Gottfrieb Benn

Férj és feleség átmegy a rákbarakkon

A férj:

Ez a sor itt szétrágott ölek, és

ez a sor oszló mell. Ágy bűzlik ágy

mellett. A nővér óránkint cserél.

Hajtsd fel nyugodtan ezt a takarót.

Látod: e kupac zsír és rothadó nedv

egykor nagy volt egy férfinak.

S úgy is hívták, hogy mámor és haza.

Jöjj, nézd ezt a heget a mellen. Érzed

a puha csomók rózsakoszorúját?

Csak tapints rá. A hús puha s nem érez. –

E nőnek szinte harminc teste vérzik.

Emberben ennyi vért? Soha. –

Ennek előbb még

gyereket vágtak ki rákos hasából. –

Altatják őket. Éj-nap. Az újaknak

azt mondják: ez a gyógyálom. –Vasárnap,

vizitkor, kissé enyhébb az adag.

Táplálék? Nem, már alig fogy. –A hátuk

sebes. Látod a legyeket. A nővér

néha lemos. Ahogy padokat mosnak. –

Itt már sír reng minden ágy körül.

A hús sárrá terül. A hő tűnik.

Nedvek csörgedeznek szét. Hív a föld.

Szabó Lőrinc