oan | Sut KK. TARSOLY EMIL IDOEFUNKCIONALIS ANATOMIA MEDICINA KONYVKIADO ZRT.Azals6 végiag csontjai és iziiletel 66 ‘Amedencecsont 66 ‘Amedence iziletel és szalagiai 67 ‘A medence egészben 67 ‘Amedence méretel_ 67 ‘Amedence nemi kilonbségel 68 ‘Amedence statikaja 69 Combesont 69) Szarkapocscsont 69 Térdizilet 70 A lab csontjai_ 70 ‘lab iziletel 70, ‘A lab szerkezete, a lab egészben 71 A koponya esontjai és Osszekottetésel 72 Agykoponya (os parietale, os temporale,os ‘roniale, os occipitale, 0s sphenoidale) 72 Arckoponya (os eihmoidale, Vomer, mail: ‘ula, maxilla, os zygomaticum, os lacri male, os nasale, 05 palatinum, 05 hyo! eum) 74 ‘A Koponya egészben, a koponyacsontok ‘asszekottetésel 75 ‘A koponyatet6 75 ‘A koponyaalap 76 ‘Az arckoponya tiregei_ 76 Allkapocsizilet vagy ragoizilet 77 Izomrendszer - systema musculorum 77 ‘Az izmokrol dltalaban 77 Részletes izomtan 79 ‘Torzsizmok 80 Mellizmok 80 Hatizmok 81 Hasizmok 82 Sérvesatomak 82 Vegtagizmok 83, ‘A fels6 végtag izmai 83 ‘Az also végtag Izmal Nyakizmok 87 Fejizmok 87 Keringési rendszer ~ angiolégia 90 ‘Sziv—cor 91 A sziv Gregei 91 ‘A sziv billentyi 92 ‘A szivfal szerkezete 93 ‘A sziv beldegzése 93 A sziv sajat erei 93. Szivburok 94 Assziv helyzete és vetillete 94 Errendszer - sysiema vasorum 94 ‘Az erekrl dltaléban, az erek sszerkezete 94 ‘Az erek falanak szerkezete 95 ‘Az.erek Osszekotletései 95 VErkorok 95 Anagy vérk6r antéridi_ 95 ‘A nagy vérkOr véndl 97 Magzatl vérkeringés ~ circulatio foctalis 98 A sziv fell6dése és fell6dési rendellenességei 99 Nyirokrendszer - systema lymphaticum 99 ‘NyitokszSvet ~ nyirokszervek 99 Nyirokesomé - nodus lymphaticus 100 Lép~lien 101 Mandulak ~tonsillae 101 Csecsem6mirigy ~ thymus 101 Ver sanguis 101 Exythrocytak 102 Leukocytak 103 Granulocytak 103. Lymphocyték 103 Monocytak 103 ‘Thrombocytak 103 Csontvel6 ~ medulla ossium 104 \Verképzés — haemopoesis 104 ‘A vordsvértestck fejl6dése 104 ‘A fehérvérsejtek Telbdése 104 Zsigerekr6l altaldban 106 Légzérendszer ~ apparatus respiratorius 108 ‘Or—nasus 109 Az ort mellékiiregel ~ sinus paranasales 110 Gége~larynx 110 Léges6 ~ trachea 111 Tadé~ pulmo 111 Gatoriireg ~ mediastinum 114 Melhartya ~ pleura 116 Emésztdrendszer ~ apparatus digestorius 118 ‘Az emészirendszer fell6dése 119 Azarc [ell6dése és fell6dési rendellenességei_ 122 ‘Az emésziesatorna fels6 szakasza 122 ‘Szijireg ~ cavum oris 122 Nyely ~lingua 123 Nyalmirigyek ~ glandulae salivares 123 Fogak-dentes 124 Fogzis 125 ‘Torokszoros ~ isthmus faucium 125 Garat- pharynx 125 Nyel6es6 - esophagus 125 Az emésztcsatoma kézéps6 szakasza 125 ‘Gyomor - ventriculus 125, Vékonybél- intestinum tenue 125 Az emésziécsatoma als6 szakasza 127 Vastagbél - imtestinum crassum 127 Maj~hepar 128 Epehdlyag - vesica fellea 120 Hasnydimirigy ~ pancreas 129 Hashartya - peritoneum 130 Vizeleti rendszer - apparatus uropoeticus 134 Vese-ren 135 ‘A vese finomabb szerkezete 136 Juxtaglomerularis apparatus 137 Hiigyvezeték ~ ureter 137 Hiigyholyag - vesica urinaria 137 Higycs6 ~ urethra 138 Ahasiireg tajékai 140 Nemi szervek ~ organa genltalia 142 érfi nemi szervek - organa genitalia ‘masculina 143 Here ~ testis 144 Mellékhere - epididymis 144 Ondévezeték - ductus deferens 144 Ondézsin6r ~ funiculus spermaticus 144 ‘Ondéhélyag - vesicula seminalis 144 Dilmirigy - prostata 144 Cowper-mirigy - glandula bulbourethralis 145 Himvessz6~ penis 145 ‘Azerectio mechanizmusa 146Herezacsk6 ~ scrotum 146 N6i nemi szervek - organa genitalia feminina 147 Petelészek - ovarium 147 A petelészek médkodésének hormonidlis hattere 148 Méhkirt ~ tuba uterina 148, Méh = uterus 149) Széles méhszalag ~ ligamentum Tatum uteri 150) Hidvely = vagina 150 Bartholin-mirigy ~ glandula vestibularis major 150 N6iszeméremtest pudendum muliebre 150 Menstruaciés ciklus 152 Gat ~ perineum 156 Emlé- mamma 160 Bels6 elvalasztasti mirigyek ~ glandulae endo- ‘crinales 162 Pajzsmirigy - glandula thyroidea 163 Mellékpajzsmirigy ~ glandula parathyroidea 163 Mellékvese ~ glandula suprarenalis 164 ‘Tobozmirigy - corpus pineale 164 Agyliiggelék ~hypophysis. 164 Langerhans-szigetck 165 Az APUD-rendszer 166 Idegrendszer ~ systema nervosum 168 Az idegrendszerl dltalaban 169 ‘Az Idegrendszer fejl6dése 169 ‘A kOzponti idegrendszer fell6dése 169. A peripherids idegrendszer lejl6dése 170 Az idegrendszer felosztasa_ 170 Gerincvel6 - medulla spinalis 170 ‘A gerinevel6 éimetszeti képe 171 ‘A gerinevel6 palyai 171 Gerineveldi reflexek 172 Proprioceptiv vagy myotaticus reflex. 172 Az izomors6 szerkezete 173 ‘A proprioceptiv rellexiv servomechanis- musa 173, Nociceptiv reflex. 174 Agyt6rzs ~ truncus cerebr| 175 ‘Nytilivel6 - medulla oblongata 175 Hid = pons 175 Fossa rhomboidea 176 KOzépagy ~ mesencephalon 176 Formatlo reticularis 177 Kisagy = cerebellum 178 KOztiagy - diencephalon 178 ‘Thalamus 178 A thalamus bels6 szerkezete 179 Metathalamus 179 Epithalamus 179 Hypothalamus 180 ‘A hagysejtes neurosecretiés rendszer_ 180 A Kissejtes neurosecretiés rendszer 181 Nagyagy = cerebrum. 181 Agyléltekék - hemispherlumok 181 ‘A féltckékr61 dltalaban 181 A féltekék kéregallomanya 183 ‘Torzsdticok 183 A nagyagy fehéréllomanyé Osszekotteté. sei 185, Asszoclaciés palyak 185 Commissuralis rendszerek 185 Fomix 185 Corona radiata 185 Capsula interna 185 Szagl6agy - rhinencephalon 186 Agykamrak ~ ventricull 186 IV. agykamra ~ ventriculus quartus, 187 IL, agykamra — venuiculus tertius, 187 Oldalkamra - ventriculus lateralis’ 187 Liquorkeringés. 187 Az agyvel6 median sagitialis metszetén kithat6 szembettind képletek 187 Az agykéreg szerkezcte 188 ‘Agykergl lokallzaci6 ~ Az agykérgi kGzpontok el- helyezkedése 188 Fronialis lebeny 189 Parietalis lebeny 189 ‘Temporalis lebeny 189 Occipitalis lebeny 189 A kézponti idegrendszer burkal - meninges 190 Dura mater 190 Arachnoidea 190 Pia mater 190 A kOzpont idegrendszer erei, vérellatasa 190 ‘A kOzponitl idegrendszer palyarendszerel_ 191 £126 palyarendszerek 191 HatsGkOtegilemniscus medialis rendszer 191 Spinothalamicus pélyarendszer 192 Kisagyi alierens palyak 193 Mozgal6 pilyarendszerek 193 Pyramis:palyarendszer- 193 Extrapyramidalis rendszer 194 Extrapyramidalis kozpontok 195 Efferens palyak 195 Kisagyl rendszer 195, Limbicus rendszer 195 Alferens rendszerek 106 Kézpontok 196 Bflerens rendszerek 196 Monoaminerg rendszer 197 ‘Monoaminerg magok 197 Monoaminerg palyak 197 Dopaminerg palyak 197 Noradrenerg palyak 198 Szerotoninerg palyék 198 Epithalamicus (epiphysis) rendszer_198 A monoaminerg rendszer szerepe és ha: asa_198 A mozgasrendszerre gyakorolt hatés 198 ‘A sensorlumra gyakorolt hats 198 ‘Az autonom ~ vegetativ ~ funkeiokra gya korolt hatés 198 Pszichés hats 198 Alvasra-ébreniétre gyakorolt hatés 198 Agyidegek ~ nervi craniales 199 Az agyidegek magjai 201 Gerincveldi Idegek és Ionatok ~ nervi et plexus spinales 202 Gerinevel6l idegek 202 Gerineveldi fonatok 203 Plexus cervicalis 203 Plexus brachialis 203 Plexus lumbalis 203 Plexus sacralis 203 Vegetativ (autoném) idegrendszer 203 ‘A vegetatly Idegrendszer kOzpontjai 204 ‘A vegetativ idegrendszer szakaszai 204Cranialis parasympaihicus idegrendszer 204 ‘Sacralis parasympathicus klegrendszer 204 ‘Thoracolumbals sympathicus Idegrendszer 205 Erzékszervek ~ organa sensuum 208 Latészerv ~ organum visus 209 Bulbus oculi’ 209 Nervus et tractus opticus 210 A szem mozgatokésziléke 210 ‘A szem véd6késziiléke 211 Kénnykésziilék 212 Hall6- 6S egyenstilyoz0 szery ~ organum ves bulocochieare 212 Kills6 fal 212 Kozépfal 212 Bels6 fal 213 Az egyenstllyérzés szervei 213 Halloerzékszery 213 A-nervus vestibulocochlearls és a kézponti halld- és egyenstilyoz6 rendszer 214 Szagloszerv ~ organum ollactus 215 Inleloszery - organum gustus 215 Bér ~ integumentum commune 216 ‘A b6r mirigyet 217. ‘A bér szarmazékai 218 Ahal és aszOrzet 218 Kérém 219)ELOSZOEz a tankonyy az Egészségnidomanyi Egyerem Egészségugyi PGiskolal Karanak véd6n6, diete- tikus, KOzegészségiigy!-Jarvanytigy! feldgyel6, dip Jomés épol6, mentGtiszii hallgarol részére keszilt Tartalmazza azokat az anat6mial Ismereteket, melyeknek elsajititisa lehet6vé teszi a tovabbi szakmai targyak megértését, megtanulasat. ‘A rendszeres anatOmia minden fejezete részle- lesen szerepel a Konyvben, mett az egyes sza koknak megfeleléen bizonyos fejezeteket részlete: sebben kell ismerni, masokat viszont csak na- gyobb vonalakban. Erre a targy oktatdja felhivja az egyes szakok hallgatoinak a figyelmét. "A tudomanyagak fellGdésével ij ismeretek (pl genetika) kerilltek el6térbe az egészségiigyt Oktatasban, gyOgyitasban, megel6zésben; ezek: nek megériésehez sziikséges az anatomial isme: retek fejl6déstani alapfogalmakkal val6 bévitése is. Egyre érezhetbb a szakma dsszetensége, a szélesebb korti Ismeretek megszerzésének sz: ségessége az Osszetiiggésck megértéschez. E Wbbiranyd ismeretszerzési leherWséget Igyekszik eldsegiteni tankonyviink azzal is, hogy rovid dtiek- imést tartalmaz a sejtian, ill, a humangenetika alapjaibol. Ezen alapismeretek nélktl nehéz meg: érieni a szervek valtozatossdgét, betegségelt, fe) 1ddési rendellenességeit Azanat6mia megtanuldsa tb nehézséagel jar, mint azt a targyban még jaratlanok elképzelik, E16sz6r is j6l és pontosan keil tucinia latin neveket, kilejezéseket. Ezek a kényvben ditaldban délt be- tUkkel, esetleg zardjelben szerepelnek, Azonban ez csak az alap. A megianultakat, az egyes szer veket, képleteker el kell tudni képzelni térben, az ember! szervezeten belt, dndlléan, és més Kép letekkel valé ((opogratiai) kapesolatukban is, aml csak tigy lehetséges, ha tanuldskor felhasznaljak az 6ran készitett rajzokai, ant6mial atlaszokat és & konyv vazlatos abrait. Helyes és igen maradandé emiléket hagy, ha a tanult képleteket - amennyiben Iehetséges ~ salt magukon is kitapintjak, ill. kép: zeleiben magukon elhelyezik. Ez a késGbbiekben silyos tévedésektOl és azok kévetkezményeitdl 6vja meg az embert. Komoly segitséget jelent a gyakorlatokon bemutatott preparatumok (szervek) alapos megszemilélése imérettik, alakjuk, sziniik, stb.). Mindez azonban csak akkor eredményes, ha a gyakorlatokon mar megfel6 elméleti tudas. sal jelennek meg, vagyis tudjik, hogy mit kell nézni Nehéz elhitetn! a tapasztalattal még nem ren: delkez6kkel ~ és ez komoly probléma -, hogy az anatémiat nem lehet tigy tanulni, mint mas targy’ at. Vizsgaidészakban néhany hét alatt lehetetlen megianulni és {kent megérteni az dsszeliig. géseket. Csak az tudl eredményt elémi és 1udasat a tovabbiakban hasznositani, aki rendszeresen, folyamatosan tanul, és nem hagyja Osszegyitlni az anyagot. Tapasztalnt fogjak, hogy azt, amit - Ggy érzik ~ j61 megtanuliak, mar mAsnap sem, de egy: ét het utan kilondsen nem tudjak feliciézni, eb mondani. Az anatémia elsaldtikisdnak egyeilen eredményes médszere a folyamatos tanulas és a gyakori ismétiés, Legjobb ezt egymais kikérdezé- sével megoldani, mert tovabbi nehézség, hogy més tudni, érteni az anyagot, és egészen mas el is mondani, AZ egyes szerveknél, szervrendszereknél leirt funkcionélis vonatkozésok megkOnnyitik maja az életiani, k6réleitani ismeretek elsajatitisdt, meg: éntését. Nem art mar az elején szem eldit tartani, hogy a forma és a funkcié nem valaszihaté el egyméstél, a ket egységet alkot, vagyis funk: ciondlis szemlélettel kell és lehet csak az anato- miat hatékonyan tanulni. Igy nydjt majd a kényv anyaganak tudasa kell6 alapot a belgySayaszat, gyermekgydgyaszat stb. eredményes elsajatita sahoz, é segiti életGk végéig munkéjukban.azo- kat, akik az emberek egészségének védelmére, a beteg emberek gydgyitasdra vallalkoztak.AZ ANATOMIA ROVID TORTENETEAz anatomiaval kapcsolatos ismeretek az Okor- ba nyillnak vissza. Az Okori kelet (Kina és India) sorvosai” I. €. 1000-1500 évvel nidr rendelkeziek hémi orvosi ismeretekkel, és primiliv anatmial is- mereteik Is voltak. A késObbi nagy hii gyakorlé orvosok, mint pl. Alkmaién (i. ©. 