Zsfia Kernyi

Gazdasgi szaknyelv
24. 03. 2014.

Alibaba s Weibo meg akarjk hdtani a nyugati internetes felleteket

Az Amazonnak s a Twitternek alaposan fel kell kszlnie: a kt knai rivlis, Alibaba s Weibo a
tzsdre val betrsket tervezik New Yorkban, ahol k lennnek a technolgiai gazat j sztrjai.

Hnapokon t tart spekulcik utn az internetes ruhz, Alibaba, nyilvnossgra hozta, hogy az
els rszvnykibocsjtsra az USA-ban kszl s nem Hongkongban. A tzsdei betrs tbb mint 15
millird dollros terjedelmet rhetne el. Ez lenne a legltvnyosabb a majdnem kt vvel ezeltti
facebook- ta.

A magas presztzs s felettbb nagy hasznot hajt rszvny haszonlvezje a Nmet Bank (Deutsche
Bank) is lehetne, amely lltlag ahhoz a hat pnzintzethez tartozik, amelyekkel az Alibaba trgyal.
Tovbb megnevezik a Citigroup-ot, a Credit Suisse-t, a Goldman Sachs-t, J.P. Morgant s Morgan
Stanley-t. Azokat a bankok, amelyek Alibabt a tzsdn vgigksrik, 260 milli dollros illetmnnyel
szmolhatnak.

Nagyobb forgalom (rtk), mint az Amazon s az Ebay esetben egyttvve

Alibaba a harmadik negyedvben akar a piacon debtlni, tudta meg a Reuters hrgynksg. A knai
Amazon megfelelje mr prilisban javaslatot tehetne. A vllalat piaci rtkt Hangzhou vros
elemzi legalbb 140 millird dollrra becslik. Az Alibabt 1999-ben sajt laksn alaptotta az
egykori angoltanr, Jack Ma, tovbbi 17 emberrel egytt. Idkzben egy risi cgcsoport lett belle,
irodkkal a vilg minden terletn s tbb mint 20.000 foglalkoztatott, amelynek internetes
felletein nagyobb forgalmat bonyoltanak le, mint az Egyeslt llamok gigszai az Amazon s az
Ebay egyttvve. Alibaba Knban az elektronikus kereskedelem 80 szzalkt teszi ki, amely ott is
egyre fontosabb vlik. A piackutat intzet, eMarkter nemrgiben a Npkztrsasg teljes online
forgalmt kerek 180 millird dollrra becslte. Fontos Alibaba rszvnyesek a japn mobil-konszern,
Softbak, amely a rszesedsek 37 szzalkt ellenrzi, valamint az amerikai internetes ttr, a
Yahoo, 24 szzalkkal, aki azonban csomagjt a tzsdei betrs vonzsban cskkenteni szeretn.

A msodik legnagyobb knai internetes ruhz, a JD.com is a kezdeti nehzsgekkel kzd s 1,5
millird dollros rszvnykibocsjtsi mrtkre trekszik. Mr janur vgn nyilvnossgra hozta
amerikai tzsdeterveit. Helyi mdiatudstsokban a kis Alibaba-rivlis piaci rtkt tbb mint 7
millird dollrra becslik a szakrtk.