Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar
Pannoniai településformák
RENB1402
2017/18/1
Neményi Réka

Iseum Savariense

Poros Lilla

PTE Régészet Tanszék

2. évfolyam

2017
 Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék………………………………………………………………………….1

Bevezetés…………………………………………………………………………………2

I. Az Isis-kultusz elterjedése a Római Birodalom területein……………………………..3

II. Iseum Savariense: Kutatástörténet…………………………………………………….5

III. A szentélykörzet építési periódusai és főbb részei…………………………………...7

IV. A homlokzati fríz elemei……………………………………………………………..8

IV.1.Építési felirat………………………………………………………………...8

IV.2.Domborművek………………………………………………………………8

V. A szentély területén feltárt fontosabb objektumok…………………………………...9

V.1. Kút…………………………………………………………………………...9

V.2. A központi oltár…………………………………………………………….10

V.3. Műhelyek az Iseum területén……………………………………………....11

VI. Az Iseum díszítése: falfestmények……………………………………………….....11

VII. A szentély pusztulása, a kultusz megszűnése………………………………………12

Összegzés………………………………………………………………………………...13

Bibliográfia…………………………………………………………………………….....14

Rövidítések…………………………………………………………………………….....15

Képjegyzék……………………………………………………………………………....16

1
 Bevezetés

Dolgozatomban, a mai Magyarország területén található egyik legjelentősebb római kori

épülettel, a savariai Isis-szentéllyel foglalkozom. Kijelenthetjük, hogy ez az épület nem csak a
mai Magyarország, de az egykori Pannonia provincia területének legjelentősebb épülete.
Dolgozatom célja, a szentélykörzet rövid ismertetése.
Dolgozatom elején az Isis-kultusz kialakulását taglalom, bevezető jelleggel. Röviden
ismertetem a misztérium egyiptomi gyökereit, pl.: az Osiris-mítoszt; elterjedését a Római
Birodalom területein, ünnepeit, melyek elengedhetetlenek, ahhoz, hogy megértsük a kultusz
elterjedésének és népszerűségének okát. A kultusz gyakorlatát csak olyannyira szeretném
érinteni dolgozatomban, amennyire az szükséges a savariai Isis-szentély épületelemeinek
megértéséhez.
Jelen munka fő célja az Iseum Savariense bemutatása. Először a szentély elhelyezkedését és
kutatástörténetét szeretném röviden ismertetni, illetve a szentély egykori rekonstrukciójának
problémáját. Ezután az épület építési periódusait és a szentélykörzet részeit, díszítését
taglalom. Foglalkozni szeretnék még a szentély homlokzatának főbb elemeivel, az építési
felirattal, a frízen található domborművekkel és azok kultuszhoz való kapcsolatával.
Ismertetem a körzet érdekesebb objektumait: a műhelyeket, a kutat és a központi oltárt. A
szentélykörzetből előkerült kistárgyak elemzése a terjedelem hiánya miatt nem célom.
Dolgozatom végén az Iseum Savariense utóéletével, a kultusz és a szentély eltűnésének
okával foglalkozom.

2
 I. Az Isis-kultusz elterjedése a Római Birodalom területein

Isis kultusza több évezredes múltra tekint vissza. Egyiptomi eredetű, főleg a Nílus deltában
tisztelt istennő, akinek tisztelete a Kr.e. 3. évezredben jelent meg az ókori Egyiptomban. Isis
istennő létrejötte az Osiris-mítosz megjelenésével egy időre tehető. Az Osiris-mítosz szerint:
Osiris, Isis és Széth testvérek, Széth megöli Osirist. Isis felhajózik a Níluson összegyűjti
halott férje testének darabjait, eltemeti, aki a túlvilágon feltámad és így válik az alvilág
urává. 1
Isis az „istenek királynője” címet viselte, istenanyaként tekintettek rá az ókori egyiptomiak,
hiszen ő volt az, aki feltámasztotta férjét és trónra segítette a legitim trónörököst, fiát,
Hóruszt. 2
A görög istenvilágra szinte a kezdetektől fogva hatással volt az egyiptomi vallás. A görög
„gyarmatosítás” korában egyre erősebbé vált ez a kapcsolat, hiszen a görög kereskedők
megalapították telepüket Naukratiszban, emiatt vált hasonlóvá a görög és késő-egyiptomi
istenvilág. Isist például Démétérrel azonosították a termékenységi aspektusa és a Nílus
áradással összefüggésbe hozható bő termést hozó tulajdonsága miatt. 3 A Ptolemaiosz-korban
megjelent egy új isten Sarapis (Osiris és szent állata az Ápis bika keverékéből jött létre),
akinek istenpárja Isis istennő volt.4
Kultusza először Dél-Itáliában jelent meg a görögöknek köszönhetően, majd fokozatosan
jutott el Rómáig. Kr.e. 105-ben Puteoli (mai Pozzuolli) kikötőjében már felirat említi.
Pompeii-ben Kr.e. I. században templomot építettek neki. A Rómából előkerült legkorábbi
emlékek Sulla korára keltezhetőek. A kultusz eleinte csak magánkörökben volt jelen, hiszen a
keleti kultuszok követőit üldözték. Az actiumi csata után még inkább növekedett az
ellenszenv az egyiptomi istennő iránt. Tiberius alatt üldözték a hívőket. 5
Kr. u. I. század első felében felépült az első Isis-szentély Rómában, természetesen Róma szent
határán, a pomeriumon kívül, a Campus Martiuson. A Flavius-dinasztia korában a hívőket
már nem üldözték, a magánkápolnák szabadon működhettek. Az istennő kultusza birodalom-
szerte egyre népszerűbbé vált. Virágkorát a Kr.u. II. században érte el Rómában és birodalom-
szerte. Hadrianus uralkodása alatt kimondottan népszerűek voltak a keleti kultuszok. A

