Bunyevacz Zsuzsa avagy a Szent Gral elrablasa? A Szent Gral iizenete szerz6jének ujabb lebilincsel6 kényve ALEXANDRANem tudunk a magyarokon, illetve éseinken, ragozé nyelvti rokonainkon kivil masokat felmutatni a yilagban, akik a Szent Gral Osszes megnyilvanulasi formajéhoz kétédnének Pear au Seana cn CIC VE Mt TLRs Mn tecs can eat Men Tite sean ata Momo Mon itch AM Vacca er merce ire PE TSael son ca acae a conor ca cue M MNS niectod cit letcce Regier TT TT tr jellemezte: ,Orszagok orszaga, Torvenytudas népe, Napkelet s Nyugat kozta Vilagnak fénye. SSM ena S CURT a cn ce arma aon on ere eae gma Reena tata COM Tacakatn tt) Részben ¢ gondolatmenet folytatasakent i ia comer Neco mca Tht jabb Konyvet, amely az 6skort41 napjain- PUM Vase nerescie ny cee eet cal tee ori Seem ceca te Meee eee Oe ee va RU eat ea Rarer MMU cuS WC wm keen malar Menres amin Sev rum fell ay pene Ret s eljutottunk oda, hogy a GDP alapian itélnek meg minket, é a szabadpiac az imadat targ Hee Neonat ete ts Pomona ie tierat eo aoa Tann tae cue hn Seaver cecii tenet ca ene An en em teey tec ata eee reat Bers milliard dollart forgatnak a tézsdéken és képesek arra, hogy egy orszig gazdasdgi stabilitasat megingassak, addig harminchatezer gy Re MMen Tuten? ates Ra neM usar or WaroNcer teen UOC U a eae onl ers bene i ora Nanas ncn onioeattiel neocon PCO tea eR noe uct ey ORE core Ree MERC rst tee Thea ta rT ep Saeco crhcamed sc iS cam Cau tua rea ane ZALCue MoM Con ecu oe MmET To Me MRM ECaTT ETO Ma ay ce érdekében tevékenykedik, és képes nemzeteket, birodalmakat elsoporni, haborukat, forra Ae ea RD ee SUPRA cue aL OV IL ace ME emo St TMNT Ca nae MS accest hte) ite ‘Az dldozatai vagyunk, vagy biindsk? Vagy éppen az a klildetésiink, hogy visszahozeuk az Prey eagecentoletced A srerzd exekre a kerdésekre keresi a valaszt ebben a konyvben. www.alexandra.hu terete www.konyvnagyker hu ISBN 978-963-297-105-6 Il 9°789632"971056 ALEXANDRARegi igazsag, hogy a torténelmet a gydztesek irjak. Az emberek mindig is igyekeztek ma- gyarazatot talalni a tortenelmi eseményekre, napjainkban azonban ugy tuinik; egyre tobben akarnak hitelesebb Képet kapni annal, mint amit az iskolakban tanitanak, vagy amit a {oaramlati media’ sugall, Bunyevacz Zsuzsa — nem léven torténész — csupan arra vallal- kozott, hogy dsszegyljtson par talan kevesbe Pieroqer ven Cuncoth emccn aaa ole meal Ee gitani néhany olyan Osszefuggésre ~ Kulono- sen a magyarokkal kapcsolatban — amelyeket ritkan emlegetnek. Mindezek segitségével az olvaso bepillantast nyerhet a torténelmi ese- meények hatterébe. Az igy kialakitott kep'azon- ban meglehetosen kulonbézik até], mint amit PUR evdtara aire beste cl atBUNYEVACZ ZSUZSA: 1978-ban végzett a Semmelweis Orvostudomanyi Egyetem Gyogyszerésztudomanyi Karan, majd négy év mulya ugyanitt szerzett doktori fokoza- tot. 1992-ig végzett kutatomunkat és oktatott biokémiat, majd ,,palyakorrekcid” utah ujsig- iroként, szerkeszt6keént dolgozott. A Tidélesi Kézikonyy elvalt anyaknak és A Szent Gril egastarare hia ICLe Pam D ear aac teneriCell « konyvét tarthatja kezében az olyaso.Bunyevacz Zsuzsa Az Us VILAGREND TIZPARANCSOLATA avagy a Szent Gral elrablasa? DMO M Esa ate La CAC [ ate Ujabb lebilincselé kényve ALEXANDRA 4cane ee cee Nem tudunk 2 magyarokon, illetve dseinken, ragoz6 nyelvié rokonainkon kiviil masokat eter een eRe Reece tener monn unre own tao Peer coe Neen ce Ur nn ewe tcc mnrarUn OMe occa) viadzin eldtti idékre vezethets vissza” ~ irta Bunyevacz Zsivzsa a Szent Gréll iizenete cimtt PR nt coca CeCe screenees mos ea Peete ee arte ne ay Cra CCEA Ln ane GR eco en cee een eee OCR Cae ewtr aC Sonar hens Cony kig kiveti nyomon a t6rténelmi eseményeket, Az emberiség aranykordban még harméni ban éltiink a természettel, a szent univerzummal és ~ fogalmazhatunk tigy is - ,mindenki a NMOL TESTE) cc Re) as OCy ARTCC sl lta CoCo eu Cs e s eljutottunk oda, hogy a GDP alapjan itélnek meg minket, és a szabadpiac az imédat targya. MRT CR rene erecta acm OR CaCl Amn Tae Crag Rene eer ea Ce rt aes a eae millidrd dollart forgatnak a tzsdéken és képesek arra, hogy egy orszag gazdasagi stabilitasat megingassak, addig harminchatezer gyerek hal meg naponta éhinség miatt... Ce omc ee ect er ccm ee Somer atau ae Viligrend? Néhany pénzember uralma az egész.vilig felett? Ha valoban épiilében van egy RR Oe etn CIC miu ate C are Rice reas o PAC a eS neo eae ue Dei eee on ee cr Ce Gene cnn cont concn Pee seen : Bs ha valdban épiil az Uj Vilgrend, akkor nekiink, magyaroknak mi a szerepiink bene? Az dldozatai vagyunk, vagy biinésdk? Vagy éppen az a kiildetésiink, hogy visszahozzuk az Pree emails ated Pea Reet ano ree Rake eo aie PS ecm feet Sa en ISBN 978-963-297--1c ol7ego32!'971056 Fave GAN) BI aNBunyevdcz Zsuzsa Az Uj Vildgrend tizparancsolataBunyevacz Zsuzsa AZ Uj VILAGREND TIZPARANCSOLATA avagy a Szent Grdl elrabl4sa? ALEXANDRACopyright © Bunyevacz Zsuzsa, 2009 Minden jog fenntartva. Tilos ezen kiadvany bdrmely részét sokszoros{tani, informdciés rendszerben tdrolni vagy sugdrozni bdrmely formdban vagy médon a kiadéval tortént eldzetes megillapodas nélkiil; tilos tovébbé terjeszteni mésféle kétésben, boritdssal és trdelésben, mint amilyen formdban kiadésra keriilt. Kiadja a Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiaddja, 2009 7630 Pécs, Uszigi-kiserdé utca 1. Telefon: (72) 777-000 e-mail: info@alexandra.hu www.alexandra.hu Felelés kiad6 a kft. iigyvezeté igazgatéja Felelds szerkeszté Beke Csilla Akiadvdnyt Bocz Jézsef térdelte A boritét Miiller Péter tervezte Nyomtaa Kinizsi Nyomda Kft., Debrecen Felelds vezet6 Bérd6s Jénos igazgaté Megijelent 34,13 (A/5) fv terjedelemben ISBN 978 963 297 105 6TARTALOM El6sz6. . I, rész: Szép (2) vj vildg 1. fejezet: Egy uj vildgrend felé? 2. fejezet: Kezdetben vala... . 3. fejezet: Vall4sok és az 6shagyomdny . 4, fejezet: Valldsok és (v)isonyok I... 5. fejezet: Titkok és tarsasdgok. 6. fejezet: Pénz és hatalom..... 7. fejezet: Valldsok és (v)iszonyok II. . 8. fejezet: Titkok, pénzek, forradalmak és hdbortl 10. fejezet: Vall4sok és (v)iszonyok III....... 11. fejezet: A harmadik millennium uralkodéi IL. rész: Az aranykor fiai — binds nép? 1. fejezet: Ezazafld 2. fejezet: Nem birvin az oroszlinn 3. fejezet: Csupdn a véletlen mive? . . 4, fejezet: A Sors btis ustltottja. ..6.. eee e eee IIL, rész: Az Uj Vildgrend tizparancsolata 1, fejezet: Ordégiterv? ......... 2. fejezet: A leopard és.agazella . .. 3. fejezet: Szigortian ellendrzétt gondolatok 4, fejezet: Marslakdk ésanalfabérdk ..... . 5. fejezet: A miltat végképp eltraljiik 6. fejezet: Elhagyott birinyok........ 7. fejezet: Néhdny milliardan felestegesck vagyunk.. . IV. rész: A Szent Grdl elrabldsa? 1. fejezet: Szent Gril kontra Mammon . 13 18 30 41 50 70 81 101 173 198 . 219 235 264 284 340 . 357 - 360 . 378 . 386 - 402 - 420 « 433 vee 459 . 472ELOSZO Tobben gy gondoljak, hogy volt egykor az emberiségnek egy aranykora, amelyet az utolsé jégkorszak vége és az els6 civilizéci6k viragba boruldsa kozotti évezredekre (kb. Kr. e. 10 0004000) tesz- nek. Hamvas Béla szerint példdul az aranykor nem egyéb, mint a lé, Ez a teljes egész, egyiitt a ldthaté és a ldthatatlan. A Féld és az Bg, az Isten és az Ember. Ez a Nagy Kozdsség egyiitt pedig azért, mert ez {gy dsszetartozik, és egyik a masik nélkiil csak fel, csak txt”. Fogalmazhatunk tigy is, hogy ekkor még harménidban éltiink a ter- mészettel, a szent univerzummal, és kivétel n¢lkiil mindenki a Szent Grdl birtokosa volt. Hosszii utat kellett megtenniink, amig ,,iizlet lett az egész vildg”, amig eljutottunk oda, hogy a GDP alapjan {t¢lnek meg minke, és a szabadpiac az imddat tdrgya. Lehet, hogy utkézben elvesztettiink valamit? Taldn éppen a Szent Grdlt? Mai helyzetiinket tobbfélekép- pen is jellemezhetnénk, azonban tudjuk — ahogy Saint-Exupéry kis hercege is fogalmazott —, hogy a ,,folnéttek szeretik a szdmokat”. Igy hat nézziik azokat! A vildg gazdas4pi névekedése csupdn a nyolcvanas évek dta na- gyobb volt, mine a civiliz4cié kezdeteitél az 1950-ig tarté n¢hdny ezer év alatt, (gy a Féld természeti eréforrdsaibél tébbet fogyasztunk el, mint elétte az emberiség dsszesen. Ez alatt a vildggazdasdg terme- lése az Gtsz6rése lett, a haszonbél azonban nem egyformén részese- dett mindenki: a gazdagok és a szegények kézti szakad¢k folyama- tosan szélesedett; ma a vildg hdrom leggazdagabb emberének az egyiittes vagyona nagyobb, mint a legszegényebb fejléd6 orszdgok hatszdzmillid lakosénak dsszes évi jovedelme. Vagy mikGzben a vi- lég kétszdz leggazdagabb emberének az egyiittes vagyona ezermilli- 4rd dollar, ugyanakkor a napi egy dolldrbdl élék sz4ma 1,3 millidrd. Maa Féld jovedelmének 85 sz4zalékt a lakoss4g 23 szdzaléka élve- zi. Amikor Bill Gates visszavonult, személyes vagyona nagyobb volt, mint az Egyestilt Allamok aranytartalékdnak értéke. 7Upy tdinik azonban, hogy ez a gyors gazdasdgi fejlédés nem tett jot az aranykori harménidnak: A ,,fejlett” emberiségnek készénhetéen tébb névényfaj tinik el naponta, az erdék évi tizenhétmillié hektar- ral fogynak, valamint évente huszonhdromezer négyzetkilométernyi teriilet valik sivataged. Az éghajlatot veszélyezteté iiveghdzhatast oko- 26 gz kétharmaddt, a savas es6t okoz6 kén- és nitrogén-dioxidok négydtédet a ,fejlett” orsz4gok pumpdljak a légkorbe. bk bocsdtjak ki az ézonréteget kdrosité gazok 90 szazalékat. Mikézben egyesek sok millidrd dolldrt forgatnak a tézsd¢ken és képesek arra, hogy egy orsz4g gazdasdgi stabilitdsét megingassdk, addig 36 ezer gyerek hal meg naponta ¢hinség miatt, a Féld lakossé- ganak 40 sz4zal¢ka nem jut tiszta, ihaté vizhez, s ¢vi 3-4 milliéra — mis forr4sok tfzmilliéra (!) — teszik azoknak a szdméat, akik emiatt halnak meg. Ugyanakkor a becslések szerint csak a szépitészerekre kéltétt milliérdokbél el lehetne ldtni a vildg ¢hezdit, és a mai készle- tek ismeretében tfzmillidrd dolldrbé! meg lehetne sziintetni a tome- ges szomjazést vildgszerte. Szinte hitvallésunkk valt, hogy ,,gyorsabban, magasabbra, tébbet stb,” — és ez a gondolat jél jévedelmez egyeseknek. Jdl jovedelmeznek a gyorséttermi hdlézatok ,,mianyag” ételei, és ugyanolyan jé! jove- delmeznek a ,fejlett” orsz4gokban mikédé specidlis klinikék, ahol két-hdromszaz kilés embereket prébélnak lefogyasztani. Igazdn nagy »vivmdnyokat” sikeriilt elérniink: a WHO szerint az elhizds egyike a tz legstilyosabb globélis problémanak, mikézben a vildgon kétmilli- ardan szenvednek hidnyt az élelmiszer-elldtds terén. Jé iizlet minden olyan taldlmdny és ujitds, amelynek koszénhetéen mér mozognia sem kell az embernek — legyen aza tv-tavirényité vagy az Egyesiilt Al- lamokban népszerti autés temetés —, de ugyanolyan jé iizletnek bizo- nyulnak a konditermek is. A dohdnygydraknak jé iizlet, ha dohany- zunk, mésoknak viszont a leszokast elésegité szerek. A sok ,j6” iizletnek készénhetéen oda jutottunk, hogy méraa ,,fejlete” orszdgok férfilakosainak Atlagos spermaszdma kb. a felére csékkent, a de- presszié és az impotencia népbetegség, viszont ez megint csak éridsi hasznot hoz a gyégyszergyartésban, amely a fegyverkereskedelem utdén a mdsodik legjobb iizlet a vildgon. 8Apropé, fegyverek! Senki sem kétli, hogy veliik csak élni lehet. Am olyan jé tizlet a gydrtésuk — a gyartéknak, persze —, hogy nem egy orsz4gban gyakorlatilag szabadon beszerezher6k. Az az ,aprd- sag” meg nem szdm{t, hogy az iskolékban halomra gyilkolhatnak gyerekeket, és azt a ma mér kézhelynek szdmité tényt ne is emlit- siik, hogy a fegyverkezésre szdnt dsszeget mi mindenre lehetne fel- haszndlni. Sikeriilt magas szintre emelni a népirtdst is. A minden idék legtébb emberéletet kévetelé diktatirdjénak, a kommuniz- musnak, szdzmillié dldozata volt eddig — és még nincs vége —, a ndci rendszernek huszonétmillié, mfg a mésodik vildghdbord dta eltelt néhany évtizedben, vagyis ,békeidében” kb. tizmilliéan haltak meg haboruk miatt. Sét, annyit ,,fejlédote” az emberiség, hogy mar ké- pess¢ valt mesterséges ¢hinséget létrchozni, nem is beszélve a Sztdlin Altal ki¢heztetett millidkrdl, vagy az élelmiszervalsdgrél. Es persze minél inkabb névekszik a szakadék a szegények és a gaz- dagok kézétt, az utébbiaknak anndl nagyobb védelemre van sziiksé- gik. Ok a legmodernebb technikai berendezésekkel Sraétt ,gettdk- ban” laknak, ahova szinte egy légy sem repiilhet be anélkiil, hogy regisztrélndk. Az Egyesiilt Allamokban ma héromszor annyi bizton- sdgi Ort alkalmaznak, mint rendért. A bGndzés pedig elképzelhetetien méreteket dltdte vildgszerte. Virdgzik a prostiticid, sét, a gyermek- prostiticié, réaddsul a szegény vildg gyermckcinek a’ ,fejlett” vilag férfiai a legfSbb fogyasztdi. Van, ahol tbbet kéltenek a bérténékre egy hénap alate, mint amennyit kulturdlis kiaddsokra egész évben. Az oktatds terén sem dicsekedhetiink, napjainkban ugyanis példaul az Egyesiilt Allamokban négymilliéra teszik az analfabétak szdmat, mi- kézben a négy-dtezer éves sumir és egyiptomi szévegek arrél tantis- kodak, hogy mar akkor komoly matematikai feladatokat oldottak meg a gyerekek. Technikai csticsnak tartjuk a szdmitégépeinker, az adatrégzitésiinket, a CD-ket, amelyeket n¢hany év mtilva mar senki sem fog tudni olvasni. (Csak z4rdjelben: a sok ezer éves ékiratok, pa- piruszok tébbsége mdig olvashaté.) Usgy téinik, a hit is j6 iizlet lett. A szektdk virdgoznak — sok-sok pénzért kindljak az tidvibziilést. Mi tobb, léteznek dngyilkos szekték is...Es mindekzben a vildg médidja csak egyet sugall: v4s4rolj! T4r- sadalmunk arra biztat, hogy tébbre van sziikséged. A tébb jobb. Nem ¢élhetsz teljes életet, ha nincs a legujabb mobiltelefonod, aut6d, plazmatévéd. Egy nagyobb szupermarketben tizezres nagy- sdgrendd drucikk van, noha egy tipikus csal4dnak ebbél elég lenne kb, szz, hogy az igényei nyolcvan szdzalékét kielégitse. Réadésul a ma embere elhiszi, amit el akarnak hitetni vele, azt, hogy szabad. Es valdban: szabadon megvédlaszthatja, hogy milyen markaji WC-illa- tos{tét vagy autét vegyen, milyen legyen a haja, a szeme szine, a melle alakja...vagy akdr a neme...Es nem tiinik fel, hogy mdr alig déntheti el, hogy igy akar-e élni, vagy nem. Vajon mi folyik itt? Tényleg elvesztettiink valamit? Vagy elvették t6liink? Mivel nem vagyok sem térténész vagy kézgazddsz, sem az emlitett témakhoz érté egyéb szakember, ujsdgiréként csupén ké- 26s utazdsra hivom az olvasét. Régi igazsdg, hogy a torténelmet a gyéztesek irjdk. En viszont most arra villalkoztam, hogy dsszegy(ijt- sek egypér talén kevésb¢ ismert adatot, tényt, s megprébaljak révild- gftani néhdny olyan dsszefiiggésre — kiilénds tekintettel a magyarok torténetével kapcsolatban ~, amelyet a ,gyéztes” térténetirdk nem mindig hangstlyoznak. Talén ennek segitségével konnyebb lesz megtaldlni az elveszettnek hict ,aranykori boldogsdgot”, vagy fogal- mazhatunk gy is, hogy a Szent Grdlt.I. rész SZEP () Uy VILAG1, FEJEZET EGY UJ VILAGREND FELE? »-..ldttam olyanokat, akik, mintha csak elektromos- sdg jdrnd dt testiiket, kéerét gornyedve jdrultak a bard elé. Mdsokat szent dhitat szdll meg mdr az... ajtajd- ban, akar csak Mézest a Horeb hegyén... Egészen kii- londs hely ez..., mely magasztos gondolatokra ihleti az embert, akdrcsak a végtelen tenger vagy a csillagos égbolt ldtvdnya. Itt ldtni igazdn, hogy milyen kicsiny az ember, s mily hatalmas Isten.” (H. Heine James Rothschild bankbeli irodajarél) A fenti idézetet olvasvan — mielétt tudndk, hogy ki irta és mirél — bi- zonyéra sokan arra gondolnak, hogy valdszintileg egy szent helyrél, templomrdl szél. De ez nem {gy van, a sorok a vildg talan legismer- tebb bankdrcsalddja egyik tagjénak bankbeli iroddjat jellemzik. Az éxtizedekkel ezel6te sziiletett sorok tal4n mar eldrevetitik azt, hogy a harmadik millenniumra a pénz lesz a legfSbb imddat térgya? Mi tobb, a pénzemberek magukat mindenhatéknak tartj4k majd? E fel- técelezést témasztjdk al Soros Gyérgy szavai!: ,Alapitvanyaim létre- hozds4val mintha istent akarnék jatszani, nemde? Valahogy a vildg, folé emelkedtem, kiléptem a vildgbdl, az eléreltd jotékony gondvise- lés szerepét vallaltam. De amikor befektetek, visszatérek a Féldre. Magam is jatékoss4 vélok.” Vagy dk lesznek az emberiség megvaltéi? A Time amerikai heti hirmagazin egyik cimlapjan ez volt olvashaté: Soros Gyérgy, a milliardos, aki meg akarja valtani a vildgot, és ez majdnem médjaban is dll. A konyv elsé részében megprébdlunk uténajérni annak, hogy va- Iéban élnek-e kéztiink olyanok, akik gy gondoljak, 6k a harmadik millennium istenei/uralkod6i, akikt6l a vildg sorsa fiigg; mfg ebben a fejezetben valaszt szeretnénk kapni arra a kérdésre, hogy tényleg alakuléban van-e egy uj vildgrend. 13Nem kell tiilsdgosan ¢bernek lenni ahhoz, hogy talélkozhassunk né¢hény olyan elgondolkodtaté jellel, amelyikbél arra kévetkeztethe- tink, hogy valakik uj iranyba akarjék terelni mindannyiunk életét. Azamerikai Georgia dllambeli Elbert Countyban egy hatalmas gré- nit emlékmé taldlhaté, amelybe tz iizenet (parancs?) van bevésve.3 Az alkotds Georgia Guidestones néven vale ismertté. Eredetét homaly fedi, senki sem tudja, ki adta a megbizdst a mdi elkészitésére. Annyi de- riilt ki, hogy 1979 juiniusdban egy j6l ltéz6tt driember jelent meg az Eberton Granite Finishing Company nevii cégndl, s azt mondta, épit- tetni akar valamit, amin elhelyezné az emberiségnek szdnt iizenetét. Al- Iitdsa szerint olyanok képviseletében jar el, akik meg akarjak mutatni a Féld lakdinak a XXI. szézadba vezet6 helyes utat. Az emlékmdvén lét- haté parancsok a kévetkezé témak kéré csoportosithaték: vilagkor- many létrehozdsa, a népesedés ellendrzése, az ember viszonya a kér- nyezetéhez, valamint a spiritualitds. Mivel az Amerikai Stonhenge-nek is nevezett alkotdst valészindleg nem egy maginyos 6riilt készitette, arra kell gondolnunk, hogy valé- ban lehetnek néhdnyan, akik irdnyitani igyekeznek az egész emberiség letét, sorsde. Gyantink csak névekszik, ha tudomést szerziink a San Franciscé-i Fairmont Hotelben 1995. szeptember 27-én kezdédétt haromnapos taldlkozérdl.4 Az dsszejévetel Mihail Gorbacsovnak volt készénhet6, akinek — amerikai mecéndsok haldjuk jeleként — létrehoz- tak egy alapitv4nyt, ahova 6 a vildg minden részérél meghivott Gtsz4z vezet6 politikust, gazdasdgi szakembert és tudést. Ez a ,globilis agy- troszt”, ahogy a Szovjetunié utolsé dllamféje nevezi, samely mr ,viton van egy tj civilizdcié felé”, azért jott Gssze, hogy megmutassa a XXI. szdzadba vezetd helyes utat. A vildg folotti uralkodds tapasztalt vén r6- kdi— példdul George Bush ~ a féldgolyé olyan tj uraival adtak itt taldl- kat egymésnak, mint amilyen a CNN hirtelevizi6-csatorna vezére, Ted Turner, aki éppen akkor késziilt ésszeolvadni a Time Warner média- vallalattal, létrehozva ezzel a vildg legnagyobb médiakonszernjét. H4- rom napon at egyiitt kivantak gondolkodni a komputer- és a pénzvilég globilis j4tékosaival és a kizgazdasdgtant oktaté professzorokkal. A taldlkozén nem volt semmi retorikai ballaszt. A vitainditéknak pontosan dt perciik volt a téma felvetésére, a hozz4sz6ldsok nem le- hettek két percnél hosszabbak. A Sun Microsystem topmenedzsere 14kezdett. Elmondta, hogy ,,kivalé indiai agyakat” alkalmaznak, akik addig dolgoznak, ameddig csak bfrnak; az dlléspdly4zatok sz4mité- gépes ton érkeznek hozzdjuk, ¢s azon keresztiil is mondanak fel; kb. 16 ezren dolgoznak a cégnél, egyel6re, mert valéj4ban hat-nyolc ()) alkalmazottra lesz csak sziikség. Hogy mit hoz a jévé, azt a hotelben iilésez6k egy arényparral fr- tdk le: huisz a nyolcvanhoz. Szerintiik az elkévetkezendé szdzadban a munkaképes lakoss4g 20 szdzaléka elég lesz ahhoz, hogy lendiilet- ben tartsa a vilaggazdasdgot. A munkavallalék 80 szdzal¢kdnak pe- dig szérny( gondjai lesznek, mert gyakorlatilag megsztinnek a munkahelyek. A jové kérdése az lesz, hogy ,,te eszel, vagy téged esz- nek meg”— dllitottdk a konferencia résztvevéi. Ez a véleménye Jeremy Rifkin irénak, a The End of the Work (A munka vége) cima kényv szerzdjének is.