NYIRI KRISTOF Képi jelentés és mobilkommunikacio OSSZEFOGLALAS Bgyetlen kép, tartja a mondés, ezer szbval felér. Persze a szavakat gyakran kapkodva mond- juk ki, amikor mobiltelefonon beszéliink, és takarékosan bénunk veltik, amikor sms- iizenetet fogalmazunk. Aligha meglepé tchat a feltételezés, hogy a mobilkommunikaciéban haszonnal alkalmazhatnank képeket. Am pontosan miért is ér fel egyetlen kép ezer szval? Olykor mintha éppen forditva dlina a helyzet. Szavakre van sziikségink képek megjel séhez, magyardzisdhoz, ogyértelmivé tételéhez, csaktigy mint elvont fogalmak, logikai szonyok és nyelvi modalitasok kifejezés¢hez. Eléadasomban elész6r olyan nézeteket idé zek, amelyek szerint a gondolkodés Sseredeti anyagat képzetek, nem pedig szavak alkotjak, s kévetkezésképpen fizikai képek is lehetnek a gondolkodas alkalmas eszkézei s a kommu- nikAcié alkalmas hordozdi. Mésodszor amellett érvelek, hogy noha szavak kisérete nélkil a képi kommunikacié ritkén lesz teljesen sikeres, tovabba minden vizuélis nyely igényli a Konvencié hétterét, mégis, képek természetes jelekként mikédhetnek annak kévetkeztében, hogy hasonlitanak az Altaluk képviselt targyaira és tényekre. Harmadszor hangsillyozni fo- gom, hogy éppen mivel hasonlitanak arra, amit képviselnek, a képek kivaldan szolgaljék vi- zualis informacid kézvetitését. Am a tudas kommunikécidjara torténd alkalmazasukat az frdsbeliség évezredei sorin mindvégig hatraltatta a képalkots és képsokszorositas alkalma- tosségainak korlatozottsiga. Ez dramaian megvaltozott a szimitogepes grafika megjelené- sével A multimédids tizenetkiildés eljévetelével pedig, amint arra emlékeztetni fogok, a képalkotas és képi kommunikacié eszkizei mindentitt jelenlévéve valnak. Befejezéskép- pen azt az llitast fogom megkockaztatni, hogy midén a vizualis elemek djra helyet kapnak a kommunikacié folyamatéban, s midén a kommunikacid folyamatosségat a nagy tavolsa- gok sem szakithatjék meg, a személyes kapesolatok megérizhetik vagy Ujra elnyerhetik azt a benséségességet, amely a kommunikacié modern vilagaban nagyrészt elveszett — olyan bensdségességet, amely a kis kézésségek viszonyait idézi vissza. KEPEKBEN GONDOLKOZVA ‘A torténet Platénnal és Arisztotelésszel indul, s lényeges tj kezdetckke! gazdagszik a kés6i 1960-as és a korai 1970-es években — az egyik ilyenre mindjért utalni fogok —, 4m hadd fog- jak itt mondandémhoz a vezet6 neurofiziolégus, Antonio Damasio Descartes iévedése ci- ‘mii, 1994-ben kiadott kinyvére tett utalissal. Az okfejtés és déntéshozis alapjéul szolgal6 ténytudas, mondja Damasio, elménkben képzetek forméjéban van jelen. A képeket nem mintegy faximile képeiként taroljuk 2 dolgoknak, eseményeknek, szavaknak vagy monda- toknak. Mindnydjan érzékeljik, irja Damasio, hogy amikor valamely arcra vagy esemény- te emlékeztink, nem pontos reprodukcidt hozunk létre, hanem valamiféle ‘jraértelmezést,OS * Nviri Kaistor az eredeti tj valtozatét, amely réadasul az id6 muldsdval tjra meg tira mas lesz. Masrészt viszont azt is mindnydjan érezziik, hogy lelki szemeink el6ut kepesek vagyunk megkizelt- téleg felidezni