Az első világháború és következményei Magyarországon, a Trianon utáni ország élete

 ÉVSZÁMOK:
1914.07.28.: A Monarchia hadat üzen Szerbiának, ezzel megkezdődik az első világháború.
1918.10.31.: Budapesten tüntetések kezdődnek (őszirózsás forradalom), melyek fegyveres összeütközésbe
csapnak át, ez a lánchídi csata. Október 31-én Károlyi Mihályt kinevezik miniszterelnökké.
1918.11.03.: A Monarchia képviselői Padovában aláírják a feltétel nélküli kapitulációt.
1919.03.21.: Kikiáltják a Magyarországi Tanácsköztársaságot, a kormány a Forradalmi Kormányzótanács, tagjai
a népbiztosok. Vezetője Garbai Sándor, de valójában Kun Béla irányít.
1919.08.01.: A sorozatos vereségek után, a románok már Budapestnél voltak, a Forradalmi Kormányzótanács
lemond. A Tanácsköztársaság megbukik.
1920.06.04.: A Nagy-Trianon kastélyban aláírják a békét, melynek értelmében Magyarország területének két
harmadát veszti el. (Partium, Felvidék, Burgenland, Kárpátalja, Erdély, Bánát, Bácska).
1921-1931: Teleki Pál belebukott a királypuccsokba, így Bethlen István került a miniszterelnöki székbe. A
konszolidáció korszaka folytatódik, egészen addig, míg 1931. augusztusában le nem mond Bethlen. A gazdaság
stabilizálódik.

 SZEMÉLYEK:
Károlyi Mihály: szocialista szellemű politikus. A világháború előtt egyre inkább szembefordul Tisza István
politikájával, antant-orientációt sürget. Az őszirózsás forradalmat követően miniszterelnök lesz (október 31.).
Reformokat hozott, melyek azonban nem bontakoztak ki. Csökken a támogatottsága, 1919. januárjában ideiglenes
köztársasági elnök lesz. A Károlyi-kormány nem tudja kezelni a külpolitikát, a Vix-jegyzék (magyar csapatok
nagy mértékű visszavonása keleten) után lemond.
Kun Béla: A Forradalmi Kormányzótanács, Tanácsköztársasági idején kommunista külügyi népbiztos, az ország
tényleges irányítója. A Tanácsköztársaság bukása után emigrál.
Horty Miklós: A Nemzeti Hadsereg élén állt a Tanácsköztársaság bukása után, november 16-én bevonult
Budapestre. Magyarország király nélküli királyság és a kormányzó 1920. március 1-jétől Horthy, egészen 1944-
ig. Szovjetellenes és revíziót követel, emiatt kerül közel a németekhez (Berlin-Róma tengely, tengelyhatalmak).
Bethlen István: magyar miniszterelnök 1921 és 1931 között, a korra jellemző a konszoldáció. Bethlen-Peyer
paktumban megegyezik a szocialista párttal (korlátozza, de legális).
Klebelsberg Kunó: a két világháború között Magyarország legnevesebb kultúrpolitikusa. 1922 és 1931 között
vallási- és közoktatásügyi miniszter. Rengeteg pénzt költ a kultúrára, megreformálja a közép- és alsófokú
oktatást, megszervezik a külföldi magyar intézményeket.
Peyer Károly: szociáldemokrata vezető, 1921-ben kompromisszumok során biztosítja Bethlennel a párt
legalitását.

 FOGALMAK:
Proletárdiktatúra: kommunista ideológia szerint a proletariátus feladata, hogy legyőzze a burzsoáziát, s
létrehozza a kizsákmányolástól és elnyomástól mentes társadalmat, a kommunizmust. Egy átmeneti időszakban
azonban ellenfeleik erőszakos elnyomására van szükség, ez a proletárdiktatúra.
Vörös- és fehérterror: a vörösök (a bolsevik, kommunista mozgalom tagjai) és fehérek (az ellenforradalom
hívei, a kommunisták ellenfelei) által végrehajtott erőszakos cselekmények, rémuralom, az ellenfelek
megsemmisítése, megfélemlítése.
Numerus clausus: zárt szám, Magyarországon 1920-ban hozott rendelet, mely a zsidóság felsőoktatásban való
részvételét, számarányát korlátozza.
Antiszemitizmus: zsidóellenesség. Az első világháború után a zsidóság általános bűnbakká vált az antiszemiták
körében a kapitalizmus visszásságaiért, a háborús vereségekért, forradalmakért. A nemzetiszocializmus
ideológiájában is szerepel, fajelmélet, a holocaust alátámasztása.
Irredentizmus: olasz nacionalista mozgalom, mely valamennyi olaszok lakta terület egyesítését követeli. Később
általános jelentésű
Revízió: a magyar irredentista mozgalom elnevezése, mely a területek visszacsatolását követeli és a két
világháború között meghatározó politika, a trianoni béke ellen.
Társadalombiztosítás: a munkavállalók által kötött biztosítási forma. Kötelező állami TB (betegség, baleset,
rokkantság esetén fizet, nyugdíjat biztosít).
Konszolidáció: 1921-31 között meghatározó magyar politika, mely a válság megszüntetésére összpontosít, a
rendet akarja helyreállítani, a politikai rendet megszilárdítani.
Őszirózsás forradalom: polgári demokratikus forradalom Magyarországon, 1918 október 30-31 között. Nevét a
visszatérő katonák jelvényéről kapta (levágták a sapkarózsát és őszirózsát tűztek a helyére).
Kommunisták: a 20. században kialakult szélsőbaloldali mozgalom, ideológia híve. Marxizmus, leninizmus
szerint az osztályharc a burzsoázia és a proletariátus között fog létrejönni és a kommunizmust eredményezi.