Tripartitum I.rész 9.

címe: sarkalatos nemesi jogok

1687:II.tc : rögzítik a primogenitúra elvét

1723: I-II.tc. : nőági öröklés,Pragmatica Sanctio

1790/91

 VI. tc. : Szent Korona Budára hozataláról (II.Lipót)

 X.tc. : Magyarország és a hozzákapcsolt részek függetlenségéről
 XI.tc. : az elszakított részek visszaállításáról (csak papíron valósul meg)
 XII.tc. : a törvényhozó és a végrehajtó hatalom gyakorlásáról (tv.alkotás joga: tv.-esen
megkoronázott fejedelem+törvényesen egybegyűlt országos karok+rendek
KÖZÖSEN, a király a törvénnyel megállapított bíróságok szervezetét nem
változtathatja meg, a király pátensekkel soha nem fog kormányozni, a bíróságok tv.-es
ítéleteit nem lehet megváltoztatni, a bírákat választani kell, a végrehajtó hatalmat a
király gyakorolja)
 XIII. tc.: az országgyűlések időszakos tartásáról (3évenként hívja össze a király, de
szükség esetén hamarabb is)
 XVI.tc.: a nyilvános ügyek intézésére idegen nyelv nem használható +a magyar nyelv
megtartásáról
 1791:39.tc.: A Kúria székhelyét Pozsonyról Pestre teszi át

1790:10.tc.: „Együtt birtoklás”

1790:3.tc.: az új királynak a korábbi király halálától számított 6 hónapon belül rendelkeznie

kellett a koronázó ogy. összehívásáról

1844.II.tc.: a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban egyaránt államnyelv a magyar

1844.III.tc.: 1839-ig visszamenőleg is törvényesnek ismerte el a protestáns lelkész előtt

kötött vegyes házasságokat. Lehetővé tette a római katolikusról a protestáns vallásra való
áttérést

1848:IV-V.tc.: kimondta a nem nemesek képességét nemesi javak birtoklására és minden

közhivatal betöltésére

1848: VIII.tc. : növelte a felsőbíróságok tárgyalási napjainak számát, közteherviselés

kimondása

1848: IX.tc. : szabályozta a közmunkák mennyiségét (egész telkes jobbágyoknál 12 nap),

feltételeit és adminisztrálását

1848. áprilisi törvények:

a) A rendi államszervezet helyett a polgári államszervezet kiépítésére irányuló

törvénycikkek:
– a független felelős magyar minisztériumról szóló 1848:III. tc.,

– országgyűlés évenkénti tartásáról szóló 1848:IV. tc., Pesten, a téli hónapokban

– a népképviseletről szóló 1848:V. tc.,

– a Partium visszacsatolásáról szóló 1848:VI. tc.,

– Magyarország és Erdély Uniójáról szóló 1848:VII. tc.,

– a hitelintézet felállításáról szóló 1848:XIV. tc.,

– a megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról szóló 1848:XVI. tc.,

– a megyei és községi választásokról szóló 1848:XVII. és 1848:XXIV. tc.

– a szabad királyi városokról szóló 1848:XXIII. tc.,

– a nemzeti színről és az ország címeréről szóló 1848:XXI. tc.,

– a nemzeti őrseregről szóló 1848:XXII. tc.,

– a Jász-kun kerületekről szóló 1848:XXV. tc.,

– a hajdúkerületről szóló 1848:XXVI. tc.,

– a fiumei kerületről szóló 1848:XXVII. tc.,

– az országos közhivatalnokokról szóló 1848:XXVIII. és XXIX. tc.,

– a minisztériumok közlekedési intézkedéseiről szóló 1848:XXX. tc.,

b) A rendi jogintézményeket lebontó törvénycikkek:

– a közteherviselést kimondó 1848:VIII. tc.,

– az úrbéri szolgáltatások megszüntetéséről szóló 1848:IX. tc.,

– a legelő-elkülönítésről és faizásról szóló 1848:X. tc.,

– az úriszék eltörléséről szóló 1848:XI. tc.,

– arról, hogy az úrbériség megszüntetése következtében fizetendő megváltási ár

államadósságnak minősül: 1848:XII. tc.,

– a papi tized megszüntetéséről szóló 1848:XIII. tc.,

– az ősiség eltörléséről szóló 1848:XV. tc

c) A polgári szabadságjogokat biztosító törvénycikkek:
– a sajtószabadságról szóló 1848:XVIII. tc.,

– a tanszabadságról (a magyar egyetemről) szóló 1848:XIX. tc.,

– a vallásszabadságról szóló 1848:XX. tc.