> A ,tittytainment” kifejezés nagy sikert futott be a tandcskoz4son (angol titty = cici, entertainment = szérakoztatés, talén a ,kenyér és cirkusz” kifejezés fedi legink4bb a jelentését). Zbgniew Brzezinski amerikai politolégus tette kézkinccsé, szerinte ugyanis az elkabité szérakozAs és az elégséges tAplalék biztositdsdval lehet majd elérni, hogy a vil4g frusztrdlt lakossdga ne ldzadjon fel. A résztvevdk hideg fével targyaltak, s26 sem volt arrél, hogy szocidlisan érzékenyek len- nének. Erdekes, de egydltalin nem megnyugtaté médon, mashol is taldl- kozunk azzal a vélekedéssel, miszerint az emberiség dénté részére nincs a jévében sziikség azért, hogy a maradék kevesek jél éljenek. Példdul Max Singer és Aaron Wildavsky® a kényviikben ugyanezt a gondolatot boncolgatjak. Szerintiik a vildgot ,,béke- és ztirzavar-dve- zetekre” kell osztani. A gazdag vilég megmaradna biztonsdgos ¢s bé- kés dvezetnek, ahol nincs hdbort, a Fold maradék 60-70 szdzal¢kén pedig zajlananak a fegyveres viszdlyok. A formélédé Uj Vildgrendrél {rt kényvet Pat Robertson ameri- kai baptista lelkész, a Rebuplikanus Part befolydsos tagja, volt el- ndkjeléle, egy tévéadé tulajdonosa. Véleménye szerint n¢hdnyan tigy déntdttek, hogy a Féldén fel kell sz4molni a nemzetek szuvere- nitdsdt, vildgkorményt, vildgrendérséget, vildgbirésdgot, vilagbank- és valutarendszert kell létrehozni, valamint egy vildgelitet mindezek 15irdnyftdsdra. Azt dllitja, vannak, akik gy gondoljdk, hogy esetleg 2-3 millidrd ember haldlara is sziikség lehet, mig m4sok a javak ujra- eloszrdsét, illetve a kereszténység felszdmoldsdt is clengedhetetlen- nek tartjdk. A kényvében szdmos forrdst idéz mindezek aldtémasz- tdsdra, példdul a WHO igazgatdjat, aki a kovetkezéket mondta: a vildgkormany megvalés{tésdhoz clengedhetetleniil sziikséges, hogy az emberek fejébél kitdréljiik az individualizmust, a csalddi tradici- ékhoz valé hiiséget, a nemzeti patriotizmust és a vallésos dogmé- kat.” Az ,Uj Vildgrend” kifejezést tébben is haszndlj4k. Nelson Ro- ckefeller mar 1968-ban® kifejezte megteremtésének sziikségességét. Idézhetjiik George Bush 1990. szeptember 11-i kongresszusi beszé- dét is, amikor elmondta, hogy napjainkban az tj vildg a megsziiletés kiizdelmeit vivja. Ez egy olyan vildg, amely teljesen kiilénbézik at- t6l, amelyikben eddig éltiink.? Clinton elndk hozta divatba a »plobalizdcis” kifejezést, amely a jelek szerint ugyanazt jelenti; pél- déul egyik kézeli bardtja, Strobe Talbot cikket frt a ,globdlis nem- zet” sziiletésér6l a Time-ban 1992-ben.!° Az Uj Vildgrendet John Lennon is megénekelte az Jmagine cmt dal4ban: képzeld el, hogy az emberek csak a manak élnek, nincsenek orsz4gok, nincs vallds, nincs magdntulajdon... (Zrdjelben azért meg kell jegyezni a ma- gntulajdonnal kapcsolatban, hogy Lennon szdzmilliés nagysdg- rendé dollérvagyont hagyott hatra Grdkéseinek...) A fentiek ismeretében néhdny kérdés egybél felétlik benniink: Pontosan ez lenne a lényeg, hogy néhdny kevésnek van, a tébbség- nek pedig nincs? Es ezek a kevesek iranyitjak a vildgot? Ez lenne az Uj Vilagrend? Persze a kérdések arra utalnak, mintha eleve feltételeznénk vala- mifajta dsszeeskiivést. Az dsszeeskiivés-elméletek kézis lényege sze- rint ugyanis szorosan egytittmtikédé csoportok Iéteznek, amelyeket egy kézpontbdl irényitanak, ahol kidolgozz4k a vildguralom elnye- résére vonatkoz6 terveket, amelyeket végre is hajtanak, Ezek a ti- tokban dolgozé csoportok képesek nemzeteket, birodalmakat elsé- porni, hd4borkat, forradalmakat kirobbantani. Kéreikben néha felbukkan valamifajta titkos tudds, amelyet csak a beavatottak is- mernek, illetve kiilinféle titkos tarsasdgok is fontos szerephez jut- 16nak. Gyakran eléfordulé motivum egy titkos cionista vildgkor- many is. Mara mér megsziiletett az dsszeeskiivés-elméletekkel foglalkozé tudomény is, valamint sz4mos kényv és tanulmény létezik veliik kap- csolatban. Megfigyelheté azonban, hogy ezek dltaléban nem az elmé- letek tényszertiségét vizsgaljdk, hanem inkabb arra torekednek, hogy hiteltelenné tegyék, tires spekuldcidknak minésits¢k azokat. Nem tudjuk, mi a valdsdg, csak feltételezhetjiik — mint annyi mis esetben is ~, hogy az se nem fehér, se nem fekete. Az emberek mindig is prébéltak magyardzatot taldlni a vildg eseményeire, nap- jainkban azonban tigy tdinik, egyre tébben akarnak errél hitelesebb képet kapni anndl, amit az iskoldkban tan{tanak, vagy amit a f6- dramlaté média sugall. A kévetkez6kben erre tesziink k{sérletet mi is. Egyel6re teht csak annyit tudunk biztosan, hogy vezeté politi- kusok rendre emlitést tesznek egy Uj Vildgrendrél. Ezért eldszir nézziik meg azt, mit tudunk a ,,régir61”!2, FEJEZET KEZDETBEN VALA... »Hajdan az ihletettek ismertth a rejbzbt és a rejtetter, de Shes mblyihig nem ismerte senki |... Az brik dramldssal békességben, Inmertéh az det nyinjde. Az titon jdrtak, mérttk nélktil nem vdgyakoztak, s mert mohdk sose voltak, megelégedeck a létexbvel és tijat nem alkottak.” (Lao-Ce: Az Ut, Wedres Séndor fordftésa) Vajon mikortél beszélhetiink arrdl, hogy az ember mar tud egy Fel- sébb Lényr6l? Hogyan képzelték el 6t? Mindenki m4shogy, vagy hasonléan? Tébb nagy gondolkodéhoz — példdul René Guenon- hoz—hasonléan Hamvas Béla is azon a véleményen van, hogy létez- hetett egykor az emberis¢gnek egy kézés, ési vall4sa, amely filozdfia és tudomény is volt egyben. Szerinte egykor a Féld minden népe kézétt egyéntettiség volt ilyen szempontbdl, és minél messzebbre megyiink vissza az idében, ez anndl nagyobb. Azt frja!, azért ¢ ha- sonlds4g, mert-a torténelem elétti idében minden nép ugyanabbél az 6sforrdsb6l merftett. Prébdljunk utdnajérni annak, hogy vajon aldtdmasztjdk-c a régé- szeti leletek és az {rdsos forrdsok az emlftett megéllapitdst! Mirél drulkodnak a régészeti leletek? A valldstérténész Mircae Eliade szerint a ,,szent élménye a tudat struktirdj4nak eleme”, tehdt ha az 6sembert ,,teljes embernck” te- kintjik, akkor ebbél az is kévetkezik, hogy rendelkezett bizonyos szdmti hiedelemmel és gyakorolt bizonyos rftusokat. Ugy gondolja, hogy a homo faber (szersz4mokat mdr készité primitfv ember) egy- 18szersmind homo religiosus (vall4sos ember) is volt, noha gyakorlati- lag Ichetetlen megillapftani, mi volt ennek a tartalma. A kutaték azonban mégsem teljesen fegyvertclenek, mivel az Ssemberek életé- bél maradt bizonyos sz4mu tanubizonys4g, még ha a jelentésiik tébbnyire homélyos is. Tekintsiik 4t ezeket a ,kezdetektél” az utol- 86 jégkorszak végéig, kb. Kr. e. 10 000-ig Mircae Eliade kényve alapjan!? A legrégebbi és legnagyobb sz4mui ,,bizonyitékok” a cson- tok. Tébb minden utal arra, hogy a vadasztarsadalmak tagjai titok- zatos kapcsolatot feltételeztek az ember és az dllat kézétt. Hihettek az ,Allatok Ura” Iétezés¢ben, ennek kévetkeztében példdul az dllat megilése szertartdsszer(i volt. A csontoknak, kiiléndsen a koponyd- nak, hatd4rozott ritudlis jelentéséget tulajdonftottak, jelzi ezt a cson- tok elhelyezése. Temetkezésr6l teljes bizonyoss4ggal kb. 70 ezer éve beszélhetiink, de példdul a mai Kina teriiletén taldltak kb. 400 ezer évesre datdlhaté koponydkat és csontokat, ¢s mivel nem sfrokrél van sz6, a meg6rzésiiket vallasi okokkal is magyardzhatjuk, bar nem egységesek a kutaték a megitélésiik tekintetében. Ahaldl utdni életben valé hit a legrégibb idékt6l kezdve kimutat- haténak tlinik a temetkezési helyek vizsgdlata alapjan. Felttind a holttest vérds okkerporral — a vér ritudlis helyettes{téje — valé be- hintésének széles kér(i megjelenése, Kindtél Eurépa nyugati partvi- dékéig, Afrikéban a Jéreménység-fokig, Ausztrdlidig, Tasmanidig, Amerikdban pedig a Tdzféldig dltalénosan elterjedt. A kelet felé torténé temetés valdszintileg jelzi azt a sz4ndékot, hogy a Iélek sor- sdt a Nap jardsaval egyeztessék az ,,tijjdsziiletés” vagy egy masik vi- ldgban valé tovaébbélés reményében, az ¢lelmiszer-adomanyok pe- dig bizonyos halotti ritusra utalhatnak. A legfontosabb képszerd leletek a barlangfestményck, amelyek az Urdl és az Atlanti-dcedn kézétt oszlanak el. Legelészér a méivészi tartalom rendkiviili egysége débbenti meg az embert, irja kényvé- ben Mircae Eliade. A képek nyilvdnvalé értelme mintha semmit sem valtozott volna Kr. ¢. 30 000 ¢s 9000 kézétt, és ugyanaz a Don- ndl, mint Nyugat-Eurépéban. Figyelemre mélté a né jelenléte mar kb, 20-30 ezer évvel ezeldtt. Ebbél az idészakbél Délnyugat-Franciaorsz4gt6l a szibériai Baj- kél-t6ig, Eszak-Itdlidtél a Rajndig kb. 5-25 cm magas szobrocskak 19keriiltek elé, Valldsi szerepiiket nehéz pontosan meghatérozni, de feltételezheté, hogy valamiképpen a néi szakralitdst, kovetkezés- képpen az istennék méagikus-valldsi hatalmat jelképezik. Targyakra vésett vagy barlangok faldra festett tébb Sskori jel is is- mert, példdul a meander-vonalak vagy a hullamvonal. Az elébbick- kel mar egy Kr. e. 135 000 kériil keletkezett leleten is taldlkozunk, de nagyobb sz4mban Kr. e. 30 000-161 vannak jelen. Tébb elemzés igazolta ¢ jelecsk¢k ritudlis funkcidjae. Elmondhatjuk — frja Eliade -, hogy bizonyos sz4mu mitosz, els6- sorban kozmogéniai és az eredetmitoszok, kézismertek voltak az 8skori ember elétt. Ugyancsak feltételezhetd, hogy létezett egy ta- golt kozmoldgiai ,rendszer”, amely a ,,Vildg Kézepének” alapélmé- nyébél indult ki, ami kéré a tér szervez6dik. Hitiik magéba foglalta a testet elhagyni tudé és szabadon utazgaté ,,lélekbe” vette hitet, misfelél pedig azt a meggyézédést, hogy egy-egy ilyen utazds kéz- ben a lélek talélkozhat az Emberfélotti Lényekkel, és a segitségiiket vagy az dlddsukat kérheti. Csak kérdezni tudunk: Vajon mi az oka annak, hogy szerte a vilé- gon egyforman hittek a Iélek tovabbélés¢ben; hogy ugyantigy virds okkerral hintették be a holrtesteket; hogy hatalmas vidékeken lénye- g¢ben azonos sziklarajzok bukkannak fel; hogy az Atlanti-dcedntél a Bajkal-téig egyformén szerepet tulajdonitottak a néi szakralitdsnak? De folytassuk az utolsé jégkorszak utdni —kb. Kr. e. 10 000-t61 — idészakkal ismét Eliade mdive alapjén!? Az emberiség torténetének egyik legjelentésebb eseménye a mez6gazdasdg kialakuldsa. A vall4s- torténész szerint megfigyelheté a vall4sos gyakorlat folyamatoss4ga. Az eredetmitoszok tébbségét a gumé- vagy gabonatermeszt6 primi- tly népek kéztt gydjtdttek. A né és a néi szakralitds Iépett az elsé helyre, hiszen a fold termékenysége kapcsolatban dllt az asszony ter- mékenységével. A Foldanya, a sziiletés, a halal és az ujrasziiletés szo- rosan dsszetartozé fogalmak voltak kordbban is, 4m a mez6gazdasdg ismerete csak megnévelte az erejét. A vildgegyetemet 16 szervezetként fogtak fel, amelynek idérél id6re meg kell djulnia. Ez a periodikus megujulds keriilt a kézpont- ba, amelyet a vildgfa jelk¢pez. Ugyancsak fontos a tér (hajlék, falu stb.) vallésos felértékelédése, hiszen a letelepiilt élemddtiak mdshogy 20szemlélték a vilégot, mint a nomddok. A foldmives sz4mdra az ,igazi vildg” az.a tér, ahol él, vagyis a h4z, a falu, a terméféldek. A ,vildg ké- zepe” a ritusokkal és imakkal felszentelt hely, mert ott valésul meg a kapcsolat az emberfolérti lényekkel — irja a szakember. Maradjunk még egy kicsit ebben az idészakban, tehdt az utolsé jégkorszak utdni felmelegedés és az elsé civilizdci6, a sumir4 kezdete kéadtti — kb. Kr. e. 10 000-4000 — évezredeknél! Ennek az idészak- nak a régészeti leletei nem egy esetben komoly matematikai, csillag4- szati tudésra, épitészetre, gydgyité gyakorlatra, az {rds ismeretére stb. utalnak. A leletekbél ldthatd, hogy ekkor mar majd’ ,mindent” tud- tak: dntdz6csatorndkat épftettek, fejlere kézmiivességiik volt. A civili- zacié legtobb djftésa a sumir kultdirdt messze megel6z6 idékbe vezet vissza — dllap{tja meg az antropolégus Rudgley.> A régészet szerint a kérdéses idészakban a Féldkdzi-tenger keleti mellékén egy nagy mG- velédési kor — jké6kori kulturkér néven is ismert ~ létezett, amely- nek centruma Mezopotdmia volt, és ennek az éridsi kulturdlis egység- nek a hatdrét a Kérpat-medence és a Szudéta-videk alkotta.S Azemlftett évezredeket Marija Gimbutas régészn6 hozta be a kéztu- datba, aki gyakorlatilag dtirta az emberiség fejl6désérél kordbban vallott nézeteket. Kényveiben? — The Goddeses and Gods of Old Europe, The Language of the Goddes — egy bamulatosan fejlett civilizéci6r6l fr, amely Kézép- és Délkelet-Eurdpdban a Kr. ¢, 6500-3500 kézirti idészakban létezett. Ugy létja, az emlitett vidékek leletei szAmtalan kézis vondst mutatnak, de szerinte az eurdpai 6ndllé mdveltség, amely parhuzamo- san fejl8détt az emlitettekkel kb. Kr. e. 7000-t61. Kézép-Eurépdban olyan telepiilések Iéteztek ekkor, ahol tbb ezer ember éle egyiitt, mi- kézben Eszak- és Nyugat-Eurépéban még nyoma sem volt ilyennek, virdgzott a mezBgazdasig, a kézmiivesség és az (rds, s mindez hosszti év- sz&zadokkal a sumirok elétt — tartja a régésznd. AKr. ¢. 10 000-4000 éveket vizsgdlva tchat elmondhatjuk, hogy az ujkékori kultarkér egymést6l tdvol es6 hatalmas vidékein éldk egyar4nt az Istenanya kévetdi lehettek, és a hitvildguk szAmos azo- nos vondst mutatott. E vidékek bizonyos részein fog majd a bibliai vizdzint kéveréen, kb. Kr. ¢. 4000 utdn virdgba borulni a sumir, majd az egyiptomi és az Indus-vélgyi civiliz4cié. Okkkal feltételez- 21hetjiik, hogy nem a ,semmibél” keletkeztek, hanem az ujkékori ember tuddsdra és hitvildgéra épiiltek. Folytassuk nyomozdsunkat imméron kénnyebb helyzetben, hi- szen ett6l kezdve mar {résos eml¢keink is vannak! Mit mondanak az {résos emlékek? Kezdjiik a sumirokkal! Eliade szerint a vallésuk torténetiik hajnalén méris ,6sinck” mutatkozik. Minden istenséget égi Iényként gon- doltak el. Az el6keriilt szévegekbél a Nagy Istenek hdrmass4ga de- riil ki: AN, EN-LIL és ENKI. AN = Eg, minden bizonnyal 6 a pan- teon legfontosabb tagja, EN-LIL-t , Nagy Hegynck” is nevezik, & a légkr istene, EN-KI pedig a ,,Fold Ura”.8 A fennmaradt frésok a ,kezdetek” tékéletességét idézik, tudnak egy boldog, paradicsomi dllapotré! — Tilmun orsz4gér6l -, ahol »oroszldn nem gyilkol, farkas bérdnyt nem ragadoz”.? Szorosan vett kozmogéniai szévegek nem keriiltek el6, mégis visszakéverkeztet- hetiink arra, hogyan képzelték a teremtés el6tti pillanatot az egyik cposzuk alapjan!®, Az 1876-ban The Chaldean Account of Genesis (Kdldeai teremtésmiftosz) cimmel publikdlt, de az els6 sora utén Entima elis (Mid6n fon...) clmen is ismert mtinek kb. Kr. ¢. 2000 k6riili idékre nylik vissza a szdvegezése, de tébben feltételezik, hogy az eposz a még kordbbi, sumir id6kb6l szdrmazik. _ »Midén fonn az dg neveletlen Alant a fold szintazonképp, Apszu, az Oskezdet, minden Dolgok teremtéje-atyja S Mummu-Tidmat bsanydnk még Vizeikkel egybemosddtak, Nem volt szdrazfold se, ldp se, s egyike sem az isteneknek, Neév nélkiil szunnyadott a sors is, Betoltetlen vdrt a végeet — Apszu s Mummu-Tiamdt akkor Istencket nemzettek s sziiltek: Sziiltdh Labmut és Labamut...” 22A szakemberek szerint az egykori Sumer teriiletérdl elékeriilt leletek a kultuszuk folyamatossdgéra utalnak. A térténeti korban a hatalmat az istent6l sz4rmaztatték, minden személy — ,valldsi” vagy ,vildgi” hi- vatalnok — az & nevében gyakorolta hatalmét. A templom volt a féldi otthona, a személyzet nemcsak személyi szolgatevd, hanem titkér, fr- nok stb. is volt. Példdul egy Warkabdl szdrmazé vazdn lathaté, hogy a gabonatermést és az dllatszaporulatot Inanna istennének ajénijak. Gyiimélcstskosarat nyijtanak fel, élelemmel és borral dldoznak neki. Feltételezherjiik, hogy a tarsadalom, taldn a vdrosok is, demok- ratikusan szervez6dtek. Van bizonyiték a gazdasdg dsszetettebbé va- ldsdra, a vagyoni kiilonbségre, a tarsadalom tagozédéséra viszont alig. A korai dinasztiék kor4ban voltak révid idétartamd, kis nézeteltéré- sek, de ezeket semmiképpen sem nevezherjiik habortiknak— olvas- hatjuk a vidék térténetér ismerteté kényvben.!! Komoréczy Géza szerint a leletek azt sugalljak, hogy a templom fokozatosan a gazdasdgi tevékenységet is irdny{té intézménnyé vale. Térsadalomszervezetiik jellegzetes képzidménye a templomgazda- sdg volt, a termékeny foldkozdsségek szervezeti utéda. A vezeté tes- tiilet a fold culajdonosa, és az alkalmazottaik mdvelték a foldet. Ok semmi esetre sem rabszolgdk, hanem természetben dfjazott féld- munkdsok. Egyfajta gondoskod6 hatalom volt ez, az istenség atyai- an gondoskodott az emberekrél, nekik csupdn dolgozniuk kellett. A templomgazdasdg egyben kultikus-vall4si kdzpont is volt — irja.'? Kialakuldsdnak idépontjét tekintve a mdsodik nagy civilizdcié az egyiptomi. Az eddigiek ismeretében nem csodélkozhatunk azon, hogy 6k is tudtak az ,Els6 Id6r6l”, a2. aranykorrél, amikor harménié- ban éltek az istenckkel.'3 A régészek ugyan makacsul dllitjék, hogy ez csup4n mitosz, azonban itt is elékeriiltck kirdlylistdk — a palerméi k6 és torin6i kirdlypapirusz —, és a rajtuk szereplé uralkodék alapjan latjuk, hogy 8k is hosszi évezredekre vezették vissza az. eredetiiket. A Halottak Kényve, vagy masként a Kilépes a fénybe cimi alkotas ahall és az élet titkdnak rank marade bizonyttéka, leirja, hogy a test haldla utdn mi tdrténik a lélekkel. Az dkori egyiptomiak hiedelme szerint Tehuti (Thoth) {rta 50 ezer éwvel ezelétt, a mai kutaték sze- rint viszont sokkal fiatalabb, s bar nem egységesek a vélemények, kb. Kr. €. 3500-2000 kézé teszik a md legrégebbi valtozatdt. 23Alljon itt egy révid részlet a mabél! » Te vagy a mennyek és a fold ura, a mennyei teremimények és a lenti te- remtmények alkotdja, az egy alapelv, aki Uttrejétt, a vildg késettbje, az emberistg teremtje. "4 Ma mdr cobb kutaté gondolja azt, hogy a széles kérben elterjedt elkép- zelésekkel ellentétben az egyiptomiak egyéltalan nem voltak tébbisten- hittiek, valdjéban egyetlen, névtelen, nemtelen istenben hittek.!5 Magunk is tébb olyan helyet taldlunk, ahol az Egyetlen Istenrél térténik emlités.!6 Budge azt is megjegyzi, hogy a hierogrifakban szereplé isteneknek sz4mos olyan tulajdonségot tulajdonttottak, amelyet mi a Mindenhaté Istennel dsszeftiggésben emlegetiink.!7 Az egy Istent, aki minden egyéb dolog el6tt létezett és az istenség tiszta, elvont fogalma, a t4gas egyiptomi panteon egyetlen egyediil- All6 istene sem testesfti meg igazdn. Maguk az egyiptomiak is azt tartottdk, hogy az istenek csupdn az egy Isten kiilénbéz6 tulajdon- sdgui nevei. Az egyiptomi hit alapjét a lélek halhatatlansdgira épiild dogma k¢pezte — irja az egyiptolégus.'8 Térjiink most 4t az Indus-vilgyi civilizdcié helyszinére, amelyrél gy tartjak, hogy Kr. ¢, 3000 kériil mdr Iétezett.'? A legrégibb vallds- nak, amely az arjdk érkezése clétt (kb. Kr. e. 2000) mér megyolt, a védikust tartjdk, kévet6i a tudds els6bbségét hangsillyozzdk (szankszrit véda = tudds). A tanfedsokat kb. Kr. e. 1500 kériil kezdeék frésba fog- falni.?9 Hitiik szerint a Mennybeli Atya és a Foldanya (Djausz Pitar és Prithivi Métar) az 6si istenpér, 6k testesftik meg az Eget és a Foldet, 6k a tébbi isten sziilei. Purusa az Egy és a transzcendens Abszoluit, Rig Véda néven 108 himnusz marade rénk. A szbveget és hordo- z6jat, a szét szentnek, a Legfébb Ely, a Brahman hallhaté megnyil- vanuldsdnak tekintették.2! A Véddkat tuls4gosan szentnek tartottdk ahhoz, hogy leirjdk, ezért kényy nélkiil megtanultak és nemzedék- rél nemzedékre adték tovdbb, {gy a keletkezéstik legalébb Kr. e. 2000-ig visszavezethet6, mfg mdsok Kr. e. 3000-t is elképzelherd- nek tartj4k.22 Alljon itt egy részlet a teremtéshimnuszbél! 