Formai követelmények az alapszak szakdolgozatának

és a mesterszak diplomamunkájának,
illetve szakdolgozatának megírásához
a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszéken

Az alábbiakban útmutatót találnak a szakdolgozat megírásához szükséges egyes

tartalmi és a legfontosabb formai követelményekről.
A külső kötési borítón csak a név, évszám és a szakdolgozat vagy diplomamunka
szó szerepeljen.
Az első (még számozatlan) oldalon látható helyezkedjen el a címlap, ahol minden
megírás középre zárt, legyen, behúzás nélkül (minta ezen útmutató 2. oldalán).
A következő (már számozott) oldalon szerepeljen (vagy kezdődjön) a
tartalomjegyzék (minta ezen útmutató 3. oldalán).
Az útmutató 4. oldalától kezdve a szöveg megjelenítésével, a terjedelemmel, a
tördeléssel, az ábrákkal, képekkel, táblázatokkal, helyesírással, irodalommal stb.
kapcsolatos tudnivalók ismertetése olvasható.
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR
FÖLDRAJZ- ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET
Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék

A dolgozat címe (18 pt bold)

A szerző neve (16 pt bold)

földrajz alapszak
….. szakirány

Szakdolgozat (16 pt bold)

Témavezető:
…………………. (16 pt bold)

Budapest, 2011 (16 pt bold)

2
 Tartalomjegyzék (14 pt bold, középre zárt)

Bevezetés ……………………………………………………………..………..3
1. Az első fejezet címe………………………………………………………… 4
1.1. Első alfejezet címe……………………………………………………… 6
1.2. Második alfejezet címe…………………………………………………. 9
1.2.1. Alfejezet alfejezetének címe………………………………………..12
1.2.2. ….
1.3…..
…
…
…
…
2. A második fejezet címe……………………………………………………..21
2.1. ….
2.2. …
….
Összegzés/Összefoglalás
Irodalom
(esetleg) Melléklet(ek) (vagy) Függelék

3
 A szöveg

A szakdolgozat szöveges része

- lehetőleg Times New Roman (esetleg Arial vagy Calibri) betűtípusú, 12-es
betűnagyságú és sorkizárt legyen,
- minden bekezdés fél cm-es behúzással, sorkihagyás nélkül, másfeles sorközzel
írandó.
A szerző által legfontosabbnak ítélt szövegrészek dőlt betűs (kurzív) írással
kiemelhetők, pl. így: …a tájalkotó tényezők közül kiemelkedik a domborzat és az
éghajlat szerepe….
Kiemelésre a vastag betűs (bold) írás kerülendő.

A terjedelem

Az alapszakos szakdolgozat szöveges terjedelme minimum 50 000 n (beleértve a

szóközöket is), ez az adott margók mellett kb. 21–23 oldal, táblázatokkal, 6–8
átlagos méretű ábrával együtt kb. 30 nyomtatott oldal.
A mesterszakos diplomamunka terjedelme minimum 120 000 n, ez 10–15 átlagos
méretű ábrával együtt kb. 70 nyomtatott oldal.
Az alapszakos dolgozat terjedelme nem haladhatja meg a minimumérték
kétszeresét, mesterszak terjedelme pedig a minimumérték 1,5-szeresét.