1867.III.tc.: a trónról való lemondáshoz az ogy. hozzájárulása kell

1867:7. tc.: nádorválasztás felfüggesztése

1867:10.tc.: a király a költségvetési és zárszámadási törvény elfogadása előtt is feloszlathatta

az országgyűlést, ha az új országgyűlés még ugyanabban az évben össze tudott ülni.
(előzménye: 1848:4. tc. értelmében a király csak akkor oszlathatja fel az országgyűlést, ha az
a következő évi költségvetést és a tárgyévre vonatkozó zárszámadást elfogadta. Továbbá a
feloszlatás esetén az új törvényhozásnak három hónapon belül össze kell ülnie.)

1867:XII.tc.: osztrák-magyar kiegyezés= osztrák-magyar monarchia

1868. XXX. tc. : horvát-magyar kiegyezés

1869:4. tc. : a bírói függetlenségről- értelmében bíróságokat létrehozni, átszervezni,

hatáskörüket, szervezetüket megváltoztatni csak törvénnyel lehet.

1870:XLII.: az első megyetörvény

1871:XVIII.: első községi törvény, szabályozta a község hatáskörét

1897:XXXIII.: minden büntető törvényszéknél esküdtbíróságot kell felállítani

1909:XVI.: Főudvarnagyi Bíróság

1920:I. tc. : az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom ideiglenes

gyakorlásáról szóló- A Pragmatica Sanctio hatályát vesztette, a királyválasztás joga
visszaszállt a magyar nemzetre, M.o.-n közjogi értelemben visszaáll a 1918. november 16.
előtti állapot, a tv.hozó hatalmat a nemzetgyűlés gyakorolja, a Népköztársaság és a
Tanácsköztársaság rendelkezései érvénytelenek

1920:17. tc alapján a kormányzót a) megillette a törvényhozás elnapolása, maximum 30 napra

és b) a feloszlatási jog az uralkodóéval azonos lett

1926:22. tc. visszaállította a törvényhozás második kamaráját, így nem volt akadálya annak,
hogy a királyhoz hasonlóan a kormányzó is nevezhessen ki tagokat a felső kamarába.

1929:XXX.: változtat a törvényhatósági bizottság összetételén

1937:19. tc.: kormányzónak kétszeres szuszpenzív vétó, utódajánlási jog, a kormányzói tiszt
megüresedésére vonatkozó eljárás
1942:2. tc.: kormányzó helyettes

1944: X. tc.: Szálasi-nemzetvezetői eskü

1945: VIII.tv.: a választások rendjéről, ITSZ (Ideiglenes Törvénykezési szabályok)

1946:I.tv.: köztársaság, népszuveneritás, az államhatalmat a nép gyakorolja a nemzetgyűlés

által

1947:XXII.: „kékcédulás választások”, Nemzetgyűlés a választások rendjéről

1949:XX.tv.: Sztálini alkotmány

1949:20. tv. először tette lehetővé, hogy a törvényhozás az államfőtől függetlenül

kimondhassa saját feloszlatását is

1987.XI.: Az Alk. módosításáról, szűkítette a NET hatáskörét

1989 Magyar Köztársaság

I.: Alkotmánybíróság felállítása

II.: politikai pártok legális megalakulásáról, működéséről

III.: a gyülekezési jogról

VII.: sztrájk joga

VIII.: bizalmatlansági indítvány bevezetése (képviselők legalább 1/5-e a miniszter vagy a

minisztertanács ellen)

XVII.: a népszavazásról és a népi kezdeményezésről

1989:XXXI.: Magyar Köztársaság( Alk.módosítás): folytatása

az Alkotmánybíróságról szóló 1989:XXXII. törvény; a pártok működéséről és

gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény; az országgyűlési képviselők választásáról
szóló 1989. évi XXXIV. törvény; a köztársasági elnök választásáról szóló 1989. évi XXXV.
törvény, végül a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi
IV. törvény.