Pénzügyi ismeretek

Üzleti gazdaságtan
 Pénz fogalma fajtái funkciója
A legáltalánosabb elterjedt meghatározás szerint a pénz az
általános egyenértékes szerepét tartósan betöltő csereeszköz.
• A pénz olyan fizetési eszköz, amely az árucsere közvetítő
eszközeként szolgál és széles körben elfogadott.
• A pénz történetének három időszaka
– az árupénz időszaka, (az árutermelők áruikat közvetlenül
cserélték ki egymással),
– az arany és más pénzhelyettesítők időszaka,
– a modern pénz, a hitelpénz időszaka.
Megjelenési formáját tekintve: készpénz (bankjegy + érme),
valamint számlapénz.
 A pénz funkciói
• Értékmérő funkció, (az árukat, mint egynemű,
minőségileg és mennyiségileg összehasonlítható
nagyságokat fejezi ki).
• Forgalmi eszköz funkció, (az áruk adásvételét, az
áruforgalmat közvetíti).
• Fizetési eszköz funkció. A pénz, mint fizetési eszköz
szintén az áruforgalmat közvetíti, de ilyenkor az
árumozgás és a pénzmozgás időben elválik egymástól.
• Felhalmozási funkció, (az adott időszakban fel nem
használt, el nem költött jövedelmek)
• Világpénz, valamennyi funkciót betölti külföldön is
 Pénzforgalom
• A gazdasági szereplők közti pénzmozgások,
pénzáramok összessége.
• Fajtái:
– Készpénzforgalom (bankjegy, érme)
– Készpénzkímélő fizetési módok (váltó, csekk,
bankkártya)
– Készpénz nélküli fizetési módok (bankszámlák
közti pénzmozgás, átutalás, beszedés, okmányos)
 Vállalkozás pénzügyi kapcsolatai
• Befektetőkkel alapítói tőke, osztalék
• Vevőkkel követelés, előleg
• Szállítókkal előleg, kötelezettség
• Bankokkal hitel, betét, kamat, számla
• Állammal adó, támogatás
• Munkavállalókkal munkabér, előleg
Gyakorlat
 Készpénzforgalom
Fajtái:
• Készpénz közvetlen átadása
• Készpénz küldése postán
• Házipénztár és bankszámla közti mozgás
(befizetés, kivét)
 Készpénzes fizetések és a házipénztár

Bizonyos fizetési kötelezettségeket csak készpénzzel lehet végrehajtani. A

készpénzes fizetések elsősorban a lakosság körében jellemzőek a
mindennapos beszerzések kifizetésekor.
• A készpénzes fizetések bonyolítása érdekében a vállalkozásoknak
házipénztárat kell fenntartaniuk, a bankoknak pedig pénztárszolgálatot kell
létesíteniük.
• A vállalkozások házipénztárainak működési szabályait a cégeknek
Pénzkezelési szabályzatban kell rögzíteniük. A pénztár az a területileg is
elhatárolt hely, ahol a gazdálkodó szervezet készpénzforgalmát
lebonyolítják.
• A pénztáros kezeli a gazdálkodó szervezet készpénzállományát.
• A pénztáros csak szabályszerűen kiállított, érvényesített és utalványozott
kiadási pénztárbizonylat alapján fizethet ki a pénztárból pénzt. A
pénztárosnak naponta a pénztári órák befejeztével pénztárzárlatot kell
végeznie. A házipénztárban a napi pénztárzárlat után tartható
készpénzösszeg felső határát házipénztári keretnek nevezzük.
 Készpénzkímélő fizetési módok
CSEKK
A csekk kibocsátója azzal bízza meg a bankját, hogy
a csekken megjelölt összeget a csekk birtokosának
fizesse ki készpénzben, vagy írja jóvá
bankszámláján.
Érvényességi kellékei:
A „Csekk” megnevezése, a fizetésre kötelezett bank
megnevezése, feltétlen meghagyás , hogy a bank a
csekken megjelölt összeget fizesse ki, kiállítás helye-
, ideje, a kibocsátó aláírása.
 A csekk

• A csekk használata a XVI. században Hollandiából indult el.