A tördelés

A margó mérete a köttetés és a vágás miatt bal oldalt nagyobb, 3,5 cm, jobb oldalt
2,5 cm, míg az áttekinthetőség miatt felül 3 cm, alul 4 cm legyen.
A mondandó gondosan, logikusan legyen decimális számozással ellátott fő- és
alfejezetekre tagolva (mintául l. Tartalomjegyzék).
Fejezet- és alfejezetcímek mérete, betűtípusa és elhelyezése az alábbi legyen:
Bevezetés (14 pt bold, középre zárt)
1. Főfejezet címe (14 pt bold, középre zárt)
1.1. Alfejezet címe (12 pt bold, kurzív, balra zárt)
1.1.1. Al-alfejezet címe (12 pt kurzív, balra zárt)
Középre zárt címek esetében behúzás mellőzendő.
Fejezet- és alfejezetcímek előtt és után legyen sorkihagyás (12 pt).
A Bevezetésben a szerző foglalja össze a témaválasztás indokait, a téma
jelentőségét, a munka során alkalmazott módszereket, és ha fontosnak tartja, a
Bevezetés végén fejtse ki köszönetnyilvánításait (név szerint) azoknak a külső (nem
témavezető) személyeknek, akik az eredményes munkát segítették.
A továbbiakban a főfejezeteken és alfejezeteken belül a dolgozat legyen logikusan
bekezdésekre tagolva. A főbb új gondolatok mindig új bekezdésben kezdődjenek, az
összetartozó tartalmi egységek egy szövegtömböt alkossanak. El kell kerülni, hogy
szinte minden mondat új bekezdés legyen, ugyanakkor az oldalnyi hosszúságú
bekezdések sem szerencsések.
Oldalszám jobbra lenn szerepeljen. Az oldalszámozás a tartalomjegyzéknél
kezdődjön, a címoldal nem kap oldalszámot.
4
 Főfejezetek új lapon kezdődjenek, alfejezetek viszont folyamatosan
folytatódjanak. Alfejezetcímek ne kerüljenek utolsó sorba, azokat ilyenkor át kell
vinni a következő lapra. A Tartalomjegyzék előzze meg a Bevezetést.
Lábjegyzetek kerülendők, ha használatuk mégis elkerülhetetlen, akkor törekedni
kell a nagyon rövid, velős fogalmazásra. Számozásuk folyamatos legyen.
A szebb, esztétikusabb megjelenés érdekében ajánlott az „Elválasztás /
Automatikus” parancsok bekapcsolása. Vigyázni kell azonban arra, hogy a parancs
utólagos alkalmazása a sorok számát megrövidítheti, amit a tördeléskor figyelembe
kell venni.
A nyomtatás egyoldalas legyen.

Az ábrák, képek

Lehetőleg legyenek szövegközbe betördelve (mindegyik ott, ahol a szövegben szó

esik róla), és kurzív írásmóddal (dőlt betűkkel) folyamatosan legyenek számozva. Az
ábrákat (és a táblázatokat is) úgy kell elhelyezni, hogy ne maradjanak vaksorok (üres
helyek) az ábra és a lap alja között.
A térképek, szelvények ábráknak minősülnek.
Ábrák számozása:
- lehet minden kép és ábra együtt egyszerűen „ábra”, akkor egységesen
számozható (1. ábra, 2. ábra stb.),
- de lehet külön számozni a képeket és külön minden egyéb ábrát (tehát 1. kép, 2.
kép, 1. ábra, 2. ábra stb.).
Minden ábrának legyen rövid, tárgyszerű címe, és az kerüljön az ábra alá,
megírása középre zárt, behúzás nélküli legyen. Átvett ábra esetén a forrást meg kell
jelölni.
1. ábra. A Ló-hegy földtani szelvénye (KOVÁCS G. 2001).
Ha a szerző egy átvett ábrát kisebb-nagyobb mértékben átalakít, akkor
1. ábra. A Ló-hegy földtani szelvénye (KOVÁCS G. 2001 nyomán).
A hivatkozott forrásnak az irodalmak jegyzékében szerepelnie kell.
Internetes forrás esetén zárójelben a www-címet kell megadni.
Az ábrát az előtte levő sortól, illetve az ábraaláírást az utána következő sortól
sorkihagyás válassza el.
Az ábra címe ne az ábrán magán, hanem az ábraaláírásban szerepeljen.
A jelmagyarázat az ábraaláírás része, lehetőleg az ábra címe után szerepeljen. A
jelkulcsi elemeket célszerű magán az ábrán számozni, a számok magyarázatát pedig
az ábraaláírásban megadni.

⌂1
▓2
■3
◌4
3. ábra. A mintaterület talajeróziós térképe. Jelmagyarázat: 1 – nem erodált; 2 –
gyengén erodált; 3 – közepesen erodált; 4 – erősen erodált.

5
 Ha több kisebb összetartozó ábra egybefűzve, összefüggően szerepel, akkor azok
részei a), b)… stb. jelzetekkel különíthetők el.

a) b)

c) d)

5. ábra. Az erdőterületek kiterjedése a) 1831-ben; b) 1905-ben; c) 1950-ben és d)

2005-ben (TÓTH I. 1997 és KISS P. 2006 nyomán).

Minden ábrára és képre legyen a szövegben hivatkozás.

