A nemzetállamok és az imperializmus kora

 ÉVSZÁMOK:
1853-1856: a krími háború. A1848-as szabadságharcok után az oroszok megerősödtek (Ausztriát lekötelezték, a
német egységet megakadályozták), így a fekete-tengeri szorosok ellen mentek. Francia-brit-török (Piemont)
szövetségesek partra szálltak Krímben, elfoglaltál Szevasztopolt. (a cár meghal, az új hajlik a békére) Az 1856-os
párizsi béke visszaszorította az orosz befolyást.
1861-1865: Polgárháború az Egyesült Államokban. Észak (iparosodott) és Dél (rabszolgatartó, ültetvényes)
között ellentétek vannak. 1860-ban Abraham Lincoln az elnök, Republikánus Párt jelöltje, 11 déli állam kilép az
Unióból, Lincoln nem fogadja el, déli hadüzenet. Az északiak fölényben vannak, Grant végül megadásra
kényszeríti Lee-t.
1866: a porosz-osztrák háború, a poroszok igen hamar Königgrätznél győzelmet aratnak, prágai béke,
Ausztriának megalázó feltételek.
1870: Vagy: Róma függetlenedése, vagy: egy kikényszerített francia hadüzenet után a németek Moltke
vezetésével legyőzik a franciákat Sedannál.
1871: I. Vilmost a versailles-i palota tükörtermében német császárrá kiáltják ki, ezzel megalakul a porosz
vezetésű egységes Németország.
1882: megalakul a hármas szövetség, Olaszország bevonásával a német-osztrák-magyar szövetségbe (az 1879-
ben, az orosz támadás ellen).
1907: a hármas antant megszületése. A britek 1904-ben szövetségre léptek a franciákkal a németek ellen, majd
ebbe vonták be később az oroszokat is.

 SZEMÉLYEK:
III. Napóleon: Franciaországban 1848-ban választották elnökké, majd államcsínyt hajtott végre: először 10 évre
meghosszabbította mandátumát, majd császárrá nyilvánította magát. Szűk bonapartista csoporttal irányított,
diktatúra, a gazdaság fejlődött, harcias külpolitika (Krím).
I. Miklós: Orosz cár, aki a szabadságharcok után a megerősödött Oroszországban elérkezettnek látta a fekete-
tengeri uralmat, a krími háborúban azonban vesztett (időközben meghalt, 1855).
Cavour: a szárd királyság miniszterelnöke, aki az olasz egységesítésben jelentős szerepet vállalt. Megnyerte III.
Napóleont az osztrákok ellen. 1859. június 14. (Magenta) és június 24. (solferinói csata), az osztrákok vesztenek,
béke.
Garibaldi: egykori olasz forradalmár, a szicíliai hadjáratában győzelmet aratott, Dél-Itália is csatlakozott
Piemonthoz.
Bismarck: német hadvezér, remek diplomáciai érzékkel. Kiprovokálja a francia támadást 1870-ben és győzelmet
arat felettük Sedannál, létrejön az egységes német állam (1871. január 18. I Vilmos német császár lesz).
Viktória királynő: angol királynő a 19. században. Hatalmas gyarmatbirodalma van, gyöngyszeme India, Anglia
ezalatt megerősödik.
Lenin: orosz forradalmár. A világháború idején Svájcban tartózkodik, 1917. áprilisában tér vissza (a németek
segítségével), meghirdeti a permanens forradalmat. A bolsevik párt egy puccskísérlet után illegalitásban működik.
1917. november 7-én elfoglalták Pétervár főbb pontjait, Kerenszkij elmenekült. Népbiztosok Tanácsa megalakul,
elnöke Lenin.
Lincoln: amerikai elnök, Republikánus Párti, 1860-ban. Alatta robban ki a polgárháború.
Edison: feltaláló, forradalmasítja a világítást a villamosság feltalálásával (1879).

