2008.09.30.

Szubkultúrák, poszt-szubkultúrák
és neo-törzsek

1
 2008.09.30.

életkor,
stílus,
öltözködés,
zenei ízlés,
drogok,
fogyasztás

1. hullám
változó felfogások
chicagói iskola

2

1 az egyének azon belül elfoglalt
az alacsony osztályhelyzetben lévő
fiatal fiúk előbb-utóbb szembesülnek
az uralkodó középosztályi társadalmi
elvárások és aspirációk, valamint a
rendelkezésükre álló erőforrások és
tényleges kilátások között feszülő
ellentmondással
2.
2008.09.30.
a deviancia és a deviáns
szubkultúrák a társadalmi viszonyok és
helyzetének eredményeképpen jöttek
létre
az elérhetetlen társadalmi célok és az
azokhoz kapcsolódó értékek
leértékelése és kiforgatása mellett
döntve az ifjúkorú bűnözői
szubkultúrában találnak kölcsönös
megerősítésre
(A. Cohen, 1955)
a deviáns viselkedés az adott
gyakorlatot deviánsnak minősítő
közösségi lépések,
és nem pedig
valamilyen, az adott egyénben vagy
cselekedetben benne rejlő minőség
eredménye
3
 2008.09.30.

a szubkultúrákat – mint a kulturális

szféra elemeit – a mélyebb társadalmi
3
struktúrák és erőviszonyok
kifejeződéseinek tekintették

Azok a szocializációs ágensek, amelyek

egy adott normalitás probléma morális
megítélésének megváltoztatásában
érdekeltek és ezen érdekeiket
2. hullám
gyakorlatban is megjelenő
birminghami iskola
programjaikon keresztül hatékonyan
érvényesíteni tudják, és teszik mindezt
törvényes gazdasági keretek között,
akkor azok morális vállalkozók.

1. morális pánik

4
 2008.09.30.

a szubkultúrák az elnevezés, illetve a

médiában való reprezentáció révén
2. válnak felismerhetővé
– saját tagjaik számára is –, azáltal
jönnek létre konkrét szubkultúraként.

a szubkultúrák
osztály- és
a szubkultúrák „mágikus” értelmezése
generációs konfliktusok színtere
(Phil Cohen)

Paul Willis:

strukturális homológia
az egyes szubkultúrák résztvevőinek
társadalmi helyzete, konfliktusai,
3. törekvései, valamint az általuk
választott különböző stiláris elemek
között a véletlen választásnál mélyebb
strukturális párhuzamosság
feltételezhető

5

poliszémia,
annak a felismerése, hogy a különböző
szavak és dolgok egyszerre több
jelentéssel bírhatnak
2008.09.30.
osztályproblematika
vs
belső koherencia
az egyes tárgyak és jelek jelentéséért
szemiotikai küzdelem zajlik, amelyben
a szubkultúrák aktívan részt vesznek a
különböző ruházati elemek, használati
tárgyak és gyakorlatok
kisajátításával és újraértelmezésével
6
 2008.09.30.

kisajátítás
re-appropriáció
detournement
bricolage

saját értékét az exkluzivitásából vezeti le

résztvevői kívülállók számára hozzáférhetetlen tudások és

ízlésvilágok birtokosai

Elit~ és szub~ rettegnek a tömegkultúrától, a popularizálódástól és ezáltal a

profanizálódástól
miben hasonlítanak?
saját magukat tekintik az ízléshierarchia csúcsának.

a tömegkultúrába való leszivárgás,

a populáris kultúrába való felkapottság

a populáris kultúra valójában

ugyanúgy a distinkciók, ízléshierarchiák
megalkotásának a terepe, mint a
magaskultúra

7
 2008.09.30.

a
megfelelő szóhasználat,
lexikai ismeretek,
hajviselet és öltözködés
szubkulturális tőke a táncparketten való mozgás
dolgok megfelelő fogyasztásának és
értékelésének képessége
a saját ízlést tárgyiasított formában
megjelenítő otthoni lemezgyűjtemény

viselkedés, autonóm ízlés

tudáselemek vs
felhalmozott javak homogén fősodor

szubkultúrák és a média
makró-, niche-, és mikromédia:
a mainstream, a szak, és a belső
kommunikáció terepei

8
 2008.09.30.

a felgyorsult divatciklusok,
az identitások játékossá, felszínessé válása,
az osztálytársadalmak látszólagos
felbomlása,
a különböző fogyasztói csoportok közötti
egyre nagyobb átjárhatóság,
a stiláris jegyek keveredése,
az egységes uralkodó kultúra
visszaszorulása
a média- és egyéb fogyasztás egyre
erősödő szegmentációja

Polhemus (1997) hitelesség,

supermarket of style szubkulturális kötődés

kulturális szubsztancia

9
 2008.09.30.

(consistent distinctiveness)
identitás
az ízlések és attitűdök egy adott,
elkötelezettség
térben és időben viszonylagos
autonómia
konzisztenciát mutató készletének a
megléte

Bennett

„posztmodern, »szerepjátszó énről«

(persona)”
„helyspecifikus” csoportosulások sora
között mozog,
„többszörös azonosulásai egy, a
neo-törzsek színműbeli szereplőkhöz hasonló
személyiséget (dramatic personae)
alkotnak – egy olyan ént, amelyet
többé nem lehet leegyszerűsítve
egységesként elgondolni” (Shields
1992b: 16).

10

a csoport többé már nem egy alapvető
középpont az egyén számára, hanem
inkább egy a középpontok vagy
„színterek” sorában, amelyeken belül
az egyén egy választott, időleges
szerepet vagy identitást megélhet,
mielőtt továbblép egy másik színtérre
és más identitást ölt magára
életstílus
vs
életmód
2008.09.30.
a törzsiesedés az „osztályhoz kötődő
foglalkozáson, lakóhelyen és nemen
alapuló szolidaritás és identitás
modern formáinak modernizáción és
individualizáción keresztül
megvalósuló felszabadulásával
(deregulation) és ezek »törzsi«
identitássá és társas formákká való
újraszervezésével” jár együtt
(Hetherington)
egy teljesen kifejlett tömegtársadalom
inkább felszabadítja, semmint
elnyomja az egyéneket azáltal, hogy
lehetőségeket kínál az egyéni
önkifejezés számára javak és
erőforrások választéka révén, amelyek
adott életstílus-helyszínekbe és -
stratégiákba építhetők be
(Chaney 1996)
11