1
SZENTLÉLEKY, Tihamér. A szombathelyi Isis-szentély. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Budapest.
1960.5.
2
WESSETZKY, Vilmos. Isis és Osiris. Corvina. Budapest. 1989. 6.
3
SZENTLÉLEKY 1960, 5-6.
4
SZENTLÉLEKY, Tihamér. Az Iseumok kialakulása Egyiptomban és hatásuk Saváriára. in.: Savaria- A Vas
Megyei Múzeumok értesítője 3. Szombathely.1965.107.
5
SZENTLÉLEKY 190, 6.

3
császár szeretője, Antinous egy szerencsétlen baleset folytán a Nílusba fúlt, az egyiptomi
vallás pedig a Nílusba fulladtakat Osirisszal azonosította.6
A provinciákban is hasonlóképpen terjedtek el a keleti kultuszok. Noricumban a római
hódítás során megjelenő keleti isteneket és istennőket a helyi lakosság megfeleltette saját
isteneinek akárcsak a görögök, így jött létre például Isis-Noreia is. Pannoniában is a római
hódítással terjedt el az istennő kultusza. 7 Az Isis-kultusz elemeiről, kultuszgyakorlatáról sokat
tudunk, Apuleius Aranyszamár című művének köszönhetően. 8
A Római Birodalom területén két processzió alakult ki az Isis-kultuszhoz kapcsolódóan. Az
egyik a Isidis navigium, vagy görög nevén τά μέγαλα Πλοαφέσια. Az ünnepet március 5-én
tartották, ez a nap jelentette a tavaszi hajózási szezon kezdetét, így nem véletlen, hogy az
ünnepi felvonuláson az istennő kereskedelemhez, hajózáshoz köthető aspektusait helyezték
előtérbe. Ezen aspektusa rendkívül fontos volt az ókori rómaiak számára, hiszen Rómába a
gabona nagy részét Egyiptomból szállították a Földközi-tengeren keresztül. Az ünnep során a
hívők ajándékokat hoztak, valamint imáikkal fohászkodtak az istennőhöz a tenger nyugalma,
a hajósok védelme és a kereskedelem zavartalan működése érdekében. Ugyanakkor az istennő
hajózása az Osiris-mítosznak arra a részére is utal, amikor az istennő végig hajózott a
Níluson, hogy felkutassa halott férje holttestét.9 Ez az ünnep jelenik meg Apuleiusnál is, a
főhősnek, Luciusnak ezen a felvonuláson kellett megjelennie. Miután végrehajtotta az istennő
instrukcióit, csoda történt és visszaváltozott szamárból emberré. 10
A másik ünnep az úgynevezett Isia ünnep. Ezt október 28 és november 3 között tartották.
Érdekes, hogy ez az ünnep egybeesik Osiris isten Khoiak ünnepével, melynek lényege
tulajdonképpen a mítosz imitálása. Ez az Isia ünnepen sem volt másként. A processzió során a
papok tulajdonképpen eljátszották a mítosznak azon részét, amikor az istennő férje holtteste
után kutat.11

6
SZENTLÉLEKY 1960, 6-7.
7
SZENTLÉLEKY 1960, 8.
8
Apul. met. 11. fordította Révay József
9
ALVAR, Jaime. Romanising Oriental Gods: Myth, Salvation, and Ethics in the Cults of Cybele, Isis, and
Mithras. Translated and edited by Richard Gordon. E. J. Brill. Leiden. 2008. 296-297.
10
Apul. met, 11. fordította Révay József (247-253)
11
ALVAR 2008, 300-301.