24»Nem volt nemlétezts, sem lttezds, sehol sem volt a tér birodalma, se a tilnani &... Nem volt halal, sem hathatatlansdg. Jeltelen volt az Gszaka és jelte- len a nappal. Az egy Ulegzett, mert ext sigta isetine, még szell6 sem rebbent. Rajta kiviil nem volt ott nil semmi sem... Azt, hogyan tortént a teremtés — taldn csak énmagdt formdlta, taldn nem — csak 6 tudja, aki a mennyek csticsdrél pillant le rd..." ‘Az trdsos emlékek alapjan tehdt arra kiverkezrethetiink, hogy az ujké- kor hite tovabb élt az elsé civilizaci6k hitvildgdban. A szévegek mind- epyike tud az Abszoltit Egyrél — legyen a neve Apszu vagy Purusa—, a mindenek felett 4llé erdrél, mindenek teremtdjérél, illetve egy Ssi istenpérrél. Tudnak tovabbé egy kezdeti boldog aranykorrél. Ujra csak kérdezni tudunk: honnan ¢ feltGiné hasonlés4g? Az 6studds Hamvas Béla szerint az 6studds, vagy ahogy 6 nevezi, az Sshagyo- mény, abszoluit és érék gondolatokat tartalmaz, amelyek a terem- tést6l fogva léteznek. Amikor a vildg keletkezett, vele egyiite jott lét- re a vildg eredetérél, létérél, céljardl, értelmér6l, valdsdgardl s2616 tudds is, amely a teremtéssel egy idében még vildgos volt. Ez. a lét abszoltit dolgaira valé egyetemes emberi Ssemlékezet.”4 Lathatjuk, hogy tulajdonképpen — mds megfogalmazd4sban — pontosan azt mondja, amit Eliade. Erre a tuddsra haszndlhatjuk — bar nem pontosan ugyanazt jelen- tik —a logosz (gérdg logos = s26, beszéd, az Sgirdg filozéfidban a vi- lag rendezé elve), a gnézis (gérdg gnésis = bélcsesség, pontosabban tudds, megismerés, kiiléndsen Isten megismerése), az Ige vagy taldn a Szent Gral kifejezéseket is. Hagyomény egy van, mint ahogy egy emberiség, egy szellem és egy Isten — irja Hamvas. Ez az Egy azonban, bér mindeniitt ugyan- az, a kés6bbickben egyre inkabb elhalvanyul, és a kiilénbéz6 id6k- ben, népekben, nyelvekben kiilénbézéképpen mutatkozik meg. 25De ne szaladjunk elére, maradjunk még a kezdeti egységnél! Ezt az egydntet(iséget erdsiti meg a majd’ kétezer éve élt gérég gondolko- dé, Plutarkhosz is, Azt tanftorta, hogy ha kiilénféle mftoszokbél ki- hdmozzuk a mélyiikon rejl6 lényeger, latjuk, hogy valéjéban nem kii- Ténbéztethetdk meg egyméstél az egyes népek kiilénféle istenei. Csupdn a mindent elrendezé egyetlen értelmet, a mindenséget kor- ményz6 egyetlen gondviselést és a mellé rendele szolgélatot teljesité erdket —a helyi szokdsoktd! fiigg6en — hol fgy, hol ugy hivjék és tisz- telik.25 A kézel kétezer éve irt sorokkal a mai kutaték is egyetértenek, tob- bek szerint ugyanis a killénféle neveken ismert 6si istenek — példaul Gilgames, Bel, Héraklése, Ozirisz, Rdma stb. — alatt gyakorlatilag egy 6si isten rejt6zik, mivel a kiilénbézé korokban é vidékeken kiilénbé- 26 nevek alatt valtak ismertté, de ugyanazokkal a tulajdonségokkal ren- delkeznek.?6 Tudjuk, hogy Gilgames és Heraklész egyformdn naphé- rosz?7, akércsak azt, hogy Héraklész ¢s Izdubdr ugyanaz a kiilonféle népek mitolégidjéban?8, mig George Smith”? angol kutaté és mdsok is Gilgamest Izdubarral azonos{tj4k, Izdubart pedig Nimréddal.> Ismert tovdbbd Hermész Triszmegisztosz, aki a vizdzin elécti Sstudést dtmen- tette az dradat utdni idékre. O a gordg Hermész és az egyiptomi Thoth isten keveredése, dsszeolvaddsa lehet. Rejtélyes alak, keresztény ¢s mu- zulméan tuddsok egyardnt a bibliai Endkkal azonos{tjak.3! Néhdny for- 14332 EnékowHermészt a bibliai Nimréddal, illetve apjéval, Hémmal azonositja. Oziriszt viszont Dioniiszosszal azonositjdk — ahogy Plu- tarkhosz3 tébbszir is frja -, aki ugyanaz, mint Bacchus — a Teremtés kényve szerint Nimréd apja, Kus. [gy Enék—Nimréd—Gilgames— Héraklész/Hercules~Hermész Triszmegisztosz-Ozirisz—Dioniiszosz— Bacchus gyakorlatilag azonos isteni tulajdonsdgokkal rendelkezik. Ha az 6si Istenanya ,tuilélését” vizsgaljuk, szintén ugyanerre a ké- vetkeztetésre jutunk. Példdul a sumiroknal 6 Inanna, a szerelem és a termékenység istenasszonya, de kiilénféle nevek alatt, 4m azonos is- teni tulajdonsdgokkal megaldva, igen nagy teriifeten a valldsi kul- tusz kézéppontjdban dll. O az egyiptomi Izisz, a gérdég Aphrodité, Rémdban Minerva és Vénusz, vagy emlichetjiik az éind Prithivit, a kis-dzsiai Kiibelét, a g6rég Gaidt... és még sorolhatjuk. 26Kévessiik tovébb az 6studds utjat! Ha valéban létezett valamikor az aranykor, akkor nem igen tudjuk idé6ben és térben mdshové tenni, mint az emlitett tjkékori kultir- kare, illetve az azt megel6z6 idékre. Erre illik Hamvas Béla jellemzé- se: Az aranykor a béke, a szépség, a termékenység ideje, a féldén meg- valdsult tényleges realitésa. Amikor a szellemi és az isteni er6k az emberi sorsba, a kézisség ¢letébe, a természetbe és az anyagba szaba- don és béséggel 4ramlottak, mindazt, ami a féldén élt, arvildgftottdk, megszentelték és teljessé tették.4 E kor nagyjai olyan tudds birtok4- ban voltak, amely a csillagdszatban, a valldsban, a tan{tésban, a gy6- gyitdsban, a metafizikaban, a kéltészetben stb. egyardnt érvényesithe- 16 volt.35 Egykor tehdt minden ember birtokosa volt a Szent Grdlnak, vagy példaul Indidban tigy mondjak, hogy ebben az idében mindenki a Véda birtokéban volt. De mikor lett vége az aranykornak? Hol romlott el? Nem egy kutaté — példdul Marija Gimbutas, Merlin Stone, Anna Baring, Jules Cashford — azon a véleményen van, hogy az 6skori egység megsz(inése az Istenanya képének elhalvanyodds4- val pérhuzamosan tértént. Szerintiik a férfiistenckkel jelentck meg a fegyverck, a harc és a hébord, az Anyaistenné szerepe pedig folya- matosan csdkkent. A himnemdi isten héssé, a fold ¢s a menny te- remtdjévé valt, mig az istenné maga volt a féld és a menny, {gy az azonossdg a teremt6 és a teremtés kizdtt megsz(int.36 Eurdépdban a ,boldog békeidének”, a stabilitds és a civilizécié kor- stakdnak akkor lett vége, amikor egymést kéveté hullémokban proto- indoeurdpai téresek témadtak az itt élékre, és kiszorftottdk az istenné- ket. Eliade szerint rémséges pusztitdsok jelzik, hogy az indoeurdépaiak berontottak a térténelembe. Kr. . 2300 és 1900 kézétt Gérégorszd4g- ban, Kis-Azsidban és Mezopotimidban kifosztottak és felégettek egy sereg varost. Néhdny évszdzaddal kés6bb Eurépa kévetkezett.2” Ugyanez figyelhet6 meg az Indus-volgyi civilizacié esetében, Kr. ¢. 2000 kériil megérkeztek az Arjak, és leromboltdk az 8si civilizdci- 6t, a fejlett varosokat.38 Mezopotdmidban hasonlé tértént, a kb. Kr. ¢. 3000-t6l folyama- tosan betéré sémi tdrzsek vetettek véget az aranykornak, akik a 27Magna Mater alakjét uj, a kordbbiaktdl gyékeresen eltéré szereppel is felruhdztdk: Istér mar a harc és a hdbord istenndje is egyben.29 Hamvas Béla ugyanerre az id6pontra teszi a valrozdst, szerinte a térténelmi korszak hatérén, tehdt a bibliai viz6z6n utdn, az éskinyi- latkozdst mdr nem tudta mindenki Srizni, a metafizika jelentésépét mar csak egyes kivételes személyek érezték.49 A gnézist megszerezni ekkor mdr csak beavatdssal lehetett.4! Fontos azonban kiilénbséget tenni a beavatds és a tanitds kozdtt ~ frja —, a beavatds ugyanis nem tanftds. A logoszt nem lehet tan{tani, az aranykor népét ,logosz- fajnak” hivja, 6k azok, akik még birtokoljék az Isteni Tuddst, a misztériumot, a ,,titkot”.42 Az emlftett idészakban beavatds nélkiil nemhogy fSpap, kirdly kancelldr stb, nem foglalhatta el a hivaraldt, de bird, katona stb. sem Iehetett senki. Gondoljunk csak a faradk beavatdsi szertartdsaira! Szdmos késébbi misztériumiskolarél és valldsr61 tudunk, amely- nek tagjai az isteni tudds, a vildgegyetem titkainak, vagy fogalmaz- hatunk ugy, hogy a Szent Grél megtaldldsdra térekedtek. A teljesség igénye nélkil dlljon itt n¢hny! Ozirisz kultuszdt a piramisszivegek Kr. e. 2300 kériili idében emlftik legkordbban, de nyilvan évsz4- zadok kellettek a kialakuldsukhoz. Eleuszisz Kr. e. 1500 kériil talén a vildg legnagyobb titkait rejtette magdba. A gérégok dltal Dionii- szosznak, a r6maiak 4ltal Bacchusnak nevezett isten kultusza az an- tik vildg egyik legjelentésebb beavatdsi iskol4ja volt. Orpheuszt gyakran hfvjdk a beavatds megteremtéjének, a holtak birodalmdba valé aldszdll4sdt a beavatdsi szertartésokkal hozzdk dsszefiiggésbe. Szdmos nagy beavatott dltal alapftott iskoldrél is tudunk, péld4ul Piithagorasz (Kr. ¢. 581-497) Kroténban létrehozott intézménye beavatdsi kézpont is volt. Emlfteniink kell az esszénusokat, a Jézus sziiletése kériil is létez6 vall4si csoportot is. Tudjuk, hogy Plutarkhosz idején, az I. sz4zadban a misztériumval- lésok sok hivet szereztek, mindig megvolt a maguk szerepe az antik vallésokon beliil. Ezek békésen megfértek egymds mellett, beavatott- jaik kézétt nem volt versengés, egyszerre lehetett valaki Démétér-, Diontiszosz- vagy éppen fzisz-kultusz beavatottja. A régészeti leletek alapjan feltételezhet6 példaul, hogy fziszt és Démétért azonosnak tar- tottdk Eleusziszban a Kr. ¢. VIII. szdzadban.3 28Aztdn a térténelem folyamdn az éstudds egyre inkd4bb elhalv4- nyodott. Hamvas szerint a nyomai kb. a Kr. e. VI. sz4zad kérnyéké- ig kévetheték, amikor is gydkeres valtozds dllt be: az emberiség tr- ténete sétét korszakanak végsé szakaszdba ért, az éstudds a témegek sz4méra majdhogynem elveszett.44 Lattuk, hogy eddig békésen megfértek egymds mellett a misztéri- umvalldsok. A lényeg: egy az Isten. Am nem maradt ez (gy sokdig...3. FEJEZET VALLASOK ES AZ OSHAGYOMANY »Sok vallds van, hagyomdny azonban csak egyetlen- egy, & minden vallds a hagyomdnynak az idbben megjelent alakja,” (Hamvas Béla) Lattuk, hogy az egyetlen Teremté Istenben valé hit a mai egyisten- hitd vallésok kialakulésa, illetve Abrahdm sziiletése el6tt mar évsz4- zadokkal létezett. Az Sshagyomdny Hamvas Béla szerint napjaink- ban még megtaldlhaté az egyiptomi Halottak Kényvében, Hermész Triszmegisztosz tanitdsdban, az indiai Véddkban, Mahdbhérata bélcseleti kényveiben, Buddha tanftdsdban, a szankszrit és pali ka- nénban, a kinai ét szent kényvben, a tibeti bon vallésban és a tibeti buddhizmusban. Ez volt a tanftdsa Zarathusztrdnak, e dll a szent kényvében, a Zend Avesztdban. Ezt tudja a kelta druida, az azt¢k, a maja és az inka hagyomdny is. Ezt tartalmazza az alexandriai gnézis, a kdldeai papok tudoménya, Orpheusz, Hérakleitosz, Piithagordsz vagy Platén tan{tdsa. A Biblidban és a Kornban is taldlkozhatunk a nyomaival — frja.! Az éstudds nyomai tehdt kb. a Kr. ¢. VI. szazadig kévetheték. Az id6 midldsdval aztdn Isten és az ember kézétt egyre nagyobb kii- lnbség, tavolsdg jott létre, {gy szitkségessé vale az isteni kézlés, a ki- nyilatkozds, amely az emberrel a sz4méra egydltalén nem, vagy csak nehezen felfoghaté természetes igazsdgot ismertette meg. Kérébe tartoznak a hittitkok: a teremtés, az élet értelme és célja, azok a misztériumok, amelyek nem pusztén meghaladjék az emberi értel- met, hanem megérthetetlenek és bizony/thatatlanok is. Profétdk je- lentek meg, a gdrég credetd szé Isten kivdlasztorrjét jelenti, aki az isteni kinyilatkozdsrél értesiil, és t4jékoztatja az embereket Isten szdndékérél, a titokrél, a jovérél.2 30A tovdbbiakban kialakult hdrom nagy egyistenhitd vall4s — ju- daizmus (kb. Kr. ¢. VI. szazad), kereszténység (I. szdzad), iszlém (VII. sz4zad) — mindegyike a kinyilatkoztatdsra hivatkozva énma- gdt tartja egyediil idvézftének, mfg a tébbit eltevelyedésen alapuld- nak... és ebbél szdmos nehézség t4madt az idédk folyamén. Szent kényveik —Téra (Oszévetség), Evangélium (Ujszévetség), Koran — alapjin a Kényv vagy az [rds valldsainak is nevezik dket. Prébdljunk utdna jarni, mit tudunk a kialakuldsukrél! A judaizmus Ismert, hogy Kr. e. 3000 kériil nomdd sémi térzsek jelentek meg Mezopotdmidban, ahol dtvették a sumirok kultdrdjét, majd kb. Kr. e. 2000-re a hatalmat is. Az Oszévetség irja, hogy Abraham és csalddja is innen indultel (Kr. e. 1850 kériil). A sémi térzsek kés6bb megje- lentek Egyiptomban és a majdani Palesztindban, a bibliai Kanadn- ban is. Tudjuk tovabb4, hogy az Otestamentum szerint Egyiptom- bél Mézes vezetésével Kr. ¢. 1350 kériil izraclita torzsek érkeztek Kénadnba, és keveredtek a m4r korabban betelepiilt rokon térzsek- kel, akik hébereknek nevezték magukat. Hanh Istvan és Mircae Eliade alapjan vegyiik sorra a judaizmus ki- alakuldséra vonatkozé ismereteinket! Ahogy a sivatagbél benyomult noméd sémi térzsek elkeveredtek Kanaan féldm(ivelé lakéival, s dtvet- ték eéliik a foldmiivelés és a letelepiilt ¢letméd szokésait, uigy illeszke- dett bele a torzsi isteniik a kanadni istenvildgba. Azonban az izraelita torzsek valldsét aligha lehetne még egyistenhitnek nevezni, a Jahve ki- zArdlagossdgarél sz616 tanitdst csak nagyon hosszas, nagyon szivés és sokoldali propaganddval Ichetett az egész néppel elfogadtatni. A Kanadnba érkezett két torzsi csoport mds-mds hagyomdny- anyagot vit magaval. Egyrészt a Mezopotdmidbdl jottek az onnan elindult Abrahdmrél, mdsrészt pedig az Egyiptombdl érkezettek Mézesrél és a Sinai-hegyi Jahvérdl, majd egységes(tették a két ha- gyomdnyt. Még a birdk koraban (Kr. ¢. 1000 elétti ¢vszd4zadok) sem Jahve volt a vil4gmindenség egyetlen istene, hanem csupdn az izraeli tor- zsek szdvetségének védéje, akinek ldtezdse és ¢ térzsek részér6l valé 31tisztelete kor4ntsem zdrta ki mds torzsek és térzsszévetségek dltal tisztelt istenek vele azonos rangi realit4sdt. Kr. e. 1000 kériil Jahve magaba olvasztotta a vidék tobi istenét. A kdnadni vallésos elkép- zelésekhez valé hasonulds Salamon alatt fokozédott. Jahvénak erdszakos, negatly vondsai voltak. Kordbban a félelme- tes erdt, az ijeszté és kisz4mithatatlan hatalmat ldtték benne, az er- kélcs és igazsdg rz6jének jellemvondsait a préférdk vitték bele alak- jaba, tudatosan. A babiloni fogsdg (Kr. e. 586-539) kérnyékén masodik Ezsaids beszédei mondtak ki el6szér az egyistenhitet a ma- guk teljes kovetkezetességiikben. Azsidék voltaképpen a kénadniaktél verték dt a rftusok rendsze- rét, a szent helycket ¢s a szentélyeket, a papi osztdly kanadni mintdk szerint szervez6dott, végezetiil pedig a prdfétdk maguk is kdnadni befolyds sz4rmazékai voltak — irjdk a szakemberek.3 Eddig j61 nyomon tudtuk kévetni az ésbélcselet, a Szent Gral ut- jdt, a Mezopotdmidba érkezett smi népek dtvették az ott lakéktdl. ‘Az Oszivetség szerint Abrahim Melkizedektél (kb. Kr. e. 1850, Sdlem), a mai Jeruzsdlem éslakéinak nagy beavatottjatél, papkir4- lyatdl nyerte el a beavatdst4, Mézes pedig miutén Egyiptomban lt, a S{nai-hegyen személyesen kapta a kinyilatkoztatést az Urtdl. Mit tudunk réluk, a judaizmus e két kulcsfigurdjar6l? Abraham — az Oszdvetségen kiviil — a korabeli akkdd ¢kiratokban sem Ab- ram, sem Abraham néven nem fordult el6.5 Az Oszdvetség szerint No€ Sém nevi fidnak lesz4rmazési sordba tartozott. Ki volt Mézes? Nézziik Yosef Hayim Yerushalmi vallésfilozdfus dsszefoglaldsdban! Josephus Flavius szerint zsidé volt, 4m nevének héber etimolégiai magyardzata helyett az egyiptomi eredetet fogad- ja el. Sz4mos antik pogdny szerz6 - mint példdul Strabén, Apion, Celsus — minden kétséget kizdréan egyiptominak tartja, A XVILI-— XIX. szdzadban sziiletett kritikai bibliatérténet-kutatds képviseldi is foglalkoztak a zsidé vallds egyiptomi eredetével kapcsolatos vitdval. Leginkdbb Tolandét nem hagyta nyugodni az a feltételezés, hogy Mézes esetleg ,egyiptomi pap vagy uralkodé volt”, aki ,elhagyta or- szdgt, mivel nem értett egyet a helyi valldsi gyakorlattal”. Friedrich Schiller vetette fel, hogy Mézes az egyiptomi hercegné nevelt fia, aki beavatdst nyert a tisztén egyistenhitd egyiptomi misztérium- 32vallésba, amelyet aztén tovdbbadott volna a zsidédknak — frja Yerushalmi.6 Gardner azonosnak tartja IV. Amenhotep (Ehnaton) féradval, mésok szerint Mézes kordban elképzelhetetlen lett volna, hogy egy hajadon egyiptomi hercegné drékbe fogadjon valakit, annyira fon- tos volt ugyanis az uralkoddi vérvonal, hogy nem egyszer még test- vérek is ésszehdzasodtak.” Sigmund Freud is azt fejtegeti a Mézes cmd kényvében, hogy az egyistenhit nem a zsidék, hanem az egyiptomiak talélmdnya. Mé- zes szerinte nem 2sidé, hanem egyiptomi pap vagy nemes volt, egyistenhfvé. Az Egyiptomban élt egyik elnyomott sémita torzs ve- zérévé valt, felszabaditotta dket a szolgasdgbél, és uj néppé formalea az Aton-vall4s megérzése érdekében. A nemrég még rabszolgasor- ban élt durva témeg azonban képtelen volt megfelelni az uj vallés kévetelményeinek. Lazadas tort ki, a tsmeg meggyilkolta Mézest; a gyilkossdg emléke pedig elfojtddott. Majd az izracliték kompro- misszumos szdvetséget kétittek a rokon s¢mita trzsekkel, s Atvet- ték vad, tombols istenségiik, Jahve kultuszdt is. Ezt kovetSen Mé- zes istene dsszeolvadt Jahvéval — tartja Freud.® A zsidé szdjhagyomany szerint Mézes amellett, hogy a Sinai-he- gyen megkapta a kinyilatkozdst, az frott Tant (Téra = Tanttds), ugyanott és ugyanakkor megkapta a Téra torvényeinek sz6beli ma- gyardzattt, illetve ,végrehajtdsi utasit4sét” is, és egybél tovabb is adta. Ez a Sz6beli Tan, amelyet késébb a rabbik lejegyeztek, fgy ala- kult ki a Talmud (= Tanulds) kb. Kr. e. 450 és Kr. u. 500 kézite.? Tehat rabbik irtdk, emberi kezek munkaja, mégis szentnek tartjdk, merta mindenkori rabbik szavainak helyességét a mézesi eredet és a Mézesra valé hivatkoz4s szankciondlja. [gy a Téra frott parancsola- taival majdnem egy szintre emeli. A Talmud tulajdonképpen szokésgy(ijtemény, a mindennapi élet- tel kapcsolatos gyakorlati tudnivalékat tartalmazza, példdul adds-vé- tel, hdzassdgkités, dltézkodés, tisztdlkodds stb. Hamvas Béla szerint a talmudi hagyoményt a farizeizmus tartotta fen, amelynek els6dle- ges célja elsésorban a vildgi gyarapodds volt, de amely nem engedett magan keresztiilldtni, s ezért dogmatikus mordllal, a valldsi szabdlyok kinosan tulzott és a nagy nyilvanossdg elétt hangstilyozott megtarté- 33sdval fedezte magat. A héber tdrsadalomban figyelemmel lehet kisér- ni, hogy a farizeizmus meger6sédésével milyen ardnyban névekedett a Talmud tilalmi szabdlyszévevénye, és a ritus drve alatt milyen mé- don terjedt ki az dltézkddésre, a mosakodasra, az ¢telek elkészitésére, a szélamokra, a mozdulatokra, a hanghordozdsra és a formulakra.!° Mit tudunk az Oszévetség kialakuldsdrdl? Folytassuk tijra Eliade alapjan! Az Oszévetséget kiilinféle korokbdl sz4rmazé és kiilnféle iranyultsdgu {rdsok alkotj4k, amelyek bizonnyal srégi, szdbeli ha- gyomdnyokat tiikrdznek, 4m ezeket szdzadokon at és kiilénbézé kornyezetekben Atértelmezték, javitottdk és szerkesztették. A babi- loni fogsag utdn jort létre a Mézesnek tulajdonftote dt kényv, ezzel kb. egy idében késziiltek az Otestamentum torténeti kényvei. Ek- kor dllftottdk dssze — toredékes, hidnyos, gyakran kétes megbizhaté- sdgu vagy éppen téves — feljegyzések, vazlatok alapjan a préfétdk be- szédeit. A Térdt a papi szerkeszték szentnek nyilvanitottdk, a fel nem vett mtiveket vagy megsemmis{tett¢k, vagy az enyészetnek ad- tdk dt. A végs6 szerkesztés alkalmaval tudatosan kikiiszdbdlték a k4- nadni eredetdi mitikus hagyomdnyokat, méghozz4 olyan sikerrel, hogy tredékeik csak a szerkes2t6k pillanatnyi figyelmetlensége 4l- tal juthattak be. Eléfordult, hogy egyes szdvegrészeket tértelmez- tek, pontosabban deszakralizdltak és demitizdltak. Ki kell emelniink azt a tényt, hogy a Genezis utolsé megszerkesz- t6i az Srdklétt vagy dtvett archaikus anyag hosszadalmas és dsszetett valogatdsa, kijavitdsa és atértékelése ellenére mégis megériztek egy hagyoményos tipusti mitoldgidt: a vildg létrejétte, az ember terem- tése, a paradicsom stb. Am az Izrael valldsa sz4mdra els6rendtt fon- tossdgu események térténetiségét nem sikeriilt bizonyftani — {rja Eliade," Mindezek ismeretében nem hagyhatjuk figyelmen kiviil a kévet- kezSket. Lattuk, hogy Abrahém a Mezopotdmidbdl, Mézes pedig az Egyiptombdl érkezett sémi térzseknek kézvet{tette az egyetemes 6studdst. Azonban sem Abrahdm, sem Mézes, sem masok — példdul Jakob, David stb. — nem beszéltek a zsidékrdl. Maga a ,zsid6” s26 Ezsdrds proféta konyvében (4:12) fordult elé eldszér, amely a babi- Idniai tartézkod4s utdn kb. dtven év miulva veszi fel a fonalat. Tud- 34juk tovabbé, hogy az izraelitdk tizenkét torase kéziil csak az egyik, Jakob (Izrd¢l) Juda nevi fidnak a leszérmazottait nevezik a babilé- niai fogsdg utdn zsidéknak, Mindezekbél értelemszertien kéverke- zik, hogy nem Iehet a zsidé nép vagy a valldsa a kizdrélagos letéte- ményese az 6sbélcseletnek vagy a kinyilatkozdsnak. Annak tovdbb kellett élnie a tobbi sémi és mds népek kérében is. Az Oszivetségbél ki is deriil egyértelmden, hogy az Ssbilcsesség, nem tint el, csak nem azok birtokoljak, akik az emlitett konyveket (redk. Rendre megjelentek ugyanis a profétdk, akik ostorozték az {rdstudékat, amiért nem az 6si tuddst hirdetik a népnek, hanem valami mast. N¢hdny példa: ,Oh gonosz nemzetség, hamisdggal megterhelt nép, gonosz mag, nemtelen fiak! elhagytdk az Urat, megutéltdk az Izrael Szentjét, és elfordultak t6le”.!2 ,A tanftdsra bi- zonysdgtételre hallgassatok... akik nem ezt tanitjék, azok biinhéd- ni fognak.”!3 ,Micsoda hamissdgot taléltak bennem a ti atyditok, hogy clidegenedtek télem, és hidbavaldsdg utdn jartak...” ,Bizony szerencsétlenek ezek, bolondok, mert nem ismerik az Urnak ut- jat... Elmegyek ezért a fSemberekhez és beszélek veldk, hiszen 6k ismerik az Urnak utjét...”