besszerner nyers vasut ad ; az ut6bbi
feher vugy felcs nycrs vasa 1. 1\'1indha rom k oho ossze
van kf>tve a kotelpalyu vaskd allomassnl es szenpaj-
takkal s 3 orank int 50 gr.-nyi vascseszehe csapoljuk
a nyers vasat, mely osztalyozas utan a Martin koh oba,
vugy a tavoli fluornltokba indittatik. A tcrmcles or iasi
ernelkedeset ez a par adut illustralhutja :
nyers vus gr. onlott vas
188-1 4i'504 98i
1890 304'380 6887
1895 493'936
12'093
1898 ~03'Oi5 8'304
Az ont6lt vas inkabb sajat szuksegletre szolgal.
A ~ Martin kerneuczet regenerativ futik s a rege-
neratorokat teglaracs valasztju el. A generatorok sik
es lcpcsos kettos rucscsal birnak s zart ttizhelyuk ala
Kdrting gozsugar fuv6 h aj tju a gozt. ~1inden perez-
uel ot-6t generator mfikodik. .
A kiserletezesul szolgalo Besszemerezesre 2 Ids
converter' szolgal egy kiilon kis Bessemer fuvogeppel.
Az onto c~satorna hosszaban 100 gr. emelo kcpessegn
lOC01110tiv gozdaru eszkozli az onlo mintak elhelycz e-
set es az ingotok kierneleset
A Martin koh6 es a Ids Bcssernerin gepezete it,
proba porolyet es hydruuli keszulek ei t ket Steinrnuller
gozkazan szolgalja. A vasko, uieszadalek es koho
tiizelo anyag Ielszalitasa gozerovel tortenik. A koz-
..,.".,
p'JJJ .. :I",c
'"UU5 ~J
torckgaz,'L,'...l. '-',(_" ..., 1~
"..1........
,\.
"" .. " ...
~'- \.'- '" L. ~v
\.VJ
......
VI'\
~..,.....ns
I\. 11".1 VlU .IU. &U~o"

6 m. atnlcrojii Whitwell Iele lephevitct ftitnek, mclyek

egesztermenyeit 60 111. magas lemez kemeny vezeti el.
Anna 0lvaszt6 reIn itasara ea - organ 'ar6 fekvo (j

o rnpor en l' ergozgep van egy u on epu e e e le-

lyezve, mely perc.zenkint 20-60-at fordul.
106 ".!JDA-HUNYAD ES At)Jn~YEKE.

A Hunyad kornyeki osmagyar teJepek. Rakosd es

Hosdat, Vc-Hunyaddal mcjdnem osszenott mar Rekosd,
melynek magyarsaga ep tigy osi elfoglalasii (Pethew,
Cztntny, Nagy stb. csaladok), mint nz alig par k ilorn.
delebbre szomszedos Hasdsd, Hosdet, hol 1333-ban
Martinus hunyadi fdispan elott az osi ot nemzetseg
u. nl. Gyorgy a Bore fia, Imr e Matyas Peter a Simon
flai, Istvan es Janos a Janos flai, Miklos es Ja bab a
Simon flai, Michel es Miklos Istvan fiai megosztoztak.
Az otnyilu hatar beosztas js napjainkig tartotta magat.
Mint osi megszallasti bil4okb61 1-112. Nadasi Laszlo
erdelyi alvajda itelete szefint csupan a fegyverhordozo
flagat Illette az orokosodes. 1366-beli osztalylevelben
Aranyalma hegy, Kis Haraszt, Nagy-Haraszt hegy
nevek (1113 Havasnak tudjak), a Hollospatuka, Vizesag
 VAJD~-HUNYAD is KORNyERE. 107

szep lnngyar nevel; vaRRak Au~sQrokilve. A ' l':aausy

nevu diilot rna Kizidnek hivjak.
Az osi nernzetsegbol az Antalffy vala legelterjcd-
tcbb
~ uu, a DC .. A\,..ruv.&
LJ ... 'h:tl
U no SnoR1 n n"""'l"P.o.S0(1..,o alakult
" .. ..., ... "', ...., ..
... ~", ... " harm adik
A ... U A....... ok \0.

nernzedeknel. Most is eHS csaladok Galfy, Vitez, Pcti,

Dali, Benke, kesobblek a Bikfalvi, Sztisz, Virag, Bnkcsi,
a Nagy csalad Biharbol szarrnazott be, Bathory Kristof
1577. levele szcrint. Az 1366. beli Oliverbol Eliber
csalad lett. Ugyanott szerepel Michael, dictus Fekethe,
Johannes dictus Eles Nicolaus filius Vejcu .. A Hosdati
csalad is kihalt. Rakos es Hosdat a ref. egyhazhoz
tartoznak, az alkotrnanyos aera eldtt is magyar isko-
lakat tartottak.
Hunyadt61 felorara Bujtur hajdan Bothur, melynek
nernesseget Laszlo mesler, Miklos fla, Deva varnagya
es foispan 1295. april 19-en megosztoztata. Ut6bb a
Karan-Sehesbol bernenekult Ivuly csalad "ala ott
birtokos; de HZ is kihalt. Bustur felett erdekes es
gazdag csiga telep (harrnadkor).
Hunyadrol az Egregy volgyen AIso- Felso- Telekre,
onnan a Runk v61gyen Govasdiara. V...Hunyadr61 az
Egregy sziklacsatornajaban syringa, kfiris es soska-
bokrokkal (Berber! vulgaris) gyeren leplezgel ctt mesz-
szirtek alatt vezet az lit Also- Telekre. A helyseg elott
a Kalani tarsulat banyavasutja hidalja at az utat s
Hunyad .varos erdejeben fejtik a vasko egy reszet.
A nagyobb banyajuk tul az Egregyen lathato, erdekes
kulfejteseivel melto a flgyelernre. Innen a Hosdat
Nadasd kozti hegyeken vezet az iparvasut at Puszta
Kalan koh6ihoz. A munkas telep Felsd Telekig terjed
s ott a Runk vize melle kanyarodunk nyugatra ; mig
a jare:lsi lit Csolnakos, Cserva, Kira lybrinya, Toplicza
fele halad .. Utobhinal tS38-.jg szinten vasolvaszto kobo.
108

mtik o d ott. Kiriilybfinyun felul az Egregy volgye mind

szukebhre szorul, ugy hogy Dobokatol, hoi nyuga t rn
kell kanyaroduunk, az lit clhagyja del fcle HZ Egregy
mentet s Hosdo kikcrulesevel egyenescn Also-Nyircs-
falvara vezct : a hcgyoldalon Also-Nyiresfalvanal cgyesul
az Egregy ket agu. A fOi.lg u Ruszkara vezet Felso-
Nyiresfulvan : a mcllek ag Lunka Csernivel deluyu-
gatra \'~zet.
lB82-bcn a vusolvasztas V.-Hunvaura. Hunvadi Janos vur-
kastelya aU\ helyeztetett at s a vasercz sziH1it~ls{\r; a ....olgyek felt it
sodronypalya rendeztetett be, oly forman hogy a Gyalurtol Vnjdn-
Hunyad fele esd szakasz csak vaserczet szulit ; mig Gynhirtol Yudu
Dobrlig terjedd szakaszon a Gr6f Lonyay ~s ki ncstarl erddkben
termelt faszenet sznlitjnk V--Hunvadra. A vajdahu nyadi olvaszto
koh6k kettovcl vcttek kez dettiket 1882-84, s azok, szam a 1895-be
mar negyre emelkedct t s ezzel az erczfejtes is orii'\s aranyokat
nyert, ugyhogy az 1881 beli 83'53:1 grm.vrol 1890-ig 911"924 grm.-
189~ig (H 4ik kohoes Kerpely Antal alta rna megnyitasaig) 1'114'61:>,
grm. es 18U8ra mar 2'067'0.14 grrn. emelkedett a terrneles.
A govasdiui nagy olvaszto epit~se 1806-1'310 tartott es 1824-ig
felvultva miik6uott a to plicznl olvusztoval. Akkor a hOlz{\ferhetc-
scg nchezsegei miatt s mert szUrkc nyersvasat flnomitasra alkal-
mutlannak talaltak, beszuntettek Govusdiat. 1837. junuar 11. a
topliczai olvaszto lc~g~s~vel ujb61 ide hclyezkcdctt at a vasterrne-
les sulypontja s 1838 no vernberetol Iniikodik itt a nagy olvaszto.
Most adagonklnt 6-700 kgr. vasko, 12 kl. faszen kerUI az olvasztoba
s 24 orunklnt atlag 80 adag jiu le s 230 grrn. nyersvasat tcrrnelriek.
Ha ez sztirke es ont~sre nlkalmas, ugy a nagy olvasztobol rogton
Iel is hasznul] ."lk; kUlonhen egy kupola keme nczebe helyezik.
A nyersvasat V.-Hunyadru sz{\litj;'lk a Martin kohoba vagy vasuton
elszul itjak a vasfinomttokba (1\udzslr. Zolyom-B rezo).
A govasdlal olvaszto mellen van cgy turbina telep, melynek
vizrnfiv i ere]e vil 'amos encrgiuv ...
l valtoztatva ferm Gyuluron
bunyafurast vilagitasrn es szulliti\si czelokra szolgul.
Fclso-Tclcktol a Ruukpatak vadregenyes sairt-
szorosaba hatolunk fele, PJotzkabanyan feliil,
nyugat
valtozatos Kiliiyargfisol,kal vezet a banynkincshir altaI
gondozott l O k ilom. hosszusagu lit Govasdiarn. I{ozbcll
 V AJDA-HC~l' AD I::S IU)ltNyEKl::. 109

a delre elmnradott Ploczkabanyat

a nadragi vasipar-
tarsnlat nnivelteti. Govasdian, a runk vize altal hajtott
vasharuorokat mtikodtettek a Iegujabb idokig s a felsd
veget Kasznbauyanak is nevgztck. ~la altiszti es munkus
Iakasok toltik ki a sziik ;olgyct, hoI oriasi diofak
terebelyes lornbsatora alutf hiisfil az apro nepseg s a
vedett volgyhajlasokban zolde15 kertek kozfil szinte
hivogutolag villannak cle a jol gondozott csinos
Iakusok.
Nagy varos kozeleben keresett
nyaralo lehetne
Govasdia, melynek huset, szepseget, most a munkaban
verejtekezo lukossag alig is erzl. Fogadoja rovldebb
tartozkodasr a alkalmas. A volt Igazgatosagi Jakassal
~tellenben egy sziklafokra epitettek templornukat, mely
utmutatonk fel Gya,hirra, hol a vaskovet fejtik. Elebh
azonban a Hunk vize mellett par kilom. fennchb
Liuipertig setaluuk a nagy olvasztohoz.
A govasdiai koh6t61 fel Gyahirra. 1882-ig ez a
koho kepcze a hunyndi vasipar alapjut, honnan 260
m. magusabban tahilj uk a gyaluri vashegyet. Regente
Iohaton szalitottak le a vuserczet, majd tengelyen tor-
tent a szalitas s 1859-ben becsi mazsankent egy Iuvar
52 krr61 15 krra ernelkedven, a kincstar a Retyisore
volgybe 600 Ill. hosszu alagutat nyittatott. 1866-ra
elkeszulven az alugut, attol ,gO 111. hosszu vasuttal
vittek odabb a gurit6ig az erczet s 146 111. Ieguritva,
a Retyisora volgybcl mar csak 4 krn. kelle fuvurozni
uz Olvaszto kohoig. Az olvaszto Iizem fokozodasaval
.ez a fuvarozas is III 'nd k oltsegesebbe valvan, 1871-re
a retyisorai volgyhol ujabb vasutat epitettek a hegy-
oldalaban a nadragi volgyig s ott leguritva az erczet
~gyefteSefl (\ If8A9b.QiI jntgttav l~Ji-bilP .__it gnriL6k
helyebe a retyisorai volgynel 260 m., a nndragi vci]gyn~T
 110 VAJDA-HUNYAD ES KORNyEKE.

14Q. m .. sik.!ol epite'ttek, utobbihoz helyezven mar elebb

a ket vizzel hajtott erczzuzo gepet is. 1890. oktobere-
t51 mar vasiit eszkozli a szallitast a retyisorai volgytol
Hunyadra. Az erdekes vasiit 270.'0 emelkedessel halnd
a Kaczanas hegyig, rnelyet 800 In. alaguttnl atfutva
belejt Govasdiaig, s onnan felkanyarog Retyisorara,
honnan sikloval s villanyos vasuttal erj uk el a gyalari
erczhegyseget. Jutalmazo kirandulas !
A Ruska-Pojana kcleti lejtoin Telek, Ploczka,
Ruda, Alun, Szohodol es Vudu Dobri hatar ain cgesz
Buskiczaig kovethetjuk a vaskotelepeket. Leghatalrna-
sabb a gyalarr, mely csillrimpala es meszko k6ze agyalva
tulnyomolag berne vaskobdl all s igeu nlar endelten
talalni apro szemcsejfi vascsillamot es kisebb feszkek-
ben voros vs.skovet. Kozbe mesz es ankoit retegek
valtnkoznak a vaskovel.
Osidoktol miveles alatt all a gyalarl vastelep s a
porhany6s vaserczben ki va] t a probb iiregeket a felszin
horpadasai kulsoleg is jelzik S a mostani kulrni veletek
belyenkint feltarjak. Eszkozoket csontvazakat is talalni
ezekben.il.asd Hunyadrn.tfirt. tarsulat devai nnizeumat.)
Egyik vajasban romai rnecses fordult ele OPT A TI
belyeggel s ezt most Kerpely Antal nyug. rniuisztert
tanacsos birja.
A ban~'a regi mivelesi m6dja tovabb tartott a 16porrobbantas-
nak a XYII. szazadban tortent fcitala.lasaig. Hunyadi Janos idejeben
yiragz6 banyarni veles folyt itt s a hunyadi uradalom jelentc5seget
epen az k~peze. ApafJy Mihaly 16.8:> majus t-en Barcsay Abraham-
nak megengedte, hogy zalasdi v~lulmorahoz a kincstar banyaibol
szedesse a vaskovet. Ezen jogosu..!tsag a Bantry, majd a gr6f Csaky
csaladra jutott {It s 1876ban a kincstar rnegvaltotta. ~'fost 13 bariyn-
telekkel rendelkezik itt a magyar {lUam s abb61 ~-ot a fobanya p

3-at a Mihalybanya tar tel.

A regiek a vaskdreteget fedo mesz ~~ p~ l~retpgpk k07.~ hatolva
fedeztek csekely erc7.s7.tik~l~gletiikE"t. Igy allottak ele a latogutok
 111

a'lMJ m8811amuJt 41'1". "'.8- U, lh' Ir.z Itliil,61" R'a:ff'.e IlRt) 18

QI magas ~s 30-34 01 hosszu vala s a Polczer tireg 35-40 01
hosszusag mellett 10 01 rnagas. Ezen Uregek mind veszelyesebbe
valvan, fel kelle azokkal hagyni s 18G3ban 6 szirtre osztva kti Ifej-
teshez fogtak. Uss7.esen 9200 munkas foglalkozik itt s a herendezes
1gen tanusagos. Fenn a hegyen restoleg nez ki ;l tiszti telep, az
ill. iskola s a iiG m. magassagbol megragad6 korkepet elvezhetiink
fc51eg del es kelet meg ~szak reI~.
Gyalarr61a sodronypalya ment6n Vadu-Dobrira
s a Ruszka-Pojanara. Gyalaron a banyasztelep ven-
degloje eleg tisztesseges ellatast nyujt , cloleges
megkeresesre nagyobb tarsasagot is elszallasolhat.
Gyalarrol a hcgyelen nyugatra mindig szebbulo kila-
tasok kozt utazhatunk Ruda, Pojenicza, Vojm, Bunyilla
erdohati hegysegeken at egyszerii falusi szekeren
2-21/2 6. lohaton vagy gyalog Vadu-Dohrira, a szenegetd
telepre. Vendegloje a megszallasra is alkalmas s innen
az Erdohatut bejarhatjuk. A ki V-Hunyadrol keszul
egyenesen V.-Dobrira az 52 klrn. kocsiiitat Govasdiarol
az aluni volgyre j61 vasatt saves szekeren teheti meg,
kilatast azonban csak V.-Dobri felol nyer, A bejarando
sztik volgy mindamellett lekoti flgyelmunket. Vadu-
Dobrir61 delre az Egregy felsd ftives videket s a ket
Nyiresfalvat kereshetjuk fel.
Legajanlatosabb azonba n a szep erdei uton az
1359 Ruek sn, Ruskiceera (5 0.) gyalogolni. Ruskicza
vasbanyai mindjart HRuska aljan kczd5dnek. Ruski-
czatol alig 10 kilrn. kitiino kocsiut vezet Ruskabanyara,
a krassoszdrenyiek kedvencz nyaralo helyere. Ezt az
utat Vadu-Dohritol a szenszallito foyallalkoz6 tj\1illa-
sevits Gyorgy) szives kozhejarasavul kieszkezlcndc
Ioszekeren 4 o, alatt is megtehetjuk. (6--10 korona.)
A Hunyadi haz oseinek otthona. Ez a rna oly nehezen
elerheto, erdcs vadonok k6ze ekelt s felnornad nepevel
112

a civilizatlotol Ina is oly tavol allo .i.Vyiresfa,!va szolgalt

ugy Iatsz ik elso otthonuul a Hunyudi csulad oseinek.
A legut6bbi kutatasok u. is mind bizonyossabba tesz ik :
hogy a Huuyadi huzhoz tartoztak az u Balata Bay,
Surs Nan, a Koszta unok ai, a kik ellen My k, a Murk
fia Peter erdelyi nlvajda a hatszegi varnagy ellen a
hatszegi var keruletehez tartozo Rekettye (Reketya) es
Nyires (Nyres) elfogluhisa miatt 1360. jun 2-an panaszt
tettck, csakhogy a .H,ltszegvidekerol felkert kenezek
igazoljak, hogy a megtamadott alperesek u] telepltes
(nova plantatio) czimen szereztek es telepitettek a meg-
nevezett ket birtokot. Alig 20 ev mulva a nyiresi Sto-
Iyan Mosina fia es a hatszcgi var keruletebe esQ.
olahok keneze (kenezius olachorum de destrictu Castri
Ha thzak) a hunyadi varhoz tartozo Polonyiczat, a Cher-
nyirnoru mellett a Bobochmezeot a hatszegi var kcru-
letebc a Charnavyzy mellett, mint clhagyolt Iakatlan
teruletet keri, A kiraly Stolyau huseget meltanyolva s
bizva igereteben, hogy e birtokokra telepitvenyeseket
hoz, teljesiti kereset.
Ruszkabanyatol Voisslova Nando rhegy fele kocsin
4-5 ora (10-12 korona) ; ha azonban kevesebb iddnk
vall, Voisslovatol keletre a hatszegi utra fordulunk,
Alig 1f'! ora mulva Valea muretol mar a Bisztre hid-
jan Hunyadrnegyebe erkezunk vissza. Also-Fclsd Bau-
czar, Bukova terjedelrnes kozsegek Uhl11 (fenyofaval
kereskednek) Hatszeg s Karansebes fele, a Vaskapu
hagora kauyarog utuuk. 'Ott bucsupillantast vetve a
mogottunk elmarado Bisztra volgyen Ie Karausebesig
kitarulo erdos videkre, a Hatszegvolgyere lej tiink be s
Hunyadi Janos 1442. szept. 5-iki diadalmanak ernlek-
oszlopa alan erj''lik Zajkanyt, majd Varhelyet, a hat-
szegi tersegen at Hatszeget. Ruszkabanyatol 6-7 ora
 113

alatt kocsizha tj uk be ezt a szep videket (12-16 kor.

fuvarber) s az esti vonattal Kolozsvar-s-Deva-fele meg
csa tlakozast is nyerhetii Ilk.
JI
Az Egregy kozepvolgy~n Osolnakcsra. Osernar a.
A Csolnakosi 8S Cserna c;-alad. Ep oly erdekes Hu-
nvadtol delre Felso-Telek mellott Csolruikos a Csolna-
kosy csuhiddul, mely maig joggal hasznalja a Hunvadiak
hellos czimerct Hunyadi Janos auyja dernsusi" Mur-
sina vagy Morsinai Erzscbet ugyunis ferje halala utan
Csolnakosi Jeroszlevhoz ment Ierjhez s az ok ivade-
kaik n muig elo Csolnukoslak, Hunyadi Janos csolnu-
kosi Jeros zlav fla I)a,a,n, valamint fltestvcrei : lVa.rk
Peter es Janos reszcre udomanyozta Csolnekost 14~6.
Terncsvnrrol. Majd Csolnakosil lVa,ykot es Laszlo, San-
d ri nos flaival Csolnskos, Ohubs. es Doboka birtokui
utan mindeuneuui ndotcher alol mentesitette. A SZOlH
szcd Cserna helysegbcn lakozo Cserna csulad szinten
rokon~agban allhatott a Hunyndi hazzul, a minthogy
ez HZ egesz videk az ernlitettek szcrin t kOZQS at yall-
sagot kepezett. A Csernu csahid clebb Galoczrol
irta magat, majd Csernarol nerucsseget 1532 Branden-
burgi Gyorgytol nyertc.A csalad asci fohivatalokat
viseltek.
Csolnakos es Cserna f:tlukL61 delrc Lindz sinen ta-
lalunk meg Ids magyar szigetet, hoi a Hunyadiakknl
rokon s a XV. szazadban foispansagb~n, vajdasagban
jeleskedett Ongorok utodui Ungur ueven kozsorsban
kuzdnek a Pa,lk6kkal egyiilt a mindennapi .kenyerert.
E ket csaladbol a devai realiskola Szath mary alapitva-
nyabol kepezett ki legutobb ket if jut. Lindzsinarol DK ~
Felso-Szilvas a Nopcse csuhid osfeszke, honnan a hr.
Nopcsak elei is kivaltak. 19y Elek 1794. erdelyi kincs-
tarto, rnajd masodik Elek ]816. foispall, 1837. erdelyi
canceller, ki nyugaloruba vonulvan 1855. barosagra
emeltetett. Laszlo Hunyadmegye foispanju 1848-ig.
Ennek fin Ferencz a kiralvne volt foudvarmestare es.
Elek orszaggyiilesi kepviseld,
Felso-Szil vas gore ka tI!. te'''plenu, 1'8 ItllS iteft"Ball:
folirata:
114 V AJDA.-HUNYAD Es K ORNTEKE.

Viseltetven kegyes islen j6sttgtul.

S itt letelepedett nepek lelki Javatul.
Ez haT. epittetlk Szllvasi Balinttul
S tarsa Csolnakosi Zsuzsarmn asszonvtul.
Ez vegre. hogy itt isten dicsdsege
Teriedven
... ..... ....... '"" ... t;;b'l-..';1In~
A.. v AJ w
""'". & hlvck
a
'.., scrcgc
& A. ~ & ,

S kik az ST.. ~letr61 eltertenek messze,

Ezeket teritse az isten beszede.
Melyert mindeneknel szep emlekezetben
Itt is a kozseanel lcsznek dicseretben,
Isten elotl peaig holtig kedvessegbcn.
Azutan orokre tart6 di csdsegben.

dtt. D. 1665. sz. Ivan hazaban",

Ezzel a felirattal aligha 'ohlhoknak szantak ezt n
templornot. A X VIIi. szazud megtevedt kormanyrend-
szere azonban Hatszegvldeken s altalan Hunyadrnegye-
ben a gorog kath, vallas terjeszthetese kedveert fel-
aldozta a volt egyhaz helyes eszmeinek nagy reszet, Ezt
.a szerencsetlen politikat azutau betetozte a hatcirori
intezmeny, mely Hunyadmegye nagy rcszet raczokkal
'igajaba hnjtotta s itt a delvidekcn ola h hutaror ezre-
det sz erveaveu, hivatulosan olahva forrnalta a gycngebb
magyar es nernet elemeket is.
Szep kis kirandulast tehct a turista Felsd-Szilvas-
rol ZaJira sirjshoz. Az rit nyugati iranyban vezct fel
a hegyre, a patak elleneben, lorubos erdcs teriileten s
reI ora (gyalog egy ora) alatt erDnk az egykori prisz.
lopi gore keleti zarda rornjaihoz. Mellette all az ujabb
szerfi templom es eunek pitvarahan jobbkezrol Zaflru
piros marvanylapu siremleke, melynek latin szovege
szerint Zafira, Moise havasalfoldi leanya e zardabnn
fejezte be gyamkent hanyatott eletet I5BO-ban 44 eves
koraban.
Felsd-Szilvs.srol \,olgynlenten Also-Sz ilvtisra erke-
ziink a szinten szcreplo megyei hivatalokig emelke-
dett Para, csalad otthonab1t A kozseg egyszeru sors-
ban elo Para nevu tagjai-ds biiszken valljak magyar
nemesnek magukat, de a magyar sz6t csak az allami
iskolat latogato ujabb nernzedek kezdi erteni, E csa-
Iadokrol, minthogy a Szt rigy volgyevel szorosabb
viszonyban allottak, ott lesz bovebben szo. lnnen delre
 VAJDA-BUNYAD ES KORN~tKE. 115-

a jarasi lit Hatszegre vezel; keleLpek nedig a Sztrigy

mellett Brettyehez vagy a viz folyast ltovetve ~pen a
hatszegi hegy alatt Sztrigy Plophoz (regi Ztryghlnlva)
utunk
.... -...'06.. ..ki
... {n,,~h_T
\' ""&J 1 ; ...
.a.,.,..., .......,..... .... .. t' neven
)~-to"".. ,.i~~11P10n " Ha"lszeure
,.... ~ ""0"
V

vagy az orszriguton Russ, Kalan, Piski fele Iolytathatj uk,

utunkat. Also -Szilvasrol a hegyen at a rovidebb tit
Magyar-Brettyere vezet s EK. Ma,cs6ra, is atnezhettmk
melynek sz510jc Nagy Okloseval cgyiitt a legjobbak
k5ze tartozik. A rornai ut l\:f.-Brettyencl az orszagut
a vasut vonalan halad Piski-Dedacs fele.
A ki vasuttal ohajtja V-Hunyadot felkeresni, az
Piski foallomasr61 indul es ugyanoda terhet vissza a
Piski- V.-Hunyad szarnyvonalon.
A Piski -V.-Hunyad sztiruyvonal ()sszes hosszn 16
kilorn. s ez a hunyadi vasmtivek megnyitasa utan
epiilt. Piskitol Deva fele Sarfulvaig 3 kilom. visszafele
iranyulva Szent-Andrastol 3Z Egregy volgyet koveti
Hunyadig s az clolahosodott magyarsag erdekes vide-
ken vezet at. Elso allomasa Kis-Barcsa es Keresztur
kozott (8 km.) epfilt. Alpestesnel megallo allornast tart.
VegaHomas -V.-Hunyad, tehat a kik oda igyekeznek,
azok hasznalhatjak a vasutat.
 \'11.

Piski es kornyeke Lozsaddal.

Devarol H Mares volgyen ropit a vasut a 10 kilrn.
tavolra eso Piski illlonuls fele. Az os Piski egesz
hauerbe szorult s mar nevet hutosugilug is 6-Piskire
valtoztatja s n megye cgyszcrfien elfclejtve, hogy
"Hunod;: megyc, mint torvenyhatosag elso rnegemli-
teset is Piskinek koszonheti, ezl a konnyelmf nev-
cseret ucseptalja. 1276. november 25-cn is n gyulafejer-
vari kriptalan Biharrucgyeben fekvd Korosfo hirtokat
.az erdelyi pfispfiknek 7tHul1od" megyeben a Sztrigy
1'o}\'6
~ menten fekvo Piski birtokaval felcser He. Pisxv~
hirtokos csalad is letezett. 1.t49. junius 24. Mihael
Pysky nemes szernely. 1555. nobclis Georgius Wallyon
Kereszthy de eadem Wullyonkercszth birtoka egy
reszet e lzalogositottn Pisky Janos es neje Eufrozinanak.
Ep oly t.1rclekes a ki)7.beeso S {t r f a 1 v a, ruelvet oseink S a I-
f a v anuk. (Saulfulva) ismertck 13&>b~n szerepel Saul foispan. kit
a Bu rCSHV esalad is oseinek tart A Salfalvi csalud rokon Iehetett,
de on{t)16an is szerepel }:>:>t nuzusztus 22-ig, mlkor Ferdinand
Kendy Ferenc? de Szentivuny ~s 1)oh6 Istvari de Ruski vajd:lnak
ndomanyozta Sulfal vi Pal kihaltuval Burcsa relet Therok, Chokrnd,
Alsc-Varosviz, Felsd Varosviz, Beochvn rBucsurn). Ludas. Puthinel
es Chostest 11arrnudat. Mindezen btrtokokban a Barcsavak is OS1.ta-
IYOSUK' 1
VU1'JHI
1
K.
-

Piski telep keletkezese. A vasuti muhelyek, A

Bem J6zsef diadala s annak ernleke. A Ilia oly sze-
pen tii

,1g>.0
, "'"
es AUtUil,
I... ..
eIeae!he~
"'....l' ]
IS
1 I.' '"
61y leftteS
D' 1
s..dlSwil,
a regi Piski es Dedacs kozsegek hatarszelehol 1868.
 l'ISKI f:s KijHXYt:I{):; Chl.f;Al>J)AL. 117

ola alakult ki. Akkor csak ket tiszti lakast es (3 mun-

kas hazat epittetett oda HZ elsa erdelyi vastit. A kis
mervekben tervezett tularozasok azonbau csakharnar
annyira szaporodtak : hogy,..l873. mozdonynnihelyeket
kocs felszerelesi gyarat ke}:e epiteni s mar akkor
varosi kinenest nyert a tclep, mely a )1. A. V. igazga-
gatasa alatt meg roharnosabb viragzasnuk indult S rna
mar romai cath. es ev. ref. templornokkal is kiegeszfilt ,
sot 1899-ben a petrozsenyi szcn szallitas megsokszoro-
zodasaval kiilan mozdonyparkot nyert es 111 indket
iranyban hatalrnnsan terjeszkedik. Az 1872/3-ban meg-
nyilt iskola n13 111ar a Iegtekintelyesebb allumi iskolak
koze tartozik, s a vusut czeljait szolgalo ipari iskola val
hatalmasan szolgalja a mivelodes es haz~t1isag szent
iigyet. A telep kedvencze kezdettol fogvu a vasuti fobb
erubereknek. Alakulasaban az Elso erdelyi vasut igaz-
gatoja Kanovich Aladar joindulatanuk sZ{UTIOStannje-
.Ieit elveze, foleg az iskola, melyuek vizsgalutait vulodi
tiunepelye euiele az igazgutosag aldozatkeszsegc. Ke-
.s6bb a M. A. V. is ep oly eloszcretcttel dedclgetek
Piskitelepet s 1884-ben a budapesti hlrlupirokat a
telcphez fiizod5 fentos erdckek annal keszsegescbb
tolrnacsolasa ked veert vendcgelf l latta itt az ignzgatosag.
A sajto lelkesedese szep alapitvanyal is gazdagita az
iskolat, melynck Rethy Lajos kiralyi tantelugyelo es
Sznthrnary Gyorgy volt orszaggytilcsi kepviscld es
cultusmlnisztcrl Ill. tunacsos egyfittes buzgosaga palota-
szerii helyiseget esz kozolt ki Lukacs Ucla akkori keres-
1,n,loln,-nilrurl
~~'-''''''''A'''.A~ .... OJ ... l'l,ini~7tpr
60 __ .. _.. hnllczu"o(Jnh;Q
.~ - -- -~ 0'" .." A telen
&
tiszti-
kara minden kulturalis
versengo buzgosaggaleszuiet
terjeszt s haznflui buzgalrnuknak koszonhetjiik az
.e.g] hliEi t! htktdei Qgy@k ViFa8"tliQ Iprnett a kaszin6t
.3 sok tarsas tmuepelyt s kiilonosen a Bern ape hon-
 118 rlSKI ES KOIlNYEKE LOZSADDAL

.
_ vedeinek emleket. A. Devn-Szaszvarosi orsza8'itb61
Schulleri tulajdonos szivessegebdl arnyas setaut vezet
az emlekhez, mely kilato pontul is igen ajanlatos,
rnert deli havasokat ettoJ, a r1O'U'!ll
.......... 6
0:\
" ....... ~ ....
& .. ~ .... &J ......hecvseset
tr'l~h"t""' OJ ......
(,4 ..,,""., az
c..
~'-4 ..... """" ..

Erczhegyseget tarja clenk, E hely fontossagat igazoljak

az IMB7. szeptemberi nagy hadgyakor latok is, mikor a
ternesvari es szebeni ket hadtest ~45 ezer) tobb napig
tarto gyakorlataivul vivta a piski hid kornyeket.
Bem tabornok az 1849 feb ruar 3-an Vizaknar61 vezctett
csatabol folytonosan csatarozva Szasz-Sebesen, Szaszvaroson at febr.
8-nn erkezett Devura, hova ugyanakkor a hihari segedcsapatok
szerencsesen beerkeztek. Azon ejjel a hatszegvldekl olah felkeldk
- nem tudva a seged hadakrol, - rnegrohantak De"\'at a deli
sz61ah~gyek felal. A remelt zsakmany helyett azonban csufos vere-
seggel vegz6dott a tamadas, Febr uar 9-en a piski hid orizetere
hagyott tartalekot Puch ner m{lr koran reggcl szoro ngatni kezdte
s d. e. 10 orakor javaban folyt az iitkozct, a mikorra Bern derek
hada is Deva,Sz:lnt6hnlma-S1.ent-Andri'ls felal a tiiz\'onalba erkezett.
A csi'lsza.riakat f"geS7. a hidig nyom talc a felfrissillt honved csapatok
s ott feller kendd Iobogtatassal a mieinket rnegtevesztve a Bianchi
lengyel ezred tisztje mar-mar foglynl ejtette Bernet. a mikor-
Czetz t[lbornok a cselvetest eszre\,eve, kiragada az imadott vezert
az ellenseg kormeibdl es adaz haraggal vetettek ra a mieink
magukat az ellensegre. Milf Padig ilztek a csaszariakat, mikor a
szuk tit egyik kanyarulataban az ujjoncz blhar'iakat egy kartacs,
megrlasztvan, a mogotluk illl()k hatraln! kezdettek s magukkal
rantottak az egesz tabort. Bern rnaga sem tudva a zavar okat,
nagy haraggal k5vcte katonatt egeszen a mostani {\llom~ls tajaig p

hoI gr. Bethlen Gergely szekely huszarai veget vetettek a hatra-

lasnak s az elbizakodott ellenseget masodszor uzte at Bern a
hidon, ekkor hangoztatva emlekezetes mondasat [minthogy Ina-
gyarul nern tudott] : Briicke vcrloren, SiebenbUrgen verlorcn.
".
Ekkor esett el a kitUno Horvatlrt szazados resziinkral es sebesiilt
meg Losenas csaszari ezredes. O~ a hidfonel a116 fogad6 pinczeje-
ben veres ellenallast Iejtettek ki a Bianchiak , A fogad6 falaban
Iathato UgYll es puskagolyok hirdetik a csata hevesseget. Az.
oroszlankent viaskodo honvedek a Iegnagyobb halalrnegvetessel
haladtak clore, s meg a Sztrigy j('gcs vizcbcn is, nyakig giizolva
fiztck nz clJcnsegct. Estere- kel\'~ nlifnk vain a gyozelem, rohant
 PISKI ES XORS'YEKE LOZSADDAL. 119

az en8A"B SZa5Zl,,'aF9E fal... Pa" reISyyjl"'VRI .111,,&.1,,8.". -08

az lild6z<1 honvedek tovabb nyomulasat. Ez a nap uj fordulatot
adott az erdelyi hadjaratnak. Be m hirtelen Medgyesnek vonult,
orman Szcbenben termett.
E Ienyes dladal ernleket Irircletl a Belu ilgyui helyen c\1l6
-obelisk, hova kegyelcttel zarfindokol a mostnni nernzedek s folcg
.a kirandulo iskolak ifjusaga. A vasracscsal koritctt obelisk Iel-
:i ratai a kth'etkezok :
A piskii hldra n~zo oldalon elhelyczett lAbia felirata :
Az 1849ik ~vi febrar 9-iki gy6zelmes csata es ott elbullott dicso
honvedelnk ernlekere a nemzet kegyeletes k6zadakozasab61, a
hunyadmegyei honvedegyesulet tamogatasa mellctt emelte Piski-
tclep Jakossaga.
MDCCCLXXXIX.
A Piskitelep fele n~zo tabla felirata :
E dombr61 don l~ el Bern ap6 a csatat azon emlekezetes kijelentese
utan : Ist die Brticke verloren, ist Siebenbiirgen verloren.
A deli oldalra nezo tabla fellrata Bajza Apotheosisav-nak
kf>vctkezo versszaka :
,)\'crzettek es elhaltak ok,
De gyozedeJ mesen ;
Tettok sugara atragyog
Iddn s enyeszeten.

Dedacs. A Kazinczy Ferencz ernleke, A piski 3110-

massal es vasuti teleppel koz\'ctlenul szornszedos De-
d scs. Telegdy Istvan erdelyi alvajda 1496-iki kereszturi
Furkek birtok ugyeben kelt iteletlevclebe Petrus de
Dedecb Is tauuskodik. 1560-ban Dedachy Miklos itel-
kezett Fazekas Janos es David ~1ihaly tarsasagaban.
Deduchy Laszlo Erzsebet leanyaval a XIX szazadban
halt ki a csalad. Dedscsre men51eg ermtjuk a rornai
uta l is- Legut6bb gr6f Gyulay birtok valu s uri laka-
ban ismerkedett meg Kazinczy Ferencz is Hunyad-
megye elokelosegevel 1816 nyuran, mikor grot' Gyulay
Ferencz hitogatasara Erdelybe utazott, Kazincz y Kas-
san, mint grof Torok LHjOS (kesobbi aposa) tanfel-
ugyelo segedje isrnerkedett meg gr6f Gyulayneval s e
szi velyes viszony vezette Hunyadmegyebe Zseni tanya
120

kisereteben Erdelvi Ieveleibcn orokitette 1l1Cg negy

heli itt tHrt6zl~odas,1 nak elmenyeit, vajdu h unyadi kiran-
dulasat s azon ohajanak adott volt kifejezest : "hogy
holdogsaguuak Ina rudjon fel emleke, hogy e hcly
legyen enyem, mikor en mar nem leszek S mutassak
a helyet, hol jarclnk a Mares szelcn s a
fekete szilas
dombjui alutt ezt mo ndvun : nem lehete minden erdern
nelkul, kit c jok szcrcttenck". Az elnlekre vesendo
lepke es lun t rajzat is elk eszite Kaz inez)' Ferencz
kedvencz helye 1816 fetirottal egyutt, Ez n 110 ohaj-
tasa 1881 sz eptember 25-cn men t teljesedesbe, mikor
grof Kuun Geza es no\'ere Kuun Ir1l1U grofno, ferjezett
Fay Belane a birtok jelcnlegl tulajdouosa, a hunyad-
megyei tortcnclini. regeszcti tarsulat kuldottsegevel
fenyes Kaziuczy-unuepelyt rcndeztek s "a szent oreg"
altul annyira kedvelt szilfc.ik arnyekaban az ernlek-
oszlopot unncpelyesen Ielavatak. A dedacsi SlCP park
latogatoi tcluit n romui rcgisegek es botanical ujdo n-
sagok (chinai hnrnbus) rnellett se felcdjek s szenteljcnek.
egy-k et perczet n dicsouek ki oly Ielkesen, annyi
elragudtutassul dicsoitcttc e szep videkct eme vcrseben ::

Sztrigy es Muros istenei. kiket n gyep szdnycge szolit

Tunczrn es k iket az agg SZilClS eje fooo1.,
Es te kies vdlgy Itt szikU,s vadoni dnak Oleben.
"' Mleyre a dc ...ai "llr orrna busongva nevet :
Vendegctck megycn, 0 titeket most Int meg utolszc r.
Oh! de ti hagyjutok zengeni neha nevet :
Es mikor 0 ide lep s a viz szelere hanyatlik.
Es mikor a szeretett Lotti ' kiitltja Zsenit "
Zugj(\tok ncki: tavozfk az s messztrc, de lelke
Hozzad, elte kegyes angyalu visszasohajt.

Lozsad mint osmagyar ,telep. A piski hidt61

.
az os.
Piskiu at (hol Barcsev Abraham a kolt6 szu letett
1748-ban) Totiba (legut6bb Apathy birtok) erkezunk .

. Lotti a gr6fno leanya, gr. Kuun Irma es gr. Kuun Gez a.

