1.

fejezet

Bevezetés a
gazdasági
fejlődésbe:
globális
megközelítésben

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1.1 Hogyan él a világ másik fele?

Amikor valaki szegény, nincs beleszólása a közügyekbe, alacsonyabb

rendűnek érzi magát. Nincs élelme, így éhezés van a házában; nincs
ruhája, sem előrelépés a családjában.
—Egy szegény nő Ugandából

Egy szegény ember számára minden borzalmas – betegség,

megaláztatás, szégyen. Nyomorékok vagyunk; mindentől félünk;
mindenkitől függünk. Senkinek sincs szüksége ránk. Olyanok
vagyunk, mint a szemét, amitől mindenki meg akar szabadulni.
—Egy vak nő Tiraspolból, Moldova

Az élet ezen a területen annyira bizonytalan, hogy a fiataloknak és

minden arra képes embernek a városokba kell vándorolnia vagy
belépni a hadseregbe a frontvonalra, hogy el tudjon menekülni az
egyre növekvő éhezés veszélye elől.
—Egy vitacsoport résztvevője a vidéki Etiópiában

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-2
1.1 Hogyan él a világ másik fele?

• Amikor az étel bőséges volt, a rokonok megosztották azt. Az éhezés ezen

napjaiban azonban még a rokonok sem tudnak kisegíteni egy kis étellel.
—Fiatal férfi Nichimishiben, Zambia
• Órákon át kell sorban állnunk, hogy vizet meríthessünk.
—Mbwadzulu Village (Mangochi), Malawi
• [A szegénység] . . . alacsony fizetések és munkahelyek hiánya. Továbbá
nem rendelkezni gyógyszerrel, étellel és ruhával.
—Vitacsoport Brazíliában
• Ne kérdezze meg tőlem, hogy mi a szegénység, mert találkozott vele kívül
a házamon. Nézze meg a házam és számolja össze a lyukakat. Nézze meg
az edényeket, és a ruhákat, amiket viselek. Nézzen meg mindent, és írja
le, hogy mit lát. Amit lát, az a szegénység.
—Szegény ember Kenyában
• Ez a 7 idézet rámutat arra, hogy a szegénység több, mint a
jövedelem hiánya – a szegénység eredendően
multidimenzionális, ahogy a gazdasági fejlődés is.

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-3
1.1 Hogyan él a világ másik fele?
• A világ lakosságának több mint 40%-a él napi 2
dollárnál kevesebből, ami az abszolút szegénység
egyik dimenziója
• Abszolút szegénység: olyan helyzet, amelyben
élők nem rendelkeznek a jövedelem, élelmiszer,
ruházat, egészségügyi ellátás, menedék és egyéb
alapvető szükségletek minimális szintjével.
• Önellátó gazdaság: olyan gazdaság, amelyben a
termelés főként személyes fogyasztásra történik,
és az életszínvonal kicsivel meghaladja az
alapvető szükségleteket – élelmiszer, menedék és
ruházat tekintetében.

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-4
1.1 Hogyan él a világ másik fele?

• Fejlődés: olyan folyamat, melynek során

javul az emberi életminőség és a
képességek, az életszínvonal, az
önbecsülés és a szabadság növekedésével.

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-5
1.1 Hogyan él a világ másik fele?
• Miért létezik együtt a bőség a borzalmas szegénységgel nem
csupán különböző kontinenseken, hanem egy országon vagy
akár egy városon belül is?
• Átalakíthatók-e a hagyományos, alacsony termelékenységű,
önellátó gazdaságok modern, magas termelékenységű,
magas jövedelmű gazdaságokká?
• Milyen mértékben segítik vagy akadályozza a gazdag
országok gazdasági tevékenysége a szegény országok
fejlődési törekvéseit?
• Milyen folyamat által és milyen körülmények között válnak
Nigéria, Brazília és a Fülöp-szigetek távoli régióin élő
önellátó farmerek sikeres, piacra termelő farmerekké?

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-6
1.1 Hogyan él a világ másik fele?

• Fejlődő országok: Ázsia, Afrika, a Közel-

Kelet, Latin-Amerika, Kelet-Európa és a
korábbi Szovjetunió olyan országai,
melyekre jellemző az alacsony
életszínvonal és egyéb fejlődési deficitek. A
fejlődésgazdaságtani irodalomban
szinonimaként használják a kevésbé fejlett
országok kifejezéssel.

