A pálcikaember hamburgert eszik

Miről beszélnek a budapesti piktogramok?

Piktogramok kalauzolnak bennünket a modern nagyváros

labirintusában. Piktogram mutatja, merre van a kijárat a metróból, a
közlekedési lámpa piktogramja jelzi, ha átsétálhatunk a zebrán, és
piktogram tiltja, hogy együnk a villamoson. A piktogramokon megjelenő
figurák és formák a maguk módján jellemzik a várost, szinte mindent
elárulnak az ott élő emberekről. Lássuk, mit mondanak Budapestről!

Különböző típusú pálcikaemberkék és különböző formájú tárgyak

jelennek meg a KRESZ-táblákon, a pályaudvarokon, a repülőtereken, a
BKV járművein vagy a közintézményekben. Mi elsősorban a BKV
piktogramjait vizsgáltuk, hiszen Budapesten ezek a legelterjedtebbek.
A fővárosi közlekedési vállalat legalább százféle jelet használ, bár ezek
nem alkotnak egységes rendszert. Legutóbb 1990-ben egységesítették
és korszerűsítették ábrakészletüket, amikor elkészült az Árpád híd és
az újpesti városközpont közötti metrószakasz.

Ekkor dr. Müller Ferenc, a Magyar Iparművészeti Egyetem

informatológiatanára 67 új ábrát szerkesztett. A régi, még a hetvenes
években készült képjelek ugyanis kevésbé igazodtak az európai
ajánlásokhoz és irányelvekhez, egy részükön pedig egyszerűen
túllépett az idő (például időközben megváltozott a jegykezelési rendszer
a metrón). Ráadásul 1990-re már jóval több információt kellett
megjeleníteni kép formájában.

Nem titok az sem, hogy a képek nagy része 1990-ben úgy készült, hogy
megfeleljen majd a '96-os expo igényeinek is. Az ábrák kicsit
részletezőbbek lettek, mint a korábbiak, megváltozott a képeken a
tömegközlekedési eszközök formája (a buszoknak például felismerhető
buszablakuk lett), a pálcikaemberkéknek is "kinőtt" a kezük. Nem lett
viszont olyan aprólékos az ábrázolás, mint a KRESZ-táblákon, ahol a
pálcikaembereknek kalapjuk, táskájuk, olykor még arcuk is van. A
szokások változását és amerikanizálódásunkat jelezte, hogy a
"járműveken étkezni tilos" táblán például az addig megszokott virsli
helyett a hamburger képe jelent meg. Ez a '70-es években még
elképzelhetetlen lett volna.

A táblák tanúsága szerint 1990-ben már piktogrammal is próbálták

rászoktatni az embereket arra, hogy a mozgólépcsőn álljanak a jobb
oldalra, s a bal oldalt pedig hagyják szabadon a sietők számára. Ez a
igyelmeztetés is sok mindent elárul szokásainkról, kultúránkról. Például
azt, hogy mi magunktól - ellentétben a moszkvaiakkal - nem állunk
automatikusan a jobb oldalra. Azóta sem.

Egyébként éppen ezek a csak ránk tervezett táblák mondják rólunk a

legtöbbet. A kijárat, a női vécé vagy a telefon jele mindenütt a világon
ismert, és majdnem mindenütt ugyanolyan. De például az a jel, hogy a
kutyát a mozgólépcsőn fel kell emelni, az többé-kevésbé csak rólunk,
fővárosiakról szól. Máshol ugyanis valószínűleg ezt tábla nélkül is
tudják. Ilyesmiktől válik egy piktogram sajátosan budapestivé. Persze
jellemző lehet a design is, tehát az, hogy a pálcikaember válla
lekerekített vagy szögletes, a fején van-e kalap vagy nincs, és fontos a
táblákon megjelenő tárgyak formavilága is.

Müller Ferenc szerint a tendencia világszerte az egységesülés

irányában hat, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk azt is magával
hozza, hogy jelzéseinknek, piktogramjainknak is követniük kell az
Európa más részein megszokott formákat. Ez azonban nem jelenthet
uniformizálódást, az egyes népek eltérő mentalitásából adódóan kell
hogy legyenek apró eltérések, még akkor is, ha az elv közös. A bécsi
metrón például kisebbek a feliratok, mert a bécsi polgár legalább 30
százalékkal lassabban közlekedik, mint a pesti.

A globalizálódással szemben egyébként mindenütt tapasztalható helyi

ellenállás. Néhány hete Németországban tömegmozgalom bontakozott
ki, amikor a gyalogátkelők jelzőlámpáinak a hajdani NDK-ban használt
kalapos, pisze orrú és aktatáskás zöld emberkéit ki akarták cserélni a
nyugatnémet típusú, kalap, orr és táska nélküli pálcikaemberekre. A kis
zöld ember nemzeti "hős" lett, képét a keletnémetek tüntetőleg viselik
pólókon, ajándékozzák szuveníreken.

Néhány helyen azonban elkerülhetetlen az egységesülés, így a

nemzetközi vonatokon, a repülőkön és minden olyan helyen, ahol
fokozott jelentősége van az élet védelmének és a vagyonbiztonságnak,
például a vészkijárat jelzése esetében. A MÁV-nál éppen most vezetik Commented [A1]: bizonyos helyzetekben követni kell a
be az európai ajánlásokhoz és irányelvekhez illeszkedő új szabványos előírásokat!!

piktogramokat.

A BKV-nál is bevezettek azonban új jeleket 1990 óta, tudtuk meg

Takács Ilonától, az utastájékoztató csoport vezetőjétől. Például a
"peronon gördeszkázni tilos" vagy a "peronon görkorcsolyázni tilos"
táblák ismét elárulnak valamit rólunk; nevezetesen azt, hogy
Budapesten divat lett a görkorcsolyázás. Ezeket a piktogramokat már Commented [A2]: Folyamatosan változnak ezek az
nem Müller úr tervezte, hanem a Corel-Draw nevű számítógépes ikonok. Igazodnia vagy idomulnia kell az aktuális vagy épp
megváltozott társadalmi szokásokhoz
programból vették át, és nem is illeszkednek a Müller-féle sorozatba.
Mint ahogy nem illeszkedik "az utazás közben a vezetővel beszélgetni
tilos" jelentésű piktogram sem, amelyet már készen kaptak az
Ikarusztól. Pedig kívánatos volna, hogy egy intézmény azonos
piktogram-rendszert használjon. De ez a szétszórtság is jellemző ránk
egy kicsit. Elég csak átmenni két helyen a nagykörúton, és ha
szerencsénk van, ott is megfigyelhetjük, hogy a két gyalogátkelő
jelzőlámpáinak piros és zöld emberkéi nem ugyanolyanok. Ha mégis
egyformák volnának, gyalogoljanak el a következő sarokig.

1997. április 21.

Csordás Lajos