~desanyja. gr.. Kuun LaszI6ne
.. Z: e.ri, Knztnczy leuny, kivel utazott.
 12t

Itt tunt fel Hunyady Janos nagyatyja mint delvideki

kenez, Innen a hegyen at erjuk cgy elzart katlanbun
Loesadot, a h uny admcgyei magyarsag egyik os fesz-
.ket. 1412. augusztus 12-rol~ gyulafehervari kaptalan
reszerol Nadasdi Laszlo er;elyi alvajdahoz, a hasdadi
Ballo ncmzetsag osztalyanuk hihasitasarol sz616 jclen-
tesben Tamas Sebestyen fin. Filep, Benedek Andras
flai, Balazs, a Petheu flai, Egyed, Marko, Benche fiui,
Benedek, David flu, Gyorgy, Egycd fla, Pal, Peter fin,
Istvan, Dornokos flu, Lflsz.lo, David fia szerepelnek
rneghivott birtokossrigi tanukkent. 1478. okt6ber 20.
Bartholornaeus Briccy (le Losudi szolgabiraskodott,
1479 es 15U5/6-ban Losadi Gergely szolgabiraskodott,
1530 majus 2. Philippus Farkas de Losad es Valentinus
Ba stery, 1549 jun. 24. Thomas Marton de Losad, 1553.
Vincze Gergely, Zudor Peter, Katalin, Farkas Marton
(}zvegye s cnnek atyja Matyas Gergely, ferje Ispan
Balint mind Iozsadi ncmesek, 1594. nov. 16. Joannes
Vinche, Lucu Kis, Joanncs Bercczk (azonos lehet a
korubbi Bricci nevvel) de LOSl];d. 1581. rnajus 2B-r61
Bathory Kristof adornanyleveleben Lucas et Andreas
Farkas, Matheus et Georgius Fckethe, Blassius Gydrffy,
Georgius Zudor, Petrus Herczegh, Am brosius Vincze,
Petrus Berecz k, Georgi us Geossi 8 nernes csalad sze-
repel. Ut6bb szarrnaztak be a Szekely, Kiss, Bakos,
Incze, Takacs, Szatrnari, Tecsi, Mik16ssi, Hunyadi,
lk16di, Soldos es mas reszint eli'i, resziut kihall esa-
Iadok. Mindezekbdl a Gyorffyek emelkedtek volt ki
lea ....,n ansnuubbrau, er:1'"
t)'.&~Ut>c..t I .. oJ .')auk
....
"'.~ btiro'
- ~n"'nt is nverven
0.1-0"...... "J
&
: a
....,.... ,

Zudorok, Herczegek, Farkas, Fekethe is fohivalalokat

viseltek folyvast. Lozsad egyes reszei -rneg az 9sneve-
wet Vi8@iill (liMlt'_ Ball) ll&eS ref SfWrl18Z 26 niaaisk.n..<.
laval. Inneri a denki ,'olgyon Szaszvarosra kerfiltink.
 VII),

A Maros [obb part jan fel Als6-Fejer-

megyeig, Algyogy es videke,
Az aranyi augit-andesit kuphegy. Kapy vara. Piski
allolnasr61 a dedacsi parkon at a Marosig setalva, 3
reveszek par perez alatt Aranyra, szallitnak at. Hunyad-
megye legregebbrol ismert szolgabiraja 1333. Aranyi
Istvan. Innen lrta magat az Orbons.s csalad is. A
r6maiak foutja a Piskitelepnel elagazott. A mellek ago
Devan, Miciara vonult.a foag a Maroson a Peutingertabla
Petris allomasara vezetett at. Petris a ~Iaros hid vedel-
mere szolgalhatott s a mellett sajatos alakjaval oIy
feltiino aranyi hegyet is kofejlesre hasznaltak. R6mai
teglat, eptiletmaradvanyt H Rapolt fele vezetf utczaban
talalnak, sot az aranyi hegyen kivtil, Rapoltlg a hata-
ron is ilyen epiilet rornhalmazra akadunk.
A romaiak hadi utja innen_ A p u 1 urn i g (Gy -Fejervar) a
Maros jobb partjat kijvette. Az Ar"'-n~hegy augit andesitj~bol fara-
gott oltarok, siremlekek, f61eg oroszlanszobrok Mic iaban (l\f a r 0 s-
N ~ 01 e tis a f~yarosban (Sarmizagethusa) igen gyakoriak. A roma i
kofejtesek nvomait a deli mcredek fal alatt latjuk s a vasuti epit-
kezeskor ezen k6banyak tl5rmelekeit ~rtekesitettek elso sorban. A
klzet vorhenves viUtozata a legellerjedtebb. rnelyben granat, am-
phibol, rubellan , haernatit, telanit jegeczek jonnck eM pseudo bro-
chit es Szaboit asvanyokkal. (Lasd Koch Antal Az aranyhegy
k6zete es as\'iinyaL)) Budapest. )[. tud, Akadernin )lath~m.-Ter.
.
rneszettudomanvi . K01.lemcllyck. 187R. 23-57 1.)
 ALGYOGT ts VIDEKI.:. 123

A 392 Ill. Aranyhegyre a helyseg601 konnyell fel-

juthatunk. A hegykup ep reszet sanczolat oyezi s a
teton tobb godor regi pinczelakasok at jelol, Kilatusa
elragado s azert a Piskitelep kedvencz kirandulo helye,
Rapolt fele is konuyen leszallhatunk r6la. Hunyad-
megye nevleg ismert elsd szolgabiraja 1333-ban Aranyi
.Istvan. 1537 ben Ra polthy Janos birta, a kinek anyja
Cor"in Ja11ost61 perelte el ezen birtokat. 1590. marcz.
'9-cn hokaji Macskasy Ferencz fla, Gyorgy, a fejedelern
bejaroja es unokaja Gaspar tij adornanylevclet nyert.
Ugyanakkor Balika Peter de Arnny, mint nemetii
Balika Balint es asszouylaki Ravaszdi Jusztinia Ila es
Orgones Janos de Arany birtokosok itt. 1631ben Kapy
Andras s fla, Gyorgy az egesz Mares vonalan fo bir-
tokos volt. Legutobb a Foldvary csalad birta Kapy
jogon.
Innen a szomszed Gyertyltnos alig 1/2 oranyira
kittinG mesztufabanyaval. Odabb Banpatak a Val'a,dy
,
csalad egykori hirtoka, honnan Veremaglg (Nagy-Ag
.alatt) egy kevesbbe ismert s konnyen bejarhato szirt-
.~zoros erdernli meg flgyehnunket. Banpatuktol keletre
.az erddsegbol lefolyo patak szep vizesest al kot.
Nagy- as Kls-Rapott, Az uranyl hegy alatt az lit
.Nagy-Hapolt fele fordul s epen atellenben a Sztrigy
torkolul6t vezeti elonkbe. A hatterbe a Retyezat fes-
'ioi vonala tornyosul a tobbi hegyek fele s elottunk
.a Kenyerrnezo szep tersege bontakozik ki. Hazank
Iegszebh pontjainak egyiken allunk. Nern csoda, ha
elokeld csaladok versengtek birtokaert mindig. Nagy-
Rapolt tavolrol most is varosias kinez essel biro
A X VI. szazadban a Rapolth~' csnlud hi rta s lo~3 ben B07.ny
Beuedck nck ...dja .UIIlOS kirilly (i~'lliay :\lih{Ily jav ait. ki itt leimy{,-
nnk Fr uzsi nn nuk. (irllystlH'~' :\Iiklos ncjenck es Ivatulin nak Ba)ilsf'y
Andras nejenck tudtavul IHlpolthy Janos hilz{lra rontva, a csalad
124:

tugjnlt ossz(.kUtchde, c'gy papot halulosan megsebesitett. 'I'emplorna

cuth , vala kczdetbcn s utobb retcrmalt, Cl. is rnaig ()nn1l6 egyh~\z-
kozseget kepezven s iskolut tartvun fen n. A :\Iatsk(\sy csalud innen
irtn magut s hatalmus birtnkai vulanak a ~laros mi n dket partjan .
Galg6i l{(\c7. Pete r a ~[atsk{\"i~' csuhulbu hazuso dvun , uz 6 leilny{\t
Krlsztiruit, Josika Irnre ny. ez redes, To rdarnegye foispilnja vette el
s ennek flui Jozsef es Mozes vultuk itt birtokosokka. J6sika {lgon
mint bnr6 Josikn Jozsef Thekla leunyunnk ferje vult birtokossa itt
Hollakv Ferencz is, kinek fin. Arthur Udvurhelymegye fOisp:\nja
es hosszu ideig ulispau vala Hunyadban s az idevulo l_'\rsadalom-
nak es kozhnsznu egyleteknek s a tu rtstasagnnk hU7.~6 m unkasa.
A Matskasiak tovabbi ol'okose sz epluki Petrichevich Horvath
csalad es tauIti Foil. vary csahul birtokai azonhan mas kezekre
jutott ..rk. Jelenleg Kcnosi Sandor Lajos a 1((j1.scg fobirtokosa s a
Horvath. Gyorfy, Kantor hirtokok is guzdat cserettek. Innen valt
1$.i Szentgyorgyi Jeno kur iul tanacselnok csnladju s a budapesti
Acs czeg ronoke is .
..J.Vagy..R;lpolt fele haladolag mar az aranyi hegy
szelelol felttinik a szolohcgyek mesztufu tOlllCgC, hisz
ott egy pinczeve alakitott burlang is Iekoti figyehnfln-
ket. Hapolton tobb bar lunglu least haszualnak epen a
ref. templom korul s a volt Hollaky kaste ly pinczeje
is mesztufaba van vajva. llyen mesztufa magaslaton
ernelkedtink egesz Kis-Rupoltig Ott a gor. kel. templorn
elotti teren Iangyos Iorras (1 (j0 C.) alakjaban uti fel
magat u patak, mely volgymenten minden utjaba eso
gyokeret, malomkcreket bekergez.
barlangtol fenncbb alig 2 kilom. az
A kisrapolti
erdei uton megtalaljuk a helyet, hol a patak eltiinik
a foldben. Odabb Jezer (= to) neven mutogatnak egy
dolinat. Epen ez elfitt cgy 10 In. barlang hatol a Pilis
(Plesia) ala. Itt regen tc aBo t6 lehetett. A Pills teton
at a Codru tetotg 3 hatalrnas dolinamelyedest latni,
Az utolsoban viz szokott csillamluni, Fcnnebb Gaura
Barlangulu] (Barlangpatak) ncvti ujabb ravaszlyuk. Mig
az erdok t(hnottebbek valanak itt is patak liinhetett e1.
A f6voigybe
terve a Medve odu, Gaura Ursului
nevti odun feliil a jobb parti Barlangpatakot (Valea
Pestere) kg yelye pelPsokara terjedelnlCS barlangba
jutunk. Tagas eldcsarnokaban uti fel rnagat a patak sa
marhak jarasa miatt itt kellemetlcn '~a tartozkodas. A
 ALGYOGY }:s VIDl~KE. 125

luitulso resz sz.iraz s ott is latni sziik nvihist.

... Tehat
be- es kilorcsii bar-lang. Szuthnuiry Gyor'gy volt orszag .
gyiilcsi kepviselo CS Ininiszleri tnnacsosr'ol nevcztem
cl. Nagy-Rapolt ref. templomaban a regi patronus.
csaladok czhncrei. A hclysig mellett egy arokban, a
kr istalyos palaban pyrit jegeczek fordulnak ele. Arany-
nak neaik a kincskeresok.
Babolna as Folt fenykorab61. Rapolttol keletrc
a praehistoricus tcleperol ismeretes Dobog6 alatt vezet
a jarcisi Lit a regi romai tit nyonuin 8i\bolnara. Bsbolne
fenykoriit Nelece! Istvan Apaffy fejedelern consiliariusa,
Hunyad, Zarand foispanja alatt erte, kinek is neje
tornnyfalvi Tornya Borbalanak sirernleke most is otl
porladozik a sok gazdat cserelt kastely kertjeben.
Cserey Mihaly szerint meghalt li02-ben szep keso
vensegben. Apaffy Mihaly is orOlnest tartozkodott
Babolnan s 1631/2-ben a muranyi Venus (Szechy
Maria) is lakla mint a kis fejedelern : Bethlen Istvan
Qzvegyc, kihez Rakocxy Gyorgy fejedelem, sokszor
kocsizott ki Iukomakra Fehervarrol 1648. Barcsay
Sandor is igenyt jelen tett be Akos es Andras hatyjai.
neveben is Babolnara, 1535. Gyulai Mihaly Rapolthy
Janos csaladjan veres eroszakot kovetven el. Rftpolt,
Arany, Csikmo, Tothfalvy stb. notaztatik es javai
Boeey Benedekre ruhaztutnak. A szomszedos T6th
neven 1462-ben egy birtokbevezetesnel Nicolaus Mag-
nus de F6lth [elentkezven, Ladislaus de dicto Folth
nevehen. Folthi Laszlo foispanja is volt a megyenek,
Az utols6 Folthi Balint Jozika Marhit61 'szarmazott
ket lanyukbol Susannaval a XVIII. szazad elejen grof"
Bethlen Laszlo lett Folth ura s egesz napjainkig tar-
tottak is Folthot, mig Susanna a szornszedos Babolna
uravul Nalaczy J6zseffel lepett hazassagra.
Folttol AIgy6gyig uz lit menten erjuk a romaiak
Gerunzara varat, melyet Turjaknak nevez a regi Torok
csaladrol a nep. Nyugatra elmarad Boj majd Csigmo,
1fl~ly8e:, 8QtaFab~n barlaag (BesericlJea) es dolinak.
Csigmotol E.-ra a Magura hegy del labanal negy
tcrjedehnes dolina es egy kapolna (8esericuca nevu)
 126

lleszakadl barlong. mely befell! fo]ytat6dik a bcom]ott

eldresz hatalrnas pinczekent tarul elenk, Belsd ffilke-
jebel) praehistoricus cserepek.
~lgy6gyot. Aid Y 0 g h n~\"cn kapta Zsigmon<it61 140(ben a
Tor 0 k (Tureki) csalad H 0 ill 0 rod, Cheeb, Bozes. Mada, Balsa
Almas. Nyier mezew es Therew-vel. Utobbiak a Gy6gyvolgy felso
vldeken az E r d 011 a t s (l go n m{lig iete1;e; k6zsegek. 15:ii. nov.
12-en Werbenes Istvan iktatja Zapolya Juvu A I D i 0 d varos lin
dominium totalis oppidl Al diod) egesz ura dalrnaba. Osdolai Kun
Lazar neveben szent gyorg)'i Daczo Pal monel ellene a beiktatas-
nak. 1637. april 27. Rak6czy Gyorg~' osdolai Kun Lazar magva-
.szakadtabol Alg)'6gyot Mada, Homor6d. Erdfifalva. Csikrno. Rengeh,
Chyes, Tekerd, Bakonya joszilgokkal lefoglalia a kincstarnak, de
Kun Gotthartve beblzonvttotta : hogy simai 60rbely Gyorgy leauyait
Bathory Zsigmond fiusitotta volt. Igy blrtak ott a nadudvart
Varady. a Dobay, a Kaprinczay csaladok, majd a Ku nok neven a
-czegei Vass. a Barcsay es Bornemiszn csaladok. A sok szep osi
csaladb~l alig talalu nk mar egyet is. Al~~'ogyhoz tartozott Feredd
oG}r6gy IS. 3~ert mondtak arrol, hogy FelgyOgy borral, Algy6gy
vlzzei gy6gYlt.
AIgyogy to nevezet~sse~et a gr6C Kun Kocsard szekely raid-
mives iskola alkotjn a gr6C hun Kocsard altal 1889. e"i ju nius 1l.
.az EMKEnek adornanyozott foldbirtokkal. st;rilokkel. liastelyilban
nveri 37. ifjusag elhltasat s szep parkjat mintakertte alakitotta a
f61dmive]esUgyi mi nlszterturnrrial kozoscn fcntartott iskola. A meg-
lett ifjakb61 a1l6 ilj (lsag kiilOn helyisegekben nyeri 6zalhisat; a
tanhelyisegek jOl felszerelt szertarnkkal, ~'fijtcmenyekkel biztosil-
jilk a szernleletet. A marhatenyesztes, borkezeles, gyumolcsfa-
tenyesztes, valarnint a kis gazd{\k igenyeihez alkalmazott minta-
g~zdasa~ a kar bU7.g6sng{l\al marls j6tekonyan hut a Iegkozelebbt
'videkr-e IS.
Fer e d (5 G Y 6 g y thermal AIgy6gytoi meg egy 6ranyira a
K 0 a 1j a neva mesztufa magaslat eszaki szelen huzognak tel,
Ezekre vonatkozlk a romaik G e r m i z z a r a varannk elnevezese
.s, mely szlnten H evizt( jelentessel birt. A rornniak sOrGn Iatogat-
hattak s a Nymphis sanctissinus kczdetti feliratok orokitik meg
luUfljukat. A k07.ep korban s meg inkabb az erdelyi fejedelmck
idejeben Erdely Ieglatogatottabb gy6gyhel.ye vala. Bethlen Gabor
1629. nyaran hasznalta, a ket Rak6c7.Y Gyorgy sokszor megfordult
itt. valamint Apaffy Mihal~' is, kinek sz6lojet a fiirdovel szernben
mutogatjak . Kazinczy Ferencz ~J.816. augusztusaban Hunyad es
Alsofeherrnegyek Icgeldkeldbb csah'ldjait tah'Uta a fUrdoben, s a
tu)aj<1onos harO Bornenlisza csrttflcl rokonsilgn ~gymaga lntogatottil.
tlhetc. az algyogyi gr6f Kllunok, hilr6 Gyorr~'~k cs milS csalildokkal.
Gr6f liuun Kocs{\rci halMa c\"cig soha el nem mulasztotta volna a
filrd(; hnszn{tlatilt. Inely jclcnlcg .. tiikorfiirdojc,cl. esinos p31'kj{"'al
"!ll(>let~s \'endegloj('\"('l n yi(-ki fil.dok rsinosClhhjai kC;;ft- tnl'to7.ik .
.~ Illesztuf[,uul fclhulg6 fo.n'isok hofoka 31.2-31.~ Ie 0 s a k;ro)yo
 .ALGyOGY ES VIDEKE. 127

vlztomeg alabb mar malrnokat hait ~s vizesest

er gy "ere et napok alatt meszreteggel vonja be. A vendegek
egesz meszcsokrokat kdvittetnek a vizben.
G e r m i z a r a belyeges teglai k6ziU gyakoribbak
a LEG XIII
GEM (= leg[io) XIII gem[ina] ~s N S . B =[ N[umerus Slingolnris]
B[rittannoru. Daczia e16kelosege gyakran fordultnk meg Gerunza-
ran bizonyara a hev forrasok kedveert s a Collegium galatarum
nevti testiUet hihetoleg az arany feldolgozusdval Ioglalkozott ott.
A KoaJja mesztufajnt b{\nynsztak is. Gernnzarld61 a Maroson
at Szaszvaros fele Varosyiznek egy rnellek iit agatott ki.
AIgy6gyroi a Gy6gyviz hirmas szirts~orosiba 8S
barlangjaihoz. A/gyogyro/ Felgy6gyon at
a 3 kilorn ..
fekvd Bozesig haladva 3 volgyszoros kozt kell valasz-
tanunk. l\ nyugati vagyis MacJarol Balsara vezeto
szor~s osakis gyalog vagy lohaton jarhato, de leg-
szebb mindannyi kozolt. A kozepso Balsarol Erdd-
falvara vezet, de ott nem jarhato tovabb s azert az
tit at kerfil a nyugatira s azon folytatodik felfele
Balsan Kis-Almas fele Pojanara Tekerdre, N.-Aln13sra
s ugy az Erczhcgyseg gerinczere, hoI a Tericzel hegy
es a Magyarok hegye hires regi banyak. A keleti.
szoros Bozesrdl Bakonyan at Csebre vezct. Mindenik
sziklaszorosba harlangokjutalrnazzak faradozasainkat.-
Lassuk ezeket egyrnasutan :
Mada-Balsa sziklaszorosa. A cseresznyejerdl, alma-
jar61 hires Mada epen a rola elnevezett . szoros
sziklai ala epult. A helysegnel mindjart egy elfalazott
barlangot latunk. A regenyes 3. km. hosszu szikla-
szoroson atgazolva a balsai hatarha eso jobbparti
Pialra Sincerisuluj rejt meg egy oskori leleteivel is
szarnot tevd barlangot. Evek elott kincskeresdk bronz-
regisegeket astak ebbdl ki s a kolozsvari 01 iizeumban
Voi szornszedos falub61 valo tokos veso is innen
szarrnazha lotto
128

Balsa nuisik harlangjat a balparti Pilisnek ~hhtlhat

(DOSH Mezi) nevti E. fa lc\ ban , csak is a fak segitsegevel
kuszni tud6 latoga to erheti el. Rcgi idoben, sot
legut6bb 1848-49-ben Ioleg a Nagy-Ag felol Zalatnara
.atvonulo honvedek clot menekulokbol tobbeket rejtett
-el ez a megkozclithetetlen 20 III hosszusagu barlangureg.
Itt nem talaltunk mtivelodestortenelmi nyornokut :
habar a kozeli sziklakon mindentitt talalkozunk az
osembcr fuzekaskeszitmeuveinek
... toredekeivel s a
Kozel Erdofalva epenseggel osl{ori eroditessel dicse-
kedhetik.
Erddfalvatol eszakra esd barlangok. Erdofalvan
e liil a Mennyorszag (Raj u) nevti sziklafalnak jarha-
tutlan meredekscget mar az elnevezes is jelzi, A
nehezen ruegkozellthetf sziklafal negy harlangja koziit
.a leghosszabb (a 3-ik) szinten el vala falazva s ez is
hrivohelyul szolgalt a "torok vilagban", meg pedig az
-osi olah csaladoknak.
E meredek tal par szaz meterrel delebbre a Pietre
Pestere nevfi elohegy beomlott barlangja annyival
fontosabb meg rornjaibnn is az elobbieknel, Inert
.szepen ekitett, voros agyaggal mazolt edenyeivel,
.jaszpisszilankjaival es amflbolit kovesojevel az oselnber
tartozkodasanuk ketsegbevonhatatlan tanujeleit szol-
.galtatta.
Az erdofalvi sziklaszorosok. I. Az also szoros '5
barlangjai. Bozesr61 4 kilom. kocsin latogathatjiik meg
Erde falvat, mely tulajdonkepen egy hatalmas dolinat
foglal el. A falun alul eso rovid, de csakis a patakhan
jarhat6 szirtszoros jobbparti Somosteto (Vurvu Corne-
luluj) nevii sziklaoldalaban hatalmas barlang tatong.
A 33 -In .. sz~les, 1~ "1, tnagns bol ti vig j6 tiler edekeu
kell kapaszkodni. De annal [utalmazobb latvanyt nyujt
 AI.lj-\UtiY ,E;:; \"lUi~Kr:. 129

a tcrjedelmes bnrla ng belscjcbcn fclhulmozodott

cseppkrik epzodes.
A nephit szer int egesz ,:\Ic\duig szolgiilo bnrlang
k et rcpcdessel zurul, 111elyekb;n a cseppkoulkoto resz
bcszurouik. A legsziirnzubb h~napol<ban is vizcseppek
potyoguuk ul{l s nedvesebb ' napokban zaporszcru a
cseppeges.
A Kuun Kocss rd gr6f nevevel megkulonboztetett
terjedelmes bar langban is tahilui oskori maradvanyo-
kat. i\leg t6bb ilynemtl leletre akudunk a vcle utellenes
es Vsrecsk (Cetecuja) nevet viselo szirtfokon es
lej loin: hol koszerszarnokat, jaszpiszilankot, sot bronz-
landsat is talaltak mar.
2. Az Erd6falvat61 GI6dig terjedo sziklaszoros as
barlangjai. Erddfalvarol E. fele Gl6d falutol a patak
deszkaszalhol rogtonzott pallokon, felulrol juthatunk
be a viz altal kitcltott szorosba S nnnak legnagyobb
burlangjaig. Ez is eltalezott berlang : lovoresei .. meg
most is epek. Ugy Iatszik, bejaroja sem volt; hanern
C:1 3 Ill. magus falon feHil rna rudt I1H~g annyi ter, a hol
letra segttsegevel annak idejen benuiszhattak a mene-
kulok. Ezt a rest a fiistjarat is kovetelte, rnert mas-
kulonben nern ttizelhettek volna henne. ~Iur pcdig a
nephugyoruany szerint nupokig kellett ott vesztegelni
a falu oseinek s az atellenes sziklarol (Colen es Piatra
Pestere = Barlangkc) lovoldoztek ide a tor<?kok. A
barlang eldrcsze eleg tag, s itt jo sokan vonhattak
111eg magukat. Hatrafele azonhan, Iepcsozetesen emel-
kedve. annvira keskenviil. hosv ott mar csak ezvesi-
I w ... ~ \J" \,.,.I ....

..
vel helvezkedhettek el a menekuldk.
A Bozesnel egyesUlo har mas vdlgy legkeletibb aga az Ercz-
II88:' 68: 'cJa'Rc
;luop8.'jjlij): 23" P "sid6bS8yh) H3 S1jpfitlj 2

