3.

A világgazdaság jellemzői a
két világháború között (USA, Németország,
Szovjetunió)
Előzmény:

 Az első világháború óriási károkat okozott a gazdaságban

 Óriási anyagi és ember veszteséget szenvedtek el a háborúzó felek, elsősorban az
Európaiak (pl.: Az USA területén nem folyt háború).
 A háború miatt az európai államok óriási államadósságot halmoztak fel és a
gazdaságaik romokban hevertek ennek következménye az óriási méreteket öltő
infláció (hiperinfláció) és munkanélküliség.
 A vesztesek gazdasági helyzetét tovább súlyosbította a jóvátételi kötelezettség is.
Ennek keretében országonként meghatározott összeget kellett befizetni a vesztes
országoknak a győztes országok részére. A győztes országok ebből szerették volna
újjáéleszteni gazdaságukat, de a vesztesek képtelenek voltak a fizetésre
 Eközben Oroszországban már 1917. november 17. (okróber 25.) óta a bolsevikok
gyakorolják a hatalmat. Az általuk létrehozott kommunista diktatúra teljesen más
problémák elé állítja őket, mint a korabeli európai és amerikai vezetőket és gazdasági
szakembereket.

Oroszország

 A bolsevik hatalomátvétel után az orosz gazdaság átállt az úgynevezett

hadikommunizmusra.
 A hadikommunizmus lényege:
o Az ipar államosítása volt
o Valamint a mezőgazdaságban a beszolgáltatási rendszer elterjedése. A
beszolgáltatási rendszer keretében, a piacra szánt mezőgazdasági terméket az
állam szabott áron felvásárolta. Így eltűntek a piacról a mezőgazdasági
termények Éhínség tört ki szinte egész Oroszországban
 Az éhínségek következménye lett az Oroszország szerte kirobbant lázadások, melyek
polgárháborúig vezettek. Ezekbe a belviszályokba avatkoztak be a nyugati hatalmak
(Anglia, Franciaország, Japán stb.). Ezt nevezzük intervenciónak (egy állam
belügyeibe való beavatkozás).
 Lenin látta, hogy a hadikommunizmus nem működik. 1921-ben bevezetik az Új
Gazdaságpolitikát a NEP rendszert.
o A NEP keretében eltörölték a beszolgáltatási rendszert, helyette előre
meghatározott állami adót kellett fizetni.
o Ezáltal újra használatba lépett a piac és a pénzcsökkent az
éhínségmegindult a gazdasági fejlődés
o Lenin azt mondta: „Egy lépést hátra kell tennünk, hogy aztán két lépést
tehessünk előre”. Tehát kell egy kis kapitalizmust engedni, hogy utána egy
keményebb kommunizmust építhessenek ki.
 1922. december 30. megalakul a Szovjetunió
 1924. január 21-én meghal Lenin. Helyét a hosszú lefolyású hatalmi viszály után
Josip Sztálin veszi át.
 Sztálin úgy gondolja elég a NEP rendszerből és eltörli azt.
 A NEP rendszer helyét a tervgazdálkodás veszi át:
 o A tervgazdálkodás alapja a tervhivatalok által készített 5 éves tervek
o Ezen tervek pontosan meghatározták, hogy adott vállalatnak, adott
mennyiségű nyersanyagból és erőforrásból 5 év leforgása alatt mennyi
terméket kell előállítnia. Amelyik vállalat nem tudta teljesíteni az előírásokat
büntetésre számíthatott
o Ezen időszakban szinte már mindegyik ipari vállalat az állam kezében volt
o A mezőgazdaságban beindult az úgynevezett kollektivizálás (államosítás).
o A kollektivizálásnak két fajtája van:
 Kolhoz: állami gazdaság (a földek az állam kezében vannak)
 Szovhoz: termelőszövetkezetek (elvileg a földművesek kollektív
tulajdona. Gyakorlatilag ez is állami tulajdon
o A földművesek fellázadtak. Sztálin a felkelések kirobbantásával a kulákokat
(gazdag parasztok) vádolta meg és tömegesen szállították el őket a szibériai
GULÁG-okba (orosz munkatáborok) vagy végezték ki őket.
 A szovjet gazdaság látszólag óriásit fejlődött. A valóságban ez csak papíron történt
meg. Az ipari termelés mértéke tényleg óriási volt, viszont a mennyiség mellett a
minőség nem volt követelmény, így a legyártott termékek nagy része használhatatlan
selejt volt csupán.
 Mivel a Szovjetuniónak nem igazán voltak külföldi gazdasági kapcsolatai, ezért az
1929-33-ig tartó nagy gazdasági világválság itt nem igazán éreztette hatását.

