VÁLLALKOZÁSI

ISMERETEK
MESTERVIZSGÁRA
FELKÉSZÍTŐ JEGYZET

Budapest, 2012
 Szerző:
Fotiadi Ágnes

Lektorálta:
Dr. Tóth Alexandra Marianna

Kiadja:
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A jegyzet kizárólag a TÁMOP-2.3.4.B-13/1-2013-0001 „Dolgozva tanulj” projekt

keretében szervezett mesterképzésen résztvevő személyek részére, kizárólag a
projekt keretében és annak befejezéséig sokszorosítható.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara köszönetét fejezi ki a

Nemzetgazdasági Minisztériumnak a munkához nyújtott anyagi támogatásért.

2
 Tartalomjegyzék

Bevezetés .......................................................................................................................... 4
1. A vállalkozások alapítása ........................................................................................ 5
1.1. A vállalkozás és a gazdaság............................................................................. 5
1.2. A piac és a vállalkozás .................................................................................... 7
1.3. A vállalkozásokról általában ......................................................................... 21
1.4. Vállalkozás alapításakor mérlegelendő kérdések .......................................... 27
1.5. Az egyéni vállalkozás .................................................................................... 29
1.6. Egyéni cég ..................................................................................................... 47
1.7. A gazdasági társaságok.................................................................................. 49
1.8. A vállalkozások munkáltatói feladatai........................................................... 77
2. A vállalkozás marketing feladatai ......................................................................... 87
2.1. A vállalkozás környezetének bemutatása, elemzése ...................................... 88
2.2. A vállalatok üzletfilozófiájának fejlődése ..................................................... 97
2.3. A marketingeszközök .................................................................................. 106
2.4. Az üzleti terv készítése, szükségessége ....................................................... 125
3. A vállalkozások pénzügyi, számviteli és költségvetési kapcsolatai .................... 131
3.1. A vállalkozások pénzügyi feladatai ............................................................. 131
3.2. A vállalkozások számviteli információs rendszere ...................................... 145
3.3. A vállalkozások költségvetési kapcsolatai ................................................... 147
Irodalomjegyzék ........................................................................................................... 174

3
 VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK

„A vállalkozás valami új és értékes dolog létrehozásának a folyamata, amelyben a

vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalva a várható pénzügyi,
pszichikai és társadalmi kockázatot, és megkapja a folyamat révén keletkező anyagi és
személyes megelégedettséget nyújtó elismerést.”
(Robert Hisrich)

Bevezetés

Magyarországon a 90-es évektől kezdődően a társadalmi gazdasági változásoknak

köszönhetően kiépült a piacgazdaság, melynek következtében jelentős átalakulások
történtek a magyar gazdaságban. Átrendeződött a tőkeszerkezet, jelentősen megnőtt a
piaci szereplők száma, élesebb lett a piaci verseny. Ugrásszerűen megnőtt a
vállalkozások száma Magyarországon és hogy megfeleljenek a piaci
követelményeknek, tudatosan fel kellett készülni az üzleti életre. A vállalkozások
hamar rádöbbentek arra, hogy a sikeres vállalkozás beindításához nem elegendő a tőke
és a jó ötlet, de szakmai és vállalkozói ismeretek is szükségesek, hogy megalapozott
döntéseket tudjanak hozni.
Ebben a könyvben a vállalkozások beindításához és működéséhez szükséges alapvető
ismeretek találhatók meg, melyek nem a teljesség igényével készültek, de egyfajta
irányvonalat próbálnak kijelölni a vállalkozók számára, hiszen ezen ismeretek
megszerzését nem lehet befejezni, azt folytatni kell egy életen át.

4
1. A vállalkozások alapítása

1.1. A vállalkozás és a gazdaság

1.1.1. A gazdaság és a szereplői

A gazdaság az anyagi és emberi erőforrásokat, az ezeket mozgásba hozó gazdasági

tevékenységeket és mindezek kapcsolatrendszerét foglalja magában.

Nemzetgazdaságról akkor beszélhetünk, ha a gazdaságot egy ország földrajzi, nemzeti

határain belüli egységeként értelmezzük.

A gazdaság része a társadalomnak, ebben a közegben működik és más országok

gazdaságával együtt szorosan kötődik a világgazdasághoz is.

A gazdaság szereplői

A gazdaság alanyai, szereplői önálló szervezeti, intézményi egységek, melyek saját

nevükben képesek:
– eszközöket, forrásokat birtokolni illetve rendelkezni velük
– kötelezettségeket vállalni
– gazdasági tevékenységeket végezni
– más egységekkel, szervezetekkel kapcsolatokat létesíteni
– képesek teljes körű könyvviteli elszámolásokat végezni

A gazdaság alanyai és jellemzőik közgazdasági típusuk szerint:

1. Háztartások
– fogyasztógazdaság
– legkisebb és egyben a legnépesebb csoport
– termelő és szolgáltató tevékenységet is végez
– a munkaerő termelője és eladója
– természetes személyek csoportja
– a családi közösségben együtt élnek
– jövedelmüket közösen használják fel
– vagyonukat közösen birtokolják, kezelik
– fogyasztásukat együtt végzik
– megtakarításaik, felhalmozásaik lehetnek.

2. Vállalkozások
– termelő és szolgáltató tevékenységeket végeznek
– önálló gazdasági egységek
– céljuk: profitszerzés, tőke-, illetve vagyongyarapodás.

3. Nem profitorientált gazdasági egységek

– gazdaságilag és jogilag elkülönült szervezetek
– különféle célból jöhetnek létre, illetve működhetnek (pl. kulturális, oktatási,
egészségügyi, jótékonysági, szociális, stb.)

5
4. Állam és önkormányzatok
– a központi kormányzat szervei, intézményei (pl.: minisztériumok)
– helyi önkormányzatok szervei, intézményei
– elkülönített állami pénzalapok

5. A külföld
– mindazon önálló egységek, melyek aktív kapcsolatot tartanak fenn belföldi
gazdasági egységgel (pl.: követségek, kirendeltségek szervei, intézményei,
nemzetközi szervezetek).

1.1.2. A gazdasági folyamatok

A vállalkozás működése egymással összefonódó tevékenységek sorozata, amelyek

fogyasztói igények kielégítésére, célok megvalósítására irányulnak. A termelés olyan
tevékenység, amelynek folyamatában javakat, termékeket állítanak elő annak célja
szükségletek kielégítése és profitszerzés. A termelési folyamat eredménye valamilyen
termék vagy szolgáltatás. A termelés tényezői átalakulnak a tevékenység során, színterei
a gazdasági egységek.

A vállalkozás tevékenységét rendszernek tekintve az a következő mozzanatokból áll:

INPUT  TRANSZFORMÁCIÓ  OUTPUT

termelési tényezők termelés folyamat termék/szolgáltatás

szereplők:

szállító → termelő vállalkozás → vevő

1.1.3. A termelési tényezők

1. A természet
– a gazdaság és az egész emberi lét alapja
– a Föld termelő képessége, kincsei, légköre
– a termelés színhelye
– eredeti, elsődleges termelési tényező

2. A munka
– az emberi munkaerő kifejtése, működésének eredménye
– segítségével hozható mozgásba a többi termelési tényező
– a munkamegosztás rendszerében működik
– eredeti, elsődleges termelési tényező

3. A tőke
– reáljavak, (gépek, berendezések, anyagok stb.), pénz, értékpapír, követelés
– másodlagos termelési tényező
6
 4. A vállalkozó
– sajátos a szerepe; az összes többi termelési tényezőt egységbe szervezi, ezek
optimális összhatására törekszik.

5. Az információ
– a technika fejlődésének eredménye, a modern kor sajátos tényezője
– minden tényező hatékony működésének önálló segítője.

A termelési tényezők korlátozottan állnak rendelkezésre; egymással helyettesítési és

kiegészítő viszonyban vannak.

A vállalkozás ezekkel a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokkal gazdálkodik. A

termelés során felhasználja, átalakítja őket és a tevékenység eredményeként termékben
vagy szolgáltatásban realizálódik. A gazdálkodás minősítése a piacon történik, itt dől el,
hogy a fogyasztók a termékét megveszik-e, mennyiért és elégedettek-e vele.

1.2. A piac és a vállalkozás

1.2.1. A piaci mechanizmus

A vállalkozások tevékenységét a piac minősíti. Ahhoz, hogy profitot realizáljon, a

vállalkozásnak el kell tudni adnia termékét vagy szolgáltatását. Az alapvető gazdasági
probléma ezért az, hogy:

– mit termelnek a vállalkozások,

– hogyan állítják elő a javakat, illetve
– kinek a részére?

E három probléma minden gazdaságban alapvető fontosságú és a különféle gazdasági

rendszerek eltérő módon próbálják őket megoldani.
A piacgazdaságban a cégek
 azokat az árukat termelik, amelyek a legnagyobb jövedelmet, profitot
biztosítják,
 olyan módszerrel, amelyik a legkevésbé költséges, és
 azok számára, akik meg akarják és meg is tudják vásárolni azokat, mivel
rendelkeznek az ehhez szükséges jövedelemmel.

A piacgazdaság egy olyan bonyolult mechanizmus, gazdaságszervezési forma, amelyben

a fogyasztók és az üzleti szervezetek kölcsönhatása révén, a piacon alakul ki, hogy mit,
hogyan és kinek termelnek.

7
 Jövedelmek
bérek, járadékok

Háztartások Termelési tényező Vállalkozások

(fogyasztók (pl. munkaerő) (eladók)
Pénz

Fogyasztási javak
(termék, szolgáltatás)

Kiadások
(áruk)

1.1. sz. ábra: A piaci mechanizmus működése

Hogyan is működik az automatikus piaci mechanizmus? Egy vállalkozásnak, ahhoz
hogy eredményes legyen, egy piaci szükséglet kielégítését kell megcéloznia. Nézzük
meg, hogy mi is az a piac, ahová a vállalkozásunkkal ki szeretnénk lépni? A piac olyan
„helyet” jelent, ahol javakat vesznek és adnak el. Ma a piac szó hallatán jól felszerelt
üzletekre, bevásárlóközpontokra, piaccsarnokra gondolunk, de az autókölcsönző, a
fodrászüzlet és egy étterem is az.
A piac az eladók és vevők találkozóhelye, ahol árut vagy szolgáltatást adnak el, illetve
vásárolnak meg. A kereslet, kínálat találkozása és az ár kialakulásának színtere.
A piacon a vevők és az eladók lépnek kölcsönhatásba egymással, hogy megegyezzenek a
termék, szolgáltatás árában, minőségében és mennyiségében. Egy piacgazdaságban
mindennek ára van. Az ár egy fontos információforrás, melynek révén a piac határozott
irányba orientálja szereplőit. Ha egy termékből nagyobb a kínálat, mint a kereslet akkor
annak alacsonyabb az ára. Ha a kereslet a nagyobb a kínálatnál, akkor a terméket
drágábban is el lehet adni. A piacon az eladók biztosítják a kínálatot, a vevők pedig a
keresletet. Ha sok az eladó (sok az áru) és kevesebb a vevő (a vásárlóerő), akkor
túlkínálat van. Ha vevőből van több, akkor a kereslet nagyobb, mint a kínálat. Mindez
persze hatással van a vállalkozások által gyártandó termék mennyiségére is. Az ár is
hatással van a keresletre, mivel ha alacsonyabb egy termék ára, akkor többet és többen
vásárolnak belőle, nő a vásárlóerő, nagyobb mennyiségű árut vásárolnak meg a
fogyasztók. Ha nagyon magas az ár csak keveset, a magasabb jövedelemmel
rendelkezők tudják megvásárolni, csökken a vásárlóerő, és kevesebb áru talál gazdára.
A piac fő kategóriái: a kereslet, a kínálat, az ár, a jövedelem és a verseny. Ezek
kölcsönösen hatnak egymásra, és így alkot a piac egységes mechanizmust.

A piac szereplői: a vevők és az eladók. A vevő - mint a kereslet képviselője -

rendelkezik vásárlóerővel. Az eladó - a kínálat oldaláról - bizonyos mennyiségű
árualappal lép a piacra. A kereslet és a kínálat nagysága fogja az árat meghatározni,
amely a szabad versenyes piacon az eladók és vevők számára adottság.

Néhány jogszabályi előírást kiemelnék, amelyek a piaci szabad versenyt korlátozó

magatartásra, és az azok elleni állami védekezésre irányulnak – a tisztességtelen piaci
magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény – Gazdasági
8
Versenyhivatal; a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény – Közbeszerzési
Tanács és Közbeszerzési Döntőbizottság.

A természetes személy vevők, a „gyengébb fél” védelmére irányuló jogszabályok, a

fogyasztóvédelemről szóló CLV. törvényt – fogyasztóvédelmi hatóság -, a fogyasztókkal
szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló XLVII. törvényt és a
Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény fogyasztó szerződésekre és
általános szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezései.

Különbséget tehetünk a termelési tényezők piaca és a fogyasztási cikkek piaca között.

A termelési tényezők piacán belül tőke-, pénz- és munkapiac működik

Az eladók és a vevők pozíciói sem azonosak a piacon, helyzetét minden piaci szereplő
igyekszik javítani, illetve megtartani. Az egészségesen működő piacgazdaságban az
eladók egymás közötti versenye érvényesül, a fogyasztó pénzének megszerzéséért. Ha a
vevők versenye válna erősebbé, akkor a gazdaság működésének zavarait tapasztalnánk,
hiányról beszélhetnénk, amennyiben eladóké, úgy túlkínálatról.

A verseny miatt a vállalkozásoknak gyakran változtatni kell piaci helyzetükön.

A piacra történő belépés is nehéz, ilyenkor bizonyos nehézségekkel, korlátokkal
találják szemben a vállalkozások magukat, ezek közül néhány:
– tőkehiány: a vállalkozás indításakor nehéz idegen tőkéhez jutni, a piacon
megjelenő új eladóval szembeni várakozások is fokozottabbak, mint a bent
lévőkkel, a méretgazdaságosság követése is nagyobb tőkeigénnyel jár.
– a versenytársak, akik a piacon már jelen vannak, agresszíven fogadják az új
konkurenciát.
– az állami szabályok, előírások, amelyeket a piacra belépő vállalkozásoknak
be kell tartaniuk működésük során.
– új értékesítési lehetőségek keresése, kiépítése.
– új termékek gyártása, bevezetése ill. új dolgozók betanítása, szállítók
vevők irányában történő kapcsolatok kiépítése.

Mit (milyen árut) kell tehát gyártani?

A fogyasztók adják meg erre a választ, hogy egyes termékekből vásárolnak, másokból
nem, vagy csak kevesebbet.
Az áruért a fogyasztók által fizetett ellenértékét képezi a vállalkozások bevételét és ebből
kapja meg a munkavállaló a bérét, fizetnek adót. A vállalkozások abban érdekeltek, hogy
minél nagyabb bevételre, s ezen belül jövedelemre, profitra tegyenek szert. Azokat a
termékeket fogják tehát gyártani, amelyek minél nagyobb profitot eredményeznek
számukra és a veszteséges vagy kevésbé jövedelmezők termelését megszüntetik.
A fogyasztó válogat a termékek között; minőség, ár és más preferált szempontok alapján.
Ez a vállalkozás számára fontos információ arra nézve, hogy hogyan kell a terméket
előállítani. Ha a leghatékonyabb termelési eljárást alkalmazza, költségeit a
legalacsonyabb szinten tartja, akkor termékét nyereségesen tudja eladni, csak így tud a
piacon versenybe maradni.
Annak a részére állítják elő a terméket, aki képes és hajlandó vásárolni, van jövedelme,
azaz fizetőképes keresletet támaszt.

9
1.2.2. A vállalkozás létrehozása

A vállalkozó
A vállalkozás szóról először hallva azt, titokzatos dolgokra asszociálunk. Néha a
meggazdagodással, máskor pedig a „mindenét elveszítette, belebukott” kifejezésekkel
hozzák összefüggésbe, amelyek persze jogosan hangzanak el, mert előfordul bizony az
is, hogy az eddig összegyűjtött „kis vagyonkáját” is elveszíti a vállalkozó, ha nem készül
fel illetve nem elég körültekintően jár el a tevékenysége révén. Az is megtörténhet
persze, hogy kitartó, szívós, céltudatos munkával évről évre gyarapítani tudja a
vállalkozó a vagyonát. Nagyon alaposan fel kell készülni tehát, hogy sikeres vállalkozók
legyünk.
A vállalkozásokhoz bizonyos képességek, készségek és ismeretek is szükségesek.
Mielőtt bárki vállalkozna először saját adottságaival, képességeivel, szakmai
hozzáértésével kell tisztába legyen, egy reális önértékelést kell készíteni, meg kell
határoznia erősségeit és gyengeségeit.
A vállalkozó nem szerencsejátékos. Bár némi kockázatvállalásra szükség van, de hosszú
távon az lehet sikeres, aki a megfelelő információk birtokában elemez, mérlegel és
ezután dönt.
A vállalkozónak azzal is tisztában kell lennie, hogy az esetleg eddig megszokott
kényelmes napi 8 órás munkáját fel kell cserélnie esetleg napi 10 – 15 órás kemény
munkával, sőt még az is előfordulhat, hogy hétvégén is dolgoznia kell.
A vállalkozó számíthat-e családja, barátai támogatására? Anyagilag bizonytalanabb
helyzetbe kerülhet és több időt kell a munkájára fordítani.
Az alkalmazottakért tud-e felelőséget vállalni.
A vállalkozó ha azt reméli, hogy végre maga ura lehet és azért kezd új vállalkozásba,
akkor bizony téved, mert sok piaci szereplőtől függhet; a fogyasztótól, a szállítóitól,
konkurenciától, pénzintézetektől, kooperációs partnerektől stb.
A vállalkozónak tehát rendelkeznie kell bizonyos tulajdonságokkal pl. kitartás, üzleti
érzék, türelem stb. és persze folyamatosan képeznie kell magát és jó ha szakmai
ismeretei is vannak, mert így válhat igazán sikeressé.
A következő alapvető tulajdonságok szükségesek egy jó vállalkozó számára:
 Bízzon önmagában
 Kreatív, ambiciózus
 Nyitott, rugalmas
 Önálló, kezdeményező, jó szervező
 Konfliktuskezelő
 Képes gyors döntéseket hozni
 Jó fellépésű, határozott, jól kommunikál
 Jó emberismerő, képes együttdolgozni, jó ítélőképességgel rendelkezik.

A sikeres vállalkozás létrehozásához a Scanlan-féle modell szerint 3 alapvető

készségcsoportra van szükség.
1. Szakmai készség
A leendő vállalkozó fontos, hogy ismerje azt az üzletágat, amely területen a gazdasági
tevékenységét folytatni szeretné, némi tapasztalattal, gyakorlattal rendelkezzen.
2. Vezetési készség
A vállalkozás irányításával kapcsolatos szaktudás.
10
3. Vállalkozási készség
A vállalkozónak a következő tulajdonságokkal kell rendelkeznie:
 Tudatosság: az önállóság fokozását jelenti, milyen mértékben képes az
egyén saját sorsát irányítani.
 Tervezés, célkitűzés: a célok meghatározásával, tudatosabban
koncentrálhatunk az elvégezendő feladatokra, tervezéssel pedig
pontosabban meghatározhatjuk a várható problémákat, lehetőségeket és
jobban fel lehet készülni rájuk.
 Megfigyelés és visszacsatolás: Megfigyelés: az információk
összegyűjtése, a helyzet valóságnak megfelelő értékelése, ez
folyamatosan fejleszthető.
Visszacsatolás: az újabb információk ( legyen az pozitív vagy negatív)
a céljainkhoz, terveinkhez való felhasználását jelenti.
 Kockázatvállalás: kockázatni minden vállalkozónak kell, de csak olyan
mértékben, amit még ellenőrizni, befolyásolni tud. Tudatos tervezéssel a,
kockázat csökkenhető.
 Innováció: az új ötletek, elképzelések felhasználása a vállalkozás
tevékenységében. A kreatív gondolkodás eredménye.
 Döntéskészség: a gyors és pontos helyzetelemzéseknek kell
alátámasztania a vállalkozó döntéseit, megfelelő önbizalom is kell a
döntések meghozatalához és persze ezek következményeit vállalni kell.
 Emberi kapcsolatok: másokkal való együttérző képességet ügyfelekkel,
alkalmazottakkal közvetlen kollegákkal.

Mindezen szempontok felmérése, a kérdések megválaszolása után el kell dönteni, hogy

vállalkozunk-e vagy lemondunk a vállalkozás beindításáról és alkalmazottként
próbálunk boldogulni.
A szakmai és vezetői (1. és 2.) készségekkel rendelkezők nem biztos, hogy vállalkozni
fognak, mert nem rendelkeznek vállalkozói készségekkel, de jó alkalmazottak lehetnek.
A szakmai és vállalkozói készséggel rendelkezők (1. és 3.) elképzelhető, hogy
vállalkozni fognak, de a vezetői készségek hiánya végzetes is lehet, ha meggondoljuk
hogy sok vállalkozás a vezetői hiányosságok miatt megy tönkre.
A mindhárom készséggel rendelkezők valószínű hogy vállalkozni fognak, bár lesznek
nehézségeik a vállalkozás beindításakor.

1.2.3. A vállalkozás beindításának feltételei

„Az üzleti életben a siker titka, hogy arra koncentráljunk, amihez értünk, és hagyjuk meg
konkurenseinknek, amihez ők értenek jobban.”

Bojár Gábor, Graphisoft szoftvercég alapító elnöke.

„Sokan kérdezték már tőlem, hogy mit tartok a siker zálogának. Nagyon nehéz erre
válaszolni, mert rengeteg dolog jut az ember eszébe. Ilyen például, hogy nem szabad
leragadni a napi feladatoknál. Mindig kell egy hosszú távú cél, amire az ember
összpontosít. De említhetném – és talán ezt kellett volna az első helyre tennem – az
alapvető erkölcsi tisztaságot is. Nem elég, ha valaki tehetséges, tisztességesnek is kell
lennie, különben esélye sincs arra, hogy a partnerek elfogadják.”

11
 Zwack Péter, elnök Zwack Unicum Rt.

„Ugyanazt csinálja a sikeres, mint a sikertelen. Elbukik olykor, de fel tud állni. Az a
legfontosabb, hogy a mélyponton is ki kell jelölni az elérendő célt és afelé kell tartani
folyamatosan.”
Rácz Árpád, Eurotex Kft.

„A szerencse helyett inkább a sajátos szemléletmódom juttatott sikerre: a folyamatos

tanulási vágy, a fogékonyság az újra és az ismeretlenre. Csodára, szerencsére semmit
sem bízok, csak a következetes, kemény munkában hiszek.”

Pintér József, Pintér Művek.

Egy sikeres vállalkozás létrehozásához nem csak egy jó vállalkozó szellemű és

számunkra fontos tulajdonságokkal rendelkező egyénre van szükség, hanem más egyéb
tényezőkre is. Minden vállalkozás alapításánál az első és egyik legfontosabb kérdés az
üzleti ötlet; azaz milyen terméket illetve szolgáltatást szeretnénk előállítani vagy
értékesíteni. Az ötletre bárhol rábukkanhatunk; munka közben, külföldön, szórakozás,
üdülés közben, de akár otthon a lakásban is. Csak fel kell ismerni a lehetőséget és ehhez
a piac alapos feltérképezésére van szükség.
A sikeres vállalkozás létrehozásának nélkülözhetetlen feltétele, hogy rendelkezzen
sajátos küldetéssel, amivel majd kielégíti a fogyasztók igényeit. Ezt a vállalkozást egy
megfelelő üzleti ötletre, elképzelésre kell alapozni, amely meglévő fogyasztói
keresletre irányul vagy egy új eddig nem létező termék illetve szolgáltatás iránt
teremti meg a keresletet. A vállalkozás alapja egy jó ötlet; egy termék vagy szolgáltatás,
amely fizetőképes keresletet elégít ki. Hogyan keressük meg ezt a jó ötletet? Az ötlet
keresése nem lehet esetleges.
A vállalkozásban részt vevőknek tisztában kell lenniük a szakmai felkészültségükkel,
vállalkozói, emberi tulajdonságaikkal és érdeklődési területeikkel. Mindenképpen olyan
téma kell, amelyben szívesen elmélyednének. A vállalkozás vezetésének így
körvonalaznia kell, hogy melyik termékcsoportra illetve piacra kell koncentrálni.
Az ötletkereséstől a megvalósításig hosszú az út. A következő lépéseket kell figyelembe
venni: ötletgyártás, szelektálás, az ötlet fejlesztése, tesztelése, marketingstratégia,
gazdaságossági vizsgálat, a termék fejlesztése, piaci tesztelése, bevezetése a piacra,
fogyasztói elfogadás.

1.2.3.1. Hogyan gyűjthetünk ötleteket?

Ötletgyártás
Fogyasztók
A fogyasztói igények, szükségletek piaci feltérképezéséből származik az ötletek jelentős
része. A fogyasztói célcsoporttal történő elbeszélgetések során információkat
gyűjthetnénk; - mi lenne a legjobb megoldás a szükségleteik kielégítésére, elképzelés,
ötlet erre vonatkozóan
 milyen előnyt nyújtson a többi termékhez képest
 a versenytársak termékeivel kapcsolatosan milyen észrevételeik, panaszaik
vannak.
12
Versenytársak
A versenytársak termékéről összegyűjtött információk és az ezzel kapcsolatos fogyasztói
észrevételek is jó ötlettel szolgálhatnak a vállalkozás számára. A versenytárs termékét
továbbfejlesztve a fogyasztó számára a legmegfelelőbbet állítanánk elő.

Kereskedők
A kereskedelmi képviselők kínálják a vállalat termékeit a fogyasztóknak, ők találkoznak
velük közvetlenül és így elsőként értesülhetnek az észrevételeikről. A versenytárs áruit is
forgalmazhatják így összehasonlításokat is tehetnek. A vállalatnak tehát alapvető érdeke,
hogy a kereskedők információit is begyűjtse, hasznosítsa esetleg ösztönözze képviselőit
az új ötletek felkutatására.

Kutatók
Sok új termék megálmodása, megvalósítása a műszaki szakemberekre, fejlesztő
mérnökökre hárult. Fontos, hogy a vállalkozásnak kiváló műszaki szakemberei legyenek
vagy rendelkezzen ilyen kapcsolatokkal.

Marketingkutatók
Felkérhetünk egy marketingkutató céget is, hogy a fogyasztók körében végezzen
ötletgyűjtést; mélyinterjú illetve kérdőív készítésével.

Ötletek szelektálása

Az összegyűjtött ötletek körét le kell szűkíteni és a gyakorlatban is alkalmazható,

életképes megoldásokra kell koncentrálni. Nehéz szelektálni; kiválasztani a jó
elképzeléseket úgy, hogy ne essenek ki a szűrőn további jó ötletek illetve a kevésbé
életképeseket is minél előbb ki kell iktatni, míg túl nagy veszteséget nem
eredményeznének.

Az ötlet kifejlesztése

A megfelelő ötlet kiválasztása során elkezdődhet a termék kifejlesztése szem előtt tartva
a fogyasztók által meghatározott szempontokat. Az elkészült termékkoncepciót a
kiválasztott fogyasztói célcsoport néhány tagjával érdemes tesztelni. Ez a szakasz
nagyon fontos, hiszen megelőzhetők később a termék élete során felmerülő problémák,
ha helyesen fejlesztjük ki és teszteljük a terméket.

Marketingstratégia

Az ötlet kifejlesztése után egy előzetes marketingstratégia elkészítésére van szükség.

Gazdaságossági vizsgálat

Meg kell becsülni a minimális és maximális értékesítés nagyságát. A várható költségeket

(gyártási, marketing költségek) és a nyereséget szintén meg kell becsülni. Célszerű
kockázatelemzést végezni mielőtt belekezdenénk a termékfejlesztésbe. Az első néhány
évben nem várható nyereség, az alatt az idő alatt térül meg általában a termékbe fektetett
ráfordítás. Ha hosszú távon, több év átlagában nyereséget tud a vállalkozás realizálni és
úgy értékeli, hogy képes ennyi termék értékesítésére, hogy az nemcsak a termékhez
13
kapcsolódó költségeket, ráfordításokat képes fedezni, hanem még nyereséget is
eredményez, akkor célszerű a terméket előállítani és piacra vinni.

Termékfejlesztés

Ahhoz,hogy a megfelelő ötlet termékformát öltsön, először el kell készíteni a prototípust,

melynek még funkcionális és fogyasztói próbákon kell átesnie.
Piaci tesztelés
Ha a prototípus sikeresen átesett a különböző próbákon, kap egy megfelelő csomagolást,
márkanevet és a marketingprogram szerint most már egy valósághű piaci tesztelés
következhet; megvizsgálhatjuk hogyan viszonyulnak a termékhez a fogyasztók,
kereskedők, hányan vásárolják újra a terméket és milyen a piac nagysága.

Piaci bevezetés

A piaci tesztelés alapján el kell dönteni, hogy érdemes – e bevezetni a terméket

széleskörűen is. A termék széles körű piaci bevezetése során még döntést kell hozni
azzal kapcsolatban, hogy:
Mikor : az időzítés fontos pl. régi termékünk kivonása után vagy már előbb, de a
versenytárs termékének bevezetése előtt, után vagy vele párhuzamosan is történhet.
Hol: melyik országban, régióban, városban szeretné piacra dobni.
Kinek: a célpiac, a megfelelő potenciális (lehetséges) fogyasztói csoport, akik a
legígéretesebb vásárlóink lehetnek.
Hogyan: erre vonatkozóan részletes marketingtervet (hálótervet) érdemes készíteni; a
marketing-mix elemeit felhasználva.

Fogyasztói elfogadás

A vállalatok a gyors elfogadók figyelmét próbálják felhívni a termékekre, akiknek

véleményére odafigyelnek más fogyasztói csoportok is.

Piackutatás

A piac alapos felmérésére van tehát szükség:

– Mi az amivel foglalkozni szeretnénk; milyen terméket akarunk előállítani illetve
értékesíteni.
– Ezen a területen piackutatást kell végezni és feltérképezni, hogy milyen kielégítetlen
fogyasztói igények jelentkeznek az adott termék piacán és azt is meg kell vizsgálni,
hogy milyen fizetőképes kereslet kínálkozik ezen a területen. Pontosan melyik
fogyasztói csoport igényeit szeretnék kielégíteni.
– Az adott termék piacán a vizsgálatnak arra is ki kell terjednie, hogy más vállalkozók
jelen vannak (a konkurencia) és hogyan, milyen módon elégítik ki a fogyasztók
igényeit, a mi vállalkozásunk fel tudja e venni velük szemben a versenyt. Ehhez a
mi vállalkozásunkról is egy GYELV (SWOT) elemzést kell készíteni és a konkurens
vállaltokról összegyűjtött információkkal összevetni és felmérni, hogy mik az
esélyeink velük szemben a piacon.
– A vállalkozás elindításakor ahhoz, hogy teljesítse a fogyasztói célcsoport igényeit
milyen erőforrásokkal kell rendelkeznie, megfelelő szakembergárdára van szükség.
Gépek, szerszámok, a különféle berendezések és a szükséges tőke is rendelkezésre
14
 kell álljon. Már a vállalkozás elindításánál a tulajdonosok kiválasztásánál illetve a
vállalkozótársak megválasztásánál is fontos szempont lehet, hogy megfelelő tőkével
vagy szakmai és vállalkozói készségekkel rendelkezzenek.
– Kik lesznek azok a vállalkozások akikkel együttműködnek a tevékenységük során,
akiktől megvásárolják a szükséges anyagokat vagy árut. A megfelelő szállítók
kiválasztása fontos a vállalkozás számára; ahhoz, hogy a fogyasztók számára a
legmegfelelőbb terméket kínálja egyáltalán nem mellékes, hogy a szállító
megbízható; mindig pontosan, időben érkezik az áru és jó minőségű. A késedelmes
szállítás miatt a vállalkozás sem tudja a megrendeléseit időben teljesíteni és ezért
kötbért kell fizetnie vagy újabb megrendeléseket veszíthet el. A nem megfelelő,
rossz minőségű anyagból nem lehet kiváló terméket előállítani. A szállítók
kiválasztásánál nagyon körültekintően kell eljárni; a jó kapcsolat kiépítése ezen a
területen különösen fontos a vállalkozás hosszú távú sikeres működése
szempontjából.
– A kereskedők, a közvetítők, akik eljuttatják termékünket a fogyasztókhoz,
közvetlenül kapcsolatban állnak velük. Egyáltalán nem mellékes, hogy mit
mondanak el a termékünkről a fogyasztóknak, minden szükséges információval
rendelkezniük kell, hogy minél alaposabban tájékoztassák őket. A vállalkozás „a
sorsát” a kereskedői kezébe adja ezzel; nagyon jó kapcsolatot kell kiépítenünk velük
is.

1.2.3.2. A tervezés

A vállalkozás sikeressége függ attól, hogy mennyire reálisan tervezünk; a jó ötlet

nem elegendő, megvalósítására csak akkor van esélyünk, ha gondos tervezés,
elemzés előzi meg a vállalkozás beindítását.

Az üzleti terv az a dokumentum. amely számba veszi azokat az információkat,

amelyek szükségesek egy ötlet, elképzelés megvalósításához, röviden bemutatja a
vállalkozást és ez alapján döntenek a vállalkozás beindításáról. A célja, hogy
megmutassa a vállalkozás valóban életképes-e, irányt mutat az üzlet felépítéséhez,
valamint alapul szolgál a finanszírozáshoz is. Tartalmaznia kell a vállalkozás sikerét
meghatározó piac, pénzügyi, műszaki és egyéb szempontokat.

Az üzleti terv főbb tartalmi elemei:

1. A vállalkozás bemutatása
szakmai ismeretek
várható jövőbeni helyzet
2. Az ötlet ismertetése
a tevékenység bemutatása
a termék és a piac ismertetése
az üzleti partnerek bemutatása.
3. A termék részletes ismertetése
a termék pontos, műszaki leírása, sajátosságai
hasznossága a fogyasztók számára stb,.
4. A piaci elemzés
az adott termék piacának részletes bemutatása
15
 a várható kereslet előrejelzése
a versenytársak és termékeik elemzése (GYELV)
5. Marketingterv
a termékkoncepció meghatározása
a termékhez kapcsolódó lehetséges árpolitika
értékesítési csatorna kiválasztása
a lehetséges promóciós elképzelések
6. Termelés terv
a szükséges beruházások
a tevékenység folyamatának leírása
a megfelelő szállítói kapacitás
tervezett kibocsátás
7. Pénzügyi terv
a tervezett árbevétel; értékesítési mennyiség, eladási ár
a tevékenység várható költségei, ráfordításai
a várható eredmény meghatározása
cash flow előrejelzés készítése (havi bontásban).
8. Következtetések
megvalósíthatóság
várható kockázat
várható siker.

1.2.3.3. Az arculat

A vállalkozás vezetői az üzleti terv alapján arra a következtetésre jutottak, hogy

elindítják tevékenységüket, érdemes kialakítani a vállalkozás arculatát is. Ha valóban
sikeresek szeretnénk lenni, erre szükség van; nemcsak arról van szó, hogy a vállalkozás
önmagáról tudatosan kialakít egy képet, amely része a vállalkozói kultúrának, de a
külvilág, a fogyasztók felé is ezt kommunikálni, tudatni kell, hogy a piac sok szereplője
közül felismerjenek, minket válasszanak.
Egy arculattól elvárható, hogy kifejezze a vállalkozás:
 képét: milyen a mi vállalkozásunk
 küldetését: mit teszünk a fogyasztói szükségletek kielégítéséért
 filozófiáját; milyen a szemléletmódunk, hogyan gondolkodunk.
Az arculat igen összetett nemcsak a termék külső megjelenése, a csomagolása, de a
különböző dokumentumok, marketingeszközök megjelenésének stílusa, sőt a vállalkozás
környezetének jellege, az alkalmazottak munkakultúrája is része az arculatnak.
A vállalkozás elindításakor fontos az első benyomás, a fogyasztókban milyen kép alakul
ki rólunk, ezért tudatosan próbáljuk ezt alakítani, befolyásolni.
A vállalkozás létrehozásakor ezért fontos az elnevezése. Milyen nevet válasszunk?
Sok elvárást fogalmazhatunk meg egy jó cégnévvel szemben pl. legyen:
– jól megjegyezhető, de mégis egyedi, sajátos
– utaljon a vállalkozás alaptevékenységére
– vizuálisan is megjeleníthető, ezért egyszerű, de azért átütő erejű, esetleg
levédhető stb.

Az arculat megjelenése igen széleskörű, csak néhány példát:

– embléma,

16
 – piktogram,
– vállalati színek
– jellemző betűtípusok
– nyomtatványok
– levélpapír, névjegy, boríték
– pecsét
– prospektusok
– kiállítás
– reklámanyagok
– öltözék, formaruha (pl. szállodákban) stb.

1.2.3.4. A vállalkozás környezete

A vállalkozások- már az alapításuk során is sok intézménnyel kell hogy kapcsolatban

álljanak.

A működésük során is sokszoros kihívásnak kell megfelelniük. Egyetlen vállalkozás

sem működhet eredményesen, ha nem épít ki jó kapcsolatot a környezete valamennyi
elemével.

A vállalkozás alapításakor:
 cégbíróság
 adóhivatal
 bank
 egészségbiztosítási pénztár
 helyi önkormányzat
 gazdasági kamara
 ÁNTSZ, tűzoltóság, rendőrség
 vállalkozói központ stb.

A vállalkozás működése során (az előbbieken kívül):

 szállítók
 versenytársak
 együttműködők (kooperációs társak)
 közvetítők, kereskedők
 tanácsadó cégek (marketing, pénzügyi stb.)
 fogyasztók
 felsőoktatási intézmények, szakképző intézmények,
 munkaügyi központ, fejvadász cégek
 érdekképviseleti szervek stb.

Magyarországon az Uniós tagág a vállalkozók számára új piaci lehetőségeket teremt,

ugyanakkor a verseny erősödését jelentheti.

17
1.2.3.5. A vállalkozás gazdálkodása

A vállalkozás, hogy elérje a célját, profitot realizáljon ehhez bizony a rendelkezésére álló
vagyonnal gazdálkodnia kell. Létkérdés a vállalkozás számára, hogy jövedelme legyen.
Hogyan érhető el a jövedelem?
Ilyen egyszerű a képlet:

Árbevétel – Költségek, ráfordítások = Jövedelem

 Árbevétel: A vállalkozás által értékesített termékek értéke (az értékesített termékek

mennyiségét szorozzuk a termékek eladási árával).
 Költségek: A vállalkozás tevékenysége érdekében felhasznált termelési tényezők
pénzben kifejezett értéke.
 Ráfordítások: A kibocsátott anyagi javak illetve szolgáltatások bekerülési értéke.

Minél magasabb az árbevétel és alacsonyabb a költség, ráfordítás nagysága, annál

nagyobb a vállalkozás jövedelme. A jövedelem után még adózni kell (társasági adó,
SZJA stb.)
A vállalkozás eredményes működését az eredménykimutatásból ismerhetjük meg
(nyereség vagy veszteség) egy adott gazdálkodási időszakra (pl. üzleti évre)
vonatkozóan.
A vállalkozás vagyoni helyzetét egy adott időpontra (fordulónapra) vonatkozóan a
mérleg mutatja meg; az eszközök (aktívák) illetve a források (passzívák) állományát
pénzértékben, összevontan.

A vállalkozás vagyona

ESZKÖZÖK (aktívák) FORRÁKOK (passzívák)

A vagyon rendeltetése, megjelenési a vagyont származása, eredete szerint

formája szerint vizsgálva. tekintve.
pl. teherautó, számítógép esztergagép pl. saját tőke, kötelezettségek (hitel,
kalapács stb. adótartozás stb.)

Eszközök csoportosítása: Források csoportosítása:

- Befektetett eszközök - Saját tőke

- Forgóeszközök - Céltartalékok
- Aktív időbeli elhatárolások - Kötelezettségek
- Passzív időbeli elhatárolások

Ugyanazt a vagyont két szempontból (megjelenési formája, valamint származása,

eredete szerint) vizsgáltuk, így ebből következik, hogy:
18
 Összes eszköz értéke = Összes forrás értéke

Az eszközök csoportosítását tekintve (ha az aktív időbeli elhatárolást most nem vesszük
figyelembe) két nagy csoportot különbőztetünk meg:
 Befektetett eszközök: a vállalkozói tevékenységet tartósan, egy éven túl szolgáló
eszközök, pl. gépek, berendezések, épületek, bérleti jogok, licenc stb.
 Forgóeszközök: a vállalkozói tevékenységet rövidebb ideig, egy éven belül
szolgáló eszközök, pl. anyagok, különféle termékek, áruk, követelések, pénz, stb.

A források esetében (passzív időbeli elhatárolásoktól és a céltartaléktól eltekintve)

szintén két nagy csoportot különböztethetünk meg:
 Saját tőke: az a tőkeelem, melyet a tulajdonosok bocsátanak a vállalkozás
rendelkezésére vagy az adott eredményből hagynak a vállalkozásban. Pl. az alapítói
vagyon (jegyzett tőke) a vállalkozás tárgyévi eredménye (mérleg szerinti eredmény)
 Kötelezettségek: az a tőkerész, amelyet nem a tulajdonosok visznek be a
vállalkozásba, hanem a szállítókkal, hitelezőkkel szemben fennálló, pénzértékben
kifejezhető tartozások, idegen források. Pl. pénzintézeti hitel, bértartozás,
adótartozás, váltótartozás, szállítókkal szembeni tartozás, stb.

A nyereséges gazdálkodáshoz a vállalkozásnak ismernie kell, hogy milyen nagyságú

árbevételre van szüksége ahhoz, hogy a költségeit fedezze és még nyereséget is
tartalmazzon.
A szükséges árbevétel megállapításához meg kell tervezni a várható
megrendeléseket; mekkora az a mennyiség, amelyet a vállalkozás gond nélkül
értékesíthet a piacon, van rá fizetőképes kereslet. Továbbá meg kell határozni az
eladási árat is, ehhez viszont információkat kell gyűjteni. Fontos kiindulópont az
árképzéshez, hogy az értékesítendő termékek előállítása mennyibe kerül a
vállalkozásnak (előállítási költség), a másik szempont, hogy a versenytársak az
azonos funkciójú termékeket milyen áron kínálják a fogyasztóknak. A mi termékük
rendelkezik-e olyan plusz előnnyel, amelyért a fogyasztók hajlandók többet is fizetni.
Az induló árat inkább magasan kell megállapítani és később csökkenteni mint
fordítva, mert ha az alacsony árat szeretnénk emelni, azt mindig nehezebb
megindokolni a fogyasztóknak.

Ár = költség + profit

Az eladási ár kialakításakor ügyelni kell arra, hogy ne csak az előállítási költségeket,

hanem profitot is tartalmazzon.

Az árbevételt a várható értékesítési volumen és az eladási ár ismeretében már meg

tudjuk határozni.

19
A jövedelem megállapításához ismerni kell a termelés várható költségeit is (az
értékesítésre szánt termékek előállítása mennyibe kerül):
– Anyagköltség: a termék előállításához szükséges anyagok, alkatrészek,
szerszámok (az egy éven belül elhasználódók)
– Munkaerő költségei: az alkalmazottak részére kifizetett munkabér, juttatás,
ezek járulékai,
– Épületek költségei: bérleti díj, (ha bérelt), amortizáció (ha saját épület),
karbantartása, felújítása,
– Gépek, berendezések költségei: amortizáció, bérleti díj, javítás,
karbantartás,
– Energia költségek: üzemanyag, fűtés, világítás, víz stb. költségei,
– Irodai költségek: irodaszerek, papír, nyomtatványok, telefon, posta, stb.
– Értékesítési költségek: szállítás, marketing költségek, reklám,
szóróanyagok, termékbemutatók, stb,
– Pénzügyi tevékenységek ráfordításai: hitelkamat, számlavezetési és
kezelési díj, biztosítási költségek, stb.

Fedezeti pont: Árbevétel = Összes költséggel Nyereség nincs.

Ez az a pont tehát ahol éppen annyi terméket értékesítenek és olyan áron ami mellett
az árbevétel pontosan fedezi az előállított termékek összes költségeit.
Ha az árbevétel kevesebb mint a tevékenység költségei, akkor a vállalkozás
veszteséges. Ha az árbevétel meghaladja a termelés költségeit, akkor nyereséget is
tud realizálni a vállalkozás.

Árbevétel (Ft)
Költség (Ft)

Árbevétel

Összes költség
Fedezeti pont

Veszteség Nyereség Értékesítési

Volumen (db)
1.3.sz. ábra: Fedezeti pont
20
Az árbevétel fedezze a költségeket és még profitot is tartalmazzon.
Mindezek számbavétele fontos, hogy a vállalkozásunk nyereségesen működjön.

1.3. A vállalkozásokról általában

A vállalkozás az egyén olyan motivációja és képessége, amellyel felismer és kihasznál

egy lehetőséget új érték vagy gazdasági siker létrehozásához.

Az Európai Unió 2003 elején „Vállalkozás Európában” címmel kibocsátott Zöld Könyve
abból a meghatározásból indul ki, hogy: „ A vállalkozás gondolkodásmód, valamint
gazdasági tevékenység teremtésének és fejlesztésének folyamata, ötvözve a
kockázatvállalást, a kreativitást és/vagy az innovációt józan menedzsmenttel, egy új
vagy már működő vállalaton belül”.

A Magyar Tudományos Akadémia értelmező kéziszótára a vállalkozást a

következőképpen határozta meg: „ 1. Az a cselekvés, hogy valaki vállalkozik valamire;
2. Az a munka, amelyre valaki vállalkozik; 3. Jövedelmet biztosító termelő vagy
szolgáltató gazdasági egység, forma létrehozására, fenntartására irányuló tevékenység.”

A vállalkozás meghatározása:

A vállalkozás egy egyedülálló gazdasági erőforrás, amely új gazdasági egységek

létrehozásával képes új értékeket teremteni.

A vállalkozás lényege, legfontosabb jellemzői:

Vállalkozás minden olyan önállóan gazdálkodó szervezet, amely saját nevében és

kockázatára, üzletszerűen ellenérték fejében folytat termelő, szolgáltató
tevékenységet s hosszú távon nyereségnövelésre és tőkevagyon gyarapításra
törekszik, eközben teljesíti küldetését.

A vállalkozások jellemzői:

 a nemzetgazdaság szereplői, önálló szervezeti, gazdasági egységet alkotnak,

 önálló gazdasági- termelő vagy szolgáltató- tevékenységet végeznek; javakat
állít elő, szolgáltatást végez,
 a piacgazdaság más szereplőivel tranzakciókat létesít; áru – pénz kapcsolatban
van fogyasztókkal, szállítókkal, munkavállalóival stb.
 saját nevében kötelezettséget vállal,
 birtokol, illetve rendelkezik eszközökkel és ezek forrásaival,
 képes teljes körű könyvviteli elszámolást végezni,
 célja a profitszerzés, a tőke – vagyongyarapítás,
 önálló érdekekkel, érdekrendszerrel rendelkezik.

A vállalkozás működőképességének legfontosabb feltételei:

 önállóság: a vállalkozás nincs egyoldalú függésben környezete egyik elemével
sem

21
  nyereséges működés: (hosszútávon) életképesség, tőkevagyon gyarapítás. A
vállalkozás mérlegelje a nyereséges tevékenység folytatásának lehetőségét
szem előtt tartva a profitorientált működést.
 kockázatvállalás: a vállalkozásnak előbb kell a ráfordításokat eszközölni, s
csak később derül ki, hogy ráfordításai valóban megtérülnek-e…
 piaci megmérettetés: az ár (beszerzési, eladási) alku tárgya, elsősorban a piac
alakítja ki.

A vállalkozás mivel nyereségszerzés céljából folytatja tevékenységét, elégíti ki a

fogyasztók igényeit így a piaci megmérettetés a vállalkozásokat, arra ösztönzi, hogy a
fogyasztói igényeket új, magasabb minőségi színvonalon elégítsék ki, s így állandóan
fejlesszék, tökéletesítsék (innovációs készség) tevékenységüket.

1.3.1. A vállalkozási formák csoportosítása

Egy leendő vállalkozónak célszerű ismernie a különböző vállalkozási formákat, hogy
melyek közül választhat.
Néhány szempont, amelyek alapján csoportosíthatjuk a különböző vállalkozási formákat.

1. a szervezeti forma,
2. a vállalkozások mérete,
3. a vállalkozások tulajdonformája,
4. tevékenységi köre,
5. jogi személyiség szerint.

1. Szervezeti forma szerint:

 egyéni vállalkozások
 társas vállalkozások
 gazdasági társaságok
o részvénytársaság (Zrt., Nyrt.)
o korlátolt felelősségű társaság (Kft)
o közös vállalat
o egyesülés
o betéti társaság (Bt)
o közkereseti társaság (Kkt)
 szövetkezetek

A vállalkozási formákat tekintve Magyarországon az egyéni vállalkozások a

legközkedveltebbek, utánuk a betéti társaságok- kis családi jellegű társasági forma-,
hasonló a KKT is. Mindkét társasági formára igaz, hogy jogi személyiséggel nem
rendelkezik, tagjai felelőssége (hasonlóan az egyéni vállalkozáshoz, egyetemleges és
korlátlan, kivéve a Bt kültagját, aki tőkével (csendes társ) száll be a vállalkozásba,
korlátolt a felelőssége (bevitt vagyon erejéig).

2. A vállalkozások mérete alapján

 kisvállalkozás (mikro vállalkozás)
 közepes vállalkozás
 nagyvállalkozás

22
 A vállalkozások méretét általában:
– a vállalkozás vagyona (mérleg főösszeg),
– a vállalkozás forgalma (nettó árbevétele) és
– a foglalkoztatottak átlagos létszáma alapján
sorolhatjuk be kis-, közepes- és nagyvállalkozási kategóriába.

A rendszerváltást követően a kis- és középvállalkozások alakultak a legnagyobb

számban majd ez a gyors növekedés megtorpant a ’90-es évek közepére. Ezek a
vállalkozások sokkal érzékenyebbek a gazdasági helyzet alakulására, mert kevesebb
tőkével rendelkeznek, az adók kedvezőtlen hatása, a hitelkamat nagysága, a konkurencia
versenye ez mind erőteljesebben érinti a kisvállalkozókat, mint a nagyvállalkozásokat,
akiknél nagyobb a túlélés esélye.

3. A vállalkozások tulajdonformája szerint:

a) származási hely alapján
 külföldi
 hazai tulajdon
b) a források eredete szerint:
 magántulajdon
 állami tulajdon
 önkormányzati tulajdon
 szövetkezeti tulajdon
 egyéb (pl. alapítványi)
 vegyes (magántulajdon, állami tulajdon stb.)

Szinte valamennyi tulajdonforma megjelenhet a különböző vállalkozási formákban és

fordítva is igaz.
A társas vállalkozások tulajdoni összetételüket vizsgálva túlnyomórészt (közel 90%)
kizárólag magántulajdonban vannak.

4. A tevékenységi kör (profil) szerint:

 kereskedelmi
 mezőgazdasági és erdőgazdálkodás
 ipari
 közlekedési
 pénzintézeti
 oktatás stb.

A vállalkozásokat vizsgálhatjuk tevékenységi körük szerint is. Mivel egy vállalkozás

többféle tevékenységet is folytathat, ezért az alaptevékenység, a profil alapján soroljuk
be a vállalkozásokat a megfelelő nemzetgazdasági ágba. Érdekes, hogy a legtöbb
vállalkozás kereskedelemmel foglalkozik.

5. Jogi személyiség szerint:

 Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok
 Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok

23
 A gazdasági társaságok formái jogi személyiségük alapján

Jogi személységek Jogi személység nélküli

Részvénytársaság Betéti Társaság
Korlatolt Felelősségű Társaság Közkereseti Társaság
Egyesülés
Közös Vállalat

A gazdasági társaságok egy része jogi személyiséggel rendelkezik, perképes – a

társaság a polgári jogviszony alanya lehet; anyagi, vagyoni felelősség, perelhető, pert
indíthat, maga a társaság szerezhet vagyont, szerződést köthet.

A jogi személyiségű társaságok közül a Kft a legnépszerűbb, majd az Rt követi. Közép-

és nagyvállalati formát jelentenek, a jogszabályok a legrészletesebben szabályozzák az
alapításukat, megszüntetésüket és a működésüket is. Mindkét társasági formában a tagok
felelőssége korlátolt, a befektetett tőke mértékéig terjed. Mégis közel negyvenszer több
Kft működik ma Magyarországon, mint Rt. Ez talán azzal is összefügg, hogy egy Kft-t
alapítani kevesebb tőkével is lehet – kötelező induló tőke minimum: 500 ezer Ft, míg Rt
esetében 20 (ill. 5) millió Ft szükséges – és az alapítási költségek is a Kft esetében
alacsonyabbak. Kft-ben a tagok is közreműködhetnek a tevékenység végzésében,
irányításában.

A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (Bt és Kkt) általában

családi kis vállalkozásokként működnek.
Kiknek célszerű, ezeket az egyszerűbb társasági formákat választani?
 akik jól ismerik egymást,
 kölcsönösen bíznak egymásban,
 kisebb taglétszámú társaságot kívánnak létrehozni,
 családi vállalkozásban szeretnének együttdolgozni,
 az üzleti tevékenyég folytatásához viszonylag kevés tőke is elegendő,
 Kkt tag, illetve bt tag nem lehet más vállalkozási formában már korlátlan
felelősséget vállaló tag. Pl. egyéni vállalkozó (aki a vállalkozásában már
korlátlan felelősséget vállalt) nem lehet Kkt tag ill. nem lehet a Bt-nek
sem beltagja. Egy tag egyidejűleg csak egy vállalkozási formában
vállalhat korlátlan felelősséget, mert a vagyona csak egy vállalkozás
tartozásaiért szolgálhat egyidejűleg fedezetként, csak így jelenthet a
hitelezők számára valódi garanciát.

1.3.2. A vállalkozás kapcsolatai

Ma egy igazán sikeres vállalatnak a gyors ütemben változó piaci kihívásoknak kell
megfelelnie; nem lehet az eseményeket passzívan szemlélni, aktívan kell a piaci
változásokra reagálni.
A vállalkozás gazdasási tevékenységének folytatása során kapcsolatba kerül a gazdasági
élet többi szereplőjével.