4
 II.Iseum Savariense:

Kutatástörténet

1954-ben Szombathelyen, a Savaria Múzeumban, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti

Társulat ülésén felvetődött Isis istennő kultuszához köthető savariai leletanyag alapján, hogy
léteznie kell egy Iseumnak Panninoniában. Wessetzky Vilmos Savariaban feltételezte a
szentély létezését.12 Feltételezése igaznak bizonyult. A savariai Iseum a pannoniai Isis-kultusz
központi szentélye lehetett, mérete és leletanyaga alapján erre következtet a kutatás. 13
A leletek alapján jelentős képet kaptak a kutatók a pannoniai Isis misztériumról, sőt a
feltételezték, hogy Savaria központi szerepet tölthetett be a kultuszban. A Pannonia-szerte
előkerült egyiptomi leletek szinte mindegyike összefüggésbe hozható a savariai Iseummal. 14
A szentélyt a Thököly Imre utca, a Zrínyi Ilona utca, a Rákóczi Ferenc utca és a Mátyás király
utca által körbezárt területen található. Az, hogy a szentély darabjai jó állapotban maradtak
fent, az annak köszönhető, hogy a középkor és újkor során nem történtek a szentély területén
jelentősebb építkezések. 15
A szentélyt 1955-ben fedezték fel egy vasraktár bővítése során. A leletbejelentést követően
Szentléleky Tihamér, veszprémi múzeumigazgató megkezdte a terület feltárását. 1955 és
1961 között sikerült a szentély 30%-át feltárni. Az ásatással egy időben restaurátorok is
dolgoztak az előkerült épületmaradványokon, így jöhetett létre az 1963-as
épületrekonstrukció Vákár Tibor és Hajnóczy Gyula által. Ez volt az első alkalom, hogy
Magyarország területén rekonstruáltak egy teljes római kori homlokzatot. 16
Sajnálatos módon a Szentléleky Tihamér által vezetett ásatás során nem készült sem alapos
ásatási publikáció, sem monográfia, emiatt az ásatást követően gyakran robbantak ki viták. A
közlések hiányából és a kis területen végzett feltárásokból fakad, az 1963-as rekonstrukció
pontatlansága, hiszen nem ismerjük a falak, a különböző rétegek és az épület különböző
részeinek egymáshoz való viszonyát.17

12
WESSETZKY 1989, 14.
13
SOSZTARITS, Ottó The Isis Sanctuary and the Relics of Egyptian Cults in Savaria. In: Pharaonic
Renaisance. Archaism and the Sense of History in Ancient Egypt, ed. Tiradritti, Francesco Budapest:
Szépművészeti Múzeum, 2008. 133.
14
TÓTH I. A savariai Iseum kutatásának eredményei és feladatai. In: Savaria 23/3, 1996-1997 (1998).
329.
15
TÓTH 1998, 329.
16
SOSZTARICS O. A savariai Iseum újraindított kutatásáról. In: Ókor 2003/4. 51.
17
TÓTH 1998, 333.

5
A rekonstruált homlokzat márványköveinek romlása, a szentélyről régészeti, építészeti és
vallástörténeti téren kialakult viták, valamint a monografikus feldolgozás hiánya miatt
szükség volt egy újabb feltárásra.18 2001. július 16-án, közel 40 év után újraindultak az
ásatások a szentély területén. Az újabb helyreállításra Mezős Tamás építészt kérték fel, aki
Mráv Zsolt és Sosztarics Ottó régészek segítségével készített egy rekonstrukciós tervet. A
helyreállítást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma finanszírozta. 2001-es ásatások
során az egykori ásató, Szentléleky Tihamér is segített. A 2001-es ásatások eredményei
nagyban megváltoztatták a szentélykörzetről alkotott eddigi ismereteket.19
A 2001-es ásatások során előkerült több gránitoszlop töredék, márvány akantuszlevelek és
egy vörösre festett, arasznyi betűkből álló felirattöredék, melyet részletesen áttekintek
dolgozatom egy későbbi fejezetében.20
A 2007-es év ásatás azzal a céllal vette kezdetét, hogy elkészülhessen a szentély új
rekonstrukciója. A 2009-es és 2010-es év pedig tervezéssel telt, bizonyossá vált, hogy
szükség van egy múzeumi épületre is, melyben az eddig előkerült Isis- kultuszhoz köthető
leletanyag kiállításra kerül. 2013-ban végül megnyílt az „Isis savariai otthona” című
kiállítás. 21
A szentély 2013-as rekonstrukciója Mezős Tamás építész nevéhez fűződik, aki Sosztarics
Ottó ásatásai és más Isis templomok alaprajzai alapján készítette el a szentély
rekonstrukcióját. Mezős Tamás módosította Hajnóczy Gyula rekonstrukcióját, ő úgy vélte,
hogy a szentély bejáratánál álló két szélső oszlop a szentély oldalfalával egyvonalban
helyezkedhetett el. A lépcsők számában és méretében egyetértett Hajnóczy Gyulával. Mezős
Tamás a szentély külső falán is módosított, így ő egy kisebb cellát rekonstruált. Azt is
megállapította, hogy az oszlopok a fő homlokzati fal alapjain álltak. A homlokzatot hat
oszloppal rekonstruálta, valamint a két szélső oszlop mögé még kettőt rekonstruált. 22