vizerekkel, melyek C s e b. szetseort huzain{ll hatalrnas zuhatagokkal

. . .
130 ALGYOGY ES YIDEKE.

~~~elt~.k 0 Picuj (!_I~$J'es)ncyU meszs70ikla Icpcsozelein ala. Cscbnck

erncz also reszM S z 0 r 0 s n a k lTyt"janak) is nevezik, s a vndul
rnegszaggatott szikluk kuzt rejte5z() primitiv hazak rendesen egy-egy
6ri{\s di6fa v~clo Iornbsatora nlatt igazan elragado hih':'lnyt

AT. otvcnt"s e"(~h korrnanyzatn AIgy6gyroi czt az egyencs YO-

nalat valasztotta volt Zalatna megkoxeliteserc s Bozes-Bakonyn
kozott, valamlnt itt, a Tyejaban a rakott uttcstct luaig sem blrtn
(I

megsemmlsitcnl az elhagyatottsag mostohasaga. Tiljkcpilcg a leg-

szebb vldekek egyikc, de latogatottsagrn alig sz{\nlithat s szeker-
utjaert istenkisertes ocla probalkoznl. Az Erddlulva Ielett Ny.-ra
vonulo In~sztomeg Ie sznrn)'itt E. D. iriinyhan harsmtolo vOlgy.
hatalmas sz.iklatbrnegeivel. barlang teklntetben varakozasunkut ki
nem elegithetl. A nep emlegctte meses terjcdelmu barlangok csupa
apr6 odvaknak bizonyultak , Benn a Tyejaban tavolrol harlnngnak
nezheto k~t odut mutogatnak.
A Picuj f~, oldalan a helyseg ternplomatol Ny.vra vezetd ()s\'(~-
nyek egyikeben a S 7. e p k bar 1a n g j it h 0 Z ~G a u r a !\.
and r i)
kalauzolnak cl. A sokat igero iileg retegbeornlas utjan keletkezett
s egesz jelentdsegc abban van, hogy az erdci ttinderek otthonaul
kepzeli a nephit s ejjel arra felc jarn! - szerlntok - ncm tarui-
csos, rnert az itt pajkoskodo ttin derek konnycn fOldalatti hajle-
kukba ragadjak a70ern'! mereszkedot.
A jobbpnrti sziklnban. de ismet jokora magnssagban a 22 m ,
hosszu Le g e n y e k b a r l a n g j n r a akadunk (Pestere Ficso-
r u 1 u i). Elzart s a sarli bokrok kc)zoU nehezen megtalalhato hely-
zeteben biztos mcnedeke lehetctt n kalona szokevenyeknck, a
mikor mcg k 0 t ~ lie I v e r h U V {It t a nerues varmegye s a S7.C'-
geny legenyek ilycn helyeken kerestck sznbaduhist a vitez! eIct
keservei elol.
AIgy6gyroi a Maros jobb part jan Bokajig. AIgyogy-
rol az ornlados hegyoldalak alatt a regi romai ut
vonalan felfele kocsizva.ja megyei uthol csak latjuk a
a
hasonlo nevii viz mellett ... melyben felhuz6d6 Homorod
helyseget. Ennek felsd vegenel Valeny kovetkezlk, egy
szegenyes hegyi falu, melynck letarolt, kopar videke
a turistat alig erdekelhetl. Sokka I tobb flgyelmet
erdemel Bokaj. A Macsktisi csnlad osfeszkebol 1848-ig
 ALGYOGY S VIDl:Kf-:. 131

SZ~hllOS magyar csalad lakozott itt. Kapy Gyorgy Y3r-

kasteTyanak epen bejelro erkelye daczol meg az enye-
szettel s romokban hever a magyar templorn is, ruely
Bokaj fenykoraban itt diszlett. Kapy Gyorgy anyja ,
Gyulafy Borbara (Gyulay Samuel leanya) reven jutott
Bokaj, valamint Arany birtokaba. Harem lanya kozu}
Borbarat Toroczkay Istvan baro, Apaffy Mihaly feje-
delern tanacsosa s a mezei hadak generalise, 1vlariat
marosnerneti gr6f Gyulai Ferenc? tanacsos, Kozep-
Szolnok foispanja s Annat Matskasy Boldizsar vette
felesegul. E harem csalad ivadekai tartottak is a leg-
ujabb idokig Bokajl, melynek fe]so reszet Felfalunak
hivjak. A szomszed Szarakszonal mar Also-Fejerben
vagyunk.

5
 IX.

A regi Szaszvarosszek.
Piskitol Szaszvarosig. Piski allornasrol a vastit
fovonahln Szaszval'OS fele haladolag, H petrozsenyi
elagazasnal, az tij fiilohuz es mozdony park erintese-
vel egesz a Sztrigyig del felc gyonyorii kllatast nye ..
rfink a Rctyezatra. A Sztrigy epen az aranyi k uppul
szemben er i cl a Marost S H vasuti hiddal parhuza-
mosau ullo kocsi kozlekedesi hid helv., en allott a Bern
honvedeinek diadalmas csatajabol emlegetett regt
fahid. Ott iill a fogado is, falaban a csa ta golyoival.
A hegy labauul Piski, hol Barcsay Abrahall1 kollu leI ..
keben a I'}lLeszet isteni szik r.ija Iangru lobbant.
Pad egy utczanyi Iuizsoru mellott el robogva In t-
hatjuk a Fekete ..to regi lupot, melynek stippedekeiben
regen te a vadaszok is vadusztak ~ MUI"OS tu 150 pa rt-
jan Rapolt udvarhazal va rosins kinezest nyernek
a tavolbol, Epen a tordosi megallo helyrdl be a
Mares fele fedezte fel Torma Zs6fia 1876-ban azt a
hires ostelepet, melyrol nerncsak jellernzd kofejszel(,
szekerczek, vesok, kespengek, vakar6k, nyilhegyek,
ii~~ ..~hiigec. aUoz~t(),aQ diszitett ede.u-yek. kerultek
napfenyre ; hanem olyan balvany alakok es my tho-
 133
:~
-
.,..
.... .
.

"fogitd j (~J \,(~Il Yck ':DZ cl SS)T 11a prcudsze r "'!jelei). III ely ek
Assyria, Babylonia Ie ldl hear-a 1l11011 mivelodesi es val-
Jas! befolyast ignzol nuk. Torma Zsofla CI11e gyfijte-
ruenye 1~g8. deczem uert61:Jl kolozsvar i lllUZCUl110t
.gazdagitja. i-'
To r do s ki)zs~gu~n nehilny mngyur' csalud alkot]a a ref.
-egyh~l7. hiveit. A tordosi e gvhuz ep ugy. mint n sZ[lszf(51d Wbbi
papjai szep dezsmak.u-potlast nyerven , Ielkeszi [lllom(lsa rna is a
Jobbnn dotaltak ki)zt! tnrtozik. Hegente kierclemcsu lt tunurok nyer-
tek ez (lUomilst s Kaz in czy Ferencz Sipos Pill Kantista philosophust
talaltn a tordosi papsagbun. A7. egyha foldhirtok{lt a hivek hasz-
n{lljilk igen mersekelt ht?rert s ehben rejli k legl"ohb oka n magyar-
.silg stngn:\l;'lsilnak is. Tordoshoz szolga: k i a hasonlo nev tl patak
"Volgye. mely mellett :\J art 0 n Denk rrna ~"li'utincsd). Ii is 0 e n k,
NagyDcnk blrtokokat Mi'ltyfls 14i5-ben a Barcsuy csnludnak ado-
manyoztn. a ki 14i7-ben a Rapolthy csuladdnl elcserelte. A vonnt
-egy sajatsagosan epiilt helyseg mellett ,vezet el. Balra a Mnros fele
latnl u. is a t4?gli'th61 cpiilt Y~l~QJil!~.~r:t( .1.Hlzsol(l\nl Perkasz egykori
.S7.i'lSZk07.st?get. 143R.majd 14~9-ben a tijrok kiotte a szasxo kat s ~7.
-olahosodott itt legluunurubb cl. Az ';pi tkexes rornl~\j:.H iuegtartja
az o}{lhs(lg is. de ncm vakolja hazuit. 1-:7. az atmenct masutt is
,~s7.rc...ehetd .
A regi Waras, Zazvaras. Egyszerre johbr61 111eg-
riyilik a ta], bepillantast cngedve a deli Karpatok bel-
sejebe. Az elcterben csinos hazak, ket ternplorn torony
jelzik Szaszviiros holletet Amarrn eszakra az iment
leirt algyogyi yOigy. A Vi~rosviz (itt Peczpatak) hid-
jan cz allomasra robogunk, honnan u varas meg 3
klm, Szaszvaros (n regieknel Z~aslt-a,rlts, Zaarwaras,
.Seeev aros, SZ81 llla.ros, Wares, Bruns) a vasuttol
delre integct testveri szomszedsagban cmelkedo ag_
ev. es cv. ref. templom tornyaival, A megye szer-
vezete elott Sza,szva,rosszek kiilon hatosagot alkotott ;
az absolut korszakban a rnai Hunyadrucgyet is fel-
olelo kerulet (Krcus) szekhelye vala.
A ,eo! szaszvarosszek! -hospitese k (S7.{ls7.ok) telenitese harorn
izben tortenhetett S a Iegregibb telepitesek : Warns (mely 1224-ben
az Andreanus diplomaban tiinik fel eldszdr). TOl'dos (l~34-1?eo Tor-
-das). e mellett Perkasz (1334-ben Porksz), S~uszvarost61 delre Be-.
reny (1334-ben Berren), Kasto (l364-ben Koztow) ~s Szarka ~(133-1-
Ilen lttrttact). Mftsod sorbail kth~tkezett RePR8!J1 naoi liaR )Jaws);
JUlrmad sorban a Kcnyerviz mclleken Alkeny~r. Felkenyer. Kud-
134 A REGJ SZASZVAaOSSZ":K

sir. Ez utobiaknt a torokok 1420beli nagy pusztitnsa kovetkeztebcre

-,ele ith~ek~,_A._tijrokijk._l438ban u.b6l ,~e"ig .d~ll.t~,~ Sznsz\'~ros-
sze e s a 111\ cves nz Sl e epese I:) , C c. , c ..
reszben 14i9-b~n CHtek ki, olyannyira : hogy a XVI. sz{u~nclban mar
csak 1\on10s1. es Szaszvaros SZ{lSZ tclcpesei tartottak magukat tome-
gcsebben. 1504ben Per k i\ s Z 0 n nl{lr az olahok teljesen elhatal-
masodva a szaszoknt el iizik. 15L,)-ben \"()rd~ Fprpncz nii!\oiik
keservesen panaszko dik a S7.,1S1.unlversitasnul Clemens alken)'crr
plebanus kigunyoltatasa ~s iildnztct.~se 'Hiatt. Nemcsak serttgetik ..
gunyoljak, hanern az isteni tiszteletben is 1.uvm~ji'k! sot rnindent
elkovetnek : hogy maguk kuziil IdUzzck(l.
Igy telcpitettek olahokkal be Szaszvaros mellett, a havasok.
aljan. Sebeshelyt, Bomoszhelyt, Kudzsirt, mclyek az 0 I i\ h au 6 t;
vagyis a j u h es k e c S k eo t v e ned e t mar 1493-hn n oly vonakodva.
fizetik, hogy a miatt a nehez i'tllami adokat ncrn kepes a varos.
rendescn ftzetni. A Castaldo, majd Busta e~ Mill(tly vajd a katoriai
a torokl{el egyenlo pusztulast ideztek ela s 1605. Iebruar 3-an Nagy"
l\iarton kiralybir6. s Cal cearius Peter szekbu 6 s a tobbi eskUdtek
keservesen panaszoljak a szebeni tanacsnak : hogy a szekbelf
Iakossag annyira kipusztult, hogy az adokat nern fizethetik s e-
miatt ,'agy azok lcirasat, vagy uj telepesck behozatalat kerik. 1557.
majus t-en mar a Szilszsag legerosebb otthonaban, Ro eioszon is.
azt vitatjak : hogy a falu alsO vegen levd fOldekhez nekik is.
joguk volna.
Nern erdektelen felernlitenunk, hogy a Hunyadi
Janos Maria no\,eretol es ferje argyesi Manoiletol szar-
mazo Olah csalad kiralyi kegykent elvezte Szaszvaroson
a kiralybirosagot. Igy Steffan us Olach de Sazwaros
1504 juliusaban judex regius s ebbeli tevekenyse-
genek szamos docurnentumat hirjuk. Legifjabb flat,
Matyast (nobilis Matheus Olah de Zazwaras) 1520.
april 23-rol II. Lajos kiraly a szebeni tanacshoz
es SZaSZV:lrOS rendeihez intez ett rendeletevel kiralv-
birova nevezi a mar elaggott atya helyett. A csa-
lad jol ertette a partfogolas modjat, mivel majus,
I-en Zapolya Janos ismetelve a kiraly rendeletet, tel-
kerl a szebeni tanacsot Olah Matyas bevezetesere,
megvedelrnezesere, a mie/t alkalmilag viszont szoiga-
latait helyezi kilatasba. Ugyanazon naprol Gyorgy, a
pecsi puspok is felkeri a szebeni tanacsot : "hogy tit-
kara, Miklos mester (magister Nicolas) ott lako Iiveret,
(fratrern germanum Matheum nomine); a kit a kiraly
Szaszvaros kiralyblr-ojava ncvezett ki atyja elaggott-
 A JU:;GI SZASZV ~ RO~SZ~:J\. 13Z,

s:1gn tilla tt, f\JgHtJjnt sil vcsen, ihefL eldzcKenysegu kei

ugy a kiralynal, mint masoknal nern fogja elfeledn i~.
1\1i nde bbol kivilag lik 111 ek kora eldrehitassal j nteztc ~1iI\-
Ios, H kesobhi esztergomi ersel<: csaladjo dolgnit a
1ci,'olb61 is.
Szaszva roson kezdetben csakis a szaszok visel te k
helyhatosdgi hivatalt s a magyar-sag mint ilycn arra
Igenyt nem tarthatott. Olah Istvan kiralyhirot is ger-
rnanuskent valasztottak meg s fla megvalasztatasaert
is igy halalkodott Miklos, az esztergomi ersek. A nem-
zeti fejedelrnek idejen nyert torvenyes vcilasztoi jogo-
sultsagot a magyarsag, Igy az lG28. jan, 4-en Bethlen
Gaborhoz juttatott ujevi szerencseldvanatok pontjabu
ezt az erdekes passust orokitettc meg a szaszvarosi
tanacs :
"Minnel a Magiarj Nernzet is ebhen uz Varosban
lsten nldasabul meghzuporodott, mely az Zasz atya-
flakk al egiwt wlnek es tartanak az Varost, hogy anal
Inkab tolaltassek maguk keozett valo egyenctlensegh,
helyet : Hogy az ket Birak keozeul minden esztenddhen
-egyik SZ3SZ az masik Magiar valaztassek cs nern ket Zaz
.sern ket Magiar egyszer. Az belseo es feo tanacsnak
hassonfele magiar, hasonfel zaz legien es ilyen IlI0d
-observaltassek az negyven ember keozet is, kynek
felle Magiar felle esmet zaz recipialtassek."
Igazan emlekezetbe vesni es megszivlelni \'a16
vegzesek, melyre a 10. pont ala tt ki is mondtak, hogy
-ruegh maradunk ezek mellett. Ugy legyen rnindveglg !"
A szaszvarosi magyarsag szoros viszonyban elt a
hunyadmegyei nemesseggel s reszben onnan nyerte
felfrissuleset is. 18.J8 elott a kornyek urai rendcsen
beun teleltek, hazat tartottak Szaszvaroson s a ref.
kollegium valsagos evekben mindig Hunyadrnegye
136

rendeitcl kertc cs nyerte anyagi t.uuognhisat s Hunyad-

megye nemessegenek egyeduli iskohija valn, miutan a
devuit 1770 koriil HZ ellcnscgcs koruuiuyrendsz er
elsorvasztotta s a Hatszegre grof Stein ville altal 1715
k6rul alapitott kuth. gymnasium nern sokuig miikodott ,
A szaszvarosi k ollcgium I. Rakoczy Gyorgy, I. Apaffy
Mihaly alapltvanyaibol notte k i mugat. A X VIII. S7.U-
zadban a testver lutheranus egyhazzul unyagi surlo-
dasok keletkezven, 179..;-ben az egynazkozseg az erdelyi
egyhazkerulet hatosuga ala helyezi feltekenyen orzott
iskolajat, mi alt al annak ingadoz6 sorsa szercncses,
biztositast is n ..,ve rt,
184.8-49-ben a kollegium torzsepiilete epen be-
fejezes alatt allott. Az absolut kormany ezt is halalru
szanta volt s csak 1~58-ban sikeriilt gr6f Kiin Kocsard
b6kezusegevel a gymnasiumi osztalyok fokozutos meg-
nyitasat kieszkczulni . s 1861-ben orszagos unnepelyt:
kepezett a grof Ktin Kocsard koltsegen en} elt eptilet-
szarny felszentelese 1872-ben gr6f Kun Kocsard ujabb-
otven ezer frttal novele alapitvanya it s halala utan is
teternes orokseghez jutott az iskola. Ugy hogy meltan
es bnszken viselheti az ~ev. ref. Kun kollegi UIIl" czimet.
Ujabban az allam is teternes segitseggel jurult ez iskola.
fejlesztesehez, mely mellett 1881-tol jol szervezett es
1898-t61 a regi baro Wesselenyi telken diszes hajlek-
hoz jutott all. elerni es polgari Ieanyiskola is Ictesult.
Egesz iskola negyedde egeszul ez a kis kornyek az.
az ~\gostai ev. es a kisse kinnebb eso gore kel. nep-
oktatasi intezetekkel.
A vasuttol bemenoleg epen a ref. kollegium es a
gr6f Szechenyirol nevezett nagy vendeglo eldtt erke-
ziink a templornterre s onnan a fui~rrc, melyet csi-
nos epuletscrok kornyeznek. A Devera vezeto uton a
a csasz. es kir. sorgyalogezred laktanyajan kivtil a
"iro,.i liflt,Jg es poJg;iri ]oyObely 3rrlY3s utjai s.
.fenyo ligetei nagyobb varosnak is diszere szolgalhat-
nanak. A foterrol delre tekintve a sebeshelyi hava-
 ,
137
"

A R}:GI ~ZA:-:ZV AI\( ,S~7.El\:.

sok ra s f6ieg az 1659 Ill. Godeanru es ~Iuncselre s uzok

hirtclen megszukudo eldnyulvanyaira : elrugado pano-
r,lll1U t tur nuk elenk.
Tujkcpileg
0 SZ4lSZVc.lrOs a ,.Ic'Jszebbek
\:) euvike
0..,' hon-
nan de lre es nyugatra (a devai _, trachitcsoport, Arauy-
hegy) s eszakra :.1 Gyogyviz'\:olgyet harantolo mada-
erddfulvl, cschi meszszir tekr e, f61eg j6 deli vilagitasnal
meglcpo kilutast nyujtanuk. A varostol Di-re a 3-10
In. Holumb nyujt attekintt~st a kornyek felett.
SZ(lSZV it ros l'cgi ipnros tit rsudulrua szorosan orzi hagyonui-
munyait s Hunyadmcgyc legiparosabb varosa rna is. Halado szel-
Iernet az 1900-nl bevezetett villtlnyvili\gitils is ke llden ill US 7.tl'"Ija. A
varos szep vngyonnnl s IdiWnosen j6J gondozott enloseggel biro
Kornycltevel egytitt kitilno szGlot. gyii1uo!csot terrnel. ;\ broozer
Nuss pnpirh eju di6 Becsben is keresett czi kk . Ep olyun batul
~llnlitja is. Nern esoda, ua osidoktol kcdvclt lakohely valn s
a kornyeken felmcrCilt k5fejszelc, y~sok tunusagu szerfnt a prae-
historlkus embcrnek is {\llolu:\s{\t alkota. A Torma Zsofia : illtal
o3suhnrdott szep prachtstoricus muzeurn mar megsztlnt S1.(lSZ"{\ros
nevezetesseget kepezu i s a [elcs tudosno 1899. november 14ikcll
bekovetkezett hal:llitvnl a kolozsvuri muzeurnba kcrtilt.
A szuszvnros! szek cap itulumban levo magyar ~s St.:."lSZ
vugyis a ref. e; (lg. CV. papok. Barcsay Akos fejedelern If;59. mit jus
ailn Devan kelt adomanylevelevet, uiabb adornanyt nyertek Homosx,
Vayde. Bcreny, Sznrkn, Perkasz , Kaszto. Thordos quartajara. Ez
tettc oly jovede1messe a SZ{lSZ ..(\1 osi ref. es szusz papi ttltOlUi'l-
sokat (i\agy es kis pap).
Szaszvarosrol a sebeshelyi volgybe. Szaszvarosrol
delre tobb napi kirundulast tervczhetunk. A legrovi-
dehh es Icgszokottabb Kuszton at 6-SebesheJy erinte-
sevel Uj-Sebeshelyre kocsizni. 6-Sebcshelynel a kelctre
ernelkedo 668 m. magaslaton a szaszok regi varkaste-
lyanak rornjai nl(~g eleg cpsegben allnak. A Sebes viz
volgye osszcszorul a hirtelen elehatolo kristalyos pula
magaslatok kozt s Uj-Sebeshely hazai csak szukosen
fernek meg a .mer-edek Iabainal. 1803-bnn vasharnort
Ietesitett volt itt u kincstar a havasi erdck ertekesi-
tesere, 18a2-ben a hunyudi vaskohok megnyitasaval a
szomsz~d Kudzsh' is b6"itlctven, a ,asfinoliiitas e~a
concentraltatott s e regenyes telep pusztulas marta-
138 A REGI SZ..iSZVAROSSZBK.

leka leve. A szaszvarosiak kedvencz nyara16ja. A szasz-

varosi di6t tulajdonkepen Sebcshely terrni, hol egy
jambor szerzetes, Pa,U Mihaly felszazadou at farado-
-7V- &la.l ~'"' ._- ~.- du 1 ... -z c;
111dl1
Ula~ U
....
r~ 6,)
~...:~nolcs ."cmesit
Ull VA
~snh"n
u"-~u .....~.." '"''''...,~a.
Sebeshelyrcl Uj havason, Magureny havasi kozsegen
(1146 m.) at a Jegegyenesehb, de cgyuttal legfarasztnbb
utiranyt kapjuk a Godean havasra. A kincstari erdodr,
foleg ha a szaszvarosi erdfigondnoksagot j6 idejen
megkeresstik, gondoskodik lovakrol,
Szaszvarosrol a Varosviz menten az also varos-
vizi Castrum erintesevel, a muncseli Gredistyere. Annale
regisegei. A Godean havas szokottnbb, bar kerulobb
utja a Varosvlz menten vez et a 34 kilorn. UjGredis-
tyere. Ka,szt6ig a sebeshelyi uton haladunk. Ott nyu-
gatra fordul az elaguzas egesz a Varosviz partjaig
(237 111.), honnan delre Berenynek fordulunk. E csinos
kozseggel majdnem osszeer Szarka (Szerekanak, Szarka-
falvanak is hivjak). Orman. Also-Varosvizre (jegyzoi
szekhely, j6 fogado) kocsizva megallapodhatunk, mig
a Varosviz tuls6 (hal) pa rtjan felkeressuk a romai
castrumot. Ez ugyan kozelebh esik Felso- Varosvizhez;
de itt tobb utbaigaz itast talal az erdeklodd.
A castrumot a Varosviz nrja nagyon pusztitja. A7. inners
kikeriilt belyegekbdl, domborm lives siremlekekbdl, belyeges tt'!g-
hikb61 a devai rnuzeum egesz kis gyiijten1(!nyt mutat. Varosviz a
szornszed Ludesddel varaskeszi Lepes Andras birtoka "ala s annale
~.
kihaltaval Hunvadi Janos Hunvadvarahoz csatolta. !\'I{\h'its 1463-
ban a Barcsayaknak adOllli\n~o~a. a kik itt .nnpjainktg birtnk a
-
havasi lege16kct roleg. 1
A ket Varosviz nev et a k~ejiik eso r 6 III a i cas t rum t 61
kapta. Fclsd-Vnrosvizig kelctre Clnlarad B II C sum. honn an, vala-
minr Also-Yarosviardl Iohuton, gyalog az 101i Ill. Prcz be hegyre
kapaszkodva az Erczhegyseg fcle egesz a Biharig kitaru16 latokepet
nyerunk. A havasi puszto rok czt az utat hasznnljak. mert lepcso-
zeten {\ljutunk az 1223 Ill. P r e sac it r a S onnnn az 1803 Ill. B r u s-
t.u r e III n a Cia tara. hon nan Uj-Gred istyerc is h('k('riilhctUnk a
Dosu Vlrtopeloruu. \'ngy k eletre a Dealu negruig (12-1U rn.) S onnan
 A REGI SZASZ\,AROSSZEK. 139

~z Ulrnu, Negres havasokon delre a ~f\lnc~lura (IG1:> m.) a leg-

konn~'ebbel\ jarhat6 erdds lleg~'i 6svenyeket husznnlhafunk s
illland6an rnagunk elfitt latlratjuk az egesz nagy videket. Kitart6
furtstanak aji\nlnlosnhh utvonnlat ali~ jeldlhetnenk meg ; csak-
JIOgy itt mindenrol gondoskouni kell s "jim r elol csuk stinukbu. paj-
takba menckttlhettrnk. Az Ulrn u havasnal !\fn~Ul'~ny havasi kozseget
;}(ozelitjUk meg, de ott si ncs n csuroknel john rnegszallo hcly.
A volgyi lit Felso- 17'"arosvizrfJ/ Ludesden Kosz- at
tesdig elcg nyilt videket erint s kocsival is jarhato.
Onna n a 17 krn. Uj-Gredist yeig a patak szuk medretol
~roszakoltak ki az uta t s ar adasok idejen jarhatatlan
Iesz. Kosztesdnel romai elotti eroditvenyeket talalunk
a Varosvizbol balra kimagaslo kupokon Kis ..Oklos fele,
Hajdan itt atjaro lehetett Kitsel fele a Sztrigy volgyre
-s a juluiszok s a hatszegvideki egyszerti fuvarosok
most is erre jarnak. Ez va la a "sout", lui kor meg Viz-
ekn feldl latta cl mugat Hatszegvidek sova 1. UJ-Gre-
distyet 1~03-ban telepitette a kincstiir egy a sebeshelyi-
hez hasonlo humor-ral, Inert akk or a Timpss havas
szegenyes vaserczeit is itt a kartak feldolgozni. 1848-ig
erdesz is lakott e helyen s a csinosabb hazak ma is
kincstariak s egy foerd6veci teljesiti a fclugyeletet a
kincstrir erdeiben. A harnor megsziint s most csak
erd eszeti munkalatok folynak.
Uj-Gredistye regisegei. A muncseli var. Fel a
Godeanra. A szaszvarosi gondnoksag cngedelyevel
meg is szallhatunk a kincstari szep epliletben, mely-
nek kertjeben egy irastalan romai altar ragad]a meg
flgyelmunket. Begeszeti szernpontbol ajanlatos par
orat szentelniink az Anyies nevu volgynek, mely felett
a Vertop (Sub Kiunuv) rnesz sziklaja felfil r ornai pen-
zeket sodor Ie a hole es esdviz s hol hatarozott r6mai
epitkezec;ek nyomuit latjuk. Uj Gredistyerol egy napba
kerfil a Godean megmaszasa. A. Valea alb es Rus alb
(vagy Valea Godean ulul) egycsulesetol a Muncsel havas
140

lejtojere kanyarog osvenyiink s egyes reszletcit hit-

hatjuk a regiek kigyozo utjanuk is. 1215 111. magassag-
ban talal] uk H zoka t az oriasi terjedelmu vurr-omokat,
melyekrol Uj- Gredistye nevet ka pta.
A telepites nlknlma val lR03-u!.ln az erdei III unkusok tOO()
Kozou aranyat talultak itt s a ki ncstar Pecsujfalusy Pechy ez redest
ktildte k i kntonukkal kutatusra. A katorurk nern sokat talaltak. de'
a. hatnlmas koczknkovekbdl epitett falnkut alaposau szetrontottak
8 rna a terebelyes biikkosiSk alutt nehez a ",ill" kertiletet megnlla-
pitrn. 184i-bcn Neigebuur J, bucuresti porosz consul asatott itt Ack-
ner szentcrzsebe tfalvi fig. C\'. pap kiseretebeu a varrnegye {,Itnl
kircndelt Szf lvussy Laszlo foszolgabir6, Boer Gyorgy erdesz es
Fodor Andrus toorvos vezetese nh\ hclvezett kosztesd-Iudesdi robot
munkasokkal- Eredrnenvtil akkor is a 'falak tovabb rontasa maradt
reank. Ket szep dombormu hevert uzonban mur az elotti idokbol
itt s ezek egviket nagy bajjal a devai muzeumba szullittatam. A
masik most is varja a ruilnrnnal sze rencsescbb vullnlkozot. A var
farugott koveit reszint Devurol :1 J( ij v en d v {l r ii t 6 1 [Petrosa),
reszint K6holdogfalvilt61 sz:Uli tott ."lk Iel s .Uuu!llio<l\u ttiriddtln k
azon : hogy is tort~nhp.tett ez 6rii,s merettt kovek ide juttatasa ?
Innen God en n r a meg j6 par orai Iovaglus.
A Muncselen erkezunk ki az erdok kuziil s a fenv-
...
yes Ielett or las teruletet olelhct ut tekintcttiuk. A
Godean 1659 m. lekoptatott krlstalyos pala ormar ol a
Maros ezust szulagju, a vakondturasszer ti devai var,
Bihar stb. lathato. Tul a csucsokon a szebeni Karpa-
then Vcrein mcnedekhaza epcn a fenyo regio felso
szelen ad piheno helyet.
Klranduhisok a Godeanr61 Sebeshely as Kudzsir
feJe. A Godeant61 delkeletre veszi ercdetet a Valea
Godian ului, a Varosviz legtavolabbi aga, mely Uj..lire-
distyeig nagy ivhen kanyarodva, o: .na n E.-ra fordul
s a kozsegek n eveivel foly tovabb. Szaszvarosra Bereny-
patak neven erkezik s ott a vusuti allouuisnal Pecz-
patak neven halad at a Marosba.
A Godean tol tul ~.-ra indulo vizerek (a Valea UIi,
Valea Zebrului) .l\1agures alatt n !!~~ Alunului-jal egye-
'sijlte'n Riu mare ne,:el ;"yervc folynak SebesheIy fele.
Ebben az iranyban terhetunk tehat Iegk onynyebben
 141

vissza. A Godean es i\.j uncsel koz t i ita vasi r eteu u gai-

nn ihoz hasonlo nepiinnepeket (nedea) turtanak a havasi.
pasztor ok.
A Godeantol delre, l<e~tre hullamzo kudzsir i huva ..
sokon tobb napi kirundujast tehetunk s legtobbnylre
a hegyeleken vezetnck az erdekes osvenyel" ugy hogy
valtoza los latkepek fogadnak Iepten-nyomon.
Keletre elottunk all Zebru (1666 m.), honnan a-
hegyi osvenyek eszukru Sebeshelynek es DK. agaznak:
Ut6bbi iranyt kovetve az 1657 Ill. Sernat erjuk, hon--
nan a Kudzsir (_kesohb Kenyer) viz Ids aga (Riu micu).
indul eszakra. J6 helvismero
.., kalauzzul itt is elindul-
hatunk Kudzsir fele \5-6 0.) De sokkal jutalrnuzobb
tovabb haladui a fenyo rengetegek kozt Dk. a Sinclui
havasig, honnan D~y. a Sztrigy legtavolabbi vizerei
ind ulnak el Valea Petrosul ui ...nevcn folytatva pcHya-
jukat. A Sincha havastol K.-re 1729 m. cgy tij osveny
eluguzas fogad, E.-rn a kudzsiri havasoknuk a [{enyer-
mezor cl is lathato 1794 111. focsucsu: a Batrine mel-
lett a legjartabb es legjobb havasi osveny vezet a
Sipertin (1637 m.) at a Dealu Grosului-ig. Orman le-
szallhatunk a Poiana Prebicun (1253 ru.) atEK. a
Kudzsir patak nagy agu (Riu mare) melle (881 m.) s a
volgyben folytatj uk utunkat a kudzsiri vasgyarig. Sok-
kal elvezetesebb azonban a D. Grosuluitol a hegyeken
haludva tovabb a Dealu Mogosului (t468), D. Heehita
(1361), Rechita mieu (1269), a Bugsitur e huzcsoportig
Iejteniink, honnan a Mares tcret, az' Erczhegyseget,
a Zala ina Ielel li hegyvllagot, az atv{igott 1331 111.
Korabian at el a Biharigszernlelhetjuk Ez az (it kevesbbe
faraszto, tobbnyire arnyekos forrasaival fcliiditi a
vandort s egyes suniiltHtii @j]'ett' iii at vGhels cl, pihluit
nyujt.
142 A nEGI SZASZyAROSSzElt.

~ .Kirindurls a szas'zse'Sesi havasok fele. A Surian.

havas as Surian tengerszem. (Jezer.) A ki a szasz-
sebesi havasokig vagy Petrozseny fele is atakar menni
s tobh napi felszerelessel, alkalrnas kiserfikkel rendel-
kezik, (a mit a kincstari crdeszet utjan legjobb 111eg-
szerezni, minthogy kincstari erdosegeken haladunk
mindenutt) os a Batrina IUl'\'3s (Oreghavas) osycny
elagazasatol Di-re a Dealu Negrun (1869) es 1890 O.
Comarnic elu szeles hegyhatara, onnan a Purv a huva-
son K.-re fordul: s a 2061 111. Suriant erl. A D. Negru-
t61 a fu t6 Ienyo tenyeszeten is tulernelkcdd hava sos
taj fogad s az orias volgyckben a Kudzsir viz Grobi ..
sora agan~lk ket ere csergedez a futo fenydvel da-
czol6 sziklagorelyek kOlott. A Surian lekoptatott hegy-
hatar61 EK.-rc u Suriun jezer (tengerszern), a hegy
Jegbajosubb jelensege szinten fut6 fenyo keretben
rejtrizik. Juliusban a circusszerfi hegykatlan meredek
sziklafalan elpesi l'ozsltk (Rhododendron myrtifolium)
virltnak.
A tengcrszemtol keletrc es delre hatalmas go-
relyivek jelzik az egykori gJetscher visszavonulas-
nyomait. E tekintetben tehat a Suriun jezer a leg-
jutalmaz6bb kirandulasok kaze tartozik. A szebenl
Kerpathen Verein, mencdekhaza epen a morena
sanczi gyurure epult s ejjeli megszallasra is alkalmas.
A Suriant61 Prigone Iele a Sehesviz Riu Feti aga
mellott erddszhazat talalunk S onnan kocsival is Ioly-
tathatjuk utunka t Ie Sllg(l~)ali az elsf szebemnegyei
kozsegig, Illctdleg Szasz-Sebesig. A szaszsebesi erdo-
hiva tal engedelyevel Prigor;u, Oasa, Teu, Ciban erdoso-
hazakhan megszrillo allomasokat talalunk.
A Surinntol Dk. Ausohel (2011) havas mcllett a
Verfu lui Petru (~133 m, Szt. Peterhcgy) gyonyorli
kilatast nyujt delrc Petrozseuyig, a Paringig es a hatar-
 A n"f;GI SZASZV i.aosszua. 143

~ileli l~avasQkra & keletre Pietra elba feltS 8 S~e-

ben (Cibin) viz havasaira. Piatra albanal penziigyori
allomas, vambelepo hivatal, kiknek segitsegevel meg-
S...
~11l,.n4 ....... 1..
1."'1.t.t,n"Ul.IA
n,T, .. rna.
...,.,.].-
ft
a. "lTO'\l~a
,~,,(; ~S"hCll.;I.,."
l".lU.V.l l'-JUVL. IU
credeke
.......... .t
....
,U

lecreszkedve 1200 111.-el szinten erdeszhazat Ialalunk

S onnan be a Taja, sziik volgyen Petrills.rs. haladunk
tovabb. A Suriant .16 lovasok 1 nap alaU megjarjak.
Petrozsenybol s a Surianrol 1/, nap alatt kenyelmesen
beerkeztmk oda.
A Kenyermezon at, Romosz-Benczencz. Szasz-
varosrol a vasut a gyonyorii Kenyermezdn at halad
keletre. Delre a szaszvarosi havasok erdos magaslatai,
cszakra a Mares parti jobbara hornokkobdt, palabol
alakult s az erdok irtasa miatt nagy vizrnosasokkal
sznggatott hegysor alkotja a termekeny volgy keretet.
A romoszi orhcizt61 postakocsi visz i a veude geket a
gy6 gyi fiirdore. Az allornastol delre Romosz (Raarnaz.
Rams, Rhomesz, R'VlllOSZ', Szaszvarosvidek utolso
szasz kozsegenek ternploma latszik.
II. Endre 1203-ban Karko, Chrapundorf (Igen) es Rams lakolt
nevczi elsa SZ{lSZ telepeseknek Erdelyben (>tprimos hospitcs regni
de tribus villicis Ultrasilvanus Karaky videlicet Chrapundcs et
Bams.! E szasz faluk mellett a havasok aljan mar a XV. szfizad-
han OhUl telepeseket latunk. Igy R 0 m 0 s z he 1 y (tulajdonkep Kis-
ROlllOSZ) 1493ban mentesitest nyer az olah nh'ened juh adozastol.
Bomoszhelytdl a Godeanra ha vasi os"enyek vezetnek A hajdarr
Y it r a s n.n 1 is hatalmasabb romoszi szaszsag, mar 156ihen eles
harczot vivott az olahokkal, s u kiket maig teljescn tulsznrnyaltak ,
Tiszta szasz viseletet itt talalunk s a vasarnapi isteui tisztelet a
Iegtanulsagosabh neprajzl tanulrnany az utaz6ra. Lelkeszt iillolnasa.
a legjobban dotaltak egyiko s azert kiilfoldi egyeterneken kep~(l'lt
jeles papok elvezik remlescn. A jelenlegi Amlacher Albert cit".
Szaszvaros rnonographusakent nagy szolgalatokat tesz (tgy fajanak.
mint a hunyadrnegyei tOrtcnclmi-rcg~szcti tarsulatnak.
A Kenverrnezd kU7.ppen Ben C 7. en c z. l3SS-ban Bcnczenczt
,Miklos fia, J'{\nos hatszeg! "{u'nagy, a ki 138i-hen piskiviz! nagy-
144

Ll rtokos es dev ai vnrnugy. ~lik16s flu, !.{\sz16 H unyadmcgve f6is-

pnllja 1:39Soen. Benczencz 14~~-hall u vi ngilrdi Gerebek bi rtoka. A
XYIlL szuzud kezdeten az 6 1 as v; a gr6f Bethlen. u baro Orbnn
csulad lnktu . J .egutobb gl'6f L{lZ{U' Kalrnan tdte volt nc v ezetcsse
Benczenczet azzul a mudur gyiijtcIHfnyevel, melyuek romjait Bar-
csay Kulmun segitsegevcl e sorok i1'6ja mentette meg a devai reul-
iskoln reszere. Benczencz de!i sarkan }i'llhat6 hal mot a Kenver-
mezei hosok egyik si rhelyenck tartja n hagyornany s hiir6 Orban
Antal erre gloriettct epittetett. rnelynek belsd Ialait Hcrcpei Janos
tordosi lelkesz arndozo versei ekesih~k. Ezek egyiket meg a vasut
epitese idejen 18HR-69-hen olvnshattuk ; de azota a vultozott tulaj-
donosok gazdasag! szelreme elttintete a fOld szlnerdl ezl a kegyele-
tes ernleket is. Hcrepei verseibdl nern (1rt a kcso utokornak cmez
izelito, mely urra is tanusagul slol~{llhnt. hogy 1816 korUI a Kenycr-
r~lelo jelentos~gcvcl tarsa dnlmunk IS Whhct foglalkozott. Hisz Ze yk
Janos hoskl)ltemenvnvc is Ieldolgozta Bathorv-Kl nizsv diadalut.
Hcrepei verse igy lian"gzik: ..

Oh teo kiben azon virtusok mcgholtak,

Melyek Batho riban s Kinizsiben voltak:
Isten, haza. kiraly s egyrnas szeretete ,
E~yess';g, batOl's{lg. tOrveny tisztelete ;
Kiben ezen dicso szep virlusok helyett
Az irigyscg cs puhasug lelt helyet.
Te ujm6di magyar l 6h brircsak itt ezek
A labuid oiau nyugvo szuraz kezck,
Mint 1'6fct[le. OIY~lk lehetnenck !
Hogy halottaidb6l meg feltarnadhatnul !
S huzarlnuk magadbari cgy rnagyart adhatual !!
Flgyel], nern hallod-e a cson tok l.org~s~tt
l\li nt a messze lcvo Icllegek dOl'geset '!
Mozognak, hogy sokau uz ok unokajok
K01.ijl hilhluatF.'l n szl vtlek hozzajok :
S kiiUltj~\k, hogy le~Ynnk barilti egymasnak,
Nem mint azok, a Idk CgyUU"lS ah\ asnuk.

Buthori Istvan kapolnat aUi tlntott urra a helyre, hol lovell

kildttek alola cs Klrrizsi megmentette. Sznszvaros czimere egy
obeliszk ket karddal nyil van az c~yl(ori emlekre vonatkozik : de
azert a varos nern goridoztata a k{lpoln{lt, mcly 1696bnn Apor
Istvan kincstart6 szeri nt mar dliledezdbe vala. A k6zolnbosseg
od{lig haladt, hogy Eperjessy L{lsz16 kir{11ybir6 a X VIII. sZ{lzad
"egen az alkeny~ri fognd6t es hidat a k:.\polna romjaib61 epittcte.
A fogad6 nlcllett most is Ultszik a Bilthory It{lpolna helye. Gr6r
Battyflny 19n(lcz cl'delyi piispok Kiss J6zsef als6fejer megyei jegyzo
inditvanyara uj rn akarta epittetni n kapoln:.H, de elt{lvozasaval a
"9'''p ler" l'S f"lc(le"'bc
S....... "'-
:) n'ent ~.\ ke
n \ ....let azonh,\"
c~1i; '" -
nenl nl",1t ld no,
~, ,~.- -_- ,

ut6ilok sziveben tcljescn s IStS,ban branyicskai Nagy S{\nuol'

sz{\szv{\rosi ref. lelkesz epittetett olla egy 3 61 magas emlekoszlopot,
Dlclyet nz 1848-49. lazad6k vandnlyzRlusa pusztitoU el.
- - - -Bett1,~eftczt61 n ~n~'viHig folyllatott. leghevesebbcn a.....
KenyernH~zei csala, ugyho~' az alkeny~ri allom{1s ~t>en n tiiz\"o-
nalat jeloli s a Hunyndulcgyc es a .hunyadlucgyei torlenchlli
 1-15

re~eszeli
.., t{\l'sulal '.Ulul Sztrojny _ Roman kudxsirl vasuvari
n.. j"41z"41t6
~ e.
lelkes rendezese mellott 1800. IUtljUS ho 28-(\n nagy unnepelyesseg-
gel felavatott sz ep cmlekm ii meltun 11ivja fcl 411.{lllol1Hls deli f('len
az utazok figyelmet Az cnllekmUf!e meg 1SG8ban )tiksa Gyorgy
jogc'\SZ kezdett volt Ii. Papp ~HkI6~ szerkesztdv el gyiijteni. Egyik
scm erhdtc meg gyujtesc si kcret.llal'csny l\t,)In:'ul mostanl orszag-
g~iilesi k epviseld s volt alispune az erdem. hogy a gyiijtott osszeget
kiegeszitve s az alla mi vasmuvek (,ldoz41tlies7.segel megnyerve, e
.szep ernleket letrehozu. A M. A. V, aradi tizletvezetdsege hazafius
kegyclettel gorrdozza az ernlekoszlopot, melynek a harcz! trophaeuit