A hagyományos csekk olyan értékpapír, amely fizetési kötelezettséget testesít meg. A csekkel történő
fizetés előfeltétele, hogy a bank ügyfelét csekk-képesnek nyilvánítsa.
A csekknek hat törvényes kelléke van:
• A csekk megjelölése az okirat szövegében a kiállítás nyelvén,
• feltétel nélküli, meghatározott összeg fizetésére szóló utasítás,
• a fizetésre kötelezett (a bank) nevének feltüntetése,
• a fizetés helye,
• a kiállítás helye és napja,
• a kibocsátó aláírása.
A csekk fontosabb fajtái:
• Készpénzcsekk: beváltása esetén a bank a csekken szereplő összeget készpénzben fizeti ki.
• Az elszámolási csekk: beváltása esetén készpénz kifizetés nem történhet, hanem a jogosult
bankszámláján írják jóvá a csekk összegét.
• A keresztezett csekkek vagy csak saját ügyfélnek, ill. egy pénzintézetnek, vagy csak egy banknak
fizethetők ki.
• Csekk egyéb speciális típusai: Utazási csekk, Eurocsekk.
A fedezetlen csekkek kibocsátását a törvények szigorúan büntetik.
 Váltó
Olyan visszavonhatatlan fizetési ígéret, amely
egy későbbi időpontban esedékes fizetést
testesít meg.
Saját váltó: a váltó kibocsátója tesz ígéretet a
fizetésre
Idegen váltó: a váltó kibocsátója egy harmadik
személyt szólít fel a fizetésre.
 Váltón feltüntetett összeg
• Az eredeti tartozás összegét, és
• A váltó lejártáig esedékes kamatokat
tartalmazza.
Gyakorlás
 Mérlegben

• Váltó kibocsátás: Rövid lejáratú kötelezettség

• Váltó birtoklás: Követelések

 Váltóleszámítolás, forgatás
• Váltóleszámítolás: a váltóbirtokos a váltót
benyújtja egy banknak

• Forgatás: a váltóbirtokos a váltót továbbadja

• A váltó érvényességi kellékei:
– A „Váltó” megnevezése, fizetésre szóló ígéret, vagy
felszólítás, a fizetésre kötelezett megnevezése, a
kedvezményezett megnevezése, a váltó névértéke,
a váltó lejárta, a fizetés helye, a kiállítás ideje-
,helye, a kibocsátó aláírása
 Bankkártya
• Személyhez kötött fizetési eszköz, amellyel a
birtokosa a bankszámlája terhére készpénzt
vehet fel, vagy közvetlenül fizethet.
• Jellemzői:
– Nemzetközi szabványos méret
– Adatok tárolása a mágnes csíkon, vagy mikro
chipen
– Az ügyfél a kártyabirtokos, nem tulajdonos
– PIN kód biztosítja a biztonságos használatot
 A bankkártya

• Bankkártyákat a hazai bankok 1989-től

bocsátanak ki.
• Bankkártya segítségével a kártyabirtokos csak
a tényleges vásárlások, és az igénybevett
szolgáltatások ellenértékét rendezheti,
továbbá készpénzt vehet fel bankjegykiadó
automatákból.
 Kártyatípusok
• Betéti kártya: amely mögött betétszámla áll
• Hitelkártya: hitelkeret/hitelszámla áll mögötte
– Rulírozó hitelkeret, amely egy meghatározott
összegig és lejáratig, többször is igénybe vehető
 Kártyarendszer szereplői
• Kártyatársaság: Eurocard Mastercard, Visa
• Kibocsátó bank, a kártya tulajdonos
• Elfogadóhely
• Ügyfél a kártya birtokos
 Készpénz nélküli fizetési módok
Bankszámlapénzzel történő fizetést jelent.
Fizetési számla:
- pénzforgalmi számla: gazdasági
társaságok, egyéni vállalkozók kötelesek nyitni és
pénzforgalmukat ezen bonyolítani.
- lakossági bankszámla/folyószámla:
magánszemélyek számlái, nem kötelesek nyitni
 Pénzforgalmi jelzőszám
Bankszámlaszám:
10402478 00010245 00000000

Bankazonosító ügyfélazonosító számlatípus

Bakszámlaszerződés
A bank és az ügyfél közötti megállapodás, amely
tartalmazza:
– a szerződő felek adatai
– számlaszámot
– a szerződési feltételeket (kötelezettségeket-
jogokat)
– aláírások
 Bank kötelezettségei és jogai
Kötelezettségek Jogok
• A számlatulajdonos • Banki költségek,
pénzének kezelése jutalékok felszámítása
• A számlatulajdonos • Betétek után
megbízásának kamatfizetés
teljesítése
• Számlakivonat
küldése a
tulajdonosnak
 Számlatulajdonos kötelezettségei és
jogai
Kötelezettségek
Jogai
• Pénzforgalmát a • Rendelkezhet a
számlán
számlája felett
bonyolítani
• Megbízást adhat
• Fedezetet
biztosítani a
kifizetésekhez
• A banki költségeket
kifizetni
 Rendelkezés a bankszámla felett
A vállalkozások pénzforgalmi számlája felett azok
rendelkezhetnek, akiket a vállalkozás vezető
tisztségviselője bejelentett, tőle a bank aláírás
mintával rendelkezik.
 Bankszámlatípusok 2
1. A Fizetési számla az elszámolási számlának egy
továbbfejlesztett változata.
• A overdraft hitel a fizetési számlához kapcsolódó hitel
előnyei az ügyfél szempontjából:
• A hitel igénybevétel a mindenkori forrás-szükségletnek felel meg.
• Kamatot csak a ténylegesen igénybe vett kölcsönösszeg után kel
fizetni.
• Többször igénybevehető.

