1

! .

r .
 r f

NYELYEBETí EL A NEMZET
C i D

MAGYAR KÖZMONDASOK
ÉS

kozmondAsszerü szólások

GYJTÖTTE ÉS RENDEZTE

D? MARGALITS EDE
EGYETEMI TANÁR.

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉS A KISFALUDY TÁRSASÁG

TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG.

BUDAPEST
KIADJA KÓKAI LAJOS
A MILLENIUM ÉVÉBEN.
Budapest, 1897. Buschmann F. könyvnyomdája.
 :</»

[f- magpr fta^ánaR

étek ezredcocs éofrdufója aKaftnáBóf

mély tisztelettel ajánlja

a 9m^^'
 agy örömömre szolgál, hogy a» Magyar közmondások és

közmondásszerü szólások« cimü gyjteményem a millen-

nium évében láthatott napvilágot, mert ez mint szerény fotográfia
sorakozik a nagyszer alkotások mellé, melyek annak megörö-
kítésére készültek, A magyar közmondásokban a magyar nemzet
szelleme, jelleme, bölcsesége, élettapasztalása, humora nyilatkozik
meg ; ezeket könnyen kezelhet alakban kodifikáltam munkámban,
hogy vele a magam módja szerint a magyar nemzeti géniuszt
megünnepeljem. Ezt a talán nem egészen érték nélküli fotográfiát
a magyar hazának dedikálom élete els évezredének alkonyán
és a másodiknak hajnalán, —
a hazának, kit teljes életemben
nem hangos szóval, hanem csendes munkával szerettem.
A jelen alkalommal nem szándékom értekezést irni a ma-
gyar közmondásokról, noha ez igen érdekes fejtegetés volna, mert
azoknak ugy alakja, mint tartalma erre bséges anyagot nyújt,
— hanem csak egy kis tájékoztatót akarok müvemhez irni.

1864 óta gyjtök tizenegy nyelven közmondásokat az úgy-

nevezett cédula-rendszer szerint minden közmondást kis papír-
;

szeletre Írtam. 1894-ben a rendezéshez fogtam és 1895-ben meg-

jelent els gyjteményem, a latin »Florilegium«, elsnek azért,
hogy ez útját egyengesse és mutatóul szolgáljon a külföldön
megjelenend gyjteményeimnek. A magyar gyjtemény a millen-
nium évére volt szánva. Ez a legbségesebb gyjteményünk, noha
még távolról sem teljes. Erdélyinek 9000 szólása van, gyjtemé-
nyemben 25.336. Az elrendezésben az Erdélyi-féle alapszó-rend-
szert tökéletesebbé tettem. Nála egy közmondás csak egyszer,
egy alapszónál fordul el, —
azonban egy közmondásban gyak-
ran két-három jellemz szó van és e tekintetben a gyjt és
olvasó eltér nézetben lehetnek és ez gyakran másutt keresheti
és hiába, mint a hová a gyjt iktatta ezen gyjteményben egy
;

közmondás annyi alapszó keretében fordul el, a hány jellemz

szó van benne és igy az olvasó, bármelyiknél keresi, meg is
találja. Ezen alapszó-rendszernek igen nagy elnye az is, hogy

együtt találjuk mindazon közmondásokat, melyek egy-egy alap-

 — VI —
szóra vonatkoznak és igy a mozaikszer képben megismerhetjük
azon egész eszmekört, melyben egy-egy fogalom közmondásilag
érvényesült, miáltal az egyes alapszavak egész kisebb-nagyobb
monográfiákká bvülnek, a mi sok esetben igen érdekes és ta-
nulságos. A Dugonics-féle tárgycsoportos rendszer kezdetleges ; a
Sirisaka-féle ábéczés rend teljesen czélszerütlen. Az egyes köz-
mondások mellé, a hol szükségesnek véltem, egy pár szóban
magyarázó észrevételeket csatoltam, azonban azokat a képtelen
cigányadomákat, meséket stb., melyekkel némely gyjt a köz-
mondások közlését kiséri, mint tudományos szempontból teljesen
értékteleneket, mellztem. Gyjteményembe felvettem a közmon-
dásszer szólásokat is, mert ezek részben közmondások in nuce,
részben itt-ott elfordulható közmondások töredékei és ezüst —
edénynek cserepe is értékes!
Gyjteményemben megvan gyjtk összes anyaga
a régibb
és azt saját gyjtésemmel Minden közmondásnak
kiegészítettem.
megneveztem gazdáját, ki használta Írásban elször. A közmon-
dásoknak ilyetén történelmi alapon való csoportosítása uj dolog,
nincs mása a közmondások egyetemes irodalmában ez a munka ;

sok nehézséggel járt és kétségkívül sok hibával is, de minden-

esetre érdekes. Minden szólás annak jegyével van ellátva, ki
használta Írásban elször; így például ezt: » falra borsót hány«,
Decsi János (1583) és utána minden gyjt használta, — a gyj-
teményben az Decsi nevével fordul el, a többi valamennyi ne-
vének mellzésével. Innen van az is, hogy a híres Szirmay nevé-
vel csak kevés van jelölve, mert jórészben Kis-Vicay mondásait
használta, azért a kettben közöseket Kis-Vicay jegyével (KV.)
kellett jelölnöm, mert ennek gyjteménye 1713-ból való, Szirmayé
.pedig 1805-bl. A közmondások minden jellemz változatát, variá-
cióját is felvettem, a mi hol nyelvészeti, hol tartalmi szempont-
ból érdekes. Például Szenei Molnár Albert (1604) ezt mondja:
»némának anyja sem érti szavát«, Kis-Vicay (1713) » néma gyer- :

meknek anyja sem érti szavát «. A késbbiek mind Kis-Vicaynak

ertlenebb mondását használták Szenei Molnár Albert tömörebb
szólása helyett.
Talán nem lesz érdektelen a gyjteményben lev közmon-
dások statisztikája sem. Decsi Jánostól (1583) van 62, Szenei
Molnár Alberttl (1604) van 343, Pázmán Pétertl (1613) van
160, Kis-Vicaytól (1713) van 1697, Mikes Kelementl (1735) van
66, Faludi Ferenctl (1787) van 36, Kovács Páltól (1794) van
282, Baróti Szabó Dávidtól (1804) van 117, Szirmay Antaltól
 — VII —
(1805) van 340, Dugonics Andrástól (1820) van 10.182, Ballagi
Mórtól (1850) van 2018, Erdélyi Jánostól (1851) van 4966, Czu-
czor Gergelytl (1870) van 120, a Nyelvrbl (1872—1895) van
2484, Sirisakától (1891) van 1350, népdalokból van 128, külön-
böz Íróktól van 35, a függelékben van 370, én közöltem elször
580-at. Ezen statisztikából kiderül mvem hiányossága, például
csak az is, hogy Pázmán és a népdalok még nincsenek kellen
kiaknázva. Még egy pár évig munkám kiegészítésén fogok dol-
gozni és a második kiadás teljesebb lesz.

Végül köszönetet mondok azoknak, kik munkám kiegészí-

téséhez a függelékben szívesek voltak hozzájárulni, valamint
Gyulay Pálnak is, a ki kegyes volt munkámnak az akadémia és
a Kisfaludy-társaság erkölcsi és anyagi támogatását kieszközölni.
Hálás köszönet neki és a nevezett intézeteknek
Budapesten, 1896. a millennium évében.
Isten velünk ! Áldása hazánkra

A gyjt.

A történelmi szempontból eszközölt rendezés rövidítéseinek magya-

rázata: DJ. = =
Szenei Molnár Albert (1604);
Decsi János (1583); M.
P. = Pázmán Péter (1613); KV. =
Kis-Vicay (1713); ML. Mikes Kele- =
=
men levelei (1735); F. Faludi Ferenc (1787); K. Kovács Pál (1794); =
BSz. =
Baróti Szabó Dávid (1804); Sz. =
Szirmay Antal (1805); D. =
Dugonics András (1820); B, - Ballagi Mór (1850); E. Erdélyi János =
(1851); Cz. =
Gzuczor Gergely (1870); Ny. Nyelvr (1872—95), az =
Ny. mellé tett szám az évfolyamot jelenti; S. =
Sirisaka Andor (1891);
Np. = Népdal ME. ; =
melyeknek eddig régibb eredete ki nem mutatható.
 A. A ki a-t mond, b-t is kell mon- isten akarja, az ablakon is beveti. D.
dania. E. — Az öreg A-t sem ismeri. — Házadnak ablakán senkit se hagyj
E. — Még a nagy A-t sem tudja. E, — benézni. D. — Kár hogy szíven ablak
a
Nem akart tovább menni az a-náj. D. nincs. D. — Kés akkor betenni ka- a
Aba. Aba nem posztó. D. (Daróc litka ablakát, mikoron madár
a kirö-
nem posztó paraszt nem úr.) — Aba pült belle. Bethlen Gábor — levél.
—
;

posztó. D. (Durva úr.) Nem aba Kiment a ház az ablakon. E. (Megtud-

nadrágja. D. ták mi történt a házban.) Kinek —
Aba. Lesz még Abán bucsu. E. isten akarja, az ablakon is beveti. D.
(Lesz még nekem is jó dolgom.) — Kivered az ajtón, bejön az ablakon,
Abau. Abauba küldeni. E. (Kikosa- E. — Mindent az ablakon vetnek be
razni. A leánykér ifjú kijelentette, ha neki. D. (Szerencsés.) — Nem teszi az
nem kapja meg a leány kezét, elköltö- ablakába. E. (Nem fog vele dicseked-
zik Abaujba.) ni.) — Talán az ablakon hányják be
Abbahagyni. A lusta ló megindítja neki azt, a mitl meggazdagodik ? D.
ugyan a kocsit, de ismét abbahagyja. — Téli ablak. E. (Pápaszem.) — Vak
D. —Ha a medve megszagolta a mé- ablak. D. — Világos mint a vak ab-
zet,abban nem hagyja. D. Ha friss — lak. Ny. 1.
vize volna, abbahagyná a legjobb sört Ablakfa. Se kin se ben, mint az ab-
és csupán bort innék. D. (Iszákos.) lakfa. E. —
ügy áll mint az ablakfa, se
Abc. A szamarat abc-ére tanitja. kinn, se benn. Ny. 8. —
Ugy van mint
D. — Annyit tud hozzá, mint tyúk az az ablakfa, se kivül, se belül. Ny. 5.
abc-éhez. D. — Az abc-ét se tudja, Abrak. A likacsos abraktól nem
mégis papolni akar. D. Az abc-ét — fickándozik a pej. D. (Szalmától.) —
sem tudja, mégis katedrába áll. E. — Abrak pucolja a lovat. Ny. 6. — Az
Ez csak az abc-éje. E. (Könny része a abrak piszkálja az alfelét. Sz. — Az
dolognak.) — Ért hozzá, mint bagoly abrakját hordozó lónak nem törik fel
az abc-éhez. Ny. 14. — 3Iég az abc-én a háta. B. —
Biztatja, mint cigány a
sem ment keresztül. B. — Nem mehe- lovát abrakkal. ME. — Éhes csikó
tett tovább az abc-énél. D. — Szamárt abrakkal álmodik. E. -
—
Ha rugdos a
tanit abc-ére. KV. — Tud hozzá, mint ló, végy el abrakából. D. —
Ha a lónak
tyúk az abc-éhez. D. — Mi is tudjuk pénze volna, abrakot fordítana rajta.
az abc- ét. ML. D. —Hazajár, mint Büki lova az
Ablak. Ablakján a pénzt ki nem abrakra. D, (Visszatér oda, hol jobb
szórja. D. — Ablakon hányják be neki. dolga volt.) —Könny Szentmihály-
E. (Szerencsés.) — Ablakot ugrik. D. lovát abraknélkül tartani. D. (Szent-
(Rosszban járt, baj érte.) —Ha a szük- mihálylova a min a holtat kiviszik.)
ség beköszön az ajtón, a szeretet ak- — Legjobb ostor az abrak. E. — Ló
kor az ablakon ugrik ki. D. Ha — elli —
a csikót, de abrak az anyja. E.
ablakkal beéred, ne nyiss kaput szive- Lusta lónak korbács az abrakja. D. —
den. D. —
Ha feje befér is az ablakon, Ménló mellett a kanca az
falja fel
de nyelve be nem férhetne. D. Ha — abrakot. D. — Röhög mint az ab- ló

Margalits E. : Magyar közmondások.

 ;

2 —
rákra. ME. •
— Szabodónak bot az Acéla jó, de kohája rossz. D. —
abrakja. D — Ugy örül mint éh l az Asszonynak minden fazékoldal acél. E.
abraknak. D. — Vén ló is megröhögi (Minden csekélységért tud meghara-
az abrakot. K. gudni.) —
Azt se mondta, cseréljünk
Abrakmér. Felvitte isten a dol- acélt, E. (Szó nélkül távozott.) —
gát, mint az abrakmérö katonának. Csupa acél, csupa vas. D. (Ers.) —
Ny. 2. Jó az acéla, de tzköve rossz. B. —
Abrakol.Aharcolás eltt abrakold Könnyebb az acélt eltörni, mint meg-
a lovat. D. —
Akkor abrakolja lovát, hajtani. D. — Mellökön acél, hátukon
mikor harcra indul. D. Kés hegy — vas, de belül a nyúl, nem pedig a sas.
alatt abrakolni a lovat. Ny. 4. Meg- — D. — Minél jobban hevítik a vasat,
röstül a ló ha nem abrakolják. D.
is, annál jobb acél. D. —
Nehéz az acélt
— Ne akkor abrakolj, mikor indulni meghajtani. D. —
Nyakas, mint az acél.
kell. E. D. — Ruhája is acél. D. — Tüzkövete
Abrakos. Abrakos csikó könnyen acélas asszony.ME. (Haragos.) — Var-
fickándozik. E. —
Nyakában az abra- gát kéri az acél edzésre. D.
kos tarisznya. ME. van látva.)
(Jól el Ad-ád. A ki a mát megadta, hol-
AbPakviv. Abrakviv lónak nem napot nem —
A ki keveset el
igért. D.
törik fel háta. E. nem nem adnak annak.
vészen, sokat
Abroncs. Mind lepattant hordajá- M. — A ki kérdi: kell-e? nem —
(Nagy kár érte.)
rói az abroncs. D. örömest ad, K. —
Aki nem akar adni,
Abroncsol. Abroncsold be fejét, azt mondja, hogy nincs. B. —A ki
mert tanulásban megreped. D. (Gúny sokat igér, keveset ad. KV. —A ki-
nem tanul.) nek Isten mit ád, ember el nem veheti.
Abrosz. A mely abroszt sokan M. — A koncot a kutya fiának se adja.
viselnek, szszszé válik. B. A sáhos — E, — A mely tehén sokat bg, kevés
abrosznak szebb a szine mint a visszá- tejet ad. D, —
A mint vettem, ugy adom,
ja. B. — Az abrosz végibe szszszé B. —-A mint vettem, ugy adom a mint
— Felrázta az abroszt. Ny.
;

válik. D. hallottam, ugy mondom. ME. A mit —

2. (Nem kap — Hosszú az asz-
enni.) adsz ne borsold meg. Ny, 1, (Ne pana-
tal,keskeny az abrosz, rövid a vacsora. szold fel.) — A
mit islen kinek ád,
Ny. 3. Np. (Rossz gazda.) Isme- — ember el A mit ott
nem veheti. KV. —
rem az abroszt, szöszbl fonták. D. adnak, kés nélkül is megeheted. D. —
(Alacsony származású kevély ember.) A nagy urak keveset adni szégyen-
— Keskeny az abrosz. E. (Küls pom- lenek, sokat adni pedig nem akarnak.
pa, szegény konyha.) Más abroszá- —
•
D,— Ad az isten, kinek nincsen, E.
hoz törli kését. D. (Más házánál éls- — Add ki, a mit bevettél, E, — Adhat a
ködik.) —
Oly nagy a hája, mint az szegénynek bven. D. —
Adj pénzedbe,
abrosz. D. (Étkes.) — Széles az asztal, de ne eszedbe. D. (Pénzt kérek, nem
keskeny az abrosz, vékony a vacsora. tanácsot.) —
Adj szállást a tótnak,
E. (Rossz gazda.) —
Sokat viselt ab- határt mutat. D. —
Adj a tótnak szál-
rosz szszszé válik. D. Vastag ab- — lást, még kiver a házból. ME. Adj —
rosz, vékony ebéd. Ny. 6. (Szegénység.) uram isten, de hamar. E, Adj uram —
— Viselt abrosz szszszé vált. D. isten, de mindjár, ME. Adjon isten, —
Acél. Acél anyának tzk a le- a mi nincsen, É. —
Adjon islen egész-
ánya. D. —
Acél a feje, vasalt a nya- séget, magyarok közt egyességet. Sz,
ka. D. (Konok.) —
Acél is, koha is. D. — Adjon isten minden jót, diófábul
(Könnyen haragra lobban.) Acél — koporsót. ME. (Diófa koporsó csak
pennának is elkopik a foga. D. — gazdagnak jutott, mert drága volt.) —
 3 —
Adjon isten minden jót, szolgáljon a Füst árán szelet ad. D. (Csal, hazu-
magyarnak oláh, német, tót! Sz. — dik.) — Ha a tótnak szállást adsz,
Adjon isten minden jót, bort, pecsenyét még mutat utat. D.
ö —
Ha adhatsz,
olcsó sót, a lengyelnek sok borsót, maradhatsz. D. —
Ha adnak, vedd el,
ellenségnek koporsót. Sz. Adjon — ha ütnek, szaladj el. Ny. 1, Ha adsz, —
isten sok kevés szánakodót.
irigyet, adj jó szivvel, E. —
Ha adsz, adj jó
Sz. —
Adnak kalácsot, de nem adnak szivvel, ha kérsz, vedd jó kedvvel. KV.
tanácsot. E. (Szivesen látnak, de nem — Ha papucsot adsz neki, csizmádat
gondolnak sorsoddal.) Adnak taná- — D — Ha
is kéri. adsz, karod ujjat
— kéri a
^

csot, de nem adnak kalácsot. D. D. — Haton adják,

telhetetlen.
Adnak szakálomra. E. (Hitelbe.) — ötön E. (Ötön veszi =
veszi. és lopja,
Adott isten van. D. ! Adtál isten — pénzen árulja) — Haton kéred, ötön
fogat, adj kenyeret hozzá. D. Ad- — adja. D. (Ostobául kereskedik, olcsób-
tál uram est, nincs köszönet benne. ban adja, mint kérik.) —
Hi szürke,
D. (Jégest.) —
Akármit adnak a hi fakó itt semmit sem
! adnak. F.
szegénynek, köszönje meg. E. Alig — (Menjünk másfelé.) —
Hü bele Balázs,
ad egy zápfogra valót. D. (Fösvény.) lovat ád az isten. Decsi János. Igyál —
— Annak adja az isten a sarkantyús mig élsz, ki tudja adnak - e a más
csizmát, a kinem tud benne táncolni. világon. D. (Epicur.) —
Ingyen ád a
Ny. 22. (Vagyont a ki nem tudja meg- szóban. D. (Szóból.) — Ingyen a zsidó
becsülni.) —
Annakadják, a kinek nem sem ád. Ny. 10. —
Ingyen veszi, pén-
kell Xy. 6. —
Aranyat ad a koldusnak zen adja. D. (Lop.) —
Inkább a sárba
alamizsnául. D. —
Aranyat adott, rezet vetem, mint neked adom. D. Jó az —
nyert. E. — Azt mondja, nem adja, isten, jót ád. KV. —
Jó az isten, jót
inkább a sárba tapodja. Ny. 12. Az — ád, kopasznak is hajat ád. D. Jó —
ördögisugy tartotta öregebbik leányát: hogy két nyelvet nem adott isten az
heringet adott ennie, egy csöp vizet se asszonynak. D. —
Jó szót sem ad. E.
reája. D. (Evésre inni kell rossz ebéd ; — Jobb egy adok, mint száz kérek.
bor nélkül.) —
Az ur adta, az ur Ny. 2. —
Kezére adni. E. (Könnyíteni
elvette. KV. —
Bolondnak ad enni. E. rajta.) —
Keveset adnak munka nél-
{Bolond ö maga.) —
Borjúval adják a kül. 5. —
Kér a beteg, de nem ád az
kötelet is. E. — Bven adja a kanta, egészséges. Ny. 10. —
Kést ád a gyer-
D. — Czo fel, sárga' nem adják a mek kezébe. Sz. —
Ki a hideget adja,
leányt, E. (Menjünk lovam máshová mentét is ád mellé. ML. Ki hideget —
hol befogadnak.) — Csak az parancsol, ad, subát is ad hozzá. D. Ki adott —
a kienni ad. Ny. — Eb eb adja.
2. kéri, mára, ismét ad holnapra. E. Ki —
E. — Egy »adoka többet ér három adni, ki venni megyén a vásárba. D.
igérdmegnél. Ny. 13. — Egy férges — Ki keveset el nem vészen, sokat
diót sem adnék Decsi János. —
érte. sem adnak annak. M. Ki könnyen—
Egy kezével ád, két kezével ragadja igér, nehezen ád. D. Ki nem akar—
vissza. D. —
Egyiket megfosztja s a adni, azt mondja nincs.
: E. — Kinek
másiknak KV.
adja. —
Egymás kezére isten adja, pap is annak adja. E. —
adni. M. (Összejátszani.) Elvenni — Kinek isten nem ád, a kovács nem
emberség, adni meg istenség. E. — kohol. D. —
Kinek isten nem adja,
Ezért egy jó szót sem adok. D. Én — kovács Istók meg, nem koholja. KV.
is voltam két pénzzel a vásáron, de — Kinek isten nem adja, kovács Istók
nem adtak érte három pénzt. E. (Fur- meg nem kovácsolja. Sz. Kinek —
fangom nem sikerült.) — Fontra ád isten nem adja, János kovács sem
mindent, mint katona a szénát. D. — koholja. Bsz. —
Kinek istennem adott,
1*
 —
— ;

attul ember se várhat. D, — Kinek Ördög módon tartja az embert ennie :

isten nyulat ád, füvet is ád hozzá. D. ad, de innia semmit se, D, —

Senki
— Kinek mit ád isten, azt más el ne se adja azt, a mije nincs, D. —
Sokat
falja. D. —Kinek isten mit ád, ember igér, keveset ád, KV. —
Sokat igér a
el ne vallja. E. (El ne tulajdonitsa.) — világ, de keveset ád. D, —
Sokat kér
Konc nélkül adja a levet. D. (Fösvény.) a beteg, de az egészséges nem adja.
— Könnyen ád, a kinek van. D. — M, — Sokat kivan a beteg, de az
Könnyen igér, nehezen ád. E. — egészséges nem ad neki, D, —
Sokért
Könny abbul adni, a mi nem kell, D. nem adom, hogy semmim nincs, Ny.
— Könny adni, a mi nem kell. E. :
8. (Szegény mondása, ha gazdagot kár
Legkedvesebb, a mit önként adnak, E. éri.) — Szép ott adni, hol senki nem
— Liptai sajtot ád, hogy lovat nyer- kér, KV, —Szóért szót adni nem sokba
hessen, E. (Kis ajándék nagyért.) — kerül, E, —Tót adta, tót elvette, eb-
Lovat ad alá. E. (Segiti.) —
Lovat is nek adománya, E, (A mit adott, vissza-
ád isten a jobbiknak. D. Magam — vette.) —Tót adta, tót elvette, tót eb
szájától elvonom, azt is neki adom, E. adománya, D, (U, a,) —
Ugy add, a
— Megfejné a'ü ágast is, ha tejet adna. mint vetted, D. —
Ugy adom, a mint
D. (Kútágast a kapzsi.) Minden-— • vettem, E. — Van mibl adjon, D, —
kinek ád, mégis marad neki. D. A — Voltért a zsidó sem ad semmit. Ny. 2.
milyen az adjon isten, olyan a fogadj — Voltért a zsidó nem ad semmit
isten. ME. —
Minem az adjon isten, de még a leszórt se sokat, Ny, 10, —
olyan a fogadj isten. E. —
Mitád isten, Voltra zsidó nem ád, E,
azt ád. E. (Lesz, a mi lesz.) — Nagy Adás. Adás-vevés, nem mind nye-
urak keveset adni szégyenlenek, sokat rés, ME. — Szép az adás, de szebb a
nem akarnak. K. —
Ne adj annyit az titokban maradás. Ny. 2.
ebnek, a mennyit farkával hizelkedik. Adat. Maga eszi meg a tojást, levét
D. — Ne adj eszedben, csak adj pén- szolgájának adatja. D. (Javát maga
zedben. E. (Tanácsot nem kérek,) — eszi meg.)
Ne vedd el, a mit nem adhatsz. E. — Adakozik. Könny a máséból ada-
Nehéz a kevésbl sokat adni. D. — kozni. KV.
Nem ád isten egynek mindent. KV. — Addig*. Addig hajlik a vessz, mig
Nem. adja a dajka a gyermeknek a leg- gyönge, B, —
Addig hajtsd a fát, mig
jobb falatot. KV. —
Nem adják azt vessz, E, —
Addig hajtsd a fát, mig
ingyen. E. (Munkáért.) — Nem adnám — hajlik, B, Addig hamis az ember,
a világért, E,— Nem adnám egy csikó- mig eleven, B. — Addig hántsd a hárs-
ért, E. — Nem adnám egy kút garas- mig hámlik, KV, — Addig hányja
fát,

ért.Ny, 14, — Nem adnám egy puttón a róka a mig csávába kerül, B.
cselt,
poltráért. Ny, 14, — Nem adnám egy — Addig jár a korsó a kútra, hogy
zsák malacért. Sz. — Nem könnyen egyszer odaszakad, KV, (A — füle,)

adják a mi drága. E. — Nem sokat Addig jár a korsó a kútra, mig nem el

adnak egy pénzen. D. — Nem ugy ME, — Addig megy a korsó a

törik,
adja, a mint árulja, D, (Hazudik,) — vizre, mig B, — Addig viszik
eltörik,
Nincsenen veszi a semmin adottat. D. a korsót a kútra, mig bele nem vész.
(A mit ingyen kapott abból sem ád, B. — Addig jár a tök a lékre, hogy
azt mondja nincsen.) —
Olcsón vették, végre odaszakad, E. (Lopótök korsó.)
olcsón adták. D. —
Olyan az ördög: — Addig jár lopni a tolvaj, mig fel-
sokat igér, keveset ád, D, Olyan ez — akasztják. B. —
Addig játszik a
a világ, sokat igér, keveset ád.ME, macska az egérrel, mig megeszi, Sz.
Ott ad isten est, a hol akarja, E, — — Addig játszik az eb, mig kutyó a
 ;

neve. D. (Kicsiny.) — Addig kapar a Adonyi. Adonyi asszony, megcsalja

tyúk, mig szemre talál. D. — - Addig az urát. Ny. 15. (Adonyból való, köny-
kell a fát egyenesíteni, mig fiatal. B. — nyen ád másnak.) Nem adonyi—
Addig kell a vasat verni, a mig tüzes. ember. ME. (Nem ad senkinek semmit).
E. — Addig kell nyújtózkodni, a med- Adorján. Három Burány, hat Ador-
dig a takaró ér. B. —
Addig keressz ján, kilenc huncut. Ny. 23. (Családnév;
lágy párnát, hogy aszú padon is el- olyan családokról, hol mind rossz.)
hálnál. KV. (Válogató megjár.) Ad- — Adó. A holtaktul is adói; kér. D.
dig papé a fára, mig benne apára. B. (Kapzsi.) — A holtakon is adót szedne.
—
{A plébánia, amig él.)^ Addig szopta, ME.(Kapzsi.) — Az adó, rossz szó. ME.
nyalta, mig elcsábitotta. B. Addig — Adószed. Rosszabb az adószed-
tekerd a gúzst, mig hajlik a vessz. D. nél.ME.
— Addig tündöklik a hold, mig a nap Adós. A rossz adós rosszabb a far-
helyre nem — Addig verd a kasnál, mert a bre se D. — A.
ér. D. jó. -

vasat, mig meleg. D. — Addig üsd a isten soha sem marad adósunk. Ny. 6z
vasat, mig tüzes. B. — Addig úszik a — Adós a Balázsnak. D. (Félesz.) —
tök, mig nem merül. B. — Addig Adós embernek sokszor
el hazudni. kell
úszik atökavizen,mig egyszer elmerül. K. — Adós E. — Adós fizess. fizess,
Ny. 10. — Addig zárd be beteg nyögj. E. — Adós
istállódat, ne fizess,
mig nem lopták lovadat. B. — Az nevess, ez fekete
el Ny. — a^ leves. 5.
okos addig óvja magát a marhá- Adósa vagyok. E. (Még számolokvele.)
szilaj
tul,mig meg nem D. — Deszkát
ökleli. — Boldog, másnak nem adós. KV. ki
árul addig Földváron. D. (Meghal, — Az adós, az adós, kinek a gatyája
koporsója földben.) — Meg szül gyolcs. Np. (Ur.) — ígéret adóssá
is tesz.
addig az ember. B. — Mindaddig úsz- KV. — Elég gazdag, senkinek nem ki
kál az alma, mig elmerül. B. — Nem adós. D. — Fülig adós, B. — Ha
addig van a! E. — Sok bakot nyúz- jó akaratot veszek, másnak adós le-
nak addig. B. — Sok bárányt elhord szek. B. — Ha jó akaratot veszek,
addig a farkas. D. — Sok csép leesik még azért adós leszek. E. — Ha is
•

addig az eszterhéjröl. D. — Sok disz- valaki egy krajcárral adós, azt meg
nótor esik meg addig. D. — Sok kérni, ha egy kis pénzzel adós, ar-
el- kell
patkol addig. D. (Meghal.) — Sok ra mindég görbén nézni. Sz (Mig kell
halat fognak addig a Tiszábul. D.
ki nem — Lelkével adós. E. — fizet.) is

— Sok pénzt vernek addig Kürmöezön. Lelkével adós, az az ördögé. E, — is is

Ü. — Sok pipát adnak addig Deb- Ki vagyonánál többel adós, semmié

el

recenben. D. — Sok törnek addig

tüt B. — Nem gavallér, ha nem
el sincs,
a szabók. D. — Sokszor megjárják adós. D. — Ne mutasd a rovást, nem
addig Budát. B. vagy nekem adós. Ny. (Ne nevess 3. ki
Adogfat. Eb adogasson, hogy fogyo- ne mutasd fogaidat.) — Sarkalással
gasson. Ny. 23. (Nem adok, nem szokott adós fogy.) KV. — Senki jól fizetni.
Adomány. Bor, búza, szalonna, nincs, a valamivel adós nem volna. ki
égnek f adománya. BSz. — ígéret D. — Teste, lelke adós. D. — Torkig
adományt vár. D. — Szépség a jóság- adós. D.
gal istennek nagy adománya. D. (Ritka Adósságf. A régi adósság annyira
együtt.) — Tót adta, ebnek felmegy, hogy végre
tót elvette, sem éred. B. el

adománya, E. — Tót adta, — Bizonytalan adósságnak szalma a

tót elvette,
tót eb adománya. D. kamatja. K. — Bizonytalan adósságnak
Adomás. Adomás sziv viaszként szalma azis KV. — Búsulással interese.
megolvad. D. (Adakozó, lágy szivü.) nem fizetsz adóssáeot. E. — Csak
 — —

part meg adósság ne v-olna. Ny. 6. — ismerés,) — Mint az agár a pozdorján.

Egy szálig kifizették az adósságot, D. E, (Dologtalan, hever,) — Nagy becsü-
(Verés.) — Ha eszed van, adósságot lete van, mint Sason az agárnak. Ny.
ne csinálj, elveszted a hitelt. D. — (L, fent.) — Nagy böcsülete, mint a
Három zi ki az álmot az ember sze- téli agárnak, D. (Értéke.) — Nagyot
mébl a szükség, az adósság és a pör.
: lökött rajta, mint a bárándi emberen
Ny. 20, —
Minden adóssága a korcs- az agár. Ny. 11. (Adóját nem fizet-
mákban. D. (Részeges.) — Pénzzel, hette agarát urnák nagy pénzen el-
—
;

nem búsulással fizetik az adósságot. adta : igy segitett rajta az agár.)

B. — Sok esztendei bú-gond sem fizet- Nem örülnek anyulak, mikor az agarak
het ki egy pénzárnyi adósságot. D, — fiadzanak. D. —
Nyúl agarat, szúnyog
Szalma adósságnak polyva interese. E. madarat nem örömest lát. E. Nyúl —
{Rossz adósság.) —
Szalma adósság- után bottal hajtja az agarat. D, Nyúl —
nak pörnye az interese, D. (Rossz adós- után bottal veri az agarat, E. — Pari-
ság.) —
Szomorú mint a ki adósságba páról agárraugrott. Ny, 7, (Rossz sorsra
jár kapálni. Ny. 2. jutott,) —
Szaglál a finánc, mint az
Adózni. Szegénynek nincs mirl agár, Ny, 5, — Sem nyúl az agarat,
adózni. D. sem légy a madarat nem szenvedi mel-
Adta. Ersen fújj a az adtát, (Károm- lette. —
Sovány, mint az agár. D.
D.
kodik.) — Neki szokott katona az AgCg".Görbült aggnnek agg a regéje
adtának, D. — Neki szokott mint is. D. (Régiekrl beszél.) A nyulat —
katona az adtának, E, —
Ritka magyar agg lovon verik néha agyon. KV. —
adta nélkül, D. —
Szórja, mint katona Az agg fát árnyékáért becsüljük. B.
az adtát, E. —
Tatár étel, török tánc, Agg eb utói. M. (A futók közt az utolsó
magyar adta, ördög lánc, E, (Tatár étel, csufneve.) —
Agg ebnek a szekér
korbács török tánc, talpverés magyar
; ; melletti gyalogolás is nehéz, D, — Agg
adta, káromkodás ördög lánc, rab- ebnek, vén szolgának egy a fizetése.
—
;

bilincs. Átkok.) B, Agg mint a bels vár, E, A —

Adtáz. Cifrán adtáz, aki megszokta, ki nyárban nem gyjt, télben agg ebül
D, (Káromkodik,) — Tömlöczben is bánkódik, M, —
Ember fogad fogadást,
adtáz, D, (Bajban.) agg eb ki megállja, KV, Gyakorta —
Ag'ár. A tekensbéka agár hozzá agg lovon verik farkast agyon, KV, —
képest, D, (Lassú.) — Agarat elzhet Jámbor fogad fogadást, agg eb ki meg-
sebes futásával, D. — Alázatos mint állja, KV, —
Kés az agg ebet szelidi-
a tejen rajtakapott agár. D. — Bátor, teni, KV, —
Kés az agg ebet táncra
mint nyúl az agarak eltt. D. Eb is, — tanítani. D, — Kétfelé tekints, mikor
kopó is, agár is. E. (Ki a gazdád ? az agg komondor ugat, KV, — Lé
episcopus agrienses: eb is stb. rossznál tart szolgát, hús agg gazdát, Ny, 4.
rosszabb.) —
Fut. mint az agár. D. (Szolgát nem kell túlságosan jól tar-
— Hátrább az agarakkal, Sz, — tani ; agg gazdát igen,) — Nehéz agg
Húzódik, mint a pap agara, Ny. 17, fábul gúzst tekerni. E. — Nehéz agg
Kan agár a vendég, komondor a gazda, lóból poroszkát csinálni. KV, (Ügett,)
— Kicsiny a nyúl, — Nehéz az agg ebet szeliditeni, KV.
E, (Rossz, rosszabb.)
mégis megfuttatja az agarat, E, — — Nehéz az agg fát gyökerestl ki-
Kövér, mint aBónis agara, Ny, — Meg- rántani. D. — Nehéz az agg rókát
becsülték, mint sasiak az agarat, Ny. trbe ejteni. M. — Nem illet agg ebet
1. (Sasiak a határban talált agarat a hintószekér, Ny, 2, — Nem hin- illik

táltos ló csikajának nézték, jászolhoz tóba az agg eb. D, — Nem minden

kötözték, szénával vendégelték. Félre- agg róka kerüli el a csávát. D. —
 — 7 —
Nincs oly agg rúka, a kinek bre a nélkül lhettek agyon. D. (Szeren-
csávába nem kerül. KV. csétlent.)
Agrgfaszt. Nem aggasztja méhecs- AgyonPÚg. Rúgó ló sokszor tu-
két a tél. E. (Szorgalmast.) lajdon mesterét agyonrúgja. KV.
AgCgratÓzik. Aggatzik mint a csip- AgyonszÚP. Jobb vastagon meg-
kebokor. E. (Tövis.) döfni, mint vékonyan agyonszúrni.
Agfg^nÖ. A görbült aggnnek agg a Agyonütni. Vén embert venyigé-
regéje is. D. —
Aggn beszéd. P. vel is agyonüthetni. D. — A jó ebet
(Mese.) —
Csak szófia beszéd és agg- nem ütik agyon egy túróért. K. — Fej-
n rege. P. (Pletyka.) szével kell agyonütni, hogy meghal-
Ag'g^Ott. Nincs oly megaggott róka, jon. E. — Egy csapással kettt akar
mely trbe ne kerüljön. D, (Vén.) - - agyonütni. D. — Csak azért kivan egy
Már a birságbul is kiaggott. D. (Ki- fertályig mennyk lenni, hogy minden
vénült.) élt agyonüthessen. D. — Egy kézzel a
A^gCOttan. Mit ember ifjánta tanul, bika szarvát tartja, a másikkal agyon-
azt aggottan is nehezen felejti. KV. (Ers.)
üti azt. D. —
Nagypénteken
Agf^Ódik. Aggódik mint a trbe- kereplvel fogják a nyelvét agyonütni.
esett madár. D. —
Aggódik mint a ME. (Nyelves.) — reá bizzák, kit a
törbeszorult madár. B. —
Kinek nin- mennyk agyon nem üthet. D. Egy —
csen lova, nem aggódik rajta. KV. — túróért nem ütnek agyon egy macskát.
Másnak javán aggódik. D. (Szomorú, Ny. 6. —
Nád ütötte agyon az urát.
irigy.) K. (Csekélység okozta halálát.)
Agfg^SZÓ. Aggszó, de igaz. M. és P. Agyonvág. Mesterét a szablya oly-
(Régi szólás.) kor agyonvágja. E. A kard önnön^— ^

Ag^y. Igen fen kezdesz héázni, el- mesterét is agyonvágja. D.

szédül agyad. P, —
Tök az agya, gané Agyonver. A nyulat agg lovon
a veleje. D. verik néha agyon. KV. Egy hegyes —
Agyba. Agyba-fbe. E. — Agyba- túróért agyon nem verik az ebet. D.
fbe a szökevény katonát. D. — Agyba — Gyakorta agg lovon verik farkast
nyakázzák a lopót. D. (Ütik.) agyon. KV.
AgryafuPt. Agyafúrt. E. (Ravasz.) Agyvel. Az ö agyveleje sem ubor-
Ag'yag'. Nehéz az agyagot ásni. D. ka. P. —
Kótyagos az agyveleje. D.
Ag^yap. A kutyának is van néha Ajak. Ajakába harapott. E. Aja- —
agyara mint a disznónak. D. (Rossz kon termett, nem szívben fogant szó.
embernek.) —
Bus vadkan a tölgyfa E. —Felbigyeszti ajakát. D. Két —
gyökerének is neki vágja agyarát. D. fog, két ajak zárja be a nyelvet, mégis
— Kihasadt az agyara Ny. 2. (Jókedve kiszökhetik rajtok. D. Kopasz mint —
kerekedett.) —Se foga, se agyara. D. a német ajak. D. (Német nem hord
— Végtére a vadkannak agyarai is el- bajuszt.) —
Megcsuszamodott ajka. P,
kopnak. D. (Eljárt szája.) — T.epittyedt az ajka.
Ag'yaras. Agyaras vadkan. D. (Szégyen érte.) — Mérgében ajakát
Ag-yaPkodik. Agyarkodik mint a rágja. D. — Nem
szivböl ered az
legdühösebb vadkan. D. ajakon ntt szó. D. Nem egyéb az—
Agyonl. A ki szerencsétlen, bot- ajakon termett szónál. D. (Üres be-
tal is agyonlövi magát. D. —Agyon- széd.) —
Rágja-marja ajakát. E. —
ltte, mint Paska a szamarat. Ny. 1. Rózsa ajak, tövis nyelv. D.
(P. neszt hallott istállójában add
; Ajándék. A régi kölcsönzés sem
meg magad tolvaj, mert lellek, a ajándék. D. — A szegénynek ajándéka
szamár nem felelt, P. leltte.)— Puska drága. D. ^

— A szerencsének ajándéka

álomkincs. D, (Csalóka.) — A
megköszönés, több ajándékra való
gerjesztés. KV. —
Az ajándék kedves,
csak ne legyen redves. KV, Az aján- —
dék megvakítja a birót. B. Az aján- —
dékot is felírja. D. —
Ajándék aján-
dékot kivan. S. —
Ajándék a jó-
baráttal is nótát fordíttat. D. Aján- — A ki utolsó megy ki a világból,
dék a szemest is megvakítja. D.
8 —
szép — Sípot ajándékoz, hogy lovát nyer-
jen, K, — Sípot ajándékoz, hogy érte
levat kapjon. KV.
Ajál. Ajálja uraknak írását, hogy
koncukat nyalhassa. D. (Dedicatio.)
Ajánlólevél. Orcáján hordozza az
ajánlólevelet. D. (Szép.)
Ajtó.
— tegye be az ajtót, D. — A ki végül

Ajándék elfogadás, szabadság eladás. maradt, tegye be az ajtót, E. — A kutya

Sz. —Ajándék elvétel, szabadság le- meg az ur nem csukja be az ajtót, Ny,
tétel. BSz. —
Ajándék lónak fogát ne 3, — Az okos nem tartja két ajtó kö-
nézd. D. —
Ajándék lónak nem kell a zött az ujját, D. —
Az okos nem nyit
csikófogát nézni. ME. —
Ajándék mar^ annak kaput, a mi ajtón beférhet. D.
hának nem kell fogát nézni. KV. — — Addig állja meg az igazat, míg az
Ajándék marhának nincs odva fogá- ajtón kilép. D. — Ajtó közé nem
nak. D. —
Ajándék marhának nem teszem a kezemet. B. — Ajtó közé nem
kell a borjú fogát nézni. B. Aján- — teszem ujjamat. P. — Ajtón a kanál.
dék marhának ne nézd a szarvát. Ny. Ny. 2. (Elkéstél az evéstl.) — Ajtós-
8. — Ajándék marhának ne vizsgáld tul dül a tanyába be. D. Ajtóstul —
a szrét. Ny. 9. —
Ajándék megva- rohant be a házba. ME. (Szobába.) —
kítja a birót S. —
Ajándék vevés Ajtót mutat. E. — Ajtót sem nyitottak
szolgálatba esés. KV. Ajándékkal— rá. E. (Beteg volt, feléje se néztek.) —
mindent meg lehet fordítani, Cz. — Bebukott az ajtón, mintha égbl
Ajándékkal mindent meg lehet haj- pottyant volna le. E. — Behúzták utána
tani. KV. — Embernél szándék, isten- az ajtót. Ny. 4. (Nem szívesen látják.)
nél ajándék. E. —
Gazdagnak ad aján- — Ha a szükség beköszön az ajtón, a
dékot, KV ,
—
Hosszú halasztás meg- szeretet akkor az ablakon ugrik ki. D.
veszti izét nagy ajándéknak is. K. — — Ha egy ajtón másikon
kiverik, a
Kevély és fösvény ajándéka nem igen bemegy. B, —
Harmadnapi vendégnek
gazdagít. K.— Kérésnélkül adott aján- ajtó megett helye. KV. —
Hátulsó ajtó.
dék legkedvesebb. KV. Nem fog — E. (Kibúvó.) —
Hívatlan vendégnek
halálon ajándék. E. — Nem lehet a ajtó megett helye. KV. Hívatlan —
halált ajándékkal megkerülni. E. — vendégnek czoki legyen neve, ajtó
Nem lehet a halált ajándékkal eliga- megett helye. E. —
Kend is fel van
zítani. — Nem minden embernek
KV. Csurinál az ajtóra pingálva. Ny. 1.
van egy ajándéka. KV. (Tehetsége.) — (Dicsekedik, pedig hitelbe iszik.) —
Paraszt ajándék. KV. — (Alávaló.) Kés akkor zárnod, ajtót lakatolnod,
Pályán vár ajándék, nyerd el édes lo- mikor oda a fakó. (Szke.) KV. (Fakó,
vam. E. —
Régi kölcsön sem ajándék. lónév; szke, tehénnév.) — Késn jöt-
E. — Rossz bíró, ki ajándékra néz. tél, hanem mosdjál és kendjél ki az
Cz. — Semmi ajándékot nem kell ajtón. K.(Kendjél, kendvel törülköz-
megvetni. KV. —
Száraz kéztl sza- zél ki az ajtón siess el innét.) —
—
:

kadt ajándék. Ny. 5. (Fösvény.) Kivered az ajtón, bejön az ablakon.

Szegény ajándéka drágába kerül. E. E. —
Kutya se teszi be maga után az
Ajándékoz. Líptóvármegyei sajtot ajtót. —
Magad után az ajtót ne csukd,
ajándékoz, hogy érte lovat nyerjen Sz. megbánhatod. D —
Nagy ur és kutya
— Örömest oda ajándékozná minde- után teszik be az ajtót E. Ne nyiss —
nét, ha el nem vennék. D. (Fösvény.) annak kaput, mi az ajtón befér, E, —
 —

Nem minden kulcs nyit meg minden pókháló is kövér. D. —

Ha isten akarja,
ajtót. D. —
Nem sokat vásitom ajtaját. kapanyél is elsül. ME. Ha isten ~
E. (Koptatom.) — Nyitva az ajtó, akár akarja villanyél is elsül. — Ha Péter
D.
fel akár alá. Decsi János és M. — nem akarja, akarja Pál. B. — Hadd
Öregnek az ajtóban, ifjúnak lesben a érezze, ha hallani nem akarja. (Verés.)
halál. Sz. —
Rátörték az ajtót. D. — D.— Kés nélkül akarja szelni a kenye-
Reszket mint kutya az ajtó eltt. D. — D. — Két pénzzel ment a vásárra,
ret.

Ritka ház ajtó nélkül. D. Sokszor — hármon akart \^nni. D. — (Csalni.)

megmutatták merre van az ajtó. D. Ki nem
akar adni, azt mondja, hogy
Szegénynek ajtaját nem rizi a manó. nincs. B. —
Kovács akar kitenni a
•

D. —Tartja, mint siket az ajtót. Ny. lakatoson. D. —

Mézet akarsz enni,
2. — Tátva-nyitva az ajtó. D. méhet kell megölni. D. Nem a mint —
Ajtófél. Ajtófélre van akasztva a hanem a mint lehet. KV.
akarnók, —
kanál. (Vége az ebédnek.) Ny. 11. Nem akarómnak nyögés a vége. Ny. 8.
Ajtónálló. A mely pap jó hallgató, Tornyos Péter. — Ott ad isten est,
végre ajtónállóvá teszik. E. a hol akarja. E. — Óla sincs, mégis
Akad. A fogasra akadt. (Felakasz- disznót akar hizlalni. D. —
Régen ki-
tották.) D. —
A pénteki kolbász meg- találtam, a mit fzni akarsz. D. —
akadt a torkán. E. —
Futja a farkast, Soha se akarj egyebet, mint a mit ten-
oroszlánba akadt. D. Hóhér pallo-— ned kell. B. —
Sokat akar a szarka,
sán akadott. D. —
Horogra akadt. D. de nem birja a farka. D.
— Hurokra akadt a torka. D. — Akarat. A nagy dologban az aka-
Lepényt keresett, tehénganéra akadt. rat is elég. KV. —
Az akarathoz er
D. —Nem hal a vizbe, kinek fel kell is kívántatik. KV. —
Az ur akaratján
akadni. D. —
Nyomába akadtak a kell ügetni. (Szerint.) M. L. —
Akarat
—
-

szalmahordónak. (Tolvajnak.) D. ellen is kitetszik a szomorúság. D. —

Reá akadt kasza a kövecsére. D. — Ki nem veheti hasznodat, értse jó
Torkán akadt. D. —
Torkán akadt a akaratodat. B. — Nagy benne az aka-
szálka. Ny. 1. (Rajtakapták a hazug- rat. (Készség). ME. — Nagy benne az
ságon.) akarat, mint a vén leányban. D. —
Akadály. Elég szerencsésen ipar- Nagy benne az akarat, mint a vén ló-
kodik, kinek a szerencse semmi aka- ban. E. —
Nagyobb benne az akarat,
dályt nem tesz. E. — Midn a bort mint az er. ME. — Nincsenek egy
nyeli, semmi akadály a torkán. D. — akaraton, mint Fodor Márton lova
Nagy akadály a szegénység. E. Kábán. (Egyik jobbra, másik balra
Akar. A ki akar, lel okot. D. A — huz.) Ny. 11.
ki nem akarja, annak böjtöt szab. D. Akaratos. Akaratos kanca. (Sze-
— A ki verekedni akar, könnyen talál — Akaratos Ke-
szélyes asszony.) D.
botra. E.— A nagy urak keveset adni lemen. (Fejes.) E. — Akaratos meny-
szégyenlenek, sokat adni pedig nem asszonynak ebrud a farára. (Bot.) D.
akarnak. KV. — A sokból a mennyit — Akaratos mint a Bende vágója.
akarsz, a kevésbl a mennyi lehet. D. (Nem arra vág a merre kellene.) Ny.
D. —Akar is valamit, nem is. D. — 8. — Vasfej, kemény akaratú. E.
Akarom is, nem is. E. — Felnyisd a Akarás. A nem akarásnak sok oka
szemed, ha mit akarsz. KV. Ha — lehet. D. — Nem akarás, fej vakarás.
akarja, jha nem, hát lássa. M.
;
— Cz. — Nem akarásnak nyögés a vé-
Ha akarom vemhes, ha akarom nem ge. M.
vemhes. E. —
Ha Mária akarja az Akaró. A könny is nehéz a nem
aludtej is elsül. D. — Ha isten akarja. akarónak. E. —
Könnvü az akarót rá-
 lü

beszélni. KV. (A kinek mihez kedve templomot keres is, akasztófára talál,

van azt szivesen megteszi.) (Gazember.) D, —

Helyben, akasztó-
Akaszt. Akasztani való. D, — fában nem kell válogatni, (Minden hely
Egyetlen egy gyermek akasztani való. rossz a rossz cselédnek.) Ny. 5. —
(Nem jó az egyetlen.) E. — Gyilkos Homlokán az akasztófa anyajegy. B,
akasztja a lopót. D. — Hamar el- — Hosszú tömlöcnek akasztófa vége,
kerül, mint akasztandónak a nap. D. D. — Két lába is az akasztófa for-
— Mindenkivel tengelyt akaszt, (Ösz- májára mered. B. —
Ki nyakában
szevesz.) D, —
-
Nyakas a cigány is, bizik, akasztófán hízik. D. - Kinek —
mikor akasztani viszik. E. Orgaz- — akasztófa helye, nem hal a Dunába, D.
dát egy szeggel feljebb akasztják. E. — Kinek apja akasztófán száradott,
— Szél kerekedik, aligha nem akasz- azt a fia sem kerüli el könnyen, D. —
D. — Ugy
tottak. mintha akasz-
retteg, Könny az akasztófát megszokni. (A
tani vinnék D. —
L felakaszt.
: ki már rajta van.) D, —
Lehet az
Akasztat. Azóta szaporodnak a akasztófához is szokni. (Minden rossz-
tolvajok, mióta nem akasztatnak. D. hoz.) D. —Mintha az akasztófáról
Akasztott. Lóg, mint az akasztott lopták volna le. E. —
Mintha csak
ember. D. —
Nem fél holló akasztott most szabadult volna le az akasztófá-
embertl. D. —
Örül, mint a varjú az ról. E. — Mintha csak most szökött
akasztott embernek. D. volna le az akasztófáról. E, Mintha —
Akasztás Akasztás se esik ingyen. csak most esett volna le az akasztófá-
D. — Akasztással is elhiresedik az ról, D. —
Musztafa, Karafaésaz akasz-
ember. D. —
Halogatja, mint cigány tófa, mind a három rossz fa. Np —
az akasztást. Ny. 18. —
Húzza, ha- Nehezen ereszti el az akasztófa prédá-
lasztja, mint cigány az akasztást.Ny.5. ját. D. — Paszománt nem illik ugy
Akasztófa. A kit isten akasztó- nadrágra, mint tolvaj az akasztófára,
fára rendelt, nem hal a vizbe. B. — D. — Remeg, mint zsidó az akasztófa
Az akasztófa senkit sem hív, minden- alatt, Ny. 23, — Ugy megérdemli az
kit magához fogad. D. —
Az akasztófán akasztófát, mint a szüzlány a koszo-
is addig nehéz lógni, míg hozzá nem rút, D.
szokik a tolvaj. D. —
Az els akasz- Akác. Kétszer nyílik az akácfa
tófa neki készült. (Nagy gazember.) D. levele, (Hosszú sz, másodszori szere-
— Akasztófa czímere. hóhér pallos lem,) Np, —Megfizetnek, mikor az
levele. D. —Akasztófa senkit nem akácnak levelei lehullanak. (Száraz
hi, mindenkit elfogad, E Akasztó- — levele is soká fán marad.) D.
fa nem sodrófa.D. —
x^kasztófa virága. Akár. Akár alá, akár fel. (El-
D, — Akasztófa virága, hóhér pallos mehetsz.) ME, —
Akár ég, akár pokol,
cifrája. Ny. —
Akasztófa virágból is neki mintegy, B. —
Akár ide, akár
lesz néha gyümölcs, ü. —
Akasztófán oda. E. —
Akár túrják, akár gyúrják,
rótták le a rovást. (Büntetést.) D. — neki mindegy. B. —
Akár zuhog, akár
Akasztófát is megszokhatni. E. — puhog, egy dolog. E.
Akasztófára sem jó. D. Akasztófára— ^ Akárki. A gazdagnak akárki is

termett, D. —
Burokban született, rokona. D. — Mindegy neki akárki
akasztófán hal meg. (Ki mindenben mit tartson felöle, D. — Szemébe mer
szerencsés, végre elbízza magát.) ME. nézni akárkinek, D. — Szemébe mer
— Ha a tolvajnak százszor megenged- nézni akárki fiának, E. Van mit le-—
nek, mégis százegyedikszer az akasz- róni akárkinek, (Mindenki bnös,) D.
tófára kerül. D. — Ha távol esik is tle, Akárhonnét. Akárhonnét legyen,
magához szívja az akasztófa. D. — Ha csak lesven, KV.
 —

11 —
Akkor. Az akkor volt, mikor a Alabástrom. Fehér mint az ala-
tehén megellett. B. — Akkor nap a is bástrom. D.
melegebben sütött. B. — Akkor abra- Alacsony. Alacsony asztalon bátor-
kolja lovát, mikor harcra indul, D, — ságosabb enni. B. —
Alacsony házban
Akkor jó a berkenye és a naspolya, bátorságosabb élni. ME. Alacsony —
mikor megf a haja alatt. (Töppedt.) kunyhóbul is támad nagy ember. E. —
B. — Akkor mikor kérdeznek.
felelj, Alacsony lélek. D.
D. — Akkor lássam, mikor a hátam Alakos. Erszénytfejö alakos. (Ki-
közepét. ME. — Akkor keresi a pus- csalja a pénzt.) D. —
Szemfényveszt
kát, mikor a varjú elszállott. D. — hitvány alakos. D.
Akkor kiméli a kolbászt, mikor el- Alamizsna. A vak koldusnak is
fogyott. D. — Akkor leszen az, mikor alamizsnán szeme, D, —
Alamizsnán
Duna visszafoly. Decsi János.
a — szeme, D. —
Aranyat ad a koldusnak
Akkor még a Tisza vize is másfelé alamizsnául, D, —
Beszél a barát,
folyt. E. —
Akkor táncolnak az egerek, alamizsna vége, D. —
Beszél a barát,
mikor a macska nincs otthon. D. — beszél, alamizsna a vége, B. Énekel—
Akkor vet lakatot az istállóra, miKor elbb a deák, aztán kap alamizsnát.
már lovát kilopták. D. —
Akkor vet, D. — Énekel a koldus, ugy kap ala-
mikor aratni kell. D. —
Akkor volt mizsnát. E. —
Ki ids lánynyal hál,
az, ez meg most van. E. Akkor — alamizsnát ád. ML. —
Lopott pénzbl
zárja istállóját, mikor ellopták a lovát. alamizsna. E. —
Nincs savanyúbb az
D. —
Ki csak akkor gondolja meg alamizsna kenyérnél. Cz. Okosnak—
magát, mikor merül, késn bánja meg, a játék, vaknak az alamizsna. E —
hogy a vizre ment. D. —
Még akkor Szemesnek a játék, vaknak alamizsna.
a birónak sem volt bajusza. E. Még — D. —Szemesé a világ, vaké az ala-
akkor a falu temploma is kápolna volt. mizsna. D. —
Szolgálója alamizsnát
B. (Régen volt.) —
Még akkor a Maros ád. (Gazdag ház.) D, —
Ugy kellett,
sem folyt a Tiszába. D. — Még akkor a mint koldusnak az alamizsna. Ny. 6.
világon se voltál. D. —
Még akkor Alamuszi. Alamuszi macska ha-
Bata Erzsók is pártát hordozott B. — marább megfogja az egeret. E. —
Még akkor Debrecen is falu volt. B. Alamuszi macska nagyot ugrik. E. —
' —
Még akkor emberek sem voltak Alamuszi macska egeret fog. E. —
.Magyarországon. B. —
Még akkor Alamusta teremtés. D.
emberek sem voltak a világon. ME. Alamustaság". Alamustaságnak
Még akkor Éva is menyasszony volt. Sz. nem kell hinni. Cz.
— Mikor azt gondolom, hogy ott vagy, Alant. Jobb alant kezdeni és fönt
akkor itt légy. (Gyorsan.) D. Talán — végezni. E. —
Mely tyúk fent kotkodál,
még akkor a fecske sem fecsegett alant keresd tojását. E. —
Nagyon alant
annyit. B. jár a fogással. (Átlátok a szitán.) D.
Akkora. Akkora mint a kakas- Alap. Nagy viaszgyertyákat csöpög-
ugrás. D. — Akkora mint a veréb- tettek alapjába. (Far.) D.
lépés. D. Alatt. Asztal alatt keveri a kártyát.
Akol. Éhes, mintha cssz-akolban (Csal.) E. — majd lába alatt
El lehet
hált volna. (Szegény, üres.) Ny. 2. — járni (Akasztófára kerül.) D. —
Szr
Egy akol, egy pásztor. ME, — Farkast alatthánya a fittyet. (Gyáva.) D. —
aklodba ne zárj. D. —
Farkasnak Verebek vannak a süvege alatt, (Nem
mutatsz aklot. E, —
Reászokott, mint köszön.) D, •

farkas a juh-akolra. D. — Türelmes Alattomban. Az örökös sirása alat-

birka, sok fér egy akolba, ME. tomban való nevetés. KV. — Alat-
 —
12

tómban maró kutya, D. —

Ki nyilván cos, koszos.) D. — Alábbvaló a sajt-
sokat dicsér, alattomban gyaláz. D, — kukacnál. D. —
Alábbvaló az él hús-
Korán-késön orcájára kerül az ember- ba esett nyünél. D.
nek a nem jó, ha alattomban csele- Alázni. Alázni és felezni, (A feles
kedte is. D. legyenalázatosagazdávalszemben.)B.
Alattvaló. Süketnek és némának Alázatos. Alázatos, mint a tejen
kell lenni, ki alattvalókkal békesség- rajtakapott agár. D. —
Alázatos, mint
ben akar élni. E. a páva. D. (Kevély.) —
Alázatos, mint
Alá. A felfujt hólyagot tolja a viz itélbt eltt a bnös. D. Alázatos, —
alá. D. —
A világ lépcsin ki fel, ki mint a lyukba szorult farkas. ME. —
alá jár. D. —
Bak alá teszi a fejs Alázatos mint az ügyevesztett. D. —
dézsát. D. —
Hol fel a talpával a ke- Alázatos mintáz ügyefogyott. ME.
rék, hol alá. E, —
Két szék között a Alázatos mint a koldus. D. Aláza- —
pad alá. E. —
Ki fel, ki alá. M. — tos mint a kin kifogtak, D. Aláza- —
Kinek posta a szája, meszet gyujtnak tos mint a barát. D. Alázatos mint—
alája. (Pletyka megjár.) D. —
Lábbal a macska. D. —
Alázatos mint. az szi
fel, fvel alá. KV. —
Maga alá hozta légy. D. —
Alázatos mint az elcsapott
a kis széket. (Saját kényelmét keresi.) szolga. D. —
Alázatos mint a leforrá-
D, — Magas polcról pad alá. D. — zott kutya. D. —
Alázatos mint a ve-
Másnak orra alá tormát reszel. D. — rembe esett farkas. E, Alázatos —
Mennyit fordul a kerék fel, annyit alá. mint a pap macskája. B. Alázatos —
D. —Vitézségök miatt a pad alá búj- mint az anyámasszony macskája. Ny.
tak. D. 1, —
Alázatos macska hamar elkapja
Aláírni. Pénzért az ördögnek is az egeret, D, —
Alázatos macska na-
aláirná magát. (Eladná.) D. Véko-— gyot ugrik, D. —
Nagyon alázatos,
nyan fog a pennája, tán már soknak irt nagyon gyalázatos, ME, Ritka a —
alája. Np. (Sokat szerelmeskedett kicsiny, ki alázatos. (Kis termet.) KV.
férfi.) —
Idvel a kevély alázatos is lehet. D.
Alányelni. Nem lehet a szót alá- Alázatosság*. Alázatosság nem
nyelni. D. gyalázatosság. B.
Alánéz. Alánéz macska. (Alat- Aldi. (Alfél.) Jól hozzá láttak az
tomos.) Sz. — Alánéz macskának aldihoz. (Jól elverték.) D.
nem kell hinni. —
E. Alánéz macska Alfél. Az abrak piszkálja az alfelét.
szárazon mosdik. (Ravasz.) Sz. Sz.— nemes
Alfelére ütötték a leve-
Alán. Alán, mint az ökör farka. — Ebhájjal kenték
let. Cz. az alfelét.
M. —Alán a szegény, mint az ökör KV. — Kegyelmes tolvajnak hegyes
farka. (Összehúzza magát, meghúzó- nyárs az alfelébe. M. Kigyóhájjal —
dik.) D. van megkenve az alfele. (Verés nem
Alábbhag'yni. Alábbhagyott ben- fáj.) Ny. 2. —
Kiporolták az alfelét.
ne. (Olcsóbban adja.) B. Bezzeg — E. — Nyüvek termettek az alfelében.
alábbhagyta mostan. M. Hagyd — (Rossz.) I), — Ravasz hájjal kenték
alább jó szász. (Hátrább az agarakkal.) alfelét. D. — Sir-rí, mint kinek sással
P. — Hagyd alább jó szász, mert nem metszik az alfelét. D. — Sok küszö-
babodban találtál. (Nem vagyok sze- böt nyalt az alfele is. (Sok helyrl
mét.) KV. kidobták.) M. —
Zab szúrja az alfelét.
Alávaló. Alávaló csigert isznak ba- (Nagyon jó dolga van .) D.
rátságért. (Barátságból rossz bort is.) Alföld. Alföldön zarándoskodik
KV. —
Alábbvaló a faszúnál. D. — esze. (Bolond.) D. —
Sokat ér egy al-
Alábbvaló a pondrós kutyánál. (Kuka- földi csendes es. E. Lám meg- —
 13

mondtam Angyal Bandi, ne menj az alkudni. (Megférni.) D. — Nem

alföldre. Np. elre alkudni a róka brére. ME. —jó
Alja. A legszebb búzának is van Pénze nincs mégis alkuszik. D.
alja. D. — Ha leszedted edd meg fölit, Alma. A komámasszony azt gon-
az alját is. — Sok beszédnek sok
E. dolta, császárkörtét tart, pedig csak
az alja. E. — Sok szónak sok az alja. vad alma. (Azt hitte jó a gyermeke,
E. — Víz alja. D. pedig rossz.) Ny. 5. —
A legszebb alma
Alkalmas. Alkalmas tavalyiban. is férges. D. —
A nyári szép almák
(Divatból kiment.) M. szkor, télen szépek, (Igazi szépség
Alkalmatlan. Alkalmatlan vendég tartós.) D. —
A tiltott almára sokkal
az éhség. KV. — Alkalmatlan vendég többen vágynak. D. —
k piros alma
a vénség. ME. — Szeretetben egy har- is gyakorta férges. x\. —
A piros alma
madik mindig alkalmatlan. (Szerelem- is gyakran savanyu. B. A szép —
ben.) ML. alma is gyakorta savanyu. KV. A —
Alkalmatosság". Alkalmatosság- szép alma is gyakran férges. B. A —
nak k opasz a hátulja. (Meg kell ra- szép piros alma is gyakorta férges, D.
gadni-) D. — Élni az alkalmatos- —
kell A tilalmas alma mindenkor jobb-
sággal. B. — Maga
alkalmatosságán. izü, B, —
Az almának is a szépe fér-
(Gyalog.) B. — alkalmatosság mu-
Idö, gesül meg, B, —
Az almának is a
tatja ki a jó szolgát. D. szépét szokták felkötni. B. Az ifjú- —
Alkalom. alkalommal. ME.
Élj az ság arany alma, méltó megrizni.
— Üstökén kell ragadni az alkalmat. E. (Megbecsülni.) D. —
Akárkinek vad-
Alkonyodik. Alkonyodik a napja. alma, nekem édes alma. B. Almá- —
(Vén.) D. —
Az alkonyodó nap fárad- nak is a szépét kötik fel. D, — Almát
tak pártfogója. D. Az alkonyodó— szed a száraz fáról is. (Szerencsés,)
napot kevesebben imádják. E. A — D. — Ádám evett almát, a mi fogunk
részegnek késn virrad, hamar alko- vásik, ME, — Apánk evett almát, a
nyodik. D. — Ha a nap lehanyatlik, a mi fogunk zsibbad. D. —
Atyánk után
virág is alkonyodik. D. —
Télen a nap
-
haraptunk az almába. D. Beleha- —
ishamarább alkonyodik. D. rapott a savanyu almába. E. Csak —
Alku. Az istennek szavát megvetni hatot az almának öregébül egy pén-
nem alku. (Nem nyereség.) D. A — zen. (A szépnek ára van.) D. Cser- —
szerencsének hizelkedni nem alku, faerdöben almát keres. Np. El- —
(Elny.) D. —
Ezen nincs alku; ugy nyerte az arany almát. (Legszebb.) D,
van mint a péknél a zsömlye. Ny. 4. — — Édesebb az alma, ha nincs ott a
Hosszú alku a házasság. E. Itt — pásztor. D, —
Fa mellé esik az alma,
nincs alku szabott ár, ME.
; Jobb — D, — Férges mint az alma, D, —
az ösztövér alku, hogysem a birónak Fzfába oltott alma, D, Hat almát —
kövér végzése. B. —
Késn a papsajt- két pénzen, Ny. 2. —
Jól elhengere-
jára jönni nem alku. D. — Könny a dett alma a fájától. (J apának rossz
rossz lóért az alku. (Szívesen túlad- fia.) D, —
Kerek mint a pogácsa alma,
nak rajta.) D. — Nehéz a jó marháért (Lapos,) D. —
Késn ér alma tovább
az alku. D. tart, D, —
Késn ér alma szokott
Alkuszik. Alkuszik mint cigány a soká tartani, KV, —
Kiki jól beleha-
lóra. E, — Alkuszik mint zsidó a rapott az almába. (Gyarló.) D. — Mind-
gyapjúra. E, — Alkusznak immár a addig úszkál az alma, mig elmerül, B,
róka brére. D, — Likon kivül jó al- — Nem messze esik alma fájától, KV,
kudni. (Nem szorultságban, bajban.) — Nem esik messze fájától az alma,
KV, — Nehéz sok sasfinak fészkökben E. — Ötét megcsalta a
is kigyó al-
 14

mája. B, — Piros mint az alma, D. Aluszik. A fülén alszik. E. —A

— Ritka alma, kiben féreg nincsen. kinek lehet és nem aluszik, azt a rest-
B. —Szelid almának nagy becse, ség bántja. E. — A kitl telik és nem
vadnak kevés. KV. —
Szelid almának alszik, azt a restség bántja. B. —A
van becsülete. B. —
Szereti más • sással födöttházban bátorságos aludni.
almáját enni. D. —
Sok ugyan az (Szegény.) KV. — A szegény ember
alma, de férges. D. —
Tiltott alma étele helyett is aluszik, M. — A szegény
jobb izü. E. néha Addig
étel helyet^ aluszik. D. —
Alóla. Alóla a gyékényt el nem alszik, mig a hasára nem süt a nap.
(Nem halt meg.) D.
rántották. E. — Akárki is jámbor addig, mig
Alom. Eb a kutyával egy alomba, aluszik. KV. —
Akkor sem hisznek a
nem egy járomba illenek. D. Lus- — hazugnak, mikor aluszik. (Hátha csak
tább a disznónál, mert ez megveti teszi magát.) D. —
Alszik mint a
alomját. (Piszkosabb a disznónál.) D, bunda. S. —
Alszik mint a gözü. E. —
— Még a disznó almot is el akarja Alszik minta holt. D. —
Alszik mint
adni. KV. — Nem döglik meg a disznó a hörcsök. B. —
Alszik mint a nyúl.
a maga alomjától. K. KV. —Alszik mint a tej. (Csendesen.)
Alpári. Alpári ember. (Együgy.) E. —Állva alszik mint a ló. B. —
D. —
Megjárta az alpári táncot. (Meg- Álom azt jelenti, hogy aludtál. (Semmi
verték.) D. —
Okos az alpári ember. mást.) D. —
Amint veted ágyadat, ugy
(Együgy). D. —
Sorba mén, mint az al- aluszol. D. — Attul ugyan ehetik ke,
pári biróság. (Mind egyformák.) Ny. 5. ihatik ke, alhatik ke. (Kend. Vége.) Ny.
Alsó. Gyors, mint az alsó malomk. 1. — Az aluszik legjobban, a ki nem
(Mozdulatfan) Ny. 1. érzi mely keményen fekszik. KV. —
Alszél. Büdösen fuj az alszél. E. Az isten ördög nem
hatalmas, az
Aludttej. Az aludttejet is megfújja. alszik. E. —
Az ördög mikor hortyog
E. — Aludttejnél fehérebb. D. — Bajos sem alszik. Ny. 2. —
Csak aludni jár
már az aludttejbl tejfölt csinálni. belé a lélek. F. — Csak annyit aludj,
Ny. 15. — Ha Mária akarja, aludttej a mennyi elég. D. — Csak azt bánja,
is elsül. D. — Ha isten akarja, aludt- hogy aludtában nem szólhat. D. —
tej is elsül. E. — Kinek egyszer meg- Csuda ha fél szemére eleget aludt.
égette száját a kása, az aludttejet is (Sok gond.) P. — Egyet alszom rá. (Ezt
megfújja. E. — Megtetézték, mint meg kell gondolni.) E.— El nem alszol,
Bozsván az aludttejet. (Nem lehet.) ha vele vagy. D- — Eleget alha-
Ny. 4. — Nekiesett mint tót az aludt- tunk, ha meghalunk. E. Ette haszna,—
tejnek. Ny. 3. — Nem aludttej, hanem aludta bére.(Csak ételért dolgozott.)
meleg vér folyik a magyar ember eré- KV. —Ébren alszik mint a nyúl. E.
ben. D. — Olyan mint a légy az aludt- — Ép és egészséges testtel jó aludni.
tejben. E. — Összement mint az aludt- KV. —
Félszemére alszik, mint a nyúl.
tej. E. — Szereti mint a tót az aludt- E. — Ha álmában nem beszélhetett,
tejet. E. — Szép mint a légy az aludt- azt mondja nem aludt. D. Jámbor —
tejben. D. — Tetejével méri, mint mig alszik. Bsz. — Ki minél kevesebbet
Bodván az aludttejet. (Szívesen adja, aluszik, annál többet él. D. — Kiki
ha el is szóródik.) Ny. 2. Ugy méri — jámbor, midn alszik. D. — Kinyílt
mint Bodván az aludttejet. Ny. 6. szemmel aludd minden álmodat. D.
Alul. Alul derül, bocskor merül. — Kinyilt szemmel alszik mint az
(Lesz es.) E. —
Térden felül, púpon oroszlán. D. —
Mind a két fülére alu-
alul. (Köldökön alul.) E. szik. D. — Nappal alszik, éjjel álmo-
Aluszékony. Aluszékony állat. D, dozik. (Mindig.) D. — Nappal sem
 — : ;

15

nyitja ki szemét, hogy hamarabb alud- gyalok is hirdették. D. — A vig an-

jék. D. — Nem alszik az ördög. E. — gyalok is örömöt hirdettek. D. —
Ne aludjál, nem álmadsz ne ; gyalogolj, Akkor még az angyalok a földön jár-
nem fáradsz. Ny. 22. — Nem alhatik, tak. (Régen volt.) Ny. 6. — Angyal a
hacsak valakinek derekát le nem üti. szava, de ördög a szive. E. — Angyal-
D. — Nem álmodna, ha nem aludna. brbe öltözött. (Ártatlan). Ny. —2.
D.— Olyat aludtam mint a hat. (Mint Angyal képében is ördög. D. — Angyal
hatan.) E. —
Olyat aludtam mint a mulék felettünk. KV. — Angyal szól
juhászbunda. E. —
Rossz szalmán belled. (Jó hir.) E. —
Angyal szól
alszik. E. —
Ugy alszik mintha fejét belled, ha bort emlegetsz. D. An- —
elvesztette Ugy alszik
volna. D. — gyal ül a szemöldökén, ördög szeme
mintha ökörbört húznának a fagyon. alatt, D. — Az angyalok közt is voltak
(Hortyog.) KV. pártosok. D, —
Az angyaloknak is a
Alvás. A békés alvás jobb a békét- kevélység ártott. D. —
Az ezüst an-
len táncnál. D. — Akkor
jó elhagyni gyalokat szállni tanitja. (Ellopja.) D.
az alvást, mikor legjobban esik. E. — Kövér mint a trombitás angyal. E,
Az alvás evés helyett esik szegény — Nem megy többé oda, a hova az
embernek. KV. —
Éhes embernek angyalok sem járnak. (Szükségére
étel gyanánt esik az alvás. E. Hetes — meghalt.) D, —
Sátán szolgájának nem
esö, hármas ünnep, jó gyomor; gazda használ az angyal br. (Fehér ruha.)
morgás, béres alvás, komondor (Rossz Ny. 2. — Se ördöge, se angyala. (Hir-
dolgok.) D. telen.) D. —Sok ördög sem ér egy
Alvinczy. Kend az az Alvmczy. angyalt. D. —Utcán angyal, otthon
(1809-ben tábornok, rossz fegyvert ördög. D.
adott.) E. Ang'yali. Békével élnek az angyali
Alvó. Délig alvó. (Rest.) E. — Ez karok. D.
is a hét alvók közül való. E. — Fel- Anna. Feltette szent Anna kontyát.
költi az alvó — (Boros asszony x\nna napi nagy mu-
macskát. (Mérges.) D, ;

Ha az alvó ebet felköltöd és megmar, latságok.) D.

azt nyerted vele a mit kerestél. D. — Antal. Antal a (Félesz.) M. fejed.
Ne higyj az alvó ebnek. E. ~ riz- — Antal harasztjára bocsátotta. (Bo-
kedjél az alvó kutyától. E. londozik.) Cz. —
Megjött Antal Budá-
Amaz. Ez volna amaz ? KV. (Ez az (Próbáltam, káromon tanultam.)
ról.
a hires ?) M. —
Megjött Antal Budáról, zöld ágat
Anda- Anda Pál hadába való, hozott orrában. (Féleszüt küldtem,
(Papucshs. Az í598-ik 31 te. azt soká maradt, bolondul végzett.) Decsi
hogy a tábort követ asszonyt
rendeli, János. —
Ki hinné, hogy Antal is
zsákba kell varrni és vizbe fojtani. böjtöljön. KV. —
Kiverte orcáját
Anda Pál minden héten engedélyt kért, szent Antal tüze. (Borvirág.) D. Ki- —
hogy feleségéhez mehessen.) Sz. — verte a szent Antal tüze. (Orbánc.) E.
Anda Pál hadából való. B. — Legjobb prókátor a tokai Antal.
Andalog". Ugy andalog, mintha (Bor antalag bor beszédessé tesz.) B.
;

feje sem volna. D. — Van módja benne mint Antalnak az

András. András bácsi mondja ebütésben. (Üt mint a bolond óra.) KV.-
röndnek muszáj lenni. (Rendrök Anya. A béna rajkó is kedves az
ügyetlen rendcsinálók.) ME. — Vége anyjának. Cz. —
A cigány rajkó is
Vig Andrásnak. E. kedves az anyjának. D. A cigány —
Ánggyal. A béke angyala kövesse rajkó is tetszik az anyjának. E. A —
az utast. D, — A békességet az an- föld anya, a viz mostoha. (Földön járni
 — 16 —
biztos, vizén veszélyes.) D. —
A hol — Csirke se oko-
mellett szokik. D.
nyájas az anya, kényes lesz a lánya. — Eb anyja!
sabb az anyjánál. D.
KV. — A jó anya megszokja gyerme- (Kis káromlás.) E. — Eb anyja kölyke.
kének szeretetét. (Mindig szereti.) D. ME. — Eb anyja terhe. B. — Eb anyá-
— A jó kocsis inkább az anyját, mint a nak kutya a leánya. D. Eb anyá- —
lovát veri. Ny. 5. —A kis medve anyja nak is kutyó a leánya. (Kis kutya.) D.
után ragad. (Tanul ragadozni.) D. — — Egy anya terhe. (Egyforma.) D. —
A mely gyermek megijed, anyja ölébe Elbb apád anyádnál, D. Eszébe —
siet. B. — A milyen az anya, olyan a jutott édes anyja teje. (Büntetéskor.)
leánya. D. — A sörnek is csak bor az D. — Félékeny katonának nem az sir

anyja. D. — A szamár az anyja hasá- anyja. E. — Gaz anyának váltott a

ban is ösz. D. — Az anyja hasában gyermeke. D. — Gonosz anya fattyakat
sem volt jobb dolga. D. —
Az anyja vet.Ny. — Ha az anya jajgat, sikolt
2.
hasában sem volt jobb helye. Ny. 5. — a leány is. D. — Ha elveszed leányát,
Az anyjának szép a gyermeke, ha tak- nézd meg elsbb az anyját. D Ha —
nyos is. B. — Az anyjával vele táncolt a mennyiszer hazudott, annyiszor egy
a gyerek. (Hasas menyasszony.) Ny. hajszála veszett volna el, még anyja
8. —Az idö néha anya, néha mostoha. hasában megkopaszodott volna és e
D. — Az ostoba íiu anyja méhében is világra parókásan jött volna. D. —
késbbre érik. D. —Az ördög leány Hallgatás, fontolás anyja az okosság-
az ördög anyátul tanul. D. —
Acél nak. D. — Hattyú apától, galamb anyá-
anyának tüzkö a leánya. D. —
Alig tól született. (Ösz.) D. — Hol gyáva
veri még az anyja tolla. (Fiatal, nem az atya, ott a fiút anyja nevén hívják.
pelyhes.) — Anyja csalogatja a kecske D. -^ Jó a sör, de mégis a bor annak
gedöt a kertbe. D. —
Anyja hasában az anyja. D. —
Kegyetlen anyának
sem volt esze. (Már akkor bolond volt.) kegyetlen leánya. D. —
Keserves anyá-
D. —Anyja kinja. D. —
Anyja lánya. nak potrohos gyermeke. E. Kevés' —
B. —Anyja méhében is rázta magát, ideig volt anyja hasában. (Éretlen.) E.
haragos volt. D. —Anyja nyelvén be- — Kés a bort akkor kimélni, mikor
szél a gyermek. D, —
Anyja sem segít- már anyjára szállott. (Söprejére : végét
het a szerecsétlenen. D. —Anyja után járja.) K. —
Ki az apja-anyja oktatá-
csiripel a veréb. D, —
Anyja után sát megveti, hóhérra talál. B. Ki- —
járja a templomot a leány. D. —
Anyja állaná már az anyja kinját. (Érett
után szalad a borjú. D. — Anyja után leány.) Ny. 2. —
Kikéri az anyjából
úszik a kacsa. D. — Anyjának példája a borjut. Ny. 1. —
Kis hija,hogy anyja
pallos alá veti a leányt is. (Rossz.) D. méhében fel nem akadott a köldök-
— Anyjától tanulja az egerészést a zsinórra. (Akasztófára való.) D. —
kis — Anyjuk után kapar-
macska. D. Könnyen ugrálhat, ki az anyját meg-
nak a csirkék. D. — Anyjuk után pi- fogta. (Gazdag anya gyermeke.) D. —
pelnek a pulykák. D. — Apja anyja fia, Kurva az anyja rossz embernek, egy
lánya. E. — Apád, anyád, ide jöjjön. szó ugy mint száz, aki engem hátam
(Els pénznek mondják a vásárban.) megett, nem szembe gyaláz. D. —
E. — Apja tüz, anyja puskapor, fia Küzködik mint a luteranus gyermek
csupa láng. D. —Apád sirása, anyád az anyjában. (Ott is akadékos.) Ny. 4.
átkozása kötelet fon a nyakadra. Sz. — Ló elli a csikót, de abrak az anyja.
— Apát, anyát lehet venni, ha fog elég E. — Lökdösi, mint bolond borjú az
pénzed lenni. (Sok jóbarátot szerez a anyját. (Mikor szopik, táplálóját.) Ny.
pénz.) Sz. — Bogár anyátul szárma- 9. — Lusta Kati rest anyának lánya.
zott. (A bogár.) D. —Csikó is anyja D. — Maga szopta az anyját. Ny, 2.
 17

— Magyar anya szülte. (Derék ember.) — Tót anyának tót leánya. D, — Ugy
D. — Malacnak disznó az anyja, D. bánja mint az ördög az anyját. (Nem
— Megfogta az anyját. (Gazdagon há- tördik vele.) D. — Ugy krákog a varjú
zasodott.) Ny. 10. —
Még a rossz anya mint az anyja. D. Ugy mondta, —
is jámbor magzatot szeret. B. Még — amint anyjától hallotta. D. Ugy néz —
a rossz anya is szereti j
lányát. D, — rám, mintha apját-anyját megöltem
Még két hónapig kellett volna anyjá- volna. Sz. —
Vagyon anyja, de kitudja
ban maradnia, talán jobban megérett ki az apja. KV. (K.) — Veszett volna
volna esze. D. —
Méltán kevély az az anyjába! D.
anya, ha szép a leánya. D. Milyen — Anyajegy. Homlokán az akasztófa
az anya, olyan a lánya. E. Minden — anyajegy. D.
anyának szép a maga gyermeke. KV. Anyatej. Az anyatej legédesebb.
— Ne busitsd anyádat. D. Neki — B. —Legjobb étek az anyatej, E. —
esik, mint bolond borjú az anyjának. Olyan édes mint az anyámteje. Ny. 2.
E. — Nem édes, hanem mostoha anya — Részegnek a bor édes anyateje. —
a szerencse. D.— Nem gyjthet annyit Megemlegette édes anyja tejét. (Jól
a fösvény anya, a mennyit tékozló — fia megverték.) Ugy beszél mint anyja-
el nem pazarolhat. B. — Nem hagyta beszopta. E. tejével
az anyjában a nyelvét. Ny. — Néma Anyaszült. Anyaszült
4. meztelen.
gyermeken az anyja sem segíthet. KV. (Nagyon szegény.) D.
— Némának anyja sem érti szavát. M. Anyáraasszony. Alázatos mint az
— Néma gyermeknek anyja sem érti anyámasszony macskája. Ny, 1, —
szavát. KV. — Néma gyermek baját Anyámasszony katonája, (Gyáva,) Ny,
anyja sem értheti. E. — Nyájas anyá- — Fohászkodik, mint anyámasz-
nak kevély a leánya. D, —
Örül az szony szüretkor. Ny. 23.
anya, ha megszült. D. —
Régen volt Anyás. Anyás gyermek. KV.
az, mikor az anyja emljét szopta. D. Anyányi. Anyányi liba. (Ügyetlen
— Rossz anyának ritka jó leánya. D. nagy lány.) E.
— Rossz anyának rosszabb terhe. Anyó. Hol gyáva az apó, anyó
(Gyermeke.) D. —
Rossz leány édes nevén hivják a fiukat. E.
anya fejét leveszi. E. —
Szép a gyer- Anyós. Egy anyós volt jó, azt is
mek anyjának. E. —
Szép a gyermek elvitte a Manó. ME. —
Vnek, ha méz-
az anyának, ha taknyos is. D. Szép — bl való is, nem kedves anyósa. S. —
anyának szép a lánya D. — Nézd meg Zöld lovat, okos oláhot, kedves anyóst
az anyját, vedd el a lányát. Ny. 3. — nem lehet találni. ME.
Szép volt annak az anyja is. D. Sir- — Annyi. Annyi a földje, hogy keresz-
hat az az édes anya, kinek katona a tül ugorhatja. D,^ — Annyi a pénze mint
fia. Np, —
Soha még az anyja hasá- a fövénye, D, — Annyi a pénze mint
ban sem volt jó. D. — Szomorú, mint a hangya. D. — Annyi az áldás rajta,
a kinek apját-anyját megölték. Ny. 6. mint az égi harmat. D. Annyi mint —
— Szomorú mint az anyát vesztett az legyen. E.
:
—
Annyi mint a do-
magzat. D —Taknyos gyermeke is hánymag. D. —
Annyi mint a hangya.
szép az anyának. E. —
Talán az anyja B. —
Annyi mint a kurta kutya.
;

is megfeledkezett róla. D, Táncos — (Farkavágott.) D. —

Annyi mint a
anyának táncos a leánya. D. Te — tarka kutya. ME. —
Annyi mint a
vagy az anyádnak a legszebbik fia, a mákszem. D. —
Annyi mint a Mátra
kivel a többit is ijesztik. (Rút.) Ny. 7. szele. D. —
Annyi mint a német. D.
— Tojás parancsol anyjának. E. — — Annyi mint a polyva. D. Annyi —
Tojás parancsolgat az anyjának. D. mint a sajtkukac. D. —
Annyi mint a
Margalits E. : Magyar közmondások. 2
 18

sáska. D. —
Annyi mint a seregély. kivesse, D. — Páriz Pápaiban sincs
D. — Annyi mint a sváb gyerek. D. annyi szó. D. — Van annyi pénze,
— Annyi mint a szegedi kofa. D. — hogy kifizethesse. D.
Annyi mint a szúnyog a nádasban Annyira Annyira van tle, mint
szkor. D. —
Annyi mint a tenger, D. az ég a földtl. B.
— Annyi mint az öreg tenger fövénye. Apa. A koldusnak még maga az
D. —
Annyi mint az öreg tenger vize. apja sem barátja. D. A milyen az —
D. —Annyi mint az szi ökörnyál. D. apja, olyan a fia. KV. — Annyira hajit
— Annyi benne a hazugság, mint apád, mint a sütlapát. (Ha rossz vagy.)
koldus köpönyegén a folt. D. —
Annyi Ny. — Apád, anyád ide
2. E. — jöjjön.
haszna, mint döglött lovon a patkó. Apád — Apád sem
se látott olyat. E.
D. — Annyi mint inas nadrágon a D. — Apádat ne
volt jó. D. — tanitsd.
sujtás. (Sok.) D. —Annyi mint sz- Apádnak fekete a koponyája. (Rossz
is

kor a fecske, D. —Annyi mint sz- ember.) D. — Apám akárhol a járt,

kor a hulló levél. D. —
Annyi mint vizben nem tett kárt, evett, ivott, sok
nyárban a napfény. D. —
Annyi mint kínálást nem várt. (Élte világát vigan.)
semmi, E. — Annyi mint télen a hi- D. — Apánk evett almát, a mi fogunk
degvette légy, D. - Annyi szalonnája, zsibbad. D. — Apánk evett almát, a
hogy reá avasodik, (Gazdag,) D, — mi fogunk vásik. — E. Apák ettek
Annyian vannak, mint szitában a egrest, fiak foga vásik. — Apát, ME.
korpa, Ny. 3. — Annyit a szájnak, a anyát lehet venni, ha fog elég pénzed
mennyit erszényed engedi. D. —
Any- lenni. Sz. — Apja Sz. — Apja
fia. fia,

nyit él az ember, a mennyi idt öröm- anyja lánya. E. — Apja ember is volt,
mel tölt, B. —
Annyit ér, mint döglött vasvillával a szerdéket. D. — Apja
ette
lovon a patkó. Ny, 8, —
Annyit hazu- sem mondott igazat. D. — Apja sem
dik mint a megbomlott óra, D, — töltötte bocskorába a bort. (Megitta.)
Annyit iszik mint a tehén. D. —
Any- D. •
—
Apja sem volt harangönt.
nyit locsog, hogy más becsületes em- (Okos. Harangöntés nehéz mesterség.)
ber nem is fecseghet mellette. D — E. —Apja szabta csizmában, jár. (Me-
Azért van annyi bolond, mert kiki zítláb.) E. —
Apja tüz, anyja puska-
okosnak hiszi magát. E. —
Csak annyi por, fia csupa láng. D. Apjáról is —
neki, mint a hajdú seggén a kobak. maradt, maga is szerzett'. D. Apjá- —
B. — Csak annyira lát, a mennyire ról semmi sem maradt, maga sem ke-
tapint. B. —Ha a 'mennyit vétünk resett semmit, mégis dúsgazdag. (Tol-
annyit mennykövezne, a tágas égben vaj.) E. — Csak innia adj, apját is el-

egy mennyk se lenne, D, —

Kinek tagadja. D. — Eb apának kutya a fia.

mennyi pénze, annyi hitele, D, — B. — Egyetek tótok, meghalt apátok.

Mennyi szó, annyi hazugság, D, — (Csak torban lakik jól.) E. — Elbb
Nekem is van annyim, mint Vajda Laci- apád anyádnál. D. — Ennek az apja
nak levele, (Megtébolyodott marhake- is ember volt. (Bátor.) D. — Fejes apá-
resked, minden papirost marhapasz- nak nyakas a fia. D. — Fiát az apja
szusnak — Nem kapar-
nézett,) Ny, 2. kezénfogva viszi akármerre is. D. —
hat annyit a fösvény, mit korhely fia Fiu tanitja az apját. D. Gazdag —
el nem tékozolhatna. — Nem ke-
D. ember gyermeke ritkán sir igazán apja
reshet annyit a jó gazda, a mit a rossz halálán. E. —
Ha nincs, teremjen; apja
gazdasszony el nem tékozolhat. D. is ezzel kereste, a mi nincs. (Mindenét
— Nincs annyi hólyag, hogy pénzzel elette-itta.) BSz. —
Harcsaszáju apá-
meg nem (Gazdag.) D.
tölthetné. — nak locska a fia. (Nagyszájú, fecseg.)
Nincs annyi puskapor, hogy helyébl D. — Hattyú apától, galamb anyatói
 19 —
származott. D. —
Ki apja fia vagy ? ne szomoritsd. D. — Vig apjára ütött.

E. —
Ki az apja-anyja oktatását meg- D. — Volt az apjának, de nincs a fiá-

veti, hóhérra Kikapta az

talál. B. — nak. KV. — Zab gyereknek
(Elverte.)
apait anyait. (Just megérdemelt bün- az egész világ apja. (Törvénytelen,
—
;

tetést.) E. —
Kinek apja akasztófán bitang.) Ny. 9.
száradott, azt a fia sem kerüli el egy- Apad. A kis bögre hamar de forr,

könnyen. D. —
Könny annak dúdolni, hamar apad. D. — Hol árad, hol
is

kinek apja énekelt. (Szerzett.) D. — apad. ME.

Könny annak táncolni, kinek apja Apányi. Apányi a böndöje, de
hegedült. (Szerzett.) D. — Könny nincs hozzá tehetsége. (Nagy evö, nem
annak osztani, kinek apja keresett. (U. szerez annyit.) Ny. 2.
a.)D. —
Kut,kut, de nem apád csinálta. Apó. Hol gyáva az apó, anyó néven
{Kutat ásató német, dicsérte a mun- hivják a fiukat. E.
kát gut, gut.) E. —
Kutya apának eb Apagcy. Apagyra készül a szeme.
—
:

a fia. D. Különb ember légy apád- (Aprót pislant.) E.

nál. E. —
Légy különb apádnál. ME. Apáca. Apácát anyácaságra sza-
— Maga sem keresett, apjáról sem badit. .M.

maradt semmi. (Szegény.) D. — Ma- Apáti. Hallotta hirét, mint az apá-

gyar apának fia. (Ers.) D. Megfogta — tiak a miatyánknak. (A törökvilágban
az apját. (Gazdag apát, ipát választott.) ezt is elfelejtették.) Ny. 1. Jön- —
Ny. 10. —
Mintha pénzt ásott volna megy, mint Apátiban a szatyor. (Sza-
az apja. (Gazdag.) D. Mit használ — tyor nev kutya.) D.
a vaknak, hogy az apja látott. D. — Apáturság. Hal barát, hal szamár
Nagyapja varga volt, mégis azt változik az apáturság. Sz. — Meghal
mondja, hogy Árpádtól származik. B. a barát, él a szent, változik az apát-
— Ne légy jobb apádnál. (Te is há- urság. K.
zasodj meg.) E. —
Ne tanitsd apádat Ápolgat. (Csókolgat.) Ki bárányt
gyermeket csinálni. D. Nyakas apá- — ápolgat, a kost sem gylöli. E.
nak fejes a Nyakas volt az
fia. D. — Apostol. Apostolok közt is volt egy
apja, hogy ne volna fia? D. Nyúl — Júdás. D. —
Apostolok lován jár. E.
volt az apja. D. —
Öregapánk is élne, — Apostolok oszlása. ME. Tizen- —
ha meg nem halt volna. (Ha a ha nem harmadik apostol. Sz. Tizenkét —
volna.) Ny. 2. —
Pálinkás apának apostol közt is volt egy Júdás. E. —
boros a fia. D. —
Rossz apának még Tizenkét apostol között is volt egy
rosszabb a fia. D. —
Rossz fiu apja rossz. D.
koporsó-szege. E. —
Rut apának rit- Aprit. A mit aprítottál, magadnak
kán szép a fia. D. —
Sárkányt ölt az kellmegenned. B. —
Az urak aprítják,
apja. (Régi nemes.) Sz.— Szerencsés nyomorultak lakják. (Urak vétenek,
gyermek kinek apja elkárhozott.
'az szegények bnhdnek.) KV. Egy —
{Gonosz szerez gazdagságot.) Sz. — tálba apritnak. D. — Ha aprítottad,
Szomorú, mint kinek apját -anyját egyed is meg. KV. —
Holdba aprítot-
Ny.
íTiegölték. — Tátos az apja.
6. volt tak, mint a zöleiek. (Az asztalon
E. — Tölts kocsmáros, nem apádról fényl holdvilágot tejfelnek nézték.)
maradt. D. — Ugy félek én apátul, Ny. 3. —
Könnyebb a tálba aprí-
mint a süt lapáttul. (Veri a rosszat.) tani, mint bele keresni. D. — Megeszi
Ny, 3. — Ugy néz rám, mintha apját- a mit a tálba aprított. D. — Van mit
íinyját megöltem volna. Sz. — Vak aprítani a tálba. D. — Van mit aprítani
apád. (Nem igaz.) E. Van anyja, de — a tejbe, (Gazdag.) D. — Van mit ott

tudja ki az apja ? KV.

-ki Vén apádat — aprítani a tejbe. Ny. 7. és 10.
2*
 — 20

Apró. A nagy disznók mellett ap- vagyon. KV. —

A méreg csak méreg
raja is elkel. D, —
Apró a tücsök, de arany pohárból is. E. A polyva —
hangos a szava. D, —
Apró barom a megég a tzben, az arany pedig ott
kecske. M. —
Apró homokporból válik megtisztul. D. —
A rezet is arany
a nagy domb. D. —
Apró mint a gyanánt adja. (Csaló.) D. A rozsda —
dohánymag. D. —
Apró mint a mák- sem fog az aranyon. D. A szamár —
szem, D. —
Apró mint a muslinca. D. az arany lant mellett is szamár nótát
— Apró mint a mustármag. E. Apró — ordit. D. — A szamár nagyobbra be-
mint a pozdorja. D. —
Apró pénzzel csüli a szalmát, mint az aranyat. D.
kifizettem. (Sértem a sértegetöt.) E. és — Adj a bírónak aranyat, tied az
Ny. 15. — Apró szeleteket szel. D. — igazság. Ny, 2. —
Az arany elveszti
Apró szent. ME. — Apró szem szz. divatját, ha kezedbe fogod. (Rossz
(Hunyorgató.) D. — Hamis apró lélek. mindent rosszra fordit.) D. Az —
(Kis.) D.— Húszas, márjas, nem apró arany fegyver néha többet gyz a vas-
pénz. (Meg becsülni.) E. — Minden
kell nál. D. —
Az arany ganéjban is csak
nagynak apró a kezdete. K. — Nagy- arany marad. D. —
Az arany a sárban
nak apró a kezdete.- D. — Hányan
is is csak arany marad. K. Az arany —
vannak az apró szentek ME. — ? szép és jó, de mégsem békesség. (Ez
Nagyja után az apraja is elkel. E. — többet érö annál.) D. —
Az aranyból
Néha apraja után a nagyja is elhull. is elcseppen. D. —
Az aranyból sem
D. — Nyelv apró tag, de nagyot moz- lesz gyürü, ha meg nem verik. D. —
díthat. D. — Terebes rózsák is apró Az arany láncot el ne szakaszd. (Be-
bimbókból erednek, E. (Minden szép- csüld meg szerencsédet.) D. — Az eb-
nek, nagynak apró a kezdete.) nek, ha aranya volna is, hájat váltana
Apróra. Apróra rágták szivét. D. rajta, KV, — Az ebnek, ha aranya
— Megette a fene apróra. ME. Ne — volna is, hájat venne rajta. Sz. Az —
mindent apróra, néha hasábra is. ifjúság arany alma, méltó megrizni.
Apróstul. Apróstul, csepröstül, iás- D. — Az jó garas lehet, ki aranyat
tul, fiastul. (Mindenestül.) BSz. nyerhet. KV. (Sz : mely.) — Azt hiszi
Apródonként. A tömött tárház is aranyat szarik. (Elbizakodott.) Ny. 2.
apródonkint elfogy. D. —
Ki apródon- — Árva az árva, ha arany is kapu-
ként költ, tovább beéri vagvonával. fája. B. —
Arany bárány, arany kos,
K. — mindjárt összemennek most. (Párzás.)
Aprólék. Lúd aprólék. (Kis érték.) D. — Arany elmének gyöngy a gon-
D. — Minden aprólékra ne csiripelj. dolatja. B. — Arany és gazdagság
(Kicsinységért ne pörölj.) D. Nem — rosszra izgat. KV. — Arany hegyet
jó minden aprólékot arany tollal irni. igér. E. —
Arany horoggal halász.
(Fontoskodni.) D. (Veszteget.) Sz. —
Arany horoggal
Apróz. Aprózza a lépést. ME. — hprgász. M. —
Arány írt ken a biró
Aprózza immár a szavakat. (Részeg.) kezére. (Veszteget.) Sz. —
Arany kere-
D. — ken forog a törvény. (Vesztegetésen.)
Arad. Marad, mint Arad. Ny. 2. Ny, 2, — Arany koporsóban is féreg
— Olyan vén mint az aradi ország- táplálkozik. (Gazdagnak is ez a sorsa.)
út. ME. Ny. 2. —Arany tömlbl is csak szél
Arany. A fillért becsüld, igy gyüjt- a mi kij. D. —
Aranyat ad koldusnak
hetsz KV.
aranyat. — A legszebb alamizsnául. D. —
Aranyat adott,
rózsák arany bimbók voltak. (Szép rezet nyert. E. —
Aranyat hord a
asszony, szebb leány volt.) D. — A szamár, bogáncskórót eszik. D. —
mesterembernek arany padimentoma Aranvat is sárból szoktak kikaparni.
 — 21

(Nehéz munkával szerzik.) KV, — nak aranylánc, jámbornak nehéz tánc.

Aranyat nem gvüjt, ki a fillért meg nem (Rossznak, jónak.) KV. Más er- —
becsüli. E. —
Aranyat vet a koldusnak szényébenarany, másban ezüst. (Gaz-
is (Dúsgazdag.) E. —
Aranynyal nem dag). D. —
Mig a földben vagyon, nem
lakik jól az ember. (Sohasem elég.) B. használ az arany. D. Minden mes- —
— Bátrabb fa-kannából inja mint terségnek arany a feneke. D. Min- —
aranyból. Sz. —
Bátrabb fa-kannából den mesterségnek arany a vége. E. —
inni, mint arany pohárból KV. — Ne kivánd az aranyat, ha éhezést
Disznó orra arany perec, D. El- — szerez. (Ha bajba keverhet.) D. Nem —
nyerte az arany almát. D. — Elnyerte esik le az arany gyr
a kezedrl.
az arany perecet. (Szerencsés.) D. — (Rátartós, ne válogass a dologban.)
Ennek annyi vagyon, hogy akár Ny. 9. —
Nem esik le ujjáról az arany
aranyon járjon. KV. — Elire rakja az gyr. E. — Nem fog aranyon rozsda.
•

aranyat. (rzi.) ME. — Élire veri az M. és KV. — Nem használ az arany,

aranyat. (U. a.) E. — Én fogom az mig a föld gyomrában hever. K. —
arany halat. (Enyém a szerencse.) E. Nem illik disznó orrára az arany perec.
— Fa-pénzt vesz arany gyanánt. KV. — Nem jó minden aprólékot
(Bolond.) E. —
Farkasfog is végre arany tollal irni. D. Nem kell az—
aranyat simit. (Aranynyal megszelidit- arany edényt a pad alá tenni. Cz. —
hetö a kegyetlen is.) D. —
Farkas- Nem kell az arany edényt apad alatt
fogas arany. (Jó arany; a Báthoryak hevertetni. KV. —
Nem lesz az arany-
aranyain három farkasfog volt.) E. — ból egyszeriben hártya. (Soká kell
Fára arany hártyát. (Haszontalan verni.) D. —
Nem mind arany a mi
fáradság.) D. —
Félti az arany gyrt. fénylik. KV. —
Nem mind arany a mi
(Rátartós válogat a dologban.) D.
;
— sárga. D. —
Nem mindenütt hever az
Fillérrel szokták az aranyat kimélni. arany. KV. —
Nem orrodra való az
KV. — Feltermeszti az aranyat is. arany perec. D. —
Nincs félpénzen
(Szaporítja.) D. —
Futó ellenségnek
. száz aranv kár. E. —
Nincs még fogv-
arany hid. Hunyadi János. —
Fürész- tán aranya. D. —
Nincs szebb szó az
porból aranyat szed. (Mindenbl pénzt arany pengésnél. KV. Oda van im-—
csinál.) E. —Ha aranyat hordasz már az arany id. D. Okos többet—
tenyereden, vigyázz rá. ME. Ha — fordit egy pénzen, mint más egy
biróvá lettél, ne hagyj arany írt kenni aranyon. D. —
Ö találta fel az arany
kezedre. E. —
Halál nem változik bányát. D. —
Örömidök, arany idk.
ezüstön, aranyon. E. —
Illik mint arany D. — Ravasz a szerelem, arany békó-
rojt szobránci gubához. E. —
Harami- val jár. R. —
Reggeli idnek arany a
ják eltt nem tanácsos aranyba öltözni. szájában. E. —
Reggeli órának arany
D. — Jó garas, molyen aranyat nyer- a szájában. E. —
Ritka mint az arany
hetni. E. —
Kellemetes az olyan arany, pénz. D. - Rozsda nem fog aranyat.
melyet várból hoznak ki. (Gyzelem.) P.— Salak nem arany. D. — Se arany,
•

D. — Képet nem arany, hanem imádás KV. — Szabad-

se bárány, de szolgálat.
teszen bálványnyá. E. — Ki azt igéri, ság aranynál drágább. E. — Szalma
is

hogy aranyat csinál, ezüstöt akar arany asszonyt érdemel. D. —

férfi is
csalni. K. - Ki korán kell, aranyat lel. Szamár arany lant mellett szamár is
E. — Kinek esze nincs, aranyon sem nótát E. — Szamár többre
ordit. nézii:
fordíthat valamit. (Nem veszi hasznát.) aranynál a szalmát. E. — Szitán látott
D. — Koldustáska vállán, arany gyürü sok aranynak, délutáni kézfogásnak
ujján. (Nem összeillk.) D. — Könny rovás a dija. (Nem jó mutogatni az
száz dúsnak egv aranv. D. — Lator- aranyat, nem jó a délutáni kézfogó,
 22

hanem a józan, reggeli kézfogás.) E. — Szántatlan földön gazt aratnak,Ny'

— Szép sz az aranypengés, ha nem 19. — Vetés eltt aratsz. E. Vetés —
is hangos. D. —
Szlben is terem eltt nem arat az okos. D.
arany. D. —
Tiszta mint az arany. D. Aratás. Aki jó magot vet, jó aratást
— Tiszta mint a mosott arany. D. — vár. D, —
Aratás idején megfagy a
Ura aranyban, szolgája ezüstben jár. munkában. (Lusta.) D. Délibábon —
D. — Vak, ha sok is aranya, mégis aratást keres. Ny. 1, Legtöbb hó—
nyomorult. K. —
Vékával méri az van aratáskor. (Hü-h, munka.) E. —
aranyat, E. —
Zsidó is szereti Máriát Annyi mint aratáskor a lyuk. (Sok,
körmöci aranyon. K. egérlyuk.) E. -
—
Nagyot hall, mint a
Aranyos. A fsvény kívánsága tyúk aratáskor, (Jó dolga van, nem
aranyos szegénység. D. Aranyos — tördik hessegetéssel,)Ny. 6, Nincs —
hüvelyben fzfa kard. B. Aranyos — aratás, (Kereset.) E. —
Nincs aratás
kantár szamár fejéhez: bot a tegezhez, munka nélkül. Ny. 20. —
Ritka vetés-
P. — Az özvegynek ha aranyos is a nek vékony aratása. E. -- Rossz
kapufája, özvegy csak. Ny. 21. — aratása van. (Keresete.) B. — Sok
Második asszonynak aranyos a segge aratás volt azóta. (Régen volt.) D. —
is. (Feleségnek.) ME. Mesterember- — Szk szüret, szk aratás, egész ház-
nek, ha piszkos is keze, mégis aranyos. bomlás. D. — Ugy megijesztették, hogy-
D. —
•
Mészáros, keze-lába mind aratásig se j eszére. D.
szaros, az erszénye aranyos. E, Arányzani. Nem árt feljebbarány-
Aranyozás. Képet nem aranyo- zani a lövésben. D.
zás, festés, hanem imádás tesz bál- Arc. A gyönyörségek nem arccal,
ványnyá. D. hanem háttal ismerszenek. (Nem ele-
Arany gfyapjas. Aranygyapjas vi- jével, hanem végével ismerhetk meg.)
téz. (Gazdag nagy úr.) D. D. — Arca bre bocskorták. (Szem-
Arasz. Ha elhúztad az ölet, húzd telen.) B. — Bélyeges arcnak ne
el az araszt is. Ny. 4. Huncut a — higyj. B. — Bocskorbr az arca.
paraszt, ha csak egy araszt. ME. — (Szemtelen.) B. — Ha egyik arcát
Huncut a paraszt, mihelyt három ütöd, a másikat is oda tartja. E. —
araszt. Ny. 5. Leszedi az id az arcról is a róz^^át.
Arat. A ki álnokságot vet, bút arat. D. —Nehéz a bánatos arcnak vig
D. —A nem szánt, gazt arat. D.
ki — kedvet mutatni. D. —
Nincs arca, ha-
A ki nem vet, nem arat. D. A mely — nem csak pofája. E. Nincs arca —
fidet nem szántanak, azon gazt arat- mint a kicsapott ringyónak. E. Oly —
nak. KV. — Akkor vet, mikor aratni vastag az arca bre, mint a bocskor-
kell. D. •
— Búzát vetett, konkolyt ták. B. —
Rózsa arc. D. Szomorú- —
aratott. D. — Egy búzát aratnak. (Ösz- nak nehéz vig arcot mutatni. E.
szeillk.) D. — Fázik mikor búzát Aszagf. (Tzharisáló rud.) Büdös
arat. (Lusta.) D. — Ki knyeket vet, mint az aszag. D. —
Aszagra való a
siralmat arat. D. — Ki mint vet, úgy vén szatyor. Ny. 10.
arat. KV. — Ki szken vet, szken AszaL Elmehetsz Iprityomba jeget
arat. — Kopáron aratja az szi
ME. aszalni, Ny, 3, —
Elmehetsz Kuku-
búzát. (A szegény tarlón szedeget ka- tyinba zabot hegyezni, jeget aszalni.
lászt.)D. — Nekem sem nem vet- itt Ny. 12. — Érik neki az aszalt szilva.
nek, sem nem aratnak. E. — Nem Ny. 3.
mindenkor az arat, a ki vetett. B. — Asszony. A hol három asszony-
Néha sokat vetnek, de keveset aratnak. ember vagyon, sokadalom lészen ott.
D. —Ott is arat, a hol nem vetett. B. Decsi János. —A ki pacalt akar enni,
 ;

23

avagy özvegy asszonyt elvenni, ne tu- rövid az esze. KV. —

Az asszony-
dakozza mi volt benne. Sz. A ki — nak meg a lónak sohasem lehet hinni.
szóbeli asszonynyal társalkodik, ha- Ny. 22. —
Az asszonynak tulajdon fegy-
mar kurafi név ragad rá. K. (Rossz- vere a fenyegetés. D. — Az asszonyok-
hír.) — A lusta asszony kárt vall nak könyárjuk hamar felszárad. B. —
mindenben. D. —
A malmon és ifjú Addig tart mint a kurva asszony jám-
asszonyon gyakor az igazitás. D. A — borsága. Ny. 2. —
Adonyi asszony
mely asszony hányaveti jámborságát, megcsalja az urát, Ny. 15. —
Ártalmas
fekszik ott valami. B. —
A milyen az a háznál : haragos asszony, sürü füst,
asszony, olyan a szolgálója. KV. A — lyukas tál. —
Akkor higyj az
K.
milyen a szolgáló, olyan az asszony. asszonynak, mikor már nem birja át-
Ny. — A mit az ördög végbe nem vi- ugorni az árkot, ME. —
Akkor higyj
het, vén asszonyra bizza. B, A rossz — az asszonynak, mikor már nem birja
asszony kálvinista kereszt. Ny.. 2. — átlépni a kerékvágást. Ny. 15. Ak- — ^

A rossz asszony nagy gyötrelem a ház- kor jó az asszony mikor nyilván rossz.
nál. D. — A szép asszony a szemnek (Nem csal, tudod kicsoda-micsoda.)
paradicsom, az erszénynek purga- D. —
Akkor lesz nyár, mikor a tök
tórium, a léleknek pokol. D, A szép — virágzik és a vén asszony bogározik,
asszony és rongyos köntös mindenütt Ny. 1. —
Anyám asszony bécéje. (El-
megakad. B. — A vén asszony dér dur. kényeztetett gyermeke.) E, —
Asszony
-

E. — A vén asszonynak is van ugy, gazda, gyerek szolga, (Nsm sokat ér.)
hogy szeszenik. E. —
A vén leány ha Ny. 10. —Asszonyköny hamar szá-
férjhez megy, egyben vén asszony lesz rad. D. —
Asszony nem ember. (Nem
belle. D. —A zsidó asszonyon min- férfi.) D. —Asszonyszemély ne ártsa
—
^

dig fityeg valami. (Akármily szépen magát a férfi dolgába. B. Asszony

öltözött.) D. —
Az asszony a lányát sirásnak, eb szomorúságának soha
nem magának tartja. E. Np. Az — sem kell hinni. KV. —
Asszonysirás-
asszony gyarló, hamisságra hajló. KV. nak, lenéz macskának nem kell hinni.
— Az asszony egy hiten van a lóval Sz. —Asszonysirásnak, ebszomoru-
mind a kett kifog az emberen, még ságnak ritkán lehet hinni. B. —
kifoghat. Ny. 5. —
Az asszonyember- Asszony vagyon. (Hozomány), Ny. 2.
nek hosszú a haja, de rövid az elméje, — Asszonyverésböl ember nem sok
M. — Az asszony fegyvere a nyelv, becsületet nyer. E, —
Asszony veszi
soha meg nem rozsdásodik. ME. — fel a nadrágot. (Ur a háznál.) D, —
Az asszony is szokásból fekszik le be- Asszonyból, rosszbul, iborkábul min-
teg ágyába. D. —
Az asszony két osz- dig jobb a kisebb, E. —
Asszonynak
lopot tart a háznál. E. —
Azt gondolja és lónak soha sem kell hinni. E. —
a fiskális, hogy az ember is asszony, Asszonynak könye gonoszságnak fü-
hogy hét bre van. Ny. 5. — Az szerszáma. D. —
Asszonynak minden
asszony csak gyarló, boszuállásra fazékoldal acél. E, (Minden csekély-
hajló. KV. —Az asszony csak gyarló, ségért képes haragudni.) — Asszonyok
hamisságra hajló. B. —
Az asszony könyárja hamar kiszárad. E. —
csak oldalborda. E. Ny. —
Az asszony Asszonyok fegyvere fenyegetés. D. —
vagy szeret vagy gylöl. D. Az — Asszonyok zsidaja. (Férje háta megett
asszonynak alább egygyel. (Els a tesz-vesz vele.) E. —
Asszonyra bizni
férfi.) E.— Az asszonynak fegyvere a a házat. (Nem jó.) KV. —
Asszonyt
nyelv. D. —Az asszonynak hét bre vásznat ne végy gyertyafénynél, ME,
van. (Ha szemtelen, nagyon szemtelen.) — Asszonyt, vásznat ne végy gyertya-
E. — Az asszonynak hosszú a haja, világnál, B, — Bár szemérmes is az
 —
24 —
asszony, ne bizdmás kezére. KY, — dalom, Ny, 4. — Három asszony kész
Benne vagyunk, mint miskolci asszony vásár. Ny. 13. — Három asszony egy
a pincében, (Fogva.) E. — Butyor a vásár. E. — Házban az asszony helye.
világ, szatyor a vén asszony, (Nem ér E. — Háznál egy oszlopot a tart férfi,

semmit.) D, — Cifra minta komédiás de az asszony kettt. E. — Hol sok

asszony, D, — Dicsértessék a szép
asszony. (Szereti ha dicsérik.) E.
Diófának, szamárnak, asszonyember-
nek verve veszik hasznát. KV. Az
asszony verve jó. ME, — Egy
sem szemérmes a sötétben. KV,
Egy vén asszony sok a háznál. D.
Egy lud, két asszony, egész vásár,
— Elfucscsolódott, mint
asszony perecé. (Oda lett.) Ny. 6. -^
Eljár a szája asszonyembernek. E,
Elment egyszer egy vén asszony, soha
sem jött vissza, (Nem siratta senki,) E,
— Elbb szól a ludas asszony. (Hibás,)
D,— Els pendelyben megverni
kell
az asszonyt, (Mindjárt elejével,) Ny,
-
— Els pendelyben kell az asszonyt
kézhez tanítani. (Elejével.)
Ennek az asszonynak pempjét sem
enném meg. (Ronda.) Ny. 5. Ers
az igazság, a szép asszony és a jó bor.
KV. — Érti, mint véneki asszony a
spárgafözést. (Nem. érti.) E.
voltam valaha szép asszonynak ko-
csisa. ME. —
Én is voltam valaha vén
asszonynak kocsisa. (Nekem is volt jó
dolgom.) E, —
Ha a hörcsökös
asszonyt meg akarod szelídíteni, járd
meg vele a tánczot a mogyorósban.
(Verd meg.) K. —
Ha asszonyok sír-
nak, megnyírnak. D. —
Ha asszony vol-
nék eddig megcsudáltalak volna.
(Terhes asszonynak káros csúnyát
megcsudálni. Csúnya vagy.) D. Ha
becsületes asszony nincsen, kurvával
is eltánczol az ember. Ny. 10. Ha
szemérmes is az asszony, ne bízd ide-
gen kézre. B. —
Ha tálban a konc, ne
nézz az asszonyra. D, —
Hallgatással
szép az asszonyember, KV, Hét tél, —
hét nyár választja el, milyen lesz az
asszony, (Hét év múlva látszik meg.)
Ny, 6, — Három asszony egész sokada-
lom. KV, — Három asszonv egy soka-
asszonynép van, sok a példabeszéd.
— E, — Hosszú mint az asszonynak haja,
D. — Hova az ördög nem mehet, vén
— asszonyt küld maga helyett, E. — Igaza
asszony van, minta részeg asszonynak az árok-
— ban.Ny, 23. —
Igaza van, mint a nyelves
— asszonynak a kútban. (Férje bele
D. vetette : ott is ersítette, hogy neki
a pataki mégis igaza van.) ME. —Igen ficérezed
magadat, mint az asszonyember. (Cif-
rázod.) KV. — Ifjú asszonyon és mal-
mon gyakori az igazítás. E. —Inkább
végy hét bnnel asszonyt hazulról, mint
egygyel máshonnan. Ny. 6. —Jaj oly
szegény sorsa, ki gazdag asszonyt vesz
2, el. E. — Jó asszony a háznak koronája.
E. — Jó bor, pénz, szép asszony em-
Ny. 2. — bert kíván rzésre. Sz. — Jó bor, pénz,
szép asszony, bíbor, jámbort kivan r-
— zésre. (Becsületest.) KV. — Jó hogy
két nyelvet nem adott isten az asszony-
nak. D. — Keresztül esett, mint az
— Én is egyszeri asszony a lakodalmon. (Azon
járt mindig esze, csak már átesett
volna rajta s azon gondolkozva átesett
a dézsán.) Ny, 6, — Két asszony heti
vásár, három országos vásár. Ny. 9.
— Két asszony, három lud egész vásár.
E. — Két-három asszony egész soka-
dalom. D. — Két asszony közt legjobb
a tojást eltenni. (Auguszt 15 — szept.
8. Kisasszony, Nagyasszonynap.) E. —
Kompodi nemes asszony. M. KV, (Rá-
— lartós.) — Könnyebb az asszonyt
táncba vinni, mint ráncba szedni. D.
— — Könnyebb egy zsák bolhát meg-
rizni, mint egy rossz asszonyt. 3.
— Könnyebben felejti kígyó farka
vágását, mint asszony legkisebb
boszuságát. E. —Könyv, pénz, ol-
vasva, rossz asszony verve jó. D. —
Köszönjetek ludak, én is asszony
vagyok. B. —
Kövérebbnek tetszik a
szomszéd asszony ludja. D. -— Kutya-
 — 25 —
nak, gazdának kint a helye, asszony- szépen lefesteni. (Csúnya.) D. Ne- —
nak, macskának Lako-
bent. ME. — héz vén asszonynak konclDa harapni.
dalom, sokadalom, nincsen akkor be- D. —
Nem a vén asszonyt, hanem a
teg asszony. Ny. 4. —
Leánya is vén• pénzét veszik el. D. —
Nem jól foly a
asszony. D. —
Legjobb olyan asszonyt ház dolga, hol asszony visel gatyát.
elvenni, kinek urát felakasztották. (Ur a házban.) E. —
Nem kell mindent
(Nem mondhatja, hogy els jobb férje az asszony orrára kötni. KV. Nem —
volt.) D. —
Ludas asszony. (Bnös.) kereshet annyit a jó gazda, mennyit
D. — Ma menyasszony, holnap a rossz asszony el nem tékozolhatna.
asszony, holnapután komámasszony. E. —
Nem sok becsületet nyer az em-
(Vénülünk.) Cz. —
Magára vesz min- ber az asszony megverésével Sz. —
dent mint a ludas asszony. (Bnös.) E. Nem sok becsületet vall az ember az
— Margit asszony, deres ló, ritkán asszonyverésböl. KV. — Nem titok a
válik benned jó. Sz. —
Már megenném mit két asszony tud. Cz. —
Néha az-
a szép asszony föztét. (Éhes vagyok.) asszony is ember. (Bátor.) D. Néha —
Ny. 11. —
Második asszonynak avén asszonynak is piszenik, (Kedve
aranyos a segge is. ME. Megkívánta — kerekedik szerelemre.) D. —
Néha az
mint a terhes asszony. D. Megóvd — asszonyok csupa szokásból vakarják
magad aszakálos asszonytól. (Férfias.) fejket. D. —
Nincs oly bölcs, kit bor
M, — Megszeleli, mintavajkai asszony és szép asszony meg nem tántoríthat.
a lisztet. (Elvitte a szél.) E. Meg- — B. — Nincs asszonyi törvény. (Nem
szokta, mint asszony a cifrát. D. — lehetnekikparancsolni.) Ny.5. —
Nincs
Megszokta, mint cigányasszony aszik- hamisabb viz asszonyok könyhulla-
rát. D. (^Cigányok közt sok a kovács.) tásánál. E. — Nincs harag asszonyok
— Meg nem állja szerdék a nyársat, haragja felett. D. — Nyelvvel harcolni
asszony a titkot. BSz. Megütközik — asszonyemberhez illend. Bethlen
minta hencidai asszony. (Verekedik.) Gábor levél. —
Nyelvével vitézkedik
Ny. 6. —
Mérges asszonynak haragos mint az asszony. D. —
Nyelve veri
a lánya. Cz. —
Mie vagyon a herélt meg az asszonyt. E. —
Olyan mint az
embernek, azt adhatja szomszéd estig süt
asszony. (Nem tud el-
asszonynak. (Se árt se használ.) E. — készülni kenyeret hajnalban sütnek.)
;

Milyen az asszony, olyan az ecet. D. Ny. 6. —

Okos asszony nem marad
— Mindaddig nem hisznek az asszony- gyermek nélkül. K. —
Óvakodjál a
nak, mig a kerékvágást átlépheti. D. szakálas asszonytól. KV. Öreg —
— Minden gonosznak oka az asszonyi asszony rossz vén karó, szegény le-
Decsi János. — Mindent magára
állat. gényt szomorit. (Özvegyet vett el a
vesz a ludas asszony. D. — Minél job- legény.) Ny. 8. —
Öreg asszony tánca
ban az asszony, annál jobban
sir nem tart sokáig. Ny. 3. —
Összeáll
akarja a megcsalni. D. — Mosoly-
férfit mint a szajli asszony haluskája. (Tere-
gós asszonynak, görhes lónak, világos ferélt, rossz az ebéd.) Ny. 5. Öszszel —
felhnek nem hinni. E. — Nagy
kell minden lusta asszonynak hideg az
szomorúság a rossz asszony. B. — itala. (Friss marad.) D.— Pemete, pisz-

Nagy titkodat asszony ne tudja. KV. — kafa, asszony fegyvere. E. Pénz —

Nagy titkodat, titkos tanácsodat olvasva, asszony verve jó. Sz. Pipás —
asszony orrára ne kösd. Sz, Ne — ember, gyerekes asszony soká tud el-
higyj az asszonynak, mig egy pénz ára készülni. Ny. 6. —
Részeg asszony
borsot elbir. (Orrod alá töri.) B. — sirása sem nem sem nem használ.
árt,
Nehezen egyeznek meg
szép a Ny. 18. —
Részegre, asszonyra, gyer-
asszonvok. D. — Nehéz avén asszonvt mekre titkol ne bizz. D. Ritka —
 — 26 —
asszony fenyegetés nélkül. D. — Ritka — Tznél, tengernél, asszonyi állatnál
madár a jó asszony. B. — Rosszabb a gonoszabb nem lehet. Decsi János. —
vén asszonyt, mint a vén kutyát inge- ügy járt mint a kabai asszony. (Hízni
relni. D. —
Semmi gazdagság nem ér akart, sokat evett, beteg s még sová-
fel a jámbor asszonynyal. E. — Siet mint nyabb lett; jóbólmegárt a mi sok.)
is

a szanyi asszony húsért. (Mindenkivel Ny. 11. — Urahagyott asszony. (Rossz.)

megállt beszélgetni, dél lett mire a Ny. 3. —
Vén asszony puskapor. :

mészárszékbe ért csukva találta.) Ny.

; (Hamar haragra lobban.) ME. Vén —
1, — Sírás asszonyi fogás. D. -
— Sírás- asszony lakat a háznál. E. Vén —
rivás asszonyi fogás. ME. — Soha sem asszonyok nyara. (Szép sz.) E, —
lehetne eltrni az asszonyt, ha a világ Vén asszonyt pénzéért, ócska kocsit
fátul is szaporodhatnék. B. és E. — vasáért venni semmi nyereség. Sz. —
Sok só a lében, sok szó az asszonyban Vén leány ha férjhez megy, egybe öreg
trhetetlen. D. — Sok só lében, kevés asszony. E. —
Vén asszonyon cifra
só asszonyban, trhetetlen. (Okosság.) ruha, vén lóra cifra szerszám. Ny. 10.
E. — Süveges asszony ebszokás. — Világgá ment, mint a tót asszony
(Rossz szokás, hogy asszony ur a ház- pulykája. Ny. 19. —
Világos felhnek,
ban.) D. —
Szalma férfi is arany fehér rokolyás asszonynak nem kell
asszonyt érdemel. D. Szája veri — hinni. (Cifra.) Ny. 6. — Viselve válik
meg az asszonyt. ME. — Szél lesz, meg az asszony.(Idvel látszik milyen.)
asszony hajtja a lovat. (Babona. Nem Ny. 6. — Zala hala, Zala rákja, Zala
jó ha asszony férfi dolgát végzi.) Ny. 3. menyecskéje. (Hires.) ME. Zala —
— Szép asszony a háznak szemefénye. hala, Zala rákja, Zala szép asszonya,
E. — Szép asszony fzte. (Jobb izü.) (Hires.) E. —
Zsidó asszonyon mindig
KV. — Szép asszony is, ha megvénül fityeg valami, E. —
Zsidónak is szent
csúnya idt ér, B. —
Szép asszonynak asszony Mária. (A márjás talléron.) E.
akkor szép a fia, ha ráüt. D. Szép — — Tzköves, acélas asszony. ME. —
asszonynak, jónak, a jó hátas lónak, Tüzköves asszony,tzröl patant. Ny. 20.
kár megöregedni. ME. Np. Szép — AsSZOnyfa. Asszonyfán is elkel a
asszonynak szép a lánya. E. Szép — bor. (Kis lócán is jól esik.) D.
lehetett valaha a vén asszony is D. — Aszott. Elfújja mint aszott szénát
Szomszéd asszony tyúkjának nagyobb a szél. D. — Lélekre aszott vétket
a tojása. E. — '
Tarts a szakálas nehéz levakarni. D.
asszonytól. (Férfi lélek szorult belé.) Asztag^. A nagy asztag alatt meg
D. — Tálban a konc, ne nézz az nem tikkad az egér. D. Asztag mel-—
asszonyra. M. és KV. Az asszony — lett kalászt szed. (Könny dolog.) Sz.
vagy angyal vagy ördög. E. Táncol — — Asztagban tt keres. (Hiába való
mint a borsodi asszony (Részeg.) Ny. munka). F. —
Asztagban keresi az
3. —Teli van kíváncsisággal mint a elveszett tt, D, — Könny asztag
terhes asszony. (Mindenfélét meg- mellett kalászt szedni, E, — Könny
kíván.) E. —
Terhes asszony addig asztag alatt buzakalászt bengézni, D.
menjen, mig háza tetejét birja. (Nehogy — Kereszt nem asztag, (Buzakereszt.)
a házon kivül baj érje szüljön). Ny.; D. — Mikor meg asztag egeret
ölt ?

1, — Titkos tanácsodat asszony ne E. — Nem lehet a szamárra asztagot

tudja. (Terv, szándék.) KV. -^ Tót rakni. KV.— Szamár sem birja az asz-
asszonynak tót a lánya. E, Több — tagot. D. — Szamár sem bir aszta- el

egy asszonyt rizni mint száz bolhát got. E. — Tavalyi asztag nem szerez
D. — Tz a vén asszony. E. Tzön, — szükséget. B,
vizén, asszonyon nehéz kifogni. ME. Asztal. A kutya, ha asztalra húzod
 — 27

is fejét, asztal alá búvik. (Kiki a hova KV, — Amint atyák fújják, fiak ugy
való.) D. — A
leghaszontalanabb eb ropják, (Táncolnak.) B. —A
-
rossz fiu
asztalról él, (Öleb.) D, A legjobb — atyja koporsójának egyik szege, D, —
ételt soha asztalra nem teszik. (Az A jó atyát szeretni rosszat trni.
kell, a

édes anyatej.) E. — A pad alá D. — Az ördög atyátul

ördögfi is

szokott kutyának, ha fejét asztalra származik. D. —

Atyáink sem voltak
húzod is, a pad alá vonja. D. — Ala- bolondok, B. —
Atyánk után haraptunk
csony asztalról bátorságosabb enni. az almába. D. —
Bár komoran néz is
(A szegény biztosabb földmivesek ; fiára az atya, más van szivében, B. —
alacsony asztalról esznek.) K. Asz- — Hol gyáva az atya, ott a fiút anyja
tal alatt keveri a kártyát. (Ravasz, nevén hivják. D. —
Kevély az atya,
csal). D. — Asztal bolondja. D. — ha jó a fia. D. —
Mint atyák dúdol-
Asztal hazugja. (Tányérnyaló hazu- nak, fiak ugy táncolnak. KV. Nem —
—
;

dik KV,
ételért.) Ebnek vonzzák gyjthet annyit a fösvény atya, men-
asztalra fejét, ö pad alá vonsza. (Von- nyit tékozló fia elpazarolhat. B, —
szolja.) M. és KV. — r Els és utolsó Pénz a pénznek atya. (Gazdag gazda-
az asztalnál. (Telhetetlen.) D. Éhen — gabb lesz.) D. — Rossz atyának ritka
marad, ki asztalnál szemérmeskedik. jó fia. D. — (L. apa.)
KV. — Hosszú az keskeny az
asztal, Atyafi. A királyt is atyafiának
abrosz, rövid a vacsora. Ny. 3. Np. — mondja. (Ggös.) D, Atyafia a —
Kettt utál a ház: haragot az asztal- kutyának. (Nem nekem,) E, Atya- —
nál, csevegést a konyhában. Ny. 20. — fiak Ádámról, Éváról, Ny, 13, Egy —
Késre jött az asztalhoz. D. — Magas jó barát, száz atyafi, E,Egy jó —
az asztala. (Nem éri el rosszul van: szomszéd jobb egy atyafinál, E. —
sora.) E — Más asztalához törüli Jobb a jó szomszéd a rossz atyafinál.
kését. (Kegyelem-kenyéren él.) B. — D. — Jobb egy jó barát száz atyafinál,
Mihez kályha mellett szokol, asztal ME, — Jobb ma az idegen, mint az
fején pirulsz érte. K. —
Mikor ülsz a atyafi. D. —
Jobb néha egy jó barát,
gazdagnak asztalánál, jól foglald mint száz atyafi. D. Kevélység és —
eszedbe mit raknak eldbe. E. Neki — esztelenség testvér atyafiak. D. —
dl az asztalnak, mint ökör a járom- Olyan atyafia, mint ökör a lónak. K.
nak. D. — Nem asztalhoz való a vesze- Atyafiság". Cicának macája, kutyá-
kedés. KV. — Nem törülöd asztalom- nak eb atyafisága, Ny. 6, Ez az —
hoz késedet. (Nem kapsz nálam enni.) atyafiság köztetek: egyik a dombra,
Ny. 5. —Széles az asztal, keskeny az másik a völgybe rakodott, eljött a
abrosz, vékony a vacsora. E. Tyuk- — zápores, összehordotta ket, D. —
mony ismegáll az asztalon, ha betöröd Olyan az atyafiság köztök egyik a :

csúcsát. (Tojás.) E. —
Urak asztala. dombra rakodott, a másik a völgybe s
(Sokba kerül, drága vendégség.) KV. a víz összemosta, B. Sógorság, —
— Ugy rátartja magát, mint fekete lé komaság, nem nagy atyafiság, D. —
az asztal közepén, D. —
Zálogban van Távolról jó szeretni az atyafit, Ny. 10,
az asztaluk. 'Nincs mit enniök.) Ny. 2. Atyaisten. Öregebb az atyaisten
ASZU. (Száraz.) Aszú fa mellett a kertészénél. Ny, 6,

nyers is megég. E, —
Addig keressz Atyus. Nyer atyus, könyökig nyúl-
lágy párnát, hogy aszú padon is elhál- kál (vájkál) a zsebbe, (Veszt,) E,
nál.' KV. Augusztus. Hánya fejét, mint a ló
Attila. Attila fajta. D. Egész — augusztusban. (Van már uj zab.) E,
Attila, E. Avas, Avas bor, avas szalonna.
Atya. A milyen az atya, olyan a fia. (Összeillk.) Sz. —
Avas szalonnát
 28

nem lehet megenni, sem vénasszony- kis inas korában. Ny. 2, — Ádám látott
nak hasznát venni, D. ilyet ntelen korában, D, — Ádám
Avasodik. Annyi szalonnája, hogy látott ilyet siheder korában, E, —
reá avasodik. D. — Szerencsés ház, Ádám Évánál kezdi, ME, — Ádám
melyben megavasodik a szalonna, sem halt meg ettül. D. — Ádám evett
(Sok van ;
gazdag.) D, almát, a mi fogunk vásik, ME. — Ak-
Avit. Avit ruhája van, azért bújik kor még Ádám is gatyaszárban járt.
el, Ny. 3, —
Egy avit zsákból két uj (Régen — Akkor még Ádám
volt.) E.
tarisznya, E, —
Keféld bár az avit is kis inas E. — Még akkor Ádám
volt.
ruhát, nem lesz uj belle, D, D, — Kiki köztünk Ádám
is fiatal volt.

Avul. A jó avul is, de javul is. D, fia, D. — Ritka Éva Ádám nélkül. D.
— Uj cserépbe avult szag tartós szo- Ág^. Ágon mutat madarat. M. — Ág-
kott lenni. Bsz, ról szakadt ember, (Ügyefogyott,) E,
Az. Az volt ám, a mi volt, E, — — Árva vagyok mint a madár, mely
Nem ma lesz az, E. az ágon párjára vár, ME. Np, — Árva,
Azért. Csak azért is. ME. — Csak mint az ágon ül madár, B, Búsul —
azért se. E. mint gerlice a száraz ágon. D, Erd —
Azután. Elbb tojik a tyúk, azután nincsen zöld ág nélkül. Ny. Egy —
kodácsol. D. fának ágai. E. —
Egyébkor is láttam
Abrázat. A
majom-ábrázatból ké- ágon tar varját. (Tar, kopasz. Nem
sre válik orca.
D. —
Abrázatnak csoda dolog.) M. —
Ha a szél nem
rossz, pofának megjárja. E. Elég — fújna, az ág nem mozogna. Ny. 8. —
szép, csak az ábrázatja goromba. K, Hamis és csalárd egy fának ágai. D.
— Kutya ábrázatból nem válik orca, — Hazug és csalárd- egy fának ágai.
D, —Kutya ábrázatból soha sem lesz S. —
Jó fának ága idején virágzik. D.
orca. D. —
Nincs emberi ábrázatja. ME, — Kecskének ágon a szeme. E. Ny.
ÁeS. (Falu Gyr megyében,) A keze- 4. —Kezébe törött az ág. D. Ke- —
tek a kulacson, a szemetek akaiácson : zébe szakadt az ág. ML. Kiverte —
kár Ácson a karácson, (Karácsoni szemét az ág. E. Np. Könnyebb —
prédikáció,) Sz, gyökérrl nevelni a fát, mint ágról.
Ács. Isten mentse meg az embert Ny. 4. — Megjött Antal Budáról, zöld
kmivestöl, ácstól, részeges takácstól, ágat hozott. Decsi János. (Féleszüt
is

(Lassú munkások,) Ny, 18. Meg- — küldtem, soká maradt, bolondul vég-
mutatták neki, hol csinálta az ács az zett.) —
Mint madár az ágon, hol itt
ajtót. S. — Megmutatom hol hagyott hol amott, D, —
Nagy dicséret és ha-
rést az ács, E, zugság egy fának ágai. D. Neki —
Ácsorogj. Ácsorog mint a boltos szokott mint gilice a száraz ágnak, D,
legény, D. —
Ácsorog, mint Jászok — Nem tud zöld ágra vergdni, S, —
ebe a dombon. D. —
Hidon ácsorgó Száraz ágon ül, (Búsul) D. Sze- —
kamasz. (Bámész.) D. —
Ott ácsorog gényt az ág is húzza. D. Több a tol- —
a faképnél. D. vaj mint az ág. D. —
Zöld ágra jut, E,
Ábrahám, Elment Ábrahám kebe- Ágfas. Ágasra való (Akasztófára
lébe.ME. — Megszokta mint Ábrahám való.) D. —
Áll mint az ágas, mig egy
zsidó a csalást. D. bolond német hozzá nem köti lovát.
Ábránd. Ábránd az élet megron- E. — Megfejné az ágast is, ha tejet

tója. Vörösmarty. adna. D.

Ádám. Atyafiak Ádámról Éváról. Ágaskodik. Ne ágaskodj a ge-
Ny, 13. —
Atyafi Ádámról Éváról, a renda Ny. 4.
alatt.

görbe fzfáról, S. —
Ádám látott ilyet Ágcsap. Ágcsap, uram, ágcsap.
 29 —
(Ágcsap ez nem borcsap ; ágcsapás, leped. D. —
Nagyobb az ágy a le-
baj.) Cz. pelnél.KV. —
Nincs a tudománynak
Agfy. A mint veted ágyadat, ugy rost ágyban fekvése. E. —
Ne tanítsd
aluszol. D. — A mint veted ágyadat, ángyodat ágyba szállni. KV. Nyomja —
ugy aluszod álmodat. E. — A mint az ágyat. (Beteg.) E. — Nyomja az
veted ágyadat, ugy nyugszol benne. B. ágyat, mintha leszegezték volna. D.
— A
vadon állatokkal egy ágyban — Otthagyta az ágyban a kezest.
hever. D, —
Arra is rest, hogy ágyát (Szart.) Ny. 4. —
Puha kenyér, öreg
megvesse. D. —
Agy alá temette min- ágy. (Öregnek való.) Ny. 3. Rövi- —
den szerencséjét. D. —
Ágy terhe. debb a pokróc, mint az ágy. E. —
(Rost.) D. — Ágyáról restül esik is le, Szabad a gazda maga házánál, ha az
D. — Eb ágyában D. — Eb
telelt. ágy alá fekszik is. D. —
Tavaszi ide-
ágyábul D. — Ebnek ágyán eb
esett. jét az ágyban elhenyélte, szit ispi-
hál. D. — Egy hitvány lasnakért el tályban örömest töltötte. (Rest.) D. —
ne hagyd ágyadat. (Lasnak, losnak, Vetett ágyba fekszik. (Szerencsés.) D.
szláv szó, kemény fekv D. — hely.) — Vessünk ágyat az italnak. (Együnk
Elheverne a sündisznókkal egy ágy- elbb.) S. —
Vitéz az ágy alatt. E.
ban. álmot aludna,
(Téli D. — rest.) Agfyaz. A jó gazda hajnal eltt
Farral kelt az ágyból. (Mérges.) D.
fel ágyaz. (Készül a nyomtatáshoz.) D.
— Feln a leány az ágy ME. alatt is. Ágfyu, Ágyú tölteléknek való. (Ha-
— Fél maga hálni az ágyban. D. — szontalan.) ME. —
Ágyú torkába való.
Ha veted ágyadat,
jól nyugszol jól S. — Ártalmasabb a mennydörg ágyú-
benne. D. — Hamar meg az ágyát.
veti nál. D, — Bakfing nem ágyú. D. —
(Ravasz.) D. — Isten könnyebitse meg Ágyúlövést hallott, leesett a lóról. D.
az ágya szalmáját. (Haljon meg.) Ny. — Minél tovább az ágyú, annál késbb
2. — Jó ágyat magának. Sz. —
vetett a vasgömb. (Golyó.) D.
Jól megvetette magának az ágyat. Áhít. Ki mi fell nem tud, azt nem
(Részeg.) D. — Jobb magának szalma- is áhitja. E.
ágyat, mint másnak derekaljas ágyat Áhítozik. Csak a farkasmarta után
vetni. D. — Kenyérrel hál az ágyban. áhítozik. (Kész préda.) D. Ki pad —
(Telhetetlen.) D. — Két beteget nem alatt hever is, vetett ágyra áhítozik.
szeret az ágy: részeg beteget és ha- K. — Máséra nem áhítozik. D.
ragjában beteget. Cz. — Ki mint veti Ájtatos. Ájtatos mint a koldus
ágyát, ugy nyugszik. Ny. — Ki pad 8. zsidó. S.
alatt hever vetett ágyra áhítozik.
is, Ákom-bákom. Ákom-bákom. B.
K. — Ki rózsából ágyát, alkud-
veti — Ákom-bákom szentírás. E.
jék meg a E. — Könnyen
tövissel. ál- Ákovita. Tiszta mint az ákovita. D.
talhágja jó urának ágyát. (Csalja fér- (Ákovita = aqua vitae.)
jét.)D. — Könnyen n a leány, ha Álarc. Lerántották az álarcot. E.
ágy alá vetik D. — Könny végbe-
is. — Szép lehet az álarc, de nincs veleje.
vinni, minek más veté meg ágyát. K. D. — Üres mint az D. álarc.
— Majd megkönnyebbedik ágya szal- Áleluja. Dagad mint a barátban
mája. (Meghal.) D. — Már a hatodik áleluja.Ny. — Tele van mint a barát 1.
falut járta a koldus, mikor ágyad- alelujával. Ny. 22.
te
ból D. — Megn a növ, ha
felkeltél. Áll. Felkopik az D. — Föl- álla.
az ágy alá teszik Ny. — Meg- koptatták az
is. 2. D. — Foly reá állát. a
vetették az ágyát. (Büntették.) D. — nyála, de nem kopik D. — Kop- álla.
Megvetették vánkos nélkül az ágyát. panik az D. álla.
(U. u.) S. — Nagy az ágy, kicsiny a Áll. A vigyázzon, hogy
i
ne ki áll el
 — :.

— 30

essék. D. —Al álmodozik. D.

állvapotát könnyen meg ne változtassa. KV.
— Azt sem tudja, melyik lábára — Ugyan derék áll- beittam a állapot,
jon. D. — mint a bálvány.
Áll — kalapot. B. Sz.
Áll mintha odaszurták volna. D, — Állat. A kevély kappan trhetetlen
Áll mint Dóczban szent Ferenc. (Moz- D, — A vadon állatokkal egy
állat,

dulatlanul.) Ny. — Áll mint a

9. ágyban hever. D. — Aggszó szerint
fa-
szent. ME. — mint a kálomista egyféle állatnak sem
Áll az els kölyke. jó
hit. S. — Állva mint a l. D.
alszik, — Aluszékony D. — Minden
P. állat.
— Állva mint a cigány. (Kép-
sétál visszatér a természetre. E. —
állat
telen mentség.) — Épen ugy
E. Sokszor az állatokáll, háládatosak. D. is

mint macska a garádon. Ny. — Állás. A macskát ne

5. ha- állásáról,
Gyenge lábon — Hazudj
áll. E. nem ugrásárólegyet, D. — Ha itéld. felkel,
állj elbb. D. — Mást fenyeget, maga menten sajnálja az D. leül, állást.
reszkedtében D. — Mit
alig áll. Áld. Áldja meg az
állsz mind a isten
itt nem
? nekem két fül fazék. E. két kezével. ME. Np. — Áldja meg
kell
— Ne állj mert valami bolond
ott, az mint a munkácsi szénát, (Érje
isten,
német hozzád köti a lovát. (Ácsorog.) kár.) S. —
Áldja meg az isten, mint
Ny. 14. —
Nem akar jobb lábára állani. a szuhai malmot. (Csapjon bele a
E. —Ki fejlesütve áll, méltó a pofra. mennyk.) D. —
Hogy minket az isten
(Bnös.) D. —
Könnyen áll. D. — meg ne áldjon, arról szó sincs. S. —
Törpe csak törpe marad, ha hegytetn Isten áldja nem mindig oly jó, mint
áll is. S. — Ugy áll mint a pecek. Ny. isten hozta. (Sokszor jobb a kezdet,
7. — Ugy áll mint a Sión hegye. Ny. mint a vég a reggel mint az este.) Ny.
;

7. — Ugy áll ott, mintha leszegezték 2. —Megáldotta az isten, mint Tör-

volna. D. zsöknét a kenyérsütéssel. (Négyet be-
Állandó. Az erszakos szeretet tett, szétesett, 16 lett.) Ny. 11. Ugy —
nem állandó. KV. —
Állandó mint a áldja meg az isten, mint a tördemiczi
bástya. D. —
Állandó mint az égforgás. malmot. (Érje kár.) B.
D. —
Állandó mint az igaz hit. D. — Áldás. Annyi az áldás rajta, mint
Állandó mint a kfal. D. Állandó — az égi harmat, D. —
Beütött az isten
mint a kszál. D. —
Állandó mint a áldása. (Kár.) S. —
Békesség és feleség
kvár. D. —
Állandó mint a pokol. D. istennek áldása. (Mert ritkán jár egy-
— Állandó mint a pityerének szaga. ütt.) D. — Els a szerencse, második
D. —
Állandó mint a rossz hir. D. — az áldás. E. — Embernél a munka,
Állandó mint a szikla. D. Állandó — istennél az áldás. E, — Igyuk meg még
mint a szerencsétlenség. D. Állan- — szent János áldását. (Bucsu pohár. Sz.
dóbb a Mátra hegyénél. D. Csak az — János evangélistának a mérgezett ital
égben van állandó békesség. D. — sem ártott.) D, —
Ki a szlt kapálja
Forgó a szerencse, nincs állandó pénz mellett áldást is nyer. (Ha jó a
— Olyan a szerencse, nincs
kincse. Sz. bor, áldják.) D. —
Lencse, borsó, kása,
— Nem állandó a
állandó kincse. E. istennek áldása. D. —
Lencse, borsó,
hazugság. KV. — Nem állandó az kása, mind isten áldása, diák táplálása,
erszakos uraság. E. — Szépség mu- E. —
Nincs rajta isten áldás. E. —
landó, csak a jóság állandó. — S. Ráfér az áldás. E, —
Se ne ártson, se
Urak szolgálata nem állandó. KV. ne használjon, mint a barát áldás. S.
Állapot. Egy állapotban van mint Sokrét pogácsa, istennek áldása. D.
a Samu nadrágja. (Mindig rossz.) B. Áldott. Áldott a sok kéz, átkozott
— Ritkán jut embernek elébbeni álla- a sok bél. (Munka-evés.) Ny. 6. —
pota eszébe. B. — Senki maga álla- Áldott a sok kéz, átkozott a sok száj
 31

E. — Áldott mint a darab kenyér. (Jó.) dozik. D. — Ki sokat álmodozik, ke-

E. — Áldott mint a kenyér. ME.
falat veset nyugszik. D. — Macska is egér-
Áldomás. A halállal senki sem rel álmodozik. KV. —
Nappal alszik,
ivottáldomást.D. — Áldomás áldomás- éjjel álmodozik. D. —
Szegény szénán
sal jár. E. — Áldomás áldomással szalmán is álmadozhatik. D. A ló —
jó.(Visszaadva.) B. — Annak már meg- állva álmodozik. D.
ittuk az áldomását. D. — Egy pénz Álnok. Az álnoknak szive nem ott
ára szatyorért két kupa áldomás. D. jár, hol nyelve. KV.
— Ha még egyszer találkozunk, áldo- Álnokság^. Ki álnokságot vet, bút
mást fizetsz. S. —
Ha nem lesz is vásár, arat. F. —
Tót álnokság. (Alázko-
csak áldomás legyen, S. Igyuk meg— dás.) Sz.
a szent János áldomását. (L. fent.) Álló. Álló tóban lakik a béka. E.
ME. —Jobb lesz, ha. megisszuk az — Állott tóban lakik a béka. Ny, 6.
áldomást. D. —
Szánás-bánás, isteni — Álló vizben terem a béka. — S.
áldomás. (Bnbánat istennek tetsz Veszteg viznek nem
álló hinni. E. kell
dolog.) D. —
Talán a halállal is ál- — Veszteg viznek, hallgató em-
álló
domást ivott. (Bátor.) D. bernek nem kell hinni. S.
Áldozni. Dicséri az áldozókat, ha Állóhely. Egy állóhelyben jól
neki is jut valami. D. — Egy oltárnál megüstökölték. D. —
Egy állóhelyben
három áldozó. D. — Ha tömjén nem tizszer is megcsal. D. Megmarad —
telik, liszttel is áldoznak. D. — Ki egész nap egy állóhelyében. (Rest.)
utassal eszik-iszik, áldozik. D, — Lo- Álom. Álom azt jelenti, hogy alud-
pott bárányt áldoz. KV. tál. (Semmi mást.) D. — Álom, ess
Állhatatlan. Állhatatlan mint id magától elmúlnak. D. Álom és —
Ádámfi. D. —
Állhatatlan mint a föld- ess idö. (Nem kell nekik hinni.) Sz.
vár. D. —
Állhatatlan mint a förgeteg. — Álom, ess id. (Együtt jár.) E.
D.— Állhatatlan mint a gyermek. D. — Álom után jó a nyugodalom. D.
— Állhatatlan mint a gyermekjáték. — Álmában is beszél. D. — Álmában
D.— Állhatatlan mint a nádfal. D. — is bográcshoz ül. (Telhetetlen.) D. —
Állhatatlan mint a sátoros cigány. D. Álmában is ellenséggel harcol. D. —
— Állhatatlan mint az szi id. D. — Álmában is elmondja, (Jól tudja.) E.
Állhatatlan mint a zápor. D. — Álmában sem szereti, ha nem be-
Állhatatos. Mind a jóban, mind a szél.(Fecseg.) D. —
Álomban, sze-
rosszban állhatatos. D. —
Nincs szebb relemben nincs lehetetlenség, D. —
dolog az állhatatos barátságnál, ML. Álomból még senki sem gazdagodott
Álmodik. Arról ne is álmodjál. S. meg, Ny, 6. —
Álmot hüvelyez, M, és
— Búsul, mint a ki szomorút álmo- KV, (Hiába valót beszél.) Álom- —
dott. D. —
Disznó makkal álmodik. hüvelyez hazug. Pázmán. Álmot —
KV. —
Éhes csikó abrakkal álmodik. fejt. D. —
Álmot fejteget, nem tud
E. —
Éhes disznó makkal álmodik, pedig hozzá. D. —
Alvónak álom, ke-
E. —
Éhes disznó makkal álmodik, lnek kalács. S. —
Az nekem csak
de ha felébred tökkel is megelégszik. álom. E. Np. —
A macskát sem költi
Nj.i. fel álmából. (Senkinek sem vét.) D.
—
Álmodozik. A kocsis szekérrel, Amint veted ágyadat, ugy aluszod
a biró törvénynyel álmodozik. KV. — álmodat, E, — Egy jó álom minden
Az igazi magyar nemcsak magyarul fáradságot helyrehoz, Cz, — Elég az
beszél, hanem magyarul álmodozik is. álomra, D, — Elfelejtette mint a teg-
D. —Az ösztövér disznó makkal ál- napi álmot. D, — álom, Étel, ital,

modozik. D. —
Eb is konccal álmo- szükséges három, KV, — Étel,
e ital
 — 32

álom, nem puszta szokás. D, Fá- — más hibáját látjuk, a magunkét nem.
radt embernek édes méz az álma. B. (A koldustáska fele elül, fele hátul.)
— Fel nem verhetni álmából. D. — Ámen. Ámen neki. (Vége.) E. —
Ha álmában nem beszélhetett, azt Azt sem mondja Ámen. E. :
— Hátul
mondja nem aludt. D. — Három üzi jár mint az ámen. Ny. 4.
ki az álmot az ember szemébl : a Amika. (Barátságos egyesség.) Jobb
szükség, az adósság és a per. Ny. 20. egy szép ámika, mint a legszebb pro-
— Ki a kockának szokott, azt álmá- cessus. D.
ban is veti. — Kinek mihez kedve,
D. Amit. Játékkal ámitják a gyereket.
azért álmát KV. — Kinyilt
felejtse. E. — Könny a bolondot elámitani.
.szemmel aludd minden álmaidat. D. D. — Lámpással ámitják a verebe-
— Még álmában hazudik. D. — is ket.^ D.
Még álmában a marhát. (Lop.)
is keriti Ámitás. Ámitás az élete. D.
D. — Még álmában nevet. D. — is AngfliuS. Hegyesebb az ánglius t-
Minden álmot kialudni sem hasznos. nél. Ny. 5. —
Vörös mint az angliai
(Mindenbl kiábrándulni.) D. — Mit posztó. D.
az elme ébren forgat, avval játszik AngÓ-bángó. B.
álom idétt BSz. — Nem álmodna,
is. Ángy. Ángyod térde. (Gúnyos ta-
ha nem aludna. B. — Nem álmot hü- gadás.) D. —
Ángyomnak szólok, hogy
velyezek. Sz. — Nem álmot hüvelye- menyem is megértse. S. Bohó ángy, —
zek hanem igazat mondok. Decsi
én, megölte a legjobb tojó gunárt. D. —
János. — Nem egészséges után étel Cifra mint a Ripcsó ángya pruszlikja.
az álom. KV. — Nem jó a macskát Ny. 1. —
Letörött az ángya szekere.
álmábul F. — Örvend, ha
felkelteni. (Szült.) Ny. 2. —
Ne tanitsd ángyodat
•

álmában beszélhetett. D. — Pénzt ágybaszállni. KV. — Ne játszál án-

gyjt álmában. D. — ütivari kegye- gyoddal. Decsi János és M.
lem, álom, ess id. (Megbizhatlan.) Április. Áprilist járatni. S. Egész —
D. — Üljnálunk, ne vidd
le el ál- április. S. —
Változó mint az áprilisi
munk. Ny. 13. — Vak néha is lát ál- id. S. —
Megjárta az áprilist. E.
mában. K. Ár. Árt a vargának. (Varga tü.) D.
Alomkincs. A szerencsének aján- — Elevenjére találtak az árral. D. —
déka álomkincs. D. Tt a szabónak, árt a vargának. D.
ÁlomszakaSZtáS. Álomszakasz- Ár. (Viz-ár.) Árral úszik. S. — Ár
tással jár a tisztviselés. KV. Sok — ellen úszik. S.
álomszakasztást kivan a méltóság. KV. Ár. A rossznak kevés az ára, becse.
Alom összetételei. Alomszij. B. — D. — A hetes vászonnak nem nagy
Álomszuszék. E. — Alomtarisznya. D. az ára. D. — Az édes italnak keser
— Álomtáska. D. az ára. KV. — A fej vét, a láb adja
Almosd. Megjöttek az atyafiak meg az árát. D. — Borsos az ára. S.
Álmosdról. (Rájött az álom.) E. — Egy pénz ára sincs benne. D. —
Almos. Álmos mint a beteg pulyka. Elillantott a lcs árával. D. — Els
D. — Álmos mint a hörcsög. D. — kufár után megy fel a tojásnak ára.

Álmos mint a kutya. D. Álmos mint — D. Füst árán szelet akar venni. D.
a macska. D. —
Álmos mint a rest — Ha csikorog a kerék, kocsis itta
szolga. D. —
Henyél gazdának álmos meg a háj árát. D. — Ha megadja
a bérese. D. árát, nem gondol vele. (Ha megjár.)
ÁltalvetÖ. Általvetöre szorult. D. — Ha megittad, add meg az árát.
(Koldustáskára.) B. — Az általvetö- D. — Igaz vagy hazug egy áron kel
nek csak az elejét látjuk. D. (Csak a nála. D. —
Itt nincs alku szabott ár. :
 ::

— 33

ME. — Jól tudja mi a röfnek az ára. van, mint a részeg asszonynak az árok-
(Szemtelen.) D. — Késre bánod, a ban. Ny. 23. — Magadnak árkot ne
minek árát megadtad. (Ha megjártál.) áss. D.— Mindenkinek ugornia át kell
D. —
Két pénzes szatyornak egy pint egyszer a bolondok árkán. Ny. — 6.

bor az ára. D. —
Kicsinynek kevés Nagy árkot ástál, nagy a szökellöje.
az ára. D. —
Lassabban a lcs árá- (Nagyot mondtál, nehéz bebizonyítani.)
val. D. —
Mást beszél Bodné, mikor Pázmán, — Nagy árkot ásott maga
a bor árát kérik. D. Megadja az — elejébe. D. — Ne pislogj, mint Hatvani
árát. (Lakol érte.) E. — Megadták a az árokban, Ny, 5. — Ne ugrándozz
kos árát. (U. a.) D. — Megadták a árkon, nem esel beléje. Bsz. — Ne
lovak árát. (U. a.) D. — Megadták neki ugorj ott, a hol árok nincsen. E. —
a fütyülés árát. D. — Megitta a háj Ördög árka. (Veszélyes hely.) E. —
árát. (Csikorog kocsi.) a
5. Ny. — Spekulál mint Hatvani az árokban.
Megitta kocsis a háj árát. (ü. a.) E. Ny. 8. —
Viz is megszokja árkát. D.
— Megvették rajta a lcs árát. (Meg- ÁrkoL Árkold be a rést. D.
verték.) D. —
Minden jóllakásnak meg Áros. A mesterség addig áros, még
kell adni árát. E. és Ny. 4. Most — titkos. D. —
Mindig áros a mesterség,
adjuk meg az árát a többinek. KV. mig titkos. E.
— Nem iszik bort, csak az árát. (Bi- Árus. Könny jó árunak árosát
zony iszik az.) E.Odább állott a— találni. KV. —
Könny jó marhának
lcs árával. S. —
bornak, ó leány- árusát találni. KV.
nak nem egy az ára. E. bornak, — Árnyék. A fehér liliomnak is

ó leánynak nem egy áron az itcéje. — A hajszálnak

fekete az árnyéka. D.
D. teite, fizesse meg az árát. S. isvan árnyéka. KV. — A árnyék ki
— Szabott ára van, mint a zsemlyé- után kapkod, a koncot ME. — elejti.

nek. Ny. 2. 8. A maga árnyékának köszön. D. — is

Árad. Ftl árad a viz. M. — Hol A maga árnyékától megijed. B. — is

árad, hol apad. ME. A megijedt ember árnyékátul is fél. D.

Araszt. Tavaszi szél utat száraszt, — A mely fának árnyékában nyugszol,
szi es vizet áraszt. Ny. 1, ne nyesegesd. E. — A szép teremités-
Árboc. Repedt az árboc, megállott nek még árnyéka is kellemetes. D. —
a gálya. D. A vékony gyapjúnak is vagyon ár-
Árenda. Arendába adta az eszét. nyéka. D. —
A vén fa sokkal nagyobb
D. — Arendába adta (Kihullot- fogait. árnyékot vet. D. —
Az agg fát árnyé-
tak.) D. — Beszedte, mint Berecki az káért becsüljük. B. -r- Az árnyékbul
árendát. (Beszedte, megitta.) Ny. 11. is alig ehet valamit. D. — Az árnyék-
Árendás. Hid árendás, (Naplopó.) D. nak sem árt. D. — Az árnyéknak sem
Árok. Árok is van, gödör is van vét. D. — Az árnyéktól megijed. D. is

szép lány is van, csúnya is van. Np. — Az oroszlánt árnyékával ijeszti.

— Akkor mondj hoppot, ha átugrottad KV. — Az öreg fának árnyékában
az árkot. E. — Akkor mondd hogy nyugszik az okos. D. — Akkor ez a
hopp ha átugortad az árkot. Ny.
! sem ekkora árnyékot. (Régen
9. fa vetett
— Árkon-bokron vannak. E. — tul D. — Attól hogy árnyéká-
volt.) is fél,

Árkon kivül hegybíró. (Naplopó.) Ny. ban megbotlik. (Vén.) D, — Árnyék.

7, — Árkon kivül hegymester. (Másé- (Semmi.) E. — Árnyék az a mitl tar-
ban gazdálkodik.) KV. — Árkon D. — Árnyék után tul — Ár-
tasz. fut. S.

hegymester. Ny. — Árkot

(U. a.) nyék után kapdos. F. — Árnyék után
2. ás.
(Cselt Sz, — Ez ám az az árok,
vet.) kapkod. B. — Árnyéka sem E. lehet.
melyet nehéz átugrani. D. — Igaza — Árnyékáért becsüljük a vén E. fát.

Margalits E. : Magyar k'izjiiondi'Kok. 3

 34

— Árnyékának sem vétettem. E. .

— Porba búzát, sárba árpát, (Kell vetni.)
Árnyékkal vi. F. —
Árnyékodra is vi- S, —
Rossz idben vetette árpáját. D.
gyázz. D. — Árnyékon veszekedik, — Sokszor rozszsal és árpával kivesz
KV. — Árnyékot ölel, D. Árnyékot — a búza, a konkoly pedig megmarad,
se vet. (Sovány.) D. —
Embert a nyo- D, — Mosolyog mint az árpacipó a
morúság és árnyék soha el nem hagy- lapáton, (Keservesen,) Ny. 19. — Mo-
ják. D. — Ez nem árnyék, hogy vele solyog, mint a miskolci árpacipó, (ü, a.)
kiköss, D, — Én sem ijedek meg a Ny, — Mosolyog mint Mózes malaca
9.
magam árnyékától, S. — Fekete tyúk- az árpától. Ny, — Nevet mint az
5,
nak árnyéka. —
Fordul mint az
E. árpacipó a kemencében. Ny. 23. —
árnyék. E. — Ha a kutya árnyékhoz Nevet mint az árpacipó a polcon. Ny. 5.
kap, elejti a koncot. D. Jó a vén fa
^

— Árpád. Nagyapja varga volt, mégis

árnyékában pihenni, E, Jobb a vén — Árpádtól származtatja magát, D,
árnyéka, mint az ifjú kardja, KV, — Árt. A bélesnek nem árt a vaj, D.
Kié a szamár, azé az árnyéka. S. — — A jónak árt, ki a gonosznak kedvez.
Kis ember is vethet nagy árnyékot. S. ME. —
A kevés nem árt, a sok nem
— Ma is csak akkora árnyéka mint használ. D. — A ki aztán veszni in-
tegnap, D, — Maga árnyékának is dul, a szél is árt annak. KV. — A
köszön, (Vén ember, feje mozog.) E. légynek sem tudna ártani. D. A —
— Maga árnyéka ellen sem vitéz. D. méreg sem árt neki. D, A szell is —
— Magas fának hosszú az árnyéka, megárt neki. E. —
A szem is árthat.
S. — Merre forog a nap, arra az ár- E. —Az angyaloknak is a kevélység
nyék is. D. —Mig az ember árnyékot —
ártott. D. Az árnyéknak sem árt. D.
vet, mindig lesz nyomorúsága. E. — — Árt a gazdának, a szánja. ki tolvajt
Minél magasb a nap, annál kisebb ár- D, — Árt a vargának, (Szójáték,) E.
nyékot vet. K, —
Nagy fának nagy ár- — Árts a pogánynak, a mint árthatsz,
nyéka, E. —
Olyan mint az árnyék. S. E. — Bort megissza magyar ember,
— Oly sovány, hogy árnyékot sem vet, jól teszi: okkal-móddal meg nem árt-
S. — Öreg fa árnyékában jobban hat a szeszi. Vörösm. — Cirókolással
nyugodhatni, B, —
Oroszlánt ijeszt- — Cirogatással
is lehet ártani. D. is

getsz árnyékkal, M, —
Ritka mint a — Fejszével hozzá,
lehet ártani. E. lát
száraz fának árnyéka, D. — Ritka ha késsel nem árthat. D. — Gyakran
mint a téli fa árnyéka. E, — Rosszat megárt a szent János pohara, (Gyakori
beszélnek a jóról is fehér liliomnak
: bucsupohár,) E. — Hirtelenség meg-
is fekete árnyéka, D. — Sötét mint az sietség hozhat árt, KV. — Jó kárt.
árnyék, D, — Sovány, hogy árnyékot ugyan, de a mi sok, megárt. E, — Ki
sem vet.D. — Szamár árnyék. D. — ártani akar, nem fenyegetödzik. F. —
Szeplösnek jó az árnyék. E, — Szép Ki egynek sokat fenyeget. D. — árt,
a szép kép ha kis árnyékot feste-
is, Ki veszni annak a légyviz indult, is

nek melléje, D, — Vékony a hajszál, D. — Ki veszni indul, annak a szél

árt.
mégis van árnyéka, B, — Vén fa ár- megárt, D. — Kicsi nem
is sok árt,
nyékában jó megpihenni, Ny. 12. nem használ. Ny. — Kicsinyes 2.
Árnyékszék. A nap az árnyék- mennyk sem neki. Ny. — Kicsit árt 3.
székbe isbeszolgál. D, — Nap be- lopni, is imádkozni nem Ny. kicsit árt.
szolgál az árnyékszékbe, de azért meg 22. — Kinek veszett neve a indult,
nem mocskolódik, K, — Pilátus kony- szél annak. K. — Légynek sem
is árt

hája az árnyékszék, Sz, E. — Minél többet ugat az eb,

árt.

Árpa. Hetvenkedik mint az árpa- annál kevesebbet D. — Mikor leg- árt.

cipó a kemencében. (Megreped.) E. — édesebb, akkor meg, — Mint árt S.

 :

35

moly a ruhának és féreg a fának, ugy rosszra követ. D.— Ártatlan bakgedö.
árt a bánat a szívnek. KV. —
Mit árt a D. — Ártatlan bárány. D. — Ártatlan
vaj a bélesnek. E. — Nagyfalusi egér libatermészet. D. — Ártatlan mint a
gát, ha nem nem
használ is árt. ma gyermek. D. — Ártatlan mint
lett
(Próbálni Np. — Nem
kell.) az eb- árt a ma született gyermek. D. — Ártat-
ugatás a holdnak. Ny. — Nem árt lan mint kemencétl a kerék. D, —
2.
a kutyának. — Nem árt két ruha Ártatlan mint pemete a kemencétl. D.
S.
télben. KV. — Nem árt a kinek sok — Ártatlan mint a szz. D. — Ha
tiszte van. KV. — Nem árt a várakozás. puszta vádlás elég, sok ártatlan kerül
D. — Nem feljebb arányzani a
árt hohérkézre. E. — Ki esztends ko- tiz
lövésben, D. — Nem igaz barát, ki ráig nem ártatlan, húszig nem szép,
csak annyiból hogy nem
az, K. — harmincig nem ers, negyvenig nem
árt.
Nem mindenkor a gyengén való
árt okos, ötvenig nem gazdag, hatvanig
bánás. K. — Oly tiszta a tükör, hogy nem szent: azután sem D. lesz.
a lehelet árt neki. E. — Részeg
is Ártatlanság. Ártatlanságnak csak
asszony rivása sem nem sem nem egy a szava, D.
árt,
használ. Ny. 18. — Se ne ártson, se Ártány. A koszos malacból válik
nehasználjon, mint a barát áldása. néha ártány. D. S.
— Se se használ, mint a körösi
árt, Áru. Könny jó árunak árusát ta-
szenteltvíz. Ny. — Se nem se
1. KV. — Nem sokat hajtanak
árt, lálni. a
nem használ, mint a drégelyi vendég- hitvány árura. B. — Vásár nélkül is
ség. Ny. 22. — Se nem se nem elkel a jó áru. KV.
árt,
használ, mint a födémesi Ny. 22. Árul. Árulja a petrezselymet,
tejfel. a süti
— Se se használ, mint a szegedi makkot. (Senki sem gondol
árt, Ny. vele.)
szenteltvíz. Ny. — Se se hasz- 15. — Árulja az öreg ganéjt D. —
5. árt, is.

nál, mint a Tassi áldása. Ny. 13. — Cigány sátorban (Hazug,) D. — árul,
Se nem se nem használ, mint a
árt, Drágán árulja a disznó-brt. D. —
szenteltvíz. E. — Siets dologban árt Deszkát árul már. (Meghalt.) Ny. —
a késedelem. KV. — Sok a jóból Egy gyékényen árulnak M. — Én
is lo-
megárt. ME. — Sok nem használ, vat árulok és belé szúrsz. M. — te
kevés nem E. — Sok a mézbl
árt. Észt nem árulnak a vásárban. F. —
is megárt. Ny. — Szépnek nem árt Ha a patikában árulnának,
2, ott is veiTiie
a sírás,rútnak nem használ. D, — D. — Kár hogy észt nem árulnak
észt.
Többet árt királynak a hízelked, a vásárban. D. — Kofásan árulja a
mint az ellenség. K. — Tüz használ hazug vakarcsot. — Korpája sincs,
fázónak, de izzadónak. KV. —
árt mégis (Lop.) D. — Nehe- lisztet árul.
Verés a verésre de az ételre
árt, zékkel árulják a sáfránt. E. — Nem
étel
nem Ny.
árt. 1. árulok veled egy ponyván. (Nem közös
Ártalmas. Ártalmas a háznál a dolgunk.) Ny. — Nem ugy adja, a
haragos asszony, sürü lyukas mint árulja. D. — Petrezselymetárul.
füst, tál.
K. — Ártalmas a sok. — Mosolygó (Nem táncolnak — Tudja, vele.) S.
•ellenségnél nincs ártalmasabb. E. — melyik kocsmában árulják a jó bort.
Nincs ártalmasabb méreg, mint melyet — Virágos cégért köt, mérget ki árul.
orvosság gyanánt adnak be. D. — B. — Zsákban macskát nem árulok. M.
Tudatlan hatalmas, mindennek ártal- Árulgat. Semmin vették, mert
mas. E. nincs-en árulgatták D.
Ártalom. A pénz hol ártalmára, Árulás. Áz igaz szeretet fél az
hol javára válhat a gazdagnak. D. árulástól. E.
Ártatlan. A ki ártatlan, vessen a ÁrulkodáS. Hitvány kereset az
3*
 36

árulkodás. M. — Kapsz vörös nadrágot, S.— Ásítozik mint kutya a pozdorján.

árulkodó. Ny. 13. S. — Egész nap ásitozik mint Pruszkai
Árva. A szegény árvát az ág is gyereke. D. — Egyik után ásitozik a
húzza, B. —
Áldja meg az isten, ki másik. D. — Mikor ásitozik, sajnálja
az árvát szánja. E. —
Árva az árva, száját kitátani. D. — Nagyot ne ásí-
ha arany is a kapufája. B. Árva — tozz.D, — Ne mint csizmadia a
ásits
mint a gerlice. E, —
Árva mint a gólya. sörért. Ny. 5.
Np. —Árva mint az ágon ülö madár. Ásitozás. Ragadós mint az ásito-
B, —Árva mint az útszéli bogáncs. zás. S.
S. — Árvaleány haja. (Szegény.) D. — Ásó. Addig kereste seinek nemes-
Árva mint a Árva
lehullott levél. D. — ségét, mig ásóra és kapára talált. D.
tehén borja. Ny. 1. Árva vagyok— — Ásó, kapa cimere. D. Ásóra —
mint a madár, mely az ágon párjára kapára nem soká fog várni. (Halál.) D.
vár. ME. Np. —
Árva voltál, árva — Csak ásó és kapa választja el egy-
maradsz. Árvában is halsz meg. mástól. D. — Hosszú betegségnek ásó,
(Mátyás király Árva Péternek.) E. — kapa vége. E. — Ne áss mélyen, mert
Késn való gyerniek, korán való árva. beletörik az ásód, S.
E. —
Kora vetés, kés gyerek hamar Átány.Delibaratum Átányon, hogy
árván marad. Ny. 21. —
Nehéz kenyér a diák gyalog járjon, (Átány heves-
az árváé. E. —
Nem leszek én árva megyei falu. Mindenki ugy megy, a
mindég ború után derült az ég. Np.
: hogv lehet.) E.
— Olyan hasa van mint az árva malac- Áspis. Olyan mint az áspis kigyó.S.
nak, Ny. 1. — Verje meg az isten, ki Átaludni. Átaludnék három éjsza-
az árvát bántja. Np. kát, csak ennie ne kellene. D.
Arviz. Árviz hozta ember, E. — Átellenben. Átellenben lakik
Árviz hajtotta ember. B, Elcsapta, — Senki Pállal. E.
mint isten az árvizet. Ny. 6. El- — Átesik. A ki a zsidónak nem köszön,
mosta az árviz. D. —
Szereti mint a átesik a küszöbön. Ny, —
Átesett az
tiszahátiak az árvizet. S. Várják, — ebek harmincadján. D, —
Átesett a
mint a bodrogköziek az árvizet. Ny. 11. bajon, mint az egyszeri szz a gyer-
As. A ki másnak vermet ás, maga mekszülésen. Ny. 17. —
Átesett az
esi-k bele. D. — Aranyat is földbl eszén. D. —Átesett a küszöbön. S. —
ássák. S. — Árkot ás, Sz. — Ásáte, Átesett mint a Kardos kutyája a kerí-
kápáte. (Dolgozz.) E. —
Ember a fogá- tésen. (Vége. Döglötten átdobták.) Ny.
val ás magának vermet. (Torkos.) D. 2. — Átesett rajta, mint mester a
— Hó hátán is kincset ás és talál. borjúján. Ny. 1.— Átesett mint rajta,

(Szerencsés.) D. — Maga fogával ássa kutya a kerten. Ny. — Átesett mint

5.

sirját. (Torkos.) D, — Magadnak árkot Bakó a házán. D,

ne áss. D. — Másnak vermet Sz. ás. Átfut. Átfut rajta, mint tyúk a
— Mintha pénzt ásott volna az apja. szenén. D.
D,— Nagy árkot ásott maga D. elé, Átg'ázol. Nehéz a tengert átgá-
Nagy árkot nagy a szkellöje. P.
ásál, zolni. D.
— Ne áss mélyen, beletörik az ásód. Áthág. Könnyen áthágjajó urának
S,— Nehéz az agyagot D. — Ott ásni. ágyát. D.
is ás, a hova semmit sem tett. (Lop.) D. Átkozás. Atyád sirása, anyád át-
Ásás. Több kell a verem ásáshoz. D. kozása kötelet fon nyakadra. Sz.
Ásit. Ásit mint Kun István agara. Átok. Átok fogta meg a magyart,
S. —Ásitoz mint kuvasz kutya. Ny. mert az soha együtt nem tart. Np. —
9. —Ásítozik mint a falusi kuvasz. Fejére telt a török átka. (Rossz szóm-
 —

37 —
szed.) E. — Gazembernek sürü átka. ugrani. D.— Hoppot mond, mieltt az
D. — Lé tartja a gazdát, átok szitok a árkot átugrotta volna. D. — Könny
szolgát. D. — Lé a szolgát, átok,
tartja a szalmaszálat általugorni. D. —
szitok a gazdát. Ny. 14. — Ónodi Mindenkinek ugornia egyszer
át kell
katonának az átka van rajtok. (Nem a bolondok árkát. Ny. — Nem csuda, 6.
végeznek semmit.) Sz. — Rossz szom- ha a bolha átugorja a tetüt. D.
szédság török átka. Sz. — Szüleidnek Átúszik. A koszos birka is átúszik
átka ostort fonhat nyakadra. E. — a többivel együtt. Ny. 5. A kutya —
Török átka ember. E. — Verje meg a csak kutya, ha tizszer átuszsza is a
török átka. E. Dunát. E. —
A mely kutya egyszer
Átkozódik. Átkozódik mint a átuszsza a Dunát, többször is átuszsza
kereketört kocsis. E. az. Ny. 6. —
A mely eb egyszer a
Átkozott. Áldott a sok kéz, át- Dunát általuszsza, másszor a tengerre
kozott a sok bél. Ny. 6. Áldott a — készül. KV. —
Átuszsza mint kutya
sok kéz, átkozott a sok száj. E. — a Dunát s megrázkódik. E. Átúszta —
Átkozott a hal a harmadik vizben. mint Pap Miska a holdat. (Holdvilágos
(Latin.) S. —
Átkozott a száz esztends helyet viznek vélte boros fvel.) Ny.
gyermek. E. —
Átkozott fáradság, 5. —
Átúsztak, mint a mádiaka haj-
kinek nincs jutalma, Ny. 6. Átkozott — dinát. (Vetést.) —
Az eb, ha általuszsza
lélek. D. —
Átkozott krimi tatár. D. a Dunát is, eb marad. Decsi János. —
Átlát. Átlátja a gondolatot is. D. Mely eb egyszer a Dunát általuszsza,
— Átlát E. — Átlát ö nem-
a szitán. neki megy a tengernek is. E. Mely —
csak a rostán, hanem a szitán B. is. eb egyszer a Dunát általuszsza, Bala-
— Átlát a sövényen. — Átlátok az S. tont is megpróbálja. D. A mely —
orrán. E. — Igen vak az, a ki a rostán kuvasz egyszer általuszsza a Dunát,
által nem lát. Decsi János, és M. nem fél többé a viztö). Pázmán.
Könny a rostán általlátni. D. — Vak, Általüt, ügy keresd az általutat,
ki a rostán át nem lát. F. hogv kerülbe ne akadj. F.
Átlép. Átlépi a szelet. E. (Ugrik.) Átültet. A vén fát át ne ültesd. D.
Akkor higyj az asszonynak, mikor már Ave Mária. Tud hozzá, mint bagoly
nem birja átlépni a kerékvágást. Ny. az Ave Máriához. KV.
15. —
Mindaddig nem hisznek az Áztató. Lustos mint a kender-áz-
asszonynak, mig a kerékvágást által- tató. D.
lépheti. D. Ázik. Eljön az id, ha megázik a
Átmegy. A liszt is elfogy, ha sok tüd. E. —
Hadd ázzék a tüd. E. —
markon megy által. D. Kalapját hóna alá teszi, hogy meg ne
Átlt. Átöltött a tü fokán. (Tul van ázzék. D.
a nehezén.) D.
ÁtUgfOrni. Akkor higyj az asszony- B. A ki a-t mond, b-t is kell mon-
nak, mikor már nem birja átugorni az dania. E. — Adjon isten három b-ét.
árkot. ME. —
Akkor mondj hoppot, (Bor, búza, békesség.) F.
ha átugrottad az árkot. E, Akkor — Bab. Babot is fznek valahol, nem-
mondd, hogy hopp : ha átugortad
!
— csak lencsét. (Lesz máskép is.) Ny. 3.
az árkot. Ny. 9. —
Átugrotta az L-et. — Babot sem ér. E. — Babot sem
(Túl van az ötven éven. L római szám.) levéért fzik. M. — Egy babot nem
E. — Átugorja még száz tü hosszát. adnék érte. M. —
Hadd alább jó szász,
E. — Átugrottad, Peti bátya, a szélt. mert nem babodban találtál. (Én sem
(Szélét ; nagyobbat kelleténél.) E. — vagyok hitvány.) Decsi János és KV.
Ez ám az az árok, melvet nehéz által- — Keser babot is édessé tesz az éh-
 38

ség. D. — Mindég kásán, babon az fényt. D. — A

nem szereti a bagoly
esze. (Evésen.) D. — Sós babot eszik, napfényt. B. —
baglyot nagyobbra A
vizet iszik reá. (Szegény kelletlen böj- becsüli a sólyomnál. (Tudatlant tudós-
töl.) D. — Túrós lepény, tejes bab, de nál.) KV. — A bagolyt a sólyomhoz
jó volna minden nap. Ny. 22. hasonlítja. (U. KV. o.) — Bagoly a
Bablé. Nem a tavalyi bablé. (Az képe, — Bagó
sólyom a szeme. E.
idei sem sokat érne.) Ny. 1. hiten (Vadházasság.) Ny.
él vele. — 7.

Babona. Ritka kocsis babona nél- Bagó hiten vannak. — Ba- (U. a.) S.
kül. D. —
Tót babona, magyar ha- goly azt hogy sólyom a
is véli,
E. fia.

zugság. Ny. 6. — Bagoly biró barlangjában. M. —

is

Babszem. Babszem Jankó. (Tör- Bagoly is vagdalkozik a maga odújá-

pe.) E. ban. B. —
Bagoly mondja a veréb-
Babkáros. Tesz-vesz mint a bab- nek : nagyfej. S. —
Bagoly-szemmel
káros. (Fontoskodik mint a házaló.) néz. E. — Bagolyfiu. E. — Bagolyt
ME. akart fogni s elszalasztottá a sólymot.
Babér. Babérjain nyugszik. S. — B. —
Baglyokkal huhogass, verebek-
Babérjain pihen. ME. kel csiripelj. E. Bagolynak is szép —
Babilon. Egész babiloni torony. a maga fia. E. Bagolynak is szép —
(Zür-zavar.) ME. —
Ha repülni tudna, az ö magzatja. S. Bagolyhoz ka- —
Babilon tornyára rakná fészkét. (Nagy- pott, sólymot elszalasztott. ME. —
ralátó.) D. Egész éjjel virraszt, mint a bagoly. E.
Babuka. Keserves fia a babukának. -
—
Egy bagoly sem szereti a napfényt.
B. — Tarka-barka mint a babuka. (Tolvaj.) D. — Esti bagolv. D. — Éjjel
(Büdös banka.) D. —
A büdös bábuk jár, mint a bagoly. M. — Éjjeli bagoly.
-berzenkedik a hattyúval. (Tudóssal E. — Ért hozzámint bagoly az abcé-
tudatlan.) KV. —
A büdös bábuk ber- hez. Ny. 14. — Ért hozzá, mint ba-
zenkedik a hattyúra. B. goly az Ave Máriához. — Füles S.
Bacsó. Ismeri személyesen, mint bagoly. E. — Néha többre becsülik a
Bacsó az ördögöt. Ny. 9. baglyot, mint a sólymot. E. — Nem
Bagfaria. Bagaria az orcája. (Bocs- lesz a bagolynak soha sem sólyom fia.

korbör.) E. —
Megvonja a bagariát. KV. — Nincs a bagolynak sólyom fia.

(Erötetett okoskodás, hazudik.) Páz- D. — Puszta pajtábul repül olykor is

mán. — Összehúzta a bagariát. (Sz- bagoly. E. — Te érted is leesett a ba-

kebben kezd költeni.) E. goly a fáról. (Te érdemelsz vala- is

Bag^ázsiás. Bagázsiás kocsival mit.) E. —

Többet ér a vén sas az
megy. S. ifjú bagolynál. D. Tud hozzá, mint —
Bag^i. Köszöntött a bagi barát. bagoly az Ave Máriához. KV. ügy —
(Kontráz, ha te ers vagy, én is az néz mint a bagoly. E.
vagyok, szembeszállók.) E. Bagzik. A tüz böjtön bagzik. (Ke-
Baglya. Baglya nem kazal. D, — veset fznek.) E.— Bagzik mint a
Sok petrencébül válik a jó baglya. D. kecskebak. D. — Bagzó ebnek sok
— Vontató nem baglya. D. lyuka van. KV. — Oda ütök, hol a
Bagó. Keser mint a bagó. E. — tet bagzik. E.
Meginná a bagó levet is. E. — Nem A legjobb fának is benn a baja.
Baj.
adják bagóért. S. —
Itt a disznó, hol D. —
A szegénynek, ha nincs is baja,
^

a bagó. (A ki bagózik, disznó.) Ny. 5. mégis van. D. — A szerelem nagy

BagfOly. A bagoly is biró maga bajt okoz. Ny. 2. — Az ha
is baj,
barlangjában. D, —
A bagoly is fényre sok van, az is baj, ha nincs. — Aj,S.
néz. F. —
A bagoly is megszokja a baj ! mi a baj ? É. — Aj kilenc
baj,
 39

tehén, még sincs vaj. Ny. 1. — Át- 15. —

Uraság is bajjal jár. E. (Hiva-
mint az egyszeri szz a
esett a bajon, tal,méltóság is bajjal jár.)
gyermekszülésen. Ny. 17. Baj se — Baja. (Város.) Bajának sok a baja.
legyen, ha sok nincs. Ny. 5. Baj — ME. —
Ki egyszer a Sugovica vizébl
van a káptalanban. (Fejben.) E. — ivott, visszajön Bajára. ME. — Kit
Bajjal jár a baj. E. — Baját a bú éri. Baján meg nem szólnak, Szabadkán
D. — Dicsség bajjal — Egy jár. S. le nem itatnak, Zomborban meg nem
kis gyönyörség sereges bajjal D. jár. vernek. Újvidéken rosszra nem visz-
— Egymást a E. — Ezer a
éri baj. nek az elmehet az egész világon, se-
:

bajom, meg kett. E. — Ha az irigy hol ilyes rajta meg nem esik. \IE.
szomorú, vagy öt érte vagy mást baj, Bajlódik. Nem is él, hanem a sze-
szerencse. E. — Ha bajod nincs, verj génységgel bajlódik. D.
papot. K. — Ha nem volnál, baj se
te Bajnok. A bor lator bajnok, leg-
volna. Ny. — Halál szekere min-
2. elször is lábáról ejti le az embert, KV.
den búbánatot
bajt, — elvisz. S. Jaj, Bajos. Tud hozzá, mint bajcsi asz-
baj. E. — Jó az öreg a háznál, ha szony a kávéfözéshez. (Egészben fzte
baj nincs bajt
is, Ny. —
csinál. 2, mint a babot.) E.
Kicsi hiba nem nagy — Kiki baj. S. Bajos. Bajos minden ember kedve
legjobban tudja maga baját. E. — szerint tenni. S. —
Bajos ott lopni,
—
I

Kinek kinek legjobban a maga fáj hol a gazda maga is tolvaj. S.

baja. — Kinél nincs annál nincs
S. baj, Bölcs embernek bajos tudatlanok közt
jaj.D. — Kis bajok, nagy gondok. S. szólani. E. •
— Cigánytól szenet, macs-
— Kis bajt kerül, nagyba E. — esik. kától hájat bajos venni. Ny. 5.
Kutya baja. E. — Kutya baja van, Bajor. Megokosodik negyven esz-
mint a kiséri halottnak. (Már semmi tendre, mint a bajorok. K.
baja.) S. — Kutya baja, mint a szen- Bajusz. A nagy bajuszú kétszer
tesi halottnak. — Kutya
(U. a.) S. iszik. D. —
Azt gondolod, hogy csak
baja mint a szentesi halnak. Ny. 22. szr a bajusz. K. —
Akkor még a
-
— Mindenkinek megvan a maga baja. papok is bajuszt hordtak. (Régen.) D.
E. —
Nagy baj az a nincs. S. — — Bajusz és szakái
: embert férfi illet.

Néma gyermeknek baját anyja sem KV. — Bajusz a magyarnak. E. kell

értheti. E. — Nincs hivatal baj nél- — Bajuszáról másodszor a iszik
kül. Ny. 20. — Nincs egyéb baja, csak magyar. D. — Bajuszod n. (Leány ne
a torka véres. Ny. — Nincs más csókolj
9. E. — Bajuszomra mon- férfit.)

baja, csakhogy nyaka, torka véres. D. dom. ML. — Bajuszt érdemelt. B. —

— Nincs nagyobb baj a nincsenség- Félre bajusz, csókot kapsz. — Félre S.
nél. Ny. — Nincsen semmi baja, bajusz, csók Ny. — Félre bajusz,
2. ér. 5.
csak a nyaka véres. Ny. — Oda se mert csók Ny. — Félre bajusz,
3. ér. 5.
néz a bajnak. — Olyan sok baja jön a szakái. D. — Félre pehely, jön
S.
van, mint a kölykes macskának. Ny. a bajusz. D. — Gangosán pödörgeti
14. — Ördög baja sincs. D. — Pa- kajla bajuszát. D. — Ha bajuszát fel-

rányi gyönyörség, sereges E. — ember a

baj. bántsa. (Legyen.) pödriti, ki
Párosával jár a — Pénz a bo- D. - Hogy vág a bajusz Kétfelé.
baj. S. ?
londot is a bajból. D. — Ritka
kisegíti (Hogy vagy?) Ny. — Kajla mint a 1.

hivatal baj nélkül. D. — Sok baj közül bajusz. D. — Késbbre szül a bajusz,
a legkisebbet választani.
kell mint a haj. D. — Még akkor a bíró-
(Latin.)
S. — Semmi más baja, csak a torka nak sem volt ám bajusza. (Régen volt.)

véres. D. — Sr csóknak baj a vége. D. — Mindenkinek bajuszát ö akarja

Ny. — Több a
5. mint a Ny.
baj, pödöriteni.D. (Kevély.) — Ritkamagyar
vaj.
 ,

40

— Se bajusza, sem
bajusz nélkül. D. tát. S. — Talán csak sárral él mint a
— Szokásból nyír-
pénze. (Hitele.) Sz. bakancsos lova, E,
ják még a bajuszt D. — Szr is, az, Bakcsó. Szava árulja el a bakcsót,
nem bajusz. D. — Szrös, mint a ma- D. — Ugy néz mint a bakcsó.
gyar bajusz. D. — Vörös hajúban, Bakkecske. Büdös mint a bak-
vörös bajuszuban ritkán szokott jó kecske. S. —
Megfejné a bakkecskét
válni. Sz. is. (Fösvény.) S. —
Megugratták alatta
Bajuszos. Bajszos emberen is meg- a bakkecskét, D. —
Ugrál mint a bak-
esik. (Gyermek mentség.) Ny. 5. — kecske. Ny. 7.
Bajuszos kétszer iszik. D. Bakonyi. Bakonyi röfögés, farkas-
Bajsa. (Bácsmegyei falu.) Ó-Mora- nak rettegés. E. —
Összeröfennek
vieza, jaj Pacsér, átkozott Gsantavér, mint a bakonyi disznók. D.
kenyeretlen Bajsa. ME. Bakó. Általesett mintBakóa házán,
Bak. A bakot is megfejegetné. (Fös- (Legégett: no ezen is általestem,) D,
vény.) D. —
A bakot is megfejné. E. Bakszekér. Nehezen lesz abbul
— A
bakot teszi kertészszé. KV. — bakszekér. (Nem fog sokat érni.) D.
A baktól rizkedjél, mert seggre taszit. Bakta. Nem tarthat mindig, mint
B. —
A kecskék közt bak a bika. D. — a baktai kemence. (Amint elkészült,
Addig rizkedjél a baktól, mig seggre összedlt.) Ny. 4.
nem taszit. D. — Ártatlan bak nem Bakter. Föl sem veszi, mint a bak-
gedö. D. — Bak alá teszi a fejs dé- ter a kalapdarabot, Ny, 21, —Fur-
zsát, D,— Bak nemzetségbl szárma- fangos mint a peleskei bakter, S,
zott.(Szemtelen.) D. — Bak-fing nem Bal. Balra tekints, jobbra nézz.
ágyú. D. — Bakot — Bakot l.
fej. S. (Légy szemes.) E. —Csüng a feje bal
E. — Bakot nyúz, — Bakot nyúz-
S, felé. (Vén.) D, — Jobbra balra egy
tál,büdös vagy, D. — Bizik, mint a iránt, D, (Kétszinü,) — Ott a ott szivet,
bak a szarvához. D, — Büdös mint a a baloldalon, E, — Se jobbra, se balra.
bak. B, — Csak azon bakot nyúzza, (Egyenes jellem.) E. —
Nem ismeri
M. — Egy bakot nyúznak, D. — Egy jobb kezét, ki a boldogságot bal felül
bakot hajtanak, D, —
Egyik bakot fej, keresi. K. —
Egyik fülem bal, a másik
a másik rostát tart alája. (Hiábavaló.) nem hall, (Tudni sem akarok róla,) S,
E. — Kerüli, mint a bak a poesétát. — Bal kezemmel várlak, Ny, 6, Bal —
D. — Megadták a bak árát. D. Meg- — kezére fogta a szerencse, D. Jobb —
itták a bak — Nehéz a baktól
árát. E. kéz a balnak segitöje. E, Két bal- —
tejet fejni. E. —
Sok bakot megnyúz- keze van, (Ügyetlen,) ME. Mit jobb —
nak addig. D, —
Ugrál, mint Noe bakja. kezed tesz, ne tudja meg a bal. S. —
D.— Ugrál örömében mint Noe bakja.D. Mit jobb kezed müvei, ne tudja meg
Baka. Kurta mint a bakaköpenyeg. abaE. — Balkörmü kisasszony félre-
D. — Megszokta mint a baka a talpa- csap. (Ringyó.) D. —
Hol jámbor sze-
lást. (Gyaloglást.) D. mély nincs, balkörmü a táncos. M. —
Bakancs Bakancs nem csizma. D. Ballábbal kelt fel az ágyból. (Rossz-
— Felhúzta a bakancsot. (Kevély,) D, kedv.) Ny. 13. — Bal szemmel nézi.
— Felhúzta a bakancsot, isten hozzád (Rossz.) E. — Viszket a balszemem.
bocskor, E, —
Ugy varrja a bakan- (Öröm ér.) E. — Bal szelek fuj lak,

csot, a mint látla. szerencsétlenül járt. D.

Bakancsos. Akkor csinos a bakan- Ballá. Bodor mint Ballá, barna
csos, mikor a nadrágja rongyos, E, Np, mint Vata. (Nem egyformák.) Ny. 2.
— Nem rúg patkot a bakancsos lova. Ballagf. Ballag mint a baranyai
D. —
Szereti mint bakancsos a poesé- koldus. Ny. 5. —
Ballagnak a kapa-
 :

41

sok, mennyk utánok. (Lassan dolgoz- Visnyicin a bankó. Ny. 1, — Se apró,

nak, gazda káromkodik.) Ny. 13. — se bankó, elvitte a Patkó. (Nincs pénz
Billeg-ballag, meg-megáll. (Rest.) E. rabló elvitte.) Np. — Több a bankó
;

— Könnyen ballag el a juh, de ne- mint a rongy. E.

hezen tér vissza. D. BanÓ. Általesett rajta, mint Bánó
Ballagni. Haj te no, azt sem tudja, a szentesi parohián. E.
merre van a ballagi tó. (Ügyetlen.) Banya. Tapogatja mint banya a
Ny. 1. hajnalt.S. —
Vén banya ördögök
Balaton. Még akkor a balatoni hadnagya. ME. — Vén banyák nyara. S.
cserfa is makk volt. D. Mely eb — Banyavirág. Akár fodor, akár
egyszer a Dunát átaluszsza, Balatont menta, elég, hogy banyavirág. (Fodor-
is megpróbálja. D. menta banyák orvossága.) D. Jó —
Balázs. (Szeles, bolond.) Adós a már neki a banyavirág is. (Vén.) D.
Balázsnak. (Bolond.) D. Amúgy — Barack. Ez barack mag, nem körte
Balázs módjára. E. —
Balázs vitéze. D. —Kell-e barack ? (Gyermek fenye-
E. — Beszélj vele, Balázs neve. getés.) E. —
Rég hogy ezen barackfa
(Hiába.) Ny. 4. — Elég az, hogy Ba- alá jár. (Hogy ezt a mesterséget üzi.) E.
lázs a neve. Sz. —
Eltalálta mint Baranya Ballag, mint a baranyai
Balázs pap a vecsernyét. B. Ért — koldus. Ny. 5. -
—
Baranyai embert
hozzá, mint Balázs Máté a tánchoz. csinált belle. (Bolondot.) D. Egész —
D. — Föltalálta, mint Balázs a ve- baranyai ember lett belle, (ü. a.) E.
csernyét. D, —
Hánya-veti magát, — Baranyai tarisznyás, somogyi bics-
mint Magyar Balázs lova. D, He- — kás, bácskai bugris. S. —
Él-hal érte,
tedfél Balázsnak csak egy az esze. D. mint a baranyai gyerek a tarisznyáért.
— Hü bele Balázs módjára. Hü — Ny. 5. — Hadaritja, mint a baranyai
•

bele Balázs, lovad ád az isten. Decsi bika a füvet. S. —

Nem egész világ
János, —
Igen találád, mint Balázs
|

Baranya, laknak Somogyban is. D. —

pap a vecsernyét. (B, leleszi prépost Oldalán kamarája, mint a bárányi
133ö-ben részeg fvel vecsernye he- emberé. (Tarisznya.) D. Összejárta—
lyett misét kezdett énekelni. Sz.) KV. Tolnát, Baranyát. D.
— Jókor jön, mint Balázs pap a ve- Bárányi. Kesereg, mint a Bárányi
csernyére. BSz, — Megbecsüli mint dudája. Ny. 4.
Balázs a hurkát. (Töltelékét ebnek Barát. (Szerzetes.) A barát barátot
adta, ö brén rágódott.) D. — Örül meg nem dézsmálja. KV. — A barátok
mint Balázs a hurkának. (U. a.) D. — zsákjába jutott. (Vége.) D. — A barát-
Szállj le Balázs a hintórul, mert nem ságért egykor egy barát is megháza-
pénzed ára. E. sodott. D. — A kétségbeesett vagy
Balogéi- Közös mint a balogi duda. katona vagy barát leszen. KV. A ki —
Ny. 22. —
Megnyertük mint balogiak máskép nem tud megélni, vagy barát
a gzt. Ny. 5. vagy katona legyen. B. A szükség —
Bamba. Bamba mint a juh. (Os- vagy katonát vagy barátot tesz a deák-
toba.) E. bul. D. —
Az leszen baráttá, a ki egyéb
Bandi. Bandi legyek. S. — Lám módon el nem élhet. Decsi János. —
megmondtam Angyal Bandi, ne menj Alázatos mint a barát. D. Barát —
az alföldre. (Megjársz.) Np. baráthoz nem idegen. D. Barát —
Bankrót. Búsul mint a bankrót az beszél böjtrl, de hasa teli van. E. —
üres boltban. D. Barátgaras.(Szóval való megköszönés
Bankó. Nem adnám egy templom gratias D. — Barátirás, (Érthetetlen.)
bankóért. E. — Rajta veszett, mint Sz. —
!)

Barát tánc. (Türelem.) KV. —

 ——
— 42

Barát zsák. (Telhetetlen.) D. Barát- — barát a köröszttel. E. — Meghal a

zsák, kántortorok nehezen telik. D. — barát, él a szent, változik az apáturság.
Barátzsák, kocsis torok nehezen telik. K. — Megszokta, mint barát a lencsét.
F. —Barátban vérré válik a lencse, D. D. — Megszokta, mint barátkukta a
— (Vére valet.) —
Barátot látott. (Nem szennyet. D. —
Minden tánc között
lesz szerencséje.) E. — Barátot látott, legunalmasabb a baráttánc. (Patientia.)
semmi vadat nem hoz. D. — Barát- D. — Nem illik, nem szabad barát-
ságért a barát megházasodott. E.
is nak táncolni. E, —
Nem vagy barát,
Beszél a barát, beszél, alamizsna a hogy a pénzt el ne vedd. D. Nincs —
vége. B. —
Beszél a barát, alamizsna rosszabb tánc a baráttánenál. (Pati-
vége. D. —
Beszél a barát, de alamizs- entia.) ML. — Patiencia baráttánc.
nát vár. S. —
Beteg volt az ördög, ML. —
Ritka barát fatalp nél-
és Sz.
barát akart lenni. E. —
Beteg volt az kül. D. —
Se ne ártson, se ne hasz-
ördög, barát akart lenni, de hogy fel- náljon, mint a barát áldása. S. Se —
lábadott, vissza tudott menni. D. — papja, se barátja. D. — Sem a barát,
Dagad mint barátban az aleluja. Ny. sem a pap minket el nem választhat.
1.— Dobd barát a hegedt. (Lopott.)
le Ny. 6. — Szállj le barát a hintárul,
M. — Dobd barát a vakarót.
le (U. a.) nem a pénzed ára. Ny. 2. — Szállj
KV. — Egy barát nem szerzet. D. — le barát a hintóról, nem a pénzed ára.
Egy barátot sem mikor vadászni
látott S. — Tartós mint a barátok olvasója.
ment. (Szerencse.) D. — Egy német, Ny. — Tekeri magát, mint a fagyos
9.

egy barát, csak egy magyar. (Gatyát barát. (Kényes.) Ny. 10. — Tele van,
csak magyar hord). D. — Ez az élet mint a barát alelujával. — Teli van S.
diákoké, a másik a barátoké. (Túl- hálálkodással, mint a barát alelujával.
E. — Ha a paraszt nem dolgo-
világ.) Ny. 14. — Telhetetlen mint a barát-
zik,a jó barát meg nem D. — hízik. zsák. D. — Vérré mint barátbanvált,
Hal barát, él a szent. E. — Hal barát, a lencse. (Izlik-e : vére valet.) D.
ha szamár is. (Tudós és tudatlan.) M. Barát. (Jó barát.) A jó barátok igen
— Hal barát, hal szamár, változik az ritkán vannak vetve. KV. A koldus- —
apáturság. Sz. —
Hála a papnak, meg- nak még az apja sem barátja. D. —A
ellett a barát. Ny. 22. —
Kevély, mint
^

legjobb barátod legjobb iddet vesz-

barátoknál az orgonahuzó. D. Ki — tegeti. D. —
A meddig tart szerencséd,
tehet róla, ha a barát pápista. Ny. 17. addig barátid is. Sz. —
-
A megbékült
— Ki tehet róla, hogy a barát pápista. barát soha sem volt barát. D. — A
Ny. 1. —Ki van a barát a csuklyából. nyomorúság mutatja meg a jó barátot.
D. — Kifizette, mintMadali a barátot. KV. —
A szegénynek senki nem ba-
(Madali prédikátor a barát kérdésére, rátja. KV. —
A szerencse hozza, de
mit keres a kath. papok közt mint a szükség próbálja meg a jó baráto-
Saul a próféták közt, azt felelte, azt, — A szerencsétlennek a halál
kat. KV.
a mit Saul, szamarat, és örül, hogy sem barátja. D. — A szomszéd nem
egyet talált is.) B. —
Kin a barát a mindenkor jó barát. D. — A szükség
csuklyából. E. —
Kocsistorok, barát- próbálja meg az igaz barátokat. — B.
zsák nehezen telik. Sz. —
Kocsistorok, A szükség mutatja meg a jó barátot.
barátzsák ritkán telik meg. Sz. — KV. — Az okos néha az oktalannak is

Kopog, mint a fatalpu barát. S. •

barátja. D. — Ajándék a jó baráttal
Köszöntet a bagi barát. E. Körül- — is nótát fordíttat. D. — Barátja volt,
gondolta, mint a Préda a barátok ellensége lett. D. — Barátodért se
szénáját. (Préda, ostoba szolga.) D. — tagadd az igazat. E. — Barátom az
Kurta, mint a barátgatya. D. Lassan — erszénv, rokonom a kas. E. — Bará-
 43 —
tom az erszény, E. — Barátot bor ME. —
Jobb néha egy jó barát mint
közt. (Ismerni meg.) Fáy, — Barátot száz atyafi. E. —
Ki kevésnek barátja,
bor közt, bort sajt után, lovat istáló- kevésnek bolondja. D. Ki minden-—
ban, leányt bálban ne válassz. Fáy. — kinek barátja, mindenkinek bolondja.
Barátot szerencse hoz, szükségpróbál, KV. —
Kinek isten a barátja, az az
S. —Barátot szerencsétlenségben emberektl ne rettegjen. KV. Kinek —
lehet megismerni. S. —
Bátor katona isten a barátja, nincsen ellensége. D.
az, kinek vitéz barátja az Isten, D, — — Kinek isten a barátja, könny an-
Beesüld jó barátodat, de jobban nak üdvözölni. D. — Kinek Krisztusi
istenedet, B. —
Csendesnek csendes a barátja, könny annak üdvözölni.
a barátja, D, —
Eb a ki nem barát, Sz. •
—
Kinek Krisztus a barátja, nem
(igyunk.) Csokonai. —
Eb ebnek ba- kárhozik az el. E. —
Kinek pápa a
rátja. KV. — Ebnek eb a barátja. Sz. barátja, könnyen lesz püspök. D. —
— Ebet szrérl, madarat tolláról, Legjobb barátod legjobb iddet veszi
embert barátjáról ismerni. S. Eb- — el. E. —
Legjobb teströk a meghitt
nek eb, papnak pap a barátja. S. — barátok. D. —
Meddig tart szerencséd,
Ebnek sem — Egy istened,
barátja. D. addig barátid is. KV. — Megbékült
de barátod több legyen. K. — Egy jó —
barátoddal óvatosan bánj. B. Meg-
barát a szomorúságban százzalfelér hitt barátodat testvéredért se hagyjad
a vigasságban. D. — Egy jó barát, száz B. — Meg ne vesd barátodat
el. kis
atyafi. E. — Egy-két pohár borban fogyatkozásért. KV. — Ments meg
sok jó barát E. — Elmúlt a
lakik. uram jó barátaimtól, ellenségeimmel
szomjúság, nem barát a D. — majd csak elbánok magam
kut. (Ügyet- is.

Ember barátaival könnyen idt veszt- len jóbarátok.) — Minden ember S.

het. KV, — Erszény pénznél drágább barátja, minden ember bolondja. D.
a jó barát, E, — Él élnek, holt holt- — Nem egészen, hanem felebarát. D.
nak barátja, D. — Fazék mellé — Nem igaz barát, csak annyiból
szitó ki
barát. KV. — Fehér fekete hogy nem
holló, K. — Nem mind
az, árt.

hattyú az igaz barát, B. — Ha bará- barátod, a mi hízelkedik. D. — Nem

todat titkon fedded de mások eltt
is, mind barátod, a rád mosolyog. ki I\L

dicsérd, E. — Ha barátodtól meg — Nem minden bokorban fekszik a

akarsz menekülni, adj neki pénzt köl- jó barát. KV. — Néha sem ba- isten
csön, — Ha barátom nem uram, ha rátunk. D. — Néha többet használ a
S.
uram nem barátom. E. — Ha jó po- jó barát az erszény pénznél. B. —
gácsa van tarsolyodban, közöld bará- Oly barátja, mint eb a macskának. D.
tiddal. Sz. — Ha nincsen pénzed, nin- — Oly barátja, mint macska az egér-
csenek barátaid, E, — Halál halálnak, nek, D, — Régi barátodtól, megsértett
élet életnek barátja. D. — Hogyha társadtól, mindenkor rizkedjél, KV.
elkelt borod, elkeltek barátid KV. — Ritka madár a j barát. E. —
is.

— Hogyha nincsen pénzed, nincsenek Ritka madár az barát. D. — igazi

barátaid. Sz. — Id próbálja meg a Ritkán vannak vetve a jó barátok. D.
barátot. — Ismert társadat, jó bará- — Rokonom a kas, barátom az er-
S.
todat holtig szeresd. — Jó barát szény, BSz. — Senki sem barátja
S. a
drágább az aranynál. — Jó barát szegénynek. — Senkinek se rokona,
S. E.
vize édesebb az ellenség mézénél. se barátja. D. — Senkinek sem ba-
S.
— Jó barátból lesz az ellenség. — rátja az éjszaka. KV, — Soha bará-
S,
Jó barátot szóval sem megbántani.
kell todért ne tagadd az Sz. — igazat.
S. — Jobb egy erszény mint két barát. Sok a barát, de kevés a jóltev. D. —
D. — Jobb egy jó barát száz Sok jó barát
atyafinál. egy parányi helyen. elfér
 — 44

D. — Sok jó barát fér meg egy csekély meglelik, D, —

Hizelkedés mérge a
kis helyen. D, — Sok okot lel, ki el barátságnak, K, —
Igaz barátságot
akar szakadni barátjátul, E. Sze- — bográcsban nem fzik, Gz, —J
uti-
génynek szegény, ebnek kutya a ba- társaság és nyájas barátság jobb hat
rátja, E. —
Szerencsétlennek a halál lovas hintónál, KV, — Jobb a tisztes-
sem barátja, E, —
Szépnek szép a séges háborúság, mint a szines barát-
barátja. D. —
Szükség próbálja meg ság, Cz, —Kapás kapással, ur úrral
a barátot. E. —
Szükségben látod, élhet jó barátságban, KV, Kutya-—
ki igaz barátod. ME. —
Testi-lelki macska barátság, ME, —
Kutya barát-
barátok. S. — Ugy légy másnak ba- ság, marha szaporaság hamar oda van,
rátja, hogy magadnak ellenségévé ne E, — Nehezebb a barátságot fen-
válj. D. —Uj barátért el ne hagyd a — Ne szegd
tartani, mint megkötni, B,
régit, E, — Ügyetlen jó barát rosszabb — Ne vess
meg a barátságot, KV,
az ellenségnél, ME. — Varga vargá- mindennel barátságot, E, — Nem igaz
nak, ha barátja, csuda, D. barátság, mely könnyen elmúlik, E, —
Barátkozik. Eb kutyával hamar Nem jámbor barátság, melyért meg-
összebarátkozik, D, — Hasonló ha- bántod istened, K, — Nem jó a felet-
sonlóval hamar összebarátkozik, D, — tébb való nagy barátság, K, — Nincs
Kapás kapással, ur úrral barátkozik. szebb dolog az állhatatos barátságnál,
E, — Róka rókával hamar összebarát- ML. — Ökör ember barát- iszik kellve,
kozik, D, ságért, (Ha Sz, — Pap barátság kell,)

Barátság. A barátság lóháton jár szalmatüz. — Papot barátságért, S,

a bolonddal, D, — A barátság sem kántort imádságért bérben nem
jó, tart
ha felettébb való, KV, — A barátság az ember, D, — Ritka madár az igaz
vagy egyenlket vesz, vagy egyenlkké barátság, B, — Soha barátodért ne
tesz, B, — A barátságért egykor egy tagadd az KV, — Utón igazság, igazat,
barát megházasodott, D, — Barát-
is háznál barátság, E,
ságért a barát megházasodott, E,
is Barázda. Barázda billeget. (Nyug-
— A hol megegyezés nincsen, hatatlan,) ME, — Tolvaj barázdát
elkelt
ott a barátság, (Vége,) Cz, — A rut szánt, (Álnok.) Ny, 15,
hizelkedés hazug incselkedés mérge
s Bari. Tüz az esze, mint a bari
a barátságnak, KV, — A szükség cigánynak, Cz, — Tüz az esze, mint a
próbája az igaz barátságnak, KV, — bari cigány lovának, B,
Az erkölcs hamar barátságot szerez, Barlangf. A
bagoly is biró maga
B, —Az igaz barátság nem áll a sok barlangjában, D, —
Bagoly is biró
boritalban, KV, —
Az igaz barátságot barlangjában, M, —
Sötét mint a bar-
nem fazékban fzik, E, Az igaz — lang, D, —
Üres mint a barlang, D,
barátságnak csak halál vet véget, ME, Barna. Bodor mint Ballá, barna
— Addig a barátság, mig zsiros a mint Vata, Ny, 2. —
Hamis teste, lelke
konyha, D, —
Alávaló csigert isznak szkének, barnának, Np, Ki ver-—
barátságért, KV, —
Barátságban egy fényen jár, barnán megyén haza, E. —
kis veszekedés olyan jó, mint étekben Nem mind cigány a mi barna, D,
a bors, ML, —
Csak az oltárig vagyon Barom. A ki barom, nyakán járom,
a barátság, KV, —
Erkölcs szerzi a E. — A a lopott barmokat
tolvaj el-
barátságot, E, —
Ez a pohár bujdosik, de a szabadokat nem
felejti, felejti el,

éljen a barátság, ME, Np, Fele se — D. — Apró barom a kecske. M. —

barátság, D, —
Haddal nyughatatlan- Barom ember. (Ostoba.) D. — Él mint
ságot, tengerrel veszedelmet, barátság- fa,nevelkedik mint a barom. D. —
gal szidalmat, nehezen keresik, mégis Fáradt mint az igavonó barom. E. —
 45 —
Helyébe várja, mint Kóti a barmot. E. — Ravasz bábája — Ritka
volt. D,

Ny. 2. —
Halat szálka nélkül, telet szülés bába nélkül, D.— Rosszabb a
fagy nélkül, barmot mocsok nélkül, bábánál. (Hirhordó.) ME, — Semmi
jeget hideg nélkül, embert hiba nélkül bába nem ér a nyelvével. E, — Sok
nehéz találni. S. —
Könnyebb a barom bába közt elvész a gyermek. KV, —
emberrel megalkudni, mint a nem Vizet sem látott, mióta a bába meg-
emberrel. (Ostobával mint embertelen- mosdatta. (Piszkos.) E.
nel.) D. — Magát nyaló barom. D. — Bácsi. Bácsi, kend nem mohácsi. S.
Olyan szája van, megesne benne a Bácskai. Baranyai tarisznyás, so-
barom vásár. Ny. 14.
esengeri Szr- — mogyi bicskás, bácskai bugris. S.
mentében simogasd a barmot. E. — Bál. A sok játék, a sok bál, bezzeg
Ugy ntt fel mint a barom. S. nekem sokban áll. Sz. —
A sok játék,
Barta. Akkor még Barta Erzsók is a sok bál, nekem bizony sokban áll.
pártát hordozott. (Reges régen volt.) D. D. — A sok játék, a sok bál, nekem
Basa. A
kinek a basa adja, az isten ugyan sokban áll. E. —
Megtörödött,
is adja. Ny. 2. —
Kojtol mint valami mint Szabó Tecza a b'ílban. (Nem
török baja. Ny. 5. —
Pöfékel mint láncolt.) Ny, 7. —
Leányi bálban ne
valami török basa. (Dohány füst.) Ny. válassz. Fáy.
12. — Szomorú mint várát vesztette Bálám. Ordit mint Bálám sza-
basa. D. —
Török basa nagy a hasa, mara. Ny. 6.
ki nem hiszi tapogassa. Np. Bálint. Cifra mint Bálint nadrágja.
Batka. Batkát sem ér. (Kis pénz (Sok sujtás dagályos beszéd.) D.
;
—
n. Lajos korában.) E. —
Batkát sem Félti mint beteg Bálint a haját. (Forró
adnék életéért. E. láz után, hogy haja ki ne menjen,
Batyu. Fölvette batyuját, aztán ajtót-ablakot bezárt.) D. —
Örült Bá-
itt hagyta Ny. 5.
faluját. lint, hogy a haja megjött. D.

Bazsarózsa. Bazsarózsa, de csak Bálvány. Képet nem az aranyozás,

rózsa. (Ha nem is szép, mégis leány.) E. festés, hanem imádás tesz bálványnyá.
Bá. Se bü-t, se bá-t nem mondott. S. D. — Képet nem arany, hanem imá-
Báb. Cifra mint a báb. D, Örül — dás teszen bálványnyá. E, Minden- —
neki, mint gyermek a bábnak. D. kinek van egy bálványa. B, Mint a —
Bába. A sok bába között a gyermek bálvány ugy áll. M. —
Mit állsz mint
is elvész. Sz. —
A vén bába ördög a bálvány? Sz. —
Utoljára kutya se
hadnagya. KV. —
A vén bába ördögök fél a botos bálványtól, D.
hadnagya. KV. —
A vén bába Manó Bámészkodik. Bámészkodik mint
ördögnek hadnagya. D. —
Akkor látott a borjú az uj kapura. B. Elbámész-—
vizet, mikor a bába megmosdatta. kodott mint a fancsali feszület. Ny. 5.
(Piszkos vagy iszákosra.) E. Bár a — Bámul. A másra bámul, magá-
ki
nyelvét vágta volna el a bába, mikor ról feledkezik meg. D. —
A ki másra
nyelvét felmetszette. D. — Egész vas- bámul, magáról elfeledkezik. B. A —
orrú bába. (Kegyetlen vénasszony.) E. ki másra bámul, magát felejti el. E.
— Felvágta a bába a nyelvét, (Szájas.) — Bámul mint borjú az uj kapura.
Ny. 3. —
Jó hogy a gégéjét el nem vágta E, — Bámul mint a jánosi mester,
a bába, mikor köldökét elmetszette. D. Ny, 16. —Bámul mint malac az uga-
— Jól felvágta nyelvét a bába. (Szájas.) ron, S, —Bámulj kapu, ordits város,
D. — Kiíingotta fogát a bába, (Gyermek- S, — Másra bámul, magáról megfe-
fog E, — Kurva legyen a
hullás.) ledkezik, D, —
Ugy bámul, mint a
bábád, E, — Kurva volt a bábája. E.
'

sült hal, Ny. 8.

— Mikor pap nincs, bába keresztel. is Bánni. (Valamivel.) A széppel szé-
 —

— 46

pen kell bánni, D, — A ki szót nem Ny. 2. —

dinom-dánom, ha meg-
Jaj
fogad, könny azzal bánni. D, — Az halok sem bánom.
B. Jaj dinom- —
éles borotva frissen bánik a szakállal. dánom, mig élek is bánom. B. Ké- —
D. — Gyengén bánik mint a vele, to- sre bánja a kutya, hogy kilencet
jással. D. — Gyöngén bánik mint D. — Késre bánja azt a
vele, fiadzott.
himes E, — Ha az élö fával
tojással, leány, a mitl lebetegedett. D. — Ké-
igy bánnak, mit tesznek a levágottal sre bánod, a minek árát megadtad.
?
D. — Könnyebb a tengerrel, mint a D. — Ki csak akkor gondolja meg
nyakassal bánni. D, — Könny a jó- magát, mikor merül, késn bánja meg,
val szépen bánni, D. — Nehéz a bor- hogy vizre ment. E. — Ki késre há-
jukkal bánni. (Ostoba.) D. — Ritkán zasodik, késre bánja meg. D. — Ki
bánik a szerencse halkkal az ember- sokat vigad, azt megbánhatja. D. is

rel.D. — Törött fazékkal óva bánunk, — Maga lenyelt bánja. D. falatját is

B. — Ugy bánja, mint ördög az any- — Megbánta, mint mely kutya kilen-
ját. (Tördik D. — Ugy bánik
vele,) cet E. — Megbánta négy ökre. fiadzott.
vele mint a himes (Gyengén.)
tojással. (Ráment a pörre.) Ny. — Minden 2.
E. — Ugy bánik mint török a
vele, nembánomnak bánom a vége. lesz S.
rabjával. (Kegyetlenül.) Ny. — Ugy — Mindent utoljára bán meg az em-
3.
bánt mint eb a ganéjával. D.
vele, D. — Ne bánd, ha ber. jól ejtetted.
Bánni. (Valamit.) A bánja, tegyen
kiD. — Nehéz a mézet megbánni. (Éde-
róla. E. — A bánja, vegye
ki D. — Nem bánja ha belesül
el róla. set.) is.

D. — Azt sem bánja ha életével D. — Nem bánja, ha hátat forditasz

fizeti.

D. — Bánja a — Bánja az neki. D. — Nem bánja, ha meg-

fene. S. is

ördög. — Bánja a kis szék, ha a bánja E. — Nem bánom, kiállóm.

S. is.

lába Ny.
kitörik. — Bánja béka a
2, — Nembánomból lesz a bánom. S.
deret. D. — Bánja, hogy a szomszéd Ny. — Nincs a hadban semmi 4.
tehénnek nagyobb a tölgye. D, — Péter bánja. (Vagy bátya.) Decsi :

Bánja, hogy kivüle más D. János. — Olyat mondok, hogy magam

is lehel.
— Bánja, hogy nem ördög, pokolba megbánom. KV. — Rövid dinom- is

vinne mindent. D. — Bánja, hogy dánom, hosszú szánom-bánom. Ny, 4,

torka nem szélesebb. D. — Csak azt — Szánom bánom — Szá- is, is. S.
bánja, hogy aludtában nem szólhat. nom-bánom, de megállom. E.
D. — Csak azt bánja, hogy mint az Szánom-bánom, de meg nem állom.
ökörnek két gyomra nincs. D. — Csak D. — Szánom, de nem bánom. D. —
azt bánja, hogy két gyomra nincs. E. Tanácsesal tégy mindent, soha nem
— Eb a ki bánja. D. — Eb a ki bánod meg. E.
bánja, kutya a ki szánja. D. — Ej Bánat. Halál szekere minden bt,
dinom-dánom, tölts bizony nem bá- bánatot elvisz. E. — Halál után kés
nom, D. —
Ha az ég vállaira szakad, a bánat. D. — Kés bánat, ebgondo-
azt sem igen — Ha kése
bánja. D. D.
lat. —
Kés bánat, sánta ló, min-
beletörik sem — Ha korán
bánja, D. dég hátul járnak. ME. Mint moly —
házasodd, korán bánod meg. D. — a ruhának és féreg a fának, ugy árt
Ha megbánja sem bánja. D, — Hamar a bánat a szivnek. KV. Moly a —
szól,hamar bán, E. — Három napi ruhát, bánat a szivet. E. Nagy bá- —
dinom-dánom, holtig való szánom- natban nehéz vig arcot mutatni. B. —
bánom. (Házasság.) Sz. — Hogy dol- Nehéz a bánatot és szomorúságot el-
god meg ne bánd, a nyomorultat titkolni. KV. —
Nincsen rózsa tövis
szánd. E. — Isten hozta, nem vár- is nélkül, nincsen öröm bánat nélkül. S.
tuk, ha visszamegy, azt se bánjuk. Bánatos. A bánatos szivet akármi
 47

szó szele is megkeserítheti, KV. — Bánya. Mikor a bányában pénzt

Nehéz a bánatos arcnak vig kedvet vernek, sok kevélyt is támasztanak.
mutatni. D. — Részeg kocsmáros D. — Az találta fel az aranybányát, D.
mindig bánatos. (Kárt vall.) S. — Halászból lett bányász. D.
Bánás. Hamar tanács, hamar bá- Bárány. A kevés bárányból ha el-
nás. KV. —
A hamar tanácsnak, ha- vész, nehezebben esik. D. — A vén
mar bánás a vége. Ny. 8. farkast a bárány is messzirl neveti.
Bánkódás. Kár után kés — Azt a bárányt se szeresd, mely
a bán- D.
kódás. E. akkor hallgat, midn megnyírják. is

Bánkódik- A nyárban nem D. — Azt akarja, hogy jóllakjék, bá-

ki
gyjt, télen aggebül bánkódik. M. — ránya megmaradjon, D. — Azt is

Káros bánkódjék. D. akarja, hogy jóllakjék, bárány egé- is

Bánt. A sokat fenyeget, ritkán

ki szen maradjon. KV. — Arany bárány,
bánt. ME. — A legyet sem bántja. D. arany kos, mindjárt összemennek
— A leborultakat nem bántja az orosz- most. D. — Ártatlan bárány. D. —
lán. D. — A másét ne bántsdnak hiv- Báránybrben farkas. (Álszent.) E. —
ják. E. — Az eb haragszik, ha az
is Báránygyapjuba öltözött farkas, Páz-
orrát bántják. Sz. — Békével lehetne mán. — Báránybrbe öltözött farkas.
a tolvaj ha nem bántanák. D. —
is, — Bárány és farkas együtt. E. —
S.
Egy dögöt bántanak. B. — El ne Bárány hagyja vérét csapoltatni. E.
fe-
lejtsd azt a napot, mikor bántottad a — Báránynyal a farkas soha meg nem
papot. Ny. 10. — Jól megjegyezd azt békélhet. D, — Bélyeges bárányt is

a napot, mikor bántottad a papot. Ny. a farkas, — Csak a pásztor

elviszi S,
10. — Ha a villámlás agyon nem vétke, ha tudta nélkül eszi
üt, meg is far-
annak mennydörgése se bánt. D. — kas a bárányt, K, — Csak akkor nem
Kicsi bántja a nagyot. — Kis uj- eszi meg farkas a bárányt, ha nem
S. el
jal sem bántottam. D. — Magad kád- D. — El nem a húsvéti bá-
éri, éri
járól dézsmálj, ne bántsd a másét. rányt. D. — Ertlen mint a bárány.
Ny. 1,— Másét ne bántsd, magadét D. — Farkas a bárányok kövérét is

ne engedd. E, — Ne bánts senkit, D. — Farkas kaszára szereti. jutott

nem bánt senki. — Ne bántsd a bárány. (Bajba.) D. — Farkas meg-
S.
jót, mégis üsd a rosszat, mégis
jó, eszi a bárányt, ha béget E. — Far- is.

rossz. Ny. 16. — Ne bántsd a magyart. kasból bárány sohasem Ny. lesz. 6.
Zrínyi Miklós. — Ne bántsd az alvó — Farkasnak mondják: Páter noster;
oroszlánt, — Ne bántsd szegényt, azt mondja bárányláb, M. — Far-
S,
szúrd szemét. Ny.
ki — Nem bán- kasnak mondják miatyánk ö azt
4, : ;

tok én senkit, engem se bántson más. mondja bárányláb, KV, — Farkas- :

E. — Szomorú dolog senkit sem bán- nak soha sem lesz bárány E. — fia,

tani, mégis hántatni. E. — Te jó Farkasra bízod a bárányt. E,

is — Far-
katona, én jó katona, ne bántsuk
is kasra hagyod a bárányt. D. — Fél
egymást. K. — Te se bánts, én se mint farkastól a bárány. D. — Ha a
bánts. D, — Verje meg az farkast miatyánkra tanítod, bárány-
isten, ki
az árvát bántja. Np. lábat D. — Hosszú mint a bá- kiált.
Bányaváros. Bányavárosi. (Gaz- ránybél. D. — Hol kevés a bárány,
dag.) D. — Bánvavárosi születés, (ü. nehezebben vész. E. — Jobb a juh
a.) E. bárányostul. D, — Ki bárányt ápolgat,
Bányai. Felöltözött, mint a bányai a kost nem E. — Kin a bárány, g\-ülölí,
ember. (Tarisznya, bicska.) Ny, 14. — ben a farkas. (A rossz szerencsésebb.)
Okos mint a bánvai kos, Nv, 5, E. — Kis báránvból lesz a nagv kos.
 — 48

ME. — Kis bárányból válik a nagy Van a bárányok között is rhes. D.

kos. D. — Könny a báránynak — Vén a bárány
vérét E. farkast is neveti.
venni. D. — Könny a báránynak — Vén mészáros-kutya nyalja bá-
vé- a
rét ontani. S. — Könny bárányt ha már meg nem
sze- rányt, foghatja. D.
liditeni. — Lopott bárány nem Bárány felh. Tarka mint a bá-
D.
kedves áldozat isten eltt. E. Lopott — rány felh. D. — Ha bárányos az ég,
bárányt áldoz. KV. —
Mely juh a bá- harmadnapra es lesz. Cz.
rányt szereti, a kost nem gylöli. D. Báró. Bort iszik az utón járó, akár
— Még a bárányban
ben a méreg.
is bolond, akár báró. Ny. 1. Már ha —
D, —
Mészáros nem könyörül a bárá- szabó, mindjárt báró. (Kényes.) Ny. 9.
nyon. D. —
Miatyánk bárányláb. D.! Bárándi. Nagyot lökött rajta, mint
— Mosolyog, mint a dézsmabárány. a bárándi emberen az agár. Ny. 11.
(Keservesen.) S. —
Nehéz a bárányt (Szép kutyáját eladta s ezen pénzzel
a farkas szájából kivonni. KV. — fizette ki adóját.)
Nehéz a bárányt a farkas szájából BárdoL Ha vastag a fa, meg kell
kivenni. S. —
Nehéz a bárányt a far- bárdolni. D.
kassal összebékéltetni. M. Nehéz — Bárka. Eb a bárka hal nélkül. D.
a farkast a báránynyal összebékéltetni. Bársony. A bársony súlya nem
KV. — Nem
bizzák farkasra a bá- enyhiti a köszvényt. Pázmán. Ny. 16.
rányt. E. — Nem gondol
a farkas bá- — A bársonyra rá cseppenhet egy
is

rányok számával. (Ha megolvasottak — Bársony mellény, üres

kis zsir. D.
is.) D. — Nyakametszett báránynak has. — Bársony nyereg szamárra.
S.
sóhajtás a vége. D, —Nyalja, mint E. — Bársonyt megveszti a em- zsir,
a bárány a kést. (Kiméli ellenségét.) bert a gonosz hir. S. — Bibor, bár-
E. —Oly barátja mint farkas a bá- sony, vendégség, jobb egynapi egész-
ránynak. D. —
Olykor bárány, olykor ség. Bsz. — Egész teste - bre mer
róka. D. —
Papucsért a bárányt el ne bársony. (Szép.) D. — Feltette a bár-
veszítsd, (A bárányt hajtó mészáros sony süveget. (Szerencsés.) D. Illik —
az utón egy papucsot talált, mig pár- rá, mint szamárra a bársony nyereg.
ját kereste, elhajtották bárányát.) D. S. — Juhász bundára bársony folt. E
— Ritka bárány kullancs nélkül. D. — Kanászra bársony nadrág. D. —
— Se arany, se bárány, de szolgálat. Nem illet szamárt bársony nyereg. E.
KV. — Soha farkasból bárány, cigány- — Nem illik szamárra a bársony nye-
ból paraszt. (Nem D. — Soha
lesz.) reg. KV. —
Nem szamárra való a bár-
báránynyal a farkas meg nem békül- sony nyereg. Sz. —
Néha a bársonyra
het. D. — Sok bárányt elhord addig is rácseppen. D. —
Puha, mint a bár-
a farkas. D. — Sok bárányt elvisz sony. E. —
Sima mint a bársony. D.
addig a farkas, mig verembe kerül. — Szamárra bársony nyereg. D.
D. — Sok húsvéti bárányt megevett. Bástya. Állandó mint a bástya. D.
(Öreg.) B. — Sokszor megette már a — Ers mint a bástya. E. Vastag —
húsvéti bárányt. D. — Szelid mint a mint a bástya. D.
bárány. D. — Szelid mint a húsvéti Bászli. Bászli ember. (Ügyefo-
bárány. ME. —
Szegény háztól ösz- gyott.) D.
tövér bárány. (Sovány.) D. Szereti — Bátor. A bátor szivvel társalkodik
mint farkas a bárányt. S. Szomo- — a szerencse. KV. — A bátor vitéznek
rúan néz, mint a dézsma bárány. Ny. kalauz az orra. (Megy hova akar.) Ü.
5. —
Tr, szenved, mint a bárány. — Bátor, a hol puskát nem hall. D.
E. — Ugy szereti a farkas a bárányt, — Bátor hol üstökét nem félti. D. —
hogy szeretetbl meg is eszi. D. — Bátor a hol senki sincs. D. Bátor —
 — —
~ 49

a katonák háta megett, D. — Bátor a kettnél. KV. — Ember embertl,

kemence megett. Sz. Bátor a ke- — nyúl az ebtl nem lehet bátorságos.
mence mellett. D, —
Bátor a kender- B. — Falu nevében kardot kötni nem
ben. (Magas, nem látszik ki belle.) mindenkor bátorságos. Cz. — Min-
D. — Bátor a kenderben, de nem a denütt bátorságos a szegény. KV, —
lenben. (A mely alacsony.) ilE. — Nincs halál ellen bátorságos sánc. I).
Bátor a kocsmában. D, —
Bátor a kö- Bátran.Éles kaszabátrabban vágja
hid alatt. E. —
Bátor katona, ha a kö- a füvet. D. —
Hogy bátrabban lopjon,
hid alá juthat. D. —
Bátor katona a szomszéd-házat gyújt fel. D. Ki —
kávéházban. D. —
Bátor katona a bátran akar hazudni, messze országi
kemence mellett. KV. —
Bátor katona bizonyítványokkal bizonyítson. K. —
az, kinek vitéz barátja az Isten. D. Kigyók-békák között is bátran jár az
Bátor mint a nyúl az agarak eltt. D. okos. D.
— Bátor kevés van, de félénk elég van. Bátya. Bátyám itthon marad, mert
D. — Bátor volt, maga ment a halálra. nemudvaros. (Nem szeret tiszte-
(Zsivány.) D. —
Isten is a bátor katona legni.) ML, —
Bécsben borotva a
mellett hadakozik. D. —
Kiki bátrabb bátyja, kés dicsérete.) E.
(Éles •

a maga szemetén. KV. Legbátrabb — Éles, mert Bécsben borotva a bátyja.

ember volt, ki a rákot legelször meg- (Ü. a.) B. —
János bátya is Jankó volt
ette. E. —Maga házánál kiki bátor. még akkor. D. — I^égy magadnak,
KV. — Nem kell a bátornak biztatás. bátya. (Maradj magadnak.) KV.
Cz. — Terem a bátor valamint a félénk. Nincs a hadban semmi : Péter bátva.
D. — Többször gyz az okos, mint a (Tréfa.)
bátor. E. Be. Se ki, se be, mint a pitvarajtó.
Bátor. Nem Bátorban, hanem Fut- (Nem javul helyzete.) Ny. 1. — Se ki,

takon lakik. D. se be, mint tót Janó a lakodalomba. D,

Bátori. Bátori nemzetségbl való. Bead. Beadott neki, m.int Habi a
iBátor.) D. lónak. (Megdöglött.) Ny, 1. — Beadott
Bátorodik. Szükség idején a gyáva neki, mint Habi kovácsnak a szamár.
ismegbátorodik. Cz. (Gyógyította ; dögld szamár hasba
Bátorság^. Csizmaszárába szállott rúgta.) Ny. 1. — Beadott neki, mint
a bátorsága. S. —
Inába szállott a Balog a birkának. (Megdöglött.) Ny.
bátorsága. E. — Nem találta fel a 19. —Beadott neki, mint János deák
— Nincs veszedelemben,
bátorságot. E. az isteni tiszteletnek. (Elrontotta.) Ny.
ki bátorságban (Veszedelmen —
is fél. Beadott neki, mint Paska kis Mol-
kivül BSz. — Szárába
is.) szállott nárnak. Ny. 5. —
Beadta derekát. S.
bátorsága. KV. — Lábszárába — szállott Beadta a kulcsot. S. Nincs ár- —
a bátorsága. S. talmasabb méreg, mint melyet orvos-
Bátorságos. (Biztos.) A középút ság gyanánt adnak be. D,
a legbátorságosabb. D. — A sással Beavat. Ki magát sokba avatja,
födött házban bátorságos aludni. (Sze- sok bugondot talál, D.
gény.) KV. —
Alacsony asztalon bátor- Beállít. Beállított, mint Pap Andi
ságos enni. (U. a.) B. Alacsony — a malomba. (Egy szót sem szólt.) Ny. 9.
asztalról bátorságosb enni. (U. a.) K. Beboronál. Nem vethet húsz em-
— Alacsony házban bátorságosb élni. ber annyit, a mennyit ö egyedül be-
ME. —Bátrab fakannából innia mint boronál. (Beszédes.) D.
aranybul. Sz. —
Bátrabb fakannából Beborul. Beborult neki. D. — Hol
inni, mint arany pohárból. KV. — kiderül, hol beborul. . ME. (Hol jól

Bátorságosb egy szerencsétlenség megy dolga, hol rosszul.)

Margalits' E. : Magyar közmondások.

 —
— 50

Bebukik. Bebukott azt ajtón, mint- becsülik egy singgel. D. — Azt becsüld,
ha égbl pottyant volna le". E. a mi van. E. — Akkor becsüli ember az
Becs. A hamis könynek nincsen egészséget, mikor a betegséget érzi.
becse. D. — A rossznak kevés becse. E. — Akkor becsüli az ember az egész-
D. —A almának nagy a becse,
szelid séget,mikor beteg. S. —
Aranyat nem
a vackornak kevés. KV. Agg ebnek,— gyjt, ki a fillért meg nem becsüli. E.
vén szolgának semmi becse, D. — — Árnyékáért becsüljük a vén fát. É.
Annyi a becse mint a kitoló kásának. — Bagolyt a sólyomnál nagyobbra ne
D. — Nincs becse a hazafinak. E. — becsüld. D. —
Becsüld ellenségedet, ö
Ott a pénznek legkevesebb becse, a hol mondja ki hibádat. D. —
Becsüld jó
verik. D. — Sehol sincs kevesebb becse barátodat, de jobban istenedet. B. —
a pénznek, mint a hol verik, KV. Becsüld meg nemes leveledet. (Ha
Becse. (Bácsmegyei község.) Vé- nemes vagy ne légy nemtelen.) E. —
nebb, mint a becsei Krisztus. Ny. 22. Becsüld meg az ösz szakált. D. —
Becsenget. Becsengettek neki, Becsüld meg magadat. É. Beesüld —
mint Derecskének a tatár. (Derecske meg magadat, ember lesz belled. E.
biharmegyei község a tatárok közeled- — Csak az becsüli, a nem D.
ki látja.

tére félre verte a harangot a tatárok ; — Eleinknek szokásait meg be- kell
egészen elpusztították, nem használt csülni. D, — Gadájáért a kutyát is

a harangszó.) D. megbecsülik, Ny, 22, — Ha magyar

Becsukni. A kutya, meg az ur, nem kenyeret becsüld meg a magyart,
eszel,
csukja be az Ny. 3.
ajtót. K. — Inkább becsüljenek, mint fél-

Becsusz. Becsusz, mint tü után a jenek, S. — Ki a krajcárt nem becsüli,

czérna. D. —
Becsusz-mász, mint tü
-
a forintot nem érdemli, -S. Ki a —
után a czérna. Pázmán. Nincs oly — garast nem becsüli, a forintot nem
tilalmas, a hova be nem csúszna a • érdemli. ME, —
Ki a pénzt nem keresi,
nyelv. D, nem is becsüli, D, — Ki a pénzt nem
Becstelenül. Jobb a hazáért élni, becsüli, meg sem érdemli, D, Ki a —
mint becstelenül meghalni. D. szomszéd lepedjét nem rzi, maga
Becsül. A bagolyt nagyobbra becsüli lasnakját sem becsüli, (Lasnak, szláv
a sólyomnál. KV. — A fillért becsüld, szó: fekvhely,) D, —
Lovat nem szré-
igy gyüjthetsz aranyat. KV. — A jó ért,de serénységeért becsülik, KV,
özvegyet méltó megbecsülni. D. A — Lovat nem szréért, de serénységeért
ki abékét nem becsüli, nem tud hada- szokták nagyra becsülni, Sz, Meg- —
kozni. D. — A ki mást becsül, magát becsülte mint Préda a nadrágot, D, —
becsüli meg. B. — A mi sokra becsül- Megbecsülte szakálát, E, — Mihez
tetik,sokba is telik. D. Az okos — könnyen férünk, nem becsüljük nagyra,
ember nagyra becsüli a hazát. D. — E, — Néha többre becsülik a baglyot,
A szamár nagyobbra becsüU a szalmát, mint a sólymot, E. — Nehéz meg-
mint az aranyat. D. —
A szerencsét^ becsülni a D, — Nem akar öreg
foltot,
nem tudja becsülni, ki soha szerencsét- lenni, az öreget meg nem becsüli.
ki
len nem volt. ME. —
A vadkörtét D, — Nem tudja becsülni a szerencsét,
többre becsüli a szelídnél. KV. Az — ki soha nem volt szerencsétlen, E, —
agg fát árnyékáért becsüljük. B. — Serénységeért, nem szréért becsülik
Az becsüli a pénzt, kinek körme kopik a lovat, E, — Sokba telik, a mit nagyra
utána. D. — Az ebet a gazdájáért becsülnek, D, — Süvegben is meg-
becsülik. KV. —
Az ebet is megbecsülik becsülik a cukrot, D,
uráért. E. —Az ebet uráért meg kell Becsület. A becsület a kerest ke-
becsülni. B. -^ Az orgazdát nagvobbra rüli, a került keresi, K, — A becs-
 51 —
letet minden ember szereti. B. — A a fordított kása. D. — Nagyobb a be-
hol a félelem, ott a becsület. Ny. 2, — csület a sok gazdagságnál. KV. —
A hol a szemérem, ottan a becsület. Nehéz a szegény legénynek becsületet
KV. — A rossz gyomornak becsülete kapni. KV. —
Nem hagytak rajta egy
a kevés D. — Az igazság
eledel. el- szál becsületet. É. — Nem minden
vette a becsület leányát, de magtalanok sövény alatt leli meg ember egyszer
voltak és kihaltak, csak a hirök ma- elvesztett becsületét. KV. — Nem sok
radt. Ny, 4. — Asszonyverésböl ember becsületet nyer, ki asszonyt ver. ME.
nem sok becsületet nyer. E. — Becs- — Nemsok becsületet nyer az ember
—
i

léted sérted, ha méltatlant kéred. K. az asszony megverésével. Sz. Nem

—
I

— Becsülettel megszült. D. Bocs- sok becsületet vall az ember az

—
i

korban keresni, csizmában költeni asszony-verésbl. KV. Rossz em-

—
\

válik becsületedre. B. Cigány be- ber dicsérete nem nagy becsületedre

csület, szalmatüz. Ny. 8. — Egy garas |

válik. Cz. — Rossz ember, ki becsü-

—
i

ára becsületet sem hagytak rajta. S. letével nem Sok szen-

gondol. D.
— Egy pénz ára becsületet sem hagy-
j

'<

vedéssel adják a becsületet. (Dicssé-

tak rajta. D. —
Egy szál becsület sincs get.) KV. —
Sok szenvedéssel nyerik
rajta. D. —
Elöbbvaló a becsület a
;

a becsületet. B. —
Sokakat irigység
szalonnás káposztánál. E.— Elrezelte emelt becsületre. E. —
Szelid almá-
becsületét. D, — Elterjedt becsülete nak van becsülete. B. Terjed a
•
—
mint szalonnabör a parázson. D. — El- becsület, mint a disznóbr a tzön.
—
;

veszett becsületet nem találni a fel :

(Kitudódott a gaztett.) Ny. 5. Ter-
bokornál. D. — Fáradsággal adják a jed a becsület, mint a szalonnabör a
— —
j

becsületet. B. Ha nem tartóztat a tzön. (U, a.) Ny. 5. Tisztelet, be-

veszedelem, tartóztasson a becsület. csület, de igazság is. E. —
Tisztesség,
B. — Inkább vesszen életed, hogysem becsület jobb mint arany feszület.
becsületed. KV. —
Jó ott lakni, a hol (Kereszt.) S. — Többet ér a becsület
becsülete vagyon a jámbornak, M. — a szalonnás káposztánál. Ny. — 9.

Jobb becsülettel szegényen élni, mint Tudósok becsülete ifjak ébresztése.

rossz utón meggazdagodni. S. Jobb — E. —Vad almának kevés a becsülete.
ott élni, a hol inkább becsülete mint B. —Vén szolga a ház becsülete. S.
pénze van a jámbornak. D. Kett- — Becsületes. Annyit locsog, hogy
nek nagy a becsülete uj ruhának, uj
: más becsületes ember nem is fecseg-
pénznek. S. — Kikopott a becsületbl. het mellette. D. — Becsületes ember,
S. — Kiment a becsülete. (Kiderült csak a valaga disznó. Ny. — Becsü- 5.

gazsága.) É, — Kivágta a becsületet, letes ember, ha zsidó nem volna. Ny.

hogy egy csepp sem maradt. (Meg- — Becsületes ember megtartja
4.
szegte szavát.) Ny. — Másnak be- szavát. — Becsületes ember meg-
1. S.
csületében gázol. (Nyelvével.) D. — szül, huncut megkopaszodik. — S.
Mind jó lakni, a hol becsülete van
ott Becsületes emberek sorába E. lépett.
az embernek. B, — Mind jó lakni, (Megházasodott.) — Becsületes hazug-
ott
hol becsülete vagyon a jámbornak. M. ság nem szégyen. — Ha becsületes S.
— Mindenki szereti a becsületet. Cz. asszony nincsen, kurvával eltáncol is

— Nagy becsülete vagyon, mint Sason az ember. Ny. 10. — Könny neki,
az agárnak. (A tátos csikójánakló de nehéz a becsületes embernek. ME.
nézték szénával tartották.) Ny.
;
— — Legtovább 6. ami becsületes. D. tart,

Nagy becsülete mint a agárnak. — Pénzes: szép, eszes, becsületes.

téli

D. — Nagyobb a becsület a vels konc- ME. — Sokkal becsületesebb embert

nál. D. — Nagyobb a becsület, mint felakasztottak már.S. — Tettl talpig
4*
 52

becsületes. E, — Alkudj cigányosan, gyomrod. D. — Be nem falhatja a sipot.

fizess becsületesen. S. — Minden le- (Nem tud hallgatni.) D. — Befalatták
hetsz, ha becsületesen sokáig élsz. D. vele a szót. (El kellett hallgatnia.) E.
Becsületesség*. Jó útitárs a becsü- — Nincs a befalni való harapása.
letesség. S. (Nincs mit ennie.) E.
Becze. Anyámasszony becéje. (El- Befagy. Bárcsak télen befagyna a
kényeztetett gyermeke.) E. szája. D, — Befagyott a szája. E. —A
Beczkó. Tokai bort gyalázza becz- ki tztl távol ftzik, befagy a segge.
kói lre. D. —
Tokai bort korholja Ny. 4. — Télen sem fagyhat be a
beczkói lre. S. szája. D.
Bed. Kivágták Bedön az erdt. Befelleg'Zik. Azt se mondta be-
— Azt
:

(Bedö biharmegyei falu oláhjai kivág- fellegzett. E. se mondja : be-

ták az erdt, hogy varjak ne szállja- fellegzett, majd es lesz. Ny. 2.
nak rá.) D. Befedez. Fa-sindelylyel födözték
Bedug'. A mely lyukat bedughatsz be farát. (Verés.) D.
kis ujjaddal, ne dugd azt az öklöddel. Befér. Az okos nem nyit annak
Ny. 2. —
Be nem dughatni nagy száját. kaput, a mi az ajtón is beférhet. D. —
D. — Bedugni egy lyukat. (Sok adó- Ne nyiss annak kaput, mi az ajtón be-
ságból egyet kifizetni.) E. —
Bedugták fér. E. — Ha feje befér is az ablakon,,
a száját egy darab subával. (Ajándék.) de nyelve be nem férhetne. D. —
KV. — Könny kis lyukat bedugni. Nincs oly tele zsák, melyikbe még egy
D, — Mit egy ujjal bedughatsz, ne szem ne férne. ME.
várj többet oda. E. — Nehéz minden- Beflzet. Befizettek neki. (Verés.) B.
kinek száját bedugni. M. Nem lehet — Befog". Befogta a kenyeres zsák
mindenkinek száját bedugni. KV. — száját. Ny. — Befogta a lepénylesöt.
3.

