You are on page 1of 11

2008.09.30.

Szubkultúrák, poszt-szubkultúrák
és neo-törzsek

1
2008.09.30.

életkor,
stílus,
öltözködés,
zenei ízlés,
drogok,
fogyasztás

1. hullám
változó felfogások
chicagói iskola

2
2008.09.30.

a deviancia és a deviáns
szubkultúrák a társadalmi viszonyok és
1 az egyének azon belül elfoglalt
helyzetének eredményeképpen jöttek
létre

az alacsony osztályhelyzetben lévő az elérhetetlen társadalmi célok és az


fiatal fiúk előbb-utóbb szembesülnek azokhoz kapcsolódó értékek
az uralkodó középosztályi társadalmi leértékelése és kiforgatása mellett
elvárások és aspirációk, valamint a döntve az ifjúkorú bűnözői
rendelkezésükre álló erőforrások és szubkultúrában találnak kölcsönös
tényleges kilátások között feszülő megerősítésre
ellentmondással (A. Cohen, 1955)

a deviáns viselkedés az adott


gyakorlatot deviánsnak minősítő
közösségi lépések,
2. és nem pedig
valamilyen, az adott egyénben vagy
cselekedetben benne rejlő minőség
eredménye

3
2008.09.30.

a szubkultúrákat – mint a kulturális


szféra elemeit – a mélyebb társadalmi
3
struktúrák és erőviszonyok
kifejeződéseinek tekintették

Azok a szocializációs ágensek, amelyek


egy adott normalitás probléma morális
megítélésének megváltoztatásában
érdekeltek és ezen érdekeiket
2. hullám
gyakorlatban is megjelenő
birminghami iskola
programjaikon keresztül hatékonyan
érvényesíteni tudják, és teszik mindezt
törvényes gazdasági keretek között,
akkor azok morális vállalkozók.

1. morális pánik

4
2008.09.30.

a szubkultúrák az elnevezés, illetve a


médiában való reprezentáció révén
2. válnak felismerhetővé
– saját tagjaik számára is –, azáltal
jönnek létre konkrét szubkultúraként.

a szubkultúrák
osztály- és
a szubkultúrák „mágikus” értelmezése
generációs konfliktusok színtere
(Phil Cohen)

Paul Willis:

strukturális homológia
az egyes szubkultúrák résztvevőinek
társadalmi helyzete, konfliktusai,
3. törekvései, valamint az általuk
választott különböző stiláris elemek
között a véletlen választásnál mélyebb
strukturális párhuzamosság
feltételezhető

5
2008.09.30.

osztályproblematika
vs
belső koherencia

az egyes tárgyak és jelek jelentéséért


poliszémia, szemiotikai küzdelem zajlik, amelyben
annak a felismerése, hogy a különböző a szubkultúrák aktívan részt vesznek a
szavak és dolgok egyszerre több különböző ruházati elemek, használati
jelentéssel bírhatnak tárgyak és gyakorlatok
kisajátításával és újraértelmezésével

6
2008.09.30.

kisajátítás
re-appropriáció
detournement
bricolage

saját értékét az exkluzivitásából vezeti le

résztvevői kívülállók számára hozzáférhetetlen tudások és


ízlésvilágok birtokosai

Elit~ és szub~ rettegnek a tömegkultúrától, a popularizálódástól és ezáltal a


profanizálódástól
miben hasonlítanak?
saját magukat tekintik az ízléshierarchia csúcsának.

a tömegkultúrába való leszivárgás,


a populáris kultúrába való felkapottság

a populáris kultúra valójában


ugyanúgy a distinkciók, ízléshierarchiák
megalkotásának a terepe, mint a
magaskultúra

7
2008.09.30.

a
megfelelő szóhasználat,
lexikai ismeretek,
hajviselet és öltözködés
szubkulturális tőke a táncparketten való mozgás
dolgok megfelelő fogyasztásának és
értékelésének képessége
a saját ízlést tárgyiasított formában
megjelenítő otthoni lemezgyűjtemény

viselkedés, autonóm ízlés


tudáselemek vs
felhalmozott javak homogén fősodor

szubkultúrák és a média
makró-, niche-, és mikromédia:
a mainstream, a szak, és a belső
kommunikáció terepei

8
2008.09.30.

a felgyorsult divatciklusok,
az identitások játékossá, felszínessé válása,
az osztálytársadalmak látszólagos
felbomlása,
a különböző fogyasztói csoportok közötti
egyre nagyobb átjárhatóság,
a stiláris jegyek keveredése,
az egységes uralkodó kultúra
visszaszorulása
a média- és egyéb fogyasztás egyre
erősödő szegmentációja

Polhemus (1997) hitelesség,


supermarket of style szubkulturális kötődés

kulturális szubsztancia

9
2008.09.30.

(consistent distinctiveness)
identitás
az ízlések és attitűdök egy adott,
elkötelezettség
térben és időben viszonylagos
autonómia
konzisztenciát mutató készletének a
megléte

Bennett

„posztmodern, »szerepjátszó énről«


(persona)”
„helyspecifikus” csoportosulások sora
között mozog,
„többszörös azonosulásai egy, a
neo-törzsek színműbeli szereplőkhöz hasonló
személyiséget (dramatic personae)
alkotnak – egy olyan ént, amelyet
többé nem lehet leegyszerűsítve
egységesként elgondolni” (Shields
1992b: 16).

10
2008.09.30.

a törzsiesedés az „osztályhoz kötődő


a csoport többé már nem egy alapvető foglalkozáson, lakóhelyen és nemen
középpont az egyén számára, hanem alapuló szolidaritás és identitás
inkább egy a középpontok vagy modern formáinak modernizáción és
„színterek” sorában, amelyeken belül individualizáción keresztül
az egyén egy választott, időleges megvalósuló felszabadulásával
szerepet vagy identitást megélhet, (deregulation) és ezek »törzsi«
mielőtt továbblép egy másik színtérre identitássá és társas formákká való
és más identitást ölt magára újraszervezésével” jár együtt
(Hetherington)

egy teljesen kifejlett tömegtársadalom


inkább felszabadítja, semmint
elnyomja az egyéneket azáltal, hogy
életstílus lehetőségeket kínál az egyéni
vs önkifejezés számára javak és
életmód erőforrások választéka révén, amelyek
adott életstílus-helyszínekbe és -
stratégiákba építhetők be
(Chaney 1996)

11

You might also like