Radnóti Miklós eclogái

Radnóti Miklós 1909-ben született Budapesten zsidó családban, apja Glatter Jakab,
anyja Grósz Mária, aki belehalt a szülésbe. Később apja is meghalt és nagybátyja
vette gondozásába. A csehországi kereskedelmi főiskolán tanult majd 21 évesen a
szegedi egyetem magyar szakán. Diáktársaival itt hozták létre művészeti
kollégiumukat. A történelem azonban keresztülhúzta minden számítását ugyanakkor
pedig kiteljesítette költészetét. Osztozni akart népe sorsában, így munkatáborokba
került. 1944-ben Abda határában lőtték agyon. Később a tömegsír feltárása közben
találták meg nála a „bori noteszt”, ahonnan számos ismert versét (Razdlegnicák,
Erőltett menet) megismerhettük.

Költészetének szakaszai: Radnóti költészete az idill és a tragikum ötvözete. Az idillt

a derű és a boldogság kifejezése adja, de általában csak vágy és emlék formájában
jelenik meg.
 pályakezdés (1935-ig): a korai verseken a szimbolizmus, az impresszionizmus és a
Nyugat első nemzedékének hatása érezhető, majd avantgárd verseket alkot, melyek
tárgykörei:
 idilli táj
 pogány életöröm
 szerelem
 a költői én keresi önmagát
Kötetei: Pogány köszöntő, Újmódi parasztok éneke, Lábadozó szél
 II. szakasz (1935-39): stílus és szemléletváltás jellemző. Megjelenik és végigkíséri
költészetét a szorongás, halálfélelem, veszélyeztetettség és fenyegetettség érzése,
melynek következtében elkomorodik költészete. A félelem valós oka a történelmi
helyzetben keresendő (zsidó származás, világháborús munkaszolgálat). Radnóti
számára a költészet a szellemi ellenállás fegyvere, az emberi értékek őrzője. A
korszak jelentős verse a Járkálj csak, halálraitélt.

Az eclogák

Theokritosz ókori görög költő írt először olyan verseket, melyek a természetről és a
pásztorok életéről szóltak. Ezeket nevezzük idilleknek (görögül képecske). A műfajt
Vergilius átvette és megújította és megjelent 10 versből álló gyűjteményes kötete, az
Eclogae (válogatott versek, szemelvények) – ettől kezdve nevezzük a műfajt
eclogának.
Jellemzői:
 idilli tájbemutatás
 pásztori téma
 párbeszédes forma
 hexameteres
1937-ben Radnótit felkérték, hogy vegyen részt Vergilius eclogáinak magyarra
fordításában. Alkalmasnak találta a műfajt arra, hogy saját belső lelki világát és
haláltudatát megjelenítse. 1938-44-ig elkészült 8 darabos eclogaciklusa, melynek
előhangja a Száll a tavasz c. vers. Nemcsak átvette, de meg is újította a műfajt:
 tragikummal telítette
 a háború borzalmai közepette az emberi méltóság és a művészet szellemi erejének
őrzői
 lassan elhagyja a párbeszédes formát, a pásztori témát és a hexametereket
 háborús idilleknek nevezhetők

Hetedik ecloga

Ebben az eclogában már nem követi a vergiliusi mintát:

 eltűnnek a pásztorok
 nincs idilli tájbemutatás
 a párbeszédnek is csak nyomait találjuk : az E/2 megszólítás megmaradt, de a nagy
tér- és időbeli távolság miatt választ nem várhat
Témája: keserű életképet fest a munkatáborokban élők mindennapjairól illetve
önarcképet ad
Szervező elve: valóságsíkokat váltakoztat
 múlt és jelen
 tábor és otthon
 álom és valóság
Szerkezete:
I. vsz.: esteledik és a sötétben láthatatlanná válik a tábort körülvevő
szögesdrótkerítés. Az alvó foglyok álmukban szabaddá válnak, de mindez csak
illúzió és ilyenkor legalább hazaindulhatnak, a költő azonban virraszt
II. vsz.: pontosan megadja a helyszínt – Szerbia. Az otthon álombeli képe
aggódással telik meg:
 létezik-e még az ország
 áll-e még a házuk
 érdemes-e verset írni
 megértik-e majd a műveit
III. vsz.: a költői kötelességteljesítés erkölcsi parancsait a táborban sem felejtette el –
a sötétben hernyóként araszol a papíron, tehát minden barbárság ellen küzd a
szellem és a művészet erejével. A külvilágról a foglyok semmit sem tudnak
IV. vsz.: álom és valóság ellentétére épül, minden fogoly a szabadságra vagy a végre
vár
 a rabság vége (ez lenne a csoda)
 az élet vége
V. vsz.: az álmodozásnak a rideg valóság vet véget - a virrasztó költő a holdfényben
újra látja a szögesdrótkerítést és az őrszemeket. Tudatosul benne megalázott
helyzete, ezért újra állatnak nevezi magát
VI. vsz.: sokadszorra ismétli az alszik a tábor tagmondatot – hangsúlyozza, hogy a
többi fogoly legalább álmában felszabadul. Az eclogát egyszerű szerelmi vallomás
zárja

Sokáig élt az a nézet, hogy az elveszett 6. ecloga a Töredék c. vers lenne. A

feltételezés oka, hogy ugyanolyan világképet ad, mint a 7. és 8. ecloga.

Radnóti költészetének összefoglalása

Ez az erkölcsi tartás példája lett. Versei a háborúban elszenvedett megaláztatások
dokumentumai, melyekben saját személyisége megmentésére törekedett. A
barbársággal tehát a szellem és a művészet erejével szegül szembe. Ötvözi az idillt
és a tragikumot. A kezdeti avantgárd hatások után hétköznapi példák segítségével
leképezi a háború borzalmainak valóságát.