A két világháború közötti Amerika és Európa (a gazdasági válságig):

 Amerikában fordulat következik be. Elfordulnak az európai ügyektől. Ezt hívjuk

izolacionalizmusnak.
 A győztes hatalmak Franciaország kivételével letesznek azon tervükről, hogy
Németországot túlzottan meggyengítsék, mivel az angolok attól félnek, hogy a
németek helyett a franciák törnének előre.
 A jóvátételek kifizetése fontos kérdéssé vált. A németek nem voltak képesek fizetni.
Erre a franciák agresszíven reagáltak és 1923-ban belga csapatokkal kiegészülve
megszállták a Ruhr- vidéket. Ennek oka az volt, hogy ez a vidék egy óriási
szénlelőhely volt, és a franciák a nagy mennyiségű szén megkaparintásától
gazdaságuk fellendülését remélték.
 A németek nem hagyták magukat. Pár évvel a világháború után nem sok eszközük
volt a védekezésre, ezért passzív ellenállásba kezdtek. Ennek lényege az volt, hogy a
Ruhr- vidéken dolgozó németek tartós sztrájkba kezdtek, ezzel bojkottálni tudták a
szén kitermelést és szállítást. A francia tervek így nem valósulhattak meg.
 Megoldást kellett találni a kialakult faramuci helyzetre
 A Dawes-terv ágrajza

 Az ágrajz megmutatja, hogy az alap probléma az volt, hogy a németek tartoztak 2

milliárd dollár jóvátétellel a franciáknak és az angoloknak, akik így nem tudták
visszafizetni az USA-nak a 2,6 milliárd dolláros világháborús kölcsönöket. A
megoldást a Dawes-terv jelentette, melyet 1924-ben dolgoztak ki. Ennek értelmében
Az USA 2,5 milliárd dollárnyi kölcsönt biztosít a németeknek, akik így tudnak
jóvátételt fizetni, így a szövetségesek is törleszteni tudják az USA-val szembeni
hiteleiket.
 A Dawes-terv megnyugvást hozott mindenki számára  1925-ös locarnoi
konferencián a Rajna vidékét demilitarizálták (katona nem tartózkodhatott ezen a
területen).
 A jóvátétel végső összegét az 1929-ben létrehozott Young-terv állapította meg. Ennek
értelmében a németeknek 59 év alatt 114 aranymárkát kellett volna kifizetniük
jóvátétel gyanánt.

A nagy gazdasági világválság kialakulásának okai és története:

 A ’20-as évek eleji válságos időszak után, a gazdaság tartós növekedésnek indul. Évi
5,7%-os növekedés figyelhető meg az USA-ban.
 Az ipari termelés nő. A tőzsde szárnyra kapott és a kamatlábak alacsonyan
maradása miatt a hitelek olcsók voltak. Ez ösztönözte az egyre nagyobb méreteket
öltő befektetési lázat.
 A válság egyik legfőbb oka a túlkínálat kialakulása volt. Ennek kialakulása több okra
is visszavezethet:
o Katonák leszerelése  felesleges munkaerő  csökkenő bérek  kisebb
vásárlóerő
o Egyre olcsóbb előállítás  méretgazdaságosság növekedése  növekvő
hatékonyság  tovább csökkenő költségek  még több termelés
o Tehát nagyobb termelés és kisebb kereslet eredményezte a túltermelést
 Az első fordulópontot a Federal Reserve (FED) [Az USA központi bankja] intézkedése
hozta, amikor az eddig alacsony kamatokat megemelték, ezzel megdrágították a
hitelfelvételt. Ezzel az intézkedéssel a spekulációs és befektetési láz is lecsendesült.
 Ez volt az előzménye a nagy gazdasági válság közvetlen kiváltó okának az
úgynevezett fekete csütörtöknek (1929. október 24.). Ekkor a new yorki Dow Jones
értéktőzsdén a részvények ára óriásit esett. Ennél is nagyobb csapás érte a tőzsdét
1929. október 28-án, az úgynevezett fekete hétfőn, amikor a hétvégi zárt tőzsdék
 után a piac lereagálta válságot és minden idők legnagyobb árzuhanását produkálta a
new yorki tőzsden az eredmény pánik!!!
 A pánik a bankszektorra is kiterjedt, az emberek megrohamozták a bankokat azért,
hogy betétjeiket kivegyék, ezzel ők is hozzájárultak számos bank csődjéhez.
 A bankcsődök újabb pánikrohamot váltottak ki az emberekből, ami szintén tovább
rontotta a helyzetet.

A gazdasági válság hatásai:

Nagy
USA - Németország
Britannia

GDP -50% -20% -40%

Munkanélküliség 32% 22% 44%

 A táblázat adatai alapján láthatjuk, hogy Európában és az USA-ban a bruttó hazai

termék (GDP) mértéke óriásit csökkent. Tehát ezekben az országokban a gazdaság
teljesítőképessége nagyon meggyengült.
 Ebből adódik a magas munkanélküliségi ráta is. Hiszen, mivel már nem termeltek
annyit, mint korábban, nem is volt szűkség annyi dolgozó emberre. Ez csak tovább
mélyítette a válságot, hiszen így még több ember esett el jövedelmétől és ez még
jobban elmélyítette a kereslet csökkenésén keresztül a válságot
 Súlyosbította a helyzetet az USA elnökének rosszul megválasztott gazdaságpolitikája
is. Herbert Hoover a liberális gazdaságpolitika híve volt, viszont a válság megmutatta,
hogy ez a fajta gondolkodás már elvesztette létjogosultságát.
 A rossz gazdaságpolitika hatására több banki csődhullám söpört végig az USA-ban.
Volt olyan állam is, amelyben egyetlen működő bank sem maradt talpon.