500 kori) vagy Hippokratész (1. e. 460-377) miiveiden tallhatok anat6miai adaiok, melyek els6sorban a megtigye lésen alapultak. Arisztotelész (1. e. 384-322) mar dillatok boncolasaval is foglalkozort, €s 6 tekinthetd az é6 szervezet alaki sajdtsagalt vizsgal6 tudo- ményos médszer, a morfoldgia megalapitéjanak. Kés6bb Alexandriaban jott létre anaidmidval foglalkoz6 hires orvosi iskola (I. e. 320.161), ahol mar emberi szervek vizsglatara is sor kerihetett, kivégzettek tetemeit boncoltak (Herophilosz, Era: ziszirétosz). Az cayik leghitesebb kor! rémal orvos, Galenus (120-199) is Alexandriaban tanult, és {OKEnt dllatok boncoldsa alapjan végzett anato- miai megfigyelésel, leirasal hossztt évszazacokig a legelfogadiottabbak voltak ~ hibdikkal egyttt. EZ azért is volt lehetséges, mert a k6zépkor nem kec vezett az anatémial vizsgélatoknak ugyantigy, mint az egyéb természettudomanyos Kutatésok- nak sem. A Koribbi eredmények hirderését 6S tanftasat is megtiliatak, Az anatémiai vizsyalatokban és ismeretek szerzésében az Gjkorban kezd6d6tt ti korszak. Orvosiskolak jOttek létre, pl. Bolognaban, Padluc: ban, Parizsban sib., ahol hiressé valt anatomusok felfedezésel segitetiék a helyes anatmial ismere: fek Kialakuldsat. Legnevezetesebb —Vesallus (1514-1564), akl az anaimia igazi reformatora Volt, és megvetette a természettudomanyosan ori entdlt orvostudomény alapjait. A galenusi, leg Allatboncoléson alapulé, sokszor téves tanok helyét emberi testek boncolasa tjan szerzett ismeretek foglaltak el, az eredeti szervek alapjan készullt szakszert abrakkal. P6 mtive az. 1543-ban megjelent anatomiakOnyve (De corporis humant fabrica libri septem) igen nagy lendiletet adott az anatémiai_vizsgalatoknak, €S sok része ma is tkEletesen helytdll6, Ezt’koverte a vérkeringés lelledezése (Harvey, 1578-1657). Korébban, 7 1400-a8 években Leonardo da’ Vinel is vég7: tliokban boncokisokat, melyekr6l leirta és Szak- szertien le is rajzolia anatémiai megtigveléseit, de hem hozhatta nyilvanosségra. Csak a XVII, $2é: zadban talaltak meg értékes miiveit ‘A iénymikroszkop Leeuwenhoek (1632-1723) dltal val6 bevezetése és alkalmazasa az anatomiai izsgiilatoknak ti) dimenziot nyitott meg. A mike roszk6pos anatémia_megalapltGjanak Malpight (1628-1694) tekinthei6, Az anat6midban haszndlatos injekclés technika kivalo miiveldje volt a magyar szarmazasi Hyrtl Jozsef (1811-1894), akinek fankOnyvét hosszti évtizedekig sok-sok kiadasban hasznaltak Europa: ban. 13 A természettudomanyok ~ igy az anatémia is — a XIX, szdzadban virdgzott fel AZ 1800-as évek masodlk fele a makro- és mikroszkopia aranykoranak nevezhet6, oly sok alapvetéen Gj adaiot tartak fel az anatomusok (Schleiden, 1804-1881, Schwann, 1810-1882, Brown, 1773-1858, Henle, 1809-1885, Schwalbe, 1844-1916, Luschka, 1820-1875 és masok). Eb: ben az idohen szimos anatémial tankényv Is Ké- ssaiilt; egy résziik ma is haszndlatos (Bardeleben-, Gegenbaur-, Gray:, Cunningham-, Testu, Raw ber-Kopschféle anatémia stb,). A tankbnyvek mek lett igen szép 6s értékes anatémiai atlaszok is meglelentek (Told, Sobotta, Spalteholz stb.) Az anatomial ismeretek fejlédésével megindult a sejttan, a szdvetlan, a feilédéstan, az Osszeha- Sonlit6 anatémia miivelése is. A XIX. szazadban valt ki az anat6mbib6l a kérbonetan és a embertan, (antropoldgia) is, melynek kivalé mtveléje a miilt szazadban Broca (1824-1880) volt Parizsban, ‘A sok ij leirésnak megielelGen az anatémial némenkiattra (szakkifejezések gyijiteménye) is te- lemesen gyarapodolt. Ezek egységesttését (Obb- sz6r megprObaltak. 1895-ben ellogadtak a Bézell ‘Nomenklatérét (BNA), mely a latin nevek mellett igen sok gordg eredletti $261 is tartalmaz (de még, mindig a legjobb és a legelfogadottabb). 1935-ben megalkottak a Jénal Nomenklatirét (JNA), mellyel szemben igen sok kritika merit fel (a németeken Kivill dltalaban masok nem Is fogadtak el). 1955- ben a Nemzetkézi Anatémus Kongresszus elfo- gadta a’ Périzsi Nomenklatdrat (PNA), mely kb. ban tér el a bazelitGl, és jelenleg f6ként ezt fanifjék, ha nem mindenben logikus is, Meg. kell még emlitent a Londoni Nomenklattrat (1895) is. Az6ia Is voliak Kisebb médositisi kisérletek (New York 1960, Wiesbaden 1965, Leningrad 1970, Tokid 1975), de Iényegében nem hoztak valtozast. Az anatémia magyarorszagi miivelése csak L770-ben indult_meg, amikor a Nagyszombati Egyetemen feldllitottak az orvosi kart, amit eldbb Budara, maje 1784-ben Pestre (elepitettek. A ma- sodik magyar egyetem Kolozsvarott Iétesiilt 1872- ben. Jelentésebb képviseldje az anatémianak sak kés6bb volt, Bugét Pal személyében, aki 1828 ban Kiadia az els6 magyar nyelv( anatémiai konyver Nevesebb magyar anatémusok: Lenhossék J6- 2sef, Mihdlkovics Géza, Thanhoffer Lajos, Davida Leo, Apéthy Istvan és Lenhossék Mihaly. Ez utdb- bi Kival6 tankonyveit a magyar orvesok szimos generdcidja hasznditia eredmenyesen, All, vilaghabord utén az orszég négy orvostu: domanyi egyetemén mikod6 anatémial intézet egy-cay kalbn kutatés iranyzatot képviselt, és ana- tomusissolét alakitott Ki, melyek tudoményos credményeit vilagszerte elismerték (Kiss Ferenc, Tér6 Imre, Szentégothai Janos, Krompecher Istvan, Gelért Albert),AZ ANATOMIA TARGYA ES FELOSZTASAA biolégia az élettel fogialkoz6 tudomény, illetve az él6lényekkel foglalkoz6 tudomanyok dsszes- ‘sége (bio: élet; Iogia: tan, tuclomanyag). A biol6gia a természettucomany rendkivill szertedigaz6 16: sze, és feloszidsa Is nehéz, lletve 10bbféle szem: pont szerint wriénhet A biolégial tudomsnyokat két {6 csoportra oszt hatjuk: L. Az életre Altalanosan vonatkoz6 kérdéseket tdrgyalja az tin. probiol6gia 2. Az él6lényck minden jellemz6 tulajdonsagat Konkrétan vizsgélla a biontolégia. Ha a vizsgalat csak az €ldlények alaki sajé tossagalval foglalkozik, az a morfol6gia. ‘A morfoldgia tehat az alakisajétsagokkal, a szerkezeti felépitéssel fogialkoz6 tucomény.|(A mortolégiat nem szabad mereven elvalasziani a biolégia 1Obbi vizsgald modjar6l, pl. az életmt kodéseket vizsgal6 liziolégiat6l, mert az é1G szer vezetben a forma és funkcid egysége megbont hatatlan, a kett6 befolyassal van egymasra.) ‘A morfolégidnak azi a részét, mely az é6 s: vezetek szerkezetének vizsgélatat szétagolé boncolas segitségével végzi, anatémidnak nevez: zilk. Van novény., dllat, és emberanaidinia. ‘AZ emberanatémia az emberi test alaki sajatsé: galval és szerkezell felepitésével foglalkozik. A mill szazad kOzepét6l az anatomia a mikrosz: Op 1Okéletesitése folytin ket 6 részre val: ay mi ‘anatémia: a szabad szemmel lathatd képletek vizsgéllata és leirasa, b) mikroszképos anatémia: a szabad szemmel nem kithat6 Szerkezeti elemek vizsgalata nik: roszk6p segitségével, Ebhez tartozik a sejttan ~ dtoldgia - és a szovettan — hisztoiégia. AKét rész kozouti hatar nem elvi, csak kétGerOnk korlatozottsiga szabja meg. A kelté voliaképpen egymasba dtloly6, egységes ismeretk0r. A makroszk6pos anatémiat a leiris és a targye- las médja szerint osztdlyozhaljuk: I, Rendszeres anatémia: az egyes szervrend. szerekkel kilon-kilon foglalkozik. A szervezetet felépité szerveket egynemitiségik, Osszetariozé- Suk alapian esoportositja: a) csonitan (osteologia b) fzalettan (synclesmoiogiay ¢¢} Zzomtan (myologiay, 4) értan (angiologia), ) zsigertan (splanchnologia) Didegtan (neurologia) a) érzékszervek 2, Téjanatémla: az egyes testrészeket is t4J6kok: ra (régiokra) oszija, és ezen beldl Ismertetl az Osz- szes alkotérész, képlet egymashoz val6 térb fopografia) viszonyat (sebészetl anatomia) 3. Osszehasonlité anatémia (komparatiy ana: nial: az ember szervezetét az allatokéval és az dllatokét egymassal vetl egybe, igy a filogenetikal kutatdisok fontos eszkéze. 4. Alkalmazott (mtivészi vagy plaszitkal) anat6- mila: az emberi test felszini alakulataival, Kils6 idomaval nyugy6 allapotban és mozgaskor egé- szen kilbnleges szemponth6l foglalkozik (feste- Szet, szobraszat) 5. Rontgenanatémia: a szervek ronigenképének leirasa, leiré ler 6, Punkcionélis anatémia: a régi meres (deszixipiv) rényzattal ellentétben a képl snail figyelembe veszi azok mikédesét és mt kodés kozbeni valkozasar,AZ ANATOMIA VIZSGALO MODSZEREI1, Bis6 6s legrégibb médszere a késsel (sziké el 65 csipesszel) vald egyszerd prepardlés (bon- colds). Ehhez s7ukséges a tetem (kacdven) kon zervélasa, a rothadaés meggétlésa, aml dltaléban formalinnal torténik (vagy alkohollan, amit az ere- ken Keresziill jutiainak a szervezeibe, maid a tete met formalinba meritve tartjak hosszabb ideig, 2. Injekciés technika: {6ként az erek lefutasanak, az egyes szervek érrendszerének vizsgalatara szolgiil. Az erekbe szines mtianyagot fecskendez: ek, mely megmerevedve lathatova és preparah hatova teszi az addig nem latott ereket is. 3. Korr6zi6s technika: az. injekciés médszerrel egylitt hasznaljak. A kigy részeket lemaratjak a fel IIE erekrOl, esetleg légutakrdl, 6s igy lathatova Valik a szery érhal6zata, a bronchusfa stb. 4. Derités! médszer: szines anyagot fecsken- dezve az erekbe vagy a kivezetcs6vekbe, a szer- vet vizteleniijak, maid Gaultheria-olajba helyezztk, ami Aitiindve teszi az dsszes részeket és élesen 5, Macerdlas (éziatds): a csontok tanulmanyo- zasahoz hasznalt médszer. A ligy részeki6l meg: tisztitott csontokat 40 *C-os vizben tartjak hosz- szabb ideig. A csonivel6 69 a lay részek bakté- Hlumok hatésara lebomlanak (elrothadnak}, és valnak a csontokrol, Ezutan még zsirtalanitjak és feheritik a csontokat (szén-tetrakloriddal és hid rogén-peroxicidal) 6. Rontgenvizsgalatok: kezdeiben csak a cson- tok anatémiajat tanulmanyoziak e médszerrel, Ma mér kontrasztanyagok segitségével kuléndsen az iireges szervek anatémidja vizsgalhat6, gyomor, belek stb. (Ontgenaszképia). Az erekbe kontrasz\ anyagokat fecskendezve a kell6 pillanatban tr 1én6 ronigenfelvétellel sikerdl egy-egy értertilet vagy szerv notmilis vagy koros viszonyainak tisz: tazasa is (ront Legtjabban a CT (komputertomografia) vizs: gélatl médszerek eredményet is sikeresen alkal mazhat6k, pl. a szegment-anatomial vizsgalatok- ban.,, AZ EMBERI TEST FOBB SZERKEZETI ELVEI1. Az emberl test kétoldall részarényosségot (bilarerdiis szimmetriay mutat. A k6zépv tolt fiiggdleges sik a testet két tikork megegyez6 részre oszija. A részardnyossag azon- ban csak a lejlédés kezdeti szakaszaban t6kéle- tes, a tovabb! fejlddés folyaman tobbféle aszim metria alakul ki, kaldndsen a mell- és hastireg 2s gereiben, szerveiben (sziv, maj, lép, gyomor stb.) A részaranyossagi6l sok kisebb eltérést lathatunk az emberl test kils6 idomaiban is. 2. A szelvényezetiség (melumeria) az. a sajétos: sg, hogy a t6rzs hossziranyban egylorma 6ssze- ételii részekb6l (szegmentumokbo)) épill fel. Em bemel a fejl6dés soran az eredeti metameria nagy része elmos6dik. A kifejl6dot emberben csak a csigolyakon, bordakon, mell- és hatizmokon, ge- rincvel6l idegeken ismerhet6 fel 3. Az ember 0rzse el6ir6 hétrafelé kissé Ossze- laptiott, igy ket felszint lehet_ megkilOnbéztetni Falla: eliisé és hatsé felszint, amiket helyesebb hasi (ventralis) és hati (dorsalis) felszinnek nevezni, A ventralis felszin a jelent6sebb, mert itt hely« kecinek el az érzékszervek, it emészirendszer bemeneti nyflésai, erre tekint a7 arc (mimika) sib. Ugysz6lvan ezzel az oldalunkkal éldink, ezen az oldalon Gsszpontosul egyénise- glink. A végtagok Is ventralis kepzGdmények (be- Idegzés, verellatas stb.) 4. Az emberl test tagoz6désa, {6 részel: fej (caput) nyak (collum) trzs diruncus) végtagok (extremitates). A [ej vaza a koponya (unium), ElUIs6 része az. arc facies), melyen feldir6! lefelé a szemek (ocul), az orr (nasus) és a_szaj (os) nyflésat léthaijuk, Hats6 része a nyakszint (occiput). A nyak kil6s bOz6 hossziisdgti, hdis6 része a tark6 (nuchal. ‘A t6rzs harom részb6l all: melikas (thorax) hhas (abdomen) medence (pelvis) A melikas a melitireget (cavum thoracis) és a hasitreg fels6 részét fogja kOzre. A has ellls6 falén lathato a KoIddK (umbilicus), rege a hastireg (co- uum abdominis). A medence Gregét (cavum pelvis) 1 medencecsont és hatul a kereszicsont hatarolja. Als6 fala a gat (perineum). 