!4 Ahogy az idézetekbél is kitdinik, Izrael szent emberei, a proférdk tudték, hogy nem az Abrahdm és Mézes dltal kapott 6studés alap- jan élt a nép, az frdstudék ugyanis félrevezerték 6ket. A Zsidé lexi- kon! egyértelmtien utal a zsid6k kdrében is meglévé titkos tanokra, amikor Ezsdrés apokrif evangéliumarél'6 fr. Ebbél kideriil, hogy valahol megvannak az 6si iratok, de elrejtve tartjak a nép el6l. A XX. szdzad egyik nagy zsidé gondolkodéja, Martin Buber gyakorlatilag ext erés(ti meg, amikor azt (rja, hogy ezek a prdférdk egydltalan nem valamilyen uj tan{tassal jelentkeztek, hanem egy készen kapott tan{- tist formdltak dt a vltoz6 helyzet és az uj kériilmények szerint,'7 Az Ujszdvetségben talélhaté idézetek is ezt tamasatjak ald: ,,...jaj nék- tek torvénytudék! Mert elvettétek a tudomdnynak a kulcsét. Ti ma- gatok nem mentetek be, és akik be akartak menni, azokat meggd- toltétok.”!8 Vajon mit jelent Lukécsndl a ,tudds kulcsa” kifejezts? — teszi fela kérdést Nesta H. Webster. Szerinte nyilvan a szent hagyoményt. 35A rabbik hamisftottdk meg a szent hagyomdnyr, vétkiik abban dll, hogy eltitkolt4k a nép el6l a szent kényvek magyardzatac. A rabbik az 6si hagyoményt sajat kizdrdlagos elénytikre ford{tottdk, és r4ad4- sul ennek az dtalakftort hagyomdnynak a zsidé népen beliili kizaré- lagos 6reivé tették magukat — irja!9. Ezt cémasztja ald az is, amit Marknal olvashatunk: ,,...oly tudomdnyokat tanftanak, amelyek embereknek parancsolatai. Mert az Isten parancsolatét elhagyva, az emberek rendelését tartjdtok meg... Isten parancsolatat sz¢pen fél- reteszitek, azért, hogy a magatok rendelését tartsdtok meg.”20 A kereszténység A kereszténység sz4méra a kinyilatkoztatdst az Evangéliumokban Isten galamb képében leszdllé Szelleme jeleniti meg, az égi hang pe- dig ezt mondja Jézusrél: ,Ez amaz én szerelmes fiam...”2! Istent Srdkt6l fogva létezének, a vildg teremtdjének és mindeniitt jelenlé- v6 lénynek tekinti. Szent konyve a Biblia. Alapveté hittételei: a Szenthdromsdgrél, a teremtésr6l és Sz(iz Maria tiszteletérél s2416 ta- niftdsok.22 A ,hivatalos” meghatdrozds utdn dlljon itt egy idézet Janos evan- géliumabol! , Tudakozzdtok az frésokat... ezek azok, amelyek bi- zonysdgot tesznek rélam”?3 — mondja Jézus. Milyen (résokra gon- dolhatott? Az 6si szent iratokra? Jézus egyértelmd kiilénbséget tesz a sajdt és a zsid6k tanitésa kézdte: ,En azt beszélem, amit az én Atydmndl lattam, ti is azt cselekszitek, amit a ti atyditokndl ldtta- tok... Ti... a ti atydétok kfvansdgait akarjdtok teljesfteni.”24 ,De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim kéziil vagytok....”25 Az idézetek sejtetik, hogy Jézus az ési tuddsrdl, {rdsrdl beszél, nem arrél, amiket a rabbik elrejrettek/4tirtak. De vajon hol lehet a nyoméra bukkanni? Ismert, hogy Jézus idején a mediterran vildgban szdmos beavatd- son alapult tarsasdg I¢tezett, tagjai a ,gnézis” birtokosainak tartot- tak magukat. A kévetkezékben arra probdlunk valaszt taldlni, hogy Jézus lehetett-c valamelyik csoport vagy misztériumvallds beava- tottja. Taldlunk-e erre valamilyen frdsos utal4st? Igen, tébbet is. Kezdjiik az evangéliumokkal! Tudni kell azonban, hogy dltaléno- 36san elfogadott, miszerint a Biblidban a zsid6k dltal haszndle nordégi tudomény’” alate a mdgusok kiilénleges tudsa értend6. Igy a Jéaus- r6l dllftottak — ,...(r4studék pedig. .. azt mondtdk: ...Az érdégék fe- jedelme Altal Gzi ki az rdogoket...”%, ,...a zsidék.,. mondandnak néki: ...drddg van benned?”?7 — magus voltét igazoljak. A Talmud szerint is Jézus ,vardzsldst Gzétt s Izraelt béinre csdb{- totta...”28 De egy apokrif evangélium” is emliti, hogy mégusnak, szemfényvesztének és szentségtérének tartoctdk St és tanftvdnyait is, Ismert tovabb4, hogy egy véletlen régészeti felfedezésnek készbn- hetden keriilt €l6 egy toredék alexandriai Kelemen (140-150?-215 utén) egyik leveléb6l.3° Ebbél megtudjuk, hogy Jézus plsten orsz4- génak misztériuméra” tanitott egy ifjut. Tébb olyan forrdsra is buk- kanunk, amelyikbél egyértelméien kideriil, hogy Jézust a kortérsai mégusnak tartottdk — dllap{tjék meg tbben is.>! Mindezek ismeretében fel kell tenniink a kérdést: Lehetett-e az 6si magustudds beavatottja Jézus, ha valéban David kirdlyi vérvo- naldbé! szdrmazik? Azt kell feltételezniink, hogy nem. Nem ttinik valdszintinek, hogy a zsidék dltal tildézétt ,6rdogi tudoményt” dz- hette volna egy kirdlyi sarj. Jézus nem dévidi sarj, Allitja a zsidé torténetird, Graerz, illetve nagy fv munkdjénak magyar szerkesztdje, Szabolcsi Miksa is: Jézus judai hivei prébdlgatt4k ugyan a csalddfajat Davidig vezetni, de minden alap nélkiil.52 Ugyanezen a véleményen van dr, Kecskeméti Armin is.33 Néziik most, mit mondanak Jézusrél a zsid6 forrdsok! Azt hi- hetnénk, hogy ha valéban a szent kirdly, David lesz4rmazottja, ak- kor béségesen foglalkoznak vele. De nem. Meglepéen alig {rnak réla.24 A Jewish Encyclopedia szerint Jézusnak nagyon kicsi hatdsa volt azsid6 térténclemre vagy gondolatokra.?> Graew/Szabolcsi is ha- sonlé véleményen van. A kereszténység keletkezésénck eme fontos eseményci annak idején Jeruzsdlemben oly kevéssé keltettek feltti- nést, hogy a judai trténetirék tbbnyire nem tettek réla emlftést.36 Ugyanezen a véleményen van a keresztény tudés, Huber Lipét is ‘Azt hihetnénk, hogy a Talmud, a Toszefta és a Midrdsok folidsai- ban béven van utalds. De éppen ellenkezéleg!>” 37Talan azért e hallgatds, mert pontosan azt tan{totta, amit az {r4s- tudék el akartak rejteni a nép el6l? Vagy mert minden tan{tdsa el- lentétes a zsidé erkélecsel? Vagy — kockdztassuk meg — Jézus, a be- avatott, az Sshagyoményt tan{totta? Kézvetve ezt erds{ti meg a Korén, amely szerint Jézus ([sz4) nem Isten fia, hanem préféta, az isteni tudds hirdetdje volt.38 Lehet, hogy {gy volt, de ennek eldéntés¢hez tudni kellene, mi volt az eredeti tanftdsa. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az a kép, amelyik ma a kéztudatban Krisztusrél él, kécezer éve viltozatlan, pe- dig ez kézel sincs fgy. Az, amit ma Jézusrél tudunk, pontosabban gondolunk, egyrészt az Ujszivetségb6l, masrészt az egyhdz. tanftdsé- bél szdrmazik. Féleg olyan valakitél erednek a ma Jézusrél gondol- tak, aki nem ismerte 6t személyesen, nem volt a tanitvdnya: a tarsusi zsidé csal4dbél valé Saultél, aki kés6bb Pélra (Paulus) valtoztatta a nevét, és akinek dint6 szerepe volt a doktrindk kialakftdsdban.29 Ismert, hogy csak évsz4zadolckal a keresztre feszités utdn nyerte el az Ujszévetség a ma is ismert formdjét, 367-ben keletkezett az tjtes- tamentumi kénon lezdruldsdnak dokumentuma. Néhdny széz évvel kordbban a kés6bb kanonizdlt négy evangéliu- mon kiviil szép szdmmal léteztek més {rdsok is, ahogy arrél Lu- kdcs"0 is beszdmol. Az ismert négyet énkényesen vélasztottdk ki a korai kereszténys¢g kiilénbéz6 csoportjai és szektdi dltal forgatott nagyszdmd irat kéziil. Az clutasftort szévegeket apokrifnak nevez- ték, és kéziiliik sokat meg is semmisitettek. Akkorai kereszténységre még a szellemi tarkasdg volt jellemz6. Az 6s- keresztény szektdk kézétt — példdul gnosztikusok, péli, janosi kereszté- nyck stb. — nem létezett semmiféle ideolégiai egység. Az egyhéz politi- kai térnyerésével azonban megkezd6détt az ,egységesités”, ami a més nézeteket vallék ildézésér is jelentette; a szervezett keresztény egyhdz kezdettél fogva ellentmondést nem tirve, a szdbeli megpydzést6l a fizi- kai megsemmis{tésig, kényszer{t6 eskizdk egész skéldjanak segttsége- vel iildézte a tanitésétél eltéré tanokat. Megkockéztatharjuk annak ki- jelentését, hogy a Pal befolydsa alatt llé egyhdz ,gyGzdte”. 38Az iszlém Az iszlm” kinyilatkoztacott vall4s, amelyet az 570(?)-632 kozte élt Mohamed fogalmazott meg és kezdett hirdetni. E valldsi tanit4- sok lényegét a Kordn tartalmazza, amely az iszl4m alapkéve, kény- ve. A sz maga hirdetést, recitéldst jelent. A cfm utal a lényegére, a vallds legalapvetdbb sajatsdgara, az Allahtél kapott tanitésok kézve- titésére, értelmezésére, tanitésdra. Mindezek eszkéze és végrehajtdja Mohamed. Az dltala alapftott vildgvallds az iszldm, és a keresztény- ség tokéletesitésének tartja magat. Mit tudunk a kialakuldsdrdl? Probdljuk dttekinteni Simon Ré- bertnek, a Korén magyar nyelvii forditéj4nak munkdja‘! alapjan! Mohamed Mekka sziilétte. Az iszldm eléestéjén a két nagyhatalom Bizdnc ¢s a szdsz4nida Irdn volt, mig a kozdetiik fekvé ,harmadik vildg” Abesszinia, Jemen és Eszak-Arabia. Ez utdbbi fontossdgat — katonapo- litikai jelentdségén til — a hossaii tdvii kereskedelemben elfoglalt helye adta. Ebben a helyzetben érthetjiik meg az addig ideiglenes karavandl- lomaskéne és alkalmi szentélyként mdkédott Mekka felemelkedését, azt a ritka jelenséget, hogy egy térzsi csoportosulds n¢hdny évtized alact a két nagyhatalom legfontosabb kereskedelmi kapuja lett. Kevésbé kézismert, hogy Mohamed a maga kiildetésér az 6- és az Ujszdversdgi proférdk modellje szerint képzelte el, vagyis 6 Allahnak aza kivalasztott kiildétrje, aki a hozzd lekiildétt Kordnt ,vildgos arab nyelyen” a fildijeinek, a pogdny araboknak kézvetiti. O tehat profé- ta, aki kiildetését egyetemesnek gondolta, hiszen a Koran a Préféta hite szerint nemcsak a kordbbi égi {résok — a Téra és az Evangélium — folytatdsa, esetleg ,javitott kiaddsa”, hanem az Abrahdm-vallds révén egyenesen a kezdetekhez valé visszatérés, az wOstrds”. Ilyen értelem- ben — és ez nagyon is mély értelme az iszlmnak — a Préféta nem for- radalmér, hanem az 6si rend helyredllitéja — frja a szakember. A Kordnban olvashatjuk, hogy a Téra és az Evangélium utdn »(Lekiildtiik ezt az frdst nektek], hogy ne mondjatok azt: Ez az {rds csupdn két [vall4si] csoportnak kiildetett le el6ttiink...”42 * Mohameddn = az iscldm vallés kivetSinek nyugati elnevezése; az érintettek ect az elne- vezéstclutasttjék, mert nézeteik szerint Mohamed nem megalkotta a vallist, hanem csak kzvetlti. Helyesebb a muszlim vagy moszlim megjelolés. gyeternes lexikon, iszlim. 39 ; |Aziszl4m korai korszakdban még kisérletek térténtek a zsidékkal és a judaizmussal valé egység megalapozdsdra. Ennek természetes alapjét az adta, hogy Mohamed magét az 8shagyomény egyenes folytatéjanak, préfétai kiildetését az d- és az Ujszivetségi préférdk egyenes folytatdsdnak tartotta, és természetesnek vélte, hogy az wlrds népe” clismeri t profétdnak. A zsidék azonban visszautas{tot- tak a kzeledését. Az 8 szemszdgiikbél nézve képtelenségnek tint az iszldm és a judaizmus egysége. Az iszlém szempontjabél ez a vissza- utasités meghatdrozénak bizonyult, a szakités utdn dolgozta ki ugyanis a Proféta az iszldm sajdtszertiségét, az Abrahdm-valldst. Ekézben kialakule az »Osrégi arab monoteizmus” fikcidja. Az 6sék keresése és teremtése sordn szdmdra Abrahdm ésibbnek bizonyult, mint a judaizmus és a kereszténység préfétdi. A tan tij genealdgiat fogalmazott meg, amely a nagy bibliai és néhény arab proféta sze- mélyében Uj Ssbket és adekvat azonossd4gtudatot teremtett az alaku- 16 iszl4m sz4méra. Abrah4mot Isméél (Abrahdm fia, aki szolgaldjatél, Hégértél szii- lecett az Oszdverség szerint) térténete alapjén meg lehetett tenni az arabok 6sapjanak, és dssze lehetett kétni Mekkéval, igy 6 Iehetett a Kaba megalapozdja. Igy félreérthetetlen clismerést nyert a Kaba szerepe és a hozz4 kapcsolédé kultusz. Az iszl4m az Abrahdm-vallés kidolgozdsa révén pozitiv és negativ médon is elkiiléniil a judaizmustél és a kereszténységtdl. A Koran lect az egyetlennek tudott frds, a Préféta ezt adta dt honfitérsainak, Legfontosabb motivumai: Allah mindenhatésdga, az utolsd {cé- lec, az ember egyéni felelOssége tetteiért, Allah kételezd szolgdlata, az ember kételezé szolgdlata embertérsai irdnt, valamint Mohamed préféta kiildetésének hangstilyozdsa. Noha a Kordnrél elmondhatjuk, hogy lényegében megérizte a Proféta dltal kapott szinte minden kinyilatkoztatast, ennek ellenére a kialakuldsi folyamata, az dsszeszerkesztés munkéja, az eredeti ki- nyilatkoztatdsi egységek kih4mozésa, datdldsa, torténeti, stilisztikai nyelvi elemzése problémak témegét veti fel ~ frja Simon Rébert, A folytatésban azt igyeksziink kiderfteni, hogy milyen a viszony az emlitett valldsok hivéi kézbtt.4, FEJEZET VALLASOK ES (V)ISZONYOK I. A tortenelem folyamdn a nyugati filozdfia és teoldgia jelensés erbfesctréseket tert a nyugati kulturdlis felbbb- rendidsdgnek, valamint a hittéritésnek dledzott gyarma- tosttdsi torekvéseknek az aldsdmasztdsdra. Ennek egyik megnyiludnuldsa az az elmélet, amely szerint a mono- teista valldsok magasabb renditek, mint a keletick.” (Héjjas Istv4n) A kévetkez6kben prébilunk betekintést nyerni az egyes vallésok kézti viszonyokba, Azonban mér most biztosak Iehetiink abban, hogy ha olyan ellentétek tamadnak a hiveik kézétt, amik akér er6- szakhoz is vezetnek, a hiba biztosan nem az 6shagyomdnyban van. AKr. ¢. VI. szdzadtél Jézus sziiletéstig Lattuk, hogy zsidésdgrél kb. a Kr. e. VI. szdzadtél beszélhetiink, fgy ezzel az id6ponttal kezdiink, majd pedig elsésorban Graewy, illetve magyar szerkeszt6je, Szabolcsi Miska, valamint Kecskernéti Armin zsidé torténetitdk munkdi alapjén prébélunk fogalmat alkotni a kor viszonyairél. A babiloni tartézkodast fogs4gnak nevezik ugyan, 4m az emlitett szerz6k arrél tudésftanak, hogy az elhurcoltak szabadon élhettek, gazdalkodhattak, kereskedhertek, nyelviiket szabadon 4polhattdk, iskoldik, kérhdzaik voltak. Valészindleg még féldbirtokok adoma- nyozdséval is kérpétoltdk Sket, rendelkezhettek rabszolgdkkal is.! Sajat vezetik viszont idegenben is tovdbb szipolyozték a népet. Hézassdgtérdk voltak, sét a gyilkossagoktél sem riadtak vissza.2 Kiirosz perzsa kirdly, miutan legyézte a babiloniakat, Kr. e, 536- ban visszaengedte a zsidékat, de csak kevesen akartak visszamenni, mert tetemesen meggazdagodtak, befolydsra tettek szert, el6nyé- 41 :sebbnek tartotték, ha maradnak. A visszatértek szAméra a jeruzsdle- mi templom épftés¢t Kitrosz is tamogatta.3 Otthon azonban renge- teg gond volt: a termelémunka hidnya, a kézszellem romldsa, a tarsadalmi ellentétek kidlez6dése kévetkezett. Az anyagi inség er- kdlcsi elvaduldssal jart egyiitt.4 A perzsa uralom kévetkez6 kirdlya, Dareiosz (Kr. ¢. 521—485) is segftette anyagilag a templom épités¢t. Juidednak adéznia kellett a perzsdknak, de egyébként nyugalmas korszakuk volt ez a zsidék- nak,5 A kéverkez6 perzsa kirdlyt, Xerxészt (Kr. e. 485 —464) dlral4ban az észdvetségi Eszter kényvében szerepl6 Ahasvérus nevii uralkodé- val azonosttj4k. A perzsdk j6l bantak a zsidékkal, a kirdly tandcsad6i kézéte is helyet kaptak. Eszter konyvében olvashatjuk, hogy a kirdly udvardban taldljuk a zsidé Mardokeust, aki elérte, hogy az uralkodé feleségil vegye partfogoltjét, a zsidé Esztert. A kirdlyné pedig — noha a gonosz miniszter, Hdmédn terve a zsidék kiirtds4ra meghiu- sult ~ elérte, hogy a zsidék hetvendtezer perzsdt dlhettek meg hd- rom nap alatt.6 Ezsdrds préféta fellépéschez fiiz6dik a zsidék elszigetelése a nem zsidé kérnyezett6l.” A zsidésdg fogalma csak az ellentét révén bon- takozort ki benniik. Mint hajdan az egyiptomiaktél, a féniciaiak- t6l, a babiloniaktél, dgy most a perzsdktél sajétitottak el nem egy térvényt és szokdst, amelyet a sajétjukként olvasztottak a szerveze- tikbe.8 A perzsa uralomnak Nagy Sdndor gyézelme vetett véget Kr. e. 332-ben. Kegyes volt veliik, megtarthattd4k a vallésukat, csak adét kellett fizetnitik, Sét, a szamaritdnusok rovaséra megnévelte Judea teriiletét, s egyenjoguisitotta Sket.? A Hasmoneusok kézel 70 évig uralkodtak (Kr. ¢. 142-69). Salome halala jelentette a szolgaség kezdetét. Ekkor véres testvérharc tort kia trénért két fia kézétt.!0 Az Sngyilkos gydtlélet volt dltalaban ennek a korszaknak a végén az események mozgatérugdja. Osszeesktivés, a legszentebb tradicidk megvetése, a legaljasabb szenvedélyek voltak napirenden, aminek td4pot nyuijtott az ilyen helyzet. Az Stesztendés ktizdelem alatt dtvenezren pusztultak el, nyolcsz4z farizeust keresztre fesaftettek, nyolcezer kiilféldre menekiilt. Kb. szdz évvel kés6bb a 42Makkabeusok vitték a rémaiak ig4jat Juidedra. Pompejus elfoglalta Jeruzsélemet. Ez iddig Jtidea nem tudott kitermelni egy jelentds egyé- niséget, tanftér, aki lendiiletet adott volna a népnek. Mindig ktviilrél jotta lékés — frja a torténetird.!! Pillantsunk be a Palesztindn kiviil 16 zsidésdg ¢letébe! A zsid6 forrdsok!2 egyértelmien dllitjak, hogy a Judedbél valé kivandorlé- sok énkéntesek voltak. A zsidék mar a babildniai fogsdg eldte jarcdk akiilfeldet kedvezébb gazdasdgi lehetéségeket keresve. Vagyis nem arémaiak, nem a Templom elpuszt{tdsa és Juidea provincidvd tétele idézte el6 azt, ami a kéztudatban van, hogy tudniillik a zsidésdg hir- telen szétszérédott. Mar ezt megel6zéen letelepedtek az egész gb- rég-rémai vildgban, 4m ez dnkéntes letelepiilds volt, amelyet kiz4- réan nemzetgazdasdgi okok idéztek el6 — irjdk. Alexandridban virdgz6 zsid6 élet volt. Egyenjogusdgot, sét tébb jogot élveztek, mint az egyiptomiak, az uralkodék tiszteletben tar- tottdk valldsi és nemzeti szokdsaikat, Héliopoliszban templomuk le- hetett, 6k Egyiptom bankdrjai, vezet6 dlldsokba emelkedtek.'3 Judedt gordgiil beszél6 lakossdg vette koriil, s a zsidék kéziil téb- ben elsajatitorték a nyelviiket, ipari iigyess¢giiket, hadi- és allamtu- domdnyukat, a gérég bolcseletet és irodalmat!4, 6nként helleni- ralédtak.15 Rémdban a zsid6k a politika menetére is gyakoroltak némi befo- lydsc, nemegyszer adtak fordulatot a néphatérozatoknak, Egyenjo- gusdgot és privilégiumokat élveztek az egész Rémai Birodalomban. Mindenhol szabadon gyakorolhatt4k a valldsukat.'6 Titus 70-ben lerombolta és kifosztotta Jeruzsdlemben a Templo- mot, szérnyé vérengzést hajrott végre, 900 ezer ember keriilt fog- sdgba.!7 Ismert, hogy azsidé dllam bukdsa utén prokurdtori uralom kévetkezett. A rémaiak adét szedtek, ezt gydilélte a nép, de ha befi- zették, nyugodtan élhettek, a helytarté beérte a feliigyelettel. Vall4- suk dllami oltalomban részesiilt.'8 Az arisztokrata csal4dokban mélyre hatoltak az erkélcsi romlott- sdg gydkerei, mérgezé hatdsa a kézdposztdlyon is megfigyelhetd volt. II. Agrippa idején az egész uralkodéhdz ziillétt volt és gydilélte a népet, amelyet kifosztott. A fpapi méltés4g lealacsonyodott.!9 43Jézus sziiletését6l a VII. szdzadig Az Ujszivetség szerint a zsid6k és a keresztények viszonya tigy kezd6- dort, hogy a zsidék iildézték Jézus kiverdit. Az apostolok cselekedetei szdmol be errdél: Megtiltottdk az apostoloknak, hogy prédikdljanak.20 A ftandcs tagjai ,arrél tandcskoztak, hogy megillik Sket”.?! Istvdnra akezeiket redjok vet¢k”, majd ,megkévezék azért Istvént”.” Ikonium- bél kidizettek, Pale megkévezték. ,,Es velék egyben feltémada a sokasdg 6ellendk. A birdk pedig letépvén ruhdikat, megvesszéztették Sket.”23 Thesszalonikdban a zsidék felizgattdk a cs6csel¢ket elleniik. Mindezt Graetz”4 is megerésfti, Josephus Flavius pedig besz4mol Jakab apostol kivégzésér6l: , Ugy gondolta Anan, hogy itt a jé alka- lom kegyetlen dszténei kielég{tésére.” Térvénysz¢ket hivott dssze, Jakabot, Jézus testvéret és még n¢hdny embert el{téltetett ¢s megké- veztetett, ,Ez még a varos legistenfélébb embereit... is felhdboritot- ta... torvénytelen volt.”25 A gytilélet szinte régtén Jézus halla utdn fellobban, ahogy arrdl a korai forrdsok sz6lnak.”6 Origenész szerint ,kezdett6l fogva... az Ur Jézust Atkozzdk és kéromoljék és hfveinek cselt vetnek”. Szent Agoston (354-430) azt irja, hogy a ,,zsidék szemében gydiléletes ke- resztények” 27 Még ezer évvel kés6bb, Magyarorszdgon is emlftésre keriil Szent Gellért piispdk nagy legenddjaban: ,,...ott zsidék gya- lazzdk Udviziténk anyjat filled hallatdra...” Sokat szenvedtek a keresztények a Bar Kochba-lazadds (131-135) idején. A zsidé-keresztények ellen léptek fel irgalmatlanul, mert a 2si- d6k 6ket még jobban gyilélték, mint a rémaiakat — {rja Szabolcsi?