A megoldás egyik útja: Az USA és a New Deal:

 1933.március 4-én új elnök került hatalomra az USA-ban Franklin Delano Roosevelt

személyében.
 Szakított a hagyományokkal és a liberális gazdaságpolitika helyett egy cselekvőbb
politikát folytatott.
 Kihirdette a 3 R akciótervet (relief, recovery, refrom)
 Bankzárlatot hirdetett. Csak azon bankok kezdhették meg újra működésüket,
amelyeket a vizsgálatok során stabilnak minősítettek, így az emberek bizalma is
visszatért a bankokkal szemben.
 Amerika is letért az aranystandardról, ami eddig a dollár árfolyamát az aranyéhoz
kötötte.
 Később meghirdette a New Deal programot.
 Ennek keretében a túlzott ipari termelésről átállt az infrastruktúra fejlesztésére és a
szolgáltatási szektor bővítésére.
  Létrehozta a Polgári Tartalékhadtestet, amelynek keretébe a munkanélkülieket
táborokban gyűjtötték össze, ahol munkát kaptak, ruházták és etették őket és napi 1
dollár „zsebpénzt” adtak nekik.
 Ők végezték a Tennessee-folyó szabályozását, erőművek építését, a Grand Canyon
rendezését, utak és autópályák építését
 A mezőgazdasági szektorban az a farmer kaphatott csak támogatást, amelyik
vállalta, hogy csak kisebb területet művel meg.
 Előtérbe kerültek a különböző szociális segélyek (pl.: munkanélküli segély)
 Meghirdette a „Kék sas” akciót. Ennek keretében, azok a vállalatok, amelyek
betartották a New Deal rendelkezéseit, a termékeikre rárakhatták a kék sas logót.
 Roosevelt cselekedeteit befolyásolta egy angol közgazdász elmélete is. Ő nem volt
más, mint John Maynard Keynes. elmélete szerint az államnak kötelessége
megrendelésekkel és költekezéssel élénkíteni a gazdaságot válságos időkben. Erről
„A foglalkoztatás, a kamat és pénz általános elmélete „ című művében (1936) írt
bővebben.

Egy másik lehetséges megoldási út: A náci Németország

 A gazdasági válság Németországba is begyűrözött, mivel a németek az amerikai

kölcsönöktől függtek.
 A válság szélesedése miatt az emberek nyitottabbak lettek a szélsőségekre. Ezt
használta ki Hitler és nemzetiszocialisták.
 Hitlert 1933.január 30-án kancellárrá nevezi ki Paul Hindenburg.
 A nácik által kiírt új választások „sikertelensége” miatt, Hitler elfogadtatja a
felhatalmazási törvényt, melynek értelmében egyedül hozhat döntést az országgyűlés
beleegyezése nélkül.
 Ezután a nácik kiépítik az egypártrendszert, mely keretet ad nekik terveik
megvalósítására és a válság kezelésére egyaránt.
 A lausanne-i egyezmény (1932) értelmében a németeknek a válság ideje alatt nem
kellett volna jóvátételt fizetniük. (1929 óta 3 milliárd aranymárkát már törlesztettek).
 1933-ban viszont Hitler kijelentette az „adósrabszolgaság” végét.
 Közmunkaprogramot hirdettek, melynek egyik titkolt célja a fegyverkezés beindítása
volt, amely a felkészülést jelentette a második világháborúra.
 Létrehozták a Nemzeti Munkafrontot. Ebben kötelező volt a részvétel. Itt megszabták,
hogy mennyit kell dolgozni és azért valaki mennyi bért kaphat.
 Az új intézmények segítségével belekezdtek az infrastruktúra fejlesztésébe.
Megépítették Európa legmodernebb autópálya hálózatát.
 A vegyipart is fejlesztették. Ennek célja az volt, hogy azon anyagokat, amelyeket a
németeknek importálniuk kellett volna, vegyi úton tudják előállítani. A német
tudósok számos anyag helyettesítőjét meg is találták.

Kitekintés

 A nagy gazdasági válság kiheverése után egyből beköszöntött a második világháború,

amely megint felborította a világ gazdaságát.
 A válság hatására megváltozott a gazdaságpolitika elméletrendszere is.
 A XX. században még több nagyobb válság jött létre (’70 évek olajválságai, mexikói
válság, ázsiai válság), de egyik sem volt olyan mértékű az 1929-33 között lezajló
recessziós időszak
 A XXI. század elején viszont a bőrünkön tapasztalhatunk egy hasonló méretű
válságot.