Professional Documents
Culture Documents
Mat. Orsz. 2008 V-VI
Mat. Orsz. 2008 V-VI
V. osztály
Megoldások
1. Legyen N = abcde a keresett ötjegyű szám. A feltevés alapján d > e,c > d + e,
b > c + d + e és a > b + c + d + e .
Ha e �
1 d 2 c 4 b 8 a 16 , ami lehetetlen, tehát e = 0 .
Ha d �2 c 3 b 6 a 12 lenne, tehát d �1, de d > e � d = 1.
Ha c � 3 b 5 a 10, nem lehetséges, tehát c �2 , de c > d + e � c = 2.
Mivel b > c + d + e , következik, hogy b �4 . Ha b = 4 � a �{8,9} , ha
b = 5 � a = 9 , b �6 - ra nincs megoldás.
Összegezve, N �{84210,94210,95210}.
2. Jelöljük a,b,c,d,e és f - fel a zsebekbe került golyókra írt számjegyeket. Tegyük fel,
hogy abc = 8 � def . Mivel 8 � 125 = 1000 , következik, hogy def �124 , de d,e, f
különböző számjegyek, következik, hogy d = 1,e = 2, f �{3,4}.
Ha f = 4 � abc = 8 � 124 = 992, ami nem felel meg, ha f = 3 � abc = 8 � 123 = 984 ,
ez megfelel. Tehát, a = 9,b = 8,c = 4 . Így az asztalon az 5, 6 és 7 számjegyeket
tartalmazó golyók maradtak, ezek összege pedig 18.
1
3. Az egyik tanuló a 9- es számkártyát kapja. A többiek számkártyáin levő számok
összege 1+ 2 + K + 8 = 8� 9: 2 = 36. Tudjuk, hogy 3 kártyán levő számok összege
legalább n , tehát a 9 kártyán levő számok összege legalább 3�n , így felírhatjuk, hogy
36 ��ޣ3 n n 12 .
A keresett szám n = 12 , mert például a 0,9,3,7,2,5,6,1,8,4 elhelyezés megfelel. (Van
más jó sorrend is)
4.a) Legyen 13n, n ��* , a 13- nak egy többszöröse. Könnyen belátható, hogy az
M = {n,3n,4n,5n} halmaz teljes, mert bármely eleme felírható két másik eleme
összegeként vagy különbségeként, az elemek összege pedig 13n .
b) Legyen S = {a,b,c,d} egy teljes halmaz, amelyben a < b < c < d . Észrevesszük,
hogy az a és b csak két elem különbségeként, a d pedig csak két elem összegeként
írható fel. Így a lehetséges értékek a következők: a �{c - b,d - b,d - c},
b �{c - a,d - a,d - c}, c �{d - a,d - b,a + b} és d �{a + b,a + c,b + c}.
Így az {1,2,K ,50} halmaznak 392 + 192 = 584 teljes részhalmaza van.
2
VI. osztály
1. Az ABC egyenlő oldalú háromszög (BC ) , (CA) és (AB ) oldalain vedd fel az M , N és
P pontokat úgy, hogy m(NBC � ) = x�, m(ANP � ) = 2x�és m(BPM � ) = 3x�.
a) Igazold, hogy a BPN V egyenlő szárú!
b) Ha x = 15, igazold, hogy MN ^ AC .
2. Az a , b és c természetes számok egy háromszög oldalainak hosszai. A három szám
egyike osztja a másik kettőt. Igazold, hogy a háromszög egyenlő szárú!
1. a) Igazold, hogy a 2008 felírható négy – különböző egész – osztója modulusának
összegeként!
a) Legyen A egy 2n - nel osztható, nullától különböző természetes szám, ahol n ��* .
Igazold, hogy A felírható n + 1 különböző egész osztója modulusának összegeként!