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-7
1.2 A közgazdaságtan és a fejlődésgazdaságtan

– A fejlődésgazdaságtan természete
• A hagyományos neoklasszikus közgazdaságtannál és
politikai gazdaságtannál szélesebb terület.
• Hagyományos közgazdaságtan: vizsgálati köre
elsősorban a szűkös termelési erőforrások hatékony
és legalacsonyabb költségű allokációja, valamint ezen
erőforrások optimális növekedése oly módon, hogy a
termékek és szolgáltatások egyre bővülő választékát
lehessen előállítani.
– Egy olyan közgazdasági megközelítés, mely hangsúlyt
fektet a hasznosságra, profitmaximalizálásra, piaci
hatékonyságra és az egyensúly meghatározódására.
• Politikai gazdaságtan: kísérlet a közgazdasági
elemzés és a gyakorlati politika egyesítésére –
gazdasági tevékenység politikai kontextusban.

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-8
1.2 A közgazdaságtan és a fejlődésgazdaságtan

• Fejlődésgazdaságtan: foglalkozik a gazdasági, társadalmi,

politikai és intézményi mechanizmusokkal (állami és privát),
melyek szükségesek az emberek életszínvonalának gyors
(legalábbis történelmi léptékekben) és nagymértékű
javításához.
– Annak a tanulmányozása, hogy a gazdaságok hogyan
alakulnak át stagnálásból növekedésbe, alacsony
jövedelmi státuszból magas jövedelmi státuszba, és
hogyan küzdik le az abszolút szegénység problémáját.
• Fejlettebb országok (More developed countries,
MDCs): Nyugat-Európa gazdaságilag fejlett kapitalista
országai, Észak-Amerika, Ausztrália, Új-Zéland és Japán.
• Kevésbé fejlett országok (Less developed countries): a
fejlődő országok szinonimája.

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-9
1.2 A közgazdaságtan és a fejlődésgazdaságtan

– Miért tanuljunk fejlődésgazdaságtant?

Néhány kritikus kérdés:
• 1. Mi az igazi jelentése a fejlődésnek?
• 2. Mit tanulhatunk a napjainkban fejlett világ gazdasági fejlődésének
történetéből? A mai fejlődő országok hasonló vagy különböző kezdeti
feltételekkel rendelkeznek, mint amilyenekkel a fejlett országok
szembesültek az iparosodásuk előestéjén?
• 3. Melyek a gazdasági intézmények, és hogyan alakítják az elmaradottság
problémáit és a sikeres fejlődés kilátásait?
• 4. Hogyan lehet olyan nagy szélsőség a gazdagok és szegények között? Az
1.1. ábra mutatja ezt a különbséget.
• 5. Melyek a nemzeti és nemzetközi gazdasági növekedés forrásai? Kinek
kedvez az ilyen növekedés, és miért? Miért lehetséges az, hogy egyes
országok gyorsan fejlődnek, míg mások szegények maradnak?
• 6. Melyek a legjelentősebb fejlődéselméletek, és kompatibilisek-e ezek? Az
elmaradottság belső (hazai) vagy külső (nemzetközi) okok által kiváltott
jelenség?

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-10
1.2 A közgazdaságtan és a fejlődésgazdaságtan

• 7. Többnyire milyen korlátok tartják vissza a növekedés felgyorsulását a

helyi körülmények függvényében?
• 8. Hogyan lehet a nők szerepében és státuszában bekövetkező javulásnak
különösen kedvező hatása a fejlődési kilátásokra?
• 9. Melyek az extrém szegénység okai, és milyen intézkedések a
leghatásosabbak a legszegényebbek életének javítására?
• 10. Veszélyezteti-e a gyors népességnövekedés a fejlődő országok
gazdaságfejlődését? Van értelme gazdasági szempontból a nagy
családoknak kiterjedt szegénység és pénzügyi bizonytalanság mellett?
• 11. Miért olyan nagy a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság a
fejlődő világban, főként a városokban, és miért vándorolnak az emberek
továbbra is vidékről a városokba, miközben az esélyük konvencionális állás
találására nagyon csekély?
• 12. A jobb módú társadalmak egészségesebbek is, mivel több erőforrásuk
van a táplálkozás és a egészségügyi ellátás javítására. Vajon az egészség
elősegíti a sikeres fejlődést?