korabban Atélt képeket. Képek alkotjak gondolataink f6 tartalmat, Persze a képek mOg6tt szimunkra sosem, vagy alig ismeretesen” szémos folyamat van, melyek képek generdlasét és alkalmazését irinyitjik. Ama folyamatok ,,alapvetéek gondolkodasunk széméra, de nem ezek alkotjék gondolataink tartalmét”. Egy masik fontos 1994-ben megje- lent knyv a nyelvész Ray Jackendoff Mintdcatok az elmében cimii munkéja. Jackendoft is emlékeztet arra, hogy az agy ténylegesen nem tirol képeket; 4m hangslilyozza, hogy amen- talis képzetek kutatasa tigymond immér nem ,,tiltott gyliméles”, Kommunikaciés szitucié: Harry egy fiirél beszél Samnek (Ray Jackendoff: Patterns in the Mind [Mint&zatok az elmében, 1994] . kényvébé!) Ne feleditik, hogy a huszadik szézad sorin a filozéfidban mindvégig kisebbségi llds- pontnak min6siilt az a nézet, amely szerint a vizuslis képzetek lényeges szerepet jatszanak a raciondlis gondolkodasban, s fontos informacidhordozok. Ezt az Allaspontot védelmezte Russell, aki 1919-ben igy irt: ,,Az elvont id6téltések szokésa a tanult embereket az Atlago- sakhoz képest sokkal kevésbé teszi alkalmassé a vizualizélasra, s kiz4rélagosabban készte- ti Oket arra, hogy gondolkodasukban« szavakkal foglalatoskodjanak.” Fhhez Russell még hozzatette: A képek »jelentése« a legegyszertibb fajta jelentés, mivel a képek hasonlitanak atra, amit jelentenek, a szavak azonban dltalaban nem.” Russell nézetét visszhangozza H. H. Price 1953-ban, Thinking and Experience c., ké yvében. Mint Price irja: ,,Balszeren- csénkre a torténelem leginkabb szavak-gydtirte c izacidjaban éliink, ahol ezrek és tizez- tek teljes munkas életiiket azzal toltik, hogy szavakkal banjanak. Egész felsoktatasunk ar- ra iranyul, hogy batoritson a verbalis gondolkodasra és lebeszélien a képies gondolkodés- rol. Reménykedjiink abban, hogy utddaink bélesebbek lesznek és mindkettét batoritjak.” Price itt sokatmondé megjegyzést is tett: ,,.vannak emberek, akik szinte képtelenek rajzol- ni Nolt egy filozofus, aki kétségkivil tudott rajzolni, s ppenséggel rajzok segitségével igyckezett érvelésének homélyosabb szakaszait Vildgossi tenni: Ludwig Wittgenstein, Ha- gyatéka mintegy 1400 vazlatot és diagramot tartalmaz. Wittgenstein szerint a sznyelv és a Képnyely egyiitt, egymést éthatva funkcionalnak; a képek, ugyantigy mint a szavak, életfor- ménkba dgyazott eszkézdk. Am mig szavaink tulnyomOrészt konvencionilisak, a képek Ié- nyeges vonatkozasokban természetadta-konkrét jelentéshordoz6k, Hadd hozzak itt két r6- vid idézetet Filozéfiai grammatika cimmel kiadott kotetébdl. Az els6: A gondolkodas él hasonlithats képek rajzoldsahoz.” A mésodik: ,ahhoz, hogy a kép mondjon sz4momra va- lamit, nem sztikséges, hogy red tekintve szavak jussanak eszembe. Mert hiszen a képnek kellene a kézyetlenebb nyclvnek lennie.” 