A jel definíciója.

A "jel" egy szó, azaz egy jel. Itt: nyelvi jel.

- Mi a "jel" jelentése?

- Még pontosabban: Mi adja a "jel" szó/jel értelmezhetőségét az emberi kommunikációban?

A jel: tudászerző érzéki attribútumokból és/vagy cselekvőérzékek attribútumaiból álló koncepció.

Tudásszerző érzékekkel érzékelhető jelölőből és a tudászerző érzékek vagy cselekvőérzékek
attribútumaiból álló jelölt tartalomból áll.

- A fizikai tárgyak jelölési struktúrájában a jelölt tartalom: tudásszerző érzéki attribútum .

Jel: asztal

jelölő: "asztal" - hat betű, öt kiejtett hang

jelölhető attribútumok:

- alak, forma, szín

- hőfok, tapintási minőség(sima, érdes etc.), súly
- illat (dió illatú etc)
- íz (a cukráz készítette marcipán asztal íze: mandula)
- hang (recsegő)

Értelmezhetőség attribútuma: sík felület. (tudásszerző érzék: szem)

- Az elvont tárgyak jelölési truktúrájában a jelölt tartalom: cselekvőérzéki attribútum.

Jel: szabadság

jelölő "szabadság" - kilenc betű, nyolc kiejtett hang

jelölt tartalom:

Értelmezhetőség attribútuma: A cselekvő érzékek mozgatásának képessége. Cselekvő

érzékek(tudatos izomműködéssel kontrollálható érzékek): kéz, láb, száj, végbél és nemi szervek .

-A folyamatok jelölési struktúrájában a jelölt tartalmat cselekvő érzéki attribútum(„áll”, „fogd” etc.),
vagy a tudásszerző érzékek működése („néz”, „hallgat etc.), vagy az érzéki attribútumon jelölt
változás („zuhan”, „pirosodik” etc.) alkotja.
-Minden nyelvi jel egyben egyben pragmatikai értéket is jelöl. Ezek az értékek az attribútumok
jelölési struktúrája alapján megfelelnek egy „érzelmi” viszonyulásnak is. Kilenc jelölési struktúra
különböztethető meg a nyelvi jelek attribútumai alapján, ez kilenc „alapérzelem” –nek felel meg
pragmatikai szempontból.

A jel ben a jelölt tartalmak az attribútum(ok)alapján tehát az alábbiak lehetnek:

a.) tudásszerző érzék attribútuma(i)

- egy attribútum belépése az érzékelésbe -Kiváncsiság

- egy attribútum -Béke

- több attribútum jelölt (fizikai tárgy) -Ragaszkodás

- egy vagy több attribútum kilépett az érzékelésből -Szomorúság

- egy vagy több attribútum megsemmisítését jelöli -Düh

- egy vagy több attribútum megsemmisülését jelöli -Félelem

b.) cselekvőérzék vagy tudászerző érzék működésének (folyamatának) attribútuma

-jelölt -Ragaszkodás (elvont tárgy)

-működést(folyamatot) jelöl -Öröm

-működés (folyamat) irányultságát jelöli -Bátorság

-birtoklást, irányítást jelöl: -Undor

És vannak szintén definitíven meghatározható (nyelvi)jelölések, amik mindkét típusú attribútumhoz

tartozhatnak:

Példa: „meg” (igekötő), Jelölt tartalom: folyamat kezdete

meglát(szem), megüt(kéz)etc.

A tárgy lehet objektum(egy tárgy teste), test, testrész vagy elvont tárgy.
 A folyamat lehet aktív vagy passzív. Kezdődő, folyamatban lévő és befejezett.Pillanatnyi,
folyamatos és imétlődő.

Egy jel értelmezhetősége a gyakorlatban tehát annak az alapélménynek az effektje, amikor az

érzékeinkkel érzékeljük a tárgyak attribútumait vagy a testünk működéseit.

Minden jel egyetlen érték – attribútum- alapján kapcsolódik más jelekhez a jelstruktúrában.