24
Kik azok a személyek, csoportok, akikkel jó kapcsolatot kell kialakítania és fenntartania
a vállalkozásnak?
„Építs ki jó kapcsolatokat, és azok meghozzák a nyereséges ügyleteket.”
Vizsgáljuk meg közelebbről is a vállalkozás szűkebb környezeti szféráját; azokat a
cégeket vegyük számba, akikkel nagyon szoros és jó viszonyt kell kialakítania egy
vállalatnak a zavartalan gazdálkodása érdekében! Az ábra közepén a céget, azaz a
vállalkozást, körülötte pedig a vele kapcsolatba kerülő intézményeket, személyeket,
előírásokat, jogszabályokat találjuk.

Próbáljon magyarázatot találni az ábrán található valamennyi külső kapcsolatra!

Például a kooperációs vállalkozások a középen elhelyezkedő céggel szoros, szinte napi

kapcsolatot tartanak fent, hiszen együttműködnek a termék előállításának folyamatában.
A konkurenciát is szinte állandó jelleggel, figyelemmel kell kísérni, mert a
versenytársakkal a vállalatnak igen éles küzdelmet kell folytatnia a fogyasztók
megnyerése érdekében.
A szállítók, akiktől vásárol a cégünk anyagot, alkatrészt vagy más terméket. Fontos,
hogy megbízható, pontos, jó partner legyen a szállítónk, hiszen ha rossz minőségű
alapanyagot küld nekünk, abból már nehéz jó minőségű terméket előállítani és a
fogyasztókat ezzel kiszolgálni. Ha nem érkezik meg a megrendelt anyag pontosan,
szintén gondot okoz nekünk ezzel a szállító, mert mi sem tudjuk a határidőt tartani a
megrendelőink irányában. Tehát a jó szállító kiválasztása és a kapcsolat ápolása
elengedhetetlenül fontos a kiegyensúlyozott hosszú távú együttműködés reményében.
A kooperációs (együttműködő) vállalatokkal történő jó kapcsolat kiépítésének a
fontosságát már az előzőekben taglaltuk. A jövőbeni sorsuk egymástól függ. Egymásra
épül a tevékenységük: úgy kell dolgozniuk, hogy a másik cég sorsa is az ő munkájuktól
függ és viszont.
25
A piaci közvetítők
A marketingrendszer láncolatában a vállalat és a fogyasztók között helyezkednek el.
Feladatuk, hogy segítsék a vállalatot, termékének minél zökkenő mentesebb
eljuttatásában a fogyasztóhoz. Többféle közvetítőt is igénybe vehet a vállalat:
– Kereskedők; az áru értékesítésében segítenek, ők állnak közvetlen
kapcsolatban a fogyasztókkal, közvetítenek a termelők és a vevők között.
o ügynöki hálózat
o viszonteladók
a fogyasztó érdekeihez igazítják a mennyiségi, hely, idő, választék, birtoklás terén
felmerülő igényeket.
 Szállítmányozók; a vállalat telephelyről a célállomásra juttatják el az árut. A
raktározók tárolják, óvják a terméket.
 Marketingszolgáltatók; segítenek a vállalat számára legmegfelelőbb
fogyasztói csoport megtalálásában, a piaci információk összegyűjtésében,
elemzésében.
o marketing-tanácsadók
o reklámügynökségek
o marketingkutató cégek
o médiák.
 Pénzügyi szolgáltatók; a cégek működésük során gyakran vehetnek igénybe
finanszírozásra támogatást ill. kockázatátvállalást.
A konkurencia, azaz a versenytársak döntései meghatározzák, illetve hatással vannak a
mi cégünk tevékenységére is, hiszen hasonló termékeket kínálunk a piacon a
fogyasztóknak. Éles verseny alakul ki a konkurens cégek között, ki tudja minél jobban
kielégíteni a fogyasztók igényeit, s ezáltal ki szerez nagyobb piaci részesedést.

A fogyasztók a legfontosabbak a piacon: az ő kegyeikért folyik a harc a piacon, a

fogyasztó az úr, őfelsége a fogyasztó. A vállalatok próbálják felmérni a fogyasztók
igényeit, szükségleteit és minél tökéletesebben kielégíteni ezeket, hogy elégedetté tegyék
őket.

1.3.3. A vállalkozás érintettjei

Az érintettek
A vállalkozás működésének érintettjei azok a személyek, szervezetek, akik a
vállalkozással lényeges, tartós és kölcsönös kapcsolatban állnak.
Megkülönböztetünk belső és külső érintetteket.

A vállalkozás érintettjei
Belső érintettek Külső érintettek
 tulajdonosok  fogyasztók
 menedzserek  szállítók
 alkalmazottak  versenytársak
 állami intézmények
 helyi közigazgatási szervek
 társadalmi csoportok
 érdekvédelmi szervek
 környezetvédők stb.
26
Belső érintettek
a vállalkozáson belül fejtik ki tevékenyéküket, idesoroljuk a:
 tulajdonosok
 menedzserek
 alkalmazottak csoportját.

Az egyes csoportok között lehet átfedés, pl. a tulajdonos lehet menedzser is egy
személyben, az alkalmazott pedig lehet résztulajdonosa is a vállalkozásnak.
Céljaik, érdekeik eltérhetnek egymástól, viszont összhangba hozhatók a vállalkozás
céljával.

Külső érintettek
a vállalkozás tevékenységében közvetlenül részt nem vevő, a környezetébe tartozó
személyek, intézmények, akikkel a vállalkozás kapcsolatot tart fenn.
Ilyenek:
 fogyasztók
 szállítók
 versenytársak
 állami intézmények
 helyi közigazgatási szervek
 társadalmi csoportok
 érdekvédelmi szervek
 környezetvédők stb.

A belső érintettek szerepe és célja a vállalkozásban

Belső érintettek Szerepe Célja

Tulajdonosok tőkebefektetés vagyongyarapodás

Menedzserek operatív irányítás profitszerzés

Alkalmazottak végrehajtás bérnövelés

1.4. Vállalkozás alapításakor mérlegelendő kérdések

A vállalkozási típus kiválasztásához néhány (tételt) kérdést át kell gondolnunk ahhoz,

hogy megfontoltan tudjunk dönteni a vállalkozási formát illetően.

 Milyen tevékenységet kíván folyatni?

o méret; milyen mennyiségben állítja elő a terméket
o jogszabályi korlát
o hatósági engedély szükséges-e a tevékenységhez
 Kik legyenek a társaság tagjai?
o szükséges szakképesítés
o foglalkoztatási igény
27
 o külföldi (részvétel) tag
 Szükséges-e a tagok személyes közreműködése?
A különböző vállalkozási formáknál eltérő:
o RT: kizárt
o KFT: nem kizárt, lehetséges
o BT és KKT: kötelező
 Mekkora legyen a működéshez szükséges vagyon?
o gépek, berendezések (szükségesek-e a tevékenység végzéséhez?)
o technológia alkalmazása
o gazdaságos üzemeltetése
o vagyon összetétele; apport, pénz
o jogi személyiség vagy jogi személyiség nélküli
 Szükséges-e telephely?
o bérelhető
o tagi betét (apport)
 Az elérhető jövedelem nagysága?
o alapítás utáni évek nehézségei
o tervezés: bevétel, kiadás, eredmény; adó, osztalék

Egyéni vagy társas vállalkozás?

Vállalkozni alapvetően kétféle formában lehet; egyéni vagy társas vállalkozásban.
Mindkét vállalkozási formát külön törvény szabályozza.
Az egyéni vállalkozásokra az egyéni vállalkozásokról és az egyéni cégről szóló 2009.
évi CXV. törvény, míg a társas vállalkozásokra a 2006. évi IV társasági törvény
vonatkozik. Változásukat folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

Ha valaki egyedül vállalkozik, mint természetes személy, egyedül kell döntenie a

vállalkozás ügyeiben, nem kell másokkal egyeztetnie, a nyereségen sem kell másokkal
osztoznia, viszont a tartozások rendezése egyként érinti a magánszemélyt és a
vállalkozást is. A felelősséget is egyedül kell vállalnia, sőt így a pénzügyi lehetőségei is
korlátozottak.

Magyarországon az egyéni vállalkozások a legnépszerűbbek. 2010-ben a KSH adatai

alapján a 696 680 működő gazdasági szervezet közül 311 733 volt egyéni vállalkozás,
míg a társas vállalkozási formák közül a kft. a legnépszerűbb cégforma 2010-es KSH
adatok alapján a számuk 239 673.

Vállalkozhatunk társakkal is, így valamelyik gazdasági társasági formát kiválasztjuk (a

szövetkezetektől most eltekintünk). Így már a döntéseket közösen kell meghozni és a
felelősséget is vállalni, a pénzügyi lehetőségek is nagyobbak lehetnek. A közös döntések
meghozatala előtt viszont egyeztetni kell a társakkal, meg kell bízni a partnerben, jól
együttműködni, a nyereségen osztozni kell stb.

Tekintsük át először az egyik legnépszerűbb és talán a legegyszerűbb vállalkozási

formát, az egyéni vállalkozást!

28
1.5. Az egyéni vállalkozás

Az egyéni vállalkozás a legegyszerűbb vállalkozási forma, melyre vonatkozóan az

alapvető jogszabályi előírásokat az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló
2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evtv.) tartalmazza. Az új törvény
megalkotásának a célja elsősorban az egyéni vállalkozói tevékenység megkönnyítése,
valamint adminisztratív terheinek csökkentése, az Európai Unió szabályaival való
összhang megteremtése volt. Így 2010. január 2-án hatályát veszítette az egyéni
vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény. Az új törvényi előírás szabályozza az egyéni
vállalkozók tevékenységének megkezdésére, folytatására, szüneteltetésére,
megszűnésére, továbbá a Magyarországon székhellyel rendelkező egyéni cég alapítására,
működésére és megszűnésére vonatkozó feltételeket.
Az egyéni vállalkozás létrehozásához nem kell más alapító tagokkal társulni, és nincs
szükség társasági szerződésre sem.

1.5.1. Ki is az egyéni vállalkozó?

Az egyéni vállalkozó
 az a természetes személy (ember), aki
 Magyarország területén történő letelepedés keretében1
 üzletszerű gazdasági tevékenységet végez (tehát rendszeresen, nyereség- és
vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett).

Üzletszerű gazdasági tevékenység: amit valaki rendszeresen, nyereség- és

vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett

Kikre nem vonatkoznak az Evtv. szabályai?

a) mezőgazdasági őstermelői tevékenységet,

b) a magán-állatorvosi tevékenységet,
c) az ügyvédi tevékenységre,
d) az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenységre,
e) a közjegyzői tevékenységre,
f) az önálló bírósági végrehajtói tevékenységet folytatók.

Ki lehet egyéni vállalkozó?

A. Általános előírások
Az a természetes személy (ember), aki
 megfelel az Evtv. előírásainak (pozitív feltételek) és
 nem áll fenn vele szemben kizáró ok (negatív feltételek hiánya) .

1
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló 2009. évi LXXVI. törvény alapján

29
  teljes cselekvőképesség szükséges: az egyén saját elhatározásából, önállóan
szerez jogokat, vállal kötelezettségeket, és cselekvőképességét a törvény, avagy
bíróság cselekvőképességet kizáró, korlátozó határozata nem korlátozza.
Főszabály: nagykorú személy(aki 18. életévét betöltötte, vagy aki nincs még 18
éves, de házasságot kötött, ezáltal vált nagykorúvá), és nem áll
cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság hatálya alatt.
 magyar állampolgár,
 az Európai Unió Tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más államnak az állampolgára, vagy velük azonos
jogállást élvező személy,
 a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén
gyakorló személy,
 bevándorolt, letelepedett, tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott
vagy hontalan személy.

B. Speciális előírások:
 hatósági engedélyhez kötött tevékenységek: jogszabály (kivéve:
önkormányzati rendelet) valamely tevékenység gyakorlását engedélyhez
kötheti, ilyenkor a tevékenységét csak az engedély birtokában kezdhető meg,
illetve végezhető.
 képesítéshez kötött tevékenység folytatása:
Főszabály: csak akkor folytatható a fenti tevékenység, ha a jogszabályokban
meghatározott képesítési követelményeknek az egyi vállalkozó megfelel.
De: akkor is folytathat, ha maga az egyéni vállalkozó saját maga ugyan nem
rendelkezik ezzel a képzettséggel, de az adott tevékenység folytatásában
személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek
között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik és jogszabály (kivéve:
önkormányzati rendelet) eltérően nem rendelkezik.

Ki nem lehet egyéni vállalkozó?

 aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen,
 akit bizonyos típusú bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó
szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alól nem mentesül (a közélet/nemzetközi közélet tisztasága
elleni, vagyon elleni, gazdasági bűncselekmény – pl: vesztegetés, lopás,
csődbűncselekmény)
 akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó,
végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alól nem mentesül (például az nem, aki gondatlanul halálos
közúti balesetet okozott),
 aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

Milyen az egyéni vállalkozó felelőssége?

Az egyéni vállalkozó felelőssége az egyéni vállalkozói tevékenységből eredő
kötelezettségekért korlátlan. Az egyéni vállalkozónak nincs olyan elkülönített
vagyona, mint például a kft.-nek, ezért a teljes vagyona bevonható a tartozások
rendezésébe.
30
Egyéni vállalkozóként milyen tevékenységet folytathatok? Milyen előírások,
engedélyek szükségesek az egyes tevékenységek végzéséhez?

1.5.2. Az egyéni vállalkozó tevékenysége

Bármilyen gazdasági tevékenységet folytathat az egyéni vállalkozó, amit jogszabály nem

tilt, illetve nem zár ki (pl. kereskedelmi, mezőgazdasági, oktatási, háztartási gépek
javítása stb.).

Vannak kivételek, így például:

 az egyéni vállalkozó sem folytathat olyan tevékenységet, amit az állam, vagy
önkormányzat saját részére tart fenn (pl. pénzverés, önkormányzati
kötvénykibocsátás),
 néhány tevékenység folytatását a jogszabályok meghatározott vállalkozási
formában történő működéshez kötik. (pl. pénzintézeti tevékenységet csak
részvénytársasági vagy szövetkezeti formában lehet végezni);
 2010. január 1-jétől – az előbbiekben ismertetetteknek megfelelően – az
őstermelők, az ügyvédek, a magánállatorvosok, a közjegyzők, az egyéni
szabadalmi ügyvivők és az önálló bírósági végrehajtók nem lehetnek egyéni
vállalkozók

A speciális feltételek között már szerepelt, hogy – a társasági törvény előírásaihoz

hasonlóan -az egyéni vállalkozók számára is bizonyos tevékenységek folytatásának
feltétele a
 szakképesítés, és az azt igazoló okmányok, valamint
 hatósági engedélyek,
 a működési engedély (önkormányzat) megléte.

A. A képesítéshez kötött tevékenységek

Azt a körülményt, hogy bizonyos tevékenységek csak meghatározott képesítéssel
végezhetőek, nem csupán az egyéni vállalkozók, hanem a gazdasági társaságok
esetében is figyelembe kell venni.

Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, hogy az általunk végezni kívánt tevékenység
képesítéshez kötött, avagy nem, legalább két jogszabályt alaposan meg kell
néznünk.
Ezek a(z)
1) az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek
gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM
rendelet és
2) az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges
képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet

1) Az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához

szükséges képesítésekről szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet

A rendelet hatálya az ipari, és idegenforgalmi tevékenységet folytató jogi

31
személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra és egyéni
vállalkozókra terjed ki, melynek mellékletében meghatározott tevékenységek csak az
ott megjelölt képesítésekkel végezhetők.
A rendelet az egyes atomerőművi, az idegenforgalmi, az építőanyag-ipari és az
2
építőipari tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítéseket sorolja fel .

2) az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges

képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet

A rendelet mellékletében felsorolt tevékenységek – néhány, a (2)-(6) bekezdésben

meghatározott eltéréssel – csak az ott megjelölt képesítéssel, illetve a *** jelöléssel
ellátott tevékenységek esetén a rendeletben meghatározott, akkreditált felnőttképzést
folytató intézmény által szervezett, akkreditált képzési program sikeres elvégzéséről
3
szóló igazolás (a továbbiakban: szaktanfolyami képzettség) birtokában végezhetők .
A rendelet
– az elektronika, műszeripar,
– az energetikai berendezések kezelése, szerelése, üzemeltetése,
– a kiskereskedelem (vendéglátás)
– a könnyűipar, ezen belül bőripar, faipar, nyomdaipar, ruhaipar, textilipar
– a műszaki biztonság
– a nehézipar, ezen belül fémmegmunkálás, kohászat, gépszerelés és –kezelés
– a nem fizikai foglalkoztatás
– a szolgáltatóipar
– a vegyipar és
– a villamosenergia ipar fő- és alcímek alatt sorolja fel az egyes tevékenységeket,
az Országos Képzési Jegyzék szerint a választható szakképesítéseket, illetve az
e rendelet hatálybalépését megelőzően az 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet
mellékletében előírt szakképesítéseket.
B. A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható
ipari tevékenységek
A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes
termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és
a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
Teleprendelet) mellékleteiben felsorolja azokat a gazdasági (ipari) tevékenységeket,
amelyek csak telepen folytathatóak.
Telepnek minősül a külön jogszabály szerinti telek, építmény, vagy építményen
belül önálló rendeltetési egység.

2
A korábban érvényben volt jogszabályok alapján elismert képesítések, mentesítések
mindaddig érvényesek, amíg a munkavállaló munkaköre, illetve az egyéni vállalkozó
tevékenységi köre nem változik. A rendelet nem érinti a korábban megszerzett
szakképesítést tanúsító bizonyítványok érvényességét.
3
A rendelet rendelkezései nem érintik a rendelet hatálybalépését megelőzően hatályban
lévő jogszabályok alapján elismert képesítések, mentesítések, valamint a rendelet
hatálybalépését megelőzően megszerzett szakképesítést tanúsító bizonyítványok
érvényességét, illetve további alkalmazhatóságát.
32
Két, jól elkülöníthető esetet szabályoz a jogszabály:
1. A Teleprendelet 1. melléklete tartalmazza a bejelentés-köteles tevékenységeket
(jelenleg 83 pontban – pl.: falemezgyártás, játékgyártás, munkaruházat gyártása, nem
veszélyes hulladékok gyűjtése)
2. A Teleprendelet 2. melléklete sorolja fel a telepengedély-köteles tevékenységeket
(jelenleg 66 pontban – pl.: egyéb gumitermék, előre kevert beton, műanyag
csomagolóeszköz, tisztítószer gyártása)
Mikor lehet megkezdeni a tevékenységeket?
 A kizárólag bejelentéshez kötött tevékenységeket már a bejelentés napján meg lehet
kezdeni.
 A telepengedély köteles tevékenységeket főszabály szerint csak a jogerős
4
telepengedély birtokában lehet megkezdeni .
Hová és hogyan kell bejelentést tenni, illetve telepengedélyt kérni?
 A bejelentést az telep fekvése szerint illetékes jegyzőhöz, a rendelet 3. melléklete
szerinti adattartalommal kell megtenni.
 A telepek engedélyezésével, bejelentésével és a nyilvántartásban feltüntetett adatok
módosításával kapcsolatos eljárásokért a kérelmező, illetve a bejelentő igazgatási
szolgáltatási díjat köteles fizetni.
 Az engedély iránti kérelmet szintén a telep fekvése szerint illetékes jegyzőhöz kell
benyújtani, a rendelet 4. melléklete szerinti adattartalommal. A jegyző az ehhez
szükséges különleges szakértelem hiányában nem dönthet például arról, hogy a
telepen az egészségügyi, egészségvédelmi előírásoknak, a hulladékgazdálkodási
követelményeknek megfelel-e, ahogyan az ott folytatandó tevékenység
zajkibocsátásának, levegőszennyezésének, tűzvédelmi szempontból tőrténő
veszélyességéről sem tud állást foglalni.
Ezért az ezen kérdésekben szakértelemmel rendelkező szerveknek (az ún. szakhatóságoknak) a
bevonása, részvétele is szükséges az eljárásban.
A bejelentést követő eljárás menetéről:
A jegyző haladéktalanul köteles meggyőződni arról, hogy a bejelentésben feltüntetett telepen
5
az adott tevékenység végezhető-e .
Amennyiben azt állapítja meg, hogy
 az adott tevékenység a telepen nem végezhető, az ipari tevékenység végzését
megtiltja és a telepet bezáratja, melyről határozatot hoz). Ezt a határozatot
haladéktalanul közli a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal
munkavédelmi felügyelőségével, az illetékes rendőrkapitánysággal, a telep fekvése
szerint illetékes települési jegyzővel (amennyiben a két jegyző nem ugyanaz a
személy).
 az adott tevékenység a telepen végezhető, úgy a telepet nyilvántartásba veszi.
Ezt követően, a bejelentés másolatát a nyilvántartási számmal együtt kézbesítés útján megküldi
a bejelentőnek, valamint a szakhatóságoknak. A szakhatóságok, illetve a hivatásos
önkormányzati tűzoltóság a bejelentés kézhezvételét követő naptól számított harminc napon
belül a telepen ellenőrzést folytatnak, illetve folytathatnak le.
Az ellenőrzéshez kötött tevékenységeket a Teleprendelet 5. mellékletének II. pontja
tartalmazza (jelenleg 22 pontban – pl.: egyéb bútor gyártása, hangszergyártás, textilszálak
fonása).

4
A kivételeket a 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja
tartalmazza
5
A vizsgálat során a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti
besorolás, illetőleg azok hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése rendelkezéseit vizsgálja.
33
Az engedélyezési eljárás egyes lépéseiről:

 A jegyző – akárcsak a bejelentésnél – haladéktalanul köteles meggyőződni arról,

hogy a bejelentésben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e
(lásd előző pont)6.
 Az eljárásba bevonja a további ügyfeleket7 és a szakhatóságokat.
A szakhatósági állásfoglaláshoz kötött tevékenységek jegyzékét a Teleprendelet 5.
mellékletének I. pontja tartalmazza (jelenleg 22 pontban – pl.: egyéb gumitermék gyártása,
mezőgazdasági vegyi termék gyártása, raktározása, tárolása, szőnyeggyártás).
A jegyző köteles a telepen helyszíni szemlét tartani. A helyszíni szemle időpontjáról szóló
értesítést küld az eljárás résztvevőinek. A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a
szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe mondhatják.
A helyszíni szemléről a jegyző jegyzőkönyvet készít, a jegyzőkönyv egy-egy példányát
megküldi azoknak a személyeknek, akiket a szemle időpontjáról értesített.
 A jegyző a telepengedélyt akkor adja ki, ha a szakhatósági hozzájárulások és saját
vizsgálata alapján azt állapítja meg, hogy a telep megfelel a vonatkozó
jogszabályi előírásoknak.
 A jegyző a telepengedély tárgyában hozott határozatot haladéktalanul közli a
területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi
felügyelőségével, az illetékes rendőrkapitánysággal, a telep fekvése szerint
illetékes települési jegyzővel.
A változások bejelentése
 A tevékenység végzője a telepengedély megadását, illetve a bejelentést követően a
nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást - az ipari
tevékenység változtatását ide nem értve - haladéktalanul, írásban köteles
bejelenteni a jegyzőnek, aki azt bejegyzi. A telepengedély-köteles tevékenység
esetében a jegyző a nyilvántartásba való bejegyzést követően, a korábban kiadott
telepengedély bevonásával egyidejűleg a módosított adatoknak megfelelő
telepengedélyt ad ki. Amennyiben a telep használatára jogosult személyében
történik változás történő változás esetén azt – annak megfelelő igazolása mellett –
az új jogosult köteles bejelenteni.
 Az ipari tevékenység megszüntetését a tevékenység végzője köteles a jegyzőnek a
megszűnést követően haladéktalanul bejelenteni és - telepengedély-köteles
tevékenység esetében - a telepengedélyt leadni. A telepet a jegyző törli a
nyilvántartásból.
 A telepen folytatott ipari tevékenység változása esetén - ideértve ha a
tevékenységet folytató a telepen korábban folytatott ipari tevékenysége mellett
vagy annak egyidejű megszüntetésével másik engedély- vagy bejelentés-köteles
ipari tevékenységet kíván folytatni - az új tevékenység tekintetében az
ismertetett eljárást kell megfelelően lefolytatni, azzal, hogy a korábbi
tevékenység megszüntetése esetén a telepengedélyt le kell adni (telep törlése).

6
A vizsgálat során a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti
besorolás, illetőleg azok hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése rendelkezéseit vizsgálja.
7
a teleppel közvetlenül szomszédos, a teleppel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan
tulajdonosát, társasház esetén a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét,
lakásszövetkezet esetén az elnököt
34
A jegyző jogosultságai a bejegyzést követően

 a szükséges feltételek fennállásának ellenőrzése

 a tevékenység telephelyen történő gyakorlását az észlelt hiányosságok
megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra felfüggesztheti, valamint a napi
üzemeltetési, nyitvatartási időtartam meghatározásával vagy más módon
korlátozhatja, vagy a telepet ideiglenesen bezárathatja8.
 a jegyző az ipari tevékenység folytatását megtiltja, illetve a telepengedélyt
visszavonja, és a tevékenységet, illetve a telepet törli a nyilvántartásból, ha
tevékenység folytatója
a) telepengedély-köteles tevékenységet folytat telepengedély nélkül vagy
bejelentés-köteles tevékenységet folytat bejelentés nélkül, vagy
b) a tevékenység gyakorlását felfüggesztő, korlátozó, illetve a telep ideiglenes
bezárását elrendelő határozatban meghatározott időtartam alatt sem tesz
eleget a határozatban foglaltaknak.

C. Az üzletek működési engedélye, illetve a kereskedelmi tevékenység bejelentése

A kereskedelmi tevékenység, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint a

kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységek folytatásának, továbbá a
termékek forgalmazásának alapvető követelményeire és ellenőrzésére vonatkozó
jogszabályi rendelkezések jelentős részét a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV.
törvény (a továbbiakban: Kertv.) szabályozza.

Külön törvény szabályozza az egészségügyi szolgáltatás, valamint a külön törvényben

meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység szabályait.

A Kertv. főszabálya alapján az, aki Magyarország területén kereskedelmi

tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi
hatóságnak bejelenteni.

Vannak azonban olyan kereskedelmi tevékenységek, amelyekre

 az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa,
 külön törvény vagy
 kormányrendelet előírhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására
irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag az ott meghatározott hatósági
engedéllyel folytatható9.

8
Erre akkor kerülhet sor, ha az ipari tevékenység folytatója tevékenységére vonatkozó
jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, vagy telepe a hatályos jogszabályi, valamint az
engedély alapját képező feltételeknek nem felel meg, illetve a 6. § (2) bekezdésében
előírt követelményeket nem teljesíti, és felszólítás ellenére sem teszi meg a szükséges
intézkedéseket.
9
Engedélykötelesség előírására általában a közrend, a közbiztonság, az emberek, az
állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme,
közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében van szükség.
35
Meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenységet
 külön törvény vagy
 kormányrendelet alapján kizárólag az alábbi kereskedési formák
valamelyikében lehet folytatni, vagy az ilyen tevékenység meghatározott kereskedési
formában való folytatása korlátozható vagy megtiltható.
A kereskedési formák: üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység, mozgóbolt útján
folytatott kereskedelmi tevékenység, bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi
tevékenység, vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, közterületi
értékesítés, közvetlen értékesítés, üzleten kívüli kereskedelem, csomagküldő
kereskedelem, automatából történő értékesítés.

Üzletet üzemeltetni
 ha a termék forgalmazása kizárólag üzletben megengedett, akkor csak a
kereskedelmi hatóság által kiadott működési engedéllyel,
 egyéb esetben az üzlet üzemeltetésére irányuló szándéknak a kereskedelmi
hatóság részére történő bejelentését követően lehet.
Az üzlet működési engedélye mindig meghatározott termékek körére vonatkozik,
ezért az üzletben kizárólag a működési engedélyben megjelölt termékek
forgalmazhatóak.

A működési engedélyben korlátozható vagy megtiltható az üzletköteles termékek

forgalmazására előírt követelmények megtartására veszélyt jelentő termékek
forgalmazása vagy tevékenységek folytatása.

Maga a Kertv. nevesít néhány tevékenységet, amely engedélyköteles vagy

bejelentéshez kötött:
 engedéllyel folytatható tevékenység a nemesfémből készült ékszer,
díszműáru és egyéb tárgy forgalmazása, vásár és piac üzemeltetése (kivéve: a
helyi termelői piacot, mert ott elég a bejelentés is), a szálláshely-szolgáltatás,
az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység,
 bejelentés-köteles tevékenység az idegenvezetői, a lovas szolgáltató, a tartós
szálláshasználati szolgáltatási tevékenység és a bevásárlóközpont
üzemeltetése.

A Kertv. által meghatározottak részletes szabályait tartalmazza a kereskedelmi

tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: Tev. rendelet).
Tev. rendelet a kereskedelmi tevékenység bejelentésének és az üzletek működési
engedélye kiadásának, a kereskedők és az üzletek nyilvántartásának, valamint a
kereskedelmi tevékenység egyes kereskedési formákban való folytatásának részletes
szabályait állapítja meg.
Kereskedelmi hatóságként és a tevékenységek felügyeletét ellátó hatóságként a Tev.
rendelet
 a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, a csomagküldő
kereskedelem, az automatából történő értékesítés, valamint az üzleten kívüli
36
 kereskedelem esetében a a kereskedő székhelye szerinti település,
Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét,
 más kereskedelmi tevékenységek esetén a kereskedelmi tevékenység helye
szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét jelöli ki.

 Azon tevékenységek esetében, meghatározott termék kereskedelmi

tevékenység keretében való forgalmazásához a Kertv. 3. § (3) bekezdése
szerint külön hatóság engedélye (a továbbiakban: külön engedély) szükséges,
10
és az ügyfél a külön engedély iránti kérelmét a jegyzőhöz nyújtja be, ott a
jegyző közreműködő hatóságként jár el. A jegyző kérelmet ebben az esetben
továbbítja a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező illetékes
hatósághoz. Ugyanez „fordítva” is igaz, mivel az ügyfél a külön engedély iránti
kérelem benyújtásával egyidejűleg a külön engedély kiadására hatáskörrel
rendelkező illetékes hatóságnál is teljesítheti a kereskedelmi tevékenység
bejelentését és a bejelentésért fizetendő illeték megfizetését, ilyenkor ez a
hatóság továbbítja az illetékes jegyzőnek a bejelentést. A közreműködő
hatóság az együttesen előterjesztett környezeti zajkibocsátási határérték
megállapítása iránti kérelmet is haladéktalanul továbbítja az annak
elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező környezetvédelmi
hatóságnak.
A kereskedelmi tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárás egyes lépéseiről

 A tevékenység bejelentésének a Tev. rendelet 1. melléklet A) pontjában

meghatározott adatokat kell tartalmaznia. A bejelentésről a jegyző a Tev.
rendelet 2. melléklet A) pontjában meghatározott adattartalommal
nyilvántartást vezet. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző
a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi.
 A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a
11
nyilvántartási számmal együtt megküldi az illetékes szakhatóságoknak ,
valamint a fogyasztóvédelmi hatóságnak, a fővárosi és megyei kormányhivatal
munkavédelmi felügyelőségének, és munkaügyi felügyelőségének, az illetékes
rendőrkapitányságnak, jövedéki termék esetében az illetékes vámhatóságnak
(a továbbiakban: vámhatóság), valamint a termék, szolgáltatás jellegéből
adódóan a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának és
a környezetvédelmi hatóságnak. A szakhatóságok a bejelentés kézhezvételét
követő naptól számított harminc napon belül a telepen ellenőrzést
folytatnak, illetve folytathatnak le.
 A kereskedő a bejelentésben szereplő adatokban bekövetkezett változást
haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változását az azt megelőző nyolc
napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző a nyilvántartásban
foglalt adatokban bekövetkezett változásról haladéktalanul tájékoztatja
azokat, akiket a nyilvántartásba vételről is értesített.

10
A bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenységre vonatkozó bejelentésének, illetve az
üzlet működési engedélye iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg.
11
Tev. rendelet 7. § (4) bekezdés a), b) és d)-e) pontja szerinti szakhatóságok.
37
A kizárólag üzletben forgalmazható termékekre, valamint az ilyen termékeket
forgalmazó üzletek működési engedélyezésére vonatkozó alapvető szabályokról
 A Tev. rendelet 3. mellékletben meghatározott termékek (pl.: növényvédő szerek,
fegyver, lőszer, dohánytermék) kizárólag üzletben forgalmazhatók.
 Az üzletköteles termék forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító
működési engedély iránti kérelmet a Tev. rendelet 1. melléklet B.) pontjában
meghatározott adattartalommal az üzlet helye szerint illetékes jegyzőnél kell
benyújtani.
Ha a kereskedő az üzletköteles termékek mellett az üzletben bejelentés alapján
forgalmazható terméket is forgalmazni kíván, az e termékek forgalmazására vonatkozó
bejelentését a működési engedély iránti kérelemben is megteheti.
A Tev. rendelet 7. § (4) bekezdése tartalmazza a működési engedéllyel kapcsolatos
eljárásban szakhatóságként kijelölt szervek felsorolását (pl.: a fővárosi és megyei
kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézete, a Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal, a növény- és talajvédelmi igazgatóság, építésügyi hatóság).
 A jegyző kereskedő kérelmére a szakhatóságokkal közös helyszíni szemlét tart. A
helyszíni szemle időpontjáról szóló értesítést küld az eljárás résztvevőinek. A
szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett
jegyzőkönyvbe mondhatják.
 A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet
nyilvántartásba veszi és igazolást ad ki. A jegyző által vezetett nyilvántartás
nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi. A
jegyző a működési engedély tárgyában hozott határozatot közli azokkal a
szervezetekkel, amelyek – az előző címben bemutatott – bejelentésre induló
eljárásnak is résztvevő voltak (pl.: fogyasztóvédelmi hatóság, a fővárosi és megyei
kormányhivatal munkavédelmi felügyelősége).
 A kereskedő a bejelentésben szereplő adatokban bekövetkezett változást
haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változását az azt megelőző nyolc napon
belül köteles bejelenteni a jegyzőnek, aki azt bejegyzi. A működési engedélyről
szóló igazolás tartalmát is érintő adatokban történő változás esetén a jegyző a
nyilvántartásba történt bejegyzést követően - a korábban kiadott működési
engedély igazolásának bevonásával egyidejűleg - a módosított adatoknak
megfelelő működési engedélyről szóló igazolást ad ki.
 Amennyiben az üzlet használatára jogosult személyében történik változás, azt új
jogosult köteles bejelenteni.
 Az üzlet megszűnését a megszűnést követő nyolc napon belül a jegyzőnek kell
bejelenteni és az igazolást egyidejűleg le kell adni. A jegyző a bejelentést
követően haladéktalanul visszavonja a működési engedélyt, és az üzletet törli a
nyilvántartásból.
A Tev. rendelet szabályozza az üzlet időszakos fióküzletére (fesztiválok idején)
vonatkozó szabályokat is.
Az egyes kereskedelmi formákra (mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi
tevékenység, bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység, vásáron vagy
piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, közterületi értékesítés, közvetlen
értékesítés, üzleten kívüli kereskedelem, csomagküldő kereskedelem, automatából
történő értékesítés) vonatkozó szabályok szintén a Tev. rendelet részét képezik.
38
1. 5. 3. Az egyéni vállalkozás létrehozása

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának 2010. január 1-

jétől már nem a vállalkozói igazolvánnyal való rendelkezés a feltétele.
Elegendő az, hogy a természetes személy az erre irányuló szándékáról a hatósághoz az
Evtv. rendelkezéseinek megfelelő bejelentést tegyen.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és megszüntetésének bejelentése

 elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül) vagy
 személyesen bármely okmányiroda útján kezdeményezhető.

Az elektronikus bejelentést e célra rendszeresített elektronikus űrlapon kell megtenni.

A bejelentés díj- és illetékmentes. A bejelentést személyesen kezdeményező és
ügyfélkapuval még nem rendelkező leendő egyéni vállalkozó számára a hatóság
ingyenesen ügyfélkaput hoz létre.

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

1. a bejelentő legfontosabb személyi adatait (családi és utónevét, születési
családi és utónevét, anyja családi és utónevét, születési helyét és idejét,
lakcímét vagy szálláshelyét, értesítési címét, állampolgárságát),
2. nyilatkozatot arról, hogy nem állnak fenn az egyéni vállalkozói tevékenység
gyakorlását kizáró okok,
3. a főtevékenységet, és a folytatni kívánt egyéb tevékenységet (a TEÁOR
számokból képzett a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi
jegyzéke (ÖVTJ) szerinti ÖVTJ kód szerint megjelölve),
4. a székhely, valamint szükség szerint a telephely (telephelyek) és a fióktelep
(fióktelepek) címét,
5. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerint
meghatározott további adatokat és nyilatkozatokat, amelyek az állami
adóhatósághoz való bejelentkezési kötelezettség teljesítéséhez
szükségesek12.

Ha a bejelentő az elektronikus bejelentési űrlapot nem megfelelően töltötte ki, erről a

tényről - a bejelentés hiányainak, illetve hibáinak megjelölését és az egyéni vállalkozói
tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének, valamint folytatásának
jogkövetkezményeire való figyelmeztetést tartalmazó - automatikus visszajelzést kap.
(2) Ha a bejelentő személyesen jár el, illetve az elektronikus bejelentési űrlapot
megfelelően töltötte ki, a nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul, automatikusan, az
e célra rendszeresített elektronikus rendszeren keresztül - a megállapításukhoz szükséges
adatoknak az illetékes hatósághoz történő továbbítását követően - beszerzi az egyéni
vállalkozó adószámát és az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét.
Az egyéni vállalkozó adószámának és az egyéni vállalkozó statisztikai számjelének
beérkezését követően a nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozót - azonosításra
alkalmas nyilvántartási szám megállapításával egyidejűleg - nyilvántartásba veszi, és
megküldi, vagy a Hatóság közreműködésével átadja a meghatározott adatokat
tartalmazó igazolást a bejelentő részére, egyúttal értesíti az állami adóhatóságot, a

12
Art. 16. § (3) bekezdés
39
Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi
Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot.

Az igazolás tartalmazza:
 az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát, a bejelentés napját,
 az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait,
 az egyéni vállalkozó székhelyét, telephelyét (telephelyeit), fióktelepét
(fióktelepeit),
 az egyéni vállalkozó főtevékenységének és egyéb tevékenységeinek a 6. § (1)
bekezdésének c) pontja szerinti megjelölését,
 az egyéni vállalkozó adószámát, statisztikai számjelét és nyilvántartási számát.
Az új rendelkezések szerint – a korábbiakban ismertetetteknek megfelelően – az egyéni
vállalkozói tevékenység folytatásához már nem szükséges az egyéni vállalkozói
igazolvány. Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása során viszont bármikor
kérhető, a nyilvántartásban szereplő adatait igazolja. Ez az igazolás elektronikus úton
kérhető, illetékköteles (jelenleg 3000,- Ft) hatósági bizonyítvány kiadásával történik.

Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához jelenleg már nem szükséges egyéni

vállalkozói igazolvány kiállítása továbbra is kérhető (akár a bejelentéskor, akár
később), melyért illetéket kell fizetni (jelenleg 10000,- Ft).
A vállalkozói igazolvány kiállítását az okmányiroda adja ki.

1.5.4. Az egyéni vállalkozás létrehozásakor felkeresendő intézmények

Tekintsük át sorrendben, melyek azok az intézmények, amelyeket az egyéni vállalkozás

létrehozásakor fel kell keresnie, bejelentési kötelezettség, vagy engedély kérése miatt,
azt az alaphelyzetet tekintve, hogy az egyéni vállalkozó a hatóságtól személyesen kéri a
vállalkozói igazolvány kiállítását!

1. Okmányiroda, vagy önkormányzat jegyzője, (Ügyfélkapu)

2. NAV
3. Hitelintézet
4. NAV
5. Önkormányzat
6. Kamara

Melyik intézményt kell először a leendő egyéni vállalkozónak felkeresnie, és mit

célszerű magával vinnie?

1. Okmányiroda, vagy önkormányzat jegyzője - (az adózó székhelye szerint

illetékes)

A korábbiakban ismertetetteknek megfelelően, az egyéni vállalkozói tevékenység

megkezdésének bejelentése elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül vagy
személyesen kezdeményezhető. Személyes kezdeményezés esetén az eljáró hatóság
végzi az ügyfélkapus bejelentést.

40
 2. NAV – Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Az Art. alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adóalany
folytathat, így az adózót bejelentési kötelezettség terheli az adóhatóság felé. Az ún.
„egyablakos rendszerből” adódóan, az egyéni vállalkozó a tevékenységének az
okmányiroda (jegyző) felé történő bejelentésével kéri az adószám megállapítását. Az
egyéni vállalkozó adatait az okmányiroda által meghatározott nyilvántartási számmal
együtt az okmányiroda az adóhatósághoz továbbítja számítástechnikai úton az adószám
kialakítása végett. Az adóhatóság is haladéktalanul köteles az adószámot az
okmányirodával közölni. Az egyéni vállalkozót ezt követően az adóhatóság az
adószámon tartja nyilván.
Az okmányirodához intézett bejelentés benyújtásával az egyéni vállalkozó a NAV
felé is teljesíti bejelentkezési kötelezettségét. (Van azonban egy, a korábbiakban már
felsorolt egyéni vállalkozói kör, akik nem tartoznak az Evtv. hatálya alá – pl. magán-
állatorvosi tevékenységet, ügyvédi, szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytatók –
akiknek 15 napon belül be kell jelenteni a telephelye (állandó lakhelye) szerint illetékes
állami adóhatósághoz a tevékenység megkezdésével, változásával összefüggő adatokat)

A bejelentésben az ÁFA fizetésével kapcsolatban is nyilatkozatot kell tennie az egyéni

vállalkozónak. Ha várhatóan a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után a
várható bevétel időarányosan nem haladja meg a választásra jogosító összeghatárt –
5 000 000 Ft-ot, célszerű alanyi adómentességet választani ÁFA tekintetében. Azt is
mérlegelni kell, hogy a vállalkozásban nagyobb kiadások, költségek várhatók lesznek-e,
hiszen az alanyi adómentesség választása esetén a beszerzéshez kapcsolódó előzetesen
felszámított ÁFA nem vonható le. Amennyiben az egyéni vállalkozó ÁFA alany (vagy
foglalkoztató), akkor pénzforgalmi számlát is köteles nyitni.

Elektronikus ügyintézés

Az adóhatósággal kapcsolatos adóügyeiket a vállalkozók elektronikusan is teljesíthetik;

2006. május 1-jétől az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a
továbbiakban: Art.) meghatározott adózók köre (elsősorban a munkáltatók és kifizetők) a
31.§ (2) bekezdése alapján havonként, a tárgyhót követő hó 12-ig, elektronikus úton az
adó- és járulék-bevallási kötelezettségeiket, illetve adatszolgáltatást is, az Ügyfélkapun
keresztül teljesíthetik.
Bármelyik adózó (aki az adózás rendje törvény alapján nem kötelezett) intézheti
adóügyeit elektronikus úton (elektronikus intézésének szabályairól szóló 34/2007. (XII.
29.) PM rendeletben meghatározottak szerint).
2010. január 1-jétől az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos valamennyi eljárás
kizárólag elektronikusan folytatható. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozói
tevékenységre jegyzőnél vagy okmányirodán bejelentkező nem rendelkezik
ügyfélkapuval, az okmányiroda ingyenesen létrehozza azt számára.

Az adózók elektronikusan intézhetik:

 adóbevallásukat,
 adat-bejelentési kötelezettségüket,
 adatmódosítás bejelentését,
 adóigazolás kiadási kérelmét,
 SZJA 1%-os nyilatkozat rendezése,
41
  adófizetési könnyítés intézése,
 adatainak megtekintése, letöltése,
 adófolyószámlájának nyomon követése.

Az elektronikus ügyintézésre kötelezett adózók, az adóhatóság szolgáltatását az

Ügyfélkapun keresztül vehetik igénybe. Elérhetősége a http://www.magyarorszag.hu
honlapon, a Kormányzati Portálon, az Ügyfélkapun keresztül érhető el.
Az Ügyfélkapu, az adózók számára egy biztonságos belépési pontot jelent, ahol az erre
kötelezett adózók biztonságosan, egyedileg azonosított módon intézhetik a közigazgatási
szervekkel, közintézményekkel elektronikusan a közügyeiket.
Az Ügyfélkapu használatának feltétele a regisztráció. Erre személyesen bármely
okmányirodában lehetősége van. Regisztrációját indíthatja interneten keresztül is.
Amennyiben rendelkezik digitális aláírással, úgy elektronikus úton, okmányiroda
felkeresése nélkül is regisztrálhat.
Az elektronikus ügyintézés lépései:
1. Regisztráljon az Ügyfélkapun!
2. Töltse le az NAV nyomtatványkitöltő programját (ABEV) és a szükséges
nyomtatványt gépére az NAV honlapjáról!
3. Regisztráljon az NAV-nál! (T180 és T182 nyomtatványok).
4. A kitöltő programmal töltse ki a szükséges nyomtatvány(oka)t.
5. Indítsa el a szolgáltatást , és jelentkezzen be az Ügyfélkapun. Töltse fel a
fájl(oka)t saját gépéről a Java-alkalmazás segítségével.
6. Nézze meg beérkezett és elküldött üzeneteit az értesítési tárhelyen.
7. Ellenőrizze folyószámláját.

Ügyfélkapu létesítését bármely természetes személy kezdeményezheti.

Személyes ügyfélkapu nyitásához regisztrációs eljárás szükséges, amelyet az ügyfél
kezdeményez bármelyik okmányirodában, ki kell töltenie egy Regisztrációs Adatlapot.
Az okmányirodai regisztráció során az ügyfélnek igazolnia kell személyazonosságát,
aláírásával hozzá kell járulnia adatainak kezeléséhez, majd ezután a Központi Hivatal a
megadott adatokat ellenőrzi.

Az ügyfélkapu létesítéséhez személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány

(személyazonosító igazolvány, útlevél, 2001. január 1. után kiállított kártya formátumú
vezetői engedély), e-mail cím szükséges.
Ezen adatok mellett kötelezően szükséges az egyedi felhasználói név és egy elektronikus
levélcím (e-mail cím) is, mivel erre a címre kapja meg az első belépéshez szükséges
egyszeri kódját. Az egyszer használható aktiváló kódot a megadott e-mail címre küldi el
a rendszer, jellemzően azonnal, de maximum 24 órán belül.
A személyes ügyfélkapu határozott ideig érvényes, alapesetben 5 évig, de kérheti ennél
kevesebb időre is.

A felhasználói nevet Ön választja.

A regisztrációt annak a magánszemélynek kell elvégeznie, aki a bevallásokat,
adatszolgáltatásokat el fogja küldeni az adóhatósághoz, illetve aki az adóügyeket
elektronikusan akarja intézni. Ez a személy lehet az adózó önmaga, képviseleti joggal
rendelkező személy (pl.: egy kft. ügyvezetője), valamint valamennyi adózó állandó
meghatalmazottja, megbízottja (pl.: könyvelő, adótanácsadó, stb.) is.

42
Az Ügyfélkaput aktiválni kell. A kapott azonosítóval és az ideiglenes, egyszer
használatos kóddal az Ügyfélkapun a regisztrációt aktiválni kell. Az aktiválás során a
felhasználói név és az aktiváló kód megadását követően jelszót kell választani, majd azt
biztonsági okokból meg kell erősíteni.
Az aktiváló kód 5 napig érvényes.

A későbbiekben az Ügyfélkapun történő belépéshez már csak választott felhasználói

nevére és jelszavára lesz szüksége. Ezzel az azonosítóval az Ügyfélkapu bármely más
szolgáltatását is igénybe veheti.

Különösen ügyelni kell arra, hogy a valódi e-mail címét adja meg, valamint az
ügyfélkapus azonosítóját és jelszavát bizalmasan kezelje, hogy személyes adataival senki
ne éljen vissza!

Az elektronikus adóbevallásra és adatszolgáltatásra kötelezett vagy azt önként választó

adózók (ebben az esetben csak, ha képviselő útján intézi adóügyeit) a regisztrációt
követő 8 napon belül bejelentést kell tenniük az állami adóhatóság által erre a célra
rendszeresített, és kizárólag az NAV internetes honlapjáról letölthető T180 számú
adatlapon. Nem kell az adóhatóságnál az okmányirodai regisztrációról bejelentést tennie
(T180 számú nyomtatványon) annak a magánszemélynek, akit nem érint a havi adó és
járulék bevallási kötelezettség, és saját bevallását saját maga elektronikusan szeretné
benyújtani.

T180: Bejelentés és adóhatósági regisztrációs adatlap az adóügyek elektronikus

intézéséhez az elektronikus adóbevallásra kötelezett, valamint az egyes adóügyek
elektronikus intézését képviselő útján teljesítő adózók, illetve képviselőik részére

Az állandó meghatalmazás visszavonását az adózó illetve képviselője papír alapon, az

erre a célra rendszeresített T182-es számú adatlapon jelentheti be.

T182: Adatlap az adóügyek elektronikus intézésére adott állandó meghatalmazás,

megbízás visszavonásának, felmondásának, vagy az adóügyek elektronikus intézésére
jogosító törvényes képviseleti jogviszony megszűnésének bejelentéséhez (elektronikusan
is beküldhető).

A NAV eBEV-rendszerében lehetősége van:

 folyószámlájának lekérdezésére,
 adóbevallások jóváhagyására,
 nyugta letöltésére (az adóalany kiválasztásánál választható "minden" adóalany
nyugtájának egy lapon történő megjelenítése. Továbbra is adott a lehetőség egy
konkrét adózó kiválasztására is),
 üzenetek letöltésére (az adóhatóság által 2007. január 24. után kiküldött összes
email-értesítés lekérdezhető),
 jogosultságok lekérdezésére (ellenőrizheti, mely adóalanyokhoz, milyen
jogosultságokkal rendelkezik),
 hibalista lekérdezésére (hibalista automatikusan előállításra kerül).
Bevallási kötelezettségét akkor teljesítette sikeresen, amikor az eBEV-rendszerében
rendben találja a bevallások eredményét.

43
 3. Hitelintézet
Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélynek – ideértve az egyéni
vállalkozót is – legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie.
Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége
körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat. Az első pénzforgalmi számlát a
pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított 15
napon belül kell megnyitni.
Az egyéni vállalkozó az általa kiválasztott pénzintézetnél benyújtja a számlanyitási
kérelmét pénzforgalmi bankszámla nyitásához, nyilatkoznia is kell arról, hogy a
számlatulajdonos azonos a tényleges tulajdonossal (a pénzmosás megakadályozása
érdekében). Ezután kerülhet sor a Bankszámlaszerződés megkötésére, amely az egyéni
vállalkozó és pénzintézet között jön létre és az aláíró-kartont is kitöltik. A bank ezután
egy háromszor nyolc (3X8) karakterből álló pénzforgalmi számot ad ügyfelének. Az első
nyolc számjegy a pénzintézet azonosítására, a második nyolc számjegy, pedig az ügyfél
azonosítására szolgál, a harmadik nyolc számjegy általában mind nulla és el is hagyható.
A Bankszámlaszerződéshez szükséges adatok: egyéni vállalkozó neve, székhelye,
adószáma, vállalkozói igazolvány száma, kelte.

4. NAV
A bankszámlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított 15 napon belül
kell bejelenteni az adóhatósághoz az elsőként megnyitott belföldi pénzforgalmi
bankszámláját. A későbbiekben is valamennyi bankszáláját be kell jelentenie az
adózónak 15 napon belül.
Az egyéni vállalkozó közreműködőként alkalmazottat, külön jogszabályban
meghatározott bedolgozót, segítő családtagot, és szakiskolai, szakközépiskolai tanulót
foglalkoztathat.
A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozó - adóazonosító számának, nevének,
elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének
és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus
úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott
biztosított természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, adóazonosító jelét, a
biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének
időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát.

A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját

megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás
megkezdése előtt kell megtenni (jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és
befejezését követő 8 napon belül kell bejelenteni a T1041 nyomtatványon).

Nincs bejelentési kötelezettség akkor, ha az egyéni vállalkozó magánszemélynek

alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási
jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a magánszemély a kifizetéskor
igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg más jogviszonya, jogállása
alapján biztosított.

44
Az az egyéni vállalkozó, aki legalább 100 társadalombiztosítási ellátásra jogosult
személyt foglalkoztat, köteles társadalombiztosítási kifizetőhelyet létrehozni vagy e
feladatok ellátására más kifizetőhelyet fenntartóval megállapodást kötni.

Az egyéni vállalkozó a biztosítással összefüggő adatairól - ha pedig foglalkoztató, a

biztosítottakról is - köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított
nevét és személyi adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, a magánnyugdíj-pénztári
tagságára vonatkozó adatot, a foglalkoztató adatait, a biztosítási időre és a szolgálati
időre vonatkozó adatokat, a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét.
A nyilvántartást havonta le kell zárni, archiválni kell és arról az állami adóhatósághoz
bevallás teljesítendő.

5. Önkormányzat

Az egyéni vállalkozó a székhelye szerint illetékes önkormányzat Adóirodájában tehet

eleget bejelentési kötelezettségének az adott település helyi iparűzési adója alá, ezt egy
helyileg rendszeresített „Bejelentkezési lap” című nyomtatvány kitöltésével tudja
megtenni. Az Adóiroda az iparűzési adóbevallás nyomtatványokat ez alapján postázza az
egyéni vállalkozónak.
A tevékenységétől függően a vállalkozóknak az Önkormányzattól „Működési engedély”-
t is kell kérniük, ha üzlethelyiséggel rendelkeznek és ezt az adott üzletben, kell őrizniük.
Egyéb más engedélyeket is kérhet még a vállalkozó a tevékenysége jellegétől,
körülményeitől függően, pl. Telephasználati ill. Használatbavételi engedély stb. A
szükséges engedélyek hiányában, megbírságolhatják a vállalkozót, ennek megelőzése
érdekében még a tevékenység megkezdése előtt érdemes alaposan tájékozódni a
megfelelő szakhatósági szerveknél és beszerezni ezeket.

6. Kamara

Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és az azzal

összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza a
gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítását.

A 2012. január 1-től életbelépő új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek

kötelesek:

 a kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni,

 a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5 000 Ft kamarai hozzájárulást
fizetni. A hozzájárulás összege önkéntes kamarai tagok esetén levonásra kerül a
tagdíjból.
 a Kamara pedig köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat
(tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti
partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen nyújtani.