Nem mindennek bedugni száját.

lehet (Száj.) Ny. — Befogta mind a hatot.
1.
E. — Nem lehet minden embernek a (Nyakas atyja tilalma dacára hat lovat
:

száját bedugni. S. fogott D. — Egyik a lovat befogta,

be.)
Beereszt. Egyik fülén beereszti, a a másik kifogta. KV. — Fogd be
másikon kiereszti. ME. szádat. ME. — Ha csikót hamar be-
Beesik. Beesett, mint a kis keztyü. D. [
fogod, hamar elrontod. D. — Isme-
Beér. Alig érte be maga brével. rétes cselédet hét hibával jobb meg-
— Beéri egy uborkával. D.
j

(Verés.) D. tartani,mint ismeretlent egygyel be-

—
1

— Érd be magaddal. D. — Ha ablak- ! fogadni. ME. Rókát fogja a já-

kal beéred, ne nyiss kaput sziveden. romba, ü.
D. — Ha kevéssel
jóllakik, E. beéri. Befogad. A bokor a tolvajt is
— Kevéssel beéri. D. — Ki aprónkint befogadja. D. —
Befogadta a hóhér
költ,tovább beéri vagyonával. K. — oszlopos palotájába. D. Fogadd be —
Ki keveset kivan, kevéssel beéri. ML. a tótot, kiver a házból. E.
— Ki kevéssel be nem éri, sokra nem Beforr. Ebcsont beforr. E,
érdemes. D. —
Ki sokat kivan, kevés- Beft. Beftötték neki. (Verés.) D.
sel is beéri. D. —
Ki sokat kivan, keve- — Beftötték a kemence száját. D.
sebbel is beéri. D. — Könnyen él, ki Begy. A ravasznak ravaszság a
kevéssel beéri. E. — Magadéval beérd, begyében. D. —
Begyiben van. (Nem
máséra ne szorulj. D. Nem keres — felejtette el.) E. —
Begyibe vette.
annyit, mennyivel beérhet. (Mennyit (Haragszik érte.) E. —
Megrakta már
megeszik.) D. a begyét. B. — Megtelt már a begye.
Befal. Be ne fald azt egy nap, a B. — Mindent más begyébe ne dugj.
mit esztendnap meg nem emészthet D. — Ördög van a begyében. (Tel-
 53 —
hetetlen.) D. —
Hegyke-bögyke. D. — mint Pilátus a krédóba. ME. (Azt sem
Van valami a hegyibe. Ny, 2. tudja, hogy keveredett a bajba.)
BegyÓg'yul. Begyógyul a seb, de Bekap. Bekapta, mint kutya a le-
megmarad a sebhely. D. — Ha be- gyet. (Mohón.) E. —
Jól bekapott,
gyógyul is a seb, megmarad a helye. K. (Részeg.) B.
Behajt. Olykora bujtár a tilalmasba Bekeg. Bekeg mint a kecske. D. —
is behajt. D. Melv juh sokat bekeg, kevés gyapjat
BeharangfOZ. Mindennap beharan- ád. b.
goznak neki. D. —
Nála mindég be- Beköp. Beköpte a légy. (Büdös hús.)
harangoznak. (Eszik.) D. ME. — Szegény légy. kevély légy, hogy
Behány. Ablakon hányják be neki. be ne köpjön a légy. Ny. 4.
E. —
Talán az ablakon hányják be neki, Beköszön. Ha a szükség beköszön
a mitl meggazdagodik. D. az ajtón, a szeretet akkor az ablakon
Beházasodik. Beházasodott vö ugrik ki. D. —
Idején reggel beköszön
olcsóbb a korpánál. ME. a csapszékbe. D.
Beheged. Ebcsont beheged. E. — Beköt. A nyomtató ökörnek száját
Ebcsont hamar beheged. D. be ne kösd. D. —
Bekötötte a szeme
BehOPpaszt. Behorpasztották a világát. (Férjhez ment.) Ny. 21. Be-
fejét. D. kötötte koszorúját. S. —
Bekötötték
Behuny. Legravaszabb a róka, a zsák száját. D. —
Nem zsák a világ
mikor szemeit behunyja. S. szája, hogy bekössük. S. —
Nem tudom,
Behúz. Behúzta a farkát. ME. — mi lakik a bekötött zsákban. E. A —
Behúzta a farkát, mint az idegen kutya. nyomtató lónak nem kötik be a száját.
Ny. 8. —
Behúzta a ludhur. (Tyúkhúr, Sz. — Örökre bekötötték szemét. D. —
fü, el van takarva.) D. —
Behúzta Szemedet bekötötték. (Rászedtek.)
magát, mint macska a tzhelyen. D. — Ny. 2.
Behúzták utána az ajtót. Ny. 4. — Bekukkant. Bekukkantott, mint
Behúzza magát, mint a téli csiga. D. bolond Istók Debrecenbe. (Lévai Istók
Beillik. Beillene a tanácsba. D. — nev ember elment Debrecenig, de
Beillene vajdának a cigányok közt. csak a kapujáig.) ME. —
Bekukkant,
(Hazug.) D. mint bolond Mihók Debrecenbe. (U.
Beinni. Beinná a Krisztus köntösét a.)E.
is. B. — Beitta eszét. E. — Krisztus Beleakad. Hamar beleakad, mint
palástját is beinná. D. — Nemeslevelét tüz apuskaporba. D. —
Tökre hányja
is beitta. D. — Ugyan derék állapot, a bojtorjánt, hogy bele akadjon. D. —
foeittam a kalapot. S. Tört csinált, maga akadt bele. D,
BeÍr.^Beirták a bolondok könyvébe. Beleárt. Ne ártsd magad mindenbe.
D. —
Beirták a fekete könyvbe. (Avatkozni.) Ny. 5.
(Rossz.) D. Belebújni. Belebúj a szalmába, ki
Beismer. Ne szegyeid beismerni, sem jö délig. D. —
Belebujt, mint a
ha hibáztál. S. barát a kámzsába. S. —
Belebuvik,
Bejár. Bejárta Tolnát, Baranyát. S. mint ijedt egér a lyukba. D. Belé- —
— Messze országot járt be, mint a desbelebujt, mint kullancs a brbe. D.
tehénfark, egyik farpofátul a másik- — Ördög bujt belé. E.
hoz. D. Belebukik. Hasztalan vádolja a
Bej. Be se jött, mégis itt termett. vizet, ki ismét belebukott. D.
D. — Ha hoztál bejöhetsz, ha nem Belecsap. Néha a kasza a tilal-
hoztál, maradhatsz. E. —
Kivered az masba is belecsap. D. (A más felesé-
ajtón, bejön az ablakon. E. Bejutott — I
gét is néha elszeretik.)
 54

Beledi. Olyan nagy a feje mint a Belekeveredik. Belekeverödzött

beledi (vagy : KV,
belendi) ebnek. a kenderbe. (Felakasztották.) D. —
Beleesik. A ki másnak vermet ás, Belekeveredett a hinárba. D.
maga esik bele. KY. A szilva, ha — Belekezd. Ki mibe belekezdett,
megérik, a ganéba is beleesik. (Vén folytassa. ME.
lány akárkihez is férjhez megy.) Ny. Belekotyog:. Mindenbe beleko-
— Búsul, mint a tökbe esett cinege. tyog. S.
D. —
Ki a viznek szokott, ha beleesik Belekörmöl. Belekörmölt, mint
sem fél. D. — Okos mint a tordai kos ;
vadóc a kapcába. (Szemtelen.) D.
seggel megyén a vályúra, mégis fejjel Belekötelzik. Mindenbe belekö-
esik bele. Ny. 3. - Ne ugrándozz árkon, telözik. D.
nem esel beléje. Bsz. Belakatol. Belakatolták a szá-
Belefárad. Belefáradt a munkába. ját.ME. (Ajándék.)
B. —
Fiatal is belefárad a munkába. D. Belát. Belátok a kártyádba. ME. —
Belefektet. Verd ki fogát, bele- Fenékig belát az emberbe. B. Mély —
fektetheted a bölcsbe (Gyermekes.) D. belátásu a kancsóba. E.
Belefér. Zabszem sem fért volna a Belesfai. Kínlódik, mint a belesfai
seggibe. (Megijedt.) E. ember a csap alatt. S.
Belefogf. Ki sokba fog, keveset Belep. Belepte azt immár ahó is.D.
végez. E. Belelép. Belelépett az ördögök
Belefúl. Ne menj avizbe, nem fúlsz bocskorába. (Rossz fát tett a tzre.)
bele. S. Ny. 1.
Belehal. A jégre megy, ha mindjárt Belemászik. Belemászott, mint a
belehal is. (Veszedelembe megy.) D. huntyiak (hontiak) a sárba. Ny. 21.
— A kanál vizbe belehalhat a is légy. Belemegy. Megy belé, mint bögöbe
D. — Nagy viznek eredett, belehalt. a húszas. ME. —
Megy belé, mint
D. — Ne menj a vizbe, nem halsz bele. Szigyiribe a lágy kenyér. E. — Megy
E. — Sokszor a jó úszó belehal a is belé, mint Ladányba a mennyk. Ny.
vizbe. S. 3. — Nem szükség a tetüt a ködmönbe
Beleharap. Beleharapott a sa- venni maga jószántából bele tud ö
:

vanyu almába. E. —
Beleharapna, de menni. D.
nincs foga. ME. —
Kiki jól belehara- Belemelegfedik. Belemelegedett
pott az almába. D. (Gyarló.) mint Aranyi Sándor a hóhányásba.
Belej. Belegyün, mint Gubodi a Ny. 11.
táncba. Ny. —
Belegyün, mint
19. Belemerül. Belemerült, mint Pipás
kutya az ugatásba. Ny. 9. Belejön — Jutka az imádságba. Ny. 19.
mint kis kutya az ugatásba. Ny. 6. — Belén. Belén magot evett. (Meg-
Belejött, mint Pilátus a krédóba. B, — bolondult.) E.
Lassan belegyün, mint Katiba a gyerek. Beleragaszkodík. Beleragaszko-
(Vesztére.) Ny. 7. dik mint téli zöld a falba. (Szemte-
Belekap. Belekap, mint kis lány len.) D.

a szöszbe. Ny. 2. —
Ki mindenbe kap, Belesül. Belesült. D. —
Belesüh a
mindenben himpellér. E. Ki sokba — beszédbe. B. —
A végén sült bele.
belekap, keveset végez. D. Decsi János. —
Már a dolognak elején
Belekapcáskodik. Mindenbe be- belesült. D. — Nem bánja, ha bele-
lekapcáskodik. D. — Mindenkibe bele- sül is. D.
kapcáskodik. S. Belesüpped. Belesüppedt, mint a
Belekerg^et. Egérlyukba be lehetne koldus az üres zsákba. S.
kergetni. D. Beleszakad. Beleszakadt a jégbe,
 —

de keze felül maradt. (Szerencsétlen- mint a Samu nadrágja. (Lyukas.) Ny.

ségben is szerencsés.) D. 6. — Kivül-fehér, belül fekete, S, —
Beleszorul. Örül, mint kinek paj- Kivül szép, belül rút, KV, — Kivül
tája ég, maga beleszorult. D. tágasabb, belül nyájasabb. (Tréfás ven-
Beleszúr. Beleszurdi szeleburdi. dégfogadás.) Ny. 3. — Mi haszna a
(Vak légy.) ME. —
Én lovat árulok, s
-
mellverésnek, ha belül nem érzesz. D.
te beleszúrsz, M. — Sok ház ég belül, de nem látszik
Beletörik. Beletörik a kése. D. — kivül. (Czivódás.) Ny. 8, — Ügy van
Beletörik a bicskája. Ny. 12. — Bele- mint az ablakfa, se kivül se belül,
törött a foga. D. — Ha kése beletörik Ny. 5.
.se bánja. D. — Megrágja, ha foga bele- Bemegy. Ha egy ajtón kiverik, a
törik is. D. — Hogyha mélyen szán- másikon bemegy. B. —
Ha egyfelül -

tasz, beletörik ekéd. ME. kivernek, más felül bemegyek, M. és

Beleüt. Beleütött a száraz mennyk. KV. —Egyfelül kiverik, másfelül
S. — Beleütött az isten nyila. S. — bemegy. E. —
Nem vétek a mi bemegy,
Beleütött erszényébe a lapos guta. S. hanem a mi kimegy, E.
— Mindenbe beleüti az orrát. S. Bemeszel. Az ördögöt nehéz be-
Beleütközik. A ki mellett gyakran meszelni. (Ravasz.) D, Nehéz az —
elmén a szerencsétlenség, egyszer örriögöt bemeszelni. E.
beleütközik, D. —
Mindenbe beleüt- Bemocskol. Ki mást sárral dobál,
közik, mint a vak légy. D. bemocskolja magát. S, Ki szurok- —
Belevág. Csincsák belevág, (Me- kal bánik, bemocskolja kezét. S, -

rész.) ME. —
Belevág, mintha tudna Könny a tiszta fehéret bemocskolni. D.
hozzá. B. Benedek. Benedek, zsákban hozza
Belevásik. Belevásott a foga. D. meleget. S, — Benedek, zsákkal hordja
Belever. Ez a verem olyan verem, meleget, Cz,
ha nem hiszed gyere velem, orrodat Benéz. Házának ablakán senkit
is beleverem. D. sem hagy benézni, D,
Belevész. Aki másnak gonoszát Bende. Akaratos, mint Bende
keresi, ö maga vesz bele. Decsi János. vágója. Ny, 5. —
Egyhangú mint Ben-
— Beleveszett a vizbe. D. — Neki dák nótája, E,
megy a tengernek, habár belevész is, D. Bend. Könny annak, kinek tele
Beleveszt. Akármihez kap, bele- van a bendje, ME, — Megfeszült a
veszt. D. —
Beleveszt, ki reménységbe bend. D. (Sokat evett,)
öli a pénzét, S, Benneveszt. Belekezd, ha benne-
Belgrád. MesszeBelgrád koldulni. veszt is, ME,
(Valamikor hazánk határa.) E, — Ben. Bentt már a feje lágya, B,
Messze Belgrádba koldulni. D. — Oh Benyel. Nehéz egy kortytyal az
Belgrád, (Nem nagy dolog,) E. — Puf egész Tiszát benyelni. D.
Belegrád, M, — Tudja mikor veszett Benn. A ma gyermekben
született
Belgrád, (Vén,) D. is benn a vétek. D. —
Benne vagyunk,
Belga. Belga fráter, (Sebes be- mint Fütyüls a kútban. (Bajban. Kut-
széd,) E, asok F-t bennehagyták a kútban.) Ny.
Belial. Mi köze Krisztusnak Beli- 3. — Benne van, mint a zsidó a lóban.
állal ? KV. S. —Kutyának, gazdának kinn a helye,
Belül. Belül a haja, mint az oláh asszonynak, macskának benn, ME, —
kecskének. D. —
Belül öröm, kivül Ki a templomhoz közel lakik, legutolsó
szomorúság. KV. —
Szép kivül, ördög benne, D, —
Kinn tágasabb, benn
belül. KV. —
Kivül belül egyforma. szorosabb, S, — Se kinn, se benn, mint
 -;

56

az ablakfa. E. —
Se kinn, se benn, nát a mennykhöz. D. —
Ügy-e Bernát,
mint tt Jankó a lakodalomban. E. — most kapkodsz a mennyköhöz ? ME.
Se kinn, se benn, mint zsidó a lóban. Bernákol.Bernákol mint a macska.
Cz. —Sem künn, sem benn. M. Ugy — D. — Bernákoló, nyifogó macska. D.
áll mint az ablakfa, se künnt, se benn. Berta. Vitézek, mint Berta kutyái.
Ny. 8. (Farkas az akolban, a kutyák az akol
BePegf. Összejárta Ungot, Bereget. tetrl ugatták.) D.
E. — Tul van Ungon, Beregen. (Kuruc Bertók. Nyertünk Bécsben, mint
menekülök.)ME. —
Ungvári bor, beregi Bertók a csíkban. (B. csíkot vittBécsbe
buza,nyiri mak, nem szerez bséget. D. a szállodában jól kiszolgálták, dicsérte
Beretva. (Borotva.) A vén asszony a német vendégszeretetet de a szám- :

nyelve élesebb a borotvánál. Ny, 13. — lára ráment a csík, kocsi, ló.) Sz. —
Beretvája sincs, mégis borbély. D. — Belevesztett, mint Bertók a csíkba. E.
Botból nem lesz beretva. KV. Éles — — Nyert benne, mint Bertók a csíkba.
mint a borotva. D. — Éles mint a KV. —Nyertünk benne, mint Bertók
beretvafok. D. — Fából faragja a a csíkban. ML. —
Belenyert, mint
borotvát.D Ki látottbotból beretvát. ? Bertók a csíkba. B. —
Neki gyürk-
Pázmán. — Nem minden botból leszen zik, mint Bertók a ködnek. Ny. 22.
beretva. M. — Ritka mint a jó borotva. Berúg. A ki berúg, kirúg. (Részeg,
D. — Vén borotva. D. — Széles be- garázda.) Ny. 12.
retva frissen bánik a szakállal. D. — Berzenkedik. Büdösbabuk ber-
Éles, mert Bécsben beretva a bátyja. B. zenkedik a hattyúval. KV. Büdös- —
Beretvál. Csínján beretválj, mert babuk berzenkedik a hattyúra. B. —
megakadsz. M. —
Csinján beretválj, Maga szemetén berzenkedik. KV.
mert megszaladsz. E, —
Csinján beret- Berzsen. Kis berzsenbe is elég. D.
válj, mert megszakadsz. ME. Ko- — Besindelez. Méltó volna, hogy be-
paszt beretvál. KV. —
Knnyü kopaszt sindelezzék a fejét. B.
beretválni. KV. —
Neki borotválkozott Beste. Beste lélek, karafia. E. —
az id. (Kitisztult.) Ny. Beste kurafi. ML.
Beretválás. Jó szappanozás, fél Beszéd. A beszéd nem enni, hanem
beretválás. D. hallani való. K. — A beszédnek egye-
Berek. Az éhség kihajtja a farkast nese jó, a mankónak horgasa. Páz-
a berekbl. B. — Berekben a farkast. mán. — A
beszédnek nagy feneket
E. — Farkasnakberket ne mutass. D. kerített,nehezen bontakozik belle.
Farkasnak berket mutat. E. Illa — D. — A sok beszéd el nem készül
berek, nád a kert. D. — Illa berek, ná- hazugság nélkül. D. —
Aggn beszéd.
dak, erek. E. — Sürü mint a berek. D. Pázmán. —
Annyit tanultam beszé-
Berényi. Iszik, mint a herényi tö- débl mint, az égdörgésbl. K. —
rök. (Noha tilos neki.) D. Belesült a beszédbe. B. Beszédnek—
Berhe. Nem volt még nekem ily egyenese, munkának szorgosa jó. S.
foltos berhém. KV. — Beszédének se hossza, se vége. S.
Berkenye. Akkor jó a berkenye és — Beszédének nincs se se farka.füle,
naspolya, mikor megf a fája alatt. B. S. — Bolondot beszédérl. (Ismerni.)
Bernát. Kapkod, mint Bernát a E. — Bölcset beszédérl. — Cifra E.
mennykhöz. (B. világcsaló igérte, beszéd, hegedszó. (Üres.) E. — Csak
hogy a mennyköt utánozni fogja ; a szófia beszéd és aggn rege. Pázmán.
beszedett pénzzel el akart osonni, de — Csépelt szalma beszéde. (Üres.)
megfogták, megbotozták, a deresen E. — Hol volt, hol nem volt féle be-
kapkodott.) E. —
Kapdos, mint Ber- széd. (Mese.) E. — Hosszú beszédje
 57

mint sz. Iván éneke. D. — Hosszú D. —

A'«ár a részeg németnek beszélj,
beszéd, rövid kolbász. (Nem —
jó.) S. akár ennek. B. —
Álmában is beszél,
Kikopott a beszédbl. S. — Kikopott D. —
Álmában sem szereti, ha nem
a beszédbl, mint mogyoró a tokjá- beszél. D. —
Anyja nyelvén beszél a
ból. B. - Künn van a farka a beszédé- gyermek. D. —
Barát beszél böjtrl,
nek. (Kitetszik mire céloz.) S. Ki- — de hasa teli van. E, —
Beszél a barát,
rályfia Kis Miklós beszédje. (Mese. de alamizsnát vár. S. Beszél a —
Szirmay szerint D. szerint hires pré-
; barát, alamizsna a vége. D. Beszél —
dikátor Szegeden Kis Miklós, kit a barát, beszél, alamizsna a vége. B.
gyönyör beszédeiért kis királynak —
Beszélj, de ne hebegj. D. Be- —
neveztek.) M. Sz. KV. —
Körmönfont szélj vele. Bakán lakik. (Együgy ; B.
beszéd. S. — Megismerni embert be- Szabolcsban.) —
Beszélj vele, Balázs
szédjérl. B. — Mesebeszéd. E. — a neve. Ny. 4. —
Beszélj vele, ha
.Alese-mese beszédje. D, —
Mézes-• tudsz németül. E. —
Beszélhetsz né-
mázos beszédje. S. Mézes-mázos — met. (Nem értlek.) S. Beszélni —
beszédje, ugyan hol lesz az ebédje. ezüst, hallgatni arany. (Német.) S. —
(Hízelkedik, hogy ebédre hivják.) Ny. Bolond beszél, okos hallgat. Ny. 16,
5. — Milyen az ember, olyan a be- —
Bor beszél belle. E. Csak any- —
szédje. B, — Nem Jizetnek vámot a nyit beszélj, a mennyi elég. D. —
beszédrl. ME, —
Oly egyenes a be- Csak imigy-amugy beszél, mint kocsis
szédje mint a kasza. (Görbe.) B. Se — — Elbeszél órákig a
a lovával, D.
füle se farka beszéd. Sz. Sok be- — — Elfagyott a be-
kutya farkáról, E.
szédnek sok az alja.E. —
Sok beszéd, szél — Éppen ugy beszél, sípja, E,
sík nyelv. (Sima, hizelg.) ML. — mint mikor hazudik, E, — Éppen ugy
Sok eresztéke van beszédjének. (Tú- beszél, mint Samu mikor hazudik.
loz.) — Sületlen beszéd. D. — D. — Étel mellett keveset, bor mel-
S.
Szamár a fülérl, bolond beszédjérl sokat szoktak beszélni. KV. —
lett
ismerszik. D. — Szóbeszéd, pipafüst, Fazekas korongról, varga kaptájáról
pénz a fundamentum. Ny. — Szófia beszél D. — Félvállról beszél az ember-
8.
—
.

beszéd. (Mese.) M. — Szófi beszéd, D. E. — Foghegyrl beszél. rel. E.

— A milyen az olyan a be-
élete, Forintja sincs, ezerekrl beszél. D. —
széde. KV. Görbén beszél. D. — Ha a rút rútul
Beszeg. Ki hogy be nem beszél, olyan mint az ördög. D. —
csinált,
^^zegett ?(Ruhán végs munka a be- Ha a szép rútul beszél, minden szép-
-ZHgés. Nem kész munka.) E. ségét D. — Ha bolonddal elveszti.
Beszeg'dik. Beszegdött, már beszélsz, bot legyen a kezedben. Ny.
is
kiszolgált.D. — Még be sem szeg- — Ha nem tudsz hallgatni, miért
6.
dött, már kiszolgált. ME.
is beszélsz Ny. — Ha száját bevarr- ? 2.
Beszél. A sokat beszél, sokat nák, fülén beszélne.
ki ^— Ha álmában S.
is hazudik KV. — A
az. sokat be- nem beszélhetett, azt mondja, nem
ki
szél, vagy sokat tud, vagy sokat ha- aludt. D. — Hadd beszéljek a fejed-
zudik. B. — A rossz lelkiismeret — Hasból beszél. E. — Hitelbe
del. S.
ember azt gondolja, hogy mindenki beszél. — Hogy nem res- (Hallgat.) S.
róla beszél. KV. — Az magyar beszélni. E. — Inkább beszélek a
igazi téi

nemcsak magyarul beszél, hanem ma- mintsem a lábával, (ürral

fejével,
gyarul álmodozik D, — Akár a
is. mintsem szolgájával.) Cz. — Kecske
fal-
nak beszélj. — Akár a lóval imád- beszél belle. (Érdek.) Ny. — Ki
E. 1.
kozz, akár evvel beszélj. (Hiába.) Ny. messze földrl jön, sokat tud beszélni.
19. — Akár a részeg németnek beszélj. — Ki sokat beszél, van S. E. ideje.
 —

58 —
— Ki sokat beszél vagy sokat tud, E. — Ugy beszél vele, mint kocsis a
vagy sokat hazudik. E. Kinek oka — — Ugy beszélsz, mint a
lovával. S. jól
vagyon, okosan beszélhet. D. Leg- — KV, — Ugy beszél mint a szél-
örlött.
jobb asszony, kirl legkevesebbet be- kelep. E. — Világba beszél. — Visz- E,
szélnek. (Német.) S. — Lóhátról be- szára beszél, (Bolond,) D. — Vize sincs,
szél az emberrel. E, — Lyukat beszél mégis borokról beszél. ME. — Zab-
a hasába. S. — Könnyen beszél a ki- szalma nélkül nem beszélhetni vele. E.
nek fog van a szájában. (Fiatal.) Ny. Beszélg'etés. Házasságról való be-
6. — Könnyen beszél, tele van a szája szélgetésnek nincsen vége. E. Mocs- •
—
foggal. (Fiatal.) Ny. 1. — Könnyen kos beszélgetés, erkölcs vesztegetés. E.
beszél az egészséges a betegnek. B. — Ocsmány beszélgetés, erkölcs vesz-
— Könnyen beszél, ki már megörlött. tegetés. KV.
(Dolga készen.) E. —
Másról beszél Betakar. Kitakar, betakar, fene
Bodóné, mikor a bor árát kérik. D. — tudja mit akar. Np.
Még akkor a magyarnak is volt ideje, Betapaszt. Könny a kis szájat
hogymagyarulbeszéljen.(Jó világ volt.) betapasztani. D.
D. —
Minden tagjával beszél. D. — Beteg". A beteg embernek egész
Mikor az ember rág, akkor nem be- napi böjtje. (Haszontalan.) D, A —
szélhet. E. — Ne beszélj oly vadakat. beteg imádságra sem jó, hát másra
E. — Ne beszélj oly zöldeket, E. — hogy volna. D. — A beteg, mig piheg,
Ne beszélj, zsindely van a házon. Ny. mindig remél. K. —A száraz kortyot
15. — Nem értem törökül beszél-e is alig nyeli a beteg, D. — A szükség
vagy tatárul. D. —
Nem is beszél, ha- a betegágyból is kiugraszt. D. — A
nem hebeg. D. —
Nem is beszél gyalog ki betegen él, sokáig vonaglik. B. —
— Nem
emberrel. (Szegénynyel.) S. is A betegnek kevés is sok lehet. D. —
— Nem
beszél gyalog az emberrel. E. Akkor van legrosszabbul a beteg, mikor
— Nem
lehet vele gyalog beszélni. D. nem érzi hol fáj. E, —
Akkor beteg az
mind német a németül beszél. D. —
ki orvos, ha mások egészségesek. D. —
Némával beszél. D. — Nyelvén tud Az asszony is szokásbul fekszik le be-
beszélni. S. — Oldal Pállal beszélt. teg ágyába. D. —
Az egészséges köny-
(Szótlanul eloldalgott, elment.) Ny. 1, nyen ád tanácsot a betegnek. B, Az —
— Olyat beszélsz,hogy még az eb engedetlen beteg kegyetlenné teszi az
sem venné fogára. KV. —Örvend, ha — orvost, D. Adós fizess, beteg nyögj.
álmában beszélhetett. D. —
Pénz be- — E. Álmos mint a beteg pulyka. D.
szél,kutya ugat. Ny. 13. — Róka beszél — Beteg ember böjtje. (Haszontalan.)
belle. D. — Senki beszélni
felül jót — KV. Beteg ember böjtje, részeg
nem szokott. D. — Sokat beszél az ember imádsága. (Nem sokat ér.) Sz.
ember a bortól, B. — Sokat ke- — hallj, —
Beteg ember imádsága. E, Be-
veset beszélj. »S. — Szája szerint teg embernek imádsága sem egész-
ize
beszél. — Számok beszélnek.
S. séges, D, — Beteg embernek a borju-
S,
Szélnek beszél. E. — Szökött szolga
•
szar B, — Beteg sem is Ízetlen, volt,

nem beszél uráról. D. — Taréjosan

jót mégis megholt, E. — Beteg vigasz-
beszél. (Kevély.) D. — Tele beszéli a az orvost. B. — Beteg volt valaha
talja
fejét. S.— Tele beszél.
szájjal — a deák (Azt mondta betegsége óta
S, is.

Tettek beszélnek, — Tiszta mindig jó étvágya van — beteg pedig

(Latin.) S. ;

papirosból beszél. (Hazudik.) Ny. év eltt 1, D, — Beteg

tiz az volt.) volt
Tóttal beszélj. KV. — Többet
tótul ördög, barát akart E. — Beteg lenni,
beszélnek bor mint étel mellett. K. volt az ördög, barát akart lenni, de
Ugy beszél, mintanyja tejével beszopta. hogv fellábadott, vissza tudott menni
 — —

59

D. —
Betegnek gyógyvíznél és orvos mindenkoron holtig, D, A mérték- -
—
kezénél jobb a szép vigasztaló szó. ietlen italminden betegségnek anyja.
KV. —Betegnek orvos a barátja. S. KV. —
A mértékletlen ital minden
— Betegnél betegebb. E.— Bor beteg- betegségnek oka. KV. Az egész- —
ség. KV. — Elég beteg az ki beteget is, ség izét a betegség adja. E. Addig —
emel, E, — Egészséges a betegnek gondolkodjál a betegségrl, a mig
könnyen adhat tanácsot. KV. — Egész- egészséges vagy. KV. Aggszó, de —
séges a beteg, nem egy
s szeret- ételt igaz, hogy betegséget, sántaságot, sze-
nek. B. — Ertlen, mint a beteg. D. — génységet senki el nem tagadhat. Páz-
Félti, mint beteg Bálint a haját. D. mán. —
Akkor becsüli ember az egész-
Gyomra fáj a betegnek s fogát húzza. séget, mikor a betegséget érzi. E. —
B. —Ha az orvos fél, kétségbe kell Akkor drága az egészség, mikor meg-
esni a betegnek. K. — Ha az orvos fél,
- lep a betegség. S. Betegsége után —
rettegni kell a betegnek. D. — Kedvet- haja elment. D.
esze, Betegséget —
len, mint a beteg ember. D. — Kér a nem lehet titkolni. E. Halálos beteg- —
beteg, de nem ád az egészséges. Ny. ség. E. —
Hosszú betegségnek ásó
10.. —
Két beteget nem szeret az ágy: kapa vége. B. — Hosszú betegségnek
részeg beteget és haragjában beteget. halál a vége. D. — Maga a vénség elég
Cz. —A annak lesz, a ki nem
ki vesz, betegség. D. —
Minden betegséget egy
ME.
vesz, beteg lesz. —
Kopasz, mint írral KV.
gyógyit. Minden beteg- —
hagymáz után a beteg. D. Könnyen — séget egy kenöcscsel gyógyit. KV, —
beszél az egészséges a beteggel. B. Nehéz betegségnek isten az orvosa.
Könnyen ráragad a nyavalya, ki beteg S. —
Nem lehet minden betegséget
körül forgolódik. E. —
Kutya is füvet egy szerrel orvosolni. B. — Öregség,
eszik, mikor beteg. E. —
Lakodalom, mindennapi betegség, Ny. — Ritka 4.
sokadalom, nincsen akkor beteg asz- egészség betegség nélkül. D. — Rövid
szony. Ny. 4. —
Lassan kocsis, beteg torkosság, hosszú betegség. E, — Sze-
a ló. E. —
Mást orvosol, maga beteg, génységet, betegséget, fogfájást nehéz
Pázmán. —
Mig egy beteg sínyldik, eltitkolni. S. — Utolsó betegségnek
száz egészséges meghalhat. D,
is — isten az orvosa. D. — Vénség, kész
Nem minden beteg hal meg, ME, — betegség. ME. — Vénség szüntelen
Nem mindig orvos az oka, ha meghal betegség. Pázmán.
a beteg. K. —
Nem mondja a gyermek, Betelik. Soha nagy torka be nem
ha nem beteg. E. —
Ráolvasott, mint telhet. D. —
Soha nem telik be a
Csányi Kata a malaczra, (Lefogták, koldus táskája. KV.
megdöglött.) Ny. 1. —
Sápadt mint a Betekint. Betekint, mint Bakó Gyu-
beteg. D. —
Sokat kér a beteg, de az lára. — Betekintett mint bolond Istók
egészséges nem adja. M. és KV. — Debreczenbe. (Évenkint a vámsorom-
Sokat kivan a beteg, de az egészséges póig ment, de nem ment be a városba.)
nem ad neki. D. —
Szép vigasztaló D. — Jól betekintett a korsóba. D. —
szó betegnek orvosság. E. Szép — Néha az okos a maga kebelébe is be-
vigasztaló szó orvosszer a betegnek. tekint, D,
B. — Szivével beteg, ki sokat nevet. Betesz. A ki utolsó megy ki a
E. — Tetves, mint a beteg szegény. világból, tegye be az ajtót. D. — A ki
D. — Vigasztaló szó beteghez félorvos- végül maradt, tegye be az ajtót. E.
ság. S. Kés akkor betenni a kalitka ablakát,
BetegfeS- Jaj szegény beteges, nem mikoron a madár kiröpült belle.
kell neki a leves, (Szerelmes.)
Ny. Bethlen Gábor lev. Ki utolsó ma- —
BetegfSégf. A betegség sem tart radt, tegye be az ajtót, ME, Kutya —
 — —

— 60

sem teszi be maga után az ajtót. D.— dolog nehéz része.) E. —

Rut mint a
Nagy ur és kutya után teszik be a? bezzeg. (Rútul megjárt.) D.
ajtót. E. Bécs. A bécsi kapun sem tudna
Betev. Betev falatja sincs. S. bemenni. (Részeg, szk neki.) D. —
Betöm. Betömték a száját. (Aján- A mig otthon ülhetsz, ne menj Bécsbe.
dék.) S. — Nehéz minden embernek Ny. 2. —
A szamár csak szamár, ha
száját betömni. D. Bécsbe viszik is. E. —
Az ökör ugyan
Betör. A föt be nem töri a szó. D. ökör, ha Bécsbe hajtják is. M. Az —
— A szó be nem embernek töri fejét. ökör csak ökör, ha Bécsbe hajtják is.
E. — Hallgatás senkinek be nem töri Sz. — Az ökröt, ha Bécsbe hajtják is
fejét. E. — Mondj igazat, betörik a csak ökör marad. KV. Annak —
fejed. (Mezkövesdi Krisztus.) KV. — Bécsben van az eladója. Ny. 6. —
Szól igazat, betörik a E. — Törd fejed. Annak jó volna, hogy Bécsbe a vá-
be még sem haragszik. D. — Törd
fejét, sárra tetüt hajtson. D. Annyira —
be még ö haragszik. Ny. 5.
fejét, jársz tle, mint Buda Bécstl. E. —
Bet. Az az ö megöl betje. E.— Bécsben borotva a bátyja. E. Bátyja —
A bet megöl. E. —'A bet öl. (Latin.) Bécsben köszörs volt. (Családjával,
ME. — Biblia is csak hat betbl áll. származásával dicsekvöre.) ME. —
B, — Egy betnél is kisebb. D. — Egy Egy pénzért Bécsbe hajtaná a tett.
egész betvé változott. (Felakasztot- (Fösvény.) D. —
Csak egyszer esik
— Hosszú bett
ták.) D, csináltak be- Bécsben ebvásár. (Egy magyar fuva-
lle. (Nagy »I«. Felakasztották.) D. ros látta, hogy mily ára van az öl-
Öröm, röm, csak egy betben külön- ebeknek, sok komondort hajtott fel
böznek, E. —
Varga bett vet. (Tán- eladásra éjjel a fogadóban vonitot-
;

torog.) E. tak, a vendégls kiverte, szétszalad-

Betyár. Bizik, mint betyár az ök- tak. Adolog pörre került, a vendég-
lében. D. —
Két pofára eszik, mint a lst kártérítésre Ítélték. A fuvaros új-
dolgos betyár. D. ból felhajtott egy falkát, de sehol be
Beüt. Beütött az isten áldás. (Ik- nem fogadták.) D. —
Csak egyszer
rek.) S. —
Mennydörögj, de be ne ss. volt Bécsben kutyavásár. ME. Egy- —
D. — Nem mindenkor üt be, mikor szer volt Bécsben ebvásár. E. Éles, —
mennydörög. D. mert Bécsben beretva a bátyja. B. —
Bevarr. Ha száját bevarrnák, talán Iszik mint a bécsi német. D. Jár —
a fién szólana. D. —
Könny kis feslést a szája, mint a bécsi kofának. S.
bevarrni. D. Kinek lova nincs, Bécsbe is gyalog
Bevág". Bevágták az útját. D. jár. D. —
Kinek lova nincs, Bécsben
Bezár. Addig zárd be istállódat, is gyalog jár. Cz. —
Kurjongat mint
mig el nem lopták lovadat. D. a bécsi tyukász az utcákon. Cz. —
Bevesz. Add ki, a mit bevettél. E. Kurvanyád Bécsbe, D, —
Kurvanyád
Bevet. Ha az isten akarja, az ab- Bécsben. E. —
Magyarnak Pécs, né-
lakon is beveti. D. — Jól bevett a metnek Bécs. M. —
Nagy a szája,
szentelt vizbl. (Bor.) D. — Kinek — isten mint a bécsi kapu, D. —
Németnek
akarja, az ablakon is beveti. D. Bécs, magyarnak Pécs. (Pécsi egye-
Mindent az ablakon vetnek be neki. tem. 1364. Nagy Lajos.) Sz. Olyan —
D. — Ne szánts többet, semmint be- az orra, mint a bécsi torony. D, —
vetheted. D. Olyat hazudott, mint a bécsi torony.
Bezdán. (Bácsmegyei község.) Bez- D. — Ökör marad ökör, ha Bécsbe
dánba megy bugyogót csókolni. S. viszik is,E, —
Rakja a szépet, mint
Bezzeg*. Ez ám a bezzegje. (A a bécsi kutya. Ny. 7. (Henceg.) —
 61 —
Sokat végeznek Bécsben, de elrontják enni. D. — Nehéz a dér a békának.
az égben. D. —
Sokat végeznek Bécs- Pázmán. — Nekifujja magát, mint
ben, de nem ugy rendelik az égben. a pockos béka. E. — Németnek, olasz-
B. —
Teli van, mint a bécsi bolt. E. nak kecskebéka, csibe. E. — Pislog,
— Nyertünk Bécsben, mint Bertók a mint a miskolci kocsonyában a béka.
csikban. L. Bertók. ME. — Pöffeszkedik, mint a béka. E.
Béget. A jó juh nem sokat béget, — Pöffeszkedik, mint a fölfuvalkodott
sok gyapjat ad. KV. Farkas meg- — béka. S. —
Sápadt mint a béka. D.
eszi a bárányt, ha béget is. E, — Siet mint a béka a veres posztóra.
Béka. A földbl sem n^er eleget (Hivatalra vadász.) —
Vizbe ölte a
enni a béka. D. —
A varas béka még békát, tóba a halat. S.
kis korában sem volt szép. D. Álló — Békacsiga. Olyba tartják, mint a
tóban lakik a béka. E. — Állott tó- békacsigát. (Értéktelen.) D,
ban lakik a béka. Ny. — Álló 6. viz- Békalencse. Békalencse. (Haszon-
ben terem a béka. — Annyi a S. talan.) D. — A szép patakról béka-
pénze, mint békán a szr. Ny. 21. — lencsére ne menj. D.
Bánja béka a D. — Békára
deret. is BékasÓ. Örül mint tót gyerek a
lesz dér. S. — Járjon békával kegyel- békasónak.
med. (Tréfás búcsúzás, e helyett: Békavér. Hideg mint a békavér, D.
békével.) E. — Befagyott, mint fehér- Békavirág. A békavirág nem
vári béka a kocsonyába. E. Be- — rózsa, a vad egres nem malozsa. (Ma-
húzza fejét mint a teknys béka. E. zsola.) Np.
— Csendes, mint a béka a lyukában. Béke. A békeangyal kövesse az
D. —
Béka egérharc. ME. Erlkö- — utast. D. —
A békének üres helyét
dik mint a béka. E. Fél, mint a — az ördög foglalja el. D. A ki a —
béka a dértl. D. —
Felfújja magát békét nem becsüli, hadakozni sem
mint a béka. E. —
Felfújta magát tud. D. —
A ki mihez nem ért, annak
mint a pölyhös béka. D. Fölfuval- — hagyjon békét. KV. —
A mi tenger,
kodott béka. S. —
Földet eszik, mint az soha nem béke. D. —
A teljes béke
a béka. E. —
Ha a tó kiszárad, ma- ritka madár a világon. D. —
Béke a
gától is kiugrik a béka. D. — Ha ebül hadat, a had szüli a békét. D, Bé- —
megy az ember halászni, békát fog. két az isten, civódást az ördög szereti.
Ny, 5. — Halak mellett a béka is el- D. — Békét kivan még az ellenség is.
kel. D. — Ki sok vizet iszik, béka n D. — Béke orvosság, civódás méreg.
a hasában. S. — Kicsiny a béka, de D. — Csak az égben állandó béke. D.
nagy a szája. D. — Kigyót, békát kiált. — Ha a békét szereted, ellene ne
E. — Kigyót, békát okád rá. D. — mondj senkinek. D. —
Hagyj békét
Ez a világ kigyót békát rám kiált. Np. másnak, magadra viselj gondot. KV,
— Kigyók, békák között is bátran jár — Jobb egy béke száz hadnál. E. —
az okos. D. —
Kiolvassa fogaid a Ki a békét nem szereti, hadakozni
béka. (Ne tátsd a szádat kihullanak ; sem tud, E. —
Könny a láncolt ku-
fogaid.) E, —
Könny békát tóba tyával békét tartani. D. —
Soha sem
ugratni. ME. —
Könny a békát vizbe hagy békét a jó káplár. D. — Söpörd ma-
ugratni, mert úgyis oda akar. Ny. 17. gad háza elejét, hagyj békét másénak.
— Lesz még a békára dér. E.
-
— KV. — Szeresd a békét, ha sokáig
Megkergette a varas béka. (Rest.) D. élni kivánsz. D.
— Megolvasta fogát a béka. (Száját Békesség. A békesség szeret,
tátja, fogai ki fognak hullani.) D. — istenét kedvel. D. —A békességet
Mint a béka, a földbe sem mer eleget az angvali karok is hirdették. D. —
 62

A jó egészségért, csendes békességért, vel szenvedi, ha hátáról szijat szelnek

sokat el kell ku-
hallgatni. Sz. — A is. D. — Ha békével akarsz élni, sokat
tyák között is szép volna a békesség. ne szólj. D. —
Ha békével élhetsz, ne
D. —Az isten is a békesség istene. add a világ veszekedéseiért. D. Ha —
D. —
Az arany szép és jó, de még rab lettél, trd békével. E. Isten —
se békesség. D, —
Addig a békesség, békével jár mindenütt. D. Jobb a —
mig a szomszéd akarja. S. Békes- — háború a fegyveres békénél. S Ki —
ség és feleség istennek áldása. D. — békével fekszik, maga békével kel. D.
Békességben kell a hadról gondos- — Nem múlik el bucsu békével.
kodni. KV. — Bor, búza, békesség és — Néha a béké-
(Verekednek.) Ny. 4.
feleség ékes széna, szalma, szalonna
: vel minden elvész. D. — Senki sincs
és a ruha kékes. (Boldogság.) D. — békével mellette. D. — Szerencsések
Bor, búza, békesség, szép asszony a holtak, mert békével nyugszanak. D.
fe-
leség. ME. — Dicsség istennek, bé- — Vannak kik békével nem lehetnek.
kesség embernek. D. — Ha békesség D. — Zabkenyérrel békével is el-
támad, romol a háború. D. Há- — lakik. D.
ború pokolban, békesség az égben, Békó. A tengert békóval fenyegeti.
D. —
Jobb egy békesség száz hadnál. (Kevély.) D. — Békót vethetsz lábára.
D, — Jobb egy száraz falat békes- D. — Ravasz a szerelem, aranybékó-
séggel, mint hizott borjú perlekedés- val jár. K.
sel. ME. —
Kardot köszörül és bé- Bél. Áldott a sok kéz, átkozott a
kességet kér. K. —
Sokszor a biró sok bél. (Munka, evés.) Ny. 6. Egye —
sem tehet békességet. D. Süketnek — meg a farkas belestül. D. — Egye
és némának kell lenni, ki alattvalók- meg a rozsda belestül. D. Ha egy- —
kal békességben akar élni. E. — szer a kutya a marha-belet megkós-
Szent a békesség. D. a húst sem hagyja abban. D.
tolta, —
Békés. A békés alvás jobb a bé- Hosszú, mint a bárány-bél. D. Húrt —
kétlen táncnál. D. —
A békés legelést kamoltak bélébül, D. —
Káka bélü.
a juhok is szerelik. D. —
Békés gazda, E. —
Mely fák virágzanak, gyümölcsöt
fele nyereség a háznál. D. Békés — nem hoznak, nincs belök. (Értékök.)
városban a rossz is jóra fordul. D. E. —
Pokol a bélé. E. Pokol a —
— Legjobb Békés-vármegyében lakni. bélé, annyit eszik. E. —
Törd meg a
(Békével élni.) D. diót, ha belét meg akarod enni. Bsz.
Békességfes. Soha nem értem bé- — Veleje, bele a dolognak. Pázmán.
kességes szélvészt. D. Bélel. Ördöggel bélelt. M. Róká- —
Békéllés. Könnyebb a békéltetés val bélelt, rókamállal prémzett. (Ra-
mint a békéllés. D. vasz.) D.— Rókával bélelt, farkassal
Békével. A mit megjobbítani nem prémzett. K. — Széllel bélelt, D. —
lehet, békével trd. D. A templom- — Széllel bélelt a feje. B. — Széllel
ban sem hagyja békével az embert. D. bélelt a mentéje. S,
— Békével élhet tle a szúnyog is. Béles. A béles szagára felébredt,
D. — Békével élnek az karok. KV. — A bélesnek nem
angyali árt a vaj, D.
D. — Békével járnak — Béles
a csillagzatok sütéshez, uri névhez sok
is. — Békével
D. nem jár a ki — Ha
ólál- kívántatik, E, elaludtál fel ne
kodik. — Békével lehetne a
D. ébredj szagára.
tolvaj a béles Mit árt D. —
is, ha nem bántanák. D. Békével — a vaj a bélesnek ? E. —
Jó volna ugy
mindszárazon, mindvizen.D. Béké- — a katona béles. D. (Összesodrott ka-
vel mind avizig szárazon. D. — Békével tonaköpönyeg, ha enni lehetne.)
szenvedi a farbarugást is. D. Béké- — Bélés. Megadták bélését a posztó-
 63

nak. (Verés.) D. — Nadrágjára se mikor bércét a hó ellepte. (Vén sze-

zsinórt se bélést nem tétet. (Fösvény.) relmes.) D.
D. —
Nem oly szép a suba ujja belül, Béres. A meddig jóllakik, sokat fal

mint a derék bélése. E. Rkamálat — a béres. D. — A rest béres gyakran

szeret mente bélésnek. (Ravasz.) D. nézi a napot. D. — Azt kapod mit a
Bélyegf. A kendözés ördög zászlója — Annyira
a révész bérese. Ny. 14.
és bélyege. Ny. 16. —
Farkas nem higyj a béresnek, mennyire a látod. D.
nézi a bélyeget. E. — Homlokán viseli — Béres hazug. — Béresei D. is urak.
a gazság bélyegét. Cz. ME. —
Drága mint a — jó béres. D.
Bélyeges. A cigány a bélyeges lóra Egy ráklábbal akarja jóllakatni bére-
isfelül. (Lopja.) — Bélyeges bárányt
D. sét. D. — Els béresnek szegdött a
is elviszi — Bélyeges
a farkas. S. arc- hazughoz. D. — Eszik mint a béres.
nak ne higyj. B. — Könny a bélyeges E. — Henyél gazdának álmos a bé-
lovat megismerni, de nehéz megtalálni. rese. D. —
Hetes es, hármas ünnep,
D.— Ne higyj a bélyeges embernek. E. jó gyomor gazda morgás, béres alvás,
:

Béna. A béna rajkó kedves az is komondor. D. —

Jármas tinónak bé-
anyának. Cz. — Ki a bénát neveti, res ostor. Ny. 6. —
Könnyebb hat
maga ne sántikáljon. B. •
— Még a béresnek hasát megtölteni. D. Lom- —
csonka béna sem ül mindig otthon. D. ha béres. D. —
Megszokta, mint lusta
— Ne nevesd a bénát, ha te sánta béres a henyélést. D. —
Ördöghöz sze-
vagy. D. gdött utálatos béres. D. — Rászokott,
Bér. Elfelejtésnek, nemértésnek mint ökör a béres szavára. D. Rost —
egy a bére. D. —
Bérbe szegdött a béresnek henyélés az ebédje. D. —
rókához. (Ravasz.) D. —
Elre kéri a Sokszor tekinti béres a napot. Tud —
bért. D. —Ette haszna, aludta bére. hozzá, mint béres a harangöntéshez.D.
(Más fizetést nem kap.) KV. Fará- — Bibasz. Bibasz ember.(Nagv ügvet-
val fizette a bért. (Verés. D. Fáradt-
)
— len.) D.
ság bér eltt jár. E. —
Ha bérbe adtad Bibe. Egy bibét fájlalnak. D. —
a farod, hát tartsad. Ny. 8. Hátára — Eltaláltad a bibéjét. B. — Ez a bibéje.
fizették a bért. D. —
Heti bére hat E. — Ha bibéje van, azt sem fájlalja.
nap, a hetedik ráadás. E. Méltó a — D. — Kiki érzi a maga bibijét. B.
munkás az bérére. E. Milyen a— — Kiki maga bibéjét fájlalja. D. —
dolgos, olyan a bére is. D. Nehéz — Kinek-kinek az ö bibéje fáj. M. KV. —
a bér, ha a szolga lusta. D. Papot — Minden napnak meg van a maga bi-
barátságért, kántort imádságért bér- bije. KV. —
Minden napnak tulaj-
ben nem tart az ember. D. Rest — don bibéje vagyon. KV. Min- —
szolgának bot a bére. E. —
Rost szol- dég valami bibéje van a szegény em-
gának pácza a bére. D. Szegdött — bernek. KV. —
Nem találtad el a bi-
bér, osztott konc. (Clara pacta.) D. — béjét. (Fájósát.) E. —
Nyavalyád nincs
Szökött katonának nincsen bére. Cz. bibét keressz. KV.
— Szökött szolgának nincsen bére. E. Bibic. A bibic szavára szállnak a
— Szökött szolgának kevés a bére. madarak. D.
Ny. 5. —
Tolvaj bére vagy bot vagy Biblia. Beszéljünk a bibliából.
fa. D. (Akasztófa.) (Másról, komolyról.) E. — Biblia is

Bérc. Bércet kerülget a mennyk. csak hat betbl áll. E. — Elolvasta

ME. —
A törpe csak törpe, ha a bér- az egész bibliát. (Kevély.) D. For- —
cen áll is. D, — Felkapaszkodott a gatja a 32 level bibliát. (Kártya.) S.
bércre. D. — Késre érni fel a bércre. — Paraszt ember bibliája :- hiszek egy
D. — Némelv hegv akkor is ég belül. isten. E.
 :

6-í

Bibor. Akár a bibor. (Olyan mint.) dossa, D, — A ravasz nyelv bika alá
E.— Bibor, bársony, vendégség jobb : is borját tehet, D,— A szúnyogból is

egy napi egészség. BSz. — Bíborban bikát -csinál. D. — Akkor mikor szólj,
ismegterem a tet. S. Biborban— a bika fingik, akkor is azt mondd
született. E. —
Eb a bibor közt is iszom, iszom, uram. E, Bika alá —
húst keres vagy koncot. D. Eb a — borjut tesznek, (Törvénytelen gyer-
bibor közt is koncot keres. E. — Fe- meket apjának elviszik,) E, — Bika
hér mint a bibor. (Vörös.) D. — Jó fing, (A fecsegöé.) D. —
Bika pénz. E.
bor, pénz, szép asszony, bibor, jám- — Bika vér. (Ers vörös bor.) E. —
bort kivan rzésre. KV. —
Olykor a Benn van már a bika a búzában, csak
bibor is megmocskosodik D. Tet — a farka áll ki. B. — Birónak, falu
a biborban is megnevekedik. D. — bikájának minden szabad. Ny. 2. —
Tiszta mint a bibor. D. — Vékony Boszantja mint vörös posztó a bikát,
mint a bibor. D, S. — Bg mint a bika. E. Bömböl, —
BiCCeg*. Bicceg bujában, mint a mint a bika. Sz. Búsul mint—
szárnyaszegett liba. D. a kivert bika, E, —
Búsul, mint a
Bicsak. (Bicska.) A bicska is ki- magán maradt bika. E. Cséppel —
nyilik tle. (Rossz bor.) E. Az uri — a bikát. (A szénától elverni.) E. —
bicsak sem illik mindig a ládába. D. Csitt vásár bikafingás a ki egyet szól,
—
! !

Balis bicsak fanyel, ha elvesz is mind megissza. E. — Eb a bika tehén

megkerül. (Kis érték.) E. Bele-— nélkül. D. — Egri bikavér. B. — Egy
törik a bicskája. Ny. 12. Bicsak— kézzel a bika szarvát tartja, a másik-
nem kés, D. —
El van keseredve mint kal agyonüti azt, D, — Ers mint a
a fanyel bicsak. (Kevésre becsülik.) bika, D. — Ers a nyaka, mint a vad
Ny. 18. —
Fabicsakkal is ölhetni. D, bikának, D, —
Falu bikája, D. Gyak- —
— Félre bicsak, hadd taszítsak. E. — ran megveszik rajta a bikapénzt. (A
Igen feni a bicsakját. Cz. —
Jól meg- kit nn
rajtakaptak 12 botot kapott
köszörülte a bicskáját. (Nyelv.) D, — vagy 12 frintot fizetett.) D. — Hányja
Olyan savanyu, hogy kinyilik a bicska a földet, mint a bika, D, — Hol nincs
töfe. (Bor.) 'Ny. 7.' —'Ritka tolvaj zekedö tehén, nem megy oda a bika,
bicsak nélkül D. —
Uri bicsak, fa E, — annak a háznak, hol tehén
Jaj
nyele. (Össze nem illk.) D. Uri — bikának jármot vethet a nyakába, KV,
bicsak nem heverhet mindig a ládá- —Kakas alatt keresi a tojást, bika
ban. Ny. 8. alatt a borjut, D, —
Kerüld a bikát,
Bicsaklik. Bicsaklik már, öreg a mikor hányja a földet, B. Komor —
legény. E. mint bika a járomban, D, Komor —
Bicskás. Baranyai tarisznyás, so- mint a herélt bika, D, Könnyen —
mogyi bicskás, bácskai bugris. S. — terem a jó bor, ha kapa a bikája. (Jól
Nagykörm bicskás. (Nagy tolvaj.) D. megmunkálják.) D, —
Kölesben a bika.
— Ritka vásár bicskás nélkül, D. (Túráikat igy Szabolcs-
gúnyolják.
Bihar. Bihar vármegyébe Debre- megye,) E, —
Körülnézte magát, mint
cenbe pipáért. Szegedre dohányért. B, bika a vágóhídon. D, Kurta már a —
Bika. A bika alatt is borjut keres. város bikája. (Szemtelen.) D. Le- —
Sz. — A bika a port a maga fejére tette már a bikapénzt. (Bírságot fize-
vakarja. Ny. 2. — A fösvény ember tett megesett leánynak.) E, Leütöt- —
bika alatt is borját keres, D. —A ték inárul, mint vágón a bikát. D, —
gonosz nyelv bika alá is borját tehet. Megutálta mint Csurgai a bikát, (Meg-
D. —
A kecskék közt bak a bika. D. öklelte, megtaposta,) S, Nehéz bi- —
—A leesett bikát a svermek is rug- kát levágni, D, —
Nehéz bikán szán-
 — ^ —
— üö

tani, D. — Nemcsak egy vörös bika az ördög sem bír, D, — Kivel senki
van a világon. Ny. 1. — Nyakas mint sem bír, azt az ördög sem próbálgatja,
a bika, D. — Nyakas mint a vad bika. D, — Megsokasodott a német, senki
D. — Nyakasok a bikák, mikor öklel- sem bír vele, (Német, nem-ett, szó-
nek. D. —
Ü a bika a csordában. ME. — játék : az éhessel senki sem bír.) D.
Öklels bikának széna van a szarván. — Nagy fát mozgat, nem bír vele, D,
K. — Ritka csorda bika nélkül. D. — — Magával sem bír. D, — Sokkal
Rest mint a herélt bika. D. Segít — parancsoló, kevéssel bíró.
rajta, mint Lénártnén a bika. Ny, 6, — Birka. A
koszos birka is átúszik a
Szabados, mint a falu bikája. Ny. 2. többível együtt, Ny, 5, —
Beadott neki,
— Szabad neki, mint a falu bikájának, mint Balog a birkának, Ny, 19, —
E, — Szénára szokott bika eljö holnap Birka kép, (Ostoba kinézés.) E. —
is, D. —Szép volt a komor is, mig bika Egy rühes birkától koszos lesz az
volt. (Komor, ökörnév.) D. Szl- — egész nyáj. S, — Egy sem birka, a j
nek kapa a bikája. (Termékenyítje.) mely nem bírja a szrét, Ny. 6, —
D. — Szúnyogot a bikához ne hason- Kérdzik mint a mustra birka, Ny, 6,
lítsd. D. —Több a kevély bika, mint — Lábáról fejik a lovat, hátáról a
a kevély tehén. ME. ügy búsul, — birkát, (Veszik hasznát,) Ny, 4. Ki- —
mint a magán maradt bika. D. — tnik, mint birkák közül a szamár, S,
Vadon fajzott bika. D. — Kondor mint a birka, D. Motoz —
Bikaesik. Volt keleté a bikacsík- van a fejében, mint a bolond birkának,
nak. (Verés.) D, Ny, 1, —
Néz, mint a birka az uj
Billeg". Billeg, ballag,megmegálJ.E, kapura, Ny, 3. —
Türelmes birka sok
—
Billeget. Róka farkát billegeti, fér egy akolba, ME, Ugy áll a
násznagy akar lenni. (Hízeleg.) E. szeme, mint a döglött birkának, D,
Billegctet. Könny a dudát felfújni, Vén birka eléli a téli takarmányt s
de nehéz bíllegtetni. D. kikeletkor hal meg, D,
Bimbó. A bímbóbul virág lesz. E. Birkás. Farkast birkásnak állit.
— A legszebb rózsák arany bimbók (Pásztornak,) B,
voltak. D. — A meleg nap hamar meg- Birodalom. Ez a birodalom csak
indítja a bimbót. (Szerelem.) D. — Kis- a kertaljáig terjed, D,
ded bimbóból lesz a fontos körte, E, Biró. A bagoly is biró maga bar-
— Olyan mint a bimbó. E. Parányi — langjában, D, —A biró kocsisa nem
bimbó, nagy gyümölcs. E. Parányi — kevélyebb nála, D, —
A bírónak két
bimbóból nagy gyümölcs nevelkedik. füle legyen, (Mind a két félt hallgassa
KV. —Szép mint pünkösdkor bimbó- meg.) ME. —
A bornak a szent Márton
jából kinyíló rózsa. D. Terebes ró- — a bírája. (Akkor látszik milyen.) D. —
zsák is apró bimbókból erednek. E. A görbe kezt szeretik a bírák. (A ki
A bimbó zörgeti a jászolt. (Az ökör ajándékot hoz.) Sz. —
A hol nincs
enni akar.) Ny. -4. vádló, nincs bíró. KV. — A hol semmi
BÍP. (Valamit.) A ki bírja, az marja. sincs, ott a bíró sem vehet el semmit, D,
D. — Mindenhez látó, semmivel biró, — A jó bírónak mind a két részt meg
KV, — Nem bírja már a farát. D, — kell hallgatnia. KV. —A jó lelkiisme-
Rossz ló, mely a maga gyapját nem retnek nem kell bíró. E. — A kocsis
bírja, D. —
Sokat a ló se bír, S, — szekérrel, a bíró törvénynyel álmodo-
Sokat a szekér sem bír. S, Sokat — zik. KV. — A rossz bírája lehet a rossz-
akar a szarka, de nem bírja a farka, nak. D. —
A templomhoz közelebb a
D, — Szamár sem birja az asztagot, D, sekrestye, mint a bíró háza. (A tör-
BiP. (Valakivel, mivel,) A nyakassal vénytelen gyermek dolgát jobb a pap-
Jlargalits E. : Magyar közmondások.
 66

pal eligazítani, mint a biróval.) D. — talál. D. — Kiki kegyes biró magának.

Az ajándék megvakitja a birt. B. — E. — Kiki kegyes birája magának. D.
Az együgy ember ritkán megy biró — Kimúlt már, mint a falusi biró a
elé. K. —
Az isten igaz biró, KV. —
— Kit a biró gylöl,biróságbul. Ny. 10.
Az okos biró a részeg embert józan nehezen tesz annak igazságot. E. —
korában bünteti, D. — Az okos biró Más biró járása, (Más az E. — ott ur.)
a komaságot, D. — Azt
elfelejti Megfekszik a kocsiban, mint a paksi
is

tudja hányat a biró tyúkja. E. —

tojt biró. — Megforog vele, mint a sápi Cz..

Azt sem tudja, most a biró. D. — biró a menyivel. Ny. 11. — Meg-
ki
Adj a birónak aranyat, tied az igazság, gyógyul, mire a biró lesz Ny. — ö. 8.

Ny. 2, — Arany írt kenj a biró kezére. Még akkor a birónak sem volt ám
Sz, — Bagoly is biró barlangjában, M. bajusza. D, — Mind a két pöröst meg-
— Bagoly is biró házánál. Decsi János. hallgatja az okos biró. D. — Molnár-
—
-
Biró szó. (Komoly.) B. Biró — ból lett biró. (Tolvaj.) E. — Eltte a
hátán. (Nagyjábul.) E.— Biró hátán biró csak fity.
is (Semmi.) D. — Neki
— Biró hátán vágott
tört só. (U. a.) B. a biró csak fity. E.
is —
Nem mind
•

dohány. (U. B. — Biró lánya.

a.) biró, kinek pálca van a kezében. Ny.
íKevély.) E, — Birónak két fülének 4. — Nem parancsol a kanász a biró-
kell lennie. (L E. — Birónak,
: fent.) nak. Ny. 18. —
Nem parancsol nékem
falu bikájának minden szabad. Ny. 2. a biró, a biró. Np. —
Oldalba nyomta
— Budárais beillenék birónak. (Okos.) a birót. (Megvesztegette.) Ny. 1. —
D. — Eb a biró kaloda nélkül. D, Rászorultak, mint a jó biróra. E. —
— Eb lesz Budán (Ha meg biró. S. Rossz biró, ki ajándékra néz. Cz, —
nem választják — Egy lencse
) itce Senki nem lehet magának birája. KV.
kárért a biróhoz megy. D. El- — — Senki sem lehet maga dolgában
vesztette szája izét, mint a pápai biró. KV. —
Senki sem lehet biró a
biró. (A beteg birónak tokai bort ren- maga ügyében. E. —
Simon biró hajtja
delt az orvos, felgyógyulása után is a lovat. (Asszony az ur.) M. Simon —
itta, hogy visszanyerje szájaizét.) D. biró kontyot feltette. (Felesége dolgát
— Elveszti
'
sirását, ki biró eltt jelenti végzi.) Sz. —
Sok ügyet hamar végez-
siralmát. (Hiába való.) E. — Ezt a sót het el egy okos biró. D. Sokszor a —
is a biró hátán törik meg, (Nagyjábul biró sem tehet békességet. D. — Soká
végzik.) Ny, 5. — Ha biróvá lettél, késik mint a biró-szó. E. — Sokszor
félre a komasággal. E. Ha biróvá — kényszeritették a biró elébe. (Rossz.)
lettél, tedd félre a komaságot. B. — D. — Sokszor tapodja a biró küszöbét.
Ha biróvá lettél, ne hagyj arany írt D. — Szerelem és harag nem igaz
kenni kezedre. E. —
Ha egyszer igazat birák. E. — Ugyan mondották
fejére
mondatnak a birák, csakhamar ki- a birák. D. — Ugy ül a székben, mint
pótolják száz hazuggal. D. — Ha a tömördi biró. (Kevély.) D. Város —
nincs panasz, nem kell biró. S. — határán kivül a biró, (Koldus.) D.
Hosszú pörön biró a nyertes. E. — BiPÓSágf. Kimúlt már, mint a falusi
Inkább szamara, mint birája a város- biró a biróságból. Ny. 10. — Már a
nak. (Szamár marad, biró változik.) D. bíróságból is kiaggott. D. •
— Sorba
— Jó lelkiismeretnek nem kell biró. megy, mint a falusi bíróság. E. —
S. — Jó biró felejti a komaságot. S. — Sorba megy, mint az alpári bíróság.
Jobb az ösztövér alku, hogysem a Ny. 5. —
Sorba megy, mint a tabáni
birónak kövér végzése. B. Keni a — bíróság. D. —
Sorba megy, minta tápé
biró markát. S. —
Kevély, mint a biró bíróság. Ny, 1.

lánya. S. —
Ki utón épit, sok biróra BiPSágf. Csak orvos ölheti meg az
 — 67 —
embert birság nélkül. Bsz. — Igazság E. — Ki istenben bizik, nem csalat-
a birság. D. —
Ritkán válik tudóssá, kozik. KV.— Ki hol bizik, ott hizik
kire birsággal vetik a leckét. K. M. KV. — Ki nyakában bizik, akasztó-
Bitangf. Leányágra szállott jószág fán hizik. (Merész gonoszban.) D. —
egy a bitanggal. D. Ki szegényben bizik, nádra támasz-
Bivaly.A bivaly, ha sóhajt is,mesz- kodik. D. —
Ki szegényben bizik,
sze fú. E. —
Bivaly-borju hozzá képest. szalmán hizik. E. —
Mi csak bizzunk
(Kicsiny.) ME. —
Bivaly-borju hozzá a jó istenben, majd ö megadja, a mit
képest. (Össze sem hasonlítható vele akar. Ny. 6. —
Nyakában bizik a tol-
szépség dolgában.) E. —
Ers mint a vaj. D. — Zsidóban bizik. ME.
bivaly. E. —Haragszik mint a bivaly Biz. (Rá.) A félénkre nagy dolgot
a vörösre. E. — Isten rizzen házas ne bizz. D, — A
mit az ördög véghez
szolgától (lop), jármas bivalytól (lusta), nem vén asszonyra bizza. B.
vihet, —
ut melletti földtl (tapossák), paplány Asszonyra bizni a házat. EV. Bár —
felelégtöl (dologtalan). Ny. 4. Le- — szemérmes is az asszony, ne bizd más
tapod mint a bivaly. D. —
Lusta bivaly- kezére. KV. — Borodat, kincsedet,
nak vasvilla a korbácsa. D. —
Nyakas feleségedet, pipádat, puskádat ne bizd
mint a bivaly. D. —
Örül, mint a bivaly, senkire. S. — Ebre bizni a hájat. KV.
ha vizet lát. D. —
Szép, mint a bivaly- — Éppen bizony, kendre bizták az or-
borju. E. — Vakon fú, mint a bivaly. szág dolgát. (Ha szolga avatkozik az
Pázmán. — Vas szöget vár, mint a ur dolgába.) D. — Farkasra bizod a
bivaly. (Rest.) D. — Vastag mint a bi- bárányt. E.— Farkasra bizni a juhot.
valy-bör. D. KV. — Ha ebre biznák a böjtöt. (Soha-
Bizg'at. Ne bizgasd, nem
büdös. E. sem volna hus miatt.) E.
a — Ha ebre
— Ne bizgasd, nem lesz büdös. B. biznák a nagy böjtöt. (U. a.) — Jó
D.
Bízik. (Benne.) Az inába bizik. (Tud borod, szép kincsed, meghitt emberre
futni.) D. — Baj a várban bizni, nem bizd. D. —
Kecskére bizza a kertet,
katonáiban. E. —
Bizhatni benne, mint D. — Ki lovát másra bizza, hamar
a nádkeritésben, mely kétszer van gyalog marad. S. —
Kire többet biz-
megkorcolva. E. —
Bizik benne mint nák, többrl számol. E. Lábára —
kutyában a nyúl. Ny. 4. —
Bizik, mint bizza életét, nem karjára, (Gyáva, fut.)
betyár az öklében. D. —
Bizik, mint D. — Mit magad tehetsz, másra ne
bak a szarvához. D. —
Bizik, mint bizd. E. —
Nem a kend orrára bizták.
hóhér a pallosában. D. —
Bizik, mint D. —Nem bizzák farkasra a bárányt.
kis tolvaj a farában. (Nem fél veréstl.) E. —Nem ebre bizzák a hájat. D. —
D. — Bizik, mint rossz katona a lábá- Nem ebre bizták a lhalált. KV. —
ban. D. — Bizik, mint katona a lová- Nem ebre bizták a marhamirigyet. D.
ban. D. — Bizzál istenben, elögyámolit. — Orvosra bizza pénzét. D. Papra —
E. — Bizzál istenben, megsegit. ME. lelkedet ne bizd, (Ne csak imádságban
— Csak a várban bizik. nem katonái- bizzál.) Sz. — Szived kulcsát másra
— Ertlen,
ban. D. csak maga erejé-
ki ne bizd. D. — Szükségére se menne,
ben bizik. D. —
Én is biztam egy nád- ha másra bizhatná. D.
szálhoz, ki felnvén, hajlott máshoz.D. Bizodalom. Nem lehet erltetni a
— Gazdag hizik, szegény bizik. E. — bizodalmat. E.
Ki emberben bizik, könnyen csalat- Bizony. Zsidónak »bizony« mon-
kozik. E. — Ki emberben bizik, köny- dása. D. —
Két »bizony« felér egy
nyen lerogyik. D. —
Ki emberben bi- istenugysegélylyel, S. Minden —
zik, nádra támaszkodik. D. Ki — bizonynyal — talán. S.
istenben bizik, mes nem csalatkozik. Bizonyos. Bizonyost bizonytalan-
od
 — —
— 68 —
ért el ne hagyj. E. — Bizonyos mint (Esö lesz.) Ny. 22. — Eloldzott a bocs-
a halál. E. — Jobb a bizonyos. E. — korszij (Beszéde hazugság.) E. —
Jobb kevés bizonyos, mint sok bizony- Ember brébl fzné bocskorát. (Em-
talan. KV. bertelen.) D. — Felkötötte a nyulak'
Bizonytalan. A hadakozásnak bi- bocskorát. S. —
Felhúzta a bakancsot,
zonytalan a vége. KV. —
Bizonytalan isten hozzád bocskor. (Katona nem
adósságnak szalma az interese. KV. paraszt.) E. —
Felhúzta a csizmát,
El ne hadd a mit birsz bizonytalanok- isten hozzád bocskor. ME. — Fel-
ért. B. —
Jobb a biztos ma, mint a kötötte a telekes bocskort. (Kevély.)
bizonytalan holnap. Ny. 13. D. — Felkötötte a duri bocskort.
Bizonyít. Ki bátran akar hazudni, (Boszankodik.) Ny. — Fel sem fz-
2.

messze országi bizonyítványokkal hette bocskorát. (Elszaladt.) D. — Fel-

bizonyítson. K. szijazta bocskorát. D. — Ha csizmád
Bizonyság^. Bizonyság teszi a tör- nincs, köss bocskort. ME. — Ha csiz-
vényt. Ny. 1. —
Bizonyságul némát mád nincSj bocskort hordhatsz. KV.
hiv. D. —
Fogas bizonyság. (Ers.) E. — Hegyes mint a harmathasitó tót-
— Nem kell ott bizonyság, hol maga bocskor. D. — Hegyes mint a tót-bocs-
szól a dolog. Cz. — Nem kell ott kor. E. — Istenhozzád bocskor! (Ke-
bizonyság, hol maga szól az igazság. vély.) D. — Jól feltzte bocskorát. D.
KV. — Nem
vonta ki fogát ennek a — Kiáll bocskorából a lába. D. —
bizonyságnak. K. —
Szemes bizony- Kiki legjobban tudja hol szorítja bocs-
ság. (Szemtanú bizonysága.) D. kora. D. — Kinek csizmája nincs,
Biztat. Biztatja, mint cigány a lovát. bocskort kössön. D. — Lábhoz szokott
E. — Biztatja, mint cigány a lovát bocskor jobb a legujabbnál. D. —
abrakkal. ME. —
Biztatja, mint oláh Lyukas bocskor télben. D. — Megint
az ökrét. Ny. 9. —
Csak biztatja, mint fzik már a bocskorát. (Kóborol.) Ny.
katona a szolgáját. KV. 6. — Nem bocskorra a sarkantyú.
illik

Biztatás. Nem kell a bátornak biz- S. — Nytt bocskor. D. — Ritka bocs-

tatás. Cz. kor ták nélkül. D. — Szájas mint a
Biztos. Jobb a biztos ma, mint a telekes bocskor. (Gazdag paraszt nagy
bizonytalan holnap. Ny. 13. hangon beszél.) D. — Szorítja lábát a
Bocskor. A mint kötötte bocskorát, bocskor. (Oláh énekel.) Ny. — 7.

ugy járt. D. — Alul derül, bocskor Szuszog mint a tót-bocskor. Ny. 2.

merül. E. —
Apja se töltötte bocsko- Tszög mint a bocskor, mikor nagy a
rába a bort. D. —
Belelépett az ördö- por. E. —
Utcu bocskor ne tszögj. !

gök bocskorába. Ny. 1. —

Bocskora (Paraszt hallgass.) Cz. Utcu bocs- —
a sárban maradt. D. —
Bocskoránák kor! meg ne mocskolj. E. Utcu —
szija eloldozott. D. —
Bocskorban kell bocskor, majd megpocskol. Ny. 2. —
keresni a hat ökröt. S.' —
Bocskorban Útnak vált, mint a göUei ember bocs-
keresni, csizmában költeni. (Kell.) KV. kora. (Somogy : elszökött.) S. — Vén
— Bocskorban gyüjthetel, csizmában bocskor. (Vén asszony.) D.
költhetel. D. —
Bocskorban kereste, Bocskorbr. Bocskorbör az orcája.
csizmában gyjtötte. D. Bocskor- — KV. M.
hoz fapálca illik. Sz. —
Csiz el, cssz Bocskoros. Bocskoros nemes.
él bocskor. (Vén.) E. — Csizmában (Vagyontalan.) E. — Hozz uram isten,
kereste, bocskorban végezte. (Uras- csak ne bocskorost. (Vendégül.) E.
kodás vége szegénység.) D. Csizmá- — Bocskorták. A legjobb kutyának
ban kezdte, bocskorban végezte. (U. alig jut valami a bocskortákból. (Nem
a.) E. —
Délrül derül, bocskor merül. enni való.) D. — Bocskoránák tákja
 —

69 -

nem leszek. (Nálam alábbvalónak nem E. — Bor a bogara. (Szereti.) D. —

szolgálok.) E. Borbogár. (ü. a.) E. —
Dong mint a
BocsánandÓ.Bocsánand vétek.D. bogár. E. — Én sem származtam bo-
Bocsánat. Els vétek bocsánatot garaktól. E. — Fekete mint a bogár.
érdemel. E. —A ritkábban vétke-
ki E. — ez
Igyál, meg a bogarat. Ny.
öli 6.
zik, könnyebben bocsánatot nyer. KV. — Ki bogár után indul, szarba viszi.

Bodor. Bodor mint Ballá, barna B. — Ki bogár után gyakran kö-

jár,
mint Vata. Ny. 2. veti kár. KV. — Ki bogár után indul,
Bodosi. Olyan mint a bodosi lako- sárba — Ki bogár után indul,
jut. S.
dalom. (Kimért, elég, de nem marad ganéjba D. — Ki bogár után indul,
jut.
semmi.) Ny. 9. keringbe készül. D. — Ki bogár után
BodÓ. Mást beszél Bodóné, mikor indul, keringöre készüljön. E, — Lépes
a bor árát kérik. D. —
Szent, mint mézre mindig akad bogár. Ny. 13.
a Bodóné pulykája, mert kan nélkül Összebeszél tücsköt-bogarat — S.
tojik. Ny. 1. —
Üldögél, mint Bodóék Osszeeszik tücsköt-bogarat. D. — Sok
ökrük a kut mellett. (Sárból nem tud bogár gyl össze, hol sok a
ott Cz. tej.

kikapaszkodni.) Ny. 1. — Van kosara, de nincs bogara.

Bodon. Kikapta Bodonból a részét. (Semmié.) Ny. 1.
(Vizenys lapály; megjárt.) Ny. 1. Bogaras, ügy megy, mint a bogaras
Bodri. A szomszédokkertje alatt. tehén a srbe. (Összevissza.) Ny. 21.
Bodri kutya szörnyen ugat. Np. Bogározik. Akkor lesz nyár, mikor
Bodrogközi. Várják, mint a bod- a tök virágzik s a vén asszony bogá-
rogköziek az árvizet. Ny. 11. rozik. Ny. 1.
Bodza. A büröktl a bodzáig. (Kevés Boglyas. Boglyas mint a sarjú
tér, tapasztalás.) E, —
A kinek a petrence. (Borzas.) S. — Ritka rend,
gyomra fáj. keressen rá bodzát. Ny. 1. sürü baglya. E. — Sok petrencéböl
(Segitsen magán.) —
Fakad a bodza, válik a jó boglya. E. — Ugy a haja, áll

büdös a rokka. (Tavaszszal szobai mint a szénaboglya. S.

munkanem.) Ny. 2. —
Föléledt mint Bogrács. Álmában is a bográcshoz
a bodza cibere. (Pajkos.) S. ül. D. —
Egv bográcsba hánvnak.
Bodzafa. A bodzafának is köszön, (Dobálnak összetartanak.) D.
; Egy —
(Vén, nem lát.) E, —
Az én kardom bogrács alá tüzelnek. D. Fényes —
sem bodzafa. KV. —
Az én kardom mint a bogrács. D. —
Igaz barátságot
sem fzfa, az én puskám sem bodzafa. bográcsban nem fzik. D. Kiki —
KV. —Még a bodzafának is jónapot maga bográcsa alá taszit. E.
mond. D. Bogyiszló. Csodultig van, mint a
Bogáncs. A bogáncskóró is elbizta bogyiszlói bucsu. S. (Bven van.)
magát, mikor a tölgyfa leányát meg- Bohó. Bohó ángy, megölte a leg-
kérte. D. —Aranyat hord a szamár, jobb tojó gunárt. D. —
Bohó Misi. Ny.
bogáncskórót eszik. D. —
Árva mint •i. —Bohó Misi, de hájas. (Bolond, de
az útszéli bogáncs. S. vagyonos.) E. —
Csecse bohónak, szép
Bogfár. Akár a bogár. (Fekete.) E. esztelennek. Ny. 2. —Mohó, bohó. E.
Bogár anyától származott. D. Bo- — Bojtár. Fejére tanította, mint boj-
gár után nem indul az okos. D. — tárját Guba. (Guba zsiványtól boj-
Bogár után indul. E. — Bogár után tárja marhát lopott.) D. Kenyerez, —
szarba. E. — Bogár bujt a seggébe. E. mint a gulyás bojtár. Ny. 2. Két —
— Bogara van. (Szeszélyes.) E. — bolond egy pár, harmadik a bojtár, Ny.
Bogara sincs. (Semmié.) E. Bogár- — 5. — Két pofára eszik, mint a juhász
ból féreg. (Ártalmatlanból ártalmas.) bojtár. D.
 70

Bojtorján. A bojtorján megegyez ban lehet találni, D, —

Jobb a nagy-
a lapuval. D. — Bojtorjánról fügét bokor mellett, (Flatalmasra támasz-
nem szedhenti. Pázmán. — Hamar nö, kodni.) D. — Kiugratni a nyulat a
ragadós is a bojtorján. Pázmán. — bokorból. (Vallomásra birni.) E. —
Hozzáragad mint bojtorján a lósörény- Mikor isten nyulat teremtett, bokorról
hez. (Tolakodó.) D. — Körmös boj- is gondoskodott. D. —
Minden bokor
torján. (Bregér.) D. — Ragad
mint a szállást ád. (Könny nyáron megélni.).
bojtorján, E. —
Ragad a rossz, mint E. — Mindig jobb a nagyobb bokor-
a bojtorján. D. —
Ragadós mint a boj- ban, (Városban.) Ny. 2. Mint a —
torján. D —
Tökre hány bojtorjánt. bokrot, minden veri. E. —
Nem azé a
(Hiába fárad.) MV. —
Tökre hányja nyúl, a ki a bokorból felugrasztja. Ny.
a bojtorjánt, hogy bele akadjon. D. 8. — Nem azé a nyúl, a ki azt a bo-
Bojtorjános. Bojtorjános csikóból korból kiugratja, hanem a ki elfogja.
válik a j
paripa. D. —
Csikó is János, D. — Nem minden bokorban fekszik a
mikor bojtorjános. (Alig hihet, de jó barát. KV. — Nem minden bokor-
mégis meglehet.) D. —
Néha a ló is ban lelni párját, E, — Nem minden
János, mikor bojtorjános. D. (U. a.) bokorban találsz nyulat. Sz. Nem —
Boka. Bokájában is tüz van. (Hara- minden bokorban fekszik a nyúl. D.
gos.) D. —Csont a boka. (Érzékeny — Nem minden bokorból ugrik fel
ütés, mely csontot ér.) E. Csonttal — ilyen nyúl. (Bátor ember.) D. — Nyáron
üti bokáját, (U. a.) Pázmán, — Isten minden bokor szállást ad. B. — Nyul-
éltesse sokáig, mig a Tisza ki nem vitéznek bokor a vára. D. — Örül a
szárad bokáig, Ny, 20, i\legüti bo- — nyúl, ha bokrot lát. D. —
Szidják mint
káját. (Lakol érte.) E. Összeüti — a bokrot. E. —
Tavasakor minden
bokáját, (Örül.) E. —
Összeveri boká- bokor szállást ad. D. —
Te bokorból
ját. (Örül,) D, — Siet, mintha tüz ugrott uj lepény. D. —
Tüskén-bokron
volna bokájában, D, Szél verje — keresztül. E. —
Újság hasamba, hideg-
össze bokáját, (Akasszák fel.) E. lelés bokorba (vagy: pokolba). D. —
Bokor. A bokor a tolvajt is be- Újság hasamba, betegség bokorba. S.
fogadja. D. —
A nyul-ezredesnek bo- Véletlen bokorban gyakran nyúl
kor a mezeje. D. —
Az éhség kihajtja fekszik. KV. —
Véletlen bokorban
a farkast a bokorból. KV. Alacsony — fekszik néha a nyúl. D. —
Véletlen
bokor alatt lappang a nyúl. S. Ár- — bokorban fekszik a nyúl. S.
kon-bokron tul vannak. E. Bokor- — Bokros. Bokros baj. E. Bokros —
ból ugrott ember. (Ismeretlen.) M. — kérdésre bokros felelet. (Nehéz.) Ny.
Bokorból kiugrott, nem tudom ki. (U, 2. — Minden nyavalyának bokros az
a.) Pázmán, —
Bokorral együtt lövik örvénye. (Sok jár együtt.) KV. —
a nyulat. E. —
Este van a faluban, Szeles kocsisnak bokros a lova. S.
farkas a bokorban. E. Este van a — (Makrancos.) —
Szerencsétlenségnek-
•

faluban, farkas lakik a bokorban. B. bokros az ösvénye. (Sok jár együtt.) D.

— Elterül mint a lasponya bokor. Bokrával. (Bokrosán.) A nyomorú-
Ny. 1. — Fél minden bokor zörgés- ság bokrával jár. (Többed magával.)
tl. E. —Félre bokor, jön az erd. Ny. 2.
(Kisebb, jön a nagyobb.) D. Félre — Boldog". Akkor volt boldog a haza,
bokor, itt a fa. D, (U, a,) —
Félre bokor, mikor egy ujjnyi volt a Corpus juris,
jön a fa. (U, a,) E, —
Fülel, mint nyúl de most szekéren kell hordani. Sz. —
a bokorban, S. —
Ha az isten nyulat Azért boldog a bolond, mert esze
teremtett, bokrot is teremtett neki, nincs. E. —Boldog az, kinek kezében
Ny, 10. —Ilyet nem minden bokor- a kacsa. (Kacska.) M. —
Boldog em.-
 —

71

ber, a ki magánosan élhet. KV, — megy egy fontra. (Semmit sem tud.
Boldog ember, ki nyelvével nem hibáz. Mindszétugranak.) E. —
Bolhaesipés.
D. —Boldog ember, kinek semmié D. —
Bolhapohár. (Álomital.) BSz. —
sincs. Ny. 5. —
Boldog, ki a hajót a Bolhából lett tet, nagy ggösen sétál.
partról nézheti. D. (Veszélyen kivül D. —
Bolhából tet lett, azért büszke.
van.) —
Boldog, ki felejteni tud. S. — B. —
Csuda féreg az a bolha, addig
Boldog, ki más kárán tanul. B. — szökdécsel, hogy vagy a vizbe esik,
Boldog, ki másnak nem adós. KV. — vagy a tzbe. Pázmán. Eddig a —
Boldog, ki másra nem szorul. S. — bolha is megfehéredett volna. D. —
Boldog, ki nem tudja mi a szomorúság. Elég fehér bolhája van anyakadi pusz-
D. — Boldogok, kiknek kezében ka- tán. (Tet; szegény.) B. Éhes bolha —
csók. Pázmán. (Erdélyi szerint : bol- jobban csip. B. —
Fickándozik, mint
dog, kinek van kit szerethet. Ugy vé- gatyakorcban a bolha. (Szorult hely-
lem helyesebb a fentebbi értelmezés.) zetben van.) Ny. 1. —
Izeg-mozog
— Boldogok, a kik hisznek. ME. — mint a gyík, mint a kit a bolha csíp.
Lassan foly a Tisza, boldog a ki issza. Ny. 6. —
Jár a fara, mint a csík, mint
Np, — Minden búnak vége, boldog a kit a bolha csip. Ny. 19. -— Meg
halál szekere. E. —
Szegény ember
-
nem öli még a bolhát sem. D. Meg- —
szándékát boldog isten birja. Sz. — szokta bolha a kutyát. D. Még a —
Szerencse szárnyon jár, boldog ember bolhacsipést sem szenvedheti. (Ké-
kire száll. S. —
Tudja boldog, boldog- nyes.) D. —
Nem csuda, ha a bolha
talan. (Mindenki.) E. átugorja a tett. (Rest.) D. — Nem
Boldogasszony. Boldogasszony szeretnék bolhája lenni. (Verik.) D.
katonája. (Gyáva.) KV. Ritka kutya bolha nélkül. D. Ritka —
Boldogfit. A hit boldogít. E. pöndöl bolha nélkül. D. Ritkán kö- —
Boldogság. A boldogság kevély. hög a bolha. Ny.6. —
Tele van huncut-
KV. — A boldogság ott kezddik, hol sággal, mint a kutya bolhával. S. —
a többrevágyás sznik. E. — Boldog- Több egy asszonyt rizni, mint száz
ságot nem lehet pénzen venni. — S. bolhát, e'.

Cigány cselédség, galamb majorság, Bolhás. Bolhás mint a cseléd-

nem nagy boldogság. Ny. — Els 7. szoba. D. — Bolhás mint az eb. D.
boldogság a j ész. KV. — Megverte Bolhás mint a kutya. D, Bolhás —
a rác boldogság. Ny. 7. — Nem is- mint a pöndöl. D. —
Bolhás mint a
meri jobb kezét, ki a boldogságot bal ránc. D. — Bolhás mint az elhagyott
felül keresi. K. kunyhó. D. —
Mozog mint a bolhás
Boldogul. Az ers erdt szánt, a kutya. Ny. 1.
gyenge a mezn sem boldogulhat. Ny. Bolhásán- A ki ebbel fekszik, bol-
9. — Boldogul, mint a ki egy lovon hásán kel fel. D. —
Ki kutyával hál,
szánt, s lova, maga vak. Ny. 5. Bol- — bolhásán kel fel. D.
dogul, mint a szuhaimalom. (Egy nyár- Bolház. Eb ebet bolház. D. — Ki
ban hétszer beleütött a mennyk.) Ny. bolházta egyszerre a ráncokat ? D.
ki
1. — Istennel, észszel, szorgalommal Bolond. A barátság lóháton jár a
boldogulsz. S. — Sok háztól él, kevés- bolonddal. (Hamar csalódik.) D, A —
tl boldogul. (Koldus.) Ny. 8. — Ugy bolond azzal is kérkedik, mit szégyel-
boldogul, mint a ki egy lovon szánt. S. nie kellene. KV. — A bolond is okosan
Boldogulás. Igyunk egyet orszá- szól néha. B. — A bolond is tudja. E.
gunk boldogulásáért. (Titulus bi- — A bolond maga árulja el magát. KV.
bendi.) D. - — A
bolond mély vizbe veti a keritö
Bolha. Azt is tudja, hány bolha hálót. D. —
A bolond veréssel oko-
 — —

— 72

sodik. B. — A bolonddal nem j tré- mint a hogy tua. Ny. 8. Bolond —

fálni. B. — A bolondnak bú a járása, gombát evett. D,— Bolond is, ha hall-
kár a társa. D. —
Bolondnak fapénz gat, okosnak látszik. ME, —
Bolond is
is ha elveszti sem kár. M.
jó, A — mond néha okosat. E. —
Bolond aki
bolondnak fegyvere a nyelv. B. A — a maga nyakára vágja a fát. D. Bo- —
bolondok bolond dolgokban fzik fe- lond a ki kinál, szamár a ki el nem
jket. KV. — A bolondok és gyer- — fogadja. ME. Bolond a kit a kötött
mekek leghamarább kimondják az — eb megharap. B. Bolond Istók Deb-
igazat. D. — A bolondtól ritkán vár- — recenbe. Sz. Bolond Istók módjára.
hatsz okos B. — A gazdag, ha
szót. — S, Bolond, ki a fának gyümölcsére
bolond szerencsés. KV. — A hány
is, néz, magasságát pedig nem tekinti. D.
süket, annyi bolond. Ny. — A kár- — 6. - Bolond, ki eb után a lovát elveszti.
vallás a bolondnak szemét.
is —felnyitja D. Bolond, ki egy köbe kétszer üt-
D. — A kevély félbolond.' E. — A — ki közik meg. D. Bolond, ki egy zab-
mindenkinek barátja, mindenkinek szemért lóba bújik. BSz. —
Bolond,
bolondja. Sz. — A süket, bolondki is ki egy zabszemért a ló seggébe búvik.
az. E. — A süket, bolond
ki a — is, ki B. Bolond, ki elhagy erdt szál-
részeg, kurva Ny. — A sok neve-
is. 4. E. — Bolond, fáért. ki hajótörést má-
tés az okosbólbolondot tehet. D.
is sodszor szenved. D. — Bolond, ki orvo-
A szamár fülérl, oroszlán körmérl, sát teszi örökössé. D. — Bolond lyuk-
róka a farkáról, az eb a szrérl, madár bólbolondszélfú.E.— Bolond mester-
a tolláról, bolond beszédjérl ismer- nek eszels tanítványa. D. — Bolond
szik. B. — A szeles ember félbolond. hamar elneveti magát. E. — Bolond
D. — A
tánc bolondnak való. M, A — az, a ki nem akar püspökké lenni.
pap
nyavalya a bolondot is eszére hozza. Ny. 1.3. —
Bolond teszi mindenét egy
KV. — Az id a bolondot is eszére kockára. E. —
Bolond tölti völgybl a
hozza. KV. —
Azt a bolondot nem hegyet. Ny. 14. —
Bolond ül szamárra,
teszem. S. —
Állsz mint ágas, mig egy ha lovon járhat. Ny. 22. Bolond —
bolond német hozzád nem köti lovát. ütközik kétszer egy kbe. - Bolond,
E.
E. —Asztal bolondja. D. Atyáink — vagy kell vagy nem kell, mindig nevet.
sem voltak bolondok. B. Azért bol- — Ny. 2. — Bolond volt Diogenes, hogy
dog a bolond, mert esze nincs. E. — üres hordóban lakott. (Bor.) D. —
Azért bolond a bolond, mert esze Bolondabb ki neveti a bolondot. E.
nincs. D. —
Azért van annyi bolond, Bolonddal ki ne köss soha. B. — Bo-
mert kiki okosnak hiszi magát. E. londjátjárja. Np.- — Bolondnak fapénz
Azért van annyi bolond, hogy kiki is jó. Sz. —
Bolondnak a szava is
okosnak véli magát. B. Azért van — bolond. KV. —
Bolondnak a szerencse.
sok bolond, mert kiki okosnak tartja KV. — Bolondnak a szerencséje is bo-
magát. ME. —
Beirták a bolondok lond. S. —
Bolondnak ad enni. E. (Maga
könyvébe. D. —
Bekukkant mint az.) — Bolondnak bot jó és fapénz. Ny.
Bolond Mihók Debrecenbe. E. Be- — 2. — Bolondnak bot kell s fapénz a
kukkantott, mint Bolond Istók Debre- markába, ha elveszti ugy sem kár. Ny.
cenbe. ME. —
Betekintett, mint Bolond 14. —Bolondnak guba,nem szép suba.
Istók Debrecenbe. D, Bolond a — E. — Bolondnak is tetszik az ö faszab-
bolondot neveti. D. Bolond a ki — lyája. D. —
Bolondnak lábán a szeme.
magát nem ismeri. D. Bolond a — (Csak azt látja, miben felbotlik.) E.
kútba könnyen vethet követ. D. Bo- — Bolondnak mondja, ki a böjtöt szer-
lond beszél, okos hallgat. Ny. 16. — zetté. D. —
Bolondnak szeme lábán
Bolond ember az, a ki jobban táncol, van, mert talpán látja, hogy gyalog
 — —

— 73

lovagolt. (Botlott.) D. — Bolondok tegetni. E. — Kár nyitja bolondnak

házába való. E. — Bolondok házában szemét. KV. — Kárán tanul a bolond.
született, D. —
Bolondot beszédérl, M. — Kárán tanul a bolond, még se
szamarat fülérl szokták megismerni. eszes. D. — Keress magadnak bolon-
B. —
Bolondot bottal. KV. Bo- — dot, kit orránál fogva hurcolj. BSz. —
londot guba illet, nem suba. KV. — Keress magadnak más bolondot. ME.
Bolondot etet mikor maga eszik. E. — Késn veszi észre magát a bolond.
— Bolondot, ha mozsárban törnék is, D.— Két bolond egypár. ME. — Két
bolond. E. —
Bolondra száll a füst. bolond egy pár, a harmadik a bojtár.
(Mert nem szala d el.) Ny. 6. Bo- — Ny. 5. —
Ki bolondhoz teszi magát,
londtól kér tanácsot. D. — Bolondti maga nagyobb bolond. E. —
Ki kevés-
ritkán várhatsz okos szót. S. Bort — nek barátja, kevésnek bolondja. D. —
iszik az utón járó, akár bolond, akár Ki magának bolond, másnak sem
báró. Ny. 1. —
Cifra mint a bolond.
: okos. D. —
Ki mindenkinek barátja,
D. —
Csiri-biri kanveréb, a bolon- mindenkinek bolondja. KV. Kinek —
dot küldd odébb. (Április járatás.) S. a pincéje tele borral, bolond ha szom-
•
—
Egy bolond annyit kérdezhet, hogy — Kivették a bolondját. D.
juzik. B.
száz bölcsnek is gond leszen rá meg- — Könny a bolondot elámítani. D.
felelni. E. —
Egy bolond néha olyan — Könny a bolondot megcsalni. D.
követ vet a kútba, hogy tiz okos sem — Könny a szegénybl bolondot csi-
vonja ki. Sz. —Egy bolond oly követ nálni. — Kötni való bolond. ME. —
S.
dob a kútba, hogy száz okos sem veszi Lökdsi, mint bolond borjú az anyját.
ki. E. —
Egy bolond tizet is csinál, Ny.9. —
Maga-magát árulja el a bo-
D. —
Egy bolond százat csinál. E. lond, D. — Megállott szeme-szája,
Egyik bolond a másiknak tetszik. KV. mint a bolond juhnak. Ny. 6, Min- —
— Elfutotta a bolondja. D. Elül — den bolondnak a maga faszablyája
kopasz, okos kopasz hátul kopasz,
; tetszik. KV. —
Minden bolondra rá-
bolond kopasz felül kopasz, koros
; veszi, mint Kulin a fiát. (K. rávette
kopasz. E, —
Eszeveszett vármegyé- fiát, hogy papoljon már az úrimád-
:

nek bolond az ispánja. (A vizipuskát ságában elakadt.) E. Minden ember —

mindenkor három nappal a tüzeset barátja, minden ember bolondja.D.
eltt m.eg kell vizsgálni !) KV, Fél— Minden papnak van egy bolond Samu
bolond, S, — Futó bolond. D. — Gaz- fia. E. (Bogara.) —
Mindenkinek át kell
dag, ha bolond okosnak tartják. S.
is, ugornia egyszer a bolondok árkát, Ny.
-- Gyermek, részeg, bolond mondja 6. —
Mindenütt vannak bolondok. KV.
az igazat. D. —
Gyömbért viszek, félre —
Minél nagyobb a bolond, annál sze-
bolondok, nem nektek va'ó. D. Ha — rencsésebb. KV. —
]\Iotoz van a' fejé-
bolond megy a vásárra, gazdagodnak ben, mint a bolond birkának, Ny, 1.
a kalmárok, Ny. 17, —
Ha bolonddal —
Nagy bolond. D. Nagy bolond—
beszélsz, bot légyen kezedben. Ny. 6, vagy te, csakhogy nem tudod. S. —
— Ha eszed van ne tedd magad bo- Nagy úrral, bolonddal nem jó tréfá-
londdá, ME, —
Ha okosra megy is a lódni. E. — Ne állj ott, mert valami
füst, bolond a ki állja. D. — Hat bo- bolond német hozzád köti a lovát.
lond sem ér fel eszével. D. Itt a — (Ácsorog.) Ny. 14, —
Neki esik, mint
bolond, hol a zsák, Ny. 12, Jár a — bolond borjú az anyjának. E. Neki —
bolond Budapesten, azt sem tudja hány ment, mint bolond tehén a fiának.
az isten. E. —
Jobb ha az okos hamar (Hebehurgya.) Ny, 6. Nem bolond —
meghal, mintha sokáig él a bolond. a vármegye, E. —
Nem ettem bolond-
D. —
Kára bolondra szép szót vesz- gombát, (Nem ment el az eszem,) E,
 •

74

— Nem bolondhoz ékesszólás. E.

illik szele. D. — Az isten is elszenvedi
— Nem jó a bolonddal — tréfálni. S. bolondságainkat. D. Bolondság a —
Nem bolondjába mindenhez. D. —
lát. papság, ha (vagy ki) deákul nem tud.
:

Néha a bolond igazat mond. ME, —

is D. — Bolondság a szántás-vetés, élet
Néha a bolond szól igazat. D. —
is csak a szatyor-kötés. E. Bolondság —
Néma a bolond, nem D, — Okos szól. attól félned, a mit el nem kerülhetsz.
a bolond ha meg nem
is, D. szólítják. E.— Bolondság eb után lovat veszteni.
— Okos bolond. E. — Okos azt is el- D. — Bolondság ebért lovat veszteni.
hallgatja, a mije van, a bolond azzal E. — Bolondság az eszéhez. D.
fért

is dicsekszik, a mije nincs. S. — Okos — Bolondság hatalmasabbra hara-

is megyén a vásárra, meg bolond is. gudnod. KV. — Bolondság orvosod
(Van kidrágán elad, van ki drágán örökössé tenned. KV. — Bolondság-
vesz.) Ny. 10. —
Okosra megy a füst, ból tanulni bölcseség. E. — Fele sem
bolond a ki állja. E. —
Olyan bolond bolondság. E. —
Ifjúság bolondság.
több is akad. S. Olyan követ vethet E. —
Ifjúság bolondság, öregség gyen-
egy bolond a kútba, hogy gond lesz —
geség. S. Kétségbeesni bolondság.
tiz eszesnek is kivenni. Pázmán. — E. — Ló mellett gyalogolni bolondság.
Összeveszett vármegyének bolond az D. — Magad bölcsnek vélni igen nagy
ispánja. Sz. —
Pénz a bolondot is ki- bolondság. KV. — Mindenkinek tet-

segíti a bajból. D. —
Pénzen bolondot szeni lehetetlen, akarni, bolondság. E.
ne végy, ne is tarts. D. Rájött a — — Nem bolondság az uraság, Cz. —
bolond óra. E. —
Se hall, se lát, csak Sógorság nem bolondság. Ny. 5. —
megy neki, mint bolond tehén a fiának. Szomorkodni gyarlóság, kétségbeesni
Ny. 6. — Sok bolondja van az úristen- bolondság. D.
nek. E. —Sok kevélyt, bolondot csinál Bolt. Búsul, mint a pankrot az üres
a gazdagság. E. —
Sok nevetés okos- boltban. (Bankrót.) D. Czukrom a —
ból is bolondot csinál. E. Sült bo- — boltban, tied a bugyogóban. (Szaros.)
lond. D. —
Szamár fülérl, bolond be- Ny. 5. — Hátán boltja, minta csipkés
szédjérl ismerszik. D. Száz esz- — tótnak. (Szegény.) D. — Hátán kama-
tends gyermek is félbolond. D. — rája, mint a tótnak boltja. D. Jösz —
Szegény vagyok, bolond vagyok. S. — te az én boltomba. (Rám szo-
még
Szereti a kalmár, ha bolond megy a rulsz.) S. —
Kinéz a boltból, mint a
vásárra. Ny. 20. —
Tarts mást bo- Móri zsidó. D. —
Nagy konyha meg-
londdá. S. —
Terem a bolond, ha nem eszi a kis boltot. Ny. 5. Pap az ol- —
vetik is. E. —
Télben kényért, nyárban tárról, ördög a boltból. (Él. Boltos
ruhát bolond a ki elhagy. E. Udvari — csal.) S. —
Sétál, mint kárvallott gö-
bolond. D. —
Uríl, bolondtól mindent rög az üres boltban. E. Spekulál, —
fel kell venni. Ny. 1. Üres kamará- — mint a görög az üres boltban. Ny. 4.
nak bolond a gazdája. E. Üres ka- — —
Teli van, mint a bécsi bolt. D. —
marának bolond a gazdasszonya. D. — Ugy sétál, mint a görög az üres bolt-
Üt mint a bolond óra. Ny, 13. Világ — ban. (Rátartós.) Sz. —
Üres, mint a
bolondja. E. pankrot boltja. D. —
Van minden,
Bolondozik. A ki ebbel bolon- mint a jó boltban. Ny. 13.
dozik, bot legyen kezében. Gz.Köny- — Boltos. Ácsorog, mint a boltos le-
nyü annakbolondozni, kinek egy csepp gény. D. —
Boltos legény vev nél-
esze sincs. S. kül' D.
Bolondság. A ki hamar elneveti Bolyg^SLt. Hangyafészket bolygat.D.
magát, nem messze a bolondságtól. D. — Ne bolygasd a darázsfészket, meg-
— A vakmerség a bolondságnak szúr. D. — Ne bolygasd a régi gye-
 75 —
püt, kigyó jön belle. E. — Nem boly- — A minem a tke, olyan a bora is.

gatja a régi határt. D. — Nehéz a fe- Sz. — A molnár akkor iszik legtöbb
nékkövet bolygatni. (Alapk.) D, bort, mikor vize legtöbb. D. — A mol-
Bolyong". Bolyong, mint a kár- nár akkor iszik legtöbb bort, mikor
vallott lélek. Ny. 2. —
Bolyong, mint sok vize van. ME. —
A penészes bort
az elátkozott lélek. S. Bolyongnak,— is drágálja. D. — A sajtó alól is néha
mint a vad ludak. B. —
Nincs nyugta, jó a bor. D. —A soltí bor, mint a kö-
mint a bolygó zsidónak. ME. csak otthon jó. Ny. 22.
rösi lány, —
Bomlik. Bomlik a sütnivalója. A
sörnek is csak bor az anyja. D. —
(Esze.) D. — Bomlik a lányok után. A
szegényt akárhol is megnyomorít-
ME. — Hazudik, mint a bomlott óra. ják, de a gazdagnak borban veszik vé-
E. — jMegbomlott a kereke. (Esze já- rét. (Jó bort várnak tle ajándékul.)

rása.) Sz. KV. —

Az igaz barátság nem áll a
BÓna óra. Rájött a bóna óra. (Bo- sok borítalban. KV. Az okos em- —
londját járja.) E. bert is megtántoritja a bor. KV. —
Bont. Jobb törvényt bontani, mint Adjon isten minden jót, bort, pecse-
szokást elhagyni, E. Szükség tör- — nyét, olcsó sót, a lengyelnek sok bor-
vényt bont. Sz. sót, ellenségnek koporsót. Sz, Ad- —
Bontakozik. Nehezen bontakozik. jon isten minden jót, nekem csak egy

(Nem tudja magát kifejezni.) E. korsó bort. D. —Akármiért sem adna

Bor. A
bor a némát is megtanítja egy kupa bort. D. —
Angyal szól be-
szólani. B. —
A bor az öreg ember lled, ha bort emlegetsz. D. Apja —
•

teje. D. —
A bor kimondatja az ember- sem töltötte bocskorába a bort. D. —
rel az igazat. B. —
A bor lator baj- Asszonyfán is elkel a bor. D. Bár- —
nok, legelször is lábáról ejti le az csak mindenkor bennem maradhatna
embert. KV — A bor meghajtja a a bor. D. —
Bár gatyámat is borban
dallost. D. — A bor meghajtja a dallót. mosnák. D. —
Barátot bor közt. E. —
E. — A
bor mutatja, kiben mi lakik. Barátot bor közt, bort sajt után, lovat
B. — A
bor süriti a vért. Ny. 7. A — istállóban, leányt bálban ne válassz.
bor szól belle. D. —
A bor tudóssá Fáy. —
Bor a bogara. D. Bor a —
teszi az ostobát is. B. A bornak — vén kost is táncra viszi. S. Bor be, —
szent Márton (t. i. napja) a birája. D. ész ki. Ny. 6. —
Bor beszél belle. E.
— A borban lakik az igazság. D. — — Borbetegség. KV. —
Borbéski ura-
A bort nem szinéért, de izéért veszik. ság (Be- és kiadja a bort.) E. Bor- —
KV. —
A budai piros bor nyelízü. D. bogár. E. —
Bor bujaság oka. KV. —
-^ A fels várat megvette a bor. (Fe- Bor, búza, békesség. E. Bor, búza, —
jébe szállt.) D. —
A gazdagnak bor- békesség, szép asszony feleség. ME,
ban veszik vérét. E. —
A jó bor cégér — Bor búza, békesség és feleség ékes,
nélkül is elkel. Decsi János. — A jó széna, szalma, szalonna és a ruha
bor hosszú meséje az iszákosnak. D. kékes. D. —
Bort, búzát, szalonnát!
— A jó borba rossz is vagyon me- (A franciskánus a debreceni bírónak
rítve. (Bajt okozhat.) D. A hol bor — e három szóban mondta el kérését.)
nincs, ott sörrel is meg kell elégedni. Sz. —
Bor, búza, szalonna, égnek fö
KV. —A legjobb bornak is van söp- adománya. BSz. —
Borcsiszár. D. —
röje. (Alja.) D. —
mely bort a ci-A Borcsutora. D. — Bor ert ad. S. —
gányok szeretnek, jó bör az. KV. — Bor ez megöli a halálos vétket is.
—
!

A mi borital közben leszen, borban (Ers.) E, Bor és kenyér nélkül

kell azt írnia. (Elfelejteni.) Decsi János. meghl a szerelem. B. — Bor és ke-
— A müven a töke, olvan a bora. KV, nvér nélkül a test nem fincározik. E.
 76 —
— Bor és kenyér nélkül fázik buja- a szerre, egy itce bort egyszerre. (Rossz
— Bor és pénz tartva
ság. B. tart, takarékosság.) Ny. 5. Egy-két po- —
költve fogy. D. — Borgazda fért az hár borban sok jó barát lakik. E. —
eszéhez. (Részeg.) D. — Bor hajtja a Egy órai tojás, egy napi kenyér, tiz

lovat, zab viszi a szekeret. (Boros ko- esztends esztends bor, 15

hal, hat
csis jól hajt, zabos ló jól húz.) Ny. 4. esztends leány, harminc esztends
— Boriszák. D. —
•
Borkirály. E. — jóakaró, kellemetes. F. Elég mind —
Borkorcsolya. (Etel, melyre csúszik a kenyere, mind bora. D. Bölcset is —
bor.) E. —
Bork van a gyomrában, megbolondít a sok bor. KV. Bort —
(Sok bort ivott.) E. —
Bor közt tör- iszik az utón járó, akár bolond, akár
tént. Sz. —
Borkulacs. D. Bor mel- — báró. Ny. 1. — Elérte a bor. D. —
lett hamar kiugrik az igaz. D. Bor — Elhagyja, mint cséppai gyerek a sí-

mutatja meg az embert. KV. Bor — rást, ha borral kínálják. (Nem nagy
nélkül való vendégség.KV.— Bor nélkül szomorúság.) Ny. 5. —
Elkel a jó bor
szegény a vendégség. E. —
Bor és pe- cégér nélkül is. D. Els fürdjét —
csenye nélkül meghl a szerelem. ME. is borból készítették. D. Ers az —
— Bor sajt után. (Mindegyik csúszik.) igazság, a szép asszony és a jó bor.
E. —Bor-sóval tele torka. D. Bor — KV. —
Égett bor után a félénk is vi-
van, a mennyit én akarok, búza a téz, D. —
Étel mellett keveset, bor
mennyit az isten ád. (Brt vizezhetem.) mellett sokat szoktak beszélni. KV. —
Ny. 6. —
Borban lakik az igazság. Sz. Fejébe ment a bor. D. Fejébement —
— Borban van az igazság. S. Bor- — a borszesz. D, •
— Felfordult pincéjé-
nak nincsen rakoncája. KV. Bornak — ben a bor, (Elment esze.) D, Fogy- —
is a régié jó. S. — Bornál borabb. E, tán van az esze, mint az ecetes bor.
— Borodat, kincsedet, feleségedet, D. — Franciának hajpor, magyarnak
pipádat, puskádat ne bizd senkire. S. jó bor. D. —
Fürt szlért megzálo-
— Borral mosdik, kolbászszal törül- gol, borral agyon kinál, E. Gyer- —
közik. (Gazdag.) D. — Bort hord a ló mekre madarat, vén emberre ifjú me-
is, mégis vizet iszik. D. —
Bort meg- nyecskét, németre bort ne bizz. E. —
issza magyar ember, jól teszi; okkal- Ha a magyar bor nem is volna olyan,
móddal meg nem árthat a s^eszi. mint a micsodás, minden bornál még
Vörösm. —
Bort sem ivott s már is is jobb volna. D. —
Ha borba fürsz-
részeg. KV. —
Bort sem látott s már tenék, bre is Ha
elinná a bort. D. —
is részeg. E. —
Bort sem látott, mégis bort nem találsz, sört vagy vizet igyál.
részeg. S. — Bortömlö. (Nagy ivó.) E. D. — Ha ebszöld sincs, ne válogass
— Borvirágos az orra. S. Büdös — a borban. D. —
Ha éjjel jön is, ki nem
bornak nagy cégért szoktak emelni. tér a bor elül, D, —
Ha friss vize
Pázmán. —
Büdös bornak szép cé- volna, abbahagyná a legjobb sört és
gért szoktak kötni. B. — Cégér nél- csupán bort innék. D. Ha hogy há- —
kül is elkel a jó bor. KV. — Cifra ku- rom a tánc, három a kupa bor is. D.
lacs, veres bor, mi ránk is kerül a sor. — Ha vize van, bort iszik, ha vize
Ny. 5. —
Csúszik, mint a jó bor. B, nincs, vizet iszik. (Molnár.) E. Há- —
— Csutora nélkül is elkel a jó bor, rom emberes bor. (Rossz. Egy adja,
E. — Diina pontya, Tisza kecsegéje, kett tartja az ivót, hogy el ne sza-
Ipoly csukája a legjobb böjt, ha sze- ladjon.) E. — Hogyha elkelt borod,
ré'mi borban ftt. Cz. — Eb a varga elkeltek barátaid is. KV. — Ide a
bor nélkül. Decsi János. Ebszlö — bort, hadd lássam. D.. — Igyál bort,
sem terem kertedben, mégis borban de ne sokfélét, D, — Igyál,ne hör-
válogatsz. KV. — Egy gyújtót két- pölgesd a bort, D — Iszom a bort^
 -

rugóm a port. E. —
Jó a bor, de mér- Kinek bora nincs, igyék vizet. B. —
tékkel. D. —
Jó a bor, meg a foltos Kinek szkös bora, elesége, annak jó
nadrág. E. —Jó a bor, meleg a fol- az egészsége. ME. —
Kiverte a bor-
tos nadrág. Cz. —
Jó a bor minden- himlö. S. —
Kocsis itta meg a bort,
kor, hajnalkor, éjfélkor. Np. Jó a — a ló részegült meg. E. Koldust kell —
sör, de mégis bor az anyja. M. Jó — a jó borért küldeni. D. — Konty alá
bor legyen római katholikus hitében való bor. (Édes.) ML. — Könnyen
(ers), legyen református (tiszta), le- terem a jó bor, ha kapa a bikája. D.
gyen zsidó (kereszteletlen) és legyen — Könny a jó borból ecetet csinálni.
lutheránus (sem nem hideg, sem nem —
Pázmán. Könny borból ecetet
meleg). S. —
Jó bor, pénz, szép asz- csinálni_, de az ecet borrá nem válto-
szony, embert kivan rzésre. Sz. — zik. Pázmán. — Könny a rossz bort
Jó bor, pénz, szép asszony, bibor, meg nem szokni. D. — Könny a bor-
jámbort kivan rzésre. KV. —
Jó bor, ból ecetet csinálni, de nehéz ecetbl
szép feleség, csendes lelkiismeret bort. D. —
Leginkább a koldusok
drága dolgok. E. —
Jó bor mellett tudják hol van a jó bor. D. Leg- —
lehet jó verset csinálni, KV. Jó — jobb a bor a tövén. (Pincében.) E. —
bornak, jó embernek eredetét ne ke- Lökd meg, bor bugyan belle. E. —
resd. D. —Jó bornak nem kell cégér. Lrén bort cserél. E. Lyukas hor-—
Sz. — Jó bornak cégért ne köss. D. dóba tölti a bort. D. Lyukas hor-—
— Jó bornak seprje is jó. (Alja.) S. dóba tölt tokaji bort. Kv' Mádi —
— Jó borból jó ecet lesz. B. Jó — borom hidegen a kotyogóban legyen.
borod, szép kincsed, meghitt emberre S. —Mást beszél Bodóné, mikor a bor
bizd. D. —Jó bort és kincset meg-
'
—
árát kérik. D. Meghasznált neki a
hitt emberre kell bizni. B. —
Jó ká- — Megiszom a jó bort
bor. (Ártott.) E.
poszta, rossz bor. (Sok es.) S. — csutora nélkül ölelem a rózsám is ;

Jó legény a bor. (Bátorit.) BSz. — nyoszolya nélkül Np. — Megittuk is.

Jobb a szinbor, mint a lre. E. — Jóla borát, igyuk meg a söprejét Ny. is.

megtanulta bor az útját. D. — Jól16. — Meg lehet egy kupa bor fejni
tudja bor útját. E. — Kántortorok, jó mellett. D. — Megmutatja a bor, ki-
borok, nem szárad meg a torok. E. — ben mi K. — Még a verejtéke
lakik.
Kardot köt a bor, ecetesedik.)
(Éles, bor. D. — Még a vén embert
is is

E. — Kenyér és bor nélkül meghl táncba a bor. E. — Még kantája

viszi
a szerelem. KV. — Keresztelt bor. immár fúrja a
sincs, s Decsi bort.
(Vizezett.) E. — Kés a bort akkor
; János. — Midn a bort semmi nyeli,
kimélni, mikor már anyjára K. akadály a torkán. D. — Min a gazda,
szállt.
— Két hig tojásnak közepe egy pohár olyan a bor. D. — Milyen a gazda,
bor. (Bort kell rá D. — Két
inni.) olyan a bora. ME. — Min a tke, olyan
pénzes szatyornak egy pint bor az a bor. Sz. — Minden jó bornak
ára. ki kell
D. — Két pint bor áztatja meg a
alig magát. E. — Minél tovább szopta
forrni
torkát. D. — Ki a bort megissza, ura a bor az anyját, annál jobb. (Pihent
legyen. E. — Ki a bortól leázik, vagy seprjén.) Ny. — Molnár, ha vize
3. -

hosszút köp vagy rokázik. Np. — Ki van,bort ha vize nincs,vizet

iszik, iszik.
levesre bort nem kérnek
iszik, E. — Mulassunk, ha kifogy a bor,
attól
tanácsot. E. — Kifolyt nagy lármával hozassunk. Ny. 5. — Nagy mester a
a bor, üres maradt a hordó. D. — Ki- bor. D. — Nálunk vizezik a D. is bort.
mondatja bor az emberrel. (Az igazat, — Ne adj bort az ostobának, hall-
titkot.)Decsi János. — Kinek a pincéje gatni K. — Nehéz fog. részegesnek a
tele borral, bolond ha szomjuzik. B. — vizzel pótolni a D. — Nekem bort.
 —
— 78 —
csak bort. D. — Nem gyermeknek való jó borocskát elmorzsolt életében. D,
a bor, nem tudja megrágni. Bsz. — — Sokat beszél az ember a bortól. B.
Nem gyzni borral. S. — Gyzi a bort.
•
— Sokat tud a bor. D. Sokat vesz —
(Sokat bir.) ME. — Nem is ital, ha nem ki emberbl a bor. D. Sör -bor —
bor. D. — Nem is bor, ha nem tokaji. étele, itala. D. —
Sör-bor,mint a tenger.
E. — Nem iszik bort, csak az árát. E. E. —
Sör - bor, mint a tenger, ihatik
— Nem itcével, hanem gyüszüvel méri az ember. D. — Szaga után borra,
a bort. E. — Nem jó a bort visszájá- mint jó vizsla nyúlra. D. Száz —
ról tölteni. — Nem jó ó bort
S. - uj malmot hajtana el az a bor, melyet
hordóba tölteni, mert két kár lesz életében leeresztett —
torkán. D.
benne. KV. — Nem
jó ó hordóba uj Szegény bor. (Rossz.) M. — Szegény
bort tölteni. (Ha a hordónak szaga ebéd, a hol bor nincs. Decsi János. —
van.) KV. — Nem kell a jó bornak Szemébl bor szikrát hány. D. —
cégér. D. — Nem nyeli, hanem csúsz- Szemébl kitetszik a bor. D. —
is

tatja a bort. D. — Nem szenvedheti Szerelem, bor, kocka, mindenbl ki-,

szájában a bort. (Lenyeli.) E. — Nem foszta. KV. —
Szerelem, bor, kocka,
tölti csizmaszárába a bort. D. — Nem üritik az erszényt. E. —
Szerelem, éj
tölti galléra mellé a bort. E. — Néha és bor, sok gonoszsággal forr. KV.
rossz hordóba is bort töltenek. E. — Szüret, ha egy csepp bor sincs. S. —
Nincs a bornak titka. E. Nincs kor- — Talán több bort ivott, mint te vizet
mánya a bornak. Bsz. Nincs oly — láttál. D. —
Tele borral, mint a spongya
bölcs, kit a bor meg nem bolondit. E. vizzel. D. —
Tele immár a bor-róvás.
— Nincs oly bölcs, kitabor és asszony D. — Teleszítta magát borral, mint jó
meg nem tántorít.— Nyiri kocsi, pióca
ME. D. — Tokaji bort gyalázza vérrel.
nyiri nyiri bor egy se
ló, — Oly a beczkói lre. D — Tokaji bort kor-
: jó. S.
ers bort kedvel, mely benne a halálos holja a beczkói lre. — Tótnak S.
vétket megöli. D. — Olyan jó a bora,
is kökény a bora, vadalma fügéje. Sz.
mint a legjobb D. — Olyan — Többen halnak borban, hogysem
ecet.
savanyu a bora, hogy kinyilik a bicska a tengerben. KV, — Többet beszélnek
tle. S. — Otthon vizzel
•
de másutt bor mint él,mellett, K. — Tudja étel
borral. D. — Otthon másutt melyik kocsmában árulják a jó
vizzel, bort.
borral, E. — Ó bornak, ó leánynak - D, — Ungári bor, beregi búza, nyiri
nem egy az ára. E. — Ó-bornak, ó makk, nem szerez bséget. D. —
leánynak nem egy áron D. — Utóiérte a bor. E, — Ugy issza a bort,
itcéje.
Ó-bor jó és szalonna. KV. — Ó-hor-
uj mint a D. — Uj szalonna, ó-bor, vizet,
dóban bor, két kár lesz belle. E.
uj E. — Újért az -bort ne hagyd. (Jó.) el
— Öreg embernek bor az kása B. — Vagy bor vagy itala, (Vagy jobbra, viz,
a pecsenyéje. — Pogány bor. (Nincs vagy
S. E. — Valamely bort a balra.)
víz benne ers.) E. — Pogány lesz
; cigányok szeretnek, jó bor KV. az.
egy kupa borért. D. — Rám szoktál, Vallató, mint a beczkói bor. — Van S.
mint az ur borára. E. — Rászokott az a bornak (Ismerni — titka, kell.) E.
ur borára. D. — Rászokott a
(Jóra.) Vén embernek bor levese, kása pecse-
penészes borra. D. — Reggel izzadsága nyéje. D, — Vén embernek bor a pati-
bor szagú. D. — Részegesnek a bor kája. E. — Vén embernek kása pecse-
édes anyja D. — Ritka hegeds
teje. nyéje, bor a patikája. D — Vén em-
a ki bornemissza. D. — Ritkán bernek bor az orvossága. — Vize S.
vagyon a hegedsben bornemissza. mégis borokról beszél. ME. — sincs,
Decsi János. — Sajton korcsolyáz a Vizet sem hol én E, — látsz, bort,
bor. (Sajtra csúszik a E. — Sok Vizet prédikál maga bort
bor.) D, s iszik,
 79

Vörös mint a budai bor. D. — Vörös bika alatt is borját keres. D. — A

mint a szegszárdi bor. D. — Zavaros gonosz nyelv bika alá is borját tehet.
mint a megfordult bor. D. D. — A kié a tehén, azé a borjú is.

Borbély. Beretvája mégis sincs, ME. — A ravasz nyelv bika alá is

borbély. D. —
Borotvája sincs, mégis borját — Az otthon kedvére
tehet. D.
borbélylyá teszi magát. E. Borbély — nevelt gyermek végre borjúból ökörré
inas. D. (Szemtelen.) —
Borbély le- válik. KV. —
Ajándék-marhának nem
gény. (Kevély.) D. —
Borbély mhely- kell borjú fogát nézni. B. Anyja —
ben faragott újság. (Hazugság.) D. — után szalad a borjú. D. Adj neki, —
Borbélybi lett orvos. D. Büszke — hogy el ne vesse borját. Cz. Azt —
mint a borbély legény. D. — Ha nincs gondolom borjú repül. (Nagyot hazu-
íród és szelencéd, mért teszed magad dik.) K. —
Árva tehén borja. Ny 1.
borbélylyá ? KV. —
Hazudik mint a — Átesett rajta, mini mester a borjú-
borbély. E. —
Kevély mint a borbély- ján. Ny. 1. — Bámészkodik, mint borjú
legény. E. — Nyaknak hóhér a bor- az uj kapura. B. — Bámul, mint borjú
bélya. E. — Okos borbély nem gyógyit az uj kapura. E. — Bika alá borjut
minden sebet egy írral. D. Sem — tesznek E. — Borját keres, ökröt
írek, sem szelencéjek, mégis borbélylyá veszít. E. — Borjastul tehenet. K. —
tették magukat. Pázmán. Szeles — Borjukötelen (A
tartják. nem férj fér
mint a borbély-legény. E. — Siet mint feleségéhez, ha terhes.) E. — Borjú
a borbély, hogy késn ne járjon. D. vezeti a tehenet. D. — Borjúval adják
-
— Utón van mint a borbély pénze. a kötelet. E. — Borjú nyiró pénteken.
Ny. 21. (Soha.) B. — Borjú vágó pénteken.
Borbélykodik. Ha se szelencéd (Soha.) ME. — Derzsen csinálják a
hozzá, se írod, ne borbélykodj. D. tarka borjut. (Csufolás.) Ny. — Elég 7.

BoPCég'ép. Minden borcégérnek ebédjére egy madárka és egy borjucska

köszön. D. (Telhetetlen nagy ev.) D. — Ez a is

Bordély. Síppal, dobbal, trombitá- szke tehén borja. (Szép.) D. — Farká-

val jön a bordélyból. (Szemtelen.) D. hoz rug mint a borjú. — Feltartja
E.
Borda. Azon bordában szttek. orrát mint a zámolyi borjú. (Zámoly-
(Egyformák, mint az egy bordában ban Gyr-megyében egy gazda széna
sztt vászon.) AI. —
Egy bordában kazaljára csapdát tett : borjut fogott.)
szttek. KV. —
Három nem jó ha sokat D. — Feltekerte eszét, mint döglött
hever: kereskednek a ponyvája, fonó- borjú a farkát. E. —
Ha borját meg-
nak a rokkája, takácsnak a bordája. eszed, keveset szántasz a szkén. D.
Ny. 20. —
Ne hagyjuk bordában a — Holnapután kis kedden, borju-
vásznat. (Mitelkezdettünk, folytassuk.) nyuzó pénteken. (Soha.) E. — Holnap-
Ny, 6. után kis kedden, borjuvágó pénteken.
Bormér. Hitetlen mint a bor- (Soha.) S. —Jobb a tehén borjastul.
mér. D. D. —Jobb a száraz falat békességgel,
Boris. Boris a kedvese. (Bor és mint a hízott borjú perlekedéssel. ME.
Boris szójáték. Szereti a bort is, a — Jobb a száraz kenyér békességgel,
lányt Ny. 2.
is.) mint hizlalt borjú pörlekedéssel. K.
Borivó. Ritka kocsma borivó nél- — Kakas alatt keresi a tojást, bika
kül. D. alatt borját, D, —
Kemény, mint a
Borjú. A bika alatt is borjut keres. borjubör csizma. D. —
Kényén sztikott
Sz. — A borjúnak, mig szopik, nincs gyermek borjú nevén ébred. E. —
neve. (Nem tudni mi lesz a szopós Kicsalná tehénbl a borjut. (Igen tud
gyermekbl.) D. — A fösvény ember kérni.) E. —
Kifagy borjú a tehénbl.
 —
— 80

(Nagy hideg.) E. — Kihúzná a tehén- keri az eszét, mint döglött borjú a

bl a borjut. (Igen tud kérni.) Ny. 2 — Ugy keresi okos a
farkát. Ny. 1.
— Kikéri anyjából a borjut. Ny. 1. borjut, hogy mellette a tehenet ne el

Kinek borja nyalja. D. —

Kinek nem veszítse. D. — Ugy néz mint a ki,

borja, nem, nyalja. B. —

Lökdösi, mint nyalott borjú. ME. — Ugy reszket, mint
bolond borjú az. anyját, Ny. 9. Meg- — a fagyos borjú. KV. — Ugy reszket,
bödül a borjú benne. (Ostoba.) E. — mint a részeg borjú. KV.
Megfordult a borjú benne. (Elmúlt Borka. Megmetszik a torkát, ha
haragja.) E. —
Megjáratták vele a elveszik a Borkát. (Borka és borocska
borjutáncot. (Megverték.) D. — Meg- nélkül nem élhet.) D. — Szereti a
járta, mint német a borjúval. (A német borkát. (U. a.) E.
azt hitte, hogy az ugrándozó borjúból Boronál. Nem vethet húsz ember
jó paripa lesz, —
pedig csak lusta annyit, a mennyit ö egyedül beboronál.
tehén lett belle.) E. —
Megjárta, mint D. —
-
Ugy szánts, hogy boronálni
Csri Ferkó a tinóborjuval. (Részeg- lehessen. S.
korában a bikát tinónak nézte.) Ny. 1. BOPOS. Boros hordó. (Részeges.) D.
—
-
Meglesz az borjunyuz pénteken. — Ha akarsz kitanulni, jártasd
titkot
D. — Megszokta a tehén, hogy borját a boros korsót. Cz. Pálinkás apá- —
elül-hátul nyalja. D, —
Milyen a tehén, nak boros a fia. D. Rossz boros —
olyan a borja. S. —
Minden tehén kulcsár az, ki szomjan meghal. KV.
maga borját nyalja. D. —
Mosolyog, Borostyán. A borostyán koszorút
mint Máté tehénborja. Cz. —
Ne nyal- tökre ne tedd. D.
jad, ha nem borjad. D. —
Nehéz a Boroz. Ersen borozik a legény.
borjakkal bánni. (Ostobákkal.) D. — D. — Együtt boroznak, D.
Nem hornya, ha nem nyalja. Ny. 10. Bors. Barátságban, egy kis vesze-
— Nem nyalja, a kinek nem borja. kedés olyan jó, mint étekben a bors.
M. — Nem
sokat ugrándozik az éh — ML, Borsot tör az orra alá. Pázmán.
borjú. — Nem sokat ugrik a szal- — Kecsketúró, borstörés. (Segberugás,
KV.
mán hizott borjú. KV. — Nem sokat verés.) D. — Kicsiny a bors, de ers.
fincál a szalmán hizott borjú. K. — M. — Kicsiny a bors, de ers és gyors.
Nyalja, borja. E. — Ostoba mint a KV. — Lapáttal méri a borst. (Fös-
borjú. D. — Ökör alatt borjut keres. vény sok legurul.) D. Megadja —
—
:

KV. — Ökör alatt borjut ne keress. M.

- savát, borsát. E. Mész, bors és
— Ökröt vesztett, borját keresett. D. csuklya, sok rosszat elfedez. K. —
— Ö a szke borja. (Szép, szerencsés.)
is Mész, bors és csuklya sok rosszat el-
D. — Örül, mint az istállóból kiszaba- KV.
takar. — Nem mind borSj a mi
dult borjú. D. — Ritka borjú ugrás gömböly. — Nem mind bors, a mit
D.
nélkül. D. — Rúgott borjú. (Elhagyott a kalmár ebe BSz. — Veszik,
hullat,
gyermek.) E. —
Szélrül van, mint a mint a borst. E.
mester borjúja. (Jobban vigyáznak rá.) Borsié. Maradék-pecsenye borslé-
Ny. 4. —
Szép a borjú, nyilván kövér ben más étek. E.
tehén alatt szopott. B. —
Szinte annyi Borsos. Borsos az ára. E; Udvari —
, borjubrt visznek a vásárra, mint élet nemcsak borsos levet, de kenyér-
ökörbrt. (Halnak fiatalok, öregek hajat is ád. KV. —
Udvari élet nem-
egyaránt.) K. — Tehén a borját elül- csak fehér kalácsot, hanem borsos
hátuT nyalja. D. — Tehenes emberé a levet is tálal. D.
borjú. (Apaság : kié az asszony, azé a Borsói. A mit adsz, ne borsold meg.
gyermek.) Ny. 18. —
Tehenét vesz- Ny. 1. —
Koty bele szilvalé, majd meg-
tette, mikor borját kereste. D. Te- — borsolnak. (Ki más beszédébe bele-
 :

81

kotyog, megjár.) Cz. — Kotyide szilva- Borza. Kinek hasa fáj, keressen
lé, majd megborsollak. Ny. 1, rá borzát. (Ne jajgasson, keressen írt.)

Borsodi. Táncol mint a borsodi Ny. 5.

asszony. (Részeg.) Ny. 3, Borzas. A ki borzas, azt kell simí-
Borsó. Adjon isten minden jót tani. Ny. 1. — Borzas hajú bo- böjti
bort, pecsenyét, olcsó sót, a lengyelnek szorkány. — Hogy a fés ne kopjék,
D.^
sok borsót, ellenségnek koporsót. Sz. borzasán D. — Mást simit, maga
jár.
— Akármint hányd a borsót a falra, borzas, D.
de nem ragad rá. M. Borsón tol- — Bosnyák. Rá-rákezdi, mint Bos-
ták a tornyot, mint a rátótiak. S, — nyák a táncot. (Öreg volt, nem akart
Borsóval teli a torka. (Bor - só szó- ; annak látszani.) D.
játék.) E. —
Borsót törtek az orcáján. Bosszankodik. Bosszankodik, ha
(Ragyás.) E, — Falra borsót hány. csak a macska ránéz B. — Maga- is.

Decsi János. — Falra hányja a borsót, magára bosszankodik. D. is

nem ragad B. — Hiába hányod

rá. Bosszant. Bosszantja, mint a vörös
falra a borsót, nem ragad E. — posztó a rá.— Kinek szárnya bikát, S.
Hiába hintesz borsót a mert nem nyugszol, azt ne bosszantsd. D.
falra, alatt
ragad B. — Lapát hátával méri a
rá. — Nem jó a szerencsét megbosszan-
borsót. (Fösvény; legurul.) E. — Lapát tani. D.
háttal szórja a borsót. (Sikeretlen Bosszantás. Bosszantás minden
munkát végez.) D. —
Lencse, borsó, embertl kitellik. Cz. Bosszantás —
kása, istennek áldása, D. Lencse, — minden kis embertl kitellik. B.
borsó, kása, diák táplálása. Ny. 20. Boszorkány. Borzas haj^u böjti
— Lencse, borsó, kása, istennek ál- boszorkány. D. — Budi boszorkány.
dása, diák táplálása. E. Mácsikot — (Bd Abaujban.Veszedelmes asszony.)
kanállal, borsót villával. (Eszik: ügyet- E. — Géczi boszorkány. (Gécz Szat-
len.) S. —
Magyarnak korsó, német- márban.) Arany. Olyan mint a—
nek borsó, tótnak koporsó. D. Mit — budi boszorkány. Ny, 6. Ugy néz —
hánysz falra borsót? KV. Talán — ki mint a böjti boszorkány E. Üget —
borsón tolták el. (A görgeiek Torna- mint a budi boszorkány. E, Vén —
megyében templomukat böviteni akar- boszorkány. S.
táks a bels fal tövében borsót szór- Boszorkányság". Nem boszor-
tak s kezdek kifelé tolni a falat, midn kányság. S. —
Gyorsaság nem boszor-
hátra csúsztak, azt hitték a fal ment kányság. S.
kijebb, távolabb tlök.) E. — Tótnak BOSZU. A boszu sokra viszi az
borsó, — Bors-
németnek koporsó. E. embert. D. —
A boszu nem sokat fon-
zik a háta. E. (Fél.) tolgat. S. —
Az asszony csak gyarló,
Boru. Borura der. E. — Ború boszuállásra hajló. KV, Boszut —
után felderül még. E. — Derre borura. állani nem vitézség, (Pekri Lrinc
S. — Derüre-borura — Nem iszik. S. monda, midn biztatták hogy a hálát-
leszek én árva mindég, — boru után lan szászokra törjön.) D. — Erltetni
derült az ég. Np. kell a boszura. D. — Kis boszu nagyra
BoruL Hol tisztul, hol borul az id. viszi az embert. D. — Ne siess a boszu-
D.— Homályba borult hajnali csillaga. állásra. KV. —
Nehezen felejti el a
(Szerencsétlen.) D. — Ne borulj lábá- magyar a boszut. D. Számba sem —
hoz, ha fejével szólhatsz. (Szolga, veszi a boszutevket. D,
ur.) D. Boszuságf. A boszuság nagyra
Borz. Összeakadt hörcsög a borz- viszi az embert. KV, —
Ki a régi
zal. (Két dühös.) D. — N>ulnem borz.D. boszuságot elszenvedi, magát újra

Margalits E. : Magyar közmondások. 6

 82

készíti. D. —
Könnyebben felejti kigyó (Verés.) D.— Botnak végén a bun- is

farka vágását, mint asszony legkisebb kója. Ny. 2. — Bottal ütheti nyomát.
boszuságát. ME. —
Pappal álmodni, D. — Buta mint a
(Elillant.) — bot. S.
boszuság. S. Egyik kezében másik kezében ka-
bot,
Bot. Bot, ha megaranyozzák is, sú- lács.Ny. — Ember pénz nélkül, vak
3.

lyosat üt. D. —
A bot vastagabb vége bot nélkül. D. — Fél mint eb a bottól,
még hátra van. B. —
A botnak két D. — Füle botját sem mozgatja. (Nem
vége van. (Ki engem ver, én is verem.) gondol vele, nem hederit rá, A szamár
E. —A farát bottal mérték végig. D. fülén bojt van.) — Gyalogosan, bot mel-
— A ki bottal köszön, annak dorong- lett.E. —
Ha bolonddal beszélsz, bot le-
gal felelnek. Ny. 4. —
A ki ebbel ját- gyen kezedben. Ny. 6. Ha bottal ütik, —
szik, bot legyen kezében. KV. A — nem , fogja a fegyver. (Mert bot nem
ki ebbel játszik, botot tartson kezé- fegyver.) E. — Ha isten akarja, a bot
ben. D. —A ki ebbel bolondozik, bot is elsül. S. — Ha kutyával játszol, bot
legyen kezében. Cz. — A ki szeren- legyen kezedben. D. — Ha nincs bot
csétlen, bottal agyonlövi magát. D.
is a szamár hálán, nem üget. Ny. 2. —
—A ki verekedni akar, könnyen ta- Hátul hordja az eszét, mint kondás a
lál botra. E. — A mely ebet bottal botját.Ny. 14. (Késn okul.) Hátul —
hajtanak a nyúl után, nem fogja az hordja az eszét, mint juhász a botját,
meg. M. — A mely ebet bottal znek (u. a.) Ny. 1. —
Hegyes mint a bot
a nyúl után, nehezen fogja meg. KV. —
butykója. (Tompa elméj.) BSz. Hol
— A mely ebet bottal hajtanak a nyúl szóval, hol bottal. D. — Idején kitet-
után, eb eszik annak fogtából. E. — mely fából válik D. — Igen
szik, bot,
A mely ebet a nyúl után bottal mint a bot a tegzibe. KV. — Ke-
kell illik

hajtani, a fene eszik annak a fogtából. ser a D. — Kása nem botsajt. étel,
Ny, — A mely ebet bottal haj- bot nem fegyver, nem ember. —
3. kell tót S.
tani, nem fog az nyulat. B. — A mit Kés botnak nagyobb a súlya. D. —
kézzel ér az okos, nem Ki botból beretvát? Pázmán. —
hajitja bottal. látott
(Gyümölcsöt.) D. — A szökött szolgá- A verni akar, könnyen botra.
ki talál
nak bot a D. — Az isten nem
fizetése. D. — Kin nem fog a szó, bottal neki.
ver Ny.
bottal. — Az 6. nem bot-
isten— Kicsin a koldus, de elég nagy a
S.
tal ver.Ny. — Aranyos kantár sza- botja. D. — Kicsin ember nagy bottal
4.
már fejéhez: bot a tegezhez. Pázmán. Ny, 10. — Kis ember nagy bottal
jár,
— Bolondnak bot jó és fapénz. Ny. E. — Kis koldus, nagy
2. jár. Ny, bot.
— Bolondnak bot és fapénz a
kell 22. — Koldustól a botot (A mi kéri.
markába, ha elveszti ugy sem kár. Ny. nélkül nem — Kutya el lehet,) E, is

14. — Bolondot KV. — Bot a

bottal. a D, — Maga után húzza az
fél bottól,
sarokban. (Es képtelen babona.)
lesz; eszét, mint juhász a (Késn botját.
E. — Bot a tegezhez. (Össze nem Ny. — Meglegyintette, mint
il- okul.) 2.
lk.) Pázmán. — Bot fogni. M. —
alá Bódi a gólyát, hogy botra tekerödzött
Bot fejtl görcs a gondolat. D. — Bot a nyaka. (Agyonütötte.) Ny, — Meg- 1.

nem fegyver. D. — Botba — szokhatni a botot D. - Megverte a

futsz. E. is.

Botba ugrik. B. — Botból beretva, botnak sebes esje. D. — Minden bot-

kutyából szalonna, nyúlból jáger, nak két vége van. ME. — Minden bot-
kri-
nolinból hozentráger soha sem nak kett vége. D. — Minden bot-
lesz. a
S. —-Botból nem lesz beretva. KV. — nak van fogása. D. — Minden botnak
Botból csinálja a D. — Botból
kést. végén a M. (Vége választja meg.) feje.
csinált nyelvvel nyalogatták D. — Minden botnak végén a furkója. B.
hátát.
— Botból kötötték fara koszorúját. — Minden koldus a maga botját di-
 83

cséri. KV. — Minden koldus maga Lónak négy a lába, mégis botlik. D.
botját rzi. D. — Mit — kézzel ér, nem — Nagv ember nagvot botlik. Cz.
hajitja bottal. E. — Ne minden- Mihelyt szólj mindjárt (Vén.) D, botlik, esik.
kivel bot nélkül. D. — Nem mind ju- — Nem csuda, ha megbotlik a vak ló.

hász, kinek botja van. D. — Nem min- Sz. — Négy lába a lónak, mégis meg-
den botból leszen beretva. M. — Nyúl Sz, — Négylábú Deesi
botlik. is botlik.

után bottal hajtja az agarat. D. — Nyúl János. — Okos, ha botUk, igen nagyot
után bottal veri az agarat. E. — Olyan E. — Száz forintos paripabotlik. is

a bot, min a töke. D. — Olyan mint E. botlik.

a bot. (Buta.) — Rest szolgának Botlékony. Botlékony szájú. (Ha-
E.
bot a bére. — Ritka koldus bot nél- zug.) D.
E.
kül. D. •
— Rossz kopó az, melyet bot- Botránkozás. A félénk katona a
tal kell hajtani a nyúl után. S. — Sza- rendnek botránkozása. D.
bódónak bot az abrakja. D. — Taliga BÖ. (Bven.) A mi bben büdös,
nem szekér, bot nem fegyver. Ny. 8. szkben jóillatu. D. — A mi bvében
— Tót nem ember, bot nem fegyver, redves, szkében kedves. D. Adhat —
kása nem étel. Sz; Ugy megverte — a szegénynek bven. D. — B hideg,
az isten, hogy a botot is rajta felej- b termést hoz. S. —
Bben büdös,
tette. (Betegség után nyomorodott ma- szkben édes. KV. —
Bben büdös,
radt.) D. —
Utoljára a kutya sem fél éhben édes. E. — Bven adja a kanta.
a botos bálványtól. D. Ütheted már — D. — Bven beéri a magáéval. D. —
bottal a nyomát. (Tolvaj elillantott, Kinek b az id, még kifogy belle.
lábnyoma a hóban.) Ny. 1. Üti a — E. — Nem mind f, a mi b. D. —
kutyát bot nélkül. (Teszi magát, hogy Nossza neki b gatyás.;(Paraszt.)
(rajta)
nem tud a dologról.) Ny. 14. Válo- — E. — Van bven, mint szabó szeme-
gat, mint Mudri a botokban. Ny. 14. tén a posztószél. Ny. — Zsellért 2.

Botlás Botlásban legjobb a tanács- fogadhatna b nadrágjába.(Sovány.)D.

változtatás. R. . —
Minden lépésében Bgre. A kis bögre hamar de forr,
egv botlás. D. —
Megbotlásra elesés hamar apad. D. — Csurig van a
is

következik. E. bögre (Most már elég

vizzel. Ny. !) 8.

Botlik. A ki hamarkodik, hamar — Kis bögre, nagy kanál. E.

botlik. D. — A ki igazán jár, nem bot- Bgr. A mely tehén sokat bg, ke-
lik. KV. —
A ló négy lábon jár, mégis veset KV. — A mely tehén sokat
tejel.

megbotlik. Ny. 14. — A lónak négy bög, kevés ad. D. — Az ökörnek

tejet
lába van, mégis botlik. Ny, 3. — A nagyobb a gégéje, mégsem bg any-
megbotlott nyelv is gyakran igazat nyit. D. — Bg mint a bika. D — Bög
mond. KV. — Alig mindjárt botlik, mint a marha, B. — Idegen ökör is

esik. E. — Botlik a neve. (Sok hibát hazafelé bg. D. — Kolompos után

követ E. — Botlik a nyelve, (Ha-
el.) bg a csorda. S. — Mely ökör sokat
zudik.) D. — Botlik az esze. — B, bög, keveset huz. S.
Bölcs hétszer botlik napjában. ME.
is Bg^és. Ha az ökröt megszólítod,
— Csethk-botlik. (Vén.) D. — Csetlik- bögését veszed. D. Szamárbgés, —
botlik, mint a vak — Csetlik- ló. S. ebugatás nem hallik menyországba. E.
botlik, mint a vén ME. — Jobb láb-
ló. Bg^Ö. Az eget is bgnek nézi. E.
bal megesni, mint nyelvvel botlani.KV. — Heged nem bögö. D, Megy be- —
Jobb lábbal megbotlani, mint nyelvvel. léje mint bögölje a húszas, Ny. 2. —
D, — Ki a haláltól fél, fiatal korában Részeg ember az eget is bgnek
sokat botlott. D. A ki soha nem— nézi. Cz.
botlik, soha egyenest nem jár. E. — Böjt. A beteg embernek egész napi
6*
 84

böjtje. D. — A ki nem akarja, annak Itt ám a bökken. D. — Ne kerengesd

böjtöt szab. D. —A ki sok zabáló csü- annyit, mondd ki a bökkenjét. Cz. —
törtököt tart, hosszú böjtre szorul. Cz, Ne nyögj, mert hátra még a bökke-
— Kinek sok a zabáló csütörtökje, nje. Ny. 2,
annak sok hamvazó szerdája és böjtje. Bölcs. A bölcs ember mindenütt
D. — A tüz böjtön bakzik. E. — Barát otthon van, KV, —
A bölcseket is meg-
beszél böjtrl, de hasa van. E, — teli bolondítja a sok bor. KV, A szere- —
Beteg ember KV.
böjtje. Beteg em- — lem a bölcset is vakká teszi. KV. —
ber böjtje, részeg ember imádsága. Sz. A tudatlanok közt könny bölcs nevet
— Bolondnak mondja, ki a böjtöt szerezni, B, —
Bölcs embernek nehéz
szerzetté. D. -
— Böjt van, jól élnek a a tudatlanok közt szólani, B, — Bölcs
papok. Ny. 4. —
Csendes mint böjt- embernek bajos tudatlanok közt szó-
ben a csapszék. D. —
Csendes, mint lani. E.— Bölcs hétszer botlik nap-
is

böjtben a mészárszék. D. Duna — jában. — Bölcs mint a

ME. B. Sibilla.
pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája — Bölcs orvos méregbl orvossá- is

legjobb böjt, ha szerémi borban ftt. got E. — Bölcsebb a reggelre

csinál.
Cz. —Gazdag lánynak böjtben is esik halasztott tanács. D. — Bölcset be-
farsangja, D. -
—
Ha a böjt els napján szédérl. E. — Bölcset megvakit a is

esik, akkor kicsírázik a kéve. S. Ha — szerelem. E. — Bölcsre hallgass. KV.

ebre biznák a böjtöt. E. Ha ebre — — Bölcsre hallgat az okos. — Bu- S,
biznák a nagyböjtöt D. Hosszú
! — jaságot üzö soha bölcs nem KV. lehet,
mint a nagyböjt. D. —
Hozzászokott, — Egy bolond annyit kérdezhet, hogy
mint szamár a böjthöz. D. Kinek — száz bölcsnek is gond leszen rá meg-
nem kell, annak böjtöt szab, (Hogy a felelni. E. •
— Ha hallgattál volna, bölcs
hernyócsapástól meneküljenek egy fa- maradtál volna, (Latin.) S. — Hosszú
luban, a lakosokra böjtöt szabtak, ember ritkán bölcs. Decsi János, —
jobb lenne, ha a hernyókra lehetett Ki bölcset küld, kevés szóval küldi. E.
volna.) E. — Könny teli hassal böj- —
Ki életét megvetheti, soha bölcsen
töt dicsérni, KV, — Könny tele has- nem élt. D, — Kövér emberben ritkán
sal böjtrl papolni, D. Kurta far- — láthatsz bölcset. Decsi János. — Lám
sang után negyvennapi böjtre fogták, oly bölcs, mint az én macskám, M,
D,— Lesz még annak böjtje. Ny. 2, Magát bölcsnek vélni igen nagy bo-
— Minden farsangnak van egy böjtje. londság. KV. —
Nekem is volt egy
E,— Minden jóllakásnak van egy bölcs macskám, a csávába halt vala.
böjtje, Ny. 9. —
Nem szereti eb a böj- KV. —
Nem kell a bölcset tanácscsal
töt, D, — Nincs farsang böjt nélkül, terhelni. B. — Nincs oly bölcs,^ kit a
S, — Részeg ember imádsága, beteg bor meg nem bolondit. E. — Nincs oly
ember böjtje nem sokat ér, Cz. Se — bölcs, kit bor és asszony meg nem tán-
böjti, se téli. E. —
Sóhajt mint a ME.
toríthat. — Oly bölcs mint az én
böjti szél. E. —
Sovány mint a böjti macskám. E. — Pajkos ifjúnak bölcs
szél, E, — Szomorú mint böjtben a tanácsadás, (Hiábavaló.) D. Róka —
cigány. E. — Szomorú mint böjtben most a világ, bölcs a praktikában. D.
a muzsikus cigány. S. Szomorú, — Bölcseség*. Az urnák félelme a
mint böjtben a kocsma. D, Borzas — bölcseség kezdete. KV. A bölcseség —
hajú böjti boszorkány. D, legjobb útiköltség. D. — Bolondságból
Böjtöl. Böjtöl, mint a pap macs- tanulni bölcseség. E. — Kanállal ette
kája. S. — Ki hinné, hogy Antal is a bölcseséget. E. — Nagyobb a böl-
böjtöljön. KV. cseség a káposztás húsnál, Sz.
Bökken- Ez a bökkenje, Sz. — Paraszt furfangját, Isten bölcseséget
 85 —
nincs ki kitanulja. S. Tudomány — bre. D. —
Csontjára száradt a br.
és böleseség legjobb útiköltség. KV, S. —
Dobra vonták a brét. (Szigo-
Bölcs. Bölcsöböl sirba. D. Böl- — rúan vallatták.) E. Drága mint var- —
csjét is az ördögfiak ringatták, (Go- gának a br. D. —
Drágán árulják a
nosz.) D. —^ Fabölcsöben ringatták. disznóbrt. D. —
Eb a varga br nél--

(0 is hazug.) D. — Ne ringasd a böl- kül. F. —

Egész teste bre mer bár-
csöt, ha üres. Ny. — Törd fogad,
3. ki sony. D. — Egy rókáról két bör. D.
feküdj a bölcsbe. (Rosszabb a kis — Egy rókáról két brt nyúzni. S. —
gyermeknél.) E. — Verd ki fogát, bele- Egész nap a háti brön. (Rest.) D. —
fektetheted a bölcsbe. (U. a.) D. — Elkopott ujja bre a pénzolvasásban.
Torkig van benne, mint szaros gyer- (Gazdag.) D. — Elre iszik a medve
mek a szalmabölcsöben. (Bajban.) D. brére. D. — Elre inni a rókabrre.
Bömböl. Bömböl mint a bika. Sz. E. — Ember lappang a kis brben is.

BÖmmÖ^. Bömmög mint a medve.D. D. — Ember brébl fzné bocskorát.

-

Bönd. (L. bend.) Apányi a bön- D. — Emberbl kamolja a húrokat.

döje, de nincs hozzá tehetsége. (Töb- (Kegyetlen.) D. — Emberen a br, jó
bet tud enni, mint megkeresni.) Ny. 2. lovon a szr nem sokat számit. Ny. 4.

BP. A farkasok közt is egyiknek — Ertlen mint a börehagyott kigyó.

szebb a bre, mint a másiknak. D. — E. —Feszül a hasbör. (Hizott.) D. —
A jü macskát bréért megszokták Félti a brét. D. Férj meg bröd-—
nyúzni. E. — A követ is megnyúzná, ben. S. —
Fiatal bör annyi van a vá-
ha bre volna. D. A — macskát is sáron mint öreg. (Halott.) D. Ny. 5. —
bréért megölik. D. A medvebrre — Fordits a brt, csizma lesz belle. D.
elre iszik. Sz. —
A róka szrét vál- — Gyenge a bre, azt félti. D. — Ha
toztatja, de nem brét. D. — A rossz a kutya brére eleve innának, elkevé-
adós rosszabb a farkasnál, mert a bre lyednék. E. — Ha borba fürösztenék,
sem jó. D. —
A rossz pásztor brrel bre is elinná a bort. D. — Ha brét
kereskedik. D. —
Az okos vadász nem dobra vonnák, kétszer jobban szólna.
iszik elre a medvebrre. D. — Az (Nyelves.) D. 7- Ha lepálik a szre,
asszonynak hét bre van. (Ha szem- fenének sem kell a bre. Ny. 8. Ha —
telen, nagyon az.) E. Azt gondolja — nincs szre, vagyon bre. E. Ha —
a fiskális, hogy az ember is asszony, valaki megszakad az uraság dolgán,
hogy hét bre van. (Hétszer lehet meg- olyat börharanggal fizetnek ki Budán.
nyúzni.) Ny. 5. — Alig érte be maga (Fing.) D. — Helybenhagyták a háti
brével. D, — Alkusznak már a róka brt. (Verés.) D. — Hét bre, mint a
brére. D. — Angyalbrbe öltözött. cigánynak. — Hitvány disznónak S.
Ny. 2.— Arca bre bocskorták. E. bre sem D. — Hogy a varga cse- jó.
— Bárány brben farkas. E. — Be- rezze brét. D. — Holt embernek ki
lédesbele bujt, mint kullancs a brbe. brét lehúzná. D. — Holta eltt brét is

D. — Bocskorbr az arca. B, — Brébe

- eladta. D. — Jaj a brének! is — S.
is alig D. —
fér. Brére megy. E. — Játszanak vele, mint a brlapdával. D.
Brét lehúzná. (Hitelez.) E. — Brét — Jordán brt viszen a hátán. (Zsidó.)
is

is lehúznák a szegénynek. E. — Bré- Ny. 19. — Kemény a feje bre. D. —

vel E, — Brében
fizet. (Érdeké- Kemény, mint a borjubör-csizma. D.
áll.

ben.) E. — Brére jár a dolog. D. — — Kicsípett, mint szalonna brke a

Brébl kivetkztetné az embert.
is tzön. — Kiki maga brét viszi a S.
D. — Brén kivül mindene rossz. ME. vásárra. D. — Kiporozták nadrágját,
— Brével kinek pénze nincs. D.
fizet, mint szcs a bröket. D. — Kiugrott
— Csak a csontja bre. M. — Csontja- a brébl. D. — Könnvü más brébl
 86 —
széles szíjat vágni. D, — Könny más adnak el, mint ökörbrt. (Ifjú, öreg-
brébl szijat hasítani. E. — Könny egyaránt hal.) D. —
Szinte annyi borju-
más brébl hársat hasítani. E. — brt visznek a piacra, mint ökörbrt.
Lehányja szrét a farkas, de bréhez (U. a.) K. —
Szröstül-bröstül. (Min-
igen hozzászokott. D. — Lehúzná a denestül.) E. — Szrét is, brét is. S.
tetünek brét, ha valaki megvenné.
is — Terem mint a hátibr. (Még a múlt
D. — Lót-fut, mint a brszedö zsidó. században is kikészitetlen birkabrt
Ny. 19. —
Ldd meg a medvét, az- viseltek a hátukon.) Ny. l-i. — ügy
tán igyál brére. D. —
Majd kibújt a dicséri, majd lemegy a körmérl a br.
brébl. (Örömében.) E. Majd ki- — (Verik.) Ny. 3. — Ugy kért, ugy kért,
ugrott a brébl. (U. a.) E. — Más majd lement könyökérl a br. E. —
brére játszik. (Költségére.) S. — Más Ugyan megizzasztották a háti brt.
brébe öltözne, ha lehetne. D. — Más (Verés.) D. — Uj brbe bujt. (Ruha.)
brébl szijat ne mess. D. — Más b- E. — Vadak brébe öltözött ijeszt.
rébl széles szijat hasítani. KV. — D. — Vastag mint a bivalybr. D.
Medve brére inni. S. Meg nem fér-— BÖPeg^ér.Estejár,mintabregér. S,
het a maga brében. D. Megszegték — BÖrdÖn. Torok nem bördön. D.
brkéssel a kenyeret. (Büntetés.) D. Bség'. Ungvári bor, beregi búza,
— Megvagyok a régi brömben. E. nyiri makk nem szerez bséget. D.
— Minden ember a maga brét viszi Böske. Mihez Böske szokott, Örzse-
a vásárra. (Számol tetteirl.) Ny. 5. — el nem felejti. D.
Nehéz a disznóbrbl szattyánt ké- Bregryó. Vén bregyó. S.
D.
szíteni. —
Nehéz a molyos brt
• Briliant. Fényes, mint a briliant.D.
— Nem a bribe.
kicsáválni. Gz. fér Brug'ÓS. A vén brugós mindennap
ML. — Nem gyzi brrel a hasa. (Nagy egy nótát felejt. E.
ev.) D. — Nem gyzi brrel a hasát. BÚ. A bolondnak bú a járása, kár
(Hízik.) E. — Nem jó elre alkudni a a társa. D. —
A bú sem tart örökké.
róka brére. ME. — Nem lehet egy D. — A búnak fenekébe esett. (Mély.)
rókáról két brt húzni. — Nem E. D. —A búnak is van ideje. E. A bút —
szeretnék a brében D. — Nincs lenni. búval el nem verhetni. D. — A felényi
oly agg róka, a kinek bre a csávába bú is sok. D. — A kinek hat lánya
—
nem kerül. KV. Nincsen semmi bre, van, búkérni ne menjen máshoz. Ny,
nem tud pirulni. ME. Oly vastag az — 1. — A király sincs bú nélkül. D. —
arca bre, mint a bocskorták. E. — Az egyes búval jár. ME.
élet Az -
—
Örömében brébe is ahg fér. D. — embert emészti a bú, mint a fát a szu.
Padra viszik brét. (Meghalt.) E. D. —Baját a bú éri. D. Biceg bú- —
Kiterítették a brét. (U. a.) ME.— Rá- jában, mint a szárnyaszegett liba. D.
hült a br. (U. a.) E. — Ritkán vesz — Bú között született, gond között
el maga brében — Róka
a róka. E. vénhedett. D. — Búnak eresztette fejét.
brével (Ravasz
fizet. Ny. — lakol.) 6. D. — Búját látod, ha másba kapcás-
Rossz brben — Sátán
van. (Beteg.) E. kodol. D. —
Egy pénz ára haszon sincs
szolgáinak nem használ az angyalbr. a legnagyobb búban. E. Egyik bu —
Ny. — Se szre, bre.D. — Somfa-
2. se a másikat éri. D. —
Elemésztette magát
hájjalkenegették brt. —
a háti D. bújában. D. -^ Elhagyta magát, el is
Szépen döglik a marha, olcsó lesz a fogyott bújában. D. —
Életében min-
br. — Szijat szelhetsz háta bré-
D. dig uczu-bú (Mulatott.) D.
! Ha bút —
bl, D. — Szijat szabtak a háti br- látni nem kivánsz, senkinek se mondj
bl. (Verés.) D. — Szijat vágna más ellent. D. — Ha feleséget veszesz, bútól
brébl. E. — Szinte annyi borjubrt ment nem leszesz. B. — Ha szomorú
 87

megrészegszik bújában, még búsabb Búbos. Pipes búbos. (Cifra ke-

lesz, ha feljózanodik. E. Ha tudná — vély.) D.
a disznó mire hizlalják, megdöglenék BÚCSÚ. A búcsú és vásár pénzzel
bújában. K. •
— Hadd istenre dolgodat, jár. D. — Búcsú pénzzel jár. B. —
búból vigasztalást hoz. D. Halál — Csordultig mint a bogyiszlói
van,
szekere minden bút, bánatot elvisz. búcsú, S. —
Együtt járják a búcsút,
E. — Ki álnokságot vet, bút arat. F. D. — Elindult mint istenes Jancsi a
— Ki feleséget vesz, bútól üres nem búcsúra. (Kerül utón jár. Makótól
lesz. KV. —Kicsiny a kocka, de sok Szegedre mindig a Maros partján
bút okozhat. D. —
Magányos élet nem ment.) Ny. 1. —
Elmehetsz Kurdra
lehet bú nélkül. KV. —
Megette a bú. búcsúra. (Tolna-megye.) S. Hiába —
D. — Mitév legyen bú feje. E. — Kámba búcsúra. (Kámban se pap, se
Minden búnak vége, boldog halál templom.) B. —
Jajgat, mint koldus
szekere. 'E. —
Nehéz a bút eltagadni. a búcsúban. Ny. 17. Lesz még —
D. — Nem tud hova lenni bújában. Abán búcsú. E. Lesz még Abán —
E. — Ritka gazda bú nélkül. D, — búcsú, magam is ott leszek. S. Lesz —
Se eszik, se iszik bújában. D. Sok — még Csicsón búcsú, magam is ott
sz hajat szerez a bú. E. Szerelem — leszek. S. — Nem minden nap van
búra visz. E. —
Utcu bu (Ki a búval ! Csicsón búcsú. Ny. 3. — Nem múlik
vigadjunk.) Sz. — Van a búnak is el búcsú békével. Ny. Pénzzel 4. —
vége. B. — Párta, párta, búra termett járják a búcsút. KV. Ritkán járják —
párta. Sz. már a búcsút. D. Vigyen az ördög—
Búbánat. A halál szekere minden szent búcsúra Izsákra. Ny, 5.
búbánatot elvisz. D. — Az öröm ös- Búcsújárás. Búcsújárás, pénz-
vényén búbánat is jár. D. — Megöli a pazarlás. S. —
Könnyen veszik, mint
búbánat. S. — Verje meg a búbánat. E. a búcsujárást. D.
BÚfelejt. Felkötötték a búfelej- Búcsutvesz. A kapufától vett bú-
töre. (x\kasztófa.) D. — Igyunk egyet csút. M. — Búcsút vett a kapufélfá-
búelfelejtésre. D. tól. S. — Búcsút vett eszétl. D. —
BÚgfOnd. A búgonddal határos az Faképtöl vesz búcsút. E.
öröm. D. — Búgond országában nevel- Buda. Annyira jársz tle mint Bécs
kedett. D. — Ha nincs búgondod, hát Budától. KV. —
Annyira jársz tle,
házasodj meg. E. — Ki a búgondot mint Buda Bécstl. E, Annyit ér —
keresi, D. — Ki magát
fel is találja. mintha Budán muzsikálnak, ozt' ide
sokba avatja, sok búgondot D. talál. nem hallik. Ny. 6. Áll Buda még — !

— Minél nagyobb az ember, annál Kisf. K. — Budára is beillenék bir<')-

nagyobb a búgond. D. — Nem tudja nak! D. —

Budát-Pestöl csak a Duna
•

mi a búgond. D. — Nincsen öröm bú-

• választja mégis hatvanhat mérföld.
el,

gond nélkül. ME. — Sok esztendei (Tréfás Hatvan hat mérföldre van.)
:

búgond sem fizethet ki egy pénz árnyi ME. —

Csak egyszer volt Budán kuLya-
adósságot. D.— Sok ösz hajat szerez vásár. (L. Bécs.) B. — Eb lesz Budán
a búgond. D. biró. (Ha nem választják meg.) S. —
BÚvallás. Három a rossz vallás Eb Budán király. (U. a.) E, — Él
lesz
kárvallás, szégyenvallás, búvallás. E. magyar, áll Buda még. Kisf. R. Ha —
Buborék. Eloszlik mint a buborék, Budáról jött volna sem hinném. KV.
Vörösm. — Fenjárkál
mint a vizi bu- — Ha valaki megszakad az uraság
borék, D. —
Olyan az élet, mint vizén dolgán, olyat brharanggal fizetnek ki
a bugyborék. Ny. 22. (Rövid az élet, Budán. D. —
Hajh Buda, hajh E. !
—
hamar vége van.) van Buda, itt hegedülj (Mulassunk.)
Itt !
 88 —
D. — Jár a bolond Budapesten, azt tied a bugyogóban. Ny. 5. Ersen —
sem tudja, hány az isten. E. — Jó veszekszik a tele bugyogóval. (Részeg.)
liely Buda. E. —
Késre érhetni D. — Bezdánba megy bugyogót csó-
Budára, D. —
Megjött Antal Budáról. kolni. S.
M. —Megjött Antal Budáról, zöld ágat Bugyg-yant. Te is azon forrásból
hozott orrában. (L. Antal) Decsi János. bugygyantál. D.
—
Megláttam Budapestet. (Az asszony Bugyor. Bugyor a világ, szatyor a
nagyon felfogja ruháját.) E. Messze — vénasszony. D.
Buda sánta embernek. M. Messze — Buja. Buja mint a veréb. E.
Buda sántának. Sz. Messze Buda — Bujaság. Bor bujaság oka. KV. —
sánta ebnek. KV. Mi hir Budán ?
•
— Bor s kenyér nélkül fázik a bujaság.
KV. —
Mi hir Budában ? Német van B. — Bujaságot üz soha bölcs nem
a várában. D. —
Mi hir Budában ? lehet. KV. —
Szorgalmas munka felej-
Török a várában. E. Nem arra — teti a bujaságot. E.
Buda. (Tévedsz.) D. Nem egy nap — Bujálkodni. Három dolog egész- .

épült Buda. B. —
Nem egy nap épült séges ; eleget nem enni, munkától nem
Buda vára. D. —
Nem oda Buda. (Nem futni és nem bujálkodni, M.
ugy van. Toldi Miklós mondása, mikor Bujdosik. Bujdosik az esze. D.
rúddal mutatta az utat.) ML. Nincs — Bujdosik ide mint az égett lábú
s tova,
Budának mérje. (Gazdag, ki magát eb. KV. —
Ez a pohár bujdosik, éljen
szegénynek mondja. A magyarnak van a barátság. Np.
pesti és pozsonyi mérje — két vékás, Bujdosás. Bujdosás embernek
három vékás.) D. — Sokára a sánta ér élete. M.
kutya Budára. S. Sokszor vítták — Bújik. A kutya, ha asztalra húzod
Budát. D. —
Sokszor vítták Buda is fejét, Bolond,
asztal alá búvik. D. —
várát. E. — Sokszor megjárják addig ki egy zabszemért lóba búvik. BSz.
Budát. D. — Több veszett Buda alatt. — Bolond, ki egy zabszemért a ló
Sz. — Több is veszett Buda alatt. E. seggébe bújik. B.— Bújj a lóba, hall-
-
—
Tökkel harangoztak minapában gass. E. — Bújj a lóba, jársz hintóba.
Budán. (Álhir.) Cz. Vérét vette — D. -
— Egy kuckóba bújnak. D. — Egy
Budán a vörös korsónak. (Bor mellett lyukon bújnak keresztül. D. Egy —
vitézkedett.) D. pokolba bújnak. D. Ervel nem —
Budai. A budai piros bor nyelizü. bújhatom a földbe. E. — Ijedtében
B. —
Budai mértékkel fizet. (Ilyen egyik a másikba bujt. D. — Majd egy-
nincs. Hazudik.) K. Budai vékával — másba bújtak. E.
fizet (U. a.) D. —
Budai vékával mér. Bujkál. Bujkál, mint a fiadzó koca.
(U. a.) E. — Megjárta fejét a budai Ny. 6. —
Bujkál mint ökörszem a
törökvér. (Bor.) D. — Vörös mint a sövényben. E.
budai bor. D. Bujtár. (L. bojtár.) A bujtár tett
Bug'a. Buga mágnás. (Fertály mág- ki a juhász bundán. D. ^—-A juhász
nás.) E. fejére tanította bujtárját. (L. bojtár.)
Bug^ris. Baranyai tarisznyás, so- — A
kanász-bujtár is késre ér a
mogyi bicskás, bácskai bugris. S. disznópásztorságra. D, — Okos a far-
Bugyeláris. Testvér az erszény, kast buj tárrá — Olykor
nem teszi, D.
atyafi a bugyelaris. S. a bujtár a tilalmasba is behajt. D.
Bugfyli. Bugyii bicska fanyel, ha Bukik. A ugrik, bukik. ME. —
ki
elvész is megkerül. (Kis érték.) S. Bukik mint a E. — Hamar orrára
ló.

Bug'yog'Ó. Bugyogó foltozója sem bukik, gondtalanul

ki D. — Ki lép.
lehet. Nv. 2. — Cukrom a boltban. orrára bukik, nagyot D. — Nincs esik.
 89 —
az az okos ember, ki hogy ne bukjon. (Frésze.) E. — Ritka kanász bunkó
(Valahogy.) Ny. 5. nélkül. D.
Buksi. Buksi fej. S. —A ki buksi, Burján. Ritka kert burján nélkül.
töksi. ME. D. — Szapora mint a burján. D.
Bunda. A bujtár a juhász-
tett ki BuPOk. Burokban született. (Sze-
bundán, D. — A bunda
csak bunda, rencsés.) E. — Burokban született,
a szr meg szr. (Ezen a hideg át- akasztófán hal meg. ME.
szrdik.) Ny. 17. — A hátibör is Bus. Bus mint a dérsütötte dohány.
megszokja a bundát. (Szegény a jó- D. —
Bus mint a fogóba esett egér.
létet.) D. —
Alszik mint a bunda. S. D. —
Bus mint a gerlice. E. Bus —
—
Bunda a bunda.S. Bunda, köpönyeg, mint a jégverte búza. D. Bus mint —
mind a kett jó meleg. (Megél gazdag a kárvallott cigány. D. Bus mint a—
is, szegény is.) Ny. 8. Csíp, mint — kereketörött kocsis. D. —
Bus mint a
a mi régen a bundában éldik. D. — koledátlan kántor. E. —
Bus mint a
Eb a juhász bunda nélkül. B. Guba — kotlós tyúk. E. —
Bus mint a szárnya-
gubához, bunda bundához. (Szegény szegett lud. D. —
Bus mint a szomorú
szegénynek, gazdag gazdagnak ba- fz. S. — Bus mint szüret után a szl.
rátja.) Ny. 10. — Igyekszik benne, D.— Bus mint a megszedett szl.
mint a sápi ember bundába. (Próbálta ME. — Bus mint télen a szegény. D.
a vásáron és fizetés nélkül akart tá- — Bus mint a vert had. D. Bus —
vozni.) Ny. 2, —
Juhász-bundára bár- mint az ervel szedett katona. D. —
sony folt. E. —
Kifordítom, beforditom, Bus mint a kötéllel fogott katona. ME.
mégis bunda a bunda. (Télen j, nyá- — Bus mint ki hat ökrét vesztette. B.
ron jó.) Np. —
Kopott bunda. D. — — Bus vadkan a tölgyfa gyökerének
Könny bunda alatt könny meg- is neki vágja agyarát. D. — Búsnak
fázni. D. — Meleg mint a farkas- bus a nótája, vignak vig. D. Egy —
bunda. D. — Mégis bunda a bunda. szomorú, két bus, három halálkép. D.
S.— Min a juhász, olyan a bundája. — Felháborodott mint a bus tenger.
D. — Nem oda bunda. (Cifra ruha nem — D. Ha bus bujában megrészegszik,
D. — Nyáron két bunda, télen
illeti.) azt el lehet trni. D. —
Ha a bus bujá-
kankó (Szr
se. E. — Nyárban
se,) ban megrészegszik, busább lesz ha
szaggatja a bundát. D. — Per sun-
téli kijózanodik. D. —
Ha bus a gazda,
dam bundám. M. — Ritka juhász bunda néha annak a gazdasszony is az oka.
nélkül. D. — Se télen szalonnát, se
•
— D. Ha szomorú megrészegszik
nyáron bundáját nem hagyja az
el bujában, még busább lesz, ha fel-
okos. D. — Suba nem bunda. D. — józanodik. E. —
Nincs busább élet,
Szakadj bunda, majd vesz a gazda. mint jóakarók nélkül élni. D. —
E. — Szarvas-bunda. (Haszontalan, Szomorúbb a bus tengernél. D.
hideg.) D. —
Szr húzz fát, palást Busán. Busán énekel, mint a szár-
rakja a tüzet, bunda nyugodjál. (Cseléd- nyapörkölt szúnyog. D.
gazda.) Bsz. —
Szr vágja a fát, köd- Busit. Ne busitsd anyádat. E.
mön hozza haza, palást rakja a tzet, Búslakodik. Búslakodik, mint a
bunda nyugszik mellette. D. Tetves — kereketörött paraszt. Cz.
bunda. D. —
Tetves mint a bunda. D. Búsul. Búsul mint a csonka vitéz.
— Vén bunda. D. —
Zsiros mint a D. — Búsul minta cigány szent Mihály
juhász-bunda. D. napján. (Beáll a hideg id.) D. Búsul —
Bunkó. Botnak is végén a bunkója. mint a feltekert ménló. (Fejét felkötik,
Ny. 2. —
Esze bunkójára adni. (Ér- hogy els lábai ne érjék a földet s igy
tésére adni.) Ny. — Ez a bunkója. vakarják.) D. —
Búsul minta gilice a
 90

száraz ágon. D. — Búsul, mint a kár- sincsen. E. — Minek búsulnék, egy a

vallott — Búsul mint a
cigány. E. fizetés. S. — Rajtad hogy ne
áll,

kereketörött kocsis. D. — Búsul mint búsulj. D. — Soha búsulni nem tud.

a kivert bika. E, — Búsul, mint a D. —
Sohse búsulj, van az isten mené-
magánmaradt bika. E. — Búsul mint sében vigasz. Ny. 6. Sohse búsulj,—
a koledátlan kántor. D. — Búsul, mint ugy is kés, a mi elmúlt, vissza nem
a ki szomorút álmodott. .D. —
Búsul, j. Np. —
Sok esik a min örvendhetni,
mint a lengyel. S. —Búsul mint a de több a min búsulhatni. E. Ugy —
bankrot az üres boltban. D. —
Búsul busul, mintha a macska ette volna
mint a rab a siralomházban. D. — meg kenyerét. D. —
Ugy busul, mint
Búsul mint a teherbe esett leány. D. a kinek dinnyeföld nem jutott. Ny. 3.
Búsul mint a tökbe esett cinege. D. — — Ugy busul, mint a magánmaradt
Búsul mint a verembe esett farkas. D. bika. D.
— Búsul, mint a tót kurvanya után. Búsulás. A búsulás fáraszt, a gond
D. — Busul mint a varga rossz vásár KV.
bágyaszt. —
A búsulás még a
után. D. —Busul, mint ki török rab- nagy elméket is földhöz veri. B. —
ságba esett. D. —Busul, mint kinek Búsulással nem fizetsz adóságot. E. —
búzáját elverte a jég. D. —
Busul, mint Kár után kés a búsulás. E. — Kés
kinek hat ökrét szekerébl ellopták. kár után a búsulás. KV. -— Pénzzel,
D. — Busul, mint kinek szljét meg- nem búsulással, fizetik az adóságot. B.
csipte a dér. D. —Busul, mint kinek ButOP. A vén szolga ócska bútor. S.
szljét elverte a jég. D. — Busul, Butul. Butulj paraszt. Ny, 23. —
mint országavesztett király. D. — Vakulj magyar, butulj tót. E.
Busul, mintha elkapta volna kenyerét Butykó. Dolognak végén a buty-
a kutya. E. —
Busul, mintha elkapta kója. D. —
Hegyes mint a bot buty-
volna kenyerét a macska. E. Búsul-— kója. BSz.
hat, mint a kornádi ember. (Hitelez Bütykös. A rosszvan benne, mint
azon búsult, hogy adósa nem tud a zöld butykosban, mikor üres. Ny.
aludni az adósság miatt.) Ny. 11. — 3. — Felszentelte mint Muter a buty-
Búsuljak vagy örvendjek: egya fizetés. kost. Ny. 3.
E. — Búsuljon, aki tud hozzá. E. — ButyOP. Butyor a világ, szatyor a
Búsuljon a ki magára akarja venni. D. vénasszony. D.
— Búsuljon a ló, elég nagy a feje. E. Buza. A búza nehéz veret,
— Csak akkor busul az' eb, ha éhes. könnyed nyeletü. (Nehéz munkálása,
E. — Csak akkor busul az eb, ha könny fogyasztása.) Ny. 17. A —
nincs mit ennie. D. —
Ej korsó, kis legszebb buza között is látni pipacsot.
korsó, torkomat ujitó, kocsmárosnét D. — A legszebb búzának is van alja.
^

busitó, ruhám rongyositó. (Bor.)D. D. — Benn van már a bika a búzában,

Elbúsul napestig teli korsó mellett, csak a farka áll ki. B. Bor van —
E. — Hadd búsuljon a ló, elég nagy a mennyit én akarok, buza a mennyit
a feje. D. — Kés kár után búsulni. az isten ád. (Vizesbor.) Ny. 6. Bor, —
E. — Kétségbeestekkel, megbúsult buza, szalonna, égnek f adománya.
elmékkel nem jó játszani. KV. Ki — BSz. —
Bort. búzát, szalonnát! Sz. —
a gyzelem eltt tapsol, aligha utána Bor, buza, békesség, és feleség ékes
nem busul. D. —
Már nem busul, mint széna, szalma, szalonna és a ruha
a Tiszába halt ember. D. —
Még lovad kékes. D. —
Bor, buza, békesség,
sincsen s már kantáron búsulsz. KV. szép asszony feleség. ME. Bor, —
—Min búsulsz, mikor semmid sincsen. buza, békesség E. !
—
Búzába kon-
D. — Mit búsulsz, mikor semmid kolyt hint. E. — Búzában már a nyúl,
 91

— farka sem látszik ki. (Elmenekült.) búza, mint a mák, D, — Ne arra,

D. — Búzát konkolyt aratott.
vetett, kurta, a búzába! E, — Nem arra,
D. — Búzában a bika, csak a farka kurta a búzába D. !
— Nem arra kanca
áll ki, E. — Csupa szalmát csépel, a búzába, D, —
Nem földje a tiszta
semmi bnzát nem ád. (üres beszéd.) búzának. E, —
Nem jó ó-zsákba uj
D. — Dajkálta, mint a tiszta búzát a búzát tölteni. KV, —
Nem mind tiszta
ponyván. (rizte.) Ny. 21. —
Bus mint búza, mi az ö földjén terem. E. Nem —
a jégverte búza. D. —
Búsul, mint ki- oda kanca, a búzába E. !Nincs —
nek búzáját elverte a jég. D. Együtt — szerencséje hozzá, mint cigánynak a
cséplik a búzát. D, —
Eladta búzáját. buzavetéshez. Cz. —
Nyugodt föld
(Rátartós.) D. —Elég sok a konkoly, jobban termi a búzát. (Pihent, ugarolt
de az még sem búza. D. —
Egy búzát föld.) D. — Ó-zsákba uj búzát ne
aratnak. D. —
Eltalálta, mint cigány tölts. D. —
rzi, mint teritn a búzát.
a buzavetést. Ny. 6, —
Ért hozzá, mint Ny. 1 9, —
Örül, mint ki búzáját eladta,
cigány a buzavetéshez. B. —
Fázik D. — Polyva között válik ki a búza,
mikor búzát arat, D. —
Fekete föld- S. — Pelyvába takarta isten a buza-
•

ben terem a jó búza. KV, —

Fekete szemet. E. —
Porba búzát, sárba ár-
földben terem a szép búza, D. —
Fülel, pát. S. —
Régi búzából is válik jó
mint siket disznó a búzában. E. — kenyér. D. —Ritka búza konkoly
Hallgat, mint süket disznó a búzában, nélkül. F. —
Ritka búza, kiben kon-
Ny, 5. — Ha a búza megdl, a gazda koly nincsen. E. —
Ritka az a búza,
feláll. (Bö termés.) Ny. 6. Ha a — kiben konkoly nincsen, ritka a szere-
konkolyt nem nyüvöd, a búzát el- lem, kiben hiba nincsen. Np. Ritka —
nyomja. KV. —
Ha a búzát korán mint a szegény ember búzája. E. —
veted, hamar virit. D. —
Hantos föld- Rossz búzából is válik jó kenyér. E.
ben a jó búza. K. —
Hányják - vetik, — Sok a zsák, kevés a búza. D. —
mint a dézsma búzát. D. Jobb föld- — Sok búzát lophat addig a molnár, mig
ben jobb búza terem. D. Kevés jó — rajta érik. D, —
Sok polyvában kevés
válik az üszögös búzából. E. Késn — a búza, D. —
Sok veréb sok köböl
vetett búza késre csírázik. S. — búzát elhord. D. —
Sokszor kivesz a
Késn vetett búza, késbbre csírázik. búza, megmarad a konkoly. K. —
D, — Konkolyt a búzából, vétket a Sokszor rozszsal és árpával kivesz a
világból nem lehet kiirtani, KV, — búza, a konkoly pedig megmarad. D.
Kopáron aratja az szi búzát. D. — — Sürün kél, mint a sürün vetett
Könny a búzát elhányni, de nehéz búza. D. —Szereti, mint galamb a
felszedni. D. — Könny asztag alatt tiszta búzát. S. —
Szereti mint galamb
buzakalászt bengézni. D. Könny — a mézes búzát. E. —
Sziszeg, mint
a kepe mellett búzára találni. D. — sündisznó a búzában. D. Szuszog, —
Könny a kepe mellett buzafejet mint oláh disznó a búzában. D. —
szedni. Cz. —
Lecsépelték mint a tót Tiszta búza között látni a búzavirágot,
búzát. (Megverték.) D, Legjobb — —
D. Tiszta búza, tiszta rozs, menten
búzának is van alja, S, Lesz fiam — összemennek most. (Szerelmesek.) D.
búza, ha terem. D. —
Leverte, mint — Tiszta, mint a galambszedte búza.
jég a búzát. D. — Más búzájába veti S, — Tiszta mint a szemenszedett
sarlóját. E. — Más búzáját is csépli. búza. D. — Ungvári bor, bereji búza,
D. — Másutt esznek búzakenyeret.
is nyiri makk, nem szerez bséget. . . .

D. — Mikor a búza feje fölfelé áll, Ut mellett vetett búza, D, Vak tyúk —
akkor a pógár ember orra lefelé áll. is talál néha buzaszemet, E, Válla —
(Üres kalász.) Ny, 6, N"agyszemü— köböl búzát elbir, D,
 — 92

Buzaféregf. Buzaféreg. (Henye mint az aszag. D. —

Büdös húst jó
ember.) E. — Nagy buzaféreg a henye lével adnak fel. S. —
Büdös záptojás.
ember. B. D. —
Büdösben maradt. (Kudarcot
Buzakenyér. Buzakenyér csomo- vallott.) E. —
Cigánynak büdös a ken-
gás, kölcsönkérés megadás. Np. — der. (Kötél, akasztófa.) — Ebnek
S.
Buzakenyér, uj sajt. B. sem büdös maga ganéja. D.— Fakad
Búzaliszt. Disznó is gyakorta búza- a bodza, büdös a rokka. Ny. — Ha 2.

lisztet eszik. KV. — Disznó is néha büdös a ganéj, vedd. el az orrod. E.

búzalisztet eszik. B. —Harmadnapra mind a hal, mind a
BuzatÖPek. Árva lörek,buzatörek, vendég büdös. D. —Maga fingja nem
megházasodik az öreg. Ny. 22.Np. oly büdös. B. —
Másnak ganéja sokkal
Buzaverem. Gyomra buzaverem, büdösebb. D. —Ne piszkáld, ha nem
(Sok fér belé.) D. —
Mély mint a buza- büdös. KV. —
Ne piszkáld a ganéjt,
verem. D. ha nem büdös. D. —Ne bizgasd, nem
BuzaviaSZ. Buzaviasz a markodba. büdös. — Ne bizgasd, nem lesz
E.
(Szar.) E. büdös. B. — Örülnek neki, mint a
Buzavipág'. Tiszta búza között büdös féregnek. Ny. 13. — Rest arra
látni a búzavirágot. D. is,hogy büdös lábát megmossa. D. —
Buzg^Óságf. Elnyomta a buzgóság. Te büdös vaj, amaz kukacos szalonna:
(Templomban alszik, idn kivül.) E. egybeilletek. D.
Buzogány. Legyet buzogány- Bdösk. Büdöskövet rak a tzre.
nyal. E. E. — Büdöskövet vetett a tzbe. D.
Bü-bá. Azt sem tudja bü-e vagy — Büdös követ tzbe ne hints, mert
bá. — Se büt, se bát nem mondott. S. megfulladsz. D.
— Hüh, büh, báli (Alávaló.) Pázmán.
! Büdösen. Büdösen fuj az alszél. E.
BÜdi. Budi boszorkány. E. — Olyan BÜdÖSÖdik. A halnak elsben a
mint a budi boszorkány. Ny. 6. feje büdösödik meg. D. —
Fejénél
Büdös. A ganéjt is megenné, ha kezd a hal büdösödni. B. Fejétl—
büdös nem volna. D. —
A kukacos büdösödik a hal. ME. —
A ki más
szalonna és büdös vaj egybeillenek. büdösséget keveri, maga büdösödik. B.
KV. — A mi bben büdös, szkben Bükkfa. Csendes mint a bükkfa-
jóillatu. D. — Bakot nyúztál, büdös láng. D. —Gyököstül vonja ki a bükk-
vagy, D. —Bben büdös, éhben édes fát. D. —
Könny fát vágni, ha egy-
E. — Bben büdös, szkben édes. KV. szer a bükk leesett. D.
— Büdös a guzsaly, ha kibúvik a Bn. A bnt nyomban éri a bün-
csalán. (Fonás tavasszal unalmas.) Ny. tetés. D. —A kicsiny bn is csak bn.
22. — Büdös bábuk berzenkedik, a B. —
Annyi mint a bn. E. Bn, —
hattyúval. KV. —Büdös bornak nagy ha sokan követik is el, nem lesz kisebb.
cégért szoktak emelni. Pázmán. — S. —
Cégéres bn. S. —
Ez még nagy-
Büdös bornak szép cégért szoktak pénteken sem bn. Cz. Ha isten —
kötni. B. —
Büdös mint a bak. B. — ugy ismeri, mint én, soha sem veszi
Büdös mint a bakkecske. S. —
Büdös kérdre bneiért. E. —
Hol sok a tör-
mint a banka. D. —
Büdös mint a dög. vény, szaporodik a bn. E. Inkább —
D. —Büdös mint az egérhugy. D. — végy hét bnnel asszonyt hazulról,
Büdös mint a görény. D. —
Büdös mint egygyel máshonnan. Ny. 6. —
mint a kecskebak. D. —
Büdös mint Jobb egy ismers hét bnnel, mint
az ördög. D. —Büdös mint a halas egy ismeretlen egy bnnel, Ny. 5. —
víz. D. —Büdös mint a tó. D. — Kicsi korban kezdik a bnt. E. —
Büdös mint a vesztés. Nv. 4. —
Büdös Kicsiny korban szokják a bnt. D. —
 — 93 —
Meguntam, mint bnömet E. Ragad — csendesen kell trni. KV. Vétket —
mint a bün. ME. Sok bn oka a — bizonyos büntetés követi. KV.
szegénység. S. — Több a bne, mint BFÖk. Brk is nagyobbranömint
a hajaszála. S. — Utálom mint a bnö- a lhér. E. —
A büröktl a bodzáig,
met. E. — Víz csak a bnt nem E. —
A csalán és bürök jó pajtások. D.
mossa le. S. Büszke. Bolhából tet lett, azért
Bnbak. Bnbaknak is kell lenni. D. — Büszke mint a bor-
oly büszke. B.
Bnhdik. Bnhdik, ebül cse- bélylegény. D. — Büszke, mint a gaz-
ki
lekszik. E. — Bntelen bnhdik, a dag leány. D. — Büszke mint a kan-
bnöst nem büntetik. KV. páva. D. — Büszke mint a Kompolti
Bnös. A káros bnös ki Ny. 22. kisasszony. D. — Büszke mint a
is.

— Alázatos, mint eltt a bnös.

itélet pajkos deák. D. — Büszke mint a
D. — Bnös ember a falevél rezgés- paripa. D. — Büszke mint a pénzes
tl megijed.
is — Bntelen bn- szatyor. D. — Büszke mint az elöhasu
S.
hdik, a bnöst nem büntetik. KV. — menyecske. D. — Büszke az újonc
Görbe mint a bnös — Jön- katona. D,
útja. S.
megy, mint a bnös (Nincs Bz. Bzbe keverni. (Rossz hirbe.)
lélek.
nyugta.) Ny. 17. ^ Ki nem bnös, Pázmán. — Bzén keresd, feltalálod.

ne vegye magára. E. — Megtér b- E. — Bzre (Szeretre.) E. — talált.

nsnek nincs pokolra Ny. — Bzre

útja. orra. D. — Bzi. (Bize,
1. talált

Nem mind bnös, a rab. E. — Nincs ki hus a káposztán.) E. — Bzivei jó

pl.

egyebe bnös leikénél. D. — Pap a káposzta. (Hússal.) E. — Érzik a

fik

lovat, ördög bnös. KV. bze. E. — Feltalálod bzén a ganéjt.

Bntelen. Senkitl nem a bn- D. — Gatya
fél megszokja a bzt. D. is

telen. KV. — Istenadta se se bze. E. vize, ize

Büntet. A egyet büntet, százat

ki — Két ebszarnak egy a bze. D. —
megtéríthet. KV. — A isten meg Régen érzik a bze. B. — Rossz lyuk-
kit
akar büntetni, elször eszét veszi ból rossz a bz. D. — Rut bzzel
is

el. KV. — Az okos biró a részeg em- vagyon a jámbor. M. — Sem sem ize
bert józan korában bünteti. D. — Bn- bze. Decsi János. — Se se bze ize
telen bnhdik, a bnöst nem bün- mint a petházi szarnak. Ny. 17. —
tetik.KV. -^ Isten hosszú tr, de Se se bze mint a rabszarnak. Ny.ize
végre büntet és fizet. KV. — Meg- 14. — Senki sem a maga bzét. E. érzi
büntette a rákot, vizbe K. — Bzöl. Bzöl valamit.
vetette. jó (Sejt al-

Örömest büntet, a ki hamar büntet. kalmat kéjre.) E.

D.— Uram, büntesd meg a hagymát. E. BzSÖrÖg". Ha a trágya bzsörög,
Büntetés. A bnt nyomban éri a hát a szalma hogy ne égne. (Ha a hit-
büntetés. D. —
Hol nincsen büntetés, vány dicsekszik, hogyne más.) Ny. 22.
szarvat vesznek a gonoszra. K. Hol —
nincs büntetés, szarvat vesz a feslett- Candra. Szajha, ringyó, sandra,
ség. D. —
Az isten nem siet a bün- candra. D.
tetéssel. KV. —
Az orgazda és tolvaj Cégér. A jó bor cégér nélkül is el-

egy büntetést érdemelnek. KV. — kel. Decsi János.Büdös bornak —

Büntetés tartoztat a vétektl. B. — nagy cégért szoktak emelni. Pázmán.
Egynek büntetése soknak rettentése. — Büdös bornak szép cégért szoktak
KV. — Kinek-kinek halál a büntetése. kötni. B. — Cégér nélkül a jó is elkel
D. —Példátlan gonoszságnak példás bor. — Elkel a jó bor cégér nél-
KV.
büntetése. D. —
Véteknek büntetés a kül D. — Hamarább köszön a cé-
is.

zsoldja. S. — Vétkesnek büntetést gérnek, mint az embernek. D. — Hol

 94

cégért lát, oda siet. E. Ny. — Jó bor- — Nem gyzi cér-

vállalathoz.) Ny. A.
nak cégért ne köss, D. — J
- bornak nával. (Nincs —
elég türelme.) BSz.
nem — Jobban ismeri
kell cégér, Sz. Van van cérnája. D. — Vékony
lenje,
a cégéreket mint a kereszteket. (Kocs- mint a krakai cérna. E.
ma, templom.) D. — Minden borcé- Cérnaszál nem hajókötél. D. —
gérnek köszön. E. — Minden cégér- Csak egy cérnaszálon függ. M. — Vé-
hez köszön csulaj, (Részeges.) D. — kony mint a cérnaszál. D.
Nagy cégért emelt. (Rossz a portékája, Cibá,k. Kap rajta mint Cibak a
szép, nagy a cégére.) E. — Nem irtó- kulacson. (Részeges ember.) D. — Kap
zik más pokoltól, hanem a hol nem ki rajta mint Cibak bátva a kulacson.
kötik a cégért. D. — Nem jó cégért (U. a.) E.
kötni szándékunknak. E. — Nem
titkos Cibere. De legény a cibere, csak
kell a jó bornak cégér. D. — Virágos kanál kéne bele. (Cibere leves, nagyon
cégért mérget
köt, ki B. árul. savanyu.) Ny. 2. —
Feléledt mint a
Cég^éres bün. — Cégéres gaz-
S. bozacibere. (Jókedvében csintalanko-
ember. — Cégéres gonosz. —
S. S. dik.) Cz.
Cégéres tolvaj. Cibil. (Civil.) A cibil-törvényre nem
CéhmesteP. Ördögök céhmeste- hallgatnak a katonaságnál. Ny, 18.
re. E. Cica. Fonj cica,fonj, mindjárt haza
Cékla. ízetlen céklát is megszok- visznek.Ny. 2. —
Cicka, macska
hatni. Cz. — Az Ízetlen céklához is fogd meg
az egeret! (Biztatás.) E. —
hozzászokhatni. D. Cicukának macuka a fia. (Hitványnak
Cell. Ugy ütlek mellbe, hogy lelked hitvány.) Ny. 2. — Cicus ! mutass ne-
repül Cellbe. (Hogy meghalsz. Cell, ki tükröt. (A ki mindég tükörbe néz.)
Mária-Cell hires búcsújáró hely.) Ny. E,
23. Cifra. A hol a szolgálók cifrák, do-
Cél. Cél nélkül lövöldöz. B. — Cél logtalan a gazdasszony. D. A ma- —
szentesit! az eszközt. (Latinból.) — S. lomban vonja legcifrább nótáit. (Ma-
El nem a
találja D. — Ha
célt. el lomban hegedül, hiába fárad.) D. —
akarod a
találni feljebb aranyozz.
célt, A mi cifra még nem szép, E. — A mi
(irányozz.) K, — Messze ment a cél- igen szép, közel van a cifrához. D.
tól.D. — Néha a mellett
cél is ellö- A rútból lehet cifrát csinálni, de nem
vünk. D. — Túlltt a célon. ME. szépet. D.— Akasztófa virága, hóhér-
Céloz. Lövés után célozza a ma- pallos Ny. — Cifra beszéd,
cifrája.
darat. D. — Más galambját célozta, hegedü-szó. E. -^ Cifra kulacs, veres
magáét ltte. D. bor, mi ránk kerül a
is Ny. —
sor. 5.
Cerko éneklés. (Kezdetleges. Cerk- Cifra lakodalom, kevés jutalom. (Nincs
va, templomi A rusnyákok templomi sok köszönet benne.) D. —
Cifra nyo-
éneke kezdetleges.) E. morúság. E. —
Cifra nyomorúság a
Cérna. A cérna ia ott szakad a hol katona élet. E. —
Cifra ruhába öltö-
legvékonyabb. Ny. 8. —
A cérna vé- zött, mintha Csicsóba készülne. (Csi-
gén röstell a csomót. D. A cérná-— C3Ó vára hires volt fényes vendégsé-
hoz tü is kell, ha gatyát akarsz varrni. geirl.) Sz. — Cifra semmit sem ér.
B. —
A cérnához tü is kell, ha vala- (Cifrának hivták a latinban a zérust.)
mit varrnak. D. —
Becsusz, mász, mint E. — Cifra szolgáló, dologtalan asz-
tü után a cérna. P. —
Becsusz, mint szony. S. —
Cifra mint a báb. D. —
tü után a cérna. D. —
Ha cérnára köt- Cifra mint a Bálint nadrágja. (Nagyon
néd, azt sem szakasztaná el. D. Nem — sujtásos, cifra beszéd.) D. — Cifra
gyzi cérnával. (Nincs elég pénze a mint a bolond. D. -^ Cifra mint a
 95 —
jegyruha. D.— Cifra mint az elad szójátéka.) E. Ny. 9. — A vén cigány
lány. D. —
Cifra mint a komédiás mindennap egy nótát felejt, D. — Al-
asszony. D. — Cifra mint a nyakszij. kuszik mint cigány a lóra. E. Áll- —
D. — Cifra mint a pántlika. D. — Cifra hatatlan mint a sátoros cigány. D. —
mint a rác D. Ny. 12. — Cifra
oltár. Állva sétál mint a cigány.(Hazug m.ent-
mint a remek ökör. (Ha mészáros le- sége a rossz tetten értnek.) E. Azért —
gény mesterré lett, remekül felcifrá- tart harapófogót a cigány, hogy kezét
zott ökrön mutatta be ügyességét. Re- meg ne süsse. E. — Be is rántják, ki
meklés.) D. —
Cifra mint a Ripcs is mint cigányt a csapszék-
rántják,
ángya pruszlik] a. Ny. 1. Egyike se — böl. E. —
Beillene vajdának a cigá-
rezei cifrábbat. D. —
Katonaság, cifra gányoknál. (Nagy hazug.) D. Biz- - —
nyomorúság. ME. —
Más a cifra, más tatja, mint cigány a lovát. E. Biz- —
a szép. E. —
Megeszi a cifra ruhát, tatja, mint cigány a lovát abrakkal.
mint tehén a poklát. (A tehén, ha nem ME. —Bús mint a kárvallott cigány.
vigyáznak rá, mohón felfalja a burkot D. —
Búsul mint a kárvallott cigány.
melyben borját ellette.) K. — Meg- ME. —Búsul mint a cigány szent
szokta, mint asszony a cifrát. D. — Mihály napján. (Beáll a hideg id.) D.
Ne tartsd szépnek a cifrát. D. — Nem — Cigány cselédség, galamb major-
igen (Szegény.) D. — Nem
cifrát rezei. —
ság, nem nagy boldogság. Ny. 7.
mind szép az, a mi B. — Olyan
cifra. Cigány is addig szoktatta lovát a kop-
cifra,majd elrepül. Ny. — Pénzen laláshoz, mig bele döglött. E. — Ci-
5.
vett dicséret, cifra hazugság. D. — gány a maga lovát D. — is dicséri.
Rútból lehet de nem szép. E. —
cifra, Cigány dicséri a maga E. — is lovát.
Uti cifra, házi ronda. (Házon kivül Cigány is hozott tanukat. (Tizenkét
cifra, otthon ronda.) E. — Uti cifra, tanú látta, hogy lopott, mire ö igérte,
házi rossz. (U. a.) Ny. 8. — Te se re- hogy hoz ezret a ki nem látta, hogy
zelsz cifrábbat. (Te is csak oly sze- lopott.) E. —
Cigány is szántana, ha
gény vagy.) D. —
Vén lóra cifra szer- megszokhatna. D. —
Cigány jobbágy,
szám, vén asszonyon cifra ruha. Nv. galamb majorság nem nagy gazdag-
10. ság. ME. —
Cigánv lakodalom. (Nincs
Cifrán adtáz, a ki megszokta. D. sem enni sem inni.) Ny. 4. Cigány —
— Egyszer evett megbánta egy
cifrán, módra esküszik. (Furfangosan, hami-
B. — Felöltözött nagy
hétig. cifrán, san.) KV. Sz. —
Cigány, zsidó, meg a
mezítláb mint a cigány. Ny. 6. 11. pap, hogy megcsaljon, azon kap. Ny.
Cifráz. Cifrázza már. (Ide-oda kap- 16. —
Cigánynak büdös a kender. (Kö-
kod.) E. —
Cifrázza mint a macska tél, akasztás.) S. Cigánynak tiltja a
az ugrást. S. —
Hiába költ, ki egy lopást. —
Cigányt szapul, szere-
D.
napra cifráz vendégszobát. E. csent mos. E. —
Cigánytól ne végy
Cigfány. A cigány a bélyegzett lóra szenet. Ny. 4. —
Cigánytól szenet,
is felül. (Azt is ellopja.) D. —A ci- macskától hájat bajos venni. Ny. 5.
gány sem mond mindenkor igazat. D. Cigánytól szenet, örménytl selymet
— A cigány sem rágja a döghust nehéz venni. ME. —
Cigánytól vesz
hiába. (Hanem azért mert mása nincs.) fúrót. S. —
Csapszékbe a cigányt be
B, — A cigány megszokja a
is ha rántják, de taszigálják. D. —
fát, is ki is
— A cigányt szapulja. Eb a cigány csere nélkül. D. — Egész-
felakasztják. D.
(Hiábavaló dolog.) D. — A hány ségére mint cigánynak rakonca.
ci- válik,
gány, annyi D. — A mely bort
lopó. E. — Elfogyott a puskapora, mint a
a cigányok szeretnek, jó bor KV. nagyidai cigányoknak. (1554-ben.) Sz.
az.
— A cigány nem hal a vizbe. (Hal — Ellödözték a puskaport, mint a
 96

nagyidai cigányok. E. Elmehet ol- — Könny a cigányok közt lopni tanulni.

vasva a cigányok közt. (Barna, fekete.) D, — Lepeds cigány. (Hazudik.) D.
Ny. 3, —
Elttem áll mint cigánynak — Marakodnak a cigányok. E. — Meg-
a kötél. (Biztos sorsom.) Ny. 6. El- — szokta mint cigány a E. — Meg-
füstöt.
találta, mint cigány a buzavetést. (El- szokta mint cigány a korbácsot. D.
szórta szántás nélkül.) Ny. 6. Es- — Megszokta mint cigány a lopást. D.
küszik mint a cigány. S. Ez mindig — Megkívánja a verést, mint a nyalkái
felhorkanik, mint a cigányok istene. cigány teste a csigázást. (Nem lehet
(Mindig kész káromkodni.) Ny. 3. Él- — el nélküle.) E. —
Mennyi cigány, any-
hal érte, mint cigány a veres nadrág- nyi lopó. E. —
Minden cigány a maga
ért. E. —Ért hozzá, mint cigány a lovát dicséri. Sz. —
Mint a cigány
buzavetéshez. (L. fentebb.) A. Fe- •
— mondaná. (Szégyenlem kimondani a
kete mint a cigány. D. Felöltözött — csúnya szót.) E. —
Mitl fehér a ci-
nagy cifrán, mezítláb, mint a cigány. gány foga ? (Természettl.) E. Mu- —
Ny. 6. 11. —
Fél mint a cigány szent zsikálnak a hasában a cigányok.
Mihálytól. (L. fentebb.) D. — Fél ci- (Éhes, korog a hasa.) Ny, 1.- Meny- —
gány szent Mihálytól. (L. fent.) E. — nyi cigány, annyi tolvaj. S.— Nem is
Fohászkodik mint a kárvallot cigány. cigány, ha nem csere-csaló. D. — Nem
D. —Fütyül mint az éhes cigány. kell cigányt lopásra KV. —
tanítani.
(Kínjában.) Ny. 2. —
Ha a »ha« nem Nem mind cigány, a mi barna. D. —
volna, a cigány is ur volna. ME. — Nem mind cigány, a mi'cigánykodik.
»Ha« cigány Ha-
praepositio. E. — D. —
Nem mind nagyságos ur, kit
ladja, mint cigány a mennyországot. annak mond a cigány. E, Nem —
Ny. 3. - Haladja, mint cigány lelke nagy hir a cigányokkal való harc, E.
a mennyországot. (Nem gondol vele.) — Nem nagy hirt nyer az ember a
Ny. 4. — Hallotta hírét, mint cigány a cigányokkal való harccal. KV, Nem —
mennyországnak. (Hallotta hírét a hi- szokta cigány az ekeszarvát. D. — Nem
szekegynek.) Ny. 3.— Halogatja, minc szokta cigány a szántást. E. — Nem
cigány az akasztást. Ny. 18. Hat — ugy verik nálunk a cigányt, hanem
cigány is megesküdnék rá. (Tréfásan : két kézzel. (A beregszászi vásáron a
nem igaz.) E. — Hét bre van, mint a cigány lovat lopott s hátára ugorván
cigánynak. (Vastag bre : szemtelen.) menekült, a gazda megfogta, egyik
S. —
Hozzáfog mint a galopi cigány kezével a kantárba kapott, a másik-
a harangöntéshez. (Hozzáfog ahhoz, kal verte a tolvajt; mikor a kantár-
mihez nem ért.) E.— Húzd rá cigány szárát eleresztve, két kézzel kezdte
(Mulassunk.j — Huzza-halasztja, ütni, a cigány a lóval elmenekült.) D.
S.
mint cigány az akasztást. Ny. — — Nem ugy verik a cigányt. (U,
5. a.)

Isten a cigányt hegedre teremtette. E. — Nincs a cigánynak pondrós sza-

S. — Jól tudja a cigány, mitl döglik lonnája. (Mert megeszi.) E, — Nincs
a légy. (Mi a mi az édes.) E. — mindenütt a cigánynak csontja. (Al-
jó,
Kár, hogy a puskapora elfogyott, mint felét üthetni.) D. — Nincs ott a ci-
a nagyidai cigányoknak. (1554-ben.) gánynak csontja. Nincs
(U. a.) E. — •

D. — Kék szem, uri szem ; sárga szem, szerencséje hozzá, mint cigánynak a
macska szem fekete szem, cigány buzavetéshez. Cz. —
Nyakas a cigány
szem. E. — ;

Kénytelen vele, mint a is, mikor akasztani viszik. E, Oly —

cigány az ügetéssel. (Hajtják, mene- igaz, hogy hat cigány is letehetné hi-
kül.) S. —
Kikimutatja foga fehérét tét mellette, (Eskü.) D. —
Olyan igaz,
a cigány.(Kimutatja kicsoda-micsoda.) hogy tizenkét cigány is megesküdhet-
D. — Kondor mint a cigány. D. — nék rá, E, — Olvan mint a ragló ci-
 — 97 —
gány. E. — Rátartós mint az éhes Cigánykanállal eszik.(Ravasz.)D-
cigány. E. —Riktáj cigány jön a ki- ! Cigánykereket hány. E.
rály. (A cigány jobban fél a szolga- Cigánykereset. (Lopás.) D.
birtól. Hála isten, csakhogy nem ez Cigánykéz. Cigánykéz, zsidókéz,
jön !) E. — Ritka cigány csere nélkül. utolsó kéz. (Nem szereti a nehéz
D. — Ritka cigány hazugság nélkül. munkát.) Ny. 6. —
Cigánykéz, zsidó-
S. — Ritka cigány heged nélkül. D. kéz utolsó kész. (U. a.) Ny. 6. —
Cigány-
— Ritkán mond igazat a cigány. KV. kézre került. (Elaljasodott, elromlott.)
— Rosszabb a cigánynál. S, Rosz- — E. — Ki a serény lovat sarkantyúzza,
szabb az oláh cigánynál. S. Semmi — cigánykézre szánja. K. — Néha a jó
kedve a cigánynak, ha ur dolgára hajt- ló iscigánykézre kerül. E. Néha a jó —
ják. (Robot.) D. — Soha farkasból bá- ló is cigánykézre szorul. D.
rány, cigányból paraszt nem lesz. D. CigánylÓ. Cigánylovon szánt. (Ha-
— Sóhajt mint a kárvallott cigány. S. zudik). D. —
Egészségére válik, mint
— Sok cigány beszéddel (Hazudik.) él. cigánylónak a rakonca.JD. Hozzá-
-
—
Ny. — Sokat megcsal a cigány, mig
6. szokott mint cigánylova a koplaláshoz.
utóiérik. D. — Sompolyog, mint a ci- S. —Hozzászokott cigány lovon nyar-
gány a vásárban. — SzénégetS. ci- galni. (Hazudozik.) E. —
Jól esik mint
gánynak tökén a szeme. Ny. — 8. a cigánylónak a rakonca. Ny. 6. Jól —
Szokta a dolgot, mint cigány a szán- tud a cigánylovon szántani. (Hazudni.)
tást. D. — Szomorú mint böjtben a D. — Jól tud szántani a cigányok
cigány. (Nincs muzsika.) E. — Szo- lován. Bsz. —
Koplal mint a cigány
morú mint böjtben muzsikus cigány.
a lova. S. —Megkóstolta mint a cigány
S. — Szuperálta mint cigány lelke a lovát a farkas. (Megette csak a körme
mennyországot. (Nem gondol vele.) E. maradt.) Ny. -í. —
Mestere lehetne a
— Tüz az esze, mint a bari cigány- cigányló. D.
nak. Cz. —
Tüz az esze, mint a bari Cigánymalac. Kénytelen vele,
cigány lovának. B. —
Ugy élnek mint mint a cigánymalac az ügetéssel. (Lo-
a sátoros cigányok. Ny. 18. — Ugy pott.) E.
üti, mint a cigány a vasat. S. Vala- — Cigánynyelv. A szépnek szájába
mely bort a cigányok szeretnek, jó cigánynyelv is illik. D. — Cigánynyel-
bor az. KV. —
Van a garasok között ven beszél. (Hazudik). Mk.
is cigány. (Hamis.) D. —
Válogat mint Cigány rajkó is kedves az any-
cigány a vadkörtében. ME. Verbu- — jának. D. — A cigányrajkó is tetszik
válónak, cigánynak, kalmárnak nem az anyjának. B.
kell hinni. F. Cigánypurdé. Megszokta mint
Cig-ányasszony dér-dúr, a seggibe cigánypurdé a pörölyt. (Cigányok közt
szél fj.ME. —
Megszokta mint cigány- sok a kovács.) D, —
Meztelen mint a
asszony a szikrát. (Kovács.) D. cigánypurdé. D. —
Többet tud ehhez
Cigránybecsület, szalmatüz. Ny. 8. a cigánypurdé is. (Cigány gyerek.) D.
Cigánycimbopa. (Hazug). D. Cigánysátor alatt született. D. —
Cigánydisznó. Kénytelen vele, Cigánysátor lett a menhelye. D. —
mint cigánydisznó az ügetéssel. (Lo- Cigány sátorban árul. (Hazudik.) D. —
pott.) D. Ritka mint a cigánysátor. D.
Cigányhal. Olcsó mint a cigány- Cigányutca. Gigányutcába talált.
hal. (Mert nagyon szálkás.) D. D, —Cigányutcába ment. (Rosszul
Cigánygyerek. — Hozzászoktak nyelt.) ME.
mint cigánygyerekek a szikrához. KV. Cigányülló'n kalapál. (Hazudik) B,
— Meztelen mint a cigánygyerek. E. Cigányvásár fattyustól, minden
Margalits E. : Magyar közmondások. 7
 — 98

pereputyostól.
'
(Szedett - vetett nép.) játékban legnagyobb mesterség a
Ny. 2. vetés. Cz.
Cigányvesztés. Els nyerés, ci- Cinkos. Ill, fillö, cinkos. (Erkölcs-
gányvesztés. Ny. 2. 14. telen.) D. — Ördög cinkosa. D.
Cigránykodik. Cigánykod levente. Cinkotai. Meg van mérve mint a
(Csaló.) C. —
Nem mind cigány, a mi cinkotai itce. E.

cigánykodik. D. Cinterem. (Cemeterium, temet.)

Cig'ányné. Lustos mint a cigány- Cinteremvirág a fején. (Ösz.) D. —
né. D. Cinteremvirág veri a fejét. (U. a.) K.
Cigányosan alkuszik. ME. Al- — — Cinterem felé fordult már a rúdja. D.
kudj cigányosan, fizess becsületesen. Cipó nem kenyér. D. —
Cipó ntt
S. — Cigányosan vesz. (Lop.) E. — a hátán. (Púpos.) Ny. 2. —
Cipó van
Cigányosan veszi a lovat. (Lopja.) D. a hátán. (U. a.) E. —
Cipópénzre kelt
•

Cigányság". Egy kis cigányság, a háza. (Elette.) E. — Cipószáju paripa.

egy kis ravaszság sokszor használhat. (Ökör.) E. —Csúnya a ganéj, de szép
KV. —Markában kapták a cigány- cipó terem utána. K. —
Elég egy
ságát. (Rajtaérték a lopáson.) Pázmán. sütésben egy cipó. D. —
Én is voltam
Cigányul van ez mondva. (Hazug- katona, mig a cipó kisült. (Rövid ideig.)
ság.) Ny. 13. Ny. 6. —Fehér cipó, sós túró, éhség
Cimbalmos. Néha a cimbalmos- ellen igen j. E. — Fehér cipó sós
nak is elszakad az öreg húrja. D. — túróval használ az éhes gyomornak.
Nehéz a cimbalomba keresni. D. Sz. — Hetvenkedik, mint az árpa-cipó
Cimbora. Cigány cimbora. D. — kemencében. E. — Kenyérrel eszi a
Kutya cimbora. D. — Ördögök cim- cipót. (Mint az együgy palóc fekete
borája. S. kenyérhez fehér cipót evett. Együgy.)
CimboráL Ki ellenséggel cimborál, E. — Lefogta, mint Bosnyák a cipót.
forrót öntenek alája, ha eszén nem Ny. 5. —Madárlátta cipó. (Útról ho-
jár. Cz. zott.) E. —Maga kebelében találja a
CimeP. Akasztófa cimere, hóhér cipót. (Vigaszt.) D. —
Másutt is esz-
pallos levele. D. — Ásó, kapa cimere. nek fehér cipót. E, —
Minél rosszabb
(Közel van a sirhoz.) D. — Hóhér a süt, annál szaporábbak a cipók.
pallos cimere. D. (Rosszul sült cipó tovább tart, las-
Cincog. Bátran cincog az egér, ha sabban fogy.) D, —
Minél rosszabb a
macskát nem érez. S. —
Cincog mint
•
süt, annál több cipót igér. E. —
az egér. D. —
Nincs otthon a macska, Mosolyog, mint az árpacipó a lapáton.
cincognak az egerek. E, (Reped. Keservesen.) Ny. 19. Moso- —
Cinege. A cinege is örül a tök- lyog, mint a miskolci árpacip. (U. a.)
magnak. D. —
A cinegének kóró a Ny. 19. — Nem elég a szó, ha nem
nyársa. D. —
Búsul mint a tökbe esett
•
elég nem lehet
a cipó, (Szóval jól-

cinege. D. —
Könny a cinegét meg- lakni.)D. — Nem elég a sok szó, ha
fogni. D. —
Nála a pulykasült cinege. nem elég a cipó. E. — Nevet
(U. a.)
(Nagyev.) D. —
Örül mint cinege a mint az árpacipó a kemencében. (L.
tökmagnak. E. fent.)Ny. 23. — Nevet mint az árpa-
Cini-flni Péter bátya, neked hege- cipó a polcon. Ny. — Rút
(L. fent.) 5.

dülnek. (Kényes, nyafogó gyermek.) D. a trágya, de szép cipót ád. D. — Sok

Cinke. Cinkét fog a feje. (Tökfej.) a gyermek, kevés a cipó. D. — Üres
E. — Cinkét fogott az orra. (Vörös- hasnak nem kell szép szó, hanem
kék a hidegtl.) D. cipó. KV.
Cinkjáték. (Kockajáték.) Cink- Cip. Hétköznap mezítláb, vasár-
 — 99 —
nap cipben. E. — Meginná a Szz CukOP. A
süveg-cukor senkit se
Mária ezipöcsattját. Ny. 2. süvegel. D. — Akár
a cukor, akár a
Cirák. Elszaladt, mint a gyórói méz. (Édes.) Ny. 2.— Édes mint a cu-
gombóc Cirákra. (Kemény.) E. kor. E. —
Fel lehet a mérget cukor-
Cirógat. Ne cirógasd, (Kiméld.) ban is adni, D. — Mintha cukorból
E. — Cirgatással is lehet ártani. E. fújták volna. D. — Süvegben meg- is
— Cirókálással is lehet ártani. D. becsülik a cukrot. D. — Több cukora
CitPOm. Ha a citromból a levet ki- mint sava. D. — Cukros szájú. E. —
facsarták, elvetik. D. — Kifacsart Cukorrágás gyermekszokás. D.
citrom. E. — Kifacsart citromnak Csacsi. A hol ló nincs, ott csacsi
keser a leve. S. is jó. Ny. 8. —
Félharagba j, mint a
Civódás. A béke orvosság, a civó- kis csacsi, E, —
Ha nagy füle volna,
dás méreg. D. —
Békét az Isten, civó- épen csacsi lenne, D. —
Hozzá n, mint
dást az ördög szereti. D. kis csacsi a füléhez. (Minél nagyobb
Civódik. Mindenkivel civakodik. és öregebb, annál nagyobb a füle is.)
D. — Ugy is elég a civdók száma. D. Ny. 4. — Ó is isten teremtése, mint
Czó ! Jézus (Segitség, kátyúba a kis csacsi. Ny. 2, — Szamár csacsit
— Czó — Tzbe j, mint a
!

jutott szekerem !) E. fel, lószar, fiadzik. Ny. 2. fia

légy tóttá. E. csacsi. S.

Czoki. Czoki kása. (Kitoló kása.) Csacsogj. A ki sokat csacsog, sokat
E. —Czoki kása nem szoki kása. (Ki- hazudik. D. —
A ki sokat csacsog,
toló kása nem szoktató, marasztaló sokat is hazudik az. KV. Csacsog —
kása.) E. —
Czoki pohár. (Búcsupohár.) mint a szajkó. D. —
Csacsogó mint a
E. — Harmadnapos vendégnek czoki szajkó, M, — Nem talál partot nyelve
a neve. KV. —
Harmadnapi vendég- csacsogása, B.
nek » czoki « legyen neve. E. Hivat- — Csahol. Józan a mit gondol, részeg
lan kutyának »czoki« a neve. Ny. 13. arról csahol, D, — Kis kutya többet
— Hívatlan vendégnek ajtó megett csahol, S.
helye, czoki legyen neve. E. — Kása Csal, A ki csal, csalódik, D. — A
nem étel,tót nem ember, czoki paszuly. ki csal, azt megcsalják. ME. — A ki
Ny. — Megadták neki a czoki poha-
3. senkit meg nem csal, könnyen másra
rat. B. — Megfzték a czoki kását. E. bizza dolgát, B. —
A szerfölött hízel-
Comb annak karja D. — Jaj- is. ked vagy megcsalt, vagy meg akar
vörös a combja. (Verés.) D. Hupi- — csalni. K. — Cigány, zsidó, meg a
kék a háta, vörös a combja. E. pap, hogy megcsaljon azon kap. Ny.
Compó. Néz mint a sült compó, 16. — Csal mint a zsidó. D, — Csald
(Hal.) E. meg a pápistát, lopd el olvasóját. D.
CÖlÖnk (Kölönc, kolonc.) Elég egy — Csald meg, ha lehet. D. — Csal-
ebre egy cölönk. (Elég egy embernek juk meg a zsidót, (Kíméljük a gyu-
egy hivatal.) E. fát:csak evvel lehet a boltos zsidót
Cövek. Áll mint a cövek. ME. — megcsalni,) Ny. 3. —
Csere csal. B.
Nem tartós cövek a kutyafark. D. Egy állóhelyben tizszer is megcsal. D.
Credo. Belejött mint Pilátus a — Jégre csalták. (Bajba keverték.) D.
credóba. E. — Hivatal nem csal. (Latin. Ajándék-
Cudar. Cudar a nemzetsége is. D, kal, haszonnal jár.) ME. — Hivatal
— Cudar nemzetségbl való. E. — sohasem csal. (U. a.) E. — Hogy ma-
Ebtl tanult cudar. D. Kutyaparan- — darat csalják, lépet zöldre hagyják. E.
csolta hitvány cudarja. D, Tudja-e — — Korai vetés sokszor csal, a kési
a cudar kivel vagyon dolga. D. mindig rossz. (Latin.) S. — Könny
 — 100 —
vakot megcsalni. D. — Látszat csal. nokság nélkül.) Ritka zsidó csalás
(Latin.) ME. — Madarász sipszval, nélkül. D,
a halász horoggal csal halat és ma- Csalfa ember, rókával forgott. D.
darat. D. — Mézes kaláescsal csalják Csalogfat. Anyja csalogatja a kecs-
oda. ME. — Nehéz a szemet meg- ke-gedt a kertbe. D,
csalni. E. — Nehéz a szivet megcsalni. Csaló. Egy se cigány, a ki nem
E, — Nehéz a majmot trbe csalni. csere-csaló. D. —
Nem is cigány, ha
KV. — Okos embert csak egyszer le- nem csere-csaló. D.
het megcsalni. E, — Soha igazán nem CsalÓkaPéter.(Csaló.)E.— Csalóka
csal. (Hanem csak hamisan.) D. — Péternek igaz ivadéka. (U, a.) D.
Sokat tudjon, ki az istent meg akarja Csalóközi szerencse. (A révben
csalni, — Vén rókát, vén verebet,
KV. mindjárt kompra talál.) Cz.
vén parasztot nehéz megcsalni. D, Csap. Nem oda csap, a hova néz.
Csala. Csere csalával D. — jár. D. (Sanda mészáros.)
Ritka csere csala nélkül. D. Csap. Csapon veszi a lisztet. (El-
Csalatkozik. A ki hamar hiszen, — Iszik mint
adja borért a lisztet.) E.
hamar csalatkozik. D. — A köny-
-
a csap. E. — Eszik néha egész nap,
ki
nyen könnyen csalódik. KV. —
hisz, iszik reá mint a csap. Np. — Kinlódik
A könnyen hisz, könnyen megcsaló- mint a belesfai ember a csap
ki alatt. S.
dik. D. — A csalódik. D. —
ki csal, — Olyan mint a csap. (Részeg.) E, —
Csalatkozik, mint a vén leány. Ny. Részeg mint a csap.
1. S.
— Ki emberben könnyen csa-
bizik, Csapás. A sem lehet egy csa- fát
latkozik. E. — Ki istenben nem pással levágni. Sz. — A kis egér kis
bizik,
csalatkozik. KV. csapással oda van. D. — A sze- is

Csalán. A csalán és bürök jó paj- rencse ritkán elégszik meg egy csa-
tások. D, — Büdös a guzsaly, ha pással, E, — Egy csapásra két legyet.
ki-
búvik a csalán. (Tavaszszal unalmas E, — Egy csapással kettt M, — üt,
a fonás.) Ny. 23. — Csalán, nem liliom Egy csapással kettt akar agyonütni.
a kezébe. (Nem szz.) D, — Csalánba D. — Minél késbb csapás, annál na-
nem üt a mennyk. Ny. — Csa- gyobb romlás. KV.
1.
lánra hugyozott. (Rosszkedv.) D. — Csapda. A görény csapdába ke- is

Csalánra (U.
vizellett. E. — Ki félve
a.) elbb-utóbb. Ny. rül 2.
nyúl a csalánhoz, megégeti kezét. Csapdos. Ég ellen csapdos. D.
S.
— Nyilván csalánra hogy Csapkod mint palóc az ostorá-
vizellett,
oly komor. B. — Talán csalánra vi- val. S.
zellett ?D. — Üröm helyett csalánra Csapláros. Hallod-e
is csapláros, te
talál a szerencsétlen. D. fújd az D. — Nem szánja
fel itcédet.
Csalárd. A hamis és csalárd egy felkelteni a csapiárost. (Iszákos.) D.
fának E. D. — Csalárdi, rókát
ágai. — Szócsaplár, D,
szopott. D. — Hazug és csalárd egy Csapodár. Szócsapodár. D.
fának — Nem messze megy Csapott. Tetézve adja vissza a csa-
ágai. S.
ember a csalárdsággal. B. pott vékát, D,
Csalás. A kocsmáros csalásból él, Csapózsinór.
Eljár a csapózsinór
haszonból ruházkodik. Ny. 13, Csa- — (Rendszeret, vagy gúnyosan:
mellett,
lással a disznó sem hizik. (Ha keve- rendetlenked,) D, —
Néha a csapó-
—
sebbet adnak ennie a kellnél.) D. zsinór is kijebb üt, D.
Csere csalással E. — Megszokta
jár. Csapszék. Be is rántják, ki is ránt-
mint Ábrahám zsidó a csalást. K — ják, mint cigányt a csapszékböl. E, —
Ritka paraszt csalás nélkül, D. (Ál- Csapszékbe a cigányt be is rántják, de
 — 101

ki is taszigálják. D. — Csendes mint Csákónak, hozik a bürit. (Hozzák a

böjtben a csapszék. D. Idején reg- — brét. Már döglött s mégis csak azt
gel beköszön a csapszékbe. D. Ké- — hiszi kis baja van.) E. —
Ökleld Csákó,
sbbre jár a templomba, mint a csap- kuraasszony lovát, ha isten fia vagy.
székbe. D. (A templomban mindig a (Biztatás. így biztatta a paraszt ökreit,
mise végére ér ; a kocsmában mindig melyeket a szekérbe a lovak után fo-
ö az els.) gott.) K.
Csata után okos a magyar. Cz. CsánkÓ. Ugy van mint Csánkó Te-
Csatorna. Esik mintha csatornán leken. (Eltévedt.) E.
öntenek. D. Csára. Egyik csára, másik hajszra.
Csatt. A nadrágszíjat ne tovább a (Egyik jobbra, másik balra, Csá, hajsz,
csattlvuknál. D. — Csak a csattig von- ökrök irányítása a szekérben.) E. —
jad. (Ne erltesd az okoskodást.) Páz- Ne vidd csára, (Ne rontsd a rendet, a
mán. — Meginná a Krisztus palástjá- sort.) E,

ról a csattot. Ny. 5. Csárda. Két dudás nem fér meg

Csattan. Végén csattan az ostor. E. egy csárdában. E. —
Két dudás egy
Csauz.Vén csauz. (Vén hirhord.) D. csárdában, két asszony egy konyhá-
Csavar. Hiába csröd-csavarod. E. ban meg nem fér, ME. Ki a csár-—
Csavarodott.Öszbe csavarodott.D. dából, (Itt én parancsolok,) E, Ki a —
Csavarog". Csavarog mint a falusi legény a csárdában ? (Ki a legdere-
kutya a nagy városban. E. Csava- — kabb, az álljon el!) E. Malom vi- —
rog mint a savó az eb seggében. D. dék nélkül, csárda országút nélkül
Csavarog mint a tudatlan kocsis. D. semmit sem ér. Ny. 22.
Ott csavarog, a hol valamit érez. D. Császár. A császár kenyerét eszi.
Csákány. Mindegy, ha csákány (Katona.) ME. —
A császár konyháján
hull is. E. (El kell mennem.) — Mind- fznek neki. Ny. 1. —
A hova a csá-
egy, ha csákány-förgeteg hull is. (U, szár gyalog jár. (Árnyékszék.) D.
is

a.)' Ny. 2. A komámasszony azt gondolta császár

Csáki. Csáki szalmája. (Bitang jó- körtét tart, pedig csak vadalma. (Azt
szág, melylyel senki sem gondol. Lé- hitte, hogy az gyermeke jó, pedig
vát a Csákiak birták, kik nem gondol- az is csak rossz.) Ny. 5. — Add meg
tak vele ha lopják is késbb Léva az ; a császárnak, a mi a császáré és az
Eszterháziak kezére jutott, s midn a istennek, a mi az istené, KV. — Csá-
jobbágyok ezeket is lopni akarták, a szár-madár. (Cifra, tarka.)ML. Hiába —
gazdatisztek azzal utasították rendre: eszi a császár kenyerét. (Katona és
»nem Csáki szalmája ez.«) KV. — nem tudja mi a regula.) KV. Meg- —
Hallod-e ez nem Csáki szalmája. (U, halt azóta hét török császár, (Régen
a.) D. —
Nem Csáki szalmája. (U, volt.) D, —
Nem gondol a török csá-
a.) E. szár fiával, (Nem tördik senkivel,) D.
Csákó. Félrecsapta csákóját. (Be- — Nincs nehezebb a császár kenyé-
csípett) ME. —
Félretette csákóját. rénél. (Katona életnél.) E.
(Meghalt.) D. —
Lityeg-fityeg, mint Csáti fa. (Ers, kemény bot.) E.—
vén csákó a süvegen. (Kopott forgó a Pattog mint a csati paraszt. E.
süvegen.) D. —
Ritka mint a csákó. D, Csáva. Addig hány cselt a róka,
— Süveg nem csákó. D. hogy csávába kerül. E. — Addig
Csánk.Lityeg-fityeg mint vén csánk hányja a róka a cselt, mig a csávába
a süvegen. (L. csákó. Ezen alak he-
: esik. D. —
Belekeverték a csávába,
lyesebb mint Dugonicsé.) E. (Bajba,) D. —
Csávába, cserbe való
Csákó. (Ökörnév.) Aligha baja nincs ember, (Büntetést érdemel.) D. Csá- —
 102

vába dlt. (Részeg, bajba került.) Ny. kerül. E. — Cselt vetett a forgó sze-
2. — Csávába esik. Pázmán. Csá- — rencse. D. — Hamar cselt vet az öreg
vába való ember. E. —
Egy csávát nyúl. — Legnagyobb ern kifog a is

fordítanak. (Egy húron pendülnek, csel. ME. — Régi róka hamis cselt
egyforma gonoszak.) D. Együvé — vet. E,
akadtak, mint rókabör a csávában. Cseleflnta. (Ravasz.) KV.— Csele-
(Egyforma gonoszokat egyforma bün- fintaember. KV. —
Cselefinta eb lá-
tetés ér.) E. —
Fülig van a csávában. bon jár. (Hamis, rosszban sántikál.
(Bajban.) D. —
Kevés róka kerüli el Tréfás mondás.) Sz.
a csávát. D. — Ki csóválja rókafarkát, Cselekszik. A mihez szokott a
nem kerüli el a csávát. (A hamisat Jancsi, azt cselekszi a János is. D.
elbb-utóbb baj éri.) E. — Nekem is A mire mást nógatsz, azt magad cse-
volt egy bölcs macskám, a csávába lekedd. KV. — Bnhdik, ebül ki cse-
halt vala. KV. — Nem minden agg lekedik, E, — Fele sem emberség, a
róka kerüli el a csávát. D. Nincs — mit cselekszik. D. — Ha annyi rosz-
oly agg róka, a kinek bre a csávába szat nem látnánk, nem cselekednénk.
nem kerül. (Nincs oly ravasz stb.) KV. D. — Ki mint cselekszik, ugy veszi
— Összekerülünk a csávában. D. — hasznát. E. —
Korán-késn orcájára
Összekerültek, mint a rókabr a csá- kerül az embernek a nem jó, ha alat-
vában, Ny. 6. —
Ritka róka csáva nél- tomban cselekedte is, D, — Mit más-
kül. D. sal cselekszel, azt várjad fejedre, KV.
Csecs még a te szádba. E. Sicz — — Ne mind cselekedd, a mi szabad.
macska! molnáré a csecs, E, KV. —
Örömest cselekszi az ember,
Csecse bohónak, szép esztelennek, a mi örvendetes. D. Visszavárd, a —
(Bolondé a szerencse.) Ny. 2. mit mással cselekszel. D.
Cseesems korában hat rágó daj- Cselekedet. Egy jó szokás többet
kája volt. (Telhetetlen.) D. ér három jó cselekedetnél, D.
Csehül vagyunk. (Rosszul. Zsig- Cseléd. A jó cseléd mindig talál
mond korából való szólás.) E. magának dolgot. E, — A rossz cseléd-
Csehk. Ha a csehkre legszebb nek kett a mestere : a szó és a kor-
pecsétet metszenek is, még sem válik bács. D. — Ha a szelet lenyelhetnék,
gyémánt belle. D. azzal tartaná a cselédet. (Fösvény.) D.
Csekély dolog gombház, ha lesza- — Ismeretes cselédet hét hibával jobb
kad, lesz más. Cz. — Csekély dolog, megtartani, mint ismeretlent egygyel
mely a gyermeket megnevetteti. E.^ befogadni, ME. —
Ismert cselédet hét
Gyakran csekély vége a nagy készü- vétekkel inkább, mint ismeretlent egy-
letnek. E. — Könny a csekély —viz- gyel. E. Jaj a cselédnek, a ki egy
ben — Könny a csekély gazda nélkül nem tud megélni, Ny,
elesni. D. 8.
vizet meglábolni. D. — Nagy a szarva, — Kett káros a háznál rossz pénz :

csekély az értelme. KV, — Nem cse- és gaz-cseléd. Ny. 20. — Kett káros
kély vizben tapogat, Pázmán. — Sok a háznál rossz pénz, rossz cseléd.
: S.

jó barát meg egy csekély kis he- — Megolvassa hány falatot nyel a cse-
fér
lyen, D. (Fösvény.) D, — Milyen a gazda,
léd.
Csekélység". Minden csekélységet olyan a cselédje, — Nála a cseléd S.

más orrára ME,

köt, koldusokat is (Jómódú,) D. — etet,

Csel. Addig hányja a róka a Ritka mint a jó cseléd. D. — Rossz

cselt,

mig csávába kerül. B. — Addig hányja cseléd az, a ki sokat szeret változni.
a róka a cselt, mig csávába esik. D. Ny. 3. —
Rossz cseléd, mely a sajtot
Addig hány cselt a róka, hogy csávába meghántja, (Válogatós,) D. — Szók-
 — 103

ha hasznát aka-
tatni kell a cselédet, gatni. Sz.— Akármi viznek legjobb a
rod venni. D. —
Vigyázó gazdának csendese. D.— Csendes mint a csilla-
örömest kegyetlen nevét költi a cse- podott id. D. — Jámbor vá- fiatalból
léd. D. —
Zabál a cselédje. D. lik a csendes öreg. D. — Jó bor, szép
Cselédes. A jó cselédes gazda ko- feleség, csendes lelkiismeret drága
rán felkeljen, késn feküdjék le. Sz. dolgok. E. — Könny csendes idn
Cselédkenyér. Olyanokat sóhajto- kormányt M. — Csendes id-
tartani.
zik,mint egy cselédkenyér. Ny. 14,— ben könny a kormány. D. — Könny
Olyanokat pillant, mint egy cseléd- csendes idn kormányozni. E. — Láb-
kenyér. (Repedt. Nagyot, álmosat pil- nyomon házat
is a csendes. D. —
épit
lant!) E. Ritka mint a csendes gyerek. D. —
Cselédség*. Cigány-cselédség, ga- Sokat ér egy alföldi csendes es. E.
lamb-majorság, nem nagv boldogság. Csendesen. Eljár a pap a kereszt-
Ny. 7. tel csendesen. D. —
Hárman csende-
Cselédszoba. Bolhás mint a cseléd- sen, ketten szerelmesen. D. Nagyon —
szoba. D, fent köp, ha csendesen evez. (Kevély.)
Csemcseg mint a malac. S. D. —Vétkesnek a büntetést csende-
Csemege. Étel után való a cse- sen kell trni. KV.
mege. KV. —
Nyalakodónak macska- Csendesség. A nagy folyó vizek
gumi a csemegéje. E. csendességgel folynak. D. Csendes- —
Csemete. A fattyú csemete mély ség, csúf vendég. Ny. 7. Háborgó —
gyökeret nem ver. D. tengernek, tolvaj embernek nincs csen-
Csempe szájú. ME. — Csúnyább a dessége. KV. —
Jobb egy száraz fa-
csempe pipánál. E. lat, bár ne egyél halat, csak lehess
^

Csendes mint a béka a lyukában. csendességben. KV. —

Nagy a csen-
D. — Csendes mint böjtben a csap- desség, mint nagypénteken a mészár-
szék. D. — Csendes mint böjtben a székben. Cz,
mészárszék. D. —
Csendes mint a Csendült a fülem, hirt hallok. ME.
bükkfa láng. D. —
Csendes mint a Cseng mint a prücsök. D.
csillagos ég. D. —
Csendes mint a Csengeri. Olyan szája van, meg-
hernyó a levél alatt. D. Csendes — esne benne a csengeri baromvásár.
mint a holdvilág. D. —
Csendes mint Ny. 14.
a holt. D. —
Csendes mint a holttest. Csengs macska nem fog egeret. S.
D. — Csendes mint az olaj. D, — Csep. A tenger-csep se végtelen
Csendes mint a puszta malom. D. — sok. D. —Csépbl lesz a folyó. S. —
Csendes mint a sík mez D. Csen- — Egy csep. D. —
Egy csep esze sincs.
des mint a sír. E. —
Csendes mint a S. —
Egy csep magyar vér nem foly
temet. E. —
Csendes mint tet a var erében. D. —
Egy csep mézhez csöbör
alatt. D. —Csendes mint télen a mez. epét kever. S. —
Gyakor eséssel a
D. — Csendes mint télen a selyem- kicsiny csep is lyukat ver. E. Id- —
bogár. D. •
—
Csendes mint a tó. D. — vel az esöesep is lyukat váj a kbe.
Csendes mint tyúk a gyomban. D. — D. — Jó az öreg a háznál, ha egy
Csendes mint az észnek munkája, D. csep esze sincs is, S. Kicsiny a —
—
-
Csendes mint az üres kocsma. D. csep, de ha mindig hull, a kben is
— Csendes napnak csendes az éjsza- lyukat váj. B. —
Kivágta a becsületet,
kája. ME, —
Csendesnek csendes a
•
hogy egy csep sem maradt rajta. (Meg-
barátja. D. ^

—
A csendes vizet fel nem szegte szavát.) Ny.l. —
Könny annak
zavarja. D. — A jó egyességért, csen- bolondozni, kinek egy csep esze sincs,
des békességért sokat el kell hall- S, —
Sok csep leesik addig az észter-
 104

héjrül. D, —
Sok csépbl ered az es. Ny. 22. —
Több esze van egy csere-
D. —Sok csépbl nagy es válik. E, bogárnak. D.
— Sok csép követ váj. E. Sok csép — Cseresnye. Cseresnyét az urnák,
lyukat ver a kövön. Pázmán. Szüret, — magvát a tányérnak. K. Cseresnyét —
ha egy csép bor sincs. S. Tudja a — az urnák, magvát a parasztnak. S. —
tengernek csépjeit. D. Cseresnyét egy tálból nem eszik urak-
Csepegf-csöpög. E. Csepeg az— kal. (Óvatos.) D. — Elég cseresnyéje
orra. D. —Csepegve, lopogva. E. — van, de férges. D. — Megért akkor a
Ha nem csurog, csepeg. D. — Örül, cseresnye, ki is kelt a magva. D.
mint a kinek orra vére csepeg. D. Nem jó nagy úrral egy tálból cseres-
CsepegC. Esbl a csepeg alá. E. nyét enni. D. — Nem jó nagy úrral
Csepeg'tet. Nagy viasz gyertyákat cseresnyét enni, mert meglövöldöz
csepegtettek alapjába. (Far.) D. magjával. KV. — Nem jó úrral egy
Cseppen. A bársonyra is rácsep- tálból cseresnyét mert meglövl-enni,
penhet egy kis zsir. D. — Ha nem döz a magjával. KV. — Nagy úrral
csordul is, cseppen. M. — Ha nem egy tálból cseresnyét ne egyél. D.
csordul, cseppen. E. — Ha nem csur- Cseresnyés. Vigyáz a szóra, mint
ran, cseppen. S. — Néha a bársonyra disznó a cseresnyés ganéjra. D.
is rácseppen. D. — Mint a cseppentett Cserben hagyni. M.(Bajban hagyni,
vér. E. — Tzre olajat cseppent. E. örökre elhagyni. Ha a timár a brt
Cseppenkint a hordó is megtelik. sokáig hagyja a cserlében, egészen
Ny. 19. —Cseppenkint, cseppenkint megromlik.) —
Cserben hagyta mát-
betelik a hordó. KV. káját. E. —
Cserben maradt. D.
CseprStÜl. Apróstul, cseprstül, Cserzeni. Egy talpat cserzenek. E.
BSz.
iástul, fiastul. — Hogy a varga cserezze ki brét
Csepü. A csepün csomót, tojásban D. —
Nehéz a kérget cserezni. D. —
szrt ne keress, B. —
Csepün csomót, Nehéz más fonalát cserezni. (Kedvére
tojásban szrt keres. D. Csepü •
— tenni.) D.
fonalon áll az hite. E. Haja mint — Cserél. Azt sem mondta cserél- :

a csepü. E. —
Kender gyepl, csepü jünk acélt. (Kevély, egy szóra sem
hám, mind a kett rossz szerszám. méltat.) E. —Azt sem mondta: cserél-
ME. —Megvan mint a csepü fonatlan. jünk pipát. (U. a.) D. Bár koplal a —
Ny. 5. —
Cseprágó. ME. Rába- — farkas, még sem cserélne kalmárnak
közi fejnek sem csepü a veleje. S. ebével. Sz. —
•
Eb cserélne vele. Ny.
Cserdít. Ültess engem oda, majd 2. —
Eben gubát cserélt. D. — Eben
közé cserdítek én. E. kutyát cserél. ME. — Eszem, iszom,
Csere csal. B. — Csere csalával jól élek, senkivel nem cserélek.
jár. D. — Eb a cigány csere nélkül. (Könnyelm.) Ny. 10. Hitét a vén —
D. — Egy se cigány, ki nem csere- ember ritkán cseréli meg. D. Lrén —
csaló. D. — Egyszer
megcserélt bort cserél. E. —
Sapkát cserél süve-
könnyen megy cserébe. E. Egyszer — gen. Pázmán. —
Süvegen sapkát ne
megcseréltló könnyen cserébe megyén. cserélj. D. —
Tarkán kurtát cserélt.
D. — Nem is cigány, ha nem csere- (Mind a kett ebnév. Eben kutyát
csaló. D. — Ritka cigány csere nélkül. cserélt.) D.
D. — Ritka csere csala nélkül. D. Cserélés Férjhez menés nem sapka
Cserebog'ár. (Losonci diákok cserélés. (Nem csekély dolog.) S.
gúnyneve.) E. —
Cserebogár rossz Cserép. Cserepénismerem minem
cssze a cserjének. D. Olyan mint — fazék volt. KV. —
Disznóólat cserép-
szszel a cserebogár. (Ütött-kopott.) pel ne fedj. D. — Eltörött a cserép.
 105

(A gyermek sirva fakadt.) D. — El- nem KV. — Cséppel

hiszi próbálja.
törött amécses cserép. (U. a.) Ny. 2, — Csépre, kapára
a bikát. (Verd.) E.
— Az ezüst korsónak cserepe is jó. — Felköti a csépet.
termett ember, M.
D. —
Megemészti a cserepet is, D, — (Elre híreszteli mihez B. — fog.)
Mécs cserép. (Értéktelen, haszontalan.) Hányaveti kezét, mint a csépet. D. —
D. —Olyan a cserép mint a fazék. Jár a nyelve, mint a cséphadaró. E.
D. —Rátartja magát, mint a mécses Csépel. Csépelt szalma beszéde.
cserép. E, — Uj cserépbe avult szag (Üres.) E. — Csupa szalmát csépel,
tartós szokott lenni. BSz. semmi búzát nem ád. (Üres beszéd.)
Cserépedény. Könnyen törik a D. — Együtt cséplik a búzát. D. —
cserépedény. D. Elcsépelték mint a tót búzát. (Verés.)
Cserépfedél. Disznó-ólra cserép- D. — —
Más búzáját is csépli. D. Ne
fedél. (Nem illik.) D. — Disznó-ólon szemeld a másét, csépeld a magadét.
cserépfedél. (ü. a.) D. BSz. — Szalmát csépel. KV. — Sze-
Cseréptál. Cseréptálhoz fakanál. meld a magadét, a másét ne csépeld.
D. — Cseréptálhoz fakanál illik. Sz. D. — Üres kévét csépel. D. — Üres
Cseréptányér, fakanál. (Összeill szalmát csépel. E.
szegény pár.) Ny. 7. Cséplés. Kezdjük újra, mint Pál
Cserfa.Cserfa-erdöben almát keres. ur a cséplést. (Ha rosszul megy az
Np. — Ers mint a cserfa-tüz. E, — ének, újra kell rákezdeni.) Ny. 1.
Hurcolja a manó a cserfák tetején. Csépl. Eszik mint a csépl. (Nagy-
(Vesztét keresi.) D. — Késre lesz a ev.) E.
fiatalból — Magról
vén cser. D. kel Cséppai. Elhagyja, mint a cséppai
a cserfa E. — Már a cserfa
is. meg- is gyerek a sirást, ha borral kínálják.
vénhedett azóta. D. — Még akkor a (Nem nagy szomorúság, melyet ke-
balatoni cserfa is makk volt. D. — Szél véssel lehet elhárítani.) Ny. 5.
hányogatja a cserfán. (Akasztott.) D. Csibafa. (Szeged határában óriási
— Van oka mért mozdul cserfán a fákkal.) Szedjeki a csibafai borbély
levél. D. a szemedet. (Holló szedje ki szeme-
Cserje. Cserebogár rossz cssze a det juss akasztófára.) Ny. 1.
:

cserjének. D, — Éhség a farkast is Csibe. Az éhes németnek kecske-

kihajtja a cserjébl. E. — Ki nem béka: csibe. D. —
Németnek, olasz-
vehetni, mint fias farkasta cserjébl D. nak kecskebéka csibe. E. : Csibék- —
Csepregfi. ízetlen mint a csepregi kel kel fel és fekszik le. (Német.) S.
ital. K. Csicsó. Cifra ruhába öltözött, mint-
Cseszkó. (Csizmadia.) E. ha Csicsóba készülne. (Csicsó vára
Csetneki csizma. (Rabbilincs. A fényzésérl, mulatságairól
fényes
csetneki vasgyár hires.) E. — Csetneki volt hires.) —
Csicsóba megy.
Sz.
csizma a lábára. (U. a.) E. (Cifrán öltözött.) E. —
Csicsóéknál ég
Csetlik-botlik. (Vén.)D. — Csetlik- a világ. (Fényes mulatság.) Ny. 13.
botlik mint a vak ló. S. Lesz még Csicsón bucsu, magam is
Csettetvetett a szája. (Hazudott.) E. ott leszek. (Nekem is megvirrad még;
Csevegfés. Kettt utál a ház hara- : nekem is lesz még jobb sorom.) S. —
got az asztalnál, csevegést a konyhá- Léva, Tátika lejtt jár, de Csicsó is
ban. Ny. 20. —
Cseveg embert a vendéget vár. Sz. —
Nem mindennap
szakács sem szereti. D. van Csicsón bucsu. Ny. 3. Oly —
Csép. A csép és a kapa szörny cifrán öltözik, mintha Csicsóba menne.
nyavalya ; szegény a kenyeret alig fal- Sz.
hatja. D. — Csép, kapa, nyavalya, ki Csigfa-biga. Pázmán. — Csiga-
 106 —
biga az ö dolga. M. — Gsiga-biga csíkban. ML. —
Nyertünk Bécsben,
nyújtsd ki szarvad. (Gyermekjáték.) E. mint Bertók a csíkban. Sz. Válo- —
— Gsiga-biga told ki szarvad, én is gat, mint Bertók a csíkban. Ny. 3.
tolom talicskádat. E. Gsiga-biga — Csiklandik. Jót érzek, igen csik-
told ki szarvad, én is tolom taligá- landik a jobb szemem. Decsi János.
dat. B. Csiklandós a nyaka. E.— Csiklan-
Csi^a. Behúzza magát, mint a téli dós a nyaka, nem szenvedheti a köte-
csiga. D. —
Hátán háza, kebelén ke- let. D. —
Csiklandós nyakat is meg-
nyere, mint a csigának. (Igen szegény, köthetik. (Felakaszthatják.) D.
semmié sincs.) D. —
Lassan mászik, Csikló. Eltaláltad a csiklóját. (Ügyes
mint a csiga, E. —
Lassú mint a csiga. vagy. A disznófark csiklóját eltalálni
D. —Magával hordja a házát mint a nehéz.) E. — Könny eltalálni a kol-
csiga. (Szegény.) E. —
Megvonja ma-
•
bász csiklóját. E.
gát, mint a téli csiga hajlékában. E, Csikorgatja fogait. (Dühös.) D.
Meztelen mint a csiga. S. Csiga — Csikorog a kerék, megitta a kocsis
paripán jár. (Lassú.) D. — Gsiga pos- a háj árát. M. KV. — Csikorog a sze-
tán jár. (U. a.) B. — Gsigavér. (Hideg- kér, megitta a kocsis a háj árát. S.
vér.) E. Csikorog a malomkerék, est kiált. Gz.
Csi^a. (Kinzó eszköz.) Gsigán sem — Csikorog mint Kun László szekere.
mondhatnék egyebet. Gz. (Taliga. Szegény.) S. —
Csikorog mint
Csigás. (Gifra.) Nem illik vén lónak a talyiga-kerék. S. —
Csikorog mint
csigás kantár. (Vén embernek fiatal a temesvári sáncon a taliga. D. Min- —
feleség.) Ny. 2. — Szép mint a csigás dig csikorog mint a temesvári sáncon
kantár. D, a taliga. B. —
Csikorog mint a temes-
Csigázás. Megkívánja a verést, vári várban a talicska. D. Ha csi- —
mint a nyalkái cigány teste a csigá- korog a kerék, kocsis itta meg a háj
zást. E. árát. D. —Nem esikorog a szekér, ha
Csigfér. Alávaló csigert isznak ba- megkenjük. (Vesztegetés pörben.) ME.
rátságért.KV. — ügy csikorog mint a deszkás sze-
Csihéssé teszi. (Félénkké.) Ny. 2. kér. S. —ügy csikorog mint az oláh-
Csík. A csík is akkor legjobb, mikor falvi kerék. S. —
Az útban törött el
megnyakazzák, (Mikor már meg van csikorgó kereke. D.
fogva.) B. — Belenyert mint Bertók a CsikorgÓS hideg. ME. — Minél
csíkban. (L. Bertók.) Ny. 6. —
Belevesz- nagyobb a dér, annál csikorgósabb az
tett mint Bertók a csíkban. (L. Bertók.) út. b.

E. — Gsapja a csíkot a lencsével.(Ossze Csikó. A kis csikó nagy derestül

nem illket összekever. Gsík káposz- hámot vonni tanul restül. D. Abra- —
tával jó, de nem lencsével.) Pázmán. kos csikó könnyen fickándozik. E. —
— Gsíkot nyakán, hazugot szaván. Adjuk meg a módját, mint páliak a
(Fogják.) D. — Eleven mint a E. csík. csikóherélésnek. (A páliak csikója he-
— Forog mint a E. — Friss mint
csík. rélés közben megdöglött de a bé- —
a D. — Jár a fara mint a
csík. csík, lyeget mégis rásütötték megadták a :

mint a kit a bolha csíp. Ny. 19. — Ki módját.) K. —

Ajándék csikónak nem
csíkot akar fogni, rakja ki a varsát. nézik a fogát. S. —
Asszonygazda,
E. — Legjobb a ha megnyakaz-
csík, gyerekszolga, szalmatüz, csikó paripa,
zák. E. — Megnyakazták mint
(L. fent.) malac szalonna, tót emberség,nem so-
a D. — Nyert benne mint Ber-
csíkot. kat ér. S. — Bojtorjános csikóból vá-
tók a csíkban. (L. Bertók.) M. Sz. KV. lik a jó paripa. D. — Csikó is anyja
— Nvertünk benne mint Bertók a mellett szokik. C. — Csikó is János
 107 —
mikor bojtorjános. (Nem hiszem, de — Ritka csikós suba nélkül. D. —
mégis meglehet.) D. —
Délceg csikó- Zsiros mint a csikós haj. D. Zsiros —
ból válik a j paripa. B. — Elég egy mint a csikós suba. ME.
ménesbl egy Ny. 6. csikó. — Éhes Csikózik. Aligha kancája meg nem
csikó abrakkal álmodik. E. — Éldik csíkozott. (Örül.) D.
mint Toldi Miklós csikója. B. — Ha Csillag*. A csillagok is egymás után
a csikót hamar fogod be, hamar el- járnak. D. —A csillagokat számlálja.
rontod. D, —
Hamarább lesz a tehén- D. — Annyi mint a csillag az égen.
nek csikaja. KV. — Jó paripa mellett E. — Azóta a csillagszám is megfo-
szépen jár a csikó. D. — Jobb a kanca — Csillaga van. E. — Csillag-
gyott. D.
csikóstul. D. — Kanca után nyerít a nak van tisztulása. (Tiszta léleknek
is

csikó D. — Kerek orcájú mint a csikó. van hibája.) E. — Csillagokba néz.

is

(Lóf.) D. — Kicsiny csikó nagy de- (Kevély.) E. — Csillagot néz vacsorára.

restül hámot húzni tanul Sz. (Koplal.) E. — Csillagot néz vacsorára,
restül.
Kicsiny csikó nagy derestül vonni napnál ebédel.ta- E. — Csillagot (U. a.)
nul KV. — Kicsiny ugyan a rug. E. — Egyik csillag meg nem elzi
restül.
csikó, de huz. (A borból.) D. —
jól a másikat, D. — Eléri talán a csillagot
Kigördül belle, mint görgei tökbül a (Kevély.) D, — Feljött a csillaga.
is.

nyúl csikó. E. — Kócos csikóból lesz E. — Fényes mint a E. — csillag.

a jó paripa. Ny. — Könny jó
6. Homályba borult hajnali csillaga.
csi-
kóból jó lovat nevelni. D. — Ló a (Szerencsétlen.) D. — Könnyebb meg-
elli

csikót, de abrak az anyja. E. — Már olvasni a csillagokat. B. — Könnyebb

mi nálunk csoda a csikónak
esett, megolvasni a sokló- D. — Le- csillagot.
foga (Korán akar okosnak
lett. E. a lát- (Vége szerencséjé-
szállt csillaga.
szani. Gúnyos.) — Megadják a mód- nek.) E, — Ment, mint a (Biz- csillag.
ját,mint páliak a csikóherélésnek. tosan, gyorsan.) E. — Nehéz a
(L. csilla-
fent.) Ny. 17. — Mindenfelé rugdos, gokat számba szorítani. D. — Nem
mint a csikó. D. — Nála min-
szilaj több a (Sok.) D. — Rosszcsillag.
dennap csikókat billegeznek. (Gazdag.) csillag B. — Rossz csillag
alatt lett.
D. — Nem adnám egy csikóért. született. ME. — Sok a
E. alatt csillag,
Olyan a ember, mint a csikó, ha
fiatal de nem ér egy nappal. D — Sürü
fel

lejárják csak egyszer lakjon

is, mint a jól, D. — Számba sem csillag.
mindjár helyén van. Ny. 22. — Örül veheti pénzét, mint a csillagot. D. —
a farkas, ha csikóra akad. D. — Rossz Szerencsés csillag alatt született. E.
csikóból is válhatik jó paripa. B. — — Szép mint a ragyogó csillag. D. —
Rossz csikóból is válhat még jó ló. D. Tiszta mint a csillag. D.
— Serény kancának serény csikója CsillagfOS. Csendes minta csillagos
van. D. —
Szegény ember csikója, ég. D.
hamar ló, gazdag ember lánya hamar Csillagvár. Szerencsésebb a csil-
eladó. Ny. 10. — Tehén-csikót ellett. (Komárom ostroma-
lagvár! ökröknél.
S. —
Ugrik a szive, ha csikót lát. (Ló- kor a bomba a csillagvár udvarában
köt.) D. csak egy ökröt talált el, a többit
Csikófog:. Elhányta már a csikó- nem.) E.
fogát. (Nem gyermek többé, már több Csillagzat. Békével járnak acsillag-
esze lehetne.) E. — Elhullattamár a zatok is. D. —
Szerencsés csillagzat-
csikófogát. (ü. a.) S. — Meg van még ban született. D.
a csikófoga. (Fiatal.) Ny. 5. Csillog* a szeme mint a macskáé.
Csikós. Eb a csikós suba nélkül. S. — Csillog a szeme mint a kan
D, —
Káromkodik mint a csikós. E. macskáé. E.
 108 —
CsimbÓk. Csimbókot kötök rá. — Izeg-mozog mint a gyík, mint a
(Zsebkendre emlékeztetül.) E. — kit a bolha csíp. Ny. 6. Inkább —
Csimbókot köthetne rá.(Hosszu beszé- szidj, mint csípj. D. —
Jár a fara mint
dének végét vethetné.) E. csík, mint a kit a bolha csíp. Ny. 19.
Csimog'at. Nem illik férfinak magát — Megadja magát, majd ha csípi a
csimogatni. (Cifrázni.) KV. lug a nyakát. (Alázatos lesz, ha el-
Csinál. Csinálom a csinálóját, (Tré- fogy a vagyona.) Ny. 10. Megtanul, —
fás káromkodás.) E. —
Csinált út a mikor a lug csípni kezdi a nyakát,
torka. (B.) D. —
Hétszer nézzünk, (Majd megtanul dolgozni, ha szegény-
egyszer csináljuk. Ny. 15. —
Kicsinált, ségre jut.) Ny. 1. —
Mikor legjobban
hogy be nem szegett. (Nem vagy töké- csíp az ivóka (pióca) akkor legjobban
letes. Ruhán végs munka abeszegés.) használ. D. —
Minél hitványabb a
E. — Kbl is pénzt csinál a magyar. tet, annál jobban csíp. KV. Serké- —
D. — Máskép csinálta mint Pörs a bül lett tet jobban csíp. ME. Serké- —
fiát. (Süket fia volt.) Ny. 2. —
Nehéz bül lett tet annál jobban csíp. E. —
a kutyatejbl sajtot csinálni. D. Ó — Szabó is csupa szokásból csíp. (Lop.)
köpönyegébl uj dolmányt csináltat. D. D. — Szegényt a légy is jobban
Csincsák belevági.(Mindennek bát- csípi. E.
ran neki megy.) ME. Csipa. Csipagyüjt. (Here ember.)
Csinja- binja. Jól tudom csinját- E. — Töröld ki szemedbl a csipát.
binját. Zrinyi Miklós. (Hogy jobban láss.) Pázmán. A —
Csin. Minden csinjátakaró hegyére csipás szem is idvel kinyilik. D.
kiteszi. D. Csípés. Bolha csípés. D. Még a —
Csínján beretválj, mert meg- bolha csípést sem szenvedheti. (Ké-
szaladsz. M. —
Csinján beretválj, mert nyes.) D. —
Ritka szabó csípés nél-
megszakadsz. ME. —
Csinján beret- kül. (Lopás.) D. —
Szúnyog-csípésben
válj, mert megakadsz. M. is meghalhat az ember. D.

Csinogfat. A törzsök csak törzsök, Csipkebokor. Aggatózik, mint a

bármint csinogassák. E. csipkebokor. E. —
Fészkeldik mint
Csinos. Akkor csinos a bakancsos, a veréb a csipkebokorban. S.
mikor a nadrágja rongyos. E. Np. — Csipkefa. Hol csipkefán terem az
Te szobád sem csinosabb a másénál. óra. (Boldog ország obsitos meséje.) E.
;

D. — Tisztaság és csinos viselet Csipkés. Hátán boltja, mint a

másodegészség. E. csipkés tótnak. (Szegény.) D. — Járja
Csintalan. Eblábán járó csintalan az országot, mint a csipkés tót. D.
gyerek. (Álnok.) D. Csipog;. Csipogj neki, hadd keljen
Csintalan. (Nem csinos.) Ha csin- ki. (Segítsd, hogy kimondhassa, a mit

talan a szoba, lusta a gazdasszony. D. gondol.) E. — Csirke csipog a nád

Csíp. A szrben termett tetüjobban alatt. (Elárult titoka szerelemben,
csíp,mint a melyik rókatorkos menté- mikor gyümölcse már látszik.) E.
ben nevelkedett. D. — Az éh-szunyog Csíp. Csípjén keze, szemetén
jobban csíp. E. — Az éh-szunyog szeme. (Kevély.) D.
nehezet csíp. E. — Csíp a hol lehet. Csíps. Legédesebb tejbl is lehet
(Leányt.) D. —Csíp, mint a mi régen csíps sajt. S.
a bundában éldik. D. —
Csíp, mint Csira. Csirájában fojtsd meg a
az éh-szunyog. D. —Csípd fel, ha rosszat. S. — Lesült a csirája. (Meg-
megleled. D. —Csípi a kenyeret, mert alázódott.) E. — Megntt a csirája.
a szelest restell. D. — Darázs csípje (Kevély lett.) E.

meg. S. —
Éhes bolha jobban csíp. B. Csírázik. Késn vetett búza késre
 — 109 —
csírázik, S. — Késn vetett búza — Ne legyen
tyúk, olyan a csirkéje. S.
késbbre csírázik. D. csirke okosabb a tyúknál. E. — Nehéz
CsÍrÍ-bÍPÍ kan veréb, a bolondot a kányát a csirkérl leszoktatni, D. —
küld odébb. S. —
Csirí-biri rossz em- Nem ftt tojásból kel a csirke. D. ki
berek. (Bél M. szerint Mátyás király — Nem mostani csirke. (Öreg.) Ny.
mondta a mádiakrl Csallóközben.) E. 2. — Örül a héja, ha csirkét D. lát.

Csirikol. Elült madár nemcsírikol. Több mint csirkéje. D. — Tyúk

fia is
(Csiripel.) Ny. 1. szóra szoktatja E. — Csirke-
csirkéit.
Csiripel. Anyja után csiripel a fogó. E.
veréb. D. —Csiripel mint a nádi- Csiriz a markodba. (Ügyetlen; nem
veréb. S. —
Baglyokkal huhogass, tudja megfogni, pl. a lapdát.) E, —
verebekkel csiripelj. E. —
Csiripel Csiriz rágó. (Csizmadia.) S. — Csiz-
mint a szentkuti veréb a nagyböjtben. madia-legénynek, jól van dolga sze-
S. — Csiripel mint a veréb. D. Már — génynek, hat krajcár jár egy hétre, az
a verebek is csiripelik. ME. Min- — is kevés csirizre. Ny. 2. Csupa —
den aprólékra ne csiripelj. D. Vere- — csiriz a fejében. (Ostoba.) D. — Csirizes
bek is róla csiripelnek. E. —
Verebek- marku. (Tolvaj.) E.
kel csiripelj. E. Csiszár. Borcsiszár. D. — Ló-
Csirlte. A csirke okosabb akar csiszár. ME.
lenni a tyúknál. B. —A hol vigyázat- CsiSZ-el cssz el bocskor. (Vén.) E.
lan a leány, csirkét ellik a kánya. D. Csitt. A te neved : csitt. (Hallgass.)
— A kutya is rászokik a csirkére. D, E. — Csitt gyerek van a háznál. (Ne
—
!