18
SOSZTARICS 2008, 129
19
SOSZTARICS 2003, 52.
20
SOSZTARICS O.- BALÁZS, P. – CSAPLÁROS, A.: Iseum: Isis savariai temploma Szombathelyen. Az Iseum
Savariense Régészeti Műhely és Tárház kiadványai. Szombathely, 2013.7.
21
SOSZTARICS 2013, 7.
22
MEZŐS T.: A savariai Iseum új elvi rekonstrukciója. A New Concept for the Reconstruction of the
Iseum of Szombathely. Aegyptus et Pannonia 1. Acta Symposii anno 2000. Szerk. Győry H., Mráv Zs.
Publication du Comité de l’Égypte Ancienne de l’Association Amicale. Budapest 2002. 129-145.

6
 III. A szentélykörzet építési periódusai és főbb részei

A 2001-es ásatások során számos falmaradvány került elő, melyeket Sosztarics Ottó és
csapata összevetett a Szentléleky Tihamér ásatásai során előkerült falmaradványok
dokumentációjával. Arra a megállapításra jutott, hogy a szentély alaprajzát tekintve két
építéstörténeti korszak különböztethető meg. Az első szakaszt a Kr.u. I. századra, míg a
második szakaszt a Kr.u. II-III. század fordulójára keltezte. 23
A szentélykörzet a fallal körülvett római belvároson, pomeriumon kívül állt 24, ez más római
kori Iseumoknál is megfigyelhető, pl.: Róma. 25
Az első század végén álló szentély nem ért el a Borostyánútig. A szentély északkeleti széle és
a Borostyánút között épületek helyezkedtek el. A szentélykörzet falánál a nyugati és keleti
oldalon is cellasor állt. A Kr.u. II. és III. század fordulóján a cellák egy részét elbontották és
kialakították a szentély haránt-előcsarnokos elrendezését.26 Sosztarics Ottó a szentély együttes
fennállását és használatát Kr.u. 110/120 és 320/350 közé keltezte.27
A szentély északkelet-délnyugati tájolású, a temenos területe 42x70 méter.28 A
szentélykörzetbe lépő látogató, először a temenos Borostyán út felé nyitott porticusán haladt
át, onnan a hívő az előcsarnokba lépett át. Az előcsarnokban gránitoszlopok álltak. A
beavatott, ha tovább haladt eljutott a temenos udvarára, ahol szembetalálta magát a pódiumon
álló szentéllyel. (ld. 1. ábra) Az épületet Sosztarics Ottó és Mezős Tamás hatoszlopos
homlokzattal rekonstruálták. A szentély homlokzatát Pannoniában egyedülállónak számító
domborművek díszítették. Ezeket nem utólag helyezték a frízre, hanem magukat a márvány
építőköveket faragták meg és így helyezték őket a homlokzatra. Az épület homlokzatát díszítő
reliefeknek külön fejezetet szánok dolgozatomban. 29

23
SOSZTARICS 2003, 52.
24
SOSZTARICS 2008, 129.
25
SZENTLÉLEKY 1960, 6.
26
SOSZTARICS 2003, 52-53.
27
SOSZTARICS 2008, 133.
28
SOSZTARICS 2008, 129.
29
SOSZTARICS 2008, 130.

7
 IV. A homlokzati fríz elemei

IV.1. Építési felirat:

Az építési felirat a templom oszlopos bejáratának frízén helyezkedett el, a két középső oszlop
között. A márványból készített kőfelirat vörös színű, 19 centiméter magas betűkből áll. A
2001-es ásatás során előkerült újabb betűtöredékek kiegészítésével következtetni lehetett a
felirat tartalmára. A felirat utolsó három sorát Alföldy Géza egészítette ki. Bár a felirat első
három sorát sikerült kiegészíteni a 2001-ben előkerült betűtöredékekkel, de a felirat még így
is elég hiányos, sőt a negyedik sora teljesen ismeretlen. Alföldy Géza 2002-ben Vitruvius
szövegeinek és más építési feliratok áttanulmányozásával kiegészítette a szöveget. A szöveg
hasonlóságot mutat írásképében két másik Szombathelyről előkerült felirattöredékkel, ezek
alapján és a feliratokon található voluta- és keretelőmotívumok alapján hasonlóságot
mutatnak a Severus-kori pannoniai síremlékek feliratos mezőinek szélével.30
Alföldy Géza fordítása: „Isis Augustának szentelve! Régisége miatt elpusztult kultuszépületet
a kultusztagok megújították”31. Mráv Zsolt másképpen oldja fel a feliratot: „Isis Augustának
szentelve! A savariaiak jólétéért[…]”.32 (ld. 2.ábra) Mindkét fordítás elképzelhető, azonban
Alföldy Géza fordításából arra következtethetünk, hogy a Severus-korban szükségessé vált a
templom átépítése, az épület rossz állapota miatt. Valószínűleg ekkor kerülhetett a felirat az
épület homlokzatára számos fehérmárvány díszítőelemmel. 33