47 KP! JELENTES ES MOBILKOMMUNIKACIO Abrak Witigenstein hagyatékabdl A A gondolkodés képies jellege mellett érvel6 irodalom eek ae Rutt Arabi -| iadott Vizudlis gondolkodds cimii kényve. »Senl i se ; d n ee eer segitile a gendollendct Amie ré kell kérdezmiink, az az, hogy vain 2 szb- fyelv a maga feladatét lényegileg a verbilis médiumban mezlév6 tulaidonsdgok revén 3 édon mifkédi iltal, hogy rdmutat a szavak és kije- j kézvetett médon miikédik, nevezetesen azaltal, it Tends esltee, vagyisepészen mi Ioeghen ates Sa me el tr -2 a gondolkodas sziméra. ~ Ut6 hogy anyelv clengedhtelen~ a gondolkodis scimira,~ Urb Keds a vélasr nemle- é ivalt a feml6s0k, vildgos bizonyitékat szolgaltatjak a p 0 Beek Usyaonvor ax dla gt 4s az. emberihez képest alaesonyabbrendt leet dsnak... nakkor a7 Allati gondolkodas az emberihez kép 1 endti lehet toa Tentse vorotkozisban, hogy a Kozvetlenlladott helyzetek megoldéséraKorlatozidik. Re WS; Intellektudlis miivelet: J akévetkeztetés, hogy a > b, b > c, ezérta>c, feleslegesnek latszik (Rudolf Arnheim: Visual Thinking [Vizudlis gondolkodés, 1962] c. kényvebol); Sematikus vaalat: demokrécia, ,Mindenki szabadon részt vehet a korményzésban. A hit- térben nagy kiloubségek." (Rudolf Amheim: Visual Thinking {Vizuélis gondolkodis, 1962] c. kenyvébél)ASh a a Nyizi Kristor Ambheim kényve hatassal volt Merlin Donald Az emberi gondolkodds eredete cimti, 1991- ben kiadott munkajéra. (Egy masik fontos hatds, amelyet itt illik megemlitenem, Donaldot Dunbar korai irdsai fel6! érte.) Donald — amint err6l Pléh Csaba egyik elé tesebben is beszélt ~ az ember kialakulasénak harom evoliciés fizisdt kiilonbézteti meg. Az els6 evoliicids atmenetet, amely az emberszabasti majmoktél a Homo erectusig, ,az embe- i reprezentacié legalapvetébb szintjének, az események mimelésére vagy tijra-megjelenits- sére valo képességnek kialakuldsa jellemzi”. A masodik Atmenet, a Homo erectustél a Ho- mo sapiensig, lezarta a modern ember biolégiai evoliicidjat. ,Ezen atmenet kulesmozzana- ta”, irja Donald, ,az emberi beszédképesség megjelenése volt, beleértve a narrativak konst- tuélasénak és dekddolasénak teljesen ij kognitiv képességét.” A harmadik evoliiciés Atme- nethez, ,,a kiils6 szimbolikus térol4s megjelenéséhez” Donald .,a vizudlis szimbolikus felta- ldlasnak hérom nagyrészt kiilénb6zé iranyat” kapesolja, ezek: ..a képi, az ideografikus és a fonologikus”. Kéziiliik a képi alakult ki elészér; és Donald kiemeli, hogy az mar 6nmaga- ban uj kognitiv struktira létrejattét jelentette, lehet6vé téve az ,,analitikus gondolkodas” bi- zonyos kezdetleges formait, azaz ,,a formilis érvelést, a rendszeres osztilyozésokat, az in- dukci6t és dedukcist”. KONVENCIO ES HASONLOSAG Haa mobilkommunikécié vizuélis nyelvvel tortend gazdagitasara téreksziink, kets felada- tot kell megoldanunk. Egyrészt egységes, alkalmas és sokrétii konvencidkat kell bevezet- niink. Masrészt ki kell aknaznunk a képi hasonlésdgban mint természetes jelentéskdzvetit glemben rejl6 lehetdségeket, Hasonlésag és konvencionalitas k6z6tt persze nines éles hatar. Igy példéul a természetes gesztusok és arckifejezések konvenciondliss4 valhatnak; konven- cidink pedig idével természetesnek hatnak. Wittgensteinnak ezzel kapesolatban édekes megjegyzései_vannak. Egy ismert képi konvencidval kapesolatban rajzolta-irta Wittgenstein: A beszélt s26 szimbéluma irdsjelek hurokban, amely a