— A milyen az öreg tyúk, olyan a szólj illetlent.) Ny. 6. Csitt vásár !

csirkéje. Ny. 7. — A rossz tyúk csir- bikafingás, a egyet szól, mind meg- ki
kéit agyonvágja. D. — A rossz tyúk
is issza. E.
csirkéivel sem gondol. D. — A tyúk Csizike. örül mint kalitkában a
is szóra szoktatja csirkéit. D, — A csizike. D.
tjúkot tojni ne tanitsd, ha csirke vagy. Csizio. Érti a csiziót. (Hamisság-
D. — Az gondviselés tovább
isteni ban jártas.) Ny. — Nem a 1. érti
terjed a csirkének a tojásból való ki- — Tele van kincsesel, mint
csiziót. S.
pattanásánál. D. — Azt akarja, hogy a csizio jövendöléssel. D.
már a csirke kodácsoljon. D. —
is Csizma. A mái sár de a teg- illik,
Alvó róka nem fog csirkét. — napi nem a csizmára, D. — Annak
S. illik
Anyjuk után kaparnak a csirkék. D. adja az isten a sarkantyús csizmát, a
— Csirke akar tyúknál okosabb ki nem tud benne táncolni. (Vagyont,
lenni.
E. — Csirke csipog a nád (El- a ki nem tudja megbecsülni.) Ny. 22.
alatt.
árult szerelem, mikor már látszik — Apja szabta csizmában (Mezít- jár.
gyümölcse.) E. — Csirkehúsra a É. — Bakancs nem csizma. D.
fáj láb.)
foga. (Fiatal leánykára.) — Csirke — Bocskorban keresni, csizmában
S.
oktatja a tyúkot. D. — Csirke se költeni. KV. — Bocskorban keresni,
okosabb az anyjánál. D. — Ertlen csizmában költeni válik becsületedre.
mint a csirke. D. — Éhes mint a B. — Bocskorban kereste, csízmában
molnár csirkéje. (Nagyon jóllakott.) is gyjtötte. D. — Bocskorban gyüjt-
Ny. — Én sem vagyok mái csirke. hetel, csizmában költhetel. D. —
2.
E. — Ftt tojásból nem sok csirke Csetneki csizma. (Rabbilincs. A cset-
kel. E. — Hamarább forr vize, mint a neki vasgyár híres.) E. — Csetneki
csirkét megfogta. D. — Jobb a tyúk csizma a lábára. (U. E. — Csízmá- a.)
csirkéstül. D. — Lapul mint kánya ban kereste, bocskorban végezte. D.
eltt a csirke. D. — Miiven az öreg — Csizmában kezdte, bocskorban
 110

végezte. E. — Csizmában kereste, jába. (A bort.) E. — Nincs annál jobb

mezítláb költötte. (Szegénységre ju- ganéj, melyet a gazda csizmáján visz
tott.) D. —Csizmájában a kövecset a szántóföldre. E. — Okosan van a
is elszenvedi. (Türelmes.) D. Csiz- — csizma fejelve. S. —
Piros mint a
májában a követ is elszenvedi. (U. a.) csizma. D. — Piros csizma táncba
E. — Csizmájában sem szereti a vizet. való, sárga csizma sárba való. (A
(Iszákos.) D. — Csizmám se törülném szines csizma közdivat volt nálunk.)
hozzá. E. — Csizmáját üresen hagyta. D. — Ráncos mint a szász csizma.
(Meghalt.) B. —
Felhúzta a csizmát, D. — Ritka csizmadiának jó csizmája.
isten hozzád bocskor. (Katona lett.) E. — Ritkán van jó csizmája a csiz-
ME. —
Felhúzta a más csizmáját. madiának. B. —Sáros csizmámat sem
(Elszerette más feleségét.) Ny. 23. törlöm hozzá. S. —
Sok csizma szakad
Felhúzta a piros csizmát. (Kevély.) egy esztendben. D. —
Szegre akasz-
D. —Felhúzzuk akkor a nagy csizmát. ME.
tották a csizmáját. (Meghalt.) —
(Egész ervel hozzáfogunk.) Ny. 5. — Szrit az uj csizma. E. —
Szz, mint
Fordítsd a brt, csizma lesz belle. a csizmám talpa a földtl. Ny. 6. —
D. —Galuskát ehetnék a csizmád. Tegnapi sár a csizmáján. (Rest.) D.
(Lyukas.) Ny. 2. —
Ha csizmád nincs, — Uj csizma feltartja sarkát, majd
köss bocskort. ME. —
Ha csizmád félre törik. E. —
Ut mellett jár a
nincs, bocskort hordhatsz. KV. Ha — csizmám. (Ferde a sarka.) Ny. 2. —
€sizmám talpát nyalja, sem. E. — Ha Üresen hagyta csizmáját. (Meghalt.)
papucsot adsz neki, csizmádat is kéri. E. — Vargát rántott a csizmája. E. —
D. —
Ifjú ur, uj csizma kedvesebb az Vörös csizmát kapott. ME. —
Vörös
ónál. KV. — Illik neki mint Králinak mint a csizma. D.
a csizma. (Klárinak.) Ny. 22. —
Kapta Csizmadia. Akkor örül a csizmadia,
nem csizma. (Kaptafa.) D. — Kemény mikor fáradt muzsikust lát. (Táncban
mint a borjubör csizma. D. Keni-— kopik a csizma.) Cz. —
Csizmadia,
feni magát, mint tímárlegény a csizmá- isten fia. E. —Csizmadia istenfia
ját. Ny. 4. — Kerüli a sarat mint ki- üsse meg az istennyila. Ny. 9. —
nek uj sárga csizmája vagyon. D. — Csizmadiát fogott. (Megjárta.) E. —
Kicsi csizma nagy a láb. Ny. 22. — Csizmadia-legénynek, jól van dolga
Kiki maga tudja hol szorítja csizmája. szegénynek, hat krajcár jár egy hétre,
S. --Kiki legjobban tudja, hol szrit az is kevés csirizre. Ny. 2. —
Ember
csizmája. E. —
Kinek csizmája nincs vagy-e vagy csizmadia ? (Tréfás kér-
bocskort kössön. D. —
Lábat mér a dés hogy vagy ?) E.
:
—
Jól van dolga,
csizmához. E. —
Lencseszem a csiz- mint a csizmadia-legénynek. (L. fent.)
mában hegynél is nagyobb. D. Meg- — S. —Könny a csizmadiának a feslés.
bödül a csizmája. (Csizmája borjubör, S. — Ne ásits, mint a csizmadia a
ö is borjú, ostoba.) E. —
Mezítláb jár, sörért. Ny. 5. — Politikus csizmadia.
hogy csizmáját ne szaggassa. D. — E. —Ritka csizmadiának jó csizmája,
Mikor sár van, kezén hordozza a csiz- E. — Ritkán van jó csizmája a csiz-
mát. D. — Min a kapta, olyan a madiának. B. — Úgy siet mint a csiz-
csizma. D. —
Minden csizmát egy madia a vásárra. Ny. 7,
kaptára ver. KV. —
Mindenki tudja Csizmakapca. Csizmakapcámat
hol szorítja a csizma. Ny. 8. —
Morog- sem törölném hozzá, S.
jon varga Pál,csak j
csizmát varrjon. Csizmaszár a torka, (B,) B. —
D. —
Nagyobb a csizma mint a láb. Csizmaszárba szállott a bátorsága. S.
D. —Ne fészkeldjél, ha szrit a — Csizmaszárba szorult az esze. S.
csizmád, Nv. 13. —
Nem tölti csizmá- — Nem tölti csizmaszárába a bort.
 — 111 —
(Megissza ; iszákos. Torkába tölti az szrt ne keress. D. — A cérna végén
italt.) D. röstelcsomót kötni. D. — Csomó van
Csizmatalp. Kemény mint a csiz- a fültövénél. (Akaratos.) Ny. 1. —
matalp. E. Csomót kötött az orrán. Ny. 2. (Harag-
Csizmás. Vékony szörü kutyának, szik.) —
Csomót köt az orrára. S. —
kis csizmás embernek, sokat kell szen- Csomót köthetne nyelvén, D. Egv —
vedni. Ny. 22. csomóba köt vele. Pázmán. Ember—
Csobaj. Kój a világ közepe, Csobaj hiba nélkül, fa csomó nélkül nincsen.
a végezete. Ny. 3. Ny. 18. —Ez ám a csomó ME. !
—
Csobádi. Elre, elre, mint a Ha fel nem oldhatni a csómot, elvág-
Csobádi lre. Ny. 6. hatni. D. —
Kákán csomót keres.
Csoda. A gyémánt is elolvad, nem Pázmán. —
Kákán is csomót keres.
csoda ha a jég. D. — Csoda, egy kis M. —Köss csomót a nyelvedre. S. —
szájból, hogy oly nagy hazugság ki- Megköti csomóját. (Derekasan bevégzi
férhet. D. —
Csudaféreg az a bolha, a munkát.) Pázmán. —
Nem káka,
addig szökdécsel, hogy vagy a vizbe hogy valami csomót ne találj benne.
esik, vagy a tzbe. Pázmán. Csuda — D. — Nem köt csomót gégéjén. D.
ha lehel. D. —
Csuda, hogy eddig el Csomótlan. Nem mind káka, a mi
nem kopott a nyelve. D. Csuda, hogy — csomótlan. D.
nyelvébl csak annyi is maradt. D. — Csonka. Búsul mint a csonka vitéz.
Ha a pásztor rühes, nem csuda ha D. — Csúnyább a csonka pipánál. E.
megkoszosodik a nyáj. D. Ha nem — — Még a csonka-béna sem ül mindig
kevély a tudóska, világ nyolcadik otthon D. —
Csonka toronyba zárták.
csodája. D. —
Már minálunk csuda (Halálra Ítélték. A budai vár egy részét
esett, a csikónak ló foga lett. (Korán csonka toronynak nevezték.) E.
akar okosnak látszani. Gúnyos.) E. — Csonopla. (Bácsmegyei község.)
Nagy csuda házhéján a gunár. D. — Iszik mint a csonoplai tamburás. (Egy-
Nagyobb csuda, ha egyszer eszterhára magában.) ME. —
Hárman vannak
hogysem napestig ott sétál
száll a lud, mint a csonoplai tamburások. S.
a kakas. Pázmán. —
Nem csuda ha Csont. A késn járónak csont a
a bolha átugorja a tetüt. D. Nem — fölöstököme. (Reggelije maradék.) KV.
csuda, ha az éretlen nád meghajlik. — A kutya néha jókedvébl is rágódik
D. — Nem csuda, ha megbotlik a vak a csonton. D. —
A mészárszékben
ló. Sz.— Ritka mint a csuda. D. — haszontalan csont is találtatik. D. —
Szép és jó, nem kis csuda. (Ritkán jár Akad csontra kutya. S. Akkor már—
együtt szépség a jósággal.) D. — diót dobálnak csontjaimmal. E. —
Varga vargának, ha barátja, csuda. D. Czoki kormos, mig csontot vetek.
Csodál. A házhéjára hágott ludat (Civakodó hallgass !) Ny, 2. Csak —
többen csodálják, hogysem az oda- a csontja, bre. M, —
Csont a boka,
hágott tyúkot. M. — A kevély szegényt (Bokán fáj az ütés,) E, —
Csont az,
a manó is csodálva nézi. D. nem pohánka. (Nehezebb munka mint
Csodálatos mint a harapófogó. S. gondolnád.) E, —
Csont melll jó a
Csodálkozás. A sok csodálkozás hus. E. —Csont, rágd, E. —
Csont
tudatlanság jele. K. van a hasában. B. —
Csontig hatott.
Csodáló. Nincs oly hazugság, mely- E. — Csontja-bre. D. —
Csontjához
nek nem akadna csodálója. S. forrott a gonoszság. D. —
Csontjára
Csomog'ás. Buzakenyér csomogás, száradt a br. S. —
Csonton terem a
kölcsönkérés megadás. Ny. Np. hus, Ny, 7, —
Csonton van a jó hus,
Csomó. A csepün csomót, tojásban E, — Csontra (Rajta,) D,
!
—
Csontra
 — 112 —
hizik. ü. — Csonttal üti bokáját, P. való a csontrágás. (Ezen utóbbi töb-
— Ebcsont beforrad. Ny. 7. Eben — bet mond.) M.
múlt pásztorság, falu végén csontot Csoportos. Ha útnak indultál, törd,
rág. (A ki a hivatalból kiesik, nem a hol csoportos. Cz. Se vége, se —
sokat válogat.) D. — Eb sem rágódik hossza csoportos szavának. D.
a csonton, ha húsra D. — Egész-
talál. Csorba. A legélesebb késben is
séges mint a csont. D. — Egy csontot van egy kis csorba, D. Most egy —
rágnak. E. — Egy csonton rágódnak. emberhalál nem nagy csorbaa világon.
S. — Ers mint a csont. D. — Édes D, —Vigyáz az okos, hogy hirében-
csontom. E. — Gonosz csont. E. — nevében csorba ne essék. D,
Ha azt megemészti, lesz más csontja, Csorbul. Mi nagyon éles, hamar
kin rágódjon. B. — Hamis csont. B. csorbul, S,
— J csont. — Kemény mint a
S. Csorda. Derék dolog, három tehén
csont. D. — Késn jöttnek csont az egy csorda, B. — Egész csordában
ebédje. — Késn
S. vendégnekjött az els parancsoló. (Bika.) D. Egy—
csont a vacsorája. S. — Két eb nem csordában vannak. D. — Egy-két
alkhatikmeg egy csonton. E. Két — —
tehén nem egy csorda. E. Egy tehén
eb nehezen alkuszik meg egy csonton. nem —
csorda. D. Két- három tehén
S. — Kutyagyomor a csontot is meg- nem csorda. D. — Kolompos után bg
emészti. D. — Másutt is le szokták a csorda. — a bika a csordában,
S.
csontról enni a húst, E, — Megeszi a ME. —
Ritka csorda bika nélkül. D.
koncát, másnak hagyja csontját. KV. Csordul. Ha nem csordul is, csep-
— Megrágják a koncot, ebnek vetik a pen. M. — Ha nem csordul, cseppen.
csontot. F. —
Megrágd a koncot, aztán E. — Ha csordul Vince, megtelik a
vesd el a csontot. D. Meztelen — pince. (Ha Vince napkor az eresz
csonton veszekednek, B. Minél -
— csepeg, sok bor lesz.) Ny. 3,
puhább a hus, annál keményebb Csordultig van. (Nem lehet tovább
csontja. D. — Mivel húsra nem talált trni ; betellett a mérték,) E, — Csor-
csonton rágódik. D. Nehéz a— dultig tele van. (U, a,) D, — Csordultig
hamisságot ugy szépegetni, hogy van mint a bogyiszlói bucsu. S.
csontja ki ne tessék. E. Nehezen — Csorgó. Mikor az ember a csorgó-
alkuszik meg két eb egy csonton. KV. ból inni akar, meghajol eltte, de
— Nem töri csontod a szó. E. — azután hátat fordit neki. ML.
Nyelvnek nincs csontja, mégis sok Csoroszlya. Idvel a csoroszlya
embernek betörte a fejét. S. Nincs — is elkopik. D. — Vargához viszi a
ott a cigánynak csontja. (Alfelén.) E. csoroszlyát élesíteni. E. — Vén
— Nincs mindenütt a cigánynak csoroszlya. S.— Vén csoroszlya, kopott
csontja. D. — Öreg csont is szeret ösztök. D.
fiatalhoz dörgölzni. S. Ritkán — Csók. Csókra áll a szája, ME, —
alkuszik meg két eb egy csonton. Sz. Csókra termett a szája, S, Félre —
— Sok csont a jövedelem. (Hitvány bajusz, csók ér. Ny. 5. — Félre bajusz,
nyereség a vendéglátás.) D. Talán — mert csók ér. Ny. 5.— Félre bajusz,
csont van a hasában ? (Nem akar le- csókot kapsz. — Hamis leánynak
S.
hajolni.) E. — Tök annak koponyája, hamis a csókja. — Hideg ruha a
S.
nem csont. D. — ügy megfagyott mint csók. D. — szájára a cs^k, mint
Illik
a csont. D. — Vessz nem töri csontját szegletbe a pók. Ny. — Jobb a 1.
a gyermeknek. E, szeretnek sebe, mint a gylölnek
Csontrágás. Fogas ebnek való a csókja. KV. —
Júdás csók. E. —
csontrágás. KV. —
Fogasnak, ebnek Karcsú ruha a csók. B. Ki csókot —
 — 113 —
vet, szerelmet arat. S. — Könny ruha vödörrel, ki csöbörrel. D. — Magad
a csók. D. — Nem esik a csók hiába. csöbörjébl vedd a dézsmát. D. —
Ny, 22. — Sürü csóknak baj a vége. Nehéz csöbörbl vödörbe szállni. D.
Ny. — Sürü csóknak b
5. a — Nem lehet a szúnyognak vérét
vége. ME. — Sürü csóknak gyerek a csöbörrel venni. D. —
Szúnyog vérét
vége. — Szabad a csók, E. —
S. nem mérhetni csöbörrel. E. Veder- —
Szapora csóknak mi a vége ? E. bl csöbörbe. KV. —
Vederbl csö-
Csóka csókának nem vájja ki börbe hágott. Sz,
szemét. E. — Csókának
sok volna. is Csdör. A jó csdör vagy meg-
(Hihetlent hazudott.) E. Fekete mint — sántul vagy megvakul. E. A jó —
a csóka. E. —
Ha fürdik is a csóka, csdör utoljára megvakul. D, Hág —
nem lesz fehér galambbá. D. — Hiába mint a csdör. D. —
Tudja két kézre
fürdik a csóka, nem lesz fehér galam- ugratni a csdört. Cz.
bocska. Np. — Hiába fürdik a csóka, Cs^le. Pokolra kelt mint a csglei
nem lesz hattyú belle. B. — Varjú könyörgés. B,
varjúnak, csóka csókának, holló holló- CsÖkÖnÖS. Hörcsögös mint a csökö-
nak nem vájja ki szemét. S. nös ló. (Mérges.) Ny. 6.
Csókol. Szegény embertl ne kérj Csömör ember. (Undok, rossz.) D.
kölcsön, csunva leánvt meg ne csókolj. — Csömör fz. '(Rossz szakács.) Sz.
Ny. 5.
' '

— Kiverték a csömört a hátából. E.

CsÓPi csukának nincs mája. (A cs- — A mely malac sok váluból eszik,
riszakácsné nagyon szerette a csuka azt sem tudja melyiktl csömörlik
máját, azt soha sem adta fel a ven- meg. Ny. 4,
dégnek, Mátyás királynak is azt mon- CsÖPgfe. Összemegy mint a csörge.
dotta, hogy a csri csukának nincsen Cz.
mája. Mátyás megfenyegette, ha fel Csörög" a szarka. E. Csörög —
nem tálalja, akkor a palotai pálcának mint a szarka. D.— Csörög a szarka,
sem lesz száma.) D. vendég jön. S. — Nem hiába csörgött
Csóva. A hol a csóva, ott a tilal- a haraszt. Ny. — Felvette a csörg
8.
mas. D. sapkát. (Bolondozik.) S.
Csóvál. A kis róka is csóválja a Cssz. Cserebogár rossz cssze a
farkát. D. — Csóválja farkát. (Hízel- — Éhes, mintha cssz-
cserjének. D.
kedik.) E. — Farkát csóválja, mint a akolban hált volna. Ny. — Köszönje 2.
róka. D. — Ki csóválja rókafarkát, meg, ha csöszkéve jut neki, (Hitvány.)
nem kerüli a csávát, E. — Tudja a
el K. — Már ha cssz, hant a alatt lelke.
rókafarkát csóválni. (Tud a hizelgés- (Minden cssz elkárhozik.) Ny. lop, 2.
hez.) D. — Vess az ebnek, csórja — Megnyomta a lábát a csszökör.
farkát. B. (Nyomorúság K. — Néha a cssz érte.)
Cs- A hol a t, a cs, (Kukorica.)
ott E. — Szabadon is lop.mint a jár,
Ny. — Rozsdás puskacs. D. — cssz
2. (Ennek nincs lova, tilos vetés.)
Teszi magát, mint két cs kukorica E. — Studérozik, mint Gyurka cssz
egy zsákban. (Rátartós szegény.) Ny. kutyája, hogy harapja meg az embert.
3.
Csöbör. Csöbörbl vödörbe, D. — (Bemenet vagy Ny. kijövet.) 1.

Csöbörbl vödörbe hág, M. — Csöbör- Csúcs. Tyukmony megáll az asz- is

rel szúnyognak vérét nem vehetni, E, talon, ha betöröd csúcsát. (Tojás.) E,

— Egy csép mézhez csöbör epét kever. — Ugy van mint hat macska a zsák-
D, — Éhes disznó moslékos csöbörbe ban, maga a csúcsában, D. — Ugy van
is beleváj. Ny. — Érett szl
4. mint kilenc macska a zsákban, maga
érett-
lennel egy csöbörbe megy, D. — Ki a csúcsában, Nv, 7,

Margalits E. : ^Lagyar közmondások.

 114

CSUf. Csendesség, csúf vendég. Ny. Csuklya. Kin van a barát a csuk-
7.— Gsuf dolog, ha vénnek esze késn lyából. D. — Mész, bors, csuklya, sok
érik, D. — Csúfot üz mindenbl. D. rosszat elfedez, K. —
Mész, bors,
— Eönnyü a szegénybl csúfot zni, csuklya, sok rosszat eltakar. KV.
D. — Nemzetiségének csúfja. D. — Cukor. Cukrom a boltban, tied a
Szép a páva, csúf a lába. E. — Ugyan bugyogóban. (Szaros.) Ny. 5. Édes —
belém verték a csúfot. B. — Világ mint a cukor. S.
csúfja. D. — Világ csúfjává tették. S.
•
Csulaj minden czégérhez köszön. D.
Csúfol. J törzsök nem csúfolhatja Csúnya. Árok is van, gödör is van,
a tkét. D. — Könny a szegényt meg- szép leány is van, csúnya is van. Np.
csúfolni. KV. — Könny a szegényt — Csúnya a ganéj, de szép cipó terem
kicsúfolni, de nehéz felruházni. Ny. utána. K. —
Csúnya a vén parázna.
22, — Könnyebb a szegényt kicsúfolni,
^
Sz. —Csúnya dolog a háború. Cz, —
mint megruházni. E. — Ne csufolód- Csúnya leánynak is szép a pénze, E.
jékakoldus, ha szegény.D. Szegény ^

— — Csúnya ludmérgü. D. Csúnya—

a szegényt hamar kicsúfolja. D.
Csúfos a hire mint a tatárjárás-
nak. D.
Csúfolódás. A Csúfolódást heve-
nyében legjobb félbeszakítani. Cz.
Tréfás csúfolódás nyájasságnak tar-
madár az, mely saját fészkébe rondit.
S. — Csúnya mikor a szúnyog köhög.
S. — Csúnya mikor a tet köhög. S.
— Csúnya mint a régi Markalf. (Sa-
lamon király udvari bolondja.) Bsz.
— Csúnya nagyon részeges asszony,
:

tatik.K. rongyos pap,görhes disznó, vén szerel-

Csuha. Közelebb az ing a csuhá- mes és gazdag fösvény. S. Csúnya—
nál. M. KV. néz legtöbbet a tükörbe. Ny. 20. -

Csuk. Kés akkor csukni az istállót, Csúnyább a csempe pipánál. E. —

mikor a tehenet már elvitték. S. — Csúnyább a csonka pipánál. E, —
Kés akkor csuknod ólad, mikor már Minél csúnyább a majom, annál szebb.
a tehén oda. E. — Pénzes ládát, pincét E. — Nehéz a csúnyát szépen kimon-
jó csukva tartani. E. dani. D. —
Nem mindig tükör oka,
Csuka. A halaknak csuka a farkasa. ha csúnyát mutat. E. —
Szebb a csú-
D. — Csri csukának nincs mája. (L. nya ft, mint a szép lyuk. Ny. 8. —
Csóri.) D. —
Csuka csukával él. D. — Szegény embertl ne kérj kölcsön,
Csukafog tanította fürészelni az em- csúnya leányt meg ne csókolj. (Mert
bert. D. —
Duna pontya, Tisza kecse- nincs benne köszönet.) Ny. 5. Szép —
géje, Ipoly csukája legjobb böjt, ha asszony is ha megvénül csúnya idt
szerémi borban flt.Cz. — Fánszáradt ér. B.

csuka. (Akasztott.) D. — Háló eltt

-
Csúnyán. Jobb szekéren csúnyán
— Kövér
halász nem fogja csukáját. K. ülni, mint gyalog szépen menni. Ny. 17.
mint a csuka. (Sovány.) D. — Ne fogd Csunyit. Maga fészkébe csunyit.
háló eltt a csukát. D. — Nem is hal, E. — Rossz madár az, mely maga
ha nem csuka. D. — Nincs mája mint fészkébe csunyit. E.
a csóri csukának. (L.D. — Csóri.) Csupa. Nem sokat ér a csupa hal-
Sovány mint a csuka. D. — Száraz lom, mondom. Cz.
mint a csuka. D. — Ugyan megtalálta Csupor. Az els ételnek izét meg-
egyik csuka a másikat. (Sovány házas- tartja a csupor. B. — Csuporból iszik.

pár.) Sz. (Sokat iszik, ne lássák mennyit.) E.

Csuklik, emlegetik. B. — Csuklik, Egy csuporban kotornak. Ny. 1. —
emlegetik a verebek. E. — Csuklik, Föld - csupor, fakanál. (Összeillk, j
mint a kit emlegetnek. D, Bsz. — Föld-csuporhoz fa-kanál. (U.
 115

a.) B. — Kicsiny csupor hamar fel- sok fészket raknak az ö csürjében.

forr. KV. —^Kis csupor hamar felforr. (Üres.) B. —
Csrében az egér nagy
Sz. —
Kis cslipor hamar forr. D. — fészket alig ver. (U. a.) E. —
Csütörtök
Kis csupor hamar fut. Ny. 2. Pi- — csüribe. E. —
Hétf hetibe, kedd ked-
cziny csupor hamar felforr. Bsz. — vibe, szerda szerelmibe,csütörtök csü-
Kicsiny csupor nagy kanál. D. Sze- — ribe, péntek pitvarában, szombat szo-
génynek még a csuprából is kiforr. E. bájában, vasárnap kétszer az isten há-
Csurgróra áll kalapja. (Be van zába. E. —
Jobb a teli ól, mint az üres
csípve.) E. csr. D. —
Többrül több gyl a csrbe.
CsUPigr van a bögre vizzel. (Már D. —Van csürjében mind szi, mind
most elég.) Ny. 8. tavaszi. (Gazdag.) D.
CsuPOm víz vagyok. S. Csürhe. Egy malac nem csürhe. D.
Csurog". Ha nem csurog, csepeg. Csütörtök. A ki sok zabáló csü-
D. — Ha nem csurran, cseppen. S. törtököt tart, hosszú böjtre szorul. Cz.
Csusza. Neki esett, mint tót gyerek — Csütörtök csüribe. (L. csr.) E. —
a csuszának. S. Csütörtököt mondott. (Nem sült el a
Csúszik mint a hordó a korcsolyán. puska nem sikerült a terv.) E. —
—
;

D. —Csúszik, mint a jó bor. D. Csütörtököt mondott a puskája. ME.

Csúszik mint jó utón a szán. D, — — Csütörtököt vetett a puskája. D.
Egy szánon csúsznak. D. Farsang- — Csütörtököt vetett a szája. (Hazudott,
farkán csúszik a szán. B. Farsang- — felsültvele.) D. —
Kinek sok zabáló
farkán csusz a faszán. D. Hajazza — csütörtöké, sok hamvazó szerdája. E.
a kereket, hogy jobban csuszon a sze- — Kinek sok zabáló csütörtökje, an-
kér. (Veszteget.) Sz. —
Hol poharak nak sok hamvazó szerdája és böjtje.
csúsznak, sikamlanak a titkok. D. — D. —
Nincs mindennap zabáló csü-
Jól megragadd a szerencsét, igen törtök. (Böjt els csütörtökén fo-
csúszós. D. — Már nem
a mász, ha gyasztják a farsangi husmaradékot.)
csusz. (Már az más, ha nem megy a Ny. 22. —
Nincsen ám mindennap
dolog simán.) D. zabáló csütörtök. D.
Csuszt. Skarlát, gránát, nyuszt
Léva, Tata, Csuszt. (Csáki László D. Olyan mint a nagy D. (Potrohos.)
országbíró díszruhájáról mondották Széchenyi.
1649-ben, jelentve, hogy uradalmakat Dada. Vén dada. (Asszony.) D,
ér díszruhája.) Cz. Dagad mint barátban az aleluja.
Csúsztat. Nem nyeli hanem csúsz- Ny. 1.

tatja a bort. D. Daganat. Egy kis daganatért nem

Csuszogf nem jár. (Csoszog.) D. kell vágni kezet. E. — Kis daganatért
Csutora. Bor-csutora. (Részeges.) kezét el nem vágatja az okos. D.
D. — Csutora nélkül is elkel a jó bor. Dag-aszt.A jól felkelt tésztát köny-
E. — Megiszom a jó bort csutora nél- ny dagasztani. D. — Egy tésztát
kül is,ölelem a rózsám nyoszolya nél- dagasztanak. D. —
A kenyérnek leg-
kül is.Np. jobb dagasztja az isten D.
Csügfgf rajta, mint lábon az ivóka. Dajka. Csecsemös korában hat
(Pióca.) D. rágó dajkája volt. (Telhetetlen.) D.
Csüri-csavarja a dolgot. S. — Hi- Dajka módjára jóllakik a gyermek
ába csröd-csavarod. E. mellett. (Javát megeszi.) Decsi János.
Csr. A madarász sem hint többet — Dajkarege. —
Dajkamese. ME. —
a csrbe, hanem a mennyivel oda csal- Ki vén korában házasodik, dajkát
hatja a madarat. D. — Az egerek nem keres magának. E. —
Nem adja dajka
 — 116

gyermeknek a legjobb falatot. (Maga a darázs a tücskök között, E. Jól —

megeszi ajavát.) KV. megérett gyümölcs, melyet a darazsak
Dajkál. Dajkálta, mint a tiszta bú- megdonganak. D. —
Kit a darázs meg-
zát a ponyván, (rizte.) Ny, 21. csípett, a szúnyogtól is fél. S. Meg- —
Dal. Majd elfújja az ebek dalát. lepték mint darazsak a dögöt. E. —
(Megjár.) E, —
Szomorú dalosnak Mérges mint a darázs, D, Sok —
szomorú a dala, D, darázs a legfutóbb paripát is megöli.
Daliás. Ritka francia daliás nél- D. — Vén darázs is megdongja a
kül, D. gyümölcsöt. D. —
Vén darázs legalább
Dalol, Dalolnak mintha a házat megdongja, ha meg nem eszi is a
fel akarnák venni. D. —
Egy regét dal- gyümölcsöt, (Vén szerelmesrl) E, —
iának, D. —Torban dalolni, lakziban Zúg mint a darázs. D. —
Darázs fész-
sírni. (Nemiilik,) D,— Torban dalolni, ket piszkál. B. —
Ne bolygasd a darázs-
vendégségben sírni nem illik. S. fészket, megszúr. D, —
Ritka mint a.
Dalos. A bor meghajtja a dalost. darázsméz. D.
D. — A bor meghajtja a dallót. E. Darnai. Okos mint a darnai kos.
Világos felhnek, dalos menyecskének Ny. 14.
ne örülj. Ny. 16. —
Szomorú dalos- Daróc. Goromba mint a daróc. E.
nak szomorú a dala. D. Daru. Egy után mennek a darvak.D.
Damaki. Hárman sem tesznek egy — Görbén hordja nyakát, mint a daru.
damaki emberszámot. (Borsodmegyei E. —Láss darvat. (Ritkaságot.) M. —
Damak falu lakosai gyávák.) E. Ö is látott darvat. (U. a.) E. Leven- —
Dancsházi. Használ neki mint a dula ágastul, a hug daru párostól.
dancsházi rektornak a pálinka. S. (Igen fiatal leány és már van szeretje.)
Dara. Szapora mint a dara. D Np. —
Tekereg mint sszel a daru, D.
Darab. Egy mérföld, még egy darab. Dárda, Hozdsza gazdasszony a
(Messze van.) D. —
Sok darab fa kíván- gyermeket, ne neked a dárda. (Fel-
tatik egy szekércsináláshoz. E. Sok — cserélt szerep férfi végzi asszony
:

darab málé kel egy esztend alatt. D. dolgát, asszonyvégzi férfi dolgát. Hely-
— Szomszéd falat jobb darab. D. telen.) M. —Kard ki kard, dárda ki
Darabos. Akárhogy simítják a dárda. D. — Kezében törött a dárda.
darabost, mégis kitetszik. D, — Meg- D. — Ördög ülln koholt vasdárda.
egyengették a darabos hátát. D. — Ne D. — Sok sógor, sok dárda, KV.
járj a daraboson, ha nyomott utón jár- Dáriuskincse. (Sok kincs.) D. —
hatsz. D. Dárius kincse van. B. Elköltené —
Darálni. Elment Karabukára ecetet Dárius kincsét is. E.
darálni, homokot (Karabu-
kötözni. Dátum hasra. (Esett.) D. — Ha
kovabácsmegyei falu.) Ny. Sokat
2. — dátom látom, hanem dátom nem látom.
darál, (Fecseg.) S. —
Szapora malom (Ha ügyvédet fizetsz, birót vesztegetsz,
sokat darál. (Sok beszéd.) E. tied a per.) Ny. 10.
Darázs. A pókhálón felakad a légy, Dávid. Énekelt arról szent Dávid,
de azon a darázs keresztül veri el ismagyarázta. E. —
Hegedült arról
magát. D. —A törvény oly háló, mely szent Dávid. E. —
Hegedült arról szent
a gyenge szúnyogot megfogj a, a darázs Dávid, el is magyarázta. D. Régen —
pedig keresztül töri magát rajta. D. — elhegedülte azt szent Dávid, el is
Darázs csipje meg. S. —
Darázs derekü. énekelte. E. — Hogy is szóljak szent
(Karcsú.) S. —Darázs-fészekbe nyúl. Dáviddal. (Restellem,hogy káromkod-
E, — Darazsakat piszkál. KV. — tam.) E. —
Szent Dávid tánca. (A nótá-
Darázst ne szurkálj. M, —
Dong mint val megegyez igazi tánc.) E.
 117

Debrecen. Arra, arra, Debrecen ágyat, mint másnak derekaljas ágyat

(Rossz utón jársz, tévedsz ellen-
feié. ; vetni. D.
kez irányba indulj.) E. Akkor még — Derellye. A szalonnát, ha egyre
Debrecen is még. (Régen
falu volt füstölik is, sem válik belle derellye.
volt.) E. —
Bekukkantott mint Bolond Cz. — Galuska, derelye, kapások ereje.
Istók Debrecenbe. (L. Bolond Istók.) Ny. 20.
ME. —
Bekukkantott mint Bolond Deres ló. (Vén.) D. — A kis csikó
iMihók Debrecenbe. (U. a.) E. Be- — nagy derestül, hámot vonni tanul res-
tekintett mint bolond IstókDebrecenbe. tül. KV. —
Kicsiny csikónagy deres-
(L. Bolond Istók.) D. Bolond Istók — tül, hámot húzni tanul restül. Sz. —
Debrecenbe. Sz. —
Debreceni hideg- Margit asszony, deres ló, ritkán válik
lelésben szenved. (Hízik.) E. Debre- — benned jó. Sz. — Oldalról köti a de-
ceni szokás, ha elkérnek tled valamit, rest. S. — Oldalt kötötte a derest. D.
te menj érte. Ny. 21. Debreceni — — Szélrl köti a derest. D. Vörös —
pipa, szegedi dohány, kassai tubák. ember, deres ló, ritkán válik abból jó.
ME. —
Debreceni szabadság. S. — Ny. 1.

Debrecentl Kis-Várdáig. (Nem nagy Deres. Deresre húzták. (Verés.)

utazás, kevés tapasztalás.) E. — El- ME. — Komor minta deresre húzott.
járja még a kállai kettst és a debre- D. — meghánytatta a derest. D.
Jól
ceni kopogst. S. —
Felntt, mint a
•
Lefektették a deres lóra. D. Meg- —
debreceni kútágas. S. Megszokta, — ingatják az embert deres nélkül is.
mint Debrecen az égést. Ny. 1. — (Megverik.) D. —
Megjárta a deresen
Nagy mint a debreceni határ. E. — a lapockás tánczot. D.
Nincs párja Debrecenig. (Nagyon szép Derék. A mi derék tzzé vált, ne-
pl. búza.) E. — is járt Debrecentl héz eloltani. D. —
Derék ember a
Kis-Várdáig. (L. fent.) S. Sok pipát — kéménysepr, azért nézik annyian. E.
adnak el addig Debrecenben, (Sokára — Derék ember a kocsis, hogy elre
lesz az.) D. — Vastag mint a debreceni ül. D. —
Derék ember a vicispán. E.
kofa. D. — Hogyne volna derék, mikor dereka
Deli, Meddig hordód teli, addig van. S. —
Nem derék ebéd, melynek
leszesz deli. E. vacsorája nincsen. D. Olyan derék—
Dénár. Egy dénár, két dénár, ne- ember, hogy kilenc puszta faluban
ked ebbl kevés jár. Ny. 16. — Egy nincs párja. (Gúny.) S. — Rongyosban
dénár, két dénár, neked ebbl semmi légy derék ember. (Szegénységben.) E.
sem jár. S. Derék. Nem oly szép a suba ujja
DenC. Szekér denc kutya. (Baj
alatt belül, mint aderék bélése. E.
van kutya van a kertben. Dencz, kutya
; Derék. Beadta a derekát. (Le van
név.) E. gyzve, megadja magát. Birkózók ki-
Denevér sem madár, sem egér. fejezésérl véve.) E. —
Darász derekú.
(Kétkulacsos.) E. — Denevér szárnya- (Karcsú). S. —
Dereka gyertya, keze
kon ide-tova röpdös. (Éjjel csatangol.) gömböly. (Szép n.) Derekát, há-—
D. —
Este jár mint a denevér. (Fél a tát lánynak nem szabad fájlalni. (A
világosságtól.) E. munkában, különben lustának mond-
Derecske. Becsöngetett neki, mint ják.) Ny. 6. —
Derékon kell meg-
Derecskének a tatár. (L. becsönget.) D. ragadni a dolgot. S. —
Eleget raktak
Dereg*lye. Rossz hajó az, melynek a derékra, csak birja. D. Fejét —
dereglyéje nincs. Cz. Rossz gálya — szelték le, derekát épen hagyták. D.
az, melynek dereglyéje nincs. D. Hogy ne volna derék, mikor dereka
Derekaljas. Jobb magának szalma- van. S. —
Kicsiny a mustár, de nagy
 — 118 —
a dereka. D, — Letörték talán a dere- Pázmán. — Zabola, fék, ostor, délceg
kát is. D. — Megegyengették a dere- lovat megtör. S.
kát. D. — Neki esik a folyó dereká- Délben. A retek reggel méregé
nak. (Ers.) D, — Nem alhatik, ha- délben étek, este orvosság. Ny. 8. —
csak valakinek derekát le nem üti. Délben gyújtasz gyertyát. (Világos do-
D. —
Volt valaha annak egyenes de- logban is kételkedel.) M. KV. Dél- —
reka. (Vén.) D. ben is vakoskodik. D. —
Délben ki-
Derekas dologhoz derék ember méit ebéd jó vacsora. D. Délben —
kell. ME. kiméit ebéd jó vacsora lehet. KV. —
Derékszög". Kiesett a derékszög. Délben sem látsz. KV. —
Fényes dél-
(Ha a szekér derékszöge kiesik, nagy ben is vakoskodik. S. —
Ki délig-
baj van.) D, — Kiesett a derékszög, kurta, délután is az lesz. (Ki milyen
asszony hajtja a kocsit. (Nagy baj, ha fiatal korában, olyan lesz öreg korá-

asszony ur a házban.) Ny.l3. Kutya- — ban is.) E, —

Ki délig kurta, délután
farkból derékszöget ne csinálj. D. sincs farka. (U. a.) Ny. 7. A ki dé-
•
—
Derce. Vadász kutyának derce is lig eb, kutya az délután is. Ny. 16.

jó. D. A ki délig kutya, délután is az. Ny. 8.

Der.
^_

Borura der. E. Derre — — A reggeli vendég délig, a déli es-

ború. S. —
Derüre-borura iszik. (Örö- télig,az esteli reggelig szokott maradni.
mében-bánatában, mindig.)S. Nagy- D. —Belebújik a szalmába, ki sem jö
pénteki der jó termésnek jele. S. délig. D. — Délig alvó. (Rest.) E. —
Derül. Alul derül, bocskor merül, Ha délig nem, délután sem. (Ha ifjú-
(Esö.) E. —
Délrl derül, bocskor me- koromban nem tettem, öreg koromban
rül. Ny. 22. sem teszem). E. — Orosznak csak dé-
Derült meleg húsvét napján, meg- lig van esze. (Délután részeg pálinká-
látszik szszel a gazdán. S. Nem — tól), S. —Reggeli vendég nem marad
leszek én árva mindég, ború után de- délig. (Esö.) —
Reggeli vendég ritkán
rült az ég. Np. marad délig. (U. a.) S. —
Tótnak dé-
Derzsen csinálják a tarka borjut. hg esze. (L. fent.) E.
(Csufolás.) Ny. 7. Déleltt. Csak azért halt meg dél-
Deszkakapu, nagy kutya, ott lakik eltt, hogy az ebédet ne fizesse. (Fös-
a jó gazda. Ny. 3. Deszkát árul— vény.) D. — Ki kutya déleltt, délután
Földváron. (Meghalt.) E. Deszkát — is az marad. (ífju-öreg.) S.
árul addig Földváron. (Mig az meg- Délután. A ki délig kurta, délután
lesz, akkor már ö nem lesz.) D. — is az. E. ^

— A ki délig kurta, délután

Deszkát árul már. Ny. 5. Kopasz — sincs farka. Ny. 7. —
A ki délig eb,
mint a gyalult deszka. D. Kövér — kutya az délután is, Ny, 16, A ki —
mint a hizlalt deszka. D, Lapos — délig kutya, délután is az. Ny. 8. —
mint a deszka. E. Minél jobban— Délutáni kézfogónak rovás a dija. E.
gyalulják a deszkát, annál simább lesz. — Ha délig nem, délután sem. E, —
B. — Négy deszka közé tették. (Ko- Nála gyakorta délután van. (Leissza
porsóba.) E, — Sovány mint a deszka. magát.) E, —
Szitán látott sok arany-
D. — Szánja koporsóra a deszkát. nak, délutáni kézfogásnak rovás a dija.
(Fösvény.) D. — Ugy csikorog mint (L. araríy.) E.
a deszkás szekér. S. Délesti órákra általteszi magát.
Délcegé csikóból válik a jó paripa. (Leissza magát.) E.
B. — Ha délceg a lovad, legyen jó a Délibábon aratást keres. Ny. 1.
hámod. S. — Kifogták a délcegbl. Délrül derül, bocskor merül. (Esö.)
(Már olcsóbban adja, nem rátartós.) Ny, 22.
 119

Dér. Bánja béka a deret. D. Bé- — kor rongyos. (A cifrák nem tanulnak,
kára is lesz dér. S, —
Bus, mint a dér- lányokon az eszök.) D. —
Beadott ne-
sütötte dohány. D. —
Búsul, mint ki- ki, mint János diák az isteni tisztelet-

nek szljét megcsípte a dér. D. — nek. (Elrontotta, elhibázta.) Ny. Be- —

Csipi a dér az orrát. (Megjárt.) Ny. 2. teg volt egyszer a diák is. E. Beteg —
— Dér után meghugyozza magát az volt valaha a deák is. D. (Akkor nem
id. E. — Dér után nem messze a tél. volt étvágya.) —
Büszke, mint a pajkos
B. — Fél, mint béka a dértül. D. — deák.D. —
Deliberatum Átányon, hogy
Idvel, dérrel a kökény is megérik. E. a diák gyalog járjon. E. —
Deák kony-
— Lesz még békára dér. E. Lesz — ha. (Patika.) B. — Deákot dolgáért,
még a kutyára dér. Ny. 5. Mely — galambot szaráért tartani, nem nagy
mag a dértül fél, késbbre kél. D. — haszon. B. —
Diákot hasznáért nem
Minél nagyobb a dér, annál csikorgó- érdemes tartani. Cz. —
Eb a deák
sabb az ut. D. —
Nehéz a dér a béká- könyv nélkül. D. —
Ez az élet diákoké,
nak. Pázmán. —
Szomorú, mint a dér- a másik a barátoké. (Deáknak ezen a
csípte dohány. D. világon van jó dolga, szerzetesnek a
Dézsa. Moslékos dézsa. D. túlvilágon.) E. —
Énekel elbb a deák,
Dézsma. Dézsmát kell venni min- aztán kap alamizsnát. D. —
Felöltö-
den szavában. (Hazug csak minden ; zött, mint rnapkor a diákgyerek.
tizedik szavát lehet elhinni.) D. — (Szép uj ruhába, de nem volt csizmája
Hányják- vetik, mint a dézsma a búzát. és mezítláb járta a processiót.) Ny. 8.
D. -
— Hányják-vetik, mint a dézsma — Fzfa deák. (Semmire
9. való.)D.
gabonát. D. —
Kiadta a dézsmát. E. — Ha deákot kötve
a viszik az isko-
— Magad csöbörjébül vedd a dézs- lába,nem lesz pap belle. D. Jár, —
mát. D. —Mosolyog, mint a dézsma mint a garabonciás diák. S. Jobb —
bárány. (Keservesen. Dézsmába, ti- a magyar konyha a diák konyhánál.
zedbe szemen szedett alját adták.) S. (Patikánál.) E. — Ki papot, katonát,
— Neki szokott, mint molnár a dézs- ME.
diákot szeret, az rnegjár. Ki- —
mának. (Lopkodásnak.) D. Szomo- — rukkolnak, mint rnapkor a diákgye-
rúan néz, mint a dézsma bárány. (L. rekek. (Sokan. Szegeden sok az isko-
feni.) Ny. 5. lás gyermek, innét ezen szegedi szó-
Dézsmál. A barát a barátot meg lás.) Ny. 1. —
Lányos diákból nem
nem dézsmálja. (Szerzetes a szerze- lesz tudós. (Lányokkal szeretkzbl.)
testl nem keres tizedet.) KV. Dézs- — KV. — Lencse, borsó, kása, diák táp-
málni kell szavait. (Hazug.) E. Kiki — lálása. Ny. 20. — Lencse, borsó, kása,
magáéból dézsmál. (Fizeti a tizedet, mind isten áldása,diák táplálása. E.
adót.) D. — Kiki maga kádjáról dézs-
- — Ma diák, holnap katona. (A diákból
mál. (A maga borából ad tizedet.) ML. minden lehet.) E. —
Meghurcolta,
— Magad kádjáról dézsmálj, ne bántsd mint ördög a diákot. E.- —
Nem mind
amásét. (A magadéból Ny, végy.) 1. diák, a kinek tintás az ujja. E. Nem —
— Pap a papot nem dézsmálja. (L. szokta, mint deák a kapát, D. Néha —
fent.) D. a legjobb deák a legrosszabb mester.
Diák. (Deák.) A pap is csak deák D. —Nyári kocsis, téli diák. (A falusi
volt. KV. — A pápa is csak diák volt. gyerek csak télen jár iskolába.) E. —
Sz. —
A pápa is valaha csak deák Okos ügyész hasznáért tartja a diákot.
volt. KV. — A szegény »nescio« csak E. — örül, mint deák a vakációnak.
rossz deáknak való. KV. A szükség — D. —Ritka deák papiros nélkül. D. —
vagy katonát, vagy barátot tesz a Szemérmes diáknak hiu a táskája.
diákból. D. — Akkor szép a deák, mi- (Üres.) M. —
Szemérmes diáknak üres
 — 120 —
a tarisznyája. ME. —
Szent Lukács a Jézus nevét, igyukmeg a töke levét.
iródiákja. (Ókor.) S. —
Szép szeret Ny. 6. —
Dicsérjük a Jézus nevit,
a diáké. E. — Szurkol, mint a rossz igyuk meg a szölö levit. Ny. 1. Di- —
diák. (Fél, nem tudja a leckét.) S. — csértessék a szép asszony. (Szereti,
Tintás seggü diák. (Ügyetlen.) E. — ha dicsérik.) E. — Festett virágot so-
Ugy szép a diák, ha rongyos. (L. fent.) kan dicsérik, de senki sem szagolja.
K. —
Vagy diák vagy disznó. (Torony- S. —
Ha barátodat titkon fedded is,
ból nézte a paraszt az ünnepi diákot, de mások eltt dicsérd. E. Jele, —
svalami feketéi látván, azt mondotta hogy nem szereti, mert szembe di-
az vagy diák vagy disznó.) E. cséri. B. — Kés a holtat dicsérni.
Diákos ember hamar gazdag is. KV. — Ki magát dicséri, jele, hogy
(Tudós, képzett, tanult.) D. rossz szomszédai vannak. D. Ki —
Diákság^. Leghangosabb diákságu nyilván sokat dicsér, alattomban gya-
a fecske. (Szapora beszéd.) D. láz. D. — Kinek a savával élsz, föztét
Diáktalan.Diáktalannak nem való megdicsérjed. E. — Könny teli has-
a könyv. (Tanulatlannak.) KV. sal a böjtöt dicsérni. KV. — Lemen-
DiákuL Atöbbidiákulvan. (Disznó- tével dicsérd a napot. E. — Maga di-
ság. Nitársaságban a férfiak azt, mit cséri magát. (Mert senki más nem di-
nem akarnak, hogy az asszonyok ért- cséri.) E. — Meggyülölteti magát, ki
sék, diákul mondják.) Ny. 20. A — magát mindig dicséri. B. — Minden
többi diákul van, nem értem. Ny. 3. — cigány a maga lovát dicséri. Sz. —
Bolondság a papság, ha diákul nem Minden jó lélek dicséri az urat. (Ezt
tud. D. — Ki diákul tud, a pappal is mondja, ki kísértetet vél látni.) S. —
szólhat. D. —
Nehéz a papság, ha Minden koldus a maga botját dicséri.
diákul nem tud. D. —
Nehéz a papság, S. — Minden mester a maga munká-
ki diákul nem tud. BSz. Semmit — ját, minden koldus a maga botját di-
sem tud diákul, noha eleget járt az cséri. KV. — Minden mvest müve di-
iskola mellett. D. cséri. D. — Minden róka a maga far-
Dicsekszik. Ha eszed volna, nem kát dicséri. KV. — Multával dicsérd
dicsekednél vele. S. Ezzel bizony— a napot. E. — Munka dicséri mesterét.
nincs mit dicsekedni. ME. Más tol- — KV. — Napot nyugodva E. — dicsérj.
lával dicsekszik. E. — Okos azt is el- Nem méltó méltatlant pénzeért di-
hallgatja, a mije van, a bolond azzal csérni. D. — Nem szereti, mert szembe
is dicsekszik, a mije nincs. S. dicséri. D. — Nemes vért dicsérhetni
Dicsér. A jót dicsérni, a rosszat — Nyugtával dicsérjük
nógatlan. KV.
feddeni szokás. D. A — napot nem— Róka dicséri maga
a napot. KV. is

költén, hanem estén dicsérik. D. — A farkát. D. — Rühet vakar, a go- ki

napot lementében, nem feljöttében noszt E. — Szembe dicsér,

di- dicséri.
csérik. Sz. — Az virágot sokan
Írott hátul gyaláz. E. — Ugy majd dicséri,

dicsérik, de senki sem szagolja. E. — lemegy a körmérl a br. (Veri.) Ny.

Cigány dicséri a maga
is E. — — Ugy dicsérik a szerencsét,
lovát. 3. a

Cigány a maga lovát dicséri. D. —

is mint szolgál. D. — Végén szokták a
Dicsérem az eszét. — Dicséri a régi dolgot megdicsérni. KV.
S.
idt, de a mostani szerint D. — Dicséret. A felettébb való nagy
él.

Dicséri az áldozókat, ha neki jut dicséret és a hazugság azon egy

is fá-

valami. D. — Dicséri, mint szent Péter nak ágai. B. — Jutalom dicsérettel

a szamarat. Ny. 19. — Dicséri, mint
török a B, — Eldicséri, mint
lovát.
török a lova farkát. E. — Dicsérjük
— Kiki örömest hallja a maga
jár. S.
dicséretét. KV. — Nagy dicséret és
hazugság egy fának ágai. E. — Nem
 — 121

a ki jól kezdi, hanem a ki jól végzi, D. — Kemény dióba harapott. E. —

érdemel dicséretet. S. —
Pénzen vett Kihullott mint tokjából a dió. D. —
dicséret, cifra hazugság. D. Pénzen — Nem ér egy férges diót. D. Törd —
vett dicséret uri hazugság. D. Rossz — meg a ha belét meg akarod enni.
diót,
ember dicsérete nem nagy becsüle- BSz. —
Üres dió, üres pohár, ha el-
tedre váUk. Cz, törik sem nagy kár. E. —
Üres mint
Dicséretes. Nagy dologban az ipar- a férges dió.D. —
Zörgös dió, mogyoró,
kodás is dicséretes. B. síró gyermeknek való. S.
Dicsségf. A dicsség a kerest Diófa. A
diófának veréssel veszik
kerüli, a került keresi. D,— Dics- — hasznát. D. A pénz és diófa verve
ség bajjal jár. S. — Dicsség
Isten- jó. (A pénz élire verve, kiméivé jó.) D.
nek, békesség embernek. D. — Ki nem — Adjon isten minden diófából jót,

állom a dicsséget. (Sok a jóból.) E, koporsót. (L. ad.) E. — Adjon isten

— Megunta a dicsséget. (Nem gyzte minden feleséget szépet, dió- jót, jót,

végét Ny. 15.

várni.) fából koporsót. (L. ad.) D. — Azt
Dicsség^es. Néha a szegénység gondolja övé mint a diófáig. B. —
dicsséges. D. — Szegénység
•
lehet Diófa verve
is — Diófának, szamár- jó. S.
dicsséges. E. nak, asszonyembernek verve veszik
Dinnye. Fordulj dinnye, lódulj hasznát. KV. —
Ne verd a diófát, mely
zsák, jön a török, majd levág. (Itt a b gyümölcsöt ád. KV. Oly kevély —
veszedelem, szaladj.) Ny. 8. Lrinc — mintha övé volna a diófáig. M. —
van a dinnyében. (Lrinc napján kezd Olyan kevély mintha övé volna mind
romlani a dinnye. Ez régen igy lehetett, a diófáig. KV. —
Övé mind a diófáig.
de mai nap csak akkor kezd javában (Gazdag, kevély.) D. —
Rátartja magát,
érni.) E. —
Ugy búsul, mint a kinek mintha övé volna a diófáig. E.
dinnyeföld nem jutott. Ny. 3. Dióhéj. Dióhéjba szorítva. (Rövi-
Dinom - dánom. Egy két napi den.) E. —
Mintha dióhéjban járna.
dinom - dánom, holtig való szánom- E. —Nincs annyi esze, mennyi egy
bánom. (Lakodalom.) D. Ej dínom- — dióhéjba beleférne. E. Zörög mint —
dánom, tölts, bizony nem bánom. D. — a macska a dióhéjban. E.
Három napi dinom-dánom, holtig való Diós. (Diósdi játék.) Nem játszik
szánom-bánom. (L fent.) Sz. Jaj — már dióst, (Már nem gyermek.) B. —
dinom - dánom, ha meghalok sem Nem diósdi már a játék. (U. a.) D.
bánom. B. —
Jaj dinom-dánom, mig Diószeg*. Kójon, Kágyán nincsen
élek is bánom. B. —
Rövid dinom- kenyér, Diószegre jár a szegény. (Kój
dánom, hosszú szánom-bánom. Ny. 4. és Kágya határa igen kicsiny, s a mi
DiOgfenes bolond volt, hogy üres van az is földbirtokos uraké.) Ny. 3.
hordóban lakott. D, —
Tele hordóban — Megesett neki a diószegi vásár.
lakó Diogenes. (Részeges.) D. (Károsodott.) Np. —
Megesett ám
Dió. A jó meg a dió. E. — Akkor nekünk a diószegi vásár.(.Okrét eladta,
már diót dobálnak csontjaimmal. E árát elitta: se pénz, se posztó !) Sz.
— Dió van alul. (A java.) S. Dió — Disznó. A disznó is azért hízik,
törve, az asszony verve. (Jó.) S. — mert nem dolgozik, D. A disznó—
Diót törne homlokán, ugy szereti. BSz. is megeszi a makkot, de fel nem néz

— Egy férges diót sem adnék érte. E. fára. B. —

A disznó megeszi a mak-
— Ez jó, meg a dió. S. Feje mint — kot, de a fával nem gondol. D. — A
egy hordó, esze mint egy dió. E. — —
disznó is örül, ha pocsétát lát. D.
Feltörte nagy nehezen a diót. D. — A disznó mig semmire való. B. —
él,

Férges dió. D. — Férges mint a dió.A disznó sem mosdik. E. — A disznó

 122 —
sem mosdik, mégis meghízik. D. — legyen, aztán végy disznót. (Elbb há-
A disznónak is a rossza vágja ki a zad legyen, aztán házasodjál.) Ny, 1.
zsákot. Ny. 6. — A disznónak és fös- — Eszes disznó mély gyökeret ránt.
vénynek holtuk után hasznuk. B. — KV. — Eszes disznó mély gyökeret
A gazdagnak is kett az orralika, mint
—
ránta.M. —
Esznekurak disznómódra,
a szegény ember disznajának. M. szegény ember ökörmódra. (Az urak
A jó disznó kitúrja a gyökeret s a evés közben többször isznak, a pa-
rossz felkapja, Ny. A ki korpa 9. — rasztok evés után egyet nagyot.) E. —
közé keveredik, megeszik a disznók. Éhes disznó makkal álmodik. E. —
KV. —
A kölcsön korpa nem hája- Éhes disznó makkal álmodik, de ha
sitja a disznót. D. —
A kutyának is felébred tökkel is megelégszik. Nv. 4.
van néha agyara, mint a disznónak. — Éhes disznó moslékos csöbörbe is
D, — A mocsártól nehéz elszoktatni beleváj. Ny. 4.— Fentartja orrát, mint
a disznót. D. •
—
A nagy disznók mel- az érsek disznaja. E. — Fentartja or-
lett apraja is elkel. D. A moslékot — rát mint a harangozó disznaja. D. —
a disznónak hagyd, KV. Az okos, — Fösvénynek, disznónak holtuk után
disznó elé nem hányja a gyömbért, van hasznuk. D. —
Fülel mint a sü-
D. —Az ösztövér disznó makkal ál- ket disznó a búzában. E. —
Gyöngyöt
modik. —
Akkor volt szép a disznó, nem szokás a disznó elé dobni. S. —
mikor még malac volt. D. — Annyi Ha a disznónak szarva volna, egy ka-
a pénze, mint zsidónak a disznó. zal sem maradhatna. E. —
Ha a disz-
(Semmi.) Ny. 5. —
Becsületes ember, nónak szarva volna, kanászt sem le-
csak a valaga disznó. Ny. 5. Csa- — hetne mellé fogadni. D. —
Ha a ku-
lással a disznó sem hízik. (Ha keve- tyából egyetmegütnek, széjjel mennek,
sebbet kellnél adnak neki ennie,) D, a disznók pedig összeröfögnek. D. —
— Csúnya nagyon : részeges asszony, Ha kend disznó, más is ember, D. —
rongyos pap, görhes disznó, vén sze- Ha kend ember, más se disznó, D, —
relmes és gazdag fösvény. S. Disznó — Ha malacot mutatsz, disznód is elkéri,
a mocsárban. (Érzi jól magát.) D. — D. — Ha repülni tudna, legjobb szár-
Disznó a pocsétába örömest vissza- nyas állat volna a disznó, E, — Ha
tér. D. — Disznó is gyakorta búza- szárnya lenne, legjobb madár volna a
lisztet eszik. (Ha gondatlan a gazda.) disznó, D, — Ha tudná a disznó, hogy
KV. —Disznó is néha búzalisztet miért hizlalják megdöglene bujában,
eszik. (ü. a.)B. —
Disznó makkal ál- D, —Ha tudná a disznó mire hizlal-
modik. KV, —
Disznó orra arany pe- ják, megdöglenék bujában, K, Ha —
rec. (Nem ill.) D. —
Disznó után mo- városon malacot kaphatsz, disznóért
csárba jutsz. S. —
Disznóban van. ne menj falura. (Jobba malac húsa.)
(Bolond szerencsében.) S. Disznón — Ny. 4, —
Hallgat mint a hugyó disznó.
•

keres gyapjút. KV. —

Disznónak ked- E. — Hallgat mint a süket disznó a
ves fürd a mocsár. B. Disznónak — búzában. Ny. 5. —
Hallgat mint a sü-
uri palota. D. —
Disznóra gyömbért, ket disznó a rozsban. Ny. 4, — Harap
D. — Disznóra gyömbért veszteget. mint a disznó, D. —
Hever mint a
Sz. — Disznóra ne veszteges gyöm- disznó, D. —
Hitvány disznónak bre
bért. M. — Disznóról nyirja a gyapjút. sem jó. D. —
Itt a disznó, hol a bagó.

D, — Disznóról is gyapjút nyir, (Sze- (A bagózó disznó.) Ny. 5. —

Jó hogy
—
rencsés,) E. Disznót ebértnem adok, a disznónak szarva nincs. S. Jó, —
B. — Eb az oláh disznó nélkül. D. — hogy szarvat nem adott az Isten a
Egy disznót hizlalnak. D. —Egy disz- disznónak. B. —
Jobb a disznó ma-
nót porzsolnék. D. — Elször ólad lacostól, D, — Kerek mint a disznó-
 — 123

nak az orra. D. — Kénytelen vele mint — Mohón esik neki, mint disznó a
a cigány-disznó az ügetéssel. (Lopott.) makknak, KV. — Nagy a disznó, kicsi
D. — Késbbre kopik a disznó orr, az ól. (Láb-cipö.) Ny, 8. — Nagyobb
mint a szántó vas. D. —
Késbbre a disznó, mint az ól, (ü, a.) S, — Ne
lesz a leányból vénasszony, mint a legyetek mint a kutyák, hanem mint
malacból disznó. D. —
Ki disznó a disznók, (Kutyák egymást elhagyják
után indul mocsárba jut. B. Ki — a bajban, disznók összeröffenek. Le-
disznó után indul pocsétába kerül, D. gyetek egyetértk.)E. Ne turkálj min-—
— Ki disznó után indul, sárba kíván- denben, mint a sovány disznó. D. —
kozik. D. —Ki korpa közé keveredik, Nehéz a disznót a mocsárról elszok-
megeszik a disznók. ME. —
Ki korpa tatni. B. —
Nem disznó komám uram,
közé vegyül, megeszik a disznók. E. hogy a rákot lábastól megegye. D. —
— Ki magát korpa közé keveri, meg- Nem disznónak való a gyömbér. KV.
eszi a disznó. D. —
Korpa közé ke- — Nem döglik meg a disznó a maga
veredt megeszik a disznók. Ny. 7. alomjától. K. — Nem hajáért, hanem
Kicsi az ól, nagy a disznó. (Kicsi a hajáért hizlalják a disznót. D. — Nem
csizma, nagy a láb.) Ny. 22. Koszos— hintik a disznó elé a gyömbért, B, —
malacból válik jó disznó. S. Köny- — Nem illik disznó orrára az arany pe-
nyü a hever disznónak meghízni. D. rec, KV, — Nem lenne jobb madár a
— Könny volna a disznót megnyirni, disznónál, ha szárnya volna, B, —
ha malac korában rászoktatták volna. Nem riztünk együtt disznót, Petfi és
D.— Kövér mint a disznó. D. — Kö- Ny, 8, — Nem szokás a disznót meg-
vér disznó halálát sok éhes varjú nyirni. D. —
Nem vagyok tán disznó ?
várja. (Gazdag ember halálát örökösei E. —Nincs oly rühes disznó, hogy
várják.) —Lé táplálja a disznót, kolbász ne akadna dörgöl fáj a. (Csúnya nnek
a rossz szolgát. E. —
Lé táplálja a is akad szeretje.) Ny. 2. Nincs —
disznót, korbács a rossz szolgát. D. rosszabb a szegény zsidónál, száraz
Lustább a disznónál, mert az megveti disznónál és részeg, asszonynál. S. —
alomját. D. —
Magyar ökör, német Nöjjön szarva a disznónak. (Ha én
kutya, oláh disznó. (Két értelm vagy : meghalok, nem bánom történjék bár-
azt jelenti mely népnek milyen állata mi.) E. —
Okos disznó mély gyökeret
a legszebb, vagy melyik népet mihez ránt. E. —
Oláh után szokik a disznó.
lehet hasonlitani.) D. — Makkon hí- D. — Óla sincs, mégis disznót akar
zott mongolica disznó. D. Malac- — hizlalni. D. —
Orrával eszik mint a
, nak disznó az anyja. D. Meglesz — disznó. (Telhetetlen turkál.) D. Ökrö- —
az disznónyiró szombaton. (Soha nap- dik mint a disznó. D. —
Ördög vigye
ján.) D. —Meg nem szokhatja, mint a káposztát, ha a disznó eldöglött. E.
disznó a nyirást. D —
Megszokta mint — Összeröíögnek mint a bakonyi
disznó a pocsétát. D. —
Még a disznó disznók. D. —
Összeröffennek mint a
él semmi hasznát nem vehetni. D. — disznók. E, — Összerohannak minta
Mé^ is kevés lehet a szalonna, ha sok Csanyi disznai, Ny, 2. Ösztövér —
is — Minden koszos ma-
a disznó. D, disznó makkal álmodik. Ny. 6. —
lacból lesz disznó. Ny. — Mindent
6. Ritka disznó sörte nélkül. D. — Ronda
orrára vesz mint a disznó. D. — Mi- mint a disznó. S. —
Röstel megmos-
•

nél koszosabb a disznó, annál inkább dani mint a disznó, mégis meghízik.
vakaródzik. E. — Minél rühesebb a D. — Semmirevaló a disznó, a mig él.

disznó, annál inkább vakaródzik. D. KV. — Soha disznót nem riztem ve-
— Mint a disznó csak fertben hever. led. D. — Sok lud disznót gyz, KV,
(A bnös a bnben.) Pázmán. Ny. 16, — Sovánv disznó makkal álmodik.
 — 124

Ny. 6, — Südöböl lesz a disznó. Ny. cserépfedél. D. (Pazarlás; nem is jó,

o. — Szem kukoricán is levágják a télen hideg, nyáron meleg.)

disznót. (Ha fuldoklik ; kis okból is Disznópásztorság'. A kanász-boj-
vége lehet.) S. — Szereti mint disznó tár is késre ér a disznópásztorságra.
a pocsétát. E. —
Szuszog mint süket D. —Disznópásztor haragszik s a
disznó a búzában. S. — Szuszog mint falu nem
is tudja. (Senki sem tördik

az oláh disznó a búzában. D. Tet- — szegény haragjával.) S.

ves mint a disznó. D. — Tudja isten, Disznóserte. Ugy áll a haja, mint
miért nem adott szarvat a disznónak. a disznóserte. E.
D. —Turkál benne, mint jóllakott Disznószíj. Disznószíjjal kötötte az
disznó a makkban. S. Turkál min- — erszényét. (Fösvény, irigy.) D.
denben, mint jóllakott disznó a makk- Disznószív. Ha van disznószived.
ban. D. —
Ugrál mint a kötönyi disznó.
•
(Elszánt, szívtelen.) A disznó a maga
(Sovány.) Ny. 22. Ugy él mint a — kölykét is felfalja.) E.
molnár disznaja. (Nagy bségben a ; Disznótor. Sok disznótor esik meg
máséból bven telik.) Ny. 2, Vagy — addig. (Még sokára lesz az.) D.
diák vagy disznó. (L. diák.) E. Va- — Divat. Az arany elveszti divatját,
karózik mint a rühes disznó. D. — ha kezedbe fogod. (Rossz mindent
Válogat a pénzben, mint jóllakott rosszra fordit.) D, —
Divatjában van
disznó a makkban. D. Vigyázz a — a munka. (Munkaid van.) B.
szóra, mint disznó a cseresznyés ga- Diván. (Tanácskozás.) Mihez kard-
néjra. (Ravasz, óvatos.) D. — Vissza- dal férhetsz, nem kell ahhoz sok di-
tér eb az okádására, disznó a mo- ván. KV.
csárra, (Szentírásból.) B. — Visszatér Dob. Egy bolond oly követ dob a
pocsétájába a disznó. D. — Zöld disz- kútba, hogy száz okos sem veszi ki.
nóról mesét mondok. (Olyanról, mit E. — Egyszer dobi, másszor köpi.
még soha senki sem hallott.) E. (Egyszer dobja, másszor kapja.) Ny.
Disznóalom. A disznóalmot is el 4. —Égre követ ne dobj, mert fe-
akarná adni. (Fösvény.) E. Eladja — jedre fordul. KV. —
Gyöngyöt nem
a disznóalmot is. D. Még a disznó- — szokás a disznók elé dobni. (Szent-
almot is el akarja adni. KV. írás.) S. —
Ki téged kvel dob, dobd
Disznóbr. Nehéz a disznóbrbl vissza kenyérrel. (Szentírás.) S. —
szattyánt készíteni. D. — Terjed a Nagy követ dob a kútba. S. — Ott
becsület, mint a disznóbr a tzön. marad a hová dobják. (Birkatürelm.)
(Kitudódott a gaztett.) Ny. 5. E.
Disznóhús. Mindenbe jó, mint a Dobál. Akkor már diót dobálnak
disznóhús. (Hizelg.) Ny. 3. — Min- csontjaimmal. E. —
Ki mást sárral
dennel jó, mint a disznóhús. E. (U. a.) dobál, bemocskolja magát. S. Ki- —
Disznóláb. Itt a kezem, nem disz- nek üvegbl van a háza, ne dobálód-
nóláb. (Kezemet adom rá, szavamnak zék kvel. (Német.) S.
állok. Alku.) E. —
Miatyánk isten, Dob. Dobbal megy nyulászni. E.
disznóláb. (Léleknek imádság kell, Dobbal megy verebet fogni. S. Dob- —
testnek étel.) E. — Néha a disznóláb bal nem fogsz verebet. Ny. 8. -Dobra —
is elsül. Ny. 3. •
— Sodrófa nem disznó- került. ME. — Dobra ütni. D.— Dobra
láb. (Verés nem étel.) E. ütik mindenét. E. — Dobra vonták a
Disznóól. Csak ne dolgozzék, el- brét. (Ersen vallatták.) E. Egy —
lakik a disznóólban is. D. — Disznó- dobot vernek. D. —
Elkopott mint a
ólon cserépfedél. E. — Disznóólat dob. D. —Ellakott mint a dob. (Jól-
cseréppel ne fedj. D. — Disznóólra lakott.) D. —
Elverték mint a kétfe-
 125

nekü dobot. E, Ny. 4. — Ha brét árulkodó izzadott.)A ki másnak ver-

dobra vonnák, kétszer jobban szólna. met ás, maga csík bele.) D.
(Nyelves.) D, — Megfeszítette hasát, DÓGZ. Áll mint Dóczban sz. Ferenc.
mint a dobos a dobot. D. Megkente, — (Mozdulatlan mint a szobor.) Ny. 9.
mint a paládiak a dobot. (Hogy jobban Dóczi. Fizess Dóczi, ha van a láda
szóljon.) Ny, 4. —
Megütik a dobot. fiából. Ny. 6.
(Indulóra.) E. —
Nehéz mint a kál- DÓeziné ládájában van. (Nincs he-
vinista dob. Ny. 5. — Olyan a hasa lyén.) Ny. 2. —
Jó helyén van, mint a
mint a dob. D. —
Pivoda regementje : Dócziné ládája. (Földön.) Ny. 6.
se dobja, se zászlója. (Pivoda lipt- Dohány. Bihar-vármegyébe, Deb-
megyei serege 1700-ban igen nyomo- recenbe pipáért. Szegedre dohány-
rult volt, se dobja, se zászlója, se ért. (Itt van a legjava.) B. —
Bíró há-
zsoldja, se prédája nem volt; Liptó- tán vágott dohány. (Nagyjából végzett
megye szegény, ott nem volt még pré- munka.) B. — Bús mint a dérsütötte
dálni való sem.) Sz. — Síppal, dobbal, dohány. D. — Debreceni pipa, szegedi
nánihegedüvel. (Náné cigányszó: sem- dohány, kassai tubák. ME. Debre- —
mi. Semmi hegedvel, azaz titkon.) : cenbe pipáért. Szegedre dohányért. E.
E. —
Síppal, dobbal, trombitával jön — Ilyen a világ, kimarkolja a dohányt.
a bordélyból. (Szemtelen.) D. — Sokra (Elszerették a szép feleséget.) Ny. 6.

verik a dobot. D. (A ki többet igér, — Huncut a világ, kimarkolja a do-

azé.) — ügy elverték, mint a kétfenekü hányt. (U. a.) Ny. 2. — Kevés a vágott
dobot. S. dohánya. (Ész.) Ny. 7. —
Kimarkolja
Dobi. Jóllakott mint a dobi kutya a dohányt más zacskójából s a ma-
a löki piacon. (Kidobták, kilökték.) S. gáéba teszi. (Önz.) E. —
Kitelik a,
Dobol. A mit sípolva nyert, elvesz- ha a dohányból nem, a kóróból. Ny. 5.
tette dobolva. (Apránkint szerezte, — Kiparancsolja az isten, mint Vidá-
egyszerre elvesztette.) D. nak a dohányt. (Lesz-e dohány Vida ?
Dobszó. Dobszóra megy ott. (Ott Lesz, ha isten ád. Adott is neki.) Ny.
nagy a rend.) D. 11. — Nagy pipáju, kevés dohányu. E.
Dobos. A dobosra mérgeldik,
is — Ne pipálj, ha nincs dohányod. Ny.
hogy jobban nem veri. D. Dobos- — 7. — Nem ér egy pipa dohányt. E.
nak termett. (Kicsi zömök.) E. Meg- — Nincs vágott dohánya. (Józan esze.)
feszítette hasát, mint dobos a dobot. Ny. 2. — Szegedre dohányért. E. —
(Sokat evett.) D. Szomorú mint a dércsípte dohány. D.
Dobog", ügy dobog a szive, mint a Dohánymag". Annyi mint a do-
ricsi kutyáé. (Fél, szkül.) Ny. 7. hánymag. E. —
Apró mint a dohány-
Dobos. Pislog, mint a Dobos har- mag. D. — Az elszórt dohánymagot
csája.' (Rosszban töri fejét. Dobos, ha- nehéz felszedni. D.
lász család neve.) Ny. 1. Dohányoz mint a török. E. Egy —
Dobozi. Add meg magad Dobozi. hólyagból dohányoznak. D.
(Véged van, nincs menekülés.) Kis- Dohog" mint a terhes felh. Ny. 11.
faludy S. —
Izzad most Dobozi. (Do- Dohos lisztet nem szeleli az okos,
bozi nev tiszttartót a jobbágy bevá- mert a mi jó vagyon benne, azt is el-

dolta a földes úrnál, ez levelet küldött veszti. D.

általa a tiszttartóhoz. A jobbágy elre Doktor. A gyarmati sintér legyen
örült, hogy fog a tiszttartó megijedni, a doktorod. (Kínoz.) Ny. 1. Bízd —
pedig a levélben az állott, hogy veres- papra lelkedet, doktorra testedet, pró-
sen az árulkodó jobbágyra huszonöt kátorra peredet pokolba leled helye-
:

botot, s így nem Dobozi, hanem az det. (Legyen magadnak is gondja ma-
 — 126 —
gadra, egyedül a pap imádsága nem ne is egyék. B. — Mondja a rest:
üdvözít Ny. 1,
stb.) eleget dolgoztam, — de nem mondja :

Dolmány. Egyik dolmányszür, a eleget ettem. K. — Ott egyél, a hol

másik szürdolmány. (Egyik eb, a má- dolgoztál. D. •
— Öreg ember erösebben
sik kutya.) B. — Fakó
kender kocsi, dolgozik, mint a fiatal. (Komolyabban.)
hám, nemes ember, szürdolmány.(Sze- Ny. 6. —
ügy dolgozik mintha robot-
génység.) D. —
Hintós kocsi, kender ban volna. B. —
Ugy dolgozik, mint
hám, nemes ember, szürdolmány. (Uri a Lucza székin. Ny. 15. Ugy szép —
pompa, koldus konyha szegénység.) : a leány, ha otthon ül és dolgozik. D.
D. — Hintós kocsi, kender hám, her- — Urbáriomosan dolgozik. (Rösten.)
ceg úrfi, szürdolmány. (Bukott földes- Ny. 15. —
Vacsora után az öregapám
úr.) D. —
Kankó nem dolmány. (Rövid
•
sem dolgozott. S.
szr nem dolmány.) D. D. köpö- — Dolg^OZás. Gyermekhez játszás,
nyegjébl uj dolmányt csináltat. D. legényhez dolgozás. E.
Rongyos dolmány, okos legény. (Tudó- Dologrkerül. A dologkerülö ha-
sok szegények.) E. Rongyos dol- — mar koldulásra jut. KV. A dolog- —
mányban is van okos legény. E. — kerülö nem sok kalácsot eszik. KV.
Szürdolmány vagy dolmányszür. E.— — Dologkerülö mint a papok szol-
Szürdolmány vagy dolmányszür mind- gája. Sz.
egy- D. Dolog^. A dolog nem szégyen. E. —
Dolg'OS. A hamar evö j dolgos. D. A dolgot végrehajtani legnehezebb. D.
— A jó mesés ritkán jó dolgos. D. — —A jó cseléd mindig talál magának
Jó táncos rossz dolgos. E. Két — dolgot. E. —A kinagyon siet, késbb
pofára eszik, mint a dolgos betyár. végzi dolgát. E, — A ki senkit meg
(Szolgalegény neve az alföldön.) D. — nem könnyen másra bizza dolgát,
csal
Mely szolga sok mesét tud, ritkán dol- B. — A mint végzi dolgát, ugy veszi
gos. S. —
Milyen a dolgos, olyan a
•
hasznát. D. —
A nagy dologban az
bére is. D. akarat is elég, KV. —
A nagy dolog-
Dolgozik. A disznó is azért hízik, ban a jóakarat is elég. KV. A szerel- —
mert nem dolgozik. D. — A szükség meskedés henyélöknek dolga. D. —
megtanítja a restet dolgozni. KV. — Az okosnak minden dolga szerencsés.
Az okos parancsol, az oktalan dolgo- D. —Annyi dolda van mintKunnénak,
zik. D. —
Csak ne dolgozzék, ellakik sohse teszi, még sem fogy. Ny. 4. —
a disznóólban. D. Dolgozni nem
•
— Asszonyszemély ne ártsa magát a
szégyen. ME. — Dolgozni tartják a dolgába. B. — Csak egyszer
férfiak
szolgát. KV. — Egész nap az utcán dolga, mikor felakasztották. D. —
volt
járva dolgozik. (Naplopó.) D. — Egész Csigabiga az ö dolga. M. — Diákot
nap dolgozik még sem mozdit semmit. dolgáért, galambot szaráért tartani,
D. — Egy tanyán dolgoznak, D. — nem nagy haszon. B. — Dolog után
Gyermek játszszék, leány dolgozzék. édes a nyugalom, B, — Dolga felöl

D. — Ha a paraszt nem dolgozik, a mindenre (Semmi dolga.) E, — ráér.

barát meg nem hízik. D. — Hol dol- Dolga miatt mindenre D, ráér, (U, a.)
goztál, egyél.
ott — Izzad mikor — Dolgán
S. (Dolog közben találja. éri,)

fal és fázik mikor dolgozik. — Két Ny, — Dolognak könnyebb végét

S. 2,
pofára dolgozik. (Nagy Ny. — keresi. — Dolognak végén a buty-
evö.) 3. S.
Ki dolgozni nem szeret, nem érdemel kója. (Nehezebbje.) D. — Dologra
kenyeret. — Ki hamar
S. tüs- szegdik a szolga. D. — Eb helye,
eszik,
tént dolgozhatik. D. — Ki mint eszik, mi nem én dolgom. M. — Ebem volna
ugy dolgozik. D. — Ki nem dolgozik. sánta, ha ugy folyna dolgom. M, —
 127

Ebül van dolga. D. —

Egy dologból Minden dolga: ujjait görbiti. E. —
kettt csinál. D. —
El kell menni az Minden dolognak két oldala van, (Né-
ur dolgára. (Meg kell halni.) D. — met,) S, —
Minden dolognak meg van
Elmúlt dolognak felejtés a vége. E. a maga oka-foka, S, Minden dolog-—
Elre lásd, kivel legyen dolgod, D. nak meg van a maga nyitja. S. —
Ember a dologra, madár a szólásra Minden ember lásson a maga dolga
termett. D. —
Emberül lát a dologhoz. után. E. — Molnár dolga az rlés.
D. — Ez bizony kutya dolog. E. — Ny, 6, — Munkának jó a dolog- eleje,
Ez fbenjáró dolog. D. —
Ez nekem nak veleje. D, — Nagy dologban az
se munka, se dolog. D. — Ezer a dol-iparkodás dicséretes, B, — Neki is

gom, meg kett. E. — Fejét lógatja,Peti a mácsiknak, imigv-amugy a do-

nincs egyéb 'dolga. D. — Fogait lognak, Ny.
vájja, — Nem fél dolog. D. 2.

nincs egyéb dolga, D. — Fölvitte az — Nem hosszú a nap, kinek sok a

isten a dolgát. — Fülét sem fogják dolga. E. — Nem hosszú annak a nap,
S,
a dolognak. Pázmán. — Gondolkozik kinek dolga van. KV. — Nem kell ott
mintha reá bizták volna az ország bizonyság, hol maga szól a dolog. Cz.
dolgát. D. — Ha valaki megakad az — Nem sok kalácsot eszik, ki a dol-
uraság dolgán, olyat brharanggal fi- got kerüli. E.— Nem szégyen a dolog.
zetnek ki Budán. (Ftng.) D. Ha — B. — Nem a dolognak. (Nem
töri tollát
szombatot akarsz érni, láss hozzá a eröteti meg magát.) K. — Nem veszi
dologhoz. (Pihentakarsz érni.) E. tréfára a dolgot. D. — Nincsen más
Jámbornak hazája hol jó vagyon dolga. dolga: D. —
ujjait görbiti. dolga:
M. — Ki a dolgot érteni nem akarja lássa! E. — Örömmel minden dolog
visszamagyarázza. E. —
Ki dolgát könnyebben megy. D. — Rend a do-
istennel kezdi, jól végzi. KV. — Kiki log veleje. (Latin.) S. -
—
Rossz gazda-
maga dolgához lásson. D. — Kiki asszony az, ki a ház körül dolgot nem
legjobban tudja a maga dolgát. E, — talál. ME. — Semmi kedve a cigány-
Kinek nincsen dolga lógassa a lábát, nak, ha ur dolgára hajtják. (Robotra.)
D, —Kinek dolga nincs, bontsa el a D. —Sok a dolog, mind szorgos, sok
házát. S. — Kinek semmi dolga, a gyerek,mind rongyos. Ny, 3. Sok —
akassza magát. E.
fel —
Komája a a dolgom, mind szorgos, sok a gyerek,
dolog, (Kerüli.) Ny. 13. —
Komája mind rongyos, nem érek rá, meszelek,
neki a dolog. (U. a.) Ny. 10. Köny- — tésztát gyúrok, reszelek, Ny, 5, —
nyebb végét fogja a dolognak. S. — Sok részben áll az dolga, mint a
Könny annak sétálni, kinek más dolga Tóbiás szakálla, E, — Szép dolog, ha
nincs. D. —
Közepén van a dolognak istentl van, (Nem örömest hallott
mint Gazsi az imádságnak. Ny. 19. hirre,) —
Szokta a dolgot, mint
E,
Kutyafuttában végzett dolog. S. — cigány a szántást. D. Szrszálat —
Lógatod lábadat, mintha semmi dol- talált a dologban, megundorodott.
god nem volna. M. —
Más dolgába (Rest.) D. —
Tudják egymás dolgát.
ártja magát. S. —
Megesett dolognak D. — Urak dolgára megy. Ny. 8. —
legjobb orvossága az elfeledés. E. — Ülj veszteg, ha jól van dolgod. Sz. —
Megkívánják tle mint az ur dolgát. Van jó dolgod! (Van eszed, hogy ne
D. —Mesél szolgának ritkán helyén tedd.) E. —
Végén szokták a dolgot
dolga. E. —
Még a dolognak elején megdicsérni. KV.
belesül, D. —
Mért nem ültél veszteg, Dologtalan. A hol a szolgálók
ha ott is jól volt dolgod. M. Mi — cifrák, dologtalan a gazdasszony. D.
közöm hozzá, dolga, lássa. B. — — Cifra szolgáló,dologtalan asszony. S.
Milyen az evése, olyan a dolga. E. — Domb. Apró homokból válik a
 — 128

nagy domb. D, — Dombról a síkra gyen kés, — jót nevel a gyermek-

könny lehemperegni. D. Ez az — bl. KV.
atyafiság köztetek egyik a dombra,
: DoPkÓ. Állj meg avval a köröszt-
másik a völgybe rakodott, eljött a zá- tel, hadd hugyozzék Dorkó néni. Sz.
por esö, összehordotta ket. D. Kit — DoPOmb. Házi doromb. (Pörleked
a dombon nem örömest látunk, olyat feleség.) E.
a völgybe taszigálunk. D, — Kutya is Dopombol. Ne dorombolj mint a
a dombra szarik. (Gazdagnak kedvez macska. (Hangosan beszélj.) Ny. 5.
a szerencse.) E. — Legyalulták a háti DoPOZSma. Hegyes mint a dorozs-
dombot. (Megverték.) D, —Nehéz a mai túró, D. —
Helyén van, mint
dombra visszahemperegni. D. Olyan — Dorozsma. ME. —
Rug, vág, mint a
az atyafiság köztök: egyik a dombra dorozsmai tehén. S.
rakodott, másik a völgybe s a viz Dózsa. Anticipálta mint Dózsa a
összemosta. B. — Ördög is a dombra macskát. (Dózsa nev ember látta,
tojik. (Gazdagnak kedvez a szezenese.) hogy a macska az ablaknak ugrik,
E. — A lapost lepi a ménes, a dom- hogy hát ez be ne verje, maga verte
bost nem szereti. Ny. 18. be eltte. Megelzi a bajt, de nincs
Domika. A túróra vizet öntnek, köszönet benne.) E. —
Megelzte mint
domikának mondják. E. A túróra — Dózsa a macskát. (U. a.) S. Moso- —
vizet öntnek, domikának mondják; a lyog mint Dózsa a moslékra. Ny. 1.
parasztra kardot kötnek, katonának Döf mint a szarvas. D. Ember —
hivják. D. vagy kecske, megdöfted a juhot. (Gyön-
Domoszlói francia. (Hitvány tot gén hatalmaskodni nem nagy dics-
katona.) BSz. ség.) E. — Ujjával is keresztül döfi
Dongf mint a bogár. D. — Dong az embert. D.
mint darázs a tücskök között. E. — Dög. A hol van a dög, oda gyl-
Üres hordó jobban kong, éhes dongó nek a sasok. KV. A kutya, ha meg—
jobban dong. Ny. 1. nem eszi is a dögöt, legalább körül-
Dongja. Nagy az öble, de vékony heveri. D. —
A kutyának legkedve-
a dongája. D. —
Nagyhirü, de vékony sebb falatja a dög. D. Annyi van —
dongáju. D. — Vékony dongáju. mint a dög. (Sok.) Ny. 12. Büdös —
(Gyenge testalkotásu.) E. mint a dög. D. —
Döge van. (Bség.)
Dong'ás. Méhdongás nélkül mézet E. — Dögre jár. E. — Dögre száll a
nem vehetni. D. —
Ritka nagy légy varjú. S. — Eben múlt pásztorság,
dongás nélkül. D. falu végén dögöt rág (Ha a pásztoron
Dongó légy. ME. —
Üres hordó kiadnak, kiadnak az ebén is és mind
jobban kong, éhes dongó jobban dong. a kettnek rossz dolga van.) D. —
Ny. 1. Egy dögöt bántanak. B. Egy dögöt —
DoPOng". A ki bottal köszön, an- hántanak. D. —
Éhes varjú dög után
nak doronggal felelnek. Ny. 4. Do- — lát. E. —
Fizettem a sintérnek, hogy
rongot vetettek elibe. (Akadály.) — E. nem viszek dögöt. (Te lusta, ne tá-
Eltte a hajszál is dorong. D. — Ha maszkodjál rám!) Ny. 12. Ha Pál —
a pofoncsapást elszenveded, máskor fordul köddel, ember meghal döggel,
dorongot hoz rád. Gz. (A pálfordúlónapi köd ártalmas.) E.
Dorgcál. Ki mást dorgálni akar, — Megfizettem a sintérnek, dögöt
maga feddhetlen legyen. E. — A pap nem tartok. (L. fent.) ME. Meglep- —
is azt dorgálja, a mit szeme lát, füle ték mint darazsak a dögöt. E. —
hall. E. Méhecske meg nem száll dögön. E.
Dorg'álás és vessz, csak ne le- — Örül a sas, ha dögöt talál. D, —
 129

Ritka pondró dög nélkül. D. — Rit- Döglött légy. E, — Döglött méh mézet
kán vész el maga dögében a róka. D. nem hord. D. — Döglött méh nem ád
— Sok sas, sok dög. D. Várja mint — mézet. E. — Ertlen mint a döglött
varjú a dögöt. S. oroszlán. D. — Feltekerte eszét, mint
DÖg'halál. Éhséget döghalál szokta döglött borjú farkát. E. — Luterá-
a
követni. KV. nus cigány, kálvinista kmiveg, okos
DÖgfhus. A cigány sem rágja a orosz, döglött szamár, ritkaság, — S.

döghust hiába. (Hanem mert mása Pondrós mint a döglött kutya. D, —

nincs.) B. Ördög vigye a káposztát, ha a disznó
Döglés Szamár-döglés, pap-halál eldöglött. E. —
Tekeri az eszét, mint
ritkán esik. Ny. 2. döglött borjú a farkát. Ny. 1. — ügy
DÖgróváson van. (A juhász a be- áll a szeme mint a döglött birkának,
teg birkát rováson megjegyzi.) Ny. 14. D, — Zöld lovat, okos oroszt, kálvi-
— Ha a juh szomorún legel, dög- nista molnárt, döglött szamarat látni,
róváson van. Cz. Régen van ö — ritkaság. E.
immár dögróvásra metszve. D. Dlte. Elöfának dltét várja, (Örök-
DÖg'lik. Akkor rugdalódzik legjob- séget vár.) E. —
Elöfának nehéz dl-
ban a kecske, mikor meg akar dög- Ny. 18.
tét várni. —
Nehéz a vén fá-
leni, D. —
Annak döglik, a kinek nak dltét várni. Ny. 6,
van. (Cigány vigasz.) Ny. 6. Azt — Dl. (Dül,) A dülö egek sem vehet-
sem tudja, mitl döglik a légy. (Mi nék ki szivét, (Rettenthetetlen.) D. —
az édes, mi a jó.) D. Ha marad, — A dülö hegyet vállával megtámaszt-
gazdának ha döglik, kutyának. (Ha a
; hatná. D. —A dülö falat is megtar-
malac megmarad, a gazda haszna, taná vállával. D. —
A dülö tornyot
ha megdöglik, a kutyáé.) Ny. 3. — nehéz megtámasztani. D. A fa ott —
Döglik. (Lustán hever.) E. — Jól marad, a hová dl. Ny. 4. Csávába —
tudja a cigány, mitl döglik a légy. — dlt. (Részeg.) Ny. 2. Dl mint a
(Mi a jó.) E. —
Kecske is legtöbbet — zabkéve. Ny, 3. Dülö fához ne tá-
rugdalódzik, mikor döglfélben van. — maszkodjál, E, Dülö falhoz ne tá-
E. — Ló döglik, hám ürül. Ny. — maszkodjál, ME, — Dlve eszik mint
7.

Még addig döglik, hám ürül, (Messze

ló a marha, (Rest.) D. — Hányat dlt,
tervezgetés.) Ny. — Nem döglik (Részeg.) D. — Hosszú zsák könnyen
7.

meg a disznó a maga alomjától. K, dl, a kurta felfordul, K, — Nekidült

— Ott döglik, a hol van. (Cigány a fának, talán akar dlni. (Rest,) ki
vigasz.) — Szépen döglik a marha, D. — Nekidül az asztalnak, mint ökör
S.
olcsó lesz a br. D. — Tudja mitl a járomnak, D, — Néha a támasz is

döglik a légy. Ny. 15, — Tudjuk már, megdl. E. — Okos gazda, ha dlni
mitl döglik az eb. (A jólélésben a kezd háza, elbontja.
kutya megvesz.) D. — Vagy hever,
is DÖledék. Eddig a döledékeit is

vagy döglik. D. elhordták. (Rom.) D.

Döglött. A döglött eb meg nem Dleszkedik. Neki döleszkedik,
marja az embert. D. A döglött — mint egész telkes gazda. Cz.
oroszlánt a szamár is rugdossa. D. — Döme. Megtaknyosodott Döme,
Annyi haszna, mint döglött lovon a (Részeg,) D, —
Összement mint Döme
patkó. D. —
Annyi haszna, mint dög- gatyája, Ny. 14.
lött lovon a patkónak. E, Annyit — Dömötör, a tél rátok tör. S. —
ér, mint döglött lovon a patkó. Ny. 5. Neki mindennap Dömötör napja van.
8. — Cigány is addig szoktatta lovát (Bizonytalan a sorsa juhászok esz-
—
;

a koplaláshoz, mig beledöglött. E. tendeje Dömötör napján telik ki.) D.

Margaüts E. : Magyar közmondások. 9

 130

Dörgés. Éppen az nem hallja a drágább kincs a szabadság, E. Leg- —

dörgést, kire a mennyk lecsap. S. — drágább mit könyörtjéssel kell meg-
Olyan mint a dörgés, mindég megy. nyerni. E. —
Legkésbbre érik, a mi
Ny. 6. — Dörg mennyk. D. legdrágább. D. —
Méregdrága. (Na-
DÖrgÖlÖfa. Nincs oly rühes disznó, gyon drága.) S. —
Nem könnyen ad-
hogy ne akadna dörgölfája. (Csúnya ják a mi drága. E. —
Nincs drágább
nnek akad szeretje.) Ny. 2.
is a hegedszónál. S. —
Nincs drágább
Dörgölzni. Öreg csont is szeret a hegedszónál el is fárad az ember,
;

fiatalhoz dörgölzni. S. meg is fizet érte. E. —

Nincs drágább
Dörmög mint a fazekas kutyája. S. az idnél. E. —
Nincs drágább a sza-
Dörög. Hadd dörögjön, csak ne badságnál. KV. —
Pénzen vett fing-
üssön. B. nak drága az illatja. (Patika.) B, —
Dragonyos. Garázda mint a ré- Sem nem ritka, sem nem drága a mi
szeg dragonyos. E. közös. (Közönséges,) D. Szabadság
•
—
Drága. A jó nevelés sohasem aranynál is drágább. E. Szegény- —
drága. D. —A jó nevelés, habár. sok nek ajándéka drága. D. Szegény- —
pénzbe kerül is, nem drága. D. — A nek ajándéka drágába kerül. E, —
mi drága, az kedves. KV. — A mire Vér és pénz legdrágább. (Elet és pénz
szükség nincs, egy garasért is drága. legértékesebb.) D.
Ny. 7. —
Akkor drága az egészség, DrágáL A penészes bort is drá-
mikor meglep a betegség. S. -^ Drága gálja. (Fösvény.) D.
a haj vár, de meg is éri. (A gazda ven- Drágán. A fösvény gazdasszony
dégének, ki a kaviárnak ersen neki- mindent drágábban vesz. D. Drágán —
látott, azt mondta, hogy »drága a haj- árulja a disznóbrt. D. Drágán —
—
:

vára, mire a potyakedvel vendég a szerzett öröm römmé válik. S.

fentebbi mondással felelt.) ME. — Drágán szerzett öröm hamar ürömmé

Drága a hegedszó. D. —
Drága mint válik. D. —
Drágán szerzett öröm ha-
a hegedszó. D. —
Drága a heged- mar leszen üröm. BSz. Amit em- —
szó, mert az ember fizeti is, járja is. ber drágán szerez, legkedvesebb. B.
Ny. 6. —
Drága étel urnák való. B. — — Jó nevelés sohasem esik drá-
Drága kincs a jó hir, ha valaki azzal gán. BSz.
bir. Sz. —
Drága konyha a patika. Drágaság. A sok pénz is tehet
D. — Drága ma a pénz. (Nehezen drágaságot. D.
szerzik.) D. —
Drága madár. (Gúny.) Drégelyi. Sem nem árt, sem nem
E. — Drága mint a gyöngy. D. — használ mint a drégelyi vendégség.
Drága mint a jó béres. D. Drága — Ny. 22.
mint télen a napfény. D. Drága — Drót. Isten éltesse a tótot, hogyne
mint vargának a br. D. Drágább — hordja a magyar a drótot. Ny. 5. —
a folt a ruhánál. (Kevés becsre sokat Ugy mozog, mintha dróton rángat-
költ.) E. — Elég nehéz a
só, ha drága. nák. S.
D. —Erszény pénznél drágább a jó Drótos is az isten kenyerét eszi
barát. E. —
Ha ily drága a szalma, Ny. 5. — Járja az országot, mint a
hogy leszen a széna. D. Ha kevés — drótos tót. S.

becs dolgot jól használunk, sokkal Duda. Dudaszél. (Üres beszéd.) ME.
többet ér a drágánál, E. Jaj be — !
— Az sz haj dudazaj, de a ránc már
drága ez a só. E. —
Jó barát drágább nem tánc. (Fiatalon is lehet meg-
az aranynál. S. —
Jó bor, szép fele- szülni, de a ráncos arc a vénség
ség, csendes lelkiismeret, drága dol- jele.) D. — Egy duda mellett sok jó
gok. E. — Kedves a drága. E. — Leg- táncolhat. D, — Egy dudára ugranak.
 — 131

D. — Felfújták, mint az oláh dudát. DÚdolás. A dúdolás szerint kell

B. — Fel van fújva a duda, egyszeri- táncolni. B.
ben megered, D. — Fújd fel dudának. Dudva. Dudvát hány a tökre, E.
S. — Hóna alá fogta, mint Karács Dug'ába döl. E. Dugába dlt,—
Márton a dudát. Ny. 3. — Kesereg mint az iványi ember kutyája. B.
mint a Bárányi dudája. Ny. 4. — Dug". Keresztül dughatod a tü
Kicsi hibával a duda is szól. S. — fokán. D. — - Mindent más bögyébe
Kicsi hibával a duda is jól szól. Ny. ne dugj. D.
3. — Könny a dudát de ne-
felfújni, Dugdos. Eleget dugdosta, de or-
héz billegtetni. D. — Közös mint a rára találtak. (Kerülte a verést, de
balogi duda. Ny. 22. — Minek olyan nem kerülte el.) Kitetszik a
D. —
duda, a mi nem szól. E. Nem a — róka farka, akármint dugdossa. D.
sok dudaszó, hanem a sok kapa ter- Dug^Ó. (Dugasz.) Ecetes korsó meg-
meszti a szölöt. D. —
Nem lesz abból találta a dugóját. B. —
Kalamász du-
duda. E. —Nyöszörög mint az oláh gasz. D. — Kihúzta az ördög a dugót.
duda. S. —Olyan mint a duda. (Na- (Egyszerre sok vendég jön.) Ny. 14. —
gyon jóllakott.) E. —
Televan szóval, Kihúzták a dugóját. (Srn jön.) Ny.
mint duda széllel. D. —
Ugy be van 2. — Megtalálta zsák a foltját, ecetes
rúgva, mint a rác dudája negyven- kanta dugóját. Ny. 2. Zsák meg- —
nyolcban. Ny. 23. lelte fótját, ecetes korsó dugóját. S. —
Dudál. A hogy dudálnak, ugy kell Zsák meglelte foltját, olajos kanta du-
táncolni. KV. —
Keztyüben ne dudálj. góját. E.
D. — Majd megtanítlak keztyüben Dúl. Veszett ország az, kit szamá-
dudálni. E. ron dúlnak. KV.
Dudás. Két dudás egy kocsmában. DÚl-fÚl magában. D. Dúl-fúl —
KV. — Két dudás egy csárdában, két mérgében. D. —
Egyik dúl, másik fúl.
asszony egy konyhában. ME. Két — D. —Dúl-fúl magában, mint a vád-
dudás nem fér meg egy csárdában. E. kan. B.
— Dudás lesz pokolban. (Kis férfi Duna sem mossa le róla. E. —
nagy nt vett feleségül.) Ny. 2. — Duna vize sem mossa el gyalázatját.
Nem illik két dudás egy kocsmára. — A kutya csak kutya, ha tizszer
Sz.
Sz. —Nem jó egy kocsmán két du- a Dunát. E, — A mely eb
átuszsza is

dás. KV. — Sipos, dudás, trombitás. egyszer a Dunát általussza, másszor

(Bolond banda.) E. — Ugy mint- a tengerre készül. KV. — A mely ku-
örül,
ha lábának minden ujján egy oláh tya egyszer átuszsza a Dunát, többször
dudás ülne. D. átuszsza Ny. is— A mely ku- az. 6.

Dúdol. Azon regét dúdolnak. M. vasz egyszer általuszsza a Dunát, nem

•
— Egy regét dúdolnak. D. — Éh a többé jól-Pázmán. — Akár a
fél viztöl.
lakottal nem egyaránt dúdol, D. — a Dunába, akár a tengerbe D. halni.
Fingnak se se farka, mégis dú-
füle, — Akkor leszen mikor a Duna az,
dolva jön a E. — Jó dúdoló,
világra. visszafoly. Decsi János. — Az eb, ha
jó köppentö. KV. —
(Ivó.) Jó dúdoló, általuszsza a Dunát eb marad. Decsi is,

jó hörpentö. ME. — Kinek szekere János. — Azt gondolja, hogy mind

farkán annak nótáját dúdoljad. övé a Dunáig.
ülsz, — Átuszsza, mint a S.
KV. — Könny annak dúdolni, kinek kutya a Dunát, megrázkódik. E. — s

apja énekelt. (Szerzett.) D. — Mint Duna pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly

atyák dúdolnak, fiak ugy táncol- csukája legjobb böjt, ha szerémi bor-
nak. (A mit az öregebbek tesznek, azt ban ftt. Cz. —
Dunába hord vizet,
az ifjabbak utánozzák.) KV. KV. — Dunában keres vizet. B. -^
9*
 — 132 —
Dunáig táncolva, Dunántúl láncolva. Dühös. A mely ebet meg akarnak
S, — Dunántúl glázlibul. (Isznak. ölni, dühös nevét költik. KV. Dühös —
Rossz magyarsága, sok német szóval mint a kiütött farkas. (Kivert.) Ny, 3.
tarka.) E. —
Dunát lehetne vele re- Dl. Egy dl földnyi. D.
keszteni. (Sok.) ME. —
Helyén van DÜrg'és. Jól tudja a dürgést. (A
mint Gerjen, mikor hétszer leégett, járás-kelést hivatalos helyen.) E.
nyolcadszor meg a Duna elöntötte.
Ny. 8, —
Kétfelé kap, mint a Dunába E. Adjon Isten három e-t: eszet^
haló ember. M. —
Kipez-kapoz, mint ert, egészséget. E.
a Dunába haló. K. —
Kinek akasztófa Eb. A döglött eb meg nem marja
helye, nem hal a Dunába. D. — Mely az embert. D. —
A farkas, ha koplal
eb egyszer a Dunát általussza, Bala- is, még sem cserélne a kalmár ebével.
tont is megpróbálja. D. Mely eb — KV. A félénk eb többet ugat. B. —
—
egyszer a Dunát általuszsza,neki megy A hamarkodó ebnek vakok a kölykei.
a tengernek is. E, —
Mely kutya a D. — A hol az ebet leforrázzák, ne-
Dunát átuszsza, tengerre vágyik. S. — hezen megy oda többet. B. — A jó eb
Nagy dolog volna, ha a Dunában nem sem kaphat mindig jó koncra. D. —
volna — Nem egyszer úszta
víz. B. át A jó ebet nem ütik agyon
egy túró-
a Dunát. (Próbált ember.) E. — Pén- ért. K. —
A ki ebbel bolondozik, bot
zét a Dunába D. — Sok viz foly
veti. legyen kezében. Cz. —
A ki ebbel fek-
le még addig a Dunán. Sz. — Sok viz szik, bolhásán kel fel. D. —
A ki eb-
elfoly addig a Dunán. E. — Sok viz bel jár, ugatni tanul. D. —
A ki ebbel
lefolyt azóta a Dunán. D. — Sok viz játszik, bot legyen kezében. KV. A —
ment le immár a Dunán. D. Ugy — ki ebbel játszik, botot tartson kezé-
farára sült, hogy a Duna sem mossa ben. D. —
A ki délig eb, kutya az
le róla. (Verés.) D. délután is. Ny. 16. —
A ki ebet akar
Duplán fog, mint a korcsmáros tartani,kenyere legyen. B. A ki —
krétája. S. — Duplát foga krétája. ME. idegen ebnek kenyeret ád, nem veszi
DupÍ. Felkötötte a duri bocskort. jutalmát. B. —A ki más ebét tartja,
(Haragos.) Ny. 2. csak kötél marad nála. KV. A kis —
Durva mint a hetes vászon. S. liku rostán vak eb sem lát keresztül.
DÚS. A dúsok nem soká uralkod- D. —A kutyahazugságnak eb a hi-
nak. Cz. — Dúsnakszegénynek
és tele. D. —
A leghaszontalanabb ebek
sorsát Isten választja. E. Dúsnál is
•
— asztalról élnek. (Öleb.) B. — A mely
gazdagabb. D. —
Könny száz dúsnak eb egyszer a Dunát általussza, más-
egy arany. D. —
Soknál többje van a szor a tengerre készül. KV. A mely —
dúsnak. D. —
Szegény ember halála eb megharapta, meggyógyul annak
sárga, dúsoké piros szokott lenni. szrével. B. —
A mely eb megharap,
(Szegény halálát inség, dúsét bség annak szre gyógyit. E. A mely —
okozza. Guta.) K. —
A dúsgazdag em- ebnek dühös nevét költik, el kell an-
ber kövér ökröt hizlal. D. — Apjáról nak vesznie. B. —
A mely ebet meg
semmi sem maradt, maga sem kere- akarnak ölni, dühös nevét költik. KV.
sett semmit, mégis dúsgazdag. (Lop.) — A mely ebet el akarnak veszteni,
D. — Ha annyi pénze volna, mint dühös nevét költik. B. A mely ebet—
szava, dúsgazdag volna. D. nyúl után bottal kell hajtani, a fene
Duskás ember. (Bségben förd.) D. eszik annak fogtából. Ny. 3. — A mely
Duzzog'Ó. Felült a duzzogóra. (Kis ebet bottal hajtanak a nyúl után, nem
pad a kemence mellett, onnét paran- fogja az meg. M. —
A mely ebet bot-
csolgat.) Ny. 2. tal hajtanak a nyúl után, eb eszik an-
 133

nak fogtából. E. — A mely ebet bot- — Asszonysirásnak, ebszomoruság-

tal kell hajtani, nem fog az nyulat. B. nak ritkán lehet hinni. B. —
Asszony
— A mely ebet bottal znek a nyúl sirásának, eb szomorúságának soha
után, nehezen fogja meg. KV. —A sem kell hinni. KV. —
Ácsorog mint
mi volt az elmúlt, talán ebre fordult. a jászok ebe a dombon. D. Által- —
(Rosszra fordult.) B. — A mohó ebek- ment az ebek harmincadján. (Sokat
nek vakok a kölykei. D. A nagy — okult saját kárán.) D. —
Bagzó eb-
ebet verik, hogy tanuljon a kölyök. nek sok lyuka van. KV. —
Bár csak
Sz. — A réten keresi a pap ebét. azt kérdezte volna eb-e vagy kutya ?
:

(Hiába fáradt, A pap ebének jó dolga D. —Bár koplal a farkas, még sem
van otthon, nem kell a rétre mennie cserélne kalmárnak ebével. D. Bol- —
eleséget keresnie.) D. A szamár — hás mint az eb. D. —
Bolond, kit a
fülérl, oroszlán körmérl, róka a far- kötött eb megharap. B. —
Bolond, ki
káról, eb a szrérl, madár a tolláról, eb után a lovát elveszti. D. Bolond-—
bolond a beszédjérl ismerszik. B. — ság eb után lovat veszteni. D. Bo- —
A vén eb ugatására méltó kitekinteni. londság ebért lovat veszteni. E. —
KV, — A vén ebnek ugatására jó néha Bujdosik ide s tova, mint az égett lábú
kitekinteni. D. —
A vén ebre korpa eb. KV. —
Csak addig hisznek az eb-
is vesztegetés. D. Az eb a láncon — nek, mig látják. D. —
Csak akkor bú-
ugathat, de meg nem haraphat. B. sul az eb, ha nincs mit ennie. D. —
Az eb ha általussza a Dunát is, eb Csak akkor szomorú az eb, mikor
marad. Decsi János. Az eb is bánja, — éhes. D. — Csak eb a kutya. D. —
ha az orrát verik. KV. Az eb is — Csak eb a kutyával haragudhatik össze.
haragszik, ha az orrát bántják. Sz. — D. — Csak korpád legyen, könny
Az eb is farkával parancsol. B, — Az ebet kapni. D. —Csak korpa legyen,
eb is hájat venne, ha pénze volna. —
KV. akárhol kapni rá ebet. D. Csavarog
— Az eb sem hugyozza meg. B. — Az — mint savó az eb seggében. D. Disz-
ebet a gazdájáért becsülik. Ny. — — 6. nót ebért nem adok. B. Eb a bárka
Az ebet megbecsülik uráért. E. —
is hal nélkül, (Nem ér semmit.) D. — Eb
Az ebet uráért meg becsülni. B. a bika tehén nélkül. D, — Eb a biró
kell
— Az ebet azért hogy tanuljon kaloda nélkül. D. — Eb a cigány csere
ütik,
a kölyök. B. — Az ebnek ha aranya nélkül. D. — Eb a csikós suba nélkül.
volna hájat váltana
is, M. — D. — Eb a deák könyv nélkül, D, —
rajta.
Az ebnek ha aranya volna hájat Eb a gatya ránc nélkül. D. — Eb a
is,

venne Sz. — Az ebre nem vet-

rajta. juhász bunda nélkül. D, — Eb a kal-
nek hámot, a gondolattól sem vesznek már portéka nélkül. D. — Eb a király
vámot. D. — Azt sem mondotta eb-e ország nélkül. D. — Eb a konyha
vagy kutya. D. — Azt sem mondta:
:

edény nélkül. D. — Eb a mester ta- ^

eb ura fakó. — Addig játszik az nítvány nélkül. D. — Eb a mészárszék

S.
eb, mig kutyó a neve. D. — hús nélkül. D, — Eb a német kutya
(Fiatal.)
Agg eb (Eb utol.a futásban az nélkül. D. —-Eb a pap tanulás nél-
ki
utolsó gyermekmondás.) M. — Agg
: kül. D. — Eb a szabó gyüszü nélkül.
ebet nem a hintó. B. — Agsreb-
illeti D. — Eb a vászon nélkül. D. — tót
nek a szekér melletti gyalogolás ne- Eb a varga br nélkül. Decsi János.
is
héz. D. — Agg ebnek, vén szolgának, F. — Eb a varga talp nélkül. D. — ^

semmi becse. D. — Agg ebnek, vén Eb a vásár pénz nélkül, — Eb a S.

szolgának egy a B. — Akkor vásár vev nélkül. D. — Eb a vásznas
fizetése.
búsul az eb, mikor éhes. — Annyit rf nélkül. D. — Eb a zacskó pénz
E.
használ, mint az ebnek a fakéreg. Np. nélkül. D. — Eb a zsidó kereskedés
 134

nélkül. D. — Eb az élet egészség nél- haragszik. E. —

Eb higyen mindent.
kül. D. — Eb az olasz famacska nél- D. — Eb Eb is a követ
hiszi. E. —
kül. D, — Eb az olasz macska nél- marja, ha az embert meg nem mar-
kül. E. — Eb az oláh disznó nélkül. hatja. B. —
Eb is bánja az orrát. KV.
(Disznókereskedö disznónélkül.) D. — — Eb is ember volna, ha orczája
Eb a bibor között is —
húst keres vagy volna. E. Eb is a farkával paran-
koncot. D. — Eb a bibor között kon-
^
— is csol. S. Eb is felhág a ház tetejére,
cot keres. E. — Eb a faszekere. (Tré- ha az udvarban nagyon megszalaszt-
fás káromkodás.) D. — Eb a faszekere, D. — Eb felhág a ház ják. is tetejére,
ugyan helyén van az esze. B, — Eb ha udvarban nagyon megszorítják, E.
a bánja. D. — Eb a
ki bánja, kutya — Eb ki az D. — Eb is félti orrát. is

a szánja. D. — Eb a
ki nem barát. haragszikki (Gyenge E. orráért. oldal.)
(Igyunk Csokonai. — Eb a harag- — Eb kényes orrára. — Eb
ki is S. is

konccal álmodozik. D. — Eb
!)

szik.D. — Eb a legutóbb megy

ki a ki kopó is,

világból.D. — Eb a kölykét éh korában agár agár.) E, — Éb higyje.

is, is. (L,
sem szokta megenni. D. — Eb a köly- B, — Eb megalkuszik egyszer a is

két meg nem D. — Eb a kutyá-

eszi. macskával. E. — Eb megalkuszik is

nak soha nem hízelkedik. D. — Eb néha a macskával. — Eb paran- S. is

a kutyát könnyen megismeri. D. — Eb csol a maga farkával. E. — Eb is

a kutyával egy alomba, nem egy já- szereti a készet. D. — Eb venne is

romba D, — Eb a
illenek. E. — húst fogára, ha pénze volna. B. — Eb
lelke.
Eb a faszekere, ugyan helyén
lelke, eb adja. E. — Eb köszönje a jó-
kéri,
van az esze. E. — Eb a macskával. (Verést.) D. — Eb köszönjetartást.
(Rosszul élö társak, házastársak.) E. azt neki. D. — Eb követ harapdál, is

— Eb a macskával néha megalkha- mikor embert nem marhat. E. Eb —

tik, D. — Eb a sebét nyalva gyógyítja. kutyával hamar összebarátkozik. D.
D.— Eb a sokadalomban hustvenne. — is Eb lesz Budán biró. (Ha meg nem
D. — Eb az inge. — Eb adogasson,
E. — választják.) S. Eb lesz Budán király.
hogy fogyogasson. (Nem adok, nem — (U. a.) E. Eb lesz Liptón vicispán.
fogy.) Ny. 23. — Eb anyja. (Kis ká- — (U. a.) S. Eb marad a kutya min-
romkodás.) E. — Eb anyja kölke. ME. — denkor. D. Eb munkának kezdje
— Eb anyja terhe. D. — Eb anyának — a kutya. D. Eb oda fa nélkül. (Eb
kutya a leánya. D. — Eb anyának —
is menjen oda bot nélkül.) KV. Eb
kutyó a leánya. D. — Eb apának kutya se rágódik a csonton, ha húsra talál.

a B. — Eb ágyában
fia. D. — D. — Eb se rágódik a koncon, ha
telelt.

Eb ágyából D. — Eb cserélne
esett, húsra D. — Eb se venné fogára, talál.

vele. Ny. — Eb ebbel nyájaskodik. a mit mond. E. — Eb se szenvedi, ha

2.

B. — Eb ebet bolház. D. — Eb ebnek megütik orrát D. — Eb sógor, kutya

barátja. KV. — Eb ebre fogja a koma. D. — Eb szeme kárt.eb keze látta,

D. — Eb ebtl tanulja az ugatást. D. akasszák a keresi. (Olyat

vette, fel ki
— Eb kutya
fél, mig az ipám, keres, mit maga
fél, és nem tett el leli.)

napám Np. — Eb
él. kutya E. — Eb szemébe nem megy a
fél, fél, füst.

mig az öreg ipám E. — Eb (Elszalad.) D. — Eb szokás. D. —

él. fiad-
zotta kölyök, D. — Eb kutya Eb teregette porontya. (Teringette.)
fújja,
járja. D. — Eb nótáját, kutya D. — Eb tudja, eb
fújja mondja. D. — is

járja tánczát. D. — Eb hátán megfor- Eb ura fakó. M. — Eb ura kurta. (Ne-

dult. E. — Eb helye, mi nem én dol- kem ugyan nem parancsolsz.) D. Ny.
gom. M. — Eb helyett eb jön. Ny. 10. — Eb után a kutya. D. — Eb
6. áll

— Eb helyett eb támad. Ny. — Eb után kutyát 4.D. — Eb után ugat állit.

 135

a kutya. D. — Eb utóbb a világból. szárítják. D. — Ebnek vonszák asz-

ki

D. — Eb utói a világból. Bsz. — talra

ki a pad alávonsza. M. KV.
fejét,

Eb vagy kutya. ME. — Eb vagy kutya — Ebre bizni a hájat. KV. — Ebrül
mind egy D. — Ebek a kutyák
tatár. ebre maradt. KV. — Ebrül ebre, pap-
D. — Ebek konyháján éldik. (Sze- papra. (Örv, breviárium.) D. —
ról
gény.) D. — Ebem volna sánta, az Ebtül ebet tanulhatni. D. — Ebtül
is ta-
meggyógyulna. Bsz. — Ebem volna nult ember ebül veszi hasznát. D.
sánta, ha ugy folyna dolgom. K. — — Egy hegyes túróért nem verik agyon
Eben (Rossz megjárt.) Ny.
esett. az D. — Egyik eb, másik kutya.
4. ebet.
— Eben guba. ME. — Eben gubát D. — Egyik kutya, másik eb. E. —
cserélt.D. — Ebf-n guba, mind egy- Elég egy ebre egy koloncz. E, — Elég
forma, mind egy kutya. Ny. — Eben egy ebre egy cölönk B. — Elég egy
1.

hiába. E. — Eben kutyát ME. ebre egy kölönc. D. — Elért az

cserélt.
— Eben múlt pásztorság falu végén ebijesztö péntekre. (Húsvét utáni els
csontot rág. (L. csont.) D. — Eben péntek, ebijesztö péntek; a kutyák
múlt pásztorság falu végén dögöt rág. megijednek, hogy újra kezddik
(U. a.) D. —
Ebet csak ebiével kell az alighogy elmúlt nagy böjt.) D.
fzni. Ny. 2. —
Ebet fogott. (Megjárt.) — Ember embertl, nyúl az ebtl
D. — Ebet hallott felöle. E. Ebet — nem lehet bátorságos. B. — Ember
se festett, mégis királyt akar rajzolni. fogad fogadást, agg eb ki megállja.
D. — Ebet se ér. D. —
Ebet sem tud KV. — Ember fogad fogadást, eb a
felle. D. —
Ebet szrérl, szamarat ki megállja. D. —
Ember teszen fo-
fülérl megismerni. KV. —
Ebet sz- gadást, eb a ki megállja. Sz. — Enged
rérl, madarat tolláról, embert barát- az ebnek is. D. —
Engedni kell néha
járól ismerni. S. —
Ebet szrérl, az ebnek is. D. —
Ez a munka eb-
madarat tolláról, embert társáról. D. nek sem kell. D. —
Én is voltam az
— Ebet szrérl, rókát farkáról meg- ebek harmincadján. (Próbáltam a
ismerheted. B. —
Ebet tudsz felle. rosszat.) KV. —
Fanos ebnek gubás
D. — Ebet tud hozzá. D. —
Ebet végy a társa. E. —
Fanos ebnek gubás eb
többet rá. (Engem máskor nem szedsz a társa. B. —
Farkával az eb is pa-
rá.) E. —Ebet volt ott. (Nem volt.) E. rancsol. D. — Farkas, ha koplal is,
— Ebé az, a mi másé. D. Ebiével — még sem cserélne a kalmárok ebével.
fzd az ebet. E. — Ebnek add, ha Sz. — Fázik mint az eb. D. — Fehér
megnyálaztad. KV. —
Ebnek ágyán kutya, nyakas eb. E. Fejes kutya,—
eb hál. D. —
Ebnek eb a barátja. Sz. nyakas eb. D. —
Fekete kutya, tarka
— Ebnek eb a fia. KV. Ebnek éb — eb: mindegy ördög. D. Fél mint —
a munkája D. — Ebnek eb, papnak eb a bottól. D. —
Félénk mint az eb.
pap a barátja. S. — Ebnek fakéreg. B. —
Fogas ebnek való a csontrágás.
D. —Ebnek mondják, eb meg a far- KV. —Fogas ebnek való a koncrá-
kának. Ny. 6. —
Ebnek mondják, eb gás. D. —
Fogasnak, ebnek való a
mondja farkának, farka mondja: eb csontrágás. M. —
Folyik a nyála mint
menjen. B. —
Ebnek mondják, eb a a veszett ebnek. D. Gyermekért, —
farkának, farka azt feleli eb menjen. : ebért nem egyszer támad villongás a
D. —Ebnek papolj. KV. Ebnek — szomszédban. E. — Ha az eben ál-
parancsolj. D. — Ebnek se barátja. D. lana, sok lóhalál történnék. D.— Ha
— Ebnek se büdös maga ganéja. D. eben állana, sok lóhalál esnék. — E.
— Ebnek se jó az els E. — Eb- fia. Ha az alvó ebet felköltöd és megmar,
nek se jó az els kölyke. — Eb- S, azt nyerted amit kerestél D. —
vele,
nek sem kell a tolvaj, ha a fán meg- Ha az ebnek pénze volna, hájat vál-
 136 —
tana rajta. D. — Ha ebbel lakol, ebbé kötelét találja. D. — Kiadott rajta,
kell lenned. — Ha ebre bíznák a
KV. mint eb a talyigán. E. Kis ember- —
böjtöt! (Soha sem volna E. — böjt.) tl az eb se fél, D, —
Konkolyos zsá-
Ha ebre bíznák a nagyböjtöt. (U. a.) kot nem ugatja meg az eb. E. Kor- —
D. —
Ha kenyered nincs, ne tarts pát a vén ebre vesztegetni nem kár.
ebet. S. — Hamarább mar az eb, a ki D. — Kosztban tartja, mint ebét a
nem ugat, B. — Hamarább utolérik koldus. (Az ebnek hozott kenyeret a
a hazug embert, mint a sánta ebet. csirkék kapták.) D. —
Könnyebb egy
KV. —
Hamarább útonérik a hazugot, hazugot, hogysem egy sánta ebet el-
mint a sánta ebet. D. Hamis em- — érni, Pázmán. —
Köti az ebet a ka-
bert hamarébb megfogják a hamis- róhoz. (Fogadkozik.) E. Kutya —
ságban, mint sánta ebet a lopásban. apának eb a fia, D. —
Kutya gazda,
Cz. — Harmadik utcáról is megugat- eb szolga. E. —
Kutya hazugságnak
ják az ebek. (Ismert tolvaj.) D. — eb a hitele, D. —
Kutyatettnek eb a
Helybenhagyta mint eb a ganéját. D. jutalma, D, —
Leforrázott eb az estl
— Hízelkedik mint az eb. D. Hí- — is fél. B. —
Lúdra szénát, ebre kor-
zelked ebnek ne higyj. KV. Húst — pát veszteget. M. — Magadra vess, ha
venne az eb is, ha pénze volna. D. megharap az mikor vele játszol.
eb,
— Idegen ebnek kenyeret ne hányj. K. —
Majd az ebek dalát,
elfújja
D. —Igen köti az ebet a karóhoz, B. (Megjár,) E. —
Megadja, ha az ebet
— Jámbor fogad fogadást, agg eb ki eladja. Ny. 2. — Megadták neki az
megállja. KV. —
Jó a vén eb ugatá-
•
ebek vacsoráját. E. —
Megbánta mint
sára kitekinteni. E. —
Jó az eb, csak az eb, mely egyszerre kilencet fiad-
a kutyák rosszak, hogy elbb meg zott. D. —
Megismerni ebet a szré-
nem ették. D. —
Jó kölyökböl válik rl. B. — Meglódították az ebet.
a j eb. D. — Jó szokás nem ebszo- (Megverték.) D, — Megrágják a kon-
kás. D, — Jól esik, mint ebnek a fü, cot, ebnek vetik a csontot, F. — Meg-
KV, — Jól nyugszik, mint eb a poz- szokta az eb az ugatást, el nem hagy-
dorján, D. — Katonának szép a neve, hatja. D. —
Megszorult, mint eb a
eb az élete. E. — Karóhoz köti az gát között. D, —
Megszorult, mint eb
ebet. (Fogadkozik.) D, Kedvére — a két fal között. D. — Megugratták
nyújtózkodik, mint eb a pozdorján. D. alatta az ebet. (Verés.) D. — Megug-
— Kés bánat eb gondolat. D. — ratták alatta a kan ebet. (U. a.) D. —
Kés az agg ebet szelídíteni. KV. Mely eb megharapta, kösd be annak
Kés agg ebet táncra tanítani. D. — szrével. D. —
Mely eb egyszer a Du-
Két eb nem alkhatik meg egy cson- nát általúszta, neki megy a tengernek
ton. E. —
Két eb meg nem alkhatik is E. Mely eb egyszer a Dunát ál-
egy koncon. D. —
Két eb nehezen al- taluszsza, Balatont is megpróbálja. D.
kuszik meg egy csonton. S. Két eb — — Mely ebnek veszett hirét költik, el

nehezen alkuszik meg egy koncon. D. kell annak vesznie. ME. Messze —
— Két ebnek is lehet egy neve. D, Buda sánta ebnek. KV, Még az —
Két ház ebe. (Kétszinü.) KV. Ki — ebnek sem jó az els fia, M, Még —
ebbel jár, ugatni tanul, D, Ki eb- — az ebnek sem jó az els kölyke. KV.
bel lakik, ugatni tanul. D. Ki gyer- — — Mikor két eb összemarakodik a
mekért, ebért veszekedik, pad alá búj- tál felett, a harmadik könnyen jól-
jék. K. —
Ki idegen ebnek hány ke- lakik, E. —
Mind egy eb. D. - Mind
nyeret, nem veszi jutalmát. E. Ki — egy eb az, (Mind egyformán rossz.)
más ebét tartja,
— Ki más
csak a kötél marad KV, — Minél többet ugat az eb, an-
Mindég mo- —
nála. K. ebét kötve tartja, nál kevesebbet árt, D,
 137

rog mint a henye eb. D. Mindég — ján. D. — Oldalog,

mint eb a gyol-
ugat mint a láncolt eb. D. Morog — csostóttul. E. —
Oly barátja, mint eb
mint az eb. D. —
Ne adj annyit az a macskának. D. —
Olyan nagy a feje,
-

ebnek, a mennyit a farkával hízelke- mint a beledi ebnek. KV. Olyat —

dik. D. —
Ne higyj annyit az ebnek, beszélsz, hogy még az eb sem venné
a mennyit farka hízelkedik. D. — fogára. KV. — Ott az ebet a pap rét-
Ne higyj az alvó ebnek. E. — Ne jén. (Nem igaz.) M. — Ott, ott az ebet
higyj az ebnek, ha szomorúnak látod a pap rétjén. D. — Ölben vitt eb, nyu-

is. — Ne tarts ha kenyérhajad

ebet, lat nem fog. Bsz. — Parázna jutalma
sincs. D. —
Ne tarts ebet. ha kony- és azebnek ára nem istenházába való.
hád sincs. D. —
Ne tarts ebet, ha (Paráznaságon szerzett pénz nem ál-
korpád sincs. D. —
Nehezen alkuszik dozatra való.) E. —
Ragadozó mint a
meg két eb egy csonton. KV. Ne- — kapzsi eb. D. — Rajta érték az ebet
héz a koncot az eb szájából kivonni. a szalonnán. B. — Ráhúzták az ebek
KV. —
Nehéz az agg ebet szeliditeni. harmincadjára. Sz. (Büntetést ka-
KV. — Nehéz az ebet a hájas szijról pott.) — Rákerül az eb harmincad-
elszoktatni. KV. — Nehéz ebeken jára. S.— Ritkán alkuszik meg két
szántani. D. — Nehéz az ebet a háj- eb egy csonton. Sz.— Sem sem eb,
ról elszoktatni. D. — Nehéz az ebet kutya. KV. — Sétál, mint kunok ebe
a macskával, a farkast a báránynyal a homokon. E. — Soha ne higyj en
összebékéltetni. KV, — Nemcsak egy ember az eb szájának. E. Sok eb —
ebnek neve K. V. — Nem ebre
fari. egy nyulat könnyen elfoghat. B. —
bizzák a hájat. D. — Nem ebre bíz- Szegény embert az eb is marja. S. —
zák a lóhalált. — Nem ebre
KV. bíz- Szegénynek szegény, ebnek kutya a
ták a marhamirigyet. — Nem ebre D. —
barátja. E, Szereti mint eb a
való a guba. — Nem egy eb rúgja
D. macskát. M. — Szereti mint eb a ge-
a tokit.(Több —
oldalról segitik.) E. rebennyalást. D. — Szrérl ismerik
Nem egy ebnek kurta a neve. B. — meg az ebet, D. — Tarts ebet, ha
Nem eszi meg az eb a maga fiát. KV. veszned kell. KV. — Tátika és Rezi-
— Nem eszi meg az eb a maga köly- vár dolgát ebre bizták, ebül vették
két. Sz. —
Nem hajt jó paripa az eb hasznát, B. — Tet ette, eb inge. D.
ugatására. KV. — Nem hallik eb uga- — Tégy jót az ebbel, megugat érette.
tása a mennyországba. KV. — Nem ME. —
Tégy jót az ebbel, még rád
agg ebet hintó-szekér. Ny. 2.
illet — mordul. E. —
Tégy jót ebbel, végre
Nem illik hintóba az agg eb. D. — rád mordul. B. —
Tégy az ebbel jót,
Nem lesz ebbl szalonna. KV, — Nem utóbb seggel fordul. Ny, 6. Tisz- —
megy füst eb szemébe. (Elszalad.) E. teli mint eb a vermet. E, Tót adta, —
— Nem mind bors az, mit a kalmár tót elvette ebnek adománya. E.
;
—
ebe hullat. Bsz. —
Nem mind gyöm- Tt adta, tót elvette, tót eb adománya.
bér, mit a kalmár ebe hullat. Bsz, — D. —Több ebnek neve fari, B, —
Nem sokat jár ott az eb, hol lefor- Tudjuk már mitl döglik az eb. D.
rázták. Sz, —
Nem szereti eb a böj- — Ugat a félénk eb, de meg nem
töt. D. —
Néha az eb is megalkuszik mar. D. —
Ugat az eb, de elviszi a
a macskával. D. —
Nincs orcája, mint szél. D. — Ugat mint az eb. D, —
az ebnek. KV. —
Nosza eb után ko- Ugy bánt vele, mint eb a ganéjával.
mondor. (Rossz után rosszabb.) KV, D, —Ugy bánik vele, mint eb a sza-
— Nosza eb után kurta. (U. a.) KV. rával, Ny, 8. —
Ugy esett, mint vén
— Nyalakodik, mint az eb. D. — ebnek a vaj alja. B. —
Ugy hallga-
Nyújtózkodik, mint az eb a pozdor- tom, mint szemetén gubás ebnek uga-
 — 138

tását. (A rágalmazót.) Sz. Ugy sé- — Ebhelye. D. — Ebhelye, mi nem

tál, mint a kunok ebe a homokon. az én dolgom. B.
Decsi János. (Büszkén.) Ütik az — Ebhendi. (Semmirevaló.) D.
ebet, tanuljon a kölyök. E. Ütik az — Ebljeszt. Elért az ebijesztö pén-
ebet, hadd tanuljon a kölyök. S. — tekre. (L. eb.) D.
Vagyon módja benne, mint Antalnak Ebkapor. Szapora mint az ebka-
az ebütésben, KV, —
Vak eb az, ki por. D.
a rostán által nem lát. B. -
— Verik az Ebkendi, ebugatta. E,
ebet, hogy a kölyök tanuljon. KV. — Ebkérdi uram (Lenézöleg nem
—
! ;

Vess az ebnek, csórja a farkát. B. tördik vele senki.) D. — Ebkérdinek

Vess az ebnek, hogy ne ugasson. ME. kutya a felelete. (U. a.) D.
— Vess az ebnek, nem harap meg. Ebkölyök, Néha elhányt ebkö-
Ny. 2. •
—
Vess kenyeret ebnek, meg- lyökböl válik a jó kutya. D.
harap érette. D. —
Vén ebre korpa Ebkonyha. Ebkonyhára szorult.
is vesztegetés. E. —
Visszatér eb az B.
okádásra. E. — Visszatér eb az oká- Ebláb. Cselefmta, eblábon jár. (Ha-
dásra, disznó a mocsárra. B. mis.) Sz. —
Eblábon jár. KV. Eb- —
Ebadta. Adta ebadtával fér ösz- lábán járó csintalan. D. —
Eblábon
sze. E. ne járj. (Rosszban ne sántikálj.) D. —
Ebanya terhe. D. — Ebanyában Eblábon, kutyakézen jár. D,
fogantatott. D. Eblánc illene nyakravalójának. D.
Ebatyafiság". Cicának macája, ku- — Ebláncon vannak mind a ketten.
tyának ebatyafisága. Ny. 6. D. — Ebláncot kötöttek egymás kö-
Ebbr. Ébbörbe öltözött. KV. zött. D.
Ebcsont beforr. E. — Ebesont be- Ebié. Ebet csak ebiével kell fzni.
— Ebcsont beheged. E.
forrad. Ny. 7. Ny. 2. — Ebiével fzd az ebet. E.
— Ebcsont hamar beheged. D. — Eb- Ebmarás. Ebmarásnak kutyaszr
csont összeforr. D. — Ebcsont hamar az orvossága. D. — Ebmarásra ku-
összeforr. D. tyaszr. B.
EbeladÓ. Ebeladóban hagyta fele- Ebnyakú ember. (Konok.) D.
ségét. (Ugy elhagyta feleségét, hogy Ebrúd. Akaratos menyasszonynak
nem is gondol vele.) BSz. ebrud a farára. D. —
Ebrúdon kidob-
Ebendes kutyándes. D. ták. ME. —
Ebrúdon vetni ki. (A tor-
Ebestül macskástul (Mindenestül.) kos kutyát a konyhából ugy zik ki,
E. —Ebestül, macskástul oda van. hogy az ajtóban két ember rudat tart,
KV. —Ebestül, macskástul oda lett. s mikor a megszorult kutya azon át
D. —
Ebestül, macskástul oda lett a akar ugrani, a levegbe feldobják.) M.
gazda. D. —
Ebestül, macskástul, min- •
— Ebrúdon kivetették a tanácsból
den pereputtyostul oda van. Sz. — (Gyalázatosan kikergették.) D.
Ebestül marhástul oda van. Sz. EbsÓgrOP, kutyakoma, E.
Ebész. Kutyapecér. D. Ebszar. Fogadatlan prókátornak
Ebesfalvi. (Rossz ember.) D. ebszar a fizetése. ME. —
Két ebszar-
Ebfl, kutyafi, komondoríi. D. — nak egy. a bze. D. —
Kikopott, mint
Ebfiadzotta. D. ebszar a hóból. D.
Ebfutás. Egy ebfutáson van. (Egy Ebszáj. Ne higyj ebszájnak. D.
tévedésben, bnben van.) E. Ebszij. Ebszijjal kötött erszénye
Ebhalál. Ebhalállal vesszen el. B. van. (Fukar.) Sz.
Ebháj. Ebbájjal kenték az alfelét. Ebszivü. (Szívtelen.) D.
KV. Ebszokás, kutyaszokás. E. — A
 139

süveges asszony, ebszokás. (Ha asz- Ebül kezdi, komondorul végzi. (Rosz-
szony ur a házban, az rossz.) D. szul, rosszabbul.) D. Ebül kez- —
EbSZOlg'a, kutyagazda. B. dette, kutyául végezte. B. Ebül mé- —
EbSZl sem terem kertjében. (Sze- rik a lencsét. Bsz, Ebül szerzett —
gény.) D. —
Ebszölö sem terem ker- jószágnak ebül kell veszni, S. —
tedben, mégis borban válogatsz. KV. Ebül vagyunk. ME. Ebül van dolga, —
— Ha ebszölöd sincs, ne válogass a D. —
Ebtl tanult ember, ebül veszi
borban. D. hasznát. D. — Elég ebül szoktad, D,
EbsZP. Feltalálni szörin az ebet. — Fejtsd fel a mit ebül varrtál, D.
E. — Ebmarásnak kutyaször az or- — Ha ebül megy az ember halászni,
vossága. D. —
Ebmarásra ebször. B. békát Ny. 5.
fog. —
Rosszul hege-
Ebszülte. (Kutyafaj zat.) D. dülnek, ebül táncolnak. ME. Rosz- —
Ebug'atás. A vén ebugatásra néha szul hegedlnek, ebül táncolnak ma.
kitekints. D. —
Ebugatás nem hallik E. —
Tátika és Rezivár dolgát ebre
a mennyországba. KV. — Ebugatásra bizták, ebül vették hasznát. B. —
ne hajts. D. — Ebugatásra nem hajt Vén kutya ebül szokott megszülni. D,
a paripa. D, —
Nem árt az ebugatás Ebedi. Lemondott, mint az ebe-
a holdnak. Ny. 2. —
Ritka kutya eb- diek az esrl. Ny. 23.
ugatás nélkül. D. —
Szamárbgés, Ebéd. A mely szolga elfelejt ebé-
ebugatás nem hallik a mennvország- det enni, megérdemli a jó vacsorát,
ba. E. E. — A mely szolga elfelejt ebédet
Ebtartotta zsiványa. D. enni, megérdemli a vacsorát. K. —
Ebug-atta tót kölönce. (Kölyke.) D. Azt tartják, egy ebéd felett négyszer
EbvásáP. Egyszer volt Bécsben inni elég. ML. —
Ebéd eltt van. (Még
ebvásár. (L. Bécs.) E. — Csak egyszer józan.) E. —
Ebéd után egyet fordul,
esett Bécsben ebvásár. D. ismét ehetnék. D. —
Ebéd után for-
•

Ebül. A ki ebül kezdi, ebül végzi. gatja a nyársat. D. — Ebédet nem

KV. —Akkor nevet, mikor vagy maga eszik,vac?orát nem is lát. E, —
jól járt, vagy más ebül járt. D. — Ebédre is hatszor hivják a ros-
Bnhdik, a ki ebül cselekedik, E. tét. D. —
Csak azért halt meg dél-
— Ebül állunk. E. —
Ebül forog eltt, hogy az ebédet ne fizesse. D.
a malma. D. — —
Ebül gylt, ebül költ. Délben kiméit ebéd jó vacsora le-
B. — Ebül gylt marhának, ebül —
kell het. KV. Délben kiméit ebéd jó
elveszni. M. KV. — Ebül gylt mar- vacsora. D, — Elég ebédjére égy ma-
hának farkas a gazdája. (Gonosz utón dárka és egy borjucska. D. Far- —
szerzett jószágot a farkas viszi el.) B. kas vacsora, ördög ebéd. (Farkas va-
— Ebül gylt marhának komondor a csora, hol nincs mit enni, s éhes ma-
sáfárja. (Nincs szerencse vele, eldög- radsz ördög ebéd, hol nincs mit inni.)
lik.) S. —
Ebül gyjtött szerdéknek D. —
;

Ha ebéd eltt nem ment, minek

ebül kell elveszni. M. —
Ebül gylt menne ebéd után, (Késn.) S, Ha- —
szerdéknek ebül kell elmenni. D, — mar ebédnek hamar a vacsorája. (Ki
Ebül gylt szerdéknek komondor a korán kezd élvezni, hamar végzi.) D.
sáfárja. D. —
Ebül gylt szerzéknek — Hitvány ebéd a nyakleves. E. —
ebül kell elveszni. E. —
Ebül gylt Hol az ebéd, ott a vacsora. (Magyar
szerzéknek komondor sáfára. E. — vendégszeretet, vendégmarasztalás.)
Ebül is, kutyául is, komondorul is. D. E. — Hosszabb legyen az ebéd, mint
— Ebül járt. D. —
Ebül jött, ebül el a vacsora. (Fontosabb dologra több
is ment. S. —
Ebül jött, ebül ment. idt fordíts). Ny, 22, —
Jó ebédet
E. — Ebül kezdi, ebül végzi, E, — ad a világ, de halálos vacsorája. Páz-
 140

mán. — Késn evett ebéd kés va- lány is akad szeretre ) I^, — Fogy-
—
j

csorát ád, D. Késn jöttnek csont tán van az esze, mint az ecetes bor.
—
|

az ebédje. S. — Mézes-mázos a be- D. Megtalálta zsák a foltját, (fót-

szédje, ugyan hol lesz az ebédje. (L. ját) ecetes kanta dugóját. (L, fent.)

beszéd.) Ny. 5. — Nem

derék ebéd, Ny, 2, — Tölts az ecetes korsóra,
melynek vacsorája nincsen. (Magyar eljön a m.anó, elviszi korsóstól, D —
vendégszeretet vendégmarasztaló,) D. Zsák meglelte foltját, ecetes korsó
— Rossz ebéd, melynek nincs vacso- dugóját. ME.
rája. S. — Rost béresnek henyélés az Edény. Eb a konyha edény nélkül.
ebédje, D. —Senkit sem maraszt D, -^ Nem kell arany edényt pad alá
ebédre, (Fösvény.) D, —
Szegény ebéd, tenni. Cz. — Gonoszságnak jeles
a hol bor nincs. Decsi János. Sze- — edénye. ME. — Ravaszságnak jeles
gény ebéd, melynek vacsorája nin- edénye. D. — Rossz edény nehezen
csen. B. — Vastag abrosz, vékony törik el. KV.

ebéd. (Szegénynek vastag az abrosza.) Edzés. Vargát kéri az acél-ed-

Ny. 6. zésre, D,
Ebédel. Csillagot néz vacsorára, Egerszeg^i. Katakul, mint az eger-
napnál ebédel. (Koplal.) E. Ebé- — szegi mennyk. Ny. 3. — Ötöl-hatol,
delj és meglátod mi lesz a maradék. habatol, mint az egerszegi mennyk
E. — Napnál ebédelt, holdnál vacso- katakol, Ny. 6.
rált. (L. fent.) S. —
Otthon is jólla- Egferész. A macskafi egerész, D.
kott, másutt is ebédelt, D. — A macskafi örömest egerész. D.
Ecet. Ecetre maradt. E. Ecetre — — A macskát egerészni D. — tanitja.

való. (Savanyu bor.) E. —

Ecettel nem
•
A macskát egerészni ne tanítsd. D,
fogunk legyet, Ny, 2. —
Ers mint a — Fiát a macska egerészni tanítja,

sörecet, kilenc itce egy fzet. E. — D, — A macskának örömest fia is

Elment Karabukára ecetet darálni, egerész, E, — A macskának még a

homokot kötözni. (Karavukova Bács- kölyke is örömest egerész, KV,
megyében.) Ny. 2, —
Gyöngy olvad Eg^erészés. Anyjától tanulja az
ecettl. JíV, —
Jó borból jó ecet lesz. egerészést a kis macska. D.
B, — Kanál mézzel több legyet fog- Egfér. A kis egér kis csapással is

hatni, mint egy hordó ecettel. S. — oda van. D. — A nagy asztag alatt

Könny a borból ecetet csinálni, de meg nem tikkad a kis egér. D. — Az

nehéz az ecetbl bort. D. — Könny egerek is elszaporodnak, ha el nem
borból ecetet csinálni, de az ecet vesztik. D. — Az egerek nem sok
borrá nem változik. Pázmán, — fészket raknak az csrében. (Üres.)
Könny a jó borból ecetet csinálni, B. — Az egér sem jár mindig egy
Pázmán, — Milyen az asszony, olyan lyukba. Ny. 6. —
Az egér sem fut
az ecet. D. —
Olyan jó a bora, mint mindig egy lyukba. D. Addig ját- —
a legjobb ecet, D, — Tokorcsra men- szik a macska az egérrel, mig meg-
tek ecetet rölni, (Tokorcson vad eszi. Sz. —
Addig játszik a macska
gyümölcsbl ecetet csináltak, s azt az egérrel, mig meg nem eszi. D. —
búzáért cserélték.) D, — Tokorcson A ki engem nem szeret, egye meg az
ecetet riének, B. egeret. Ny. 12. —
Akkor tánczolnak
Ecetág^y a gyomra. (Iszákos.) D, az egerek, mikor a macska nincs ott-
— Lesz belle ecetágy. (Kölcsönve- hon. D. —
Alamuszi macska egeret
vés savanyu dolog nem segít.) E. fog. E, —
Alamuszi macska hama-
— Alat-
;

Ecetes gyomrú. Bsz. Ecetes — rább megfogja az egeret, E,

korsó megtalálja dugóját. (Csúnya tomos macska hamarább fog egeret.
 — lil

D. — Arra vigyázz, melyik lyukon Nem tud hova lenni, mint a tökbe
jön ki az egér. D, —
Bátran cincog esett egér. Pázmán. — Nincs otthon
az egér, ha macskát nem érez. S. — a macska, cincognak az egerek. E. —
Belebuvik, mint ijedt egér a lyukba. Okos egérnek több lyuka van, S. —
D. —Béka egér harc. ME. Bús — Oly barátja, mint macska az egérnek.
mint a fogóba esett egér. D. Bü- — D. — Oly szegény, mint a templomba
dös, mint az egérhúgy. D. Cincog — — Örömében nem
szorult egér. D.
mint az egér. D. —
Cicka, macska tud hova lenni, mint az egeret fogó
fogd meg az (Serkentés.)
egeret. — E. — fiatal macska. D. Orl mint a fo-
Csengs macska nem fog egeret. góba esett egér. D. — Parancsára az
S.
— Csrében az egér nagy fészket egér talpon D. — Rövid mint is áll.

alig ver. (Üres szegény.) E. — Egere

; az egérfarka. — Szegény egér S. az,
ntt. (Megártott neki a minta melynek csak egy lyuka vagyon. KV.
jólélés,
sok zab a lónak.) D. — Egér nem — Szegény egér fér csak egy lyukra az, ki
lyukába, tököt köt a farkára. Cz. — bizza magát. B. — Szegény mint a
Egér nem lyukába és tököt köt a
fér templom egere. E. — Szeretnék a
nyakába. B. — Egérút. (Kibúvó.) E. kolompot macska nyakán az egerek.
— Egér sincs házánál, mert morzsára D. — Szeretnék az egerek, ha ko-
sem D. — Egy egérlyukba be
találna. lompot kötnének a macska nyakára.
lehetne kergetni. (Megijedt.) D. — B. — Törött hajót elhagyják az ege-
Érd macska az egeret. D. — Fél
el E. — Ugy mint egér a macs-
rek. fél

mint egér a macskától. B. — Fogd D. — Ugy játszik kától. mint vele,

el az egeret. D. — Gazdagnak egere macska az egérrel. ME. — Ugy va-
iskövérebb. D. — Ha a macska szu- gyunk, mint a tökbe egér. Sz — esett
nyád, egerek táncolnak. KV. — Vajúdik a hegy, egeret
Itatja szül. (Latin.)
az egereket. Ny.
(Sír.) — Könny E. — Válik olyas, egeret sem hajt
4. ki
macskát az egérre szoktatni. D. — a szobából. (Félénk.) D. — Vesz-
ki
Könny azt az egeret megfogni, mely- tére harapta az egér (Hideg- el fejét.

nek csak egy lyuka vagyon. ME. — ellen babonából a paraszt egér-
lelés
Macska mikor szunnyad, egerek tán- melytl még rosszabbul
fejet nyelt,
czolnak. Sz. — Macska az egeret na- D. — Zabált lónak egere n.
lett.) (L.
gyon megszokhatta. D. — Macska E. is fent.)
egérrel álmodik. KV. — Másnak Egfész. Azt akarja, hogy jóllakjék,
akarsz patkányt magadnak ege- bárány
fogni, egészen maradjon. KV. — is

ret sem foghatsz. KV. — Megindult Egész életében örömanya. D. — Egész

az egere. (A zabtól megzabált nya- teste nyelv. D. — Egy napot egész
ló
kán daganat keletkezik, melyet dör- esztendnek gondol. D. — Egy rhes
zsöléssel mulasztanak mihelyt a
el birkától koszos
; az egész nyáj. lesz S.
daganat múlóban van, vigabb a E. — Elolvasta az egész
ló.) (Ke- bibliát.
— Megindult benne az egere. (Paj- D. — Ha nyújtanak
vély.) ne ujjat is

kos.) D. — Megitatja az egereket. egész kezet. D. — Jobb az egész

fogj
(Sir.)Ny. — Mezítelen mint az mint a E. — Jobb egy marok sze-
2. fél.

egér. M, — Mikor meg asztag ege- rencse, mint egész puttony

ölt D. ész'
ret ?E, — Nagyfalusi egérgát, ha nem Kis lyuk a torok, mégis egész falut
használ, nem (Meg
is árt. pró- elnyelhet. D. — Kis ujjod mutatod,
kell
bálni.) Ny. — Nehéz a macskát arra egész kezed — Magda Mag- kéri. E.
szoktatni, hogy az egérlakozásban dának, Magda egész világnak. (Fecse-
gyertyatartó legyen. D. — Nem örül g.) D. — Nehéz egy kortytyal az
a macska jobban az egérnek. D. — egész Tiszát benyelni. D. — Néha
 — 142

egy szó egész háború. D. Néha — zá. E. —

Jó egészséget kivánok. E,
jobb a fél, mint az egész. (Jobb felé- — Jó mód, kivánt egészség. (Az
nyit enni, mint kétannyit.) D. Nyelve — egészség felér a gazdagsággal.) E. —
legfrissebb az egész testében. D. — Kelletlen ott a kincs, hol jó egészség
Öröm vigasság egész élete. D. — Több nincs. KV. — Kelletlen a kincs, ha
az egész, mint a rész. E. —
•
Utána egészség nincs. ME. —
Kinek szkön
indul az egész vármegye. (Okos.) D. elesége, annak van jó egészsége. Ny.
Eg^ész nap. Akár egész nap egy — Kinek szkös bora elesége, annak
szót se szólj mellette. D. Egész — jó az egészsége. ME. —
Legnagyobb
nap a háti brön. (Rost.) D. Egész — kincs a jó egészség. S. —
Nincs jobb
nap a köldökét vakarja. D. Egész- — mint a jó egészség. E. Mértékle- —
nap a kuckóban. D. Egész nap a — tesség, kivánt egészség. KV. Ritka —
tokit vakarja. E. •
—
Egész nap azon egészség betegség nélkül. (Valami baj
van, mit vessen a szájába. D. E^ész — nélkül.) D. — Szükség termi az egész-
nap az utcán járva dolgozik. (Nap- séget. E. — Tisztaság és csinos vise-
lopó.) D. — Egész nap ásítozik, minf. let másod-egészség. E. — Tisztaság
a Pruszkai gyereke. D. Egész nap — fél egészség. Ny. 19. - - Tisztaság
dolgozik, mégsem mozdit semmit. D. második egészség. E. — Váljék egész-
— Egész nap keresztben lába. (Rest.) ségére ! (Gúnyosan.) E.
D. — Egész nap olvassa a pénzt. D. E^észségres. A ki tökös, nem
— Egész nap prédikál, mint a pap. egészséges. E. —
Addig gondolkod-
S. — Egy sült máléért elalszik egész jál a betegségrl, a mig egészséges
nap. D. — Ha pap volna, egész nap vagy. KV. —
Akkor beteg az orvos,
prédikálna. D. —
Megmarad egész ha mások egészségesek. D. Az —
nap egy álló helyében. D. Van — egészséges könnyen ád tanácsot a be-
egész nap dolga tágas gégéjének. D. tegnek. B. —
Az egészségesnek hol-
Eg'észen. A kutat sem lehet egé- tátnehéz várni. D. —
Beteg ember-
szen kimerni. D. ^

—
A szemetet soha- nek imádsága sem egészséges. D. —
sem söpörhetni ki egészen. D. Idd — Egészséges s a beteg, nem egy ételt
meg egészen. D. szeretnek. B. —
Egészséges a beteg-
Eg^észség*. Az egészség izét a be- nek könnyen adhat tanácsot. KV. —
tegség adja. E. —
•
Adjon isten egész- Egészséges korában harangoztakneki.
séget, magyarok közt egyességet. Sz. E. —
Egészséges mint a csont. D. —
— Adjon isten három e-t: eszet, ert, Egészséges mint a hal. M. Egész- —
egészséget. E. —
Akkor becsüli em- séges mint a hal a vizben. D. ^
ber az egészséget, mikor a betegséget Egészséges mint a makk. D. Egész- —
érzi. E. —
Akkor becsüli az ember séges mint a mételyes juh. D. —
az egészséget, mikor beteg. S. — Egészséges mint a pisztráng. D. —
Akkor drága az egészség, mikor meg- Egészséges mint a vakandok. D. —
lep a betegség. S. — Bibor, bársony, Ép és egészséges testtel jó aludni.
vendégség: jobb egy napi egészség. KV. — Három dolog egészséges ele- :

Bsz. — Eb az élet egészség nélkül. D. getnem enni, munkától nem futni és

— Egészségére válik, mint cigánynak nem bujálkodni. M. — Egészséges
a rakonca. E. —
Egészségére válik, testben egészséges a lélek. (Latin.)
mint cigánylónak a rakonca. D. — ME. —
Kér a beteg, de nem ád az
Egészséggel szajkó! ne légy szivsza- egészséges, Ny. 10. —
Könnyen be-
kajtó. E. Ny. — Elégség, egészség. E. szél az egészséges a beteggel. B. —
— ígér az orvos egészséget, de nincs Könnyen fogamzik az egészséges mag.
rá hatalma. E. — Jó egészséget hoz- D. —
Mig egy beteg sínlödik, száz
 143

egészséges meghalhat. D.
is Nem — érett ész nem egy napi munka. D. —
egészséges után az álom. KV.
étel — Annyi, mint pokolba egy zsidó. ME. —
Olyan egészséges, hogy nyolcvan esz- Annyit ér, mint kilenc gémnek egy
tendeig is vasat eszik. Ny. 5. Olyan — keszeg. Ny, 6. —
Ártatlanságnak csak
egészséges, mint a falhoz vert macs- egy a szava. D. -^ Bátorságosabb egy
ka. Ny. 7. —
Sebaj papéknál, egész- szerencsétlenség kettnél. KV. Be —
séges a mester. S. —
Sokat kér a ne fald azt egy nap, a mit esztendnap
beteg, de az egészséges nem adja. M. meg nem emészthet gyomrod. D. —
— Sokat kivan a beteg, de az egész- Boldogul, mint a ki egy lovon szánt és
séges nem ad neki. D. —
Teve, ha lova, maga vak. Ny. 5. —
Bolond, ki
rühes is, többet bir mint az egészsé- egy zabszemért a ló seggébe bújik. B.
ges szamár. K. —
Varjú is csak ad- — Bolond, ki egy zabszemért lóba
dig esvforma, mig egészséges. E. bújik. BSz. —
Bolond teszi mindenét
Egfészségtelen. A kövér többnyire egy kockára. E. —
Csak egy mostoha
egészségtelen. D. volt jó, azt is elvitte a manó. ME. —
Egres. A békavirág nem rózsa, a Csak egy mostoha volt jó, abba is bele-
vad egres nem malozsa. (Mazsola.) szeretett a manó — és hamar elvitte.

Ny. — Egres nem szölö. D. Fa- — D. •

— Csak almának öregébl
hatot az
nyar mint az egres. E. —
Kutyánál egy pénzen. D. —
Derék dolog, három
az egres. (Hetvenked visszautasítá- tehén egy csorda. B. —
Egy adok
sa.) Ny. 2. —
Savanyu mint az eg- többet ér három igérdmegnél. Ny. 13.
res. E. — Egy az ut a mennyországba, de sok
Egri bikavér. (Vörös bor.) B. — a pokolba. S. —
Egy állóhelyben ezret
Elkapta az egri nevet. (Vitéz.) B. — hazudik. D. —
Egy babot nem adnék
Elnyerte az egri nevet. E. Fel- — érte. M. — Egy barát nem szerzet. D.
kapta az egri nevet. E. —
Felkötötte — Egy bolond néha olyan követ vet
az egri nevet. B. — Felütötte az egri a kútba, hogy tiz okos sem vonja ki.
nevet. Sz. —Elülhetünk már mint az Sz, —
Egy bolond százat csinál. E. —
egri pulyka. Ny. 3. —
Faszolsz mint Egy csapásra két legyet. E. Egy —
az egri szent. Ny. 5. —
Válogat mint csapásra kettt üt. M. —
Egy csapás-
az egriek a templomban. S. sal kettt akar agyonütni. D. Egy —
Egfy. A fák sokáig nnek, de egy csepp, D. —
Egy csepp esze sincs. S.
óra alatt gyökerestl ki lehet vágni. — Egy csepp magyar vér nem foly
D. — A fát sem vágják le egy vágás- erében. D. —
Egy csepp mézhez csö-
sal. B. — A hólyagot sem fújják fel bör epét kever. D. —
Egy csonton rá-
egy lélekzettel. D. —
A jó ebet nem gódnak. S. —
Egy dologból kettt ne
ütik agyon egy túróért. K. A ki — csinálj. D. —
Egy dögöt bántanak, B,
egyet büntet, százat megtéríthet. KV. — Egy dögöt hántanak. (Nyúznak.) D.
— A ki két nyulat hajt, egyet sem — Egy duda mellett sok jó táncolhat.
ver. D. —A mi egy emberen történ- D, —Egv ember csak egv szám. E.
hetik, rajtam is megeshetik, B. A — — Egy ember halála ki nem üti a
kutya egy koncért a prédikációt is el- világ fenekét. D. —
Egy ember nem
hagyja. D. — A
sok hazugság sem szám. D. —
Egy embernek egy a párja.
tesz egy igazat. D. —
A szerencse Ny. 8. —
Egy esztend mint egy nap.
ritkán elégszik meg egy csapással. E. D. —Egy ékesszólásu útitárs jobb a
— A vargaságot sem lehet egy nap hatlovas hintónak D. —
Egy életem,
megtanulni. Sz. —
Az egér sem jár egy halálom. E. — Egy, érik a meggy.
mindig egy lyukba. Ny. 6. Az egér — Np. — Egy fa nem erd. M. — Egy
sem fut mindig egy lyukba. D. Az — fa nem erd, egy ház nem falu. Decsi
 144 —
János, — Egy — Egy farral — Egy ma
falat. D. két holnappal. —
felér S.
két nyerget ül. D. — Egy fára három Egy malac nem csürhe, D. — Egy
tolvaj is felfér. D. — Egy fecske nem marok szerencse többet ér egy zsák
tavasz. D. — Egy fecske tavaszt nem észnél, ME. —
Egy maroknyi. D, —
szerez. N. —
Egy fecske nem csinál Egy mákszemnyi. D. — Egy munká--

nyarat. S. —
Egy férges diót sem ad- ban kettt vét. KV. —
Egy nap el
nék érte. E. —
Egy füst alatt. S. — nem szállja földjét a kánya. (Gazdag.)
Egy gügyü nem kéve. D. Egy ha- — D. — Egy nap nem a világ. D. Egy —
misan pénz száz igazat elhajt.
jött nap nem egy esztend. D. Egy nap —
BSz. —Egy hamisan jött pénz száz tizszer is vet számot. D, —
Egy napot
igazat elvisz. ME. Egy harapásnyi.— —
egész esztendnek gondol. D. Egy
D. — Egy harc nem gyzelem. — német, egy barát, csak egy magyar.
E.
Egy ház nélkül a koldus ellehet. (Csak magyarnak van b gatyája, a
is

D, — Egy házban két gazda. D. — sváb nem hord, a baráté rövid.) D.

Egy hegyes túróért agyon nem ütik — Egy nyaláb. D. — Egy oltárnál
az ebet. D. — Egy hegyes túróért három áldozó. D. — Egy oltáros em-
fel nem akasztják az embert, D. ber. (Református.) Ny. — Egy ökör 5.
— Egy hétig varr egy inget. D. — nem gulya. D. — Egy parányi. D. —
Egy hörpentés. D. — Egy istened, de Egy pénz ára szatyorért két kupa ál-
barátod több legyen. K. — Egy jó domás. D. — Egy pénz nála forint.
barát a szomorúságban felér százzal (Szegény.) D. — Egy pénzbl, ha le-
a vigasságban. D. — Egy jó barát hetne, kettt csinálna. D. — Egy pénz-
száz E. — Egy jó lónak csak
atyafi. ért Bécsbe hajtaná a (Fösvény.) tetüt.
egy a lába. (Ha egy lába rossz, a D, — Egy rókáról két br. D. — Egy
ló
is rossz.) D. — Egy jó szokás többet
•

rókáról nem lehet két brt nyúzni. D.

ér három, jó cselekedetnél. D. — Egy — Egy rühes juh az egész nyájat
jószágban két ur. D. — Egy juh nem megvesztegeti. KV. — Egy sátor nem
nyáj. D. — Egy kakas az egész falu vásár. D. — Egy seregély után moz-
kakasát fellármázza. D. — Egy kanál dul a többi. D. — Egy sütésben két
víz tenger a muslincának. D. — Egy lepény. D. — Egy szájból hideget és
kanca nem ménes. D. — Eev katona meleget (Ravasz.) D. — Egy fuj. fa
nem sereg. D. — Egy kápolna nem nem erd, talyiga nem szekér. ME.
templom. D. — Egy kaparja, kett — Egy szántás egy kenyér, három
falja. (Több a fogyasztó, mint a ke- szántás három kenyér. — Egy S.
res.) E. — Egy kárból két kár. E. szegre ne akassz mindent. ME, —
— Egy kárból kettt csinál. D. — Egy Egy szempillantásban terem, D, ott
kártyára ne tégy mindent. ME. —fel — Egy szikra a várat meggyújthatja.
Egy kenyérért nem ftik be a kemen- D. — Egy szikra a várost meg- is

cét. Ny. — Egy-két ember szaván emésztheti. D. — Egy szívvel-lélek-

6.
nem lehet várat épiteni.D. — Egy-két D. — Egy szó annyi, mint száz.
kel.
tehén nem egy csorda. E. — Egy kol- ME. — Egy szó mint száz. D. — Egy
dusból kett. (Ha szegény szegényt szó lelket zavarhat. E. — Egy szó
is
vesz el.) — Egy konyhában két nem emberölés, D, — Egy szót ezer-
S.
szakács. D, — Egy krumpliért nem rel tromfol, D, — Egy szót sem szól-
oldják meg a zsákot, Ny. — Egy hatott, ugy megijedt. D. — Egy szoba
6.
kukkot sem D. — Egy kútba
szól. nem ház. D. — Egy tanyán két sáfár.
elég egy ostorfa. Ny. 18. — Égy láb- D. — Egy tehén nem csorda. D. —
^

bal kétféle templomba ne D. — Egy tehén nem gulya. D. — Egy, titok;

járj.
Egy lud, két asszony egész vásár. D. kett, tanács ;
három, széles istenadta
 — 145 —
világ. (A mit egy tud, titok a mit ; az egy szem meggyet, Ny. 3. — Elbb
kett, tanácskozás a mit három tud,
; találkozik húsz rossz, mint egy jó. D.
azt az egész világ tudja.) Egy tize- — — Elvesztené egy kanál vizben, ha
des nem ur. D. —
Egy túróért nem szerit tehetné. D. — Elvitte két szú-
ütnek agyon egy macskát. Ny. 6. — nyog egy rúdon. D. — Ezer varjú
Egy tudja, titkos kett tudja, ho-
; ellen elég egy k. D. — Ezért egy
mályos; három tudja, világos. (L. •hajam szála sem fog megszülni. D.
fent.) Ny. 9. —
Egy tznél több fazék — Ha egy ökör nekiveti magát a Ti-
is felforr. D. —
Egy ujjal nem illetne szának, a többi is utána úszik. D. —
valamit. D. —
Egy után mennek a dar- Ha egy pénz a jövedelmed, kettt ne
vak. D. —Egy úttal tartozott az ördög- költs. E. —
Ha egyúttal elvégezheted,
nek. (Hiába járt.) D. —
Egy varga ne hagyd kettre. D. —
Ha garas van
nélkül megeshetik a vásár. D. Egy — szájában, nem ér egy pénzt. D. —
város nem ország. D. —
Egy verembe Hat gyrje egy ujján. D. — Hat kér-
két tömés. (Nem fér.) D. —
Egy vén désre ahg felel egyet. D. — Hatot
asszony sok is a háznál. D. Egy— kérdel, egyet felel. (Kevély.) D. —
virág nem tavasz. D. —
Egy virág Három takács, egy ember. K. — Hét
nem hozza meg a tavaszt. K. Egy— hurcolkodás, egy égés. (Német.) S. —
zsák alá valót egy hétig szánt. (Egy Hátul két lámpás, elöl egy se. D. —
zsák mag elvetésére való földet. Rost.) Helyébl egy szikrát sem mozdul.
D. —Egy zsebbel sem tellik. D. — (Nyakas.) D. —
Hitvány koldus, ki
Egy zsidó nélkül megeshetik a vásár. egy házat nem tud elkerülni. D. —
— Egybl néha kettt is tesznek az Inkább végy hét bnnel asszonyt ha-
emberek. D. —
Egybül többet is tanulj. zulról, mint egygyel máshonnan. Ny.
D. —Egyet elre, kettt hátra. (Lép.) 6. — Ismeretes cselédet hét hibával
S. —Egyet harap, hármat nyel. E. jobb megtartani, mint ismeretlent
— Egyet mondok, kett lesz belle. egygyel befogadni. ME. —
Ismert cse-
E. —
Egyért kettt húztak a fogban. lédet hét vétekkel inkább, mint isme-
D. — Egynek büntetése, soknak ret- retlent egygyel. E. — Jaj a cselédnek,
tentése. KV. —
Elég egy ebre egy a ki egy gazda nélkül nem
tud meg-
kolonc. (Egy embernek egy hivatal.) élni. Ny. 8. —
Jobb az enyém egy,
E. — Elég egy ebre egy kölönc. (U. mint másé kett. D. —
Jobb egy er-
a.) D. —Elég egy ebre egy cölönk. szénv, mini két barát. D. —
Jobb egv
(U. a.) B, —
Elég egy falon egy rés. irigy száz szánakozónál. D. Jobb —
D. —Elég egy kerten egy rés. S. — egy ismers hét bnnel, mint egy
Elég egy kertre egy rost. Ny. 3. — ismeretlen egy bnnel. Ny. 5. Jobb —
Elég egy malomban egy molnár. D. egy isten száz papnál. D. —
Jobb egy
— Elég egy ménesbl egy csikó. (Ha jó barát száz atyafinál. ME. Jobb —
többször rájár a lótolvaj, rajtvész.) egy lámpás elül, mint kett hátul. Sz.
Ny. 6. —
Elég egy öreg a háznál. D. KV. — Jobb egy kérdés egy napi
— Elég egy pap egy templomban. E. járóföldnél. E. —
Jobb egy óra száz-
— Elég egy sütésben egy cipó. D. — nál. (Boldog óra.) BSz. —
Jobb egy
Elég egy sütésben egy lángos. (Le- kérdés hat napi haszontalan járásnál.
pény.) D. — Elég egy sütetbl egy D. — Jobb néha egy barát, mint száz
lepény, — Elég egy szomorú egy
ME, atyafi. D. —
Jobb egy ludnyak, mint
házban. D. — Elég egy tehénre egy két tyúknak. D. —
Jobb két tyuknyak
kolomp. — Elég egy templomban
S. egy ludnyaknál, Ny, 3, —
Jobb egy
egy papoló. D. — El lehet koldus egy rongyos szr két semminél. D. —
ház nélkül. E. — Elnvelte mint Borok Jobb egv száraz falat nvugalomban.
Margalits E. : Magyar közmondások. 10
 146 —
mint tizenkét pástétom veszekedés- egy kévébe akar kötni. D, Mindent—
ben. D. — Jobb ma egy veréb, mint egy lében akar fzni. D, Mindig—
holnap egy túzok. M. Jobb ma — el lehet egy koldus egy ház nélkül,

nekem egy-kett, mint holnap tizen- Ny, 5, —

Mire szükséged nincs, egy
kett. Ny. 13. —
Jól van dolga, mint pénz is sok érte. S. —
Mit egy ujjal
a ki egy lovon szánt, az sem az övé. bedughatsz, ne várj többet oda. E. —
Ny. 10. — Kettre se felel egyet. D. Most egy emberhalál nem nagy csorba
— Két bolond egy pár, harmadik a a világon. D. —
Nagyon nehéz egy
bojtár. Ny. 5. —
Két eb nehezen alk- farral két nyerget megülni, D, Ne- —
hatik egy koncon. D. —
Két eb nem hezen alkuszik meg két eb egy cson-
alkhatik meg egy csonton. E. Két — ton, KV, —
Nehéz egy kortytyal az
eb nehezen alkuszik meg egy cson- egész Tiszát benyelni. D. — Nehéz
ton, S. —Két eb nehezen alkuszik egy lábbal táncolni, D. — Nehéz
meg egy koncon. D. —
Két éles pal- kett — Neki há-
ellen egynek, D. is
los nem fér egy hüvelybe. D. Ki — rom — Nem ád
krajcár egy garas, E.
két nyúl után szalad, egyet sem fog. isten egynek mindent, KV, — Nem-
5. — Ki két nyulat hajt, egyet sem csak egy ebnek neve KV, —
: fari,

fog. E. — Ki két nyulat üz, egyiket Nemcsak egy tarka kutya van a vilá-
sem éri. BSz. —
Ki községnek szol- gon, E, —
Nemcsak egy kutyát hiv-
gál, egynek sem szolgál. D. Ki nem — nak Sajónak, Ny, 1. —
Nemcsak egy
vehetsz egy szót belle. D. Ki — vörös bika van a világon, Ny. 1. —
sokba avatja magát, egynek sem felel Nemcsak egy vörös kutya van a vi-
meg. E. — Kinek egy nehéz, kett lágon. D. — Nem egy ebnek kurta a
nehezebb lesz. S. —
Kit egyben rajta- neve. B. — Nem egy eb rúgja a tokit.
érnek, másban is gyanitják. (Gyanú- (Több pártfogója van.) E. — Nem egy
sítják.) E. —Kipakkolt, mint az egy nap épült Buda, B, — Nem egy nap
gombu zsidó. Ny. 19. —
Kitetszik épült Budavára, D. — Nem egy nap
egybl több is. D. —
Kivágta a be- épült Róma városa. KV. — Nem egy
csületet, hogy egy csepp se maradt. vágással esik a tölgyfa, KV.
le •

(Megszegte szavát.) Ny. 1. Köny- — Nem ér egy fapénzt. D, — Nem ér

nyebb egygyel megalkudni, mint sok- egy fakohát. ME. — Nem ér egy ha-
kal. KV. — Könnyebb egygyel meg- D. — Nem ér egy kopott róka-
jítófát.
alkudni, mint többel, D. Könny— talpat.D. — Nem ér egy lyukas mo-
az egeret megfogni, melynek csak gyorót. D. — Nem ér egy molyette
egy lyuka vagyon. ME. Könny— kucsmát. D. — Nem ér egy pipa-
száz dúsnak egy arany. D. Közé- — dohányt. E. — Nem jár a vágásban
vág, mint a zsidó az egy lovának. Ny. egy kereke sem, (Hazudik,) D, — Nem
6. — Medvének egy vackor. D. — lehet egy rókáról két brt húzni. E,
Meg lehet fejni egy tál korpánál. (Fös- — Nem egy rigót egy nyár, E.
sirat
vény.) D. — Megesik egy ember
nél- — Nem tudhat egy ember minden
— Mi neki egy medve
kül a vásár. D. ? mesterséget, S, —
Nem tudhat egy
D, — Mindegy, kett között mindig mester minden mesterséget, KV, —
marad egy, Ny, — Mindegyiken
6, Néha csak egy sz is lelket zavarhat,
megeshetik, ami egyen megesett. D. — D. Néha egy szó egész háború, D,
— Minden lépésében egy botlás, D, — Néha egy is sok, D, Néha egy—
— Mindennap egy nap múlik rajtunk, szomorúság fölér egy halállal, D. —
D, — Mindennap egy nap múlik, az Nincs oly rakott szénás szekér, kire
öregen pedig kett, — Minden
S. még egy vella nem fér. KV. Nincs —
nyárnak van egy — Mindent
tele. S. oly rakott szénaszekér, kire egy vella
 147

széna nem fér. M.

fel Nincs oly — nap, mint egy nap. E. —
Többet ér
tele zsák, melybe még egy szem bele egy nap, mint száz holdvilág. E. —
nem férne. ME. —
Nyomorult kol- Többet ér egy kérdés száz keresés-
dus az, ki egy házat el nem tud ke- nél. Ny. 5. —
Többet ront egy rossz
rülni. E. —
Olyan követ vethet egy példa, mint húsz jó épithet. D. —
bolond a kútba, hogy gond lesz tiz Tömve van nemcsak egy zsákkal. D.
eszesnek kivenni. Pázmán. Paripa — — Ugy boldogul mint a ki egy lovon
lónak csak egy a lába. (L. fent.) S. szánt. S. —
Van esze nemcsak egyre,
.— Ritkán alkuszik meg két eb egy hanem mindenre. D. —
Vargaságot
csonton. Sz. —
Róma sem épült egy sem lehet egy nap megtanulni. KV.
nap alatt. KV. —
Rossz róka, mely- Egy. (Ugyanaz.) A hamis és csa-
nek csak egy lyuka van. E. — Sok a lárd egy fának ágai. E. —
Békés ma-
csillag, de fel nem ér egy nappal. D. lacai egy ólban kilencen is elférnek.
— Sok csizma szakad el egy eszten- D. — Bolond ki egy kben kétszer
dben. D. —
Sok darab fa kívántatik ütközik meg. D. — Bolond ütközik
egy szekér csináláshoz. E. Sok — kétszer egy kbe. E. — Cseresznyét
darab kenyeret kivan egy esztend. egy tálból nem eszik urakkal. (Óva-
D. — Sok eb egy nyulat könnyen el- tos.) E. — Eb a kutyával egy alomba,
foghat, D. —
Sok egy házban két nem egy járomba illenek. D. — Egész-
okos. D. —
Sok egy tojás sárgástól. séges s a beteg nem egy ételt szeret-
(Gúny.) D. —
Sok is a pokolban egy nek. B, — Egy aszóba a kemencével.
rés. D. —
Sok jó ehetik egy tálból. D. (A jóbarátok, házastársak vagyona
— Sok kell egy esztendre. B. — közös.) Sz. — Egy a vel a fvel. D.
Sok kis pénz egy rénes. (Forint.) D. — Egy anya terhe. D. — Egy bakot
— Sok mákszem egy fontra. D. — hajtanak. D. — Egy bakot nyúznak.
Sok mákszem nyom egy mázsát. D. D. — Egy bibét fájlalnak. D. — Egy
— Sok neki egy rák lábastul. D. — bogrács alá tüzelnek. D. — Egy bú-
Sok nap van egy esztendben. B. — zát aratnak. D. — Egy csávát fordí-
Sok nyustos fonál kell egy hosszú tanak. D. — Egy csomóba kt vele.
vég vászonra. D. —
Sok ördög sem Pázmán. — Egy csontot rágnak. E.
ér egy angyalt. D. —
Sokan futnak, — Egy csuporba kotornak. Ny. — 1.

de csak egy éri el a pálmát. KV. — Egy disznót hizlalnak. D. — Egy do-
Sokan kérik a szépet, de csak egyé bot vernek. D. — Egy dudára ugra-
lesz. E. —Sokat fordul a ker^k csak nak. D. — Egy ebfutáson van. eb- (L.
egy nap is. D. —
Száz is ahg tenne futás.) E.— Egy falatot esznek. D,
egy számot. D. —
Száz szónak is — Egy faluban zsidóskodnak. D.
csak egy a vége. D. —
Száz temetés Egy farral nem lehet két nyerget ülni.
sem ér egy lagzit. D. —
Százból egyet Ny. — Egy fazék mellé szítanak.
4.
csinál. D. —
Szegény egér az, ki csak (Tüzet.) — Egy fazék mellett
S. szí-
egy lyukra bizza magát. B. Sze- — tanak. D. — Egy fazékban fznek. D.
gény egér az, melynek csak egy lyuka — Egv fába vágnak. D. — Egv fának
vagyon. KV. —
Szegénynek egy pénz ágai. E. — Egy fészekbl valók. S.
is oly kár, mint gazdagnak száz. S. — Egy hallanak. D. — Egy gu-
füllel
— Szines kepd egy szint sem mutat nárt mellesztenek. D. — Egy gúzst
igazán. (Ravasz.) D. —
Te egy éjjel kötnek. D. — Egy gügyüt törnek. D.
ntt gomba. D. —
Teszi magát mint — Egy gyékényen árulnak. M. — Egy
a két cs kukorica egy zsákban. Ny. hajóban eveznek. D. — Egy hólyagba
2. — Több egy asszonyt rizni, mint fújnak. D. — Egy horgot vetnek. D.
száz bolhát. E. —
Többet csinál két — Egy húron pendülnek, Sz. — Egy
10*
 — 148

húrt pendítenek. D. —
Egy húrt pen- nek. D. — Egy pocsban locskálnak,
getnek. B. —
Egy hévvel, egy lével — Egy pokolba bújnak. D. — Egy
D.
végez az okos. D. —
Egy hólyagból pórázra van fzve, D. — Egy pórázon
dohányoznak. D, — Egy vonnak.
igát futnak. Pázmán. — Egy rámán varr-
D. — Egy iskolába járnak. D. — Egy nak. D. — Egy rámára van vonva. D.
istállóilovak. D. — Egy járomban — Egy regét daliának. D. — Egy re-
járnak. D, — Egy járomi. D. — Egy gét dúdolnak. — Egy rendben B. van.
kalap alá vonni. S. — Egy kanállal sátorjuk. D. — Egy réten kaszálnak.
esznek. D. — Egy kaptafára húzni. D. — Egy rónán járnak. D. — Egy
ME. — Egy kaptára húzni. D. — Egy rühet vakarnak. D. — Egy sátor alá
kádban fürödnek. D. — Egy kápol- valók. — Egy E. — sátoralj iak. D,
nába járnak. D. — Egy kását fújnak. Egy seggel két nyerget — Egy ülni. E.

D. — Egy kemence mellett ftznek. egy kenyeret

sót, — Egy süveg^ enni.
D, — Egy kemencébe hánynak. (Fát.) két alatt — Egy süveg
fej. E. alatt
D. — Egy kemencében sütnek, D. — nehezen egyezik két D. — Egy fej.

Egy kemencét pemetelnek. D. — Egy szabású. D. — Egy hideget száj fú

kenyéren élnek. D.— Egy kenyéren melegetis, — Egy szánon csúsz-
is. E.
vannak. S.— Egy keztyübe fújnak. nak. D. — Egy szegen függnek. D. —
D. — Egy késsel szelnek. D.— Egy Egy szekér farkon ülnek. D. — Egy
kézzel tapogatnak. D. — Egy szélen szelelnek. D. — Egy szembe-
kilin-
cset rántanak. D. — Egy koncon rá- kötösdit játszanak. D. — Egy szeme-
gódnak. D — Egy korpán hiznak. D. tén kotoráznak, D. — Egy szemmel
— Egy kovászszal élnek. D. — Egy néznek. D. — Egy szín hever- alatt

kötelet gyártanak. D. — Egy követ nek. D. — Egy szlt kapálnak. D^

fújnak. B. — Egy követ hengerítenek. — Egy szrön nyomtatnak. D. —
D. — Egy kuckóba bújnak. D. — Egy Egy talpat cserzenek. D. — Egy ta-
kutya. (Mindegy.) — Egy kulcs- nyán dolgoznak. D. — Egy tálba aprí-
S.
csal élnek. D. — Egy lantot penget- tanak. D. — Egy tálba morzsolnak,
nek. B. — Egy lantot vernek. D. D. — Egy táncot járnak. D. — Egy
•

Egy lapáttalszelelnek. D. — Egy tányért nyalnak. D. — Egy tehenet

levet
hörpölnek. D. — Egy lélekzés hevet D. — Egy tekenben gyúrnak^
fejnek.
s hideget nem vehet. F. — Egy D.
lisz- — Egy terhet vállalnak. D. —
tet szitálnak. D. — Egy lócán feksze- Egy dagasztanak. D. — Egy
tésztát
nek. D, — Egy lovat nyergelnek. D, tóban halásznak. — Egy tombá- D.
— Egy lyukba járnak. D. — Egy szon faragnak. D. — Egy tükörbe
lyukra járnak. ME. — Egy lyukon néznek. D. — Egy tznél több fazék
bújnak keresztül. D. — Egy macskát is — Egy urat szolgálnak,
felforr. E.

simogatnak. D. — Egy malomban D. — Egy útra indulnak. D. — Egy

rölnek. D. — Egy, más" kettvel valláson vagyon. (Egy természet.) Ny,
is,

egy D, — Egy mestertl tanul-

lehet. 14. — Egy tartanak, vallást (ü. a.)-

nak. D. — Egy nótát fújnak. D. — D, — Egy vágásra D. — találnak.

Egy nyeregben ülnek. D. — Egy nyo- Egy szúrnak.
villával— Egy za- D.
mon járnak. B. — Egy ördögöt bot kaszálnak. D. — Érett szl érett-
szol-
gálnak. D. — Egy ösvényen járnak. lennel egy csöbörbe megyén. D. —
D. — Egy párét fznek. D. — Egy Hazug csalárd egy fának
és ágai. S..

paripán nyargalnak. D. — Egy patkán — Jót a rosszal egy lébe ne sózd. D,

ülnek. D. — Egy pányvára van kötve. — El lehet vele egy kuckóban hálni..

D. — Egy párnán két nehezen

vállas D. — Két ebszarnak egy a bze. D..

fér meg. Bsz, — Egy pénzen vesz- — Két pallos nehezen

éles egy fér
 — 149

hüvelybe. D. — Két éles pallos ném nehéz megalkudni. B. Türelmes —

fér egy hüvelybe. E. —
Két éles pal- birka sok fér egy akolba. ME,
lost nem látni egy hüvelyben. D. — Eg'yaránt. A királynak sincs min-
Két éles tör nem fér egy hüvelybe. M. dig egyaránt. D. —
Éh a jóllakottal
— Két dudás egy kocsmában. KV. nem egyaránt dúdol. D. Hegyen- —
— Két dudás egy csárdában, két asz- völgyön egyaránt. D.
szony egy konyhában. ME. — Két Egrybeáll mint a fövény. B. —
dudás nem fér meg egy csárdában. Ugv áll egvbe mint a fövénv. E.
E. — Két fejre egy kalap. B, Két — Eg'ybeg'yültek a jól sültek. Bsz.
nyerget ül egy seggel. M. Kétszer— Eg'ybeillik. A kukacos szalonna
egy vétekbe esni nagy gondatlanság. és büdös vaj egybeillenek. KV. —
D. — Kétszer mond egy mesét. D. — Vigak és szomorúak nem illenek egy-
Lehet egy kenyéren akárki fiával. D. be. KV.
— Megalkusznak egy gyékényen. D. Eg^ybeszP. Egybeszürték a levet.
— Meg nem férhetsz vele egy padon. S. —Egybeszürték a lencsét. KV. —
D, — Mind egy ördög. E. Minden— Egybeszürték a keszöcét. KV.
betegséget egy kenöcscsel gyógyít. Eg^yedül. Jaj nekem egyedül, senki
KV. — Minden csizmát egy kapta- sem hegedül. (Agglegény panasza.) E.
fára ver. KV. —
Minden ösvény egy — Jobb egyedül, mint rossz társsal
útra tart. D. —
Mindent egy kévébe élni. S. —
Ki egyedül iszik, az már
köt. K. —
Mintha egy szájból köpték utolsó. (Nem barátságból, jókedvbl
volna. (Hasonlók.) ME, —
Mindig egy iszik, hanem elkeseredésbl, hogy le-
nótát fuj. E. —
Nagy úrral egy tálból részegedjék.) E. — Nem vethet hiisz
cseresznyét ne egyél. D. —
Ne köss ember annyit, a mennyit ö egyedül
mindent egy kévébe. D. —
Nem áru- beboronál. (Bbeszéd.) D.
lok veled egy ponyván. (Dolgunk nem Egfyenes. A ki szerencsétlen, az
közös.) Ny. 1. —
Nem árulok meg egyenesen is eltöri lábát, KV, —A ki
veled egy gyékényen. ME, Nem — egyszer szerencsétlen, az az egyene-
egy uíon járunk. E. —
Nem fér meg sen is eltörheti lábát. D. A rákot —
egy azon erdben két tolvaj. (Német.) egyenes járásra tanitja. D. A be- —
B. — Nem fér meg egy hüvelyben szédnek egyenese jó, a mankónak
két hegyes tör. B. —
Nem fér meg horgasa. Pázmán. — A beszédnek
egy szeméten két kakas. (Német.) B. egyenese, a munkának szorgosa jó.
— Nem illik két dudás egy kocsmára. S. — Az egyenes utón soha sem jár,
Sz. — Nem jár egy vágásban kereke. D. — Egyenes mint a mártott gyertya.
(Következetlen.) S. —
Nem jó egy S.— Egyenes mint a nád. E. —
kocsmán két dudás. KV. Nem jó— Egyenes mint a E. — Egyenes
nyil.
nagy úrral egy tálból cseresznyét enni. mint az ökörhúgy. E. Egyenes —
E. — Nem jó úrral egy tálból cseresz- mint az s-betü. Ny. 3. A hol fé- —
nyét enni, mert meglövöldöz a mag- nyes, ott egyenes. (A részeg este a
jával. KV. —
Nem jó két molnár egy csillogó pocsétát egyenesnek nézi és
malomban. S. — Nem lehet minden belelép.) Ny. 2, — Igaz embernek
betegséget egy szerrel orvosolni. B. minden út egyenes. S. — Kancsal
— Nem vagyunk egy kenyéren. S. — nem egyenes szivü. Sz. — Ki egyenes
Orgazda, tolvaj, mind egy zsákba va- úton jár, nem téved el. S. Könny —
lók. KV. — Pap se papol kétszer egy lelni madarat, ha röptében egyenes
prédikációt. D. — Sok egy házban utat tart. E. —
Legjobb az egyenes út.
két okos. E. — Sok jó ehetik egy E. — Munkának egyenese jó, a man-
tálból. E. — Sok sasnak egy fészken kónak horgasa. S. —
Nehéz a hor-
:
 — 150

gasból egyenest csinálni, KV. Néha — Egyezik. Egy süveg alatt nehezen
az egyenes is meggörbül. D. Oly — egyezik két fej. —
Ritkán egyez-
D.
egyenes a beszédje, mint a kasza, B. nek meg a kontyok, (Asszonyok.) E.
— Vaktól kérdezi a legegyenesebb Szive nem egyezik szájával, Ny. 2,
utat. D. —
Volt valaha annak is egye- Egyesség. A jó egyességért, csen-
nes dereka. (Vén.) D. —
Volt valaha
•
des békességért sokat el kell hallgatni.
annak is egyenes háta. D. Sz. —A polgárok egyessége legjobb
Egyenesen. (Egyenest.) A ki soha kfala a városnak. (Latin.) B. Adjon —
nem botlik, soha egyenesen nem jár, isten egészséget, magyarok közt egyes-
E, — Görbeszáju ritkán szól egye- séget. Sz, — Egyesség kis dolgokat
nest. D. — Legkisebb gondja az nagyra emel, KV, —
Egyesség kicsit
horgasán esik-e vagy egyenesen. (De- is nagyra visz. E. —
Jobb a sovány
rüre-borura hazudozik.) D. Soha — egyesség, mint a biró kövér végzése.
egyenesen nem állanak szavai. (Ál- ME. — Jobb a sovány egyesség, mint
nok.) D. a kövér pör. S. —
Nagy udvarokban
Egfyenetlen házasságnak ritka jó ritka szép egyesség. E. —
Szép egyes-
-

vége. E. — Egyenetlen házasságnak ség emeli a zászlót. E. —

Szép egyes-
ritkán van jó kimenetele. ME. — ség emel zászlót, mezben. K, So- —
Egyenetlen tulkok nem jól vonják a vány egyesség többet ér a kövér pör-
jármot. S. nél, S,
Egyenesít. Addig kell a fát egye- Egyforma. Eben guba, mind egy-
nesíteni, mig fiatal. B. forma, mind egy kutya. Ny. 2. Egy- —
Egyenget. Hasra ültették s farát formák vagyunk mint Lógóék Szekere-
egyengették. (Verés.) D. — Útját egyen- sékkel. (Addig pörösködtek, mig min-
getni. ME. denüket elvesztették.) Ny. 1. Kivül- —
Egyenkint szedeti ki a szemszört. belül egyforma, minta Samu nadrágja.
(Kíméletlen.) D. — Egyenkint vereti (Lyukas.) Ny. 6. —
Mind egyforma
ki a zápfogakat. (Kegyetlen.) D. mint a Paksi gatyája, (Csak kett volt^
Egyenl. A barátság vagy egyenl- egy rajta, egy a mosásban,) Ny, 2, —
ket vesz, vagy egyenlkké tesz. B. — Mindig egyforma mint a mocsai ha-
Azon egyenl ostobaság mindennek raszt, Cz. — Széle-hossza egyforma.
mindent, mint senkinek semmit sem D. — Varjú is csak addig egyforma,
engedni. B. —
Egyenl ostobaság min- mig egészséges. E.
dent hinni és semmit nem hinni. ME, Egyformán. A harangok sem
— Egyenl osztály nem támaszt hadat, szólanak egyformán. D. Egyformán —
E, —Egyenl teher senki nyakát nem jövünk a világra, ezer módon megyünk
szegi. KV. —
Még ujjaink között sem ki. E,
látunk egyenl nagyságot. D. Öt — Egyetért. Szép dolog mikor a száj
ujjad között egyenlö-e kett ? D. — és sziv egyetértenek. K.
Sok ujja az embernek, még se egyenl. Egyetlenegy gyermek akasztani
D. — Ujjaink sem egyenlk. E. való. (Egyetlen gyermek nagy gond a
Egyenlség nem támaszt hadat. szülknek, igen féltik.) E.
KV. — Sok jót szül az egyenlség. K. Egyéb. Nincs egyebe, mint a teste-
Egyes búval
élet ME. — Az
jár. lelke. E.
egyes élet bú nélkül nem lehet. Gz. Egyhamar. Nem egyhamar lehet
Egyesült ervel, ME. Csak — I

fából gúzst tekerni. D.

abban nem egyesülhetnek: ha a szénát Egyhangú mint a Bendák nótája.
kaszával kaszálták - e, vagy ollóval E. — Egyhangú mint a koldusének. E.
ollózták. Pázmán. Egyik-másik. A láncon egyik szem
 151

a másikat tartja. D. —
A mi egyen nyaknyaka van. (Nyakas nyaka.) D, —
megtörténik, máson megeshetik. B.
is Egynek nyeresége, másnak veszte-
— A mi egynek sok, másnak kevés sége. S. —
Elfér egyik a másik mellett.
— A mi egynek
lehet, D. más- vétek, B. —Ha egy kéz a másikat mossa,
nak sem — Egyik kéz a
erkölcs. D. ugy leszen. (Sikerül.) D. Mi egynek —
másikat mossa. — Egy nyavalya
D. a szabad, má.snak nem szabad. S. —
másikat KV. — Egyik bakot
ott éri. Olyan az atyafiság köztök: egyik a
fej, a másik rostát tart alája. E. — dombra rakodott, másik a völgybe, s
Egyik büdös vaj, a másik kukacos a viz összemosta. B. — Sír az egyik
szalonna, egybeillenek. D. Egyik — szemem, a másik könnyezik. Np. —
csillag meg nem elzi a másikat. D. — Ugyan megtalálta az egyik csuka a
Egyik csinál erszényt, a másik le- másikat. (Sovány házaspár.) Sz, —
metszi azt. KV. —
Egyik dolmányszür, Üsd meg egy pofáját, a másikat adja.D.
a másik szürdolmány. B. Egyik dul, — Egymás.Elférhetünk egymás mel-
a másik ful.D. —
Egyik egyben, másik (Nélkülözhetjük egymást.) E.
lett.
—
másban különbözteti meg magát. B. Két szomorú is vigasztalhatja egymást.
— Egyik eb, másik kutya. D. Egyik — D. —
Egymásnak kezet adhatnak. D.
észszel, másik kézzel. (Dolgozik.) ME. — Sok néha a két ünnep is egymás-
— Egyik gubás, másik sudás. D. — után. D.
Egyik hozzád, másik tled. ME. — Egyszem. Vakok között az egy-
Egyik id a másiknak ellensége. S. — szem. D. — Vakok között egyszem
Egyik kanász, másik kondász. (Kon- az els. E. — Vakok között az egy-
dás.) D. —
Egyik kapzsi, a másik szem a király. (Latin.) S.
habzsi. D. —
Egyik kézzel épit, a Egy természetek könnyen össze-
másikkal ront. D. —
Egyik koldus a barátkoznak. B.
másikat gylöli. S. —
Egyik kökény, Egyszer. A mely kutya egyszer
a másik galagonya. BSz. Egyik — átúszsza a Dunát, többször is átúszsza
költ, másik préda. D. Egyik kutya, — az. Ny. 6. —
A mely kuvasz egyszer
másik eb. E. —
Egyik lábam mezítelen, általuszsza a Dunát, nem fél többé a
a másikon semmi sincsen. D. Egyik — viztöl. Pázmán. —
Mely eb egyszer a
minta másik, ha lefekszik, elalszikNp. Dunát általuszta, neki megy a tenger-
— -Egyik munkálkodik ésamásik veszi nek is. E. —
Mely eb egyszer a Dunát
hasznát. B. —
Egyik nap ugy világit általuszsza, Balatont is megprópálja.
mint a másik. D. —
Egyik olyan mint D. — A mely eb egyszer a Dunát által-

a másik. D. — Egyik részeg, a másik uszsza, másszor a tengerre készül. KV.

tántorog. D. —Egyik sem hányja a — A tojás is csak egyszer törik el. (Be-
másikat.(Nem akarok felelni. Pl, csületet, szüzességet csak egyszer le-
Hány ra van ? —
Egyik sem hányja het elveszteni.) E. — Csak egyszer
a másikat.) ME. — Egyik sir, a másik esett — Csak egy-
Bécsben ebvásár. D.
nevet. (Német.) S. — Egyik sir, a másik szer volt B, — Egy-
Budán kutyavásár.
rí. D. — Egyik tehén a másikat nyalja. szer volt Bécsben ebvásár. E. — Csak
D, ^Egyik tizenkilenc, a másik egy egyszer esik esztendben karácsony.
hiánhusz.D.^ —
Egyikujjávalhozzádra, (Szegénynek j dolga.) Ny. 21. — Csak
a másikkal töledre mutat. (Álnok.) D. egyszer esik esztendben rnapja. (U.
— Egyik tüz, a másik viz. S. Egyik — a.)Ny. — Egyszer az ember. E.
3. él

után ásítozik a másik. D. Egynek — — Egyszer megeshetik, a mi sohasem

hatot, másnak vakot vet a világ koc- volt. D. — Egyszer hitlem, akkor is

kája, D. —
Egynek minden, másnak megcsaltak. — Egyszer hopp, más-
S.
semmi, B. —
Egynek nyaka, másnak szor kopp. — Egyszer megcserélt
S.
 — 152

könnyen megy cserébe. E. Egyszer — ság.)Ny. 5. —

Egyszerre a szegény-
megcserélt ló könnyen megy cserébe. séget és vénséget nehéz elszenvedni,
D. —
Egyszer van, egyszer nincs. E. D, —Ki bolházta ki egyszerre a rán-
—
Egyszer veszi fontra, a mit száz- cokat ? D. —
Ne kivánj mindent egy-
szor nyelvre. (Egyszer fontolja meg.) szerre megenni, D, —
Nem egyszerre
D. —
Hétszer nézzünk, egyszer csinál- születtünk, nem is egyszerre halunk
junk. Ny. 15. —
Jobb kétszer kérdezni, meg. Ny. 6, —
Nem kell egyszerre
mint egyszer hibázni. E, Kétszer — egy ökröt elkölteni. KV, —
Nem kell
mérj, egyszer vágj. D, Kétszer — egyszerre mindent elkölteni. KV.
mondod, egyszer sem indul. D. Ki — Együgy. Az együgy ember
egyszer lop, aztán tolvajkodik. D. — ritkánmegy biró elibe. K. Boldo- —
Korántsem egyszer ugy mint másszor. gok az együgyek. ME. Könny —
Ny, 11. —
Könnyen vétkezik az ember az együgyt rászedni. D.
egyszer, még könnyebben elször. D. Együtt. A koszos birka is átúszik
— Megesik egyszer a lud a jégen. M, a többivel együtt, Ny, 5. —
Bokorral
— Nehezebb kétszer kapálni, mint együtt lövik a nyulat. Együtt
E. —
egyszer megházasodni, D. Nem — boroznak. D. —
Együtt cséplik a bú-
egyszer úszta át a Dunát. (Tapasztalt.) zát. D. —
Együtt fürdenek. D, —
E. — Mindenkinek átkeli ugornia egy- Együtt fzték, együtt egyék, E. —
szer bolondok árkát. Ny. 6.
a. Okos — Együtt fújják a követ. S. Együtt —
embert csak egyszer lehet megcsalni. húzzák az —
Együtt járják a
igát, B,
E. —
Pokolban is esik egyszer vásár, búcsút. D. —
Együtt járják a táncot.
Sz. —Pokolban is esik egyszer D. — Együtt járnak-kelnek. D. —
ünnep. S. Együtt kártyáznak. (Összejátszanak.)
Eg-yszereg-y. ügy megy mint az D. — Együtt kenyereznek. D. —
egyszeregy. ME, —
Ugy tudja, mint Együtt kereskednek, D, —
Együtt let-
az egyszeregyet. ME, Világos, mint — tek a világra, D. —
Együtt sétálnak,
az egyszeregy, E. D. — Együtt sütik a fánkot. D, —
Eg-yszeri. Kinálta, mint az egy- Együtt szántják a földet. D. Együtt —
szeri ember a papot. (Tessék tiszte- szelik leves alá a kenyeret, D. —
lend ur a többinek ugy is van esze,
! Együtt tartanak. (Összetartanak.) D.
ket nem kinálom.) E. — Ugy járt — Együtt tették a tzhöz, együtt
mint az egyszeri ember. (Kereste a egyék meg, D, —
Együtt tették a tz-
fehér lovat, melyen ült.) E, höz, együtt emészszék. E. Együtt —
Egyszeriben. A köröm sem n utaznak. D. —
Együtt vadásznak. D,
meg egyszeriben. D. —
A napfogyat- — Együtt verik a hideg vasat, D. —
kozás sem esik meg egyszeriben. D, Nem riztünk együtt disznót. Ny. 8.
— A napsugár sincs nálunk egysze- — Sok együttléteinek házasság a vége.
riben, D, —
Egyszeriben oda lett. D. Ny. 6. — Sokat szólani és okosan,
•
—Egyszeriben ott termett. D, — ritka együtt, E, — Sülve-fve együtt
Mindent maga akar egyszeriben el- vannak, S,
nyelni, D. Egyptomi sötétség. E.
Eg-yszerre. A sem vágják le
fát Eke azt gazdagítja, ki szarvát kéz-
egyszerre. D. — A meggy sem mind zel szorítja. S. — Ha mélyen szán-
egyszerre pirul. Ny. 4. —
Az ökör tasz, betörik ekéd.ME, —
Könny hat
sem eszik többet egyszerre. D. — A ökör után tolni az ekét. E. Nem —
rovásból sem rónak le mindent egy- tud az én ekémen szántam. (Nem dol-
szerre. D. — Egy gyújtót kétszerre, egy gozik kedvemre.) E. —
is szeret

itce bort egyszerre. (Rossz takarékos- szántani a szegény ember ekéjén.

 153

(Szeret más munkája után boldogulni.) az embert. (Árulja el.) D. Szinte —

E. — Se ekéje, se ökre. (Szegény.) D. annyi borjubört adnak el, mint ökör-
Ekeszarv. A vargához viszi az brt. (Ifjak, öregek egyaránt halnak.)D.
ekeszarvát élesíteni. Sz. Ekeszarv — Eladó. Annak Bécsben van az el-
inkább, mint toll a kezedbe, D. — adója. (Drága.) Ny. 6. — Cifra mint
Kajla mint az ekeszarv. D. Meg- — az eladó lány. D. — Mindég készül,
markolja az ekeszarvát. D. Nehéz — mint az eladó leány. D. — Nehéz
ekeszarvval gazdaggá lenni. D. — Nem attól venni, kinek eladó szándéka nin-
pálcára, hanem ekeszarvára. (Nem csen. D. — Szegény ember csikója
termett bírónak, hanem parasztnak.) hamar ló, gazdag ember lánya hamar
D. — Nem szokta cigány az eke- eladó. Ny. 10.
szarvát. D. — Rest kéz meg nem íz- Elagg". (Feledésbe megy.) Semmi
— Sok ér-
zasztja az ekeszarvát. D. sem agg el oly könnyen, mint a jó-
demes legény, mert értéke szegény, tétemény. K.
fogja az ekeszarvát. Sz. — Sok jó Elalszik. A szalmapömye könnyen
fogja az ekeszarvát. D. elaluszik. D. — Baloldalán alszik el.

Ekevas. Vargához viszi az eke- (Helyzete kellemetlen.) D. — Egy sült

vasat. E. — Vargához viszi az eke- máléért elalszik egész nap. (Rest.) D.
vasat élesíteni. KV. — Egyik mint a másik, ha lefekszik,
Ekklézsia számára maradt. (Vén elalszik. Np. —
Elaludta minden sze-
lány a templomot járja s a perzselyt rencséjét. D. — El nem alszol, ha vele
gazdagítja.) E. — Ekklézsíát követ. vágy, D. — Könnyebb elaludni, mint
(Nyilvánosan vezekel.) B. Szegény — felkelni. D. — Könny a fáradtnak
az ekklézsia. (Szegény vagyok, többet elaludni. D. — Magától is elalszik
nem adhatok.) E. —
Szegény az ek- mint a mécs. D. —
Minden vétek el-
klézsia, maga harangoz a pap. E. alszik a vénben, csupán a fösvénység
Elad. A dísznóalmot is el akarná ébred fel. D. —
Olykor a tüz is ma-
adni. (Fösvény.) — Annyit ér a
KV. gától elalszik. D. —
Ringatás nélkül
marha, mennyin eladhatni. KV. — El- is elalszik a fáradt. ME. Szalma- —
ad eszébl, de nem pénzébl. D. — tüz hamar elalszik. ME. Szegény —
Eladná a Krisztus koporsóját KV. is. a száraz földön is elalszik. D.
— Eladná istenét — Eladta a
is. S. Elapad. Árad a viz meg elapad. E.
szlt és sajtot vásárlott. (Bolondul Elállott az esze. (Részeg.) D. —
tett.) D. — Eladta a szlt, sajtot vett Elállott a szeme-szája. S. — Elállott
árán. (U. a.) E. — Eladta szljét, az igaztól. D. —
Nehéz attól elálla-
pincét vett árán. (U. a.)E. —
Eladta nod, amihez hozzászoktál. D. El- —
búzáját. (Kevély.) D. — Fehér lovon állották útját. D.
eladni. (Uri módon.) E. — Fehér lo- Elámít. Könny a bolondot el-
von eladta a tót az országát. Sz. — ámítani. D.
Holta eltt brét is eladta. D. -^ Ma- Elárul. A bolond maga árulja el

gát is eladta a piacon. D. Magával — magát. KV. — Lesütött szeme is el-

együtt eszét is eladta. D. Megadja, — árulja a tolvajt. D. — Szava árulja
ha az ebet eladja. (Soha sem fizeti el a bakcsót. D. — Szóval árulták el
meg adósságát.) Ny. 2. Nem a lá- — Urunkat is. D.
báról adta el a lovat, hanem a hátá- Elásott kincsben kicsiny haszon.
ról. (Dögltt lónak brét adta el.) E. — Elásott kincsnek mi hasznát
Ny. 13. —
Örül mint a ki búzáját el- sem venni. D.
adta. D. —
Sok pipát adnak el addig Elátkozott lélek. ME. — Bolyong
Debrecenben. D. —
Szava adja el mint az elátkozott lélek. S.
 — 154

Elázott. (Részeg.) D, — Elázott a Elcsípi a mire talál. (Ellopja.) D.

malomkerék kövestl. (U. a.) D. Elcsorgat. Táltól a szájig is el-

Elballag". Könnyen ballag el a juh, csorgathatni az ételt, E,

de nehezen tér vissza. D, Elcsppen az aranyból is, D.

Elbámult mint a pap tehene a jé- ElCSÚSZ. A kenyér mellett a túró
gen. Ny. 22. is elcsúsz. D. —
Elcsuszamodott a
Elbeszél egy óráig a kutyafarká- nyelve. D.
ról. D. Eldicsérí mint török a lova far-
Elbír. A fehércseléd elbirja a mol- kát. D.
nárt zsákostól. Ny. 5. Elbirja a — Eldglík. Nöjjön a kutyának fü,
poharat, de a gyüszüt nem. (Inni tud, ha eldöglött a ló. E.
de dolgozni nem.) D. Ne vágya- — Eldl. A nagy fák soká nnek, de
kozzál oly szerencsére, melyet el nem hamar eldlnek. B. Hosszú zsák —
bírhatsz. D, — Szamár se bir el asz- hamar eldl. D.
tagot. E. — Válla köböl búzát elbir. D. Eldönt. Eldöntötte a tele fazekat.

Elbízni. A bogáncskór is elbizta D. — Eldöntötted a levest. (Meghara-

magát, mikor a tölgyfa leányát meg- gudtak rád.) KV. — Ha magad dön-
kérte. D. -
—
Bizd el magadat, ha szé- tötted el a teli fazekat, ne kend másra
gyent akarsz vallani. KV. Bizd el — annak zsírját, D,'
magad, ha veszni akarsz. KV. El — Eleblábolt. Ny. 2, — Gyakran
ne bizd magadat, se kétségbe ne es- eleblábolt. D.
sél. KV. —
Ertlen, ki elbizza magát. Eledel. A rossz gyomornak be-
E, —Ha szépnél szebb nem lenne, csülete a kevés eledel. D, — A rosz-
még elbízná magát. D. A ki elbizza — szaság nem tartós eledel. D. Az —
magát, megszégyenül, D.— Ki elbizza oroszlán is a legkisebb madaraknak
magát, könnyen megszégyenül. E. — eledelévé válhat, D. —
Hollók és var-
Minél többet kéred a parasztot, annál jak eledelévé lett. D. Tüz, tudo- —
inkább elbizza magát. KV. Ne — mány eledelt kivan. E. Tüz és tu- —
kérd a parasztot, mertelbizzamagát.D. domány jó eledelt kivan. D.
Elbúcsúzik. Elbúcsúzott a kapu- Elefánt. Légybl is elefántot csi-
fától. I). —
Elbúcsúzott mint Kócsvai nál. Bsz. —
•
Szúnyogból is elefántot
a Jézustól. Ny. 4. —
Búcsúzzék el csinál. S,
tle a Jézus Krisztus. (Ne legyen bol- Elegyes mint a koldusszar. Ny. 8.
dogulása.) E. 14. —Édes keservel elegyes. B.
Elbújik. A félénk tyúknak csir- Eleink. (seink.) Eleinknek szo-
kéje is elbújik. D, — Avit ruhája van, kásait meg kell becsülnünk. D. —
azért bújik el. Ny. — Elbujt mint
3. Eszem-iszom törzsökébl származtak
Vászon Pál. (Bujdösdijátékban akutba elei. D. — Nem használ a vaknak,
rejtzött, de lába megcsúszott a falán hogy elei láttak. K.
s belehalt.) B. Eleinte. Csak eleinte válogat az
Elbúsul napestig a tele korsó mel- ember a szilvában. E.
lett. D. Eleje. A kés táncnak háborgás
Elcsap. A félsz a hasat is elcsapja. az eleje. (Rendezetlen tánc) D, —A
D. —
Alázatos mint az elcsapott szol- tejnek elején tetszik meg a túró. D.

ga. D. —
Elcsapta hasát a pálca. D. — Az általvetnek csak elejét látjuk,
— Elcsapta, mint Isten az árvizet. (Ketts koldustáska, fele elül, fele há-
Ny. 6. —
Könny a vékát elcsapni. D. tul lóg — mások hibáit az ell levbe
Elcsábítani. Addig szopta, nyalta, rakjuk, a magunkét a hátulsóba: má-
mig elcsábította. B. sok hibáit látjuk, a magunkét nem.)
 155 —
D. — Az eleje mindennek édesebb a legyet, (Éljen a hogy tud.) Ny. 3. —
mint az utolja. B. — Az okos gazda Fogtam törököt, de nem ereszt el. S.
háza elejétl végig lát. D. Ha a — — A mit megfog, el nem ereszti. S. —
rossznak elejét nem veszed, ert vesz Nehezen ereszti el az akasztófa pré-
rajtad, D. — Jól meg kell kötni elejét, dáját. D.
végét a dolognak. E. — Még a dolog- Eleség. Kinek szkön elesége, an-
nak elején belesül. D. — Munkának nak van jó egészsége. Np. Kinek —
jó eleje, a dolognak veleje. (Jó kezdés szkös bora, elesége, annak jó az
fontos.) D. — Nö a ház eleje. (Terhes egészsége, ME. —
Nincs nehezebb a
asszony.) Ny, 2. — Se eleje, se ve- könny úti eleségnél, (Üres tarisznya.)
leje. E. — Se eleje, se hátulja. S. — KV.
'

Se M.
eleje, se utolja. —
Se eleje, se Elesés. Egynek elesése, másnak
vége, mint az örökkévalóságnak. E, felkelése. KV. —
Ki fél az eleséstl,
— Söpörd a magad háza elejét, hagyj ne menjen a jégre. E. — Megbotlásra
békét másénak. KV. —
Szó éri a ház elesés következik, E.
elejét Ny. 19. Elesik. A ki áll, vigyázzon, hogy
Elejébe. (Elé.) A szalmát sem ha- el ne essék. D. —A ki el nem esett,

jítja lábad elejébe. D. Dorongot — nem kell felkelnie. KV. — Elesett az

vetettek elébe, (Akadály.) K, — Láb- esze. D. — Elesett mint a sündisznó
tántoritó követ ne vess senki elé. D, a réten. Ny. 5. —
Elesik a harcon
— Nagy lábütökövet gördít elejébe, vaev esv vasv más. D. Jobb az el- —
D. — Szamár állott a ló elejébe. D, esett, mint az elszaladt katona. D. —
Elejt. A kiárnyék után kapkod, a Jobb fejem essék el. M. — Könny
koncot elejti, ME. —
A koncot el nem a csekély vizben D. — Könny
elesni.
ejtinyálazatlan a kutya. D, — Elejtette a síkon (Sikoson.) D. — Könny
elesni,
a kanalat. (Meghalt.) E. — Elejtette a elesni, de nehéz D. — Leg-
felkelni.
koncot. D. — Elejtette a pártát. (Meg- hamarább elesik a félénk katona, E,
—
esett leány.) D. Elejtette a kis kést. — Néha a jól párta
felkötött is el-

S. — Elejtette a kést. M. — Ha a esik, D. — Részeg ember, ha elesik,

kutya árnyékhoz kap, elejti a koncot, szz Mária ölébe esik, (Isten rzi,) S.
D. — Könny a pártát elejteni. (Lásd — Sokat kell addig a jégen elesni,
fent.) D, még valaki jól szánkáz. D. — Szebb
Elemei. Akármit mozdítson, köny- az elesett, mint a megszökött katona.
nyen elemeli. D. —
Elemelte, mint D, — Többen estek el nyelv, mint
gólya a fiát. D. fegyver által. S. — Nemcsak a síko-

Elemészt. A vasat elemészti a son esik el az ember. D.

rozsda. D. -— Elemésztette magát bu- Eleven, Addig hamis az ember,
jában. (Öngyilkos.) D. — Hamisan mig eleven. D. —
Addig ravasz az
gyjtött pénz elemészti a maradékot. ember, mig eleven. D. Eleven mint —
(A többit is.) D. —
Száz igaz pénz a csík. D, —
Eleven mint a kénes.
között egy hamisan gyjtött a többit S, —Eleven mint a madár. E. —
is elemészti, Sz. —
Többet emészt el Eleven szenet gyjt maga fejére. E, —
a tolvaj, mint a mit megeszik. D. — Elevenjére hágtak. D, —
Elevenjére
Többet öl le a farkas, semmint egy- tapintottak. E. — Elevenjére találtak
szerre elemészthet, D, az árral. D. — Hamis az ember, mig
Elenyész. Kerteletlen virág hamar eleven. E. — Hogy ne ugrálna az
elenyész. (Gondozatlan.) D. — Szólott mikor a holt is mozog. (Ha a
eleven,
valamit, de a levegbe elenyészett. D, vén asszony táncol, hogy ne táncolna
Elereszt. Eleresztette, mint isten a fiatal.) É, — Holt holttal, eleven
 156 —
elevennel. Ny. 1. — Kinek szegény sikerült.) D, — Elég beteg be- az, ki
sorsa, eleven megholt az. KV. — Me- teget emel. E. — Elég cseresznyéje, de
gyén az eleven, ha még a holt is mo- férges. D. — Elég ebédjére egy ma-
zog. KV. —
Még a holt is mozog, hát dárka és egy borjucska. (Telhetetlen.)
az eleven hogy ne kapálódznék. (Lásd D. — Elég egy ebre egy kolonc. (Egy
fent.) — Mit tegyen az eleven,
Ny. 2. embernek egy hivatal.) E. Elég egy —
ha még a holt mozog. (Lásd
is fent.) ebre egy kölönc, D, —
Elég egy ebre
Decsi János. — Mit tehet az eleven. egy cölönk. B. —
Elég egy falon egy
ha a holt ugrál. is D. — Mit (L. fent.) rés. D. —
Elég egy kerten egy rés. S.
tesz az eleven, ha a holtak is vigad- — Elég egy kertre egy rost. Ny. 3. —
— Mozog az ember,
nak. (L. fent.) D. Elég egy malomban egy molnár. D.
mig — Neki menne az
eleven. D. — ele- Elég egy ménesbl egy csikó. Ny,
ven Ördögnek. — Nyalj D.az — a- falj a 6. Elég egy öreg a háznál, D. —
eleven képeket. D. — Ritka nyü ele- Elég egy pap egy templomban. E. —
ven hus nélkül. D. ~ Szebb az eleven, Elég egy sütésben egy cipó. D. Elég —
mint kép, D. — Szeretjük a
a festett egy sütésben egy lángos. D. Elég —
szépet, az eleven képet, E. Szép, egy sütetbl egy lepény, ME, Elég —'

mint az eleven kép. D. egy szomorú egy házban, D, Elég —

Elevenít. Lélek a mi elevenít. E. egy tehénre egy kolomp, S. Elég —
Elegyet tesz a kutya kötelességé- egy templomban egy papoló, D, —
nek, ha nem mar is, hanem ugat. D. — Elég gazdag, ki a magáéval megelé-
Az isten sem tehet mindennek eleget, gedhetik. D, —
Elég hamar eszik, a
D.— Ki tudna mindennek eleget tenni. ki jóllakik, D, —
Elég mind kenyere,
D. — Királynak, jobbágynak eleget mind bora, D. —
Elég nyavalya az
•

tenni terhes munka. B. — Nehéz öregség, S. —

Elég ruhája is, de ron-
eleget tenni királynak is, meg jobbágy- gyos, D. —
Elég sok az ember, de
nak is. KY. — Nehéz soknak eleget kevés a jámbor. D. —
Elég volna, ha
tenni. D. oly okos se volna. D. Ezer varjú—
Elég". A holtnak mindig van ele- ellen elég egy k. D. Félfogamra—
gend földje, az élnek soha sincs, sem elég. S. —
Fösvény maga sem
D. — A
nagy dologban az akarat is mer eleget enni. E. Fösvénynek—
elég. KV. —
A nagy dologban a jó- soha sem elég. E. —
Három dolog
a,karat is elég. KV. A szép szó — egészséges : eleget nem enni, munká-
nem elég a hasnak. D. Azt tartják, — tól nem futni és nem bujálkodni. M.
egy ebéd felett négyszer inni elég. ML. — Jobb az elég, mint a sok. D. —
— Csak annyit aludj, a mennyi elég, Kenyeret sem eszik eleget. S. Ke- —
D. — Csak annyit beszélj, a mennyi resked már ez elég. D.
: Ki a for- —
elég, D, —
Egy fösvénynek sincs soha rásból eleget ivott, háttal fordul hozzá.
elege, D. —
Egy kútba elég egy os- D. —
Kis börzsönbe is elég fér. D. —
torfa. Ny. 18. —
Eleget alhatunk, ha Mint a béka a földben sem mer eleget
meghalunk. S. —
Eleget élt a nyomo- enni. D. — Mondja a rest: eleget dol-
rult, ha hamar meghalt is. D. Ele- — goztam, de nem mondja: eleget ettem.
get élt a szegény, ha hamar odalett K. —
Neki is elég lesz egy kapa föld.
is.D. — Eleget raktak derekára, csak a S. —
Nem elég az üdvösségre. S. —
birja. D, — Elég pénz, mert minde-
a Nem elég a szó, ha nem elég a cipó.
nütt verik. D. — Elég szemét a há- a D. — Nem elég a sok szó, ha nem
zad eltt is, csak gyzd söpörni. D, elég a cipó, E. — Nem kivan sokat,
— Elég az ember, de kevés a magyar, kinek elege van. D. — Nem sok a mi
S. —Elég abból egy sütet. (Rosszul nem elég. D. — Néha a soknak fele
 - 157

is elég. D. — Nyomorult, kinek nem farkas a bárányt, ha el nem éri. D.

elég a magáé. E. — Pénzen vesznek Eléri talán a csillagot is. (Kevély.) D.
kenyeret, még sem esznek eleget. (A — Elért az ebijeszt péntekre. (Lásd
városiak.) D. — Puskapornak egy ebijeszt.) S. — Elérte a bor. D. —
szikra — Soha nem elég a
is elég. S. Elérte a sok péntek. (Öreg.) M. — El
fösvénynek. KV. — Soha nem elég a — Érd
•

nem éri a húsvéti bárányt. D.

koldusnak. KV. — Soha sem mondja el macska az egeret. (Fogósdi játék-

hogy (Az evésbl.) D. — Soha

elég. ban fm kapd el a leányt, vagy viszont.)
—
: :

nem sok az, a mi nem elég. KV. D. —

Hamarább elérnek egy hazug
Soha nincs elege, mint a koldusgyo- embert, hogysem egy sántát, Sz. —
mornak. D. —
Sok kell néha, hogy Hamarább elérnek egy hazug embert,
elégnek mondjuk. D. Szakálas — hogysem egy sánta ebet. D. Ha el- —
szolgának a szó is elég. Ny. 4. — éri, szemeit is kikörmöli. D, Ha —
Szép szó nem elég a hasnak. E. — szalad sem éri el a sétáló kullancsot.
Torkig elég. KV. Untig elég. B.— — D. —
Könnyebb egy hazugot, hogy-
Untig elég a paréj, de annál kevesebb sem egy sánta ebet elérni, Pázmán.
a zab. D. — Könny a forgószelet elérni. (Könny
ElébbjáP. Fáradt ló is elébb jár a szegény legényt, ki egy környéken,
farkánál. B. betyárkodik elfogni.) K. —
Könny a
Elébevágott mint Totya a sereg- sántát elérni. — Legjobb futót
D. is

lyének. (Parittyájával messzebbre cél- eléri az öregség. E. — Legjobb futót

zott s a repülket eltalálta.) Ny. 1. is eléri a — Macskának kö-
halál. S.
Elég". A tüz mellett minden fa elég. tél a kolbász, ha el nem éri. (Nem ér
B. — A vastag törzsök késbbre ég neki semmit.) K. — Nehezen a éri el
el. D. — Száraz fa mellett a nyers fa kakukszt. (Tavaszt.) D, — Nehéz a
is elég. S. — Vékony vesszk hama- futó szarvast elérni. D. — Nem
éri el
rabb elégnek. D. az uj kenyeret. (Aratást; uj búzát.) E.
Elég^ség", egészség. (Megelége- — Nem érted el hajasán, kopaszon is
dés.) E. bajosan. S, — Oly magasra emelték^
Elél. Az életrevaló ember a k- hogy el sem érhetni. (Felakasztották.)
szikla tetején is elél. B. — Az ördög D. — Akármit is trve ér el az em-
se szánt, se vet, mégis elél. D. — ber. D.
Elél az ember holtáig. E. — Elél az Elérkezik. Az isten sem nem siet^
ember legalább holtáig. D. — Elél az sem nem késik, de elérkezik, KV. —
ember, ha nem tovább is, legalább hol- Lassan jár az isten, de mégis elérke-
táig, D. — Elélhetni, csak legyen mit zik.D. —
Lassan jön az isten, d&
enni. D. — Jég hátán is elél. E. — ugyan elérkezik azért. K.
Könny elélni, csak kenyér legyen. D. Elfagry. Elfagyott a beszél sipja.
— Kszikla tetején is elél. E. — Vén E. — Elfagy a ló szarva. (Tréfásan:
birka eléli a téli takarmányt, kikelet- hideg van.) E.
kor hal meg. D. Elfajult gonosz nem szokik a jó-
EléP. A mit kézzel elérsz, fával ne hoz. E.
hajitsd. D. —
A régi adósság annyira Elfárad, bele. D. — Ki gyorsan
felmegy, hogy végre el sem éred. B. jár, hamar elfárad. S. Örül — az el-
— Addig eszik-iszik, mig ujjával fáradt ember a faárnyéknak. D. —
eléri. D. — Az van messzi, a mit el Rest ember még a pihenésben is el-
nem érni. Ny. 18. — Azé a világ, a fárad. S.
ki élheti, a mennyország, a ki elérheti. Elfáraszt. Kicsiny nyúl, elfárasztj a
E. — Csak akkor nem eszi meg a a nasv kutvát. S.
 158

Elfedez. Mész, bors, csuklya sok seb, de a régi még könnvebben el-
í-osszat elfedez, K. fenül, D,
Elfeledkezik. A ki másra bámul, ElféP. Békés malacok egy ólban
magáról elfeledkezik. B. kilencen is elférnek. D. Elég tág a —
Elfelejt. A mely szolga elfelejt világ, elférünk benne. E. Elfér egyik —
ebédet enni, megérdemli a vacsorát. a másik mellett. D. —
Elférhetünk
K. — A mely szolga elfelejt ebédet egymás mellett. (L. egymás.) E. —
enni, megérdemli a jó vacsorát. E. Elférne a zsebbe. D. —
Könnyen el-
— A mit Miska megtanul, Mihály sem fér két vékony egymás mellett. D. —
felejti el, E, —A bar- Sok
tolvaj a lopott jó elféregy parányi helyen. D.
mokat elfelejti, de szabadokat nem
a — Sok jó ember elfér egy kis he-
felejti el. D. — A mit vissza nem hoz- lyen. E,
hatsz, helyre nem állithatsz, legjobb Elfogj. El se fogta, már melleszti,
elfelejtened. B. — Az
ember könnyen E. — El se fogta a madarat, már is

elfelejti a nyavalyát. KV, Az okos — melleszti, (Kopasztja.) D. — Fogd el

biró elfelejti a komaságot, D. — Azt az egeret, (L, egér,) D, — Sok eb egy

is elfelejtette, mi a neve. — S. El- nyulat könnyen elfoghat, B.
felejtette mint a megholt. — E. Elfe- Elfogfad. A köszöntést sem fo-
lejtette mint a tegnapi álmot, — D, gadja el. (Rátartós.) D. Akasztófa —
El ne felejtsd azt a napot, mikor bán- senkit sem hiv, mindenkit elfogad. E.
tottad a papot. Ny, 10. — Feladta — Bolond szamár a ki el
a ki kinál,
levét és elfelejtette koncát. KV. — nem ME.
fogadja.
Ha káptalan lett volna a feje, eddig Elfogfadás. Ajándék elfogadás, sza-
elfelejtette volna. D, — Ha tudtam badság eladás, Sz.
volna is, eddig elfelejtettem volna, D, Elfogflal. A békének üres helyét
— Három gazember van a világon az ördög foglalja el, D.
ráérek, elfelejtettem, majd, S. — Id- Elfog-y. A liszt is elfogy, ha sok
vel a legkedvesebbet is elfelejthetni. markon megy által, D, — A liszt is

D. — Inkább olvasóját, mint korsóját elfogy, ha sok markon megy keresz-

felejti el. D, —
Ki másra bámul, ma- tül, E, —
A mi hamar érik, hamar
gát felejti el, E, — Kit nem tökkel elfogy, D, —
A tömött tárház is apró-
ijesztenek, elfelejt az egyebet. E, — donkint elfogy, D. —
Akármily nagy
Maga nevét is elfelejtette. D. — Mihez legyen a kincs, kicsinyenkint elfogy-
Böske szokott, Orzse el nem felejti. hat, S. — Akkor kiméli a kolbászt,
D, — Nehezen felejti el a magyar a mikor elfogyott. D. —
Elfogy a vagyon,
boszut, D. —
Nehéz a kedvest elfe- ha rá nem keresnek, D, Elfogy —
lejteni. D, —
Se a hal úszását, se a mint a kaszafény. E, — Elfogyott a
nap forgását soha el nem felejti. D. Krisztusa, (Pénze,) S, — Elfogyott a
— Ugy elfelejtette mint a holt. D, — pénzmagja, (U, a.) S, — Elfogyott a
Ugy megijesztették, hogy nevét is el- pogácsája, (Útra mennek pogácsát
felejtette, D, — Végtére maga nevét raknak tarisznyájába ;hamar tér
a ki
is elfelejti az ember, D, vissza útjáról, arra tréfásan mondják :

Elfelejtés. Az elfelejtésnek és nem hazajött, mert elfogyott a pogácsája.)

tudásnak egy a fizetése, K, — Az el- S, — Elfogyott a puskapor, E, — El-
felejtésnek és nem értésnek egy a fogyott a puskapora, mint a nagyidai
bére, D, — Igyunk egyet bú elfelej- cigányoknak, (1554.) Sz, Elfogyott —
tésre, D. — A megesett dolognak leg- az aprópénze, S, —
Elhagyta magát,
jobb orvossága az elfelejtés. D. el is fogyott bujában, D, Gyertyát —
Elfenül. Könnyen gyógyul az uj sem gyújt, fél hogy elfogy, D. — Ha
 159 —
elfogy is a hold, neve megmarad, D. vesz, elhagyja a házat. E. — Elhagyta
— Kár hogy a puskaporuk elfogyott, magát el is fogyott bujában. D. —
mint a nagyidai cigányoknak. D. — Ha keveset járt kelt az okos, ország-
Kés a kolbászt akkor kimélni, mikor utját el nem hagyja. D. — Hadd a el

elfogyott, Sz, KV, Kupáját sem — jót jobbért, D. — Járt utat járatlanért
öbliti meg, fél hogy vize elfogy, D, el ne hagyj. E. —
Jobb törvényt bon-
— Sok is elfogy, ha nem keresnek tani,mint szokást elhagyni. E, Ki —
hozzá, S, mihez szokott, azt nehezen hagyja el.
Elfoly. Sok víz elfoly addig a S. —Kutya nem hagyja el az ugatást.
Dunán, E. E. — Meghitt barátodat testvéredért
Elfonyad. Késn nyilt rózsa, késn se hagyd el. B. —
Megszokta az eb
fonyad el, D, az ugatást, el nem hagyhatja. D. —
Elfucscsolodott mint a pataki Nehéz a megrögzött szokást elhagyni.
asszony perecé. Ny, 6, E. — Nehéz a régi megrögzött szo-
Elfúj. A szót elfújja a szél. E, — kást elhagyni. D. — Nehéz a szokást
Egy régi fergeteg fújta már azt el, D, elhagyni. D. — Nem jó elhagyni törött
— Elfújja mint aszott szénát a szél. utat töretlenért. (Régi barátot újért.)

D. — Majd elfújja a szél, oly ert- D. — Nyáron gúnyádat, télen tarisz-

len. E, — Nehezebb ez, mint a pöhölyt nyádat el ne hagyd. S. Az okosság—
elfúnni, D, az okos embert ritkán hagyja el. D.
Elfut, Ha az els husié elfut, nem — Se télen szalonnáját, sem nyáron
ér a második semmit, (Feleség,) Ny, bundáját el nem hagyja az okos. E.
4, — Ki a farkastól elfut, oroszlánra — A sok papimádság elhajtja az est.
talál. E. —Mig a kutya szarik, elfut (A mi sok még a jóból is megárt.) S.
addig a nyúl, K, — Télen kenyeredet, nyáron ruhádat
Elfutja a bolondja, D. Elfutotta — el ne hasvd. S. —
Télen kenveredet,
a méreg. ME. nyáron gúnyádat el ne hadd. Ny. 6.
Elfrészel. Minél vastagabb a fa, — Télben kényért, nyárban ruhát bo-
annál késbbre fürészelik el, D, lond a ki elhagy. E. —
Törött hajót
EIgfUrul. Kerekes a pénz, hamar elhagyják az egerek. E. —
Uj barátért
elgurul, el ne hagyd a régit. E. —
Újért az ó-
Elhagry. A jót is elhagyjuk a jobb- bort el ne hagyd. B. —
Jót a jobbért
ért. D. —A elször a mézet meg-
ki el szokták hagyni, E. —
Az eget soha
ízlelte, nehéz annak elhagyni. KV. — el nem hagyhatjuk. E,
— A
kutya egy koncért a prédikációt Elhag'yott. Bolhás mint az elha-
is elhagyja. D. —
A nyakas csak ak- gyott gunyhó, D, —
Szomorú mint a
kor hagyja el a nyakasságot, mikor megszedett szlben az elhagyatott
lenyakazzák. D. —
Akkor jó elhagyni gunyhó, D,
az alvást, mikor legjobban esik. E. Elhajt. Egy hamisan jött pénz száz
— Bizonyost bizonytalanért el ne igazat elhajt, BSz, — Egy kis szél is
hagyj. E. — Egy hitvány lazsnakért elhajtja. — Orráról a legyet sem
D,
el ne hagyd az ágyadat, (L, ágy,) D. hajtja D, — Rossz pásztor, a
el. ki
— Elhagyja, mint a cséppai gyerek a elül a marhát elhajtják. D.
sírást, ha borral kínálják. (Nem nagy Elhalt ijedtében. D. — Elhalt mér-
szomorúság.) Ny. 5. — Elhagyta az gében, D.
— El ne hadd
országutját. (Hazug.) D. Elhallgat. A jó egészségért, csen-
a mit bizonytalanokért. B. —
birsz, des békességért sokat el kell hall-
Embert a nyomorúság és árnyék soha gatni, Sz, —
Ha magad kimondod
elnem hagyja. D. — Ha a kutya meg- titkodat, hogy kivánod, hogy más azt
 160

elhallgassa. S. — Nem minden ember Ny. 6. —

Olykor a mester is elhibázza
hallgatja el a titkot, KV. — Az okos a vecsernyét D.
azt is elhallgatja a mie van, a bolond Elhimez. Tudja szóval elhimezni-
azzal dicsekszik a mie nincs. S.
is hámozni. D.
Elharap. Bárcsak egyszer elha- Elhiresedik. Akasztással is elhi-
rapná a nyelvét. D, —
Fél, hogy el- resedik az ember. D.
harapják az orrát. E. Nehéz józa- — Elhoppozta az esküvés eltt. (Meg-
non visszaadni annak az embernek esett lánykorában.) D.
orrát, melyet részeg korában elhara- Elhord. A
kutyaugatást elhordja a
pott valaki. D. — Vesztére harapta el a szél. D. — A
sok gödény a tavat is
az egér fejét. (L. egér.) D. elhordja. D. —
Eddig a düledékeit is
Elhánya mindenét, ugy szalad. D. elhordták. D. —
Hord el magadat. S.
— Elhányta már a csikófogát. E. — - Hord el a sátorfádat. D. — Hord
Hányd el, vesd el módra. S. Könny — el —
Nincs az a nagy
az irhádat. S.
a búzát elhányni, de nehéz felszedni. hegy, melyet idvel el ne lehetne hor-
D. — Nem szalmaszál, hogy elhányd. dani. S. —
Porrát is elhordották a
D. — Néha az elhányt macskafiak szelek. D. —
Sok bárányt elhord ad-
jobbak. D. dig a farkas. D. ^- Sok veréb sok k-
Elhal. Addig keressz lágy párnát, bl búzát elhord. D. Ugat a kutya, —
hogy aszú padon is elhalnál. KV. — de a szél elhordja. D.
Elhal a mezítelen földön is. D. Elhull. Néha apraja után a nagyja
Elhegedülte azt szent Pál. Ny. 6. is elhull. D.
— Elhegedülte azt szent Dávid, el is Elhullat. Elhullatta már a csikó-
énekelte. Ny. 8. —
Régen elhegedülte fogát. S. —
Ne hullasd el, mint a tót
azt szent Dávid, el is énekelte. E. — a miatyánkot. Ny, 14.
Elhegedülte azt már szent Dávid. S. Elhúz. Ha elhúztad az ölet, húzd
Elhervad. Akármilyen szép a vi- el az araszt is. Ny. 4. Ilyen négy —
rág, de idvel elhervad. D. Csak — ló elhúzza a tamási templomot is he-
azért szép a festett rózsa, mert el nem lyérl. Ny. 5.
hervad. D. —
Legszebb virág is el- Elhl benne a vér. S. Ne nevess, —
hervad. S. —
Nincs oly szép virág, elhl a leves. E.
mely el ne hervadjon. D. Elillan a lcs árával. D.
Elhever. A hever ember szeren- Elindult mint Kis Jakab malma
cséjétis elheveri. D. Elheverne a — (Elvitte a szél.) Ny. 1.

sündisznókkal egy ágyban. (Rest.) D. Elissza. Elinná a Krisztus köntösét

Elhisz. Akkorát hazudik, hogy is. S. —
Elinná a Krisztus palástját
maga sem hiszi el. S. — Együgynek is. E. —
Elinná Krisztus palástjáról
kell lenni, ki minden hazugságot el- a csattot. E. —
Elitta az eszét. D. —
hisz. E. — Inkább elhiszem, semhogy Ha borba frösztenék, bre is elinná
odamenjek. D. — Mindent elhinni és a bort. D. —
Szrben szedett pénzét
semmit sem hinni, mind a kett gyar- kamukában elitta. E.

lóság. B. — Holdvilág nél-

Eljár a szája. S.

Elhiszi magát. (Elbizza magát.) D. kül szerencsésen eljár. D.

is — Eljár
— Hidd el magadat, ha szégyent a tilalmasba és fel se veszi. D.— El-
akarsz vallani. M. —
Hidd el magad, járta menyasszonyi táncát. D. — Nehéz
ha veszni akarsz. KV. El ne hidd — a némának szaván eljárni. D.— Nehéz
magadat, se kétségbe ne essél. KV. az öregnek a frisset eljárni. D.
Elhibázta a szája. (Hazudott.) D. Eljön a hajnal, ha nem kukorékol
— Elhibázza, mint macska a finsást. is a kakas, D. —
Eljön az id, meg-
 161 —
ázik a tüílü. D. — Eljön az id, meg- sarat. D. — Bolondság attól félned,
f a tüd. ME. — Eljön talán szép mit el nem kerülhetsz. E. — Csak el
szóra. D. — Ha öreg fejsze esik is, nem kerülhette a szálfát. (Akasztófát.)
eljövök. E. — Szénára szokott bika D. — Elkerülte a szelet. (Szerencsés.)
eljö holnap is. D. D. — Hitvány koldus, ki egy házat el
Elkanyarit mindent. KV, nem tud kerülni. D. — Kevés róka
Elkap. Alázatos macska elkapja kerüli el a csávát. D. — Ki csóválja
— Búsul, mintha elkapta
az egeret. D. a rókafarkát, nem kerüli el a csávát
volna kenyerét a kutya. E. — Búsul, (Ravaszkodó bajba terül.) E.— Kinek'
mintha elkapta volna kenyerét a apja akasztófán száradott, a azt fia
macska. E. — Elkapta a nyaklevest. sem kerüli egykönnyen. D. — Min-
el
D. — Kenyérét a kutya elkapta kezé- den tört elkerül az okos madár. D. —
bl. D. — Kezébl a kenyeret nem Nem minden agg róka kerüli a el
kapja el a kutya. (Fogoly.) E. — Nem csávát. D. — Nyomorult koldus az,
kapja el kenyerét a kutya. (U. a.) E. ki egy házat nem tud kerülni. E.
el
— Ne légy háj, mert elkap a kutya, — Sorsát senki sem kerülheti — el. S.
S. —
Oly helyre tették, a hol a ko- Elkeseredik. El van keseredve
mondor nem kapja el kenyerét. (Bör- mint a fanyel bicsak. (L. bicsak.)
tön.) D. — Szépen elkapta a süveget. Ny. 18.
(Ügyes. Süveges magyar táncról.) D. Elkeverte a kalapácsnyelvet. (Be-
Elkárhozik. Kinek Krisztus a ba- piszkította.) Ny.
rátja,nem kárhozik az el. E. Sze- — Elkevélyedik. Ha a kutyabörére
rencsés gyermek, kinek az apja el- eleve innának, elkevélykednék. D. —
kárhozott. (Gazdag.) Sz. Elkezd. Ez nem gyermekjáték,
Elkel. A hol ló nincs, szamár is hogy hamar elkezdjék és hamar vé-
elkel. D. — A jó bor cégér nélkül is gezzék. D. —
A mit elkezd, soha
elkel.Decsi János. A jó gyümölcs -
— sem tud belle kigázolni. (Fecseg.)
mellett a rossz is elkel. D. A jó — KV — Nem elég elkezdeni, véghez
leány farsang után is elkel. D. A — is kell vinni. KV.

jó portéka vásár nélkül is elkel. D. — Elkér. Debreceni szokás, ha el-

A nagy disznók mellett apraja is el- kérnek tled valamit, te menj érte.
kel. D. — Asszonyfán is elkel a bor. Ny. 21. —
Ha malacot mutatsz,
D. — Csak eleinte válogat az ember disznód is elkéri. D.
a szilvában, aztán a férgese is elkel. Elkésik. Elkésett mint a rák az
D. — Csutora nélkül elkel a jó bor. is élesztvel. Ny. 3. — Elkésik még a
E. — Elkelt a kún a Krösön. — S. mennyországból is. S. Jobb min- —
Elkelt sava, sótalan a szava. D, — Ha denkor sietni, hogysem mindig elkésni.
jó volna, régen
lett volna. D. — elkelt KV. —Jobb mindenkor sietni, mint
Hogy ha elkel borod, elkeltek bará- egyszer elkésni. S.
taid KV. — Nagyja után apraja
is. is Elkészül. A sok beszéd nem ké-
elkel.E. — Néha a maradék is elkel. szül el hazugság nélkül. D. Istráng —
D. — Sok darab málé kel egy esz- el tartson, mig a kötél elkészül. S. —
tend D. — Vásár nélkül
alatt. is el- Sok tüt ölt a szabó, mig a nadrág el-
kel a jó áru. KV. — Vásár nélkül is készül. D.
elkel a jó leány és a jó Sz. — Volt ló. Elkocsmázta mindenét. D. —
de elkölt. (Elfogyott.) D. Elkopik. A fog is végtére elko-
Elkerül. A ki egy kis nyavalyát el pik. D. —A hazugságban kopott el

akar kerülni, nagyobbá esik. KV. — a nyelve. D. — A márványlépcs is

Az okos, ha tle kitellik, elkerüli a késre elkopik. D. — A tengelyt sem

Margalits E. : Magyar közmondások. 11

 162 —
kenetné meg, ha el ne kopna. D. — lovadat az ellenség sövényéhez, mint
Aczél pennának is elkopik a foga, D. a magadéhoz kötnöd. (Inkább légy
— Csoda, hogy eddig el nem kopott támadó a harcban.) KV. A hány —
nyelve. D. —
Elkopott a foga. D. — szolgánk, annyi ellenségünk. KV. —
Elkopott mint a dob. D. Elkopott — A hízelked alattomos ellenség. D. —
ujjaböre a pénz olvasásban. D. — A katonának legnagyobb ellensége a
Esze kerekei elkoptak. B. Fogcsi- — félsz. D. — Az éhes mindennek ellen-
korgatásban foga is elkopott. D. — sége. B. — Adj kölcsön, ha ellenséged
Idvel a csoroszlya is elkopik. D. nincsen. ME. — Adjon Isten minden
Nyelvének felét elkoptatta immár. D. jót, bort, pecsenyét, olcsó sót, a len-
— Régen elkoptatta fiatal fogait. D. gvelnek sok borsót, ellenségnek ko-
— Talán a világnak sarka is elkopik. porsót. Sz. — Attól tarthat a jó ve-
D, —Végtére a szép hám is elkopik. zér, az ellenséget nem gyzi
hogy
D. — Végtére a vadkannak agyarai nyakkal. D. — Álmában ellenség- is

is elkopnak. D. gel harczol. D. — Barátja volt, el-

Elkótyavetélték minden jószá- lensége D. — Becsüld ellensé-

lett.

gát. (Dobra verték, eladták.) D. gedet, mondja hibádat. D. —

ki
Elkölt. A ki keveset fz, hamar Békét kivan még az ellenség is. D. —
elkölti. E. — Elköltené a Krisztus Egyik id a másiknak ellensége. KV.
palástyát is. Ny. 1. Elköltené a — — Ellenségemnek sem kivánom. B.
Dárius kincsét is. E. Elkölti, hogy — — Ellenségeddel társpoharat ne igyál.
kárba ne vesszen. (A bort.) D. — D. —Ellenségének is köszön. D. —
Könnyen jött pénz, könnyen elköltö- Ellenség, nem ellenség, neki egy pat-
dik. D. — Nehéz a pénzt keresni, de var. D. — Ember embernek ellensége.
könny elkölteni. KV. — Nehéz meleg D. —
Futó ellenségnek arany hid.
tarhonyát fúvatlan elkölteni. D. Nem — Hunyadi János. —
Házi ellenség a
kell egyszerre egy ökröt elkölteni. KV. test, fris a rosszra, jóra rest. Cz. —
— Nem kell egvszerre mindent elköl- Jó barát vize édesebb az ellefiség
teni. KV. mézénél. S. — .Jó barátból lesz az
Elkövet. Bün, ha sokan is köve- ellenség. S. — Jónak jobb az ellen-
tik el, nem lesz kisebb. S. sége. ME. — Jónak rossz az ellen-
Elküldte mint Pajzos a papot. sége. S. — Jobb a lovat ellenség sö-
(P. zemplénmegyei birtokos vendégét vényéhez, mint maga karójához kötni.
nem akarta elereszteni, azért nem fo- (L. fent.)D. — Ki ellenséggel cim-
gatott be neki, hanem botot adott borál forrót öntenek ha eszénalája,
kezébe -Btessék, hogy ne menjen nem Cz. — Kicsiny ellenséget
jár.
—
:

gyalog. «) E. sem jó megvetni. K, Kinek isten

Ellakik vele egy fecskefészekben a nincsen ellensége. D.
barátja, —
is. D. — Ellakott a forrásból. (Jól- Kinek más fegyvere van a kezében,
lakott.) D. — Ellakott mint a dob, nem hány szemetet ellenségeszemébe.
(Jóllakott.) D. —
Csak ne dolgozzék, K. — Kinek nincsen ellensége, köl-
ellakik a disznóólban is, D. Elme- — csönözzön valakinek valamit, tüstént
hetsz, el is lakhatsz miatta. D. arra talál, ha kéri. D. Könny ott —
Ellik. A hol vigyázatlan a leány, vitézkedni, hol nincs ellenség. E. —
csirkét ellik a kánya. (Elviszi a csir- Könny kérkedni, hol távol az ellen-
két.) D, — Ló elli a csikót, de abrak ség. KV. — Könny az ellenséget
az anyja, E, — Tehén csikót ellett, S. maga után hajtani. D. — Maga téren-
Ellenség". A félénk nem gyz el- geti, hajtja is az ellenséget. D. —
lenséget. B. — A hadakozásban jobb Maga után hajtja az ellenséget. B. —
 — 163 —
JNIennyi szolgád, annyi ellenséged. KV. ne mondj ellent senkinek. D. Ha —
— Ments meg uram jó barátaimtól, bút látni kivánsz, senkinek se mondj
ellenségeimmel majd csak elbánok ellent. D.
magam is. ME. —
Mosolygó ellen- Ellentvetni. Nincs mit ellent

ségedet kerüld. KV." —

Mosolygó ellen- vetni. D.
ségnél nincs ártalmasabb. E. Nem — Ellop. A ki egy tt ellop, ökröt is
hajtja maga után az ellenséget, ha- próbál az. KV. —
A mit a ház ellop,
nem maga eltt. D. — Nem okosság el is adja azt. (A mi a házban el-
a titkot ellenségnek kijelenteni. E. — vész, elkerül.) E. —
Addig zárd be
Nem tanácsos ellenséggel társpoharat istállódat, mig el nem lopják lovadat.
inni. B. —
Okos ember ellenségétl D. — Akkor zárja mikor istálójá't, el-

is tanul. S. —
Ott keresed az ellen- lopták a lovát. D.— Búsul, mint ki-

séget, a hol nincs. KV. — Rajta ma- nek hat ökrét szekerébl ellopták. D.
gyar, rajta, jön az ellenség, a kutya — Ellopná az isten palástját is, D. —
fajta. S. —
Sarkával fenyegeti az el- Ellopta a czigány asszony fésjét.
lenséget. (Fut.) M.— Számot nem tart (Borzas.) Ny. 1. —
Ellopták a turbát,
ellenségeire. D. — Szép szó ellenséget de nálam a kulcsa. (Táskát.) M. —
is megbékéltet. D. — Tanulni szabad Hogy el ne lopják, szekrénybe zárta
az ellenségtl is. S. —
Többet árt a eszét, D. —
Ki a singet elvitte, a r-
királynak a hizelkedö, mint az ellen- föt is ellopta. D. —
Ki a singet el-
ség. K. —
Ugy légy másnak barátja, lopta, a rföt is nála keresik. D. —
hogy magadnak ellenségévé ne válj. Nem fél a német, hogy ellopják a ga-
D. — Ügyetlen jó barát rosszabb az tyáját, (Mert nincs neki, csak plundrát
ellenségnél. ME. — Viz a tznek el- hord.) D. —Rajta pénzen király képe,
lensége. S. mégis ellopják. E. — Szemedet is

Ellép. Az útból is elléphet a ló. ellopná, E. Tudja— isten, ki lopta

(Félre léphet.) D. el még a kis fejszét is. E.
Ellen. Halál ellen nincs orvosság. Ell. Elldözték a puskaport, mint
E. —
Halál ellen nincs fü kertben. ML, a nagyidai czigányok. E. — Nehéz az
— Hideg ellen nincs vitéz. D. Ha — elltt nyilat visszahúzni. E. — Néha
isten velünk, ki ellenünk. ML. — Ne- a czél mellett is ellövünk. D.
héz a szél ellen hugyozni. D. — Nehéz Elmarad. A mi halad, el nem ma-
•ököllel a fal ellen. D. — Szél ellen rad. E. — elmarad a sütés,
Azért is

hugyozik. E. —
Szél ellen ne peselj. ha liszt nincs. Ny. 7. Elmaradt —
D. —
Szél ellen vizel. D Termé- — mint a Noe hollója. (Oda veszett.) E.
szet ellen nehéz rugódozni. ME. — — Sokszor azon is elmarad a sütés,
Természete ellen van, mint rabnak a hogy nincs liszt. Ny, 8.
siralomház. D. — Viz ellen nehéz az Elmar, Örül a gunár, ha másét
úszás. D. — Viz ellen törekedik. D. elmarta, D.
Ellenkezik. Tüz a vizzel ellenke- Elmászott mint a kajdi ködmön. E.
zik. D. — Tüz, viz nem ellenkeznek Elme. A búsulás még a nagy el-
ugy egymással. E. — Ellenkez dolog- méket is földhöz veri. D. — A rossz
ban válik meg, ki mire való B, erkölcs megvesztegeti a jó elmét is.
EUentáll. A hol senki ellent nem B. —A szerencsétlenségben legjobb
áll, ott gyözelmeskedik. KV. Ellent — a vig elme. KV. —
A vidám elme
"állakárki ellen. D. —
Könny a kis gyakran elmegy sétálni, de az okos
szélnek ellentállani. D, Tüzes — többnyire otthon marad. (Az okos em-
nyárssal állott ellent. D. ber soha sem felejti el magát.) D. —
Ellentmond. Ha a békét szereted, Az asszonyembernek hosszú a haja,
11*
 164

"de rövid az elméje. M. — Az asszony- Jobb szépszerrel elmenni, mint kény-

nak hosszú a haja, rövid az elméje. telenségbl. E. —
Mindnyájunknak
KV. — Az érettebb elme késbben el kell menni, (Halál.) ME. Nincs —
hisz. (Nehezebben hisz.) B. Elmé- — mit tenni, menni. (U. a.) S,
el kell —
jében eszik, ki az ev embernek Rád sem néz, ha melletted elmegyen.
köszön. E. — Gyakorlást kivan az D, — Sok ember elmén messzire, az-
elme. KV. — Ha elméd nem vigyáz, tán jön eszire. Ny. 2. — Sóért elmegy,
hallásod elvész. (Ha nem figyelsz
is de szóért nem megy el a szomszédba.
oda, nem hallod meg.) E, — Hever D. — Száján az ember messzire el-
testben bujdosik az elme. Cz. — Mit mehet. E. —
Szent igaz elmegyünk. :

az elme ébren forgat, avval játszik (L. fent.) D. —

Székely a pokolba is
álom idétt is, Bsz. — Ne nézd a szép elmegyen, csak megfizessenek. S, —
subát, de vizsgáld az elmét, E, — Tapodásnyira sem lehet vele elmenni.
Vén elme, fiatal er veri meg a ha- (Nyakas.) D. —
Ugy elmegy, ugy meg-
dat. B. —Vén ember elméje és az megy, jobban se kell. (Eleven öreg.) E.
ifjak ereje verik meg a hadakat. Sz. EÍoldja a kereket. (Fut.) S. — El-
— Vén ember elméje és az ifjak oldotta a hajókötelet, (U, a.) S. —
fegyvere verik meg a hadakat. KV. Eloldzott a bocskorszij. (Hazudik.) E.
— Arany elmének gyöngy a gondo- Elolt. A mi derék tzzé vált, nehéz
latja. B.
'

eloltani. D. — Ha lehetne vérével ol-

Elmegy. Ebül jött, ebül el is ment. taná el a tüzet. D. — Ha mécsben a
S, — El kell menni az ur dolgára, zsir sok, a mécset is eloltja. D. —
(Meg kell halni,) D. —
Elmegy sz- Könny az uj és kis gyuladást elol-
szel a fecske, de t a veréb nem kö- tani. D. — Gyémánt is elolvad, nem
veti, D. —
Elmehetsz Bazinba, Bisz- csoda, ha a jég. D. —
Majd elolvad a
tricára zabot hegyezni. S. Elme- — hó. (Lesz még jobb világ is.) D.
hetsz, el is lakhatsz miatta, D. — El- Elolvasta az egész bibliát. (Ke-
mehetsz Igricibe paprikáért. Ny. 3. vély.) D.
— Elmehetsz Iprityomba jeget aszalni. Eloszlik mint a buborék, Vör.
Ny. 3. —
Elmehetsz Kukutyinba za- Elbb a tálba, aztán a szájba. E.
bot hegyezni. Ny. 3. Elmehetsz — — A kanált elbb viszik mint tálba,
Kukutyinba zabot hegyezni, jeget szájba, E. — Elbb apád anyádnál. D.
aszalni. Ny. 12. —
Elmehetsz Kurdra — Elbb jár a nyelve, mint az esze.
búcsúra. S. —
Elmehetsz oda, a hol S. — Elbb rágd meg, aztán köpd ki
a part szakad. Ny. 12. Elmehetsz — a szót. S. —
Elbb szalmán feküdj,
pokolba párét szedni. S. Elment — aztán párnán. Ny. 9, Elbb szól a —
Ábrahám kebelébe. ME. Elment — ludas asszony. D. —
Elbb találta
az esze. D, —
Elment egyszer egy meg, mint más elvesztette. (Lopott.)
vén asszony, soha sem jött vissza, S. —Elbb tojik a tyúk, azután kodá-
(Senki sem sajnálta.) D. Elment — csol. (Munka után dicsekedjél.) D, —
Karabukára ecetet darálni, homokot Elbb tojik a tyúk, azután kotkodál.
kötözni. (L. ecet.) Ny. 2. Elment, — (U, a.) Ny. 22. — Elbb van gyerek
mint a kinek orra vére foly. E. — mint ruha. (Mint gyermekruha, ilyes
Elment mint a tavali hó, D. El- — az els gyermeknél történhetik.) Ny.
ment világra, mint a Hurányi kutyája. 5. —Elbb volt a lábfogó, mint a
Ny. 3. —
Hamar elment mint a ta- kézfogó. (U. a.) E. —
Énekel elbb a
vaszi hó. D. —
Hoszszu orral elment. diák, aztán kap alamizsnát. D, —
(Német.) E, —
Jobb szépszerrel el- Jobb elbb félni, mint aztán rettegni
menni, mint kitaszigáltatni. D. — D. —Ki elbb jön, elbb röl, KV
 — 165 —
— Ki elbb, elsbb. E. — Ki elbb meg a Duna elöntötte. (Nagyon sze-
megy malomba, elbb röl. E.
a — rencsétlen, sok baj éri.) Ny. 8.