.az {\Unmi vasmuvek zolyomhrezoi vasgyara (\llitta el e Kcrpely
Antal miniszteri tanacsos keszseges kozrcmukbdesevcl. Elolapjara
-ezt vesette a hunyadmcgyei tort. reges7.. tarsulat

Ken y~rm e z o.
Bathori Istvan erdelyi vnjda es Klnlzs! P~U
Ternesi bun magyar vezerek nagy gyozelme
Az orszilg dulo torokon 1479. oktober 13(l11.
Huriyadi M{llyilS kirnly dicso uralkodasa alatt.
Nyolczezer hazafl mellett harm inczezer elleuseg
maradt a csatntercn.
Magyar, szekely, szasz es olah egyiitt vedelmeztc
a kozos hazat.
Ez crnlek koltsegeit kegyeletes ut6dokl61
gyujl()tte Or. Miksa Gyol'gy
A felallitast inh~zlck: Hunyn dmegye hatosagu
s a megyei tortenelrni es regeszcti tilrsasug 188G-ban
I. Ferencz J6zsef kiraly (\ldc"tsos uralkodasu idejeben
Dicsd rn ult fenye ragyogjou (\l boldog jovendobc !
A1. crnlektmnepelyre Deva, Pi ski, Szuszvaros k01.onsege kiildn
vonaton sereglett OSSlC; de Alvincz, Sznsz Sebes, Kudzsir lelkes
koz<5nsege is teljcs szamban ruegjelent s a kornyek olah Iakossaga
is nagy tdmegbcn ott vala, bogy 1(.~r6jja a kegyelet ad6jilt azon
hosok ernlekenek, kiknek soraibun 37. erdelyi lakossag minden
retege kepviselvc val a. Solyorn Fekete Ferencz es dr. Amlacher
Albert torteneli erlckezesei mellen Balint gyulalehervarl kanonok
fenye ..s .segedlettel tabor! miset tartott; mig a kornyek lakossaga
1anczaivaJ Iejezte be az unneplest. Az unnepelynek ktvaloan szep
ido kcdvezett S a testveriseg erzelmeit hathatosan elesztette.
A Kenyermezd egesz videken 1479. okt6ber 13-an a Kenyerviz
jobb patti n)aiPsl~i)hl.~ft)sQZ:Qtt..Au. hg; 60 QS59yi hPd;h~!
szernben Bathory Istvan kis serege, Kozcpen allott rnaga a vaj a
G~reb plispdkkel a megyei band~riunlok ~lell; balszc'unyon Fel-
 146 A REGI EZASZVAltOSszi;K.

kenyer (t"le Kenuy Ante,lIa} a szekely loyass;"'g. a joh}) slilrnyon

Aikens ~11i~J a Mil I os fcl~ a StAsfvrttoslnk sztisz, olah zsoldosal Csukw
(Hecht) Gydrgy kiral~'hir6 vezetese nlatt,
Bathory Istvan komor sejtelrnek klSzt in<.litn meg hadat s a:
tabor! misen minden ha rezos egy rnareknyi hantott helyezett sztve-
role armak jtlHH : llOg)' a huzu veszelyhen forog. l\tliltyas kiraly
akkor t~rv~n vissza Herczegov inn, Bosznia h6dit{\s{\h61, segitseget
nem kilJdhetett a szorongatott erdelyiekuck. Szerencsere Kinizsi ,
Pal temesi ispan a facseti s de"ai szoroson hirtelen osszctoborzott
seregevel gyors mcnetben eldsietett s mikor mar a tulerol5l korul-
kcritett mnroknvi magyarsag crejt'!t veszitcni kezde s Bathory
Istvan is sebektril boritva elalelt, egyszerre a szaszvaros-romoszf
dombokrol mint a tergetek rohant cle Kinlzs! lovassaga s a mc~-
Iepett torokok kozt utat vagva Bnthoryt maga Klnizs! ernele fel ,
A torok bad most csuk menektilesrc gondolt s ott hagyva Gyalmar-
nril rnbszijra fuzott sok ezcrnvi ('OglY{lt.zsakrnanyat, Iianvat-hornlok.
igyekeztek magukat kiszabnditnl. Sokan egycncsen a deli Karpi'ltok
vadonjanak vcttek utjokat snag" rCS1.bCIl ott is pusztultak cl,
A sereg zome azouban a rendcs alduncli utat kih'ctt~ a Marostol
Piskirrel, a Sztrlgyhcz Hatszcgvideken ilt kcrcste szabadulasat.
Ezek tehetetlen dtlhokhe n mindent megsemmisitettck utjokhnn s
a saase. magyar lakossagot kegyetleufit Iedlddsve ver cs Iangtcnger
jelole menekllld utjokat. Hunyu dmegye lakossaga nak nyelvi s faji
ataJakul{lsCl s a magvarsag hanyutlasa ctt()l a reny(~s diadaltol kez-
dodik s az addig virng1.6 s~i'ts~ k07.scgek gazdatlanul maradvn ,
kesz otthont nyujtottak a IU'gyi pasztorokkent itt ott mar alkal-
mazott olahoknak,
Alkenyer allomasr61 Felkenyeren at Kudzsirra.
Az alkenyeri palyaudvar toszomszeds6gaban a CJ{1,r&
fiiresz-lelep az csztendo bizonyos iddszakahan mtikodik
s a Kenyervizen leusztatott fenyfir Onk garrnadakat
nehany het alatt epiiletfdvcl aprilja tel.
Alkenyerrdl a r~gi sz:lslv:lrc,ssebesi orszagutrn tervc epen a
volt alkerryeri postahivatalnal ;lga1.ik ki a kudzsirl ut. Szaszvaros-
t61 Szaszsebesig meg a XVIII. sz(t1.adban eazel a mnganos postaval
biztosttottak a Iovak valtasrit. Ez azon cpUlct. mely mellett JiSt_
november Gan Stojanovics ornflgy huszaral oly gondosan keritet-
tek he a Bokaj felpredalasa utan vakmerdcn {tttoro laznd6 olaho-
kat, hogy azok elf llunva a ~~I'tonnsag szr mei elott, meg nzon
ejjel fclcgettek Barcsay Abrah{tin, a kolto csorai u(harhilzat.
Felkenyer. (Felso Keriier, szaszosan K unirth). FOe
utczajan vegig halad\'a a takaros hiizakh61 a tfijeko-
zatlan utaz6 2111u1"a hallja a 01ah h~ngokat, Inert
a kGlso elrendezes cgeszen szaszos Ineg. Dc szasz
 A REGr SZASZY AROSSZBK. 147

hlk6illuk -hire-pora sines. 1894-ben a regi goth stylii

templorn alapfalait is szethordtak. Emeletes iskola-
epiilete es bcrendezese meg a rcgi idokbol ered cs a
kozseg jolletet hirdcti. Sokan foglnlkoznak deszka,
zsindely keszitesscl s ezen czikkek kel messzi foldon
ismeretcsek a felkenyeriek.
Meg j6 8 kilom. hh-olra crjiik mar a d~li )\(lrp:Hok Ul}Jilnfl
a kretakori Cgosnut) cloll(~gycktc51 vedett Kudzsirt (Kucslr, Kudzyr).
1303-bnn Villa Wolkani papja Herhordus a sebesi decanntus
plebanusaival togyiitt vesz reszt a tanacskozrison. li56-bnn a hatar-
Qrs~g fehUHtiis{\vnl egy orll:lgyi allomnst helyeztck Kudzsirrn s mint-
110gy az ezred roman jellf'ggcl szerveztctett, ezzel az elolahositns is
gyorsan betetozudott. 180n-han a NHg~' es J{is-Viz <Riumarn es mike)
egyestilesehez a kincstar luunort telepitve n. ezen uj tclcpbc51 ala kult
U j-K u d zs i r. 1880-han g<'>zerorc berendezett hengermuve alakltot-
.
tflk at a korabbi kisszeru vasmuvet s most a h unvadi n vcrsvasat .
kereskedelmi henger es tablnvassa, res:r.elove dolgozzak Jel , EjjeI-
nappal csattog a heugerrnti, melynek rnellekberendezesc, grnphit
legely karnaraja, technologiai szcrtara mind igcn sok Iatulvalot
nyujtnak az utazouak.
A g~'ar mellott szep kis Ienyvesligct "szolgal a tisztikar udUIe-
~el"c. A r6mai kath. templomtol szep ki}atast elyezlink. Meg szebb
kihHas Iogad aCe tat e nevtl hegyen. hoI 1867-ben dak tetra-
drachmakat talaltak. A derek tisztlkar tursndalnli CS kOZllllh-el<'>-
om te\--~kf.n);st>genck ne mesitd hatnsa ('gesz Kudzsiron szernbettlnd.
A volt h~.h'rc5rok vagyonabol Icrm allo kl5zsegi iskola mellett kliWn
vasgyart iskola is mfikddi k. A Iatermelest a k incstnrl erd6gond-
noksag vezeti, melynek engedelyevel ls tnnlogatils{l\,al ldr{llldulu-
sokat tehetunk a Kenyerviz ket foilga \Nngy es Kis viz) mellett fe-I
a Batrinalg; Surtanig vagy at a Sehes viz melle a szaszsebesi
Jiavasokha, ugy mint azt a Godean nal vazoltuk.
Az alkenyert palyaudvarbol a vouat mar a Kenyerv izen
rohog at. Nemsokara elhagy] uk Roszpatak ~Vnlye re) hidjil val
Hunyadmegyet s Csora Tartm-ia m~g{\1l6hely('n Also-Fejerb c
koszontiink. Egy prllantust v etve a delre (>so csorai hegyekrc,
rnelyek kod Barcsay Abra \\(\1n, a deli gardista es kor{\nnk \~~d\,(\t
kOlh1jc vegnkarata szcri nt kcdve lt almului alatt nyugossza ()tnk
lllm~H, beyeg('~7-iik P7. irnnvban nyiljas ol\'asoink kn!nu7.olasat.
 x.
Az Also-Sztrigy-videk, Piskitol Hatszeg-
Varaljaig.

A Piski-Petrozseny es Zsil-Farkaspatak vasutak

rovtd ismertetese. Piskitdl H Sztrigy tagas volgyere
kanyarodik be a 80 kin. Piskl= Petrozseny vasut, En-
nek also szakasza Piskitol Hatszeg- Varaljaig egeszen
volgyi jellcgti s alegstirubbcn lakott, legtermekenycbb
es tortenellllileg is lcgerdekesebb vidcket er inti. A
jobbparti obluzetel{ben itt Arpadokt61 ismeretes hely-
segek egesz sorozata 'VOllU 1 el szemeink elott. A hal-
parti dombvidek nyilasaibol is takaros helysegek vil-
lannak ele. A videk magyarsaga megapudt, s a regi
viragzo csaladokbol keves jutott at korunkra.
Else allornasunk (8 krn.) Bacsi, a pestcsi nernesseg
1302. perebol mar emlitett Bachy nernzetseg otthona.
Odabb Kahin-furdd, majd Zeykfalva-Kalan vasgyara
fogad. Russ (a regi Orosz) utan csak Magyar-Brettyenel
iill meg a vonat s a szfik varuljai-szorosba hatolva
erl Hatszeg-Varaljat,
Az allonuisr61.kigoI:'lUU"ie a .Retyezat Sebes-Negy
vizen duborog at a vonat mi kozben nyugatra Hatszeg
tiinik fel, egy perczre az eloterben a boldogfalvl kas-
telylyal s a soka t emlegetctt lapuly felclt tr6nol6 Rc-
tyczuttu l. A vusut, a Sztr igyhez kozeledve, mar a He-
tyczat hegysegbol kifuto sziklabordakat er inti. A leta-
rolt jobbparti hegyseget ~gyes ki{.:l6 szirtek teszik
festdive az utuzri elott. A gyorsan elerohuno vizek
mindcnike mcllett osi hel#segek rejtoznek. Itt tfinnek
Iel a rnongolok altal kipusztitott oSlllugyarSc.lg nyorna-
ban beszivurgott s olechi nevvel osszetoglalt balkan-
videki jovevenyek mar az Arpedok vegso iddszukubau
kenezeikkel. A natszegi volgy eme delketeti nyulvunyan
a Sztrigy felso volgyeig Torok Heyen ismeretes a kor-
nyek. Bajesd allomas a Feberv iz mellott, odabb
,Szallftspa,ta/Ccin athuladva a Bude csalad tuzhelyetil
szolga l t lia Inez, csak elvilluuna i( clottunk. Puj a Torok
fdallomasa.
Idaig utunk a Retyezat hegysegeit es mellekagait,
vczeti szerneink ele u Sz trigy mcl lek Icturolt S epen
azert szornoru hitviinyt nyujto hegyeivel,
Liv adie {l1l01lH1SOll feliiI, Petrosznel a Sztr igytol
bucsut vcve a Mer isor patuk sztrtszorosanal, Krivedistol,
Merisor allouuison at, rei u vizvalusztorn, Banyiczaig S
aluguton, gyonyorli viuductokon erkezik a vonat. Banyi-
czutol Petrozsenyig (12 krn.), delfele a Magyar-Zsilhez,
lejtve, a hires Csetety] Boli barlungnal egy uIaguton
es vadregenyes szirt-szoroson at a Zsilnel haziink
leggazdagabu szenmedcuczejebe jutunk, A szenbunya-
szut erdekehen Pctrozsenytol Lupenyig (Zsil-Farkas-
patuk) HJ kilm. iparvasutut letesitett az "Urikully-zsil-
volgyi magyar kfiszenbanya" tarsulat. Livazeuy allo-
masrg (u kiln) koveti ez a vasut a Magyar-Zsilt a Paring.
hegysegre nyitvu kilatrist. Orman a Roman-Zsilvolgyere
terve Also-Borbatviz (Borbateuy), Vulkan allomasokkul
jut Lupeny szenbanyaihoz A kik a ket Zsil-me lleke-
vel kivannak kozelebbrol megismerkedni, azoknak
igen njanlutos Lupenytol tovabb kucsin folytatni utju-
kat Kimpuluj-Nyag-ig
A Sztrigy melleke PiskitSI Hatszeg-Varaljaig. Piski-
tol K.@J~n_i9.. .A 111agyars~g~~ gyer tortcneti adatol{b61.
megitelhetdleg a hunyadrnegyci hat var vedoszarnyai
ala helyezkedve, lonloriilt az Arpiidok idejeben. A var-
150 J.Z ALSO-SZl'ltlGY \"IDEE, PISKl'rCiL HATSZEG-V,\RAW.hG.

=Vedelenl tcivo};hi>f k5re'ib~'n"-~~~~~v~l~-~tol~g gye;iii~-ek'

a kurta magyar helynevek s ott a honfoglalas eldtti os-
1elepek nevel es lakosaina k, az tij idok szerint {itala-
.kult ivadekai nepesitek be a videket. Ezeken a vegeken
.a szhiysag tulsulyat illusztraljak helyneveink S HZ Ar-
.padok vegso idejeben, a ta tarok- kunok kiirtotta ma-
.gyar oslakossag helyere beedesgetett delvideki nep ..
-eternek epen ezeken a k ipusztult tertileteken (terra
.devastata) a kiralyi vrirnagyok es a nernesseg reszerdl
-egyarant kcdvczf Iogndtatusban reszcsuldnck. Azert a
fajkevcrcdesre s a magyarsag viszontagsagtcljcs mult-
jara tanusagosabb videket hazankban alig jelolhettink
.meg a Sztrigy vonalanal es Hatszegvidekcnel,
Ime, alig robog ki a vasut a piskii foilllol1Hlsr61,
.a Sztrigy (a romaiak Sargetiaja) {lldott teren ut unkba
-esik TOlllPH'I azuhin Batie. a pestesi nemesseg l:i02.-beli
perebol ismert Batiz ftJisp~.JJ OSlclku. 1-18J ban, mint
Bathyzfalva jut a k ihalt Bathyzfulvy csaladrol a Bar-
-csaynkra a Sztrigy tuls6 partj.in fekvo Petlen (rna
Petrenyel), Az 14U6. Vizk{)zy Andras fi)isp,ln tanuki-
hallga tasau ott ,"oIL (icorgi us de Ba thyztalva S 1553.
Georgius Bathyz de Bathyzfulva: 1595. Batiz ~1ihaly birju.
ltt szuletett li48-ban irodulrnllag
a testorseg is erule-
kezetes tag]a, Nalaczy Jozsef, s itl is In kot t nejcvel ,
..gr6f Bethlen Katalinunl. Hntalmas nyarfakkal koritett
,curic~jl1kat alig talaljuk mar meg, rnert lany uk, bar o
.Nalaczi Jozefa grof Csaky Gyorgygyel kot5tt boldog-
talan hazassaga ut.in az 1818 -~19beli honved Ol'llagy-
l{cnt isrneretes grof Bcthlen Oliverhez menven noill,
-szep hirtokaikkul cgyutt e~ is idegcn k ezre ker-Illt s
-elebb b{tro Klein Ferencz '~es Alfred, a piskii-petro-
zsenyi vasut vallalkozoi vettek meg. azokt ol roman fold-
.mivesek kezeire jutva , Ielosztatott. H~:'n-bcn D'Andre
.Andrus hevandorolt francz ia porczellan-gyarat alapi-
-tott Batizon, de Ferencz Iia konny elmusege 186i-ben
azt is ton kre j uttata.
Elsa allomasunk Becsi. 1392bcli periratban Alpes-
les nemessege k ozt osztoz ik a B:l('si nernzctscg is. 1412.
aug. 12-cn Stephanus Peter fia Bacsibol
s 1496. fehr..'
13. a R eresz[ur i owl'kn cs5ifid biPfOklgh261,iS,1 ("llSaest
Istvan kiralvi kikfildott. Bacsiban ez a csulad rua is.
letezik s egy maroknyi magyarsag ona1l6 ref. cgyhazat
"a 1~t ~n",... ,\ 11'1,",,; iskola!a
\C J~&JU ....... H&." ...,.'-.J
...... is SL
A ..
xik erre_1 1.11H"ko"dl'l
__ {.
Odabb Hunyad-Iclc Sz ent-Kiraly, 1444-bcn I. U)C'sz16
a Pestenyi csahidnak adomanyozta. Dr. S61YOll1 Fekete-
Ferencz itt fedezte fel n Hunyadiak oseire vonatkozo-
becses oklevelet egy Mezey nevti elolahosodott fold-
mives mestergercndnjau. Szeruhc a Sztr igy sziklas
part jan K6Boldogfalyat Szentkiraly es a ket Kalan-
telkev el Bodogazzonfulva nevcn nyeri a fennebbi ido-
ben a Pestenyi csulad A hegyoldulon romai telepules
s benn a kozsegbeu baro Borncmisza Janos egykorI
udvura 1882. falusiak kezere k erulven, pusztulo rom.
Juhvasarai hiresek. Nevet regi k5banyair61 nyerhette ..
KalanfUrdo. Puszta-Kala" vasgy'rtelep s ezek kor-
nyeke. E7t a tortenelnli1eg, hljkcpilcg oly nevezetes
videk et Zeykfalva=-Kalan allomasrol ismcrhetjtik meg
Iegkonnyebhen. Lakiist a kalani vasgyar vendeg16jc-
hen, nyaron a kalani flird6ben talalunk.
Itt "an Kis-Kalanon a romaiak Ad Aqllas-jn (Aquae) ..
A furdoHH nyugatra a helyseg altal elfoglalt terr aszoru
Ietezetta romai helyseg, mely sajat gen iusanak oltart
(Genio page nquentis) szentelt. S ezen oltarkovet Torma-
Karoly 1~63-ban felfedezven, azota azt a gor, kcletiek.
ternplomaban szinten oltarnak hasznaljak. Egyik haz:
pinczeje egeszcn rornai falnkb61 keszult. A szantofol-
deken is sok rornai tegla, fedelcserep es penznem ke-
rul napfenyre, 1855-60 kozt Varady Adfiln gyiijtott
volt sok rcgiseget innen ossze. A devai rmizeumban
nehany felirat, oltarko, belyeges tegla lathato innen.
A r6mai fUrdo. A Sztrigy-fcle a tersegbol, kozvet-
Ienfil HZ orszagut 111ellett, 6 1'11. magasra ernelkedo-
edesvlzi meszdomhot 7 111. hosszusagban. 4 m. szeles-
segben kivestek a rorua iak s a kiloiyas szfik resevel
152 AZ A r.s'. SZTRIG Y -VI DBK, PIS KIT :"1. 'l[''\T:~Z r:Ci- \' :\ IL\J ..J .~ iu.

-cz valosagos kantiln lakot mutnt Itt rna nuir a kornyek

lakossaga csak keudert azhl t s a mostu ni harem fiird6
klilon deszkuepitmenyt kepez. A hdmerseklet 2;)0 (C).
A vendegek szamrira, cgy~zcrlihb igeuyekre szu-
mito, lukoszobak keszultek .AgynellllH ide is hozn i
kell, mint a tobbi hunyadmcgyei furdobe. A kornyek
.atluenetilcg latogu tju, vusaruapokou s tuinepna po ko n
szokott megelenkulni
A kala.ni vas8'y8,rtelep. (P II S z t ,,K a 1.\ n, a pus z t a-k a 1{\n i
v a sb a n y a k o h c r e s z v e n y t a r s u l u t k o h o i v a I, (jntoi\'cl.)
186iben alapitotta a volt brassoi luuiyn es kohotarsulat. mel)' a
petrozsenyl s7.en}.){ulyaszatot is kezdemeuyeztc S ~ us z k a b {\n y {l t s
Ruskiczut is blrta. A t{lrsubt legutobb utalakult. P.Kal{lnnak ket
.kob6ja oulkodik. A kisebb. napi terrnclese 300 m. muzsn, 161 munkast
f?glalko1.tnt. A nagyobb 1100-130) m rnuzsn nyers vasat tcrmel s 4:>7
rnunkust foglalkoztnt. kik ejjclnappal telvaltva dolgoznak. Ezek
.scgitsegere kt!t felvono gep es 3 Jegfu\'6 gep szolgal. A 2 gep 400
16ercju u. n. il1l6 gep; az ujabb 13)0 loercjtl fclv ono gep. Az olvasz-
tando vaserczet zuzogep kcszfti ele, mely 3 perez alatt egy csille
18 mmazsa nyers crc.z tartal m{,t elaprozza. A vaserczet Also- Telek-
rol mozdonyvasut s1.illlitja egyenescn a zllz6gep alii. A kiolvasztott
nyers vasbol az onto muhclyben kiilollft!le Juiztartas! targyukat
: k{,lyh{,lt~ (lgy) {,lliina1t cl~ s itt 400 munkas havonta 10-14 wag-
.gonra valo (,rut termcl. A kaluni k{llyh{lkat Budapesten is lied-
vclik. A gyartelepet kiiWn vasesztergn. kovacs es lakatos mtihcly
egesziti ki. A sztlkseges vizmennylseget a tavol Sztrigyb61 k<Htseges
vizvezeteken sz:Ulitjilk fel. A gyur a petrozsenyi szen mellett nagy-
mcnnyisegtl fuszenet is husznul a bnnyiczni es korojesdi el'd6kbol
s Mcrva-Osztraubol ren deli kokszsxtlksegletet. A nyers vas egy re-
szet Ruszkabanyn es ~i'lndorhegy (Krnsso-Szbr-enymegyeben) veszik
~\t tovabh el'h~kcsit~s vegett.
Pus z t a K a 1il n tehat Hunyadmegye "idlgz6 gyartelepei koze
tartoxilc, s he I fclsz{lzad eloU szenvedelyes vadaszok vadaszgattak,
ott most igeu kis varos alakult 011 veil tlsztlknrral, virogz6 iskola-
val. Idelt6 tehat, hogy az utas betekintscn ide. hoI j6 vendegld
f"gud s egyik vonattol a llUlSikig annyi tanusagot szerezhetttnk.
Puszta-Kahinr61, a vasgyari iparvasut a Sztrigy es
Egregy vizvalaszt6jan Nudas, Hosdad kozott szallit at
&lso-Ie1ckre, !l ta.ri111:~t vastelepeihez. It vizvalaszt&--
J'61 a H.etyezat, a szas2varosi hegyseg, es Deva-felc elra-
gudo szep kilutus togad. Telekrol V.-Hunyad vagy
Govusdin-fele folytathutjuk iit uukut HZ ott leirt vona-
lukon. vugy a Ruszka- Pojaun hegyscgbe.
A Sztrigy jobbparti vidake Kalan atelleneben. Ka-
Ianrol keletre a lunkanyi; volgybe ajanlatosabb ki-
utazni, Egyszeru fulusi szel{(~rrcl indulva Sztr igy-Szent-
tiyorgyrol, a Sztrigy hidjun a trnenve, ot t a pusztulo
udvarhazak lehangolo lntvanya Iogad A gor. keleti
teplomnal par rornui fcliru tos k5 s tortenehnileg erdekes.
falfestmeny (Gospodin Kathar ina, a tcmplorn alapito
noje tcnyeren adja at a ternplomot) tekintendd 111eg.
Sztrtgy-Szent-Gyorgytdl keletre szomszedos Szent-Gydrgy- Valya
1490-ben ~V{llya a neve, HZ Ongor csalud joszngn. Hataraban tobb
romul telirulos ko Iordult ele. A nemzeti fejedelmek alatt Ba resay
birtok s Buda Peternek Barcsay Ako s fejedclem gorgenyi ra bsaga.
ban lu6l-ben engcdtc ~U adossagn f<.'jeben. Azota a Buda csalad
tagjai hirjuk. Tole E.-ra, a Dunibravatol l55i rn.) a Magul"aig (594-
m.) vonulo hegv el meszm"Ugiljilt a rornuiak k6banyilul hasznultak.
A ledolgozott Vertop nevfi hegyteknok terrnik a lcgaczelosablJ-
aural. A Magurn hegyen cerithium kagylch ejakat ~yiijthetUnk. Itt
Lozsadru gyalog es lovaglo ut vezet ~U. Szent-Gyorgy-Valyarc!
keletrc ~ngy-Denkre, ounau Also-Vurosvlzre vici nalis lit vezet.
N .-Denkl6l E. ra Tordoshoz vezet ki a v(>lgyi lit. Sztrrgy-Szent-
Gyolgvt61 eszakra a Sztrigy partjan. szinten a Szentgydrgyi csalade
volt l4i9-ben S zan C 7. a I, Ohaba, S z eke spa l a k. Sztrigy-Sza-
csal, 149n-ben Zachel, Zatzel neven Szent-Gyorgy- Walya rnellett;
On go r Janos urudalmahoz turtozott. 1496-ban ken ez is lakja
Lwpsa, de Zachche hatarubun a Kulcsar volgyet. A Satrigvhez kozeL
Buda Adi,m es ]ial'oly 1867ben egy mammuth csontvazara akad-
tak, melynck agyarresztetei es fogui Buda Adarnnal He{lll lathatok.
A Maguru hegy oldalarol rornai teliratos kdveket (banyasz csalad
siremfeke) gyujtdttem a devai muzeumban .
Szen t-Gyorgyot a XIV. szazadban hasonlo neva hatalmas csalad
hi rta Pat a k, K i sf a 1 u, G rid. S z it II {\spa t a k es Fen ya I a t
mu mar ismeretlcn fulvakkal. 1-l9t>-ben a szornszed Szacsallal es
Villyilvnl a Hunyadiakkal rokon 0 n go r Jflnose, 1568 deczember
10-en Kapitany Pal, a volt devai kapitany nyerte egesz Igatzfalva-
val egyiitt Janos Zsigrnondtol.
Szent-Gybrgy ref. tem plorna a XVII. szuzadba n virngzott s.
1iE)O-h~n Zf!vk Istvan, ct~y~i Csa ki i;ilbo!", Szornbatl Mihal" laktak.
A ref. egyha7. 1776-ban meg oly "irngz6 vala, bogy 51 fit ~ersely
penzct a zeykfalvi es kitidi egyhnzak kozt oszthattak meg. 1/12-ben
azonban az egyhaz megszlint s klenodiumai a szomszed Kitidnek.
adaltak at.
A kisse delebbre esol{eted (rna Kitjd~""""~~s=&r~a=XIV ..............
s7.ilzad elejen a Benczenczi csalf.td vaIa, mely ilyenforman rendel-
kezett azzal a fontos orvonallnl is, melyen a szaszvarosi vo)gyb61.
 1:;'4
v
.
.AZ ALSO-SZTRIGY-VID':;K, ll~Kll'UL HA TSZl::G-V ARALJ.~IG.

n i\ 1 es a S z trig yen !\1a g y a r-B ret t yen ~ I vamnllomnsoknt

is tartottak. Als6-, Felso-I\alftntel~e. a rnai Puszta- CS Kls-Kalau .
.valarnl nt Zecsel, SzentGyt5rgy, Baczalar, Berekthe (Brettyer, Korod
-(rna Kovragy), Varalja a dchui var keriilctebol 1377ben C h n I [\ n-
tit e I u c h kenez Irlrtokub.m valun ak, Zsigmonc.i i\.il{liy i:i87-hcll
Also-Kalantelket a Vizkc;zi lVizkech) testvereknek ndomnnyoztu
nagr erdenleiert. Mc\t~'i's 1479-ben ~{\(lasd, Felso-lial{\llt~lke cs
Ok 0 s ~N a g y-O k los) mar Hun y a d fel e csoportosulo helyse-
_geket a Devatol eszakra lenn birt Nagy-Kajan vtilgvevcl 0 n go r
.J{\noslu,k es Hlrsninak zulogositotta el tizcnketczer formtert. ~iHlasdi
o n go r Janos mar 1449ben zarand! fOispiln vala s 1471-ben Szcri
P 6sa Istvan magvaszakadtaval kupja Aradban Szodi van'll es varo-
sat. Szcnt-Pal, Macslak varosok uradalmait. a kCt Z a b r {l n v t, Ii a-
.s z a t, ~ Y {t r r: e v e t. Cseraljat. Kts-Hodost,
rot. I\et't es Arokit. Ongor Jilnos sz6di varknpitanyu Muthnoky
C s e r f a I y {t t: Hideg-

Denes hatalmaskodasert perben aJlotf s fin Ongor Janos 1493-ban

.szddi kapitanya S a I at hie 1 Bertalan altn! ,HZ aradi kaptalan altai
a rek{\si erddre epiiletfnert kikiildott jobbagyokat elfogatta s 1506-
ban II. UI{\sz16 mint nehai vnj(hH61 vettc et ~IZ eroszakkal elfoglalt
.sz6di uradalrnat Pethfily reszerc. egy Iatsztk az 0 n g 0 r 01\ a t
is a Hunyadi atyafisag btinteteseul vettek tehat iildoz6bc ut6bb.
Nlldasdr61 a Bug Y u 1 csnlad emlitendd meg. Ennek tagjal a XYII-
.szazadban M -Brettyen es Kitidcn szerepeltek. Igy Janos I5iS-ben
birtokos M.-Brettyen. Daniel 1694-ben szolgabiro K i ti den, hoi
akkor kUlon szolgublrcl j.'tras "ala. A XYIII. sl.."t7:adban Kit ide n
.a B 0 ~ r es Mar a. majd a C sui a i csaladdal roko nosodva eltek.
Also-Nadasdon nleg t6bb (lS letezi k.
A Sztrtgy-Szent-Gydrgyldl del re a Sztrtgy jobb part jan le a
varalja! szorosig kovetkeze) Jopnthak, Gonoszpatak (rna J6- Valcsel.)
es Pokol-Vnlcscl, Baczala r. Brettye. l\Ovri'lgy 1468-ban MfltY{lS kiraly
.adornanyabol brettyei Gerkee. a ki Hunyadi Janos kormanyz6 es
fia, Laszl6 seregeben gycrmekkoratol 3 testverevel ki tUno szolga-
latokat tett. Jovalcha. Pokolvalcha, Batzalar. GOIlP7.nga ~s Kowrath
.(rna Kovragy) bhtokait. 1555-hen Szentivanyi Kendi Ferencz es rusz-
kai Dob6 Istvan vajdak ruszkai Dob6 Domokos ah-ajd{tnalt ado-
miinyozzalt Melchior Mm'gay de Olah-Brettye hiitlensege k()\'ctkez-
t~ben. 15CG-ban GC01'g de Marga hirta l\onc.mgitt ,agy (1oncz:."tgilt.
.Ezek kozii 1 legked \'eUebb tart6zkodasi helye "ala birtokossc"'gullk-
nak a Sztrigy pnrtjiln j61 li,that6 Bac7.aH,r, hol rOnlui epitkez~si
nyonlokat is tal:."llunk. Legut6bl> itt halt ki a b~lteki es szancsali
V a d as csalc"\d fiilga is.
A Bathory-Bekesi polg{lrbitboruban keriilt Bathory Ishan hive-
k~nt belteki Y a d a s ~1 i 11a 1" Et"delybe. Vadas Gilbor Bethlcn
Gaborne Brandenburgi l{atalin" u~\'" ..aimn szerepelt. Bethlen Mik16s
.eletleirasaban is egy Vadast emleget men toritul. A X VIII. szilzadban
kerUltek Hunyadnlegy~be. li31-hen szancsali Vadas Pal felesege
Simon M{lria s e1.ek fia, M67.es 11a3-ban Bobik IUilrat \'e\'~ reles~glil
azzal kaJlta :\iaros-Solynlost, Baczallart, Ez a M6zes kes6bb piskii
Barcsny Janos le[,nyat . Juliat vettc c) s ezzel meg tobb birtokot
nyeTt. M("ghalt Baczalilfon. hoI a Vadas sirholt l:\th3t6. Enn~k
.oz\"eg~e 1i95 ban :)00-;)00 rrtot hagyomanyozotl a de\'ai, kitidi,
.sziu;zv{lrosi reI'. ecclesii~kllak es ~ nagy-cllyedi collegi umnak. A
.csaliHl J.ajossal hnlt ki D~\"{ln s A(l(llll 18;9-bcn Y t'I'set'zen. mint
honvcd (~sett el.
 SzentGyorgyrol Dk.vre a kitidi pntak menten Sztrigy-Oh{lh{tn~H
omlik be a Grid vize, melynek fejenel Grid Ialu, a liasonlo nevti
csalad szarmuzasi helve: 1533-ban Lndlslaus de Grid. A X YII. szfi-
~~Hlt61 ~1&1g~'ar-Rrettyen lakott ezen csalad. SztrigyOhiIbflt61 ko\,ch'e
a kitidi "a~y Iunkunyl p:ltakot erjilk Kit ide t. 14;-l()-bC:"nH Ben-
czenczi csalad birtoka Kcted neven. li20-ban ref. templomot tudott
ltitpsitni n7. ictto\:,lf> hil'tokossilg. A Horn lil7.a<tils icltojen torja i S61yom
Janos pap mentctte meg a ternplorn dragasagalt. A szentgyorgyi
eg\'haz niegszuntevel, 1809ben llle~ tOl>h templomi edenyt nyert
az~ egyhuz. 1848-9-ben Czerbicsan 16dor gor. cath. lelkesz mentette
meg azokat. A ternplorn ott busong meg. de papot IniIt" nem kepes,
tartani a megapadt mngyarsag. Brettyerdl jilrogat fel. Allami isko-
Iftja elcszti a magyar S7.6 eredetet. Most az Ajtuy csalad legjelente-
kenyebb. A Balika csalad egyi k {lg~ irta irmen rnagat. Innen ilga-
zott el az (It Oklos fele a szuszvsiros! ,oJgybe. Oskori arany leletek
taranv karika), thetosi tetrndrachrnak a Plesa (Pilts) hegyen, a ref.
temefo Z s i do" i n nevtl kornyeken rornai ~pitkezesi nyornok.
Ha tovabb halndunk, B 0 z S 0 rod n (ll erjiil~ a deli Karpatok kris-
talyos pala tomeget s mind j{lrbat~tlanabb uton erke7-Ullk a lun-
knnyi uradalmi erdesz hazhoz, honnan a hegyi utazasra mill
szekeret nern hasxnalhatunk. A Piatra Bosia, Csiklovtn. Ponorics,
fele aj~\nlatos utakat Ponormil irjuk Ie. Ponorics hazank legerde-
kesebh barlangvideke. A meszsztrtek kozt buvopatakok, dolinak
es terjedelrnes barlangok. Irmen iltmehetiink a V{\ros\i7.hez tGl'e-
distye) is.
A szomszed Z e v k fa 1v a romankori templornat a Kozel
K a 1 an r6mai koveibol epitven. nehany romai fcliratot a torony
ala falaztak. a mi az 1780 koriil korrnany megbizasbol erre jflrt
Hohenhauscn luttilrori ornagynak eleg ok vala arra, hogy ezt es.
egy csom6 hasoo16 koru templomunkal r6 rna i n a k n~'il"nnitson.
Stephanus Zeyk de Zeykfalva 1549.junius 20. ismeretes s arna ell)-
kelo helyet ~1\'c7.6 Z c Y k csalad birja a helyse~et rna is .. Odabb
Als6-, Felsd-Szflvas, melyet Szabadfalva rna ismeretlen helyseg
felevel 1401-ben Zsigmond kirilly a Szil \'asi csaladnak adomanyo-
zott. Zejkfalvan (Zaitralu, Z~jakfalu. Zayekfalu) 1712-ben ref. egy-
ha7. viragzott s 1i8etben jutott a templom a gor. keletiek kezere .
Papjait a Zeyk uradalonl tarlotta. Igy 1712ven Abrudi Istvan,.
li37ben Ormos Ish'an, 1i39ben Szentgyorgyi Ferencz, li50ben
G\'ori Pal. li62-ben Arapataki SanlllCl, 1liaben Kis Ferencz. Ma
is Zeyk birtok.
A Sztrigyvolgy masik foalloluasa~ Kah\n-Zeyk falva
utan kov:etkezQ Russ, hajdan Orosz jegyzoi slekhely,
postaallomas, tobb udvarhazzal!, iskolaval 1520 ba 11
Machicasy Gaspar. 1555 ben enyillgi Torok Ferencz.
Fanchi Janosnak (hunyadvari proYisor) es neje Pem-
pflinger Annanak valamint K&ta novere S Za]asdy
Janosnak adolnanyozta. 1575ben Buthory Ist,aot61.
Zalasdy Janos es yeje uj adollHlnyul nyerik, a kiktol
15~9-ben Geszti Ferencz megveszi, de Iffi\v Janos per-
reI talnadja meg. ~1ajd Zulasdy Janos kapja \'issza s
1620ball Bethlcn Istvan nycrl batyjalol. Ennek llahlla
uuin 1633-ban vegrc ~tcldntctes es nagysugys Sz echy
Muria pestcsi vitezlo Balog Daniel uramnuk es (5
kglmc lelcsege Tovisi Saru asszouyn.ik ndtu cI IDOl)
magyar torintert Russ felet s a mrisik felet Hosdaton
lak6 vitezlo Ferencz Dcak urumnak, H unvad udvar-
birajanak adtu volt orold)e mcghibaztatlanul Harui
Janos Hunyadvarmegye egyik szolgabiraju cs Bereg-
.szaszi Istvan notariusa clott: _I. Rakoczt Gyorgy rendre
elfoglulta. ~irtjd Barcsay Akos Budu Peter hivenek
inscribnlta, mint n ki a fejcdelrnet peuzzcl scgitette.
Ettol fogva legujabb idokig Buda-birtok. Ezert viselte
az cgyik (lg a russi elonevet. Erdekes, hogy Buda
Elek 1844ben itt kcz dte az , ornithologiai gyujtes; s
.az 0 peldajan buzdult fel Adam fin c~ gr6f Lazar
Kalman is. Most Pecher Antal nyug. ~L A. V. mtihcly-
fonok csaladja bir] a.
A f6vonalt61 nyugatra felre esC) l\( ~\ c s {\n , mely s7.o16tcrme-
.sel'ol s lak6saganak egycnetlcn kec.ieserol johetne em luesbe. a XVI.
.szazadban Veszpremvarrnegyebdl Ieszarrnazott J{ormendi csaladot
kep\'iscltc Antal 159i-ben. Va16szinll1eg Iuizassag reven jutottak
be. 1{}3~-ban Miklos, (kinek anyja Zerecheu Anna, noverc ~al{lczi
Gasparne) Szcnt-Gyfirgy-Ohuhat ...flltotta meg az 0 s 1. t o v i Pap-
testverekt61 eros vinculum alatt ki ellen semminemii torvenvbell
remedi urn, sc inhabitio, se evulvadi ctio. sc Bcpulsio neque g-ratia
Princip is obsttnalion. Alairva Szantohalrn i Ferencz. Kozolyan Ja-
nos, Borsai Peter, Csaruidi Istvan. M.-Brett~'en is lakott a csalad. hoi
Istvan szolgab iro li50-hen s Fruzsina }ilnya jussun Bugrul Daniel,
-Csokn Mik16s, halrnagyi Moga, osztrol Pap. devai Ti sza L{\sz16 s
paktisat More Ivadekok osztoztak. Ezzcl M{\cs6r61 kiuult az utolso
magyar birtokos.
Macs6t61 csak egy hegy valasztja el nyugntra a ket Szilvast
.(Als6 es Felso), hon nan a megye lObh jcles csaladja szarmazott.
A kH fnlu nemes lukossagn rna mar az iskolahan tanulja a
magyar sz6t.
A cseszeliczky Szi lv i\sycsa!i\d a regi S z i 1 V i\ s-csaladdal
azonos.l:i6i-ben Ivan de SZilV3S uj adornanyul n yeri Felsd-, Kozep-
Als6-Szilvfls s Zahadfalva reszj6s7.ngot. 1608-ban Balthazar Csesze-
lechky de Sylwus es neje Elisabeth Pernvesi a Marsina l'es7.j6szagot
-eludtak Kcresztesi Palnak. A csalad sok viszontagsag daczara clo-
kelo illli\sokban fermtartotta magat Hunyudmegyeben s jelenleg
}t.-Brcttyen birtokos.
"tJIso.Szilvasr61 SZ(\l'lll.azott a Mar i II a y-csalnd is, 1682-ben
Mal'illai Peter Inint nenles szemely tanuskodik. A XIX. szftzadban
 .\Z .U,SI)-SZTltlG Y V![)~:K. 1'1:-,I\:n','L ll.~T:-:ZIo:(;-VAIU L.lAJG, 157

.Ferencz szotgubir. Ign.\c7. k incsturi H)el'd~sz s no\'~l'C bitro .Josika

.Jozsctne. A csulad fcrfi{'gon ki halt; de noi {lgon szerepcl most is.
A fclsd-sz i.vus! Mukra-csaludbol ti)bb hivatnlt is visclt.
Igy Antal 182:-), viczelspun. Antal ~nzlilr()s. ki 1840 kuru] rejtelycs
modon pusztult el, Fclsd-Szil vason tubb egyszerti M a k r u csalad
Ietezik, kiket u hnlilrol'segbe is h~1'6s1.akoltak
e
volt.
1~80ban Sorban Istvaune (Anca) Also-Sztlvason le\'o portiojat
"200 f r toll eladja Fejervar! J(,nosnak Also-Szilvason.
A Xopcsa-c snlad regi neve ~ 0 p C 1.a a )[arsinacsal(ul utjan
.szinten rokonsagot tart a Hu nyadi hazhoz. crre utal czirnereben
~l gyiiriis hello jelcnlete is. 162:>, esztendobcn a Keresztesi lJ{tl altai
.Zerechen lstvann e ellen Szallasputukon elkovctett hutalmasko das
tigyebcn eszk()zolt vullntasnal ~ 0 P c z a l..usz16 Fclsc-Szilvasrol
szerepel, 1641-bcn Nopcsa l'li hilly viczeispun Pcsthesi Zabo Ivan
relictaju, Nopcsa Helena javura esketo parancsot adott. A XVIII .
.szazad kdzepen li50l>cn Pal nejc Burcsay Katalin , 17GB-ban Abrahanl
szolgubiro, Elck f6hil'6, li90-b~1\ Elek Hunyudmegye kovete S 0,
-Cserel Farkas, a szi nten sz.ilvas! (hunyadmegyei) Balin Samuel
1nblai trlndk nyertek mcgbizatast Erdely hun teto Wrvcnykonyvc-
nek kidolgozasarn. Ezell Elek 1794-ben kir. tablai biro f()fiscalis
director es Erdely kincstartoju, 1i94ben Lajos v icze-ispan _ IUlfoly
~s Balint Brctty en, Sz trigy-Szent-Gyorgydu bi r tokosok. 1810-ben
Mc51.es fohir6, 1816ban Elek fOispnn s tokrol-Iokra emelkedik. 1819
ben fc5kortll{lnyszeki tanacsos, 1822-ben udva rl t. 1831ben ST.t.
Istvan-rend kercsztesc. kir. tablnl eluok, 18:~4-ben orszilggyUlesi
-elnok. 1835bcn az crdelyl udvari focanczellaria elndke, Mig 0
Becsben oly fenycs all~lsokban szolgalt. neje : Nalc"tczi Borbnra
S z a c sal () n, pulotaju orzcscl'C jobb{lgynOibal testdrseget szer-
vezve guzdasnganuk ~lt: 185:>bcn ausztriul barosi'lgot nyert s ez
fiverere Laszlora, Hunyadvarmegye 1S:~()-18~8 fOispanjilra is
iltruhaztatott, Utobhi 1884 hen 94 eves korahan halt d. Elsa nejetol
(Kozma Agnes) szarmazott Ferencz fin, a kir{\}ync fOluh'armesterc,
Elek orszuggy. kepvtscld. s ez Inkik most Szacsalon.
Fc1soSzilvasr61 irja magat a B ali a-csalad I)l588ban Balya