IV.2. Domborművek:
Az építési felirat mellett különbözőjelenetek is megfigyelhetők a szentély homlokzati frízén.
Ezek közül dolgozatomban kettőt szeretnék röviden ismertetni. Az egyik az Isis-Sothis relief
(ld. 3. ábra) panel. A dombormű jobb szélén Mars isten látható, amint egy lándzsára
támaszkodik. A dombormű kétharmadán pedig Isis istennő látható, amint a Sothis kutyán
lovagol, kezeiben sistrumot és gyümölcsös kosarat tart. Ez a jelenet nem más, mint az
egyiptomi újév, azaz július 19., az áradás kezdete. A sistrum megrázásával az istennő
kezdeményezte a Nílus áradását, a Sothis kutya, pedig a Nagykutya csillagképben levő Sirius
csillagra utal, melynek heliakus felkelése (keleti horizonton való együttállása a Nappal) az

30
SOSZTARICS 2013, 9.
31
SOSZTARICS 2013, 10.
32
SOSZTARICS 2013, 10.
33
SOSZTARICS 2003, 52.

8
egyiptomi kultúrában mindig egyet jelentett a Nílus áradásának kezdetével, az újév
beköszöntével. 34
A másik dombormű az Isis-Anubis-Sarapis relief.(ld. 4. ábra) A jeleneten balról jobbra
haladva Isist, egy Anubis maszkot viselő papot és Sarapist láthatjuk. 35 Isis kivételével a másik
két alakra Apuleiusnál találunk utalást: „Ím, itt a szörnyű Anubis, lelkek túlvilágra kísérője;
fönséges alakja félig fekete, félig aranyos, kutyafejét magasan fölveti, baljában tartja a
szárnyas pálcát, jobbjában zöldellő pálmaágat lenget. 36”, „megjelent álmomban egy pap,
vászonköpenyben, kezében Bacchus-pálcával, borostyánnal37”. Tóth István az Anubis
maszkot viselő és Sarapisként vagy pastophorusként azonosított alakot Apuleius szavaival
hozza összefüggésbe.38

V. A szentély területén feltárt fontosabb objektumok

V.1. Kút:
A Sosztarics Ottó által vezetett feltárások során kilenc kút került elő az Iseum területéről,
azonban ezek közül csak egy köthető a szentély Kr.u. II. századi működéséhez. A kút 2002
nyarán került elő, a szentély körüli udvar délkeleti részén. (ld. 5. ábra) A kútból sokféle lelet 39
került elő, többek között kerámia40, érmek41, vastárgyakkal összekorrodált kolompsor42, a
központi szentély épületelemei és emberi maradványok is. 43
A kút egy „vizes létesítmény”, melynek pontos funkciója ismeretlen. Az úgynevezett „vizes
létesítmények” az Isis-kultusztól elválaszthatatlanok, így nem meglepő egy ilyen létesítmény
Savariaban való előkerülése. Más Iseumok alaprajzai alapján már korábban következtettek
létezésére a kutatok.. Az Isis misztérium kötődik a vízhez, főleg a Nílus vízéhez, ahogy ezt a
homlokzati frízen található panel is alátámasztja. A víz nélkülözhetetlen a mindennapi
kultusztevékenységek során, sőt Iuvenalis alapján még az is elképzelhető, hogy az ilyen
kutakban valódi Nílus-vizet használtak. A kút betöltéséből előkerült egy márványtöredék

34
WESSETZKY 1989, 20-21.
35
SOSZTARICS 2013, 49.
36
Apul. met, 11. fordította Révay József
37
Apul. met, 11. fordította Révay József
38
TÓTH I. Pannonia vallástörténet. L'Harmattan Kiadó, 2015. 137-138.
39
SOSZTARICS 2013, 279-288.
40
SOSZTARICS 2013, 286-287.
41
SOSZTARICS 2013, 282-283.
42
SOSZTARICS 2013, 280.
43
BALÁZS P. A savariai Iseum kútja. In: Ókor 2012/4.69-70.