2. A hitelszámla (kölcsönszámla) a hitelek (kölcsönök)

nyilvántartására szolgáló számlafajta.
3. Az értékpapír-letéti számla az ügyfelek bank által őrzött
értékpapírjainak könyvelésére, nyilvántartására szolgál.
4. A devizaszámlákat deviza belföldiek és deviza külföldiek
hitelintézeteknél egyaránt nyithatnak.
 Elektronikus bank
Az ügyfelek telefonon és interneten történő
bankolását jelenti.
• 0-24 óráig történő bankolás
• Otthonról is történhet, telefonról is.
Biztonság: elektronikus aláírás
jelszó
Gyakorlás
Vállalkozások bankszámlái a főkönyvben
• Elszámolási betétszámla (pénzforgalom
bonyolítására) 384
• Elkülönített betétszálák ( kamatozó,
beruházás) 385
• Deviza-betétszámlák 386
• Lekötött betétszámlák 19
• Hitelszámlák 444,452
 Készpénz nélküli fizetési forgalom
Átutalási megbízás: a vevő(adós) megbízza a
bankját, hogy a számlája terhére meghatározott
összeget fizessen a szállító(jogosult számlájára)
csoportos
rendszeres, egyszeri
átutalási végzés alapján
 Az átutalás

• Az átutalás a legelterjedtebb készpénz nélküli fizetési

mód. Az átutalás legfontosabb sajátossága, hogy a
fizetést mindig a vevő a kötelezett kezdeményezi.
Az átutalásnak számos előnye van:
• bármilyen jogcímű fizetést ki lehet ily módon
egyenlíteni,
• nincs összeghatárhoz kötve,
• akkor is lehet alkalmazni, ha a felek e fizetési módban
külön nem állapodtak meg,
• technikailag bonyolítása egy egyszerű banki
formanyomtatvány, az ún. átutalási megbízás
segítségével történik.
 Átutalási megbízás
Vevő Vevő bankja
(adós)

Szállító Szállító bankja

(jogosult)

Átutalás lépéseí:
Számla, átutalási megbízás, pénzmozgás, terhelési
értesítés, jóváírási értesítés,
 Beszedési megbízás(inkasszó)
A beszedési megbízással a szállító (jogosult) megbízza a
bankját, hogy a számlája javára és a vevő(adós) terhére
meghatározott összeget szedjen be.
Fajtái:
felhatalmazó levélen alapuló
váltóbeszedés
csekkbeszedés
csoportos beszedés
határidős beszedés
Okmányos beszedés
 A beszedés (inkasszó)
Beszedés esetén a fizetést mindig a kedvezményezett(szállító) kezdeményezi.
A beszedésnek két fajtája létezett: 1. határidős; 2. azonnali beszedés.
• Határidős beszedés esetében a jogosult által benyújtott beszedési megbízást a bank
csak akkor teljesített, ha az adós nem emelt kifogást a fizetés ellen. A vállalkozások
közötti fizetési forgalomban már nem találkozhatunk vele.
• Az azonnali beszedés alkalmazása során nincs lehetőség kifogás emelésére, a
kedvezményezett megbízása alapján a bank a kötelezett számláját azonnal megterheli.
• Azonnali beszedést a következő esetekben lehet alkalmazni:
– ha e fizetési mód alkalmazását kötelező jogszabály írja elő.
– ha a kötelezett felhatalmazó levelet intéz a bankjához,
– amikor a váltót esedékességkor fizetés végett az egyenes váltóadós által megjelölt banknál
bemutatják.
Csoportos fizetési megbízások
• 1997. októberétől vehető igénybe két új fizetési mód: a csoportos átutalás és a
csoportos beszedés.
• A csoportos átutalás segítségével az átutalók, a szabványos formában összeállított,
különféle összegű átutalási megbízásaikat egy kötetben jutathatják el saját
számlavezető bankjukhoz. Pl munkabérfizetés
• A csoportos beszedés azon szervezetek számára előnyös, amelyek rendszeresen, nagy
számban, de tételenként alacsony összegeket szednek be. Lakossági bankszámlák
terhére beszedés csak ebben a formában kezdeményezhető. Pl: villanszámla
 Beszedési megbízás
Vevő Vevő bankja
(adós)

Szállító Szállító bankja

(jogosult)

Beszedés lépései:
Számla, beszedési megbízás, megbízás
továbbítása, pénzmozgás, jóváírási
értesítés, terhelési értesítés,
 Okmányos meghitelezés (Akkreditív)
Az akkreditív olyan fizetési mód, ahol valamely bank a vevő megbízásából
kötelező ígéretet tesz az eladónak arra, hogy amennyiben az eladó az előírt
határidőn belül az előírt okmányokat benyújtja, azonnal fizet.