beszél6 széjéb6l jon, Ez a kép egészen természetesnek tinik szdmunkra, noha ilyesmit sose ldttunk.” Amugy nemesak a beszédbuborékot érezziik mintegy természetes jelnck, hanem annak sajtos Val- tozatait is. Amint arra William Horton utal, a beszédbuborék-szimbolumok osaladjéban mind a konvencié, mind az intuicié szerepet jatszik. Horton kiilénbiz6 formaja beszédbu- borékokat mutat, s felteszi a kérdést: ,,Milyen jellegit izenetet sugall ez vagy az a forma?” S a kiilénbézé formak, valban, hordoznak ilyen-olyan hangulatot, indulatot, jelentést: ak- kor is, ha korébban soha nem taldlkoztunk veliik — ha nem tanultunk rdjuk vonatkoz6 kon- vencidkat. A beszédbuborékokat szézadok éta ismerjiik; az dkori és kézépkori itdsszalagok- bél alakultak ki. Beszédszalag: girdg vaza, készillt kevéssel i. e. 500 eléit. 49 KéPI JELENTES ES MOBILKOMMUNIKACIO Beszédbuborék egy gyermekeknek sz616 olesé illusztrdlt kinyvb4l, kb 1770. i iloz6fiai vizsgalédasok tm. Il. részében meglehetés hatarozottsaggal ir ar- Be eer ioe armiféle tanulds vagy értelmezés nélkil is egyértelmtt Jelentést kézvetitenek szAmunkra. Bevezeti az igymond ,,képare” példajat, és megjegyzi: ~Bizenyos tekintetben tigy viszonyulok hozzd, mint egy emberi archoz. See s ‘ ice zését, reagalhatok ra ugy, mint egy emberi arc kifejezésére. Egy gyermek bere at ao emberhez vagy képAllathoz, banhat vele ugy, ahogy a babakkal bénik. ann cepa lyeket egyaltalan nem értelmeziink, hanem amelyekre, mint Wittgenstein : fogalmaz, kdz1 a Ten médon reagalunk. lgaz ugyan, hogy ,,a szokasnak és a nevelésnek” is Seiee vat a ‘ban, hogy hogyan latunk egy-egy képet; 4m ez a szerep adott esetben igen csekél Y ale et. Witigenstein nézeteit aldtamasztjak azok a megfigyelések, amelyeket John nee kar észlelés pszichologidja cimi munkéjaban 1974-ben dsszegzett: legyen sz6 ie Fes) eke r6l, akar egyszerii vonalas rajzokrél, a képjelentés felfogdsinak képessége Alta bain feltételezi barmiféle képalkotisi-képmegértési konvencidk el6zetes elsajétitésat. Kennedy ugyanakkor rémutat, hogy az dlldképek nem mindig egyértelmfiek. Utal bizonyos meg lenetet abrizol6 rajzra, amellyel kapcsolatban kittint, hogy azt egyes afrikaiak fase kent, mas aftikaiak tancként érielmezték. ,Fagyott képek porsze sokszor tdbbértelmiie ie ee nedy, ,,¢s szdmithatunk arra, hogy a szemlélét kultiréja egyik vagy mésik eat a sis iranyéban befolyasolja.” Ha meggondoljuk, hogy kényvét mikor frta, talin érthet6, ROBY 22 animdciéra mint az egyértelmilsités eszkdzére Kennedy nem gondolt; iz mi Wittgensteinban, mind pedig ktiléndsen Price-ban felmert It a mozgdképek Stlete, midén beleiitkdzick a képjelentés tobbértelmiiségének problémdjaba. Allékép John Kennedy: A Psychology of Picture Perception [A képészlelés pszichologidja, 1974] c. kényvébél50. sac _ Nyiki KRISTOF TUDAS ES VIZUALIS KOMMUNIKACIO »Vizualizacio és megismerés” c. tanulmanyéban Bruno Latour az iras és képi Abrazolds mesterségét jeloli meg a modern tudomény végs6 alapjaként. Az frds és 2 képi abrézolas technikai a megismerés targyait hordozhatovd s ugyanakkor maradandévé, a megismerés hatalmi