A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig

 ÉVSZÁMOK:
1929: október 24-én, a fekete csütörtökön a részvényárak még soha nem látott ütemben kezdtek zuhanni a
világkereskedelem központjában, a New York-i tőzsdén. Ennek hatására mindenki mentette a pénzét, kivette a
bankokból a betéteit, így azok tönkrementek, az emberek munkanélkülivé váltak, kevesebb terméket vásároltak,
így új vállalatok mentek csődbe. Világméretű krízis.
1933: Hindenburg német köztársasági elnök január 30-án kancellárrá nevezte ki Hitlert a kommunista veszély
nyomására (a jobboldal összefogott).
1936: Olaszország kilép a Nemzetek Szövetségéből és létrehozzák a németekkel a Berlin-Róma-tengelyt.
Továbbá Japán és Németország megköti az Antikomintern-paktumot a Szovjetunió ellen, melybe Olaszország is
csatlakozik.
1938: Hitler március 12-én bevonul Ausztriába és ezzel létrejön az Anschluss, melyet a világháború után
megtiltottak. Szeptember 29-én, a müncheni egyezmény értelmében a Szudéta-vidéket Csehszlovákiától
Németországhoz csatolták (Mussolini, Hitler, Chamberlain, Daladier).
1939.09.01.: Németország megtámadja Lengyelországot, ezzel kitör a második világháború (Molotov-Ribbentrop
paktum, két hét alatt elesik az ország).
1941.06.22.: Németország meglepetésszerűen megtámadja a Szovjetuniót, villámháborúval akarják elfoglalni,
azonban a nagy területek ezt meggátolják. Három irányban törnek előre a németek: Leningrád, Moszkva, Kijev
felé.
1944.06.06.: D-nap, Overlord-hadművelet, melyben Normandiánál partra szállnak a szövetséges haderők,
megnyitva egy második frontot.
1945.05.09.: a németek aláírják a feltétel nélküli kapitulációt, ezzel a háború Európában véget ér.
1945.08.06.: Az USA Japánban Hiroshimára atombombát dob le.
1945.09.02.: A japánok aláírták a feltétel nélküli megadásról szóló okmányt, ezzel véget ért a második
világháború.

 SZEMÉLYEK:
Roosevelt: amerikai demokrata párti elnök 1933 és 1945 között. Reformprogramja a New Deal az állam
szerepének fokozásával kívánta stabilizálni a tőkés gazdasági rendszert, szociális program. Hitler ellenes, részt
vett a teheráni és jaltai konferencián.
Hitler: németországi náci párt vezetője, 1933 és 1945 között az ország diktátora. 1933. január 30-án Hindenburg
kinevezte kancellárrá, személyi kultuszt épített ki maga körül Hindenburg halála után. Megindította a
világháborút Lengyelország megtámadásával, 1945. április 30-án megmérgezte magát.
Churchill: angol konzervatív párti államférfi, a második világháború idején miniszterelnök. Hitler ellen elsőként
emel szót. Chamberlain megbékéltetési politikája ellen van, miután 1940-ben megbukott, Churchill lett a
miniszterelnök. 1945-ben megbukott, vasfüggöny, hidegháború, európai integráció.
Rommel: német tábornagy. Részt vett a náci támadásokban, az észak-afrikai német-olasz csapatok vezetője volt.
Montgomery: angol tábornagy a második világháborúban. Afrikában, El-Alamein-nél legyőzte Rommel
csapatait, majd Tuniszig üldözte őket, ahol letették a fegyvert. Részt vett a normandiai partraszállásban is.
Zsukov: szovjet hivatásos katona, a Szovjetunió marsallja. A Vörös Hadsereg vezérkari főnöke, honvédelmi
miniszter.
Eisenhower: amerikai államférfi, tábornok és elnök is. A második világháborúban észak-afrikai, földközi-
tengeri, majd szövetséges haderők főparancsnoka.
De Gaulle: francia tábornok és politikus, köztársasági elnök.

 FOGALMAK:
Tőzsde: meghatározott időben, meghatározott helyen, rögzített szabályok között működő kereskedelmi
intézmény, ahol különféle árucikkekre, értékpapírokra adásvételi megállapodásokat kötnek.
Túltermelési válság: valamely termékből túl sokat termelnek (főleg mezőgazdasági), így felhalmozódik, az ára
lecsökken, nem lehet túladni rajta, válsághoz vezet (agrárolló).
Tervgazdálkodás: a kommunista országokban a gazdasági élet központosított, tervutasításos formája. Az állami
szervek három, öt éves ciklusokban határozták meg a gazdaság növekedési ütemét.
Totális diktatúra: az egyén és a társadalom feletti politika, a párt és az állam által megvalósított teljes
monopolisztikus hatalom a kommunista és fasiszta rendszerekben.
Nemzetiszocializmus: Hitler és az NSDAP szélsőjobboldali ideológiája. Demokrácia- és kommunizmus ellenes,
vezérkultusz, szélsőséges nacionalizmus, fajelmélet és antiszemitizmus, antikapitalista, vallásellenes.
Führer-elv: a német vezér szóból ered, Hitler körül kiépült személyi kultusz (korlátlan dicsőítése).
Koncentrációs tábor: büntetőtábor, fogolytábor, kényszermunkatábor, ahol a meghódított országok civil
lakosságát vagy egy ország hátrányosan megkülönböztetett s üldözött csoportjait gyűjtötték össze.
Népirtás: egy nép, vagy népcsoport szervezett, tömeges legyilkolása, például holocaust.
Holocaust: egészen elégő áldozat. A nemzetiszocialista Németországnak a zsidóság kiirtására, megsemmisítésére
tett kísérlete a második világháború alatt.
Partizán: vagy gerilla, népfelkelő, aki irreguláris katonai alakulat tagjaként harcol, rendszerint kis csoportokban,
a megszálló csapatok, vagy saját kormánya ellen.
Totális háború: olyan hadviselési forma, melyben a hadiállapotban álló országok minden anyagi, emberi,
erkölcsi erőforrásuk legteljesebb mozgósítására törekednek. (Magyarországon Szálasy 1944 végén rendelte el).
Antifasiszta koalíció: a németekkel és olaszokkal szemben álló katonai tömb, melyek már 1941-ben a háború
utáni békét tárgyalták (önrendelkezés, Roosevelt, Churchill). Jaltai és teheráni konferencia.
Fajelmélet: áltudományos ideológia, amely szerint a rasszok, illetve az emberiség más csoportjai különböző
emberi fajokhoz tartoznak, s vannak magasabb, illetve alacsonyabb rendű fajok (árja – zsidó, cigány)
Propaganda: meghatározott céllal, politikai, gazdasági, vallási eszmék, tanítások, vélemények terjesztése. A
tömegek feletti ellenőrzésben van nagy szerepe, fasiszta, kommunista diktatúra.
Hadigazdaság: egy államnak a hadviselés szolgálatába állított gazdasága (fejlesztett hadipar,
nyersanyagkészletek elosztása, rögzített árak, jegyrendszer).