Vevő Vevő bankja

(adós)

Szállító Szállító bankja

(jogosult)

Az akkreditív nyitásának és a felhasználásának lépései: szállítási szerződés, akkreditív

nyitás, értesítés, értesítés, okmányok, okmányok, átutalás, jováírási értesítés,
terhelési értesítés okmányokkal
 Akkreditív (okmányos meghitelezés)

• Az akkreditív (okmányos meghitelezés) egyike

a külkereskedelmi szerződésekben
leggyakrabban előírt fizetési feltételeknek.
Nagyfokú biztonságot nyújt a vevőnek és az
eladónak egyaránt. A külkereskedelmi ügylet
kockázatának elhárítása, illetve csökkentése
rendszerint egy bizalmi kéz közbeiktatásával
oldható meg. Ez általában bank. Bank
bekapcsolása adja az akkreditíves fizetési mód
lényegét is.
 A fizetések pénzügyi biztosítékai
A pénzügyi teljesítés biztonsága érdekében a szállító kérheti előzetes pénzügyi biztosíték
kikötését.
Biztosítékok csoportosítása:
• dologi biztosíték: az adós felajánl valamilyen vagyontárgyat,
• személyi biztosítékok: ilyenkor különböző személyek felelősségvállalása a fizetés
biztosítéka
• egyéb biztosítékok: amelyek nem sorolhatóak be tisztán az előző csoportokba.
Bankgarancia
• Olyan kötelezettségvállalás, amelyben a garanciát a nyújtó fél vállalja, hogy bizonyos
feltételek fennállása esetén fizet, ha az eredeti kötelezett nem fizet. A garancia lehet:
feltétel nélküli, okmányos garancia. A bankgaranciát garanciadíj ellenében vállalják a
bankok.
Fedezetigazolás
• A fedezetigazolással a bank a kötelezett kérésére igazolja, hogy az igazolásban
feltüntetett pénzeszközzel rendelkezik, azt elkülönítette és másra fel nem használhatja.
Kezességvállalás
• A kezességvállalás esetén a kezes vállalja, hogy a kötelezett nem fizetése esetén
helyette fizet.
• Két fajtája van:
• Az egyszerű kezesség esetébe a kezesnek ún. sortartási kifogásra van lehetősége. (A
jogosult először a kötelezettől kísérelje meg a végrehajtását).
• Készfizető kezesség esetén a kezesnek nincs sortartási kifogására lehetősége.
 Bankrendszer