Korpád legyen elbb, semmint kutyát Elránt. Néha a kolompot is elö-

tartasz. D. —
Mindennek elbb gon- ránditják, D. — Akármiben vetnek a
dold el a végét. D. nagyok, a szegény embereket rántják
Elbbi. A mocskot ugyan kive- elö.'o.
hetni a selyemruhából, de elbbi fé- Elrelát mint a tanult ember. (Ta-
nyességét vissza nem adhatni. D. — pasztalt.) D.
ElbbvalÓ az ing, aztán a lájbli. Elvesz. Mit félre nem tettél, elö
Nv, 5. —
ElbbvalÓ a becsület a sza- sem veheted. KV. — Mikor szüksé- -

lonnás káposztánál. E. ElbbvalÓ ges, elö tudja venni eszét. B.

a süveg a kontynál. (Férfi az asszony- Elbbre a löcscsel. D. — Ki szün-
nál.) E. —
Hallgass kása! elébbvaló telen elbbre nem törekszik, hátra
a káposzta. Ny. 1. marad. B.
Elögryámolit. Bizzál az Istenben, Elre. A félénk juhoknak is elre
elgyámolit. (Megsegít.) E. a java. D. —
A medvebrre elre
Elhasu. Büszke, mint az elöhasu iszik. Sz. — A mi elre van, ahhoz
menyecske, (Más állapotban lev.) D. leghamarabb férhetni. B. — A rossz-
— Elöhasu gazda. (Szegény.) D. — ban jobb hátra menni, mint elre. D.
Elöhasu gvardián. (Nagyhasu.) D, — — Az okos vadász nem iszik elre a
Elöhasu menyecske. (Rátartós.) D. medvebrre, D, — Derék ember a
Elkerül. Hamar elkerül mint a kocsis, hogy elre D. — Elre a ül.

péntek D. —
Hamar elkerül mint a zászlóval. D. — Egyet elre, kettt
péntek és szombat. D. hátra, — Elre egy lépéssel fiam.
S.
Ell. Elöl kopasz, okos kopasz D. — Elre, elre, mint a csobádi
hátul kopasz, bolond kopasz felül ; lre. Ny. — Elre iszik a medve
6.
kopasz, koros kopasz. E. Akkor — brére. E. —
Elre inni a róka-
jó utazni, mikor mind ell, mind há- brre. E. —
Elre iszik, mint a vá-
tul elegen mennek. KV. — Ell viz, nyaiak a gödényre. E. Elre kéri —
hátul tüz. KV, —
Futunk egymás- a bért, D. —
Elrelát, hogy mit te-
után, de te leszesz elül.E. —
Jobb egy gyen, de hátra nem, hogy valamit
lámpás elül, mint kett hátul. KV. — megbszüljön. D, —
Elre százados
Kezd elül, mint Nagyidai az utat. (Nem tizenkét porcióval, (A századosnak
ugy ment hazafelé, mint a hogy jött, több a fizetése, járjon elöl jó példá-
azért hát visszament és elöl kezdte.) val.) D. —
Forgott ember nemcsak
Ny. 11. —
Jobb elül egy seb, mint hátra, hanem elre is néz. E. Gaz- —
hátul egyse. (Jobb a vitézség, mint a dag pénzzel, szegény észszel megyén
futás.) D. — Elül-hátul semmi sincs. elre. D. —
Hátul keze, elre lába. D.
(Német.) E. — Elül-hátul vas. D. — — Jó zsivány, ki elre mondja, hogy
Elül-hátul szemfüles. (Ravasz.) D. — lopni akar. Ny, 6. —
Jobb elre félni,
Megszokta a tehén, hogy borját elül- mint utoljára rettegni. D, Megnézd —
hátul nyalja. D. — Tehén a borját elre hegyes-e vagy horgas. D, —
elül-hátul nyalja. D. Mind elre, mind hátra ersen tá-
Ell. Ers mint az oláhecet, mely maszkodik, (Részeg.) D, Mindig —
az oláhban a halálos vétket is elöli. D. hátra, elre sohasem gondolkodik. D.
Elölt. Sok tüt elöltenek addig a — Nem elre, hanem hátra tántorog.
szabók. S. (Nagyon részeg.) D. —
Nem jó elre
Elönt. Helyen van mint Gerjen, alkudni a róka brére, ME. - Szedd
mikor hétszer leégett, nyolcadszor elre a lábod. (Siess.) D. Zsoltár —
 — 166 —
számát sem tudja, mégis elre énekel. — Elmúlt dolognak vásár. (Kés.) Sz.
D. —
Elre-hátra tekint, D. — Elmúlt esnek felejtés a vége, B.
Elször ólad legyen, aztán végy nem kell köpönyeg, E, — Elmúlt esz- •

disznót. Ny. — Könnyen vétkezik tendk mindig jobbak, B, — Elmúlt

1.

az ember egyszer, még könnyebben idt ne E. — Elmúlt id soha sirass.

elször. D. — Minden óság újság volt vissza nem j. — Elmúlt mint a S.
elször. — Zsidó megverte
S. tavalyi hó. E. — Elmúlt mint a ta-
is fiát,

mikor elször nyert. E. — Zsidó vaszi hó, D, — Ha a pénz nem volna,

is

megveri ha elször nyer. Ny.

fiát, sok kevély elmúlna. D, — Ha a sze-
3.

Eltt. A mi eltted van arra retet elmúlt, sohase volt igaz. D, —

vi-
gyázz. D. — Ki a gyzelem eltt tap- — Mindig jobbnak tartják az elmúlt
sol, aligha nem utána búsul. D. — esztendket, D, — Nem igaz barát-
Orrod eltt van, ráfenheted fogad. D. ság, mely könnyen elmúlik. E. — Nem
Elmerül. Addig úszik a kobak, múlik búcsú békével, (Verekedés.) el

mig egyszer elmerül. — Addig Ny. — Régen elmúlt a pünkösdi

S. 4.
uszik a tök, mig nem merül. D. — királyság. D. — Sohse búsulj, ugy
el is

Addig uszik a tök, mig egyszer elme- kés, a mi elmúlt vissza nem j. Np.
rül. E. — Mindaddig úszkál az alma, — Sok id elmúlik, mig jó válik ö
mig elmerül. B. — Uszik, mig nem belle. D, el

merül. (Az adós.) E. Elmulaszt. Ha ma egy Órát hiában

Elmetsz. Könny
holtnak a fülét elmulasztottál, holnap egész nap fel

ugy elmetszeni, hogy meg ne érezze. nem találod, E.

1). — is elmetszi, a hol meg nem Elenyészik. Tündököltem mint az
sült. üst, elenyésztem mint a füst, D.

Elmélkedik. Ki sokat nevet, keve- Elnadrág:olták. (Elverték:) S,

set elmélkedik. D. Elneveti a javát, E, A ki hamar —
Elmocskolta a kalapácsnyelet. D. elneveti magát, nem messze a bolond-
— Elmocskolta a korbács nyelét. D. ságtól, D.
Elmond. Az elmondott szót nem Elnevez. Mindennek elnevezte,
lehet visszanyelni. D,— Álmában is csak jónak nem, S.
elmondja. E. — Elmondja
(Jól tudja.) - Elnémult mint a harang nagypén-
mint a miatyánkot. ME. — Elmondja teken. S.
mint a szajkó. S. Elnéz. Ha bús bújában megrészeg-
Elmosta az D, — Elmosta
árviz. szik, azt el lehet nézni. D.
a D. — Elmosta annak a hirét
víz. is Elnyal. A nyúl elnyalta a jószágot.
az es. S. (Sok vendégség tönkre juttat.) Ny. 1,,
Elmorzsol Sokjó bort elmorzsolt Elnyel. Az embert el ne nyeld, D.
már életében. D. — Elnyelte a horgot, (Vége,) D, —
Elmúlik. A gondolat hamar el- Elnyelte, mint Borok az egy szem
múl. D. — A kenyérsütés liszl hián meggyet. Ny. 3. —
Kis lyuk a torok,
is elmúlik. E. — A kenyérsütés a de egész falut elnyelhet. D. Min- —
liszten is elmúl. — A mi elmúlt,
D. dent maga akar egyszeriben elnyelni.
arra minek vásik fogad. E, — A mi — ^

D, •
Mindent maga akar elnyelni,
elmúlt, elmúlt. E. — A mi volt az mint a farkas. D, —
Nem tudni az ég
elmúlt, talán ebre fordult. (Rosszra emelte-e fel vagy a föld nyelte el. D.
fordult.)B. — A szép tavasz hamar — is Nyeljen el a föld, ha nem igaz. S.
elmúlik. D. — Alom, ess id, magá- — Sokan örömest kiadnák, a mit el-
ból elmúlnak. D. — Elmúlt a szomjú- nyeltek. D. —
Szúnyogot megszri, a
ság, nem barát a kút, D. — Elmúlt a legyet elnyeli. KV.
 167

Elnyer. Azé a világ, ki élvezheti, kor elrepült a varjú. KV. Nem jó —

azé a mennyország, a ki elnyerheti. fecskének a verébbel pörlekedni, a
.

S. — Elnyerte az arany almát. (Leg- fecske elrepül, a veréb megmarad.

szebb.) D. —
Elnyerte az arany pe- (A gyengébb húzza a rövidebbet.) B.
recet. (Szerencsés.) D. — Sokan fut- -
—
Olyan cifra, majd elrepül. Ny. 5.
nak, de csak egy nyeri el a pálmát. KV, Elrezelte minden becsületét. D.
Elnyom. Elnyomott a buzgóság. Elrítták azt a Bariak. Ny. 6. A —
(L. buzgság.) E. —
Ha a konkolyt mely kutyát éri a k, az rivakodik el.D.
nem nyüvöd, a búzát elnyomja. KV. Elront. Egy rothad alma százat is
— ^lit kis ujjaddal elnyomhatsz, ne elront. S. — Ha a csikót hamar fogod
nyomd azt nagygyal. E. — Nagy fa be, hamar Sokat vé-
elrontod. D. —
alá vetette vállát, elnyomja. D. geznek Bécsben, de elrontják az ég-
Elparancsol. Nehéz annak paran- ben. D.
c-solni, ki elparancsolhat valakit. D. Elsikamodott a síkon. (Elcsúszott
Elpatkol. Igen finom ember volt, a sikoson.) D.
jó hogy tlünk elpatkolt. (Elment;) D. Elsóz. Sok szakács elsózza az étket.
— Sok elpatkol addig. D. (xMeghal.) Sz. — Sok szakács elsózza a levest. D.
Elpattan mint a szappanbubo- — Szerelmes volt a szakácsné, elsózta
rék. E. az ételt. S.

Elpazarol. Nem gyjthet annyit a Elsomfordál. (Odább állott.) B,

fösvény atya, mennyit a tékozló fiu Elsoványodott a szerelemben. D.
elpazarolhat. B. Els. A hátulsó kerék el nem éri az
Elpárolgott mint a kámfor. — A hátulsó kocsikerék köny-
(El- elst. D.
tnt.) S. —
nyebben forog az els után. D, A
Elpártolt az istentl D, is. szentháromság után az els személy,
Elpirult mint a piros pipacs. B. (Kevély.) D. — Az els akasztófa neki
— Elpirult mint a M. tüz. készült. D. — Az els éteknek meg- izét
Elpirulás a jó erkölcs ME. — jele. a csupor. B, — Az elsk utol-
tartja
Legszebb szin az elpirulás. KV, sókká és az utolsók elskké lesznek.
Elragadta a szent Mihály lova. Szentir. — Azt gondolja az els sze- :

(Meghalt.) D. — Elragadták a lovak. mély a szentháromság után. (L. fent.)

(Elbizta magát.) E. E. — Aggszó szerint egyféle állatnak :

Elránt. Elrántották alóla a gyé- sem jó az els kölyke. Pázmán. — Eb-

kényt. (Meghalt.) Sz. — Ki sem tudja, nek sem jó az els E. — Ebnek sem fia.

mely nap elrántják a gyékényt M. jó az els kölyke.

alóla. — Egész csordá- S.
Elrejt. A föld kiokádja gyom-
is ban az els parancsoló. (Bika.) D. —
rából az dolgokat. B.
elrejtett — Az Els a szerencse, második az áldás. E.
elrejtetttudománynak semmi haszna — Els az igazság. E. — Els béresnek
sincs. KV, — Elrejtett kincs, rossz szegdött a hazughoz, D, — Els bol-
feleség, nem megy eszedbl. E. — dogság a jó ész. KV, — Els és utolsó
ki -

Elrejtett kincsnek, titkos hegednek az asztalnál. D. — Els kerék után

kevesen süvegelnek, K. Elrejtette — forog a másik is. D. — Els kerék után
magát mint vászon Pál, (A bujosdi forog a hátulsó. S. — Els kufár után
játékban a kútba mászott s belefúlt.) megy fel — Els nyerés
a tojás ára. D.
D. —Elrejtzött mint Kani Rúzsa, cigány vesztés. Ny. 14, — Els pen-
2,
Ny. 1. — Néha a titok elrejtés többet delben megverni az asszonyt, (Ele-
kell
ér a szólásnál, D. jével.) Ny. — Els, utolsó a tálban.
2.

Elrekedt a locsogásban. D. (Telhetetlen.) E. — Els vétek bocsá-

Elrepül. Akkor keres puskát, mi- natot érdemel, E. — Jók közt inkább
 168 —
utolsó, mint rosszak közt els. E. — taná el. D, — Könny a vékonyt el-
Jobb kicsinyek közt elsnek lenni, mint szakasztani. D.
nagyok közt utolsónak, S. Kutyának — Elszalad, Elszaladt a kutya a
se jó az els fia. E. —
Kutyának se jó lánccal, S. — Elszaladt mint a Dürgö
az els kölyke. (Rossz.) D. Legjobb — kutyája, (Soha se jött vissza,) Ny, 8.
az els gondolat. (Német.) S. Még — Elszaladt, mint Kóré a maiéval, Ny. 1,
az ebnek se jó az els fia. M. Még — — Ha adnak vedd ha ütnek szaladj
el,

az ebnek sem jó az els kölyke. KV. Ny.

el. — Hamarább elszalad a
1.
— Minden ütközetben els. D. Nem — teknysbéka. D. —
Jobb az elesett,
csak az els kereket kell nézni, hanem mint az elszaladt katona. D.
a hátulsót is. E. —
az els minden Elszalaszt Bagolyhoz kapott, sóly-
kocsmában. D. —
Rátalált, mint vak mot elszalasztott. ME. Bagolyt —
Miska az els székre. Ny. 3. Ü), •
— akart fogni, elszalasztottá a sólymot.
mint Kiss Anna az els urával. Ny. 4. B. —
Elszalasztottá eszét. D. Nem —
— Vakok között egyszem az els. E. azé a madár, a ki elszalasztja. Arany.
— Vigyázz, mert egyszer egymásután
•

Ny. .1. —
Nem azé a nyúl, a ki el-
futunk, de te leszö az els. D. szalasztja, hanem a ki megfogja. Ny .2.
Ha isten akarja, aludtej is el-
Elsül. Elszaporodik az egér, ha el nem
sül, E. —
Ha isten akarja a bot is el- vesztik. D.
sül, S. —
Ha isten akarja a kapanyél Elszarta a kalapácsnyelet. (Oda
is elsül, E. —
Ha isten akarja a villa- van a becsülete, hitele.) E.
nyél is elsül. D. —
Ha Mária akarja Elszáll. Akkor keresi a puskát,
az aludtej is elsül. D, — Ki szerencsés, mikor a varjú elszállott. D. — Ha a
annál kapanyél is elsül. D. — Magától madarat farkon kapod és elszáll,
is elsülhet a puska. D. — Nem sült el elégedjél meg -farka tollával. D, —
a puskája. S. — Néha a disznóláb is Hálátlan kakuk elszállott. D. — Ké-
elsül. Ny. —
3. Néha még a kapanyél sbbre száll el a gólya, mint a veréb.
is elsül. E. — Rosszul sült el a puska. D, (A verebek nem költözködk s igy
ElSÜlyed. Ugy megijedt, majd el- soha sem szállnak el a gólya késbb ;

sülyedt. E. távozik. A nagy test lassúbb.) D.

Elszakad. A pókháló hamar el- Elszedték orra elül az epret, D,
szakad. D. —
Az- ördög mérte azt a Elszeli örömest, a hol megsült. D,
mérföldet, akkor is a kötele elszakadt. Elszenved. Az isten is elszenvedi
(Hosszú ut.) D. —
Elszakad a húr. E, bolondságainkat, D, —
Csizmájában
— Elszakadhat a kötél, ha vastag is, a kövecset is elszenvedi, D, Egy- —
D. —
Ersen felvont íj, nagy hamar szerre a szegénységet és vénséget
elszakad. D. —
Ha elszakad az a húr, nehéz elszenvedni D. — Ha a pofon-
megfizeti ez az ur. E. — Ne húzd a csapást elszenveded, máskor dorongol
gyengét ersen, elszakad. D. —Néha hoz reád, Cz, —
Elszenvedi szamár
cimbalmosnak is elszakad az öreg áverést, csak enni adjanak, E. El- —
húrja. D. —
Néha a pányva is elszakad, szenvedi mostoháját is, D, Ki a régi —
D, —
Ördög mérte, elszakadt a lánca. bosszúságot elszenvedi, magát újra
(L. fent.) E. —
Sok okot lel, ki el késziti, D, —
Néha a házban a szeme-
akar szakadni barátjától. E. — Száz tet is elszenvedik, D.
fonalú kötél el nem szakad. D. Elszédült mint a macska a fingás-
Elszakaszt. Elszakasztotta a kö- ban, E. — Igen fen kezdesz héázni,
telet, mint a szilaj marha. D. El- — elszédül agyad. Pázmán.
szakasztotta a kötféket. (Szilaj.) D. Elszéledtek, mint az ütést halló
— Ha cérnára kötnéd, azt se szakasz- kutvák. D,
 — 169

Elszoktat. A mocsártól nehéz el- (A szél általában az ingatagság, áll-

szoktatni a disznót, E. —
Nehéz az hatatlanság jelképe.) Ny.
ebet a hájas szíjról elszoktatni. KV. Eltáncol. Ha becsületes asszony
— Nehéz az ebet a hájról elszok- nincsen, kurvával is eltáncol az ember.
tatni D. Ny. 10.
Elszórt dohánymagot nehéz fel- Eltemet. A vármegye temettette
szedni. D. —
Csak azért kap a hiren, el. (Felakasztották.) D. — Eltemették
hogy ismét elszórhassa. D. Könnyebb — a tele hordóba. (Részeg.) D. — Elte-
a mákot elszórni, mint összekaparni. mették szemfödél nélkül. (Felakasz-
D. —Szedje fel a ki elszórta, (Ezt a tották.) D. — Meg sem halt, már is

cigány mondotta, mikor aratni hív- el van temetve. (Oda a becsülete.) S.

ták.) É. — Pozdorjának haszna az eltemetés.
Eltag'ad. Aggszó, de igaz, hogy (Semmire sem használható.) D.
betegséget, sántaságot, szegénységet Elterül mint a lasponya bokor.
senki el nem tagadhat. Pázmán. — Ny. 1.

Csak innia adj, apját is eltagadja. D. Eltékozol. Nem kereshet annyit a

— Köhögést, sántaságot, szegénységet jó gazda, mennyit a rossz gazdasszony
nem lehet eltagadni. ME. — Nehéz a eltékozolhat. D,
bút eltagadni. D. — Valamit eltagadni Eltép.Könnyü apókhálót eltépni, S.
annyit tesz mint lopni. -D. Eltévesztette az országutját. D.
Eltakar. A hosszú ruha sok szé- — Jó kalauz után nehéz eltévedni. D.
gyent eltakar. D. A jól eltakart
•
— — Jobb az útnak felérl visszatérni,
rosszat ki ne ásd. D. Mész, bors — mint eltévedni. D. —
Ki egyenes utón
és csuklya sok rosszat eltakar. KV. jár, nem téved el. S.

Eltakarít. A város költségén (el- Eltilt. A pohánkától eltiltja a tótot.

temették) takarították el. (Érdemes D. — Nehéz vén kecskét a sótól el-
férfiú volt ) D. tiltani. D.
Eltalál. Eltaláltad a bibéjét. B. — Eltitkol. A sánta lábat nehéz el-
Eltaláltad a csiklóját. E. — Eltalálta — Nehéz a bánatot és szo-
titkolni. D.

mint Balázs pap a vecsernyét. (L. morúságot KV. — Négyet

eltitkolni.
Balázs.) B. — Eltalálta mint cigány nem lehet eltitkolni tüzet, szeretetet,
—
:

a buzavetést. (Szántás nélkül elszórta.) köhögést, szegénységet. Ny. 20.

Ny. 6. — Eltalálta szarva közt a töl- Sántaságot nem lehet eltitkolni. E. —
gyét. Ny. 7. — El nem találja a célt. Szegénységet,betegséget, fogfájást ne-
D. — Ha el akarod találni a célt, fel- héz eltitkolni. S. —
Szegénységet meg
jebb irányozz. K, —
Könny eltalálni a köhögést nem lehet eltitkolni. Ny, 10,
a kolbász csiklóját. E. Nehéz min- — — Szerelmet és hurutot nehéz eltit-
den embernek szája izét eltalálni. ME. kolni, Sz, —
Szerelmet, hurutot, sze-
— Nehéz minden embernek szája génységet nehéz eltitkolni. D.
kérjét eltalálni. D. Nem találtad — Eltol. Talán borsón tolták el. (Lásd
el a bibéjét. E. —
Pokol útját szembe- borsó.) E.
kötve eltalálni. S. Eltölt. Tiszát is el lehetne ezzel
Eltanul. A rossz kutya mellett a tölteni. D.

jó is eltanul. D. — Ha egy tyúk úszni Eltör. A ki szerencsétlen az egye-

tudna, a többi is eltanulná. E. nesen is eltöri lábát. KV. —A ki egy-

Eltart. Egy ideig csak eltart, mint szer szerencsétlen az az egyenesen is

a kisrákosi ember felesége. Ny. 6. — eltörheti lábát. D. —A csak

tojás is

Eltart a világ egész végig. D. — Eltart egyszer törik el. (Becsületet, szüzes-
addig, mig a szél eláll. (Kevés ideig.) séget csak egyszer lehet elveszteni.) E.
 170

— Az ugrást el ne vétsd, eltörheted K. — Járjad, járjad, majd elunod.

lábad. D. — Az útban törött el csi- (Járjad csak a bolondját.) E.
korgó kereke. D. — Addig jár a korsó Elug-rik. Elugrotta a száztü hosz-.
a kútra, mig el nem törik. E. — Addig szát. (Kevély, noha nincs mire.) D. —
járnak a korsóval a vizre, mig el nem Elugrotta, mint perki leány a férjhez
törik. D, —
Addig megy a korsó a menést. (Leánykorában megesett.) D.
vizre, mig eltörik. B. — Eltörött, a — Elugrotta mint a perki tótlány a
cserép'. (Sir a gyermek.) D. — Eltört férjhez menést. B.
a mécses, (U. a.) E.— Eltörött a mé- Elült madár nem csirikol. (Csiripel.)
cses cserép. Ny. 2. — Eltörött a só- Ny. 1 —
Elülhetünk már, mint az egri
.

tartó, nincsen só. D. — Eltört alatta pulyka. Ny;

a jég. D. —
Eltörte a macska szarvát. Elüt. A tolvajnak hamar elütik a
D. •
—
Eltört, mint apetrahai vásár. E. gombját. (Fejét veszik.) D. Tromfot —
— Isten neki fakereszt, ha eltörik má- tromffal szoktak elütni. S.
sik — Könnyebb az acélt
lesz. S. el- Elz. Az ó szokást elzi az uj. D.
mint meghajlítani. D. — Könny
törni, Elvágja a meddig megsült. E. (Min-
az üveget eltörni. D. Nagy útról — dent élvez, a mit lehet.) Elvágta a —
szerencsésen hazaért, kapujában tö- macska farkát. D. —
Elvágták az inát,
rött el a lába. D. —
Rossz edény ne- mint a szilaj tehénnek. D. Elvágták —
hezen törik el. KV. —
Sok tüt eltörnek alatta a fát. D. — Jó hogy gégéjét
addig a szabók. D. A szerencse — nem vágta el a bába, midn köldökét
nádszál, könnyen Üres
eltörik. D. — elmetszette. D. — Ha fel nem oldhatni
dió, üres pohár, ha eltörik sem nagy a csomót, elvághatni. D. — Kis daga-
kár. E. natért kezét el nem vágatja az okos.
EltÖPdÖtt mint Godó Sára a lag- D. — Magad a alatt fát el nie vágd.
ziban.(Nem táncolt s dicsekedett, hogy P. — Mindketten elvágják a hol elsült.
elfáradt a. táncban.) Nv. 1. — Eltö- (Szerelmesek élnek az alkalommal.)
rödött mint a karádi menyasszony. S. D. —Nem felejti kigyó farka elvá-
Eltöröl. Nehéz egy nemzetet el- gását. D.
törölni. D. Elválaszt. Budát Pesttl csak a
Eltnt mint a szivárvány. B. — Duna választja el, mégis hatvan hat
Eltnt mint a tündér. B. Hamar — mérföld. (Hatvan Budapesttl hat mér-
eltnt mint a szivárvány. D. föld. Szójáték.) ME. —
Mit isten össze-
EltÜP. A közönséges nyavalyát kapcsolt, ember el ne válassza. Szent
könnyebb eltrni. (Általános.) KV. - irás. — Sem a barát, sem a pap minket
Eltri a papiros akármit irnak rá. D. el nem választhat. Np.
— Ha több szája lenne, el nem tr- Elválik kinek lova futósabb. D. —
hetnék. D. — Ki idején reászánja ma- Elválik, mint a szar a májtól. B. El- —
gát,csak eltri a nyomorúságot. E. — válik, mint a szürke a fakótól. S. —
Könny a keveset eltrni. D. — Nehéz Elválik, hány zsákkal tellik. S. Majd —
a sokat eltrni. D. — Orrán a legyet elválik, mint a héj a fájátul. (Majd
sem trheti D. — Sohasem lehetne
el. kitudódik, mi igaz van ebben.) D.
eltrni az asszonyt, ha a világ fátul Örömmel kerültünk össze, örömmel
is szaporodhatnék. E. .váljunk el. D.
ElÚn. A
kappant is elunni, ha gyak- Elvár. Várd el a végét, E.
ran etetik. (Ha gyakran azzal etetnek.) Elver. A but búval el nem verhetni.
D. — Elunta a frisset, csak a lassút D. —Búsul, mint kinek szljét el-
járja. (Táncot. Öreg.) D. — Hamar verte a jég. D. —
Búsul, mint kinek
elunja, a ki farkason akar szántani. búzáját elverte a jég. D. — Elveri a
 171 —
pénzt. D. — Elverték mint a lisztes leányát, de magtalanok voltak és ki-
zsákot. D. — Elverték, mint a kétfe- haltak, csak a hirök maradt, Ny. 4,
nekü dobot. E. — Elverték rajta a — Csuhaj retek, be szeretlek, meg-
port, S. — Ha a verebek a kazalra szülhetsz, mig elveszlek, Ny. 19. Np.
szoktak, a váz sem verheti el ket, — Ha elveszed leányát, nézd meg
'

(Madárijeszt váz.) D, Le sem fek- — elbb az anyját. D. Jaj az oly sze-—

tették, mégis jól elverték, D, Ö verte — génynek, a ki gazdag asszonyt vesz
el a gunárt, hangosan gágog. (Kevély- el. KV, —
Jaj az oly szegény sorsa,
kedik.) E. — Örül mint a másét el- ki gazdag asszonyt vesz el, E. Leg- —
verte gunár. D. jobb olyan asszonyt elvenni, kinek urát
Elvesz. A hol semmi sincs, ott a felakasztották.(Nem mondhatja, hogy
biró sem vehet
semmit, D, A ki
el — els jobb volt.) D.
férje Mely lány —
bánja, vegye el rla, (Vegye le róla,) soknak ad kosarat, végre is ahhoz
D. —
A kinek isten mit ád, ember el megy, ki elveszi. D. Nem a vén —
nem veheti, M, A kit isten meg — asszonyt, hanem a pénzét veszik el.
akar verni, eszét veszi el, B. A kit — D. — Nézd meg az anyát, vedd el a
isten meg akar büntetni, elször is lányát. Ny. 3. —
Pogácsámat meg-
eszét veszi el. KV, A mit isten — ettétek, a lányomat elvegyétek. Np. —
kinek ád, ember el nem veheti. KV. Végy el engem te szegény, ketten le-
— A mit félre nem tettél, azt ne is szünk szegények. ML.
vegyed el. KV. —
Az ur adta, az ur Elvesztegret. Éltében sok jót el-
elvette. KV. — Elvenni emberség, adni veszteget az ember. D.
istenség. E. — Elveszi szegény János Elveszt. A dohos nem sze- lisztet
azt (Koldus minden alamizsnát
is. az okos, mert a mi jó vagyon
el- leli

fogad.) KV. — Ha adnak vedd ha benne, azt el, D. — A is elveszti. ki a

ütnek szaladj Ny. — Ha rugdos másét szomjúhozza, a magáét
el. 1. is el-

a végy
ló, abrakából. D. — Ha
el KV. — A mit a vámon nyert,
szi- veszti.
vóka (pióca) sok vért húzott, tle a harmincadon Sz. — A
el- elvesztette.
veszik. D. — Hol nincs,
(Eltávolítják.) mit a vámon nyer, elveszti a réven. E.
ott az isten sem vehet — Kol- — A mit a réven
el. S. elveszti a vá- nyer,'
dustól elveszi a tarisznyát. (Mire szük- mon. E. — A mit sipolva nyert, el-
sége van.) KV. — Megmetszik torkát, veszti dobolva. D. — Az arany elveszti
ha elveszik Borkát. bor és leány (L. ha kezedbe fogod. D. — Bo-
divatját,
nélkül nem D. — Mi élhet.)tedd londnak pénz
tied ha sem fa is jó, elveszti
el, a másét ne vedd — Mit egyik kár. M. — Bolondnak bot
el. S. fa kell s
kézzel ad, a másikkal elveszi. — pénz a markába, ha S. ugy sem elveszti
Ne vedd a mit nem adhatsz. E. —
el, kár. Ny. 14. — Elbb meg, találta
Nem vagy barát, hogy a pénzt ne mint más elvesztette. (Lopta.) el — S.
vedd. D. — Nem veszi a kutya a Elvesztette a
el — Elvesztette fejét. S.
kenyerét. (Tömlöcben van.) Ny. 14. — a — Elvesztette a ken- fonalat. S.
Örömest oda adná mindenét, ha E. — Elvesztette a rovást. (Nem
el gyelt.
nem vennék. (Fösvény.) D. — Tót adta, tudja hányadán van.) D. — Elvesz-
tót elvette tótebnek adománya. (A mit erszényét. D. — Elvesztette, mint
tette
adott visszaveszi.) D. — Tót adta, tót a tót a miatyánkot. Ny. 3. '
— Elveszti
elvette ebnek adománya, (U. a.) E.
; sirását, ki biró eltt jelenti siralmát.
Elvesz. (Feleségül.) A ki pacalt (Hiába való.) E. — Ég nyelte, föld
akar enni, vagy özvegy asszonyt el- nyelte elveszett. E — Ha a szép
—
:

venni, ne tudakozza mi volt benne. rútul beszél, szépségét elveszti. D.

Sz. — Az igazság elvette a becsület Ha elveszted szkét, viselj gondot lóra.
 — 172

(Ha oda van tehened stb.) KV. Ha — Elvétel. Ajándék elvétel, szabad"
eszed van adósságot ne csinálj, el- ság letétel. BSz.
veszted a hitelt. D. Ki másnak jó- — Elvégez. Elvégzett dolognak nem
téteményébl él, elvesztette szabadsá- kell tanács. S. — Ha egy úttal elvé-
gát. D. —
Ki színével mutatja kár- gezheted, ne hagyd kettre. D. Mit —
tyáját, a legjobb játékot is elveszti. E. ma elvégezhetsz, ne halaszd holnapra.
— Kinek semmié nincs, az semmit E. — Sok ügyet hamar végezhet el
el nem veszt, KV. — Könny a jó hirt egy okos biró. D.
elveszteni, de nehéz visszanyerni. D. Elvész. A hamar ért ész, hamar
— Más vágd a kaszát, el-
rétjébe ne elvész, D. — A. jámborság megmarad,
veszted. (Elveszik tled, kár ér.) D. — a gyönyörség KV,
elvész. —
A kártya-
Nem félti a német, hogy elveszítse mutatással a legjobb játék elvész, D,
gatyáját. (Mert nincs neki.) Sz. — Nem — A kevés bárányból nehezebben
minden sövény az em-
alatt leli meg esik, ha elvész. B. — A ki keresi a
ber az egyszer elvesztett becsületét. veszedelmet, elvész benne, (Latin.)
KV. —Orrát a sas késre veszti el. ME. — A
mely ebnek dühös nevét
D. — Ott is talál, a hol senki sem költik, el kell annak vesznie. B. A —
vesztett el semmit. (Lop.) D. — Ökrét mely ebnek veszett hirét költik, el
kereste, lovát is elvesztette. D. — - Ugy kell annak vesznie. ME. A mely —
alszik, mintha fejét elvesztette volna. kutyának veszett nevét költik, el kell
D. — Vesd meg eleve, a mit egyszer annak vesznie. E. —
Asztagban ke-
elveszthetsz. D. resi az elveszett tüt. D. — Balis bi-
Elveszt. (Vesztét okozni.) A mely csak fanyel, ha elvész is megkerül.
ebet el akarnak veszteni, dühös nevét (Kis érték.) E. —
Bugyii bicska fa-
költik. B.— A veszendt a légyviz is nyel, ha elvész is megkerül. (U. a.)
elveszti.D. — Az egerek elszapo- is S. — Ebhalállal vesszen el. B. Ebül —
rodnak, ha nem vesztik. D. — Bo-
el gylt szerzéknek, ebül kell elvesznie.
lond eb után lovát
ki D. — elveszti. E. — Ebül gyjtött szer d éknek, ebül
Elvesztené egy kanál vizben. E. — El- M.*
kell elveszni. —
Ebül gylt mar-
vesztené egy kanál vizben, ha szerét hának, ebül kell elveszni. (Vagyon.) M.
tehetné. D. — Eddig sírhelye is elveszett. D. —
Elvet. Adj neki, hogy el ne vesse El kell veszni a világnak, (Rossz.) E.
borját. (Terhes asszonynak adj, amit — El se veszett, meg sincs, mint a
megkíván.) Cz. —
Akármire fordul a nicki ember szre. (Hazahozta, hom-
kocka, de elveti. D. Az elvetett — bár mögé csúszott, nem találta.) Ny,
gyerek könnyebb kortyot iszik. (A — Elveszett becsületet nem találni
1,
talált,szültlen.) D. Az — a bokornál, D. — Elveszett, mint
elvetett fel

macskakölyök gyakran legtovább a k a vizben. E. — Ha elméd nem

él.

K, — Elvetette a sulykot. (Nagyot vigyáz, hallásod elvész. (A ki nem is

mondott.) — Elvetette magát, mint

S. nem nem E, — Ha a
figyel, hall, ért.)

a szentpáli szajha. Ny. — Elveti toronyból lehajítanák sem veszne

5. el.

magát, mint a juhász kutya a homo- — Igaz jószág nem vész. — Ka- el S.
kon, D. — Ha a citromot kifacsarták, nál vízben elveszhet a szúnyog. D. is

elvetik.(Német.) D, — Megrágd a kon- — Ki veszni indul, könny annak el-

cot, aztán vesd a csontot D. —

el veszni. D. — Leányágra szállott jó-
Szedd ha elvetetted. (Cigány mon-
fel, szágnak veszni. — Legha- el kell S.
dása, mikor aratni hivták.) D. — Utcu! marább elvész a félénk katona. D. —
vesd magad. E.
el Megállja helyét, ha vész. D. — el is

Mirl tudjuk, hogy hol van, az nincs

 — 173 —
elveszve. S. — Nehéz abba lelket ön- hanem a ki elviheti. KV. — Nem min-
teni,kinek szive elveszett. D. —Néha dent visz el mindenkor a —
tolvaj. D.

a békével minden elvész. D. —Rit- Se apró, se bankó, elvitte a Patkó. Np.

kán vész el maga brében a róka. E. — Sok bárányt elvisz addig a farkas,
— Ritkán vész el maga dögében a mig verembe kerül. D. — Tölts az
róka. D. —
Rossz fejsze el nem vész ecetes korsóra, eljön a manó, elviszi
a faragóról. BSz. —
Rossz pénz el korsóstól. (Ecetes bor manónak való.)
nem vész. E. — Rossz sepr nem D. — Ugat az de
el eb, elviszi a szél. D.
vész a háztól. BSz. — Sok bába közt — Vigyen a mándoki el fene, Ny. 6.

elvész a gyermek. KV. — Sok bába — Vissza nem adom fejében vitte el. E.

között a gyermek is elvész, Sz.— Elvonom magam szájától, azt is

Szörin-szálán elveszett. E. — Szörin, neki adom. E.
lábán elveszett. E. —
Többen vesztek Ember. A fát gyümölcsérl, az
el nyelvek által, mint fegyver által. K. embert erkölcsérl könnyen megis-
— Tudomány nem veszhet el. KV. — merheted. B. —
A gazdagság nem teszi
Tüz, asszony és tenger miatt vesz el szerencséssé az embert. D. A gya- —
sok ember. KV. korlás okossá teszi az embert. D. —
Elvét Az ugrást el ne vétsd, eltör- A kinek isten mit ád, ember el nem
heted lábod. D. —
Elvétette a nótá- veheti. M. —A király is csak ember.
ját. Sz. — Pázmán.
Elvéti a lépést. — D. — A milyen az ember, olyan a
Elvéti az ugrást. (Hazudik ) Pázmán. tettje. Ny. 8. —
A milyen az ember,
Elvisz. A megjegyzett juhból is el- olyan a munkája. E. —
A mit isten
viszen a farkas. D. —
A mit istentl kinek ád, ember el nem veheti. KV.
szánsz, azt elviszi az ördög. KV. — — A pénzes ember értékes, D. A —
A tolvaj olvasatlan is elviszi a pénzt. rossz ember hamar megijed. B. —A
D. —
Csak egy mostoha volt jó, azt szentséggel is visszaélhet az ember.

is manó. ME.
elvitte a —
Csak egy D. —A szükség okossá teszi az em-
mostoha volt jó, abba is beleszeretett bert. D. — A tüz is nyájasabban ég
a manó és hamar elvitte. D. Egy — az ember — A várat ország-
eltt. D.
hamisan jött pénz száz igazat elvisz. ért vivják, a juhot gyapjáért nyírják,
ME. —
El nem viszi szárazon. (Meg- az embert pénzéért szivják. D. — A
lakol érte.) D. — Elvitte a kutya a veszedelem mutatja légyen ember.
ki
pecsenyét, S.— Elvigye a manó, azzal D. — A vén embernek szünetlen mor-
sem gondol. D. — Elvitte a szent Mi- gása. D. — Az ember olyan, mint a
hály (Meghalt.)
lova. — Elvitte azt
S. vizben való buborék, Decsi János. —
a két szárnyú veréb. (Vége a vigság- Az embert ne nyeld. D. — Az em-
el

nak.) E. — Elvitte jókedvét a gólya. bert emészti a bú, mint a szú. D. fát
S. — Elvitte két szúnyog egy rúdon. — kz embert hordozza a az ló, eteti

D. — mint a gólya a
Elvitte B. — fiát. ökör, ruházza védelmezi a
a juh,
Halál szekere minden bánatotbut, el- kutya, követi a majom, megeszi a
visz.E. — Halál szekere minden bajt, pondró. D. —
Az okos ember háza
búbánatot — Jó , csak az
elvisz. S. eltt söpör. D. —
Az okos ember
ördögök rosszak, hogy elbb nem el eltt kerek számban van minden.
vitték. S.— Kés akkor csukni az (Tudja hányadán van vagyonával,) D.
istálót, mikor a tehenet már elvitték. — Az okos embert egy szaváról is
S, — Ki rföt
a singet elvitte, a is el-' meg lehet ismerni. D. — Addig áll
—
í

lopta. D. — Majd az szi

elviszi szél. az ember, mig isten akarja. E,
— Minden zekezukáját
;

E. elvitte. Sz. i Addig hamis az ember, mig eleven. D.

— Nem azé a madár, a ki utána jár. 1
— Addig ravasz az ember, mig eleven.
 174 —
D, — Akármit tanulva tud az em-
is emberrel jó. KV. Ember embertl, —
ber. D.— Asszony nem ember (férfiú). nyúl az ebtl nem lehet bátorságos.
D. — Becsüld meg magadat, ember B. —
Ember fogad fogadást, eb a ki
lesz belled. E. — Bokorból ugrott megállja. D. — Ember fogad foga-
ember. (Ismeretlen, jött-ment.) M. — dást, agg eb ki megállja. KV. Em- —
Bor mutatja meg az embert. KV. — ber hiba nélkül, fa csomó nélkül nin-
Bujdosás embernek M. — Csak
élete. csen. Ny. 18. — Emberhússal hája-
ember marad az ember. D. — Csak sodik. (Uzsorás.) D. — Ember jót
térdig ember, azon —alul láb. S. remél és rosszat ér. S. — Ember kell
Csakugyan megvékonyodik az ember, ,a gátra. S. — Ember lappang a kis
ha gyakran faragják. (Nevelés müvei.) brben is. D.— Ember ember^ lesz
D. —Cselefinta ember. KV. — Dics- bi holtáig. (Gyarló.) D. —
Ember
ség istennek, békesség embernek. D, nemcsak a lenben, hanem a kender-
— Fátul szakadt ember. M. — Ágról ben is. (L. fent.) D. — Ember a gá-
szakadt ember. ME. — Gyarló az em- ton. B. — Ember teszen fogadást, eb
ber. E. — Gyarló az ember, mint az a ki megállja. (A hajdúk a császárnak
érett nádszál. E. — Gézengúz ember. hséget esküdtek, Bocskailstvánfi sze-
D. — Eb ember volna, ha orcája
is rint e mondással megnyerte.) Sz. —
volna. E. — Eb követ harapdál,
is Ember tervez, isten végez. S. — Em-
mikor embert nem marhat. E, — Eb ber szava nem isten szava. B. — Em-
is a követ harapdálja,mikor az em- ber szokott vétkezni. E. Ember —
bert meg nem marhatja. B. Ebet — vagy kecske. (A bóbiskoló asszonyt a
szrérl, madarat tolláról, embert tár- kecske megöklelte, mire a pap igy
sáról. D. —Ebet szrérl, madarat szólt: ember vagy kecske, azaz jól
tolláról, embert barátjáról ismerni. S. tetted, hogy felébresztetted.) D. —
— Egy ember csak egy szám. D. — Ember vagy kecske, hogy megdöfted
Egy ember halála ki nem üti a világ a juhot. (Gyengébb ellen könny vi-
fenekét. D. —Egy ember nem szám. tézkedni.) E. — Ember vagy-e vágy
D. — Egy embernek egy a párja. Ny. csizmadia. (L. csizmadia.) E, Em- —
8. — Egy hegyes túróért fel nem ber volt, megholt. (Természetes dolog,
akasztják az embert. D. — Egy ing- nincs mit csodálkozni rajta.) D. —
ben, gatyában sem fázik meg az em- Embere szavának. E. Emberen a —
ber, csak id legyen hozzá. D, — Egy- br, jó lovon a szr nem sokat számit.
másután vész az ember is. D. — Elég Ny. 4. —
Emberen esik a hiba. S. —
sok az ember, de kevés a jámbor. D. Emberen szokott ez megtörténni. E.
— Elég sok az ember, de kevés a — Emberé a munka, istené az áldás.
magyar. D. —
Ember a dologra, ma- ME. —Embernek embertl mindig
dár a szólásra termeti. D. Ember — kell tartani. K. —
Embernek ember-
a fogával ás magának vermet. (Tor- tl mindenkor kell tartani. KV. Em- —
kosság.) ML. —
Ember a ki rajta ki- bernél a munka, istennél az áldás. D.
fog. D. — Ember a lenben, de néma — Embernél szándék, istennél aján-
kenderben. (Kis dologban, de nagyban dék. E, —
Emberre makkot. (Ne vesz-
nem.) E. —Ember a munkára, madár tegess.) D. —
Emberre makkot, disz-
a repülésre termett. S. Ember a — nóra gyömbért, E. Embert a nyo- —
talpán. E. — Ember brébül fzné a morúság és árnyék soha el nem hagyja,
bocskorát. D. —Ember brébl ka- D. ^
—Embert a társáról. KV. Em- —
molja a húrokat. (Kegyetlen.) D, — bert illet a szó. KV. Embert sza- —
Ember embernek farkasa. KV. — Em- ván, ökröt szarván. (Fogják meg.) E.
ber embernek ellensége. D. — Ember — Emberséges ember. S. — Ennek
 — 175

az apja is ember volt. (Bátor.) D. -

D. — Madarat tolláról, embert sza-
Esend az ember, mint a fakutya. (Fa- — Madár repülésre, ember
váról. Sz.
kutya = búgó csiga, E. — munkára
csigra.) E. — Más idk, született.
Esend az ember, hajlandó a pendely. más emberek. E. — Másszorra is kell

(Gyarló.) — Eszem-iszom ember. az ember. D. — Megesik egy ember

E.
D. — Ez ám az ember! D. nélkül a vásár. D. — Megismerni em-
(Bátor.)
Éhes embernek gyanánt esik az
étel bert beszédjérl. B. — Mennyi az em-
alvás. E. — Én ember vagyok. E. ber, annyi a tetszés. (Annyiféle.) D. —
is
— Énes ember. (Önz.) D. — Ha kend Mennyi az ember, annyi az értelem. (U,
disznó, más ember. D. — Ha kend
is D. — Még akkor emberek sem
a.) vol,
ember, más sem disznó. D. — Ha tak a világon. ME. — Méregette ember-
kend ember, más se kutya. E. — Ha (Mérges.) D. — Mig meleg az ember.,
Pál fordul köddel, ember meghal dög- addig csak mozogjon. Ny. — Milyen 2.
gel. (Ha Pál fordulása napján köd van az ember, olyan a beszédje. B. — Mind
az egészségtelen.) E. — Ha sok az ember, mind isten eltt kell az okos.
ember, sok a halott D. — Halat
is. (Tetsz.) D. — Minden ember, ember.
szálka nélkül, embert hiba nélkül nem (Gyarló.) E. — Minden ember ember,
lehet E. — Halat szálka nél-
találni. de nem minden ember emberséges
kül, fagy nélkül, barmot mocsok
telet ember, D, — Minden ember hamis
nélkül, jeget hideg nélkül, embert hiba csak a pap nem — Minden igaz. S.
nélkül nehéz találni. S. — Hamis az ember lásson maga dolga után. E. —
ember, mig eleven. E. — Hazug gyer- Minden ember söpörjön a maga háza
mekbl tolvaj ember válik. S. — • Há- eltt. S. —
Minden embert megugat,
rom takács egy ember. K. — Helyre mint az éhes kutya. D. — Mindenki
ember. D. — Hollóhozta semmiházi szereti a j
embert. B. Mindent —
ember. B. — Holtig remél az ember, csak tanulva tud az ember. S. —
^lE. — Huncut az ember, mig meleg. Mindnyájan emberek vagyunk. D. —
Ny. 5. — Izék ember. (Haszontalan.) Mint a madár repülésre, ugy születik
D. — Jó bornak, jó embernek ere- az ember a munkára, KV, Mit isten—
detét ne keresd. D. — Jó, ha embernek összekapcsolt, ember el ne válassza.
esze nincs, mert nem veszdik vele. Szentir, —
Nehéz a vén embernek
(Gúny.) D, —
Jobb az isten ölte, mint akármin lejtsdi.(Tánc.) D. Nehéz —
az ember vágta. (így nevezi a cigány él embernek orrát ugy elmetszeni,
a döglött birka húst.) D. Jobb az — hogy meg ne érezze, D, Nem a —
isten ölte, mint az ember ölte. S. — ruha teszi az embert. S. — Nem lakik
Kása nem étel, tót nem ember, coki jól az ember a pecsenyére való nézés-
paszuly. Ny. 0.— Ki emberben bizik, sel, KV. — Nem látni megjobbult
könnyen csalatkozik. E. — Ki ember- embert. D. — Nem lehet az ember
ben könnyen lerogyik. D. — Ki
bizik, fából, ki kell rúgni a hámfából, Np. —
emberben nádra támaszkodik,
bizik, Nem ember hirtelen gazem-
lehet az
D, — Kicsiny ember nagy bottal jár. ber. D. —
Nem minden ember ember.
Ny. 10. —
Kicsiny ember sem szalma- (Nem ember az ember, ha megfeled-
szál. KV. —
Kinek isten a barátja, kezik magáról.) E.— Nem minden em-
az az emberektl ne rettegjen. KV. ber emberséges ember. D,-- Nem min-
— Kinek isten nem adott, attól em- den embernek van egy ajándéka. (Egy-
ber se várhat. D. — Kis ember nagy forma tehetsége.) KV. —
Nem minden
bottal jár. E. — Kis ember sem szal- szemetén találsz ily embert. D. Nem —
maszál. E. — Kótyonfity ember. D. mindjárt terem az ember. D. Nem —
— Lepotyog az ember, mint a vackor. ördög az ember. (Jót is várhatni tle.)
 176 —
Ny. 3. — Nem singgel mérik az em- ember szándékát, boldog isten birja,
bert, Ny. 19. — Nem szánná az em- E. —Szemét ember, D, — Szent em-
bernek szemét kivájni. D. — Nem ber is csak ember, S, —
Szélhordta
tudja az ember mire jut. D, — Nem ember, D, —
Szós embernek minden
tudja az ember mire virrad. E. — napi Ítélete, (Fecseg, pletyka.) D, —
Nem tudja az ember, mitl hízik. (Mi Szrös mint az ers ember, D. — A
válik javára.) E. — Nem találni em- szükség választja meg az embert. S,
bert hiba nélkül. E. —
Nem tudhat — Talpig ember. D. —
Tanítani akar
egy ember minden mesterséget. S, — minden embert. D. —
Tanulj, ha azt
Nem csak a sikoson esik el az ember. akarod, hogy ember legyen belled.
D. —Nem csak kenyérrel él az em- — Decsi János. Tál, fazék összezördül,
ber. E. — Néha az asszony is ember. —
hogy ne az ember. E. Tedd - ide,
(Bátor.) D.— Néha kurtán lát az em- tedd-oda ember. (Ügyefogyott.) Ny. 7.
ber. D. — Néha magával sem bir az — Terem az ember, mint a hátibör.
ember. D. — Némely embert soha sem — E, Terem az ember, mint a suba-
emlegettek volna, ha rossz nem D, — Tettl talpig kiismerni
lett gallér,
volna, D. — Nincs ember hiba nélkül. az embert. D, — Tót nem ember,
E. — Nincsen oly szép ember, kiben (Hanem D. — Ülve tanul az em-
tót,) '

valami gáncs nem volna. B. — Nyakas ber. D. — Veszedelem mutatja meg

az ember, mig meg nem D, az embert. E. — Vérbe fagyba hagyná
ijesztik.
— Oda ember, a hová a többi
fut az a szelíd embert. D. — Zákányos em-
tódul, D, —
Olvasva tanul az ember. ber. (Zákány, a meg nem üllepedett
D, —Olcsó ott az ember, a hol nem bor szemete. Zavaros elméj ember.)
ismerik, D. —
Olcsó ott az ember, a E. — Zinár ember. (Zsínár, hínár. Alá-
hol sokan vannak. D. —
Olcsó ott az való ember,) KV.
ember, a hol sok van. D. Orrával — Emberi. Nincs emberi ábrázata.
szép az ember. Ny. 6. —
Ott is emle- ME, — Nincs rajta emberi forma,
getik az embert, a hol szidják. B. — mint a szentpéteri tehénen. (Sovány.
Ökröt szarván, embert szaván. E. — Öriszenlpéter,) Ny, 2. —
Nincs rajta
Öreg ember erösebben dolgozik, mint emberi kép, E, —
Nincs rajta emberi
a fiatal. máson az esze.) Ny.
(Fiatalnak szín. (Halavány, fél.) D. —
Tévedni
6. — Papcsak ember, király sem
is emberi dolog. (Latin.) ME.
isten. S. —
Pap is csak olyan ember, Emberség*. Az emberséget sürün
mint más. S. —
Pipás nemes ember. vetik, de alig kel. D. —
Asszonygazda,
(Dologtalan.) D. —
Részeg ember eltt gyerekszolga, szalma tüz, csikóparipa,
Krisztus is kitért. D. —
Ritka madár malac szalonna, tót emberség, nem
az okos ember. E. —
Ritkán bánik sokat ér. S. —
Elvenni emberség,
emberrel halkan a szerencse. D. — adni meg istenség. E, — Fele sem
Semmi ember. D. —
Semminek se emberség, amit cselekszik. D. Fing- —
embere. D. —
Senkinek se embere, D, gal mérik ott az emberséget. E. —
— Sok ember elmén messzire, azután Ha nincs pénz, vaii emberség. (Hitel.)
jön eszére. Ny, 2. —
Sokat ér az em- S. — ígérni uraság, megadni ember-
ber mig él. D. —
Sok id eltellik, mig ség. D. —Kikopott az emberségbl,
a gyermekbl ember válik. D. — Sürün S, — Kinél vékony az emberség, vas-
vetik magvát az emberséges ember- tag az embertelenség. D, Körösi —
nek, de vékonyan kel. Cz. Szamarat — embersége van. Ny. 5. Kutyának—
fülén, embert szaván. D. Szava adja— az embersége is kutya. S. Lako- —
el az embert. D, —
Szegény ember dalomban legyen tisztesség is, em-
élete csupa komédia, S, Szegény — berség is. (Szívesség és ennivaló.) Ny.
 177

2 — Mindenébl kifosztották, mint Emel. Az egyesség a kicsit is

a tótot az emberségbl, E. Na- — nagyra emeli. B. —
Egyesség kis dol-
gyobb az emberség a káposztás hús- gokat nagyra emel. (Latin.) KV. —
nál. KV. —Nagyobb az emberség a Elég beteg az is, ki beteget emel. E.
káposztás koncnál. KV. —
Nálunk is — Emelgeti a szemöldökét. (Fenhé-
a sógorok fingjára mérik az ember- jáz.) D. —
Könny a nagy teher is,
séget. E. — Nem az az emberség, ha sokan emelik. D. —
Kezét emeli,
hogy több pénzed vagyon. E. Pénz — mikor lábát kellene. D. Lábát is —
emberség, ruha tisztesség. M. KV. — alig emeli, mégis hoppot mond. D.
Ruha tisztesség, pénz emberség. F. — Oly magasra emelték, hogy el sem
— Soponyára ment emberséget ta- érhetni. (Akasztófán.) D. Szép —
nulni. (S. lakói garázdák.) Ny. 3. — egyesség emeli a zászlót, E. Szép —
Szalmatüz, szász emberség. Ny. 9. — egyesség emel zászlót mezben. (A
Szász emberség nem sokat ér. E. — harctéren.) KV.
Szász emberség, szalmatüz nem so- Emelkedik. Nem emelkedik, mint
kat ér. S. — Tót emberség. E. — a szárnyszegett lúd. D.
Tót emberség, szalmatüz. Ny. 8. — Emészt. A mécs is magamagát
Tótnak tót az embersége. S. Több — emészti, mint a rozsda. D. —
Az em-
az emberség a szalonnás káposztánál. bert emészti a bú, mint a fát a szú.
S. — Vékony emberség, vastag em- D. — Csak az jár haza, a mit a far-
bertelenség. E. kas meg nem emészt. D. — Együtt
Emberség'es ember. S. Nem — tették a tzhöz, együtt emésszék. E.
minden ember emberséges ember. D. — Emészti mint fát a szú. D. —
— Minden ember ember, de nem Gyertya másnak szolgál, s magát meg-
minden ember emberséges ember. D. emészti. KV. —
Méreg emésztette
— Sürün vetik magvát az embersé- gyík. D. — Sok száj sokat emészt. D,
ges embernek, de vékonyan kel. Gz. — Szolgál a gyertya, de magát emész-
Emberhalál. Most egy emberha- ti. D.
lál nem nagy csorba a világon. D. Eminens, mint juhok között a
Emberhússal hájasodik. B. szamár. D.
Emberkoponya. Néha ember- Emlegfet. Gsuklik, emlegetik. B.
koponya szamár vel takarója. D. — Csuklik, mint az a kit emlegetnek.
Emberölés. Egy szó nem ember- D. — Csuklik, emlegetik
a verebek.
ölés. D. E. —Farkast emlegetnek, kert alatt
Emberszám. Több vele az em- jár. E. —
Farkast emlegetnek, a kert
berszám. E. mellett kullog. KV. —
Faskast emle-
Emberszólás. Igazmondás nem getnek, a kert alatt kullog. Sz, —
emberszólás. D. —
Szembemondás Farkast emlegetünk, kert alatt van.
"nem emberszólás. D. —
Szokás mon- Ny. 7. —
Ha adtál felejtsd, ha vet-
dás, nem emberszólás. Ny. 18. tél emlilsd. (Jótétemény.) S. Né- —
Emberkedlk mint szalonnabör a mely embert soha se emlegettek vol-
parázson. E. na, ha rossz nem lett volna. D. —
Embertelenség'. Kinél vékony az Ott is emlegetikembert, a hol
az
•emberség, vastag az embsrtelenség. szidják. D. —
Sokakat senki sem
D. — Vékony emberség, vastag em- emlegetne, ha nem vétettek volna. K.
bertelenség. E. — Emlegetnek a verebek. E.
Emberül fog mindenhez. D. — Emlékezik kigyó farka vágásárul.
Emberül lát a dologhoz. D. — Em- (Nem felejti el a rossz ember a sér-
herül megállja a sarat. ME. tést.) Pázmán.
Margalits E. : Magyar küzmondások. 12
 178

Emiit. Isten köztünk, ne említs enyv. (Ross zpélda ragadós ; egy rossz
vargát. Decsi János. példa is sokat elronthat.) E.
Eml. Régen volt az, mikor az Enyves kez. (Tolvaj.) M. — Eny-
anyja emljét szopta. D. ves kez timár. (U. a.) D. — Zsivány-
Emse. Rossz emse fiait is meg- nak enyves a keze, hosszú az
'
ujja>
eszi. D. Ny. 2.

Ene. Amint tartod enédet, ugy Epe. Egy csép mézhez csöbör epét
ihatod tejedet. D. (Ene, borjas tehén.) kever. D. — Elfutotta az epe, mint a
Engfed. Az okosabb enged. E. — juhot a tályog. (Rossz kedv, komor.)
Az okos engedni szokott. D. A — D. — Epe sápasztotta. (Mérgében el-
koncot a kutya fiának sem engedi. D. sápadt.) D. —
Epéje sincs. (Nem ké-
— Azon egyenl ostobaság minden- : pes haragudni.) E, —
Epéje sincs,
kinek mindent, mint senkinek semmit mint a galambnak, E. Édes em- —
sem engedni. B. —
Enged az ebnek bernek epéje se keser. D. Ga- —
is. D. —
Engedni kell néha az ebnek lambnak nincs epéje. S. Keser —
is. D. — Ha kemény a fagy, nem en- mint az epe.D, —
Kitetszik szemébl
ged. D. — Másnak sokat, magának az epe. D. —
Megjárta az epe a tüde-
keveset kell engedni. (Megengedni.) jét és máját. D. — Elöntötte az epe.
D. — Náladnál nagyobbnak engedj. ME. —
Sok embernek még az epéje
KV. — Nem enged negyvennyolc- a sem keser. Ny. 5. Szelid a ga- —
ból. S. lamb, mégis van epéje. E, — Talán
Engredelem. Most még engede- epéje sincs. D. — Több epéje mint
lem, máskor veszedelem. (Most az vére. D, — Van a szelid galambban is
egyszer megbocsátom.) Ny. 7, epe. D.
Engedelmeskedik. Eszes szol- Eper. Elszedték orra eltt az epret.
gának néha a gazda is engedelmes- D' — Epret szed más keblébe. B. —
kedik. S. — Ki nem tud engedelmes- Felszedte az epret. S. —
Hires eperre
kedni, az nem tud parancsolni. S. — ne járj kosárral. D. —
Hires eperre
Nem tud uralkodni, a ki engedelmes- nem kell kosárral menni. M. KV. —
kedni nem tanult. D. Holdvilágon epret szed. (Alkalmatlan
Engredetlen beteg kegyetlenné idben dolgozik.) Ny. 14. Kiki a —
teszi az orvost. D. maga keblébe szedi az epret. ME. —
Enyhit. A
bársony súlya nem Kullog mint a ki epret szed. D. —
enyhiti a köszvény fájdalmát. Páz- Lassan kullog, mintha epret szedne.
mán. Ny. 16. —
Módjával ejtett szó KV. — Maga keblébe szedi az epret.
enyhiti a fájdalmat. K, Btz. — Más kosarába epret ne szedj.
Enyém, A mi enyém, enyém. E. D, — Nem ugy jár, mintha epret szed-
— Enyém a tyúk, tehát a tojás is. ne. (Nem jár lassan.) D. Szedi az.—
(Apaság.) E. — Jobb az enyém egy, epret. (A haszon az övé.) E. Annyi —
mint másé kett. D. Jobb egy — mint egy eperszem. (Kevés.) Ny. 2. —
enyém, mint két másé. E. Keress — Epreskertbe néz. (Kancsal.) ME.
bár magadnak fejet, nekem az enyém Eperfa. Les, mint Budi az eper-
is jó. D. fára. (Mikor érik.) Ny. 0.
Enyészik mint a füst. D. — El- Eperjes. Nem vonja nagyobb csi-
enyészett mint a füst. D. gára eperjesi hóhér a tolvajokat. (Nem
Enyv a talpán, tapodást sem te- kegyetlenebb nála.) E.
szen. D. — Ragad a vétek, mint az Erd. A fák miatt az erdt sem
enyv. KV. — Ragadós mint az enyv. látja. D. — Az erdnek afüle van,
E. — Ugy ragad a vétek, mint az meznek szeme. (Titkos dolgot leg-
 — 179

jobb e]hallgatni,rossz tettet eltakarni.) D. — Véletlen erdben gyakorta nyúl

Ny. 2. —
Az erdnek nagy füle van, a fekszik. Cz.
meznek szeme van. (U. a.) Ny. 10. — Eredet. A szent forrásnak égbl
Attól félhet az erdben, hogy magától az eredete. D. — Gonosz eredetnek
is felakad. (A rossz.) E. — Attól fél gonosz a vége. F. — Jó bornak, jó
az erdben, nehogy magától is fel- embernek eredetét ne keresd. D. —
akadjon a fán. D. — Bolond ki elhagy Ha eredetét néznéd, sok forrást meg
erdt szálfáért. E. Cserfa erdben — kellene utálnod. D. —
Sok jó vizet
almát keres. Np. Egy fa nem erd.— kell megutálni, ha eredetét nézed. K.
M. —Egy fa nem erd, egy ház nem — Sok vizet kell megutálnod, ha ere-
falu. Decsi János. Egy fa nem erd,— detét nézed. B.
talyiga nem szekér. AIE. — Erd, er- Ereszked. Jobb egy ereszked,
d de magas vagy. Np. Erd nin- — száz kapaszkodónál. Ny. 2.
csen zöld ág nélkül. (Nincs fiatal, ki Ereszték. Sok eresztékje van a
ne volna szerelmes.) Np. Erdre — beszédjének. (Sokat hazudik.) S.
fát visz. M. —
Erdre tkét, tengerbe Ereszt. A napvilágot se eresztené
vizet. E. —
Erdt mutat a farkasnak. ingyen másnak. D— Hosszú pórázra
D. — Erdt szánt, gyept sem szánt- eresztette. S. — Ne ereszd lógóra a
hatsz. (Alig mégis ebeket tart.) KV.
él, kantárszárat. D. — Nem sokat ereszt-
— Farkasnak mutatsz erdt. M. — get két oldala közé. (Szegény keveset
Fát viszen erdbe. D. Fától nem — eszik.) D. — Oly szken ereszti mint
látja az erdt. S. Félre bokor, — a kotyogó. (A bort. Fösvény.) D. —
jön az erd. D. — Ha gyepet nem Szabadon eresztette a lovat. (Soka;
szánthatsz, erdre ne vágyakozzál. beszél.) D. —
Szabadjába eresztette
(A mihez nincs erd, tehetséged, szabados nyelvét. D. —
Szélnek eresz-
arra ne vállalkozzál.) D. — Kereszt- teni. S, —
Vizre visz, szomjan ereszt.
ben viszi a lajtorját az erdben. E. (Sokat igér, keveset ád.) D.
— Kivágták Bedn az erdt. (Bedö Eretnek. Szentirásból jnek az
biharmegyei falu oláhjai kivágták eretnekek. (Mert különfélekép ma-
az erdt, hogy varjak ne szálljanak gyarázható.) D.
rá, s igy a határról elpusztuljanak.) Erény. Nagy erények u tán sántit
D. —Kopasz mint az irtott erd. D. az irigység. (Latin.) S. — Ninc sen virtus
— Majd bizony elhagyjak erdt szál-
! (erény) irigy nélkül. KV. — Szükség-
fáért. (Legényember mondása, ha há- bl erényt csinál. (Latin.) E
zasitani akarják.) E. — Más erdejét ErgfÓ : vigyorgó. (A ki azt hiszi,
szabadjába ne vágd. D. — Nagy erd- hogy jól okoskodott, mosolyog. A kö-
ben sok a forgács. Ny. 2. — Ne indulj
^ vetkeztetést ergo, tehát, szóval szokás
erdre, ha sarud nincsen. KV. Nehéz — bevezetni.) E. — Ergo, morgó, vi-
helyütt van szarvas az erdben, levél gyorgó. (U. a.) ME.
a káptalanban. (Biztos helyen, nehéz Erkölcs. A fátgyümölcsérl, em-
hozzáférni.) E. —
Neki szokott, mint bert erkölcsérl. KV. —
A jó erkölcs
farkas a nád erdnek. D. — Nem fér szenved, de soha el nem senyved. Sz,
meg azon egy erdben két tolvaj. B. — A legjobb törvény a legrosszabb
— Nem látja fátul az erdt, E — erkölcsökbl származik. D. A mi —
Sok fától nem látja az erdt. S. — egynek vétek, másnak sem erkölcs. D.
Sürü mint a nád erd. D, Szálfáért — — A nagy erkölcs után sántit az
erdt. (Mondja a fiatal ember, ki nem irigység. D. —
A róka csak a szrét
akar házasodni, mert sok szeretre változtatja, de nem erkölcsét. KV.
talál.) E. —
Több a fa, mint az erd. A rossz erkölcs megvesztegeti a jó
12*
 180 —
elmét is. B, — A rossz szem az er- ve, magát nem táncoltatná. D. — Ha
kölcsöt gáncsnak nézi. D.
is A szép — tudná erejét ökör, nem törnék fel

köntöst inkább mocskolja a rossz er- nyaka. (A járomban.) K. Haszon- —

kölcs, mint a sár. B. Az erkölcs — —
talan harag, kinek nincs ereje. E.
hamar barátságot — El-
szerez. B. Hol nem elég az er, mesterség álljon
pirulás a jó erkölcsnek ME. — el. B. — Ifjantan erddel, vénséged-
jele.
Erkölcs szerzi a barátságot. E. — Más ben eszeddel. KV. — Ifjúságban ernk-
idk, más erkölcsök. E. — Megpirulás vénségünkre eszünkkel. D. — Kár
•
kel,
festéke a jó erkölcsnek. K. — Mocskos hogy az ökör erejét nem tudja. D. —
beszélgetés, erkölcs vesztegetés.(Ron- Legnagyobb ern kifog a ME. is csel.
tó.)E. — Ocsmány beszélgetés, erkölcs — Nagyobb benne az akarat, mint az
vesztegetés. KV. — Régi szokás, régi er. ME. — Nem sokat ér az er
erkölcs, D. — Sok jó •
megszakad, okosság nélkül. B. — Néha a katonán
ló
a mig erkölcsét kitanulják. E. — Sok ert vesz a B. — Nincs erö-
is félsz.

jó megszakad addig a hámban, mig sebb er, mint

ló a szükség ad. KV. kit
erkölcsét kitanulhatják. D. — Többet — Okos harag néha az ernek E. éle.
ér a jó erkölcs, mint a jó törvény. — Ökör se fogatná be magát, ha
S.
Erkölcsös ember is tekint a pa- tudná — Pókháló szakasz-
erejét. E.
rancsolatra. K. tásra nem nagy er — Se kell. E. ereje,
Erny. Fenn az erny kas nélkül. — Semmirevaló az er
se veleje. E.
(Feledékeny ember, bármint igyekszik okosság KV. — Semmirevaló
nélkül.
semmit el nem felejteni, annál többet az er tanács KV. — Sok er
nélkül.
elfelejt. A
feledékeny kocsis felrakta szakad meg ezért. D. — Szemtelen
a kocsira az ernyt, a gyékényt az harag, mely erejét nem
KV. láttaíja.
es ellen, de elfelejtette otthon a kocsi — Tanácsban harcban er hasz-
ész,
kasát: azt a mi mindig szükséges, el- nál. E. —Több ész mint er. E. —
felejtette, a mi néha, azt magával Többet észszel, mint ervel. R. Több- —
hozta.) D. — Fenn az erny, nincsen re észszel, mint ervel. D. Vén elme, —
kas. Sziglig.(Rangjára rátartós, de fiatal er veri meg a hadat. B. — Vén
nincs hozzá vagyona van rang, de ; ember elméje és az ifjak ereje verik
nincs mód.) meg a hadakat. Sz.
Er. Az akarathoz er is kíván- Ers. A ki ersebb, az a hatalma-
tatik. KV. — Az
nagyobb az er-
ész sabb. ML. — Az ers erdt szánt, a
nél. B. —Adjon isten három e-t: gyenge a mezn sem boldogul. Ny. 9.
eszet, ert, egészséget. E. Bor ert — Az ers fonalból tartós az üng.
—
ad. S. —Bus mint az ervel szedett — Az ers kenderbl válik ers
D.
katona. D. — Egyesült ervel. ME. — D. — Az ers megtrom-
kötél. szél
Er és pribék ellen nincs pecsétes a tornyot D. — Ers foga,
folja is. a,
levél. BSz. — Er, munka sokat gyz. az ám a koncrágó. D. — Ers a nya-
D. — Er van a szóban. — Ertlen, ka, mint a vadbikának. D. — Ers a
E.
ki csak maga erejében D. — nyaka mint a tevének. D. — Ers a
bizik. -

Ervel nem bújhatok a földbe. E. — szamár, ha E. — Ers az rest is.

Esz jobb ernél. KV. — Ésszel hozzá ertlent hamar zsákba rakja. D. —
fiam, ha erd nem D. — Fon- Ers az ertlent zsákba rázza.
birja. — S.
tonkint fogy az er, de lassankint j Ers az igazság, a szép asszony és a
vissza. B. — Fontonkint fogy az er, jó bor. KV. — Ers az óriás.D. — Ers
latszámra j vissza. (Betegségben.) E. erdt szánt, a gyenge ugart sem. Ny.
— Ha er nem használ, ravaszsággal — Ers mint a bástya. — Ers 4, E.
hozzá. KV. — Ha erejét tudná a med- mint a bika. D. — Ers mmt a bival.
 181 —
E. — Ers mint a cserfatüz. E. — hassa az ertlentl is. B. — Oly ers
Ers mint a csont. D. —
Ers mint a bor, hogy a halálos vétket is megöli.
gunár. D. —
Ers mint a hit. D. — D. — Örvvel ers a kutya. D. — Örv-
Ers mint a kócmadzag, (Gyenge.) S, vel ers a kuvasz. D. Összetett —
— Ers mint a kfal. D. Ers — ers a sokaság. E.
vállal Szrös a —
mint a márványk. D. Ers mint — medve, de ers is. D. Szrös mint —
a medve. D. —
Ers mint a sörecet, az ers ember. D. —
Vajmi ers ka-
kilenc itce egy fzet. B. Ny. 6. — tona az ördög D.
Ers mint a szélvész. D. Ers mint — Ersen. A fáradt ökör erösebben
a szikla. D. —
Ers mint a római rakogatja lábait. D. — A pöröl, ki
vallás. Ny. 15. —
Ers mint a vas. ersen pöröljön. — Ersen bo-
KV.
D. — Ers mint a viz. D. Ers — rozik a legény. D. — Ersen felvont
mint az égett bor. D. —
Ers mint az íjhamar elpattan. D. — Ersen fújja
oláh ecet. D. —
Ers mint az oláh az adtát. D. — Ersen vakarja koszos
—
ecet, kilenc itce egy fzet. E. Ers (Bajban van.) D. — Ki a tehe-
fejét. ^

mint az oláhecet, mely az oláhban a net ersen vörös D. fejti, tejet fej. -

halálos vétket D. — Ers

is elöli.Ki ersen vért be-fújja orrát, fuj ki
mint az oroszlán. D. — Ers mint az lle. D. — Ne húzd a gyengét ersen,
óriás. B. — Ers mint az ökör. D. — elszakad. D. — Öreg ember ersebben
Ers mint az üllövas. D. — Ers mint dolgozik, mint a Ny. fiatal. 6.

Herkules. D. — Ers mint Toldy Erködik mint a béka. E, — Még

Miklós. D. — Ers és pribék ellen a maga kenyerére sem erködik. B.
nincs pecsétes Bsz. — Ers-
levél. — Maga kenyerére se erködik. D.
nek isten pártját
is — Ert- Ertet. Ertetett gyümölcsben van
fogja. S.
lent az ers csak a zsákba rázza. valami vadság. D. — Ertetni a kell
KV. — Ertlent az ers zsákba rázza boszura. D. — Erteti, mint az oláh
KV. — Ertlent az ers csak a zsákba az ökrét. — Ki magát a szólásban S.
rántja. B. — Ha ers a nem sú- erteti, széllé válik szava. ü. — Nem
zár,
lyos a kár. D. — Hirrel ers a had. lehet ertetni a bizodalmat. E. —
KV. — Kár az ers vitéznek meg- Minden erötetés, visszaélés. D.
halni. D. — Ki 30 éves koráig nem Ersséggel nem fegyverrel. KV.
ers, 40 éves koráig nem okos, 50 Erszak az igazság nyakán. B.
éves koráig nem
gazdag, az többet — Nagvobb a tekintet, mint az erszak.
soha se lesz. Ny. -i. •
—
Ki 10 eszten- (Tekintély.) KV.
ds koráig nem ártatlan, húszig nem Erszakos szeretet nem állandó.
szép, harmincig nem ers, negyvenig KV. — Nem állandó az erszakos
nem okos, ötvenig nem gazdag, hat- uraság. KV.
vanig nem szent, azután se lesz. D. -
Ertlen. Ers az ertlent hamar
Kicsiny a bors, de ers. M. Kicsiny — zsákba rakja. D. —
Ers az ertlent
a bors, de ers és gyors. KV. — Ma- zsákba rázza. KV. —
Ertlent az ers
gadnál ersebbel követ ne vess, D. — csak a zsákba rázza. KV. Ertlen —
Nehéz az ers szarvat letörni. D. — ki csak maga erejében bizik. D. —
Nem mind ers, a mi vastag. D. — Ertlen ki elbizza magát. E. — Ert-
Nem vet az okos magánál ersebbel len, mint a bárány. D. —
Ertlen mint
nyilat. D. —
Nincs oly ers, kinek a beteg. D. — Ertlen mint a bre-
társa ne váljék. D. —
Nincs oly ers, hagyott kigyó. E. — Ertlen mint a
kinek társa ne volna. M, Nincs oly — brébl kivetkz kigyó. B. — Ert-
ers, kinek társa nem akadna. M. — len mint a brét vetette kigyó. D. —
Nincs oly ers, ki veszedelmét ne vár- Ertlen mint a csirke. D. — Ertlen
 — 182

mint a döglött oroszlán. D. Ertlen — vonták orráról az erszényt. (Elvesz-

mint a gyermek. D. —
Ertlen mint a tette a bizalmat,) Pázmán, — Lyukas
holdvilág. D. —
Ertlen mint a káka. az erszénye, (Üres,) D. — Maga er-
D. — Ertlen mint a nádoszlop. D, — szénye mellett hazudik, (Saját hasz-
Ertlen mint a tt kaszás. D. — nára.) B. —Más erszényében arany,
Könny az ertlennek orrára ütni. D. másban ezüst. (Gazdag.) D. Meg- —
— Majd elfújja a szél, olyertlen, E. fejték erszényét. (Elcsalták pénzét, el-
— Nincs oly ers, ki veszedelmét ne nyerték.) E, —
Megnyisd az erszényt,
várhassa az ertlentl. D. meglesz a mit kivánsz, KV. Mé- —
Erre int, arra mutat, (Ravasz.) D. száros, keze lába mind szaros, az
— Erre közelebb, arra hamarabb. erszénye aranyos. (Jó mesterség.) E,
(Erre közelebb, de arra jobb az út.) E. — Minden erszényének ketts a lelke,
EPSzény. A nagy pompa, erszény (Telt.) D. — Néha többet használ a
koporsója. K. KV, — A szép asszony jó barát az erszény pénznél. B. —
a szemnek paradicsoma, az erszény- Nem látszik az öltözeten, mily karcsú
nek purgatoriuma, a léleknek pokla. az erszény s ösztövér a konyha, E.
D. — A erszény jobb az eszesség- — Négy pusztítja az erszényt a rossz
tele :

nél.D. — Annyit a szájnak, a mennyire óra, a rossz malom, az ó kocsi, a vén

erszényed engedi. D. — Barátom az szl, (Sok a költség Ny, 20, — rája.)
erszény. E, — Barátom az erszény, Nincs könnyebb a erszénynél. E. teli

rokonom a kas. E. — Beleütött er- — Penészes garas, öreg erszény. (A

szényébe a lapos guta. — Disznó- a pénzt kiméli, nagy lesz erszénye.)
S. ki
szíjjalkötötte az erszényt, fös- E, — Pókhálós az erszénye,
(Irigy, — E,
vény.) D, — Ebszíjjal kötött erszénye Ráhágott a az erszényére, (Lapos, ló
van. Sz, — Egyik csinál erszényt, a üres.) Ny. 14. — Rokonom a kas,
másik lemetszi (Egyik dolgozik,
azt, barátom az erszény. BSz. — Soha
a másik veszi hasznát,) KV, — El- nem vet számot, noha lapos az er-
vesztette erszényét. D, — Erszénytfejö szénye. D. — Szerelem, bor, kocka,
alakos, (Kicsalja a pénzt,) D, — Er- ürítik az erszényt. E. — Szrös er-
szény pénznél drágább a jó barát, E, szény, üres kéz. (Nem koptatják, mert
— Erszényemben vagyon, (Adósom.) üres.) D, — Szrös mint az erszény,
B. — Duzzadt erszénye. D. — Ha D, — Tartja mint Júdás az erszényt.
üres az erszényed, kerüld a vendég- E. — Tele erszénye pókhálóval, D, —
séget, KV, — Jobb egy erszény, mint Testvér az erszény, a bugyelárís, atyafi
két barát, D, — Ketts a lelke erszé- — Üres erszény nehezen meg
S, áll

nyének. E. — Kés a takarékos-

(Tele.) egyenesen, — Üres mind szekrénye, S.
ság, mikor üres az erszény. E. — Ki- mind erszénye, D, — Üres mint a
nek az erszénye, elég tudós
tele KV, lapos erszény, D, — Zsíros mint a
az,
— Kinek üres az erszénye, üres a hólyag erszény, D,
szekrénye, Cz, — Könnyebb tanácsot ErzSÓk.Kisebb azErzsók orránál.D,
adni, mint erszény pénzt, E, — Könny Esend (gyarló) az ember, haj-
az erszény, ha üres, D. — Kutyabör- landó a pendely, — Esend az em- E.
bl van az erszénye. (Fukar.) Ny. — ber mint a fakutya, (Csigra, gyermek-
2.
Kutyazsirral van megkenve az er- E, — Esend az ember mint
játék.)
szénye. Ny. — Lapos az erszénye. a famacska, Ny,
1. 4,
(Üres.) E. — Lapos guta ütötte meg Eset. Kés eset után okoskodni,
az erszényét. D. — Lapos mennyk E, — Nagy urak esete, jobbágyok in-
ütötte meg az erszényét, B. — Leg- KV. tése,
jobb útitárs a erszény, D, — Le-
tele Esik. A gyöngy csak gyöngy, ha a
 183 —
sárba esik is. D, — Ki nagyot hág, oka az ivásra: ha es esik. essék úgy-
nagfot esik. M. — Ki nagyot esik, mond nekem ha száraz id van,
is ;

nehezen kel fel. D. — Alig botlik, ide, úgymond, a korsót, hadd essék.
mindjárt esik. E. —
Csuda féreg az a D. — Ott legtöbbet szokott esni, a
bolha, addig szökdécsel, hogy vagy a hol amúgy is nedves a gazdag föld.

vizbe esik, vagy a tzbe. Pázmán. — (Gazdag gazdagul.) D. Örömest esik, —

Fa mellé esik az alma. D. Feje — a hol nedves. KV. —
Örömestebb esik
lágyára esett. (Buta.) S. —
Fejelágyára a hol nedves. (A hol sok van, oda
esett a tégla. D. —
Fejére esett a több megy, mint a pénz a gazdag
sulyok. (Elérte a büntetés.) D. Fész- — kezébe.) E.
keldik, mint a tormába esett féreg. Eskü. Esik hamis eskü az oltár
D. — Gondolkodik, mint a verembe eltt is. E. —
Könnyebb a varrást ki-
esett farkas. D. — Ha hamar estél, fejteni, mint az esküvést visszamon-
hamar kelj fel. D. — Ha vak vakot dani. E.
vezet, mindkett a verembe esik. S. Esküdt. Haramiák esküdtje. D.
— Hanyattesett ember. (Szerencsét- Esküszik. A ki mesterségesen es-
len.) D. — Hasra esett. E. — Két szék küszik, mesterségesen hazudik. Gz.
között a földre esett. S. — Két szék — A sokat esküszik, kevés igazat
ki
között a pad alá esett. S. — Ki a mond. ME. —
A ki sokat esküszik,
földön nem nagyot esik. (Szegény
ül, annálinkább nem hisznek neki. B. —
ember nem bukhat nagyot.) E. Ki — Cigánymdra esküszik. (Furfangosan,
magasra hág, nagyot esik. KV. — Ki hamisan.) KV. —
Esküszik mint a
mindég égbe néz, kútba esik. — Ki
S. cigány. S. —
Esküszik mint a pár-
nagyot ugrik, nagyot esik. S. — Ki hagyma. (Egy hagymáért is megeskü-
orrára bukik, nagyot esik. D. — Ki szik.) E. —
Esküszik mint a répa. D.
sokfelé kap, két szék között a pad alá — Esküszik mint a vöröshagyma. D.
esik. — Magasan
E. mélyen szállt, — Esküszik, szabódik mint a répa.
esett. D. — Magasról nagyobbat esik B. — Ingére esküszik. (Melyet kimos-
az ember. D. — Mihelyt mind- botlik, nak.) — Megesküdném az oltár
KV.
járt 'Vén.) D. — Minél nagyobbra
esik. eltt is.— Puska végén meg
E. is

mégy, annál nagyobbra eshetsz. D. — mernék rá esküdni. E. — Megesküszik

Nem esik a forgács vágás nélkül. D. egy vörös hagymáért is. Ny. 6.
— Nem esik porba pecsenyéje. E. — Esküvés. A házassági esküvést
Nyakszirtedet ha megszúrják, inadra nem oly könnyen lehet felbontani, mint
esel. D. — Olyat mint egy zsák.
esett, a rossz varrást. D. —
Elhoppozta az
D. — Porba a konca.
esett — Porba S. esküvés eltt. (Férj nélkül lett anya.)
esett a D. — Talán orrára
sültje. esett. D. —
Szerelmesek esküvése. (Nem
D. — Tántorog még se D. — esik. sokat ér.) D.
Vigyázz, hogy nagyot ne D. essél. Es. A kora es hamar felszárad.
Esik es, n a a vén leány már
sár, D. —
A kurvát ha szembeköpik, azt
mit vár.D. — Esik mintha csatornán mondja hogy: es esik. Ny. 7. Az —
öntenek. D. — Fuj, esik, havaz, ugy est kerül sokszor vizbe esik. KV. —
lesz tavasz. Ny. 6. — Ha a böjt els Az est verfény szokta követni. KV.
napján esik, akkor kicsírázik a kéve. — Azt sem mondja befellegzett, majd
S. — Ha öreg fejsze esik is, eljövök. es lesz. (Szó nélkül távozott.) Ny. 2.
E. — Hadd essék nekem is. (Az iszákos — Adtál uram est, nincs köszönet
mindenben talál okot az ivásra.) D. — benne. (Jéges.) D. Csak ugy döl —
Mennünk kell, ha esik is, ha nehe- az es, mintha sajtárból öntenek. E.
zünkre esik is, S. —
Mindenkor van — Csikorog a malomkerék, est kiált.
 18i

Cz. — Egy kis nagy est hoz-

felleg is mindenkor fog az esö B. — Néha esni.
hat. D, — Elmosta már annak hirét egy kis nagy est hoz. D. —
is felleg
az esö. D. — Elmúlt esnek nem Néha kis felhbl nagy eskell D. lehet,
köpönyeg. D. — Esik esö, n a — Nyárban egy köböl esnek egy
sár,
a vén leány már mit vár. D. — Es véka télben, sszel, tavasszal, sarja,
ellen köpönyeg. D. — Es eltt a egy véka esnek egy köböl
kell Ny sarja.
köpönyegrl gondoskodni. B. — Esö — Ott ád isten est, ahol akarja.
1.

lesz. (Szamárbgés.) E. — Es tavasz- E. — Regélnek a békák, az est érzik.

kor mindannyi arany csép. B. — Es — Ritka vásár esö nélkül. — S. S.
után köpönyeg. KV. — Esö után ntt Ritkán végzdik a vásár es nélkül.
gomba, benne a D. (Kevély,
féreg. D. — Rossz ház, melyben köpönyeg
fel-

kapott az ugorkafára.) — Esö után az es (Rossz a kell D. ellen. teteje.)

szép id szokott B. — Esbl
lenni. — Rosszabb a hetes esnél. — S. Sejti,
csepeg E. — Est kerülte, vizbe
alá. mint a macska az est. Ny. — Sir 2.
halt. D. — Ez az atyafiság köztetek
-, mint az es. E. — Sir mint a sebes
egyik a dombra, másik a völgybe ra- es. E. — Sok csépbl ered az D. esö,
kodott, a zápores, összehordta
eljött — Sok csépbl nagy esö E. — válik,
ket, D. — És (Esik az
és, fujSok papimádság elhajtja az est, (A
fuj,

esö, a szél csúnya id.) D. — Érzi

fuj : jóból megárt a — Sokat is sok,) S,
mint a macska az est, Ny. 18. — Ha ér egy csendes es, E, — Sok- alföldi
bárányos az harmadnapra esö
ég, szor egy kis felh nagy est
lesz. BSz. vet,
Cz, — Ha varrót esö volna (Min- — Szamarak ordítoznak esö
is. : lesz, S.
denesetre menni.) ML. — Har-
el kell — Szapora, mint es után a gomba.
mat nem esö. D. — Hetes es, gazda- E, — Tavaszi szél utat szárazt, szi
morgás.S. — Hetes esö, hármas ünnep, esö vizet áraszt. Ny, — Ugy kerüld 1.

j gyom or gazdamorgás, béres alvás, az est, hogy a vizbe ne D. — halj.

komondor. D. — Homok
:

elissza az Vásár esvel

is — Véka es, jár. S,
est, de azért nem terem. E. — Hosszú köböl (szi,) E, — Virágvasárnapi sár.
szárazságnak sok es a vége. Ny. — esö elmossa a fermést, (Gyümölcster-
6,

Idvel az esöcsep lyukat a köbe,

is mést, akkor virágzanak a
váj fák.) S.
D. — Ketts ünnep, hetes es: szolga- Ess. Álom és ess id, (Nem kell
nyugalom, E. — Kés esnek nagyobb nekik Sz, — Álom, ess idö hinni.)
a sara. D. — Ki az est kerüli, sokszor magátül elmúlik, D, — Udvari kegye-
vizbe B. — Ki az est kerüli,
esik. lem, álom és ess id. (Üres és válto-
sokszor vizbe tapod. E. — Kit házá- zékony.) E.
ban esö isten sem szánja. (Rossz
ver, Este. A napot nem költén, hanem
gondatlan gazda, kinek házateteje ron- estén dicsérik, D. — A reggeli vendég
gyos.) E. — Kicsi es, nagy felh. Ny. a az reggelig
délig, déli estélig, estéli
6. — Könnyen megy neki, mint a marad. D. — A retek reggel méreg,
ki
egy lovon nyomtat, azután huszonkét- délben étek, este orvosság, Ny, — 8,
szerben veri az esö. (Keserves.) Ny. Amit egésznap kifecsenti. hall, este
21. — Leforrázott kutya az estl D. — Este van. (Öreg.) D. —
is felé
fél. D, — Lemondott, mint az ebediek Este jár mint a bregér. — Este S.
az esrl, Ny. 23. — Megverte bot- jár mint a denevér. E. — Este leányt,
a
nak sebes esje. D. — Ne parancsolj, harmaton füvet ne nézz. Ny. — 4.
mert talán meleg es lesz. (Ne járjon Este van a faluban. E. Este van —
a szád, mert verést kapsz.) D. — a faluban, farkas a bokorban. E.
Nem lesz mindig esö. KV. — Nem— Este van a faluban, farkas lakik
minden felhbl leszen es, E. — Nem a bokorban. B. — Esteli vendég éj-
 185 —
szakára megmarad. Ny.
is — Esti a hol ütnek,
6. — A a viztl fuss. E. ki
bagoly. D. — Kinek reggel a nem eszik
fáj Ny.
feje, — A
fél, halat. 4. ki
jele hogy múlt este nem jó fzte, egye meg.
tartott — A lángost E. ki
mértéket. — Korán fzött káposzta akar enni,
E. a kemence körül. Ny. álljon
estére hamar
is D. — Néha reggel
jó. — A nem jön, ne egyék. KV.
6. ki is

tánc, este pedig KV. — Nincs — A

lánc. otthon nem más- ki jól lakik,
oly hosszú nap, hogy estéje ne volna. hová megy enni. Ny. — A pacalt 6. ki
E. — Olyan mint az estig süt asszony. akar enni ne kérdje, mi benne. E. volt
(Nem tud dolgával elkészülni kenye- — A pacalt akar enni, avagy öz-
; ki
ret hajnalban sütnek.) Ny. — Reggel vegy asszonyt elvenni, ne tudakozza
6.

kezdi, este nem végzi. D. — Sok mi volt benne. — A retket

tör- Sz. ki
ténhetik KV. — Te sem tudod eszik, kétfelül hurutol. D. — A
estig. ki
estig mi B. — Tizszer
ér. kijózano- szart akar enni, kanalat tartson. Ny.
is

dik D. — A tök
estig. este virágzik.
is — A mely ebet a nyúl után bottal
5.
(Késn.) Sz. hajtani, a fene eszik annak fog-
kell
Eszels. Bolond mesternek eszels Ny. — A mely ebet bottal
tából. 3.
tanitványa. D. hajtanak a nyúl után, eb eszik annak
Eszes. Néha az esztelen többre fogtából. E. — A mely malac sokvá-
mehet az eszesnél. D. Eszes disznó — luból eszik, azt sem tudja, melyiktl
mély gyökeret ránt. KV. Eszes — csömörlik meg. Ny. 4. A mely —
disznó, mély gyökeret ránta. M. — szolga elfelejt ebédet enni, megér-
Eszes szolgának néha a gazda is en- demli a vacsorát. E. A mint fztél, -
—
gedelmeskedik. S. — Eszesnek való ugy egyél. Sz. —
A mint fzöd, ugy
a játék. M. — Ha nem szinte tisztesen, eszed. D. —
A mint fztél, ugy laktál.
legalább eszesen. E. — Kárán tanul a B. — A mit eszik, arra iszik. (A mi-
bolond, még se eszes. D. — Olyan lyen az ember, olyan a sorsa.) Ny. 3.
követ vethet egy bolond a kútba, hogy — A mit eszik könnyen elvihetni egy
gond eszesnek is kivenni. Páz-
lesz tiz szatyorban. (Sokat eszik.) D. A mit —
mán. — Pénzes: szép, eszes, becsü- egyszer eszik, kétszer is megenné. E,
letes. ME. —
Tele erszény több az — Az árnyékból is alig ehet valamit.
eszességnél. D. D. — Az id folyton foly, meg nem
Eszevesztett ember. D. Esze- — eszi a moly. E. — Az ökör se eszik
veszettvármegyének bolond az ispánja. többet egyszerre. D. —
Az ördög is
(A vicispán azt rendelte, hogy minden igy tartotta volt fiát, enni adott volt. s
faluban a tüzeset eltt három nappal innia nem. KV. — Az ördög is ugy
meg kell vizsgálni a vizipuskát.) KV. tartotta az öregebbik leányát : herin-
Eszkz. A cél szentesíti az eszközt. get adott ennie, egy csepp vizet sem
(Latin) S. — A cél nem szentesíti az reája, D.— Azt a mit eszik, meg nem
eszközt. ME. — Nincs oly hitvány érdemli. D. — Azt sem érdemli meg
eszköz, hogy hasznát ne lehetne a mit megeszik. — Abba a tálba S.
venni KV, piskál, a kibl (Jóltevjét eszik.
Eszik. A beszéd nem hanem
enni, bántja.) Ny. — Addig 5. eszik-iszik,
hallani való. K. — A dologkerül nem mig ujjával D. — Addig eszik,
eléri.
sok kalácsot eszik. KV. A drótos — mig ujjával nem E. — Akár
el éri,

isaz isten kenyerét eszi. Ny. 5. A — mindennap fttet egyen, (Jómódú; a

farkas ritkán eszik sült húst. B. — A szegény nép ritkán eszik fttet.) D.
földbl sem mer eleget enni a béka. Akkor egyél, mikor megéhezel. KV.
D. —
A német is szokásból eszi a le- — Akkor lop a macska, mikor nincs
vest. D. —
A hol enned adnak, egyél. mit ennie. D. —
Alacsonv asztalról
 186

bátorságosabb enni. K, —
Aligha meg mint otthon. S. — Egyél, úgyis
igyál,
nem eszi a méreg. D. —
Annak pa- meglep a halál. S. — Egyél, ne éhezz,
rancsolj, akinek enni adsz. KV. — mint otthon. (Tréfás kinálás egyél, :

Annyit eszik, mint egy veréb. S. — ugy mint otthon, ne szemérmesked-

Apám akárhol járt, a vizben nem tett jél.) E. —
Egyszer evett cifrán, meg-
kárt, evett-ivott, sok kínálást nem várt. bánta egy hétig. D. —
Együnk, azon
D. — Apánk evett almát, a mi fogunk legyünk. 'Ny. 23. —
Együtt fzték,
zsibbad. D. — Apánk evett almát, a együtt egyék. E. —
Együtt tették a
mi fogunk vásik. E. — Apák ettek tzhöz, együtt egyék meg. D. Ehet- —
egrest, fiak foga vásik. ME. —
Apja ném mint a farkas. M. —
Elég hamar
is ember volt, vasvillával ette a szer- eszik, ki jóllakik. D. — Elélhetni,
dákét. —
Aranyat hord a szamár, csak legyen mit enni. D, Elméjé- —
bogáncskdrt eszik. D. Átaludnék — ben eszik, ki az ev embernek köszön.
három éjszakát, csak enni ne kellene, E. — Elszenvedi szamár a verést,
E. — Belénmagot evett. (Bolond.) E. csak enni adjanak neki. KV. El- —
— Bolondgombát evett. D. Bolon- — tart a föld, csak legyen mit enni. K.
dot etet, mikor maga eszik. E. Ci- — — Ers télnek kell akkor lenni, mi-
gánykanállal eszik. D. Csak a va- — kor egyik farkas a másikat megeszi.
jasát eszi. (Javát.) E. Csak a vaja- — — Eszem a szádat. ME. — Eszem
KV.
sát eszi a kásának. KV. Csak az — — Eszem a
a szádat tormával. E.
parancsol, a ki enni ad. Ny. — zúzáját. — Eszem-iszom ember.
2. S.
Csak akkor búsul az eb, ha nincs (Ez minden gondja.) D. — Eszem,
mit ennie. D. — Csak csupa szokásból iszom, senkivel nem cserélek. jól élek,
eszik. D. — Császár kenyerét (Könnyelm beszédje.) Ny. 10. —
eszi.
ME. — Cseresnyét eszik urakkal egy Eszem, iszom, törzsökébl származ-
tálbi. D. — Disznó gyakorta búza-
is tak D. — Eszi, mint a savanyu
elei. tót
lisztet eszik.KV. — A disznó néha uborkát. (Savanyun esik neki.) Ny.
is 4.

búzalisztet eszik. B. — Dlve eszik — Eszik mint a béres. E. — Eszik

mint a marha. D. — Eb a köly-
(Rest.) mint csépl. E. — Eszik mint a sáska.
két meg nem D. — Ebéd után
eszi. E. — Eszik néha egésznap, reá iszik
egyet fordul, ismét ehetnék. D. — mint a csap. Np. — Esznek urak
Ebédet nem eszik, vacsorát nem is disznómódra, szegény ember ökör-
lát. E. —
Edd meg a halat, a melyik módra. (Urak evésközben többször
a szekér után szalad. Ny. 3. Egy — isznak, parasztok ebéd végével egyet
falatot esznek. D. —
Egy falu keres- nagyot.) E. — Ette haszna, aludta
tet (keresetét) egy nap megehetne. D. bére. (Csak ételért dolgozott.) KV. —
— Egy kanállal esznek. D. — Egy Ettél tegnap, egyél holnap. (Ma kop-
sót, egy kenyeret esznek. E. — Egye lalhatsz.) E. — Farkas sohasem ette
meg a farkas bélestül. D. — Egye meg a telet. (Német.) S. — Feladta
meg a lidérc. D. — Egye meg a na- levét, maga ette meg koncát. (Javát
ponsült málét. D. —
Egye meg a na-
•
megette, a maradékot másnak hagyta.)
pád vaját. ME. — Egye meg a penész. D. — Fösvény elégbl sem mer enni.
D. —Egye meg a pondró, az is a E. — Fösvény maga sem mer eleget
nagyobbik. D. —
Egye meg a rozsda enni. E, —
Galuskát ehetnék a csiz-
bélestül. D. —
Egye meg a szurkot. mád. (Lyukas.) Ny. 2. Gazdag —
E. — Egyetek tótok, meghalt apátok. akkor eszik, mikor akarja, szegény
(Csak torban lakik jól.) E. Egyél — mikor kaphatja. ML. Ha a tejnek—
csak, nem sajnálom, ugy is kutyának a fölét szereted, edd meg a szérdéket
adnók. S. —
Egyél, igyál, ne koplalj. is. D. — Ha hoztok, esztek. E. — Ha
 — 187

jöttök, itt lesztek, ha hoztok ehettek, nyeret sem eszik eleget. S. — Kenye-
(Hívatlan vendégek.) D.— Ha jösztök rének javát megette. E. — Kenyérrel
lesztek, ha hoztok esztek. E — Ha eszi a cipót. (Mint az együgy palóc.)
kenyered nincs, kalácsot egyél. E. — E. — Késn evett ebéd, kés
vacso-
Ha koncát megetted, levét is hörpöljed. rát ád. D. — Két kanállal eszik. (Gaz-
E. —Ha lehetne, másnak szájával dag.) Ny. — Két pofára eszik.
2.
enne. D. —
Ha magyar kenyeret eszel, (Mohón.) — Két pofára eszik, mint
S.
becsüld meg a magyart. ME. Ha — a juhász bojtár. D. Két pofára —
pecsenyéd ne egyél fokhagymát.
lehet, eszik, mint a dolgos betyár. D. Ki —
KV. — Ha sokat akarsz enni, keveset a tiszai asszony föztét nem ette, az
egyél. (Ha sokáig akarsz élni, légy nem is tudja, hogy mi a jó. S. Ki —
mértékletes.) B. — Ha sültet ehetsz, hamar eszik, hamar dolgozik. ME. —
ne lakj jól fokhagymával. D. Ha — Ki hamar eszik, hamar dolgozhatik.
szegény vagy, légy kevély, ha nincs D. — Ki
akar lakni, saját kanalá-
jól
mit enni, válogass benne. Ny. 14. — val egyék. S. —
Ki keveset gyr, ke-
Ha szolga vagy, két pofára egyél. D. vés kalácsot eszik. D. Ki koncát —
— Ha vendég van, meg ne edd ma- megette, levét is hörpölje. D. Ki —
gad a javát. D. — Haragosnak kett levest akar enni, kanál legyen kezé-
a része : meg is verik, enni sem adnak ben. E. — Ki min kovászt tesz, oly
neki. M. — Harmadnap eltte gondol- kenyeret eszik. E. —
Ki mint eszik,
kodik mit egyék. D. — Három dolog ugy dolgozik. D. —
Ki mit evett, igyon
egészséges eleget nem enni, munká-
: rá. Ny. 6. —
Ki mit eszik, iszik rá.
tólnem és nem bujálkodni. M. —
futni Ny. 3. —
Ki nem dolgozik, ne is
Hiába eszi a császár kenyerét. KV. egyék. B. —
Ki sok zsirost eszik, el-
— Hogy újra ehessen, meg-meg ki- csapja a hasát. ME. —
Ki sokáig le-
okádja. D. — Hol dolgoztál, egyél. ott vest eszik, sokáig él. S. —
Ki sokáig
S. — Huncut embernek ád enni, mi- eszi a levest, sokáig él. D. —
Ki utas-
kor maga eszik. Nv. — Igvál-egvél 2. sal eszik-iszik: áldozik. D. —
Ki va-
még eszeden vagy. D. — még Ilyet sat eszik, láncot szarik. E. — Kigyó
nem ettem. még nem láttam,
(Ilyet kigyót eszik, hogy sárkány lehessen.
hallottam.) E. — Ilyet nem evett még (A hatalmas csak mások kárával lehet
az öregapám sem. — még se S. Ilyet még hatalmasabb.) E. Kölcsönvett —
vellával, se késsel nem ettem soha. pénz egy tálból eszik az emberrel.
Ny. 5. —
Jeget eszik, vizet iszik, la- (Német.) S. —
Kutya is füvet eszik,
puval takaródzik. (Szegény.) D. Jó — mikor beteg. Kutya nem eszi
E. —
az eb, csak a kutyák rosszak, hogy meg a maga
Ny. 4. Legjobb
fiát. —
elbb meg nem ették. D. — J , enni, ha éhes vagy. E. Legjobb —
csak a kutyák rosszak, hogy elbb akkor enni, mikor éhezik az ember.
(vagy : régen) meg nem ették. D. — B. —
Legyen lud, ha fehér, együk
Jobb a fokhagymát sülttel enni, mint meg ha kövér. (Ráhagyás versenygés-
anélkül. D. — Jól ettünk, de rosszul nél legyen ugy a hogy te mondod.)
—
:

laktunk jól. S. Jól nem lakik, ki D. — Maga eszi meg a tojást, levét
másnak szájával eszik. D.
van — Jól szolgájának adatja. (A vizet melyben
dolga, mint a pap szolgájának, akkor ftt.) D. —
Maga eszik mint a hóhér.
izzad, mikor eszik. E. Kanállal — (Mindenki kerüli.) E. Magyar ke- —
ette a bölcseséget. E. — Kanállal nyeret eszel, becsüld meg a magyart.
ette atudományt. S. Kemény tél- — K. — Maszlagot (Megbolondult.)
evett.
nek akkor lenni, mikor egyik far-
kell E. — Már sok karácsonyi szilvát
kas a másikat megeszi. KV. Ke- — evett. (Vén.) D. — Más szájával akar
 — lí

enni.KV. —
Más szájával eszik. D. látni, E, — Nem azé a madár, a ki
Másnak kalácsot igér, maga kenye- utána jár, hanem azé, a ki megeheti,
rébe se eszik eleget, D. —
Másutt is Sz, — Nem azért él az ember, hogy
esznek búzakenyeret. D. —
Másutt csak egyék. B. —
Nemcsak eszem-
is esznek fehér cipót. E. Másutt— iszomból áll a gazdagság. D. Nem —
is le szokták csontról enni a húst. E. eszi meg az eb a maga fiát. KV. —
— Maszlagos nadragulyát evett. (Meg- Nem eszi meg az eb a maga kölykét.
bolondult.) S. —
Megennéd mikor a KV. — Nem eszi meg a farkas a
pokolban pulykapásztor leszö. Ny, 2. maga fiát. KV. — Nem eszik pana-
— Megeszi a juh a farkast. (Felfor- szost. E. — Nem
ettem bolondgom-
dult világ.) E, — Meg nem eszi far- bát. (Nem ment az eszem.) E.
el —
kas a telet. Sz. — Meg nem eszi a Nem evett egyest hasával. (Többet
karácsonyi szilvát. (Addig meghal.) evett, mint a mennyit megbir.) B. —
D. — Megeszik egymást, mint a rozsda Nem jó a mézben sokat enni. KV.
a vasat. Ny. 5. —
Megette a mivel Nem jó nagy úrral egy tálból cseres-
meg kell halni. (Hal a horgot szerel- ; nyét enni. E. — Nem jó úrral egy
mes.) KV. M, —
Megette a szappant. tálból cseresnyét enni, mert megldöz
(Megjárt.) D. —
Megette a szurkot. a magjával. KV. — Nem jó sokat enni
D. — Megeszi a tótot a maga fenéje. a sajtban. D. — Nem kér enni. (Olyan
E. — Megette a tyúk a kenyerét. Ny. vagyon, melyre nem E. kell költeni.)
7. — Megette Trájtler a mórest. (Tisz- — Nem sok kalácsot eszik, a dol- ki
tára kiette a tálat, hogy holnap szép got kerüli, E, — Nem sok ksót esz-
id legyen.) E. —Megevödött, meg- nek meg együtt, (Egyenetlenkedö há-
ivódott. D. — Megtanítlak túrós szag- zastársak.) E. — Nem sok sót esznek
gatottat enni. (Ne válogasd a javát, meg együtt. — Nincs mit
(U. a.) S.

hanem merj a tálból ahogy jön. A tenni, meg enni.

kell — Nyerset S.
káplán a csomós túrós csuszát a plé- evett, gyomra nem emésztheti. D. —
bánosnak hagyta, a javát maga elé Nyimmel-nyámmal eszik. KV. — Olyan
szedte.) D. —
Mézet evén méreggel egészséges, hogy nyolcvan esztendeig
telik. D, — Mézet akarsz enni, mé- vasat eszik. Ny. 5. —
Olyan, mint ki
het kell megölni, D. — Midn eszik a szappant megette. Ny, 13. Orrá- —
resteli a szájátmozgatni, D, Mikor — val eszik, mint a disznó, (Turkál, tel-
akar eszik a gazdag, a szegény mikor hetetlen.) D. — Ott egyél, a hol dol-
van mit. B. —
Mindig eszik, mint a goztál. D. —
Ökör szánt a zab alá,
ló. D. — Minél többet eszik, annál lovak eszik meg. Sz. Ördög isugy —
inkább éhes. D. —
Mint a béka, a ölte meg a fiát: enni adott neki, inni
földben sem mer eleget enni. D. — nem. E. — Ördög módon tartja az
Mint az ökör, csak eszik-iszik. KV. — embert, ennie ád, de innia semmit se.
Mondja a rest: eleget dolgoztam, de D. —
Összeeszik tücsköt bogarat. ME.
nem mondja eleget ettem. K. Nagy — — Összeeszik tüsköt-bogarat. D. —
—
:

kanállal eszik. (Vendég). Ny, 3, 5, Papnak van kése, mester eszik véle.
Nagy ehet, iható, D, — Nagy úrral Ny. 1. —
Pénzen vesznek kenyeret,
egy tálból cseresznyét ne egyél, D, — még se esznek eleget. D. (Váro-
Nagyobb ehet mint iható, (Többet siak.) — Pokol a bélé, annyit eszik.
képes enni, mint — Ne egyél
inni), D. E. — Régen megetted, a mitl meg
abból, amitl megfiadzol, D. — Ne kell halnod. (L. fent.) D. Ritkán —
egyél benne, megíiadzól tle. B. — eszik ftt húst a farkas. D. Sajtban —
Nehéz más szájával enni, E, — Ne- nem jó sokat enni. K. Se eszik, se —
héz más szájával enni, más szemével iszik bujában. D. —
Senki sem nézi
 — 189

mint eszem, iszom, hanem hogyan szép esztelennek. Ny. 2. — Gazda

ruházkodom. E. — Soha sem eszik nélkül vet számot, mint az esztelen
egyest hasával. (L. fent.) E. Sok — szolga. D. — Híg, mint az esztelen
jó ehetik egy tálból. D. — Sok jizü veleje. D. — Késn nyilik szeme az
falatot evett,mig annyira meghízott. esztelennek. D. — Néha az esztelen
D. —Sok jóizttt ettem, hogy megkö- többre mehet az eszesnél. D, Tr- —
véredtem. D. —
Sok jót evett, mig hetetlen,midn az esztelen szós is.
meghájasodott. D. —
Sok ksót et- (Bbeszéd.) D.
tek egymással. (Jól ismerik egymást.) Esztelenség^. A szerelem és esz-
D. — Sokat enni mézbl se j. D, telenség csak névvel különböznek egy-
— Sokat eszik a farkas. D. So- — mástól. D. — Erötvett rajta az esz-
kat eszik, még sem kövér. KV. — telenség. D. — Kevélység és eszte-
Sós levet sem ehetik. D. —
Sütheted, lenség testvér atyafiak. D. —
Szegé-
fzheted, meg is eheted. E. Sza- — nyen élni és gazdagon halni esztelen-
lonnát evett, megcsúszott a szája. (Ha- ség. D.
zudott.) Ny. 2. —
Szalonnát evett, Esztend. A gazdag özvegyasszony
sikos a szája. (Káromkodik.) Ny. 5. mindig harminc esztends. D. A —
— Szegény ember vizzel fz s jó izüt sok ünnep sem jó az esztendben. D.
eszik nagy urnák elsózzák az ételét.
; — Az elmúlt esztendk mindig jobbak.
Ny. 6. —Szegény fog madarat, de B. — Az ördög is szép volt hatezer
gazdag eszi meg. ML. —
Szereti a esztend eltt. D. —
Be ne fald azt
tejfölt, de nem akarja enni a szerdéket. egynap, a mit esztendnap meg nem
KV. — Szereti más almáját enni. D. emészthet a gyomrod. D. Csak —
— Telhetetlen zsebrák (sobrák) ember, egyszer esik esztendben rnapja, Ny.
még azt megsiratja, amit megeszik.
is — 0. Egy esztend mint egy nap. D.
KV. — Tessék, egyék, nem lesz egyéb. — Egy nap nem egy esztend. D. —
S. — Tetüette, ebinge. D. — Többet Egy napot egész esztendnek gondol.
öl meg a rendetlen eszem-iszom, mint — D. Egyszer esik esztendben kará-
a kard. K. — Tökmagot sem ehetik csony. (Egyszer van jó dolga a sze-
kényére. D. — Törd meg a ha diót, génynekis.)Ny. 21. —
Egy esztendvel
belét meg akarod BSz. — ügy
enni. idsebb, mint ma egy esztendeje. (Tré-
búsul, mintha a macska volna ette fás felelet e kérdésre hány éves. Kü-
:

meg kenyerét. D. — Ugy mint a eszik, lönben kitér feleletet is jelent.) E. —

ki soha sem E. — Ugy eszik,
evett. El ne mondd, hány esztends vagy.
mintha soha jól nem lakot volna. D. (Ne idzz, siess vissza.) E. Esztend, —
— Varjuhust sem mégis krákog.
evett, veszend. E. —
Esztendben csak
D. — Vasvillával eszi a szerdéket. egyszer van aratás. S. —
Haladnak a
(Bolond.) D. — Vasárnap kell a is hetek, múlnak az esztendk. D. —
marhának enni adni. Ny. — Vendé- 6. Hosszú mint az esztend. D. Hosszú —
get hivsz valamire, magad eszed meg. mint az esztendei tömlöc. D. Ki —
K. — Vén darázs megdongja, ha meg húsz esztendeig nem okos, negyvenig
nem eszi is a gyümölcsöt. (Vén sze- nem gazdag, soha sem is lesz. E. —
relmes.) E. — Villával eszi a szer- Mindég jobbnak tartják az elmúlt
déket. (Aludt tejet. Bolond.) E. esztendket. D. —
Múlnak az eszten-
Esztelen. Az esztelennek könny dk. E. —Nap-nap után múlnak az
szeget ütni a fejébe. D. — Az esztelen esztendk, E. —
Olyan egészséges,
a maga kárán, a tolvaj más kárán ta- hogynyolcvan esztendeig is vasateszik,
nul. D. —
Csak egynek hijával van az Ny. 5. —
Örül mint a rossz szolga az
esztelen. (Ész.) D. —
Csecse bohónak, esztend végének. D. —
Rossz szol-
 190 —
gának minden órában kitellik eszten- evez. (Kevély, ha jól megy dolga.) D.
deje. D, —
Sok csizma szakad egy — Örömnek tengerében evez. D.
esztendben. D. —
Sok darab kenye- Evez. Könny az evez D, lefelé.
ret kivan egy esztend. KV. Sok — — Nyelve evezje nem találhat partra.
darab málé kel el egy esztend alatt. (Nincs vége beszédjének.) D.
D, —Sok kell egy esztendre. D. -^ Evés. Az alvás evés helyett esik
Sok költséget kivan egy esztend. KV. éhes embernek. KV. Csak evéskor —
— Sok nap van egy esztendben. D. izzad, mint a pap szolgája. Cz. —
— Sovány mint a hét szk esztend. Evés közt jön meg az étvágy. Ny. 7,
S. —
Szép a leány ideig, huszonnégy — Izzad, mint a pap szolgája evésben,
esztendeig. D. —
Szép a legény ideig, Ny.lO. 12. —
Könny az evés, de nehéz
harmincnégy esztendeig. D. Szép — a keresés. D. —
Milyen a munkája,
volt ötven esztend eltt. D. Tiz — olyan az evése. S. —
Milyen az evése,
esztendeig ostromolták Tróját. D. — olyan a dolga. E. —
Rákevésben sok
Tovább élek száz esztendnél. (Mu- a munka, kevés az étel. D. Restelli, —
lassunk, legyünk vigak.) E. Van — mint ravaszdi mester az evést. K. —
már annak tizen húsz esztendeje. D. Sora van, mint a rétes evésnek. (Nem
— Vénebb ö a két esztends malac- könny, mert sokat kell a szegénynek
nál. D. dolgoznia, hogy rétest is ehessen.)
Esztengra. Tolongnak mint esz- Ny. 22.
tengára hajtott juhok. E. Ev. A hamar ev jó dolgos D. —
Eszterág". Még az eszterág is meg- Elméjében eszik, aki ev embernek
ismeri az idejét. E. köszön. E. — Inni akar, ki az ev
Eszterha. Nagyobb csuda, ha egy- embert köszönti. E. — Kész kenyér
szer eszterhára száll a lud, hogysem evö. (A készet eszi.) KV.
napestig ott sétál a kakas. Pázmán. Ez ám mi. B. — Ez ám a valami. E.
— Nem szokta, mint lud az eszter- Ezeltt jobb volt.

héját. D. -
—
rizkedik, mint lud az Ezer. Egy állóhelyben ezret hazu-
eszterhéjtl. D. —
Ritka mint a lud dik. D. —
Egy szót ezerrel tromfol. D.
az eszterhéjon. D. —
Sok csép leesik — Egyformán jövünk a világra, ezer
addig az eszterhéjröl. D. Sok viz — módon megyünk ki. E. Ezer a bajom, —
lecsepeg addig az eszterhéjröl. D, meg kett. E. —
Ezer a dolgom meg
Etet. A kappant is elunni, ha gyak- kett. E. —
Ezer a lelke. (Vakmer.)
ran etetik. (Tálalják fel.) D. A né- — E. — Ezermester. E. Ezerért nem —
met mindig hájjal eteti a lovát, mégis megy a szomszédba. (Neki is van
sovány. (Veszprém vidéki szólás.) Ny. gazdag.) D. —
Ezer varjú ellen elég
•i. — Az embert hordozza a ló, eteti egy k. D. — Forintja nincs, ezerekröl
az ökör, ruházza a juh, védelmezi a beszél. D. — Mi neki két-háromezer? D.
kutya, követi a majom, megeszi a Ezerjóf. Csak a tetejét szedi,
pondró. D. — Bolondot mikor etet, mint az ördög az ezerjófnek. Ny. 6.
maga eszik. E. — Farkast (Tel- etet. Ezredes. A nyul-ezredesnek bokor
hetetlent.) KV. — Félpofára (Fös- etet. a mezeje. (Gyáva, elbújik a veszély
vény.) D, — Nála a cseléd koldu- is elöl.) D. —
Nyul-ezredesnek bokor a
sokat (Gazdag.) D. — Nem etették
etet. vára. E. —
Egy sem jó közlegény, ki
ezt dióval, hanem korpával. ezredességre nem törekszik. E.
Evet. Fris mintáz E. — Nehéz
evet. Ezüst. A
szárnyatlan ezüst szen-
az evetet háznál megtartani. D. teket is elszárnyaltatja. (Ellopja.) D,
Evez. Egy hajóban eveznek. Páz- — Az ezstangyalokat szállni tanitja.
mán. —Nagyon fentköp, ha csendesen (U. D. — Az ezüst korsónak cse-
a.)
 — 191

repe is jó. D. — Beszélni ezüst, hall- másé. (Htlen szeret mást szeret.) Ny.
gatni arany. (Német.) — Halál nem
S. 2. — Édes kedves, krumpli leves.
változik ezüstön, aranyon. E. — Ki (Tréfás szerelmeskedés.) Ny. 5. —
Ígéri, hogy aranyat csinál, ezüstöt akar Édesebb az alma, ha nincs ott a pász-
csalni. K. — Más erszényében arany, tor. D. —
Édes, keservel elegyes. B.
másban ezüst. (Gazdag.) D. — Nem- — Édest keservel elegyit a világ. E.
csak ezüsttálból szednek vajas pogá- — Fanyar héjben édes gyümölcs rej-
csát. KV. —
Nemcsak ezüsttálból, de tzik. S. —
Fáradt embernek édes
•

hitvány táskából is szednek vajas po- méz az álma. B. —

Jó barát vize
gácsát. (Nemcsak gazdag, hanem sze- édesebb az ellenség mézénél. S. —
gény is lehet boldog, például a szere- Jobb a kicsiny édes mienk, mint a sok
lemben, mely egyenlen boldogit gaz- másé. E. —
Jobb a kevés édesmienk,
dagot, szegényt.) D. —
Ura aranyban, mint a sok másé. D. —
Jobb savanyun
szolgája ezüstben jár. D. keresni és édesen költeni, mint édesen
Ébren alszik, mint a nyúl. E. — keresni és savanyun költeni. Ny, 1. —
Mit az elme ébren forgat, avval ját- Keser a trés, de édes a gyümölcse.
szik álomidétt is. BSz. D. — Keser babot is édessé tesz az
Ébresztés. Tudósok becsülete, if- éhség. D. —
Ki kesert nem kóstolt,
jak ébresztése. (Buzditás.) E. nem érdemli az édest. E. Ki kesert —
Édes. A hol a méz legédesebb, ott nem izlelt, nem tudja, mi édes. E. —
a fulánk legélesebb. D. A hol a — Könny az édest megszokni. D. —
méz legédesebb, ott a fulánk legmér- Legédesebb tejbl is lehet csips sajt.
gesebb. ME. — A szerelemben több S. — Megemlegette édes anyja tejét.
a keser, mint az édes, KV. A — (Kegyetlenül megverték.) D. Meg- —
mely ember sok édest nyal, kesert szokta az édes málét. D. —
Mikor leg-
is fal. Ny. 6. — A mi savanyu nem édesebb, akkor árt meg. S. Minden —
volt, nem lehet az édes. (Csak az édes, édes keseren esik. (Sok a jóból.) KV.
mit nehezen érünk el.) KV. A — — Minden kenyér édes parázna em-
tiszta édes csak a gyermeknek való. bernek. (Minden asszony.) E. Munka —
D. — A tormába esett féreg azt gon- után édes a nyugalom. ME. Munka —
dolja, hogy nincs annál édesebb gyö- után édes a pihenés. ME. Nem édes,—
kér. B. — Az anyatej legédesebb. E. hanem mostoha anya a szerencse. D.
— Az eleje mindennek édesebb, mint — Nem mindenben édes gyökér a
az utolja. B. — Az édes italnak keser szerelem. KV. —
Nem mindenkor édes
az ára. KV. — Az édesre örömest jár gyökéraszerelem. D. —
Nincs édesebb
a légy. D. — Az a gyümölcs legéde- mint a méz. E. —
Oda van édes min-
sebb, melyet a féreg megrág. Cz. — dene. D. —Olyan édes, mint az anyám
Akárkinek vadalma, nekem édes alma. teje. Ny. 2. —
Reménység ha rád néz,
B. — Bben büdös, éhben édes. E. — édesebb mint a nádméz. KV. Soha —
Bben büdös, szkben édes. KV. — szerelem sóhajtás nélkül édes nem
Dolog után édes a nyugalom. B. — lehet. Bessenyei. Ny. 8. —
Szava édes,
Édes ám, de mérges. D. Édes cson-— de fulánkos. D. —
Tiltott gyümölcs
tom. E. —
Édes embernek epéje sem édesebb. E. —
Több keser mint édes
keser. D. —
Édes, hazánk szerelnie, van a szerelemben. E. Tudom tor-—
KV. — Édes magam, ne hagyd magad. ma, milyen jó édes gyökér vagy.
E, — Édes mint a cukor. E. Édes — (Gúnyosan tudom milyen jó vagy !)
:

mint a lépes méz. B. —

Édes mint a Ny.^5.
márc. S. —
Édes mint a méz. S. — Ég". A dl egek sem vehetnék ki
Édes mint a salánki szl. S. Édes — szivét. (Nem ijesztenék meg.) D. —A
 192

szent forrásnak égbl az eredete. D. választás, hadvezérlés, feleségvevés

— A szép ég is a szépeket szenvedi. égi dolog. (Az istenrendelésébl tör-
(Szereti.) D. — ^ A teremtett ég alatt ténik.) D. —
Letagadná a napot az ég-
. lasnaka sincsen. (Nincs mire lehajtsa rl. Ny. 1. —
Lót-fut, mint kutya az
fejét; szegény.) D. Az egek ellen a — égzöngésben. (Mennydörgéskor.) Ny.
hegyek is felemelkednek. D. Az — 5. — Megnyílt az ég felette. E. —
egek rovására is hazudik. D. Az — Minden hajszála az ég felé meredt. S.
eget is bgnek nézi, (Részeg.) E. — — Mintha égbl esett volna le. (Vélet-
Az eget méri. D. —
Az eget soha el lenül megjelent, történt.) E. — Nem
nem hagyhatjuk. E. Akár ég, akár — lehet két nap az égen. E. — Nem
pokol, neki mindegy. D. Akkor lesz — leszek én árva mindég, ború után de-
az, mikor az egek megfordulnak. D. rült az ég. Np. — Nem tudom az ég
— Állandó mint az ég forgása. D. — emelte-e vagy a föld nyelte-e el ?
fel,

Annyi mint csillag az égen. E, — D. — Oly távol esik mint ég a földtl.

'

Annyira van egymástól, mint az ég a (L. fent.) D. —

Olyan igaz, mint hogy
fidtl. B. —
Annyit tanultam beszédé- az isten az égben van. S. Óriásként —
bl, mint az égdörgésbl. K. Bor, — támadja meg az eget is. D. Részeg —
búza, szalonna, égnek f adománya. ember az eget'is bgnek nézi. Cz. —
BSz. —
Csak az égben van állandó Sokat végeznek Bécsben, de nem ugy
békesség. D. —
Csendes mint a csilla- rendelik az égben. B. Sokat végez- —
gos ég. D. —
Eget poklot összekever. nek Bécsben, de elrontják az égl3en.
B. — —
Eget, poklot össze ne keverj. D. — D. Száraz égbl mennyk. E.
— Eget, fidet igér. S. — Ég a föld- Szent Pál harmadik égben tanult, még
höz. (Össze sem hasonlíthatók.) E. — sem mehetett mindennek végére. E.
Ég ellen csapkod. D. — Ég és föld — Tiszta égbl mennyk. (Német.) S.
között lakik. (Akasztófán van.) D, — Tiszta mint az D. — Tudja mit -r- ég.
Ég nyelte-e el, vagy a föld, nem tudni. végeztek az égben. (Elbizakodott.) D.
D. —
Égben két nap, hüvelyben két — Ugy él mint az égi madár. (Gond
.pallos. (Meg nem fér.) D. Égnek — és munka nélkül él.) E. — Vállaira
rendelése kinek hova menése. D. — vehetné talán az eget is. D.
Égre követ ne dobj, mert fejedre for- Ég. A tréfa meg nem ég. (Minden
dul. KV. —
Égre követ ne vess, mert fa megég, csak a tréfa nem.) E. A —
fejedre fordul. D. — Ég -föld kzött száraz fa mellett a nyers is megég.
van. (L. fent.) D. — Égszin a szeme. D. —
A tüz is nyájasabban ég az em-
D. — Földön lába, égen feje. D. — ber eltt. D. —
A tüz mellett minden
Felmagasztalták az ég felé. (Felakasz- fa megég, kivéve a tréfát. D. Az —
tották.) D. —
Ha bárányos az ég, har- embernek ég a háza, de senki sem
madnapra es lesz. Cz. — Ha az ég látja füstjét. (Titkos szégyen.) B. —
vállaira szakad, azt se igen bánja. D. Az elször, a kinek a háza
kiált
— Ha az égre rútnak a
nézel, tetszik ég. S. —
Csicsóéknál ég a világ. (Mu-
— Ha mennyit vétünk annyit
föld. D. latnak. L. Csicsó.) Ny. 13. Ég a —
mennykövezne, a tágas égben egy ház a feje fölött. S. Ég a ház, de—
mennyk se lenne. D. — Ha öröm nem nem látszik a füstje. (Bajban van, de
volna, az ég pokol volna. D.
is •
nem mutatja.) E. — Ég a munka a
Háború pokolban, békesség az égben. kezében. (Gyorsan dolgozik.) S. — Ég
D. — Hol voltál mikor az ég zengett ? az ing a hátadon. (Ijesztés.) E. — Ég
(Hol voltál, mikor szükség volt rád ?) Lagmacz. (Lagmacz falu Zemplén-
E. —Kerek mint az ég. D. Ki min- — megyében, hires mészégetk. Sok bort
dig égbe néz, kútba esik. S. Király- — ivott tegnap, ma egyre vizet iszik, mert
 193 —
égeti bell.) E. —
Ég mint a fáklya. mi nem égeti nyelved, ne fújjad. KV.
D. —Ég minta homok Regölyben. S. — Ami nem ne fújjad.
égeti szádat, azt
— Ég mint Mesteriben a ludketrec. Sz. — Éget mint a fulánk. E. Ha —
(Nem nagy szerencsétlenség.) Ny. 5. — égeti, se fújja. D. —
Hol nem éget, ott
Ég mint Noszlop. (Nagy tzvész.) Ny. ne fújd. S. —
Kovács is azért tartja a
. — Égett a talpam alatt. E. — Égjen fogót, hogy kezét meg ne égesse. D.
el a háza, a ki hazudni nem tud. (A Égrett. Bujdosik ide s tova, mint
hazugnak mondják, ha rajtaérik.) Ny. az égett lábú eb. KV. —
Ers mint az
6. — Ha
a trágya büzsörög, hát a égett bor. D. —
Égett gyermek fél a
szalma hogy ne égne. (Ha a hitvány tztl. (Ha egyszer megégette ujját.)
dicsekszik, mit tegyen a derék ember.) S. — Keze égett gyermek irtózik a tz-
Ny. 22. —
Igyunk, még a gyertya ég. tl. D. — Szomorú látvány az égett
D. — Könnyen megég a száraz for- ház. D.
gács. D — Körmére ég. F. — Kör- Égfettlen. JMeghamuzták farát égett-
mére égett a gyertya. Sz. — Körmére len hamuval. (Bottal verték.) D.
égett a tapló. (Megjárt.) D. — Körmére Égés. Hét hordózkodás, egy égés.
égett a tekercs. D. —
Lassan ég mint E.— Hét hurcolkodás, egy égés. — S.
a mécs. 1). — Mikor legszebben ég a Megszokta, mint Debrecen az égést.
fáklya, legjobban fogy. B. — Ne örülj, Ny. — Sokszor kis szikrából nagy
1.

ha a szomszédod háza ég. D. Ne — égés támad. Sz,

vedd hamvát, ha jól ég. (Régibb id- Égö tüzet gerjeszt. KV. — Szeretet,
ben faggyu-gyergyát égettek, melynek ég tüz. KV.
idnként hamvát kellett venni a hamu- Éh. Az éh mindennek ellensége. B.
vevvel.) D. —
Nem kell azon örven- — Az éh szúnyog jobban csip. E. —
deni, ha a szomszédod háza ég. E. — Az éh szúnyog nehezet csip. E. Az —
Nem mindenkor ég, mikor a harangot éh szúnyog nehezebbet szúr. D. —
félreverik. D. — Nem rak fészket ma- Bben büdös, éhben édes. E. Csip —
dár oly házra, mely meg akar égni. E. mint az éh szúnyog. D. Eb a köly- —
— Némely hegy akkor is ég belül, ket éh korában sem szokta megenni.
mikor bércét a hó ellepte. (Öszhaju D. — Éh a jóllakottal nem egyaránt
szerelmes.) D. — Ott olts, a hol ég. E. dúdol. D. — Éh kop kaporral. (Éhes
— Ott oltja az okos, a hol ég. D. — étele: koplalás kaporral; nem kapott,
Örül mint kinek a háza ég. D. Örül — hát koplal.) E. —
Éhgyomorral fél a
mint ki házába szorul, mikor teteje ég. fecske fecsegéstl. (A ki szeret enni,
D. —Örül mint kinek a háza ég, maga mindenben talál rá okot.) D. — Keve-
meg benne szorul. E. Örül mint ki-— set hall az éh has. KV. — Mint az éh
nek pajtája ég, maga beleszorult. D. — farkas, ugy várja. E. — Mohón kapja,
Sok embernek ég a háza, ha nem lát- mint éh tyúk a taknyot. D. Ne higyj —
szik is a füstje. (Családi perpatvar.) a szádnak, mint az éh kutyának. D, —
Ny. 10. — Sok ház ég belül, de nem Nehéz az éh embernek a várakozás.
— Szél nem lenne,
látszik kivül. Ny. 8. KV. — Nehéz
éhnek a várás. D. —
tüz nem — Te
égne. S. mikor is félj, Nem éhnek az ének. (Ételt akar,
jó
a szomszéd háza — Ugy ég a
ég. S. énekkel nem lakik jól. Éh gyomorral
tüz, ha tesznek E. — Üres pipa a
rá. nem esik jó az éneklés.) E. Nem —
király szájában sem — Vig, mint
ég. S. sokat ugrándozik az éh borjú. KV. —
kinek a háza ég, maga meg benne Mohón kapja, mint éh tyúk a nyálat.
-zorult. E. E. — Nyeli mint éh tyúk a nyálat,
Éget. A hol éget, ott fújd. Ny. 18. E. — ügy örül mint éh ló az abrak-
— A mi nem éget, ne fújjad. B. A — nak. D.

Margalits E. : Magyar közmondások. i;5

 194

Éha. (Begye.) Szép a szava, de ör- cigány. (Kínjában.) Ny. 2,— Ha éhes
dög az éha. KV. —
Szép a szeme, de vagy, sokat ne papolj. D.— Ha éhes
ördög az éha. KV, vagy ne válogass a lében. D. — Jól-
Éhen. A szakács nehezen hal meg lakott ember nem hisz éhesnek. — S.
éhen. D. —
Éhen marad, ki az asztal- Kenyérhaj is mézes falat gyanánt esik
nál szemérmeskedik. KV. Halász, — éhes embernek. K. —
Ki éhes, kenyérre
vadász, éhenkórász. E. Hol jóllak- — gondol. S. —
Kövér disznó halálát sok
nak négyen, ötödik sem marad éhen. éhes varjú várja. (Gazdag örökséget.)
S. —Hol öt-hat ember jóllakik, hete- S. —
Legjobb enni, ha éhes vagy. E.
dik sem marad éhen. E. — Jó szakács — Minden embert megugat, mint az
ritkán halmeg éhen. K. — Ki hat éhes kutya. D. —
Minél többet eszik,
mesterséget tud, éhen hal az meg. E. annál inkább éhes, D. Nem egy- —
— Mi haszna éhen halónak abban, aránt énekel az éhez a jóllakottal. B.
hogy Kolozsvárott jó kenyeret sütnek. — Nem jó éhez embernek sokat pa-
ML. —
Rossz szakács ki éhen hal. S. polni. KV. —
Nem kérdi az éhes has,
Ehenhalás. Nagy nyavalya az éhen- hányat ütött az óra. B. —
Olyan éhes,
halás.KV. mint a molnár csirkéje. (Jóllakott.) Ny.
Éhes. Az alvás evés helyett esik 2. —Rátartós mint az éhes cigány. E.
éhes embernek. KV. —
Az éhes ember — Sipítanak, mint az éhes fecskefiak.
semmiben nem válogat. Decsi János. E. —Üres hordó jobban kong, éhes
— Az éhes embernek étel gyanánt dongó jobban dong. Ny. 1.
esik az alvás. B. —
Az éhes német- Éhezik. Akkor egyél, mikor éhe-
nek kecskebéka csibe. D. Akkor — zel. KV. —
Egyél, ne éhezz, mint ott-
búsul az eb, ha éhes. E. —
Csak akkor hon. (Ne szemérmeteskedjél, hanem
szomorú az eb, mikor éhes. D. — bátran egyél, ugy mint otthon.) E. —
Egyenlökép meghal mind az éhez, Ha jóllakott is, a szeme éhezik. (Tel-
mind a ki eleget eszik. E. —
Éhes bolha hetetlen.) E, —
Legjobb akkor enni,
jobban csip, B. —
Éhes csikó abrak- mikor megéhezik az ember. B. Ne —
kal álmodik. E. —
Éhes disznó mak- szánd, ki vagyona mellett éhezik. (Fös-
kal álmodik. E. —
Éhes disznó mak- vényt.) Ny. 9. —
Sok van, ki éhezik
kal álmodik, de ha felébred tökkel is és megházasodik. E. —
Ne kivánd az
megelégszik. Ny. 4. —
Éhes disznó aranyat, ha éhezést szerez. D.
moslékos csöbörbe is beleváj. Ny. 4. Ehetetlen kódorgó. D. Élhetet- —
— Éhes embernek nehéz várakozni. len ember, ki feleségének keresetébl
S.— Éhes farkasnak élesebb a körme. él. D. —
Két annyit fél, ki élhetetlenül
S. — Éhes gyomornak mézes a falat él. D. — Kétannyit fél, ki éhetetlenül
zabkenyér héja KV. — Éhes, hogy
is. fél. D.
a mándruc követ is megenné. Ny. 1. Éhomra nem fél a kakukszólás-
— Éhes, hogy a patkószöget meg- is tól. D.
enné.Ny. — Éhes mint
1. a farkas. S. Éhségf. Az éhség ott veszi, a hol
— Éhes mint — Éhes mint
a sáska. S. éri. B. —
Az éhség jobb ízt ad az
a molnár (Máséból
csirkéje. jóllakott.) ételnek. B. —
Az éhség kihajtja a
S. — Éhes mintha csöszakolban hált farkast a berekbl. B. Az éhség —
— Éhes varjú dög után
volna. Ny. 2, kihajtja a farkast a bokorból.KV. —
lát. — Éhez embernek nehéz a
E. Alkalmatlan vendég az éhség. KV. —
várakozás. — Éhez gyomornak
B. Dlt gabona nem csinál éhséget. (Ha
nincs jobb a kenyérnél. KV, — Fehér a gabona megdl, gazdag aratás lesz.)
cipó sós túróval használ az éhes gyo- E. —
Éhség a farkast kihajtja a cser-
mornak. B. — Fütvül mint az éhes jébl. E. — Éhséget döghalál szokta
 — 195 —
követni. KV. — Fehér cipó, sós túró, helynek, szerelmesnek.) E. — Igyunk
éhség ellen igen jó. E. — Jó fszer- egyet jó éjszaka fejében. D. — Jó
szám az éhség. B. — Keser babot éjszakát a magyarnak. E. — Kevés
is édessé tesz az éhség. D. — Leg- vacsora, jó éjszaka. ME. Minden —
jobb fszer az éhség. E. — Legjobb szin macska fekete éjszaka. KV. —
szakács az éhség. KV. — Mindent Nem jó madár, mely éjszaka jár. ME.
kigondol az éhség. B. — Senkinek sem barátja az éjsza-
Ej. Az éj mindennek ellensége. D. ka. KV.
— Ha éj nem volna, a napot nem Éjszaki. Nem mindenkor fuj az
szeretnék annyira. D, Szerelem, — éjszaki szél. (Lesz még jobb sorsod
éj és bor, sok gonoszsággal forr. KV. is.) D.
Éjfél. Fekete mint az éjfél. D. — Ek. Éket verjünk bele, ha jnáskép
Jó a bor mindenkor, hajnalkor, éjfél- nem lehet. BSz. — Kemény fát -
ke-
kor. Np. —
Lusta gazdasszonynak mény ékkel hasítják. D. Ugy — verj
éjféli munkája. (Nem sokat ér, a jó éket a kemény fába, hogy szemedbe
gazdasszony nappal is elkészül mun- ne pattanjon. D.
kájával.) D. —
Setét mint az éjfél. D. Ékes. Bor, búza, békeség és fele-
Éjjel. A fehér tehén is éjjel fekete. ség ékes, széna, szalma szalonna és
D. — A rossz lelkek éjjel járnak. D. a ruha kékes. (Magyar ember vágya.)
—
-
Egész éjjel virraszt, mint a ba- D. —
Embert csinál néha az ékes
goly. E. — Éjjel a gyermektl fél. D. ruha is. D.
— mint a bagoly. M.
Éjjel jár, — Éjjel Ékesen. Varjú is tud néha ékesen
jár, mint a gonosz lélek. S. — Éjjel krákogni. K.
minden tehén fekete. Sz. — Fél éjjel Ekessegf. Gazdagnak ékesség, sze-
kimenni csak a pitvarba is. — Ha génynek segítség. (Tudomány.) KV.
D.
éjjel jön is, ki nem tér a bor D. — Ruha ékesség, pénz tisztesség. D.
elül.
— Hosszú mint az éjjeli út. D. — Ki — Szüzesség, ékesség. E.
mirl nappal gondolkodik, éjjel arról Ékesszólás. Egy ékesszólásu úti-
álmodik. S. —
Ki nappal mit gondol, társ jobb egy hat lovas hintónál. D.
éjjel arról álmodik. KV. Ki nappal — •
— Nem illik bolondhoz ékesszólás. E,

mit kivan, éjjel arról álmodik. KV. Ékesit. Jámborság tisztesit, sze-
Kiált éjjel-nappal, mint a sovány haris. mérem ékesit. KV.
D. — Nappal alszik, éjjel álmodozik. Él. Éllel áll akárki ellen. D. — Él-
D.— Nappalnak szeme, éjjelnek füle. lel állnak össze. E. — Élére rakják
S.— Nem jó ha éjjelen a házban át az aranyat. ME. — Élére veri az ara-
kenyér nincsen. — Nincs jobb az
S. nyat. E. — Élére rakja a sok pénzt.
tanácskozásnál. KV. — Te egy
éjjeli S. -
— Élére verve ládájában a pénz.
éjjelntt gomba. D. D. — BSz.
Élit lapjára fordítja. —
Éjjeli bagoly. E. — madár. Éjjeli Három mint a sásnak.
éle nyelvének,
S.— Éjjeli-nappali nimfa. D. — Nap- D. —
Lapját élire fordítja. BSz. —
pali rettegés, éjjeli rémülés. E. Nem élével a késnek, hanem fokával
Éjszaka. Adtál nekem jó éjszakát. nyúzza az embert. D. Okos harag —
(Bajt szereztél nekem.) E. — Átalud- néha az ernek éle. D.
nék három éjszakát, csak enni ne Éles. A hol a méz legédesebb, ott
kellene. E. —
Csendes napnak csen- a fulánk legélesebb. D. —A legéle-
des éjszakája. ME. Esteli vendég — sebb szem tolvajnak is szemét ki-
éjszakára is megmarad. Ny. 6. Éj- — lopja utoljára a varjú. (Akasztófára
szaka minden tehén fekete. B. Éj- — kerül.) D. — A vén asszony nyelve
szaka virrad neki. (Tolvajnak, kor- élesebb a borotvánál. Ny. 13. ^
— A
13*
 196 —
legélesebb késben is van égy kis él. E. — A ki jól él, királyt sem fél.

csorba. D.— Éhes farkasnak élesebb BSz. —A ki jól él, királytól sem fél.

a körme. — Az B.borotva éles fris- S. —A ki sokáig él, sok veszély éri.

sen bánik — Egy ga-
a szakállal. D. B. —A ki szeret, kétszer él. E, — A
ras éles ; két garas fényes. (Keveseb- kocsmáros csalásból él, haszonból
bet költ a hasznosra, többet a csillo- ruházkodik. Ny. 13. A —
^
leghaszon-
góra.) E.— Elég éles a kasza. (Nyelv.) talanabb eb asztalról él. D. .(Öleb.) —
D. — Éles a nyelve mint a köszörült A pénz éli világát. D. A szép leány, —
kard, — Éles, mint a beretvafok.
S. ha megvénül, rossz. idben él. D. —
D. — Éles mint a beretva. D. — Éles Az elvetett macskakölyök gyakran leg-
kasza bátrabban vágja a D. — füvet. tovább él. K. —
Az él soká, a ki jól
Éles, mert Bécsben beretva a bátyja. él. E. —
Az leszen baráttá, a ki egyéb
B. — Éles mint a hóhér-pallos. D, — módon el nem élhet. Decsi János, —
Éles mint a kasza. D. — Éles mint Azé a világ aki élheti, a mennyország,
a nád. D. — Éles mint a nyelv. D. — a ki elérheti. E. — Azé a világ, a ki
Éles mint a sakter-kés. D. — Éles élheti, azé a mennyország, a ki el-
mint a szálka. D. — Éles mint a sás. nyerheti, D. —
Addig élem világomat,
D. —Éles mint a tatár-kard. D. — mig szél fújja pántlikámat. (Mig fiatal
Éles mint a török kés. D. Gyermek — vagyok.) Sz. —
Addig élek, a meddig
kezében éles kés. D. —
Két éles kard akarom. (A meddig a karom. Szójáték.)
egy hüvelyben meg nem fér. S. Két — S. — Amint élsz, ugy halsz meg, D,
éles pallos nehezen fér egy hüvelybe. — Amint szokunk, ugy élünk. D. —
D. —Két éles pallos nem fér egy hü- Alacsony házban bátorságosabb élni,
velybe. D. —
Két éles pallost nem ME, — Annyit él az ember, a mennyi
látni egy hüvelyben. D. Két éles — idt örömmel tölt. D, —
Békével élhet
tör nem fér egy hüvelybe. M. KV. tle a szúnyog is. D, —
Békével élnek
•

Mi nagyon éles, könnyen csorbul. S. az angyali karok, D, —

Boldog ember,
— Ne fend az élest. (Ne haragítsd a a ki magányosan élhet. KV, Böjt —
haragost.) D, —
Olyan éles mint a van, jól élnek a papok. Ny, 4. Eb —
kés foka. B, —
Öreg katonának éle- fél, kutya fél, mig az öreg ipám él, E.

sebb a kardja. K. —
Szája nagy, de — Eb fél, kutya fél, mig az ipám,
éles foga nincs. D. napám él, Ny, 2. Np. Egy kenyéren —
Élesít. Vargához viszi a csorosz- élnek. D. —
Egyszer él az ember. E.
lyát élesíteni. E. — —
Vargához viszi Együtt élnek, együtt halnak. KV.
az ekeszarvat élesíteni. Sz.— Vargá- — Eleget a szegény. E. — Eleget él
hoz az ekevasat
viszi KV. a szegény, ha korán meghalt
élesíteni. élt E. is.

— Vassal a vasat. D.
élesítik — Eleget a szegény, hahamar oda- élt

Éldeg"él mint Marci Hevesen. D. D. — Eleget a nyomorult,

lett is. élt
— Éldegél mint Miké malaca a pi- ha hamar meghalt D. — Elélhetni, is.

acon. (Otthon nem kapott enni, a csak legyen mit D. — Él hal

pi- enni. -

acon éldegélt, de sokszor verték, — Él-hal

el is mint a cigány
érte. S. érte,
ha kárt D.
tett.) a veres nadrágért. cigány.) E. — (L.
El. A disznó, mig semmire való. Él hal érte mint a baranyai gyerek a
él,

B, — A farkas után a holló akar tarisznyáért. isbaranyai.) Ny. — (L. 5.

élni. D. — A hol kedvére a gazda, Él-hal él mint a köteles a kócért, érte,
lusta a szolga, D. — A betegen (Nemki mert a kenderszál az
él, szereti,
sokáig vonaglik. B. — A tud, Ny,
ki élni — El nem értékes,) 2. él holtig,
tud az valamit. E. — A farkassal (Gyáva.) E. — Eszem- iszom,
ki jól élek,
él, vele együtt ordit. B. —A ki fél, az senkivel nem cserélek. (Könnyelm.)
 197

Ny. 10. — Él magyar, áll Buda még. hazáért meghalni, mint henyélve élni.
Kisf. K. — Él még az isten. KV. — D. —
Jobb becsülettel szegényen élni,
Él még a régi isten. E. — Él még a mint rossz utón meggazdagodni. S. —
magyarok istene. S. — Él mint az égi Jobb egyedül, mint rossz társsal élni.
madár. E. —
Él mint a fa, nevelkedik S. — Jobb ha az okos hamar meg-
mint a barom. D. —
Éli világát. S. — hal, mintha sokáig él a bolond. D. —
Élj az idvel. Berzsenyi. Éljen ö — Kár hogy eddig is élt. D, Keveset —
(így köszönti a szerelmes ifjú kedvesét, élt a szomorú, ha késn halt is meg.
a kit nem akar nevén nevezni.) E. — D. —Késre akarja megtanulni a
Éljenek azok, a kik igázok, a kik nem halált az, a ki élni nem tudott. D. —
azok, azok gazok. Sz. —
Éljünk mi Ki életét megvetheti, soha bölcsen nem
ketten, kurvanya a harmadiknak. (Bir élt. D. —Ki frissen eszik, frissen él.
Márton veszprémi püspök szavajárása D. — Ki hazájáért meghalt, elég sokáig
poharazás közben.) D. —
Élni kell az élt. D. —
Ki másnak jótéteményébl
alkalmatossággal. (Meg kell ragadni az él, elvesztette a maga szabadságát. D.

alkalmat.) B. —
Én sem élhetek leveg- — Ki minek szokik, azzal él. D. Ki —
vel. E. —Gondold meg, hogy ezután minél kevesebbet aluszik, annál többet
is élned kell. (Ne költs el mindent egy- él. D. —Ki nem akar élni, akassza
— Élhetetlen,
szerre.) B. ki feleségé- fel magát. S. —
Ki reménységgel él,
nek keresetébl D. — él. Ha az ür ispotályban hal meg. E. Ki sokat — •

akarja és élünk. (Ha isten engedi és alszik, keveset él. S. —

Ki sokáig
élni fogunk, akkor meglesz.) E. Ha — levest eszik, sokáig él. S. Ki sokáig —
békével akarsz élni, sokat ne szólj. D. eszi a levest, sokáig él. (Az elbbi
— Ha békével élhetsz, ne add a világ tréfásan azt mondja ki sok évig eszik
:

veszekedéseért. D. —
Ha él, az urának levest, sokáig él; az utóbbinak értelme,
ha vész, a kutyának. (Ha a malac él, a a szórendje szerint: ki lassan eszi a
gazdájáé, ha megdöglik, a kutyáé.) Ny. levest, sokáig él.) D.— Ki tobzódva
3. — Ha félsz, meg nem élsz. S. — él, hamar él. D. —
Kinél lakol, annak
Hadd élje világát. E. — Hal barát, él törvényével D. — Kinek savával
élj.

a szent. E. — Hamar meghal, ki késre élsz,fztét megdicsérjed. D. — Köny-

kezd élni. D. (Vén korára szerelmes- nyen kevéssel beéri. D. — Köny-
él, ki
ked.) — Hamar meghal, ki késn kezd nyen éli világát, kinek sok a pénze. D.
élni, E. — Hamar meghal, ki korán — Könnyen él, kinek mindene van. D.
kezd élni. (Nagyon korán, érett ideje — Könny a készbl élni. S. — Meg-
eltt kezd szeretkzni.) E. Herce- — élünk már, csak az urak élhessenek.
hurca élet. (Kóbor élet.) E. Honn — (Tréfás mondás, ha kis dolog sikerült.)
lakjék az, ki kedvére akar élni. (Min- E. — Meghal a barát, él a szent, vál-
denütt jó, de otthon a legjobb.) M. — tozik az apáturság. K. — Mig a disznó
Hogy élünk el, ha meghalunk ? (Nyo- él, semmi hasznát nem vehetni. D. —
morult életnek nyomorultabb a halála.) Mig éltél, kergettél, meghaltál, megfog-
E. —Igyál mig élsz, ki tudja, adnak-e tál, mi hasznod van benne ? (A kegyet-

a más világon? D. — Igyunk, a ki ráér len szigorral tartott s örökségében

éljen a haza. (Titulus bibendi.) E. — ;

megrövidített fiu mondása apja halála

Inkább meghalni, mint kutyául élni. S. után.) D. — Minden lehetsz, ha becsü-
— Jaj dinom - dánom, mig élek is letesen sokáig élsz. D. Mindnyájan—
bánom (Drága mulatság.) B.
! Jó a — egy rossz világban élünk. (Sorsunk
jámborság, de azzal magával el nem közös.) D. —
Minél tovább él az em-
élhetni. D. —
Jobb a hazáértélni, mint ber, annál többet tud. KV. Mint egy —
becstelenül meghalni. D. Jobb a — tüd, ugy él. KV. —
Mint élsz, ugy
 198

veszed hasznát. S. Ne légy Tankó, — él, mint a hal a vizben. D. Ugy él —

ha eszeddel élhetsz, D. Nehezen — mint a kis király. (Királyfia.) S. Ugy —
él, a ki szünetlen kíván, D. — Nem él mint a korpás kutya. (Szegényesen.)
azért él az ember, hogy csak egyék. Ny. 6. —
Ugy él mint a molnár disz-
B. — Nemcsak kenyérrel él az ember. naja. (Bségben máséból telik.) Ny.
;

E. — Nem él az ember széllel. E. — 4. —Ugy él mint Marci Hevesben. Ny.

Nem él vele, mint kajáriak a Jézus 22. — Ugy él mint az égi madár.
nevével. E, — Nem élek vele. (Nem (Munka nélkül megél.) E. — Ugy él
szoktam, nem is szeretem,) E, Nem — mint Toldi Miklós lova. (Szkösen.)
élhetünk mindnyájan uri módon. D. — Ny. 19. —
Ugy él mint Toldi Miklós
Nem is él, hanem a szegénységgel lova a szeméten. Ny. 17. Ugy él —
bajlódik. D. —
Nem sokáig ól, ki fiatal mint Toldi Miklós lova a szemétdom-
korában okos. D. Nem tudott az— bon. Ny. 9. —
Ugy élnek egymással
élni, ki nem tud
meghalni. E. Nincs — mint a kutya meg a macska. B. Ugy —
búsabb élet, mint jóakarók nélkül élni. élnek minta sátoros cigányok. Ny. 18.
D. —Nincs oly öreg, ki tovább ne — Vagy élek, vagy halok, szerencsét
—
kívánjon élni. D. Nincs utálatosabb, próbálok. E. —
Van pénze, de nem
mint kezd vén. D. — Nyelvében
élni tud vele élni. D. t- Világon csak az
él a nemzet. — Okos gyermek nem
S. élt sokáig, a ki jl élt. B.
sokáig KV. — Ott jó
él. hol gom-
• élni, Élelmes mint a zsidó. S.
bóccal hajigálják az embert. — S. Éleszt. Elkésett, mint a rák az
Otthon lakjék, ki kedvére akar élni. (L. élesztvel. Ny. 3.
fent.) D. —
Öreg apánk is élne, ha Elet. A haldokló is szereti az életét.
meg nem halt volna. Ny. 2. Pap- — D. — A jó életet hamar megszokja az
nak élünk, papnak halunk. D. Rut — ember. D. — A milyen az olyan élete,
dolog nemesnek nemtelenül élni. BSz. a beszéde. KV. — A milyen az élet,
— Semmire való a disznó, a mig él. olyan a KV. — A papnak példás
halál.
KV. —
Sok háztól él, kevéstl boldogul. élete prédikáció. D. — Az egyes élet
(Koldus.) Ny. 8. —
Sok szombatot élt. búval ME. — Az egyes
jár. bú élet
D. —
Sokat élt, ki meghalt a hazáért. nélkül nem lehet. Cz. — Az élet, pénz,
D. — Sokat él, ki igazán él. (Becsüle- szalonna, fogyton fogy. BSz. — Az
tesen.) E. — Sokat élt a nyomorult, életet inkább szereti az öreg, mint a
ha hamar meghalt is. D. — Sokat meg- fiatal. D. —
Azt sem bánja, ha életé-
él az ember, mig él. D. — Sokáig él, vel fizeti. D. — Ábránd az élet meg-
kinek halálhírét költik. ME. — Sokáig rontója. Vör. — Ámitás az élete. D. —
élni és meg nem vénhedni, mesterség. Batkátsem adnék életeért. (Batka, kis
D. — Sokáig élni és meg nem vén- pénz 11. Lajos korában. Nem bizom a
hedni, nagy mesterség. K. Sokáig — beteg életéhez.) E. — Bizonytalan
élt, halni megnem tanult. D. Szeresd — kocka az ember élete. B. Bolond- —
a békét, ha sokáig élni kivánsz. D. — sága szántáSjVetés, élet csak a szatyor-
Szegényen élni és gazdagon halni kötés. E. —
Bujdosás az embernek
esztelenség. D. — Széllel él. (Szegény.) élete. M. — Cérnaszálon függött élete.
D. —
Szép meghalni a hazáért, de D. — Csupa mint Bukiné macs-
élet,
még szebb a hazának élni. S. Télen — kája. Ny. 13. —
Eb az élet egészség
éli világát a paraszt. (Pihen.) S. — nélkül. D. —
Egész életében egy nótát
Tíz körme után él. (Keze munkája fuj. KV. —
Egy életem, egy halálom.
után.) S. — Tovább élek száz esztend- (Ers elhatározás megteszem, ha
—
:

vel. (Mulassunk, legyünk vigak.) — E. életembe kerül is.) E. Ez az élet

Tudj annak idejében élni. D. — Ugy diákoké, a másik a barátoké. (A túl-
 — 199 —
világ.) E, — Ez az élet a mienk, a sír. ME. —
Sanyarú az élet. Ny. 6. —
másik is E. — Ez az
az lesz még. élet Selyem az élet, kóc a jövedelem. Ny.
ugy sem sok, használják az okosok. E. 6. — Soha a kel napot életében nem
— Ez az gyöngyélet.
élet, — Ez az S. látta. (Korhely.) D. —
Sok jó borocs-
élet világélet, gyöngyélet. E. — Ez az kát elmorzsolt életében. D. Szegény —
élet a gyöngyélet: senkitl sem félni. ember élete komédia. S.
csupa —
E. — EÍet és halál között lebeg. ME. Szentéletü vasfazék, csak a füle kor-
— Élete csupadon libaszelidség. D. mos. (Képmutató.) Ny. 5. Szép —
— Életében mindig utcu bú (Víg.)
: volna a halál is, ha életben volna. D.
—
!

D. —Életében sok jót elveszteget az Szívós az élete, mint a macskának.

ember. D. —
Gyöngyélete van. S. — Ny. 3. —
Szomorúsággal telik az em-
Hajszálon függött élete. E. Halál — ber élet. D. —
Többet hajtanak a pap-
halálnak, élet életnek barátja. D. — nak életére, mint tudományára. KV.
Hosszú a mesterség, rövid az élet. — Többet hajtanak a papnak életére,
(Latin.) D. —
Hosszú a tanulás, de mintsem a tudományára. Sz. Vagy —
rövid az élet. KV. —
Inkább vesszen élet, vagy halál. E,
életed, hogysem becsületed. KV. — Életrevaló ember a jég hátán is
Jobb a mértékletes élet, mint az orvos. megél. S. — Életrevaló ember a k-
D. — Jobb néha a hamar halál a szikla tetején is elél. B. — Életre-
hosszú életnél. D. —
Lábára bizza, valóember nem fekszik a fülén. E.
nem karjára életét. (Fut.) D. Leg- — Él. A holtnak mindig van ele-
jobb iskola az élet. S. —
Legjobb gend földje, az élnek soha sincs. D.
mester az élet. ME. —
Katonának szép — Az élt a holtak hagdossák. D. —
a neve, eb az élete. E. —
Ki életét meg- Él élnek, holt holtnak barátja. (Jó,
vetheti, soha bölcsen nem élt. D. — rossz.) D. —
Él fának dltét várni.
Kinek teljes élete tréfa, nem teljes (Örökséget.) E. —
Él fának nehéz
ember. D. —
Kora halál jobb néha dltét várni. (U. a.) Ny. 18. Élk —
hosszú életnél. E. —
Kurta az élet, de között keresi a holtat. D. — Élnek
a nyomorúság hosszúvá teszi. D. — nincsen, a holtnak van. (Elegend
Magányos élet nem lehet bú nélkül. földje.) E. — Ha élfával így bánnak,
KV. —Markában hordozza életét. B. hogy tesznek a levágottal. (Jó-rossz.)
— Más élet, más mód. KV, Más — D. — Holt hagyja, él osztja. (Örök-
élet más módot kivan. KV. Nehezen — séget, vagyont.) E. — Holtan az jött
hal meg az öreg, ugy hozzászokott az élk közé. D. — Jobb az él kutya a
élethez. E. —
Nincs búsabb élet, mint holt oroszlánnál. D. — Másnak vesz-
jóakarók nélkül élni. D. —
Nincs esze, tére,magának kárára él. D. — Nehéz
ki életével játszik, D. — Nincs jobb él embernek orrát ugy elmetszeni,
az özvegy életnél. KV. — Olyan az hogy meg ne érezze. D. — Nehezen
élet,mint a hold, néha telik, néha fogy. híresek a holtak, a hol élk nincse-
ott
KV. —Olyan az élet, mint a vizén a nek. D, — Nehéz az élöfának ledltét
bugyborék. Ny. 22. —
Öröm érezteti várni. (Örökség.) D.
meg az emberrel az életet. D Öröm, — Éldik. mint a mi régen a
Csíp,
vigasság egész élete. D. —
Páros élet bundában éldik. Ebek kony-
D. —
a legszebb a világon. ME. —
Prókátorra háján éldik. (Szegény hulladékból,
pöröd, orvosra életedet egészen ne alamizsnából él.) D. —
Éldik mint
bizd. KV. —
Prókátorra pöröd, uj or- Toldi Miklós csikaja. (ínségesen.) B.
vosra élted ne bizd egészen. KV. — Éldik mint Toldi Miklós lovaaszeme-
Részegség életet rövidit. KV.. Rövid — ten, (U. a.) E, —
Kún Miklós kertjé-
az élet. KV. —
Rövid az élet, örök a bl éldik. (Nem volt kertje. Piacról
 200 —
D,
él.) —
Más konyháján éldik. (Ke- a koldus, ugy kap alamizsnát. E, —
gyelemkenyéren él.) D. Énekel a diák, aztán kap alamizsnát.
Eltet. Isten éltesse a tótot, hogy ne D, — Énekel mint a szúnyog. D. —
hordja a magyar drótot. Ny. 5. — Énekelt arról szent Dávid, el is ma-
Isten éltesse sokáig, mig a Tisza ki gyarázta. E. —
Könny annak dúdolni,
nem szárad bokáig. Ny. 20. Isten — kinek apja énekelt, D. —
Nem egy-
éltesse sokáig, az emberi életkor leg- aránt énekel az éhez a jóllakottal.
végs határáig. Ráth Károly. B. — Szépen énekel, mint szkor a
Élvez. Azé a világ, a ki élvezheti, prücsök, D. —
Torban énekel, vendég-
azé a mennyország, a ki elnyerheti. S. ségben sír, (Illetlen.) KV, Zsoltár—
Én sem vagyok angyal. S. — Ha számát sem tudja, mégis elre éne-
megeszed az én tyúkomat, a magadét kel.^ D,
kötve tartsd. Ny. 9. — Ha te ütöd az Énekes. A jó hegeds nem szen-
én zsidómat, én is ütöm a tiédet. ME. vedi az énekest. D. —
A kántor sem
— Inkább ö, mint én. E. Ki vagyok, — ér valamit énekes-könyve nélkül. D.
én vagyok. (Rátartós ember.) D. — — Ebbl sem lesz énekes halott,
Ott leszekén akkor, (Nem fog az nélkü- (Énekes temetése sem lesz, nemhogy
lem megtörténni nem engedem, hogy
; prédikációs lenne. Ebbl sem lesz
megtörténjék.) E. valami érdemes dolog.) S.
Ének. A kinek szekere farkán ülsz, Énes ember. (Önz.) D.
annak az énekét hallgassad. M, A — Éneklés. Cerkó éneklés, (L, cerkó.)
milyen a madár, olyan az éneke. Ny. E, —Jól kezdett éneklés kántornak
8. — A rossz kántor a szép éneket is nem nehéz. (A mi jól van elkezdve,
— Az éneket örömest
elrutitja. D. uj könny azt folytatni.) E. —
Siralomra
éneklik. D. — Egyhangú, mint a kol- fordul az éneklés. KV. —
Ritka szú-
dus ének. E. — Ha a kántor kezdi jól nyog éneklés nélkül. D.
az éneket, a nép. D. — Hosszú
jól viszi Ép. Elég szép, a ki ép. E. Ép —
beszédje, mint a szent Iván éneke. D. és egészséges testtel jó aludni. KV, —
— Hosszú mint a szent Iván éneke, Ép testben
ép lélek. (Latin.) S. —
M, — Jól kezdett ének nem nehéz a Jégre metszett kép, nem sokáig ép.
kántornak. B. — Kár hitvány éneket D. —
Jégre metszett kép, nem lesz
újra kezdeni. E. — Kifogy mindenébl, sokáig ép. KV.
mint a koldus az énekbl. — Min- E. Épit. A ki házat épit, meghal.
den éneknek van nótája. (Minden dolog- (Házépítés nagy gond, nagy költség.)
nak megvan a maga módja.) E. — E. —A legjobb fából soha nem épí-
Nem éhnek az ének, E.
jó Össze- — tenek, (Szlfa.) E, —
Egy kézzel épit,
ment, mint Sin Mari éneke, Ny. 5. — a másikkal ront, D. — Elibe építek
Régi ének. KV. —
Szent Iván éneke, én annak. (Megakadályozom.) E. —
(Hosszú beszéd.) KV. Szép ének- — Fapénzzel várat nem építhetni. D. —
szóval. (Kevés szertartással. Az énekes Ha szóból lehetne, tornyot építene. E.
temetés kisebb mint aprédikációs.) E. — Hol istennek házat építenek, ká-
— Szirén ének. (Csábítás.) D. — polnát guggaszt mellé az ördög. (Tem-
Szomorú nótára válik még az ének. plomhoz közel a kocsma.) E. Hol —
(Rossz vége lesz.) KV. Ügy húzza — i
istennek templomot építenek, ott
a szót, mint a szentiványi koldus az mindjárt az ördögnek is kápolnát állí-

éneket. Ny. tanak. D, — Homokra épit, E. — Ki

Énekel. Az uj éneket örömest utón épit, sok biróra talál, (Bírálóra.)
éneklik. D. —
Búsan énekel, mint a D. — Ki útfélen épit, sok mestere
szárnyapörkölt szúnyog. D. Énekel — van. KV. — Könnyebb rontani, mint
 201

építeni. S. — Könny rontani, de ne- leány annyit ér, rnint egy megirott, de
héz — Lábnyomon há-
épiteni. D. is — Fél tehe-
el nem küldött levél. D.
zat épit a csöndes. D. — Levegbe — Ha az elsnet sem ér az esze. E
épit várat. E. — Malmon, húslé
felesé- nem ér a második sem-
ifjú elfut,
gen untalan mit. (Feleség.) Ny.
épiteni. (Javítani.) Cz.
kell — Ha garas van i.
— Nem egy nap épült Buda. B. — szájában, nem ér egy pénzt. D. — Ha
Nem egy nap épült Buda vára. D. — krajcár van szájában, nem ér egy is

Nem egy nap épült Róma városa. pénzt. D. — Ha kevés becs dolgot
fel

KV. — Róma sem épült egy nap használunk, sokkal többet ér a

alatt. jól
KV. — Tornyot építhetne, ha szóból drágánál. — Malom vidék nélkül, E.
lehetne. D. — Többet ront egy rossz csárda országút nélkül semmit sem
példa, mint húsz jó építhet. D. Ny. 22. — Mértékletesség többetér.

Épség*. Nincs semmi épség fene- ér az orvosságnál. — Nem ér a ha- S.

ette testében. (Romlott.) D. rag hatalom nélkül semmit. Ny. — 6.
Épülés. Egynek veszedelme, más- Nem ér egy árva E. — Nem ér szót.
nak épülése. KV. egy fabatkát. — Nem ér egy S. fa-
Ér. Erére (Megtudja, mi a
tapint. kohát. ME. — Nem ér egy fapóturát,
baja. Orvos.) E. — berek, nádak, D. — Nem ér egy fapénzt. D. — Nem
Illa

erek. (Menekülj.) — Jól megtapo- ér egy férges

E. D. — Nem ér egy diót.
gatták az erét, vér is jött belle. (Vé- fityinget. S. — Nem ér egy hajítófát.
resre verték.) D. — Megtalálták az D. — Nem ér egy irgalmas kiáltást. E.
erét. (A hol D. — Ne vágj
fáj.) — Nem ér egy kopott rókatalpat. D.
-
eret,
ha nem fojt. D. — Nem ha- — Nem ér egy férges mogyorót. Páz-
aludttej,
nem meleg vér folyik a magyar em- mán. — Nem ér egy lyukas mogyorót.
ber erében. D. — Nem ver ereiben a D. — Nem ér egy molyette kucsmát.
vér. (Nincs benne.) D. — Nyakán
élet D. — Nem ér egy pipa dohányt. — E.
vágták meg az D. — Vér helyett Nem ér egy polturát.
eret. — Nem so- S.
méreg ereiben. D.
foly kat ér a csupa hallom-m.ondom. Cz.
Ep. a ha rühes
teve, többet ér — Nem sokat ér az er okosság nél-
is,

a legjobb szamárnál. D. — Annyit ér B. — Néha a töb-

kül. titok elrejtés
a marha, a mennyiért eladhatni. KV. bet ér a szólásnál. D. — Sok sok ör-
— Annyit mint a régi két garasos. dög sem ér egy angyalt. D. — Sovány
ér,
E. — Annyit mint egy esküdt em-
ér, egyesség többet ér a pörnél. — S.
ber sapkája. Ny. — Annyit mint Száz temetés sem ér egy
6. ér, D. — lakzít.
kilenc gémnek egy keszeg. (Apró Szász emberség nem sokat hal.)E. — ér.
Ny. —6. Annyit mint döglöttér, Szász emberség, szalmatz nem sokat
lo-
von a patkó. Ny. — Annyit 5. 8. — Titulus vitalus nélkül nem
ér, ér. S.
mint pokolba egy zsidó. D. Annyit — sokat ér. (Cím vagyon nélkül.) S.
ér, mintha Budán muzsikálnak, aztán — Többet ér a vén sas ifjú bagoly-
ide nem hallik. Ny. 6. — A kántor D. — Többet ér egy kérdezem nál.
sem ér valamit énekes könyve nélkül. száz kérésemnél. E. — Többet ér egy
D. — Babot sem ér. E.— Batkát sem kérdezés száz keresésnél. Ny. — 5.
ér.E. — Cifra semmit sem (Cifra Többet ér egy ma száz holnapnál.
ér. S.
a latinzérus neve.) E. — Ebet sem — Többet ér egy nap száz holdvilág-
ér.D. — Egy adok többet három E. — Többet ér
ér, mint nál. teste, lelke.
igérdmegnél. Ny. 13. — Egy jó szokás (Szép, de nem jó asszony.) E.
többet három jó cselekedetnél. D.
ér, Ér. A bnt nyomban a (Elér.) éri
— Egy marék szerencse többet ér büntetés. D. — A könnyen futó sem
egy zsák észnél. ME. — Egy vén érhet mindenhova. D. — A templomba
 202

iskésre érnek a lomhák. D. Az — len kelés. E. — Keser mint az érett-

okos ott veti a vasmacskát, hol a fe- len szl. D, — Nem csuda, ha az
neket éri. D. —
Amint iparkodtál, ugy érettlen nád meghajlik. D. — Nehéz
értél. B. — Addig nyújthatni a kezet, az érettlen kelést felpattantani. D.
a mig ér. D. — Baját a bú
éri. D. — Erez. Az alszik legjobban, a ki
Csak addig nyújtózzál, a mig a lep- nem mily keményen fekszik, KV,
érzi,
led ér. Sz. —
Csak addig nyújtózzál,
•
— Akkor becsüli az ember az egész-
mig a lepel ér. M, —
Egy nyavalya a séget, mikor a betegséget érzi. B. —
másikat ott éri. KV. Egymást éri — Akkor van legrosszabbul a beteg,
a baj. E, — Fót a fótot D. —
éri. mikor nem érzi hol fáj. E. Érzi —
Hamar indul, hamar ér, E. — Hamar mint macska az est. Ny. 18. Érzi —
jár, ki akar érni. D.
valakit utói — mint a juhász a hajnalt. S. Érzik —
Késn ér mindenre, mint a vén leány. a bze. E, —
Ha nem látja magát, de
D. —Késre érhetni Budára. D. — erezi szagát, D. — Hadd érezze, ha
Késn indulsz, késre érsz. D. Ké- — hallani nem akarja. (Verés.) D. —
sn indulsz, késn érsz. S. Ki ha- — Jót érzek, igen csiklandik a jobb sze-
marabb ér a malomba, hamarabb röl. mem. Decsi János. —
Kiki legjobban
D. —Kik egy utón járnak, egy helyre érzi a maga nyavalyáját. KV. Kiki —
érnek. D —
Lassan járj, tovább érsz. maga érzi bibéjét, B. —
Könny holt-
D. —
Lassan járj, tovább érsz lassan ;
nak fülét ugy elmetszeni, hogy meg
siess, tovább jutsz. KV. Lassan — ne érezze. D. — Mi haszna a mell-
lépj, tovább érsz. D. Lassan me-— verésnek, ha belül nem érzesz. D —
gyünk messzire, ugy érünk a végére. Mi haszna ütöd szád, ha nem érzi. E.
S. —
Lassan siess, tovább érsz. E. — — Minden szamár maga terhét érzi.
Meddig takaród ér, addig nyújtózkod- D. —Nehéz él embernek orrát ugy
jál. E. — Messze ér a király keze. KV. elmetszeni, hogy meg ne érezze. D.
— Minél messzebb a forrás, annál — Nyerget ütik, hogy a ló érezze. E.
késbbre ér a tengerre. D. — Nem — Ott csavarog, hol valamit érez. D.
éri lába a földet. (Felakasztották) D. — Regélnek a békák, az est érzik.
— Nem is éri talpa a földet, ugy siet. S. — Senki se érzi a maga buzit. E.
D. — Soha semmire sem érhet. (Jut- — Régen érzik a bze. B. — Ugy
hat.) D. — Nyalod, falod, egyet érsz érzi magát, mint a kutya a krédóban.
vele. E. — Az éhség a hol
ott veszi, (Kóterben.) Ny. 3, —
Verik a kölyköt,
éri, B. hogy a medve érezze. D, Vesztét —
Érc a D. — Érc a
szive. k- szive, érzi, S, — Viszket a háta, érez va-
szikla a nyaka. (Szívtelen, nyakas.) D. lamit, D,
Érett. Az érett ész nem egy napi Erik. A hamar ér fának férges a
munka. D. — Érett kelés magától is gyümölcse. D. — A mi hamar érik,
felpattan. D. — Érett ganéj, öreg lány, hamar elfogy, D, — A tökmag hamar
hamar hasznot hajt. Cz. — Érett szl D. — Az ostoba
érik. anyja méhé-
fiu

éretlennel egy csöbörbe megy. D. — ben is késbbre Csúf do-

érik. D. —
Érettebb elme késbben hisz. B. — log, ha vénnek esze késn érik. D.
a
Gyarló az ember, mint az érett nád- — Egy, érik a meggy. (Férjhez me-
szál, D. — Könnyen hull az érett gyü- nésre érleld leányka.) Np. — Érik
mölcs. D. neki, mint az aszalt szilva, Ny, 3. —
Erettlen. Az érettlen is sokára meg- Hamarabb érik a gomba, mint az ot-
érik. D. —
Érettlen gyümölcs hamar romba, D, — Holdvilágnál meg nem
rothad. S. —
Fojtós az érettlen gyü- érik a szl, D, — Idvel érik a gyü-
mölcs. D. —
Ingerült, mint az érett- mölcs, KV, — Idvel szokott a gy-
 203

mölcs érni. KV. — Idvel, szalmával siessen a hangya, mégis késn érke-
a naspolya is megérik. F. —
— Érkezik, mint Bukó porté-
Kár, zik. D.
hogy oly hamar meg a lök. D. — kája. (Soha.) Ny.
ért — J volna ha- 5.
Késn ér alma szokott soká lálnak, mivel késn érkezik. D. —
tartani.
KV. — Késn ér alma tovább Jókor érkezett a pénzosztogdtásra. D.
tart.
D. — Késn virágzó fának ritkán érik — Ki hamar hamar érkezik. D. jár,
meg a gyümölcse. D. — Késre érik — Legutoljára érkezik a D. jó.
a jó,D. — Legkésbb ér gyümölcs Érsek. Ez sem a Pál érsek volt
a gyermek. D. — Legkésbbre érik a udvarában. (Széchényi Pál kalocsai
mi legdrágább. D. — Lassan érik a érsek.) E. — Fentartja orrát, mint az
jó. — Megérik, mint szre a kö- érsek disznaja. E.
S.
kény. Ny. — Nincs oly vad gyü- Ért. A igazán és vigyázva sze-
6. ki
mölcs, mi meg nem érik. Ny. 9.
a — ret, hallgatását is érti kedvesének. K.
Vadkörte is akkor jó, ha megérik, D. —A mihez nem ért, annak hagy-
ki
— Vad a szelid gyümölcs is, mig meg jon békét. KV. —
Csak az nem sze-
nem érik. D. reti a jót, a ki nem érti. KV. Egyik —
ErdemeL A mint érdemletted, ugy tudatlan hamarabb megérti a mási-
laktál. B. —
Az orrgazda és tolvaj kat. E. — Értem, uram, értem, hogy
egy büntetést érdemelnek. KV. Azt, — jó a lencse. E. —Érti a csiziót. (Ha-
a mit eszik, meg nem érdemli. D. — misságban jártas.) Ny. 1. — Érti a
Bajuszt érdemelt. B. Els vétek — madárszót. D. Érti a — (Nemtréfát.
bocsánatot érdemel. E. Ki a keve- — haragszik meg érte.) D. — Érti az,
set meg nem köszöni, a sokat meg kinek feje nem koszos. (A ki már nem
nem érdemli. D. —
Ki a krajcárt nem kis gyermek.) Pázmán. Érti, mint —
becsüli, a forintot sem érdemli. S. — a véneki asszony a spárgafözést. (Nem
Ki a garast nem becsüli, a forintot ért hozzá.) E. —
Értik egymást. ME. —
sem érdemli. ME. —
Ki a pénzt nem Fiának szólott, menye is érthet be-
becsüli, meg sem érdemli. D. Ki — lle. E. — Ha az okos nem érti a já-
dolgozni nem szeret, nem érdemel tékot, nézi. D.— Igen szamár a érti
kenyeret. S. Ki — káposztáját nem szép KV. — Kevésbl
szót. sokat is
szereti,húsát sem érdemli. D. Ki — ért az okos. D. — Ki a dolgot érteni
kesert nem kóstolt, nem érdemli az nem akarja, visszamagyarázza. D. —
édeset. E, —
Megérdemli, mint szz Ki mihez nem ért, gyilkosa az annak.
lány a koszorút. E. Nem a ki jól — E. — Kinek a feje nem kócsagos,
kezdi, hanem a ki jól végzi érdemel érti. Pázmán. — Lányomat szidom,
dicséretet. S. — Nem érdemli, hogy menyem is értse. ME. —
Lányomnak
rásüssön a nap. S. —
Szalma-férfi is szólok, de a menyem is értse. Sz. —
arany asszonyt érdemel, E. Töb- — Lányomnak szólok, vejem uram is

bet költ fakóra, mint érdemli fara. B. értsen belle. S. — Mondott szóból
— Vizet sem érdemli meg. S. ért a magyar. E. — Ne tégy arról
Érdemes. Diákot hasznáért nem Ítéletet,a mihez nem E. — értesz.
érdemes tartani. Cz. Ki kevéssel — Nem a
érti — Nem a
csiziót. S. érti
be nem éri, sokra nem érdemes. D. tréfát.D. — Nem értem, törökül be-
— Sok érdemes legény, mert értéke szél-e vagy (Részeg.) D. —
tatárul.
sze^gény, fogja az ekeszarvát. Sz. Néma gyermeknek baját anyja sem
Erdemlés után fizet az isten. B. értheti.E. — Némának baját anyja
Érkezik. A mennyországba is ké- sem M. — Selypes selypest
értheti.
sn fog érkezni. D. — A vén leány jól és hamar D. — Sokbólérti. is

mindenre késn érkezik. D. — Bár alig ért valamit. D. — Szép annak, a

 ;

204 —
ki nem érti. D. — Szóból ért a ma- után, hogy neki ment a falnak. E. —
gyar. E.— Ért hozzá, mint bagoly az Adj pénzedben, de nem eszedben. D.
abcéhez. Ny. — Ért hozzá, mint — Adjon
14. három ert, isten jót: eszet,
bagoly az Ave Máriához. — Ért — Akkor jön meg az
S. egészséget. E.
hozzá, mint Balázs Máté a tánchoz. esze, mikor Kemencén vásár lesz. B.
D. —Ért hozzá, mint cigány a buza- — Alánött az esze, mint az ökör
vetéshez. B. —
Ért hozzá, mint a — Alföldön zarándokosko-
farka, B.
hajdú a harangöntéshez. S. Ért — (Bolond.) D. — Általesett
dik esze,
hozzá, mint a tyúk a regéhez. S. — az eszén, D. — Anyja hasában sem
Ért hozzá, mint a tyúk az abcéhez. S. volt esze, D, — Annyi esze sincs,
Értelem. A megrögzött szokás mint egy tyúknak, Ny, 18. — Áren-
megköti a józan értelmet. K. Mennyi — dába adta D. — Azért bolond
eszét.
az ember, annyi az értelem. D. — a bolond, mert esze nincs. D, — Azért
Nagy a szarva, csekély az értelme. boldog a bolond, mert esze nincs. E. —
KV. — Nem lát a szerelem, nincs Begyepesült az esze. (Eltompult, mert
nála értelem. KV. — Sok fej, sok ér- nem mvelte a gondozatlan udvar
;

telem. E. begyepesedik.) E, —
Beitta eszét, E,
Értelmes beszéd. (Világos.) ME. — Betegsége után esze, haja elment,
— Jó annak a várnak, melynek értel- D, —Bolondság fért az eszéhez, D.
mes a vezére. KV. — Ritkán jár a — Bor be, ész ki. Ny. 6. Borgazda —
kövér has értelmes fejjel. KV. fért az eszéhez. D. — Botlik az esze.
Értékes. A pénzes értékes. D. B. — Bujdosik az esze. D. — Csak
Értés. Elfelejtésnek, nem értésnek hálni jár belé az ész, egész nap kódo-
egy a bére. D. rog, D, — Csak néha van eszén, D,
Érték. Ész, fegyver, érték, min- — Csak próbálni akartam eszedet,
dent végbevisznek. KV, Nagy érték — jó volnál-e királynak. E. Csendes —
ember. (Gazdag.) D. mint az ész munkája, D. Csúf do- —
Érzékenység". Hol az érzékeny- log, ha vénnek esze késn érik. D. —
ség nyertes, vesztes a nyugodalom. D. Csizmaszárába szállott az esze. E. —
Ész. A kinek esze nincs, nagy mar- Dicsérem az eszét. S. Eb a fa- —
hája sincs. (Vagyona, kincse.) E. — szekere, ugyan helyén az esze. B. —
A kinek esze nincs, a kovács se csi- Eb a lelke, faszekere, ugyan helyén
nál annak. Ny, 5. —
A hamar ért ész
^
^ van az esze. E. —
Egész nemzetsé-
hamar — Az
elvész. D. ész nem érett gének sincs esze. D. —
Egy csepp
egy napi munka. D. — A kit isten esze sincs. S. —
Egy marék szerencse
meg akar büntetni, elször eszét is többet ér egy zsák észnél, ME, Egy —
veszi KV, — A
el, isten meg akar kit mákszemnyi esze sincs, D, Egy —
verni, elször is eszét veszi el. KV. morzsa esze sincs, D, —
Egy szikra
— Aluteranus eszét vette el. (Ra- esze sem volt soha, D, — Egyik ész-
vasz.) Ny. 5. —
A nyavalya a bolon- szel, a másik kézzel, ME. Egyik —
dot is eszére hozza. KV. —A rossz észszel, másik kézzel keresi kenyerét.
erkölcs megvesztegeti a jó észt is. D. B. — Elad eszébl, de nem pénzébl.
— A sok húzásban kiállott az esze. D. — Elállott az esze, D, — Elesett
(Ivás.) D, — A szárába szállott, a mi az esze. D. — Elitta az eszét. D. —
kis esze volt, D. — Az esküdt ember Elment az esze, D. — Elbb jár a
süvegjének több az esze. Ny. 20.
is — nyelve, mint az esze, S. — Elveszi
Az ész nagyobb az ernél. B. Az — a jobbik eszét. (Volna esze, ha akarná
ökör se fogatná be magát, ha esze megjavulhatna, ha akarna.) E. El- •
—
volna. D. — Addig járt a maga esze rejtett kincs, rossz feleség ki nem
 -

— 205 —
megy eszedbl. E, — Els boldogság ökröt. (Agazdag kevés észszel is bol-
a jó ész. KV. —
Elszalasztottá eszét. dogul.) D. —
Ha a leánynak sok a
D. — Esze bunkójára adni. Np. — pénze, ritkán van esze. D. Ha a —
Esze hire nélkül csak pörög a nyelve. patikában árulnák, ott is venne észt.
D. — Esze kerekei elkoptak, D. — D. —
Ha esze nincs is, de van nyelve.
Esze nélkül van, mint Mucák lova. D. —
Ha eszed van, adósságot ne csi-
(Kereng mint a kerge birka.) D. — nálj, elveszted a hitelt. D.Ha eszed —
Eszed elbb járjon nyelvednél. S. — volna, nem
dicsekednél vele. S. —
Eszeden járj. S. —
Eszeden légy. S. Ha eszed van, ne tedd magad bo-
— Eszeden légy Ádám. ME. Eszébe — londdá. ME. —
Ha nem észszel, kéz-
jutott édes anyja teje. (Szigorú bün- zel. Pázmán. —
Ha zacskóba kötné
tetéskor.) D. -- Eszétl tanácsot nem eszét, megenné a kutya. (Zsiros esz,
kérhet. D. —
Édes eszem el ne hagyj. háj fej, ostoba.) D. — Hagymázban
(Nagy bajban vagyok.) S. —
Éhes ló- van az esze. D. — Hamar észreveszi
nak zabon az esze. Ny. 7. Ész, — magát az okos. D. — Hamarább jár
fegyver és érték, mindent végbevihet- nyelve az eszénél. E. — Hamarább
nek. KV. —
Ész jobb ernél. KV. — megsül a málé, mint az ö esze. (Sü-
Észbl, pénzbl áll a kereskedés. D.
—
letlen esz.) D. — Hat bolond sem ér
— Észszel indulj, okkal járj. E. fel — Hat pénteken sem
eszével. D.
Észszel hozzá fiam, ha erd nem birja, jöhet eszére. D. — Hátul hordja eszét,
D. — Észszel, ne szemmel fogj a há- mint juhász a (Késn botját. okul.)
zassághoz. E. —
Észre se veszed, Ny. — Hátul hordja eszét, mint
1.
róka van eltted. D. —
Észt nem árul- kondás a Ny. 14. —
botját. (U. a.)

nak a vásárban. E. —
Fajra jár az — Hátul hordja eszét, mint szamár a
ész is. B. —
Fajtája válogatja az észt kötényét. (Szamár a ki kötényét hátul
is. (Van ész a jóra, van a rosszra is.) hordja ell van rá szükség.) Ny. 22.
;

E. — Farából fejébe verték az észt. — Helyén esze. D. Hetedfél Ba- —

(Verés észrehozta.) D. —
Feje mint lázsnak csak egy az esze. (L. Balázs.)
egy hordó, esze mint egy dió. E. — D. — Hitelbe adta eszét. (Nincs esze.)
Fejébe nem fér az esze. (Gúny.) D. — D. — Hogy el ne lopják, szekrénybe
Fel nem éri észszel. E. —
Feledé- zárta eszét. D. — Hol a kéz, ott az
keny gyjtt a tél hozza észre. D. — ész ; ki mit szeret, arra néz. S. —
Feltekerje eszét, ki fel akar tenni ra- Hosszú haj, rövid ész. (Asszony.) E.
vaszszal. (Erltesse meg eszét, ki a — Hosszú a haja, rövid az esze. (U.
ravaszon ki akar fogni.) E. Felte- — a.) D. —
Ifjantan ervel, vénségben
kerte eszét, mint döglött borjú a far- eszeddel. KV. — Ifjúságban ernkkel,
kát. (Céltalanul erlködik.) E. Fél — vénségünkben eszünkkel. D. Igyál, —
tehenet sem ér az esze. (Ostoba hatá- egyél, még eszeden Igyuk
vagy. D. —
rozat. A falusi mészáros tehenet vá- le eszünket. D. —
Inába száradt az
gott le, de csak a felét adhatta el, a esze. E. —• Interesre adta eszét, tke-
másik fele megbüdösödött s az ebeké pénzével odalett. D. Isten hozzád —
lett : a falu elöljárósága azt határozta, édes eszem. (Ma leiszom magam. D.
hogy ezentúl minden héten csak egy Nem ismerem ki magamat a külön-
fél tehenet vágjon le.) D. —
Fogytán böz és ellentétes hirek közt. E.) —
van az esze, mint az ecetes bor. D, Isten hozott édes eszem. (Most már
Futkos az esze. D. —
Gazdag pénz- értem a dolgot.) D. Istennel, ész- —
zel,szegény észszel megyén elre. D. szel, szorgalommal boldogulsz. S. —
— Gazdagot pénze, szegényt esze viszi Jaj, kinek se esze, &e pénze. D.
—
elre. E. —
Gyermekész hajtja a hat Jaj, mi nehéz azt észrehozni, a kinek
 — 206

isten okosságot n-Din adott. Pázmán, — Más után esze — Második jár. S.
— Jó az öreg a háznál, ha csepp esze esze magyarnak. (Kár után
jó a okul.)
sincs E. ^ J ha embernek esze
is. Ny. — Megállott az eszem, mint a
6.

nincs, mert nem veszdik D. — vele. Mihó — Megbomlott az

lováé.
Ny. 8.
Jobb a j mint a nagy
ész, D. — ész. esze. — Megbomlott az esze
D. ke-
Jobb egy marok szerencse, mint egész — Megbotlott az
reke. D. — esze. B.
puttony ész. D. —
Jobb egy marék Megjön az ha majd szent Dávid
esze,
szerencse, mint egy zsák ész. S. — két garasért hegedülni jár. S, Meg- —
Jobb észre vigyázni, mint lábra. B. kócsagosodott az esze, B, Meg- —
— Jobb ha embernek esze van, mert mentették az eszétl, D. Megorvo- —
tud vele élni. (Férfi higgadtabb mint solja az id, a mit az ész meg nem
az asszony. A nép nyelvében ember gyógyíthat, D. —
Megrugaszkodott
férfit jelent.) D. —
Jobban kötözi meg az esze, talán vissza sem tér, D, —
az oroszlánt az ész, mint a kéz. B, — Megtébolyodott esze, útjára nem talál,
Kár, hogy észt nem árulnak a vásár- D. — Megturósodott az esze. (Meg-
ban. D. —
Kása az esze. (Hig velejü.) romlott.) D. —
Mennyi fej, annyi ész.
D. — Kendd meg a tenyerét, meg- E. — Még kél hónapig kellett volna
nyered az eszét. (Vesztegess.) S. — anyjában maradnia, talán jobban meg-
Keveset adnak az észbl egy pénzen. ért volna esze, D. Mérges, mint
(Sokat kell érte fáradozni.) B. Ké- — kinek esze nincs. D. Mind esze, —
sn nyilt ész, késbbre vész. D. — mind messze. E. —
Minden kedve,
Késn veszi észre magát a bolond. D. esze, az ostorra vésze. E. Minden- —
— Ki ellenséggel cimborál, forrót nek hián van, ki esze hián van. D. —
öntenek ha eszén nem
alája, Cz. jár, Mindent kölcsön adhat, eszén kivül.
— Ki sokat nevet, annak kevés esze (Mert esze nincs.) D. — Mindig kásán,
van. — Kiben szapora a
S. tréfa, ter- babon az esze. D. — Mit ész meg
méketlen az D. — Kificamodott
ész. nem gyógyíthat, meggyógyítja az id.
az esze. D,
—
— Kifutott esze velstül,
— Kinek
D. — Mikor szükséges, el tudja venni
— Moly meg a régi eszét.
D. Kipárállott az esze. D. eszét. B. ette
esze nincs, aranyon sem fordíthat va- D. — Nap fogyatkozását paraszt is

lamit. D. —
Kinek esze van, hamar észreveheti. E. —
Ne adj eszedben,
észreveszi magát. B. Kinek isten— csak adj pénzedben, (Nem kérek ta-
hivatalt ád, észt is ád hozzá. S. — nácsot.) E. —
Ne légy tankó, ha eszed-
Kinek nincs esze, nem veszdik vele. del élhetsz. D. — Nehéz a tisztség
S. — Kinek szeretje nincsen, annak ész nélkül. D. —
Neked is több eszed
egy csöpp esze sincsen. Np. Kinek — van két nap, mint egy nap, (Hosszú
van esze, van pénze. (Kinek esze van, id alatt többet tapasztalhatni, tanul-
könnyen szerezhet pénzt, Kopácsy hatni.) E, — Neked is volt valaha eszed.
József érsek szólása.) E. Kit isten — D. — Nem a kár nyitja fel eszét. (Okos.)
meg akar verni, eszét veszi el. B. — D, — Nem bir az eszével, D, — Nem
Kócsagos esz. D. —
Kóvályog az hihet eszének, ha kérdezi is, D, —
esze. S. —
Könny annak bolondozni, Nem hordozza tarisznyában az eszét.
kinek egy csepp esze sincs. E. Kö- — (Szemes.) B. —
Nem jut annak a szere-
nyökébe szállott az esze, D. Lába- — lem eszébe, kinek sok a dolga. KV, —
szárába szállott az esze. E. Lába- — Nem jöhet eszére. D, Nem lopnak —
szárába száradt az esze. E. Legelni — annyit fejszével, mint észszel. Ny. 3, —
küldötte eszét. D. —
Maga után húzza Nem mérik itt vékával az észt, D, —
az eszét, mint juhász a botját. Ny, 2. Nem minden föld termi az észt, D, —
— Magával együtt eszét is eladta, D. Nem talál útjára az esze. D. — Nem
 — 207

tud eszével számot vetni. (Bolond.) D. van, de még szebb a kinek nincs, nem
— Nem tudja eszének hasznát venni, veszdik vele, K. — Szép a legény,
D. —
Négy puszta vármegyében nincs kár hogy esze nincs. D. — Szürujjá-
nagyobb ész. (Esztelen.) D. Német- — ban az esze, D, —
Tanácsban ész,
nek negyven éves korában érik meg harcban er használ, E. Tekerd fel —
az esze. ME. —
Nincs annak esze, kit eszed velejét, Ny, 2, —
Tekeri az eszét,
a láncos medve megkap, D. Nincs — mint döglött borjú a farkát. (L. fent.)
annyi esze, mennyi egy dióhéjba bele- Ny, 1, —Tizenkét ökör fel nem ér
férne. E, —
Nincs egy latnyi esze. E, eszével. D. —
Tizenkét ökör sem bir
— Nincs ennek hímé, hogy eszedbe eszével. D. — Tótágast áll az esze. E,
ne foglalhasd, (Ez nem bonyolódott — Tótnak délig esze. (Délután részeg.)
dolog.) E, — Nincs esze, ki életévelE. — Tovább nyúl esze, mint nyelve.
játszik, D.— Nincs esze mint a lónak,D. — Több esze van egy cserebogár-
D. — -
Nincs helyén az esze, S. — nak. D. — Több ész mint E. — erö.
Nincs kocsisa eszének. (Szenvedélyes, Több pénze mint esze. D. — Több a
meggondolatlan,) E, — Nyulfark az
•
szerencséje mint az esze. — Többet S.
esze. (Rövid; feledékeny,) D.— Otthon ésszel,minterövel.B. — Többre ésszel,
felejtette eszét, D,— Okos embernél mint ervel. D. — Törött fejébl - ki-
próbált dolog mind az ész, mind a mész, ugrott az D. — Tudós min ész. is talál

E, — Oldaltarisznyában hordozza köszörülje E. — Túljár az eszén. eszét.

eszét, (Vigyázatlan.) D, — Orosznak (Kifog — Tul van immár az
rajta.) S.
csak délig van esze, (Délután részeg eszén. D. — Tüz az esze, mint a bari
pálinkától,) — Ördögöt forral eszé- cigány lovának. B. — Tüz az esze,
S,
ben. D, — Papot a többi- mint a bari cigánynak. Cz. — Tüz az
kell kinálni,
nek ugy van esze, (Tessék
is esze, mint a viski borbély fiának. D.
tiszteletes
ur, a többit nem kinálom, annak ugy — Ugy játszik az eszével, mint kutya
is van magához való — Pén- a farkával. Ny. 14. — Ugy megijedt,
esze,) S,
zen észt nem vehetni, D. — Pénzét, hogy nagypéntekig sem j eszére. D.
eszét a kocsmában hagyta. D. — Rit- — Ugy megijesztették, hogy aratásig
kán jut embernek elöbbeni állapota sem j eszére. D. — Van annak esze
eszébe, B. — Rövid az esze. (Feledé- csakhogy a zsidó kereskedikvele.
elég,
keny.) — Se könyve, se esze. D, — (Nem veszi hasznát eszének,) Ny, 10.
S.
Semmit sem se keze, se esze
látni — Van annyi esze, mint egy esküdt
után. D. — Sok ágra az esze, mint ember sapkájának. E. — Van ennek
áll

a százrétü pacalnak, (Sokról beszél, pénze esze D. — Van esze nem

is, is.

de nincs értelme.) Ny, — Sok em- csak egyre, hanem mindenre. D. —

1,
ber elmén messzire, azután jön Van magához való esze,
eszire. — Vásár S.
Ny. — Sokkal hamarább jár lába eltt van esze, mint a zsidónak. Ny.
2, 6.
mint esze, D, — Sokra mehetne az — Venne egy pénzen
ifjú, de nem észt,
ha eszével mindenkor tudna D, kaphat. D, — Venne
élni, ha kapható észt,
— Sületlen málé az esze. D, — Szuhai volna. E. — Veszdik eszével, minta
malom az esze, (Nem volt meg- nyavalyával. D. — Zsiros zacskóban
vize,
állott.)D. — Szárába az esze. van esze, (Elhájasodott az esze, L,
szállott
M. — Szárába száradt az esze. — D, E. fent,)
Széllelbélelt esz. D. — Szélmalom- Étek. A retek reggel méreg, délben
mal vetekedik az esze. D. — Szép, a este orvosság. Ny.étek,— A sok 8.
kinek az isten észt adott. E, Szép, — szakács között sótlan marad az étek.
a kinek esze nincs, de még szebb a KV. — Az els éteknek izét megtartja
kinek van. Ny. 2, —
Szép a kinek esze a csupor. B. —
Azt sem tudja tök-e
 ;

— 208

vagy túrós étek. KV, Barátságban — legjobb izü az étel, — Nem egész-
KV.
egy kis veszekedés olyan jó, mint étek- séges étel után az álom, KV. — Nem
ben a bors. ML. —
Igen tudja ö, ha fog rajta az étel. (Sovány.) E. — Nem
tök-e vagy túrós étek. M. Kása nem — hányja az ételt a háta mögé. — S,
étek. D. —
Koldus kutya, se étke, se Nem illik eltt a tánc. KV,
étel —
lazsnakja. (Fekvhelye.) D. — Koldus Panaszos ételtl kövéredik a koca is,
kutyája se étke, se lazsnakja, E. —
: — D, Panaszos ételtl csak a koca
Legjobb étek az anyatej. E. — Mara- — hízik, D, Rák evésben sok a munka,
dék pecsenye borslében, más E. —
étek. kevés az étel, D, Rossz gyomornak
— Mi éteknek a haragosnak a szép só, — becsülete a kevés étel. E, Sajt és
sz. KV. — Milyen a vendégje, olyan —
kenyér két tál étel a szegénynek. D.
az étke. Decsi János. — Pép az étke. Sem sem (Bús, E. étele, itala. levert.)
(Már öreg.) D. — Sok szakács elsózza — Sok szakács közt sótlan marad az
az Sz.
étket. KV, — Sör, bor, D.
étel. étele, itala,
ÉteL A legjobb soha asztalra — Szakácsné jóllakik az
ételt szagá- étel
nem teszik. (Anyatej.) E. — A szegény ME. — Szegény ember vizzel fz val.
néha helyett aluszik. D. — A
étel jóizüt eszik; nagyúrnak elsózzák s
szegény ember étele helyett aluszik, Ny. is — Szerelmes volt aételét. 6.
M, — Az éhes embernek gyanánt szakácsné, elsózta az
étel — Szo- ételt. S,
esik az alvás. B. — Az éhség jobb kásba vett szó olyan mint ételben a
izt só,
ad az ételnek. B. — Az szagáért — Szolgának
étel els S, E. étele fizetése.
pénzhanggal fizetnek. K. — Az — Szolgának panaszos étele legjobb
ételt
is rágni, csak
röstell D. — Azt D. — Tatár
nyeli. (korbács), török
izü. étel
sem tudja tök-e vagy túrós Sz. — tánc (talpverés), magyar adta (károm-
étel.

Csak azért nem hízik, mert kodás), ördög lánc (börtön), D, —

ételét saj-
nálja. D. — Drága urnák való. E. Táltól a szájig
étel elcsorgathatni az is
— Egészséges a beteg nem egy s E. — Tót nem ember, bot nem
ételt ételt,

szeretnek. B. — álom, nem fegyver, kása nem

Etel, ital, Sz. — Többet étel.

puszta szokás. D. — álom, beszélnek a bor mint

Etel, ital, mellett. K. — étel
szükséges három. KV. —
e Üres a kamarája, mégis tizenkét
Étel, ital tál

korcsolyán leszaladhat sik torkán. D. parancsol. D. — Változtatja, mint

ételt
— Etel mellett keveset, bor mellett Csauszné a vastag (Deákokat ételt.

sokat szoktak beszélni. KV. — Étel- kosztban minden nap kását tartolt s
szag. D. — Étel után való a csemege. adottenniök, mert ez volta legolcsóbb,
KV. — Helybenhagyták, mint viski A kása igen vékony miért azt étel, is

szakács az (Nem készítette

ételt. mondják róla: kása nem el Ny, étel,) 1,
félreértés.)D. — Hosszú lére eresz- — Verés a verésre de az ételre árt, étel
tette az ételt, (B de üres beszéd.) nem árt, Ny, 1,

Ny. 2, — Inkább has hasadjon, mint Étvágry. Evés közt jön meg az ét-

étel maradjon. Ny. 1. — Jóllakott mint váev. Nv, 7,

Lapu Róza az étel szagával. Ny, — 1, Éva. Atyafiak Ádámról Éváról, Ny.
Kása nem étel, D. — Kása nem étel, 13, — Atyafi Ádámról, Éváról, a görbe
botnem fegyver, tót nem ember. — S. fzfáról, S, —
Ádám Évánál kezdeni.
Kása nem étel, tót nem ember, coki (Nagy feneket keriteni a beszédnek.)
paszuly. Ny. 3, — Kenyér és sajt, két ME. — Kiki Évátul származott. D. —
tál étel. — Kész étel meg
sohse verte Még akkor Éva is menyasszony volt.

a gazdasszonyt. (De a nem készért már (Réges-régen volt.) Sz. — Ritka Éva
sok kikapott.) Ny. 9. — Legjobb izü Ádám nélkül. D.
a panaszos étel. KV. — Munka után Ézsau. Jákob szava, Ézsau keze. E.
 209

Fa. A cigány is megszokja a fát, is megpihent, mikor a fáról leesett. E.

ha felakasztják. D. A disznó is — —A minden fa elég. B,
tüz mellett —
megeszi a makkot, de fel nem néz a A tüz mellett minden fa megég, ki-
fára. B. —
A disznó is megeszi a vévén a tréfát. D. —
A vessz sokára
makkot, de a fával nem gondol. D. — lesz fa, D. —
A vén fa sokkal nagyobb
A fa ott marad, a hová dl. Ny. 4. — árnyékot vet. D. — A vén fát által ne
A fák miatt erdt sem látja.
az ültesd. D, —
Az agg fát árnyékáért
D. — A fák sokáig nnek, de egy óra becsüljük. B. —
Az embert emészti
alatt gyökerestl kivághatok. D. A — a bú, mint fát a szú. D. Az ördög —
fát gyümölcsérl, embert erkölcsérl. ismegnyugodott, mikor leesett a fáról.
KV. — A fát gyümölcsérl, az embert Ny. 24. —
Azóta a fák sokszor le-
erkölcsérl könnyen megismerheted. hullatták levelöket. D. Azt sem —
B. — A fát sem ejtik le egy vágásra. tudja milyen fán terem. S. Addig —
E. — A fát sem vágják le egyszerre. hajlítsd a fát, mig hajlik. B. Addig —
D. — A fát sem vágják le egy vágás- hajtsd a fát, mig vessz. D. Addig —
sal. B. —
A fát sem lehet egy csapás- hántsd a fát, mig vessz. Ny. 4. —
sal levágni. Sz. — A felettébbvaló Addig kell a fát egyenesíteni, mig
dicséret és a hazugság azon egy fának fiatal. E. — Akkor még ez a fa sem
ágai. B.— A hamar ér fának férges vetett ekkora árnyékot. (Régen volt.)
a gyümölcse. D. — A hamis és csa- D. — Akkor fizet, mikor a bibic fára
lárd egy fának — A hátul
ágai. E. száll. S. —
Akkor jó a berkenye és
üt Ny.
fától tarts. — A fának 4. jó naspolya, mikor megf a fája alatt.
ága idején virágzik. D. A jó fának — B. — Almát szed a száraz fáról is.
is van férges gyümölcse. B. A — — (Szerencsés.) D. — Aszú fa mellett a
ledlt fát a gyermek is kopácsolja. K. nyers megég. E.
is —
Attól fél az er-
-

— A ledlt fának fejét a gyermek is dben, nehogy magától is felakadjon

ráncigálja. D. — A legjobb fa legutolsó a fán. D. —
Árnyékáért becsüljük a
a gyümölcshozásban. D. A leg- — vén fát. E. —
Bolond, ki a fának
jobb fából soha sem építenek. E. — gyümölcsére néz, magasságát pedig
A legjobb fának is benn a baja. D. — nem tekinti. D. —
Bolond, ki a maga
A legrosszabb fának legrosszabb a nyakára vágja a fát. D. Csáti fa.—
gyümölcse. D. —
A levelek után vég- (Ers, kemény bot.) E. — Dl
fához
tére a fa is leesik, D. A mely fá- — ne támaszkodjál, ME. Eb oda fa —
ból horog akar lenni, idején a föld nélkül, (Bolond a ki oda bot nélkül
felé n az. E, —
fából horogA mely megyén.) KV. —
Ebnek sem kell a tol-
akar meggörbül. B.
lenni, idején A — vaj, ha a fán megszárítják. D. Egy —
mely fának árnyékában nyugszol, ne fa nem erd. M, —
Egy fa nem erd,
nyesegesd, E. —
Amint vágod a fát, egy ház nem falu, Decsi János. —
ugy hull a forgácsa. B. — Amit kéz- Egy fa sem tetszik senkinek, hogy
zel elérsz, fával ne hajitsd, D. — A reá akadjon. (Tudjuk, hogy meg kell
nagy fák soká nnek, de hamar ledl- halni, de nem örvendünk rajta.) D. —
nek, B. —
A paszomány nem illik ugy Egy fába vágnak, D. Egy fának —
a nadrágra, mint a tolvaj a fára. D, ágai. E. — Egy fára három tolvaj is
— A száraz fa mellett a nyers is felfér. D, — Egy többet
fával tett a
megég. KV. —
A szekércsináláshoz tzre. (Nagyobb ebédet készített a
sok fa kell. D. —
A terebély fának szokottnál.) E. — Elvágták alatta a fát.
fejsze van a tövén, (A nagy urat ha- D. —Ember hiba nélkül, fa csomó
mar baj éri,) D, — A tót is megnyug- nélkül nincsen. Ny. 18. Emészti a —
szik, mikor a fáról leesik. D. —A tót fát a szú, M. — Erdre fát visz, M, —
Margalits E. : Magyar közmondások. 14
 210 —
Ers fába vágta fejszéjét. Decsi János, hengeredett alma a fájától. (Jó szü-
— El mint a nevekedik mint a ba- lknek
fa, gyermeke.) D. — Ke- elfajzott
rom. D. — Elö fának dltét várja. mény kemény ékkel hasítanak. D, fát
(Halálát várja annak, kitl örökséget — Kemény mint a D. — Késn fa.
remél.) E. — Él fának nehéz dl- virágzó fának ritkán érhetik meg gyü-
tét várni. Ny. 18. — Fa
(U. a.) na- mölcse. D. — Késre sem válik ve-
is

gyobbnak ha ledlt, (Holtával nyegébl

tetszik, D. — Kivitték, de a fán fa.
becsülik meg a jeles embert.) D. — (Felakasztották.; D. — Ko-
felejtették.
Fa mellé esik az alma, D, — Fai'sang rán virágzó fának ritkán eszel gyü-
farkán csúszik a fa-szán, D. — Fában mölcsébl. E. — Könnyebb a fáról
is megvan a szokás, D, — Fából mint reámenni. D. — Köny-
csi- leesni,
nált vaskarika, (Képtelenség,) E, — nyebb gyökérrl nevelni a mint fát,
Fából, de nem igazából. de (Beszél, ágról. Ny, 4, — Könny a fát vágni,
nem hiszem, hogy igaz, a mit mond.) ha egyszer a bükk leesett, D. - Kör- —
Ny. 22. — Fábóf farag beretvát. D. metlen vagy, nagy fára ne hágj. B. —
— Fán (Megérdemli
akadt. sorsát.) E. Krmetlen macskának nehéz fára
— Fán száradt csuka. (Felakasztot- hágni, Sz, — Krmetlen macska ne-
ták.) D, —
Fának haszna gyümölcsé- hezen mászik fel a fára. Ny. 12. —
ben tetszik meg. Pázmán. Fának — Le nem esel, há a fára nem mész. D,
is van szive. E. —
Fára arany hártyát. — Lemenne, mint a himódi erriber a
(Haszontalan dolog.) D. Fáról sza- — fáról. (De nem tud.) Ny. 21. — Maga
kadt ember. B. —
Fát vághatni há- alatt vágja a fát. B, — Magad alatt a
tán. D. — Fától fáig. (Biztosan.) E. fát el ne vágd. D. Magas fán terem—
— Fától szakadt ember. (Ismeretlen.) a pénz. (Nehezen szerzik.) Ny. 18, —
M.— Fejsze a fának bikája. Ny. 24. Magas fának hosszú az árnyéka. S, —
— Felhágott az uborka-fára. D. — Majd bizony elhagyjak erdt egy szál
—
!

Félre bokor, itt a fa, D, Félre bo- fáért. (Házasságtól szabódó legény-
kor, jön a fa. E, —
Fel ne menj a ember mondása.) E. Majd elválik, —
fára, nem esel le, B, — Fübe-fába, mint a héj a fájától. (Majd kiderül,
adta isten az orvosságot, K, — Fü- mi igaz belle.) D. Megnyugszik a —
hz-fához kapaszkodik, E, — Fünek- tót is, ha a fáról lehull. D, — Meg-
fának panaszkodik. E. Görbe fá- — terhelte a fát, (Felakasztották.) D. —
hoz héja legegyenesebben hozzááll, Mely fából horog akar lenni, idején
(Az esetlennek is van hozzáillje,) B, n lefelé. D. —
Mely fák virágzanak,
— Görbe volt a fája. (Rossz kenyeret gyümölcsöt nem hoznak, nincs belök.
sütött,) E. — Gyöngyös szekercével (Értékk.) B. —
Messze ellátszik,
fát ne vágj. D, —
Ha él fával igy mint a kecskeméti gatyásfa. D. —
bánnak, hogy tesznek a levágottal ? Milyen a fa, olyan a gyümölcse. E. —.

D. — Ha vastag a fa, meg kell bár- Minél vastagabb a fa, annál késbbre
dolni. D. — Ha vastag a fa, hasitsd fürészelik el, D. —
Mint moly a ru-
meg. D. — Hallgat mint a fa. M. — hának és féreg a fának, ugy árt a
A hazug és csalárd egy fának ágai. S. bánat a szivnek, KV. Mintha fának —
— Három fa virága, (Akasztófára szólnék. KV. —
Musztafa, Karaffa és
való,) E, — Idején kitetszik, mely fá- akasztófa, mind a három rossz fa.
ból válik bot. D, — Jó fa jó gyümöl- Np. — Nagy dicséret és hazugság
csöt terem. B. — Jó fának is van egy fának ágai. E. Nagy fa alá —
rossz gyümölcse. E. — Jó fának is vetette vállát, elnyomja. D. Nagy —
van férges gyümölcse. S. — Jobb fa fa, nagy gyökér. (Hatalmas ember, sok-
jobb gyümölcsöt hoz. D. — : Jól el- féle fegyvere van.) B. — Nagy fába
 — 211 —
vágta fejszéjét,KV. Nagy fának — fa sem n nagyra. (Szigorú nevelés.)
nagy árnyéka. (Nagy embernek messze D. — Nyesve na fa is. (U. a.) ME.
terjed pártfogása.) E.Nagy fán — — Olcsó fának hideg a lángja. Ny.
terem. (Nehezen elérhet.) S. Nagy — 13. —Ordit, mint a fába szorult fé-
fára akar hágni. K. Nagy fát moz- — reg. Ny. 8. —
Öreg fának árnyékábán
gat. (Nagyot akar kivinni.) E. Nagy — nyugszik az okos. D. Pihen, mint —
fátmozgat, nehezen bir vele. (U. a.) a ki leesett a fáról. Ny. 3. Raktam —
B. —
Nagy fát mozgat, nem bir vele. a fát a tzre, (Sürgettem a dolgot.)
(U, a.) D. — Nagy fát ráz, nehezen E. —
Ritka fa szú nélkül. D. Ritka —
kapja gyümölcsét, D. Ne aludj, — szú fa nélkül. D. —
Ritka mint a
nem álmodsz, ne menj a fára, nem száraz fa árnyéka. D. Ritka mint—
esel le. Ny. 5. — Ne menj a fára, nem a téli fa árnyéka. E. —
Rossz fának
esel le ; ne menj a vizbe, nem halsz férges a gyümölcse. D. Rossz fá- —
bele. E. — Ne rázd a fát, mely ön- nak rossz a tüze. D. A rossz fá- —
ként hullatja gyümölcsét. D. Ne — nak több levele mint gyümölcse. D. —
vágj több fát, semmint haza birod Rossz fát tett a tzre, (Hibát köve-
vinni. D. —
Nehéz a földrl a fára ug- tett el.) D, —
Sivít, mint a fába szo-

rani. D. —
Nehéz a nyers fának szá- rult féreg, S, —
Sohasem lehetne el-
radtát várni. (Örökséget várni.) B. — trni az asszonyt, ha a világ fától
Nehéz a vén fának dltét várni. (U. a.) szaporodnék. E, —
Sok darab fa kí-
Ny. 6, —
Nehéz az agg fát gyökeres- vántatik egy szekércsináláshoz, E. —
tül kirántani. D. —
Nehéz az él fá- Sok fának férges a gyümölcse. Ny.
nak dltét várni. D. Nehéz agg fá- — 4. —
Sok fától nem látja az erdt,
ból gúzst tekerni. (Nehéz öreget uj 5. —
Sok kemény fának lágy a gyü-
szokásra rávenni.) B. — Nehéz fába mölcse. B. — Sokat egy fán ne nyess.
vágta fejszéjét. B. — Nehéz köröm D. — Sokféle fából farag, (Hazudozik,)
nélkül a fára felmászni. D. — Neki D. — Szál erdt.
fáért E. — (L. fent.)
dlt a fának, talán ki akar düIni. Száraz (Vén,) D. — Száraz fában
fa.

(Rest.) D. — Nem egyhamar lehet terem a szú. E. — Szép fának szép a

fából gúzst tekerni. (Vénet uj dologra levele.D. — Szomorú mint szkor
szoktatni gúzst fiatal vesszbl te- a levelevesztette D. — Szr vágja
fa,

kernek.) D.
;

— Nem esik messze a fá- a fát, ködmön hozza haza, palást

jától az alma. E. — Nem fába vágta rakja a tzet, bunda nyugszik mel-
fejszéjét. (Nem nehéz dolga.) D. — lette. D. —
Szr húzz fát, palást rakj
Nem jó a fára hamar felhágni. D. — tüzet, bunda nyugodjál. (Szegény mun-
Nem kell a jó fát rázni. ME. Nem — kájának gazdag veszi hasznát.) BSz,
kell azt a fát rázni, mely magától is — Te érted is leesett a bagoly a fá-
hullat. B. — Nem látja fától az erdt. ról. (L. bagoly,) E. — Terméketlen
E. — Nem lehet az ember fából, ki fára senki követ nem hajit. (A kit a
kell rúgni a hámfából. (Mulatózok világ bánt, nem rossz ember az.) E. —
mentsége.) Np. Nem messze esik— Tiszta fából ki látott sulykot ? (Sima
alma fájától. KV. — Nem minden fá- fából.) Ny. 6. —
Tolvaj bére vagy
ból leszen gerenda. D. — Nem szól bot vagy fa. (Akasztófa.) D. Több —
mint a fa. E. -^ Nem várhatni a vad a fa, mint az erd. (Több fa van, mint
fától szelid gyümölcsöt. D. Nincs — erd.) D. —
Ugy verj éket a kemény
oly magas melyre fel nem kapasz-
fa, fába, hogy szemedbe ne pattanjon.
kodhatni. D. —
Nyers fának nehéz D. — Vad fának vad a gyümölcse.
száradtát várni. (L. fent.) E. Nyers — D. — Vad fától nem lehet jó gyü-
fát tett a tzre. D. Nvesés nélkül — mölcsöt várni. B, — Vastag mint a
14*
 — 212

fa. — Vessz nem

D. — Vén fa. D. Fakupa. Nem isszák a mérget
nyugodni.
fa alatt jó — Vén E. fa fakupából, D.
magától kidl.is — Vén árnyé-E. fa Fakutya. Esend az ember, mint
kában jó megpihenni. (Ha szegény a fakutya. (Gyermekjáték, csigra.) E.
ifjú legény öregebb asszonyt vesz fe- — Mindig nevet, mint a fakutya az
leségül.) Ny. 12. —
Vén fának annyi, oltáron. (Fából faragott kutya.) D. —
niint a fiatal fának. (Halál.) Ny. 6. — Vigyorog mint a fakutya. (U. a.) Ny. 8.
Vén fának gyümölcse selejtes. S. — Falevél. Bnös ember a falevél
De hisz olyan nincs, még a kertben rezgésétl is megijed. S. A falevél —
fája sincs. Ny. 7. is annak idejében hull le. D. Nem —
Faárnyék. Örül az elfáradt em- mozog a falevél, ha nem ingatja a szél.
ber a faárnyéknak. D. ME.
Fabalta. Messze vetette a fabaltát. Faló. Más a fa ló és más a faló. S.
(Nagyot hazudott.) D. — Megültették vele a falovat. (De-
Fabatka. Nem ér egy fabatkát. S. rest.) D.

Fabiesak. Fabicsakkal is ölhetni.D. Famacska. Eb az olasz famacska

Fag'aras. (Értéktelen.) D. Kap — nélkül. D. — Esend az ember, mint
rajta mint a vak koldus a fagarason D. a famacska. Ny. 4. —Megkezdték az
Faháj. Fahájjal kenték meg a fe- uj szalonnát, majd rájárnak famacs-
neket. (Megverték.) D. kák. Ny. 2.

Faház. (Szegény.) Nem bánom ha Famennyk ütötte meg a hátát.

szegény is, faházból vagyok én is. (Bot.) D. — Megütötte a görcsös fa-
Np, (Szegény leányt szegény legény mennyk. D.
szereti.) E. Fanyél. Balis bicsak fanyel, ha
Fajankó. Fajankó ez. (Érzéketlen, elvész is megkerül. (Kis érték tárgy.)
mozdulatlan tuskó.) D. E. —
Bugyii bicska fanyel, ha el-
Fakanál. Cseréptányér, fakanál. vész is megkerül, (ü. a.) S. — El van
(Szegény házaspár.) Ny. 7. Cseréptál- keseredve, mint a fanyel bicsak.
hoz fakanál illik. (U. a.) Sz. Fid- — (A szegényt fel sem veszik.) Ny. 18.
csupor, fakanál. (Összeill szegény — Uri bicsak fanyele. (L. bicsak.) D.
pár.) BSz. —
Föld csuporhoz faka- Faolaj. Faolaj jal gyógyították a
nál, B. —
Föld-fazékhoz fakanál. E. — farát. (Bottal verték.) D.
Ne légy mindenben fakanál. (Ne avat- Fapálca. Bocskorhoz fapálca il-

kozzál mindenbe.) Ny. 5. lik. Sz.

Fakanna. Bátrabb fakannából inni, Fapénz. Bolondnak a fapénzisj.
mint arany pohárból. KV. - Bátrabb Sz.— Bolondnak bot jó és fapénz. Ny.
fakannából inni, mint aranyból. Sz. 2.— Bolondnak bot és fapénzt a
kell
Fakereszt. Istenneki fakereszt, markába, ha ugy sem kár.
elveszti,
ha eltörik, másik
Ny. 8. lesz. Ny. 14. — Bolondnak fapénz ha is jó,

Fakép. Faképtl
vesz búcsút. elveszti sem kár. M. — Fapénzt vesz
(Köszönés, búcsúzás nélkül távozik.) arany gyanánt. E. — Fapénzzel várat
E. — Ott ácsorog a faképnél. D. — nem építhetni. D. — Nem ér egy fa-
Ott hagyták a faképnél. (Szó nélkül pénzt. D.
ott hagyták.) KV. Fapótura. Nem ér egy fapóturát. D.
Fakéregf. Annyit használ, mint Faszablya. Bolondnak is tetszik
ebnek a fakéreg. Np. Ebnek fa- — az ö faszablyája. D. —
Minden bolond-
kéreg. D. nak a maga faszablyája tetszik. KV.
Fakoha. D. — Nem ér egy fa- Faszegf. Inog mint a faszeg. D. —
kohát. D. Nehéz faszeggel vasszeget kiverni. D.
 — 213 —
— Országunknak nem oszlopa, hanem Fag-yosan. Tüzesen kezdette, fa-
törött faszege. D. — Rossz gazda, ki gyosan végezte. D.
a maga házára egy faszeget faragni Faggryu. Faggyus, mint a rák. (So-
nem tud. D. vány, szegény,) D. — Káposztáját
Faszekér. Eb a lelke, faszekere. gyertya faggyúval zsírozza. D, — Mely
(Tréfás káromkodás.) D. uj fazékban faggyú volt, faggyuszagos
Faszent. Ali mint a faszent. (Fá- marad. D. —
Ökör ikra, rák faggyú.
bl faragott szent.) ME. D. —Rákban faggyút nyomoz. D. —
Fa-SZÚ. Alábbvaló a fa-szúnál. D. Van mind viasza, mind faggyúja. D.
Fatalp. Kopog mint a fatalpu ba- Faj. A jó faj idején kimutatja ma-
rát. E. — Ritka barát fatalp nélkül. D, gát. KV. — A jó nem hagyja
faj el

Fatarisznya. Zörög mint a fata- faját. KV. — Faj fajra huz. Ny. — 2,
risznya. (A tolvaj fatarisznyával ment Faj fajra mint a Bacsó hegedje.
üt,
lopni, a mit. beledobott zörgött benne Ny. 14. •
— Faj
fajra üt, mint a Pacsó
s rajtaveszett ; a lopáshoz is ész hegedje. Ny, 1, —
Faj fajra üt, mint
kell.) D. u tassi disznó. Ny. 22, Fajra jár —
Fatál. Jóllakhatni fatálból is. D. az ész is, B, —
Fajtája válogatja az
Fakad a bodza, büdös a rokka. észt is, (Van jó is, rossz is.) E.
(Tavasz beálltával kelletlen a szobai Fajta. Káin fajzata. D. Kirimi —
munka.) Ny, 2. tatár fajta. (Krimi.) D. — Könnyen
Facsar. Narancs is keser, ha na- tenyész a jó fajta. D. — Tatár fajta.
gyon facsarják. D, D. —
Török fajta. D.
Fa^y. Majd ha fagy, hó lesz nagy. Fajzat. Káin fajzatja. D, — Ör-
E. Ny. 24. —
Majd ha fagy, hó lesz döngös fajzat. D.
nagy, répa terem vastag nagy. (Nem Fajzott. Ksziklától fajzott. D. —
lesz abból soha semmi.) Ny, 2. Majd — Vadon fajzott bika. D.
ha fagy, hó lesz nagy, terem répa Fajtalan személy. (Erkölcstelen.)
nagyon nagy. Ny, 7. D,
Fagy. Ha kemény a fagy, nem en- Fakó. (Lónév.) Azt sem mondta,
ged. D. — Halat szálka nélkül, telet eb az ura fakó. — Akkor vet laka-
S.
fagy nélkül, barmot mocsok nélkül, mikor már kilopták a
tot istállójára,
jeget hideg nélkül, embert hiba nél- fakót, E. — Eb ura fakó. M. — El-
kül nehéz találni, S. — Isten hirével válik, mint szürke a fakótól. (Ha a
a fagyon, mig fel nem enged
nagyon. lovak széthúznak, egyik jobbra, másik
(Nem félek fenyegetésedtl.) Ny. 24, balra tartja a fejét a rúdtól. Egyenet-
— Ugy aluszik, mintha ökörbört húz- lenkedö házastársak.) S. Fakóra —
nának a fagyon. (Hortyog.) KV. (Lóra kapott, már nem jár gya-
jutott.
Fagcyos szent. S. —
Fölséges, mint log ; kedvezett neki a szerencse.) E.
a rókusi kántornak a fagyos kereláb. — Fakót is várják, de fakó is várja.
(Vadászaton megéhezett éhesnek ; (Hogy haza jusson.) M, Fakót is —
minden étel izlik.) Ny. 1. Itt van-— vonják, de fakó is vonja, (Zsidót üt,
nak a fagyos szentek. (Pongrác, Szer- visszaütik.) KV. —
Hi szürke, hi fakó,
vác, Bonifác napja május hóban.) ME. itt semmit sem adnak. E. Okos —
— Minél nagyobb, annál fagyosabb. gazda nem költ többet a fakóra, mint
D. — Nem szánja fagyos lábát a kal- fara megérdemli. D. Többet költ —
már, csak jó legyen a vásár. D. — a fakóra, mint érdemli fara. B.
Tekeri magát, mint a fagyos barát, Fakó kocsi, kender hám nemes
(Kényeskedik.) Ny. 10. —
Ugy resz- ember szürdolmány. (Titulus sine vi-
ket, mint a fagyos borjú. KV. tulo.) D. —
Fakó szekér, kender hám,.
 — 214 —
mindakettö rossz szerszám. (Szirmay hagyom magam.) E. Nem jó az —
szerint : fakó szekér, vasalatlan fa- ördögöt falra festeni. S, Nem me- —
szekér, Kun László szekere, nagy
, hetek fejjel a falnak. S. Nem verem —
szegénység jele.) Sz. Szegény em- — érte fejemet a falba. KV, Négy fal —
ber, kender hám, fakó szekér, rossz között sok történik, E. Négy fal, —
szerszám. Ny. 3. négy szem között sok történik. E, —
Fal. A dülö
megtartaná falat is Olyan egészséges, mint a falhoz vert
vállával, D. — A falnak is van füle. macska. Ny. 7. —
Ördögöt a falra
E. —A legvastagabb falban is látni fest. E. —
Szeg is reszket a falban
repedést. D. — A polgár és paraszt eltte. (Nagy tolvaj, semmit ott nem
között csak a van közben. (A vá-
fal hagy, a mit meglát.) E. Vakarj —
ros D. — Addig
fala.) a maga járt falat, (Add meg magad.) M. Vastag —
esze után, hogy nekiment a falnak. E. mint a fal. D. —
Zsindely van a há-
:
— Akár a falnak mondd, akár nekem. zon, füle van a falnak. Ny. 7.
B. —
Akár a falnak beszélj. E. — Fal. A csép és a kapa szörny
Akármint hányd a borsót a falra, de nyavalya, szegény a kenyerét alig fal-
nem ragad rá. M. —Avagy igyál, hatja. (Napszámos kereshet any- alig
avagy vakarj falat. KV. —
Azért nem hogy megev falatja legyen.) D. nyit,
veri falba a D. — Beleragaszko-
fejét, — A meddig jóllakik, sokat a fal
dik, mint télizöld a (Tolakodó.) béres. D. — A mely ember sok édest
falba.
D, — Dülö falhoz ne támaszkodjál. nyal, kesert Ny, — Addig is fal. 6,
D. — Elég egy falon egy D. — nyalta-falta, mig elcsábította, E. —
rés,
Falba üti — Falnak megy. Egy kaparja, kett
fejét. S. (Több a falja. fo-
(Önmagának E. — Falnak megy,
árt.) gyasztó, mint a keres.) E. — Izzad
mint a vak — Falnak se mikor és fázik mikor dolgozik,
légy. S. fal, S.
mondd. E. — Falnak vezették. (Rá- — Ki sok mézet sok mérget nyalt, is

szedték.) Ny. — Falra borsót hány.

2. D. — Ki sok mézet nyal, kesert falt.

Decsi János. — Falra hányja a bor- — Kinek mit ád azt is fal. S. isten,
sót, nem ragad B. — Ha a rá. más ne D. — Nyalja, fal el falja. falja.
tudja, én tudom. (Valamint a
is E. — Nyalod vagy falod. b. — Más fal
nem fecsegi a ugy én sem.)
ki a
titkot, más a fa ló, faló. S.
S. — Ha a mellett ülne, ráfutna Falat. Betev
fal — falatja sincs. S.
a (Tök fej a tök kúszó növény.)
feje. ; Egy (Kevés.) D. — Egy falatot falat.
E. — Hiába hányod falra a borsót, esznek. D. — Falatját a szegény nyál-
nem ragad E. — Hiába hintesz
rá. ereszti E. — Ha szk a konyha, lal fel.

borsót a mert nem ragad

falra, B. minden jóiz. D. — Hóhér
rá. falat - fa-
— Jó tet jó tartNy. — Kré-
falat. D. — Jobb a száraz
2. bé- latja. falat
tával a
kell (Gúnyos szót kességgel, mint hizott borjú perleke-
falra irni. :

sem érdemel.) — Más S. meszeli, déssel. B. — Jobb egy száraz

falát falat
az övé koromfekete ME. — Más nyugodalomban, mint tizenkét pásté-
falát
meszeli, magáé fekete. E. — Mit tom veszekedésben. D. — Jobb egy
hánysz falra borsót KV. — Meg- száraz ? bár ne egyél halat, csak falat,
szorult, mint eb két között. D. — lehess csendességben.
fal — Kivet- KV^.
Megtámasztja a E. — Nehéz ték a falatot szájából.
falat. — Kutyának S.
ököllel a D. — Nem bánom,
fal ellen. legkedvesebb a dög, D, — falatja
ha falra mászik (Nem gondolok Maga lenyelt
is. bánja, D, — falatját is
vele, akármilyen bolondot tesz E, Más szájából kinézi a is.)
— falatot, S.
— Nem hagyom magamat. (Nem Megolvassa hány
faltól nyel a cse- falatot
mondok a magam hasznáról, nem
le D. — Minden méreggé válik léd. falat
 — 215

benne. D. — Nagy száj nagy falatok- férj nem tudja. (A férj az utolsó, ki
kal telik. E. — Nem adja dajka gyer- felesége htlenségét megtudja.) S. —
meknek a legjobb falatot. KV. — Nem Falu nevében kardot kötni nem min-
rágja a falatot, csak nyeli. D. — Olyan denkor bátorságos. Gz. Félre falu,—
áldott, olyan jó, mint a falat kenyér. itt a város. D. —
Ha városon malacot
ME. — Püspök falat. ME. — Rossz- kaphatsz, disznóért ne menj falura.
íz falatokat találgattak elébe. D. — Ny. 4. — Hat ház nem falu. (Szójá-
Sok jóizü falatot evett, mig annyira ték; Hatház, Hadház hajdú város.)
meghízott. D. — Sok
sok falat. száj, D. — Hat puszta falut is eltart ta-
E. — Szomszéd jobb darab. D.
falat nácscsal. (Bolond.) D. —
Hét (kilenc)
Falu. A falu kanját is megölik puszta faluban nincs párja. (Gúny.)
olykor, de csak válik más helyébe. E. — Kis lyuk a torok, mégis egész
(Senki sem pótolhatatlan.) K. A — falut elnyelhet. D. — Kis faluban
falu kalodáját nem szabják a rossz újság kakas összeveszett.
esett, két kis
lábához. D. —
A falu kalodáját sem (Kíváncsinak kérdésére elutasító fe-
szabják egy ember lábához. E. A — lelet.) Ny. 3. —
Koslat mint a falu
faluhoz közelebb jobb a vetés, mert kutyája. Ny. 17. (Lányok után sza-
hallja a kakukszót. Ny. 1. A hány — ladgál.) —
Már a hatodik falut járja
falu, annyi szokás. S. A restnek a— a koldus, mikor te ágyadból felkelsz.
közel faluban sincs ismerse. D, — D. — Már a koldus is a harmadik fa-
Az vagyok, a mi a falu. Ny. 6. Ak- — luban jár. E. —
Még akkor a falu
kor a faluk sem voltak oly közel egy- temploma is kápolna volt. D. gye- —
máshoz. (Régen volt.) D, — Akkor leg, mint a falu-farka Kata, Ny. 5.
még Debrecen is falu volt. (U. a.) D. — Nem falu hogy feldúlják. D. —
— Bírónak, falu bikájának minden Oda vagyunk falustól. B. — Ritka
szabad. Ny. 2. — Disznópásztor harag- falu,kiben kurva nincsen. D. Rossz —
szik, s a falu nem is tudja. (Szegény kántort is megszokja a falu. E, —
haragjával nem tördnek.) S. Eben — Szabad neki mint a falu bikájának.
múlt pásztorság falu végén csontot E. — Szabados mint a falu bikája.
rág. (L. eb.) D. — Eben múlt pász- —
Ny. 2. Több a falu mint a város.
torság falu végén dögöt rág. (L. eb.) D. — Végtére a rossz kántorhoz is
D. — Egy fa egy ház nem
nem erd, hozzászokik a falu. D.
falu. Decsí János. —
Egy falu kere- Falusi. Ásítozik mint a falusi ku-
setét egy nap megehetne. D. Egy — vasz. S. —
Csavarog mint a falusi
faluban zsidóskodnak. D. Egy ka- — kutya a nagy városban. E. Falu- —
kas az egész falunak minden kakasát beli tudja, minden háznál meddig
fellármázza. D. —
Este van a faluban.
- tejföl. (Ismerik egymás vagyoni álla-
E. — Este van a faluban, farkas a potát.) Ny. 9. —
Feszit mint a falusi
bokorban. E. — Este van a faluban, kutya a flaszteren. Ny. 22. Legény- —
farkas lakik a bokorban. B — Ez a kedik mint a falusi kutya a városi
város valaha falu volt.
is D. — Falu kövezeten. Ny. 6. —
Kimúlt már mint
bikája. D. —
Falu farka. (Kóbor.)
•
a falusi biró a bíróságból. (Mindenbl
Ny. 1, — Falu fejében kardot fogni kiöregedett.) Ny. 10. — Sorba megy
nem mindég tanácsos. B. Falu nem — mint a falusi biróság. E. — Szemér-
város. D. —
Falu nyele. (Falu tornya mes mint a falusi liba.— Vén
S.
alföldi szólás.) B. —
Falu nyelve.
;

falusi mester végtére a tanításból is

(Hírhordó.) ME. —
Falu harangja, kikotlik. B.
falu dobja. (U. a.) ME. — Falu sep- Família. Hozó família ez, nem
rje. (Kósza.) S. —
Falu tudja s a kéri. (Gazdag.) BSz.
 — 216

Fancsali. Áll mint a fancsali fe- — Jár-kel a farával, mint a szitás

szület, szomorú
(Eléktelenült, arcú. malom. D. —
Jól birja még a farát.
Fancsal vidékét gyakran jéges érte ;
(Még elég ers.) E. —
Jót szeltek a
a lelkész azt mondotta: ez az isten farából. D. —
Kegyes tolvajnak he-
büntetése, sok vétkökért, melyeket a gyes nyárs a farába. D. Ki a farát —
határban lev feszületen Krisztus emelinti, az a száját megvendégli. (A
szemeivel lát. A falusiak összeverték ki fárad, annak van mit ennie.) Ny. 5.
a feszületen lev Krisztus arcát, ki- — Ki meghiszi lovát, farbarugja urát,
verték szemeit, hogy bneiket ne csak kantárt hagy kezében. (Ki lónak
lássa s igy határuk a gyakori jég- hisz, megjár.) Sz. — Kinek szekere
veréstl mentes maradjon.) E. El- — farán ülsz, annak nótáját fújjad. Ny.
bámészkodott mint a fancsali feszü- 12. —Kitömték farában a ráncokat.
let. Ny. 5. — Fancsali feszület. Sz. — (Ugy megverték, hogy megdagadt
Szomorú mint a fancsali feszület D. fara.) D. —
Lusta szolgáló nem farán
FanOS ebnek gubás eb a társa. B. ül, hanem fülén. D. —
Más szekere
— Fanos ebnek gubás, a társa. E, farán ül. (Más kegyelmébl élskö-
Fanyar mint az egres. E. dik.) S. —
Megadták farának az övét.
Fap. Akaratos menyasszonynak (Megverték, amint megérdemelte.) D.
ebrúd a farára. D. —
Békével szen- Meghamuzták farát égettlen hamuval.
vedi a farbarúgást is. D. — Bizik (Bot.) D. —
Megingatták farát. (Verés.)
•

mint kis tolvaj a farában. (Nem bánja, D. — Meglapították D. — Meg-

farát.
ha meg is verik.) D. —
Botból kötöt- pirították farpofáit. D. — Megrakták
ték fara koszorúját. (Megverték.) D. farát. D. — Megtörték farán a mo-
— Egy farral két nyerget ül. D. — gyorót. D. —
Mindent farára aggat,
Egy farral nem lehet két nyerget ülni. (Ruházkodik túlon-túl.) S. Nagy —
Ny. 4. — Faolajjal gyógyították farát. tönk van a farán. (U. a.) S. Na- —
(Verés.) D. — Fara fáj, fejét nem gyobb annál a vastag Panna fara.
birja. B. — Farához kötötték a sar- D. —
Nagyon nehéz egy farral két
kát. D. — Farához száradt a gyékény. nyerget megülni D. —
Nehezebb feje
(Szegény.) D, — Farát bottal mérték mint fara. (Részeg.) D. Nem birja —
végig. D. — Farával E. — Fa-
fizet. már a farát. (Vén.) D, — Nem lehet
rával a bért. D. — Farba rúgta
fizette egy farral két nyerget ülni, Okos E, —
M. — Farba rúgta mátkáját. (Gyalá- gazda nem költ többet a fakóra, mint
zatosan elhagyta.) KV. —
Farba rúgta, fara megérdemli. D. Otthon ül a —
mint Kajblinger a legyet. (A dühös farán. D. —
Se ide, se oda, mint a
-

mézesbábos ugy megrúgta a legyet, riszált far. E. —

Tarka-barka ruha
hogy edénye is felfordult.) Ny. 1. — illik a szajha farára. Többet E. —
Farbarugta mint Térjék a pulykát. koptatta talpát mint farát. (Többet
(Szomszéd pulykája átjött kertjébe, kóborolt, mint dolgozott.) D. Töb- —
akkorát rúgott rajta, hogy beledöglött.) bet költ a fakóra, mint érdemli fara.
Ny. 1. —
Farral kelt fel az ágyból. B. —Ugy farára sült, hogy a Duna
(Rosszkedv.) D. —
Fasindelylyel sem mossa le róla. D. — Ugy farára
födözték be farát. (Verés.) D. Ha — száradt, hogy a melák kutya se nyalja
bérbe adtad farodat, hát tartsad. Ny. le róla. (Verés.) D. — Ugy járt a
8. —
Hasra ültették s farát egyenget- fara, mint az istennyila. E. —
•
Ugyan
ték. (Hasra fektették s ugy megver- farára illik ám a rása. (Cifra szoknya.)
ték.) D. —
Hányja a farát. E. — D. — nadrágot szabtak farára.
Uj
Hányja a farát, mint a torbamenö (Verés.) B. —
Farából fejébe verték
kutya. Ny. 9. —
Hupikék a fara. D. az észt. (Verés hozta észre.) D.
 217 —
Farol. Félre faroló. (Ringyó.) D. — bika, csak a farka áll ki. E. Búzá- —
Félre faroló rossz szerszám. (U. a.) D. ban már a nyúl, farka sem látszik ki.
— Farol mint a szán. D. Farol — (Szerencsésen megmenekült,) D. —
mint a rossz utón a kocsi. D. Csóválja farkát. (Hízelkedik.) E. —
Farag". A ki sokat farag, sok for- Eb is parancsol maga farkával. E. —
gácsot ejt. Sz. KV.
Csakugyan — Ebet szrérl, rókát farkáról megis-
megvékonyodik az ember, ha gyakran merheted B. —
Ebnek mondják, eb
faragják, D, —
Egy tombászon farag- meg farkának, Ny. 6.
a Ebnek —
nak. (Tuskón egyformák.) D.
; Fá- — mondják, eb mondja farkának, farka
ból farag beretvát. D. Ki mennyit —
mondja: eb menjen. B. — Egér nem
farag, annyi a forgácsa. D.— Ki oko- lyukába, tököt köt a farkára. Cz,
fér
san farag, forgácsol. (Nem vág, ha- — Elbeszél órákig a kutya farkáról,
nem apránkint D. — Könny
farag.) E. — Eldicséri mint a török a lova
a lágy követ faragni. (A nevelni.) farkát, E. — Elmérte a
jót (Kevély.) farkát.
D, — Rossz gazda, a maga házáraki Ny. — Elvágta a macska farkát, D, 2,

egy faszeget faragni nem tud. D. — — Emlékezik kigyó farka vágásáról. •

Sokféle fából farag. (Nem válogat az Pázmán. — Falu farka. (Kóbor.) Ny.
eszközökben hazug.) Ny.; — Fúr, — Farkába a8. KV, — Far-1. üti kést.
farag a faragó. (Kiki maga mestersé- kában töri a kést. (A munka végén
gét folytatja.) E. — Késedelmes, mint belesül.) BSz. — Farkához rug. (Vig
a faragó. D. — Nem hull
a forgács borjú.) E. —
Farkához rug mint a
faragás nélkül. S. — Rossz fejsze el borjú. (Jókedv.) E. Farkcsóváló. —
nem vész a faragóról. (A faragó pad- (Hizelg.) E. —
Farkára hágott. S. —
ról. A jót szokták ellopni.) BSz. Farkáról ismeretes a róka. D. — Far-
Faragatlan ember, faragatlan kát csóválja, mint a róka. D. — Far-
tuskó. (Neveletlen.) ME. kával az eb is parancsol. D. — Farkát
Fari. Nemcsak egy ebnek neve csóválja, mint a kutya. S, — Fáradt
Fari. KV. — Nemcsak egy kutyának ló is Fáradt ló-
farka eltt jár. E. —
neve Fari. D. —
Több ebnek neve nak farka is nehéz. E. Fáradt ró- —
Fari. B. kának a farka is nehéz. Sz. Fázott —
Fark. A félénk kutyának hasa lónak farka is nehéz. M. Felkun- —
alatt farka, D. — A félénk oroszlán- koritotta farkát, mint a kuvasz. (Ha-
nak hasa alatt a farka. D. — A ki ragszik.) Ny. 2. —
Félénk kutyának
délig kurta, délután sincs farka. (A hasa alatt farka. E. —
Félti farkát a
ki fiatal korában milyen, olyan vén róka. E. — Fingnak se füle, se farka,
korában is,) Ny. 7. A leglustább — mégis dúdolva jön a világra. E, —
ló isfarka eltt jár, D, A szamár — Fülét-farkát elereszti, (Elcsügged.) E.
fülérl, az oroszlán körmérl, a róka — Ha fej vagy, ne kivánj fark lenni,
farkáról, az eb — Ha madarat farkon kapod és
szrérl, a madár tol- KV.
láról,a bolond beszédjérl ismerszik. elégedjél meg farka elszáll, tollával.
B, — Az ám a kutya farka ! D, — D. — Ha nem hiszed,
I a hiszem ülj

Akármint palástolják, ugyan kitetszik farkára. Ny. 21. — Hosszú mint a

azért a farka, Decsi János. — Alánött nyúl farka. E. — Idegen kutyának lába
az esze, mint az ökör farka. B. — Be- közt a farka. Ny. 10. — Igen evez
húzta a farkát, E. — Behúzta a róka farkával. (Nagyon hízelkedik.)
far-
kát, mint az idegen kutya. Ny. — Pázmán. — Játszik mint a macska a
8.
Benn van már a bika a búzában, csak farkával. D. — Játszik mint a macska
a farka B. — Beszédének nincs
áll ki. a maga farkával. Ny. — Képes
[
2,
se se farka.
füle, — Búzában a hogy kecske, mert kurta a farka. E.
S.
 — :

— 218 —
— Kinn van a farka. (Látszik mi a ds kanverébnek hátul van a farka.
rejtegetett célja.) Pázmán. Kinek — D. — Szép rók-ának szép a farka is.

szekere farkán ülsz, annak nótáját D. — Szrös mint a juhászkutya

hallgasd. D. —
Kis róka is csóválja farka. D. — Tarka-barka mint a
a farkát. D. — Kitetszik a róka farka, szarka-farka. S. — Tudja a rókafar-
akármint dugdossa. D. Kitetszik — kát csóválni. (Hízelegni.) D.Ugyan- —
a rókának farkán ravaszsága. Pázmán. azon egy lónak a farkába kapaszkod-
— Kondor, mint a gácsér fark. D — nak. D. —
Vess az ebnek, csórja far-
Könnyebben kigyó farka vágá-
felejti kát. B. —
Feltekerte eszét, mint
sát, mint asszony legkisebb boszu- döglött borjú a farkát. (Nevetséges
ságát. E. — Könnyen köpi markát, ha erlködés.) E. —
Ugy játszik az eszé-
tolják szekere farkát. D. — Lustos vel, mint kutya a farkával. Ny. 14.
mint a juhfark. D. — Lustos mint a Farkatlan kígyótól rizkedjél. D,
tehénfark. D. — Macska az ö farká- Farkas. A farkas is kihullatta ed-
valkönnyen kibékélik. Ny. 4, Más — dig. D. — A farkas minél vénebb,
ember szekere farkán ül. (Más kegyel- annál maróbb. D. — A farkas ritkán
mébl él.) M, —
Messze országot járt eszik sült húst. B. •
— A farkas szájá-
be, mint a tehénfark, egyik farpofától ból ritkán esik ki nyálazatlan a ma-
a másikhoz. D. — Minden róka a lac. B, — A csak szrét vál-
farkas
maga farkát dicséri. KV. — Mindig toztatja. B. —-A
farkasok közt is
hátul van, mint a tehén farka. (El- egyiknek szebb a bre, mint a má-
marad.) Ny. 15. —
Nagy farka van siknak. D. —
A farkasok meg nem
annak. (Súlyos következményei.) E. eszik egymást. D. A farkast ak- —
Nagyobb füle, mint farka. D. Ne — lodba ne zárd. B, A halaknak —
adj annyit az ebnek, a mennyit far- csuka a farkasa. D. A ki a farkas-—
kával hízelkedik. D. —
Ne higyj any- sal él, vele együtt ordit. B. — A rossz
nyit az ebnek, a mennyit farka hízel- adós rosszabb a farkasnál, mert a
kedik. D. — Ne gyelegj, mint falu- bre sem jó. D. — Az olvasott juhot
farka Kata. Ny 5. — Nem felejti is megeszi a farkas. B. — Akkor még
kigyó farka vágását. D. Nincs oly — a farkas is a földön járt. (Tréfásan
rest ló, ki elbb ne járna farkánál. K. régen volt. Talpán jár.) E. — Aláza-
— Némelyek a farkában törik a kést, tos mint a lyukba szorult farkas. ME.
te pedig a fülében. (Némelyek a munka — Alázatos mint a verembe esett
végén sülnek bele, te pedig már az farkas. E, —
Bakonyi röfögés, far-
elején.) Sz. — Oda mind a farka, — kasnak rettegés.
E. Bár koplal a
mind a — Örül mint bolond
füle. D. farkas, még sem cserélne kalmárnak
a farkának. ME. — Róka dicséri is —
ebével. (Szabadság.) D. Bárány és
maga D. — Róka farkát
farkát. bil- — farkas együtt. E. Báránybörben
legteti, násznagy akar (Hízel- farkas. (Álszent.) E. — Báránybrbe
lenni.
kedik, hogy célhoz E. — Róka
érjen.) öltözött farkas — Báránygyapjuba S.
vágott farka, Pázmán. — Rövid mint öltözött farkas. Pázmán. — Bárány-
az egér farka. — Se S. se farka. nyal a farkas soha meg nem békülhet.
füle,
M. — Se se farka beszéd. Sz. —
füle, B. — Berekben a farkas. E. — Bé-
Se szamarának, se farka. D. —
füle lyeges bárányt a farkas. is elviszi S,
Sok annak a farka (Sokbaalja. — Búsul mint a verembe esett
kerül.) far-
E. — Sokat a kutya farkára se lehet kas. D. — Csak a farkasmarta után
kötni. D. — Sokat akar a szarka, de áhítozik. D. — Csak a pásztor vétke,
nem a farka. D. — Sokat raktak
birja ha tudta nélkül eszi meg farkas a is

a kutya farkára. D. — Száz eszten- bárányt. K. — Csak az jár haza, a

 —

— 219 —
mit a farkas meg nem emészt, D. — Farkas nem eszi meg — Far-
fiát. S.

Csak akkor nem eszi meg a farkas a kas nem válogat. E. — Farkasnyakat
bárányt, ha el nem éri. D. —
Dühös vonszanak egymással. (Huzalkodnak.)
mint a kiütött farkas. Ny. 3. Ebül — Pázmán. — Farkas soha sem ette
gylt marhának farkas a gazdája. D. meg a telet. (Gonosz a gonoszat.) S.
— Egy telet sem evett még meg a — Farkasszemet néznek. E. Far- —
farkas. D, — Egye meg a farkas. E. kasszemet néznek egymással. (Harag.)
^ Egye meg a farkas belestül. D. — Ny. 5. — Farkas után a holló is
Ehetném mint a farkas. M. —
Ember akar élni. D. — Farkasból bárány
embernek farkasa. KV. —
Ennek sohasem lesz. Ny. 6. —
Farkasnak
csak farkasmarta kell. (Alávaló.) B. farkas a fia. B. —Farkasnak magvát
— Erdt mutat farkasnak. D. Ers — szakítani. KV. — Farkasnak mond-
télnek kell akkor lenni, mikor egyik ják: Paternoster azt mondja: bá-
;

farkas a másikat megeszi. (Gonosz rányláb. KV. —Farkasnak mondják :

gonoszra csak nagy bajban támad miatyánk; azt mondja: bárányláb.

rá.) KV. — Este van a faluban, farkas KV. — Farkasnak aklot mutat, B. —
a bokorban. E, —Este van a faluban, Farkasnak mutatsz erdt. M. Far- —
farkas lakik a bokorban. B. Éhes— kasnak berket mutatsz. E. Far- —
farkasnak élesebb a körme. B. — kasnak sohasem lesz bárány-fia. E.
Éhes mint a farkas. S. —
Éhség ki- — Farkasnak szájában keresi a li-
hajtja a farkast a berekbl. B. — bát- D. — Farkasnál is kegyetlenebb.
Éhség kihajtja a farkast a bokorból. KV. — Farkasra bizod a bárányt. E.
KV. — Éhség a farkast is kihajtja a — Farkasra bizni a juhot, KV. —
cserjébl. E. — Farkasfiat magnak Farkasra aklot ne bizzál. S. Far- —
ne tarts. D. — Farkasfog is végre kasra hagyod a bárányt. D. Far- —
aranyat simit. D. — Farkasfogas kast aklodba ne zárj. D. Farkast —
arany. (Jó minség: a Báthoriak birkásnak állit. B. —
Farkast fogtam.
arany pénzén három farkasfog volt.) (Veszélybe kerültem.) KV. Farkast —
Sz. — Farkasfogra kelt. (Örökre el- emlegetnek, kert alatt jár. E, Far- —
veszett, vége.) K. — Farkasvégére kast emlegetnek, a kert alatt kullog.
ment. B. — Farkas gyomra legyen Sz. — Farkast emlegetnek, a kert
koporsója. D. — Farkas gyomor. mellett kullog. KV. —
Farkast emle-
(Telhetetlen.) D. — Farkasgúzsba getünk, kert alatt van. Ny. 7. Far- —
kötötték. S. — Farkas, ha koplal is, kast etet. (Telhetetlen.) KV. Farkas —
nem cserélne kalmárok ebével. Sz. — vacsora, ördög ebéd. (L. ebéd.) D.
Farkas, ha koplal is, még sem cse- Fél mint farkastól a bárány. D. —
rélne a kalmár ebével. KV. —
Far- Fut farkastól, oroszlánba akadt. D. —
kashályog van a szemén. (Este felé Gondolkodik, mint a verembe esett
nem lát.) E. — Farkas is a bárányok farkas. D. — Gyakorta agg lovon verik
kövérét szereti. D. — Farkaskaszára farkast agyon. KV, —
Gyakorta far-
jutott bárány. D. — Farkaskaszára kas is juhbrbe öltözik. B. Ha a —
vetette. (Elpusztította.) B. —
Farkas- farkast miatyánkra tanitod, bárány-
kaszával gyjti a kincset. (Rablással lábat kiált. D. — Ha farkassal laksz,
gazdagodik.) B. — Farkas komaság. vele együtt ordits. KV. — Hamar el-

B. — Farkas lakik tágas gyomrában. unja, ki farkason akar szántani. K.

—
(Telhetetlen.) D. — Farkas megeszi Hatalmas hat farkas. (Ers ember.)
a bárányt, ha béget is. E. —
Farkas D. —Hideg mint a farkasorditó.
nevetés. (Erltetett, kelletlen.) K. — (Ftetlen szoba.) E. —
Igen kerüli,
Farkas nem nézi a bélyeget. D. — mint farkas a kutat. KV. Itt a —
 — ; —

220

nyoma, farkas mégis tagadja. D. — nak magvát szakasztani. (Gonosznak.)

Kemény télnek kell akkor lenni, mi- D. — Nehéz a vén farkast szelídségre
kor egyik farkas a másikat megeszi. venni. D. —
Nehéz az ebet a macs-
(L. fent.) KV. — Késre szelidül meg kával, farkast a báránynyal összebé-
a farkas. D. — Ki farkassal an- tart, kéltetni.KV. —
Nekiszokott mint
nak orditni (Német.)
kell. — Ki S. farkas a náderdnek. D. Nem bíz- —
farkastól elfut, oroszlánra E. — talál. zák farkasra a bárányt. E. — Nem
Ki nem vehetni, mint fias farkast a eszi meg a farkas a maga fiát. KV.
cserjébl. D. —
Kinn a bárány, benn — Nem eszi meg farkas a telet. (L.
a farkas. (L. bárány.) E. — Komor fent.) E. — Nem él a farkas pénzzel.
mint a verembe esett farkas. M. KV. (Hanem báránynyal azért ez idvel ;

— Könny a pásztorság farkas nél- fogyhat, mig a pénz idvel kamatai-

kül. D. —
Kullog mint a farkas. val szaporodik.) KV. Nem gondol —
(Leskeldik.) Ny. 10. Kullog mint — a farkas bárányok számával, D. —
a farkas a kert mellett. (U. a.) D. — Nem jó a farkas fiát magnak tartani.
Kutya a farkassal össze nem szövet- KV. — Nem könnyen ejted meg a
kezik. D. —
Lágy pásztor alatt gyap- vén farkast. BS?. — Nem látni meg-
jat rug a farkas. E. Lágy pásztor — szelídült farkast. D. — Néha a far-
eltt gyapjat rug a farkas, (Gyöngén kas is juhbrbe öltözik. ME. — Okos
hamar kifognak.) Ny. 2. Lágy — a farkast bojtárrá nem teszi. D. —
pásztor mellett gyapjat rug a farkas. Oly barátja, mint farkas a bárány-
D. — Lehányja szrét a farkas, de nak. D. —
Ördög ebédre, farkas va-
bréhez igen hozzászokott. D, csorára hiv. (L. ebéd.) D, Ördög- —
Megesz mint a farkas. D. — Megeszi gel bélelt, farkassalprémzett. S. —
a juh a farkast. (Felfordult világ.) Örül a farkas, ha csikóra akad. D.
E. — Megette a farkas, ki is adta Ragadozó farkas. D. — Rávirradt
immár. D. —
Megfogtam a farkast. mint a kövesdi farkasra. (Megkésett,
(L. f.) KV. —
Meg nem eszi farkas a bajba került.) Ny. 10. Rászokott —
telet. (L. fent.) Sz. — Megjegyzett mint farkas a juhakolra. D. Rit- —
juhbl is elviszen a farkas. D. — kán eszik ftt húst a farkas. D. —
Megjobbitja magát, mint a farkaskö- Rókának róka a fia, farkasnak farkas,
lyök. E. —
Megjobbult mint a far- D. — Rókával bélelt, farkassal prém-
kaskölyök. D. —
Megkóstolta mint zett. (Ravasz is, kegyetlen is.) K. —
cigánylovát a farkas. (L. cigány.) Soha farkasból bárány, cigányból pa-
Ny. .4. —
Meleg mint a farkas-bunda. raszt. D. —
Soha báránynyal a far-
D. —Megszokta mint farkas az or-
• kas meg nem békülhet. D. Sok —
ditást. D. —
Mikor elvitte farkas a bárányt elvisz addig a farkas, mig
ludat, akkor tetszik meg ize. E. — verembe kerül. D. Sok bárányt el- —
Mindent farkaskaszára vet. (Elpusztít.) hord addig a farkas. D. Sokat —
D. — Mindent maga akar elnyelni, eszik a farkas. D. — Szereti mint
mint a farkas. D. Minél vénebb— farkas a bárányt. S. — Szomorú mint
a farkas, annál jobban mar. S. — a verembe esett farkas. KV. —- Töb-
Mint az éh farkas, ugy várja. E. — bet öl le a farkas, mint egyszerre
Mit a farkas mivel, tetszik a nstény- elemészthet. D. — Ugy javul mint a
nek, E. — Nehéz a bárányt a farkas- farkaskölyök. KV, — Ugy szereti
sal összebékéltetni. M. — Nehéz a farkas a bárányt, hogy szeretetbl
farkast a báránynyal összebékéltetni. meg is eszi. D. — Üget mint a farkas.
D. — Nehéz a bárányt a farkas szá- E. — Vereked pásztorok közt jó
jából kivonni. KV. — Nehéz a farkas- dolga van a farkasnak. S. — Vén
 — 221

farkast a bárány is neveti. E. — Vé- Egy fazékban fznek. D. — Egy fazék

resszájú farkas. D. — mellé szítanak. — Egy fazék mel-
S.