Janosnc T e w r c k Anna quietalja Buda Petert arrol, hogy azoka-
a jokat, melyekct neki Fejervtzi Peter testnlt - kiadta. 1624bcn
Felsd-Szflvason 8alja Derneterne Buda Apoliuat a B, Janos leanyat
kielegiti galnczl es fi c 11e c t i (flizesdi) orokos es zalogos j6szilgiert,
p'pn!ciu'i' is eM'';'' jal/.iluU ..8 @iliiStHliivt1h". Inftphnb61 is eonten-
talta. B. Salnuel a XVIII. szazad kinil6 jogtud6su, tablai Ulnok,
l'i91-ben Kolo7.svul'on Erdcly k01.onseges nenlZeti lo~\'enyerol irt
158 .AZ ALS(l-SZTRIGY-YIDEK, PI:;KITOL HATSZEG-V ARALJ AIG.

mun kfija jelent meg s rabizta Cserei, Turi l.lrsai vitI nz orszuggyUles
!l
. - _.. __
_~_~~.!~.c$...I!~r~9tq_rln.s
...
..Je.z:~~_z~t~.1
.... - ----_._---_ .. ...~.a~.~ah\ro hu -t e

.Felsd-szilvas! P {t I' a-csalu d. Ehbdl Istvan 173Gban szolgabir6.

A XIX. szazad kozcp~n Antal alispan. 18fi7-7t-ig tllrv~n~'~7.~k! e!nok
Hatszegen, Ennek fia ncm maradt S veje Bernath ~1ik~6s kir. k{)7.-
jegyzo vala Hatszegen. Egyszerti P {,r a sok van Fv-Szl lvnson.
A ktH Szilvason nlI. iskoln llliiliOdik. A Para jusson Bernath
Bela hatszegt szolgabir6 most a fc5birtok()s. Innen ellutogathatunk
Zaphirn sirjahoz is. mely fel 6ri',val fennebb hucsujarohely.
A vasutrol j61 kivehctjiik l\f a g y a r B ret t yet, melyet a
Sztr igyen tullevd (>.Srettyevel hi (1 kot OSS7.e.Az also Sztrigy"OIgy
jelentekeny g6czpontja vala a legujahb idokig, hoi sok j~lcs csalad
Ia kozott es szolgabiro! sz ekhely is volt.
Brettyen szerepelt a XVIII. szazadban a knransebesi nob i k
csalad, mely 1668han ~1ik16s deakkal Bo rbatvizen Hint fel , 1672-ben
Ferencz megyei assessor, majd megyei fobiro nejevel kusahi J a k s i-
Xh\r{",al. (kinek osei Biharhan Solyornkd vartlt kaptftk Hunyadi J{lnos-
t61 s egy masik ose a kenyerrnezei csataba vezette a raczokat) itt a
Sztrigy mellett Brett yen es Baczalaron hirtokos. Janos vicze ispan
1706-ban halt el Brett yen. li83-ban egyik (Ferencz) Kitiden epitett
hazat, melyet a H 6 r a lazadasban felegettek Noi agon 1830-ban
Pui Daniel B. Sar{i\'al es Krisztina Mol'(; Janosne"al halt ki ez a
hitbuzg6, ki"il16 csalad s Brett yen a Szilvasy. Kitiden n Her c z e g ,
Baezalaron a Herczegresz vala az Qvek.
Legregibb ismert nevtl csaladja a P 0 g a n. 1363ban Johannes.
Pogan Breghe. Ez a csalad rna is birtokos itt, habar most N.K I o-
pot i v {\r61 irja magat. Maty{u~ H5S-ban Brechei Gerkenek (Gerke
de Breche) adornanyozza az atyja es Laszl6 batyja seregeben szer-
zett erdemeiert 8 r e c h e, K 0 v rae h. Jo-Patak, Gonosz-Patak es
Baczalar birtokokat. A Grldi-csalad a XVII. szazadban Hint fel s a
Balinth csaladba olvadt ut6bb.
li2iben ref. E'gyhiz alakult itt, mely a kipusztult kiti di, sztrigy-
szentgyorgyi es zeykfalv] egyhar.ak tertiletet magaba egyesitve maIg
l~teznek s 18S2-1890.ig Bojthe Otlon papja a Sztrigy\"olgy csaladai-
r61 sz616 munkajavnl igen st.;p szolgalatot tctt Hunyadmegye
t6rtenelm~nek is. A templom ~t harangjan : In nomine Dei Anno
1749. Sara Tsulai fieri volunt pro ) eclesiae OBrettye rcformata.
Johann Josef Perenges Cossin Vienna 1749. A nagyobb harangon
ez 01\"as11at6: Az olah Brettvei reforrnatus ecclesia szamara ontette
ozv. Kendeffv Judit n ehai Szilv{\ssv Balintne 1813. Indit Ephraim
Andrasoczky Claudiopoli anno 18i3. A tornyot Bobik Sara galaczi
Hernya Mate.ozvegye, ut6bb Puj Danielne epltette (Isten segedelnlebol
 AZ ALSO SZTRIGY-VIDEK, l'ISKI1'Or .. HATSZEG-VARALJAIG. 159

~pitctte Bobik Sara 1790, - olvashato a gercn dan). Iskoli1ja is 'ir~g1.6

.olt, Iftir; Ii_II 1l1U~81It",,..'ilg'la a 'gl ....Z..,Jt oup "nbe Br,.tare J")C')'
lcg a Szihilsr61 szarmazo Szilvassy csalad (Aladiu', s a Balint jogon
Buda liilroly hirtokosok n Kendeffy-csnhid mellott. A videk hilh\s
-emlekezeteben el gr6r Horvath Tholdy Lajosne sz. Bethlcn Irma
.;gr6fnc emleke, H ki ill it vasutrol is lathato tornyos udvarhnzbcn
Iakozva ISii t{'ji1l1 ungynli ,i6sitg;h'al boldogitotta a szegeny nepet.
Nemes sztveuek fitj6 emleke e hely, hol csaludjanak rem euysegc
.JilllOS gr6t' hamval porlannk. a kit csakhamar Kozma grof is elte
tavaszan kovetett a halulha. A megtort szivfl sziilok Kiskiikiillo-
megyebc, Adarnosra kolloztek s fiaik ernlekere alapltvanyt tettck
a de\'ni realiskolaruil. Horvath Tholdy Lajos grof IH99. juli us ele-
jen halt el.
Sztrigy-Plop elolt sze li itt a VHSUt a Hatszcgre kanyargo orszag-
utat. Ez H Plop amaz S try g r a 1 U, S 7.t i i g f a I u, mely regi
-oklevcle inkbcn szerepel. 1390 ben Hystergi Peter klraly! ember
szerepel Haroi Dcmelerrcl, Dionisius de S z t y g y, Hoo-ban Telegdv
Istvan erdelyi arvajda :iitul a kereszturi nemzetes nehai Furka
Marton fla, Balazs es Lorincznek. Furka ~likl()s Ilai 1~l'CSere Keresztur
-es mindket Boos irant elrendclt kihallgatasban tanu gyanant meg
val a idezve. Sztrygfalvatol (Plop) kezd az orszngut a hatszegi hcgyre
kanyarodni. Amott tul a Ietarolt, meredek h<'gylejtok alatt szoronO'
-Gonczaga, majd Kovragy s most a vtzmosasokkal. koomlatokka1
-elekteleriitett Varalja hegyc alatt a Sztrigy szorosaba erke7.ii nk.
A vasut a hit.tszeg"{lraljai szoroson ittsurrnn va eppen a
Kendetfyek os vura alatt tartja }>ihcn6jct a Hatszegtdl 4 kilorn. eso
HMszegn\raJja iUlomilsn[,l. Hunyadl Janos rnatomvyzl Kendefi
.Jimos valarnint LilszI6 Kenderes es Mikl6s Iiai nak a tOrOkok es
Frigyes ellen folytatott hnrczuiban tanusitott \'itezs~ge [utalrnaul
orr y i hew f a I v a, K ern yes, P 0 c lis a f('let. F i z e c h , Gal a 1.,
Po yen reszjosxrigok negycdet, mint a mely Dragoslaw es Badwol,
Wak de Kerriyestlirdl szatlott a koronara. adornanyozza. Hun y a d i
Matyils t4()2. deczember IS. Kendeffy Mik16snak a vulkanl hatar-
.szoros vedelrneben elestet es atyja csntaiban szerzett t!rdemeit
mngasztal va, V i1 I' a I y i. t az ottlevd k (5 tor 0 n ynyal es Hatszeg
ad6ji't adomanyozzn J{ e n <.I ere s Janosnak. Ina1001 vizi K c n de
.Janos fiainak.
Az allomils felcil csak meredek osyeny \"ezct az ortoron~'hoz.
nlert a ,"arl,t nagy kCl'Ulo\'el \"ezetett annak i<.l<."jen Hatsz<'g es Yar-
alja reM. Fenn a teton korfilsanczolt torony dnczol rna is a nagy
"idok pUS1.~it{,sahnl. A torony n~gyszogletiinek lcHszik, de csak
oegyik szoglelf! cpo A hagyomany r6mainak tartja s mert a r6mai
ut Sarmisegethusilb61 cppen itt a Sztrigy szorosban \'czctctt el,
mindcn hihet(5s~g szcrint illIott is itt r6nlai vigilia. Eg~sz Hi1tszeg-
,'i<lek, a Retye-z(\t. a Yaskapui h"g6, a rckett~'efalYi es delllSusi
11cgyek panor{nn{lja c16nkbc tilI'u} s a kilal{lS igcn sz~p az Orhni-
.csucsr61. habar a relmenct csakis H{ltszegrOl es Varnljitrol ajilnIalO-
snbb ; a7. ;Ulomilsr61 igen mcredek. Ezzel a Sztrigy also 30_kIm
~zakasza \'cg('t Cl't, L il s S 11 k H i1 t S z e g \" ide k ~ l :
 XI.

Hatszegvidek, a reg i "Hatszeg-megye" es

a Retyezat hegyseg,
I

Jlats2eg a kir. varjoszag es a kesobbl keDed keriilet

szekhelle. A magyarsa;- pU8~tula8aval feltuno kenez8egek
tortel1eti vazlata. Hatszeg- V{lraljar61 "' kim. Hatszeg a hires hilt-
szegi kertilet kozeppontja. A Sebes viz rnellett kanyarodik be az
tit a kert forman kialakult luitszegi m edcnczere. Boldogfalvunal elo-
ttlrrik a Hetyezrit. szirthomlokzata zftrja el delfele a kilutdst. Amarra
nyugutrn a Ruszka Pojana zar6di'lsa s delnyugaton a verrel ilztatott
Vaskapu kozben a 16 klrn. Hutszegvolgv, a sebesen tovalrarnlo vizek
menten elsz6rod6 falukkal. Mindezt tObb irunyba mutathatjuk be
Batszeg. A kenezt lntezmeny tejlo cleat vaziata nall1u.
Hatszeg reglesen Hat z a k (Haczok opidum). Kiralyi varj6szag koz-
pontjakent mar az Arp~\dok idejeben Contos kdzpont, Hunyadrnegye
elsd Arpadkori tiszt\"isel~jcH is innen ismerjiik. Petrus magtster
agaronum comes de Hatzak t2i6. Ez a Peter az ~sregi A b a nemzet-
seg abaujrnegyei {lgab6I szarrnazva Szalancz van'll orokolte s Sza-
l:inczi elonevel viselt. Elebb kir. fOiovaszmesler, majd Szolgagyd r-
megve foispftnja (12i4!5), 12i7-ben Somly6megye, 12i9ben Szeben-
megye foispanja. 1280ban tarnokmester. Kezdetben Hatszeg kir.
var korny~ke egesz megyei jelcggcl blrhatott es Zslgmon d kir~ly
meg 13!JO-bcn is Hatszegmegyenek nevezte, E7. 31. elnevezes ugyan
a k i r it 1 y i var birtokara vonatkozhatott, de kifejezddesre juthat
tott Hatszegrnegye hagyornanya abban is: hogy az ujabh a 1 k 0 t-
ID a n yo sid 0 s z a k ban 186iben k e t alispanja vala a rnegye-
(ri e"k, t. i. a marosi als6keruleti ~s hafszegi vagy felsoierGlet!.
Tijrv~nyszeke is kelto vala Devan es Hatszegen egesz 1872-ig.
 Az olsh stu; keletkezesi
'.
folvamatarn
v
szint en kivalo
pclda a hatszegvideki olahsag tortenete. A Retyezat-
videki apro falva k os lakossagn, a mint ez a sok
folvo
J'
- heuv-
'OJ
es helvseanevbol
... '0,.
kovctkezik ,'0a honfoala-
lasker szlav elemekbol ~Hlh9tott. De a gyer s a tatar-
jiiras kovetkezteben meg ,(nk6bb meggyertilt lakos-
saghoz magyar telepulok is csatlakoztak. Majd a kiraly!
vajdasagokra behivott vendegek is kovetkeztek, s a
hatszegi kiralyi uradalom tartozekain alakult kenezse-
gek (vajdasagok) ep ugy htiberl termeszettiek valanak,
mint hogy ez a DC\' eredeti szarmazasi helyen : a Hae-
mus aljan is htiberesekre vonatkozott. A Retyezat alja
epen utjaba esett a kozep korban volachi" neven ossze-
1)

foglalt balkani nepelernek : azaz racz, bolgar, czinczar,

alban es rumen elernckbol "olachi:l. nevvel ossze-
vercdott pasztornepseg vandorlasanak. A ta tarok dula-
sai altai elneptelenedett erdelyi hegyvidekekre es
kulonosen a Retyezat koriil a kit uno legeldkre, erdei
tanyakra s ezek kozeleben meg a mindennapi sziik-
segletig terjeszxedo s csakugyan mellekesen iizott
foldlnivelest is lehetsegesse tevo volgylapatyra a kiralyi
kincstar tisztan fiscalis szempontb61 tart karokkal
fogadta az erkezo vendegeket, s a kiszakitott kenezse-
geket liberae neven az egykori tulajdeojogra csak
epen emlekezteto potomsagokert engedte at. A tisztan
szlav eredetti es teriiletiinkre a volachusokkal atplan-
talodott kenezi birtokokat azonban tovabhra is, mint
htiher'i tulajdont, magyarok is kaphatak es kaptak is,
s Hunyadi Janos es kiralyaink mar elebb nemesi kivalt-
sagra ernelt magyarokat vegyesen jutalrnaznak kenezt
es oemesi javakkal. Kiilonosen Solyom-Fekete Ferencz
kutataaib61 egesz. sora ~llapittatott meg Oknlanyok
alapjan azon magyar csaladoknak, melyek (pI. a Pono~~
6
162 UATSZEGVIDEK U; A RE'IYEZAT HI-:G\-StG.

riak, Pestenyiek, Morak, Livadiaiak, a Farkadini, I.... ejer-

vizi, Valli stb. csaladok) itt birtokosok vulanak, s melyek
vagy veglcg kihultak, vagy pedig osi nyelvokct felejtve
ugyan, erzuletukben a magyar allarnisagnak fultetlcn
tarnaszal most is e fontos vegvldeken,
A jelzeUiik folyamat. kovetkezteben az osnlagyar
nevek is al alakultak sok reszben. Halszeg videken
Malomviz felso resze a Kendeffy-var alatt rna Szuszeny,
hajdan Ma,Joml'iz-torok: Klopotiva fele a regi Sebes-
viz-torok Inn Gureny ; Zsigmond kiraly 1412. oklevelebeu
elefordulo Wizkeuzt kihalas kovetkezteben V. Laszlo
1453-ban a Kendeffy-csaladnak adornanyozza s ezen
csalad jobbagyainal a Vizkuz nev csakhamar feledesbe
menve, helyet enged Hobicza, nevnek. I. Ulaszl 1440
ben Ps ts.k posscsiot adomanyoz, Hunyadi Janos 1453-
ban Havaspatha kanak ira s csakhamur atulakul Valea
Dilsi-re. Puj fele Fuzespatak, Diospatak, Szamaros ...
patak, Balogviz, Fejerkohegy (nyilvan Ponor-Fegyer
meszsziklaiee Magura), Ny iresvara, Szi Ifuh ala r, -Oroszlan-
begy teljesen elenyesztek. A Kendeffy -csalad 149~-iki
hirtokjegyzekeben szereplf Ewrewkfalva Ina Ur ik (s
ennek zsilvolgyi telepitvenye Urikany), a Pu] mellett
fekvd Lupeuy regebben Fark aspataka. tUlaszl6 149:i-iki
adomanylevelcbeu.)
A hatszegvideki vulamint Huuyadmegye hegyvideki
kozsegeinek igcn nagy resze szlav eredetre valle elneve-
zesekkel jelentkezik else) oklevcleinkben is. Igy Osztro
(sziget) a Sebes ket aga kozt valosagos sziget. Clopotiv a
(a Poganyok szarmazasi ;helye), hol a Sebes a hegyek
kozul zuhogva elolof, Bi'a,zova, stb. Az egesz volgy a
Retyezat es a deli Karp~tok rengetegeivel a hatszegi
kiralyi varhoz tartozott, miguem, a mint 1110st emli-
tetttik, a XIV. szazaddnl kisebb nemesi es kenezi resz-
joszagokra osztottak azt fcl kiralyaink s kiilonosen
Hunyadi Janos es ut6da ~tatyas, kik ugyhltszik ver-
 HATSZEGYJDEK BS A RF.TYEZAT HEGYSEG 163

rokonaikat segitetb~k, jutahllazhik az alattuk 111eg-

nernesitett es
felgazilagilott hatszegvideki csaladokban.
A magyarsag tortenetere es az olahsag betelepe-
desere tanusagosabb videket tehat alig talalhatunk
hazankban. A kiraly! vurjosz6gokon hatarozottan meg-
koveteltek a joveyenycktol a telepitest. Igy 136G-ban
Nyirest is azert iteli oda Peter alvajda Stoyan es
Bolyannak, a Musina fiainak, Inert bebizonyitottak,
hogy .kipueetult helyekct" telepitettek. Husz esztendo
mulva meg ket ilyen 7:kipusztult birtokot" nyernek
hiisegiik jutalmaul, Az ilyen htiberes joszag keneziatus
vala s I Lajos 1366-ban a megszaporodott kenezsegek
jogviszonyait a delvidekeken szabalyozvan, rnegkulon-
bozteti a joszagaiban kiralyi adomanynyal megerosi-
teU "kenezt" 3 csupan torzsl"onoki rninosegben szerepld
S olykor epen nalunk, kfilonosen a zarandi reszekben
(Halma.gy, Kristyor korul) meg Bethlen Gabor idejeben
is ervenyben allott vajdasagtol.
A hG.b~ri viszonv igazolasau] fizettek teluit at olah adot yagy
a juh-kccske otvenedet, melyet Frank erdelyi vajda Nuksoraval
1394. november 24en Janos es Kcnde a Kende flainak kerelrnere
a birtok fUggesenek nerni jeleiil kikdti, bogy evenkint egy okrot
szolgultassanak be a hatszegl varna~nak. Zsigmond s meg inkabb
1. Vlllszl6 a Hunyadi Janos kormanyzosagn idejeben a kenezek
mar erdemeik iga1.olasaval kir. adomanyt nova donatiot igyekeznck
kieszkozdlnl s a llirokok betiteseitdl annviszor sallvar~atott Hatszeg-
videk az ilyen nernesitesekre bl) alkalrnat is nyujtott. 19y II. Ulaszl6
alatt az osszcs hatszegvldeki kenezi birlok evi ad6ja 600 eztlst
rnarkara es 200 juhra apadt, sot 14941.,en, epcn a torok dulasok
okozta karosodasokra utalolag' a 200 juhot IS elengedi, A kenezi
birtok is osztaly ala esett azonban. sot mar nemcsilett vagy eredeti-
leg is nernes szernely szinten kaphatott kenezi termeszcttl j6sza
got. Igy I. Claszl6 1443. April IGan Budan kelt adomanyleveleben
malornvizi Kende Janos es fiai; Lit s z 16 s Ken d r is es Miklos
tovabba. Ken de fia: Kende reszere Hunvadi JAnos csataiban tanu-
sitott onfelaldoz6 szolgalataikert Zentpeter a Beya olahos terrne-
S7.etG4<(possessiones nostrus vala chi cales) adomanyozta. A kenezt
szek az erdely! alvajda elnoklete alatt iilesezett Hatszegen. a kiralyi
udvarhazban S ~vente kiilon felesketet 12 birtokos kenez, 6 olah
pap. 6 kozonseges olah jobba~y alkotta azt. (1418bcli oklevel szerint
quod eurn die constituto in aomo regia in eadem Hatzak habita
habita et constructa).
A hatszegl kertllet feleskfidt kenezel 141R-han Buda de Wad,
Bervoy de Osthro, Bogdan de Clopotiva, Michael de Pestien, Costha
de Zanllas. Zlawsch de Farkadv itelkeztek a kirtilvi udvarhazban.
A kenezi sz~k intezte a or5k,allatasokat. birtok iranti egyez-
scgekd: de a nlagyar itllnnlcsznl(' ('s alkotm{lnyos SZE'lJPnl csak-
hamar hatterbe S7.0I,Ita a szla,' hftberiseg emc bcsz:\nnazasat is.
6*
Bclhlcn (~{\bor IGI0-Lcn kcn cz! birtokainak lspauja it nvvexi v ajduk-
nak , Dobray Peter alispun a j6sz{\gigazgaloj{\ho7. intezett irutubn n
Hatszcgv ideken l:l;)Dhen Petrus Ke n ez ius Vnlentlul P6sny in Wulye-
debe irtu m agat, mint Posay B;'tli nt udvarbl raja. R uson 15~9hcn
Geszthy Ferencz Russt Zali.\sd :\lik16st()1 meg vusarolvnn. megmutat-
t{lk a jobbagyok a kcnezt is. azt mon dva n : hogl C7. iliei:,{ az wolt
wolna ocnekik Keriezek a fuluban azert im nurr l{ltna. oe ~gn Gesztl
urarn kit hadna henne tv z tar t o-nak. Geszti U7.1 tolmacsoltntta
nckik. hog~' ugiannxon kcnezt hadna oe is.
Ha tszeg a torok k i- es bccsapasok utjaban rend-
kivu} sok pusztul.ist szenvedett a multban. Nem csoda,
ha a modosabb csalarlok iigy itt, mint a videken var-
szeriileg el fulazott udvurluizuiknt lfiresekkel lattak el
s a pinczekbe nyil6 csaponjtokat a bcls5 szobuk egyi ..
kebe hclyeztek. Az lG-l~beli nagy tatarpusztitas egesz
Hatszegvideket hamvvii egette, Az 1784-iki porhizadas
Hatszeget mcgkimelte, miutun itt volt az orlati 11141 so-
dik hatarorezred zaszloaljparnncsnoksagu is, de a
nemesi kultelkek itt is elhamvadtak. Hatszeg polgiiri
szabadsagat CS magyarsagat erosen benitotta az 17l53-
ban nierdszakolt hatarorseg is. A katonatisztek olaho ..
sitasa aunyira ment, hogy SZ~11l10S betclepedctt nernet
csahid is elolahosodott. A kis nemesseget vngy beol-
vasztottak vagy elzakluttak s meg annuk koszonheti
nerni magyarsagat.
Hatszegen a romai kutholikusok Erz sebet novel-
deje apaczuk vezetesc alatt, a reformatusok es a ha tar-
ori alapbol fcntartott kozseg! elemi iskolak szolgaljuk
a mfivelddes ngyet. A vuros fekvese kedvezfi : van viz-
vezeteke, aszfult-jardaju S mindenkepcn igyekszik sajat
erejebol p6tolni az idok valtozasaibol rea nehezedet
anyagi es tarsadulrni luitrunyoknt. Vasarui kivaloan
a juhkereskeddk elott ismcretesck es karesettek S HZ
utaz6nak egy-egy ilyen vclsari osszejovetel tanulsa-
gos kepet nyu] t uz egesz videk festai viseleterol, klilt")..
nosen szep feheruem ii himzeserdl es neprajzi valtoza-
tossagar ol.
A hatszegi volgyre kinalkozo kirandulasokat harom
iranyba ajanlhatjak innen, u. m.: 1. a hatszegi rneden-
czet kuzepen szelf foliton Varhelyre s a Vasknpulg :
~ Varhel~rljJ Pesteny-, Demsuson at vissza Hatszegre ;
3. Boldogfalvan at l\Ialomvizre s onnan a Retyezatra.
 16~

Hu nya dmegvc l'cgi l~ct keriiletch6} a i"('ls() kerfil .. t s7.el~hd\"~

l"hHsz('~ vnla. Ott lakott a me gyei tisztseg egyik o lispannul s ("ZCll
~\ revert a vitlcki nem esseg javaresze is. A l't>gi kir. u d v a l' h {l Z
helyen illl ma is a h.'\tosagi kdzpnnt. A k6z e pko ri goth-sty lfi tern-
plom ulupfulult nem r~g' si kcrfilt a f6ter rn cllctt mcgtalalnt. A
reformatusok lcbontolt tcm plomu r~i catho li cus egyhuz valu m elv-
l)en 1516-ban szemlelte i\1ere r z i lJ.s kolozsmonostori ap;\t nzon
felirntoknt. melyeket a lebontns utttn az egyhaz a dev:.i III uzcurn -
nak adomanyozott.
A refo rmntloban megsztlnt cath. egyluizat gr. Steinville ujra
.szervezte 1713 ban s a Irnnciscanusok vezetese alatt gymnasium is
'Oliikodott egv ideig. A reforrnatus egyhuz egyes csaludok s
Igy a nemzeti fejcdelrnek p(lrtfogusa alatt fejl6rlatt. mert (tllandoan
fejedelm hirtokn vala. Hat,ben Ilethlen Peter blrta, 1;27-bcl1 II.
Apafy :\lihalyne Bethten Kata birtoka. udvarhuza ismeretes irmcn.
Ref. papjai l~()zt jeleskcdett li50-bcn a mn is kivalo Po nor i csalud
-egyik tagja : Jilnos.
Hatszegrol a Vaskapuhoz, Sarmizegetusan Dacia fo-
varos'n at. A vaskapui lit Hatszegrnl delnyugutru n leg-
rovidebh irunyt kovcti a Va,skapu hag6ig s Totesd uran
Poklisn szelet eriuti s Kcrnyesdhez oly kozel vezet el,
Iiogy a Kendcfyek 65i terfileten epnlt Bnrcsay Akos feje-
-delem lakn, 1110st gr6f Thoroczkay Miklos modern izlesu
kastelva tcrul el. A Poklisara bevczeto ut mellett a Po-
o.

guny-csuhid sirboltjaban aluszsza orok tiltuut. Pogany

Gyorgy, Hunyadmcgyc volt foispunja. Mujd nyugatra
Pestenyt s rogton Brazovat clhagyva , mind kozelebb
Iiajlik az elfinyornulo havasokhoz S HZ eszrevehetdleg
:szukulo volgytorokbau Hatszcgtdl 16 klm. erjiik Vur
helyt, - Dacia f()varosa helyen S epeu az amphitheulon
mellett kOSlont az elso luizsor. .
Hunyadmegye tertllcte a I'egi Dacia Iegbecscsebb reszet kcpcz~
:S a IiI'. c. szazadokbnn hirtelen felvirugzott dak kirillysflg szekvarosn
Sa r m i Z e get h usa (Z~Fll~ vagv Z~~J.l.~ vagy IClPJ.l.~-:E~~i{tot)OCt)
is, mint a gethak, dakok szekvarosn a hatszegl volg yben. a Vas-
.kapu hilg6 alatt a rnai Varhciynei pompuzott. A hajdankorl Dacia-
.nak alig talaljuk ennyi s By nevezetes ernlekeit.
A Traianus daciai ket hadjaratanak donto csatait (lgy Kr. u.
102-bcn. Inint loo-ban Sal'mizegethusa alntt vfvtn. Sarnlizegcthusat
l{r. u. 110ben Scaurianus legatus aug. propraetor a legio V Mace-
donica leg~nysegt!\"el Ulpia Traiana August Colonia Dacica Sarnd-
.7.cgethusa neven uvata t'cl. Kr. u. 129-ig cgcsz Dacia egy tartomanyt
 166 HATSZEGVIDEK ts A RETYF.ZAT HEGYStG.

Dacint nyugta arutnt ez t ,ugy rogv acta super . -

rior neven ket keriiletre oS7.h\k a tnrtornan vt, S. a felsd kertlletbe-
jutott s a helytart6k ezentul rendesen Apulumban a fohadparancs-
noks{tg mcllett tartozkodanak. A 167ben kitorl markornan haboruk-
kal harom k~riHf'!tre oszlott Dacia: u. m , D. perolisseusls. D. apu-
lensis ~s D. rnalvensus s Sarrnizesrethusa is nagy bajjal keriili el a
pusztulast. l\fajd 239-ben Colonia S'arlnize~ttltusa metropolis rangra
emelkedik s a tartornanyi g"Ciles (con cilium triurn Dacinrumi is.
ott tanacskozott. Egesz nagy htvatalos szernelyzet lakla S. t s a'
varos nepessegere k(h'etkeztcthetilnk abbol, bogy 13 curiajilt isn1cr-
jUk idai~ s egyik polgarruester (duu m vii) kepes vala 5Q ezer ses-
tertiust aldozni a varos kikdveztetesere s 141-ben G. Aurelius Tertius.
a fo~appa valasztatasa meghalalasaul MOezer sestertiust (S ezer Irt.)
ajand~kozoU kozj6tekonysagra. Castruma maig felismerhetd s n
kis kijzs~a keleti fele arra epult. A te metd kelet-fele, a klopotivnf
utnak hafad6 romni (It ket oldalan tertllt el. Sznrnos fcli ratat ismer-
jlik. Deli oldala 605 m .. kcleti 530. ny ugati ;)20. eszaki 66S. S. k6z-
~pinetei marvanyszobrokkal. ertekes bronx ~s rnasfele ekit~ssel'
dlszelegtek. Patricius csaladai koziil a Comenius, Januarius, Here-
nius, Antonius. Axius, Vorenius llintek ki. Ezek palotai ko7.t olva-
nok valanak, mint a mclynek marvany mozaik-padlojaban 1813-ban:
Par~s itelete, a .fiaert .. konyorgo PEia,,?u! csoportozat napferiyre
kerUlt. A castrumt61 ENy. a nagy kozfllrdo (a Grohalya Tornyasca.
neva teruletei s az orszagut mellelt az nmphltheatrurn romjai
Iathatok. A kH ut6bbi kozt rnent el a hadi lit. melyet a nagr
fo;adO k('r~j6bcn is folismp.rhcliink. A LEGXIII Gterul na) a LEGH[
F(lavia) Ftirmai belyegen kivtil majdnem iO teglabelyeget gyUjtol-
tiink ossze a devai muzeumban. 'I'emplom igen sok lehetett. Leg-
t6bb Irovi) O(ptimo) M(aximo) szentelt oltar jo elo. Mercur, Juno.
Minerva. Ma.rs, Diana Silvanus (dornesticus) Venus stb. oltaron
kivul leztbbb aMi t 11r a c'Udozasi erul ek. Hires a syr templom Is.
)falagbef, Bebellahamon. Benefal et Manavat (Dlls patrtis) szentelt
tablajaval. A Iakossag tobb egyestlletben (colleglum) ~Udozott a
Genius collegilnek. Dacia eloke16s6gc vagyonos nristokratiajn elt
a Betyezat alja.nal tartozkodva. S. szep varos lehetctt s Pompei
nagysag;hal birhatott. Kr. u. 263-ban csapott ossze a gothok aradata
Daciaval S. fclett is. A golbok mlnde nt szetrornboltak ugy, hogy
a magvarok csak puszta V (l r h ely t talaltnk itt. Az olah is ezert
hivja sztavos Gredhtyenek. Mar Matyas .kirilly lakott itt. AzOta
divatban yala a hatilrvideki ud-varhazaknak varhelvi feliratokkal
"316 dis:r.itese. Inv a szomszed Pes t ~ n y, NagyQsztr6n a gor.
kel. templomnaf ....Brazoviln. AIs6-Farl{adin, Boldogfalva. Sal{\c~
udvarlulzainal szamos feUrat lathatO n105t is. habar grOf A rio s t i
a mire ratehette a kez~t 173Sban eh'itte Becsbe.
Varhelyen tul a ronlat ut, a J11ai utt6I jobbra vag
at s parhuzanlosan kovet.faucsinesd clott Zajkanyig.,
A Hunyaui-, a Fiat-, (luelynek egyik aga Orlnenyesre
S onnan Szekesfejerlnegyebe szarlnazott ki) a Balos-,
Varhegyi-. Szakats-csahidok a Hunyadi .Janos fegyver-
hordoz6inak ivndekaib61 bflszken ellllcgetik nlost is a.
 lIATSZ}:G"IDEK ":S A RF;T\EZAT I1EGYSEG. 167
.
nagy Hunyadit. De vallasuk gur. kath. es csak az ifjabb
nemzedek tanulja az all. iskotaban a 1113 gyar szot.
Zajkanytol k ezdddik a Vsskepu hugo, de az elso
magaslat nlogult meg egy volgyterulet fogad a nem-
zeti fejedehuek hermincztuije helycn. Ezt lra..'71 os-
Zajkanynak is nevezik. Errc a "magaslatra helyezte
Hunyadrnegye kozunsege 1896 szeptember 6-all\ epen
a vaskapui csata evfordulojan millcnnar-is ernleket.

HeNY A.DI JANOS

TIZEXfiTKZER VIT~ztVRL
AZ 1442-1KI SZEPTl:)lBER GiN
J: SZOROSBAN VJmTE ~ZET
SCHABEDIN HEGLER BEGNEK
ERDELYBE NYOMULO
NVOLCZVA~EZER "
FONYI RADSER~G~T .
A DICSO FEGYVERTtNY
(;ltOI{ F.ML.;K ..:tL
~LL1TTAT~ EZ OSZLorOT
Ht.~NYADV ARMEGYE KOZU:\SEGE
A HONFOGI.AL.is Jo~ZREDIK tyEHEN.

A Vaskapu erdos magaslataig meg par kilometert

hag az 11t, III ikozben epen az eruelkeddnel Traianus
hadi utjat is jot kivehetjuk menet balra. A 656 m,
magaslatrol egyszerre kinyilik elottunk a Bisetre sze-
lid volgye, melynek felsf szakaszat a Hunyadmegyebdl
eredo bukovinai Bisztra kepezi. A Bisztra Iorrasanal a
rOlllaiak hires urarvany-banyaja. Bukova, Felsfi- es
Also-Banczar havasi kozsegeken at Also-Banczarnal
rogton kovetkezik Vamos-Marga (Varna-Marga) Krasso-
Szoreny hataran, hoI az absolut korszak vamsorom-
p6ja allott. Fel ora mulva Voiszlovanal a Ruszka vizet
()leli magahoz a mi Bisztrank es Ohaba marc, Zavoj,
Cseresa kis helysegek utan Nandorhegynel egyesnl az
Almas Bisztra vizevel (Bisztra-Morul uj), mely mellett
Bern, Kmetty 18-!9-ben kimenekultek a Gugu es Szlirkt>
havasokon, a Csern a forr asaindl Turnu-Sev erinbe.
Varhelyrol Demsuson at Hatszegre. A luitszegi
iiton visszafele huladolag az elso utelagazus egyszerre
ket iranyban csabit. Keletre Klopotivaru, a Poga-
nyok otthonaba, melyet Malomvizrol fogun k latn]
s nyugutra Brazovara. A klopotivai iiton haladva
erintjuk a rornai utat, mely a legrovldebb iranyt
koveti a hatszeg=-varnljai szorosba. Itt olyan epseg-
ben all meg az ut, hogy nsgv-osztroig vlczinalis
utnak hasznaljak. Onnan Kernyesdig szinteu kiveheto ,
Kernvesdnel
w
a Sebes vizc Uncsukfalvahoz tert at s.
Szent-Peterfalvatol a mai tit kozeleben Szacsal, Barest
hataron at Boldogfulvara vezetett. Ott a vasuti hid
kozeleben hidalta at a Sebest; de elebb delre agazott
el Petrozsenynek, A hatszeg=-varaljai allornas teruleteo
vonult az Also-Sztrigy mellekere Piski-Dedecsnak ..
Turistaknak se erdektelenek az ut szebb reszletei.
Ha Brazovara akarunk benezni, az csak egy rovid
seta a fouttol nyugatra.
A Brazovai csalad (Elek) lakja most is. 6seik koziil tdbberu
megyei hivatalokat viseltek. Brazovui Peter fia, Janos. Bathory
Zsigmond elott hlitlensegbe esven Poklison levd nemzeti curiajat,
Brazova, Fopes, Kernycsd. Alsc-Szilvas es Fuzes reszbirtokalt tole-
n 6 tan elvett es 1584. februar 6-311 cubiculariusanak : Boronkai
Laszlonak adomanyozta. A csahid tagjaival azert Pestenyben, Pok-
Iisan tovabb is talalkozunk. A XVII. szazad vegen poklisai el6-
rievvel is eltek.
Visszaterve a fouton, a Sebesbol az Odoyusnice
neven erre vczeto vizcsatorna hidjanal terfmk ENy.-ra,
a pestenyi iitra, mely egy feltunden nagy hunhulonr
mellett vezet Nagy-Pestenybe, a pestenyi Pap-csalad
osi feszkebe, (Volt ezv osztroi Pan-csalad is.) Bathorv
Istvantol nyertek Nag)- es Kis-Pesieny, Ohaba, Rekicza
j6szagokat. A helysegbe erkezoleg jobbra a varszeru
Brazovay kastely tunik szerniinkbe. Igazi prototypje
.. Rill" 8i1'flJ8~81i H8k18bitu.it91 9RV@Q8181Rre ~zQktatott
nemessegi epltkezesnek. A bastyaszeru kiszogellesek-
roI loresek ve dik a bejurutot, s penczejebe a belso
szobakbol alulrol elzarhato csapoajto vezet. Anuyi
kozblrtokos lakta, hogy a XVIII-ik szazudban nepes
ref. egyhazat tarthatott fen~. 1i50-ben Teleki Janos,
kesobb Punkosti ~lihaly v:irlanak pupjai. Ternplorna
most is fill s ktlszobbejaroja romai feliratos ko. A gar.
kath. ternplom falkeritesen is sok erdekes rornai fel-
Iratos ernleket lathatunk A Pap-csahid melle tt Apathy-,
Konya-csaladok birtokosai, Allami iskola, korjegyzoseg.
~Iogottc egy elzart volgyben Kis-Pesteny.
Nugy-Pestenybol szelid dombokon at vezet az lit
- kozbe a hatszegi mcdcnczere szolgtilo gyonyorii kila-
1assal -- Demsusra, ott, hoi a Ruszka-Pojaua deli cso-
portjabol az Egregygyel parhuzaruosan kialakult Dem-
suspataka a hegysegbdl kiszabadulva E.-nak veszl
folyasat.
Derns ..ls - megyenk, sot hazank tortenetehen is
nagy [elentosegu a Hunyadi verrokonsagba turtozo
Musina (Marsina) csalad otthonu. A mint Hunyadrol
Nyiresfalvara uz Egregy menten [elzett kirandulasban
111litok, 1360. j unius 2-r61 Myk, U Murk fia ; Stoyan es
Bolyen, a Musana fia ; vnlamint Balata, Bay, Surs es Nan
n Kosta unokui ellen Reketye es Nyres-kcnezi [ogon
birt joszagok elfoglalasa miatt Peter erdelyi alvajdn es
hatszegi varnagy elott panaszt ernelt. t::SO~-ban mar
tovabb terjeszkedik Stoy an, a MusilUl, fin. s htlsegeert
a hunyadi yar terulcterdl Polony iceet es a luitszegi
keruletbol Bobocsmezfit, mint lakatlan, elhagyott terti-
leteket nyeri Nagy Lajos kiralytol, tekintettel arru,
hogy Laszlo erdelyi vujda ugyis neki adouuinyozta
azoknt 1404-ben Beketye a De msus birlokuba jut. Sto-
yan flu, ~lusilla es Janos 1438-ban Alhert kiraly "in
distrieta
""'. ~ Hatsz ...l." .llCI\.\;l)C,
...",U.4 ~"'4A~D~ln"~
c.lA, N"!!---:-
.1. ;)11\:~, Hosdo ~"'-'l-'-Jl-~'e
!) ~ \,.." ",,-

sara, Bunyila, Csorna, Bekechye (Nyires mellett), Ablyo

(Cserna mellett), Kryva (Stej cs Panczonfalva kozt),
Stej, Panczonfulva, Dornsos, Pojeny. Totesd es a Petro-
l!3in, fete eso Peh Oli! falul"kal ajiilldekozzd (neg. E
videk nagy reszenck tehat urai valanak. Hunyadi Janos
anyja is a dernsusi lYIusilla-csaludb61 szarmazott.
 170 1I.iTSZEGVIDix f:s A ItET1"EZ..i't IU:GYSBG.

Deinsus a templornarol "an uJaDb ldObcn elute-

getette, A gor. kath templorn a X([-XIIl. szaza dbclj
roman stylti epitrneny, melyet annak idejen Vurhely-
rul aLhoruott l'Ol11~ i l<uvei(b(jl cmcltek. 17i5-ben bar6
Hohenhausen csajka skcrtilcti csasz. kir. hatnrorsegi
ornagy kikuldetest nyerven a hatarorvidek regisegei-
nek tarnilmanyozasara, a torony ala hehclyezett rornai
feliratokb61 J'1ars ternplomara kovetkeztetctt. holott a
a bejaro felett lathato frescofoltok mar chiruljak a
ternplom katholikus jelleget. Padlozata is romai tegla-
h61 keriilt. A sanctuarlum fole k ivulrol ket hatalmas
kfioroszldnt helyeztek s az egesz elrendezes kontar
kezekre vall. A roman irodalom erosen ragaszkodik
a ternplom rornai j ellegehez s Longin us si l"j a l ker esik
benne, a kit Traianus hizulmas emberekent Decebnl
koveti minosegeben letartoztutott, saki kesze bb vala
magat megmergezn i, scmhogy Truianusnak a haboru
folytatasaban szernelyisege ukadalyul szolgalhasson. A.
A rornanok egyik tevek cny tortenetiroja:- Deunesian
Miklos, a tern plorn melletti papi Iakba n szuletelt.
Demsus birtokossagabol a XVIl. szazadban a Lukacs
de Demptes volt, k i lu15-ucn Lukacs Janos fia neve-
ben perelven Dcm.es, Gross, Fekete-Bercz, Hatzazel,
Ssulcsova es Vajiso re joszagokat. A Macsesdi, Gargocs,
Zeyk, Kenderesi, Csongrad, Mar a-Pogany, Nalnczia, a
b. Kemeny csaladokkal rokonosulvan ez a csalad Jeg-
ut6bb flagon kihalt s a Mara- es Maderspach-csnlad
kozt oszlottak meg birtokai.
Demsusr61 Vaspatakra S onnan at Ruszkabanya
fele. Dernsustol nyugatra Styejeu at Vaspa,tak regi
vasolvasztoihoz erkezunk. Legutobb gr of Lonyay Meny-
hert probalta itt a vasojeasztast felviragoztatni ; de
V.-Hunyad, Ruszkabanya ~ozelsege s a szallitasi nehez-
segek nngyobb vallalkozast nern ajanlnak cz ido sze-
rint. A ki szercti a hegyi kirandulasokat. Vaspataktol
E~y.- ra a Sesilor 1186 m. gerinczen ~t az EgJ eS5 leg-
delibb agahoz, a Valea-Negocshoz juthat Lunke-Negoi
falu reszen el. Orman EK.-re 10 ora alatt Also-Nvires-
'"
 HArSZEG"IotK ES A RET1EZ.tT KEGYSEG. 171

larval (Lunea Ce'rnT irjO'suluerjUK;" a 'hol a Hunyadiak

osei a dernsusi Musina-csaladbol feltiintek. E rejtett
volgyzugban nyuga tra a Cserna (Egregy) men ten Felso-
Nyiresfalva (Lunca Cernii din Sus), a Musinak ostele ..
pesei jambor Iavago hegyi n ep, mely Vodu-Dombr lhoz,
2 hunyadi vasmtivek szarnara szerielesbdl, a primitiv