 FOGALMAK:
Internacionálé: nemzetközi munkásszervezetek elnevezése. Az első Internacionálé 1864-ben, Londonban jött
létre, marxisták. A második 1889-ben, Párizsban.
Keresztényszocializmus: a munkásmozgalomnak a kereszténységgel összekapcsolódó irányzata. XIII. Leó
Rerum novarum (1891) kezdetű enciklikája adott lökést a mozgalomnak, az ipari munkásság szociális
problémáival foglalkozik. Életkörülmények javítása, keresztényi szolidaritás.
Szociáldemokrata: a munkásmozgalomnak a 19.század első felében kialakult irányzata. Demokratikus
szabadságjogok és szociális gondolkodás elvének összekapcsolására törekednek. Választójog, jobb
munkafeltételek, nem fegyveres (ez határolja el a bolsevikektől, éles harc).
Centrum: a fejlődés középpontjában álló területek. Európa gazdasági centruma folyamatosan változott Észak-
Itália (16. század), Németalföld (17. század), Anglia (18-19. század), majd USA és Németorsz.
Periféria: a fejlődés centrumától távolabb elhelyezkedő országok, a folyamatos felzárkózásért küzdenek,
modernizációs kísérletek (pl.: felvilágosult abszolutizmus).
Részvénytársaság: meghatározott számú és azonos értékű részvényekre oszló alaptőkével létrehozott társaság.
Tagjaik a részvények arányában részesülnek a jövedelemből. 51% részvénnyel már ellenőrzési joggal is
rendelkezik. Jelentős a kapitalizmusban (19.század).
Monopólium: a 19. század második felétől a tőkés csoportok szövetsége a piac felosztására, az árak
meghatározására. (kartell, konszern, szindikátus, tröszt).
Középosztály: a társadalom köztes, vagyonos osztályának megnevezése a 18. század második felétől. Kisebb
földbirtokosok, kereskedők, értelmiség, hivatali réteg. A polgári fejlődéssel párhuzamosan növeli politikai
hatalmát, létszámát.
Civil társadalom: (?)
Bolsevik: az OSZDMP radikális, forradalmi marxista csoportja. Nevüket a párt 1903-as brüsszeli kongresszusán
vették fel, amikor Lenin (a párt vezetője) taktikázásával a kisebbségben lévő párt többséget szerzett.
Anarchizmus: az állam mindenféle formáját tagadó baloldali ideológia, politikai irányzat. Elveti a polgári
államot, de a proletárdiktatúra is elnyomó. Kis önigazgató közösségekben a jövő, biztosítják a egyénnek a
vagyoni egyenlőséget. Pl.: Bakunyin.
Szakszervezetek: az ipari munkásság szakmai érdekvédelmi szervezetei. Nagy-Britanniában az ipari
forradalommal együtt bontakozik ki. Munkásság életkörülményeinek javulása, a munkásokat ágazati szinten
fogják össze (béremelés, munkakörülmény javítása).
Polgárháború: vagy: két párt, szervezet, csoport, kormány hatalma a harcért (pl.: vörösök, fehérek), vagy:
valamely ország lakossága egy részének fegyveres küzdelme saját kormánya ellen.
Nemzetállam: egy állam összefogja az azonos nemzetiségűeket (pl.: Izrael). (?)
Szabad verseny: liberális gazdasági felfogás. Az állami beavatkozásoktól (vám, monopólium) mentes gazdasági
harc elmélete. Meghirdetője: Adam Smith. Erős gazdasággal rendelkező államokban terjed el a 19. században.
Szociálpolitika: (olyan politika, amely a munkásság életkörülményeinek javítását tűzte ki célul ?)
Gyarmatbirodalom: olyan állam, amely a gyarmatainak (távol eső elfoglalt területek) jövedelmeiből is
fenntartja magát, rengeteg gyarmata van, pl.: Anglia.
Tömegkultúra: A televízióés hasonlók elterjedése.
Antant: a központi hatalmak főként Németország ellen irányuló hatalmi csoportosulása, katonai blokk. 1904.:
entente cordiale (szívélyes egyesség) Anglia és Franciaország között, 1907-ben Oroszországgal bővült ki (majd a
világháborúban többen is csatlakoztak: Japán, Görögország, Belgium, Szerbia, USA).