(Hitelintézetek)
• A magyar bankrendszer 1987-óta kétszintű. Ez azt jelenti, hogy a jegybank
nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdaság bármelyik szereplőjével.
Jegybank feladatai:
• Készpénz kibocsátása
• Elszámolási rendszerek működtetése (Giro, Swift)
• Devizatartalék kezelése
• Árstabilitás fenntartása
• Pénzforgalom szabályozása
• A bankrendszer stabilitásának védelme (fiskális és monetáris politika)
• Kereskedelmi Bankok számláinak vezetése, felügyelete
A jegybank főbb funkciói:
• A gazdaságba kiáramló pénzmennyiség szabályozása; pénzkibocsátás; a
Magyar Államkincstár számláinak vezetése; a hitelintézetek számláinak
vezetése; arany- és devizatartalékok gyűjtése; a hazai valuta
vásárlóerejének védelme; devizahatósági feladatok ellátása;
árfolyampolitikai döntések meghozatala.
 A jegybank fogalma, funkciói
A jegybank elnevezés arra utal, hogy ez a központi bank bankjegy
kibocsátási monopóliummal rendelkezik.
• Jegybank minden országban található, akár egyszintű, akár kétszintű
bankrendszerrel rendelkezik.
• Hazánkban a központi bankot MNB-nek nevezik. Részvénytársasági
formában működik, egyszemélyes tulajdonosa a Magyar Állam.
• A jegybanktörvény a jegybank legfontosabb feladatává a
pénzkibocsátást és a monetáris politika megvalósítását teszi,
amelynek végrehajtásához megfelelő monetáris eszköztárat biztosít.
A jegybank kizárólagos feladata a készpénz kibocsátása. Ezt a
műveletet bankjegy-emissziónak nevezzük.
• A készpénz kétféle módon kerülhet forgalomba:
– a vállalkozások bankszámlájukról készpénzt vesznek fel,
– a külföldi fizetőeszközöket belföldi pénzre váltják át.
• A bankjegy-emisszió a számlapénz készpénzzé alakulását, ill. a
külföldi pénz belföldivé válását jelenti.
 Bankrendszer
Bankrendszer alatt egy ország bankjainak és a rájuk vonatkozó szabályoknak
az összességét értjük.
A bankrendszer két típusú lehet:
• egyszintű és
• kétszintű.
Az egyszintű bankrendszerben a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a
gazdálkodó szervezetekkel. A többi bankot, amelyek egy-egy meghatározott
funkciót végeznek, szakbanknak nevezzük.
A kétszintű bankrendszerben a központi bank nem áll közvetlen kapcsolatban
a gazdálkodó szervezetekkel, hanem csak a bankrendszer második szintjén
álló bankokkal.
A bankrendszer második szintjén elhelyezkedő pénzügyi intézmények
működési mechanizmusának jellemzői:
• nyereségérdekeltek, önállóan gazdálkodnak, a társasági forma jellemző
rájuk,
• vegyes profilúak,
• területi kötöttség nélküliek,
• a bankok között verseny van.
Pénzügyi szolgáltatásokat csak pénzügyi intézmények végezhetnek.
 Pénzügyi intézmények feladatai
• Pénzügyi szolgáltatások: Kiegészítő pénzügyi
– Betétgyűjtés
szolgáltatások:
– Hitelnyújtás Pénzváltás
– Bankszámlavezetés bankügynöki tevékenység
– Garanciaügyletek
– Befektetési alapkezelés
– Értékpapír ügyletek
– Faktoringügyletek
– Készpénz helyettesítő
eszközök kibocsátása
– Pénzügyi lízing
 Pénzügyi vállalkozás
Egy-vagy több pénzügyi szolgáltatást végezhet,
de nem láthat el kiegészítő pénzügyi
szolgáltatást.
20 millió Ft alaptőkével alapítható
 Pénzforgalmi szolgáltató (hitelintézet)
Betétet gyűjt és pénzügyi szolgáltatást végez.
2 md Ft jegyzett tőkével alapítható.
Bank: a pénzügyi szolgáltatás teljes körét
végezheti
Szakosított hitelintézet: csak bizonyos pénzügyi
szolgáltatásra jogosult (LTP, Alapkezelő…)
Szövetkezet: nem végezhet valuta- és
devizakereskedelmi tevékenységet, nem lehet
befektetési alap kezelője. Alaptőkéje 100 mill Ft.
 Aktív-passzív bankügyletek

Passzív bankügyletek: Aktív bankügyletek.

A banknak kötelezettsége A banknak követelése
keletkezik keletkezik
• betétek gyűjtése • hitelezés
• értékpapír kibocsátás • váltóleszámítolás
• jegybanki források • lízing
• faktoring
Semleges bankügyletek: értékpapír
kezelés, pénzváltás, széf szolgáltatás
 A betét- és befektetés-biztosítás
intézményei
Az Országos Betétbiztosítási Alap
• 1993-ban hívták életre. Az OBA feladata a hitelintézeteknél elhelyezett betétek
befagyása esetén a betétesek részére meghatározott kártalanítási összeg
kifizetése.
• Az Alap által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétetekre terjed ki.
• Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke és
kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb 100
ezer EURO összeghatárig fizeti ki kártalanításként.
• Az OBA olyan jogi személy, amely sem társasági adó, sem helyi adó, sem illeték
fizetésére nem kötelezhető. Ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.
Befektető-védelmi Alap
• A Befektetővédelmi Alap (BEVA) önálló jogi személy. Minden olyan befektetési
szolgáltató köteles csatlakozni a BEVA-hoz, amely bizományosi tevékenységet,
kereskedelmi tevékenységet, portfoliókezelést, vagy értékpapír letéti őrzést,
értékpapír-számlavezetést vagy ügyfélszámla vezetést végez.