kézpontjaiban Osszegytijthetévé, bemutathat6va, egymassal dsszeilleszthetokké te- szik. Latourra nagy hatast tett William Ivins 1953-as 4 nyomtatott kép és a vizudlis kommu- nikécid cimé ragyogé munkéja (mely kOnyy immér magyar forditdsban is hozzAférheté), Ivins azzal az Allitassal kezdi gondolatmenetét, miszerint ,,vildgviszonylatban azok az or szdgok maradtak le a fejl6désben, amelyek nem tanultak meg kiaknazni a képi kijelentés és kommunikécié minden elényét és lehetSséget. A nyugati civilizécis szamos jellegzetes esz~ méje és képessége szorosan két6dik ahhoz a készségiinkhoz, hogy kepi kijelentéseinket és kommunikécidinkat pontosan meg tudjuk ismételni.” Ivins alapveté megfigyelése, hogy a képsokszorositis megfelelé technolégiajanak hidnya az europai torténelem soran, tigy a ti- zendtodik szdzad elejéig, a tudomany fejlédésének egyik £6 akaddlya volt. A képnyomatok technikajat 1400 kériil talaltak fel. Ivins szerint ez a talalmany a kommunikaci6 térténeté- nek sokkkal forradalmibb eseménye volt, mint a kényvnyomtaids feltaldlisa fél évszazaddal késdbb. A képek tébbé-kevésbé pontosan megismételhetéek lettek, Am még igencsak tavol alltak att6l, hogy adott természeti targyak hii leképezései legyenek. Ivins emlékeztet arra, hogy amikor példaul Lessing a Laokodn-szoborrdl fri, nemesak annak eredetijét nem litta, de a létez6 abrazolAsok alapjn nem is tudhatta, hogy az pontosan hogyan nézett ki. A fény- Képezés eljévetelét megeléz6en, hangstilyozza Ivins, nem létezett olyan technolégia, amely alkalmas lett volna egyes targyak pontos képi 4brazolasara, Laokoén-abrézolasok (William Ivins: Prints and Visual Communication (A nyomtatott kép és a vizuélis kommunikéci6, 1953] c. kinyvébsl A huszadik szézadi filozofia f6 felfedezésének alighanem az tekinthetd, hogy végs6 so- ron minden tudés gyakorlati tudason alapszik. Marmost képek kénnyebben kozvetitenek gyakorlati tudast, mint a szdveg. A Bécsi Kér elnevezést filoz6fusklub neves tagja, a logi- kai pozitivista egys¢grudomédny szenvedélyes élharcosa, Otto Neurath, annak idején egyfaj- ta nemzetk6zi képnyelv megalkotasira torekedett. Neurath a ,,tipografikus képi nevelés nem- zetkézi rendszerén” dolgozott (,,International System Of TYpographic Picture Education”, roviditve: isotype), kileséndsen dsszefliggs képek rendszerén, melyet ugyan szényelvekkel cgyiitt kivant hasznaini, ém Sndll6 vizudlis logika alapjan épitett fl. Az isotype kildnleges konvencidkat, formakat és szineket alkalmaz, »,Gyakran igen nehéz’”, irta Neurath, ,,szavak- ban elmondani, ami a szemnek nyomban vilgos. Sziikségtelen szavakban elmondanunk azt, amit vilégossé tehetiink képek altal.” Neurath kiemelte, hogy képnyelvének kidolgoza- sa nagyobb célt szolgéina: a kézés, egyesitett tudds nemzetkizi enciklopédidjénak megal- a {Képl IELENTES ES MOBILKOMMUNIKACIO 51 A szios latomasat megkézelitSleg sem tudta valéra valtani. Kisérletei, me- eee 1920-0 évekt6l az De ee folytatott, technoldgiailag korainak bizonyul- Ee ‘Az isotype program keretében kidolgozott ikonok modellként szolgéltak ama nemzet- aa képi jelek sziméra, amelyekkel