®, Neézziik most Palesztindn kiviil! A 2sid6k Ciprus szigetén egy bi- zonyos Artemion vezetésével a rémaiakat is feliilmuld irtézatos vé- rengzést vittek végbe 117-ben, 240 ezer nem zsidét dltek meg egyetlen napon.2? Ameddig a rémai hatés4gok a kereszténységet a zsidésdggal ro- kon vall4snak tekintették, addig bardts4gosan lappanghatott a zsi- dés4g paldstja alate. Amint a rémai dllamhatalom megértette, hogy kiilonbéznek, elrendelte az iilddzést. A tlz legnagyobb keresztényiildézés: Néré (54-68) — Pétert és Palt kivégeztette -, Domitianus (81-96), Traianus (98-117), Marcus 44Aurelius (161-180), Septimius Severus (193-211), Maximus Thrax (235-238), Decius Traianus (249-251), Valerianus (253-258), Aurelianus (270-275) Diocletianus (284-305). A keresztények egyenjogusdgt csak 313-ban biztos{totta Nagy Konstantin.?° Meg kell emlfteniink az Alexandridban 418-ban torténteket is. Tomeggyilkossdg — ezzel a széval irhatjuk le, amit a zsid6k tettek a keresztényekkel. Azt hazudtdk, hogy ég a templom, erre kimentek hazaikbél a keresztények, akiket kegyetleniil legyilkoltak.3! Perzsidban II. S4pur indftott nagyon kegyetlen keresztényiildé- zéseket, Sz4z piispdkt és papot végeztek ki 344-ben.2? Ardbidban 522 kériil Zordh Juszuf Dhu-Novasz nevi zsidé keriilt trénra, aki iildézni kezdte a keresztényeket. Kés6bb kidsatta Pl piispok csont- jait, elégettette, a hamut pedig szétsz6rta, majd éridsi farakdst hor- datott dssze, és ezen minden papot, szerzetest ¢lve megégetett, 427-en estek dldozatul. Felszdlftotta éket, hogy térjenek zsidé val- lésra. Miutdn elutasftottdk, elévezettette gyermekeiket, és felszél{- totta Oket, hogy vdlasszanak: haldl vagy Krisztus megtagaddsa. Majd a varosbol és a kérnyékér6l négyezer embert tereltetett dssze, akiket lefejeztetett. A megmaradt keresztényeket rabszolganak adta l.33 Errdl a Kordn is emlftést tesz.34 Hispénia a moszlim uralom alatt Folytassuk a spanyol félszigeten! Jeruzsdlem pusztulésa utdn a zsi- dék sehol sem vertek olyan er&s gyékeret, mint Spanyolorsz4gban, mikézben a kereszténys¢g gyorsan terjedt a félszigeten. Ett6l kezdve (gy jellemezhet6 a helyzet: a zsidék sehol a vildgon nem jutotrak olyan magas méltés4gba és nem szereztek olyan gazdags4got, mint Spanyolorszd4gban, és sehol sem érte Sket annyi szenvedés és keserd- ség, mint itt. A spanyolok arra térekedtek, hogy a kereszténységen kiviil més vallds ne legyen, Spanyolorsz4g minden zsiddjat (és ké- s6bb moszlimjat) kereszténnyé akarték tenni. A helyzetet jelzi, hogy a spanyol egyhdz legelsé zsinatai rendre korlétoztdk Sket, és a kirdlyok is sorban hozték a térvényeket elleniik. A sorsuk egyre rosszabb lett, {gy a zsidék az arab héditékat felszabaditéként iidvé- wlték.35 45Ismert, hogy a Préféta haldla (632) utén a moszlim seregek né- hany évtized alatt meghédftottdk a Bizdnci Birodalom jelentés ré- szét (a mai Egyiptomot, Palesztindt, Sz{ridt, Jorddniat), Irdnt, a vizi- got Hispdnidt, és mélyen benyomultak Kézép-Azsidba. Mohamed irtéhdborut hirdetett minden ,,hitetlen” ellen, a kard hatalmaval hi- hetetlen gyorsan terjedt az dltala alap{tott vall4s. Amerre jart, egész vérosok déltek romba, témegeket mészdroltak le és deportaltak.3 A héditék az elfoglalt orsz4gokban a leigézott keresztényeket rész- ben kiirtottdk, a maradékot az iszi4m felvételére kényszerftecték. A zsidésdg dltaldban segédkezett az iszl4m terjedésének. Példdul Alexandridban 640-642-ben segitettek a héd{té Amru kezére jut- tatni a vdrost, s ugyanez tortént Perzsidban 651-ben. Az arabok a meghédftott vérosokban csak kisebb csapatokat hagytak, a kézigazgatdst a zsidékra bfztdk. Az arabok 850-960 ké- ztt ugyan tébbszir iildézték a kereszténycket, de dltaléban tiirel- mesek voltak veliik. A meghédolt keresztényeknek — stilyos adék el- lenében — meghagytdk a régi intézményciket, és bizonyos fokt valldsszabadsdgot élveztek. A zsidék helyzete Iényegesen javult az uralmuk alatt. Mark R. Cohennek, a Princentoni Egyetem kézel-keleti tanul- manyok professzordnak is ez a véleménye. Az iszldm vildgban a zsi- d6k (és a keresztényck) ,,védett népként” egyfajta jogi tolerancidban részesiiltek — {rja. Az isalém korszak kezdeteitdl fogva, ¢s végig a ké- zépkor nagy rész¢ben, a korldtozé térvényck csak rendszerteleniil ¢s szérvanyosan érvényesiiltek. A zsidék arab méltésdgneveket is fel- vettek, rabszolgékat is tartottak, féleg héz kériili munkékra sz4nt cselédeket, bdr ritkdbban pénziigyi tevékenys¢gekre is haszndltdk 6ket, és akér a zsidék, akér a keresztények késSbb is sokdig megtar- totték korményzati pozicidikat. Az iszl4m vildgban a vandorlé zsidé kereskedék mentesiiltek a ,mdss4g” stigmdjanak viselésétél, amitél a nyugati zsidék szenvedtek. A mindennapi iizleti iigyekben a zsi- dék és a nem 2sidék kézétti hatdrvonal dtjarhatésdgdnak eml¢két a zsidé forrdsok mig megérizték, Az iszlém kézépkor zsidéi nagyon kevés erészakos moszlim cselekedetet 6riztek meg kollektiv emléke- zetiikben, az antiszemitizmusrél nem is beszélve.37 46Kecskeméti igy foglalja éssze ezt az idészakot: Spanyolorsz4gban az arab héditékat a zsidék felszabad{tdként tidvdzdlt¢k. Az arabok béven osztogattak nekik féldbirtokot, valldsszabadsdguk volt, és éndlléan bfrdskodhattak. Az arabok Spanyolorsz4got a tudomdny és a mUivészet hazdjavd tették. Nem egy zsidé kélt6 arabul frt, a hé- ber nyelvtudomdny az arabon épiilt fel. A spanyol zsidé valldsbil- cselet sokat meritett a gérég—arab filozéfidbél. Az arab hatds dtjare mindent. A moszlim hagyoményok rendszerint jéakarattal szélnak a més valldstiakrél. A kézépkori zsidésdg tudoményos miiveltségét javarészt az arabokt6l kapta. A zsid6k iildézése csak sz6rvanyos volt. Azadatok fényesen bizonyitj4k, hogy a zsidégytilélet nem kézépko- tiely, ,nem a néplélek hajtdsa, hanem beoltott fertézés”, amelynek a térsadalom ép érzése sokdig ellendllt. Vannak a zsidébardts4gnak megkapé példdi az V. és a VI. sz4zadbél.38 Nyugat-Eurédpa a XII. szdzad clejéig Az V. szdzadtél kezdve mind tébb zsidé adta fejét kereskedelemre. A nagykeresked6k, kivalt a rabszolga-kereskeddk, nagyon meggaz- dagodtak. A Merovingek, majd Nagy Karoly alatt is j6 soruk volt, zsidé foldmiivelékr6l és foldbirtokosokrdl is tudni, sz6léik voltak, keresztény munkaerét alkalmaztak. Szabadon vehettek ingatlant, egy hézban lakhattak a keresztényekkel. Nagy Kéroly privilégiumo- kat adott nekik, ipart, hajézdst és rabszolga-kereskedést (izhettek. Sem a papok, sem a nép nem gyétirte Sket. Kedvezé helyzetiik az uralkodé haldla utdn csak fokozddott.3? AXIIL. sz4zadig sok kedvezményben részesiiltek. A kézségek nagy jolétnek drvendtek, cstirjeik gabonaval, pincéik borral, tdraik 4ru- val, fidkjaik druval, arannyal voltak teli. Parizs fele dllitélag zsidé tu- lajdonban volt. Bejdratosak voltak az udvarhoz, és dllami hivatalo- kat is viseltek. Valldsos tiirelem jellemezte az id6szakot.4° Németorsz4gban a sz4sz. csd4sz4rok alatt nemigen tildézték a zsi- dékat. A keresztes hébord elétt foldtulajdonuk lehetett, nem gyd- lélték és nem nyomtak el Sket, kereskedhettek, a kanoni térvény el- lenére rabszolgdkat, fegyvert tarthattak. Tilos volt zsidé embert térfteni. Nem fosztottdk meg 6ket személyes jogaiktdl, sajt igaz- 47sdgszolgaltatdsuk volt. Szilézidban néhdny falut — rabszolgdkkal egytitt — mondhattak magukénak. A zsidék testi épsége ellen elks- vetett bdndkért tébbet kellett fizetni, mint egy nemesért vagy pol- garért, Pénzvaltdk is lehettek. A XI. sz4zadnak még az egyhdzi szel- leme is tiirelmes volt a német zsidékkal szemben.4! Anglidban a zsidék meghonosodés4rél a normann héd{tdstél be- szélhetiink, bar valészindileg kordbban is éltek ott. Itt is tudunk rab- szolga-kereskedékrél. A pénzforgalomban és a kereskedelemben je- lentés szerephez jutottak. Az elsé normann kirdlyok alatt csak mint pénziigyi emberek boldogulhattak, hiibérbirtokot nem kaphattak. Békében éltek II. Henrik alatt. Londonban néhdnyan nagy va- pyonra tettek szert, valésdgos kirdlyi palotékban éltek. A keresztes hdbortikat mértirok nélkiil élte 4t az angol zsidés4g. Oroszldnszivd Richdrdtdl tavol dllt minden iildézési vagy, Becket Tamésrél azon- ban ez nem mondhaté el. Az angol zsidék nagyon gazdagok voltak, olyan hazakban laktak, mint a fénemesek. Zsidé birtokos is akadt, még lovagot is emlftenck egy telekkényvben.42 Irdlidban is kedvez6 helyzetiik volt, zsidéiildézést nem jegyeztek fel. III. Sandor pdpa jéindulattal viseltetett irantuk. Megbecsiilt¢k 8ket, dézsmat, zsidé adét nem szedtek téliik. Megtiltotték ugyan a zsidéknak, hogy keresztény cselédséget tartsanak, de kiilén kiemel- t¢k, hogy a zsidékat erdszakkal keresztelni nem szabad. Itélia déli részén jogaikat még kevésbé korldtoztdk. A zsidék foldtt csak sajdt torvényeik alapj4n volt szabad ftélkezni.43 Mindennél tébbet mond, hogy még a Pépai Allamban is haborf- tatlanul éltek a zsidék, fleg keresked6k; voltak, akik sokra vitték, és tobb hajéjuk is volt. Pénziigyi tisztségeket is betéledtrck.44 1146-ig Altaldnos és véres zsidétildézés nem volt.45 Oshagyomény nélkiil? Mindazok alapjén, amit ebben a fejezetben ldttunk, gy tdnik, lect kévetkezménye annak, hogy emberi kezek munkalkodtak az Sskinyi- latkozds, az 6shagyomdny frésba foglal4s4n. Az I. sz4zadban a szdbeli hagyomdnynak még sokkal nagyobb jelentésége volt, mint az {résos- nak. Jézus, a nagy tanitékhoz, péld4ul Buddhdhoz hasonléan, nem 48{rt le semmit. Az (rds ugyanis lchetdséget teremt a manipuldldsra. J6l példézza ext az Ujszivetség is, a négy kanonizdlt evangéliumon ki- viil s2ép szAmmal léteztek kezdetben mis {rdsok is, ahogy Lukacs is {rja: ,Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megirni azoknak a dol- goknak az elbeszélését...”47 Es innen mar emberi kezck munkdlkod- tak azon, hogy melyeket kanonizéljak és foglaljdk irésba. Ugyanez igaz az Oszévetség esetében — ahogy az az el6z6ekbél is kideriilt. A rabbik a kdnadni éshagyoményt dtszerkesztve foglaltdk frésba, de szdmos kérdés meriil fel a Kordnnal kapcsolatban is. Mindenesetre feltting, hogy a Kelet nagy valldsaiban, amelyek nem valtak a ,,Konyv vagy az {rds valldsaiva”, messze nagyobb tolerancidt ta- pasztalunk — irja a buddhizmus ismerdje: A hindu, a buddhista stb. hi- vk kézétt nem igen élt ezekben a szdzadokban olyan elsipré gydlélet a més valldstiak irdnt, mint a Kényv valldsainak kovetéi kézéet. Bar Kelet-Azsidban is zajlottak kegyetlen habortik, ezek nem vallasi jellegd- ck voltak, Indidban példdul szdmos uralkod6, helytarté, maharadzsa stb. szokdsa volt, hogy az udvardba rendszeresen meghivta a kiilénféle valldsok, iranyzatok képvisel6it, és nyilvnos vitdt rendezett szdmukra filozéfiai és teolégiai kérdésekr6l, Buddha példdul a Kr. ¢. VI. szdzad- ban az indiai szubkontinensen vandorolt, ahol eléaddsokat tartott és vitékat folycatott a hagyomdnyos védikus vallast védelmez6 bréhmin papokkal és bilcsekkel, s ezek nem fajultak erdszakk4, s6t, dltaldban a helyi hdboruik is sziineteltek ekkor. Majdnem ez az az id6pont, amikor azsid6k 75 ezer perzsdt mészdroltak le. Tibetben mér a VIII. szdzad vé- gén eltdrdlték a haldlbiintetést, az uralkodé ugyanis attért a buddhista valldsra, amelynek tanitdsa semmiféle indokkal nem engedi mésok éle- tének kioltdsdt. Viszont ez idé t4jt az iszldm terjedésével tomegek vesz- tették életiiket. Tibetben azonban tovabbra is vallésszabadsdg volt, a XIII. szdzadban keresztény missziondriusok érkeztek hozzdjuk. Az uralkods a valldsi tolerancia nevében bardts4gosan megvendégelte a jé- vevényeket, majd dsszehivea az orszdgban mitkédé vallési iranyzatok papjait, és a missziondriusokkal nyilvanos valldsi vitdt rendezece*® — mi- kézben ekkorra a keresztes hadak mdr tizezreket dltek meg... A kévetkez6kben megprébélunk bepillantdst nyerni abba, ho- gyan alakult az 6shagyomény titja az emlitett vallésokon kivill. 495. FEJEZET TITKOK ES TARSASAGOK wA rejtett tudds kerestse az isteni igazsdgba valé be- avatottsdghoz is elvezethet, de sites & visszataszitd Aultuszt is eredményechet... Amikor az emberek igy egyestilnek titkos tdrsasdgokba, kollekttv er6 jon letre, ami Oridsi befolydst gyakorol a kbriilottiink lév6 vildg- ra. Innen ered a titkos tdrsasdgok jelent6sége.” (Nesta H. Webster) Okkeal feltételezhetjiik, hogy az 6stud4s nyomai fellelhet6k a hérom emlfrett vallds tanitdsdn kiviil is. Ebben a fejezetben ennek, illetve azoknak a térsas4goknak prébdlunk utdnajarni, amelyek sajdt be- valldsuk szerint az 6si blcselet 6126i, tovabbvivéi. A kb. kétezer év- vel ezeldtti misztériumiskoldk olyan értelemben voltak ,,titkosak”, hogy csak beavatdssal Ichetett a tagjaikka valni. Mar most minden- képpen le kell szégezniink azt, hogy a titkos térsasdgok nem okvet- leniil rossz céllal jonnek létre, mint ahogy az dsszeeskiivés-elméletek jelentés része feltételezi. Buvépatak Az I-IV. szdzadbél tébb olyan gnosztikus csoportrdl is tudunk, amely- nek tagjai szerint Jézusnak volt egy titkos tanftdsa, s nézeteik szerint erre, és nem az egyhdzra van sziikség ahhoz, hogy megtalalj4k a gnézist. A gnosztikusok nem az egyhdz dltal kanonizdlt frdsokat, az Ujszivetsé- get, hanem mésokat vesznek alapul, tobb ilyen vigynevezett apokrif evangélium is ismert. Az iranyzatban az antik beavatdsi iskoldk vissza- tiikrézédése is fellelheté. Sz4mos ilyen ,,mdsként gondolkodérél”, bélcsr6l is tudunk, emlithetjiik példdul Apolloniust, aki az I. sz4zadban élt Anatdlidban, és elurasftorta a judaikus kultusze. Az Ujszivetség be- szdmol Simon mégusrél!, ismerjiik Kelszoszt (125-175), ellene {rea 50Origenész hiressé val miivét.2 Baszilidész (140 kériil halt meg) gnosz- tikus tan(té volt, Isten és az anyagi vildg kapcsolatardl értekezett. Sze- rinte Jézus nem halt meg a kereszten.} Az Oszivetség részet képezd ortodox judaikus clemeket a gnosztikusok nem mindig taldltdk elfo- gadhaténak. Markién, aki 144 kériil kezdte meg munkéssdgét, ép- pen ec judaikus elemektdl akarta megtisztitani a kereszténységet. Meg kell emlfteni Valentinust, aki 150 kériil Alexandridban fejtette ki te- vékenységét.4 Nagyon kézel dllt a gnoszticizmushoz a manicheizmus —az ir4nyzat atyja Mdni (215-273) —, aki szigortian elutasftotta a zsi- dé vallést. A gnosztikus mesterek vandorlasdnak készénhetéen terjedtek el a tan{tdsok, a gnosztikus ,,f6v4ros” cfm mindenképpen Alexandridt illeti. A varos az I. sz4zadban a gérdg-rémai vildg leggazdagabb, leg- ink4bb varosiasodott, legkulturdltabb, legcivilizéltabb varosa volt, vildgkereskedelemi kézpont. Lakéit félmilliéra becsiilik. F6 latv- nyoss4ga a pharoszi vildgitétorony, f6 kincse azonban vildghird kényvtdra volt, a mesés dkori tekercsek és szdvegek alkotta gytijte- mény. Az épiilet tulajdonképpen két részbél allt: az egyik fehér mérvanybdl késziilt, eredeti neve Muszeion vagy a Muzsdk templo- ma, a masikat, a kisebbet, Szarapisz istennek szentelt¢k. A kényvtér az els6 ,egyetemes” tanuldsi kézpont, ahol a tudésokat azzal segitet- ték, hogy szabad szdllast, étkezést kaptak itt, nem kellett adét fizet- niiik. Létrejattével kapcsolatban tudjuk, hogy Kr. e. 295 kériil az ural- kodé, Ptolemaiosz Szétér megparancsolta, hogy mdsoljék le az Ale- xandridba érkezé hajékon taldlhaté dsszes kényvet, és az eredetit ta- roljak a Muszeionban. Utasitdst adott a vildg mds kényvtdraiban lév6 kényvek mdsolatainak beszerzésére is. Kb. dtszdzezer tekercs Ichetett a kényvedrban (mds forrdsok szerint akar egymillié is). Ismert egy Corpus Hermeticum vagy Hermetica nevti szdveg- gytjtemény. A legtébb tudés véleménye megegyezik abban, hogy a hermetikus szévegeknek is nevezett irategyiittest valamikor a Krisz- tus sziiletése kériili évszdzadokban a ,hellenizdlt” egyiptomiak, il- letve az ,egyiptomiasitott” hellének fredk Alexandria ékori varosé- ban. Nem egészen vildgos, hogy vajon hdny szerzé miive, mivel valamennyi kényver Hermész Triszmegisztosznak tulajdonitjdk. 51Hermész Triszmegisztoszt a gérégik az egyiptomi bilcsess¢gisten- nel, Thothtal azonositottdk. Ismert ugyanakkor, hogy a gérég mi- tolégidban létezik egy Hermész nevi isten, aki Zeusz és Maia fia. Upy tartjdk, hogy Hermész Trisemegisztosz a gérdg Hermész és az egyiptomi Thoth keveredése, dsszeolvaddsa lehet.6 Az univerzdlis tudd4s megtestesftéje, a hagyomdny neki tulajdonitja az ézénviz elétti tudds dtmentését az utdna kivetkezé idékre. Ezek a szévegek és mds gnosztikus tanok sz4mos kézépkori t4rsas4g tan(tds4nak a magjat képezték. A gnoszticizmus lassan a katolikus egyhdz tényleges alternativajé vlt, ezért a II. szdzadtél kovetkezetes ragalomhadjératot inditott a gnosztikus keresztények ellen — ahogy azt Bauval is irja. Ez a IV. sz4- zadra dénté stddiumba keriilt. Osi szentélyekbe tértek be, amelycket leromboltak és keresztény templomokké alakitottak. Megsz4mlélha- tadan kényver égettek el. A rombolds utolsé fazisa Alexandria volt. A keresztények 39 1-ben megsemmisftették a konyvedr kisebb, Szara- pisz istennck szentelt részét, és elégett¢k az ott taldlt konyveket. A pusztftds felmérhetetlen kdrokat okozott az emberiségnek. Néhdny szérnyd esetrél is tudomdsunk van: a korai keresztények egy Hypatia nevéi hélgy csontjairél példaul kagyléval kaparték le a hist, egyetlen »btine”, hogy matematikus volt. Meg kell emlfteni azt is, hogy az egy- haz 529-ben bezdratta az athéni akadémidt.” Miutén cizzel-vassal irtottdk az eretneknek tituldlt gondolato- kat, nem egy esetben a tanftdsok kévetdi fold ald kényszeriiltek. Az 8studds, mondhatjuk, ¢vsz4zadokon dt buvépatakként viselkedett: tébbszér felbukkant, a felszinen folydogalt tovabb, majd ismét le- tint a mélybe, Nézziink né¢hény ilyen csoportot a teljesség igénye ndlkiil! A Bogumil nevet viselé pap dltal alapftott tarsasdg a bizdnci orto- dox egyhaz ellen szervezddatt. A bogumilok a XII—-XIV. sz4zadban makédtek, Bulgdridban a XVII. szdzadig. Az ormény eretnekek, akik manicheus hit szerint éltek, paulicdinusok néven voltak ismer- tek a IX. szdzadban. A katarok a XII-XIII. szdzadi Dél-Franciaor- sz4gban méikédtek, albingensek néven is ismertek. Meg kell eml{te- nia templomos lovagokat is, a rend 1118-ban keresztes lovagokbél szervezSdott a Szentféldén, Krisztus és Salamon Templomdnak 52Szegény Lovagjai néven. Kutatdik dltaldban egyetértenek abban, hogy a rendnek valészintileg két arculata Iétezett: egy a kiilvildg és egy a csak beavatottakbdl All6, bels6 kér dltal ismert, Ez utdbbirdl azt suttogték, hogy az dkori misztériumokhoz hasonlé beavatési szertartdsaik voltak. Létezik egy még ma is mtikéd6 gnosztikus csoport is. Elészér egy X. szdzadi arab forrds tudésft az anatdliai Hérdn nevi varosban élt yalldsos csoportrél, amelynek tagjai magukat ,szabioknak” nevezték, volt szent kényviik és prdfétdjuk, Sem a keresztény, sem az iszlim vallést nem kéverték, a héditdsok sorén azonban ki ennek, ki annak behédolt. Prdfétdjuknak Hermész Triszmegisztoszt tartottdk, valé- szindleg ismerték a hermetikus {résokat. Erdekes médon elzarando- koltak a Nagy Piramishoz is. Ugyanakkor a mai Irak déli részén dlegy 6si vallési kézdsség, amely régen felhivta magéra az curépai kutatok figyelmét: 6k a mandeusok, hitiik kézéppontjéban Keresztelé Janos all. Tanftdsaik gyékerei azonban ugyanoda vezetnek vissza, ahovd a szabioké, ez és a nazoreusok kifejezes is ismert réjuk.® Misztikusok, kabbalist4k, dervisek Mielétt tovabb kévetnénk a ,,brivopatak” utj4t, mindenképpen sz6t kell ejteniink arrdl, hogy az isteni Iénnyel valé lelki egyesiilés hite, t- rekvése, az Istennel valé kézvetlen taldlkozds, a misztika, természete- sen, nem csak a kiilénféle titkos térsas4gok tagjaindl tapasztalhaté. Tu- dunk keresztény misztikusokrél, akik beszéltek istentapasztalatukrél, amelynek sorin egészen benséséges médon jelenvaldvé vale szdmukra az isteni Ige.? Emlithetjiak Szent Agostont (354-430), az egyik legna- gyobb hatdsti filozéfust a kereszténységre, kezdetben manicheus volt. Vagy szélhatunk Aquindi Szent Tamasrél (1224? -1274)!