A törvénymódosítás nem érinti az agráriumot, vagyis a fő tevékenységként

mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra, a mezőgazdasági termelőkre és
az agrárkamarákra nem terjed ki a hatálya.
45
Lényeges, hogy a kamarai tagság továbbra is önkéntes marad, így a regisztrált
vállalkozások nyilvántartásba vételükkel nem válnak kamarai taggá.

A törvény hatálybalépését követően létrejövő egyéni és társas vállalkozások a

bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már működő vállalkozások pedig a hatálybalépést
követő 60 napon belül, legkésőbb 2012. március 1-ig kötelesek a székhely szerinti
területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni.

A gazdálkodó szervezetek regisztrációjának leghatékonyabb módja az Internetes

regisztráció.

Az így megkapott engedélyek birtokában kezdheti meg hivatalosan is a tevékenyégét

az egyéni vállalkozó.
Cégtábla
Az üzletét, telephelyét köteles cégtáblával megjelölni, amelyen fel kell tüntetni a
vállalkozó nevét, tevékenységét, és ha a székhelye eltér az üzletétől, azt is fel kell
tüntetni.

1.5.5. Az egyéni vállalkozással összefüggő egyéb szabályok

Szüneteltetés
Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és
legfeljebb öt évig szüneteltetheti, köteles azt a változás-bejelentő űrlapon a
nyilvántartást vezető szervnél megfelelő módon bejelenteni.
A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap. Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal
rendelkező személy tevékenysége szüneteltetésének a feltétele, hogy az egyéni
vállalkozó igazolványát a Hatóságnak személyesen vagy postai úton leadja. Az egyéni
vállalkozói tevékenység szünetelésének bejelentése díj- és illetékmentes. A szünetelés
bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói
tevékenységet nem végezhet, továbbá vállalkozói tevékenységhez kötődő új
jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat.

Az egyéni vállalkozók nyilvántartása

2010. január 1-jétől az egyéni vállalkozók naprakész adatai bárki számára hozzáférhetők
az interneten. (KEKKH honlapján), ide adatokat csak a nyilvántartást vezető cég
rögzíthet.

Törvényességi felügyelet
Működése alatt a törvényességi felügyeletet a helyi önkormányzat illetékes
szakigazgatási szerve vagy jegyzője látja el.

Átalakulás
Az egyéni vállalkozó nem alakulhat át semmilyen gazdasági társasággá, nem vonható
csődeljárás és felszámolási eljárás alá.

46
Megszűnése
Az egyéni vállalkozás megszűnik; ha a vállalkozó maga önként úgy dönt, hogy
megszünteti tevékenységét és visszaadja vállalkozói igazolványát (amennyiben
rendelkezett vele).
A hatóságok is visszavonhatják azt, ha jogszabályba ütköző tevékenységet követ el, nem
teljesíti, pl. adófizetési kötelezettségét.
A vállalkozó halálával is megszűnhet a tevékenysége és az elhunyt házastársa, örököse
folytathatja tovább folyamatosan a vállalkozást, de a törvényi előírásoknak így is meg
kell felelni.
Az egyéni cégre is érvényesek a felszámolás, a csődeljárás és a végelszámolás általános
szabályai.
Miért ilyen népszerűek az egyéni vállalkozások?

Ezt a vállalkozási formát a legkönnyebb alapítani, a legkevesebb költséggel jár. Sokféle

tevékenységet végezhet, csak egy személy tulajdonában van a vállalkozás.

Hátrányai közé sorolhatjuk, hogy a vállalkozó felelőssége korlátlan, tehát a tulajdonos

saját vagyona is bevonható a tartozások rendezésébe.

Kisebb mérete miatt igazán nagy megrendeléseket nem tud elvállalni, így lehetőségei
korlátozottak.

1.6. Egyéni cég

Az egyéni cég jogi személyiség nélküli jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő

bejegyzéssel jön létre, és amelyet kizárólag az egyéni vállalkozói nyilvántartásban
szereplő természetes személy alapíthat. Az egyéni cég elnevezést (vagy annak ec.
rövidítését) az egyéni cég nevében fel kell tüntetni.
Az egyéni cégre vonatkozó szabályozás sajátos „ötvözete” az egyéni vállalkozásra és a
gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseknek13.
Az egyéni vállalkozó ha úgy kívánja – nem kötelező – egyéni cégként is folytathatja
tevékenységét, ehhez viszont a Cégbíróságon nyilvántartásba vételét kell, hogy kérje.
Az egyéni cégnek – az e törvényben meghatározott kivétellel – kizárólag egy tagja
(alapítója) lehet. Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója)
lehet. Ahol az egyéni cégre alkalmazandó más jogszabály legfőbb szervet említ, azon az
egyéni cég tagját kell érteni.

Hogyan alapítható egyéni cég?

Az egyéni cég alapításához alapító okiratra van szükség, melyet közjegyző által
készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, és ezt
a tagnak (alapítónak) alá kell írnia. Az aláírásra legkorábban az alapítónak az egyéni

13
Az egyéni cégre vonatkozó különleges szabályokat az Evtv. tartalmazza, az itt
nem szabályozott kérdésekre a Ctv. vonatkozik. Az egyéni cégre és tagjára az Evtv.-ben
nem szabályozott kérdésekben a Gt. közös szabályait, valamint a Ptk. rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
47
vállalkozói nyilvántartásba vételét követő napon kerülhet sor. Az alapító okirat a Ctv.
mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. Az egyéni
cég – az alapító okiratban meghatározott tevékenységen belül – bármely gazdasági
tevékenységet folytathat, amit az állami adóhatóságnak – főtevékenységként vagy más
tevékenységként – bejelent.
Az egyéni cég alapítását az alapító okirat aláírásától számított legfeljebb 30 napon
belül – bejegyzés és közzététel végett – be kell jelenteni a cégbíróságnak. Az egyéni
cég a cégnyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre. Az egyéni cég
a cégnyilvántartásba való bejegyzés napját megelőzően nem kezdheti meg
működését. A cégnyilvántartásba történő bejegyzés, a hivatalos lapban történő
közzététel nagyobb nyilvánosságot jelent az egyéni vállalkozó számára.

Az egyéni cég vagyona és felelőssége

Az egyéni cég tagja 2012. január 1-jét megelőzően még választhatott, hogy korlátlan
vagy korlátolt felelősséget kíván-e vállalni a cégvagyont meghaladó tartozásokért. 2012.
január 1-jétől azonban egyéni cég kizárólag a tag korlátlan felelősségével alapítható.
Az egyéni cég kötelezettségeiért elsősorban az egyéni cég felel vagyonával, azonban
amennyiben az a követelést nem fedezi, a tag saját vagyonával korlátlanul felel.
A cég saját cégneve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat s a cégnevet
aláírásul, használhatja.
Az egyéni cég jegyzett tőkéjét a tagja határozza meg, nincs tőkeminimum előírás. Az
alapító okiratban meghatározott vagyoni hozzájárulást azonban az alapításkor
rendelkezésre kell bocsátani. A vagyoni hozzájárulás, ha meghaladja a 200 ezer Ft-ot,
akkor pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból is állhat, ellenkező esetben csak
pénzbeli hozzájárulás lehet.
Ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyéni cég alapítása
miatt szűnik meg, a jogosultság megszűnéséig az egyéni vállalkozóként vállalt
kötelezettségeiért a természetes személy és az egyéni cég korlátlanul és
egyetemlegesen felel.
Az egyéni cég tőkéjéből a tag javára – a tagsági jogviszonyra figyelemmel – kifizetést a
kft.-re vonatkozó szabályok szerint lehet teljesíteni.

A korlátlan felelősségű egyéni cég tagja nem lehet más társaság (bt. beltagja, kkt. tagja)
korlátlanul felelős tagja, és átalakulással sem jöhet létre.

Az egyéni cég átalakulása és megszűnése

Az egyéni cég gt.-vé alakulhat át.

Az egyéni cég megszűnik, ha

– az alapító okiratban meghatározott időtartam eltelt vagy más megszűnési
feltétel megvalósult,
– elhatározza jogutód nélküli megszűnését,
– elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását),
– a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja,
– a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését,
– a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti.

48
Az egyéni cégre a felszámolás, a végelszámolás és a csődeljárás szabályait alkalmazni
kell.
Előnye, hogy nagyobb nyilvánosságot kaphat, üzleti szempontból több előnye van, ezzel
nőhet az ázsiója partnerei előtt.

1.7. A gazdasági társaságok

Mi a teendőnk, ha úgy döntünk, hogy mégsem egyedül, hanem inkább társakkal

vállalkozunk?

A következőkben áttekintjük gazdasági társaságok alapításának, működésének és

megszűnésének legfontosabb szabályait.

A gazdasági társaságokkal kapcsolatos alapvető rendelkezéseket

 a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) és
 a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban:
Gt.) tartalmazza.

Érdemes kiemelni, hogy a cég fogalma tágabb a gazdasági társaságénál (tehát minden
gazdasági társaság cég, de nem minden cég gazdasági társaság)

Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására hozzák

létre. Üzletszerű a tevékenység, ha azt nyereség és jövedelemszerzésre irányuló
célzattal, rendszeresen, a társaság, illetve azok tagjai saját kockázatukra folytatják.
Gazdasági társaság alapításában külföldi, belföldi természetes és jogi személyek,
valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vehetnek részt. Az előbbiek
nemcsak alapítói lehetnek a társaságnak, hanem arra is lehetőség van, hogy utóbb
tagként belépjenek, vagy társasági részesedést szerezzenek.

A cég az a jogi személy vagy magánszemély, amely meghatározott név alatt jogokat
szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat s e nevet, aláírásul használja. A cégeknek saját,
önálló, felvett nevük van.

A cégnév szerepe
 biztosítja a beazonosíthatóságot,
 megkülönböztet,
 segít az ismertté válásban,
 kifejezi a társaság cégformáját (bt., kkt. ,kft., zrt., nyrt. stb.),
 utal a cég tevékenységére.
Saját cégneve alatt szerez a társaság önmaga számára jogokat és vállal kötelezettségeket.

A Ctv. 3-6. §-ai határozzák meg a cégnév kötelező minimális összetételét

(vezérszó+cégforma megjelölése – Példa Kft.), az esetleges egyéb követelményeket, a
cégkizárólagosság, a cégvalódiság és a cégszabatosság követelményét. Amennyiben
ezek a követelmények nem teljesülnek, úgy a cégbejegyzési kérelmet el fogják utasítani.

49
A gazdasági társaság általában zárt alapítású és működésű (mivel nem mindegy, hogy
kivel vállalkozunk). A részvénytársaságok azonban lehetnek nyílt alapításúak és
nyilvánosan működőek (pl. a részvénytársaság) is. Egyszemélyes gazdasági társaság is
létrehozható, illetve működtethető, azonban kizárólag két társasági forma – a Kft. és az
Rt. – esetében.

Gazdasági társaságok jellemzői:

 gazdasági tevékenységet végeznek (termelő vagy szolgáltató)
 a profitszerzés, a tőkevagyon gyarapodás a cél (kivéve a nonprofit
társaságokat)
 a gazdaság önálló jogalanyai – saját cégnevük alatt
 a szükséges tőkevagyont tagjai adják (pénz és apport formában)
 a társaság vagyonával felel a vállalt kötelezettségekért
 a társaság eredményén (nyereség, veszteség) előre meghatározott módon
és arányban osztoznak a társaság tagjai

1.7.1. Kik alapíthatnakgazdasági társaságot?

 külföldi és belföldi jogi személyek – ide tartozik az állam és az

önkormányzat is – (Kft, Rt.)
 külföldi és belföldi jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (Kkt.,
Bt.)
 külföldi és belföldi természetes személyek

Főszabály szerint a gazdasági társaság alapításához legalább 2 tag szükséges (kivétel:

Kft., Rt.).

A tevékenységek végzésére vonatkozóan mit célszerű tudni?

 bizonyos gazdasági tevékenységek csak meghatározott társasági
formában végezhetők (pl. pénzügyi tevékenységek csak rt. vagy
szövetkezeti formában lehet végezni)
 a gazdasági tevékenyég folytatását működési engedélyhez köthetik (pl.
egyes árucikkek kereskedelme)
 a gazdasági tevékenység folytatását képesítéshez kötheti a jogszabály
(személyesen közreműködő tagnak, alkalmazottnak ill. tartós polgári jogi
szerződés alapján a gt. javára tevékenységet végezőnek kell a képesítési
követelményeknek megfelelnie – pl. gázszerelő kft.)
 esetenként bejelentés vagy hatósági engedély szükséges a tevékenység
folytatásához

A különböző engedélyek megszerzésében – a jegyzetben hivatkozottakon túl – segítséget

kaphatunk a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján
(www.mkeh.gov.hu)

Vállalkozási export, import, mezőgazdaság, közraktározás, utazásszervezés,

kereskedelem, szakképesítések honosítása, mérésügy stb nemzeti hatáskörű illetve EU

50
harmonizált tevékenységek területén adnak tájékoztatást és lehet engedélyhez
folyamodni a hivatalhoz.

1.7.2. Létesítő okirat

Ez a dokumentum a társaságot, annak szervezetét alakítja ki. A legfőbb szerv általi

elfogadása, ügyvéd általi ellenjegyzése, vagy közokiratba foglalása alapfeltétele a
cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásának.
A létesítő okirat kifejezés átfogó elnevezés (valamennyi társasági formánál
alkalmazható), melynek a társasági formájától, illetve az alapítók számától függően –
három fajtája van:
 egyszemélyes kft., rt. – alapító okirat
 rt. (kivéve az egyszemélyes rt.-t) – alapszabály
 bt., kkt., kft. (kivéve az egyszemélyes kft.-t), egyesülés – társasági
szerződés

Fontosabb jellemzői
 csak írásban köthető (elmaradása semmisséget eredményez)
 az erről készült okirat lehet papír alapú vagy elektronikus
 főszabály szerint valamennyi alapítónak saját kezűleg alá kell írnia
úgy, hogy az aláíró személye megállapítható legyen (kivéve: nyrt
alapszabálya, amelyet csak az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének
aláírói),
 közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, jogtanácsos által
ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni,
 a természetes személy tag anyja neve, a jogi személy vagy jogi
személyiség nélküli gt tag cégjegyzékszáma, vagy nyilvántartási
száma, társaság tagjainak neve vagy cégneve, lakóhelye vagy
székhelye,
 a társaság főtevékenysége, a többi tevékenység felsorolása nem
kötelező,

Általában meg kell határozni a létesítő okiratban:

 gt. cégnevét, székhelyét,
 gt. tagjait, nevét, lakóhelyét (kivéve részvényesek)
 gt. tevékenységi körét (TEÁOR és megnevezése)
 gt jegyzett tőkéje, a tagok vagyoni hozzájárulása, rendelkezésre
bocsátásának módját, idejét,
 a társaság képviseletét, cégjegyzés módját (önállóan, együttesen)
 vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét (első felügyelő-bizottsági
tagok, első könyvvizsgáló neve),
 a gt működésének időtartamát (ha nem rendelkezik, akkor határozatlan
időre jön létre),
 s amit az adott gt. forma esetében még a törvény kötelezően előír.

51
Szerződésminta

A kkt., a bt. és a kft. társasági szerződése az új cégtörvény mellékletében található

szerződésminta kitöltésével is elkészíthető (2007. október 1-jétől, 15 munkanapról 8-ra
rövidülnek a cégbejegyzési határidők).

1.7.3. Vagyoni hozzájárulás

Vagyoni hozzájárulás szolgáltatására minden tag (részvényes) köteles.

A kft. és az rt., esetében a készpénz, illetve a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre
bocsátásának ütemezésére, végső határidejére kötelező előírásokat tartalmaz a Gt., a
többi társaság esetében a vagyoni hozzájárulás teljesítésének idejét az alapítók saját
belátásuk szerint határozhatják meg.
Formái:
 pénzbeli
 nem pénzbeli (apport) hozzájárulás

– A vagyoni hozzájárulás a társaság működése megkezdésének pénzügyi–

gazdasági alapjait teremti meg.
– A gt.-k egyes formáira nézve a vagyoni hozzájárulás összetételét (pénzbeli és
nem pénzbeli hozzájárulás arányát) a társasági törvény már nem határozza meg.
– A korlátozott felelősségű társaságnál, a jegyzett tőke, az rt. esetében az alaptőke
legkisebb mértékét a törvény írja elő. (kft. – 500 ezer Ft, nyrt. – 20 millió Ft,
zrt. – 5 millió Ft).
Ha társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulását a tag az ott megjelölt időpontig
nem teljesíti gt. ügyvezetése felhívást küld 30 napos határidővel a tejesítés
elmulasztása a tagsági jogviszony megszűnését jelenti (a megszűnés napja a 31.
nap), erről írásban értesíteni kell az okozott kárért a tag a Ptk. szabályai szerint
felel a gt-nek.

Nem pénzbeli hozzájárulás (apport)

 értékét a tagok vagy könyvvizsgáló (főszabályként rt.-nél kötelező)
állapítja meg (de alacsonyabb értéken a tagok szerepeltethetik),
 bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz
fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog apport lehet, így az adós által
elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is (de: tag
munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve
szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalása nem),
 a tag a hozzájárulás szolgáltatásától számított 5 éven át helytállni köteles
a gt. felé azért, hogy a társasági szerződésben megjelölt érték nem
haladja meg az apportnak a szolgáltatása idején fennálló értékét,
 azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli hozzájárulását tudomásuk
ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, a nem
vagyoni szolgáltatást teljesítővel együtt egyetemlegesen és korlátlanul
felelnek a társaság felé az abból származó károkért.

52
1.7.4. Előtársaság
A gt. létrehozását az alapdokumentum (társasági szerződés) ellenjegyzését (ügyvéd,
jogtanácsos általi), közokiratba foglalását (közjegyző általi közokiratba foglalás) követő
30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. A cégbíróság általi bejegyzésig (a
benyújtott dokumentumok, adatok ellenőrzése, a jogszabályoknak való megfeleltetése és
határozat hozatala a cégbírósági bejegyzéséről) addig is működhet a gt., mint
ELŐTÁRSASÁG.
A Gt. 2012. január 1-jén hatályba lépett előírásai alapján az előtársaság üzletszerű
gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság adószámának megállapítását
követően folytathat azzal, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött
tevékenységet nem végezhet.

Tehát a létrehozni kívánt gt. működhet a társasági szerződés ellenjegyzésének

napjától a cégbírósági napjáig, mint előtársaság, jogokat szerezhet,
kötelezettségeket vállalhat, azonban
 előtársaság tagjai nem változhatnak,
 társasági szerződést módosítani nem lehet,
 tag kizárása iránti per nem kezdeményezhető,
 jogutód nélküli megszűnés, társasági formaváltás, egyesülés vagy
szétválás nem határozható el;
 gazdasági társaságot nem alapíthat, illetve abban tagként nem vehet
részt,
 hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet.

A társasági szerződésben kijelölt vezető tisztségviselők a létrehozni kívánt gt.

cégbejegyzéséig annak nevében és javára járnak el, az előtársasági jelleget azonban a
társaság elnevezéséhez fűzött „bejegyzés alatt” („b.a.”) toldattal kell jelezni. Ennek
elmulasztása esetén a megkötött jogügyletek - ha a cégbíróság a társaságot nem jegyzi be
- az alapítók által együttesen megkötött ügyleteknek minősülnek.

Ha a cégbejegyzési kérelmét jogerősen elutasítják, a gt. köteles megszüntetni

tevékenységét. A működés megszüntetéséig vállalt kötelezettségekből eredő
tartozásokért a tagok (részvényesek) a gt. megszűnése esetére irányadó szabályok
szerint kötelesek helytállni.
A gt vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen felelősek a gt
kötelezettségeiért, ha az elutasításról való tudomásszerzést követően sem szüntetik
meg haladéktalanul a működést

Ha gt.–t a cégbíróság jogerősen bejegyzi, az előtársasági lét megszűnik, és az addig

kötött ügyletek a gt. jogügyleteinek minősülnek.

53
1.7.5. Cégbírósági bejegyzés

A cégbejegyzési kérelem

A cégbejegyzési kérelmet elektronikusan, jogi képviselő útján (kötelező!) kell

benyújtani a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság részére a cégformának
megfelelő, a jogi képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon.

Hiánypótlás

Ha az alakuló gt. a cégbíróságra valamilyen a bejegyzéshez szükséges dokumentumot

egyáltalán nem, hiányosan, nem megfelelő módon kitöltve csatolt, úgy a hiba,
hiányosság jellegétől függően a cégbíróság
 hiánypótlási eljárás nélkül, 3 napon belül végzéssel elutasítja a kérelmet,
vagy
 5 munkanap érdemi vizsgálatot követően felszólítja a kérelmezőt a hiányok
pótlására. A megadott határidőn belül pótolni kell a szükséges iratokat és kérni
a cégbejegyzést. Ha nem történik meg a hiánypótlás az előírt határidőn belül,
akkor a cégbíróság elutasítja a kérelmet, a céget nem jegyzi be.

Azokat a mellékleteket, amelyek hiánya esetén hiánypótlási eljárás nélkül elutasításra

kerül a kérelem, a Ctv. 1. számú melléklete, azokat, amelyek esetében kötelező a
hiánypótlási felhívás, a Ctv. 2. számú melléklete tartalmazza.

A cégbíróságnak a bejegyzésről, vagy annak elutasításáról a kérelem érkezésétől

számított 8 munkanapon belül döntenie kell.
A gt. a cégjegyzékbe való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre.

Közérdek, hogy a gazdasági életben olyan gazdálkodó szervezetek vegyenek részt,

amelyek törvényes keretek között jöttek létre és így működnek. Ennek érdekében a Gt.
általánosan, minden gt-i formára kiterjedően előírja, hogy működésük felett a
törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el.

A cégbíróság törvényességi felügyelete végigkíséri a gt működését annak

megszűnéséig. A cégbejegyzés nem egy formális eljárás, nem pusztán nyilvántartásba
vételről van szó: vizsgálja, hogy pl. a gt. alapítása, a társasági szerződés rendelkezései, a
bejegyzéshez szükséges dokumentumok – pl. a taggyűlési jegyzőkönyvben, szervezeti,
működési szabályzatokban foglaltak – nem ütköznek-e jogszabályba, ill. annak kötelező
erejű előírásaiba.

Ha a gt. létrejöttéhez hatósági engedély szükséges, a bejegyzési kérelmet az engedély

kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megtenni. Egyéb esetekben a gt. alapítását
a társasági szerződés megkötésétől számított 30 napon belül kell bejelenteni (bejegyzés
és a közzététel miatt) a területileg illetékes cégbíróságnak.

Valamennyi gt. a cégbejegyzéssel nyeri el jogalanyiságát. A cégbíróság a bejegyzésnél

a törvényességet mérlegeli, és nem vizsgálja a vállalkozás gazdaságosságát.

54
A gt. a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A
cégbejegyzésnek a törvényességi ellenőrzés mellett gyakorlati szempontjai is vannak,
ilyen pl. a forgalom biztonsága. A hitelezők védelme miatt is fontos, hogy a gt.
lényeges adatai – neve, székhelye, tevékenysége, vagyona, tisztségviselői, tagjai –
mások számára is hozzáférhetőek, megismerhetőek, nyilvánosak legyenek.

A nyilvánosság megjelenési formája

 a cégnyilvántartás és
 a Cégközlönyben történő közzététel.

A cégnyilvánosságot a cégbíróság, a céginformációs szolgálat, valamint a

Cégközlönyben történő közzététel biztosítja.

A cégnyilvántartás nyilvános, azaz a cégjegyzékből, az ügyiratokból bárki kérhet

felvilágosítást, feljegyzést készíthet, illetve megtekintheti őket (cégkivonat,
cégbizonyítvány).
A közzététel azt jelenti, hogy tényeket, adatokat bárki számára hozzáférhetően kell
közölni.
A cégbíróság hivatalból közzéteszi a cégjegyzékbe bejegyzett adatokat a Cégközlöny
című hivatalos lapban (honlapon is megtekinthetők, letölthetők 2007. 10. 01-től
bizonyos adatok). Másrészt, a gt.-nek is kötelessége, hogy bizonyos adatokat az általa
megjelölt sajtótermékben nyilvánosságra hozzon (pl. rt. közgyűlésének összehívása). Ez
a nyilvánosság persze nem lehet teljes körű, mert pl. a gt. számára, üzleti titkot képező
információk is lehetnek (pl. egy technológiai újítás, marketingkutatás eredményei),
amelyek közzététele hátrányosan érintené a gt.-t az üzleti életben.

Cégjegyzés

A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való
jogosultságot jelent.
A szervezeti képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet (pl.: ha két
ügyvezetőnek együttes a cégjegyzés joga, akkor a képviseleti joguk is csak együttes
lehet).
A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén a
cég úgy is rendelkezhet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes
cégjegyzési jog illet meg, vagy hogy az együttes cégjegyzésre jogosultak közül az egyik
aláíró mindig meghatározott személy. Ugyanaz a személy csak egyféle módon - vagy
önállóan, vagy mással együttesen - jegyezheti a céget.

Ha azt a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez csatolták, a cégjegyzésre

jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a
hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott
címpéldány), illetve az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta tartalmazza.

 a gt. törvényes képviseletét 3. személlyel szemben a vezető

tisztségviselők látják el

55
  a cégjegyzés módja: az arra jogosultak az iratokat a gt. cégneve alatt,
saját névaláírásukkal látják el

1.7.6. A gt. testületei, tisztségviselői

 legfőbb szerv
 vezető tisztségviselők
 felügyelő bizottság
 könyvvizsgáló

A gt. legfőbb szerve

A gt.-k legfőbb szerve a gt. tagjainak, részvényeseinek gyűlése.

 kkt. és bt.: tagok gyűlése
 kft., egyesülés: taggyűlés
 rt.: közgyűlés
Minden gt. tag, részvényes joga, hogy részt vegyen a taggyűlés tevékenységében.
Egyszemélyes gt. esetében nem működik taggyűlés.
A legfőbb szerv
 a hatáskörébe tartozó kérdésekről dönt (lásd az adott gt.-re vonatkozó
rendelkezéseket a Gt.-ben),
 az ülésre szóló meghívóban szereplő napirendi kérdésektől való eltérés
csak egyhangú hozzájárulással lehetséges,
 határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza meg (nem szavazhat
mindig minden tag),
 a gt. alapításakor az alapítók a társasági szerződésben jelöli ki :
o a vezető tisztségviselőket
o a felügyelő bizottság tagjait (amennyiben van)
o a könyvvizsgálót (amennyiben van), később a taggyűlés
választhatja őket)
 a társasági szerződés módosításáról a gt. taggyűlése határoz (a társaság
jogtanácsosa is ellenjegyezheti), 30 napon belül a változást be kell
jelenteni a cégbíróságnak.

Vezető tisztségviselők
A gt.-k ügyvezetését a vezető tisztségviselők vagy a vezető tisztségviselőkből álló
testület látja el. (A gt. alakulásakor a társasági szerződésben kijelölt, ezt követően
választott tisztségviselő)
Az ügyvezetői tevékenység nem kizárólag a társaság napi, operatív irányításával
összefüggő feladatok teljesítését jelenti, az magában foglalja a társaság irányításával
kapcsolatban szükséges mindazon döntések meghozatalára való jogosultságot, amelyek
törvény, a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének, más
testületének hatáskörébe.

A vezető tisztségviselők a társasággal társasági jogi jogviszonyban állnak (a tisztség

ellátható munkaviszonyban vagy a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai alapján).

56
A vezető tisztségviselő a társaság tulajdonosainak megbízásából eljáró olyan bizalmi
személy, aki nem csupán a többségi tulajdonos, hanem valamennyi tag jogos
érdekeinek a képviselője.
A kkt. és bt. ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tagok, a kft. ügyvezetését az
ügyvezetők látják el, a zrt. estében az igazgatóság vagy vezérigazgató végzi, az nyrt.
ügyvezetését az igazgatótanács mellett továbbra is elláthatja az igazgatóság.

A cégvezetőt a legfőbb szerv nevezi ki a társaság munkavállalói közül.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó előírások

 csak természetes személy lehet (kkt. és bt. kivételével),

 csak személyesen láthatja el feladatát (képviseletnek nincs helye),
 megszűnt, hogy egy személy csak 3 gt.-nél választható meg (új tisztsége
esetén tájékoztatni kell a többi gt-t írásban és 15 napon belül), a társaság
tagjai ítélik meg, hogy a megválasztandó vezető képes- e elegendő időt
fordítani teendői ellátására,
 határozott időre szól, legfeljebb 5 évre lehet megválasztani, de a
társasági szerződésben rendelkezhetnek határozatlan idejű
megválasztásról is,
 vezető tisztségviselő a megbízatását 2 esetben nem láthatja el
munkaviszonyban, csak megbízási jellegű jogviszonyban (az
egyszemélyes gazdasági társaság tagja , kkt. és a bt. üzletvezetésre
egyedül jogosult tagja)
 a megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre (elfogadó
nyilatkozat),
 újraválasztható,
 visszahívható (a társaság legfőbb szerve által, bármikor, indoklási
kötelezettség nélkül),
 a megbízás ellátásáért díjazásban részesülhet,
 bármikor lemondhat – de ha a gt. működőképessége indokolja, ez csak a
60. napon lép hatályba.

Kötelezettségük
 a gt. alapításának, a változásoknak, a cégjegyzékben bejegyzett
jogoknak, tényeknek és adatoknak stb. a cégbírósági bejelentése
(korlátlan, egyetemleges felelősség),
 a gt. képviselete,
 a gt. üzleti ügyeit üzleti titokként kezelni,
 a tagok felé felvilágosítást adni a gt. ügyeiről,
 munkáltatói jogok gyakorlása,
 a gt. ügyvezetését fokozott gondossággal, a gt. érdekeinek
elsődlegessége alapján kötelesek ellátni (megszegése esetén PTK
szerinti felelősség – de a legfőbb szerv évente ún. felmentvényt adhat),

57
  a hitelezői érdekek elsődlegességét szem előtt tartva kötelesek ellátni
feladatukat, ha a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet áll
elő.

Nem lehet vezető tisztségviselő

 akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre
ítéltek,
 valamely foglalkozástól jogerősen eltiltottak,
 akit a vezető tisztség gyakorlásától jogerős bírói ítélettel eltiltottak,
 aki megszüntetési eljárásban a cégnyilvántartásból törölt társaságnak a
törlést megelőző naptári évben vezető tisztséget töltött be (a törlést
követő 2 évig),

Összeférhetetlenség
A társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója, valamint élettársa
ugyanannál a társaságnál nem választható meg a felügyelő-bizottság tagjává.

Felügyelő bizottság (FB) megválasztásának szükségességét meghatározza

 a gt. tagjainak száma
 tevékenység jelentősége, jellege indokolhatja
 az alapítók dönthetnek a létrehozásról, ha szükségesnek látják
 a társasági szerződésben fel kell tüntetni
 a gt. működésének ellenőrzését végzi a tulajdonosi érdekek védelme
érdekében
 felügyelő bizottság tagjai 3-15 fő között
 testületként jár el
 tagjai határozott és határozatlan időre is választhatók
Kötelező létrehozni
 ha a nyrt. nem az egységes irányítási rendszer szabályai szerint működik,
illetve a zrt. esetében a szavazati jogok legalább 5 százalékával
rendelkező alapítók kérik,
 bármely társasági forma estében, a köztulajdon vádelme érdekében, vagy
a gt által folytatott tevékenységre figyelemmel a törvény előírja,
 a munkavállalókat megillető ellenőrzési jogok gyakorlása érdekében a
törvény így rendelkezik, ha a gt a teljes munkaidőben foglalkoztatott
munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja,

Feladata
 a gt taggyűlése részére ellenőrzi az ügyvezetést,
 a gt könyveit, iratait megvizsgálhatja, vezető tisztségviselőktől, illetve a
gt. vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet,
 ha van felügyelő bizottság, akkor a számviteli törvény szerinti
beszámolóról a gazdasági társaság legfőbb szerve csak a
felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat

58
  tagjai korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gt.-nek az ellenőrzési
kötelezettségük megszegésével okozott kárért (ideértve a beszámoló,
valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállításával és nyilvánosságra
hozatalával összefüggő ellenőrzési kötelezettség megszegését is),
 testületként működik, elnököt választ, határozatait szótöbbséggel hozza
(legalább 3 tag jelen van ill. 2/3-os).
Könyvvizsgáló
 feladata a közérdekvédelmi ellenőrzés,
 gondoskodik a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat
elvégzéséről, mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gt.
beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós
képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének
eredményéről,
 nem nyújthat a gazdasági társaság részére olyan szolgáltatást, amely az
(1) bekezdés szerinti közérdekvédelmi feladata tárgyilagos és független
módon történő ellátását veszélyeztetheti,
 az választható, aki a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel,
 határozott időre, legfeljebb 5 évre választható,
 megválasztása után (társasági szerződésben is megnevezni) a gt.
szerződést köt vele (Ptk.),
 személyi összeférhetetlenségi előírások betartása,
 kötelező, ha a törvény előírja (számviteli törvény),
 ha a gt. taggyűlés így dönt,
 betekinthet a gt. könyveibe, felvilágosítást kérhet, üzleti titokként kezeli
az információkat.

1.7.7. A gazdasági társaságok megszűnése és átalakulása

Hogyan szűnhet meg egy gazdasági társaság?

A gazdasági társaság a cégnyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A törlés
időpontjától kezdve a cég a saját nevében jogokat nem szerezhet, kötelezettségeket nem
vállalhat, nem perelhet és nem perelhető, ellene ilyenkor már felszámolási eljárás sem
indítható.

Főszabály szerint a cég törlését végelszámolásnak vagy felszámolásnak kell

megelőznie. Ezek mellőzésével csak kivételes esetben [Ctv. 92. § (2) bek.] kerülhet sor a
társaság törlésre.

A megszűnésre sor kerülhet

 jogutódlással és
 jogutód nélkül.

A jogutód nélküli megszűnés esetén a társaságot terhelő kötelezettség alapján

fennmaradt követelés a cég volt tagjával (részvényesével) szemben a megszűnésétől
59
 (törlésétől) számított 5 éves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető. Az, hogy a volt tag
helytállási kötelezettsége milyen terjedelmű, attól függ, hogy korábban a társaság
tartozásaiért korlátlan vagy korlátozott volt a mögöttes felelőssége (ha korlátlan és
egyetemleges volt, akkor a társaság megszűnését követően is korlátlan és egyetemleges a
tag felelősség).
A gazdasági társaság megszűnése esetén felszámolási vagy végelszámolási eljárást kell
lefolytatni, kivéve a kényszertörlési eljárást.

A társaság jogutódlással történő megszűnésének, az átalakulásnak két nagy csoportja

van. Az egyiknél cégformaváltás történik, a másiknál a cégek száma változik. Ez
utóbbinak is két csoportja van, az átalakulás eredményeként a cégek száma az egyiknél
kevesebb, a másiknál több.
Az átalakulás közös - valamennyi formájára vonatkozó szabályait a Gt. 67-76. §-ai, az
egyesüléssel történő átalakulás egyes eseteire vonatkozó különös szabályokat a Gt. 77-
81. §-ai, a szétválással összefüggő rendelkezéseket a Gt. 82-86. §-ai tartalmazzák.

A jogutód nélküli és a jogutódlással történő megszűnés típusait az alábbi táblázat

tartalmazza.
A társaságok megszűnésének esetei

Jogutód nélkül Jogutódlással (átalakulással)

Gt. 66. § közös szabályok - Gt. 67-76. §
1. jogutód nélküli Egyesüléssel Szétválással Társasági forma-
megszűnés Gt. 77-81. § Gt. 82-86. § váltással
elhatározása (2 forma) - a gt. egyetemes
(2 forma) - a gt. - tagjai (részvényesei) és a jogutódlással más
2. tagok száma - 2 vagy több gt.-ből 1 társasági vagyon egy részének a gt. formát választ.
egyre csökken, jogutód gt. keletkezik részvételével - két vagy több gt.-re (bt.-ből kft. lesz)
kivéve, ha a Gt. válik szét
másként - egyszemélyes gt. is szétválhat két
rendelkezik vagy több gt.-re, ilyenkor szétválási
(bt., kkt. és okiratot kell készíteni.
egyesülés egy
taggal nem
működhet, de kft.
és rt. igen)

3. a cégbíróság a
Ctv.-ben
meghatározott
okok miatt
megszünteti (pl.
törvényességi
felügyeleti
eljárásban
alkalmazott
intézkedés)

4. jogszabály így
rendelkezik
60
5. a társasági
szerződésben
meghatározott
időtartam eltelt,
vagy más
megszűnési feltétel
megvalósult

Összeolvadás Beolvadás Kiválás Különválás

- az egyesülő - beolvadó gt. - az érintett gt., - különváló gt.
gt.-k megszűnik, (tsz.- mód. után) megszűnik és
megszűnnek, és annak változatlan vagyona az
vagyonuk az vagyona az formában átalakulással
átalakulással átvevő gt.-re működik tovább, létrejövő, 2
létrejövő új gt- száll át, a kivált tagok és a vagy több gt.-re
re száll át amelynek társ.-i vagyon egy száll át.
társasági részével
formája a) új gt.(k)
változatlan jön(nek) létre
marad. b) kiválók más
gt.-hez
csatlakoznak

Az átalakulás közös szabályai

A cég más gt.-vé való átalakulása során az alapítására vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni (ha a törvény másként nem rendelkezik). Az átalakulásnál alkalmazni kell
az egyes társasági formák szabályainál megfogalmazott átalakulási előírásait is.

Nem alakulhat át más gt.-vé az a vállalkozás, amely

 felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, vagy
 ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a céget, illetve a cégbíróságot
arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására
kerülhet sor.

A cég csak akkor határozhatja el átalakulását, ha a tagok (részvényesek) a társasági

szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében teljesítették.
Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság előtársaságként nem működhet. A
jogutód gt. cégbejegyzéséig, illetve az átalakulásnak a vállalkozás által megjelölt
időpontjáig a cég a bejegyzett társasági formájában folytatja tevékenységét.
Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében legalább a
törvény által az adott társasági formára előírt legkisebb mértékű, vagy a társaság által
meghatározott (ha ilyen tv.-i előírás nincs) jegyzett tőke követelményének az
átalakulással eleget tud tenni.

61
Az átalakulással létrejövő társaság az átalakult gazdasági társaság általános
jogutódja, ami azt jelenti, hogy a jogutódot illetik meg a jogelőd jogai és terhelik a
kötelezettségei.
Ha a cég által, hatósági engedély kiadása iránti kérelemre indított eljárás van
folyamatban, a gt. köteles az átalakulás elhatározását az engedélyt kiadó hatóságnak
haladéktalanul bejelenteni.
Átalakulás esetén a jogelőd tagjainak (részvényeseinek) felelőssége csak akkor
állapítható meg, ha a jogutód cég helytállási kötelezettségének nem tudott eleget tenni.
Ha a korlátlanul felelős tag - a tagsági viszonyának megtartása mellett - az átalakulás
következtében korlátozottan felelős taggá (részvényessé) válik, e változás
bekövetkeztétől számított 5 évig - ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi -
korlátlanul és egyetemlegesen felel a társaság azon tartozásaiért, amelyek korlátlanul
felelős tagsági viszonyának megszűnése előtt keletkeztek.
Az átalakulás során a társaságtól megváló - korlátozottan felelős - tagok (részvényesek)
tagsági viszonyuk megszűnésétől számított 5 évig felelnek a számukra kifizetett
járandóság erejéig a jogelődnek a jogutód által nem fedezett és a tagsági viszonyuk
megszűnése előtt keletkezett tartozásaiért.
Az átalakulás során a társaságtól megváló korlátlanul felelős tag tagsági viszonyának
megszűnésétől számított öt évig korlátlanul felel a jogelődnek a jogutód által nem
fedezett, a tagsági viszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásaiért.

Az átalakulás menete

A társaság legfőbb szerve az átalakulásról két alkalommal határoz (a társasági

szerződés eltérő rendelkezése hiányában). A tagok azonban a társasági szerződésben
úgy is rendelkezhetnek, hogy ha a vezető tisztségviselők az átalakuláshoz szükséges
okiratokat előkészítik, az átalakulási javaslat érdemi elbírálásáról a legfőbb szerv egy
ülésen határoz. Ez utóbbi esetben erre az ülésre el kell készíteni az ülés napját
legfeljebb hat hónappal megelőző, a vezető tisztségviselők által meghatározott időpontra
– mint mérlegfordulónapra – vonatkozó, könyvvizsgáló által elfogadott vagyonmérleg-
tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket.

Ha a legfőbb szerv az átalakulásról két alkalommal határoz, úgy

1) Első ízben azt állapítja meg, hogy

 a társaság tagjai (részvényesei) egyetértenek-e az átalakulás szándékával (a
vezető tisztségviselőknek – ha a társaságnál felügyelőbizottság működik – a
felügyelőbizottság által véleményezett előterjesztése alapján),
 dönt továbbá arról, hogy a cég milyen társasági formába alakuljon át, és
 előzetesen felméri, hogy a társaság tagjai (részvényesei) közül ki kíván a jogutód
társaság tagjává (részvényesévé) válni.
Ha a tagok (részvényesek) az átalakulás szándékával - az adott gazdasági társaságnál
előírt szavazati aránnyal egyetértenek, a legfőbb szerv meghatározza a vagyonmérleg-
tervezetek fordulónapját, dönt a könyvvizsgáló személyéről, és megbízza a társaság
vezető tisztségviselőit a vagyonmérleg-tervezetek és az azokat alátámasztó
vagyonleltár-tervezetek, valamint az átalakulási döntés meghozatalához szükséges
egyéb – jogszabály által meghatározott vagy a legfőbb szerv által előírt – okiratok
elkészítésével.
A vezető tisztségviselők elkészítik a fenti tervezeteket.
62
Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete az átalakuló
cég vagyonmérleg-tervezetétől eltérhet, ilyenkor átalakulási tervet kell készíteni. Az
átalakulási terv a vagyonmérleg-tervezet melléklete, melyet az átalakuló társaság
vezető tisztségviselője írja alá.

Átalakulási tervet kell készíteni, ha az eltérés oka:

 az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása;
 az átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévő tagokat (részvényeseket)
terhelő, pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulás;
 a jogutód gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagra (részvényesre) jutó
vagyonhányad;
 az átalakuló gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának
mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékeli. Az átalakulási tervben
fel kell tüntetni a tőkeszerkezet átrendezésének okait és megvalósításának módját.
A vagyonmérleg-tervezetet a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegére
vonatkozó módszerekkel és a számviteli törvény által előírt bontásban kell elkészíteni,
azonban a mérlegben kimutatott eszközök és kötelezettségek átértékelhetőek.
Vagyonmérleg-tervezetként a beszámoló mérlege is elfogadható, ha annak
fordulónapja az átalakulásról való végleges döntés időpontját legfeljebb hat hónappal
előzte meg, és ha a társaság az átértékelés lehetőségével nem él. A vagyonmérleg-
tervezetek és vagyonleltár-tervezetek elkészítésére, az átértékelésre vonatkozó részletes
szabályokat, továbbá a jogutód gazdasági társaság tervezett saját tőkéjének és jegyzett
tőkéjének megállapítására vonatkozó részletes rendelkezéseket a számviteli törvény
tartalmazza. A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket
könyvvizsgálóval, továbbá - ha a gazdasági társaságnál ilyen működik -, a
felügyelőbizottsággal is ellenőriztetni kell. Nem jogosult erre a gazdasági társaság
könyvvizsgálója, és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet
fordulónapját megelőző két üzleti évben a társaság számára könyvvizsgálatot vagy a
nem pénzbeli hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. A jogutód gazdasági társaság
könyvvizsgálójává a gazdasági társaság cégbejegyzésétől számított három üzleti éven
belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket
ellenőrizte.
A gazdasági társaság vagyonának értékét, a saját tőke összegét a könyvvizsgáló által
elfogadottnál magasabb értékben nem lehet meghatározni.

2) A társaság átalakulásáról véglegesen döntő ülésen határoz a legfőbb szerv a

vagyonmérleg-tervezet és mellékletei elfogadásáról. A vagyonmérleg-tervezet
fordulónapjától a döntés időpontjáig nem telhet el hosszabb idő, mint három hónap. A
fordulónap az erről határozó ülés időpontjánál korábbi is lehet.
A vagyonmérleg-tervezet adatai és a vezető tisztségviselők előterjesztése alapján meg
kell határozni a jogutód gazdasági társaság tagjait (részvényeseit) a tervezett jegyzett
tőkéből megillető hányadot, és ugyancsak meg kell állapítani a jogutód gazdasági
társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyeket megillető
vagyonhányadot, továbbá ennek kiadási módját. Az elszámolás során a társaságtól
megváló tag járandóságát úgy kell megállapítani, hogy - ha a társasági szerződés a
tagsági viszony megszűnése esetére más elszámolási módot nem ír elő - az a tagnak a
jogelőd jegyzett tőkéjéhez viszonyított vagyoni hozzájárulása arányához igazodjon. A
63
tagot ugyanilyen arányban illeti meg a jogelődnek a saját tőkéje. Ha a tag járandóságát
piaci értéken kívánják megállapítani, akkor kötelező vagyonátértékelést végrehajtani (a
számviteli törvény megfelelő előírásainak figyelembevételével). Nincs helye a tag
részére vagyonkiadásnak, ha a jogelőd saját tőkéje nulla vagy negatív.
Az átalakulást meghiúsultnak kell tekinteni, ha az átalakulással létrejövő gazdasági
társaság vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőkéje - a jogutód gazdasági
társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyeket megillető
összeg elkülönítése után, vagy más okból - nem éri el a jegyzett tőkének a törvényben
meghatározott legkisebb összegét, vagy a jogutód társasági szerződéstervezetében
meghatározott jegyzett tőke összegét, kivéve, ha a jogutód gazdasági társaság tagjai
(részvényesei) az átalakulás érdekében maguk vagy harmadik személyek bevonásával -
az átalakulási okirattervezetek megfelelő módosítása mellett - a cégbejegyzési kérelem
benyújtásáig a különbözetet a társaság rendelkezésére bocsátják. Ha a rendelkezésre
álló saját tőke a jogutód jegyzett tőkéjének törvényben előírt legkisebb összegét eléri,
akkor tőkepótlás helyett elegendő az átalakulási okirattervezetek megfelelő átdolgozása..
A jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó
személyeket megillető vagyonhányadot a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzését
követő harminc napon belül kell kiadni, kivéve, ha az érintettekkel kötött megállapodás
későbbi időpontot jelöl meg.
A legfőbb szerv a gazdasági társaság átalakulásáról véglegesen döntő ülésén
meghatározhatja azt az időpontot, amikor az átalakuláshoz fűződő joghatások
beállnak.

A cég a társasági szerződés aláírását követő nyolc napon belül köteles erről a
Cégközlönynél közlemény közzétételét kezdeményezni, amelyet két egymást követő
lapszámban kell közzétenni. A közleménynek tartalmaznia kell az átalakuló gazdasági
társaság cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, a létrejövő gazdasági társaság
formáját, cégnevét és székhelyét; a létrejövő gazdasági társaság társasági szerződése
megkötésének napját, az átalakuló és a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-
tervezetének legfontosabb adatait, a létrejövő gazdasági társaság főtevékenységét, a
létrejövő gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek nevét és lakóhelyét, a hitelezőknek
szóló felhívást.

Az átalakulás az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló követeléseket

nem teszi lejárttá.
Azok a hitelezők, akiknek az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló
követelései az átalakulásról hozott döntés első közzétételét megelőzően keletkeztek,
követeléseik erejéig az átalakuló gazdasági társaságtól a döntés második közzétételét
követő harmincnapos jogvesztő határidőn belül biztosítékot követelhetnek. Ha a tag
(részvényes) felelőssége az átalakuló gazdasági társaság kötelezettségeiért a társaság
fennállása alatt korlátozott, az előbbieket csak akkor kell alkalmazni, ha az átalakulás
elhatározásakor a jogelőd gazdasági társaságnak a saját tőke felénél magasabb összegű
köztartozása van, amelyre halasztást, fizetési könnyítést nem kapott, vagy a jogutód
gazdasági társaság saját tőkéjének összege kevesebb, mint a jogelőd gazdasági társaságé
volt.
A társaság az igénybejelentés előterjesztésére biztosított határidő lejártát követő nyolc
napon belül köteles biztosítékot nyújtani, vagy a kérelem elutasítását és annak indokát a
hitelező tudomására hozni. Az elutasító, illetve a hitelező által nem megfelelőnek tartott
biztosíték nyújtására vonatkozó döntés felülvizsgálatát a hitelező a határozat

64
kézhezvételétől számított nyolcnapos jogvesztő határidőn belül a cégbíróságtól kérheti.
A cégbíróság - a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő
alkalmazásával - a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül határoz. A
cégbíróság az eljárás lefolytatását követően elutasítja a kérelmet, vagy a társaságot
megfelelő biztosíték nyújtására kötelezi. Az átalakulás mindaddig nem jegyezhető be a
cégjegyzékbe, amíg a hitelező megfelelő biztosítékot nem kapott.

Az átalakulás cégbejegyzése utáni feladatok

A jogutód társaság jogelődöt feltüntető cégbejegyzésével egyidejűleg a jogelődöt törölni

kell a cégnyilvántartásból a jogutód feltüntetésével (kivéve: kiválás esetében a jogelőd
céget, illetve beolvadás esetében az átvevő társaságot)
Végleges vagyonmérleget kell készíteni az átalakulással létrejövő gazdasági társaság
cégbejegyzését követő kilencven napon belül mind a jogelőd gazdasági társaságra, mind
a jogutód gazdasági társaságra vonatkozóan a cégbejegyzés napjával, illetve a társaság
által az átalakulás időpontjaként meghatározott nappal. E vagyonmérleg és az átalakulási
vagyonmérleg-tervezet szerint megállapított saját tőke közötti pozitív különbözetet a
jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni, negatív különbözet esetén pedig
- ha arra a jegyzett tőkén felüli vagyon nem nyújt fedezetet, és a fedezetről a tagok az
előzőekben megállapított kilencvennapos határidőn belül nem gondoskodtak - a jegyzett
tőkét le kell szállítani. A végleges vagyonmérlegre vonatkozó részletes szabályokat a
számviteli törvény tartalmazza.
Ha a cégbíróság az átalakulás cégbejegyzését megtagadja, az átalakulni kívánó
gazdasági társaság a korábbi formában működik tovább.

1.7.8. A gazdasági társasági formákról részletesen

Az ismertetett gazdasági társasági formák:

1. Közkereseti társaság (kkt.)

2. Betéti társaság (bt.)
3. Korlátolt felelősségű társaság (kft.)
4. Részvénytársaság (rt.)

1.7.8.1. A jogi személyiséggel nem rendelkező egyszerűbb társasági formák (kkt. és bt.)

Kiknek célszerű ezeket az egyszerűbb társasági formákat választani?

 akik jól ismerik egymást,
 kölcsönösen bíznak egymásban,
 kisebb taglétszámú társaságot kívánnak létrehozni,
 családi vállalkozásban szeretnének együtt dolgozni,
 az üzleti tevékenyég folytatásához viszonylag kevés tőke is elegendő,
 kkt. tag, illetve bt. beltag nem lehet más vállalkozási formában már
korlátlan felelősséget vállaló tag, pl. egyéni vállalkozó (aki a
vállalkozásában már korlátlan felelősséget vállalt). Egy tag egyidejűleg
csak egy vállalkozási formában vállalhat korlátlan felelősséget, mert a
vagyona csak egy vállalkozás tartozásaiért szolgálhat egyidejűleg korlátlan
fedezetként, csak így jelenthet a hitelezők számára valódi garanciát.

65
1. A közkereseti társaság (kkt.)
Egyszerűbb, jogi személyiséggel nem rendelkező társasági forma. Társasági szerződéssel
jön létre, amelyben a társaság tagjai – korlátlan és egyetemleges felelősség mellett –
közös gazdasági tevékenységet folytatnak s az ehhez szükséges vagyont a társaság tagjai
bocsátják a cég rendelkezésére.
A hagyományos kereskedelmi társaságok személyegyesítő tipikus formája, kisebb
taglétszámú, családi vállalkozások igényeinek kielégítésére alkalmas.

Jellemzői:
 A tagok korlátlan és egyetemleges felelőssége: a tagok együtt és külön-
külön is felelősséggel tartoznak a társasággal szemben fennálló
követelésekért. Elsősorban a társasági vagyon szolgál fedezetül a hitelezők
követeléséért, amennyiben az nem elegendő, úgy bármelyik tagtól
követelhetik a teljes tartozást, aki a saját teljes vagyonával köteles
helytállni.
 A társaság természetes személy tagjai kötelesek személyesen is
közreműködni a gt. tevékenységében (ezt a társasági szerződésben is
rögzíteni kell), ezért díjazás is megilletheti őket.
 A kkt. nem jogi személy, de a cégjegyzékbe bejegyzésre kerül és a saját
cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettséget vállalhat.
 A társaság működéséhez szükséges vagyont (a törvény nem ír elő alaptőke
minimumot) a gt. alapításakor a tagok a társaság rendelkezésére bocsátják
és ez már nem a tagok közös tulajdona, hanem a gt.-nek a tulajdona. A
társaságból a tagoknak a vagyont kivonni csak a társaság ill. a tagsági
jogviszony megszűnésekor lehet.
 A gt. nyeresége ill. vesztesége is a tagok vagyoni hozzájárulása alapján
oszlik meg.
 Bármelyik tag jogosult a társaság üzletvezetésére, képviseletére, a társasági
tagok megállapodása dönti el.
 A társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, valamennyi tag azonos
szavazati joggal rendelkezik.

2. A betéti társaság (bt.)

A betéti társaság tagjai közös gazdasági tevékenység folytatására vállalkoznak. Társasági
szerződéssel jön létre, melyben legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan és a többi
beltaggal egyetemleges, legalább egy másik tag (kültag) felelőssége korlátozott, csak a
vagyoni betétje erejéig vállal kötelezettséget a társaság tartozásaiért.