Farmatrin^. Megszokta mint lettszítanak. D. — Egy tznél több

farmatring a íjngot. E. — Szenved fazék is D. — Eldöntötte a
felforr.
mint a farmatring. K, telefazekat. D. — Fazekat kongásán,
Farsang. A szeretet nincs a far- ökröt vonásán válogatják vásárban.
sang hatalmában. (Farsangon kivül KV. —Fazekat kongásán, madarat
-

is szerelmeskednek.) E. Farsang — szlásáíi. E. —

Fazekak is hamar
farkán csúszik a fa szán, D. Far- — összezördülnek, de hamar megbékél-
sang farkán csúszik a szán. (Farsang nek. D. —
Fazék mellé szító jóbarát.
végén.) ME. —
Farsang után is elkel KV. —Fazékba szorult a feje. (Nya-
a jó lány. D. — Farsangon kivül is esik lakodáson érték.) Ny. 2. Fed —
leányvásár. B. — Gazdag leánynak tudja, mi f a fazékban. Ny. 4. —
böjtben is esik farsangja. D. — Ha a Feldlt a tele fazék. D. Feltartja —
farsang hosszú, kés a húsvét, D. — fejét, mint a szállási kutya, mikor a

Hármat néznek a naptárban farsan- tejes fazékon megütötték az orrát. D.

20. —
:

got, ünnepnapot, névnapot. Ny. — Föld-fazékhoz fakanál. E. Ha —

Koros szegény lánynak mindig rövid magad döntötted el a tele fazekat, ne
a farsang. B. —
Kurta farsang után kend másra annak zsirját. D. In- —
negyvennapi böjtre fognak, D, — kább megtetszik mocsok egy tiszta
Minden farsangnak van egy böjtje. E, hogysem a fazékon. Pázmán.
— Nincs farsang böjt nélkül, S. — ruhán,
— van mind Itt fazekastul. B. — In-
Vén leánynak mindenkor kurta a kább megtetszik mocsok a tisztán,
farsang. D. mint a fazékfülön, D, Kazán a fa- —
FaSZekéP. Eb a lelke, faszekere, zéknak nem hányhatja szemére a fe-
ugvan helyén van az esze. B. keteséget D, —
Kesereg mint fazék-
Faszolsz mint az egri szent. (Est ban a hurka. Ny, 7. —
Kicsiny fazék
kértek, nem jött, megverték a szent hamar felforr, (Kis ember hamar meg-
szobrát.) Ny. 5. haragszik.) B. — Kiki maga fazeka
Fattyú. Cigányvásár fattyustól, mellé szít. (Saját javát, hasznát ke-
minden pereputyostol. (Szedett-vedett resi.) Sz. — Kiki mind a maga fazeka
nép.) Ny. 2. —
Fattyu-ágak mély gyö- mellé szít. KV. — Kiki maga fazeka
keret nem vernek. Pázmán. Fattyú — mellé szítja a
tüzet. B. — Kondér
csemete mély gyökeret nem ver, D, nem sokat hányhat szemére a fazék-
— Gonosz anya fattyakat vet. Ny. 2, nak. E. —
Kong mint a repedt fazék.
Favágás. Nyári favágástól, téli D. —Könny a nagy fazékból sok-
kaszálástól isten rizzen. Ny, 16, nak enni. D. —
Maga fazeka mellé
Fazék. Az igaz barátságot nem szít. KV. —
Magam fazekában ftt.
fazékban fzik. E. —
Az ökröt voná- (Elttem, házamban történt, tudom.)
sán, fazekat kongásán ismeri meg az E. —Mely uj fazékban faggyú volt,
okos, D, —
Az uj fazék megtartja faggyuszagos marad. D. Mindenki —
els szagát, D. — Asszonynak minden a maga fazeka mellé szít. M Min- —
fazékoldal acél. (Minden csekélység- denütt találtatnak töredezett fazekak.
ben okot lel a perpatvarra.)
E. — KV. —Mindig rotyog, mint a kásás
Cserepén ismerem minem fazék volt, fazék. Ny. 13. —
Mindig zörög, mint
KV. —
Csupor esett le a szegrl, nem a törött fazék. S. —
Mit állsz itt, mint
fazék. (Kis gyermek halt meg, nem a kétfülü fazék. E. — Nosza rajta,
öreg ember.) Ny. 24. —
De nagy fa- kis fazék, ugyan felfortyantál. (Kis
zékkal van (De rátarti.) Ny. 2.
! — ember megharagudtál, de nem fél
 — 222

tled senki.) K. — Nöttön no, mint Fácán metéléssel sem lakik jól
tüd a fazékban. Ny. 11. — Oda se az ember. D. — Néha a fácánt is

neki, mint Kardos a fazéknak. Ny. 4. megunja az ember. D. Néha a —

— Olyan a cserép, mint a fazék, D. fácánt is megunja a vadász. D.
— Repedt fazék. (Rossz énekes.) E. Fáj. Akár a khöz, akár a kvel:
— Repedt fazék legrégibb a háznál, egyformán fáj. S. —
Akkor fájjon a
E. — Repedt fazék tovább tart. ME. hasam, mikor magam akarom. E. —
— Rókát szrén, repedt fazekat kon- Akkor van legrosszabbul a beteg,
gásán. D. —
Sár-fazékra sár-, vas-fa- mikor nem érzi, hol fáj. E. Csirke- —
zékra vas-fed. D. —
Szent élet vas- húsra fáj a foga. (Fiatal leánykára.)
fazék, csak a füle kormos. (Képmu- S. — Fara fáj, fejét nem birja. D, —
tató.) Ny. 5. —
Szerencsétlen ember, Fáj rá a foga. (Megkívánta.) E. Fáj —
ki szomszéd fazéknak csak a fenekét rá a foga, mint a kávási kutyának az
nézi. D. —Tál fazékkal hamar össze- árpaganicára. Ny, 2. Feje sem —
zördül. E. —
Tál fazékkal könnyen fájt soha, (Egészséges.) D. — Gyomra
összezördül. D. —
Tál fazékkal össze- fáj betegnek s fogát húzza. B.
a —
zördül, hogyne az ember, E. Te- — Ha a kis ujjamat megharapom is fáj,
jes fazéknál htlen szolga a macska, ha a hüvelyujjamat harapom is fáj.
E, — Tempózik mint a hasadt fazék, Ny, 6, —
Hallgass nyelvem, nem fáj
Ny. 9. —Törött fazék. D. Törött — fejem, D. —
Hogy a kis ujjad ne fáj-
fazékkal óva bánunk, B. Törött — jon. (Kényesked, megteszem kedve-
fazék tovább tart. B. —
Tudja, kinek det, hogy ne panaszkodjál.) ML. —
mi f fazekában, E. —
Tyúk f a fa- Inkább haskó fájjon, mint leveske
zekában. (Vagyonos.) E. Üst kor- — maradjon. E. —
Ki a nyakát rzi,
holja a fazekat. E. —
Zörög mint a
•
nyaka nem fáj. D. —
Kinek foga fáj,
ME.
törött fazék. tartsa rajta nyelvét. D. Kinek a —
Fazekas. Dörmög mint a fazekas hasa fáj, keressen rá borzát. (Ha ba-
kutyája. S. -
— Fazekas korongról, jod van, ne jajgass, hanem keress rá
varga kaptájáról beszél, D, Nemes — orvosságot.) Ny. 5. Kinek a hasa —
volt, de elhordták a fazekasok a föld- fáj, keressen rá bodzát. S. Kinek —
jét, (Semmije sincs,) M. Nemes em- — hol fáj, ottan sajnálja. D. Kinek —
ber volna, ha földjét el nem hordot- hol fáj, ott tapogatja. M. Kinek- —
ták volna a fazekasok. D. Nemes — kinek az bibéje fáj. M. Kinek- -
—
ember volna, de a fazekasok elhor- kinek az péterkéje fáj. KV. Kinek- —
dották a fundusát. Sz. Nevet, mint — kinek legjobban fáj a maga baja.S, —
a fazekas, ha feldl. S. Nevet, mint — Kinek-kinek legjobban fáj a maga
a fazekas, ha korongja kiugrik. D. — sebe. D. —
Kinek reggel fáj a feje,
Örül mint a fazekas a feldölésnek. E. jele, hogy múlt este nem tartott jó
— Ritkán tiszta a fazekas, noha min- mértéket. K. — Nálunk is, kinek hol
dig mossa kezét. D. fáj, ott tapogatja, a hol viszket, ott va-
Fábián felel arra. (Nem lesz belle karja. — Ne
Pázmán. nyelvem, szólj
semmi.) Ny. 1. —
Ördögz Fábián. nem fáj — Ne
fejem. D, szám, szólj
(Furfangos ember, tudja módját, hogy nem fejem, E, — Nehéz
fáj a ott ta-
kell a hamiskodót megfogni. D. szerint pogatás, a hol nem annyira viszket,
Fábián nev plébános egy némaságot mint D. — Nem
fáj. a foga többé. fáj

színlelt borral jól megitatván, meg- (Meghalt.) E. — Nem többé a fáj feje.

kérdezte tle hány éve már, hogy nem (U, E. — Nem

a.) már akkor a fáj

beszél, mire ez elfelejtvén magát, azt fogam. (Akkor én már nem élek.) D,
felelte: »három«.) D. — Nem tapogatja, a hol nem fáj, D.
 — 223

Fájás. Jár mint zsidóban a fájás. nyerét. Sz. — Vadász sokat fárad,
(Szúrás, szegezés.) S. — Mászkál halász ritkán száraz. Ny. 6. — Szépért,
mint zsidóban a fájás.Ny. 22. jóért, messze kell fáradni. D.
Fájdalom. A bársony súlya nem Fáradt. Az alkonyodó nap fárad-
enyliiti a köszvény fájdalmát. Pázmán, tak pártfogója. D. Akkor örül a —
Ny. 16. — Módjával ejtett sz enyhíti csizmadia, mikor fáradt muzsikust
a fájdalmat. K. lát. (A sok táncban szakad a csizma.)

Fájlal. Az orra szrét fájlalja. (Cse- Cz. — Fáradt embernek édes méz az
kélységet.) D. —
Derekát, hátat lány- álma. B. •
—
Fáradt embert könny
nak nem szabad fájlalni. (Csak a lusta megharagítani. D. —
Fáradt ló is
fájlalja, hogy a munkát kerülje.) Ny. farka eltt jár. D. Fáradt ló-—
6. — Egy bibét fájlalnak. D. Egy — nak farka is nehéz. D. Fáradt —
bibéje van. azt sem fájlalja. D, — lónak patkója is nehéz. D. Fá- —
Kiki maga bibéjét fájlalja. D. — Nem radt mint habok közt a hajó. D.
fájlalja már a fogát. (Meghalt.) D. — Fáradt mint az igavonó barom. E.
Fájós. Kancarúgás nem oly fájós. — Fáradt ökör erösebben rakogatja
E. — Nincs fájóbb seb annál, kit —
lábát. D. Fáradt rókának a farka is
rokon kéz ejt rajtad. KV. Ráakad- — —
nehéz. KV. Fáradt vagyok, mint a
tak a fájósára. B. kutya. Np. — Könny fáradtnak a el-
Fáklya. Ég mint a fáklya. D. — — Könny fáradtat ha-
aludni. D.
Mikor legszebben ég a fáklya, akkor ragra KV. — Összesúgnak
ingerelni.
legjobban fogy. D. mint a fáradt lovak. D. — Ringatás
Fánk. Együtt sütik a fánkot. D. nélkül is ME.
elalszik a fáradt.
— Más a kitoló fánk, más a kitoló Fáradság". Átkozott fáradság, ki-
kása. (A búcsú ebéden kedves ven- nek nincs jutalma. Ny. 6. Egy jó —
dégnek fánkot, nem szívesen látott- álom minden fáradságot helyrehoz.
nak kását tálalnak.) E. Cz. —Fáradság bér eltt jár. E. —
Fántonfánt. (Hasonlót hasonló- Fáradsággal adják a becsületet. B. —
val.)M. — Fántonfánttal fizetnek. — Fáradsággal adják a tudományt.
(Szemet szemért ;
poena talíonis.) KV. —
Hasznos fáradság után esik
Pázmán. jó a heverés. D. —
Hasznos munká-
Fára. (Plébánia.) Addig papé a nak nincsen fáradsága. KV. Hasz- —
fára, míg benne van a pára. (Míg él.) nos munkában soha nem nagy a fá-
Cz. —Sok farán járt. (Sokon ment radság. D.
keresztül.) B. Fáraszt. A búsulás fáraszt, a gond
Fárad. A fösvény többet költ, a bágyaszt. KV. — Hozzáfoghatsz a mi
rost többet fárad. Ny. 24. — A ki el nem fáraszt. D.
mint fárad, ugy nyugszik. D. — Ha Fátyol. Fehér fátyol alatt gyakorta
igaz nyomon jársz, nem fáradsz. D. moly vagyon. E. — Fátyollal törlik a
— Hamar járó, hamar fáradó. D. — sebet. (A szív sebeit a felejtés orvo-
Más ember fáradott volt azért. KV. — solja.) BSz. Nincs — fátyol. (Fá-j
Ne aludjál, nem álmodsz, ne gyalo- tyol gyász jele.) E. —
Szép dolog a
golj, nem fáradsz. Ny. 22. — Nincs fehér fátyol. (Ártatlanság.) E. Ves- —
drágább a hegedüszónál el is fárad : sünk fátyolt a multakra. S.
az ember, meg is fizet érte. (Táncban.) Fázik. Bor s kenyér nélkül fázik
E. — Sokat fárad a vadász. D, — a bujaság. B. —
Egy ingben, gatyában
Sokat fárad a vadász, ritkán szárad a sem fázik meg az ember, csak id
halász. KV. —
Sokat fárad vadász, legyen hozzá. D, —
Fázik mikor búzát
ritkán szárad halász, ugy keresi ke- arat. (Rest, aratáskor nagy a meleg.)
 — 224

D. —
Fázik mint az eb. D. Fázik — BSz. — Készüldik, de itthon marad,
mint a kutya. E. —
Fázom tle. (Nem mint az idétlen fecske. Ny. 10. —
merek belefogni.) E. Fázott lónak— Leghangosabb deákságu a fecske.
farka is nehéz. M. Gazdag hízik,— (Fecsegésü, beszéd.) D. Locska —
szegény fázik. K. Hideg a hvös,— fecske. D. —Nekiszokott mint fecske
fázik a szrös. (Szrön a hideg át- a repdeséshez. D. —
Nem jó fecské-
szrdik, bundán nem szrt szegé- nek a verébbel pörlekedni. (Veréb
—
;

nyek hordanak.) Ny. 13. Izzad — erösebb.) B. Nem sirat egy fecskét
mikor fal, fázik mikor dolgozik. S. — egy nyár. E. —
Nyári szállásért meg
Jobbén tud reszketni, mint fázni. (Ra- nem telel veled a fecske. (A hálada-
vasz.) D. — Ki minden ruháját fel- tosságnak is van határa.) E. Örül a —
veszi, nem fázik. D. — Nem fázik, fecske, ha fészkére talál D. Ritka —
noha reszket. (Teszi magát.) B. — mint a fecske a kalíckában. D. —
Nem ugy fázik, a mint reszket. (U. a.) Sipítanak mint az éhes fecskefiak. E.
D. — Nem ugy reszket , a mint fá- — Sok fecske sznek jele. D, —
zik. (Fél, de nem mutatja.) Ny. 4. — Fecskefészek köri legtöbb a szó.
Tz használ fázónak, de árt izzadó- (Ha gyermek születik, kutatjuk, ki
nak. KV. — Ugy fázik, hogy a foga volt apja.) D. — Egy fecskefészekben
is vacog bele. D. ellakhatni vele. 'D. —
Talán még ak-
Fecsegf. Annyit locsog, hogy más kor a fecske sem fecsegett annyit. D.
becsületes ember nem is fecseghet Fed. Disznóólat cseréppel ne fedj.
mellette. D. —
Kinek nem jó ügye, D. — Szomszéddal jó házat fedni.
azt ki ne KV. Nem jó
fecsegje. — (Jó a kinek jó a szomszédja, megsegít
mindent kifecsegni. E. Talán ak- — munkádban.) KV
kor még a fecske sem fecseget any- Feddeni. A jót dicsérni, a rosszat
nyit D. feddeni szokás. D. — A megesett
Fecsérel. Ne fecséreld mint Zseni szüzet csak feddeni lehet. (Segíteni
a hurkát. Ny. 14. rajta már nem lehet.) KV. — Ha
Fecske. Annyi mint szkor a barátodat titkon fedded is, de mások
fecske. D. —
Csacsog mint a fecske. eltt dicsérd. B.
E. —Csacska fecske. ME. Egy — Feddhetetlen. Kí mást dorgálni
fecske nem tavasz, ü. — Egy fecske akar, maga feddhetetlen legyen. E.
tavaszt nem szerez. M. — Egy fecske Fedez. Számos gonoszságát vét-
nem mutat tavaszt. Pázmán. — Egy kével fedezi. D.
fecske nem hoz tavaszt, Cz. — Egy Fedél. Disznóólra cserépfedél. D.
fecske tavaszt nem D. — Egy — Disznóólon cserépfedél. D. — Fe-
csinál.
fecske nem tesz tavaszt. B. — Egy delem, kebelem, nem kígyónak való.
fecske nem szerez nyarat. B. — El- BSz.
megy a fecske, marad a túzok. D.
itt Fed tudja, mi f a fazékban.
— Elmegy szszel a fecske, de t a Ny. 4.
veréb nem követi. D, — Fecskének Feg'yver. A ki fegyvert viselhet,
fecske a D. — Fél éhgyomorral
fia. feleséget vehet. B. — A szó is is

a fecske fecsegésétl. (Ki mit szeret, fegyver. E. — Az arany fegyver néha

lelrá okot enni akar.) D. — Ha mé-
; többet gyz a vasnál. D. — Az asz-
zet akarsz gyjteni, a fecskefészket szony fegyvere nyelve. D. — Az asz- :
•

meg ne szenvedd házad körül. E. — szony fegyvere a nyelv soha meg nem
Hírmondó fecske tavaszt énekel. BSz. rozsdásodik. ME. — Asszonyoknak
— Idvel a fecske még házadra száll- fegyverök a fenyegetés. D — Az
hat. (Te is még szerencsés lehetsz.) asszonynak tulajdon fegyvere a fe-
 — 225 —
nyegetés. D.
— ' A bolondnak fegy- hérebb, D, —
Egy fehér kenyérnél
vere a nyelv, B. Bot nem fegyver. — jobb kett, D, —
Elég fehér bolhája
D. —Egyik fegyver tartóztatja a van a nyakadi pusztán, (Tetves, sze-
másikat hüvelyében. KV. Erség- — gény,) B, — Én fehéret kérdek, te
gel nem fegyverrel. (Meggyzdést feketét mondasz, KV, —
Fehér fátyol
ers okokkal, nem fegyverrel kell tá- alatt gyakorta moly vagyon, E, —
mogatni.) KV. — Ész, fegyver, érték, Fehér ház, fekete kenyér. (Küls
mindent végbe visznek. KV. — Gonosz pompa, üres konyha,) D, Fehér —
fegyver a nyelv. KV.— Gyermek fegy- cipó, sós túró, éhség ellen igen jó. E.
vere a D. — Ha bottal
sirás. nem ütik, -^ Fehér gyolcs. (Öszhajú vén asz-
fogja a fegyver. (Hanem a E. — bot.) szony,) D, —
Fehér holló, fekete
Kinek más fegyvere vagyon, nem hány hattyú az igaz barát. B. —
Fehér ka-
szemetet ellensége szemébe. K. — rácsony, zöld húsvét. S. Fehér —
Nem fogja a fegyver. (Nem lehet ha- konyha, ritka vendégség. D. Fehér —
mar felingerelni, higgadt.) B. — Nem kutya, nyakas eb. E, —
Fehér lónak,
mindig tollal, gyakorta fegyverrel is világos felhnek nem kell hinni. Cz.
Írják a törvényt. K. — Néha tilos — Fehér lovon eladni, (üri módon.)
fegyverrel is él az ember. D. — Pa- E. — Fehér lovon eladta a tót az or-
ripa, fegyver, feleség, nem közös jó- szágát. (Potom áron, botorul.) Sz. —
szág. E. — Pemete, piszkafa, asszony- Fehér mint a bibor. (Nem fehér.) D.
fegyver. E. — Rossz katona az, kinek — Fehér mint a galamb. (Ósz.) D. —
fegyvere nehéz. KV. — Rossz ka-
is Fehér mint a gyolcs. D. Fehér —
tona, nem birja fegyverét. E. —
ki el mint a hó, D. —
Fehér mint a hó-
Semmi fegyver nem fogja. (L. fent.) falat. Ny. 1. —
Fehér mint a liliom.
D. — Taliga nem szekér, bot nem D. — Fehér mint a mész. D. Fe- —
fegyver. Ny. 8. — Tilalmas fegyver- hér mint a patyolat, D, Fehér —
rel örömest jár a rossz. D. — Többen mint az alabástrom, D, —
Fehér mint
estek el nyelv, mint fegyver által. S. Szvatopluk lova, D, —
Fehéret is fe-
— Többen vesztek el nyelvek által, ketének mond, E, —
Fehéret köp,
mint fegyver által. K. Van fegyver — (Sokat beszél) E, —
Fehéret köp
ellen valója. (Tud védekezni.) D. — mint a prépost, S, —
Fehérnek nem
Vén ember elméje és az ifjak fegy- mutat feketét a tükör, D, —
Fehérrl
vere verik meg a hadakat. KV. — Tót a kérdés, feketérl felel, D, —
Fekete
nem ember, bot nem fegyver, kása karácsony, fehér húsvét, E, —
Fekete
nem étel. Sz. kéz, fehér pénz, (Munkás kéz sze-
Fegryvepes nyelve van. (Éles.) Ny. rez pénzt.) Ny. 15. —
Fekete kéz-
21. —
Fegyveres béke. ME. Jobb — zel is keresik a fehér pénzt. (U. a.) D.
a háború a fegyveres békénél. S. Fekete széna fehér kenyér. (Sok es
Fehér. A fehér liliomnak is fekete szénakászálás idején szép búzát
az árnyéka, B. — A fehér tehén is nevel, noha a széna meg is feketedik.)
éjjel fekete, D, — A fényes felhnek, Ny. 2, —
Fekete tehénnek is fehér
mosolygó fehérnek, mennykövétl a teje. D. —
Fekete tyúk és fehér to-
retteghetsz, D, — A sok locsogásban jás, E. —
Ha akarom fehér, ha aka-
fehéret köp mint a prépost. D. — Az rom fekete. E. — Ha fürdik is a csóka,
udvari élet nemcsak fehér kalácsot, nem lesz azért galambbá. D. — Hiába
hanem borsos levet is tálal, D, — fürdik a csóka, nem lesz fehér ga-
Azt sem tudom ha fehér-e vagy fe- lambocska. Np. — Ha nem fehér,
kete. KV, —
Akár fehér, akár fekete, fekete. S. — Kiki akarna a fehér
elég hogy kutya, D, Aludttejnél fe- — tyúknak fia lenni. (Szép, szerencsés.)

Margalits E. : Magj'ar közmondások. 15

 —;

— 226

D, — Kikimutatja foga fehérét a ci- hamarabb hanyatt esik. (Cifrálkodó

gány. (Elárulja milyen hamis.) D. — n hamar elbukik, vagy már el is bu-
Kimutatta foga fehérét. D. — Kinek kott.) Ny. 18. —
mesze nincs, fehér földdel meszel. D. Fehérség". Illik hozzá, mint sze-
Kivül fehér, belül fekete. — Köny-
S. recsenhez a fehérség. E.
nyü a tiszta fehéret bemocskolni. D. Fej. A bika a port a maga fejére
— Leghamarabb piszkosodik a fehér. vakarja. Ny. 2. —
A bolondok bolond
-

D. — Legyen lúd ha fehér, együk meg dolgokban fzik fejket. KV. -

— A
ha kövér. (Szvitában tréfás ráhagyás. fej szédül, a láb inog. E. — A fejek
A kanonok asztalára nem böjti napon vétenek, a lábak adják meg az árát.
szalonnával tzdelt halat tálaltak D. — A fejeket tarisznyára rakja.
mikor kérdezte, miért tálalnak halat, (Szájhös.) D. —-A
halnak elsbben
•

mikor nincs böjt, a szakácsn azzal a feje büzhödik meg. D. A hány —

védekezett, hisz ez a hal is oly kövér fej,annyi gondolat. E. A kezébl —
mint a hizott lúd.) D. —
Legyen lúd, a fejébe. (A bor fejébe szállt.) E. —
ha kövér, együk meg ha fehér. E. — A kinek a fejében nincs, annak a lá-
Másutt is esznek fehér cipót. E. — bában kell lenni. (A ki valamit elfe-
Mitl fehér a cigány foga ? E. Ne- — lejt, azért újra e'l kell mennie.) Ny. 5.
héz a fehérbl a mocskot kivenni. D. — A kutya ha asztalra húzod is fe-
— Nem fehér hattyú az, kinek tarka jét, asztal alá búvik. (Szokás hatalma.)
tolla. (Nem ártatlan, ki kétes dolgokba D. — A ledlt fának fejét a gyermek
is — Nem mind patyo-
avatkozik.) E. is ráncigálja. D. — A mi téged nem
lat,ami fehér. D. — Nem mondja a illet, ne törd azon fejedet. E, A —
feketét fehérnek. B. — Néha a fehér pad alá szokott kutyának ha fejét
és fekete megegyeznek. D. — Nincs asztalra húzod is, a pad alá vonja. D.
fehérebb állat a napnál. E. Olyan — — A rossznak korán késn fejére
fehér, mint kit ameszesgödörböl húz- kerül. D. — A
nem töri em-
szó be
tak ki. (Nincs köszönet benne.) Ny, bernek fejét.Az esztelennek
E. —
14. —Ritka dolog a fehér holló. könny szeget ütni fejébe. D. Az —
Kisf. K. —
Ritka mint a fehér holló.
•

én fejem sem káptalan. (Én sem tud-

D. —
Rosszat beszélnek a jóról is : hatok mindent.) Ny. 4. Az isten- —
fehér liliomnak is fekete árnyéka. D. nek sem hajtja meg fejét. D, Az ö —
— Sokféle a gusztus, fehér kenyér, fejébl ftt az ki. (Ö gondolta ki.) B.
lúdhus. Ny. 9. —
Sötétben minden — Azért falba nem veri ám fejét. D,
fehér feketét mutat. E. —
Szarkának — Azt sem tudja, hol a feje. (Sok a
annyi fehér tolla, mint fekete. E. dolga, nem tudja melyikhez kapjon.)
Szép dolog a fehér fátyol. (Ártatlan- E. —
Abroncsold be fejét, mert a ta-
ság.) E. — Tudja mi fehér, mi fe- nulásban megreped. (Gúny.) D. —
kete. E. Acél a feje, vasalt a nyaka. (Fejes,
Fehérszemély nélkül az ördög nyakas: konok.) D. Akkora a feje, —
sem lakodalmaz örömest. D. — A mint a sajtár. S. —
Annyi a gondom,
fehércseléd elbirja a molnárt zsákos- majd fejem füsti megy. (Füstje megy,
tól. (Mindenre képes.) Ny. 5. füstölög.) E. —
Antaf a fejed. (Fél-
Fehérvári. Belefagyott mint fe- esz.) M. —
Aranyos kantár szamár
hérvári béka a kocsonyába. E. fejéhez : bot a tegezhez. Pázmán. —
Fehérlik. Mikor fut a kecske, ak- Arra hogy azt sem tudja, hova
jutott,
kor fehérlik a segge. K. hajtsa fejét. (Tönkre ment, semmije
Fehérnép. Minél magasabb a fe- sincs.) D. —
Behúzza fejét, mint a
hérnép topánkájának a sarka, annál teknsbéka. E. —
Bekötötte a fejét.
 — 227 —
(Férjhez ment.) E, — Bentt a feje had a —
Fején találta a sze-
hal. E.
lágya. (Már nem gyermek.) K. — Be- get. (Német.) —
Fején történt.
S.
zsindelyeztem a fejét. E. Botfejtöl — (Maga tapasztalta.) E. —
Fejénél kezd
görcs a gondolat. D. Buksi fej. — a hal büdösödni. B. —
Fejére esett a
S. — Búnak eresztette fejét. D. — sulyok, (Megbüntették.) D. Fejére —
Búsuljon a l, elég nagy a feje. E. — gzölgött a párlúg. (U. a.) D. Fe- —
Cinkét fog a feje. (Tökfej.) E, Gin- — jére parancsoltak. (Szigorúan rápa-
terem virág a fején. (Öszhaj. Ceme- rancsoltak.) D. —
Fejére tanitotta
terium, temet.) D. —
Cinterem virág mint bojtárját Guba. (A zsiványtól
veri a fejét. (U. a.) K. Csupa csiriz a bojtárja marhát lopott: kifogott gaz-
fejében. (Ostoba.) D. — Csügg a feje dáján.) D. — Fejére telt a párlúg. (L.
balfelé. (Vén.) D. —
Ebnek vonszák fent.) E. —
Fejére üt a szegnek. E.
asztalra pad alá vonsza.
fejét, ö — Fejére vakarta a port. (Magama-
(Szokás.) M. —
Egy fejjel kisebb gát keverte bajba.) D. Fejérl —
lett. (Fejét vették.) D. Egy fejjel — nyáron sem akar elmenni a hó. (Osz-
rövidebbre szabták. (U. a.) B. Egy — hajú.) D. —
Fejérl van szó. (Ha-
süveg alatt két fej. E, Egy süveg — lálra keresik.) E. — Fejét már nem
alatt nehezen egyezik két fej. D. — vakarja. D. — Fejét keresi a dolog-
Eleven szenet gyjt maga fejére. E. nak. (Okát, lényegét.) KV. — Fejét ló-
— Elvesztette fejét. (Nem tudja mi- gatja, nincs egyéb dolga. D. — Fejét
hez kapjon.) S. —
Ersen vakarja rázza. (Nem tetszik neki, a mit hall,
koszos fejét. (Bajban van, nem tudja lát.) E. — Fejét szelték le, derekát
mit tegyen.) D. —
Ég a ház a feje fe- épen hagyták. D. — Fejétl büdösö-
lett. S. —
Égre követ ne dobj, mert dik a hal. ME. — Fejével játszik,
fejedre fordul. KV. —
Égre követ ne (Életét kockáztatja.) E. — Fejjel jött
vess, mert fejedre fordul. D. Érti — a világra, de fejetlen ment ki. D. —
az, kinek feje nem koszos. (A ki nem Feltette fejét, nem hajol. (Nyakas.) D.
gyermek már.) Pázmán. Falba üti — — Fenhordja fejét, (Kevély.) E. —
fejét. S. —
Fara fáj, fejét nem birja. Feltartja fejét, mint a szállási kutya,
D. —
Farából fejébe verték az észt. mikor a tejes fazékon megütötték az
(Verés hozta észre.) D. Fazékba — — Féltanács a (Okos
orrát. D. feje.
szorult a feje. (Nyalakodáson érték.) ember.) E. — Forgószél a D, — feje.
Ny. — Fej nélkül a tábor lelketlen Forgószél a fejében. D, — Forgószél-
2.
sokaság. E. — Feje lágyára a D. — Földön lába,
esett. lel tele feje.
(Gyenge elméj.) E. — Feje lágyára égen D. — Füsti megy fejének.feje,
esett a D. — Feje mint egy
tégla. E. — Füstöl belé a — Gonosz feje. E.
hordó, esze mint egy E. — Feje
dió. tanács fejedre fordul. D. — Ha fej

mint egy véka. E. — Feje már nem szé- vagy, ne kivánj fark KV. — Ha lenni.
dül, meggyógyította a hóhér. D. — Feje befér az ablakon, de nyelve be
feje is

nélkül D. — Feje sem

jár. soha. nem férhetne. D. — Ha
fájt nem volna, feje
(Egészséges.) D. — Fejembe fogadok. mégis volna. D. — Ha fejére fejes áll

E. — Fejemet teszem
'
E. — Fe- sem bánom. Np. — Ha
rá. betöröd, fejét
jevesztett ember. D. — Fejedre ne sem leled kedvét. (Sehogy sem lehet
szólj. (Magad ellen ne beszélj.) D. — kedvére (Tréfás.) E. — Ha tenni. fejét
Fejébe ment a bor. D. — Fejébe betöröd, megáll a — Ha tojás is. S,
ment a borszesz. D. — Fejébe nem mellett ülne, ráfutna a fal (Tök- feje,
fér esze. D. — Fejébe a párta. fej; a tök kúszó növény.) E. — Ha
sült
(Vén D. — Fejéhez szólnak.
lány.) láb vagy, ne kivánj — fej lenni, S.
(Halállal fenyegetik.) B. — Fején ro- Hadd beszéljek a fejeddel. — Hadd S.

15*
 —
— 228

búsuljon a ló, elég nagy a feje, D. — fejében. S. — Kocagyereknek koszos

Hallgass húgom, fejeden a fészke, (A a feje. D. — Korpa van a fejében
ki miben maga is bnös, azt másnak (Nem ész.) E. — Korpával a feje tele
ne vesse szemére.) Ny. 1, Hall- — B. —Könyvek sokasága, fejhábori-
gass nyelvem, nem fáj fejem, E. — tása. KV. —
Kukoricaföldön ntt a
Hallgatás senkinek nem töri be fejét. feje. (Tök. Kukorica közé tököt szok-
Ky, — Hánya fejét, mint a ló augusz- tak vetni.) Ny. 2. Lába elejébe —
tusban, (Jó dolga van van már uj
; hullott a feje, (Lefejezték,) D, —
zab.) E. — Hánya-veti fejét, mint a Lába közé tették a fejét. D, Lö- —
legyes ló, D. —Hánya-veti fejét, mint työg a feje mint a záptojás, D, —
Magyar Balázs lova. D. —
Hátát, fejét Maga fejére hányja a földet, B, —
egyaránt, (Üsd, ne sajnáld.) D. — Maga fejére vakar port, KV, Maga —
Hogy a varjak krákogjanak feje felett, fejére csinál sulykot, Pázmán. —
(Akasszák fel.) D, —
Inkább beszé- Maga fejére gyjt szenet, E, — Maga
lek a fejével, hogysem a lábával. (Az fejével tesz. E, — Mákos a
feje, (Hó-

úrral, mintsem a szolgájával.) Gz, — bortos,) B. — Másgyékényt ne

fejére
Jó fejének kell lenni a hazugnak, (El gyújts. D. —
Mást fejedre ne tanits.
ne felejtse mit hazudott, különben D. —
Megcseréjte a pártát, kontyot
megfogják a hazugságon.) S. Jó — teti a fejére. (Férjhez ment.) D, —
volna fejét megaranyozni, (Gúnyosan : Megérdemli, hogy posztóba varrják
rövid esz,) E, —
Jobb, fejem essék fejét. (Rövid esz.) KV. Megfordult —
el, (Inkább fejemet veszítsem.) M, — fejében a vel. D. —
Megjárta fejét a
Jobb lábbal játszani, mint fejjel, D, — budai török vér. (Bor.) D. Megkó- —
Jókor fejéhez csapták a sajtárt, E, csagosodott a feje. Pázmán. Meg- —
Kardra került rossz feje, D, —
Káp- mosom a fejét. E. — Megmosták a
talan a feje, (Igen okos,) E, —
Káp- fejét szappan nélkül. (Megszidták.) B.
ha meg volna zsin-
talan volna a feje, — Megvakarod belé a (Meg- fejed.
delyezve, (Gúnyosan: nagyon okos,) bánod.) E. — Mennyi annyi fej, ész.
D. — Kemény a feje bre. (Fejes,) E. — A hány annyi vélemény,
fej,

D, — Keress bár magadnak fejet, (Latin.) ME. — Méltó volna, hogy

nekem az enyém is jó, D. — Kevés százrétü pacalba varrják fejét. (L.
van a fejben. D. —
Két fejre egy ka- fent.) KV. — Méltó volna, hogy be-
lap. B. — Két öklére támasztja fejét. zsindelyezzék a fejét. (L. fent.) B. —
D. — Ki az igazat hangosan hegedüli, Mi téged nem illet, ne törd azon fejed.
hamar vonóval a fejére ütnek, D, — (Német.) S. —
Mikor a búza feje fel-
Ki fejlesütve áll, méltó a pofra, (B- felé áll, akkor a polgár ember orra
nös.) D, — Ki magasról néz le, hamar lefelé áll. (Üres kalász a paraszt szo-
szédül feje, S, —Ki nem akarja, morúsága.) Ny. 6. — Minden botnak
hogy feje megszüljön, vágassa le, D, végén a feje. M. — Minden ember
— Ki szolgáját gyengélteti (kényesz- egyids a fejével. (Gyermek gyermek-
teti), fejére neveli, BSz, Kinek — fejjel, öreg öreg fejjel gondolkodik.)
feje nem kócsagos, érti, Pázmán. — Ny. 7. —
Mintha feje sem volna, ugy
Kinek feje rossz, lába sem jó. D, — andalog. D. —
Mit mással cselekszel,
Kinek-kinek feje legjobban illik maga azt várjad fejedre. KV. Mondj —
nyakára, D. — Kinek reggel fáj a igazat, betörik a fejed. Motoz KV. —
feje, jele hogy múlt este nem tartott van a fejében, mint a bolond birká-
jó mértéket. K, —
Kint a feje a bolt- nak, (Kerge birka, hóbortos.) Ny. 1.
ból, mint Móri zsidónak a lóból. S. — Nagy a feje, de kicsiny a veleje,
Kis ujjában több van, mint másnak a D, — Nagy szöget vertek a fejébe,
 • :

229 —
nehéz kihúzni. (Nagyon gondolkozóba — Olyan a feje, mint a véka. D — Ott
ejtették.) D. — Ne a lábához, hanem egye a fene a lábát, csak a feje ma-
a fejéhez menj. (Ügyes-bajos dolog- radjon meg. Ny. 5. Osz fejnek—
ban az úrral szólj, ne a szolgájával.) süveget emelj. S. —
Posztóba varr-
Ny. 1. — Ne borulj lábához, ha fe- ják fejét. (Bolondos beszéd.) Sz. —
jével szólhatsz. (U. a.) D. — Ne szólj Rábaközi fejnek sem sepr a veleje.
nyelvem, nem fáj fejem. D. Ne — S. —
Ritkán jár a kövér has értel-
szólj szám, nem fáj fejem. E. Ne- — mes fejjel. KV. —
Rossz leány le-
hezebb feje, mint fara. (Részeg.) D. veszi édes anyja fejét. (Megszomorítja,
— Nehéz fej, tompa elméj, E. — sírba viszi.) E. — Rosszban töri fejét.
Nem arra való, hogy posztóba varr- E. — Senki nem
ugy az em-
feje illik

ják fejét. M. —
Nem az ö fejében ber nyakához, mint a magáé. (Má-
ftt az ki. (Nem ö eszelte ki.) E. — tyás király Kinizsit a törökhöz akarta
Nem az ö fejébl sült az ki. B. — küldeni követségbe s azzal biztatta,
Nemcsak tökkel, hanem ököllel is ha megölik, harmincezer török fejét
ütötték a (Nagyon buta.) D. —
fejét. fogja levágni. Igen ám, feleié Kinizsi,
Nem többé a
fáj (Meghalt.) E. —
feje. de a harmincezer közül egy sem fog
Nem fér a fejébe. (Nem tudja fel- illeni az én nyakamra.) D. Sok —
fogni.) E. — Nem fér a tökfejébe. D. hajszálat kell addig a fejnek elvesz-
— Nem j az embernek fejével ját- teni, mig megkopaszodik. D. —
szani. (Eletét kockára tenni.) D. — Sulykot csinál fejére. (Saját vesztét
Nem lehetminden fejet egy kalap alá okozza.) Pázmán. —
Száraz vám a
vonni, (Nem lehet minden embert egy feje. D. —
Szeget ütött a fejébe.
véleményre kényszeríteni.) E. — Nem (Gondolkozóba ejtette.) E. Szédeleg —
mehetek fejjel a falnak. S. — Nem a lába, tántorog a feje. (Ittas.) D. —
mind pap, kinek fején a korona. (Ton- Széllel bélelt a feje. B. - Szép szó
zura.) D. —
Nem mind szz, ki fe- nem tör fejet, Ny. 6. — Szólj igazat,
jére pártát köt. D. — Nem posztóba, betörik a fejed. E. — Tele a feje. D.
hanem zsákba illik feje. D. Nem — — Tele beszélték a fejét. S. Tor- —
sül ki az ö fejébl. (Nincs annyi esze.) kig tanult, de fejébe semmi sem ment.
E. — Nem teszi feje alá. (Nem viszi D. — Több gond vagyon a gazdag
pénzét a fösvény a másvilágra.) E, — fejében, mint szrszál nyusztos sü-
Nem verem érte fejemet a falba. KV. vegében. K. — Többet költ hasára,
— Nemakarás, fejvakarás. Cz. — mint fejére. D. — Tök a feje, ganéj a
Néha az asszonyok csupa szokásból — Tökkel ütötték veleje. D. fejét.

vakarják fejket. D. — Törd be

— Nincs feje jól még (Buta.) D. fejét,

összeiszkábálva. D, haragszik. D. — Törd be

— Nincs hol fe- még fejét,
jétlehajtani. E, — No majd megmo- sem haragszik. D. — Törött fejébl
som a fejedet. (Megszidlak.) Ny. — kiugrott az ész. D. — Tud a lóhoz
7.

Nyelvnek nincs csontja, mégis sok (Gúny nem hozzá.) E.fejét üti. ért
D. —
:

embernek betörte a (Nyelves — Tudósabb nyelve, mint

fejét. feje.
elbb-utóbb megjár.) S. — Nyirpóz- Tücsök bujt a fejébe. (Bogaras, hó-
nával fejét póználni. (szül mint a bortos.) E. — Ugy lecsapták fejét,

nyirfahéja, fehérlik a haja.) M. — mint a káposztát. D. —

Ugy alszik,
Okos ember, jó volna a fejét bezsin- mintha fejét elvesztette volna. D. —
delyezni. (Gúny.) E. Okos mint a — Ugyan fejére mondották a birák,
tordai kos, seggel megyén a vályúra, (Szigorúan elitélték.) D. Ugyan —
mégis fejjel esik bele. Ny. 3. — OJyan füstölög a feje belé. (Sok gondot okoz
nagy a feje mint a beledi ebnek. KV. neki.) B. —
Urad fejét ne kivánd fel-
 230 —
kantározni. (Ne tedd uradat lóvá.) D. nagy fejedelmet. KV. (Sok és jómódú
— Üres kalász fentartja fejét. S. — alattvaló.)
Vas a feje. E. —
Vasfej, kemény Fejel. Okosan van a csizma fe-
akaratú, (Hajthatatlan, konok.) E. — jelve. S.
Vágták a nyírt fejeket, mint a nyers Fejes. A fejesnek hamar nyakát
tököt.(Török fejeket.) D, Vesztére — szegik. D. —A
•
ki nyakas, fejes is. D.
harapla el az egér fejét. (L. egér.) — Fejes apának nyakas a fia. D. —
D. —
Víz van a fejében. (Együgyíi, Fejes kutya, nyakas eb. D. — Fejes-
tompa elméj.) E, —
Zsellért foga- nek kell lenni annak is, kit felakasz-
dott a fejébe. D. tanak. D. — Ha feje nem volna, mégis
Fej. Az ökröt a talpáról fejik. fejes volna. D. — Nem tudni, melyik
(Hajtva veszik hasznát.) Ny. 6. — rosszabb, a nyakas-e vagy a fejes. D.
Bakot fej. S. — Egy tehenet fejnek. — Néha levetsdit játszik a is fejes
D. — Egyik bakot fej, a másik rostát — Nyakon ütik a
szerencse. D. fejest,
tart alája. (Egyik bolond, a másik D. — Nyájas apa, — Nya- fejes fia, S,
még nagyobb bolond.) E. — Erszényt kas apának fejes a fia, D,
fej alakos. (Kicsalja a pénzt.) D. — Fejetlen mese is hírre kaphat, D,
Jó a juhot hajtani is, fejni is, Ny, 1, — Fejetlen mese legtöbb becsü- vall
-
—Jó tehenet fej. (Gazdag szeretje letet.E. — Fejjel a jött világra, fejet-
van.) Ny. 3. —
Ki a tehenet ersen len ment D, — Ha kalapos volnék,
ki.

feji, vörös tejet fej. (Véreset.) D. — az emberek fejetlen jönnének a vi-

Ki keményen fej, vért ereszt. B. — lágra. ME.
Kinek tehene nincs, kecskét fejjen. E. Fejt. Álmot fejt. D. Álmot fej- —
— Könny a telit megfejni. (A tele teget, nem tud pedig hozzá. D,
tölgyet.) D. — Lábáról fejik a lovat, Fejsze. Ers fába vágta fejszéjét.
hátáról a birkát. — Fejsze a fának
(Veszik hasznát.) Decsi János, bi-
Ny. — Megfejnek még téged egy
4. — Fejszét a nyakára, D,
kája, Ny, 24,
tál korpán. KV. — Megfejné az ágast, — Fejszével hozzá, ha késsel nem lát

ha adna. (A kútágast.) D. —
tejet D. — Fejszével agyon-
árthat, kell
Meg lehet egyfejnikorpánál, D. tál hogy meghaljon, E, — Ha öreg
ütni,
— Megfejné a kútágast — Ne- fejsze esik eljövök. E. — Minden
is. E. is,

héz a baktól E. — Pörös

tejet fejni. fejszének akad nyele. — Nagy fába B.
tehén tögyét a prókátor vágta feji, KV, — Nehéz fába
tejfölét fejszéjét.
a biró brét a zsidó
nyeli, vágta — Nem fába vágta
lesi. S. fejszéjét, B,
Fejealja. Jó helyre vetette a a D. — Rossz fejsze
feje- nem
fejszét, el

alját.(Gazdagon nsült.) Ny. 23. vész a faragóról, (Csak a lopják jót

Fejfájás, Rövid torkosság, hosszú BSz, — Terebély fának fejsze van
el)
fejfájás.D. a tövén. D. — Tudja lopta isten, ki
Fejhajtás. A nyakas a fejhajtást még a fejszét D. — Úszik
el kis is.

meg nem szokhatja. D. mint a D. — Úszik mint a fejsze.

Fejkötö alá (Férjhez ment.)
jutott. fejsze D. — Úszik mint az lefelé,
ME. — Lévai (Kofa pofozko-
fejkötö. öreg — Van fejsze. S. ott kis fejsze,
dás, E.
pof.) nagy (Vagyonos ház.) — fejsze. E.
Fejsdézsa- Bak alá a fejs- Vesztett fejszének foka. KV.
teszi — Ve-
dézsát. D. szett fejszének nyele. Sz. — Veszett
Fejedelem. A
fejedelem legyen fejszének nyele fordult. (Nyele meg-
vigyázó. KV. — A
fejedelmet ne ok- került.) B. —
Veszett fejszének nyele
tasd. D. —
Milyen a fejedelem, olyan is jó. D. — Veszett fejszének még a
a jobbágy. KV. —
Parasztok teszik a nyele is jó, B. — Nem lopnak annyit
 —

231

fejszével, mint észszel. Ny. 3. (Többet mint a kulimász. (Szláv szó kocsi-
—
:

csalnak, mint rabolnak.) kencs.) D, Fekete mint a szere-

Fekete. A fehér liliomnak is fe- csen. D. —
Fekete mint a ténta. D, —
kete az árnyéka. szegény
B. — A Fekete mint az éjfél. D. Fekete —
húsvét napján is fekete vasárnapot ül. mint az ördög. D. Feladták a fe-—
D. —Az ördög sem olyan fekete, kete levest, D. —
Felirom fekete kré-
mint a milyennek festik. S. Azt — tával a kéménybe. S. Gyi sárga, — !

sem tudom, ha fehér-e vagy fekete. szürke fekete a lelketek is. Ny. 5.
!
—
KV. —Adós fizess, ne nevess, ez a Gyi sárga, más világra, ugy is fekete
!

fekete leves. Ny. 5. —

Akár a bogár, a lelketek. (Ha rossz embert temet-
olyan fekete. E. —
Akár fehér, akár nek, csak vigyék.) S. Ha akarom —
fekete, elég hogy kutya. D. Annak — fehér, ha akarom fekete, (Ingatag em-
is rálépett a fekete tehén a lábára. ber,) E. —
Ha nem fehér, fekete, S.
(Sok baj éri.) Ny, 5. Annyi mint — — Ha fekete is, nem cigány. Np. —
körmöm alatt a fekete. S. — Apád- Hátra van még a fekete leves. (Tököli
nak is fekete a koponyája. (Szegény.) Imre 1685-ben a váradi basánál.) Sz,
BT — Beirták a fekete könyvbe. (Rossz.) — Járt a fekete iskolában. (Tapasz-
D, — Eleget fürdik a malomkerék, E, — Kék szem,
talt jót, rosszat.) úri
mégis fekete. K. — minden tehén szem sárga szem, macska szem,
Éjjel ; fe-
fekete. Sz, — Én fehéret kérdek, kete szem, cigány szem. E. — Kivül
te
feketét mondasz. KV. — Fehér a ház, fehér, belül fekete. — Köröm S. fe-
fekete a kenyér. (Küls pompa, kol- ketényi. (Kevés.) D. — Köröm feke-
dus konyha.) D. — Fehér tényit se gondol
holló, fe- D. — Más vele. falát
kete hattyú az igaz barát. B. — Fe- meszeli, az övé koromfekete. ME. —
héret feketének mond. E, — Fehér
is Más meszeli, magáé fekete. — falát E.
tehén fekete
is D. — Fehérnek
éjjel. Megitta a fekete (Megbnh- levest.
nem mutat feketét a tükör. D. — Fe- — Minden szinü macska,
dött.) S. fe-
hérrl a kérdés, feketérl D, — kete éjszaka. KV. — Nem mondja a
felel.

Fekete földben terem a jó búza. KV. feketét fehérnek. B. — Néha a fehér

— Fekete földben terem a szép búza. és fekete megegyeznek, D, — Oda-
D. — Fekete hollónak fekete a to- várnak a fekete D. — Ördög, ha lére,
jása. D. — Fekete hollónak fekete a fekete. E. — Rátartja magát, mint a
fia.E. — Fekete karácsony, fehér hús- fekete az asztalon. E. — Ritka lé
vét. E. — Fekete képnek fekete a mint a fekete hattyú. E. — Rosszat
festéke. B. — Fekete kéz, fehér pénz. beszélnek a jóról fehér liliomnak is :

(Munkás kéz szerez pénzt.) Ny. 15. — fekete az árnyéka. D. — Sötétben

is

Fekete kézzel keresik a fehér pénzt.

is minden fehér feketét mutat. D. —
D. — Fekete könyv.
•
— Fekete Sötétben minden tehén fekete. KV. —
E.
kutya, -tarka eb, mindegy ördög. D. Szarkának annyi fehér mint tolla,
Fekete széna, fehér kenyér. fekete. E. — Szomorú nap, fekete
(L. fehér.)
Ny. — Fekete tehénnek fehér a vasárnap. D. — Több fekete kutya
2. is

teje. D. — Fekete tyúknak árnyéka. van a világon. — Tudja mi fehér, S.

E. — Fekete tyúknak fehér a mi fekete. E. — Ugy rátartja magát,
is to-
jása. E. — Fekete mint a cigány. D. mint fekete az asztal közepén. D. lé
— Fekete mint a csóka. E, — Fekete Feketeség. Kazán a fazékna'k
mint a holt szén, E. — Fekete mint nem hányhatja szemére a feketesé-
a katlan. D. — Fekete mint a kazán. D. get.
D. — Fekete mint a kémény. D. — Feketít. Zöldre (Rosszul feketít.
Fekete mint a korom. D. — Fekete Ny. §zánt.) 2.
 — 232 —
Fekszik. A ki ebbel fekszik, bol- nak. (Hold földet.) D. Nem szán- —
hásán kel fel. —A
nappal kelnek
D. tanak fekv ökrön holdat. KV.
a madarak és a nappal mennek fe- Fel. A világ lépcsin ki fel, ki alá
küdni. D. — Az alszik legjobban, ki jár. D. — Akár. alá, akár fel. ME. —
nem érzi mily keményen fekszik. KV, Fel is út, alá is út, S, — Fel is veszi,
— Egy lócán fekszenek. D. — Elbb le is teszi, (Szeszélyes, majd nagyon
szalmán feküdj, aztán párnán. Ny, 9. is gondol vele, majd semmit.) E. —
— Életrevaló ember nem fekszik a Felnek hajts, le-nek tarts. (Hegynek,
E. — Fekszik mint a kuvasz a
fülin. völgynek.) S. —
Hol fel a talpával a
szénán. (Az irigy éb maga nem ehe- kerék, hol alá. E, — Kerék annyit alá,
tik a szénából, de mást sem enged.) mint fel. E. — Ki M. —
fel, ki alá.

S. — Fekve vizel. (Rest.) D. — Fülére Lábbal fel, fejjel alá. (Felfordult vi-
fekszik. Ny, 2. — Ha a padra akarsz lág.) KV. —
Mennyit fel, annyit le. E.
nyugodni, tanulj elször alatta fe- — Mennyit a kerék fel, annyit alá. S.
küdni. KV. — Jó gazda korán kel, — Mennyit fordul a kerék fel, annyit
késn fekszik. S. —
Karikára fekszik alá. D.
mint a kutya. (Összehúzza magát.) Ny. Felad. Gyakran fzött párét uj lé-
2, — Ki a lapon fekszik, le nem hen- ben fel ne add. D. Rosszat a rossz—
geredik. E. —
Ki békével fekszik, is feladja. D.
maga békével kel. D, —
Ki késn fek- Felakad.A hal se akad fel a ho-
szik, késn kel. D. —
Ki párnán akar rogra, ha nem lop. D. A ki köny- —
feküdni, próbálja elbb a szalmát. E. nyen lop, könnyen felakad. D. A —
— Mindig fekszik, mint a kigyó. (Jól- nagy tolvaj leszakad, a kicsi felakad.
lakott, rest.) B. —
Nem minden bo- E. —
A pókhálón felakad a légy, de
korban fekszik a nyúl. D. Nincs — azon a darázs keresztül veri magát,
könnyebb a szónál, fekve is ki lehet D, —
A szem is elsbben a rúton
azt mondani. (Tett fáradsággal jár.) akad fel, D. —
Attól fél az erdben,
E. —
Nyáron a nap is késre megy hogy magától is felakad a fán. (Rossz
feküdni. D, —
Olyan urasán fekszik, lelkiismeret mindentl fél.) D. —
mint a kutya a szakajtóban. Ny. 6. — Attól félhet erdben, hogy magától is

Rossz szalmán fekszik. D. Törd — felakad. E. — Ha Jancsi lop, bizo-

ki fogad, feküdj a bölcsbe. (Ha fo- nyosan János felakad. (Ki kiskorában
gad nem mutatná hogy már nem lop, késbb hurokra kerül.) D. Ki —
vagy gyermek, másból azt nem le- hamar kezdi a lopást, hamar felakad.
hetne észrevenni; ostobán beszélsz.) D. — Ki minél többet lop, annál ha-
E. — Tudja, hol fekszik a nyúl. S. — marább felakad. D. Ki pénz nélkül—
Tyúkokkal fekszik le, tyúkokkal kel. vesz, hamar felakad. (Lop.) D. Ki —
E, — Vetett ágyba fekszik. (Szeren- részegen lop, akadjon fel józanon, D.
csés.) D. —
Véletlen bokorban gyak- — Kis hijja, hogy anyja méhében fel
ran nyúl fekszik. KV. —
Véletlen bo- nem akadott a köldökzsinórra. (Tol-
korban fekszik néha a nyúl. D, — vaj.) D. —
Nem hal vizbe, kinek fel
Véletlen bokorban fekszik a nyúl. E. kell akadni. D.
— Véletlen erdben gyakorta nyúl Felakaszt. A cigány is megszokja
fekszik. Cz. —
Zsákon fekszenek s a ha felakasztják, D.
fát, A szo- —
a madzagával takaródznak. (Nagyon kásért is felakasztják az embert. (Rossz
szegények.) Ny. 1. szokásért; a ki a rosszat megszokta.)
Fekvés. Nincs a tudománynak — Addig jár lopni a tolvaj, mig fel nem
rost ágyban fekvése, E, akasztják. B.— Annak is dolga van,
Fekv ökrön holdat nem szánta- a kit felakasztanak. B, — Akaszd fel
 ;

magadat, ha hirt akarsz szerezni. KV.
— Akaszszanak fel neved napján. E.
— Akaszszák fel a cserfa tetejére. D.
- Van annak is dolga, a kit felakaszta-
— Akaszszon fel a pocsai hóhér. (A
ki nem ért hozzá és jól megkínoz.) E.
— Csak egyszer volt dolga, mikor
felakasztották. (Naplopó akasztófára
kerül.) D. —
Eb keze látta, eb szeme
vette, akaszszák fel a ki keresi. (L.
eb.) D. —
Eb szeme látta, eb keze
'
vette, akaszszák fel a ki keresi. (L.
eb.) E. —
Egy hegyes túróért fel nem
akasztják az embert. D.
vallásra is Fe-
felakasztanak. E.
jesnek kell lenni annak, a kit felakasz-
tanak. D. —
Felakasztotta az igát a
szegre. (Nincs már ökre.) Ny. 1.
Felakasztotta magát valaki. (Nagy
szél van babona.); Ha meg nem
233 —
keért.E. —
Sokkal becsületesebb
embert is felakasztottak már. S. —
nak. D.
Felakasztás. Semmi kedve, mint
cigánynak a felakasztásra. D.
Feláll mint a kutyafark. E. —
Feláll a taraja. D, —
Ha a búza meg-
dl, a gazda feláll. (B termés.) Ny. 6.
Felázott sátora. (Kár érte.) D.
Felbig'g'yeszti ajakát. (Duzzog.) D.
Felbont. A házassági esküvést
— Egy tanú- nem oly könnyen lehet felbontani,
— mint a rossz varrást. D.
Felborzad mint a mérges komon-
dor. D.
— Felcsúfolta mint Csengéi a sza-
marat. (Hogy jobban fincáljon, taplót
— tett fülébe.) Ny. 1.

akarsz vénülni, akaszd fel magadat. Felderül. Ború után felderül még.
Ny. 5. —
Ha minden molnárt, a ki E.
lop, felakasztanának, kiveszne a mes- Feldl a tele fazék. D. Nevet —
terség. E. —
Ha tizenkét tolvajt akasz- mint a feldlt gerencsér, (Fazekas.)
tanak fel egyszerre, a tizenharmadik Ny. 2. —
Nevet mint a fazekas, ha
még sem fél. (Nem okul.) D. — Ha feldl. S. —
Sótartó feldlt, pör lesz
valakit felakasztanak, csak a varjú a háznál. S. —
Örül mint fazekas a
mondja feje felett, hogy: kár, kár! feldlésnek. E.
B. —
Hangafára fel nem akaszthatná Fele. A felényi bú is sok. D. —
magát. (Szálas ember.) D. Hirbe — Fele is sok volna, a mit tudni akar.
akarsz jönni, akaszd fel magadat. E. D. —Fele magyar, fele tót. E. —
— Ki felül isten elvégezte, hogy fel- Fele német, fele tót. (Haszontalan.) D.
akaszszák, nem hal vizbe. E. Ki — — — Fele sem bolondság. E. Fele
nem akar élni, akaszsza fel magát. E. — Fele sem ember-
sem barátság, ü.
— Ki nem kivan öreg lenni, akaszsza ség, a mit cselekszik. B. — Fele sem
fel magát. E. — Ki nem kivan meg- E. — Fele nevetés.
tréfa. sirás, fele
vénülni, akaszsza fel magát. D. — (Örökösök gyásza.) E. — Fele viz,
— Kinek semmi dolga, akaszsza fel voda. (Az egész nem ér semmitfele
magát. D. — A kis tolvajt felakaszt-
voda szláv nyelven D. — Felén : viz.)

ják, a nagyokat futni hagyják. (Német.) a veszedelmen, azt megsajditja.

túl ki
S. — Kötelet sem vehet, hogy magát (Elre D. — Felénél kevesebb. érzi.) is

felakaszsza. (Szegény.) D. — Legjobb D. — Felébl, harmadából. D. — Ezt

olyan asszonyt elvenni, kinek els felébl, amazt harmadából. D. — Fe-
urát felakasztották. (Nem mondhatja, felébl, harmadából. D, —
lét felét
hogy els jobb D. — Nagy
férje Feleség,
volt.) segítség. B. — Jobb az fele
szél valaki felakasztotta magát.
fú, útnak felérl visszatérni, mint elté-
(Babona.) — Nem azért akasztják vedni. D. — Jobb az útnak felérl
S.
fela mert
tolvajt, hanem mert visszatérni, mintsem rossz helyre
lopott,
nem tudta D. — Ritkán
jól elrejteni.menni. KV. — Minden tréfának fele
akasztja fel magát valaki a maga vét- igaz szokott lenni. D. — Ne fele, sza-
 :

— 234

ladj vele. (Csak félig mondja el a dol- az ugatást elfelejti. S. Vén brúgós —
got s elszalad; nem lehet beszédén mindennap egy nótát felejt. E. —
eligazodni.) Ny. 5. — Ne neked fele, Vén cigány mindennap egy nótát fe-
szaladj el fele. (U. a.) E. — Túl már lejt. D. —
Vén hegeds mindennap
a Tiszának felén. (Bajon, munkán.) D. egy nótát felejt, KV. Vén hegeds —
Felebarát. Nem egészen, hanem mindennap egy nótát felejt, amit húz
fele barát. D. — Szereti felebarátját, is, azt is hibásan húzza. D.
mint kecske a kést. D. Szeresd — Felejtet. Szorgalmas munka fe-
felebarátodat, mint önönmagadat, lejteti a bujaságot. E.
Szentir. Felejtés. Elmúlt dolognak felejtés
Feledékeny gyjtt a tél hozza a vége. B. —
Megesett dolognak fe-
észre. D. lejtés az orvossága. ME. Megesett —
Felemelkedik. Az egek ellen a dolognak felejtés a vége. B.
hegyek is felemelkednek. D. Felel. A ki bottal köszön, annak
Felemel. Felemelték a polcra. doronggal felelnek. Ny. 4. Akkor —
(Akasztófa.) D. — Karját sem emeli felelj, mikor kérdeznek. D. Ebnek —
fel. D. mondják, eb a, farkának, farka azt
Felejt. A kecskét kertedben ne fe- feleli eb menjen. D.
: Fábián felel—
lejtsd. D. — Boldog, ki felejteni tud. arra. (Nem lesz belle semmi.) Ny. 1.
S. — Ember hamar felejt jót, nehezen — Fehérrl a kérdés, feketérl felel.
rosszat. KV. — Fent felejtették. B. — D. — Felelek én arról. E, Hat —
Ha adtál, felejtsd el, ha vettél, emlitsd. kérdésre alig felel egyet. (Kevély.) D.
(A jótéteményt.) S. — Isten sem nem — Hatot kérdel, egyre felel. D. —
siet, sem nem felejt. S. — Jégre vit- Igen örvend a rigó, felel neki a szajkó.
ték szegényt s ottfelejtették. D. — Jó F. — Kettre se egyet. (Kevély.)
felel
biró felejti a komaságot. S. — Ká- D. — Megfelel magáért. E. — Taci-
posztából a szalonnát kifelejti. (A ja- tusból felel. (Hallgat, nem felel ; taci-
vát.) E. — Ki mit jól megtanult, ne- tus, hallgatag.) E.
hezen felejti. KV. — Kinek mihez Felelet. A ki sokat kérdez, sok
kedve, azért álmát felejtse. KV. — feleletet nyer. E. — A szép köszön-
Kivitték, de fán elfelejtették. (Akasz- tésnek szép a felelete. KV. — Bokros
tófán.) D. —
Könnyen felejti az em- kérdésre, bokros felelet. Ny. — Eb-
2.

ber a más nyavalyáját. KV. Könny — kérdinek kutya a felelete. D. — Fo-

felejteni másnak nyavalyáját. D. — góval sem húznád ki belle a felele-
Könnyebben felejti kigyó farka vágá- tet B. — Kérdés feleletet vár. — S.
sát, mint asszony legkisebb boszusá- Amilyen a kérdés, olyan a felelet. E.

gát. E. —
Mindent felejt, csak azt — A milyen a köszönet, olyan a fe-
nem, a mit kellene. S. Mit a szem — KV. — Néha a kérdés lelet. is fele-
nem a sziv hamar
lát, KV. — — Néha az okos nemfelelet
felejti. let. S, is

Mit ember tanul, azt aggodtan

ifjanta D. — Csak felelet. félvállról felelget.
isnehezen KV. — Nem
felejti. D. — Felült a (Kispad a
felejti felelgetöre.
kigyó farka vágását. — Ott kályha
E. könny parancsol-
felej- mellett,
tettea széket. (Annyit beszél, hogy
kis Ny. gatni.) 2.
hazamenni.)
elfelejt — Otthon E. Feles. Felest fe-(Gyer- feletlent játszik.
lejtette eszét.D, — Otthon mek.) B. — Nem játszik már többet
felejtet-
ték a kemencénél. D. — Ugy meg- és (Nem gyermek felest feletlent.
verte az hogy a botot is rajta
isten, többé.) D.
felejtette. (Betegség után nyomorodott Feleség^. Adjon isten három f-et
maradt.) D. —
Vess egy koncot neki. friss, fiatal feleséget. E. — Adjon isten
 •

235 —
minden jót, feleséget szépet jót, dió- nemes mentéje a feleségével. S. —
fából koporsót. (L. diófa.) D. — Azt Lehet feleséget is pénzen venni. D. -
is tudja, mit súgott Mátyás király fe- Magadhoz hasonló feleséget végy. KV.
leségének fülébe. D. Békeség és — — Malmon és uj feleségen mindunta-
feleség, istennek áldása. D. Bor, — lan kell igazítani. B. — Malmon, ifjú
búza, békesség, szép asszony feleség. feleségen untalan kell építeni. Cz. —
S. — Bor, búza, békeség és feleség Malmon és uj feleségen szünetlen kell
ékes, széna, szalma, szalonna és a igazítani, D. —
Megverte az isten, ki-
ruha kékes. D. —
Borodat, kincsedet, nek rossz felesége van. S. Mit ér —
feleségedet, pipádat, puskádat ne bizd a kevélység, hogy ha vén a feleség.
senkire. S. —
Ebeladóba hagyta fe- S. —
Nehezen lehet a vaknak fele-
leségét. (Nem tördik vele semmit.) sége jámbor. D. —
Nem mindenkor
BSz. — Egy ideig eltart, mint a kis- nyereség a feleség. Np. Okos fele- —
rákosi ember felesége. Ny. 6. El- — ség nagy istenajándéka. B. Ördög —
rejtett kincs, rossz feleség ki nem veri a feleségét. (Esik az es és nap
megy eszedbl. E. — Els feleség süt.) E. — Paripa, fegyver, feleség,
második embertl, harmadik
istentl, nem közös jószág. E. — Pénz olvasva,
ördögtl való. S. Ez mindig háza- — feleség verve jó. Sz. Rabja ne —
sodik, mint a küll, még sincs felesége. légy, ha ura lehetsz feleségednek. D.
Ny. 3. — Élhetetlen, ki feleségének — Se felesége, se gyereke. D. — Se
keresetébl — Feleség, ellen-
él. D. fél felesége, se fia. D. —
Se fia, se fele-
ség. E. — Feleség, segítség. B. — fél sége, maga se terhes. (Senkije, sem-
Feleségétl D. — Fiatal ember-
is fél. mije sincs.) D. —
Titkodat, tanácso-
nek a feleség támasz, a pálca csak dat, feleségednek is nehezen. (Mondd
parádé; öregnek a pálca támasz, a el.) D.
feleség csak parádé. S. Gazdag — Feleséges. Két részt húz, mint a
feleség, felette nagy inség. KV. — feleséges ember. (Két koldus.) Ny. 19.
Gyermeknek legjobb feleség anyirfa- FelettébbvalÓ. Abarátság sem jó,
kisasszony.K. —
Ha feleséget veszesz, ha felettébbvaló. E. Nem jó a fe-—
bútól ment nem leszesz. B — Ha
•
fe- lettébbvaló nagy barátság. K. Sem- —
leséget veszesz, ravaszt veszesz a ház- m.iben sem jó a felettébbvaló. ME.
hoz, D. — Ifjú feleségen, malmon — Szerelem sem jó, ha felettébb-
mindig van igazítani való. E. — Isten való. xME.
rizzen út mellett lev földtl, pap- Felezni. Alázni és felezni. (A feles
leány feleségtl. *S. Isten rizzen — legyen alázatos a gazdával szem-
házas szolgától, jármas bivalytól, út ben.) B.
mellettiföldtl, paplány feleségtl. Felébred. A béles szagára feléb-
Ny. 4. —
Jámbor feleséget csak az red. KV. —
Éhes disznó makkal
isten adhat. B. — Jó bor, szép fele- álmodik, de ha felébred, tökkel is
ség, csendes lelkiismeret, drága dol- megelégszik. Ny. 4. — Fölébred a
gok. E. — Jó férj mellett van jó fele- kolbász szagára. E. — Ha elaludtál,
ség. Ny. —
Ki fegyvert viselhet,
2, fel ne ébredj a béles szagára. D. —
feleséget is Ki feleséget
vehet. B. — Minden vétek elalszik a vénben, csu-
vesz, bútól üres nem lesz. KV. Ki — pán a fösvénység ébred fel.
feleségét nem félti, nem is igen sze- Feléledt mint a bozacibere. (Paj-
reti. KV. — Ki feleségét nem félti, kos.) Cz. ~ Föléled, mint a légy a
nem igen szereti. B. — Királyválasz- verfényre. D.
tás, hadvezérlés, feleségvevés égi do- Felér. Fel nem éri ököllel. (Oly
log. D. — Közös mint a szentkirályi dolog, melyet nem észszel, hanem
 236

kézzel lehet felérni; könny dolgot mint a forró kása. D. Nosza rajta,—
sem — Késre érni
ért.) E. a fel kis fazék, ugyan felfortyantál, K.
bércre. D. — Két bizony egy felér Felfiy. A hólyagot sem fújják fel
istenugysével. — Néha egy szomo-
S. egy lélekzettel. D. —
Felfújja magát,
rúság fölér egy D. — Sok ahalállal. mint a béka. E. —
Felfújta magát
csillag, de nem ér fel egy nappal. D, mint a pölyhös béka. D. Felfújta —
Felépül. Nem egy nap alatt épült hasát. (Kevély.) D. — Felfújta pofá-
fel Róma városa. KV, — Fel ne fújd magadat,
ját. (U. a.) D-.

Felfal. Akkor szokja meg a hal a megrepedsz. D. — Felfújta mint a

horgot, midn legelsöbben felfalja. hólyagot. D. — Felfújták mint az
D. — Mén ló mellett a kanca falja oláh dudát. B. — Fel van fújva a
fel az abrakot. D. — Mindent maga duda, egyszeriben megered. D. —
akar fölfalni. S. — Nagy halak fel- Fújd dudának.
fel — Hallod-e S. te
falják a kisebbeket. (Német.) S. csapláros, fújd az itczédet. D. —
fel

Felfelé megy borban a gyöngy, Hamar felfújhatni a hólyagot. D, —

Vörösm.
jól teszi. —
Felfelé n, mint Könny a dudát, felfújni, de nehéz
az ökörfark, D. —
Lófarkat is lehet billegtetni, D, — Kövér mint a felfujt
felfelé szoktatni. D. — Mikor a búza lapocka, D, —
Nem hólyag, hogy
feje felfelé áll, akkor a pgár ember KV.
felfújják.
orra lefelé áll. (Üres búzakalász a Felfuvalkodás, széldagadás. D.
gazda szomorúsága.) Ny 6. Felfuvalkodott béka. S. Fel- —
Felfejt. Fejtsd fel, amit ebül varr- fuvalkodott koldus. D. — Pöffesz-
tál. D. kedik, mint a felfuvalkodott béka. S,
Felfér.Nincs oly rakott széna- Felfüstöl. Nincs még felfstölve
szekér, kire egy vella széna fel nem nyelve. D.
fér. M. Felfz. Fel sem fzhette bocsko-
Felfog^ta a lovat. (Lopta). D. rát. (Hirtelen elszaladt.) D. — Felfz-
Felfordít. Felfordított kártyával ték mint a kopót. B.
játszani sem mulatság, sem haszon. D. Felgyújt. Hogy bátrabban lopjon,
— Kész a poklot fenékkel felfordí- szomszéd házat gyújt fel. D.
tani. D. Felháborodott mint a bús ten-
Felfordul a világ, ha késre is D. ger, D.
— Felfordult világ. D. — Felfordult Felhágf. Eb is felhág a ház tete-

kocsija. D. — Felfordult pincéjében jére, ha az udvarban nagyon megsza-

a bor. (Bolond.) D. — Hosszú zsák lasztják. D. -
—
Eb is felhág a ház
könnyen dl, a kurta felfordul. K. — tetejére, ha az udvarban megszorít-
Kurta zsák hamar felfordul. D. ják. E. — Felhágott a lépcsn, de le
Felforg^at. Hegyivel felforgat min- nem jöhetett. (Felakasztották.) D, —
dent. D. -
— Mindent fenekestöl felfor- Felhágott az uborkafára, Sz. Jól —
gat. M. — Mindent tövel-hegygyel fel- felhágott a város szemeláttára, (Fel-
forgat. D. akasztották.) D. —
Nehéz a mere-
Felforr benne a méreg. D. Egy — dekre felhágni. D. — Nem jó a fára
tznél több fazék is felforr. D. — hamar felhágni. D.
Kicsiny csupor hamar felforr. KV. — Felház. Üres a felház. (Fej.) D.
Kicsiny fazék hamar felforr. B. — FelhÓlyagZOtt mint a sovány
Piciny csupor hamar felforr. Bsz, lángos. (Lepény.) D,
Felforral. Könny a meleg vizet Felh. A felh magától is megered,
felforralni. D. ha terhes, D, —
A felhkön horgász,
Felfortyan. Hamar felfortyan, D, — A fényes felhnek, mosolygó
 —
23;

fehérnek, mennykövétöl retteghetsz. fel a napot, melyen vertél papot. E

D. — Dohog mint a terhes felh. Felj. A napot ott keresd, a hol
Ny. 11. — Fehér lónak, világos fel- felj. Ny. 1. — Feljött a csillaga.
hnek nem kell hinni. Cz. — Felh (Szerencsés.) E. — Napot lementében,
nem pára. D. — Felhbl nem mer- nem feljöttében dicsérik. Sz.
hetsz vizet, mert messze van. Ny. 4. Felkantároz. Urad fejét ne kí-
— Kicsi —
es, nagy felh. Ny. 6. vánd felkantározni. (Ne tedd ne
lóvá,
Mosolygós asszonynak, görhes lónak, csald meg uradat.) D.
világos felhnek nem kell hinni. — E. Felkap. A jó disznó kitúrja a
Mozog mint a rossz felh. Ny. — 6. gyökeret s a rossz felkapja. Ny. 9. —
Nem mind felh, a mi pára. D. — Felkapott a kerékre. (Kevély.) D. -

Nem minden felhbl hull a mennyk. Felkapott a kocsira. (U. a.) D. Fel- —
D. — Nem minden felhbl leszen kapott az uborkafára. ME,
es, E, — Néha kis felhbl nagy es Felkapaszkodott a bércre. (Sze-
lehet. —
Sokszor egy kis felh
D. rencsés.) D. —
Nincs oly magas fa,
nagy est —
Szánja a pénzt,
vet. Bsz. melyre fel nem kapaszkodhatni. D.
felhvel takaródzik. D. Tarka mint — Felkel. A jó cselédes gazda ko-
a bárányfelh. D. —
ügy fenyegetd- rán felkeljen, késn feküdjék le. KV.
zik, mint a terhes felh. D. Vilá- — — A ki ebbel fekszik, bolhásán kel
gos felhnek, dalos menyecskének ne fel. D. —A ki el nem esett, nem kell
örülj. Ny. 16. —
Világos felhnek, felkelnie. KV. — A ki jókor felkel,
fehér rokolyás asszonynak nem kell harmatot szed. E. A — ki nagyot
hinni. Ny. 6. esik,nehezen kel fel D. — A nap is

Felhörpent. Jól felhörpentett szokásból kel fel. D. — Ballábbal

urunk vérében. (A borból.) D. Nem — kelt fel az ágyból.(Rosszkedv, ko-
jó társ, ki mindent csak maga hör- mor.) Ny. 13. —
Csibékkel kel feles
^

pent fel. KV. fekszik le. S. —

Farral kelt fel az
Felhörpöl. A ki felhörpölte fölét, ágyból. (Rosszkedv.) D. Fel nem —
igya a savóját is. S. kelne, ha nyü esne is húsába. D. —
Felhúztaa bakancsot. (Kevély.) Ha felkel, menten leül, sajnálja az
D. —
Felhúzta a csizmát, istenhoz-
- állást. D.— Ha hamar hamar estél,
zád bocskor. ME. —
Felhúzta a más kelj fel.D. — Kelj már a kódis fel,

csizmáját. (Elszerette más feleségét.) (koldus) a harmadik faluban

is jár.
Ny. 23. —
Felhúzta a piros csizmát. Ny. 13. — Késn keltél (Nincs fel.

(Kevély.) D. —
Felhúzzuk akkor a elég erd hozzá.) E. — Ki kutyával
nagy csizmát. (Egész ervel hozzálá- hál, bolhásán kel D. — Könnyebb fel.

tunk majd.) Ny. 5. elaludni, mint felkelni. D. — Köny-

FeliP. Az ajándékot is felirja. E. nyü de nehéz felkelni. D.
elesni, —
— Amint az urak felírták, ugy kell Már a hatodik falut járja a koldus,
meglenni. D. —
Felirom a kéménybe, mikor te ágyadból felkelsz. D. —
E, — Felirom fekete krétával a ké- Nem ugy kelt fel, amint lefeküdt.
ménybe. S. (Máskép történt, mint a mint remélte
—
;

Feljebb. Még neki áll feljebb. csalódott.) E. Öreg ember eltt

E. — Nem árt feljebb arányzani a kelj fel. E. —
Rosszul kelt fel. E. —
lövésben. D. Seggel kelt fel. E. — Felkeltebb a
Feljebbvaló, Nem feljebbvaló a kovásznál. (Kevély.) D.
tanítvány a mesternél. KV. Felkelés. Egynek elesése, másnak
Feljegfyez. Ha mikor versz papot, felkelése. KV. — Kora felkelés nem
feljegyezd a napot. KV, Jegyezd — szerez hajnalt. KV.
 —
238 —
Felkelt. A macskát sem kelti fel D. — Fellobban mint a szösz. D. (Ha-
álmából. D. — Felkelti az alv macs- mar megharagszik.)
kát. (Pajkos.) D. — Ha az alvó ebet Felmag^aSZtal. Felmagasztalták
felkelted és megmar,
azt nyerted vele, az ég felé, (Felakasztották,) D. —
amit kerestél. D. — Nem jó a macs- Ország-világ láttára felmagasztalták.
kát álmából — Nem
felkelteni. F. (U. a.) D.
szánja felkelteni a csapiárost. (Iszá- Felmászik mint a tök. B, Fel- —
kos.) D. mászott a kerékre. (Kevély.) ML. —
Felköt. Az almának is a szépét Körmetlen macska nehezen mászik
kötik fel. D. —
Az almának is szépét fel a fára. Ny. 12. Nehéz köröm —
szokták felkötni. B. — Felköti a nélkül a fára felmászni. D.
csépet. (Elre híreszteli tervét.) B. — Felmegy. Fel ne menj a fára, nem
Felkötötte a duri bocskort. (Bosszús.) esel le. B.
Ny. 2. —
Felkötötte a harangot, hát Felmondotta a leckét. (Tul van
kongassa. (0 kezdte, hát folytassa.) a bajon.) D.
Ny. 6. —
Felkötötte a kolompot. (U. Felnevel. Könnyebb a leányt fel-
a.) E. —
Felkötötte macskára a ha- nevelni, mint férjhez adni. KV. —
rangot. (Bolondul cselekedett.) E. — Sok zsidó gyermeket felnevelt már
Felkötötte a nyakravalót. (A mezí- életében. (Sok kamatot fizetett.) Ny. 6.
telen cigánypurdé, ha felköti a nyak- Felnevelkedik. A hol a nyúl fel-
ravalót, azt hiszi fel van öltözve.) D, nevelkedik, ott szeret inkább lakni. Sz.
•
—
Felkötöttem a kolompot, de nem Felnéz. A disznó is megeszi a
tudom hogy harangozok vele. Ny. 24. makkot, de fel nem néz a fára. (Há-
— Felkötötték a bú felejtöre. (Akasz- ládatlan.)
tófa.) D. —
Ha felkötnék sem állana Feln. Én is biztam egy nádszál-
meg a hallgatást. D. — Ha felkötöt- hoz, ki felnvén hajlott máshoz. D.
ted a harangot, hát harangozz. D. — — Feln
a leány az ágy alatt is. (A
Ha felkötötted a kardot, hát viseld. gyermekek észrevétlen és hamar
Ny. 7. — Ha felkötötted a kolompot, megnnek.) ME. —
Feln mint a vad
zörgesd. E. — Ha felkötötted, rázzad. kender. S. —
Felntt mint a debre-
E. — Ha felkötötted, zörgesd. S. ceni kútágas. S. Ugy ntt fel, —
Jól felkötötte gatyáját. (Jól hozzá ké- mint a barom. S.
szült.) D. — Jól felkösse gatyáját, ki Felnyal. A mit kiköptem, nem
vele kiköt. E. — Más kötötte fel neki nyalom fel. (A mit kimondottam, nem
a nyakravalót. (Felakasztották.) S. — vonom vissza.) Ny. 18.
Néha a jól felkötött párta is elesik. Felnyit. Felnyisd a szemet, ha
(A jól rzött leány is megesik.) D. mit akarsz KV. — Felnyílt a szeme.
Fellármáz. Egy kakas az egész E. —
•
A kárvallás a bolondnak is fel-
falu minden kakasát fellármázza. D. nyitja szemét. D. — Néma lakatok-
Felleg". Egy kis felleg is nagy est nak felnyithatja zárját. (Bor beszé-
hozhat. D. — Sötét mint a felleg. D. dessé tesz.) D.
Fellegvár. Felvitték a felleg- Felold. Ha fel nem oldhatni a
várba, (Felakasztották.) D. — Ki- csomót, elvághatni. D.
szöktek a fellegvárból. (Nincs helyén Felolvasták neki a leckét. (Meg-
az esze.) E. büntették.)
Fellobban. Könny a száraz szal- Felöltözik mint Lakatosné Jézus
mát fellobbantani. D. Hamar fel- — nevenapján. (ízléstelenül, minden ru-
lobban, mint a puskapor. S. Ha- — háját magára aggatja.) Ny. 7. Felöltö-
mar fellobban, mint a száraz szalma. zött, mint a bányai ember. (Tarisznya-
 239

ját felvette, benne a bicskakés.) Ny, (U. KV.

a.) —
Más birja a fels vá-
i. — Felöltözött, mint rnapkor a rat. (Más eszével gondolkodik.) D.
diákgyerek. (Szép uj ruhába, de nem Felszabadult minden gonoszságra.
volt csizmája és mezítláb járta a D. —Talán pecsétes levéllel szabadí-
processziót.) Ny. 8. — Felöltözött nagy tották fel a rosszra. D.
cifrán, mezítláb mint a cigány. Ny. Felszárad. A kora es hamar fel-

11. 6. — Lesz még idö szépen járni, szárad. D.

csak legyen ki felöltözni. E. Szép — Felszed. Az elszórt dohánymagot
lehet a törzsök is, ha felöltöztetik. D. felszedni. D. —
Egyik szomszéd ki-
— Törzsök szép, ha felöltöztetik E.
is —
veti, a másik felszedi. D. Felszedte
Felöntött a garatra. (Sok bort — Felszedte
a sátorfáját. (Elment.) S.
E, — Jól felöntött a garatra.
ivott.) az (A hasznot.)
epret. — Jól S. fel-

(Részeg.) D. szedi a kapcát. (Elszalad.) D, —

Felpattan. Érett kelés magától is Könny a búzát elhányni, de nehéz
felpattan. D. — Felpattan mint a sajt- felszedni. D. — Néha a rongyot is

kukac. B. felszedik. D. — Szedd a fel vitorlát,

Felpingfál. Kend is fel van Csuri- ha nagy szelet ád. D.

isten Szedd —
nál az ajtóra pingálva. (Dicsekv, pe- fel,ha elvetetted. (Cigány mondása,
dig hitelbe iszik.) Ny. 1. mikor aratóba hivták.) D. Szedje —
Felpoharaz. Mindenét felpoharaz- fel, a ki elszórta. (U. a.) E.
ta. (Elitta.) D. Felszentelte mint Mutter a buty-
Felpöckölték az orrát. D. kost. (Egyszerre kiitta kóstoló cimén.)
FelpÖdÖPit. Ha bajuszát felpödö- Ny. 3.

riti, ember a ki bántsa. D. Felszék. Ugyan nagy felszékre há-

FelpÖPÖS. Felpörösnek soha ne gott (Nagy hangon beszél.) E.
!

tégy törvényt. KV. Felszí. Fel lehetne szívni. (Apró.)

Felrak. A mit villával felrak, ge- D.
reblyével lehúzza. E. Felszíjazta bocskorát. (Elszaladt.)
Felrázta az abroszt. (Nem kap D.
enni.) Ny. 2. Felszemöldök ember. (Fenhéjázó,
Felró. Ha papot versz, ródd fel a kevély.) D.
napot. D. Feltalál. Bzén keresd, feltalá-

Felrúg. A rossz maglovat (mént) lod. E. — Elvesztett becsletet nem ta-

felrugdossa a kanca. D. — Minden ló lálni fel a bokornál. D. — Feltalálni
felrúgja a szerencsétlent. D. szrén az ebet. E. — Feltalálta ma-
Felruház. Felruházták hátát hupi- gát, mint a megkerített kuvasz. (Résre
kékkel és jajvörössel. (Megverték.) D. talált, elmenekült.) Ny. 1. Felta- —
— Könny a szegényt kicsúfolni, de lálta magát, mint a megkötött kuvasz.
nehéz felruházni. Ny. 21 Könny — (Elrágta a kötelet.) Ny. 1. Felta- —
a szegényt kinevetni, de nehéz felru- lálta, mint Balázs a vecsernyét. (Ba-
házni. D. — Könny mást gyalázni, lázs lelesz prépost 1335-ben részeg
de nehéz felruházni. Ny. 10. Tuskó — fejjel vecsernye helyett misét kezdett
is szép, ha szépen felruházzák. E. — énekelni. Sz.) — Ha t lettél volna,
Törzsök is szép, ha szépen felruház- eddig feltaláltalak volna. D. — He-
zák. D. lyén keresd, feltalálod. S. — Ki a
Felsvár. A fels várat megvette szlt feltalálta, az volt ám az ember.
a bor. (Fejébe szállott a bor.) D. — D. — Meleg nyomát zte, fel is ta-
Kimentek a fels várból, (Elment az lálta D. — Nem találta fel a bátor-
asze.) D. — Kiszöktek a fels várból. ságot. E. — Nem találta fel a puska-
 ;

— 240 —
port. E. — találta fel. E. — ta- — Ne fuss a szekér után, melyre nem
lálta fel az aranybányákat. D. — ülhetsz fel. Ny. 9.
Pokolnak útját szembekötve is fel- FelÜlÖSdi. A szerencse mind fel-
találni. D. — Talán te találtad fel a ülösdit, mind levetsdit szokott ját-
puskaport! D. szani. D.
Feltartja magát a szatyor, ha Felvág'ta a bába a nyelvét. (Szá-
pénzes. (Gazdag vénasszony rátartós.) jas.)Ny. 3. —
Felvágták az orrát,
D. — Fentartja magát, mint a pénzes mint a tatár lónak. (Csúful megver-
szatyor. D. — Feltartja az orrát. ték.) D. — Ha szajkó lett volna, nem
(Ggös.) D. —
Feltartja orrát, mint kellett volna nyelvét felvágni. (Szájas.)
a zámolyi borjú. (U. a.) D. Feltartja — D. — Jól felvágta nyelvét a bába.
orrát, mint a harangozó disznaja. D. (L. fent.) D.
— Feltartja pipáját. E. Felver. Fel nem verhetni álmá-
Feltámaszt. Nehéz a holtat fel- ból. D.
támasztani. D. Felvesz. A hazug csakugyan hazug
Feltesz. A ki felteszen, játszani marad, ha az igazmondónak ruháját
is kell annak. M, — A ki nyerni veszi is fel. D. — Egyben felveszi,
akar, annak fel kell tenni. (Annak ami láb alatt van. (Tolvaj.) D. — Fel
valamit kockáztatni is kell.) D. — sem mint a vadoszai ember a
veszi,
Feltette a bársony süveget. (Szeren- zsidót. Ny. 21. —
Fel sem veszi,
csés.) D. — Feltette az Orbán süve- mint bakter a kalapdarabot. Ny. 21.
gét. D. — Feltette fejét. (Kevély.) D. — Felveszem a keztyüt, S. Fel- —
— Anna kontját. (Bo-
Feltette szent vette a csörgsapkát. (Bolondozik.)
ros asszony. Anna napkor nagy mu- S. — Felvette batyuját, aztán itt
latságok szoktak lenni.) D. Ha fel- —
•
hagyta faluját. Ny. 5. Ismeretlen —
tettél, játszál is. M. — Könny a embert ne végy fel szekeredre. S. —
kontyot feltenni. D. Minek futsz olyan szekér után, mely
Feltöltött a garatra. (Ersen bo- nem akar felvenni ? E. Nagy —
rozik.) Sz. kutya fel sem veszi, ha kis kutya
Feltör. Az abrakját hord lónak megugatja. Ny. 9. —
Ne kapaszkod-
nem törik fel a háta. B. — Abrakviv jál olyan kocsi után, mely fel nem
lónak nem törik fel háta. E. — Fel- vesz. S. —
Olyan szekér után fut,
törött a talpa. D. — Feltörte a diót. mely t sem megvárni, sem felvenni
D. —
Ha az ökör tudná maga erejét, nem akarja. D. — Örömében majd
felnem törné nyakát az iga. D. Ha — felvette a házat. D. — Úrtól, bolond-
tudná erejét az ökör, nem törnék fel tól mindent fel kell venni. Ny. 1.
nyaka. K. Felveti a pénz. (Sok pénze van.) S.
Feltz. Jól feltzte bocskorát. D. Felvirrad. Hiszem az istent, ne-
Felugraszt. Nem
azé a nyúl, aki kem is felvirrad még! E.
a bokorból felugrasztja. Ny. 8. Felvitte isten a dolgát. S. — Fel-
Felugrik. Nem minden bokorból vitték a fellegvárba. (Felakasztot-
ugrik fel ilyen nyúl. D. ták.) D.
Felül. Elül kopasz, okos kopasz Felzaj dúltak, mint a méhek a
hátul kopasz, bolond kopasz; felül köpüben. Ny. 12.
kopasz, koros kopasz. E. Térden — Felzavar. A forrást félne zavard.
felül, púpon alul. E. D. — Még a tiszta vizet felzavarja. is

Felült a duzzogóra. (Kis pad a D. — szegény, vizet sem tud fel-

kemence mellett. Parancsolgat.) Ny. zavarni. D.
2. — Felült a paripára. (Kevély.) D. Fen. Feni rá a — Igen fogát. S.
 ;

241 —
feni a bicskáját. E. Kaszáját sem — ták, mégis torkát feneketlen hagyták.
feni,mert ismét eltompul. D. Mér- — (Iszákos.) D.
gesen feni a fogát. D. Ne fendd az — Fenék. A beszédnek nagy feneket
élest. (Ne haragitsd a haragosat.) D. keritett, nehezen bontakozik belle.
Fenakadt, mint a mindszenti D. — A búnak fenekébe esett. D. —
gólya. (.M. Csongrád m.) Ny. 2. — Ki A tejnek sincs fenékig föle. D. — Az
pénz nélkül vesz, hamar fenakad. okos ott veti a vasmacskát, hol a fe-
(Lop.) S. — neket éri. D. Azt gondolja fenékig :

Fene. A — Azt tömi, melynek feneke

mely ebet a nyúl után tejfel. E.
kell hajtani, D. — Fahájjal kenték meg a
a fene eszik annak fog- kiesett.
tából. Ny. — Az oláh csak sülve feneket.
3. D. — Fenekében (Bottal.) áll

jó, akkor a fene egye meg. Ny.

is a dolog. (Ha verést kap.) D. —
2. elvéti,
— Bánja a fene. — Bejött a fene Fenekére tekint a kancsónak. E. —
S.
a határba. (Rossz.) Ny. — Benne Fenekére a pohárnak. B. — Fene-
2. lát
van a fene, mint az szi malacban. kére vertek. B. — Fenékfészek. (Va-
(A hideg beálltával nehéz karcs a legkisebb gyermek a család-
felnevelni.)
— Egye meg a fene. ME. — ban.) E. — Fenékig belát az emberbe.
;

Ny. 6.
Egye meg a fene. D. — Egye meg
tót B. — Garas van a fenekén. (Biz- tál
a fene, meddig kivan a csizmájából. tatás evésre.) Ny. — Gyakran 1. látja
E. — Fene szereti a kis malacot.
is a korsó fenekét. D. — Hallja kend,
E. — Feszeleg, mint fene a kosárban. nem egész fenékig D. — Kan- tejfel.
Ny. — Fészkes
5. E. — Ha én csó fenekére
fene. a keresztet. D. — veti
fene volnék. E. — Ha lepálik a szre, Kész a poklot fenékkel D. felfordítani.
fenének sem a bre. Ny.
kell — — Lustos a gatyafenék D. — Min-
8. is.

Jó a fene, a megeszi. E. — Kell a

ki den mesterségnek arany a feneke. D.
fenének. E. — Megeszi a a — Mindent fenekestül
tótot M. felforgat.
maga fenéje. E. — Megette a fene — Nagy feneket kerit a dolognak. E.
apróra. D. — Mi a fene — Mind — Nem esik a világ feneke. E. —
? S. ki
egy fene. D. — Nincsen semmi épség Nem lyukad a rosta feneke. E. — ki
feneette testében. D, — Ott egye a Semmi feneke gyomrának, mint a kür-
fene a csak a
lábát, maradjon tnek. D. — Szerencsétlen ember,
feje ki
meg. Ny. — Ragadós mint a
5. a szomszéd fazéknak csak a fenekét
tót
fene. D. — Rácz fene. É. — Rátótiak nézi. D. — Tisztább feneke, mint
agyonütötték a ketyeg (Órát szája. (Iszákos, ronda szájú.) D. —
fenét.
nem tudták micsoda.) — Sülve jó Tömi a zsákot, noha feneke lyukas.
S.
a paraszt, akkor a fene egye meg.
is D. — Vigyázz gyerek, mert fenekedre
Ny. 13. — Szereti mint fene a mala- verek. S.
cot. (Hamar betegség Ny. 10. — Fenékk. (Alapk.) Nehéz a
éri.) fe-
Tudja a fene. — Ugrál mint a hét nékkövet bolygatni. D.
S.
fene. Ny. — Vigyen a
5. E. — Fenk. Hal kai
fene. mint fenkö a jár,
Vigyen a mándoki fene. Ny.
el kaszán. Gz. — Hamar 6. mint fenkö jár,
Fenevad. Szembeszökik a fene- a kaszán. D. — Jó fenkövet vet a vá-
vadakkal D. is. sárban. (Nyelv.) D. — Lassan jár,
Feneketlen kád. KV. — Feneket- mint fenkö a kaszán. D. — Van ám
len mint a papzsák. — Feneketlen jó fenkö (Nyelve.) D.
S. ve.
torka, mint a szabó gyüszje. D. — Féniksz. Ritka mint a féniksz ma-
Fúrják mégis feneket-
száját, oldalát, dár. D.
len hagyják. (Tökéletlen munka. Ta- Fentkp. (Kevély.) D — Nagyon
lány kémény.) B. — Fúrták, farag-
: fentköp, ha csendesen evez. D.

Margalits E. : Magyar közmondások. 16

 242

Fent. (Fenn.) Fennhéjázó. D. — Feslés. Könny a csizmadiának a

Fenthordja fejét. (Kevély.) E. Fent — feslés. S. — Könny a vargának a
felejtették. (Felakasztották.) B.^ — Fent- feslés. Ny. 6. —
Könny kis feslést
tartja mint az érsek disznaja.
orrát, bevarrni. D.
E. —Fentjárkál, mint a vizi buborék. Feslettség. A hol nincs büntetés,
D. — Fentszóval gondolkozik. (Ma- szarvat vesz a feslettség. D. — Jám-
gában beszél.) E. —
Fentúszik mint bor szülknek is gyakran feslett a
a tök. D. —
Igen fen kezdesz héjázni, fiuk. S.
elszédül agyad. Pázmán. Jobb — Feslík. Nem igen feslik nála. (Sze-
alant kezdeni és fent végezni. E. — gény.) Ny. 3.

Mely tyúk fent kotkodál, alant keresd Fest. Ebet sem festett, mégis ki-
tojását. E. rályt akar rajzolni. D. —
Finggal nem
Fenyeg'et. A ki sokat fenyeget, festünk tojást. Ny, 8. —
Nem jó az
soktól félhet. D. —A ki sokat fenye- ördögöt falra festeni, S. Nem oly —
get, ritkán bánt. ME. — A szelet fe- rettenetes az ördög, amint festik. Sz,
nyegeti. D. —A tengert békóval fe- — Nem olyan az ördög, amint festik,
nyegeti. (Kevély^) D. — Ki egynek E, — Nem olyan rút az ördög, amint
árt, — Mást fenye-
sokat fenyeget. D. festik, D, —
Néha a szép példát is
get, maga reszkédtében D, — alig áll. rútul festik, D. —
Ördög sem olyan
Sarkával fenyegeti az ellenséget. (Fut.) fekete, mint a milyennek festik. S. —
M. Szép a szép kép is, ha kis árnyékot
Fenyeg-etzik. Ki ártani akar, festenek melléje. D.
nem fenyegetzik, F. Ugy fenye-— Festett. Csak azért szép a festett
getzik, mint a terhes felh. D. rózsa, mert el nem hervad. D. A —
Fenyeg'etés. Az asszonynak tulaj- festett virágot nem szagolja az okos,
don fegyvere a fenyegetés. D. Asz- — D, —A festett virágot sokan dicsérik,
szonyoknak fegyverök a fenyegetés. de senki sem szagolja, S, — Ifjú szép-
D. —
Koldus fenyegetés. (Üres, ha- ség, jégre festett kép, ME, — Szebb
szontalan.) D. —
Ritka asszony fe- az eleven, mint a festett kép. D.
nyegetés nélkül. D. —
Szép szóért Festék. A fekete képnek fekete a
fenyegetést várhatsz a paraszttól. E. festéke. B. — Hiába festik szép fes-
Fenyíték. Nem tetszik az ifjaknak tékkel az ördögöt. D, — Megpirulás
a fenyíték. KV. festéke az erkölcsnek. K.
Feny. Hosszú mint a feny. D. — Festés. Képet nem az aranyozás,
Nem fenyfa kardja. D. — Pattog a festés, hanem imádás tesz bálványnyá.
száraz feny. D. —
Sugár mint a fe- D.
nyfa. (Termet.) ME. Feszeleg" mint fene a kosárban.
Ferenc. Áll mint Dóéban szent Fe- Ny. 5. —
Feszeleg mint fing a gatyá-
renc. (Mozdulatlanul.) Ny, 9. — Lusta ban. ME. ~
Feszeleg mint a makk-
Kati rost Ferkóval sürög, forog egy hetes. (Legkisebb érték kártya.) Ny.
korsóval. (Egy húron pendülnek.) D, 6.
FePg-eteg". Állhatatlan mint a fer- Feszesen felhúzták a rámára, (Szi-
geteg. D. — Egy régi fergeteg fújta gorúan megbüntették,) D,
már azt
el, (Régen feledésbe ment,) Feszit, mint a két krumpli egy
D. —Mindegy, ha csákány-fergeteg zsákban, (Hetyke.) Ny. 1. Feszit, —
hull is, (El kell menni, meg kell lenni.) mint koszos Pista Jézus nevenapján,
Ny, 2. Ny, 23, —
Feszit, mint a falusi kutya
Fert. Mint a disznó, csak fert- a flaszteron. Ny. 22. —
Feszit, mint a
ben hever; Pázmán, pozsonyi kutya Nyitrában. Ny. 5, —
 :

2 io

Feszit, minta tatai kutya a jégen. Ny. fél, míg az öreg ipám él. E. —Egyébtl
5. —'A törvényt is maga rámájára fe- nem igen, csak a rajtakapták-tól fél.D.
sziti. D. Ez az élet a gyöngyélet, senkitl
Feszül a has br. (Sokat evett.) D. sem félni. E. —
Égett gyermek fél a
Feszület. Áll mint a fancsali fe- tztl. (Német.) S. Éjjel a gyer- —
szület. (L. fancsali.) E. Elbámész- — mektl is fél, D. —
Épen nem illik,
kodott, mint a fancsali feszület. Ny. ha az oroszlán fél, D. — Feleségétl
5. —Fancsali feszület. Sz. Szo- — is fél, D. — Fél a cigány szent Mi-
morú, mint a fancsali feszület. D. — hálytól. (Beáll a hideg.) E. Fél a —
Tisztesség, becsület, jobb mint arany kakukszólástól is. (Babonás.) D. —
feszület. (Jobb mint a kitüntetés.) S. Fél a méregtl. (Nem iszik vizet.) D.
— Ugy kellett, mint az oltárra a fe- — Fél a tolvaj a nyakravalótól. D. —
szület. Ny. 6. Fél a varjutói, hogy kikrákogja az
Fék. Hol a féket megkapják, a lo- elásott pénzt. D. —
Fél a vizikórság-
-

vat is ott szokták keresni. B.

Ki — tól. (Azért bort iszik.) D. — Fél az
lovat vészen, a féket is vele veszi. Páz- igaztól, mint a tztl. D. Fél éh- —
mán. — Közös féknek rongyos a szára. gyomorral a fecske fecsegésétl. (L,
S. —Zabola, fék, ostor, délceg lovat fecske.) D. —
Fél éjjel kimenni csak
megtör. S. a pitvarba is. D. — Fél, hogy elha-
Fél. A hegy a legnagyobb szelek- rapják az orrát. E. — Fél, hogy meg-
tl sem fél. D. ' —
A ki a kigytól fázik a nyelve. (Nem beszél.) Ny. 6.
megijedt, az a gyíktól is fél. Ny. 6. — Fél maga hálni az ágyban. D. —
— Ki a madártól fél, az ne vessen Fél minden bokorzörgéstöl, E, Fél —
kölest. Ny. 4. —
A ki a viztöl fél, mint a német gyermek a szent Mik-
nem eszik halat. Ny. 4. A ki az — lóstól. (Ekkor ijesztgetni szokták a
Ítélettl fél, kimutatja gonoszságát. rossz gyermekeket.) B. Fél mint —
D. — A ki fél, él. E. — A ki jól él, a tztl. D. —
Fél mint béka a dér-
királyt sem fél. BSz, — A ki sokat tl. D, —
Fél, mint cigány a korbács-
fenyeget, soktól félhet. D. — A ki tól. D. —
Fél, mint cigány a szent
szeret, az mindig fél. (Hogy elveszti Míhálytól. (L. fent.) D. Féí, mint —
a mit szeret.) Ny. 2. -^ A kit a kigyó eb a bottól. D. —
Fél, mint egér a
megcsíp, a gyiktöl is fél. Ny, 6. A — macskától. B. —
Fél, mint farkastól
kit a kigyó megcsípett, fél a gilisztá- a bárány. D. —
Fél, mint kecske a
tól is. Ny. 8. —
A megijedt ember késtl. B. —
Fél, mint a kormányos
árnyéktól is fél. D. -A mely kuvasz — a széltl. B. —
Fél, mint nagypénte-
egyszer általuszsza a Dunát, nem fél ken a zsidó. (Ekkor verni szokták
többé a víztl. Pázmán. A rózsa- — volt ket; ma is nagypénteken a jere-
ágyban is félhetni a tövistl. D. — Az miás-féle énekek után a gyermekek
igaz szeretet fél az árulástól. E. — a templom padjait verik, mondván
Attól fél az erdben, nehogy magától ütjük a zsidókat.) E. mint ör- — Fél,
is felakadjon a fán. D. — Attól fél- dög a tömjéntl. B. Fél tle, mint —
het erdben, hogy magától is felakad. ördög a szentelt víztl. E. Fél, —
(Rossz.) E. —
Attól fél, hogy nyelve mint Samu a nadrágjától. (Megijed a
megpenészedik, ' ha gyakorta nem semmitl is. Samu uj brnadrágja
hányja. D. — Attól is fél, hogy ár- mikor felakarta húzni, susogott, ö azt
nyékban megbotlik. (Vén.) D. — Bo- hitte valaki ijeszti s futásnak eredt.)
londság attól félned, mit el nem ke- D. — mint vakandok a naptól.
Fél,
rülhetsz. E. — Eb fél, kutya fél, míg D. —
Fél, mint zsidó a kereszttl. B.
az ipám, napám él, Np. — Eb fél, kutya — Fél, mint az ördög a tömjén füst-
16*
 — —
2M

töl. S. — Fél tle, mint a tüzes vas- Kutya is fél a bottól. D. — Leforrá-
tól. D. — Fél tle, mint koldus a ga- zott kutya az estl
Mely is fél. D. —
rastól. Ny. — Fél tle, mint mos-
6. galambot megtépett a kánya, az en-
tohájától. D. — Fél tle, mint a sze- nek toUától is fél. D. Mely mag a —
kérkenöcstöl. B. — Félhet a téltl, dértl fél, késbbre kél. D. Ne —
ki tavaszkor nem gyjtött. D. — félj a vakságtól, mig engem látsz. D.
Félni jó, de megijedni nem. E. — — Ne félj, mig engem látsz. S. Ne —
Félni, rettegni nem tud a magyar. D. félj,csak reszkess. S. Ne félj tle, —
— Fél dolog. B. — Gonosz a tör- nincs pentöle. (Pendelye.) E. Ne —
vényt, jámbor a szerencsét féli. BSz. féljetek szegények, jobban lesztek
— sem gyújt, fél, hogy el-
Gyertyát szegények. Kolonics. Nem fél a —
fogy. D. —
Ha a hangya fél, annak is király udvarbirójától. M. Nem fél —
van oka. D. —
Ha az orvos fél, két- koldus a tolvajtól. E. Nem fél a —
ségbe kell esni a betegnek. K. Ha — magyar, hogy elveszítse plund ráját.
az orvos fél, rettegni kell a betegnek. (Mert nincs neki.) D. fél a — Ne m
D. — Ha félsz, meg nem élsz. S. — német, hogy ellopják gatyáját. (Nem
Ha tizenkét tolvajt akasztanak fel hord gatyát, harjem plundrát.) D.
egyszerre, a tizenharmadik még sem — Nem fél a német, hogy elvon-
fél. D. — Hiába attól félni, minek ják gatyáját. KV. —
Nem fél a veréb
meg kell lenni. D. — Holt oroszlántól kbl faragott botos embertl. E, —
a nyulak sem félnek. D. — Igen fél Nem fél a viziembertöl. (Csak bort
király udvarbirótól. (Nem fél az úr iszik.) D. —Nem fél holló akasztott
alattvalójától.) M. — Inkább becsül- embertl. D. — Nem félhet a nyertes
jenek, mint féljenek. S. Jó — félni, a vert hadtól. D. — Nem fél dolog.
de nem jó megijedni. Ny. 8. — Jó (Csekélység.) D. — Nincs veszede-
lelkiismeret nem fél száz prókátortól. lemben, ki bátorságban is fél. BSz.
KV, — Jobb elbb félni, mint aztán — Reszkess, de ne félj. (Gúny.) E. •

rettegni. D. — Jobb elre félni, mint Semmirevaló a harag, kitl senki sem
utoljára rettegni. D. — Jobb félni, fél. E. — Senkitl nem fél a bnte-
mint megijedni. S. — Ketttl sem len. KV. — Senki sem fél haragjától.
fél. — Kétannyit
D. fél, ki élhetetle- E. — Soktól fél, a kitl sokan fél-
nül fél.— Ki a
D, haláltól fél, ne le- nek. B. —Sótalan harag, kitl senki
gyen katona. — Ki a D. haláltól fél, sem fél. Ny. 2. —
Szegény nem fél a
fiatalkorában sokat botlott. D. Ki — — Tanulj
tolvajtól. S. és istent félni
a viznek szokott, ha beleesik sem fél. jámborul KV. — Tart tle, de
élni.
D. — Ki az Ítélettl fél, kimutatja nem D. — Te
fél. mikor a is félj,

gonoszságát. E. — Ki fél az eleséstl, szomszéd háza — Ugy hogyég. S. fél,

ne menjen a jégre. E. Ki félve — kalapácscsal nem lehet egy zabsze-

nyúl a csalánhoz, megégeti kezét. S. met a seggébe B. — Ugyverni. fél,

— Ki rózsát akar tépni, tövistl ne mint kit ítélet elé visznek. D. Ugy —
féljen. S. —
Kis embertl az eb sem fél, mint egér a macskától. D. Ugy —
fél. D. —
Kis embertl a kutya se fél, mint kecske a késtl. D. Ugy —
fél. D. —
Kis kutyától a macska sem fél, mint ördög a tömjéntl. D. —
fél. D. —
Kis kutyától sem félnek, mig Ugy fél, mint zsidó a kereszttl.
nem harap. Ny. 5. —
Kit a darázs D. —
Ugy fél, mintha tövisen ülne.
megcsípett, a szúnyogtól is fél. S. — D. —
Ugy fél, mintha el akarnák
Kit a kigyó megmar, még a gyíktól nyelni. D. —
Ugy félek én apától,
is fél. E. —
Kupáját sem öblíti meg, mint a süt lapáttól. (Megveri a rosz-
fél, hogy vize elfogy. (Fösvény.) D. szat.) Ny. 3. — Ugy tekereg félve,
 — ; —

— 245 —
mint nagy városban urahagyta ko- félbehagyni. (Félbeszakasztani, mert
mondor. D. —
Utoljára kutya sem utóbb még rossz néven veszik.) Cz.
fél a botos bálványtól. (Megszokja Félegfyházi. Ugy áll a szája, mint
látását.) D. — Varjutói is fél, hogy a félegyházi mécs. S.
kikrákogja. E. Félelem.A hol a félelem, ott a
Fél. (Lásd : fele.) A kevély félbo- becsület. Ny. 2. A legnagyobb —
lond. D. —A szeles ember félbolond. szerencse a legnagyobb félelem. D.
D. — Félbolond. S. — Százeszten- Az urnák félelme a bölcseség kez-
ds gyermek is félbolond. D. — Csak dete. KV. — Az üres szív leghama-
félvállról felelget. (Kevély.) D. — rabb megtelik a félelemmel. D. — Hol
Feleség, félellenség. E. — Feleség, a félelem, ott a szemérem. D. — Hol
félsegitség. B. — Jó kezdet, fél siker. a félelem, ott a tisztesség. S. — Minél
S. — Jó szappanozás, fél beretvá- nagyobb a hágó, annál félelmesebb a
lás. — Jobb
D. az egész, mint a fél. lejt. D.
E. — sem
Fél tehenet ér esze. D. — Félénk. Bátor kevés van, de félén-
Koporsóban fél lába. E. — Néha jobb ket eleget látni. D. — Égett bor után
a fél, mint az egész. (Mértékletesség: a félénk is vitéz. D. Félénk eb —
jobb felényit enni, mint kétannyit.) E. csak ugat, de nem igen marhat. KV.
— Tisztaság fél egészség. Ny. 19. — — — Félénk eb többet ugat. B.
Félfogamra sem elég. S. —
Félénk juhoknak
Félfüllelelre a java. D. is

hallotta. — Féllába a koporsóban — Félénk katona a rendnek botrán-

S,
vagyon. M. — Azt sem mondta kozása. D. — Félénk katonán a mell-
fél-
kalap. (Szó nélkül elment.) B. —
:

vas reszket. — Félénk katonának is

Nincs félpénzen száz arany kár. E. — hátul van a sebe. D. — Félénk kato-
Félpofára (Fösvény.) D. — Csuda,
etet. nának hátul van a szeme. (Fut az
ha félszemére eleget aludt. Pázmán. ellenségtl vissza-vissza néz.) D. — s
— Félszemére alszik, mint a nyúl. E. Félénk katona jobb lábával keresi a
— Félszemét se veti másra. (Kevély.) kengyelt. D. — Félénk katonának nem
D. — Félszemmel (Csak ugy az anyja.
látta. — Félénk kutya többet
sir E.
futtában.) — Módi ez
S. mint ugat, mint mar. D, — Félénk kutyá-
is,

Komáromban a félszem. (Oktalan nak hasa farka. D. — Félénk alatt

szokás, csúnya Ny. — kuvaszok távolról ugatják az orosz-
viselet.) 1.
Örül neki, mint vak Laci a félszemé- Ny. — Félénk nem gyz lánt. 2. el-
nek. Ny. — Örül neki, mint Oláh lenséget. B. — Félénkre nagy dolgot
5.
Géei a félszemének. D. — Vigasztaló ne bizz. B. — Félénk tyúknak csir-
szó a betegnek félorvosság. E. — Fél- kéje elbuvik. D. — Félénk sziv is

vállról beszél az emberrel. E. — Fél- nem megy a tilalmasba. E, — Félénk

tanács a (Okos,
feje. E. — vitéznek szaladj a vára. D. — Félénk
tanult.)
Féltökü tót. E. — Ki van félig a mint az eb. B. —
Félénk mint a nyúl.
zsákból. (A bajnak felén túl van S. —
Félénk nyúlnak nyaka leggyön-
örül.) D. — Kotyog, mint a félig telt gébb. D. —
Félénk oroszlánnak is
kulacs. — Megvagyunk,
S. mint a hasa alatt farka. D. Félénkebb a —
zsidó funtja : félig-meddig. Ny. 21. a nyúlnál. D. —
Kevély koldus, tu-
Vétek titkolás, félig megbocsátás. (A datlan pap, félénk katona, ostoba
ki más vétkét tudja s nem szól róla, vezér (nevetségesek). D. — Könny a
félig-meddig megbocsátotta.) D, félénket megijeszteni. D. — Legha-
Félbenhagry. A mikor legjobb a marabb elvész a félénk D. —
vitéz.
játék, akkor hagyjad félbe. KV. — Merész katona mellett a félénk is
A csúfolódást hevenyében legjobb vitéz. D. — Minél rosszabb, annál
 -

246

félénkebb. D. — Olyan félénk, hogy sággal, E. — Ha biróvá lettél, tedd

még a nyúl is taszigálja. D. — Szive félre a komaságot. — Ki B. félre
a szamárnak nagy, de nagyon félénk. nem végre koldussá
tesz, — lesz. S.
D. —
Terem a bátor, valamint a Félre veri a harangot. — Mindjárt S,,
félénk. D. — Ugat a félénk eb, de félre veri a harangot. (Mindjárt meg-
meg nem mar. D. — Van még a nyúl- ijed.) S.
nál is félénkebb. (A békák, melyek a Félsz. A félsz a hasat is elcsapja,
nyulak elöl a tóba ugráltak. — A katonának legnagyobb ellen-
Aesopusi D,
mese.) D. sége a D. -^ A nagy félsznek félsz.
Félre. Balkörmü kisasszony fele sok, D. — Elcsapta hasát a
félre- is

csap. (Szemtelen, erkölcstelen.) D. — E. — Félsz van a seggiben. B.

félsz,
Félreáll a kontya. (Becsípett asszony.) — Nem tudja mi a — Néha félsz. S,
E, — Félreállott a löcscsel. (Hazug.) a félszgyökér hasat csap, D. — is

D. — Félrebeszél. D. — Félrebillent. Néha a katonán ert vesz a is félsz.

(Ringyó.) D. — Félre bajusz, csók D, ér.
Ny. — Félre bajusz, meri csók
5. Féltében. A világból kiszaladna
ér. is

Ny. — Félre bajusz, csókot kapsz. féltében, D. — A ki féltében meghal,

5.
S. — Félre bajusz, jön a szakái. D. annak tudod mivel harangoznak, (Fing-
— Félre bicsak, hadd taszítsak. E. — gal) M. KV.
•

Félre bokor, jön a E. — Félre fa.Félt. A ki feleségét nem nem félti,

bokor, jön az erd. D. — Félre bokor, szereti, KV. — Bátor a hol üstökét
is

itta D. — Félre elülem, kidül a

fa. nem D. — Eb orrát. D.
félti. is félti

lé belülem. (Gúnyosan részeg, kerüld — Félti a brét, D. — Félti az arany

gyürüt. D. — Félti az irháját. E, —
:

ki.)Ny, — Félre
5. a város.falu, itt

P. — Félre kocsi, jön a hintó. D. — Félti farkát róka. E. — Félti mint be-
Félre gunyhó, jön a ház. D, — Félre teg Bálint a haját. (L. Bálint.) D, —
német, jön a magyar. — Félre Félti nagy orrát, D, — Gyenge a bre,
S.
paraszt E. — Félre paraszt, jön az
! azt D. — Ki mit szeret, azt félti, félti,

ur. ME. — Félre pöhöly, jön a bajusz. D, — Ki nyakát nem hamar meg- félti,

D. — Félre putri, jön a gunyhó. D. metszeti. D. — Ki tövistl kezét, félti

— Félre szekér, jön a kocsi. E. — ne fogjon rózsaszedéshez. K. — Ku-

Félre szentség, nagy a szükség. Ny. 2. tya is melegedne a tznél, ha orrát
— Félre taliga, jön a kocsi. D, — nem féltené. D, — Ne féltsd az ördö-
Félre tüd a májtul. E. Félre van — göt a tóba hálástól. Decsi János, —
a szája. (Hazudik.) D. Félre zsidó, — Ne féltsd az ördögöt, hogy a tóba
paraszt jön. B. — Gyömbért viszek, vész. D. — Nem félti a német, hogy
félrebolondok, nem nektek való. D. elveszítse a gatyáját. (Nincs neki.) Sz,
— Félre csapta csákóját. (Becsípett.) — Nem félti kopasz a haját, E.
ME. —
Félre csapta kalapját. (U. a.) Félt. Nincs a szegénynek félt
S. — Félrefaroló. (Ringyó.) D. — marhája. (Félteni való vagyona,) KV,
Félre néz, mint Dómján Peti. (Mikor az Fény. A bagoly is fényre néz, F,
adósságát kérik.) Ny. 2. Félrerugó. — — A bagoly is megszokja a fényt. D.
(Ringyó.) D. —
A mit félre nem tettél, — Fogyunk, mint a kasza fénye. (Id-
azt ne is vigyed el. KV. Mit félre — vel elkopunk.) Ny, 22. Szeme fé- —
nem tettél, el sem veheted. KV. — nye. E, —
Ugy szeretem, mint a sze-
Félre teszi a szégyent. Ny. 3. — —
mem fényét, E, Ugy vigyáz rá, mint
Félretette csákóját. (Meghalt.) D. — a szeme fényére. S,
Félretette kontyát. (Részeg asszony.) Fényes. A hol fényes, ott egyenes,
D. — Ha biróvá lettél, félre a koma- (L, egyenes,) Ny, 2, — Az igen fényes
 —

- 247 —
nap sem szép. D. Arany — is fénye- Sok jó barát fér meg egy csekély he-
sebb, ha kézen forog. S. — Egy ga- lyen. D.
ras éles ; két garas fényes. (L. éles.) Férc. Ruhájában hagyta a szabó a
E. — Fényes délben vakoskodik. is fércet. (Nem fizette ki.) Ny. 1.

S. — Fényes Ígéretnek legkevesebbet Féreg". Féreg is meggyri magát,

higyj. D. — Fényes mint a bogrács. ha tapossák. B. —
Féreg is meggyü-
D. — Fényes mint a D. — briliánt. remlik, ha reáhágnak. E. —
Féreg is
Fényes mint a csillag. E. Fényes
—
— megtekeri magát, ha reáhágnak. KV,
— —
mint a gyémánt. B. Fényes mint a Féreg is védelmezi magát. B.
holdvilág. D. —
Fényes mint a lám- Arany koporsóban is féreg táplálko-
pás. D. —Fényes mint a nap. D. — zik. Ny. 2. —
Az a gyümölcs legéde-
Fényes mint a tükör. D. Fényes — sebb, melyet a féreg megrág. Cz. —
mint az üsttányér. D. Fényes mint — Bogárból féreg. (L. bogár.) E. Buza- —
az üveg. D. —
Fényes nappal lesi a féreg. (Henye ember.) E. Csoda-—
tolvajt. D. —
Fényes felhnek, mo- féreg az a bolha, addig szökdécsel,
solygó fehérnek mennykövétöl retteg- hogy vagy a vizbe esik, vagy a tzbe.
hetsz. D, — Szurtos kovács, fényes Pázmán. — Egye meg a féreg. E. —
garas. Ny. 6. Es után ntt gomba, benne a féreg.
Fényesség. A mocskot ugyan ki- (Kevély.) D. —
Fészkeldik mint a
vehetni a selyem ruhából, de elbbi tormába esett féreg. D. —
Könny a
fényességét vissza nem adhatni. D. férget letiporni. D. —
Mai gomba,
Fénylik. Fénylik a szeme mint a benne a féreg. (L. fent.) D. Méz —
krisbogár. Ny. 14. Fénylik minta — alatt méreg, szép almában féreg. S.
Salamon töke. E. —
Ha fénylik Vince, Mindennek megvan a maga férge. Ny.
megtelik a pince. (Ha Vince napkor 8. — Minden szépnek, jónak vagyon
felsüt a nap, sok bor terem.) E. — Nem rágó férge. K, —
Mint a tormába
mind arany, a mi fénylik. KV. esett féreg. M. —
Mint moly a ruhá-
Fér. A mi elre van, ahhoz leg- nak és féreg a fának, ugy árt a bánat
hamarabb férhetni. (Orr.) D. — A a szívnek. KV. —
Olyan mint a tor-
szó zsebbe nem fér. D. — A teve mába esett féreg. KV. —
Ordit, mint
zsebbe nem — Brébe
fér. D. is alig a fába szorult féreg. Ny. 8. Örül- —
fér. D. — Egér nem lyukába, tö- fér nek neki, mint a büdös féregnek. Ny.
köt köt a farkára. Cz. — Fejébe nem 18. — Örül mint a madár a féregnek.
fér az esze. D, — Két éles kard egy D, — Pogány féreg. (Gonosz.) D. —
hüvelyben meg nem — Két fér. S. Ritka alma, kiben féreg nincsen. B.
éles pallos nehezen egy hüvelybe. fér Rossz gyümölcsnek féreg a szive. D.
D. — Két pallos nem
éles egy hü- fér Sivit mint a fába szorult féreg. E. —
velybe. D. — Két éles tr nem fér Tormába esett féreg azt gondolja, hogy
egy hüvelybe. M, KV. — Kis bör- nincs annál édesebb gyökér. B. —
zsönybe elég
is D. — Meg nem fér. Van férge az ö szerencséjének is. E.
férhet a maga brében. D. — Mihez Férg'es.A hamar ér fának férges
karddal férhetsz, nem ahhoz sok kell a gyümölcse. D. — A ki férges, hull-
diván. (Beszéd.) KV. — Nem a fér jon el. Ny. 10. — A legszebb alma is
fejébe. E. — Nem a tökfejébe. D.
fér férges. D. — A piros alma gyakran
— Nem fér böribe. ML. — Nem fér férges. B. — A szép alma is gyakran
meg egy párnán kétvállas. B. — Nincs férges. B. — A szép, piros alma is
oly rakott szekér, melyre több nem gyakorta férges. D. - Csak eleinte
fér.D. — Örömében böribe is alig fér. válogat az ember a szilvában, aztán
D. — Semmi se fogára. D. — fér a férgese is elkel. D. — Egy férges
 — 248

diót sem adnék érte, Decsi János. — jának több szekrénye, mint száma, E.
Elég cseresznyéje, de férges. D. — Örül mint a férjhez men leány, D, —
Férges dió. D. —
Férges gyümölcs. S. Sok leány ment azóta férjhez. D. —
— Férges mogyoró. D. Férges — Vén leány ha férjhez mén, egybe öreg
sajt. S. —Férges alma, D. Hadd — asszony. E. —
Vén leány ha férjhez
hulljon a férgese. B. Jó fának is — megv, egvben vén asszonv lesz belle.
van férges gyümölcse, B. Ki sokat — D. ' '

válogat a mogyoróban, utoljára fér- Férjhezadni. Könny a leányt fel-

—
gesre talál. E, Nem ér egy férges nevelni, de nehéz férjhez adni. S. —
diót. D. —Nem ér egy férges mogyo- Könnyebb a leányt felnevelni, mint
rót. Pázmán. — Nem hordja gözü fér- férjhez adni. KV. —
Vén leányt férj-
gesét a mogyorónak, E. — Rossz fá- hez adják, menyecskének hivják. S.
nak férges a gyümölcse, D, — Sok FésÜ. Ellopta a cigányasszony a
fának férges a gyümölcse, Ny. — 4. fésjét. (Borzas.) Ny, 1, Hogy a —
Sok ugyan az alma, de férges. D. — fés ne kopjék, borzasán jár, D, —
Sokat válogatott a mogyoróban, vég- Hogy állunk a görbe fésvel ? (Jobbra
tére férgest talált. D, — Utoljára a fordult-e a dolog,) Ny, 1, — Kenyér
férgese is elkel, E, — Üres mint a nélkül, mint a bontó fést. Ny.
tót a
férges dió, D, — Üres mint a férges 5, —Kopaszt fésül ritka fésvel. D.
mogyoró, D. — Kopasz is egyszer fést vett a
Férfi. A férfiak, ha rosszak is, de vásárban. D. —
Szépen vagyunk a
nem szünetlen. D. — Asszonyszemély görbe fésvel, Ny, 7,
ne ártsa magát férfiak B.dolgába. — Fésül. Kopaszt fésül, D, Köny- —
Bajusz és szakái férfi embert illet. KV. ny a ritka hajat megfésülni, D, —
— Elég szép a férfi, csak azért, hogy Majd megfésüllek, ME,
férfi. D. —Férfi, ha szebb az ördög- Fészek. Az egerek nem sok fész-
nél, már elég szép. E. — Ha férfi ket raknak az csrjében. (Üres.) B.
vagy, légy férfi. S. — Jó férfi hóna — Ha repülni tudna, Babilon tornyára
alól ugrik ki a kövér menyecske. E, rakná fészkét. (Kevély.) D, Csúnya —
— Katuska férfi. S. — Kitör rajta a madár az, mely saját fészkébe randit.
férfiszellet. B, — Légy — Mi-
férfi, E. S. —
Csrében az egér nagy fészket
nél jobban sír az asszony, annál job- alig ver. (L. fent.) E. —
Darázsfész-
ban akarja a férfit megcsalni. D. — ket piszkál. B. — Darázsfészekbe
Nem illik férfinak magát csimogatni. nyúlt. E, — Egy fecskefészekben el-
KV. — Nincs rút E.
férfi. —
Szalma- lakhatni vele, D, — Egy fészekbl
férfi isarany asszonyt érdemel. D, valók, (Testvérek,) E, Fecskefé- —
Férj. Falu tudja és a férj nem szek körül legtöbb a szó, (L. fecske.)
tudja, (Hogy felesége htlen, azt leg- D, —
Fészkeden kivül ne terjedj, D,
késbb a férj tudja meg.) S. — Jó — Fészkeden kivül ne tollasodj. D.
férj hóna alól ugrik ki a kövér me- — Fészkén kivül tollasodik. D. —
nyecske. Gz. — Szomorú, mint a jó Fészkén kivül tollászkodik, B, Fész- —
hitvesét vesztette férj. D, — Jó férj kestül, tyúkmonyostul oda van. (Min-
mellett van jó feleség, Ny. 2. denestül.) D. —
Ha kicsiny a madár,
Férjhezmenés. Elugrotta, mint a kicsiny az ö fészke is. D. — Ha mé-
perki tót lány a férjhezmenést. (Meg- zet akarsz gyjteni, a fecskefészket
esett lánykorában.) B. Elugrotta, — meg ne szenvedd házad körül. E. —
mint a perki lány a férjhezmenést. D. Hallgass húgom, fejeden a fészke.
— Férjhez menés nem sapka cseré- (Meg ne szólj mást, ha magad is hi-
lés. S. —
Férjhez men leány ruhá- bás vagy.) Ny. 1, —
Hangya-fészket
 249 —
bolygat. D. — Hitvány madár az, aki B, — A rossz fiu atyja koporsójának
fészkét megrutitja, — Hitvány naadár — Az okosnak szeme
a szege, D, fia
az, mely a maga fészkét megrutitja. Sz, világa, D, — Adj megtudod ki innia,
— Holló fészkén hattyút keres. D. — — Apja Sz, — Apja
fia, S. fia, fia,

Jobb a fészekkel anyját megfogni. anyja lánya. E, — Apja tüz, anyja

is

D. — Kicsiny madárnak, kicsiny a puskapor, csupa láng. D. — Bagoly- fia

fészke KV. — Maga fészkébe csu-

is, nak szép a maga E. — Bagoly-
is fia.

nyit. E. — Más fészkében mint E, — Bagoly

költ, azt
fiu. hogy is véli,
a kakuk. E. — Minden madár ismeri sólyom az E, — Bár komoran fia,

a maga fészkét. D. — Ne bolygasd a néz az apa más van szivében.

is fiára,
darázsfészkei, megszúr. D. — Nehéz B, — Cicukának macuka a (Hit- fia,

sok sasfinak fészkökben alkudni. (Meg- ványnak hitvány a Ny, — fia,) 2.

alkudni, békével megférni.) D. — Nem Csizmadia, isten E, — Csizmadia fia,

rak fészket madár oly házra, mely isten üsse meg az isten fia, nyila,
meg akar égni. — Nem tiszta ma- Ny, — Eb apának kutya B. —
E. 9, fia,

dár fészkét
az, ki E. — Örül
rutitja. Ebnek eb a KV, — Ebnek sem jó fia,

a fecske, ha fészekre D. — Ré- az els

talál. E, — Elemelte, mint fia,

gen oda van mind fészkestül, mind gólya a E, — Elre egy lépéssel fiát,

kukostól. D. — Ritka madár fészek fiam, D. — mint gólya a Elvitte, fiát,

nélkül. D. — Rossz madár az, mely B, — Eszszel hozzá fiam, ha erd

maga fészkébe csunyit. E. — Rossz nem D, — Farkas mag-
birja, fiat

madár, mely maga fészkét undokitja. nak ne D. — Farkas nem eszi tarts.
D. — Rossz madár mely más fész- meg a maga
az, — Farkasnak fiáf. S,
kébe E. — Rossz madárnak
tojik. farkas a B, — Farkasnak soha fia,

fészke se D. — Rút madár, mely

jó. sem lesz bárány E, — Fecskének fia,

fészkébe gazol. Ny. — Sok sasnak fecske a

1. D, — Fejes apának fia,

egy fészken nehéz megalkudni. B. — nyakas a D, — Fekete hollónak fia,

Szarka fészek. (Rossz.) D. — Szép fekete a E. — Fia sem lehet, (Nem fia.

két madár egy fészekben. Ny. — hasonlítható hozzá.) E. — Fiának

7. is

Fenékfészek. (Vakarcs, utolsó gyer- menye érthet belle. E. —

szólott, is

mek.) — Fészkes fene. E.

E. Fiát a macska egerészni D. — tanitja.
Fészkeldik mint a tojó galamb, Fiát az apja kezénfogva akár- viszi
S. — Fészkeldik, mint a tormába merre, D, — Fiu tanitja az apját, D,
esett féreg. D. — Fészkeldik, mint a — Fösvénynek tékozló a D. — fia.

veréb a csipkebokorban. — Ne Gólyának gólya a

S. — Harcsa- fia. S.
fészkeldjél, ha szrit a csizmád, szájú apának locska a (Nyelves.) fia.

Ny, 13, — Nem szokása a fészkel- D, — Hazugabb a Kis D, Ilus fiánál.

dés. D. — Jobb az özvegy, ha nincs, D, fia

Fi. A a vesszt kiméli,

ki nem — Keserves fiát a babukának, B, — fia

szereti. KV. — A koncot a kutya Kevély az atya, ha jó a D, — Ki fia,

fiának sem adja, E. — A koncot a apja vagy E, — Ki lova vagy

fia ? fia ?
kutya fiának sem engedi. D. — A macs- Sz, — Kiki akarna a fehér tyúknak
kafi egerész. D — A macskafi örömest lenni, (Szép, szerencsés,) D, —
fia

egerész. D, — A majom szereti a Kiki közülünk Ádám

is D. — Kinek fia.

maga D, — A majomnak
fiát, szép apja akasztófán száradott, azt a
is fia

a maga D. — A milyen az apja,

fia, sem kerüli könnyen. D. — Kutya el
olyan a KV, — A milyen az atya, apának eb a
fia, D, — Kutya nem fia.

olyan a KV. — A mint atyák eszi meg a maga

fia. Ny, — fiát, 4,
fújják, ugy ropják, (Táncolnak,) Kutyának sem jó az els
fiak E, — fia.
 ;

250 —
Kutyának kutyó a fia, kecskének Rossz apának még rosszabb a fia. D.
gedö. D. —
Lónak fia is csak ló. K. — Rósz emse fiait is megeszi. D. —
— Macskának fia is örömest egerész, Rossz fiu apja koporsó szege. E. —
E, — Majom módra a D. ölelgeti fiát. Rókának róka fia. E. Rókának —
— Még az ebnek sem jó az els fia. róka a fia, farkasnak farkas. D. —
M, — Máskép mint Pörs a csinálta, Rút apának ritkán szép a fia. D. 7—
nemzett. Sz. —
. ,

fiát. csinálta
(Jól Pörs süket ; fia volt.) Saskesely holló fiat

Ny. — Minden bolondra ráveszi,

2. Sasnak sas a fia, E. — Se felesége,
mint Kulin a bolond.) E. —
fiát. (L. se fia, D, —
Se felesége, se fia, maga
Minden papnak van egy bolond Samu se terhes. D. —
Se hall, se lát, csak
fia. (Gyengéje, hibája.) E, — Mindenki ugy megy neki, mint bolond tehén a
lova fia. (Mindenkinek bolondja.) KV. fiának. (L, fent.) Ny. 6. — Segiti az
— Mint atyák dúdolnak, ugy tán- ördög a ME. — Semmi se
fiak fiát. lett
colnak. KV. — Molnárnak a belle, mint a D. — Semmi
tolvaj fia. tót fiából.
D. — Nagyrament mint Kandónénak se belle, mint a Ny. lesz tót fiából. 6.

fia.(Katona volt; nem avanzsirozott — Sirhat az az édes anya, kinek

semmi sem belle.) D. — Neki-
lett katona a Np. — Sólyom madár- fia.

ment, mint bolond tehén a fiának. nak nem lesz galamb fia. S. — Súg
(Hebehurgya.) Ny. 1. Nehéz sok — a szamár a fiának. (Társaságban
sasfinak fészkökben alkudni. (Meg- illetlen a súgás.) Ny. 8. — Száma
férni.) D. —
Nem eszi meg az eb a sincs, mint Kis Ilus fiának. (Kis Ilus
maga fiát. KV, — Nem eszi meg a fia huszárobsitos, a hazugságban min-
farkas a maga fiát, KV, — Nem gon- denkin kifogott ; hazugságának se
dol a török császár fiával. (Nem tör- szeri, száma.)
se Szemébe mer —
dik senkivel.) D. — Nem gyjthet nézni akárki fiának. E. Szereti a —
annyit a fösvény anya, a mennyit fiát mint a majom. Sz, Szerencse —
tékozló fia el nem pazarolhat. B. — fia. S. —
Szép asszonynak akkor szép
Nem gyjthet annyit a fösvény atya, a ha ráüt. D.
fia, Szurkos — kez
mennyit a tékozló fiu elpazarolhat. kolompárnak fia, (Tolvaj.) D. — Te
B, —
Nem gyjthet annyit a fösvény, vagy anyádnak a legszebbik fia, a
hogy korhely fia el ne tékozolja. D, kivel a többit ijesztik. Ny. 7. — Több
— Nem j a farkas fiat magnak tar- fia mint csirkéje. D. -
— Tolvajnak fia

tani. KV. —
Nem jó a kölykes med- — Vargának varga
lopó. D. a fia, D,
vének fiát faggatni, Cz. Nem lesz — — kancának
Veszett veszett a fia.

a bagolynak soha sólyom fia. KV. — Ny. — 5.— Világ fia. E. Viszi, mint
Nem sok kilenc medvefinak egy vad- kánya Ny, — Volta fiát. 17. az apjá-
körte. D. —
Nincs a bagolynak nak, de nincs a fiának. KV. — Vöm
sólyom fia. D. —
Nincs okosabb fia nem fiam, menyem
lányom. nem
apádnak ? —
Néma halnak néma a Ny. 5. — megverte fiát,
Zsidó is
—
fia. D. Nyakas apának fejes a fia. D. mikor elször nyert. E. Zsidó is —
— Nyakas volt apja, hogyne lenne megveri fiát, ha elször nyer. Ny. 3.
D. — Nyájas apa,
fia. fejes fia. S. — Az ostoba fiu anyja méhében is
— Az ördög ugy is tartotta fiát: enni késbbre érik. D. — Néha az elhányt
adott volt és innia nem, KV. — macskafiak jobbak. D. Sipítanak, —
Ördög is ugy ölte meg a fiát: enni mint az éhes fecskefiak. E,
adott neki, inni nem. E. —
•
• Ördög is Fiu. Azt sem tudja, fiu-e vagy
szomjúsággal ölte meg fiát. S. — leány. (Holtrészeg.) D. Fiu magzat, —
Pálinkás apának boros a fia. D. — hadi szerencse, jó házasság csak az
Riska tehén fia. (Szerencsés.) E, — isten dolga. D. — A hadi szerencsét,
 :

251

fiumagzatot, jó házasságot isten vá- (Napról-napra öregszünk.) E. — Soká

lasztja. E. —
Hol gyáva az apó, anyó válik a fiatal tetübl lapos. D. — Uj
nevén hívják a fiukat, E. Ijedtében — malmon, fiatal asszonyon mindig van
azt sem tudja, fiu-e vagy leány. D. — igazítani való. S. — Vén fának annyi,
Ökölnyi fiu többet ér egy nagy leány- mint a fiatal fának. (A halál.) Ny, 6.
nál. E.' — Vén legénybl fiatal házas. E.
Fiatal. A fiatal hamarabb vész a Fiadzik. A hamarkodó kutya vak
vénnél. D. — A rózsa is addig szép, kölykeket fiadzik. — Bujkál mint a
mig fiatal. D. — A tövis is szép volt, fiadzó koca. Ny. 6. — Eb fiadzotta
még fiatal volt. D. — Az életet inkább kölyök. D. — Késre bánja a kutya,
szereti az öreg, mint a fiatal. D, — hogy kilencet fiadzott. D. Meg- —
Addig kell a fát egyenesíteni, mig bánta, mint mely kutya kilencet fiad-
fiatal. E. — Adjon isten három f-et zott. E. —
Megbánta, mint az eb, mely
friss, fiatal feleséget. E. — Agglegény- egyszerre kilencet fiadzott. D. Ne —
bl soha sem lesz fiatal vlegény. S. egyél benne, megfiadzol tle. B. —
— Fiatal br annyi van a vásáron, Ne egyél abból, a mitl megfiadzol.
mint öreg. (Egyaránt halnak.) Ny. 5. — Nem fiadzik meg a hamis kereset.
Fiatal katonából válik a vén koldus. Bsz, — Nem örülnek a nyulak, mikor
E. —Fiatal korában tanulja az or- az agarak fiadzanak. — Szamár csa-
gazda. D. —
Fiatal meghalhat, az csit Ny.
fiadzik. — Ugy néz
2. ki,

öregnek meg kell halnia. S. Fiatal — mint a mely kutya kilencet fiadzott.
papnak lator a mestere. E. Fiatal- — Ny. 12. — Megzavarodott, mint a
nak a házasság hamar, az öregnek macska fiadzás után. Ny. 11.
késre esik; —
Fiatalnak hamar, Fias. Ki nem vehetni, mint fias
öregnek kés. S. —
Fiatalnak is meg farkast a cserjébl. D,
kell halni, de az öregnek már muszáj. Fiastyúk. Kevély, mintha ö ültette
Ny. 2. — Jámbor fiatalból válik a volna a fiastyukot. E. —
Ö ültette a
csendes öreg. D. —
Jámbor fiatalból fiastyukot. D.
válik a jó öreg. ME. Kár a fiatalt— Ficérez. Igen ficérezed magad,
levágni. D. — Késre lesz a fiatal- mint az asszonvem.ber. (Cifrálko-
ból vén cser. D. — Ki a haláltól fél, dol.) KV.
fiatal korában sokat botlott. D. Ki — Fickándozik. Abrakos csikó köny-
fiatal korában megszokta a táncot, nyen fickándozik. E. —
Fickándozik,
vénségére is ugrál. D. Még akkor — mint a gatyakorcban a bolha. (Szo-
Ádám is fiatal volt. D. — Nem sokáig rult helyzetben van.) Ny. 1. —A lika-
él, korában okos. D.
ki fiatal Oda — csos abraktól nem fickándozik a pej.
a fiatal piros. F. —
Olyan a fiatal em- (Szalmától.) D. — Pondrós, nem hiába
ber, mint a csikó, ha lejárják is, csak fickándozik. D. — Fickándozik mint
egyszer lakjon mindjárt helyén
jól, a polturás malac a garasos kötélen. B,
van. Ny. 22. —
Öreg csont is szeret Figryelmes hallgató teszi a papot
fiatalhoz dörgölzni. S. Öreg ember — szorgalmatossá. Sz. KV.
erösebben dolgozik, mint a fiatal. Filigrám. Beh filigrám munka
Ny. 6. —
Öregnek ajtóban, fiatalnak vagy. D.
lesben a halál. E. —
Örömében nem Fiilent regimentjébe való. Bsz. —
tud hová lenni, mint az egeret fogó Fillent regimentjében tisztet viselhet.
fiatal macska. —
Rég elkoptatta fiatal (Igen hazudós.) B. —
Nagyot fiUentett.
fogait. D. — Régen volt fiatal. D. D. —Nem mind igaz, mit a nagy
— Rut mint a fiatal koldus D. — urak fillentenek. K.
Soha sem szolgál fiatalabb korában. Fillér. A fillér is pénz. KV. — A
 252

fillért becsüld, igy gyüjthetsz aranyat. Igen finom ember volt, jó hogy tlünk
KV. — Aranyat nem gyjt, ki a fillért elpatkolt. D. — Finom Ruzsi. ME.
meg nem becsüli. E. — Fillérrel kí- Fiskális. Azt gondolja a fiskális,
mélik az aranyat. B. Fillérre, — hogy az ember is asszony, hogy hét
szokták az aranyat kimélni. KV, — bre van. (Hogy hétszer lehet meg-
Soha aranyakat nem gyjt, ki a fillért nyúzni.) Ny. 5. —
Vess bele fiskálist,
meg nem becsüli. B. majd kel az' (A mi rossz, az hamar
Finánc. Szaglál a finánc mint az kel, buján tenyészik.) Ny. 5.
agár. Ny. 5. — Rosszabb a finánc- Fitty. A nagymogul csakfitty eltte.
nál. ME. D. — Eltte a biró is csak fitty. D. —
Finca. Ha tudná a gyermek, mire Fittyet hány. (Fel sem veszi, nem
nevekedik, finca helyett inkább sirna. gondol vele.) E. — Fittyet hány az
K. —
Bor és kenyér nélkül a test orra alá. (Boszantja.) Kölykét E. —
nem fincározik. — Nem sokat fincál oltalmazó oroszlán hozzá képest fitty.
a szalmán hízott borjú. B. D. —Mit nekem, fitty nekem, ha ka-
Fingf. Bakfing nem ágyú. D. — pálok, lesz nekem. Ny. 2. Neki a —
Bikafing. D. —
Feszeleg mint fing a biró is csak fitty. E. Szr alatt —
gatyában. ME. — Fingért nem adnak fittyet hány. (Fenyegetdzik, mikor
tyúkot. Ny. 6. — Finggal mérik ott senki sem hallja.) E. — Szr alatt
az emberséget. E. — Fingnak se füle, hányja a fittyet. D.
se farka, mégis dúdolva jön a világra. Fityeg". Fityeg annak, akinek van.
E. — Fingnak, szarnak nincs ura. E. —Fityeg mint a palóc szent a
(Mindenki eltagadja.) E, Kárnak,— pecsétnyomón. (A palóc a pecsétnyo-
szarnak, fingnak nincs gazdája. ME. món egy szentet életnagyságban akart
— Friss mint gatyában a fing. Ny. 6. metszeni, ugy, hogy a mi nem fér rá,
Ki ijedtében meghal, annak fing-ha- az le is fityeghet róla.) E.— Fityeg mint
ranggal harangoznak. Sz. Maga — a palóc pecsétnyomón a szent. (Helye-
fingja nem oly büdös. B. Megszokta— sebb alakú.) ME. Lityeg-fityeg,—
mint farmatring a fingot. E. Nálunk — mint vén csákó a süvegen. E. Hogy —
is a sógorok fingjára mérik az ember- lityeg a fityeg ? ME. — Ott fityeg, a
séget. E. —
Nyugtalan, mint fing a hol van. ME. — Zsidó asszonyon
fürdben. E. —
Pénzen vett fingnak mindig fityeg valami. D.
drága az illatja. (Patika.) —
Sürü fing- Fityinget sem ér. S. — Nem ad-
nak szarás a vége. ME. nék érte egy fityinget. ME.
Fing"ás. Belé bolondult, mint Fitymál. Fitymálják, mint a juh-
macska a fingásban. E. — Elszédült, túrót a piacon. Ny. 5.
mint macska a fingásban. E. — Csitt Fizet. A jóért gonoszszal fizetnek.
vásár! bikafingás! a ki egyet szol, KV. —
A ki táncol, az fizet. E. —A
mind megissza. E. —
Elhibázta, mint magyar hamar aláir, lassan fizet. E.
macska a fingást. Ny. 6. — A rosszért is jóval fizet. D. — A
Fingik. Akkor szólj, mikor a bika székely pokolba is elmegyen, csak fizes-
fingik,akkor is azt mondd iszom, : senek neki. Decsi János. — Az étel
iszom uram. E. —
Fingik mint a szagáért pénzhanggal fizetnek. K. —
zabos ló. E. —
Fingik mint a szakadt Azt sem bánja, ha életével fizeti. D. —
l. (A húzásban erlköd.) Esik a — Adós — Adós fizess, beteg
fizess, E.
hó, fingik a ló, iszik a bajai tiszt- nyögj. E. — Adós fizess, ne nevess, ez a
tartó. ME. fekete leves. Ny. 5. — Akkor fizet,

Finom.Finum-fáin, mint a Spit- mikor a bibic fára száll. S. — Alkudj

—
kóné laskája. (Tésztája.) Ny. 5. — cigányosan, fizess becsületesen. S,
 — 253

Brével fizet. E, — Brével fizet, kinek váltságos ember, nemes ember.) E. —

pénze nincs. D. —
Budai mértékkel Róka brével fizet. (A ravasz meg-

fizet. (Van pesti mér, pozsonyi mér, lakol.) Ny. 6. — Sarkalással szokott
budai nincs. Hazudik.) K. Budai — adós jól fizetni. KV. — Sarkalással
vékával fizet. (U. a.) D. — Búsulással szokott a szegény fizetni. S. — Sok
nem fizetsz adósságot. — Csak E, esztendei bú-gond sem egyfizethet ki
azért hal meg hogy az ebé-
déleltt, pénzárnyi adósságot. D. Szóért —
det se fizesse. (Fukar.) D. — Drága pácával fizet. D.
a hegedüsz, mert az ember fizeti is, Fizetés. Agg ebnek, vén szolgának
járja is. (A táncot.) Ny. 6. — Érdem- egy a fizetése. B. —
Búsuljak vagy
lés után fizet az isten. B. — Farával örvendjek, egy a fizetés. D. Elfelej- —
fizet. E. — Farával fizette a bért. D. tésnek, nem tudásnak egy a fizetése.
— Fánton-fánttal fizetnek. (Hasonlót K. — Fogadatlan prókátornak mi a
hasonlóval.) Pázmán. — Fizess Dczi, fizetése? E. —
Fogadatlan prókátor-
ha van, a láda Ny. 6. Fizess
fiából. — nak ebszar a fizetése. ME. Gyült- —
mint a köles. (Bven.) Ny. 13. — ment embernek az a fizetése, mi a
Fizettem a sintérnek, hogy nem viszek sárdi föstöé. Ny. 6. —
Ki madarat
dögöt. (Ne támaszkodjál rám.) Ny. 12. tart, ganéj a fizetése. D. Ki ördög-—
— Fogadatlan prókátornak tudod mi- nek szolgál, kín a fizetése. E. Mi- —
vel fizetnek? Sz. —
Fösvény duplán nek Msulni, egy a fizetés. S. — Szol-
költ, rest duplán fárad. M. Fuss — gának étele els fizetése. Szö- E. —
vagy fizess. E. —
Ha még egyszer kött szolgának bot a fizetése. D. —
találkozunk, áldomást fizetsz. S. — Szökött szolgának nincsen bére, bot
Ha megszakad az uraság dol-
valaki a fizetése. E. —
Vén szolgának, vén
gán, olyat brharanggal fizetnek ki kutyának egy a fizetése. D. Vén —
Budán. (Fing.) D. — Hasonlót hason- kutyának, agg szolgának egy a fize-
lóval fizetnek. — Hála-
(Német.) S. tése. S.
datlansággal — Hátára
fizet a világ. D. Flaszter. Feszít, mint a falusi
fizették a D. — Igv
bért. a világ fizet : kutya a flaszteron. Ny. 22.
sokat keveset ád.
igér, — Igyál S. Flótás. Szerencsétlen flótás. E.
vizet nem
s ME. — Igyunk
fizetsz. Fodor. Akár fodor, akár menta,
szép szó ha fizetünk, nem
;
— jó. S. elég, hogy banyavirág. (Fodormenta
Isten fizessével — Isten
fizet. S. is banyák orvossága.) E. Fodor a —
munkára M, KV. — Isten
fizet. haja, sík a szája. (Fodros hajú hamis,
hosszútr, de végre büntet és fizet. hazug.) Cz.
KV. — Kezes fizess. ME. — Kezes Fodros. Utcán fodros, háznál ron-
fizess vagy ügess. D. Könnyen — gyos. S. — Utcán fodros, otthon ron-
Ígér, nehezen fizet. KV. Megfizet — gyos. E.
a nagyharang. (Soha senki sem fizeti Fogf. A harist az ö maga szaván
meg.) D. —
Megfizet az öreg harang. fogják. M. — A mely ebet bottal haj-
E. — Megfizetem, ha lelek a lyukas tanak a nyúl után, nem fogja az meg.
hidon. (Soha.) E. — Munkára szoktak M. — A mely ebet bottal kell hajtani,
fizetni. KV. — Ne ha nem ittál.
fizess, nem fog az nyulat. B. — A mely ebet
D. — Nem fizetnek vámot a beszéd- bottal znek nehezen
a nyúl után,
rl. ME. — Nincs drágább a heged- fogja meg. KV. —
A mint szokta, ugy
szónál ! el is fárad az ember, meg is fogta. D. —
A mint veted a hálót, ugy
fizet érte. (L. fent.) E. Pénzzel, — fogsz. D. —
A mint veted a pöndöl-
nem búsulással fizetik az adósságot. hálót, ugy fogod a keszeget. D. —
B. — Réven, vámon nem fizet. (Ki- A mit tövén kellene fogni, hegyén
 254 —
fogod. E. —
A rókán rókát kell fogni. járt.)Sz. —
Lágyan fogja. E. —
(A ravaszon ravaszsággal kell kifogni.) Másnak akarsz patkányt fogni, magad-
KV. — A rost lovon nem fog a szó. nak egeret sem foghatsz. KV. Meg —
D. — A varjún varjut fogni. KV. — sem fogtad és már mellezed. (L. fent.)
Alamuszi macska egeret fog. E. — Sz. —Még meg sem fogta és már is
Alvó róka nem fog csirkét. S. Az — mellyezi. Decsi János. Mindennek—
okos nem fogja mindig a könnyebb a könnyebb végét fogja. S. Mindig —
végét. D. —
Bagolyt akart fogni, el- vadászó, semmit sem fogó. KV. —
szalasztottá a sólymot. B. — Cinkét Nagy halat fogott. Pázmán. Ne —
fog a feje. (Tökfej.) D.. — Csizmadiát fogd háló eltt a csukát. (L. f.) D. —
fogott. (Megjárta.) E. — Csengs Nem azé a nyúl, a ki a bokorból ki-
macska nem fog egeret. S. — Dobbal ugratja, hanem aki elfogja. D. —
nem fogsz verebet. Ny. 8. — Ebet Nem fogja az okos hahotával a ma-
fogott. (Megjárt.) D. — Ecettel nem darat. D. — Nesze semmi, fogd meg
fogunk legyet. Ny. 2. — El sem fog- jól. E. — Ott fogja, a hol kell. E. —
tad, már mellezted. (A madarat ko- Ölben vitt eb nyulat nem fog, Bsz. —
pasztod, melyet még el sem fogtál.) Ördögöt fogott, azt is füleset. (Nagyon
E. — Én fogom az aranyhalat. — E. megjárt.) D. —
Ördögöt fog, annak is
Farkast fogtam. (Veszélybe jutottam.) két szarva leszen. Ny. 24. —
Ördögöt
KV. — Fogd meg az orrod. D. — fogott, azt is jó füleset. D. —
Ördö-
Fogtam törököt, de nem ereszt el. S. göt fogott. (Megjárt.) E. — Rák nem
— Fülét sem fogják a dolognak. fog nyulat. E. — Rókán rókát kell
(A könny részét sem értik,) Pázmán. fogni. (L. fent.) E. —
Sok jó fogja az
— Ha a gyerek lependéket fog, nem eke szarvát. D. — Szamarat ló mellé
adná egy süveg ördögért. D, Ha — ne fogj. D. — Szaván fogták. S. —
ebül megy az ember halászni, békát Szaván fogják a harist. Sz. Sze- —
fog. Ny. 5. — Ha szakács vagy, kana- gény fog madarat, de gazdag eszi
lat fogj, oltárhoz ne nyúlj. D. — Ha meg. ML. —
Törököt fogott. D. —
ujjat nyújtanak, ne fogj egész kezet. Törököt fogtam, de visz. E. Vargát —
D. —Hajdút fogott. (A bnös kézre fogott. (Megjárt.) E. —
Varjún varjut
került. A cigány a vásárban lopott, a fogni. KV. —
Vékonyan fog pennája,
hajdú nyakán csipte és vitte. A cigány tán már soknak irt alája. (Sokat sze-
arra a kérdésre, mit csinál, azt felelte : relmeskedett.) Np. —
Viznek öregé-
hajdút fogtam.) E. —
Háló eltt halász ben fogják a nagy halat. (A nagy víz-
nem fogja csukáját. (Ha nincs hálója, ben.) D.
nem fog csukát.) K. Hogy nagy — Fog". A fog is végtére elkopik. D. —
halat foghasson, nagy vizbe veti háló- A hol sürü a pép, ritka a fog. (A hói
ját. Pázmán. — Kanál mézzel több sok pépet fznek.) D. —
A ki zabál,
legyet foghatni, mint egy hordó ecet- maga fogával ás magának sírt. D. —
tel. S.— Kézzel hozzá, ha a kés nem Ami elmúlt, arra minek vásik fogad.
fogja. — Ki csíkot akar fogni,
S. E. — pennának is elkopik a
Acél
rakja ki a varsát. E. — Ki két nyúl foga. D. —
Adál isten fogat, adj
után szalad, egyet sem fog. (Német.) kenyeret hozzá. D. —
Ajándék csikó-
S. —Ki mint szokja, ugy fogja. E. — nak nem nézik a fogát. S. Ajándék —
Ki ölébe sokat fog, keveset szrit. D. lónak fogát ne nézd. D. Ajándék —
— A ki sokat markol, keveset fog. lónak nem kell csikó fogát nézni. ME.
ME. —
Kin nem fog a szó, bottal — Ajándék marhának nem kell fogát
neki. S. —
Kis gilisztával nagy halat nézni. KV. —
Ajándék marhának
foghatni. S. —
Kutyát fogott. (Meg-
- nincs odva fosának. D. Azt sem —
 255

tudja, hány foga van. Pázmán. — fogait húzza, B, — Harapna a szelin-

Akkor mikor szrt
higyj a parasztnak, dek, ha foga volna, D, —
Hiába feni
látsz a fogán. S. — Apánk evett almát, rá a fogát, E. — Kegyelemkenyérhez
a mi fogunk vásik, E, — Apák ettek kevés fog is elég, S, —
Két fog, két
egrest, fiak foga vásik. ME. —
Apánk ajak zárta be a nyelvet, mégis kiszök-
evett almát, a mi fogunk zsibbad. D. hetik rajtok. D. — Kifingotta fogát a
— Ádám evett almát, a mi fogunk bába. (Ha a gyermek els fogai hul-
vásik. ME. — Árendába adta fogait, lanak.) E. —
Ki-kimutatja foga fehé-
(Kihullottak.) D. — Bele harapna, de rét a cigány. (Elárulja hamisságát.) D,
nincs foga. ME. — —
Beletörött a foga. Kimutatta foga fehérét. D. Ki- —
D. — Belevásott D. — Csak nek foga
foga. a fáj, tartsa rajta a nyelvét,
fogát vájja. (Piszkálja; — Kiolvassa fogaidat a béka. (Ne
nem dolgozik, D,
csak eszik.) E, — Csak kopasz fogát tátsd a szádat, kihullanak fogaid,) E.
mutatja, (Üres fenyegetés.) D, — Csi- — Kiszelelték a D. — Könnyen fogát.
korgatja D. — Csirke húsra
fogait. beszél, kinek fog van a szájában,
fáj a (Fiatal leánykára.)
foga. — Ny, — Könnyen beszél, van a
S, 6, tele
Eb venne húst fogára, csak ha
is szája foggal, Ny, — Köszörüli a 1,
pénze volna, B, — Ebben ugyan nem — Lajtorjának (létrának)
fogát, S.
kopik a fogad, — Egy luddal lyu- nem egy-két foga van. — Lyukas
S. S,
kas fogát sem D, — Egyen-
tölti be, fogba kevés. D. — Maga fogával is
kint a zápfogakat. (Kegyet-
vereti ki ássa magának a (Torkos.) D. — sirt,

len.) D. — Egyért kettt húztak a Már minálunk csuda a csikónak esett,

fogban. D. — Elhányta- már csikó- lófoga (Gúnyosan korán akar lett. :

fogát. (Már nem — Elkopott okosnak

fiatal.) E. — Más fogával látszani.) E.
a (Vén.) D. — Ember a fogával
foga. D, — Megolvasta fogát a béka,
rág.
ás magának vermet. (Torkossággal.) D. — Megrágja, ha foga bele-
(L. f.)

ML, — Ers a ez ám a konc-

foga, törik D. — Mérgesen a is. feni fogát.
rág, D, — Farkas fog végre ara- D. — Minden kis pénzt fogához ko-
is

nyat — (Aranynyal a kegyetlen cogtál. (Fukar.) E. — Minden kraj-

simit.
is megszelidithetö.) D, — Farkas fogra cárt fogához — Mintha ver. (U, a.) S.
kelt. (Vége, K, — Fáj rá
elpusztult.) fogát húznák. — Mitl fehér a S.
a (Kivánja.) E. — Fáj rá a
foga, cigány foga. E. — Nehéz a vén fog-
foga,
mint a kávási kutyának az árpa gáni- nak koncba harapni. D. — Nem fáj
cára. Ny, — Feni rá a
2. — foga többé. (Meghalt.) — Nem
fogát, S, E. fáj
Fél fogamra kevés, E, — Fél
is már akkor fogam. D. — Nem fájlalja
fogamra sem — Foga közt már a
elég, S. D. — Nem a fogára. fogát. fér
hozott, (Kevés vagy semmi a mit ho- (Nem tudja Pázmán. — felejteni )

zott,) E, — Foga van a napnak. (Er- Nem kopik benne a foga. D. — Nem
sen süt már.) — Fogam van
S. való az a fogadra. (Nem neked
rá. te
(Haragszom — Fogat
rá.) E. — Nem vásik benne a foga.
fogért, való.) E.
E, — Szemet szemért, fogat D. - Nem vonta fogát ennek a
fogért, ki
ME, — Fogait nincs egyéb
vájja, bizonyságnak. (Nem cáfolta meg.) K.
dolga, D, — Fogához veri a krajcárt. — Olyat beszélsz, hogy még az eb
(Fösvény.) Ny, 7, — Fogához ver sem venné fogára. KV. — Orrod eltt
minden garast, mig kiadja, Ny, 3, — van, ráfenheted fogad. D, Ott —
Fogához veri a pénzt, mig kiadja, S, hagyta a fogát. (Ott veszett.) Sz. —
— Fogcsikorgatásban foga elkopott. is Polcra tette fogát. (Kiesett nem ehe- ;

D, — Fogra került, összemardos- jól tik vele.) Ny. 5. Redves mint a —

ták, D, — Gyomra fáj a betegnek, s vén fog. D, —
Régen elkoptatta fiatal
 — 256

fogait. D, —
Ritka fogú. (Hazug.) D. A szép »isten áldja megcc-nek szép a
— Ritka fog ritkán mond igazat. D. »fogadj isten«-e is. D.
—
-
Ritka mint a vénasszony foga. D. Fogadatlan prókátor. D. — Foga-
— Róka is addig jár az ólba, mig ott datlan prókátornak tudod mivel fizet-
hagyja fogát. S. —
Se foga, se agyara. nek ? Sz. —
Fogadatlan prókátornak
D. —
Se ize, se foga. D. Semmi se — mi a fizetése ? E. —
Fogadatlan pró-
fér fogára. (Kevély.) D. Sokat — kátornak ebszar a fizetése. E.
szrt a foga közt. D. (Részeg.) — Fogadott. A fogadott ló megrövi-
Som mag az, nem fog alá való. (Ke- díti a mértföldet. (Kíméletlenül hajt-
mény.) D. — Szája nagy, de éles foga ják.) KV. — Fogadott lónak rövidebb
nincs. D. — Szegénységet, betegséget, a mértföld. E.
fogfájást nehéz — Szivja
eltitkolni. S. Fogadkozik. A ki legjobban fo-
tle a (Fél tle.) Ny.
fogát. — 2. gadkozik, az a leghamisabb. Ny. 4.
Tepszi túrós lepény lyukas fogát tölti. Fogadó. Templomban, fogadóban
(Kevés neki; telhetetlen.) D. — Tor- másoktól végy példát. E.
kába verték fogát. D. — Törd ki Fogamzik. Könnyen fogamzik az
fogad, feküdj a bölcsbe. (Rosszabb egészséges mag. D.
a kis gyermeknél.) E. •
— Ugy fázik, Foganatos könyörgés. (Az, me-
hogy a foga is vacog bele. D. — lyet ajándékkal megtoldanak.) KV.
Vacog a foga. (Fázik.) E. Vásik rá — Fogant. Ebanyában fogantatott.
a foga. S. —
Verd ki fogát, belefek- D, — Fogantatására nézve poroszló. D.
tetheted a bölcsbe. (Rosszabb a kis Fogas. Farkasfogas arany. (Jó
gyermeknél.) D. —
Vicsorítja fogát, arany a Báthoriak aranyain három
;

mint a mérges kutya. D. farkasfog volt.) Sz. —

Fogas bizony-
Fog'ad. A mit lovon fogad, gyalog ság.(Ers.) E. —
Fogas irás. (Rágal-
meg nem állja. KV. M. Decsi János. — mazó.) KV. —
Fogas verfény. (Szú-
Fejembe fogadok. E. Hinni vagy — rós napsugár.) K. —
Fogas ebnek
fogadni. E. —
Tárt karokkal fogadják.. való a koncrágás. D. Fogas ebnek —
ME. —
Ugy fogadd, amint köszönnek. D. való a csontrágás. KV. Fogasnak, —
FogfadáS. Ember fogad fogadást, ebnek való a csontrágás. M. Fo- —
eb a ki megállja. D. Ember fogad— gasra akadt. (Felakasztották.) D,
fogadást, agg eb ki megállja. KV. — Fogat. Madarat is fogathatnál vele.
Ember teszen fogadást, eb a ki meg- Decsi János.
állja. (Bocskai István ezen mondással Fogatlangereblye. (Vén asszony.)
birta rá a hajdúkat, hogy a császár- D. —
Fogatlan harap a koncba. E. —
nak tett hségesküt megszegjék. Ist- Fogatlan, mégis marni akar. D.
vánfi 33. K.) Sz. —
Jámbor fogad Fogás. Minden botnak van fogása.
fogadást, agg eb ki megállja. KV. — D. —
Nagyon alant jár a fogással.
Megálmodta, hogy fogadását meg- (Könnyen felismerhet ravaszkodó
tartja. (Nem szokta megtartani foga- szándéka.) D. — Ritka puska fogás
dását.) D. — Megfordítja fogadását, nélkül. D.— Rossz puska, kinek fogása
valamint a zsákot. Bsz. Pénzzel — nincs. E. — Rossz puska, melynek
jár a fogadás. E. —
Székely fogadás, nincs fogása. D. — Sirás, asszonyi
(Megbizhatlan.) Sz. fogás. D. — Sirás-rivás, asszonyi fo-
Fogadj isten. A milyen az » adjon gás. ME.
istencc, olyan a »fogadj istencc.ME. — Fogcsikorgatás. Fogcsikorgatás-
Minem az »adjon istena, olyan a ban foga is elkopott. D.
»fogadj istencc. E. —
Milyen a »jó Fogvicsoritás. A kutyában a fog-
napcc, olyan a » fogadj istencc. E. — vicsoritás is nevetés. D,
 —

— 257

FogTheg-y. Foghegyen vette. (Nem Ha megfogy is a hold, megmarad neve.

igen kedvesen.) E. Foghegyrl— (Derék ember, ha népszerségét veszti
beszél. (Kelletlenül beszél az ember- is, derék ember marad.) D. Meg- —
rel.) E. gyújtott gyertyát nem kell csodálni,
Fogdos. Az ökröt szarván, a lovat ha fogy. ML. — Mikor legszebben ég
nyakán fogdossák. D. —
Sas legyet a fáklya, akkor legjobban fogy. D.
nem fogdos. D. —
Soká fogdossák a Nincs oly kút, mely ki ne fogyna, ha
kanalat. (Nagy vendégség.) Ny. 8. mindig húzzák. S. —
Nincs oly sok,
Fogrház, Gyilkos vezeti a tolvajt a hogy el ne fogyjon, ha nem kimélik.
fogházba. K. S. — Olyan az élet, mint a hold, néha
Fog-hagyma. Ha pecsenyéd lehet, tellik, néha fogy. KV. Olyan a —
ne egyél foghagymát. KV. Jobb a — lyuk, ha hozzáadsz fogy, ha elveszesz
foghagymát sülttel enni, mint magát. n. E, — Ott fogy, a hol van. ME.
D. — Különös, mint a foghagyma Fogyatkozás. Fogyatkozásában,
mártás. Ny. 2. —
Orrod attól, fog- — nem teljes voltában, nézik a napot. D.
hagymás. (Félre attól.) E. — Hol sok a parancsolat, sok a fo-
Foglalatoskodik. Ki sokban fog- gyatkozás. D. —
Meg ne vesd baráto-
-

lalatoskodik, keveset hajt végre. D. dat kis fogyatkozásért. KV. — Nap

Fogó. Bús, mint a fogóba esett fogyatkozását paraszt is észreveheti.
€gér. D.— Örül, mint a fogóba esett E. —Senki sincsen fogyatkozás nél-
«gér. D.— Fogd a fogót, hogy a kül. KV.
kezed meg ne égesd. ME. — Fogóval Fogyatkozik. A nap is, hold is

sem húznád belle a feleletet. B.

ki fogyatkozik. D. — A napot akkor
— Fogóval kell tle kicsikarni a nézik legjobban, mikor fogyatkozik. E.
szót. S. —Kovács is azért tartja a Fogytán van az esze, mint az
fogót, hogy kezét meg ne égesse. D. ecetes bor. D. — Nincs még fogytán
Fogta. (Fogása.) A mely ebet a aranya. D.
nyúl után bottal kell hajtani, a fene Fohászkodik. A mint fohászko-
€szik annak fogtából. Ny. 3. A — dol,ugy üdvözülsz. D. Fohászko- —
mely ebet bottal hajtanak a nyúl után, dik, mint anyámasszony szüretkor.
«b eszik annak fogtából. E. Ny. 23. —
Fohászkodik mint a kár-
Fogy. Fogyunk mint a kasza fénye. vallott cigány. D. Fohászkodik,—
Ny. 22. —
A hold hol n, hol fogy, mint a kereketört kocsis. D. Neki —
hol megszarvasodik, nehezen lehetne fohászkodik. E.
rá köntöst szabni. D. Az élet,— Fojt. Magad nyakára a kötelet ne
pénz, szalonna fogyton fogy. Bsz. — fojtsd. D. — Ne vágj eret, ha nem
Azé fogy, kinek van. Ny. 5. Bor és — fojt. D. — Nem fojtja az okos maga
pénz, tartva tart, költve fogy. D. — torkára a kötelet. D, — Nyakára foj-
Annyi dolga van, mint Kunnénak, tották a kötelet. D. — Nyakára foj-
sohse teszi, még se fogy. Ny. 4. — tották a pótrást. (Kötelet.) D.
Eb adogasson, hogy fogyogasson. (Ha FojtÓS mint az éretlen gyümölcs.
nem adok, nem fogy.) Ny. 23, El- — D. — FojtÓS mint a nyakkötél. D. —
fogy a vagyon, ha hozzá nem keres- Fojtós mint a pányva. D. Fojtós —
nek. ME. —
Fogy mint a gyertya. S. mint a torokfájás. D. Fojtós mint —
— Fogy mint a holdvilág. S. — a vadalma. D.
Fogyva nézik a napot. E. Fonton- •
— Fok. Éles mint —
a beretvafok. D.
ként fogy az er, de lassanként j Olyan éles mint a kés foka. B. —
vissza. B, —
Fontonkint fogy az er, Keresztül dughatod a tü fokán. D. —
latszámra j vissza. (Német.) E. — Minden dolognak megvan a maga
Margalits E. : Magj-ar közmondásuk. 17
 — 258 —
oka-foka. S. — Nem élével a késnek, csüld meg a fótot, hasznát veheted-
hanem fokával nyúzza az embert. D. D. — Drágább a folt a ruhánál. (Kis
— Se oka, se foka. D, — Vesztett érték dologra sokat költ.) E. — Fót
fejszének foka, KV. a fótot éri. D. — Fót hátán fót. D, —
Fokos. Nádszál akar a fokossal Fót nem ruha. D. — Fót tartja a.

kikelni. D. — Okos mint a tavalyi ruhát. Ny. 6. — Fóttal állja a ruha.

fokos. (Ostoba.) Ny. 8. (Fotózva tartós a ruha.) E. — Fóttal
Foly. A kedves napok leghama- tartós a ruha. D. — Foltjáról is meg-
rabb folynak. D. —
A nagy folyóvizek ismerik a zsákot. D. Jó a zsákoa —
csendességgel folynak. D. Akkor — a folt. Ny. 8. —
Jobb a folt mint a
még a Tisza felfelé folyt. D. Akkor — lyuk. E. — Juhász bundára bársony
még a Tisza is másfelé folyt. D. — folt. E. — Kék nadrágra vörös folt,

Egy csepp magyar vér sem foly eré- S. — Kitellik a maga foltjából. (Ön-
ben. D. —
Foly az orra vére. S. — maga is segithet magán, nem szorul
Foly mint a kerekes tóba a viz. másra.) E. — Kutyagyomornak pacal
(Mindenfelül gyarapszik.) Ny. 3. — a foltja. D. — Megszokta, mint ron-
Folyik nyála utána. D. Könnyen — gyos köpönyeg a foltot. D. —
Megta-
folyik a viz lefelé. D. -^ Könny a lálta zsák a foltját, KV. —
Megtalálta
viz folytában úszni. D. — Lassan zsák a foltját, ecetes kanta dugóját.
foly a Tisza, boldog a ki issza. Np. Ny. 2. —
Milyen a zsák, olyan a folt.
— Még akkor a Maros se folyt a S. — Min a vászon, olyan foltja ke-
Tiszába. (Réges-régen volt.) D. — rül. E. —
Minden zsák megtalálja a
Mintha orra vére folyna. D. Oly — maga foltját. ME. — Nehéz megbe-
vékonyan foly, mint a cérnaszál. D. csülni a foltot. D. — Nem minden
— Sok viz foly még addig le a folt illik minden ruhára. E. — Ráta-
Dunán. Sz. — Orrán-száján folyt a lált a zsák a foltjára, Sz. — Ritka
vér. D. zsák folt nélkül, D. —
Sok folt kell a
Folyat mint a tehén. (Párzani rossz zsákra. D. —
Sok folttal tartós
akar.) D. a ruha. D. —
Szebb a csúnya folt,
Folyó. A hajó magától lemegyen
is mint a szép lyuk. Ny. 8. Szent a —
a folyón. D. — A legnagyobb folyó- szabó neve, kinél folt nem marad. E.
nak is kicsiny a feje. D. A legna- — — Tudja az, hová kell vetni a foltot.
gyobb folyónak is kicsiny a kútfeje. (Tudja hol a hiba.) Ny. 4. Ugy —
D. —
A nagy folyóvizek csendesség- illik rá, mint folt a zsákra. Ny. 8. —
gel folynak D. — Cseppböl lesz a Vörös nadrágra kék foltot varrtak. D.
folyó. S.— Folyóviz vezet a tengerre. — —
Zsák meglelte foltját. M. Zsák
E. — vezeti az embert a
Folyóviz meglelte foltját, ecetes korsó dugóját.
tengerre. D. — Kis folyókból erednek ME. — Zsák meglelte olajos foltját,

a nagy vizek, D, — Minden folyó kanta dugóját. E.

végre a tengerbe ömlik, D. — Neki Foltos szájú. (Hazug.) D. — Jó a
esik a folyó derekának, (Ers,) D, — bor meg a nadrág. E. — Jó a foltos
Ritka folyó hal nélkül, D. bor, meleg a nadrág. Cz. — foltos
Folytat. Ki mibe belekezdett, Jobb a foltos, mint a lyukas zsák. D,
folytassa. ME. — Kiki maga mester- — Jobb a foltos, mint a rongyos. ME.
ségét folytassa. ME. — Jobb a foltos, mint a rongyos
Folt. (Fót.) A napnak is van foltja. zsák. ME. —
Jobb a foltos, mint a
E. — A rossz ing sok ftot elemészt. semmi ruha. D. —
Lyukas kályhát
D. — Annyi benne a hazugság, mint mennél tovább sározzák, annál folto-
koldus köpönyegen a D. — Be- fót, sabb. Cz. — Nem volt nekem még
 259

ilyen foltos berhém. KV. (Még igy (Ajándék, melyért sokat kellé dol-
nem jártam meg.) — Nem volt még gozni.) B, —
Jaj de könny a fonás,
nekem ilyen foltos gatyám. (U. a.) M. nehéz a várakozás. Ny. 2. Három —
— Rossz gazdának a nadrágja.
foltos nem jó, ha sokat hever kereskednek :

S.— Sokszor szalmaházban és foltos a ponyvája, fonónak a rokkája, ta-

nadrágban tudós ember lappang. KV. kácsnak a bordája. Ny. 20.
— Sokszor szalmaházban és foltos Fonákul forditotta az inget. (Ha-
nadrágban tudós legény lappang. Sz. zudott.) D.
Foltosán. Nem mind szegény, a ki Fondorló. Minden szó szelének és
foltosán jár. D. fondorló hirnek nem jó végére menni.
Foltoz. (Foldoz.) Arra jutott, hogy KV.
szitáját is süveggel foltozza. D. — Font. Azt is tudja, hány bolha
Bugyogó foldozója se lehet. Ny. 2. — megy egy fontra. (Mind szétugranak.
Foldozza a kukoricát. (Utána vet, a Semmit sem tud.) E. —
Egyszer veszi
hol kimaradt.) Ny. 1. Ki sokat — fontra, amit százszor nyelvre. D. —
foltoz, keveset költ. D. — Veszett Egyszer veti amit százszor
fontra,
dolog, mikor aztán foltozásra kerül nyelvre. D. —
Fontolhatatlan szava
a dolog. KV. mint a leveg. D. —
Fontonkint fogy
Fon. Elég szöszt szereztem neki, az er, de lassankint j
vissza, B. —
csak fonhassa. E. —
Fonj cica, fonj, Fontonkint fogy az er, latszámra j
mindjárt haza visznek. Ny. 2. Fonj — vissza. (Német.) E. —
Fontra ad
szajha, inged lesz. E. — Lesz szösze, mindent, mint katona a szénát. D. —
csak fonja. E. Hamis mint a zsidó fontja. S, Igaz —
Fonal. Az ers fonalból tartós az vagy te is, akár a zsidó font. Ny. 5.
— Csepü fonalon az ö
ing. D. áll hite. — Megvagyok mint a zsidó fontja. E.
(Vékonyan áll, — gyenge.) E. Elejtette — Megvagyunk mint a zsidó funtja:
a —
fonalat. E. Elvesztette a fonalat. félig meddig. Ny. 21. —
Sok mák-
E.— Nehéz kócból szép a fonalat szem egy fontra. D —
Szelet fontol.
fonni. E. — Nehéz más fonalát cse- (Mér hiábavalóság.) D.
;

rezni. (Másnak kedvére dolgozni.) D. Fontos. Kemény mint a fontos

— Pozdorjás kenderbl nem lehet jó talp. (Font sulyu.) D. —
Kisded bim-
fonalat — Elmetszették
csinálni. S. bóból lesz a fontos körte. E.
fonalát.(Meghalt.) D. — Segg fonja a Fontolgrat. A boszu nem sokat
fonalat, segg szövi a vásznat. (Ki dol- fontolgat. S. —
Fontolva haladó. E.
gát végezni otthon üljön.)
akarja, — Könnyebb a ló mellett gyalogolni,
Ny. 4. —
Sok fonálból sodorják össze mint a szavakat fontolni. D.
a vastag kötelet. D. —
Sok nyustos FontoláS, hallgatás anyja az okos-
fonál kell egy hosszú vég vászonra. ságnak. D.
D. —Száz fonalú kötél el nem sza- FOFdlt. A merre fuj a szél, arra
kad. D. — Vasárnap font fonal nem fordítja a köpönyeget. D. — Az okos
sokáig tart. S. —
Vasárnap font fonal gazda néha a kárt is hasznára for-
péntekig meg nem áll. Sz. Vasár- — dítja. D. —
Ajándékkal mindent meg
nap font fonál sokáig meg nem áll. lehet fordítani. E. —
Arra forditja a
KV. köpönyeget, honnan a szél fú. KV. —
Fonatlan. Megvan mint a csepü Arra forditja a palástot, honnét a
fonatlan. Ny. 5. — Mint a szösz fo- szél fúj. KV. —
Élit lapjára forditja.
natlan. (Rendetlen a dolga.) E. — Ugy BSz. — Forditja hitét, mint a kását.
van mint szösz fonatlan. S. D. — Fordítsd a brt, csizma lesz
Fonás. Isten nevében, fonásért. belle. D. —
Fordítsd kabai a zász-
17*
 -

— 260

lót. S. — Lapját élire fordítja. BSz. kása körül. E. —

Hol malaczot ígér-
— Nehéz a megaggott rosszat jóra nek, zsákkal forgolódjál. D. Ne —
fordítani. D. —
Nehéz a vágásban forgolódj mint a varga a nvársban.
szekeret fordítani. D. — Szél felé Ny. 6.
fordítja a palástot. Sz. Forgó. Cselt vetett a forgó sze-
FOPditása van minden dolognak. rencse. D. —
Forgó a szerencse. M.
(Rossz oldala.) Ny. 1. — Szerencse forgandó. F. Olyan —
Forditófa. Hozzáláttak a fordító a szerencse mint forgó Velence. KV.
fával. (Megverték, megbüntették.) D. — Forgó a szerencse, nincs állandó
Fordul. A kár is haszonra fordul. kincse. Sz. —
Olyan a szerencse,
D. —A síkos sarkon hamar fordul- nincs állandó kincse. E.
hatni. D. — Azóta a nap is más ol- Forgószél. Forog mint a forgó-
dalára fordult. B. Ebéd után egyet
-
— szél. D. — Forgószél a fejében. D. —
fordul, ismét ehetnék. D. Fordul — Forgószéllel tele a feje. D. Köny- —
mint az árnyék. E. —
Kicsi a koczka, nyü a forgószelet elérni. K.
de nagyot fordul. S. Ökrök nélkül — Forint. Egy pénz ö nála forint.
csak a gönczölszekere fordul. D. — (Szegény.) D. —
Jobb a sürü garas
Néha vaktában is szemre fordul a a ritka forintnál. S. — Forintja sincs,
koczka. D. —
Sokat fordul a kerék ezerekröl beszél. D. — Jöttünk-men-
csak egy nap is. D Talán jobbra — tünk, száz forint ; ettünk-íttunk, száz
fordul a világ. D. forint, summa 300 forint. (Gúnyos
Fordulás. Pál fordulása. E. jellemzése a perköltségek felszámí-
Forg-at. Forgatja a 32 level bib- tásának.) E. —
Ki a krajczárt nem
liát. (Kártyát.) S. — Forgatja mint becsüli, a forintot sem érdemli. S. —
Ványi Benedek a házát. (Változtat Ki a garast nem becsüli, a forintot
rajta; a kamarája hol elül, hol hátul sem — Ki a krajczárt nem
érdemli. S.
volt.) Ny. 2. —
Kezén marad, a ki sem érdemli. ME.
becsüli, a forintot
szurkot forgat. D. —
Ki szurkot for- — Krajczárból a lesz ME. — forint.
gat, megszurkosodik. D. Nem azé — Ne vedd azt forinton, mit garason
a sült, aki forgatja, D. Ujjon for- — vehetsz. D. — Nem adnám száz fo-
gathatni, mint a gyürüt. D. rintért, hogy semmim sincs. (Ha mást
Forgfatás. Pecsenye forgatással veszteség, égés stb. ér, ezzel vigasz-
nem lehet jóllakni. D. magát a vagyontalan, kit, mert
talja
Forgács. A ki sokat farag, sok semmié sincs, semmi kár nem érhet.)
forgácsot ejt. KV. — Amint vágod a E. — Száz forintos naripa is bot-
fát,ugy hull a forgács. D. Ki — lik. E.
mennyit farag, annyi a forgácsa. D. Forma. Nincs rajta emberi forma,
— Ki okosan farag, forgácsol. (Nem mint a szent-péteri tehénen. (Nagyon
vág nagy darabokat.) D. Kiki lába — sovány. Örszent-Péter.) Ny. 2.
alá vágja a forgácsot. K. Kiki — Forog. A hátulsó kocsikerék köny-
maga lába alá vágja a forgácsot. D. nyebben forog az els után. D. —
-^— Könnyen megég a száraz forgács. Ebül forog malma. D. Els kerék —
D. — Nagy erdben sok a forgács. után forog a másik is. D. Els —
Ny. 2. — Nem esik a forgács vágás kerék után forog a hátulsó is. S. —
nélkül. KV. — Nem hull a forgács Forog mint a csík. E. Forog mint —
vágás nélkül. KV. a forgószél. D. —
Forog mint a ha-
Forgás. Állandó mint az ég- rangozó kutyája. Ny. 9. Forog —
forgás, D. mint a karika. D. —
Forog mint a
Forgolódik mint macska a forró kerék. D. —Forog mint macska a
 — 261 —
kása körül. D. —
Forog mint ürge a alája, ha eszén nem jár. Cz. — Meg-
madzagon. S. —
Ha a kerék jár, fo- égette a forró kása a száját. D.
rog a malom is. D. —
Ha jár a kerék, Forspont. Kutya forsponton jár.
malom forog. E. — Jól forog malma. (Gyalog.) S.
(Szerencsés.) D. — Jól megkenlek a Fortély üz minden mesterséget.
kereket, forog a kerék. (Nvelv.) D. — D, — Hol karddal nem lehet, fortélylyal
Lusta Kati rost Ferkóval, sürög- forog neki. E. — Székely fortély. Decsi János.
egy korsóval. D. —
Merre forog a — Fortélyos lónak jó kantár kell. Ny 1.
nap, arra az árnyék is. D. Sürög- — Foszt. A mezítelent nem lehet ki-
forog. D. —
Ugy forog a kerék, ha fosztani. D.
kenik. E. Fóti. Csak ugy ne fütyüljenek rád,
Forr. A kis bögre hamar forr, de mint a fóti parasztra. Ny. 1. Neveit —
hamar is — Kis csupor hamar
apad.D. mint a fóti paraszt. Ny. 5.
forr. D. — Hamarább forr mint vize, F. (L. fej.) A ft be nem töri a szó.
a csirkét megfogta. D. — Tettének D, — Agyba-föbe. E. — Agyba-fbe
zsirja torkára D. — Torkára
forrott. a szökevény katonát. D.— Behorpasz-
forrott a huncutság. ME. tották a ft. D. — Egy a vel a fvel.
Forral. A mint
rakod a tüzet, ugy D. — Ez fbenjáró dolog. D. — Ftl
forralod a vizet. D. —
-A mint rakod árad a M. — Fvel
viz. a világra, jött
tüzed, ugy forralod vized. E. Ördö- — fejetlenül ment — Ha f vagy,
ki. S.

göt forral eszében. D. ne kivánj láb D. — Ha láb vagy,

lenni,
Forrás. A forrást fel ne zavard. D. ne kivánj f D. — Lábbal
lenni. föl,
— A szent forrásnak égbl az eredete, fvel KV. — Nem mind f, ami
alá.
D.— Ellakott a forrásból. (Jóllakott b. D, — Nyakra-fre. ME, — Nyakra-
a jóból.) D. — Forrás jobbika száraz fre ne D. — Sok f, sok
tekints,
idben tetszik ki. E. —
Forrásánál értelem. E, — Sok f sokat fz, D, —
legjobb a viz. E. — Ha eredetét néz- Szamár f, D, — Szemre-före. (Kül-
néd, sok forrást megkellene utálnod. sre nézve.) E. — Szemre-fre nézz,
D. — Ha forrásod vagyon, ne igyál (Tiszteld, Ny.
kit tisztelet illet.) 2.
patakból. D. —
Ki a forrásból eleget F. Az fejébl ftt az D. — ki.
ivott, háttal fordul hozzá. D. Ki a — Akár mindennap fttet egyen. (Jó
forrásból eleget ivott, háttal fordul módú a szegény nép ritkán eszik
;

felé. E. —
Legjobb a viz forrásában.
-
fttet.) D. —
Duna pontya,Tisza kecse-
KV. — Legjobb a viz tulajdon forrásá- géje, Ipoly csukája legjobb böjt, ha
ban. D. —
Minél messzebb a forrás, szerémi borban ftt. Cz, Fed tudja, —
annál késbbre ér a tengerre. D. — mi f a fazékban, Ny. 4, Ftt tojás- —
Örül mint a szomjas szarvas a forrás- ból nem sok csirke kel. E. Késre —
nak. D. —
Sehol nem jobb a viz, mint f vels leves. D.
a jó — Késbbre f
tulajdon forrásánál. E. Száraz id-— a kemény mint a lágy tojás. D. —
ben tetszik ki a forrásnak jobbika. D. Magam fazekában ftt. (Tudom, saját
— Te is azon forrásból buggyantál. házamban történt.) E. Nem ftt —
D. — Tiszta mint a forrás. E. tojásból kel ki a csirke. D. Nincs —
Forró. Alája öntötték a forrót. széppel ftt, hanem jóval ftt káposzta.
(Vesztét okozták.) BSz. Forgolódik— Ny. 6. —
Ráakadtam a fttjére. (A
mint a macska a forró kása körül. E. javára a mi már ehet.) E. Sülve, —
— Hamar felfortyan, mint a forró kása.
;

fve együtt vannak. (Mindig.) S. —

D. — Kerüli a forrót. S. — Kerülgeti, Tudja kinek mi f fazekában. E. —
mint a macska a forró kását. ME. — Tyúk f a fazékban. (Jómódú ház.) E.
Ki ellenséggel cimborál, forrót öntenek — Vörös mint a ftt rák. D.
 262

FbiPÓ prédikált temetésén. (Ha- Földcsuporhoz fakalán. B. Föld- —

lálra Ítélték; biró hirdeti az Ítéletet.) E. fazékhoz fakalán. E. —
Földterhe. D.
Födél. (L. fedél.)Födelem, kebelem — Föld is kiokádja a titkolt dolgokat.
nem kígyónak való. B. —
Se födele, D. —Földbe ásta pénzét. D. Földbe —
se háza. D. — Tüz van a ház födelén. ütötte orrát. E. —
Földet eszik, mint
(Ég a ház.) D. a béka. E. —
Földhöz ragadt szegény.
FÖlség'es mint a rókusi kántornak — Földjét a nyúl trágyázza. (Mve-S.
a fagyos keleráb. (L. fagyos.) Ny. 1. Ny. 20. — Földnek se mondd. letlen.)
Föld. A búsulás még a nagy (Tartsd titokban.) E. — Földön lába,
el-
mét földhöz
is B. — A föld
veri. égen (Ggös.) D, — Ha az égre feje.
anya, a mostoha. D. — A föld
víz nézesz, ^-útnak tetszik a D. — Ha
is föld.
kiokádja gyomrából az dol- lehetne, földre se hágna. KV. — Ha-
elrejtett
gokat. B. — A föld öregszik. E. — lomra földet nem
is hordani. (Gaz- kell
A föld munka után ha terem, ha dagot nem
is gazdagítani.) Ny. — kell 3.
nem. — A földet a gazda lába- Hányja a földet mint bika. D. —
E, a
nyoma Ny.
hizlalja. — A földben Hideg mint a
2. E. — Inog a föld. alatta
se mer eleget enni a béka. D. — A fid. S.— Isten földjén lakik.(Szegény.)
holtnak mindig van elegend D. — Isten rizzen házas szolgától,
földje,
az élnek soha D. — A sok-
sincs. jármas út melletti földtl,
ki bivalytól,
felékap, két szék között a földön ma- paplány feleségtl. Ny. — Jobb 4.
rad. KV. — A mely földet nem szán- földben jobb búza terem. D. — Kerüld
tanak,azon gazt aratnak. KV. — Akkor a mikor hányja a B. — bikát, földet.
még angyalok a földön jártak.
az Két szék között földön maradt. Páz-
(Régen volt.) Ny. 6. Akkor még a — mán. —
Két szék között a földön
farkas is a földön járt. (Tréfásan tal- marad, a ki sokfelé kap. M. Két —
—
:

pán jár.) E. Annyi a hogy

földje, szék között földre esett. S. Ki a —
keresztül ugorhatja. D. — Annyira van földön ül, nem nagyot esik. (Szegény
egymástól, mint az ég a földtl. B. — ember nem bukhat nagyot.) E. Ki- —
Az aranyat is a földbl ássák. S. — nek mesze nincs, fehér földdel meszel.
Bátorságosabb földön mint vízen járni. D. —
Könny a föld alatt a meleget
KV. — Csak azért is a föld forog. ME. trni. D. — Maga fejére hányja a
— Eget-földet igér. S. — Egy nap el földet. B.— Még a földben vagyon,
nem szállja földjét a kánya. (Gazdag.) nem használ az arany. D. — Minden
D. — Egye meg a föld. D. Együtt — mulandó a földön. — Mint a béka
S.
szántják a földet. D. Elhal a mezí- — a földben sem mer eleget enni. D. —
telen földön is. D. Eltart a föld,— Nehéz a földrl a fára ugrani. D. —
csak legyen a ki mvelje, D. Eltart — Neki is elég lesz egy kapa föld. (Ha
a föld, csak legyen mit — enni. K. majd eltemetik.) S. — Nem éri lába
Ervel nem bújhatom a földbe. E. — a földet. D. — Nem éri talpa a földet.
Ég a földhöz. (Össze sem hasonlít- D. — Nem földje ö a tiszta búzának.
hatók.) E. — Ég-föld között van. (Fel- E. — használ az arany, míg a
Nem
akasztották.) D. — Ég nyelte-e vagy el föld gyomrában hever. K. Nem —
a föld,nem tudni. D. — Ég föld nyelte, méltó a tolvaj, hogy a földön járjon.
nyelte: elveszett. E. — Élnek nincsen, (Hanem hogy felakasszák.) D. Nem —
a holtnak van földje. (Elegend földje.) mind tiszta, ami a jámbor földjén
E. — Fekete földben terem a jó búza. terem. D. —
Nem mind tiszta búza,
KV. — Fekete földben terem a szép mi az földjén terem. E. Nem —
búza. D. — Föld-csupor, kanál. fa- minden föld terem meg mindent. D.
.(Összeill szegény házaspár.) BSz. — — Nem minden föld termi az észt. D.
 A

263 —
- — Nem tudni az ég emelte-e fel, vagy vény anélkül is szkölködik a mie van,

a föld nyelte el. D, — Nemes volt, de anélkül is a mie nincs. D. —

A fös-
elhordták a fazekasok a földjét. M. — vény ember bika alatt is borjut ke-
Nincs a papnak földön jussa. (Papnak res. D. — A fösvény gazdasszony min-
a lelkiekkel kell gondolnia.) E. — dent drágábban vesz. D. A fösvény —
Nyeljen el ha nem igaz. S.
a föld, — kétannyit költ. D. —
A fösvény kíván-
Nyugodt föld jobban termi a búzát. D. sága aranyos szegénység. D. A fös- —
— Nyugodt földnek szép termése. E. vény maga sem mer jóllakni. S. A —
— Oly távol mint ég a földtl.
esik, fösvény magának sem jó, hogy lenne
D. —Orrával túrja a földet, mégis másnak. D. —
A fösvény többet költ.
szegény marad. S. —
is megéri (be- E. — A
fösvény többet költ, a rest
éri) három sing földdel. (Ha eltemetik.) többet fárad. Ny. 24. A fösvény —
E. —
Örül a száraz föld, ha a terhes többet költ, a rest többet jár. Sz. —
felht látja. D. —
Parlag Péter meg A fösvénynek a mie van, az sincs. S. —
Páré Pál dolgozza a földjét. (Müve- A fösvénynek semmié sincsen. KV. —
iellen.) Ny. 3. —
Se jobbágya, se földje, fösvény duplán fizet, a rest duplán fá-

mégis szabados. D. —
Sok láb nyomja rad, ME. —
Fösvénynek, disznónak
addig a földet, mig útnak nevezik. D. holtuk után hasznuk. D. Fösvény- —
— Sok trágyát kivan a sovány föld. D, nek tékozló a fia. D. —
Egy fösvény-
— Sokszor az orrával turkáljaa földet. nek sincs soha elege. D. Fösvény —
(Részeg.) D. — Szántatlan földet pörje mint az ördög. S. —
Fösvénynek a
bir. E. — Szántatlan földön gazt arat- mie van sincs, E. —
Fösvénynél nincs
nak. Ny. 19. — Szántatlan földön gaz vétek. KV. —
Fösvény elégbl sem
terem. E. — Szegény száraz földön is mer enni. E. — Fösvény maga sem
elalszik. D. — Szótalan mint a föld. mer — Fösvénynek
eleget enni. E. fia

E. — Szz mint csizmám talpa a föld- tékozló. KV. — Fösvénynek sohasem

tl. (Nem szz.) Ny. — Talpalatnyi
6. elég. E. — A vén, az fösvény. KV.
ki
földje D. — Tapossa körülötte
sincs. — Csak azért nem mert a szó-
szól,
a (Udvarol.) E. — Tört, mart,
földet. ban fösvény. D. — Csúnya nagyon
is :

munkált föld jól terem. Ny. 3. — Uj részeges asszony, rongyos pap, görhes
szita szegen függ, az ó a földön hever. disznó, vén szerelmes és gazdag fös-
Sz. — Untig beéri három sing földdel. vény. S. —
Gazdag fösvényt látni
— Vadóc és tarackos föld
{L. fent.) D. szomorú dolog. D. —
Minél vénebb,
egy hasznú. D. — Vagy földön, vagy annál fösvényebb. KV, Nem gyjt- —
szögön. D. — Vizálló föld termi a sok het annyit a fösvény, hogy korhely fia
búzát. (Nem a homokos.) Ny. 24. el ne tékozolja, D, —
Nem gyjthet
Földes UP. Mindenhez látó, semmi- annyit a fösvény atya, mennyit a té-
vel biró földes ur. (Szegény.) D. kozló fiu elpazarolhat. B. Nem —
Földönfutó. Ugy maradt mint a kaparhat annyit a fösvény, mit el nem
földönfutó. (Minden nélkül maradt.) tékozolhatna korhely fia. D. Rest —
Ny. 5. kétszer fárad, fösvény kétszer költ. S.
Fölösleges. Igen sokszor üröm a — Rest kétszer jár, fösvény kétszer
fölösleges öröm. BSz. költ. Ny. 8. —
Rest többet jár, fösvény
FlÖStÖkÖm. (Früstük, reggeli.) A többet költ. KV, — Soha nem elég a
késn járónak csont a fölöstököme. fösvénynek. KV.
KV. — Száraz fölöstök. E. — Egy Fösvénység". Átkozott fösvénység
fölöstök lesz neki. (Kevés.) E. minden rosszra vezet. KV. — Fösvény-
Fösvény. A disznónak és fösvény- ségbl nem házasodik, ME, Minden —
nek holtuk után hasznuk. D. A fös- — vétek elalszik a vénben, csupán a fös-
 — -;-

— 264

vénység ébred fel. D. Ritka vén — fzni, D. —

Levest sem tud fzni,
fösvénység nélkül. D. mégis udvari szakács. D. Mindegy —
Föle. Csak a tejnek legjobb a föle. neki akár sütöd, akár fzöd. D, —
D. — Fölit szedi a köcsögnek. (Mézes Mindent egy lében akar fzni, D. —
hetek.) E, — Ha a tejnek fölit szere- Mindent egy lében fz. D. Nálunk —
ted, edd meg a szérdéket is. D. — Ha is vizben fznek. E. —
Nem a te szá-
leszedted fölit, edd meg az alját is, E. modra fzték, Ny, 2. —
Nem levéért
— Szereti a tejnek fölit. (Szüzet.) D. fzik a kukoricát. D. Nincs oly —
— Tejnek is a föle jó. Ny. 18. — Tej- szakács, ki mindennek szája izént
nek sincs fenékig föle. D. fzzön. Sz, —
Nincs oly szakács, ki
Földvár. Deszkát árul Földváron, mindenkinek szája ize szerint tudjon
(Meghalt.) E, —
Deszkát árul addig fzni. KV. —
Régen. kitálaltam, amit
Földváron. (Akkor már nem él.) D. fzni akarsz. D. —
Sok f sokat fz,
FZ. A császár konyháján fznek D, —Sokszor fzheted a párét, még
neki. (Rab.) Ny. 1. — A kávét fzik — sem lesz jóizü, D. Somfánál fz.
t3sak leviért. D.— A keveset fz, ki — (Fösvény.) KV. Sütheted, fzheted,
hamar E. — A
elkölti. fzte, egye megki eheted. E. — Szájnak, nem is

meg. E. — Amint fzöd, ugy eszed. szemnek szoktak fzni, E, — Szegény

D. — Amint fztél, ugy egyél. Sz. — ember vizzel fz, D. — Szegény ember
Amint fztél, ugy D, — Az igaz
laktál,vizzel fz, sóval sóz, ugy Ny. — él. 6.

barátságot nem fazékban fzik, E. Szegény ember vizzel fz, jóizüt s

Akár sütöd, akár fzöd, E. — Babot eszik nagy urnák elsózzák az ételét ;

sem levéért fzik, M. — Babot fz- Ny. — Szép asszony fzte. KV, —
is 6.

nek valahol, nemcsak lencsét, (Lesz Tüz nélkül nem fznek, (Haragos
máskép Ny.
is,) — Csömör fz. asszony mentsége,) Ny.
3. 1.

(Rossz szakács.) Sz, — Ebet csak eb- Fzet. Ers mint az oláh ecet,
lével kellfzni. Ny, — Ebiével fzd kilenc egy fzet. E. — Ers mint
2, itce
az ebet. E. — Egy fazékban fznek. a sör kilenc egy fzet. Ny, ecet, itce 6,
D. — Egy párét fznek. D. — Együtt — Ki a asszony fztét -sültjét tiszai
fzték, együtt egyék. E. — Fzi a nem az nem tudja, hogy mi a ette, is

taplót. E, — Fzik a kapcát, D, — jó.S, — Már megenném a szép asszony

Gyakran ftt párét lében ne uj fztét, (Éhes vagyok.) Ny. 11,
fel adj.
D, — Haluskát fznénk, ha túró volna, Fzelék. A rossz fzeléknek sza-
de liszt nincs. Ny, 23, Idegen sza- — kácsa sem jó, D,
kács jobbizü levest fz. D, Igaz — Fövény. Annyi a pénze, mint a
barátságot bográcsban nem fzik, Cz, — Annyi mint az öreg:
fövénye, D,
— Itt mézet, ott mérget fz. E.
— tenger fövénye. D. — Egybeáll mint a
Jobb a Krisztus fzte, mint a Kristóf fövény, B, — Nehéz a tenger fövényét
melegítette. (Jobb a bor a sörnél.) D. megolvasni. D. — Ugy egybe, mint áll

— Jobb aKrisztus fzte, minta Kristóf a fövény. E.

fzte. (U. a. Kristóf egy ismert sörfz Fpancia. Bár megenné egyszer a
neve.) BSz. —
Késn fz, késn lakó. francia. (Betegség,) D. Domoszlói —
D. — Ki is tálaltam amit fzni akarsz. francia, (Hitvány tót katona.) BSz, —
D. — Ki keveset fz, könnyen meg- Franciának hajpor, magyarnak jó bor.
eszi. D. — Kinek savával élsz, fztét D, —
Kurta mint a francia haj, (Haju-
megdicsérjed. D, —
Korán fzött kat nyírták, parókát viseltek.) D. —
káposzta estére is hamar jó, D, — Megette a francia. (Betegség.) D, —
Könnyebb a nszés, mint a kétszer Ragadós mint a francia fene, D, —
fzés, D. — Könny a tojást keményre Ritka francia daliás nélkül. D. Rút —
 — 265 —
mint a franciaette orr. ü. Sovány— fújjad. KV. — A mi nem éget, ne
mint a francia. D. —
Sötét mint a fújjad. B. — A szél sem fujhat min-
francia posztó. (Sötétkék.) D. dig kedvére. D. — A merre fuj a szél,
Fricska. Guba alatt fricskát hány. arra fordítja a köpönyeget. D. --Amint
(Suttyomban fenyegetzik, senki sem atyák fújják, fiak ugy ropják. (Táncol-
látja.) E. nak.) B. — Amint fújják a nótát, ugy
Friss. Adjon isten három f-et: friss, táncolnak. D. — Arra fordítja a köpö-
fiatal feleséget. E. — Elunta a frisset, nyeget, honnan a szél fú. KV. — Arra
csak a lassút járja. (Táncot. Öreg.) D. fordítja a palástot, honnét a szél fuj.
— Friss légy, keléses ne légy. (Apró- KV. — Bolond lyukból bolond szél fú.
szentek napján mondják.) S. — Friss E.— Büdösen az fuj alszél. E. —
mellette a szamár. D. — Friss mint a Csak a nótát
régi — fújja. S. Csupa
csík. D.— —
Friss mint a fürj. E. Friss hólyag, hamar fel lehet fújni. D. —
mint a gatyában a fing. Ny. 6.— Friss Eb fújja, kutya járja. D. — Egy
mint a D. — Friss mint a karika.
hal. hólyagba fújnak. D. — Egy kását fúj-
D. — Friss mint a korong. E. — Friss nak. D. — Egy keztyübe fújnak. D.—
mint a nyelv. D. — Fris mint a peresz- Egy követ fújnak. B, — Egy követ fuj
len. D. — Friss mint a pörgörokka. D. a szomszédjával. Ny. — Egy nótát 4.
— Friss mint a tekenösbéka. D. Friss — fújnak. D. — Egy szájból hideget és
mint a tolvajláb. D. —
Friss mint az meleget fuj. D. —
Egy száj fú hideget
evet. E. —
Friss mint az ólom madár. is, meleget is. E. —
Együtt fújják a
(Rest.) Ny. 4. —
Friss vizre vitték és követ. S. —
Fuj, esik, havaz, ugy lesz
szomjan hagyták. D. —
Ha friss vize tavasz. Ny. 6. —
Fújd meg a kását.
volna abbahagyná a legjobb sört és E, — Fújja immár a pofáját. (Felfújja
csupán bort innék. D. —
Házi ellen- magát, pöffeszkedik.) D. Ha a szél —
ség a test, friss a rosszra, jóra rest. Cz. nem fújna, az ág nem mozogna. Ny. 8.
— Minél kisebb, annál frissebb. D. — — Ha égeti se fújja. D. — A hol nem
Nyelve legfrissebb az egész testében. éget, ne fújd. S. — Kinek a kása meg-
D, — Rossz szolgának nyelve a leg- égette a száját, az még a tarhóját is

frissebb tagja. E. — Rost szolgának fújja. S. — Kinek a meleg tej meg-

a legfrissebb tagja a nyelve. D. — égette a száját, a tarhót is fújja. D. —
Rost a jóra, friss a nem jóra. D. — Kinek kenyerét eszed, annak nótáját
Unja már a frisset, csak a lassút járja. fújjad. S. —
Kinek szekere farán ülsz,
(Öreg.) E. annak a nótáját fújjad. Ny. 12. —
Frissen. Az éles borotva frissen Követ más ellen ne fuj, mert meg-
bánik a szakállal. D. —
Frissen jár árt. D. —
Merre fuj a szél, por is arra
mint a rák. D, —
Frissen jár mint az terül. D. —
Mindig egy nótát fuj.
ur. M. —
Frissen repül mint az ólom- E. — Minta János fújja, Jancsika ugy
madár. D. —
Ki frissen eszik, frissen ropja. (Ugy táncol.) KV.— Most más
él. D. nótát fújnak. S. orrt— Nehéz fújni,
Frissebbit. Oldalösztön frissebbiti levest hörpenteni. D. — Ne
is a fújj

a lábakat. (Ösztöke.) D. tzbe, mert szemedbe ugrik a szikra.

Fú. (Fuj.) A bivaly, ha sóhajt is, S. — Nem kása, ne fújjad. E. — Nem
messze fú. E. —
A hideg lyukba fuj. mindenkor fuj az éjszaki szél. D. —
(Szegény tzhelye hideg.) D. A hol — Nem mindig fú a vak Tamás. (Éjszaki
éget, ott fújd, Ny. 10. — A kit a tej szél. A falu végén az éjszaki oldalon
megéget, az a tarhót is fújja. M. — Vak Tamás nev ember lakott.) D, —
A mi nem égeti szádat, azt ne fújjad. Nem mozog a levél, ha nem fuj a szél.
Sz. — A mi nem égeti nyelved, ne ME. — Nem zörög a haraszt, ha a szél
 — 266

nem —
Rossz szél fuj Komá-
fújja, S. Fúrják száját, oldalát, mégis feneket-
rom Temesig. D.
felöl —
Rossz szél len hagyják. (Kémény.) B. — Fúrták,
fuj onnan. S. —
Szegény embernek a faragták, mégis torkát feneketlen
szél is mindig szemébe fuj. S. Szél — hagyták. (Részeges.) D. — Még kan-
fújja a talpát. (Felakasztották.) D. — tája sincs s immár fúrja a bort. Decsi
Tudd meg honnan fuj a szél. D, — János.
Tudjuk honnan fú a szél. E. — ügy Fúró. Cigánytól vesz fúrót. S. —
kell járni,amint fújják. (Táncolni.) E. Fúrót nyelt. E. —
Ha nincs fúró,
— Vakon fuj. (Dühös és nem tudja kalapács, nincs a purdénak kalács. E.
miért.) E. —
Vakon fuj, mint a bivaly. — Köles fúró. D. —
Lesz belled vagy
Pázmán. —
Vért fújtak orrából. (Meg- fúró vagy kalapács. D, —
Zsidó az
verték, orron ütötték.) D. ördög fúrója. S.
Fújó. Minek a fújó, ha a vasat Fut. A hol enned adnak egyél, a
hidegen verik. D. hol ütnek fuss. E. —
A könnyen futó
Fucs. Fucsra ment, mint az ónodi se érhet mindenhova. D. —
Az egér
vakarcs. E. se fut mindig egy lyukba. D. Árnyék —
Fulánk. A hol a méz
legédesebb, után fut. S. —
Botba futsz. E, Egy —
ott a fulánk legmérgesebb. ME, A — pórázon futnak. Pázmán. Fuss —
hol a méz legédesebb, ott a fulánk leg- török, nyakadon a János vajda.
élesebb. D. — A hol a méz legédesebb, (Hunyadi János.) S, —
Fuss vagy
a fulánk legkeserbb. D, — Éget mint fizess. E. —
Fut a farkastól, oroszlánba
a fulánk. E. — Fulánk minden szava. akad.D. —Fut a lova. (Jol foly dolga.)
E. — Igen mézes falat alatt aligha Ny. 1. —
Fut mint a szemvert. (Szem-
fulánk nincs. D. — Ki könnyen
fulánkját — verés, babona.) E. Fut mint az agár.
bocsátja, nyilakat várhat helyébe. E. — D. Futunk egymásután, de te leszesz
— Méz mellett fulánkot D. (Fenyegetés: megszalasztlak.) E,
is találni. elül.
— Szava édes, de fulánkos. D. — Hallottam szamárrivást, nem el

Ful. Vizbe habhoz kap.

fúló — Kis csupor hamar Ny.
S. futék. E. fut.

Fundamentum. Szóbeszéd pipa- — Kis felakasztanak, a na-

2. tolvajt
füst, pénz a fundamentum. Ny. gyot engedik. (Német.)
8. — Ló-
futni S.
Fundus. Nemes fundusát meg- halálában — Lót-fut, mint a fut. S.
látogatták. (Üllepére vertek.) D. kutya az égzöngésben. Ny. — Mikor 5.
Furdalja a kisbiró. (Lelkiisme- a kecske, akkor fehérlik a segge.
fut
rete.) E. K. — Minek futsz oly szekér után,
Furcsa kis szék, csak lába kék. mely nem akar E, — Ne fuss felvenni.
(Csak lába kellene. Különös beszéd.) a szekér után, melyre nem ülhetsz fel.

Ny, — Kurtán furcsán. Ny. — Ny. — Oda az ember, hová a

7. 9. fut
Mogyorófa olaj, furcsa olaj. (Verés.) D. többi tódul. D.~ Olyan szekér után fut,
Furfangf. Paraszt furfangját, isten mely öt sem megvárni, sem felvenni
bölcseséget nincs ki kitanulja. S, — nem akarja. D. — Sokan futnak, de
Furfangos mint a peleskei bakter. S. csak egy nyeri el a pálmát. KV. —
Furkó. Minden botnak végén a fur- Szeretné a hasznot, de fut a munká-
kója. B. — Nyiri pajkos, nyiri furkó, tól. M. —
Ustor hegyet futott. (Meg-
nyalka pecek. E. — Tartja magát mint verték.) Ny. 2. —
Vigyázz, mert egy-
a nyeletlen furkó. Ny, 2, — Tudod szer egymás után futunk, de te leszesz
szóval, mint Kokes a furkóval. Ny. 3. az els. D,
Furulyás. Szerencsétlen furu- Futak. Futakon lakik. (Gyáva, ha-
lyás. E. mar fut.) E. —
Nem Bátorban, hanem
Fúr. Fúr, farag a faragó. E. — Futakon lakik. D.
 — 267 —
Futás. A futás szemérem, de hasz- E. — Jól esik mint ebnek a fü. KV.
nos. Ny. 12. — Agarat elzhet sebes — Kinek nyulat isten ad, füvet is ád
futásával. D. — Nem gyorsaké csak — Kopott helyen
a hozzá. D. kaszálja
futás. E. — Szégyen de a futás, — Kutya
hasz- a füvet. D. is füvet eszik,
nos. M. KV. mikor — beteg. E. Lelegeltették a to-
Futkos az esze. D. ronyról a füvet, mint a rátótiak. (Hogy
Futó bolond. D. — Futó ellenség- a torony tetején ntt füvet eltávolítsák,
nek arany hid. Hunyadi János. — kötélen tehenet húztak fel a tehén
—
:

Futó embert üti agyon a villám. S. — megdöglött, a fü megmaradt) S.

Jó futót is utóiéri a halál. S. — Már tizenegyed fü. (Tizenegy éves.) D.

Könnyen futó sem érhet mindenhova. — Még a fü növését is meghallja. D.
E. —Legjobb futót is eléri az öreg- — Még javában füvében van. (Még
ség. D. —
Legjobb futót is eléri a nem érett dolog.) Decsi János. —
halál. S. —
Villám a futó embert Nincs oly rossz kert, melyben ne
sújtja. S. teremne jó fü. D. —
Rég bentte azt
Futos. Elválik, kinek lova futósabb. már a fü. S. —
Rossz fü legnagyobbra
D. —
Sok darázs a legfutósabb pari- n. D. —Rossz fü nagyra nö. E. —
pát is megöli. D. Rossz fre hágott. (Hibás lépést tett.)
Fuvaros. Másnak lovát inkább E. — Rossz fre taposott, (Rosszul
meghajtja a fuvaros, D. — Mindig jár járt,) D, —
Szent Mihály után, ha
mint a fuvaros ló. Ny. 1. harapófogóval húznák is a füvet, még
Fuvatlan. Nehéz meleg tarhonyát sem nö. E. —
Szerencse-fre talált.- S.
fuvatlan elkölteni. D. — Szép mint a füvön a harmatgyöngy.
Fúvás. Nem indul meg a nádszál D. — Vizbe haló a fszálhoz is kapasz-
fúvás nélkül. KV. kodik, S,
F. A keser füvet lúggal forráz- FÜvezni. Jól magához tudja fü-
zák le. KV. —
Az okos szakács lúg- veni.(Fzni, fvel kötni.) Decsi János.
gal forrázza le a keser füvet. D. — FÜg"g. Csak egy cérnaszálon függ.
Este leányt, harmaton füvet ne nézz. M. — Cérnaszálon függött élete. D.
Ny. 4. —
Éles kasza bátrabban vágja — Egy szegen függnek. D. Haj- —
le a füvet. D. —
Fü az udvaron, sze- szálon függött élete. E. Nehéz a —
génység a házban. S. Fü nhet — magasan függ szalonnából szelni. D.
küszöbén. E. —
Fü nhet udvarán. E. — Uj szita szegen függ. D.
— A fü növését is hallja, E, Fübe- — Füge. Eredj, találj fügefalevelet,
fába adta isten az orvosságot. K. — ha nem akarsz pirulni. (Szegyeid ma-
Fbe —
Fühöz-fához
harapott. E. gadat.) E, — Bojtorjánról fügét nem
kapkod. S. —
Fühöz-fához kapasz- szedhetni. Pázmán. — Egyik várban
kodik, E, —
Fünek-fának panaszko- haragszanak, másikban fügét mutat-
dik. E. —Füvet keres a halál ellen. nak, K, — Fügét mutat. (A fenyeget-
D. — Hadarintja mint a baranyai bika zést nevetni ; a komáromi vár kbl
a füvet. S. — Halál ellen nincs fü a faragott szüze fügét mutat.) E. — Hirét
kertben. ML. — Halál ellen nincs hallotta,mint tót a fügének. Ny, 8. —
semmi fü a kertben. KV. — Halál Kit isten meg akar gyógyítani, egy
ellen nincs fü a patikában. D. — Har- száraz fügével is meggyógyíthatja. ML.
mattal nem kell nézni a füvet. E. — — Köpönyeg alatt mutat fügét. S. —
Hova lép, hét évig fü sem n ott. S. — Nem terem tövisen füge. KV. Tót- —
Járt utónnem terem fü. (Mátyás király nak kökény a bora, vadalma fügéje.
mondotta arra, miért nincs a sok férfi- Sz. — Tótnak vadalma, vadkörte
val szerelmesked nnek gyermeke.) fügéje. D. —
Tövisen fügét ne nyomozz.
 •

— 268 —
D. —
Zsebben mutat fügét. (Suttyom- — Fülét sem fogják a dolognak. (L.
ban fenyegetzik, senki sém látja.) S. fog.) Pázmán. — Fülével számol. (Az
Fül. A falnak is van füle. E. A — elhullott jószágról fülével számol be
rossz szolgát nem fülén, hanem hátán a pásztor; levágott fülét bemutatja a
tanitják, D. — A gyomornak van is gazdának.) E. —
Fülep a fülét, (Fogj
•

füle. E. — A szamár fülérl, oroszlán hozzá a dologhoz.) E. Fülhegygyei —

körmérl, róka a farkáról, eb a szré- hallottam. E. —
Fülön fogtam, E. —
rl, madár a tolláról, bolond beszédjé- Ha fülem nem volna, nem is hallanáni.
rl ismerszik. B. —
Az erdnek füle D. — Ha fülem nem volna, meg sem
van, a meznek szeme van. (Titkot leg- hallgatnám, E, — Ha nagy füle volna,
jobb elhallgatni ; rossz tettet nehéz — Ha száját be-
el- épen csacsi lenne. D.
takarni.) Ny. 2. — Az erdnek nagy varrnák, talán fülén szólana, D. — Ha
füle. van, a meznek nagy szeme van, száját bevarrnák, fülén beszélne. — S.
Ny. 10. — Azt tudja, mit súgott
is Hamari hamvasnak kormos a két füle.
Mátyás király felesége fülébe. D. — E. — Hozzán mint kis csacsi a fülé-
Beszakad a fülem dobja. E. — Be- hez. (Minél öregebb a csacsi, annál
szegni a (Erlködni, hogy valamit nagyobb a
fülét. Ny. — Jobban füle.) 4.
jól meghalljunk.) E. — Beszédének megtetszik a mocsok a mint a tisztán,
nincs se se farka.
füle, — Birónak fazék- ön. D. — Kár hogy nagy füle
S. fül
két fülének E. — Birónak
kell lenni. nincs, (Bolondot beszél,) Ny. — 5.
két legyen. ME. — Bolondot beszé-
füle Kecskét szakáláról, szamarat fülérl.
dérl, szamarat fülérl szokták meg- D. — Kettt nehéz mégcsalni a sze-
ismerni. B. — Csendült a fülem. (Hirt
:

met és a Ny. 20. — Kitetszik fület.

fogok ME. — Cseng a fülem.
hallani.) a rókának. Pázmán. — Korgó
füle
E. — Csupa vagyok. (Német. Figyel-
fül gyomornak nincs (Éhes.) E. — füle.
mesen hallgatlak.) — Ebet szrérl, Könny holtnak
S. ugy elmetszeni, fülét
szamarat fülérl megismerni. KV. — hogy meg ne érezze. D. — Körmét
Egy hallanak. D. — Egyik fülem
füllel füléhez vonni. (Kínozni.) E. — Leütök
bal, a másik nem — Egyik a füle mellett. (Pofon vágom.) E. —
hall. S.
fülén beereszti, a másikon kiereszti. Lusta szolgáló nem farán hanem ül,

ME. — Egyik fülemen bemegy, a fülén. D. — Majd kifúrom a füledet,

másikon kij, (Nem akarom (Majd kinyitom a füledet, ha nem
hallani.)
Ny. — Egyik fülén be, másikon
7. akarsz meghallani.) E. — Meleg
ki. volt
E. — Életrevaló ember nem fekszik már a füle töve. (Sok bort E. ivott.)
a fülén. E.— Félfüllel hallotta. ~ — Miért nem billegteted a füledet.
S.
Fingnak se se farka, mégis dú-
füle, (Mért nem szólsz, ha valamit akarsz.)
dolva jön a világra. E. — Fül próbálja Cz. — Mind a két fülére D. — alszik.
meg a E. — Füle botját sem
szót. Nem nekem kétfülü fazék. (Menj kell
mozgatja. (Rá sem hederit. Szamár ellem, ne E. — Mozgasd
el állj itt.)

füle — Füle dobját sem a füled.

bojtos.) S. ha valamit akarsz.) E, (Szólj,
hajtja E. — Fülemetszett
rá. — Mozgasd a füled, ha valamit akarsz.
tolvaj,
(Jelölt gazember. Régi magyar tör- — Nagyobb füle mint farka. (A
S.
vények szerint a levágták.) kezdet többet
tolvaj fülét mint a mennyi a igér,
D. — Füléhez méri a paszomántot. végén van.) D. — Nappalnak szeme,
(Tolvaj.) D. — Fülén E. — éjjelnek
alszik. — Nem fülén, hanem füle. S.
Fülén (Nagyot
ül. Ny. — hátán tanul a rossz szolga. E. — Nem
hall.) 2.
Fülét hegyezi. ME. — Fülét hegyesiti. mozgatja a — Némelyek a fülét. S.
S. — Fülére fekszik. Ny. ~ Fülét- farkában törik a 2. pedig a fülé- kést, te
farkát elereszti. (Elhagyja magát.) E, ben. (Némelyek a munka végén sülnek
 — 269

bele, te már az elején,) Sz. — Nincs ' Fületlen gomb. (Hasznavehetetlen,)

a hasnak füle. KV. — Nyakon csípni, E.
fülön fogni. E. — Nyüves a füle. Fülig" a lében, D,— Fülig adós,
(Hetykén félrecsapja kalapját.) Ny. 2. B. — Fülig begombolódzott. (Német.)
— Oda mind farka, mind füle. D. — S. — Fülig van. E, — Fülig van a
Pap is azt dorgálja, mit szeme lát, csávában. D,
füle hall. E. — Rágni a fülét. (Szün- Fürdik. Egy kádban fürdenek.
telen nógatni.) KV. — Rámaradt, mint D. — Együtt fürdenek, D, — Eleget
szamárra a füle. (Nem érdemelt örök- fürdik a malomkerék, mégis fekete.
ség.) Ny. 1. — Résen a füle. (Ersen K. — Ha fürdik a csóka, nem lesz
is

hallgat.) E. — Résen tartja fülét az fehér galambbá. D. — Hiába fürdik

okos. D. —
Se füle, se farka beszéd. a csóka, nem lesz hattyú belle. B. —
Sz. —Se füle, se farka. M. Se füle — Hiába fürdik a csóka, nem lesz fehér
szamarának, se farka. D. Sok fül, — galambocska. Np, — Tejben-vajban
hosszú kéz. E. —
Sok szeme, sok fürdik. E.
füle vagyon a királynak. KV. Sza- — FÜPdÖ. Disznónak kedves fürd
már a fülérl, bolond beszédjérl is- a mocsár. B. — Els fürdjét is bor-
merszik. D.— Szamarat fülérl. E. — ból készítették. D. — Fürdjével együtt
Szamarat fülén, embert szaván. D. — a gyermeket ki ne önlsd. (Német.) D. —
Szent élet vasfazék, csak a füle kor- Fürdvízzel a gyereket Is kiönti. (Túl-
mos. (Képmutató.) Ny, — Többet 5. — Szá-
ságos Igyekezet kárt okoz.)Ny.
hisznek a szemnek, mint a fülnek D. raz fürdben úszkál. E. — Nem kell
— Ugy megijedt, hogy a füle is két- a gyermeket fürdvel kiönteni. — E.
felé áll. Ny. 5. — Utón szemed, résen Nyugtalan mint a fing a fürdben. E.
füled. D. — Vakarhatja a füle tövét. Frészel. Csukafog tanította f-
(Kár érte.) Ny. 2. —
Vakuljak meg részelni az embert. D.
a két fülemre, süketüljek meg a két Frészpor. Fürészporból aranyat
szememre, ha nem igaz. S, Viszket — szed. E. —
Tengdik mint Pap Jóska
a füle. D. —
Zsindely van a házon, lova a fürészporon. Ny. — Tzbe jött,
füle van a falnak. Ny. 7. Csomó — mint Pap Jóska lova a fürészportól.
van a fültövénél. (Akaratos.) Ny. 1. Ny. 5. —
Tzbe jött, mint Pap szamara
Fülel mint a nyúl. D, Fülel mint— a frészportól. S.
a nyúl a bokorban. S. —
Fülel mint FÜrg-e. A lányasszony olyan fürge,
a malac zsákban. S.
a Füleimint — mint az ürge. Ny. 13. —
Fürge leány,
süket disznó a búzában. E. mint a pereszlény. E. —
Fürge mint
Fülemile. Énekel mint a fülemile. a fürj. E. —Fürge mint a hal. E. —
E. —Ordit mint az erdei fülemile. Fürge mint a sajtkukac. S. —
Fürge
(Tréfás neve a farkasnak.) E. Örül — mint az ürge. E.
a fülemile, ha hangyatojást lát. D. Fürj. Friss mint a fürj. E. —
Fürge
Fülep a fülit. (Fogj hozzá a dolog- mint a fürj. E. —
Fürj Is megszokja
hoz.) E. a tarlót. D. —
Ör^il mint a karvaly a
Fü^es bagoly. E. —
Hóres móres, fürjnek. D.
markó füles. (Honores mutant móres, Füröszt. Ha borba frösztenék, bre
latin közmondásnak magyaros elfer- Is ellnná a bort. D. — Tejben, vajban
dítése.) Sz. — Ördögöt fogott, azt is fürösztlk. D.
füleset. (Megjárt.) D. — Ördögöt fogott Fürt szlért megzálogol, borral
azt is jó füleset, D, — Ugri füles. E — agyon kínál. E.
Ugy áll mint a füles korsó. S, — Ugy Füst. A hol füst van, ott tznek Is

néz ki mint a fülesbagolv, E. kell lenni. D. — Az embernek ég a

 :

— 270 —
háza, de senki sem látja füstjét. (Tit- messze van a láng a füsttl. S. —
kos szégyen.) B. —
Ártalmas a háznál Nincsen füst tüz nélkül. D. Nincsen —
haragos asszony, sürü füst, lyukas tál. tüz füst nélkül. KV. —
Okosra megy
K. —Bolondra száll a füst. (Az okos a füst, bolond a ki állja. E. — Ritka
elszalad.) Ny. 6. —
Eb szemébe nem konyha füst nélkül. D. — Ritka tüz
megy füst. (Mert elszalad.) D. Egy — füst nélkül. D. — Sok embernek ég
füst (Egyszerre
alatt. például egy a háza, ha nem
látszik a Ny. is füstje.
(Perpatvar.) — Sötét mint a
;

konyhán egyszerre két lakodalomra 8. füst.

fzni.) E. —
Elenyészik mint a füst. D. — Szépre megy a (Megszól- füst.

D. —Enyészik mint a füst, D. Ég — ják.) E. — Tündököltem mint az üst,

a háza, de nem látszik füstje. (Bajban elenyésztem mint a füst. D.
van, de nem mutatja.) E. Fél mint — Füstöl. A szalonnát ha egyre füs-
az ördög a tömjén-füsttl. 8. Füst — tölik is, sem válik belle derellye. Cz.
árán szelet akar venni. D. Füst — — Soha kéményét füstölni nem látták.
árán szelet ád. (Hazug.) K. Füst — D. — Füstöl bele a E. — Hol a feje.

nem megy tüz nélkül. E. Füstbe — kémény nem füstölög, nehezen lesz
ment.(Kárba veszett fáradság, remény.) ottnagy ebéd. K. — Ugy megszidták,
KV. — Füstbl tzbe. KV. — Füsti hogy ugyan füstölgött. D.
megy fejének. E. — Füstfaragó. D. — Füstös. Bár szalmás legyen is
Füstfaragó, annak is a leggyávábbja. kunyhód és füstös is, jobb más palo-
D. — Füstnyomon érték. (Tetten ér- tájánál. Sz. —
Szép a kémény füstös
ték, rajta kapták in ílagranti.) E.
:
— hússal. D.
Füstöt farag. (Hiába fárad kémény- ; FÜSzer.Asszonynak könnye gonosz-
sepr tréfás elnevezése.) E. Füstre — ságnak füszerszáma. D. Jó fszer- —
harangoz. (Elhamarkodja a dolgot. Ha szám az éhség. B. —
Legjobb fszer
a ház ég, akkor verik félre a harangot.) az éhség. E. —
Kolbászszal fszerszá-
Ny. 6. —Ha okosra megy is a füst, mozza a levest. (Etkes.) D.
bolond a ki állja. D. —
Ha tüzét sze- Ft. A ki nyárban, nem gyjt, tél-

reted, füstjét is szenvedjed. D. — ben keveset ft. Sz. KV. A ki nyár- —

Hazának füstje is kedvesebb, mint ban nem gyjt, télben nem igen ft.
idegen országnak tüze. K. Hol tüz — D. —Egy kenyérért nem ftik be a
nincs, ott füst sincs. S. Hol tüzet — kemencét. Ny. 6. —
Háromszor ftöt-
gyújtanak, füsti megy kivül is. Pázmán. tek be neki, mégis sületlen maradt.
— Ki a füstöt nem szenvedi, meg nem Ny. 24. —
Itt a tél, jaj kinek nincs

melegszik. D. —
Ki a tüzet szereti, fteni valója. D. —
Ki ifjanta jól gyjt,
füstjét is szenvedi. KV. Ki mele- — vénségére jól füt. D. —
Ki ifjanta
gedni akar, füstit is szenvedje. E. — gyüt, vénségében ft. KV. Ki ifjú —
Ki tznél akar melegedni, a füstöt is korában jól gyjt, vénségében jól
szenvedje. KV. —
Közel van a füst a ft. S.
lánghoz. (Haragos természet nagyon Ft. Ki ftben hál, mást is ott

hamar lángra lobban.) E. Közel — keres. BSz. — Én sem vagyok ke-

van füstje a lánghoz. D. Közel a — mencefütö uram házában. D.
füst a tzhöz. D. —Megszokta mint Ftzik. A ki tztl távol ftzik,
cigány a füstöt. E. —
Nagyobb a füstje, befagy a segge. Ny. 4. — Egy kemence
mint lángja. D. —
Nagyobb a füstje, mellett ftznek. D. — Jobb a vén
mint a pecsenyéje. Sz. Nagyobb — tkénél ftzni. D.
füstje, mint sültje. D. Nagyobb a— Fütyül. Nekem is füttyentett vala-
füstje,mint a tüze. S. — Nem megy mikor a sárga rigó. (Nekem is volt jó
a füst eb szemébe. (L. f.) E. —
Nem napom.) Ny. 1. —
Csak ugy ne fütyül-
 — 271 —
jenek rád, mint a föti parasztra. Ny. Deákot dolgáért, galambot szaráért
5. —
Fütyül mint a rigó. D. Fütyül — tartani nem nagy haszon. B. — Fehér
mint az éhes cigány. (Kínjában.) Ny. mint a galamb. D. —Fészkeldik mint
2. — Könnyen fütyül. (Jól megy dolga.) a tojó galamb. S. — Galamb termé-
S. — Megtanítlak keztyüben fütyülni. szet, szapora. D. — Gömböly mint
(Fenyegetés.) E. — Merni kéne a a töltött galamb. E. — Ha fürdik is a
templomban fütyülni. Ny. 11. Ugy — csóka, nem lesz fehér galambbá. D. —
táncol, ahogy mások fütyülnek. S. Hattyú apától, galamb anyától szár-
Fütyülés. Megadták neki a fütyülés mazott. (Ósz.) D. —Hollót mos, hogy
árát, D. — Szájhegyezés nem fütyü- fehér galamb legyen belle. D. —
lés. E. Kövér mint a galambfi. D. — Más
FZ. Megint fzik már a bocskorai. galambját célozta, magáét ltte. D. —
(Kóborol.) Ny. 6. —
zik -fzik. Mely galambot megtépett a kánya, az
(Pletyka.) E.
'

ennek tollától is fél.D, — Nincs epéje

Fzfa. A mi kardunk semfzfa. D. mint a galambnak. D. — Olyan szelí-
— Az én kardom sem fzfa, az én dek, mint a mándoki galambok. Ny. 7.
puskám sem bodzafa. KV. Aranyos — — Ösz mint a galamb. E. — Ritka
hüvelyben fzfa kard. B. Atyafi — galamb epe nélkül. D. — Senki szá-
Ádámról, Éváról, a görbe fzfáról. S. jába nem repül a sült galamb. Sz. —
— Bús mint a szomorú fz. S. — Senkinek nem repül a sült galamb
Fzfa hegedhöz nád vonó illik. Sz. szájába. KV. — Sólyom madárnak
— Fzfa-deák. D. — Fzfa-paripán nem lesz galamb fia. K. — Szájába a
nyargal, mégis gyalog jár. D. — Fzfa- sült galambot várja. D. — Szelíd mint
poéta. E. — Fzfa-sulyok ez Mátyás! a galamb. KV. — Szelid mint a kezes
(Ez hazugság.) Ny. — Fzfába
2. galamb. S. — Szelid mint a galambfi.
oltott alma. D. — Letette a fzfa-szé- D. — Szereti mint a gálámba búzát.
ket. (Sokat fecseg asszony.) Ny. — S. — Szereti mint a galamb a mézes
Megesküdtek a fzfa alatt. (Pap nél- búzát. E. — Szereti mint a galamb a
kül.) Ny. 1. —
Megjön az, mint a fzfa- tiszta buzái. Ny. 8, — Tappog mint a
síp. (Idvel meglesz.) E. Szomorú — tojó galamb. Ny. 5. — Tipeg -topog
fzfának is van virága. S. mint a tojó galamb. D. — Tipeg-topog
Fz. A kórót nem szokták fz mint a tojós galamb. Ny. 7. — Tiszta
mellé tzni. (Hanem a virágot.) ML. mint a galambszedte buza.S. —Várja,
hogy a sült galamb szájába repüljön.
Gabona. Hányják - vetik mint a D. — Várja míg szájába repül a sült
dézsma gabonát. D. —
Rohadt szl, galamb. E. — Verébnek veréb a fia,
dlt gabona nem szerez szükséget. E. galambnak galamb. D.
Galacsin. Parittya szájából hánya Galambház kész mészárszék, E.
a galacsint. D. — Szegény urnák galambház a mé-
Galag'onya. Egyik kökény, másik szárszéke. D.
galagonya. E. —
Máskor galagonyán Galambkosár. Nem galambkosár
is kapna, most csak turkál benne. BSz. a világ. (Tág a világ, másutt is elél-
Galamb. Az okos gazda nem tartja hetni.) D.
a galambot csupán ganéjáért. D. — Galiba ember. (Izgága.) D.
Azt véli, hogy szájába száll a sült Gallér. Csak gallérja is alig maradt.
galamb. D. —
Cigány cselédség, ga- M. — Gallér alá pök, (Megszégyenít.)
lamb majorság, nem nagy boldogság. Pázmán. — Galléromnak sem hiszek,
Ny. 7. —
Cigány jobbágyság, galamb E. — Galléron ragadta. E. — Ha más
majorság, nem nagy gazdagság. S. — gallérjából kiveszed a tetüt, magad
 272 —
ráncába ne tedd. D. —
Megkötötték hasznát vehetni. D. Nincs annál —
a kender-ingnek gallérját. (Felakasz- jobb ganéj, melyet a gazda csizmáján
tották.) D. —
Neki sincs gallérjához visz a szántóföldre. E. Nincs annál —
varrva a szerencse. E. —
Nem tölti jobb ganéj, melyet a gazda maga lábán
gallérja mellé a bort. (Kiissza.) E. — viszen ki a szántóföldekre. D. —
Nem varrták ingem gallérjához. S. — Parasztnak ganéj a lelke. Ny. 22. —
Nincs galléromhoz varrva. E. Ránc — Tök az agya, ganéj a veleje. D. — Tök
nem gallér. D. —
Ráncos mint a gallér. a feje, gané a veleje. D. a — Vigyáz
D. — Ráncos mint a gallér, kerekes szóra,mint disznó a cseresnyés ganéra.
mint a tallér. E. —
Sem ingem, sem (Ravasz.) D.
gallérom. (Sem ismersöm, sem roko- Ganéjas.Ganéjas szekérnek, részeg
nom.) Ny, 19. —
Senkinek sincs embernek isten is kitért. E.
szerencséje gallérjához kötve. D. — Gang'OSan pödörgeti kajla baju-
Végy el engem kincsem, kilenc ingem szát. D.
készen, ujjahéja, gallérhéja egy csepp Garabonca. Ritka hajdú garabonca
alja sincsen. (Szegény.) D. — Inged nélkül. D.
gallérának se higyj.. E. Garaboneás. Jár mint a garabon-
Galuska, derelye, kapások ereje. cás diák. (Garolo, bontó azaz za- :

Ny. 20. jongva járó és rontó-bontó. A gara-

Gamónjár. (Falábakon; Steltzen. bonciás diák a magyar népmesék sze-
Nagy hü-hóval beszél. ír álpáthos.) E.
,
rint sárkányon nyargal, köpönyege
Gané. (Ganéj, ganaj.) A ganét is szélvészként repül, ö a zivatarok fel-
megenné, ha büdös nem volna. D. — idézje.) E. —
Megy a garabonciás
A ki bogár után indul, ganéba jut. D. diák, kergeti a felhket. S.
— A megátalkodott rossz mag a gané- Garai. Örül mint gatyájának
ban sem kel ki. D. —
A szilva ha meg- Garai. D.
érik, a ganéba is beleesik. (Vén lány Garas. A mire szükség nincs, egy
akárkihez is férjhez megy.) Ny. Az — garasért is drága. Ny, 7. — Az jó
arany ganéban is csak arany marad. garas lehet, aranyat nyerhet. KV.
ki —
D. —Az okos gazda nem tartja a Barát-garas. (Gratias :csak szóval való
galambot csupán ganéjáért. D. Az — megköszönés, hálálkodás, mely nem
ó ganéjt ne piszkáld. KV. —
Árulja az nyilvánul tettekben.) D. —
Egy garas
ördög ganét. D. —
Csúnya a ganéj, de ára becsületet sem hagytak rajta. S.
szép cipó terem utána. K. Érett — — Egy garas éles két garas fényes.
;

ganéj, öreg lány hamar hasznot hajt. (Keveset költ a hasznosra, többet a
Cz. — Feltalálod bzén a ganéjt. E. — csillogóra.) E. Én tettem le a garast.
— Ganéjának hasznát akarja venni. (Rajtam van a szólás sora, joga.) E.
is

D. — Ha büdös a ganéj, vedd az — Fél mint koldus a garastól. F. —

el
orrod. D. — Ki madarat ganéj a Fél tle, mint koldus a garastól. Ny.
tart,
fizetése.D. — Lágy mint a ganéj. D. — Fogához ver minden garast,
6.
— Ne piszkáld a ganéjt, ha mindjárt mig kiadja. (Fösvény.) Ny. — Garas 3.
régi D. — Ne piszkáld a ganéjt, ha
is. a markodba. (Jutalom igérés. Ha ki-
nem büdös. D. — Ne üsd minden garas a markodba.) E. —
találod,
ganéba orrod. D. — Nem gomba a Garas van a fenekén. (Biztatás tál
vitéz, hogy minden ganéjban meg- evésre.) Ny. — Garasa mégis 1. sincs,
teremjen. D. — Nem a lókukó, ha
kell kevély. — Hatszor megnézi a
E. is

tehénganéj van. (A tehéntrágya jobb garast, ha nem hatos-e D. — Három ?

a lótrágyánál.) D. — Nem piszkálja a garas nem egy Ny. 13. — Jó tallér.
ganéjt, D. — Néha a kutyaganénak garas, melyen aranyat nyerhetni. E.
is
 —

273 —
— Jobb a sürü garas a ritka forint- molnár, nem csal a molnárok a lisz-
;

nál. S. — Kap rajta mint koldus a tet duplán is megvámolják.) Ny. 16.
garason. ME. — Ki a garast nem Garád. Kikönyökölt mint a kabai
becsüli, a forintot sem érdemli. ME. kutya a garádon. Ny. 4. Oda —
Legjobb garas melyen tallért vált-
az, könyököl, mint kutya a garádjára. E.
hatni. D. —
Legjobb az a garas, a Garázda mint a részeg dragonyos.
melyik megvan. S. —
Megjön az esze, E. —Garázda mint a részeg ember.
ha szent Dávid két garasért hegedülni D. —
Garázda Péter, garázda Pál. Np.
jár. S. —
Mihaszna adják az ökröt Garmada. Adj kevéshez több ki-
egy garasért, ha nincs meg a garas. csinyt, garmadád is leszen. D.
S. — Mit garason vehetsz, ne adj érte Gatya. A cérnához tü is kell, ha
tallért. E. —
Nálunk is öt pénz egy gatyát akarsz varrni. B. — A milyen
garas. D. —
Ne vedd azt forinton, a a legény, olyan a gatyája. KV. — Az
mit garason vehetsz. D. Neki is — adós, az adós, kinek a gatyája gyolcs.
három krajcár egy garas. E. — Nem Np. — Annyit fordulj, mint a gatya
adnám egy kút garasért. Ny. 14. — ránca. Ny. 6. — Akkor még Ádám is

Örül neki mint vak koldus a fagaras- gatyaszárban járt. E. — Bár gatyámat
nak. D. —
Ürül mint vak a garasnak. is borban mosnák. D. — Egy ingben,
5. — Öt garasa sincs, mégis kevély. gatyában sem fázik meg az ember,
D. — Pénz nem garas. D. — Segits csak id legyen hozzá. D. — Feszeleg
rajta jó garas,ne légy görbe se varas. mint fing a gatyában. ME. — Fickán-
K. — Sok kézen fordult meg, mint a dozik mint gatyakorcban a bolha;
kopasz garas. Cz. —
Szurtos kovács, (Szorult helyzetben van.) Ny. 1. —
fényes garas. Ny. 6. —
Ugy megijedt, Friss mint gatyában a fing. Ny. 6. —
hogy garas sem maradt zsebében. E. Gatya is megszokja a bzt. D. —
— Vak is talál garast. E. — Van a Gatyájában szive, D. —
Gatyára szok-
garasok között is cigány. D. tatja a németet. D. —
Gatyáját is maga
Garasos. A te szavad nem jár, mint mosogatja. D. —
Hord el a gatyádat.
a régi két garasos. (Nincs értéke.) Ny. Sz. —Illik neki mint tehénnek a gatya.
6.— Egy garasos emberbe száz forint Ny. 7. —Illik rá mint tehénre a gatya,
ára kárt ne tegyünk. (Gyenge ember Ny. 9. — Jó helyre tette gatyáját.
nagy térhetne emeljen.) Ny. 6. Fic- — (Gazdagon nsült.) D, —
Jól felkö-
kándozik mint a polturás malac a ga- tötte gatyáját, D, — Jól felkösse ga-
rasos kötélen. B. —
Hánykódik mint tyáját, ki vele kiköt, E. Keskeny —
poltrás malac a garasos kötélen. E. — gatya, nagy ülep, kelenyei viselet, Ny.
Hetvenkedik mint a polturás malac a 22.' — Kibolházták a gatyát. (Meg-
garasos kötélen. S. —
Kéreti magát verték.) D. —
Kurta mint a barát
mint a garasos tök. Ny. 5. Poltrás — gatya. D, — Lábravaló nem gatya. D.
malac, garasos kötél. E. Ugy fel- — — Lustos a gatyafenék (Rest.) D. is.

tartja az orrát,mint a három garasos — Megszalasztották a hiba gatyát. D.

malac a négy garasos kötélen. Ny. 5. — Megtudja kötni a gatyáját. D. —
Garat. (Garad.) Felöntött a garatra, Még akkor a manó gatyában
is járt.
(Sokat ivott.) KV. —
Jó garad min- D, — Nem adnám egy gatyaszár
dent lejár. E. —
Jóllakott mint a mol- húszasért. E. — Nem a német, fél
nár tyúkja a garadon. Ny. 8. Ki — hogy ellopják a gatyáját. (Mert nincs
elbb megy a malomba, elbb önt a neki.)E. — Nem a német, hogy
fél
garatra. S. —
Minden lejárt a garad- elvonják gatyáját, KV, — Nem a félti

ján. (Mindenét elette-itta.) E. — Igaz német, hogy elveszítse a gatyáját. Sz.

garatos, mint szent János. (Becsületes — Nem foly a ház dolga, hol
jól

Margalits E. : Magyar közmondások. 18

 274 —
asszony (Ur a háznál.) E.
visel gályát. tatlan földön gaz terem. E. — Szán-
— Nem
szeretnék tetüje lenni gatya- tatlan földön gazt aratnak. Ny. 19.
ráncában. (Nagyon megverik.) D. — Gaz. (Gonosz.) Gaz anyának váltott
Nem tehénnek való a gatya. Ny. 1. — gyermeke. D. —
Kelt káros a ház-
Nem volt még nekem ily foltos gatyám. nál rossz pénz és gaz cseléd. Ny. 20.
:

(Nem jártam igy meg soha.) M. — Gazos. Maga gazos, mást rostál. E.
Nincs, mint a németnek gatyája. E. Gazság*. Homlokán viseli a gazság
— Nincs tiszta gatyája. (Nincs bátor- bélyegét. Cz.
— Nyakon köti a gatyát.
sága.) Ny. 14. Gazol. Rut madár, mely fészkébe
D. — Ócska zsákból gatya. Ny, uj 9. gazol. Ny. 1.
— Örül mint gatyájának Garai.D. — Gazda. A földet a gazda lábanyoma
Ráncba szedte a gatyát. (Szigorúan hizlalja, Ny. 2. —
A jó gazda hajnal
fogni E, — Ráncos mint a
valakit.) eltt agyáz. (Készül a nyomtatáshoz.)
gatya. D. — Ráncos mint a gatyakorc. D. — A legjobb legény is csak a gaz-
E. — Ritka gatya hiba nélkül. D. — dájával jó a mhelyben. D. A marhát —
Ritka mint a jó gatya. D. — Röstell a gazda szeme hizlalja. Ny, 1. —
gatyaráncában a vizsgálást. (Bolhász- Asszony gazda, gyerek szolga. (Nem
kodni is D. — Se ingem, se
lusta.) sokat ér.) Ny. 10. Árt a gazdának,—
gatyám. E. — Sürü gazda, ritka gatya, ki a tolvajt szánja. D. — Az okos
sürü mhely, ritka gatya. E. — Szoros gazda nem tartja a galambot csupán
a gatya. K. — Tehénre gatya. E. ganéjáért. D. — Bajos ott lopni, a hol
Gatyás, Eljött immár Simon Júdás, a gazda maga is tolvaj. S. — Bajos
—
.

jaj te neked pöre gatyás. (Simon Júdás ott lopni, hol a gazda zsivány. E.
napján beáll a hideg.) D. Itt vagyon — Békés gazda fele nyereség a háznál. D.
már Simon Júdás, jaj is neked inges- — Bor gazda fértaz eszéhez. (Részeg.)
gatyás. (Csikós, gulyás viselet.) Sz, — —
D. Derült meleg húsvét napján, meg-
Ittvagyon már Simon Júdás, jaj már látszik öszszel a gazdán. S. Deszka —
néked inges, gatyás. Sz. Közeledik — kapu, nagy kutya, ott lakik a jó gazda.
Simon Júdás, jaj te neked pöre gatyás. Ny. 3. —
Ebül gylt marhának farkas
S. —
Messze ellátszik, mint a kecs- a gazdája. D. —
Egy nyáron sokat
keméti gatyásfa. D. —
Nosza neki bö vihet végbe egy gazda. D. Fingnak, —
gatyás E. —
Rajta, bö gatyás. E.
! szarnak nincs gazdája. ME. Gazda —
Gavar. Nem is gavar, ki minden a gazban. (Tönkrement.) Ny. 17. —
reggel két gombot nem varr. E. Gazda kapálja szlt, kurvanya a
a
Gavallér. Nem gavallér, ha nem vendégnek. D. —
Gazda nélkül számot
adós. D. — Tyukültetö gavallér. E. vet. M. —
Gazda szeme hizlalja a
Gaz. A ki nem szánt, gazt arat. D. jószágot. E. — Gazda szeme hizlalja
•

-
— A mely földet nem szántanak, azon a lovat. KV. —
Gazda szeme neveh a
gazt aratnak. KV. — Elvitték a gazra. vetést, S. —
Gazdád nagyobb kutya,
(A lopott jószágot elrejtik a gazban még sem ugat. Ny. 4. Gazdájáért —
ellopták.) E. —
Gaz esett a szemébe.
;

a kutyát megbecsülik. Ny. 22.

is —
(Álmos a fonásnál.) Ny. — Gazda 2. Gazdája maradjon, ruhája szakadjon.
a gazban. (Tönkrement.) Ny. 17. — (Mondják, ha valaki uj ruhát ölt.) Ny,
Gazt vetek-rá. (Ellopom.) E. — Meg- 13. —
Gazdának, kutyának kint a
terem a virág a gazban E. — Min- is. helye. Ny. 4. —
Ha a búza megdl, a
denütt felveszi magát a gaz. (Rossz fü, gazda feláll. (Bö termés.) Ny. 6. —
bozót.) KV. — Mindenütt megterem a Ha marad, gazdának, ha döglik, kutyá-
gaz. — Mindenütt terem a gaz. KV.
S. nak. (Ha a malac megmaradt, a gazda
— Parlagon terem a gaz. D. — Szán- haszna; hamegdöglik, a kutyáé.) Ny. 3.
 —
— 275 —
— Ha marad, gazdának ; ha vész, udvart, látod a gazdát. S. —
Nincs
kutyának. Ny. 6. —
Ha szomorú a annál jobb ganéj, melyet a gazda
gazda, gazdasszony is oka. E, Ha — csizmáján visz a szántóföldre. E. —
szomorú a gazda, van oka. D. — Nincs otthon a gazda. (Nincs esze.) D.
Harapós kutyának goromba gazdája. — Nyomorult gazda az, a kit a szolga
Ny. 2. — Henyél gazdának álmos a tanit. KV. — Okos gazda kárt is jóra
bérese. D. — Hol kedvére él a gazda, fordit. E.— Okos gazda a szomszéd
ott lusta a szolga. ME. — Hús tart házát is védelmezi a tztl. D —
gazdát, lé a szolgát, Ny. 7. — J Okos gazda nem költ többet a fakóra,
szokás gazda a háznál. D. — J mint fara megérdemli. D. —
Okos
vadász, rossz gazda. ME. Jobb a — gazda néha a kárt is hasznára for-
gazda szeme, mint a szomszéd szeme. dítja. D. — Részeg a szolga, hol
D. — Kan
agár a vendég, komondor késedelmes a gazda. D. —
Ritka gazda
a gazda. E. —
Kárnak, szarnak nem bú nélkül. D. — Rossz gazda, ki a
akad gazdája. Ny. 6. —
Ki kutya, maga házára egy szeget faragni nem
gazda. (J kutyának, j
gazdának nem tud. E. — Rossz gazdának foltos a
a szobában, hanem kint a helye.) Ny. nadrágja. S. — Ruha szakadjon, gazda
23. — Kiszolgálta már a gazdáját. D. maradjon. (L. fent.) S. —
Sürü gazda,
— Kutyának, gazdának kint a helye, ritka gatya. (Ha a cseléd sürün változ-
asszonynak, macskának bent. ME. tatja gazdáit, rongyos marad.) D. —
Legjobb gazda az id. E. —
Legjobb Sürü gazda, ritka guba. Ny. 6. Sürü —
trágya az, melyeta gazda saruján visz gazda, ritka köntös. D. —
Szabad a
a földre. S. —
Lé tartja a gazdát, átok, gazda maga házánál, ha az ágy alá
szitok a szolgát. D. — Lé tartja a fekszik is. D. —Szakadj bunda, majd
szolgát, átok, szitok a gazdát. (Ha a vesz a gazda. E. —Szarnak, kárnak
szolgának rossz az é'ele, akkor rossz nem akad gazdája Ny. 4. Számot—
a munkájaisés gazdájának élete csupa akar a gazda nélkül vetni. D. Ugy —
mérgelödés.) Ny. 14. —
Lé tart szol- él mint a hat ökrös gazda. (Jómódú.)

gát, hús a gazdát. Ny. 6. —

Lé tart E. — Ügyes gazda megszerzi, okos
szolgát, hús agg gazdát. Ny. 4. Maga — asszony megrzi. S. —
Üres kamará-
ugat a gazda, ha kutyája nincsen. Ny. nak bolond a gazdája. E. —
Vendégek
8. —
Milyen a gazda, olyan a bor. D. serege, gazda nehézsége. KV. —
— Min a gazda, olyan a bora. ME. Vigyázó gazdának örömest kegyetlen
— Milyen a gazda, olyan a cselédje. nevét költi a cseléd. D. —
Vigyázó
S.— Milyen a gazda, olyan a lova. S, gazdának kegyetlen a hire. E.
— Nehéz ott lopni, hol a gazda maga Gazdasszony. A fösvény gazd-
is tolvaj. KV, — Nehéz ott lopni, hol asszony mindent drágábban vesz. D.
a gazda tolvaj. D. — Nehéz
ott lopni, — A szerencsés gazdasszony tyúkja
hol a gazda orrgazda. D. Nem j — nagyobbat tojik, mint a szerencsétlen-
a ház gazda nélkül. J\í. Nem — j nek ludja. D. —A szerencsétlen gazd-
gazda nélkül számot vetni. M. — Nem asszony tyúkja is kisebbet tojik, mint
j gazda nélkül számolni. KV. Nem — a szerencsésnek jércéje. D. —
Ha bús
kereshet annyit a j
gazda, mennyit a a gazda, néha annak a gazdasszony is
rossz asszony el nem pazarolhatna. S. az oka. D. — Ha szomorú a gazda,
— Nem kereshet annyit a gazda, j gazdasszony is oka. E. —
Ha csin-
mennyit a rossz asszony el ne tékoz- talan a szoba, lusta a gazdasszony.
lana. E, —
Nem kereshet annyit a jó (Ha nem csinos a szoba.) D. —
Hoczi
gazda, amit a rossz gazdasszony el gazdasszony a gyermeket, ne neked
nem tékozolhat. D. —
Nézd me? az a dárda. (Felcserélt szerep férfi végzi
:

18*
 276

asszony dolgát, asszony végzi férfi a gazdagnak. D. — A sok igéretnem

dolgát. Helytelen.) Hozdsza
KV. — teszi gazdaggá a szegényt. D, — A sze-
gazdasszony a gyermeket, ne neked a génynek csak egy pénz is oly kár,
dárda. M. —
Hol a szolgálók cifrák, mint a gazdagnak száz forint. KV. —
dologtalan a gazdasszony. D. Hol — Aszegénytakárhol is megnyomorítják,
macska van a háznál, ott a gazd- de a gazdagnak borban veszik vérét.
asszonynak szemesnek kell lenni. Ny. (A szegénytl bármit is elfogadnak
1, —Kész étel sohse verte meg a ajándék gyanánt a gazdagtól jó bort
;

gazdasszonyt. (A nem készért már sok várnak.) KV. —

Apjáról semmi se
kikapott.) Ny. 9. — Közösnek tart maradt, maga se keresett semmit,
mindent, mint a pap gazdasszony. S. mégis dúsgazdag. (Tolvaj.) D. —
— Lusta gazdasszonynak lusta szol- Büszke mint a gazdag leány. D. —
gálója. D. —
Nem kereshet annyit a Dúsnál is gazdagabb. D. — Elég gaz-
jó gazda, a mit a rossz gazdasszony dag, ki senkinek sem adósa. D. — Gaz-
el nem tékozolhat. D. — Rossz gazd- dag az úristen. E. —
Gazdag ember
asszony, ki a ház körül dolgot nem gyermeke ritkán sir igazán apja halá-
talál. E. —
Szerenesés gazdasszony: lán. E. — Gazdag feleség, felette nagy
nagyobbat tojik tyúkja, mint másnak Ínség. KV. —Gazdag fösvényt látni
a lúdja. D. —
Üres kamarának bolond szomorú dolog. D. —
Gazdag ha bo-
a gazdasszonya. D. lond is, okosnak tartják. S. — Gazdag^
Gazdaság* szemet kivan. E. Kis — ha bolond is, szerencsés. KV. — Gaz-
konyha, nagy gazdaság. S. Nem jó — dag, ha sánta is, kevélyen járhat. D. —
a házból kifelé seperni a szemetet, Gazdag, ha vak is kevély lehet. D. —
mert kimegy a gazdaság, Ny. 3. — Gazdag hízik, szegény bízik. E. —
Szántóvet embernek a jöv esztend- Gazdag hizik, szegény fázik. K. —
ben áll minden gazdasága. S. Gazdag leánynak böjtben is esik far-
Gazdálkodik. Ugy kell gazdál- sangja. D. — Gazdag lehet, ha neve
kodni, hogy jusson is, maradjon is. E. Lázár is. D. — Gazdag özvegyasszony
— Krajcáros gazdálkodás. S. mindig harminc esztends. E. — Gaz-
Gazdátlan. Jár mint a gazdátlan dag pénzzel, szegény észszel. E. —
kutya. S. — Kóborol mint a gazdátlan Gazdag pénzzel, szegény észszel me-
kutya. S. — Ténfereg mint a gazdát- gyén elre. D. —Gazdag szóval és-
lan kutya. S. tetüvel, de nem egyébbel. E. — Gaz-
Gazdag*. A deákos ember hamar dagnak ajándékot ad. KV. — Gaz-
gazdag is. D. —
A dúsgazdag ember dagnak akárki is rokona. D. — Gaz-
kövér ökröt hizlal. D. —
A gazdagok dagnak borban veszik vérét. (L. fent.)
elnyelik a szegényeket. KV. A gaz- — E. — Gazdagot keres a köszvény. ML.
dagnak is kett az orraluka, rnint a — Gazdagot pénze, szegényt esze viszi
szegénynek. Sz. —
A gazdagnak is elre. E. — Ha a »ha« nem volna,
kett az orralika, mint a szegény em- minden szegény gazdag volna. D. —
ber disznójának. M. —
A gazdagnak Ha a sertés pénzt rezelne, a kanász is
is kett az orralika, mint a szegény gazdag lenne. D. —
Ha gazdag is,
em.ber malacának. KV. —
A gazdag-
- ugyancsak varga azért. Decsi János.
nak könnyen akad rokona. E, A — — Hamarább ugatja meg a kutya a
gazdagnak mindenki rokona. E. A — szegényt, mint a gazdagot. D. — Hir-
gazdagnak sok a kísérje. E. A ki- — telen gazdaggá semmi jámbor nem
rály és a gazdag leány soha nem tud- lett. E.— Hogyne volna gazdag, mi-
hatja ki szereti igazán. Ny. 8. — A kor két pusztája van, az egyik »ha
pénz hol ártalmára, hol javára válhat volna«, a másik »jó volna«. Ny. 24.
 277

— Jaj az olyan szegénynek, ki gaz- kezeten a gazdagság. D.