9
szőlőinda motívumokkal. Talán a kút díszítéséhez tartozhatott, díszítése alapján erős
rokonságot mutat a homlokzati frízzel. 44
A „vizes létesítmény” tényleges funkciójára különböző ötletek születtek. Van, aki egy
Pszeudo-Nílusnak véli, ami az Isis- kultusznak egy sajátossága, hiszen a Navigium Isidi
ünnepség során szükség van rá (analógia Pompeiiben és Pergamonban45), valószínűleg a
szentély egy részét elárasztották vízzel, hogy az istennő hajózni tudjon. Van, aki ciszternának
véli, ahol a rítusok során a rituális tisztálkodást végrehajtották a beavatottak, van, aki a Nílus
áradását jelző nilométerként azonosítja, mellyel modellezhették a folyó áradását, de van olyan
is, aki egyszerű ivókútnak véli.46
A kút a Kr.u. II. század első harmadára keltezhető. A szentély számára ez a kút biztosította a
vizet működése során. A Kr. u. IV. században a kultusztevékenység megszűnte után az
épületeket elbontották. A bontási fázisok között a területen temetkezések is történtek, ezeket a
temetkezéseket sok más tárggyal együtt sietősen beleöntötték az aknába. A kútból előkerült
leletek alapján a feltöltést a Valentinianus- dinasztia korára datálhatjuk. A Savariaban történt
gyors tereprendezés, az Iseum falainak lebontása összefüggésbe hozhatók az Ammianus
Marcellinus által lejegyzett 374-es császárlátogatással. 47

V.2. Központi oltár:

A központi oltár kutatásával a kúthoz hasonlóan Balázs Péter foglalkozott. Korábban már
Szentléleky Tihamér is kutatta, de csak 2010-ben sikerült teljes felületében feltárni, átvágni és
dokumentálni az alépítményt. 48 Előkerült az oltár alól egy újabb kút, mely a Kr.u. I. századi
fából épült szentélyhez tartozhatott49, Balázs Péter korábban ekkorra datálta, de erre nincs
régészeti bizonyíték. Balázs Péter az oltárról szóló publikációjában, pedig már a Kr.u II.
századra keltezi az oltár kútját az előkerült leletek alapján. Az oltár alapjait fél opus
spicatumban rakták le, erre falat húztak fel és az így felépült négyzetet feltöltötték csatári
kővel és meszes habarccsal. Az oltár építése a második periódusra tehető, a kőből való
átépítéssel hozható összefüggésbe. (ld. 6. ábra)50

44
BALÁZS 2012, 69-71.
45
SOSZTARICS 2003, 53.
46
BALÁZS 2012, 71-72.
47
BALÁZS 2012, kút 75
48
BALÁZS P. A savariai Isis szentély központi oltárának régészeti kutatásai. In: FIRKÁK III. Szombathely.
2014. 95-97.
49
BALÁZS 2012, 69.
50
BALÁZS 2014, 99-100.

10
V. 3. Műhelyek az Iseum területén:
Az Iseum területén előkerült bronzműhelyekkel foglalkozott többek között Hódi Attila 51 és
Sey Nikoletta52 is. A Kr.u. I-II. században nem ritka a Római Birodalom területein, hogy
műhelyek működtek egy szentélykörzet belül, így volt ez a szombathelyi Iseum esetében is. A
szentély területéről számos bronzlelet, kemencék, öntőformák és a bronztevékenységre utaló
salak került elő. A műhely a szentély Borostyánútra merőleges előcsarnoka alól került elő. A
műhely a szentély bővítésekor megszűnt.53
Az Iseum területén feltárt textilműhely kutatása Pásztókai-Szeőke Judit és Ivan Radman-
Livaja nevéhez köthető. A Kr.u. 70 és 120 közé keltezhető rétegekből számos a
textilműhelyhez köthető lelet került elő, főleg tesserae-k, feliratos ólom cimkék, melyeken
ruhadarabok nevei szerepelnek, valamint textilműves szerszámok. A címkék mindkét oldalán
latin felirat volt olvasható, a rövidítésben szerepelt az ügyfél neve, a ruhanemű neve és a kért
szolgáltatás. Az Iseum területén feltárt műhely valószínűleg az ügyfelek használt ruháinak
felújításával foglalkozott.54
A műhelyek valószínűleg azért kerülhettek a szentély területére, mert ekkor még nem volt
kiépítve Savaria vízvezetéke és a műhelyek működéséhez szükséges vizet a közeli patakból
tudták biztosítani. A Borostyánúthoz való közelségük pedig kereskedelmi szempontból volt
hasznos.55

VI. Az Iseum díszítése: falfestmények

A falfestényekkel Harsányi Eszter és Kurovszky Zsófia foglalkozott. Sosztarics Ottó 2007-