Jellemzői:
 önálló jogi személyiséggel nem rendelkező gt.,
 a beltagok felelőssége korlátlan és egyetemleges (hasonlóan a kkt.
tagokéhoz),
 a beltagok személyes közreműködésre kötelezettek, ezért díjazás illetheti
meg őket,
 a kültag felelőssége korlátozott, vagyoni betétje erejéig felelős,
 a kültag személyes közreműködésre nem kötelezhető (a bt képviseletére a
kültag is jogosult lehet, ezt a társasági szerződésben is rögzíteni kell; egy

66
 esetben kötelező a képviselet: ha nem marad a bt.-nek beltagja, 6 hónapon
belül),
 a kültag („csendes társként”) megteheti, hogy csak a vagyoni
befektetésével vesz részt a társaságban,
 a bt. és a kkt. között sok közös vonás van, szabályozásuk is hasonló
(eltérés a bt kültagja esetében van),
 kis tőkeigényű (nincs kötelező induló alaptőke minimum előírás),
viszonylag kis létszámú, családi vállalkozási forma (fontos a bizalom),
 átmenetet jelent ez a vállalkozási forma a személyegyesítő és a
tőkeegyesítő társaságok között
 a bt. legfőbb szerve a tagok gyűlése,
 a tagok gyűlésén a beltag(ok) mellett a kültag is részt vesz.

1.7.8.2. A jogi személyiséggel rendelkező társasági formák (kft. és rt.)

Kiknek célszerű a kft. vagy az rt. társasági formát választani?

 akik közép-, illetve nagyvállalati formát szeretnének létrehozni,
 nagyobb tőkével rendelkeznek,
 nem fontos, hogy jól ismerjék egymást,
 tagjai a társaság tartozásaiért már nem felelnek saját vagyonukkal,
 jogi személyiségű társasági forma.

3. A korlátolt felelősségű társaság (kft.)

A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott
összegű törzsbetétekből álló törzstőkével, jegyzett tőkével alakul. A tag kötelezettsége a
társasággal szemben csak a törzsbetét és a társasági szerződésben esetleg megállapított
egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki, a társaság kötelezettségeiért – ezen
felül – nem felel.

Jellemzői:
 A korlátolt felelősségű társaság világszerte az egyik legrugalmasabb,
legnépszerűbb társasági forma.
 Alkalmas néhány fős családi vállalkozások ill. kiterjedt, tőkeerős
vállalkozások részére is megfelelő működési keretet biztosítani.
 Jogi személyiséggel rendelkezik, viszont az rt.-nél mind szervezetét, mind
jogi szabályozását tekintve lényegesen egyszerűbb.
 Jellemző rá az rt. tőkeegyesítő jellege, viszont a kkt.-hez és a bt.-hez
hasonlóan kötődik a tagok személyéhez.
 Kft. alapítása akkor kifejezetten indokolt, ha néhány tag kíván viszonylag
nagyobb vagyont egyesíteni – tipikusan egy középvállalati forma.
 Nem válik el élesen a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv és az ügyvezetést
ellátók személye. Az rt. személytelenségével szemben itt a tagok a
vállalkozást igazán a magukénak érezhetik, hiszen a gt.-ben tényleges
gazdasági tevékenységet is végezhetnek.
 A Kft előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőke)
alapítható.
67
  A gt. tagjainak kötelezettsége a társasági szerződésben meghatározott
törzsbetétek ill. egyéb vagyoni hozzájárulások szolgáltatására terjed ki.
 A társaság kötelezettségeiért a tag törzsbetétén felüli vagyonával nem felel,
tehát a tag magánvagyona a társaság veszteségeinek rendezésébe nem
vonható be (egy kivétel).
 A társaság felelőssége viszont nem korlátozott, mert mindenkori teljes
vagyonával, korlátlanul felel a vállalt kötelezettségeiért.
 A társaság alapításához legalább két tag szükséges (kivéve: egyszemélyes
kft.) és kötelező a zártkörű alapítás; tilos a tagok toborzása, a nyilvánosság
kizárásával a tagok egymást megkeresve, megállapodva hozzák létre a kft.-
t.
 Megalakulása társasági szerződéssel, akár szerződésminta kitöltésével is
történhet, melynek vannak a törvény által meghatározott kötelező tartalmi
elemei, ill. lehetőség van arra, hogy abban társaság önállóan is szabályozni
kívánt kérdéseket is szerepeltessen.

4. A részvénytársaság (rt.)
Az rt. előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével alakuló gt. A
részvényesek(az rt. tagjai) felelőssége a társasággal szemben a részvényük névértékének
vagy kibocsátási értékének szolgáltatása erejéig terjed. Az rt. kötelezettségeiért ezen túl
a részvényes nem felel.

Jellemzői:
 személytelenség: a rt. alaptőkéje (jegyzett tőke) részvényekre oszlik, amely
lehet bemutatóra vagy névre szóló
 a befektetett tőke gyors mozgásának lehetősége: a részvények
átruházásának (forgatásának) egyszerűsége
 kockázatvállalás: a részvényes kockázatért vállalt felelősség korlátozott
 az rt-k az üzleti élet meghatározó tényezői,
 jogi személyiséggel rendelkező társaságok,
 tőkeegyesítéssel jönnek létre,
 nagyvállalati forma, elvben hatalmasra nőhetnek,
 összetett felépítésű szervezet,
 az rt. alapvetően sok részvényest, nagy összegű tőkét összefogó szervezet,
 elválnak egymástól az operatív vezetői és a tulajdonosi funkciók.

Alapítása
Az rt. alapítása lehet zártkörű és nyilvános.
Zártkörű: ha az alapítók megállapodnak és az alapító okiratban lejegyzik, hogy az
összes részvényt maguk veszik meg (nincs szükség alapítási tervezetre,
részvényjegyzésre, alakuló közgyűlésre). A zrt. részvényei tehát nem kerülnek nyilvános
forgalomba hozatalra. Tilos a zrt. részvényeseit, illetve jegyzett tőkéjét nyilvános
felhívás útján gyűjteni.

Nyilvános: az alapítók az alapítási tervezetben meghatározzák a részvényjegyzés módját

(részvények száma, névértéke, tervezett alaptőke, rt. neve, székhelye, tevékenysége stb.)
68
Az nyrt. részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra,
az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott feltételek szerint.

A működés is lehet zártkörű vagy nyilvános. Arra is van lehetőség, hogy az rt. működési
formáját megváltoztassa (eredetileg zrt.-ből nyrt. legyen vagy fordítva)

Az rt.-re vonatkozó jogi szabályozás (Gt.) először a zrt.-re vonatkozó szabályokat

ismerteti, majd az nyrt.-re vonatkozóan az ettől eltérő rendelkezések szerepelnek.

Részvényjegyzés: Nyilvánosan működő rt.-k esetében értelmezhető fogalom, amelyek

nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapíthatók. A jegyzés a jegyzési ív
aláírásával történik. A részvényjegyző köteles a jegyzett összeg bizonyos hányadát
befizetni (a többit egy éven belül). Ha több részvényt jegyeztek le, mint amennyit az rt.
kibocsátani tervez, az alapítók döntenek a túljegyzés elfogadásáról, vagy elutasításáról.
Ha az utóbbi mellett foglalnak állást, a visszautasított jegyzésekre teljesített
befizetéseket vissza kell téríteni.
A nyilvános alapítás meghiúsul, ha az alapító tervezetben meghatározott
jegyzési minimumnak megfelelő számú részvényt a zárónapig nem jegyezték
le. Ebben az esetben a jegyzési befizetések szintén visszatérítendők.
Ha a részvényjegyzés eredményes volt, az alapítók alakuló közgyűlést kötelesek
összehívni. Ez megállapítja az alapszabályt, s kialakítja az rt. szervezetét.

A részvény a részvénytársaság által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapír.

Az egyetlen olyan értékpapír, amelyet gazdasági társaság a tagsági jogokról kiállíthat. A
részvény az rt. tőkéjének meghatározott – a névértékének megfelelő – hányadát testesíti
meg. A kibocsátott részvények névértékének összege a vállalat alaptőkéje (jegyzett
tőkéje). Részvényt alapításkor vagy az alaptőke felemelésekor lehet kibocsátani.
A részvényt nyomdai úton vagy dematerializált értékpapírként kell előállítani, illetve
nyilvántartani (az értékpapírokra vonatkozó szigorú előírások betartásával). A nyomdai
úton előállított részvény dematerializált részvénnyé alakítható át.
A dematerializált részvényt értékpapírszámlán tartják nyilván (az ilyen részvényt a
tulajdonosa tehát sosem veheti a kezébe), a nyomdai úton előállított részvényt pedig
értékpapírletét-kezelőnél helyezik el. Az nyrt. részvényei kizárólag dematerializált
módon állíthatók elő.
Az értékpapírletét-kezelő letéti igazolást, az értékpapírszámla vezetője tulajdonosi
igazolást állít ki a részvényes részére, amely a részvénykönyvbe történő bejegyzés
szempontjából nagyon fontos. (Nyrt.-nél nem feltétlenül kell a tulajdonosi igazolás, az
nyrt. tulajdonosi megfeleltetés mellett is dönthet.)

A részvények fajtái:
 törzsrészvény
 elsőbbségi részvény (ez lehet osztalékelsőbbségi, likvidációs hányadhoz
fűződő, szavazatelsőbbségi, vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági
tag kijelölésére vonatkozó, elővásárlási jogot biztosító)
 dolgozói részvény
 kamatozó részvény
 visszaváltható részvény

69
 A részvényes a részvény tulajdonosa, akinek vagyoni és tagsági jogai egyaránt
vannak.A részvényes tagsági és vagyoni jogait a részvénykönyvbe történő bejegyzést
követően gyakorolhatja maradéktalanul.
Kötelezettsége: a jegyzett részvény névértékének vagy kibocsátási értékének)
befizetése, ill. az apportnak a társaság rendelkezésére bocsátása. Felelősségének mértéke
is csak addig terjed (korlátozott).

Jogai:
A részvényes vagyoni jogai:
 A részvénytársaság nyereségéből való részesedési jog, más néven
osztalékra való jog: az rt. fennállása alatt a részvényeseket részvényük
névértékének arányában a vállalkozás éves tiszta nyereségének egy
bizonyos hányada illeti meg (osztalék). Az osztalék nagyságáról az éves
közgyűlés határoz.
 Az rt. felszámolásakor a részvényest ún. likvidációs árbevételi jog illeti
meg: a tartozások kifizetése utáni vagyon (likvidációs árbevétel)
részvények arányában történő felosztása.
 Elővásárlási jog: tőkeemelés esetén a részvényes – a birtokában álló
részvények arányában – elsőbbséget élvez az újabb részvények
vásárlásánál.

A részvényes tagsági jogai:

A. Alapjogok:
a) Részvétel a közgyűlésen, ahol részvényei arányában választói és szavazati
jog illeti meg.
b) Ellenőrzési jog: felvilágosítás kérése, beleszólás az üzletmenetbe.
c) Megtámadási jog a közgyűlés határozataival szemben – törvény-, vagy
alapszabálysértő intézkedések esetén.

B. Mellékjogok: adminisztrációs tevékenységek.

C. Kisebbségi jogok (érdekvédelmi funkciójuk van):
a) Az igazgatótanács bizonyos döntéseinek felülvizsgálata.
b) A közgyűlés összehívásának kezdeményezése.
c) A közgyűlés napirendjének meghatározása, stb.

A különböző gazdasági társasági formák összehasonlítása

Közkereseti társaság Betéti társaság (Bt.) Korlátolt felelősségű Részvénytársaság

(Kkt.)
Jogalanyiság
Önálló, tagoktól elkülönült
jogalany, vagyona is
elkülönül a tagok
vagyonától
Az alapítók száma
2 vagy több személy
alapíthatja
Tőkeminimum alapításkor
Nincs
Önálló, tagoktól
elkülönült jogalany,
vagyona is elkülönül a
tagok vagyonától
2 vagy több személy
alapíthatja
Nincs
70
társaság (Kft.) (Rt.) Nyrt., (Zrt.)
Önálló, a tagoktól Önálló, a tagoktól
elkülönült jogalany, jogi elkülönült jogalany,
személy, a tagoktól jogi személy, a
elkülönült vagyona és tagoktól elkülönült
szervezete van vagyona és szervezete
van
1 vagy több személy 1 vagy több személy
alapíthatja alapíthatja
500 ezer Ft nyrt.: 20 millió Ft
zrt.: 5 millió Ft
Személyes közreműködés
Nem kötelező, de lehetséges
A társaság felelőssége
tartozásaiért
Korlátlan, teljes vagyonával
felel a hitelezőknek
A tag felelőssége a
társaság tartozásaiért
A tag a társasági vagyon
által nem fedezett
tartozásokért saját
vagyonával korlátlanul és a
többi taggal egyetemlegesen
felel
Tőkekivonás
Szabadon kivonható
A tulajdoni részesedés
átruházhatósága
Feltételes: a társasági
szerződés módosításával
lehetséges
Nem kötelező, de
lehetséges
Korlátlan, teljes
vagyonával felel a
hitelezőknek
Beltag: a társasági vagyon
által nem fedezett
tartozásokért saját
vagyonával korlátlanul és
a többi beltaggal
egyetemlegesen felel.
Kültag: csak vagyoni
betétje szolgáltatására
köteles, a bt tartozásaiért
nem felel
Szabadon kivonható
Feltételes: a társasági
szerződés módosításával
lehetséges
Lehetséges Nem lehetséges
Korlátlan, teljes Korlátlan, teljes
vagyonával felel a vagyonával felel a
hitelezőknek hitelezőknek
A tag a társasági A részvényes a
vagyon által nem társasági vagyon által
fedezett tartozásokért nem fedezett
saját vagyonával nem tartozásokért saját
felel, csak törzsbetétje vagyonával nem felel,
szolgáltatására köteles csak a részvény
(a tag felelőssége névértékének vagy
korlátozott) kibocsátási értékének
szolgáltatására köteles
(a tag felelőssége
korlátozott)
Szigorú szabályokhoz Szigorú szabályokhoz
kötött kötött
A törvényben A részvényátruházást
meghatározott keretek a törvény nem
között lehetséges korlátozza

1.7.9. A gazdasági társaságok alapítása

A vállalkozások alapítása, beindítása sokféle szervezési, beszerzési feladatot jelent az

alapítók számára. A következőkben csak az adminisztratív teendőket tekintjük át.
Tekintsük át, hogy a gt. létrehozásának elhatározásától, hogyan jutunk el a cégbírósági
bejegyzésig, majd a cég működtetéséig! Egyáltalán nem könnyű feladat egy társaság
alapítása; nézzük, milyen elhatározásokat kell hozni, milyen feladatokat kell megoldani
ehhez! Az elhatározás megszületéséhez vezető, a jegyzet elején szereplő folyamatot
tekintsük lezárnak.
(Az egyszerűség kedvéért, az alakuló ülés és a létesítő okirat elnevezését a kft.-nél
megismert alakuló taggyűlés (bt., kkt.: tagok alakuló ülése; rt: alakuló közgyűlés) és
társasági szerződés (egyszemélyes kft., rt.: alapító okirat, rt.: alapszabály) elnevezéssel
szerepeltetem.)

Elhatározás  Alakuló taggyűlés  Cégbíróság; alapítási dokumentumok

(Előtársaság) Cégbírósági bejegyzés  Működő gazdasági társaság

Miután a helyzetet alaposan elemeztük, és végérvényesen döntenénk érdemes egy

ügyvéd ill. egy gazdasági szakember tanácsait is meghallgatni.

71
 1. Elhatározás

A tagok önkéntes, egybehangzó akarat-kinyilvánításukkal gazdasági társaságot

alapítanak. Elhatározták, hogy együtt, „csapatban” fognak ezután dolgozni.
Meg kellett tehát határozni:
 a vállalkozási formát (ez előző pontban foglaltak ehhez nyújthattak
segítséget)
 a tevékenységi kört
 és a vagyoni hozzájárulás mértékét is!

Miután a helyzetet alaposan elemeztük, és a megvalósítás útjára lépnénk, érdemes egy

ügyvéd ill. egy gazdasági szakember tanácsait is meghallgatni.

2. Alakuló taggyűlés

Az alapító tagok jogosultak részt venni az alakuló taggyűlésen. Meghatározzák a

társasági formát, a cég nevét, tevékenységi körét, székhelyét, telephelyét, az alapító
tagok vagyoni hozzájárulásának mértékét. Megválasztják a vezető tisztségviselőket és -
amennyiben kötelező, avagy így döntenek – a felügyelő bizottság tagjait, a
könyvvizsgálót. Mindezeket a társasági szerződésben is rögzítik, amit valamennyi
alapító tag aláír (kiv.: nyrt.) és ügyvéd/jogtanácsos is ellenjegyez.
Az alakuló taggyűlésről és a későbbiekben minden taggyűlésről jegyzőkönyvet kell
készíteni.

A taggyűlésről készülő jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

 a taggyűlés helyét, idejét
 jelenlévők nevét – szavazati jogának mértékét
 fontosabb eseményeket
 nyilatkozatokat
 határozatokat; a szavazatok, ellenszavazatok, tartózkodók számának
feltüntetésével (A határozatokról az ügyvezető folyamatos nyilvántartást
vezet és haladéktalanul bevezeti a Határozatok könyvébe)
 a jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy taggyűlésen jelenlévő tag írja alá
 abba bármelyik tag betekinthet, és másolatot készíthet a jegyzőkönyvről is
és a határozatokról is.

3. Társasági szerződés (Alapítási dokumentumok)

Az alakuló taggyűlésen döntenek a létrehozandó gazdasági társaság legfontosabb

kérdéseiről. A társaság létrejöttének egyik legfontosabb megnyilvánulási formája a
társasági szerződés elfogadása. Valamennyi alapító tag aláírja, közjegyző közokiratba
foglalja, ill. ügyvéd, az alapító jogtanácsosa ellenjegyzi. Ha a gt. időtartamáról a
társasági szerződés nem rendelkezik, úgy a társaság határozatlan időre jött létre.
A társasági szerződés az egyik legfontosabb alapítási dokumentum. Tartalmát az
alapítók szabadon állapíthatják meg, a társasági törvény előírásaitól csak ott nem
térhetnek el, ahol ezt a törvény kötelezően elrendeli (A részvénytársaság alapszabályára
szigorúbb előírások vonatkoznak, csak a törvény által megengedett esetekben lehet
eltérni).

72
A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a korábban már ismertetett általános,
valamint az adott társasági formától függő egyéb adatokat.
A Ctv. a kkt., a bt., a kft. (egyszemélyes is), a zrt. (egyszemélyes is) és az egyéni cég
létesítő okirata a cégtörvény mellékletében található szerződésminta kitöltésével is
elkészíthető (ez az ún. egyszerűsített cégeljárás).

4. Cégbejegyzési eljárás

A gazdasági társaság létrehozásakor az egyik legfontosabb feladat, a megalakuló

társaság Cégbíróságra történő hivatalos bejelentése. A cég adatainak a bejegyzése a
cégjegyzékbe kérelemre történik. A cégbejegyzési eljárás kérelemre induló nem peres
eljárás. A társaság székhelye szerinti megyei (fővárosi) bíróság, mint Cégbíróság látja el
a cégek bejegyzését.
A bejegyzési eljárás egyszerűbb és gyorsabb, ha a cég tagjai a létesítő okiratukat
szerződésmintával készítik el, csatolva a szükséges iratokat. Az egyszerűsített cégeljárás
keretében a szerződésminta használata mellett a bejegyzési kérelmet elektronikusan kell
benyújtani, és a cégnek névfoglalással kell élnie. Ilyen esetben cégbíróság a bejegyzési
kérelem érkezését követően, az adószám megállapításától számított egy munkaórán
belül határoz. Az adószám megállapítását 2012. január 1-jétől adóregisztrációs
eljárás előzi meg, amelyet a NAV végez. Ennek során a NAV a rendelkezésre álló
adatok alapján ellenőrzi a létrehozni kívánt gazdasági társaság vezető
tisztségviselőjének, képviseletre jogosult tagjának, vagy többségi/minősített többségi
befolyással rendelkező tagjainak adózási múltját. Amennyiben a törvény szerinti kizáró
ok merült fel, akkor az adószám kiadását megtagadja. Az adóregisztrációs eljárás
lefolytatására főszabályként – ha a cégbíróság által továbbított adatok alapján a
törvényben rögzített akadályok egyike sem valószínűsíthető – 1 munkanap alatt sor
kerül. Amennyiben az 1 munkanapos határidő alatt valamely akadály fennállása
valószínűsíthető, úgy az eljárás lefolytatására 8 munkanapon belül kerül sor.

A Cégbíróság által ellátott törvényességi felügyeletről a korábbiakban már volt szó.

A gt. alapításakor felkeresendő intézmények, sorrendben a következők:

1. Hitelintézet
2. Cégbíróság (NAV, KSH)
3. Hitelintézet
4. NAV
5. Önkormányzat
6. Kamara

1. Hitelintézet
Mielőtt a gazdasági társaság benyújtaná a Cégbíróságra a cég alapításával kapcsolatos
dokumentumokat, előtte célszerű egy általa kiválasztott pénzintézetet felkeresnie.
Minden gazdasági társaságnak van pénzforgalmi számlanyitási kötelezettsége
(valamennyi adónem fizetését már csak átutalással lehet rendezni, kivéve: SZJA), sőt
annyi bankszámlát nyithat, amennyinek csak elbírja a költségeit.
A kiválasztott pénzintézetnél először is nyilatkozatot kell tennie arról, hogy a
számlatulajdonos azonos a tényleges tulajdonossal – ez a pénzmosás megelőzéséről és
73
megakadályozásáról szóló törvény értelmében szükséges. Számlanyitási kérelmet (ez
formanyomtatvány) kell benyújtani pénzforgalmi bankszámla nyitásához. Ezen a
nyomtatványon fel kel tüntetni a cég nevét, telephelyét és egyéb tájékoztató adatokat: az
alaptőke befizetésének időpontját, összetételét (készpénz, apport), információt kell
közölni az alapítók részesedésére, valamint a várható bevételre, nyereségre vonatkozóan.
A bank kéri az ügyfél társasági szerződését és aláírási címpéldányból is egy eredetit.

A Bankszámlaszerződés a Bank és számlatulajdonos között jön létre és rögzíti a

feltételeket a bankszámla nyitására, vezetésére vonatkozóan. A számlatulajdonos
bankszámláját egy 24 (3X8) számjegyből álló pénzforgalmi jelzőszámmal (bankszámla
száma) azonosítja és így tartja nyilván. A bankszámlaszerződést a számlatulajdonos és a
Bank ügyintézője is ellátja aláírásával.
Aláírókartonon a számlatulajdonos neve, címe, bankszámla száma után a bankszámla
felett rendelkező(k) nevét, beosztását, saját kezű aláírását kell bejelenteni (a bank kijelölt
alkalmazottja előtt aláírni 3 egyező példányban).
Mindezek után a gazdasági társaság tagjai befizetik a cég alaptőkéjének pénzbetét részét,
és a Bank kiadja erről a hivatalos igazolást a Cégbíróság felé (A Ctv. kft. és egyéni cég
esetén lehetővé teszi, a pénzforgalmi szolgáltató igazolása helyett ügyvéd által
ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozatot
mellékeljenek a pénzbeli hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátásáról).

2. A Cégbíróságra benyújtandó alapítási dokumentumok

Cégbejegyzési kérelem – elektronikus formanyomtatvány14

Tartalmazza – többek között:
 a cég létesítő okirata szerződésminta alapján készült, egyszerűsített
eljárás lefolytatására irányuló kérelem .
 a cég elnevezését, rövidített nevét – utalni kell a vállalkozási formára, pl.
rt., kft., bt. stb.
 a cég székhelyét (szükség lehet tulajdoni lap vagy bérleti szerződés ill.
lemondó nyilatkozat csatolására)
 a létesítő okirat (társasági szerződés) kelte
 a cég tevékenységi köreit fel kell tüntetni; TEÁOR szám és megnevezés
szerint
 a tevékenység megkezdésének időpontja
 a cég működésének időtartama (határozott, határozatlan)
 a cég vagyona, alaptőkéje
 a cégjegyzés módja: önálló vagy együttes
 a cégjegyzésre jogosultak neve, tisztsége, lakóhelye
 átalakulás esetén a jogelődök cégjegyzékszáma
 Nyilatkozat a NAV számára: ÁFA-kör ill. alanyi mentesség
választásáról
 a jogi képviselő adatai
A benyújtott mellékletek tételes felsorolása.

14
A formanyomtatványt a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről
szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza
74
Illetéket kell fizetni, amelynek mértéke egyrészt attól függ, hogy egyszerűsített
eljárással történő cégbejegyzési eljárásról van-e szó, avagy sem, másrészt a cégformától.
(pl.: egyszerűsített eljárás esetén zrt., kft. – 50 ezer Ft, bt., kkt. – 25 ezer Ft; más esetben
zrt, kft. – 100 ezer Ft, bt., kkt. – 50 ezer Ft; nyrt. mindig 600 ezer Ft).

A cég bejegyzése közzétételének költségtérítése kkt., bt. esetén: 14 ezer Ft; kft., zrt. és
nyrt. esetén: 25 ezer Ft

2012. március 1-től az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus

úton kell megfizetni a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően,
a céginformációs szolgálat honlapjáról letöltött illeték, valamint költségtérítési
ügyazonosító szám feltüntetésével. Az illetéket a cégbíróságnak a kincstárnál vezetett
illeték-bevételi számlájára, a közzétételi költségtérítést pedig az igazságügyért felelős
miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára kell utalni. Az
illeték és a költségtérítés befizetésének összegéről és időpontjáról a kincstár 1
munkanapon belül igazolást küld. Az igazolásokat a bejegyzési (változásbejegyzési)
kérelemhez mellékelni kell.

A cégbejegyzési kérelemhez mellékelendő dokumentumok15:

A mellékelendő dokumentumok egyik része valamennyi cégformánál kötelező, másik
része pedig a választott cégformához kötött. Amennyiben ezen dokumentumok
bármelyike hiányzik, úgy a cégbejegyzési kérelem hiánypótlási eljárás nélküli
elutasítására kerül sor.
A bejegyzési kérelemhez a mellékleteket 1 példányban kell benyújtani. A bejegyzési
kérelmet és az ahhoz csatolt elektronikus úton létrejött vagy jogi képviselő által
elektronikus okirattá alakított mellékleteket minősített elektronikus aláírással és
időbélyegzővel kell ellátni.

Elektronikus igazolás
A céginformációs szolgálat a kérelem megérkezéséről, és arról, hogy azt továbbította a
cégbírósághoz, a kérelem cégbírósághoz való sikeres továbbításával egyidejűleg
elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek. A céginformációs szolgálat abban az
esetben is igazolást küld a jogi képviselő számára, amennyiben az iratokat nem
továbbítja a cégbíróság számára

Elektronikus tanúsítvány
A bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő érkezésekor a cég az azonosítására alkalmas
cégjegyzékszámot kap, amelyet ettől kezdődően az iratain fel kell tüntetnie. A
cégbíróság a NAV-tól és a KSH-tól elektronikus rendszer útján beszerzi, és a
cégjegyzékben rögzíti a cég adószámát (ideértve a közösségi adószámot is), valamint
statisztikai számjelét. A NAV az adószám megállapítása előtt lefolytatja – a
korábbiakban már ismertetett – adóregisztrációs eljárást, és – ha annak nincs
jogszabályi akadálya – megállapítja az adószámot, melyet közöl a Cégbírósággal. A
cégbejegyzési kérelem benyújtója legkésőbb az adószám megállapítását követő
munkanapon a cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, valamint statisztikai
számjelét tartalmazó elektronikus tanúsítványt kap. Az adószám megállapítását

15
Ctv. 1. számú melléklet I-II. pont
75
követően a cégbejegyzési kérelem adatai a cégjegyzékbe bejegyzésre kerülnek, a
cégjegyzékbe bejegyzett adatok mellett a „bejegyzés alatt” megjegyzést kell feltüntetni.
A cégbejegyzésre kötelezett adózók az ún. „egyablakos” rendszerben, a cégbírósághoz
előterjesztendő cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásával tesznek eleget az állami
adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségüknek.
3. Hitelintézet
A számlatulajdonos – miután a Cégbíróságtól megkapta a Tanúsítványt (de legkésőbb a
cég bejegyzésekor) azt be kell mutatnia a számlavezető pénzintézetnél is és a befizetett
alaptőke pénzbetét részét a bank törzstőkeként, lekönyveli a számlatulajdonosnak s erről
bankszámla-kivonatot is küld. A pénzforgalmi számlára vonatkozó adatot a számlát
vezető pénzforgalmi szolgáltató elektronikusan köteles bejelenteni a cégbíróságon a
számla megnyitását követő nyolc napon belül (ugyanez igaz a számla megszűnésére is).
4. NAV
Ha az adózó az adóhatóság felé bejelentési kötelezettségének már elege tett az
Adatbejelentő (201/T) nyomtatványon és ott a bankszámláját vezető pénzintézet nevét,
valamint bankszámlaszámát még nem közölte, akkor azt meg kell tennie egy
Változásbejelentő lapon (202/T). Ezen a nyomtatványon kell bejelentenie az adózónak
minden változást vagy új adatokat, amelyek létrejöttek a vállalkozás működése során. A
Változásbejelentő lapon az adózó azonosító adatai mellett csak a megváltozott ill. új
adatot kell szerepeltetni, az előtte lévő kódkockában megjelölve (U/T), hogy új vagy
törölt adatokról van-e szó. (A Cégbírósági bejegyzéshez kötött tevékenységet folytató
adózó azokat a változásokat köteles közvetlenül az adóhatósághoz bejelenteni,
amelyekről a Cégbíróság nem tájékoztatta az adóhatóságot).
A bejelentési ill. a változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy késedelmes
teljesítés esetén mulasztási bírság szabható ki. A járulékfizetéssel kapcsolatban nem kell
külön bejelentkeznie az adózónak a NAV-hoz.
Amennyiben a társaság foglalkoztatóvá válik (munkáltató vagy kifizető lesz), úgy ezt a
tényt a NAV-hoz kell bejelentenie. A cégnek elektronikus úton vagy az erre a célra
rendszeresített nyomtatványon kell bejelentenie az általa foglalkoztatott természetes
személyazonosító adatait, állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási
jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a
heti munkaidejét, a FEOR-számát,. A bejelentést legkésőbb a biztosítási jogviszony első
napján a foglalkoztatás megkezdése előtt kell megtenni (megszűnését, a szünetelés
kezdetét és befejezését követő 8 napon belül)
A NAV továbbítja az adatokat az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási szervek
felé, valamint a munkaügyi hatóságnak A bevallását az adóbevallással együtt teszi meg
az adózó, a megfizetését pedig havonta kell teljesíteni.
5. Önkormányzat
A tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül az adókötelezettség keletkezését
és ezeket érintő változásokat egy „Bejelentkezési lapon” kell megtenni a vállalkozó
székhelye szerint illetékes önkormányzat Adóirodájánál. Ezt a helyi adókról szóló 1990.
évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló (Art.) törvény szabályozza. Az illetékes
települések Közgyűlése pedig rendeletben megállapítja a helyi adók mértékét.
A vállalkozásokat iparűzési adó- ill. gépjármű adókötelezettség terheli azon
önkormányzatok felé, ahol székhelyük ill. telephelyük található.

76
Az adózó a bejelentési lapon az azonosító adatit feltünteti, de kap is a hivataltól egy
helyi nyilvántartási számot.

6. Kamara

Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és az azzal

összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza a
gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítását.

A 2012. január 1-jétől hatályos új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek

kötelesek:

 a kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni,

 a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5 000 Ft kamarai hozzájárulást
fizetni. A hozzájárulás összege önkéntes kamarai tagok esetén levonásra kerül a
tagdíjból.
 a Kamara pedig köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat
(tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti
partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen nyújtani.

A törvénymódosítás nem érinti az agráriumot, vagyis a fő tevékenységként

mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra, a mezőgazdasági termelőkre és
az agrárkamarákra nem terjed ki a hatálya.

Lényeges, hogy a kamarai tagság továbbra is önkéntes marad, így a regisztrált

vállalkozások nyilvántartásba vételükkel nem válnak kamarai taggá.

A törvény hatálybalépését követően létrejövő egyéni és társas vállalkozások a

bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már működő vállalkozások pedig a hatálybalépést
követő 60 napon belül, legkésőbb 2012. március 1. napjáig kötelesek a székhely szerinti
területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni.

A gazdálkodó szervezetek regisztrációjának leghatékonyabb módja az Internetes

regisztráció.

1.8. A vállalkozások munkáltatói feladatai

A munkaviszonyra vonatkozó alapvető szabályok ismerete mind az egyéni, mind a társas

vállalkozók számára kiemelt jelentőségű lehet, hiszen maguk is foglalkoztatók lehetnek.

A munkaviszonyra vonatkozó szabályokat a munka törvénykönyvéről szóló – 2012.

július 1-jén hatályba lépett – 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) tartalmazza.

1.8.1. Kik között jön vagy jöhet létre munkaviszony (kik a munkaviszony alanyai)?

A munkáltató és a munkavállaló között.

77
Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót
foglalkoztat.
Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez.
Főszabály szerint munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte.
Kivétel:
1. Az iskolai szünet alatt az a 15. életévét betöltött tanuló is munkavállaló lehet, aki
nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.
2. A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális,
művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a 16. életévét be nem töltött
személy is foglalkoztatható.

Hogyan jön létre a munkaviszony?

A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.

A munkaszerződést írásba kell foglalni. Amennyiben az írásba foglalás elmarad, úgy a

szerződés érvénytelen lesz, azonban erre az érvénytelenségi okra csak a munkavállaló –
a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat.

A munkaszerződés alapján
a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni,
a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.
A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az Mt.-nek a
munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseiben ( ) foglaltaktól, valamint munkaviszonyra
vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. Az eltérést az egymással
összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni.

Ahhoz, hogy a munkaviszony létrejöjjön a feleknek legalább

a munkavállaló alapbérében és
munkakörében meg kell állapodniuk.

Miben állapodhatunk meg a munkaszerződésben és mire kell figyelnünk?

Természetesen a munkaszerződésben számos más, a munkavállaló alapbérén és

munkakörén túli feltételben - így
 a munkaviszony kezdetének napjában,
 a munkaviszony tartamában,
 a munkavállaló munkahelyében,
 a munkavállaló munkaidejében,
 a munkavállaló próbaidejében, és
 számos egyéb kérdésben is
(pl.: szabadság mértéke, pótszabadság, bérpótlék mértéke, béren felüli juttatások, eltérő
munkarend, munkaidő, rendkívüli munkaidő, napi pihenőidő, béren felüli juttatások, a
munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére a
kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezmények, a végkielégítés és
annak mértéke, versenytilalmi megállapodás, tanulmányi szerződés, elállási jog,
felmondási idő stb.) is megállapodhatnak – és általában meg is állapodnak – a felek.

A feltételekben való megállapodás során azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy

78
Kollektív szerződés eltérő feltételeket is megállapíthat, amelyek "felülírhatják" a felek
közötti megállapodást, esetleg az Mt.-ben szabályozottaknál szigorúbb vagy valamelyik
fél számára kedvezőbb feltételeket is tartalmazhat.
Ha a munkaszerződésben valamely kérdésben nem állapodtunk meg (kivéve: a
munkavállaló alapbére és munkaköre), úgy az Mt. szabályai ilyen külön megállapodás
hiányában is részei lesznek a szerződésünknek.
Az Mt.-nek (és amennyiben ilyen van, a kollektív szerződésnek) vannak olyan
rendelkezései, amiktől a munkaszerződésben nem térhetünk el. Ezek a szabályok a
munkavállaló és a munkáltató közötti eltérő megállapodást "lerontják", helyettük ezek a
kötelező szabályok fognak érvényesülni.
A munkaviszony egyes típusai közé sorolható
 a határozott idejű munkaviszony (a legfontosabb, hogy legfeljebb 5 év
időtartamra köthető, az időtartamot naptárilag vagy más alkalmas módon kell
meghatározni, azonban a munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet
kizárólag az egyik fél akaratától; sajátos rendelkezések az engedélyhez kötötten
létesíthető munkaviszonyra),
 a behívás alapján történő munkavégzés (új szabály, a legfeljebb napi hat órás
részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalóval kapcsolatban alkalmazhat a
munkáltató legfeljebb 4 hónapos munkaidőkeretet),
 a munkakör megosztása,
 a több munkáltató által létesített munkaviszony,
 a távmunkavégzés,
 a bedolgozói munkaviszony,
 az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló
munkaviszony,
 a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony
 a cselekvőképtelen munkavállaló munkaviszonya és
 (a korábban említett) - vezető állású munkavállalók munkaviszonya.

Mikor és hogyan módosítható a munkaszerződés?

A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. A munkaszerződés

módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Az Mt. szabályoz olyan eseteket is, amikor a szerződésmódosítás lehetőségét a

munkáltatónak kell kötelezően felajánlani, így
 a szülési szabadság, illetve a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a
munkabér módosítására vonatkozóan (béremelés),
 a munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell
felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig –
munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján – a
munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha
az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.
 a munkáltatónak a munkakörök megjelölésével tájékoztatnia kell a
munkavállalókat a teljes vagy részmunkaidős, a távmunkavégzésre irányuló,
valamint a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás
lehetőségéről.

79
A munkavállaló is kezdeményezheti a munkaszerződés módosítását, ilyen ajánlatára a
munkáltatónak 15 napon belül írásban kell nyilatkoznia.
Köteles a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig a
munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre
módosítani.

1.8.2. Mikor szűnik meg a munkaviszony?

 a munkavállaló halálával,
 a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével (pl.: felszámolás),
 a határozott idő lejártával (pl.: 1 hónapra szólt a szerződés, ez pedig lejárt) ,
 a munkáltató személyében bekövetkezett változás esetén, ha jogügylet vagy
jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem
az Mt. hatálya alá tartozik (pl. korábban a cég zrt. formában működött, melyben
az egyetlen részvényes az állam volt, majd a társaság költségvetési szervvé
válik)
 törvényben meghatározott más esetben (pl.: a munkaviszony jellegéből adódóan
azt – az utóbb a közügyektől jogerősen eltiltott személy – már nem láthatja
el)16.

A munkaviszony megszűnéséről akkor beszélünk, amikor azt nem a munkáltató vagy a

munkavállaló jognyilatkozata, hanem más körülmény eredményezi.
Hogyan szüntethető meg a munkaviszony?

 közös megegyezéssel (egyik fél sem kívánja a továbbiakban fenntartani a

munkaviszonyt,
 azonnali hatályú felmondással
 felmondással

Korábban a törvény különbséget tett a határozott és a határozatlan idejű munkaviszony

megszüntetésének esetei között, melyet az új Mt. megszüntetett.

Azonnali hatályú felmondás 17

Két alapvető esete van:

1. Két esetben maga az Mt. teszi lehetővé, semmilyen különös előfeltétel fennállása
nem szükséges hozzá, és indokolni sem kell:
 a próbaidő alatt bármelyik fél
 a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt, ilyenkor azonban a
munkavállaló jogosult 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy
évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.

2. Időhöz kötötten akár a munkavállaló, akár a munkáltató, de ebben az esetben azt

indokolni kell, melyből az azonnali hatályú felmondás okának világosan ki kell tűnnie.

16
Mt. 63. §
17
Mt. 78. §
80
Azonnali hatályú felmondásra kizárólag akkor van lehetőség,
ha a másik fél
 a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos
gondatlansággal jelentős mértékben megszegi (pl.: tetten érték, amint a
kerítésen kívül álló tettestársainak a raktáron lévő késztermékeket dobálta ki,
melyet az ipari kamera is rögzített) vagy
 egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását
lehetetlenné teszi (pl.: a vélhetően ittas munkavállaló a munkatársaival szemben
fenyegetően lép fel, „beléjük köt”, majd a főnöke behívja az irodájába, akire
ráborítja az asztalt),
és az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való
tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől
számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig
lehet gyakorolni (pl.: a fenti, lopáson tettenért munkavállalónak a 14. napon
kézbesíthetem az írásba foglalt azonnali hatályú felmondást, azonban erre az esetre
hivatkozva 9 hónap múlva már nem mondhatok fel azonnali hatállyal).

Amennyiben a munkavállaló mond fel azonnali hatállyal, úgy a munkáltató köteles a

munkavégzés alóli felmentés tartamára távolléti díjat és – amennyiben erre a
munkavállaló felmondás esetén jogosult lenne – végkielégítést fizetni.

Felmondás 18

Felmondásra
 mind a munkavállaló, mind a munkáltató jogosult
 határozott és határozatlan idejű munkaviszony esetén is lehetőség van
 munkáltatói oldalon általában indokolással ellátva kerülhet sor (egy kivétel:
határozatlan idejű munkaviszonynál, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül)

A munkavállalói felmondás
 határozatlan idejű munkaviszonynál nem kell indokolni
 határozott idejű munkaviszonynál indokolni kell, az ok csak olyan lehet, amely
a munkavállaló számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy
körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.

A munkáltatói felmondás

a) Határozott idejű munkaviszony esetén

A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti
 a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt vagy
 a munkavállaló képességére alapított okból vagy
 ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében
lehetetlenné válik (pl.: leég a munkáltató egyetlen gyára, ahol a munkavállaló
dolgozott).

b) Határozatlan idejű munkaviszony esetén

18
Mt. 65-67. §
81
A munkáltató felmondását köteles megindokolni.
A felmondás indoka
 a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével
vagy
 a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Kizárólag a munkáltató
személyében bekövetkező változás nem szolgálhat a munkáltató felmondásának
indokául.

Felmondási tilalmak (amikor nem lehet felmondani a munkavállalónak)

 a várandósság – ha a munkavállaló erről a felmondás közlését megelőzően
tájékoztatta a munkáltatót,
 a szülési szabadság,
 a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (védelem
az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe
veszi),
 a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
 a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő
kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama
alatt – ha a munkavállaló erről a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a
munkáltatót.
A védelem alkalmazása szempontjából a felmondás közlésének, csoportos
létszámcsökkentés esetén a csoportos létszámleépítésről való tájékoztatás közlésének
időpontja az irányadó.

Felmondási korlátozások (amikor csak „kivételes, az Mt.-ben külön nevesített okból”

lehet felmondani a munkavállalónak)
 ún. „védett kor elérése” esetén – ilyennek minősül a nyugdíjasnak nem
minősülő munkavállaló a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését
megelőző 5 éven belül
 az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa esetében a gyermek hároméves
koráig
 a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő
munkavállaló esetén
 A felek megállapodhatnak továbbá abban, hogy - legfeljebb a munkaviszony
kezdetétől számított egy évig - a munkaviszony felmondással nem szüntethető
meg.

Felmondási idő 19

A felmondást felmondási idő követi, amely legkorábban a felmondás közlését követő

napon kezdődik. A felmondási idő 30 nap, amely a munkáltatónál munkaviszonyban
töltött évek számával nő (legfeljebb plusz 60 nappal).

A felek ennél hosszabb felmondási időben is megállapodhatnak, azonban legfeljebb 6

hónapban.

19
Mt. 68-70. §
82
Határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén a felmondási
időlegfeljebb a határozott idő lejártáig tart.

A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő

felére - a munkavégzés alól felmenteni, amelyet legfeljebb két részletben kell lehetővé
tenni. Tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, A kifizetett munkabért
visszakövetelni nem lehet, ha a munkavállalót a munkavégzés alól végleg felmentették
és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavégzés alóli felmentés után
következett be.

1.8.3. A végkielégítés20

Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha

 a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének
időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy
 a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása
vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

Végkielégítés jár a munkavállalónak, ha

 a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli
megszűnésének időpontjában legalább 3 éve fennáll (vannak időtartamok,
amelyek nem számítanak bele)
 és
 munkaviszonya az alábbi okok miatt szűnik meg:
 a munkáltató felmondása,
 a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy
 a munkáltató személyében bekövetkezett változás esetén a gazdasági egységet
átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik
A végkielégítés mértéke 1-6 havi távolléti díj összege, amely a munkaviszonyban töltött
évek száma alapján nő. További 1-3 havi távolléti díj összegével nő a végkielégítés, ha a
munkaviszony a „védett korban” szűnik meg.

Mi az eljárás a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén 21?

a) A munkavállaló köteles
 munkakörét az előírt rendben átadni és
 a munkáltatóval elszámolni. Ennek feltételeit a munkáltató köteles biztosítani.

b) A munkáltató köteles
 az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony
megszűnésétől számított 5. munkanapon a munkavállaló a munkabérét,
egyéb járandóságait kifizetni
 a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt
igazolásokat kiadni, ha a munkaviszony felmondással szűnt meg.

20
Mt. 77. §
21
Mt. 80-81. §
83
  a munkavállaló kérelmére – ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt –
a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) vagy legfeljebb az ezt
követő egy éven belül a munkavállaló munkájáról írásban értékelést adni.
Az értékelés valótlan ténymegállapításainak megsemmisítését vagy módosítását
a munkavállaló bíróságtól kérheti.

Mi a következménye a munkaviszony jogellenes megszüntetésének 22?

a) A munkáltató szüntette meg jogellenesen a munkaviszonyt

Köteles megtéríteni
 a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt,
ennek keretében
 elmaradt jövedelmet (maximum munkavállaló tizenkét havi távolléti díját)23
 a fentieken túlmenően, a bíróság – munkavállaló kérelmére, az Mt. 82. § (5)
bekezdésében felsorolt esetekben – a munkaviszonyt helyreállítja
vagy
 a fentiek helyett követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó
felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget
és
 végkielégítést, ha a munkavállaló munkaviszonya jogellenesen nem
felmondással szűnt meg, vagy munkaviszonya megszűnésekor a felmondás
indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem
egészségi okkal összefüggő képessége volt, melynek alapján nem részesült
végkielégítésben.

b) A munkavállaló szüntette meg jogellenesen a munkaviszonyt

Köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak
megfelelő összeget megfizetni.
Ha a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből
még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget
köteles megfizetni.
munkáltató követelheti a fenti mértéket meghaladó kárának megtérítését is. Ezek
együttesen nem haladhatják meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.

A jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a

munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adja át.

1.8.4. Kártérítési felelősség

a) A munkáltató kártérítési felelőssége24

A munkaviszonnyal összefüggésben okozott kár

22
Mt. 82-84. §
23
A kártérítés módjáról és mértékéről 169-175.§ rendelkezik
24
Mt. 166-168. §
84
A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal
összefüggésben okozott kárt.
Mentesül a felelősség alól a munkáltató (2 esetben):
 ha bizonyítja, hogy
1) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem
kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény
bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa (pl.: baleset következtében egy
autó átszakította egy műhely kerítését, és összetörte a munkavállaló ott parkoló
motorját), vagy
2) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta (pl.:
munkavédelmi oktatásban részesítették a munkavállalókat, majd néhányan a
munkahelyi öltözőben a padokon ugrálva kergetőzésbe kezdtek, az egyikük
megbotlott, elesett és összetörte a szemüvegét és az óráját).

A munkáltató kártérítési felelőssége a munkavállalónak a munkaviszonnyal

összefüggésben okozott károkért objektív – a vétkességtől (a károkozás
szándékosságától vagy gondatlanságától) független – amely alól kizárólag a fenti két
kimentési ok valamelyikének bizonyításával mentesülhet.

A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni.

Nem kell megtéríteni

 azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a
károkozás idején nem volt előre látható,
 a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott,
vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési
kötelezettségének nem tett eleget.

A munkáltató részbeni mentesítése a bíróság által:

 bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján
a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek
vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének
következményeit értékeli.

Felelősség a munkavállaló munkahelyre bevitt dolgaiban bekövetkezett károkért

A munkáltató az ezekben bekövetkezett károkért is felel. Előírhatja azonban, hogy a

munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését.
A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató
engedélyével vihetők be. E szabályok megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett
kárért csak szándékos károkozása esetén felel.
b) A munkavállaló kártérítési felelőssége
Felelősség a vétkesen okozott kárért
A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott
kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában
elvárható.

85
Azt, hogy
 munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségét megszegésével
 kárt okozott és
 nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, valamint
 a fentiek közötti okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

A munkavállaló felelőssége tehát enyhébb, mint a munkáltatóé, kizárólag a

munkáltató által bizonyított vétkesség esetén áll fenn.
(pl.: a darukezelő tudja, hogy milyen időközönként kell szünetet tartania a biztonságos és
kímélő üzemeltetés érdekében [munkaviszonyból származó kötelezettség]. Ehhez képest
fél órával tovább dolgozik [ez a kötelezettség megszegése]. A daruról leesik az
építőelem, amely összezúzza a munkáltató teherautóját [ez a kár]. A munkavállaló
kizárólag akkor lesz felelős a teherautóban keletkezett kárért, ha a munkáltató
bizonyítani tudja, hogy az üzemeltetési időn túli munkavégzés volt az oka az építőelem
lezuhanásának, amely a teherautót megrongálta [ez az okozati összefüggés a felelősség
megállapításához szükséges feltételt])

Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.

Egyéb esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi

távolléti díjának összegét.

Nem kell megtéríteni azt a kárt,

 amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy
 amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy
 amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének
nem tett eleget.

Több munkavállaló együttes felelőssége (amikor többen együtt okoznak kárt)

A kárt a munkavállalók
 vétkességük arányában (a munkavállaló szándékosan kárt okoz, a vezetője
pedig nem tesz eleget ellenőrzési kötelezettségének),
 ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában, ha
 a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, a kárt egyenlő
arányban viselik.

A fokozott munkavállalói felelősségnek két alakzatát nevesíti az Mt.:

 a megőrzési felelősséget (fontos, hogy a dolgot jegyzék vagy elismervény
alapján vegye át a munkavállaló, amelyet aláírásával igazol – a pénztárost, a
pénzkezelőt vagy értékkezelőt jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a
felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében) 25
és
 a leltárhiányért fennálló felelősséget (ennek alapvetően négy feltétele van: a
leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás megkötése, a leltári
készlet szabályszerű átadása és átvétele, a leltárhiánynak a leltározási rend

25
Mt. 180. §
86
 szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő
megállapítása, továbbá legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen
történő munkavégzés).
Ezek – a munkáltatóéhoz hasonló – objektív a felelősségi formák, amelyek esetében a
kizárólag a törvényben meghatározott kimentési okok fennállásának bizonyításával lehet
mentesülni.

2. A vállalkozás marketing feladatai

A marketing tartalmát nagyon sokan meghatározták, több definíció is létezik. Nézzünk

néhány tényezőt, amely magyarázatként szolgál a sokféle marketingértelmezésre!

 sokan azonosítják még ma is a marketinget egyes részterületeivel, mint a

reklám, értékesítés vagy piackutatás
 angol kifejezés; eredeti jelentése eltér a mai közgazdaságtanban
alkalmazott értelmezéstől (a market szóból származik, jelentése: piac /tér/,
vásár /tér/)
 eltér a többi tudománytól, nem rendelkezik saját tudományos alapokkal
 közelálló tudományok: közgazdaságtan, magatartástudomány, matematika
 a gyakorlatból fejlődött ki; a mindennapi gyakorlati élet problémáira keresi
a választ; elsősorban a piacot helyezi vizsgálatainak középpontjába
 egy dinamikusan fejlődő tudomány
 a mindenkori társadalmi - gazdasági környezethez alkalmazkodik
 üzletfilozófia, szemléletmód, alapállás.

A marketing feladata a társadalmi szükségletek jövedelmező lehetőségekké formálása.

Ebben a jegyzetben Philip Kotler, a marketing klasszikusa által alkalmazott definíciót

részesítjük előnyben.
"A marketing társadalmi és vezetési lépések láncolata, melynek során az egyének és
csoportok termékeket és értékeket alkotnak s cserélnek ki egymás között, mialatt
kielégítik szükségleteiket. "

Elsősorban vezetési lépések sorozatát foglalja magába a marketing: elemzés, tervezés,

végrehajtás, ellenőrzés (ezen a szinten áll a legtöbb információ a rendelkezésre a
döntések meghozatalához.).
Elképzelések, termékek, szolgáltatások, értékek cseréjén nyugszik.
Cél: a fogyasztói szükségletek, igények minél teljesebb kielégítése, nyereség elérése
mellett.

A marketing lényege, logikai útja a következőképpen foglalható össze röviden:

Megismerni az adott piacot; feltárni a kielégítetlen szükségleteket ==> értelmezni
jelentőségüket ==> eldönteni, hogy a mi vállalatunk – kapacitásait ismerve – hol tudna
ebbe bekapcsolódni ==> meghatározni a megcélzott piac igényeihez leginkább
illeszkedő termékeket, szolgáltatásokat ==> a cég minden egyes tagját arra ösztönözni,
hogy a fogyasztó fejével gondolkodjék, s minél teljesebben elégítse ki a szükségleteit,
profit realizálása mellett.

87
Mi az, ami ebben a nehéz gazdasági helyzetben sikerreceptként szolgálhat a vállalatok
számára? A piacorientált gondolkodásmód a marketingszemléletnek nem egyedüli
meghatározója. A sikerhez kulcsszerepe viszont kétségtelen.

A piacérzékenység, a marketingkoncepció lényege: alaposan megismerni a fogyasztó

igényeit, szükségleteit és kielégíteni ezeket a legmegfelelőbb megoldással úgy, hogy
elégedett legyen a vásárló és a vállalat is profitot tudjon elérni.

„A marketing szerepe annyira alapvető, hogy nem tekinthető elkülönült funkciónak.

Nem más, mint a teljes vállalkozói tevékenység értelmezése a végeredmény, azaz a vevő
szempontjából. Az üzleti sikert nem a termelő, hanem a vevő határozza meg.”

(Peter Drucker)

„Az IBM marketingszakembereinek sikere teljesen azon múlik, mennyire tudnak a

potenciális vevő gondolatmenetébe belehelyezkedni, hogy képesek legyenek
meghatározni és elemezni az adott problémát, s így az ügyfél javát valóban szolgáló
megoldással előállni.”
(Frank Rodgers: IBM stratégia)
Az IBM nem termékeket, hanem kész megoldásokat értékesít. Hasonló következtetésre
jutott egy kozmetikai termékeket gyártó cég (Revlon) is; nem kozmetikumokat, hanem “
reményt” adott el a fogyasztóknak.