® is. Bingeni Szent Hildegérd!! misatikus elragadtatdsdt az egyhaz is hitelesnek fo- gadta el, és maga III. Jend papa kérte, hogy folytassa ldtomasai kézlé- sét, miutaén 1147-1148 forduldjin a legmagasabb rangu egyhdzi sze- mélyiségek vizsgaltdk meg hatalmas, héromkétetes munkajat. Az ékori zsidék is foglalkozhattak a titkos tanokkal. Azt, hogy ezek 126i titkoltdk ezt a nép el6tt, Ezsdrds is Allitja - ahogy arrél mar em- Mtés tortént. Az 6si tanok tanulmdnyozdsdnak jegyében sziiletett a 53kabbala (héber kabbala = az elfogadott vagy szdbeli hagyomény). Jo- sephus Flavius szerint az essz¢nusok Srizték a titkos tant, igyszintén a modern kutaték kézétt is vannak, akik 6ket tartjék a kabbala meg- alapozdinak, de kapcsolatba hozhaték a pythagoreusi eszmével, a kal- deusokkal és a gnosztikusokkal is. Tagabb értelemben jelenti az Is- tenre és az univerzumra vonatkoz6 misztikus tant, amely kisszamu kivalasztott, szentélett elmélkedének nyilatkozik meg, Az arab hédf- tds utdni években verették meg {rdsbeli alapjdt, majd tovabbfejlédott a kizép- és az tijkorban, egészen a legujabb idékig. A kabbalisték be- avatottnak nevezik magukat. Maga a kabbala szé a XI. szdzad el6tt egydltalén nem fordult el6 a h¢ber irodalomban. Fém(vei a Széfer Jeciré (Teremtés kinyve) és a Széfer Zéhér (Vildgossdg kinyve). Az elsé id6pont, amikor a Zéhér kényvként megjelenik, a XIII. szdzad. Ahogy tébb forrds is megillapitja, amit ma kabbalaként ismertink, nem pusztdn zsidé eredetél. Minden arra utal, hogy az éshagyomény- ra bukkantunk, amely a zsid6k kérében is terjedt. A Zéhér is azt Allit- ja, hogy Isten Ad4mmal a ,bélcsesség titkait” még az édenkertben kézélte, majd No¢hoz keriilt, és {gy Abrahdmhoz. Mézes Egyiptom- ban lett beavatva, majd 6 is beavatort hetven embert, igy ért el Dévid- hoz és Salamonhoz is ~ {rj4k a szakemberek.!2 Hamvas Béla a kabbala létrejottében az dkori pythagoreusi-orphi- kus-esszénus hatdst emeli ki, és hasonlénak tartja a hindu és az ezote- rikus mohamedén hagyoményhoz is.!3 A zsidé vélemények megosztottak a kabbaldval kapcsolatban. Az egyik tdbor azt dllitja, hogy viszonylag modern ma, a mésik tébor szerint viszont rendk{viil régi. Az antikabbalist4k — péld4ul Graetz — gy vélekednek, hogy a kabbala eltérést jelent az ortodox zsidé fel- fogastél, idegen eredettl, és sem a Térdban, sem a Talmudban nincs r4 utalds.'4 Masok szerint ennek az ellenkezdje igaz. Az iszldmon beliil is taldlkozunk misztikus tan{tdssal, ez a sztifiz- mus, vagy szufi tit, de kéveréit derviseknek is nevezik. Erésen misz- tikus jelleg¢t irényzatokként az islam ezoterikus igazs4gét hirdetik. Sok muszlim hivé ezen az titon, Isten kézvetlen, személyes megta- pasztaldsa dltal prébél rélelni Isten szeretetére és megismerésére. Tulajdonképpen egyidés magéval az iszldmmal, mar a Préféta ide- jében is m&kédtek mesterek. Az iszldm gyors terjedésével a szufi ta- 54nitdsok is lépést tartottak, és Indidtdl Eszak-Afrikdig mindeniitt alakultak rendek is. Semmiképpen sem tekintheté egységes irany- zatnak. Szdmtalan rend és mester mikédétt, jellemzéen mindegyik sajdt tan{tésokat és gyakorlatokat kévetett. E szakrélis-misztikus egységdllapot rokon(thaté bizonyos keresz- tény-misztikus vagy szdmos indiai tanftdssal is, ami nem meglepé, mert a sziifizmus keresztény, tijplatonikus és indiai eszméket is be- épftett sajdt misztikus rendszerébe. Van néhdny tanitésa, amely el- kildniil az iszl4m ortodox tanftdsaitdl. A muszlim és szuifi kézéssé- gek kapcsolata nem felhétlen.!5 Mielétt tovdbb kévetnénk a,,buivépatak” utjét, foglaljuk dssze az eddigicket! Az elzéekben l4ttuk, hogy Hamvas Béla szerint az ar- chaikus hagyomény nyomai fellelheték példdul Piithagordsz és Pla- tén iskoldjanak tanitésdban, az dszdvetségi hagyomanyban, Jézus tan{tdsdban, a kabbal4ban, a Kordnban, és a szifizmus is ezen ala- pul.16 {gy teljesen értheté, hogy az ési tanitdsra épiilé tdrsasdgok sz4mos kézis vondst mutatnak. Egyes kutatdk példaul azt dllitjak, hogy Jézus tanitésaiban sok az egyéb taniték ~ példdul Hermész Triszmegisztosz, Buddha és Zarathusztra — tan{tdsaiban is fellelhers kézés elem.17 A templomosoknak és sok szifi szdvegnek lehetett her- metikus tartalma, ugyanakkor sok sziifi széveg tokéletesen parhuza- mosan fut a hermetikusokkal, illetve beavatdsi szertartdsaik hasonl{- tanak a gnosztikusokéhoz.'8 Eliade pedig Jézus sivatagban téltétt napjait hasonlénak ldtja Buddha beavatdsdhoz!?. Az emlitetteken nem lepédhetiink meg, hiszen ha egy hagyo- mény van, akkor ezt az egy ési tanitdst 6rz6 és tovébbvivé csopor- toknak hasonlitaniuk kell egymdsra. Folytassuk a nyomozést! Miel6tt ezt tennénk, ki kell térniink a mai eurdpai torténetirds két £6 jellemzdjére. Az egyik az, hogy az curdpai ember sajat teljesttmé- nyének {téli meg az dkor vivmdnyait, noha az dkori gérég és rémai kultdra egyértelméen a Kelet fényét vette 4t. Ha az eurdpai mivelt- ségbél levonjuk a gérdgék és a rémaiak érdemeit, nem sok marad. Eurépa a Rémai Birodalom bukdsa utén hosszti évszdzadokra sétét- 55ségbe burkolézott, az Sshagyomdnynak a nyomét sem taldljuk. Amire ma olyan biiszkén mondjuk, hogy ,eurdpai kultdra”, egész egyszertien nem Iétezett még akkor. A Kelet évszdzadokkal, sét, évezredekkel kordéban mar létezS , fé- nyét” elészir az iszldm héditds hozta Eurépdba a VIII. szdzad kér- nytkén. Az arab ellendrzés alatt allé teriileteken fellendiilt a kereske- delem. Rendkiviil fejlete volt a kézmdiparuk, egy-egy varos termékei messzi vidékekre eljutottak. Arab forditds késziilt a keleti kultirdk al- kordsairdl, kolcsénhatdsuk okozta az arab tudoményossdg fellendiilé- sét, példaul a csillagdszatban. Tokéletesitették a kémidt, rendszerez~ ték a matematikat stb. Kereskedéik bejartdk a vildgot, Kindtél Afrika kézepéig, s egy résziik feljegyzéseket készftett, (gy nagy eredményeket értek el: egész Bels6-Azsidt, fél Eurdpdt és fel Afrikat feltérképezték, Eurépa kuluirdjaban ezekben az évsz4zadokban sem taldljuk a gyak- ran hangoztatott zsidé-keresztény gydkereket. A ,kévetkez6 fény” szintén Keletrél jott. A XIII. szdzadban a Szentféldr6l visszaérkezett templomosoknak valamifajta tuddst kel- lett magukkal hozniuk, ugyanis hirtelen valtozds kovetkezett be az épitészetben, a matematikdban: katedrdlisépitési I4z iitétte fel a fe- jét. E csoddlatos épitményck ~ gondoljunk csak a chartes-i székes- egyhdzra — létrehozdsa olyan tudést feltételez, amellyel Eurépa ak- kor nem rendelkezett. ‘Talan nem véletlen, hogy a reneszdnsz Itdlidbdl indult hédité utjé- ta, kiilénleges szerepe volt ebben Velencének, kereskedéi messzi t4- jakra is eljutottak. Velencébél indult ef Marco Polo (1254-1324), és majd’ szdz évvel kés®bb a tobi felfedezs Spanyolorsz4gbsl, Portugé- lidbél: Kolumbusz Kristéf (1451-1506), Amerigo Vespucci (1451— 1512), Vasco de Gamma (1460-1524) és mdsok. Aaran a ,biivépatak” egyértelmiien a felszinre tért 1460-ban, amikor megtalalték a teljes Hermetica szinte sértetlen példdnyét. Ezt eljuttattdk Cosimo de Medicihez, Firenze fejedelm¢hez, az olasz reneszdnsz atyjéhoz, partfogoltja, Marsilio Ficino pedig lefor- dftotta. Nem meglepé médon a széveg hatalmas hatdst pyakorolt a kortérsakra, példdul Frances Yatesre is. A kés6i XV, szdzadra Her- mész Triszmegisztosznak mint az isteni bilcsesség tanitéjanak nép- 56ro szerdisége bizonyos kérékben vetekedni létszott Jézus¢val. Val6ja- ban n¢hdny tudés azt feltételezte, hogy ha nem tartottak volna az inkvizicidtdl, a Hermetica hfrneve tilszdrnyalta volna az Ujszévet- ségét még a papok kérében is.? AXIV, és a XVII. szdzad kézti id6szakot az okkultizmus évszdza- dainak is nevezhetjiik. Megjelent az alkimia, a magia, a spanyolor- szdgi és a portugiliai zsidésdg erdsddés¢vel terjedt a kabbala. A XIV. szézad legismertebb alkimist4ja Nicholas Flamel volt, aki tuddsat Allitélag »Abrahdmnak, a zsidénak, a fejedelemnek, a papnak, a le- vitdnak...” a konyvébél meritette. Ekkor lehetett hallani elészdr a rézsakeresztesekr6l. Amit bizto- san tudunk réluk, az a kévetkez6: a XVII. szdzad clején pamfletek jelentck meg, ezekben adtak hirt a lécezésiikrél.2! Megtudjuk belé- luk, hogy a német szarmazdsti C. R. testvér (Christian Rosenkreutz) i alapftotta a szervezetet. Korébban Keletre utazgatott, ahol bizonyos |. bales emberekkel talalkozott, akikté! sokat tanult, és akik beavatték ‘a kiilénféle titkokba. Majd Spanyolorszdgba utazott, és kész volt I megosztani tuddsdt az ottani tudés emberekkel, akiknek tébbek ké- | 28te megmutatta, hogy létre lehet hozni Eurépaban egy olyan tarsa- i sAgot, amelyik annyi arannyal, eziisteel és dragak6vel rendelkezik, : amennyi elégséges ahhoz, hogy a kirdlyoknak pénzt tudjanak kél- i csénézni, Majd Németorsz4gba ment, ahol megalapitotta a tdrsa- sAgdt, a tagok kézdee vole olyan, aki igen jartas volt a kabbalaban. Ami filozéfidnk nem uj felfedezés. Ugyanaz, amit Addm, Mézes, Salamon kapott... amelyre Platén, Arisztotelész stb. alapitotta tu- dasdt — frj4k magukrél. Tébben tigy gondoljak, hogy a rézsakeresz- tes tanftds forrdsa valdszindileg a régi ezoterikus tanoknak, az arab és a s2fr mdgidnak, valamint a zsidé kabbalénak a keveréke. Ugyanezekben az években rakedk le a kor tudésai a modern ter- mészettudoményok és filozéfia alapjait is. Ez talan annak a kévet- i kezménye, hogy ujra felfedeztek valamit a régiek tuddsabdl, és fel- | szinre tort a biivépatak? Nem tudjuk biztosan, néha csak sejtéseink : lehetnek, Példdéul Graham Hancock — a torténelem elétti idék jeles I kutatéja— részletesen foglalkozik a felfedezések kordval, tbbek ké- zott a térképeikkel is. Tébb olyat is bemutat, amelyek olyan vidéke- 57ket 4brazolnak, amelyek a felbukkandsuk idején még nem lehettek ismertek. Taldn a legismertebb a Piri Reis-térkép, amely a XVI. sz4- zadban keriilt €l6, ¢s igy dbrdzolja a Déli-sarkvidéket, ahogy az csak a XX. szdzadban vale ismertté.22 Hancock bizonyitékait l4tva egydltal4n nem utasithatjuk el azt a feltételezést, hogy a felfedezék koziil néhdnyan nem ,véletleniil” mentek oda, ahova mentek, valahonnan ,6rékéltek” térképeket. Gyantink erésédhet, ha tudjuk, hogy egyrészt a kor tudésai dlta- ldban tudtak a Hermeticdrél, mdsrészt pedig nem egy esetben mar j6val kordbban is ismert volt a kor nem egy felfedezése. Mar évezre- dekkel korébban a megalitépit6k igen sokat tudtak az égboltrdl, a szdgmérésrél, a tervrajzokrél, a matematikardl, a csillagdszatrél, va- lamint elképeszt6en sokat a teherszdllitdsrél és az épitkezésrél. All- jon itt egy példa! Stonehenge hihetetlen adatokat rejt: a hely északi szélessdgét, a Féld dtmérdjét, az Eszaki-sark rddiusz4t, az dtlagos Féld—Hold t4volsdgot, a Hold-palya kézepes sugarét stb.?3 Mindez, persze, semmit sem yon lea kor tudésainak érdemeibél. Neézziik, a teljeség igénye nélkiil, mic tudunk néhdnyukrél, illetve a felfedezéscikr6l! Nicolaus Copernicus (1473-1543), Galileo Gali- lei (1564-1642) és Johannes Kepler (1571-1630) elétt példdul a sz4moszi Arisztakhosz mér az ékorban felvetette, hogy a Féld ke- ring a Nap kériil. Az ékori gérdgok tébbsége gomb alakunak kép- zelte a Féldet. Giordano Brunérél tudjuk, hogy ismerte a Herme- ticdt. Anglidban I. Erzs¢bet udvardban tevékenykedett dr. John Dee (1527-1608/9) matematikus, csillagd4sz, geogrdfus stb., aki dlete nagy részét a hermetizmus tanulmdnyozdsdnak sz4nta. Emll{e- hetjiik Sir Francis Bacont (1561-1626), filozéfus és dllamférfi volt, valamint gyanfthat6, hogy beavatottja az 6si hagyom4nynak. Tudjuk azt is, hogy az egyhdz viszonya az eretnekségnek titullt 6shagyomdnyhoz tovabbra sem valtozott. Nehéz, ha nem lehetet- len eldénteni, vajon ennek mekkora szerepe volt abban, hogy nem egy tudés nevével taldlkozunk a titkosnak tartott tdrsas4gok, a ré- zsakeresztesek vagy a szabadkémtivesek kézétt. Felttiné — ahogy a tovabbiakbél kideriil -, hogy a nagy elmék meglehet6sen vonzéd- tak az ezoterikus tuddshoz is. Akkor is az, ha tudjuk, hogy a rene- 58szdnsz embere egységben szemlélte a vildgot, nem vélasztotta szét, ahogy ma mondanank, ,,tudomdnyosra” és ,ezoterikusra”. Bizonyosnak létszik, hogy Anglidban a XVII. szdzad els6 fel¢ben a tuddésok és a filozéfusok rendszeresen taldlkozgattak, vitatkozgattak, megvitattdk egymds nézeteit. E tudésok tarsasdga Invisible College (Lathatatlan Egyetem) néven ismert, majd 1663-t6l a Royal Society nevet viselte, amely jelzi a kirdlyi csal4ddal valé szoros kapcsolatot, hiszen az alapitdsa éta a kirdlyi csalad mindig is patrondlta. Legkoréb- bi cagjai kézéte vole példdul Sir Christopher Wren, Robert Boyle, Robert Hook, Sir Isaac Newton pedig 1703-1727 kézétt az elnéki tisztet is betdltéete.24 Tébben szabadkémitvesek vagy rézsakeresztesek voltak. Példéul Sir Robert Moray befolydsos szabadk6mitves volt, Newton és Farady pe- dig rézsakeresztes. Ne felejtsiik el, hogy Franciaorsz4gban ekkor tevé- kenykedett a filozdfus, természetkutaté és matematikus Descartes (1596-1650) — 6t is rézsakeresztesnek tartj4k.25 De mdsok is azon a véleményen vannak, hogy a Royal Society rézsakeresztes eredettinek tekintheté.26 Tudjuk tovabb4, hogy I. Jakab (1602-1625 kézétt uralkodort) a Stonehenge rejtélyének feltdrdsdval bizta meg az épité- szét, Inigo Jonest. Az 6 nevét egy szabadk6miives kézirat is viseli, Newtonrél ismert, hogy természettudomdnyos munkéja mellett igencsak foglalkoztattdk més kérdések is. A Royal Society 2005-és kidllftdsdn Iehetett [deni alkimiajegyzeteit, komoly tanulmdnyokat folytatott ezen a teriileten is. Tanulmanyozta a Biblidt, kiilénésen a Jelenések kényvét. Arra a megiallapftdsra jutott, hogy a késébbi ko- rok forditdi sajat céljaik elérése szerint forditotedk a Biblidt, igy a Szenth4romsdg sem létezik, Jézus pedig nem Isten fia. Folytassuk most a szabadk6mtivességgel!?7 Szabadok(?) ¢s kémiivesek Amit ma a szabadkém ivességgel kapcsolatban egyértelméinek és biztosnak tartanak, az a kévetkez6: 1717-ben négy londoni paholy tigy déntétt, hogy dsszefog ¢s egy nagypdholyt alap{t. Ekkor mar tébb pdholy is létezett Anglidban, 4m ez a négy hatédrozta el azt, 59hogy dndlldsul és a tobbi folé emeli magdt. Ebben dénté szerepe volt egy bizonyos James Anderson nevéi aberdeeni tiszteletesnek, a skét presbiteridnus egyhdz papjdnak, valamint Jean Desaguliers- nek, egy francia protestdns lelkész fidnak. Az angliai szabadkémd- vesség bilcséjéndl tehat ket lelkész babaskodott.?® Tudjuk tovabbé, hogy 1723-ban James Anderson a Constitution (Alkotmdny) cima miivében megiclentette a szabadkémiivesség alapelveit. Eben téb- bek kézétt az dll, hogy a tagok nem Iehetnek ,valldstalan libertinu- sok”, vagyis hivéknek kellett lennitik, valamint megtiltotta, hogy a p4holyokban valldsi vagy politikai kérdésekrél szé essen. Egy szabadk&milves szerz6 szerint a nagypaholy megalakulds4- nak fontoss4ga abban van, hogy az addig szabadon, minden korl4- tozds és felelésség nélkiil alakult paholyok kézétt rendet teremtet- tek, a szabadkémiivesség minden dolgdban a nagypdholy lett az egyediil elismert tekintély. Minden olyan alakulatot, amelyik nem tartozott a vezetésiik ald, szabélytalannak tekintettek.?? Mindebbél kévetkezik, hogy Anglidban 1717 elétt mdr léteztek a szabadk6md- ves-pdholyok. Mit tudunk az eredetiikrél? A mai szakért6k tobbsége ltaléban a kézépkori kéfaragé c¢heket tartja kiindulépontnak. Ezek id6vel két részre valtak: a fizikai mun- kat végzékre, 6k az ,operattv kémtivesek”, és a szellemi irényitékra, akik kéré mds, ma talén értelmiségnek mondott gondolkodék is csoportosultak, Ez utébbiakbdl, az ugynevezett ,spekulativ kémd- vesekbél” alakulhatott ki a rend.30 Anglidban j6l nyomon kévethet6 ez a folyamat — irja Webster, a titkos tirsasdgokkal foglalkoz6, 1924-ben megjelent kényv szerzdje. A legkordbbi bizony/ték ilyen k6m tivestestiiler létezésére az ugyneve- zett Yorki Charta 926-bél. Noha bekeriilhettek kézéjiik olyanok is, akik nem tartoztak a szakma miiveldi kézé, valamint nemesek irdnyf- tottdk ket, lényegében mégis operatty egyesiiletek voltak. Az opera- tv jelleg véltozdsdt jelzi, hogy a XVII. szdzadtdl rendszeresen vettek fel olyan tiriembereket, akiknek semmi kéziik sem volt a kémtives- szakméhoz. Elias Ashmole (az oxfordi Ashmole Muzeum alapitéja) Napldjdban {rja, hogy 1646. oktdber 16-4n szabadk6miives lett. A londoni pdholy 1703-ban jelentette be hivatalosan, hogy tobbé nem csupdn operativ.3! 60Az 1717-ben Anglidban létrehozott rendszert szakmai, modern vagy kék szabadk6mtvességnek nevezik, amely h4rom beavatdsi fo- kot ismer: inas, legény, mester. Ugyanakkor azonban tudunk egy mdsik vonalrdl, a skéciairdl is, ahogy arrél két angol szabadkém ives, Christopher Knight és Robert Lomas is emlftést tesz a kényveiben. Ismert, hogy a templomos lo- vagrendet a XIV. szdzadban feloszlattdk. A menekiilé lovagok egy ré- sze Skécidba ment, és nyilvan vitte magéval a tuddsdt és a hagyoma- nyait, amelyekhez a Szentfoldén juthatott hozz4. Ok is alapftottak paholyokat, majd 1736-ban létrehoztdk a Skét Nagypdholyt, amely nemcsak hérom, hanem tobb beavatdsi fokozatot ismert. Meg kell emlfteni, hogy Skécidban is I¢teztek kémiivestestiiletek, példdul tu- dunk Kwillingirél 1056-bél. Ismert, hogy a skét VI. Jakab — I. Jakab angol — kirdlyt 1601-ben avattdk be a rendbe. Kutatdsaik sordn a szerzép4rosnak feltdint, mennyire ragaszkodik az angol Nagypéholy az 1717-es eredethez, és mennyire neheafti az azt megel6zé évek kutatdsdt. Tobbekkel egyiitt azon a véleményen vannak, hogy azoknak, akik 1717-ben Iétrehozték a Nagypéholyt, i nem volt semmifajta meghatalmazdsuk arra, hogy monopéliumot szerezzenek, és magukat tekints¢k az elsé szdmu szabadkémd- ves-szervezetnek, \ Az angol és a skét rend nem éppen békésen elt egymds mellett, aminek oka szerintiik elsésorban a kor angol-skét viszony4ban ke- resendé. Ugy latjék, hogy az angol vonal a Hannover-hdzhoz, a skét Jakabhoz, a Stuart-hazhoz volt hd. Az 1717-es londoni ,akciénak” els6sorban politikai oka lehetett: a Hannover-hdz pozicidjanak er6- sitése a Stuarttal szemben. (Késébb aztin, 1813-ban a két rend egyesiilt Anglidban, létrehozva az Egyesiilt Angol Nagypaholyt.32) De ne siessiink elére! A XVII—XVIII. szdzad korny¢két a forrongd eszmék jellemezték: lutherdnusok a papsdg ellen, protestansok a ka- tolikusok ellen, republikénusok a kirdlypartiak ellen, Franciaorsz4g a katolikus Stuart-hdz restaurdldsén féradozott, Anglidban a Hanno- ver-haz... és {gy tovdbb. Ilyen viszonyok kézétt nyilvan minden eré | probdlta a rendelkezésére 4Ilé tdrsasdgokat, szervezeteket felhaszndl- ni, ezek seg{tségével ugyanis ,,lchatatlanul” embereket lehetett moz- 61 ee eegatni, akik egy bizonyos tigyén dolgoztak. Fogalmazhatunk tigy is, hogy egy vastiti hdlézaton lehet élelmiszereket és fegyvereket is szall{- tani. [gy valik érchet6vé, hogy péld4ul Lotharingiai Ferenc osztrék csdsz4r ¢s a Habsburgok egyik legddazabb ellens¢ge és egyben besti- g6ja, Martinovics Igndc is szabadkémiives volt.33 Nem zarhatjuk ki, hogy egy tiszteletre mélté céllal alapftott rend- be beszivdéroghattak olyanok is, akiknek nem okvedleniil az volt a céljuk, mint a tobbieké. Mindezek figyelembevételével folytassuk! A londoni Nagypéholy alap{tdsdt a kontinensen sz4mos mdsik kévette: 1728-ban Madrid, 1731-ben Haga, 1733-ban Hamburg stb.34 Franciaorszdgban is — valamikor 1726 és 1730 kézott — meg- jelentek az elsé pdholyok, majd 1733-ban megalakule a Grand Orient de France (Franciaorsz4gi Nagyoriens vagy Franciaorsz4gi Nagy Kelet) nevi szabadk6miives rend.35 A pdholyok kezdetben a londoni Nagypdholy meghatalmazdsdval miikédeek. Tagséguk jérészt fnemesekbél allt, az angol mintdt ké- vetve tébbnyire vendéglékben gytiltek dssze, valamint az andersoni alkotményt és ritudlét tették magukévé. Am némelyek hamarosan kiilén ton kezdtek jérni. Pontosan nem ellenérizheté a ddtum, de yalamikor 1734 utdn jelentés valtozds kezdédott a rend életében, fel- bukkant ugyanis André-Michel de Ramsay. Mindmdig vitatj4k, hogy a szabadk6mivesség legnagyobb ellensége vagy jétevdje volt-e. Ugyancsak tisztdzatlan az élete ¢s a szerepe a Stuartok restaurdciés t6- tekvéseiben. Tény, hogy jart Anglidban, és a Royal Society a tagjai kézé valasztotta, amikor Newton volt a tarsasdg elnéke. Allitdlag 6 népszer(is{tette a skét fokozatokat Franciaorsz4gban, Azt tudjuk, hogy az 1737-ben publikale {résdban az addigi hdrmon til hangzatos lovagi c{meket tartalmazé magasabb fokozatokrdl frt. Azt Allftotta, hogy a stabadkém tivesek el6dei a templomos lovagok voltak, teh4t sz6 sincs cthekrél, kémivesekrél, mint Anglidban. Tovabbé a rend egyete- mességét hangstilyozta, és vildgpolgdrként jellemezte a kémtivest. Egy mondata, amelyre tobben a szabadkémivesség vildguralmi ter- veinek bizonyitékaként tekintenek, fgy hangzik: Az egész vildg egyetlen nagy kéztdrsasdg, amelyben minden nemzet egy csalddot al- kot, s minden személyis¢g egy gyermeket.”36 62Az mindenesetre tény, hogy ezt kévetéen — enyhén szdlva - elég zavaros a helyzet a szabadk6m tivesség terén Franciaorsz4gban. Vol- tak, akik