5. Az emberi test sejtekb6l és selt kOzO1t llomanyb6l épall fel. Az azonos eredett és mt sejiek sziveteket alkotnak. Ktilonbéz6 szOvetekb6l éplinek fel az eayes szervek (organ amelyek bizonyos feladaiok elvegzésére szervrendszereket, késziilékeket (apparatus) hoz: nak létre, A szervrendszerck alkotjak a szervezetet (organismus). TENGELYEK, SIKOK, IRANYJELZESEK ‘Tengelyek Az ember! tesien harom {6 tengelyt vonhatunk: a) hossztengely, egyenes dillaskor fliggdlege: bjharanitengely, Vizszintesen jobbrol balra) igen sok hizhaté a tesien, ) nyiliranyG tengely (dorsoventralis) szintén sok van. ‘Sikok a) A nyilirényt (sagittal) sik fliggdlegesen 161 hatra halad. A k6zépvonalban haladé sagittalis sik a kézépsik (median sii), Vele parhuzamosan igen sok paramedian nyiliranyé sik allithaté. b) A homiokiranyt grontall) sik a homlokkal par huzamosan halad6 fiiggéleges sik. Sok van bel6le. ©) A vizszintes (horizontalis) sik a lathatarral par: huzamos, egyenes dllaskor vizszintesen halad. Igen sok ailitharé ebb6t is a testen. lranyjelzések ‘Az emberi testen val6 téjékoz6clast szolgéiik: jobb ~ dexter, extra, cextrum, Dal sinister, sinistra, sinisirum, clils6 ~ anterior, anterior, antetus, haituls6 - posterior, posterior, posterius, hasi- ventralis, ventralis, ventral, hati — dorsalis, dorsalis, dorsal, fels6 - superior, superior. supers, als6 ~ inferior, inferior. inferius, {ej cranial, cranial, crane, farki - caudlais, caucialis, cauctate, tenyérl ~ volanis, volaris, volare talpi - plantaris, plantaris, plantare, a torzshoz.kézelebb es6 — proximal, proximal proximate a 10rzst6l tavolabb es6 - dlistalis, distalis, distal, akdzépsikhioz kizelebb es6 medialis, medial, medial, a kozepsiitltavolab 6 — laterals, ater, fo tera, Kls6 ~ extemus. externa, extemum, bels6 ~ intemus, inter, intenum, atest felszinéhez kozelebb es6 ~ superficals, superficais, superficial, meélyebben fekv6 ~ profundus, profund, profun- dum, hosszanti ~ longitudinal, longitudinalis, longitu. inale, hardnt irényé - wansversalis, transversalis, rans- versie, harom képlet k6zil a k6zéps6 ~ medius, media, medium, két hosszanti vonal k6zé es6 harmadik — inter medius. intermedia, intermecium.FONTOSABB ANATOMIAI SZAKKIFEJEZESEK Az ember test részeit, anatémial képleteit nem zetkOzileg latin «néha gordg) szakkitejezésekkel Jeloliik. Ezek gyGiteménye az anatémial ndmen- Kiatira, mely az id6k folyaman tbbszér valtozowt — neutr.): aponeurosis, aponeurosis: b6 nye, lapos in angus, angul: sz6glet apex, apieis: estes, carter, cateriae: verse carcus, arcus: iv darticulatio, articulationis: fetter basis, basis: alap brevis, brevis, breve: rovid cous, compotis: test Canalis, canals: esaionna canilago, carilaginis: pore cavum, cavi: Greg aista, cistae: tara) cerutx, ceruicis: nyak capilaris, capitans: hajszélér columna, columnae: oszlop communis, communis, com mune: kézs distant, distantiae: tavolsae, Koz luctus, ductus: vezeték, es6 eminentia, eminentiae: kiemel- kedes encio- bels6 (sz60sszerételben) epi: valamt felet (sz6dssze1é telben) estus, exitus: vég, hall €x0- kils6 (sz60sszetételben) Jacies, facie: arc, felszin ascia, fasciae: ‘vékony Kot ‘szovetes lemez.izompoiva) Jira, fbrae: rost, $7 ‘ria, forilae: rostocska ‘pssurd, fissurae: hasadék Joramen, joraminis: iyuk {ganglion gangl: ide aie ‘lantula, glandlulae: mirigy {granulum, granu szemese herb: f61 s26dsszetételben) hiatus, hiatus: nyilas, rés hyper: felett, mértéken tilt (sz6dsszeiételben) hypo alatt, alul sz60sszeté ‘elben) impressio, impressionis: benyomat Ineisura, incisurae: bemetszés Inficl: alatt, alul (s260sszetétel ben) Innervatio, innervationis: be idegzé: inter: KOzO1t (sz66sszetételben) inirer: beldl (sz60sszetételben} juxtars mellett, kOzel (s760s7- szetéielben) lamina, larninae: lemez ligamentum, ligament: szalag, linea, lineae: vonal Jobus, lob: lebeny magnus, magna, magnum: nagy major, major, majus: nagyobb margo, marginis: sz6le_ vale minek maximus, maxima, maximum: legnagyobb medulla, medullae: vel6 membrana, membranae: lemez, hartya minor, minor, minus: kisebb minimus, minima, minimum: legkisebb> musculus, muscull: zom. nervus, nerut kdeg, nodus, nod: esom6 obliquus, obliqua, obliquum: ferde 0s, onis: sz) 8, ossis: Csont (bazeli, jénai, parizsi és london! némenklattira), és kb. 5600 fogalmat tartalmaz. A legayakrabban el6- ordul6 szakkilejezések (nom., gen., masc., fem., ostium, ost szajadék papilla, papillae: szemoles paras mellé, mellett (sZ60ssze- tételben) parenchyma, parenchymatis: Jellegzetes mak6dést kifejt6 sejick dsszessége pars, paris: 16s parvus, parva, parvum: Kicsi koriil (sz66sszetételben) plexus. plexus: fonat plica, plicae: red ‘portio, portionis: adag, rész. porus. pont nyilés, lyukacska processus, processus: nytil- vany pseudo~ al, hamis (sz6ossze- tételben) ramus, ramk 8g regio, regionis: jek retro: vissza, hatra, mOgott (sz6dsszetételben) semi: fele, fl sz6dsszetételben) ‘septum, sept: sovény sinus, sinus: 6bdl, Greg spina, spinae: tévis ‘Stratum, strani: r6teg ‘stroma, stromae: -valamilyen szerv koidszovetes vaza sub~ alatt (sz6ésszetételben) substantia, substantiae: Allo: ‘many sulcus, sult barézda supra: tent, felett (sz6dsszeté- telben) tendo, tendinis: in tuber, tuberis: gumo bena, venae: gytijt6ér villus, vill: boholy zona, zonae: Ov, teriiletAZ EMBERI TEST RESZEI [Partes corporis humani (nom; gen)] fe}: caput, capitis Kézujjak: digit, dlgtorum manus alkar: antebrachium, antebra- homiok: jrons, frontis hiivelykuj: pollex. pollicis chil nyakszirt: occiput, oceipitis mutatéuje index, indicis k6z: manus, manus halanték: tempora, temporum far: unis, unis tenyér: palma, palmae manus are: facies, facie! esip6: coxa, coxae s76r: pilus, pill pofa: bucca, buccae; mata, comb: fernur, feroris szeméremsz6rzet: pubes, mala 1érd: genu, genus pubis all: mentum, menti labszar: crus, cruris szembld6k: supercilium, super szem: oculus, Ocul labikra: sura, surae cli fH: curis, aris lab: pes, pedis boka: malleolus, malleol orr: nasus, nasi Jabhat: dorsum, clorsi pects sarok: calx, caicis SZai: 05, otis talp: planta, plantae labt6: tarsus, tarsi rnyak: coun, coll: cerubs, ceruieis —- medence: peluis, pelvis lébullak: digit, digitorum pedis fark: nucha, nuchae gat: perineum, perinei nagyuij: hallux, hallucis, tOrzs: truncus. trunci lagyek: inguen, inguinis or: cutis, culls ; hat: dorsum, dorsi Agyék-derék: lumbus, lumbi emlé: mamma, mammae ; melikas: thorax, thoracs végtag: exiremitas, exiremitatis, emil6bimb6: mamilla, mamillae has: abdomen, abdominis val: humerus, hummer kélddk: umbilicus, umbilici kézhait: dorsum, dors! manus honall: axita, axlae szakéll: barba, barbae kézi6: cpus, carpi kar: brachiur, brachii kérdm: unguis, unguis| Uj cigitus, digit konydk: cubitus, cubiti hhaj: copillus, capilSEJTTAN — CYTOLOGIA (Révid attekintés)Az emberi szervezet seltekbOl 65 sejt kOz6tti 4lloményb6l épiil fel. A seji a soksejtt szervezerek szerkezetl alapja és makodési exysége. A sejt K6- z0tt dllomanyt a sejtek termelik. 1665-ben Robert Hooke els6ként ismert fel parafamerszereken kis rekeszeket, amike! sejinek nevezett el. J6val Ké- s6bb fedezte fel Mathias Jakob Schlelden a nove yi, majd 1839-ben Theodor Schwann az jllati se} teket, Robert Brown 183 -ben ita le a sejtmagot. A sejtck alakla kilOnb6z6 lehet, fiigg a sejtek funkeidjatsl, kGmyezetét6l, a feldleli fesziliséxt6l, a sejthartya merevsé {6161 stb. Nagysaguk is vaitoz6, de az ember se}: Tek atlagos nagy'stiga 10-30 um kozott van, A SEJTEK ALKOTORESZEI A kordbbi, hagyomsinyos felosatasok alapiin a se) teknek néxy 16 alkordrész6r kalonitenék et -oytoplasma, 2. sejthertya, 3. sejtnag, 4.2 Sejt Jarulekos alkororészei: serorganellumok. Szinién a kordbbi, bagyomdinyos besoroiis szerint Oleg a német nyelvel szakkOnyvekben) a cytoplasm al: kot6rés7eit is négy esoportba ost: 2) hyaloplasma ~ alapplazma ’b) metaplasma ~ filamentumokb6! letreyov6 keépletck, Cleuplasma — a seliekben idélegesen megiclend képzGumeények, ¢) paraplasma - anyageseretermékek, zérvanyok. Napjainkban mér egészen mas feloszidst hasz- nainak (idleg angol szakkonyvek alapjan) (1 bra) A sejtek két {6 részb61 allnak: = cytoplasmabél és: = sejimagbdl. CYTOPLASMA ‘cyroplasma része 1. Cytoplasmamaéirix. Membranstrukttirak: a) selthartya, b) granulait felszind endoplasmaticus reticu: lum (gER), )sima felszing endoplasmaticus reticulum (SER), ) Golgiapparatus, e} mitokondrlumok, f) lizosz6mak, 4) peroxiszémak, 3, Membrannal nem rendelkez6 struktirdk; a) microtubulusok, by lamentumok, )cenitiolum, 1 1, bra: A’sejt elektronmikroszképos szerkezete 4 petoriszéma, 2 = primer izoszéma, 3 = centrolum, 4 = szekunderIzoszéma, 5 = Golg-appardtus, 6 = granulais ‘endoplasmatcus reticulum, 7 =sima elzind endoplasmatious relclum, 8 = terierlzosz6ma, 8 =ipid vacuole, 10 mitokonciumok, 1 = qucous, 12 = nucleolus, 13= hromatinrégbk, 14 = maghéntyapérus, 15 = microflamentumok, 16 = meroubulusok ) riboszémak. 4, Plasmaticus inclusi6k. 1. CYTOPLASMAMATRIX (CYTOSOL) Pélfolyékony kolloidalis rendszer. Ezt a félfolyé: kony kocsonyés llapotot a cytoplasmat felépité anyagok kolloid éllapota adja. (A kolloidalis rend: szer részecskéinek nagysaga: 500 nanoméiernél (0,5 um) kisebbek, de I nanométernél (0,001 jm) nagyobbak.) Alkot6részet 75-80%.a viz, a benne oldott szerves és szer: vetlen anyagokkal. A szerves molekulak egy- szeri szénvegyliletek ~ szénhidrogenek, illetve (kolloid dllapott Griésmolekuldk): fehénék, nuk: leinsavak sib. Az asvanyi anyagok igen sok-| | | f6lék: Na, K, Cl, S, Ma, P, Ca, Pe és nyomelemek. (Cu, As, J, Zn, Mn stb.) A matrix vaziit alkoté aminosavakbol felépil6 fehérjemolekulak kapesol6dva miccilans szerkeze- tet, terhalézatot hoznak léire. Ujabban ezt a halé- zatot_microtrabecularis rendszemek is_nevezik, melynek hézagait t6lti kia cytosol. A microtrabect- laris rendszer azonban val6jaban a sejtek alak- tartasat, merevitését, hizé-nyoms sailardsagat és az aktiv sejimozgast Is ad6 cytoskeletont is fel Epit6_microtubulusok, intermedier_filamentumok €5 microtilamentumok Osszessége. A plasma fel épitésében tehat magas szinten organizalt vaz- rendszerrel (cytoskeletonnal rendelkez6 cytosol, valamint membranrendszerek és_membrannal nem rendelkez6 rendszerek vesznek részt. ‘Az élevelenségek alapjat képez6 anyagesere feltételez egy ktilonleges siruktarat, mely biztositja a sejt megiclelé miikodését, de ugyanakkor ez a mak6dés egyben biztositja az adott szerkezet fennmaradasat is (forma és funkcid egysége’. 2, MEMBRANSTRUKTURAK A) SEJTHARTYA, A sejtet a kbmyezetétdl a sejthartya vélasztja el Biztositja, meghatdrozza a seit alakjat, a sejt és kémyezeie koz6it fizIkar-kémial kapcsolatot, azaz meghatérozza, hogy milyen anyagok juthamak be a sete és Kia sejibdl (szelektiv permeatilitas). Sejtanyagcserében van fontos szerepe.Vannak olyan ionok, molekulak, melyek nem difftizidval juinak at a membrénon, hanem ,aktiv transzport™ ‘eredményeként jutnak be, il. kia Sejtbél (pl: Na, K, Ca, glukoz stb). Ez az cnergiat igényl6 aktiv transzport, az tin. Na-, K-, Ca- stb. pumpa teszi le het6vé, hogy az ionok koncentracidja a membran két oldalan ~ a sejten bell és kivil ~ kalbnb6z6. Az egyes Sejtek membranjai clér6 tulajdonsa gokkal rendelkeznek, pl. mas az atereszidkepes: Ségiik (barrier: gyOgy'szerek). A selthartydnak sze- Tepe lehet az ingeruilet vezerésében is. ‘A sejthartya az ectoplasma része. Felépitését tekintve lpoproteld membrdn. Elekiconmikroszk6p- pal megallapithaté, hogy a sejtharya harom tegb6l all; kUIs6 és bels6 elektronstiribb, elektro- denz-hidrofll (s61ét) és kOzéps6_clektronritkabb elektronopakhidrofob (vildgos) rétegb6 Mindeayik réteg 25 A vastagsagu. Ezt a harom- rétegti 75 A vastag hartyat_nevezte Robertson elemi membrannak (exységhartyénak), unit memb- Tannak, mert a legtobb sejinek ilyen szerkezerti a membranja és a sejtmag, a sejtorganellumok falat is llyen membran alkorja. A sejthartya szerkeziileg etfs unit membran, ‘A kordbbi statikus szemlélettel_szemben a membranok szerkezetét ma dinamikusan szemlé- lik, é5 gy magyarizhat6va valt az anyagvandor- lis, az eayes hartyak kulonboz6sége, a porusok Iétrejétte, szerepe, a membranok dtalakulasa, ke- letkezése, dsszeolvactisa stb. ‘A Singer-Nicolson-{éle folyékony movzalkmodell szetint a lipoproteic-membrénok vazat kér par 24 huzamosan elhelyezked6 lpoldréteg alkorja, mely: nek felépitéseben részt vesznek: fosziatidok, ko- leszterin, glikolipidek. A legnagyobb mennyiség, ben taldlhaté fos7fatidoknak 3 része van: = zsirsavb6l alld — apolaris (hidrof6b) ~ farokrész, ~ glicerinbél allé nyakrész, = toszforsavi6l és szerves bézisb6l allé ~ polaris (hidronil) - fej rész. ‘A két lipoldréteg_ apoléris ~ hidroféb ~ farok- részével fordul egymas felé, és a polaris - hidrofil “fell részek néznek a felszinek felé. A sejtalkotok membranjoi a lipoidréteg vastagsagaban kolesz: terin,telitetlenzsirsav., ill. Ca-tartalmukban, témek_ el egymast6l, A membranok mozgékonysaga, képlékenysége ugyanis ezek mennyiségét6l Its. Ahol tobb a telitett zsirsav és a CA**, otl a memb> ran merevebb, A 1Obb telitetlen zsirsavat tarial- mazé membranok (pl, mitokondriumoknal) kép- lékenyebbek. "A membranok telépitésében részt vev6 fehéyék gov-a un. Integrans fehérje. Ez csak a hartya szét ronesoldsa titjan tavolithaté el. 20%a a felszinen elhelyezked6 periférids fehérje. Ezek Konnyen cl tavolithatdk, é5 dltalaban enzimek. Az integrins vagy transzmembran fehérJéknek clhelyezkedés szerint két formajuk van: a) a két lipoldréteget athidalo endoproteinek, bja membran felszinén Iév6 ~ a lipoidrétegbe besilllyedé - ectoproteinek. ‘Az endoproteinek feladatuk szerint lehetnek: ~ péruskialakité (pumpa-mechanizmust létreho: 26) fehérjék, “hordoz6 (kanier) szerepet ellét6 fehérjék (pl anyagokat kills6 felszinkon megkdtnek, majd efordulva a sejtbe juttatjak) ‘Az ecloproteinek szerepuk szerint lehetnek; Sjelz6- anarker) fehérjék, amik az illet6 seit specifikussagét adjak, = receptoriehérjék (pl. hormonk6t6k), ~enzimek. ‘Az integrans fehérjék nagy részének a lipoid: Ktils6 felszinén tilérd végéhez. poliszachart dok kétédnek, amik a selthartya glikolipidjeinek szénhidrét komponenseivel a sejt kalsé felszinén burokszerdi kepz6dményt hoznak Iéire, az. Gin. gli: cocalixot (cell Coat). Ennek a sejtburoknak specialis| szerepe van a seji anyageseréjében, hormon- receptor és -marker funkeigjéban. A sejthartyanak kil6nbéz6 képzédményel, médosulisal is lehetnek, pl. cuticula, amit mikrobolyhok alkoinak, vagy a kefeszegély, ami sszintén nagyobb mikrobolyhokbol all (felszivas) Bazdlmembran. Specidlis kepz6dmény a ham- szévet és kotSsz5vet hatérén, mely a hamsejtek bazalis felszinén alakul ki, A hamsejtek dltal ter melt, latsz6lag szerkezet nélktili lemez. (lamina bascilis) valasz ij el a hdmsejteket a kotészovett6, ‘ami szdirként Is viselkedik. A lamina basalls ko- tsz6veti felszinéhez vékony reticulinrostok tapack hak a kotGszdvetb6l, és ezek egyiitt alkotjak a fénymikroszképal is jol lathaté membrana basalt "Az azonos szerkezeltl és miikodést sejtek $26- veieket hoznak léire, melyekben a sejtek Kapcso- latba kerilnek egymassal, azaz Kapesolészerke- zetek alakulnak ki, Ezek leheinck id6leges vagytartés kapesolatok. Leggyakoribb Idéleges Kap: esolat az. Gn. kOzleked6 vagy kommunikalé Kap- solat (gap junction). ‘A tarlés Kapesolatnak harom formaja van: =zonullt occludens: a sejthartyak kils6 lemeze osszeolvadt, és a f kozelében szalagszerti képlet jon létre a két sejt kozOtt, = zonula acihaerens: a2 sejt k6z0tt és talalhar6, amit homogén - adhaestv ~ anyag (Olt Kl. Ez is sza- lagszerdi megvastagodas, melyt6l kétoldalt vékony filamentumok hiiz6dnak a sejtek plazmajéban, ~macuiles acthaerens (desmosoma): ez a legbazé. lisabban lév6 kapesoldszerkezet. Két sejt kOz61t, ‘az egymassal szemben Iévé sejthartyateriletnek megielelden, egy-egy fehérjelemez helyezkedik el; ezeket ragasztoanyagba agyazon vékony szalacs kak kotik O8sze. A lemezekt01 tonofibrilumok hit z6dnak a sejt belseje ielé a plazmaban. Specidlis kapesolatok a szivizomsejtek kOzottl Bberth-éle vonalak, a neuronok kéz6tti synapst sok, az ideg-izom taldlkozasnal létrejév6 neuro: muscularis juncti6k stb. B-C) ENDOPLASMATICUS RETICULUM A cytoplasma ktils6 részét régebben ectoplasinc: nok, bels6. 