marhatenyesztesbdl eldegel. Orman nyugatra Ruseka-
Pojeruirs. s at Rusklcetcre szep hegyes kirandulasokat
tehetiink. Vadu-Dobrlrol pedig kocsin Vv-Hunyad fele
vissza utazha tunk.
Dernsustol E.-ra alig fel 6ra alatt erjiik a hegyseg-
aljou elv ezetd .16 utou Nagy- Csulet stole nyugatabbra
Kis-Csulat, a Csuls.i- es A1ore-csnlad szarmazasi helyet.
A Csulaiak egesz H unyadvaraig, Grossig kiterjedo bir-
tokokat nyertek volt a Hunyadiaktol. Igy 1~75-ben
~Iatyast61 nyert adornany-Ievel alapjan a Farkadiniak-
kal por-lekcdtek Felso-Farkadin es Patakfarkadin felett.
A ket Farkadint 1487-ben hirtak, sot 1464-ben uj ado-
manyul Dernsus, Haczasel, Tokefalva, Vrilya es Fekete-
hegy birtokok egy reszet nyertek. Csula i, More Fulop
ugy latszik Matyas partfogasaval magas egyluizi rendbe
emelkedtek. 1522-ben esztergorni prepost, a II. Lajos
kovete volt Velencz eben s mint ilyen irtu ossze a var-
helyi feliratokat. 1523 ban a pecsi puspok s a becsi
egyetem ifjusagaval veszett el Mohacsnal. 1539-ben
Balassa Imre de Gyarrnath erdelyi vajda Tanacs Ber-
113t es Vecsei Mihaly hunyadi varnagyoknak adja per
notam in fedilatetern Csulai Kude osszes hunyadmegyei
birtokait. A beiktatasnal Morsinay Ferencz de Rekettye,
Kopasz Pal de Vaad, Tecrok Istvan, Xalaczy Istvan
j elentek . meg a Csulay Gyorgy protestalt testvere,
Kende Istvan fla uevehen. Kesobb Csulay Gyorgy 1648-
1660-ig reforrnatus puspok. Gaspar 1602-ben a mezei
hadak kapitanya, a ki Apafitol 1662-bcn Szantohalmat
kaptu de eladta 2000 frtert Tor day Zsigmondnak. It
Csulai csalad a felso kerIiletben fobir6i ... szolgabiroi
"-
hi vataloka t viselt S maig elokeld szerepet jatszik.
 ,-
1_1)

A Hunyadi Janos elodei altai birt Rekettfefalvara ..

A csuls i voigyon 1 oranyirn, jarhato j6
uton kocsiz-
hatunk Rekettyetelv sr, a Huuyadi Janos elodcihez
tartozo .Jlusin{t.-csal.ad Hek ettyejer e. A helyseg derekau
eleg epsegben ,111 egy rcgi torony-erdd, ruelyet sancz
vedett , Rekettyerol a 900 meleu mugaslaton Iekvo
Mesztakon hegyi Iul un tlt eszakrn Dorubobara, vagy
a nyugatra vivo hegyen a Vurvu, Opresorin (lOl()
111.\ V.-~Iagl1ri (1161 111.) S onnan HZ eszakru vezeto
hegyi utakon erhetjuk el Nyircsfalvat, kisebb vud vide-
ken rejtozve. honnan Hunyadi oseil n legujabn kuta-
tasok kirnutatjak. Csukis Iohatou vagy gyalog ajanlu-
tos arr afele utazni.
Rekettyefalvllr6! rnagat Hunyuduiegye
irta egyik
elokeld csaladja, a Csermenyi. 1664-hen Sigrnoud Mi-
haly, ~1atyas, Ilona. Judit es Gerlistci Miklosne, Susanna,
a totestdi hirtokreszen osztozlak. - 16(i5ben Mihaly
Rckettyefalvarol irja magat : hivatkozik apjara. Mi-
Iuilyra cs Marsinai Kutalinru, k i Ferencz lauya volt.
1675-ben Mihaly megveszi Ohabat Kormondi Fruzina-
Csok Jekebnetol. 1689-ben nagyrnegyei Keresztesi
Sam uel sogoratol es urla Csermcnyi Zsigrnontol Felsd-
Szallaspatak-ot megveszi ezer imperialis tnllerert, ezer'
oroszlanosert s mint rnaga ,kereslllcnyet nyugtat letet-
kepeu. 1712-bcn Thordai Ada III Janosne ulalva, hogy
17U9-bcn a revelatio (Rakoczy Ferencz szabadsagharcza)
alkulrnaval 'I'orokorsz.igba bujdosott, Rekettyefnlva
joszaga t kise~bik fia!lak, .Thordai Istvannak testalja ..
'1729-ben C. Slgrnond es neje Osztros Ilona magtnlanok
leven, Also-Szilvas. Magyar-Brettye, Szent-Peter, To-
thesd, Poklesa, Jo- Valesd," Rekettyefalva, N.KlopotiY3,.
'I'restya, Stey-predrurn, Lunka, Corni (Felsd-Nyiresfalva),
~agv-Oldos es Kitid mellekbirtokaikat kettojuk roko
nail:'a hagyjak. Osztrovi Ilona successorai valanak Gr6di
Bahizs es 'fonvai Tanuis. 15i8. unius 2-&:1n Bathory
ris 0; U nr .~'SZ" , 0 dfiar JaSi)al\' forgy', all s,
Laszlo, Ferencz, es Gyula nevere iktattutja Tustial,
 H'\'T~Zl::GVID}:K ~:s .A ltElYEZ.\.T lIEG\'3~(i. 173

Csula. Boiczu, Marg, Bosz oruieny

birtokokat, mint a
melyeket ezek atyju es nugyatyja is bir tuk mar.
Osularo! Tustyin as Farkadinon H atszegre. Csu-
hH61 Hatszeg fele a szollls~cd Tustya a kihalt Tustya,n.
csalad otthona. A Si men Domckos ultnl hirt udvarhaz
kapujan 111;1r 1316 ban olvasta Mezerxius a romai fel-
iratot. Tustyan reforrnatus lelkeszscg is letezett s alig
felszazad eloll sziint meg (1867 korlil) Jakab lelkesz
halalaval. Tustyun telepcdett meg a X VlI. szazadban
a torok elol Szorenybol atbujdosott Toronyfalvi vagy
toronally Tornya Peter javai ~Zorenj megieben a To-
rokok altal elfoglaltuttak.:' 166i-bell zaj kanyi fohar-
minczados, T. Lazar tustyai birtokos. 167i-ben Peter
es neje Szernere Anna; ennck luuya Klara, Nalaczy Ist-
van tunaccicr, a fejedelern neje. 1()S2-ben Tornya Peter
viczeispan. Hatszegen bi rtokos. A X VllI. szazadban
Mihaly 1733-bun, Jozsef 1740-36-ig szolgabir6 Petreny-
ben laktak. Istvan li5S-ban Lezsnyeken s ott halt el
17gg-un Daniel es 1799-ben Istvan is.
Legut6bb Tornya Sandor hunyadi jarasbiro, dr.
S61YOlll Fekete Ferencz, flgyelrnet a videki levelta-
rakra iranyltvan, nagy resze vain a hunyudm. torte
nelmi tarsulat sikerciben H unyudmegye ezi mererol
irt s tobb uprobb tortcnet irut orLi nevet. Gyula,
hatszegi szolgabiro hires medvevu dasz,
. Tustyat61 Hats.zeg fele. Nyugatra Boicz Veliora
kis hegyt faluk. ~'Iajd tov.ibb haladvu Hatszeg fele
Felsd- es Als6-F&lOkadint crjuk. A Nopcsa Laszlo fois-
pan altal epitett es feljnro terasz.in viirhelyl feliratos
~-
xovexuei
,. .. , "
utszuett xasreiy most grot Lonyuy turnjuona,
.
a Ruszka-Pojanaig terjedd reugetegekkel egyutt. 1448-
.~.?:!l H.llnx~i a !tet Farkadint Kragnlllssni jl Farkadi9.1_
csaladnak adornanyozta volt. A kastely tonaczarol,
rnikent Hatszegvidek tobbi poutjairol is gyonyorli kila-
174 HATSZEGYIDEK ts A. BETl"EZ.iT HEG1"SEG.

'is EI'Pi!s e...pe'JrszC' ',s],s6elrr? )'ip! CsuJgo;]1 e?lJjtk,

1475ben Felsd-Farkadin mellett Patak-Farkadint emle-
gettek. Utobbival szomszedos Gauricse es Kreguis, hol
1S48 elott aranymosast tiztek. Innen egy oral seta a
Saphira sirja, Felsd-Szilvas 1110g0tt.
Farkadinrol innen Hatszegre erkezve a hatszegi
medencze nyugati felet mar megisruertuk s most las-
suk a Sebes menteni reszt,
Hatsseg loszomsze<lsagaban rovld seta N a 1 il C z ~s a "etc
szomszedos V il d a vadi Kopasz csalad otthona , A hajdan vagyo-
nos es eloke16 csaladainkkal rokon K 0 pas z esalad Brett yen is nagy
birtokos vala. Birtokui a N a 1il c z I, Buda, Tornva es Bodon csah\dok
kozt osxlottak fel. Nalacz kastelyat a Nalaczy csalad ~pitette s most
gr6f Teleky G)~orgy ut6dai biljillc:. A parkban hHhat6 szep romai
emlekeket gr6f Teleky Gyorgy asatta ,~arhelyen. A ~ab\czy csalad
1620t61 szerepel c15ke16bb allosokban. 1628-bun S Andras 8ftholnan
a Pal at i c s-Iele birtok egyharmadat eladta Iktari Bethlcn Istvan-
nak, a ki ott nejevel Szechy Maria,al lakott is. IG62-ben N. Istvan
Apafi Mihi\Jy udvari tanacsosa, zasr.los ur, Hunyad-Zarand fllispanja
hatalmas ur ki li04hen halt el Babolnan Cserei szeri nt )Sz~P
v~ns~~bcn 1681be-n Nalaczon N. Andras lakott. Gyorgy nyert
barosagot s ennek unokaja "ala J ozsef k i li48han sztiletett Batizon
s ott is bait meg 18L8ban. Egy rnasik agb61 Istvan 1770-hen, lyricus
a hires satiri cus, ki Hunyadrnegye csaladairol eles nyelvu guny ..
verseket irt s akkora konyvbarat volt, hog" lltkozben is olvasott
s ha kony,'ct cl ncrn vegczhcttc, kocsljaba Idin maradva Iolytatta
az olvasast.
Nalaczrol . el ne kertlljli k a szomszedos R e n-t, hol csendes
-elvcnultsagban vezeti minta gazdasagut es gazdagitja terrneszetrajzi
regeszeti rnuzeumat gnlaczi ~uda Ad{lnl, a ki medvevadaszatairol
is orszagszerte hires. Tlzennegy rnedvet teritett le s cgy izben egy ..
masutan ot mcdvevcl kelle lesznmolu ia. A Retyezut vadallornanva-
nak, termeszetl szepsegelnek alaposabb ism~roje alig el rna s muzo ..
umanak ornithologiai ritkasagni k Ulfoldrol is flgvelrnet keltettek.
A Buda-csalad minden tagja orokolte a termeszet szeretetet s a
vadaszutt szenvcdelyt. Buda Ad{unnitl a hatalrnas medvetakarok,
.sz~p hiuz peld{lny~k mellott feltl1!jik cgy kitdrudtt medvebocs mely
.a hunvadmegyei toricnelmi r ~geszeti tarsulnt szarnura gyUjt a
hltogat6kt61. Valobnn k{,r, bogy sdlf ta pasztnlatni t irndn lmilag nern
.erlcliCsiti 1 Rcarn a hiltsZE'gn"lrn l~ai allolllusr61 Nahlczon ilt 1 6ra
alatt cljulhatunk. J\ kik Yarhe]~'r(! utaznnk. azok Xal{\czon at kernl ..
hctnek oda s Poklisilni\l t~rnek ki iStllct a ,askapui OI'S7....lglltra.
I. l' J il S Z J 6 144:t (lprH 16-{11\ Bud{ln kelt adomilnylcyelfb('n
nlalonl\izi 1\ end e J"nos es Oai L[\szlo, Kcndl'is cs ~fik16s reszcrc
 HATSZEGVIDEK is A ltETYEZAT lIEGYSEG. liS

to\'{\bb(\ ({ ~~.! c fin Ken(!enek.Hunyndi Janos gubernato.r kii}(5n-'

bozo csataiban szerzett erdemeiert Zenthpeter cs Reye olahos
) termeszettl vagy kenezi r~szj6szagokat adomanyozta.
Re{\r61 alig egy-negyed oranvira a Scbes vizhol mestersegescn
kivezetett Kiriitya ag meliett Poklisn a nepseg Paklosaja, nonnan
a csulai ~{o r e csalad a XVI. s7.n7.adt61 irtn mngat, 157(jhnn More
Peter es J{mos Bathory Krist6t' l{\hornban vltezkedtek. mig Laszl6
Bek esi Gilspar oldalan harczolt. 16-l3han More Mathe de Paklisa
volt szolgabir6. 168Sban l\J6zcs fobiro. till-29-ig Gergely (6bir6.
1763 ban Istvan halalaval a poklisai szil\'asi birtok ne~D' icle oszlott.
lS:{8-han meg M. Janos alispun s 1840-ben Antal szolgabiro. Ezota
a csal rdot roharnosan iildozte a sors s az egykor hatalmas csalad
nagy szegenysegben halt ki. Poklisa m{\sik csal{Hlj(lr61 a Pogany-
rol Klopotivanal sz61unk. A Pogany-csalad sirboltja, Poklisa mellett
az orszugutro! is lathato. Ott nyugszlk Pogany Adam {\n'aszcki
tllnok es Pogany Gydrgy ny , foespcres.
Po k 1i s a es korny';ke epcn a hatszeg] lapilly kozepe, szep
kilatast nyujt a Hetycz at hegysegre. Pokllsarol a K c r 1e t ~' a mel-
lett Kernyesdet erj Uk. 1!)14-ben Kernyesdi Mikl6s perel Szncsali
Demeterrel Kernesd, Poktiska. Ftizesss es Poyen joszugokert, me-
lveket 1547-9-ben Kernvesdi Janos es Istvan More Peternek cs
!\Iuczesdi Peter nejenek W More Anlkonak 200 Irtert adnak el. Ker-
nvesdi Jank es fla szerepelriek az ntun egy perben Brazovai Peterrel
a "mely perben nemes Apaflrie, Sarrunsagb! Gaspar cs Yirag ~1ihftl~r
ne rnesek szerepeltek nuog onnan. MiHY{lS kiraly H6:~han possessio
Kursolyest a szilllftspataki Erdelyi csaladnak adomanyozta. Kernyes-
<1(.011 Barcsay Akos fejcdclenl is ~l>i lett volt kastelyt s azon az alapon
ujittatft meg grof Thoroczkay Mi kl6s orsz~ggyiilesi kepvlseld a
Keridefy agon oszt{llyilba jutott kastelyt melyben a Kcndefy level-
t(lrl is ol'zi
A szornszed ~ a g y- 0 s z t I' 0 hoi 1465ben az Osztroi-csalad
Also- ';s Felsd-Osztro es Ohnhicza urn. 1576ban Ostroway Gas pary
de Pesthen frja magat, de fia de N. Osztrov vegren delkezik. 161;)
ben Ostrowi ~{ikI6s a nehai dernsusi I... u k a c s Janos Ferencz es
Jnnos flainak tutora , 1643-bnn O. l\lih{lly nagykahmi hlrtokait also-
nadasi P n p F c r en c z vette meg czcr Irtert. O. Mik16s detlectusaln
Huczokv Laszl6. Osztrowi Istvan, Pal) Milully a nagyosztroi es
ohabicaai j6szagokla. A XVIII. sziizad vegen kihalt a csuUld. Osztr6n
a Jllni Csulay udvurh{\zbcn erdekes r6nlni felirat hithat6.
Az oszt1'6i Papcsnh\d "n16szinOleg a pestenyi1>Cil ,,".lIt ki s
csak birtok szednt v{llhnttak d.
Hcitszegrol Boldogfal\'Cl nlegkulonboztelesfil az Also-
Sztrigy 111entetol Orlya,-Bolrlogfctll~a, a nlib611na Oralja-
Boldogfa}y{lt forln{tlhl]c A Kendefy-csalad l459-diki
adonulny-Ievelehen BoJdogt'alvu lTICZOYUros, orszagos
vasarral es yanlln~l1. A jclelliegi ref. tenlplo!ll Hunyad-
luegyc legepebb ronlai stylii enlleke Frescoib61 neha-
nyat R61ner Floris lcpausierolott volt tS67-bcn. A
176 HATSZEGVIDEK is A RETYEZAT HEGYS~:G.

Keudefyek kastelyanak kikitasa, stylszerfi berendezcse

egyarant flgyelernrcmelto. A kastely lepcsdhazaban
Iathalo rornai regisegek Varhelyrol sziirmaztak ide s
li38hun Kendefy Miklos ajandekabol Ariosti ezredes
meg sokat szallittatott innen cl Bees szamara, csak-
hogy azok a Murosba sulyedt hajokkal Szeged kozele-
ben elvesztek. A boldogfalvi juhvasarok orszagszerte
hiresek s a havas! j uhaszok horzejet kepezik a hat-
szegivel egyutt. Mindket vasart a Kendefy-csalad kapta
V. Lasz16t61, illet61eg adomanyul 1459ben J\latyust61
s rnert a Retyezat havas is Kendefy-birtok vala, e
vasarokkal 51< iranyitottak a havasi juhguzdusagot is.
A boldogfalvi vasarok egesz neprnjzi kiallitasul
szolgalhatnak az utazonuk. Hatszcgvidek sajatos tele-
pltesi es elhnograflai III ultja, sot kivaltsugos rend i-
viseletukben videkkent maig visszatukrozodnek itt.
Neill esoda, ha Stefanic tronorokosne is kedvtelve
nezte ezt a nepet, mikor 1882 augusztus 2-6-ig Rudolf
tronorol{ossel a holdogfalvi kastelyt laktak s innen
Hatszeg-videket bekocsizgattak. A boldogfalvi tcmplorn
kis harangja : Gloria in excelsis Deo - Fusit Anno
1650. 10 skai, M. E. -- A nagy harangot Keudefy 1729-
ben keszittettc - Fedeles ezust kunnaja : Paulus Schus-
ter Herman. Anno 1672. die 25 den. KiyU1:
All' meine weg a ueh frischen muth,
Dar - all meine Sachen.
Befehl ieh dir Gott vatter gut,
Du verst noch alle voll machen.
A kastely mellett Apaffl Mihaly ozvegye (arvu) gr.
Bethlen Kata iskolat eppittetett volt s ez a luitszeg-
videki nemesseg gycrrnek eit 1848-ig elerni oktutus-
ban itt reszeltete. Most is van ret. anyaegyluizn. A
kihalt boldogfalvi .1V~a,gycsalnd a' XVII-ik szazadban
foldbirtokos vala itt a Kendefyek mellett, ,,1615-bell
Ke.n68fy.-::Gaspar, >;n~ ..Stindm";=- Nagy - l-stgtiiOnd t!s
~agy Mihaly relictaja ugyan Nagy arvai, Kopacz -Nngy
Kata kepiben a Zeyk Miklos (zeykfalusi) es Ielcsege
 HATSZEGVIDEK ES ..A. UE'l'YEZkr UEGy,:;EG. 177

Bukur Borbula kepiben HZ egyezseget, folytatva also-

Osztroi Miklosne, Berendt Andras jo szaga felol, mel
is ugian Berendi j 6sz~lglla k hi va tta tik es az Apepb!
j6szag felol, mel j6szag Y8gian huniadvarmegicben,
ugy mint Malornvizen (Szucsevien, Gurevieru, Walyen,
Dilsen, Szen t-Peterfulvan, Osztrozclen, Kernezdeu, Ond-
jakfalvan, Nuxoran, Orlia, Boldogfalvan, Varaljan, Pal-
1:10, Bukovan, Pakesden, az ~lalolllYizen es Orlia-Bol-
dogfalvun valo udvarhazukk al es hozzavulo oreghse-
gekkel stb " Tehat a mui Kcndefy [osziig cgyszertien
Na D~
sv birtoka vala s Apafl oJ"okles.
Orlje (es nell) Oralja) Boldogfalvatol flgazott el a
romai tit es eszakra a Sztrigy halpartjan Dedacsnak
es delre a Vulka hagonak. Mielott a Sztrigyct tovabb
kovetnok, latogassuuk fcl a Sebes jobbpurti vonahin
a Kendefyek maloruvizi lovagvarahoz.
Beresd kozseget er intve balra annan Szacsal, baro
Nopcsa Elek kepviselo kastelyaval CS mintaguz dusaga-
val, Nopcsa Elek erdelyi kanczellar nejc, Naliiczi Bor-
bara, a XIX-ik szaz ad kozcpen itt valosagos testdrse-
get szervezet t volt jobbagya ibol s vnserelylyel vezette
birtokait. A Szucsal csalad is szercpet jatszott inucn.
1514ben Zatzialy Demeter, "Id Kerriiesdi Miklos fi{\-
val, Laszloval perel a Korniesdi, Paklichui, Fiz eti, Gu-
Iatzi es Pojeni por tiokert." lti43-bHll Szacsali Peter de
Vad szolgnbiro 1664-ben Laszlo mint fobir6. 16i6-'ban
Szacsal Andrassal kihal a csalad es Apafl ~1. a csaladi
kuriaval egytitt Csopcat, Rent, Szentpeterfulvat Buda
Janos uramnak a Icanyagra doualta, minthogy Buda
Janosne leanya volt a Szacsal csaladnak. 1711-ben ezen
joszag6kat az akkori villongo idriben Puj Mihaly meg-
kere Leopoldns csaszartol, Bude Janos ellenmondasa
daczara mea is nverc. A Szncsali testverek : ~hltvas.
Pal es Peter is per l inditottuk 1681-ben s 1711-bert Jari
Ie e hosszu per, sa tamik azt vallottuk, hogy 1\1,Hyasch
nern volt Szacsali-ak, hanem Suk i-ak. De azert a Szu-
~M nevtt -tU"V'&Bb ~la'SZftalh\=k.I6- _.' . .

Az elebb Reaval 1443-b61 ernlitesbe hozott Zent-

pethert, Szentpeterfalvat er intve Maloruvizig tobb koz-
178 H.ATSZEGYID};K i:s A. RETYEZAT HEG\"S~G.

segul! hem veicl a fiiegye! t1t. Jobbra rnarnd Oncsok-

Ielv, melyet Osztrovel, Malomviztorok, Sebestorok
hir+okokkal a X \T-ik szrizad elejetol hirtak a l11al0111-
vlzi Kendefvek. A k ihalt Vonczokfulu csalad is itt lakott ..
A XIX. szazad elejen telcpedett ide a toti Apathi-csa-
lad. A csalad a X VII-ik szazudban Hint eel. 1603. jan.
7. Gynlmaron Zaltinczy Istvan szolgnbiro, a Szaszvaro-
son lako -Fany rvaloszinuleg Fancshy) Est van Deakne
asszonyanak, Apathi Anna asszonynak egy jobbagytel-
ket a jobbagygyal s egy fires telekkel 52 frt. 161(,..
Tarnasbatapabu ikta ttak Thorda Peter diakot nej evel,
Apathl Anmival.
Malornviz epen a Retyezeit aljan lielyezkedett el,
s a Retyezat cgyik tengerszemebol eredo havasi patak
menten epult primitiv ffireszrunlmokkal dolgozta fel
a legujahb idokig a lakossag a retyezati feuyveseket ,
Ujahban a rendszeresebb kihasznalas kor latolja ezt a
fapazarlo erddgazdasagot A mulomviz ick nek rna halte-
nyesztesc, . foleg j uhaszatu je'entekeny Bator es iigyes
vadaszok s azert a retyezati zerge- es medvcvudasza-
tokhoz innen es a SZOJl1SZeO Klopotivurol keresik a
hajtokut es puskasokut. A Kendcfy-csalad erdesze ve-
zeti ezeket a vadaszutokat is. A Kendefvek ..,
kastelvszerti
'"
regi udvarhazuku t pusztulasnak engedve, egyszertibb
szalbist tar tanak itt maguknak. Malomviz felso reszet, a
Keudcfy-var alutt, Malornviztoroknak neveztek regi
okleveleink. Ma Szuszenynek ernlegetik. Hatalrnas din-
es gesztenyefak kozt erkeztmk a varhegy ohl. s a Retyc-
zatru menet vagy jovet bat.....orrit k ell arra szentelntink .
A malomvizi Kendefy-"~r. (Helyi neven Kolczvtir.i
A Kendefyek lovagvara ~~szinte hozzaferhetlen mere-
deksegu, i26 01. magas sziklarol (Kolcz) tekint ala a
volgy Iatogatojaru. Olahosan !(olcznak emlegeti az
egcsz videk. Valodi k nlcsa vala a Itetyczathoz vezetd
hegyi osyenYllek, mely deli Iolytatasat a Homan-Zsilra;
 IIATSZEGYIDBK ES A. RETYEZAT llEGYSEG. 1-,9

a regi Nagyrnezehoz (Cimpu luj N~~ag).s azon at Roma-

niaba nyerte. ~leg 1738-ban is, mikor Lobkowitz lovag
orkodott a Vaskapu-hrigonal Hatszegvidek folott, por-
tyaz6 t(jrokok mereszkedtek a Retyezat havasan at.
Mar 1394. november 24-en Janos es Kende, Rende fiai-
nak kerelmere, Frank erdelyi vajda megerositi Bebek
Laszlo es Irnre vajdak levelet a szornszed Nuksora bir-
tokara, kikoti azonban, hogy a midon ugyanazon [ogok-
kal es szabadalmakal birjak a [oszagot, mint atyjuk ;
de even te Szent-Gyorgy-napjan a niggcs jeleul egy
<>korrel adoznak a hatszegi varnagynak. A Kendefy-
csalad 1404-ben uj adomanykent kapta a. SZOlllSZe'Lt
Nuksora falut s birta Malomviz, Malomviz-torok (mai
Szuszeny), Sebcstorok (mai Gurcny), Osztrovel, Oncsok-
falva szornszedos birtokokat, 1453-ban v. Laszlotol
Wirkozt nyertek meg. (Ma Hobicza nevet visel.) 14~JO-
ben 7i Pathak" possessiot, mely Hunyadi Janos 1453-iki
okleveleben Havaspathaka neve j6 ele s rna Valca-Dilsi
szornszedos kozseg.
A Kendefy-csalad Hunyadi barczaiban kh'ci16 reszt
vett s elevulhetetlcn erdemeket szerzett a hata rszeli
havasok vedelmehen, a mint azt ~1atyas kiraly 1459-diki
okleveleben rnagasztulolag felsorolta. Malomviz-var
.szolgalt menhelyetil a hatszegvidekieknek nem egyszer
a torok becsapasok ellen. Igy 1648-ban is. A rege sze-
rint Kendefy llona a "fir erkelyen iildogelve font haza
uepevel tatar rabsagba esett ferje valtsagdijara s oly
flnom szulakat eregetett, hogy a melyen alant zuhogo
.Mulornviz Ides habjaiha futott le orsoja. A varut Uucsuk-
falva fele ercszkcdett lankason ala templornot is tartott
itt s lenn a Malomviz halpnrtjan romokban levo tern-
plorn falau tobb rcgi nevet olvashntunk most is. Igy :
"Tobias Decsi de Borosnyo hie Iuit paedagogus Nicolai
Kendefl IG92 - a ki kesobb 111 i n i s t e r ken t is meg-
oroldtette ncvet. 1627-ben Ikafal Marton "ala Kcndefy
Mihaly. udvari papju, s a hatszcgvidcki ncmesl ag fiai-
nak iskolat is tartott u Kendefy-csalad.
 A vur ulul l Jozsef koruig baz ilita-kolostor is allulL
~[a 11lar csuk pusztulo rom m indunuy i, ho va azonbun
evente sokan elzaruudokolnuk A k6z()nseg Ina ol-ihos.
Kolc zv ar nevet cmleget Malornviz vagy Kendefy-var
helyctt. A vnr olduhin neluiuy terrncte s szelid gesz-
tenyefa lep meg. Alunt egesz ligetet kepeznek u szelid
gesztenyefuk es terebe lycs diofa k, mclyek terrneset
oszszel ma czko u rum is megdezsuialg tjn. .
Kirandulas a Retyezatra. (A Retyezat hegyseg es.
kornyeke.) Hatszeg-Varaljarol meleg ruhakkal, elore
mcgrendelt fUVH rossal, vagy a Hatszcgrol oda jar6-
flakker ek egyikevel es tobb napru elclemmel jol ellutva
tengelycn erkezuuk Malornvizrc, hol a jegyzo, a Ken-
dety-csulad crdesze vagy a fogados is elcleges 111eg-
kcresesre lovakrol, kiscrokrol cs kula uzrol gondosko-
dik. A rnalomvlzi nep jol ismeri a hegyscget. tL6 egy
napru 2-3 koronu, kaluuz Iegalabli 2 korona s 111eg
cgy kisero okvctlenul szuksegcs tuzgyujtasru, fel- es,
Icpuk olasrn stb.) A tulujdonkepeni Retyczat-hcgyseg a
Vaskupuhago ,G56 111.), illetoleg a Bisztra-volgytol a
Sztrlgyig s onnan Banyiczau (754 111.) :.1t Petrozsenyig
kepzelt hatarok l(oze esik, s Di-en a Rouuin-Zsil tek-
noje metszi , mig E.-on a hatszegi Inedenczebe stilyed.
A szoros ertelemben vett Rctyezat nrczulattit CSUpUll
a hatszegi volgybol szemlelhetjuk, s E.-on, Ny-on ep
ugy, mint K.-en a hegyseg nagyszerti tagozatat HZ ol-
dalagak hithatatlanmi valtoztaljak,
A hatszegi rnedenczenek 16 ktlometernvt atluerojfl'
eloterebol azonban ugyszolva minden utluenet nelkul
~O-lc ....." 11.cdctV ~ C5)~'\a~
A 1 Ul,-,an\.. 1J .;:)'-.;61.&
ek 2':>
~
1.:
All
'0"lilt;~ I.e r ......
& ~ ; .. o f'o;l,~,J;,
uJ U '" I."'J&V'--V

csipkes gerincze a belole kiszokello kiip-alakzatok-

kal nagyszerGles idolUitott szoborlllukent tr6nol az
egesz vldek folott. A 303 In. magassagban fekvo boldog-
falvi Sztrigy-hidtol a Retyeziit 24i7, sot a 2566 rn.vre
felszokello
~ Peluee-iu
<:::> ~ e ')560
- meteruvi.. tuuuassaui
0 ~ kulou-

bozetct egy szempillantassal atolelheljilk. E kopar

meztclenseggel egnek mercdo sziklufaluk uljan, a ko-
omlasok reBe kapaszkodo= henye-fe nyo szakadozott
foltjai utau, a fenyvesck kg.tllor palastja horul a volgy-
zugok fejcire s cnyhitgeti az orruozat kietleuseget.
Alabb a terseghez hnjlo hegyfckozatok blikkos l abat
a 161 hegyi retek nevcto z5ldje viri t ; mig a gyonyorii
volgylapalyon clzavart fulucskuk karcsu tornyai inte-
getnek hivogatolag a vandorru.
A zuz mok ridcg vilagatol a gyumolcs- es tolgy-
tenyeszetig az osszes tenyeszregiok latokoriinkbe es-
nek. Epen Malornviz fcstoi lovagvaranal a malomviz-
torki gesztenyesbo l ernelkedik ki, kozvetlenfil a hat-
szegi volgy gyuluolcs- es tolgyregi6jab61 az elso erdsov
u-egio montana). Fa jelleget a buk k adja meg, de feher-
juhar, kor is, mogyoro, piros berkcnyc jarulnak tarki-
tasahoz, s a kimei-nlobcn lcvo oldalokon nyircsek ten-
godnek. Fontebb a Ienyv esek s6tet/6oye arnyas oldn-
lokon mar 1000, rendesen 1300 meterrcl kezdodik, s
ked vezd lejtesi s talajviszonyok mcllett 2000 meterig
hatol fel. Also hntarat a bfikosok mind magasabbra
szorftjak, mig felso szegelyzeten a szeldontesek, lavi-
nak S n juhaszok oktalun guzdalkodrisa pusztit. A Iucz-
es jegenyefenY6"-allabok felso haturan a czirbclya vagy
havasi fenyo (Pinus cembra) utols6 mo hikanjai daczol-
nak a vegeuyeszettel. Fent a zergek altal kedvelt sairt -
fokok parkanyzatan a Custuraknak ncvezett ornlasos
",.. , ,." ......... r '"' l'
germczex aijan o navasaiji regionan (regie sunaipmaj \
15-20 m.-nyi korbe kigyodzo torpc- vagy herczi fenyo
(Pinus l)lOntano, P, r,lll~hus. P. Pumili6) es a husool0
p

)(epzodesG torpe bor6ka (Juniperus nana) foltjui tar-

tozta tjak fel a ko-zuhatagokat. A verofenyes deli szirt-
182 HATSZEGYIOEK ES .A. RETl"EZAT HEGYSEG.

Ilonl1okzatokon lnint a Rety~zat .~brazahin (Faca Rete-

zatuluj) a Szlevej, vagy a Zenoge gyo'llyorif tengersieiil
hattereben a Saselor-tetdn alpesi rozse (Rhododendron
.._...1l11
lU.Y
_...
.:..01: .... 1..\ l:""""'n:
.lUI J) U6t::L\':'l
I":tl!:)a'
1V1vb
.;,,1;,,~
Ju.l&u.-y
. A,..,J\.....
\ '"'6""'-',
, ~ri.,....
UU5U_',,,,U
..usban
.., -'Cu.
..& .

halvauypiros viragukkal elenkltik H zord sziklak benyo-

masait. A tengerszernek visszavonulasa ulan kialakulo
tozeglapok a Carex dacica es pyreneice dus tenyeszo
helyei. Az 1~OO-2100 ID. magas tarajzatos horgos szirt-
falakon Rununculus montanus, Alyssum Wulfeuianum,
Dreba Aizoon, Viola biflo ra, Geum replans, G. mon-
tanUll1, Sedum ultratuui, S. repens, Saxifrctga bryoides,
Cempunula pusille, Gentians, verna, Posa alpina te-
nyeszuek A tengerszemek et J ezer neven erulegeti a
parasztnep.
Malomviztol a Riumore (Malomviz) mellett ajanlatos
d. ll. Valea-Raskalg (5 o. Iohaton) menni, s ott a fenyd-
szelen szabad eg alatt tolteni az ejet. Hajnalban a
Picsoru-Colczulujtol kezdodd kogorgetegen elobb futo-
fenyd lcolott, nt6bh saiklakon ovatosan kuszva hala-
dunk, erosen kifaraszto (3-5 0.) hegyrnaszas utan a
tetoig, hogy rea 6-7 ora kozt oda erkezve a kilatast
elvezhessuk. Tiszta iddben E.-fele egesz Kolozsmegye
Nagyhavasaig (Muntyele mare) ellatni. D.-re a' kilatas
'korlatoltahb ; ket tengerszern : az Iker (Zyerine) es
Fekete to (Teu nyegru) lathato a futo-fenyo altal lep-
lezett sziklak kozt. K -re es Ny-ra a Paring. Vulkan es
Csernn hegysegek hataroljak a kilatast.
t-
Az isztinakon kivul egreb felhaszualhato menhaz
a Retyezat hegyseghen ninos, kiveve a Kendefy-csalad-
nak a Retyezat E.-i lejtoin levo erdei munkas telepet.
A Zenoga vadaszkunyhoja meg van rongalva. A nagy-
szebeni Karpat-Egylet a Hetyezatra yi\'o ()syenyt szi-
nes jelzcssel latta el. A Hetyezatrol lejovet a Fekete-to
 U.iTSZEGVIOK E5 _"- RETYEZiT HEGYSBG. 183

_nlcllett_u KQszt~r{ikon at a Zenogahoz \'316 atkch~st

osakis biztos hegymaszo kiserheti meg. Az ut rendki-
vOl faraszto s foJytonos k5gorgetcgen at iranyat csnk
a juhcsapasok jelolik. (5 6.) A futo-fcnyd meg nebeziti
a maszast. Zergeket itt a Retyeza trol is latn i.
Rudolf tronorokos is vadaszott itt 1881. augusztus
1-6-ig. A Zenoga-tohoz kcnyelmesebb es nok rilta!
is bej.irhato ut kinalkozik a Sebes mellett, a klopo-
tivai volgyon at. Matornvizr dl (rei 6. alatt) Sebesviz-
torok hoz (Goreny), on nan a Szilaj-hegy mellott a viz
mellett szep kaszalokon, arnyus erdok alatt a Krech-
vizeseshez jutunk (1 ora). Idaig kocsivul is johetni.
Innen a Retyezatrol jovo Zlata torkolalalg 3 6. hosszal
tart az ut. (Kozhen az "Ord'og hidja" nevu veszelyes
hidlas.) A Zlata-toroktol kezdodik a hegY1113SZaS az,
Aragyes laposara. Orman hujtunk D. rc a Zenoge hoz;
Klopotiva. Onnan fel a Sebesviz (Riu mare) volgyen ...
Malom viztdl kelctre a Sebesv iz torkolat aval, terebelyes
diofak ligetei kuze rej tozo Sebcstorokt61 (Gureny) a
szilajul tornbolo Sebes arjan kocsival atgazol va, Yilgy
a ki szedulni nem szokott, a paU6n athalndva erjuk
Klopotivat. Neve a Sebesnek f61eg ejjel messzire el-
hangzo zugasclb61 ered. A klopotivaiak bator medve-
vadaszok, iigyes pisztranghalnszok. Rudolf tronorokos.
retyezati vadasza taihoz is inncn kcrfiltek ki a Icgugye-
sebb puskasok s nem egyszer birok ra kelve maczko
ura mural, f6leg oszszel~ rnikor a juhnyajak lehajtasa
utan medve uramnt ehseg leu?i a hegyseg szelere
HZ
s a sebesviztoroki diofakat, ,szilvasoknt, kukor iczaso-
kat dezsmalgatju. Nendre Abraham volt legbatrabb
medvevadrisz. A helyseg r eformatus egyhazat nehai
Pogany Gyorgy foispansaga alatt ujra epitette.
Klopotivarol tobb nemes csala d szar-mazott. A
Neudra-csahid egyszerti sorsban cl
is. Legmaga-
1110st
sabbra ernelkedett a Poga.nycsahld, mely a XV. szazud-
ban brett vel elonevvel tilnik Iel. 1468ban ~fatvas kinilv
brettyei Pogany Gyorgynek, mint a szent korona erdely]
vamjove.Ielrneinek kezelojet (Exactor proventum velcti-
galium S. Coronae Transsylvania e) utasitja : "hogy
azon csekely, jovedelmcket, melyek Verestorony korul,
nem kereskedelrni aruktoi, hanern v.im ala nern cst>
arukt61 szoktak vetetui es mclveket is Szehen vurosa
kerelruere Vcrcstorony fentartiisu vegett ennek adott
itt, tobbe l1C szcdje." Ugyanekkor Irure szorenyl ban
es Csicso vurkapitdnya. 1538-ban kolopotivai Begoch
Istvan es klopotivai Pogany J,\110S igenyeltek ~l{ore
Istvan kihaltaval Felsd-Farkudint es Ohabat. 1(j33 ball
Zallaspataky Ferencz, alias Costa per ir ..itan : ~,Pogan
Istvan, P. Mihal ifiubik nklopotivan Humbn lako ns.
Zemelie k es Zutsulklopotivui P. Mihal eiregbbik es az
fin Andras ns. szemlvk. ~ A csalad ezcntul itt es Pokli-
san szerepel s rohiv~\talokat visel Egyik agu a X VlI('
szazadban Alsofejer megyebe szarmoaott ilt. Ebbdl valt
ki Gyorgy. 18-!8-ig Alsofejerrnegyc ulispan]a. 1861-75-ig
Alsofejermegye, 18i5-90-ig Hunyad megye f5isp,lnja, ki
keso vensegeben, 85 eves korahau Devan. l~)OO. mar-
czius 2-l-cn hunyt el. Ennek Karoly Ilu elobh kepvi-
.selo, most Krusso-Szoreny megye foispanja. A Klopo-
tivan rnuradt Poganyok egyszeru cmberckkc torpultek.
Klopoti van Hint rei a karansebesi S i m 0 n-csalud is. mely
cldbb Klopoti van ut6bb ().Brett~en birtokos l()()9ben Denes es
ut6hb Istvan szolgabiro Klopotivan birtokosok. 17;)8-bnn Peter
szolgabtro Brett yen. 180;)-ben Jozsef rnegyei assessor fin Janos meg
kozbtrtokos nejevel Bagya H6z[\\'nl~ d~ fiui Junos es Lajos mar
-elolahosodtak s azok ivadekai Samu, Abraham, Da niel Irn i sen)
tud6 fold~szek.
A Sebesviz volgyen fel a Zenogahoz. Klopotiv arol
juthatunk fel legkonnyebben a Retyezu t gyonyorii
jezercihez. Legismertebb a Zeuoga. Sebes viztoroktol
(=Gureny) a Sebes (Rill metre) szfik volgyen jo da rahig
szekerrel is jiirhato (it vezet fel s a Kroll vizeseset kenyel-
mescn meglatogathutjuk. Fennehb azon ball csak 16-
haton haladhatunk tovabb s az Ordogmalom szorosnal
(Mora Draculuj) hosszu hidlassul erfiszakoljak ki az
iltjut;)st A (iura Zlatiig 291 ll~cter tl:6 @lllolk-edes (kiindu
las Sebeij1ztorpkn61 490 ill. saG. ZJati i81 111.). Itt
pihent meg Rudolf tronorokosunk is vadaszatai k.Ozb en
S cnnck cmlek cre Huuyndmcgyc 189i oszcn cml ektablat

allitatott S azt fenyes tinnepelylyel lepleztek Ie. Orman

kezdve a kenyelmes volgyi osrenyl meredek kaptato
valtja fel, mely a VurVll GiOCa,l1 nuir 1432 111. emelke-
..
dik s a buk kos regiobol ~ fenyvesbe vezet, A Stine:
Ra,desnel (2000 meternel)' gyonyorfi havasi legelore
erkezve egyszerre kibontukozik a Retye zat hegyvilaga
szemeink elott. Nyugaton a Sebes mely volgyen ttil
a Vurvu Petri 2191 hegyoriasaval, a vsrhely! es bukov ai
huvasok tornkelege h~.lllanlzil{. Eszakra 'a He tyezat
arczulata (Fatie Retiees.tuluj) s a circus alaku volgyek
tengerszerneihez (fezer) ereszkedo futo-fenyd koszoruk
n>Ie tornyosulo kc-gorgetegek Iepnek meg. E felseges
Iatkepek valtakozasa .kozt haladunk a Vurvu Zenoga
fele DKeletre hogy beereszkedhessunk a hegyseg s
legkedveltebb tengerszernehez : u Zenogahoz. Rudolf
tronorokost is elbuvolte ennek vadregenyes videke
s az erdelyi fourak vadasztarsasaga itt iizte ev-
tizedeken a zergevadaszat es pisztrangaszat sportjat
haro Bornemisza Tivadar s baro Josika Samuel veze-
tese alatt. A hatszegvidekiek leggyakrabban ide lato-
gatnak ki, s ~z tit far adalmait nok is Ickfizdhetik .. ~
visszateres felnapot igenyel. Del tajban a pisztrangok
tancza egesz hullamzasba hozza a to ttikret. A vada-
szok kokunyhoja osszeomlott s a meghalas csakis jo
elokeszulettel lehetseges. A tavon nehany szal fabol
tutajl is rogtonozhetiink, ha iddnk s kedvunk engedi.
A Zenoga epen a Iuto-fenyf (Pinus Mughus v_.
Purnillo) felsd hutaran kialakult valcsagos moreno-to,
Ennel is szebb a meg tavolabb, jo felnapi tavolsagra
k6vetkezo Bucura [ezcr a hasonnevii havas deli oldahlD.
E ket jeze'r-KepetiK a Sebes legravo tabbl forr~it is.
 XII.

Hatszeg- Varaljatol Pujig, vagyis az ugy-

nevezett "Torok".
A Torok vazlatos attektntese.

A Sebes es Sztrigy egyesulesenel bucsu t veve a

hatszegi lapalytol a Sztrigy Ielsd volgyere 3Z u. n.
Torokre folytatjuk utunkat, mikozben - Iegalabb a
~avolb61 - elvonulnak sz erueink elott azok a re tyezat-