2.1. A vállalkozás környezetének bemutatása, elemzése

A piacorientált gondolkodásmód mára létkérdéssé vált a vállalatok számára. A piacon

nagyon éles verseny uralkodik egy adott fogyasztói csoport meghódításáért és
megtartásáért. A vállalatoknak az életben maradásért nagyon kemény harcot kell
vívniuk. Alaposan meg kell ismerniük a körülöttük lévő piaci helyzetet és az azt
kialakító külső és belső tényezőket. A vállalatnak a környezete változásait folyamatosan
figyelemmel kell kísérnie és az üzletmenetet ennek megfelelően kell alakítania. Az új
piaci kihívásokra időben kell reagálni. A környezet nem csak lehetőségeket, de
veszélyeket is hordoz magában. Ezért fontos a változó viszonyokhoz való folyamatos
alkalmazkodás.
A Microsoft az egyik legsikeresebb vállalat. Mindig tudta, hogy mit, mikor és hogyan
kell tennie a piacon.

Microsoft. Bill Gates, aki a konkurenciától mindig egy lépéssel előbbre van, vállalatát a
számítógépnyelvek területéről az operációs rendszerekhez, majd az üzleti alkalmazások
területéről a fogyasztói piacok felé irányította. Gates folyamatosan elemzi a
marketingkörnyezetet, idejének harmadát a meglévő és a lehetséges vevőkkel, való
beszélgetésekkel tölti. Így képes olyan termékekkel előállni, amelyek megalapozzák
vállalata sikereit a következő évezredre is.
Forrás: Philip Kotler, Marketing menedzsment

A marketingszervezetek működésének jobb megértése miatt alaposan tanulmányoznunk

kell a környezetből érkező hatásokat is.

88
A vállalat, hogy eljusson a fogyasztói célcsoporthoz sok tényezővel kerül kapcsolatba
(pl. szállító vállalatok, kooperációs partnerek, kereskedők, hagyományok, jogszabályok
stb.). Ezek a tényezők hatással vannak a cég működésére, ugyanakkor a vállalat nem,
vagy csak kevésbé tudja befolyásolni őket. Tehát a szervezet számára a környezeti
tényezők nem ellenőrizhető változók.

A marketingszervezet környezetén azokat a külső tényezőket értjük, amelyek hatással

vannak ugyan a vállalat működésére, de a cég számára ezek nem ellenőrizhető változók,
nem képes őket befolyásolni.

2. 1. sz. ábra: A marketingszervezet környezete

Az alábbiakban tekintsük át a 2.1. sz. ábrát!

1. A marketingszervezet három fontos elemből áll (a vállalat méretétől

függetlenül).
 műszaki-technikai struktúra: épületek, gépek, berendezések
 társadalmi elrendeződés (emberi erőforrások): az alkalmazottak, a különböző
szintű vezetői gárda,
 szervezeti felépítés: a vállalkozás szervezeti tagolódása az információáramlás
iránya az egyes tisztségek, funkciók leírása, fizikai elosztás.

A vállalkozás belső szervezetét most nem vizsgáljuk, a külső környezetének elemeit

vegyük most számba.

2. A vállalat közvetlen (kooperativ) környezete, akikkel a vállalat a piac (fogyasztói)

kiszolgálása érdekében közvetlen kapcsolatban áll; a vállalat marketingrendszer

89
 magjának is nevezhetjük. A vállalaton kívül még három fontos csoport tartozik ebbe
a környezeti szférába: a szállítók, a piaci közvetítők és a piac (fogyasztók).

Szállítók --->Vállalat ---> Piaci közvetítők ---> Fogyasztók

3. Versenykörnyezet: A marketingszervezetek versenytársak között tevékenykednek.

A vállalat a versenytársak három fontos csoportjával találkozhat:
 általános versenytársak
 termékforma versenytársak
 márka versenytársak

4. Közvélemény (társadalmi környezet): A szélesebb nyilvánosság is hatással van a

vállalat tevékenységére. A vállalat működése más csoportok érdekeit is érintheti.
Jó kapcsolatot kell kialakítani a vállalat számára fontos közvéleménnyel.

5. Makrokörnyezet elemei: népesség, gazdaság, természeti, technológiai, politikai-

jogi, társadalmi-kulturális tényezők.

A vállalkozás környezetének elemeit csoportosíthatjuk még összevontabban is, mint

ahogyan a 2.1.sz. ábrán láthatjuk. A marketingszervezet környezetével kapcsolatban
beszélhetünk mikro- és makrokörnyezetről is.
Megkülönböztetünk mikrokörnyezetet, mellyel a vállalat közvetlen, szoros, napi
kapcsolatban áll; ilyenek például az együttműködő, kooperáló vállalatok, szállítók,
kereskedők, vevők, versenytársak és a közvélemény. Ezekre a környezeti elemekre a
vállalat működése során – ha csekély módon is – hatással lehet, befolyásolni tudja
magatartásukat. A szállító vállalat viselkedését tudom formálni, alakítani, hogy
számomra is kedvező legyen: pontosan szállítsa a kért árut, jó minőségű legyen. A
kereskedővel is megállapodhatok, hogyan kínálja a termékeimet az üzleteiben. A
fogyasztónak a szükségleteit is befolyásolhatom azzal, hogy piacra dobok egy korszerű,
jó minőségű terméket és felhívom erre a figyelmét reklámmal, hogy az én termékemet
vásárolja.

A szervezet a makrokörnyezetével együtt egy nagyobb körben végzi a tevékenységét,

amely mintegy háttérként szolgál ehhez. Ezt nevezzük makrokörnyezetnek.
Legfontosabb elemeit a vállalat csak megfigyelheti, ill. alkalmazkodhat hozzájuk, de
befolyásolni nem tudja őket.

2.1.1 A vállalkozások mikrokörnyezete

A marketingszervezet, hogy teljesíteni tudja célkitűzéseit – a fogyasztói igények

kiszolgálását – kapcsolatban kell lépjen más cégekkel, szervezetekkel. A következő
láncolaton jut el a termék a fogyasztóhoz; szállítók ---> cég ---> kereskedők (közvetítők)
---> fogyasztó és ott vannak még a konkurencia és a közvélemény is.

A szállítók
Közvetlen, jó kapcsolat kell, hogy kialakuljon a termelő és szállítója között.
Nagymértékben függ a vállalat piaci megjelenése a szállítójától. Nem mindegy, hogy a

90
cég a termeléshez szükséges anyagot, gépeket, energiát, munkaerőt stb. (termelési
tényezőket) milyen áron, minőségben, határidőben, milyen fizetési és garanciális
feltételekkel tudja beszerezni a szállítótól. Az ellátási gondok zavart okozhatnak a
termelésben, és ez meghiúsíthatja a jó piaci szereplést. A cégnek tehát körültekintően
kell eljárnia a szállítói kiválasztásakor.

A piaci közvetítők
A marketingrendszer láncolatában a vállalat és a fogyasztók között helyezkednek el.
Feladatuk, hogy segítsék a vállalatot, termékének minél zökkenőmentesebb
eljuttatásában a fogyasztóhoz. Többféle közvetítőt is igénybe vehet a vállalat:
Kereskedők; az áru értékesítésében segítenek, ők állnak közvetlen kapcsolatban a
fogyasztókkal, közvetítenek a termelők és a vevők között.
o ügynöki hálózat
o viszonteladók
A fogyasztó érdekeihez igazítják a mennyiségi, hely, idő, választék, birtoklás terén
felmerülő igényeket.
Szállítmányozók; a vállalat telephelyről a célállomásra juttatják el az árut. A
raktározók tárolják, óvják a terméket.
Marketingszolgáltatók; segítenek a vállalat számára a legmegfelelőbb fogyasztói
csoport megtalálásában, a piaci információk összegyűjtésében, elemzésében.
o marketing-tanácsadók
o reklámügynökségek
o marketingkutató cégek
o média
Pénzügyi szolgáltatók; a cégek működésük során gyakran vehetnek igénybe
finanszírozásra támogatást, ill. kockázatátvállalást.

A versenytársak
A vállalatnak fel kell ismernie a versenytársait, elemezni szükséges viselkedésüket és
megpróbálni befolyásolni őket úgy, hogy a fogyasztók elvárásai legyenek a
középpontban.

Röviden összefoglalva a vállalat legjobb stratégiáját a versenyben: a következő

tényezőkkel kell jól együttműködnie, hogy sikeres legyen a piacon – 4 C (angol nevük
kezdőbetűje)
– 4 fontos tényező
o fogyasztók (customers)
o csatornák (channels)
o verseny (competition)
o vállalat (company)

A közvélemény
A vállalat üzletmenetét a versenytársakon kívül a nyilvánosság is befolyásolhatja. A cég
működése, hírneve néhány csoport érdekének is függvénye lehet. Tanulmányozni kell a
közvélemény szükségleteit, és oda kell figyelni a véleményére.
Néhány csoport:
a) Média; a vállalat számára nem mindegy mit közöl róla a sajtó, tv,
rádió stb.

91
 b) Kormányzat; a cégnek a kormányzat célkitűzéseivel összhangban kell
tevékenykednie.
c) A különböző érdekvédelmi csoportok; fogyasztói érdekvédelem
környezetvédők stb.
d) Helyi környezet; a közvetlen szomszédok (cégek, lakók stb.).
e) Belső közvélemény; fontos, hogy az alkalmazottak jól érezzék
magukat, mivel ez kisugárzik a vállalat külső környezetébe.

2.1.2. A makrokörnyezet elemei

A makrokörnyezet azokat a háttérben meghúzódó szélesebb társadalmi-gazdasági erőket

jelenti, melyek a vállalatnak és mikrokötnyezetének valamennyi tényezőjére hatással
vannak.
A makrokörnyezet elemei: a népesség, a gazdasági, természeti, technológiai, politikai,
jogi, társadalmi, kulturális erők. Ezek a tényezők a vállalat számára közvetlenül nem
mérhetőek, nem ellenőrizhetők, de ismeretük elengedhetetlen (pl. egy jó marketingterv
elkészítésekor; a szervezet, ha talpon akar maradni, alkalmazkodni kell hozzájuk).
Mielőtt tanulmányoznánk ezeket a feltételeket, tekintsük át röviden az erőforrásokat.
Nézzük, meg mit nevezhetünk erőforrásoknak, miért van szükség rájuk, és miért kell
egyre nagyobb figyelmet szentelni nekik?
Neves tudósok készítettek a 70-es évek elején egy tanulmányt, A növekedés határai
címmel, amely az emberiséget érintő problémákkal foglalkozik (népességnövekedés, a
fontos ásványkincsek kimerülése, környezetszennyezés, az életminőség romlása stb.)

Ezek után nézzük a makrokörnyezet elemeit:

a) A demográfiai környezet
A népesség alakulásának elemzése és annak hatása a marketingszervezetekre, az egyik
legfontosabb tényező, amit vizsgálni kell, hiszen a piacon jelenlévő fogyasztókra
vonatkozó információk ismerete létfontosságú a marketingszervezet számára.
Emeljünk ki néhány demográfiai kérdést, ami lényeges lehet a vállalatok számára a piac
viselkedésének megértésében!
Ugrásszerűen növekszik a világ népessége. Miért lehet aggasztó ez?
 A népesség a legszegényebb, gazdaságilag elmaradott országokban növekszik,
újratermelve ezáltal a szegénységet és súlyos élelmezési problémát vet fel. A fejlett
országokban, ezzel ellentétben, a népesség fogyása figyelhető meg.
 A másik gond, hogy a népesség növekedése, a szükségletek bővülését, a fogyasztás
növekedését is maga után vonja, ugyanakkor a Föld legfontosabb természeti
erőforrásai kimerülőben vannak s egyre inkább elégtelennek bizonyulnak.
A népesség mai, évi közel 2 %-os növekedési üteme révén, az ezredfordulóra Földünk
lélekszáma elérte a 6,5 milliárdot; mintegy négyszeresére nőtt a XX. században a világ
népessége. Magyarország demográfiai adatait tanulmányozva azt tapasztalhatjuk –
hasonlóan a legtöbb európai országhoz –, hogy hazánk népessége 1981 óta fogy,
amelynek káros következményei vannak az üzleti életre vonatkozóan. A lakosság
elöregedése gazdasági hanyatlást vonhat maga után.

92
 A demográfia előrejelzései
A két, Európában kirobbant világháború és az ugyanott kitermelt totalitárius politikai
rendszerek által okozott, precedens nélküli emberveszteségek ellenére Európa népessége
a 20. század folyamán több mint kétharmadával nőtt. Az elmúlt fél évszázad alatt – ami
néhány kivételtől, köztük az 1990-es évek balkáni incidenstől eltekintve ritka
békekorszak volt Európában – a növekedés 548 millióról 727 millióra vitte fel a
kontinens össznépességét.
De közelebbről nézve az Európára vonatkozó makro-demográfiai adatokat, a kép
árnyaltabbá válik. Az ENSZ Népességi Osztályának becsléseire és közepes
termékenységet feltételező („médium”) előrejelzéseire támaszkodva két jelenség
érdemel különös figyelmet. Az egyik a népességnövekedés ütemének gyors esése az
utóbbi negyedszázad alatt. A század harmadik negyedében az átlagos évi növekedési ráta
még 8,4 ezrelék volt. Az utolsó 25 évben ez 2,9 ezrelékre apadt. És a század-, illetve
ezredfordulóra állandósulni látszanak a népességfogyás mutatói. Az Európa Tanács
2000-re szóló kimutatása szerint 17 európai országban volt 2000-ben több halál, mint
születés.
A két szám összehasonlításán alapuló egyszerű statisztikai adatok azonban
megtévesztők: kisebbítik és elfedik a tényleges népességreprodukció negatív voltának
igazi mértékét. A kormegoszlás minden európai országban a korábbi magasabb
termékenységet tükrözi. Ez azt jelenti, hogy a reproduktív korú népesség ma nagyobb,
mint azt hosszabb időtávlatban a termékenység színvonala fenntarthatná. 2000-ben a 20
év alatti női népességszám Európában 87 millió volt: a 20 és 40 év közötti, ugyancsak 20
évjáratot magában foglaló korosztályba tartozók száma pedig 105 millió. Még ha a
2000-ben 20 éven aluliak mindegyike túléli is a következő 20 esztendőt, e számokból
világos, hogy a születések számának egyszerű fenntartása azt kívánná, hogy a
termékenység több mint 20%-kal emelkedjék. A 20 éven aluli életkorból a 20 és 40 év
közötti életkorba való továbbélési valószínűség reális számbavétele ezt a kívánt arányt
természetesen tovább növelné.
Az ezredforduló Európájában a termékenységi mutató 1,37-re tehető. A halandóság
legtömörebb és hasonló logikával számított jellemzője, a születéskor várható átlagos
élettartam, pedig 69 évre tehető a férfiaknál és 78 évre a nőknél.
…Európa egyre növekvő gazdasági, technológiai, tudományos és kulturális súlya és
befolyása globális szinten a 18. és 19. században együtt járt a kontinens növekvő
demográfiai súlyával, annak nem kis részben eredménye volt. Európa népessége a világ
össznépességének 20%-át tette ki 1800-ban, és 2000-re 12%-ot tett ki. Az ENSZ
úgynevezett közepes előrejelzése szerint Európa részaránya a világ népességén belül
2050-ben már csak 6,5% lesz.
Forrás: Demény Pál: Európa népességpolitikai dilemmái a 21. század kezdetén

Több lényeges kérdést vet fel a vállalatok számára a népesség korösszetételének

vizsgálata. Elemezve az egyes korosztályokat (gyermekkor 14 év alattiak, fiatalkor 15-
24 év, felnőttkor 25-59 év, időskorúak 60 év felettiek) megállapíthatjuk, hogy eltérő
életvitelt követnek, különbözőek a szükségleteik.

A családok szerkezete, igényei is átrendeződnek; kevesebb a gyerek, több a "csonka

család". Változik a nők ill. férfiak szerepköre (egyre több nő vállal munkát, a férfiak
segítenek a háztartásban), mindez a vállalatokat is arra készteti, hogy átgondolják
marketing tevékenységüket.

93
A lakosság földrajzi eloszlásának változása a piac regionális szervezésénél kíván
odafigyelést.

További népesség-figyelési szempontok még a marketing szervezetek számára; a

migráció, születési, halálozási ráta, a népesség képzettségi szintje, foglalkoztatási
struktúrája, etnikai, vallási összetétele stb.

A demográfiai változásokat, előrejelzéseket elemezve a vállalatok megtervezhetik az

őket érintő kérdésekben, hogyan reagáljanak a fejleményekre.

b) A gazdasági környezet
A vállalat üzletvitelére hatással van az a gazdasági közeg, melyben működik. A
gazdaság sokféle hatóerőiből, mi csak néhányat emelünk ki. A jövedelem az egyik
legfontosabb fogyasztói magatartást befolyásoló tényező. A reáljövedelem alakulása, az
infláció, a munkanélküliség stb. hatással vannak a fogyasztók szükségleteinek
szerkezetére. Ernest Engel tanulmányozta, hogyan változik a fogyasztók kiadásainak
szerkezete a jövedelmük emelkedésével; az élelmiszerekre a jövedelmük kisebbik
hányadát költik, míg többet fordítanak öltözködésre, utazásra, szórakozásra és a
megtakarítások is növekednek, míg a lakásra és háztartásra fordított kiadások aránya
nem változik.

A jövedelem-eloszlás változását nyomon követve a piacon pontos képet kaphatunk a

háztartások szükségleteinek várható változásairól.

A magas jövedelműek
Gazdagságuk vagy a múlt öröksége vagy a jelen sikerének terméke („újgazdagok”). Az
általuk alkotott piac kicsi, és luxuscikkeket igényel. Saját információs csatornákkal
rendelkeznek. Fogyasztásuk színhelye gyakran valamelyik külföldi ország.
Az átlagjövedelműek
Jövedelmük nagy részét házukra, öltözködésükre és gyermekeik iskoláztatására
fordítják. Általában ragaszkodnak a megszokott termékekhez. Az alapvető információs
csatornák (újságok, rádió, tv) ideális célpontjai.
Az alacsony jövedelműek
Alapvető életcéljuk gyermekeik felnevelése. Általában szerény iskolázottságúak, és
tartós fogyasztási cikkeiket meglehetősen ritkán cserélik.
Forrás: Józsa László: Marketing- reklám- piackutatás

Az, hogy a fogyasztók szükségleteik kielégítése érdekében jövedelmükből mennyit és

milyen termékekre költenek, a megtakarításaik mellett az áraknak és a hitelfeltételeknek
is függvénye.

c) A természeti környezet
A természeti környezet adta lehetőségeket, ill. korlátokat sem szabad figyelmen kívül
hagyni a marketingdöntésekben.

A természeti erőforrások közül egyre több azoknak a száma, melyek máris szűkösen
állnak a felhasználók rendelkezésére (arany, cink, ólom, ón, urán stb.), s ez arra készteti
e cégeket, hogy helyettesítő anyagok után kutassanak. Az energiahordozók piacán
jelentkező áringadozások is az alternatív energiaforrások keresésére ösztönözték a
94
vállalatokat. A 70-es évek olajárrobbanása például előtérbe hozta a nap-, atom-, és a
szélenergia hasznosítására irányuló elképzeléseket.

A gyorsan fejlődő ipari társadalmak másik súlyos problémája a környezetszennyezés:

 Levegőszennyezés: néhány országban már szmogriadót is kénytelenek
voltak elrendelni. Az utóbbi években pedig az ózonpajzs elvékonyodása
rázta meg a közvéleményt.
 Vízszennyezés: főleg az ipari centrumok közelében lévő folyók, tengeri
kikötők ólomszennyezettsége jelent komoly veszélyt az élővilágra.
 A talaj szennyeződése: vegyi anyagok, hulladékok, atomhulladék, le nem
bomló csomagoló anyagok jelentenek egyre nagyobb gondot.

A civilizációs társadalmakat érintő válságok sorozata a 20. század második felében újabb
tényezővel, az ember és a természeti környezet közötti konfliktussal bővült. Az
ökoszféra (természet) és az ember alkotta művi világ (technológiai, gazdasági
rendszerek) kapcsolatában súlyos zavarok támadtak, egyre határozottabb a felismerés,
hogy a nem megújuló nyersanyag- és energiaforrások kimerülhetnek, a természet
hulladéktűrő képessége, pedig nem korlátlan. Kényszerítő erővel fogalmazódik meg
tehát a kérdés: a visszaélés az erőforrások használatával milyen mértékben fosztja meg a
jövendő generációkat és a másfajta berendezkedésű társadalmakat az értelmes és
elfogadható emberi létezés lehetőségétől.
A gazdasági - technológiai és népességnövekedés mára számos globális környezeti gond
forrásává vált:
- a klímaváltozás lehetősége, amelynek talán ma már a legmarkánsabb jele lehet a
biztosítók által kifizetett viharkárok éves összegének „viharos” növekedése:
- a sztratoszféra ózontartalmának fogyása:
- savas ülepedés:
- a trópusi esőerdők pusztulása:
- a biodiverzitás csökkenése:
- a termőtalajok tartós lepusztulása.
Forrás: Papp Sándor: Társadalon-gazdaság-természet (Természet világa)

d) Technológiai környezet
A találmányok, technikai újítások képesek teljesen megváltoztatni az emberek életét (pl.
az autó, a telefon, a számítógép).

Az új technológia bevezetése új vállalatok, iparágak létrejöttét eredményezheti, amelyek

megnövelik a beruházási lehetőségeket. Mindezek pedig új piacot teremtenek.

Az utóbbi években meggyorsult az új technológiák föltalálása, bevezetése, elterjedése és

az ezen szakaszok közötti idő is lerövidült. A kutatók egyre több témán dolgoznak;
rákkutatás, háromdimenziós tv, űrtelepülés, repülő kocsik stb.
Sok érdekes tanulmány született a felgyorsult technológiai fejlődés jövőre várható
hatására vonatkozóan (pl. az egyik azt hirdeti, hogy az elektronizált otthoni munkahelyé
a jövő: számítógép, telefon, fax, fénymásoló stb., s ezek a beruházások gyorsan
megtérülnek és számos kellemetlen tevékenységtől, közlekedés, munkahelyi
körülmények stb szabadítják meg az embereket).

95
Nem elhanyagolható kérdés a kutatás-fejlesztési költség; elsősorban a nagyvállalatok
költségvetésében találkozunk csak ezzel a kiadással, általában az árbevételük 2-7%-át
költik erre a célra. Vizsgálati eredmények bizonyítják, hogy szoros összefüggés van a
cégek jövedelmezősége és a kutatás-fejlesztésre fordított kiadásai között.

A marketing feladata támogatni, hogy az újítások az emberek igényeinek kielégítését

szolgálják, a káros, negatív hatásokat ki kell szűrni.

A fejlett országokban a légszennyezés mintegy fele, az üvegházhatású szén-dioxid

harmada a közúti közlekedésből származik. Csökkentésükre a gépkocsi-gyártók sokat
javítottak a belsőégésű motorok hatásfokán, és intenzíven foglalkoztak három
elektromosgépkocsi-technológia kifejlesztésén. A három technológia az akkumulátoros
„tiszta” elektromos kocsi, a hibrid-meghajtású autó és a tüzelőanyag-cellás gépkocsi.
Forrás: Wolfner András: Melyik lesz a nyerő? (Természet világa)

e) A politikai-jogi környezet
Ez a makrokörnyezeti elem három területet foglal magában:
 jogszabályok
 kormányszervek
 erőszakszervezet

Ezek a befolyás és a kényszer eszközével élnek.

A jogszabályok célja megvédeni:

 a vállalatokat egymástól, a tisztességtelen versennyel szemben
 a fogyasztókat a manipulációk, visszaélésekkel szemben
 a szélesebb társadalmi érdeket.

A túlszabályozás viszont visszafoghatja a gazdasági növekedést, terhet jelent a

gazdaságnak. Célszerű a helyes egyensúlyra törekedni.

A kormányhatóságok
A jogszabályok végrehajtására több intézményt is létrehoztak (pl. adótörvényekre a
NAV), ezek felügyelik a vállalatok működését. Ezek a szervek néha önkényesen járnak
el, viszont arra is találunk példát, mikor nagyobb szabadságot engedtek a vállalatoknak,
s ezzel felpezsdítették az üzleti életet.

f) A társadalmi - kulturális környezet

A társadalmi rendszerek értékeket közvetítenek tagjaik, az egyének felé, befolyásolva
ezzel viselkedésüket. Az alapvető kulturális, vallási értékek, hagyományok erősek s
továbbélnek az egyes társadalmakban; az intézmények (egyház, iskola, kormány, család,
vállalat) erősítik ezeket. A marketing nem tudja őket megváltoztatni.

A társadalomban jelenlévő speciális értékeket, melyeket adott csoportok, rétegek hoztak

létre szubkultúráknak, nevezzük. Kialakulhatnak divathullámok is. Ezekre a
marketingnek oda kell figyelnie, ezek már változó, változtatható értékek, normák,
melyek eltérő fogyasztási igényt támaszthatnak a piacon.

96
 2.2. A vállalatok üzletfilozófiájának fejlődése

Az üzletpolitikájukat különféle koncepciók szerint szervezhetik a vállalatok, attól

függően, hogy milyen fogyasztói, vállalati vagy társadalmi érdekek kerülnek előtérbe.
Mi ebben a jegyzetben a következő öt koncepcióval foglalkozunk: termelési, termék-,
értékesítési, marketing és társadalom-központú marketing koncepcióval.
A gazdaságilag fejlett országokban, ha megvizsgáljuk, hogy milyen fejlődési utat járt be
az egyes gazdasági egységek piaccal kapcsolatos szemléletmódjának a változása, akkor
nagy általánosságban a következőket állapíthatjuk meg.

A termelési koncepció már a tömegtermelés kialakulásával fejlődésnek indult és a

fejlett ipari országokat tekintve igen hosszú intervallumot ölelt fel ez a piacorientáció,
egészen az 1950-es évek végéig, a második világháborút követő újjáépítési időszak
befejezéséig tartott. A gazdasági életben az uralkodó szemlélet legfőbb jellemzője a
termelés bővítése volt.
A 60-as években egy új piaci szemlélet a termékkoncepció válik jellemzővé, a hangsúly
a termékfejlesztésre a minőség javítására a minél korszerűbb termékek előállítására
tevődik át.
A történeti fejlődést tekintve a harmadik piaci szemléletmód az értékesítési koncepció,
amely domináns jegyeit egyes országban már a 70-es években is fellelhetjük. A
vállalatok a meglévő termékeiket próbálják hatékony, néha agresszív piacbefolyásolással
értékesíteni.
A 80-as években megjelent a marketingorientáció, amely a fogyasztók szükségleteiből,
igényeiből indul ki és próbálja a versenytársakétól hatékonyabb módon kielégíteni
ezeket.
A 90-es évek elején egyes fejlett ipari országokban már a társadalmi érdekeket szem
előtt tartó társadalom-központú marketing szemlélet jegyeit is megtalálhatjuk.
Mielőtt áttekintenénk az egyes piacorientációkat, részletesen is le kell szögeznünk a
következőket. Az egyes szemléletmódok nemcsak egy-egy ország gazdaságának egészét
nézve léteznek, hanem az egyes vállalatok üzletpolitikájának történeti fejlődését
elemezve is nyomon követhetjük a különböző piacorientációk egymásra épülését. A
különböző piacorientációk egymással párhuzamosan is fellelhetők egy-egy országon
belül, s az egyes vállalatok szemléletmódja is változik. A vállalatokon belül - annak
alapján, hogy miként építik be a tevékenységükbe a marketingfeladatokat - három
alapmodellt különböztetünk meg: termelési, értékesítési és marketingorientációkat. A
többi piacorientáció (a termékkoncepció, a társadalmi-központú marketingorientáció) e
három alaptípus továbbfejlesztett változata.
Nézzük meg a különböző piacorientációkat részletesebben is! Két különböző
szemléletből közelítve vizsgáljuk meg az egyes koncepciókat; a fogyasztó és a vállalat
oldaláról.

2.2.1. A termelési koncepció

A legrégebbi múltra visszatekintő piacorientáció.

A fogyasztók az olcsó és könnyen elérhető termékeket keresik.
A vállalatok gazdálkodásának középpontjában a minél több termék előállítása áll,
valamint az, hogy ezek széles értékesítési csatornákon jussanak el a fogyasztókhoz. A
termelékenység fokozása, a tömeggyártás megteremtése leszorítja az egységnyi
97
előállítására fordított költségeket és ezáltal az eladási árat is. Ez a koncepció
érvényesülhet, ha a termék kereslete meghaladja a kínálatát. A vevőket akkor nem a
termék minőségi paraméterei érdeklik majd elsősorban, hanem hogy egyáltalán
hozzájussanak a kívánt termékhez.
A vállalatok a termelés mennyiségének fokozására fognak törekedni.
A hangsúly tehát a termelésen van, azt termelik, amire a vállalatot létrehozták. Az
értékesítési osztályra rendkívül nagy feladat hárul, el kell adnia a megtermelt
árumennyiséget és ennek érdekében meg kell győzni a piacot, hogy az ő termékeiket
vegyék meg. A növekvő termelés realizálására keresletet kell teremteni.
A minél nagyobb nyereség (profit) elérése a termelés mennyiségének növelésével
lehetséges.

Fogyasztó Vállalat
az olcsó, könnyen hozzáférhető terméket magas termelékenység
részesíti előnyben Tömeggyártás
==>önköltség alacsony
==>fogyasztói ár is alacsony
==> Széles elosztás; minél több
értékesítési csatornán jusson el a termék
a fogyasztóhoz.

A marketing célja a termelés mennyiségének növelése, ezáltal az ár leszállítása => a

vállalat így növelni tudja piaci részesedését. (pl. Henry Ford – az autógyártás
megszervezése és a japán vállalatok termelésének fokozása)

Néhány amerikai, ill. nagy japán vállalatnál a termelés-centrikus piacorientációt

alkalmazva próbáltak nagyobb piaci részesedéshez jutni a világpiacon.
A tömegtermelés bevezetésével leszorították az előállítási költséget, így alacsony eladási
áron kínálhatták termékeiket a vevőknek, ami a termék iránti keresletet jelentősen
megnövelte és ennek eredményeképpen a cég piaci pozíciója is megerősödött, kiterjedt.

"A dallasi székhelyű elektronikai cég, a Texas Instrument az "építs a termelésre,

csökkentsd az árat" üzletfilozófiát követi, amelyet az autópiac bővítésére egyébként
elsőként az 1900-as évek elején Henry Ford alkalmazott. Ford minden tudását a
gépkocsik tömeggyártásának tökéletesítésére s ezen keresztül a költségek leszorítására
fordította, hogy az amerikaiak pénztárcája kibírja egy autó megvásárlását. A költségek
leszállítása érdekében a Texas Instrument minden energiájával a termelési volumen
növelésén és a technológia fejlesztésén fáradozik. Az alacsonyabb költségszintet
árcsökkentésre és a piac kiterjesztésére használja fel. Piacain domináns pozícióra
törekszik, amit általában el is ér. A marketing a Texas Instrumentnél egyetlen dolgot
jelent: a fogyasztói ár leszállítását. Sok japán vállalatnál is ez az orientáció a
kulcsstratégia."
Forrás: Philip Kotler, Marketing menedzsment.31.old.

98
2.2.2. A termékkoncepció
A termelési koncepcióval ellentétben, nem a termék hozzáférhetősége, olcsósága, hanem
a minél jobb minőségi paraméterek, az "extrát" is nyújtani tudó termékek kerülnek a
fogyasztói érdeklődés középpontjába. A termékkoncepció abból a feltételezésből indul
ki, hogy a fogyasztó mindig a legkorszerűbb, a kiváló minőségű, a legjobb teljesítményű
termékeket részesíti előnyben. A vállalat figyelmének középpontjába a termékfejlesztés,
a minőség javítása kerül. A fejlesztő mérnökök a termék-korszerűsítés hajszájában nem
figyelnek oda a megváltozott piaci igényekre, szükségletekre. A vállalat elsődleges célja
a profit növelése a termékkorszerűsítés révén. A vállalatok a tömeggyártás helyett a
termékek tökéletesítésére helyezik a hangsúlyt, olyannyira, hogy megfeledkeznek
figyelemmel kísérni a fogyasztói szükségletek változását, elszakadnak a piac igényeinek
követésétől, beleszeretnek saját, kiváló minőségű termékükbe. Általában új termékek
bevezetésekor alkalmazzák ezt a koncepciót a vállalatok, s belefeledkezve termékükbe,
közben nem veszik észre a piaci igények megváltozását.

Fogyasztó Vállalat
a legkiválóbb terméket részesíti előnyben ===> minőségi termék előállítása
és ezért hajlandó többet is fizetni folyamatos tökéletesítése

„Marketing-rövidlátás” jellemzi ezt a szemléletet – általában új termék bevezetéskor

alkalmazzák ==> a gyártók "beleszeretnek" a termékükbe és nem veszik észre a piac
változását, a fogyasztói szükségleteket figyelmen kívül hagyják, csak a termékre
koncentrálnak.

A verseny egyre szorosabb a termékeiket folyamatosan tökéletesítő vállalatok között. Az

értékesítési részleg számára a piac "megdolgozása", befolyásolása mind nehezebb
feladat. Egyre több vállalat veszíti el nehezen megszerzett piaci részesedését és kerül a
csőd szélére.

Az Elgin Nemzeti Óragyárat, 1864-es alapítását követően Amerika legkiválóbb

óragyártójaként tartották számon. A fő hangsúlyt az Elgin arra helyezte, hogy
kiemelkedő minőségű terméket állítson elő, és azokat vezető ékszerüzletek, és
nagyáruházak kiterjedt hálózatán keresztül értékesítse. Eladásai 1958-ig folyamatosan
emelkedtek, de azt követően visszaesésnek indultak, és piaca szűkülni kezdett. Vajon mi
áshatta alá az Elgin uralkodó pozícióját?
Lényegében az Elgin vezetése annyira beleszeretett saját kitűnő, hagyományos kivitelű
óráiba, hogy észre sem vette a fogyasztói órapiacon lezajló jelentős változásokat. Sok
fogyasztót már egyre kevésbé érdekelte az, hogy az óra másodpercnyi pontossággal
járjon, patinás márkája legyen, és egy egész életen át szolgáljon. Az órától annyit vártak
el, hogy mutassa az időt, legyen divatos formájú, és ne kerüljön túl sokba. A fogyasztók
egyre inkább arra vágytak, hogy az óra használata legyen minél egyszerűbb (önmagát
felhúzó) minél tartósabb (víz-és ütésálló) és olcsóbb.
Az értékesítési csatornák között egyre bővült a tömegszerűen árusító boltok és az
árengedményes áruházak szerepe. Sok amerikai nem kívánta megfizetni a helyi
ékszerész igen magas árrését, és gyakran hirtelen elhatározásból vásárolt, mikor
váratlanul meglátott egy olcsó órát a kirakatban. A versenytársak közül sokan olcsó
típusokkal egészítették ki termékválasztékukat, s azokat tömegszerű értékesítési
csatornákon keresztül kezdték árusítani. Az Elgin problémája az volt, hogy nem

99
alkalmazkodott a gyorsan változó piachoz, s e helyett csupán egy termékcsoport kötötte
le figyelmét."
Forrás: Philip Kotler, (1991), Marketing menedzsment. 32. old.

Feladat:
A Texas Instrument és az Elgin példáján hasonlítsa össze a termelési és a
termékkoncepciót!

2.2.3. Az értékesítési koncepció

A vállalat előállít egy terméket, amit a műszaki szakemberei fejlesztettek ki. A
meghatározó tényezők a cég belső erőforrásai (gépi kapacitás, emberi erőforrások,
technológia, tőke stb.). A vállalat célja a profit növelése, és ezt minél több termék
eladása révén próbálja elérni. Értékesíteni bármi áron!
A fogyasztó – az értékesítési koncepció szerint – nem érdeklődik kellőképpen a vállalat
termékei iránt, ezért valamilyen módon "rá kell venni", hogy vásároljon. Egyes cégek a
fogyasztók "megdolgozása" érdekében különböző értékesítési taktikákat fejlesztettek ki.
A fogyasztók problémája és az, hogy elégedetten távoztak-e az üzletből, a vállalatok
számára már közömbös.

Fogyasztó Vállalat
nem kíván, vagy nem eleget vásárol a ==> a fogyasztót rá kell bírni, hogy többet
vállalat termékeiből vásároljon

A marketing az értékesítési koncepció során csak a hatékony értékesítési és

reklámtevékenységre korlátozódik.

Általában kapacitásfelesleg esetén alkalmazzák, ill. nem keresett árucikkeknél.

"Azt akarják eladni, amit előállítanak, ahelyett, hogy azt állítanák elő, amit el tudnak
adni."

"Attól a pillanattól kezdve, hogy a fogyasztó besétál az autószalonba, az ügynök "lelki

terrort" alkalmaz ellene. Ha a fogyasztónak megtetszik a kiállított modell, valószínűleg
azt mondják neki, hogy valaki más már meg akarja venni, s ezért célszerű lenne ott
helyben, azonnal döntenie. Ha a fogyasztó sokallja az árát, az ügynök felajánlja, hogy
beszél a menedzserrel, hátha beleegyezik egy kis árengedménybe. A fogyasztónak
néhány percet kell várnia, mire megjelenik az ügynök azzal a szöveggel, hogy "a
főnöknek nem tetszett a dolog, de én rábeszéltem". A cél a fogyasztó "megdolgozása",
hogy azonnal vásároljon.".
Forrás: Philip Kotler, (1991) Marketing menedzsment, 33. old.

Sokféle eszköz áll a rendelkezésre a vevő "megdolgozására": névre szóló reklámlevél, tv

- rádió-, telefonreklám, újsághirdetés, nyeremény akciók, bonusz-rendszer, plakátok stb.

Az egyetlen cél az eladás. Az, hogy a fogyasztó elégedett lesz-e az általa vásárolt
termékkel vagy éppen rossz hírét kelti és nem fogja újra megvásárolni, már nem érdekli
a vállalatot.
100
A marketingnek nem lehet az eladás a legfontosabb eleme.

"Értékesítésre feltételezhetően valamilyen mértékben mindig is szükség lesz. A

marketingnek viszont az a célja, hogy az értékesítés már feleslegessé váljon. Az a célja,
hogy alaposan megismerje és megértse a fogyasztót, s ezáltal olyan terméket vagy
szolgáltatást tudjon ajánlani, amely már önmagát is eladja. Ideális esetben az a marketing
végső eredménye, hogy felkelti a fogyasztó vásárlási hajlandóságát. Ezután már csak a
termék vagy a szolgáltatás elérhetőségétől kell gondoskodni."(Péter Drucker:
Menedzsment)

Feladat:
1. Hasonlítsa össze az eddig megismert három piacorientációt, kiemelve
negatívumaikat (kiindulópont, cél, eszköz szempontokat figyelembevéve)!
2. Mondjon példákat a környezetében lévő vállalkozásokból az eddig tanult vállalati
piacorientációkra! Indokolja meg döntését!

2.2.4. A marketingkoncepció
A piac (célpiac) azon részének fogyasztói szükségleteiből indul ki, akiknek igényeit a
konkurenciától hatékonyabban, ill. hatásosabban próbálja kielégíteni.

A fogyasztói problémákra keresi a legmegfelelőbb termékmegoldásokat. A

marketingszervezet célkitűzéseivel összhangban teszi mindezt, melynek lényege: minél
nagyobb profit realizálása, de a fogyasztói elégedettség révén.

Ez egy hosszú távú előretekintést jelent, mert az elégedett fogyasztó visszajön, és újra
vásárol a cég termékeiből, és ezzel növeli a vállalat profitját.

Fogyasztó Vállalat
A szükségleteinek, igényeinek ==> a konkurenciánál hatékonyabban
kielégítéséhez legmegfelelőbb terméket kielégíteni a fogyasztói szükségleteket
keresi.

"Ne azt próbáld eladni, amit éppen elő tudsz állítani, hanem azt állítsd elő, amit meg is
vesznek!"

"A főnök nem más, mint Ön!" (United Airlines).

Ezek a jelszavak jól kifejezik a marketing-filozófia lényegét.

Nézzük meg részletesen a marketingszemlélet legfontosabb alapelemeit!

A marketingkoncepció négy fontos tartópillérre épül;

 piacközpontúság,
 vevőorientáció,
 koordinált (összehangolt) marketing tevékenység,
 profit elérése.
101
2.2.4.1. Piacközpontúság

A marketingkoncepció a fogyasztó szükségleteire helyezi a hangsúlyt, ez a kiindulópont;

minél alaposabban megismerni a piac igényeit és a lehető legpontosabban kielégíteni, a
vállalat működését ennek érdekében kell koordinálni.

Egy adott fogyasztói szükségletből kiindulva láthatjuk, hogy számtalan sok variáció
létezik ennek kielégítésére és egyetlen vállalat sem képes ennek teljesítésére. Pl. nem
létezik olyan vállalat, amely ki tudná elégíteni Magyarországon az emberek sportolási
szükségleteit szolgáló összes terméket.

A vállalatoknak gondosan meg kell határozniuk piacaik határát, így azonosítaniuk kell,
hogy melyik az a fogyasztói csoport, amelynek szükségleteit egy adott termék piacán ki
tudják elégíteni.

A fogyasztói csoportok kiválasztása után a vállalat kidolgoz egy cselekvési programot a

célpiac szükségleteinek a kielégítésére, és ez valószínűleg összhangban van a szervezet
célkitűzéseivel.
A piacközpontúság ugyanakkor azt is jelenti, hogy a fogyasztói szükségleteket úgy kell
kielégíteniük a vállalatoknak, hogy a fogyasztó maximálisan elégedett legyen a
termékkel, és később újra visszatérjen, és vásároljon a vállalat termékeiből.
Tehát a piacközpontúság, a piacon megjelenő fogyasztói szükségletekből indul ki, és
végül szintén a „piacra” tér vissza a fogyasztói elégedettséget vizsgálva. Így válik
teljessé a piacközpontúság.

"Egy gépkocsi-gyártó foglalkozhat átlagos személygépkocsi, kombi, sportkocsi és

luxusautó megtervezésének gondolatával. A célpiacok meghatározásához azonban a
gondolkodásnak ez a szintje még nem elegendő. Az egyik japán autógyártó munkába
járó nőknek tervez kocsit, mely számos részletében különbözik a férfiak által kedvelt
egyéb kocsitipustól. A másik japán autógyártó a városi ember számára tervezi meg
autóját, tehát annak a fiatalabb korosztálynak, mely sokat járja a várost, és szeretne
minél egyszerűbben parkolni. A vállalatok mindkét esetben világos piaci célt tűztek ki
maguk elé, s ez jelentősen befolyásolta a kocsik kialakítását."
Forrás: Philip Kotler (1991), Marketing menedzsment, 35. old.

2.2.4.2. Vevőorientáció

Miután pontosan meghatározta a vállalat a célpiacát - azt a fogyasztói csoportot,

amelynek hasonló, még kielégítetlen szükségletei vannak -, a következő lépés, hogy
miden döntését a vevő szükségleteinek, igényeinek rendelje alá gazdálkodásának minden
fázisában. A termék tervezésétől a fogyasztóhoz való eljuttatásig ennek a szemléletnek,
kell érvényesülnie.

A vevőorientáció a fogyasztói szükségletek pontos meghatározását jelenti a fogyasztó

szemszögéből.

Egy adott fogyasztói problémára a vállalat szakemberei is kifejleszthetnek kiváló

minőségű termékmegoldásokat, de egyáltalán nem biztos, hogy a vevők szükségleteinek
102
ez pontosan minden szempontból megfelel. Az a cég jár el helyesen, amelyik a
szükségletek kielégítésekor a fogyasztó fejével gondolkodik.
"A jó torreádornak bele kell bújnia a bika bőrébe.”
A vállalat számára nagyon fontos, hogy a vevő elégedett legyen, nyereségessége ettől
függ.
Határozzuk meg a következő szemelvény alapján, hogy ki is tulajdonképpen a
fogyasztó!

"Számunkra ki a Fogyasztó?
 Ebben az irodában a Fogyasztó mindig is a legfontosabb személy..., akár
személyesen van jelen, akár levélben.
 Nem a Fogyasztó függ tőlünk..., mi függünk tőle.
 Munkánknak a Fogyasztó nem gátja..., hanem éppen a célja. Kiszolgálásával nem
mi teszünk neki szívességet, ő tesz nekünk szívességet azzal, hogy erre lehetőséget
ad.
 A Fogyasztó nem arra való, hogy szellemes érvekkel próbáljuk meggyőzni. A
fogyasztóval szemben soha senkinek nem lehet igaza.
 A Fogyasztó kívánságokkal keres fel minket, s nekünk az a feladatunk, hogy
ezekkel mind az ő számára, mind saját magunk számára hasznot hozó módon
foglalkozzunk.
Forrás: Philip Kotler, Marketing menedzsment

2.2.4.3. Koordinált marketing tevékenység

A koordinált (összehangolt) marketing, a marketingkoncepció következő fontos területe.

Két irányban is értelmezhetjük:

Egyrészt a belső marketingfeladatokat (termékpolitika, árpolitika, eladás, reklám)

egymással is összhangban, a fogyasztó szempontjából kell megszervezni.

Másrészt a marketingfeladatokat a vállalat más részlegeivel is összhangba kell hozni, pl.

fejlesztési osztály, termelés, pénzügy, anyagbeszerzés stb. Az egyes részlegek gyakran
eltérő célkitűzéseit a marketingszempontok egységes érvényesülése érdekében egybe
kell hangolni, és a vállalatvezetésnek is ebben irányt kell mutatnia. A vállalat minden
egyes alkalmazottjának tökéletesen tisztában kell lennie azzal, hogy hogyan segíti az ő
munkája a fogyasztó igényeinek kielégítését.

"Egy igazán jó marketingszervezetben nem lehet megmondani, hogy ki dolgozik a

marketingosztályon. A szervezet minden tagja részt vesz a fogyasztót befolyásoló
döntések meghozatalában." (Stephen Buruett)

Nézzünk egy történetet a fogyasztó jó kiszolgálására. Bill Mariott - egy amerikai

szállodalánc igazgatója - a következő kérdést intézi a leendő alkalmazottakhoz: "A
szállodáimban három csoport - a fogyasztók, az alkalmazottak és a tulajdonosok -
érdekeit kívánjuk kiszolgálni. Melyik csoport érdekei a legfontosabbak?"

A legtöbben azt a választ adták a fogyasztók érdekei a legalapvetőbbek. Mariott ezt rossz
válasznak tekintette. Az ő elképzelése szerint a legfontosabb az alkalmazottak csoportja

103
kell legyen. Ha szeretik a munkájukat, akkor büszkén és lelkesen dolgoznak a
szállodában és automatikusan a fogyasztókat is jól fogják kiszolgálni. A vendég
elégedett lesz és vissza fog térni, újra Mariott szállodáját választja. Ez pedig nyereséget
hoz - így a tulajdonosok is és a menedzserek is elégedettek lesznek.
Ez az ötlet fordította csúcsára a hagyományos szervezeti formát ábrázoló piramist, ahol
legfelül a vállalat felső vezetői, majd a középvezetők és végül legalul az alkalmazottak,
az első vonalban dolgozók találhatók.
A csúcsára állított piramisban tehát az alkalmazottak, az ügyintézők, hostessek, az első
vonalban dolgozók a legfontosabbak a vállalat számára, hiszen ők érintkeznek
közvetlenül a fogyasztókkal.

Feladat:
Olvassa el a SAS légitársaság esetében, hogyan szervezte át az új vezérigazgató, Jan
Carlson a vállalat irányítási modelljét! Kinek mi volt a feladata?

2.2. sz. ábra: A vállalat szervezeti felépítésének új értelmezése

2.2.4.4. Profit

A profit realizálása a marketingkoncepciónak is része. A cél a profitszerzés, de nem

közvetlen módon, hanem a fogyasztói szükségletek kielégítése mellett. Tehát a
marketingszakembernek nyereséges módszereket kell felkutatnia a vevők igényeinek
kielégítésére.
A fogyasztói szükségletek minél teljesebb kielégítése révén, az elégedett vevők újra
visszatérnek, és a vállalat termékeiből vásárolnak, igénybe vesznek szolgáltatásokat. Ez
a folyamat, hosszú távra is biztosítja a vállalat számára a nyereséget. A vállalatok
számára a legjobb befektetés tehát, ha elégedetté teszi a fogyasztókat.

"Nem sokkal ezelőtt a vállalatok többsége valami egészen mást gondolt az üzlet
(gazdálkodás) céljáról. Egyszerűen azt mondják, hogy a cél a pénzcsinálás. De ez
legalább olyan ostobán hangzik, mint azt mondani, hogy az élet célja az, hogy együnk.
104
Az étkezés előfeltétel, de nem célja az életnek. Evés nélkül az élet megáll. A nyereség
szükséges az üzleti élethez. Nyereség nélkül az üzlet (gazdálkodás) megáll. Miként az
élelem a test számára, a nyereség az üzlet számára úgy határozható meg, mint a bejövő
és kimenő értékek különbsége (többlete). Az üzleti életben ezt úgy hívják, hogy pozitív
készpénzforgalom (cash flow).
Forrás: Bauer-Berács, Marketing, 15. old.

2. 2. 5. A társadalom-központú marketingkoncepció

A mai ismereteink alapján a legfejlettebb piacorientáció a társadalom-központú

marketingkoncepció. Az előzőekben ismertetett marketingkoncepción alapszik a
lényege, de attól már egy fejlettebb, több szempontot is figyelembe vevő szemléletről
van szó. Itt már az össztársadalmi érdek is megjelenik: a vállalatok számára ne csak a
profit hajszolása legyen a cél, hanem vegyék figyelembe a társadalom számára fontos
értékeket is.

Fogyasztó Vállalat
a fogyasztó szükségleteinek a konkurenciánál hatékonyabban
legmegfelelőbb termék kielégíteni; profit elérése és társadalmi
jólét mellett.

A marketing feladata: a fogyasztók igényeinek kielégítése és a vállalati nyereség, ill. a

társadalmi érdek közötti egyensúlyt megtalálni.

Újabb problémákkal találják szemben magukat a vállalatok; környezetszennyezés, a

természeti erőforrások kimerülése, éhezés stb.

Alapvető, hogy a fogyasztói, ill. vállalati érdekek ne kerüljenek ellenmondásba a

társadalmi érdekkel, ezért a társadalom-központú marketingkoncepció szerint e 3
tényező között kell egyensúlyt fenntartani. Az utóbbi néhány évben már egyre több cég e
szemléletet vallja, pl. környezetkímélő és újra felhasználható csomagolóanyagok,
környezetkímélő mosószerek, ólommentes benzin stb.

Szerencsére, ma már egyre többen ismerik fel, hogy a hosszú távú célok érdekében az
ember az, akire leginkább oda kell figyelni és nem a minél nagyobb profit hajszolása
lehet csak az egyedüli cél.
A körülöttünk viharos gyorsasággal változó világ a biztonságosabb jövő és a jobb
életminőség elérésére fordítja figyelmünket. Magyarországon, ha még csak csiráiban is,
már hallhatunk, olvashatunk a médiumokban a következő témáról: környezetvédelem,
családvédelem, biztonság, stb. A mindannyinkat érintő problémák megoldásához vezető
út lényeges sarkkövét jelenti az emberek szemléletének, magatartásának a formálása, a
biztonságosabb s jobb jövőt ígérő társadalmi célkitűzések megvalósítása érdekében.

A fenntartható fejlődés világkonferenciáinak intézkedései is a természet, a társadalom és

a gazdaság közötti összhang mindannyiunk számára legmegfelelőbb megoldásaira
összpontosítanak.

105
 Feladat:
Nézzenek utána milyen kérdésekkel, foglalkoztak az egyes világkonferenciákon;
Helsinkiben, Rio de Janeiróban, Johannesburgban!
Sorolja fel a vállalati piacorientációkat és helyezze el őket időrendi sorrendben!

Nézzük meg, a szemelvény tanulmányozása alapján a Dunapack Rt. marketing

tevékenysége hogyan jellemezhető!

"..A DUNAPACK Papír és Csomagolóanyag Rt. üzletpolitikai filozófiáját a következő

két irányelv foglalja össze:
*Fontos célunk vevőink hozzásegítése ahhoz, hogy csomagolási színvonaluk emelésével
egyre versenyképesebb termékekkel jelenjenek meg a piacon.
*Fejlesztési programunkban, beruházásainkban tudatosan törekszünk arra, hogy
termékeink egyre nagyobb hányada készüljön újra-feldolgozott papírból, kímélve és
tehermentesítve ezzel a természetet és környezetünket. ..."
"...Hasonlóan számottevő eredményről számolhatunk be környezetvédő
tevékenységünkről. Termékeink több mint négyötöde hulladékpapír felhasználásával
készül. Ez az arány megfelel a nyugat-európai elvárásoknak. Ugyanilyen fontos azonban
az is, hogy termékeink csaknem mindegyike újrafelhasználható. ..."
"-A fejlett nyugati országokban (pl.: az Egyesült Államokban) a szupermarketekben már
ismeretlen a nylontasakba való csomagolás. Csakis környezetbarát erős papírzacskót,
papírtáskát használnak. Nálunk miért nem terjedt el ez a megoldás?
- Ehhez mind a kereskedők, mind a vásárlók szemléletváltozására van szükség. Ma még
a divatos belvárosi butikok kivételével nem jellemző az, hogy a kereskedők áruikat
papírtasakba csomagolják. Megfelelő tájékoztatással kell elősegíteni annak felismerését,
hogy a papírtasak vetekszik a nylontasak erősségével s emellett a környezetvédelmet,
segítik elő ennek alkalmazásával. A elérendő cél tehát az, hogy az ABC és más
üzletekben a vásárlók számára mindenkor rendelkezésre álljon elegendő mennyiségben
papírtasak. Másrészről a vásárlókat is meg kell győznünk arról, hogy a hordfüles
papírtasakok teherbírása igen nagy és bátran lehet nagyobb bevásárlással megterhelni,
ugyanakkor a környezetet védik, ha ezeket használják. ..."
"..-A legfontosabb újdonságunk a "Frisspack" termékcsalád, amely egy magyar
szabadalmon alapuló egyedülálló fejlesztés a világon. A Frisspack rekeszek és tasakok
éréskésleltető hatásuknál fogva hosszú ideig segítenek megőriznie zöldség és gyümölcs
eredeti állapotát. Az, hogy a hatás hány nappal növeli meg az eltarthatóságát
természetesen a zöldség-, illetve gyümölcsfajtánkként változó. ..."
Forrás: Marketing folyóirat 1993/5-6, 279-280. old.
2.3. A marketingeszközök

A stratégiai terv végrehajtásához sokféle marketingfeladatot kell a vállalatoknak

megvalósítaniuk, ebben segítenek a marketingeszközök.