165261 endoplasmanak nevezi6k. Az endoplasmdban elektronmmikroszk6ppal. état lee mellaris emezes) szerkezet, halozat helyezkedik el az endoplasmaticus reticulum, aini csatornécskakbol 5 taut regekb6I (cistemakbo) ail. Felszinén apré szemesék, a nboszomdk (Palace szemeséky heivez- kedinek ef nagy RNS- ibonukleinsav,) tartalomimal (Endoplasmaticus reticulum + rboszéma = ergasto- plasma.) Ahol Palacle-szemesék takalhaiok a7. endlo- plasmaiicus reticulum felszinén, @21 durva felszinti Szemcsés (granularis) cadoplasmaticus reticular ak (ER) hevezik. Ha a szemesék hidnyoznak akkor sima felszind, szemcsementes agranularis) endopiasmaticus reticului jon let (SER). A granu laris encloplasmaticus reticulum a fehérjeszintézist vég26, szekretdld sejtekben (pl mirgyhamsejtek ben) tadthaté nagyobb mennyiségben. ‘A sima felszin(i endoplasmaticus reticukumnak a lipidek fetszivasaban és anyageseréiéhen, a gliko g6n anyageseréjében, a szicroid hormonok keép Zéséhen 65 az izomszovet konurakcigjanak szabs lyozisaban van szerepe, anak Ca**-artalmét befolyasolva D)GOLGI-APPARATUS A sejtek protoplazmajéban eziistézéssel finom hdlozat, lamellaris szerkezet mutathat6 ki. Ez a Gol gihdlézat, mely csatomacskakhol és tégult ciste mikbél dll. Azokban a sejiekben taléthat6 nagyobb mennyiségben, melyek valadéktermelést tmirigy- szekréciol) végeznek. Funkeidi: gllikozaminoglikéinok ~ glikoproteldek ~ lipoproteidek bioszintézisében vesz részt. Leg: fontosabb szerepe az Osszetett szénhidratok Iéire: hozasdban van, amit a glikozibtranszferdz enzim: ici segitségével végez, 25 E) MITOKONDRIUMOK 6-10 um hosszisdgé paleika alaktt (néha gémb_ alakt) képletek a protoplasmaban. Intenziv anya cserélf sejiekben sz4muk nagy. Elhelyezkedéstk a sejiekben valloz6, azt a sejtalkot6részi. veszik kori, amelynek legiObb energhara van szilksége. A mitokondriumok faldt ketts unit membran alkorja, melynek bels6 lemeze tarajokat (cristdka) vagy tubulusokat képez a mitokondriumok belse- J6C KHOMG matrix felé. A mitokondriumok az, OX! dativ anyagcsere enzimjeit tartalmazzak, és Igy a sejtek energiaforrasai, cle a mitokondrialis fehérje- 6s nukleinsav-szintézishez sziikséges enzimek is megialdlhatok benntik. ‘A mitokondriumok ¢sak mitokondriumokb6l letkezheinek oszidassal (hasadassal}. Sajat ge- netiksal apparétusuk van, ami DNS-molekulakbol és: sala transzkripcids ~ transzlaciés készilékb6I All ‘A mitokondriumok novekedése torténhet: a) duz- zacissal, ami lehet reverzibllis, ill. irreverzibilis, ) dsszeolvadlassal, amikor tb kisebl mitokone rium olvad éssze, és igy Iétrejdhemek driés mito- kondriumok is. F)LIZOSZOMAK (OLDOTESTEK) A selten belli emésztés legfontosabb tényez6 A benniik Iév6 mintegy 40-{éle enzim makédé- ‘séhez. szilkséges savanyti pH-t (3-5) egy memb: ranjukban Iev6 ATP-{gg6 enzim biztosiija. A neut rophil és eosinophil granulocytik szemesét is lizo- szomdk. Szerkezeilik, méretiik, feladatuk 6S tar talmuk szerint haromiéle lizoszomat kalénhozte- tank meg: A piimer lizosz6mdk kb. 0,5 jm nagységt, unit mennbrdnnal hatérolt testecskék, Boniéenzimeket = hidrolazokat tartalmaznak tiszian, szubsziratum, nélksil, ezért benniilk emésztés nem folyik. Az en- zimek raktarozédnak egy kés6bbI felhasznalasra, Tartalmuk @ durva felszinii endoplasmaticus ret culumban szintetizal6dik, és membranjuk a Golgl appratusb6l szarmazik A. szekunder Izoszémdk 0,5-1,5 um nagysé guiak, Intenziv enzimatikus emésztés folyik ben: nuk, mert mind az enzimeket, mind a szubszirétu- mot fartalmazzék. Leheinek benntik baktériumok, sejttormelékek, taplilékrészecskék, de a sejt el hasznalédott, cléregedett alkot6részeinek marad- vanyai is megtaldlhatok (autophagosoma), A tercier lizoszémdk vagy residualis testek a leg- nagyobbak. Az enzimek altal mar megemeésziett anyagok maradékal taléihatok bennuk. Elektron: mikroszk6ppal s61ét testecskéknek Iétszanak (dens-body), A lizoszimak kérosodasai, betegséget wbb okhdl kovetkezhemek be: a) muldci6 Kovetkeztében nines vagy csak ke: vés enzim van benniik, ezért a felvett anyagokat nem képesek lebontani (enzymopathiak), rakté rozasi betegségek. by tl sok lebontand6 anyag kerilt a sejtbe, il, olyan anyag jut be, melyet nem tudnak lebontani,ezént ezek felhalmozédnak és kérositjék a sejtet (pl. szilik6zis), oa lizosz6mék membrénja megséril vagy at Jérhatova valik, €$ a kikerilé enzimek énemész: 16dést inditanak meg (autoimmun betegségek) G) PEROXISZOMAK Kb. 0,5 um dtmér6jdi gomb alakt testecskék. A legidbb’ sejtben megialalhatok, de legnagyobb mennyiségben a vese és a maj sejtjeiben fordul- nak el6, Hidrogén-peroxidot képz6 és lebonié en: zimeket tartalmaznak, és ezeken kivil is még mintegy 20-féle enzimet. A zsirsavak lebontdsa a {6 funkeidjuk, 3, MEMBRANNAL NEM RENDELKEZO STRUKTURAK A) MICROTUBULUSOK 20-25 nm Atmérdjii csOveeskék. Faluk 5 nm vastag és aklinfehérjékbdl allo, egymds mellé ren- dezeit protofilamentumokh6l épiilnek fel. A csill6k, ostorok és a cytoskeleton felépitesében vesznek részt. Fontos szerepiik van tehat a sejtek mozgé- saban, a szekrétumszemesék sejten belill SZAllits saban’ é5 a sejtosziédas soran létrejOv6 kromo- szomamozgésokban. 8B) FILAMENTUMOK A sejtekben kétegekben elhelyezkedé fontos képzddmények. Két Csoportba oszthatdk: = microfilamentumok, = intermedier fllamentumok. A microjilamentumok kontrakilisak (myofllamer tumok), 65 két formdban fordulnak el6: =yvekony filamentumok: aktinbél és tropomio: zind6l, ~Yastag filamentumok: miozinb6l épiilnek fel. Az intemedier flamentumok 16bb csopartba oszthat6k fehérjekomponenstik alapjén: a hamse} tekben mint tonofibrillumok, az idegsejtekben mint neurofilamentumok, a vordsvértestekben mint spectrin fordulnak el6, A microtubulusok, @ microfilamentumok és az intermedier filamentumok alkotjék azt a térhil6za- tot, mely a sejtek alapvazit ~a cytoskeletont hoz- za léwe, és megteremii a feltételeket a sejtek ind kbdéséhez, C)CENTRIOLUM. Nyugalmi sejtben éltaléban a sejtmag mellet helyezkedik el két pontszerti képletként, Henger tengelyében csdszerti képz6dmény tall hat6, és e Kordl ~ hozza rogziilve ~ kilenc micron bulus triplet (3 cs6) helvezkedik el, A centriolum koriili tOmordit cyloplasmat nevezik centrosziéra- hak. A centriolum (altaldban keti6) és a centroszfé- ra alkotja egy a cytocentrumot, A cytocentrum - sejtkézpont ~ a sejtek mozgisat és oszibdasat iranyitja. D)RIBOSZOMAK 15-20 nm atmér6jdi_gémb alakti testecskék, RNS-bAI és fehérjéb6l épitlnek fel. Altaléban cso" portosan fordulnak el6, spiralis alakban fa messen- ger RNS-lénchoz kapcsolédva), tin. polysomakat alkotva. A cytoplasmaban az endoplasmaticus re- ticulum felszinén helyezkednek el, és a fehérje- sziniézis helyel, de a maghartya kitis6 felszinén is megtaldlhatok 4, PLASMATICUS INCLUSIOK A selteknek cytoplasmaba agyazon, 1obbnyire raktérozott anyagokb0l dllé alkotOrészel, Ide sorol jak a szekrétumszemeséket, a pigmentszemesé kel, a zsir- és lipoidszemeséket, valamint a gliko- gént. A szekrétum: és pigmentszen ran ves“ kOrdl, a glikogent és a z: nem, Az egies Inclusidk jelenléte jellemzé lehet bizo- hyos seltekre. A szekrétumgranulak jellegzetesek pl. a bél kehelysejijeire. A pigmentszemesék be- keriilhemek kiviilrl a sejtekbe, vagy a szervezet- ben keletkeznek (exogén és endogén pigmentek Glikogénszemesék az izomsejtekben és a méise} tekben figyelherk meg legjobban. A zsireseppek elsGsorban a zsirsejiekben, de a porcsejtekben is megialdlhatdk. Eldiordulhainak még a sejtekben Kristalyinclusiok is (pl. Leydig-féle sejtekben) SEJTMAG - NUCLEUS Az emberi sejteknek a cytoplasman kivil még egy {6 épit6 komponenstik van, a sejimag. A seit mag az Grdkleles informaciok hordoz6ja és az anyagesere vezérl6-szabalyoz6 kézponiia. A selt- mag alakja igen kiil6nb626. Altaléban gomb alakt, de ovals, palcika, lebenyezett stb. is lehet. A sejt mag helye a sejtiven altalaban jeliemz6, de nem mindig dlland6. Nagysdga kulbnb626, de hataro- zolt arany Ail fenn a Mag nagysdiga 6s a proto: plasma témege k6z6tt (mag-plasma relacid). A legidbb sejinek egy magja van, de vannak tbb- magvti sejtek is A sejtmag részei: a) maghartya b) magnedv. ©) magvacska ¢) kromatinallomany a) A sejimagot a sejt cytoplasmajatol_ a mag- hanya valaszija el. Fz is lipoproteid membran, €8 szerkezetét tekintve kets unit membrén, melyen bizonyos tavolsagokra 500 A atmérGiti nyflasok: porusok talalhatdk. KUlsé lemeze az endoplas maticus reticulum lemezrendszerével All Osszeltig- gésben, igy a maghéartya két lemeze kéz6tti perinuciearis rés kapcsolatban all az endoplas- maticus reticulum cisternaival 26' : : : ' : b) A magnedy ~ karyopiasma ~ a hyaloplasmé: hoz hasonié felépitést, és azzal a porusokon ke- resztiil kapesolatban Is ail. Ez a rész a magnedy in, stabil része. A labilis részt a kromatinallomany alkotla, ) Magvacska ~ nucleolus. Egy sejtmaghan tobb magyacska is eldtordulhat. Sejtosziédaskor jn Iét re a kromosz6mak heterakromatinjabol, Fehérjét és RNS-{ (arfalmaz. A karyoplasmaiol nem valaszt- Jaelmembran. A fehéreszintézisben van szerepe. ‘A riboszomilis RNS lit szintetizal6dik, frodik at a riboszomélis DNSyOl. Két rész. kulbnihers el_a magvacskaban. Szemesés része a mar elkészil toszomarészeknek, fonalas,szerkezetd része pedig a 1DNS d) Asejimag fontos anyaga a ‘romatindllomny, mely DNS-bdl és fehérjékbol thiszion-bazikus nomshiszion savanyti jellegti fehérjékb6) pill tel. A hiszion jellegt fel élettani szerepe a kroma linszerkezet épségének megovasa és az RNS-kép- 765 meggiitkisa a DNS kettz6désének akadslyo- zAsa néiktll_ A sejimagot nem hagyjak el. A n0n- hiszion jellegti feliérjék 3 nagy csoportor alkotnak: enzimek, regulator-fehérék és strukturiehérjek. Ezek dlland6 aramlasban vannak @ mag 65 a cyto- plasma kéz6tt, A kromatinallomany leher egyne- iG, fonalas vagy szemcsés szerkezetti. A sejtosz- t6das egyes fazisalban, Il. az. interfézisban szer- kezete valioz. A metafazisban vannak legjobban felspiralizalédva, ekkor kithal6k legjobban, 6s en- ek alapjén beszélink kromoszomdkrél. Az inter- fazisban despiralizéiédasuk olyan mértékt, hogy csak részletelben ~ kromatinrogok formajéban ~ lathatk. Egy egyén tObb sejtosztddasa alapjan kapott kromosz6maképet nevezzik karyogramm- nak. Az egy s¢jtben talalhate Osszes kromoszéma adja a kromosz6ma-szerelvény', Ez lehet egysze- res (haploid ~ az ivarsejtekben) és lehet kéiszeres (diploid ~ a testi seftekben). Az emberi szomatikus sejek kromoszémaszima: 46. Ebbél 44 parokba rendezherS (22 par) tin. autoszéma, és ket (1 ar; XX v. XY) az. lvarl kromosz6ma. A kromosz6- maszam a fajra jellemz6. (Részleiesen |. a Human: genetikai alapismeretek c. fejezetben.) A SEJTEK ELETJELENSEGEI - MUKODESE A seltek mtikodése a ktilonbéz6 élevelenségek ben nyilvanuil meg, A sejiek alapvetd életjelenségei 1. Anyagesere 2. Novekedes 3. Ingerlekenység 4 Moz 5. Szaporods, sejtoszt6ckas. 1, ANYAGCSERE A legfontosabb életjelenség. Két 16 folyamatbél ai a) anyagb = asszimildcié, b) anyaglebontés ~ disszimildcid. a Régebben anyagcsere alatt_ tbb folyamator értettek: anyagok lelvételét, a sejtekben lefitsz6d6 kémial dtalakulésokat, a salakanyagok eltévolité- sat. Ezeket a folyamatokat ma anyagforgalom né ven foglaljuk 6ssze. Anyagesere: a sejtekben lejat sz6d6 biokémiai folyamatok ésszessége (az inter- medier anyagesere). A sejtekben végbemer anyagatalakitast (fel- és leépUlést) specialis anya: gok, az enzimek hajijék végre. A lebont6 folyama: tok chergiatermeldk, a lelépité folyamatok energiat igényelnek. ‘Az