alji fal uk, melyekben a kuzepkori magyarsag tome-
gesebben nyomokat hagyott maga utan. Utunk elejen
'a Retyezat arczulatiiban gyonyorkodhctiink. Fennebb
haladva 3 keleti profil is mind inkrihb hatter-be szorul
s Pujnal a Borbatvizl havasok kevesbe tagolt lOlnege
zarja el a Rctyezatot. A Sztrigy jobb parti kopar szik-
las oldal vlzruosasoktol ektelenitve csak Galacz fele
kezd erdekesebb lenni, hol az Ordogasztag" nevfi
7t

szirttornegek szeszelyes .~1akzatai bilincselik Ie az

utazo figyel met. G'

Csopeanal a vadaszok altal kedvelt, szep fenyo

erd6 kellemes meglepetestil szolgal a hatszegvaraljai
es sztr-igyparti erddrongalasok lehangolo latvanya
ulan.
 HATSZEG-YARALJA-rOL PUJIG. 187

__ ......
K....
6.....
'a_lja-Ohabanal zuhog a Sztrigybe a S'l,311aspatak
gyors vize mely a korojesdi-havasokr6L eredve Malajesd
Felso-, Also-Szallaspataka vegig rohanva fejezi be ro-
vid palyajat. Hasonlo gyorsvizti patak a Mac-esdj~
rnelvriek
.J nvuzuli
.} 0 a<ia
0 Paros-Peslerenel
. barlansrzal
00 ';<rlC1o.,u
at az utjaba helyezkedo mesztorlaszt s Maczesdnel
egyestil keleti aga val. Bajesd ti] vasu ti allornasnal a
Fejervizen haladunk at, mely a Retyezat sztrtaguzata-
nak keleti zarodasaul szolgalo 2486 01. Vurvu marebol
eredve a korojesdi-havasok legjelentekenyebb vizekent
Korojesdnel zudul ki a krtstalyospala hegyorlasok
kozal s Vajde] Fejervizen at a diluvialis fensikba me-
lyen bevesodd csatornajaban vad irarnlrissal keresi a
Sztrigyct. Bajesd s 111eg inkabb Koalja-Ohaba atellene-
ben a Sztrigy jobbparti, karpati .homokkdoldal terrni
Hatszegvidek legjobb szolajet. Pujig meg a Buda-csalad
elsa otthonaul Rusor es Galsc mellett elrobogva delre
a hatterben Serel marad cl s till a Sztrigy jobbpartjan
megnyilo rnellekvolgyben Ftizesd hazai kandikalnak
ela ama szep meszszirtek kozfil, melyeknek kozepkor i
magyar neveit alabb ismerteljtik.
A Torokban szerepelt tortenelmi csaladok. A, Torok-
bol szarnos elokelf csaladunk szarrnazott. Az Arpadok
magyarsagat ugyan u] elernek valtjak fel a XIV. szazad-
t61, de azokb61 ep oly derek vedoi tarnadtak hazank
s a szent koronanak, mint az oSlnagyarok valanak,
Az utunkba eso B aJ e s driB 1496ban a Kereszturt testverek
pereben Woik de Boyes nernes tanuskodott. 1508ban Joanncs
Thewrek de Nagy-Bajesd vesz resxt a Kendefy-csalad Gal a c z-
F i zit h hatarjarasban. A bajesdi Far k a s-csaladbol J6zsef 169t-
ben Hatszegvidek ref. esperestje Baresden birtokos hogy czlvodas
gyerrnekei kozt ne le~yen. jOszilgait a fiuknak hagyta s a leanyok-
nak p~nd. J6zsef na is pap volt s a kuruczvilagban elpusztult
hatseegvldeki egyhazakat Bajesdro! latta el. 1760ban Pet e r es
Las z l 6 val a csalad ket agra oszlott s egyik ilg Zsigmondtol
Also-Varosvtzre telepedett. Ennek ut6dai elnek rna, kozUik dr.
Farkas Bela devai tigyved.
Bajesden a Hal mit g y i nernes csalad ivadekai leteznek
meg. Halrnagyi Boldizsar Bathory Kl"istOft61 nyerte nelnesse~et
1578-ban. LnszlO 1694-ben szolgabir6 es birtokokos. Utoda Mihaly
nejevel Balika E\'~h'al 17Gl-hen Farkadinon laktak, Erzsebet h{lro
Kemeny Paine. Judit Bulla !\lild6sne (a Laszloe), Zsigmorid mi nd
alabb O-B.ettyen Iaktak . A XIX. szazad elejen Dornokos C sop e a 1l
birtokos es 1821ben halt el. Lilsid6 fiat (s Borhara lcanyrit hngyvu ,
 l'tob~l{\7.S 3(\linini! Borbutvize n. Ct., nnuk SlC'),(.'p){) Hulmigv i
nem :~dt; de Bujesdeu sok cgyh(\zllelyi ne mes hiiszk~n visc-ll
C7.t a szep nevet most is. Buthorv Istvnn 1.);2. november 21~n kvlt
pnrancs1t~v(.~leh(n Halrnngv Baycsd! de korlen. Gywla de Bayesd et
..Jonnn Vita n nerncs nernesek soroltutnuk fel Bujesdrfil. A Gyulu
csalad is elolahosodott nzotu. A hujesdi n
Y i t ncsalad donatioju
1:>i8-hen Bathorv Krtstofto! szurmuxl k \'. Janos es' Jankul reszere.
1689-ben ~\Z mostnni hadakozo id()l\ben es haborus szfik vilagban
100 f r t vesznck kolcson Buda Janosto) ... a kt akkor a Sllrigy-volgy
leggnzdagahb emhere lchetett mert mu r Barcsay Akosnak is nagy
osszegeket kolcsollzolt volt es sok blrtokot szerzett. li22ben Ist v iln
.Bniesden hirtokos. 17G4ben Peter id Topliczn Daniel es Naluczt
Kriszttna le{\IlY,lt veven felesc),{UI a ~al{lczl jusson kHidi birtokos.
V. Sandor szolgabiro volt u Horn lilladilsr61 er dekes fcljegyzeseket
llagyott. V. Sandor (trnlszeki Hinok 181:1-23 ig s ermek ivndekni
elnek Devan s Bajesden kissorsbeli Vitanok vnnnak. A XYlIl.
szuzatlbn n Bajesden viragzott ret. egyhil:r. is ruegsztint- A k5zseg
~or. kath. temploma ro manstyltl epitrneny s a vasutrol is feltUnik.
AILtmi iskoh\ja van.
A szilhispataki os nemes-csaladok, A szornszed
SztllcispatakroJ valtak ki a vagyouosabb hatszeg-
videk i css ladok. 1404-ben Zslgmond k iruly Kcnderes,
Barb es Koztha k enezeknek adornuuvozzu a Szent-
gyorgylekkcl egyutt s V Laszlo tronraleptevel Fclso-
szallaspatak, Malajesd, Baar, Krywadia es Merisor egyes
reszeit is u] adoruanyul nycrik. 1-111 fehruar l Ien
Hatszegen a kenezi szekben reszt vel t Costa filius
Juroslaw de Zalaspataka necnon Dragulu filius Babizin
de feyruczy ae Johannes f. Bazarud de Rysary ct
Ladislaus f. Buda de Rysary Jurati ac universi kenczy
certerlque Walachy de districtu cnstri Hatheek. 1-118-
ban reszt vesz a kenezi szeken Koztha de Zaallas.
Ebbdl fejlodoU k i Felso-Szallaspataky alios Kosztu-
csalad, ~'leg 1663-bnn is -Igy ir"jak magukat Szallas-
patuki Ferencz alias Koszta. A fenn emlitett 140!-beH
Kenderes a Kenderesyek <Sse; Barbrol pedig a Zerecben-
csalad szarmez ott, melynek tulajdonat kepezte 1615-ben
meg a Malajesd vara is, honnan Keresztesi Pal akkor-
eroszakkal kiiizte Zerecben lstvannet s ezert Bethlen
Gabor vallatast is ta rtutott meg Ib25-ben is. Egy 1797-
iki okmany is ar ra utal, hogy a Zercchen-joszagok a
Marra- es Keresztes-csalad kozt oszJottnk regibb id<Sk-
ben cl.
A<:nalrnegyeri es kereszturi Ii' ere
s z t e s i-csahld II. J...ajos
idc.jeben Hint fel Hats:r.egvidf.ken, hoi Pill kapja Pojen. Merse. Pere-
h()tiistec, Cscrnu, i{irva, Lazor, Totcst, Demsust cs Petrois pOsses-
 -sorokut, Var-hcly (cum lustro) Huczu k icu m cur-in ct molerulino.)
l(jO:l-hull 1\.. Pill Szekely )J6z('s hudvezcre l\al'{lnS(~hC'sneL Andras
Bocskui alatt knrn nscbcsl es lugosi bun, lUll ben Buthory Gilbol-
portui ltoyetc. Pill ('lohh Bethleu (j.elbol' Iippni kupitunyn de ut6bh
perbe keriil s het czer Irttal megvultju ., i' mnzat.
n. I'tobb isrnet kezvbeo.
jut portal ko\'et. Ennck flu Ferenes IG;,s-ban Sebessi FcrCnC7.ClCl
portal kdvet, 1680 korOI Sam uel Felsd-Feher foispilnja consllln rius ,
Drasson hal el li03bnn s a g,-6f csalad orokli Bethlen Sumuel ne
Kcresztcsi !\f()l'b{lr(\ Ieven. A t'elsoszMlilspataki varat ez a hutalrnas
-csalad epitettc. 1643ban nngymegyeri Keresztesi Ferencz es Janos
protestaltuk az ellen: hogy had nagy Sznkadatl Janos a kek gyalog-
.saggal elfoglalta a Szercchcn j6sdlgOt u. Ill. Felsd-Szalluspatnka!
udvnrhrizzal cgylltt vnlarnint Als6Sz{lllils[>atakilt, Mnlajesden. Kl'i ..
vadian. Ohabnn. Korolyesden, IUs-Baron, ::\.Jerisol'on levo portiokat.
A ~laracsel{Ht sxinten a Szercchcn csaluddal rokonosult s a X VII.
.sznzadban a Kenc.leres csaluddul rokonsagban tiinik fcl. Igy 16~S.
.april 29-en Ken dres Gilhor atyuflaval ~lara Janossal ketezer frt
vinculum terhe alutt cgyezseget )tolott a Szerech en j67.sag dolguhan
cs osztrol Kendris Ferencz n eveben is revocalja Keresztessy Pul
.urammul hozott veg7.eset. 166i-hcn ~l n I' a alias D a u 1s a k vagy
Laucsak szolguhiro elsf ueje Csolnakosi Marin. m asodik Buda :\1:1ria
Teven, cnnek J{lIlOS fin!retol Mih{lly, Daniel. Istvan es Izsak szar ..
maztak s pcreltek Keresztesy Pallal nernely a haborusagos idoben
ki nvm nyert j6zsi'lgokert. Enneb utoda Izsak kuruczvezer, a ki
liO~ban a hatszegvidekl esahulokknl a s7.flll(lspataki varban elzur"
k07.ott s hosiesen vedekezctt migneru baro T jed g e a maczesdi
.dornbokrol rornma lotte a kastelyt. Ezell az agon szarrnnzoit Ie
.bflr6 Kemeny Mikl6sne. A Mara Dautsak vagy Lautsak agr61 (16(;j)
.a XVIII. sZ(lzb:n Gergely 17n3hnn fohir6. ermek J...ilS1.l6fia Doboka-
megyeben fohir6 s Laszlo kiscbb fin JO:lsef arnnyosszeki fohil'o.
-enuek ut6da volt 1..0d.1CZ ors7.{lggyUlesi kepviselo s ennck l..uszl6
fla szinten orszaggy. kepviseld es jelenlegi alispan Hunyadmegye-
ben. Ez ic.J.Gszerint n M n r a cs Ken de res y-csalad Szellaspatak
f~bb birtokossai s ~lokelO s7.erepet toltenek be megyenkben.
A m n C z e S din e me s c s n 1 ado k. l'I a c z e s d kisko7.s~g
A1s6-Sz(lllaspatakt61 ctelkeletl'e nla a Nenleth Laszl6 orokosok bir-
toka, hajdnn a Mac z e s d j-csalad uradalmu' 14S5bol VI aj k u I
~ t D nne sui fi Iii S e r ban de Mac z es d<c isme_~etesek egy
peril-atbol, Thelegdi Istvan erd~lyi al \"ajeia altai 1496&an a k'ijesi:
turi Furka ivadckok kereszturi es k~t 800 s t iJlelo birtokaira
"onntko16 bi7.onyit6 tanu7.lnt[lsn.ll 8 'v n ye de :\1 n c z e s d nenles
190 HATSZt:G VAItALJATOL PUJIG.

vallott .. t500-ban Stanchul de ~1aczesd, Valentinus Joanni ~icolaus

de MaczeSd rord~ln~k" cio. sfajd jia~esdt "Lflszllt"ffm '1\fiftnly'-~S"
Kenderes (no biles) kcrt kezdenek Maczesdi Lazul Peter es Jovul ...
sztnten nobiles testverek ellen. t:,3'i-ben JiH10S kiraly csulai M 0 r e
Istvan
maztalan
e c. '11""""'"
c. &.
l.:Ul_ll:.,r~~~-.
C ..... ""
...." - 1.;_,..,.~.~_ ..~
."",L. ..",,__ " .,
;;11 v"' "t;',..lc-~_
""" ..,,,
h .. l.& .....""Lt.4.. '" " ...

Farkadin nernesi cur-iajaval, Oluiba kdzsegben 5 [obbagy telket

adornanyoz Mac z e s d i Lasz16 es Peternek egyenld reszben. Ettol
fogva a Maczcsdi nevet hasznnljak s 1561-ben ~faczes(li Mik16s es.
Hatalin Galaczon birtokosok. 1616ban M. Lilsz16 es Peter Csesze-
Iiczky Boldizsartol r-ctroszt 600 Irtert rnegv flsarolj{l k. lG29-ben 1\1.
Katalin (id, Buda Peterne) ~L Peter es ncjc Sarkoezi Erzsebet test-
vereikkel perelnek. Kcresztesi Pallal Petrosz fclett s Puy Menyhart
tanuskodasuval elbeszelik a pert. 1()6~-i5-ben Felsd-Earkadint
Maczesdt Ilyes nova donatiot nyer Apafi Mihiilyl61 I675-ben szolga-
hlf6 s Inert csak leanya volt (lG85-ban sz.) Also-Farkadin. Gauricsa,
Pesteny, Maczesd res7.j6szagait aposara : Bud a Janosra hagyla s
meg eleteben kiadta Lukacs Janos vejenek Grott, Kis-Csula, Valiora,
Feketebercz btrtokait. Ilyessel kihalt n csalad fiuaga a mint Apor
Peter is Ielemliti. Maczesdrdl meg a J {\ r i nernes csalad volt isrne-
retes. Puj Danielne masodszor ~emcth Lilsz16 1848-9-ben harom-
szeki kormanybiztosboz es legut6bb Hunyadrnegye k07.gyilmj{lnak
volt neje Jari Jar Lasz16 fia hamar elhalvan, harem gyermeke
elolahozodott. Istvan Varhelyen olah foldmhes. '
A malaJesdi var s a paros-pesterei barlang-var.
Maczesdlol es SzalJaspat&kt61 delre 1I1&Jajesden a
Zerechen-csah\d varanak rornjai erdcmllk meg figyel-
rniinket. l\1eg delebbre Pnros tolJb egyhazhelyei nemes
de elparlagosodott es elolahosodott csaladdal. A Parosi
nemes csalad a XVII. szazad ban, 1638-ban Parosi Istvan
Fabian Janos es Fabia tl Istvannal :\1.- Brettven Keor- w

mendi Mikl6snak eladjak Sztrigy-Szent-Gyorgy Ohabot,

i6i5-ben Parosi Demeter .~:AIs6-BzilVason birtokos s ezt
a praedicatumot is hasznglta. Psros megett figyelemre-
rnelto az elfalazott barlang, melyben a kuruczok ved-
tek magukat. Nehany loreset epsegben talaltam, A
barlangon ,'egig lehet gazolni. A barlang koriil eso
hazcsoportot a barlangrol Paros Pesterenek nevezik ..
 '191

A keletrol kovetkezo Yolgyhen Vajdctol delre

ciraly Kwrololyesth
rna mar kipusztu It
Erde1.vi-csaladnak adouuinyozta, utasitvan 37. errlely i
kanczelart : hogy az ndomanyos csahidot vezesse be.
Fe j e r v i z n e m e S c s a I a d a i, Szallaspntak es Fejerviz
snul nevtikbdl lathatotag is els5 megszullasl mgyar [lllom{lsok vala-
.nak. Eredeti magyarsaguk kipusztulvan. 144:l-bcn a fejerv iz! ken e-
zek, mint onfehlldoz6 fegyvertarsnk Hunyadi Junostol nyertek
-Ohaba, Fejervfz cgyes reszeit s erre uj adomanyt kaptak 14;)3-ban
.~pen mint a sznllaspataklnk Y. J.,{\szl6 kiri'tJyt61 is. Fejeryizl"ol irta
magat a Balf nt-csnlad, mely 1:)29ben Borbatvizen Hint Iel. A X \~IIl.
'sz{lzadt61 ().Brettyere telepedve a Gridi-csaladdal rokonosulvan.
1578, november 28-anFeyen'izi Juno;) T u s t )' a i Bnldlzsar es 7 test-
vere birtokba iktataS{lnal szerepel. Ez a csalad is kihalt. A fejer\"izi
Her c z a-csaludbol Mih{lly felsdszl! vasi clonevvel 16i5-hen vice-
Ispan volt. li31-ben Istvan OBrcttyen birtokos, Boldlzsar 1ii:)ben
.szolgahiro, de mar egy rnastk Boldizsar gorog kalh. pap. A csalud
nzotn teljesen elolahosodott es elaprosodott. A rnostnni B {, g y a-
csalad F e j e r viz e n Apafi alatt Bad j a Peterrel Hint Iel a ki
J61.sika Lasalo ~1agllolna Ieanyat vctte Ielesegtil s ezzel Kitid, Baeza-
h'lr birtokosa lett az Als6-Sztrigy melleken, A Fejervizen maradt
ilgh61 J6zscf 17J3-39bcn szolgahiro. ~lihi\ly G{lSp{ll' Grldl-csaladbo]
ni)siilvc, sxinten brettyei birtokos lett. A kltidi Bilgya-iig Kiikiill<,-
megyeben szerepelt legut6bb.
Fejervizrol irta magat, de Ilorbah'i1:rOl szarmaeott a Balint-
csalad is. 1529hen borbat viz! Baltnt Istvan a L(lszlo Borbatvtzen
Ohabicza-Urik birtokosok.1694hcn brettyel Balazs, nernzetes Bali\7.s
Balint Mih{lly alias Gridi uraimek Bugyul Daniel hites szolgabirot
kiildik Fejervizrc nzt B. Mih{llyhoz, bogy a templom mellott a
patakig terjedo fundust adja. Ismetlik a Ielszolltott 17J2-ben is )lj6
.elkelhetd eztlst penzzel de a zalogot if, Balint Mihaly csak nem
bocsatja ki. Igy ketrele valtnn Fejervizen e~ Brett yen viragzott a
csalad a XVIII. szazadban. 181=>-ben Samuel vlczeispan, kir. tana-
csos. Ennek egyik fin Adam lSt8-49-ben olah tribun lett s meg-
feledkczvc sz{u'mal.as(lrol, embed f.rl.cslol. unokatestvereit is legyil-
koltatta. Samuel unokaja Anna a term eszetvizsgulo Buda Elekhez
menven noUI az {) fiai I{(lroly a mostani foszolgabir6 es Atl{lnl reu i
btrtokos s minrlkettf szcnvcdelycs orntthologus. Ahi<lh{\m kii. per-
~f'ptor ){lnyn Agnessd Pogany Albert orokle hirtokrc~7.et. A B. csa-
 li.~ TSZl~G''''~ ItA LJ.\ T()L !' r.nc.

U XIX. S{ll.~Hi dt:jfu dcd vit{\gz[,su U.t3;1 h::-td:. ...n clhanyatlott ,

l[Hl Fejervizen Janosban klhulushoz jutott.
A Iejerviz.i Kys-csalud is jelentekeny szcrepct v itt a mcgye
tort~n~tebt~n. Tobbcn kdzh! vutulokbun jeleskedtck. A csnlud leg-
ut6bb Devan szerepelt s ott 1~8Bben l\ys Alberttel halt ki.
A R us 0 r j c sa) il <I. 1519ben Busora es Screlen Istvan es.
Janos. 1596ball pestenyi Pap Mik16s hal (\l{,\'aI a flscusra szullott
joszagok {ltvHelevel Bnssori Lilsz16 de R usson nernes ember. 1636-
han 1{ussori Mihilly es :\Ultyi\s nyerik a russori joszugot, melyet
Maczesdi Lasz16t61 Cseszeleczkl Boldizsar ea Pcrnveszt Erzsebet
600 frtert es 100 juhert vasarolt. 1655ben Petros" felet id. Buda
Pete r ~s neje Maczesdi Anna vasarolj(\k meg. ha t. i, a fejedelem
II. Rilk6czy Gyorgy is beleegyr-ztk. tu95ben Sigrnond a mostani
sulvos portiozus miatt veszcn Buda Junostol egy czikkenv aranyat,
bogy Anicza hugat :\Huton Sarnuelnek escontentalja." Hilzassag
altal a Buda csaladra is szulnak a Busors javak. 18:il-ben halt ki
Rusori Erzsebet Serestelv_ Gvorsv bw ozyeave"el
~ .. Alsc-Varosvizen a
csalad.
A Rusorl61 delre rejtolo S ere 1 r <) I a sereli Ken de re s i
csalad irta magut. Ott ugyun 1551ben sercli Russorl J(lUOS lakott
s 3 [obbagytelket adott c1 zeyklulvi Zevk Istvannak. Ugyanazon
evben Kendres Samuel Peter flu Csulai Ilonat es Janos fla Pny
Ann{lt "even felesesnil osei lesznek a serell Kenderesieknek, A csalad
hivntnli terell is sok tagjavul kepviseltette magut s legut6bb Devara
kerUll.
Galaczl 8 u d a csalud. Most el'juk P u j elolt a vasutrol is
IMhat6 Galaczot, 3 Tor 0 k n a k regebben egyik legvirugxobb s
rna nagyon eHot'pUll kOls~get. .A vasutrol is eszreyeheto pusztulo
udvarluizak a Buda csaladei voltak, mely csalad innen kipusztult
3Z also Sztrtgy melle koltozott.
A galaczi B u d a csalud ~se okman )'i1ag kimutathat61ag az
1418iki kenezl szeken Hatszegen a kiralyi udvarhazban mUkijd6
Bud a de Wad lehet. Egy 1499,iki periraton galnczi Vitez Jank6-
es Miklos a Buda fin KendeCy Mihiilylyal es Laszloval bekeegyez-
segre hivatnak tel. A fejedelmek alatt fontos hivatalokban jeles-
kedik a csalad es nagy vagyonra tesz szcrt. 1598-ban Janos portal
kovet, 162().ban Peter Bethlen Gabor kapttanya. Egyetlen fia Janos
sziuten portal ko\'et. Peter lHi - 57ben viceispan nagy tekintelytl
ur kinek neje Barcsai An na, a fejedelem novere vala, Nagy vagyo-
nat ezen osszekottet~snek koszonhete. Igy szerze Valyat is ezer-
nyolczszaz frt zalog fejebe s ezt Apafy is helybe hagyta hosszu
per utan , 1...-
buo- b en . .."nn 0-'
.1uo,,--o/ig 1" 1'< ~-\.... A .... 1 ~ '1'
~U5Z&v ~Oul:'v ~ nel~ :e. _z!_ "Vasy ._a .~-
JC t -

val Galaczot es Valyat birtiik. Gaspar 1687-tol viceispan (neje Fejer-

vizi Ilona) Szilvason. Janos viceispan 1661-75. Apafi portai kovete
ki A~he~ ViSZODyok kOzt birtQka egy rj.szenek (el(\ldozasav:a~. szo!~__
galla a hazat es Zsupeny Bur e n y havasalfdldi falvakban is
birtokot ~:isflrolt. Altalaban a X VII. szflzadban folyv(\st- emelkedett
 103

~I csulurl. ..\ X\"IIJ. szuz adbun is uj hi rtokokut szercznvk Andr.is

Fel vinczi A nruivul. ki nek any] :\Incsk(\sl 1(,n y a ~[acsk(\si l'l!SZ t
.\!ikI6s pcstcsi Balog Susuvul a ~alog reszt S nuisodik nejevel,
T'urocz i Tcrezzul is uj biltokol nycl." S o ly morlban volt, hogy \"eg-
:fendcletileg meghagytu li3)hpn. l~(;gy a mig felesege nev et viseli
G lovas hlntoban jarjon I)t~S ceduljon ket fellajtar.
A Buda csalad igy a megye legeldkeldhb csuladaival rokono-
.sulva szetterjedt birtokuival nagy hetolyust gyakorolt. A lcgujubb
.generatiobun a termeszcttudornanvok irauti hajl,am tilnilc ki. Elek
mar lS'2ben orni thotogiuval foglalkozott s fhh'nl Adarnmal Hunyad-
megye madar fuunajat, kovUlcteit gyiljtotte OSS1.C reai m uzeu mabau.
Kitroly is ep ugy erdeklodik a termeszettudomanyok irant s ep oly
jeles vadasz is. Veltik kezdte apjuk vezetese alatt tcrmeszettudomanvi
kutatnsait unokatestveruk Csat6 JilIlOS, Also-Fejerruegye alispanJa
is. Buda Imre GOI'gey hudsegedekent Hint k i U~.&8-'&H-bt!n S az ()
bU1.g6sflgunak koszonhcttiuk legtobb csnladl oklevelet.
Gulnczrot vall ki a ma elolahosodott Her n y a nernes csalad.
IGS2ben Kristof szolgnblro galaczt j6szagat Buda Peternenek Bar-
csay An nunnk adtn el. li8:>ben ~hHh~ rniut a galacai ref, egyh{lz
gondnoka a H 6 r u-lazurlas okozta karoka! megbecstiltetl s uz ()
neje : Bobik Sura ~pitette a brettyei reforrnatus tornyot is 1790hen
s mint nuisodszor ozvcgyult Puy Dauielrie halt el 18:JO,ban urety-
tyen. A XIX. szazndrn atrnendleg a csalad tobbi Agu elszegenyedve
e lolahosodott S (Sseir61 is alig tud mill'.
Galaczon Iazndiislg ref. ternplorn es egy-
a Hora
haz is letezett, melyet Bethlen Gabor idejeben Buda
Janos felesegevel Margai Marh1vnl epittetett volt. A
papok l<oziil 16i4-ben Valya Istvan, 172ibcn Brassai
Samu jeleskedtek. 1760-ban utczai gyermekck jatekab61
leegett a ternplorn s alig epitettek a buzgo hivek ujra
17~H,bau az utolso torok becsapas aldozataul esett
("nlikor a pogany nep tiizetc31 nern menekulhetett meg
Hatszeg videken az Torokban semmi'") ~ megapadt s
rnasfele telepiilt hivek tobbe nem allithattak helvre
egyhazukat, A Buda csalad udvur hazai is pusztulnak.
Osmagyar hatarnevek, Fuzesd, a rrgi Fuzees-bol
1495b51. S ki gondolna, bogy a Sztrigy atellenes part-
jan eszak fele a kopar hegyoldalokon tobb kiJon1eter-
nyire elsz6r6d6 Fiizeesre(ma helyteleniil Fuzesd (vonat-
kozlluk egy 1495beli hatarbejurasnal Galacz, Puj,
P4JTl9F 1,02t Ineger6kitett -erne szep lnagyar hnt4rnevek
FiizespatakJ Diospatak: Szamarospatak, Ba/ogviz,
Fejerkohegy, Nyilesv8]Jlt, SziJfa'/lltt&r, Oroszl&nlJegy ..
194 H.\TSZEG-V ARALJiT()L l'("JIG.

Es ..ugyanabban az oklevelben
cle jo mar HZ olahos
ttlihib,i. bllhllJI 6 CIClJ,- Ponufit,-s is. El! teh;(t a!t ign--
zolja, hogy azon a videken is es kiilonosen Szallas-
y-~".&.,
n~~t",l.. R~i~r'tTi7 Pni ~~ Rii'l~~<::
"'J""" ......, ............_
A ... a....- .....__ 1:nrnvpk;'n
__ ._.J -_ ..._ ..- nhr
_ . .J fnrllP(TP<:
~ ..........-o-,.,

magyarsag lakhatott korabban, mint epe-, Devn kurul

s a szep magyar helyneveket tigy orokolte a tatar,
kun, bessenyo pusztitasok u tan a Balkan felCH bctele-
pitett uj nernzedek.
PuJ nemes csaladal. S ezzel clerkezttink a fel~o
Sztr igyrnellek kozeppontjara : a Pujre, rnely kis terje ...
delrnevel, szegenyes kinezesevel alig arulja el, hogy szol-
gabiroi, jarasbirosagi szekhely, posta-taviro-tavbeszelo
allornas, allarni iskola es tobb uri csalad otthona. A
hilibi Lengyel-csalad csak a legutobbi idoben szarma-
zott Pujra. A Ieszai Litterati Leszay-csalad Fogaras
folderol szarmazott Szaszvarosra, hol Daniel hires.
orvoskent hunyt el. Janos, fia, a Puj-csaladbol hazasodva
telepedctt Pujra s lobb vallalata mellett a ponorohabai
cernentet is 6 fedezte fel.
Puj os csaladja a P u j, P u 1y, P u y i csalad mar a kcreszturl
Furka-csalad birtokpereben tt96 tanuskouo nemes szernelyek koz t
feltiinik. 1508ban Pet roc z, R ius 0 r, Ii r iva cl i a. Nag y- es
Ii. i s -B ail r hatitrjarasanitl talalkozunk ismet egyik tagjaval. 1660-
ban Demeter szolgnbiro. 1669-i4-ig Janos fobir6 volt. Galaczon,
Brettyen, Baczalaron lakott a csulad tijbb tagja, rokonsagban all-
van Hatszegvidek tobbi csaladaival. Legutobb Zsignlond f6szolga-
bir6 vitt jelcntekeny szerepet Pujon. hol kozszeretetben h unyt el
1888-l>an. Fiaiban es oldalagi rokonsagban tovabb el a csnlad .
Pujt61 a Sztrigyen atmenve a Magura-hegyen kretakori ko\U
Ietek (Acteoncllak) tallllhat6k. A Sztrigy johb partja roruai epltkezes
nyomai. lnnen Fe g y e r fele Po nor i c s r a szep klr'anduhis .
.A Po nOT i- (!s The w r e w k-c s n 1ado t tho n a. Pujjal ill-
ellenben a Sztrrgy jobb llartji'ln POD 0 r es Po no r-O h a b a mar
nevtikkel figyelmesse lcszik az utazot, rnert a Ponor-Ponor szlav neve-
z~s mindentttt barlangokkal, b~\~6patakkal cs dolinakkal (ravasz-
Iyukak) all osszekcttetesben. A ~onori patak hatalrnas erfivel z udu l
k i egy hm-langbol. melybe nem hatolhutu nk e miatt be. :\ (>0110)'-
ohabi barlangba a patak szakad be, de a nnak uigns elocsaruoka
j(lrhat6 . .-\ virleken mt"g tnbh hurlnng is van Po norn al a ronlainl\-
nak is Ids flll() '-{lruk Icnst('1l1.lm) volt. Ponorr6J l~N ('.sal:'111 i"jn
JlWg{lt u. n1. a Tot',ik {~\ POIlOI'i.
 7
RATSZEG-v.iRALJiTOL P{;JIG. 195

Ponorl Tor 0 k-csalad I:>OS-ban Pet r 0 s ~~\gybar h~t_i\r-

Z
. d ki alvl ember.
l:>RR-han Balva Janosne Tewrek Anna. ~nos ell Jyorgy
portai kovete: Ilye kupitanya, ki a Vaskap unal Barcsay Akossnl
v Ivott cs:.tiitb61 elk esett iiiO-hen Paulus Ponori nlias Torok de
Ponor Cott Huny alt supr. Judl. irtu magat. 177ftben Ponori Torok
alias Polrik Gflsp{lr es t782ben Petrik Gaspar, allns Tor ij k cl e
P 0 nor Irta magut. t79Ghan nehal Vadas 1\fo7.csne Barcsny
.luliarma vegr'endelcte Ponori Torok Janos us Huon pcrceptor es
Ponori Torok Pal a vhunyadi fiscalis uradalorn tiszttart6ja irtak
uh'L Janos aga nagybirtokos. Arpad s fia Bela fos1.o1gabir6k. A P:l)
{'g{lbol Tewrck Emil: Aure], Arpnd budapest! taruirok. A Pnnori
csalad IG~O-hcn tlinik fel Ponori Pulne More :\Iari(,\,al. 1712}>cn
Susanna livadiai birlokos. t730-ban J{\nos es ne]e GrIdy Sara mar
ponori birtokos, kiknck leanya Bobik Janosne Brettyen. A Ponori
JilllOS ternetesen 173S-ban Ponoron a csalad tagjai nagy perbe
kcvcrcdtek s a varrnegye is acti6t inditott volt Ponori Pal ellen.
A csalad a Po g n n y. Tor 0 k, C suI a y, B a I i a csaladokkal
rokonosulva folyvast emelkedfiben van. Ponori Sandor nyug. kir.
lOr\'o elnok orsz{,ggyiilesi kepviselo. T. Arpad, Bela Cs. Lajos
f<1szo1gabi rak stb.
A ponoricsi barlangok es buv6 patak. Ponorrol
eszakra Fegyer Karsztjellegfi meszszirtekkel, szamos
dolinaval. A Dealu Padesiu (1028) erintesevel honnan
gyony6rii kilatas fogad, jutunk el Ponorics hazcsoportja-
hoz, melynek buvo patakat; ket barlangjat Kalan feldl
a Kitidi volgyen Lunkanyra menoleg is elerhetjtik. Az
egyik cseppko-barlangba, melyet Grof Horvath-Tholdy
Lajosuerol Bethlen Irme groinerol Irma,-barlangnak
neveztem el, konnyii bejutni. A rnasiknak csak elso
resze jarhato s letrakkal ereszkedhetunk a melyseghe.
A ponoricsi patak eltfinik s t6bb kilorn. Ei\y. cgy
harlangbol Lunkanyi patak neven tfinik ele.
POJ101'jCS10-12 hegyi lakasahan kenyesebh izlesu
IItazo nem erezheti .161 mngat. A nehany itt lak6
csalad teljes elozekenyseggel Iogad es neprajzilag is
~rclekcs sz igetet kepez e 90U 111. In. fekvo hcgyi telep.
(j."
t9{)

Innen f:~y. a Vurvu Fclii mcrcdekjen lccrcszkcdve

Lunkuny-fele a hasouu evti patuk volgyen Iolytathntjuk
utunkut s jobbra Csiklovin, hulra Siestum telcpekct
elhagyva hutalmas bfikkosok arnyahun erkezunk LUll-
knny hegyi }{()':.seg centrunuiha ott, hol u Vale.i Strun-
guluil veszi fel a Ids Kany vizet. Lefele huludtunkbun
az urudalmi crdcszlukastol (3i9 m.) mar nviltobb ,,01-
gyon folytatjuk utunkat s erdopusztitasok jelzik a
vulgyi kozsegek kozeledeset. Boesorodubi er veget a
kristalyos pala kozct vilaga s Kitid, Sztr igy-Szcnt-
Gyorgyon a Sztrigy szelid videkere erkezve Puszta-
Kalannal szallhatuuk isrnet vasutra. Nyaron 2 nap alatt
tehetjilk 111eg ezt a tajkepileg. geologiailag anny iru
jutalrnazo kirandulast. Ejji szullas LUll kuny valariielyik
hazcsoportjaban vagy Ponoricson,
de csukis a szemis
pajtakban. Ponoricsrol E-ra a Vurvu Ziller mellett
Pia tra-Rosia hegy szinterevel a Ttirj-viz sztik volgyere
s a Deulu Alumulujou (971 m.) at
Uj-Gredistyer-e szin-
ten 1 napi titazas lohaton vagy gyaJog.
Borbatviz csaladai, Pujtol delre a havasok sotetlo
tomege alatt a vasutrol is kiveheto Borhatviz, melyet
a XV. szazadban olah kenezck nyertek a hatszegi var
kertiletehdl Hatszcgvidek kenezi szeke eldtt, ugyanis
14i2 april tu-an Dobrota olah esperes es versege, IlU4S-
reszt Leel keuez es fla : Barb (de Burbadwizei HZ 0 es
Istvan, Demeter, Daniel es Gyurka Ilvcrei nevebcn
Borbatviz kenezsegi birtok a Wyrkoz birtokresz irant
tamasztott peruket elbekeltck. Az 1418 iki kenezi szeken
Barb filius Leel nuir Ieleskirdt kenezkent luiikodott is-
A borbatviz! olahok 14~7ben uj ndomanyul knpj{ll( V i 7.k 0 7-
cs Fed e r kOzs';gekct. Po nor felet, B arb a t h viz es B i\ (\ r
reszeit. Kesobb HiS-bnn Ohabicza es Plavsor mas neven Erok.
14Mben Ewrekfalva helyisegeket egeszen, valnmint ismet Fegyert,
Barbathviz, Po nor es B:.tar egyes r~s~eii.: melybcn kUlonoscn ~~
Bart V a j d a f i ne ....
u nemes ohihok, igy Z t han. Dan. a Drago-
mer fia es S y a g. Ugyanakkor :\Iezo-Livadia (~lezewlywa7.a) a
szomszedsagban reszben a borbatvfzi, reszben a Livadi es Ponori
csa):jde J.i94-ben. Borbatvfzr61 a mur kihalt Borbntvizt-csahul mel-
lett a Balais. B{lja. Csoka. Jordan, -a Pakucsi-csalrtdot vdlntk tl
kUlonosebben. A Balu7.s-csruadb61 korunkig megyei .tisT.tviselok
szcrepelnek. A llnja-csul{lllb61 1763-kan Istvan hitcs asseso r. liS:~-
 J i.~'l'~Z~;G - .,' _.\_
1\_\'1.,).~ "j";; I~ !l~.i: i; .

. . ,. .-. . , ... l I ,. t ,. I" ,. ,

:Jail .'()/.:)l:i v 1n:l~lJall lUll
t
....1
",
L \(.HHilHOl,,,: &, ..,~ ,.
::;;,:~p ...:'~'iy", a iiH:;_{',C
lq..tf' W kC'li)hh lin i vi ttl' k fc.' l('segiil Igv Re)za Kesertl Ferencz 11 e, l~\'a
Ih:-t\'c)i J()zsefn~ fs 11H'lsods 7. 0 I' a Bora h...zad .... rsban szercpelt Cscpi
ka pililllync. Sofia Bar c say L {,s 70I 6 II e. :\J{,ria h{lro B i\ n f y
f;yi):gVllc. Sura liot'o :\Iik16s11e. nC)za Sz~r( .. d u i
D '0 III 0 k 0 s n e. Ferflagon kihnl e hi rtelen Ieleme lkcdett csalud,
mclynck ~gyik ivudeka ~( a r i 3. .ynla Nopcsa Laszlo foispilll maso-
dik noje. A horbutv iz! nemes JO.idc."lncsaliul szi nten fohivatalokat
viselt tic mar kihult. 1(j9H-han borbutvizl Jordan J:'u10S szolgabiro
Borluitv izcn birtokos A borbutvizi Csoka-csnlad 16.9 ben Sztrigy-
Szent-Gyol'gyon birtokos. Csoka Istvan es nejc brettyei KOl'mendi
Fruncztska Szt.GyOl'gy cs Ohuha jos7o:'lgait C s c r rn en)' i ~Jilltlly-
nn k ,<>;) grueci tallerigb, 35 oroszlunos tullerigb es fel graeei tal-
It!righ cs szilzket Iorinth potura penztgh mely felit in sum mum
:~02 Irt 7o{llogba tcszi. A csalad t5bb hlvntalnokot adou a megyenek.
BOl'1>&U\,lZI'ol neruesi re ndeibdl ernlekezetes a K a l u gc r a c z a
csalud is. 1664-hen Junos sxolgnbtro. 1702-bcn Buiazs Balazs alias
Kulugycrlczn Totesden jobbagyait eladja mert -fugitivus i)l'oksegCt
marhult el nCIl1 udhutu. li4)-ben Ii. alias Balazs Istvan. 173H-bcn
Kalugycricza ~lild(>s 106 esztendos. ki tunuzusnal felemlitette, bogy
Barcsay Akos fOispansag."u'u ~1()U~-;)R.) emlekezik. Ilyentorman H

Buluzs-csnluddal azonos lehetctt a Kulugyericzu-csulad s mely saja-

tos (apucza) melleknevet erthetlen okokh61 kaphattu, A XVII.
szuzuddal elcnyeszik ez a n ev is .
.\. borbatvizi ncmesck ref. cgyhuzat tartottak fcn n mclyuck
172i-ht!n Furkas Jozsef, 1750-ben Jancs6 :.\I6zcs vulanak papjal , Ez
.1 ll'1l1p101l1 is clpusztult "oil az utols6 torok pusxtitaskor. A tcm-
plom urasztnll tcrit6in sok csaludnev van a multbol megtirokltve,
Kirandulas Borbatviznel
a borbatvizi havasokra.
zudul ki a Retyezat-hegysegbol a Borbetviz, moly kozel
a Fejervizhez a Vurvu Pe!a,ga,l61 keletre a Vurvu
Papusi (~404 m.) aljan apro tengerszemekbol Nagy viz
(Rui Blare) neven gyul ossze s elebb keleti, mujd EK.
irtinyt kovet. A Retyezutnnk a Sebes utan legnagyobb
cs Ieghosszabb vizc, Inclynek volgyen epen a Retyezat
szirtvihlgaba vezet s azert Puj a kcleti hegyagak bej,\-
rasara alkahnas allomas. A Borb~1tviz cs Fejerviz felsa
agai koze ekelodil{ a Vurvll marebol keletre a Coro-
jesdi /1[" vasok 2000 lueternyi gerincze, nlelybol a Lcncsi
sllluj l?065) es Deahl CO,sIP& (2066 OJ) a SztriiY yOlgyc-
bol is jol kivehetok.
198 HATSZEG-VARAWAT0L rUJIG.

Oorh,Hyiz ..1DOgOlt -#rik (149'. E\v ...ek~

HQbiez:-. .j)&jd
falwa) apro helysegek Iapultak a begyseg nljahoz. A
faluk megett rneredeken megszakado hcgy-parkriny
lcrlstalvos
.... ..............
."v n"l., +:;.,,~~,-t"l,,::t'
pu IU LV lU \.. 5\.,UVI
.. ,~~.;t.,
~ Vi:) LVI'
""'e"
(",.. 1
.,,_J..',...
"IC
~1
lCI UC;' 'U"o"-
_ ...

sabb orrnozatok viiluak ki s Ielnnp alatt is szep kihl-

tast elvezhet azokrol a kinek tavolabb kirandulasra
erkezese nines.
A Borhatvlz mind sztikebb volgyeben elervc HZ
ernlitett fordu16t, hol felfele nyugatra kanyarod 11 111\,
nernsokara H duzzaszto gathoz (1171 m.) erkeztmk s
ounan eszakra a D. Cosrnara s Korojesdl havnsokrn
juthatunk el vngy folytatjuk titunkat egeszen ki a futo
fenyo regiohan rejtoz6 tcngerszemeklg. A Stina de Riu-
nal levd kis tengerszerntol d el rc a Vurvu Papus i
sziklagutj.irn kapaszkodhatunk honnan keletre a Vurvu
Custuraig ~2235) nehczen jarhnto de eszak- es del-fele
annal jutalmazobh kilatast k inalo sz irtnyujtvany valik
ki. A Papusarol DNy. kenyclmes osvcny kinalkozik a
Papusi -stinu mcllett a Drek ss.m h nvas szeles h a tei rn
Iapulo havasi legelon a Bucure ta \'ubol credo Sebes
(a k atonai terkep Lapusnlkjal es a Rouuin-Zsil k6zott.
A Drehsamrol a Kis-Skokon bercszkedhctfink a Skok
szorosha. hol a Romen-Zsil vize clbuvik a hauirszeli
penzugydr-allomas kozcle~)cn Visszaterve a Papusa
huvasarn onna n a Pelaga (2506) a Bucurc (242i) havus ok-
hoz s foleg a Retyezat hegyseg legszebb es lcgnagyobh
tengerszemehcz : a Bukurnhoz (2041) juthutunk el, vagy
a Sebes-viz menten folytnlf)atjuk kiraudulasunkut.
A hor hatviz! havasols- crdei medve cs sik ctfajd
vadaszo kru nlkalmus tcrulctcket k inalnak . .A fcnyvcsck
anyagat Bor but viznel apro fftreszek, lenn Pujruil leg-
ntohh Kcnderessy ;\l'p{l(f ;lJt~~J h~t(\sitett nngyobb ~Z:l-
h{\su fiircszgy{ll" dolgozzn fcl.
 XIII.

Pujtol Petrozsenyig a banyiczai viz-

valaszton at.
A vasutl vonal. Pujtol felfele. A petroszi csont
barlang (Inkey Bela barlangja). A puji allomastol Pet-