az angliai eredetti héromfoku rendszer hivei, voltak, akik Ramsay kévetdi, a katolikus hagyom4nyok keveredtek a rézsakeresz- tes eszmékkel, nemesek ¢s plebejusok... sziintelen belharcok, egy- massal rivaliz4lé csoportok. Az ezekben az évtizedekben mtikédét francia paholyok egyetlen kézds vondsa, hogy valamennyien szabad- k6miivesnek nevezt¢k magukat. Végiil, a francia forradalom kitdrése | eléte néhdny éwel, tijjdszervezések és reformok utdn a magasabb fo- kozatokra alapuld rendszer jutott meghataroz6 szerephez, ami az Osi és Elfogadott Skét Ritus nevet viseli. A franciék magasabb fokozatai nemcsak sajat orsz4gukban osztot- tak ketté a szabadkSmiiveseket, hanem méshol is, gy a mai napig két £6 ag létezik: az egyik az Anderson dltal lefektetett alkotmanyon ala- puld, h4rom fokozatot elismeré, az angliai Nagypaholytdl kiindulé rendszer, a masik a franciaorsz4gi Grand Orient de France-hoz két- het6, tébb fokozatot ismeré rendszer. A két rendszerrél szinte a kezdetekt6! megoszlanak a vélemé- nyck, a laikus csak annyit tehet, hogy szét cjt ezekrél, a teljess¢g igé- nye nélkiil. Knight és Lomas szerint példdul a skét fokozatok az nigaziak” és ésiek, amelyeket 1717-ben a Nagypaholy alapitéi on- kényesen megydltoztattak vagy megsziintettek. Tovébb romlott a helyzet 1813 utén, miutdn megalakult az Angliai Egyesiilt Nagypd- holy, ekkor ugyanis a ritudlék tovabbi destrukcidja kévetkezett be— (rjék az emlitett kényviikben. Ezzel szemben mdsok erésen birdljak a francia struktdrdt. Augus- tin Barruel (1741-1820) francia jezsuita pap mdr az 1797-ben3?, valamint John Robinson skéciai professzor az 1798-ban megjelent kényvében.38 Mindketten kifejezetten a magasabb fokozatok ellen vannak. Véleményiik szerint ezek eltérést jelentettck a szabadké- miivesség eredeti céljaitdl, hatdrozott politikai céllal hoztdk létre Sket, és egyértelmdien jakobinus érdeket szolgéltak. Ugy latj4k, hogy ezek veszélyt jelentettek a szabadkémitivesség szamdra. Webster hasonldan értékeli a magasabb fokozatokat, szerinte ve- luk ,a forradalmi sz4rny” gydzétt a szabadkémiivességen beliil, va- 63famint megszéint az alkotmdnyban lefektetett elv, hogy nem foglal- koznak a pdholyokban vallési és politikai kérdésekkel.3? Osszefoglalva annyit mondhatunk, hogy az angol Nagypdholy alapitéi kézétt lelkészeket taldlunk, akik sajat egyhdzukban keresz- tény elveket tanftottak, az alkotrmanyuk pedig megkévetelte a ta- goktél az istenhitet. Tudjuk tovabb4, hogy a magasabb fokozatok bevezetés¢vel Franciaorsz4gban torélték az alkotmanybél az Isten létében és a lélek halhatatlans4gdban valé hit kotelezd voltdt.4° Ugy tiinik tov4bb4, hogy az angol Nagypdholy hd volt a monarchidhoz, ugyanakkor a Grand Orient de France-nak szerepe volt a francia forradalomban, ahogy azt a tovdbbiakban létni fogjuk. Prébéljunk most az 6shagyomény oldaldrdl kézelfteni a kérdéshez! Bizonyos szabadkémiives irék szerint eszméik rendkiviil si vo- ndsokat mutatnak, dgy t(inik, hogy egy régi titkos hagyomdnyt 6riznek. Landzs4t tér példdul az egyiptomi credet mellete Albert Churchward. Szerinte az dkelta papok, India bélcsei, a perzsa és a kaldeus magusok, valamint a szabadkémitvesek tanitdsdnak kézbs gydkere Egyiptomban van.*‘! Dr. William Dodd tiszteletes a rendet Egyiptom biles és misztikus uralkodéitél és papjaitél eredezteti. Ezzel kapcsolatban a szabiokat is emlfti, akikr6l ¢ fejezetben mar sz6 esett.4? De magunk is gyan{thatjuk ezt, ha tudjuk, hogy a szabadké- miivesek nem kis dldozatok 4r4n Londonba, Parizsba, illerve Wa- shingtonba szdll{tottak egyiptomi obeliszkeket — nyilvin nem csu- pan idéréleésbél cették ezt. Aldtdmasztva lathatjuk a feltételezésiinket, ha az angol szabadké- miives pdros dltal dsszegydijréet régi rftusokba probdlunk betekinte- ni. Miutdn felkutactdk a régi kéziratokat és a még megtaldlhaté szer- tartasokat, ezt egy Altaluk Szabadkémiives Szévetségnek nevezett gyGjteményben tették kézzé. Kutatdsaikbél kideriil, hogy térténe- tiik gydkerei Addmig, Endkig stb. nytilnak vissza. Ezt tAmasztja ald a rend tagjaira haszndlt ,,vi2626n gyermekei”, ,No¢ gyermekei” ki- fejezések is.43 Upgy ldtja Webster is, hogy a gydkerek Kaintél, Nimrédtél, Her- meésztél stb. erednek. Nem zdrhaté ki, hogy az 6shagyomany kii- lonféle csatorndkon eljutott a Brit-szigetekre. Melyek lehetnek 64ezek? Feltételezhetjiik, hogy a keltdk vagy — néhdnyak szerint—a r6- maiak, a késSbbickben pedig a templomos lovagok voltak a kézve- ttdk. Tébben feltételezik a rézsakeresztes kapcsolatot is.4 Azonban ha megyizsgaljuk a ma ismert rftusokat, ldtjuk, hogy ezek elsésorban nem az 6si idékkel, hanem sokkal késébbi esemé- nyekkel kapcsolatosak. A héromfokti angliai szabadkémiivességnél | példéul a harmadik a Salamon templomdnak épités¢hez (kb. Kr. e. 1000) kétheté térténetet mond el. A skért rftusndl pedig a maga- sabb fokok, példdul a Kirdlyi Boltly nevet viselé szertartdsdnak k6- zéppontjaban a jeruzsdlemi Templom ujjé¢pitése all, miutdn a zsi- dék visszatértek Babilonbél.4> Ez a fokozat egyértelmden Izrael dics6itése. | Vajon hogyan és mikor keriilhettek a zsid6 mot(vumok a szabad- kém(ives-szertartésokba? Webster a vizsgdlatai sordn arra a kévet- keztetésre jutott, hogy az éshagyomény terjedésének egyik csator- ndja a zsidé kabbala is lehetett. Ugy taldlta, hogy a Salamon templomaval kapcsolatos legendat a XIV. szdzadndl kordbbra nem Ichet visszavezetni (de még akkorra sem teljes bizonyossdggal). Ad- dig az idépontig a szabadkémives-p4holyok dltal vallott tanitds ki- zdrdlag egyiptomi és gérdg ezoterikus tanokat tartalmazott, a tan bnmagét Adémcdl, Jabaltdl, Tubaltdl, Kaintél, Nimrédtdl, Her- mésztél stb. eredeztette. Ekkor még nem taldlkozunk a hérom fo- kozattal sem. Fébb vondsaiban ink4bb geometrikus, mint kabba- lisztikus volt. Véleménye szerint kés6bb keveredtek hozz4 a kabbala gondolatai, miutén a XVI. szdzad kézepétél a zsidésdg misztikus eszméi kezdtek behatolni Eurépa minden részébe.46 Az viszont tény = ftja -, hogy amikor Londonban 1717-ben a szabadkémiivesség szertartdsait és szabdlyzatét megfogalmaztak — noha az dsi egyipto- mi tanok toredékeit megtartotték —, a Nagypdholy alapitéi a hagyo- many zsidé valtozatdt valasztottdk egyetlen alapnak, amelyre a rendszeriiket épftették47, Ezt erOs{ti meg a Jewish Encyclopedia*® is, amely azt frja, hogy a kabbalista Manasseh ben Israel kollég4jéhoz, Leon Templéhoz fa- z&dik Salamon temploma gondolatdnak bevitele a szabadkémtives- ségbe. Elkészitette hatalmas modelljét, és ki is dllftotta 1675-ben. 65Szerepe volt a szabadkémiivesek ruhdjénak megtervezés¢ben is. Bernard Lazare is azt {rja, hogy az angliai szabadkém tivess¢g kiala- kuldsdndl zsidék is babdskodtak.49 Az amerikai szabadkémitives Mackey lexikona szerint a szabadkémiivesség magasabb fokai a kabbala elvein nyugszanak.5° Az mindenesetre ismert, hogy a kérdéses idészakban a kabbala Eurépa-szerte felbukkant. A XV. szdzadtdl a zsidék nagy tomegei telepedtek le Lengyelorszdgban. Egymés utdn iitdtték fel a fejiiket a kiilonbézé vardzsl6k, Lengyelorszdg ¢s Poddlia a kabbalizmus kéz- pontj4v4 vdlt. Egy sor misztikus mozgalom valtotta egymést.>! A legnagyobb jelentés¢git, amely szinte az egész zsidé vildgot meg- remegtette, Sabbetaj ben Mordekhaj Cvi (Sabbatai, Shabbetai, Tzvi, Zebi stb. 1626-1676) megjelenése volt. Szmirndban sziile- tet, tordk zsidé volt. A régen vart zsidé Messidsnak deklardlta ma- gat, dllitélag csodatevé hatalommal rendelkezett. Az dltala indftott mozgalmat a neve ut4n sabbatianizmusnak nevezik. Aztdn né¢hdny évtized muilva, gyakorlatilag egy idében, bukkan- tak fel a zsidé kabbalist4k, csodatévé mdgusok Lengyelorsz4gban, Németorsz4gban, Franciaorsz4gban stb. Cvi taldn legfontosabb kévetéje a poddliai Jacob Frank (1726— 1791). Azt dllftotta, hogy misztikus hatalommal rendelkezik. Tal- mud-ellenesnek minés{tette magét, kikeresztelkedett. Kévetéi a frankistdk, akik uj tipust zsidésdgnak tekintett¢k magukat — ahogy azzal a tovdbbiakban még foglalkozni fogunk,5? Londonban bukkant fel a kabbalista Jacob Falk (Falc, Falkon stb. 1708-1782). A Jewish Encyclopedia nem eml{ti, hogy szabadkémd- ves lett volna, de a portréjin a rend egyik szimbélumét, egy kérzét tart a kezében.53 Tovdbba Mackey szabadk6m ives lexikona™ fr réla, noha nem szerepel benne konkrétan, hogy a rend tagja lett volna. Van, aki tigy ldtja, hogy a rend ,rejtett feljebbvaléja” Ichetett.55 Webster szerint Franciaorsz4gban a kabbala eszméi ¢s az okkultiz- mus drja elborftotta az orsz4got, és a szabadk6miives-pdholyok minde- niict megteltek veliik. Felbukkant Martines de Pasqually, akit tébben portugdliai zsidénak tartanak. 1754-ben megalapftotta a rendjét, a Ki- 66valasztott Papokat, amelyben fellelhet6 volt a kabbalisztikus hatds. Is- mert az Azsiai Testvérek nevéi rend, amelynek felsSbb vezetését Euré- pa kicsiny ¢s dllandé szanhedrinjénck hivedk. Tudunk a Cagliostro néven ismert Giuseppe Balsamérdl (1743-1795), aki Iétrehozta sajét ~egyiptomi ritusée”. Altaldban zsidénak tartoreak.56 Ot 1777-ben egy nap alatt avatték be az els6 hérom fokba, skét ritus szerint. Szémtalan paholyban felbukkant, a szabadk6métvesck pénzelték. A régi rftust megvaltoztatta. © a Nagy Kopt.°” Feltételezhetjiik, hogy az emlitetteknek is szerepiik lehetett a zsi- dé motivumok megjelenésében a szabadkémvességben. A titkos tdrsas4gok uténi nyomozdsunkbél nem hagyhatjuk ki az Illumindtus (Megyil4gosultak) rendet, amelyet Adam Weishaupt alapftott 1776. méjus 1-jén. Weishaupt a bajororszdgi Ingolstadt egyetemén a természet- és a kdnonjog professzora volt, a jezsuitdk kollégiumdban nevelkedett, ahol hamar konfliktusba keveredett az atydkkal. Az dltala alapftott szervezetben megtalalhaték a kiilénféle misztériumkultuszok nyomai, struktirdjéban és ideolégidjaban a jezsuitdk szervezetének felépitését koveti. Azt tartotta, hogy aki eléri a »Megyildgosult Fejedelem” fokdt, az ,¢lete végtig kiizdeni fog a tdrsadalom, az dllam és a hamis vallds ellen, amelyet Jézus Krisztus hagyott az illumindtusokra, hogy jegyében dintsék le a tréno- kat” 58 Ismert tovdbbé, hogy Weishauptot 1777-ben avattdk be szabad- kémivesnek a miincheni Theodor zum Guten Rate nevii péholy- ban, viszont nem tartjék kizértnak, hogy a pdholy bels6 kore mar je- len Iehetett az Illumindtus rend alapitdsindl. A bajor hatésdgok 1784-ben megelégelték Sket, és leszAmoltak a szervezettel, de addigra mar tobb francia és német péholyba is behatoltak.°° Robinson professzor az emlftett kényvében tigy gondolja, hogy miutin az illumindtusok bekeriiltek a szabadkém Gvességbe, eltéritet- ték azokat eredeti céljaiktél. Elsésorban Weishaupt és Knigge béré (1752-1796) tcheté feleléssé ezért. Publikalt egy listét az illumindtus paholyokrdl, féleg Németorszdgban volt beléliik tébb, de voltak Anglidban, Skécidban, Lengyclorszdgban, Sv4jcban, Franciaorszdg- 67ban, s6t Amerikéban is. Neveket is kézil, megtudjuk azt is, hogy 4l- neveket haszndltak, Weishaupt péld4ul Spartacus néven szerepelt. Upy latja, hogy terjeszkedéstik érdekében haszndltdk a szabadk6md- ves-paholyokat. Azonban nem csak 6 gondolja ezt. Mackey szerint Weis- hauptnak kezdetben semmi kéze sem volt a szabadkémiivesekhez, majd visszaélt vele és bemocskolta a rendet. A szabadkémitvesség drul6jdnak tartja, szerinte radikdlis volt a politik4ban és hdiden a vallasban. George Sand pedig az ,illuminizmus eurdpai dsszeeskii- vésér6l” beszdl.61 Ugyanakkor a nyilvénossdgra keriilt frésailban nyoma sincs sem- mifajta felforgaté sz4ndéknak. Sét el6irj4k, hogy ,,semmi sem kezde- ményezhet6 az dllam, a vallds és az erkilcs ellen”. Levelezéseik egy részét még a bajor kormény foglalta le és hozta nyilvénossdgra, erede- tiségiiket az illumindtusok sem tagadték. Ezckbél az deriilt ki, hogy a szabadkémivességet a sajt céljaikra akartdk felhaszndlni.2 Minden- esetre némely szabadkém tives erételjesen timadta éket. Robinson és Barruel szerint céljuk a kereszténység leromboldsa és a korményok megdéntése. Mackey szerint az Illumindtus rend alapftds4val nem- csak a sajdt gazdagsdgat akarta névelni, hanem ugyanolyan mérték- ben a kereszténység és a tdrsadalmi rend felforgatdsa is célja volt. Henri Martin francia trténész szerint a rend célul t(izte ki a magdn- tulajdon, a kézhatalom és a nemzeti jelleg megsziintetéséc. Webster arra a megallap{tdsra jutott, hogy a tdrsasdg belsé mitkédésének elvei nem feltétleniil azonosak azokkal, amelyek nyilvanossdgra keriiltek. Szerinte minden formdban kikiiszébolik az emberen kiviili isteni ha- talom barmilyen elgondolését, és tisztdn politikai iigyként kezelnek mindent. Azel6zéekben prébdltunk betekinteni a titkos tarsas4gokba. Lat- hattuk, hogy az Sshagyomdnyra épiilve ktilnféle tarsasdgok jéttek létre, kezdetben nem okverleniil gonosz vagy felforgaté céllal. Azt is megfigyelhettiik azonban, hogy egy-egy tdrsasdg sok mindenre fel- haszndlhaté, és gyakran bekeriilnek olyanok, akik nem az eredeti célra akarjék haszndlni. Ez mdr csak azért is el6fordulhat — ahogy Albert Pike frja—, mert az alacsony fokozatdak csak n¢hdny szim- 68bélum magyardzarét kapjdk meg, de nem az igazit, és azt hiszik, hogy a szabadk6méivesség minden titka a birtokukban van. Sz4n- dékosan félrevezetik 6ket, az igazsdgot csak a magasabb fokozatuak ismerik. Mielétt utdna jarndnk a titkos tarsasdgok szerepének a térténel- miesemények hatterében, prébéljunk valaszt kapni ara, hogyan le- hetert alkalmas a pénz a vildg feletti uralom megszerzéstre!6. FEJEZET PENZ ES HATALOM AXVII. szdzadban ,a nemzesi addssdg rendszertnek & jegybanki miakidtstnek az alapjai is megjelennck. A Bank of England 1694-ben alakule meg, megkapta 4 bankjegyck kibocsdtdsdnak a jogdt, aminck kivet- keztében a XVIII. sedzad eld mdsfél évtizedtben megdupldzddott az dilamaddssdg” . Gaksity Gyérgy) Az Uj Vildgrend kialakulésdhoz vezet6 torténelmi események hatte- rének vizsgdlatakor nem hagyhatjuk ki a pénzzel, a kamattal, a ban- kokkal stb. kapcsolatos tudnivaldkat sem. Nyilvanvaléan énmagé- ban az, hogy n¢hdnyan hatalmas vagyonokkal rendelkeznck, még nem jelenti azt, hogy vildguralomra térnek. Arra keressiik a valaszt, hogy létezik-e egy olyan médszer/mechanizmus, amelyik alkalmas egy orszdg — nota bene —, netdn azegész vildg gazdaséga feletti ellen- 6rzés megszerzésére. Egy kis pénztirténet! A pénz térvényesitett csereeszkéz, ami kezdetben az 4ruforgalom le- bonyolftdséra alkalmas, kinnyen hordozhaté, énmagdban is érté- ket képvisel6 fizetSeszkéz volt. Noha mar Mezopotdmidban a Kr. e. 2-3. dvezredben haszndltak eziistit fizetési eszkdzként, a mai pénz- érmék 6sei csak a Kr, e. VI. szdzadban jelentek meg Kis-Azsidban. A rémaiak viszonylag kés6n adoptdlt4k, de anndl nagyobb lendii- lettel verték ket. A birodalom ésszeomlésa az ékori pénziigyi rend- szer dsszeomldsit is jelentette. A fémpénzek verése a VI. sz4zad ké- zepén indult djra. A pénanek az értékmegérzést is szolgdlnia kellett, ezért a kibocs4- tsa dllami privilégium volt. Altaléban arany- és eziistpénzek voltak 70forgalomban, az dllam szavatolta a fém tisztas4gét. Nyilvanvaléan annyi pénzt tudtak verni, amennyi nemesfémmel rendelkeztek, {gy létfontossdgd volt, hogy a nemesfémbdnydk az dllam tulajdondban legyenek. l|| . A kézépkor vége felé a gazdagod6 varosok egyre nagyobb keres- kedelmet bonyolitottak le, igy nyilvénvaléan nehézkess¢ vale hur- colészni a fémpénzeket. Hamarosan korszakalkoté dtlet sziiletett egyes keresked6k agydban: nem cipelik a pénzt, hanem a tavoli he- lyen lévé iizlettdrsuknak utalvanyt kiildenek a tartozésuk fejében, amit a mésik legkézelebb ugyanigy viszonzott. Az iizlet megvalé- sult, a pénz egy helyben maradt. Az egyre névekvé kereskedelem- ben mind tébb utalvany bukkant fel, a tekintélyesebb és megbizha- tébb keresked&k ezeket aztén mar egyms kézétt is cserélgették. Az utalv4ny ekkor tehdt az azt kibocsaté iizletember sajat kételezvénye, amelynek fedezete az iizletember kincstaréban volt. A sajat 6rizetben tartott arany- és eziisthalmok azonban cgyre na- gyobbak lettek, kockézatos volt orthon térolni, {gy bankokban he- | lyezték el Sket. A bankok a letétbe helyezett pénzekért papirelismer- | vényeket bocsétottak ki, (gy alakule ki a bankjegy, amely eredetileg a bankndl elhelyezett dsszegr6l s2616 letéti jegy volt. Késdbb ext elfo- | gadtak a sajét iizletfeleken kiviil mdsok is, és fgy lett a legelterjedtebb pénzhelyettesité, amely lassan bevale fizetGeszkizze lépett eld. Maga az eziist vagy az arany ritk4n mozgott, de az clismervény kibocsdtds4- val a birtokviszony valtozott. A bankjegyek megjelenésének lect egy fontos kévetkezményc. Azok ugyanis, akiknél a nemesfémeket elhelyezték, tébb pénzt tud- tak kdlesénézni, mint amennyia ndluk elhelyezett arany/cziist éreé- ke volt, hiszen biztosak lehettek abban, hogy tigysem akarja min- denki egyszerre kivenni a nemesfémét. E pénzkélesinzék azonban nem aranyat/eziistot adtak kélcsén, hanem bankjegyet. Tehat tu- lajdonképpen egy darab papirt”. Es a ,papir” utan szedtek kama- ! tot. Vagyis a ,semmibél” pénzt csindltak. Mar az ékorban megtaldlhaték voltak a bankok ésci, bar a mai bankfogalmat nem lehet réjuk alkalmazni, Altaldban a templomok lettek az elsé bankok. Ezek azonban nem élték til a népvandorlés vi- harait, az egyetien bankUgylet, amely fennmaradt, a pénzvltds volt. 71A kézépkorban az olasz varosdllamokban alakultak ki a mai mo- dern bankrendszer alapjai, a XIII. sz4zadtdl névekvé mértékben vallaltak magukra klasszikus banki, kélcsénz6i feladatokat. A rene- szAnsz idején jelentek meg az elsé bankok — példéul Barcelondban 1401-ben, Genovdban 1407-ben - illetve vale térvényessé a kamat felszdmoldsa a kélcséndkre. A Fugger-bankh4z 1487-ben alakult meg Augsburgban. Mielétt tovabb folytatnénk a bankok tdrgyaldsét, dlljunk meg egy pillanatra, ugyanis erre az idészakra teszik a korai kapitalizmus kiala- kuldsael Kamat és kapitalizmus Az augsburgi Fugger csal4d torténete a XV. szdzadt6l j6l mutatja, hogy mi trtént a kamatozé pénz bevezetésével. Elészir arénytalanul halmozdédni kezdett a vagyon egy kisebbs¢g kezében, aztin a politikai hatalom is a pénzvagyon tulajdonosainak befolydsa ald keriilt. A csa- ld tudatosan eladds{totta a kamathoz kététt kélesinék segitségével a nemességet. Hamarosan maga a német csdsz4r — I. Maximilidn — is eladésodott, és folyamatosan hiteleket kényszeriilt felvenni azért, hogy adéssdgat és kamatait fizetni tudja. Ez Iehetdve tette a Fug- gereknek, hogy a versenytarsaikat kikapcsolj4k. Szdmos kereskedelmi vitéjukban azért gyéztek, mert az cladésodott cs4sz4r az 6 oldalukra allt. Mindezek kévetkeztében sok teriileten uralkodé helyzetbe ke- riltek. Ok hatdrozték meg, hogy kiket valasszanak piispkke, és be- foly4suk volt a p4pai trénra is. J6l szemlélteti a hatalom koncentrdlé- dasat a pénztéke tulajdonosaindl az, hogy az emlitett Maximilian csdsz4r tinnepi alkalmakkor a Fuggerektél volt kénytelen kikélcsé- ndzni az ékszereket és a diszeket, amelyeket aztén haszndlat utén vissza kellett adnia. Ilyen kériilmények kézéte a csdsz4r nem volt ké- pes Sndll6é politika folytat4séra. Az eladésodds és a kamatfizetés ké- vetkeztében a nép annyira elszegényedett, hogy tomegessé vale az ¢hezés, Ez viszont kivaltotta az egyre névekvé ellendllésukat az uzso- rakélcsén, a kamat ¢s a monopolhelyzetek ellen. Erthets, hogy a nagytéke minden eszkézt megmozgatott a kamatmechanizmussal mi- kédeetetett kizsdkmdnyolé rendszer fenntartdsa érdekében.2 72A kapitalizmust vagy piacgazdasdgot az irodalom olyan gazdasdgi ill rendszernek mondja, amelyikben a termelési tényez6k tébbsége lj magéntulajdonban van, és haszon elérése célj4b6l mkédtetik 6ket. Kialakuldsa eléet a kapitalista gazdasagi tevékenység kézege dénté- 1 ena pénzzel és az druval vald kereskedés vole, kés6bb azonban beha- | tolt a termelés szférdjaba is, ami egyiitt jért az ipar kialakuldsdval. | A kapitalista gazdasdgi rendszer a piaci kordindciéra, illetve arra épill, hogy a termelési tényez6k magdntulajdonban yannak. }, Forduljunk tovabbi informdcidkért a kérdés egyik ismert kutatd- |, jahoz! Werner Sombart (1863~1941) kézgazddsz szdmos egyete- | men tanult, PhD fokozatot szerzett, majd késébb professzor is letta ll német