anyagtorgalom sordn a tépanyagok eljut- nak a sejthez. Az oldott anyag bekerilése a sejtbe szorosan dsszeiigg a sejthariya mt: kGdésével (permeabilitisdval stb.) Egyes sejiek Képesek kisebb szilard részecskéket is felvenni gy, hogy a s¢jt korulveszi és bekebelezi ezeket. Ezi_nevezziik phagocytosisnak (a MPS (Mono: nuclearis Phagocytalé Systema) tagjai kepesek ere) Anyageseréjiik sordin a sejtek kil6nféle anya- gokal képeznek. Ezek leheinek a sejt szamara fe- leslegesek, eselleg_mérgez6. homlastermékel amiket a sejt kivalaszt (excretiol, Az anyagesere folyamén a sejt szémara kOzémbds, de az egész. szervezel szamara hasznos anyagok Is keletkez- heinek. Ezeket a sejt elvalaszija (secretio). Ez a to- lyamat a legkifejezettebb a mirigysejtekben, 2. NOVEKEDES A sejiek névekedésében nem lehet Altalénos lorvényszertiséget megallapiiani, ment ahdny sejt annyiféie a novekedése. A sejiek taplalkozasa so: ran az asszimilécids folyamatok eredményeként a sejtek ndvekednek. A ndvekedésnek hatart szab a seji felszine és tmege kOz61 létrejv6 aranyta: Janség, mert a felszin nem tudja elldini a tome: geben jelentsebben névekedett sejtet. Ennek ket Iéle kOvetkezménye lehet: a) a sejt oszidcik ba sejt elpuszuul A sqjfeknek egy igen jelentés csoportja~ melyek osziddasra nem képesek - esak Orbkléstanilag és felGdéstanilag meghatarozo_nagysagig_novek: szik (idegsejt, szivizomse}t). Ezekben a sejiekben a névekedést elémozdiié anyagfelhalmozédas sak addig tari, amig a sejta fajra jellemz6 nagysé got elérl, Ezutdn az asszimilaci6 és a disszimilacié egyenstilyba keri 3. INGERLEKENYSEG A sejtek azon tulajdonsaga, hogy ingerek ha- lasiira Kepesck megvaltoziami anyagcseréjuket. Megkilonboziettink KUls6 és belsé ingert. Miné- sége szerint az inger lehtet mechanikal, fizikal, Ke ial, biolégiat Vannak altalanos protoplazmaingerek (mecha: nikal, kémial, n6) és spectilis ingerek (tém zag), melyekkel csak bizonyos sejtek hozhatok ingeriile! dllapotba. Ingerdleti allapotnak nevez. zuk a sejtekben az inger hatasdra_kialakult anyagcsere-valtozast és az azt kiséré Jelensége- kerAz ingerlékenység mint elemi élettolyamat, harom részb61 All: ingerfelvétel (recepai), = ingeruletvezetés (konclukcis), = valaszadis (reakcid) Az ingerlékenység tehét az érzékeléssel kez: d6dik és a valaszreakcidval fejezGdik be. Az ingeer lékenység teszi lehetvé a komyezethez valo ak kalmazkodast. Minden seji kepességének megtc- leléen valaszol az Ingerre, Az ingerre adot valasz az dllati é5 emberi sejtekben leggyakrabban moz- gasban vagy szekrécidban nyilvanul meg, Az inger Altal iranyitort helyvahoziaté mozgis a taxis. EZ lehet pozitiv (Ingerforras felé) vagy negativ (inger forrast6l tavolodo). Az inger lehet kémial anyag Kemotaxis (pl, a neutrophil granulocyta amoeboid mozgasa), lehet fény: foroiaxls stb. 4, MOZGAS A seltek ingere ado valasza leggyakrabban mozgasban nyilvanul meg, Ez a moziias lehet; ~ bels6 vagy Kiils6, ~aktiv vagy passziv, = helyvaltoztat6 vagy helyzetwaltozrats, Bels6 mozgas a sejt cytoplasmisjénak mozgasa, mely nem jar helyzet- vagy helyvaltoztatissal. A Kiils6 mozyas eredményezi a hely- vagy helyzet valloztatast. Akliv mozgas a sejt anyageseréjének megvaliozésa kovetkeztében jon léire. A scjtek Kilsé aktiv helyvéltoztaté mozgasa létrejoher a) dilbakkal ~ amoeboid mozgis, b) csillékkal ~ ciliaris mozgias, ©) ostorral - flagellumos mozgas. a) Amoebold mozgaskor a sejt kittremkedik az ingerforras felé, mivel a felleti fesaiiliség itt esl kent, éllébat bocsat ki ipseuclopoctium), amibe las: san belearamilik a sejt egész tartalma, {gy mozog. hak az emberl szervezetben tbbek kézbtt a fehérvérsejtek (0,5 um/sec) b) Csillész6r6s mozgés. A sejt felszinét esilld sz6r6k boriljak, s ezek evezOszerii csapkodisa biztositja a mozgast a tolyékony kézegben. ¢) Ostoros mozgas. A seimek hosszit, ostor szeri nygivanya van, ami a cytocentrumbél indul Kl. Az ostor forg6 vagy hullimzé mozgasa biz: tositja a helyvaltoziatast folyékony kézegben. Emberben a spermiumok igy kézelitik meg a pete. Sejtet (aramiassal szemben: negativ reotaxis) 5. SZAPORODAS, SEJTOSZTODAS A. szaporodis az az életjelenség, amelynek soran a sejtek Snmagukhoz hasonlé utédokat hoz. hak Iétre. Az oszi6d sejtek élete a sejtcikiusban zailik le, ami egyik sejtosziddas vegérs! a kover- kez6 scjtoszi6das vegelg tart, Ennek két fazisa 8) az oszt6dasok kOz011i Szakasz.dnterfdzis) S., Gelazis (Gi és Gs a normal miikédés, az. ban kett6z6dik meg a DNS}, bp) maga a sejtosziédas (M- vagy D-fazis: mitézis = duizi6), A sejtosziédasban részt nem vev6 sejtek hyugalmi allapotban (Ge-fazisban) vannak, A sejtek élettartama, a sejiciklus hossza igen tér6 és sejtenként valtoz6 ipl. legrovidebb a be hamsejteké, kb. 1,5 nap). Ha az interfazis hoss2t akkor az. a Gr-szakaszra vonatkozik, mert az S- és Geszakasz alland6, ‘Nem minden sejinek van osztédasi képessége. Alialaban a differencialt sejteknek (pl. idegsejtek) nines cytocentruma és igy szaporodasi kéEpessége sem. Mas szervek sejtjci regeneracid esetén képe- sek oszt6clisra (pl. majsejtek). Vannak viszont dllandéan osziéd6 tin, ctogén sejtek {csontvel6, nyirokrendszer, ivarmirigyek seifjel sib,). Ezek igen érzékenyek' a sugarzasra, de mas karosito anyagokra is (gyyszerekre), Az osziédoképes sejtet blasinak, a diflerencialt sejtet cytinak nevezziik.) A sejtosziddas formal: a) direkt sejtoszi6das ~ umitézis, Dj indirekt sejtosziddas ~ mitozis, 6) szamielez6 vagty redukcids seltoszidas — meiosis. a) Amit6zis. Néhany egysejit 6l6lényben, illetve Kéros esetben tobbsejtth szervezetekben’ fordul €l6. A sejtosztédas kromoszémak, ill, kromatida: fonalak kialakulasa nétkiil zajlik le. A cytocentrum, a sejimag, maid a cytoplasma f076dik be és valik ketté, Amennyiben a cytoplasma osziédasa nem. Koveli a sejtmag osziédasat, tigy tobbmagvii se}- tek jonnek leu. b) Mit6zis (2. dbra). A sejtoszi6das leggyakoribb forméja. Atlagos idétartama kb. 2 dra, tehat a se} lek életciklusanak része, amit az interfézis kovet. ‘A mitotikus sejtosziédasban négy fazist kiln: boztertink meg, melyek alatt a sejt felfliggeszti specifikus makodését = profizis, ~metatazis, ~anatazis, = Ielofazis. Profézis. A leghosszabb szakasz. A sejt vizet vesz fel, megduzzad. A kromatinrégok fonalas szerkezetel vesznek fel a sejtmagban, vag alakulnak a kromoszémak. A maghértya elttin cytocentrum kettéoszlik és a sejt ket ellen pOlusa felé vandorol. Kialakul az osziédasi ors6. Metafézis. \ kromoszma-strukitira ekkor a leg- Kifejezentebb, és a kromosz6mik a seit egyenliidje mentén helyezkednek el, majd kapesolatba kertl- nek az osziddasi orséval Anafézis. A kromosz6mik hosszukban kettéha- sadnak (@ két kromatida a centromerdnal elvalil) és a kromatidak (két f€1 kromosz6ma) a sejt ket pélusa felé vandorolva a cytocentrum kort csillag: szertien rendez6dnek. Ez a legrévidebb szakasz. Telofézis. A sejt két polusa felé vandorlé kromo: sz6mék ismér fonalakké alakulnak (a kromatidak despiralizalédnak) és gombolyagha rendezédnek, A fonalakbot lassan a nyugyé magra jellemz6 kro- matinrégok lesznek. Az oszlasi ors6 elttinik, Meg: Jelenik @ magvacska és a maghartya is. A Golgi apparatus és a milokondrlumok is megkezdik 6n- all6 szaporodasukat. A plazma is oszlik, a sejtKozepén beffiz6dik, és Kialakul a Kkét teljesen eayenénékG utédsejt (lednysejt), melyek ugyan- annyi kromosz6mat tartalmaznak, mint az anya seit tartalmazott ‘A mit6zis Iényege: az élet fenntartésa azaital, hogy a DNS:t tovalbbviszi az tj sejtekbe, és ezzel a DNS:ben kédolt tulajdonsagok atOrdklddnek az utdokra. ¢) Meiosis. Az ivarsejtek osziédasi formaja, Lényege, hogy a sejtek mésodik osziédasat nem el6zi meg a DNS-artalom megduplazédasa, fgy végeredményben haploid, azaz fele kromoszéma- szammal rendelkez6 ivarsejtek jonnek létre. A fajra jellemz6 kromoszéma-garnitira csak a 2. abr ‘A mitotikus sejtosziédas fézisal yugn set, 2 = profézs, 3 = metals, megtermékenyitéskor jén Iéte az anyai és apal ivarsejick dsszeolvadasaval. A melosis hérom feladator kat el: =a kromoszémiak szamanak megfelezését, kromatinallomany tjrarendezését (rekombt nacidjan), vagyls az apal és anyal kromoszémak szétvalasa véletlenszenti, tehat lesz apai, ill. anyai eredetti kromoszéma is a haploid gamitiraban, de az oszi6das soran ezek egyes szakaszai Klis Cse: 1€\6dnek egymassal (crossing over), ~asejtck megiiatalfiését, mivel a petesejtek kép- 26dése az intrauterin élethen befejez6dott; igy a peteselt egyidds hordoz6javal, Ezént szikséges a meiosis megfiatalit6 hatasa,HUMANGENETIKAI ALAPISMERETEKNUKLEINSAVAK Az Osszerent fehér)ék két {6 komponensbél Ail nak: fehérjéb6l és nem lehérje jellegti részbd) Osztalyozasuk a nem fehérje lernészerti alkot6 rész_alapjan trténik. igy_megkilonboztetank: foszioproteideket, kromoprotcideket, glikoprote! dekel, lipoproteideket, metalloproteideket 68 nuk- leoprotcideket, A nukleoproteidek nukleinsavbél és fehérjéb6] Sllnak. A nukleinsavak nukleotidokbél éptilnek fel, 65 igen nagy molekuléja vegytiletek. A polinuk- leotidoknak ké1 tipusa ismerctes: a seitmagban ~ kromosz6makban lév6_ dezoxiribonukleinsav (DNS) és a {leg a plazméban talélhat6 ribonuk- Ieinsav (RNS) A DNS és RNS (polinukleotidok) lebonthar6k oligonukleotidokra, ill, mononukleotidokra. Az oligonukleotidok k6zé tartoznak a nagy energlajti foszidtvegytiletek (ATP, ADP stb.) ‘A_mononukleotidok ‘nukleozidokra és_foszfor savra bonthatk. A nukleozidok egy 5 szénatomt szénhidrétb6l (pent6zb6)) és egy gytiris szerke- zeit bazikus részb61 dllnak. ‘A nukleinsavak s7énhidratkomponense: “RNS esetén a rib0z, = DNS esetén a cezoxitib6z, A nuleinsavak elnevezése tehat a benntik 166 cukorkomponens alapjdn térénik, ‘A nubleinsavakban talalhaté nitrogéntartaln gydntis bazisok két vegyiilercsoportta tartoznaks ~ purinbézisok: aclenin és guanin, = pirimidinbazisok: cifozin. timin é ural A DNS+ben: adenin, guanin, citozin és timin, az RNS-ben: adenin, guanin, citozin és uracil fordul el6, A ket nukleinsav-féleség tehat a timin: és az uracialkot6részben is killonbdzik egymastél. ‘A DNSunolekula igen nagy, molekulastlya ml liardos nagysagrendti (human kromosz6maban 50-60 milliérd dalton). Hossza véltoz6, néhany m6l, t6bb mmig terjedhet. Jellegzetes a térbel felépitése: két egymas koré csavarodé fondibl dl (Watson-Crick-spiral). Ez a clupla helix olyan lét- hoz hasonld, melynek két gat 1-1 foszforsav- cukor-lane alkotja, fokait pedig a bazisparok {adenin-timin és guanin-citozin), majd hosszienge- lye koriil megesavarodott, A bazisparok sorrendje meghatérozott. Ennek a helix-szerkezetnek a DNS megduplazodasénal (replicatidjdnd) és az RNS: szintézisénél van nagy jelentésége, mert ilyenkor a két onal egymésrol lecsavarodik, és minde- ayikkel szemben létrejon a maga kiegészitOje. Igy Kér Gj, az eredetivel azonos DNS-molekula, ill. RNS: masolat keletkezik. ‘AZ RNS-molekuldk kisebbek, mint a DNS: molekuldk. Molekulastlyuk 25000461 1-2 millié dalionig terjed. Kdlonb6z6 hossziisaigd molekulak, nelyek alkotéséban 70-10000 nukleotida vehet részi. Szerkezetiik és a sejiben berlidtt funkci6juk szerint 3 fajtajat kalOnboztetjuk meg: 1. hirvivé ~ messenger RNS (mRNS) 2. szallit6 ~ fransfer TINS (tRNS) 3. riboszomialis RNS (tRNS). ‘A messenger RNS a DNS:ben térolt informaciot a fehérjeszintézishez. kézvetitl, A DNS-molekula heteroprodukeiGra is képes, azaz. sajdit mintéjéra mMRNS‘ szintetizal, midltal a DNS-fehérjeszintézisre vonatkoz6 ,izenete” Atirodik (ianszkripcid) a MRNS-molekula felépitésébe, Ezutan a fehérjesz: intézis sorén olvasédik ~ forditédlik ~ le qranszic- ci), Iétrehozva_a_genetikailag_meghatarozott aminosay sorrendet, azaz a fehérje elsddleges szerkezetét. A mRNS a sejt Osszes RNS-tartalma- nak 2-5%dt adja, kozepes mélsulyt, a legrovidebb Elettartalmt RNS, ‘A transfer RNS felacata a sejtben az aktivalt aminosavak tovabbitasa a fehérjeszintézis hely6: hez. Fgy-egy sejtben tobbiéle RNS van, minden aminosav-féleségnek masfajta (RNS felel meg, S61 egyes aminosavaknak tObbiéle RNS-Uk is van. A. sejt RNS-artalmanak kb. 15% A-csik, mentumok alkotnak. Az Lilamentumok a Zlemezen régzulnek 6s egy daralvon beterjednek az. A-filamentumok kOzé. ‘AZ A-csik k6zéps6 harmadaban, ahol nines Mil amentum, az a Frestk, A Hrestk kozepén ~ igy a ‘sarcomer kOzepén ~ Van az Mecsik. Az izomrost kontrakcidjakor a csikok Osszeolvadnak és a harantesikolat eltinik, mert az A-flamentumok a Z- Jemezig jutnak el, il. a Z-lemezeket magukhoz hiz- zak. (A megroviduill egész sarcomer SO1EL) Az Liilamentumok megesavarodott_ gyongyft- zéthez hasonl6 aktinmolekulak. A vastagabb Ai amentumok miozinmolekulékbol épuinek fel, ‘véglik horgas szerkezett Az izomrostokat_kot6sz6vel ~ encomysium ~ veszi Kordl. A rosinyalébokat permysium fogia 6ssze, az egyes izmokat pedig izompélya ~ fascia = hivelyezi be (sérilésekor izomsérv keletkezhet) ‘Az ingeriilet vezetéséhen fontos szerepe van a sarcolemmanak, melyt6l egy halozatos cs6rend: szer ~ cenirotubularis rendszer (T-tubulusok) ~ jut tatja az ingeriletet a rost belsejében 1év6 fibrillu mokhoz. A sarcoplasmaban talélhaté endoplaz matikus reticulumot sarcoplasmds. reticulumnak nevezik, ami hardnt és hosszanti csvecskékhdl all, és halézatot képez a myofibrillumok (A- és filamentumok) kordl. Ezeken a cs6vecskéken ter minalis cisterndk, illetve zsakok jonnek léwre, amik a T-tubulusokkal harmas egységben mukodve biz: (ositjak az ingerdlet gyors terjedését, A cisterndk a1 in Dag Ne MA a 14. Abra: Az Izomszover fatal 4 sinaizom, b= haréncsiloltzom, ¢ = szivzom, 1 = sejmag, ktészbvt, 3 = Eberth-vonal v2 sarcomer Harantcsikolt izomrost elektronmikroszképos szerkezete, szerkezell egyst; és zsékok bocsatjik ki, illetve gydjtik 6ssze a kon- rakei6hoz nélkiilézheteilen Ca*"-ionokat, ezek telat a Ca-ionok rezervodijai ‘A hardntcsikolt izomszOvet a csontvazizmokat 6piti fel. Akaratunktél iggGen miikédik, gyors Osszehtiz6dasra képes, cle hamar térad, 3. Szivizomszévet, A haranicsikolt izomszover kilonleges fajtéja. Egységei nem rostok, hanem sejtek, melyck térhalézatot alkomak. A Sejtek Y alakban elagazédnak és egymasban folytatédnak, A sejtek hatérat az Eberthféle hardntvonalak jelzik (kéletlen sejthatarok). Egy Izomsejt egy magot tartalmaz, ami a sejt k6zepén helyezkedik el. A myofibrillumok a mag kérdl radier (Susaras) elren- dezéstiek. A szivizom akaratunktol tiggetlendl miikédik, Makédésére jellemz6 a kontrakci6t ké- ve refrakter stdcium, amikor nem ingerelhets. de IDEGSZOVET A legaifferencidltabb szévet, ami képes ingerek felvételére, ingerilet létrehozasara, vezetésére, fel dolgozasara és valaszingerek képzésére. Ecto- dermalis eredett. Az idegsz6vet egysége a neu- ron, ami genetikai, anatémial, élettani, patologial, trofikai egység, és jellemz6 még ra a hisziodina. mids polaritas. = Genetikal ~ fcilédési ~ egység, ment a neuron minden része egyazon sejib6 feilédik. egySég, mert cgységes plazmaja van, €s egy sejihartya veszi kriil minden részét. Etettant - funkciondlis - egység, mert csak a ‘minden részével rendelkez6 neuron képes miikod- hi, Az ingeriler végigterjed az egész neuron sejt hariyajan, -Patolégial egység, mert minden neuron spe: cialis érzékenységdi bizonyos k6ros behatasokravagy hiényokra. Bizonyos korokoz6k, mérgek stb. csak eaves neurontajtékat betegitenek meg, ~Trofikal -t4plalkozsi - egység, mert a neuron nytlvanyrendszere a magtartaimtt részi6l_elvée lasziva életképtelen. A fehérjeszintézis a sejttest ben t6rténik és innen jut tavabb a nyuilvanyokba, “Hisziodinamias polarités. Az iclegrendszer neuronok lanncolatabol dil. A neuronok kézoit Kap. csol6 berendezés, a synapsis, csak egyirénytt ingerdletatvezetést enged meg, azaz_ polarizalt. Két neuron. kapesolédkisakor ezért_ az ingerilet mindig, a véglacskarél terjedhet csak a sejttestre és a dendrimyulvanyokra, dle nem terjedhet a sseftiest vagy dendiitnytlvsnyok ingerilet lapota a rajiuk synapsissal végz6d vegteicskakra. Tehat fiziol6giés viszonyok koz6tt az. ingeruilet a neu ronon mindig a sejtestiél a végtacska felé halad. (Megjeayzend6, hogy az Idegnyttivanyok képesek az ingertletet ‘centripetdlisan ~ antidrom ~ és Ceniritugalisan - orthodrom ~ Is vezetni) Aneuron (idegse}t) részel (16. dba 1. Settest vagy perikaryon (sora Plazmanydlvanyok vagy dencitek Idegnyulvany a neunt vagy axon (tengely- fonab. Veatacska vagy telodendtion Perikaryon vagy soma. Valioz6 alakit és nagysagii lehet. Alialaban 10-30 jim, dle 100 ume nél nagyobbak Is vannak. Nagy. vilégos, hdlyag alakti magiuk van, melyben nucleolus is lathat. Protoplazmajaban tigrold rOgok ~ a Nissiszemesek ~ kathatk, melyek a fehérjeszintézisben vesznek részt. Hianyoznak ezek a szemesék az axon ere dési ieniletén, az Gin. eredest ktipnal (axondomb- nal). A plazmaban talalhatsk még a neurojibile mok: valtoz6 vastagsaait hlamentumok, illetve tt bulusok. Ezek nemesak a sejtiesiben, hanem a nytilvanyokban is megiatalhatok. A neuron alakjét elsésorban_a_nytilvanyok szama hatarozza meg. Nyuivany alapjan a neuron lehet a) unipoldeis ~ egynytilvany b) bipoldris ~ keinytivanys, 6} pseuclounipolaris ~ dlegyny ‘d) multipoldnis ~ robbnytivanyt. A perikaryon alakja €5 nytlvanyainak elagaz6: dasa alapjén megstdonbozterank: a) Piramissejteket: axonja a_piramis alapjébol ind kl a dendritek pedig a sejt tbbi részébd, 'b) Golgi L-tipusd sejteket: hoss2ti neuritjuk van, és csak a végén oszlik dgakra © Golgi tl-tipusti sejteKet: neurlijuk néhény ym, és hirtelen, csokorszertien elosziik agaira ) Purkinjesejieket: marharépa_alakt éS a tuja- iahoz hasonlo dendritelagaz6dast sejtek a kis agykéregben. ‘e) Kosdrsejteket:_neurijuk Kosdrszertl synapsist alkot a Purkinje-sejtekkel a kisagykéregben. 1) Szemesesejteket! a nagy’ és a kisagykéregben talainatok. ‘Az emiitett idegsejtek (a6) Fig) mind mukipolé- sak. 2. Dendritek, A neuron plazmanyilvanyal par saz umt6l néhany mmes hossziisagtiak lehet nek, Elégazasi médjuk sok neuroniajtara jellemz6 53 Ivanya, (pl. Purkinje-sejt, piramissejt stb). Nissi-szemesé- ket tartalmaznak. Szémos neuron dendritjének t- szerti nytilvanyai vannak (dendrittévis), melyek sok synapsist alkotnak a kézeldkben futé neu: tekkel 3. Neurit vagy axon, Néhdiny mm-t61 1 m hosz- szisagti is lehet, A sejttestbél az eredési ktippal indul ki (nines Nissl-szemese). Kezdeti szakaszan — initials segmentum ~ még nines hiwelye, de a sejt- hartya itt vastagabb, mint mashol. Ez'a kezdeti szakasz_a neuron specialisan alacsony ingerkti: szObii része. A neunitek vastagsaga valloz6 (0,1 m-t61 15 pmig), A neuritek lefutésuk k6zben colfateralisokat — mellékagakat - Is adhatnak. Elosztasuk a somt6l Kalonb6z6 tavolsagra t6riénhet (pl. Golgh HL tipusit seit eserében). A neuritek tilnyomé tébbségét hiively veszi k6: ral. Csak a kOzponti idegrendszerben l6v6 leg: 16. dbra: Mulipoliris neuron szerkezeti felépitése, részei 4 =petkaryon (soma), 2 = dendtinyslviny, 3 = axon eredési domb, 4 = axon, 5 = Schnann- és myeinhively,& = Ramver-betizddés, 7 = teledendion, iss!szeresth, 10» axonkolaterdlisvékonyabb idegrostoknak nincs hiivelye, ezek az in, csupasz rostok, ‘A neuritek leheinek: ) Schwann-hiivelydek (Schwannsejtes), b) Schwann- és myelin- (vel6s}) hiivelytiek, ©) csak vel6shivelytiek (myelinniivelytiek) a) Csak Schwann-hivelyd rostok a sympathicus idegrendszer posiganglionaris rosijal és a vékony érz6rostok (C-rostok: Remak-féle sziirke rostok), b)A periférids idegrostok legnagyobb része Schwann: és myelinhtivelyd. Ez a kett6s hiively azaital jon Iétre, hogy a Schwann-se|t felesavaro. dik az axonra. A szomszédos Schwann-sejtek k6z6tt behtizédasok vannak, ahol a velshiively hianyzik, ezek a Ranvier-(éle heitiz6dések vagy ke: reszick (saltatoricus ~ ugrasszerti ~ ingeriletve- zelés eayik befiz6dést6l a mésikig: |, idegélet fan). Minél vastagabb egy idegrost, azaz minél tavolabb vannak egymast6l a Ranvier-beitiz6- dések, andl gyorsabb az ingeniletvezeés, Kez: detben egy-egy Schwann-sejt territériuma mintegy 250 um, de a ndvekedés sordn akar 2-2,5 mmre megn6het (pl. végtagokon), ©) Csak myelinhavelyd idegrostok alkotjak a kozponti idegrendszer palyait. A veldshiivelyt itt az oligodendroglia-sejtek alkotjak. 4, Telodendrion. Az idegvégiacska két részb61 al: a) a végzddés el6ttl eloszlasb6, b) az idegvégz6désbil. a) Az idegvéxzddés elGut elosztas igen valtoz6 Jehet. Van, amikor a neuritnek egyetlen ingerilet tadé végz6uése van, és van, amikor egyetlen neurit tbb széz égacskara oszlik, melyek mind kilonkil6n végz6dést alkoinak (pl. tObb szaz izomrostot lat el egyetlen neurit) b) Az Idegvégz6désnek két 16 csoportja van: “terminalis vagy szabad idegvégz5dés, ~intercalaris vagy neuronok kéz6tt végz6dés: cay idegelem végzddése mas Idegelemen ~ inter neuronalis synapsis. A terminalis végz6désnél egy mas szévettel all kapcsolatban, 1. receptor: érzGideg-vegzil 2. effektor: végrehajté-mozgaté vegzbdés, legelem (neuron) forma van: 1. Areceptorok a) az exteroceptorok felfog}ik a kilvilag ingerelt, bj az interoceptorok felfogiék a szervezethen végbemené valtozasokat a) Az exteroceptoroknak két {6 tipusa van: = Grzéksejtek, ~ Idegvégz6dések. Az érzéksejtek lehetnek: primer érzékscjtck (a sejt nytilvanya alkowja a neuritet, pl. szagléhai), ~ szekunder é1zéksejtek (nincs elvezet6 nytilvé. nyuk, hanem egy neuron végz6dik rajtuk, pl. hallé- egyenstilyi szerv receptorai). ‘Az Idegvégz6déses receptorokhoz tartoznak: az izomreceptorok (izomors6, inors6) ~a bérrecepiorok: ~szabac! idegelagazodasok és a Merkelséle ta pintétest a hamréteghen, Meissner éle tapint6 végtest, ~Krauseféle végtest: hidegre, feszilésre 6r zékeny, ill. genitalls végiestck, ~Fufiiniféle vegiest: feszilést érzékel, ~a mély mechanoreceptorok: Vater-Pacini-test. b) Az interoceptorokhoz tartoznak tobbek kOz6tt: = presszoreceptorok, = emmoreceptorok, ~kemoreceprorok, = ozmoreceptorok stb. 2. Az effektorok (leg mozgatd, és kisebb rész- ben szekretoros Idegvégzédések. Forma: =vegetativ alapfonat: simaizomban, szivizom- ban és mirigyekben, = izomuégiemez: haréntcsikolt zomban. ‘Az Intercalaris végz6dések — interneuronalis synapsisok formal: a) végtalpas synopsis; részei: praesynapticus és postsynapticus membran, synapticus rés, praesy- hapticus vesiculak a transzmitter anyagokkal (pl acelilkolin) (17. dbra), ) Kehely- vagy ecsetszend synapsis, cy glomerulans vagy fogaskerck s és dendritek kéz6t), parallel kontakius (ktisz6rosiok), ©) keresziezdaési synapsis (axon és dendrittévi- sek k6z611), f)axo-axonicus synapsis (gatl6 synapsis) 17. dbra: A Végtalpas synapsis szerkezere 1 = porkaryon, 2 = vega, 3 = preesynaptcus membrén, 4 postsynaptious membrdn, 5 = praesynaptcus vesiulumok a transzmiteraryaggal, 6» synapicus rés, 7 = neu, 8 = sejimag 54Mdkédésik szerint leheinek: = serkent6 (excitatoricus) synapsisok, = gatl6 (inhibitoricus) synapsisok. GLIASZOVET Az Idegrendszer tamasziészbvete. Sejiekb6l és azok nyulvényaibo! all Fatal: L.ependyma: az agykamrakat bélel6 henger- hamszert sejiek, felszinén mikrobolyhok vannak; 2, macroglia vagy astrocyta: két formaja van: = plazmas glia (saiiekedllomanyban), =rostos glia (fehéréllomanyban); 3. microglia: = oligodendroglia: az idegrostok myelinht: velyét alkotja a kozpontl idegrendszerben, Hortegaféle mesoglia, mely a MPS‘hez tar: tozik, annak idegrendszeri képviseldje; 4. Schwann-sejtek: a periférids idegek hivelyét képezi, 5, szatelita- vagy csatléssgtek: spinalis ~ érz6 ~ ganglionok pseudounipolaris idegsejtjeit_ veszik korill. A pusztuld idegelemeket a gliasejtek fagocttliak és helyuket is gliaszovet fogialja el. A gliasejtek szoros kapesolatban dillnak az agyvel6l kapilié risokkal, {gy szerepik van bizonyos anyagok fel vérelében (agy-vér gat: bamen,MOZGASRENDSZER ~— SYSTEMA LOCOMOTORIUMPassziv része a csontvazrendszer, aktiv része a esontvazizomzat (18. és 19. dra), CSONTVAZRENDSZER - SYSTEMA SKELETI ‘A csontvézrendszer a csontokbél, azok jaru lékos alkot6részeibél és Osszekottetéseib61 al. ‘A csontvaz. (skeleton) 206 db csontbél épal fel Feladata’ ~a test szilard vazat alkotja, ~a mozgas passziv szerve, rajta tapadnak az izmok, ~ testtiregeket fog kozre és védl a bennitk 16V6 életiontos szerveket, = szivacsos dllomanyéban a vérképzés szerve, a vords csontvei6 fogial helyet. ACSONTOKROL ALTALABAN A csontok két jellemz6 tulajdonsaga a szildrciscig és a rugaimassag. Ezt a kettés tulajdonsagot a vegyi szerkezet biztositja. A csontok 40% viz. A szilérd alkot6rész 30~40%-a_ szerves anyag (ossein), 60-70%a szervetlen anyag thicroxilapatit sth.