rozsenyig csak 35 k lm. venal van (lleg hatra ; de azt
66 ivvel kuzdheti le a vustit S 1/12" majd lIn", sot 1.'jO
emelke desekk el VC7.ct a branyiczal vlzvalasztora. Puj-
tol a Borbatviz hidjan atrobogva delrc a Borbatvizig
terjedd fensik, gorgcleges partszegelye alatt vezet
el a venal. Arnott t ul a Sztrigyen Ponor es Ponor-
Ohaba a Ponori es Torok-csahldok OS Ieszk e felett
mind jobban eloterbc nyomulo meszszirtek. A ponori
{irhazon tul Mczd- es Hegynlja l..i vadia kozt az tij
allolnason attekintest nyerunk e r'egi nemesi kozsegek
egeszseges, j6 magyaros kepu es magyar szrir maztisu-
kat .b(i~zkell emlegeto nep epitkezesere es vis eletere.
Errefele mar kevesebb a golyvas alak, mint a retye-
zatalji helysegekben. Gyorsvizti hegyi patakok zuhog-
nak egymasutan ala a Farkaspa taka feldl elorerugo
diluvialis magaslatokrol s balfeldl a Sztr igy szila] arja
jatszik bujosdit az cgcrfuk arnyekuban. Alig hagyjuk
el Kis-Bert (mclynek fazekarui megyeszerte keresct-
tck) .. a delrul eletun{) Vele Petrosnlui volgyct hatal-
Inns g()rhulettel (18963 m sugarban) 12-5 m. magas
t(jaf~e;Ll Iuiju [d. vouutuuk, kOlbi.H huuvvu
,~~ .J..\'R!.[VJ1ar
~~
szegenyes huzait. Epeu szernbe fordulunk most u Pet-
roszns.l EI{rol rnegnyito felso Sztr!gypre1, mely nek
sziklafalui ko.c cgy nehezen [iirhato osvcny vezeti a
vandort. A Sztrigy nevet is Petrosz patakru valtoz-
tatja s hclyenkint annyira osszesztikul : hogy jo magus
kerulovel julhatunk odabb , majd fatuskokbol rogton-
zott pallokon kell ballancieroznunk. Az elsa fordu16-
ban a jobb parti sziklaban elerhetctlen barlangureg
tatoug. Majd virulo retek terfilnek a zuhogo viz partjara,
mig a magasbol szeduletcs szirtfalak villognak ula. A
balparti Cresture (1218 m.) meredekjerol a Sipotuluj
nevti vizzuhatag zaja hullatszik lui utan a meredek
Iabatol mar patak alukjaban folytatodik tovabh. A mint
a jobb partra ter at az OSVf.llY s a Pietre Pojen 1132 111.
gyer novenyzetet tcngeto mer edekje Iathatova lesz, a
helyismero pasztorok kalauzohisa mellott kell a mer e-
dekre vezeto juhcsapatok egyikere terunk : hogy ege-
szen fen a teto kozeleben rejtol6 petroszi cson tbarlan-
got' elerhessek, Ezt az utat kevesebb faradsaggal es
tagabb kilatast elvezve feltilrdl tehetjuk meg, Ponor-
r61 kiindulva ; de a petroszi volgy meszszirtjei meuet,
vagy jovet szinten megerdernlik a bator es nelkuloz ni
tudo tourista figyelrnet. A harornszogti nyilataval keve-
set igero barlang eldreszenek ruesztalapzatan kenyel-
mesen jarhatunk. Vegso szakasza pinczeszertileg leme-
Iyed ; de egy melleknyilason a letrahasznala t{i t is
elkertilhetjuk s a 91 m. burlangot veglg jtirhatjuk. A
vezso
'"
'- 0"
1.
C;:'lq~~C;:7
--:: -.--
9Cl"T'.:'on~
"'OJ ""0"""
-1 11 ~')
ono,o 'h (lo... "''.&4'0..'
......"' .....'- ......,......
..,,~
IT .... , "
,....~ ........
11
,..""
" " "J .i';:'''5U

barlangi medve : Ursus spelae us Blurnb csontokat

ashatunk ki. Hunyadrnegyenek ernez erdekes csont-
luu'I&MgjIH lnk(y JiM. bit Lokos( 61 s it ftetyeint @s.
nasvaai::> Erczhezvseu
t)", 0., 0 buzzo
0 aeolcausa
0 ~ neverol nevez-
ten) e1.
 201

~\ kinek idcje engedi, s labui a hegymuszust hirjak

az jurja vegig u Sztrigy sztik v6lgyet tovabh is. Keves-
sel a letrt barlangou felu 1 1 orany ira keletnek fordiil
a fovolgy: majd ismet E-ra .haladunk s a Paruu Porum-
belit elhngyva a Dealu Rigli (1151 m.) Valea Retisiuja
utan ismet keletre Iorduluok a mind sztikebh volgybe ..
.A vegso ket ag a Vale Zebu (nyugati) es Vale Leucusu
(k eleti). Ut6bbi egyenesen a Deahl Rudirs (1363) vezet ,
honnan par ora alatt a Godeau vizehez S onnan Uj-
Gredistyere lej thetunk be.
A Krivadiai ortorony a Krivadia-patak sziklaszorosa
felett. A Kanovich Aladar-barlang. Nagy-Bartol tehat a
Kriv adia vizehez csa tlak ozik a vasut s a maganosan
allo Kr ivadia allomasnal megpihcnve ujj ult erovel fog.
a Zsil vizvalasztojannk ]ekuzdesehez.
Az allomas a csuszamlos tcriileten mar masodlk
helyre kertilt s forgalmi czelbol tarta tik inkabb rena
nem Ids aldozattal, rnert 111eg vizet is a volgybol kell
kiernelnie. A kr ivadiai ulloou'\st61 E-ra a patak medre-
bol a Cornetu szik la oldalan alig 1 oranyira elsetalva
egyszerre terjedelmes bu rlang fogad, A barlaug hatso
resze be van 011101 YU S arias merctei vel szinte elijeszt.
Kenov ich Aladar volt elsa erdelyi vasut igazgnto neve-
1'01 ncveztem el, a ki Piski iskolairu soku t aldozott.
A Krlvadiai allornasou kivtil roglon kezdetuket
veszik a meszsziklak. melyeket bevagasokkal alag-
utakkal hagyhat el vasiitunk. Az elsa fordulonal, a
mint egy ilyen szlklabevagasbol kierkezunk, epen ott,
hol a petr ozsenyi ut szeli a vasutat, keletre elonkbe
iHlll."
....,
h', ..~c
""' .. ,
T,..i"f~!)r1;o;
.& 4 "'\.6 ~ ..
.ArtnrnrlV
v.&. .. "' .. v ..~""'.
Pnon
J/III..Jt'''"'' .,
"" c-"1l,.1,,"",,
~~&.&. &.t.At"u.~'"....
..

sze le re epiilt s egykori osvcnyet ugy vagtak ki a

nleszkobGl. Egcslen kcrek epitnleny, osszesen 4 1l1eg-
figS el" nblnldiul tt keletl ~s dt!tl oli1~ejfti'ojft- nell}
volt s annak idejen felvon6 Iepcstivel jarhattak ki es
202 I'r.JTOL PETltOZSENYIG.

bc. l\f~!;t nz cgylk nblak klbofiU\s~t'al vmt- hozzafel--

.hetobbe. Nyilvan az itt Petrozeny fele s onnan a
Vulki1n-luigora, iranyulo utvonal hiztonsagara epfilt
s Dacia ilynemti epitmenyeibol a legepcbb. Boszniu-
Herczegovinaban lathatunk meg hasonlokut.
A merisori vtzeses. Gyonyorii viaducton (593 m
hosszu, negy 26 In magus 14'8~ III nyilasu oszloplabbal)
-diiborgiink at. Kevessel odabb egy masouik kovetkc-
z ik s ott a 42. orhuztol latha tjuk az E. fele cmelkedo
Comurnicelu sz iklar ol Iezuhogo vizesest is, AUg verdd-
nek ossze a sziklafokokon szetroncsolt vizsugarak,
mar cgy kis 111 CJ 10111 szolgalntara kenyszerulvc foly-
tatjak utjokat. I-Ia a vlzeses iranyabau kivcrgodtiuk
.az erosen letarolt s nehany tengolio fat csak a csor-
.gedczd vizerek k ozelebeu mututo sziklak kozott fcun
cgy barlangban talaljuk a patak torrasat. Orman a
Kanovich Aladar burlanghoz nyugntrn fordulva erde-
Illes a krivadini sziklaszorost is \'egig jarni. Kis viz-
.illhisnal par deszkat vive palloul 1-~ ember segitsege-
vel 1 .ora alatt vegig jarhatjuk ezt a rltka szepsegti
szorost, melynek meredek falai helycnkint majdnern
boltozutta ernck s Sy rlnga, Koris cserjeikkel szintc
-elfedik elolunk a napot, Egy napi kirandulasra vagy
a Krivadiai, vagy az uj merisori aJloluusr61 kell indulni
.s HZ ellenkezore visszuterni. A Comernicelu vizesest
a rner-isori uj allomasig szernlelhetjuk.
A Dealu Babi atjar6ja Vulkanhoz. Az alagutak fel
Banyiczaig. Mer isor szctszort hegyi falunak tetszetos
kinezest kolcscnoznek csinos munkas hazai, melyek-
ben jobbadan olusz kolarugok lakoznak, minthogy a
Krf vndiu=-Bnnyicza kozt vasuti szakusz megepitese ala
-oroki>s jnvitast igeuyel no.:csusza mlos ingadozo tala]-
viszonyok miatt s a nagysz nui alagut gondozasa is
vegcre mcrhetetlcn. A ~rn forgalom novekcdesevel
r'endszeres allomast nyert Merisor melynck jeleutosege
.azelott scm valu utols6 miutun inncn delre a 9-14 lll.
Dealu Buhin at vette utjut lS67-ig a hatartorgalom cs
?S=Ill- Vulkanhoz
J.... ,. II ell 1 u'i...zczrol
1.." ",:) ~~ hetcnkcnt
J L czvszc:
.... ... ~ ~ s,'}
b.... ~'- ... ..at ..., ...1 -
Iitottu ki a Iovasposta a varutisztviscloknek rs szolga-
 PUJTOL PETROZSBNYIG 20:~

birosagnak, kiket sorsuk Vulkanhoz kotlHt, a kfilyilag.

11irei t.
Mcrisoron Icltil a mcszsairtcktdl nyugutra kanyarulva a Pareu
Muudra (Sr.cpcli patuka) vl)lgyet lij In sugaru gckbUlcllel meg-
kerfilve 29-7 III magas Witcssel hidaltak (,t s :}'5 01 mely falnzattal
er5sftgcttck JU('g a turnfala kat, mcrt a bemetszesekkel feltart IH'gy-
'oldal vtzcrei Mlanc\{) csuszamlust okoztak a mult id5kbcn. S a
be\'agilsok cgy reszet utolagosan alagutta kcl1e boHozni epcn e
ruiatt, (Igy hogy Krlvadlato! rei Banylczalg az credctileg Otrc tcrve-
zctt alagut nyolczra ernelkcdett s a 111., a IV. V. silt a VIII, ~gr
resae is Ilyen boltozasbol keletkezctt. Az alagutak hossza most: 1.
'98 01., II. 45'9 m , III. (beholtozas) 2.1'7., IV. i8-5 m., V. 4:>'2 111..
VI-ik 13i'4 m., VII. 14:~':J Ill. s ar. uLols6 m ely cgycncscn a bnnyiczui
{tltonlilSJ'a nylllk G~O'2 m. Eredetilcg ezckct az itt c16for<iu16 tetsze-
los kinczesii brcccinszerti meszkbvel rakth)i ki: de az clfojtolt
vfzerek azokat szetmnllasztvrin. deval es aranvl trnch ittn l kellc a
burkolatot kicscrelni. A ket utolso alagutut szelfogovul is ('1 kclle
l{,lni a nngy h6fli vasok mintt.
A voroscs meszszlklak kozt epeu a vlzvalaszton
.epiilt Banyicza allomas kozelebeu szen- es mcszegetes
foly. Maga a kozseg osakis egy-cgy luizikoval jelzl HZ
erdos htjon letezeset. Az allolnas 1110g0~thltsz6 voros-
ses mes zbreccta kibanyaszassal Ielhagytak Iniutan a
nedvessegben szetmallik.
Banyiczat61 Petrozsenyig. A Boli-hegy. A Boli
barlang. (Csetatye Boli). \'igan reptil del fele vonat unk
a banyiczai patak mcnlcn, cgeszen a Boli-barlang
kozeleig hal tGO Ill. ahlguttal tori iit a sziklnfalnt.
Az alagut rIot! mar Iritjuk a Boli-hcgy kupjat s az
alagutbol kierkezve egy pillantast vethetunk (johbra)
annuk labanal kivajodott sziklacsatornarn is. A Boli-
hegyen Iarngott koczkakovekbol epitet t ujubh orto-
rouy anou, mclyuck koczk ak Ovcit lX72-ben Iedob.iltak
a vallnlkozok s a Banyicza-viz hldjaihoz es alagutjahoz
haszn{lltt,k ('pI. A k i n Holi-h~gy rner-od ekjevel une g-
nkur k ilzdcni, a kct hid kuz()tt probalhutja meg a
.)1)
_, -x,

kijuhist. Csak is a i'akuu kupaszkodva uuiszhutunk rei a

tetorc, hol HZ ollorony allott s honnan elragado ki-
latust elvezunk del fcle .
.A Boli-barlang also kijaroja elott elsurrano vonat-
r61 alig vethetunk egy pillantast a barlang fele, mert
annak kivezeto kapujatol a vasuti hid reszben elfedi
s csak a tajtekozva kirohan6 vizr(H jegyezheti meg
holletet a vonat utasa. De alig eriink ki a sziklak
kuzeb61 ott viir HZ uj allomasi epillet, honnan egyik
or kalauzolasa mellett 1 ora al4111 megnezhetjfik a
terjedelrnes barlangot is.
A vasuttol keletre alig 100 lepesre tarul elenk a
hatalmas portale, hol csak tularadasok idejeu foly be
a viz. Ilyenkor a jobb feldli szikla parkanyzaton hutol-
hatnnk be odaig, hol a vasut fcle fordul a harlang-
csarnok. Oda hatol be rendesen 3 patak is, mely inneu
a vasuti hidig clarasztja a harlangot, ugy, hogy csakis
pallokkal juthatunk tovabb. Minthogy azonban a viz
H hidakat elhordja, azert esetrol-esetre [kell azokat
rogtonozni s kirundulokuak a petrozsenyl banyaigaz-
gatosag vagy a vasuti osztalymernokseg megfelelo
koltsegek hiztositusaval scgitsegerc is ja rul. Ha nines
ilyen elokeszulet meg kell elegcdmink azzal, hogy a
petrozsenyi Karpategyleti osztaly altal epittetett hidon
es Iepcsozeten a harlang balfelere keriilve, ott kello
eldvigyazattal a felsd paholyokat vegig jarjuk, A viz
kirnosasi reddzetei, koptatrisi barazdai a boltozaton a
Ialakon igen jol kivehctok. A barlang also vege regeh-
ben egeszeu a Banyicza vizeig ert. A vasiit epitoi le-
vagtiik a vegszakuszt, hogy athidalhassak. A llatak
hefolyasat n mostani bejaron felul meg 50 lepesnyire
talaljuk meg Egy arias szikladarabot ken rnegkerul-
 -)"
_v~-

ntuik s ugy erkezunk it csuszos, vizeuyos erdei uton

arra a pontra, hoI nagy zuhogassal a Va,l~:.t Sigura
patuk a elttinik. Zuporck id~icn egesz love! duzzurl fel
a patak. A Bali berlangot ,.: roman neven t Csetatye
Bo/inak) emlcgeti irodalmurik is, nell} igen tudva, hogy
Csetatye Boli a hegyi varat jelzi. A homorodalmasi
ba rlangon kivul ismertebb barlangja Erdelynek alig
van. Tobb aprobb odut lathatunk meg kozeleben.
A Boli barlang allouuistol nehany perez alatt hi-
gulni kezd a volgy, delkeletrol hirtelen elobukkun a
Periug-csoport ; auiott dclre a Seurdnk nyilasa, nyu-
gutra a Romen-Zsil hosszu volgyet k5vet5 hatar-
hegyseg, H Vlllka..n-ha.go bontakozik ki a hegyek mogtll.
Alig hagyjuk el a Mugyar-Zsill hidju t, fojt6 koszen-
fust, uzleti zsivaj fogad mindenfeldl, mert a fekete
.gyemantok hazajaha : Petroesenybe erkezttlnk.
 XIV.

A Zsil medencze. A regtek Zsilje (Sij).

Petrozseny keletkezese, szentelepei tis banyaszata.

Itt, hol a Magyar-Zsil delre kanyarodik all Petrozseny ~
1867 elott jambor havasi pasztornep otthona, 111a egesz
varosias kinezessel biro Az oslakossag idegenkedve

hatral a banyaipar emberei elol s ritkan hagyja oda
megszokott osi foglalkozasat : a marha- es juhtenyesz-
test. A volgyet aztan modern hazsorok toltlk ki s kOl-
vetlen a vasut mellett a banyaigazgatosagl csinosabb
Iakasok foglalnak helyet. Ide nyiltak keletrol a hrassoi
banya es kohotarsulat 61tal megnyitott szenbanyak s
szemben nyugatra latjuk Dilsat, a modern technika
minden eszkozeivel nluk5ao szenosztalyozo teleppel
hova a sodronypalya kocsijai is befutnak.
A pctrozsenyl szenmedcncze a k(H Zsi! \,olgyerc terjed S osz-
szcs hosszat 4(\ klrn. becstllhctjuk. Eszakkcl<'!ti szarnyn a :\{~gyar
lsil es Kis-Zst! (Zsijccz) mellett a kristalyos pala ra tclcpszik ; nyu-
guti nagyobb fele Is z k ron y t 6 I a Itoman-Zsil menten feI
C i 111 P u I uj ~ y n gig terjed. A furatasl probnk L iva 1. e n y
(Deak-gyarmat) alatt i30 m. melysegre isrnetlddtek a szentelepek
es pcdig 432-730 metcrig ti7.~nn9~' mivelhetd reteget {Holt ~H az
lRi2-i9-jg eszkololt furatas. A IoszenteIcpek a medencze szelen
fclvannak tolulva, (1~', hogy a,.6zubnd egig ernck a kihuvasok.
K(iz~pen a vizek m edrei hel<~\'{\jodtnk. A f('uel egv tulnvornolng
qunrczhorupdlydkct tertalmazo homokos cou glorncratum kepczi,
mdylyel zOldcs, vereses, nlykor turku ho mokszemcseket. csilhun
nIkkelvokct
J'1 ft.n. '. ~'I\\.' tart
ht
.....
lil"''O"
utal
lf.
~-, ......(. I',..l"'z:k
"6."0 \ IlU\".1 .
 .4. ZSTL JIEDEN CZJ::. -
?O- ,
Legnagyobb m~n'u a banyaszat a pet rozsenyl h{\ll~'ilkhnn
Pet 0 z sen y. P c I rill a, L i \' a 7. e n~' k07.segek h:llilran Iwt
hanyatclepen. n
Igy Peh'illan a IJ (! il k b n y a kfilbn \'Izeillclo es
kiilon szensznllit6 gcpekkel hererulezve s ket cgyruasto! iOO mer6
tormelek bebocsajto aknaval. Ugyanezcn kozsegbcn. de 5 kl m ,
keletenbre a L 6 n y a y-b it n y H ~gy fdszilllu la;:ui'. val, ~i;; E in i I--
h i, n y a az e16bl>itol 7 kim. odabb sztnten cgy felvono lnrn:\\'a1.
Pet r 0 z s ~ n y atelleneben attol nyugatra 1> i I sa v a I 90 m , le-
melyitett vizemeld geppel bcrendezett akna kelet es nyugatra
'iOO-600 m , ket terrnekbebocsajto aknaval. Ezell regibb banyakhoz
1892-tol fogva megnyitottak a 0 i I s n t 6 1 4 khn. lcgvonathnn
nyugatra eso Ani nos a volgyi bany[,t L iva z e n y hataran :
honnan sodronypa.ya eszkdzl i> a szallttas! a petrozsenyi nyugatl
(dilsai] rakodorg. hoi kocslkba rak va lovakknl vontntjak a hatal-
Inns oszh\l~'o1.6 aUI.
A petrozsenyi szentelepeket nlit r a XVIII. szazadban ismertek;
de miveles ala a Hoffmann testverek es Maderspach Ii.aroly vettek
18010kurul mikor meg hihetetlen nehezseggel jart a s7.allitils es
togvasxto piacz megszerzese. 1869-ben az elsa erclelyi "as (It meg-
n~'ilas{wal a kincsta r es a brnssoi banyntarsulat fogtak a bnnynk
mivelesehez. 1879-bcll ut6bbi tarsulnt a ktncstari banvakat is
haszonberbe vette s egyedtil mfikijdott 1894.ig. Ekkor 1906-ig tCl'-
jedo hntalylya I a Sal g 6 tar j it n i-Z s i I v a I g Y ire s z v e n y-
tar sui a t vasaroltn meg a Bra s s a i T u J' s u l a t reszvenyeit S
Iolytatja a kincstart haszonbert is. Kibo\'itett bercmlezesevel 4-5
llltlli6 rneterrnazsara emclte a tcrmelest, (1g~'. hogy 1899-ben a
l\IAV. Piskitdl Petrozsenyig a szenvonatok akadf\lytalan kozlekede-
set uj {lllom{lsok epiteseve! "ala kenytelen biztosttni- A termcles
rohamos ernelkedeset e par ndattal Illusztrulhatjuk : 1868ban ter-
melt 8529 q rnunkas (l5. 1870l>en 34.313 CJ munkas 300, 1S80-ban
1.365.765 q rnunkas 814, 1890hen 2.335.190 q munkas I31a, 1895-bcn
2.998,160 q munkas 17U5 es legutobb 1899-ben 4.0:;2.120 q munkas
2200. Az (1.1 tarsulat ipari tevekcnysege j6tekon:yan hat viss ea nz
t'igesz videkre, de )cgki\,(llt Petrozsenyre melynek ~rtclmfseg4~,
\'in\gz6 zanlai es {tllami iskolni mellett mar algyrnnasiumot is
letesitett. !\finden kozmiivel6des ~s hazafias vallalkozas k eszseges
tarnogatasra talal a tarsulat ki\"{,16 tisztlkaranal s roleg Andreics
Janos igaz al6nal. a kinek f:\radhatatlan
C1
tevekenyseget es lelkes
buegalmat fetrozseny OSS7.CS Intezmenyeinek tellendtilesebcn erez-
hetjUk. A f6szolgabir6i hivatal mellett kll7.Segi e)6Ijflr6silg. csend-
c1rsegi s7.arnyparanesnoksag. pcnzUgyorseg s a megve legriepesebb
ullami iskolai yannak itt. A r6m. kath. egyh{lz kUlon zardaiskolflt
letesitctt. Yira~z6 {lg. e\,., e\,. ref .. gar. kath., gar. kel. es izraclita
(.gyhazkozsege~, elcnk kereskedelem. r..t"gut6bb g y III n as i U III 0 t
is i"tllHottak. meJynek j()\oje ,'an itt a messzi hatal~7.(>len.
Az utaz6ra Petrozseny s7.enllistjc kados, esos napokon kellt'-
metlcn. A feketc g~'t-mant befekeUt es kormoz mindl'nt s n hilztClr-
UlS tiS7.taSagilt nchcziti. Annal el\'czhctubb Pclrozs~ny kuz"cticn
kih-nvtke. .-\ ha\'asi kiriuHlul{\sok kiindul6 ftllom{\sa ncm{"sak n
P a r'j n g-<"Sopolotrn, <1(' a SdlSZS~~b~si,szt'h~ni h~"[lsok rl!l(ro is.
 Petrozsenyb6! 2 Sz!.!rd!..!!<-szorosba. !::gc;;zol,otta hi)
A
.cs legajunlatosabb kirandulas. Ha va=uttal utnzunk.
Ltvuzeny ~HlonHlsnal sziilluuk le s a hutarig 5 k lm.
kellemes setat tesznnk. Petrozsenybol kocsival azcrt
kenyelmesshh, m er-t iddhoz nem kot s bevisz a llU1SO-
dik orhuzig, hoi megszallhatunk. Mindenkeppen a ket
Zsil egyestileseuel (Iskrony) vezet at a hid s 553 mrel
hutolunk a grnphitos chlor itos patak szfik szorulataba.
Az oltialokon fcny6k riiszelegnek s ezek kozt Gerbert
Guido petrozseny i hanyatulnjdonos gyonyor(i villaja
jelzi e regenyes videk jovendo kepet, mikor majd
masok is kovetik ezt a peldat. A rovid 1t/, klm 45 m,
esik a Zsil, mclynek haragos arja Iombolva ztidul a
sziklagorgctegek k5zt to va s a szfikuletekben 111eg
torlodva selloket kepez. A masodik orhazn{ll a bal-
partra vezeto hid epen ilyen zuhatag role epfilt. Itt
~.lliott az epltes idejen elhirestilt sodronyhid.
A PaJa,tistye becrnlesenel vegzodik hazank hahira
s a hid tulso vegen mar roman daraboncz allja utun-
kat. A roman tisztviseldk szivessegebol besetalha tun k
meg jo messzire S megbarnulha tjuk azt a remek hidat,
melynek paljat alig talaljuk ide haza. Meg az or luiza
is tetszetos villa-epulet s a roman korrminy szinte
tilntetd lux ussa I eplttete meg hidjait is. A postu-kocsi-
'val naponta utazhatuuk Tirgu-Zsilig es ViSSZ3.
Kirandulas a Rosia sziklaszorosba. A Rosia bar-
tangja. Petrozsenybol a Petrillara vezeto utra kocsizva
s onnan mar csak gyalog vagy egyszerfi alkulmatos-
saggal folytathatjuk utunkat a Rosia-patak mellett a
Piulra-Itosla iabanai megnyilo szorosbu. A petrozse-
nyiek nlig lutogatjak ezt a szep pontot : pedig a jobb
feloli szlklafalban, a kinek feje nern szedul, .16 maga-
san talong6 ha ..h~ng is lnegeroelnJLJlgyeiluunket.
Te rjedelme s cseppkovesedesei egyarant jelentekenyek,
 20B

Petrozsenytol a Taja voJgybe. Pc llilhl ig kocsizva,

onnnn I~. fogud a Tajunak mindj.u-t elsztlk tild s tobb
hurlungot is mututo sztik Y<11gyc. Ansel er<i611vzig
(1200 m.) szekeren is eljtithatunk S onnan a Surianra
a szaszsehesi havnsok tomkelegebe a llli.lr ismertetett
k irundulasoknt lohaton folytathatjuk. Az crdoszhdzrn
s7.016 engedelyt Szusz-Sebesen a gothuli pagonygond-
uoksag vagy az crdohivatal adha Lja meg. Utjelzesek
cgesz Szebentg, hova 3 nap ulatt ellehet jutni,
A Paring-hegyseg. A Psring-csoport a legszebben
tugozott hegyscgek egyike, rnelynek liiilolUbc3zQ
hazui
pontjairu Petrozsenybol juthatunk el Iegkonnyebbcn.
A kozsegi eloljurosag, foszolgabirosag, 111. kir. foer<ic-
szi-hivatal,sol a veudegldsok is kepesek a szukseges
kala uzokat, lovaka t eloleges ertesitesre eleallitni. A
szebeni Karpat-egylet (Karpathen- V crein) tugjai is igen
keszsegesek S nekik koszonhetjuk az titjelzeseket,
meuluizeplteseket is.
A Petrozseny (illctoll'g a Ii vazenyi ldncstarl telep deli hazai-
l61 (tcmplomter) is ki indulhutuuk a (iura Plaiu luira (1171m.) mcly
gycncsen a Paring 207(; Ill. csucsaru vczct. Ugyunoda Pelt ilh\t61 a
Kis-Zsi l (Zsijccz) men li Z s ij c c z Voislovn hazcsoportjatcl a Sli nui n
(H:~7 m.) at a Paringig 20i", melynck 15hi\mU a S. Ii. Y. (tlt"l cpi-
tt rncnluiz. Mindlu!l utiruny aji'\lliatos. Elclcm. meleg ruha a f(j
kcllek. 1.6 cs vczcto napjaru ktlldu-kulou 3 koruna cs cll[,l(\s . .\
S. Ii. V. meuluizabn n III cglehct luilni. Kulesa Petrozsenyben a
S. K. V. titkarnul kaphato szcmelycnkint 1 koroun dljert. Fen a
stinakban tejct kapni. Az CI'(UW,' n Slimi"tig 1400 Ill. hitkk. orma n
liOO III fcnyo s azontul 2000 III torpcf(my6. A havusi retck specialitasn
a Sih-n e Lerchcnfcldiunu. Ez titirilJlyt piros (minium) Iestekkel
; 1,1 ~ 1." ..~ <.... ,.. ,r , D.~ ...: ....._ ..~, " , t'... n. 1 ... "n",,'_ ",,...,. # ."
.1' "0 ......... ,. AO
.. , .... ~ ~U"Ir;IV' .., UI \ II .u'U.lC&lU t,",UOI 111) lUl) \'U:Sl

nihc)i\'() ti'jkepekct ~rjUk H 2-'07 an Curziat,

C)\,CZVC melylyel n
zorrlubb sziktnvitagbu lepunk. l::szHkra circusvolgyek melyednek
Ie s pzel~ mcrcdckjc (dcll kcriiliink a !\Iundr{,hoz, mdv hc'''Ysc-
';" 11 .. c'~.mag. Sri csucsa IS .. .) m. s az . orszug 1:\ urn iCPCZl.
I::sral,"n :1 RosHI(' f:H0"11g0 melys(ogchcn a Kis-Zsi! [Z i j c c)' tcngcr-
SZ(~nH' 2002 Ill. magassugbun tunderi Iatvu nyt nyujt. A ;\lundr:Uo!
 210

a 2347 Pic I c s i a, majd a Sat c a (2355) a 230i Petra taiatn Boma-

nia fele delrc t{\rlll fcl l\is-Oh\hors7.ng. Most ~szakrn kanynrodunk
s (johbra (K) a Lot r u, (hal ra) a Z s i j e C 7. keskeny gcri nczen
......Iadunk
~ ... ".,,., ........
" r"', .... 1,,;
" "'~".., .. , .. A~
n,;C'C'01
, .... .., .......
;,.
6t> \(f)'Hi
__ . " t'Y"I\
,' ,",,,,1
., l~i;tC'~
...,......... ~... ..,,' .., ; " 11., r",rf
~" ...... ....
,

luf Russu felett a Vurvu Ciobannhoz (1947 m.) a Y .. Corlcin (lR:l9)

a Gropa Sacnn (1;)0:)) {It aT. ol"S7.ng hnl(lr[lra nyugau-a besztlgclfik a
Vurvu Capraig (1929 Ill). lnnen a Pctri llnra a Muncclu .lictiul uion
h~rhetlink vissza. A V. Caprarol EK. a D. B u h a, Cotu Ursulujon
:'H a Pojana !\fujcrii (tn;6 m,) sz~p fcrmsfkjan a Snlnvllcig (1733).
Orman a hatar keletnek fordul a Sebes YIT.ig a Sa) ani l e hnva-
son iH s az )zvoru Baluluinal fordul ismet dclre a Lotru melle.
E7. a hcszogelles a hunyadmegyel nyereg. pnrja a lengyel nycreg-
nek s nehogy a haUirorokkcl bajba kcveredjunk ajanlntos n 1'0-
szolgahirol hivntaltol hatnratlep~si iga7.o1\,(lnyt kernl.
A Sal nil c havasrol {\tmehttiink S Z c b c n meg y c tertl-
lctere (\'orosscl jelzctt lltir{lny Piatra alba "nmbelcpo {ll1om{\sn{\l
vagy Oasa erdOluhho7.. 7.t a meresz hcgyl utat Berger Andras es
)1angcsins Herman tisztek megtettek mar Szcbcnbol nngy h6 idejcn
skivel is. A Sulavile havassal visszaterhettink a R i u V 0 j v 0 d ll-
l u ] mellott a :\fag)'ar Z s i I h e z. mcly a 11unyndrncgycl nyereg
i-:~y sarknb61 keletkezd vizekbdl osszeoh'ach'a Pet rill a kozscg
C i III P a nevfl csoportjana] vesxi rei a Z s i 1 vagy Z s i j nevct.
A r a r i n g llazank legszehh h(.gys~gc a zerge vadaszok
Eldoradoja s a szaszsebcsl havasok relet szarvnsgtm is lakja .. J6
vezetd, j6 ruha es cros szervezet kell idc.
Petrillir61 a Csimpa havasra. Petrillarol a Magyar
Zsil es Girhovina kozott a Csimpa havasra rovldebb,
de szinten jutalrnazo kirandulas kinalkozlk. A havas
lubciig lovasiit vezet, ott Ruppel Janos igazgatonal, a
Polscsek es Schreiber czeg ftiresztelepen talaljuk meg
a szukseges utbaigazitasokat. Oda sodronypalyan szal ..
litjak at a romania! teriiletek fenyojet s ez a beren-
dezes magaban igen tanulsagos. A Dealu Csimpa
1331 In. 111agashttar61 DK. '1a M llntelu Csipa t (565) CS
D. Csilllpan (1663) juthatllAK a Gura Plainlui (li21) CS
Vur\'u Cnprura, honnaH akur D.- re, akar E.-ra folytat-
hntjuk lHunkat az idohol CS felszerclt~siinkhoz kep~st.
Petrozsenytol Zsil Farkaspatakig (Lup'ny). A Vul-
kanhug6 es 'u lu{lllonuls 1.)etl'oz ..~61iJ'b(J1 Hl k lin, Zsi 1-
Farknspatakig (Ll1pcn~') llchany C\' {lin ldil()n "astil
'"
~Pll't C,Cl
't .
 Livazcnv ... elso al lomas a szurduki szorosba kcsziiHi
titazokat erdekli. A Szurduk szoros bejar6jat kelcti
ha hor n ittejen (tH78) ~ Vu rvn J\fngol"c (halp.) cs_t.slul<:--
t u luj elofokara epitett rerloutok konlyekevel kupekbol
j61 kivehetjuk. Also Borb.itviz (Borbateny) Iszkrany
ncvfi alvegevel fordul vonatunk H Romai Zsil melle.
M indjart Borba tcny (tllolluist61 I{ltj uk Madcrspach
Victor nagy fflresztelepet. Vulkcinluil Gerbert Guido
CS Rotter Jozsef ~Fc]so zsilvolgyi koszenbanyatarsu-
lat "-a czimfi 1896 alakult legujabb szenbauyatdrsuluta-
nak allornasa mcllett faszenegetest is tiznek Vulkan
kepezte szazndokon at a vasiit megnyitasriig (1869.) a
Zsil volgy centrumat. Itt volt a veszteglntezet, varn-
ullonuls s a csak lovakkal jarhato Vulkanhagot (1624.)
a romaiak elott is surun hasznallak a hadakozo felek
A torok sokszor Icptc itt meg hazankat s 17i8-ban
Laudon tabornok a R6111ai Zsil balparti magaslatokat
maig lathato sanczokkal erositette 111Cg. ~fatyas kiraly
Kcndeffy Miklos erdemeit orokitette meg egyik okle-
vcleben, a ki a Vulkan havasok vedclmeben esett cl a
torokok Iegyvere alatt. Hunyadrnegye a "Hunyad-
megyci torlenchlli tarsulat" az ezredevi emlekek kozt
1896. szept, 4-en szep ernlekoszlopot allitott Vulkan
fo teren. e csata emlekere, Felirata igy hangztk :
\,ULKA.N RAGC)
OSIDOKT(;L MAGYAROnSZ..l\(i
U..A.D.ASZATI is KOlLJt;KEDESI
VONALA MELY};T
IHjNYADI J..\.xos
VIT~Z~
)1.,1l.0}[Y1ZI KE~DF.}}Y )lIJ~L0s
1::T,}~1'1-~}o'F.L,\ r..TIQz:\!;A V.A J I

\'l;DJo;LMEZET'r 1455 KuutL

}O: ru r,si. )')o:GY\F.RTEN\' ~~~
 11.\ T.\ I~Vl~l)El. "';~I f ;W"'I( E~I L 1:;1{1';('1
\ 1.LlTATT ..\ EZ 0SZLOPO'l'
J a' ~y_\BV.\ IDI f.(~Y E 1\ "~:l.I.~l'q::ca:
..1 1I0XFOGL.:\L ..\S BZIU':D:K EvtHJ::~.

Zsii Fnrkuspuluk \Lllpcny) s7.cnh[\Ilynte}cp. Zsil Fu rknsputu-

li.:\n[,1 varosszcrrl ipa rtelep fogad. Az Cri kany zxil v('jlgyi magyar
li.oszenhilllya r(~sz\enyt{lrsas.lg 1890bcn nlakult meg s 9l (0\"1'(: k i-
berelte a ~Iol'a Sandor f!S Hotrman Hafacl es Tarsal {lilal ,IT r H 11'
szylvaniu czi rucn alakult tiu'snsi"g })i'lnyilit. 1892hcn csnk 30 mun-
kassal kczdtek Iclturni a lupenyi sxeruncdcncxe deli es esznki
sz{u'n,(\t s 18U5ken mur 833 munkussal Iolvtattuk a Ielturast s ..
-
millcnuuris kiallH.-ls klili)n paviltonjaban
-
tcttek szep t!S jo rni nfi-
scgu szcnilket ismcrtte. Az eszak] banyittu) 2.. 00 III hosszu harom
Iclrako [1110 nuissul berendczett so dronypulyun hordjak a szcuet a
heruko allomastg hol egy Kartil-fele gc5zerovel luiili.odc5 clld.ilonH<3
osztalyozza. A deli billly(than egy Klewre-fele gOz(.'1'(1\'~1 hajtoll
dliii((infto rnukotlili. A deli bilnY[llol 800 az eszakil61 230 Ill. vast' ti
vagany kozvetitt a sz[lllftast a vasuti allomusig .
A Roman Zsil v61gyen fel Kimpu luj Nyagig. Mint-
hogy a vasut amugy is csak az also rovidebb szukaszt
erinti, elonyosebb kocsin jarni be a Roman Zsil szep
volgyet.Iszkranynal a mar erulitett Maderszpnch furesz-
telepet elhagyva majdnern egymasha nove sorukoznak
a hegyi szallasaikkal kulonben .szetszort s a retek
zoldjeIJcn tetszetds kepet nyujto havasi kozsegek A
magus keritesscl egeszen elzart lakohazak, udvurok a
Balkan videk hegyi lakasairu emlekeztetuek, Mindenki
erczni latszik, hogy "az ell hazam, az en varnrn" S
mig a csendorsegi intezmeny nem terjcdt cl, teljescn
magara hagyatva eldegeltek a jamhor pasztor telepc-
sek a Zsilban, ktizdve a rnblok ~s vndrilla tok i)roki;s
ostrouuival. A juhaszat mellett a rovid szoros HZ ista-
lozas hijanya miatt csenevesz marhutcnycsztes a szivos
I;jt'rto.:lollakbl kepeii ~ lakQssug .legtebb ~t~gyooot.
A modern bunyaszelet 1l~111 igen tudja ettdl el ho-
ditni s ha talmas kornondoraval, telcn nyaron elmarnd-
 213

halulluu gy,lpjelS bundajaval, l6hb k ikinyi k ucsuiajaval

lcgeltct i harmait cz
nep. Idegen Itlttara eros son) fa-
::1
hotj.i ru t.uunszko dvn h,11lHl1 s beszcdbc igeu nchezcu
clegycdik. Ne m csoda ha H.tcgenkcdik a jovevenyektol,
ruert itt is: mint az U] :yi1clghnn az elsa telepesck
minden fele szcreucsevadaszokbol kerultck k i tobhnyire,
a kik a jamhor nep tudatlunsagaval eroseu visszaeltek.
Ezert meg a vugyonosodast biztositbato raj murhakat
scm kedveli 1110st a zslli nep. Tengerlbol sajat hegyi
fujtajat tenyeszti. Sajat ulmafajuk , sailvajuk mellott
k~poszta burgonya H fozelek : teleu itt guhonajuk
nines.
A felso Inn volgyer e emlekezteto Zsil menten
cgyrnasba flizodo k ozsegek Also-Borbateny ~ Zs.- Vajdej,
es Vulkan, Zs. Petrozseuy, Lupeny, Farknspatuk. Felso-
Borbuteuytdl nuir tavolabb kapjuk, Also- Felso- Urikanyt,
Hobszenyt es legfelfil Kiuipu luj Nyagot. Idaig kocsin
egy nap alatt Petrozsenybol el juthatunk. Innen loha-
ton elhitogathatunk a Zsil kiszaradt sziklaszorosaba,
vagyis a Skokba. A Nagv-Skok mar a rornaniai
hatarru es(> vadregenyes sziklaszorost kepez, Nyugnti
szelen 1296 111. a pcnziigyori laktanya alkalrnas allomas
hegyi kirand ulasokra. Innen a Kis-Skokon a Dreksen
havasra S onnan a Bucure, Zenoga tavakhoz mehetuuk
at. Butu mare, Skorote Papuse havasok egy nap
alatt megjarhatok.
Kimpu luj Nyagro/ a Casturs.kon at a havasi szcp
Malomvizre latogat s tortenehllileg is tudjuk. hogy
Kendeffyek Malomviz uradulmu atterjedt a Zsilig.
A Zsil volgy In ultjubo}, betelepltesi tortcneteb51:
A regick t"gys1.t!n1cn Zsil Syl-nea emlcgettek a kct Zsil vol-
gyct s 1876-ig a zsit! j~\nh szcrepelt. Lcgregibb cmltteset M{ltY{lS
1.j()2. dcczcmher 18. udonumvlcveleben hHjuk a hoi Kerrdeffy

cl'dcmeit mngnsztalva s a Walkau havasba (in Alpibus Wnlkan)

szenvedett h6si halalt Ielcmlttvc Vurulyt 1493. jnnuar 18-an II.
l~lilszl6 kil'(lly altai lnalolllvizi KClldcffy ~Ilh{llynak udonu"nl 'OZZH
;~. 'a 10 H ;_..
~.ngYIll(1.(,O nevti szau t6, kasz{l16 es legcldhelyeket a h:.ilsz~gi v~\I'
keru lctehdl. Peter bur ius CS S1.gyol'gyi gr6r ors7.(lghilu nz crdelyl
 214 A ZSIL ~(EDENP~E.

vnjdrinnk Bajesc! L(ur'.l6 va] dui cs ~lilHUy kuptnlani kikiihHHt jelun-

tik, hogy 1:)01. npril J6-i'n megjelcnven n Sylben n h{,tszeg\'idcki
nemesseg kcpvisclfii ellcnrnondtak a bciktatasnuk : de l\cndcfTy
~lihit1y kiegyezett veltik s a hataroknt kitfiztek. licndcffy szorgnl-
mnsnn h07.7.ulaloU a lakntlan teriilet berrepesltesehez S 1~04. nov.
H)-cn II. t:las7.l6 kiralrl6J e ngedetyt nyer az alpokon t(11i reszekhOl
12 satoralja c1.ig:\ny betelepltesere, Ezek kepezek tehat Pterella 111&\
Pctellla. Malee Livareny mellett Xngymczo (Cimpu luj Xyag) (is'
Jak6it s az eros burna typus mor is felttino a Zsilhcn.
A kezdetbcn pasxtorkent {ttszarmazott lakossag az ()si kozscg
rol vagy n birtokos otthonarol ncveze el hazcsoportjalt. ~linthogy
pcdig a telcpcsek kozt magyar nlig akadt m eg a magyar anyakij'z.
segek szarmazeknit is sojat nycl vllkdn neveztek cl. S ez annyl \,;,1
is konnycbh "ala, mivel a hatszcgvidek! k07.segck n huvasokon
i'tt a Zsifben egeszcn a hat{,rszellg terjed Ick. Igy Pet I' 0 S sxarmu-
zeka Petrozseny, Lh'adh\e Livazeny, Borbatvlze Als6- cs Felsd-
Borbnteuy, Krivndiarol Zsil-Krlvadlu. Farkaspntakarol Lupeny.
Korojesdrol Zsil-Korojesd, Maczesdrol Zsil-~1aczesd. I'arosrol ZsH
Paroseny, Vajdcjrol Zsil-Vajdcj. Vulkiln illetdleg Vol k {l n y osi
nev Cirnpu lu] Nyag a r~gi Nag r m e 7. (), Petrilla is osi nev.

* *
. Es 1110St nyajas olvasorn ha meg tobbet is ohaj tasz
t udni Hunyadmegye III iiltjabol, foldjcnek sajatsaguibol,
jer szegddj az E. K. E. tagjai koze, melynek hunyad-
megyei osztalya es a Hunyadmegyei torlenehni rege-
szeti tarsulat az allando Kalauz tisztet teljesiti a
Hunyadmcgye irant crdekloddkre nezvc t Vajha mine]
tobben fenn tartanak igy velunk az osszekotlelesl!
Isten veluuk l Szerencses uta t a Hunyadmegye clas-
sicus foldjere crkezokDek!
c:i