egyetemen, a Fridrich-Wilhelms Universitaton, ahol 1940- ig tanftott. Radikdlis baloldali volt, Engels szerint az egyetlen német | professzor, aki érti Marx Tékgét, de is meggydzédéses marxist4- l| nak nevezte sajét magét.? Mdive, amely leginkabb ismertté tette, jj 191 1-ben jelent meg Die Juden und das Wirtschafisleben (A zsidék | és a gazdasdgi élet) cimen.4 Tarcalmat (gy foglalhatjuk dssze: az alla- || mok és a népek gazdasdgi élete kézvetlen dsszefiiggésben dll a asidék fl. vandorldsdval. Ahol megfordulnak, ott felvirdgzik, ahonnan eltd- ll voznak, ott hanyatlik a gazdasdg, a kereskedelem és a jdlét. Szerinte | w kapitalizmus kezdete egybeesik azzal, amikor a zsidékat kitizték Spanyolorszdgbél, s az északra vandorléknak készénhets a gazda- il| 4g fellendiilése. A ,kapitalizmus kultrdjarél” beszél, ¢s azt igyek- sik bizonyttani, hogy ezt déntéen a zsidék alakitoredk ki, Upy eti- I, nik, minden haladés nekik készénhet6, példaul a valtdk, a tézsde stb, feltaldldsa, a gyarmati gazdasdg felvirdgoztatasa. Szerinte a kapi- I) talizmus a pénzkdlcsénzésbél nétte ki magat, a hitelez6knél kell ke- tesniink a gydkereit. Fontos hangstilyoznunk, hogy a kényvet nem | anciszemita céllal irta, noha néhdny zsidé szerzé szerint hatdsdban |, kés6bb az lett. Mit mond vajon a zsidé torténetird, dr. Kecskeméti Armin ezzel kapcsolatban? Egyetért vele, s6t még kordbbra is teszi a kapitalizmus kezdetét. A modern kapitalizmus, a zsidék vagyonosoddsa ugyanis ! szerinte nem a XIV. szdzadban kezdédétt, hanem mér a Karo- ling-korban megvolt az drukereskedelem dltal. Az druiizlet olyan nagy haszonnal jart, hogy hatalmas pénziizletekre is berendezkedtek 73~ inja. Megerdsiti, hogy Eurépa gazdasdgi életében tébb érdem illeti meg a zsiddkat: a tékekamat berendezése, amely nélkiil nincs hitel, a tékeképzédés és a munkamegosztds, a valté elterjesztése. Szerinte a vagyonuk egyik forrdsa, hogy a lettint évil4gbé! az aranyat, az éksze- reket stb. dtmentették a kézépkorba.5 Maradjunk még egy kicsit Sombartndl! Elészr is, a leghatéro- zottabban visszautasftja azt az Allft4st, miszerint a régi idékben nem engedték meg a zsidéknak, hogy ipart dzzenck, és ezért sziikségbél kényszeriiltek arra, hogy uzsordsok legyenek. A kapitalizmust fgy hatérozza meg: olyan gazdélkodasi rendszer, amelyben két kiilénbéz6 népességcsoport — a termeléeszkzk bir- tokosai, akik vezeté tevékenys¢get folytatnak, és a tulajdon nélkiili munkdsok csoportja — egyiittmakédik, mégpedig tigy, hogy a t6ke képviseldi hatdrozz4k meg a gazdalkodds médjat és irdnyét, és Sk -vi- selik a felelésséget annak sikeréért. Kapitalista értelemben mit jelent a jé iizletvezetés? — kérdezi. A vélasz: nem a teljesitmény minéségét vagy mennyiségét, hanem azt, hogy egy gazdasdgi idészak végére hozott-e nyeres¢get. Tovab- ba szerinte a t6kés olyan ember, aki nyereséges iizletet akar kétni, ezért minden jelenséget folyamatosan pénzben értékel, sz4mdra a vildg egy nagy piac, kindlattal és kereslettel, s mindig azt kérdezi, mi mennyibe keriil, mennyi bevételt hoz. A zsidék érdeméiil tudja be, hogy a gazdasdgi élet kereskedelmi jellegdvé valt, 6k a modern szellem elterjeszt6i az iizleti dletben, 6k vetették meg az alapjdt a modern vildgkereskedelemnek és pénzgaz- dasagnak, 6k a t6zsde megalkotdi. Elismeri, hogy ezzel a korabbitdl eltéré, idegen elem keriilt a kereskedelembe, szerinte ettél kezdve egymds szdmra idegen két vildgnézet iitkizik dssze. Es mindkettd biztos abban, hogy néla van az igazs4g. Ict dlljunk meg egy pillanatra! Nyilvanvaléan mindennek két — vagy még tébb ~ oldala van, (gy a kapitalizmusnak, illetve a kapita- lista szemléletnek is. Ismert az is, hogy a trténelemben nincs ha”. Nem tudjuk, hogyan alakult volna a vildg sorsa, ha a kapitalista szemléletnek nem sikeriil tért hédftania. Nem tudjuk, hogy a tech- nikai tallmanyok sora — a szdv6székt6l a g6zgépig — milyen sorsra jutott volna, ha nincsenek pénzemberek, akik befektetnek egy jél 74jovedelmez6 iizlet reményében. Vagyis nincs ellenpréba. Az, hogy a toke uj értdket Allit el6, egyértelmd pozitivum. Onmagdban tehdt a kapitalizmus alapgondolatanak ,,felfedezéséért” készdnet jar. Ez az egyik oldal. De ugyanakkor ott a mésik is: a kiz4rélagosan a haszon- ra valé térekvés kévetkezményei. Csak n¢hdny példa: a régi vagdsti keresked6 célja a vev6i tényleges igényeinek kielégitése volt. Méltés4gon alulinak tartotta, hogy a ve- y6k utdn fusson, vagy mindenféle mesterkedéssel magéhoz édesgesse éket. Annyi csizmét, kalapot stb. gydrtottak és vettek, amennyire sziikség volt. Az tj szellemben dolgozék nem vartak arra, amfg a sziikséglet magatdl létrejatt. Ok keresték fel a vsdrlét, megjelentek az tigyndkok, hdzalék — azaz mesterséges igényt tererntettek, hiszen rabeszéléssel vettck ré a vasdrldsra. ElkezdSdéte a fogyasztdi t4rsada- lom alapjainak lerakdsa, amelyben mér alig van ardnyban a tényleges sziikséglet és a fogyasztds. Ennck egyik tovabbi kévetkezménye a ve- vOkért valé ddéz kiizdelem, amelynek tovdbbi kévetkezményei van- nak. Trikkdk tomegét taldljak ki, hogy becsalogassdk az iizletekbe a vevéket. Az nyer, aki olcsébban tudja adni az drut. Igaz, az olcs6bb gyakran gyengébb mindségi... Mas: akit csak a haszon érdekel, annak az az érdeke, hogy a ter- mék a termel6tél a fogyasztéig a leheté leghosszabb utat jarja be. Kézvetiték, keresked6k keriilnek kézdjiik, mindenki rateszi az dru- ra a maga haszndt, a term¢k ext6l egyre drégdbb. A kereskedelem éncéllé valik, noha kordbban a természetes sziikségletek kielégitése volt a célja. Létrején a spekuldcid, ami abban dll, hogy a tézsdén létszatvasar- léssal mesterséges befolydst gyakorolnak az 4rmozgasra. Eltekintve attél, hogy igy sokakat megfosztanak a vagyonuktél, az orsz4g gaz- dasdgi ¢lete szempontjabél is kdros. A keresked6, akinek pénze van, bérmibél hatalmas készletcket képes felvasdrolni. Uj ért¢k nem te- remtédik, csak dtrendezédnek a tulajdonviszonyok. Megteremtédik a mdsok tonkretételének lehetésége. Korébban példaul egy kis bolt tulajdonos4nak nem az volt a célja, hogy a szomszéd falu boltosa ténkremenjen, és onnan is hozz4 jarjanak 4t az emberek. Az Uj szemlélet azonban magdban hordozza azt, hogy a szomszéd faluban nyit egy uj boltot a régi mellett, és olcsébban ad 75mindent. Persze csak kezdetben. Mert amikor a régi mdr ténkre- ment, az egekig lehet emelni az drakat, hiszen nines vetélytars. Az dj szemlélet ki tudja haszndlni a kiilféldi kapcsolatokat, kiil- féldi drut tud behozni, ezzel ténkre tudja tenni a hazai termelést. Masik stilyos kévetkezménye ennek a szemléletnek a kérnyezet méra mar katasztrofélis méreteket dltétt kizsdkm4nyolésa. Sokdig lehetne folytatni... A lényege azonban az, hogy kordbban a becsiiletes munka tisztes meg¢lhetést biztositott. A spekulattv tékének viszont az.a jellemzéje, hogy muna nélkiil is jévedelmet hoz, {gy az Uj tendencia zavart okoz a régi tdrsadalom organikus természetében. Sombart szerint is ahhoz, hogy a kapitalizmus kibontakozhas- son, az eredeti, 6si médon fejlédé élet helyébe egy sajdtos, raciondli- san kialakftott lelki mechanizmust kell Allftani. Ez a szemlélet nem az ember belsé lényeg¢bél fakad, hanem a feje alkotta meg... A kapitalizmus énmagdban azonban — noha a t6ke a természeté- nl fogya egyre terjeszkedni kfvan — még nem jelentia vildguralom- ra valé torekvést. Folytassuk ismét a bankokkal! A kézponti bankok® Emlftettiik, hogy kordbban a pénzverés dllami privilégium volt. Annyi pénz verettek, amennyi nemesfémmel rendelkeztek, illetve az arany- készleteik alapjén annyi dllami bankjegyet bocsdtottak ki, amennyire éppen sziikségiik volt. Ezt aranypénzzel nehezebb lett volna megtenni, hiszen az arany nem szaporithaté annyira, amennyire a gazdasdg néve- kedése igényelné, A papirpénz dltal4nos elfogaddsdhoz azonban az kellett, hogy az dllam is valamiféle szerepet vallaljon. Az dllami bankok ései a XV-XVI. szdzadban mdr megjelentek az itdliai vérosdllamokban, példdul ilyen volt az 1587-ben alapftott Banco Rialto feldll{tdsa, amelyet 1619-ben a Banco del Giro valtort fel. Az olasz vdrosilla- mok bankjainak hagyomdnyait az 1609-ben alapftott amszterdami bank folytatta, a hamburgi bankot 1619-ben alapitottdk. Az egyes orszdgokban létrehozott kézponti bankoké lett a bankjegy-kibocs4- tds joga, ezért nevezik ezeket jegybankoknak is. Az els6 ,,igazi” kéz- 76ponti bank ugyan a svéd Riksbank, amelyet 1688-ban hoztak Iétre, a bankok térténetében mégis a legjelentésebb eseménynek az angol kézponti bank, a Bank of England 1694-es alap{tdsét tartjék. A kéztudatban alig él, hogy a Bank of Englandot egy magdnem- ber, a skét William Paterson alapftotta, Azért az 1,2 millié fontért kapta ext a leherdséget cserébe, amit a tdrsaival egyiitt a pénzsziiké- ben lévé angol korménynak kélcsénadott. Vajon mi a helyzet akkor, ha egy jegybank maginkézben van, ahogy az tértént péld4ul Anglidban is? Ez esetben is ez a bank bo- csdtja ki a bankjegyet, azonban {gy nem ellétja a nemzetgazdasdgot pénzzel, hanem kélcsént ad az dllamnak. A kélcsénért pedig az al- lam kamatot fizet a banknak. De honnan jén a kamatot fede2d pénz? Az is a kézponti banktdl. Vagyis a kézponti banknak folya- matosan névelni kell a pénzkibocsdtdst, ami egyre tobb adéssdgot gerjeszt. Nem nehéz beldtni, hogy a rendszer miikédésének kévet- keztében az dllam eladésodik. Ha nem keriilne magdntérsasdg kezé- be a pénzkibocsdtds joga, akkor az dllam ahelyett, hogy kélcsént vesz fel, maga is kibocs4thatna pénzt, Ez a rendszer tehat elveszi az dllamoktdl a fiiggetlenség egyik legfontosabb zdlogat, a pénzkibo- csétés jogat. Mindezek ismeretében azt mondhatjuk, hogy egy adott orsz4g jegybankja feletti cllendraés megszerzésével uralni lehet a gazdasdgi életét. Ezt Mayer Amschel Rothschild mar kb. kétszdz éve felismer- te. {gy fogalmazott: ,.Engedjék, hogy én ellenérizzem egy orsz4g pénzét, akkor nem érdekel, hogy kik hozz4k a torvényeket.”” Okkal kérdezhetjiik, hogy vajon miért mondanak le egyes orsz4- gok vezer6i a pénzkibocsétds jogarél, ha ez fiiggetlenségiik elveszté- stvel jér? Nos, a tovébbiakban létni fogjuk, hogy csak néhanyak mesterkedésének készénhetéen sikeriil ez a legtébb esetben. De ne siessiink elére, ejtsiink elétte néhdny sz6t a Rothschild és mas ban- kércsalédokrél, akikkel a tovabbiakban még taldlkozni fogunk! Bankérdinasztidk Az eddigickben sz6 eset uzsorérdl, kézponti bankokrél stb., de ez még nem dsszeeskiivés, még nem talélkoztunk a vil4guralomra valé 77torekvéssel. Most fogunk, mégpedig a Rothschild csal4ddal kapcso- latban. A dinasztia térténetét feldolgoz6 szerz6, Frederic Morton sze- rint az alap{té atya, Mayer Amschel Rothschild (1744-1812) ugyan- is ilyen terveket dédelgetett magdban. Frankfurt gettéjdban sziiletett, més zsidékhoz hasonléan vezetékneve sem volt ekkor, csak kés6bb, a haza faldn fiigg6 ,vords pajzs” utdn nevezik el. Néhdny évtized milva viszont a csaléd mér rendszeres kapcsolatban allt a Buckingham- palota lakéival, Viktéria kirdlyné is vendégeskedett ndluk, Vagyonuk akkora lett, hogy Eurépa monarchidit a mellényzsebiikbél képesek lettek volna kifizetni.® Sikertik dtja abban rejlett, hogy lopakodva, észrevétlen indultak hédftani. Cséndben tette meg a csaldd a nagy ugrdst. Olyan nagyra tor6 terv volt! Amschel nagy dlma a dinasztia volt — {rja Morton. Folytassuk az & szavai alapjdn! Or fia sziiletett, akiket a megfelelé korukban Eurépa nagyvdrosaiba kiildétt. Amschel (1717-1855) Frankfurtban maradt, Salamont (1774-1855) Bécsbe, Nathant (1777-1836) Londonba, Calmannt (1788-1855) Napolyba, Jamest (1792-1868) pedig Parizsba kiildte. Hamarosan mindegyikiiknek naprél napra nétt a befolydsa. Londonban Nathan — Vilmos csdsz4r pénzébél — tézsdézésbe, spekuldcidba, de aranycsempészésbe is kezdett. Hamarosan megér- kezett szdmdra az iizletek iizlete, a waterlooi csata, a hozzdkapcsolé- dé iigylete alighanem a spekuldcid térténetének elsé nagy esete. Nathan elérte, hogy a Bank of England kivételezzen a csaldddal. A bank amagy csak a sajdt utalvdnyait vdltotta be, de elintézték, hogy az ésszes Rothschild-bankét is. A 12 millié fontos dllamkél- csén, amelyet adtak, nemzedékekre dsszekétotte a csalddot és dfel- sége kormdnyét. Az aranyiigyletekben a mai napig a Rothschild- bank a Bank of England bizoményosa.? Egy mdsik életrajziréjuk szerint Londonban kezdettél fontosnak tartott4k a kapcsolatot a politikusokkal, mert 6k hatdroztdk meg a kdltségvetési hidny mértékér, Az uralkodékig, a miniszterelndkokig ért a keziik. A brit uralkodéhdzra gyakorolt hatdsukat Viktéria ki- rdlyné férjéig, Albertig vezetik vissza, majd a késébbickben Ben- jamin D’Israeli, Joseph Chamberlein és Lord Randolph Churchill, Winston Churchill apja mégétt is 6k Alltak.!° 78De térjiink vissza Morton kényvéhez! James Franciaorszdg leg- gazdagabb embere lett, bankja messze maga mégétt hagyta minden vetélytdrsdt. Vagyondt 600 millié frankra becsiilték, ami 150 millié- val tébb, mint az dsszes tobi francia findnct6kés vagyona egyittvé- ve. Erdekes médon James minden francia kirdly alatt kulcsszerepet jatszott. Amikor 6k buktak, emberi szdmitds szerint neki is buknia kellett volna. De nem (gy lett. ‘Az olaszoknél 1827-re Callmann bankja annyira megizmoso- dott, hogy maga fizette a kirdly hatalmat biztos{t6 csapatokat. Szin- te minden olasz dllam kincstdrét Rothschild-pénzzel toltdtre fel. Ez a béven csdrgedez6 patak virdgoztatta fel a Papai Allamot. ‘Amschel drdkélte a frankfurti birodalmar. Elérte, hogy a 2sidék teljes jogot kapjanak. O lett a Német Konfoderdciéd kincstdrnoka, tulajdonképpen a német csdszdrsig elsé pénziigyminisztere. Bankja a legnagyobb volt, a német gydrakban, vasutakban stb., mindenhol részesedése volt. A napéleoni habonik végére birodalmak és kontinensek bankérai lettek. Jelen voltak minden fontos eurdpai orsz4gban, Oroszorszdg- ban, de Eszak- és Dél-Amerikaban is. Becslések szerint egyediil alon- doni intézetiik fennéllésénak elsé kilencven éve alatt nem kevesebb, mint 6,5 millidrd dollar kiilfoldi kélesént helyezett ki, De a tobbiek sem maradtak el. Az ot véros kézétt mak6d6 régi hirhdlézat konti- nentélis méretd féldi, vizi és légi hélézattd néte ki magat. A esaléd hirszolgalata még a nagyhatalmakéndl is megbizhatébb volt. Nagyon iigyesen alakoskodtak, céljuk érdekében semmilyen cselszdvéstdl sen riadtak vissza. A keziik mindenhova elért, mindegyikiik akkor taldl- kozott az uralkodékkal, amikor kedviik szottyant. Aki valamit akart, annak az ot testvér kéziil valamelyikhez kellett fordulnia, akik min- dig teljesiterték a megbtzdst — mar ha megfelelt az érdekeiknek. Bletrajz(réjuk szerint tetteik kéverkezményci nem sok jét hoztak az emberiségre, a vetélytarsakra meg éppenséggel katasztrofilisak voltak. A kézjét nemigen tartottdk szem eléct. Hivtdk éket a Bour- bonok zsidéinak, a reakcié kincst4rnokainak, Metternich uzsords4- nak, Nagyban hozzdjérultak ahhoz, hogy a wcimek és rangok kordt felvdltsa a pénz és a rdtermetts¢g kora”. 1! 79Térjiink most 4t néhdny mésik dinasztidra, illetve az Egyesiilt Alla- mokra! Ismert, hogy az angol tke erdteljes belefonéd4sa az amerikai iparfejlesztésbe m4r az 1860-as évek végén megkezdédétt, az 1880-as évekt6l pedig a New York-i J. P. Morgan vette 4t. A Morgan-bank- hazzal és a kériilétte csoportosulé més bankokkal az amerikai bankt6- ke angol irényzata szervezédétt meg, mig a németek irany4ba a Kuhn and Loeb-bankhdz volt a kézponti szervezé. Ennek tulajdonosai a né- met-zsidé bankércsal4dok, a Warburgok és a veliik dsszefonddott Jacob Schiff bankércsaldd voltak, s a frankfurti bankdrkérikkel dssze- dolgozva alkottak egy nagy pénziigyi hdlézatot, De a német zsidé ban- karkdrdk6n nil is behatolt az Egyesiilt Allamokba a német banktéke, illetve az dltala szervezett nagyvallalatok. Médosftotta az eréviszonyo- kat, hogy az 1900-as évek elején a Rockefeller-csoport egy id6 utdn a bankszektorba is beszallt, ¢s az egyik legsikeresebb amerikai t6késcso- ported valt,!2 Tobb kutaté ldtja azonban dgy, hogy a Morgan-, a Rockefeller-, a Warburg- stb, bankhdzak mégétt is Rothschildok dlltak, akik job- ban szerettek névteleniil iigykédni az Egyesiilt Allamokban.'3 Mindenesetre jegyezziik meg ezeket a neveket, mert a tovébbiak- ban rendre felbukkannak majd az egyes torténelmi események hat- terében! De még mielétt ezeknek probdlnank uténajérni, nézziik ismét az egyes valldsok kézti viszonyokat!7. FEJEZET VALLASOK ES (V)ISZONYOK IL. Epp el valdsunk van hoy gj de nem elegen- 6 abboz, hogy szeressiike egymdst.” (Jonathan Swift) A kordbbiakban a XII. szdzadig tekintettiik dt az emlitete vallasok hivei kézti viszonyokat. Léttuk, hogy miutén Nagy Kéroly megilli- totta az iszlém hdditdsdt, Eurépdban a XII. szdzadig tobbé-kevésbé békés volt a helyzet. Mi jellemezte a kovetkezé évszdzadokat? A valtoz4s évsz4zada A keresztények és a zsidék kapcsolatéban a XII. szdzad kérnyékén valtozds dllt be. Addig dltalanos és véres zsidéiildézés nem volt, ké- sébb azonban a feldithddatt kereszténytémeg Nyugat-Eurépaban évstdzadokon at zsidékat dt, maglydra vetette 6ket, hdzaikat kifosz- totta, vagyonukté! megfosztotta Sket. Sét, sorra kitizte oket az egyes varosokbdl, orszégokbél. Néhdny példa: Bajororszdg 1276- ban, Anglia 1290-ben, Mainz 1462-ben, Lyon 1420-ban, Spanyol- orsz4g 1492-ben, Portugélia 1496-ban stb. Mia vltozds oka? A valaszt keresve a laikus annyit tehet, hogy egy- mds mellé teszi a zsid6 és a keresztény tudés ezzel kapcsolatos vélemé- nyét. Mindketten megegyeznek abban, hogy a gondok gydkerei a kii- lonbézéségben rejlenek. A zsidé térténet{rd szerint a kézépkori véros kultuszkozisség volt, a keresztény kézisség hivd egyének kézissége, nem pedig nemzetségek ritudlis kézissége. A térsadalom — vallési szer- veret lévén — keretei kézt a zsidé valldsi, és nem faji idegensége miatt lect afféle mésodrendd polgér. A zsidésdg hazassdgi és ritudlis elkilénii- Iése, fbleg a szentéldozds hidnya akaddlyozta meg a testvériesedést.! Usy litja, hogy a tirsadalom ep érzése sokaig ellendllt a beleoltott zsi- 81dégydléletnek?, azonban az egyhaz kiilénféle tilté rendelkezéseinek — amelyekr6l a tovébbiakban esik szé — hatdsdra elindult a zsiddiilddzés.3 Huber Lipét is azon a véleményen van, hogy a keresztények a zsi- dékat mindig is idegen elemnek érezték, mds vallds, mds erkélcs, mas szokdsok, més életméd, més életfelfogds jellemezte ket. Mindvégig Isten valasztott népének tartoctdk magukat, a tébbi néptdl elkiils- niiltek, Szerinte azonban a kéz¢pkori zsiddiildézések leggyakoribb kivalté okai a kévetkez6k voltak: uzsora, amelynek kévetkeztében a keresztények elszegényedtek, ritudlis gyilkossdg (vérvdd), rabszol- ga-kereskedelem, Krisztus gyaldzdsa stb.4 A kévetkez6kben ezeket vessziik sorra. Kamat és uzsora Az eléz6 fejezet ismeretében elmondhatjuk, hogy a kamatszedés tilalma nemcsak egy gazdasdgi rendszabdly, hanem a pénzuralom Iétrejétte megakaddlyozdsdnak is eszkéze. Napjainkban — és most kissé el6reszaladunk ~ pontosan létjuk az adéss4gcsapda hatdsdt. A kélcsin utdn j4ré kamatszedést mindhdrom szent irat tiltja, az Oszdverség (2Mézes 22:25, 3Mézes 25:35-37), az Ujszivetség (Lukécs 6:35) é a Kordn (2:275, 3:130) is, ahogy azt a néhdny példa is mutatja. Izrael népe azonban Mézes és Jézsué haldla utdn valészi- ndileg hdtat forditott ennek a tiltésnak, ugyanis Ezékiel prdfétdnak Ujra meg kellett szigorftania.> A hatezer oldalas Talmud egyetlen he- lyen (Baba mezia 71/a) ellenzi az uzsordt, de Kecskeméti szerint csak azért, hogy eleje vétess¢k a pogdnyokkal valé érintkezésnek.6 Van azonban egy Iényeges kiilénbség az Oszévetség és a masik két szent irat kézott. Egyrészt az Otestamentum megengedi a kamat- szedést, ha nem zsidékrél van sz6: ,,Az idegenen hajtsd be, de amid a te atyddfidndl lesz, engedje el néki a te kezed...”7 Mdsrészt pedig a szent kényvekben 4llé tilalomhoz az évszdzadok alatt nem egyfor- man viszonyultak az egyes vallésok vezetdi. Kezdjiik a kereszténységgel Roland Geitmann tanulménya alapjén! Az egyhdzatydk és az Sskereszt¢ny egyhézi {rdk frésaibél kideriil, hogy az érvényben volt rémai torvények ellenére tiltottdk a kamatszedést az elsé sz4zadokban, ami késébb, a Karolingok alatt valt dltaldnos érvé- 82