}. Ha a csontot hig savba tesszik, a szerveilen anyagok Kioldédnak beldle, é5 a visszamarad6 rész rugalmas, hajlékony. Ez az eljéras a ce- kalcnaids. csontokat elégetve (kalcindlis) a szer ves alkotorész kiég, és a Visszamarad6 szervetlen rész hamuszerti, porlékony. A szerves 5 szer- veilen alkotrész aranya az élet folyaman valtozik, gy a csontok rugalmassaga is. Fiatalabb korban tObb a szerves anyag, ezér a csontok rugalma sabbak. A.CSONTOK SZERKEZETE A csontok kétféle dllomanyb6l épiiinek fet: a) t6mbtt, Kompakt élloménybs1, b) szivacsos, spongiasus ailoménybél A csontokai kivilrél tmorr allomany veszi Kora, a csont kéregéllomanya: substantia com is. csontok belsejében helyezkecik el a szi- vacsos allomény. Kivétel a légtartalmti csontok és a hosszii csbves esontok kézéprésze, amelyek ben Greg van. A szivacsos. dllomény_csont gerendat az er6vonalak iranydban helyezkednek el, Gin, irajectorials szerkezeitiek. Az erGbehatsok megvaliozasakor ezek a csontgerendak is atépul nek az Gj igénybevételnek megielelGen. ‘Alak szerint megkilonbéztettink ~hosszti csdves csontokat (20. dbra, = r6vid es6ves csontokat, ~lapos esontokat, = kobds vagy szabalytalan csontokat, =légiartalma, pneumatikus csontokat, Ahosszit csoves csontok végrésze az epiphysis (proximalis és dlistalis, kOzéps6 része a dlaphysis, vagy co*pus ‘ACSONTOK FEJLODESE A csoniok fellédése a 2. embriondlis hénap végén indul meg az embriondlis ko16sz6vetbél, a mesenchymabol A csontlejlddésnek hérom formdja van az erdbehatasiél faggéen. A csontképz6dés oxi- génigényes folyamat, és J6 vérellatés szakséges hozza 1. KOtGsz6vetesen el6képzett_vagy desmalis csontosodas. Az cmbrionalis életben a Koponya- tel csontjai és csak néhany mas esont fejl6dik kétdsz6vetes telepb6l. KésObb a htizoerOnek kitett, helyeken is eleinte kOtész6vetl rostok jonnek létre, amik felfogiak a haz6er6t, majd a rostok kbzé erek nének be, melyek menién elhelyezked6 differen. cidlalan mesenchymasejtek csontk€pz6 sejtekké (osteoblastokka) alakulnak. Ezek termelik a csont- sz6vet szerves alapallomanyat, majd fosziatéz en Zimjiik fosziatokat hasit le szerves foszforvegyii- letekb6l, azaz megindul a 56k lerak6dasa az alap- éllomanyban. A csontosodas az tin. csontosodst pontokbél indul Ki 2. Porcosan elképzett vagy chondralis csonto: sodas. Az embrionalis életben a legiébb csontnak megieleléen porcos telep alakul ki, és ezekbdl chondralis csontosodassal jonnek léire a csontok, Kés6bb a csontregeneracié soran a nyoméerdnek kitett helyeken is ilyen csontosocs jn Iétre, E16: sz6r a porcos telep felszinén jelentkezik a per chondralis-periosialis csontosodas, A esontosodé porcszbvet meszesedik, majd erek tmek be a porcba és az osieoblastok meginditjak a csont- képz6dést_fenchondralis csontosodds). Ezek a esontosockisi magok. A hosszi cs6ves csontok- ban tobb esontosodasi mag jelenik meg (az epk physisekben és a diaphysisben). A desmalis és chondtalis csontiejI6dés tehét masodlagos (sze kunder) csontképz6dés. 3. Primer angiogen csonifejiGdés. Mechanikal behatésokt6! mentes helyen jn léwe, Az erek menién kézvetlenil - mas _szOvet képz6dése nélkil ~ inclul meg a csontiejlodés, ‘ACSONTOK HOSSZ- ES VASTAGSAGBEL! NOVEKEDESE. A csontok hossznévekedését a csontok veg. részéhez kdzel az epiphysis és diaphysis kozott elhelyezked6 porckorongok biztositjak. A porcko: tong kilsé felszinén a porcszvet_szaporodik, bels6 felszine pedig fokozatosan elcsontosodik (chondralis csontosodés). Ez a folyamat 20-30éves korig tart, utdna a porckép26dés megsztinlk, és az egész porckorong elesontosodik, azaz a hosszndvekedés megsz(inik. Az epiphysis-pore- korongok miikédése hormonalls szabélyozas alatt ail ‘A csoniok vastagsagbell novekedését a csontok kuls6 felszinét borit6 esonthértya, a petiosieum biztositja, Ennek osieoblast sejtjet temelik a cson- fallomanyt, A csoniok bels6 felszinén elhe: lyezked6 csontiald Gridssejtek, az osteoclastok bontjak a csontéllomanyt, {gy az osteoblasiok és osteoclastok harmonikus egyitimtikodése biz: tosilja a megielel6 csontvastagsag kialakulését. Ez a kétféle sejttevékenység az élet folyaman mindig fenndil, és az igénybevételnek megielelS csont vastagségot biztositja, 18, bra: a) Csontvaz oldall, D) esonivaz és csontvazizomzat lotro (onath 7. dbrdjay 1 llesont, 2 = haléihesont, mans, 5 = ina, = radus,7= 0s covao, 8 = forur, 9 « patel, 10 ti, 11 = fia 1 18 davula, 14 = boda, 16-=symphysis, 17 « 6guné ACSONTOK JARULEKOS ALKOTORESZEI 1. Csonthartya (periosteum). A csontok felszinét = a porceal bevont részek kivételével ~ mindendtt egy erekben és idegekben gazdag kétsz6veti hartya, a periosteum borija Feladata: a)a csontok vastagsiigbeli novekedésér bizto: siya, ja csontot téplalja, Clanyaghiényt pOtol (pl. csonttérésnél callus: Képz6dés}, ch érzékszervi funkci6t Iét el, mert idegvész6- désekben gazdag, A csoves csontok bels6 felszinét is vékony ké- 58tészbvetes hértya boritja a diaphysisnek meg- felelGen, az endasteum, 2. Pore (carilago). Fontos szerepe van a csont- vz fejl6désében, de a kifejl6dot csontvazrend- szerben is (bordaporc, fziileti pore, csigolyak kOzti porckorongok stb. 3. Csontvel6 meciull: ossium) Kérféle csontvel6 = vords csontvelé: medulla ossiuim rubra, 19, ébra: a) Csontvézizomzat oldalrél, b) csontvaz és csontvazizomzat hétulrél (Donath T. abraja) 1 = nyakosigoly, 2 = hétsigoyak, 3» sacrum, 4 = kézt5 (carpus) 5 = lak gt), 8 = tas Hosszci csoves csont részel 1 = epiphysis, 2= metaphysis, $= dlaphysis ~sdrga csontvel6: medulla ossium flava A voros csoniveld a vérképzés szerve. A spon: giosa alloményban helyezkedik el. Megtalélhat6 lapos, apré, szabélytalan csontokban és a cs6ves csontok végrészeiben. A sarga csontvel6 vagy zsirvel6 zsirszOvetb6l ail, Hézagiol6 és tépanyagraktar. A hosszi cs6- ves esoniok diaphysisének tiregét tOlti ki, A kéttéle csontveld egymdsba dtalakulhat, 59A CSONTOK OSSZEKOTTETESE A csomok Osszekéttetésének két 1. folytonos dsszekéttetés (synarthrosis) 2. megszakiton dsszekOuetés vagy (zit (artic Jato). 1. A csontok folytonos Osszekditetése a esont vegek k6z0tt elhelyezked6 szdvet alapjin harom- fele leer: a) KOt6szOvetes dsszekottetés (syndesmosis) Ide tartoznak a szalagok és gyermekeknél a koponyacsontok kéz6iti Varratok (sulurcik). A var ratok lehemek: =sima, ~ fogazont, ~ pikkelyvarratok. b) Porcos dsszekétetés (synchondrosis). ide tar toznak t6bbek k6z6tt a csigolyak kOz6tti porcko- rongok, a cilscus intervertebrallsok ¢) Csontos dsszekottctés (synostosis). Az eredle- tileg kalénallé csontok az élet folyaman dssze- csontosodhainak. llyenek pl. a varratok vagy a ke- reszicsigolyak, melyek osszecsomtosodva a Ke- reszicsontot alkotiik. 2. A megszakitott osszekottetésekben ~ iziiletekben ~ a csonivégek KOzOit keskeny rés (izileti Greg ~ cavum articulare) van, éS igy az egymasnak megfelel6 porccal boritott csontvégek egymason elestiszhatnak (21. cbra), 5 formaja Az iziletek alkotorészei a) izestlé felszinek: ~iaiileti fej (caput articulare) Az (aillet szerkezete, a felépitésében részt vevé Képletek 1» caput article, 2 = cavitas aculars, 3 = cabiagoariouais (facies artcuars), 4 = casulaartculas(etrtum fiorsum), 5 = capsula articular (stratum synoviae), 6 = cavum arulare ~ izilet rok (cavitas articulais) ezek dlialaban egymasnak megfeleinek és Gveg. porc borija 6ker b) fzaleti tok (Capsuitr articulanis). Legmentesen veszi koril az Izestl6 csontvégeket. KUIS6 rostos {ibrosus) és bels6 (synovial) rétege van. ©) Izilletl nedy (synovial. Kevés nytlés valadék, ami megkonnyftl az izielszinek elmozduldsat. Az {ailletl (ok synovialls rétege terme! a Iztleti pore: az izesul6 csontvégeket bora e) atileti szalagok: az iaileti tokot erdsiis. Az iziileteket egybetand tényez6k: a) A leveg6 nyomasa (1 cm*-re 1 kg-os er6 hat, mivel az izillett Gregben légiires tér van), jaz izestil6 felszinek tapadasa (adhaesioja), } az {iiletl tok és az fzleli szalagok, d) a komyez6 izmok 16nusa, ce} a komyez6 lagy részek ~ bor. Az iziiletekben léirejévé mozgasok: ~hailitas: flexio, ~feszités: extensio, = tavolitas: abctuctio, ~k6zelliés: acciuctio, ~ forgomozgis: rotatio, ~k61526 mozgas: circumductio stb, Az failletek felosztasa 1bbiéle szempont alapjan lehetséges: a) az izestlé csontok széma szerint: ~egyszeril iatilet: két csont alkotja (articulatio simplex) = ésszesitett izilet: 3 vagy tbb csont alkotja (ariculatio composite, b) Az izesill6 csonifelszinek alakja szerint ~henger, = g6mb, =nyereg, ~ tojds stb, © Az izillet mechanizmusa alapjan, vagyis hogy hany sikban, azaz hany tengely kénil végezhet6 benne mozgas: ~egytengelyti izilletek: ide tartozik a csuki6: izillet (hengeriziilet vagy ginglymus) és a for goizilet (articulatio trochoicea), ~kéitengelyd iziletek: a tojasizilet (articulatio ellpsoiden) és a nyeregizalet (articulatio sella tis), ~harom- vagy soktengelyii iziiletek: a gomb- faillet (articulatio spheroiciea) mint korlétolt sza bad failet, és annak specidlis formaja, a did: aller Az iniletek kilén csoportjat alkotjak az Gn. fe- szes izdletek, melyekben alig vagy egyaltalan nem JOnnek Iétre mozgasok, mivel feszes Iziletl (ok és iaiileti szalagok rogzitik egymashoz a gyakran egyenetlen csonttelszineket (pl. articulatio sacroilia ca RESZLETES CSONT- ES iZULETTAN Az emberi test vazat alkot6 csontokat és fzilleteket négy esoportba oszijuk: Ia t6rzs csontjai és iziilete!2. a fels6 végtag csontal és iziletet, 3. az als6 Végiag csontjai és izilletei, 4. a koponya csontjai és Osszekbttetésel ATORZS CSONTJAI ES iZULETEI A t0rzs esontjaihoz tartoznak a csigolyék, a bor dik 6s a szegycsont CSIGOLYAK (VERTEBRAE) Szabdlytalan alakti csontok, melyek a gerine alkotasaban vesznek részt, 33-35 csigolya van, amelyek k6zil 24.0 val6di, 9-11 pedig az alesi- golva, mert ezek Osszecsontosodva Ondll6 cson- tokat hoznak léire Megkilnbozretink: 7 nyakesigolyét (vertebra cericaiis) 12 héti Vagy mellkasi est golyat (vertebra thoracals 5 dgyékesigolyat (vertebra hunbaiis, 5 keresztesonti_csigolyat (vertebra sacraish,meivek Ssszecsontosodva a ke reszicsoniot alkotjak (0s sacrum 3-6 farkesigolyét (vertebra Coceygec, melyek Ossze- csontosodva a tarokeson tot hozzak létre (os cocey- oo) A val6di csigolyak részel (22. cra). Korong alakt esigolyatest (corpus vertebrae), ami spongio- Sus dllomanybo! all, de kivilrdl conical éllomany boriija. A testbdl indul ki hatratelé a csigolyaiv (arcus vertebrae), Ezek a csigolvalyukat togjak KOz- re foramen veriebrale). Az egymas fOl6t elhelyez- ked6 esigolyalyukak aikorjak a gerineesatornat (ca- nals vertebrais). A csigolyaivrdl erednek a csigolya nyblvanyat oldaifelé egy-egy haraninytilvany (oro- cessus tansversus), hdtratelé egy tovisnyilvany (processus spinosus}, és felfelé, il. lefelé iranyuld aros i2tleti_nytivanyok (processus articular melyekkel a esigolyak egymashoz izesilnck. Az iv és atest taldlkozAsénal aiul és fell kéihaté minden csigolyan egy-egy bemetszés, melyek két csigolya fosszetekvesekor a csigolya kézti Iyukat hozzak léire foramen intervertebrale, 5 ezen kereszi ép- nek kia gerinecsatornab6l a gerincveldi idegek. ‘AZ egyes. csigolyacsoportokra mas-més_ jek lemz6 az ismentetett altakanos sajatséigokon bell ‘A nyakesigolyak reste aranylog kicsi, 1églatest alakti, de itt a legiégabb a csigolyalyuk, ami le- kerekitett héromsz6g alakii. Haranmnytilvanyuk ket (Os, egy-egy Iyukat fognak kozre, melyben az agyvel6t taplal6 erek halacnak fel _Kétoldalt a Koponyaba (artera vertebral). Az faite nytiv nyokon Iév6 izfelszinek vizszintesen, leljebb frontalisan dllnak, Tovisnydilvanyuk rovid, fecske: farok alaka. A hetedik (7.) nyakesigolya. tovis nydlvanya erdsen kiemelkedik €5 gumoban veg 61 z6dikt (vertebra prominens), ez j61 Kitapinthat6, Innen szémoljuk a csigolyakat. Az els6 két nyakcsigolya felépitése eltér a tOb- bitéi, ezek médosultak a fej hordozaséra és moz- gatésara. Az | nyakesigolya a fejgyam (atlas), nines teste, helyette eldlsé és hais6 We van. Oldalsé része rémegesebb, rajta fellil és alul izrok helyezkedik el (ove anticularis superior et inferion. A fels6 a nyakszirtcsonttal, az als6 a masodik nyakcsigolya- val izesil. Az elils6 iv bels6 felszinén I6v6 izilett tok foved dentis) a masodik nyakcsigolya fog- nyalvanyaval alkot izilletet. A hats6 fv és az ol dals6 rész tOvénel hiz6d6 barézdéban halad az arieria vertebral, A 2. nyakesigolya, az axis (régi neve: epistto: pheus) mér jobban’ hasonlit a tobi nyakcsi- golyanioz. Van tesie, ce ez felfelé a fognytivanyba (Gens axis) megy At, ami az allas eltls6 ivével alkot ‘aiileter A hatesigolyak (este Kartyasziv alakii, a csigo- lyalyuk s2Gk és kerek. A csigolyatest két oldalan az arcus eredésénél alul és felGil egy-egy porccal Hatcsigolya felilrl és oldalr6l nézve 1 = corpus vertebrae, 2 = acus veriebrao, 3 = foramen vertebale, 4+ processus ransversus, 5» processus spinesus, 6 = processus aru super, 7 = processus aris io, 8 = nua vettebrasorftott kis (ziti drok takilhat6, aml a bordateljel sill. A harantnytlvany tvid, vaskos, és végrészén eld1 a bordaguméval val6 izestlésre szolgal6 bemélyedés helyezkedik el. A processus spinosusok hossztiak, rézstitosan lefelé haladnak, zsindelyszertien fedik egymédst. Izuleti nydlvé: nyaik és felszineik a frontalis sikban allnak. ‘A lumbalis csigolyak teste a legnagyobb, bab alakit, A csigolyalyuk sziik, héromsz6g alakt. TO: Visnydlvanyuk egyenesen all és bard alakt, kozitik tivel be Iehet hatolni a_gerinccsatomaba (lum: balpunctio). Haraninytilvany helyett hosszi, kes: keny bordacsokevényeik (processus costarius) vannak. Iziileti nytlvanyaik sagittals dlléstiak. KERESZTCSONT (0S SACRUM) Az5 keresztesonii csigolya ésszecsontosodasé. val létreJOtt 486 alakti csont. Az Osszecsoniosodas a 20-25. életévben lejezGdik be. Frésen gorbilt, homorulata a medence felé néz facies pelvind, Fels6 kiszélesedett része, az alap (basis ossis act), az Utols6 lumbalis csigolyahoz kapcsol6dik. ‘A basis eltils6 széle a medencébe bedomborodik (promontorium). Caudalis része csitcsban végz6: dik (apex ossis sacri, és ehhez kapesol6dik a fa- Fokcsont. Belsejében folytatédik a gerincesaroma (canalis sacralis), melyb6l az eltls6 és hatulsé tel- szinen 4 par Iyukon lépnek ki a gerincvel6t idegek. Oldalsé részei megvastagodtak, és rajtuk érdes- 86g (luberositas sacralis), ill egy fal alakti izuleti fel- sszin (facies