áll Jobb —
dag asszonyt vessz Ki a
el. KV. — nagy gazdagságnál. S.
a jó hir a Ki —
gazdagságot megutálhatja, az annál a gazdagságot megutálhatja, az annál
gazdagabb. D. —
Ki ma szegény, hol- gazdagabb. D. — Minden gazdagsága
nap gazdag lehet; ki ma gazdag, hol- a szóvetés. D.— Nagy veszélylyel jár
nap szegény lehet. S. —
Krézusnál is a nagy gazdagság. KV. — Nagyobb a
gazdagabb. D. —
Leggazdagabb, a ki becsület a sok gazdagságnál. KV. —
semmit nem kivan. E. —
Lehet gaz- Nagyobb a jó hirnéva sok gazdagság-
dagból is szegény. D. Lehet a — nál. KV. —
Okosság szüli a gazdag-
szegénybl is gazdag. D. — Magán ságot. D. —
Semmi gazdagság sem ér
áll a jó emberen, hogy gazdag legyen. fel a jámbor asszonynyal. E. Sok —
(Megelégedés.) D. —
Mikor ülsz a kevélyét, bolondot csinál a gazdagság.
gazdagnak asztalánál, jól foglald E. — Szabadság jobb a gazdagságnál.
eszedbe, mit raknak eldbe. E. — KV. — Szépség és gazdagság hamar
Nagyra van vele,mint a gazdag asszony múló jószág. KV. — Szorgalom gaz-
leányával. S. —
Nehéz a gazdagnak dagság, henyélés szegénység. D. —
szegénységhez szokni. KV. —
Nincs ke- Szken költve, naponta keresve, szapo-
vélyebb mint a szegénybl lett gazdag. rodik a gazdagság. S.
KV. — Nincs oly gazdag, ki másra Gazdagodik. A ki sokat hordóz-
ne szoruljon. E. —
Nincs oly nagy kodik, nehezen gazdagodik. (A ki sokat
gazdag, ki néha valakire ne szoruljon. költözködik, hurcolkodik stb.) D. —
D. — Ritka gazdag kevélység nélkül. Álomból még senki sem gazdagodott
D. —Ritkán van a kockásban gazdag. meg. Ny. 6. — Ha bolond megy a
E. — Sok ifjú többre menne, hanem vásárra, gazdagodnak a kalmárok Ny.
tudná hogy gazdag. E. —
Sok irigye 17. — Ha kezedet mindig kebeledben
van a gazdagnak. KV. —
Sok sógora tartod,meg nem gazdagodol. Cz. —
van a gazdagnak. KV. —
Szegény fog Kevély és fösvény ajándéka nem igen
madarat, de gazdag eszi meg. ML. — gazdagít. K. — Nehéz hirtelen meg-
Szegénybl is lehet gazdag. KV. — gazdagodni. (Becsületes úton.) D. —
Szegénybl gazdagot az ördög sem
lett Nehéz jámborul hamar gazdagodni.
trheti. D. —Szegény legény gazdag KV. —
Nem otthon gazdagodik a kal-
városban. (Tréfás felelet a kérdésre : már. D. —Nem szokott a kalmár
hogy vagy ?) E. —
Szomszéd vetése otthon gazdagodni. E. —
Ritkán gaz-
mindig gazdagabb. S. —
Több a gaz- dagul a játékos. D. —
Sok igéret nem
dag mint a szegény kevély. D. Több — gazdagít. E.
gond vagyon a gazdag fejében, mint Gazember. Cégéres gazember. S.
szrszál nyusztos süvegében. K. — — Gazembernek sürü átka. D. — Ott
Több szegényt látni mint gazdagot. S. is terem a gazember, a hol nem vetik.
— Több szegényt látni jót, mint gaz- Sz. — Terem a gazember, a hol nem
dagot. D. — Ugy örül a gazdag ha is vetik. E.
sokat, mint a szegény ha keveset nyer. Gazsi. Közepén van, mint Gazsi az
D. — Ugy van rnint a szegény legény imádságnak. (A dolognak.) Ny. 19.
a gazdag városban. (L. fent.) D. — Gácsép. Göndör mint a gácsérfark.
Van a gazdagnál is gazdagabb. D. E. — Ritka réce gácsér nélkül. D.
Gazdagfságf. A gazdagság jó szol- GÉLgOg. A libát gágogni tanitja. D.
gáló, de rossz uralkodó. D. Cigány — — Gágog mint a lúd. E.
jobbágyság, galamb majorság nem Gálya. Gályáját igen jó szellk
nagy gazdagság. S. —
Arany és gaz- fújdogálják. D. —
Repedt az árboc,
dagság rosszra izgat. KV. Igye- — megállott a gálya. (Baj.) D. Rossz —
 — 278

gálya, melynek dereglyéi nincsenek. káplár. (Ismerem, de nem tudom ki-

(Ers is segítségre szorul.) D. csoda, micsoda.) D.
Gáncs. Gáncsot vet, letesz akárkit. Gereben. Gondolkodik minta ge-
D. — Ha birkózol, tanulj gáncsot reben-csináló. Ny, 1. — Mintha gere-
vetni. E. — Könny gáncsot találni. S. benen ülnék. E. — Szereti mint kutya
— Mindenben gáncsot talál. M. — a gerebennyalást. D.
Nincs oly j, kiben gáncsot ne leljenek. Gereblye. A mit villával felrak,
S. — Nincs oly szép, kiben
gáncsot gereblyével lehúzza. E. — Fogatlan
ne leljenek. D. —
Nincs oly szép sze- gereblye. (Vén.) D. — Ha isten akarja,
mély, kiben valami gáncs ne volna. E. a gereblye is elsül. S.
— Vén ember tanácsa jobb mint ifjú Gerencsér. Nevet mint a feldlt
gáncsa. KV. gerencsér. (Fazekas.) Ny. 2,
Gánica. Mosolyog mint a zsiros Gerenda. A szrt is gerendának
gánica. Ny. 23. — Fáj rá a foga, mint látja. D. —
Más szemében a gerendát
a kávási kutyának az árpa gánicára. se látná. D. —
Más szemében meglátja
Ny. 2. a szálkát, magáéban nem a gerendát.
Gányó. Megölte mint gány a E. — Más szemében szálkát, magáé-
kutyát. (Gány, bolgár kertész, milyen ban nem érzi a gerendát. E. Maga —
sok van az alföldön.) Ny. 3, szemében a gerendát nem, máséban
Gáspár van a sajtban. (Kukacos.) a szálkát meglátja. D. —
Más szemé- •

KV. ben a szálkát ne keresd, ha magadé-

Gát. Ember kell a gátra. E. — ban a gerendát nem látod. D. Meg- —
Legény kell a gátra. E. — Legény a látja más szemében a szálkát, magáé-
gáton. E. — Nehéz a sebes szélnek ban nem a gerendát. E. Ne ágas- —
gátot vetni. D. — Puszta malmon, kodj a gerenda alatt. Ny. -i. Nem —
száraz gáton vámot nem vehetsz. Sz. kell minden szálkából gerendát csi-
— Túltenni a gáton. (Elveszteni.) E. nálni. E.— Nem minden fából leszen
GázoL Másnak becsületében gázol. gerenda. D.— Nincs a viznek geren-
D. —
Mind a vizig szárazon, a hol viz dája. E. — Nincs jég gerenda, alatt
van, gázoljon. (Elmehet.) Ny. 4. sem a vizén rakonca. D. — Papot
Gebe. Gebébl lesz a tátos. E. állit a letört gerenda alá. (Oszlopot.)
Gebei. Hozzá rúgott mint a gebei Ny. 8.
pap a szamárhoz. (A gebei papot a Gerezd. Egy rothadt szlszem
vásárban megrúgta a szamár, a pap egész gerezdet megveszt. D.
visszarúgta, de ez is csak neki fájt.) Gergely. Mátyás, Gergely, két rossz
E. —Nem vagyok én gebei pap. E. ember. (Hideg napok.) S. Szent —
Ged. Anyja csalogatja a kecske Gergely vitéze. (Gyenge vitéz. Gergely
gedöt a kertbe. D. —
Kutyának kuty napján iskolába csalogatják a falusi
a kecskének ged. D,
fia, gyermekeket,katonás menetben járják
Gellért. Eddig szent Gellért hegyét velk a falut.) D.
is elhordották volna. D. —
Magas mint Gerinc. Gerincéhez száradott hasa.
a szent Gellérthegy. S. — Szent
Gel- (Sovány.) D.
lért hegyi táncos. (Boszorkány.) E. Gerlice. Árva mint a gerlice E. —
Gencsi. Sovány mint a gencsi Bús mint a gerlice. E. —
Örül a gerlice,
nyúl. S. ha rátalál párjára. D. —
Szelid mint
Generális. Rossz káplár, ki nem a gerlice. D. — Turbékol mint a ger-
akar generális lenni. D, Rossz — lice. E.
katona, ki nem vágyakozik generális- Gersei. Heten vannak mint a gersei
ságra. D. —
Vagy generális vagy ördögök. Cz.
 — 279

Gesztenye. Más kezével kaparja mint a mindszenti gólya a torony tete-

ki a tüzes gesztenyét. E. — Otthon jén. Ny. 6. —
Gólya hozta. (A kis gyer-
süti a gesztenyét. E. — Tzrl pattant meket.) S. —
Gólyának gólya a fia. S.
gesztenye. (Haragos.) D. — Gondolkodik mint féllábon a gólya.
Gesztenyeszín hajam nekem is E. —Gondolkozóba esett mint a gólya.
volt. D. E. — Iszik mint a rékásiak a gólyára.
Géczi boszorkány. Arany J. Ny. 5. —
Késbbre száll el a gólya
Gége. Az ökörnek nagyobb a gégéje mint a veréb. (Nagy, nehezebben repül
még sem bg annvit. D. Farkas — fel.) E. — Meglegyintette mintBódia
gégére ment. B. —
Nem köt csomót gólyát,hogy botra tekerödzött a nyaka.
gégéjén. D. —
Kész másnak gégéjét (Agyonütötte.) Ny. 1. Öt sem a —
tréfából is megmetszeni. D. — Sima gólya költötte. E. —
Sokszor megjön
gégéjü. (Minden könnyen lecsúszik addig, el is megy a gólya. E.
rajta.) D. — Száraz mint a szomjas Gomb.Csekély dolog, gombház, ha
gége. ME. leszakad lesz más. Cz. —
Elütötték a
Gém. Fosógém. ME. Százhúsz — gombját. E. —
Fületlen gomb. (Hasz-
gémnek hatvan keszeg. (Apró hal. navehetetlen.) E. — Gombház, ha le-
Kevés.) E.
"^
• szakad lesz más. S. — Három gombig
Gérád (garád.) Épen ugy áll, mint volt.(Oly sokat evett, hogy mellényé-
macska a gérádon. Ny. 5. nek csak három fels gombja volt be-
Géresi. Veled járom kemence, mint gombolható.) E. — Nem is gavar, ki
a géresi ember mondaná. (Oly jó kedve minden reggel két gombot nem varr.
volt, hogy kész lett volna a kemencé- E. — Nyakán ütik el a gombot. D.
- —
vel is eltáncolni, a mi lehetetlen. Szilaj Ö tette fel a toronyra a gombot. S.
jó kedv.) E. Gomba. A gomba mag nélkül is

Gézengúz kotyomíity a
az ura, terem. K. — Es után ntt gomba,
szolgája. Decsi János. —
A kinek benne a féreg. D. — Gombamódra n.
gézengúz az ura, kotyomfity a szol- (Hirtelen.) E. — Gomba nem gombóc.
gája. M. KV. —Kinek gézengúz a E. — Hamar n mint a gomba. D. —
gazdája, kotyomfity a szolgája. ME. Hamarabbéragombamintaz otromba.
Gigeji. Ostoba mint a gigeji kán- D. — Könny a gombát letaposni. D,
tor. Ny. 5. — Mai gomba, benne a D. — féreg.
Gilice (gerlice.) Búsul mint gilice Mérges gomba. D. — Bolond gombát
a száraz ágon. D. —
Neki szokott mint evett.ME. — Minden gomba jó gomba,
gilice a száraz ágnak. D. csak az ember goromba. E. — Neki
Giliszta. Kis gilisztával nagy halat terül mint az urgomba. Ny. — Nem 6.
foghalni. S. —Kit a kigyó megcsipett, gomba hogy minden ganéban
a vitéz,
fél a gilisztától is. Ny. 8. Nincs — teremjen. D. —
Nem mind gomba a
veleje, mint a gilisztának. D. mi hamar nö. D. —
Nem minden
GofÚS ember. (Szemtelen.) D. gomba jó gomba. D. —
Nem minden
Golop. Sorba megy, mint Golopon sövény alatt terem a szarvas gomba.
a kutyaugatás, Ny. 14. D. —Nem nagy munka, egy éjszakai
Gólya. Árva mint a gólya. Np. — gomba. D. —
Nö mint a gomba. S.
Ciconia meg a gólya. (Idem per idem.) Gombol. Gimbelem - gombolom.
E. — Elemelte mint gólya a fiát. D, ME. —
Mihelyt gondol, mindjárt gom-
— mint gólya a fiát. B.
Elvitte El- — bol. Ny. 7.
vitte kedvét a gólya. (Teherbe esett Gombolyag. A legnagyobb gom-
leánynak.) Np. —
Fenakadt mint a bolvagnak is van vége. D.
mindszenti gólya. Ny. 2. —
Felakad Gombostn kezdi, lovon végzi. S
 !

280

— Gombostvel szurkál, inkább bottal férjhez ment, vége gondtalan életének.)

ütne. ME. S. — Tisztviselés gonddal jár. KV. —
Gombóc. Elszaladt mint a gyórói Több gond vagyon a gazdag fejében,
gombóc Cirákra. Cz. — Gomba nem mint szrszál nyusztos süvegében. K.
gombóc. E. — Gombócokkal üres — Uraság gonddal KV. — Ura-
tölti jár.
gyomrát. (Telhetetlen.) D. — Inkább ság oly dolog, mely sok gondon fo-
a has fakadjon, mint a gombóc marad- rog. KV.
jon. S. — Ott élni jó, hol gombóccal GondoL A disznó megeszi a mak-
hajigálják az embert, E. — Ott lenne kot, de a fával nem gondol. D. A —
jó katona, hol gombóccal lövöldöz- ki szemetén nevelkedett, mást is rü-
nek. D. hesnek gondol. D. —
A komámasszony
Gond. A búsulás fáraszt, a gond azt gondolta, császárkörtét tart, pe-
bágyaszt. KV. — A kölcsönzésnek és dig csak vadalma. (Azt gondolta, hogy
veszekedésnek társa gond és nyomorú- az ö gyermeke a jó, pedig az is rossz
ság. KV, —
Annyi a gondom, majd mint a többi.) Ny, 5, —
A rossz lelkiis-
fejem füsti megy, E. —
Bú között szü- meret ember azt gondolja, hogy min-
letett, gond között vénhedett. D. — denki róla beszél. KV. —
A rossz
Egy bolond annyit kérdezhet, hogy tyúk csirkéivel se gondol. D. A sze- —
száz bölcsnek is gond leszen rá meg- gény emberrel morzsát se gondolnak.
felelni. E. —
Elvetette gondját, mint D, — Az okos nem jár gondolom sze-
Csomor Teca a férjhezmenésnek. (Mint rint. D. —
Azt gondolja a gyerek, hogy
vén leány ment férjhez, ura elhagyta.) azért nincs kenyér, mert nem sütnek.
Ny. — Ez a szó »nem« rövid ige, de Ny. 2. — Azt
gondolja fenékig tejfel.
nagy gondot ád. D, —
Félre gondok E, — Azt gondolja övé mind a diófáig,
hoppot mondok. E. —
Gond a maga B. — Azt gondolja övé mind a Du-
képére szüli a gondot, D. Gond — náig. S. —
Azt gondolja övé ország-
idö eltt megvénheszti az embert. világ. E. —
Azt gondolja ö ölte meg
E, — Gond nem játék. S. —
Gonddal a gunárt. (Rátartós.) S. —
Azt gondo-
jár a gond. E. —
Gyermeknevelés sok lod,hogy csak szr a bajusz. K. —
gondot ád. E. —
Ha szent Péternek Azt gondolom borjú repül. (Nagyot
annyi gondja van reád, mint nekem, hazudott.) K. —
Annyit sem gondol
sohse jutsz a mennyországba. Ny. vele,mint a mákszem. D, Csak —
22. — Hagyj békét másnak, ma- ugy gondolta, mint a macska az est.
gadra viselj gondot. KV. Kicsi— Ny. 6, — Ember gondol, isten végez.
gyermek, kicsi gond. D. Kinek — E. —
Ez csak gondolom leves. D, —
mi gondja rá. D. —
Kinek rossz Ha megadja árát, nem gondol vele. D,
a szomszédja, annak sok a gondja. — Józan a mit gondol, részeg arról
S, — Kinek sokja van, sok gondja csahol. D. —
Józan a mit gondol, ré-
is van. S, —Kis bajok, nagy gon- szeg arról papol. KV. —
Körömfeke-
dok, S, — Kisebb gondom is na- tényit se gondol vele. D, —
Mást gon-
gyobb annál, D, —
Legtöbb gondot dolt, mint a kabai muzsikus. (Halálán
ád az embernek a has. KV. Lépj — volt, meggyógyult »nem haltam meg,
:

hivatalra, ha kevés a gondod. D, — mást gondoltam. «) Ny. 11. Mást —

Megöl a gond. S. —
Neki a nemgond szól, mást gondol. KV. —
Mihelyt gon-
is gond. D. — Semmire sincs gondja, d'ol, mindjárt gombol, Ny. 7, Na- —
D, —Sok esztendei bú-gond sem fizet- pád nem gondolja, hogy is csak

het ki egy pénzárnyi adósságot, D. — meny volt. KV. —

Nem gondol a farkas
Szögre a gonddal. E, —
Tedd fel a kon- bárányok számával. D —
Nem gondol
-tyot, vedd fel a gondot. (A leány ha a jobbágy úr dolgával. E. —
Nem gon-
 281

dol a török császár fiával. (Nem tör- árt, ki a gonosznak kedvez. ME. A —
dik senkivel.) D.— Rossz ember, ki jót is rosszra magyarázza a gonosz.
becsületével nem gondol. D, — Tor- D. —A ki másnak gonoszát keresi,
mába esett féreg azt gondolja, hogy maga vész belé. Decsi János. — A
nincs annál édesebb gyökér. B. — szele gonosz. E. —A tél hagyján, de
Várat gondol a levegben. D. a szele gonosz. E. — A tömlöcöt is

Gondolat. A gondolattól vámot nem megszokja a gonosz. D. Bársonyt —

vesznek. D. —
A hány fej, annyi gon- megveszti a zsir, embert a gonosz hir.
dolat, E. — Általlátja a gondolatot is. S. —Cégéres gonosz. S. Gonosz a —
D. — Botfejtöl görcs a gondolat. D. párája. E. —
Gonosz a zúzája. E. —
— Hamarább járt a gondolatnál. D. — Gonosz anya fattyakat vet. Ny. 2. —
Jól fogant gondolat okosan születik. Gonosz csont. E. —
Gonosz fegyver
D. — Sok haszontalan gondolat for- a nyelv. KV. —
Gonosz hir szárnyon
dul meg egy harisnyakötésnél. D. — jár. KV. —
Gonosz hirnek gyorsabb a
Tanácscsal ersödnek a mély gondo- szárnya. S. —
Gonosz hirnek sebesebb
latok. KV. — Tarka lótól, gondolattól, a szárnya. E. —
Gonosz király nyomát
nem fizetnek vámot. E. — Ugy jár sok jobbágy követi. E. Gonosz nyelv —
mint a gondolat. D. — Ugy megy nagy tüzet gyújthat a házban. D. —
mint a gondolat. E. Gonosz oldalborda. (Feleség.) E. —
Gondatlan. Hamar orrára bukik, Gonosz oldalbordára talált. D. —
ki gondatlanul lép. D. Gonosz pára. D, — Gonosz tanács
Gondolkozik. A ki siet, nem sokat —
fejedre fordul. S. Gonosz tetteivel
gondolkozik. KV. —
Fenszóval gon- kérkedik. — Hamar
D. ember elhiszi
dolkozik. E. —
Gondolkodik mint fél- a gonoszat. KV. — Heten vannak mint
lábon a gólya. E. —
Gondolkodik mint a gonoszok. — Hol nincsen bün-
S.
a szalmás ló. Ny. 17. —
Gondolkodik tetés, szarvat vesznek a gonoszra. K.
mint a gerebencsináló. Ny. 1. Gon- — — Isten a napot jókra, gonoszokra
dolkodik mint a verembe esett farkas. egyiránt költi. Pázmán. Két gonosz —
D. — Gondolkodik mintha rábizták közül kisebbet válaszd. KV. Mig a —
volna az ország dolgát. D. Gondol-— gonosz kocsmárost rajtakapják, sok
kozóba esett mint a gólya. E. Kösz- — kárt tehet addig. D. —
Minden gonosz-
vényes ember sokatgondolkozik. (Ifjú- nak oka az asszonyi állat. Decsi János.
kori bnök.) E. — Nincsen gonoszabb a parasztból
Gondolkozás. Senki nem ád gon- lett urnái. KV. —
Nyakra-fre szalad
dolkozásától vámot. KV. a gonosz. D. —
Ott van gonosz udvar,
Gondoskodik. Mikor isten nyulat a hol nincs igazság. E. Ördögök —
Jeremtett, bokorról gondoskodott. D.
is közt sánta a leggonoszabb. S.
is
—
Gondviselés. Az isteni gondviselés Örömest elhiszi ember a gonoszat. KV.
tovább terjed a csirkének a tojásból — Ritkán alkuszik meg két gonosz,
való kipattanásánál. D. D. — Ritkán követi a gonoszt jó.KV.
Gongyola. (Összehajtott kender.) — Rühet vakar, a gonoszt ki dicséri.
Nagy gongyolát köt a guzsalyra. E. — Sok mentsége van a gonosznak.
(Messzire megy férjhez.) Ny. 1. D. — Sok szem lánc a gonosz. E. —
Gonosz. A gonosz is késre rögzik Szelid nem pálca veréssel
intéssel,
meg. D. — A gonosz lelket akarja teheted jóvá a gonoszt. Sz. — Szérdé-
megjobbítani. D. —
A gonosz nyelv ken kapták a gonosz kanmacskát. D.
bika alá is borját tehet. D. —
A gonoszt — Tznél, tengernél, asszonyi állatnál
jóra magyarázza. KV. — A jóért gonoszabb nem lehet. Decsi János.
gonoszszal fizetnek. KV. — A jónak Gonoszság. Asszonynak könye
 — 282

gonoszságnak füszerszáma. D, Azon — a gödörparton. Ny. 1. —

Szereti mint
gonoszság mindenkinek mindent meg- vak a gödröt. E.
engedni, mint senkinek semmit. Cz. GÖg"ÖSen. Bolhából lett tet nagy
— Csontjához forrott a gonoszság, D. ggösen sétál, (Szegénybl lett gaz-
— Felszabadult minden gonoszságra. dag, parasztból ur.) D.
D. — Gonoszságban zabált. (Tele van GÖlIei. Útnak vált, mint a göllei
gonoszsággal.) D. — Hadakozás és ember bocskora. S.
gonoszság együtt járd szomszédok. Cz. Gömb. A nagy karabinszáj nagy
— Henyélés a gonoszság gyökere. S. gömbökkel telik. (^Étkes.) D. Hegyes —
— Issza a gonoszságot mint a vizet. mint a gömb. D.
D. — Ki az Ítélettl fél, kimutatja Gömböc. Tömött gömböc. D. —
gonoszságát. D, —
Példátlan gonosz- Vastag mint a gömböc. D.
ságnak példás büntetése. D. Pénz- — Gömböly mint a nyárs. D. —
nek szerelme, gonoszságnak gyökere. Gömböly mint a töltött galamb. E.
KV. — Számos gonoszságát vétkével — Dereka gyertya, keze gömböly.
fedezi. D. — Tudatlansággal egy (Szép lány.) D. —
Nem mind bors, a
szálláson lakik a gonoszság. E. mi gömböly. D.
Gonosztev gylöli a napot. KV. Göncöl. Azt véli, ö hajtja a göncöl
GÓrén. Vigyáz mint górén a pász- szekerét. E. — Kevély mintha ö haj-
tor. D. taná a göncöl szekerét. E. —
Elhullatta
Goromba. Elég szép, csak az a göncöl szekere a szalmát. (Látszik
ábrázatja goromba. K. — Goromba, a tejút az égen.) Ny. 15, —
hajtja
fuss a toronyba, onnanmégamalomba, a göncöl szekerét. D. — Ökrök nélkül
onnan még a pokolba. Ny. 1. — csak a göncöl szekere fordul. D.
Goromba mint a daróc. E. — Goromba Göndör mint a gácsér fark. E.
mint a pokróc. E. —
Goromba minta Görbe. A görbe kezt szeretik a
vámos. E. — Goromba zsákra goromba birák. (Vesztegett, ajándékot hozót.)
folt való. (Német ?) S. —
Harapós Sz. — A görbe kezt szeretik az
kutyának goromba gazdája. Ny. 2. — udvariak. E. —
A görbe kezt szere-
Minden gomba jó gomba, csak az em- tik az udvarnál. KV. — Atyafi Ádám-
—
ber goromba. E. —
Minden goromba ról, Éváról és a görbe fzfáról. S.
otromba. D. A horog vessz korában szokja a gör-
Gorombaságf, Ritka révész go- bét. D. —
Görbe fához a héja leg-
rombaság nélkül. D. egyenesebben hozzá áll. (L. fa.) B. —
GbÖly. Nincs száma
göbölyös Görbe mint a bnös útja. S. Görbe —
marhájának. (Gazdag.) D. Se széle,—• mint a teve háta. E. —
Görbe szemmel
se hossza kövér göbölyének. D. — néz. E. —
Görbe úton jár. E. Görbe —
Kövér mint a göböly. D. volt a fája. (Rossz kenyeret sütött.) E.
Gödény a torka. D. —
Iszik mint — Görbe ország, (így nevezi az alföldi
a gödény. E. —
Talán a gödénynek ember a hegyes vidéket.) E. — Ha
torkát bérelte ki ? D. —
Gödénynek a görbe nem volna a lcs, nyújtó lehetne.
torka soha meg nem telik. D. Sok — E. —Hogy állunk a görbe fésvel ?
gödény a tavat is elhordja. D. — (Jobbra fordult-e a dolog?) Ny. 1. —
Kárákatonának gödény a pajtása. Hogyne törne, mikor görbe. E. Meg- —
(Rossz a rossznak.) Ny. 4. egyenesítették a görbe hátat. (Meg-
Gödör. Az óriás csak óriás, ha verték.) D. — Segits rajta, jó garas,
gödörben áll is. E. —
Árok is van, ne légy görbe se varas. E. Szépen—
gödör is van, szép leány is van, csúnya vagyunk a görbe fésvel. (Rosszra for-
is van. Np. — Nézegél mint vak Pista dult dolgunk.) Ny, 7,
 —

283

Görbeség". A gúzsnak természete ban. (Görög annyi mint boltos; Sze-

a görbeség. D. ged, Kecskemét táján a kereskedk
Görbén — Görbén hord-
beszél, D. többnyire görögök voltak.) E. — Spe-
ja nyakát mint a daru. E. — Ha valaki kulál mint a görög az üres boltban.
egy krajczárral adós, meg kell kérni ha ; Ny. 4. — Ugy sétál mint a görög az
egy kis pénzzel adós, arra mindig gör- üres boltban. (Rátartós szegény.) Sz.
bén kell nézni. Sz. Nehéz a görbén — GZ. Pálinka gz. D. Megnyer-—
nöttet sugárrá növeszteni. D, Gör- — tük mint balogiak a gzt. Ny. 5. —
bén néz. Fejére gzölgött a párlug. D.
Görbít. Minden dolga ujjait gör- : GÖZÜ. (Güzü.) Alszik mint a gözü.
bíti. E. —
Mit görbíted a labodát, mint —
E. Gözühordta. (Tiszta, egészséges
a tt a hegyen ? Sz. Nincsen más — a gözü csak jó ételt hordja össze.) E.
;

dolga ujjait görbíti. D.

: Száját gör- — — Gözühordta mogyoró. E. Hurcol- —
bítgeti, berezeg akar lenni. (Kényes.) E. kodik mint a gözü. Ny. 2. Nem —
Görbül. A görbült agg nnek agg hordja gözü férgesét a mogyorónak.
regéje is. D. — Korán görbül, ami E. — Tolvaj güzü. D. —
Sok van mint
jó kampó akar lenni. (Latin.) S. a güzü. Ny. 8.
Görcs. Botfejtl görcs a gondolat. Guba. Bolondnak guba, nem szép
D. — Hamarább a görcsökkel. (Görcs suba. E. — Bolondot guba nem illet,

lábakkal. Siess.) D.— Köteked a ká- suba. KV. — Egymás gubáját hurcol-
kán görcsöt
is Ny. — Lefarag-
talál. 8. ják. (Veszekednek.) Pázmán. — Guba
ták a háti görcsöt. (Megverték.) D. — alatt fricskát hány. (L. fricska.) E. —
Min a görcs, olyan legyen az ék D. is. Guba nem suba. (Tagadod, a mit nem
— Megütötte a görcsös famenyk. lehet tagadni, a mi nyilvánvaló.) D.
(Görcsös, csomós bottal megverték.) D. — Guba-vármegye, (üng-megye gúny-
Görény csapdába kerül elbb-
is neve.) E. —
Guba gubához, bunda
utóbb. Ny. 2. —
Büdös mint a görény. bundához. Ny. 10. —
Illik mint arany
D. —Néha a görény is ordit, nemcsak rojt szobránci gubához. E. Közelebb —
a szamár. D. az ing mint a guba. S. Kutya —
GÖrgei ember. (Ostoba.) E. — Ki- kutyával, guba gubával. Ny. 2. Sürü —
gördül belle mint görgei tökbl a gazda, ritka guba. (A ki gyakran gaz-
nyúl csikó. E. —
Okos mint a görgei dát cserél, rongyos marad.) Ny. 6. —
malac. BSz, Tudja isten, kinek kell suba, kinek
GÖrhes. Csúnya nagyon: részeges guba. Ny. 4. —
Tudja isten kinek
asszony, rongyos pap, görhes disznó, subát, kinek gubát. D. —
Vonszolják
vén szerelmes és gazdag fösvény. S. egymáson a gubát. (Veszekesznek.)
— Görhes (sovány) lónak, világos fel- Pázmán.
hnek, mosolygós asszonynak nem Gubás. Egyik gubás, másik subás.
kell hinni. ME. E. —
Fanos ebnek gubás a társa. E.
Görög". A görög mindig görög, még — Fanos ebnek gubás eb a társa, B.
sem malacozik. (Szójáték görög, páro- : Guba. (Zsivány neve.) Fejére taní-
sodik.) E. — Görög írás az nekem. totta, mint bojtárját Guba. (Guba nev
(Nem értem.) E. Három görög, há- — zsiványtól bojtárja marhát lopott.) D.
rom török, három zsidó, kilenc po- — Ne hagyd magad Guba Jakab.
gány. D. —
Kinéz mint görög a bolt- (Gyávát így biztatnak Guba Jakabot
;

ból. S. —
Ravasz mint a görög. E. felesége verte.) E,
Ravasz mint a görög zsidó. D. Ra- — GvLggSíSzt. Templom mellé kápol-
vaszabb a görög kalmárnál. D. Sé- — nát guggaszt az ördög, S,
tál mint kárvallott görög az üres bolt- Gulya. Kövér mint a gulya, D, —
 —

— 284 —
Nagy a gulya ráncában. (Bolhája sok Ugy ül mint Komoró végén a Guta,
van,mása nincs szegény.) D.
: (Mogorván.) Ny. 2, —
Ugy ül mint
Gulyás. Kenyerez mint a gulyás Gömörö végén a Guta, Ny, 7,
bojtár. Ny. 2. — Zsiros mint a gulyás Guta. (Falu Csallóközben,) Meg-
ing. D. — Zsiros mint a gulyás hús. D. húzta, mint Guta mellett a mennyk. Cz.
Gumi. Medvegumi pirítva. (Semmi.) GÚZS. A kétszeres gúzs nehezebben
D. szakad. D. —Addig tekerd a gúzst,
GÚnáP. A gúnár hazajött, a jérce mig hajlik a vessz. D. —
Farkas-
még oda van. (Az asszony rosszabb, gúzsba kötötték. S. —
Gúzs az, nem
kicsapongbb szokott lenni a —
férfinál.) kolbász. E. Gúzs nem kolbász. D.
Ny. — Azt gondolja, ö
9. — Gúzsba tenni. (Mint a rugós tehenet,
öllé meg a
gúnárt. (Szájhös.) — Azt S. hogy mikorvéli, — Gúzsnak természete
fejik. )E.
ö meg a gúnárt. KV. — Bohó ángy, a görbeség. D. — Gúzszsal tormát
ölte
megölte a legjobb tojó gúnárt D. — (Lehetetlen dolog.) E. — Jobb a
ásni.
Gúnármérgü. E. — Nagy csuda ház-
!

vaslánc mint a gúzs. D. — Könny

héján a gúnár. D. — verte a vékony vesszbl gúzst tekerni. D.
el

gúnárt, E. — Örül mint a másét Nehéz a fából gúzst tekerni. D. —

el-

verte gúnár, E. — Ritka lúdsereg Nehéz agg fából gúzst tekerni. B. —

gúnár nélkül. D. Nehéz gúzszsal tormát D. — ásni.
Gúnya. Elég a gúnya, de rongyos. Nem egyhamar lehet fából gúzst
D. — Nyáron gúnya nélkül, télen tekerni. D. — Sovány mint a gúzs. E.
kenyér nélkül ne menj hazulról. Ny.
el — Száraz mint a gúzs, E.
8. — Pénze penészes, hogy ne
is Guzsaly. Büdös a guzsaly, ha ki-
gúnyája. D. — Pénzt vagy gúnyát! búvik a csalán. (Tavaszszal nem izlik
Ny. 5. a fonás; szobai munka.) Ny. 23. —
GunyhÓ. (Kunyhó.) Félre gunyhó, Kard helyett guzsalyt F. — vitat.
jön a ház. D. —Félre putri, jön a Nagy gongyolát (összehajtott kender-
gunyhó, D. — Jobb a gunyhó mint a csomagot) köt a guzsalyra. (Messzire
galiba. (Koliba szláv szó, rozzantputri.) megy férjhez.) Ny. 1.
D. — Tulajdon gunyhó jobb a más Gyakás. Az inában állt a dolog,
palotájánál. E. —
Vén gunyhó. (Vén mint Kosztolányinak a gyakás. Ny. 5.

ember.) D. Gyakor eséssel a kicsiny csép is

Gusztus. Sokféle a gusztus, fehér lyukat ver. E.

kenyér, lúdhus. Ny. 9. — Tisztelem a Gyakorlás a legjobb mester. E. —
gusztusát. (Nem kérek belle.) S. Gyakorlás tesz mesterré. KV. —
Guta. Kerülgeti a lapos guta. S. — Gyakorlás mesterré teszen. Cz. —
Mindegy guta. (Egyformán rossz.) D. Ifjú szokás, öreg gyakorlás. D.
— Simitsa meg a lapos guta. E. — Gyaláz. Ki nyilván sokat dicsér,
Üsse meg a lapos guta. S. alattomban gyaláz. D. —
Könny mást
Guta. (Hires zsivány Komoron Ung- gyalázni, de nehéz felruházni. Ny. 10.
megyében 1393-ban; parittyával teri- — Kurvazanyja rossz embernek, egy
tette le azembereket. Szirmay.) Meg- szó ugy mint száz, a ki engem hátam
átalkodott, mint falu végén a Guta, Ny, megett, nem szembe gyaláz. D, —
5. —
Meghúzódik mint kamara végébe Szembe dicsér, hátul gyaláz. E. —
a Guta. Ny. 20. —
Összehúzta magát Szegénység gyaláz. KV. —
Tokai bort
mint falu végén a Guta. Ny. 22. — gyalázza a beckói lre. D.
Összehúzta magát mintKomoró végén Gyalázat Duna vize sem mossa
Guta. Sz. —Ugy meghúzta magát, le gyalázatját. Sz. — Az ördög sem
mint Komoró végén a Guta. Sz. — hazudik maga gyalázatjára. D. —
 — 2«ö —
Nagy gyalázat embernek a tudatlan- D, — Ló mellett gyalogolni bolondság.
ság. E. — Nem gyalázat a szegény- D. — Ne aludjál, nem álmodsz, ne gya-
ség. E. — Nem mindenkor gyalázat a logolj nem fáradsz, Ny. 22.
szegénység. D. —
Öndicséret, gyalázat. Gyalogút. Nincsen olyan mint a
E, —
Sok gyalázaton kell a kevélynek lúd, nem kell neki gyalogút. Np.
átmenni, mig megalázódik. E. Ura — GyalogfOSan bot mellett. E, —
gyalázatja. (A rossz asszony férjére Könny szekér mellett gyalogosan. E.
gyalázatot hoz.) D. Gyalult. Kopasz mint a gyalult
Gyalázatos. Minél alázatosabb, deszka, D. —
Minél jobban gyalulják
annál gyalázatosabb. S. — Nagyon a deszkát, annál simább lesz. B,
alázatos, nagyon gyalázatos. ME. — Gyapjú. A jó juh mindig elbirja
Alázatosság nem gyalázatosság. B. a maga gyapját. Ny, 24, A jó juh —
Gyalog". A hova a császár gyalog nem sokat béget, sok gyapjat ad, KV.
jár. D. — 'A hova a király is gyalog jár, — A vékony gyapjúnak is vagyon
E. —A ki gyalog jár, annak lovai min- árnyéka, D, — Alkuszik mint a zsidó
dig készek. D. — A mit lovon fogad, a gyapjúra, E. —
Báránygyapjuba
gyalog meg nem Decsi János. KV.
állja. öltözött farkas, Pázmán, Disznón —
— A nyavalyák lóháton nyargalnak keres gyapjút. KV. —
Disznóról nyír-
•

hozzánk, de tlünk gyalog is alig men- ja a gyapjút. (Szerencsés,) D. — Disz-

nek el. D,— Bolondnak szeme lábán van, nóról is gyapjat nyir. E, — Gyapjáért
mert talpán látja, hogy gyalog lovag- szokták a juhot megnyirni. KV, —
lott. D. —
Deliberátum Átányon, hogy Gyapjáértnyirják a juhot, D, Gyap- —
a diák gyalog járjon. E. Füzfapa- — jáért szokták a kost is megnyirni, D.
ripán nyargal, mégis gyalog jár, D, — Ha okosnak gvapju kell, utánajár.
— Ha lovon mehetsz, gyalog ne járj, D. — Kecskérl gyapjút, szerecsenböl
— Jobb szekéren csúnyán ülni, mint hattyút. BSz. —
Kinek gyapjú kell,
gyalog szépen menni, Ny. 17, Ki — utána jár, D. —
Lágy pásztor alatt
lovát másra bizza, hamar gyalog ma- gyapjat rug a farkas. (Gyenge pász-
rad, S, — Kinek kocsija nincs, járjon toron kifog a farkas.) E, —
Lágy pász-
gyalog, S. —
Kinek lova nincs, Bécs- tor eltt gyapjat rug a farkas, Ny, 2, —
be is gyalog jár. D, —
Kinek lova nin- Lágy pásztor mellett gyapjat rug a
csen, Bécsben is gyalog jár. Cz Ki- — farkas. D, —
Mely juh sokat bekeg, ke-
nek lova nincsen, gyalog jár az Pestre, vés gyapjat ád, D, —
Rossz juh, mely
E. —
Kutya szokott gyalog járni. S. — maga gyapját nem birja, D, Rossz —
Lovon jött, gyalog ment. E, Mióta — juh, mely saját gyapját el nem birja,
gyalog járok, nem hallottamilyet. D. E, — Sok juh adja a sok mázsa gyap-
— Nem lehet vele gyalog beszél- jút. D, —Sürü mint a juhgyapju, D.
ni. D.— Nem is — Szr nem gyapjú, D,
beszél gyalog az em-
berrel. E. — Oda megy a hová a csá- Gyanakszik mint a varjú, E,
szár gyalog
is — Okos volnál
jár, S, Gyapjas. Jó pásztornak gyapjas
te, ha gyalog nem járnál. (Ha nem vol- a juha, D.
nál szegény.) E. — Ritka gyalog talpa- Gyapjuzsák, Karcsú mint a gyap-
ló nélkül, D, —
Sokat talpal a gyalog juzsák. E.
katona, míg lóra kap. D, Szekéren — Gyanú. Száz gyanú közt kilenc-
jött, gyalog ment. E. —
Szekéren ment, venkilenc helytelen. E.
gyalog jött. E. Gyanúper. Élt a gyanúperrel. (Sej-
GyalogfOlni. Ló mellett jó gyalo- tette.) E,
golni. KV. — Könnyebb a ló mellett Gyanús. Abban gyanús, ebben tu-
gyalogolni, mint a szavakat fontolni. dós, E. — Ki miben tudós, abban gya-
 — 286 —
nus. Pázmán.. —
Ki mindenben tudós, ember, mert felfogta a gyep. K, —
mindenben gyanús. D, Gyepes a háza tája. (Nem fogad ven-
Gyanúsít. Kit egyben rajtaérnek, déget.) KV. —
Begyepesült az esze.
azt másban is gyanúsítják. S. (Eltompult.) E.
Gyarló. A jók között is egyik a Gyepl. Kender gyepl, csepü hám,
másiknál gyarlóbb. D. Az asszony — mind a kett rossz szerszám. ME. —
csak gyarló, boszuállásra hajló. KV. Közé vetni a gyeplt, (A kocsist el-
— Az asszony gyarló, hamisságra ragadták a lovak, szabadjukra ereszti,)
hajló. —
KV. E, — Utána vetni a gyeplöt,
Az asszony csak gyarló, E. (U, a,)
hamisságra hajló, ritkán igen — Madzaggyepl, kenderhám, mind a
találsz
jót. — Gyarlónak hetvenhétszer kett rossz szerszám, — Szedd bel-
B. E.
ismegengedhetni. (Megbocsáthatni,) D. jebb a gyeplt, (Fékezd nyelvedet.) E.
— Gyarló az ember mint az érett Gyep. A gyepüre hordja a venyi-
nádszál. D. —
Ha gyarlók nem volná- gét. (Elfagyott.) Ny, 6. —
Ne bolygasd
nak, vétkesek sem volnának, D. Ha — a régi gyept, kigyó jön belle. E. —
gyarlók nem volnánk, vétkesek sem Tekereg mint a kigyó a gyepün. (Csüri-
volnánk. E. — Részeg embernek gyarló csavarja.) Ny. 2.
imádsága. D, Gyerek. Az anyjával vele táncolt a
Gyarlóság lehet a gyermekszere- gyerek. (Hasas menyasszony.)Ny. 8. —
tetben is, D. —
Mindent hinni vagy Azt gondolja a gyerek, hogy azértnincs
semmit sem hinni, azonegy gyarlóság, kenyér, mert nem sütnek, Ny, 2, —
E. — Szomorkodni gyarlóság, két- Annyi mint a sváb gyerek. (Sok.) D.
ségbeesni bolondság. D, Asszony-gazda, gyerek-szolga. (Nem
Gyarmati sintér legyen a dokto- sokat ér.) Ny, 10, —
Csitt! gyerek
rod, (Kegyetlen, ki megkínoz,) Ny. 1. van a háznál. Ny, 6. —
Fürdvízzel
Gyámoltalanul. Hadd koptassák a gyereket is kiönti. (Német,) Ny. 10.
anyelvöket haszontalanul hiszen isten ;
— Gyerek-szolga, malac szalonna,
nem hagy el engem gyámoltalanul. D. — Gyerekben sem
kicsi haszna, Ny, 7,
Gyáva. A jó tolvaj a gyáva tol- jó a kései, Ny, — Gyerekekbl lesz- 3,
vajtmeglopja. D. — Füstfaragó, annak nek az emberek, KV, — Ha egy gye-
is leggyávábbja, (Kéménysepr,) D. — rek lependéket nem adná (pillét) fog,

Hol gyáva az atya, ott a fiút az anyja egy süveg ördögért. D. — Hozzászok-
nevén hivják. D, — Hol gyáva az apó, tak a cigány gyerekek a szikrához. KV.
anyó nevén hivják a E, — Szük- — Játékkal ámítják a gyereket. E. —
fiukat.
ség idején agyává megbátorodik, Cz,
is Kis gyerek, nagy méreg. D. — Kis
Gyengéé. A törvény oly háló, mely gyerek seggének, prókátor szájának
a gyenge szúnyogot megfogja, a darázs nem lehet parancsolni. Ny. — Kora 6.

pedig keresztültöri magát D, — vetés, kés gyerek hamar árván ma-

rajta,
Gyenge bre, azt
a D. — Gyenge
félti, rad. Ny, 21, — Lassan belegyün,
lábon E. — Gyenge mint a nyúl
áll. mint Katiba a gyerek, Ny, — Meg- 7.

nyaka. E. — Az ers a gyengét csak van mint Katiban a gyerek, Ny. — 6.

a zsákba rázza. D. Nekiesett, mint tótgyerek a túrós csu-

Gyeng-éltet. (Kényesztet.) Ki szol- szának. S. — Nyugszik mint a somo-
gáját gyengélteti, fejére neveli. BSz. gyi gyerek. (Mikor leesett a fáról.) E,
Gyengén bánik vele, mint a tojás- — Olyan mint a váltott gyerek, (Ki-
sal, D. — Nem mindenkor árt a gyen- cserélt gyerek, rosszul néz ki, rossz is.)

gén való bánás, K, E, — Ö se mái gyerek, D. — Örül

Gyep. Ki a gyepre. E. Megtet- — mint a tótgyerek a békasónak, D, —
szik, hogy az ö házát sem forogja sok Összement, mint a rozsnyai gyerek a
 — 287

teritön. Ny. 6. —
Pihen mint a mak- Cukorrágás, gyermekszokás. D. —
iári gyerek. Ny.
7. —
Ritka mint a Dajka módjára jóllakik a gyermek
csendes gyerek. D. —
Sok a dolgom, mellett. (A javátmegeszi.) Decsi János.
mind szorgos; sok a gyerek, mind ron- — Dorgálás és vessz, csak ne legyen
gyos nem érek rá, meszelek, tésztát kés, jót nevel a gyermekbl. KV. —
—
;

gyúrok, reszelek. Ny. 5. Sok zsidó Égett gyermek fél a tztl. (Német.)
gyereket felnevelt már életében. (Sok S. —Éjjel a gyermektl is fél. D, —
kamatot fizetett) Ny. 6. Sürü csók- — Fél mint a német gyermek szent Mik-
nak gyerek a vége. S. Szerencsétlen— lóstól, (Ezen napon a rossz gyermeke-
a madár a gyerek kezében. (Megkí- ket ijesztgetni szokás,) B. Fürdjé- —
nozza.) D. —
Vagyok is, nem is, mint vel a gyermeket ki ne öntsd. (Német.)
a tót gyerek, Ny. 22. Vigyázz gye-— D. — Gaz anyának váltott gyermeke.
rek, mert fenekedre verek. S. Viz- — (Rossz.) D, — Gyerekesz kivan végére
hozta gyerek. (Olyan, kinek szüli is- menni a gyermek szavának. E. —
meretlenek, talált.) E. Zabgyerek. — Gyermek eltt a macska farkát el ne
(U. a.) E. — Kondor mint a gyerekfö.D. vágd. (Mert utánoz.) D. — Gyermek
Gyerekes asszony, pipás ember fegyvere a sirás, D,— Gyermek ját-
soká tud elkészülni. (Olyan asszony, szék,leány dolgozzék, — Gyermek D,'

kinek gyermeke van.) Ny. 6. kezébe nem — Gyermek

való a kés. S.
Gyerekesz kivan végére menni nem suttyó, D. —
Gyermek, részeg,
a gyermek szavának. E. , bolond mondják ki az igazat. D. —
GyePmek. A bolondok és gyer- Gyermekszeretetben is lehet gyarló-
mekek leghai;Qarább kimondják az ság. D. —
Gyermek vagy, tikmonyhoz
igazat. D. — A gyakor unszolás és a gyónjál. K. — Gyermeket mumussal
szép nógatás inditja a gyermeket. KV. szokták ijeszteni. S. —
Gyermekhez
— A gyermek hamar örül, hamar sir. játszás, legényhez dolgozás illik. KV.
D. — A gyermeknek is kitér. D. —A — Gyermeket szokták kankussal
gyermeknek sem vét. D. A játék — ijeszteni. K. —
Gyermeknek legjobb
hiányossága, gyermek szomorúsága. feleség a nyirfa-kisasszony. (Vessz.)
D. — A jó anya megszokja gyermeké- K. —Gyermekész hajija a hat ökröt.
nek szeretetét. D. —
A leesett bikát a (Könny gazdagnak boldogulni.) D. —
gyermek is rugdossa. D. A ledlt — Gyermeknevelés sok gondot ad. E. —
fának fejét a gyermek is ráncigálja. D. Gyermekre madarat, vén emberre ifjú
— A ledlt fát a gyermek is kopá- menyecskét, németre bort ne bizz. E.
csolja. K. —
A ma született gyermek- — Ha a gyermeket nyakon nem vág-
ben is benn a vétek. D. —
A mely gyer- ják, megnyakasodik. D. Ha gyer- —
mek megijed, anyja ölébe siet. B. — mek vagy, ne vetekedjél (vitatkozzál)
Az anyának szép a gyermeke, ha tak- emberrel. KV. —
Ha tudná a gyermek
nyos is. B. — Az otthon kedvére mire nevelkedik, finca helyett inkább
nevelt gyermek végre borjúból ökörré sirna. K. —
Hetedik gyermek. (Szeren-
válik. — KV. Anyja nyelvén beszél a csés.) E. —
Hozdsza gazdasszony a
gyermek. D. — Állhatatlan mint a gyermeket, ne neked a dárda. (Fel-
gyermek. D. — Állhatatlan mint a gyer- cserélt szerep, ha asszony végzi férfi
mek-játék. D, —
Ártatlan mint a ma dolgát, férfi meg az asszonyét, hely-
lettgyermek. D. —
Ártatlan mint a telen dolog.) M. — Hoczi gazdasszony
ma született gyermek. D. -Átkozott a — a gyermeket, ne neked a dárda. KV.
száz esztends gyermek. E. Anyás — — Jaj istenem, mire jutánk, kilenc
gyermek. KV, —
Csekély dolog, mely gyermekbl tiz maradt. B. — Jó a
a gyermeket megnevetteti. E. — gyermeket jóra szoktatni. D, — Jobb
 — 288

a gyermek mintsem (hogysem)

sirjon, E. — Nem mondja a gyermek, ha nem
a szülei. KV. —
Kedves gyermeknek beteg. E. — Nevén a gyerme-
szólítja
sok neve van. KV, —
Kedves gyer- ket. (Német.) — Néma gyermeken
S.
meknek sok a neve. E. Keserves — az anyja sem segíthet. KV. Néma —
anyának potrohos gyermeke. (Szegény gyermeknek anyja sem érti szavát. KV.
szülök gyermeke sok kenyeret eszik, — Néma gyermek baját anyja sem
mert más nem jut, s ettl potrohos.) értheti. E. —
Okos asszony nem
E. —
Kezeégett gyermek irtózik a tz- marad gyermek nélkül. K. Olyan —
tl, D. —
Kényén szokott gyermek mint a váltott gyermek, (L. fent.) S. —
borjú nevén ébred, E, —
Késn való Nyugszik mint a somogyi gyermek. D.
gyermek, korán való árva. E, — Kést — Örül neki, mint gyermek a bábnak.
ád a gyermek kezébe, Sz, — Kicsi — D. Örül mint gyermek a játéknak.
gyermek, kicsi gond. E. — Kicsi gyer- — D. Örül mint gyermek a lépes
meknek kés haszna. D, — Koca —
madárnak. D, Örül neki mint gyer-
gyermeknek koszos a (Szültlen
feje, mek a vásárfiának. D. — Régen volt
árvának nem viselik gondját.) D. — ö gyermek. D. — Részegre, asszonyra,
Korán okosodó gyermek ritkán szokott gyermekre ne bizz. D. — Ritkán
titkot
megélni. E. — Könnyebb a házasság, szokott a nagy emberek gyermekébl
mint a gyermektartás. D. — Küzködik jó KV. — Sok a dolog, mind
válni.
minta luteránus gyermek az anyjában. szorgos, sok a gyermek, mind rongyos.
Ny. — Legkésbb érö gyümölcs a Ny. — Sok a gyermek, kevés a
4. 3.
gyermek. D. — Madár szerencsétlen kenyér. D. — Sok a gyermek, kevés
a gyermek kezében, E. — Másodszor a D. — Sok volna a gyermeknek
cipó.
gyermek, (Vén,) D, — Meghalt a gyer- rák lábastul. K. — Se felesége, se •

mek, a komaság, M. — Meghalt

elkölt gyermeke. D. — mintapogány- Sír-rí
a gyermek, oda a komaság, KV, — gyermek. D. — Száz esztends gyer-
Meg nevezni a gyermeket. (Nyiltan
kell mek félbolond. D. — Szép a gyer-
is

kell beszélni.) E. — Megmondja a mek anyjának. E. — Szép a gyermek

gyermek, hogy megverték, de nem anyjának, ha taknyos D. — Szóra is.

mondja meg, hogy miért. E. — Meg- szoktatni a gyermeket. E. —

kell
ölt egy gyermeket, vitéz nevet kivan. Taknyos gyermeke is szép az anyjá-

D. —Meztelen mint a cigány gyer- nak. E. — Tetves mint a koca gyer-

mek. E. —
Mi is voltunk gyermekek. mek. (Talált gyermeknek nem viselik
KV. — Minden anyának szép a maga gondját.) D. —
Torkig van benne, mint
gyermeke. KV. —
Minden gyermek szaros gyermek a szalma-bölcsben,
sirassál születik.KV. —
Mondja a (Bajban van,) D, —
Uj gyermekek, uj
gyermek, hogy megverték, de okát nem keresztek, KV, —
Váltott gyermek,
adja. D. —
Ne tanitsd apádat gyer- (Rossz,) D. — Vessz teszi a gyer-
meket csinálni. E. — Nehezen jó a meket jámborrá, KV. — Vessz nem
gyermek, ha szüli rosszak. D. — töri csontját a gyermeknek. E. —
Nekiszokott mint a rossz gyermek a Visszajön mint a lakodalmas gyermek.
vessznek. D. —
Nem adja dajka a (Oda, a hol jó volt dolga.) Ny. 5. —
gyermeknek a legjobb falatot. KV. — Zabgyermeknek az egész világ apja.
Nem gyermek kezébe való a kés. E. (Találtnak.) Ny. 9. —
Záratlan kapu
— Nem gyermeknek való a kés. KV. a gyermek szája. BSz. — Zörg dió,
— Nem gyermeknek való a bor, nem mogyoró, sjró gyermeknek való. S. —
tudja megrágni. BSz. — Nem jó a Átesett a bajon, mint az egyszeri szz
gyermeknek a kés. E. — Nem kell a a gyermekszülésen. Ny. 17. Az el- —
gyermeket fürdvel kiönteni. (Német.) vetettgyermek könnyebb kortyot iszik.
 — 289 —
D. — Egész nap ásitozik,mint a pruszkai val kell keresni párját. E. — Gyertya-
gyereke. D. — Egyetlenegy gyermek tartó nem megyén mennyországba. (A
akasztani való. (Sok aggodalom for- ki a rosszat segiti a bün elkövetése-
rása.) E. — Ertlen mint a gyermek. kor.) E. — Káposztáját gyertyafaggyú-
D. — Elhagyja mint cséppai gyerek val zsírozza, (Szegény.) — Kire D. fut
a sírást, ha borral kínálják. (Nem nagy a gyertya ? (Kit fognak megverni. Azt
szomorúság.) Ny. 5. —
Elbb van tartják, hogy kinek oldalán lefut az
gyerek, mint a ruha. (Ez az els gyer- ég fags'vugvertva zsiradéka, az verést
meknél szokott megesni.) Ny. 5. — fog kapni.) E. — Meggyújtott gyertyát
Ez nem gyermekjáték, hogy hamar el- nem kell csudálni, ha fogy. ML. —
kezdjék és hamar végezzék. D. El- — - Nagy viaszgyertyákat csöpögtettek
hal érte, mint a baranyai gyerek a aljába, (Farába ; megverték.) D. —
tarisznyáért. Ny. 5. — Gyermek kezé- Nappal gyertyát ne gyújts. (Világos
ben éles kés. D. —
Gyermekért, ebért dologban ne kételkedjél.) D. Nem —
nem egyszer támad villongás a szom- kell gyertyát véka alá rejteni. E. —
szédban. E, —
Hazug gyermekbl Néha az ördögnek is gyertyát kell
tolvaj-ember válik. S. Kezeégett — gyújtani. D. — Rám virított a gyertya.
gvermek irtózik a tztl.
Ki D. — (Ha a faggyú-gyertya bele rózsát mutat
gyermekért, ebért veszekedik, pad alá a gazda felé, azt jelenti, hogy pénzt
bújjék. K. —
Okos gyermek nem fog kapni ha az ajtó fe'é virít, hogy
;

sokáig él. KV. —

Öregnek a bor tej, pénzt fog kiadni.) E. Szolgál a—
gyermeknek a Sok bába
tej bor. S. — gyertya, magát megemészti, E. Ugy —
közt elvész a gyermek. KV. Sok — kell vigyázni a leányra, mint a gyertya-
bába közt a gyermek is elvész. Sz. — lángra. Ny. 22. —
Egyenes mint a
Sok id eltelik, mig a gyermekbl em- mártott gyertya, S. —
Gyertya másnak
ber válik. D. —
Szerencsés gyermek, szolgál s magát megemészti, KV, —
kinek az apja elkárhozott. (Gazdag Igyunk, mig a gyertya ég, D, Kör- —
apának fia.) Sz. —
Tiszta édes gyer- mére égett a gyertya, Sz.
meknek való, D. Gyertyáz. Nem sokat gyertyázott
Gyermekes háznál le kell ülni. a könyvek mellett. D.
(Különben elveszti álmát a gyermek. Gyékény. Farához száradt a gyé-
Babona.) S. kény. (Szegény.) D. —
Ki tudja, mikor
Gyepgyói. Összesúgnak mint a rántják ki alólunk a gyékényt. (Mikor
gyergyói lovak. (Fáradt lovak egymás halunk meg.) E. —
Kirántották alóla
nyakára teszik fejket. Egy bárgyú a gyékényt, (Meghalt.) D. — Más fejére
pór látván ezt két gyergyói lovon, azt gyékényt ne gyújts, D. Száraz mint
•
—
mondotta: összesúgnak.) D. a gyékény, D, —
Egy gyékényen árul-
Gyertya. A napnak gyertyával nak, M.— Elrántották alóla a gyékényt.
világit. D. —
Az ördögnek is kell (Meghalt.) Sz. —
Ki sem tudja, mely
gyertyát gyújtani. Sz. Az ördögnek — nap elrántják a gyékényt alóla. M. —
is kell egyszer gyertyát gyújtani. Ny. Megalkusznak egy gyékényen. D. —
8. — Asszonyt, vásznat ne végy Nem árulok meg veled egy gyékényen.
gyertya-fénynél. ME. — Asszonyt, ME.
vásznat ne végy gyertyavilágnál. B. — Gyémánt. Fényes mint a gyémánt.
Dereka gyertya, keze gömböly. D. — B. —Gyémánt hasad vértl. KV. —
Délben gyújtasz gyertyát. (Világos Ha a csehkre legszebb pecsétet met-
dologban kételkedel.) M. KV. Fogy — szenek is, még sem válik gyémánt
mint a gyertya. S. —
Gyertyát sem belle. D, —
Gyémánt is elolvad, nem
gyújt, fél hogy elfogy. D. Gyertyá- — csuda, ha a jég. D. — Kemény mint
Margalits E. : Magyar közmondások. 19
 : —

— 290 —
a gyémánt. (Az ásványok keménységi Gyolcsos tót. Járja az országot,
foka szerint a gyémánt legkemé- mint a gyolcsos tót. D. Oldalog, —
nyebb. D. mint eb a gyolcsos tóttól. E.
Grammatika. Közjóra világol, Gyom. Csendes mint tyúk a gyom-
mint Márton grammatikája. (Márton ban. D. —
Hallgat mint tyúk a gyom-
német grammatikájából többen tanul- ban. E. —
Lelapult mint tyúk a gyom-
tak együtt.) E, ban. D. —
Mindenütt terem a gyom.
Gránát. Skarlát, gránát, nyuszt D. —Ritka út gyom nélkül. D.
Léva, Tata, csuszt. (Csáki László gróf Gyomlál. Nehéz a konkolyt mind
1649-ben oly nagy pompát fejtett ki, kigyomlálni. D. —
Parlag Péter kapálja,
hogy díszruhája uradalmakat érö volt.) Muhar Maris gyomlálja. (Elhagyott
Cz. — Skarlát, gránát, nyüst : Léva, szölö.) Ny. 6.
Tata, sust. Sz. Gyomor. A föld is kiokádja gyom-
Gritti Lajos halála. (Rossz ember rából az elrejtett dolgokat. B. —A
kegyetlen, keserves halállal hal meg. gyomornak is van füle, E. — A jó gyo-
Gr. Lajost Megyésen ugy végezték ki, mor mindent megröl, a babot is lejár-
hogy reggel két kezét, délben két lá- ja. Ny. 24. —
K kinek a gyomra fáj,
bát és este fejét vágták le.) M. KV. keressen rá borzát (bodzát). Ny. 1. —
Gróf nemes, ha hazafi. E.
is Gróf, — A struc-gyomor vasat is megemészt.
kádencia: sróf. E. —
Olyan módja van, D. —
Akár a téglaéget, akár az
mint egy grófnak. S. —
Tojásból soha gyomra. D. —
Be ne fald azt egy nap,
sem lesz gróf. E. a mit esztendnap meg nem emészt-
Gyík. A ki a kígyótól megijedt, az het gyomrod. D. —
Bork van a gyom-
a gyíktól is fél. Ny, 6. —
A kit a kigyó rában. E. — Csak azt bánja, hogy két
megcsíp, a gyíktól is fél. Ny. 1. Izeg- — gyomra nincs. E. —
Csak azt bánja,
mozog mint a gyík, mint a kit a bolha hogy mint az ökörnek két gyomra
csip. Ny. 6. —
Kit a kigyó megmar, a nincs. D. — Ecetes gyomrú. BSz. —
gyíktól is fél. E. —
Szemibe mondta, Ecetágy a gyomra. (Sokat iszik.) D.
mint íme Pista a gyíknak, (Nagy vitéz- — Éhes gyomornak mézes falat a
ség.) Ny. 5. —
Méregemésztette gyík, D. zabkenyér héja is. KV. Éhez gyo- —
Gyíkles. (Panganét.) D. Kurta — mornak nincs jobb a kenyérnél, KV.
mint a gyíklesö. D. — Fehér cipó sós túróval használ az
Gyilkos. A ki minek nem mestere, éhes gyomornak. B. —
Egy itce gyom-
az annak gyilkosa. (Elrontója.) Ny. 1. rában, kanál viz a tengerben. E. —
— A tömlöcbe gyilkos vezeti a tolvajt, Farkas gyomor. (Telhetetlen.) D. —
D. —A tolvajnak gyilkos az örököse. Farkas gyomor legyen koporsója. D.
D. —Gyilkos akasztja a lopót. D. — — Farkas lakik tágas gyomrában. D,
Gyilkos vezeti a tolvajt a fogházba. K. — Fél éhgyomorral a fecske fecsegé-
— Istentelen gyilkos. D. — Ki mihez sétl, (Szeret enni, lel rá okot minden-
nem ért, gyilkosa az annak. E. — — Gombóccal üres gyom-
ben,) D. tölti

Gyilkosság". Hol sok a szolga, tit- rát. — Gyomra a patkószöget

D. is

kolt a gyilkosság. (Nem vallanak egy- megemésztheti. D, — Gyomra buza-

másra.) D. verem. D. — Gyomra a betegnek, fáj

Gyim - gryom ember. (Egvügvü.) fogát huzzáli. B. —

Gyomrában van.
Ny. b. E, Gyomorban sem jó a restség. D.
Gyolcs. Az adós, az adós, kinek — Gyomorból szól. (szintén,) Páz-
a gatyája gyolcs. (Úr.) Np. Fehér — mán. —
Gyomromból utálom. E.
gyolcs. (Vénasszony.) D. Fehér mint — Jó gyomor kell hozzá. E. Káka- —
a gyolcs. D. —
Vékony mint a gyolcs. D. gyomor. D. — Ki a munkát kerüli,
 — 291

gyomrát nehezen tölti. D. Ki kerüli — öcscse lábát. (Törött lábát borogatás-

a munkát, nehezen tölti meg gyomrát. sal gyógyította, megüszökösödött s az
BSz. —
Kilenc itcés a gyomrom, tize- orvos levágta.) Ny. 1. —
Jó orvos
dikkel megtoldom. Np. Korgó — magát gyógyítja legelbb. (Latin.) S.
gyomornak nincs füle. E. Kutya — Kit isten meg akar gyógyítani, egy
—
gyomor a csontot is megemészti. — száraz fügével meggyógyíthatja. ML.
D. is

Kutya gyomornak pacal a foltja. D. — — Könny sebet de nehéz ejteni,

Lyukas a gyomra. (Telhetetlen.) D. — gyógyítani. KV. — Megorvosolja az
Mészéget kemence a gyomra. D. — id, amit az ész meg nem gyógyíthat,
Minden tagja gyomor. E. — Mintha D. — Minden sebet egy gyógyít. írral
kaptafára verték volna gyomrát. (Tá- KV. — Minden sebet egy kencscsel
gas.) D. — Nagyobb a szeme, mint a gyógyit, KV, — Minél inkább gyógyít-
gyomra. — Nem a gyomorba. ják, annálinkábböregbedik(nagyobbo-
E. fér
S. — Nem kérdi a gyomor, hányat a nyavalya, KV. — Nem lehet
dik)
ütött az D. — Nem szokhatik
óra. minden sebet egy gyógyítani, E. írral
hozzá a gyomra. D. - Pokol a gyomra. — Okos borbély nem gyógyit minden
D. — Nyerset evett gyomra, nem sebet egy D. — Orvos, gyógyítsd
írral.
emésztheti. (Bajba D. — Rossz
került.) meg magadat. Szentir. — Se se írja,
gyomornak becsülete a kevés E. szelencéje, mégis gyógyít. D.
étel.
— Semmi feneke gyomrának, mint a GyÓgfyuL Akkor lesz rosszul az
kürt. D. — Soha sincs elege, mint a orvos, mikor mások gyógyulnak D. —
koldus gyomornak. D, — Több van Könnyen gyógyul az seb, de a régi uj
neki két gyomránál. D. — Tüz gyomor. még könnyebben elfenül. D,
D. — Újság gyomromba, hideglelés Gyg'yviz. Betegnek gyógyvíznél
pokolba. (Tavaszszal ha újságszámba és orvos kezénél jobb a szép vigasztaló
men ételt tálalnak.) Ny. 8. szó, KV,
Gyopár. A mint üszögölöd gyo- Gyónás. Milyen a gyónás, olyan a
párod, ugy ütsz belé. D. föloldozás. S.
GyOPS A restnek még a szája se Gyónik. Akkor is hazudik, mikor
gyors. D. —
Gonosz hirnek gyorsabb gyónik. D. —Gyermek vagy, tikmony-
a szárnya. S. —
Gyors mint a sors. E. hoz gyónjál. K. —
Hóhérnak gyón.KV.
— Gyors mint a szél. M. Gyors — — Mikor gyónik, akkor is veszek-
mint az alsó malomk. (Mozdulatlan.) szik, D.
Ny. 1, —
Gyorsaké csak a futás. D. Gyónópénz. Egyik pap a másiktól
— Kicsiny a bors, de ers és gyors. nem vesz gyónópénzt. KV.
KV. — Vén ember mindenben lassú, Gyóntató. Gyóntató eltt káros a
csak a koporsóhoz gyors. D. titkolás. E. — Orvos és gyóntató elÖtt
Gyorsan. Kenett szekér gyorsab- káros a titkolás. D.
ban jár. D. —
Ki gyorsan jár, hamar Gyórói. Elszaladt mint a gyóróí
elfárad. S. —
Lassan kezdj, gyorsan gombóc Gzírákra. (Kemény.) Cz,
végezz. Ny. 4. Gyökér. A jó disznó kitúrja a
Gyorsaság^ nem boszorkányság. S. gyökeret, s a rossz felkapja. Ny. 9. —
Gyógyít. A fájdalmat fájdalmas Áll mintha gyökeret vert volna. E. —
eszközzel gyógyítják. KV. Amely — Bús vadkan a tölgyfa gyökerének is
eb megharap, annak szre gyógyit. E. neki vágja agyarát. D. —
Eszes disznó
— A nyavalyát nyavalyával gyógyítja. mély gyökeret ránta. M. Eszes—
KV. — Eb a sebét nyalva gyógyítja. disznó mély gyökeret ránt. KV, —
D. — Faolajjal gyógyították D. farát. Fattyuágak mély gyökeret nem ver-
— Gyógyította mint Maró Vera az nek. Pázmán. —
Fattyú csemete mély
19*
 ;

— 292

gyökeret nem ver, D. Henyélés a — gyöngéje. ME. (A maga gyarlósága,

gonoszság gyökere. S, Könnyebb — gyenge oldala.)
gyökérrl nevelni a fát, mint ágról. Ny. Gyöngeség". Ifjúság bolondság
4, —
Mély gyökeret vert, nehéz ki- öregség gyöngeség. S.
húzni. D. —
Nagy fa, nagy gyökér. B. Gyöngyén bánik vele mint a hímes
— Nem mindenben édes gyökér a tojással. E.
szerelem. KV. — Nem mindenkor Gyöng'y. Drága mint a gyöngy. D.
édes gyökér a szerelem. D. Okos — — Ez az élet gyöngyélet senkitl :

disznó mély gyökeret ránt. E. Pénz- — sem — Gyöngyélet a legény-

félni. E,

nek szerelme, gonoszság gyökere. KV. Np. — Gyöngyélete van.

élet. — S.
-
—
Tormába esett féreg azt gondolja, Gyöngy olvad ecettl. KV. — Gyöngy
hogy nincs annál édesebb gyökér. B. gyöngy marad, ha sárba esik is. D. —
— Tudom torma, milyen jó édes Gyöngyház, ha leszakad lesz más. Ny,
gyökér vagy ! Ny. 5. 10. —
Gyöngyöt nem szokás a disz-
Gyökepestül. A fák sokáig nnek, nók elé dobni. Szentir. Nem sze- —
de egy óra alatt gyökerestül kivág- méten szedik a gyöngyöt. D. Szép —
hatok. D. —
Eddig gyökerestül ki- mint füvön a harmatgyöngy. D. —
veszett. D. — Gyökerestül-tövestül. D. Vak tyúk is lel gyöngyöt. E.
— Gyököstül, gyökerestül kiveszett. Gyöng'yviz. Halálos Lázárra ne
D, — Gyököstöl vonja ki a bükkfát. vesztegess gyöngyvizet. KV.
D. — Nehéz az agg fát gyökerestl Gyöngyös szekercével fát ne
kirántani. D. vágj. D.
Gyömbér. Az okos disznó elé nem Gyöngyös, (Város.) Helyén van
hányja a gyömbért. D. Disznóra — mint Gyöngyös. (Szép helyen van.) E.
gyömbért. D. —
Disznóra gyömbért — Helyre zökkent mint Gyöngyös.
veszteget. Sz. —
Disznóra ne vesz- (Helyén van.) Ny. 18.
tegess gyömbért. M. Gyömbért — Gyönyörködik mint majsai em-
viszek, nem neked való. E. Gyömbért — ber a süvegben. Ny. 5.
viszek, félre bolondok, nem nektek Gyönyör testben szép lélek lak-
való. D. —
Emberre makkot, disznóra hatik. D.
gyömbért. E. —
Nem mind gyömbér, Gyönyörség" nem homlokkal, ha-
mit a kalmár ebe hullat. BSz. — nem háttal fordulva ismerteti meg
Nem disznónak való a gyömbér, KV. magát. (A kéj a végén ismerszik meg
— Nem hintik a disznó elé a gyöm- milyen.) F. — Egy kis gyönyörség
bért. B. sereges bajjal jár. (Kéj.) E. Egy kis —
Gyöngye. A part is ott szakad, a gyönyörség sereges jajjal jár. D. —
hol leggyöngébb. (Szegényt éri a baj.) Parányi gyönyörség, sereges baj. E.
Ny. 20. —
A félénk nyúlnak nyaka — A jámborság megmarad, a gyönyö-
leggyöngébb. D. Addig hajlik a — rség elvész. KV.
vessz, mig gyönge, B. Gyenge a — Gyönyörséges, Mi lehet kedve-
nád, de mégis a szél hajtogatja. (El sebb és gyönyörségesebb a kivánt
nem töri.) E. — Az ers erdt szánt, szabadságnál. KV.
a gyenge a mezn sem
boldogulhat Ny. Gyöp. (Gyep.) Hiába szarja a gyöpöt.
9. —
Ers erdt szánt, gyenge ugart (Rest.) Ny. 1. —
Ha gyepet sem szánt-
sem. Ny. 4. — Ne húzd a gyöngét hatsz, erdre ne vágyakozzál, D. —
ersen, elszakad. D. Gyenge lábon — Erdt szánt, gyept se szánthat. KV.
áll. S. —
Gyönge mint a harmat. E. — Gyötrelem. A rossz asszony nagy
Gyönge tücsöknek is hangos a szava. gyötrelem a háznál. D. — A nagyhét
E. — Mindenkinek megvan a maga kutyagyötrelem. (Böjt.) E. — Szere-
 —
— 293

lem, gyötrelem. E. — Szerelem, sziv- nak alája. (Hirhordó megjár.) D. —

gyötrelem. ME. Más fejére gyékényt ne gyújts. D. —
Gyz. A félénk nem gyz ellensé- Nappal gyertyát ne gyújts. (Világos
get. B.— Az arany fegyver néha többet dologban ne kételkedjél.) D. Nem —
gyz a vasnál. D. — Erö, munka sokat gyújthat az, kinek magának sincs tüze.
gyz. D. — Hol senki ellent nem áll, S. —
Néha az ördögnek is gyertyát
ott gyzedelmeskedik. KV. — Attól kell gyújtani. D.
tarthat a jó vezér, hogy az ellenséget Gyújtás. Puskapor-gyújtásra elég
nem gyzi nyakkal. D. — Gyzi szóval. egy szikra. D.
E. — Gyzi pénzzel. ME. — Gyzzön a Gyújtó. Egy gyújtót kétszerre, egy
jobb. ME. — Isten gyzné pénzes má- itce bort egyszerre. (Rossz takarékos-
léval.D. — Isten gyzné öt pénzen vett ság.) Ny. 5.
máléval. D. — Késbbre gyzhetni Gyúl. Házról gyúl a ház. D. —
a várást mint a várost. D. Ki gyzné— Könny a kis gyuladást eloltani. D.
a szegény házát tyúkkal, kalácscsal. Gyula. Betekint mint Bakó Gyulára.
D. — Gyzi a bort. ME. — Nem gyzi Ny. 3.
borral. ME. — Nem gyzi brrel a hasa. GyÚP. Akár túrják, akár gyúrják. E.
(Nagyev.) D. — Nem gyzi brrel a — Akár túrják, akár gyúrják, mindegy.
hasát. E. — Nem gyzi cérnával. (Nincs D. — Egy tekenöben gyúrnak. D. —
elég türelme. BSz. Nincs elég pénze Ki keveset gyúr, kevés kalácsot eszik.
vállalatához. Ny. — Nem gyzi D. — Könny a lágy sarat gyúrni. D.
l.j

szuszszal. — Sok lud disznót gyz. Rossz kovászszal ritkán gyúrni jó tész-
S.
KV. — Sok pipe ludat gyz. D. — Sok- D. — Sok a dolgom mind szorgos
tát. ;

kal kellannak harcolnia, sokat akar sok a gyerek mind rongyos nem érek
ki ;

meggyzni. E. — Sokat az ördög se rá meszelek, tésztát gyúrok, reszelek.

gyz. D. — Többször gyz az okos Ny. 5.
mint a bátor. E. — Törvényt gyz Gyúró. Nem jó a
is ha nem jó a túró,
a pénz. K. gvúró. D. — Vassvuró. ME.
Gyzedelmes. Az út közönséges, Gyjt. A becsüld, igy gyüjt- fillért

de csak gyzedelmes járhat bátran hetsz aranyat. KV, — Ebül gyjtött

rajta. K. szerdéknek ebül kell elveszni. M. —
Gyzelem eltt nem tapsolni. Hamisan gyjtött pénz elemészti a ma-
kell
KY. — Egy harc nem gyzelem. E. — radékot. D. — Száz igaz pénz között
Kiagyözelemeltttapsol, aligha utána egy hamisan gyjtött a többit is el-
nem búsul. D. emészti. Sz. —
Ki ifjanta gyjt, vén-
Gyzés. Megelzés, gyözés. D. ségében füt.KV. —
Ki ifjantan jól gyjt,
Gyzhetetlen. Tüz, viz és asszony vénségére jól ft. D. —
Ki nyárban nem
épen gyzhetetlen. S. gyjt, télben keveset ft. KV. Sz. —
Gyújt. A gonosz nyelv nagy tüzet Ki nyárban nem gyjt, télben nem igen
gyújthat a házban. D. Az ördögnek — ft. D. —
Ki nyárban nem gyjt, tél-
is kell gyertyát gyújtani. Sz. — Az ben aggebül bánkódik. M. Amint —
ördögnek egyszer gyertyát gyúj-
is kell gyjtd, ugy osztogatod. D. Ara- —
tani. Ny. 8. —
Délben gyújtasz gyer- nyat nem gyjt, ki a fillért meg nem
tyát. (Világos dologban kételkedel.) M. becsüli. E. —
Bocskorban kereste,
KV. —Gyertyát sem gyújt, fél hogy csizmában gyjtötte. D. Bocskor- —
elfogy. D. —
Hogy bátran lopjon, szom- ban gyüjthetel, csizmában költhetel. D.
széd-házat gyújt fel. D. Hol tüzet — — Farkaskaszával gyjti a kincset. (So-
gyújtanak, füsti megy kivül is. Pázmán. kat tönkre tesz, hogy kincset gyjthes-
— Kinek posta a szája, meszet gyujt- sen.) B. —
Félhet a téltl, ki tavaszkor
 —

294 —
nem gyjtött. D, —
Ha mézet akarsz embert erkölcsérl. KV. A fát —
gyjteni, a fecske-fészket meg ne szen- gyümölcsérl, az embert erkölcsérl
vedd házad köri. E. —
Maga fejére könnyen megismerheted. B. A —
gyjt szenet. E, •
—
Nem gyjthet gyümölcsnek is a szépe kellemetes. D,
annyit a fösvény, hogy korhely fia el — A hamar ér fának férges a gyü-
ne tékozolja. D. —
Nem gyjthet mölcse. D. —A jó gyümölcs mellett
annyit a fösvény atya, mennyit a tékozló a rossz is elkel. D. — Az erltetett
fiu elpazarolhat. B. — Soha aranyat gyümölcsben van valami vadság. D.
nem gyjt, ki a fillért meg nem be- — Fanyar héjban édes gyümölcs rejt-
csüli. B, zik. S. — A legjobb fa legutolsó a
Gyjt.Csipa-gyjtö, (Haszonta- gymölcshozásban. D. — A leg-
lanságokat gyjt.) E. Feledékeny— rosszab fának logrosszabb gyümölcse..
gyjtt a tél hozza észre. D. Min- — D. — Az a gyümölcs legédesebb,,
den gyjtnek akad tékozlója. ME. melyet a féreg megrág. (A embert j
Minden gyjtnek esik tékozlója. D. rágalmazzák.) Cz. —
Akasztófa-virág-
GyÜl. A hol van a dög, oda gylnek ból is lesz néha gyümölcs. D. —
a sasok. KV. —
Ebül gylt, ebül költ. Bolond, ki a fának gyümölcsére néz,
B. —Ebül gylt szerzéknek ebül kell magasságát pedig nem tekinti. D. —
elveszni. E. —
Ebül gylt szerzéknek Éretlen gyümölcs hamar rothad. S. —
komondor sáfára. E. —
Ebül gylt Fának haszna gyümölcsén tetszik meg,
szérdéknek komondor a sáfárja. D. — Pázmán. —
Férges gyümölcs. S. —
Ebül gylt szérdéknek ebül kell el- Fojtós az éretlen gyümölcs. D. —
menni. D. —
Ebül gylt marhának Idvel érik a gyümölcs. KV. Id- —
ebül kell elveszni. M. —
Ebül gylt vel szokott a gyümölcs érni. KV. —
marhának farkas a gazdája. — D. Jó fa jó gyümölcsöt terem. B. J& —
Könnyen gylt, könnyen hlt. — D. fának is van rossz gyümölcse. (J6
Sok, ha igazán gylt. (Nagy vagyon, szülknek rossz gyermeke.) E. Jobb —
ha becsületesen szerezték.) Ny. — 2. fa jobb gyümölcsöt hoz. D. Jól —
Többrül több gyl a csrbe. D. megérett gyümölcs, melyet a darazsak
Gylöl. A gonosztev gylöli a megdonganak. (Érdemes ember, kit
napot. KV. —
Az asszony vagy szeret, megrágalmaznak.) D. Keser a —
vagy gylöl. D. —
Egyik koldus a trés, de édes a gyümölcse. D. —
másikat gylöli. KV. —
Gylölik egy- Késn virágzó fának ritkán érik meg-
mást, mint a kétvallásu házasfelek. gyümölcse. D. —
Korán virágzó fának
Ny. 7. —
Jobb a szeretknek sebe, ritkán eszel gyümölcsébl. E. —
mint a gylölknek csókja. KV. •
Könnyen hull az érett gyümölcs,
Jobb távol szeretni, mintközel gylölni. (Könnyen meghal az öreg ember.) D,
BSz. —Ki bárányt ápolgat (csókolgat), — Legkésbb ér gyümölcs a gyer-
a kost sem gylöli. E. —
Kit a biró mek. D. — Mely jó gyümölcsöt nem
fa
gylöl, nehezen tesz annak igazságot. terem, kivágatik és 'tzre vettetik,
E. —
Koszos a párlugot gylöli. (Mert Szentir. — Mely fák virágzanak, gyü-
azzal mossák és a lug csípi.) D. — mölcsöt nem hoznak, nincs belök.
Mely juh a bárányt szereti, a kost sem (Becsök, értékk.) Pázmán. — Min
gylöli. D. —
Minden napa gylöli a olyan a gyümölcse. E. — Min
fa,

menyét. KV. —
Rossz is gylöli a a mag, olyan a gyümölcs. D. — Mi-
rosszat. D. —
Varga a vargát gylöli. D. nem mag, olyan a gyümölcse. KV.
a
Gylölség*. Halál után megsznik — Nagy fát ráz, nehezen kapja gyü-
a gylölség. KV. mölcsét. D. —
Ne rázd a fát, mely
Gyümölcs. A fát gyümölcsérl. önkényt hullatja gyümölcsét. D. — Ne
 — 295

verd a diófát, mely bö gyümölcsöt ád. telik.D. — Nem itcével, hanem gyüszü-
KV. — Nem kell a gyümölcsért a fát vel méri a bort. D. — Se gyüszüje, se
levágni. S. — Nem minden virágbi tje. D. — Torka mint a szabógyüszü.
lesz gyümölcs. D. — Nem várhatni a E. — Eb a szabó gyüszü nélkül. D.
vad fától szelid gyümölcsöt. E. — Gyütt - ment. (Jött - ment.) Gyütt-
Nincs olyan vad gyümölcs, a ki meg ment embernek az a fizetése, mi a
nem érik. Ny. 9. —
Parányi bimbó, sárdi festé. (Kilökik.) Ny. 7. — Gyütt-
nagy gyümölcs. E. —
Parányi bimbó- ment kereng. D.
ból nagy gyümölcs nevelkedik. KV. —
Rossz fának férges a gyümölcse. D. — Ha. Csak az a »ha« ne volna. E.
Rossz fának több levele mint gyü- — Ha a »ha« nem volna, a cigány is
mölcse. D. —
Rossz gyümölcsnek ur volna. ME. —
»Ha« cigány praepo-
féreg a szive. D. —
Sok fának férges sitio. E. —
Jó volna, ha volna. S. —
a gyümölcse. Ny. 4. —
Sok kemény Könnyen volnék, ha volnék. D. —
fának lágy a gyümölcse. B. —
Tiltott Lenne, ha volna. E.
gyümölcs édesebb. E. —
Vad a szelid Hab. Fáradt mint habok közt a
gyümölcs is, mig meg nem érik. D. — hajó. D. — Hab ellen úszni. E. —
Vad fának vad a gyümölcse. D. Vad — Habbal menni. E. — Fehér mint a
fától jó gyümölcsöt ne várj.B. Vén — hab. ME. — Kszál a habok D. ellen.
darázs legalább megdongja, ha meg — Vizbe fúló habhoz kap. — Vizbe S.

nem eszi is a gyümölcsöt. E. — Vén haló ember habokhoz kapdos. Páz-

is

darázs megdongja a gyümölcsöt. D.

is mán. — Vizbe haló habhoz kap. is

— Vén fának gyümölcse is selejtes. S. K. — Túl már a habokon. (Bajon.) D.

Gyümölcsös. Szép mint Sági gyü- Habzik a szája, mint a veszett ku-
mölcsöse. (Csak egy-két silány fa volt tyának. D. — Habzik bele a szája, ugy
benne.) Ny. 1. jár a nyelve. D. — Habzik mint a ten-
Gyümölcsözbb nincs a szegény ger. D,
tenyerénél. K. Habzsi. Egyik kapzsi, másik habzsí,
Gyr. Az aranyból sem lesz gyürü, D. — Habzsolja a levest, mint a kutya.
ha meg nem verik. D. Félti az — Ny. 12.
arany gyürüt. (Rátartós, kerüli a mun- Had. A hadban legtöbb a vágott
kát.) D. —
Gyürüt váltott a szerencsé- hús, legkevesebb a káposzta hozzá. D.
vel. (Hü hozzá.) D. —
Kerek mint a — Anda Pál hadába való. (Papucs-
gyürü. D. —
Koldustáska vállán, arany hs. L. Anda.) Sz. — Béke a hadat,
gyürü ujján. (Nem illik össze.) E. — had szüli a békét. D. — Békesség-
Nem esik le a gyürü a kezérl. Ny. 7. ben kell a hadról gondoskodni. KV.
— Nem esik le az arany gyürü a ke- — Bús mint a vert had. D. Egyenl —
zedrl. Ny. 9. —
Nem esik le az arany osztálynem támaszt hadat. E. —
gyürü ujjadról. Ny. 9. —
Ujjadra von- Egyenlség nem támaszt hadat. KV.
hatod mint a gyürüt. D. Ujjon for-— — Haddal nyughatatlanságot, tenger-
gathatni mint a gyürüt. D. Hat — rel veszedelmet, barátsággal szidalmat
gyrje egy ujján. D. nehezen keresik, mégis meglelik. D.
Gysz. Elbirja a poharat, de nem — Hirrel ers a had. KV. Jobb egy —
a gyüszüt. (Inni tud, de dolgozni nem békesség száz hadnál. D. Nem fél- —
akar.) D. —
Feneketlen torka mint a het a nyertes a megvert hadtól, habár
szabógyüszüje.(A férfiszabó gyüszüje kevesebbel legyen is. D. Nincs a —
felül-alul lyukas.) D. —
Gyüszünyit hadban semmi »Péter bátya«. (Tréfa.)
iszik. E. — Lyukas gyüszü. D. — Mi- KV. —
Nincs a hadban semmi »Péter
nél kisebb a gyüszü, annál hamarabb bánja«. Decsi János. — Olyan mint a
 — —
296

vert had. S. — Öregek vezérlik a ha- Hahota. Nem fogja az okos haho-
dat, D. — Pénz vezeti a hadat. D, — tával a madarat, D. — Nem fogják ha-
Ritka mint a vert had. (Szétfut.) D. hotával a madarat. E.
Szórnom mint a vert had. ME, Vert — Hahotáz mindegyre. D.
hadak, vakmer remények. Vör. — Hagy. A moslékot a disznónak
Vén ember elméje és az ifjak ereje hagyd. KV. —
A szép remeket is utol-
verik meg a hadakat. Sz, Vén em- — jára hagyják. D. —
Bárány hagyja vé-
ber elméje és az ifjak fegyvere verik rét csapoltatni. E. —
Cserbe hagyni.
meg a hadakat. KV. — Vén elme, fiatal M. —Cserben hagyta mátkáját. E,
er veri meg a hadat. B. — Szállin- Édes magam, ne hagyd magad. E.
góznak mint a vert had. E. Ha egy ne hagyd
úttal elvégezheted,
Hadakozik. A holtakkal ne hada- kettre. D. —
Hagyj ma, holnap is
kozzál. (Ne szóld meg, hagyj nekik lesz. Ny. 4. —
Hagyj ma, holnap is
bekét.) D. —
Isten is a bátor katona találsz. Ny, 10. —
Hagyj ma, lesz hó-
mellett hadakozik. D. —
Szomorú do- napra. Ny. 10. —
Holt hagyja, él
log a királylyal hadakozni. D. Ki — osztja. E. —
Hosszú pórázra hagyni.
a békét nem beesüli, hadakozni sem S. — Jónak ne hagyj, rossznak ne ke-
tud. D. —
Ki a békét nem szereti, ha- ress. K. —
Jónak ne hagyj, rosszra
dakozni sem tud, D. —
Holttal hada- ne keress. S. —
Megeszi a koncát,
kozik, ki holtat rágalmaz. KV. másnak hagyja csontját. KV. Meg- —
Hadakozás és gonoszság együtt hagyja magát mind sütni, mind pirí-
járó szomszédok. Cz. —
Hadakozás tani. D. — Ne hagyd magad Guba Ja-
oly orvosság, mely nem lehet veszede- kab, (így biztatták, mikor felesége
lem nélkül. E. —
A hadakozásban jobb verte.) — Ne hagyd magadon száradni.
lovadat az ellenség sövényéhez, mint ME. — Ne hagyjuk bordában a vásznat,
a magadéhoz kötnöd. KV. A hada- — (A mit kezdettünk, azt végezzük is el.)

kozásnak bizonytalan a vége. KV. Ny. 6. —

Prókátorra hagyja^lelkét. D.
Hadi szerencsét, fiu magzatot, jó — Saroglyában hagyták. (Bajban.) D.
házasságot isten választja. E. Fiu — — Orvosra lelkét nem hagyja az okos.
magzat, hadi szerencse, jó házasság D. — Szabad szakálára hagyni. KV.
csak az isten dolga. D. — Üresen hagyta csizmáját, (Meg-
Hadnag"y. Ördögök céhmestere. E. halt.) E. —
Rossznak ne hagyj, jónak
— Ördögök hadnagya. D, Vén bába — ne keress. ME.
a manó ördögnek hadnagya. KV. — Hagyás. Jó kezdésnek jó hagyás
Vén banya, ördögök hadnagya. ME. a vége. E.
Hadrone. Jár a szája mint a had- Hagymával élj. (Hagyj máról hol-

roncnak. D. —
Tiz esztends had- napra takarékosan élj. Szójáték.) Ny
;

rone nem pajkosabb nála. D. 2. — Megesküszik egy vörös hagy-

Hadsereg". Szép mint a rendes máért. S. —
Vékony mint a hagyma-
hadsereg. D. hártya. D. — Hagyma lesz holnapra,
Hadverés. Házasság, hadverés, ki- (Szójáték Hagyj ma, lesz holnapra,)
:

rályválasztás, isten dolga. E. Ny. 2. —

Vöröshagyma, foghagyma, az
Hadvezérlés. Királyválasztás, had- is mindjárt egy nóta. (Élelmes ember

vezérlés, feleségvevés, isten dolga. D. mindig tud magán segíteni. A ki éne-

Hadaritja mint a baranyai bika kelni akar, bármely szóval nótázhat.)
a füvet. S. Ny. 14. —
Uram, büntesd meg a hagy-
Hadd el hadd. Az volt ám a hadd mát. (Hamisan esküdött megesküszik ;

el hadd. E. — Itt ám a hadd elhadd. egy vörös hagymáért is.) E.

D. — Most jön csak a hadd el hadd. D, Hagymáz. Hagymázban van esze.
 — 297

(Bolondos, —
félrebeszél.) D. Min- — — Ugy áll a haja, mint a szénaboglya.
dennapi hideglelés hagymázt szül, S. —
Urak vesznek össze és a jobbá-
D. —Kopasz, mint hagymáz után a gyok haját tépik. KV. Vörös mint —
beteg. D. a Júdás haja. D. —
Vörös hajúban,
Hagfdos. Az élt a holtak hagdos- vörös bajuszuban ritkán szokott jó
sák. (A jót rágalmazzák a rosszak.) D. válni. Sz. —
Zsiros mint a csikós haj.
Haj. Az sz haj, dudazaj, de a ránc D. — Vörös hajú tt. (Álnok.) Sz,
már nem tánc. (Fiatalon is meg lehet Hajszál, A hajszálnak is van ár-
szülni, de a ráncos arc már a vén- — Egy jó hajszál sincs
nyéka, KV,
ség jele.) D. —
Az asszonyembernek — Egy paraszthajszál hija
fején, D,
hosszú a haja, de rövid az elméje. M. ME, — Egy paraszthajszálnyi
volt,
— Az asszonynak hosszú a haja, rö- különbség, (Igen csekély,) E. — Eltte
vid az elméje. KV. — Az urak vesz- a hajszál dorong. (Félénk.) D, —
is

nek össze, a jobbágyok haját tépik. Feláll az ember hajaszála, (Borzasztó,)

D. — Arvalányhaj. (Szegény.) D. — E, — Hajaszála sem görbül meg,
Betegsége után esze, haja elment. D. (Semmi baja sem ME. — Hajszá- lesz.)
— Bell a haja, mint az oláh kecské- hasogat. (Csekélységen fenakad.)
lat
nek. D. —Borzas hajú buti boszorkány. D. — Hajszálhasogató. (Aprólékos-
D, — mint beteg Bálint a haját.
Félti sággal bibelödö.) E. — Hajszálon füg-
(Forrláz után ajtót-ablakot bezárt, gött E. — Hajszálon múlt
élete. élete,
hogy haja ne menjen.) D. — Fodor
ki E. — Hasogatott hajszálnyi. (Parányi.)
a haja, a szája. (Hazug.) Cz. — Haja
sik D. — Hasogatott hajszálnyira sem tá-
nne, ha kopasz volna (Szerencsés-
is. vozik. D. — Minden haja szála az ég
nek minden D. — Hajánál
sikerül.) meredt. (Megrémült.)
felé — Nem- S,
fogva. (Erszakolt okoskodás.) E. — csak a hajszálat, de a szálfát sem ha-
Hajba kapni. (Hevesen veszekedni, vi- sogatja meg valaha. (Neki minden jó.)
tatkozni.) E. —
Hajpor a zsiros hajon. D. —Sok hajszálat kell addig a fej-
(Hiába való.) D. —
Hosszú a haja, rö- nek elveszteni, mig megkopaszodik. D.
vid az esze. (Asszony.) D. Hosszú — — Vékony a hajszál, mégis van ár-
mint az asszonynak haja. D. Jó az — nyéka. B, —
Vékony mint a hajszál,
isten jót ád, kopasznak is hajat ád. D. D, —
Vékonyabb a hajszálnál, D, —
— Késbbre szül a bajusz, mint ahaj. Több a bne, mint a hajaszála. S.
D. — Kinek nem haj, annak nem jaj. Hajadon. Régen volt hajadon. D,
(Az jajgat, kinek haját húzzák.) D. — Hajas. Nem éred meg hajasán,
Könny ritka hajat megfésülni. S. — kopaszán is bajosan. Ny. 1. — Körül-
Kurta mint a francia haj. (Rövidre hajas, kotnyeles. (Parókás, cifrálkodó,
nyirták, parókát hordtak.) D. Mind- — mindenben beleártja magát, férfiat-
járt hajba kapnak. (Összevesznek.) S. lan.) D.
— Nekem is volt gesztenyeszín ha- Hajatlan. Jobb a hajatlan, mint a
jam, (Én is fiatal voltam.) D. Nem — veltlen fej. D.
félti kopasz a haját. E. —
Nem hajáért, Hajpor. Franciának hajpor, magyar-
hanem hajáért hizlalják a disznót. D. nak jó bor. D. —
Hajpor a zsiros
— Örült Bálint, hogy a haja megjött. hajon. (Hiábavaló.) D. — Kopaszra
D. — Ritka mint a kopasznak a haja. hajport. D.
D. — Sok sz hajat szerez a bú, E, Hajdina. Átúsztak, mint a mádiak
— Sok sz hajat szerez a búgond, D, a hajdinát. (A virágzó hajdinát boros
— Szerencse haj, (Els öszhajszál.) fvel éjjel viznek nézték.) S,
E. — Szke haja, kék szeme. D. — Hajdú. Csak annyi neki, mint a
Ugy áll a haja. mint a disznóserte, E, hajdú seggén a kobak, B. — Ért hozzá
 — 298 —
mint hajdú a harangöntéshez. (Ezt mint Putnok. (A templomban a néme-
nehéz mesterségnek tartják.) KV, — tek énekelték Heilig, heilig
: mit a !

Hajdút fogott. (L, fog.) E, Igen tud— magyar ember arra értett, hogy: haj-
hajdú harangot önteni. M. Két hajdú— lik.) S. —
Hajlik mint a német imád-
nehezen rzi a várat. D. Kit az — ság. (Heilig!) Ny. 14. Hajlik mint—
isten megver, nem hajdú veri meg. E. a német létánia. Ny. 23. — Minden
— Lóra katona, tehénre hajdú. D. — embernek maga hajlik a keze. E.
felé
Megszokta, mint hajdú a kaszát. D. — — Minden szentnek maga hajlik felé
Nehéz két hajdúnak várat oltalmazni. a keze. D. — Nem csuda, ha az éret-
KV. — Ritka hajdú garabonca nélkül. len nád meghajlik. D. — Szentnek is

D. — Sokat talpal a hajdú, mig lóra maga felé hajlik a keze. S, — Törik,
kap. E. —Szereti mint hajdú a pocsé- de nem hajlik. S.
tát. D. — Tehénre hajdú! E. Tud — Hajlit. Addig kell a vesszt hajlí-
hozzá, mint hajdú a harangöntéshez. tani, mig gyenge. Ny. 6.
KV. Hajnal. A jó gazda hajnal eltt
Hajigcál. Kolbászszal hajigál a sza- ágyaz. (Készül a nyomtatáshoz, munká-
lonnára. (Kis ajándékkal kedveskedik, hoz.) D. — Eljön a hajnal, ha kakas
hogy nagyobbat kapjon.) D. — Ne — Érzi, mint a
nem kukorékol is. D,
hajigáljon kinek üvegbl a háza.
az, juhász a — Jó a bor min-
hajnalt. S.
Ny. 13. — Szalonnára kolbászszal
is denkor, hajnalkor, Np. — éjfélkor.
hajigál.D. — Ott hol gombóccal
élni jó, Korán kelés hajnalt nem szerez. K. —
hajigálják az embert. E, Kora felkelés nem szerez hajnalt. KV.
Hajit. Annyira apád, mint a
hajit — Piros mint a hajnal. D. — Ritka
sütlapát. Ny. — Messze
2. mint az éjszaki
hajította (Északi hajnal.- fény.)
a nyárfa-sulykot. (Nagyot hazudott.) D. — Szép mint a hajnal. D. — Szép
D. — Messze hajitja a sulykot. E. — mint a hajnal a kéményen. E. — Szu-
Amit kézzel fával ne
elérsz, szog mint a
hajitsd. hajnalban. — Tapo-
tót S.
D. — Amit kézzel ér az okos, nem mint banya a
gatja, — Tapo- hajnalt. S.
hajitja D. — Mit kézzel
bottal. nem mint
ér, a
gatja, Ny. —
tót hajnalt, 3.
— Terméketlen fára Tapogatja mint vak a hajnalt. Ny.
hajitja bottal. E. 8.
követ senki nem (A világnyelve
hajit. — Tapogatózik, mint a hajnal után. tót
a jót szapulja.) E. Ny. 7. — Homályba borult hajnali csil-
Hajítófa. Nem ér egy hajítófát D. laga. (Vége szerencséjének.) D.
Hajlandó. Esend az ember, haj- Hajol. Feltette fejét, nem hajol.
landó a pendely. (Gyarló a férfi, rosszra (Nyakas.) D. — Kvé keményedett nyak
hajlandó az asszony.) E, nem hajol. D. — Pózna a nyaka, nem
Hajlék. Atetünek legalább hajléka hajol. D.
van, ennek semmié. D. — Meghúzza Hajó. A
hajó magától is lemegyen
magát, mint téli csiga hajlékában. E. a folyón. D. —
A hajó nyomát keresi
— Uram, nem vagyok méltó, hogy a tengeren. D. —
Boldog, ki a hajót
hajlékomba jöjj. Szentir. a partról nézheti. D. — Egy hajóban
Hajlik. Addig hajlika vessz, mig eveznek. Pázmán. —
Fáradt mint a
gyenge. B, —Addig hajlítsd a fát, mig habok közt a hajó. D. Hajó lesz, —
hajlik. B. —
Addig hajlítsd a fát, mig ha jó lesz. (Szójáték. Minden ha jól
vessz. D, —Addig tekerd a gúzst, készül, az lesz aminek lennie kell.) Gz.
mig hajlik a vessz. D. Én is bíz-— — Hajó mellett jó úszni. KV. Hajó —
tam egy nádszálhoz, ki felnvén haj- mellett úszni hiúság. (Hiába való dolog.)
lott máshoz. D. —
Hajhk mint a jég. D. — Inkább hajót húznék. (Inkább
D. — Hajlik mint a viasz. E. — Hajlik a legnehezebb dolgot végezném.) E.
 — 299 —
— Jó kormányos igazithatja a hajót. D, — Fel - nek hajts, le - nek tarts.
D. — Könny hajó mellett úszni. — E, (Dombra, völgybe.) S. Hegynek —
Könny szép idben hajót kormá- hajts, völgynek tarts. (Kocsis-szabály.)
nyozni. D. — Nem iszkábálta (szegezte) Ny. 18, —
Jár a lába, mintha a koron-
jólössze a hajót. (Ügyetlenül hazudott.) got hajtaná. D. — Jó a juhot hajtani
D. — Rossz hajó melynek dereg-
az, is, fejni is. Ny. 1. — • Kecske sem
lyéje nincs. Cz. — Szélvésznek hajódat menne a vásárra, ha nem hajtanák.
soha meg ne hidd. (Ne bizd a szél- KV. — Kecske sem menne vásárra, de
vészre.) KV. —
Törött hajót elhagyják hajtják. Sz. — Ki két nyulat hajt,
az egerek. E. egyet sem — Kinek magának
fog. E.
Hajohúzó. Se hite, se lelke, mint nincs, a más lovát — Kis
hajtja. E.
a hajóhuzó lónak. E, szél is hajtja a malmot. D. — Más
Hajókötél. Cérnaszál nem hajó- malmára hajtja a — Nem hajt
vizet. S.
kötél. D. — Eloldotta a hajókötelet, a tatár.(Ne siess annyira.) E. — Nem
S. — Keresztül ölti a tü fokán, ha hajt a török, — Nyúl után bottal
S.
hajókötél lesz is. D. hajtja az agarat. D. — Ö hajtja a
Hajós. Örül mint a hajós, ki hajó- göncöl szekerét. (Kevély.) D. Rossz —
törése után a partra ér. D. kopó az, melyet bottal kell hajtani a
Hajókáz a part mentében. (Hol nyúl után. S. —
Se tücski, se hajts
veszély nincs.) S. ki. (Semmié sincs.) E. — Semmi kedve
Hajóz. Tengeren, kis vizén másant a cigánynak, ha ur dolgára hajtják.
(másképen) kell hajózni. E. (Robot.) D. — Szalad mintha a tatár
Hajótörés. Bolond, ki hajótörést hajtaná. E. — Száz vitézt hajt maga is

másodszor szenved. D. Hajótörés — után. (Fél, szalad.) D. — Zab hajtja a

után okosabb a révész. D. Jobb a — lovat, nem E, — Könny az
ostor.
kormányozó hajótörés után, (Okult ká- ellenséget maga után hajtani, (Elle
rán, okosabb.) D, — Könny hajótö- elfutni.) D. —
Maga térengeti, hajtja
rést a partról szemlélni. D. — Könny is az ellenséget. (U. a.) D. Maga —
szárazról nézni a hajótöröket. E. — után hajtja az ellenséget. B. Ne —
Örül mint a hajós, ki hajótörése után hajtsd arra a lovat, mert arra lát. (A
partra ér. D. hol loptad a lovat, ne menj vele arra
Hajózás. Legszerencsésebb a hajó- a helyre, mert megismerik.) Ny. 1. —
zás a part mellett. (Latin.) D. Szél lesz, asszony hajtja a lovat. Ny. 3.

Hajsz. Egyik csára, másik hajszra. Hajt (valakire). Se Péterre, se Pálra

(Egyik jobbra, másik balra. Csá, hajsz nem hajt. (Senkire sem hederit.) D. —
szóval inditják jobbra, balra a jármas Semmire se hajt. D.
ökröket.) E. HajtOgrat, A szegényt nem hajto-
Hajt. A ki két nyulat hajt, egyet gatja más, hanem a has. D. — Gyönge
sem ver. D. — A mely ebet bottal haj- a nád, de mégis a szél hajtogatja. (Nem
tanak a nyúl után, eb eszik annak fog- töri el.) E. —
Hajtogassuk a kancsó-
tából. E. —
A mely ebet a nyúl után kat, feltaláljuk benn a jókat. Np.
bottal kell hajtani, a fene eszik annak Hajvár. (Kaviár.) Drága a hajvár,
fogtából. Ny. 3. — A mely ebet bot- de meg is éri. (L. drága.) ME.
tal kell hajtani, nem fog az nyulat. B. Hal. A cigány nem hal a vizbe.
— A mely ebet bottal hajtanak a nyúl (Szójáték.) Ny, 9, —A hal sem akad
után, nem fogja az meg. M. — Bor hajtja fel a horogra, ha nem lop. D. — A
a lovat, zab viszi a szekeret. (Boros halaknak csuka a farkasa. D. A —
kocsis jobban hajt, zabos ló jobban halnak elsbben feje bszödik meg.
huz.) Ny. 4. — Egy bakot hajtanak. D. —
A halat úszni tanitja, D, Azt —
 —
300

a halat tartják legszebbnek, mely a vizben fogják a nagy halat. S. Nem —

hálóból kiugrik. (Amit elszalasztunk, is hal, hanem csuka. D. Nem mind —
elvesztünk, többre tartjuk, mint azt a hal, a mi úszik. D. —
Nem szereti a
mink van.) D. —A ki a viztöl fél, nem hal a harmadik vizet, (Els viz, mely-
eszik halat. Ny. 4. — A macska sze- ben él, második melyben megtisztítják,
reti a halat,de kerüli a vizet, D. — harmadik, melyet rá isznak. Halra bort
Akkor szokja meg a hal a horgot, kell inni, a viz megárthat,) Ny, 13, —
midn legelsöbben felfalja. D. Akkor — Néha a szótalan hal is mondhat igazat.
szokja meg a hal a horgot, mikor leg- (Néma is lehet tanú,) D, Néma mint —
elsöbben elnyeli. E. —
Átkozott a hal a hal, S. —
Néma halnak néma fia, D,
a harmadik vizben. (Latin. Nem jó — Olcsó mint a cigányhal. (Igen
halra vizet inni.) S. •

— Edd meg a szálkás,) D. — Örül mint fiának a

halat, a melyik a szekér után szalad. szomotori takács, mikor halat fogott.
Ny. 3, — Egészséges mint a hal. M. E. — Ritka folyó hal nélkül, D. —
— Egészséges mint a hal a vizben. D. Ritka hitel parasztban, mint a hal a
— Egy órai tojás, egy napi kenyér, harasztban. (A parasztnak nem lehet
tiz esztends hal, tizenöt esztends hinni, de ö sem hisz az urnák.) D. —
lány, harminc esztends jóakaró, kel- Se hal, se hús, S. —
Se a hal úszását,
lemetes. F. —
Én fogom az arany se a nap forgását soha el nem felejti,
halat. E. —
Fejénél kezd a hal büdö- D, — Sok halat fognak ki addig a
södni. B. —
Fején rohad a hal. E. Tiszából. D. — Sok ikrából lesz ások
Fejétl büdösödik a hal. ME. Friss — hal. D. —
Sóval jó még a hal is.

mint a hal. D. —
Fürge mint a hal. E. (Okosság nélkül semmi se jó.) D. —
— Hal hallal él, ember emberrel él. Szereti mint hal a vizet, S. — Szótalan
E. — A hal úszni szeret, Ny, 13, — mint a hal, D, — Szótlan hal is mond-
Eb bárka hal nélkül, D,
a Halak — hat igazat, (Bzén lehet megismerni,
mellett a béka is elkel, D. Halat — hogy romlott,) D. — Ugy él mint hal a
szálka nélkül, embert hiba nélkül ne vizben. D. — Ugy hallgat mint a sült
keress, ME. — A hal úszni akar. (Bort hal. S. — Ugy bámul mint a sült hal.
kell inni rá.) S. — Halat szálka nélkül, Ny. 8. — Ugy néz mint a Krisztánné
embert hiba nélkül nem lehet találni. hala. (Bambán.) Ny. — Vizbe 5. ölte
E. — Hallgat mint a hal a vizben. Ny. — Büdös mint
a békát, tóba a halat, S,
7. — Harmadnapra mind a mind a halas D. — Vergdünk mint hal
hal, viz,
a vendég büdös. D. — Hogy nagy a harasztban. Pázmán. — Veszedel-
halat foghasson, nagy vizbe háló- mes a hal harmadik vizében.
veti (L. fent.)
ját.Pázmán. — Ivik mint a D. — E. — Viznek öregében fogják a nagy
hal.
Jobb egy száraz bár ne egyél
falat, halat. D. — Zala hala, Zala rákja,
halat, csak lehess csendességben. KV. Zala menyecskéje. (Hires.) ME. —
— Kis gilisztával nagy halat foghatni. Zala hala, Zala rákja, Zala szép
S, — Kutyabaja, mint a szentesi hal- asszonya. E.
nak, Ny, 22, — Macska szereti ais Halpénz. (Hal héja, pikkelye ér- :

halat, de kerüli a KV. — Mada- téktelen

vizet. tárgy.) S.
rász sípszóval, a halász horoggal csal Halász. Zavaros vizben halász. KV.
halat és madarat. D. — Megf a maga — Zavarosban halász. E. — Ha ebül
levében, mint a (Saját bnei okoz-
hal. megy az ember halászni, békát Ny. fog.
zák az ember E. — Megszokta
vesztét.) — Mezn halász. D. — Arany
5.
mint hal a D, — Nagy halak
vizet. horoggal halász. (Veszteget.) Sz. —
felfalják a kisebbeket. (Német.) — Egy tóban halásznak. D,
S.
Nagy halat Pázmán, — Nagy
fogott, Halász, vadász, éhenkórász. E. —
 301 —
Halászból lett bányász. (Nem érti dol- vizbe. E. — Kinek akasztófa helye,
gát.) D,— Háló eltt halász nem fogja nem hal a Dunába. D. — Kit isten
csukáját. K. — Madarász sípszóval, akasztófára rendelt, nem hal a vizbe.
a halász horoggal csal halat és mada- B. — Már nem búsul, mint a Tiszába
rat. D. — Ritkán száraz a halász. D. halt ember. D. — Kipez, kapoz, mint
— Sokat fárad a vadász, ritkán szárad a Dunába haló. K — Könyvnélkül
a halász. KV. — Sokat fárad vadász, tudjuk, hogy meg kell halni. D. —
ritkán szárad halász, ugy keresi kenye- Lelkére hal meg. E. — Más sövénye
rét.Sz. — Vadász sokat fárad, halász alatt halt meg. E. — Megetted a mi-
ritkán száraz. Ny. — Halász, vadász,
6. vel meg kell halnod. KV. — Minden-
madarász. (Rossz deákok.) ME. — hez, még a szalmaszálhoz is kapdos,
Vadásznak, halásznak nem jó szeren- mint a Tiszába haló ember. D. Ne —
csét kívánni. S. menj a fára, nem esel le, ne menj a
Halászat. Jobb halászat esik a vizbe, nem halsz bele. E. — Nekem
zavaros vizben. D. — Jó halászat esik is volt egy bölcs macskám, a csávába
zavarosban. Ny. 4. halt vala. KV. — Nem egyszerre szü-
Hal. A ki született, meg is kell lettünk, nem is egyszerre halunk meg.
halnia. E. —
Akár a Dunába, akár a Ny. 6. •
— Nem hal vizbe, kinek fel
tengerbe halni. D. —
Amint élsz, ugy — Nem tudott az kell akadni. D. élni,
halsz meg. D. — Burokban született, nem tud meghalni. E. — Öregek
ki
akasztófán hal meg. (Ki mindenben és ifjak egyaránt meghalnak. KV. —
szerencsés, elbizza magát és megjár.) Papnak élünk, papnak halunk. D. —
ME. — Együtt élnek, együtt halnak. Régen megetted, a mitl meg hal- kell
KV. — Egy szunyogcsipésben meg- nod. D. — Rossz szakács,is éhen ki
hal az ember. KV. — Est kerülte, — Sokáig halni meg nem hal. S. élt,

vizbe D. — Él-hal
halt. — Él- D. — Soha se halunk meg
érte. S. tanult. !

hal mint cigány a veres nadrág-

érte, (Mulassunk.) — Szép a hazáért S.
ért. E. — Él-hal mint köteles a
érte, meghalni. KV. — Szép halni a hazáért.
kócért. (Nem szereti jobb a kender.) — Többen halnak borban, hogysem
E.
Ny, 22. — Ha nagy vizbe nem akarsz a tengerben. KV. — Ugy kerüld az
;

halni, patakokat kerüld. K. — Hal

is est, hogy a vizbe ne D. — Vagy halj.
barát, hal szamár, változik az apátur- vagy halok, de szerencsét próbá-
élek,
ság. Sz. — Hal barát, a szent. E. E. — Vizbe haló habhoz
él kap.
lok. is
— Hal barát, hal szamár M. — K. — Vizbe haló ember habokhoz
is. is
Haljon meg
szemétdombon. D.
a — kapdos. Pázmán.
Ijedtében meghalónak tökkel haran- Halál. A halál a jót elragadja és
goznak. E. — Jó úszó hal vizbe leg- a rosszat itthagyja. KV. — A halállal
hamarább. E. —
Jobb ha okos hamar senki sem ivott áldomást. D. —A
meghal, mintha sokág él a bolond. D. katona halál fia. E. — A ki késn
— Jobb meghalni, hogysem rútul élni. jár, jó volna halálnak. D. — A milyen
—
KV. Kapkod mint a vizbe haló. E. az élet, olyan a halál. KV. —A pörse-
— Keveset élt a szomorú, ha késn nést is halálnak véli. D. — A szeren-
halt meg. D. —
Kétfelé kap, mint a csétlennek a halál sem barátja. D, —
vizbe haló. Pázmán. —
Kétfelé kapdos, Az barátságnak csak halál vet
igazi
mint a Dunába haló ember. D. Két- — véget. ME. —
Bátor volt, maga ment
felé kap, mint a Dunába haló ember. a halálra. (Tolvaj.) D. Bizonyos —
M. —Ki egyszer született, kétszer mint a halál, E. —
Egy ember halála
meg nem halhat. E. — Ki felöl isten ki nem üti a világ fenekét, D. — Egy
elvégezte, hogy felakasszák, nem hal a szomorú, két bús, három halálkép. D.
 302

— Éhhalállal vesszen el. B, — Egy örökséget.) S. — Lassú méreg, lassú

életem, egy halálom. E. —
Egyél, igyál, halál. S. — Legjobb
: utoléri a
futót is
ugy is meglep a halál. S. Élet és — halál. S. — Lóhalálába. (Gyorsan.)
halál között lebeg. ME. Füvet keres— E. — Még a halálháza is kiütött rajta.
a halál ellen. D. — Gazdag ember M. — Minden búnak vége, boldog
gyermeke ritkán sír igazán apja halá- halál szekere. E. Minél többet —
lán.E, — GrittiLajos halála. (L. Gritti.) hagysz maradékidnak, annál kevésbé
M. KV. — Ha a halál szokás, nem bánják halálodat. E. Most egy —
tudni ki szokhatta meg. D. — Ha késn emberhalál nem nagy csorba a vilá-
jön is a halál, mégis korán jön. D. — gon. D. —
Nehéz a halált meggyógyí-
Halál ellen nincs orvosság. E. Halál — tani. D. —
Nem akkor jön a halál,
ellen nincs fü a kertben. KV. Halál — mikor mi akarnók. K. — Nem fog
ellen nincs fü a patikában. D. Halál — halálon ajándék. E. — Nem lehet a
fia. E. —
Halál halálnak, élet életnek halált ajándékkal eligazítani. KV. —
barátja. (Rossz rossznak, j jónak.) D. Nem lehet a halált ajándékkal megke-
—Halál kutyái ugatnak belle. (Köhög.) rülni. E. —
Nem minden halálnak
K. — Halál mindent lekaszál. — orvos az oka. D. — Néha egy szomo-
S.
Halál nem változik ezüstön, aranyon. rúság egy D. — Nincs felér halállal.
E. — Halál néha a elragadja, a
jót halál ellen bátor sánc. D. — Nyomá-
gonoszat meghagyja. — Halál sze- ban a halál kaszája. D. — Öregnek
S.
kere minden bút, bánatot E. — ajtóban, ifjúnak lesben a
elvisz. ME. halál.
Halál szekere mindenbúbánatotelvisz. — Pap halálán, de nem temeté- volt
D. — Halál után kés a bánat. D. — tésén. (Kivégezték.) D. — Sápadt mint
Halál után megsznik a gylölség. KV. a E. — Sárga mint a halál. E. halál.
— Halálra keres. ME. — Halálra — Senki sem boldog halála eltt.
kér.
E. — Hosszú betegségnek halál a vége. — Senkinek sincs homlo-
(Latin.) S.
D, — Hosszú út a halál E. — kára Írva halála
útja, E. — Sok órája.
J futót utoléri a
is — Jó kutya nyulhalál. E. — Sok kutya nyúl,
halál. S.
volna halálnak. (Lassú.) KV. — Jó halála. (Német D. — Sokáig is.) él

volna halálért küldeni. KV. — J volna kinek halálhírét ME. — Szamár- költik.
halálnak, mivel késn érkezik. D. — döglés, pap-halál ritkán Ny. esik. 2.

Jobb halál eltt, mint soha meg nem — Szegény ember halála sárga,
jobbulni. D. — Jobb néha hamar halál dúsoké piros szokott (Szegény lenni.
a hosszú D. — Kezet adott
életnél. ínségben hal meg, gazdag többnyíre
immár a halál-verbungnak. D. — Kés a jólléttl guta ütésben.) K. — Szem-
akkor üdvözülni, mikor a halál közel- mel a D. — Szerencsét-
tartja halál.
get. E. — Késre akarja megtanulni lennek a halál sem barátja. E. — Szép
a halált,a nem tudott. D. — halála
ki élni mint Poczikának. (Kulacs- volt,
Késre bántak azzal, csak halála
ki ból kortyantott közben halt meg.) s e

eltt kapott uraságra. D. — Késre Ny. — Szép volna a halál ha 1. is, élet-

érkezett annak szerencséje, csak ben volna. D. — Vagy

kit vagy élet, halál.
halála tettnagygyá. D. — Ki a halál- E. — Veri a halálverejték. D. — Ugat
tól ne legyen katona. D. — Ki a
fél, benne a halál kutyája. (Köhög.) Ny. 2.

haláltól korában sokat bot-

fél, fiatal HalálmadáP. Megszokta mint ha-
lott.D. — Kinek-kinek halál a bünte- lálmadár a huhogást. D. — mint Sivít
tése. D. — Király haragját hamar halál a halálmadár. S.
követi. K, — Kora halál jobb néha Hálás. Nagy nyavalya az éhenha-
hosszú E. — Kövér disznó
életnél. KV. — Ne az ördögöt a
lás. féltsd '

halálát sok éhes varjú várja, (Gazdag tóba hálástól. Decsi J.

 —

— 303

Halálos. Bor megöli a halálos

ez, lasztott tanács. D. —
Holnapról hó-
vétket is Ers mint
(Igen ers.) E. — dára halaszt. Cz. —
Húzza, halasztja,
—
!

az oláh ecet, mely az oláhban a halá- mint cigány az akasztást. Ny. 5.

los vétket is elöli, D. —
Halálos be- Mit ma elvégezhetsz, ne halaszd hol-
tegség. E. —
Halálos Lázárra ne vesz- napra. E. — Hosszú halasztás meg-
tegess gyöngyvizet. KV. —
Jó ebédet veszti ízét nagy ajándéknak is. K.
ad a világ, de halálos vacsorája. Páz- Halkal. A szerencsétlenség nem
mán. —Rút mint a halálos vétek. D. bánik az emberrel halkal. D. Hal- —
Halasi. Pofon csapom (ütöm) Ha- kal jár, mint a fenkö a kaszán. Cz. —
lasit. (Elejét veszem a rossznak.) E. Jobb halkal, mint hirtelen. KV. —
Haldokló is szereti az életet. D. Ritkán bánik a szerencse halkal az
— Sokáig haldoklik, mint akökeszüi emberrel. D.
pap. Ny. 22. Hall. A beszéd nem enni, hanem
Halott. Ha sok az ember, sok a ha- hallani való. K. —
A fü növését is
lott is. D. —
Kutyabaja mint a szen- — Amint vettem, ugy adom,
hallja. E.
tesi halottnak. (L. baj.) E. Kutya- — amint hallottam, ugy mondom. ME. —
baja van, mint a kiséri halottnak. S. Ágyúlövést a D.
hallott, leesett lóról,
— Maga szart a temetbe, mégis ha- — Amit egész nap este hall, kife-
lottakra fogja. D. —
Mikor a széna esenti. —
Azt hallottam felle,
D.
rendben van, a halottat is a ház héjára semmi sem lesz belle. (Ezen terv-
kell tenni. (Sürgs munkában nem le- bl semmi sem lesz, nekem sem
het megállapodni.) Ny. 6. — Nem lesz tetszik.) D. — Bátor a hol puskát nem
ebbl énekes halott. (Nem sok lesz hall. D. — Ebet hallott felle, (Sem-
ebbl.) ME. — Nem ebbl pré-
lesz mit.) E. — Egy füllel hallanak. D. —
dikációs halott. (Semmi nagyobb do- Egyik fülem másik nem hall. S,
bal, a
log nem lesz belle.) E. — Elszéledtek mint az ütést halló ku-
Halottas. A trombita némelynek tyák. D. —
Ezt még nagyapámtól hal-
örökös hirt, némelynek halottas nótát lottam. D. — Épen az nem hallja a
fuj. (A harcban.) D. —
Illik mint halot- dörgést, kire a mennyk lecsap. S. —
tas házhoz a heged. S. —
Nem halot- Félfüllel hallotta. S.
'— Fülhegygyei
tas házhoz való a muzsika. E. hallottam. E. — Ha fülem nem volna,
Halad. A ki megyén halad, a ki nem is hallanám. D. — Ha kimondod
Szarik marad. E. — A mi halad, el mindig amit akarsz, azt hallhatod, a
nem marad. E. — A mint szaladsz, mit nem akarsz. D, — Hadd érezze,
ugy haladsz. D. — Fontolva halad. E. ha hallani nem akarja, (Verés,) D, —
— Halad mint a rák. D. — Halad Hallod-e mig szépen szólok? D, —
mint a rák, visszafelé. D. — Halad Hallott valahol harangozni, de nem
mint terhével a szarbogár. D. Ha- — tudja hogy hol. ME. — Hallotta hirét,
ladja, mint cigány lelke a mennyorszá- mint az apáthiak a miatyánknak. (A
got. (Nem gondol vele.) Ny. 4. Ha- — török világban alakosság nagyon elva-
ladja mint cigány a mennyországot. dult.) Ny. 1. — Hallotta hirét, mint
Ny. 3. — Haladnak a hetek, múlnak Csurka a hiszekegynek. Ny. 10. — Hal-
az esztendk. D. —
Hátrább halad, lotta hirét, mint cigány a hiszekegy-
mint a rák. D. —
A ki halad, el nem nek. Ny. 3. — Hallotta hirét, mint
marad. S. —
Rohanva halad. E. — cigány a mennyországnak. Ny. 3. —
Nem miben halad. Ny. 2.
múlt, a — Hallotta hirét, mint katona a kávénak.
Halad mint Komlós kutyája a homok- Ny, 14. —
Hallotta hirét, mint Czir-
ban. (Keservesen.) Ny. 1. kos a rétesnek, (L, Czirkos,) E,
Halaszt. Bölcsebb a reggelre ha- Hallotta hogy harangoznak, de nem
 —

— 304

tudja hol, E. — Hallotta hogy lttek, bárányt se szeresd, mely akkor is

de nem tudja hol. D. —
Hallottam hallgat, mikor megnyírják. D. Be- —
szamár-rivást. de el nem futék tle. szélni ezüst, hallgatni arany. (Német.)
(Nagy vitézség !) D. —
Hét tetvel adja S. — Bolond beszél, okos hallgat. Ny.
tovább a mit hall, (Hétszer megtetézve, 16. — Bolond is okosnak látszik, ha
nagyítva,) Ny, 14. —
Hirét se hallotta, hallgat. — Bölcsre hallgass. KV.
ME.
mint Ihász Istók a hétszentségnek. — Bölcsre hallgat az okos. — Bújj S.
Ny. 17. —Hirét se hallotta, mint a lóba, hallgass. — Ha hallgattál
E,
Kérd János a reggeli könyörgésnek, volna, bölcs maradtál volna. Latin, S.
Ny, 6. — Hirét se hallotta, mint Fóris Hanem tudsz hallgatni, miért beszélsz.
a hiszekegyistennek, (Theologus volt, Ny. 2. — Ha szól, hallgat a többi.
a papi vizsgálaton egy szót sem tudott (Okos.) D. — Hallgass a kisbíró sza-
felelni,) Ny, 5. —
Hirét hallotta, mint vára, (Lelkiismeret,) Ny, 5, — Hallgass
tót a fügének. Ny. 8. —
Hirét sem kása, elébbvaló a káposzta. Ny. 1. —
hallotta. Np, —
Jó szolga sokat tud- Hallgass nyelvem, nem fáj fejem. E. —
jon, halljon, de keveset szóljon. S. — Hallgat mint a fa. M. —
Hallgat mint
Keveset hall az éh has. KV. Ki — a prücsök a lyukban. Ny. 6. Hall- —
ritkán szól, több jót hall. D. Köny- — gass hugóm, fejeden a fészke. (Meg
nyebb a hallom, mint a látom, D, — ne szólj mást, ha magad is hibás vagy
Könny meghallani, a mi nem jó pe- benne.) Ny.— Hallgat mint a
1. hal,

neg. (Hamis pénz.) KV, —

Mióta gya- — Hallgat mint a hal a vizben. Ny,
D.
log járok, nem hallottam ilyet, D, — — Hallgat mint a kassi malom
7.

Nagyot hall mint szszel a molnár. (Sok Szoboszlón. Ny. — Hallgat mint a
5.

dolga van, rátartós,) Ny. 2, Nem — kosi malma. E. — Hallgat mint a

láttam semmit, nem hallottam semmit. hugyó disznó. E. —
Hallgat mint
E. — Nem sokat ér a csupa hallom- nagyhéten a harang. D. Hallgat —
mondom. Cz. — Pap is azt dorgálja, mint süket disznó a búzában. Ny. 5.
amit szeme lát, füle hall. E. Se — — Hallgat mint süket disznó a rozs-
hall, se lát,csak megy neki, mint bo- ban. Ny. 4. —
Hallgat mint tet a varr
lond tehén a fiának. Ny. 6. Sokat — alatt. D, —
Hallgat mint a tojáson ül
hall az okos. D. —
Sokat hallj, keve- tyúk. D. —Hallgat mint a tyúk a
set beszélj. S. —
Sokat hallj, de ke- gyomban. E. —
Hallgatva is többet
veset szólj. KV. —
Sokat láss, hallj, mond, mint más szólva. D. Kinek —
keveset szólj. M. —
Szemhegygyei lát, szekere farkán ülsz, annak nótáját
fülhegygyei hall. (Öreg.) D. Szolga — hallgasd. D, —
Kiki örömest hallgatja
sokat tudjon, halljon, keveset szóljon. a maga dicséretét, KV. — Ne adj bort
KV. — Szolga sokat halljon, de ke- az ostobának, hallgatni fog. K. — Ott-
veset valljon. E. —
Szolga sokat hall- hon parancsolj, másutt hallgass, D. —
jon, de keveset szóljon. E. — Tedd Szólj ha kell, hallgass ha nem kell, D.
le süveged, ha nevem hallod. D. — — Tanácsra hallgass, idtl várj. D.
Ugymondta,amintanyjától hallotta. D, — Ugy hallgat mint a sült hal. S.
Hallás. Ha elméd nem vigyáz, hal- HallgratÓ. Figyelmes hallgató teszi
lásod is elvész. E. — Nagyobb a lá- a papot szorgalmatossá. KV, — Vesz-
tás a hallásnál. KV. teg álló viznek,hallgató embernek nem
Hallg"at. A kinek szekere farkán kell hinni, D. — A mely pap jó hall-
ülsz, annak az énekét hallgassad. M. gató, végre ajtónállóvá teszik. E.
— Árról hallgat a krónika. ME. — Hallgcatás. A ki igazán és vigyázva
Arról hallgat az irás. E. — Az újságot szeret, hallgatását is értikedvesének.
kiki örömest hallgatja. KV. — Azt a K. — Fontolás, hallgatás anyja az
 305

okosságnak. D. — Ha felkötnék sem kapják a tolvajt. D. — A legszebb

állana meg a hallgatást. D. — Hallga- virág leghamarabb oda van, D. A —
tás, beleegyezés. S. — Hallgatással majom hamar kimutatjamenyasszony-
szép az asszonyember. KV. Hallga- — ságát. D. —A magyar hamar aláir,
tás senkinek nem töri be fejét. KV. — lassan fizet, E. —
A mi hamar érik,
ínség tanit hallgatásra. KV. Nem — hamar elfogy. D. —
A szelid tyúk
mindenkor hasznos a hallgatás. KV, hamar meglapul, D, —
A szép tavasz
— Nincs hasznosabb a hallgatásnál. is hamar elmúlik. D. —
Aszó és kor-
KV. —
Nincs jobb a hallgatásnál. KV. bács hamar tanit. D. —
A tökmag
— Sokat a hallgatás veszt el, KV. hamar érik. D. —
A zápor hamar
HaUik. Annyit ér, mintha Budán múlik. D. —
Az okos ember hamar
muzsikálnak, ozt ide nem hallik. Ny. vérszemet kap. D. —
Az üres sziv leg-
6. — Ebugatás nem hallik a menny- hamarabb megtelik félelemmel. D. —
országba. KV. —
Hallik a szele. E. — Adj uram isten, de hamar. E. —
Kutyaugatás nem hallik a menny- Asszonyköny hamar szárad. D. — Ala-
országba, S. —
Kutyaugatás, szamár- muszi macska hamarább megfogja az
orditásnem hallatszik mennyországba. egeret. E. —
Alattomos macska hama-
Ny. 8. —
Szamárbgés, ebugatás nem rabb fog egeret. ME. — Drágán szer-
hallik mennyországba. E. Szamár- — zettöröm hamar ürömmé válik. D. —
rívás nem hallik mennyországba. Drágán szerzett öröm hamar leszen
Pázmán. üröm. BSz. —
Eb kutyával hamar
Halogfatja mint cigány az akasz- összebarátkozik. D. —
Ebcsont hamar
tást. Ny. 18. beheged. D. —
Ebcsont hamar össze-
Halom. A jött - ment hamarkodó forr, D, — Elég hamar, ha elég jól,
szeretet: hó-halom. D. —
Halomra KV. — Erre közelebb, amarra hama-
földet nem kell hordani, (Gazdagot rább, (Erre közelebb, rövidebb, arra
gazdagítani.) Ny. 3. Lehordta mint — jobb az D, — Fiatalnak hamar,
út,)
halmot a zápor. E. Lehordta mint — öregnek kés, (A házasság.) E. —
zápor a homok- halmot. D. Sok — Gonosz a gonoszt hamar megismeri.
kicsinybl halom n. Cz. Sok ki- — D. — Ha a csikót hamar fogod be,
csinybl származik a nagy halom, D, hamar elrontod. D. — Ha hamar estél,
Haluskát fznék, ha túró volna, hamar kelj fel. D. — Ha haragszol,
de liszt nincs. Ny. 23, Összeáll, — hamar megbékülj. D. — Hamar bele-
mint a Szajli asszony haluskája. (Sokat akad, mint tüz a puskaporba. D. —
tereferélt,) Ny. 5. Hamar ebédnek hamar a vacsorája. D.
Hamar. A gyermek hamar örül, — Hamar elhiszi ember a gonoszt.
hamar sir. D, — A hamar ev jó dol- KV, —Hamar elkerül, mint a pén-
gos. D, — A hamar ér fának férges tek, D. — Hamar elkerül, mint a pén-
a gyümölcse, D, — A hamar munka tek és szombat, D. —
Hamar elkerül,
ritkán jó. D. — A hamar tanácsnak mint akasztandónak a nap. D. —
hamar bánás a vége. D. — A hamar Hamar veti meg az ágyat. (Ravasz,
tolvajságnak hóhér a megállitója. D. hamar helyen van.) D. —
Hamar ért
— A hamarban egy betje sincs a jó- ész, hamar elvész. D. — Hamar észre
nak, E. —
A hazugon leghamarább veszi magát az okos. D. Hamar —
—A
^

kifognak, D, ki hamar elneveti fekszik, hamar kel. E. —

Hamar fel-
magát, nem messze a bolondságtól. D. lobban, mint a száraz szalma. D. —
—A ki hamar hamar csalat-
hiszen, Hamar fellobban, mint a puskapor. S.
kozik. D, — A kora es hamar fel- — Hamar hamvas, kés kedves. K. —
szárad. D. — A leghamarább nyakon- Hamar indul, hamar ér, E, Hamar —
Margalits E. : Magyar közmondások. 20
 — 306 —
jár, ki valakit utói akar érni. D, — jár, hamar érkezik. D. —
Ki hamar
Hamar járó, hamar fáradó. D — kezdi, hamar kifárad belle. Decsi
Hamar kárt vall, ki tátva tartja kin- János. —
Ki hamar kezdi a lopást,
csét. D. —
Hamar kezdetnek hamar hamar felakad. D. —
Ki hamar ke),
a vége. D. — Hamar kezdi, hamar hamar száll. D. —
Ki hamar sír,
unja. Cz. —
Hamar kezdi, hamar meg- hamar nevet. E. —
Ki hamarabb mer,
unja. KV. — Hamar kezdi, hamar hamarabb nyer, D. —
Ki hamarabb
végzi. KV. —Hamar legyen, ha meg ér a malomba, hamarabb röl. D. —
kell lenni. KV. —
Hamar lehet valaki Kicsiny csupor hamar felforr. KV. —
ur, de késre jó. D. —Hamar lett, Kicsiny fazék hamar felforr. B. Kis —
rosszul lett. D. —
Hamar lobban, mint csupor hamar forr. D. —
Kis csupor
a puskapor. D. —
Hamar megesni a hamar fut. Ny. 2. —
Kis bögre hamar
lejtön. D. —
Hamar megfordítja a forr, de hamar is apad. D. Kora —
kaszát. (Ravasz.) D. —Hamar meghal, vendég hamar megy. E. Kora —
ki késn kezd élni. D. —
Hamar mise, vetés, kés gyerek hamar árván ma-
kurta prédikáció, hosszú kolbász. D. rad. Ny. 21. —
Leghamarább elesik
—
-
Hamar múlik, mint a pünkösdi a félénk katona. E. —
Leghamarább
királyság. D. — Hamar munka kés elvész a félénk katona. D. — Leg-
haszon. D. — Hamar munka ritkán hamarább piszkosodik a fehér. D. —
jó. E. —
Hamar munka hamar kész, Magbánásra siet, ki hamar szól. D. —
hamar vész. ME.— Hamar mü hamvas
— —
Mely m
hamar kész, hamar vész.D.
szokott lenni. (Hibás.) E. Hamar n, Mi hamar kel, hamar el is hervad.
ragadós is a bojtorján. Pázmán. — — Minél jobban tapodják
S. a káposz-
Hamar nyakát törik a nyakasnak. D. tát, annál hamarabb érik és jobb is.
— Hamar poru. (Hirtelen haragú.) Bsz. D. — Minél vékonyabb a húr, annál
— Hamar szól, hamar bán. E. — hamarább szakad. —
Mit a szem
D.
Hamar tanács, hamar bánás. KV. — nem lát, hamar felejti. KV,
azt a sziv
Hamar vevés, hamar unás. D. Ha- — — Nem hivnak engem hamarnak. E.
marább a görcsökkel. (Siess görcsös — Nem jó a fára hamar felhágni. D.
lábaiddal.) D. —
Hamarabb elszalad — Nem mind gomba, a mi hamar nö.
a teknyösbéka. D. —
Hamarább jár D. —Nem minden hamar tanács jó^
hirénél. D. — Hamarább jár nyelve D. — Örömest büntet, a ki hamar
az eszénél. E. —
Hamarább járt a büntet. D. —
Piciny csupor hamar
gondolatnál. D. —
Hamarább megér- felforr. Bsz. —
Rossz ember hamar
nek egy hazug embert, hogysem egy megijed. S. —
Rossz a rosszat hamar
sánta embert. M. —
Hamarább meg- megismeri. D. —Rossz hir hamar
lesz, mint a kakuk szól. D. Hama- — terjed. ME. —
Sok kéz hamar kész.
rább lesz tehénnek csikaja. KV. — D. —
Sokkal hamarább jár lába, mint
Hamarább utóiérik a hazug embert, esze. D. —
Szegény a szegényt hamar
mint a sánta kutyát. D. Isten e — kicsúfolja. D. —
Szegény ember hamar
világot sem teremtette hamar. D. — megolvashatja malacait. D. — Szeg a
Jobb ha az okos hamar meghal, mint- zsákból hamar kitetszik. D. — Több
ha sokáig él a bolond. D. Jobb — kéz hamar kész. D. Vak — légy, ha
néha a hamar halál a hosszú életnél. hamar akarsz járni. D,
D. — Kár, hogy oly hamar ért meg a Hamari hamvasnak kormos a két
tök. D. — Kerekes a pénz, hamar el- füle. (Hamaros munka hibás.) E.
gurul. E. — Keveset szól, de hamar Hamarkodik.Ahamarkodó kutyá-
üt. E. — Két hamar nem jó hamar : nakvakok a kölykei. D. —A ki hamar-
inni és hamar E. — Ki hamar
Ítélni. kodik, hamar botlik. D.
 307 —
Hamarság'. Semmi ítéletben nem Hamisság*. A
hamisságot hamis-
jó a hamarság. D. — Törvényben nem ságnál egyébbel senki be nem boro-
jó a hamarság. M. nálhatja. Pázmán. Az asszony—
Hamis. A hamis és csalárd egy —
gyarló, hamisságra hajló. KV. Az
fának ágai. E. — A hamis könynek asszony csak gyarló, hamisságra hajló,
nincs becse. D. — A hamis lelkt a ritkán találsz igen B. — Hogy a jót.
sánta koldus D. — A hamis
is utóiéri. hamisság talpon maradhasson, annak
szín ritkán igazul. D. — A legjobban sok ravaszságra
ki támaszkodnia. D. kell
fogadkozik, az a leghamisabb. Ny. — Nehéz a hamisságot ugy szépegetni,
4.
— A sánta csak sántikál, de a hogy csontja ne tessék. — Tör-
ki ki E.
hamist E. — Az ördögök közt
utóiéri. vényben nem jó a hamisság. E.
is a leghamisabb a sánta. D. — Addig Hamu. A hamut mamunak is

hamis az ember, mig eleven. D, — mondja. (Fogatlan vén.) E. — Hamu

Esik hamis eskü az eltt E. oltár lappang a ME. — Hamu
is. alatt tüz. alatt
— Hamis a E. — Hamis a lelke
lelke. van parázs. — Jobb magának hamut, S.
még a zúzája — Hamis a veséje. mint másnak
is. S. takarni. K. — lisztet
E. — Hamis Kaifas. D. — Hamis kere- Meghamuzták farát égetlen hamuval.
set ritkán másszáll Bsz, — ízre. D. — Hamupipke. D. (Bot.)
Hamis keresmény nem harmad- Hamv. Hamari hamvasnak kormos
száll
ízre. E. — Hamis keresmény kincse a két E. — Hamvából sincs füle. elég.
nem harmad-örökösre.
száll — D. — Ne vedd hamvát, ha
S. (A jól ég.
Hamis keresmény nem a harma- gyertya.) D. — Se helye, se hamva. D.
száll
dik ágra. ME. — Hamis az ember, — Se se hamva. D. -^ Hamar hire,
mig eleven. E. — Hamis csont. B. — m hamvas szokott (Hibás.) E. lenni.
Hamis embert elébb megfogják a — Hamari hamvas, kés kedves. (Mire
hamisságban, mint a sánta ebet a lopás- várni kedvesebb.) K. kell
ban. Cz. — Hamis lánynak hamis a Hamvaz. Ne piszkáld a hamvazott
csókja — Hamis mint a macska.
is. S. D. tüzet.
S. — Hamis mint a zsidó Hamvazó. Kinek sok zabáló csü-
funtja. S.
— Hamis pénzver. (Hazug.) D. — törtöké, sok hamvazó szerdája. E. —
Hamis próféta. E. — Hamis teste-lelke Kinek sok zabáló csütörtöké, annak
szkének, barnának. Np. — Jó sok hamvazó szerdája és
lelkiis- D. böjtje.
meret hamis pénzt nem — Hang*. A messze harangnak késre
szeret. S.
A Maris, az mind hamis. Np. —
ki j hangja. D. — Páva-hang. (Rút.) E.
Minden ember hamis, csak a pap nem — Min a olyan a hangja. D. — réz,
igaz. S. — Nem fiadzik meg a hamis Minden kürtnek más hangja van. Ny, 6,
keresmény. (Nem gyarapodik.) Bsz. Hangba. Hanga-fára nem akaszt-
— Nem sokat fiadzik a hamis kereset. hatná magát. (Szálas ember.) D. fel

KV. — Nem messze a hamis

száll HangfOS. Gyenge tücsöknek hangos
kereset. E. — Nincs hamisabb az a szava. E. — Hangos a szava, mint
viz
asszonyok könyhullatásánál, E. — a nagy harangnak. D. — Leghango-
Régi róka hamis E. — Rossz
cselt vet,sabb deákságu a fecske. (Beszéd.) D.
tükör a hizelkedés, hamisat mutat. D. — Apró a tücsök, de hangos a szava.
— Sánta csak de hamisat D. — Szép szó az aranypengés, ha
sántit, a
utóiéri. K. — Szép a szava, hamis a nem hangos. D. is

szíve. KV. — Szép vagyok, jó isva- Hang'OSan. Ki az igazat hangosan

is

gyok,csak egy kicsit hamis vagyok. Np. hegedüli, hamar vonóval a fejére üt-
Hamisan. Egy hamisan jött pénz nek. D.
száz igazat is elvisz. Bsz. Hangya. A kis hangyától is lehet

20*
 308 —
példát venni. (Szorgalmas.) D. — a harag nyertes, vesztes a nyugalom,
Annyi mint a hangya. E. Bár sies-— — Kettt a ház haragot az
D. utál :

sen a hangya, mégis késn érkezik. D. aszlalnál, csevegést a konyhában. Ny.

— 20. — Kevélység a harag els oka.
Elég sok a hangya, de kevés haszon
benne. D. — KV. — Ki nehezebben haragszik meg,
Ha a hangya fél, annak
is van oka. D.— Hangya-fészket boly-
tovább haragja. Cz. — Király
tart
—
gat. D. Hangya-munka.E. — haragját hamar halál követi. K. —
Hangya-
nyom idvel megtetszik a kövön E. Könny fáradtat haragra ingerelni.
— Hangyában is van méreg. Ny. 8. KV. — Le ne menjen a nap harago-
— — don. E. — Még a bárányban benn
' Hangyának is van haragja. Bsz. is

Hangyanyom idvel kitetszik a sziklán. a harag. KV. — Nagyobb haragja, mint

D. — Késn ér a hangya a toronyte- maga. D. — Nagyra embert a viszi
tre. D. — Nem hangyákért vagyon harag. KV. — Nehezen haragvónak
a mennyország. D. — haragja soká
Örül a fülemüle, KV. — Nem ér a tart.
—
ha hangyatojást lát. D. Sok hangyaharag hatalom nélkül semmit. Ny. 6.
az oroszlánt megemészti. D. — Sok
is — Nincs harag, asszonyok haragja
hangyának sok a D. — Sok
tojása. — Okos harag néha az er-
felett. E.
hangyának a ksziklán
kell mig nek D. — Rossz tanácsadó a
járni, éle.

út látszik D.
rajta. harag. D, — Rossz tanácsnok a ha-
Hangozik az üres hordó. D. — Ugy D. — Semmirevaló harag, kitl
rag.
hangzik a nyelve, mint az üres ma- senki sem E. — Senki sem fél. fél

lom. D. haragjától. D. — Sótalan (ostoba) ha-

Hant. Már ha cssz, hant a kitl senki sem
alatt rag, Ny. — fél. 2.
lelke, (Minden cssz tehát elkár-
lop, Szakácscsal nem haragot jó tartani.
hozik.) Ny, — Hantos hátú. (Púpos.) Sz. — Szakácscsal, kulcsárral nem jó
2.
D. — Hantos földben jó búza. K. haragot K. — Szemtelen ha-
tartani.
Hanyatt dlt. (Részeg.) D. — mely erejét nem rag, KV. — láttatja.
Hanyatt ember. (Szerencsétlen.)
esett Szerelem és harag semmi jót nem fa-
D. — Minél magasabb a fehérnép rag. KV. —Szerelem és harag nem
topánkájának a sarka, annál hamarabb igaz birák. E. —
Tüzes mint a harag.
hanyatt esik. (Cifrálkodó hamar elbu- D. — Hangyának is van haragja. Bsz.
kik.) Ny. 18. Haragos. A haragost kevés, a mér-
Harag". A harag is szokás, D. — gest sok ideig kerüld. D. Ártalmas —
Bolondság hatalmasabbra haragud- a háznál haragos asszony,
: sr
nod, KV, —
Félharagba j, mint a kis füst, lyukas tál. K. — Haragos, ha
csacsi, E. —
Harag és szerelem két magához magára haragszik. D, —
tér,

rossz tanácsadó. KV. —

Harag rossz Haragos mennyk. D. — Haragos ten-
tanácsadó. ME. — Hirtelenség, harag, ger. D. — Haragos mint Balázs Márton
semmi jót farag. KV. — Idvel
nem kutyája Szigeten. Ny. 18. — Haragost
múlik a harag. KV. — Idvel sznik ingerel. KV. — Haragos D. — tigris.

a harag. KV. — Káromkodásnak harag Haragosnak kett a része, meg is verik,

a vége. Ny. — Két beteget nem
5. enni sem adnak neki. M, — Mérges
szeret az ágy részeg beteget és harag-
: asszonynak haragos a lánya, Cz, —
jában beteget. E. —
Haragban van, Mi ételnek a só, haragosnak a szép
mint Varga Ferenc az inasával, D. — szó. KV. —
Nem jó haragos ember-
Haragette ember. D, —
Haragnak nek kezébe kést adni, KV. Rossz —
megbánás a vége, KV. —
Haragodat tanácsos a haragos. D.
hagyd holnapra. S. —
Haszontalan Haragszik. A ki haragszik, annak
harag, kinek nincs ereje. E. Hol — nincs igaza, Tisza Kálmán, Az eb —
 ouy

is haragszik, ha az orrát bántják. Sz. gatták a harangot. (Veszély van.) D.

— Eb, a ki haragszik. (Én nem harag-— Megkondították a harangot. felette
szom.) D. — Eb haragszik, E. — Megöntötték mint Tisza-
— Eb (U. a.) E.
is haragszik orráért. (Gyenge oldala.) Becsén a harangot. (Ostobául tettek.)
E. — Disznopásztor haragszik a — Mi nem tud lovász harangot
s S,
falu nem tudja. (Szegény haragjával önteni. KV. — Mindent nyelve harang-
senki sem tördik.) — Egyik vár- jára (Kevély,
S. D. — Mindjárt
köt. szájas.)
ban haragszanak, másikban fügét mu- félreveri a harangot. (Megijed.) — S.
tatnak. K. — Egyik várban haragsza- Nem mind harang, a mi szól D. —
nak, a másikban nem tartanak. D. — Nem mindenkor mikor a harangot ég,
Haragos, ha magához magára tér, D. — Nem szól a harang
félreverik.
haragszik. D. — Haragszik a fényes sem, hogyha nyelve nincsen. D. —
napra D. — Haragszik, mint a bivaly
is. Néma mint a nagypénteki harang. S.
áverésre. E. — Ha haragszol, hamar — Ritka harang sziv nélkül. D. —
megbékülj, ü. — Haragszik, mint a Ritka torony harang nélkül. D. — Szól
kinek kenderföld nem — Ki a harang, de templomba nem megy.
jutott. S.
haragszik, harapjon E. — Ki (Sokan prédikálják a
szart. de maguk jót,
nehezebben haragszik meg, tovább nem cselekszik.) D. — Szól harang-
tart haragja. Cz. — Kutya is harag- lábon a harang, de templomba nem
szik az orráért. E. — Magára is harag- megyén. S. —
Ugy korog az orrod,
szik. D. — Megharagudott Hermán, mint a nagyváradi harang. KV. Ugy —
kövér ludat kivan. (Nevetséges harag.) szól, mintáz udvarhelyi nagyharang.S.
ML. —Törd be fejét, még ö haragszik. Harangöntés. Ért hozzá, mint
D, —Törd be fejét, még sem harag- hajdú a harangöntéshez. KV.- Hozzá- —
szik. D. —
Nehezen haragvónak ha- fog mindenhez, mint golopi cigány a
ragja tovább tart. KY. harangöntéshez. (Ahhoz is hozzáfog,
Harang. A harangok sem szólnak mihez nem ért.) E. — Hozzáfogna
egyformán. D. —
Ki ijedtében meg- harangöntéshez. (U. a.) E. Tud —
hal, annak fing-haranggal harangoz- hozzá, mint hajdú a harangöntéshez.
nak. Sz. —
A messze harangnak ké- KV. — Tud hozzá, mint béres a
sre jön hangja. D. —
A mint öntik — harangöntéshez. D. Tud hozzá,
a harangot, ugy szól, D, — Egy ha- —
mint kocsis a harangöntéshez. D.
rangot ver. E. — Elnémult mint a Apja sem volt harangöntö. (Nem volt
harang nagypénteken. — Felkötötte
S. valami ügyes ember.) E.
a harangot, hát kongassa. (Elkezdte, Harangszóval megy nyulászni. E,
hát folytassa.) Ny. — Felkötötte — Nem hallja a harangszót. —
6. S,
macskára a harangot. E. — Félre veri Nem ijed meg a harangszótól. D.
a harangot. — Ha felkötötted a Harangozni. A ijedtében meg-
S. ki
harangot, harangQzz. D. — Ha valaki hal, annak tudod mivel harangoznak.
megszakad az uraság dolgán, olyat N. — A féltében meghal, annak ki
börharanggal (finggal)
fizetnek Bu- fingharanggal harangoznak. Sz. — Be-
ki
dán. D. — Hallgat mint nagyhéten a harangoznak neki. E. — Egészséges
harang. D. — Hangos a szava, mint korában harangoztak neki. E. — Fel-
a nagy harangnak. D. — Igen tud kötöttem a kolompot, nem tudom,
hajdú harangot önteni. (Nehéz mester- hogy harangozok Ny, 24. — vele.
ség.) M. — Megfizpti a nagy harang. Füstre harangoz (Elhamarkodva cse-
D. — Megfizet az öreg harang. E. — lekszik.) Ny. — Ha felkötötted a 6.
Meghúzzuk neki a hármas harangot. harangot, harangozz. D. — Hallotta,
(Megbuktatjuk, vége.) E. — Megkon- hogy harangoznak, de nem tudja hogy
 310 —
hol. E. —
Hallott valahol harangozni, D. —Minél hitványabb a tet, annál
de nem tudja hol. ME. —
Hol sok a inkább harap. D. —
Nehéz a k-
harang, sokat harangoznak. S. — sziklába harapni. D. — Nehéz a vasat
Ijedtében meghalnak tökkel haran- keresztül harapni, D. — Nehéz a vén
goznak. E. — Harangoz a pap kutyájára. asszonynak a koncba harapni. D. —
(Lógatja, lóbálja a lábát.) Ny, 22. — Nehéz a vén fognak a koncba harapni.
Szegény az eklézsia, maga harangoz a D, — Studérozik mint Gyurka cssz
pap. E. —
Tökkel harangoztak minapá- kutyája, hogy harapja meg az embert.
ban Budán. Cz. (Bemenet vagy kijövet.) Ny. 1. Vess —
HarangfOZÓ. Feltartja az orrát, az ebnek, nem harap meg. Ny, 2. —
mint a harangozó disznaja. D. — Vesztére harapta el az egér fejét. (L.
Forog mint a harangozó kutyája. (El- egér.) D.
szédült bele.) Ny. 9. — Harangozó Harapás. Nincs befalni való hara-
néz szemébl. (Nyomor.) D.
ki a — pása. (Falat kenyere sincs.) E. —
Mit a pap mond, le nem tagadhatja a Veszett kutya harapás, más világra
harangozó. S. —
Orrában hordozza a talpalás. D. — Egy harapásnyi. (Ke-
harangozó-pénzt. (Haldoklik.) E. vés.) D.
Haramiák esküdtje. D. — Haramia Harapdál. Eb is a követ harap-
mellette kegyesnek mondható. D. — dálja, mikor az embert meg nem mar-
J tolvajból válik a jó haramia. D. — hatja. B.
Karikát a haramia nyakára. D. — HarapÓfOg'Ó. Azért tart harapó-
Haramiák eltt nem tanácsos aranyba fogót a cigány, hogy kezét meg ne
öltözni. D. süsse. E. — Azért tart harapófogót a
Harap. Beleharapna, de nincs foga. kovács, hogy meg ne süsse kezét. E.
D. —Bele mer harapni a koncba. D. —
•
Csudálatos, mint a harapófogó. S,
— Eb a láncon ugathat, de nem harap- — Harapófogóval sem
húzhatnál
hat. B. — Ajakába harap. — Atyánk E. belle szót. E. —
harapófogó.Jó
után haraptunk az almába. D.— Egyet (Ügyes tolvaj.) D. —
Szent Mihály
harap, hármat nyel. E. Fogatlan — után, ha harapófogóval húznák is a
harap a koncba. E. —
Fbe harapott, füvet, még sem n. E. — Különös mint
E. — Ha kisujjamat harapom is fáj, a harapófogó. Ny. 7.
ha a hüvelykujjamat harapom is fáj. Harapós kutya nem ugat. Ny, 2,
Ny. 6. —
Ha ö mar, én is harapom. — Harapós kutyának goromba gaz-
KV. — Ha ö mar, te is harapj. KV. dája. Ny. 2.
— Hadd morogjon a kutya, csak meg Haraszt. Nem hiába csörgött a
ne harapjon. E. —
Hadd ugasson a —Nem minden haraszt-
haraszt. Ny. 8.
kutya, csak meg ne harapjon. Ny. 8. ban terem ily — Nem
oroszlán. D.
— Harap mint a disznó. D. Harapna — zörög haraszt magától.
a — Nem E.
a szelindek, ha foga volna. D. — zörög a haraszt, ha a szél nem fújja.
Kemény dióba harapott. E. Ki — E. — Nem zörög a haraszt szél nél-
haragszik, harapjon szart. E. Kis — kül. E. —Ritka hitel parasztban, mint
kutyától sem félnek, mig nem harap. a hal a harasztban. (Parasztnak nem
Ny. 5. —Könny lágyba harapni. D. lehet hinni.) D. —
Zörög mint a
— Könny a málét keresztül harapni. haraszt. E. —
Vergdünk, mint hal a
D. — Maga orrát még senki sem harasztban. Pázmán. —
Antal ha-
harapta le. D. —
Másnak kalácsot ne rasztjára bocsátotta. (Félesz.) Cz. —
Ígérj, ha magad a kenyérbl sem Mindig egyforma mint a mocsai ha-
haraphatsz jót. D. —
Mely kutya meg- raszt. Cz.
harapta, meggyógyul annak szrével. Harácsol. Nem kopott érte körme,
 — —
311 —
könnyen harácsolja. (Nem ö szerezte.) S. — Harmadik utcáról is megugatják
E. az ebek. (Ismert tolvaj.) D. — Éljünk
Harc. Béka-egérharc. Csókon. — mi ketten, kurvanya a harmadiknak.
Harc és háború. E. Nem nagy — hir (L. él,) D. —
Hamis keresmény kincse,
a cigányokkal való harc. E. — Nem nem száll harmadik örökösre. S. —
nagy hirt nyer az ember a cigányok- Káprál (káplár) után harmadik tiszt,
kal való harccal. KV. Tanácsban— D. — Kelj fel,már a kódis (koldus)
ész, harcban er használ. E, Tüzes — a harmadik faluban jár, Ny, 13,
mint a harc. D. —
Akkor abrakolja Két bolond egy pár, a harmadik a
lovát, mikor harcra indul. D. Elesik — bojtár. Ny. 5. —
Mikor két eb össze-
a harcon vagy egy vagy más, D. — marakodik a tál felett, a ha;rmadik
Kés akkor a lovat hizlalni, mikor könnyen jóllakik. E. Nem szereti—
harcra menni. Bethlen Gábor.
kell a hal a harmadik vizet, (L. hal.) —
Harcol. Sokkal kell annak harcolni, Szent Pál harmadik égben tanult, még
ki sokat akar meggyzni. E. Álmá- — se mehetett mindennek végire. E. —
ban is ellenséggel harcol. D. — Nyelv- Már a koldus a harmadik faluban jár.
vel harcolni asszonyemberhez illend. (Késn van.) E. — Szeretetben egy
Bethlen Gábor. —
A harcolás eltt harmadik mindig alkalmatlan. ML.
abrakold a lovat. D. Harmadnapos vendégnek czoki
Harcsa. Kövér mint a harcsa. D. a neve. KV, —
Harmadnapi vendég-
Oly nagy a szája, mint a harcsának. nek czoki legyen neve. F. Rosszabb —
D. —Pislog mint a dobos harcsája. a harmadnapos hideglelésnél. S. —
(Rosszban töri fejét.) Ny. 1. — Szá- Harmadnapi vendégnek ajtó megett
jas mint a harcsa. D — Tátog mint helye. KV.
a harcsa. E. —
Tátogatja száját mint Harmat. Este leányt, harmaton
a harcsa. D. —
Sikos a harcsa farka füvet ne nézz, Ny, 4, —
Gyönge mint
(Nehéz megfogni, drága.) Ny. a harmat. E. —
Harmat nem es. D.
Hapcsaszáju apának locska a — Harmattal nem
fia. nézni a kell füvet.
D. —Harcsaszáju nagy inas. D, — Ki jókor
E. harmatot szed. E.
felkel,
Haris. A harist az ö maga szaván — Ki idején harmatot szed. E.
kel,
fogják. M. —
A harist is szaván fogják. — Örül mint a tücsök a harmatnak.
KV. —Harist nyelvén fogják meg. S. D. — Piros mint a rózsa, gyenge mint
— Kiált éjjel nappal, mint a sovány a harmat. E. — Szép mint harmat-
haris. D. —
Kiált mint a haris. D. — gyöngy. — Szép mint a füvön a
S.
Madarász a harist szaván fogja meg. harmatgvöngv. D. — Annvi az áldás
(Utánozza hangját.) Ny. 6. Harist — mint a harmat. D. — Elcsapta
rajta,
a szaváról megismerik. Sz. Ökröt — eltte a harmatot. (Leszedte a fölét.)

szarván, harist szaván fogják. KV. — Ny. 1,

Szaván fogják meg a harist. Sz. — Harmincad. A mit a vámon nyert,
Szaváról ismerik meg a harist. D. — a harmincadon elvesztette, Sz, —
Szájas mint a haris. D. Általment az ebek harmincadján.
Harisnya. Sok haszontalan gondo- (Okult kárán.) D. — Én is voltam az

lat fordul megegy harisnyakötésnél, D, ebek harmincadján. KV, Ráhúzták —

Harkály. Nyelves harkály. D. az ebek harmincadjára, Sz. Ráke- —
Harmada. Ezt felébl, amazt har- rült az ebek harmincadjára, S.
madából. D. — Feléböl-harmadából. Has. A félénk kutyának hasa alatt
D. — Felét felébl, harmadából.
felét farka. D. — A félénk oroszlánnak is
(Felületes munka.) D, hasa alatt farka. D. —
A félsz a hasat
Harmadik feleség ördögtl való. is elcsapja. D, —
A kövér has lomha.
 ;

— 312

D. — A teli has nem tanul örömest. a böjtöt dicsérni. KV. — Könny tele
(Latin.) E. — A szamár az anyja hasá- hassal a böjtrl papolni, D, Kövér —
ban is ösz. D, — Az anyja hasában has meg nem szokja a járást, D, —
sem volt jobb dolga. B, —
Az anyja Legtöbb gondot ád az embernek a has.
hasában sem volt jobb helye, Ny. 5. KV, — Lustának sokszor csikorog a
— Addig alszik, mig a hasára nem hasa, S, —Lyukat beszél a hasába.
süt a nap. E. —
Akkor fájjon a hasam, —
(Sokat beszél.) S. Megkívánta els
mikor magara akarom. E. Anyja — — Megfeszítette a hasát
hasával. D,
hasában sem volt esze. D. Barát — mint dobos a dobot, (Sokat D^ evett,)
beszél böjtrl, de hasa teli van. E. — — Minden hátnak egy a hasa. D, —
Bársony-mellény, üres has, S. Csak — Minden hátnak van egy hasa. (Minden
a hasát hizlalja, KV, —
Csont van a kérdésre akad D, — Muzsi- felelet,)

hasában, B. — Dátum hasra. (Hasra kálnak a hasában a cigányok, (Éhes

esett.) D, — Elcsapta hasát a félsz. E. korog a hasa.) Ny. 1. —
Nagyobb a
— Felfújta hasát, (Kevély.) D. — Fel- szeme, mint a hasa. Ny, 2. Nehéz —
puffasztotta hasát, (Sokat evett,) D. a hasat megcsalni. S. Nem evett—
— Feszül a hasbör. (U. a.) D. — egyest a hasával. (Nem eveti eleget^
Gerincéhez száradott hasa. (Sovány,) nem lakott jól.) B. — Nem gyzi br-
D, — Hasa az istene, D. — Hasadra rel a hasa. (Nagy ev.) D. — Nem
süt a nap. (Lusta, sokáig aludtál.) gyzi brrel a hasát, (U, a ) E, — Nem
Ny. 2, — Hasára esik, (Megárt neki,) kérdi a has hányat ütött az óra, KV.
E, — Hasból beszél, (Elkészület nél- — Nem kérdi éhes has, hányat
az
kül,) E, — Hasra esett, (Nem sikerült, ütött az óra, B. —
Néha a félszgyökér
megjárt )E, - —
Hasra ültették s farát hasat is csap, D, —
Német has. (Has-
egyengették. (Verés.) D. — Hátalt menés,) E, —
Nincs a hasnak füle.
volna, ha hasát verték volna, D. — KV. — Nincs a hasnak lelkiismerete,
Hetedszaka se lakik egyet a hasával, E, — Olyan a hasa, mint a dob, D.
D, —Inkább has fakadjon, mint gom- — Olyan hasa van, mint az árva
bóc maradjon, S. —
Inkább haskó malacnak, Ny, 1, —
Ritkán jár a kövér
fájjon, mint leveske maradjon, E. — has értelmes fejjel. KV, —
Soha, még
Inkább has hasadjon, mint étel marad- anyja hasában sem volt jó, D, Soha —
jon, (Telhetetlen,) Ny. 1, Inkább — sem eszik egyest a hasával, (Soha sem
hasacska fájjon, mint paszuly marad- elégszik meg avval, a mit evett,) E, —
jon, Ny. 24, —
Istenét is megtagadja Szegényt nem hajlogatja más, mint a
hasáért, D, — Kedvetlen szánt üres has, D, — Szeme kívánja, nem a hasa.
hassal a szke, KV, — Keveset hall (Német,) Ny,2, —
Szép szó nem elég
az éh has. KV, — Kevés ideig volt a hasnak, D, —
Talán csont van a
anyja hasában, E, — Ki a munkát hasában. (Nem akar meghajolni, lusta,
kerüli, hasát meg nem KV, — töUi, terhes,) E, —
Tele has nem örömest
Ki más konyhájára tart, nem min- tanul. D, —
Teli hasnak nem sok
denkor lakik egyet hasával, D, — kedve vagyon a tanuláshoz, KV. —
Ki sok vizet iszik, béka nö a hasában, Tizenkettt ütött a hasamban. (I>él
S. —
Könnyebb hat béresnek hasát éhes vagyok.) E. —
Többet költ ha-
megtölteni, D, —
Ki sok vizet iszik, sára, mint fejére, D, —
Uj.ság ha-
káka nö a hasában. S. Ki sok zsí- — samba, betegség bokorba, (Ha tavasz-
rost eszik, elcsapja a hasát. ME. — szal újságszámba men ételt esznek.)
Kinek a hasa fáj, keressen rá borzát. S, — Újság hasamba, hideglelés bo-
Ny, 5. —
Kinek a hasa fáj, keressen korba, D. —
Újság hasamba, hidegle-
rá bodzát. S, — Könny tele hassal lés pokolba, Ny, 8, —
Üres ha&nak
 — 313 —
nem elég a szép szó. E. — Üres has- sok, használják az okosok. E, — Ha
nak nem kell szép szó, hanem cipó. er nem használ, ravaszsággal hozzá.
KV, —
Üres has nem jó tanácsadó. S. KV, —
Ha kevés becs dolgot jól
Hasáb. Ne mindent apróra, néha használunk, sokkal többet ér a drágá-
hasábra is. D. nál. E, —
Ha lovadat jól tartod, ma-
Hasad. Gyémánt hasad vértl. KV. gadnak használsz, D, —
Használ neki,
— Tempózik mint a hasadt fazék. mint a dancsházi rektornak a pálinka,
Ny. 9. —
Tempózik mint a hasadt Ny, 2, —
Inni is mást küldene, ha neki
teknyö. Ny. 6. használna, D, —
Kicsi nem árt, sok
Hasadék. Tordai hasadék a szája, nem használ, Ny, 2, —
Meghasznált
(Nagy szájú.) S. neki a bor. (Megártott.) E, — Míg a
Hasít. Amint vágtad, ugy hasítot- földben vagyon, nem használ az arany.
tad. D. — Hasít, mint a vadkan. D. D — Mikor legjobban csip az ivóka
— Ha vastag a fa, hasítsd meg. D. — (pióca), akkor legjobban használ. D.
Kemény fát kemény ékkel hasítanak. — Mit használ a vaknak, hogy az apja
D. —Könny a más brébl szijat látott, D. — Nagyfalusi egérgát, ha
hasítani. E. —
Könny más brébl nem használ, nem is árt, (Próbálni
hársat hasítani. E. —
Más brébl kell,) Np, — Nem használ a jó ló, ha
széles szijat hasítani. KV. — Szijat a kocsis nem jó, D, — Nem használ
hasítok a hátadból. S. a szó, ha a kéz nem jó. E. — Nem
Hasog-at. Fület hasogat, (Kellemet- használ a tanács, ha nincs követje.
len beszéd.) D. —
Hajszálat hasogat. S. — Nem használ a vaknak, hogy az
D. —Hasogatott hajszálnyi. D. — apja látott. K. — Nem használ az arany,
Hasogatott hajszálnyira sem távozik. mig a föld gyomrában hever. K. —
D. —
Nemcsak a hajszálat, de a szál- Nem mindenkor használ a sirás. E. —
fát sem hasogatla meg soha. (Nem Néha az okosság sem használ. D. —
akadékoskodott sem kis, sem nagy Néha többet használ a jó barát az
dologban.) D. — Szrszálhasogató, Sz. erszény pénznél. B. —
Nincs oly kár,
HasonHt A bagolyt a sólyomhoz mely valakinek ne használna. Ny. 2.
hasonlítja. KV. —
Szúnyogot a biká- — Részeg asszony rivása se nem árt,
hoz ne hasonlítsd. D. se nem használ. Ny. 18. Sátán szol- —
Hasonló. Egy tyukmony hasonló a gáinak nem használ az angyalbr. Ny.
másikhoz. (Tojás a tojáshoz.) Pázmán. 2. — Se nem árt, se nem használ,
— Ha házasodni akarsz, végy magad- mint a körösi szenteltvíz. Ny. 1. —
hoz hasonlót. KV. —
Hasonló hason- Se nem árt, se nem használ, mint a
lót szeret. KV. —
Hasonló hasonlóval szegedi szenteltvíz. Ny. 5. Se nem —
hamar összebarátkozik, D, Hason- — árt, se nem használ, mint a szentelt-
lót hasonlóval fizetni. (Német,) S. — víz. E. —
Se nem árt, se nem használ,
Korom a koromhoz nem hasonlóbb. mint a drégelyi vendégség. Ny. 22. —
E. —iMagadhoz hasonló feleséget Se nem árt, se nem használ, mint a
végy, KV, —
Tojás tojáshoz nem födémesi tejfel. Ny. 22. Se árt, se —
hasonlóbb. E, —
Tojás tojáshoz, víz használ, mint a Tassi áldása. Ny. 13.
vizhez nem hasonlóbb, S, — Se ne ártson, se ne használjon,
Használ. A kevés nem árt, a sok mint a barát áldása. S. —
Semmit nem
nem — A sirás nem hasz-
használ, D. használ a sirás. M. —
Sok nem hasz-
nál semmit, KV. — Annyit használ, nál, kevés nem árt. E. Szépnek —
mint ebnek a fakéreg, E, — Egy kis nem árt a sirás, rútnak nem használ.
cigányság, egy kis ravaszság sokszor D. — Tanácsban ész, harcban erö
használhat, KV. — Ez az ugy sem élet használ. E. — Tz használ fázónak,
 31i

de árt izzadnak. (Kinek-kinek az nek, disznónak holtuk után hasznuk.

hasainál, mire szüksége van.) KV. D. — Gyerekszolga, malac-szalonna,
Hasznos. A futás szemérem — Hamar munka,
(szé- kicsi haszna. Ny. 7,
gyen), de hasznos. Ny. 12. — A hasz- kés haszon, (Elhamarkodott munká-
nos földnek haszontalan terhe. D. — nak késn venni hasznát.) D. — Ha-
A mi szép és hasznos, azt munkával szonba ment a kár. E. — Kár is

adják. KV, — Hasznos fáradság után haszonra fordul. E. — Kevés haszna,

esik a heverés. D. — Hasznos
jól mint a kecskeméti malomnak. E. —
munkában soha nem nagy a fáradság. Kevés haszna, mint a kecskeméti szél-
D. — Hasznos munkának nincsen malomnak. D. — Kevés kárban nem
— Kemény uralkodás
fáradsága. KV. szokott nagy lenni a haszon. D. —
nem mindenkor hasznos. KV. — Ki- Kevés kárban sem nagy a haszon. E.
nek káros, kinek hasznos a vásár. D. — Kiki szereti a maga hasznát. KV.
:

—
Minden álmot kialudni sem hasz- — Kiki csak maga hasznát nézi. KV.
nos. D. —
Nem mindenkor hasznos a Kicsi gyermeknek kés haszna. D. —
hallgatás. KV. ;
—
Nem mindenkor Kora magzatnak kora haszna. D. —
hasznos fölöttébb okosnak lenni. K. Legnagyobb haszna két oldala. (A
— Nincs hasznosabb a hallgatásnál. lusta hol jobbra, hol balra dl.) D.
KV. —
Szégyen a futás, de hasznos. — Maga hasznára E,
kaszál, Mi —
M, —
Szomorúság is hasznos, ha nem haszna a mellverésnek, habelöl nem
tartós. D. érzesz ? D, —
Mi haszna éhenhalónak
Haszon. A disznónak és fösvény- abban, hogy Kolozsvárott jó kenyeret
nek holtuk után hasznuk, B. A kár — sütnek ? ML. —
Mig éltél, kergettél,
is haszonra fordul. D. A ki kárt — meghaltál, megfogtál, —
mi hasznod
tehet, az hasznodra is lehet. KV. — van benne ? (L. él.) D. Minden—
A kár haszonba jár. (Lehet belle szereti a hasznot, kevés a munkát. D.
tanulni.) Ny.8. —
A korcsmáros csalás- — Náne haszon, ritka vásár. (Náne
ból él, haszonból ruházkodik. Ny. 13. cigány szó : nincs haszon, ritka a
— Elrejtett tudománynak semmi vásár, csak tolongásban lehet jól
haszna sincs. KV. —
Annyi haszna, lopni.) E. — Nézi maga hasznát, nem
mint döglött lovon a patkó. D. — bánja más vásznát. E, Nincsen—
Annyi haszna, mint döglött lovon a haszon fáradság nélkül, KV, Okos —
patkónak. E. — Diákot hasznáért nem
•
gazda néha a kárt is hasznára for-
érdemes tartani. Cz. Egy pénz ára — dítja, D. —
Okos ügyész hasznáért
haszon sincs a legnagyobb búban. E. tartja a deákot. E. —
Pozdorjának
— Deákot dolgáért, galambot szará- haszna az eltemetés. (Akivert kender
ért tartani, nem nagy haszon. B. — fás részecskéinek épen semmi hasz-
Egy pénz ára haszon nincs a leg- nát nem lehet venni.) D. Puszta —
nagyobb kárban. D. —
Elásott kincs- malom nem sok hasznot hajt. E. —
ben kicsi a haszon. E. Elásott — Se károm, se hasznom benne. KV. —
kincsnek mi hasznát sem venni, D. — Semmi haszon munka nélkül. E. —
Elég sok a hangya, de kevés a haszon Sok a költség, kevés a haszon. D. —
benne, D, — Ette haszna, aludta bére. Sok kárban kevés a haszon. D. —
Etelért dolgozott, más bért nem ka- Sok leánykérnek több száma, mint
pott.) KV. — Érett ganéj, öreg lány, haszna. D. —
Sok munkája, kevés
hamar hasznot hajt. Cz. — Fának haszna. KV, —
Száját koptatja min-
haszna gyümölcsén tetszik meg. Páz- den haszon nélkül. D. —
Szereti a
mán. —
Felfordított kártyával játszani hasznot, de fut a munkától. KV. —
se mulatság, se haszon. D. Fösvény- — Szeretné a hasznot, de fut a munka-
 —
315

tói. M. — Szép, de mi haszna, ha D.— Leghaszontalanabb eb asztalról

rossz. D. — Sznik a haszon, támad él.(Öleb). D. — A mészárszékben ha-
a kár. (Latin.) S. — Tevének mind szontalan csont D. — Sok
is találtatik.
nyaka, mind szre, haszon. J). — haszontalan gondolat fordul meg egy
Vadóc és tarackos föld egy hasznú, D. harisnyakötésnél. D. Hadd kop- —
Hasznátveszi. A ki lator, latrul tassák a nyelvöket haszontalanul, hi-
veszi hasznát. M. —
Amint tanulsz, szem istent, nem hagy engem gyámol-
ugy veszed hasznát. D. Amint végzi — talanul. D. — Haszontalan here em-
dolgát,ugy veszi hasznát. D. Addig — ber. M.
mosolyog rád, mig hasznodat veheti. Hasztalan vádolja a vizet, ki is-
KV. —
Addig nevet rád, mig hasznod mét belebukott. D. — Hasztalan ne
veheti. E. — Alul vájd, alul veszed szenvedj. D.
hasznát. Ny. 4. — Becsüld meg a fol- Hat. Akinek hat lánya van, búkérni
tot, hasznát veheted. D. — Csak ad- ne menjen máshoz. Ny. 1. Bocs- —
dig kedves a szolga, mig hasznát ve- korban kell keresni a hat ökröt. S.
hetik. — Diófának, szamárnak, asz-
S. Befogta mind a hatot. (Kevély.) D. —
szonyembernek verve veszik hasznát. Csak hatot az almának öregébl egy
KV. —Diófának veréssel veszik hasz- pénzen. D. —
Csecsems korában hat
nát. D. —
Ebtül tanult ember ebül rágó dajkája volt. (Telhetetlen.) D. —
veszi hasznát. D. —
Egyik munkálko- Egynek hatot, másnak vakot vet a vi-
dik s a másik veszi hasznát. KV. — lág kockája. (Egynek sokat, másnak
Ganéjának is hasznát akarja venni. D. semmit.) D. — a hat Érti vágást. (A
— Ha veszed hasznát, ne szánd költ- dolgot). két pén-
Ny. — Hat almát
5.
ségét. S. — Ki mint cselekszik, ugy zen. Ny. — Hat ház nem
(Hat-
2. falu.
veszi hasznát. — Ki mint keresi ház város szójáték). E. — Hat hizója
E. ;

ugy veszi hasznát. KV. M. — Ki mint ólban, maga a hetedik. D. — Hat kér-
viseli magát, ugy veszi hasznát. KV. désre egyet. D. — Hat ökör
alig felel
— Ki nem veheti hasznodat, értse jó jár az udvarából. (Jómódú). E. —
ki
akaratodat. — Ki sarkalja
B. Hat ökör se mozdítja
urát, in- helyébl. D. ki
kább veszi hasznát. — Kinek hasz- — Hat ökör után könny a szekeret
E.
nát veheted, annak kedvét keressed. D. — Hat pénteken se jöhet
tolni.
KV. — Kinek kelleténél több van, eszére. D. — Hat puszta falut eltart
hasznát nem E. — Mig a disznó
veheti. tanácscsal. (Esztelen). D. — Hat regi-
él,semmi hasznát nem vehetni. D. — mentnek hires pöndölöse. (Rossz n-
Mint ugy veszed hasznát.
élsz, — személy.) D, — Haton adják, ötön
S.
Mint nevelik a kutyát, ugy veszik hasz- E. — Haton kéred, ötön adja.
veszi.
nát. D. — Nem tudja eszének hasz- (Ostoba). D. — Hatot kérdel, egyre
nát venni. D. — Néha a kutyaganéj- (Kevély.) D. — Hatot vet a kocka.
felel.
nak hasznát vehetni. D. — Nincs
is (Szerencsére fordult a dolog.) — E.
oly hitvány eszköz, hogy hasznát ne Heti bére hat nap, a hetedik ráadás.
lehetne venni. KV. — Szoktatni E. (Rossz kell — Kapsz egy hétrecseléd).
a cselédet, ha hasznát akarod venni. hat napot, a hetedikkel megtoldjuk,
D. — Tátika és Rezivár dolgát ebre (U. Ny. — Kevés hat körte
a.) 2. ki-
bizták, ebül vették hasznát. B. — Vak lenc medvének. E. — Ki hat mester-
nem veszi hasznát a tükörnek. E. séget tud, éhen hal az meg. E. —
Haszontalan terhe a hasznos Könnyebb hat béresnek hasát meg-
föld-
nek. D. — Haszontalan harag, kinek D. — Könny hat ökör után
tölteni.
nincs E. — Jobb egy kérdezs-
ereje. az ekét. E. — Megtette a hat
tolni
ködés hat napi haszontalan járásnál. vágást. (Derekasan megtette, a mit
 — 316 —
kell.) E. — Huszár hatvágás. ME. — val határos. D, — Ördöggel határos,
Nem tudom vagy hat, de több
öt-e KV, —
Tatárral határos, D,
száznál, (Sok.) D. —
Nem ugy keresik Hattyú. A büdös bábuk berzen-
a hat ökröt. (Nem ez a vagyonosodás kedik a hattyúval, (Tudóstudatlannal.)
módja.) D. —Nem mindenkinek vet KV. — A büdös bábuk berzenkedik
haiot a kocka. (Nem mindenki szeren- a hattyúra. B. —
Fehér holló, fekete
csés.) S. — Olyan hosszú, mint ide hattyú az igaz barátság, B, Hattyú —
—
hat hét. Ny. 5. Olyat aludtam mint a ludak közt. E, — Hattyú apától,
a hat. E. — Ugy jóllaktam mint a hat. galamb anyától született, D, — Hiába
E. — Segits uram, hat ökörig. D. — fürdik a csóka, nem lesz hattyú belle,
Ugy él mint a hat ökrös gazda. E. — B, — Hattyúdal, ME, — Holló fészkén
Vagy hatra vagy vakra. (El vagyok hattyút keres, D, — Holló hattyú volt,
szánva jóra, rosszra ahogy lesz, ugy
: lett, — Holló azeltt, már most
E. volt
lesz.) K. — Már a hatodik falut járja hattyúvá vált. (Megszült.) D. — Holló
a koldus. (Késn van.) D. voltam, hattyúvá lettem, (U, a.) D,
Hatszor is méri az itce lisztet, D. — Kecskérl gyapjút, szerecsenbl
— Hatszor is megnézi a garast, ha hattyút. BSz, — Nem fehér hattyú az,
nem hatos-e, D. —
Hatszor is meg- kinek tarka tolla. (L. fehér.) E, —
olvassa a pénzt. D. Ritka mint a fekete hattyú. E,
Hatalmas. A hatalmasnak hátat Hatvan. Budát Pesttl csak a Duna
ne fordits. D. —
A ki erösebb, az a választja el, mégis hatvanhat mér-
hatalmasabb. ML. —
Az isten hatal- föld, (Szójáték: Hatvan városa hat
mas, az ördög nem alszik, E, — mérföldre van.) ME, Nem hatvan- —
Bolondság hatalmasabbra haragud- hét, hanem hatvannyolcz, (Nagyzók-
nod. KV. —
Hatalmas hat farkas. ról, »Hány vadat lttetek ?« »Hat vagy
(Ers ember.) D. —
Kakas is hatalmas hetetcc. A nagyzó inas azt ugy adta
maga szemetén. D. —
Minden kakas tovább nem hatvanhetet, hanem
:

maga szemetjén hatalmas. Sz. — hatvannyolcat,) E,

Nehéz a hatalmasnak parancsolni. D. Hatvani. (Hires professzor.) Ne
— Tudatlan hatalmas, mindennek pislogj,mint Hatvani az árokban. Ny.
ártalmas. E. 5. —
Spekulál, mint Hatvani az árok-
Hatalom. Nem ér a harag hatalom ban. Ny. 8.
nélkül semmit, Ny. 6. ígér az orvos— Hava (hó). Feljött a hava. E. —
egészséget, de nincs rá hatalma. E. Hetet-havat összehord. D. Se hete, —
Határ. A határon kivül ne lépj. D. se hava, már is parancsol. KV. Se —
— Adj szállást a tótnak, majd határt hete, se hava, már
szemrehányó. D.
is

mutat. Sz. — Bejött a fene a határba. Havaz. Fuj, esik, havaz, ugy lesz
(A rossz, baj.) Ny. 2. —
Kiki saját hatá- tavasz. Ny. 6. —
Szomorú mint a
rában tartsa magát, Decsi János, — havazó sz. D.
Szomszéd határba ér a nyelve. (A távol Haza. A jó mesterembernek egész
levket rágalmazza.) Ny, 1, — Város világ hazája. D. Az okos ember—
határán kivül ö a biró. (Koldus.) D. nagyra becsüli a hazát. D. Azon- —
— Mindennek van határa. (Német.) egy ország egynek számkivetés, más-
ME, —
Nagy mint a debreceni határ, nak édes hazája. E. Édes hazánk —
E. — Ne hányd fel a határt, melyen szerelme. KV. — Egy próféta sem
söd járt, E.— Nem bolygatja a régi kedves a maga hazájában. Sz. Haza, —
határt. D. — Határjárás, tatárjárás, E. mostoha. E. —
Hazája embernek, hol
— Vén határk, (Vén ember.) D. jól vagyon dolga. M. Hazája ember- —
Határos. Az jószága a koldusé- nek, hol jól folyik dolga. D. Haza- —
 317

nak füstje is kedvesebb, mint idegen csaesol (csacsog), sokat hazudik. D.

országnak tüze. K. —
Igyunk, a ki — A ki sokat beszél, sokat hazudik.
ráér ; éljen a haza. (Titulus bibendi.) KV. — A
mennyiszer száját tátja,
E. —
Jámbornak hazája, hol jól annyiszor hazudik. D. —
A messzirl
vagyon dolga. M. —
Jobb a hazáért jöttek szabadabban hazudnak. I>. —
mint becstelenül meghalni. D.
élni, — A szentesi mester a szentírásból is
Jobb a hazáért meghalni, mint henyélve hazudott. D. —
Az egek rovására is
élni. D. — Kereskednek hazája. (Min- hazudik. D. —
Az ördög sem hazudik
denütt, hol nyerhet.) D. —
Ki hazájáért a maga gyalázatára. D. — Adós em-
meghalt, elég sokáig élt. D. Maga — bernek sokat kell hazudni. S. Adós—
hazájában egy próféta sem kedves. embernek sokszor kell hazudni. K. —
KV. — Se istene, se hazája. E. — Se Akkorát hazudik, hogy maga sem
országa, se hazája. D. — Se országa, hiszi el. S. —
Annyit hazudik, mint a
se hazája mint a tótnak. Ny. —
17. megbomlott óra, D. — Álmot hüve-
Senki sem próféta maga hazájában. lyez hazug. Pázmán. —
Akkor is
E. —Sokat élt, ki meghalt a hazáért. hazudna, ha némán született volna. E.
D. —Szép a hazáért meghalni. KV. — Akkor is hazudik, mikor gyónik.
— Szép halni a hazáért. E. Szép — D. — Egy álló helyében ezret hazudik.
meghalni a hazáért, de még szebb a D. — Égjen el a háza, a ki hazudni
hazának élni. S. nem tud. (Ezt mondják annak, kit
Hazafi. Gróf is nemes, ha hazafi. hazugságon rajtaértek.) Ny. 6. Épen—
E. — Hazafi Verrai János. (Fzfa- ugy beszél, mint van, mikor hazudik.
poéta.) ME. — Igaz hazafi. D. — Nincs E. — Épen ugy beszél mint Samu,
becse a hazafinak. E. — Sok hazafi, mikor hazudik. D. —
Ha mennyiszer
szájhazafi, szóhazafi. E. hazudott, annyiszor egy hajszála ve-
Haza. A gunár hazajött, a jérce szett volna el, még anyja hasában meg-
mégodavan. (Az asszony kicsapongóbb kopaszodott volna és e világra paró-
a férfinál.) Ny. 9. —
Csak az jár haza, kásan jött volna. D. — Ha néma volna,
amit a farkas meg nem emészt. D. — akkor is hazudna. D. — Hazudik mint
Haza jár, mint Büki lova az abrakra. a bomlott óra. E. — Hazudik mint a
(Visszatér oda, hol jobb dolga volt.) borbély. E. —
Hazudik mint a kalmár.
D. — Ráijesztett, mint Halaburgyi a D. — Hazudik mint Hári János. S. —
hazajáró lélekre. Ny. 1. —
Haza jár. Hazudik mint a rossz tükör. D. —
( Kisért a holt.) E. —
Haza vitte. (Meg- Hazudik mint a vén lány tükre. S. —
nyerte.) E. —
Idegen ökör is hazafelé Hazudik mint az obsitos. S. Hazu-—
bg. D. —Jó kutya haza jár. (El- dik mintha könyvbl olvasná. S. —
veszett tárgy megkerül.) S. is — L Hazudj egyet, állj elébb. (Bátran hazu-
jobban üget hazafelé. E. —
Nagy út- dik.) D. — Hazudik minta tüz. E. —
ról szerencsésen hazaért, kapujában Hazudik mintha olvasná. E. —
Jó fej-
törött el a lába. D. —
Vissza se tekin- nek kell lenni a hazugnak, hogy min-
tett hazáig. D. denütt egyformán hazudhasson. E. —
Hazudik. A hazug csak akkor A ki hazudik, az lop is. S. Ki —
mond igazat, mikor azt mondja hazu- bátran akar hazudni, messze országi
—
:

dok. E. — A
hazuggal hazudni. KV. bizonyítványokkal bizonyítson. K.
— A ki mesterségesen esküszik, mes- Ki hazudni szokott, lopást sem szé-
terségesen hazudik. Cz. A ki örö- — gyenli. E. —
Ki nem hazudik, hamar
mest hazudik, örömest is lop az. KV. hisz. E. —Ki örömest hazudik,
— A ki sokat beszél vagy sokat tud, örömest lop. D. —
Küls szín is tud
vagy sokat hazudik. B. —
A ki sokat ugy hazudni, mint a száj. E. — Maga
 — 318 —
erszénye mellett hazudik. (Haszon- — Könnyebb egy hazugot, hogysem
lesésbl hazudik, azzal is dicsekszik, egy sánta ebet elérni. Pázmán. —
mie nincs.) B. — Már maga is hiszi Hamarabb megérnek egy hazug em-
amit hazudik. D. — Messzünnen bert, hogysem egy sánta embert. M.
jöttnek szabad hazudni. (Mert bajos — A hazug embert hamar megfogják.
megcáfolni.) M. —
Messzirl jöttnek S. —
Hazug és csalárd egy fának ágai.
könny — Messzirl
hazudni. Ny. 5. S. — Hazug mint a vámos. E. —
jöttnek szabad hazudni. KV. — Még Hazug napok. (Nyári munkaidben
álmában hazudik. D. — Nem hazu-
is nem szereti a napszámos tartozását
dik az irás, hanem a ki irta. E. — Nem munkával leróni, mert nyárban anapok
mind amit hazudik. D.
igaz, Olyat — hosszabbak.) E. —
Hazugabb a Kis
hazudott, mint egy ház. (Nagyot.) E. Ilus fiánál. D. —
Hazugnak beszélek-e
— Olyat hazudott, maga is elhlt belé. én ? (Én nem hazudok csak a hazug
;

E. — Olyat hazudott, majd leesett tart minden mást hazugnak.) E. —

alatta. E. —
Olyat hazudott, mint a Hazugnak igaz szavát sem hiszik. S.
bécsi torony. D. — Örömest hazudik — Igaz vagy hazug egy áron kel
a kalmár. KV. — Ritkán hazudik, de nála. D. — Jó fejnek lenni a kell
ha igen igen nagyot. E. — Ritkán hazugnak, hogy mindenütt egyformán
:

hazudik, ha igazat mond, D. — Rovás hazudhasson, — Kofásan árulja a E.

nélkül hazudik. (Nem jegyzi meg hazug vakarcsot, D, — Nem jár hazug
magának mit hazudott igy nyelve egy utón szájával. D. — Nyelvén
s ellent-
mond magának.) D. — Szólj igazat, ne fogják meg a hazugot. D. — Nyelvén
hazudj rovásra. (Ne hazudj követ- akad fel a hazug, E. — Piac hazugja.
kezetesen, többet ér az szinte beszéd.) E. — Sok hazug ember van innen és
E, —Távolról (jövet) jó hazudni. (L. túl a Tiszán. E. —
Szépen szól a
fent.) KV. heged, de hazug belül. KV. Tolvaj —
Hazug;. A
hazug a hazugtól tanul. és hazug egy húron pendülnek, S. —
KV. —A hazug csak akkor mond Város hazugja. D. —
Közmondás nem
igazat, mikor magát hazugnak mondja. hazugszólás. D.
D. — A hazug csakugyan hazug, ha Hazugság*. A felettébb való nagy
igazmondó ruháját veszi is fel. D. — dicséret és hazugság egy fának ágai,
A hazuggal hazudni. KV. A hazug- — B, —A hazugnak szájából az igazság
nak szavát gyakran megrostálják. D. ishazugság, D, —
A sok beszéd el nem
— A hazugnak szájából az igazság is készül hazugság nélkül. D, —
A sznet-
hazugság. D. — A hazugnál hazugabb. len tréfa határos a hazugsággal. D, —
D. — A hazugon leghamarabb kifog- Annyi benne a hazugság, mint koldus
nak. D. — Az ugar nem hazug. (Bven köpönyegen a fót. D. —
Becsületes
terem.) Ny. 21. — Akkor sem hisznek hazugság nem szégyen. S. Csuda —
a hazugnak, mikor igazat mond. E. — egy kis szájból, hogy oly nagy hazug-
A rut hizelkedés s hazug incselkedés ság kiférhet. D. — Egyik hazugság a
mérge a barátságnak. KV. — Asztal másikat utóiérheti, D, —
Egy hazugság
hazugja. (Tányér nyaló.) KV. — Csikót a másikat ott éri. KV. —
Együgynek
nyakán, hazugot szaván. D. Els — kell lenni, ki minden hazugságot el-
béresnek szegdött a hazughoz. D. — hisz. E. —
Hazugságban kopott el
Hamarább utóiérik a hazug embert, nyelve. D. —
Ha minden hazugság
mint a sánta kutyát. D. Hamarább — lángot vetne, nyelve régen megsült
elérnek egy hazugot, hogysem egy volna. E. —
Húszat szól, tizenkilenc
sántát. Sz. —
Hamarább utóiérik a szava hazugság. ML. —
Kenyere a
hazug embert, mint a sánta ebet. KV. hazugság. D. —
Kutya hazugságnak
 — 319 —
eb a hitele. D. —
Mennyi sz, annyi nehéz fára hágni. S. —
Körmére hág-
hazugság. D. —
Markába szakadt a tak. D. —
Lesz még valaki, ki sarkára
hazugság. (Megfogták.) -D. Meg- — hág. (Ki a kevélyt megalázza.) D, —
rögzött hazugság idvel igazság. D, — Nagy fára akar hágni. K. — Nyomába
Megszokta mint kalmár a hazugságot. se hághatsz. D. —
Rossz fre hágott.
D. — ^agy dicséret és hazugság egy (Hibás lépést Sarkára hág-
tett.) E. —
fának ágai. E. —
Nyakoncsapás illik tak. D. —
Tyúkszemére hágtak. D. —
a hazugságra. D. —
Nem álland a Ugyan nagy felszékre hágott. (Nagy
hazugság. KV. —
Nem mehetni messze hangon beszél.) F. — Vederbl csö-
hazugsággal. (Német.) S. Nem — n börbe hágott. Sz.
össze a hazugság. KV. —
Nincs hazug- Hág'dOS. Vén ökör mélyebben hág-
ság nélkül. E. —
Nincs oly hazugság, dossa a sarat. D.
melynek ne akadna csudálója. S. — Hág'Ó. Minden hágónak vagyon
Palást kell a nagy hazugságnak. (Hogy — Minden hágónak lejtje
lejlje. Cz.
eltakarhat legyen.) Ny. 2. Pénzen — — Minden hágónak
vagyon. Pázmán.
vett dicséret, cifra hazugság. D. — van lejtje. KV. — Nem a barna bir
Pénzen vett dicséret, uri hazugság. D. a hágóra. (Gyenge Ny. — Minélló.) 2.
— Ritka cigány hazugság nélkül. S. nagyobb a hágó, annál félelmesebb a
— Ritka mese hazugság nélkül. D. — lejt. D. — Nagy hágónak nagy a
Sok hazugság sem tesz egy igazat. D, lejtje. E. — Nincs oly magas hágó,
— Színesnek kell a hazugságnak lenni. melynek lejtje nem volna. D.
KV. — Tisztességes hazugság nem Háj. A német mindig hájjal eteti a
vétek. E. —
Tót babona, magyar lovát, mégis rossz a lova. Ny. 4. —
hazugság. Ny. 6. Az eb is hájat venne, ha pénze volna.
Háboritás. Könyvek sokasága, fej Sz. KV. —
Az ebnek ha aranya volna
háboritása. KV. is, hájat váltana rajta. M. — Az eb-
HábOPg'Ó tengernek, tolvaj ember- nek ha aranya volna is, hájat venne
nek nincs csendessége. KV. Kés — — Cigánytól szenet, macská-
rajta. Sz.
táncnak háborgás az eleje. D. tól — Csak
hájat bajos venni. Ny. 5.
HábOPU. Csúnya dolog a háború. a haját növeszti. (Lusta.) E. — Csiko-
Cz. — Harc és háború! E. Háború — rog a kerék, megitta a kocsis a háj árát.
pokolban, békesség az égben. D. — M. KV. — Csikorog a szekér, megitta
Háborúban sok a vágott hus, kevés a a kocsis a háj árát. S. Ebhájjal —
káposzta. S. —
Jobb a háború a fegy- kenték az alfelét. (Megverték.) KV. —
veres békénél. S. — • Néha egy sz Ebre bizni a hájat. KV. —
Ne légy háj,
egész háború. D. —
Trhetetlen szo- mert elkap a kutya. S. —
Nem ebre .

morúság a kebeles (kebelbéli) háború. bizták a hájat. D, — Oly nagy a hája^

D. — Ha békesség támad, romlik a mint az abrosz. D. — Ravasz hájjal
háború. D. —
Rut dolog a háború. Sz. kenték alfelét. D, — Fel van kötve
Háborúság*. Jobb a tisztességes orra eltt a háj. (Elvesztette a bizal-
háborúság, mint a szines barátság. Cz. mat.) Pázmán. — Ha csikorog a kerék,
Hág". Csöbörbl vödörbe hág. M. kocsis itta meg a háj árát. D. — Hadd
— Farkára hágott. S. —
Hág mint a kössön a hajunk. (Ebéd végével ma-
csdör. D. —Ki magasra hág, nagyot radjunk még egy kissé az asztalnál
esik. KV. —A ki nagyot hág, nagyot ülve.) E. —
Hamis hájjal kenték a
esik. M. —Elevenjére hágtak. D. — segge táját. (L. fent.) E. — Jól esett,
Kutyanyomba hágott. (Rossz útra tért.) mintha hájjal kenték volna seggét. E.
Ny. 13. —
Körmetlen vagy, nagy fára — Kivül a hája. (Cifrább mint gazda-
ne hágj. B. —
Körmetlen macskának gabb.) BSz. —Kövér mint a háj. D.
 •

— 320 —
— Kutya-hájjal van megkenve. S. — Hála a papnak, megellett a barát.
Megette a kutya a hájat. (Csikorog a Ny. 22.
kerék.) E. —
Megitta a háj árát. (U. Háládatos. Ritka mint a háládatos
a.) Ny. 5. —
Megitta kocsis a háj árát. tanítvány. D. — Sokszor az állatok is

E. — Megkezdett hájra hamar rászok- háládatosak. D.

nak. D. —
Megszegték a hájat, rájár- Háládatlan kakuk, elszállott. D.
nak. D. —
Nehéz az ebet a hájról el- — Jótétemény semmit nem veszt, ha
szoktatni. D. — Nem hajáért, hanem háládatlanra esik is. E. — Háladatlan-
hajáért hizlalják a disznót. D. — Sok sággal fizet a világ. D,
háj kell egy száraz tengelyre. D. — HálálkodáS.
Teli van hálálkodás-
Sok szúnyog sem ad egy lat hájat. D. sal, mint a barát allelujával. Ny. 14.
— Szúnyogban is hájat keres. (Fös- -
—
Hálálkodik, mint patika eltt a kol-
vény.) dus. (Más kell neki, nem gyógyszer,
Hájas. Bohó Misi, de hájas. (Bolon- mivel kínálják.) Ny. 19. — Hálálkodik,
dos, de gazdag.) E. —
Gyakran a mint a tehén a jégen. Ny. 8. Ne —
zsiros táskából esik ki a hájas po- hálálkodj, mint a pap tehene a jégen.
gácsa, KV. — Gyakorta a hájas táská- Ny. 3.
ból esik a zsiros pogácsa. (Szegény-
ki Háló. A
mint veted a hálót, ugy
nek néha van jó dolga.) Sz. — Ha
is fogsz. D. —
Amint veted a pöndöl-
én király megvónám, hájas pirítós hálót, ugy fogod a keszeget. D. —
megennám. (A szegény tót inas kíván- A törvény oly háló, mely a gyenge
sága.) E. — Hájas szekér, hosszú út. szúnyogot megfogja, a darázs pedig
(Hosszú útra el kell készülni.) E, — keresztül töri magát rajta. D. Azt —
Magától is megyén a szekér, csak a halat tartják legszebbnek, mely a
hájas legyen a kerék. D. — Nehéz az hálóból kiugrik. D. —
Háló eltt halász
ebet a hájas szíjról elszoktatni. KV. nem fogja csukáját. K. Hálóba esett.—
Hájasit. Kölcsön korpa nem hája- E. —
Hálóba került. E. Hálóba kerí-—
sitja a disznót D. tették. S. —
Hálóját is szerencsésen
Hájasodik. Emberhússal hájaso- veti. D. —
Hálóval takarózik. (Szegény.)
dik. (Kegyetlen.) D. —
Sok jót evett, E. —
Hogy nagy halat foghasson, nagy
míg meghájasodott. D. vízbe veti hálóját. Pázmán. — Jó he-
Hajaz. Hajazza a kereket, hogy lyen vetette meg a hálót. D. — Mély
jobban csússzon a szekér. (Veszteget.) vízbe vetette hálóját. S. — Nagy vízbe
Sz. — Magától is megy a szekér, csak veti hálóját. E. — Ne fogd háló eltt
—
hajazd. D. Megy a kerék, ha hajazod. a csukát. D. t— Nincsen háló lyuk nél-
E. — Megy a szekér, ha hajazod. E. kül. ME. —
Ritka mint a szúnyogháló.
Hál. A ki ftben hál, mást is ott D. — Ritka mint az öreg háló. D. —
keres. BSz. —
Csak hálni jár belé az Sok lyuk a hálón, ha uj is. D. Uj —
ész, egész nap kódorog. D. Ebnek — hálón is sok a lyuk. S.

ágyán eb hál. D. —
El lehet vele egy Hályogf. Farkashályog van a sze-
kuckóban hálni. (Türelmes.) D. — mén. (Szürkületkor nem lát.) E. —
Kenyérrel hál az ágyban. (Telhetetlen.) Hályog van a szemén. (Nem jól lát.) E,
D. — Éhes, mintha csöszakolban hált Hám. Fakó kocsi, kender hám,
volna. Ny. 2. —
Fél maga hálni az nemes ember, szürdolmány. (L. fakó.)
ágyban. D. —
Hálni jár belé a lélek. D. —Fakó szekér, kender hám, mind
E. — Ki kutyával hál, bolhásán kel a kett rossz szerszám. (L. fakó.) Sz.

fel. D. —
Ki rühessel hál, megrühe- — Ha
délceg a lovad, legyen jó a
sedik. D. —
Reggel jött vendég nem hámod. S. —
Hintós kocsi, kender
szokott meghálni. E. hám, nemes ember szürdolmány. D.
 -;

— 321 —
— Hintós kocsi, kender hám, herceg akadjon, D, (Hiába fárad ; ostobán
úrfi, szürdohTiány. (Tönkrement ur, ki cselekszik.)
mégis uraskodni akarna.) D. Illik a — Hányadán vagyunk mi ketten ? D.
kender-hám a tolvaj nyakára. (Kötél.) Hánya- veti ember. S, — Hánya
D, — Kender-gyepl, csepü hám, mind veti fejét, mint a legyes ló, D, —
a kett rossz szerszám. ME. Kicsiny — Hánya-veti kezét, mint a csépet. D. —
csikó nagy derestül, hámot vonni tanul Hánya-veti magát, mint a lépes madár,
restül. KV. —
Kicsiny csikó nagy deres- D, — Hánya-veti magát, mint a köles-
tül, hámot húzni tanul restül. Sz. Ki- — kenyér a tejben. Ny, 5. Hánya veti —
rúgott a hámból. Pázmán. Ló dög- — fejét, mint Magyar Balázs lova. D. —
lik, hám rül. (Messze tervezgetés.) Ny. Hánya-veti magát, mint Magyar Balázs
7. — Lcsbl hámfa. (Ha akarod, hát lova, D. —
Hányák - vetik, mint a
legyen úgy, ha nincs is úgy.) Ny. 2. — dézsma búzát. D. —
Hányd-el, vesd-
Még addig ló döglik, hám ürül. (U. a.) el módra. (Gondatlanul, rendetlenül

Ny,7. —
Madzag-gyepl, kender-hám, végzett munka.) E, — Ide-tova hánya-
mind a kett rossz szerszám. E. Sok — veti rossz nyelvét, D.
hámot-jármot megárvitott. (Lovat, ök- Hánykódik mint poltrás malac
— Sok jó
röt eladott, elpazarolt.) E. ló a garasos kötelén. E. — Hánykódik
megszakad a hámban. Sz. — Sok jó mint ürge a pórázon. Np.
ló megszakad addig a hámban, mig Hánt. Addig hántsd a hársfát, mig
erkölcsét kitanulhatják. D. — Szegény hámlik. D. —
Addig hántsd a fát, míg
ember, kender-hám, fakó szekér, rossz mézgás. Ny. 4. —
Egy dögöt hánta-
szerszám. Ny. 3. —
Végtére a szép nak. (Nyúznak.) D. —
Hársat hántok
hám is elkopik. D. hátából. E. —
Ne hántsd, ha nem
Hámfa. Lcsbl hámfa. S. — Nem hámlik. D.
lehet az ember fából, ki kell rúgni a Hári. Hazudik mint Hári János, S,
hámfából. (Mulatózok mentsége.) S. — Három. A hol három asszonyem-
Kirúgott a hámfából. E. ber vagyon, sokadalom lészen ott,
Hámlik. Ne bántsd, ha nem hámlik, Decsi János. —
Három asszony kész
D. —
Addig hántsd a hársfát, mig vásár. Ny. 13. —
Három asszony egy
hámlik. M, sokadalom. Ny. 4. —
Három asszony
Hámoz. A sajtot hámozza. (Válo- egész sokadalom. KV, Három —
gatós.) D. — Tudja szóval elhimezni- asszony egy vásár. E. Két-három —
hámozni. D. asszony egész sokadalom. E. Két —
Hány. Azt sem tudja, hány az ujja, asszony, három egész vásár. E.
lud,
D. —
Hány hét a világ ? S. Majd — — Egy oltárnál három áldozó. D, —
elválik hány zsákkal telik. S. Tud- — Adjon isten három e-t (eszet, ert,
juk már hányat ütött az óra. ME, egészséget),háromf-et (friss fiatal fele-

Hány. Egy bográcsba hánynak, D, séget), három b-et (bort, búzát, béke-
— Egyik sem hánya a másikát, (Kitér séget.) E. —
Átaludnék három éjsza-
válasz. Hány óra van ? Erre igy vála- kát,csak enni ne kellene. E. Derék —
szolnak kitéren egyik sem hányja
: dolog három tehén egy csorda. B.
:

a másikát.) E. —
Falra borsót hány,— Egy fára három D. tolvaj is felfér.
Decsi János. — — Egy jó szokás többet ér három jó
Falra hányja a borsót,
nem ragad rá. B. — Hiába hányod cselekedetnél, D. — Három szántás,
falra a borsót, nem ragad — három kenyér, munkált föld
rá. E. (Jól ter-
Mit hánysz borsót KV, — Tökre
falra mbb,) — Egy,
? kett, tanács S. titok ;

hány bojtorjánt. (Hiába KV, — három, istenadta széles

fárad.) (A mit világ.
Tökre hányja a bojtorjánt, hogy bele- hárman tudnak, nem titok többé.) E.

Margalits E. : Magyar közmondások. 21

 — 322 —
— Egy tudja, titkos ; kett tudja, Akár akkor lássalak, mikor a hátam
homályos három ; tudja, világos. Ny. 9. közepét. D. — Akkor lássam, mikor
— Én is voltam két pénzzel a vásáron, a hátam közepét. Ny. 2. — Békével
de nem adtak érte hármat. E. — szenvedi, ha hátáról szíjat szelnek is,

Hogyha három a tánc, három a kupa D. — Bátor a katonák háta megett.

bor is. D, —
Hárman csendesen, ket- D, — Bíró hátán vágott dohány.
ten szerelmesen. D. — Három a szent (Nagyjából végzett munka.) B. — Bíró
szám E. — Három a tánc. Np. — hátán B. — Bogár hátú kocsi, tört só.
Három az igazság. — Három embe- B. — Borsózik a háta. E. — Botból
S.
res bor. (Igen rossz egy ember issza,: nyelvvel nyalogatták hátát. D.
csínált
kett az
tartja E. — Három
ivót.) — Cipó ntt a hátán. (Púpos.) Ny.
éle 2.
nyelvének, minta sásnak. E. — Három — Cipó van a hátán, E. — Derekát,
fa virága. (Akasztófa virága az akasz- hátát lánynak nem szabad (A fájlalni.
tófa három darab fából készül.) E. —
;

munkában, különben lustának mond-

Három katona, kilenc puska. D. — Ny. — Eb hátán megfordult,
ják,) 6.

Három lábon jár D.

jár. (Bott".lE. — Ezt a sót
; öreg.) a bíró hátán törik is
— Három lábra, egy pár szemre szo- meg, (Nagyjából) Ny. — Hantos 5.
rult. (Bot, pápaszem.) D. — Három hátú. (Vén.) D, — Ég az ing a hátán,
napi dinom-dánom. holtig való szá- E. — Égetlen somfa hamu-
(Ijesztés,)
nom-bánom. (Lakodalom, házasság.) val hintegette (Somfabot,) D, — hátát,
Sz. — Három takács egy ember. K. Famennyk ütötte meg (Bottal hátát,
— Háromszor iszik a magyar, E. — verték.) D. — Fát vághatni hátán. D.
Kett helyett hármat lát.(Álmos, boros, — Felruházták hátát hupikékkel és
koros.) E. — Két-három tehén nem jajvörössel. D. — Görbe mint a teve
csorda. D. — Két pénzzel ment a vá- háta. E. — Ha nincs bot a szamár
sárra, hármon akart venni. (Lopni.) hátán, nem üget. Ny. — Hantos 2.
D, — Meghúzzuk neki a hármas ha- hátú. (Görnyedt, D. — Hársat öreg.)
rangot. (Megbuktatjuk, vége E. hántok hátából E. — Hátamon kivin-
lesz.) is

— Három görög, három török, három ném. (Kevés.) E. — Hát völgy alatt is

zsidó :kilenc pogány. E. — Még a van, kut van, ihatsz belle. (Fing.) is is

katona három tyukmonyat szeret. Ny.

is — Hátat E. — Hátán2. fordít.
E. — Mi neki két-három ezer (Gaz- mint a csipkés tótnak, (Szegény.)
? boltja,
dag.) D. — Nem a mit hárman
titok, D. — Hátán háza, D. — Hátán háza,
tudnak. KV. — megéri három sing
is kebelén szobája. M. — Hátán háza,
földdel. (A temetben.) E. — Untig kebelén kenyere, mint a csigának.
beéri három singnyi fiddel. D. (Szegény.) D. — Hátán kamarája, mint
Hárs. Addig hántsd a hársfát, mig tótnak a D. — Hátára boltja. fizették
hámlik. M. — Feslik immár a hárs. a (Megverték.) D. — Hátát, bért. fejét
(Vége van.) D. — Feslik neki a hárs. egyaránt. (Üsd.) D. — Hupikék a háta,
(Könnyen megy dolga.) E. — Könny jajvörös a combja. E. — Istennek háta
más brébl hársat hasítani. E. megett D, — Jordán, brt viszen lakik,
Hártya. Fára arany hártyát. (Hiába a hátán. Ny. 19. — Kiment a hátán.
való.) D. — Nem lesz az aranyból (Kidobták.) Ny. — Kiverték a csö- 2.
egyszeriben hártya. D. — Vékony mint mört a hátából. E. — Könnyebb a
a haj ma hártya. D. szamárhátra, mint a paripára felkapni,
Hát. A hatalmasnak hátat ne for- D. — Közös lónak túrós a háta. D. —
díts. D. — A rossz szolgát nem fülén, Lábáról a hátáról a birkát. fejik lovat,
hanem hátán tanítják. D. — Abrak- (Veszik hasznát.) Ny. — Megegye- 4.
viv lónak nem törik háta. — nesítették a görbe hátát. D, — Meg-
fel E.
 —
;

— 323 —
egyengették a darabos hátát. D, — — Legyalulták a háti dombot. D. —
Megnyergelték, mint a túrós hátú lovat. Somfa-hájjal kenegették a háti brt.
D. — Megsimogatták szömörcsös (Bottal.) D. —Szíjat szabtak a háti
hátát. —
D. Mellökön acél, hátokon brbl. D. —
Terem mint a háti br.
vas, de belül a nyúl, nem pedig a sas. Ny. 4. —
Ugyan megizzasztották a
(Gyáva.) D, — Minden hátnak van egy háti brt. D. —Volt baja a kícsávált
hasa. (Minden kérdésre akad felelet.) háti pacalnak. D.
D. — Mintha háta mögé hányná. (Kel- Hátra. A bot vastagabb vége még
letlen eszik.)E. — Nem fülén, hanem hátra van. B. —
A rosszban jobb
hátán tanul a rossz szolga. E, — Nem hátra menni, mint elre. D. Egyet —
hányja az a háta mögé.
ételt — Nem S. elre, kettt hátra. S. —
Elre-hátra
a lábáról adta a hanem a hátá-
el lovat, tekint. D. —
Elre lát, hogy mit tegyen,
ról. (Döglöttnek brét.) Ny. 13. — de hátra nem, hogy valamit megb-
Nem látjuk hátunk megett az iszákot. szüljön. D. —
Forgott ember nem-
(Nem látjuk saját hibáinkat; iszák, csak hátra, hanem elre is néz. E.
ketts táska.) M. — Nincs török a há- Hátra kötöm a sarkadat. (Gyerek fe-
tunkon.(Nem kell sietnünk.) E. — nyegetés.) Ny. 2. —
Hátra még a nóta
Párducbr a háta. (Foltos az ütlegek- ugordója. D. —
Hátra van még a fe-
töl.) E. —Sok küszöböt nyalt az ö kete leves. (Tökölyí Imrének mondotta
háta vége. (Segge. Sok helyrl kidob- ebéd végével a váradi basa 1685-ben.)
ták már.) E. —
Szíjat szelhetsz háta Sz, — Hátra van még a medve. S. —
brébl. D. —
Töri a hátad ? Vesd le. Hátra még a vastagabb vége. E. —
(Ha kellemetlen a mit mond, ne hall- Hátrább az agarakkal. Sz. Ki szün- —
gass rá.) Ny. 2. —
Ugy kívánom látni, telen elbbre nem törekszik, az hátra
mint a hátam közepét. Ny. 13. Volt — marad, B. —
Keveset hagyott hátra.
valaha annak is egyenes háta. (Ó is D. — Mind elre, mind hátra ersen
fiatal volt valamikor régesrégen.) D. támaszkodik. (Részeg.) D. Mint a —
— Viszket a háta. (Verést érez.) E. — rák, hátramegy. D. — Ne nyögj, mert
Viszket a háta, érez valamit. D. hátra még a bekkenje. Ny. 2. — Nem
Hátat foPdit. Mikor az ember a elre, hanem hátra tántorog. (Nagyon
csorgóból inni akar, meghajol eltte, részeg.) D. — Rosszabb a hátrame-
de azután hátat fordit neki. ML. — nésnél, E.
Nem bánja, ha hátat fordítasz is Hátrább az agarakkal. ME. —
neki. D. Hátrább halad mint a rák. D.
Háttal fordul. A gyönyörség nem Hátul. Akkor jó utazni, mikor mind
homlokkal, hanem háttal fordulva is- ell, mind hátul elegen mennek. KV.
mertetimeg magát. (Kéj vége keser.) — Elül-hátul semmi sincs.
: E. — Elül-
F. —
Ki a forrásból eleget ivott, háttal hátul szemfüles. (Ravasz.) D. — Elül-
fordul hozzá. D. hátul vas. D. — Elül víz, hátul tz.
Háti. A háti br is megszokja a KV. —
Elöl kopasz, okos kopasz
bundát. (Szegény a jólétet.) D. — hátul kopasz, bolond kopasz felül
—
;

Egész nap a háti brön. (Rest.) D. kppasz, koros kopasz. E. Félénk —

Fordítja a háti brt. (Arra fordul, hon- katonának hátul van a szeme. D, —
nét a szél fú. Háti br, száradt bárány- Félénk katonának hátul van a sebe.
br, a két els körömnél összekötve D. —
Hátul a sebe. E. —
Hátul hordja
s nyakba vetve, alsó Borsodban szokott az eszét, mint a szamár a kötényét.
viselet a háti br.) E. Helyben— (Csak utólagosan, kárán okul; lassan
hagyták a háti brt, (Elverték.) D. — jár az esze. A szamár köténye bojtos
Lefaragták a háti görcsöt. (Verés.) D. farka.) Ny. 22. —
Hátul hordja az
21*
 — 324 —
eszét, mint kondás a botját. Ny. 14. Az asszony két oszlopot tart a háznál.
— Hátul hordja az eszét, mint a ju- E. — Az embernek ég a háza, dé
—
hász a botját. (Késn okul.) Ny. 1, senki sem látja füstjét. (Titkos szégyen.)
Hátul jár mint az ammen. Ny, — 4. B. — Az kiált elször, kinek a háza
Hátul keze, elre lába. D. — Hátul ég. ME. —Az okos ember háza eltt
két lámpás, ell egyse. (U. D. — a.) söpör. D. —Az okos maga háza eltt
Hátul kopasz, azért ravasz. Sz. — is talál söpörni valót. D. — Adj a tót-
Hátul köti a (Megszégyenít, meg-
lovat. nak szállást, kiver a — házból. E.
ront.) E. — Hátul üt fától tarts. Ajtóstól rohan a házba. ME, — Ajtós-
(Alattomos embertl óvakodjál.) Ny. tól ront be a házba. — Asszonyra
S,
4. — Hátul van a sebe, vitéz katona bizni a házat. KV. — Alacsony ház-
volt. (Gyáva.) E. —
Hátul van a szeme. ban bátorságosabb ME. — Által-
élni.
(Fél, visszanéz.) D. —
Jobb egy lám- esett, mint Bakó a házán, D, — Ártal-
pás elül, mint hátul kett. KV. Jobb — mas a háznál haragos asszony, sürü
:

elül egy seb, mint hátul egy se. (Bátor- füst, lyukas tál, K, —
Bagoly is biró
ság mint gyáva futás.) D. —
Megszokta házánál, Decsi János, —
Békés 'gazda
a tehén, hogy borját elül-hátul nyalja. fele nyereség a háznál, D. Cipó- —
D. —
Tehén a borját elül-hátul nyalja. pénzre kelt a háza, (Elette-itta,) E, —
D. — Kés bánat, sánta l mindig Csitt! gyerek van a háznál. Ny. 6. —
hátul járnak. ME. — Mindig hátul van, Danolnak, mintha a házat fel akarnák
mint a tehén farka. (Elmarad.) Ny. 15. venni. D. —Eb is felhág a ház tete-
— Száz esztends kanverébnek hátul jére, ha az udvarban nagyon megsza-
van a — Szembe
farka. D. dicsér, lasztják. D. —
Eb is felhág a ház tete-
hátul gyaláz. E. jére, ha udvarban megszorítják. E. —
Hátulja.Alkalmatosságnak kopasz Egész házhelyes, (Kövér,) E. Egy —
a hátulja. D. —
Se eleje, se hátulja. ház nélkül a koldus is el lehet. D. —
5. —
Van benne módja, mint koldus- Egy szoba nem ház. E. Egy vén —
nak a kordé hátuljában. E. asszony is sok a háznál. D. Egér —
Hátulsó. A hátulsó kerék el nem sincs házánál, mert morzsára nem
éri az elst. D. —
Els kerék után találna. D. — Egy fa nem erd, egy
forog a hátulsó is. S. Nemcsak — ház nem falu. Decsi János. Elég —
els kereket kell nézni, hanem hátulsót veszett, ha elesett a ház. (Elveszett.)
is. E, — Hátulsó ajtó. (Kibúvó.) E. E. — Elég a szemét a házad eltt, csak
Ház. A
gonosz nyelv nagy tüzet gyzd söpörni. D. —
Elég egy öreg a
gyújthat a házban. D. —
A ház elébe háznál. D. —Elég egy szomorú egy
hordták a szemetet. (Teherbe esett házban. D. —
El lehet koldus egy ház
lány.) Ny. 5. —
A mit a ház ellop, el nélkül. E. — Ég a ház a feje fölött.
is adja. (A mi a házban elvész, el is S. —
Ég a háza, de nem látszik füstje.
kerül.) E. —
A házakat kerülgeti. (Bajban van, de nem mutatja.) D. —
(Kóborol.) D. —
A házhéjára hágott Égjen el a háza, a ki hazudni nem
ludat többen csodálják, hogysem az tud. (Ezt mondják annak, kit hazug-
odahágott tyúkot. M. —
A ki házat ságon rajta értek.) Ny. 6. Faház. —
épit, meghal. (Nagy gond, költség.) E. (Szegény.) E. — Falubeli tudja, min-
— A mennyi ház, annyi szokás. Np. den háznál meddig tejfel. Ny. 9. —
— A nagy visszavonás, lesz házadban Fehér ház, fekete a konyha. (Küls
romlás. KV. —
A sással födött házban pompa, koldus konyha.) E. Félre —
bátorságos aludni. (Szegény bátorság- gunyhó, jön a ház. D. —
Fogadd be
ban él.) KV. —
A szeméttel mindent a tótot, kiver a házból. E. — Forgatja,
kihord a házból. (Hirhordó.) D, — mint Ványi Benedek a házát. (Folyton
 —:

— 325 —
változtat rajta kamarája hol elül, hol rossz pénz, és gaz cseléd, Ny, 20, —
D. —
;

hátul.) Ny. 2. — Fü az udvaron, sze- Kiki maga háza eltt söpörjön.

génység a házban, S. Gyepes a — Kiment a ház az ablakon. (Megtudták,
háza tája. (Nem jönnek vendégei.) KV. mi történt a házban.) E. Kinek —
— Gyermekes háznál le kell ülni. (Ba- dolga nincs, bontsa el a házát. S, —
bona különben nem tudnak a gyer-
; Kimérték neki a házhelyet. (A teme-
mekek aludni.) S. —
Gyöngyház, ha tben.) S. —
Kinek házában lakol,
leszakad lesz más. Ny. 10. Gombház, — annak törvényével élj. S, Kinek —
ha leszakad lesz más. ME, Ha a — üvegbl van a háza, ne dobalódzék
kutya megvesz, elhagyja a házat. E. kvel. (Német.) S. — Kit házában es
— Ha feleséget veszesz, ravaszt ve- ver, isten se szánja. E. — Kutyát is

szesz a házhoz. D. —
Ha mézet akarsz kár kiverni a házból. (Rossz id.) E.
gyjteni, a fecskefészket meg ne szen- — Lábnyomon is házat épit a csön-
vedd házad körül. E. Hat ház nem — des. D. —
Maga házánál kiki bátor,
faln. (Szójáték Hatház mezváros.)
: KV. —
Magával hordja házát, mint a
D. — Ház nem templom. (Házasok csiga. E. —
Maga háza eltt söpör.
közt megesik néha a szóváltás.) E. — D. —Más házában szemes, magáéban
Házad a koporsó, helyed atemetö. S. vaksi. D. —
Más is télben csinál há-
Házának ablakán senkit sem hagy be- zat. (Tervez.) E. —
Megtetszik, hogy
nézni. D, —
Házában minden szeglet az ö házát sem forogja sok ember,
megbomlott. D. —
Hátán háza. D. — mert KV.
felfogta a gyep. Mindegy —
Hátán háza, kebelén kenyere. KV, — neki, akár a széls háznak. (Mindent
Hátán háza, kebelén szobája. M. — eltr.) Ny. 8. —
Mindig el lehet egy
Hátán háza, kebelén kenyere, mint a koldus egy ház nélkül. Ny. 5. Min- —
csigának. (Szegény.) D. — Házról gyl den ember söpörjön a maga háza eltt.
a ház. D. —
Házat, tüzet nézni, Ny. S. — Mint vasszeg a zsákból, ugy
18. — Háztüz látni. (Leánynézöbe szegénység a házból. (Kibújik, kilát-
menni.) E. —Háznál egy oszlopot szik.) D. —
Nagy csuda, házhéján a
tart a férfi, de az asszony kettt. E. gúnár. D. —
Nagy ház mellett kis ház.
— Hol macska van a háznál, ott a (Határozatlan útbaigazítás hol keres-
gazdasszonynak szemesnek kell lenni. sen valakit.) E. —
Ne beszélj, zsindely
Ny. 1. — Hogy bátrabban lopjon, van a házon. Ny. 15. Ne gondol- —
szomszédházat gyújt fel. D. Hopp — junk az idvel, csak a házunk tetejé-
itt is, amott is, a mi házunk eltt is vel. Ny. 16. —
Ne hajigáljon az, ki-
(Siess.) D. —Idvel a fecske még nek üvegbl a háza, Ny. 13. Ne —
házadra szállhat. (Még te is szerencsés örülj, ha szomszédod háza ég. D. —
lehetsz.) BSz. —
Járja mint a tarka Ne szabj rendet más ember házánál.
macska a házhéját. Ny. 2, Jó — KV. — Nehéz az evetet háznál megtar-
asszony a háznak koronája, E. Két — — Neked rendben a házad.
tani. D. is

ház ebe, KV. —Jó az okos a háznál. (Te a temetbe

is D. — Neki jutsz.) is

E, — Jó az öreg a háznál, ha csép sorban háza, mint más szegénynek.

esze sincs is. E. —
Jó az öreg a ház- (U. a.) D. —
Nem jó a ház gazda nél-
nál, ha baj nincs is, bajt csinál. Ny. kül. M. —
Nem jó a házból kifelé
2. — Jó az öreg a háznál, ha kár seperni a szemetet, mert kimegy a
nincsis, kárt csinál. Ny. 9. Jó szo- — gazdaság. Ny. 3. — Nem jó, ha éjjelen
kás gazda a háznál. D. Kár a jó — át a házban kenyér nincsen. S. —
házban valami rossz példa. E. — Nemjólfolya ház dolga, hol asszony
Kett káros a háznál: rossz pénz, rossz visel gatyát. (Hol asszony ur a háznál.)
cseléd. S, — Kett káros a háznál E. — Nem kell azon örvendeni, mikor
 —
326

a szomszéd háza ég. E. Nem rak — tól ösztövér szalonna. S. — Szeren-

fészket madár oly házra, mely meg csés ház, melyben megavasodik a sza-
akar égni. E. —
Néha a házban a lonna. D. —Szép asszony a ház sze-
szemetet is elszenvedik. D. Néha — mefénye. E. —
Szó éri a ház elejét,
a házfalnak is van szeme. D. Nö — (Ha terhes az asszony, sok mende-
a ház eleje. (Terhes asszony.) Ny, 2.. monda keletkezik róla.) Ny. 19, —
— Nyomorult koldus az, ki egy házát Szk szüret, szk aratás, egész
ház-
nem tud elkerülni. E. Olyan mint — bomlás, D, — Tudja a járást, mint a
a széls ház. (Sok veszedelem éri.) tarka macska a házhéján. Ny. 5. —
Ny. '21. —
Okos gazda a szomszéd Ünnep van a háznál. (Idegen vendég
házát is védelmezi a tüztöl. D. — van, hallgassunk.) Ny, 3. Vén —
Olyat hazudott, mintegy ház. (Nagyot.) asszony lakat a háznál. E. — Zsörtös
E. — Ó szalonna jó a háznál. K. — mint a csöpög ház. Ny. 3. — Szo-
Örömében majd felvette a házat. D. morú látvány az égett ház. D. —
— Örül, mint kinek a háza ég. D. — Szomszéddal jó házat fedni. KV. —
Örül, mint kinek a háza ég, maga meg Tanulj a szomszédnak háza üszögén,
benne szorult. E. —
Örül, mint ki D. —Te is félj, mikor a szomszéd
házába szorul, midn teteje ég. D. — háza ég. S. —
Tovább egy házzal, E.
Örvendj immár a faháznál. E. Pat- — — Több ház mint templom. Ny. 2. —
tog a tüz, vendég jön a házhoz. S. —
Tüz van a ház födelén. D. Utcán
Ritka ház ajtó nélkül. D. Rossz —
fodros, háznál rongyos. — Uj ház- S.
asszony nagy gyötrelem a háznál, D. ból kihal valaki. (Babona.) — Utón S.
— Rossz gazda, ki a maga házára igazság, háznál barátság. E, — Van
egy faszeget faragni nem D. — háza, tüze. D. — Van mit söpreni a
tud,
Rossz gazdasszony, a ház körül ház eltt. D. — Vármegyének háza
ki
dolgot nem E. — Rossz ház mely-
talál. lakó palotája. (Börtön.) D. — Vén szolga
ben köpönyeg az es kell D. — a ház becsülete.
ellen. — Vig, mint kinek S.
Rossz sepr nem vesz a háztol. BSz. a háza
el maga meg benne szorult.ég,
— Se födele, se háza. D. — Se háza, E, — Zsindely van a házon, E. —
se tüze, M, — Se háza, se tüze, mégis Zsindely van a házon, füle van a fal-
vendégeket D, — Sok embernek
hiv, nak. Ny. — A mit a ház el-
7. ellop,
ég a háza, ha nem látszik adja. E. — Kiment a ház az abla-
is füstje. is

(Házi perpatvar,) Ny. 8. — Sok egy kon. (Megtudták, mi történt a házban.)

házban két okos. D. — Sok ház ég E. — Ha a kutya megvesz, elhagyja
belül, de nem látszik kivül. (L. fent.) a házat. E, —
Rossz házban is jó a
Ny, 8, — Sok kevéstl bol-
háztól él, jó példa. E. —
Háznál egy oszlopot
dogul. (Koldus.) Ny. 8. Sokszor — tart a férfi, de az aszzony kettt. E.
szalmaházban és foltos nadrágban tu- — Jaj annak a háznak, hol tehén a
dós ember lappang. KV. Sokszor — bikának jármot vethet nyakába. (Hol
szalmaházban és foltos nadrágban az asszony az ur a házban.) E. -—
tudós legény lappang. Sz. Sok — Két ház ebe. (Kétkulacsos.) E.
mende-monda esik a háznál. D. — Házaló zsidó. ME. —
Jó kutyát
Söpörd magad háza elejét, hagyj békét is házalóvá lehet tenni, ha mindig^
másénak. KV. —
Söpröttszeméttelnem huritják. Ny, 2,
jó a hirt kihordani a házból. K.
is — Házas. Gylölik egymást, mint a
Szabad a gazda a maga házánál, ha két vallású házasfelek. Ny. 7. Isten —
az ágy alá fekszik is. D. Szegény — rizzen házas szolgától, jármas bivaly-
háztól málé. D. —
Szegény háztól tól, út melletti földtl, paplány fele-

ösztövér bárány. D. Szegény ház-— ségtl. Ny. 4, —

Isten szerzi a háza-
 -:

327 —
sokat egybe. KV, —
Nyalj ák-falják szeritett házasság. KV. — Nem tarka
egymást, mint az uj házasok. E. — kend a házasság, (Melyet meg lehet
Összetörödlek, mint a rossz házasok. cserélni.) E, —
Nincs nagyobb sze-
E. —Vén legénybl fiatal házas, E, rencse, mint a jó házasság. D. —
Házasodik. Ez mindig házasodik, Útnak, szónak, házasságról való ta-
mint a küll, még sincs felesége. Ny. nácskozásnak nincs vége. E, Sok —
3. — Fösvénységbl nem házasodik. együttléteinek házasság a vége. Ny, 6,
ME. —
Ha házasodni akarsz, végy Házi doromb, (Pörlö feleség,) E, —
magadhoz hasonlót. KV. Ha korán — Házi ellenség a test, friss a rosszra,
házasodol, korán bánod meg. D. — jóra rest, Cz, —
Házi és nádi, (Kétféle
Ha nincs búgondod, házasodjál meg. veréb van, igy mindenbl van és j
D. — Késn házasodott. (Bolondot rossz,) E, —
Házi kereszt, (Feleség,)
tett.)D, —
Ki késre házasodik, késre E, —
Házi koldus, D, Házi tolva- —
bánja meg. D. —
Ki korán házasodik, joktól nem lehet rizkedni, E, üti —
korán bánja meg. D. —
Ki vén korá- cifra, házi ronda, E. — üti cifra, házi
ban házasodik, dajkát keres magának. rossz, Ny, 8,
E. — Megházasodott lapát, elvette a Hebegj. Beszélj, ne hebegj, D, —
piszkafát. (Összeill pár.) E. — Nem is beszél, hanem hebeg, (Részeg.)
Menyecskés legény nem házasodhat- D, —Huncut a hebeg ördög, Ny, 4,
nék. D. —
Menyecskés legény nem HebehUPgcyaság' semmiben nem
römest házasodik. KV. Nem jó — jó, KV,
messzirl házasodni. S. Sok van, — HedePgfél az úton, mint a rossz
ki éhezik és megházasodik. E. — szekér, Ny, 21,
Szokásból is lehet házasodni. D. — Hegred. Dobd le barát a hegedt,
Utcu bizony lakodalom, magam is (Loptad.) M, — Elrejtett kincsnek, tit-
megházasodom. E. kos hegednek kevesen süvegelnek,
Házasság". A
hadi szerencsét, fiu K, — Faj fajra üt,mint a Pacsó hege-
magzatot, jó házasságot isten választja. dje. Ny. 1. — Fajra fajra üt, mint a
E. — A házassági esküvést nem oly Bacsó hegedje. Ny. 14. — Fzfa
könnyen lehet felbontani, mint a rossz hegedhöz nádvonó illik. Sz. — He-
varrást. D, —
Egyenetlen házasságnak ged nem bg. D. — Hegedpenge-
ritka j a vége. E. —
Egyenetlen házas- tés. — Hegedben
D. is késbbre válik
ságnak ritkán van jó kimenetele ME. a — mint a halottas házhoz
jó. D. Illik
— Eszszel, ne szemmel fogj a házas- a heged. — Könnyebb táncolni,
S.
sághoz. E. —
Fiatalnak a házasság mint a hegedbe keresni. D, — Nehéz
hamar, az öregnek késre esik. D. a hegedbe keresni, D, — Ritka cigány
— Fiu magzat, hadi szerencse, jó heged nélkül. D, — Sippal, dobbal,
házasság, csak az isten dolga. D. — náni hegedvel, (Náne cigány szó, je-
Házasság, hadverés, királyválasztás lentése nincs. Semmi hegedvel, azaz
:

isten dolga, E. —
Házasság, rabság. titkon.)E. —
Szépen szól a heged,
E. — Házasság, rabság özvegység, de hazug belül. (Üres.) KV. Szépen —
—
;

mentség szüzesség nemesség. B.

; szól a heged, mert üres belülrl,
Házasságról való beszélgetésnek nincs (Üres beszéd,) E,
vége. E. —Hét tél, hét nyár választja HegredSZÓ. Cifra beszéd, heged-
meg a házasságot. D. —
Hosszú alku szó, (Üres.) E, — Drága a hegedszó,
a házasság, E, —
Nem kölcsön kenyér D. — Drága a hegedszó, mert az
a házasság, (Hamar vissza lehet adni.) ember meg járja is. (A táncot.)
fizeti is,

S. — Könnyebb a házasság, mint a Ny. 6. — Drága mint a hegedszó, D.

gyermektartás. D. —
Nem jó a kény- — Hegedszóban szép mese, E. —
 — 328 —
Hegedszóval látod a vendéget. (Szép Az ördög is oda megy szarni, a hol

szóval mulattatod, de ennie nem adsz.) legmagasabb a hegy. (Gazdagot ér a

E. — Hegedszóval tartja a vendéget. szerencse.) Ny. 14. —
Arany hegyet
(U. a.)D. — Igen kell a szamárnak igér. E. —
Állandóbb a Mátra hegyé-
a hegedszó. KV. Nem — hegedszó- nél. D. — A mit tövén kellene fogni,
val kormányozzák az országot. (Nem hegyén fogod. E. —
A törpe csak
üres beszéddel.) K. — Nincs drágább törpe, ha hegytetn áll is. E. Az —
a hegedszónál. S. — Nincs drágább egek ellen a hegyek is felemelkednek.
a hegedüszónál ; el is fárad az ember, D. — Bolond tölti a völgybl a hegyet.
meg fizet is érte, E. Ny. 14, —
Eddig szent Gellért hegyét
HegfedI. Gini-fini, Péter bátya, is elhordották volna, D, Eltte —
neked hegedlnek. (Kényes-nyafogó mákszem a hegy is, (Kevély.) D. Ha —
gyermek.) D. — Cinu-cinu, Péter magas is a hegy, csak rá lehet mászni.
bácsi, keednek hegedlnek. E. — He- D. — Hegyen-völgyön egyiránt. (Nem
gedült arról szent Dávid. (Már régen nézve akadályra.) D. —
Hegyen-völ-
elmúlt.) E. — Hegedlt arról szent gyön egyaránt, D, —
Hegyen-völgyön
Dávid, el is magyarázta. D. — Elhe- lakodalom. (Nem kiméli a pénzt, vigan
gedülte azt szent Dávid, el is énekelte. él.) E. —Hegyet mozdit, ha máskép
Ny. 8. — Itt van Buda, hegedlj.
itt nem lehet. D. —
Hegyet is mozdíthat
(Igyunk.) D. — Isten a cigányt hege- nyelvével. D. — Hegynek hajts, völgy-
dre teremtette. S. — Jaj nekem nek tarts. E. — Hegyre földet. (Hord.)
egyedül, senki sem hegedl. (Aggle- E. — Idvel a hegyek is kisebbek. D.
gény.) D. •

— Keztyben hegedl. E. — Kés hegy alatt abrakolni lovat.