EBKM: A pénzintézeti termékek tényleges éves hozamát jelző mutató, melynek

segítségével össze lehet hasonlítani a bankok kamatígéreteit.
 Finanszírozás
A vállalkozás pénzszükségleteinek kielégítését jelenti,
forrásteremtést.
Elvek:
rentabilitás(jövedelmezőség) a legalacsonyabb
tőkeköltségek mellett, a legnagyobb pénzmennyiség
megszerzése a finanszírozáshoz.
biztonság: ha saját forrás aránya meghaladja az
idegen forrásét.
likviditás: fizetőképesség, mindig álljon
rendelkezésre a szükséges pénzmennyiség
illeszkedés: a források időbeni lejárta legyen
összhangban az eszközök megtérülési idejével Pl..
forgóeszközre-rövidlej.hitel
 Finanszírozás forrása
• Saját : a finanszírozás saját tőkéből történik nem
terheli visszafizetési kötelezettség
belső (tulajdonos, működés, értékcsökkenés)
külső (támogatás, részvénykibocsátás,
más vállalattal egyesülés)
• Idegen: a finanszírozás idegen tőkéből történik
szállítói tartozás,
kötvénykibocsátás,
beruházási hitel, lízing, forfetírozás)
állami támogatás visszafizetési kötelezettséggel
 Pénzügyi fogalmak
• Hitel: pénzeszköz átengedése meghatározott időre, kamat
ellenében, visszafizetési kötelezettséggel.
• Hiteltörlesztés: tőketörlesztés+kamat
• Lízing: véges időszakra vonatkozó bérleti, hitelezési konstrukció úgy,
hogy a futamidő alatt a tulajdonos a lízingbe adó.
• Forfetírozás: az export követelés leszámítolását jelenti
• Faktorálás: követelés eladása
• Kezes: a felvett hitelért 3. személyben felel
• Fedezet: az a vagyontárgy , amely a hitel biztosítékaként szolgál
• THM: a hitelt terhelő valamennyi költség együttes kimutatása
• Hitel szereplői: adós, kezes, dologi adós, adóstárs, hitelező,
• Önerő: az adós saját forrása
 Hitelezési alapfogalmak
A hitelek alapvető formái:
• a bankhitelek (pénz-, és kötelezettségvállalási hitelek), valamint
• a kereskedelmi hitelek.
• A kereskedelmi hitel az olyan halasztott fizetés, vagy előleg, amelyet
az egymással áruszállítási, vagy szolgáltatási jogviszonyban álló
vállalkozások, vagy természetes személyek e jogviszonyukra
tekintettel nyújtanak egymásnak.
• Jogi értelemben a kölcsön tényleges pénzfolyósítást jelent, míg a
hitel pénz rendelkezésre tartását jelenti csupán. A hitelként
rendelkezésre tartott, de kölcsönként igénybe nem vett
pénzeszközök után rendelkezésre tartási jutalékot kell fizetni.
• A kamat a kölcsön ára, vagy másképpen fogalmazva, a kölcsönvett
pénz használati díja.
• A hitel futamideje: a pénzfolyósítástól az utolsó törlesztő részlet
visszafizetéséig terjedő időtartam.
• Hitelfedezet (biztosíték): az a vagyoni érték, amelyet pénzzé téve a
hitel visszafizetéséhez szükséges pénz megszerezhető abban az
esetben is, ha az adós közben fizetésképtelenné válna.
 Hitel költségei
• Hitelbírálati díj, vagy Hitelfolyósítási jutalék: a
hitelképesség vizsgálatáért, ill. a folyósítás
megkezdésekor felmerült költségekre kérnek.
• Kezelési költség, minden évben felszámolásra
kerül, a hitelösszeg százalékában
• Értékbecslési díj: ha hitelbiztosítékként fedezetet
kér a hitelező, akkor a felajánlott ingatlan, vagy
ingóság értékbecsléséért fizetett díj
• THM : THM egy olyan egységes, minden hitelező
által kötelezően használt mutató, amelyből
kiderül, hogy az adott hitel felvétele után az
adósnak egy év alatt a tőkén túl mekkora összeget
kell visszafizetnie.
 Hitelfajták
• A hitelfelvétel célja szerint beszélhetünk:
• beruházás hitelekről és
• forgóeszköz hitelekről.
• Lejárat szerint beszélhetünk:
• eseti hitelekről: átmeneti forgóeszköz-növekedés
finanszírozására, azon belül:
– likviditási hitelekről: átmeneti pénzzavar kiküszöbölésére
maximálisan 30 napos lejáratra,
– áthidalási hitelekről: általában két napos futamidőre, rendkívül
sürgős fizetési problémák megoldására.
• középhosszú- és hosszú lejáratú hitelekről: a futamidő
mindig hosszabb egy évnél, legtöbbször beruházásokhoz,
fejlesztésekhez kapcsolódnak.
 Hitelezés menete
• Hitelkérelem
– Hitelfelvétel céljának
– Felveendő összeg meghatározása
• Hitelbírálat
– Hitelképesség vizsgálat
• Hitelszerződés
– Szerződő felek adatai
– Hitel összeg
– Futamidő
– Ütemezés
– Kamat
– Fedezet
• Folyósítás
– Hitelbírálati díj, hitelfolyósítási jutalék, kezelési költség, értékbecslési díj,
konverziós díj)
• Monitoring, visszafizetés
 Hitelkérelem
Az első lépés a kapcsolatfelvétel azzal a bankkal, amelyiktől a cég hitelt szándékozik felvenni. Ha a bank
egyúttal a számlavezető is, erre nincs szükség. A sikeres kapcsolatfelvétel eredménye lehet egy megállapodás
a kapcsolat folyamatossá tétele céljából, ez még egyik fél számára sem jelent kötelezettségvállalást.