Ez mindig az az attribútum ami nélkül a jel értelmezhetetlen.

( a rendszerünk szempontjából az elmének ez a funkciója - azaz hogy egyetlen attribútum alapján

határoz meg egy jelet - adja az algoritmizálhatóság lehetőségét)

Példák:

asztal – fizikai tárgy

Jel: "asztal" - hat betű, öt kiejtett hang

Az "asztal" esetén az értelmezhetőség attribútuma: sík felület(érzék: szem)

Tehát az asztal definíciója – a teljesség igénye nélkül - például : „asztal” az a fizikai tárgy (érzéki
koncepció) aminek sík felülete a talaj szintjétől megkülönböztethető magasságban van.

Jel: szabadság-elvont tárgy

jelölő "szabadság" - kilenc betű, nyolc kiejtett hang

Értelmezhetőség attribútuma: A cselekvő érzékek mozgatásának képessége.

Cselekvő érzékek(tudatos izomműködéssel kontrollálható érzékek): kéz, láb, száj, végbél és nemi
szervek .

Az értelmezhetőség feltételein túl - ezek mindig definitív módon meghatározható feltételek, mint
bemutattam - mindig van statisztikai összefüggés is. Ezt az összefüggést az érzékelési tartomány
értékei határozzák meg. Az „asztal” esetében, például:

Általában térdmagasság felett és mellmagasság alatt van ez a felület ha a tágy a talajon áll. A
"térdmagasságban" lévő felületek általában ülésre szolgálnak. Tehát ha egy gépet meg akarunk
tanítani rá hogy felismerjen egy asztalt és meg tudja különböztetni egy "szék" -től :), akkor meg kell
határoznunk a „sík” jelölés érzékelési tartományát, valamint a sík felület magassága alapján lesz egy
statisztikai érték is ami az "asztalság" egyik meghatározó adata lesz a gép számára. Majd, ha
továbbgondoljuk, akkor a "térdmagasság alatti" felületek ismét inkább asztalok, mint padok, vagy
székek. Azok a tárgyak amik "asztal szerűek" (sík felület) de alacsonyabbak mint térdmagasság és
nincs lábuk hanem például tömörek(definíció), azok lehetnek "padkák"( hosszabbak mint amilyen
szélesek ) és így tovább.

Az attribútumok vagy folyamatok és tárgyak „minősége” az érzékelhető attribútumok halmazának

elemeit jelölő adatokból áll. Ez a minőség szintén az érzékelési tartomány (statisztikai) adatai alapján
értelmezhető.

Például: „piros” – egy adott meghatározható érzékelhető színtartomány

„édes, keserű etc” – adott kémiai komponensek alkotta érzékelhető íz,

- vagy illat tartománya

„dó,ré,mí etc” - adott érzékelhető hangmagasság tartománya

„hideg, meleg, nehéz, könnyű,sima etc.” – a tapinthatóság feltételeinek megfelelő érzéki

élmények tartománya

Az önazonoságot és értékrendet a tárgyak, folyamatok és minőségeik, valamint az ezeken jelölt

konfliktusok és katarzisok alkotják.

„ez vagyok” - katarzis példa.: „A piros szép szín, szeretem”

„ez nem vagyok” – konfliktus példa: „A piros csúnya szín, nem szeretem”

Fenti értékek – a jelölhetőség feltételeivel és az érzelmi viszonyrendszerrel kezdődően - alkotják a

teljes emberi kommunikációs teret.

Érdekes, hogy fentiek alapján belátható: autonóm módon kommunikáló gépet csak a gép érzékelési
potenciájla alapján lehet építeni, azaz a gép érzékelését az emberi érzékeknek megfeleltethető
módon ki kell terjeszteni ( érzékelés: látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés, cselekvés: kéz, láb, száj,
végbél-salakanyagok eltávozása-, nemi szervek –irányultság és reprodukció- ). Hogy hogyan az egy
másik hosszú történet.