ma naponta talalkozhatunk repiilotereken és pélyaud- yarokon, de ~ mivel oly kezdetlegesek, s eldallitasuk oly kériilményes — nem ea va- jamely valéban vizuilis nyelv alapjét. Egy ilyen nyelv megteremtése a ma ikonikus forra- dalmaval valik Iehetségessé. Neurath Isotype-jelei SZINRE LEP AZ MMS Ivins visszaemlékszik arta, hogy a Metropolitan Museumban dolgozva ijra meg wijra meg keller tapasztalnia, ,milyen alkalmatlanok a szavak az. olyan targyak lefraséra, definici i 1a és osztélyozdséra, amelyek mindegyike a maga médjén egyszeri”. A szavek, irja, fen pesek ,,megragadni ama targyak személyiségét, amelyckkel kézvetlen ismeretségben él- Tunk”, viszont a ,képek vagy képzetck” éppenséggel Képesck. Aképi kommunikaciénak nyilvanvalé elényci vannak; 4m ayilvénvalé hétrényai is. - Kéletes nyely keresése cimti kbnyvében Umberto Eco helyesléssel idézi a vizuélis nyelve ‘i kel szembeni szokdsos érveket — sokértelmtiek, nines grammatikajuk, Konvencidlaa szorul- nak, s csak korlétozottan alkalmazhatdk. ,,Allithatjuk”, irja, ,hogy csupan egyetlen olyan tendszer van, amely széleskértien elterjedt és érthet6: a mozi ésa televizid képei Hajlok a hogy azt mondjam: ez valoban olyan »nyelv«, amelyet a7 egész. foldkerekségen értenek. Azonban, teszi hoz2, ha a mozi vagy a televizié képeinek befogadiisa nem is okoz nehéz- Séget, létrehozni azokat roppant nehéz. A kivitelezés egyszeriisége figyelemre mélté et a szényelvek mellett. Bérki, aki egy szigortian vizudlis nyelven kivanna kommunikdlni, al ie hanem videokameraval, hordozhaté tévékésziilékkel s batyunyi szalaggal jarkdlna, Swit béleseinek mintajara, akik — miutén elhatéroztak, hogy minden targyat, amelyet Teme ee ni kivannak, meg is kell mutatni — kénytelenek voltak hatalmas zsékokat maguk mégét Yonszolni.” 2 : ieee point azt az. eddigickben is igyekeztem vilagossi tenni, nem vagyok hive a szigerian Vizudlis nyelven t6rtén6 kommunikéciénak, Viszont valoban meg vagyok gybalidve ar6l hogy a verbalis — hangz6 vagy irott — kommunikacié kepi dimenzidval val6 oseiaaie . Kozhatja az informédcidcsere hatékonysigat. Es Swift béleseinek ma egyre k6nnyebd adol- guk. Az mms — a multimédids tizenethiildés — amelynek tttor6 bevezetéset Magyarorszig néhany hete élhette at, itt jelent6s tj szakaszt képvisel. Az mms a mobiltelefon haem oja- hak lehet6vé teszi, hogy beépitett fenykepezégéppel pillanatfelvételeket vegyen fel s a Kat nyomban tovakiildje; hogy vonalas rajzokat készitsen, kepeket szerkesszen, a grafika-220; pa eR pnes Ls Buster nu AE Ny Bs Nyirt Kristo: hoz sziveget illesszen, s hogy az imigyen alkotott dsszetett tizenetet tovabbitsa. Ezek a le. hetéségek legalabb négy okbél érdemelnek figyelmet. Amikor ugyszélvan folyamatosan tajztémbéket tartunk keziinkben s lehetéségiink van arra, hogy vazlatainkat barmikor to- vabbkiildjiik — tudvan, hogy azokat a fogad6 oldalon a gyakorlati alkalmazas probajinak ve- tik ald —, alighanem enyhiil a Price emlitette probléma, hogy tudniillik kevesen tudnak raj- zolni, A megismerés azon hordozhaté s ugyanakkor maradand6 objektumainak begytijtése és étvézése, amelyekre