A hitel igénybevételének szándékát a gazdálkodó alanynak írásban, cégszerű aláírással ellátva kell megtenni ez
a hiteligénybevételi szándékot nevezik hitelkérelemnek. Formai és tartalmi kellékeit az egyes pénzintézetek
saját hatáskörben állapítják meg, a kérelmek szerkezete a gyakorlatban sok hasonlóságot mutat.
A hitelkérelem legfontosabb részei:
- a vállalkozás adatai, az elszámolási számlát vezető pénzintézet neve, címe
- a kért hitel összege, pénzneme, típusa
- a hitel célja
- a visszafizetés időtartama, a visszafizetés megkezdésének kért időpontja
(türelmi idő)
- fennálló más kölcsöntartozások
- saját erő, felajánlott biztosítékok
- a vállalkozás bemutatás, vagyoni helyzete
- az igényelt hitel felhasználásának részletes ismertetése
- a vállalkozás pénzügyi, vagy üzleti terve
- a hitelfelhasználás hatása a vállalat gazdálkodására

A hitelkérelem részletezettsége függ a kért hitel típusától, összegétől, a gazdálkodó szervezet

hitelképességétől és a banki kapcsolat intenzitásától (kisebb összegű, rövidlejáratú hitelkérelem nem
tartalmaz üzleti tervet). Néha elég a pénzügyi terv, amely az alapvető pénzügyi kimutatások bemutatását és
tervezését (mérleg, eredmény kimutatás), továbbá a pénzszükségleti (cash -
flow), likviditási terv elkészítését és a fedezet számítását jelenti.
 A hitelkérelem elbírálása, az
adósminősítési eljárás.
A banknak a kockázatos hitelezési döntések meghozatalához többféle un. intuitív,
valamint mennyiségi, számviteli, pénzügyi módszereken alapuló megfontolásra van
szüksége.
El kell dönteni, hogy az adott tervezett ügylet mekkora kockázatot jelent a
bank számára.
Ehhez információkat kérnek, gyűjtenek:
- a tulajdonosról, vállalkozóról ( ennek különösen kisebb cégek esetében van jelentősége)
- a vállalkozásról
- a hitellel finanszírozni kívánt projektről
- a vállalkozás környezetéről (ágazat, alágazat)
A hitelbírálat és engedélyezés
• A bank a kérelmet alakilag és tartalmilag felülvizsgálja. Sokféle szempont
alapján döntenek,
• többek között: a vállalkozás működése és megbízhatósága; a kérelmező
hitelképessége; a hitel pénzügyi és gazdasági indokoltsága; a hitelezés
kockázata stb.
• A hitelkérelem elbírálása a bank cenzúrabizottságának feladata, ők
döntenek a hitelkérelem elfogadásáról vagy elutasításáról.
 A szerződés megkötése

• A szerződés megkötése
Kedvező elbírálás esetén a bank ajánlatot tesz a
hitel feltételeire. Az ajánlat elfogadása esetén
a felek szerződést kötnek. A szerződésben az
azonosító adatokon kívül a hitelezés
legfontosabb feltételei, a szerződő felek jogai és
kötelezettségei szerepelnek. A többi általános
feltételt az üzletszabályzat tartalmazza.
 A folyósítás
A szerződés szólhat a megítélt összeg rendelkezésre
tartásáról, illetve a pénzösszeg folyósításáról.
A rendelkezésre tartott összeg a szerződésben
meghatározott időn belül lehívható, vagy
közvetlenül tartozás kiegyenlítésére használják. A
pénzösszeg folyósítása esetén a bank a vállalat
hitelszámláját megterheli, és elismeri fizetési
számláját.
A bank a naptári napok után kamatot számít fel a
visszafizetésig.
 A felhasználás ellenőrzése
(hitelmonitoring)
A bank folyamatosan figyelemmel kíséri a
fedezet és biztosíték meglétét és a hitelcél
megvalósulását.
Amennyiben a megállapodástól jelentős eltérést
tapasztal, a hitelszerződést
fel is mondhatja.
 A visszafizetés
A szerződés tartalmazza a hitel visszafizetésének módját,
ütemezését, a törlesztőrészletek összegét, kamatfizetést.
A vállalkozás megbízása alapján a bank a törlesztés
összegével az elszámolási betétszámlát (fizetési számláját)
megterheli, és a hitelszámlát jóváírja. A kötelezettség az
utolsó részlet teljesítésével szűnik meg. Az
esedékességkor ki nem egyenlített tartozásra a bank
késedelmi kamatot számít fel. Amennyiben a bank a
számlakövetelésből nem tudja behajtani
követelését, akkor a fedezet értékesítésével elégíti azt ki.
A lízing története, fogalma, alaptípusai

• A lízing fő jellemzője a finanszírozás, így szorosan kapcsolódik a bankok hitelügyleteihez. A bankok

