Analízis zárthelyi dolgozat

2005. május 23-án

1 Számoljuk ki az alábbi határtértékeket: (15 pont)

1
1 e− x2
lim (cos x) ; x lim 100 .
x→0+ x→0 x

Megoldás:
1 és 0. ❏

2 Keresse meg az alábbi antideriváltakat: (10 pont)

Z 7
x + x5 + 4x3 + 3x2 + 3x + 3
Z
sin x
dx; dx .
1 + x2 1 + cos x
Megoldás:
1 6
6
x + 2x2 + 3x − 1
2
ln(1 + x2 ) és − ln(1 + cos x). ❏

3 Konvergenseke az alábbi integrálok? Igazolja is az állítását! (15 pont)

Z 1 Z 1 +∞
1 + x2
Z
2 2 2
t− 3 e−t dt; t− 3 (1 − t)− 3 dt; dx .
0 1/2 0 x3
Megoldás:
Igen, Igen, Nem. ❏

4 Számolja ki az alábbi integrálokat: (10 pont)

Z 1 Z π/2
x2 sin2005 x dx ex cos x dx
−1 0

Megoldás:
Az els® integrál értéke 0, hiszen páratlan Riemannintegrálható függvénynek a 0ra szimmetrikus intervallum feletti
integrálja zérus. A második integrál kétszeri parciális integrálás után 12 (eπ/2 − 1). ❏

5 Legyen f : [a, b] → R konvex függvény. Mutassuk meg, hogy (20 pont)

Z b
1 f (a) + f (b)
f≤ .
b−a a 2
Megoldás:
Végezzük el az x = λa + (1 − λ)b helyettesítést: Ekkor
Z b Z 0 Z 1
f (x) dx = f (λa + (1 − λ)b)(a − b)dλ = (b − a) f (λa + (1 − λ)b)dλ
a 1 0
A konvexitás deníciója szerint f (λa + (1 − λ)b) ≤ λf (a) + (1 − λ)f (b), ezért
1
Z b Z 1 Z 1 f (a) − f (b) f (a) + f (b)
f (x) dx ≤ f (a)( λdλ) + f (b)( 1 − λdλ) = f (b) + =
b−a a 0 0 2 2
Ezt kellett belátni. ❏
 2

6 Legyen (X, d) olyan metrikus tér, amelyre igaz, hogy minden nyílt halmazokkal való befedéséhez
létezik δ > 0 szám, hogy tetsz®leges pont körüli δ sugarú gömb benne van az egyik fed® nyílt hal-
mazban. Mutassuk meg, hogy ekkor a metrikus tér teljes, azaz minden Cauchysorozat konvergens.
(20 pont)
Megoldás:
Tegyük fel indirekt, hogy a szóban forgó (X, d) metrikus tér nem teljes, azaz létezik xn Cauchysorozat, amely nem
konvergens. Ez azt jelenti, hogy minden x ∈ X ponthoz létezik Gx az x-et tartalmazó nyílt halmaz, amely az xn
sorozat elemei közül végtelen sok különböz® index¶ elemet nem tartalmaz. Minden x ∈ X mellett készítsük el azt
a Gx halmazt. Világos, hogy
X = ∪x∈X Gx .
A feladat feltétele szerint ehhez a nyílt fedéshez is létezik olyan univerzális δ > 0 szám, hogy tetsz®leges x ∈ X
ponthoz létezik y(x) ∈ Y , amelyre B(x, δ) ⊆ Gy(x) .
Node xn egy Cauchysorozat, tehát e δ > 0 mellett van olyan N , hogy minden n ≥ N mellett d(xn , xN ) ≤ δ ,
amit úgy is fogalmazhatunk, hogy n ≥ N esetén xn ∈ B(xN , δ).
Ekkor persze
xn ∈ B(xN , δ) ⊆ Gy(xN ) .
Találtunk tehát Gy(xN ) halmazt, amely az xn sorozat elemeit véges sok indext®l eltekintve mind tartalmazza. Ez
ellentmond a fed® halmazrendszer konstrukciójának. ❏

7 Hol és milyen széls®értékei vannak az alábbi f : R2 → R függvénynek: (10 pont)

2
f (x, y) = (y + y 2 ) · exy

Megoldás:
2
D1 f (x, y) = (y + y 2 ) · exy · y 2 . Világos, hogy D1 f (x, y) = 0 pontosan akkor, ha y = 0 vagy y = −1. D2 f (x, y) =
2 2 2
(1 + 2y) · exy + (y + y 2 ) · exy · 2yx = exy · (2y 2 x(1 + y) + 1 + 2y). Ez utóbbi kifejezés x értékét®l függetlenül nem
zérus sem y = 0ban de y = −1ben sem, ami azt jelenti, hogy nincs olyan pontja a síknak, ahol a gradiens vektor
elt¶nne, ergo nincs a függvénynek lokális széls®értéke. ❏