2008-as ásatásán a szentélykörzet kerítőfalán kívül számos falfestménytöredék került elő.
Ezek a szentély első, fából és agyagból készült periódusakor díszítették a falakat. Kr.u. 70-80
körülre keltezték. Az, hogy ezek a festmények hol helyezkedhettek el a szentélyen belül nem
56
tudni, de egymáshoz való viszonyukból következtetni tudtak a motívumokra.
Először két hasonló festményt szeretnék ismertetni (ld. 7. ábra). Ezeken az istennő felkent
papjait láthatjuk. A két kép egymással szemben helyezkedhetett el. Az elsőn egy papnő

51
HÓDI A. Bronzöntő műhelyek Savariában. In: Ókor 2014/3. 89-94.
52
SOSZTARICS 2013, 249.
53
SOSZTARICS 2013, 249.
54
SOSZTARICS 2013, 255-256.
55
SOSZTARICS 2013, 255.
56
HARSÁNYI- E.- KUROVSZKY Zs. Savaria korai Iseumának felfestményei. In: FIRKÁK III. Szombathely.
2014. 103.

11
azonosítható, aki jobb kezében sistrumot, balkezében tejesedényt, situlát tart. Fülbevalót visel,
ezért papnőként azonosították. A másik alakot papként azonosították, de neme bizonytalan. 57
Előkerültek síkmennyezeti falfestmények is különböző állat és növény motívumokkal (ld. 8.
ábra).58 Egy érdekes falfestmény, egy tympanon alakú festmény töredékei is előkerültek (ld.
9. ábra). A tympanont bizonyára az épületen belül helyezték el, kidolgozottsága és készítési
technikája erre utal. A tympanon háromszögében az istennőhöz köthető sistrum és kígyó
látható.59 Az Isis szentélyek belső díszítésére valószínűleg előírások vonatkoztak, nem
véletlen, hogy a savariai Iseum nagy hasonlóságot mutat a pompeii Iseummal. Mivel az Iseum
falfestményein nem találkozunk a provinciális stílusjegyekkel, így a kutatás valószínűsíti,
hogy Itáliából érkezett mesterek készítették el a falfestményeket.60

VII.A szentély pusztulása, a kultusz megszűnése

Szentléleky Tihamér a szentély épületének pusztulását a Kr.u. 455-456-os földrengésre

keltezte, ugyanakkor azt is megállapította, hogy volt egy olyan korszaka is a szentélynek,
amikor már nem pogány kultikus célokra használták. Jól tudjuk, hogy Quirinus vértanúságát
követően Savariában a kereszténység már a Kr.u.IV. század elején jelen volt. Rómában, a
pogány kultuszok Kr.u. 392-es betiltására keltezhető a kultusz vége, a provinciákban ez
későbbre tehető, azonban Pannonia esetében az erős kereszténység miatt a kultusz
valószínűleg a római pogánykultuszok megszűnésével egy időben zajlott. Szentléleky
Tihamér a szentély teljes pusztulását a Kr.u. VI. századra keltezte.61
Sosztarics Ottó a kultusz megszűntét Szentléleky Tihamérhoz hasonlóan a Savariaban jelen
levő erős kereszténységnek tulajdonítja és ő is a Kr. IV. század elejére keltezi. A szentély
pusztulását viszont Szentléleky Tihamérral ellentétben, ő a Kr.u. 370-es évekre teszi, úgy véli,
hogy a Valentinianus- dinasztia korában a szentélyt lebontották és elpanírozták a területet,
hogy keresztény temetőt létesíthessenek rajta.62

57
HARSÁNYI 2014, 103-105.
58
HARSÁNYI 2014, 110.
59
HARSÁNYI 2014, 108.
60
HARSÁNYI 2014, 110.
61
SZENTLÉLEKY 1960, 26-28.
62
SOSZTARICS 2008, 133.

12
 Összegzés

Isis istennő kultusza a Kr.u.I-IV.századig igen nagy népszerűségnek örvendett az egykori