…Mint ahogy az a Ló-hegy földtani szelvényén (1. ábra) látható…
vagy
…Mint ahogy az az 1. ábrán látható, a Ló-hegy földtanilag…
Nagy méretű ábrák, képek függelékként is elhelyezhetők.

A táblázatok

Az ábrákhoz, képekhez hasonlóan lehetőleg legyenek szövegközbe betördelve

(mindegyik ott, ahol a szövegben szó esik róla), és kurzív írásmóddal (dőlt betűkkel)
folyamatosan legyenek számozva.
Minden táblázatnak legyen rövid, tárgyszerű címe, átvett táblázat esetén a forrást
meg kell jelölni (mint az ábrák esetében), más esetben a táblázatban lévő adatok
forrását kell megadni.
A táblázatban
- a fejrovatok középre zártak,
- az oldalrovatok balra zártak,
- a számadatokat tartalmazó cellák adatai jobbra zártak legyenek,
- többjegyű számok „hátulról” hármasával tagolandók (pl. 23 456),
- a tizedesek jegyeinek meg kell egyezniük (pl. ha az egyik adat 3,27, akkor a
másik nem lehet 5, hanem 5,00),
- azonos helyi értékeknek egymás alá kell kerülniük,
- a mértékegységet pontosan meg kell adni.
A táblázat celláiban kerülendő a behúzás, és még a szöveges részeknél is
kerülendő a sorkizárás.

Minta 2005 2008

Mintavétel helye tömege Humusz CaCO3 Humusz CaCO3
(kg) (%) (%) (%) (%)
Kis-dűlő 3,2 0,42 2,30 0,56 2,12
Csorda-kút 1,8 0,10 2,71 0,18 3,30
Alsó-lapos 5,6 0,07 0,00 0,12 0,05
1. táblázat. A homokminták humusz- és mésztartalma (KESERŰ G. 2009).
6
 Ha a táblázat sok adatot tartalmaz, és az A4-es lapon nehezen fér ki, akkor a
megírás mérete 10 pt-ra (kivételes esetben akár 8 pt-ra) lecsökkenthető. Táblázat
(főleg ha nagy méretű) szükség esetén 90°-kal elforgatva külön lapon is szerepelhet.
A táblázatot az előtte levő sortól, a táblázat címét az utána következő sortól
sorkihagyás válassza el.

Helyesírás

A helyesírási hibák, betűhibák erősen rontják a dolgozat értékét.

A helyesírás általános szabályainak betartása mellett ügyelni kell a földrajzi nevek
helyesírására is. A szabálykövetéshez javasolt az alábbi kiadvány tanulmányozása:
Fábián Pál–Földi Ervin–Hőnyi Ede 1998: A földrajzi nevek helyesírása. – Akadémiai
Kiadó, Budapest, 131 p.

Szakirodalmi hivatkozások

Ha a dolgozat bármely megállapítása más szerző valamely műve gondolatainak

átvétele, akkor a szövegben minden esetben szerepelnie kell a más műre való
hivatkozásnak. A szövegközi hivatkozásoknál meg kell adni a szerző vezetéknevét a
keresztnév kezdőbetűjével és a hivatkozott irodalom megjelenésének évszámával.
A hivatkozott neve ún. kiskapitális írásmóddal legyen írva.
Pl. …A környezet állapota jó (TÓTH M. 2010);
vagy: …Mint ahogy TÓTH M. (2010) megállapítja, a környezet állapota jó.
Ha a szerzőnek egy adott évben több publikációjára is történik hivatkozás, akkor
azok elkülönítésére az évszámhoz a, b stb. írandó, pl. KISS F. 2010a.
Több egymást követő hivatkozás esetén azokat időrendi sorrendben kell
felsorolni, pl. (HORVÁTH Z. 2003, ABONYI T. 2007).
Nem magyar szerző esetén is mindig a vezetéknév szerepel elöl és attól vesszővel
elválasztva következik a keresztnév kezdőbetűje, pl. FORD, D.
Két vagy háromszerzős hivatkozás esetén a nevek nagykötőjellel választandók el,
pl. MAROSI S.–SZILÁRD J. (1981) véleménye szerint…
Ha a hivatkozott munkának háromnál több szerzője van, a hivatkozásban csak az
első szerző neve szerepeljen, hozzáfűzve, hogy „et al.” (azaz „és mások”), pl. így:
KOVÁCS Z. et al. 1967.
Mondat végi hivatkozás esetén a mondatzáró pont mindig a hivatkozást követi, pl.
….a Málnás-tető erősen erodált felszín (KISS I. 1998).
A nevek mellett doktori és egyéb tudományos címre utaló rövidítés soha nem
szerepel sem a hivatkozásban, sem az irodalmak felsorolásánál.
A hivatkozott irodalmaknak teljes formájukban meg kell jelenniük a szakdolgozat
végén az irodalmak felsorolásakor.