auricularis) van, amik a medencecsont csip6esonii részének hasonid képleteivel érintkez: nek, ill, izesilnek (articulatlo sacroillaca), A 16vis- nytiivanyok Gsszecsontosodva egy csonttaré|t hoznak Iétre a hats6 felszinen (crisia sacralis me: lanai. FAROKCSONT (0S COCCYGIS) 4-6 csdkevényes farkcsigolya Osszecsontoso- dasab6l jon léire. Porcosan kapcsolddik a sac: rumhoz, igy sziiléskor elmozdulhat. ACSIGOLYAK OSSZEKOTTETESEI - A GERINC (COLUMNA VERTEBRALIS) A csigolyak egymashoz kapesolédva a gerincet hozzak létre. A gerincen a csontok dsszekbiteté- seinek minden formaja megtalalhats. Szalagos Osszekottetés (syncesmosis): a csigo- lyatestek ellls6 és hatuls6 felszinén végighalad egy-egy szalag (ligamentum longitudinale antertus ef posters), A csigolyak ivelt tugalmas, sarga szinG szalagok kapcsojak Ossze (ligamenta flava, gy a canalis vertebralis lezéraséban is szerepik van, Szalagok kotik 6ssze a csigolyak harant- és tdvisnytivanyalt is. Porcos dsszekdttetés (synchondlrosis) talélhaté a esigolyatestek kzat1, ezek a csigolya kézii porck- orongok (discus intervertebraiis). Ezek megfelelne. ka csigolyatesiek alakjanak, és a gerinc hosszénak kb, 1/61 adiék. A porckorongok széli r6sze rostos szerkezetti fanulus frosts), bels6 része kocso: nyds anyag (nucicus pulposus). Ha a rostos rész megszakad és a kocsonyas llomany kitirem: Kedik, gerinesérv (discushemia) jon létre, ami nyomhaija a gerincveléi idegeket vagy magat a sgerinevel6. Csontos Osszekdttetés (synostosis) a sacrum és fa farokesont Osszecsontosodasa, ami mar 2-3 6ves korban megtigyelnets, A csigolyak ialleti nyiivényaik révén fziletesen is kapcsolédnak egymashoz. Ezek feszes izlletek, de dsszesséatikben mégis jelent6s mozgast cred: ményeznek Lényegesen masfalta iztletet alkot az atlas a fol6tte 16V6_nyakszircsonttal_ és az alata Kev axissal. Az dltala léirehozottiziletekben tOrténika fej mozgatasa Azailas €5 a nyakszirtesont (os occipital) Kozott Jétrej6v6 tojésiztletben (ariculatio atiantooccipita fisban) az izlejet a nyaksziricsont két biityke (con cdylus occipital), a2 tzarkot az atlas oldals6 részén felil v6 mélyedések alkotisk. ‘A tojdsizilemek csak a két oldalsé része van meg. El61 és hatul szalagok résgzitik a ket csontot egymashoz. (membrana atiantooccipitals) Ebben a Kéttengelyd iaiiletben jon létre a fe) Dlinté mozgasa és az oldaliranyé ingatasa \ejnye- einye’, Az allas €8 az axis kozbtti izilet (aniculaio atiantocstals) tulajdonképpen arom izaletD6\ él Egyrészi a dens axis izestil az atlas ells6 ivének els6 telszinéhez, amihez egy harantszalag $20 rija le. Tovabba az allas oldalsé részcinek als6 felszinén lév6 izilet felszin izesil az axis fels6 iat nyivanyaival. A harom fziletben a densen dimend liggdleges tengely KOril jon létre a fe) forg6 (tagad6) mozgésa, A dens Altal_ alkotott iatletet eay széles szalag a gerine hats hosszii szalagjénak folyiatésa - boritja 6s zarja ela gerinc vel6t6l imembrana tectoria AGERINC EGESZBEN. A GERINC MOZGASAI A gerinc a sagittalls sikban kétszeres S alakban gorbult csigolyaoszlop. A nyakl és dgyéki szakasz, €l6redomborodik (lorciosis), hati €s sacralis sza kasz hétradomborodik (kyphosis), de a gerinc kez: deti és végrésze egy egyenesbe esik (23. dra), Az iijszilot gerince gyakorlatilag még egyenes, gOrbiletei fokozatosan alakulnak KI a csecsem6 mozgasaval, hasta fordulassal, a fe) hatraemelé- sével, felliléssel, feldllassal, Teljes Klalakuldsa a nemi érés uténra esik. A gerine gorbilletei az egye- nes lesitartés kovetkezmeényel, tehiit emberl sal tossag. A gerincnek a frontalis sikban is lehet Kisfokti gorbilete (scoliosis). Ez lehet fiziologids, de k6rosan fokozott is. Idés korban a gérbiiletek foko- zodnak (izomzat_gyengulése, porckorongok zs: gorodasa stb. miatt), igy a testmagassag Is csok- ken, A val6cl esigolyak egymashoz viszonyitott cse- kély elmozdulisai dsszességiikben jelentékeny- mozgasokat engednek meg. Lehetséges eldre- 62hatra-oldalra haylités, valamint rotdci6s vagy tor- ziés mozgas, Il. a gOrbillerek kOverkeziében rugé- szer mozgas, ami Védi a Koponyatagyveldt a razk6dast6l (pl, lepesén lefelé reflexesen iokozzuk a gerinc gorbiileteit), Legmozgékonyabb a gerinc nyakiszakasza, majd az gyéki szakasz, és legkevésbé ~ a hati szakasz, A gerine nyaki és agyéki szakaszan megy at a lest stilyvonala, ami a két boka kOzdtt az alata: masziési feldleten éri el a tala normal nyugodt allasnal. Minden testhelyzet-valioztatas megvaltoz- talja a siilyvonalat, il a stlyvonalnak az ala maszidsi felUletet metsz6 helyét (pl, vigyazzallas- ban), § ilyenkor fokozott izommunkét igényel az egyenstily megtartdsa, 23, dbra: A gerinc mozgasal és létrejOv6 gorbaletet 1 = ale halyze, 2 = anletlesio, $= eotexio. Tethesség vagy elhizis Is megvéltoztatja a test eayenstlyl helyzetét, amit a felsétest_ hétra: helvezésével kompenzal az Illet6 (terhesek jel: legzctes tartasa), BORDAK (COSTAE) ES [ZULETEIK A bordik harom irényban (lapjuk, éliik, tenge: lyk mentén) gorbillt, hossztt lapos csontok, melyek hats6 vege a 12 hatcsigolyahoz izestl. A 12 par borda kOziil 7 par val6di borda (costae verde), ezek ellis vege kOzvellendl kilon-kalon porcosan (cantlago cosialls) kapcsolodik a szeqy: esonthoz. 6t par dlborda van (costae spuriae, KOzUIIK 3 par porcosan egymdshoz kapesolodik, és koz0sen rOgaiilnek a 7. borda titjan a szegycsonthoz. A ket utols6 bora nem éri el a szegycsontot, elilsé végik szabadon dil, ezért repuldbordénak (costae sluctuantes) nevezziik Sket. A 7-10. bordék porcai el61 a bordaivet (arcus costals) alkotiik, €2.a mellkas eliils6.als6 hatara. A bordak részel: hiiso végiikén van a bordaie) (caput costae), amit a borda nyaka (collum costae} kot dssze a borda testével (comus costae) A test é5 a nyak hatéran hatrafelé tekint6 gum lathat6 (tuberculum costae). A corpus kozvetleniil a tuberculum el6tt ivben elérehallik, ez a borda: szglet (angulus costae. A corpus bels6 als6 ré sz6n_ bardzda hiiz6dik (sulcus costac), eben hralacinak a borcakozi erek és idegek. A caput costaen lév6 izfelszin 2 szomszédos hatesigolya kozitt kapesolddlik a csigolyak testé- hez és a discus intervertebralishoz, a tuberculum. costae lév6 iztelszin pedig az alsé hatesigolya hardninytilvinyaval alkot izilletet (articulaio cos: tovertebrals) ‘A caput €8 a tuberculum altal alkotott két iziilet ben a borda nyakén végighaladé k6z6s tengely koriil végez a borda forgomozgast. Mivel a bordak harom iranyban_gorbult-esavarodott lapos_cson- tok, © forgémozgés a bordak emelkedését és. sillyediését eredményezik. A bordak nyaka hétul forog, de ellis6 vegik emelkedik és stllyed. Az emelkedés egyben a bordik gerinci6l valé tavolo- dasa, a stilyedés pedig a gerinchez valé k6zele- déser is jelent, fay a borclak emelkedésekor a mell kas frontalis és sagittalis sikban nagyobb atmé- rOjve valik (belégzés). A bordak stillyedésekor ennek ellenkez6je megy Végbe ikilégzés). A bor: dak emekkedését és stllyediését ~ mozgasat - az ellls6 résztikén lév6 bordaporc teszi lehet6ve. SZEGYCSONT (STERNUM) A. melikas eldils6 faldt alko16 paratlan lapos csont, Vékony corticalis dllomanya alatt a sziva: esos dillomanyban vérds esontvelé van (sternum: punctio~ vords esontvel6 vétele). Harom része van: fels6, markolatt rész (manub: iu stem), alatta a test (conus stem), 65 als6 vege a kardnytilvany (processus xiphoicieus). ami leg: gyakrabban porcos marad. A manubrium és cor- pus talélkozasénél j6l kitapinthatd szogler_ van fangulus stemi Lucovic)| Idle izesdl a masodik bordia porca, ezért bordak szémokisahoz haszndl- Jék (Wid6-szivhatar kopogtatdsa). A kulcsesont a manubriumhoz (zest (az Incisura ciaviculnishoz). Kétoldalt a bordaporcok izesilésére bemeiszések lathaték rajta jincisura costalls 1). A tObbi borda a corpushoz izesiil (ncisura costalis 3., 4., 5. 6.579) MELLKAS (THORAX) A gerine, a bordak és a sternum dltal kozrezért, clolrdl hatra kissé lapitott, csonka ktip alaka tires, Aumetszeiben karlyasziv alakti, mert hatul bedom: borodik a gerine. Fels6 bemeneti nyilasat (aperture thoracis supe- rior) a két els6 borda fogia kozre az els6 haicst- 63golyaval és a szegyesont markolataval. Sikja elGre- Felé kissé lejt. ‘Als6 kimeneti nyilasat (apertura thoracis inferior) a bordaiv jarcus costalis, a 11-12. bordélk és a processus xiphoideus hatéroljak, Nem esnek egy sikba, oldalt a csontos mellkas joval lejjebb terjed, mint ell és hatul, A mellkas tirege nem azonos a melidreggel! A mellireg csak a rekeszizom felettl része, mert a mellkas a hastireg fels6 részét Is hatarolja maj, Iép) AFELSO VEGTAG CSONTJAI ES iZULETEI A fels6 végtagon megktlénboztettink vallovet és szabad fels6 végtagot. A vallov vazait két csont alkotja: a kulescsont (lavicula) és a lapocka (seu pula) A szabad fels6 végtagnak harom része van: “kar (brachium): viza a Karcsont (humerus), ~alkar (antebrachiurn): véza a singesont (ulna) és az orsécsont (radius), ~kéz (manus): hérom része van: ~kéz16 (carpus) ~Kézk6z6p (metacampus) = ujjak (agit, mutatouj index), k6zéps6 uj (cigitus medive gyGrtisuij (cigitus anulars Kisuij (ligitus minimus seu quintus). Az ujak vazat az wijpercesontok (phalanxold al: Kotjaik, KULCSCSONT (CLAVICULA) S alakban gérbalt hossziikés csont, a mellkas ellls6-fels6 részén, jol kitapinthatoan, kézvetlentl a bér alatt helyezkedik el. Medialis része elGre-, lar teralis része hatradomborodik. Medialis (stermills) vége megvastagodoti, és a szegycsonital alkot iailetet. Ez az egyetlen izilet, ami a fels6 végtagot {a 1012s csontjalhoz kapcsolja. Lateralis (acromialis) ‘vege lapos, és a lapocka valllesticst nytlvanyahoz izesil. Als6 felszinén érdességek talalhaidk, me: lyekr61 szalagok huizédnak az els6 bordahoz, ill. a lapocka hollécs6myalvanyéhoz, amik a melikastél val6 emelkedését Korlatozzak. LAPOCKA (SCAPULA) Héromsz6glett lapos csont, a mellkas hats6 fel szinén, izmok kézé agyazva ‘helyezkedik el. Me- dialis, lateralis és als6 szOglete, medialis, lateralis és feis6 éle van. Fluls6, bordakkal érintkez6 fel szine kissé homort, hats6 felszinét egy medial {el61 lateral felé hizbdé Kiemelkedés, a lapocka: tovis (spina scapulae) két részre osztja (fossa supraspinaia és fossa injraspinara). Felszinein, szélein, szégletein és tévisén izmok erednek, ill. fapadnak. Lateralis szoglete megvastagodott, s raj fa izileti arok (cavitas glenoicialis) helyezkedik el Alateralis szOglet i6l61t ker nytlvany raldlharé, a 64 hollécsémydilvany {processus coracoideus) és a lapockatévis végz6dése, a véllesticsi nytilvany facromion), melyen sekély iziileti arok van a clavi cula szémiara, AVALLOV IZULETE! Ide tartozik a claviculénak a sternummal (art: culatio stemoclavicularis) és az acromionnal alko- fott izilete farticulatio acromiociavicularis).. AZ. t fejek és izdrkok egyikben sem felelnek meg egymésnak, ezért rosiporcos Korong (discus ari lars) taldthate az. izileti felszinek kéz6tt. Mozgas szerint korlatolt szabad {zilletek. Az izlletekben létrejOvé mozgasok eredménye a vall emelése, sillyesziése, eldre- és hatrahtizasa, ill. ezek k6z6s, ered6jeként Kap alakt: mozgas (circumduetio) az articulatio stemoclavicularisban, mikézben a clav- icula hossztengelye kéril rotéciot is végez. A clav- icula és scapula szbget zér be egymdssal, mely a vall mozgasaikor az articulatio acromioclavicularis- ban valtozik ~ a clavicula és scapula kézeledik egyméshoz, Ill tavolodik egymasidl. ‘A Yallov nagyobb fokti elmozdulasét a claviculat rOgzit6 szalagok akadalyozzak meg. KARCSONT (HUMERUS) Hosszi csdves csont. Proximalis epiphysise feben végz6dik (caput humer), mety medial felé és felfelé tekintd gombfelszin. A fejet sekély baréz- da, az anatémiai nyak (collum anatomicum) valaszija el az el6retekinté kisebbik gumotl(tuber- culum minus) és az oldalra tekint6 nagyobbik gum6t6l (fuberculum majus). A gum6k alatt van a csont sebészi nyaka (collum chirurgicum), ami a karcsonttorések gyakori helye. A két gum6t6l egy’ egy csonttaré} hiiz6dik lefelé, és a kéztiik 1ev6 barazdaba fekszik bele a kétlejti karizom hosszi ina, ami benne halad a valliziiletben, A csont diaphysise henger alakti, dle distal felé Atmetszetben héromszoglettivé valk. Dorsolat talis felszinén lév6 érdességen tapad a deltaizom, és az érdesség alaitl ferde barézdaban halad egy ideig tnervus racials) A csont distalis epiphysise kiszélesedik és bityokben végz6dik (condylus humen). melynek medialis része cémaors6 alakt wochiea humer), lateralis része lejecskében végz6dik (capitulum hu: met). A condylus f6l0tt medialisan és laterialisan egy-egy kiemelkedés van (epicondylus medialis et lateralis). Az epicondylus medialis alatii baréz- daban haladé ideg a neruus ulnaris. A distalls epl physisen hatul, a condylus fl6tti mélyedésbe (fossa olecrani) a singcsont konydknyGlvany része illeszkedik, VALLIZULET (ARTICULATIO HUMERI) Gombizilet. Az (zérkot a lapocka cavitas gle: noidalisa, az izfejet_ a humerus feje alkoija. Az {zarok sekély, nem fogadja be az izilet tejet. A