Marketingeszközöknek nevezzük azokat a tevékenységeket, melyekkel a vállalat a

marketing célkitűzéseinek megvalósítása során a fogyasztóra hatást gyakorol.

Marketingmix a vállalati marketingeszközöknek az összessége, különböző piaci

helyzetekben alkalmazott kombinációja.
Sokféleképpen csoportosíthatjuk a marketingeszközöket.
106
A marketingkoncepció a fogyasztói szükségletekre helyezi a hangsúlyt, s ez
meghatározza, hogy milyen terméket állítsunk elő, ezt milyen áron tudjuk eladni a
piacon, hol kínáljuk, milyen értékesítési csatornákon és hogyan, milyen reklámmal,
esetleg értékesítés ösztönzéssel vezessük be a piacra.

Ezek a legelfogadottabb marketingeszközök:

 Termék (product)
 Ár (price)
 Elosztás, értékesítés helye (place)
 Promóció (promotion)

A fentieket - angol nevük kezdőbetűi alapján – 4P-marketing-mixnek nevezünk. Ez a

négytényezős osztályozás McCarthy nevéhez fűződik.

2. 3. sz. ábra: A négytényezős (4P) marketingmix

A marketing nagyon kedveli a rövidítéseket. A 4P után következett a 7P, majd a 11P, 4C

és a 4E. Napjainkra a szükségletek kielégítésének zöme a termékek világából áttolódott a
szolgáltatások területére. A 21. században a vállalatok elsősorban arra koncentrálnak,
mit keres, mit szeretne a vásárló. Ezt helyezi előtérbe a 4C és a 4E szemlélete.
Fokozatosan növekszik azoknak a fogyasztóknak a köre, akik egy szociálisan
érzékenyebb világban szeretnének élni és elutasítják a természeti környezet mértéktelen
kihasználását. Nézzünk erre egy szemelvényt!

A hagyományos – az eladói szemléletet tükröző, 4P-re épülő-marketingmix jelentősen

átalakult, és megfogalmazódott az a koncepció, hogy helyette a fogyasztói szempontokat
érvényesítő 4C-ből álló marketingmixet kellene alkalmazni a marketingstratégiákban.
107
A 4C azt fogalmazza meg, hogy mit keres, mit szeretne a vásárló. Vagyis fogyasztói
értéket (Customer value), minimális költséget (Costs), a hozzájutás kényelmét
(Convenience), interaktív párbeszédet az eladó és a vevő között (Communication). A
4C-re épülő marketingmix tehát még a korábbi marketingfilozófiánál is erőteljesebben a
fogyasztóra épít: célja a fogyasztó igényeinek minél jobb, akár egyedileg megformált
kielégítése.
…Ezek azok a fogyasztók, azok a csoportok, akik, és amelyek új társadalmi értékek
kialakítását tűzték a zászlajukra. Ezek az értékek a 4E világát, értékrendjét hozták be
mindennapjainkba.
A természeti környezet (Environment) iránti érzékenység, a természet megóvására
vonatkozó igény, a környezetérzékenység fokozatosan erősödött a fogyasztókban, és ma
már markáns fogyasztói elvárásként kell kezelni. Ennek következtében, mind nagyobb
szerepet kap a termékfejlesztésben, az emiatt jelentkező többletköltségek azonban az
árakban is érvényesíthetők.
A nevelés, oktatás, képzés (Education) szerepének, fontosságának felismerését hozta az,
hogy a gyorsuló műszaki- és a nyomában ugyancsak felgyorsult társadalmi és kulturális-
fejlődés következtében az ismeretek rendkívül gyorsasággal avulnak el. Kutatások
igazolják, hogy napjaink felnőtt emberének ötször-hatszor kell újratanulnia szakmája
mesterfogásait is, és ez valószínűleg többszöröződik majd.
Az üzleti világban sikereket hozhat az a felismerés, hogy a fogyasztókat meg kell
tanítani az új dolgok használatára, az új életformára, az új szokásokra. Sőt gyakran a
szülői házban, az általános iskolában elmaradt nevelésre, tanításra is szükség van, hiszen
az emberek, elsősorban a felnövekvő új generációk gyakorta nem ismerik a
hagyományokat, a régi szokásokat, nem tudnak tájékozódni már a húsz-harminc évvel
ezelőtti (!) világ értékeit használó környezetben, közegben sem.
…A társadalom más tagjaival való együttérzésre (Empathy) a szociális problémák
gyarapodása, a társadalmakban megfigyelhető rétegződések erősödése és a pólusok
közötti különbségek növekedése, a társadalmak anyagi, az életkörülményekben
jelentkező „kettészakadása”, a másság számos területen való megjelenése és tömegessé
válása hívta fel a figyelmet. Az individualizmus és egoizmus helyett/mellett oda kell
figyelni embertársainkra, és törekedni kell arra, hogy - ha el nem is fogadjuk - megértsük
és lehetőségeinkhez mérten segítsük őket. Másként gondolkodnak, másként öltözködnek,
másként élnek, másként fogyasztanak.
… Az erkölcsi értékek (Ethics) visszaállítása, erősítése, egy erkölcsösebb világkép
kialakítása az üzleti világtól, a gazdasági élet szereplőitől is másfajta gondolkodást
igényel. Ez a marketingstratégiák tervezésénél az önmérséklet erősödését kell, hogy
jelentse! A terméktervezés mozgatórugója ne a gyors elhasználódás és a miharabbi csere
legyen!...
Forrás: Dr. Kandikó József: Új ábécé a marketingben (Piac és Profit)

2.3.1. A marketing legalapvetőbb eszköze maga a termék

A terméket gazdasági szempontból vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a termelési folyamat

végeredménye, amely emberi szükséglet kielégítésére készült.

A termék szó hallatán azonnal valami megfogható, tárgyiasult dolog jut eszünkbe, mint
például kenyér, cipő, asztal, számítógép, toll stb. Általában a termék kifejezés alatt, a
fizikai értelemben vett termékekre gondolunk.
108
A közgazdaságtan is, a marketing pedig még tágabb értelmezést ad a
termékkategóriának. A szolgáltatásokat is a termékekhez soroljuk. Az orvosi ellátás, az
oktatás, a hajvágás, a közbiztonság, a könyvelés stb. mind szolgáltatások.
A szervezetek egyre inkább felismerik az új termékek és szolgáltatások rendszeres
fejlesztésének szükségességét és előnyeit. A gyártmánytervezés, a termelés (pl. a
technológia, a minőség, az önköltség) – az értékesítés mellett – a marketing elemei. Az
új termékek ugyanakkor meg is bukhatnak, az innovációnak tehát legalább akkora a
kockázata, mint amekkora a várható előnye. A sikeres innováció kulcsa: megfelelő
szervezeti körülmények létrehozása, körültekintő kutatás, és megalapozott döntések
hozatala.
Az, hogy a fejlesztés szakaszát miként hajtják végre, már a mérnöki munka színvonalán
múlik. Az viszont, hogy milyen mértékben lesz sikeres az új termék, döntő mértékben a
vállalat marketingtevékenységén, és azon múlik, hogy mennyire jól mérték fel az új
termékkel kapcsolatos pénzügyi, munkaerő-, valamint a beruházási szükségleteket.
Az új termék piacra vitelét alapos és szerteágazó munka előzi meg, és a
termékfejlesztéssel párhuzamosan kell dönteni az alkalmazott marketingstratégiákról és
marketingeszközökről is. A főbb tennivalók lehetnek például a piacszegmentáció és a
piaci elhelyezés, a célcsoportok kiválasztása, a csomagolás meghatározása, a termék
megnevezése, az értékesítési csatornák kiválasztása, a vevőszolgálat kialakítása, a
termék előnyeinek kiemelése, és a szükséges információk megadása, az árpolitikai
döntések kialakítása stb.

A termék a piacon a vállalat kínálatát testesíti meg. Ezért nagyon sok lényeges döntést
kell hozni a termékre vonatkozóan. Meg kell pontosan határozni a termék minőségi
szintjét, formáját, méretét, milyen változatban kínáljuk még, ezek variációit.
A formatervezési munka szervesen kapcsolódik a termékfejlesztés folyamatához. A
forma egy újabb eszköz a tervezők kezében a termék megkülönböztetésére.
A design, a termék hasznossága mellett, gyönyörködtet a termékben, illetve másoknak is
gyönyörűséget okoz. Esztétikai és használati funkciókat foglal magában.
Fontos, hogy a forma igazodjon a termék funkciójához. A jó forma emelheti a termék
vonzerejét, fokozhatja a hasznosságát, sőt kiválthat érzelmi (emocionális) hatást is.

Márka vagy védjegy?

Mindenekelőtt a gyakran alternatívaként alkalmazott két kategória közötti különbséget
tisztázzuk.

Védjegy: egy áru vagy árucsoport megkülönböztető jelzése, mely jogi oltalmat élvez, s
kizárólag a birtokosa használhatja.
A bejegyzett védjegyen gyakorta megtalálható az ® jelzés (registered = bejegyzett).

Márka: név, jel, rajz, forma, szimbólum vagy ezek kombinációja, amelynek célja, hogy
a gyártók vagy forgalmazók termékeit, illetve szolgáltatásait megjelölje,
megkülönböztesse a konkurenciától.
Tekintsünk még át néhány meghatározást!

Márkanév
Betű, szó, szócsoport, amelyek együttesen egy nevet alkotnak; a márka hangokkal
kifejezhető része, pl. LEVIS, SONY.

109
  Márkajel
A márka hangokkal nem kifejezhető része.
Szimbólum, forma, szín- vagy betűkombináció; felismerhető, de verbálisan vissza nem
adható. Pl. a Hitelbank aranyszarvasa, a PUMA ugró pumája stb.

 Szerzői vagy kiadói jog

Kizárólagos jogot biztosít az egyes művészeti, szellemi alkotások terjesztésére.
Márkanév és márkajel lehet bármilyen jel, fantázianév vagy a cég neve.
A vállalatoknak jól felfogott érdeke, hogy védjegyet használjanak termékeik vagy saját
maguk megkülönböztetésére. A márka állandóságot, bizalmat fejez ki.

A márkázás funkciói:
– megkülönböztessen a konkurensektől,
– utaljon a termék vagy szolgáltatás jellegére, sajátosságaira, előnyeire,
– könnyen kiejthető, egyszerű, lényegre törő, azonnal felismerhető és megjegyezhető
legyen,
– asszociációs kötés: a termék és a márka összekapcsolódik,
– a jó minőségű terméket vagy kimagasló szolgáltatást márkával kell összekötni.

Miért fontos a fogyasztó számára, ha márkás terméket vásárol?

– Megbízható kínálatot biztosít a számára.

– Ha újra ezt a terméket választja, akkor nem kockáztat.
– Biztonságot jelent a számára egy olyan világban, melyben sok a bizonytalansági
tényező.
– A vásárlást könnyen és gyorsan le tudja bonyolítani.

Miért előnyös az eladó számára a márkás termék kínálata?

– Jól tudják azonosítani a céget, a terméket.

– Megkönnyíti a megfelelő minőségű termék kiválasztását.
– Egyszerűen megkülönbözteti a konkurencia termékeitől.

El kell döntenie a márkanevet használó cégeknek, hogy az egyedi márkanevet, márka-

családnevet vagy cégmárkát részesítik-e előnyben.

 Egyedi márkanév
A terméknek önállóan kell megbirkóznia a piacra történő bevezetéssel, és a későbbiek
során is meg kell állnia a lábán. Ha a termék nem lesz sikeres a piacon, a vállalat neve
nem kapcsolódik össze a márkanévvel, és így nem ejt különösebben foltot a cég jó
hírnevén.

 Márkacsalád-név
Az új terméket már egy befutott, elfogadott s egy jól ismert márkanév alatt vezetünk be a
piacra. Így csökkennek a bevezetés költségei, viszont kockázatosabb ez a megoldás, mert
ha gyengébb az új termék minősége, ezzel ronthatja az azonos családnév alatt már
bevezetett termékek iránti bizalmat is.

110
  Cégmárka
Kihasználva a vállalat jó hírnevét, az új terméket a már jól ismert cég márkanevével látja
el. Vitathatatlan előny, hogy nem kell a fogyasztókban tudatosítani az új márkanevet
(már mindenki ismeri), és nem kell jelentős költségeket áldozni minden új termék be-
vezetésénél a márkanév megismertetésére, elfogadtatására. Ugyanakkor egy jó hírnév
építésének fontos eszközévé válik.

A jó márkával szembeni követelményeket is összegeznünk kell; a következő

kritériumoknak kell, hogy megfeleljen:
– állandóságot, megbízhatóságot tükrözzön,
– magatartást, stílust érzékeltessen,
– egységes rendszert alkossanak,
– publicitásra alkalmas legyen,
– speciális vonásokat tükrözzön,
– a munkatársak kötődését, azonosulását segítse elő,
– értelmi, érzelmi hátteret adjon a terméknek,
– az állandóság mellett ugyanakkor folyamatos változtatásra is szükség van a jövő
elvárásainak megfelelően.

A termékmix (vagy termékválaszték) mindazoknak a termékvonalaknak és

egységeknek az összessége, amelyeket egy adott eladó a vásárlónak megvételre felkínál.
Egy termékmix különféle termékvonalakból áll.

A termékvonal olyan szorosan összetartozó termékek csoportja, amelyek hasonló módon

funkcionálnak, azonos fogyasztói csoportokat szolgálnak, ugyanolyan típusú
kiskereskedelmi egységekben értékesítik őket vagy azonos ársávba esnek.
A termékvonalakat alkotó termékek számára a vállalatoknak márkapolitikát kell
kialakítaniuk. Dönteni kell a terméktulajdonságokról (minőség, termékjellemzők,
formaterv), valamint arról, hogy legyen-e egyáltalán márkájuk; saját vállalati márkát
vagy pedig kereskedői márkát alkalmazzanak-e; családi vagy egyedi márkanevet
használjanak-e; kiterjesszék-e a márkanevet új termékre; kifejlesszenek-e több
egymással versengő márkát; és újrapozícionálják-e valamelyik márkájukat?

Tárgyiasult termék esetében a csomagolással kapcsolatban is szükséges döntéseket

hozni. A piaci szakembereknek csomagoláskoncepciót kell kidolgozniuk, ezt
funkcionális és pszichológiai szempontból egyaránt tesztelniük kell, egyszerre biztosítva
ennek révén a kívánatos célok elérését, és a közösségi érdek érvényre juttatását.

A terméket címkével is elláthatjuk az azonosítás, a minősítés, a leírás (pl.: szavatossági

idő, anyagösszetétel), és a reklám miatt.

Egyre fontosabb kérdés a csomagolás és a címke, amely tájékoztatást nyújt a

fogyasztónak a termékkel kapcsolatos legfontosabb kérdéseire ( használati utasítás,
szavatosság, összetétele stb.). Fel kell tüntetni a terméken a márkanevét, ill. védjegyét is.
A termékkínálat magába foglalja a termékkel kapcsolatos szolgáltatást is; garancia,
vevőszolgálat, szerviz biztosítása stb. A termékdöntések közé tartozik a termék útjának
(termék-életgörbe) figyelemmel kísérése, fejlesztése a fogyasztói igények változásához
igazítva.
111
A szolgáltatások olyan tevékenységek vagy előnyök, amelyeket az egyik fél nyújt a
másiknak, és amelyek lényegében nem tárgyiasulnak, és nem eredményeznek
tulajdonjogot semmi fölött. A szolgáltatás lehet cselekvés vagy teljesítmény, amelyet az
egyik ember felajánlhat a másiknak, előállítása vagy kapcsolódik fizikai termékhez vagy
nem.
A szolgáltatások sajátos tulajdonságokkal jellemezhetők, amelyek befolyásolják a
marketingprogramokat. A szolgáltatások megfoghatatlanok (nem tárgyiasultak),
elválaszthatatlanok (adott személyhez kapcsolódnak, aki része a szolgáltatásnak),
ingadozók (nem csak a szolgáltatást nyújtó személytől, hanem a helytől és időtől is
függenek) és romlékonyak (nem tárolhatók).

Mindegyik jellemző problémát okoz, és külön stratégiát igényel.

A marketingszakembernek meg kell találnia a módját, hogy a megfoghatatlant
kézzelfoghatóvá tegye: az elvont terméket fizikai bizonyítékokkal kell elfogadtatni (pl.
egy bank szolgáltatása legyen gyors, pontos és hatékony; ezt a pozícionálási stratégiát
számos eszközzel lehet kézzelfoghatóvá tenni: a személyzettel, a felszereléssel és a
kommunikációs anyaggal). A terméktől elválaszthatatlan szolgáltató termelékenységet
fokozni kell (pl.: a szolgáltató-szervezet több szolgáltatást nyújtó személyzetet képez ki).
A szolgáltató-marketing szakember feladata, hogy az ingadozás ellenére standardizálják
a minőséget, és befolyásolják a kereslet mozgását (pl. megfelelő alkalmazottak
kiválogatásával és kiképzésével, a fogyasztó elégedettségének figyelésével).
A stratégiai döntések a szolgáltatás romlékonysága ellenére elősegíthetik a jobb
teljesítményt (pl. előrendeléssel, további terjeszkedéssel, differenciált árpolitikával vagy
a csúcsidőn kívüli kereslet fenntartásával).
Nem szabad azonban megfeledkezni azokról a termékalapú iparágakról sem,
amelyeknek szintén szolgáltatást kell nyújtaniuk. A berendezések és a termékek
gyártóinak a termékeikhez kapcsolódó szolgáltatásokkal kell ellátniuk vásárlóikat.
Valójában a termék-szolgáltatások területe egyre fontosabb küzdőterévé válik a
kompetitív előnyért folytatott gazdasági versenynek. Előfordulhat, hogy a vevők
megnyerésében az általuk kínált szolgáltatás fontosabb, mint a termék. A szolgáltatásmix
eladás előtti (műszaki tanácsadás, megbízható szállítás stb.) és eladás utáni (azonnali
javítás, a személyzet betanítása stb.) szolgáltatásokból áll.
A marketingszakember dolga a vevők által igényelt termékszolgáltatások választékának,
minőségének és forrásainak meghatározása.
A termékéletgörbe
A termék –, amely valamely szükséglet kielégítésére hivatott – élete nem végtelen. A
termékek „életük” során egy jellegzetes utat járnak be. Ezt az utat nevezzük
életciklusnak. A termék forgalmazásában (nem minden termékre igaz) a termékélet egy
nyújtott „S” alakú görbével írható le leginkább. A marketingnek ez az egyik
legjelentősebb területe segít megérteni a termék versenydinamikáját. A termék bármely
életszakaszába is lépett, meg kell tenni mindent a jövedelmezőségének és élettartamának
növeléséért.
A termékéletciklus (product life cycle) a marketing egyik nagy jelentőségű fogalma.
Azon a felismerésen alapul, hogy egy áru forgalmazás-történetében jellegzetes
szakaszok különíthetők el. E szakaszoknak a marketingstratégia és a jövedelmezőség
112
szempontjából jellegzetes lehetőségei és problémái vannak. Ha a vállalat felismeri, hogy
termékei milyen életszakaszban vannak, illetve lesznek a jövőben, akkor hatékonyabb
marketingtervet dolgozhat ki.

Mielőtt megvizsgálnánk a termékéletgörbe egyes szakaszait, a következő

megállapításokat kell tennünk:
1. A termék élettartama véges.
2. A termékélet-görbe különböző szakaszaiban eltérő stratégiát követ.
3. Az egyes szakaszokban eltérő a termék jövedelmezősége.
4. A különböző szakaszokban az eladónak mindig újabb kihívásokkal kell szembenézni.

A termékélet-ciklusra általában az „S” alakú görbe a jellemző.

A termékélet-görbe különböző szakaszokra tagolható:

a) bevezetés,
b) növekedés,
c) érettség,
d) hanyatlás.

Az egyes szakaszok elhatárolása meglehetősen bizonytalan. Általában ott húzzák meg a

szakaszhatárt, ahol a forgalom számottevően növekszik, vagy csökken. A termék
életciklusa inkább következménye, mint oka a marketingtevékenységnek; semmiképpen
sem tekinthető eleve elrendelt, kötelező pályának, amelyen minden terméknek hasonló
módon végig kell haladnia. Az egyes termékéletciklus-szakaszok marketing-stratégiái
eltérőek.

Az üzleti életben bekövetkezett jelentős változások, a kommunikáció fejlődése és a

beszerzések tapasztalatai arra késztették a vállalatokat, hogy újraértékeljék
tevékenységük szervezésének módszereit.
A verseny fokozódása következtében rákényszerültek arra, hogy az új termékkel
kapcsolatos fejlesztési folyamatokat a vevőkkel kezdjék el, és a sikeres termékek
bevezetése érdekében mindvégig szükséges biztosítaniuk a csapatmunkát is. A korszerű
marketingnek már nem az a feladata, hogy egyszerűen megpróbálja eladni a kifejlesztett
új terméket, a piacorientált szemléletében minden a fogyasztóval kezdődik.

2.3.2. Az ár, a másik fontos marketingeszköz

Az ár az a pénzeszköz, amelyet a fogyasztó fizet a termékért a csere során. Az árnak a

piacon arányban kell lennie a termék kínálatával, amit a fogyasztók is preferálnak,
egyébként a konkurencia termékét részesítenék előnyben.
Lényeges döntést jelent az árszínvonal meghatározása, ezen belül az alkalmazandó
árkategóriák, ill. a konkurenciával szembeni árstratégia előírása. Fontos kérdés még,
hogy milyen fizetési feltételeket, hitelezési lehetőségeket, árengedményeket stb. tudunk
kínálni a fogyasztóinknak, ill. viszonteladóknak.
A marketingmix eszközein belül az árpolitikai döntések, a termék mellett jelentős helyet
foglalnak el.
Az utóbbi évtizedben a korszerű marketing nagyobb jelentőséget tulajdonít a nem-
árjellegű tényezőknek a vevők választási magatartásában, az ár azonban továbbra is
113
döntő fontosságú. A marketingmixben az ár az egyetlen elem, ami jövedelmet
eredményez, az összes többi költséget jelent.

Az ár az a pénzmennyiség, amit a vásárló ad az eladónak: az áru ellenértékének pénzben

kifejezett értéke.

Ez a meghatározás viszont az árnak csak igen egysíkú megközelítését adja. Ismernünk

kell az ár kialakítása során létrejövő egyéb feltételeket is, mint pl.
– az áru mennyiségét,
– minőségét,
– szállítási feltételek,
– fizetési feltételek,
– kiegyenlítés módja,
– garancia stb.

Az árképzés
Az árképzéssel kapcsolatban a leggyakoribb hiba az, ha az árképzés túlságosan
költségcentrikus, és így nem tudja kihasználni a piac változásait vagy a marketingmix
többi elemétől függetlenül, és nem a piaci pozícionálási stratégia eszközeként állapítják
meg.

Az árprogramok tervezése három lépésben történik:

– meg kell állapítani egy termék, induló (ajánlati) árát,
– az induló árat igazítani kell az időben és térben változó piaci környezethez és
lehetőségekhez,
– árváltoztatásokat kell kezdeményezni, illetve azonnal válaszolni kell a konkurencia
árkihívásaira.

A termékárazás akkor okoz nehézséget a vállalatnak, amikor először kell az árat

megállapítania, ha új terméket fejleszt ki vagy szerez meg, ha szokásos termékét új
elosztóhálózatba vagy földrajzi területre vezeti be, illetve amikor szokásosan ajánlatot
tesz új szerződéses kapcsolatra. A vállalatnak el kell döntenie azt is, hogyan pozícionálja
termékét a minőség és az ár szempontjából, és arról is döntenie kell, hogy mit akar elérni
az adott termékkel. Ilyen döntés lehet például a nyereség, a forgalomnövekedés, vagy az
árbevétel maximalizálása.

Figyelni kell: – a piaci helyzetet,

– versenytársak árait.

Az árképzés főbb szempontjai:

– Ha alacsony az ár: nincs nyereség.
(Alsó határ: fedezze a termelési költségeket)
(Tájékoztatás: versenytársak árai, helyettesítő termékek árai)
(Felső határ: egyedi termék kijelzők)
– Ha magas az ár: nincs kereslet.

Árpolitikai célok, árstratégiák

Az árpolitikai célok meghatározásánál ügyelni kell arra, hogy összhangban legyenek a
többi marketingeszközzel, illetve a vállalat általános stratégiai célkitűzéseivel.
114
Árpolitikai célként legáltalánosabban a következőket lehet megfogalmazni:
– nyereségességre törekvés,
– nagyobb forgalom, illetve piacrészesedés elérése,
– stabilitás elérése,
– túlélésre törekvés.

Az árak alkalmazása
A vállalatok gyakran módosítják áraikat, hogy ezzel valamilyen stratégiai célkitűzést
érjenek el vagy méltányolni akarják a vásárlóik bizonyos cselekedeteit, például az idő
előtti fizetést, a nagybani vagy a szezonon kívüli vásárlást. Előbbire példa a földrajzi
szempontú árképzés, a reklámár, az alacsony kamatú részletfizetés; utóbbira a skontó és
a rabatt.
Ha a termék egy termékmix része, akkor módosítani kell az árképzés logikáját. Ekkor a
vállalatnak az árak egy olyan – elemeiben kölcsönösen összefüggő – halmazát kell
megtalálnia, amely a teljes termékmixre vonatkoztatott nyereséget maximalizálja. A
feladat nehéz, mert a különböző termékek kereslete, és költségei összefüggnek
egymással, viszont különböző mértékű versenynek vannak kitéve.

Árstratégiák
A vállalatok által alkalmazott árstratégiák is igen sokfélék lehetnek, pl. Hofmann:
Modern Marketing könyvében – nagyon találóan – a következő árstratégiákat emeli ki:
 szegmentumok szerinti ár,
 kiárusítási ár,
 lélektani ár,
 engedmények.

2.3.3. Az értékesítési helye (elosztás, disztribúció)

Az értékesítési csatornák azokat a lehetséges megoldásokat jelentik, amíg a termék a

gyártótól eljut a végső fogyasztóig.

Nagyon fontos döntést igényel a megfelelő értékesítési út kiválasztása, hiszen ezzel a

termékünk sorsát átadjuk a közvetítőnek a kezébe, aki majd képviseli a vállalatot a
fogyasztóval szemben. Másrészt, maga a termék, ill. költségtényezők is szerepet
játszanak a megfelelő értékesítési csatorna kiválasztásában.

A vállalatnak alapvető érdeke, hogy alaposan megismerje a közvetítő kereskedők

munkáját és minél szorosabb viszonyt alakítson ki velük. A termék szállításával,
elosztásával esetleg raktározásával kapcsolatban is döntenie kell a cégnek.
A forgalmazás lényege, hogy a vállalatok által megtermelt javakat és a felmerült
fogyasztói szükségleteket, igényeket térben és időben összehangolja. A forgalmazás
lebonyolítására különféle lehetőségek, utak, módok kínálkoznak. Ezek a módokat
nevezzük értékesítési csatornának (marketingcsatornának).
Azt az utat, amelyet az áru lefut, míg a termelőtől a fogyasztóig eljut, értékesítési
csatornának nevezzük.

A legtöbb termelő nem közvetlenül a végső felhasználónak adja el termékeit. A gyártók

és a végső felhasználók között több funkcióval és megnevezéssel rendelkező
marketingközvetítő áll. A marketingközvetítők marketingcsatornákat hoznak létre.
115
A termelő cégeknek ezért meg kell határozni, és egymással kapcsolatba kell hozni
közvetítő kereskedők és a marketingtevékenységet elősegítő egyéb szakemberek
feladatait, hogy ezáltal a cég a célpiacon termékeivel és szolgáltatásaival hatékonyan
tudjon megjelenni.
A közvetítőket akkor alkalmazzák, amikor azok hatékonyabban képesek ellátni az
elosztás funkcióját, mint maga a gyártó. A terméket előállító cégek előtt a piac elérésére
több elosztási csatorna-lehetőség áll. Dönthetünk arról, hogy a terméket közvetlenül
adjunk-e el vagy pedig egy-két-három vagy több közvetítő csatornaszint beiktatásával.
Minél bonyolultabb egy termék, annál több közreműködő kerülhet be a termelő és a
fogyasztó közé. Minden közreműködő bizonyos funkciókat lát el, amelyeket nagyobb
szakértelemmel illetve hozzáértéssel végez, mint társai:
– készletezés,
– szállítás,
– promóció,
– elosztás,
 rendelések stb.

Az értékesítés megvalósulhat közvetlen és közvetett módon.

Közvetlen értékesítésnek nevezzük azt a módot, amikor a termelő közvetítő nélkül

értékesíti a fogyasztónak a terméket.

Közvetett értékesítésről akkor beszélhetünk, amikor a termelő és a fogyasztó közé

különféle szinteken közvetítők épülnek be.

A következő közvetítőkről beszélhetünk:

Kiskereskedők:
T (termelő)  KK (kiskereskedő)  F (fogyasztó)
Ez az egyszintű csatorna.
(Pl. az egyes szaküzletek egyes fogyasztási cikkekre specializálódnak – áruházak sokféle
fogyasztási cikket kínálnak).

A kiskereskedelem magában foglalja mindazon tevékenységeket, amelyek egy áru vagy

szolgáltatás közvetlen eljuttatását jelentik a végső felhasználóhoz, személyes, nem
kereskedelmi felhasználásra.
A kiskereskedők lehetnek:
- bolti (szaküzlet, áruház), illetve
- bolt nélküli (csomagküldő kereskedelem) kiskereskedők vagy kereskedelmi
szervezetek (áruházlánc, fogyasztói szövetkezetek).

Marketingstratégiájuk vonatkozhat
 célpiacra és a bolt fekvésére (központi üzletek, helyi bevásárlóközpontok),
 a termék és szolgáltatás választékára (márkák, egyedi áruk árusítása, kínálati kör
kialakítása),
 az árra (exkluzív szaküzlet: magasabb ár),
 a reklámra.

116
Nagykereskedők
A kiskereskedő mellett belép a nagykereskedő (NK) is a közvetítők sorába:

T  NK  KK  F
Ezt a forgalmazás hagyományos útjának is nevezzük vagy kétszintű csatornának. Ez volt
uralkodó hosszú időn át a magyar kereskedelemben, így valósították meg a centralizált
elosztást.
A nagykereskedők az áru tulajdonosaivá válnak.
A termelőtől átvállalják a készletezés, szállítás, finanszírozás, választékkialakítás,
kockázatviselés problémáját.

Demigroszkereskedelem
Lényege, hogy a nagykereskedő kiskereskedelmi tevékenységet is ellát; a
nagykereskedelmi beszerzés és eladás (mint főtevékenység) mellett közvetlen
értékesítést is végez a fogyasztók felé a saját kiskereskedelmi egységeiben.
 KK  F
T  NK
 F
Miután a cég meghatározta az egyes közvetítőket, gondoskodnia kell a közvetítők
folyamatos motiválásáról is. A cél az, hogy a „partnerségi érzetet” és közös elosztási,
forgalmazási programot építsünk ki.
A gyártók jól felfogott érdeke, hogy elosztóikat munkatárssá, partnerré tegyék; például a
cég elosztási marketingmenedzsere értesítési, marketingtervet készít a kereskedőkkel
együtt.
A közvetítő ugyanis nem egy bérelt kapocs a gyártó által kialakított láncolatban, hanem
sokkal inkább független piac. A közvetítő gyakran úgy működik, mint vevői beszerzési
ügynök, és csak másodsorban, mint szállítói kereskedelmi ügynök.
A nagykereskedelem magában foglalja mindazokat a tevékenységeket, amelyek áruk
vagy szolgáltatások eladását jelentik azoknak a vevőknek, akik viszonteladásra vagy
üzleti felhasználásra vásárolnak. A nagykereskedők a gyártók segítségére vannak azzal,
hogy áruikat hatékonyan elosztják a sok kiskereskedő vagy ipari felhasználó között az
ország egész területén. Olyan értékesítési potenciált képviselnek, ami képessé teszi a
gyártókat arra, hogy sok kisfogyasztót viszonylag alacsony és kevés költséggel érjenek
el. A nagykereskedő piaci információkat szolgáltat, menedzsment és tanácsadó
szolgálatot nyújt (eladók képzése, készlet- és számlaellenőrzési rendszer felállítása stb.).
A nagykereskedőknek is döntéseket kell hozniuk a célpiacokról és a célcsoportos
vásárlóikról (kit szolgálnak ki), pl.:
 csak a nagyobb kiskereskedőket; típus szerint (pl.: csak félkész termékeket
árusítanak),
 a termékválaszték és a szolgáltatások kialakításáról (a nagykereskedők „terméke”
tulajdonképpen a választék: állandóan teljes áruválasztékkal kell dolgozniuk) és
 az értékesítés helyéről.

Bolt nélküli kereskedelem

Tegyünk említést a kereskedelemnek erről a formájáról is, hiszen az utóbbi években,
jelentős mértékben elterjedtek, és a jövőben is számottevő fejlődésre számíthatnak.
117
Egyes előrejelzések szerint néhány éven belül az árucikkek közel egyharmada a bolt
nélküli kereskedelemben fog bonyolódni, sőt számítógépen is megrendelhetők az
árucikkek; a fogyasztónak ki sem kell tennie a lábát a lakásból; számítógépen feladja a
rendelését, és házhoz szállítják neki azt.

A továbbiakban nézzük meg néhány elterjedt formáját a kereskedelem típusainak:

Direkt marketing
Lényege, hogy az így kínált termékeket reklámokban írják le, a fogyasztó pedig
megrendelheti telefonon vagy írásban a kívánt árucikket. Általában a posta szállítja az
árut, és átvételkor kell az ellenértékét kiegyenlíteni.
Típusai:
a) csomagküldő kereskedelem
Központi eszköze a termékkatalógus, melyben a termékek fotói, rövid leírása mellett
feltüntetik ezek árát is. A fogyasztó névre szólóan küldi el vagy az üzletekben lehet
hozzájutni a katalógusokhoz.
A vásárló számára több bizonytalansági tényezőt is hordoz a közvetlen
kereskedelemnek ez a formája, pl. a vevő nem vizsgálhatja, esetleg próbálhatja
fel/ki a terméket, és előre kell fizetnie is.
Az eladónak ezért a bizalom megnyerése érdekében több garanciát is fel kell kínálnia,
mint a bolti kereskedelem terén, így pl. a csere lehetőség hibás szállítás esetén, vagy
méret és egyéb gondok felmerülésekor, kártalanítás a termék meghibásodásakor
garanciális időn belül stb.
Magyarországon már sajnos néhány ilyen csomagküldő szervezet „bezárta kapuit”, de
néhány sikeres cég némi biztatásra jogosít fel minket, vásárlókat, és reménykedünk,
hogy minél többen élhetünk majd a jövőben is a vásárlásnak ezzel a formájával, hiszen
sokkal kényelmesebb ez számunkra (MARGARÉTA, Könyvklub stb.).
b) direkt mail, DM (címre küldött levél)
Azok a fogyasztók érhetők így el, akik a címjegyzékben szerepelnek, és egy közvetítő
ügynökségtől az megszerezhető.
A fogyasztó címére egy levélben reklámanyagot (prospektust, leporellót) küld az eladó.
Külföldön már igen hatékony ez a módszer, s egyre népszerűbb, mert:
– a címjegyzék alapján tudják szelektálni a vevőket,
– rugalmas megoldás,
– személyessé tehető (névre szóló levél).
A következő területeken terjedt el leginkább:
– könyvterjesztés,
– folyóiratok megrendelésekor (Reader’s Digest),
– ajándéktárgyak,
– biztosítások stb.
c) Telemarketing
Magyarországon kevésbé elterjedt közvetlen értékesítési típus, legalábbis olyan
kiteljesedett formában, mint az Egyesült Államokban, nálunk még nem ismert. Az
értékesítők 800 díjmentes számot tartanak fenn, hogy megrendeléseket vegyenek fel a
tévében, rádióban elhangzott reklámok, illetve a címre küldött levelek vagy katalógusok
alapján a fogyasztóktól.
Ezzel a módszerrel jelentősen csökkenthetik az eladók a személyes eladás költségeit, a
fogyasztók közlekedésre fordított kiadásait.
118
 d) Elektronikus vásárlás
A vásárló személyi számítógépén is leadhatja megrendelését, hitelkártyája számán.

A direkt marketingnek számos előnye van: a megváltozott gazdasági viszonyok

következtében egyre kevesebb időt fordíthatnak a nők bevásárlásra, tehát célszerű az
eladóknak is abba az irányba lépniük, mellyel jelentősen megkönnyíthetik a vásárlást a
fogyasztóknak.
Vasárnap és éjszaka is lehet rendelni, díjmentesen lehet telefonon rendelni.

A hagyományos vásárlás hátrányai:

– közlekedési nehézségek (drága, nagy forgalom),
– hosszú várakozás, sorban állás,
– keresgélés az üzletekben,
– segítség hiánya az eladók részéről stb.

A közvetlen eladás
A lakásokban történő közvetlen eladás a legősibb kereskedelmi forma; a házaló-
kereskedők személye már régről ismert, akik olcsó napi cikkeket (seprűt, edényeket stb.)
kínáltak a háziasszonyoknak.
Ma is létezik ennek a kereskedésnek a továbbélése, jó néhány évtizedes szünet után, pl.
az autóbuszból történő értékesítés, újságkihordás stb.
Az ügynökök révén történő értékesítés ebből fejlődött ki; a képviselőktől rendelhető
meg, a szállítást is maguk bonyolítják, a termékek boltban nem kaphatók. pl. AVON cég,
Tupperware beszerzési összejöveteleket rendeznek az otthonokban, árusítással
egybekötve. Magyarországon ezek a közvetlen eladást leginkább népszerűsítő cégek
vannak jelen.

Az automatákból történő árusítás is gyors fejlődésnek indult, egyre több azoknak a

fogyasztási cikkeknek a száma, amikhez hozzá lehet jutni automaták révén. A vásárlás
lebonyolítása gyors, kényelmes, mindössze pénzérmére van szükség, és a megfelelő
gomb megnyomásával máris működésbe hozhatók az automaták. 24 órás árusítást,
önkiszolgálást biztosítanak a vásárlóknak.
Hátrányai között szerepel, hogy gyakori a meghibásodás, az utántöltés megoldása problémás,
drágábban kínálja az árucikkeket, és egyre gyakoribb az automaták kifosztása. A legtöbb
intézetben, szórakozó- illetve forgalmas helyen már megtalálhatók, és sokféle árucikket
kínálnak automatákból, pl. édességek, cigaretták, menetjegyek, forró italok, újságok stb.
Léteznek játék automaták, zenegépek, sőt bank automaták is.
Az automaták révén történő értékesítésnél is a bizalmon van a hangsúly; ha túl sok
meghibásodással találkozik a fogyasztó, nem biztos, hogy megerősítést nyer az
automatákból történő vásárlás.

Az értékesítési csatorna kiválasztásakor néhány tényezőt mérlegelnie kell a termelőnek:

1. A termék jellege meghatározza az értékesítési út hosszát.
2. A piac jellegét befolyásolja a termék, illetve az iránta lévő kereslet szezonalitása, a
fogyasztók területi megoszlása stb.
3. A közvetítők megválasztásánál fontos szempont a termelő számára, hogy melyik
képes a vevők által igényelt szolgáltatások teljesítésére.
4. Az értékesítési csatornák költségei emelhetik az árat.

119
5. A termék különleges, egyedi volta speciális értékesítési utat kínál, melyek kevés,
exkluzív üzletben kaphatók, pl. ékszerek, bőráruk, szőrmék stb.

A franchising
A franchising szerződéses értékesítést jelent. Ennek értelmében az egyik fél megengedi a
másiknak (megbízottnak) annak jogi, illetve gazdasági korlátozása nélkül, hogy
használja a cég márkanevét, az eddigi összegyűjtött tapasztalatait, ismereteit, s végezze a
termékeinek kizárólagos értékesítését a meghatározott piaci területeken.
Emellett még rendszeres tanácsadásban, illetve az alkalmazottak szakmai képzésében is
segítséget nyújthat.
A megbízott cégnek cserében vállalnia kell, hogy az ismert minőségi színvonalat
biztosítja, a reklám- illetve értékesítésösztönzést támogatja.
Legismertebb magyarországi cégek a franchise rendszerben: Coca-Cola, McDonald’s.

2.3.4. Promóció (piaci befolyásolás)

A promóciós-mix (kommunikációs-mix, marketingkommunikáció) a marketingmix
negyedik legfontosabb eleme. Piaci befolyásolásnak is nevezhetnénk a promóciót, de
nem az elnevezése a fontos, hanem az, hogy ugyanazt a tartalmat értsük alatta. Mit is
foglal magában a promóció?

Promóciónak nevezzük mindazokat az eszközöket, amelyek az eladó rendelkezésére

állnak áruja minél teljesebb elfogadtatása érdekében.

A vállalat és a célpiac között kommunikációs kapcsolatot kell létrehozni; a lehetséges

fogyasztókkal meg kell ismertetni a termék előnyeit és ösztönözni őket a vásárlásra.
Ugyanakkor a fogyasztók észrevételeire is oda kell figyelniük, mind a termékre, mind a
vállalatra vonatkozóan.
A modern marketing gyakorlati megvalósítása során ma már nem elég a jó
termékfejlesztés, a vonzó ár, és a célpiacok elérhetővé tétele. A vállalatoknak
jelenlétüket, a termék létezését és értékét közölni kell a piacon a célközönségükkel. Egy
modern vállalat komplex marketingkommunikációs rendszert irányít. A vállalkozónak
tudnia kell, hogy juthat el a megcélzott fogyasztóig.
Az információátadás, befolyásolás a promóció fontos eszközei. A vásárlóknak
információkra van szükségük a termékekről. Az informálódás nélkülözhetetlen a
fogyasztó számára vásárlás előtt, de sok esetben ez még nem elegendő, és szükség van a
vevő meggyőzésére.
A promóciós-mix értelmezésében sokféle nézet létezik; mi a Kotler által elfogatott
elméletet fogadjuk el.
A vállalkozónak tudnia kell, hogy juthat el a megcélzott fogyasztóig.
A marketing kommunikációs-mix (vagy promóciós-mix) legismertebb négy további
eszközcsoportja a következő:
 reklámozás,
 értékesítésösztönzés (sales promotion)
 public relations programok („propaganda”),
 személyes eladás.
A marketingkommunikáció alapfunkciói a következők:
 figyelemfelkeltés,
120
  tájékoztatás,
 hatás,
 magatartás-változtatás,
 attitűd alakítása (beállítódás),
 cselekvésre ösztönzés,
 meggyőzés,
 a jó hírnév megalapozása, fenntartása.

A marketingkommunikáció folyamata:
 forrás: az üzenetet küldő vállalkozás,
 kódolás: a vállalat(forrás) a mondanivalóját üzenetté alakítja, információt közöl,
 üzenet: a fogyasztók felé közvetített szavak, szimbólumok: szerepelhet benne a
vállalat neve, a termék előnyeinek ismertetése stb.,
 média. az üzenet a médiákon keresztül jut el a célcsoporthoz (újságok, rádió, tv,
internet, ügynökök),
 dekódolás: a megértési folyamat, az elküldött üzenetet „megérti”, „felfogja” a
fogyasztó,
 közönség: A vállalat célcsoportja, a forrás üzenetének a célpontja,
 visszacsatolás: a fogyasztók hogyan reagálnak az üzenetre: többet vásároltak a
termékből és elégedettek voltak vele, vagy éppen ellenkezőleg.

A kommunikációs folyamatot külső hatások, „zajok”, gyengíthetik, erősíthetik. A reklám

a termékről lehet ugyan tökéletes, de egy barát, akinek odafigyelek az észrevételére,
rossz véleménnyel van róla.

A reklámozás személytelen vagy egyirányú kommunikáció, amelyet a reklámozók a

reklámozó megnevezésével, fizetett reklámeszközökön keresztül juttatnak el a célhoz.

A reklámozás jellemzőiként a következőket lehet megemlíteni:

 tömegszerűség jellemzi: tömegesen jelenik meg, pl. napilapokban,
 személytelenség: nem egy bizonyos személynek szól, hanem a nézőknek, a
hallgatóknak, az olvasóknak stb.,
 szükséges, s ugyanakkor vitatható is: a vállalatoknak szükségük van arra,
hogy tudassák a vásárlókkal az üzenetet, de a hasznossága legalábbis
részben mindig is vitatható stb.

Ide kapcsolódnak ezek a mondások is, melyek a reklám szükségessége mellett érvelnek:
 A reklámköltségek 99%-a fölösleges, de nem tudjuk melyik az az 1%, ami
fontos; ezért mind 100%-ot reklámra költjük.
 A reklám az eladó érdekében és költségére történő informálás eszköze.
 A jó bornak is kell a cégér! stb.

A reklám funkciója, hogy az áru megismertetésével, előnyeinek feltüntetésével

keresletet, teremtsen, s megkönnyítse a vevő választását.

Tehát a reklám következő funkcióit lehet kiemelni:

 tájékoztatás: ismertetni kell a termék jellemzőit, árát, a beszerzés helyét
stb.,
121
  befolyásolás: a vevők attitűdjét, pozitív hozzáállását a termékhez kell
javítani, erősíteni,
 emlékeztetés: a vevőt gyakran kell emlékeztetni a termékre, a vállalatra és
ezt kedvező benyomásokkal kísérve,
 megerősítés: a vevő elégedettségét kell erősítgetni, hogy a jó vásárlás
érzetét keltse benne, minden bizonytalanságot megszüntetve.

A reklámozásra vonatkozóan öt lépcsőben kell döntést hozni: 5M elmélet.

1. Reklámozási célok, a küldetés megfogalmazása (mission): alapvetően abban kell állást

foglalni, hogy a reklámtájékoztató meggyőző vagy emlékeztető.
2. Reklámköltségvetés, a pénz kérdése (money); a reklámra fordítható kiadás mekkora
legyen az árbevétel %-ában.
3. A reklám üzenetének (message) a megalkotása, kivitelezése.
4. A reklámeszközök (media) körének meghatározása: dönteni kell a gyakoriságról, a
reklámhordozókról, reklámeszközökről, időzítésről stb.
5. Értékelni kell a reklámozás hatását (measurement) amit a forgalomra gyakorolt.
Az értékesítésösztönzés (a vásárlóösztönzés) olyan rövidtávon ható ösztönző eszközök
széles körét jelenti, amelyek célja a fogyasztói piacok, a kereskedelem és a szervezet
saját eladószemélyzetének ösztönzése.
Amíg a reklám indítékot, addig az értékesítés ösztönzés ingert kínál a vásárláshoz.

A legfontosabb fogyasztói ösztönző eszközök:

 az áruminták és az ingyenes árupróbák, kiállítások,
 a kuponok (olyan bizonylatok, amelyek birtokában a tulajdonos egy bizonyos
termék esetében meghatározott megtakarításhoz jut), a készpénz-visszatérítési
ajánlatok és az árengedményes csomagok,
 a jutalmak, a díjak (készpénzt, utazásokat vagy árunyeremény lehetőséget
ajánlanak, valamilyen beszerzés eredményeképpen), a törzsvásárlói jutalmak, a
termékkel kapcsolatos garanciák, a sajtóban elhelyezett nyereményszelvények,
 a vásárláshelyi reklámok és az árubemutatók.

Az ösztönző módszerek között találhatjuk az árleszállításokat, a reklámozási és kiállítási

engedményeket, az ingyenes árukat, a reklámtámogatásokat, valamint a különleges
reklámajándékokat, az eladási segítséget, az eladási versenyeket.
A kereskedelmi ösztönzés a kiskereskedőket és eladószemélyzetüket arra késztetheti,
hogy „nyomják” a terméket. Az ösztönzés tervezésekor meg kell határoznunk a
célkitűzések megvalósításához szükséges eszközöket, ki kell találni az értékesítés-
ösztönzési programot, előre le kell azt tesztelnünk.
Értékesítésihely ösztönzők
A vevőt akkor érik ezek a befolyásolási hatások, amikor vásárol, szükségletét elégíti ki.
Ilyen eszközök, pl. plakátok, termékbemutatók, áruminták, kirakat stb.
Public Relation (PR) vagy közönség kapcsolatok
A PR egy másik fontos promóciós eszköz, korábban propagandának nevezték.
A public relations (PR) a vállalati marketingkommunikáció speciális területe.
Meghatározásunk szerint a PR promóciós eszközének feladatául kell tekinteni azt, hogy
megszerezze és megtartsa azoknak az embereknek a megértését, rokonszenvét és
122
megbecsülését, akiknek véleménye közvetlenül vagy közvetve befolyásolhatja a vállalat,
valamilyen szervezet vagy akár egyetlen tevékenység helyzetét.
A reklám feladata „eladni”, ezzel szemben a PR feladata „mondani”, vagyis a PR-be
fektetett kiadások révén nem emelkedik a forgalom közvetlenül. Céljuk csupán
tájékoztatni, bizalmat ébreszteni, jó hírnévre szert tenni, és mindezek hatására sikereket
elérni azok körében, akiket szolgálunk.

A PR részlegek a következő tevékenységfajtákkal foglalkoznak:

 sajtókapcsolatok,
 termékpropaganda,
 vállalati kommunikáció (belső és külső is),
 érdekszövetség a törvényhozókkal (lobbizás),
 tanácsadás (menedzsment a közügyekről, a vállalat pozíciójáról és image-éről).
A cél: a jóindulat megnyerése, hogy ez elősegítse termékeink eladását.

Nemcsak a terméket, de a céget is el kell adni.

A PR alanyai, azaz kikre irányul a public relations tevékenység:

 munkatársak (belső PR),
 szállítók, vevők, hitelezők,
 igazgatási szervek, társadalmi csoportosulások,
 kulcsemberek, SAJTÓ,
 lakosság: a potenciális vevők, a környezet.
A PR feladata:
 információközvetítés,
 tudatos vállalati politika kialakítása,
 a bizalom megszerzése, megtartása.

A PR legfontosabb eszközei:
A legfontosabb PR eszközöknek a vállalati tájékoztató híreket és beszédeket, az
eseményeket (hírkonferencia, kiállítások), a közszolgálati tevékenységeket (támogatások
nyújtása), az írásos és audiovizuális anyagokat, a telefoninformációs szolgáltatásokat,
valamint a vállalati image megteremtését tekintjük.

Csoportosíthatjuk más szempontból is:

 élőszó: vita, beszéd, előadás, interjú stb.,
 nyomtatott anyag: cikkek, folyóiratok, kiadványok, prospektusok, plakátok stb.,
 audiovizuális anyagok: referenciafilmek, diaképek,
 szponzorálás,
 események: kiállítás, évforduló, kirándulás, sajtótájékoztató,
 vizuális arculat: logo, névjegykártya, egyenruhák stb.

A személyes eladás
Az eladás tevékenysége az egyik „legősibb” foglalkozás. Megkülönböztethetünk eladót,
üzletkötőt, képviselőt, ügynököt stb. mindenki valamilyen formában az értékesítés
tevékenységével foglalkozik.

123
„Az eladó úgy dolgozzék, mintha a vevő bérjegyzékén szerepelne”.
Ez az idézet nagyon lényegre törően fejezi ki a személyes eladás alapelvét.

A marketingmixen belül az egyes eszközök aránya hogyan alakul az a konkrét piaci

igényéhez való alkalmazkodás függvénye, úgy kell koordinálni a marketingeszközöket,
hogy együttes hatásuk erősebb legyen
Ezek a marketing tevékenységek irányíthatók a vállalat által.

"Egyes speciális marketingváltozók valószínű kölcsönhatásáról a marketingmenedzserek

fejében már sok tapasztalat halmozódott fel.
A következőkben ezek közül sorolunk fel néhányat:
* A magasabb reklámkiadások csökkentik a vásárló árérzékenységét. Ha tehát egy
vállalat magasabb árat szeretne elérni, célszerű emelni reklámkiadásait.
* A reklámkiadások elsősorban az olcsó termékek értékesítését segítik.
* A termék reklámszövegének jobb elhelyezése csökkenti a vásárló árérzékenységét.
* A nagyobb reklámkiadások az értékesítés összköltségét csökkentik. A reklámmal a
terméket szinte már előre eladják a fogyasztónak, s a kereskedő igy többet törődnek a
kifogások orvoslásával.
* A jobb termékminőség aranytalanul magasabb ár felszámítását teszi lehetővé.
* A drágább terméknek a vásárló jobb minőséget, tulajdonit.
* Az árcsökkentések és a értékesítési erőfeszítések fokozása az értékesítési rendszert
megfeszített munkára kényszerítheti és bővítését vagy felülvizsgálatát is szükségessé
teheti.
* Szigorúbb hitelfeltételek esetén ugyanakkora termékmennyiség eladásához jóval
intenzívebb értékesítési és reklámtevékenységre van szükség."
Forrás: Philip Kotler, Marketing menedzsment,(1991),98.old

2.3.5. A szolgáltatásmarketing

A 7P tényezős marketingmix a szolgáltatások esetében alkalmazandó

marketingeszközöket foglalja össze. A szolgáltatásmarketingben a hagyományos -
termékekre vonatkozó -marketingmix négy eleme (a 4P modell) újabb három
marketingeszközzel bővült. A 7P kifejezés (a 4P-hez hasonlóan) a marketingmix elemek
angol elnevezésének kezdőbetűire utal.
Ezek az eszközök:
1. Termék (product)
2. Ár (price)
3. Értékesítési csatornák (place)
4. Promóció (promotion)
5. Emberi tényező (people)
6. Szolgáltatási folyamat (process)
7. Fizikai megjelenés (tárgyi elemek) (physical evidence)

A 4P a szolgáltatásoknál hasonlóan alkalmazható, mint a termékeknél.

A négytényezős (4P) marketingmixet a korábbiakban áttekintettük.

124
A 7P szolgáltatásokra jellemző új elemek:

Emberi tényezők
A szolgáltatásoknál marketing szempontból is kritikus szerepe lehet az emberi
tényezőnek, hiszen a fogyasztó legtöbb esetben kapcsolatba kerül a szolgáltató
alkalmazottaival.

Folyamat
A szolgáltatások azon sajátossága, hogy a termelés és a fogyasztás egyidejűleg történik,
kiemelkedő jelentőséget ad a szolgáltatási folyamat szervezésének. A fogyasztó részese
lesz a termelési tevékenységnek, mely így nagyban befolyásolja véleményét, ezért a
marketing számára is fontossá válik.

Fizikai megjelenés
A szolgáltatás megfoghatatlan voltából adódóan a szolgáltatás helyszínének kialakítása
és a szolgáltatáshoz kapcsolódó tárgyak megjelenése nagy szerephez jut a
marketingeszközök között.

