Az ókori Hellász

 ÉVSZÁMOK:
Kr.e.13.sz.: Megindul az égei vándorlás, mely a Mediterráneum peremvidékeit érinti. Görögországban a
bronzkort a vaskor váltja fel. A mükénéi kultúra és Trója vége.
Kr.e. 776: Első feljegyzett olimpiai játék időpontja Görögországban. Zeusz tiszteletére. Kultikus rendezvények,
sportversenyek, négy évenként rendezik, ez válik a görög időszámítás alapjává (olümpiász).
Kr.e. 594: Szolón arkhónsága. Új alkotmányt ad Athénnak. Eltörli az adósrabszolgaságot, a politikai jogokat
kiterjeszti a szegényekre is (ekklészia, népgyűlés; héliaia, bíróság). Timokratikus rendszer (vagyoni felosztás). A
demokrácia alapjainak megteremtése.
Kr.e. 508: Kleiszthenész földreformja. Területi felosztás, városi, tengerparti és belső területek, mind egy phülét
alkot, így a démosz többségben lehet. Legfőbb hatalom a népgyűlésé.
Kr.e. 490: A marathóni csata. Miltiádész athéni seregei legyőzik a perzsákat.
Kr.e. 480: A thermopülai csata. A perzsák megsemmisítő vereséget mérnek a spártai csapatokra (Leonidász). A
perzsák elfoglalják Athént, felégetik az Akropoliszt. Szalamisznál a görög és perzsa hajóhadak megütköznek.
Themisztoklész megsemmisítő vereséget mér a perzsa flottára.
Kr.e. 431-404: Arkhidamosz spártai hadvezér betör Attikába, megkezdődik a második peloponnészoszi háború,
Athén és Spárta között. Athén és Spárta között a Kr.e. 480-as győzelem után éles harc alakult ki. Athén (déloszi
szövetség) az Égei-tenger feletti hegemóniáért és a kereskedelem szabad fejlődéséért küzdött, és szembekerült A
peloponnészoszi szövetséghez tartozó Korinthosszal. Békekötés Kr.e. 421-ben. Kr.e. 404-ben Athén kapitulál.
Lerombolják a városfalait, 12 gálya kivételével a hajóhadat kiszolgáltatják Spártának. A 30 zsarnok oligarchikus
uralma, csak rövid ideig.
Kr.e. 336-323: Nagy Sándor, makedón király uralkodása. A perzsák ellen folytatott háborút. 323-ban halt meg.
Nem volt utódjelöltje, ezért birodalma a diadokhoszok (örökösök) hatalmi harcában szétesik. Egyszemélyi
uralkodó volt Ázsiában, korinthoszi szövetség vezetőjeként Görögországban és királyként Makedóniában.

 SZEMÉLYEK:
Szolón: Athéni arkón, Kr.e. 594-ben. A demokrácia alapjainak elhintője. Eltörli az adósrabszolgaságot, politikai
jogokat kiterjeszti, timokratikus (vagyoni alapon való beosztás) rendszert hoz létre.
Peiszisztratosz: Athén első türannosza, Kr.e. 560-527-ig. Hatalma érdekében a démoszt támogatta. Athénben
Kr.e. 510-ben elűzték a türannoszokat.
Kleiszthenész: Athénben ő hozta létre a területi felosztást, Kr.e. 508-ban. Ez alapján 3 terület volt (városi,
tengerparti, belső), melyek mindegyikében 10-10 rész volt, melyek közösen 1-1 phülét alkottak. Ezekből lett a
bulé (500 fő).
Miltiádész: görög hadvezér, Kr.e. 490-ben, Marathónnál győzelmet aratott a perzsa sereg felett.
Leonidász: spártai király, a Kr.e. 480-as Thermopülai-szorosnál vívott harcban életét vesztette.
Themisztoklész: A marathóni csata után ő és Ariszteidész vívott politikai küzdelmet, míg az egyik a tengeri
flottát, a másik a szárazföldi sereget akarta megerősíteni. Végül a tengeri flotta győzött (triérészek).
Periklész: 15 éven át első sztratégosz, Athén vezetője a demokrácia fénykorában. Pestisjárványban halt meg.
Pheidiasz: Ókori görög szobrász a Kr.e. 5. században. (Akropolisz feldíszítése)
Hérodotosz: görög történetíró a Kr.e. 5. században. Műve a görög perzsa háborúkról szól.
Thuküdidész: görög történetíró a Kr.e. 5. században. A peloponnészoszi háborúról ír.
Szókratész: ókori görög filozófus a Kr.e. 5. században. Nagy hatással volt az utókorra, koholt vádak alapján
halálraítélték.
Platón: filozófus, Szókratész tanítványa. Sok műve maradt fenn, melyek általában Szókratész tanítását mesélik
el, párbeszédes formában (barlang hasonlat).
Arisztotelész: görög filozófus a Kr.e. 4. században, Platón tanítványa. Nagy Sándor nevelője. Akadémia
létrehozója. Nagyhatású.
Nagy Sándor: Makedón uralkodó, Kr.e. 336-323-ig. A birodalmát kiterjeszti egészen Indiáig, azonban halála
után a birodalmát vezérei felosztják. A hellenizmus elterjedésének ehhez sok köz van.

 FOGALMAK:
Polisz: Városállam, legmagasabb szervezeti egység, demokráciában.
Arisztokrácia: Az ókorban az állam kormányzásában vezető szerepet játszó kiváltságos, előjogokkal rendelkező,
legmagasabb réteg.
Démosz: A nép, polgárjoggal rendelkező vagyontalan szabadok a poliszban.
Türannisz: Diktatórikus államforma, nemzetiségi arisztokrácia háttérbe szorulása után jön létre, kezdetben a
démoszt szolgálja (Athén, Kr.e. 6. század).
Eklészia: Népgyűlés, az athéni demokráciában a legfőbb szerv.
Esküdtbíróság: Az athéni bíróság, törvényhozó testület, héliaia.
Demokrácia: Népuralom, Athénban alakult ki, a közösség, nép többsége által kinyilvánított politikai akarat.
Sztratégosz: Főparancsnok, politikai hatalommal is rendelkező katonai vezető a poliszokban, Athénban választja
őket a népgyűlés 10 van.
Cserépszavazás: osztrakiszmosz, népszavazás cserépedényeken, 6000 polgár részvételével valakinek a
száműzéséről szavaztak. (10 évre)
Filozófia: Ókori bölcselet, gondolkodás, minden tudomány magába foglalása akkor.
Hellenizmus: Kr.e. 4. században, Nagy Sándor birodalma nyomán kialakult művészi, gondolkodási irányzat,
keleten, melynek alapja a görögség volt. A kelet és a görögség keveréke.