alapozva Latour szerint a Nyugat szellemi folénye megieremtddott, nem maradhat .,a tudds hatalmi kézpontjainak” eléjoga, amint a tudas dokumentumai val. ban mobilla valnak, s amint a ,,képi brazolds mestersége” széleskérti készséggé valik. Ha a helyszinen fotdkat tudunk késziteni s nyomban tovakiildeni, akkor nyilvan athidalhaté az Ivins dltal folpanaszolt nehézség, miszerint a szavak alkalmatlanok az egyes targyak egy- szeri jellegzetességeinek megragadasira. S az Eco Altal sejtetett kiilénbség, hogy tudniillik a képek el6éllitésa olyannyival nehézkesebb, mint puszta szemlelésiik, kevésbé lesz éles, amint képek alkotisa és terjesztése kozonséges mindennapi készséggé valik, Barbara! Ez a hizam. Ma este itt iszunk meg egy itali! Es igy juthatsz ide: térj lea fBuitrél, amikor egy kékereszthez érsz, majd Kovesd a vézlatot. KEPI KOMMUNIKACIO Es MOBILKOZOSSEGEK Hadd idézzem Neurath egyik emlékezetes megfogalmazésat: ,,A szavak elvalasztanak, a ké- pek kapesolatot teremtenek.” A képek kapcsolatot teremtenek olyan emberek kézétt, akik amtigy més-mas nyelven beszéInek. Am tegyiik hozzé: még azok kézitt is, akik ugyanazt a nyelvet beszélik, a képek hatékonyabban teremtenek kézésséget, mint a szavak. Ennek oka réges-rég ismert. Szent Bonaventura a tizenharmadik sz4zadban egy évezred érvelését fog- lalta Sssze, midén a képek egyhazbeli intézményével kapcsolatban gy fogalmazott, hogy az irastudatlanok a szobrokbél és képekbél tigy tanulhatnak, mint a kényvekbil, s hogy azo- kat, akiket nem indit meg, ha Krisztus tetteirél hallanak, megindithat, ha ama tetteket ala- Kokban és képekben latjak. Mindkét megfigyelés mégtt az a lényegi tény hiizodik meg per- sze, hogy képeket megérteni, képekben gondolkodni, képekkel kapcsolatban érzelmeket érezni, sot, képekben kommunikalni — tudniillik mimetikus formakban — az, emberi termé- szet alapvetObb rétegéhez tartozik, mint 2 szavakban térténd gondolkodas és kommunika- cid. Ismétlem: ez nem azt jelenti, hogy a szavak feleslegesek. Az mms jelentésége éppen az, hogy dtvézi a képeket és a szavakat — csakigy, mint a mondott és frott szavakat. A hangban, irasban és grafikaban egyidejtileg zajlé kommunikacié az emberi kohézid magasabb szint- jét teremti meg és tartja fenn, mint ezen dimenzidk barmelyike egymagaban. Karl W. Deutsch volt az, aki a komplementaritas eredetileg kommunikacidelméleti fogalmat a tarsa- dali kommunikéci6 problematikajéra alkalmazta. Tegnapi bevezeté szavaimben utaltam arra a distinkciéra, amelyet Deutsch térsadalom és kOzOsség k6zétt tett. A kézésségeket a kommunikacié olyan mintazatai Jellemzik, amelyek a kiilonb6z6 csatomékon kézvetitett in- q Ep JELENTES ES MORILKOMMUNIKACIO 53 itasd ja imédiés tizenetkiildés, a beszéd, folk komplementaritasat mutatjak. A multimé és, at , veg és kép vayidejd-komplementer transzmisszidja szamomra nem seas lirsedal: Pe ivenyséonck tinik, hanem olyan tevékenységnek, amely éppen azokat ip a tartja elevenen, amelyekbél a valédi kézbsségek felépiilnek. formaciok nagy! * ‘Az eredeti tanulmany és az illusztraciok a http. :/hwwwfil.hu weboldalon megtalathaté