2.4. Az üzleti terv készítése, szükségessége

Az üzleti terv egy olyan dokumentum, amelyben ismertetjük meglévő vagy leendő
vállalkozásunkat, annak jövőre vonatkozó céljait, azt, hogy ezeket a célokat hogyan
szeretnénk elérni, kinek szeretnénk termékünket/ szolgáltatásunkat eladni és ehhez
milyen eszközökre, milyen reklámra és mennyi pénzre van szükségünk.

A tervezés fő célja a gyors és áttekinthető módon történő tájékoztatás, sok esetben

vállalkozásunk sikere az üzleti terv minőségén állhat.

A vállalkozás sikeressége függ attól, hogy mennyire reálisan tervezünk; a jó ötlet nem
elegendő, megvalósítására csak akkor van esélyünk, ha gondos tervezés, elemzés előzi
meg a vállalkozás beindítását. Az a vállalkozás tudja alakítani a jövőbeni lehetőségeit,
amelyik tudatosan felkészül, és tervet készít; nem kell csodálkoznia az események
bekövetkeztén, hiszen időben rendelkezik a szükséges információkkal, és tervet készít a
várható eseményekre.

A vállalatot önmagában még nem teszi sikeressé – legalábbis hosszú távon nem –, hogy
a fogyasztót helyezte a figyelem középpontjába. Fel kell készülnie arra is, hogy
megfelelően alkalmazkodni, ill. reagálni tudjon a gyorsan változó piaci kihívásokra.
Ehhez nyújt segítséget a piacorientált stratégiai tervezés.

A vállalatok működésében és fejlődésében elsősorban a stratégiai és üzleti tervek

töltenek be fontos szerepet.

A tervezés alapvetően vezetői tevékenység.

Vezetői szinten kell meghatározni a vállalat
– küldetését (az üzleti vállalkozás tartalmát, célját)
125
 – üzletpolitikáját (a vállalat fontos kérdésekben egységesen lépjen fel)
– stratégiáját (a hosszú távú célkitűzések elérésére játszmatervet kell készíteni)

A vállalkozások létesítésének és működésének megalapozásában fontos szerepet tölt be

az üzleti terv.

Az üzleti terv egy olyan, írásban rögzített, egy vagy több évre szóló dokumentum, amely

– információkat, adatokat gyűjt és elemez a vállalat környezetéről és a belső

helyzetéről,
– meghatározza a vállalat konkrét üzleti céljait, az elvárható, számszerű
eredményeket, és azokat a feltételeket, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz,
hogy a vállalat elérje a kitűzött célokat, valamint
– számba veszi a rendelkezésre álló külső és belső erőforrásokat.

A célja, hogy megmutassa a vállalkozás valóban életképes-e, irányt mutat az üzlet

felépítéséhez, valamint alapul szolgál a finanszírozáshoz is. Tartalmaznia kell a
vállalkozás sikerét meghatározó piacot, a pénzügyi, műszaki és egyéb szempontokat.
Az üzleti terv felépítésére nem lehet kialakítani egy általános sémát, amely minden
helyzetben alkalmazható lenne. Mindig az üzleti terv készítésének a célja határozza meg
a felépítését.
A következőkben egy üzleti terv felépítése kerül bemutatásra.

Az üzleti terv részei:

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

– A vállalkozás rövid bemutatása, története, üzletfilozófiája, küldetése.

– Termékek, szolgáltatások rövid ismertetése.
– A vállalkozás piacon elfoglalt helye, versenytársak, piaci helyzetelemzés,
célpiacok.
– Marketingstratégia.
– A vállalkozás felépítése, működése. Önálló vállalkozás-e, franchise,
leányvállalat?
– Kik a fő beszállítók.
– A közeljövőt érintő célkitűzések, intézkedések, amiket meg kell tenni.
– A vállalkozás pénzügyi helyzete. Miért van szükség esetlegesen
tőkebevonásra? Hogyan kerül felhasználásra?

2. A VÁLLALKOZÁS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

A) A vállalkozás alapadatai

– működési forma: önálló cég, franchise, leányvállalat, egyéb

– tulajdonosok (név, cím)
– törvényes képviselők (név, cím)
– a vállalkozás pontos neve
– a vállalkozás székhelye, telephelyei
– a vállalkozás cégbejegyzésének a kelte
126
 – a vállalkozás fő tevékenysége és melléktevékenységei
– elérhetőségi adatok (telefon, fax, internet cím, e-mail cím, postacím)
– a vállalkozás könyvvezetését végző cég neve
– a vállalkozás jogi képviseletét ellátó cég neve
– egyéb, a vállalkozás működése szempontjából fontos tanácsadó cégek neve

B) A vállalkozás története

a) Már működő vállalkozás esetén:

– a vállalkozás alapításának ideje és oka, milyen céllal jött létre

– cégfilozófia, a vállalat küldetése
– a működésének története, áttörő sikerek, mélypontok
– díjak, szakmai elismerések
– folyamatban lévő fejlesztések, jövőre vonatkozó célkitűzések

b) Most induló vállalkozás esetén:

– rögzíteni kell, hogy az üzleti terv megírását mi ösztönözte:
– hitelfelvételi kérelem, befektető keresése, pályázat elnyerése, egyéb
– miért érné meg a befektetőnek, hitelnyújtónak, stb. a vállalkozás
támogatása, hogyan profitálhat belőle
– cégfilozófia, a vállalat küldetése, mit szeretne elérni

3. MARKETING TERV

A) Ágazati áttekintés
– az iparágat érintő társadalmi változások
– technológiai változások, újítások
– politikai környezet, jogszabályi keretek változása
– demográfiai változások
– gazdasági változások (makrogazdasági mutatók, kamatlábak, adók, lakossági
fogyasztások és megtakarítások)
– környezeti változók (időjárás, nyersanyagok, környezetszennyezés,
környezetvédelem)
– az iparágban tapasztalható trendek, azok hatása a vállalkozás tevékenységére,
eredményességére
– új vállalkozás esetén mennyire nehéz belépni a piacra, a már jelenlévő
szereplők mennyire akadályozhatják a belépésünket, milyen magas
költségekkel járhat ez

B) Termékek, szolgáltatások
– a vállalkozás által kínált termékek és szolgáltatások fő jellemzői
– milyen értéktöbblettel bír a termék/szolgáltatás a vásárló számára
– miben különböznek a saját termékek/szolgáltatások a már piacon lévő hasonló
termékékektől/szolgáltatásoktól
– mennyire volt eddig sikeres a saját termék/szolgáltatás vagy a piacon lévő
hasonló termék/szolgáltatás

127
C) A célpiac vizsgálata

A célcsoport demográfiai és pszichológiai jellemzői:

– életkor, nem, foglalkozás, családi állapot, lakóhely,
– anyagi helyzet / jövedelem
– eltartottak száma
– átlagosan milyen értékben vásárol (Ft) és milyen gyakran
– a célcsoport által követett életmód rövid leírása
– milyen életmódbeli igényeket elégítenek ki a vállalkozás által kínált termékek /
szolgáltatások
– melyek a célcsoport vásárlási döntéseit legjobban befolyásoló tényezők
– az adott termék piacán növekedés, csökkenés vagy stagnálás tapasztalható-e
– mekkora a célpiac mérete

D) Versenytársak vizsgálata

A versenytársak elemzése a következő szempontok szerint:

– az általuk kínált termékek / szolgáltatások leírása

– a célcsoportjának jellemzése, vásárlási szokásai
– az árpolitikája, milyen árakkal dolgozik
– a versenytárs erős és gyenge pontjai: miben jobbak ők és miben rosszabbak
(GYELV elemzés)
– melyek azok a tényezők, amelyekkel át lehetne csábítani a versenytárs vásárlóit
– kik a versenytárs beszállítói
– milyen értékesítési csatornákat használ a versenytárs stb.

E) A marketingmix

Az alapvető marketingeszközöket (termék/szolgáltatás, ár, értékesítési csatorna,

promóció) sorolja fel a vállalat és bemutatja milyen hatással vannak a fogyasztóra. Pl. ha
árengedményt ad a vállalat, akkor vélhetően a fogyasztó többet vásárol a termékből.
a) Termékek / szolgáltatások:
- a kínált termékek / szolgáltatások típusa
- a termékéletgörbe melyik szakaszában helyezkednek el (bevezetés,
növekedés, érettség, hanyatlás)
- milyen termékfejlesztések folynak a vállalkozásnál
- a vállalkozás által kínált termékek / szolgáltatások egymáshoz való
viszonya
- a termékfejlesztések ütemezése
- a vállalkozás által kínált termékek / szolgáltatások milyen előnyöket
nyújtanak a vásárlók számára
b) Ár:
- a vállalkozás által használt árképzési elvek
o költségelvű árképzés
o kereslettől függő árképzés
o versenytársakhoz igazodó árképzés
- árdifferenciálás (felárak, árengedmények)
128
 - mekkora a célcsoport árérzékenysége (alacsony, közepes, magas)
- a kínált termékeknél / szolgáltatásoknál milyen az ár-minőség viszonylat
c) Disztribúció:
- a vállalkozás területi elhelyezkedés
- marketing szempontból milyen előnyökkel bír a választott helyszín
- disztribúciós szempontból milyen előnyökkel bír a választott helyszín
- milyen költségvonzatai vannak a jelenlegi értékesítési módnak
- a vállalkozás telephelyén kívül milyen módokon történik még az értékesítés
o online
o kereskedelmi hálózatokban
o disztribútorokon keresztül
o közvetítőkön keresztül
o személyes eladással
o egyéb
d) Promóció:
- online hirdetési módok
- szórólapok
- a vállalkozás által kiírt pályázatok, versenyek (PR)
- DM levél
- hirdetés a nyomtatott sajtóban, rádióban, televízióban
- személyes eladás
- szponzoráció
- eladásösztönző akciók

4. MŰKÖDÉSI TERV

A vállalkozás bemutatja (leírja) hogyan állítja elő termékeit, szolgáltatásait és milyen

fejlesztéseket tervez.
A fejezet fontosabb elemei:
– termékfejlesztés
– gyártásfejlesztés
– az erőforrásokkal való gazdálkodás.

5. VEZETŐSÉGI ÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

A) Vezetőség, tisztségviselők

– kik a vállalkozás tulajdonosai

– kik az aktív befektetők
– kik azok az alkalmazottak, akik kulcsfontosságú szerepet játszanak a
vállalkozás életében
– kik alkotják a vezetőséget
– van-e tanácsadó testülete a vállalkozásnak
– kik a külső / belső tanácsadók: jogi képviselet, könyvvezetés, pénzügyi
tanácsadó
– ábra mellékelése a szervezeti sémáról

129
B) Személyzeti politika és stratégia

– az alkalmazottak felvételének az ütemezése

– milyen módszert használ a vállalkozás az alkalmazottak
kiválasztásánál
– igénybe vesz-e vállalkozás külső céget az alkalmazottak
kiválasztásában
– milyen javadalmazási rendszert alkalmaz a vállalkozás
– létezik-e munkaerőképzés a vállalkozásnál

6. PÉNZÜGYI TERV

A pénzügyi tervben az alábbi kimutatásokat szokás szerepeltetni:

– költségvetési terv (korábbi éveknél tervezett és tény adatok

összehasonlítása)
– cash-flow kimutatás
– eredmény-kimutatás
– mérleg
– induló és működési költségek felsorolása
– fedezetszámítás
– pénzügyi mutatók szerepeltetése

7. MELLÉKLETEK

A mellékletekben szerepeltethetünk grafikonokat, táblázatokat, fotókat a termékekről,

technikai specifikációkat, a vezetőség életrajzát és minden olyan egyéb anyagot, ami
kapcsolódik az üzleti terv anyagához, és azt illusztrálja.

Fogalomgyűjtemény

A marketing társadalmi és vezetési lépések láncolata, melynek során az egyének és

csoportok termékeket és értékeket alkotnak, s cserélnek ki egymás között, mialatt
kielégítik szükségleteiket.
A marketing piacorientált gondolkodásmódot feltételez: üzletfilozófia, szemléletmód,
alapállás.

Környezet: a marketingszervezet környezetén azokat a külső tényezőket értjük, amelyek

hatással vannak ugyan a vállalat működésére, de a cég számára ezek nem ellenőrizhető
változók, nem képes őket befolyásolni.

A makrokörnyezet azokat a háttérben meghúzódó szélesebb társadalmi - gazdasági

erőket jelenti, melyek a vállalatnak és mikrokörnyezetének valamennyi tényezőjére
hatással vannak.
A makrokörnyezet elemei: a népesség, a gazdasági, a természeti, technológiai, politikai,
jogi, társadalmi, kulturális erők. Legfontosabb elemeit a vállalat csak megfigyelheti ill.
alkalmazkodhat hozzájuk, de befolyásolni nem tudja őket.

130
Mikrokörnyezetet: a vállalat közvetlen, szoros, napi kapcsolatban áll; ilyenek például az
együttműködő, kooperáló vállalatok, szállítók, kereskedők, vevők, versenytársak és a
közvélemény. Ezekre a környezeti elemekre a vállalat működése során, ha csekély
módon is, de hatással lehet, befolyásolni tudja magatartásukat.

A stratégia egy írásban rögzített koncepció, meghatározza a vállalkozás hosszú távú

célkitűzéseit, előirányozza a célok megvalósulásához szükséges erőforrásokat és a
fontosabb fejlesztési akciókat.

Marketingeszközöknek nevezzük azokat a tevékenységeket, melyekkel a vállalat a

marketing célkitűzéseinek megvalósítása során a fogyasztóra hatást gyakorol.

Marketingmix a vállalati marketingeszközöknek az összessége, különböző piaci

helyzetekben alkalmazott kombinációja.

3. A vállalkozások pénzügyi, számviteli és költségvetési kapcsolatai

3.1. A vállalkozások pénzügyi feladatai

A pénzügyi folyamatok átszövik a gazdaság működésének egészét. A vállalkozások

gazdálkodói tevékenységük során pénzügyi kapcsolatba kerülnek a gazdaság többi
szereplőjével. A pénz fontos szerepet játszik a vállalkozás legfontosabb döntéseiben,
szállítói számlák kiegyenlítése, bérfizetés, adóátutalás stb.
A vállalkozások, hogy áttekinthessék pénzügyi tevékenységüket az üzleti terv részeként,
pénzügyi tervet is készítenek.

A vállalkozások kiemelt pénzügyi feladatai a következők:

 a pénzforgalom lebonyolítása,
 a pénzfolyamatok (bevételek, kiadások) elemzése, tervezése,
 finanszírozási döntések; a fejlesztési célok megvalósításához szükséges
pénzeszközök biztosítása,
 befektetési döntések; a szabad pénzeszközök lekötése, felhasználása
jövedelemszerzés céljából,
 költségvetési kapcsolatok lebonyolítása; adók, támogatások.

A pénzügyi kapcsolatok, pénzfolyamatok átszövik a gazdaság egészének működését.

Mit nevezhetünk pénznek?
Ma nehezen tudjuk elképzelni az életünket pénz nélkül; a boltban a vásárolt áruért
pénzzel kell fizetni, a bérünket is pénzben kapjuk.
A pénz szó hallatán különböző bankjegyekre, érmékre gondolunk, amelyek segítségével
megvásárolhatjuk a hőn áhított, kedvenc termékünket, pl. egy mobiltelefont, MP4
lejátszót stb.
A mai pénz hosszú fejlődés eredményeként, az áruk világából nőtt ki a
cserekereskedelem fejlődésének köszönhetően.

131
3.1.1. A pénz fogalma funkciói

A pénz az a tárgy, az a jószág, amely – mivel általánosan elfogadják – azonnal

felhasználható bármely termék, szolgáltatás megvásárlására, adósság megfizetésére.

A pénz funkciói
Pénzről csak akkor beszélhetünk, ha képes betölteni a pénz funkcióit:
 Értékmérő: A pénz segítségével tudjuk az egyes áruk értékét
meghatározni, így válnak összehasonlíthatóvá a különböző áruk. Tehát a
pénz elszámolási egységként szolgál.
 Forgalmi eszköz: A pénz csereeszköz, alkalmas arra, hogy közvetítse az
áruk cseréjét, forgalmát. Az áruforgalom a pénz közvetítésével
bonyolítható le. Az eladni szánt árut pénzre, a pénzt a venni kívánt árura
cseréljük. Az áru és a pénz együtt, egymással ellentétes irányban mozog.
 Fizetési eszköz: A pénz mozgása gyakran elszakad az áru mozgásától. Az
eladó eladja az árut, de az ellenértékét csak később fizeti ki a vevő, így az
eladó hitelező, a vevő adós lesz. Ekkor a pénz fizetési eszköz funkciójáról
beszélünk.
 Felhalmozási funkció: A pénz alkalmas arra, hogy a felhalmozás,
vagyontartás eszköze legyen. nem költjük el azonnal a pénzt más áruk
megvásárlására, hanem tartalékoljuk későbbi felhasználásra (értékállóság
fontos).
 Világpénz (nemzetközi pénz): a külkereskedelem lebonyolítására is
alkalmas pénz (nem minden valuta alkalmas erre a funkcióra).

3.1. 2. A bank
A ma is működő hitelintézetek, bankok már több évszázados múltra tekintenek vissza.
Már az ókorban is működtek pénzváltók, főleg vásárokon, ahol különböző eredetű
pénzek is megjelentek szükség volt pénzváltókra.
Magyarországon a bankok fejlődésének főbb állomásai
Magyarországon az első pénzintézetet 1839-ben, Pesti Hazai Első Takarékpénztár
Egyesület néven alapították. Az első mai értelemben is bank létrehozására 1841-ben
került sor, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank néven, az 1848-49-es forradalom és
szabadságharc idején a jegybanki funkciókat látta el. A kiegyezést követően a
jegybanki szerepkört is közös pénzintézetnek kellett ellátnia. A korábban Osztrák
Nemzeti Bankként működő intézményt Osztrák-Magyar Bank néven a monarchia
központi bankjává alakították – egy pesti és egy bécsi igazgatósággal működött. Az
első világháborút követően a Monarchia felbomlásával a Magyar Királyi Állami
Jegyintézet látta el a központi bank szerepét. Az első önálló magyar jegybank
megalapítására egészen 1924. május 24-ig kellett várni. A Magyar Nemzeti Bankot az
1924. évi V. törvény alapján 30 millió aranykorona alaptőkével jött létre. A második
világháborút követően hazánkban megtörtént a bankrendszer államosítása. 1948-tól
Magyarországon egyszintű bankrendszer működött, a Magyar Nemzeti Bank
jegybanki feladatköre a kereskedelmi bankok további funkcióival bővült, így mind a
vállalati, mind a lakossági szektor számára kínált banki szolgáltatásokat. A gazdasági
reformok révén, 1987-től a magyar bankrendszer is kétszintűvé vált.

132
A bank egy olyan vállalkozásnak tekinthető, amely üzletszerűen pénzügyi
szolgáltatások nyújtásával foglalkozik.

Bankügyletek

A bankok alapvető tevékenységeit tekintve a következő bankügyletekről beszélhetünk.

 passzív bankügyletek
 aktív bankügyletek
 fizetési forgalom lebonyolításával kapcsolatos banki tevékenységek
 egyéb banki szolgáltatások.

Passzív bankügyletek

A banki forrásszerzést, pénzeszközbevonást, jelentő műveleteket soroljuk ide: a

pénzintézet saját tőkéje nem elegendő a hitelnyújtáshoz, ezért idegen tőkét is bevon, ami
a bank számára kötelezettség, és ez után a bank kamatot fizet.

Főbb formái a következők.

 betétgyűjtés
 hitelfelvétel más bankoktól
 saját értékpapírok kibocsátása.

A betétgyűjtés
A banknál különböző időtartamra helyezhetik el pénzüket a tulajdonosok.
- látra szóló betét: az ügyfél bármikor rendelkezhet a folyószámlán fennálló
követelésével
- határidős betét: az ügyfél meghatározott időintervallumra, magasabb kamat
reményében helyezi el a pénzét a bankban, határidős betétként.
- takarékbetét: a pénztulajdonos a vagyon összegyűjtéséről és a bankban
takarékbetétként való elhelyezéséről egy okiratot kap, melynek felmutatásával bármikor
szabadon rendelkezhet a pénze felett, de a számláról átutalásokat nem kezdeményezhet.

A hitelfelvétel
A bankok, ha nem rendelkeznek elegendő tőkével, akkor más bankoktól vagy a
jegybanktól rövid vagy hosszú lejáratú hitelt vesznek fel. (A jegybanktól például
refinanszírozás vagy lombardhitel révén is forráshoz juthatnak a bankok.)

A saját értékpapírok kibocsátása

A bankok tőkeszerzésének másik módja, hogy saját értékpapírokat: kötvényeket, letéti
jegyeket stb. bocsátanak ki.

Aktív bankügyletek

A bank a nála összegyűjtött pénzforrások terhére pénzt helyez ki az ügyfeleinek, ezzel

kockázatot vállal és cserében kamatot szed.

Az aktív bankügyletek formái:

 hitelnyújtás (pénzkölcsön és kötelezettségvállalási hitel)
133
  más banknál történő betételhelyezés
 értékpapírok vásárlása (pl. állampapírok vásárlása).

A fizetési forgalom lebonyolításával kapcsolatos banki műveletek

A fizetési forgalom a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összessége.

Lebonyolításának történhet:
 készpénzzel
 bankszámlák közötti átutalással.

A kereskedelmi bankok egyik legfontosabb feladata a készpénz nélküli forgalom

lebonyolítása. A bankok számlát nyitnak, vezetnek ügyfeleiknek és ezen fogadják a
bevételeiket, teljesítik az ügyfelek megbízásait, átutalásait, tájékoztatják a számlája
forgalmának alakulásáról.
A készpénzforgalom lebonyolítása érdekében a pénztárból ki- és befizetéseket
teljesítenek, bank automatákat működtetnek.

Egyéb banki szolgáltatások

A bankok az erősödő verseny következtében egyre több szolgáltatást teljesítenek

ügyfeleik számára.
 az értékpapír-kezelés
 az értéktárgyak, értékpapír őrzése, kezelése
 befektetési, pénzügyi tanácsadás
 értékpapír tőzsdén kívüli adásvétele.

A banki üzletpolitika főbb célkitűzései

A bank, mint üzleti vállalkozás a piacorientált gazdaságban nyereség elérésére törekszik.

Egy pénzintézetnek viszont a működése során fokozottan kell ügyelnie a biztonságos
működésre. Döntései során számolnia kell kockázati tényezővel és ezt lehetőleg
minimálisra kell csökkenteni.
A bankok főbb célkitűzéseit a következőkben lehetne összefoglalni:
 a nyereség növelése
 a folyamatos likviditás fenntartása
 a biztonságos működés, ésszerű kockázatvállalás

3.1.3. A bankrendszerek

Egy ország bankjainak, pénzintézeteinek az összességét bankrendszernek nevezzük.

Tágabb értelemben magában foglalja a rendezési elveknek, szabályoknak az összességét
is, amelyek meghatározzák az adott országban a bankok tevékenységét, működését,
felügyeletét, egymás közötti kapcsolatait.

134
A bankok egymás közötti és ügyfeleikkel lévő kapcsolatai alapján
megkülönböztethetünk:
 egyszintű és
 kétszintű bankrendszert.

Az egyszintű bankrendszerben a jegybank kizárólagosan lát el bizonyos feladatokat,

azaz monopóliummal rendelkezik: bankjegykibocsátás, devizagazdálkodás, hitelnyújtás,
fizetési forgalom lebonyolítása
A központi bank az ügyfelekkel közvetlenül is kapcsolatban áll: számlát vezet a
részükre, hitelt nyújt, fizetéseket bonyolít.
A központi bank mellett különböző pénzintézetek is működnek az egyszintű
bankrendszerben, amelyek bizonyos feladatok, tevékenységek elvégzésére, vagy
meghatározott ügyfélkörre szakosodnak

Egyszintű bankrendszer

Jegybank és
egyéb
hitelintézetek

Gazdálkodók és a Gazdálkodók és a Gazdálkodók és a

lakosság lakosság lakosság

A második világháborút követően Magyarországon is egyszintű bankrendszer működött,

melyben a Magyar Nemzeti Bank jegybanki feladatköre a kereskedelmi bankok további
funkcióival bővült: így mind a vállalati, mind a lakossági szektor számára kínált banki
szolgáltatásokat.

A kétszintű bankrendszerben a központi banknak nincs közvetlen kapcsolata a

gazdálkodó egységekkel, velük hitelintézetek tartják az üzleti kapcsolatot. Az első
szinten tehát a jegybank áll, a bankok bankja, aki nem tart fenn közvetlen kapcsolatot a
gazdálkodó szférával, a hitelintézetek tevékenységét, pedig monetáris eszközeivel
szabályozza.
A második szinten helyezkednek el a kereskedelmi bankok és egyéb hitelintézetek, akik
már közvetlen kapcsolatot tartanak fenn az ügyfelekkel. Közöttük éles verseny alakulhat
ki az ügyfelek megszerzéséért, megtartásáért, hogy piaci részesedésüket növelni tudják.
A modern gazdaságok bankrendszere kétszintű, csak a volt szocialista országok
vonatkozásában beszélhetünk egyszintű bankrendszerről.

Ma Magyarországon kétszintű bankrendszer működik. 1987. január 1-jétől került

bevezetésre.

135
A kétszintű bankrendszerünk szereplői:
- az első szinten a jegybank, a Magyar Nemzeti Bank áll,
- a második szinten a pénzügyi intézmények, a hitelintézetek - bankok, szövetkezeti
hitelintézetek, szakosított hitelintézetek - és a pénzügyi vállalkozások találhatók.

Kétszintű bankrendszer

Jegybank

Pénzügyi intézmények

Hitelintézetek Pénzügyi vállalkozások

Kereskedelmi bankok

Szakosított hitelintézetek

Szövetkezeti hitelintézetek

3.1.4. Bankszámlanyitás, és - megszüntetés

Bankszámlanyitás
A vállalatoknak, gazdálkodó szervezeteknek bankszámlával kell rendelkezniük. Ezen
bonyolítják pénzforgalmuk döntő hányadát. A bankszámla vezetésére bármelyik
kereskedelmi bankot felkérhetik. A bank a bankszámlát csak akkor nyitja meg, ha
meggyőződött arról, hogy:
 a vállalkozás, gazdasági társaság szabályszerűen alakult meg,
 nyilvántartásba vették, vagy azt igazolható módon kezdeményezték,

A pénzforgalom céljára megnyitott számlán kívül a gazdálkodószerv más számlák

megnyitását is kérheti a bankoktól. Azok megnyitásának nincs külön feltétele.

Bankszámlaszerződés
A bank és a gazdálkodószerv bankszámlaszerződést köt, amelynek alapján a bank
megnyitja a számlát. Tartalmazza:
- a számlatulajdonos jogai:
 rendelkezik a bankszámla felett,
 megbízásokat ad a bank felé,
 a megbízásait visszavonhatja, módosíthatja.

136
- a számlatulajdonos kötelezettségei:
 a megfelelő pénzfedezetet biztosítani,
 a pénzforgalmát a bankszámlán keresztül bonyolítani,
 adatokat szolgáltatni,
 fizetni a bankköltségeket.
- a bank kötelezettségei:
 a számlatulajdonos pénzét kezeli és nyilvántartja,
 teljesíti a megbízásokat,
 számlakivonaton folyamatosan értesíti ügyfelét a jóváírásokról és terhelésekről.

A bankszámla megszűnése
A pénzforgalmi bankszámla és a bankszámlaszerződés akkor szűnik meg, ha a
gazdálkodó szervezet felbomlik, átalakul vagy felszámolják, s törölték a
nyilvántartásból. A szerződést a bank és a számlatulajdonos is felmondhatja.

Pénzforgalmi jelzőszám
A bank a számlatulajdonosokat pénzforgalmi jelzőszámmal különbözteti meg. 16 (2x8)
vagy 24 (3x8) karakterből áll. A pénzforgalmi jelzőszámmal azonosítani lehet:
 a pénzintézetet (első 8 számjegy)
 az ügyfelet és annak bankszámláját (második 8)
 az ügyfél esetleges alszámláját (harmadik 8)

A nemzetközi bankszámlaszám (IBAN) 28 alfanumerikus karaktert tartalmazó számsor,

amely nemzetközi fizetések esetén szolgál a bankszámlák jelölésére.

A bankszámlák fajtái
 pénzforgalmi számlák,
 határidős betétszámlák,
 hitelszámlák,
 tőkeszámlák.

Rendelkezés a bankszámla felett

A számlatulajdonos a számlával, illetve a rajta lévő összeg felett szabadon rendelkezhet.
A bankszámlát csak az ő utasítására vagy beleegyezésével lehet megterhelni (kivéve
bírósági végzés, államigazgatási határozat). A bankszámla feletti rendelkezési jogot úgy
gyakorolhatja a gazdálkodó szervezet, hogy felelős beosztású személy(ek) aláírásával és
a cégbélyegző lenyomatával látja el megbízásait (egy vagy több személy, önállóan vagy
együttesen). Ez az aláírási jog csak azokat illeti meg, akiket a vállalat vezetője ezzel
felruházott, és nevüket, aláírásuk mintáját a megfelelő formanyomtatványon (aláíró
karton) bejelentette a bankban.

3.1. 5. A pénzforgalom

A pénz szakadatlan körforgását – melynek során lebonyolítja az áruk cseréjét, a

szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítését, a fizetéseket – pénzforgalomnak nevezzük.
Tehát a pénzforgalom a pénztulajdonosok közti pénzmozgások összessége.

137
A pénzforgalom lebonyolítása fizetőeszközök segítségével történik.

Fizetőeszközök:
1. pénz:
 készpénz
 számlapénz
2. pénzhelyettesítők:
 váltó
 csekk,
 utalvány
 kártya (hitel, bank)
 takarékbetétkönyv

Egy országon belül a készpénzfizetés mindig az ország törvényes fizetőeszközével

történik. A fizetések egy része készpénzkímélő módon zajlik a pénzhelyettesítő
eszközökkel és bankszámlapénzzel. A pénzhelyettesítők átadásával a fizetés
megtörténik, de az azokban megtestesülő követelést még számlapénzzé vagy készpénzzé
kell alakítani.
A bankszámlapénzzel történő fizetés az elszámolási forgalom. Ez a bankszámlák közti
átírást (terhelést és jóváírást) jelenti. A pénzforgalom 90% körüli hányadát az
elszámolási forgalom teszi ki.

3.1. 6. Készpénzforgalom
A gazdálkodók körében igen kismértékű, míg a lakosság körében nagy mértékű a
készpénzforgalom.
A készpénzfizetésnek az az előnye, hogy az eladó, a szolgáltatást nyújtó azonnal
hozzájut a pénzéhez.
Ugyanakkor nagy összegű vásárlások készpénzzel történő fizetése mind az ügyfelek,
mind a nemzetgazdaság számára hátrányos és szinte megoldhatatlan lenne. A
készpénzforgalom lebonyolítása érinti a bankok, a posta pénztárait és a
gazdálkodószervek házipénztárait.

A házipénztár
A kiadások teljesítéséhez a vállalatnál rendszeresen készpénzt kell tartani. Ennek
céljából a vállalatok házipénztárakat működtethetnek.

Tárgyi feltételei
 tűz- és betörésvédelem
 jól zárható páncélszekrény / terem

Személyi feltételek
 megbízható személy (büntetlen előélet)
 szakmai ismeretek
 összeférhetetlenség (független legyen a bankszámla feletti rendelkezési joggal
felruházott személytől (nem lehet hozzátartozója); ő maga nem lehet aláírásra
jogosult személy
 anyagi felelősséget kell vállalnia
138
A pénztáros feladatai
 a készpénz és egyéb értékek őrzése, kezelése
 nyilvántartások, elszámolások vezetése
 a napi pénztárkeret biztosítása

A házipénztár nyilvántartásai:
A bevételekről és a kifizetésekről pénztárbizonylatot kell kiállítania. Ezeket
felmerülésük sorrendjében a pénztári nyilvántartásba is bejegyzi. A pénztári
nyilvántartás leggyakoribb formája a pénztárjelentés. Mind a be-, mind a kifizetéseknél
átveszi azt az alapbizonylatot, amely a gazdasági eseményt kíséri. Az alapbizonylatok
alapján állítják ki a pénztárbizonylatot.

Pénztári számfejtés:
A bizonylatok alaki és tartalmi felülvizsgálata a pénztári számfejtés. A pénztáros
naponta pénztárzárlatot végez, azaz megszámolja a pénzt, és egyezteti a könyv szerinti
nyilvántartással.

A készpénzforgalom lebonyolításának módozatai:

 a készpénz, teljesítést követő azonnali átadása
 postai utalványon történik a kp utalása
 olyan fizetési módok, amelyeknek egyik végén készpénzmozgás, a másik végén
számlapénzmozgás van

A készpénz befizetéseket
 a bankpénztáraknál készpénz-befizetési bizonylattal,
 a postahivataloknál készpénz-átutalási megbízással vagy belföldi
postautalvánnyal lehet teljesíteni.

A készpénz-kifizetési módok
 készpénzfelvét készpénzfelvételi utalvánnyal / bizonylattal
 kiutalás kifizetési utalvánnyal
 pénzforgalmi betétkönyv felhasználásával

A pénzhelyettesítők
 a csekk,
 bankkártya és a
 váltó.

Csekk
A csekk kibocsátója azzal bízza meg a bankját, hogy a csekkel megjelölt összeget a
csekk birtokosának fizesse ki készpénzben vagy írja jóvá bankszámláján.
Feltétele: csekkszerződés (bankszámla).

Törvényes kellékei:
 a csekk kifejezés
 az utalványozott megnevezése
 az összeg

139
  meghagyás a banknak, hogy a kibocsátó számlakövetelése terhére az
összeget fizesse ki
 a kiállítás helye, dátuma
 a kibocsátó aláírása

Lehet névre vagy bemutatóra szóló.

A csekkel történő fizetésekért a kibocsátó felel, köteles gondoskodni arról, hogy a csekk
beváltásához a pénzfedezet rendelkezésre álljon.

A csekk beváltása
A csekket a kiállítástól számított 8 napon be kell váltani országon belül. (20 nap
kontinensen belül, 70 nap kontinensek között)

Bankkártya
Szigorúan személyhez kötött fizetési eszköz, amellyel birtokosa számlakövetelésének
terhére készpénzt vehet fel vagy közvetlenül fizethet. Bankkártya-, ill.
bankszámlaszerződés szükséges hozzá. A bankkártya a kibocsátó pénzintézet tulajdona.

Váltó
Szigorú érvényességi kellékeket tartalmazó, forgatható értékpapír, amely az okiraton
meghatározott pénzösszegnek meghatározott helyen és időben történő fizetésről szóló
ígéret vagy arra szóló meghagyás.
A váltó pénzkövetelést testesít meg.

Keletkezése a kereskedelmi hitelnyújtáshoz kapcsolódik, tehát hitelviszonyt fejez ki. A

váltó fizetési eszközként felhasználható, mert a jogszabály lehetővé teszi forgatását.

Fajtái:
 idegen
 saját

A váltó érvényességi kellékei:

 a váltó kifejezés
 fizetésre szóló ígéret vagy meghagyás
 kötelezett neve
 kedvezményezett neve
 összeg
 esedékesség megjelölése
 fizetési hely
 kiállítás napja és helye
 a kiállító neve, illetve aláírása

A váltó leszámítolása:
A mindenkori váltóbirtokos választhatja azt a megoldást, hogy a lejáratot nem várja meg,
hanem pénzkövetelését eladja egy banknak. Ha a bank hajlandó a váltóért fizetni, azaz
vállalni a hitelező szerepét, akkor leszámítolásra átveszi a váltót. A leszámítolás során a
bank a váltóért a lejáratig hátralévő időre járó kamattal csökkentett összeget fizeti ki. A
bank tovább is forgathatja a váltót, benyújthatja viszontleszámítolásra a jegybanknak.
140
3.1. 7. A számlapénzforgalom

A készpénz nélküli fizetési forgalom alatt a bankszámlapénz-forgalmat értjük, amikor az

elszámolás mindkét végén bankszámla áll.

Formái:
 átutalási megbízás
 határidős beszedési megbízás
 azonnali beszedési megbízás (inkasszó)
 okmányos meghitelezés (akkreditív)
 átvezetési megbízás

Átutalási megbízás
Az átutalási megbízáson azzal bízza meg a számlatulajdonos a bankot, hogy a
megbízáson szereplő összeggel a bankszámláját terhelje meg, s azt a jogosult
bankszámláján írja jóvá.
Az átutalási megbízást a kötelezett (vevő, adós) nyújtja be. Ez a fizetési mód a
legnépszerűbb a bankszámlák közti fizetési forgalomban.

Az átutalási megbízás kétpéldányos nyomtatvány. A megbízáson fel kell tüntetni: az

átutaló nevét, székhelyét, pénzforgalmi jelzőszámát; a jogosult nevét, székhelyét,
pénzforgalmi jelzőszámát; az átutalandó összeget számmal.
A bank dolgozója a megbízást vizsgálat alá veszi. Ha mindent rendben talál, akkor
elvégezhető a bankszámla terhelése, amelyről terhelési értesítést küld ügyfelének.

Beszedési megbízás
A beszedési megbízással történő fizetésnél a pénzkövetelés jogosultja azzal bízza meg a
számláját vezető pénzintézetet, hogy pénzkövetelését a fizetésre kötelezettől
bankszámlák közti elszámolás útján szedje be.

Fajtái
 határidős beszedési megbízás
 azonnali beszedési megbízás

A határidős beszedési megbízáson fel kell tüntetni – az átutaláshoz hasonlóan – a felek

azonosító adatait, az összeget, valamint a kifogásolási határidő utolsó napját.
Abban az esetben alkalmazható, ha abban a felek kölcsönösen megállapodtak.

Ha a kötelezett valamit nem talál rendben, kifogásolást nyújt be, melyet indokolnia kell.
Ehhez ki kell töltenie a Kifogás határidős beszedési megbízás ellen című
nyomtatványt.

Azonnali beszedési megbízás esetén a kötelezett bankszámlája annak beleegyezése

nélkül megterhelhető.

Abban az esetben alkalmazható, ha:

 jogszabály írja elő
 a számlatulajdonos bejelenti a bankszámláját vezető pénzintézetnek azoknak a
megnevezését, akik jogosultak benyújtani azt
141
  a váltót lejáratkor beszedésre benyújtják
 bírósági vagy közigazgatási határozat esetében.

Okmányos meghitelezés (akkreditív)

Az akkreditív a vevő bankjának (nyitó bank) fizetési ígérete arra, hogy ha az eladó adott
határidőn belül a teljesítéssel kapcsolatos okmányokat benyújtja hozzá, akkor a
meghatározott összeget kifizeti, bankszálájára megtéríti.

3.1.8. A finanszírozás

A finanszírozás valamely gazdasági művelet, tevékenység, funkció, kiadás pénzügyi

fedezetéről való gondoskodást, illetve a pénzügyi fedezet rendelkezésre bocsátása.

Finanszírozási módok:
A saját finanszírozás saját tőkéből (tulajdonosok, eredménytartalék, amortizációs alap),
az idegen finanszírozás idegen tőkéből (hitelintézetek, gazdálkodók, támogatás,
késleltetett kifizetések) történik.

A finanszírozás lehet külső, illetve belső.

 A külső finanszírozás azt jelenti, hogy a pénz a vállalaton kívülről jön.

Módjai:
1. tőkeemelés, részvénybefizetés, amelyek az eddigi vagy az új tulajdonosoktól
származik
2. hitelfelvétel

 A belső finanszírozás az eszközök körforgásából, a vállalat működéséből

adódik.
Módjai:
1. A tevékenység során elért nyereség benntartása és felhasználása a vállalkozásban. Ezt
nevezzük önfinanszírozásnak.
2. A befektetett vagyontárgyak értékesítése (tárgyi eszközök), az értékcsökkenési leírás
megtérülése.
3. A vállalatnál, különböző okoknál fogva ideiglenesen ki nem fizetett tartozások
fedezetének felhasználása.

Finanszírozási döntés
A döntésnél figyelembe kell venni, hogy milyen hozamot tud elérni a vállalkozás a
tevékenysége révén, és hogy a hitel költségei hogyan alakulnak. Ha egy vállalt idegen
tőkét vesz igénybe, akkor változatlan saját tőke mellett növelni tudja a saját tőke
egységére jutó hozamot. Ez akkor lehetséges, ha a hitelforrás igénybevételéért
alacsonyabb kamatot fizet, mint a hitellel finanszírozott tevékenység hozama.

Finanszírozási aranyszabály: minél nagyobb az idegen tőke aránya az össztőkén belül

és minél kisebb annak költsége, annál nagyobb a saját tőkére jutó hozam.

A finanszírozási döntések eredményeképp alakul ki és változik a vállalkozások

tőkeszerkezete.
142
A tőkeszerkezet arra ad választ, hogy a források között milyen a saját és az idegen tőke
(ezen belül a hosszú lejáratú kötelezettségek) aránya.

A vállalatnak gondoskodnia kell arról, hogy fizetési kötelezettségeit időben teljesítse.

A likviditás a vállalat fizetőképessége, amely biztosítja a vállalat pénzügyi

kötelezettségeinek határidőben történő teljesítését.

Ahhoz, hogy a vállalat, kedvező tőkeszerkezetet alakítson ki, figyelembe kell vennie a
következő alapelveket.

Finanszírozási alapelvek:
 A befektetett eszközök forrása csak tartósan rendelkezésre álló saját vagy
idegen tőke lehet.
 Hosszú távú források állománya legyen nagyobb, mint a befektetett eszközök
állománya.
 A forgó eszközök állománya legyen nagyobb, mint a rövid lejáratú
kötelezettségek állománya.

Finanszírozási formák:
1. Rövid távú (1 év):
 rövid lejáratú hitelek
 váltó (kereskedelmi hitel)
 leszámítolás
 faktoring
2. Középtávú (3-5 év):
 középlejáratú bankhitel
 lízing
3. Hosszú távú (5 év- ):
 fejlesztési / beruházási hitel
 hosszú lejáratú értékpapír pl. részvény, kötvény

Hitelezési alapelvek

1. Céljelleg meghatározása
A hitelkérelemben a vállalatnak meg kell jelölnie a konkrét célt, amelynek
megvalósításához a hitelt kéri.
2. Hitelképesség
Hitelképes az a gazdálkodó szervezet, amely
 termékeit rendszeresen értékesíti
 jövedelmezően gazdálkodik
 fizetési kötelezettségeit időben teljesíti
 biztosítékot ad a hitel visszafizetésére
(+mutatószámok: tőkeellátottság, likviditási, adósságszolgálati és jövedelmezőségi
mutató)
3. Saját erőforrás bevonása a finanszírozásba
A vállalat először saját forrásait használja fel, és csak akkor fordul kölcsönért, ha saját
pénzeszköze nem elegendő.
143
 4. Fedezet és jogi biztosítékok
A hitelfedezet azt a vagyont jelenti, amelynek értékesítése révén a bank hozzájuthat
követeléséhez abban az esetben, ha a vállalat nem fizeti vissza hiteltartozását. Feltétel:
értékesíthető, nem terhelt.
Jogi biztosítékok lehetnek:
 személyi biztosítékok (bankgarancia, egyszerű és készfizető
kezesség, fedezeti számla
 dologi biztosítékok (óvadék, zálogjog)
 egyéb biztosítékok (engedményezés, hitelbiztosítás)
5. Lejárati elv
A hiteleknek mindig van meghatározott lejárata. Ennek az időtartamnak a hosszát a bank
a finanszírozott cél és a vállalat pénzügyi helyzetének vizsgálata alapján állapítja meg.
6. Kamatfizetési kötelezettség
A kamat a pénz használatáért fizetett díj. (hitelkamat, késedelmi kamat, rendelkezésre
tartási jutalék)

Hitelezési eljárás

1. Szóbeli tájékozódás, előtárgyalás

2. Hitelkérelem elkészítése, benyújtása
A hitelkérelemben meg kell indokolni a hitel gazdasági szükségszerűségét, tartalmaznia
kell minden olyan adatot, ami a hitel elbírálását lehetővé teszi. (beszámoló, cash flow,
üzleti terv stb.)
3. Hitelelbírálás
A kérelem tanulmányozása után a bank cenzúrabizottsága, felelős vezetője dönt a
hitelkérelem elfogadásáról vagy elutasításáról.
4. A szerződés megkötése
 hitelszerződés: A bank arra vállal kötelezettséget, hogy az ügyfél
részére meghatározott összeget tart fenn a hitelszerződésben megjelölt
időtartamon belül.
 kölcsönszerződés: A bank meghatározott időre meghatározott
pénzösszeget bocsát a szerződő gazdálkodószervezet rendelkezésére.
A banknak tényleges kölcsönfolyósítási kötelezettsége keletkezik.

5. A kölcsön folyósítása
A bank a kölcsön összegével megterheli a vállalat hitelszámláját és elismeri az
elszámolási betétszámláját.
6. A kölcsön felhasználásának ellenőrzése
A bank a hitel folyósítása után is folyamatosan figyelemmel kíséri a kölcsön
fedezeteinek meglétét és a hitelcél megvalósulását.
7. A kölcsön visszafizetése
A hiteltörlesztés összegéről átvezetési megbízást nyújt be a bankba. Az elszámolási
betétszámlát megterheli, a hitelszámlán, pedig jóváírja az összeget.

144
3.2. A vállalkozások számviteli információs rendszere

A gazdasági élet szereplőinek, így a vállalkozásoknak is a gazdálkodásuk során nap,

mint nap, döntéseket kell hozni, amelyekhez viszont információkra van szükségük.
A piacgazdaság működésének alapfeltétele, hogy a piac szereplői egymásról megbízható
információkat szerezzenek. A döntések előtt ismerni kell a piaci szereplők vagyoni,
pénzügyi és jövedelmi helyzetét, ezeket az információkat teljes körűen a számvitel
szolgáltatja a cégek számára.

A számvitel egy olyan nyilvántartási rendszer, amely a vállalkozások vagyonában

bekövetkezett változásokat, gazdasági eseményeket (egy meghatározott, rögzített
rendszerben) megfigyeli, méri, ellenőrzi, elemzi, és azokról beszámolót készít.

A számvitel a múltbéli eseményekre vonatkozó információkat gyűjti össze, ezeket

folyamatosan nyilvántartja és így segíti a vállalkozások vezetőit a jövőre vonatkozó
döntéseik megalapozásában. Tájékoztatja a tulajdonosokat, a befektetőket, az
alkalmazottakat, az üzleti partnereket és az államigazgatási szerveket a vállalkozás
gazdasági tevékenységének helyzetéről, jövedelmezőségéről.

A számviteli információs rendszer szabályozása igazodik a fennálló gazdasági

rendszerhez, és összhangban van a nemzetközi számviteli gyakorlattal.
A nemzetközi szabályozás is érvényesül a magyar számvitelben a Nemzetközi
Számviteli Standardok (IAS), valamint az Európai Unió számviteli irányelvei révén.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény biztosítja a számviteli rendszer
kialakításának jogi kereteit; a beszámoló elkészítésénél és a könyvvezetésnél kötelezővé
teszi a számviteli alapelvek betartását.
A számviteli törvény az információszolgáltatási kötelezettségre egységes, általános
normákat ír elő; a beszámolóban rögzített információknak megbízhatóaknak, hitelesnek,
hozzáférhetőeknek kell lenniük.
A számviteli törvény előírásait figyelembe véve a vállalkozások kialakítják a saját belső
szabályzataikat, beszámolási és számviteli információs rendszerüket, amelyeket a
számviteli politika keretében írásban foglalnak össze.

A számviteli politika keretében el kell készíteni:

 leltárkészítési és leltározási szabályzatot,
 eszközök és források értékelési szabályzatát,
 önköltség-számítási szabályzatot,
 pénzkezelési szabályzatot.
A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult
személy a felelős.

A számviteli törvény megalkotásának célja, hogy meghatározza a gazdálkodók

beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, és az összeállításuk során érvényesítendő
elveket, szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a
könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket.

A számviteli törvény hatálya alá a gazdálkodó tartozik.

145
Gazdálkodó: a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar
Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított
egészségügyi, szociális és oktatási intézmény;
A számviteli törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra.

A beszámoló a vállalkozás éves működéséről, annak vagyoni, pénzügyi helyzetéről

készített írásos jelentés (magyar nyelven).

Megbízhatóságát, valódiságát alátámasztó okmányok:

 a leltár
 a könyvvezetés

A beszámoló részei:
 mérleg,
 eredménykimutatás,
 kiegészítő melléklet

Nem része a beszámolónak az üzleti jelentés, de azzal együtt kell elkészíteni.

A mérleg
A mérleg egy vagyonkimutatás.

A beszámoló egyik legfontosabb része, egy adott időpontra (az üzleti év fordulónapjára
pl. 2011. december 31.) mutatja a vállalkozás vagyoni helyzetét, összevontan és
pénzértékben (ezer Ft-ra kerekítve).

Jellemzői:
 Felépítését a számviteli törvény kötelezően meghatározza.
 Hitelesítő okmányai a leltár és a könyvvezetés, bizonylatokkal alátámasztva.
 A mérleg hitelességét a vállalkozás képviseletére jogosult személy aláírása
biztosítja.
 A vállalkozás vagyonát az eszközök és források kettős vetületében mutatja.
 A vállalkozás tulajdonában, kezelésében lévő, értékkel bíró vagyontárgyak
összességét tartalmazza.
 Formáját tekintve két változatban készíthető;
 A változat; kétoldalas változat, a mérleg bal oldalán az eszközöket, jobb oldalán
a forrásokat vesszük számba.
 B változat; lépcsőzetes szerkezetű a felépítése, első blokkban az eszközöket, a
másodikban a forrásokat soroljuk fel.
 A vállalkozás önállóan dönt, hogy melyik mérlegváltozatot készíti el.

A mérlegből kapunk információt arra vonatkozóan, hogy rendelkezik-e ingatlanokkal a

vállalkozás, milyen gépei vannak, járművei, értékpapír, bankbetét állományáról,
készleteiről stb.

A mérlegfelépítését a számviteli törvény pontosan meghatározza:

www.magyarorszag.hu/jogszabályok/2000.évi C. törvény a számvitelről/1. sz. melléklet
A mérleg előírt tagolása; „A” és „B” változat
146
Az eredménykimutatás

Az eredménykimutatás ad információt arról, hogy a vállalkozás jövedelmezően

gazdálkodott-e.

Az eredménykimutatás - a mérleg mellett – a beszámoló másik fontos része. Egy adott

időszakra (általában egy üzleti évre) vonatkozóan, meghatározott formában,
pénzértékben (ezer Ft-ra kerekítve) kifejezve mutatja a vállalkozás bevételeit, ezek
ráfordításait, az eredmény levezetését, az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket.

Az eredmény megállapítása történhet:

 összköltség eljárással
 forgalmi költség eljárással, mindkét módszernek van „A” és „B” változata is.

Bármelyik módszert választja a vállalkozás az eredmény nagyságára nincs hatással.

Az eredménykimutatás felépítése és tagolása megtekinthető a számviteli törvényben.

www.magyarorszag.hu/jogszabályok/2000.évi C. törvény a számvitelről/ 2-3 sz.

melléklet

2. sz. melléklet: Az eredmény kimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással); „A”

és „B” változat

3. sz. melléklet: Az eredmény kimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással)

); „A” és „B” változat

Kiegészítő melléklet

A vállalkozásról alkotott valós és megbízható kép kialakításának fontos eszköze.

Tartalmát törvényi előírás határozza meg, de a vállalkozás egyéb adatokkal is
kiegészítheti, amelyek ezt a célt szolgálják.

3.3. A vállalkozások költségvetési kapcsolatai

Az államháztartás rendszere
Az államháztartási gazdálkodás
A központi kormányzat költségvetése
A helyi és kisebbségi önkormányzatok költségvetése
A Társadalombiztosítási Alap költségvetése
Elkülönített állami pénzalapok
Az államháztartással szembeni kötelezettségek
A személyi jövedelemadó (SZJA)
A társasági és osztalékadó
Az általános forgalmi adó (Áfa)

147
Mottó

„Az infláció az adóztatás egyetlen formája, amihez nem kell törvényt alkotni.”
/Milton Friedman amerikai Nobel-díjas közgazdász/

3.3. 1. Az államháztartás rendszere

A modern gazdaságokban jelentős az állam szerepvállalása. A gazdaságpolitikával az

állam tudatosan beavatkozik a gazdasági élet természetes folyamataiba. A beavatkozás
célja a gazdaság működőképességének biztosítása, a társadalmi szükségletek kielégítése,
a társadalmi jólét növelése.
Gazdaságpolitika: egy ország gazdaságpolitikáját az adott államnak, illetve
kormányának a gazdaság fejlesztésére vonatkozó elképzelései és az ezek
megvalósítására hozott intézkedései, a megvalósulást szolgáló eszközök jelentik.

Az állam legfontosabb feladatai

 A törvények alkotásával, a szabályok, előírásával meghatározza a gazdaság
működési kereteit, jogbiztonságot ad: védi az állampolgárok életét,
vagyonát, a tulajdont, biztosítja a piaci verseny tisztaságát, szabadságát,
stb.
 Társadalmi feladatokat, szükségleteket finanszíroz: oktatási, egészségügyi,
szociális, környezetvédelmi feladatokat. Védi a társadalom humánus
értékeit, befolyásolja a jövedelemelosztási viszonyokat.
 Társadalmi szinten a gazdasági stabilitás érdekében szabályozza az
összkeresletet, a beruházások, a fogyasztás arányát.
 Az állam a gazdasági élet közvetlen szereplője is. Tulajdonosként
vállalatokat működtet, részt vesz a termelésben.
 Erőforrásokat szerez meg és oszt el újra a közösségi fogyasztás érdekében.
 Korrigálja a piacból származó jövedelmi és vagyoni aránytalanságokat.
 Elősegíti a gazdasági növekedést, a megfelelő szintű foglalkoztatás
biztosítását.