Irodalom (14 pt bold, középre zárt)

A felhasznált forrásokat, irodalmakat a szerzők ábécésorrendjében fel kell sorolni.
Akárcsak a hivatkozások esetében, az irodalomjegyzékben is meg kell adni a
szerző(k) vezetéknevét a keresztnév kezdőbetűjével és a hivatkozott irodalom
7
megjelenésének évszámával, több szerző esetén a neveket nagykötőjellel elválasztva.
Akárhány szerzője is van egy munkának, minden szerző nevét fel kell sorolni.
A nevek és az évszám megadását követi a forrásmunka pontos és teljes címe,
ponttal lezárva, majd ettől gondolatjellel elválasztva következnek a kiadás adatai.
Könyv esetén a kiadás helye, éve és a könyv teljes oldalszáma, pl.
PÉCSI M. 1959: A Magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. –
Akadémiai Kiadó, Budapest. 346 p.
Tanulmánykötetben megjelent írás vagy könyvrészlet esetén a cím után meg kell
adni annak a teljes kötetnek az adatait is, amiben az írás megjelent, valamint az írás
terjedelmét oldalszámokkal, pl.
MAROSI S.–SZILÁRD J. 1981: A felszín kialakulása. – In: PÉCSI M. (szerk.):
Dunántúli-dombság (Dél-Dunántúl). Magyarország tájföldrajza 5. – Akadémiai
Kiadó, Budapest. pp. 92–100.
Folyóiratban megjelent tanulmány esetén a cím után meg kell adni annak a
folyóiratnak a nevét, amiben az írás megjelent, az adott folyóiratszám adatait
(hányadik évfolyam hányadik szám), továbbá az írás terjedelmét oldalszámokkal, pl.
SZÉKELY A. 1954: A Zagyva-völgy geomorfológiája. – Földrajzi Értesítő 3. 1. pp.
3–25.
Kéziratos tanulmány, házilag sokszorosított kiadvány esetén ezt a tényt közölni
kell, pl.
SÜTŐ L. 2007: A szénbányászat geomorfológiára és területhasználatra gyakorolt
hatásainak vizsgálata a Kelet-borsodi-szénmedencében. – Doktori (PhD) értekezés.
Kézirat. Debrecen, 177 p.
Tanulmánykötet, vagy sokszerzős szerkesztett munka esetén a kötet
szerkesztőjének vagy szerkesztőinek nevét kell megadni, rövidítéssel jelölve, hogy
szerkesztőről van szó, pl.
HAAS J. (szerk.): Fülöp József-emlékkönyv. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 322 p.
Külföldi szerző esetén.
DARWIN, C. 1846: An account of the Fine Dust which often falls on Vessels in the
Atlantic Ocean. – Quarterly Journal of the Geological Society of London. 2. pp. 26–
30.
Szerző vagy szerkesztő nélküli munkákat címük alapján kell az ábécérendbe
besorolni.
Az Internetről származó irodalmakat célszerű egy önálló tömbbe tagolva
ismertetni, így

Internetes források (14 pt bold, középre zárt)

http://www.abcde/fghi/jkl.html
http://www.xyz.hu
stb.
A gépelés során a hipertexes hivatkozás eltávolítandó.
Mivel az Internetes források gyorsan változnak, célszerű megadni az utolsó elérés
dátumát.

Elektronikus megjelenítés
8
 A dolgozatot a kinyomtatottal megegyező elektronikus formában is be kell adni,
ajánlott a pdf-formátum. Az elektronikus változatot a tanszéki honlapra kell
feltölteni. Ennek részleteiről a honlap szerkesztője ad tájékoztatást.