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-11
1.2 A közgazdaságtan és a fejlődésgazdaságtan
• 13. Milyen hatással van a rossz közegészségügy a fejlődési kilátásokra, és
mire van szükség a probléma megoldásához?
• 14. Vajon a fejlődő országok oktatási rendszerei valóban elősegítik a
gazdasági fejlődést, vagy azok egyszerűen arra szolgálnak, hogy lehetővé
tegyék bizonyos csoportok vagy osztályok számára, hogy fenntartsák a
vagyoni helyzetüket, hatalmukat és befolyásukat?
• 15. Mivel a fejlődő országokban az emberek több mint fele továbbra is
vidéki területeken él, hogyan lehetne a legjobban támogatni a
mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést? Vajon a magasabb mezőgazdasági
árak elegendőek az élelmiszertermelés ösztönzéséhez, vagy vidéki
intézményi változásokra (földreform, utak, közlekedés, oktatás, hitel stb.) is
szükség van?
• 16. Mit értünk „környezetvédelmi szempontból fenntartható fejlődésen”?
Vajon súlyos gazdasági költségekkel jár a fenntartható fejlődésre való
törekvés az egyszerű kibocsátás növekedéshez képest, valamint ki a
leginkább felelős a globális környezeti károkért – a gazdag észak vagy a
szegény dél?
• 17. Vajon a szabad piac és a gazdasági privatizáció a megoldás a fejlődési
problémákra, vagy a fejlődő országok kormányai még mindig fontos
szerepet kell hogy játszanak gazdaságukban?

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-12
1.2 A közgazdaságtan és a fejlődésgazdaságtan

• 18. Miért választ sok fejlődő ország olyan rossz fejlesztési politikát, és mit
lehet tenni választásuk javítása érdekében?

• Az értékek fontos szerepe a

fejlődésgazdaságtanban
– Maguk a gazdasági fejlődés és modernizáció
fogalmak implicit és explicit értékeket is
képviselnek az elérendő célokkal kapcsolatban.
– A közgazdasági elemzés érvényességét és a
gazdasági „receptek” helyességét a mögöttes
feltételezések és értékek fényében kell
értékelni.
Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
1-13
1.1 ábra: a világ jövedelemeloszlása

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-14
1.2 A közgazdaságtan és a fejlődésgazdaságtan

• Gazdaságok mint társadalmi rendszerek:

Szükséges túllépni az egyszerű
közgazdaságtanon
• Társadalmi rendszerek
– Kölcsönösen függő kapcsolatok a gazdasági és nem-gazdasági
tényezők között
– A társadalom szervezeti és intézményi struktúrája, amibe
beletartoznak az értékek, attitűdök, a hatalmi struktúra és a
hagyományok
• A fejlesztéspolitika sikere vagy bukása
– Fontos figyelembe venni az intézményi és strukturális
változókat a hagyományos gazdasági változók mellett

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-15
1.2 A közgazdaságtan és a fejlődésgazdaságtan

• Értékek: olyan elvek, normák vagy tulajdonságok,

melyeket a társadalom vagy annak egy csoportja
értékesnek, kívánatosnak tart.
• Attitűdök: egy egyén, csoport vagy társadalom olyan
kérdésekkel kapcsolatos lelkiállapota vagy érzései,
mint az anyagi haszon, a kemény munka,
megtakarítás a jövőre nézve vagy a vagyon
megosztása.
• Intézmények: normák, magatartási szabályok, a
dolgok elvégzésének általánosan elfogadott módjai. A
gazdasági intézmények ember által alkotott korlátok,
melyek alakítják az emberi kapcsolatokat, beleértve a
gazdasági élet informális és formális „játékszabályait”
is (Douglass C. North széles körben használt
kifejezése).

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-16
1.3 Mit értünk fejlődés alatt?

• Hagyományos gazdasági mutatók:

– Bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income, GNI): egy adott
ország rezidenseinek az összes hazai és külföldi kibocsátása. Magában
foglalja a bruttó hazai terméket (GDP) plusz a külföldről származó
tényezőjövedelmet, mínusz a külföldiek által hazai gazdaságban
keletkezett jövedelemet.
– Bruttó hazai termék (Gross domestic product, GDP): egy adott ország
területén keletkező, rezidensek és nem rezidensek által előállított végső
termékek és szolgáltatások összessége.
– Egy főre eső jövedelem: egy ország teljes bruttó nemzeti jövedelme
osztva a teljes lakossággal.
– A jövedelem hasznossága?