Római Birodalom területén. Népszerűsége azoknak a görög kereskedőknek köszönhető, akik
eljuttatták a kultuszt Dél-Itáliába, hiszen onnan már egyenes út vezetett Rómáig. Rómából a
birodalom hódításai során, illetve a Borostyánúton mozgó kereskedők által nagyon hamar
eljutott a provinciákba, így Pannonia provinciába is. A kereskedők azért kedvelték az
istennőt, mert a hajósok és kereskedők védőistennője volt, hozzá tudtak fohászkodni a
kereskedelem zavartalan működése érdekében. A Borostyánút mentén rövid idő alatt elterjedt
a kultusz, több szentély is épült a kereskedő útvonal mentén. Nem véletlen, hogy az Iseum
Savariense is a Borostyánúthoz közel épült fel. Több, mint két évszázadig működött Isis-
szentélyként. Impozáns mérete és leletanyaga alapján a kutatás úgy véli, hogy a pannoniai
Isis-kultusz központja lehetett.
1955-ös felfedezését, majd 1963-as rekonstrukcióját követően számos vita alakult ki a
szentélyről. Emiatt és az 1963-as pontatlan rekonstrukció miatt indultak újra az ásatások
2001-ben, Sosztarics Ottó vezetésével. Az újabb ásatásoknak köszönhetően, bővült a
szentélyről alkotott ismeretanyagunk, számos rekonstrukció készülhetett el az
épülethomlokzatról, a falfestményekről vagy akár az építési feliratról, valamint ezen
ásatásoknak köszönhetően készülhetett el az Iseum új, pontosabb és immár a teljes épületet
megjelenítő rekonstrukciója, valamint a leletanyag számára felépült múzeumi épület.

13
Bibliográfia

 ALVAR, Jaime. Romanising Oriental Gods: Myth, Salvation, and Ethics in the Cults
of Cybele, Isis, and Mithras. Translated and edited by Richard Gordon. E. J. Brill.
Leiden. 2008.
 BALÁZS P. A savariai Iseum kútja. In: Ókor 2012/4. 69-75.

 BALÁZS P. A savariai Isis szentély központi oltárának régészeti kutatásai. In:

FIRKÁK III. Szombathely. 2014. 95-102.

 HARSÁNYI- E.- KUROVSZKY Zs. Savaria korai Iseumának felfestményei. In:

FIRKÁK III. Szombathely. 2014. 103-112.

 HÓDI A. Bronzöntő műhelyek Savariában. In: Ókor 2014/3. 89-94.

 MEZŐS T.: A savariai Iseum új elvi rekonstrukciója. A New Concept for the

Reconstruction of the Iseum of Szombathely. Aegyptus et Pannonia 1. Acta

Symposii anno 2000. Szerk. Győry H., Mráv Zs. Publication du Comité de l’Égypte

Ancienne de l’Association Amicale. Budapest 2002. 129-145.

 SOSZTARICS O. A savariai Iseum újraindított kutatásáról. In: Ókor 2003/4. 51-54.

 SOSZTARICS O.- BALÁZS, P. – CSAPLÁROS, A.: Iseum: Isis savariai temploma

Szombathelyen. Az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház kiadványai.
Szombathely, 2013.
 SOSZTARITS, Ottó The Isis Sanctuary and the Relics of Egyptian Cults in Savaria.

In: Pharaonic Renaisance. Archaism and the Sense of History in Ancient Egypt, ed.

Tiradritti, Francesco 129–133. Budapest: Szépművészeti Múzeum, 2008.

 SZENTLÉLEKY, Tihamér. A szombathelyi Isis-szentély. Képzőművészeti Alap

Kiadóvállalata. Budapest. 1960.

14
 SZENTLÉLEKY, Tihamér. Az Iseumok kialakulása Egyiptomban és hatásuk

Saváriára. in.: Savaria- A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. Szombathely.1965.

97-114.

 TÓTH I. A savariai Iseum kutatásának eredményei és feladatai. In: Savaria 23/3,

1996-1997 (1998). 329-336.

 TÓTH I. Pannonia vallástörténet. L'Harmattan Kiadó, 2015. 131-146.

 WESSETZKY, Vilmos. Isis és Osiris. Corvina. Budapest. 1989.

 HÓDI A. Apuleius Savariensis II. In: Ókor 2012/4. 63-68.

Rövidítések:

Apul. met.= Apuleius, metamorphoses, (fordította Révay József)

15
 Képjegyzék:

1. ábra Az Iseum Savariense alaprajza

Forrás: Hódi 2014, 92.

2. ábra Az Iseum építési feliratának rekonstrukciója (a- Mráv Zsolt, b- Alföldy Géza)
Forrás: Hódi 2012, 64.

16
 3. ábra Az Isis-Sothis dombormű
Forrás: Sosztarics 2013, 48.

4. ábra Az Isis-Anubis-Serapis dombormű

Forrás: Sosztarics 2013, 49.

17
 5. ábra Az Iseum kútja
Forrás: Balázs 2012, 69.

6. ábra A szentélykörzet központi oltára

Forrás: Balázs 2014, 99.

18
7. ábra Az Isis papnő és "pap"
Forrás: Harsányi 2014, 104.

19
8. ábra Az Iseum síkmennyezetének töredéke
Forrás: Harsány 2014, 110.

9. ábra Tympanont utánzó falfestmény

Forrás: Harsányi 2014, 108.

20