általában külön lízingtársaságot alapítanak ezen üzletágra. A lízing közgazdaságilag hitelaktusnak
minősül.
• A lízingszerződést a hitelszerződéstől alapvetően az különbözteti meg, hogy a tulajdonjog – mint
dologi biztosíték – minden lízingszerződésnek a feltétele. A lízing valójában áruban nyújtott
hitelként is értelmezhető.
• A lízing ügyleteknek két alaptípusát lehet megkülönböztetni, mégpedig a pénzügyi lízinget, ill. az
operatív lízinget.
Pénzügyi lízing olyan ügylet, amelynek keretében a lízingbe adó megvásárolja a lízingbe vevő által
igényelt tárgyi vagy immateriális eszközöket. Az így beszerzett eszközöket a lízingbe adó használatra
átadja a lízingbe vevőnek, és azokat a lízingbe vevő könyveiben aktiválják. A pénzügyi lízing esetében a
megrongálódás, elvesztés, és lopás kockázatát a lízingbe vevő viseli. A lízingidőszak alatt a lízingbe vevő
jogosult az eszközökből származó hasznokra, őt terhelik ugyanakkor az eszköz közvetlen költségei.
• A lízingdíj két részből tevődik össze:
• A kötelezettség törlesztéséből, valamint
• A kötelezettség fennálló összege utáni kamat összegéből.
• A pénzügyi lízingre vonatkozó jelenlegi szabályozás egyértelművé teszi, hogy a lízing futamideje
alatt az eszközt a lízingbe vevő tartja nyilván, s ő számolja el utána – a vonatkozó szabályok alapján
az értékcsökkenési leírást.
• A lízing kamat nem ÁFA köteles. Azonban az eszköz átvételekor a lízingbe vevőnek egy összegben
kell befizetnie a vételár teljes ÁFA-ját. A jelenlegi szabályos révén a pénzügyi lízing elvesztette
előnyét a banki hitelekkel szemben.
 Operatív lízing
• olyan szerződés alapján valósul meg, amely szerződés szerint a lízingbeadó a
már meglévő, ill. a lízingbevevő igényei szerint beszerzett és a lízingbeadó
tulajdonát képező eszközt lízingdíj ellenében, a szerződésben rögzített
időtartamra a lízingbevevő használatába, birtokába adja.
• A lízingbevevő a lízing időtartama alatt viseli a lízingelt eszközzel
kapcsolatos költségeket, beleértve a kárveszély összes költségét is. A lízing
időtartamának végén pedig a lízingelt eszközt köteles a lízingbeadónak
visszaszolgáltatni.
• Az operatív lízing esetén a lízingelt eszközt a lízingbeadó tartja nyilván a
könyvviteli elszámolásaiban, s ő számolja el az értékcsökkenési leírást is.
• A lízingszerződés és a bérleti szerződés rokon vonásokat mutat, de nem
azonos.
• Hasonlóságok és különbségek:
• A lízingnél és a bérletnél egyaránt különválik a tulajdonjog és használat.
• A bérleti szerződésnél a bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a
bérlet egész időtartama alatt alkalmas legyen a szerződésszerű használatra.
A dolog finanszírozásával járó nagyobb kiadások a bérbeadót terhelik.
• Lízingszerződés esetén a dolog fenntartásával járó minden költség a
lízingbevevőre hárul.
• A lízingbevevő a szerződést nem mondhatja fel.
 Faktorálás
• Követelés – megvásárlás (faktoring tevékenység)
• A faktorálás követelés megvásárlását jelenti. Faktoring üzlet
esetén a faktortársaság ügyfele áruszállításból, vagy szolgáltatásból
származó, valamely partnervállalattal szemben fennálló követelését
megvásárolja.
• A faktoring ügylet a rövid lejáratú követelések refinanszírozásának
egyik módja.
• A faktortársaság akkor köt faktor-szerződést, ha
• a fator-eladó követelése az áruügylet szereplői között nem vitatott,
• a követelés nem beruházással kapcsolatos,
• a követelés felett a rendelkezési jog nem korlátozott,
• a fizetésre kötelezett ellen nem folyik csődeljárás, vagy felszámolási
eljárás,
• a fizetésre kötelezettet nem vonták végelszámolás alá.
 A forfetírozás

• Míg a váltóleszámítolás és a faktorálás a rövid lejáratú

követelések megvásárlására vagy meghitelezésére
szolgál, addig a forfetírozás segítségével, az ezzel
foglalkozó intézmények ügyfeleik közép- és hosszú
lejáratú, nagy összegű követeléseit vásárolják meg, a
lejáratot jóval megelőzően.
• A forfetírozás egy későbbi időpontban esedékes,
többnyire beruházási javak szállításából és/vagy
beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából
származó követelések – főleg exportkövetelések –
megvásárlása a pénzintézet részéről visszkereset nélkül,
azaz az összes kockázat átvállalása mellett.
likviditás
Pénzügyi terv