Az állam funkciói

a) Közhatalmi funkció:
 államigazgatási,
 jog- és rendbiztonság,
 honvédelem,
 nemzetközi kötelezettségvállalás,
b) Lakossági funkció:
 egészségügyi,
 oktatási,
 kulturális,
c) Gazdasági funkció:
 infrastrukturális,
 környezetvédelmi,
 foglalkoztatási.
148
3.3. 2. Az államháztartási gazdálkodás
Az államnak a feladatai finanszírozásához bevételekre van szüksége.
Államháztartási gazdálkodás: az a gazdasági tevékenység, amellyel az állam a
bevételeit beszedi és összegyűjti az állami költségvetésbe, majd felhasználja kiadásai
teljesítésére, a társadalmi szükségletek kielégítésére.
2010. január 1-jét megelőzően az államháztartás rendszerét a következő alrendszerek
alkották:

1. Központi költségvetés,
2. Helyi és kisebbségi önkormányzatok,
3. Társadalombiztosítás:
a. Nyugdíjbiztosítási Alap
b. Egészségbiztosítási Alap,
4. Elkülönített Alapok.

2010. január 1-je óta a jogi személyiséggel nem rendelkező társadalombiztosítási alapok
és az elkülönített állami pénzalapok a központi alrendszer részét képezik, azaz az
államháztartás két alrendszerből áll:
1. központi alrendszer
2. önkormányzati alrendszer

Az alrendszerek feladatai egymástól elkülönülnek, önállóan működnek. Az egyes

alrendszereknek saját költségvetése, pénzügyi terve van, s ezek összege az
államháztartás pénzügyi mérlegét adja.

Állami költségvetés: egy olyan pénzügyi terv, amelyben az állam egy időszakra
megtervezi a feladatainak ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat.
Jellemzői:
 naptári évre készül,
 a jövőre vonatkozik,
 jogilag kötelező, parlamenti felhatalmazáson alapszik (az Országgyűlés
évente törvényt alkot róla)
 szisztematikusan tagozódik,
 formailag az állam várható bevételeinek és kiadásainak egy időtartamra
szóló mérlegszerű szembeállítása.

Az államháztartás gazdálkodásának alapelvei

 pénzforgalmi szemlélet: csak a tényleges bevételek és kiadások
jelenhetnek meg,
 bruttó elszámolás elve: minden bevételt, kiadást tartalmaz bruttó módon
(nem vonhatók össze),
 teljesség elve: minden bevételt és kiadást tartalmaz,
 valódiság elve: a bevételeket a jogcímek, a kiadásokat a feladatok szerint
tartalmazza,
 nyilvánosság elve: az adatok a beterjesztés után nyilvánosak, az államtitok
kivételével,
 azonos szerkezet: az összehasonlíthatóság érdekében a tervezésnél és a
beszámolónál is azonos szerkezetet kell alkalmazni,
149
  a költségvetés egy naptári évre készül.

Költségvetési intézmények
A költségvetés végrehajtása költségvetési intézményekben történik.
Költségvetési szerv: az államháztartás részét képező olyan jogi személy, amely a
társadalmi közös szükségletek kielégítését alaptevékenységként végzi.
Költségvetési szervet alapíthat az Országgyűlés, a kormány, helyi önkormányzat,
közalapítvány, köztestület. Feladatait alapító okiratban határozzák meg. Működését
pénzmaradvány-érdekeltség jellemzi.
Gazdálkodási jogköre szerint lehet:
 önálló költségvetési szerv,
 részben önálló költségvetési szerv.
Tekintsük át az államháztartás alrendszereit!

3.3.3. A központi kormányzat költségvetése

A központi kormányzat költségvetésében megjelennek:

 a legfőbb államhatalmi és államigazgatási szervek (Országgyűlés,
minisztériumok, központi és kormányhivatalok)) – fejezet
 a fejezet közvetlen irányítása alatt működő költségvetési szervek
 költségvetési előirányzatok, stb.

A költségvetés a bevételeket és a kiadásokat a következő tagolásban tartalmazza:

 fejezet: pl.: KSH
 cím: pl.: KSH kutatóintézetei
 alcím: pl.: KSH Népességtudományi Kutató Intézet
 előirányzat: pl.: Működési költségvetés
 kiemelt előirányzat: pl.: Személyi juttatások.

A központi költségvetés bevételei

 adók, (ÁFA, SZJA, Társasági adó, Fogyasztási adó)

 adójellegű bevételek, (illeték, vám)
 vámok,
 nem adójellegű bevételek,
 illetékek, díjak,
 helyi önkormányzatok befizetései,
 elkülönített állami pénzalapok befizetései,
 kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések,
 külföldről származó bevételek,
 állami vagyon privatizációjából származó bevételek.

150
A központi költségvetés kiadási előirányzatai

A költségvetés kiadási előirányzatainak jelentősebb tételei:

 az állami feladatok ellátásával kapcsolatos kiadások,

 a gazdálkodó szervezetek támogatása,
 a fogyasztói árkiegészítés,
 a felhalmozási kiadások,
 az államháztartás többi alrendszerének támogatása,
 az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadások,
 egyéb kiadások.

A támogatások

Támogatások: a társadalom- és gazdaságpolitikai célok megvalósítása vagy a

termelés fenntartása érdekében egyéni vagy társas vállalkozásnak adott közvetlen,
vagy közvetett pénzügyi kiadás.

A támogatások befolyásolják a gazdálkodók döntéseit, megváltoztatják a

szolgáltatások árát, hatással vannak a tevékenységek költségeire is.
A támogatások csoportosítása

a) a költségvetésre gyakorolt hatásuk szerint:

 közvetlen (direkt): tényleges kiadást jelent a költségvetésnek pl.:
árkiegészítés, dotáció, állami vásárlás,
 közvetett (indirekt): a költségvetésnek bevételkiesést jelent pl.:
adómentesség, kedvezmény.

b) pénzfolyamatok szerint:
 bruttó: a támogatottnál árbevételként jelentkezik, az adózatlan nyereséget
növeli,
 nettó: az adózás utáni eredményt változtatja.

c) a szabályozás módja szerint:

 egyedi: az egyedi ráfordításokat ismeri el pl.. a termelés fenntartásának
igénye, foglalkoztatás fenntartása (dotáció, egyedi termelői árkiegészítés),
 normatív: a folyó termelés fenntartását segíti pl.: környezetszennyezés
mérséklése, export támogatása, megváltozott munkaképességűek
foglalkoztatásának támogatása (árkiegészítés)

d) a támogatás célja szerint:

 vállalkozási,
 foglalkoztatási,
 egészségügyi,
 infrastrukturális,
 környezetvédelmi,
 oktatási,
 területfejlesztési stb.
151
e) a felhasználók szerint:
 magánszemélyek,
 gazdálkodó szervezetek pl.. agrártermelés támogatása, élelmiszer-. ipari
exporttámogatás.

A fogyasztói árkiegészítés

Fogyasztói árkiegészítés: negatív fogyasztási adó, mivel a fogyasztói árba csökkenő

tényezőként épül be, célja a fogyasztási szerkezet befolyásolása, és ez a fogyasztás
támogatásában jelenik meg.

A felhalmozási kiadások

Felhalmozási kiadások: a költségvetés közvetlenül (pl. infrastrukturális beruházások

létrehozása), és közvetett (pl. beruházási adókedvezmények) módon vesz részt a
nemzetgazdasági felhalmozás finanszírozásában.

A Társadalombiztosítási Alap költségvetése

A társadalombiztosítási alap az államháztartás részét képezi. Az állampolgárok

alkotmányos joga a szociális biztonság, öregség, betegség esetén a megélhetéshez
szükséges ellátás. A TB célja az előtakarékosság megvalósításával biztosítani az
egészségügyi alapellátást, az anyagilag biztos öregkort. A biztosítás lehet önkéntes és
kötelező.

Jellemzői
 a TB kiadásainak fedezetére járulékot kell fizetni,
 kötelező jellegű,
 a kapott juttatás igazodik a befizetett járulék nagyságához,
 ha a kiadások meghaladják a bevételeket, az állam a törvény által
megállapított ellátások kifizetését akkor is biztosítja.

A biztosítottak köre
 munkaviszonyban állók,
 szövetkezeti tag,
 szakmunkástanuló,
 segítő családtag,
 egyéni vállalkozó,
 gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja,
 bedolgozó,
 választott tisztségviselő, stb.

A TB ellátások fedezete

A kiemelendő legfontosabb változások, hogy 2010. január 1-jétől beolvasztották a

munkaerő-piaci alapba befolyó munkaadói (1%) és munkavállalói (1,5%) járulékot a
foglalkoztatói TB járulékba, 2012. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adófizetési
kötelezettségbe.
152
Megszűnt 2010. január 1-jét követő időszakra vonatkozóan a tételes EHO. A százalékos
11%-ról 27%-ra emelkedett.
2010. január 31. napjáig az egyidejűleg több társas vállalkozásban személyesen
közreműködő tagnak és az egyéni vállalkozónak nyilatkoznia kell, hogy melyik társas
vállalkozásban választja a járulékminimum (Tevékenységre Jellemző Kereset, röviden:
TJK) megfizetését és ezt a havi járulékbevallásnak is tartalmaznia kell.

 a biztosított befizetése: (18,5%)

 nyugdíjbiztosítási járulék 10 %
 egészségbiztosítási (természetbeni és pénzbeli) és
munkaerő-piaci járulék 8,5 % (ebből 4%
természetbeni+3% pénzbeli+1,5% munkaerő-piaci
járulék)
 a foglalkoztató esetében 2012. január 1-jétől a társadalombiztosítási
járulék megszűnt. A kifizető, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági
őstermelő a külön törvényben meghatározottak szerint szociális
hozzájárulási adó fizetésére köteles.
A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség:
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
szóló
2011. évi CLVI. törvény alapján 2012. január 1-jétől a kifizetőt a
természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni
vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt e jogállására tekintettel (saját
maga után), más személyt a törvény külön
rendelkezése alapján, - a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való
hozzájárulás kötelezettségének megfelelően - szociális hozzájárulási adó
fizetés terheli. (27%):
A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó,
csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján
megillető adókedvezmények összegével.
Az Art. 31. § (2) bekezdése szerint a kifizető az adót havonta megállapítja,
és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig a 1208-as számú bevallásban vallja
be, és ugyanezen időpontig megfizeti. A befizetést a NAV 10032000-
060055912 számú, Szociális hozzájárulási adó beszedési számla javára kell
teljesíteni.

2010. január 1-jétől megszűnt a tételes egészségügyi hozzájárulás, a 11%-os EHO 27%-
ra emelkedett, nem kell viszont megfizetni a 25%-os kedvezményes adókulccsal adózó
juttatások után

Minimálbér: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott

munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege
(2012-ben 93 000 forint).
Garantált bérminimum: a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú
szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott teljes munkaidős munkavállaló
esetén legalább havi 108 000 forint.

153
  a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak és társas
vállalkozónak a munkaerő-piaci járulékot vállalkozóként legalább a minimálbér
után meg kell fizetnie, ha munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van.
 A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által fizetendő
egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6 390 forint (napi összege 213
forint)
 Az egészségügyi szolgáltatási járulék (ESZJ): 6390 Ft/hó, melyet a biztosítási
jogviszonnyal nem rendelkező, belföldinek minősülő, nem eltartott
magánszemélyek fizetik, valamint a nyugdíjas egyéni és társas vállalkozó.

A magánnyugdíj-pénztár tagja nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett.

A központi költségvetés a társadalombiztosítást támogatja.
 garanciavállalási kötelezettsége alapján hitelt nyújt a törvényi
kötelezettségek folyamatos teljesítése érdekében,
 finanszírozza a TB által folyósított, de a központi költségvetést, terhelő
ellátásokat, pl. a családi pótlékot.
A TB szolgáltatásai

1) egészségbiztosítási ellátás:
Betegségek megelőzését szolgáló vizsgálat, betegség esetén egészségügyi alapellátás,
szakellátás, orvosi rehabilitáció, gyógyszertámogatás, táppénz, terhességi gyermekágyi
segély gyermekgondozási díj,

2) baleseti ellátás:(üzemi baleset, foglalkozási baleset esetén)

Egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék, baleseti, rokkantsági
nyugdíj, árvaellátás, özvegyi nyugdíj, végkielégítés, szülői nyugdíj.

3) nyugdíjellátás:
A nyugdíjkorhatárt elérő vagy egyéb okból munkaképtelenné vált állampolgárok
ellátásáról a kötelező társadalombiztosítási rendszer és az ehhez kapcsolódó
magánnyugdíj-rendszer.
A nyugdíj nagyságát meghatározza a munkában eltöltött idő és a munkában eltöltött
évek alatt megszerzett jövedelmek nagysága.
Tehát a nyugdíjrendszer áll:
 kötelező TB nyugdíjrendszerből és
 magánnyugdíj-rendszerből.

a) kötelező TB nyugdíjrendszer
A felosztó-kirovó rendszer szerint működik, melynek lényege, hogy a biztosítási idő
alatt befolyó járulékbevételeket szétosztják a biztosítottak között: - saját jogon: öregséd,
megrokkanás, megrokkanással járó baleset esetén,
- hozzátartozója részére: elhalálozás esetén.

b) magánnyugdíj-rendszer
A pénztárak a kölcsönösség és az öngondoskodás elve alapján működnek, teremtik meg
szolgáltatásaik fedezetét. A pénztártag szabadon választhat pénztárat (belépés, átlépés),
befizetéseit egyéni számlákon kezelik, követelése a pénztártag tulajdona, amely
örökölhető.
154
Elkülönített állami pénzalapok

Az alapok az államháztartás részét képezik, az állam egy előre meghatározott céllal,

törvénnyel hozza létre őket, állami feladatokat látnak el. Létrehozásukkor meg kell
határozni bevételi forrásaikat (állandó, kötelezően előirt adójellegű befizetések, birság,
egyéb bevétel, költségvetési támogatás, átvett pénzeszközök), és ezeket a forrásokat csak
meghatározott célra lehet felhasználni.

3.3.4. A helyi és kisebbségi önkormányzatok költségvetése

Az államháztartás alrendszere, ahhoz bruttó módon kapcsolódik.

Az önkormányzatok alapvető gazdasági feladata, hogy közszolgáltatást nyújtsanak. Saját
tulajdonnal rendelkeznek, bevételeikkel önállóan gazdálkodnak, kiadásaikat egységes
költségvetésükből fedezik.

A legfontosabb bevételi forrásaik:

 állami támogatások: normatív állami hozzájárulás, címzett és
céltámogatások
 átengedett és megosztott bevételek: SZJA, gépjárműadó, illetékek,
 saját bevételek:

 helyi adók: a képviselő-testület rendelettel helyi adókat

vezethet be az önkormányzat illetékességi területén, a helyi
adóról szóló törvény adta kereteken belül,

 működési ár- és díjbevételek: díjköteles közszolgálati

feladatok ellátásából származó bevétel,

 vállalkozási bevételek: a saját vagyon hasznosításából

származó bevételek,

 egyéb bevételek.

A helyi adók csoportosítása:

 vagyoni típusú adók: telekadó, építményadó
 kommunális jellegű adók: magánszemélyek, vállalkozások kommunális
adója, idegenforgalmi adó,
 helyi iparűzési adó

Feladataik lehetnek:
 kötelezően ellátandó feladatok: alapfokú oktatás, egészségügy, helyi
közutak, közvilágítás,
 választott feladatok: kulturális intézmények fenntartása, sport támogatása
stb.

A helyi önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő- testületet illetik meg, elnöke a

polgármester, a polgármesteri hivatal vezetője a jegyző.
155
3.3.5. Az államháztartással szembeni kötelezettségek

Adók és adójellegű befizetések:

 adók, (ÁFA, SZJA, Társasági adó, Fogyasztási adó)
 adójellegű bevételek,
 vámok,
Nem adójellegű bevételek:
 illetékek, díjak,
Helyi önkormányzatok befizetései,
Elkülönített állami pénzalapok befizetései,
Kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések,
Külföldről származó bevételek,
Állami vagyon privatizációjából származó bevételek.

Az adók és adójellegű befizetések

Az adó az állam által egyoldalúan megállapított, kényszer útján behajtható, közvetlen

ellenszolgáltatás nélküli állami bevétel.

Jellemzői:
 az adó kivetésére csak az állam által felhatalmazott szerv jogosult,
 adókat csak jogszabályi alapon lehet előírni,
 a befizetett adó ellenében közvetlen ellenszolgáltatást nem kap az
adóalany,
 az adó kényszer jellegű, befizetése kikényszeríthető,
 pénzben teljesítendő.

Adórendszer: az adott országban, egy időben alkalmazott adónemek összessége,

valamint az adóügyekkel foglalkozó intézmények rendszere.

Az adózás alapelvei

 közteherviselés elve: mindenki jövedelmeihez mérten járuljon hozzá a

társadalmi közös fogyasztás költségeihez,
 fizetőképesség elve: a hozzájárulás mértéke igazodjon az adóalany
vagyoni és jövedelmi helyzetéhez,
 megbízhatóság elve: a szabályok előre kiszámíthatóak legyenek.

Az adók csoportosítása
a) adóalanyok szerint.
 természetes személyek,
 jogi személyek.
b) adóteher-viselés alapján:
 közvetlen adók: az adó alanya és az adóteher viselője azonos (SZJA)
 közvetett adók: az adó alanya és adóteher viselője nem azonos (ÁFA,
Fogyasztási adó).
c) adó tárgya szerint:
156
  jövedelmi,
 vagyoni típusú adók
d) adóztatás jogosultsága szerint:
 központi,
 helyi,
 vegyes adók.
e) a behajtás módja szerint.
 önadózás (az adóalany számítja ki és fizeti be),
 levonással (a kifizető vonja le és fizeti be),
 kivetéssel (az adóhatóság állapítja meg),
 behajtással (nem fizetés esetén) beszedett adó.

Adózási alapfogalmak

Az adó alanya: az a természetes és jogi személy, vagy egyéb szervezet, akit a

jogszabály az adó fizetésére kijelöl.

Az adó tárgya: az a dolog vagy vagyoni értékű jog, amely megléte, ill. a bennük
rejlő használhatóság, hasznosság adófizetési kötelezettséget von maga után.

Az adóztatás tárgya: az a tevékenység, állapot, jog, amelyen az adófizetési

kötelezettség alapszik.

Az adó alapja: az a pénzben vagy más mértékegységben kifejezett mennyiség, ami

után az adót kiszámítják.

Az adó mértéke: egységnyi adóalapra jutó adóösszeg, s ez lehet:

 tételes
 százalékos:
o lineáris,
o progresszív.

Adómentesség: a jogszabályban megengedett kivétel az általános adókötelezettség

alól.
Adókedvezmény: az adóalanynak nyújtott preferencia, az adó meghatározott
részének elengedése, maximum az adó összegéig terjedhet.

Adóhatóság: az adóztatót képviselő szervezetek:

 állami adóhatóság: NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal és szervei)
 önkormányzati adóhatóság (önkormányzat jegyzője)

Az adóhatóság feladatai:
 megállapítja az adót, támogatást,
 nyilvántartás: az adóhatóság az adóalanyt az adózó bejelentése szerint
nyilvántartásba veszi:
o adószám,
o adóazonosító jel,
o útlevélszám alapján,
157
  beszedi a követeléseket,
 végrehajtja a ki nem egyenlített tartozást,
 kiutalja az adózónak járó összeget, támogatást,
 ellenőrzi az adókötelezettség teljesítését,
 feltárja az adókötelezettség megsértését.

Adóbevallás: az a kimutatás, amelyből megállapítható az adóalany adófizetési

kötelezettsége.

Adókötelezettség: a törvényben előirt bejelentési, nyilatkozattételi, adó-

megállapítási, - bevallási, adófizetési, bizonylat-kiállítási, és –megőrzési,
nyilvántartás-vezetési, adatszolgáltatási, adólevonási, adóbeszedési kötelezettség.

Adójogszabályok:

A vállalkozók tevékenységét elsősorban a következő jogszabályok érintik.

 Az adózás rendje – az adózó és az adóhatóság e törvénynek megfelelően

gyakorolhatja jogait és teljesítheti kötelezettségeit. (az adózás rendjéről
szóló 2003. évi XCII. törvény)
 Társasági adó (A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi
LXXXI. törvény)
 Általános Forgalmi Adó (ÁFA) (Az általános forgalmi adóról szóló 2007.
évi CXXVII. törvény)
 Személyi Jövedelemadó (SZJA) (A személyi jövedelemadóról szóló
többször módosított 1995. évi CXVII. törvény)
 Egyszerűsített Vállalkozói Adó (EVA) (Az egyszerűsített vállalkozói
adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény)
 A helyi adók (1990. évi C. törvény a helyi adókról).
 A vagyonadó (Az egyes nagyértékű vagyontárgyakat terhelő adóról 2009.
évi LXXVIII. törvény) (Az ingatlannal kapcsolatos részeit az
Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette 2010. januárjában.)

A következőkben a vállalkozókat leginkább érintő alanyi adónemekről nyújtok egy

kis áttekintést. Legrészletesebben a legnagyobb tömegeket érintő
(magánszemélyeket és egyéni vállalkozókat is) a személyi jövedelemadót tekintjük
át, majd egy rövid összefoglalót az egyszerűsített vállalkozói adóról, a társasági
adóról és az általános forgalmi adóról.
Az adótörvények gyakran változnak, így előírásaikat állandó jelleggel figyelemmel
kell kísérni.

158
3.3.6. A személyi jövedelemadó (SZJA)

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

A törvény célja:
Az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, az arányosság és a
méltányosság elvének érvényesítésével.
A magánszemély minden jövedelme adóköteles.
Az adót naptári évenként az összes jövedelem alapján kell megfizetni.
Az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni.

A törvény hatálya:
Kiterjed a magánszemélyre, annak jövedelmére és e jövedelemmel összefüggő
adókötelezettségre.

Az adó alanya:
 belföldi illetékességű magánszemély (belföldről és külföldről származó
jövedelme után)
 külföldi illetékességű magánszemély (belföldről származó jövedelme után)
 kifizető.

Az adó tárgya: a magánszemély adóévben megszerzett jövedelme.

Az adóalap meghatározása:
A jövedelem meghatározásánál a magánszemély adóévben megszerzett bevételéből
kell kiindulni.
Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított, e törvény rendelkezései
szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege.

Bevétel: a magánszemély által az adóévben végzett tevékenység ellenértékeként

vagy más jogcímen kapott vagyoni érték.
Nem minősül bevételnek:
 a nyugdíj
 adómentes bevétel
 kapott hitel, kölcsön
 visszatérített adó
 a kifizető által adott költségtérítés (utazás, szállásköltség)
 a vállalkozásból kivont vagyon, ha az adózott jövedelemből került
befektetésre.

Költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag

a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben
ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül, kivéve, ha e törvény a
kiadás tényleges kifizetésétől függetlenül minősít költségnek valamely tételt.

Jövedelem: a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában

megszerzett adóköteles bevétel egésze vagy annak költségekkel csökkentett része
vagy a törvényben meghatározott hányada.

159
 A bevétel

Adóköteles bevétel nem adóköteles bevétel

A megszerzett bevétel után adóztatás szempontjából nem

minősül
adófizetési kötelezettség keletkezik bevételnek pl. a nyugdíj, árvaellátás

Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése

Adóbevallás
 önadózás: a magánszemély maga állapítja és fizeti meg az adóját.
 adólevonás: a kifizető, munkáltató állapítja meg, vonja le és utalja át az adót (a
magánszemély nyilatkozata alapján)
 egyszerűsített bevallás: az adózó az adóévet követő február 15-ig bejelenti az
adóhatósághoz, hogy adókötelezettsége teljesítéséhez az egyszerűsített
adóbevallás lehetőségét választja (meg kell felelnie az SZJA-ban meghatározott
feltételeknek).

Köteles adóbevallást benyújtani a magánszemély, ha:

 egyéni vállalkozó
 a tételes átalányadózást választotta
 ha adókedvezménye miatt levont adóelőleg növelt összegű bevallására és
megfizetésére kötelezett év közben (mert csak év végén tudja érvényesíteni az
adókedvezményt).
Nem kell bevallani:
 a vagyonátruházásból származó bevételt, ha abból jövedelem nem keletkezik
 a jövedelemszámításnál figyelembe nem vett bevételeket
 a kamatból származó jövedelmet
 az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelmet, ha annak összege
kevesebb kétszázezer forintnál.
Nem kell adóbevallást adnia annak a magánszemélynek, akinek az adóévben csak nem
adóköteles jövedelme volt, vagy olyan jövedelme, amit nem kell bevallania.

Adófizetés
A magánszemély a fizetendő adót és a naptári évben befizetett, levont előleg
különbségét az adóhatóságnak befizeti, vagy visszaigényli (túlfizetés esetén), az adózás
rendjéről szóló törvény előírásai szerint:
 vállalkozói tevékenységet nem folytató, nem áfa-alany esetében a bevallás
benyújtásának és az adó megfizetésének a határideje az adóévet követő év
május 20-ig. A munkavállaló a tárgyévet követő február 15-ig
nyilatkozatot tehet a munkáltatójához, amelynek alapján adójának
megállapítását kéri, és ezt a munkáltató június 10-ig elektronikus úton
továbbít az állami adóhatósághoz.
Ha a magánszemély nem igényli a személyi jövedelemadó megállapítása
során a munkáltatója közreműködését, akkor – választása alapján – a
tárgyévet követő év február 15-ig közvetlenül az adóhatóságnál jelenti be,
160
 hogy adóhatósági adó-megállapítást választ, és ezzel egyidejűleg mellékeli
a törvényben előírt nyilatkozatát. Egyéb esetben önadózó lehet a
magánszemély.
 a vállalkozási tevékenységet folytató, vagy áfa-alany az adóévet követő év
február 25-ig,
 a kifizető, vagy munkáltató az általa levont SZJA - előleget a levonást
követő hó 12-ig kell, hogy bevallja és megfizesse.

A jövedelem, azaz az adóalap meghatározása

 a bevétel egészét jövedelemnek tekintjük, pl. a munkabér esetén

 a bevétel költségekkel csökkentett része a jövedelem: költségnek csak a
bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel
megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben
ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül.
 a bevétel törvényben meghatározott költséghányaddal meghatározott része
a jövedelem: a bevétel 90 %-a a jövedelem.

Összevonandó jövedelem Nem összevonandó jövedelem

(progresszív mértékkel adózik) (elkülönülten, lineáris mértékkel adózik)

- önálló tevékenységből származó jövedelem - vagyonátruházásából származó jöv.

pl. mezőgazdasági őstermelői, szellemi pl. ingó, ingatlan átruházása
tevékenység, vállalkozói kivét - tőkejövedelmek pl. kamat, osztalék
- nem önálló tevékenységből származó jövedelem árfolyamnyereség
pl. munkaviszonyból származó jövedelem, - természetbeni juttatások
- egyéb jövedelem - vegyes forrásból pl. nyeremény,
ingatlan
pl. az adóterhet nem viselő járandóságok bérbeadása
- vállalkozói jövedelem
jogcím adóalap
- önálló tevékenységből származó jövedelem 1. tételes költségelszámolás: bevétel-
költség
2. a bevétel 90 %-a
(Az adott évben az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vagy az
1-es, vagy a 2-es módszer alkalmazható.)
- nem önálló tevékenységből származó jövedelem a bevétel egésze
- egyéb jövedelmek a bevétel egésze.

= Összevont adóalap
Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem
önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, a
külföldről származó jövedelem, átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a
mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Az
adóterhet nem viselő járandóságokat (nyugdíj, családi pótlék) a kifizetése időpontja
szerint kell adóalapként figyelembe venni.
Abban az esetben, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a munkáltatói
járulékok megfizetésére, jövedelemnek a megállapított jövedelem 78%-át kell
figyelembe venni.
161
2010. január 1-jétől bevezetésre került a szuperbruttósítás, amelynek lényege, hogy az
adóalap részévé válnak a munkáltató által fizetett, foglalkoztatót terhelő járulékok is. A
számítás során a 24%-os nyugdíjbiztosítási járulékot, a 1,5%-os természetbeni
egészségbiztosítási járulékot, a 0,5%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és az 1%
mértékű munkaadói járulékot kell az adóalapba számítani. A szuperbruttósítás egy
elszámolás-technikai változás; a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 100 ezer forintos havi
munkabérrel rendelkező munkavállalónak 127 ezer Ft (100 ezer Ft munkabér + 27 ezer
Ft munkáltatói járulék) után kell a jövedelemadót megfizetnie.
A magánszemély összes jövedelme az összevont adóalapba tartozó valamennyi
jövedelem, növelve az adóalap-kiegészítéssel, valamint minden külön adózó jövedelem,
illetve bevétel összege.
Az adó megállapítása

Az adó mértéke 2012. január 1-jével az adó mértéke: 16%.

Az összevont adóalap a jövedelem és az adóalap-kiegészítés összege.
Az adóalap-kiegészítés összegét:
– az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó
része után nem kell megállapítani,
– az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része
után 27 százalékos mértékkel kell megállapítani.
Csökkentő tételek:
 adójóváírás
 adóterhet nem viselő járandóságok számított adója
 külföldön megszerzett és ott megfizetett adó 90%-a.

Számított adó – csökkentő tételek = összevont adóalap adója

Összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények:

személyi és családi kedvezmény:
 súlyosan fogyatékos magánszemélynél adóév első napján érvényes havi minimálbér
5 százalékának megfelelő összeg havonta (személyi kedvezmény).
 családi kedvezmény kedvezményezett eltartottakként és jogosultsági hónaponként
10000 forint,
 (a családi kedvezmény a közös háztartásban élő házastársak között az adóév végén
megosztható).
Az adókedvezmények a törvényben meghatározott köre csak bizonyos
jövedelemkorlátok figyelembevételével érvényesíthetők.
Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények együttes összege csak legfeljebb
az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet.

Az adóelőleg-megállapító munkáltatónak kell (adóelőleg-megállapításra kötelezett

kifizető) a vele munkaviszonyban lévő magánszemélynek a béréből az adóelőleget
megállapítani és levonni.
Az adóelőleget a 27%-os adóalap-kiegészítéssel növelt adóelőleg-alap után kell fizetni,
amelybe beletartoznak az adóterhet nem viselő járandóságok is (családi pótlék, nyugdíj),
az adóalap-kiegészítés viszont ezekre már nem vonatkozik.

162
A kötelező legkisebb munkabér
A 295/2009. (XII.21.) Kormányrendelet tartalmazza a 2010. január 1-jétől érvényes
kötelező legkisebb munkabér (minimálbér 93 000 Ft), valamint a garantált bérminimum
összegét (108 000 Ft).

Munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelem esetén:

1. a számított éves jövedelemhez hozzáadjuk a nem rendszeres jövedelmet.
2. meghatározzuk a várható számított adót az adótábla segítségével.
3. az így meghatározott számított adóból kivonjuk az éves bérre jutó számított
adót.
4. a levonandó adóelőleget csökkentjük a megengedett adókedvezményekkel.

Egyes külön adózó jövedelmek

 Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem 25 %-a (bevétel-igazolt
költségek, ha a szerzésre fordított összeg nem állapítható meg a bevétel 25 %-
a).
 Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adó
mértéke 25 százalék (az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó
bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket).
 Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem; ingó
vagyontárgynak, ingatlannak, vagyoni értékű jognak tartási, életjáradéki vagy
öröklési szerződés keretében történő átruházásából származó jövedelem – ha az
nem adómentes – után az adó mértéke 25 százalék (az ellenszolgáltatás
(ellenérték) nélkül vállalttartási szerződés esetében a természetbeni
juttatásokra,életjáradék folyósítása esetén az adó 35 százalék, amelynek
megfizetésére (bevallására) az osztalékból származó jövedelem után e törvény
szerint fizetendő adóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
 Tőke- és kamatjövedelmek:a kamatjövedelem után az adó mértéke 20
százalék. Az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után az adó mértéke
25 százalék. A csereügyleti jövedelem után az adó mértéke 25 százalék. A
várható osztalékra tekintettel kapott bevétel (osztalékelőleg) után az adó az
osztalékelőleg 25 százaléka. Bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról
szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére
bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak
(osztalékelőlegnek) minősülő hozama után az adó mértéke 10 százalék.
 Árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék
 A tőzsdei ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék
 A vállalkozásból kivont jövedelem után az adó mértéke 25 százalék
 Termőföld-bérbeadásból származó bevételének (ideértve a földjáradékot is) és
más ingatlan bérbeadásából származó bevételnek az egésze jövedelem, amely
után az adó mértéke 25 százalék.

Az egyéni vállalkozó adózása

Adófizetési kötelezettségének teljesítése történhet:

1. Vállalkozói adóalapja után vállalkozói SZJA-t, vállalkozói osztalékalapja után

osztalékadót fizet.
163
 2. Átalányadót fizet.
3. Tételes átalányadózást választ.
4. Egyszerűsített vállalkozói adót választ.

1. Vállalkozói személyi jövedelemadó

Vállalkozói bevételek – vállalkozói költségek = vállalkozói jövedelem

Jellemző bevételek: áru-, termék-, szolgáltatásértékesítés ellenértéke, kapott kamat,

kötbér, felvett támogatás stb.

A bevétel csökkenthető különböző tételekkel pl.: legalább 50 %-ban csökkent

munkaképességű alkalmazott, szakmunkás tanuló foglalkoztatása, korábban
munkanélküli alkalmazása esetén stb.

Jellemzően előforduló költségek: anyag- és árubeszerzés, alkalmazottak bére, annak

járulékai, üzlet, műhely bérleti díja, fűtés, a világítás és a technológiai energia
költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax, cb-rádió, telex használati díja, a saját
tulajdonú – ideértve a továbbiakban a házastárs tulajdonát is – jármű üzemanyag-
felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű
fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, értékcsökkenési
leírás stb.

Nem vehető figyelembe költségként: hiteltörlesztés, saját nyugdíj- és

egészségbiztosítási járulék, SZJA befizetés, adóbírság, közcélú adomány, nem a
vállalkozói tevékenységet szolgáló eszközök beszerzése, felújítása stb.

Az adó mértéke:

A vállalkozói adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, a
felettes rész után 19 százalék az adó mértéke. A 10 százalék adókulcs feltétel nélkül
alkalmazható.
Fizetendő adó – kedvezmények = befizetendő adó

A fizetendő adó a vállalkozói adóalap 19%-a.

Vállalkozói osztalékadó

A vállalkozói osztalékalap után az adó mértéke 16 százalék.

2. Átalányadózás

Az átalányadózás választhatóságának feltételei:

 az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói, illetőleg mezőgazdasági
kistermelői tevékenység egészére választható,
 az átalányadózás megkezdését megelőző adóévben az egyéni vállalkozó
bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg,
 a vállalkozó nem áll munkaviszonyban,
164
  az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 15 millió
forintot,
 az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói igazolványában feltüntetett
tevékenysége kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az
átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100
millió forintot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban.

Az adóalap: a bevétel csökkentve a vélelmezett költséghányaddal (a költséghányad a

bevétel 40 %-a, bizonyos tevékenységek esetében ettől eltérő 80 %, 87% vagy 93 %, a
mezőgazdasági kistermelő 85 százalék, illetőleg a bevételének azon részéből, amely
állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, 94 százalék).

Az átalányadó összegét a fenti adóalap szerint számított évi jövedelem után az SZJA
törvény 30. § szerinti adótábla alkalmazásával kell megállapítani.
2010. január 1-jétől az átalányadózó egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói bevételéből,
valamint a mezőgazdasági kistermelő e tevékenységéből származó bevételéből
átalányban megállapított jövedelme „felbruttósítva” része az összevont adóalapnak.

3. A tételes átalányadózás

A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély választhatja (2001. 01. 01-

jétől) adóévenként, az adóév egészére a tételes átalányadózást; ha a magánszemély nem
egyéni vállalkozói tevékenység keretében, üdülés, pihenés céljából közvetlenül
szálláshelyet nyújt ugyanazon magánszemélyeknek adóévenként 90 napot meg nem
haladó időtartamra.

A választás feltétele:

 a fizető-vendéglátási tevékenységet saját tulajdonában, haszonélvezetében, lévő

lakásában vagy üdülőjében folytatja,

 ha több lakással, üdülővel rendelkezik, tételes átalányadózást csak akkor

választhat, ha ezek közül csak egyben folytat fizető-vendéglátó tevékenységet.

Tételes átalányadózás esetén a tevékenységgel kapcsolatos valamennyi bizonylatot a

törvényben foglalt szabályok szerint kell megőrizni.

A tételes átalányadó évi összege szobánként 32 ezer forint.

A tételes átalányadót egyenlő részletekben, az adózás rendjéről szóló törvény
rendelkezései szerint kell megfizetni.

4. Egyszerűsített vállalkozói adó (Eva)

2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról

Az adózó az e törvényben foglalt különös szabályokat figyelembe veszi az általános

forgalmi adóval, a személyi jövedelemadóval, a társasági adóval és a szakképzési
hozzájárulással összefüggő adókötelezettségei, valamint a számvitelről szóló törvényben
meghatározott kötelezettségei teljesítése során.
165
Az egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) az általános forgalmi adóval
együtt számítva 30 millió forintot meg nem haladó éves bevételt elérő adózók számára
kínál választási lehetőséget annak érdekében, hogy nyilvántartási kötelezettségeik
egyszerűsödjenek és egyben adóterhelésük is mérséklődjön.

Az EVA kiválthatja a társasági adót, az egyéni vállalkozó által fizetett vállalkozói SZJA-
t vagy átalányadót, valamint az osztalékalap után fizetendő SZJA-t.

Az adó alanya lehet:

 az egyéni vállalkozó,
 az egyéni cég,
 közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság;
 a szövetkezetés a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat,
 a végrehajtói iroda,az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,a szabadalmi
ügyvivői iroda.

Az adózó az adóhatóságnak tett bejelentése szerint választhatja ezt az adózási módot, ha

a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.

Bejelentkezés az eva hatálya alá:

Az adóévet megelőző év december 20.-ig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon
bejelenti az állami adóhatóságnak, hogy az adóévben e törvény rendelkezései szerint
teljesíti adókötelezettségeit.

Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel, módosítva az e

törvényben meghatározott jogcímek szerint.

Az eva mértéke: a pozitív adóalap 37százaléka.

Ha az adóalany bevétele és az összes bevételt növelő összege együttesen
meghaladja az adóalanyiság választására jogosító 30 millió forintos értékhatárt,
akkor
az értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék.

A heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony melletti eva adózó egyéni vállalkozó
esetében a pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék,
valamint a szociális hozzájárulási adó alapja az eva-törvényben meghatározott
adóalap 4 százaléka.

Az adóelőleg megállapítása, bevallása

 a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany (pl. az egyéni
vállalkozó) esetében az adóévet követő év február 25.,vagy az adóalanyiság
megszűnését követő 30. nap,

 a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóévet

követő év május 31.,ha az adóalanyiság év közben szűnt meg, abban az esetben
a megszűnést követő 150. nap.

166
Az adóalany az adóév első három negyedévére, a negyedévet követő hónap 12. napjáig
adóelőleget fizet. Az adóelőleg összege az adóelőleg alapja után az adó mértéke szerint
meghatározott eva.
Az adóalanynak az adóelőleget a december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó
összegére ki kell egészítenie.

A járulékokat és a szociális hozzájárulási adót negyedévente, a negyedévet követő hó-

nap 12. napjáig kell megfizetni.

Az eva adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó havi 6 390, napi 213
forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
A nyugdíjjárulék alapja az eva-törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő
hó 12. napjáig kell megfizetni.
Az Eva tv. szabályai szerint adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó
– az előzőektől eltérően - a járulékait az adóévet követő év február 25-ig bevallásában
közli.
Az adóalany az adóév első három negyedévére, a negyedévet követő hónap 12. napjáig
adóelőleget fizet. Az adóelőleg összege az adóelőleg alapja után az adó mértéke szerint
meghatározott eva.

Az adóalanynak az adóelőleget a december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó

összegére ki kell egészítenie.

2010. január 1-jétől az egyéni vállalkozói tevékenységet egy hónaptól öt évig terjedő
időtartamra szüneteltetheti és az adóalanyiságát nem érinti a szüneteltetés ténye.

3.3.7. A társasági és osztalékadó

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

A társasági adó alanya

1. Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül:

 a gazdasági társaság, az egyesülés és az európai részvénytársaság és az
európai szövetkezet,
 a szövetkezet,
 az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes
jogi személyek vállalata, a leányvállalat,
 az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a
közjegyzői iroda, az erdőbirtokosság társulat, MRP,a közhasznú
társaság, a vízitársulat,
 az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az
egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
 a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is),
továbbá a diákotthon,európai területi együttműködési csoportosulás.
 Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha
üzletvezetésének helye belföld.
167
  az egyéni cég (2010. január 1-jétől új adóalany; jövedelme után 10 és
19% az adó)

2. Külföldi illetőségű adózó, a külföldi személy, illetve a külföldi illetőségű, ha

belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az
üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak

A társasági adóalap megállapítása

A társasági adó alapja belföldi illetőségű adózó és külföldi vállalkozó esetében az adózás
előtti eredmény, amelynek nagyságát még adóalap módosító (csökkentő és növelő)
tételek is befolyásolják.

A társasági adó mértéke: a társasági adó a pozitív adóalap 19 százaléka.

2010. január 1-jétől megszűnik a különadó (4%).
A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 19 százaléka.
A vállalkozói adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, a
felettes rész után 19 százalék az adó mértéke. A 10 százalék adókulcs feltétel nélkül
alkalmazható.

Adókedvezmények
Az adóalanyok a társasági adó mértékéig vehetnek igénybe különböző jogcímeken
adókedvezményeket;
 beruházási,
 térségi és egyéb,
 kis- és középvállalkozások,
 fejlesztési adókedvezmény (a kis- és középvállalkozások jelenértéken 500
millió forint értékű beruházással is jogot szerezhetnek fejlesztési
adókedvezményre).

Adómentesség
Nem kell az adót megfizetnie;
 a közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek nem
minősülő alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek - kivéve
az országos érdek-képviseleti szervezetet -, köztestületnek, továbbá a
lakásszövetkezetnek, ha a vállalkozási tevékenységéből elért bevétele
legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes
bevételének 10 százalékát.
 az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, amennyiben a pénztár kiegészítő
vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a pénztár
összes bevételének a 20 százalékát.

A tárgyévi adóról és a következő időszak adóelőlegéről bevallást kell benyújtani az

adóévet követő év május 31-ig.

Az osztalékadó

Az osztalékadó alanyainak tekinthetők a belföldi és külföldi osztalékban részesülő

személyek, azzal azonban, hogy:
168
  a magánszemélyek a személyi jövedelemadó keretében adóznak az
osztalékból származó jövedelmük után (25%) fizetni,
az osztalékalap után TJK megállapítására kötelezett egyéni vállalkozó a
TJK mértékéig 27% EHO-t fizet az osztaléka után,
(Fontos tudni, hogy fentiektől eltérően az Európai Unió bármely
tagállamában működő, elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére
(így a budapestire is) bevezetett értékpapír alapján járó osztalék után az adó
mértéke csak 10 százalék. Az adót a kifizető vonja le.
 a belföldi illetőségű osztalékban részesülők - társaságok, intézmények,
szervezetek - végleges mentességben részesülnek az osztalékadó alól.
(Alanyai ugyan az osztalékadónak, de adómentesség folytán nem kell adót
fizetniük.)
A vállalkozói osztalékalap után az adó mértéke 16 százalék

3.3.8. Az általános forgalmi adó (Áfa)

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Az általános forgalmi adó olyan többfázisú nettó forgalmi adó, amelyet a vállalkozások a
termelés és a forgalmazás minden szakaszában kötelesek fizetni a hozzáadott érték után,
de az adó terhét a termék, a szolgáltatás végső felhasználója viseli.

Az áfa jellemzői:

 általános: a forgalmazás teljes folyamatát átfogja,

 forgalmi: a forgalmazás minden szakaszában meg kell fizetni az adót,
 fogyasztói: az adó terhét, az értékesítést végző a végső fogyasztóra,
felhasználóra áthárítja,
 többfázisú: a forgalmazás minden fázisában meg kell fizetni az adót az
értékesített termékek, szolgáltatások után,
 nettó adó: az értékesítő a fizetendő adóból levonja a beszerzéseit terhelő adót,
tehát nem halmozódik,
 közvetett: az adó fizetésére kötelezett és az adó terhét viselő nem azonos,
 közgazdaságilag semleges: szektor- és versenysemleges, nem költségtényező,
sem előnyösen, sem hátrányosan nem befolyásolja a külkereskedelmi
forgalmat,
 az állami költségvetés stabil bevétele: az értékesítési tevékenységhez kötődik,
független a vállalkozás jövedelmezőségétől,
 számlaadási kötelezettségre épül: az adó visszaigénylésének feltétele a
szabályszerűen kiállított számla, így az eladónak és a vevőnek is érdeke a
számlaadás.

E törvény alapján adót kell fizetni:

 adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített
termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása,

169
  terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes,
belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és
 termék importja után.

Az exportra eladott termékek után nem kell az áfát felszámítani (ez a kettős adózás
kizárását biztosító államközi egyezmények megkötése alapján lehetséges), az exportőr az
exportcélú felhasználásait terhelő előzetesen felszámított adót visszaigényelheti a
költségvetésből.
Az importőrnek a külföldről behozott termék után meg kell fizetnie az adót, ezt a
vámhatóság kivetéssel határozza meg, amennyiben az Európai Közösségen kívüli 3.
országból történik az import.

Az áfa alanyi körbe tartozó vállalkozó az Európai Közösség valamely más tagállamában
közösségi adószámmal rendelkező felé termékértékesítést teljesít, vagy onnan
termékbeszerzést hajt végre, akkor közösségi adószámmal kell rendelkeznie.

Adó alapja
A termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja – ha e törvény
másként nem rendelkezik – a pénzben kifejezett ellenérték (felárral növelt,
engedményekkel, visszáruval csökkentett értéke), amelyet a jogosult kap vagy kapnia
kell, akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, az adó alapjába
beletartoznak az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más,
kötelező jellegű befizetések
Termék importja esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos
vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke. Az importált termék adóalapjába
beletartoznak a következők az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások,
lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, amelyek egyrészt az importáló
közösségi tagállamon kívül merülnek fel.

Az adó mértéke az adó alapjának 27 százaléka.

Bizonyos termékek, távhőszolgáltatás, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközözök,

gyógynövények esetében, könyvek, napilapok vonatkozásában az adó mértéke az adó
alapjának 5 %-a.

Az adó mértéke az adó alapjának 18%-a néhány termék és szolgáltatás esetében (pl.
bizonyos tej és tejtermékek, kereskedelmi szálláshely szolgáltatás).

Adómentesség

1. Alanyi adómentesség
Az olyan adóalany jogosult alanyi adómentességet választani, aki (amely) gazdasági
céllal belföldön telepedett le (belföldön van a gazdasági tevékenységének a székhelye,
vagy belföldön állandó telephelye van, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási
helye van belföldön) és választását az adóalany a jogszabályokban meghatározott
határidőig bejelenti az adóhatósághoz (Határidő: az adóévet megelőző év december 31-
ig)

170
Az alanyiadómentességválasztásárajogosítóértékhatárt5millióforint (Az adóalanynak (az
adóalanyként) belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése,
szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban
kifejezett és éves szinten göngyölített összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári
évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan (illetőleg ténylegesen)
nem haladja meg az 5 millió forintot. Bizonyos tevékenységek, termékek ellenértéke
nem számítandó bele az 5 milliós bevételi értékhatárba.

Ha az adóalany alanyi adómentességet választott, az alanyi adómentesség időszakában

az alanyi adómentes minőségében

 adófizetésre nem kötelezett,

 előzetesen felszámított forgalmi adó levonására nem jogosult,
 kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított
adó nem szerepel,
 a bevallástételi kötelezettség alól mentesül.

2. Tárgyi adómentesség

Megszűnt a „tárgyi adómentesség” fogalma, helyette tevékenységekhez kapcsolódóan

kaphatunk adómentességet. Így például azok a szervezetek, személyek, amelyeket az áfa
törvény közszolgáltatónak minősít, tevékenységüket (áfa)adómentesen végezhetik (pl.
társadalmi szervezetek az alapszabályukban rögzített tevékenységük tekintetében). A
számlán is megszűnik tehát a megszokott „TAM” kifejezés, helyette az „Adómentes”
kifejezést és a mentesség jogszabályi hivatkozását (paragrafus), vagy a jogszabályi
hivatkozásban leírtakat kell röviden, de egyértelműen feltüntetni a számlán.

Az adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel: az egyetemes

postai szolgáltatás, sérült- vagy betegápolás, humán-egészségügyi ellátás, szociális,
gyermek- és ifjúságvédelem, bölcsődei, óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás, köz- és
felsőoktatás, lelki segély gondozás, sportolással, testedzéssel kapcsolatos
szolgáltatásnyújtás, közszolgálati rádiós és televíziós műsorszolgáltatások stb.

A tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel mentes az adó alól a biztosítási, a

hitelnyújtás, folyó-, és betétszámlával kapcsolatos szolgáltatások stb.

Az adó bevallása, megfizetése

Az adóbevallására kötelezett elektronikus adóbevallást köteles benyújtani.
Az áfáról az adófizetésre kötelezett adózónak;
 havonta kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévben megelőző 2. évben az
elszámolandó adójának éves szinten összesített összege pozitív előjelű és az 1
millió forintot elérte (valamint a csoportos áfa adózást választó adózó).
 évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző 2. évben az
elszámolandó adójának éves szinten összesített összege, előjelétől függetlenül
nem érte el a 250 ezer forintot és nem rendelkezik közösségi adószámmal.
 negyedévente kell adóbevallást benyújtani minden más esetben.

171
A bevallás és az adó megfizetésének a határideje;
 havi adóbevallás esetében: tárgyhónapot követő hó 20-ig,
 negyedévinél, tárgynegyedévet követő hó 20-ig,
 évesnél az adóévet követő év február 25-ig.

Számlakibocsátási kötelezettség
Számlának minősül minden olyan okmány (számla, nyugta), amely megfelel a törvény
(áfa tv) számla tartalmára vonatkozó előírásainak.
Az adóalany köteles a termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője,
szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy
szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.

Számla papíron vagy elektronikus úton egyaránt kibocsátható.

A számla kötelező adattartalma a következő:

 a számla kibocsátásának kelte,
 a számla sorszáma, amely a számlát, kétséget kizáróan azonosítja,
 a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának (számlakibocsátó, az eladó)
adószáma, neve és címe,
 a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének (a vevő) adószáma,
neve és címe,
 az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére besorolási száma (a
számlakibocsátásra kötelezett választása alapján a VTSZ, SZJ), továbbá
mennyisége, mennyiségi egysége,
 a teljesítés időpontja, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől,
 az adó alapja, továbbá az értékesített termék, szolgáltatás adó nélküli egységára,
ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott
árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza,
 az alkalmazott adó mértéke (%-os, összege),
 a számla adó nélküli értékének összege,
 a számla adóval növelt értékének összege,
 a fizetés módja, határideje,
 közösségen belüli értékesítés, alanyi adómentesség, különös adózás alkalmazás
ténye,
 az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja,
 adómentesség esetében, valamint abban az esetben, ha adófizetésre a termék
beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, jogszabályi hivatkozás vagy
bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás
nyújtása, mentes az adó alól, vagy a termék beszerzője, szolgáltatás
igénybevevője az adófizetésre kötelezett.

Számlát elektronikus úton kibocsátani, kizárólag abban az esetben lehet,

 ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének
hitelessége biztosított,
 az elektronikus úton kibocsátott számlát az elektronikus aláírásról szóló törvény
rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és
minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni;

172
  vagy az elektronikus adatcsere-rendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus
adatként kell létrehozni és továbbítani.
 Alkalmazásának feltétele, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék
beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az
EDI alkalmazásáról és használatáról.
 A számlakibocsátásra kötelezett köteles gondoskodni arról is, hogy havi
rendszerességgel az adott hónapban kibocsátott számlákról papíron kiegészítő
összesítő jelentés készüljön, és azt a termék beszerzője, szolgáltatás
igénybevevője megkapja.

Az adó alapját és a felszámított és áthárított adó összegét, a felszámított adómérték

szerinti részletezésben és összesítve is fel kell tüntetni.
Adóigazgatási szám nélkül nem adóképes a számla; az áfa visszaigényléshez erre a
számra van szükség.
A teljesítés napjának feltüntetése az eladónak és vevőnek egyaránt érdeke, mert ettől a
naptól keletkezik az áfa fizetési, illetve visszaigénylési lehetőség.
A számlán szerepelhet még egyéb adat is pl.: a megrendelés kelte, száma,
bankszámlaszám stb.
A számla, a szigorú számadású bizonylatok közé tartozik; sorszámozott, minden
példányával el kell számolni, javítani nem szabad.
A hibásan kiállított számlát érvényteleníteni kell (a tömbben összetűzve minden példányt
meg kell őrizni), helyette újat kell készíteni.
A számla helyességéért a számlakibocsátó a felelős.
A vevőnek is érdeke, hogy ellenőrizze a számla helyességét. Ha hibát észlel, azonnal
jeleznie kell a szállítónak, a számlát csak a kibocsátó módosíthatja.

Nyugta adattartalma

A nyugta kötelező adattartalma a következő:

 a nyugta kibocsátásának kelte,

 a nyugta sorszáma, amely a nyugtát, kétséget kizáróan azonosítja,
 a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe;
 a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó
ellenértéke.

Nyugta kizárólag papíron és magyar nyelven bocsátható ki.

Mentesül a nyugta-kibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha
 sajtóterméket értékesít;
 a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték
szolgáltatást nyújt;
 kezelőszemélyzet nélküli automata-berendezés útján teljesíti termék
értékesítését, szolgáltatás nyújtását.

173
 Irodalomjegyzék

1. Philip Kotler: Marketing menedzsment (Műszaki Könyvk,. 1991. és 1998.)

2. Bauer András - Berács József: Marketing (Aula K.,1992.)
3. Dr. Bedő Gyula – Dr. Varga Sándor: Vállalkozásgazdálkodási ismeretek (Perfekt K.,
1998)
4. Hoffmann Istvánné: Modern Marketing (Universitás, 1990.)
5. Sándor Imre: Marketingkommunikáció (Közg. és Jogi K., 1987.)
6. Lee Iacocca: Egy menedzser élete (Gondolat Kiadó, 1988.)
7. Paul A.. Samuelson -William D. Nordhaus: Közgazdaságtan (Közg. és Jogi K.)
8. Frank Bettger: Az üzletkötés iskolája (Bagolyvár K., 2007.)
9. Józsa László: Marketing - reklám- piackutatás I-II. (Göttinger K., 2003.)

174