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-17
1.3 Mit értünk fejlődés alatt?
• A fejlődés új gazdasági nézőpontja
– A tágabban értelmezett jólétben bekövetkező javuláshoz vezet
• Amartya Sen „képesség” megközelítése
– Functionings (életműködések, cselekvés- és létmódok, működések)
mint vívmányok
• Mit tesznek vagy tehetnek az emberek a tulajdonukba vagy irányításuk alá kerülő adott
tulajdonságú javakkal
– Képességek és szabadság az életműködések függvényében
– Fejlődés és boldogság
– Jólét abban az értelemben, hogy az egyén jól érzi magát és választási
szabadsággal rendelkezik
– “Beings and Doings”: lét- és cselekvésmódok

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-18
Néhány kulcs „képesség”

• Néhány fontos lét- és cselekvésmód a működésre való

képesség tekintetében:
– Képesség a hosszú életre
– Jól tápláltság
– Egészség
– Írástudás
– Jól öltözöttség
– Mobilitás
– A közösségi életben van részvétel
– Boldogság– mint létmód – működésként értékelhető

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-19
1.3 Mit értünk fejlődés alatt?(folyt.)

• A fejlődés 3 központi értéke:

– Fenntartás/ellátás: a képesség az
alapvető szükségletek kielégítésére
– Önbecsülés: lenni valaki
– A szolgaságtól való szabadság:
képesség/lehetőség a választásra

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-20
 1.2. ábra Jövedelem és boldogság: országok
összehasonlítása

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-21
1.3 Mit értünk fejlődés alatt? (folyt.)

• A nők központi szerepe

– Ahhoz, hogy a fejlődésre a legnagyobb hatást
gyakoroljuk, a társadalmaknak meg kell
erősíteniük a nők helyzetét és be kell
fektetniük a nők helyzetének javításába.
• A fejlesztés három célja
– A létfenntartáshoz szükséges termékek
elérhetőségének javítása
– Az életszínvonal növelése
– A gazdasági és társadalmi választási
lehetőségek kiterjesztése
Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
1-22
1.4 A millenniumi fejlesztési célok

• Millenniumi fejlesztési célok (Millenium

Development Goals, MDGs)
– Az ENSZ 2000-ben az alábbi 8 célt fogadta el:
• A szélsőséges szegénység és éhínség felszámolása
• A mindenkire kiterjedő alapfokú oktatás biztosítása
• A nemek közti egyenlőség és a nők felemelkedésének
előmozdítása
• A gyermekhalandóság csökkentése
• Az anyai egészségügy javítása
• A HIV/AIDS, a malária és más betegségek elleni
küzdelem
• A környezeti fenntarthatóság biztosítása
• Globális partnerség kialakítása a fejlesztés érdekében

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-23
 1.1. táblázat: milleniumi fejlesztési célok és feladatok 2015-re

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-24
 1.1 táblázat: milleniumi fejlesztési célok és feladatok 2015-re (folyt.)

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-25
1.5 Következtetések

• A fejlődésgazdaságtan fontossága
• A nem-gazdasági változok bevonása a
fejlesztési stratégiák tervezésébe
• A milleniumi fejlesztési célok elérése
• “…One future-or none at all”

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-26
A legfontosabb fogalmak

• Abszolút szegénység • Bruttó nemzeti

• Attitűdök termék(GNI)
• Képességek • Egy főre jutó jövedelem
• Fejlődő országok • Intézmények
• Fejlődés • Kevésbé fejlett országok
• Fejlődésgazdaságtan (LDCs)
• Szabadság • Milleniumi fejlesztési célok
(MDGs)
• Functionings • Fejlettebb országok (MDCs)
• Globalizáció • Politikai gazdaságtan
• Bruttó hazai termék

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-27
A legfontosabb fogalmak (folyt.)

• Önbecsülés
• Társadalmi rendszer
• Önellátó gazdálkodás
• Létfenntartás
• Hagyományos
közgazdaságtan
• Értékek

Copyright © 2012 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.

1-28