— Ki az igazat hangosan hegedüli, Ny. 4. —Lencseszem a csizmában
hamar vonóval a fejére ütnek. D. — hegynél is nagyobb. D. —
Magas mint
Könny annak táncolni, kinek apja a 'szent Gellért hegye. S. Minden —
hegedlt. (Szerzett.) D. Malomban — csinját a karó hegyére kiteszi. (Hirdeti.)
hegedül, Pázmán. —
Megjön az esze, D. —
Mit görbíted a labodát, mint a
majd ha szent Dávid két garasért tót ahegyen, Sz, —
Nem jó a hegy-
hegedlni jár. S. —
Rosszul hegedl- rl hamar lejni, D. —
Neni kell völgy-
nek, ebül táncolnak. B. bl tölteni a hegyet. S. Néha a —
Heg^edÜS. A jó hegeds nem szen- hegy mákszemnyinek tetszik. D.
is

vedi az énekest, D. — Jól táncol, — Némely hegy akkor is ég bell,

kinek hegedse a szerencse. D. — mikor bércét a hó ellepte. (Vén sze-
Ritka hegeds, ki nem bormegissza. relmes.) D. —
Nincs az a nagy hegy,
D. —
Ritkán vagyon a hegedsben melyet idvel el ne lehetne hordani.
bornemissza. Decsi János. Sok — S. — Ö
is lefelé jár immár a hegyen.

húrt szakit el addig a vén hegeds. D. — Nincs az a nagy hegy, melyet

D. — Vén hegeds mindennap egy idvel el ne lehetne hordani. K. —
nótát felejt. KV. —
Vén hegeds min- Fövel-hegygyel áll össze. E. —
Tövé-
dennap egy nótát felejt, a mit húz rl hegyire menni. E. —
Vajúdik a
is. azt is hibásan húzza. D. — Rejtett hegy, egeret szül. (Latin.) E. —
Völgy-
kincsnek, titkos hegedsnek kevesen nek lassan, a hegy maga tanit. (Hogyan
süvegelnek. KV. kell hajtani.) E.
Heg'y. A dülö hegyet vállával meg- Heg^ybiPÓ. Árkon kivül hegybíró.
támaszthatná. D. A hegy a legna-— (Dologtalan naplopó.) Ny. 7.

gyobb szelektl sem fél. D, A he- — Heg^ymester. Árkon kivül hegy-

gyeket gyakrabban üti a mennyk, mester. (U. a.) KV. —
Árkon túl hegy-
Jiogysem a tér földeket. Pázmán, — mester. (U. a.) Ny. 2.
 — 329 —
Hegyes. A hegyes tkkel tompákat seb, megmarad a helye, K. —
Helyébe
isvesznek. D. —
Egy hegyes túróért várja, mint Kóti a barmot. Ny. 2. —
agyon nem verik az ebet. D. Hegyes — Helyébl egy szikrát nem mozdul, ü.
a szarva, vigyázz, megöklel. D, — — Helyén esze, D, —
Helyén keresd,
Hegyes mint a harmathasitó tót bocs- feltalálod, E. —Helyén kelt a szeme.
kor. D, — Hegyes mint a tót bocskor. (Szemes.) E. — Helyén szive. E. —
E. ^ Hegyes mint a bot butykója. Helyén van, mint Dorozsma. ME. —
BSz. — Hegyes mint a dorozsmai Helyén van, mint Gyöngyös. (Szép he-
túró. D. —
Hegyes mint a gömb. (Épen lyen.) E. — Helyén van, mint Makó.
nem hegyes.) D, —
Hegyes mint a Ny. 2. — Helyén van mint Makó viz
nyárs. D. —
Hegyes mint a nyil. D, után. (Rosszul van.) Ny. 8. —
Helyén
— Hegyes mint a torony. D. He- — van, mint Makó, mikor a viz elöntötte,
gyes mint a tót süveg. D. Hegyes — Ny. 1, — Helyét is megtörölnéd még
mint a tör. D. —
Hegyesebb az áng- valahai (Szeretnéd, ha még megvolna.)
lius tnél. Ny. 5. —
Hegyes mint az E. — Helyét sem leli. (Nagyon örül, ked-
ibten nyila. D. —
Hegyes szarvú ökör- vez neki.) E, —
Helyre ember, D, —
nek letörik a szarvát. Cz. Hegyeset — Helyre leány. S, — Helyre legény, S.
hugyozik. (Kevély.) D. —
Hess kaka.s, — Helyre zökkent, mint Gyöngyös,
mely hegyes. (Büszke.) Decsi János. Ny. 18. —Ilyen négy ló elhúzza a
— Kegyelmes tolvajnak hegyes nyárs tamási templomot is helyérl. Ny. 5.
az alfelébe. M. —
Kegyes tolvajnak — Jó helyen kereskedik. D, Jó —
hegyes nyárs a farába. D. Megnézd — helyen tapogat, D. —
Jó helyen van
elöre, hegyes-e vagy horgas. D. — nyelve D, — Jó helyre tette gatyáját,
Minél hegyesebb akaró, annál nagyobb (Gazdagon házasodott.) D. Jobb —
törik belle. Ny. 2.
el Nem fér — helyre jobb kell, ide ez is jó. D. —
meg egy hüvelyben két hegyes tör. B. Ki magasabb széken ül, a f helyet
Hegyi. Szent Gellért hegyi táncos. tartja. E. —
Kik egy utón járnak, egy
(Boszorkány.) D. helyre érnek. D, —
Kutyát vertek
Hegyezi fülét. ME. — Zabot he- ezen a helyen, (Szerencsétlen hely, a
gyez. É. — Elmehetsz Kukutyinba ki oda l veszt, pl, a kártyában.) E.
zabot hegyezni, jeget aszalni. Ny. 12. — Megállja helyét, ha el is vész. D.
Hely. A ki meghal, egész helye — Mesél szolgának ritkán helyén
lesz. Ny. 1. —
Az anyja hasában sem dolga. E. —
Meg se melegedett helye.
volt jobb helye, Ny. 5. A mit kis— (Hamar elment.) D. —
Még helye se
helyen megfordíthatsz, annak széles hlt meg. (Most távozott.) D. —
Mintha
helyet nem kell keríteni. D. — Az uj azon egy helyre lepecsételték volna.
köpönyegnek nincs ládában helye. E. — Nem is mozdul helyébl. D. —
D. —
Bizd papra lelkedet, doktorra Nem leli helyét, mint a tojós tyúk.
testedet,prókátorra peredet: pokol- Ny. 8. — Nem találja helyét, mint
ban (Ne bizd maga-
leled a helyedet. Farankné alakziban. (Táncolók helyé-
dat egészen másra.) Ny. 1. Csak — re l, ülve marad.) Ny. 1. —
Nem találja
hlt helyét lelték. E. — Eb a fasze- helyét, mint Csatakné a menyének.
kere, ugyan helyén az esze, B. — (Addig szorítja tovább a padon, mig
Eb a lelke, faszekere, ugyan helyén végére ér.) Ny. 7. —
Nincs hely a vilá-
van az esze. E. —
Eb helye, mi nem gon, honnan pokolba út ne volna. K.
én dolgom. M. —
Helyben, akasztó- — Se helye, se hamva. D. —
Se hire
fában nem kell válogatni. (Cselédnek se helye. D. — Semmit helyén nem
mondják, ha nincs helyével megelé- hagy, (Lop,) D. — Sok jó barát fér
gedve), Ny. 5, —
Ha begyógyul is a meg egy csekély kis helyen. D, —
 330

Tréfa is maga helyén jó. E. — Tyúk lusta béres a henyélést. (Lusta kóny-
sem mindig egy helyre. S.
tojik — nyen megszokja a henyélést.) D.
Nincs annyi puskapor, hogy helyébl Henyél prókátort nem szeret a
kivesse. D. —
Nincs helyén az esze. pörös. D. — Henyél gazdának álmos
S. —
Sok j
barát elfér egy parányi a bérese. D. —
Henyélönek sok az
helyen. D. Sok — j
ember elfér egy ünnepe, E, - —
Szerelmeskedés henyé-
kis helyen, E. löknek dolga, D,
Helyrehoz. Egy j álom minden Hentes. Zsiros mint a hentes-kö-
fáradságot helyrehoz. E. — A mit tény, S.
nem hozhatsz helyre, legjobb elfelej- Herceg". Hintós kocsi, kenderhám,
tened. B. herceg úrfi, szürdolmány, (Uraskodni
Helytelen. Száz gyanú közt ki- akaró tönkre ment xir.) t). —
Száját
lenczvenkilencz helytelen. E. görbítgeti, herceg akar lenni. E.
HemperegTii. Nehéz a dombra Herce-hurca élet. E.
visszahemperegni. D. Here a kaptárban, D, — A leg-
Hencida. Hencidátl Boncidáig. rosszabb ember, legrosszabb here. D.
ME. —
Megütközik mint a hencidai — Nem sok pálmája van a here em-
asszony. Ny. 6. bernek, (Lustának,) KV. —
Haszonta-
Hengrerg-et. Gyakran hengergetett lan here ember. M.
kö nehezen mohosodik meg. D. — Herélés. Adjuk meg módját, mint
Megmohosodott nagy követ hengerget. páliak a csikóherélésnek, (A herélés
D. —
Mély követ sokszor hengerget- közben megdöglött csikóra is rásü-
nek, meg nem mohosodik. KV. — tötték a bélyeget.) K.
Nagy követ hengerget. D. Egy kö- — Herélt lónak csak egy a lába, (Ha
vet hengerítenek. D. egy lába kitörik, a többinek sem ve-
Henye. Mindig morog, mint a henye hetni hasznát,) E, — Herélt lovat tal-
eb. D. —
Nagy buzaféreg a henye páról szokták fejni. (Lónak haszna
ember, (Sok kenyeret elpusztít.) B. lábában van.) E. —Komor mint a
J pihenni olykor, de he-
Henyél. herélt bika, D. —Krumplit herél, (A
nyélni vétek, E, — Jobb a hazáért fészek oldalán lopja ki, indáját benn-
meghalni, mint henyélve D, — élni, hagyja.) Ny. 12. —Mie vagyon a herélt
Mind a két kezére henyél. D. — Ne embernek, azt adhatja szomszéd asz-
henyélj, köszöntsd rám. (A bort.) D, szonynak, (Sem nem árt, sem nem hasz-
— Szerencsétlenség mellett jó he- nál,) E, — Rost mint a herélt bika. D,
nyélni. (A ki szerencsétlen, jobb ha Herko. Ha maga Herko páter mon-
semmibe bele nem fog.) KV, Ta- — daná, még se hinném. Sz,
vaszi idejét ágyban elhenyélte, szit Herkules hozzá képest semmi. D.
ispitálban töltötte. D, Hermán. Megharagudott Hermán,
Henyélés a gonoszság gyökere. S, kövér ludat kivan. ML.
— Henyélés az ördög párnája. (Latin,) Hering". Az ördög is ugy tartotta
KV. — Jobb a lefekvés, mint a henyé- öregebbik lányát: heringet adottennie,
lés.D. — Rest béresnek henyélés az egy csepp vizet se reája. D. —
So-
ebédje, D, — Nem javai jót a henyé- vány mint a hering. D. —
Kapós mint
lés,(Latin,) — Szorgalom, gazdag-
S- a heringfej. Ny. 14,
ság henyélés, szegénység, D, — Töb-
; Hernyó. Csendes mint hernyó a
bit mindent, csak a henyélést nem levél alatt, D, —
Látod-e mibl lesz
restell.D. — Henyélés minden rossz- a hernyó ? (Látod-e mibl mi lesz ?)
nak anyja. ME. — Henyélés a gonosz- E. — Nem hernyóból lett pille. (Ha-
ság gyökere. KV. — Megszokta, mint nem ers ember.) D,
 )

331

Herregfetés nélkül is mar a jó Hever. A szerszám heverve rozs-

kutya. Ny. -í. dásodik meg. D, —
Egy szin alatt he-
Hervad. Csak azért szép a festett vernek. D. —
Hever mint egy kopott
rózsa, mert el nem hervad. D. — Mi ispán. Ny. 6. -^- Három nem jó ha
hamar kel, hamar el is hervad, S. — sokat hever kereskednek a pony-
:

Minden szép virág meghervad. Ny. 22. vája, fonónak a rokkája, takácsnak a
Hess el, másé. K. —
Hess el másé bordája. Ny. 20. —
Hever mint a
az udvarról. D. —
Hess kakas. Ny. 2. disznó. D. —
Hever mint a molnár-
— Hess kakas, mely hegyes. (Büszke.) legény a zsákon. E. Hever ember —
Decsi János. — Hess légy, ne szállj szerencséjét is elheveri. D. — Hever
rá, tarka kutya szarj rá. (Kényes.) testben bujdosik az elme. Cz. Ki —
Ny. 7. pad alatt hever is vetett ágyra áhí-
Hetedik. Az ötödik »ne ölj« szól tozik. K. —
Könny a hever disznó-
az orvosoknak; a hetedik »ne lopj« nak meghízni. D. —
Mint a disznó,
a prókátoroknak D. —
Hetedik gyer- csak fertben hever. Pázmán. Nem —
mek. (Szerencsés a rejtett kincset is kell az arany edényt a pad alatt hever-
—
;

látja.) E. —
Isten is megpihent a he- tetni. KV. Nem mindenütt hever az
tedik napon. E. arany. KV. —
Nem minden pecsét
Hetes. A kisasszonyok között is alatt hever az igazság. D. Otthon —
vagyon hetes vászon. (Rossz.) D. — isporban hevert. D. — Vagy hever^
Durva, mint a hetes vászon. S. Fe- — vagy döglik. D. Uj — szita szegen
szeleg mint a makkhetes. (Legkisebb függ, az ó a földön hever. Sz. —
érték kártya.) Ny. 6. Hetes vá- — Szent heverd-el napja. (Blau-Montag.)
szon. (Rossz.) D. —
A hetes vászon E. —Hasznos fáradság után esik jól
nem válik tizenkettessé. (Rossz jóvá a heverés. D.
D. — A hetes vászonnak nem nagy Heves kutya vak kölykeit hányja. E.
az ára. D.— Ketts ünnep, hetes es: Heves (megye.) Éldegél, mint Marci
szolga nyugodalom. — Megszappa- E.
—
Hevesen. D. —
Ugy él, mint Marci
nozták, mint a hetes vásznat. D. Hevesben. Ny. 22, Heves-várme- —
Neki szokott mint a hetes vászon a gyébl való. (Heves ember.) S.
sulyokhoz. D. —
Rosszabb a hetes Hevet havat összehord. (Meleget-
esnél. S. —
Összemegy mint a be- hideget, összevissza beszél.) E.
lesi vászon. Ny. 5. Hevül mint a cigány az aludttejtl. •

Hetedfél Balázsnak csak egy az Ny, 24. —

Minél jobban hevitik a
esze. D. — Hetedhét országban nincs vasat, annál jobb acél. D.
párja. S. —
Hetedhét országon túl. E. Hét. A heti próbát sem állotta ki.
— Hetedhét országra szól. E. (Rossz szolga.) Se hete se szava,
Hetevény. A zab akkor fejzik, mégis parancsol. (Talán helyesebb se :

mikor a hetevényt meglátja. Nv. 2. hete, se hava

ME.) D. Csizmadia-
? —
Hétre füles. S. legénynek, jól van dolga szegénynek:
Hetvenkedik. (Hánya-veti magát.) hat krajcár jár egy hétre, az is kevés
E. — Hetvenkedik mint a polturás —
csirizre. Ny. 2. Egy hétig varr egy
malac a garasos kötélen. S. Het- — inget. D.— Haladnak a hetek, múlnak
venkedik mint az árpa-cipó a kemen- az esztendk. D. — Hány hét a világ ?
cében. (Megreped.) E. Mával kevesebb. E. — Hetet-havat
is

Hetyel. Tudja mikor van vasárnap, összehord. D. — Kiállotta a próba-

mint a hetyei pap. S. hetet.D. — Se hete, se hava, már is

Heveder. Vén heveder. (Vén em- parancsol. KV. — Se hete, se hava,

ber.) D. már is szemrehánvó. D, — Heti bére
 —
332 —
hat nap, a hetedik ráadás, E, — Kapsz lakodalma, Ny. 19, —
Hét tél, hét
egy hétre hat napot, a hetedikkel meg- nyár választja el, milyen lesz az
toldjuk. (Rossz cseléd bére.) Ny. 2. — asszony. Ny. 6. —
Hirét sem hallotta,
Két asszony heti vásár, három orszá- mint Ihász Istók a hét szentségnek.
gos. Ny. 9. — No ez a hét jól kezd- Ny. 17, —
Inkább végy hét bnnel
dik. (Mondotta a cigány, kit hétfn asszonyt hazulról, mint egygyel más-
vittek akasztani.) ME. —
Olyan hosszú, honnan. Ny. 6. —
Jobb egy ismers
mint ide hat hét. Ny. 5. —
Ritka, mint hét bnnel, mint egy ismeretlen egy
a hétben a vasárnap. Ny. 22. Se — bnnel. Ny. 5.
hete, se hava és immár parancsolsz. Hétszep. Bölcs is hétszer botlik
Sz. — Egy zsák alá valót egy hétig napjában. ME. —
Hétszer nézzünk,
szánt. D. egyszer csináljunk. Ny. 15. Jámbor —
Hébe-hóba. (Néha-néha.) D. is napjában hétszer vétkezik, S,

Héj. Görbe fához a héja legegye- Hétf hetibe, kedd kedvibe, szerda
nesebben hozzá áll. B. Fanyar — szerelmibe, csütörtök csribe, péntek
héjban édes gyümölcs rejtzik. S, pitvarába, szombat szobájába, vasár-
Majd elválik, mint a héj a fájától, nap kétszer az isten házába. E.
(Majd kiderül, mi az igaz belle.) D. Hék (forró k.) Elkelt, mintha
— Kibujt a kenyér a héjából. Ny, 10, hékre vetették volna. (Elpárolgott,
Héja. Örül a héja, ha csirkét lát. D, mint a vizcsep a forró kövön.) E,
Hét. Az asszonynak hét bre van. Hétköznap mezítláb, vasárnap
E. — Azt gondolja a fiskális, hogy cipben. E. —
Van mind hétköznapi,
az ember is asszony, hogy hét bre mind ünnepi ruhája. D.
van, Ny, 5. — Ha akarod, a hét Hév. Egy hével, egy lével. E, —
számot is párosnak mondja, D, — Egy hévvel, egy lével végez az okos,
Heten vannak, mint gonoszok. S. — D. — Egy lélekzés hevet és hideget
Heten vannak, mint a gersei ördögök, nem vehet. F.
Cz. — Heten vannak, mint a markotai Hia (Hija). Csak egy hijával van
ördögök, (D. szerint Markotán, Györ- az esztelen. D. — Csupán szava hija.
megyében valamikor hét hires rabló (Különben valóságos ökör volna.) D.
volt.) D. —
Hét bre van mint a cigány- — Mindennek hijával van,kinekpénze
nak. (Szemtelen.) S. —
Hét hordozko- nincs. E. —
Mindennek hián van, ki
dás, egy égés, E, —
Hét hurcolkodás, esze hián van. D. —
Sok hijával van
egy égés. S, —
Hét országból kicsapott, a szegény, D.
D, — Hét országra szól, mint a lcsei Hiába. A cigány sem rágja a dögöt
kalendárium. S. —
Hét ördög. E. — hiába. (Hanem mert mása nincs.) B.
Hét szilvafás nemes ember. E. Hét — — Ha ma egy órát hiába elmulasz-
tél, hét nyár választja meg a házas- tottál,holnap egész nap fel nem talá-
ságot. D. —
Hét vármegyének szolgá- lod, E, —
Hiába attól félni, a minek
lója. (Ringyó.) D. — Hova lép, hét meg kell lenni, B. — Hiába eszi a
évig ott fü sem n. —
Ismert cse-
S. császár kenyerét. (Gyáva katona.) KV.
lédet hét vétekkel inkább, mint isme- — Hiába feni rá a fogát. E. — Hiába
retlent egygyel. E. —
Náluk is több festik szép festékkel az ördögöt. D.
hét nyolcnál, BSz. —
Sovány mint a — Hiába fürdik a csóka, nem lesz
hét szk esztend, S, —
Ugrál mint fehér galambocska. Np. — Hiába für-
a hét fene, Ny. 5. —
Ez is a hét alvók dik a csóka, nem lesz hattyú belle.
közül való. E. —
Hét országra szól, B, — Hiába hányod falra a borsót,
mint a zsidó kalendárium. Ny. 1. — nem ragad rá. E. — Hiába hintesz
Hét országraszól, minta SimonMihály borsót a falra, mert nem ragad rá. B.
 !

333 —
— Hiába szarja a gyöpöt. (Rest.) Ny. hibásan húzza. (Vén ember feledékeny
1. —Hiába szapulod a szerecsent, szokott lenni.) D.
D. —Hiába szépitik, a mi rút. D. — Hibázni. A középs szöge hibázik.
Kis kutya, nagy kutya, nem ugat hiába. — Boldog ember, nyelvé-
Ny. 2i. ki
E. — Ne szánd a papolt, egy mia- vel nem hibáz. D. — Egy hibázik a
tyánkot sem mond hiába. D. — Nem szegényben. D. — Ha a jövendt tud-
esik a csók hiába. Ny. 22. — Nem nánk, kevesebbet hibáznánk. D. —
hiába csörgött a haraszt. Ny. — Habár hibáztál, miért nem vigyáztál.
8.
Eben hiába. E. — Hiába Kámba Np. — Hibázni emberi dolog. — S.
búcsúra. (Nincs.) B. Jobb kétszer kérdezni, mint egyszer
Hiábavalóság". Minden hiábavaló- hibázni. E. — Ne szegyeid beismerni,
ságért más országba ne menj. D. ha hibáztál. S. — Nincsen puska, a
Hiányosság". A játék hiányossága, nem hibázott. D. — Országútját
ki is

a gyermek szomorúsága. D. el lehet hibázni. D.

Hiányzik egyik kereke. (Hebehur- Hid. Egy kis jég is felszedheti a
gya.) S. hidat. D. — Futó ellenségnek arany
Hiba. Egy-két hibáért nem kell hid. Hunyadi János. — Hid árendás.
megvetni a szomszéd lányát. E. — (Naplopó.) D. —
Megfizetem, ha lelek
Ember hiba nélkül, fa csomó nélkül a lyukas hidon. (Soha.) E. Hidon —
nincsen. Ny. 18. — Emberen esik ácsorgó kamasz. (Naplopó.) D. —
a hiba. S. — Halat szálka nélkül, Szorul, mint Jézus Krisztus a hidon.
embert hiba nélkül nem lehet találni. Ny. 22.
E, — Halat szálka, embert hiba nél- Hideg*. Annyi, mint télen a hideg-
kül ne keress. ME. — Hiba van a vette (Sok.)D. — B hideg b
légy. ter-
kréta körül. Petfi. — Hiba van mést hoz. — Csikorgós hideg. ME.
a S.
tavasziba. (Tavaszi vetésben.) E. — — Egy hideget melegetszáj fuj is, is.

Irigység sem találna benne hibát. E. E, — Egy szájból hideget és meleget

— Ismeretes cselédet hét hibával jobb fuj. (Kétszinü.) D. — Hideg a hvös,
megtartani, mint ismeretlent egygyel fázik a szrös. (A szrön a hideg át-
befogadni. ME. —
Kevélység a tudatla- szrdik.) Ny. 3. — Hideg a szél
nok hibája. D. —
Kicsi hiba nem télben a meleg kohóból D,
is. —
Hideg
nagy baj. S. —
Kicsi hibával a duda konyha. (Közönyös, érzéketlen ember.)
is szól. S. —
Kicsi hibával a duda is D. —
Hideg konyha, üres tál, sok
jól Ny. 3.
szól. —
Könny hibát vendéget nem talál. D. —
Hideg kovács.
keresni. Np. —
Könny hibát találni. (Közönyös.) D. —
Hideg lakatos, (ü.
ME. —Megszalasztották ahibagatyát. a.) D. —
Hideg lyukba fuj. (Szegény
(Verés.) D, —
Nincs egyéb hibája, tzhelye hideg, nem sokat fz rajta.)
csak a szája nagy. D. —
Nincs ember D, —
Hideg mint a fagyos szeret.
hiba nélkül. E. —
Nincsen ember D. — Hideg mint a farkas-orditó.
hiba nélkül. Np. —
Nincs könnyebb, (Ftetlen szoba.) D. —
Hideg- mint a
mint másban hibát találni. D. — föld. E. —
Hideg mint a jég. M. —
Ritka az a búza, kiben konkoly nin- Hideg mint a kigyó. D. —
Hideg mint
csen, ritka a szerelem, kiben hiba nin- a kocsonya. D, —
Hideg mint a kol-
csen. Np. —
Ritka gatya hiba nélkül. dus leves. (Rántott leves.) E. Hideg —
D. — Ritka óra hiba nélkül. D. — mint a márvány. D. —
Hideg mint a
Becsüld ellenségedet, ö mondja ki mostoha szive. S. —
Hideg mint a tél.
hibádat. D. D. —
Hideg mint a vas. D. Hideg —
Hibásan. Vén hegeds mindennap ruha a csók. D. —
Hideg vas neki
egy nótát felejt, a mit huz is, azt is E. — Hideg vizzel leönteni. E. —
 —

— 334 —
Kemény mint a karácsonyi hideg. D. esztelennekveleje. D. — Olcsó húsnak
— Kinek hideg a keze, meleg a sze- híg a leve. (A mi olcsó, nem ér sokat.)
relme. S. — Könny a hideg kásával KV.
kínálni. D. — Meleg karácsony, hideg Him. A madarakban is kevélyebb
húsvét. ME. — Olcsó fának hideg a a him. D. — Ritka him nstény nél-
lángja. Ny, 13. —
Se hideg, se meleg. kül. D.
KV. —Együtt verik a hideg vasat. Hím. (Gzifra.) Nincs ennek hímé,
D. — Hideg kéz, meleg szerelem. hogy eszedbe ne foglalhasd. (Nem
Ny. 6. —
Hideg mint a békavér. D. bonyolódott dolog.) E. —
Rossz példa
Hideg ruha a szerelem. Ny. 20. - után nem kell hímet varrni. E. —
Ihat már arra hideg vizet. (Oda van.) Tud hozzá, mint vak a hímvarráshoz.
Ny. 6. —
Ki a hideget adja, mentét D. —
Varrj hímet róla. (Utánozd.) E.
is ad mellé. ML. —
Ki hideget ád, Hímes. Gyöngén bánik vele, mint
subát is ád hozzája. D. —
Kit a me- himes tojással. E. —
Ugy bánik vele,
leg vas megégetett, a hidegtl is fél. mint a himes tojással. E.
D. —
Olyan hideg, mint a pápista Himez-hámoz. Ne himezd-há-
pap. Ny. 5. —
Oszszel minden lusta mozd a dolgot. D. —
Ne himezd, ne
asszonynak hideg az itala. (Nem kell hámozd, mondd ki igazán. E.
hteni.) D. —
Se hideg, se meleg, Himl sem volt még akkor Magyar-
mint Kóbász Veron kásája. (Együgy.) országban. (Régen volt.) D. — Raga-
Ny. 1, —
Egy lélekzés hevet s hide- dós mint a himl. D. —
Verje meg a
get nem vehet. F. —
Télen mindig himl. E. —
Verje meg a hólyagos
hideg van, nyáron mindig meleg van, himl. D.
soha sincsen j
id, mindig vesze- Himódi. Lemenne, mint a himódi
kedni k. (Kell.) Ny. 5. ember a fáról, (De nem tud.) Ny. 21.
Hidegfen. Hatüzesenkezded, hide- HimpelléP. Ki mindenbe kap, min-
gen ne végezd. D. — Hidegen veri a va- denben himpellér. D.
sat. (Hazudik.) D. — Mádi borom hide- Hínár. Bele keveredett a hínárba.
gen a kotyogban legyen. S. —
Mele- (Bajba jutott.) D. — Benne van a hí-
gen kezdette, hidegen végezte. D. — nárban. E. —
Kint van a hínárból.
Sajnáljaa szenet, hidegen veri a vasat. (Bajból.) D.
D. —
Minek a fuj, ha a vasat hide- Híncs. Egyszer hincs, másszor
gen verik. D. —
Tüzesen kezdi, hide- nincs, (Egyszer bven van, másszor
gen végzi. KV. semmi sincs.) E.
Hidegflelés. Debreceni hideglelés- Hint. Hiába hinted a borsót a falra,
ben szenved. (Hízik.) E. Minden-— mert nem ragad rá. B. —
Madarász
napi hideglelés hagymázt szül. D. — sem hint többet a csrbe, hanem a
Rosszabb a harmadnapos hideglelés- mennyivel oda csalhatja a madarat.
nél. S. —Sápadt mint a hideglelte. D. —
Port hint a világ szemébe. (Né-
D. —
Újság hasamba, hideglelés bo- met.) ME, —
Szemet hintenek, hogy
korba. (Újságszámba men étel evé- a madarat megfogják. D.
sekor mondják.) D. —
Újság gyom- Hinta. Szállj le barát a hintáról,
romba, hideglelés pokolba. Ny. 8. — nem a pénzed ára. Ny. 2.
Kedves mint a mindennapi hideglelés. Hintó. Agg ebet nem illet a hintó,
Ny. 1. B. — Bújj a lóba, jársz hintóba. D.
Híg" mint a halászlé. D. — Híg — Nem illet agg ebet hint-szekér.
mint a kaszás lé. D. — Híg mint a Ny. 2. — Nem illik hintóba az agg

koldus leves. (Rántott leves.) D. — eb. D. — Egy ékesszólásu útitárs

Híg mint a sav. D. — Híg mint az jobb a hatlovas hintónál. D. — Félre
 — 335

kocsi, jön a hint. D. — Hintós kocsi, az egész városban. D. — Hire van mint
kender hám, nemes ember, szürdol- a tatárjárásnak, E. — Hire sincs, mint
mány. D. —
Hintós kocsi, kender hám, Hiripen a hiszekegyistennek. Ny. 14,
herceg úrfi, szürdolmány. (Úrhatnám — Hirét hallotta, mint a tót a fügének.
szegény nemes ember.) D. Hintós — Ny. 8. —
Hirét hallotta, mint Czirbus
kocsi, kenderhám, nevetséges egy a rétesevésnek. Ny, 6, Hirét se —
szerszám. S. — J
utitársaság és hallotta, mint Kérd János a reggeli
nyájas barátság, jobb hat lovas hin- könyörgésnek. Ny. 6. Hirét se hal-—
tnál. KV. — Nem mind hintó, ami lotta, mint Ihász Istók a hét szentség-
hintáz. D. —Szállj ki Balázs a hintó- nek, Ny, 17, —
Hirét se hallotta, mint
rl, mert nem pénzed ára. E. Szállj — Fris a hiszekegyistennek. (L. hall.)
le barát a hintrl, nem a pénzed Ny. 5. — Hirét sem
Np. hallotta. —
ára. E. Hirrel ers a had. KV,
Holta után —
Hipp-hopp hirével jár. (Igen gyor- is rothadt (rossz) hire, Ny, 2, Jó —
san.) D. —
Hipp-hopp ott legyek, a ! hirnek szeretik nyakát szegni. S. —
hol magam akarom. E, J hirt, nevet nem gátolja sövény, E.
HÍP. a rossz hir szárnyon jár, a — Kett szalad lóháton: a rossz hir
j kullogva alig járhat. D. — A
is és a szerencsétlenség. Ny, 20. —
rossz hirt a j soha se éri utói. Ny. 1 6. Könny az embernek rossz hirbe ke-
— A trombitás némelynek örökös veredni, de nehéz belle kigázolni.
hirt,némelynek halottas nótát fuj. D. KV, —
Könny a hirt elveszteni, j
— Akaszd fel magadat, ha hirt akarsz — de nehéz azt visszanyerni. D. Lop-
szerezni. KV. — Állandó, mint a tam nem csak a hire nagy. D. is, is,

rossz D. — Bársonyt megveszti

hir, — Mely ebnek veszett hirét költik,
a zsir,embert a gonosz — annak vesznie, ME. — Menj
hir. S. el kell
Csak azért kap a hiren, hogy ismét Isten hirével. — Mi Budán S, hir ?
elszórhassa. D. — Drága kincs a j KV, — Mi Budában Német van hir ?
hir,ha valaki azzal KV. — Elment a várában. D. — Mi hir Budában
bir. ?
a hire,mint Susujnak. (Kuruc vezér Török a várában. E. — Minden szó
Rákóczy hadában.) Ny. — Elmosta szelének és fondorl hirnek nem j
1.

már annak hirét az esö. D. — Fejet- végére menni. KV. — Nagy a

is hire,
len mese hirre kaphat. D. — Go-
is mint a tatárjárásnak. E, — Nagy a
nosz hirnek gyorsabb a szárnya, mint a török járásnak. KV, —
S, hire,
— Gonosz hir szárnyon KV. — Nagyobb hire volna annak. E. —
jár,
Gonosz hirnek sebesebb a szárnya. Nagyobb a jó hirnév a sok gazdaság-
E. — Hallotta mint katona a
hirét, KV, — Nagy hirü, de vékony nál,
kávénak. E. — Hallotta mint dongáju, D. — Ne hajts minden
hirét, hirre,
Csurka a hiszekegynek, Ny. 10, — minden szó szelére. KV. — Nem nagy
Hallotta mint apáthiak a mia-
hirét, hir a cigányokkal való harc. E. —
tyánknak, (Szomorú állapotok a török Nem nagy nyer az ember a cigá- hirt
világ idejében,) Ny, — Hallotta nyokkal való harccal. KV, — Nösz
1.
hirét, mint a cigány a hiszekegynek. legény pénzének nagyobb hire, mint
Ny, — Hallotta
3, mint a cigány summája. K. — Oly csúfos a
hirét, hire,
a mennyországnak. Ny. — Hallotta mint a tatárjárásnak. D, — Olyan a
3,
hirét, mint Czirkos a rétesnek. (Sze- mintatatárjárásnak, Sz, — Rossz
hire,
gény.) E. — Hamarább jár hirénél. hir jobban megy. E. — Rossz hir szár-
D. — Hir, név, szem, nem tud nyonjár, a j
hit, kullog, E, — Rossz alig
tréfát, KV. — Hirbe akarsz jönni, hir szárnyon repül, a j kullogva is

akaszd magadat. E. — Hire van

fel D. — Rossz hir hamarább alig jár.
 — 336

terjed. ME. — Rossznak rossz a hire. nak, mikor szrt látsz a fogán, (Soha)
KV. — Se hire, se hamva. D. —Semmi S. —Akkor hiszem, ha látom. E. —
hire, mint a szökevénynek. E, — Soha Akkor hiszem, mikor látom. KV. —
sem lehet a hirnek helyesen végére Akkor sem hisznek neki, mikor igazat
járni. KV. — Soha sem lehet a hirnek mond. D, —
Akkor sem hisznek a ha-
teljesen végére járni. KV. — Söprött zugnak, mikor igazat mond. E, Ak- —
szeméttel nem jó a hirt is kihordania kor sem hisznek a hazugnak, mikor
házból. K.— Terjed, mint a rossz hir, aluszik, D, — Akkorát hazudik, hogy
S. — Vigyáz az okos, hogy hirében, maga sem hiszi — Akkor higyj
el. S,
nevében csorbane essék. D. — Vigyázó az asszonynak, mikor már nem birja
gazdának kegyetlen a E. hire. átugorni az árkot. ME. — Akkor higyj
HÍPharang" a károsban. D. — Hir- az asszonynak, mikor már nem birja
harangot húztak neki.(Hirbe hozták.i^D. átlépni a kerékvágást. Ny. 15. — Ala-
Hirhordó. Nem kell nála nagyobb musztaságnaknem kell hinni. Cz, —
hirhordó. D. Alánézö macskának nem kell hinni. E,
Hírmondó fecske tavaszt énekel. — Annyira higyj a béresnek, amennyire
BSz. — Hírmondó sem maradt. (Mind látod, D. —
Asszonysírásnak, lenéz
elvesztek.) S. macskának nem kell hinni. Sz. Asz- —
Hirdet. A békeséget az angyalok szonysírásnak, ebszomorúságnak rit-
is hirdették. D. kán lehet hinni. B. —
Asszonysírás-
Hires. A tanult ember holta után nak, ebszomorúságnak soha sem kell
hires. D, — Hires a szép. D. — Hires hinni. KV. —
Asszonynak, lónak soha
eperre nem kell kosárral menni. M. — sem kell hinin. E. —
Bélyeges orcának
Hires eperre ne járj kosárral. D. — ne higyj. B. —
Csak azt hidd, amit
— Nehezen híresek ott a holtak, a szemeddel látsz. S. —
Csak addig
hol élk nincsenek. D. —
Toldi Miklós- hisznek az ebnek, mig látják, D. —
nál is híresebb vitéz. Sz. Csép, kapa, nyavalya, ki nem hiszi
Hirtelen gazdaggá semmi jámbor próbálja. KV. — Eb — Eb
higyje. D.
nem lett. — Hirtelen mint a puska-
E. hiszi. E. — Eb higyjen mindent. — D.
por. E. — Hirtelen mint a zápor. D. Egyenl ostobaság mindent hinni és
:

— Hirtelen mint a zápores. M. — semmJt sem hinni. ME. Együgy- —

Hirtelen munka sohse Ny, 13.
volt jó, nek kell lenni, ki minden hazugságot
— Jobb halkai, mint KV. —
hirtelen. elhisz. E. — Egyszer hittem, akkor
— Hirtelen szerelem. (Nem állandó.) is megcsaltak. S. —Er á rá, mond rá,
D, — Mely szélvész hirtelen támad, ha nem hiszi, fogd rá. D. — Ez a ve-
hirtelen elenyészik, — MindenS, hir- rem olyan verem, ha nem hiszed gyere
telen változás veszedelmes. KV. — velem, orrodat is beleverem. D. Fe- —
Nehéz hirtelen meggazdagodni. (Be- hér lónak, világos felhnek nem kell
csületes utón.) D. hinni. Cz. —Fényes ígéretnek leg-
Hirtelenség", harag, semmi jót nem kevesebbet higyj. D. —
Galléromnak
farag. KV. —
Hirtelenség megárt, siet- sem hiszek. E. —
Görhes lónak, vi-
ség hozhat kárt. KV. lágos felhnek, mosolygós asszony-
Hisz. A ki sokat esküszik, annál nak nem kell hinni. ME. Ha Budáról—
inkább nem hisznek neki. B. A — jött volna, sem hinném, KV. Ha —
szeretet könnyen hisz. KV. Az asz- — maga Herkó Páter mondaná, még sem
szonynak meg a lónak sohse lehet hinném. Sz. —
Ha nem hiszed, ülj a
hinni. Ny. 22. —
Az érettebbb elme hiszem farkára. Ny. 21. Ha száz —
késbben hisz. B. —
Azt hiszi, aranyat lelke volna, se hinném. E, Hamar —
szarik. Ny. 2. —
Akkor higyj a paraszt- elhiszi ember a gonoszt, KV. Ha- —
 —

337 —
zugnak igaz szavát sem hiszik. S. — asszonynak, mig egy pénz ára borsot
Hidd, amit szemed lát. E. Higyje — elbir. B, —
Ne higyj az ebnek, ha
a ki akarja KV. Higyje a kurta.— szomorúnak látod D. — Ne higyj az
is.

(Kutya.) KV. —
Hinni vagy fogadni. alvó ebnek. E. — Ne higyj eb szádnak.
E. — Hiszek a szememnek. E. Hi- —
— Ne higyj neki, a meddig meleg.
D.
szem is, nem is. E. Hiszem az —— Ne higyj annyit az ebnek, a
S.
Istent nekem felvirrad még. E. —
is mennyit farka hizelkedik. D. — Nem
D. —
:

Hiszem, uram hanem még se hihet eszének, ha kérdezi

Isten, is.

igaz. Ny. — Hiszi a manó.

6. — Nem hiszek a prófétának,
S. oly darab ki
Hiszi biz a (Kutya). E. — Inged
piszi. kényért megeszik, mint magam. E. —
gallérának se higyj. E. — Ingednek Nem a toroknak hinni. KV. — kell
se higyj. S. — Inkább hiszem, hogy- Pap se amit prédikál. Ny. — hiszi, 6,
sem oda menjek. E. — Jól megnézd, Soha ne higyjen emberaz eb szájának.
kinek — Jóllakott ember nem E. — Sokat hizelkedik a kutya, de nem
higyj. S.
hisz az éhesnek. — Kelletlen S. hisznek neki. D. — Tizedik szavának
sirás-
nak nem hisz az okos. D. — Ki hamar se E. — Tolvaj a tolvajnak nem
higyj.
hiszen, hamar csalatkozik. D. — Ki hiszen. D. — Többet hisznek a szem-
hinné, hogy Antal böjtöljön. KV. —
is nek, mint a fülnek. D. — Ülj a hiszem
Boldogok, a kik hisznek. ME. — Ki farkára, addig hordjon, mig nem el

könnyen könnyen megcsalódik. hiszed. E. — Verbuválónak, cigány-

hisz,
D. — Ki könnyen könnyen csa- nak, kalmárnak nem
hisz, hinni. F. — kell
lódik. KV. — Ki mit óhajt, örömest Veszteg vizneknem E. álló kell hinni.
hiszi. -ME. — Ki nem hazudik, hamar — Veszteg viznek, hallgató em- álló
hisz. E. — Kötve higyj a komának. bernek nem hinni. D. — Világos kell
(Szerzdésed legyen Decsi János. felhnek, fehér rokkolyás asszonynak
vele.)
— Kötve higyj a komádnak. (Csak ha nem hinni. Ny. kell 6.

meg van D. — Lator a torok,

kötve.) Hiszekegy. Hallotta mint hirét,
nem a szájnak hinni. E. — Lábod
kell Csurka a hiszekegynek. Ny. 10. —
alá nézz, meglásd, kinek E. — Hallotta higyj. mint cigány a hiszek- hirét,
Lónak, lánynak nem jó — egynek. Ny. — Hallotta
hinni. S. mint 3. hirét.
Maga sem amit mond. D. — Már
hiszi, Fóris a hiszekegyistennek. (Theolo-
maga is amit hazudik. D. —
hiszi, gus a papi vizsgálaton egy szót sem
Meglásd, kinek D. — Megnézd,
higyj. Ny. — Hire tudott.)mint 5. sincs,
kinek E. — Messzirl
higyj. em- Hiripen a hiszekegyistennek. Ny. 14.
jött
bernek el a szavát hinni. Ny.
kell — Nincs kezeügyében, mint Partinak
6.
— Mindaddignem hisznek az asszeny- a hiszekegy. Ny. — Paraszt ember 6.
nak, mig a kerékvágást bibliája a hiszekegy
általlépheti. E. Isten.
D. — Mindent hinni, vagy semmit nem Hit. A boldogít. E. — Az asz- hit
hinni, azonegy gyarlóság. — Minél szony egy hiten van a lóval mind a
E. ;

nagyobb aszerencse, annál kevesebbet kett kifog az emberen, mig kifoghat.

higyj neki. KV. — Mondás, "leveg ron- Ny. — mint a kálomista 5. Áll, hit.

tás, aki annak szentírás.

hiszi, — — Bagó-hiten vannak. — Bagó-
S. S. S.
Mosolygós asszonynak, görhes lónak, hiten (Összeálltak.) Ny, —él vele. 7.

világos felhnek nem hinni, E, Csepü fonalon

kell az E. — Ers áll hite.
Ne higyj a bélyeges embernek. E. — mint a D. — Fordítja minthit. hitét,
Ne higyj a szájnak, mint a kutyának. a kását. D. — Hit nem szell. E. —
D. — Ne higyj a szájnak, mint az éh Hitem és vallásom. E. — Hitét a vén
kutyának. D. — Ne higyj a zsidónak, ember ritkán cseréli meg, D, — Jó
mig meleg. Ny. 17. — Ne higyj az bor legyen római katholikus hitében
Margalits E. : Magyar közinoudások.
 338 —
(ers), legyen református (tiszta), le- Hitvány lovat leginkább szállja meg
gyen zsidó (kereszteletlen) és legyen a légy. D. —
Hitvány lovat száll meg
luteranus (sem nem hideg, sem nem a légy. E. —
Hitvány madár, a ki
meleg.) S. —
Kimaradt, mint Misre a fészkét megrutitja. M. Hitvány —
hitrl. (Mátkája mással esküdött meg.) madár mely a maga fészkét rutitja.
az,
Ny. 5, — Kinek szél a hite, tömlöc KV. — Hitvány malac makk alá jár.
az országa. D. —
Nem veszi pénzen E. — Hitvány szerencse, melynek
a hitet. (Könnyen esküszik.) E. — irigye nincs. S. —
Hitvány szomszédja
Nincs hite, mint a rácnak. KV. — van. E. —
Hitvány tanácsnak is jó
Pénzért hitét is megtagadja. D. Se — néha a vége. KV. —
Kár hitvány éne-
hite, se istene. KV. —
Se hite, se lelke. ket újra kezdeni. E. Minél hitvá- —
E. ^— Se hite se lelke, mint a hajó- nyabb a tet, annál jobban csíp. KV.
huzó lónak. E. —
Se hite, se oltára. — Minél hitványabb a tet, annál
D. — Se hite, se oltára, mint a pogány- inkább harap. D. Nemcsak ezüst —
nak. D. — Se hite, se reménye, mint tálból, de hitvány táskából is szednek
a pogánynak. D, —
Semmi hite, mint vajas pogácsát. (Szegény is lehet bol-
a szökevénynek. D. —
Szél a hite. E. dog.) D. —
Nem sokat hajtanak á
— Tarka hit. (Ingadozó meggyz- hitvány árúra. E. —
Nincs oly hitvány
dés.) E. •
—
Állandó, mint az igaz hit. D. eszköz, hogy hasznát ne lehetne venni.
Hitel. Hitelbe adta eszét. D. — KV. —Nincs oly hitvány könyv, mely-
Hitelbe beszél. E. —
Ha eszed van, bl ember nem tanulhatna. KV. —
adósságotne csinálj, elveszted a hitelt. Szalmatüznek Fzene is hitvány. D. - -
D. — Kinek mennyi pénze, annyi a Szemfényveszt hitvány alakos. D.
hitele. Sz. KV. —
Nem kap immár Hitves. Szomorú, mint a jó hitve-
hitelbe. (Bort.) D. —
Kutyahazugság- sét vesztette férj. D.
nak eb a hitele. D. —
Nem kell min- Hiv. A túróra vizet öntnek, domi-
den szó szelének hitelt adni. KV. — kának mondják; a parasztra kardot
Nem sokat iszik hitelbe. (Nem hisz- kötnek, katonának hivják.D. — Akasz-
nek neki.) —
Ritka hitel a parasztban. tófa senkit nem hí, mindenkit elfogad.
E. — Ritka hitel parasztban, mint a E.— Ebédre is hatszor hívják a restet.
hal a harasztban. D. — Senki sem D. — Lehet nagy úr, ha Lázárnak
vehet tle hitelbe. (Nem hisznek neki.) hívják is. D. —
Nemcsak egy kutyát
D. —Szegénynek se pénze, se hitele. D. hívnak Sajónak. Ny. 1. Szemök elé —
Hiteles hely. (Káptalan, hova régebb hívták. D. — Vendéget hívsz valamire,
idben az okiratokat elhelyezték. Meg- magad eszed meg. K.
bízható.) ME. -^ Maga ügyében senki Hiu. Szemérmes diáknak hiu (üres)
sem hiteles tanú. D. a táskája. M.
Hitetlen mint a bormér. D. — Hivság". Hajó mellett úszni hívság.
Hitetlen mint a kalmár. D. — Hitetlen (Hiábavaló.) ü.
mint a pogány. D. — Hitetlen mint a Hivalkodik mint a pap szolgája. S.
szabó. (Lop a posztóból.) D. — Hitet- Hivat. Upré púpos, úr hivat. (Úpré,
len mint a zsidó. D. — Hitetlen szláv szó : elre.) Ny, 3.
Tamás. E. ME. — Hivatal
Hivatal nem csal.
Hitvány disznónak bre se jó. D. — Kikopott a hiva-
sohasem csal. E.
— Hitvány ebéd a nyakleves. — — Kinek Isten hivatalt ád,
E. talból. S.
Hitvány kereset az árulkodás. M. — észt ád hozzá. — Lépj hivatalra,
is S.
Hitvány koldus, egy házat ki nem ha kevés a gondod. D, — Nincs hiva-
el

tud kerülni. D. — Hitvány lazsnakért baj nélkül. Ny. 20. — Ritka hiva-
tal
el ne hagyd ágyadat. (L. ágy.) D. — tal baj nélkül. D.
 — 339 —
Hívatlan vendégnek ajt megett — Könny ahever disznónak meg-
helye. KV, — Hívatlan vendégnek hízni. D. — Más keresményén hízik.
czoki legyen neve. E. — Hívatlan (Tolvaj.) D. — Más zsírján hízik. S.
kutyának czokí a neve. Ny. 13. — Nehezen hízik a paripa, kinek ura
Hizelkedés. A rút hízelkedés s vak. K. — Nem tudja az ember, mi-
hazug íncselkedés mérge a barátság- tl hízik. D. — Panaszos ételtl csak
nak. KV. — Hízelkedés mérge a ba- a koca hízik. D. — Restéi megmos-
rátságnak. K.— Rossz tükör a hízel- dani, mint a disznó, mégis meghízik.
kedés. E. — Rossz tükör a hízelkedés, D. — Vak embernek lova nehezen
hamisat mutat. D. hízik. D.— Vérrel hízik, mint a na-
Hízelkedni. Eb a kutyának soha dály. D. — Másnak vesztével hízó. D.
nem hízelkedik. D. — Hízelkedik mint Hizlal. A dúsgazdag ember kövér
az eb. D. — Hízelkedik mint a kutya- ökröt hizlal. D. —
A földet a gazda
fark. D. —A ki hízelkedik vagy meg- lába nyoma hizlalja. Ny. 2. — A mar-
csalt, vagy meg akar csalni. ME. — hát a gazda szeme hizlalja. Ny. 1. —
Ksziklának hízelkedik. D. — Ne adj Az urnák szeme hizlalja a lovat. KV.
annyit az ebnek, a mennyit farkával — Egy disznót hizlalnak. D. Gazda —
hízelkedik. D. — Ne hígyj annyit az szeme hizlalja a lovat. KV. Gazda —
ebnek, a mennyit farka hízelkedik, D. szeme hizlalja a jószágot. E. — Csak
— Nem alku a szerencsének hízelkedni. a hasát hizlalja. KV. — Ha tudná a
D. — Nem mind barátod, a ki hízel- disznó, mire hizlalják, megdöglenék
kedik, D. —
Sokat hízelkedik a ku- bújában. K. —
Jobb száraz kenyér
tya, de nem hisznek neki. D. Tarts — békességgel, mint hizlalt borjú pörle-
a szerencsétl, ha nagvon hízelke- kedéssel. K. — Kés akkor a lovat
dik. D. hizlalni, niikor harcra kell menni.
Hízelked. A hízelked alattomos Bethlen Gábor. — Kövér mint a hiz-
ellenség. D. —
A szerfelett hízelked laltdeszka, D, — Nem hajáért, hanem
vagy megcsalt, vagy meg akar csalni. bájáért hizlalják a disznót, D. — Nem
K. — Hízelked ebnek ne hígyj. KV. mind kövér, a mit hizlalnak. D. —
— Hízelked nyelv nyalva ejti a se- Óla sincs, mégis disznót akar hizlalni.
bet. D. —
Nem mind tót, a ki hízel- D. — Szemét hizlalja. S.
ked. D. —
Többet árt királynak a Hizodalmas- Szentelt széna nem
hízelked, mint az ellenség. K, bizodalmas. E,
Hízik. A disznó is azért hízik, mert HÍZÓ. Hat hízója ólban, maga a he-
nem dolgozik, D. — A disznó se mos- tedik, D,
dik,mégis meghízik. D. Céak azért — Hízott. Jobb a száraz kenyér bé-
nem hízik, mert ételét sajnálja. D. — kességgel, mint a hízott borjú perle-
Csalással a disznó sem hízik. (Ha ke- kedéssel. B. — Makkon hízott man-
vesebbet a kellnél kap enni.) D. — galica disznó. D. — Nem sokat fincál
Csontra hízik. D. — Egy korpán híz- a szalmán hízott borjú. K. Nem —
nak. D. — Egyszeri abrakolástól nem sokat ugrik a szalmán hízott borjú.
hízik meg a — Gazdag hízik,
ló. S. KV. — Savón hízott. E. — Sárkány-
szegény K, — Gazdag hízik,
fázik. tejen hízott. (Kegyetlen.) D. — Sörön
szegény E, — Ha a paraszt nem
bízik, hízott. E.
dolgozik, a barát meg nem hízik. D, HÓ. A hamarkodó szeretet hóha-
— Hízik, mint a mangalica, — Ki S. lom. D. — A reménységet se hóra ne
hol bízik, hízik. M. — Ki nyaká-
ott fektesd, se nádra ne támaszd. D. —
ban bízik, akasztófán hízik. D. — Ki Belemelegedett, mint Aranyi Sándor
szegényben bízik, szalmán hízik. E. a hóhányásba. Ny. 11. Belepte —
22*
 — 340 —
azt immár a hó is, D. —
Elment mint hér pallosa alá D, Hóhér
való. —
a tavalyi hó. D. —
Elmúlt mint a tavalyi pallos cimere, D. —
Hóhér pallosára
hó. E. —Elmúlt, mint a tavaszi hó. akadott. D. —
Hóhérnak ad szép szót,
D. —Esik a hó, fingik a ló, iszik a D. — Hóhérnak gyón, KV. Hóhér- —
bajai tiszttartó. ME. — Fehér mint a nál is kegyetlenebb, M, Ki az apja, —
hó. D.— Fehér mint Ny.a hófalat. anyja oktatását megveti, hóhérra talál,
1. — Fejérl nyáron sem akarelmenni B, —Ki megveti szüléi oktatását, hó-
a h. (sz). — Hamar
D. mint elment, hérkézre kerül, E, —
Kutya zsírnak
a tavaszi hó. D. —Hegyen hó, völgy- hasznát veszi a hóhér, D, Maga —
ben tó, közül egy se jó, akomagyüjtö eszik, mint a hóhér. E, — Megette a
fa pedig lenek áll. (Megöregedett). Ny. hóhér, (Felakasztották,) D. — Meg-
21. — Hó hátán is kincset ás és talál. fúlt a hóhér madzagán, D, — Nagy
(Szerencsés). D. —
Kikopott, mint eb- hóhér a rossz lelkiismeret, E. Nem —
szar a hóból. D. —
Kikopott minden- vonja nagyobb csigára eperjesi hóhér
bl, mint kutyaszar a hóból. Ny. 22. a tolvajokat, E. —
Nyakborbély a hó-
— Ki vagyon, mint a kutya ikra a hó- hér. D. —Nyaknak hóhér a borbélya.
ból, (Rátartós). Sz. —
Legtöbb hó van E. — Nyakasnak csak hóhérpallos
aratáskor. (Hü-hó, szorgos munka.) a kencse. D, —
Orvos, ha embert
E. —Majd elolvad a hó. (Lesz még ölt is, nem fél a hóhértól, E,
Szé- —
jobb dolgod is). D. —
Majd ha fagy, gyenlik nevöket varga, tót és hóhér,
h lesz nagy. Ny. 24. —
Majd ha fagy, D. — A hóhérság szomorú mester-
hó lesz nagy, répaterem vastag nagy. ség, D,
Ny, 2, —Majd ha fagy, hó lesz nagy, Hol a kben voltál? E, — Hol
terem répa nagyon nagy. Ny, 7. — volt, hol nem volt, S. — Hol volt, hol
Márciusi hóval mosakodott, (Szép, nem volt-féle beszéd, E, — Ott keres,
nincs szeplje). S. —
Némely hegy a hol nincs, D, — Kiki ott vakarja,
akkor is ég belül, mikor bércét a h a hol viszket, D. —
Mirl tudjuk, hogy
ellepte. (Vén szerelmes.) D. Pün- — hol van, az nincs elveszve, S, —
kösdi h, nem kell hordó. (Ha pün- Onnan visznek, a hol van, addig visz-
kösdkor havazik, vége a bortermés- nek, a míg van, S, — Ott vakarja, a
nek.) S. —Tavaszi hó térdig ér. D, hol nem viszket, D, — Tudja a k
— Tördik vele, mint a tavalyi hóval. hol jár. E. — Tudja hol fekszik a
S. —Reményedet se a hóra ne fek- nyúl. E.
tesd, se a nádra ne támaszd. D. Hold. (Föld), Fekv ökrön holdat
Hóhér. A hamar tolvaj ságnak hóhér nem szántanak. KV.
a megállitója. (Ki korán kezdi a lopást, Hold. A hold hol n, hol fogy, hol
akasztófára kerül.) D.— Akaszszon megszarvasodik, nehezen lehetne rá
fela pocsaji hóhér. (Nem érthozzá, köntöst szabni. D. —
A követ és hol-
jobban megkínoz.) E. — Akasztófa dat egyaránt ne ugasd. D, A kutya, —
cimere, hóhér pallos levele. D. — ha más nincs, a holdat ugatja, D, —
Akasztófa virága, hóhér pallos cifrája. A nap is, hold is fogyatkozik, D. —
Ny. — Befogadta a hóhér oszlopos Addig tündöklik a hold, mig a nap
palotájába. D. —
Bízik mint a hóhér helyre ér. D. —
Átúszta, mint Pap
a pallosában. D. —
Éles mint a hóhér Miska a holdat. Ny. 5. Ha elfogy —
pallos. D. —
Feje már nem szédül, is a hold, neve megmarad. D. Hadd —
meggyógyította a hóhér. D. Ha — homályosodjék a hold, csak a nap
puszta vádlás elég, sok ártatlan kerül tartson igazat. D. — Holdat ugatja a
hóhérkézre, E. —
Hóhér is kifáradna kutya. S. — Holdba aprítottak, mint
rajta. D. — Hóhér falatja, D. — Hó- a zölejiek. (L. aprit.) Ny. 3. —
Holdra
 ;

— 341

ugat. (Olyan ellen áskálódik, kinek '

hollók vágták ki. D. — Holló hollónak,

nem árthat.) E. —
Már a nap a holddal csóka csókának, varjú varjúnak nem
egészen összement, (Egészen kopasz.) vájja ki a szemét. S. Várja mint —
E. —
Megtelt mint a hold. S. Még — Noé a hollót. Ny. 2.
a hold is nagyobb volt. D. Napnál — Holmiben kiki megesik. BSz. —
ebédelt, holdnál vacsorált. (Koplalt.) Holmiát a szegény könnyen számba
S. — Nem árt az ebugatás a holdnak. veszi. D.
Ny. 2. —
Olyan az élet mint a hold, Holnap. A holnapi nap senkinek
néha telük néha fogy. KV. Sápadt — sincs homlokára irva. D. Egy ma —
mint a hold. E. —
Sokszor meg- felér két holnappal. S. — Ettél tegnap,
szarvasodik addig a hold. D. Vál- — egyél holnap. E. — Ha ma egy órát
tozó mint a hold. D. elmulasztottál, holnap egész nap fel
Holdvilágr. Csendes mint a hold- nem találod. E. — Hagyj ma, holnap
világ. D, —
Ertlen mint a holdvilág. is lesz, Ny. 4. — Hagyj ma, holnap
D. — Feljön a hava a holdvilágnak. is találsz. Ny. 10. — Hagyj ma, lesz
(Szeszélyes.) Ny. 8. — Feljött a hold- hónapra. Hagyma, lesz
Ny. 10. —
világ. (Kopasz.) E. — Feljött már holnapra, (Szójáték hagyj ma.) Ny. 2.
—
:

nálad a hold\ilág. (Kopasz.) Ny. 1.

is — Haragodat hagyd holnapra. S.
— Fényes mint a holdvilág. D. — Hogy hónap jó id legyen. (Együk ki
Fogy mint a holdvilág. S. Holdvi- — tisztára a tálat.) E. — Holnapra is

lág nélkül is szerencsésen eljár. D. kell a ló. (Kiméljük.) K, — Holnap is

— Holdvilágnál meg nem érik a szölö. nap lesz. E. —
Holnap lesz a napja.
D, — Holdvilágnál epret szed. (Al- E, — Holnapról hódára halaszt. Cz.
kalmatlan idben dolgozik.) Ny. 14. — Holnapután kiskedden, bornyu-
— Holdvilágra ugat. (Olyan ellen nyúzó pénteken. (Soha.) E. Jobb —
áskálódik, kinek nem árthat.) D. — a biztos ma, mint a bizonytalan hol-
Többetéregy napszáz holdvilágnál. E. nap. Ny. 13. —
Jobb ma egy veréb,
Holló. A madarak közt is van mint holnap egy túzok. M. Jobb —
tolvaj holló. D. —
A saskesely holló ma itt, mint holnap ott. D. Jobb —
fiat nemzett. Sz, —
Farkas után a ma nekem egy-kett, mint holnap
holló is élni akar. D. Elmaradt — tizenkett. Ny. 13. — Ki a mát meg-
mint Noé hollója. E. Fehér holló, — adta, holnapot nem igért. D. — Ki
fekete hattyú az igaz barát. B. — adott mára, ismét ad holnapra. E, —
Fekete hollónak fekete a tojása, D. — Ki ma szegény, holnap gazdag lehet
Fekete hollónak fekete a fia. E. — ki ma gazdag, holnap szegény lehet.
Holló fészkén hattyút keres. D. — S. — Ki tudja még a holnapot. E. —
Holló hollónak nem vájja ki szemét. Ma diák, holnap katona, (Diákból min-
D. — Holló hozta semmiházi ember, den lehet.) — Ma nekem, holnap
E.
B. — Holló természet. (Lop.) D. — nekem. D. — Ma nekem, holnap neked.
Holló volt, hattyú lett. (Megszült.) D. — Ma pénzért, holnap ingyen.
E. E.
— — Ma menyasszony, holnap asszony,
Hollók és varjak eledelévé lett. D.
— Hollók vendégeskednek szemén, holnapután komámasszony. Gz. —
koponyáján, D, — Hollót mos, hogy Mit ma megtehetsz, ne halaszd hol-
fehér galamb legyen belle, D, — napra. — Mit ma elvégezhetsz, ne S.
Hollót E. — Nem
nyelt. holló halaszd holnapra. E. — Nem holnap
fél
akasztott embertl. D. — Odaveszett, lesz D. — Szénára szokott bika az.
mint a Noé Ny. — Ritka eljön holnap D, — Szorgalmas
hollója. 8. is.

mint a fehér D. — Rossz holló-

holló. ember nem mutat holnapra. E.
nak rossz D. — Szemét a
tojása. Holt. A disznónak és fösvénynek
 .

342

holtuk után hasznuk. D. A holt is — — Könny a holtnak fülét ugy elmet-

mozog. (A vén is táncol.) E. A hol- — szeni, hogy meg ne érezze. D. Meg- —
takkal ne hadakozzál. (Ne szóld meg.) felejtkezik, mint a holt. E. — Megyén
D. —
A holtakkal társalkodik, D. — az ha még a holt is mozog.
eleven,
A holtakon is kegyetlenkedik. D. — KV.
(L. fent.) —
Még a holt is mozog,
A holtaktól is adót kér. D. —
A hol- hát az eleven hogy ne kapálóznék.
takon is adót szedne. ME. —
A holt- Ny. 2. —
Mint a holt, ugy megfeled-
nak mindig van elegend földje, az kezett róla. D. — Mit tesz az eleven,
élnek soha sincs. D. — A tanult ha holtak is vigadnak. D. —
Mit tehet
ember holta után hires. D. — Az az eleven, ha a holt is ugrál. D. —
egészségesnek holtát nehezen várni. Mit tegyen az eleven, ha még a holt
D. — Az élt a holtak hagdossák.' is mozog. (Mit tegyen a fiatal, ha még

(Rosszak a jókat.) D. — Az igazi a vénasszony is táncol.) Decsi János.

nyakasnak holta után is merevedten — Nehezen híresek ott a holtak, a
áll a nyaka. D. — Alszik mint a holt. hol élk — Nehéz a
nincsenek. D.
D. —
Annyit ér, mint holt lóra a patkó. holtat feltámasztani, D. — Piros, mint
Ny. 4. —
Bár holtom után is pincébe holta után a E. — Szerencsések
rák.
temetnének. (Iszákos.) D, Csendes — a holtak, mert békével nyugszanak. D.
mint a holt. D. —
Csendes mint a -
— Szép volt, jó volt, mégis megholt.
holttest. D. •
— Él élnek, holt holt- E. — Távollevt, holtat, nem kell rá-
nak barátja. (Jojónak, rossz rossznak.) galmazni. — Ugy S. elfelejtette, mint
D. — Élnek nincsen, a holtnak van a holt. D.^ — Holtan jött az élk közé.D.
földje. (Elegend.) E. — Élk között Holtigf. A betegség sem tart min-
keresi a holtat. D. Fekete mint a— denkoron holtig. D. Egy-két napi —
holt szén. E. —
Fösvénynek, disznó- dinom-dánom, holtig való szánom-bá-
nak holtok után hasznok. D. Hadd — nom. (Házasság.) D. Elél az ember, —
nyugodni a holtakat. KV. Hogyne — ha nem tovább is legalább holtáig. D.
ugrálna az eleven, mikor a holt is — Elél az ember holtig. E. — Elél
mozog. (Hogyne táncolna a fiatal, az ember, legalább holtáig. D. — El
mikor az öreg táncol.) E. Holt — nem él holtig. (Gyáva.) E. — Ember
embernek brét is lehúzná. D. — leszemberbl holtáig. (Gyarló.) D. —
Holt hagyja, él osztja. E. — Holt Három napig dinom-dánom, holtig való
holttal, eleven elevennel. (Jó jóval, szánom-bánom. (L. fent.) Sz. — Hol-
rossz rosszal Ny. 1.
tart.) Holt — tigremél az ember. E. Holtig tanul —
oroszlántól a nyulak sem félnek. D. az ember. S. —
Holtig való kenyér
— lolt részeg. D. —
Holta eltt brét a tolvajság. D. — Holtomiglan-holto-
is eadta. D. —
Holta után is rohadt diglan. D. — Jó a tréfa, de nem egész
hire. Ny. 2. —
Holta után teli hordóba holtig. D. —
Jó pap bojtig tanul, KV.
temetteti magát. (Részeges.) D. — — Jobb egyszer meghalni, mint hol-
Holtnak szemfödelét elveszi. E. — kínlódni. D.
tig
Holttal hadakozik, ki holtat rágalmaz. Hólyag^. Csupa hólyag, hamar
KV. —
Holtakkal hadakozik. M. — lehet felfújni. D. — Felfujt hólyagot
Holtra semmit, vagy igazat. E. — tói a víz alá, D, —
A hólyagot sem
Jobb az él kutya a holt oroszlánnál. fújják egy lélekzettel. D.
fel Egy —
D. — Kaprózik (Káprázik) a szeme, hólyaggal világból kizheted. (Félénk.)
mint a holt részegnek. D. Kés a — - E. —
Egy hólyagba fújnak. D. Egy —
holtat dicsérni. (Nem használ neki.) hólyagból dohányoznak. D. Fel- —
KV. —
Kés a holtat orvosolni. KV. fújta mint a hólvagot. D. Hamar —
— Könny a holtat rágalmazni. D. felfújhatni a hólyagot. D. — Keszeg
 343 —
hólyag. (Haszontalan.) D. — Könny mint zápor a homok halmot. D. —
két hólyagon úszni. D. — Nem hólyag, Ugy sétál, mint a kunok ebe a homokon.
hogy felfújják. KV. — Nincs annyi (Büszkén.) Décsi János.
hólyag, hogy pénzzel meg nem tölt- Homoró. Ugy l, mint Homoród
hetné. D. —
Tele örömmel, mint a végén a mennyk. Ny. 8. Ugy ül, —
hólyag széllel. D. —Üres mint a mint Homoró végén a guta. (Mogorván;
hólyag. D. — Zsiros mint a hólyag- 1. Guta.) Ny. 2. ,

erszény. D. — Verje meg a hólyagos Hóna alá fogta, mint Karács Márton
himl. D. — Felhólyagzott mint a so- a dudát. Ny. 3. — Jó férfi hóna alól
vány lángos. (Lepény.) D. ugrik ki a kövér menyecske. E. —
Homály. A legnagyobb világosság- Jó férj hóna alól ugrik ki a kövér
ban is van egy kis homály. D. — menyecske. Gz. — Ne kaparássz a
Homályba borult hajnali csillaga, D, hónom alatt. (Ne csiklandozz, ne
Homályos. Egy tudja, titkos; kett boszants.) E.
tudja, homályos; három tudja, világos. Hónap. Lágy hónapban kemény
Ny. 9. a rák. (Melyek nevében r bet nin-
Homlok. A holnapi nap senkinek csen.) E.
sincs homlokára irva. D. — A gyönyö-
^
Honn lakjék az, ki kedvére akar
rség nem homlokkal, hanem háttal élni. M.
fordulva ismerteti meg magát. F. (Kéj.) Hopp. Akkor mondd, hogy »hopp«
— Diót törne homlokán, ugy szereti. ha átugortad az árkot. Ny. 9. Egy- —
BSz. — Homlokán az akasztófa anya- szer hopp, másszor kop. (Egyszer b-
jegy. B. — Homlokán viseli a gazság ven, másszor szken.) E. Félre —
bélyegét. Cz. —homlokodra. (El
írd gondok, hoppot mondok. (Vig vagyok.)
ne felejtsd.) E. —
Liliom homlok. D. — E. —
Hopp itt is,^amott is, a mi házunk
Nagy a homloka, vagy ember vagy eltt is. (Csapodár.) D. —
Hopp kény-
ökör. D. —
Ráncos homlokú, pislogó telen, nem örömest. D. —
Hopp ron-
—
szem. (Haragos.) D. Senkinek sincs gyos !E. — Hoppon maradt. (Reményé-
homlokára irva halála órája. E. — ben csalatkozott.) E. —
Hoppot mond,
Senkinek sincs homlokára irva, mi mieltt az árkot átugrotta volna. D. —
lakik benne, E. Lábát is alig emeli, mégis hoppot
Homok. A homokföld termésébl mond. D.
nem meg a verem, ME.
igen telik — Hord. Aranyat hord a szamár,
Apró homokporból válik a nagy domb. bogácskórót eszik. D. —
Dunába hord
D. —
Elment Karabukára ecetet da- vizet. KV. —
Ha aranyat hordasz is
rálni,homokot kötözni. Ny. 2. El- — tenyereden. E. —
Ha csizmád nincs,
vetimagát, mint juhászkutya a homo- bocskort hordhatsz. KV. Halomra —
kon. D. —
Ég mint a homok Regöly- földet nem kell hordani. (Gazdagot
ben. S. —
Hacsak homokfö'd terem, gazdagítani.) Ny. 3. — Isten éltesse a
szken meg a verem. B.
telik Halad — tótot,hogyne hordja amagyar adrótot.
mint Komlós kutyája a homokban. Ny. 5. —
Kiki a maga zsákját hordja
— Homok elissza
(Nehezen.) Ny. 1. is a malomba. D. — Tengerbe hordasz
az est, de azért nem terem. E. — vizet. M.
Homok szemeket olvas. D. — Homokra Hordoz. Az okos az ünneplt nem
E. — Huz, mint köszörs kutya
épit. hordozza minden napra. D. Magá- —
a homokban. — Izzad mint a
S. val hordozza a széket. (Lusta.) D. —
köszörs kutyája a homokban. Ny. 12. Még a terhet is könnyen hordozza. D.
—
. Könny a homokot szántani. D. — — Szrujjában hordozza lelkiisme-
Kutyatej a homokon. D. — Lehordta, retét. D.
 344 —
Hordozkodik. A ki sokat hordoz- avagy egyenesen. (Hazug.) D. Ki- —
kodik, az nehezen gazdagodik. D. — nek - kinek maga felé horgasul keze.
Hét hordozkodás egy égés. E. D. —Maga felé horgult mind a két
Hordó. Bolond volt Diogenes, hogy keze. D. —Hóri-horgas, nagy inas. M.
üres hordóban lakott. D. Boros — Horg'ász. Felhkön horgász. D. —
hordó. (Részeges.) D. —
Cseppenként, Arany horoggal horgász. (Veszteget.)
cseppenkint betelik a hordó. KV. — M. —
Levegben horgász. D. — Szele-
Cseppenként a hordó is megtelik. Ny. ken horgász. E.
19. — Csúszik, mint a hordó a kor- Horog". A hal sem akad fel a ho-
csolyán. D. —
Eltemették a tele hor- rogra, ha nem lop. D. — Akkor szokja
dóba. (Holt részeg.) D. —
Feje mint meg a hal a horgot, midn legelsöbben
egy hordó, esze mint egy dió. E. — felfalja. D. — Akkor szokja meg a hal
Ha hordód üres, megvet minden rühes. a horgot, mikor legelsöbben elnyeli.
ME. — Hangzik az üres hordó. D. — E. — Arany horoggal halász. (Vesz-
Hordókra veri a pénzt. D. Kanál — — Arany horoggal horgász.
teget.) Sz.
mézzel több legyet foghatni, mint egy M. — Egy horgot vetnek. D. — El-
hordó ecettel. S. —
Kifolyt nagy lár- nyelte a horgot (Vége.) D. — Horogra
mával a bor, üres maradt a hordó. akadt. D. —
Horogra S. került. —
D. —Lyukas hordót tölt. K. Lyu- — Madarász síp szóval, a halász horog-
kas hordóba tölti a bort. D. Lyu- — gal csal madarat és halat. D. Horog —
kas hordóba tölt tokaji bort. KV. — vesszkorában szokja a görbét. D. —
Meddig hordód teli, addig leszesz deli. Mely fából horog akar lenni, idején
E. — Mind lepattant hordójáról az n lefelé. D. —
Mely fából horog akar
abroncs. D. — Minél üresebb a hordó, lenni, idején meggörbül. B. Mely —
annál jobban kong. ME. — Nem jó fából horog akar lenni, idején a föld
ó hordóba uj bort tölteni. KV. — Nem felé nö az. E. —
Nem nyer pálmát, ki
jó ó bortuj hordóba tölteni, mert két útjában horgot vet. K.
kár lesz benne. KV. —
Néha rossz Hortyogj. Az ördög mikor hortyog-
hordóba is borttöltenek. (Néha rosszra sem alszik. Ny. 2. —
Hortyog mint a
isvesztegetik a jó intelmeket.) D. — zsigorás kutya. Ny. 1.

Pünkösdi hó, nem kell hordó. S. — Hosszú. A hosszúnak végét késre

Soha meg nem telik, mint a lyukas érhetni. D. —
Az asszonynak hosszú
hordó. E. —
Sok az üres hordó. D. a haja, rövid az elméje. KV. Az —
— Sok káposztafej kell egy tágas asszonyembernek hosszú a haja, de
hordóba. D. —
Sok kell a nagy hor- rövid az elméje. M. —
Az okos ember
dóba. D. —
Teli hordó. (Részeg.) D. semmit sem ereszt hosszú pórázra. D.
— Tele hordóban lakó Diogenes. D. — Elugrottaaszáz tü hosszát. (Kevély.)
— Üres hordó jobban kong. E. —
— Ha a farsang hosszú, kés a
D.
Üres hordó jobban kong, éhes dongó húsvét. D. — Hamar mise, kurta
jobban dong. Ny. 1. prédikáció, hosszú kolbász. D. —
Hopgfas. A beszédnek egyenese jó Hájas szekér, hosszú E. — Hosszabb út.

és a mankónak horgasa. Pázmán. — a nap a kolbásznál. Ny. — Hosszabb 5.

Megnézd elre, hegyes-e vagy horgas. a péntek, mint a szombat. (Hosszabb

D. — Minden horgast-borgast isten az alsó szoknya a felsnél.) D. —
forditjra, E. — Munkának egyenese Hosszabb legyen az ebéd, mint a va-
jó, mankónak horgasa. — Nehéz csora. Ny. 22. — Hosszabb mint
S. lett,

a horgasból egyenest KV. — azeltt

csinálni. (Felakasztották.) D. —
volt.
Nem mind kasza, a mi horgas. D. — Hosszú a mesterség, rövid az élet.

Legkisebb gondja az horgasán esik-e

: (Latin.) D. — Hosszú a nap. (Restnek.)
 34r5 —
D. — Hosszú a tanulás, de rövid az Ki sok zabáló csütörtököt tart, hosszú
élet. — Hosszú az
KV. keskeny böjtre szorul. Cz. — Kora halál jobb
asztal,
az abrosz, rövid a vacsora. (Rossz néha a hosszú E. — Kurta az életnél.
gazda.) Ny. — Hosszú alku a házas- id a szerencsés embernek, de a
3.

ság. E. — Hosszú beszéd, rövid kol- szerencsétlennek hosszú. D. — Kurta

bász. S.— Hosszú betegségnek ásó- az de a nyomorúság hosszúvá
élet,
kapa vége. B. — Hosszú betegségnek D. — Lustos mint a hosszú
teszi.
halál a vége. D. — Hosszú ember köpönyeg. D. — Magas fának hosszú
ritkán bölcs. Decsi János. — Hosszú az árnyéka. — Minél hosszabb, S.
haj, rövid D. — Hosszú kez.
ész. annál rosszabb. D. — Nehéz a hosszú
(Tolvaj.) E. — Hosszú mint a bárány- nyelüvel kapálni. D. — Nem hosszú
bél. D. — Hosszú mint a feny. D. — annak a nap, kinek dolga van. KV. —
Hosszú mint az asszonyhaj. D. — Nem hosszú a nap, kinek sok a dolga.
Hosszú mint a hármas tánc. D, — E. — Nem mind pap, hosszú ruhát ki
Hosszú mint a kolbász. D. — Hosszú hord. Sz. — Nincs oly hosszú, a mi-
mint a nagyböjt. D. — Hosszú mint a nek vége nem volna. — Nincs oly S.
német üng. D. — Hosszú mint a nyári hosszú nap, hogy estéje ne volna, E.
nap. D. — Hosszú mint a nyúl farka. — Olyan hosszú, mint ide hat hét.
E. — Hosszú mint a Rákóczy lako- Ny. — Olyan hosszú mint a Szent-
5.
dalma. D. — Hosszú mint a római iványi nótája. (A Szentiványi remete
út.
D. — Hosszú mint a suba. D. — a zsoltárokat éjjel-nappal énekelte.)
Hosszú mint a szamárfül. D. — Hosz- Sz. — Rövid imádság, hosszú kolbász.
szu mint a Szent Iván éneke. M. Ny. — Rövid imádság, hosszú kol-
3.
— Hosszú beszédje, mint szent Iván bász tetszik a parasztnak. — Rövid S.
éneke. D. — Hosszú mint a nap dinom-dánom, hosszú szánom-bánom.
téli

karácsony (Rövid.) D. — Hosszú

felé. Ny. — Rövid torkosság, hosszú4.
mint a török szakái. D. — Hosszú betegség. E. — Rövid torkosság,
mint az esztend. D. — Hosszú mint hosszú D. — Sok hosszú fejfájás. fül,

az esztendei tömlöc. D. — Hosszú kéz. E. — Zsiványnak hosszú a keze^

mint az éjjeliD. — Hosszú mint
út. enyves az Ny. ujja. 2.
az ökörnyelv. D. — Hosszú mint az Hossza. Átugorja még a száz tü
uri szoknya. D. — Hosszú mint az hosszát. E. — Beszédének se hossza,
országút. — Hosszú nevetésnek se vége. — Se hossza, se vége. D.
E. S.
sírás a vége. — Hosszú pórázra — Se vége, se hossza csoportos szavá-
S.
eresztette. — Hosszú pórázra nak. D. — Se széle, se hossza, D. —
S.
hagyni. — Hosszú pörön biró a Széle-hossza egy. E. — Széle-hossza
S.
nyertes. E. — Hosszú tömlének akasz- egyforma. D. — Nehéz a hosszas
tófa vége. D. — Hosszú orral ment el. remény. D.
(Német.) E. — Hosszú ruha sok szé- Hová. Nem tudja hova tegye a
gyent eltakar. D. — Hosszú
száraz- lábát. (Kevély,) D, — Régen megjöttem
ságnak sok es a vége, Ny. 6. — onnan, a hova indulsz, D. — Tudja a
Hosszú ujjú. (Tolvaj.) D. —Hosszú manó hová lett. D.
út a halál útja. E. — Hosszú zsák Hoz. A lidércet imádja, csak pénzt
hamar eldl. D. — Hosszú zsák hozzon. D. — Árviz hozta ember. E.
könnyen dl, a kurla felfordul. K, — — Foga között hozott. (Kevés.) E.
Jó a hosszú kolbász és a kurta prédi- — Gólya hozta. S. —
Ha hoztál, bejö-
káció. Sz. —
Jó a hosszú kolbász és hetsz ha nem hoztál, maradhatsz.
—
;

a rövid prédikáció. Sz. Jobb néha — E. Ha hoztok, eszek. E. Ha —

a hamar halál a hosszú életnél. D. — jösztök, lesztek ; ha hoztok, esztek.
 — 346 —
E. — Ha jöttök, itt lesztek, ha hoztok, a falu. D. — Zabkenyér is jó annak,
ehettek, D. — Hoz valamit a konyhára. a ki hozzászokott. D.
S. — Hozómra játszik. (Nincs pénze.) HozzátÖPÖl. Gsizmám sem töröl-
S •
— Hozó familiaez, nem kéri. (Gaz- ném hozzá. E. — Gsizmám kapcáját
dag.) BSz. — Hozzák már az almát. sem törölném hozzá. S.
(Elég volt az ivásból.) ME. — Hozz H. Magyarországon legtöbb h
uram csak ne bocskorost. (Sze-
isten, vagyon. (Hü-hö.) E.
gény nemest.) E. —
Nem hoz semmit Hk
meg tompa, D, még — Hk
a konyhára. S. —
Egy fecske nem villás!(Ökröket ezen szókkal szólít-
hoz tavaszt. Gz. ják a béresek a szekér visszatolatásá-
Hozat. Mulassunk, ha kifogy a hoz. Heves emberek csititása.) E.
bor, hozassunk. Ny. 5. HÖPCSÖk. Alszik, mint a hörcsök,
Hozzád. Egyik tled, másik hoz- B. —
Álmos, mint a hörcsök. D. —
zád. D. Hörcsök is megkergeti néha a lovas
Hozzáfér. Mihez könnyen hozzá- embert. E, —
Mérges mint a hörcsök.
férünk, nem becsüljük nagyra. E. — S. —
Összeakadt hörcsök a borzzal.
Nem fér hozzá, mint a megyaszai (Két mérges.) D. — Szeme szöktibe,
ember a kévekötéshez. S. mint a hörcsök. E.
Hozzáfoghatsz, a mi
Hozzáfog". Höresökös asszonyt, ha meg akarsz
el nem —
Kevés van nála
fáraszt. D. szeliditeni, járd meg vele a táncot a
hozzáfoghatóbb. (Okos.) D. Ne fogj — mogyorósban. (Verés.) K. Höresö- —
hozzá, ha nem mesterséged. D. kös mint a csökönyös ló. Ny. 6.
Hozzáköt. Alsz mint az ágas, mig HÖrpent. Jó dúdoló, jó hörpentö.
egy bolond német hozzád nem köti (Jó énekes, jó ivó.) ME.— Nehéz orrt
lovát. E. — Maga sövényéhez köti a fújni, levest is hörpenteni. D. — Ör-
lovat. D. — Ne mert valami
állj ott, vendek, mikor veled hörpentek. ME.
bolond német hozzád köti a lovát. — Egy hörpentés, (Kevés,) D.
(Ne ácsorogj.) Ny. 14. Hörpöl. A tengert kanállal hörpöl-
Hozzálát. Ha szombatot akarsz geti. D. —
Egy levet hörpölnek. D.
érni, láss hozzá a dologhoz. E. — — Ha koncát megetted, levét is hör-
Jobban mozdit, ha szre mentében pöljed. D. —
Illik a konc után a levet
látsz hozzá. D. — Kiki maga dolgához is hörpölni. D. —
Ki koncát megette,
hozzálásson. D. — Lássunk hozzá. D. levét is hörpölje, D.
Hozzányúl. Örömest hozzányúl a Hug". Levendula ágastul, a hug
nem találthoz. D. daru párostul. (Igen fiatal lányra, ha
Hozzáragad mint bojtorján a ló- szeretközik.) Np.
sörényhez. (Szemtelen.) D. Hugy. Büdös, mint az egérhugy,
Hozzászokik. Gsak addig mig D. — Pis nem hugy. D.
hozzá szokol. (Nehéz.) D, Hozzá- — Hugryozik. Az eb sem hugyozza
szokott, mint szamár a böjthöz. D. — meg. B. — Állj meg avval a köröszt-
Hozzászokott, mint cigány lova a kop- tel, hadd hugyozzék Dorkó néni. Sz,
laláshoz. S. —
Hozzászokott cigány — Csalánrahugyozott. (Rossz kedv.)
lovon nyargalni. (Hazudozni.) E. — — Hallgat mint a hugyó disznó.
D.
Hozzászoktak a cigánygyerekek a E. —
Hegyeset hugyozik. (Rátartós.)
szikrához. KV. — Lehányja szrét a D. —
Járomszeg hugyozó nemes em-
farkas, de bréhez igen hozzászokott. ber. (Elszegényedett nemes ember, ki
D. — Nehezen hal meg az öreg, ugy maga hajtja szekerét.) E, Kutya —
hozzászokott az élethez. E. Vég- — is meghugyozza, kinek pénz nincs a
tére a rossz kántorhoz is hozzászokik zsebében, E, —
Nehéz a szél ellen
 — 347

hugyozni. D. — Szél ellen hugyo- lius is. S. — Minden ember huncut,

zik. E. csak a pap nem igaz. Ny. 7. Sok—
Huhogfat. Baglyokkal huhogass, sógor, sok huncut. S.
verebekkel csiripelj. E, Megszokta, — Huncutság". Torkára forott a hun-
mint halálmadár a huhogást. D. cutság. ME. —
Tele van huncutsággal,
Hull. A falevél is annak idejében mint a kutya bolhával. S.
hull — A férges, hulljon
le. D, ki Hunyadi. Nem minden id terem
el.

Ny. 10, — A tiszta pofára hull Hunyadit vagy Kinizsit. D.

is

néha egy kis mocsok. D. — Amint Huntyi (honti.) Belemásztak, mint

vágod a ugy hull a forgács. D. —
fát, a huntyiak a sárba. Ny. 21.
Annyi mint szkor a hulló D. Hupikék. Felruházták hátát hupi-
levél.
— Hadd hulljon a férgese. B. — Hull kékkel és vörössel. D. — Hupikék jaj
mint a mennyk. D. — Hull mint a a (Veréstl.) D. — Hupikék a fara.
zápor. D. — Kicsiny a csepp, de ha háta, jajvörös a combja. E. — Sárga-
mindig a kben
hull, lyukat B. veres, kopikék. (Hupikék.) E.
is váj.
— Könnyen hull az gyümölcs. HÚP. Az öreg húr késbbre szakad.
érett
D. — Mindegy, ha csákány hull D. — Egy húron pendülnek. ML. —
is.

(El menni.) E. — Mindegy, ha

kell Egy húrt pengetnek. B. — Egy húrt
csákány förgeteg hull Ny. — penditenek. D. — Elszakad a húr. E.
is. 2.
Nem hull a forgács vágás nélkül. KV. — Hmber brbl kamolja a húrokat.
— Nem minden felhbl hull a (Kegyetlen.) D. — Ha elszakad az a
mennyk. D. húr, megfizeti ez az E. — Húrt úr.
Hullatja mint a miatyánkot.tótkamoltak bélébl. D. — Minél véko-
Ny. — Ne rázd a mely önként nyabb a húr, annál hamarabb szakad.
6. fát,
hullatja gyümölcsét. D. — Nem mind D. — Néha a cimbalmosnak elsza- is
bors mit a kalmár ebe hullat. BSz.
az, kad az öreg húrja. D. — Sok húrt
— Nem mind gyömbér, mit a kalmár szakaszt a vén hegeds. D. — Tolvaj
ebe hullat, BSz. és hazug egy húron pendülnek. S.
Huncut. Akad huncut. (Ha egy Hurcolja a Manó a cserfák tetején.
hivatal, birság megürül, szokták (Vesztét keresi.) D. —
Keress magad-
mondani.) E. —
Becsületes ember nak bolondot, kit orránál fogva hur-
megszül, huncut megkopaszodik. S. colj. BSz. —
Nem hagyom magam
— Három Burány, hat Adorján, kilenc orromnál fogva hurcoltatni. E. —
huncfut. Ny. 23. —
Huncut a hebeg Orron fogva hurcolják. D.
ördög. Ny. 4. — Huncut a ki harag- Hurcolkodás. Hét hurcolkodás,
szik. S.— Huncut a paraszt, ha csak egy égés. S. —
Hurcolkodik, mint a
egy araszt. ME. ^- Huncut a paraszt, gözü. Ny. 2.
mihelyt három araszt. Ny. — Hun- 5. Hurít. J kutyát is házalióvá lehet
cut a világ, kimarkolja a dohányt. tenni, ha mindig hurítják. Ny. 2.
(Htlen feleséget elszeretnek.) Ny. 2. Hurka. Kesereg, mint a fazékban
— Huncut az ur. (Társpohár iváskor.) a hurka. Ny. 7. —
Két hurka egy pacal.
E. —
Huncut az, a ki többet ád, mint Ny. 21. —
Megbecsüli, mint Balázsa
a mennyié van. ME. Huncut mig — hurkát D. —
Megfogta, mint német a
meleg. Ny. 5. —
Huncut az ember, hurkát. E. —
Ne fecséreld, mint Zseni
mig meleg. Ny. 5. Huncut ember- — a hurkát. Ny. 14. —
Neki sem sütnek
nek ád enni, mikor maga eszik. Ny. 2. külön hurkát. S. —
Örül neki, mint
— Ki minek a mestere, annak a Balázs a hurkának. D. —
Összeesett
huncutja. E. — Mégis huncut a német. mint az üres hurka. E. —
Szép mint
Np. — Mégis huncut a német, ha áng- a kifordított hurka. D. —
Vastag mint
 348

a hurka. D. — Zsiros mint a hurka. enni a húst. E. — Mindenbe j, mint

D. a disznóhús. (Hízelked.) Ny. 3. —
Hurok. Hurkot vetettek neki. D. Mindennel jó, mint a disznóhús. E. —
— Hurokra akadt. ME. — Hurokra Minél puhább a hús, annál keményebb
kerül. E. csontja. D. —
Mivel húsra nem talált,
HuPUkol mint a pulyka. D. csonton rágódik. D. Nagyobb a —
Hurut. Szerelmet és hurutot nehéz bölcseség a káposztás húsnál. Sz. —
eltitkolni. Sz. — Szerelmet, hurutot, Nagyobb az emberség a káposztás
szegénységet nehéz eltitkolni. D. húsnál. KV. —
Nehéz a pápista varjút
Hurutol. A ki retket eszik, kétfelöl húsra szoktatni. D. —
Olcsó húsnak
hurutol. D. hig a leve. KV. —
Olcsó mint a rossz
HÚS. A farkas ritkán eszik sült húst. hús. D. —Ösztövér húsnak vékony a
B. — A hadban legtöbb a vágott hús, leve. D. — Pap is húsból és vérbl
legkevesebb a káposzta hozzá. D. — van. D. —Puha húsban terem meg a
Alábbvaló az élö húsba esett nyünél. pondró. D. — Ritka nyü eleven hús
D. — Büdös húst j
lével adják fel. nélkül, D. — Ritkán eszik fit húst a
S. — Csirkehúsra fáj a foga. (Fiatal farkas. D. — Se hal, se hús. S. —
leánykára.) S. —
Csont melll jó a hús. Siet, mint a szanyi asszony húsért.
E. — Csonton van a jó hús. E. — (Útközben elbeszélget, mire a mészár-
Csonton terem a hús. Ny. 7. Eb a — székhez ér, zárva találja.) Ny. 1. —
bibor között is húst keres, vagy kon- Sorjavan mindennek, mint a káposztás
cot. D. —Eb a mészárszék hús nélkül. húsnak. (Munka árán szerzik a pénzt
D. — Eb a sokadalomban is húst rája.) Ny. 6, — Szép a kémény füstölt
venne, D. —
Eb is venne húst fogára, hússal. D. — Szokás a húst megijesz-
csak ha pénze volna. B. —
Eb se rágó- teni (megverni), aztán a rostélyra tenni.
dik a csonton, ha húsra talál. D. — D. — Varjuhúst sem evett, mégis
Eb se rágódik a koncon, ha húsra krákog. D. — Zsiros mint a gulyás
talál. D. — Egyet-kettt márts, mind- hús. D.
járt húsát ránts. E. —
Emberhússal HÚSlé. Ha az els húslé elfut, nem
hájasodik. (Uzsorás.) D. — Fel nem ér a második semmit. (Ha az elsö
kelne, ha nyü esne
húsába. D.
is — feleség elszökik, nem sokat ért kapsz
Ha egyszer megkóstolta a
a kutya második feleségül.) Ny. 4.
marhabelet, a húst sem hagyja abba. HÚSOS fazék. ME. —
Húsos koncon
D. — Ha megetted húsát, levét meg- is veszekednek. ME.
igyad. — Hús gazdát, a szol-
S. tart lé Húsvét. Derült meleg húsvét nap-
gát.Ny. — Hússal mint a vércse.
7. él, ján, meglátszik öszszel a gazdán. (Jó
E. — Húst a katonának, szénát a lová- termés lesz.) S. — El nem éri a hús-
nak. E. — Húst venne az eb ha is, véti bárányt. D. — Fehér karácson,
pénze volna. D. — a húsa, Itta itt zöld húsvét. — Fekete karácson,
S.
leve.E. — Káposztába hús Ny. is kell. fehér húsvét. E. — Ha a farsang
8. — Ki káposztáját nem szereti, hosszú, kés a húsvét. D. — Kellemes,
húsát sem érdemli. D. Ki paréjjal— mint húsvét napján a keszöcze. (Ke-
jól tud lakni, annak húst is lehet adni. serves, ha más nincs.)
étel — Meg- S.
S. — Kínlódik, mint a káposzta hús lesz a törökök húsvétján. (Soha.) D.
nélkül. Ny. 8. —
Kövér mint a juh — Meleg karácson, hideg húsvét, ME,
hús. D. —
Lé tart szolgát, hús a gaz- — Sok húsvéti bárányt megevett. B.
dát. Ny. 6. —
Lé tart szolgát, hús agg — Sokszor megette már a húsvéti
gazdát. Ny. 4.— Madárhúsú. (Sovány.) bárányt. D. — Szegény húsvét napján
D. — Másutt is le szokták csontról is fekete vasárnapot D. — Szekeres
ül.
 — 349

karácsony, szénás húsvét. S. Szelíd, — szokni kell a lónak. (Mindenhez hozzá

mint a húsvéti bárány. ME. lehet szokni.) D.
HUSZ. Egyik tizenkilenc, másik egy Húzódozik mint a pap agara.
hiján húsz. D. — Elbb találkozik Ny. 17.
húsz rossz, mint egy jó. D. Húszat
szól, tizenkilenc szava hazudság. MK.
—
a
H
hü
mint a kutya.
szolga. D.
S. — Ritka mint
— Ki húsz esztendeig nem okos, HÜ bele Balázs módjára. — Hü
negyvenig nem gazdag, soha sem is bele Balázs, lovat ád az Isten. — Sok
lesz. E. —
Nem vethet húsz ember hü-hó semmiért. S,
annyit, a mennyit ö egyedül beboro- HÜl. Kitette hlni. (Csúffá tette.)
nál. (Beszédes.) D. —
Többet ront egy Ny. 2. —
Könnyen gylt, könnyen
rossz példa, mint húsz j
épithet. D, hlt. D. —
Még helye se hlt meg. D.
— Van már annak tizenhusz eszten- — Csak hlt helyét' lelték. E.
deje. D. Hség" csak a kutyához illik. (Gúny.)
Húszas márjás nem apró. E. — ML.
Megy beléje, mint bgbe a húszas. Htelen. Tejes fazéknál hütelen
Ny. 2. —
Nem adnám egy gatyaszár szolga a macska. E.
húszasért. E. Hüvely. Az én kardom sem hl
Huszár
hat vágás. ME. — Kurta hüvelyébe. KV. —
Az ólomszáj vas-
mint a huszár mente. D. — Huszáro- kardnak hüvelye. D. —
Aranyos hü-
sán káromkodik. ME. velyben fzfa-kard. B. —
Egyik fegy-
Huz.A szegény árvát az ág is húzza. ver tartóztatja a másikat hüvelyében.
B. — A szegénvt az ág —is —
húzza. D. KV, Égben két nap, hüvelyben két
Alig húzza a lábát. D. — Azt a lovat pallos. D. — Hüvelyébe a kardja. sült
ütik, melyik legjobban huz. ME. — (Nem tudja kihúzni.) D. — Két éles
Egy kaptára húzni. D. — Egyik kézzel kard egy hüvelyben meg nem fér. S.
oda húzza, a másikkal E. — — Két éles pallost nem
eltaszítja. egy látni
Együtt húzzák az B. — Harapó-
igát. hüvelyben. D. — Két éles pallos
fogóval sem húzhatnál belle E. nehezen egy hüvelybe. D. — Két
szót. fér
— Huz, mint a köszörs kutyája a éles pallos nem egy hüvelybe. D. fér
homokban. — Húzza a
S. res- — Két éles tr nem egy hüvelybe.
lábát, fér
tell felvenni,D. — Inkább hajót húz- KV. M. — Korpa hüvely.' (Buta fej.)

nék. E. — Jó kétszer huz. Ny.

ló D. — Megfér hüvelyében a pallosa. D.
4.
— Két részt huz, mint a feleséges — Ugy bocsásd hüvelybe kardod, hogy
koldus. Ny. 19. — Kicsiny ugyan a idején kiránthasd. D.
csikó, de huz. (A borból.) D. —
jól Hüvelyk. Egy hüvelyknyi. D. —
Kutya, ha asztalra húzod asz- Ha a kisujjamat megharapom
is fejét, is fáj,

tal alá búvik. D. — Mely ökör sokat ha a hüvelykujjamat harapom, is fáj.

bg, keveset huz. — Ne húzd a Ny,

S. 6.
gyöngét ersen, elszakad. D. — Szent Hüvelyez. Álmot hüvelyez. (Hiába
Mihály után ha harapófogóval húznák való dolgot beszél.) M. — Nem álmot
is a még sem n. E. — Ugy hüvelyezek. Sz.
füvet,
alszik, mintha ökörbrt húznának a HVÖS. Hideg a hvös, fázik a
fagyon. (Hortyog.) KV. — ügy húzza szrös. (Szrön átszrdik a hideg.)
a mint a szentiványi koldus az
szót, Ny. — Hvösön van a párnája. 3.
éneket. Ny. — Ugy járd a táncot, (Tömlöcben van.) Ny. — Hvösre
6. 1.
amint húzzák. D. — Huzavonó. D. — — Hvösre került. (U. a,) S. tették.
A prókátor nem vonóhuzó, hanem (U. D. — Ott kurutyol a hvösön.
a.)

huzavonó. Ny. 23. — Hajóhuzásra is ;

(U. a.) D.
 —

350

Ide vele, ha van nyele. Ny. 7. sem vár. — Az id járton semmi

E. jár,
Ide-oda. Akár ide, akár oda. E. szóra nemKV. — Az id mindent
vár.
— Annyi neki onnét ide, mint nekem kiderít.E. — Az id mindent megor-
innét oda. S. —
Ide igér, oda kinál. vosol. ME. — Az id mindent nap-
S. —
Se ide, se oda. E. Se ide, se — fényre hoz. KV. — Az id néha anya,
oda, mint a riszált far. E. — Tedd ide, néha mostoha. D, — Az idvel és
tedd oda ember. D. pénzzel takarékosan bánj. ME. —
Ide-tovanéz mint az ör.D. — Ide- Addig mig idd van. E. —
tanulj,
tova néz mint a tolvaj. D. Állhatatlan mint az szi id. D. —
Idegfen. Barát baráthoz nem ide- Csendes mint a csillapodott id. D. —
gen. D. — Behúzta a farkát, mint az Dér után meghugyozza magát az id.
idegen kutya. Ny. 8. — Ha szemér- E. —
Dicséri a régi idt, de a mostani
mes is az asszony, ne bizd idegen szerint él. D, — Egy id a másikat
kézre. B. —
Hazának füstje is ked- tanítja. KV. — Egy ingben, gatyában
vesebb, mind idegen országnak tüze. sem fázik meg az ember, csak id
K. —
Idegen ebnek kenyeret ne hányj. legyen hozzá. D. —
Egyik id a má-
D. —Idegen kutyának lába közt a siknak mestere. D. —
Egyik id ellen-
farka. (Fél.) Ny. 10. —
Idegen ökör sége a másiknak. KV. Eljön az —
is haza felé bög. D. — Idegen szakács id, megázik a tüd. D. Eljön az —
jobbízü levest föz, D. —
Jobb ma az id, megf a tüd. ME. Eljön az —
idegen mint az atyafi. E. Ki idegen— id, ha megázik a tüd. (Elmehetünk,
ebnek kenyeret ád, nem veszi jutal- ha eleget ittunk.) E. Elmúlt id —
mát. B. soha vissza nem j. S. Elmúlt idt —
Idén. Tavaly, tavaly az idén. (Soha.) ne sirass. E. — Ember barátival
E. könnyen idt veszthet. KV. — Hogy
Idétlen a túrója. D. Készüldik, — holnap jó id legyen. (Ürítsük ki a
készüldik, de itthon marad mint az tálat ; kínálás.) E. — Hol tisztul, hol
idétlen fecske. Ny. 10. — Az idétlen borul az id. D. — Az id mindent
magamentés vádolás. B. megemészt. S. — Idejét multa. — S.

Idejében. Minden j annak idejé- Id próbálja meg a barátot. — Id,

S.
ben. E. —
Minden j maga idejében. alkalmatosság mutatja ki a jó szolgát.

D. —Okos madarász idejében szedi D. — Id szolgál, senkit nem vár. E.

fel a lépet. D. — Idtl kell várni, tanácstól hallgatni.
Idején. A j fának ága idején virág- F. — Idtl várj. KV. — Ily idben
zik. B. — A mely fábl horog akar a kutyát sem kell kiverni. S. — Ingre
lenni, idején a föld felé n az. E. — is ráhül az id. (Mikor már nem lehet
Idején meglátszik, mely tejbl leszen ingben járni.) E. —
Jár az id, senkire
túró. S. — Ki idején kel, harmatot sem várakozik. D. —
Jó munkának
szed. E. — Ki idején kezdi, idején id kell. (Német.) S. —
Kemény legény
végzi. D.— Idején kibrmi lágy idben.
kitetszik, — Késbbi id a má- S.

lesz.KV. — Idején reggel beköszön a siknak elbbinek) tanítványa. D. (az

csapszékbe. D. — Nem mindenkor, de — Ki sokat beszél, van E. — ideje.

csak idején járhatsz a pap Kinek b az id, még kifogy belle.

sajtjára.
KV. E. — Kurta az id a szerencsés em-
E. —
^

Id. A búnak van is bernek, de a szerencsétlennek hosszú.

ideje.
Az id soha vissza nem
eltöltött D. — Kuruc id. E. — Legjobb bará-
— Az id a bolondot eszére hozza. tod legjobb iddet vesztegeti. D. —
jö.
is

KV. — Az id folyton meg nem Legjobb barátod legjobb idd veszi

foly,

eszi a moly. F. — Az id senkit É. — Legjobb orvos az id.

jár, el. S.
 •

— 351 —
Legjobb gazda az idö. E. Lesz — hetni. D.— Idvel a nespolya meg- is

még idö szépen járni, csak legyen ki érik. D. — Idvel a szikla megre- is

felöltözni. E, —
Leszedi az idö az ped. D. — Idvel a vas megvásik. is

arcról a rózsát. D. —
Magyar volnék, D. — Idvel az escsepp lyukat is

ha idö volna hozzá. D. Más idk,— váj a köbe. D. — Idvel, dérrel a kö-
más emberek. E. —
Más idk, más kény megérik. E. — Idvel enyhül
is

erkölcsök. E. —
Megorvosolja az idö, a nyavalya. KV. —
Idvel érik a gyü-
a mit az ész meg nem gyógyíthat. D. mölcs. KV. —
Idvel levele is lehull
— Megtanít az idö. KV. — Még az a rózsának. D. —
Idvel múlik a ha-
eszterág ismegismeri az ö idejét. E. rag. KV. —
Idvel sznik a harag. KV.
— Mindennek megvan a maga ideje. — Idvel múlik a legnagyobb nyavalya
KV. — Mindennek rendelt ideje va- is. D. — Idvel, szalmával a naspolya
gyon. KV. —
Mindennek van ideje. — is megérik. F. Idvel szokott a gyü-
E. — Mit az ész meg nem gyógyíthat, — Idvel válik a jó
mölcs érni. KV.
meggyógyítja az D. — Múlik az
idö. katona D. — Idvel válik a lapos-
is.

idö. E. — Ne gondoljunk az idvel, D. — Idvel válik a szolga. D.

tetü.
csak a házunk tetejével. Ny. 16. — — Idvel válik az okos D. — Meg- is.

Neki borotválkozott az idö. rögzött hazugság idvel igazság. D. —

(Kitisztult.)
Ny. 2.— Nincs ideje, az idre vá-
ki Minden idvel KV. — Nincs az lesz.
rakozik. E. — Nincs annak ideje, ki a nagy hegy, melyet idvel ne el le-
mindenkor idre várakozik. D. — hetne hordani. K. — Nincs oly titok,
Nincs drágább az idnél. E. — Oda mely idvel ki ne nyilatkoznék. E. —
immár az arany D. — Örömidök,
idö. Vas megvásik idvel. E. is

aranyidk. D. — Reggeli idnek arany Ids. Egy esztendvel idsebb, mint

a szájában. (Német.) E. — Reggeli ma esztendeje. (Kitér E. — felelet.)
idnek sok pénz a szájában. D. — Ki ids lánynyal hál, alamizsnát ad.
Sirásnak van
is É. — Sok idö
ideje. ML. — Minden ember egyids a fejé-
eltellik, mig a gyermekbl ember vá- Ny. vel. 7.
lik. D. — Sok idö elmúlik, mig belle Ifju. Az meghalhat, az öregnek ifjú
jó válik. D. — Szaporábban megy az meg kell halni. K. — Gyermekre mada-
idnél. D. — Szolgál az idö, de senkire vén emberre rat, menyecskét, ifju
sem várakozik. D. — Szomorú az idö németre bort ne bizz. E. — Ifju em-
is. D. — Tanácsra hallgass, idtl bertl a vénnek adott oktatás, D. —
várj. D. — Tudja a juhász, ha id feleségen, malmon mindig van
Ifju
változik. D. igazítani való. E. — Ifju szokás, öreg
IdveL A csipás szem idvel gyakorlás. D. —
is ur, csizma Ifju uj
kinyilik. D. — A kankó idvel sem kedvesebb az ónál. KV. — Jámbor
válik szrré. D. — A rossznak id- ifjúból szokott jó vén ember
is KV. válni,
vel kell válni. D. — Akármilyen szép — Késbbre lesz az ifjúból öreg em-
a virág, de idvel elhervad. D. — Élj ber, mint a lányból vénasszony. D. —
az idvel. Berzs. — Hangyanyom id- Malmon, feleségen untalan kellifju
vel megtetszik a kövön. E. — Idvel épiteni. Cz. — Malmon, feleségen ifju
a csoroszlya elkopik. D. — Idvel
is minduntalan kell igazítani. B. — Nem
a fecske még házadra szállhat. (Sze- tetszik" az ifjaknak a fenyíték. KV. —
rencse'is érhet.) BSz. Idvel a — Öregek és ifjak egyaránt meghalnak.
hangyanyom is kitetszik a sziklán. D. KV. — Öregek tanácsa, ifjak mun-
— Idvel a hegyek is kisebbek, D. — kája. KV. —
öregnek az ajtóban, ifjú-
Idvel a kevély alázatos is lehet. D. nak lesben a halál. ME, Öreg em- —
— Idvel a legkedvesebbet is elfelejt- ber, ifju menyecske, ott terem Jancsika.
 352

(Biztos gyermek.) K. — Pajkos ifjú- E. — Kitöri az igaszeget. E. — Sú-

nak a bölcs tanácsadás. (Hiábavaló.) lyos iga a nyakában. ME.
D. — Sok ifjú többre menne, ha nem Igaz, A bolondok és gyermekek
tudná hogy gazdag. E. Sokra me- — leghamarább kimondják az igazat. D
hetne az ifjú, ha eszével mindenkor — A
bor kimondatja az emberrel az
tudna élni. D. —
Tanulatlan ifjú még igazat. B. —
A hazug csak akkor
ifjúságában a koldus tarisznyát viszi mond igazat, mikor azt mondja: hazu-
a nyakában. D. — Többet ér a vén dok. E. —
A hazug csak akkor mond
sas az ifjú bagolynál. D. — Tudósok igazat, mikor magát hazugnak mondja.
becsülete, ifjak ébresztése. E. —
Vén D. —
A ritka fogú ritkán mond igazat.
ember tanácsa jobb, mint ifjú gáncsa. B. —A hazug ösakugyan hazug, ha
KV. —
Vén ember elméje és az ifjak igazmondó ruháját veszi is fel. D, —
ereje verik meg a hadakat. Sz. — A ki sokat esküszik, kevés igazat
Vén ember elméje és az ifjak fegyvere mond. ME. —
A megbotlott nyelv is
verik meg a hadakat. KV. Vén ka- — gyakran igazat mond. KV. A szük- —
tona gyakran megveri az ifjat. KV. ség próbája az igaz barátságnak. KV.
IQ an tan ervel, vénségedben eszed- — Az igaz barátságnak csak halál
del. KV. — Ki ifjantan gyjt, vénségé- vet véget. ME. —
Az igaz barátságot
ben füt. KV. — Ki ifjanta jól gyjt, nem fazékban fzik. E. Az igaz —
vénségére jól füt. D. — Kit Isten sze- barátság nem áll a sok boritalban.
ret, ifjanta vesz el. E. — Mit ember KV. — Az igaz szeretet fél az árulás-
ifjanta tanul, azt aggodtan is nehezen tól. E. — Az Isten igaz biró. KV. —
felejti. KV. Az okos, habár vendég is, kimondja
líiasszony. Tisztelem az ifiasz- az igazat. D. —
Addig állja meg az
szonyt. (Nem tetszés nyilvánítása.) E. igazat,mig az ajtón kilép. D. Agg- —
Ifjúkor. Kit az Isten szeret, ifjú- szó, de igaz. Pázmán. Akár soha — .

korában veszi magához. S. Vén — se mondjon igazat. D. Akkor se —

korában is megtetszik, ki milyen volt hisznek a hazugnak, mikor igazat
ifjúkorában. KV. mond. E. —
Akkor se hisznek neki,
Ifjúság arany alma, méltó meg- mikor igazat mond. D. Apja se —
rizni. — Elfogy az ifjúság, mint
D. mondott igazat. D. —
Állandó mint az
ama szép virág. F. — Ifjúság, bolond- igaz hit. D. — Barátodért se tagadd
ság. — Ifjúság, bolondság; öreg-
E. — Bor mellett hamar ki-
az igazat. E.
ség, gyengeség. — Ifjúságban ernk-
S. ugrik az D. — Cigány sem mond
igaz.
kel, vénségünkben eszünkkel. D. — mindenkor igazat. D. — Csapd pofon
Ki ifjúságában dolgozik, vénségében az ördögöt, mondj igazat. E. — Egy
nyughatik. KV. —
Szépség második hamisan pénz száz igazat elhajt.
jött
ifjúság. E. BSz. —
Egy hamisan jött pénz száz
Iga. Egy igát vonnak. D. Ha az — igazat elvisz. ME. Egy szava se —
ökör tudná maga erejét, fel nem törné igaz. D. — Elállott az igaztól. D. —
nyakát az iga. D. —
Egész nap igában. Er á rá,mondd rá, ha nem igaz, fogd
E. —
Együtt húzzák az igát. B. — rá. S. — Fából,
de nem igazából.
Én húzom az igát, más penderül. E. (Kételkedem szavában.) Ny. 22. —
— Fáradt mint az igavonó barom. E. Fél az igaztól, mint a tztl. D, —
— Felakasztotta az a szegre. igát Gyermek, részeg, bolond mondják az
(Nincs már szarvasmarhája.) Ny. 1. igazat. D. — Ha a szeretet elmúlt,
— Igába fogták. E. — Ökör húzza soha sem volt igaz. D, — Ha igaz
az lakik
igát, ló a zabban. D. —
jól nyomon jársz, nem fáradsz. D. — Ha
Ökörnek az iga, kemény nyakacsiga. most igazat mondasz, a légy is madár.
 —
— óbó —
E. — Ha most igazat mondasz, a légy is mondhat igazat. D. Nincs annyi —
isszamár. D. — Ha vendég vagy is, ereje, hogy igazat mondjon. D. —
mondd ki az igazat. K. —Hazugnak Nyeljen el a föld, ha nem igaz. S. —
igaz szavát sem hiszik. S. — Hiszem Olyan igaz, mint az öklöm, bizonyltja
uram Isten, hanem még se igaz. Ny. a könyököm. Ny. 2. —
Olyan igaz,
6. — Holtra semmit, vagy igazat. E. hogy tizenkét cigány ismegesküdhetne
— Igaz barátságot bográcsban nem rá. E. —
Olyan igaz, mint a kétszer
fzik. Cz. — Igaz embernek minden kett négy, S. —
Olyan igaz, mint-
— Igaz garatos (molnár)
út egyenes. S. hogy az Isten az égben van. S. —
mint szent János. Ny. 16, — Igaz Régen volt, talán nem is igaz volt.
hazafi. D. — Igaz nem —is, is. S. Ny. 11. —
Régen volt az, talán nem
Igaz jószág el nem vész. E. Igaz — is igaz. D, — Régen történt, talán nem
-

jószág megkerül. S. Igaz vagy — is igaz. S. —

Ritka madár az igaz
hazug, egy áron kel nála. D. Igaz — barátság. B. —
Ritkán hazudik, ha
vagy te is, akár a zsidó font. Ny. 5. igazat mond. D. —
Ritkán mond iga-
— Igaza van, mint a nyelves asszony- zat a cigány. KV. —
Soha barátodért
nak a kútban. (Férje bele vetette, ott ne tagadd az igazat. KV. Sok ha- —
is azt ersítette, hogy neki van igaza.) zugság sem tesz egy igazat. D. —
ME. — Igaza van, mint a részeg asz- Szája sem áll arra, hogy igazat mond-
szonynak az árokban. Ny. 23. Isten — jon. D. — Szeme se áll isten igazában.
is az igaz ügy mellett áll. KV. Ki — D. — Szólj igazat, ne hazudj rovásra.
az igazat hangosan hegedüli, hamar E. — Szólj igazat, betörik a fejed. E.
vonóval a fejére ütnek.D. — Ki harag- — is mondhat
Szótlan hal igazat.
szik, annak nincs igaza. Tisza K. — (Bzével elárulja, hogy régi, romlott.)
Ki nem állja az igazat. D. — Legne- D. —Szükségben látod, ki igaz bará-
hezebb az igaz szó. E. — Legnehe- — tod. ME. Tréfából is lehet igazat
zebb az igazat trni. D. — Magyarán — mondani, D. Vakuljak meg a két
megmondja az igazat, — Már az fülemre, süketüljek meg a két sze-
S.
igaz való, hogy nem a vak — memre, ha nem
lát ló. S. — Ritka fog igaz. S.
Megszakadna benne, ha igazat mon- ritkán mond igazat. D.
dana. D, — Messze az igaztól, mint Ig'azmondás nem emberszólás. D.
Makó Jeruzsálemtl. D. — Még Isten — Legtovább jut az ember igazmon-
sem tehet mindenkinek igazat. KV. — dással KV. — Nem sok mentség az kell
Minden ember hamis, csak a pap nem igazmondáshoz. — Nem sok mes- S.

igaz. — Minden ember huncut, terség

S. az igazmondáshoz ME. — kell
csak a pap nem igaz. — Minden Nincs szerencséje az igazmondás-
S.
tréfának igaz szokott
fele D. hoz. Sz. lenni.
Mondj igazat, betörik a fejed. KV. — Igfazán, A igazán nem bot- ki jár,
Nem álmot hüvelyezek én, hanem iga- lik. — Ne himezd, ne hámozd,
KV.
zat mondok. Decsi János. Nem — mondd — Sok, ha
ki igazán. E. iga-
igaz barátság, mely könnyen elmúlik. zán gylt. Ny. — Soha igazán nem
2.

E. — Nem igaz barátság, ki csak annyi- csal. (Hanem hamisan.) — Sokat D.

ból az, hogy — Nem igaz
nem árt. K. él, ki igazán él. E.
járatbeli ember. (Lop.) D. — Nem Igfazit. Ifjú feleségen, malmon
mind a mit hazudik. D. — Nem
igaz, mindig van igazítani való. E. — Ifjú
mind mit a nagy urak
igaz, fillente- asszonyon és malmon gyakori az
nek. K. — Néha a bolond igazat is igazítás. E. — Malmon és uj felesé-
mond. ME. — Néha a bolond iga- is gen szünetlen kell igazítani. D. Min- —
zat D. — Néha a szótalan hal
szól. dég kell igazítani rajta, mint a régi
Margalits E. : Jlagyar közmondások. 23
 — 354

orgonán. (Csupa toldozás-foldozásból nyi pártfogás egy zsák igazságnál. S,

áll.) D. — Utón igazság, háznál barátság. E,
Igazgfat. Jó kormányos igazgat- Igazul. A hamis szín ritkán iga-
hatja a hajót. D. —Pénz igazgathatja zul. D.
a világ dolgát. Ny. 2. Igfér. Arany hegyet igér. E. Azt —
Ig'azság*. A hazugnak szájából az Ígéri, a mi se nála sincs, sem otthon
igazság is hazugság. D. A példa- — — Eget-földet
nem hagyott. D. igér.
beszéd igazság. D. —
Adj a bírónak S. — Egy adok többet ér három igérd-
aranyat, tied az igazság. Ny. 2. — megnél. Ny. 13. — Ha malacot Ígér-
Borban lakik az igazság. Sz. — Bor- nek, zsákkal forgolódjál. Sz. — Hol
ban van az igazság. — El S.malacot ígérnek, zsákkal forgolódjál.
kell
veszni avilágnak, vagy gyzni az igaz- KV. — Hol sokat ígérnek, keveset
ságnak. Np. — Els az igazság. E. — nyújtanak. D. — Ide oda ígér, kínál.
Ers az igazság, a szép asszony és a E. — Igér az orvos egészséget, de
jó bor. KV. — Erszak az igazság nincs rá hatalma. E. — ígérd meg,
nyakán. — Ha nincs igazság,
B. ne add meg, nem szegényit az meg.
el-

veszhet a — Ha nincs igaz- Ny. 22. —

világ. S. mit magával sem
•
ígéri,
ság, vesszen a E. — Ha nincs
világ. hozott, otthon sem hagyott. E. — ígérni
igazság, szar a tök a trompf.
világ, uraság, megadni emberség. D. — ígérni
E.
— Az igazság a becsület
elvette uraság, megadni parasztság. D. — így
leá-
nyát, de magtalanok voltak és kihal- a sokat igér keveset ád.
világ,
— — Ki a mát megadta, holnapot nemS.
fizet
tak, csak a hirök maradt. Ny. 4.
Ha valamihez közöd nincs, igazságod D. — Ki azt hogy aranyat
Ígért. ígéri,
sincs. D. — Három az igazság. — ezüstöt akar
S. csinál, K. — Ki csalni,
Igazság a birság. D. — Kit a biró gy- könnyen nehezen D. — Ki
ígér, ád.
löl,nehezen tesz annak igazságot. E. sokat keveset ad. KV. — Könnyen
igér,
— Legtovább érni az igazsággal, E. nehezen ad. E. — Könnyen ígér,,
igér,
— Meghalt Mátyás oda az igaz- nehezen fizet. KV. — Másnak kalá-
király,
ság. Sz. — Megrögzött hazugság, id- csot maga kenyerébe se eszik
ígér,
vel igazság. D. — Messze ér az igaz- D. — Másnak kalácsot ne
eleget.
ság keze. — Mihez közöd nincs,
S. ha magad a kenyérbl sem ha-
ígérj,
igazságod E, — Minden példa-
sincs. raphatsz D. — Mikor a malacot jót.

beszéd megannyi igazság. D. — Nem tartsad a zsákot. Ny.

ígérik, — 9.
akarja az igazságot, mint a kis lány. Olyan ez a világ, sokat ígér, keveset
Ny. 6. — Nem kell az igazság ellen ád. ME. —
Olyan az ördög, sokat ígér,
szólni. KV. — Nem kell ott bizony- keveset ád. D. —
Sokat igér a világ,
ság, hol maga szól az igazság. KV. de keveset ád, D. —
Sokat igér, keve-
— Nem minden pecsét alatt hever set ád. KV.
az igazság. F. —
Nem sok mentség Ig'éret. Az Ígéret szép szó, ha
kell az igazsághoz. E. Nem sok — megadják akkor j. D. — ígéret szép
tétovázást kivan az igazság. KV. — szó, ha megtartják ugy —A
jó. S.
Nincs igazság. E. —
Ott van gonosz sok ígéret nem teszi gazdaggá a sze-
udvar, a hol nincs igazság. F. Sok — gényt. D. — Fényes ígéretnek legke-
irás, kevés igazság. E. —
Szaladj far- vesebbet hígyj. D. —
ígéret adományt
kas, inadban az igazság. Pázmán. — vár. D. —
ígéret adóssá tesz. KV. —
Szaladj 'róka, inadban az igazság, D. ígéret senkitmeg nem szegényit. ME.
— Tisztelet, becsület, de igazság is. — ígéret senkit meg nem szégyenít.
E. —Tolvajnak igazsága inában va- K. — Sok Ígéret nem gazdagít. D.
gyon. (Futás.) D. —
Több egy marok- Igézet ne legyen. (Ne tetesse ma-
 — 355

gát.) M, — Ugy néz rám, mint az igé- E. — Illa berek, nád a kert. (Az elbbi
zet. E. — Ugy rám nézett, talán bi- helyesebb.) D. — Él a berek, nád a
zony megigézett. Np. kert. F. (Értelmök : itt a veszély fuss,

Igrici. Elmehetsz Igricibe papri- ott van a berek, a nádas, a vizerek,

káért. Ny. 3. hol menedéket lelhetsz.)
Ig'yekszik. Ha igyekszik is a rest, Ijeszt. Elért az ebijesztö péntekre.
kevésre megy napjában. D. Igyek- — (L. eb.)D. — Ijesztnek sem volna
szik benne, mint a sápi ember a bun- jó. D.— Madárijeszt. ME. — Olyan
dában. (Vásárban bundát próbált, nem mint az ijeszt váz. — Vadak b- S.
fizette ki s ugy elsietett benne.) Ny. 2. rébe öltözött ijeszt. D.
— Igyekszik mint a rossz ló. E, — Ikra boka, ketts határ, benne
Ugy igyekszik, majd lefekszik. E. — balha a betyár. Np. —
Ikra nem tojás.
Igyekezeten áll a gazdagság. D. D. —
Kivagyon, mint a kutya ikra a
IllOt vesz. (Felülkerekedik, számba hóból. B. —
Ökör ikra, rák faggyú.
sem vesz.) B. (Bolondság.) D. —Ökörben is ikrát
íj. Ersen felvont ij hamar elpattan. keres. D. — Sok ikrából lesz a sok
D. — ga madárra tárgyalsz, ijadat hal. D. —
Ikrás mint az ökör, D.
ne pen esd. D. —
Nem pengeti az Ikrázik. Ha ikrázik a tej, rajta a
Íját, a ki madarat akar lni. M. A — köpüvel. E. —
Mikor a tejfi ikrázik,
ki varját akar lni, nem pengeti kéziját. rajta a köpüvel. D.
M. —Ersen felvont ij nagy hamar Illat. Megérezte a sáfrányillatot,
elszakad. D. (Megérezte, hogy kikap s elosont.) D.
— Bele- — Mi volna a rózsa nélkül. E. —
Ijedt. Elhalt ijedtében. D. illat

buvik, mint egér a lyukba. D. —

ijedt Nincs jobb szag, mint a penészes pénz
Ijedtében azt sem tudja, vagy E. — Pénzen
fiu-e fingnak drága
illatja, vett
leány. D. — Ijedtében egyik a má- az (Patika, orvosság.) B, —
illatja.
sikba D. — Ijedtében megaludt
bujt. Rózsáé az szzé a szemérem. K, illat,

benne a D. — Ijedtében meg-

vér. — Rózsához az szzhöz a sze- illat,

halónak tökkel harangoznak. E. — mérem. D. — Szép a tulipán, de nincs

Ijedtében tehenét kantározta. D. — D. — Szép a tulipán
illatja. de is,

Lófarkánál kantároz az katona. ha nincs

ijedt E. illatja.

E. — Ne köpdöss, mint az Illet. Embertijedt a szó. KV. — illet

macska. D. Nem szamarat bársony-nyereg.illet

Ijeszt. Árnyékkal az orosz- E. — Nem

ijeszti szamárt a vörös nye- illet

lánt. KV. — Az oroszlánt ne KV. — Nemijeszd, szamarat vörös

reg. illet

mert megijeszt. D. — Az okos nem nyereg. M. — Nem vargát vörös illet

ijeszti azt, a mitl megijedhet. D. — köröm. KV. — Ami téged nem illet,

Gyermeket szoktak kankussal ijesz- ne törd azon fejedet. E.

teni. K. —
Gyermeket szoktak bubus- Illetlen két molnár egy malom-
sal ijeszteni. ME. —
Gyermeket szok- ban. D.
tak mumussal ijeszteni. S. — Kit nem niés. Tüzes, mint Illés szekere. D.
tökkel ijesztenek, elfelejt az egyebet. Illik. A mi szokás, illik is. ML. —
E.— Könny a félénket D. ijeszteni. Az uri bicsak se illik mindig a ládába.
— Oroszlánt ijesztgetsz árnyékkal. D. —Bocskorhoz fapálca illik. Sz. —
M. — Oroszlánt árnyékával D. ijeszti. Csak az szabad, a mi illik. D. Cse- —
— Öt sem zsákkal E. — ijesztették. réptálhoz fakanál illik. Sz. Épen —
Te vagy anyádnak a legszebb fia, a nem illik, ha az oroszlán fél. D. —
kivel a többit ijesztik. Ny. 7. Füzfa-hegedühöz nádvonó illik, Sz.
Illa. (Fuss.) Illa berek, nádak erek. — Gyermekhez játszás, legényhez
23*
 —
— 356

dolgozás illik. KV. —

Igen illik, mint a szajha farára. E. —
Torban dalolni,
a bol a tegzibe. KV, - Illik a ken- — vendégségben sirni nem illik. S. —
derhám a tolvaj nyakára. D. Illik — Ugy illik rá, mint folt a zsákra. Ny. 8,
hozzá, mint a szerecsenhez a fehér- — Ugyan farára ám a rása. (Cifra
illik

ség. E. — mint a halottas ház-

Illik szoknya,) D, — Ugyan anyakló. ráillik
hoz a heged. S. —
Illik mint karóra D, — Kukacos szalonna, büdös vaj
a varjú. Ny. 6. —
Illik neki, mint egybeillenek, KV. — Koldustáska vál-
Králinak (Klárinak) a csizma. Ny. 22. lán, arany gyürü ujján, nem illenek
.
—Illik neki, mint tehénnek a gatya. össze, D,
Ny, 7. —Illik rá, mint tehénre a gatya, Ilona. Szép volt tündér Ilona, de
Ny, 9. — Illik neki, mint zsidó kezébe sok kárt is tett. D. Van benne —
a puska. S, —
Illik neki rettenetes, módja, mint a kódisnak a Ilonába.
hogy egy kissé himlhelyes. Np. — (Sokat énekel róla.) Ny. 3.
Illik rá, mint szamárra a bársony-nye- Ilosvai. Leültette, mint Ilosvai a
reg. S. —Illik szájára a csók, mint szentháromságot. E.
szögletbe a pók. Ny. 1. Kinek-ki- — Imád. Alkonyodó napot kevesen
nek feje legjobban iUik maga nyakára, imádják. E. —
Ha a szamárt virág-
D. — Mai sár de a tegnapi nem
illik, vasárnap imádnák is, ugyancsak sza-
illik a csizmára. D. —
Nagyra nagy, már ö. Ny. 2. —
Hogy imádjam, ami
kicsinyre kicsi illik, D. — Nem illik nem Istenem ? BSz. Lidércet —
bocskorra a sarkantyú, S. — Nem iUik imádja, csakhogy pénzt hozzon. D,
bolondhoz az ékesszólás. E. Nem — — Mi nem Istenem, hogy imádjam?
illik disznó orrára az arany perec. KV. M, KV. — Nem Istened, hogy imádd,
—
•
Nem illik étel eltt a tánc. KV. — D, —
•
Sokan imádják a szépet. D.
Nem illik férfinak magát csimogatni. Imádás. Képet nem az aranyozás,
KV. — Nem illik hintóba az agg eb, festés, hanem imádás tesz bálványnyá.
p, — Nem illik minden mindenre, D. D, — Képet nem arany, hanem imá-
— Nem illik, nem szabad barátnak dás teszen bálványnyá, E.
táncolni. E. —
Nem illik szamárra a Imádkozik. Akár a lóval imád-
bársony nyereg. KV, —
Nem illik sze- kozz, akár evvel beszélj. (Hiábavaló.)
gényhez a nagy negédesség. KV. — Ny. 19. —
Imádságos könyvbl is
Nem illik vén lónak csigás kantár. imádkoznak más ellen, D, Jól —
(Vén embernek fiatal feleség.) Ny. 2. imádkozott. (Szerencsés.) D. Ki —
— Nem mind illik, a mi szabad min- ; nem tud imádkozni, menjen a ten-
den szabad, a mi illik. E. Nem — gerre. (Latin.) K. — Kicsit lopni, ki-
jninden folt illik minden ruhára. D. — csit imádkozni nem árt. Ny. 22, —
Nem minden tarisznyábaillik a kenyér, Lábán van az olvasó, ugy imádkozik,
D, — Nem pennához illik a szablya. (Rab.) Ny. 1. —
Megtanít a nyomorú-
KV. — Paszomány nem illik ugy a ság imádkozni. KV. —
Mikor a szl
nadrágra, mint tolvaj a fára. D. — virít, benne imádkozni se szabad. Ny.

Mindennek nyakára maga feje legjob- 4. —Ne sajnáld a papot, hisz pénz-
ban illik. B, —
Nem illik össze az ért imádkozik. Ny. 6.
oroszlán a rókával, B, Senki feje — Imádság^. A beteg imádságra sem
nem illik ugy
az ember nyakához, mint jó, hát másra hogy volna ? D. Bele- —
a magáé, (L, fej.) D. — Szabad, de merült, mint Pipás Jutka az imád-
nem illik. E. —
Szabad, a mi illik. S. ságba. Ny. 19. —
Beteg ember imád-
— Szekérhez vesszkas illik, Sz. sága, E, — Beteg embernek imádsága
Szomjunak kezében illik a pintes se egészséges, D, —
Beteg ember
korsó, D, —
Tarka-barka ruha illik böjtje, részeg ember imádsága, Sz, —
 —

— 357 —
Csak a mindennapi imádság tartja. sága inában vagyon. D. Szaladj —
Ny. 14. —
Csak imádság tartja benne török inadban János vajda. (Hunyadi
—
!

a lelket. E. —
Csak a mindennapi J.) D. —
Tágul az ina. (Vén.) E.'
imádság tartja. D. —
Hajlik, mint a Tenyeres-talpas nagy inas. D. Ina- —
német imádság. (Heilich!) Ny. 14. — szakadt ember. D. Inaszakadt em- —
Imádság a munka. E. —
Jobban illik ber táncot akar járni. E.
pintes kors kezébe, mint imádság a In. Német, seggem az éned (Inod, !

szájába. B. —
Közepén van (a dolog- foghusod.) Ny. 5.
nak), mint Gazsi az imádságnak. Ny. Inas. Annyi, mint inasnadrágon a
19. — Lehömpölyödött, mint a szent- sujtás. D. — Ádám látott ilyet kis
péteriek imádsága. (Krumplisütés köz- — Borbély
inas korában. Ny. 2. inas.
ben imát diktáltak, a krumpli lehöm- (Szemtelen.) D. — Haragban van, mint
pölyödött ezt
s Ny. — Varga Ferenc az inasával. D. — Inas-
is beleirták.) 2.

Papot barátságért, kántort imádságért esztendöben remeket ne D. — csinálj.

bérben nem az ember. D. — Reg-
tart Inas-esztendöben remeket E. csinál.
geli imádság. (Ha valaki már reggel Inas sem legény akar D. —
volt, lenni.
káromkodik.) E. — Resteli az imád- Inas sem mégis remeket készit.
volt,
ságot. D. — Részeg embernek gyarló D. — Inasa se lehet — Inasból S.
imádsága. D. — Részeg ember imád- legény. (Kevély.) D. — Nem
lett kell
sága, beteg ember böjtje nem sokat rajta inas-esztendt (Könny tölteni.
ér. Cz. — Rövid imádság, hosszú kol- megtanulni.) Ny. 3.
bász. Ny, — Rövid imádság, hosszú Incselkedés. A rút hizelkedés
3. s
kolbász tetszik a parasztnak. — hazug incselkedés mérge a barátság-
S.
Sok papimádság elhajtja az est. S. — nak. KV.
Sokszor elmondotta Kristóf imádsá- Indul. A ki messzebb lakik, indul-
gát. (Sok pénze van. Kristóf imádsága hat. Ny. 7. — Akkor abrakolja lovát,
néphit szerint pénzt szerez.) mikor harcra indul. D. Bogár után —
ImádságfOS könyve az itce, Np. indul. E. —
Bogár után nem indul az
— Imádságos könyvbl is imádkoz- okos. D. — Disznó után indulsz,
nak más ellen. D. mocsárba jutsz. B. — Egy útra indul-
Imigy-amug-y. Jobb semmit nem nak. D. — Elindult, mint istenes Jancsi
tudni, mint imigy-amugy. E. — Neki a búcsúra. (Kerül utón. Makóról Sze-
Peti a mácsiknak, imigy-amugy a do- gedre ugy ment, hogy mindig a Maros
lognak. Ny. 2. folyása mentében járt.) Ny. 1. —
Ina. Az inába állt a dolog, mint Észszel indulj, okkal járj. E. Ha —
Kosztolányinak a gyakás. Ny. 5. — útnak indultál, törd a holj csoportos.
Az inában bizik. D. —
Elhordta az Cz. — Hamar indul, hamar ér. E. —
inát. E. —Elvágták az inát, mint a Indulj pajtás, nagy a hajtás! (Messze
szilaj tehénnek. D. —
Inába szállott kell menned.) E. — Késn indulsz,
bátorsága. E. —
Inába száradt az késre érsz. D. — Késn indulsz, ké-
esze. E. —Inában vannak. (Nyomá- sn érsz. S. — Kétszer mondod, egy-
ban.) E. —
Inában van már a lotyogó szer se indul. D. — Ki bogár után
nadrág. (Vén.) D. —
Leütötték ináról, indul, ganéjba jut. D. — Ki bogár után
mint vágón a bikát. D. —
Megüti az indul, kerengbe készül. D. — Ki bo-
inát. (Lakolni fog érte.) E. — Nyak- gár után indul, keringre készüljön.
szirtedet ha megszúrják, inadra esel. E. — Ki bogár után indul, sárba jut.
D. — Szaladj róka, inadban az igaz- S. — Ki bogár után indul, szarba vi-
ság. D. — Szaladj farkas, inadban az szi. B. —
Ki disznó után indul, pocsba
igazság. Pázmán. — Tolvajnak igaz- kerül. D. —
Ki disznó után indul,
 358

sárba kívánkozik. D. — Kiki jó szél- 2. — Ritka ing sáfrány nélkül. (Mo-

lel indul a tengerpartjáról. (Munkája csok nélkül.) D. —
Rossz ing sok
elején telve van jó reménynyel.) D. — fótot elemészt. D. —
Se inge, se gal-
Megindult, mintDörömbözi ökre. (Vak- lérja. (Sem ismers, sem rokon.) Ny,
tában.) Ny,
. 2. — Ne akkor abrakolj, 19. — Se ingem, se gatyám. E, —
mikor indulni kell. E. — Ne indulj Természetes, mint a lányok inge. (Havi
erdre, ha sarud nincsen. KV. — Nem bajtól mocskos.) Ny. 6. —
Tet ette,
indul a nád szélfuvás nélkül. Sz. — eb inge. D. —Végy el engem kincsem,
Nem indul meg a nádszál fúvás nél- kilenc üngöm készen, ujjahéjagallérja,
kül.KV. —
Régen megjöttem onnét, egy csöp alja sincsen. (Szegény.) D,
a hová indulsz. D, —
Szemmel tart- — Zsiros mint a gulyás-ing. D.
ják, mint a rosszra indulót. D, Ing'es. Itt vagyon már Simon- Júdás,
Indulatos, puskaporos. E. jaj is neked (vagy jaj már neked) in-
:

Ing^. A rabokat sem hagyná ing- ges, gatyás. (Csikós, gulyás ingben,
ben. D, — Eb az inge. E. — Egy hé- gatyában jár; Simon - Júdás napján
tig varr egy inget. D. — Egy ingben beáll a hideg id.) Sz.
maradt. (Mindenbl kifosztották.) E. Ing'adOZ mint a nádszál. D.
— Egy ingben hagyták. — Egy E. Ingrerel. Haragost ingerel. KV. —
pénz ára sót sem köthetne ingébe. Könny fáradtat haragra ingerelni,
(Szegény.) D. — Ers fonalból tartós az KV, — Rosszabb a vén asszonyt, mint
ing. D. — Ég az ing a hátadon ! (Ijesz- a kutyát ingerelni. D.
tés.) E. — Felgyrte az ingét. (Neki Ing'erült mint az éretlen kelés. E,
készült.) E. — Fonákul fordította az Ing'Ó bingó, esára fingó. (Htlen
inget. (Hazudott.) D. — Fonj szajha, asszony.) E. — Olyan mint a teknben
inged lesz. E. — Inge mocskát kiszap- ingó viz. B.
panyozták. (Verés.) D. — Inged gal- Ingyen. Az akasztás se esik ingyen,
lérának se higyj. E. — Ingednek se D, — Ingyen a zsák se ér össze, (Mun-
higyj. D. — Ingére esküszik. (Leveti, —kával, fáradsággal.) Ny. 7. Ingyen
ha piszkos kimossák. Hamisan eskü- —a zsidó sem ád, Ny. 10. Ingyen
szik.) KV. —Ingét is odaadja. E. — — ad a szóban. D. Ingyen fejében rit-
Ingét odaadja a magyar. E. — Ingre
is
—
kán hajlik ember a másikhoz. B,
verik, nem az inget a katonán. D. — — Ingyen, nincsen. E. Ingyen veszi,
Kifordította az (Köpenyegfor-
ingét. — pénzen adja. (Lopja.) D. Isten ko-
•

gató, hazug.) Ny. — Egy ingben,

2. —
porsóját sem rzik ingyen. D. Jó
gatyában sem fázik meg az ember, — az ingyen. D, Kiki örül az ingyen-
csak id legyen hozzá. D. — Ingre — nek. D. Krisztus koporsóját sem
is ráhül az id. E. — Kinek nem — rizték ingyen. M. KV. Legjobb az
inge, ne vegye magára. E. — Köze- — ingyen. E. Ma pénzért, holnap in-
lebb az ing a csuhánál. M. KV. — — gyen. E. Nem adják azt ingyen. E,
Közelebb az mint a guba.
ing, — — S. Semmin vették, ingyen adták, S,
Közelebb az mint a mente.
ing, — — S. Senki nem tartozik ingyen szolgálni.
Közelebb az mint a suba. D. —
ing, KV, — Szereti az ingyent. KV,
Megkötötték a kender-ingnek Inog". A szédül, a láb inog. E.
gallérját. fej

(Felakasztották.) D. — Nem tudja — Inog alatta a — Inog mint föld. S.

kihez vigye (Mosni nincs sen-
ingét. a faszeg. D,
;

kije, szegény.) D. — Nem varrták in- Innen. Tul van már az innenen.
gem gallérához. — Prókátorra po- (A közepén van.) E. — Szép, mint
S. tul
rod ha bizod, egy ingben hagy. E. — a túlsó sor az innenshöz képest.
Ráadták a vizes inget. (Vádolják.) Ny. (Messzirl szép.) D,
 —

— 359 —
Inségf. Gazdag feleség, felette nagy borbélykodj, D. —
Nem lehet minden
Ínség. KV, — ínség tanit hallgatásra. sebet egy írral gyógyítani. E. — Okos
KV. borbély nem gyógyít minden sebet
Interes. Bizonytalan adósságnak egy írral. D. — Se írja, se szelencéje,
szalma az interese. KV. — Interesre mégis gyógyít. D. —
Sem írek, sem
adta eszét, tökepénzével odalett. D. szelenczéjek, mégis borbélylyá tették
— Szalmaadósságnak polyva interese. magukat. Pázmán. —
Se írja, se sze-
E. —
Szalmaadósságnak pörnye az lencéje. D. —
Se írja szegénynek, se
interese. D. szelencéje. D,
Int. Azért intik a leányt, hogy a ír. Eltri a papiros, akármit írnak
meny is tanuljon. D. — Erre int, arra rá, D, — írd a homlokodra. E, —
mutat. (Ravasz.) D. — Könny mást írni a trésrl könnyebb mint trni.
inteni. D. — Megintette, mint Kabai D. — Jégre irták a kötelezvényt, Ny.
a malacot. (Megrúgta, beledöglött.) E. 2, — Krétával kell a falra felírni.
— Ne szólj csak neki, E.
neki, ints (Gúnyos.) S. —
Kutyabörre írják, a
— Serényt szorgalmatosságra. KV.
int mit megtartani akarnak. D. Más —
— ügy megintik, mint Jancsi a macs- pennával írtak még akkor. (Régen volt.)
kát. (L. fent.) Ny. 5. Ny. 2, —
Nem hazudik az írás, hanem
Intés. Inkább intéssel, mintsem a ki írja. E. — Nem jó minden apró-
veréssel.KV. —
Nagy urak esete, lékot aranytollal írni. D. — Nem min-
jobbágyok intése. KV. Szelid — intés- dig tollal, gyakorta fegyverrel is írják
sel, nem pálca veréssel teheted jóvá a törvényt. K. — Régen irták, leko-
a gonoszt, Sz. pott. D. —
Senkinek sincs homlokára
íny. ínyéhez ragadt a nyelve. (Nem írva,mi lakik benne, E. Senkinek —
szól.) E. —
Nem ntt Ínyéhez nyelve. D. sincs homlokára írva halála órája.
Ip. Eb fél, kutya fél, mig az ipám, E, — Nem oly rút az ördög, amint
napám él. Ny, 2. —
Eb fél, kutya fél, írják, B.
mig az öreg ipám él. Np. írás. Arról hallgat az írás. E. —
Iparkodik. Amint iparkodtál, ugy Barátírás. (Érthetetlen.) Sz. — Fogas
értél. D. — Elég szerencsésen ipar- írás. (Rágalom.) KV. — Görög irás az
kodik, kinek a szerencse semmi aka- nekem. (Nem értem.) E. — Kikopott
dályt nem tesz. E. —
Hogy közép- a szentírásból, Ny. 2. — Nem hazu-
szert nagyra iparkodjál. E.
nyerj, dik az írás, hanem a ki írja. E. —
Megjöttem én már onnét, a hová ipar- Régi irás, elkopott. M. Sok irás, —
kodol. D. —
Rest a mennyországba se kevés igazság. E.
iparkodik. D. Irányoz. Ha el akarod találni a
IparkodáS. Nagy dologban az célt, feljebb irányozz. K.
iparkodás is dicséretes. B, Ireg"- forog, mint a fing a gatyá-
Ipoly. Duna pontja, Tisza kecse- ban. B.
géje, Ipoly csukája legjobb böjt, ha Irha. Félti az irhát. E. — Elvitte
szerémi borban ftt. Gz. az irhát. E. — Hordd el az irhádat.
Iprityom. Elmehetsz Iprityomba E. — Irha talp. (Haszontalan.) D.
jeget aszalni. Ny, 3, Irgfalmas. Minél irgalmasabban
ír. Arany írt ken a bir kezére. bánnak a annál kegyetlenebb.
tolvajjal,
{Megvesztegeti.) Sz. — Ha biróvá let- D, — Nem ér egy irgalmas kiáltást. E.
tél, ne hagyj aranyírt kenni kezedre. Irgalmatlan pogány lélek, D,
E, — Ha
nincs íred és szelencéd, Irig'y. Adjon Isten sok irigyet, ke-
mért, teszed magad borbélylyá, KV, — vés szánakodót. Sz, — - Ha az irigy
Ha se szelencéd hozzá, se írod, ne szomorú, vagy t érte baj, vagy mást
 -

360

szerencse. E. —Ha az irigy szomorú, szat. D. — Kopasz mint az irtott

vagy öt érte valami rossz, vagy mást erd. D.
valami jó, D. —
Hitvány szerencse, Irtózik a legfrissebb viznek sza-
melynek nincs irigye. E. Irigy a— gától is. D. —
Kezeégett gyermek irtó-
szomszéd szeme, KV. —
Irigy eltt zik a tztl. D. —
Kinek száját meg-
csak azért is vétkes vagy, mert nem égette a kása, a viztöl is irtózik. D,
vétettél, K, —
Irigy mint a koldus. D, — Nem irtózik más pokoltól, hanem
— It'igy mint a kutya. D, Irigy — a hol ki nem kötik a cégért. D.
mim a mirigy. E. —
Irigy mint a mos- író. (Irósvaj.) Izzad, mint Dohonyi
toha. D. — Irigy mint az ördög. M. az Írótól, Ny. 2. — Puha mint az
— Irigy nélkül szerencsés. D. — Iri- irósvaj. E.
gyebb a kutyánál. E. Jobb egy — Irul-pirul, mint a ftt rák. S.
irigy száz szánakodnál. D. Minden — Iskola. Addig járt iskolába, mig a
jónak van irigye. S. —
Nem jó annak málé kisült. Ny. 1. —
Azt tanuld az
— Nin-
dolga, kinek nincs irigye. Sz. iskolában, a mi hasznos a világban.
csen erény irigy nélkül. KV. — Nin- KV, —
Egy iskolába járnak. D, —
csen jóság irigy nélkül. KV. — Nin- Eljárt az iskola mellett, E, Ha a —
csen virtus irigy nélkül. KV. — Oly deákot kötve viszik az iskolába, nem
irigy szemmel nézte, majd kicseppent lesz pap belle, D, —
Járt a fekete
szemébl a E. — Ritka szépség
vér. iskolában. (Kárán tanult.) E. Ki- —
irigy nélkül. D. — Sok irigye van a ráztam már az iskola porát. D. Le- —
gazdagnak. KV. —
•
Szegény sors az, ráztam már az iskola porát. ME. —
melynek nincs irigye. ME. — Szeren- Legjobb iskola az élet. S. Legjobb —
csével ha van frigyed, sok az irigyed. iskola a tapasztalás. E. — Semmit
KV. — Veszett szerencse az, melynek sem tud deákul, noha eleget járt az
nincs irigye. E. —
Senki sem irigye iskola mellett. D. — Tizenharmadik
a szegénynek. E. iskola. (Az élet. Az iskolázást tizenkét
Irigryel. Másét ne irigyeld. D. — évfolyamúnak tartja a nép.) E. — Töb-
Ami nélkül el lehetsz, azt mástól ne bet járt az iskola mellett, mint az is-
irigyeljed. S. —
Senki sem irigyli a kolába. D.
nyomorúságot. KV. —
Senki sem Ismer. A gyönyörségek nem arc-
irigyli a pad alatt. KV. —
Senki sem cal, hanem háttal ismerszenek. D. —
irigyli a pad alját. B. —
Senki sem A ki egy medvét ismer, az mind ismeri.
irigyli a szegénynek sorsát. D. (Egyik haragos olyan mint a másik.)
Irig'ykedik. Kovács kovácsra irigy- Ny. 8. —
A ki egy prókátort ismer,
kedik. KV. — Nem tud irigykedni a az mind ismeri. Ny. 8. — A róka a
tudós ember. M. rókát igen ismeri. D. —
A szamár
Irig^ység sem találna benne hibát. fülérl, oroszlán körmérl, róka farká-
E. — Nagy erények után sántit az ról, eb szrérl, madár tolláról, bolond

irigység. S. (Latin.) — Nagy erkölcs beszédjérl ismerszik. B. Az öreg—

után sántit az irigység. D. — Sárga A-t sem ismeri. E. —
Bolond a ki
mint az irigység. S. — Sokakat
irigy- magát nem ismeri. D. Bolondot—
ség emelt becsületre. E. beszédjérl, szamarat fülérl ismerik.
Iródiák. Szent Lukács iródiákja. B. —Cserepén ismerem minem fazék
(Ökör.) S. volt. KV. —
Ebet szrérl, szamarat
Irótoll nem tud szégyent. E. — fülérl megismerni. KV. Ebet szré-—
Tiszta papiros, irótoll nem tudnak rl, madarat tolláról, embert barátjá-
szégyent. E. ról ismerni. S. — Foltjáról is meg-
Irt. Irts ki, ha kitelhetik, a rosz- ismerik a zsákot. D. — Ha az Isten
 361

ugy ismeri mint én, sohse ereszti be vaszi idejét ágyban elhenyélte, szit
a mennyországba. Ny, 2. —
Ha maga- ispitályban töltötte. D.
dat nem ismered, mást ne vizsgálj. D. Istálló. A jó lovat az istállóban meg-
— Ismerd magadat. (Görög.) E. — keresik. D. — A jó tehenet a.z istálló-
Ismerd meg magadat. KV. Ismeri — ban megveszik. ME.
is A lusta ku-—
személyesen, mint Bacsó az ördögöt. tya istállót keres. D. Addig zárd —
Ny. 9. —
Ismerik mindenütt, mint a be istállódat, mig el nem lopták a lo-
rossz ebet. Ny. 24. — Ismerik mint a vadat. B. — Akkor vet lakatot az istál-
rossz pénzt. D. — Ismerjük már a jó mikor már lovát kilopták. D.
lóra, —
madarat. S. —
Jobban ismeri a cégére- Akkor vet lakatot az istállójára, mikor
ket, mint a kereszteket. D. Meg- — már kilopták a fakót. E. — Akkor
ismerik szamárt rivásáról. KV. Meg- — zárja istálóját, mikor ellopták a lovát.
ismerni a tököt a magjáról. Ny. 5. — D. — Barátot bor közt, bort sajt után,
Minden madár ismeri a maga fészkét. lovat istállóban, leányt bálban ne vá-
D. —
Nagy házat utál meg, ki magát lassz. Fáy. — Egy istállói lónak. D. —
meg akarná ismerni. E. Nem is-— Fényes nappal lopja ki a lovat az is-
meri jobb kezét, ki a boldogságot bal tállóból. D. —
Kés akkor csukni az
felül keresi. K. — Okos embert egy istállót, mikor a tehenet már elvitték.
szaváról megismerhetni. E.
is Ri- — S. —
Nagy az istálló, de parányi a ló.
vásáról ismerik meg a szamarat. D. (Magas ember, kicsi ész.) D. Örül —
— Szamár a fülérl, bolond beszéd- mint az istállóból kiszabadult borjú.
jérl ismerszik. D. —
Szaváról isme- D. —Tágas az istálló, csak négy
rik meg a harist. D. —
Szebb a szép, markos a ló. D.
ha magát nem ismeri. E. — Szrérl IStáp.Két istáphoz jó támaszkodni.
ismerik meg az ebet. D. —
Te menj KV.
ell Vakaró, téged ismer a kopó. (Kol- Isten. A békeség szeret. Istenét
dusok egymást biztatják.) Ny. 23. — kedvel, D. — A drótos is az Isten
Olcsó ott az ember, a hol nem isme- kenyerét Ny. 5,
eszi. —
A hadi sze-
rik. D. rencsét, íiu magzatot, jó házasságot
Ismeretes. Farkáról ismeretes a Isten választja. E. —
A hol isten riz,
róka. D. —
Ismeretes cselédet hét hi- pókháló is oltalom B. A kenyérnek—
bával jobb megtartani, mint ismeret- legjobb dagasztója az Isten. D. A —
lent egygyel befogadni. ME. Ismert — kinek a basa adja, az isten is adja. Ny.
cselédet inkább hét vétekkel, mint 2, — A kinek Isten mit ád, ember el
ismeretlent egygyel. E. — Ismeretes nem veheti. M. —
A kit Isten akasztó-
tolvajtól legjobban lehet rizkedni. KV. fára rendelt, nem hal a vizbe. B. —.A
Ismeretlen embert ne végy fel a kit Isten meg akar büntetni, elször is
szekeredre. S. —
Jobb egy ismers eszét veszi el. KV. —A kit Isten meg
hét bnnel, mint egy ismeretlen egy akar verni, elször
is eszét veszi el.

bnnel. Ny, 5. KV, —

A legnagyobb szükségben leg-
Ispán. Hever mint egy kopott ispán. közelebb az Isten. (Német.) D. A —
Ny. 6. —
Eszeveszett vármegyének magyarok istenének nem rövidült meg
bolond az ispánja. KV, —
Összeve- a keze. Sz, — A
mit Isten kinek ád,
szett vármegyének bolond az ispánja. ember el nem veheti, KV, A mit —
Sz. Istentl szánsz, azt elviszi az ördög.
Ispinda (Szemtelen.) D. — Rut KV, — A részeg embernek az Isten is

mint az ispinda. D, Ny. 10. — A szép Istenáldja-

kitér.
Ispotály (Kórház.) Ki reménység- megnek szép a fogadjistene D. — is.

gel él, ispotályban hal meg. E. Ta- — A szükség faragta az Isteneket is. D.
 — :

— 362 —
— Az isten a munkálkodókat segiti, Adjon Isten, a mi nincsen. E. — Adjon
KV. — Az isten szorgalmasokat
a Isten egészséget, magyarok közt egyes-
segiti. KV. — Az Isten hatalmas, az séget. Sz. — Adjon Isten három f-et
ördög nem — Az Isten holt
alszik. E. feleséget. E. — Adjon Isten
friss fiatal
lábbal se forditson arra. B. — Az három (eszet, ert, egészséget), e-t
isten igaz biró. KV. — Az Isten három is feleséget), há-
f-et (friss fiatal
békesség D. — Az Isten
istene. rom b-ét búzát, békességet.) E.
is el- (bort,
szenvedi bolondságainkat. D. — Az — Adott Isten van. D. — Annak adja !

Isten kitért a részeg ember eltt.

is az Isten a sarkantyús csizmát, a ki
Sz. — Az Isten még a természetnek nem tud benne táncolni. (Vagyont, a ki
is fölötte vagyon. KV. — Az Isten nem nem tud vele Ny. 22. — Áldja élni.)
bottal Ny.
ver. — Adjon Isten sok meg az Isten, az árvát szánja. E.
4. ki
irigyet, kevés szánakodót. Sz. — Az — Áldja meg az Isten mind a két
Isten nem ver Ny. — Az kezével. ME. — Áldja meg az Isten,
bottal. 6.
Isten nem a büntetéssel. KV. —
siet mint a szuhai malmot. D. — (L. áld.)
Az isteni gondviselés tovább terjed a Áldja meg az Isten, mint a munkácsi
csirkének a tojásból való kipattanásá- szénát. (L. áld.) S. —
Bátor katona az,
nál. D. — Az Isten oltáráról is el- kinek vitéz barátja az Isten. D. Be- —
venné. B, — Az Isten sem nem siet, adott neki, mint János diák az isteni
sem nem késik, de elérkezik. KV. — tiszteletnek. (Elrontotta.) Ny. — Be-
Az Isten se tehet mindennek eleget. D. csüld jó barátodat, de jobban Istene-
— Az Isten sem vesz ott, a hol nincs. det. B. —
Beütött az Isten áldása.
KV. —
Az Isten sem vészen ott, a hol (Ikrek.) S. —
Békeség és feleség
nincsen. Sz. —
Az Isten soha se ma- Istennek áldása. D. —
Békét az Isten,
rad adósunk. Ny. 6. —
Az Isten sokáig civódást az ördög szereti. D. Bizzál —
sajtolja.(Mondják, hogy ha nagy beteg Istenben, elgyámolit (megsegít). E.
nem tud meghalni.) Ny. 24. Az — Bor van, a mennyit én akarok, búza a
Isten szánja még a pogányt is. B. — mennyit az Isten ád. (Bort vize«ni is
Az Isten tudja azt, meg a kajla tehén. lehet) Ny. 6. —
Csizmadia, Isten fia.
(A tehén elszaladt, azt, hogy hol van : E. — Csizmadia, Isten fia, üsse meg
az Isten tudja, meg a kajla tehén én az istennyila. Ny. 9. —
Dicsség Isten-
—
;

nem tudom.) Ny. 6. Az Istennek nek, békeség embernek. D. Dús- —

sem hajtja meg fejét. (Konok.) D. — nak és szegénynek sorsát Isten vá-
Az Istennek szavát megvetninem alku. — lasztja. E. Egy Istened, de barátod
(Nem hasznos, tanácsos.) D. — Azt — több legyen. K. Egyedül csak az
sem tudja: hány az Isten ? S. — Ad — —
Isten jó. D. Eladná Istenét is. S.
az kinek nincsen. E. — Adtál
Isten, Elcsapta, mint Isten az árvizet. Ny. 6.
Isten fogat, adj kenyeret hozzá. D. — — Eleresztette, mint Isten a legyet.
Add meg a császárnak, a mi a császáré, —
(Éljen, a hogy tud.) Ny. 3. Ellopná
és az Istennek, a mi az Istené. KV. — — az Isten palástját is. D. Els fele-
Addig az ember, mig Isten akarja.
áll ség Istentl, a második embertl, har-
E. — Adj uram de mindjárt. ME.
isten, —madik ördögtl való. S. Elvenni
— Adj uram de hamar. E. —
Isten, —
emberság, adni meg istenség. E.
Adjon Isten minden D. — Adjon Ember gondol, Isten végez. E. — Em-
jót.
Isten minden diófából koporsót.
jót, ber tervez, Isten végez. B. — Ember
(L. diófa.)E. — Adjon Isten minden szava nem Isten szava. B. — Emberé
jót,feleséget szépet, diófából ko- a munka. Istené az áldás. ME. — Em-
jót,
porsót. D. — Adjon Isten minden bernél munka. Istennél áldás. D. —
jót,
nekem csak egy korsó D. — Embernél
bort. szándék, Istennél ajándék.
 363 —
E. — Ersnek Isten is pártját fogja, S. közel van a templomhoz.) D. — Hol
— Él még az KV. — Él még a
Isten. nincs. Isten se vesz. E. — Hol nincs,
magyarok — Él még a
Istene. S. régi ott az Isten sem vehet el. S. — Hozz
Isten. — Érdemlés után
E. az fizet uram Isten, csak ne bocskorost. (Rossz
Isten. B. — Felhúzta a csizmát, Isten- vendég a vagyontalan, nemes ember,
hozzád bocskor. ME. — Felvitte Isten mert nagyon követel.) E.
is Hü —
a dolgát. Ny. — Felvitte Isten a
2. bele Balázs, lovat is ád az Isten. Decsi

dolgát, mint az abrakmérö katonának. János. — Isten a cigányt hegedre

Ny. — Fiu magzat, hadi szerencse,
2. teremtette. S. — Isten a megmond-
jó házasság, csak az Isten dolga. D. hatója. Ny. — Isten a napot jókra,
— Fbe, fába adta az Isten az orvos- gonoszokra egyaránt költi.Pázmán. —
ságot. K. — Ganajos szekérnek, részeg Isten a szivet tekinti. ML. —
Isten
embernek Isten E. — Gazdag
is kitért. akaratjáról az ördög se tehet. Ny. 2.
az Úristen. E. — Ha az Isten nyulat — Istenáldja nem mindig oly jó, mint
teremtett, bokrot is teremtett neki. Ny. az istenhozta. (Este mint reggel vége
;

10. — Ha az Isten is ugy ismeri mint mint eleje.) Ny. 2. — Isten békével
én, akkor sohasem üdvözül. S. — Ha jár mindenütt. D. — Isten e világot
az Isten ugy ismeri mint én, sohse sem teremtette hamar. D. Isten —
ereszti be a mennyországba. Ny. 2. — éltesse a tótot, hogyne hordja a magyar
Ha Isten akarja, aludttej is elsül. E. a drótot. Ny. 5. — Isten fia volt
— Ha Isten akarja, pókháló kvár. is Krisztus, mégis szenvedett. D. — Isten
D. — Ha Isten akarja, az ablakon is földjén lakik. (Szegény.) D. — Isten
beveti. D. — Ha Isten akarja, a bot is gyzné pénzes máléval. D. — Isten
elsül. S.— Ha Isten akarja a gereblye gyzné öt pénzen vett máléval. (Tel-
— Ha Isten akarja, a kapa-
is elsül. S. hetetlen.) D. — Isten háta megett
nyél is elsül. E. — Ha Isten akarja, lakik. (Félrees helyen.) E. — Isten
— Halsten akarja,
villanyél is elsül. D. hirével a fagyon, mig fel nem enged
veled leszen karja. KY. — Ha Isten nagyon, Ny. 6. 24. (Elmehetsz, nem
ugy ismeri mint soha sem veszi
én, félek fenyegetésedtl.) — Isten hosszú
kérdre bneiért. E. — Ha Isten tr, de végre büntet és fizet. KV.
velünk, kicsoda ellenünk, KV. — Hadd — Istenhozta, nem is vártuk, ha vissza-
Istenre búból vigasztalást
dolgodat, megy, azt se bánjuk. Ny, 2. Isten —
hoz. D. —
Hadd koptassák a nyelve- hozzád bocskor. (Parasztból lett ur
ket haszontalanul hiszem Istent, nem
; kevélyebb.) D. —
Isten hozzád édes
hagy engem gyámoltalanul. D. Hasa — eszem. (Bor.) D. Istenhozzádot —
az Istene. D. —
Házasság, hadverés, mondott neki a szerencse. D. Isten —
királyválasztás, Isten dolga. E. — hozott édes eszem. D. Isten is a —
Hiszem az Istent nekem is felvirrad
: bátor katona mellett hadakozik, D. —
még. E. —
Hiszem uram Isten, hanem Isten is a vigat szomorúval váltja fel.
még se igaz. Ny. 6. Hogy imádjam, — D, — Isten is az igaz ügy mellett áll.

a mi nem Istenem. BSz. Hogy min- — KV. — Isten is munkára

M. fizet. —
ket az Isten meg ne áldjon, arról szó Isten is megpihent a hetedik napon.
sincs. (Borozáskor mondják.) S. — E. — Isten is kitért volt a részeg em-
Hol az Isten riz, pókháló is kvár. E. ber eltt. M. KV. — Isten koporsóját
— Hol Istennek házat építenek, kápol- sem rzik ingyen. D. — Isten köny-
nát guggaszt mellé az ördög. E. — nyebbitse az ágya szalmáját. (Ha a
Hol Istennek templomot építenek, ott nagy beteg nem tud meghalni.) Ny. 2.
mindjárt az ördögnek is kápolnát állí- — Isten köztünk, ne emlits vargát.
tanak. (Faluhelyen a nagykorcsma Decsi János. —
Isten neki fakereszt,
 — 364

ha eltörik másik lesz. Ny, 8. Isten — — Ki Istenben bízik, nem csalatko-

nevében fonásért. (L. fonás.) B. — zik. KV. —
Ki Istennel kezdi. Isten-
Isten ostora, D. —
Isten rizzen meg nel végzi. S, —
Kiki elégedjék meg
ur mellett lev földtl, papleány fele- a sorssal, melyben Isten hagyta. E. —
ségtl. S. —
Isten rizzen házas szol- Kinek Isten adja, pap is annak adja.
gától, jármas bivalytól, út melletti föld- E. —Kinek Isten a barátja, az az em-
tl, papleány feleségtl. Ny. 4.— Isten berektl ne rettegjen. KV. Kinek —
rád a mit rám jövendölsz. B,
térítse, Isten a barátja, könny annak üdvö-
— Isten se tudja a különbséget. D. — zölni, D. —
Kinek Isten a barátja,
Isten sem nem sem nem
siet, felejt. nincsen ellensége. D. —
Kinek Isten
S. -— Isten sem veszi — le róla. S, akarja, az ablakon is beveti. D. —
Isten szerzi a házasokat egybe, KV. Kinek Isten hivatalt ád, észt is ad
— Isten tudná megmondani mikor hozzá. S. —
Kinek Isten mit ád, em-
volt.D. — Isten velünk, ellenünk, ki ber el ne vallja. E. —
Kinek Isten
ML, — Isten veled szép — világ, S. nem adja, Kovács Istók meg nem ko-
Isten verte ember. D. — Istenem, mire vácsolja. Sz. —
Kinek Isten nem adja,
jutánk! D. — Isteneknek kezei között János kovács sem koholja. BSz. —
is remek lehetne. D. — Istennek nevét Kinek Isten nem adja, Kovács Istók
soha hiába ne vedd. M, — Istennel, meg nem koholja. KV. —
Kinek Isten
észszel, szorgalommal boldogulsz, S. nem ád, a kovács nem kohol. D. —
^— Istenét is megtagadja hasáért. D. Kinek Isten nyulat ád, füvet is ád
— Istennél van, mint Szenyes Péter- hozzá. D. —
Kinek Isten nem adott,
nek az obsit. (Szenyes nev nemzetr attól ember se várhat. D. Kinek —
átkelt a Tiszán, obsitos levele vizbe mit ád Isten, azt más el ne falja. D.
hullott.) Ny, 11. — Istentl elrugasz- — Kit az Isten megver, nem hajdú
kodott. D. — Istentl is elpártolt. D. — veri meg. E. — Kit házában es ver.
Jaj mi nehéz azt észrehozni, kinek Isten se szánja. E. — Kit Isten meg
Isten okosságot nem adott. Pázmán. akar gyógyítani, egy száraz fügével is
— Jámbor feleséget csak az Isten ad- meggyógyíthatja. ML. —
Kit Isten
hat. B. — Jár a bolond Budapesten, azt meg akar verni, eszét veszi el. B. —
sem tudja hány az — Jó az
Isten. E. Kit Isten szeret, ifjanta vesz el. E. —
Isten, jót ád. KV. — Jó az jót Isten, Kit az Isten szeret, ifjúkorában veszi
ád, kopasznak hajat is D. — ád. Jó, magához. S. — Kit az Isten valahova
hogy két nyelvet nem adott Isten az rendel, el is késziti. D. — Kitl Isten
asszonynak. D. — hogy szarvat
Jó, eláll, reménysége hibái. E. — Kinos
nem adott a disznónak. — Jobb B. fia leszesz az Istennek. B. — Kintt
az mint az emberölte,
istenölte, S, az Isten markából. (Nagy.) E. — Ki-
— Jobb az mint az ember-
istenölte, parancsolja az Isten, mint Vidának a
vágta. D. — Jobb az Isten száz papnál. dohányt. (L. dohány.) Ny. 11. Kis —
E, — Jobb egy Isten száz papnál, D, Istennek hiszi magát. Ny. 13. Lassan —
-
— Késn mikor Isten a szépsé-
járt, jár az Isten, de mégis elérkezik. D. —
get osztogatta. E. — Két bizony felér Lassan j
az Isten, de ugyan elérkezik
egy istenugysevel. — Ki az Istent
S. azért. KV. — Legyen meg az Isten
szivébl nehezen
kiveti, vissza. D. tér szent akaratja. S. —
Lencse, borsó,
— Ki urával pöröl. Isten az orvosa, kása. Istennek áldása. D. Lencse, —
M, — Ki urával pöröl, prókátora Isten. borsó, kása, mind Isten áldása, diák
D. — Ki dolgát Istennel kezdi, jól táplálása. E. —
Lopott bárány nem
végzi. KV. — Ki Isten elvégezte,
felöl kedves áldozat Isten eltt. E. Lovat —
hogy felakaszszák, nem hal vizbe. E. is ád Isten a jobbiknak. D, Meg- —
 —
365 —
áldotta az Isten, mint Törzsöknét a 2, — Pap is csak ember, a király se
kenyérsütéssel. (Négyet betett a kemen- Isten. S. — Pap nem Isten. E. —
cébe, szétestek, 16 lett.) Ny. 11. — Paraszt-ember bibliája a hiszekegy-
Megemlegeted te még a magyarok Isten. E. —
Paraszt furfangját. Isten
Istenét. Sz. — Megemlegettetem veled bölcseségét nincs ki kitanulja. S. —
a magyarok Istenét. D. — Meglehet, Parázna jutalma és az ebnek ára nem
ha Isten akarja, M. — Meglopná az Isten házába valók. (Áldozatul.) E. —
Isten koporsóját is. D.— Megtanítalak Polyvába takarta Isten a buzaszemet.
a magyarok Istenére. D. — Megverte E. —Részeg embert az Isten is rzi.
az Isten, kinek rossz a felesége. S. — B. —
Rossz emberen az Isten se segít.
Megverte az Isten, az ostorát is. rajta Ny. 3. —
Sem hite, sem Istene. KV.
hagyta. (Betegség után nyomorodott — Se Istene, se hazája. E. Se Istene, —
maradt.) Ny. 20. — Megverte, mint se lelke, hanem csak párája. D. -

Isten a vargát. Ny. — Megverte öt Segíts magadon, az Isten megsegít.

7. is

a sok megáldjisten. (Iszákosság.) D. B. — Soha az Istennek nevét nem

— Menj Isten hírével. ME. — Még hallani szájából. D. — Soha nem látná
Isten sem tehet mindenkinek igazat. többször az mintha pohár Istent,
KV. — Mi csak bízzunk jó Istenben, fenekén laknék. K. — Sohse búsulj,
a
majd ö megadja, a mit akar. Ny. van az Isten ménesében. (Vígasz, ha
6.
— Mi nem Istenem, hogy imádjam valakit felesége elhagy.) Ny. — Sok
? 6.
M. — Miatyánk Isten, bárányláb. (Far- bolondja van az Úristennek. E. — Sok
kas imádsága.) D. — Miatyánk jámbor szava Isten szava. M. — Sokat
Isten,
disznóláb. (Léleknek imádság, testnek tudjon, ki az Istent meg akarja csalni.
étel kell.)E. — Miatyánk Isten, nagy KV. — Sokrét pogácsa, Istennek
korsó. D. — Mikor az Isten nyulat áldása. D. — Sorban, uram E. Isten.
teremtett, bokorról gondoskodott.
is — Száj a Isten, szive ördög. E. — Szedd
D, — Milyen jónap, olyan a fogadj-
a a ha Isten nagy szelet ád.
fel vitorlát,
isten.E. — Milyen az adjonisten, olyan D. — Szegény ember szándékát bol-
a fogadjisten. — Mind ember, mind dog Isten E. — Szeme se bírja. áll

Isten eltt kell az okos. D. — Minden Isten igazában. (Ravasz.) D. — Szép,

horgast-borgast Isten fordit jóra. E. — a kinek az Isten észt adott. E. — Szép
Mit ád Isten, azt ád. (Lesz, a mi dolog, ha Istentl van. E. — Szép, ha
lesz.)
E. — Mit az Isten összekapcsolt, em- Istentl van. — Szép Isten eltt. D. S.
ber elne válassza. — Nehéz beteg- — Szépség a jósággal Istennek nagy
S.
ségnek Isten az orvosa. — Nehéz adománya. D. — Tanulj Istent
S. félni
Istennel ujjat húzni. E. — Nehéz Isten- és jámborul KV. — Tartsa meg élni.
nel követ E. — Nem ád Isten
vetni. az mint vizet a rosta. E. —
Isten,
egynek mindent. KV. — Nem Istened, Tekints Istenre. Ny. — (Javulj.) 2.
hogy imádd. D. — Nem jámbor barát- Tele szája Istennel, szive pedig ördög-
ság, melyért megbántod Istened. K. — D. — Tudja hogy
gel. lenni. Isten, kell
Nem rövidült meg az Isten keze. KV. KV. — Tudja Isten minek hogy kell
— Néha Isten se barátunk. D. — Nép lenni. M. — Tudja lopta Isten, ki el
szava, Isten szava. E. — Nyári
(Latin.) még a kis fejszét D. — Tudja Isten, is.

favágástól, kaszálástól Isten riz-

téli kinek subát, kinek gubát. D. — Tudja
zen. Ny. 16. — Okos feleség nagy Isten, kinek suba, kinek guba. Ny. kell
Isten ajándéka. B. — Olyan mint — Tudja Isten, .miért nem adott
igaz, 4.
hogy az Isten nz égben van. — Ott szarvat a disznónak. D. — Ugy áldja
S.
ád Isten est, a hol akarja. E. — Ö meg az mint a tördemici mal-
is Isten,
Isten teremtése, mint a kis csacsi. Ny. mot. B. — Ugy megverte az (L. áld.)
 :

366

Isten, hogy a botot is rajta felejtette. — A molnár akkor iszik legtöbb bort,
(Betegség után megnyomorodott.) D, mikor vize legtöbb. E. A nagy ba- —
— Ugy legyen,ahogy az Isten akarja. juszú kétszer iszik. D. Az okos —
KV. — Urad vagyok Isten után. D. — vadász nem iszik elre a medvebrre.
Utóiéri még az Isten keze. B. — Utols D. — Az ördög is igy tartotta volt
betegségnek Isten az orvosa. D. — fiát :enni adott volt és innia nem. KV.
Van az Úristennek sok olyan kosztosa. — Az ördög is ugy ölte meg a fiát
E. — Van az Isten ménesén. (L fent.) enni adott neki, inni nem. E. Azt —
Ny. 24. — Verje meg az Isten, ki az tartják, egy ebéd felett négyszer inni
árvát bántja. Np. elég. ML. —
Addig iszik, még valakit
Istennyila. Az istennyila is csak lát. D. —
Addig eszik-iszki, mig ujjá-
mellette csap le. D. —
Beleütött az val eléri, D. —
Adj innia, megtudod
istennyila. S. —
Csizmadia, istenfia, ki fia. S. —
Akkor szólj, mikor a bika
üsse meg az istennyila. Ny. 9. Fé- — fingik, akkor is azt mondd iszom, :

nyes mint az istennyila. D. Hegyes — iszom uram. E. —

Alávaló csigert
mint az istennyila. D. —
Jegenyefába isznak barátságért. KV. Annyit —
leghamarabb beüt az istennyila. (Ma- iszik, mint egy veréb. E. Annyit —
gas.) Ny. 1. —
Kushagyj more, megüt iszik, mint a tehén. D. Annyit —
az istennyila. Ny. 3. —
Sebes mint ivott, hogy elázott. ME. Apám akár- —
az istennyila. D. —
Sebesen hull, mint hol járt, a vizben nem tett kárt, evett-
Dejtárra az istennyila. Ny. 22. — Ugy ivott, sok kínálást nem várt. D. —
jár a fara, mint az istennyila. E. Attul ugyan ehetik ke (kend), ihatik
Istentelen gyilkos. D. —
Igen rö- ke, alhatik (Vége annak.) Ny, 1.
ke.
vid az istentelenek öröme. KV. — Avagy igyál, avagy vakarj falt.
Istók. Bekukkantott, mint bolond (Falat.) KV. —
Bajuszos kétszer
Istók Debrecenbe. (L. bolond.) ME. — iszik. D. —
Bajuszáról másodszor
Betekintett, mint bolond Istók Debre- iszik a magyar. D. Bátrabb fa- —
cenbe. D. —
Bolond Istók Debrecenbe. kannábul inja, mint aranybul. Sz. —
Sz. —Mindenütt Istók. (Bohó.) E. — Bátrabb fakannából inni, mint arany
Rajkó vét, Istókot verik. (Bnös helyett pohárból. KV. — Beitta eszét. E. —
bntelen szenved.) E. Bort hord a ló is, mégis vizet iszik.
Istráng" áldja meg. ME. — Istráng D. —Bort iszik az utón járó, akár
tartson, mig a kötél elkészül. S. — bolond, akár báró. Ny. 1. Bort sem —
Kóczistráng, kenderhám, mindakettö ivott s már is részeg. KV.Csak —
rossz szerszám. S. azért issza meg, hogy más meg ne
Istrázsa. Szájában két foga tartja igya. D. — Csak innia adj, apját is
az istrázsát. (Vén.) D. eltagadja. D. — Csitt vásár! bikafin-
Iszák. Kirágja róka az iszákot. E. gás aki egyet szól, mind megissza,
— Csuporból
!

— Kirágta az iszákot. D. Nem lát- — E. iszik. (Sokat iszik s

juk hátunk megett az iszákot. (L. hát.) nem akarja, hogy lássák, mennyit.) E.
M. —
Tömi az iszákot. D. Zsiros — — Derüre-borura iszik. S. — Dicsérjük
mint az iszák. D. a Jézus nevit, igyuk meg a szl levit.
Iszik. A halállal senki sem ivott Ny. 2. — Dicsérjük a Jézus nevit,
áldomást, D. —
A medvebrre elre igyuk meg a tke levit. Ny. 6. —
iszik. Sz. — Amit eszik, arra iszik. Egyél, igyál, ugy is meglep a halál, S.
(L. eszik.) Ny. 3. —
Amint tartod — Egyél, igyál, ne koplalj mint ott-

enédet (borjas tehenedet) ugy, ihatod hon. (Tréfás kinálás.) S. — Elitta

tejedet. D. —
A molnár akkor iszik eszét. D. -^ Ellenséggel társpoharat
legtöbb bort, mikor sok vize van. ME. ne igyál. D. —
Elre inni a rókabrre.
 — 367

E. — Elre iszik a medve börire. D. — Issza a gonoszságot, mint a vizet.

— Esik a hó, fingik a l, iszik a bajai D. — Iszik mint a herényi török. D,
tiszttartó.ME. —
Eszem-iszom em- — Iszik mint a bécsi német. D. —
ber, D. —
Eszem, iszom, jól élek, sen- Iszik mint a csap. D. — Iszik mint a
kivel nem cserélek, Ny. 10. Eszem- — csonoplai tamburás. (Egymagában.
iszom törzsökébl származtak elei. Csonopla bácsmegyei község.) ME. —
D. — Eszik néha egész nap, iszik reá Iszik mint a gödény. E. — Iszik mint
mint a csap. Np. —
Ez is többet ivott a kefeköt. E. — Iszik mint a Perényi
m.int a veréb szokott. D. — Éhomra törökje. (Perényi Gábor 1557-ben tö-
iszik. — Gyüszünyit
D. — iszik. E. rököket vendégelt, kik, noha tilos volt
Ha a kutya brére eleve innának, el- nekik, vallásuknál fogva, a borivás,
kevélykednék. E. — Ha bort nem ta- annyit ittak, hogy az példabeszéddé
vagy
lálsz, sört — Ha
vizet igyál. D. vált. Dugonicsnál hibásan áll herényi :

forrásod vagyon, ne igyál patakból. D. török.) E. —Iszik mint a rékásiak a

— Ha friss vize volna, abbahagyná a gólyára. Ny. 5. —
Iszik mint a szi-
legjobb sört és csupán bort inna. D. várvány. (Néphit szerint a szivárvány
— Ha nincs píz (pénz), igyál viz. E. felszívja a folyók, tavak vizét, hogy
— Ha nincs pénzed, igyál vizet. S. ki ne áradjanak.) E. —
Iszik mint egy
— Ha vize van, bort iszik, ha vize templarius. ML. — Iszom a bort, ru-
nincs, vizet iszik. (Molnár.) E. — Hát góm a port. E. — Jeget eszik, vizet
alatt völgy is van, kút is van, ihatsz iszik, lapuval takaródzik. (Szegény.)
is belle. (Fing.) Ny. 2. Háromszor — D. — Keveset iszik, de sokszor. E.
iszik a magyar. E. —
Idd meg egé- — Keveset iszik, mint a veréb. D. —
szen. D. —
Igyál bort, de ne sokfélét. Két hamar nem jó : hamar inni és
D. — Igyál, egyél mig eszeden vagy, hamar Ítélni. E. — Ki a forrásból
D. — Igyál, ez öli meg a bogarat. eleget ivott, háttal fordul hozzá. D.
(Bánatot.) Ny. 6. — Igyál mig élsz, — Ki a Tiszából nem ivott, nem tart-
adnak-e a másvilágon. D. Igyál, ne — hatja magát valóságos magyarnak. D.
hörpölgesd a bort. D. Igyál ökör, — — Ki a Tisza vizét issza, oda vágyik
tóviz. M. —
Igyál, még három ujjadat szive vissza. S. —
Ki egyedül iszik,
látod. D. — Igyál torok, nincs pokol. az már Ki egy-
utolsó. (Iszákos.) E. —
D. — Igyál vizet s nem fizetsz. ME. szer a Sugovica vizébl ivott, visszajö
— Igyunk, aki ráér; éljen a haza! Bajára. ME. —
Ki levesre bort iszik,
(Titulus bibendi.) E. — Igyunk egyet nem kérnek Ki
attól tanáesot. E. —
országunk boldogulásáért. (U. a.) D. mit eszik, iszik rá. (L. eszik.) Ny. 3.
— Igyunk egyet búelfelejtésre. D. — — Ki mit evett, igyon rá. Ny. 6. —
Igyunk mig a gyertya ég. D. Igyunk — Ki sok vizet iszik, béka a hasában. n
még egyet jó éjszaka fejében. D. — — S. Ki sok vizet iszik, káka a n
Igyunk, szép szó; ha ihatunk, ugy jó. hasában. S. —
Ki utassal eszik, iszik,
S. — Igyunk, szép szó ha fizetünk,; áldozik. D. —
Kinek bora nincs, igyék
nem jó. S. —
Igyuk le eszünket. D. vizet. B. —Kik sorra isznak, egymást
— Igyuk le magunkat. D. Igyunk — meg nem csalják. D. —
Kocsis issza
mig egymást látjuk. D. Igyunk — meg a bort, a l részegszik meg tle.
egyet. D. —
Ihat már arra hideg vizet. (Ittas kocsis nagyon hajt.) B. Költs —
(Oda van.);, Ny. 6. —
Ihatnék, mint a fel, ha ihatnám. (Mindig kész inni.)
száraz kert. D. —
Ihatnék, mint a D. — Körömre inni. (Egy cseppig ki-
szomjú kert. D. —
Inni akar, ki az inni.) E. —Köszönöm, de nem iszom.
ev embert köszönti. E. Inni is — (Nem kérek belle.) D. —
Lassan foly
mást küldene, ha neki használna. D. a Tisza, boldog a ki issza. Np. —
 •

368 —
Ldd meg a medvét, aztán igyál borira. mint a kard. K. — Ugy iszik mint a
D. — Más szakálára iszik. S. — Medve perényi törökök. — Ugy
(L, fent.) Sz. •

brére iszik. S. —
Megteszem, ha issza a bort, mint a vizet. D. — Van
vizet iszom (Ba rossz vége lesz is.)
is, annak, a ki meg nem issza. D. — Ver-
Ny. 15. — Még a polozsnokot is meg- senyt iszik, habár részeg is. D.
issza. (Polozsnok, szláv szó, oly tojás, Iszákos. A jó bor hosszú meséje
melykotlós alatt volt, de ki nem kelt; az iszákosnak. D.
záptojás. Részeges ember mindent Iszkábál. Nem iszkábálta jól össze
meginna.) Ny. — Mihelyt a palackot
2, a hajót. (Nem szegezte jl össze. Hazu-
látja, tüstént ihatnék. D. — Mikor az dott.) D. — Nincs feje jól összeiszká-
ember ácsorgóból inni akar, meghajol bálva. D.
eltte, de azután hátat fordit neki. ML. Ital. A mértéktelen ital minden
— Mint az ökör, csak eszik, iszik. betegségnek anyja. KV. A mérték- —
KV. —
Mit isznak a kapások? (A mit ietlen ital minden betegségnek oka.
kapnak, rossz bort, kapás bort.) E. — KV. — Ami borital közben leszen,
Molnár, ha vize van, bort iszik, ha vize borban kell azt irnia. (Elfelejteni.)
nincs, vizet iszik. E. — Nagy ehet, Decsi János.— Az édes italnak keser
iható. — Nagyobb ehet, mint
D. az ára. KV. — Etel, álom, nem ital,

iható. D.— Ne ha nem fizess, ittál. puszta szokás. D. — Etel, álom, ital,

D. — Nem isszák a mérget fakupá- szükséges e három. KV. — Etel, ital,

ból.D. — Nem iszik bort, csak az korcsolyán leszaládhat a száján. D.

árát.E. — Nem iszik keveset, hanem — ízetlen mint a csepregi K. — ital. •

— Öreg
•

— Nem sokat
sokszor. D. iszik hitelbe. Nem is ital, ha nem bor. D.
{Nem hisznek — Nem néki.) D. taná- embernek bor az itala, kása pecsenyéje.
csos ellenséggel társpoharat inni. B. S. —
szszel minden lusta asszonynak
— Ökör iszik egyedül, ember párosá- hideg az itala. (Nem melegszik meg,
val. Ny. 13. —
ökör iszik kellve (ha nem kell gyakran frisset hozni.) D. —
kell neki), ember barátságért. Sz. — Sem étele, sem itala. E. — Sör, bor
Ördög módon tartja az embert: ennie étele, itala. D. — Szomjúság ellen ital

ád, de innia semmit se. D Ö itta — az orvosság. E. — Vessünk ágyat az

meg a levét. (Ö lakolt érte.) S. — Régi italnak. (Elbb együnk, aztán igyunk.)
nóta, itt hallottam : igyunk egyet ma. S. — Vizitaltól nád terem az orrod-
D. — Ritka hegeds, nem bormeg- ban. ki S.
issza. D. — Ritkán vagyon a hegeds- Itat. az egereket. Ny. Itatja (Sir.)

ben bornemissza. Decsi János. — Se — Ki lator paripát zabolából 4. ül,

eszik, se iszik bujában. D. — Senki D. — Ki lopott lovon zabolá-

itat. ül,

nem nézi, mit eszem-iszom, hanem ból E. — Kit Baján meg nem itat.

hogyan ruházkodom. — Sokat szólnak, Szabadkán nem itatnak,

E. le

ivott a (Részeg kocsis hajszolja,

lova. Zomborban meg nem vernek. Új-
üti, veri a Ny. — Sós babot vidéken rosszra nem visznek nem
lovat.) 7. (el

eszik, vizet iszik (Szegény.) D. —

rá. csábítanak) az elmehet az egész : vilá-
Sör, bor mint a tenger, ihatik az em- gon, sehol ilyesmi meg nem rajta esik.
ber. D. — Szépen mint a sza- (Bácsmegyei városok jellemzése.) ME.
iszik,
badkai ember. — Talán a halállal — Szilaj paripán zabolából itatnak. D.
S.
is áldomást (Bátor.) D, — Talán
ivott. Itce. Egy gyújtót kétszerre, egy
több bort mint
ivott,vizet D. te bort egyszerre. (Rossz, fonák-
láttál. itce
— Tej gyanánt a meszet meg. D. takarékosság.) Ny, — Egy
itta 5. itce
— Torkánál feljebb D. — Töb- gyomrában, kanál
ivott. a tengerben. D. viz
bet meg a rendetlen eszem-iszom. — Ers mint a sörecet, kilenc
öl itce
 369

egy fzet. Ny. 6. — Ers mint az oláh Iván. Hosszú beszédje, mint szent
ecet, kilenc itee egy fzet. E. — Iván éneke. (A szentiványi remete a
Hallod-e csapláros, fújd fel az itcédet. zsoltárokat éjjel-nappal énekelte.
D. —
Hatszor is méri az itce lisztet. Szírmay. A szólás teljesen így volna :

D. —
Igen eljár ö is az oly itcével. hosszú beszédje, mint a szentiványi
(Buja.) — Imádságos könyve az
KV, remete éneke.) D. —
Hosszú, mint a
itce. — Kilenc
Np. gyomrom, itcés a szent Iván éneke. D. Szent Iván —
tizedikkelmegtoldom. Np. — Meg éneke. KV.
van mérve, mint — a cinkotai itce. E. Iványl. Dugába dlt, mint az iványi
Nem itcével, hanem gyüszüvel méri a ember kutyája. Cz.
bort. E. — Ó-bornak, -leánynak nem Ivóka. (Pióca.) Csügg rajta, mint
egy áron itcéje. D. lábon az ivóka. D.
ítél. A macskát ne állásáról, hanem Iz. A bort nem színéért, de izéért
ugrásáról itéld. D. — Két hamar nem veszik. KV. — Azegészség izéta beteg-
jó: hamar inni és hamar itélni. E. — Ne ség adja. E. —
Az els éteknek ízét
Ítélj, hogy meg ne ítéltessél. (Szentír.) megtartja a csupor. B. Az éhség —
ítélet. Alázatos, mint ítélet eltt a jobb ízt ad az ételnek. B. Hosszú —
bnös. D. — Csupán csak az ítélettétel- halasztás megveszti ízét nagy ajándék-
ben hasznos a késedelmesség. D. — nak is, K. — Istenadta vize, se íze, se
ítélet napja. (Rossz id.) D. Ki az — bze. — Magyar az
E. ízre, német a
ítélettl fél, kimutatja gonoszságát. D. szinre. D, — Mikor elvitte farkas a
— Magadról kezd el az ítéletet. Decsi ludat, akkor tetszik meg ize. (Elvesz-
János. — Ne tégy arról ítéletet, a tettdolog becse nagyobb, mint meg-
mihez nem értesz. E. — Semmi íté- levé.) E. —
Se ize, se bze. Decsi
letben nem jó a hamarság. D, — Szós János. —
Se ize, se bze, mint a rab-
embernek mindennapi ítélete. (Plety- szarnak. Ny. 14. —
Se ize, se bze,
kaság.) D. —
Ugy fél, mind kit ítélet mint a petházi szarnak. Ny, 7. —
elé visznek. D. Se íze, se foga, D, —
Szája íze szerint
ItélbÍPÓ.A jó lelkiismeretnek nem beszél. S, —
Színnel, ízzel külön-
kell ítél bíró. E. bözünk egymástól, D. —
Szomjunak
ítélszék. János pap ítélszéke. a víz is íz, D.
(Eligazithatlan ügy; szerelmi szóvál- Iz. (Tagizület,) Hamis kereset rit-
tások.) E. kán száll más (második) ízre, BSz, —
Itt. Felvette batyuját, aztán itt Hamis keresmény nem száll harmad-
hagyta Ny. 5.
faluját. Jönni se — ízre. E —
Könny a kolbászt ízre
mégis itt termett. D,
látszott, Mikor — vágni. D.
azt gondolom, hogy ott vagy, akkor ízetlen mint a csepregi ital. Cz,
itt légy. (Siess.) D. — ízetlen céklához hozzászokhatni,
is

Itthon. Bátyám itthon marad, mert D. — ízetlen céklát megszokhatni, is

ö nem udvaros, (Az tisztelegjen, kinek Cz. — Beteg embernek a borjuszar

kedve telik benne.) ML. Jobb itthon, — is ízetlen. B. — Kelletlen vígasság a
mint otthon. D. szomorúságban, közös izetlenség min-
Ivadék. Csalóka Péternek igaz iva- den társaságban. D.
déka. (Csaló.) D. Izék ember. (Haszontalan.) D,
Ivás. Mindenkor van oka az ivásra : Izegf-mozog mint a gyík, mint a kit
hajaz es esik, essék, úgymond, nekem a bolha csíp, Ny, 6,
is ha száraz id van, ide, úgymond, Arany és gazdagság rosszra
Izgfat.
a korsót, hadd essék. D. izgat. KV.
Ivik mint a hal. D. íziben minden jó. D. íziben —
Margalits E. : Magyar kdznioadások. 24
 —
370

minden jó az okosnak. D. — Ö neki a leány is. D. Jajgat mint a kol-

is Íziben esett. KV. dus a búcsúban. Ny. 17.— Jajgat
ízlel. Ki kesert nem izlelt, nem mint a kódis a vásárban. Ny, 6.
tudja mi az édes. E. Jakab, seggem a nyakad. ME.
ízlés. Az Ízlés különböz. ME. — Nem egy nap Jakabnap. Ny. 4. Nem
Tisztelem az Ízlését. (Rossz izlés.) S. minden nap Jakabnap. E, - Nem
Izrael. Járatlan Izraelben. E. — minden nap Jakabnap, nem minden
Kemény nyakú Izrael. E. — Kemény nap ragyog a nap, B, —
Szorítja, mint
a nyaka, mint az izraelé. E. Jakab a tehenét. Ny, 6, Tódíts—
Izzad. Csak evéskor izzad, mint a Jakab, (Nagyit, hogy hasznát lássa,)
pap szolgája. Cz. —
Izzad mikor fal, E, — Jakobolni valakit, (Parancsolni
fázik mikor dolgozik. S. Izzad — vele,) M,
mint a köszörs lova. (Kutyája.) Ny. Jancsi. A mihez szokott a Jancsi,
3. — Izzad mint a köszörs kutyája azt cselekszi a János is. D. A mit —
a homokban. Ny. 12. —
Izzad mint meg nem tanult Jancsi, nem fogja azt
a pap cselédje a táska evésben. Ny. tudni János, (Német.) Ny. 4, — Elin-
17. — Izzad mint a pap szolgája az dult, mint istenes Jancsi a búcsúra.
evésben. Ny. 10. —
Izzad most Dobozi. (Kerül úton jár, bolondjában. Makó-
(L. Dobozi.) D. —
Jól van dolga, mint ról Szegedre indult, mindig a Maros
a pap szolgájának, akkor izzad, mikor partján járván.) Ny. 1. —
Ha Jancsi lop,
eszik. E. —
Mikor izzad is, zsirt izzad. János bizonyosan felakad. D. Mi- —
(Kövér.) D. — Tz
használ fázónak, hez szokott Jancsi, János sem hagyja.
de árt izzadónak. KV. —
Izzad, mint B. —Remetévé lett Jancsi. D.
Dohonyi az irtól. (Vajalja.) Ny. 2. Jancsika. A mint János fújja,
Izzadság*. Reggeli izzadsága is bor Jancsika ugy ropja. (Ugy táncol.) KV.
szagú, D. — Öreg ember, ifjú menyecske, ott
Izzaszt. Tetszik atanács, de izzaszt terem Jancsika. (Biztos gyermek.) K.
a munka. E. Jani. Pipa Jani. (Dologtalan ifjú,
Izsák. Vigyen az ördög szent bú- elpipázza a napot.) E. —
Egész pipa
csúra Izsákra. (Nincs temploma s igy Jani lesz belled. E.
búcsúja sem.) Ny. 5. Jankó. Babszem Jankó. E. János —
bátya is Jankó volt még akkor. D. —
Jaj a tyúknak, mely rókát hi ko- Fa-Jankó. ME.
mának. S. —
Jaj a brödnek. S. — Janó. Se ki, se be, mint tót Janó
Jaj annak a háznak, hol tehén biká- a lakodalomba. D.
nak jármot vethet nyakába. (Hol Java. A félénk juhoknak is elre
asszony z.*l ur.) KV, —
Jaj, baj.E, a java. D. —
Ha vendéged van, meg
Jaj kinek se esze, se pénze. D. — Jaj ne edd magad a javát. D. Hátra —
neked, mint Feri Palkónak. Ny. 5. — még a java. ME. —
Másnak javán
•

Jaj neki. E, — Kinek nem jaj, annak aggódik. (Szomorkodik.) D. Megette —

nem (Csak annak fáj, kinek haját
baj, kenyerének javát. (Öreg.) D.
tépik,) D, —
Kinél nincs baj, annál Javai. Nem javai (javasol, tanácsol)
nincs jaj.D, —
Felruházták hátát hupi- jót a henyélés. B.
kékkel és jajvörössel, (Verés,) D, — Javul. A jó avul is, de javul is. D.
Hupikék a háta, jajvörös a combja, E, -
— Ugy javul, mint a farkaskölyök. KV.
— Jajveres a combja, D, Jákob párnáján is aludnék, (Kö-
Jajdul. Üthetsz rajta még egyet vön.) E,
jajdul. D. Jámbor. A jámborok között min-
Jajgcat. Ha az anya jajgat, sikolt denütt otthon van az ember. B. — A
 — 371

jámbort járomba fogják. BSz. A jó — Jámborság". A jámborság meg-

táncos lányból ritkán válik jámbor. D. marad, a gyönyörség elvész. KV. —
— Akárki is jámbor, addig mig aluszik. A mely asszony hányaveti jámbor-
KV. —Elég sok az ember, de kevés ságát, fekszik ott valami. B. Addig —
a jámbor. D. —
Élete épen nem jám- tart, mint a kurva asszony jámborsága.
bor, D. —Gonosz a törvényt, jámbor Ny. 2. —
Jámborság tisztesit, szemé-
a szerencsét féli. BSz. —
Hirtelen rem ékesit. KV. —
Jó a jámborság,
gazdaggá semmi jámbor nem lett. E. de el nem élhetni vele. E. Jó a —
— Igen parancsol a jámbor más em- jámborság, de azzal magával el nem
ber házánál. B. — Hol jámbor személy élhetni. D. —
Megtanít a nyavalya a
nincs, balkörmü a táncos. M. — Jám- jámborságra. KV. —
Szépség és jám-
bor feleséget csak az Isten adhat. B. borság ritkán járnak egy nyomban. K.
— Jámbor fogad fogadást, agg eb, ki — Szépség és jámborság ritkán jár
megállja. KV. — Jámbor fiatalból egy utón. KV.
válik a csendes öreg. D. —
Jámbor JárabOPUL Akárki mit szóljon,
fiatalból válik a jó öreg. ME. —
Jám- csak te jámborul élj. BSz. Nehéz —
bor ifjúból szokott jó vén ember válni. jámborul hamar gazdagodni. KV. —
KV. — Jámbor is napjában hétszerte Nehéz jámborul meggazdagodni. B. —
vétkezik. E. —Jámbor szülknek is Tanulj Istent félni és jámborul élni,
gyakran feslett a fiuk. B. —
Jámbor- KV.
nak hazája, hol jól vagyon dolga. M. János. A mihez szokott a Jancsi,
— Jó ott lakni, a hol becsülete vagyon azt cselekszi a János is. D. Amint—
a jámbornak. M. —
Jobb ott élni, a hol János fújja, Jancsika ugy ropja, (ügy
inkább becsülete, mint pénze van a táncol.) — A mit meg nem tanult
KV.
jámbornak. D. —
Kiki jámbor, midn Jancsi, nem fogja azt tudni János. (Né-
alszik. D. —
Latornak arany lánc, met.) Ny. — Csikó János, mikor
4. is

jámbornak nehéz tánc. KV. —

A mely bojtorjános.D. — Elveszi szegény János
leány sokat szeret,'jámbor asszony rit- azt is. (A szegény koldus nem válogat
kán lehet. S. —
Még a rossz anya is az alamizsnában.) KV. — Én is János,
jámbor magzatot szeret. B. Mind — kend is János, az Isten is János. Ny.
jó ott lakni, hol becsülete vagyon a 7. — Gyakran megárt a szent János
jámbornak. M. —
Mindenütt otthon pohara. (Sürü búcsúpoharazás.) D. —
van az ember a jámborok között. E. Ha Jancsi lop, bizonyosan János fel-
— Nehezen lehet a vaknak felesége akad. D. —
Igaz garatos (molnár),
— —
1

jámbor. D. Nem a jámborokért mint szent János. Ny. 16. Igyuk

rakták a várakat. D. —
Nem jámbor
j

\
meg még szent János áldását. (Búcsú-
barátság, melyért megbántod istened. pohár. Sz. János evangélistának a mér-
'

K. — Nem mind mi a jámbor

tiszta, a gezett ital sem ártott.) D. Igyuk —
földjén terem. D. —
Példás lator is meg a szent János áldomását. ME. —
—
!

szereti a jámbor nevet. K. Régi '

Igyuk meg a szent János poharat. E.

jámborok féle. (Már nem újság elttem.) ' — János bátya is Jankó volt még
E. — Rut bzzel vagyon a jámbor. M. akkor. D. —
János pap Ítélszéke.
— Semmi gazdagság sem ér fel a (Eligazithatlan ügy ; szerelmi szóvál-
jámbor asszonynyal. E. —
Sok jám- :
tás.) E. —
János pap országa. (Kép-
bor szava. Isten szava. M. —
Vessz zelt, mesebelivilág.)E. —
Olcsó János.
teszi a gyermeket jámborrá. KV.
j

i
ME. — Mihez szokott Jancsi, János
Jámborit. Latort jámborit. KV. [
se hagyja. B. —
Pedig hogy az Isten
Jámbopodás. Mindenkor van ideje János napját érnünk megengedte. (Név-
a jámborodásnak. E. j
napod van, meg kell tartanod lakomá-
24*
 '

372

ját.)E. —
Szaladj török, inadban gyalog ne járj. D, — Hamar jár, ki
János vajda. (Hunyadi János.) B. valakit utói akar érni. D. Hamar —
Jánosi. Bámul, mint a Jánosi mes- járó, hamar fáradó. D. Hamarább —
ter. Ny. 16. jár hirénél. D. —
Hamarább jár a gon-
JáP.A csillagok is egymásután jár- dolatnál. D. —
Három lábon jár. (Bot-
nak. D. — A fösvény többet költ, a tal öreg.) D. — Hipp-hopp hirével
rest többet jár. Sz. — A gazdag, ha
;

jár. (Gyors.) D. — Jár a fara, mint a

sánta is, kevélyen járhat. D. — A ki csík, mint a kit a bolha csíp. Ny. 19.
ebbel jár, ugatni tanul. D. — A ki — Jár a kereke. (Szája.) E. — Jár a
gyalog jár, annak lovai mindig készek. kereke, mint a szélmalom. (Szája.) B.
D. — Aki igazán jár, nem botlik. KV. — Jár a lába, mintha a korongot haj-
— A ki sántával jár, sántikálni tanul. taná. D. — Jár a nyelve, mint a csép-
Sz. — A ki soha nem botlik, soha hadaró. E. — Jár a nyelve, mint a
egyenest nem jár. E. A ló négy ^ perg rokka. — Jár a szája, mint
B.
lábon jár, mégis megbotlik, Ny. 14. — a nagypénteki kerepl. B. — Jár a
Amint kötötte bocskorát, ugy járt. D. szája, mint az üres malom. B. — Jár,
— A rest kétszer jár. D. — A rossz mint a garaboncás diák. garabonc.) (L.
lelkek éjjel járnak. D. — A templomba E. — Jár mint a gazdátlan kutya. B.
azért nem mert mennie kellene.
jár, — Járja az országot, mint a csipkés
D. — Az út közönséges, de csak a tót. D. — Járja az országot, mint a
gyzedelmes járhat bátran rajta. K. drótos tt. B. — Járja az országot,
— Addig jár a korsó a kútra, mig el mint a gyolcsos E. — mint
tót. Járja,
nem törik. E. —
Addig járnak a korsó- tarka macska a házhéját. — Járjad, S.
val a vizre, mig el nem törik. D, — járjad, majd elunod. E. — Járva is

Apostolok lován jár. (Gyalog.) E. — tanul az okos, D. — Jó paripa mellett

Bátorságosabb földön, mint vizén járni. szépen jár a csikó. D. — Jobb egy
KV. —
Bolond ül szamárra, ha lovon kérdés egy napi járóföldnél. E. —
járhat. Ny. 22. — Brére jár a dolog. Jobb magán, mint rossz társsal járni.
D. — Bújj a lóba, jársz hintóba. D. — D, — Kenve jár a kerék. D. — Ki
Csiga-paripán jár. D. —
Csiga-póstán bogár után gyakran követi kár.
jár,
jár. B. —
Csoszog, nem jár. (Vén.) D. KV. — Ki egyenes utón nem jár,
— Eb fújja, kutya járja. D. Eblábon — téved — Ki gyorsan hamar
el. S. jár,
jár. (Hamisságban.) KV. Eblábon— elfárad. — Ki hamar hamar
S. jár,
ne járj. D. —
Eblábán járó csintalan érkezik, D, — Ki orra utáif sok- jár,
gyerek. D. — Eblábon, kutyakézen szor utat D. — Ki ül munkát
veszt.
jár. D. — Egy iskolába járnak. D. — végez, járva pihen. B. — Ki verfé-
Egy járomban járnak. D. Egy — nyen barnán megyén haza. D. —
jár,
nyomon járnak. B. — Egy ösvényen
•
Ki vizben megnedvesedik. D. —
jár,
járnak. D. —
Egy rónán járnak. D. — Kik egy utón járnak, egy helyre érnek.
Együtt járják a búcsút. D. — Együtt D. — Kiki maga talpán D. — jár.
járják a táncot. D. — Ennek annyi Kinek kocsija nincs, járjon gyalog. S,
vagyon, hogy akár aranyon járjon. KV. — Kinek lova nincs, Budán gyalog is
— Este jár, mint a denevér. E. Este — jár. B. — Kinek lova nincsen, gyalog
jár, mint a bregér. S. —
Éjjel jár jár az Pestre. E. — Kinek lova nin-
mint a bagoly. M. —
Észszel indulj, csen, Bécsben gyalog Cz. —
is jár.
okkal járj. E. —
Feje nélkül jár. D. Kinek lova nincs, Bécsbe is gyalog
— Frissen jár mint az ur. M. Görbe — jár. D. — • Kigyók, békák közt is bát-
utón jár. E, —
Ha igaz nyomon jársz, ranjár az okos. B. — Kutya-forspon-
nem fáradsz. D. — Ha lovon mehetsz. ton jár, (Gyalog.) S. — Kutya szokott
 — 373

gyalog járni. S, —
Lassan jár az Isten, mar akarsz járni. D. — Vigyázz, ha
de mégis elérkezik. D. Lassan jár,— síkon jársz. D. — Áprilist járattak
mint fenkö a kaszán. D, Lassan — vele. S.
járj, tovább érsz. D. —
Lassan járj, Járás. A bolondnak bú a járása,
tovább jutsz. KV. —
Lassan járj, kár a társa. D. — A járás is szokás-
tovább érsz lassan siess, tovább
; ból áll. D, — A rákot egyenes járásra
jutsz. KV. —
Magad lábán járj. E, tanitja. D. —
Jobb egy kérdezéskedés
— Máris csak a lassút járja. B. hat napi haszontalan járásnál, D. —
(Öreg.) —
Más esze után jár. S. — Kövér has meg nem szokja a járást.
Mindig jár, mint a fuvaros ló. Ny. 1. D. —
Más biró járása. E. Tudja a —
— Mintha dióhéjban járna. E. — járást, mint a tarka macska a ház-
Mióta gyalog járok, nem hallottam héján. Ny. 5.
ilyet. D. — Ne járj a daraboson, ha Járdográl. Tapogatva járdogál,
nyomott úton járhatsz, D. — Nehezen mint róka jégen. (Óvatosan.) D. a
jár a kenetlen szekér. D. — Nehéz Járkáh Ki a sárban járkál, sáros
láncban táncot járni. B. — Nem egy a papucsa. D.
úton járnak. E. — Nem jó madár, JáP-keL Együtt járnak-kelnek. B.
mely éjszaka ME. — Nem ugy — Jár-kel a farával, mint a szitás
jár.
jár, mintha epret szedne. (Nem jár malom. D. — Jár-kel, mint az Orbán
lassan.) D. — Nem sokat jár az D. — Jár-kel, mint az Orbánlelke
ott lelke.
eb, hol leforrázták. Sz. — Nincs oly a pokolban. Ny. 14,
rest elbb ne járna farkánál. K.
ló, ki Járatlan Izraelben. E, — Járt utat
— Oda megy, a hova a császár járatlanért ne hagyj, D, is el
gyalog (Német.)
jár. — Orra után Járt utón nem terem (Mátyás
S, fü,
jár. D. — Ott ahol nem
járt, király mondása
kellett sokat szeretkez :

volna. — Ólomlábon B. — Ö asszonynak nem születik gyermeke.E.)

S. jár.
is járt Debrecentl Kis-Várdáig. (Di- Jártas-költes a világban. D.
csekszik, pedig még keveset látott.) S. Járom. A jámbort járomba fogják.
— Pórul járt. D. — Rákháton jár. D. BSz. — A
barom, nyakán járom.
ki
— Rákmódra jár.— D. Rákparipán E. —
A sok járomhordozás megtöri
jár, ME. — Rest kétszer jár,fösvény a nyakat, D. —
Eb a kutyával egy
kétszer költ. Ny. 8. — Rest többet alomba, nem egy járomba illenek. D.
jár, fösvény többet költ. KV, — Rit- — Egy járomban járnak. D. — Egy
kán járj, jobb szivvel látnak. (Ne járomi. D. —
Egyenetlen tulkok nem
unasd meg magadat gyakor látogatá- jók egy járomban. D. Egyenetlen —
saiddal.) D. —
Sántával ne járj. D. — tulkoknem jólvonják a jármot. (Latin.)
Sokkal hamarabb jár lába, mint esze. S, —
Elbb legyen ökröd, aztán csi-
D. —Szag után jár. S. Szelek — nálj jármot. Ny. 1. Kicsiny tinó, —
szárnyán jár. D. —
Szive másutt, nagy a járom. E. —
Jaj annak a ház-
nyelve másutt jár, D, Tapogatva — nak, hol tehén bikának jármot vethet
jár, mint Mátyás után róka a jégen, nyakába. KV. —
Komor, mint bika
(Mátyás-nap után enged a hideg.) D. a járomban. D. —
Nehéz bikát járomba
— Tapogatva járj. (Óvatosan.) D, — fogni. D. —
Nekidül az asztalnak,
Tudja a k, hol jár. D. Úgy jár, — mint ökör a járomnak. D. Nincs az —
mint a gondolat. D. —
Ugy jár, mint a tinó, a melyiknek fel nem törné a
a kinek az orra vére foly. Ny. 7. — járom a nyakát. Ny. 22. Oly kedve —
Ugy kell járni, a mint fújják. (Táncot.) van, mint komornak a járomban. (Ko-
E. — Ugyanazon két lábbal kétfelé mor, ökörnév.) D. Rókát fogja a—
jár. (Hamis.) D. — Vak légy, ha ha- járomba. D. —
Sok hámot, jármot
 — 374 —
megárvított. (Lovat, ökröt eladott, va- gényhez dolgozás illik.(Minden kornak
gyont elköltött.) E. megvan a maga foglalatossága,) KV.
Jápomszeg" hugyozó nemes em- Játszik, Aki ebbel játszik, bot
ber. (Szegény.) E, — Kitörte a járom- legyen kezében. KV. Aki ebbel —
szöget. (Szabados.) D. játszik, botot tartson kezében. D. —
Jármas. Isten rizzen házas szol- Aki felteszen, játszani is kell annak.
gától, jármas bivalytól, út mellettiiföld- M. —
A szerencse is szokott játszani.
töl, paplány feleségtl. Ny. 4, Jár- — D. — Addig játszik a macska az
mas tinónak béres-ostor. Ny. 6. egérrel, mig megeszi. Sz. Addig —
Jász. Ácsorog, mint Jászok ebe a játszik az eb, mig kutyó a neve.
dombon. D. (Fiatal.) D. — Csak játszik a világgal.
Jászol. A bimbó zörgeti a jászolt. D. — Egy szembekötösdit játszanak.
(Az ökör még enni akar.) Ny. 4. — D. — Felest-feletlent játszanak. (Paar,
A jászol jár a tehén után. Ny. 4, — unpaar.) — Fejével
B. —
játszik. E.
Nem a jászol megy az ökörhöz, ha- Felfordult kártyával játszani se ha-
nem az ökör a jászolhoz. Ny. 5. szon, se mulatság. K, — Felfordított
Játék. A játék hiányossága gyer- kártyával játszani se mulatság, se
mek szomorúsága. D. —
A sok játék, haszon, D, — Gyermek játszék, leány
a sok bál, bezzeg nekem sokban áll. dolgozzék. D. — Ha játszál,
feltettél
Sz. —A sok játék, a sok bál, nekem is.KV. — Ha kutyával bot játszol,
bizony sokban áll. D. —
A sok játék, legyen kezedben. D. — Hozómra
a sok bál, nekem ugyan sokban áll. játszik. (Nincs pénze, hitelre kártyá-
E. — Állhatatlan, mint a gyermekjá- zik.) S.— Játszanak mint a bör-
vele,
ték. D. —
Cinkjátékban (kocka) leg- lapdával. D. — Játszik a világgal, épen
nagyobb mesterség a vetés. Cz. — mint lapdával. D. — Játszik, mint eb
Eszesnek való a játék. M. Ez nem — a farkával. B. — Játszik, mint macska
gyermekjáték, hogy hamar elkezdjék a farkával. D. — Játszik, mint macska
és hamar végezzék. D. Gond nem — a maga farkával. Ny. — Jobb láb-
2.
játék. D. -
— Gyermeknek játékért, bal játszani, mint D. — Jól tudja
fejjel.

leánynak sírásért ne süvegelj. KV. — a levetsdit játszani. D. — Kétségbe-

Ha az okos nem érti a játékot, nézi. estekkel, megbúsult elmékkel nem jó
D. — Játékkal ámitják a gyereket. E. játszani. KV. —
Ki játszani akar, fel
— Kártyamutatással a legjobb játék is kell tennie. E. —
Ki nem játszik,
elvész, D. —
Ki színével mutatja kár- sem nem nyer, sem nem veszt. B. —
tyáját, a legjobb játékot is elveszti. E. Ki nem játszik, nem veszt. KV. —
— Kutyásdi (Húzogatnak egy-
játék. Kiki maga kártyájából játszik. E. —
más ME.
szájából combot.) Mikor — Kiki maga kártyájával játszik. B. —
legjobb a játék, akkor hagyjad félbe. Levetöt is játszik a szerencse. E. —
KV. —
Okosnak a játék, vaknak az Magadra vess, ha megharap az eb,
alamizsna. E. — • Nem diósdi már a mikor vele játszol. K. —
Magáéval
játék. (Már nem vagyunk gyermekek.) játszik. E. — Más brére játszik. S.
D. — Örül, mint gyermek a játéknak. — Mit az elme ébren forgat, avval
D. — Szemesé a játék. B. — Szemes- játszik álomidétt BSz. — Ne is. ját-
nek való a játék. KV. — Szemesnek szál ángyoddal. Decsi János. — Ne
a játék, vaknak alamizsna. D. játszál szolgáddal, mert társul fogad.
Játékos. Ritkán gazdagul a játé- KV. — Nem játszik már dióst. (L. f.)

kos, D. — Sok a játékos, de csak egyé B. — Nem játszik király az udvar-

a nyereség. E. biróval. KV. — Nem játszik már
Játszás. Gyermekhez játszás, le- többet felest és feletlent. (Már nem
 —
— 375

gyermek.) D. —
Nem jó a szolgának búza. D. — Búsul, mint kinek búzá-
urával játszani. KV. —
Nem jó a tz- ját elverte a jég.
D. —
Búsul, mint
zel játszani. E. —
Nem jó az ember- kinek szljét elverte a jég. D. Csak—
nek fejével játszani. D. — Néha leve- egyszer megyén kecske a jégre. D. —
tösdit is játszik a fejes szerencse. D. Egy kis jég is felszedheti a hidat. D.
— Nincs esze, ki éktével játszik. D. — Elbámult, mint a pap tehene a
— Nyitott kártyával játszik. S. — jégen.Ny. 22. —
Elmehetsz Iprityomba
Sem nem nyer, sem nem veszt, a ki jeget aszalni, Ny. 3. —
Elmehetsz
nem játszik. D. — Sok a egy
játszó, Kukutyinba zabot hegyezni, jeget
a nyer. E, — Sokan játszanak, de aszalni. Ny. 12. —
Eltört alatta a jég,
csak egyé a nyereség. KV. Szembe- — D. — Életre való ember a jég hátán
kötösdit játszik. E. —
Szerencse mind is megél. S. — Feszit, mint a tatai
felülösdit, mind levetösdit szokott kutya a jégen. Ny. 5. — Gyémánt is
játszani. D.— Tzzel nem jó játszani, elolvad, nem csoda ha a jég. D. —
mert megéget. — ügy játszik az
S. Hálálkodik mint tehén a jégen. Ny. 8.
eszével, mint kutya a farkával. Ny. — 1 4. Hajlik mint a jég. D. —Hideg mint
— Ugy játszik a lány a legénynyel, a jég. M. — Itt a vége, tedd a jégre,

mint macska az egérrel. Arany. — csússzál vele Bátaszékre. (Vége a

ügy játszik mint macska az egér-
vele, mesének.) S. — Jeget tör. (Úttör.) E.
rel'ME. — Jég hátán építette házát. B, —
Jég
Jeg'enye. Jegenyefába leghama- hátán is elél. E. — Jég hátán is meg-
rabb beüt az istennyila. (Magas.) Ny. 1. él. S. — Jégre csalták. (Bajba.) D.
Jeg'yez. A kéményben korommal Jégre Írták a kötelezvényt. Ny. 2. —
jegyez. D. Jégre is más vezeti az embert. D. —
Jeg-yPUha. Cifra, mint a jegy- Jégre metszi a képet. D. —Jégre
ruha. D. metszett kép, nem sokáig ép. D. —
A
Jehova. Verje meg a Jehova. D. jégre metszett kép nem lesz sokáig
Jel. Csak jelre várakozik. D. ép. KV. — Jégre taszit s ott hagy.
Jelen. Mindig nagyobbnak látszik (Álnok.) D. — Jégre vitték. (Bajba.)
a jövend, mint a jelen való. Decsi E. — Jégre vitték szegényt és ott felej-
János. tették. D. — Kemény mint a jég. D.
Jelenet. Üstökös csillag semmi jót — Ki fél az eleséstl, ne menjen a
nem jelent. S. jégre. E. — Leverte mint jég a búzát.
Jeruzsálem. Annyira van, mint D. — Megesik egyszer a lud a jégen.
Makó Jeruzsálemtl. B. Messze az — M. — Megtörte a jeget. D. —Ne hálál-
igaztól, mint Makó Jeruzsálemtl. D. kodj, mint a pap tehene a jégen. Ny.
— Oly messze vagy tle, mint Makó 3. — Ne jegess. (Ne ijesztgess, ije-
Jeruzsálemtl. (Szirmay szerint egy gess!)M. —Nehéz a vastag jeget meg-
Makó nev részeg keresztes vitéz törni. D. —Neki megy, ha a jég letö-
Endre király seregébl megpillantván rik is alatta. D. — Nincs a jégnek
1217-ben Spalatót, azt Jeruzsálemnek gerendája. B. — Nincs a jég alatt ge-
nézte.) KV. renda, se a vizén rakonca. D. —
Ott
Jezsuita. Voltak jezsuixák is. D. szakad le a jég, a hol legvékonyabb.
Jég". A jégre mén (megy,) ha mind- D. — Ott törik el néha a jég, a hol
járt belehal is. D. —A jég is ott sza- legvastagabbnak tetszik. D. —
Pörög
kad, a hol a legvékonyabb. Ny. 14. a nyelve, mint a kecskebogyó a jégen.
— Beleszakadt a jégbe, de keze felül D. — Régen törtem én ott a jeget. D.
maradt. (Szerencse a szerencsétlen- — Sík mint a jég. D, —
Sokat kell
ségben.) D. —
Bús, mint a jégverte addig a jégen elesni, mig valaki jól
 — 376 —
szánkáz. D. —
Szamár is a jégre ment hagyja. KV. — A hamar munka ritkán
táncolni, mikor módja volt. B. j — jó. D. — A hamar evö jó dolgos. D.
Tapogatva jár mintjégena róka Mátyás — A hamarban egy betje sincs a
(napjaj után. D. —
Tapogatva járdo- jónak. E. — A hol kalács nincs, ott a
gá], mint róka a jegén. D. Ugynéz — kenyér is j. ME, — A hol l nincs,
ki, mint JVlartinka, mikor a jég elverte. ott a csacsi is j. Ny. 8. A j anya —
Ny. 21. —
Ugy vagyunk, mini a jégen megszokja gyermekének szeretetét.
álló. F. —
Vékony mint a jég. D. D. — A jó atyát szeretni kell, a rosz-
Jég'es'. Káromkodikmint ajégesö. szat trni. (Latin.) D. — A jó avul is,

S. —Utón jéges. D.
találja a de javul is. D. —A jó birónak mind
Jérce. A gunár haza jött, a jérce a két részt meg kell hallgatnia. KV.
még oda van. '(Az asszony rosszabb — A bor hosszú meséje az iszá-
jó
a férfinél.) Ny. 9. Nem kaparhat — kosnak. D. —
A jó bor cégér nélkül
annyit a kakas, hogy a jérce ki ne is elkel. Decsi János. A borba — j
vakarja. KV. — Nem takarhat annyit rossz is vagyon meritve. (Rosszra is
a kakas, hogy a jérce ki ne kaparhassa. viszi az embert.) D. A jó cseléd —
D. — Szerencsétlen gazdasszonynak mindig talál magának dolgot. E. —
tyúkja is kisebbet tojik, mint a szeren- A j
csdör utoljára megvakul. D. —
csésnek jércéje. D. A jó csdör vagy megsántul, vagy
Jézus. Búcsúzzék el tle a Jézus megvakul. E. A —
disznó kitúrjaj
Krisztus. (Ne legyen boldogulása.) E. a gyökeret s a rossz felkapja. Ny. 9.
— Czó Jézus (Segítség kátyúba
! ! !
— A jó eb se kaphat mindenkor jó
jutott szekerem.) E. Dicsérjük a — koncra. D. — A jó ebet nem ütik
Jézus nevit, igyuk meg a szölö levit. agyon egy túróért. K. A életet — j
Ny. 2. —
Dicsérjük a Jézus nevit, hamar megszokja az ember. D. A —
igyuk meg a töke levit. Ny. 6. — El- j faj idején kimutatja magát. KV. —
búcsúzott, mint Kócsvai a Jézustól. A jó faj nem hagyja el faját. KV. —
Ny. 4. — Én értem meghalt a Jézus. is A jó gazda hajnal eltt ágyaz. D. —
E. — Felöltözik, mint Lakatosné Jézus A jó gyomor mindent megröl, a babot
nevenapján.(Izléstelenül, —A
minden ruhá- elhagyjuk
is lejárja. Ny. 24. jót is
ját magára ölti.) Ny. 7. — — A j jobbal társalko-
Feszit, mint a jobbért. D.
koszos Pista Jézus nevenapján. D. — A j juh mindig Ny.^ dik.a elbirja
23. — Megrázlak, mint Jézus a var- maga gyapját. Ny. 24. — A j juh
gát. E. — Nem mint kajáriak nem sokat béget, sok gyapjat ád. KV.
él vele,

a Jézus nevével. E. — Szorul, mint — A jó kocsis inkább az anyját, mint

Jézus Krisztus a hidon. Ny. 22. a lovát Ny. — Aj veri. 5. lelkiis-

JÓ. A barátság se ha felettébb meretnek nem

jó, itél bir. E. — kell
való. KV. — A beszédnek egyenese A jó lovat nem az hanem za- ostor, a

jó a
s mankónak horgasa, Pázmán. bola D. — A j lovat az vezeti. istál-

— A dohos nemlisztet az okos, lóbanis megkeresik.D. — A j macska

szeleli
mert a mi jó vagyon benne, azt tisztán tartja a kamarát. D. — A jó
is el-

veszti. D. — A fösvény magának se malom mindent megrlet. Ny. — 6.

jó, hogy lenne másnak. D. — A gaz- A jó ménl vagy megvakul vagy meg-
dagság jó szolgáló, de rossz uralkodó. bénul. E. — A j meg a E. — dió.

D. — A gonoszt jóra magyarázza. KV. A jó mesterembernek egész világ ha-

— A hadi szerencsét, magzatot, D. — A nevelés legjobb szo-
zája.
jó házasságot Isten választja. E.
— kás. D. — A jójónevelés sohase drága.
fiu

A hajó mellett jó úszni. KV. — A ha- D. — A jó nevelés, habár sok pénzbe

lál a elragadja és a
jót kerül nem drága. D. — A jó özve-
^-osszat itt is,
 —
— 377 —
gyet méltó megbecsülni. D. — A jó D —Akkor j
az asszony, mikor nyil-
pap holtig tanul. KV. —pap A jó ván rossz. (Latin.) D. Akkor jó —
holtig tanul, mégis ostobán h^l meg. utazni, mikor mind ell, mind hátul
Ny. 4. — A jó paripa megbotlik is elegen mennek. KV. Akkor leg-—
néha. B. — A jó tehenet az istálló- rosszabb a rossz, mikor magát jónak
ban is megtaláljál?. (Megveszik.) ME. tetteti. E. — Apád se volt j. D. — Az
— A jóért gonoszszal fizetnek. KV. — arany szép és jó, de mégse békesség.
A jók közt egyik a másiknál gyar-
is D. —Az asszony csak gyarló, hamis-
lóbb. D. — A jónak a gonosz- árt, ki ságra hajló, ritka a ki igen jó. B. —
nak kedvez. ME. A jót — is rosszra Az ezüst korsónak cserepe is jó. D.
magyarázza a gonosz. D. — A kéz — Az Ígéret szép szó, ha megadják
sem jó, a kés sem. E. —A ki jó ko- akkor jó. D. —
Az igéretszép szó, ha
csis volt nyárba, nem dül a lova a megtartják ugy jó. (vagy akkor jó.) :

sárba. E. —A ki keveset tud, jó annak ME. —

Az jó garas lehet, ki aranyat
országút. (Elmehet.) E. — A legjobb nyerhet. KV. —
Barátságban egy kis
legény is csak a gazdájával jó a m- veszekedés olyan j, mint étekben a
helyben. D. — A méreg kóstolóba se — bors. ML. Be jó volna nyelve a sz-
jó. — A mi neked nem másnak lbe. (Kereplönek.) B. — Békés vá-
D. jó,
sem jó M. — A nemjót
az. jóra rosban a rossz is jóra fordul. D. — is

fordítja az okos. D. — A nemjó Bojtorjános csikóból válik a j paripa.

rosszabb, mint a semmi. E. — A nyu- D. — Bolondnak a fapénz Sz. is jó.

galom késre D. — A pap sem

is jó. — Bolonddal nem j tréfáldni. B. —
jó mindig. E. — A pártában mind Bornak a régije j. jó.— Büdös húst is S.

(Csak ha férjhez megy a lány, akkor jó lévvel adják — Büzivel jó fel. S.

látszik meg, mi lappangott benne.) Sz. a káposzta. (Füstölt hússal.) E. —

— A rossz magának se D. — A Cégér nélkül elkel a jó bor. KV.
jó. is

rossz fzeléknek szakácsa se j. D. Csak az nem a a nem 'szereti jót, ki

— A rossz hir szárnyon repül, a jó KV. — Csak egy mostoha volt
érti.

kullogva járhat. D. — A rossz

is alig j, azt a manó. ME. — Csak is elvitte

hirt a jó soha se Ny, 16. —

éri utói.egy mostoha volt abba belesze- jó, is

A rosszért jóval is D. — A róka

fizet. a manó és hamar retettD. — elvitte.

is csak addig j, mig D. — Csak j a j szomszéd. KV. — Csak

látják.
A szegény nescio, csak rossz deáknak jó katona a (Pálfi-huszár.) D. — Pálfi.

jó. KV. — A tanításnak szárnya a j Csak otthon j, mint a komáromi leány.

példa. B. — A vén ebnek ugatására D. — Csont melll j a hús. E.
—
jó néha kitekinteni. D. — A vén em- Csonton van a jó hús. E. — Csúszik,
ber mindenre mint a szalonna. Ny.
jó, mint a j úton a szán. D. — Csúszik,
19. — Acéla de kohája rossz. D. —
jó, mint a jó bor. D. — Csutora nélkül is

Adjon Isten minden diófából ko-

jót, elkel a j bor. E. — Deszka kapu, nagy
porsót, E. — Adjon Isten minden jót.D. kutya, lakik a jó gazda. Ny. — ott 3.

— Adjon Isten minden feleséget Délceg csikóból válik a jó paripa. —B.

jót,
szépet diófából koporsót. D. —
jót, — Dió törve, az asszony verve jó.

Adjon Isten minden szolgáljon a Diófa verve j.

jót, — Disznó orrával S.
magyarnak oláh, német, Sz. — jó a lencse. D. — Drága kincs a j
tót.

Adjon Isten minden pecse- ha valaki azzal

jót, bort, KV. — Drága,
hir, bir.

nyét, olcsó a lengyelnek sok bor-

sót, mint a jó béres. D. — Ebnek se jó az
sót, ellenségnek koporsót. Sz. — Ad- els E. — Egy anyós voh azt
fia. jó,
jon Isten minden nékem csak egy
jót, a manó. ME. — Egy duda
is elvitte
korsó D. — Akasztófára se
bort. mellett sok jó táncolhat. D. — Egy jó
jó.
 — ;•

— 378

barát, száz atyafi. E. — Egy jó barát Ha kalács nincs, kenyér is j. E. —

a szomorúságban felér százzal a vi- Ha mindnyájunk jó volna, nem lenne
gasságban. D. — Egy jó hajszál sincs tarka a világ. D. —
Hadd morogjon
fején. D. — Egy
jó lónak csak egy a Varga Pál, csak jó sarut varrjon. Sz.
lába. (Ha egy lába rossz, az egész ló — Hadd morogjon a varga, csak Pál
semmit sem ér.) D. Egy jó szokás — j sarut varrjon. E. — Hajnali óra
többet ér három jó cselekedetnél. D. vezet a jóra. S. —
Hajó lesz, ha jó
Egy jó szomszéd jobb egy atyafinál. lesz. Cz. —Hajtogassuk a kancsókat,
E. — Egy sem jó közlegény, ki kapi- feltaláljuk benn a jókat. Np. Hamar —
tányságra (vagy: ezredességre) nem lehet valaki ur, de késre jó. D. —
törekszik. E. — Egy se jó birka, a mely Hamar munka ritkán jó. E. — Hama-
nem birja a szrét. Ny. 6. — Egyedül rább válik jóból rossz, mint rosszból
csak az Isten
jó. D. — Egyenetlen j. D. —
Hantos földben jó búza. K.
házasságnak ritkán van jó kimenetele. — Hegedben is késbbre válik a jó.
ME. —Egyenetlen házasságnak ritka D. — Házi ellenség a test, friss a
j vége. E. —
Egyik a másikkal j, rosszra, jóra rest. Cz. — Hegyen hó,
(Esz, pénz.) KV. —
Elég szép a lány, völgyben tó, közül egy se jó, a koma-
ha j. D. —
Elkel a jó bor cégér nél- gyüjtfa pedig le-nek áll. (Elöregedett
kül is. D. — Elneveti a javát. E. — ember.) Ny. 21. —
Hirtelen munka
Elbb fordul rosszra a dolog, mint sohse volt j. Ny. 13. —
Hirtelenség,
jóra. D. — Elbb találkozik húsz rossz, harag, semmi jót nem farag. KV. —
mint egy j. D. — Elpirulás a jó er- Hitvány disznónak bre se jó. D. —
kölcs jele. ME. — Elsboldogság a Hitvány tanácsnak is jó néha a vége.
jó ész. KV. — Ember emberrel jó. KV. KV. —Id, alkalmatosság mutatja ki
— Ember hamar felejt jót, nehezen — Idvel válik a j
a jó szolgát. D.
rosszat. KV. — Ember jót remél és
-
Igyunk, szép sz
katona is. D. —
rosszat ér. S. — Emberen a br, j
-
ha fizetünk nem — Igyunk, jó. S.
lovon a szr nem sokat számit. Ny. 4. szép ha ihatunk, ugy —
szó, jó. S.
— Eredj, ha jó szelek fújnak. D. — Ismerjük már a j madarat. — S.
Ers az igazság, a szép asszony és a Isten áldja nem mindig oly mint jó,
jó bor. KV. — Ez meg a — istenhozta. Ny. — Isten a napot
jó, dió. S. 2.
Eltében sok elveszteget az ember.
jót jókra, gonoszokra egyaránt Páz- költi.
D. — Ertem uram, értem, hogy j a mán. — íziben minden j. D. — ízi-
lencse. — Farsang után elkel a ben minden j az okosnak. D. —
E. is

jó lány. D. — Fehér cip, sós Jámbor válik a j öreg. ME.

túró, fiatalból
éhség ellen igen E. — Fekete föld-
jó. — Jámbor szokott jó vén em- ifjúból
ben terem a jó búza. KV. — Fiu mag- ber KV. — Jó a bor mértékkel. válni.
zat, hadi szerencse, jó házasság, csak D. — Jó a bor meg a nadrág. foltos
az Isten dolga. D. — Ha a piac nem E. — Jó a bor, meleg a nad- foltos
j pénz nélkül, hogy volna a sokada- Cz. — Jó a bor mindenkor, hajnal-
rág.
lom. D. — Ha adsz, adj jó E. kor, Np. — Jó a fene, aki
szivvel. éjfélkor.
— Ha adsz adj ha kérsz megeszi.
jó szivvel, — J a gyermeket jóra E.
vedd jó kedvvel. KV. — Ha akarja j, szoktatni. D. — J a hosszú kol-
ha nem, hát M. — Ha az
lássa. bász és a rövid prédikáció.
irigy —J Sz.
szomorú, vagy valami rossz, a hosszú kolbász és a kurta prédi-
öt érte
vagy mást valami j. D. — Ha jó káció. — Jó a jámborság, de
lett Sz.
volna, régen volna. D. — Hajó
elkelt azzal magával nem D. — el élhetni.
vagy, magadnak vagy D. — Ha jó J a jámborság, de nem élhetni
jó. el

volna, a kutya megenné. Ny.

is — — Jó a jóakaró mindenütt.
7, vele. E.
 .

— 379 —
ML. — Jó a jó példa, ha nem követik Jó mellett van Ny.
férj jó feleség. 2.
is. — Jó a rossz példa de csak — Jó hona ugrik a kövér
D, is ; férj alul ki
a jónak. (Megtanulja belle kerülni a menyecske. — Jó hóna E. férfi alul
rosszat.) D. — Jó a potya, — Jó ugrik a kövér menyecske. E. — Jó
S. ki
a rosszra, semmirevaló a KV. földbe esik a mag.
jóra. — Jó E. futót is
-
— Jó a de mégis bor az anyja,
sör, a — Jó garad min-
utoléri halál. S,
M. — Jó a szegény embernek a hus dent E. — Jó gyümölcs mellett lejár.
is. Ny. — Jó a jó tanács, ha ké- a rossz
5. D. — Jó halászat esik is elkel,

sre is. — Jó a
D. de nem a zavarosban, Ny.
tréfa, — Jó helye van, 4.
mindéltig. M. (Mindétig. BSz.) — J mint a kutyának a talicskában. Ny.
a de nem egész
tréfa, D. — 19. — Jó helyen kereskedik, D. —
holtig.
Jó a jónak kenyerese. D. — Jó a ve- J helyen tapogat, D, — J helyen
réb, de jobb annál a túzok. D. — Jó vetette meg a D. — Jó helyen hálót.
a vén árnyékában pihenni.
fa — van, mint Dóciné ládája. (Földön.) Ny.
E.
Jó a zsákon a Ny. — Jó az
folt. — Jó helyre
8. gatyáját. (Gaz-
6. tette
acél, de tzköve rossz. B. — Jó az dag családba házasodott.) ME, — Jó
ingyen. D. — Jó az ád. KV. helyre vetette a
isten, jót Ny, 23. — feje alját.
— Jó az ád, kopasznak
isten, jót Jó nevet nem gátolja sövény. E,
is hirt,
hajat ád. D. — Jó az okos a háznál. — J, hogy két nyelvet nem adott
E. — Jó az öreg a háznál, ha baj Isten az asszonynak. D. — hogy Jó,
nincs bajt
is, Ny. — Jó az mindennek szarva nincs. D. —
csinál. 2. Jó,
öreg a háznál, ha csepp esze sincs hogy a disznónak szarva nincs.
is. — S.
E. — Jó az öreg a háznál, ha kár Jó immár neki a banyavirág (Fo- is.

nincs kárt
is, Ny. — Jó an- dormenta. Vén asszony.) D. — —J
csinál. 9.
nak a várnak, melynek értelmes a kalauz után nehéz eltévedni. D,
vezére. KV. — Jó asszony a háznak Jó katona mellett szivet vesz az ujone.
koronája. — Jó ágyat
E. magá- D. — Jó káposzta, rossz
vetett (Ha sok bor.
nak. Sz. — Jó Berecnek, ha lug az es.) — J kedve van, mint a
is, S.
(Berec észrevette, hogy felesége kötözött malacnak. Ny. 19, — J ke-
fa-
zékból issza a bort; ö a fazékra mence mellett könny a
is D. — telelés,
rájárt,noha felesége azt mondta, hogy Jó j szomszéd. — Jó
kerités, S.
lug van benne.) Ny. — Jó biró 1. kezdésnek jó a vége. fe-— Jó kez- S.
lejtia komaságot — Jó bor, szép désnek jó hagyás a vége, KV. — J
S.
feleség, csendes lelkiismeret drága kezdetnek jó a vége. — J kezdet, S.
dolgok. — borból jó ecet
E. :.Jó — Jó kocsis hamar meg-
lesz. fél siker. S.
B. — Jó bornak, jó embernek erede- a rudat. D, — Jó kormányos
fordítja
tétne keresd. D, — Jó bornak nem igazithatja a D. — J kölyök- hajót.
kell cégér. Sz. — Jó bornak cégért böl válik a j D. — Jó kutya haza eb.
ne köss. D. — Jó bornak seprje — J kutyát házallvá lehet
is jár. S. is

jó. S. — Jó borod, szép kincsed, meg- ha mindig huritják. Ny.tenni, — 2.

hitt emberre bizd. D. — Jó csont. Jó legény a bor. BSz. — JóS. lelki-
— Jó dúdoló, jó köppent. (Hörpent.) ismeretnek nem — Jó kell biró. S.
KV. — Jó ebédet ad a de halá- lelkiismeret nem
világ, száz prókátortól. fél
los vacsorája. Pázmán. — Jó jó KV. — J lelkiismeret nem szokott
fa,
gyümölcsöt terem. B. — Jó fának ága szomorkodni. D. — Jó a léc jó, tartja
idején virágzik, D, — Jó fának van sövényt. D. — J lésza
is jó sövényt. tart
férges gyümölcse. B, — Jó fának KV. — Jó l kétszer huz. Ny.
is — 4.
van rossz gyümölcse. E. — Jó fen- J télben kapál magának. D. — ló is

követ a vásárban.
vett D. — J lónak nem
(Nyelv.) — Jó kell ostor. S.
 — 380 —
madár. E. — Jó mag porban is kikel. E, —Jó volna, ha volna. D. Jó —
D. — J malom mindent megröl, Ny. volt,szép volt, mégis megholt. S. —
19. — Jó marhának könny vevt Jó zsivány, a ki elre mondja, hogy
D. — Jó mesés ritkán jó dolgos.
lelni, lopni akar. Ny. 6. —
Jobb a jó ész,
D, — mikor alszik,
Jó, — Jó nevelés S, mint a nagy ész, D. —
Jobb a jó hir
soha sem esik drágán. BSz. Jó neve- — a nagy gazdagságnál. S. —
Jobb helyre
lés legjobb szokás, E. Jó neki a — jobb kell, ide ez is jó. E. Jóból is —
tökmag is, D. —
Jó orra van. S, — megárt a sok. S. —
Jóhoz is szó fér-
Jó ott lakni, a hol becsülete vagyon a het. S. —
Jók a lovai, de rossz a
jámbornak. M. —
Jó , csak az ördögök kocsisa. (Van esze, de rosszul hasz-
rosszak, hogy elbb el nem vitték. S. nálja.)ME. —
Jók között inkább utolsó,
— Jó papnak jó a papnéja is. D. — mint rosszak között els. E, Jónak —
Jó paripa mellett szépen jár a csikó. ne hagyj, rossznak ne keress, K, —
D. —
Jó paripa nem hajt az ebuga- Jónak ne hagyj, rosszra ne keress. S»
tásra. B, — Jó pásztor a juhot meg- — Jónak ne keress, rosszra ne vesz-
nyírja, de nem nyúzza meg. S. — Jó tegess. S. —
Jónak rossz az ellensége.
pihenni olykor, de henyélni vétek. E, S. —Jónak tszomszédja a jó. D. —
— Jó portéka vásár nélkül is elkel. Jónál van jobb. E, — Jót a jobbért el
D. — Jó rosszá válik a rossz mellett. szokták hagyni, E, — Jót a rosszal
D, — Jó szakács ritkán hal meg éhen. egy lébe ne sózd. D. — Jótét helyébe
K. — Jó szappanyozás beretválás, fél
jót E. — Jótétemény helyébe
várj. jót
D, — Jó szarvastölgyes a tehene. D, ne KV. — Jótettedért jótne
várj. várj,
— Jó szél fújja a D. — Jó D, — Jótól jót tanulni, rossztól rosszat.
vitorláját.
szélnek eresztette a D. — Jó D. — Jó sövény a legjobb szomszéd.
vitorlát.
szokás gazda a háznál. D. — Jó Ny. 22. — Kár a jó házban valami
szokás, nem ebszokás. D. — Jó szokás rossz példa. D. — Keress bár magad-
sokáig D. — Jó szokás tartja az
tart. nak nekem az enyém fejet,D. is jó.

országot. D. — Jó szolga sokai tudjon, — Kerüli a mint ördög a tömjént. jót,

halljon, de keveset szóljon. — Jó D, — Kevély az atya, ha jó a D.
S, fia.

szomszéd a rosszból jót D.

is — Kevés jó van a hamar munkában.
csinál.
— Jó szomszéd vissza adja a kölcsönt. KV. — Kevés jó válik az üszögös
S. — Jó szomszédnak jó a szomszédja búzából. E. — Kevés vacsora, jó
is. D. — Jó szót sem ád, E. — Jó éjszaka. ME, — Keveset a jóból, S.
tanács aranyat — Jó tanács — Késre érik a D. — Késre-
ér. S. jó,
sohasem kés. — Jó tanácsnak válik az igazi D, — Két istáphoz
S. jó.
sincs mindenkor jó kimenetele. KV. jó támaszkodni. KV. — Ki a tiszai
— Jó táncos, rossz dolgos. E. — Jó asszony nem ette,aznemföztét- sültjét
tanítvány sem mindjár mester. D. — tudja, hogy mi a j. is — Ki egyre, S.
Jó tehén szopott. D. — Jó tehenet
alatt másra — Ki jó magot
ki jó. S. vet,
fej. (Gazdag szeretje van.) Ny. — jó aratást vár. D. — Ki magának
3.
Jó tet jótart Ny. —
falat. Jó rossz, 2.másnak se D. — Ki jó.
tolvajból válik a jó haramia. D, — Jó pokolba indul, legalább üljön jó
ugyan, de a mi sok megárt, E. — Jó szerelem.) — Kiki jó
lóra. (Tiltott S.
úszó hal vizbe leghamarább. — Jó indul a tenger partjáról. (Mun-
E. széllel
utitársaság és nyájas barátság jobb a kája elején kiki jót remél.) D. — Ki-
hat lovas hintónál. KV. — Jó vadász, nek rossz, lába se D. — Kialudt
feje jó.
rossz gazda. ME, — Jó vég köti a benne a j. D. — Kiszúrták a szemét,
munka koszorúját, E. — Jó vér nem akármi jó neki. D. — Koldust a kell
válik vizzé. — Jó víz a malmára. jó borért küldeni. (Az tudja hol árul-
S.
 — 381 —
ják a legjobb bort.) D, Korán fzött — dít jóra. E. — Minden jó lélek dicséri
káposzta estére is hamar jó. D. Ko- — az urat. B. — Minden jó annak idejé-
rán görbül, a mi jó kampó akar lenni. ben. E. — Minden jó maga idejében.
S. —
Korán megtetszik, mely tejbl D. — Minden jó bornak forrni
ki kell

lesz jó túró. E. — Koszos malacból magát. D. — Minden jónak van irigye.

válik a jó szalonna. E. —
Könnyen S. — Minden rossznak megvan a
tanulják a rosszat, nehezen a jót. KV. maga jó oldala. S. —
Minden szép-
— Könnyen tenyész a jó D. — fajta. nek, jónak vagyon rágó férge. K. —
Könnyen terem a jó bor, ha kapa a Mindenbe jó, mint a disznóhús. (Hí-
bikája. D. — Könny a jó elvesz- hirt zelgre.) Ny. 3. —
Mindennel jó, mint
teni, de nehéz visszanyerni. D. — a disznóhús. E. —
Mindenbl jó a
Könny a jó útmutatót követni. KV. sok, csak az tlegbl nem. Ny. 6.
—
— Könny a nevelni. D. — Könny
jót Mindennek elnevezte, csak jónak nem.
a rosszat megtanulni, de nehéz a jót. S. —Mindennek megvan a maga jó
KV. — Könny jó csikóból jó lovat oldala. E. —
Mindenki szereti a jó
nevelni. D. — Könny jó árunak áro- embert. B. —
Mindennél jobb a jó
sát KV. — Könny jó mar-
találni. név. E. — Mindenütt jó, de otthon
hának árosát KV. — Könny
találni. (mégis) a legjobb. D. —
Mit jó kedv-
jóval szépen bánni. D. — Könyv, vel tesz, nem esik nehezen. E. —
pénz, olvasva, rossz asszony verve Módjával jó minden. E. —
Morogjon
jó. D. —
Kutyának se jó az els Varga Pál, csak jó csizmát varrjon.
fia. E. —
Lassan érik a jó. S. — D, —Munkának egyenes jó, a man-
Latrok szerzettek a jó törvényt. KV. kónak horgasa. S. —
Nagy urakkal
— Leginkább a koldusok tudják, hol nem jó tréfálódni. E. — Nagyobb a jó
van a jó bor. D. —
Legjobb szom- hirnév a sok gazdagságnál. KV. —
széd a jó sövény. E. Legkönnyeb- — Ne bántsd a jót, mégis jó üsd a rosz-
;

ben esik, a mi jó szivböl történik. D. szat, mégis rossz. Ny. 16. Ne csak—
— Legszebb a jó leány. E. Leg- — tudd a jót, hanem tedd is. D. Ne- —
utoljára érkezik a jó. D. — Magán héz a jó marháért az alku. D. Ne- —
áll a jó emberen, hogy gazdag legyen. héz a megaggott rosszat jóra fordí-
D. — Mar a jó kutya herregetés nél- tani. D. — Nehezen jó a gyermek, ha
kül is. Ny. 4. — Margit asszony, de- szülei rosszak. D. — Nem hajt jó
res ló, ritkán válik benned jó. Sz. — paripa az eb ugatására. KV. Nem —
Megiszom a jó bort csutora nélkül is használ a jó ló, ha a kocsis nem j.
ölelem a rózsám nyoszolya nélkül is.
;

D. — Nem használ a szó, ha a kéz

Np. —
Meglapul, mint a jó tojó tyúk. nem j. E. —
Nem javai jót a he-
Ny. 5. —
Meglátszik, mely tejbl le- nyélés. S. — Nem jó a farkas fiát

szen jó túró, KV. —

Még jóhoz is magnak tartani. KV. — Nem jó a
fér szó. E. —
Még a rossz anya is fára hamar felhágni. D. — Nem jó
szereti jó leányát. D. —
Még az ebnek a gyermeknek a kés. E. — Nem
sem jó az els fia. M. Mért nem — jó a felettébb való barátság. K. —
ültél veszteg, ha ott is jó volt dolgod. Nem jó a macskát álmából felkeltetni.
E. — Mézben (mézbl) sem jó a sok. F. — Nem jó a sok szó, sok pénz jó.
D. — Mi csak bizzunk a jó istenben, M. — Nem jó a túró, ha nem jó a gyúró.
majd megadja, a mit akar. Ny. 6. D. — Nem jó cégért kötni titkos szán-
— Mind a jóban, mind a rosszban dékunknak. E. — Nem jó ember, ki
állhatatos. D. —
Mind jó ott lakni, másnak szemébe nem mer nézni. E.
hol becsülete vagyon a jámbornak. M. — Nem jó mindent kifecsegni. S. —
— Minden horgast-borgast isten for- Nem jó mindent pápaszemmel nézni.
 — —
382

D. — Nem jó mindent tudni. E. — zül azt tartják jónak, melyet levágnak.

Nem jó mindenkor csak a pénzre D. — Összegyltek a jó sültek. D. —
nézni, D.— Nem j rosszabb mint a Pajkos ritkán tesz jót. S. —
Példák-
semmi. E. — Nem jó se keze, se kése. kal válik a jó. D. — Pénz és diófa verve
D. — Nem jó sodarör a kutya. D. — jó. (Pénz élire verve.) D. Pénz ol- —
Nem jó szemmel nézi, — Nem jó S. -
vasva, asszony verve jó. E. Pénzes —
ki mindent cs^.k maga hörpent
társ, ládát, pincét jó csukva tartani, B, —
KV. — Nem jó tzzel játszani.
fel. S. Pirulás festéke a jó erkölcsnek, B.
— Nem jókért van a törvény. E, — Pozdorjás kócból nem lehet jó fona-
Nem jó vele ujjat húzni. — Nem S. — Rászorultak, mint lat csinálni, B,
jót jóra fordit az okos. B. — Nem
is — Rest a jóra, a
a jó biróra, E, friss
kell a jó bornak cégér. D. — Nem — Rest az ördög a jóra. nem jóra. D.
kell a jó ME. — Nem ke- B, — Rest mint az ördög a
fát rázni. D, jóra.
reshet annyit a jó gazda, a mit a rossz — Rest sarkantyúval D. — Régi ló jó,
gazdasszony nem tékozolhat. D, — búzából
el válik jó kenyér. D, — is

Nem mind ami jónak

jó, D. Ritka a jó kerék a régi szekérben, D.
tetszik,
— Nem minden bokorban fekszik a — Ritka csizmadiának jó csizmája. E.
jó barát. KV. — Nem minden gomba — Ritka madár a jó asszony. B. —
jó gomba. D. — Nem minden hamar Ritka madár a jó barát. E. — Ritka
tanács D, — Nem minden
jó, ami madár a jó szerencse. D. — Ritka
jó,
régi, D, — Nem minden tanács jó mint a jó anyós. — Ritka minta jó S.
tanács. E. — Néha jó cigány- borotva. D. — Ritka mint a jó ember
ló is
kézre kerül. E. — Néha a jó a kalodában. D. — Ritka mint a jó
ló is
cigánykézre szorul. D. — Néha gatya. D. — Ritka minta jó kocsis. D,
el-
hányt ebkölyökböl válik a jó kutya, — Ritka mint a j mostoha, D, —
D. — Néma mesterektl sok
:

ta- Ritka mint a jó subagallér, D, — Ritka

jót
nulhatni, (Könyv.) B. — Nincs jó mint a jó D. — Ritka mint a jó társ.
fátyol. (Gyász.) — Nincs jobb, mint vezér. D. — Ritka mint a jó zsák. D.
E.
a jó egészség. E. — Nincs jobb a — Ritka vargának jó saruja. E. —
jónál. E. — Nincs oly rossz Ritkán követi a gonoszt kert, KV. — jó.
melyben jó ne teremne.
is — Nincs Ritkán szokott a nagy emberek gyer-
S.
oly rossz kert, melyben ne teremne mekébl jó KV. — Ritkán van- válni.
jó D, —
fü, Nincs olyan kiben nak vetve a jó barátok. D. — Ritkán
— Nincs na- van jó csizmája a csizmadiának. B. —
jó,
gáncsot ne leljenek, S,
gyobb szerencse, mint a jó házasság. Ritkán vetik a mégis D. jót, alig kel.
D, — Nincs széppel ftt, hanem jóval — Rossz anyának ritka jó leánya. D.
ftt káposzta. Ny, — Nyereségnek — Rossz atyának ritka jó D. —
6, fia.

jó a szaga, akárhonnét j Rossz búzából is, válik jó kenyér. E.

(Latin,) is

D, — Nyiri kocsi, nyiri nyiri bor — Rossz csikóból válhat jó paripa.

ló, is

egy se — Oláh csak sülve

jó, B. — Rossz csikóból válhat még jó
jó. S, is
— Olyan áldott, olyan mint a D. — Rossz ember eltt csak azért
jó, fa- ló.

lat kenyér, ME. — Olyan jó a bora, rossz a mert nem D. —is jó, vétett.
m a int obb legj D. — Olykor a jó
ecet, Rossz erkölcs megvesztegeti a jó észt
katona megszalad, D, — Ott lenne
is D. — Rossz erkölcs megvesztegeti is.

jó katona, hol gombóccal lövöldöznek. a jó elmét B. — Rossz házban is. is

D, — Otthon mint a komáromj jó a jó példa. D. — Rossz hir szár-

jó,
leány. E.— Ott se a hol ajó.D. nyon
volt, a jó kullog. E. — Rossz jár, alig
Ó -bor jó és szalonna, KV,
uj — Ó hir szárnyon repül, a jó kullogva is

szalonna jó a háznál. K. — Ökrök kö- D. — Rossz kántor a jó orgona alig jár.

 —
— 383

mellett se jó. D.— Rossz kovászszal semmi jót nem farag. KV, — Szerelem
ritkán gyúrni jó tésztát. D. — Rossz se jó, ha felettébb való. — Sze-
ME.
kutya mellett a jó is eltanul. D, — rencse próbálva jó. D. — Szép asszony-
Rossz madárnak fészke se D. — jó, nak, jónak, a jó hátas lónak, kár meg-
Rosszból ritkán válik D. — Rossz- jó. öregedni. Np. —
Szép és jó, nem kis
nak ne hagyj, jónak ne keress. D. — csuda. (Együtt.) D. Szép is, jó is, —
Sajtban se jó a sok. D. — Se se jó, kegyes is. D. —
Szép is vagyok, jó
rossz, mint a krumpli, Ny. — Se 8. is vagyok, csak egy kicsit hamis va-

jó, se rossz, mint a krumpli Ny leves. gyok. Np, —

Szép is volt, jó is volt,
6, — Se se rossz, mint a sült
jó, mégis megholt. E. Szépért, jóért —
krumpli. Ny. — Semmiben sem jó
6. messze kell fáradni, D, — Szokni kell
a feletébb való. ME. — Senki felöl a jóra. D. — Szomjú ökörnek zavaros
jót beszélni nem szokott. D. — Soha, viz is jó. M. — Szomszéddal házat jó
még az anyja hasában sem volt jó, fedni. KV. — Szökött szolga nem mond
D, — Soha se hagy békét a jó káplár. uráról. Pázmán. — Távolról jó jót
D. — Soha se rongyost jó ruhá-
látni hazudni. KV. — Te jó katona, én is

ban. D. — Sok a jóból megárt. ME. jó katona, ne bántsuk egymást. K,

is is

— Sok benne szó, de kevés a D.

a — Tejnek a Ny. 18. — Test,
jó. is föle jó.
Sok id elmúlik, mig belle jó jóra E. — Tégy az ebbel
válik. rest, jót,
D. — Sok jó barát meg egy cse- utóbb seggel fordul, Ny.
fér — Tégy 6.
kély helyen. D, — Sok jó borocs-
kis jót ebbel, végre rád mordul. B, — Tégy
kát elmorzsolt életében. D. — Sok jó az ebbel, megugat ME, — jót érette.
ehetik egy D. — Sok jó ember
tálból. Tolja a kereket, mint a jó szomszéd,
elféregy helyen. E. — Sok jó fogja
kis D, — Több szegényt mint látni jót,
az ekeszarvát. D. — Sok jó meg- gazdagot. D. — Többet ront egy rossz
ló
szakad a hámban. Sz, — Sok jó példa, mint húsz jó épithet. D. — ló
megszakad, mig erkölcsét kitanulják, Törvényben nem jó a hamisság. E. —
E, — Sok jó
^ megszakad addig a Törvényben tagadás
ló M, — Tréfa jó.
hámban, mig erkölcsét kitanulhatják. maga helyén E, — Tudja melyik is jó.
D, — Sok jó vizet megutálni, ha kocsmában árulják a jó
kell D. — bort.
eredetét nézed. K. —
Sok jót evett, Túrós lepény, tejes bab, de jó volna
mig meghájásodott. D. Sok jót szül — mindennap. Ny. 22. Túróval jó a —
az egyenlség. K. — Sok petrenczé- rossz káposzta is. (Túrót megeszik,
bl válik a jó boglya. E. — Sok pró- káposztát hagyják.) D. — Uj sepr
• ott
bával válik a jó kapa. D. — Sokan jó sepr. D. — Vadászkutyának derce
jók egy kevés idre. D, — Sokat enni D. — Vadkörte akkor ha is jó. is jó,
a mézbl se D. — Sokszor a jó
jó. megérik. D, — Vajmi nehéz soká jó-
úszó belehal a vizbe.
is — Sóval nak lenni K, — Vak koldusnak fagaras
S.

jó még a hal (Ha okosan, óvato-

is. D, — Valamely bort a cigányok is jó,
san D, — Sürün vetik a
eszik.) szeretnek, jó bor KV, — Van ámjót, az,
de ritkán D. — Szakácscsal nem
kel. jó fenköve, (Nyelve.) D, — Van jó
jó haragot Sz. — Szamár
tartani. dolgod. (Van eszed, hogy ne tedd.) E.
is
a jégre ment táncolni, mikor jó módja — Van minden, mint a jó boltban. Ny,
volt. B. — Szagával jó a káposzta. 13. — Válogatva se jók szavai. D. —
(Füstölt hus szagával.) — Szelid Vásár nélkül elkel a jó áru. KV. —
E. is

intéssel, nem pálca veréssel teheted Vásár nélkül elkel a jó portéka, B, is

jóvá a gonoszt. Sz. — Szeme sem — Vásár nélkül elkel a jó lány és áll is

jóra. (Ravasz.) D. — Szemérmes mint ajóló. Sz, — Veszett fejszének nyele

a jó lány.D. — Szerelem és harag D, — Vége minden is jó, jó, jó.
 — 384

(Német.) S. — Végül marad a jó. E. sebe, mint a gylölknek csókja. KV.

— Vén fa nyugodni. E,
alatt jó — — Jobb a széna mint a szalma. D.
—
•

Vén fa árnyékában jó megpihenni. — Jobb a szinbor, mint a lre. E.