1. Egy versenyen 4 feladatot adnak. Az első feladat tökéletes megoldásáért 2 pont, a
második feladatért 3 pont, a harmadik feladatért 5 pont, a negyedikért pedig 9 pont jár.
Minden meg nem oldott feladatért vagy nem tökéletesen megoldott feladatért 1 pont jár
hivatalból. ( részmegoldásért nem adnak köztes pontokat)
a) Igazold, hogy ha két versenyzőnek ugyanannyi az összpontszáma, akkor ugyanazokat
a feladatokat oldotta meg tökéletesen.
b) Igazold, hogy ha az összes versenyző pontszámának összege egy 90- nél nagyobb
vagy egyenlő páros szám, akkor az egyik feladatot legalább két versenyző tökéletesen
megoldotta.
Megoldások
2. Tegyük fel, hogy bMa és cM a , következik, hogy léteznek olyan m, n ��* számok,
amelyekre b = m � a és c = n � a . Legyen b �c , ekkor m �n . (1) A háromszög –
egyenlőtlenségből következik, hogy a + b > c � a + m � a >n� a , tehát 1 + m > n ,
m n . (2) Az (1) és (2) alapján m = n � b = c , tehát a háromszög egyenlő szárú.
3
4.a) Kivonva a hivatalból adott pontot minden feladat esetén, azt mondhatjuk, hogy minden
versenyző 4 pontot kap hivatalból, ezen kívül az első feladat tökéletes megoldására 1, a
másodikra 2, a harmadikra 4, a negyedikre pedig 8 pontot kap ráadásként.
Így az A versenyző pontszámát a következőképpen írhatjuk fel:
4 + a1 + 2a2 + 4a3 + 8a4 , ahol ai = 1, ha az i - edik feladat megoldása tökéletes, és ai = 0
, ha a feladatot nem oldotta meg.
Ha az A és B versenyző pontszáma megegyezik, az előbbi jelöléssel felírhatjuk, hogy
4 + a1 + 2a2 + 4a3 + 8a4 = 4 + b1 + 2b2 + 4b3 + 8b4 �
a1 + 2a2 + 4a3 + 8a4 = b1 + 2b2 + 4b3 + 8b4 .
Észrevesszük, hogy a1 és b1 azonos paritású, de a1,b1 �{0;1} � a1 = b1 .
Behelyettesítve, azt kapjuk, hogy a2 + 2a3 + 4a4 = b2 + 2b3 + 4b4 , hasonlóan okoskodva
következik, hogy a2 = b2 � a3 + 2a4 = b3 + 2b4 � a3 = b3 � a4 = b4 , tehát a két versenyző
ugyanazokat a feladatokat oldotta meg.
b) Egy versenyző 4 pont és 19 pont közötti értékeket érhet el, ez 16 különböző érték. Az a)
pont alapján, ha két versenyző pontszáma megegyezik, akkor ők ugyanazokat a feladatokat
oldották meg.
Mivel a 2., 3. és 4. feladatokra minden versenyző páratlan számú pontot kap, attól
függetlenül, hogy megoldotta – e vagy sem, ezekre a feladatokra kapott összpontszám
páratlan szám. Ebből az következik, hogy ha valaki az összes feladatokra páratlan számú
pontot kap, akkor az biztosan megoldotta az 1. feladatot.
Feltételezve, hogy minden versenyző különböző páros számú pontot kapott, a
maximálisan elérhető összeg 4 + 6 + 8 + 10 + 12 + 14 + 16 + 18 = 88 pont lenne.
Mivel az összpontszám nagyobb 90- nél, következik, hogy létezik legalább egy olyan
versenyző, aki páratlan számú pontot kapott. Ugyanakkor az összpontszám páros, következik,
hogy a páratlan pontszámot elért versenyzők száma páros, tehát az 1. feladatot legalább
ketten megoldották.
Megyénkből Csapó Hajnalka tanárnő a versenybizottság tagjaként vett részt.
Csíkszereda,
2008-06-8