(Fiatal férfiha vén asszonyt vesz el Jobb a tehén borjastul. D. Jobb a —
vagyonáért.) Ny. 12. —
Vörös ember, teli ól, mint az üres csr. D. Jobb —
ha jó, igen jó. E. —
Vörös ember rit- a tyúk csirkéstül. D. —
Jobb a vad-
kán jó, de ha jó, igen jó. S. Vörös — körte is ha megérik. D. —
Jobb a vá-
ember, deres ló, ritkán válik abból jó. rakozás, mint a kétségbeesés, D. —
Ny.l. —
Vörös hajúban, vörös bajuszu- Jobb a vénárnyéka, mintazifjukardja.
ban ritkán szokott jó válni. Sz. — KV. —
Jobb az egész, mint a fél. E.
Vörös kutya, vörös ló, vörös ember, — Jobb az elesett, mint az elszaladt
egy se jó. E. —
Zabkenyér is jó annak, katona. D. —
Jobb az elég mint a
a ki hozzászokott. D. — Zabla nélkül sok. D. —
Jobb az enyém egy, mint
a ló sohasem leszen jó. KV, Zabos — másé kett. D. — Jobb az él kutya
lónak jó kedv az ostora. E. a holt oroszlánnál. D. —
Jobb az isten
Jobb. A jó a jobbal társalkodik. száz papnál. E. —
Jobb az ösztövér
D. —
A kenyér is annál jobb, minél alku, hogysem a birónak kövér vég-
több a szeme. D. —
Az anyja hasában zése. B. —
Jobb az útnak felérl
sem volt jobb helye. Ny., 5. Az el- — visszatérni, mintsem rossz helyre
múlt esztendk mindig jobbak. (Latin.) menni. KV. —
Jobb az útnak felérl
B. —
Az ördög is jobb volna, ha nya- visszatérni, mint eltévedni. D. Jobb —
kas nem volna. D. —
Forrás jobbika alant kezdeni és fent* végezni. E. —
száraz idben tetszik ki. E. Gyz- — Jobb egy adok, mint száz kérek. Ny.
zön a jobb. ME. —
Ész jobb ernél. 2. —Jobb egy békesség száz hadnál.
KV. —
Ha a magyar bor nem volna D. —Jobb egy enyém, mint két másé.
olyan, mint a min, mégis jobb volna E. —Jobb egy ereszked száz kapasz-
minden bornál. D. — Hadd el a jót kodónál. Ny. 2. —
Jobb egy erszény,
a jobbért. D. —
Jobb a bizonyos. E. mint két barát. D. —
Jobb egy Isten
— Jobb a bizonyos ma, mint a bizon- száz papnál. D. —
Jobb egy jó barát
talan holnap. Ny. 13. —
Jobb a disznó száz atyafinál. ME. —Jobb egy lám-
malacostul. D. — Jobb a folt, mint a pás elöl, mint kett hátul. Sz. KV. —
lyuk. E.— Jobb mini semmi
a foltos, a Jobb egy ludnyak két tyúk nyaknál.
ruha. — Jobb a
D, mint a nagyjó ész, Sz. — Jobb egy marok szerencse,
ész. D.— Jobb nagy gaz-
a jó hir, a mint egész puttony ész. D, —
Jobb
dagságnál. — Jobb a szomszéd
S. jó egy marék szerencse, mint egy véka
rossz atyafinál. D. — Jobb a juh bá- pénz. Ny. 11. —
Jobb egy óra száz-
rányostul. B. — Jobb a kanca csikós- nál. (Boldog óra.) BSz. —
Jobb egy
tól. D. —
Jobb a kevés édes mienk, rongyos szr, két semminél. D. —
mint a sok másé. D. —
Jobb a kicsiny Jobb egy száraz falat nyugodalomban,
édes mienk, mint a sok másé. E. — minttizenkét pástétom veszekedésben.
Jobb a látott mint a látatlan. Ny. 1. D. — Jobb egy szép amika (barát-
— Jobb a lovat ellenség sövényéhez, ságos kiegyezés), mint a legszebb
mint maga karójához kötni. D. Jobb — processzus. D. —
Jobb egy ujjnyi
a magyar konyha a diák konyhánál. szalonna a káposztában, mint semmi.
(Patika.) E. —
Jobb a másé. E. — KV. — Jobb egyedül, mint rossz társ-
Jobb a nagy bokor mellett. D. Jobb — sal élni. S. —
Jobb elbb félni, mint
a sók só, mint a sok szó. D. Jobb — aztán rettegni. D. —
Jobb elbb, mint
a sovány egyesség, mint a biró kövér utóbb. ME. —
Jobb fa jobb gyümölcsöt
végzése. D. —
Jobb a szeretöknek
• hoz. D. —
Jobb földben jobb búza
 "

— 385

terem. D, —
Jobb halkal, mint hir- jobbak. D. —
Nincs annál jobb ganéj,
telen. KV. —Jobb helyre jobb kell, melyet a gazda csizmáján visz a
ide ez is jó. D. —
Jobb itthon, mint szántóföldre. E. — Nincs jobb az
otthon. D. —
Jobb kevés bizonyos, — Nincs
éjjeli tanácskozásnál. KV.
mint sok bizonytalan. KV. — Jobb — Nincs
obb az özvegy életnél. KV.
késn, mint soha. D. — Jobb két tyúk- obb a hallgatásnál. KV. — Nincs
nyak egy ludnyaknál. Ny. 2. — Jobb obb mint a jó egészség. E. — Nincs
lábbal megbotlani, mint nyelvvel. D. obb a jónál. E. — Rossz kocsis min-
— Jobb lábbal megesni, mint nyelv- dig a jobb lovat Ny. — Sehol üti. 6.
vel megbotlani. KV. — Jobb ma egy nem jobb a mint tulajdon forrásá- viz,
veréb, mint holnap egy túzok. M. — E. — Száraz idben tetszik
nál. a ki
Jobb ma az idegen, mint az E. forrásnak jobbika. D. — Szomszéd
atyafi.
— Jobb ma mint holnap
itt, D. falat jobb darab. D. — Te vagy az a
ott.
— Jobb ma nekem egy kett, mint jobbik? E. — Tulajdon kunyhó jobb
-

holnap tizenkett. Ny. 13. — Jobb a más palotájánál. D.

magad kunyhója más palotájánál. E. Legjobb. A bölcseség legjobb úti-
— Jobb magán lenni, mint rossz költség. D. — A csík akkor legjobb, is

társsal mulatni. D. — Jobb más kútjá- mikor megnyakazzák. B. — A jó ne-

ból meríteni. D. — Jobb néha a hamar velés legjobb szokás. D. — A jó sö-
halál a hosszú D. — Jobb
életnél.vény a legjobb szomszéd. Ny. 22. —
néha egy jó barát, mint száz D. A közép legjobb
atyafi. KV, — A leg- út, út.
— Jobb távolról szeretni egymást, KV. jobb soha asztalra nem ételt teszik.
— Jobb valami, mint semmi. KV. — (Anyatej.) E. — A legjobb az étel
Jobb volt ezeltt. D. — Jobbak lennénk, anyatej. E. — A legjobb legutolsó fa
ha annyit nem látnánk. D. — Jobb- a gyümölcshozásban. D. — A legjobb
nak jobb lehet, van
is D. — Jót fának
is. benn a baja. D. — A legjobb
is is

elhagyjuk a jobbért. D. — Jót a jobb- legény csak a gazdával jó a mhely-

is

ért elszokják hagyni. E. — Kora halál ben. D. — A legjobb madarat soha

jobb nélia a hosszú életnél. E. Láb- — meg nem lövik, (A melyik elszállt,
hoz szokott bocskor jobb alegujabb- arról mondják, hogy a legjobb, leg-
nál. D. — Légy jobb, külömb apádnál. szebb volt.) E. —
Akármi víznek leg-
S. — Minél tovább szopta a bor az jobb a csendese. D. —
Botlásban leg-
anyját, annál jobb. (Minél tovább állt jobb a tanácsváltoztatás. K. Csak —
seprjén.) Ny. 3. —
Minél jobban —
a tejnek legjobb a föle. D. Forrá-
hevitik avasát, annál jobb acél. D. — sánál legjobb a E. — Legjobb a
víz.
Minél jobb a keresztény, annál nagyobb bor a tövén. (Pincében.) E. — Legjobb
a keresztje. KV. —
Mindenbl jobb a közepe. E. — Legjobb a középút.
a több mint a kevesebb, csak verés- KV. — Legjobb a víz forrásában. KV.
bl nem. Ny. 6. —
Mindig jobbnak — Legjobb a tulajdon forrásában.
víz
tartják az elmúlt esztendket. D. — D. — Legjobb az egyenes E. — út,
Mindig jobb a nagyobb bokorban. Legjobb az embernek máson tanulnia,
(Városban.) Ny. 2. —
Ne légy jobb KV. — Legjobb asszony, a kirl leg-
apádnál. E. —
Ö sem jobb a deákné kevesebbet beszélnek. (Német.) S. —
vásznánál. (A falusi tanitóné, deákné, Legjobb barátod legjobb iddet vesz-
korhely urát verte, mikor kérdezték tegeti. D. —
Legjobb búzának is van
mit csinál a hetes vásznat tót szap-
: alja. S. —
Legjobb elsben Magyaror-
pannal szapulom.) KV. Néha a — szágban, azután mennyországban. D.—
vásáron jobb a szép szó, mint a pénz. Legjobb futót is eléri a halál. S. —
D. — Néha az elhányt macskafiak Legjobb gazda az id. E. Legjobb —
Margalits E. : Magyar kö2iuondások. 25
 > . •

— 386 —
iskola az élet. S. — Legjobb iskola kezét, ki a boldogságot balfelül ke-
a tapasztalás, E. —
Legjobb kutya, resi, K.
melynek szeme utoljára nyilik. D, — Jobbláb. Félénk katona jobblábá-
Legjobb mester az élet. ME, Leg- — val keresi a kengyelt. D. — Nem akar
jobb orvos az idö- S. —
Legjobb ostor jobblábára állani. E.
az abrak. E. —
Legjobb örökség az Jobbszem. Jót érzek, igen csiklan-
okos mértékletesség. D. —
Legjobb dik a jobb szemem. Decsi János. —
prókátor a tokaji Antal. (Tokaji bor.) Viszket a jobbszemem. E.
B. — Legjobb szomszéd a jó sövény. Jobbágy. Milyen a fejedelem, olyan
D. — Legjobb törvény a legrosszabb a jobbágy. KV. —
Milyen a király^
erkölcsökbl származik. D.^ Legjobb — olyanok a jobbágyai. KV. Cigány —
útitárs a tele erszény. D. —
Mérték- jobbágy, galamb majorság nem nagy
letesség legjobb örökség, S. Mikor — gazdaság. S. —
Gonosz király nyomát
legjobb a játék, akkor hagyjad félbe. sok jobbágy követi. B. Nagy urak —
KV, — Minden nyavalyának legjobb esete, jobbágyok intése. KV. — Nehéz
orvosa a türolaj. D, —
Mindenütt j, eleget tenni a királynak is, meg a
de otthon a legjobb. D. —
Nem adja jobbágynak is. KV. -^ Nem gondol a
dajka a gyermeknek a legjobb falatot. jobbágy ur dolgával, E.— Se jobbágya,
KV. — Néha a legjobb deák leg- se földje, mégis szabados. D, Urak —
rosszabb mester. D. —
Ökröt is azt vesznek össze és a jobbágyok haját .

tartják legjobbnak, kit le akarnak tépik, KV, —

Zsidó jobbágy, tár
vágni. E. —
Tudomány és bölcseség kincs; tót jobbágy, zsiros konyha;
legjobb útiköltség. KV. -r- Türömolaj magyar jobbágy, pörlö társ. K.
a legjobb orvosság. S. Jobbít. A gonosz lelket akarja
Jóakarat. A nagy dologban a jó- megjobbitani, D, —' Ki a nyakast meg
akarat is elég. KV. —
Ha jóakaratot akarja jobbítani, nem tudja mi a
veszek, másnak adós leszek. B. Ha — nyakas, D. —
Szerdékes macskát
jóakaratot veszek, még azért is adós nehéz megjabbitani. (Torkos aludt- ;

leszek. E. —
Hová a szerencse esik, tejre szokott,) D.
oda fordul az emberek jóakarata is. JÓillatu. A mi bben büdös, szk-
KV. — Ki nem veheti hasznodat, értse ben jóillatu, D.
jóakaratodat. B. JÓizÜ. A tilalmas alma mindenkor
Jóakaró. Egy órai tojás, egy napi jobbízü. B, —
Ha szk a konyha, min-
kenyér, tiz esztends hal, hateszten- den falat jóíz, D, —
Idegen szakács
ds bor, tizenöt esztends leány, har- jobbízü levest fz, D, Jobbízü a —
minc esztends jóakaró kellemetes. F. szomszédasszony fzte, D. Jobb- —
T— Jó a jóakaró mindenütt. ML. — ízüen esik, a mihez munkával jutsz.
Kölcsön hoz jóakarót, visszakérés KV, —Legjobbízü a panaszos étel.
karót. KV. —
Nincs búsabb élet, mint KV, — Munka után legjobbízü az étel.
jóakarók nélkül élni. KV. —
Nincs oly KV, — Sok jóíz falatot evett, mig
kedvetlen magányosság, mint minden annyira meghízott. D. Sokszor fz- —
jóakaró nélkül élni. D. heted a párét, még se jóíz. D. —
Jobbra balra egyaránt. D. Balra — Szegény ember vizzel fz s jóízt
tekints, jobbra nézz.! E. —
Se jobbra, eszik nagy urnák elsózzák az ételét.
;

se balra. E. Ny. 6. —
Szolgának panaszos étele
Jobbkéz a balnak segitöje, E, .
— legjobbízü. D. —
Tiltott alma jobb-
Mit jobb kezed müvei, ne tudja meg a ízü. E.
bal. E. — Mit jobbkezed tesz, ne tudja Jókor. A ki jókor felkel, harmatot

meg a bal. S,!; — Nem ismeri jobb- szed. E. — Jókor jösz, elkölt a szüret..
 — 387

,KV. — Jókor érkezett a pénzoszto- otthon jól nem lakik, máshová megy
Fgatásra. D. —Már jókor kurvaságra enni. Ny. 6. — A meddig jóllakik,
áll a szeme. Decsi János. sokat fal a béres. D, — A mézzel is
Jól. Az él soká, a ki '.jól él. E. — jól lehet lakni,KV, —
Azt akarja jól- :

Elég hamar, ha elég jól. KV. Jól — lakjék, báránya is megmaradjon, D,

kente a talpát. D, — Jól megeresz- — Azt akarja, hogy jóllakjék, bárány
tette a kantárt. D. — Jól megoldotta is egészen maradjon, KV, Azt —
nyelvét. D. — megrágd, aztán
Jól akarja, hogy a kecske is jóllakjék, a
nyeld. D. —
Jól van, jó, de a nagyapó káposztais megmaradjon, E, Arany- —
se disznó. (Jól van igy is, de jobban nyal jól nem lakik az ember. B. —
is lehetne.) Ny. 24. — Ki jól akar ülni, Dajka módjára jóllakik a gyermek
ám maradjon veszteg. Ny. 5. — Ki mellett. (Javát eleszi.) Decsi János. -^
jól kezdi, jól végzi. S. — Ki jól köt, Ezzel jól nem lakom ám. D. — Fácán-
jól old. E. — Miért nem ültél veszteg, metéléssel sem lakik jól az ember, D,
ha ott jól volt dolgod. M. — Uj sepr — Egy ráklábbal akarja jóllakatni
jól seper. D. — Ülj veszteg, ha jól béresét. D. —
Elég hamar eszik, ki
van dolgod. Sz. —
Ülj veszteg segge- jóllakik. D, -
—
Elszenvedi szamár á
den, ha jól van dolgod. KV. Bolond — verést, csak jóllakhassék. D. — Fös-
ember az, a ki jobban táncol, mint a vény maga sem mer jóllakni. S. —
hogy tud. Ny. 8. Ha jóllakik, kevéssel beéri. E. -^ Ha
Jólesik. Akkor jó elhagyni az al- jóllakott is, szeme éhezik, (Telhetet-
vást, mikor legjobban esik. E. Hasz- — len.) D. — Ha nyálával jóllakhatna,
nos fáradság után esik jól a heverés. soha se köpné ki, D. Ha sültjét —
D. —Jólesett, mintha hájjal kenték eheted, ne lakj jól foghagymájával. D.
volna seggét. E. —
Jólesik, mint a — Hol jóllaknak négyen, ötödik sem
cigány lónak a rakonca. Ny. 6. Jól- — marad éhen. S. —
Hol öt-hat ember
esett neki, mint Cirbusznak az olajos jóllakik, a hetedik sem marad éhen,
pogácsa. Ny. 6. —
Jólesik, mint eb- E. —Jól ettünk, de rosszul laktunk
nek a fü. (Eb akkor eszi, ha beteg.) KV, jól. S. — Jóllakott a pénzzel. D. —
— Jólesett neki, mint öreg ebnek a Jól nem lakik, ki másnak szájával
vajalja. Ny. 5, — Jólesik az ülés, eszik, D. — Jóllakhatni a fatálból is,

mint öregnek az ütés, Ny. 5, — D, — Jóllakott a nagy semmivel. D.

Karácsonykor kalács, húsvétkor ha — Jóllakott, mint a dobi kutya a löki
lehet, pünkösdkor a kenyér is jólesik. piacon, (Kidobták, kilökték,) Ny, 6. —
(Aratás eltt fogyatékán van a paraszt Jóllakott,mint a molnár tyúkja a gara-
búzája, lisztje.) Ny. 24. ton, Ny. 8, —
Jóllakott, mint a tót
Jólelk. Ravaszt mindenkor, jó- karácsonyestén, Ny. 9. Jóllakott, —
lelküt ritkán találni, D. mint Lapu Róza az étel szagával. Ny.
JÓlélés. Kutya is megvesz a jói- 1. — Jóllakatták somfa-kolbászszal,
élésben. E. D. — Jóllakatták tatár-korbácscsal.
Jóllakás. A rákevésben több a D, — Jóllaktam vele. (Teljesen meg-
munka, mint a jóllakás. D. — Jói- untam.) E. — Ki akar lakni, saját
jól
lakásnak jóhagyás a vége. M. Min- — kanalával egyék. S. —
Ki paréjjaljól
den jóllakásnak meg kell adni árát. tud lakni, annak húst is lehet adni. S.
E. —Minden jóllakásnak van egy — Lakodalom, ha jóllakom Ny. 7. —
böjtje. Ny. 9. —
Pecsenye-forgatás, Más szájával lakik jól. E. Még a —
nem jóllakás. E. mézzel is jóllakhatik az ember. D. -^
Jóllakik. Hol a sas jóllakik, ott a Mikor két eb összemarakodik a tál
varjúnak is jut valami, Ny. 6. -—Aki felett, a harmadik könnyen jóllakik.
25*
 — 388 —
E. — Nehéz a más szájával jóllakni. jár együtt.) D. — Szépség mulandó,
(Más kegyére szorulni.) Ny. 15. — csak a jóság állandó. S. Nincsen —
Nem lakik jól az ember a pecsenyére jóság irigy nélkül. KV.
való nézéssel. KV. —
Nyálával is jól- JÓSZágf. A jószág ugy jár egyikrl
lakik. E. — Oly nagy a nyelve, hogy a másikra, mint a koldustetü egyik
kétszer jóllakhatnál vele. D. —Olyan szrbl a másikba. D. A nyúl el- —
a fiatal ember mint a csikó, ha le- nyalta a jószágot. (Sok vendégeske-
járják is, csak egyszer lakjon jól, dés tnkre juttat.) Ny. 1. Az —
mindjárt helyén van. Ny. 22. — Ugy jószága a kolduséval határos. D. —
jóllaktam mint hat. E. —Otthon is Egy jószágba két ur. D. Egy jó- —
jóllakott, másutt is ebédelt. D.— Ökör szágban két ur nem illik. B. Gazda —
húzza az igát, ló lakik jól a zabban, D. szeme Igaz
hizlalja a jószágot. E. —
— Pecsenyeforgatással nem lehet jószág el nem vesz. E. —Igaz jószág
jóllakni. D, —Soha a magáéból jól megkerül. S. — Lányágra szállt jó-
nem lakik. D, —
Szakácsné jóllakik szág egy a bitanggal, D, — Lányágra
az étel szagával. ME. —
Szépséggel szállott jószágnak nincsen maradása.
jól nem lakhatni. E. — Tyúk természet, E. — Minden jószágát elkófyavetél-
soha sem lakik jól. D. —
Ugy eszik, ték. — Papjószág nem
D. tartós. S.
mintha soha jól nem lakott volna. D. — Paripa, fegyver, feleség nem közös
Jóllakott. Éh a jóllakottal nem jószág. E. — Rossz utón nyert jószág
egyaránt dúdol. D, —
Jóllakott em- elvész nemsokára. B. — Sok a jószág,
ber nem hisz az éhesnek. S. —
Jól- kevés benne a jóság. — Talpalatnyi
S.
lakott méhnek nem kell virág. Ny. 2. jószága D. — Zrzavar meg-
sincs.
— Kapál mint a jóllakott l. D, — szomorítja a kövér jószágot is. D.
Nem egyaránt énekel az éhez a jól- Jót tesz. Ki mással jót teszen, az
lakottal. B. —
Turkál benne, mint magának keres. D. — Tégy az ebbel
jóllakott disznó a makkban. D. — jót, utóbb seggel fordul. Ny. 6, —
Válogat a pénzben, mint jóllakott Tégy jót az ebbel, megugat érette. ME.
disznó a makkban. D. —
Válogat a — Tégy jót ebbel, végre rád mordul. B.
pénzben, mint jóllakott medve a vac- JÓlteV. Sok a barát, de kevés a
korban. D. —
Válogat, mint jóllakott jóltevö. D.
medve a vackorban. E. Jótett helyébe jót ne várj. M. —
Jóltart. Könnyebb a szegényt meg- Jótetted helyébe rosszat várj, D. —
szánni, mint jóltartani. D. Jótett meghozza kamatját. S. — Jó-
Jónás. Szárad mint a Jónás toki. E. tettedért jót ne várj. D, — Soha jó-
JÓnap. Még a bodzafának is jó- tett helyébe jót ne várj, KV,
napot mond. (Vén.) D. — Milyen a Jótétemény. Jótét helyébe jót ne
jónap, olyan a fogadj Isten. E. várj, M, — Jótétemény helyébe jót ne
Jóravaló. Ki kocsmában szolgál, várj. KV. — Jótét helyébe jót várj. E.
ritkán jóravaló, S. — Jótétemény semmit nem veszt, ha
JÓreggrel. Az lesz nekem jreggel. háládatlanra esik is. E. — Ki másnak
E. —Annyi neki, mint süketnek a j- jótéteményeibl él, elvesztette maga
reggel. Ny. 22.— Pálinkás jreggelt. E. szabadságát. D. —
Semmi sem agg
Jordán brt viszen a hátán. Ny. 19. el oly könnyen, mint a jótétemény. K.

Jóséig. Hol a szemérem, ott a jó- Józan. Az okos biró a részeg em-
ság. KV. —Példát adni jóság, venni bert józan korában bünteti. D. Jó- —
okosság. E. —
Sok a jószág, kevés zan élet a részegest kerüli. S. —
benne a jóság. S. —
Szépség a jóság- Józan amit gondol, részeg arról csa-
gal Istennek nagy adománya. (Ritkán hol. D. —
Józan amit gondol, részeg
 — 389

arról papol. KV. — Ki részegen lop, jött. E. — Te is akkor jösz, mikor

akadjon józanon. D.
fel Részeg — már meglett a vásár. KV.
korcsmárosnak a vendégei sem józa- Jövedelem. Csak annyit költs, a
nok. S. —
Rögzött szokás megköti a mennyi a jövedelmed. KV. Ha egy —
józan értelmet. K. — Nehéz józanon pénz a jövedelmed, kettt ne költs. B.
visszaadni annak az embernek orrát, — Ha több a költség, mint a jövede-
melvet részegkorában elharapott va- lem, kész a veszedelem. S. Jöve- —
laki.' D. delme két pénz, mégis hármat költ.
Józanodik. Ha a bús bújában E. — Ki többet költ, mint jövedelme,
megrészegszik, búsabb lesz ha kij- hamar szegénységre Kinek
jut. E. —
aanodik. D. —
Ha szomorú megré- két pénz a jövedelme hármat költ,s

szegszik bújában, még búsabb lesz nehezen gazdagodik meg.B. Selyem —

ha feljzanodik. E. Tizszer is ki- — az élet, kóc a jövedelem. Ny. 6. Sok —
józanodik estig. D. csont a jövedelem. (Hitvány nyereség.)
J. A ki elbb jön, elbb röl. KV. D.
—A ki nem jön, ne is egyék. KV. — Jövend. Ha a jövendt tudnánk,
Amint jött, ugy ment. BSz. — Apád, kevesebbet hibáznánk. D. — Mindig
anyád ide jöjjön. E. — Eb helyett eb nagyobbnak látszik a jövend, mint a
jön.(Ha hivatal megüresedik.) Ny. 6. jelenvaló. Decsi János, — Néha a
— Ebül jött, ebül ment. E. Félre — kertész is jövendt mondhat. D.
bokor, jön a fa. E. Félre bokor, jön — JÖvendÖL Isten rád téritse azt, a
az erd. D. —
Ha gyün kendtek, lesz mit reám jövendölsz. B. Jövendöl —
kendtek ; ha hoz kendtek, esz kendtek. szolgát mindenha kerüljed. KV.
Ny. 3. —
Ha jösztök lesztek, haboz- Jövendölés. Tele van kincscsel,
tok esztek. E. —
Ha jöttök, itt lesztek, mint csizio jövendöléssel. D.
ha hoztok ehettek. D. Ha nem jösz, — Jöv- Szántóvet embernek a jöv
viszlek. S. —
Honnét jösz és hová esztendben áll minden gazdasága. S.
mész ? KV. —
Jókor jösz, elkölt a JUdka. Milyen a Juda, olyan a
szüret. (Késn jöttél.) KV. Jöjjön — Jutka. (Milyen az öreg, olyan a fiatal.)

minek jönnie kell. S. Jön a mumus. — D. —

Örül neki, mint Oláh Jutka a
S. —Jön-megy mint a bnös lélek. piros papucsának. B.
Ny. 17. —
Jön-megy, mint Apátiban Júdás. Apostolok közt is volt egy
a szatyor. D. —
Jösz te még az én Júdás. D. —
Júdás csók. E. Júdás —
boltomba. S. —
Gyöszte kárász, nincs Iskariotes. (Áruló.) D. —
Júdást fogott.
késem. D. —
Jött-ment. E. Késn — (Felakasztotta magát.) E. Tartja —
jöttél, hanem mosdjál és kendjél ki mint Júdás az erszényt. E. Tizen- —
az ajtón. (Kendjél, kendövei törülköz- két apostol közt is volt egy Júdás. E.
zél ki az ajtón
siess el innét.) K,
:
— — Vörös mint a Júdás haja. D.
Lassan j
az Isten, de ugyan elérke- Juh. A békés legelést a juhok is
zik azért. KV. —
Lovon jött, gyalog szeretik. D. — A félénk juhoknak is

ment. E. —
Megjöttem én már onnét. elre a java. D. — A jó juh mindig
(Régen tudom már én azt.) E. Mi — elbirja a maga gyapját. Ny. 24. A —
könnyen könnyen megy. S.
jön, — jó juh nem sokat béget, sok gyapjat
Nem akkor jön a halál, mikor mi akar- ad. KV. —A juh nem sokat béget, de
nók. K. —
Reggel jött vendég elmegy, sok gyapjat ád, B. —
A juhot nyirni,
este jött vendég megmarad hálásra. nem nyúzni kell. B. A pásztor —
(Es.) Ny. 22. — Szaladj kuruc, jön nyirni szokja, nem nyúzni a juhot. D.
a labanc. D. — Szekéren jött, gyalog — Az embert hordozza a ló, eteti az
ment. E. — Szekéren ment, gyalog ökör, ruházza a juh, védelmezi akutya,
 —
-

— 390

követi a majom, megeszi a pondró, D. nak, mint esztengára hajtott juhok. E.

— Az olvasott juhot is megeszi a — Ürü után mennek a juhok. D. ;

farkas, B. — Az okos pásztor nyirja JuhOZZ te. (Félre te juhászkutya

a juhot, nem nyúzza, D, Egészsé- — goromba ember,) E,
;

ges mint a mételyes juh, D, Egy — JuhbP. Gyakorta farkas

is juh-

juh nem —
Egy rühes juh
nyáj. D. börbe öltözik, B, Néha a farkas is —
az egész nyájat megvesztegeti, KV. — juhbörbe öltözik. ME.
Elballag a juh maga, de ritkán tér JuhturÓ. Fitymálják, mint a juh-
maga vissza. B, — Elfutotta az epe, túrót a piacon. Ny. 5.
mint juhot a tályog. B, —
Elébbállitot- Juhász. A juhász fejére tanította
ták a juh árával, (A bunda árát köve- bujtárját. D. — Eb a juhász bunda
telték rajta,) D, —
Ember vagy kecske, nélkül. D. — Érzi mint a juhász a
megdöfted a juhot, (Gyengén hatal- hajnalt. S. — Hátul hordja az eszét,
maskodni nem nagy dicsség,) E, — mint a juhász a botját. (Késn okul.)
Eminens, mint juhok közt a szamár. Ny. 1. —
Két pofára eszik, mint a
D, — Farkasra bizni a juhot, KV,' — juhászbojtár. D. Maga után húzza — ^^

Gyapjáért nyirják a juhot, D, '— ,

az eszét, mint juhász a botját. (Késn
Gyapjáért .szokták a juhot megnyírni, okul.) Ny, 2, —
Megbecsüli, mint
KV, — Ha a juh szomorúan legel, juhász a szamarát. S. Minden rossz —
dögrováson van. Cz. —
Jó a juhot juhásznak van jó kifogása. Ny. 6. —
hajtani is, fejni is. Ny. 1. pász- —Jó Min a juhász, olyan a bundája. D. —
tornak gyapjas a juha. D. Jobb a — Nem mind juhász, kinek botja van. D.
juh bárányostól. D. —
Juhszélre épit. .— Ritka juhász bunda nélkül. D. —
(Félre es helyen.) E.^r Kitetsz vagy, Ritka juhász rovás nélkül. D. Tudja —
mintjuhokközt a szamár. D. Köhög, — juhász, ha id változik. D.
mint a vén juh. S. —
Könnyen ballag Juhászbunda. A bojtár tett ki a
el a juh, de nehezen tér vissza. D.,.—- juhászbundán. D. Juhászbundára —
Könny a szegénynek juhait megol- bársony folt. E. Olyat aludtam, —
vasni, D, — Kövér mint a juhhús, D, mint egy juhászbunda. E. Szrös —
— - Lustoé mint a juhfark, D, Meg- — mint a juhászbunda. S. Zsiros —
állott szeme-szája, mint a bolond juh, mint a juhászbunda. D.
Ny, 6, — Megeszi a juh a farkast.
- Juhászkutya. Elveti magát, mint
(Felfordult világ,) E. —
Megjegyzett juhászkutya a homokon. D. Szrös —
juhból is elviszen a farkas, D, Me- — mint a juhászkutya farka. D.
keg mint a juh,. D, —
Megszokta mint Juss. Hasznos néha jussából en-
juh a sót,.'D. —
Mely juh a bárányt gedni. B. —
Hol semmi sincs, ott a
szereti, a kost sem gylöli. D. — Mely biró is elvesztette jussát. (Német.) S.
juh sokat bekeg, kevés gyapjat ád. D. — Nincs a papnak földön jussa. E. —
— Min a pásztor, olyan a juh. D. Nincs a zsidónak mennyben jussa. S.
Néha a juh is kevély.'.D. — Nyög mint Jut. A hol a sas jóllakik, ott a
pokolban a juh. Ny. 4, — Nyög mint varjúnak is jut valami. Ny. 6. —
a rossz juh a pokolban. Ny. 6. Os- — Dicséri az áldozókat, ha neki is jut
toba, bamba, mint a juh, E, Rászo- — —
valami. D. -
— Hadd
jusson vagy egy
kott, mint farkas a juhakolra. D, szemecske a szegény verébnek is. Sz.
Rossz juh, mely maga gyapját nem — Haragszik, mint a kinek kender-
birja, D, —Sok juh adja a sok mázsa föld nem jutott. S. Jusson is, ma- —
gyapjút, D, -- Sürü mint a juh gyapja. radjon is. E. — Jut, ha marad. F. —
D. — Szamár a juhok közt. E. — Jut is, marad is. E. — Köszönje meg,
Szokása juhot megnyirni.D. Tolong- — ha csszkéve jut neki. K. — Nem
 : —••

— 391

tudja az ember, mire jut. D. — Ugy Kaján ember. D.

Ijsul, mint a kinek dinnyeföld nem Kajáp. Nem él vele, mint kajáriak
Ny. 3.
jutott. —
Ugy kell gazdálkodni, a Jézus nevével. E.
hogy jusson is, maradjon is. E. Kajdi. Elmászott, minta kajdi köd-
Jutalom. A ki idegen ebnek kenye- mön. E.
ret ád, nem veszi jutalmát. B. — Kajla. Az Isten tudja azt, meg a
Átkozott fáradság, kinek nincs jutalma. kajla tehén. (L. Isten.) Ny. 6. Gan- —
Ny. 6. —
Cifra lakodalom, kevés . gosán pödörgeti kajla bajuszát. D. —
jutalom. D. —
Jutalom dicsérettel jár. Még a kapák közt is találhatni kajlát.
8. —
Kutyatettnek eb a jutalma. D. D. —Kajla mint a bajusz. D. Kajla —
, —
Lator latrul veszi jutalmát. S. — mint az ekeszarv. D. —
Kajla mint az
Méltó á munkás a jutalomra. KY. — ökörszarv. D. — Nagy a kajla szarva.
Milyen a munka, olyan a jutalma. KV. (Kevély.) D, — Nagy a kajla szarva^
— Ravaszságnak ravaszság jutalma. le kell törni. (U. a.) E. ,

KV. Kaka. Ha nem kaka, nem papa.

(Ha a föld nem trágyás, nem terem.) E.
Kabai. Fordítsd. kabala zászlót. Kakas. A faluhoz közelebb jobb á
S. — Kikönyökölt, mint a kabai kutya vetés, mert hallja a kakukszót. Ny* 1.

a garadra. Ny. 4. Mást gondolt,— —Akkora mint a kakasugrás. D. -^

mint a kabai muzsikus. (L. gondol.) Csak magam kakas áz udvarban* D.
Ny. 11. -e- Mit is mondott a kabai — Csak szemetén vitéz, mint a kakas.
-

asszony? S. —
Nincsenek egy akara- D. ,— Egy kakas az egész fc^lunak
ton, mint Fodor Márton lova Kábán. minden kakasát fellármázza. D. —
(Egyik jobbra, másik balra huz.) Ny. Eljön a hajnal, ha kakas nem kukorikol
11." —
Ugy járt, mint a kabai asszony, is. E. —
Eljön a hajnal,^ ha nem ku-
(Hízni akart, sokat evett, t>eteg és még korikol is a kakas. D. —
Én a kakas,
sovánvabb lett. Jóból is megárt a sok;) kend a tyúk, (Én vagyok a hatalma-
Ny. li. . sabb, nekem van több jogom.) E. —
Kacsingfat. Egy szemökkel sirnak, Ha kevély a kakas, trhet. D. — Hess,
más szemökkel ök tudják, kire kacsin- kakas! Ny. 2, —
Hess kakas, mely
gatnak. E. . , hegyes. (Büszke.) Decsi János. Ka- —
. Kacsó. Boldogok azok, kiknek kezé- kas alatt tojást keres, D. — Kakas
ben kacsok. Pázmán. (Erdélyi szerint alatt keres tojást, bika alatt borját. D.
boldog, kinek van, kit szerethet. Szenei —Kakas alatt tojást ne keress. D. —
Molnár boldog az, kinek kezében a
: Kakas is hatalmas maga szemetén. D.
kacsa, kacska. Ezt helyesebbnek tar- —Kakas is kiveszi tojásból 9, vámot.
—
tom.) Kacsod varga onnan. Ny. 2, (A tojás hegyén üres, ez a kakasvám.)
— Kacsólábon kivezették. (Ebrudon E. — Kakas király. KV. — Kakas
kivetették ; ugy kidobták, hogy lába pulyka. D. — Kakastej. (Bség.) E. —
sem érte a földet.) E, Kakas tyúk után kodácsol. D. — Ka-
Kadarka ne taszigálj. (Tántorgó kast ülteti a pulyka tojásra. D. — Kis
részeg.) B. . .
faluban újság esett, két kis kakas
Kadencia. Erre mondj kadeneiát. összeveszett. (Kitér felelet kíváncsi
ME. —
Gróf, kadencia: sróf. E. kérdésre.) Ny. 3. —
Megsarkantyúzza,
-

Kaifás. Hamis Kaifás. D. mint kakas a tyúkot. (Udvarol.) Ny.

Kain fajzatja. D. 13. —Még kakasszólás eltt. Decsi
Kajabál. (Kiált.) Nagy kaja, baja. János. —
Minden kakas a maga sze-
KV. —
Kajál-bajál. D. A ki ludas, — metén hatalmas. Sz. —
Minden kakas
az kajabál. (A ki bnös.) Ny. ur a maga szemétdombján. Ny, 7.
 :

392

Nagyobb csuda, ha egyszer eszterhára E. —

Hova megy az a kalap ? (Kis
száll a lud, hogysem napestig ott sétál ember, nagy kalap.) E. Kalapja a —
a kakas. Pázmán. —
Nem fér meg padláson maradt. (L. padlás.) D. —
egy szeméten két kakas. B. Nem — Kalapját hóna alá teszi, hogy meg ne
kaparhat annyit a kakas, hogy a jérce ázzék. D. —
Kalapot tett a fejébe.
ki ne vakarja. KV. —
Nem takarhat (Úrrá lett.) E. —
Két fejre egy kalap.
annyit a kakas, hogy a jérce ki ne B. —
Kidlt kereszt eltt nem emel-
kaparhassa. D. —
Nyakas a kakas. E. nek kalapot. (Német.) S. Le a —
— Ritka, mint a kakas-zsir. D. Ritka — kalappal! (Tisztelet, becsület neki.) E.
tyúk kakas nélkül. D. Szemetén — — Megntt a kalapja. E. — Milyen
vitéz, mint a kakas. E. Tarajos — kalapod van, olyannal köszönj. Ny. 5.
kakas. (Kurvás.) D. —
Van ott min- — Milyen a kalap, olyan a köszönet.
den, kakastej is. (Gazdag ház.) E. — D. —Min a kalap, olyan a köszön-
Vörös kakas. (Tüz. Ha vörös kakassal tés. E. —
Min kalappal köszönnek,
álmodnak, tzvész lesz.) E. olyannal fogadják. E. — Nem lehet
Kakuk. Az okos embert nem a minden fejet egy kalap alá vonni. E.
kaknk tojja. Ny. 2. Elverte a — — Pap vagy kalap. E. Restelli —
kakukot, (A palóc kakukszót hallván, kalapját levenni, talán veréb van alatta.
ott hagyta szekerét, felmászott a fára D. — Sima mint a selyem kalap. D.
és kakukolt, mig az igazi kakuk el — Ugyan derék beittam a
állapot,
nem szállott. Ezalatt a farkas lovát kalapot. — Verebek vannak ka-
B. a
széttépte, niire öa falutól kártérítést (Nem köszön.) Ny. 2.
lapja alatt.
követelt, mert kakukolásával a falu Kalapos. Ha kalapos volnék, az
— Hama-
becsületét megmentette.) E. emberek fejetlen jönnének a világra.
rább meglesz, mint a kakuk D. szól. ME. —
Vaskalapos. E.
— Háládatlan kakuk D. — elszállott. Kalapács. Elkeverte a kalapács-
Kakuk nyerte. KV. — Kakuknál is nyelet. Ny. — Elmocskolta a kalapács-
ravaszabb. KV. —
Más fészkében költ, nyelet. D. — Elszarta a kalapácsnye-
mint a kakuk. E. —Megnyerte a let. (Elvesztette becsületét, hitelét.)
kakuk. B. — Ritka, mint kakuk a E. — Ha nincs fúró, kalapács, nincs
mezn. KV. — Sokat szólott neki a a purdénak kalács. E. — Kovácsot
kakuk. (Hosszú élet.) D. — Tarka illeti a kalapács. B. — Könnyebb
mint a kakuktojás. — Fél a kakuk-
S. könyv a kalapácsnál. E. — Lesz be-
szólástól D. — Nehezen ér az több
is. lled vagy fúró vagy kalapács. D. —
kakukszót. B. — Nem meg a kakuk-
éri Nem lesz abból kovács, kinek nem
szót. (Nem tavaszig.) Ny.
él — 6. kell a kalapács. ME. — Sok kalapács
Nehéz a kakukszót várni. (Annak nem a legvastagabb vasat is meggyzi. D.
idejében.) D. — Sokszor hallott már — Ugy hogy kalapácscsal sem
fél,

kakukszót. (Vén leány.) E. lehet egy zabszemet a seggébe verni.

Kakukf. Örvend a méh,hakakuk- B.
füvet érez. D. Kalapál. Cigány ülln kalapál. (Ha-
Kalap. A tartanak tudós pap-
kit zudik.) B.
nak, köszönje a fején lev nagy kalap- Kalamáris. Meghúzta, mint Mi-
nak. Ny. 15. —
Azt sem mondta: fél- hály bátyám a kalamárist. (A cigány
kalap. (Szó nélkül távozott.) B. — a tintásüvegbl egy nagyot húzott
Csurgóra áll kalapja. (Becsípett.) E. tinta ez, nem kalamáris.) E. Tinta —
— Egy kalap Föl se
alá vonni. S. — ez, nem kalamáris. (Csalódás.) E.
veszi, mint a bakter a kalapdarabot. Kalamász dugasz. (Kulimász,
Ny. 21. — Félrecsapta kalapját. (Vig.) szláv szó : kocsikenöcs.) D.
 — 393

Kalauz. A bátor vitéznek kalauz asztag alatt buzakalászt bengézni. D.

az orra. D, —
Jó kalauz után nehéz — Könny a kepe mellett kalászt
eltévedni. D. —
Kalauz után nem szedni. ME. — Üres kalászt morzsol.
mesterség eltalálni az utat. B. Ke- — D. — Üres kalász fentartja fejét. S.
vélység a romlásnak kalauza. D. — Kaleráb. Fölséges, mint a rókusi
Könny kalauz után járni. D, Nem — kántornak a fagyos kaleráb. (Vadá-
kénytelen a szemes, hogy a vakot ka- szaton megéhezett; éhesnek minden
lauzul vegye. K. —
Ravasz embernek Ízlik.) Ny. 1.
ravasz a kalauza. D. Kalendárium. Hét országra szól,
Kalács. A dologkerülö nem sok mint a lcsei kalendárium. E. —Hét
kalácsot eszik. KV. —
A hol kalács országra szól, mint a zsidó kalendá-
nincs, a kenyér is jó, B. —
A kezetek rium. Ny. 1. — ügy áll a szája, mint
a kulacson, szemetek a kalácson kár : a tót kalendárium. (Ferde.) Ny. 2.
Ácson a karácsony, (Ács, Györmegyé- Kalitka. Az a madár igen ritka,
ben.) Sz. — Az udvari nemcsak élet melynek kedves a kalitka. Np. —
borsos kalácsot, hanem kenyérhéjat Jobban szereti a madár a szabadsá-
is ad. F. — Adnak kalácsot, de nem got, mint a kalitkában a vendégséget.
adnak tanácsot. E. — Adnak tanácsot, B. — Kés akkor betenni a kalitka
de nem adnak kalácsot. E. — Alvó- ablakát, mikoron a madár kirepült
nak álom, kelnek kalács. — Egyik S. belle. Bethlen Gábor. — Örül, mint
kezében bot, másik kezében kalács. kalitkában a csizike. D. — Ritka ma-
Ny. 3. — Ha kalács nincs, kenyér is dárnak kedves a kalitka. E. —
Ritka
jó. E. — Ha kenyered nincs, kalácsot mint a fecske a kahtkában. D. —
Szo-
egyél. E. —
Ha nincs fúró, kalapács, morú a madár a kalitkában. B. —
nincs a purdénak kalács. E. Kará- — Vad madár is megszokta a kalitkát. D.
csonykor kalács, húsvétkor ha lehet, Kalmár. Bár koplal a farkas, még
pünkösdkor a kenyér is jól esik. (Fo- sem cserélne kalmárnak ebével. D. —
gyatékán a paraszt búzája aratás eltt.) Eb a kalmár portéka nélkül. D. —
Ny. 24. —
Kenyere nem lévén, ka- Egyik kalmár a másiktól tanul. E. —
lácsra vágyódik. D. —
Ki gyzné a Farkas, ha koplal is, nem cserél kal-
szegény házát tyúkkal, kalácscsal ? márok ebével. Sz. — Farkas, ha kop-
D. — Ki keveset gyúr, kevés kalácsot lal is, még sem cserélne a kalmár
eszik. D. —
Magyarnak kalács, né- ebével. KV. — Ha bolond megy a
metnek korbács. S. —
Másnak kalá- vásárra, gazdagodnak a kalmárok. Ny.
csot igér, maga kenyerébe se eszik 17. — Hazudik, mint a kalmár. D. —
eleget. D. — Másnak kalácsot ne igérj, Hitetlen, mint a kalmár. D. —
Meg-
ha magad a kenyérbl sem harap- szokta, mint kalmár a hazugságot. D.
hatsz jót. D. —
Mézes kalácscsal csa- — Nagy kalmár az. (Csaló.) Ny. 6. —
logatják. ME. —
Nem sok kalácsot Nem mind bors az, mit a kalmár ebe
eszik, ki a dolgot kerüli. E. Rajkó — hullat.BSz. — Nem mind gyömbér,
is szereti a kalácsot, de nincs benne mit a kalmár ebe hullat. BSz. Nem—
módja. E. —
Sok a tanácsadó, de otthon gazdagodik a kalmár. D. —
nincs kalácsadó. Ny. 3. —
Sokszor a Nem szánja fagyos lábát a kalmár,
zsiros táskából ugrik ki a szép kalács. csak jó legyen a vásár. D. —
Örömest
B. — Tyúkkal, kaláescsal körülte. E. hazudik a kalmár. KV. —
Ravaszabb
— Tyúkkal, kalácscsal bánj vele. S. a görög kalmárnál. D. —
Ravaszabb
Kalász. Asztag mellett kalászt a kalmárlegénynél. D, —
Rossz kal-
szed. (Könny.) Sz. — Könny asztag már, ki lelkiismeretével kereskedik.
mellett kalászt szedni. E. — Könny E. — Szegény kalmár az, ki tartani
 — r

394 —
sem tudja portékáját, (Nagyra tartani, — Hátra van még a kanja. a gazda. E.
dicsérni.) B. — Szereti a kalmár, — Megugratták alatta a
ha (Nagyja.) E.
bolond megy a vásárra. Ny. 20. — kan ebet. (Verés.) D. — Megszabadul
Verbuválónak, cigánynak, kalmárnak tle, mint kan a tkitöl. Ny. 15. —
nem hinni. F.
kell Mérges mint a kanpulyka. — Nem S.
Kalocsa. Locsa, locsa. Kalocsai morog, mint a kankutya, D. — Száz
(Sáros. Kalocsa hajdani neve Kad- esztends kanverébnek hátul van a
zsacsa, szláv sz mocsáros hely. A
: farka. D. — Szent, mint a Bodóné
honfoglaláskor igen népes szláv város pulykája, mert kan nélkül Ny. tojik.
volt.)Ny. 8. — Szérdéken kapták a gonosz kan-
. .
'

1,
Kaloda. Eb a biró kaloda nélkül. macskát, (Aludttejen, torkosságon.) D.
D. — Falu kalodáját sem szabják egy Kanál. (Kalán.) A kanált elbb vi-
ember lábához. D, r^ Keser kalodá- szik mint szájba. B. — A tálba, ki
ban a lejt. (Tánc, verés.) D, — Kín- szart akar enni, kanalat tartson. Ny.
ban van,, mint az undi kutya a kalo- -^ A tengert kanállal hörpögeti. D. 5.
dában. D. — Nem esik vigan kalodá- — Ajtófélre van akasztva a kanál.
ban a lejt. K, — Nyakat a kalodából (Vége az ebédnek.) Ny. 11. ~ Ajtón
nehéz kihúzni. D. — Ritka, mint a jó a kanál Ny. — Cigánykanállal 2.
ember a kalodában. D, eszik. (Hazudik.) D. — Cseréptálhoz
Kalpagf. Kucsma nem kalpag. D. fakanál. D. — '
Gseréptálhoz fakanál
Kamara. Hátán kamarája, mint illik. Sz. —
Cseréptányér, fakanál.
tótnak a boltja. D. macska tisz-
.
—J (Szegény házaspár.) Ny. 7. De le- —
tán tartja a. kamarát. D. Meghúzó- — gény a cibere, csak kanál kéne bele.
dik, mint kamara végibe a guta. (L. (Rátartós szegény.) Ny. 2. — Egy ka-
guta.) Ny. 20. —
Oldalán kamarája, nállal esznek, D. —
Egy kalán viz,
mint, a baranyai embernek. D. Üres
a kamara, mégis tizenkét tál ételt pa-
— tenger a muslincának, D. Egy
gyomrában, kanál viz a tengerben. D,
— itce

rancsol. D, —^ .Üres kamarának bolond :-- Eldobta a kanalat, (Meghalt.) Ny.

a gazdája. E. —
Üres kamarának bo- 2, —
Elejtette a kanalat, (U. a.) E. —
lond a -gazdasszonya. D. Elvesztene egy kanál vizben. E,
- Kamasz. Hidon ácsorgó kamasz. Elvesztené egy kanál vizben, ha szerit
(Naplopó.) D. : , tehetné, D, —
Fél - félkanálkával a
-

Kamat. Jótett meghozza kamatját. purgyénak, (Módjával, mértékletesen.)

S. .— Kamatos pénz veled egy tálból E. — Földcsupor, fakanál. (Össze-
eszik. K. illk.) BSz.— Földfazékhoz fakalán.
Kamol. Emberbörbl kamolja a E. — Ha Örzsike nem volna, meg a
húrokat. (Kegyetlen.) D. — Húrt ka- kanál, se tudnánk
levest — enni. B,
moltak belébl. D. Ha én nem volnék, meg a kanál, ma-
Ny. 24. — Ha
.

Kampó. Korán görbül, a mi jó rékkal enne a világ.

kampó akar lenni. S. szakács vagy, kanalat fogj, oltárhoz
Kamuka. Szrben szedett pénzét ne nyúlj. D. —
Kanál mézzel több
kamukában elitta. E. legyet foghatni, mint egy hordó ecet-
Kan. Csillog a szeme, mint a kan- tel. S. — Kanál vaj el nem olvadna
macskáé. E. —
Csiri-biri kanveréb, a szájában. (Hideg szájú, hülye.) E. —
bolondot küldd odébb. S. Elesik, — Kanál vizbe is belehalhat a légy. D,
mint kan a tökitöl. E. A falu kan- — — Kanál vizben is elveszhet a szú-
ját is megölik olykor, de csak válik nyog. D. — Kanállal ette a bölcse-
más helyébe. (Senki sem pótolhatlan.) séget. E. — Kanállalette a tudományt.
K. — Kan-agár a vendég, komondor S. — Kanállal meriti a tengert. S. —
 — 395

Két kalán\Tiyal eszik. (Gazdag.) Ny. 2, Kanca. A rossz maglovat (csdört)

:— Ki júl akar lakni, saját kanalával felrugdossa a kanca. D. Akaratos —
egyék. S. ^- Ki levest akar enni, ka- kanca. D. —
Aligha kancája meg nem
nál legyen kezében. E. — Kicsiny csikózott. D. Egész nap
(Örül.) —
csupor, nagy kanál. D. — Kis bögre, nyerit a sárga kancák után. (Rossz
nagy kanál. E, — Kivitte a kutya a személyek után jár.) D. Egy kanca —
kanalát. (Nem szivesen látott ven- nem ménes. D— Jobb a kanca csi-
dég kikosarazott kér.) Ny. 14. — —
kóstul. D. Kancarugás nem fáj. (A
—
;

Mácsikot kanállal, borsót villával. csdörnek.) ME. Kancarugás nem

(Eszik.) S. —
Megfojtaná egy kanál oly — Kancatej. D. — Kanca
fájós. E.
vizben. S. —
Minden lében kanál. KV. után nyerit a csikó. D. — Kancaru-
— Minden lében egy kanál. E. — gást gyakran elnyögte már. D. — Le-
Minden moslékban kanál. Ny. 2. — rohant a paripáról, mint tótok királya
Minden moslékban kanál .a nyelve. hajdan a kancáról. Sz. — Ménló mel-
Ny. 1. —
Minden szarban egy kaján, lett a kanca falja fel az abrakot. D.
E. —Minden tálban kanál. D. Min^ — -^ Ménló ritkán rúgja meg a kancát.
denben kanál. Sz. —
Nagy kanállal D. — Nem arra kanca a búzába D.
—
: !

eszik. (Vendég.) E. Ne légy min- — Nem oda kanca a búzába! E. —

denben kanál. D. —
ííe légy minden- Paripa nem kanca. D. — Sárga kanca.
ben fakanál. (Ne avatkozzál mindénbe, (Fajtalan.) D, — Sárit, niint a kanca.
a mihez nem is érteSz.) Ny. ,5. Nem — D. — Serény kancának serény csikója
lehet a tengert kaíiállal kimerni. E. — van. D. — Soha kanca -rúgást nem
Nem mind szakács, kinek kezében a szenvedett. — Veszett kancának
D.,
nagy kanál. D. —
Oly sötét van, hogy veszett a fia. Ny. 5. .
: ,; ; „
a kanál is megállana benne. E.— Soká Kancsal nem egyéne? szivü. Sz.
fogdossák a kanalat. (Nagy vendég-? — Mint a kancsal mészáros másfél^
ség.) Ny. 8. -7-kanál zördülés
Tál, néz és másfelé yág. E. -^ V^k^-Bzet
nélkül meg nem esik. (A családban el kahcsalt. M. . . , v.; ^, .
;^ ,: /
nern kerülhet íjélia,; egy kis szóvál-
;
Kancsó, Fenekére tekint a ka,ncsó-
tás.) Ny. 6. ,--é]h:i--y nak, E, — Hajtogassuk a kancsókat,
Kanalas. Összetörte a kanalast. feltaláljuk benn a jókat. Np. — Kancsó
(Civódást keltett; a, családban.) Ny. 2. fenekére veti a keresztet. D, Mély —
Kanális. El a kanálissal. (A zom- belátásu a kancsóba. E. Szomjú- —
boriak tiltakoztak az ellen, hogy a ságnak orvossága a kancsó. D.
Ferencz-csatorna közvetlen a város Kandalló. Pislog, mint a rimóci
alá vezettessék, nehogy gyermekeik nyúl a kandallóban. D
bele bukjanak. Oly határozat, melyet Kandi Pál. (Kíváncsi.) S.
késbb megbántak.) ME, Kandó. Nagy ráment, mint Kandóné
Kanász. Egyik kanász, másik kon- fia. (Azt mondta : fia már nagyra ment,
dász. (Kondás.) D. — Ha a disznónak yalami ár-végzetü úrrá vagy káp- lett,

szarva volna, kanászt sem lehetne lár vagy generál.) B.

mellé fogadni. D. — Ha a sertés pénzt Kankó idvel se válik szrré. D.
rezelne, a kanász gazdag lenne. D.
is — Kankó nem dolmány. D. — Nagy
— Kanászra bársony nadrágot. D. — melegben a kankót. (Beteg- is viseli
Nem parancsol a kanász a birónak. D. Nyiáron két bunda, télen
ség.) -T-

Ny. 18. — Ritka kanász bunkó nélkül. kankó E. se.

D. — Válogat, mint kanász a perg- Kankus. Gyermeket szokták kan-
ben. E. — Nézgeldik, mint a vén kussal K. ijeszteni.
kanászné. Ny. 3. Kanta. Bven adja a kanta. D. —
 —

396 —
Megtalálta zsák a foltját, ecetes kanta belle. Ny. 2. — Sipot ajándékoz, hogy
dugóját. Ny. 2. — Még kantája sincs érte lovat kapjon. — Sokat KV. kérj,
s immár fúrja a bort. Decsi János. — hogy keveset — Van mihez
kapj. S.
Zsák meglelte foltját, olajos kanta du- kapni a szükségben. D. — Vizbe fúló
góját. E. habhoz kap. — Vizbe haló habhoz
S.
Kantár. Aranyos kantár szamár fe- is kap. K.
jéhez bot a tegezhez. Pázmán, — Kapa. A kapát kapának, az ásót
—
:

Fortélyos lónak jó kantár kell. Ny. 1. ásónak mondja. (Szókimondó.) B.

— Jól megeresztette a kantárt.(Kevély.) Addig kereste seinek nemességét,
D. —Ki meghiszi lovát, kantár marad mig ásóra és kapára talált. D. Ásó- —
nála. KV. —
Ki meghiszi lovát, farba kapa cimere. D. —
Ásóra, kapára nem
rúgja urát, csak kantárt hagy kezében. soká fog várni. D. —
Csak ásó, kapa
(Ki hisz lovának, megjár.) Sz. — Még választja el egymástól. D, — Csép,
lovad sincsen s már kantáron búsulsz. kapa, nyavalya, ki nem hiszi, próbálja.
KV. —Ne ereszd lógóra a kantár- KV. — Csép és kapa szörny nyava-
szárat. D. —
Nem illik vén lónak csigás lya, szegény a kenyerét alig falhatja,
kantár. (Vén embernek szép fiatal fe- D, —Csépre, kapára termett ember,
leség.) — Nem szamárra való a
Ny. 2. M, — Hosszú nyel kapával nehéz
kantár, D. — Rövidebbre fogjuk a kapálni. B. —
Kasza-kapakerl. Np,
kantárszárat. E, — Szép mint a csigás — Kasza, kapa, nyavalya, E. Ka- —
kantár. D. sza, kapa, nyavalya, csak az tudja
Kantároz. Ijedtében lova helyett micsoda, ki ezeket próbálja. D. —
tehenét kantározta. B. — Ijedtében Könnyebb a könyv a kapánál. S. —
tehenét kantározta. D. — Lófarknál Könnyen terem a jó bor, ha kapa a
kantároz az ijedt katona. E. — Tehe- bikája. D. —
Megadta mind a három
net kantároz. KV. kapáját. (Kukoricát háromszor kapál-
Kap. A kapja, az marja. E, —
ki ják. Jól megmunkálta.) E. Még a —
A mit kap, rajta szárad. E, — Azt ka- kapák közt is találhatni kajlát. D. —
pod, a mit a révész bérese. Ny. 14. Neki is elég lesz egy kapa föld, S. —
Azt kapod, a mit Bugyi a tapasztás- Nem a sok dudaszó, hanem a sok kapa
ért. (Rosszul végezte, megverték, az termeszti a szlt. D. Nem szokta, —
volt bére.) Ny. 1. —
Csak korpa le- mint deák a kapát. D. Sok próbá- —
gyen, akárhol kapni rá ebet. D. — val a jó kapa, D,
válik — Szlnek
Csak korpád legyen, könny ebet kapa a bikája, D,
kapni. D. —
Énekel a koldus, ugy Kapanyél. Ha Isten akarja, kapa-
kap alamizsnát. E. —
Énekel elbb a nyél is elsül. E. — Ki szerencsés, an-
deák, aztán kap alamizsnát. D. Ha — nál kapanyél is elsül. D. — Néha még
városon malacot kaphatsz, disznóért a kapanyél is elsül. E. — Ugyan meg-
ne menj falura. Ny. 4. Kapott, — ragadta ám a kapa nyelét. D.
mint Kemény Mihály a vármegyén. Kapar. A tyúk is szokásból kapar.
(Megverték.) Ny. 14. Kapsz egy— D. — Addig kapar a tyúk, mig szemre
hétre hat napot, a hetedikkel megtold- talál. D. — Anyjuk után kaparnak a
juk. (Rossz cselédnek szegödéskor csirkék. D. — Egy kaparja, kett falja.
mondják.) Ny. 2. —
Kétfelé kap, mint (Több a fogyasztó a keresnél.) E. —
a Dunába haló ember. M. Kétfelé — Kaparj kurta, neked is lesz. KV. —
kap, mint a vizbe haló. Pázmán. — Kaparj kurta s leszen. KV. Kaparj —
Ki sokáig válogat, végre semmit sem kurta, lesz poltura. B. Más szeme- —
kap. S. —
Kikapta a magáét, S. — tén nem kapar. D. —
Nem kaparhat
Koppan a szeme tle, mit sem kap annvit a fösvénv, mit el nem tékozol-
 —
31.K

hatna korhely fia. D. Nem kapar- — Kapás.Ballagnak a kapások,menny-

hat annyit a kakas, hogy a jérce ki ne kö megy utánok. (Lassan dolgoznak,
vakarja. KV. —
Nem takarhat annyit szidják.) Ny. 13. — Galuska, derellye,
a kakas, hogy a jérce ki ne kapar- kapások ereje. Ny. 20. —
Kapás ka-
hassa. D. — Ott kapar, a hol szemre pással, úr úrral. E. —
Kapás kapás-
talál. D. sal, úr úrral barátkozik. B. Kapás —
Kaparász. Ne kaparássz a hónom kapással, úr úrral élhet jó barátság-
alatt. E. —
Sós tengerben bajos ka- ban. KV. —
Mit isznak a kapások ?
parászni. E. (A mit kapnak.) E. — Nagy úr, kapás,
Kapaszkodik fühöz-fához. E. — mind egy rakás. KV.
Kapaszkodik, mint a körrnetlen macs- Kapca. Belekörmölt, mint vadóc a
ka. (Hiába erlködik.) Ny. 17. — Ne kapcába. (Tolakodó, szemtelen.) D.
kapaszkodj, ha körmöd nincs. E. — Bezzeg szoros most a kapca. KV. —
Ne kapaszkodjál olyan kocsi után, Csizmakapcámatsem törülném hozzá.
mely fel nem vesz. S — Ugyanazon S. — Fzik a kapcáját. (Szorítják,
egy lónak a farkába kapaszkodtak. D. bajban van.) D. — Jól felszedi a kap-
— Vizbehaló a fszálhoz is kapasz- cát. (Szalad.) D. — Kapcája is ron-
kodik. S. — Kapcája se lehetne. B. —gyos. D.
Kapaszkodó. Jobb egy ereszked Lába kapcája se E. — Minden lehet.
száz kapaszkodónál. Ny. embert lába kapcájának
2. D. — tart.

Kapál. Ásáte, kapáte. (Dolgozza- Ne légy senkinek lába kapcája. D. —

tok.)E. — Egy szlt kapálnak, D. — Nem vagyok lába kapcája. E. — Szo-
Gazda kapálja a szlt, kurvanya a ros a kapca. D. — Szorul a kapca. E.
vendégnek. (Megissza a kész D. Kapcáskodik. Buját látod, ha
bort.)
— Jó télben kapál magának. D. másba kapcáskodol. D, — Mindenbe
ló is

— kapált kiskert, második mé- belekapcáskodik.

Jól
szárszék. KV. — Kapálj kurta
B.
Kapdos. Árnyék után kapdos. F.
s le-
szen. Sz. — Kapálj kurta, lesz pol- — Kapdos hozzá, mint Bernát amenny-
tura. B. — Kapál mint a jóllakott köhöz. Bernát.) D. — Kétfelé kap-
ló. (L.
D. — Ki a szlt kapálja, pénz mel- dos, mint a Dunába haló ember. D.
lettáldást nyer. D. — Más szljét
is — Mindenhez, még a szalmaszálhoz
kapálja, magáét kapál D. — Mit kapdos, mint a Tiszába haló ember.
tatja. is
nekem, nekem, ha kapálok, lesz D. — Ne kapdoss, mint Migléczi a
fity

nekem. Ny. — Nehezebb kétszer mennykhöz. Ny. — Szelet kapdos.

2. 5.
kapálni, mint egyszer megházasodni. D. — Vizbehaló ember habokhoz is

D. — Nehéz a hosszú nyelüvel ka- kapdos. Pázmán.

pálni. D. — Parlag Péter kapálja, Kapitány. Egy se jó közlegény, ki
Muhar Maris gyomlálja. (Elhagyatott kapitányságra nem törekszik. E. —
szl.) Ny. 6. — Szomorú, mint a ki Rossz katona, ki kapitányságra nem
adósságba jár kapálni. Ny. 2. vágyódik. B. —
Vitéz kapitánynak
KapáIgfat.Más kertjében kapálgat. vitéz a századja. D.
(Más feleségét szereti.) D. Kapkod. A ki árnyék után kapkod,
Kapálás. Megszokta, mint ménló a a koncot elejti. ME. —
Árnyék után
kapálást. D. kapkod. B. —
Fühöz-fához kapkod.
Kapálódzik mint az ürge a mad- S. — Kapkod hozzá, mint Bernát a
zagon. Ny. 5. —
Még a holt is mozog, mennyköhöz. (L. Bernát.) B. Kap- —
hát az eleven hogyne kapálódznék. kod, mint a vizbehaló. E. Kapko- —
(Ha a vén is táncol, hogyne táncolna dik, mint Zsadányba a mennyk. (Ide-
a fiatal.) Ny. 2. oda egy kicsit.) Ny. 12. Kapkodja, —
 — —
398 —
mirit kutya a legyet. E, — Ki máját azután könnyen utazol. D. Deszka- —
kapkodta, ki zúzáját. D, — Minden- kapu, nagy kutya, ott lakik a jó gazda.
felé kapkod, S. Ny, 3. — Ha ablakkal beéred, né
Kappan. A kevély kappan trhe- nyiss kaput sziveden. D. Kapuba —
tetlen állat. D. —A kappant is el- kell a legügyesebb embert állítani.
unni, ha gyakran etetik. D. — Kaka- (Ostromkor.) Ny. 4. —
Nagy a szája,
sokból válnak a kappanok. D. Lóvá — mint a bécsi kapu. D: N'agy útról—
tették, mint a kappant. (Este megré- szerencsésén haza ért, kapujában tö-
szegitették, idegen csirkékre ültették rött el a lába. D. — Nagyobb a kapu
s az másnap vezette. Olyan férfira az egész háznál. B. — Nagyobbá
mondják, ki gyermekes
özvegyasz- kapu, mint a város, D. — Ne nyiss
szonyt vesz Ny. 13.
el.) annak kaput, mi az ajtón befér. E,
Kapor. Éh-kop kaporral. (Koplal.) Néz, mint birka az uj kapura. Ny. 3.
E. — Kaporse terem kertjében, D. — Szájas, mint a temesi kapu. D. —
Szapora mint az ebkapor. D. Záratlan kapu a gyermek szája. BSz.
Kapóra jött. E. —
Kapóra üti. E. Kapufa. Az özvegynek, ha aranyos
Kapós mint a heringfej. (Senki- is a kapufája, özvegy csak, Ny. 21. —
nek nem kell.) Ny. 14. Kapós, mint — Árva az árva, ha arany is kapufája.
télen a szalmakalap. Ny. 5. B. — Búcsút vett a kapufélfától. S.
Kapta. Egy kaptára húzni, D, — Kapufától vesz búcsút. M.— Otthagyta
Egy kaptára üt mindent, E. Faze- — a kapufélfánál. S,
kas korongról, varga kaptájáról be- Kapucinust nyelt, (Rekedt,) E.
szél. D. —
Kapta nem csizma. D. — Kapzsi. Egyik kapzsi, másik hab-
Két lábnak egy kaptája. B. Minden — zsi. D. —Ragadozó, mint a kapzsi
csizmát egy kaptára ver. KV. —
Min eh. D.
a kapta, olyan a csizma. D, — Nem Kar. Addig élek, a meddig a ka-
feljebb varga a kaptánál, KV, — Varga rom. (Akarom. Szójáték.) S. — Comb
ne szóljon feljebb a kaptánál. Pázmán. annak karja — Ha Isten akarja,
is, D.
— Varga a kaptánál ne tovább. D. veled leszen karja. KV. — Ha ujjat
Kaptafa. Egy kaptafára üt min- adsz, karod kéri a telhetetlen. D. —
dent. E. — Egy kaptafára húzni. ME, Karját se emeli D, — Ki ujját
fel.

— Mintha kaptafára verték volna kapja, annak karját nyújtja, D, —

is

gyomrát. (Tág.) D, — Két lábnak egy Lábára bizza, nem karjára életét. D.
a kaptafája, D, — Örül a varga, ha Karabin, A nagy karabinszáj nagy
kaptafáját kihúzta. (Kész a csizma,) gömbökkel telik. (Étkes.) D.
D, Karabuka. (Bácsmegyében.) El-
Kaptár. Here a kaptárban. D, — ment Karabukára ecetet darálni, ho-
Más a népes kaptár, más a képes nap- mokot kötözni. Ny. 2.
tár. S. Karaffa. Beste lélek, karafia, E.
Kaprozik (káprázik) a szeme, Musztafa, Karaffa és az akasztófa,
mint a holtrészegnek. D. mind a három rossz fa. Np,
Kapu. A bécsi kapun se tudna be- Karatyol, Mindig karatyol, mint a
menni. (Szk neki az út, részeg.) D, kotlós tyúk. Ny. 12.
— Az okos nem nyit annak kaput, a Karácsony. A kezetek a kulacson,
mi az ajtón is beférhet. D, — Bámész- a szemetek a kalácson, kár Ácson a
kodik, mint a borjú az uj kapura. B. karácsony. (Ács, Györmegyéberi.) Sz.
— Bámul, mint a borjú az kapura. — uj Egyszer esik esztendben kará-
E.— Bámulj kapu, ordits város. S. csony. (Szegénynek jó napja.) Ny. 21.
— Csak a város kapuján kimehess, — Fehér karácsony, zöld húsvét. S.
 •

— 399 —
— Fekete karácsony, fehér húsvét. B. kihúzni.) D. — Jobb a vén árnyéka,
— Hosszú, mint a téli nap karácsony mint az ifjú kardja. KV. —
Kard he-
felé. D. —Jóllakott, mint a tót kará- lyett guzsalyt vitat. (Forgat.) F. —
csonyestén. Ny. 9. —
Karácsonykor Kard ki kard. (Megkezddött a harc.)
!

kalács, húsvétkor ha lehet, pünkösd- D. — Kard ki, kard! dárda ki, dárda!
kor a kenyér is jólesik. (Minél köze- D. — Karddal, nem irótollal vágják a
lebb az uj búza, annál kevesebb van törököt. —
Kardot köszörül és
B.
a régibl.) Ny. 24. —
Kemény, mint békeséget kér. K. Kardot kötött.—
a karácsonyi hideg. D, —
Különös, D. —Kardot köt a bor. E. Kardra —
mint karácsonykor a tökkáposzta. Ny. került rossz feje. D. Két éles kard —
2. — Lesz még nekem karácsonyom. egy hüvelyben meg nem fér. S. Két- —
(Jó dolgom.) E. —
Már sok karácso- él kard. E. —
Kétél kard a nyelv
nyi szilvát evett. (Öreg.) D. — Meg is. E. —
Ki kardot köt oldalára, vasat
nem eszi a karácsonyi szilvát. (Nem várhat a lábára. BSz. Kiütötték a —
éri életben a karácsonyt.) D. — Meleg kardot kezébl. D. —
Könny a vizet
karácsony, hideg húsvét. B. — Nincs kardéllel kettévágni. D.— Mihez kard-
mindennap karácsony. Ny. 4. Sze- — dal férhetsz, nem kell ahhoz sok diván.
keres karácsony, szénás húsvét. S. (Beszéd alkudozás.) KV. Nem fe- —
Karádi. Eltörödött, mint a karadi nyfa kardja. D. — Nem mind katona,
menyasszony. S. a ki kardot hordoz. D. — Onönmeste-
Karc tartja a nádfalat. (Fenyíték a rét is agyonvágja a kard. D. Töb- —
kikapóst ráncba szedi.) D.
is bet öl meg a rendetlen eszem-iszom,
Karcsú mint a gyapjuzsák. E. — mint a kard. K, —
Többre megy kardja,
Karcsú mint a zsupkéve, S, Karcsú — mint szava. D. —
Ugy bocsásd hüvelybe
mint a retek, E. —
Karcsú ruha a kardod, hogy idején kiránthasd. D. —
csók. B. — Nem látszik az öltözeten, Vaskó nem kard. D.
mily karcsú az erszény s ösztövér a Kardos menyecske. S. — Oda se
konyha. E. neki, mint Kardos a fazéknak. Ny. 4.
Kard. A mi kardunk sem fzfa. D.— — Szegénység nem szerez kardosko-
A parasztra kardot kötnek s katoná- dást. KV.
nak hivják. E. —
A túróra vizet ön- Karéjt metszhet. E.
tenek, domikának mondják a parasztra ; Karika. Fából csinált vaskarika.
kardot kötnek s katonának hivják, D. (Abszurdum.) E. Forog mint a ka- —
— Az én kardom sem bodzafa. KV. — rika, D, — Friss mint a karika. D,
Az én kardom sem fzfa, az én pus- — Karika a végére. E.^^ Karikába
kám sem bodzafa. KV. —
Az én kar- fekszik, mint a kutya. Ny. 2. — Kari-
dom sem hül hüvelyébe. KV. Ara- — kát a haramia nyakára. D. — Nem
nyos hüvelyben füzfa-kard.B. Éles — lesz abból karika. Ny. 5. — Zöld ka-
a nyelve, mint a köszörült kard, S, — rikát hányt a szeme. — Ez csak egy
Éles mint a tatárkard. D. Falu — karikahajtás. B. -
— Ez neki csak kari-
fejében kardot fogni nem mindig taná- kacsapás. B. —
Megy mint a karika-
csos. B. —Falu nevében kardot kötni csapás. E. —
ügy megy dolga, mint
nem mindenkor bátorságos. Gz. — a karikacsapás. Ny. 13. .

Ha nyelvvel tzöd rá, karddal se fosz- Karmazsin. Piros mint a karma-

tod le. K. — Ha felkötötted a kardot, zsin. D.
viseld. Ny. 7. —
Ha rövid a kardod, Karó. A mely karó igen magasra
told meg egy lépéssel. B. — Hol kard^ feln, ritkán szokott ers lenni. B. —
dal nem lehet, fortélylyal neki. E. — Én is láttam karón varjut. (Nem valami
Hüvelyébe sült a kardja. (Nem tudja különös dolog.) Sz. Érti a kutyát a—
 —
400 —
karóhoz kötni. Ny. 8. Illik, mint — — mint a kaszafény.
(Nyelv.) D, Elfogy,
karóra a varjú. Ny. 6. Jobb a lovat — — Éles kasza bátrabban vágja a
E.
ellenség sövényéhez, mint maga karó- D. — Éles mint a kasza. —
füvet. D.
jához kötni, (Jobb a támadó harc, mint Farkas-kaszára bárány. — jutott D.
a védelmi.) D. — van mint Farkas-kaszára
Jól dolga, vetette. (Elpusztította.)
kutyának a karó Ny. — Karó
közt. — Fogyunk, mint a kasza
8. B. fénye.
közé mint a
szorult, — Karó (Kopunk.) Ny. — Halkai mint
kutya. E. 22. jár,
közt a potyka. (Nagy vizáradás, fenkö a kaszán. — Hamar
baj.) Cz. jár,
E, — Karón mutatja a mint fenkö a kaszán. D. — Hamar
tar-varjat. D.
— Karón varjut mutat. (Üres megfordítja a Ígéret.) — kaszát. (Ravasz.) D.
Sz. — Karót mint Bagó
nyelt, Kasza becsap káplár. — is a tilalmasba. E.
(Egyenesen, mereven Ny. — Kasza kapa kerül. Np. — Kasza,
áll.) 1. -

Kölcsön hoz jóakarót, visszakérés kapa, nyavalya. — Kasza, kapa, E.

karót. KV. — Köti az ebet a karóhoz. nyavalya, csak az tudja micsoda, ki
D. — Megszorult, mint a kutya a karó ezeket — Kaszáját próbálja. D. se feni,
közt. E. — Minden a karó mert ismét megtompul.
csínját — Kétfelé D.
hegyére — Minél vág kaszája. — Lassan mint
kiteszi. (Hirdeti.) D. a S. jár,
hegyesebb a karó, annál nagyobb fenkö a kaszán. D. — Más ember
törik
el belle. Ny. — Öreg asszony, rossz
2. vágja a — Másrétjébe kaszát. Sz. rét-
vén karó, szegény legény szomoritó. jébe ne vágd a kaszát, elveszted. D.
(Ha legény idsb özvegyet
ifjú — Megszokta, mint hajdú
elvesz.) a kaszát.
Ny. 8. — Mindent farkas-kaszára D. vet. (El-
Karvaly. Örül mint karvaly — Mintha kasza közé
a fürj- pusztít.) D. két
nek. D. volna nyaka. — Nem kilencven
esett D.
Kas. Adj énkést,tudok kast esztends ember kezébe való kasza.
is a
kötni. — Barátom az erszény, — Nem mind kasza, a mi horgas.
E. B.
rokonom a — Fenn az erny,
kas. E. — Néha a kasza a tilalmasba D. is

nincsen — Fenn az erny belecsap. — Nyomában a

kas. Sziglig. D. halál
kas erny.)
nélkül. (L. — Rokonom D. — Oly egyenes a beszédje,
kaszája. D.
a barátom az erszény. BSz. — mint a kasza.
kas, — Ráakadt kasza B. a
Sok mag kasokat
kis — Szekér- kövecsére. — Ritka kasza próba
tölt. E. D.
hezvessz-kas. — Tele van a D. — Sokfelé a
kas. B. nélkül. D. jár kaszája.
Kast. Megszárad, mint Béziné (Köpenyegforgató.) Ny. — Tilosba 24.
szoknyáján (Magán
a kast. bevág kasza. — Vastag rendet
szárította, is a E.
lepattogott.) Ny. U. vágott jól megfent kaszája. D.
Kassa. Debreceni pipa, szegedi Visszafogta a kaszát. (Ravaszkodik,
dohány, kassai tubák. ME. Majd — máskép beszél.) M. —
Visszaszegi
megfizet, ha Krisztus Kassáról meg- kaszáját. Pázmán. — Visszára fogta a
jön. S. — Kit Rozsnyón meg nem szól- kaszát. D.
nak. Szentpéteren meg nem lopnak, Kaszál. Egy réten kaszálnak. D. —
Kassán fel nem akasztanak, bátran Egy zabot kaszálnak. D. Kopott —
mehet az országon keresztül. S. helyen kaszálja a füvet. D. Maga —
Kassí. Hallgat, mint a kassi malom hasznára kaszál. E. Nehéz a ko- —
Szoboszlón. Ny. 5. párt kaszálni. D. — Nem télen, hanem
Kasza. Csak abban nem egyesül- nyáron kaszáitat az okos. D. Tudja —
hetnek ha a szénát kaszával kaszál-
: Pál, hol kaszál. D. —
Tudja Pál, mit
ták-e, vagy ollóval ollózták. (Noha kaszál. (Oka van annak, hogy így tesz.)
tudja, hogy kaszával, mégis vitatko- KV.
zik.) Pázmán. —
Elég éles a kasza. Kaszálás. Nyári favágástól, téli
 — iOl

kaszálástól, Isten rizzen. (Télen me- ifjat. KV. —

Az Öreg katona zsákba
leg, nyáron hideg idtl.) Ny. 16. hányja az újoncot. D. —
Agyba-fbe
Kaszás. Hig, mint a kaszás lé. D. — a szökevény katonát. D. Akkor —
Ertlen, mint a tt kaszás. D. —Meg- szép a katona, mikor véres (Vitéz.)
találták a mesgyét, mint az organista D.— Anyámasszony katonája. (Gyáva.)
úr kaszásai. Ny. 4. Minél több a — ME. — Baj a várban nem ka-
bizni,
kaszás, annál több a rend. D. — tonáiban. E. — Bátor a katoiTák háta
vezeti a kaszást. (Kaszás csillagot. megett. D. — Bátor katona a kávé-
Kevély.) D. házban. D. — Bátor katona a kemence
Katakul, mintáz egerszegi menny- mellett. KV. —
Bátor katona az, ki-
k. Ny. 3. —
Ötöl, hatol, habatol, nek vitéz barátja az Isten. D. Bízik, —
mint az egerszegi mennyk katakol. mint katona a lovában. D. Bízik, —
Ny. 6. mint rossz katona a lábában. D. —
Katedrába áll és az abcét sem Boldogasszony katonája. KV. Bús, —
tudja. E. mint az ervel szedett katona. D. —
Kati csak szokásból táncol. D.
is Büszke, mint az ujonc-katona. D. —
— Kis Kati is megteheti. E. Kis — Cifra nyomorúság a katonaélet. E. —
Kati is tudja. E. — Könny Katit Csak a várban bízik, nem katonáiban.
táncba vinni. D. — Könny Katót D. — Csak biztatja, mint katona a
táncra vinni. E. — Könny Katót szolgáját. KV. —
Csak jó katona a
táncba vinni, ha neki kedve van rá. is Pálfi. D. —Egy katona nem sereg. D.
B. — Lassan belejön, mint Katiba a — Én is voltam katona, mig a cipó
gyerek. Ny. 7. —
Lusta Kati, rest kisült. Ny. 6. —
Felvitte Isten a dol-
anyának leánya, D. Lusta Kati — gát, mint az abrakmér katonának.
rest Ferkóval sürög-forog egy korsó- Ny. 2. —
Félénk katona jobb lábával
val. D. —
Ne gyelegj, mint falu-farka keresi a kengyelt. D. —
Félénk katona
Kata. (Kóbor.) Ny. 5. Katicáskodik — a rendnek botránkozása. D. —
Félénk
a konyhán. Ny. 6. katonának hátul van a sebe. D. —
Katlan. Fekete, mint a katlan. D. Félénk katonának hátul van a szeme.
— Zörög, mint macska az üres kat- (Fut, visszanéz.) D. —
Félénk katonán
lanban. D. a mellvas is reszket. D. —
Fiatal ka-
Katolikus. A bor legyen római ka- tonából válik a vén koldus. B. —
tolikus hitében (ers), legyen reformá- Fontra ád mindent, mint katona a
tus (tiszta), legyen zsidó (keresztelet- szénát. D. —
Ha a királyok össze nem
len) legyen luteránus (se hideg,
és vesznének, a katonák sem kapnának
se meleg). S. üstökbe. D. —
Három katona, kilenc
Katona. A katona halál fia. E. — puska. D. —
Hátul van a sebe, vitéz
A katonának olcsó a vére. E. — A két- katona volt. (Gyáva, megfutott.) E. —
ségbeesett vagy katona, vagy barát Húst a katonának, szénát a lovának.
leszen. KV. —A ki máskép nem tud E. — Idvel válik a jó katona is. D.
megélni, vagy barát, vagy katona le- — Ingre verik, nem az inget a kato-
gyen. B. —
A parasztra kardot kötnek nán. D. —
Isten is a bátor katona
s katonának hivják. E. A túróra — mellett hadakozik, D, —
Jó katona
vizet öntnek, domikának mondják a ; mellett szivet vesz az újonc. D. —
parasztra kardot kötnek, katonának Jó volna ugy-e a katona-béles ? D.
hivják. D. —
A szkség vagy katonát, — Jobb az elesett, mint az elszaladt
vagy barátot tesz a deákból. D. A — katona. D. —
Katonadolog. E. Ka- —
városházánál vasas katona. (Rab.) D. tona ne lábára, hanem kezére bizza
— A vén katona gyakran megveri az életét. B. — Katona volt, legyet se

Murgaüts E. : Magyar kílzinomlások. 26

 —

402 —
ltt. D. — Katonának legnagyobb el- — Szórja, mint katona az adtát, E,
lensége a félsz, D, —
Katonának szép — Szökött katonának nincsen bére.
a neve, de eb az élete. B. —
Kára Cz, — Te is jó katona, én is jó ka-
katona. D. — Kevély koldus, tudatlan tona, ne bántsuk egymást, K. Vajmi —
pap, félénk katona, ostoba vezér. D. ers katona az ördög. D. — Vasas
— Ki a haláltól fél, ne legyen katona. katona se veri vissza, D, — Verbun-
D,— Ki papot, diákot, katonát szeret, gos katona, (Szemtelen,) D,
az megjárja. ME. — Közkatonából Katonaság*. A cibil törvényre nem
(Kevély.) D, — Leghama-
lett tiszt. hallgatnak a katonaságnál. Ny, 18. -

rabb elesik a félénk katona. E. — Leg- Annak tetszik a katonaság, a ki nem

hamarabb elvész a félénk katona. D. próbálta. D, —
Katonaság, cifra nyo-
— Lófarkánál kantároz a félénk ka- morúság, ME.
tona. B. —
Lófarkánál kantároz az KatUSka ember, B, — Katuska
ijedt katona. E. —
Lóra katona, te- férfi, E.
hénre hajdú. D. —
Ma diák, holnap Kazal. Baglya nem kazal, D, —
katona. (Diákból minden lehet.) E. — Ha a disznónak szarva volna, egy ka-
Merész katona mellett a félénk is vi- zal sem maradhatna, E. Ha a ve- —
téz. D. — Még a katona is három rebek a kazalra szoknak, a váz se
tyukmonyat szeret. B. —
Nehéz a ka- verheti el ket, D, — Kazalban szé-
tonakenyér. B. —
Nehezen szabadul, nája, (Szerencsés,) D. — Kazalban
mint katona a kisasszonytól. Ny. 3. tüt keres, E, — Ugy
neki, mint áll
— Nekiszokott katona az adtának. D. ökör a kazal szalmának, E,
— Nem mind katona, ki kardot hor- Kazán. Fekete mint a kazán. D. —
doz. D. —Nem sokat tehetni fel oly Kazán a fazéknak nem hányhatja
leány szüzességére, ki mindig a kato- szemére a feketeséget. D. Meleg —
nákkal jár, K. —
Néha a katonán is mint a kazán. D.
ert vesz a félsz. D. —
Nincs az okos- Kába. A kába is többet tud nála.
nál semmi katonadolog. (Baj.) D. — D. — Sok kába közt elvész az okos.
Nincs nehezebb a katonakenyérnél. E.
KV. — Olykor a jó katona is meg- Kacsa. Anyja után úszik a kacsa.
szalad, D. —
Ott lenne j
katona, hol D. —Boldog az, kinek kezében a
gombóccal lövöldöznek. D. Ónodi — kacsa. M. —
Jó példát ad a tyúk, de
katonának átka van rajta, (Nem végez kacsái nem követik. E. — Kacsatal-
semmit.) Sz, —
Öreg katonának éle- pon forog. (Ügyes.) E. Szive ha- —
sebb a kardja. K. —
Pápa katonája, sadjon meg, mint a Mendi kacsájá-
(Gyáva,) D, —
Porciószedö kegyetlen nak. Ny. 3.
katona. D. —
Rossz katona, ki el nem Kád. Egy kádban fürdenek. D. —
birja fegyverét. E. —
Rossz katona Feneketlen kád, KV, Ha egy kád —
az, kinek a fegyvere is nehéz, KV. — méz egy pénz volna is, de a kinek
Rossz katona, ki generálisságra nem nincs, meg nem veheti. B. — Kiki
vágy. D. —Rossz katona, ki kapi- maga kádjáról dézsmál. ML. — Ma-
tányságra nem vágyódik. B. Semmi — gad kádjáról dézsmálj, ne bántsd a
az, katonadolog. B. —
Sirhat az az másét. Ny. 21. —
rzi, mint Veres
édes anyja, kinek katona a fia. Np. Miska a kádat. Ny. 6.
— Sokat talpal a gyalog katona, mig Kádárta. Liter mit ér ? Rátót még
lóra kap, D. —
Szebb az elesett, mint annyit se ér. Kádártába kár kenyér.
a megszökött katona, D. Szenvedni — (Veszprém melletti falvak.) Ny. 1.
katona dolga. E. —
Szenvedni katona Káka. Csomót keres a kákán. M.
dolga; sok az ura, fényes szolga, B, — Kákán csomót keres. Pázmán. —
 403

Ertlen mint a káka. D. — Káka — Felséges, mint a rókusi kántornak

bélü. (Finyás gyomrú.) E. — Káka a fagyos kareláb. Ny. 1. —
Ha a kán-
gvomor. D. — Köteked kákán gör- is tor jól kezdi az éneket, jól viszi a nép.
csöt talál. Ny. — Ki sok vizet
8. iszik, D. —
Hála legyen a papnak, megellett
káka nö a hasában.
S. — Nem káka, a kántor. Ny. 7. —
Jól kezdett ének
hogy valami csomót ne találj benne, nem nehéz a kántornak. B. Jól —
D. — Nem mind káka, a mi csomót- kezdett éneklés kántornak nem nehéz.
lan. D. — Sohase lesz a kákából osz- E. —
Kántor se ér valamit énekes-
lop. D. — Somfa nem káka. D.
ö, könyve nélkül. D. — Kántorok, jó bo-
Kákom-bákom ember. D. rok, nem szárad meg a torok. E. —
Kállai. Eljárja még a kállai kettst Köhögés jó mentsége rossz kántor-
és a debreceni kopogóst. S. nak. E. —
Köhögés igen jó mentsége
Kálvinista. A rossz asszony kál- a ravasz kántornak. D. Ostoba, —
vinista kereszt. Ny. 2. — Áll, mint a — mint a gigéji kántor. Ny. 5. Papot
kálomista hit.— Kálvinista menny-
E. barátságért, kántort imádságért bér-
ország. (Kaszáslé.) E. — Kálvinista — ben nem tart az ember. D. Rossz
olvasó. (Pénz.) Ny. — Kálvinista
9. kántor a jó orgona mellett se jó. D.
varjú. E. — Luteranus cigány, kálvi- — Rossz kántor a szép éneket is el-
nista kmves, okos orosz, döglött D. — Rossz kántort meg-
rúlitja. is

szamár ritkaság. — Nehéz, mint a szok a

S. E. — Végtére a rossz falu.
kálvinista dob. Ny. — Nyakas, mint kántorhoz hozzászokik a
5. D. is falu.
a kálomista. B. — Vastagnyaku kálo- Kánya egy nap nem szállja föld- el

mista. (Makacs.) E. (Gazdag.) D. — Hol vigyázatlanjét.

Kályhát riz. B. — Lyukas kályha, a leány, csirkét a kánya. D. — ellik

minél tovább sározzák, annál folto- Lapul, mint kánya eltt a csirke. D.
sabb. Cz. —Mihez kályha mellett — Megvág, mint a kánya. D. Mely —
szokol, asztal fején pirulsz érte. K. — i
galambot megtépett a kánya, az en-
Nem tarthat örökké, mint a lévai nek tollától is fél. D. —
Még a tyúkfi
kályha. (Amint elkészült, összedlt.) is meglapul, ha kányát lát. E. —
B. — Nem tarthat örökké, mint az Nyomkodja, mint kánya a malacot.
ivándi kályha. Ny. 1. —
Vitéz a kályha Ny. 6. —
Olyan, mint a kányától meg-
mellett. E. koppasztott tyúk. (Rongyos.) Ny. 6. —
Kám. Hiába Kámba búcsúra. (Nincs Sivit, mint a kánya. D. —
Tyúk is le-
búcsúja, mert se temploma, se papja.) lapul, ha kányát lát. D. —
Viszi, mint
B. a kánya a fiát. Ny. 17.
Kámfor. Elpárolgott, mint a kám- Káplán. Korcsmárosné kápolnája,
for. B. i
a korcsmáros káplánja. (Részeges.) D.
Kámzsa. Elbujt, mint a barát a !
Káplár. Karót mint Bagó
nyelt,
kámzsába. S. '

káplár. (Egyenesen,mereven áll.) Ny.

KánciÓ. Az ökrök seggébe verte a '

1. —Káplár után harmadik tiszt.

kánciót. (Otthagyta az iskolát, ökröt
'

(Közember.) D. —
Sohse hagy békét
hajt.) B. a jó káplár. D. —
Vagy generál vagy
Kántál. Kés ünnep után kántálni. káprál. D.
E. Kápolna. Egy kápolna nem tem-
Kántor. Barátzsák,kántortorok plom. E. — Egy kápolnába járnak. D.
nehezen telik. D. —
Bús, mint a ko- — Hol Istennek templomot építenek,
ledátlan kántor. E. —
Búsul, mint a i ott mindjárt az ördögnek is kápolnát
koledátlan kántor. D. —
Ebadta kán- állítanak. (Faluhelyen a nagykorcsma
torja, bár a péntek is utánad esne. Sz.
j

a templom közelében van.) D. Eo\ —

26*
 404

Istennek házat építenek, kápolnát gug- gyobb az emberség a káposztás hús-

gaszt mellé az ördög, E. Kerüli, — nál. KV, —
Nagyobb az emberség
mint Mesztegnyei a kápolnát. K, — a káposztás koncnál. KV. Sorja —
Kerüli, mint ördög a kápolnát. D, — van mindennek, mint a káposztás hús-
Kerülgeti, mint ördög a kápolnát. BSz, nak. (Meg kell szolgálni,) Ny, 6,
— Korcsmárosné kápolnája. (Része- Káptalan. Az én fejem sem káp-
D. — Még akkor a
ges.) temploma falu talan. Ny. 4. — Annyit
tud, mint egy
iskápolna volt. D. Templom mellé — káptalan. E. —
Baj van a káptalan-
guggaszt kápolnát az ördög. E. ban, (Fejben,) E. —
Ha káptalan lett
Káposzta. A káposztából kifelejti volna feje, eddig elfelejtette volna. D,
a szalonnát. (A javát.) KV. Azt — — Káptalan volna a feje, ha meg
akarja,hogy a kecske jóllakjék, a ká- volna zsindelyezve, D. —
Nehéz he-
poszta is megmaradjon. E. Büzivel •
— lyütt van szarvas az erdben, levél a
j a káposzta. (Füstölt hússal.) E. — káptalanban. (Nehezen hozzáférhet,
Elöbbvaló a becsület a szalonnás ká- biztos.) E.
posztánál. E —
Hadban legtöbb a vá- Kár. A kár haszonba jár. (Tanulni
gott hus, legkevesebb a káposzta hoz- belle.) Ny. 8. — A kárnak nincs ura.
zá. D. — Hallgass kása! elöbbvaló a Ny. 10. —A kárt semmiért is oda
káposzta. Ny. 1. — Jó káposzta, rossz lehet adni. D. — Az esztelen a maga
bor. (Ha sok az esö.) S. — Jobb egy kárán, a tolvaj más kárán tanul. D, —
ujjnyi szalonna a káposztában, mint Boldog, ki más kárán tanul. B. — Bo-
semmi. KV. — Káposztába hus is londnak bú a járása, kár a társa. D.
kell. Ny, 8. — Káposztáját gyertya- — Bolondnak fapénz is jó, ha elveszti
faggyúval zsirozza. D, Ki káposz- — sem kár. M. —
Bolondnak bot kell s
táját nem szereti, húsát nem érdemli, fapénz a markába, ha elveszti, ugy
D, —Kinlódik, mint a káposzta hus sem — Eb ebre fogja a
kár, Ny, 14.
nélkül. Ny. 8. —
Korán fzött ká- kárt. D. — Egy garasos emberbe száz
poszta estére is hamar jó. D. — Mind forintára kárt ne tegyünk. (Gyöngére
a kecskét, mind a káposztát megtartja. nagy terhet ne rakjunk.) Ny. — 6.

D, — Minél jobban tapodják a káposz- Egy kárból két — Egy kárból

kár. E.
tát,annál hamarabb érik és jobb is. kettt D. — Egy
csinált. lencse itce
D, — Nincsszéppel ftt, hanem jó- kárért a biróhoz megy. D, — Egy pénz
val ftt káposzta. Ny, 6. Nyugszik — ára haszon nincs a legnagyobb kár-
az úrban, mint a szováti káposzta a ban, D. — hogy kárba ne
Elkölti,
rektorban. S. —
Ördög vigye a ká- vesszen, D, — Ha ers a nem zár,
posztát, ha disznó eldöglött. E. Sok — súlyos a kár. D, — Ha valakit fel-

káposztafej kell egy tágas hordóba. akasztanak, csak a varjú mondja feje
D. — Szagával jó a káposzta, (Hússal.) felett, hogy: kár. D. — Haszon nem
E, — Több az emberség a szalonnás — Haszonba ment
lehet kár nélkül. B.
káposztánál, — Többet ér a becsü-
S. a kár. (Okulás.) E. — Hirtelenség
let a szalonnás káposztánál. Ny. 9, — megárt, sietség hozhat KV. — kárt.
Túróval jó a rossz káposzta is, (Disz- Jó az öreg a háznál, ha kár nincs is,
nóhússal.) D. — Ugy lecsapták a fejét, kárt csinál. Ny. 9. —
Jobb kárt val-
mint a káposztát. D. — Vén palánta, lani,mint pörbe indulni. E. Kár a —
kész káposzta. D. bolondra szép szót vesztegetni. E. —
Káposztás kertbe néz. (Kancsal.) Kár a fiatalt levágni, D, — Kár a jó
B. — Káposztás kertbe néz, tele van házban valami rossz példa. D. — Kár
ravaszsággal. D. — Nagyobb a böl- a ludra szénát vesztegetni. (Asszony-
eseség a káposztás húsnál. Sz. — Na- nak bort adni.) Ny. 1. — Kár a vitéz-
 —

— 405

nek, serény paripának megvénhedni. D. — Okos gazda kárt is jóra fordít.

KV. — Kár az ers vitéznek meghalni. E. — Okos gazda néha a kárt hasz- is

D. — Kár haszonba ment. (Okultak nára D. — Ohordóba forditja.

bor, uj
rajta.)B. — Kár hitvány éneket újra két kár lesz belle. E. — Öreg ember-
kezdeni. E. — Kár, hogy a szivén nem kár. Ny. — Ritka ember,
ért 8.
ablak nincs. D. — Kár, hogy az ökör más kárán szemét ki D. — kisirja.
erejét nem tudja. D. — Kár, hogy Ritka varjú kár nélkül. D. — Rossz
eddig D. — Kár, hogy nagy füle
is élt. nyereség hasonló a kárhoz. (Latin.)
nincs. (Bolondokat beszél.) Ny. — Ny. — Sem károm, sem hasznom
5. 7.
Kár, hogy nyele nincs. D. — Kár, benne. KV. — Sietség hozhat kárt.E.
hogy oly hamar ért meg a tök. D. — — Sok kárban kevés a haszon. D. —
Kár ishaszonra fordul. D. — Kár Sok kárt tesz a korcsmáros, mig rajta-
nyitja bolondnak szemét. K\'. — Kár kapják. D. — Szarnak, kárnak nem -

szokta okossá tenni az embert. KV.- akad gazdája. Ny. 4. — Szegénynek

Kár után kés a bánkódás. S. Kár — csak egy pénz is oly kár, mint a gaz-
után kés a búsulás. E. Kár után — dagnak száz forint. KV. Szeren- —
okosabb az ember. B. —
Kárán tanul csésen tanul, ki más kárán tanul. BSz.
a bolond. M. —
Kárán tanul a bolond, — Szép a legény, kár hogy esze nincs.
mégse eszes. D. —
Káron szokott D. —Szép asszonynak, jónak, a jó
ember tanulni. B. —
Kárán tanul a hátas, lónak kár megöregedni. Np. —
magyar. —
Kárnak, szarnak nem Szép volt tündér de sok kárt
Ilona,
akad gazdája. Ny. 6. —
Kárt kárral is tett. D. —
Sznik a haszon, támad
tetéz. Ny. 2. —
Kevés kár nem sok a kár. (Latin.) S. —
Tarka mint a kár.
haszon. B. —
Kevés kárban sem nagy (Sokféle.) D. —
Többrl több a kár. D.
a haszon. E. —
Kevés kárban nem — Török, torok sok kárt tett az
szokott nagy lenni a haszon. D. — országban. E. —
Üres dió, üres pohár,
Kés kár után búsulni. E. Kés — ha eltörik sem nagy kár. E. Vitéz —
kár után a búsulás. KV. Ki bogár — férfinak, serény paripának kár meg-
után jár, gyakran követi kár. KV. — öregedni. KV.
Ki kárt tehet, az hasznodra is lehet. KáPOS többet vétkezik, mint a kárt-
KV. —Kicsiny a szú, de elég kárt tevö. (Káromkodik.) Ny. 4. — A ki
tehet. D. —
Korpát a vén ebre vesz- káros, bnös is. Gyóntató
Ny. 22. —
tegetni nem kár. D. —
Lusta asszony eltt káros a titkolás. E. Káros —
kárt vall mindenben. D. — Lustának bánkódjék. D. —
Kett káros a ház-
a kenyér is kár. D. — Maga kárán nál rossz pénz és gaz cseléd. Ny. 20.
:

tanul a magyar. S. — Más kárán — ta- Kinek káros, kinek hasznos a vásár.
nul az okos. D.— Más kárán tanul a D. —
Orvos és gyóntató eltt káros a
tolvaj.D. — Más kárán E. — tanulj. titkolás. D.
Másnak kárán ne D. — Másnak
örülj. Kártev. Várják, mint konyhába a
vesztére, magának kárára D. — él. kártev kutyát Ny. 6.
Mig a tolvajt rajtakapják, sok kárt Kártvall. Hamar kártvall, ki tátva
tesz. D. — Mig a rossz korcsmárost tartja a kincset. D. — Hamar kárt-
rajtakapják, sok kárt tesz. K. — Nem vall, ki a kincses ládát nyitva tartja. E.
a kár nyitja fel eszét. (Okos.) D. — Kárvallás. Három a rossz vallás:
Nem jó óbort uj hordóba tölteni, mert kárvallás, szégyenvallás, búvallás. E.
két kár lesz benne. KV. Nem sok — — Kárvallás a bolondnak is felnyitja

kárt tesz a vizben. E. — Nincs fél- szemét. D. — Kárvallása nem kár, ki

pénzen száz arany kár. E. Nincs — maga kedvén E. — Legnagyobb
jár.
olv kár, mely valakinek ne használna. kárvallás a nyelvben. D. — Leg-
 — -

— 406 —
rosszabb vallás a kárvallás. B. — (Kitoló nem szoktató, marasztaló.) E.
Minden vallás jó vallás, csak a kár- — Csak a vajasát eszi a kásának. KV.
vallás rossz. E. — Minden vallás jó — Egy kását fújnak. D. Ez még —
vallás, kivéve a kárvallás. Ny. 4. — csak a szoktató kása. E. — Fed alá
Minden vallások között legrosszabb a a pattogó kásával. B. — Fordítja hitét
kárvallás. D. mint a kását. D. — Forog mint a
Kárvallott. Bolyong mint a kár- macska a kása körül. D. — Forgoló-
vallott lélek. Ny. 2. — Bús, mint a dik mint macska a forró kása körül.
kárvallott cigány. D. — Búsui, sóhajt, E. — Fújd meg a kását. E. — Hall-
fohászkodik mint, a kárvallott cigány. gass elébbvaló
kása, a káposzta. Ny.
E. — Komor, mint a kárvallott. D. 1. — Hamar felfortyan, mint a forró
Sétál, mint kárvallott görög az üres kása. D. —
Hig kása, kemény kása,
boltban. E. kása leves, kása. (Mind egy manó.) Ny.
Kárál. Mely tyúk sokatkárál, keve- 22. —
Kása az esze. D. Kása, —
set tojik. E. Isten áldása. B. — Kása nem étel. D.
Kárász. Jöszte kárász, nincs ké- — Kása nem étel, tót nem ember, coki
sem. D. paszuly. Ny. 3. — Kása van a szájá-
Kármin. Piros mint a kármin. D. ban. (Érthetlenül beszél.) Ny. 2. —
Kárhoz. Örül, mint a vizbe kár- Kerülgeti m.int a macska a forró kását.
hoztatott rák. D. S. — Kinek száját megégette a kása,
Károg". Addig jár az ember a var- a viztl is irtózik. D. —
Kinek egy-
juk közé, hogy végre megtanul ká- szer megégette a száját a kása, az az
rogni. Ny. 6. aludttejet is megfújja. E. Kinek a —
Káromkodik. Fele kenyere a kása megégeti száját, még a tarhóját
káromkodás. Ny. 5. —
Káromkodás- is — Kitoló kása. —
megfújja. KV. D.
nak harag a vége. Ny. 5. Ha a sze- — Kozmásodik a kása. (Baj van.) Ny. 18.
gényt szidalmazod, istenedet károm- —
Könny a kását megrágni.
- — D.
lod. K. —Huszárosán káromkodik. Könny a hideg kásával D. — kínálni.
ME. —
Káromkodik mint a csikós. E. Lassan kása, ne pötyögj. (Fiatal hall-
— Káromkodik mint a jéges. S. — gass !) Ny. 5. —
Lassan kása, ne
-

Káromkodik mint a kocsis. S. rotyogj. (U. 2. Lassodj kása,

a.) Ny. —
Kártya. Asztal alatt keveri a kár- nem téged tálalnak, (U. a.) BSz. —
tyát. (Ravasz.) D. — Belátok a kártyá- Lágy mint a kása. D. Lencse, borsó,—
jába. ME. — Egy kártyára ne tégy fel kása, diák táplálása. Ny. 20. Lencse, —
mindent. ME. — Felfordított kártyá- borsó, kása, mind Isten áldása, diák
val játszani se mulatság, se haszon. táplálása. E. — Lencse, borsó, kása.
D. — Felfordult kártyával játszani se Istennek áldása. D. ——Más szájából a
haszon, se mulatság. K. — Jól tudja kását ne kívánd. D. - Más a kitoló
keverni a kártyát. — Kártyájába
S. fánk, más a kitoló kása. (Szívesen
nézett. E. — Kártyamutatással a leg- látott vendégnek más
a búcsú ebédje.)
jobb játék elvész. D. — Keveri a kár- E. —Megette a kitoló kását. B. —
yát.E. — Ki színével mutatja kártyá- Megégette a forró kása a száját. D. —
tx
át,a legjobb játékot E, —
is elveszti. Megfzték a coki kását. E. Meg- —
Kiki a maga kártyájával B. — játszik. pohánkára kása nevet fognak.
örlött
Nyitott kártyával játszik. S. D. —
Meleg mint a kása. D. Min- —
Kártyáz. Együtt kártyáznak. D. dig kásán, babon az esze. D. —
Kása. Addig fújd a kását, mig Nagyobb a becsület, mint a fordított
szádat meg nem égette. D. — Coki kása. D. — Ne csak vajasát a kásá-
kása. E. — Coki kása nem szoki kása. nak. D. — Nem kása, ne fújjad. E. —
 — •

— 4rü7 —
Öreg embernek bor az itala, kása jon. E. — Bagzik mint a kecskebak.
pecsenyéje. B. — Se hideg, se meleg, D.— Bekeg mint kecske, — a D.
mint Kóbász Veron kásája. (Együgy.) Bell mint az oláh kecskének.
a haja,
Ny. 1. —
Szapora mint a kása. D. D. — Büdös mint kecskebak, — a D.
Szoktató kása, E. —
Tót nem ember, Ember vagy kecske, D. — Ember vagy
bot nem fegyver, kása nem étel. Sz. kecske, hogy megdöfted a juhot. (L,
— Vén embernek bor levese, kása juh,) E, — Fél, mint kecske a késtl.
pecsenyéje. D. —
Vén embernek kása B. — Fogantatásakor a bikajelben
a pecsenyéje, bor a patikája. D. — volt a nap születésekor a büdös
;

Mindig rotyog, mint a kásás fazék, (Jár kecskebakban, (Erkölcstelen féi-fi.) D,

a szája.) Ny. 13. — Ha kecske seggibe töltenék, el-
Kávási.Fáj rá a foga, mint a kávási rivanna. (Savanyu bor.) E, Kecske —
kutyának az árpa-gánicára. Ny. 2, beszél belle, (Érdek,) Ny; 1. —
Kávé. A kávét fzik csak a leviért, Kecske legtöbbet rugdalódzik, midn
D. — Tud hozzá, mint bajcsi asszony megdöglik, D, —
Kecske is legtöbbet
a kávéfözéshez, (Egészben fzte.) K. rugdalódzik, mikor döglöfélben van.
Kávéház. Bátor katona a kávéház- E, — Kecske akkor rugdalózik leg-
ban. jobban, mikor meg akar dögleni, D, —
Kebel. Elment Ábrahám kebelébe. Kecske sem menne a vásárra, de ütik
y[E. —
Epret szed más keblébe. B. — hátul, M. —
Kecske sem menne a
Fedelem, kebelem nem kígyónak való. vásárra, ha nem hajtanák. KV. —
BSz. —
Ha kezedet mindig kebledben Kecske se menne vásárra, de hajtják,
tartod, meg nem gazdagodol. Cz. — Sz, —Kecske sem menne a vásárra,
Hátán háza, kebelén kenyere. KV. — ha az oldalát nem ütnék. Ny. 8, —
Hátán háza, kebelén kenyere, mint a Kecske se menne a vásárra, ha nem
csigának, (Szegény.) D. —
Hátán háza, vinnék, E. —
Kecskék közt bak a
kebelén szobája. M. —
Kebelében bika. D. —
Kecskének ágon a szeme.
keze, egymás mellett lába. (Dolog- Ny. 4. —
Kecskére bizza a kertet. D.
talan.) D. —
Kebelében találja a jó — Kecskérl gyapjút, szerecsenbl
meleget. (Jó szivü.) D. — Kigyót kebe- hattyút. BSz. — Kecskét is kitolná
ledben ne nevelj. D. —
Kigyót melen- krajcárért a sárból. E, — Kecskét
get kebelében. (Hálátlant pártol.) B. — szakálláról, szamarat fülérl. D. —
Kigyót tart kebelében. M. —
Ne tarts Kertészkedik,mint kecske a káposztás
kigyót kebeledben. KV. —
Kiki a kertben. Ny. i. —
Képes hogy kecske,
maga kebelébe szedi az epret, ME. — mertkurta a farka. (Lehet hogy kecske
Maga kebelébe szedi az epret, BSz. — stb.) E. —
Kinek tehene nincs, kecs-
Maga kebelében találja a cipót, D. — két fejjen. E. -
—
Kutyának kutyó, kecs-
Néha az okos maga kebelébe is be- kének gedó a fia. D. — Meghánytat-
tekint, D, —
Nyúlj a magad kebe- ták vele a kecskebakot. (Deres.) D. - —
lébe. E. Mikor fut a kecske, akkor fehérlik a
Kebeles. Trhetetlen szomorúság segge. K. •
—
.Mind a kecskét, mind a
a kebeles (kebelbéli) háború. D. káposztát megrzi. E. Mind a kecs- —
Kecsege. Duna pontja, Tisza kecse- két, mind a káposztát megtartja. D. —
géje, Ipolycsukája legjobb böjt, ha Nehéz vén kecskét a sóról leszoktatni.
szerémi borban ftt. Cz. D. — Okos a kecskét nem teszi ker-
Kecske. Anyja csalogatja a kecske- tészszé. D, — Orra után megyén a
gedöt a kertbe. D. —
Apró barom a kecske is. D, — Örül mint a kecske a
kecske. M, — Azt akarja, hogy a kecske zanótnak. D. — Ritka kecske szökés
is jóllakjék, a káposzta is megmarad- nélkül. D. — Siet, mint a kecske a
 — 408

zanót után. D.— Szereti, mint kecske Nagyurak kedve lóháton — jár. S.
a kést. D.— Szomszédban nyal sót a Nagyurak kedve nyulháton K. — jár.
kecske. E, — Ugrik mint a kecske. D. Ne kedvem, ne E. — Nehéz a bána- !

— Ugrik mint a kecskebak. E. — Ugy tos arcnak vig kedvet mutatni. E. —

fél,mint kecske a késtl. D, — Ugy Nehéz mindenkinek kedvét E. találni.
szereti,mint a kecske a kést, M. — — Nem mindig telik kedved abban,
Vén kecske is megnyalja a st. KV. amit kivánsz. B. —
Oly kedve van,
KecskepáSZtorságTÓl királyság- mint komornak a járomban. (Ökör-
ra ment. KV. — Királyságról kecske- nek.) D. —Olyan kedvem van, mint
pásztorságra ment. KV. a lisztláng. E. —
Otthon lakjék, ki
KeesketUPÓ, borstörés. (Seggbe- kedvére akar élni. KV. Pap is csak—
rugás.) D. vétkezik, ha jó kedve érkezik. Ny. 6.
Kecskebéka. Az éhes németnek — Semmi kedve, mint cigánynak a
kecskebéka csibe. B. Németnek, — felakasztásra. D. —
Semmi kedve a
olasznak kecskebéka csibe. E. cigánynak, ha ur dolgára hajtják. D.
Keeskebogryó. (Ganéj.) Pörög a — Sok ember kedvét megmásítja az
nyelve, mint a kecskebogyó a jégen. D. sz. (Öregség.) D. —
Sokat tanult,
Kecskemét. Okos mint a kecske- kinek kedve a könyvekhez. KV. —
méti szélmalom. (Ritkán forgott. Hall- Teljék kedve, mint Bibáknak. Ny. 2.
gató ember kevés haszna.) B.
; Ke- — Kedves. A béna rajkó is kedves
vés haszna, mint a kecskeméti szél- az anyjának. Cz. —
A cigányrajkó is
malomnak. D. —
Messze ellátszik, kedves az anyjának. D. A kedves ^

—
mint a kecskeméti gatyásfa. D. napok leghamarabb folynak. D. — A
Kedden. Holnapután kiskedden, ki igazán és vigyázva szeret, hallga-
borjuvágó pénteken. ME. Holnap- — tását is érti kedvesének. K. A ku- —
után kiskedden, borjunyuzó pénteken. tyának legkedvesebb falatja a dög. D.
E. — A mi bben redves, szükiben ked-
Kedv. A kutya néha kedvbl is
jó ves. D. — Ami drága, az kedves. KV.
ugat. B. — Bajos minden ember kedve — Ami kedves. D.
ritka, az Ami —
szerint tenni. S. — Elvitte kedvét a kedvesebb. ML.
ritkább, az Amit —
gólya. Ha
(Megesett leány.) Np. — ember drágán szerez, legkedvesebb.
sem leled kedvét. (Tré-
fejét betöröd, B. —
Ami szabad redves, ami tiltott
fásan semmikép nem találni kedvét.)
: kedves, KV. —
Az a madár igen ritka,
B. — Hol kedvére él a gazda, lusta a melynek kedves a kalitka. Np. — Az
szolga. D. — Honn lakjék az, ki ked- ajándék kedves, csak ne legyen red-
vére akar élni. M. —
Jó kedve van, ves. KV. —
Boris a kedvese, (Bor és
mint a kötözött malacnak. Ny. 19. — Boris bor és lány.) Ny. 2.
;
Csak —
Kinek hasznát veheted, annak kedvét addig kedves a szolga, mig hasznát
keressed. KV. —
Kinek mi kedvére, vehetik. S. •
—
Disznónak kedves fürd
nincsen az terhére. B. Kinek mi- — a mocsár. B. —
Egy próféta sem ked-
hez kedve, azért álmát felejtse. KV. ves a maga hazájában. Sz. Édes —
— Kinek mihez kedve, nincs ott rö- kedves, krumpli leves. (Tréfás szerel-
vidsége. BSz. —
Kinek mihez kedve, meskedés.) Ny. 5. —
Hamari hamvas,
ott akad a szive. KV. Lehetetlen— kés kedves. (Mit nehezen elérni, az
minden embernek kedvére járni. B. kedvesebb,) K, —
Hazának füstje is
— Még a pap is vétkezik, ha jó kedve kedvesebb, mint
idegen országnak
érkezik. Np. —
Minden kedve, esze, tüze. K. — Idvel
a legkedvesebbet
az ostorra vésze. E. —
Mit jó kedv- is elfelejthetni. D, —
Ifjú ur, uj csizma,
vel tesznek, nem esik nehezen. B. — kedvesebb az ónál, KV. Kedves a —
 409

drága. E. — Kedves gyermeknek sok hez nem sok fog kell. E. Nincs —
a neve. KV. — Kedvesnek sok a neve. keservesebb a kegyelemkenyérnél. B.
D. — Kedves, mint a mindennapi hi- — Keser a kegyelemkenyér. B. —
— Kedvesebb, a mihez
deglelés. Ny. 1. Megadta neki a kegyelemdöfést. S.
munkával jutunk. KV. — Kérés nél- Kegyelmes tolvajnak hegyes nyárs
kül adott ajándék legkedvesebb. KV. az alfelébe. M.
— Ki mit szeret, ha nem szép is, Kegfyes. Haramiát mellette kegyes-
kedves annak. E. — Ki mit szeret, nek mondhatni. D. —
Kegyes tolvaj-
kedves az annak. Ny. — Kinek mi
6. nak hegyes nyárs a farába. D. Kiki —
tetszik, kedves az annak. — Leg- S. kegyes birája magának. D. Szép —
kedvesebb, amit önként adnak. E. — is, jó is, kegyes is. D.

Maga hazájában egy próféta sem ked- Keg^yetlen. Az engedetlen beteg

ves. KV. — Menyecskének, ha méz- kegyetlenné teszi az orvost. D. —
bl volna is a napája, nem kedves. Sz. Farkasnál is kegyetlenebb. KV. —
— Mi lehet kedvesebb és gyönyör- Hóhérnál is kegyetlenebb. M. Ke- —
ségesebb a kivánt szabadságnál, KV. gyetlen mini a verembe esett farkas.
— Mi kicsi, az kedves. (Német.) S. B. —
^
Ki a kegyetlennek kegyelmez,
— Minden újság kedves. KV. Ne- — annál kegyetlenebb. D.— Minél irgal-
héz a kedvest elfelejteni. D. Nincs — masabban bánnak a an-
tolvajjal, ö
kedvesebb, se rövidebb a szépnél. D. nál kegyetlenebb. D. — Porciószedö
— Nincs kedvesebb, se rövidebb a (adószed) kegyetlen katona. D. —
szépségnél. E. —
Pulykát vágtunk, Szegénybl lett ur mindig kegyetle-
kedves vendég jött. B. —
Régen várt nebb. E, — Vigyázó gazdának kegyet-
vendég kedvesebb. K. —
Ritka ma- len a hire.E. — Vigyázó gazdának
dárnak kedves a kalitka. E. Újság — örömest kegyetlen nevét költi a cse-
kedves, óság redves. KV. Vnek, — léd. D.
ha mézbl való is, nem kedves anyósa. Kegyetlenkedik a holtakon is.
S. —Zöld lovat, okos oláhot, kedves (Rágalmazza.) D.
anyóst nem lehet találni. S. Kehes. Béna, sánta, kehes ló, sze-
Kedvesen. Ketten kedvesen, hár- keres lónak elég jó. B.
man redvesen. (Szerelemben kettnél Kel. Az emberséget srn
vetik,
több nem jó.) S. de alig kel. D. —
Ftt tojásból nem
Kedvetlen az öreg, olyan mint a sok csirke kel. E. —
Jól kelt a kölese.
lánc: ha felveszik ha leteszik
is jaj, (Jó kedve Aan ) Ny. 1, Magról kel—
is jaj. —B. Kedvetlen mint a beteg a cserfa is. E. —
Mely mag a dértl
ember. D. — Kedvetlen mint a lucs- fél, késbbre kél. D. —
Mi hamar kel,
kos sz, D. — Kedvetlenül szánt üres hamar el is hervad. S. Nem ftt —
hassal a szke. KV. tojásból kel ki a csirke. D. — Piros
Kedvez. A jónak árt, ki a gonosz- tojásból kelt. (Szép piros.) B. — Rit-
nak kedvez. ME. — Kedvez, mint kán vetik a jót, mégis alig kel. D. —
Csóti a kutyáinak. Ny. 8. Srn kel, mint a srn vetett búza.
Kefeköt. Iszik mint a kefeköt. E. D. — Srn vetik a jót, de ritkán kel.
Kefél. Keféld bár az avit ruhát, D. — Srn vetik magvát az ember-
nem lesz uj belle. D. —
Mást kefél, séges embernek, de vékonyan kel. Cz.
maga legporosabb. D. Minden pö-— — Vess bele fiskálist, majd kel az.
hölböl ritkán kefélhetni a ruhát. D. (Rossz.) Ny. 5.
— Kutyát kefél. ME. Kel. A
szerencsétlennek a nap is
Kegryelemkenyérhez kevés fog is késn kel. D. —
Alvónak álom, kel-
elég. (Német.) S. — Kegyelemkenyér- nek kalács. S. —
Csibékkel kel fel és
 ;;

no
fekszik. S. — Hamar fekszik, hamar kellene, B, — Nagy ur a kell, de na-
kel. E. — ^ Ki hamar kel, hamar száll, gyobb a nem lehet. Ny. 22. — Nem
D, — Jó gazda korán késn fek- kel, kell ott bizonyság, hol maga szól a
szik. S,— Ki békével fekszik, maga dologc Cz. — Nincs mit tenni, meg
békével D. — Ki idején
kel. har- kel, kell lenni, B. — Nincs mit tenni, el
matot szed, E. — Ki j reggel kel, kell menni. E. — Ott fogja, a hol
aranyat B. — Ki korán
lel. ara- kel, kell. E. —
Ökör iszik kellve (ha kell
nyat ME. — Ki útra
lel, korán kel, neki), ember barátságért. Sz. — Se
keljen, S, testemnek, se lelkemnek nem kell. D.
Kelemen. Akaratos Kelemen, (Fe- — Soha ne akarj egyebet, mint amit
jes.) E, — Kelemen kelletlen, E. tenned kell, B. —
Sok kell a nagy
Keletlen. Kéz után keletlen, lapát hordóba, D. —
Sok kell egy eszten-
után sületlen. (Rosszul sült kenyér dre, D, —
Soknak sok kell, D. —
rosszul kezdett, rosszul végzett do- Szokni kell mindenhez, S. Szólj, —
log.) E. ha kell hallgass, ha nem kell. D.
;
—
Keleté. Az okos embernek min- Többhez mindig több kell. S. Ugy —
denhol van keleté. B. Volt keleté — kell, ha lesz. Ny. 6. ügy kellett,—
a bikacsiknak. D. mint a koldusnak az alamizsna. Ny.
Kelenye. Keskeny gatya, nagy ülep, 6. — Ugy kellett, mint az oltárra a
kelenyei viselet. Ny. 22. feszület. Ny. 6. —
Vagy törik, vagy
Kelepcébe került. ME. — Kelep- szakad, de meg kell lenni, D, Va- —
cét raktak neki. ME, sárnap is kell a marhának enni adni.
Kelés. Érett kelés magától is fel- Ny. 6.
pattan. D. —
Ingerült, mint az érett- Kellemes. A gyümölcsnek is a szépe
len kelés. E. — Nehéz az érettlen kellemetes. D. —
A napfény nem
kelést felpattantani. D. — Friss légy, volna oly kellemes, ha a sötét éjszaka
keléses ne légy. S. fel nem váltaná. B. —
A szép terem-
Kell. Aki kérdi : kell-e ? nem örö- tésnek még az árnyéka is kellemetes.
mest ad. K. — Annak adják, a kinek D. —Egy órai tojás, egy napi kenyér,
nem kell. Ny. — Bolond, vagy
6. kell, tiz esztends hal, hat esztends bor,
vagy nem kell, mindig nevet. Ny. 2. tizenöt esztends leány, harminc esz-
— Ha kell, menj magad, ha nem kell, tends jóakaró kellemetes. F. —
küldj mást. B. —
Ha kell, vemhes Kellemetes az olyan arany, melyet a
ha nem kell, rühes. B. Hamar le- — várból hoznak ki. (Gyzelem.) D, —
gyen, ha meg kell lenni. KV. Hiába — Kellemes, mint húsvét napján a ke-
attól félni, minek meg kell lenni. B. szcze.S, — Legkellemesebb a sétálás
— Jöjjön, minek jönnie kell. S. — a tengerparton, (Veszélyen kivül,) D.
Kinek gyapjú kell, utána jár. D. — Kelletlen a kincs, ha egészség
Kinek nem kell, annak böjtöt szab. nincs. ME. — Kelletlen ott a kincs,
E. — Könny abból adni, ami nem hol jó egészség nincs. KV. Kellet- —
kell. D. —
Kutyának sem kell. B. — len sírásnak nem hisz az okos. D. —
Meglesz minden, csak ne kelljen. Ny. Kelletlen vendég KV.
a vénség. —
1. —Mennünk kell, ha esik is, ha Kelletlen vigasság a szomorúságban
nehezünkre esik is. S. Máskor is — közös izetlenség minden társaságban.
kell az ember. B. Másszorra is — D. —
Kettnek nem jó sokáig mulatni
kell az ember. D. Meg kell lenni, — a háznál: kelletlen vendégnek, pénz-
ha törik, ha szakad, B, Mi van — kérnek. B.
mit tenni, ha meg kell lenni, E. — Kelleténél több. Kinek kelleténél
^lindent feled, csak azt nem, amit több van, hasznát nem veheti. E.
 411

Kemence. A ki lángost (lepény) pott. E. — Kemény fát kemény ékkel

akar enni, kemence szája
álljon a — Kemény legény lágy
hasitanak. D.
körül. Ny. 6. —
Akkor jön meg az idben. B. —'Kemény mint a borjubr
esze, mikor kemencén vásár lesz. B. csizma. D. — Kemény mint a csizma-
— Ártatlan, mint pemete a kemencé- talp. E. — Kemény mint a csont. D.
tl. D. —
Bátor katona a kemence — Kemény mint a D. — Kemény fa.

mellett. KV. — Bátor katona a ke- mint a fontos (vastag) D. — talp.

mence mögött. Sz. — Bátor a kemenceKemény mint a gyémánt. D. — Kemény
mellett. D. — Beftötték a kemence mint a D. — Kemény mint a konc.
jég.
száját. D.— Egy a kuckó a kemencé- D. — Kemény mint a kö.D. — Kemény
vel.(Férj és feleség érdeke, vagyona mintatehénganéj.(Lágy.) D. — Kemény
közös,) Ny. — Egy a szoba a ke- nyakú
8. E. — Kemény télnek izrael. kell
mencével. M. — Egy kemence mellett akkor mikor egyik farkas a lenni,
ftznek. D. — Egy kemencébe hány- másikat megeszi. KV. — Kemény
nak. D. — Egy kemencében sütnek. uralkodás nem mindenkor hasznos.
D. — Egy kemencét pemetelnek, D. — KV. — Keményre ntt a nyakszirt. D.
Egy kenyérért nem ftik be a kemen- — Könny a tojást keményre fzni. D.
cét. Ny. — Én sem vagyok kemence- — Lágy hónapban kemény a rák. (A
6.
fütöuram házában. D. — Hetvenkedik, melyek nevében nincs r-betü.) E. —
mint az árpacipó a kemencében. E, Minél puhább a hus, annál keményebb
— Jó kemence mellett könny a csontja. D. — Nincsen keményebb
tele- a
lés. D. — Kemence, Velence. (Nagy parasztból urnái, KV. — Ökörnek lett
különbség. Kemence száraz helyen az kemény nyakacsiga. E. —
áll, iga,
Velence vizben.) K. — Kemence nem Serény tanitónak kemény a neve. D.
Velence. D. — Kemence van a ház- — Sok kemény fának lágy a gyümölcse.
ban, (Gyermek vigyázni kell a szóra.) B.— Ugy verj éket a kemény fába,
Ny. 6. —
;

— Meg-
Kemencét riz. B. hogy szemedbe ne pattanjon. D. —
esküdt a sut a kemencével. B. — Meg- Vas fej, kemény akaratú. E.
fordítja,mint Bencsik a kemencét. Ny. Keményen, Ki keményen fej, vért
22. — Meleg mint a kemence. D. — ereszt. E. — Az alszik legjobban, a
Mészéget kemence a gyomra. D. — ki nem érzi, mily keményen fekszik.
Nem nyer a kemence mellett lö KV.
koronát. KV. — Nem tarthat mindig, Ken. A tengelyt sem kenetné meg,
mint a baktai kemence. (Amint el- ha el nem kopna. (Fukar.) D. Arany- —
készült, össze is dlt.) Ny. -í. Nem — írt ken a biró kezére. (Veszteget.) Sz.
tarthat örökké, mint a lévai kemence. — Ebhájjal kenték az KV. — alfelét.
D. — Nevet, mint az árpacipó a kemen- Fahájjal kenték meg a fenekét. (Meg-
cében. (Keservesen; repedezik.) Ny. verték D. — Ha biróvá
bottal.) lettél,

23. — Otthon felejtették a kemencé- ne hagyj arany kenni kezedre. E.

írt

nél. D. —
Ritka szoba kemence nélkül. — Ha szekered tengelyét megkened,
(Férfi asszony nélkül.) D. Veled — jobban fordul. KV. — Hamis hájjal
járom kemence, mint a géresi ember kenték a segge táját. E. —
Jól esett,
mondaná. (Jókedv eltáncol bárkivel mintha hájjal kenték volna seggét. E.
is.) E. — Jól kente a talpát. D. Jól meg-—
Kemény. Ha kemény a fagy, nem kenték két kerekét. (Siet a halál felé,
enged. D. —
Kemény a feje hre. D. sír felé.) D. — Kend meg a tenyerét,
— Kemény a nyaka, mint az Izraelé. megnyered az eszét. B. Kend meg —
E. —
Kemény a nyaka, vagy ökör, a tenyerét s megnyered ügyedet. BSz.
vasv okos. E. —
Keménv dióba hara- — Keni a biró markát. S, — Kenyi-
 — 412 —
fényi magát, mint
timárlegény a S. —
Lovagnak mondja magát, de a
csizmáját. Ny, 4. —
Kenett szekér kenderbl sem tetszenék ki. D. —
gyorsabban jár. D. —
Kent kerék Lustos mint a kenderáztató. D, —
könnyen szokott menni. B. Kent — Madzaggyeplö, kenderhám, mind a
kerék könnyebben forog. ME. Kent — kett rossz szerszám, E. —
Meg-
kerék jobban megy. B. Kenve jár — kötötték a kender-ingnek gallérját.
a kerék. D. —
Kutyahájjal van meg- (Felakasztották.) D. —
Olcsó mint a
kenve. S. —
Nem megy a szekér, ha rossz kender. D. —
Pozdorjás kender-
nem kenik. B. — Ravasz
hájjal ken- bl nem lehet jó fonalat csinálni. S.
ték alfelét. D. —
Somfahájjal kene- — Szegény ember, kenderhám, fakó
gették alfelét. D. —
Nem csikorog a szekér, rossz szerszám. Ny. 3. —
szekér, ha megkenik. ME. Torkát — Szomorú, mint a kinek nem jutott
keni. S. — Türolajjal keni sebeit. D, kenderföld. Ny. 7. —
Ugy áll a szája,
— ügy forog a kerék, ha kenik. E. mint a kinek kenderföld nem jutott. B.
Kenet. Feladták neki az utolsó Kend. A milyen mosdót tartot- k
kenetet. E, tak nekem, én is olyan kendt nekiek.
Kenetlen szekér nehezen jár. D. KV. —Ha sáros a mosdó, olyan lesz
Kend csak kend, én meg: hallja kendd is. E. —
Kétszinü kend.
kend. E. —
Kend csak kend, de én (Ravasz.) D. —
Milyen a mosdó, olyan
kegyelmed. B. a kend. D. —
Nem tarka kend a
Kender. Bátor a kenderben. (Mert házasság. (Melyet meg lehet cserélni.)
nem látják, nem látszik ki belle.) D. E. —
Szines kend egy szint sem
— Bátor a kenderben de nem a len- mutat igazán. (Ravasz.) D. Ugyan—
ben. (Ez kisebb.) ME. — Belekeveröd- hosszan kihagyta kendjét. (Begyes
zött a kenderbe. (Felakasztották.) D. n.) E. —
Uj selyemkendö a nyakán.
— Cigánynak büdös a kender. (Fél a (Kényes.) D. —
Vigyáz magára, mint
kötéltl.) S, — Ember a lenben, de nem a selyemkend. Ny. 5. —
Zsidószagu
a kenderben. (Kistermet, a lenbl ki- a kendd húgom. (Hitelbe vetted.)
látszik, akenderbl nem.) D. Em- — Ny. 1.
ber nemcsak a lenben, hanem a ken- Kendzés ördög zászlója és bé-
derben is. D. —
Ers kenderbl válik lyege. Ny. —
Nagy pipesség és
16.
ers kötél. D. —
Fakó kocsi, kender- kendzés Vénuszt vadász. E. Olyan —
hám, nemes ember, szürdolmány. (El- akendözéstöl mint az olajos korsó. KV.
szegényedett nemes ember, ur.) D, — Kengyel. Egy kengyelt nyomnak,
Fakó szekér (vasalatlan), kenderhám, E. — Elvesztette a kengyelt, E, —
mind a kett rossz szerszám. Sz. — Félénk katona jobblábával keresi a
Feln, mind a vad kender. B. — kengyelt, D. —
Jobblábával keresi a
Haragszik, mint a kinek kenderföld kengyelt. E. — Más kengyel, más
a a
nem jutott. S. —
Hintós kocsi, kender lengyel. B. — Kengyelfutó. D.
hám, nemes emi)er szürdolmány. D. — Kencs. Fél tle mintszekérkenöcs-
Hintós kocsi, kenderhám, herceg úrfi tl. B. —
Kencs mellett könny meg-
szürdolmány. D. —
Hintós kocsi, ken- piszkosodni. D. —
Ki kencse mellett
derhám, nevetséges egy szerszám. S. jár,megpiszkosodik, D, Minden—
— Illik a kenderhám a tolvaj nyakára. betegséget egy kencscsel gyógyit. KV.
D. — Kendergyeplö, csepühám, mind — Nyakasnak csak hóhérpallos a
a kett rossz szerszám. B. Kolbász — kencse. D.
terem a kenderben. (így gúnyolják a Kenyerez. Együtt kenyereznek, D.
rest fonót.) Ny. 1. —
Kócistráng, ken- — Kenyerez, mint a gulyás-bojtár.
derhám, mind a kett rossz szerszám. Nv 2. '
 iíS —
Kenyeres pajtások. ME. — Be- egy kenyér, két szántás két kenyér,
fogta a kenyeres zsák száját. Ny. 3. három szántás három kenyér. Ny, 16.
Kenyér. A csép és a kapa szörny — Egyik észszel, a másik kézzel ke-
nyavalya szegény a kenyerét alig fal- resi kenyerét. B. —
Együtt szelik le-
hatja. D.
;

— A drótos is az Isten ke- ves alá a kenyeret, D. Elég mind —

nyerét eszi. Ny. 5. — Ahol kalács kenyere, mind bora. D. — El lehet
nincs, a kenyér kenyér
is jó. B. — A egy kenyéren akárki fiával. B. — Éhes
is annál jobb, minél több a szeme. D. gyomornak mézes falat a zabkenyér
— Kenyér mellett a túró is elkel. D. héja is. KV. — Éhez gyomornak
— A kenyér sülve jó. B. — A ke- nincs jobb a kenyérnél. KV.— Fehér
nyérnek legjobb dagasztója az Isten. a ház, fekete a kenyér. D.— Fekete
D. — Akenyérsütés a liszten is el- széna, fehér kenyér. Ny. — Fele 2.
múl. D, —
A kenyérsütés hszt nem kenyere a káromkodás. Ny. — Ha 5.
létén is elmúl, E. —
A kés is, meg a harminckettnek kenyeret tudsz adni,
kenyér is a kezedben van. Ny. 10. — nem vagy vén. (Ha megvan a 32 fo-
A ki idegen ebnek kenyeret ád, nem gad.) Ny. 1. — Ha kalács nincs, ke-
veszi jutalmát. B. —
A mely kenyé- nyér is jó. E. — Ha kenyered nincs,
ren összevesznek a testvérek, azon kalácsot egyél. E. —
Ha kenyered
össze is békélnek. Ny. 6. A pap is — nincs, ebet ne tarts. B. Ha magyar —
kenyérért prédikál. Ny. 13. A vi- — kenyeret eszel, becsüld meg a ma-
téz kenyér bizony véres kenyér. KV. gyart, B. —
Ha paraszt nem volna,
— Az én kenyerem mindig meggyzi kenyerünk se volna. E. — Ha te nem
az ö kövét. (Rosszat jóval fizetek.) volnál, meg a kenyér (Meg sem tud-!

Ny. i. — Az udvari élet nemcsak nék — Hányaveti magát, mint

élni.) E.
borsos kalácsot, hanem kenyérhajat a köleskenyér a tejben. Ny. — 5.
is ad. F. — Az udvari élet nemcsak Hiába eszi a császár kenyerét. KV.
borsos levet, de kenyérhajat is ad. — Egy kenyérért nem ftik be a ke-
KV. — Adál Isten fogat, adj kenyeret mencét. Ny. 6. —
Hátán háza, kebelén
hozzá. D. —
Áldott mint a darab ke- kenyere. KV. —
Hátán háza, kebelén
nyér. E, — Áldott mint a falat kenyér. kenyere mint a csigának, (Szegény,)
ME. — Azt gondolja a gyerek, hogy D, — Hol sok a sok a kenyér.
száj,
azért nincs kenyér, mert nem sütnek. D. — Holtig való kenyér a tolvajság.
Ny. 2. — Bor és kenyér nélkül fázik a — Idegen ebnek kenyeret ne hányj.
D.
bujaság. B. —
Bor és kenyér nélkül a D. — kinek szüléje van és ke-
Jaj,
test nem fincározik. E. Bor és ke-— nyere nincs. E. — Jobb a száraz ke-
nyér nélkül meghl a szerelem. B. — nyér békeséggel, mint borjú hizlalt
Búsul, mintha elkapta volna kenyerét pörlekedéssel.K. — Karácsonykor ka-
a kutya. E. —
Búsul, mintha elkapta lács,húsvétkor ha lehet, pünkösdkor
volna kenyerét a macska. E. Buza- — a kenyéris jólesik. (Aratás eltt fogya-

kenyér, uj sajt. B. —
Cipó nem ke- tékán van az élelem.) Ny. 24. Ke- —
nyér. D. —
Császár kenyerét eszi. nyere ez neki. (E nélkül nem élhet.)
ME. — Csípi a kenyeret, mert a sze- E. —Kegyelemkenyérhez kevés fog
lest röstell. D, —
Egészséges ember- is elég. (Német.)S. Kegyelem- —
nek kenyér és sajt két tál étel. B. — kenyérhez nem sok fog kell. E. —
Egy falat kenyérre nem virrad. B. — Kenyere nem lévén, kalácsra vágyódik.
Egy fehér kenyérnél jobb kett. D. — D, —Kenyere a hazugság. D. Ke- —
Egy kenyerén élnek. D, Egy ke- — nyér és bor nélkül meghl a szerelem.
nyéren vannak. E. —
Egy sót, egy KV. —Kenyér és sajt két tál étel.
kenveret esznek. E. —
Egv szántás KV. —Kenyér mellé sajt is kell, B.
 414

— Kenyér mellé sajtot is kell adni. kenyérvisszajár, Ny, 16. — Könnyebb

E. — Kenyér mellé sajtot is tégy. KV, a kenyerezés mint a szántás. D. —
— Kenyér mellé túró is kell. E. — Könny csak kenyér legyen, D,
elélni,
Kenyér nélkül, mint a tót a bontó — Kukucskál mint, az Eperné kenyere
fést. Ny. 5. —
Kenyeret pirit. (A — a sutban, Ny, 3, Kutyaólban keres
cigány hideg téli idben levelet hozott, — kenyeret, S, Külön-kenyérre ment.
(Elváltak.) E. — Lágy kenyérrel várni.
fázott is, éhes is volt. Az ur kérdésére
mit akar: enni vagy melegedni? a E. — Lágy kenyérrel várt vendég. S.
fenti élelmes mondattal felelt.) E,— — Lehet egy kenyéren akárki fiával.
Kenyeret sem eszik eleget. S. — D, — Lesz még nekünk lágy kenye-
Ke-
nyerének javát megette. (Ids.) E. — rünk. (Leszünk mi még becsben.) E.
Kenyerét a kutya elkapta kezébl. — Lesz még szl, lágy kenyér. Ny.
D. — Kenyérhaj mézes is gya- 23. — Lesz még nekem szlm, lágy
falat
nánt esik éhes embernek. K. — Ke- kenyerem. (Jobb sorsom.) Ny, — 3.
nyérrel hál az ágyban. (Telhetetlen.) Lustának a kenyér kár. D. — Ma- is

D. — Kenyérrágó. D.— Kenyértörésre dárlátta kenyér. (Útról hozott fehér

kerül, E. — Kenyérrel eszi a kenyér.) Ny, — Maga kenyerén van.
cipót. 5.
(Együgy.) — Kenyérvesztegetö. (Önálló.) E, — Maga kenyerére se erl-
E.
D. — Keser a más kenyere. E. — ködik. (Saját hasznával sem tördik,)
Kettévágták a kenyeret. (Elváltak.) B. D. — Magyar kenyeret eszel, becsüld
— Kezébl kenyerét nem kapja el a meg a magyart. K. —
Majd megbékül
kutya. (Fogoly.) Kés nélkül
E. — a maga kenyerén. (A neheztelt nem
akarja szelni a kenyeret. D. Kész — kell kérlelni, hanem magára hagyni.)
kenyérevö. KV. —
Kétfelé vágták a Ny, 10. — Málé nem kenyér. E. —
kenyeret. (Megosztozkodtak a vagyo- Másnak kalácsot igér, maga kenyerébe
non ;
elváltak.) Ny, 2. — Ki dolgozni se eszik eleget. D. —
Másnak kalácsot
nem szeret, nem érdemel kenyeret. S. ne Ígérj, ha magad a kenyérbl sem
— Ki ebet akar tartani, kenyere le- haraphatsz jót. D. — Másutt is ke-
gyen, B, —
Ki éhes, kenyérre gondol, nyeret esznek. KV, — Másutt is esz-
S. — Ki lehet szájából a kenyeret nek búzakenyeret. D. —
Másutt is jó
lopni, D, —
Ki min kovászt tesz, oly kenyeret enni. KV, —
Megáldotta az
kenyeret eszik, E, —
Ki nem telel a Isten, mint Törzsknét a kenyérsütés-
maga kenyerén, (Szegény.) D. Ki — sel. (A kemencébe négyet tett s 16
sem nyitotta szemét, már kenyeret lett.) Ny, 11, — Megbékül a maga
kér. D. —
Ki téged kvel dob, dobd kenyerén, B, — Megette kenyerének
vissza kenyérrel. Szentir. Ki vizén — javát, (Ids.) D, — Megette a tyúk a
jár, szélnek is vigyen kenyeret. (Elre- kenyerét. Ny, — Megszegték br-
7,
látó legyen.) Ny. 2. —
Kinek kenyerét késsel a kenyeret, (Szíjjal elverték,)
eszed, annak nótáját fújjad. Sz. — Ki- D, — Megy mint Szigyiribe a
belé,
békül a maga kenyerén. S, Kibujt — lágy kenyér. E, —
Mese, mese, mess
a kenyér a héjából, Ny, 10. Kiesett — kenyeret, egyél hozzá aludt tejet, S.
a kenyér a kezébl. Sz. Kijutott — — Ml haszna éhen halónak abban,
neki a piritós kenyérbl. (Megszégye- hogy Kolozsvártt jó kenyeret sütnek 'i

nítették.) Ny. 1. —
Kójon, Kágyán ML, — Miatyánk nélkül nincs kenyér.
nincsen kenyér, Diószegre jár a sze- S. — Minden kenyér édes parázna
gény. (Kishatáru községek, a java egy embernek. E. —
Náluk a kenyeret
pár birtokosé.) Ny, 3, Kódiskenyér — pitának nevezik. (Szegények.) D. —
keserves, Ny, 2, —
Kódiskenyeret Ne tarts ebet, ha kenyérhajad sincs.
könyek keserítenek, Ny, 2, - Kölcsön- D. — Nehéz kenvér az árváé, E, —
 415

Nehéz a katona-kenyér. B. — Nem- ret kell megenni, mig ember egymást

csak kenyérrel él az ember. E. — megismeri. B. —
Sokat fárad vadász,
Nem éri el az uj kenyeret. E. — Nem ritkán szárad halász, ugy keresi kenye-
hiszek a prófétának, ki oly darab rét. Sz. —
Sokat koplal, hogy kenyerét
kenyeret megeszik, mint magam. E, meg ne bánja. D. —
Sokféle a gusz-
— Nem jó, ha éjjelen át a házban tus, fehér kenyér, lúdhus. Ny, 9, —
kenyér nincsen. S. —
Nem kapja el Süt a napfény, de a kenyeret még sem
kenyerét a kutya. (Rab.) E. Nem — sütheti meg, D, —Szomorú, mint a
kér kenyeret. (Nem kerül költségbe.) kinek a tyúk elkapta kenyerét, Ny, 1.
S. — Nem kölcsön-kenyér a házasság. — Télen kenyeredet, nyáron ruhádat
E. — Nem minden tarisznyába illik el ne hagyd, S, —
Télben kényért,
—
a kenyér. D. Nem okosoké a kenyér. nyárban ruhát bolond a ki elhagy, E.
E. — Nem tud magának kenyeret — Télen kenyeredet, nyáron gúnyá-
keresni. D. — Nem vagyunk egy dat el ne hagyd. Ny. 6. —
Tettél-e
kenyéren. — Nem veszi a kutya
S, el sajtot a kenyérhez? (Megadtad-e neki
a kenyerét. (Börtönben van.) Ny. 14. a kell tiszteletet.) Ny. 15. —
Több-
— Nincs keservesebb a kegyelem- ször jön szobájába a napfény, mint a
kenyérnél. B. —
Keser a kegyelem- kenyér. (Szegény.) D. —
Tudja hol
kenyér. B. —
Nincs keserbb a király szokták megszelni a kenyeret. E. —
kenyerénél. E. —
Nincs nehezebb a Ugy búsul, mintha a macska ette
császár kenyerénél. E. —
Nincs nehe- volnameg kenyerét, D. —
Utas ember-
zebb a katona - kenyérnél. KV. — nek nem teher a kenyér.E. —
Vakarcs
Nyáron gúnya nélkül, télen kenyér akar kitenni a kenyéren. D. Van —
nélkül el ne menj hazulról. Ny, 8. — kenyere mellett sajtja is, D. Van —
Nyáron ruhát, télen kenyeret nem jó itt sajt is a kenyérhez, E. Vess —
otthon hagyni. Ny. 3. —
Odatették, a kenyeret ebnek, megharap érette. D.
hol a kutya ki nem kapja kezébl a — Vizén járó szélnek is visz kenyeret.
kenyeret. (Börtön.) D. — 01\^ helyre (Elrelátásból többet.) Ny. 2. Zab- —
tették, a hol a komondor nem
kapja
el kenyér isjó annak, aki hozzászokott. D.
kenyerét. D. — Olyan áldott, olyan jó, Kepe. Könny kepe mellett búzára
mint a falat kenyér. ME. —
Panaszos találni. D. —
Könny a kepe mellett
kenyér. KV. —
Pap is kenyeret prédi- buzafejet szedni. Cz. — Könny a
kál. (L. fent.) S. —
Pénzen vesznek kepe mellett kalászt szedni. ME.
kenyeret, még sem esznek eleget. D. Kerek mint a disznónak orra. D.
— Pita az idén a kenyér neve. (Rossz — Kerek mint a gyr. D. —
Kerek
termés.) M. —
Puha kenyér, öreg ágy. mint a kalap. D. —
Kerek mint a köpö-
(Öregnek való.) Ny. 3. —
Régi búzá- nyeg. D. —
Kerek mint a pogácsa
ból is válik jó kenyér. D. Rossz — alma. D. — Kerek mint a tallér. D.
búzából is válik jó kenyér, E. Sajt — — Kerek mint a világ. D. Kerek—
és kenyér két tál étel a szegénynek. mint a zsemlye. S. —
Kerek mint az
D. — Sajt, kenyér mellett is megjár- ég, D, —Kerek orcájú minta csikó, D.
ják a lejtöt. B. —
Se kovásza kenyeré- Kerekszám. Okos ember eltt
nek, se vize malmának, D. Serény — kerekszámban van minden. (Mindent
Jó jobban megérdemli az abrakot,mint számon tart,) D,
rest kocsis a kenyeret, S, — Sok a Kerekes a pénz, hamar elgurul, B.
gyermek, kevés a kenyér, D. Sok — — Ráncos mint a gallér, kerekes mint
darab kenyeret kivan egy esztend. a tallér. B.
KV. —Sok darab kenyér kell ott. Kerepl. Ha kerepl lenne szája,
(Nagy család.) E. —
Sok darab kenve- eddig a város megsüketült volna. D.
 — 416

— Jár a szája, mint a kerepl, D, — Gyertyával kell keresni párját, E. —

Jár a szája, mint a nagypénteki ke- Ha az alvó ebet felköltöd és megmar,
repl. S. — Nagypénteken kereplvel azt nyerted vele, a mit kerestél. D. —
fogják a nyelvét agyonütni. (Szájas.) Ha rajta ülsz, lovad ne keresd. D. —
ME. Ha templomot keres is, akasztófára
Keres. A haj nyomát keresi a talál. (Tolvaj.) D. —
Ha útra kapsz,
tengeren. D. — A hol nincs, ott ne ösvényt ne keress, D. — Haddal nyug-
keress. D. — A hol semmi sincs, ott hatatlanságot, tengerrel veszedelmet,
ne keress. D. — A hol üres, ott ne barátsággal szidalmat nehezen kere-
keress. ME. — A hol nincs, ott ne sik, mégis meglelik. D. Halatszálka,—
keress, azt mondja Pál szekeres. ME, embert hiba nélkül ne keress. ME. —
— A ftben mást
ki hál, keres. is ott Helyén keresd, feltalálod. E. Hol —
BSz. — A keres, az
ki Szentir. talál. a féket megkapják, a lovat is ott szok-
— A keresi a veszedelmet, elvész
ki ták keresni. B. —
Hol a kolompot meg-
benne. ME. — A mit keres, azt
ki leli lelik, mást is keresnek ott. K. Hol —
meg. D. — A kriptának kulcsát keresi. a kolompot meglelik, ott keresik az
(Vén.) D. — A mig puskát keressz, a ökröt is. E. —
Hol a kolompot talál-
varjú E. — A napot
el is száll. ott ják, ott keresik az ökröt is. D. Hol —
keresd, a hol Ny. — A réten
feljö. 1. a kötféket megtalálják, ott keresik a
keresi a pap ebét. (Hiába fárad. Ny. — Hol nincs, ne keress.
A pap lovat is. 6.
ebe otthon is — Hollófészkén hattyút keres. D.
jóllakik, mit keresne a E.
réten.) D. — Addig keressz lágy pár- — Jobblábával keresi a kengyelt. (Fél.)
nát, hogy aszú padon elhálnál. KV.
isE. — Kakas tojást ne keress. D. alatt
— Akkor keres puskát, mikor elrepült — Kakas tojást keres. D. — Ka- alatt
a varjú. KV. — Akkor keresi a pus- kas keres bika bor-
alatt tojást, alatt
kát, mikor a varjú D. — D. — Kazalban tüt keres. E. —
elszállott. ját.
Asztagban keresi az elveszett D. Keress magadnak más bolondot. ME.
tüt.
— Asztagban tüt keres. F. — Azért — Keress magadnak bolondot, kit
keresi az okos az hogy kerülbe
utat, orránál fogva hurcolj. BSz. — Ki a
ne jöjjön. D. — Bika borjut búgondot keresi,
alatt is D. — fel is találja.

keres. Sz. — Borját keres, ökröt Ki a singet ellopta, a rföt nála is

vészit. E. — Bzén keresd, feltalálod. keresik. D. — Ki mit keres, megleli.

E. — Csepün csomót, tojásban szrt M. KV. — Kinél a singet meglelik, a
keres. D. — Cserfaerdben almát rföt rajta keresik. E. — Kinél is

keres, Np. — Disznón keres gyapjút. papucsra akadnak, azon mást keres- is

KV. — Dolognak könnyebb végét nek. (Mely leánynál a paraszt legény

keresi. — Dunában keres
S. B. papucsát megtalálják,
vizet. a legényt ott is
— Eb a bibor közt koncot keres. keresik.) D. — Kis kutya pozdor-
is is

D. — Eb a bibor között húst keres keres. D. — Könny hibát keresni.

is ját
vagy koncot. D. — Eb keze Np. — Kutyaólban keres kenyeret.
látta, S.
eb szeme akaszszák
vette, a ki — Lepényt keresett, tehénganéra
fel talált.

keresi. (Tolvajmondás,) E, Eb — D. — Lovat keres, rajta ül. —E.

szeme eb keze vette, akasz-
látta, Másét keresi, magáét veszti. D. — Meg-
szák fel a ki keresi, (Az elbbi helye- találta,amit keresett. KV. — Mely
sebb, mert furfangosabb.) E. Far- — tyúk fent kotkodál, alant keresd tojá-
kasnak szájában keresi a libát. D. -^ sát. E. —
Még a napfényben is homályt
Fejét keresi a dolognak. KV. Fös- — keres. D. — Nem ismeri jobbkezét, ki
vény ember bika alatt is borját keres. a boldogságot bal felöl keresi. K. —
D. — Füvet keres a halál ellen. D. — Nem ott keres, a hol nincs, hanem a
 417

hol van. (Tolvaj.) D. — Noha nem is tegess. S. —

Jónak ne hagyj, rosszra
kereste, rátalált a szerencsefüre. D. — ne keress. S. —
Jobb savanyun ke-
Nyavalyád nincs, bibét keressz. KV. resni és édesen költeni, mint édesen
— Ott keres, a hol nincs. D. — Ott keresni és savanyun költeni. Ny. 1.
keresed az ellenséget, a hol nincs. — Ki a pénzt nem keresi, nem is be-
KV. — Otthon találja, a mit mások csüli. D, —
Ki mással jótteszen, ma-
kint keresnek. D. —
Ökör alatt borjut gának keres. B. —
Ki mint keresi, ugy
keres. — Ökör
KV. alatt borjut ne veszi hasznát. M. —
Könnyebb a tálba
keress. M. — Ökörben is ikrát keres. aprítani, mint bele keresni. D. —
D. — Ökrét kereste, lovát is elvesz- Könnyebb táncolni, mint a hegedbe
tette. — Ökröt
D. vesztett, borját keresni. D. — Könnyen költ, kinek
keresett. D,— Pénzt keresett, lóku- — Nehéz cimbalom-
apja keresett. S.
kóra (ganéra) talált. D, Rajta ül a — ba keresni. D. — Könny a vékát le-
— csapni, de nehéz bele keresni. D. —
•

lovon s mégis keresi. B. Szarva

között keresi a tögyét. D. Szúnyog- — Könny annak osztani, kinek apja ke-
ban hájat keres. D,
is Talál az, a— resett.D. — Maga sem keresett, ap-
ki keres. E. —
Tehenét vesztette, mi- járól sem maradt semmi. (Szegény.)
dn borját kereste. D. — Többet ér D. — Nehéz a hegedbe keresni. D.
egy kérdezem száz kérésemnél. E. — — Nem keres annyit, mennyivel beér-
Tövisen keresi a szlt. KV. Ubi — het. (Mennyit megeszik.) D. Nem —
non est, ott ne keresd. Pázmán. — kereshet annyit a jó gazda, mennyit
Ugy keresd az általutat, hogy kerü- a rossz asszony (gazdasszony) el nem
lbe ne akadj. F. —
Ugy keresi okos tékozolhatna. D. — Nem ugy keresik
a borjút, hogy mellette a tehenet el a hat ökröt. D. — Nehéz pénzt keresni,
ne veszítse. D. —
ügy kerestem mint de könny elkölteni. KV. Rossznak —
a tüt. —
Utad volna és ösvényt
B. ne hagyj, jónak ne keress. D. Sok —
keressz. KV. —
Veres nadrág a kutyá- is elfogy, ha nem keresnek hozzá. S.

nak, maga kereste magának. (Árulko- — Sok pénzen sokat lehet keresni.
dó.) Ny. 19. D. — Sokat fárad vadász, ritkán szá-
Keres (Szerez). A ki mint keresi, rad halász, ugy keresi kenyerét. Sz,
ugy veszi hasznát. KV. A ki nem — — Szken költve, naponta keresve,
költ, annyi mintha keresne. S. A — szaporodik a gazdaság. S.
ki nem költ olyan, mint a kikeres. D. Keresg'él. Kopár helyen keresgél.
— Apjáról semmi sem maradt, maga B. —Mikor az özvegyasszony egy
sem keresett semmit, mégis dúsgaz- szemével urát kesergi, más szemével
dag. (Tolvaj.) D. — Bocskorban kell mátkáját keresgeti. D.
keresni a hat ökröt. S. — Bocskorban Keres. A becsület a kerest ke-
keresni, csizmában költeni. KV. — rüli, a került keresi. K, — A dics-
Bocskorban keresni, csizmában köl- ség a kerest kerüli, a került ke-
teni, válik becsületedre. B. Bocs- — resi. D.
korban kereste, csizmában gyjtötte. Kereset. Cigány kereset. (Lopás.)
D. — Csizmában kereste, bocskorban D. — Egyfalu keresetét egy nap meg-
végezte. D. —
Csizmában kereste, ehetne. D. —
Hamis kereset ritkán
mezítláb költötte. (Szerencsétlen.) D. száll más ízre. BSz. — Hitvány kere-
— Elfogy a vagyon, ha rá nem keres- set az árulkodás. M. — Könny a más
nek. D. — Ha nincs, teremjen, apja keresetében turkálni. KV. Nem so- —
is ezzel kereste, a mi nincs. BSz. — kat fiadzik a hamis kereset. KV. -—
Jónak ne hagyj, rossznak ne keress. Nem száll messze a hamis kereset.
K. —
Jónak ne keress, rosszra ne vesz- E. — Nincs ott semmi keresete. B. —
Margalits E. : Magyar közmondások. 27
 —
418

Szegénynek szegény a keresete. KV. Kiki maga tudja a maga keresztjét,

— Vékony a kereset. S. B. —
Kiki legjobban tudja a maga
Keresmény. Hamis keresmény keresztjét. S. —
Krisztust is letagadná
nem száll a harmadik ágra. ME. — a keresztfáról. S. —
Lassan barát a
Hamis keresmény kincse, nem száll kereszttel. —
Lassan páter a ke-
E.
harmad örökösre. S. Hamis keres- — reszttel. ME. —
Minél jobb a keresz-
mény nem száll harmad ízre. E. — tény, annál nagyobb a keresztje, KV.
Más keresményén hízik. D. — Nem — Nem élhet senki kereszt nélkül,
fiadzik meg a hamis keresmény. BSz. KV. — Nem mind kereszt, amit annak
— Élhetetlen, ki feleségének keres- tartunk. K, — Szegénynek a kereszté
ményébl él. D. is szegény, — Szereti, mint zsidó
KV,
Keresés. Könny az evés, de ne- a keresztet. D. — Ugy mint zsidó
fél,

héz a keresés. D. —
Többet ér egy a kereszttl. D. — Uj gyermekek, uj
kérdezés száz keresésnél. Ny. 5. keresztek. KV.
Kereskedés. Eb a zsidó kereske- Kereszt (búza) nem asztag. D.
dés nélkül. D. — Észbl, pénzbl áll KereszteL Keresztelt bor. (Vize-
a kereskedés. D. zett.) E. — Mikor pap nincs, bába is
Kereskedik. A hova semmit sem keresztel. E. —
Pali pap kereszteltje.
tettél, ne kereskedj. (Keress.) Ny.
ott (Bolond.) D. — Leveszem róla a
2. — Kopár helyen kereskedik. (Ke- keresztvizet. E.
resgél.) M. —
Rossz kalmár, ki lelki- Keresztben a lába egész nap. D.
ismeretével kereskedik. E. Rossz — — Keresztben áll a szeme. E. —
pásztor brrel kereskedik. D. Együtt — Keresztben van a lába. (Rest.) E. —
kereskednek. D. —
Van annak esze Keresztben viszi a lajtorját erdben.
elég, csakhogy a zsidó kereskedik E. —
Keresztben viszi a lajtorját, mint
vele. (Van esze, de nem veszi hasznát.) a szüriek. B.
Ny. 10. Keresztül esett, mint az egyszeri
Keresked. Három nem jó, ha asszony a lakodalmon. (Lakodalmon
sokat hever: kereskednek a ponyvája, járt az esze, általesett a dézsán.) Ny.
fonónak a rokkája, takácsnak a bor- 6. —A kis lyukú rostán vak eb se
dája. Ny. 20. —
Keresked már ez lát keresztül. D. — Liszt is elfogy, ha
—
:

elég. (Csaló.) D. — Kereskednek ha- sok markon megy keresztül. E.

zája. (Hol jól megy dolga.) D. Sehol nem áll keresztül. D.
Kereszt. A rossz asszony kálvi- Kerék. A hátulsó kerék el nem
nista kereszt. Ny. 2. — Állj meg avval éri az elst. D. — A hátulsó kocsi-
a kereszttel, hadd hugyozzék Dork kerék könnyebben forog az els után,
néni. (Búcsújárók elénekese.) Sz. — D, —
A kerék annyit fordul alá, a
-

Csúszik a kereszthez. (Német.) E. — mennyit fel. B. —

Az útban törött el
Eljár a pap a kereszttel. E. Eljár — csikorgó kereke. D, —
Arany kereken
a pap a kereszttel csendesen. D. forog a törvény. Ny. 2. Ártatlan —
Fél, mint zsidó a kereszttl. B. Házi — mint a kemencétl a kerék. D. —
kereszt, (Feleség.) E. —
Isten neki Csikorog a kerék, megitta a kocsis a
fakereszt, ha eltörik, másik lesz. Ny, háj árát. KV. M. —
Csikorog a malom-
8.— Jobban ismeri a cégéreket, mint kerék, est kiált. Cz.— Csikorog mint
a kereszteket. D. —
Kancsó fenekére a talyiga-kerék. S. — Csikorog mint
— Keresztet hány
veti a keresztet. D. az oláhfalvi kerék. — Egymáshoz
S.
magára, (Megrémült.) — Keresztet E, váslanak, mint a kocsikerekek. Ny, 4.
vethetsz B. — Kidlt kereszt eltt
rá. — Eloldani a kereket. (Menekülni.)
nem emelnek kalapot. (Német.) — S. B, — Els kerék után forog a másik
 •

419 —
is. D. — Els
kerék után forog a Simára a kereket. (Ravasz.) D, — köti
hátulsó — Felkapott a kerékre. Sokat fordul a kerék csak egy nap
is. S. is.

(Kevély.) — Felmászott a kerékre. D. — Szerencse kereke. D. — Tolja a

D.
ML. — Forog mint a kerék. D, — Ha kereket, mint a szomszéd. D. — jó
a kerék forog a malom
jár, D. — Tolvaj kerékre, szajha pellengérre. KV.
is.

Hajazza kereket, hogy jobban csusz-

a — ügy forog a kerék, ha kenik. E.
szon a szekér. (Veszteget.) Sz. ^ KereketÖPt. Átkozódik, mint a ke-
Hiányzik egyik kereke. (Hóbortos, reketört kocsis. — Búsul, mint a ke-
fél- E.
esz.) — Hogy haladhass, kend a reketört kocsis. D. — Búslakodik, mint
S.
kereket. — Hol a talpával a a kereketört paraszt. Cz. — Fohász-
S. fel
kerék, hol — Jár a kereke. kodik, mint a kereketört
alá. E. D. kocsis.
(Nyelve.) — Jár a kereke, mint a KerékvágfáS. Akkor higyj az
E.
szélmalom. — megkenték két asszonynak, mikor már nem
S. Jól birja át-
kerekét. (Siet meghalni.) D. — Jól lépni a kerékvágást. Ny. 15. — Arra
megkenték, forog a kerék. (Nyelv.) D. az út, a merre a kerékvágás. Ny. 7.
— Kent kerék könnyen szokott menni. — Ott az út, hol a kerékvágás. BSz.
B. —Kent kerék könnyebben forog. — Kijött a kerékvágásból. ME. —
ME. — Kent kerék jobban megy. B. Mindaddig nem hisznek az asszony-
— Kenve jár a kerék, D. Kereket — nak, mig a kerékvágást általlépheti. D.
oldott (Elfutott.) S. Kerék annyit — — Visszatért a régi kerékvágásba. S.
alá, mint fel. E. —
Kereken fordul az Keringfél mint a Szélek kotlójuk.
ember szerencséje. KV, Kivül a — Ny. 6. —
Ne kerengesd annyit, mondd
lcs a kereken. (Rászedés. Ha a kocsis ki a bökkenjét. Gz. —
Ne keringesd,
után ezt kiáltják, körülnézi kocsiját.) ha eltted van. B.
E. — Letörött a kereke. S. — Magá- Kereng. Gyütt-ment kereng. D
tól is megyén a szekér, csak hájas — Ki bogár után indul, kerengbe
legyen a kerék. D. Más emelte — készül. D. —
Ki bogár után indul,
kerekét. B. —Megbomlott a kereke. keringöre készüljön. E.
(Esze.) Sz. — Megbomlott esze kereke. Kerget. A pópát se kergetnélcs-
D. — Mefordult a szerencsekerék. D. csel. (Szerb papot látni, anép babo-
— Meg van kötve kereke. B. — Megy nája szerint, rosszat jelent.) D. Mig —
a kerék, ha hajazod. E. Meghájazta — meghaltál megfogtál,
éltél, kergettél,
a kereket, hogy jobban csúszszon a mi hasznod van benne. (Örökségbl ki-
szekér. B. —
Megindult, mint rossz tagadott.) D. — Nem azé a nyúl, aki
kerék az agyban. S. Megkente — kergeti, hanem a ki megfogja. E. —
kerekét. B. — Megkötöm a kerekét. Nyulat kerget és medvére talál. B. —
(Akadály.) — Mennyit a kerék
S. fel. Siet, mintha török kergetné. S.
annyit alá.— Mennyit fordul a
S. Kerít. Még álmában is keríti a
kerék annyit
fel, D, — Ne szánd
alá. marhát. (Lop.) D. —
Minden vizet
a tolvajt, ha keréken látod is. D. — magad malmára ne keríts. D. Nagv —
Nemcsak els kereket kell nézni, ha- feneket kerít a dolognak. E. Kerít. —
nem a hátulsót is. E. Nem jár egy — D. — Kerítmente. (A kerít jutalma.)
vágásban kereke. (Mindig másfélekép B. — A bolond mély vizbe veti a
beszél.) B, —
Nem jár a vágásban egy kerithálót, D.
kereke is. (Hazudik.) D. Nem szól, — Kerítés. Jó kerítés, jó szomszéd.
ha a kerék kiesik is. D. Oldotta a — S. —Nincs kolbászból fonva a kerí-
kereket. E. —
Ötödik kerék. B. — tés. (Dolgozni kell.) Ny, 13. Leg- —
Ötödik kerék a kocsiban. D. Ritka — jobb szomszéd a jó kerítés. ME.
a jó kerék a régi szekérben. D. — Kert. A kecskét kertedben ne fe-
27*
 — 420 —
lejtsd, D. — A szomszédék kertje alatt, a virágos kert, (Tarka-barka, sok-
bodri kutya szörnyen ugat. (Felesége szín.) D.
htlen.) Np. —
Amint müveled a ker- Kerteletlen virág hamar elenyész,
tet,ugy termi a zöldet. D. Anyja — (Gondozatlan,) D. — Kerteletlen virág
csalogatja a kecskegedöt a kertbe. D. tolvaj kézre kerül. D.
— Átesett, mint Kardos kutyája a ker- KePtész.A bakot teszi kertészszé.
ten. (Átdobták, vége.) Ny. 2. — Át- KV, — Néha a kertész is jövendt
esett rajta, mint kutya a kerten, (El- mondhat. D. —Okos a kecskét nem
rontotta a dolgot.) Ny, 5, — De isz teszi kertészszé. E. —
Öregebb az atya-
olyan nincs, még a kertben fája sincs, isten kertészénél. Ny. 6. — Virágok is

Ny, 7, —
Ebszölö sem terem kertjé- a kertésznek példáját követik. D. —
ben, (Szegény.) D. —
Ebszölö sem Kertészkedik, mint a kecske a káposz-
terem kertedben, mégis borban válo- tás kertben. Ny. 4.
gatsz, KV, —
Elég egy kerten egy rés. Kerül. Ha pénzembe kerül is,
B. —
Elég egy kertre egy rost, Ny, 3, legyen ugy. D. — Sokba került mint
— Epres kertbe néz, (Kancsal.) ME, Sima Gernek a túros lepény. (Le-
— Ez a birodalom csak a kertaljáig pényre hivták, kártyáztak, pénzét, lo-
terjed. D. —
Farkast emlegetnek, kert vát, tehenét eljátszotta.) Ny, 1. —
alatt jár. E, —
Farkast emlegetnek, Szóért szót adni nem sokba kerül, E,
a kert alatt kullog. Sz. Farkast — Kerül. A haragost kevés ideig, a
emlegetnek, a kert alatt van. Ny. 7. — mérgest sok ideig kerüld. D. A be- —
Farkast emlegetnek, a kert mellett csület a kerest kerüli, a került ke-
kullog. KV. —
Halál ellen nincsen resi.K. —
A dicsség a kerest ke-
semmi fü a kertben. KV. — Ihatnék, rüli,a került keresi. D. A szabad —
mint a száraz kert. D. — Illa berek, szakálra él embert kerüld. KV. —
nád a kert. D, —
Jól kapált kiskert, Az est kerül sokszor vizbe esik.
második mészárszék. KV, — Kapor KV. —A dologkerülö hamar koldu-
sem terem kertjében. D. — Káposztás lásra jut. KV, —
A munkakerül ha-
kertbe néz. B. —
Káposztás kertbe mar koldulásra jut. K. Dologkerülö,—
néz, tele van ravaszsággal. (Sanda.) D mint a papok szolgája. Sz, — Dobra
— Kecskére bizza a kertet. D. — került. ME. —
Est kerülte, vizbe
Kertészkedik, mint a kecske a káposz- halt, D. —
Ha nagy vizbe nem akarsz
tás kertben. Ny, 4. — Kincsre talált halni, patakokat is kerüld, K, Ha —
kertjében. (Gazdag.) D. — Kullog, üres az erszényed, kerüld a vendég-
mint a farkas a kert mellett. (Leskel- séget, KV. —
Igen kerüli, mint farkas
dik.) D. —
Kun Mikló? kertébl él- a kutat. KV. — Józan^ élet a része-
dik. (Nem volt kerté. Piacról él.) D. — gest kerüli. S. —
Jövendöl szolgát
Kutya van a kertben. (Baj.) E. — Más mindenha kerüljed. KV, Kasza- —
kertjében kapálgat. (Más feleségét kapa kerül. Np. —
Kerüld a bikát,
szeretgeti.) D. — Nem a kert alatt van mikor hányja a földet. (Dühös.) B. —
az. E. — Nem az kertében termett
ö Kerüli a forrót, S, —
Kerüli a jót,
az, B. — Nem kertedben termett az a mint ördög a tömjént. D. Kerüli a —
virág. B. — Nincs rossz mely-
oly kert, sarat, mint kinek uj sárga csizmája
ben ne teremne — Nincs
jó fü. D. oly vagyon. D, —
Kerüli, mint baka a po-
rossz melyben
kert, ne teremne.
jó is csétát. D, —
Kerüli, mint Gálos Tak-
S. — Ritka kert burján — nélkül, D, sonyt. Ny. 22, •

— Kerüli mint meleg

Róka módra kert alatt kullog. (Les- követ. E. — Kerüli, mint az ördög a
keldik.) — Számba sem
E, veszi, keresztet. S. — Kerüli, mint ördög a
mint kerten a rést, D, —
-
Szép, mint kápolnát. D. — Kerüli, mint az ördög
 — 421 —
a szentelt vizet. S, —
Kerüli, mint az keser. D. — Édes italnak keser az
ördög a tömjént. Ny. 11, Kerüli, — ára. B. — Édest keservel egyelit a
mint Mesztegnyei a kápolnát. K. — világ. E. — Hol a méz a legédesebb,
Ki a munkát kerüli, hasát meg nem a fulánk legkeserbb. D. Keser —
tölti. KV. —
Ki az est kerüli, sok- a botsajt. D. —
Keser a kegyelem-
szor vizbe tapod. E. Ki kerüli a — kenyér. B. —
Keser a leve. (A vége,
munkát, nehezen tölti meg a gyomrát. kimenetele ) E. —
Keser a trés, de
BSz. —
Macska is szereti a halat, de édes a gyümölcse. D. —
Keser babot
kerüli a vizet. — Más a lábával
KV. is édessé tesz az éhség. D. Keser —
is kerüli, pedig a szádban forgatod.
te mint a bagó. E. —
Keser mint az epe.
(Csúnyát.) Ny. 21. — Mosolygó ellen- D. —Keser mint az érettlen szl.
ségedet kerüld. KV. — Rossz tanit- D. — Keser mint az üröm. E. —
tól tanulhatod, mit kelljen kerülnöd. Keser neki a lejt. (Verés.) D. — Ki
E. — Szegény embert kerülni szok- keseri nem izlelt, nem tudja mi az
ták. S. — ügy kerüld az est, hogy a édes. B. —
Ki kesert nem kóstolt,
vizbe ne D. halj. nem érdemli az édeset. E. Ki sok —
Kerülgeti a házakat. D. — Bércet mézet nyal, kesert is fal. S. Ki- —
kerülget a mennyk. ME. — Kerül- facsart czitromnak keser a leve. S.
geti, mint a macska a forró kását. S. — Minden édes keseren esik. (Ha
— Kerülgeti, mint ördög a kápolnát. sok.) KV. —
Narancs is keser, ha
BSz. —
Kerülgeti a lapos guta. S.
-
nagyon facsarják. D. —
Nem minden
Kerület. Amit kicsiny helyen meg- méreg keser. E. —
Sok embernek
fordithat az okos, annak nagy kerü- még az epéje sem keser. Ny. 5. —
letet nem csinál. D. Nincs keserbb a király kenyerénél.
Kerül. Ugy keresd az általutat, E, —Több keser mint édes van a
hogy kerülbe ne akadj. F. Azért •
— szerelemben. E.
keresi az okos az utat, hogy kerülbe Keserség. A menyecskének, ha
ne jöjjön. D. mézbl van is, rmkeserség a napa.
Kesely a seggi. E. D. — Teli torokkal nyeli a kesersé-
Kesely. A saskesely holló fiat get. B.
nemzett. Sz. Keserves anyának potrohos gyer-
Kesereg", mint a Bárányi dudája. meke. E. — Keserves fia a babukának.
Ny. 4. —
Kesereg, mint fazékban a B. — Keserves a véren vett kenyér.
hurka. Ny. 7. B. — Kódiskenyér keserves. Ny. 2.
Keserit. Kódiskenyeret könyek ke- — Nincs keservesebb a kegyelem-
serítenek. Ny. 2. kenyérnél. B, — Megiszom a jó bort
Keser. A keser füvet lúggal for- örömömbe, hej de keservesen nyúlok
rázzák le. KV. — Aki a kesert nem a zsebembe. Ny. 24.
kóstolja, nem érdemes az édesre. B. Keskeny. Hosszú az asztal, kes-
— Aki sok mézet nyal, sok kesert keny az abrosz, a vacsora.
rövid
is fal. E. — Keser a más kenyere. (Rossz gazdálkodás.) Np. Keskeny —
E. — Keser kalodában a lejt. D. az abrosz. E. —
Keskeny gatya, nagy
— A mely ember sok édest nyal, ke- ülep, kelenyei viselet. Ny. 22. Kes- —
sert is fal. Ny. 6. —
A narancsalmát, keny neki az utca. (Ittas, tántorog.)
ha ersen facsarod, végre kesert bo- E. — Széles utca is keskeny neki. D.
csát. B. — A
szerelemben több a ke- — Széles az asztal, keskeny az ab-
ser, mint az édes. KV. Az okos — rosz, vékony a vacsora. E.
szakács lúggal forázza le a keser f- Keszeg. Amint veted a pöndöl-
vet. D. —
Édes embernek epéje se hálót, ugy fogod a keszeget. D, —
 — ;

422 —
Annyit mint kilenc gémnek egy
ér, delmed, kettt ne költs. B. —
Ha egy
keszeg. Ny, 6. —
Keszeghólyag, (Ha- úttal elvégezheted, ne hagyd kettre.
szontalan, értéktelen.) D. Keszeg- — D. —
Háznál egy oszlopot tart a férfi,
oldalt megy. (Nem egyenes lelk.) E. de az asszony kettt. E. Jobb az —
— Könny a keszeget megfogni, B. enyém egy, mint másé kett, D, —
— Százhúsz gémnek hatvan keszeg. Jobb egy lámpás ell, mint kett há-
(Kevés.) E. tul, Sz. KV. —
Kett töri a patkó-
Keszken. Kétszín keszken. KV. szöget. (Egyesült er többre megy.)
KeszCZe. Egybeszürték a keszö- D. —Kettn áll a vásár. E. Ket- —
cét. KV. —
Kellemes, mint húsvét tre se felel egyet. D. — Ketttl se
napján a keszöce. B. —
Nem áll meg fél.'D. — Kinek egy nehéz, kett ne-
keszöce a nyárson. K. hezebb lesz. S. —
Mindegy, kett közt
Ketrec. Ég, mint Mesteriben a mindig marad egv. Nv. 6. Mindnvá- —
ludketrec. (Nem nagy kár.) Ny. 5. junknak kett az orrunk lika. D. —
Ketten. Éljünk mi ketten, kurv- Minden botnak kett a vége. D. —
anya a harmadiknak. (Mással ne tö- Mindennap egy nap múlik, az öregen
rdjünk.) D. —
Hárman csendesen, pedig kett. B.— Nehéz kett ellen
ketten szerelmesen. D. —
Ketten ked- egynek. D. — Neked is kett az orrod
vesen, hárman redvesen. S. Nem — lyuka. D. — Neked is kett az orrod
titok amit. ketten tudnak. S. lyuka, mint a szegény ember malacá-
Kett. A gazdagnak is kett az nak, D, — No még ez tudhat ket- is

—A
orralyuka, mint a szegénynek. Sz. tt, E. — Öt ujjad közt egyenl-e
gazdagnak kett az orralyuka, mint
is ketl D. — Több kettnél' E. —
?
a szegény ember disznajának. M, — A Több nála, mint kett. (Részeg.) Ny. 5.
gazdagnak is kett az orralyuka, mint Ketts. Eljárja még a kállai ket-
a szegény ember malacának. KV. — tst és a debreceni kopogóst. S. —
Egy csapással kettt t. M. Egy — Ketts a lelke erszényének. (Lásd er-
csapással kettt akar agyonütni. D. szény.) E. — Minden erszényének
Egy dologból kettt csinál. D. Egy — ketts a lelke. D. Ketts ünnep, —
fehér kenyérnél jobb kett. D. Egy — hetes es, szolga nyugodalom. B.
kárból kettt csinál. D. Egy kol- — Kever. Aki más büdösséget keveri,
dusból kett, (Ha szegény legény sze- maga bdösödik. B. A sört is víz-—
gény leányt vesz el.) S. Egy, más — zel keverik, D. — Bzbe keverni.
kettvel is, egy lehet, D, Egy mun- — (Bajba,) Pázmán, — Egy csepp méz-
kában kettt vét. KV. Egy pénz- — hez csöbör epét — Nem
kever, D,
bl, ha lehetne, kettt csinálna. D — keveri magát korpába az okos, D.
Egy titok, kett tanács, három széles Keveredik. Aki korpa közé keve-
istenadta világ. (A mit három tud, redik,megeszik a disznók. KV. —
nem titok.) E. -
— Egy tudja, titkos Korpa közé keveredt megeszik a
kett tudja, homályos három tudja, disznók. Ny. 7.
— Egybl néha kettt
;

világos. Ny. 9. Kevély, A

bíró kocsisa nem kevé-
is tesznek az emberek. D. Egyet — lyebb nála. D. —
A boldogság kevély.
elre, kettt hátra. S. Egyet mon- — KV. — A gazdag, ha vak is, kevély
dok kett lesz belle. E.
: Egyért — lehet. D. —
A kevély félbolond, D, —
kettt húztak a fogban. D. Ezer a — -
A kevély szegényt a manó is csodálva
bajom, meg kett. E. Ezer a dol- — nézi, D, —
A pap is kevély, ha szép
gom, meg kett. E. Én is tudom— temploma van, D. — A szegényt, ha
mennyi a kétszer kett. (Nem csalsz kevély, az ördög is neveti, D, — Az
meg.) Ny. 4. —
Ha egy pénz a jöve- ördög is neveti a szegény kevélyt, KV,
 —

423

— Garasa sincs, mégis kevély. E. — mind kevély, a mi ünneplt visel. D.

Ha a pénz nem volna, sok kevély el- — Néha a juh is kevély. (Ostoba.) D.
múlna. D. —
Ha nem kevély a tudóska, Nincs kevélyebb, mint a szegénybl
világ nyolcadik csudája. D. Ha — lett gazdag. KV. —
Nyájas anyának
szegény vagy, kevély légy. E. Ha — kevély a leánya. D, —
Oly kevély,
szegény vagy, légy kevély, ha nincs mintha övé volna a diófáig. M. Oly —
mit enni, válogass benne. Ny. 14. — kevély, mintha övé volna mind a dió-
Idvel a kevély alázatos is lehet. D. fáig. KV. —
Öt garasa sincs, mégis
— Igen szép a rózsa, még se kevély. kevély. D. — Ritka a szép és nem
D. — Kevély a kevélylyel meg nem kevély. D. —Sok gyalázaton kell a
— Kevély kappan trhe-
alkhatik. D. kevélynek átmenni, mig megalázódik.
— Ha kevély a kakas,
tetlen állat. D. D. —Sok kevélyt, bolondot csinál a
trhet. D. — Kevély koldus, tudatlan gazdagság, E. —
Szegény kevélyt
pap, félénk ostoba vezér.
katona, ördög is neveti. E. —
Szegény légy,
(Nevetségesek.) D. —
Kevély az atya, kevély légy, hogy be ne köpjön a légy.
ha jó a fia. D. —
Kevély embernek, (Ha szegény vagy, légy rátartós.) Ny.
sima szr kutyának szenvedni kell. 4. — Több a gazdag, mint a szegény
(Hidegben hiúságból könnyen öltöz- kevély. D. —
Több a kevély bika, mint
ködik.) Ny. 12. —
Kevély és fösvény a kevély tehén. ME.
ajándéka nem igen gazdagit. K. — Kevélyen. A gazdag, ha sánta is,
Kevély koldust látni szomorú dolog. kevélyen járhat. D. —
Kényesen,
D. — Kevély, mint a biró lánya. S. — kevélyen, nem látszol szegénynek.
Kevély, mint a borbélylegény. E. — Ny. 9.
Kevély mint a koldusbíró. S. —
Kevély Kevélykedik. Ha a kutya brére
mint a páva. D. —
Kevély mint az eleve innának, elkevélykednék. E. —
olajos korsó a szegen. Sz. —
Kevély, Nem tudom ha a vak kevélykedhetik-e
mintha ö hajtaná a göncölszekerét. D. vakságában ? D.
— Kevély, mintha ültette volna a Kevélység*. A kevélység lenyomja,
fiastyúkot. B. —Kevély vitéz, hamar a szerencse tengelyét, E. — A pénzt
vész. E. —
Kevély, mint barátoknál rút kevélység szokta követni. Sz. —
az orgonahuz.D. —
Kevélynek orvos- Az angyaloknak is a kevélység ártott.
sága a lealázódás. D. —
Két kevély D. — Büdös a kevélységtl. B. —
nehezen alkuszik meg egymással. B. Kevélység a harag els oka, KV. —
— Koldus is kevély lenne, ha pénze Kevélység és esztelenség testvér-atya-
volna. D. —
Madarakban is kevélyebb fiak. D. —Kevélység a tudatlanok hi-
a him, D. — Mentéjének a prémje is bája. D. —
Kevélységet, részegséget,
kimutatja a kevélyt. D. —
Méltán szegénységet nehéz titkolni. D. —
kevély az anya, ha szép a leánya. D. Kevélység a romlásnak kalauza. D.
— Mikor a bányában pénzt vernek, Kevélységgel jár a jó szerencse. KV.
sok kevélyt is támasztanak, D. — — Mit ér a kevélység, hogyha vén a
Mindaddig kevély a kos, mig szarvát feleség. B. —
Ritka gazdag kevély-
le nem ütik. D. —
Nagy urnák szol- ség nélkül. D, —
Ritka nagy szeren-
gája is kevély. E, — Nem kevély a cse kis kevélység nélkül. D. Ritkán—
tet, mert se pénze, se ugró lába. D. jár a szerencse kevélység nélkül. KV.
— Nem kevély, ki a rosszat meg- Kevés. A betegnek kevés is sok
szidja. D. —Nem mind kevély, ki lehet. B. —A hol legtöbb a róka, leg-
parancsol. D. — Nem mind kevély, a kevesebb a nyúl. D. — A hol sok a
ki rátartja magát. D. — Nem mind róka, kevés a nyúl. B, — A keve- ki
kevély, ki ünneplben jár. D. Nem — set el nem vészen, sokat nem adnak
 424

annak. M. — A ki keveset el nem nélkül. E. — Keveset iszik, de sokszor

vesz, sokat nem érdemel. B. — A Keveset iszik, mint a veréb. D. — Ke-
ki keveset meg nem köszön, sokat veset szól, de fontosán. B. — Keveset
nem érdemel. B, — A ki keveset tud, szól,de hamar üt. E. — Keveset szólj,

jó annak országút. E. — A ki sokat de okosan. S. — Keveset szól, sokat

—
^

esküszik, kevés igazat mond. ME. mond. E. — Keveset van otthon, a

A ki sokat igér, keveset ád. KV. — ki sokat nevet. B. Kevés a só a —
A sokat szól, keveset mond. D.
ki — sótartoban. (Kevés az esze.) D. Ke- —
A mely tehén sokat bg, keveset tejel. vés a vágott dohánya. (U. a.) Ny. 7.
KV. —
A mely tehén sokat bög, ke- — Kevés bárányból, ha elvész, nehe-
vés tejet ád az. KV. A mely tyúk — zebben esik. B. — Kevés hat körte
sokat kodácsol, keveset tojik az. KV. kilenc medvének. Z. — Kevés ideig
— A mely tyúk sokat kodácsol, keve- volt anyja hasában. (Nincs érett esze.)
set tojik. Sz. — A természet kevéssel E, — Kevés az üszögös
jó válik
megelégszik. KV. —
Az okos ember
•
búzából, E, —
Kevés kár nem sok
ha keveset szól is, sokat mond. B. — haszon, (Nem igen okulnak a kis
Adj kevéshez több kicsinyt, garmadád káron.) B, —
Kevés kárban sem
is lesz, D, — Adjon Isten sok irigyet, nagy a haszon. E. Kevés kárban —
kevés szánakodót. Sz. Bátor kevés, — nem szokott nagy lenni a haszon.
de félénk elég van. D. Cifra lako- — D. — Kevés kell ahhoz, hogy valaki
dalom, kevés jutalom. D, Egy dé- — szegény legyen, S. Kevés kell be- —
nár, két dénár, neked ebbl kevés jár, lle, mint a nyilalásból, Ny, 1. —
Ny. 16. —
Elég hogy megmaradt, ha Kevés neki a magáé. D. Kevés —
kevés is. D. —
Elég sok a hangya, de nem árt, sok nem használ. D. — Ke-
kevés a haszon benne, D. Elég sok — vés róka kerüli el a csávát, D, — Kevés
az ember, de kevés a jámbor. D. — vacsora, jó éjszaka. ME. Kevés —
Elég sok az ember, de kevés a ma- van a fejben. D. —
Kevés van a só-
. gyár, D. —
Etel mellett keveset, bor tartóban. fU. a.) Kevés vizet látott
mellett sokat szoktak beszélni. KV. ma. D. — Kevés zápfogára egy
— Felénél is kevesebb. D. Fél fo- — nagy tepszi rétes. D. — Kevésbl is
gamra is kevés. E. —
Fényes ígéret- sokat ért az okos. D. — Kevésbl
nek legkevesebbet higyj. D. Ha a — sokat, E, —
Kevéssel beéri, D, —
jövt tudnók, kevesebbet hibáznánk. Kés szken költeni a kevésbl, D.
D, — Ha kevéssel
jóllakik, E. — beéri. Ki keveset gyúr, kevés kalácsot
— Ha sokat akarsz keveset enni, D, — Ki kevéssel be nem
egyél. eszik, éri,

B. — Hol kevés a bárány, nehezebben sokra nem érdemes, D, — Ki bölcset

vész, — Hol sok a
E. kevés küld, kevés szóval
szó, ott E, — Ki küldi.
a — Hol sokat Ígérnek, keve- keveset akar nyerni, sokat kérjen, B,
tett. S.

set nyújtanak. D. — Igen kevés — Ki keveset fz, hamar kell E. elkölti,

a szúnyognak. D. — így a világ — Ki keveset fz, könnyen megeszi,

fizet
— Jobb ke- D, — Ki keveset kivan, kevéssel
:

sokat keveset
igér, ád. S. beéri.
vés bizonyos, mint sokbizonytalan.KV, ML, — Ki kevésnek barátja, kevés-
— Jobb a kevés édes mienk, mint a nek bolondja. — Ki nyárban nem D,
sok másé. D. — Jobb a kevés magamé, gyjt, télben keveset KV, — Ki füt,

mint a sok másé. Ny, — Kegyelem- minél kevesebbet aluszik, annál töb-
6,
kenyérhez kevés fog — bet D, — Ki ölében sokat ke-
is elég, S. él, fog,

Kevesebb a semminél, — Keveset a veset szrit, D, — Ki sokat markol,

D.
jóból. S.— Keveset adnak az észbl egy keveset ME, — Ki sokat fog, alszik,

pénzen, — Keveset adnak munka

B. keveset — Ki sokat álmodozik, él, S.
 — 425 —
keveset nyugszik. D. —
Ki sokat kivan, Sok a barát, de kevés a jóltev. D. —
kevesebbel is beéri. D. —
Ki sokat Sok a gyermek, kevés a cipó. D. —
nevet, keveset elmélkedik. D. Ki — Sok a gyermek, kevés a kenyér. D, —
sokat parancsolgat, keveset tesz. D, Sok a jószág, kevés benne a jóság. S.
— Ki sok szép szót ád, keveset segit. — Sok a kisasszony, de kevés az úrfi.
D.— Ki sokat szól, keveset mond.S. E. —
Sok a költség, kevés a haszon. D.
— — —
Ki sokba fog, keveset végez. E. Sok a parancsoló, kevés a szófogadó.
Ki sokba kap, keveset végez. D. — — D. Sok a száj, kevés az rlött. D.
Ki sokban foglalatoskodik, keveset — Sok a szó, de kevés benne a só.
hajt végre. D. — Kicsiny tüzet kevés — D. Sok a zsák, kevés a búza. D.
víz E. — Könnyen
olt. kevéssel —
él, ki Sok benne a szó, de kevés a jó.
beéri. D. — Könny a keveset eltrni. — D. Sok háztól él, kevéstl boldo-
D. — Könny a sokból keveset mérni. gul. (Koldus.) Ny. 8. —
Sok irás, ke-
D.— Lehet a sokból keveset is venni. vés igazság. B. —
Sok kárban kevés
D. — Lyukas fogba kevés. — is D. — a haszon. D. Sok kevés sokra megy.
Másnak magának legkeveseb-
sokat, — B. Sok miatyánk, kevés vakarcs.
bet engedni.
kell — Mely juh
D. so- — B. Sok munkája, kevés haszna. KV.
kat bekeg, kevés gyapjat ád. D. — — Sok nem használ, kevés nem árt.
Mely tyúk sokat kárál, keveset — tojik. E. Sok polyvában kevés a búza.
E. — Még a tojás
tele kevés. D. —
is — D. Sok semmi, kevés valami. S.
Még kevés lehet a szalonna, ha sok
is —
— Sok szava, kevés sava. S. Sok
is a disznó. D. — Mi egynek sok, más- — szó, kevés só. S. Sok szöszbl ke-
nak kevés D. — Minden szereli
lehet. vés a vászon. D. — Sokat bg tehén
a hasznot, kevés a munkát. D. — Min- keveset — Sokat keve-
tejel. S. hallj,
denbl jobb a több, mint a kevesebb, — Sokat de ke-
set beszélj. S. hallj,
csak a verésbl nem. Ny. — Minél veset
6. KV. — Sokat keve-
szólj. igér,
többet ugat az eb, annál kevesebbet ád. KV. — Sokat igér a
set de világ,
árt. D. — Nagy pipáju, kevés dohányu. keveset ád. — Sokat hogy D. kérj,
E. — Nagy urak keveset adni szégyen- keveset kapj. B. — Sokat keve- láss,
lenek, sokat nem akarnak. K. — Nehéz set — Sokai de keve-
szólj. S. szól,
a kevésbl sokat adni. D. — Nem mond. D. — Sokból a mennyit
iszik set
keveset, hanem sokszor. D. — Nem akarsz, a kevésbl a mennyi D. lehet.
lehet kevésbl sokat adni. B. — Néha — Sokból sokat, kevésbl keveset. D.
sokat vetnek, de keveset aratnak. D. — Sokkal parancsoló, kevéssel biró.
— Némely a keveset is sokalja. D. D. —
Szelid almának nagy becse,
— Okos kevésbl is ért. B. — Okost vadnak kevés. KV. Szolga sokat —
ha küldenek, keveset szólanak neki. halljon, de keveset szóljon. E. —
D. —
Okost küldj, keveset szólj neki. Szolga sokat halljon, de keveset vall-
D. —
Olyan az ördög, sokat igér, ke- jon. E. —
Szolga sokat halljon, tudjon,
veset ád. D. — Olyan ez a világ : so- keveset szóljon. KV. —
Szökött szol-
kat igér, keveset ád. ME. — Ott a gának kevés a bére. Ny. 5. Untig —
pénznek legkevesebb becse, a hol elég a paréj, de annál kevesebb a zab.
verik. D. —
Rákevésben sok a munka, D. —
Urnák kevés, szegénynek sok,
kevés az étel. D. —
Rákevésben sok (Urat mutat, noha nem ur.) Ny. 1. —
a munka, kevés a haszon. B. Rej- — Vacsorára is kevés. E. Vad almá- —
tettkincsnek, titkos hegednek keve- nak kevés a becse. B. — Zápfogamra
sen süvegelnek. KV. —
Rossz gyo- is kevés. D.
mornak becsülete a kevés eledel. D, Kezd. Ádám és Évánál kezdeni.
— Rossznak kevés ára-becse. D. — (Nagy feneket keríteni.) ME. — Bele-
 — 426

kezd, ha beleveszt is. D, Csizmá- — végezték. D. —

Papucsban kezdeni,
ban kezdte, becskorban végezte. (El- mezitláb végezni. KV. Papucsban —
szegényedett.) E. — Ebül kezdi, ebül kezdeni, mezitláb végezni nem válik
végzi. — Ebül kezdi, komondorul
KV, becsületedre. B. —
Pörrel kezdi, pat-
•

végzi. E. — Ebül kezdette, kutyául varral végzi, D, — Rá-rákezdi, mint

végezte. B. — Ez nem gyermekjáték, Bosnyák a táncot. (Öreg volt, nem
hogyhamar elkezdjék és hamar végez- akart annak látszani.) D, Reggel —
zék. D, — Fejénél kezd a hal büdö- kezdi, este nem végzi. D. Tanuld —
södni. B. — Gombostn kezdi, lovon meg elbb az aprót, ugy kezdj a nagy-
végzi. (A — Ha a kántor
lopást.) S. hoz. B. —
Tün kezdi, ökrön végzi. E.
jól kezdi az^^énekét, jól'viszi a nép. D. — Tün kezdik a lopást. E Tün —
— Ha papucsban kezded, mezitláb ne kezdik, lovon végzik a lopást. S. —
végezd. D. —
Ha tüzesen kezded, Tüzesen kezdette, fagyosan végzetté.
hidegen ne végezd. D.— Hamar kezdi, D, —Tüzesen kezdi, hidegen végzi.
hamar megunja. KV, Hamar kezdi, — KV. —
Vigan kezdett, szomorúan vég-
hamar unja. Gz, Hamar kezdi, — zett. KV.
hamar végzi. KV. Hamar meghal, — Kezdet. A mi lehetetlen, annak
ki késre kezd élni. D. Jobb alant — kezdete sincs. D. —
Az urnák félelme
kezdeni és fönt végezni. B. Jól — a bölcseség kezdete. KV. Hamar —
kezdett éneklés kántornak nem nehéz. kezdetnek, hamar a vége. D, Jó —
E. —Jól kezdett ének nem nehéz a kezdet, fél siker. S. — Jó kezdetnek
kántornak. B. —
Kezd elöl, mint Nagy- jó a vége. S. —
Minden nagynak apró
idai az utat. (Nem azon az utón ment a kezdete. K. —
Minden kezdet nehéz.
hazafelé, melyen jött, azért hát vissza- (Német.) S. — Minden nagynak kicsiny
ment és elöl kezdte.)
Ny. 11. — a kezdete. E. — Nagynak apró a is

Kezdjük újra, mint Pál ur a cséplést. kezdete. D, — Rossz kezdetnek rosz-

Ny. 1. — Késn kezdeni a jót nem szabb a vége, D. — Se kezdete, se
tanácsos. D. — Ki ebül kezdi, komon- vége. D.
dorul végzi. D. — A egyszerre sokba ki Kezdés. Jó kezdésnek jó a vége.
kezd, semmit sem végez. KV. —
jól S. — Jó kezdésnek jó hagyás a vége
A hamar kezdi, hamar kifárad be-
ki KV.
lle. Decsi János. — Ki hamar kezdi Kezd. Eb munkának kezdje
a lopást, hamar felakad. D. — Ki kutya. D. — Nincs utálatosabb mint
idején kezdi, idején végzi. D. — Ki élni kezd vén. D.
Istennel kezdi. Istennel végzi. S. — Ki Kezddik. A boldogság ott kezd-
jól kezdi, végzi. — Ki mibe
jól S, dik, hol atöbbrevágyás sznik. E. —
belekezdett, folytassa, ME. — Ki soha No ez a hét jól kezddik. (Gigány
nem kezdi, soha nem végzi. D. — mondta, kithétfn reggel vittek veszt-
Kicsi korban kezdik a bnt, E. — Kicsi helyre.) ME.
korában kezdi a D. — Lassan
tolvaj is. Kezes. Ha veszni akarsz, légy ke-
kezdj,gyorsanvégezz.Ny.4. — Magad- zes másért, B, — Kezes, fizess. B. —
ról kezd az Decsi János. —
el ítéletet. Kezes fizess, vagy ügess. D. Légy —
Megkezdték a szalonnát. — Melegen E, kezes másért és a kötél a nyakadban
kezdette, hidegen végezte, D, — Mi- van. B. —Légy kezes másért, ha
hez késbbre kezdenek, késbbre veszned kell. KV. —
Ott hagyta az
végzik, D, — Nagyot kezdett, kicsinyt ágyban a kezest. (Belecsunyitott.) Ny.
végzett. KV. — Nem a kezdi, ki jól 4, —Szelid mint a kezes galamb, S.
hanem a ki jól végzi, érdemel dicsé- — Hogy fér ki a szádon ez a kezes-
retet. B. — Nyakán kezdették, torkán lábas szó ? K,
 427 —
Kezesség". Haveszni akarsz, vállalj anyának kényes a leánya. B. — Kénye-
kezességet. E. —
Tényei kezesség. sen, kevélyen, nem látszol szegény-
(Csalárd.) K. nek. Ny. 9.

Keztyü. Beesett, mint a kis keztyü. Kényességtl azt sem tudja hova
D. — Egy keztyübe — fújnak. D, Fel- lépjen, Ny, 9, — Kényesség nem esik
venni — Kezén keztyü,
a keztyüt. E. a sanyaruság nélkül. E.
— Keztyüben
útra indul. D. dudál. D, Kényén szokott gyermek borjú
— — Keztyüs
Keztyüben hegedül. D. nevén ébred. E. —
Kényén - kedvén
kézzel nyúl hozzá. — Keztyüt
S. nevelkedett pondró. D. Tökmagot —
szabok neki. E. — Keztyüt dob, vet. se ehetik kényére. D.
E. — Kicsi mint a keztyü. E, — Majd Kénytelen. Hopp kénytelen, nem
megtanítlak keztyüben dudálni, E. — örömest. (Esetlen, rest ugrálás.) D, —
iMegtanitlak keztyüben fütyülni. E. Kénytelen-kelletlen. S. — Kényte-
Kezken. Gyere haza kezkenö. len, mint cigánymalac az ügetéssel,
Kék. Felruháztákhátát hupikékkel (Lopták, hajtják.) E. —
Kénytelen
és jajvörössel. D, —
Hupikék a háta, munka ketts teher. S. Kénytelen —
jajvörös a combja. E. —
Kékbeli em- teher nehezebbet nyom. D, Kény- —
ber. (Jó módú paraszt kék posztóban telen vele, mint cigány az ügetéssel.
jár.) B. —
Kék nadrágra vörös folt. S. — Kénytelen vele, mint cigány-
B. -
—Kék szem uri szem, sárga szem disznó az ügetéssel. D. Kénytelen —
macska-szem, fekete szem cigány- vele, mint cigányló az ügetéssel, B,
szem, E. —
Kékre verték ME, — Kénytelenség". Jobb szépszerével
Szke haja, kék szeme. D. Veres — elmenni, mint kénytelenségbl. E, —
nadrágra kék foltot varrtak, D, — Nagyra viszi az embert a kénytelen-
Veszek neked szép ruhát, dali veresét, ség. Pázmán.
hoppikéket, láttatlan szinüt, hallatlan Kényszerit. Nem jó a kényszeri-
hirüt. Ny. 14, —
Bor, búza, békeség tett házasság. KV, —
Sokszor kény-
és feleség ékes széna,
; szalma, szeritették a biró elébe. (Rossz.) D,
szalonna és a ruha kékes. D. Kép. A fekete képnek fekete a fes-
Kémény. A kéményben korommal téke. B. — Bagoly a képe, sólyom a
jegyez. D. — Engem dugnak ki a szeme, E, — Birkaképü, E. Fa- —
kéményen. (Én lakolok mások helyett,) képtöl vesz búcsút. E. — Jégre metszi
E. — Fekete mint a kémény, D. — a képet. D, —
Jégre metszett kép, nem
Felirom a kéménybe. B. Felirom — sokáig ép. D, —
Jégre metszett kép,
fekete krétával a kéménybe. S, Hol — nem lesz sokáig ép, KV. Kép alá —
a kémény nem füstölög, nehezen lesz való leány. (Szép.) D. — Képet nem
ott nagy ebéd. K. —
Ritka kémény arany, hanem imádás teszen bál-
korom nélkül. D, —
Soha kéményét ványnyá. E, — Képet nem az ara-
füstölni nem látták. D, Szép a — nyozás, festés, az imádás tesz bál-
kéméig füstös hússal. D. Szép mint — ványnyá. D, —
Képébl kikelt. B, —
a hajnal a kéményen, E. Képire mászni, (Kíméletlenül szidni.)
Kéménysepr. Derék ember a E.— Más lépé, más képe, (Más belül,
kéménysepr, azért nézik annyian. E. más kivül,) E, —Más léte, mint képe.
Kénes. Eleven mint a kénes. E, D, — Nincs rajta emberi kép, E. —
Kénköves mennyk. —
Nyalja-falja az eleven képeket, D,
Kényes. A hol nyájas az anya, — Otthagy-
Ott ácsorog a faképnél. D.
kényes a lánya. KV. — A ki pénzes, ták a faképnél, KV, — Rajta pénzen
kényes. D. — Eb kényes az orrára.
is király képe, rnégis ellopják. E. —
S. — Kényes, kelevényes. E. Nyájas — Szebb az eleven, mint a festett kép.
 :

— 428 —
D. — S zeretjük a szépet, az eleven kér a beteg, de az egészséges nem
képet. E. — Szép a szép kép is, ha —
adja. M. Sokat kérj, hogy keveset
kis árnyékot festenek melléje. D. — — Szép adni, a hol senki
kapj, B, ott
Szép mint az eleven kép, D. nem kér. KV. — Szürke soha lótól
Képes. Más a népes kaptár, más a nem kérnek vámot. (Hanem a gazdá-
képes naptár. S, —
Mindegy, mint a jától) B. — Tanácsot ne adj, hanem
képesnek. Ny. 1. kérnek. D. — Ugy kér, mintha nem
KépiPÓ sem irhát szebbet. B. — kellene. B. — Ugy kért, ugy kért,
Ki képiróságot akar tanulni, nem me- majd lement könyökérl a br, E. —
gyén kovácshoz. KV. Zabot ne kérj szamártól (mert magá-
Képmutató. Ki mostohát sirat, nak sincs.) Ny. 24.
vagy nagy erkölcs, vagy képmutató. Kéreti magát, mint a garasos tök.
E. —Nem illik az emberséges em- Ny. 5.
berhez a képmutatás. B. Kéretlen ajándék legkedvesebb. S.
Képtelen. Ne szlj képtelent. Decsi Kérés nélkül adott ajándék leg-
János. kedvesebb. KV. —
Urak kérése pa-
Képzel. Valóban okos nem képzel rancsolat. M.
sokat magáról, E. Kéreg". Annyit használ, mint ebnek
Képzeldés. Édesek néha a kép- a fakéreg. Np. —Ebnek fakéreg. D.
zelödések. B. — Nehéz a kérget cserezni. D. —
Kér. Amint kérted, ugy vetted. D. Kérges már a torok, (Iszákos,)
— Becsületed sérted, ha méltatlant Kérd. Aki kérdi: kell-e, nem örö-
kéred. K. — Eb kéri, eb adja. E. — mest ad, K, — Aki pacalt akar enni,
Elre kéri a bért. D. — Ha adsz, adj ne kérdje mi volt benne, E, Aki —
ha kérsz, vedd jó kedvvel.
jó szivvel, sokat kérdez, sok feleletet kap, B. —
KV. —
Ha papucsot adsz neki, csiz- Aki sokat kérdez, sok feleletet nyer.
mádat is kéri. D. —
Haton kéred, E. —A hogy kérdezel, ugy felelnek.
ötön adja, D. — Hozó familia ez, nem D. —Akkor felelj, mikor kérdeznek.
kéri. — Jobb egy adok, mint száz
BSz. D. —Bárcsak azt kérdezte volna
kérek. Ny. — Kér a
2. de nem
beteg, eb-e vagy kutya. D. —Ebkérdinek
ad az egészséges. Ny. 10. — Kérd kutya a felelete. D. —
Egy bolond
tle süvegét, subáját is odaadja. D, annyit kérdezhet, hogy száz bölcsnek
— Kérni szabad, S. —
Ki keveset is gond leszen rá megfelelni. E. Én —
akar nyerni, sokat kérjen. B, Ki- — fehéret kérdek, te feketét mondasz.
nek nincsen ellensége, kölcsönözzön KV. — Hatot kérdel, egyre (Ke-
felel.

valakinek valamit, tüstént arra talál, vély.) D. — Inkább elhiszem, mintsem

—
ha kéri. D. Kis ujjad mutatod, egész oda menjek kérdezni. B. —
Jobb két-
—
kezed kéri. E. Koldustól a botot szer kérdezni, mint egyszer hibázni.
kéri, E. — Meglásd kitl mit kérsz, B. — Kérd útját nem veszti. Ny. 9.
B, —Megnézd, kitl mit kérsz és ki- — Kérd nem téveszti útját.
9>. Ki —
—
nek mit adsz. S. Minél jobban ké- sokat kérdez, keveset tud, S, Nem —
rik, annál jobban megy, megy, megy. hihet eszének, ha kérdezi is, D. —
Np. — Minél többet kéred a parasz- Nem kérdi az éhes has, hányat ütött
tot, annál inkább elbizza magát. KV. az óra. B. — Nem kérdi a has, há-
— Nem mind koldus, a ki kér. D. — nyat ütött az óra. KV. —Nem kérdi
Nyakfalvára megyek, pofonszállást a gyomor, hányat ütött az óra. D. —
kérek. B, — Pap a paptól nem kér Többet ér egy kérdezem száz kéré-
lélekpénzt, D. — Sokan kérik a szé- semnél. E. — Vaktól utat kérdez. S,
pet, de csak egyé lesz. D. — Sokat — Vaktól kérdezi a legegyenesebb
 — 429 —
utat. (Ahhoz fordul tanácsért, ki ma- Farkában töri a kést. (A munka vé-
gán sem segíthet.) D. gén belesül.) BSz. —
Fejszével lát
Kérdezés. Többet ér egy kérde- hozzá, ha késsel nem árthat. D. —
zés száz keresésnél. Ny. 5. Fél mint kecske a késtl. B. Gyer- —
Kérdezéskedés. Jobb egy kérde- mek kezébe nem való a kés. S. —
zéskedés, hat napi haszontalan járás- Ha kése beletörik se bánja. D. Ha —
nál. D. —
Kérdezsködés a legjobb vendégségbe akarsz járni, késed le-
kalauz. B. gyen. BSz. —
Ilyet még se késsel, se

Kérdés. A
milyen a kérdés, olyan vellával nem ettem soha. Ny. 5. —
a felelet. E. —
Bokros kérdésre, bok- Jöszte kárász, nincs késem. D. —
ros felelet. Ny. 2. —
Fehérrl a kér- Kése, köténye nincs, mégis szakács.
dés, feketérl felel, D. Hat kér- — D. —
Kését más asztalához törli. B.
désre alig felel egyet. D. Jobb egy — — Kést ad a gyermek kezébe. Sz. —
kérdés egy napi járóföldnél. B. — Kés nélkül akarja szelni a kenyeret,
Kérdés feleletet vár. S. — Más a D. — Kést üt szivembe, azt is meg-
»hát«, más a kérdés. E. — Néha a forgatja. E. —
Kézzel hozzá, ha a
kérdés is felelet. S. — Nehéz kér- — kés nem fogja. KV. Ki a késlopást
désre nehéz a felelet. B. megtanulja, nagyobbat is meg mer
Kérkedik. Azzal kérkedik, a mie — az cselekedni. B, Más abroszához
nincs. KV. — Bolond kérkedik azzal, — törli a kését, D, Más asztalához
amit szégyenlenie kellene. KV. — a kését. B. — Mintha kést ütött
törli •

Gonosz kérkedik. D. — Ha
tetteivel volna szivembe. M. — Megszegték
nincs, kérkedjél ha van, panaszkod-
; brkéssel a kenyeret. (Megverték szíj-

jál. S,— Könny kérkedni, hol távol D. — Nem élével a késnek, ha-
jal.)

az ellenség. KV, — Kérked, mint a nem fokával nyúzza az embert. D. —

lengyel, D. — Kérked lány táncban Nem gyermek kezébe való a kés. B.
tudod mint jár M. ? — Nem gyermeknek való a kés. KV.
Kér. Amely leány sok kérn kiad, — Nem jó a gyermeknek kés. E. — •

végtére csak ahhoz megyén, aki

is Nem jó haragos ember kezébe kést
elveszi. B. — Mindenkinek kérjére adni. KV. — Nem jó se keze, se kése.
(injére) nem kotyvaszthat a szakács. D. — Nem mind szakács, a nagy ki
D. kést hordoz. KV. — Nem mind sza-
Kérdzés. Ha ökör volna, röstelné kács, kinek nagy a kése. D. — Nem
a kérdzést. D. — Kérdzik mint a törülöd asztalomhoz késedet. (Nálam
mustra birka. Ny. — Kérdzik, mint nem kapsz
6. Ny. — Némelyek enni.) 5.

az ökör. D. a farkában törik a kést, te pedig a

Kés. A kés is, meg a kenyér is a fülében. (Más a munka végén, te már
kezében van. Ny. 10. A kéz sem — az elején sülsz bele.) Sz, Nincs —
jó, a kés sem, E. — A legélesebb kés- hozzá kis kése. (Nincs hozzá elég
ben van egy kis csorba, D.
is Amit — esze.) Ny, 3. — Nyalja mint a bárány
ott adnak, kés nélkül is megeheted. a kést, E, — Olyan éles, mint a kés
D. — Adj kést, én is tudok kast kötni. foka, B, — Papnak van kése, mester
E. — Beletörött a kése. D. Bicsak — eszik véle. Ny. 1. —
Péter kése. (Rö-
nem kés. D. —
Botból csinálja a kést. vid kard, kis kard. Ilyennel vágta le
D. — Egy késsel szelnek. D. — El- Péter apostol a szolga fülét. Gyíklesö.)
ejtetted a kést. (Késn jöttél.) M. — — Szereti, mint kecske a kést. KV.
E.
Elejtette a kis kést. S, — Éles mint — Ugy mint a kecske a késtl, D.
fél,

a sakter-kés. D. — Éles mint a török — Ugy szereti mint a kecske a kést.M.

kés. D. — Farkába üti a kést. KV. — Kés. Akármint siessen a vitéz, kés
 430 —
ha megütik. E. •
—
Dorgálás és vessz, sokszor csal, kési mindig rossz. E
csak ne legyen kés, jót nevel a gyer- — Már kés Rebeka E. Messze —
—
!

mekbl. KV. —
Fiatalnak hamar, az villámnak kés
mennydörgése. E.
öregnek kés. (A házasság.) K. Gye- — Soha nem kés, mint a megtérés. E.
rekben sem j
a kési. Ny. 3. Ha -
— — Sohse búsulj, ugy is kés, a mi
a farsang hosszú, kés a húsvét. D. elmúlt, vissza nem j. Np. Minél —
— Halál után kés a bánat. D. Ha- — késbb csapás, annál nagyobb romlás.
mar munka, kés haszon. D. Ha- — KV. —
Minél tovább az ágyú, annál
mari hamvas, kés kedves. (Mit késn késbb a vasgömb, D.
elérhetni,, kedvesebb.) K. Jó tanács— Késn. A jó cselédes gazda korán
soha nem kés. E. —
Kár után kés felkeljen s késn feküdjék le. KV. —
a bánkódás. S. —
Kár után kés a A hosszúnak végét késre érhetni. D.
búsulás. E. —
Kés a bort akkor kí- — A késn jár, jó volna halálnak.
ki
mélni, mikor már anyjára szállott. D. —A késn jön, csont a fölöstö-
ki
(Fogyatékán van, söprejére szállott.) köme. B. — A ki késn megy a temp-
K. — Kés a holtat dicsérni. KV. — lomba, mégis akkor jön mikor a ki,

Kés a takarékosság, mikor üres az többi. B. — A mennyországba késn is

erszény. E. —
Kés a vén kutyát sze- fog érkezni. D. — A nyugalom késre
lídíteni. S. —
Kés az agg ebet sze- is jó. D. — A rossznak korán-késn
lídíteni. KV. — Kés az agg ebet fejére kerül. D. — A szerencsétlen-
táncra tanítani. D. — Kés akkor be- nek a. nap késn kel. D. — Bár sies-
is

tenni a kalitka ablakát, mikoron a sen a hangya, még is késn érkezik,

madár kirepült belle. Bethlen Gábor. D. — Csúf dolog, ha a vénnek esze
— Kés akkor csuknod ólad, mikor késn érik. D. — Felfordul a világ,
már a tehén oda. D. Kés akkor — ha késre is.,D. —
Fiatalnak aházasság
—
kímélni, mikor már elfogyott. B. —
•
hamar, az öregnek késre esik. D.
Kés akkor zárnod, ajtót lakatolnod, Ha késn jön is a halál, mégis korán
mikor oda a fakó (vagy: szke. Fakó jön. D. —
Hamar meghal, ki késibe
lónév; szke, tehéné). KV. Kés — kezd élni. D. —
Jó volna halálnak,
akkor a lovat hizlalni, mikor harcra mivel késn érkezik. D. Jobb késn, —
kell menni. Bethlen Gábor. Kés — mint soha. KV. —
Kanászbojtár is
bánat, ebgondolat. ME.— Kés bánat, késre ér a disznópásztorságra. D. —
sánta ló, —
mindig hátul járnak. ME. Keveset élt a szomorú, ha késn halt
Kés —
botnak nagyobb a súlya. D. is meg. D. —
Késn a papsajtjára
Kés —
eset után okosnak lenni. B. jönni, nem alku. (Nem haszon.) D, —
Kés —
eset után okoskodni. E. Kés Késn evett ebéd kés
vacsorát ád.
esnek nagyobb a sara. D. — Kés D. — Késn ér a hangya is a torony-
hegy abrakolni a
alatt Ny. lovat. 4. tetre. D. — Késn ér mindenre, mint
— Kés holtat orvosolni KV. — Kés a vén leány. D. Késn ér alma —
kár után a búsulás. KV. — Kés kár szokott soká tartani. KV. Késn —
után búsulni. E. — Kés orvost hívni, ér alma tovább tart. D. Késn fz, —
mikor meghalt a beteg. B. Kés — késn lakó. (Jóllakó.) D. Késn há- —
szken költeni a kevésbl. D. Kés — zasodott. (Bolond.) D. — Késn in-
táncnak háborgás az eleje. D. Kés — dulsz, késre érsz. D. — Késn járó-
ünnep után kántálni. E. —
Kés vizet nak csont a fölöstököme. KV. Ké- —
hordani, mikor már elégett a ház. B, sn jött vendégnek csont a vacsorája.
— Kicsi gyermeknek kés haszna. D. S. — Késn jöttnek csont az ebédje.
— Kora vetés, kés gyerek hamar S. — Késn (Nincs hozzá
keltél fel.
árván marad. Ny. 21, —
Kora vetés való erd, eszed.) E. — Késn kezdeni
 •

431

a jót nem tanácsos. D. Késn készül — plomba is késre érnek a lomhák. D.

mint a Luca széke. D, Késön-korán — — Templomba is késn jár a lomha.

(elbb-utóbb) orcájára kerül. (Pirul E. — Vén leány mindenre késn ér-
érte.) B. —Késn-korán orcádra ke- kezik. D. —A ki nagyon siet, késbb
rül a titkolt szégyen. E. — Késn lesz végzi dolgát. E. — Az öreg hur ké-
abból valami. D. — Késn nyilik szeme sbbre szakad. D. — Késbbre jár a
az esztelennek. D. — Késn nyilt ész, templomba, mint a csapszékbe. D. —
késbbre vész. D. — Késn nyilt ró- Késbbre kopik a disznóorr, mint a
zsa,késn fonyad el. D. Késn való — szántóvas. D. — Késbbre lesz aleány-
gyermek, korán való árva. E. Késn — ból vénasszony, mint malacból disznó.
veszi észre magát a bolond. D. — D. — Késbbre szül a bajusz, mint
Késn vetett búza késbbre csírázik. a haj. D. — Késbbre szállel a gólya,
D. — Késn virágzó fának ritkán ér- mint a veréb. (Száll fel.) D. Minél —
hetik meg gyümölcse. D. — Késre öblösebb a zsák, annál késbbre telik.
akarja megtanulni a halált, a ki élni D. —
Legkésbb ér gyümölcs a gyer-
nem tudott. D. — Késre bánja azt mek. E. —
Legkésbbre érik a mi
a leány, a mitl lebetegedett. D. — legdrágább. D.
Késre bánod, a minek árát megadtad, —
Kész. Csak a készet neveti. B.
D. — Késre bántak azzal, a ki csak — Csak a készet szereti. S. Cigány
halála eltt kapott az uraságra. D. — kéz, zsidó kéz, utolsó kész. (Nem sze-
Késre esik meg a szokás D. — a nehéz munkát.) Ny.
is. — Eb
reti 6. is

Késre érik aj. D. — Késre érhetni szereti a készet. D. — Hamar munka,

i

Budára. D. — Késre érni hamar kész, hamar vész. ME. — Ha

|

a bércre. fel

D. — Késre érkezett annak szeren- nincs szekered, készen tartsd talpadat.

—
i

cséje, kit csak halála tett nagygyá. D. D. Kész a lakodalom, de nincs

— Késre jött az asztalhoz. D. — menyasszony. B. —
Kész étel sohse
-

Késre lesz a fiatalból vén cser. D.

j

verte meg a gazdasszonyt. Ny. 9. —

— Késre se válik a venyegébl fa. Készen leszek vele. E. A ki gyalog —
D, — Késre szelídül meg a farkas. jár, annak lovai mindig készek. D. —
D. — Késre válik az igazi j. D. — Könny a készbl élni. S. — Könny
Késre válik a tölgy, de annál tartó- —
a készet nevetni. E. Legjobb kész
sabb. D. —
Késre vész a kikirics. D. pénzért vásárolni. KV.— Mi hamar
— Késre virágzik az szi kikirics. D. kész, hamar vész. D. — Minden em-
— Ki csak akkor gondolja meg magát, ber rül a késznek. B. — Neveti a
mikor merül, késn bánja meg, hogy készet. E. — Örül a késznek. E. —
vizre ment, E. —
Ki késre házaso- Szeret a készhez D. — Sok kéz
ülni.
dik, késre bánja meg. D. Ki késn — hamar kész. D. — Több kéz hamar
fekszik, késn kel. D. — Korán-késn kész. D.
orcájára kerül embernek a nem jó, ha Készül. Az els akasztófa neki ké-
alattomban cselekedte is. D. Mely — szült. D. —
Készül a zivatar. E. —
mag a dértl fél, késbbre kél. D. — Késn készül, mint a Luca székje. D.
Messze harangnak késre jön hangja, — Mindig készül, mint az eladó leány.
D. —A messze villámnak késre jön D. —
Soká készül, mint a Luca széke.
mennydörgése. D. —
Mihez késbbre (Luca napján a babonás nép széket
kezdenek, késbbre végzik. D. Nyá- — kezd faragni s mindennap, karácsony-
ron a nap is késre megy feküdni. D. estéig egy vágást tesz rajta, ki az éj-
— Részegnek késn virrad, hamar féli misén e széken ül, meglátja mind-
alkonyodik. B. — Siet mint a borbély, azokat, kiket látni óhajt.) E.
hogy késn ne járjon. D. — Tem- Készület. Gyakran csekély vége a
 — 432 —
nagy készületnek. (Sok hü-hó sem- adott Isten az asszonynak. D. — Jöve-
miért.) E. delme két pénz, mégis hármat költ. E.
Készüldik, készüldik, de itthon — Két balkeze van. (Ügyetlen.) ME.
marad, mint az idétlen fecske. Ny, 10. — Két bizony felér egy istenugysével.
Két. A botnak két vége van. E. — S. — Két bolond egy pár. ME. Két —
A jó birónak mind a két részt meg bolond egy pár, a harmadik a bojtár.
kell hallgatni. KV. —
Az asszony két Ny. 5. — Két dudás egy kocsmában.
oszlopot tart a háznál. E. —
Birónak KV. — Két dudás nem fér meg egy
két füle legyen. ME. —
Birónak két csárdában. E. —
Két dudás egy csár-
fülének kell lenni. E. —
Csak azt bánja, dában, két asszony egy konyhában.
hogy két gyomra nincs. E. Csak — ME. — Két eb nem alkhatik meg egy
azt bánja, hogy mint az ökörnek két csonton. E. — Két eb meg nem alk-
gyomra nincs. D. — Egy csapásra két hatik egy koncon. D. —
Két eb nehe-
legyet. E. — Egy farral két nyerget ül. zen alkuszik meg egy csonton. S. —
D. — Egy farral nem lehet két nyer- Két eb nehezen alkuszik meg egy kon-
get ülni. Ny. 4. — Egy hajlékban két — con. D. Két ebnek is lehet egy neve.
gazdasszony. D. — Egy házban két — D. Két ebszarnak egy a bze. D.
gazda. D. — Egy jószágban két D. — ur. Két éles kard egy hüvelyben meg
— Egy kárból két kár. E. — Egy-két — nem fér. S. Két éles pallos nehe-
tehén nem egy csorda. E, — Egy kony- —
zen fér egy hüvelybe. D. Két éles
hában két szakács. D. — Egy lud, két pallos nem egy hüvelybe. D. — fér
asszony, egész vásár. D. — Egy ma Két éles pallost nem egy hüvely- látni
fölér két holnappal. — Egy párnán ben. D. — Két éles tör nem egy
S. fér
kétvállas nehezen meg. BSz. —
fér hüvelybe. M. KV. — Két két ajak fog,
Egy pénz ára szatyorért két kupa zárta be a nyelvet, mégis kiszökhetik
ál-
domás. D. — Egy rókáról két bör. D. rajtok. (Eljár a nyelve.) D. — Két fejre
— Egy rókáról nem lehet két brt egy kalap. B. — Két gonosz közül
nyúzni. D. — Egy seggel két nyerget
•
kisebbet válaszd. KV. — Két hajdú
ül. E. — Egy sütésben két lepény. D. nehezen rzi a várat. D. — Két ház
— Egy süveg két
alatt E. — Egy
fej. ebe. KV. — Két istáphoz jó támasz-
süveg alattnehezen egyezik két kodni. KV. — Két kanállal
fej. (Gaz- eszik.
D. — Egy tanyán két sáfár. D. — Egy dag.) Ny. — Két kevély nehezen
2.
verembe két tömés. D. — két alkuszik meg egymással. B. — Két
Elvitte
szúnyog egy rúdon. (Kevés.) D. — kö között jön a D. — Két ku-
ki liszt.

Égben két nap, hüvelyben két pallos. lacsos. E. — Két lábnak egy kaptája.
D. — Feszit, mint a két krumpli egy B. — Két lábnak egy kaptafája. D. —
zsákban. Ny. —
1. Gylölik egymást, Két lyuka van minden jó ürgének. B.
mint a két vallású házasfelek. Ny. — Két malomban rölnek. (Nem
7. ér-
— Ha szolga vagy, két pofára egyél. meg egymást.) B. — Két malomk
tik
D. — Hat almát két pénzen. Ny. röl. E. — Két nyerget
2. egy seggel. ül
— Hátul két lámpás, egy (Ké- M. — Két nyerget ülni egy seggel ne-
elöl se.
sn okul.) D. — két molnár
Illetlen héz. B. — Két pap egy papolószékbe.
egy malomban. D. — Jobb egy enyém, D. — Két pofára dolgozik. (Nagy ev.)
mint két másé. E. — Jobb egy erszény, Ny. — Két pofára 3. — Két eszik. S.
mint két barát. D. — Jobb egy lud- pofára eszik, mint a dolgos betyár. D.
nyak két tyúknyaknál. Sz. — Jobb — Két pofára eszik, mint a juhász-
két tyúknyak egy ludnyaknál. Ny. bojtár. D. — Két részt huz, mint a
2.
-
— Jobb egy rongyos szr két semmi- feleséges koldus. (Két koldus.) Ny. 19.
nél. D. — Jó, hogy két nyelvet nem — Két rosszból a kisebbiket válaszd.
 — 433 —
D. — Két szalmaszálat se tesz ke- lomban. S. — Nem lehet egy farral
resztül. D. —
Két szem mindenkor két nyerget ülni. E, —
Nem lehet egy
többet lát egynél. B. —
Két szék kö- rókáról két brt — Nem le-
húzni. E.
zött a földre esett. S. —
Két szék kö- het két nap az égen. E. Nem titok, —
zött a pad alá. E. —
Két szék között a mit két asszony tud. D, Nem tit- —
a pad alá esett. S. —
Két szék között kos az, mit két ember tud. KV. — Nem
földön maradt. Pázmán. Két szék — titok az, a mit két ember tud. M. —
között a földön marad, a ki sokfelé Rátartja magát, mint a kétfl fazék.
kap. M. — Két szomorú is vigasztal- B. — Ritkán alkuszik meg két eb egy
hatja egymást. D. —
Két táskára szer- csonton. Sz. —
Ritkán alkuszik meg
zdött. (Koldussá lett.) KV. Két — két gonosz. D. —
Senki sem szolgál-
urnák szolgál. KV. —
Ki két nyúl hat két urnák egyformán. S. Sok —
után szalad, egyet sem fog. S. Ki — egy házban két okos, D. Sok néha —
két nyulat hajt, egyet se fog. E. Ki — a két ünnep is egymásután, D. So- —
két nyulat üz, egyiket sem éri. B. Sz. kalja másnak két szemét. D. Szép —
— Ki két nyulat hajt, egyet se ver. két madár egy fészekben. Ny. 7. —
D. —Ki sokfelé kap, két szék között Teszi magát, mint a két cs kukorica
a földön marad. KV. —
Ki sokfelé egy zsákban. (Rátartós.) Ny. 2. —
kap, két szék között a pad alá esik, Több van neki két gyomránál. D. —
E. — Kinek két pénz a jövedelme s Többet csinál két nap, mint egy nap.
hármat költ, nehezen gazdagodik meg. E, — Ugyanazon két lábbal kétfelé
B, — Könnyen elfér két vékony egy- jár.(Hamis.) D. —
Vénebb ö a két
más mellett, D. — Könny két hólya- esztends malacnál. D. Volt két —
gon úszni. D. —
Könny két kobakon pénzen a vásáron. (Élelmes.) Sz. —
nagy vizet is meggyzni. D, Meg- — — Volt két pénzzel a vásáron, de nem
szorult, mint eb két fal között. D. — adtak hármat érte. B.
Megverte Isten mind a két kezével. S. Kétél kard. E. — Kétél kard a
-T— Mikor két eb összemarakodik a nyelv is. E, — Kétél pallos. D.
tál felett, a harmadik könnyen jól- Kétfej sast csinálnak, (Haragsza-
lakik. E. —Mind a két kezére henyél. nak egymásra, hátat fordítanak,) Ny, 4,
D. — Mind a két pöröst meghallgatja Kétfenek. Elverték, mint a két-
az okos biró. D. —
Minden botnak fenek dobot, E,
két vége van. ME. —
Mindennek két Kétfelé. Hogy vág a bajusz ? Két-
oldala van. (Német.) ME. Mintha — felé. (Kitér válasz erre hogy vagy ?) :

két kasza közé esett volna nyaka, D. Ny. 1. —Kétfelé hordja a tokit. E.
— Nagyon nehéz egy farral két nyer- — Kétfelé kap, mint a Dunába haló
get megülni. D. —
Nehezen alkuszik ember. M. —
Kétfelé kapdos, mint a
meg két eb egy csonton. KV. Nehéz — Dunába haló ember. D. —
Kétfelé kap,
két hajdúnak várat oltalmazni. KV. mint a Tiszába haló lengyel. Sz. —
— Nehéz két urnák szolgálni. D. — Kétfelé kap, mint a vizbe haló. Páz-
Neked is több eszed van két nap, mint mán. — Kétfelé sántikál. KV, - Két-
egy nap. E. — Nem ruha
árt a két felé tekints, mikor az agg komondor
télben. KV. — Nem fér meg azon egy ugat. KV. —
Kétfelé vág a kaszája. S.
erdben két tolvaj. B. — Nem fér meg — Mind a
kétfelé sántit. D. Ugyan- —
egy párnán két vállas. B. Nem fér — azon lábbal kétfelé jár. (Hamis.) D.
meg egy szeméten két kakas. B. — Kétféle. Egy lábbal kétféle tem-
Nem illik két dudás egy kocsmára. plomba ne járj. D. —
Kétféle szeretet
Sz. —Nem jó egy kocsmán két dudás. nehezen fér össze. E.
KV. —
Nem jó két molnár egy ma- Kétszer. A mit egyszer eszik, két-
Margalits E. : Magyar közmondások. 28
 — 434

szer is megenné, E. — A nagy bajuszú Kétségbeestekkel, megbúsult elmék-

kétszer iszik. D,— Bajuszos kétszer kel nem jó KV. játszani.
iszik.D. — Bolond egy köbe két-
ki Kéve. Dl mint a zabkéve. Ny. 3.
szer ütközik meg. D. — Bolond ütkö- — Egy gügyü nem kéve. D. — Fel-
zik kétszer egy köbe. E. — Egy gyj- a papkévét. Ny. — Ha a böjt
tette 1.
tt kétszerre, egy bort egyszerre.
itce els napján akkor kicsírázik a esik,
(Rossz takarékosság.) Ny. — Jobb kéve. — Karcsú mint a zsupkéve.
5. S.
kétszer kérdezni, mint egyszer hi- — Kéve nem kereszt. D. — Min-
S.
bázni. B. — Kétszer egy vétekbe esni dent egy kévébe K. — Ne köss köt.
nagy gondatlanság. D. — Kétszer mindent egy kévébe. D. — Nem férek
mérj, egyszer — Kétszer mond hozzá, mint a megyaszai ember a
vágj. S.
egy mesét. D. — Kétszer mondod, kévekötéshez. (Hazavitte s otthon kö-
egyszer indul, D. — Kétszer mon- se tözte.) Ny, 6. —
Üres kévét csépel.
dom, hogy nem. D. — Ki egyszer szü- D. — Üres kévét forgat. (Hiába be-
letett, kétszer meg nem halhat. E. — szél.) E.
Ki magát kétszer adja veszedelemnek, Kéz. A
görbekezüt szeretik a bi-
—
a szerencsét ne vádolja. Könnyebb rák, (Vesztegett.) Sz. A görbe- —
—
a nöszés, mint a kétszer fzés. D. kezüt szeretik az udvariak. (Ajándé-
Ne mondjam kétszer. E. — Nehezebb kot hozót.) E. —
A görbekezüt szere-
kétszer kapálni, mint egyszer meg- tik az udvarnál. KV. —
A kés is, meg
házasodni. D. —
Nehéz a rókát két- a kenyér is kezében van. Ny. 10, —
szer trbe ejteni. KV. — Okos nem A kéz sem jó, a kés sem. E. A ki —
ütközik kétszer egy köbe. Ny. 19. — ebbel bolondozik, bot legyen kezében.
Pap se mondja kétszer. E. Pap se — Cz. — A ki ebbel játszik, bot legyen
mondja kétszer, csak a miatyánkot. kezében. KV. —
A ki ebbel játszik,
S. —Pap se papol kétszer. D. Pap — botot tartson kezében. D. A ki —
se papol kétszer egy prédikációt. D. szurkot forgat, megmocskolja kezét.
— Pap se prédikál kétszer. — Rest S. Pázmán. —
A magyarok Istenének
kétszer fárad, fösvény kétszer költ. S. nem rövidült meg a keze. Sz. —A
— Rost kétszer jár. D. Rost két- — mint mosod kezed, ugy veszed le a
szer jár, fösvény kétszer költ. Ny. 8. szennyet. D. — A mit kezeddel meg-
Kétszeres gúzs nehezebben sza- foghatsz, láboddal ne rúgd. Ny. — 6,
kad. D. A mit kézzel elérsz, fával ne hajitsd.
Kétszín. D. — Kétszín kend. D. — A mit kézzel ér az okos, nem
(Ravasz.) D. —
Kétszinü keszken. hajitja bottal. D. —
A mit kézzel ér,
KV. — Kétszinü keszken egy szint nem hajitja bottal. E. — A mit kézzel
sem mutat igazán. ME. Kétszinüvé — érsz, nem kell azt fával hajigálni. B.
lett a világ. E. —
Kétszinü, mint a — A mit két szeme lát, két keze ott
morva posztó. S. nem hagyja. D. — Az arany elveszti
Kétség'beesik. A szomorúságban divatját, ha kezedbe fogod. D. — Az
nem kell kétségbeesni. D. — El ne okos ember szerencsére kezet nem
hidd (bizd) magadat, se kétségbe ne fog. D. — Addig nyújthatni a kezet,
essél, KV. — Ha az orvos fél, két- a mig ér. D. — Adjunk kezet egymás-
ségbe kell esni a betegnek. K. Két- — nak. D. — nem teszem a
Ajtó közé
ségbeesni bolondság. E. Szeren- — kezemet. B. —
Arany is fényesebb,
csétlenségben ne essél kétségbe. KV. ha kézen forog. S. —
Aranyírt kenj
— Szomorkodni gyarlóság, kétségbe- a biró kezére. Sz. —
Azért tart ha-
esni bolondság, D. —
A kétségbeesett rapófogót a cigány, hogy kezét meg
vagy katona, vagy barát leszen, KV. — ne süsse. E. —
Azért tart harapófogót
 — 435 —
a kovács, hogy meg ne
süsse kezét. E. — Enyves kez tímár, (Tolvaj.) D. —
— Áldott a sok kéz, átkozott a sok Ég a munka a kezében. (Gyorsan dol-
bél. Ny, 6. —
Áldott a sok kéz, átko- gozik.) S. — Én sem dugom zsebembe
zott a sok száj. B. — Beleszakadt a kezemet, (Én dolgozom,) B.
is Ész- —
jégbe, de keze felülmaradt. (A szeren- szel, kézzel, E, —
Észszel hozzá, ha
csétlenségben is szerencsés.) D. — a kéz nem fogja, B, —
Fekete kéz,
Betegnek gyógyvíznél és orvos kezé- fehér pénz. (Munkás szerez.) Ny. 15.
nél jobb a szép vigasztaló szó. KV. — Fekete kézzel is keresik a fehér
— Boldog az, kinek kezében a kacsa. pénzt, D. —
Fiát az apja kezénfogva
M, —Boldogok azok, a kiknek kezé- viszi akármerre is. D. —
Fogd a fo-
ben a kacsok. Pázmán. —
Cigánykéz, gót, hogy a kezed meg ne égesd. ME.
zsidókéz, utolsó kéz. (Vagy: utolsó — Gyermek kezében éles kés. D. —
késZi Nehéz munkákra nem valók.) Gyermek kezébe nem való kés. S. —
Ny. — Cigánykézre került. (Elalja-
6. Ha bolonddal beszélsz, bot legyen ke-
— Csalán, nem liliom ke-
sodott.) E. zedben. Ny. 6. —
Ha kezedet mindig
zébe. (Nem szz.) D. — Csipöjén keze, kebeledben tartod, meg nem gazda-
szemetén szeme. (Kevély.) D. — De- godol. Cz. —
Ha megbékültek, kéz a
reka gyertya, keze gömböly. D. — kezet mossa. D. —
Ha nem észszel,
Eb keze látta, eb szeme vette, akasz- kézzel. Pázmán. —
Ha ujjadat nyúj-
szák fel a ki keresi. (Tolvajmondás.) tod, kezedet ragadja. KV. Ha ujjat —
D. — Eb szeme látta, eb keze vette, nyújtanak, ne fogj egész kezet. D. —
akaszszák fel a ki keresi, E, Eb- — Ha ujjadat mutatod, kezedet kéri, S,
lábon, kutyakezen jár, D. Egy kéz — — Hol a kéz, ott az ész, ki mit sze-
a másikat mossa. D. —
Egy kézre. ret, — Ha egy kéz a má-
arra néz, S,
(Egy értelemben dolgoznak.) E. — sikat mossa, — Hánya-
ugy leszen. D.
Egy kézzel hózzádra, más kézzel tü- veti kezét, m.int a csépet, D. — Hátul
ledre mutat. (Hazug.) D. —
Egy kezé- keze, elre lába. (Dologtalan.) D. —
vel ad, két kezével ragadja vissza. D. Hideg kéz, meleg szerelem. Ny, — 6,
— Egy kézzel tapogatnak. D. Egy — Hosszú kez, (Tolvaj.) — a ke-E. Itt

kézzel a bika szarvát tartja, a másik- zem, nem disznóláb. (Az alkut állom,
kal agyonüti. (Ers.) D. Egy kis — megtartom.) E. —
Jobbkéz a balnak
daganatért nem kell vágni kezet. E. segítje. E. —
Jobban kötözi meg az
— Egyik észszel, a másik kézzel, ME. oroszlánt az ész, mint a kéz. B. —
— Egyik észszel, a másik kézzel ke- Katona ne lábára, hanem kezére bizza
resi kenyerét, B, —
Egyik kéz a má- életét. B. —Kebelében keze, egymás
sikat mossa. KV. —
Egyik kezével mellett lába. (Dologtalan.) D. Keze- —
odahúzza, a másikkal eltaszítja. B. — lába. (Megbízható mindenese, ki min-
Egyik kezében bot, másik kezében ka- dent ugy elvégez, mint maga a gazda.)
lács. Ny. 3. —
Egyik kézzel épít, E, — Keze, lába csupa száj, (Étkes.)
a másikkal ront. D. —
Egymás kezére D. — Keze, lába köszvényes. D, —
adni. (Segíteni egymást.) M. Egy- — Kezem ügyébe esik. E. —
Kezemben
másnak kezet adhatnak. (Egyformák.) az üstöke. E. —
Kezeégett gyermek
D. — Eke azt gazdagítja, ki szarvát irtózik a tztl. D. —
Kezet foghat-
kezével szorítja. S. —
Ekeszarv in- nak. (Egyformák.) B. —
Kezet ide I

kább, mint toll kezedbe. D. Elbb — (ígérd meg.) E, —

Kezébe szakadt az
volt a lábfogó, mint a kézfogó. (Meg- ág. ML, — Kezében törött az ág, D.
esett leány.) E. — Elütötték a kezé- — Kezében törött a dárda. D. — Ke-
rl, B. —
Enyves kez. M. Enyves — zében törött a kormány. D. — Kezé-
keze van, kezéhez ragad minden. B, ben az olló is, a posztó is, vágja a
28*
 —
—

436 —
merre akarja. Ny. 6. — Kezébl ke- Mesterembernek, ha piszkos is keze,
nyerét nem kapja el kutya, (Fogság- mégis aranyos. D. —
Messze ér a ki-
ban van.) E, — Kezéhez ragad. E. -
rály keze. KV. —
Messze ér az igaz-
Kezén marad, a ki szurkot forgat. D, ság keze. S. —
Mészáros keze, lába
— Kezére adni, E. Kezét emeli, — mind szaros, az erszénye aranyos. E.
mikor lábát kellene. D.^ Kezét mossa. — — Mihez keze nyúl, mind aranynyá
E. —Két balkeze van. (Ügyetlen.) ME. válik. S. —
Mikor sár van, kezén hor-
— Két kézzel fog hozzá. B. Kéz — dozza a csizmát. D. —
Mindakét ke-
alatt. E. —
Kéz kezet mos. KV. — zére henyél. D. —
Minden embernek
Kéz után keletlen, lapát után sületlen. magafelé hajlik keze. E. Minden —
(L. keletlen.) E. — Kézen-közön el- embernek magafelé horgul a keze. B.
veszett. B. — Kézre szokik a szilaj — Minden szentnek magafelé hajlik
— Kézzel hozzá, ha a kés nem
D. a keze. D. — Mit a szeme meglát,
is.

KV. — Kézzel hintsd a magot,

fogja, keze ott nem hagyja. KV. Mit —
nem vékával. D. — Kézzel a ma- kell egyik kézzel ad, a másikkal elveszi.
got hinteni, nem vékával. — Kéz-
KV. S. —
Mit jobbkezed müvei, ne tudja
zel-lábbal rajta van. B, — Kézröl- meg a bal. E. —
Mit jobbkezed tesz,
kézre. E.. —
Kezeszenye. D, Ki a — ne tudja meg a bal. S, —
Mosdatlan
szurkot fogja, kezét megmocskolja. kézzel ne nyúlj semmihez, D, Mossa—
KV. — Ki a szurkot forgatja, meg- kezét, mint Pilátus. S. —
Mutasd neki
mocskolja kezét. Pázmán. Ki szu- — a kis ujjadat, egész kezed kéri. S. —
rokkal bánik, megszurkolja kezét. D. Ne fogj kezet a szénégetvel. Ny. 13..
— Ki szurokkal bánik, bemocskolja —
Ne mosd, ha nem kezed szennye.
kezét. S. —
Ki nem veszik kezébl a D, — Ne nyúlj ahhoz kézzel, a mit
sódart. (Telhetetlen.) D. Ki tövistl — póznával sem érhetsz el, B, — Ne
félti kezét, ne fogjon rzsaszedéshez. szóval, hanem kézzel hozzá, ha mit
K, —Ki tudja, honnan van keze-lába? akarsz, B, — Nem a te kezedben ter-
D. —Ki félve nyúl a csalánhoz, meg- mett az a szép virág. D. Nem esik —
—
égeti kezét. S. Kinek-kinek maga le a gyürü a kezérl. Ny. 7. Nem —
—
felé horgasul keze, D. Király keze esik le az aranygyr a kezedrl. Ny.
messze — Kirí a kezébl, E, —
ér, S, 9. —
Nem gyermek kezébe való a
Kis daganatért kezét nem vágatja el kés. B. —
Nem használ a szó, ha a
az okos, D, — Kovács azért is tartja kéz nem jó. E. —
Nem jó haragos
a fogót, hogy kezét meg ne égesse, D. ember kezébe kést adni, KV, Nem —
— Kis ujjod mutatod, egész kezed jó se keze, se kése. D, — Nem mind
kéri. E. —
Könny a nyelvnek, de ne- biró, kinek pálca van a kezében, Ny,
héz a kéznek a munkát véghez vinni. — Nem rövidült meg az Isten keze,
4,
KV. —
Körmös kézbe akadt. E. — KV. — Nem szeretnék kezébe kerülni.
Leütötték kezérl. E, Madár sze- — D, — Nem csak szurkos kez. tolvaj,
rencsétlen a gyermek kezében. E. — E. — Nincs fájóbb seb annál, ro- kit
Majd megette kezét-lábát. B. Ma- — kon kéz rajtad, KV. — Nincs keze-
ejt
gához huz a keze. B. Magafelé — ügyében, mint Partinak a hiszekegy,
horgult mindakét keze. (Saját hasznát Ny. — Nincs kezére, mint cigány-
6.
keresi.) D. —
Más kezével kaparja ki nak a buzavetés, B. — Nincs nehezebb
a tüzes gesztenyét. E. Másnak keze- — seb, mint a mit a rokon kéz S.— ejt,

lába. (Mindenese.) D. Megaranyozta — Nincs oly megaggott róka, mely utol-

a keze fejét, (Veszteget,) Ny. 5. — jára kézre ne kerüljön, D, — Oda-
Megérezte a kezem súlyát. B. Meg- — a hol a kutyatették,nem kapja ki
verte az Isten mindakét kézével. S.^ kezébl a kenyeret. (Börtön.) D. —
 !

437 —
Összedugja kezeit. E. — Pénzszeny- a helyzet.) Ny. 1. —
Se ki, se be, mint
nyel piszkos a keze. D. — Ragadós tót Janó a lakodalomba. D.
kez. E. — Ragadós a keze, mint a KiabáL Az kiabál, a kinek a háza
lép. (Lop.)D. — Rajta hagyta keze ég. B. —
Kiabál, mint a kotlstyúk. B,
szennyét. B. — Reátörli keze szennyét. Kiad. Fogához ver minden garast,
Pázmán. — Rest kéz meg nem iz- mig kiadja. (Fösvény). Ny. 3. — Ki-
zasztja az ekeszarvát. E. — Retek is adta a dézsmát. E —
Kiadtak rajta.
kikelne a kezén. E. —
Répát vethetni D. —Kiadtak rajta, mint a pataiak a
kezének szennyébe. D. Ritkán tiszta— szrön. (A patai parasztok szrt ta-
a fazekas, noha mindig mossa kezét. láltak az utón. Nem tudván rajta meg-
D. — Se keze, se lába. S. Semmi — egyezni, a faluházához vitték még ; k
meg nem maradhat szemétl, kezétl. tanakodtak, a szr elmászott helyérl,
D. — Semmit se látni se keze, se annyira tetves volt. Az esküdtek ezt
esze után. D. —
Sír kezében a munka. látván, kidobták az ablakon.) D. Ki- —
(Lassú, lusta.) S. —
Sok a száj, de adtak rajta, mint sörfzk az ürmön.
több a kéz-láb. D. —
Sok fül, hosszú D. — Kiadott rajta, mint az eb a
kéz. E. — Sok kéz, hamar kész. D. talyigán. (Ott hagyta.) B. — Sokan
— Sok kéz könnyebbíti a terhet. B. örömest kiadnák, a mit lenyeltek. D.
— Sok kézen fordult meg, mint a Kiag'g'Ott a bíróságból. D. — Ki-
kopasz garas. Cz. —
Sok kézen for- aggott belle. B.
dult meg, mint a kopott garas. B. — Kialudt benne a jó. D. Minden —
Száraz kéztl szakadt ajándék. (Fös- álmot kialudni sem hasznos. (Min-
vénytl.) Ny. 5. —
Szemnek minden, denbl kiábrándulni.) D.
kéznek semmi. E. Szentnek is — Kiáll bocskorából a lába, D. —
magafelé hajlik a keze. E. Szeren- -
— Kiáll, mint tövis a tüskén. D. Ki- —
csétlen madár a gyerek kezében. (Meg- állaná már az anyja kínját. (Érett
kínozza.) D. — Szived hire nélkül leány.) Ny. 2. — Kiállotta a próba-
kezet ne adj. D. — Szrös erszény, hetet. D. — • Kiállotta a sarat. D. —
üres kéz. D. — Szurkos a keze. S. — Kiállotta a tüzpróbát. E. — Ki nem
Szurkos-kezü kolompárnak fia. (Tol- állom a dicsséget. (Sok a jóból.) E.
vaj.) D. —
Több kéz hamar kész. D. — Nem bánom, kiállóm, S.
— Többet szól keze, mint nyelve. D. Kiált. Az kiált elször, kinek a
— Utoléri még az Isten keze. S. — háza ég. ME. — Kiált éjjel-nappal,
Üres kézzel maradt. S. Vasvilla — mint a sovány haris. D. Kiált, mint —
inkább kezedbe. D. —
Zsebében keze, —
a haris. D. Kiáltó szó a pusztában.
ölében lába. (Dologtalan.) D. Zsidó- — E. — Maga kiált tolvajt. (Ö a bnös.)
kézre került. S. —
Zsiványnak hosszú E. — Pusztába kiált. S. — Tolvajt
a keze, enyves az ujja. Ny. 2, kiáltottak rá. D.
Kézfog'ás. Délutáni kézfogásnak Kiáltás. Nem ér egy irgalmas ki-
rovás a dija. E. —
Szitán látott sok áltást. E.
aranynak, délutáni kézfogásnak ro- Kiás. A rosszat ki ne
jól eltakart
vás a dija. E. ásd. D. — A
kutat elször kiássák,
Ki. Nem ki, de mi. E. Nem ki — aztán megtéglázzák, Ny, 21. A tót —
mondotta, de mikép mondotta. E, meg ne mert szemed kiássa. D.
lássa,
Ki a csárdából E. Ki a sikra
!
— Kibeszél. Ki kiskorában kibeszéli
E. —
Ki, kutya a templomból. E. — magát, vénségére hallgat. D.
Ki, kutya, gazda. (Kutyának, gazdá- Kibékül. Macska az farkával
nak kint a helye.) Ny. 23. Se ki, — könnyen kibékéllik. Ny. 1.
se be, mint a pitvarajtó. (Nem javul KibéreL Talán a gödénvnek torkát
 438 —
bérelte ki ? (Annyit iszik mint a gö- E.- —Kicsiny a szu, de elég kárt te-
dény.) D. szen, D. —
Kicsi az ól, nagy a disznó,
Kibicsaklík a nyelve. S. (Kicsi csizma, nagy láb.) Ny, 22. —
Kibolházták a gatyát. (Megver- Kicsi bántja a nagyot. S. Kicsiny —
ték.) D. bün is csak bün. B. —
Kicsi csikó
Kiböjtölték. S. nagy derestül, hámot vonni tanul res-
Kibujt a kenyér a héjából. Ny. 10. tül, KV. —
Kicsiny csikó nagy deres-
— Kibújik a szeg a zsákból. ME. — tül, hámot húzni tanul restül, Sz, —
Majd kibujt a böriböl. — (Örül.) E. Kicsi csizma, nagy a láb, Ny, 22, —
Kibúvó ajtó, E. — Kibúvót keres, S, Kicsiny csupor, nagy kanál, D, Ki- —
Kicsalná tehénbl a borjut. (Igen csiny csupor hamar felforr, KV, —
tud kérni.) E, Kicsiny ellenséget sem jó megvetni, K.
Kicsapott ringyó, D, -- Hét or- — Kicsiny ember nagy bottal jár, Ny.
szágból kicsapott, D, — Nincs arca, 10, —Kicsiny ember sem szalmaszál.
mint a kicsapott ringyónak, E. KV. — Kicsiny es, nagy felh. Ny.
Kicsávál. Nehéz a molyos bort ki- 6. —Kicsiny fazék hamar felforr, B,
csáválni, Cz, — Nem ravasz a róka, — Kicsi gyermek, kicsi gond, E, —
ha kicsávál ják, D, —
"Róka sem ra- Kicsi gyermeknek kés haszna, D. —
vasz, ha kicsáválják. E, Kicsi hiba nem nagy baj. S. Kicsi —
Kicsi. A pap se a kicsit nézi. Ny. hibával a duda is jól szól. Ny, 3, —
22. — A nagy tolvaj leszakad, de a Kicsi hibával a duda is szól, S. —
kicsi felakad. E. —
A szegénynek Kicsiny korban szokják a bnt, D, —
kicsi is sok, E. —
Adj kevéshez több Kicsiny legényt kicsi pallos illet. KV,
kicsinyt, garmadád is lesz, D. Az — — Kicsiny madárnak kicsiny a fészke
egyezség a kicsit is nagyra emeli, B, is. KV, —Kicsi mint a keztyü. E. —
— Egyezség kicsit is nagyra visz. E. Kicsi nem árt, sok nem használ, Ny,
— Elásott kincsben kicsiny a haszon. 2, — Kicsiny nyúl is elfárasztja a
E. — Ennél a kicsiny is nagyobb, D. nagy kutyát, ME. —
Kicsiny szikrá-
Gyakor eséssel a kicsiny csép is lyu- ból gyakran nagy tüz támad. B. —
kat ver. E. T- Ha kicsiny a madár, Kicsiny tinó, nagy a járom. E. Ki- —
kicsiny az ö fészke is. D. Ha nagy — csiny tüzet kevés viz olt. E, Kicsiny —
volt is a kukaca, de kicsiny a legye, ugyan a csikó, de jól huz, (A borból.)
D. — Jobb a kicsiny édes mienk, mint D. —Kicsi zsemlye, kövér pék. S, —
a sok másé, E. —
Jobb kicsinyek Kicsibl lesz a nagy. S. —
Kicsinyen
közt elsnek lenni, mint nagyok közt túltesz a nagyobb. E. —
Kicsinynek
utolsónak. S, —Ki nagyot nem látott, kevés az ára. D. —
Kicsinynél is ki-
a kicsit is megbámulja, S. Kicsiny — sebb. D. — Legnagyobb folyónak is
a béka, de nagy a szája. D. Kicsiny— kicsiny a feje. D. — Legnagyobb fo-
a bors, de ers. M. —
Kicsiny a bors, lyónak is kicsiny a kútfeje. D. — Mi
de ers és gyors. KV. —
Kicsiny a kicsi, az kedves. (Német.) S, — Min-
csép, de ha mindig hull, a kben is den nagynak kicsiny a kezdete, B, —
lyukat váj. B. —Kicsi a kocka, de na- Mit kicsiny helyen megfordíthat az
gyot fordul. S, — Kicsiny a kocka, okos, annak nagy kerületet nem csi-
de sok bút okozhat, B. —
Kicsiny a nál. D. — Mit ember kicsiny helyen
koldus, de elég nagy a botja, D. — megfordíthat, ne kerítsen annak szé-
Kicsiny a mustár, de nagy a dereka. les feneket. E. —
Nagy a disznó,
(Nagyra n.) D. —
Kicsiny a nagy kicsi az ól, (L. fent,) Ny. 8, — Nagy
mellett még kisebb. D, —
Kicsiny a a feje, de kicsiny a veleje. D. — Nagy
nyúl, de mégis megfuttatja az agarat. a kicsiny mellett jobban kitetszik, D.
 439 —
— Nagy a kodácsolás, kicsiny vékony (Asszony hajtja a kocsit.) D, — Kiesett
a tojás. D. — Nagy azágy, kicsiny a a sodrából, S, — Majd kiesett a szá-
leped. D. — Nagyot kezdett, kicsinyt ján, (Ásit,) E, — Nagy konc esett ki
végzett. KV. — Nagyra nagy, kicsinyre szájából, D, — Nem esik ki a világ
kicsiny D. — Nem mind kicsiny
illik, feneke. E. — Nem szól, ha a kerék
a mi olcsó. D. — Ritka a kicsiny, ki kiesik is. D.
alázatos. KV. — Se se nagy, E.
kicsi, Kifag-y a borjú a tehénbl. (Nagy
— Sok sokra megy.
kicsi — Sok S. hideg.) E.
kicsiny a nagy nevet, B. — Sok
viseli - Kifakad az embernek oldalán is

kicsinybl halom n. Cz. — Sok ki- a szegénység. D. — Semmi ki nem

csinybl származik a nagy halom. D, fakad belle. D,
Kicsinyenkint. Akármily nagy Kifacsar. Ha a citromból a levet
legyen a kincs, kicsinyenkint elfogy- kifacsarták, elvetik. D. — Kifacsart
hat S. citrom, E. — Kifacsart citromnak
Kicsinyes mennyk sem árt neki. keser a leve. S.
Ny. 3. Kifecseg*. Kinek nem jó ügye, azt
Kicsípett mint szalonnabrke a ki ne fecsegje. KV. — Nem jó min-
tiizön. Ny, 7. dent kifecsegni. E.
Kicsipte magát, mint a hat kraj- Kifejt. Könnyebb a varrást kifej-
cáros Krisztus. Ny, 5. teni,mint az esküvést visszamondani.
Kicsoda. Meglátjuk kicsoda, mi- (Házasságot felbontani.) E.
csoda. D. —
Megmutatta kicsoda, mi- Kifelé áll a rúdja. S.
csoda. D. Kííicamodott az esze. D.
KicsOPdul. Pofáján is kicsordul a Kifizet. Apró pénzzel kifizettem.
zsir. D. (Sértt sértettem.) Ny. 15. — Egy szá-
Kicsúfol. Könnyebb a szegényt ki- lig kifizették az adósságot, (Jól elver-
csúfolni, mint megruházni. E. — ték). D. — Kifizette,mint Madali a
Könny a szegényt kicsúfolni, de ne- barátot. (Madali prédikátor a barát
héz felruházni. Ny. 22, Szegény a— kérdésére, mit keres a katholikus pa-
szegényt hamar kicsúfolja. D. pok közt, mint Saul a próféták közt,
Kiderít az id mindent. E. azt felelte : ugyanazt mit Saul, szama-
Kiderül. Hol kiderül, hol beborul, rat, és örül, hogy egyet talált is.) B.
ME. — mint Maiinger Péter a
Kifizette,
Kidob. Ebrúdon dobták ki, ME. — koldusát. (Egész kenyeret adott neki,
Kocsmából, templomból senkit ki nem hogy többé ne jöjjön.) Ny. 1 7. Sok —
szabad dobni. Ny, 3. esztendei búgond sem fizethet ki egy
Kidugfták a szemét. (Kevéssel ki- pénzárnyi adósságot. D, Van annyi —
elégítették.) Ny, 1, pénze, hogy kifizethesse. D.
Kidül, mint Máté tehene az útból, Kifogf. Egyik a lovat befogta, a
(Fáradt.) Ny. 24. —
Neki dlt a fának, másik kifogta. KV. — A hazugon leg-
talán ki akar dlni. (Rest.) D. Vén — hamarabb kifognak. D. — Alázatos,
fa magától is kidül. E. mint a kin kifogtak. D.— Ember, a
Kíegfyenesíti a sír a nyomorékot — Gyakran kifogtak
ki rajta kifog. D,
is. S. már ö kegyelmén (Rajtkapták a
is,

Kielég'iti, mint Seb Zsiga a kol- hazugságon.) D. — Ha szóra kerül a

dust. (Telerakta tarisznyáját, hogy dolog, nem foghatni
ki D. — rajta.
sohse jöjjön vissza.) Ny. 4. Kifog a sánta ördögön D. — Ki- is.

Kiesik. Azt tömi, melynek feneke fogtak D. — Kifogták a délceg-

rajta.
kiesett. D. — Kiesett a derékszeg. bl. Pázmány. — Legnagyobb ern
 —
440 —
is kifog a csel. ME. — Tzön, vizén, szegénység. KV. —
Mindent kigondol
asszonyon nehéz kifogni. ME. az éhség. B. —
Nagy mester, mindent
Kifogás. Minden rossz juhásznak kigondol. B.
van jkifogása. Ny. 6. Minden— Kigyó. A kigyó, ha kígyót nem
rossz puskának van egy kifogása. E. eszik, sárkány nem (A ki a sze-
lehet.
— Minden rossz puskásnak van va- gényt kiméli, nem
gazdagszik meg.
lami kifogása. Ny, 9. Uzsorás.) KV, —
Emlékezik kigyó
Kifogcy mindenébl, mint koldus farka vágásáról. Pázmány. —
Ertlen,
az énekbl. B. —
Ki nem fogy, mint mint a börehagyott kigyó, E. Ert- —
a Rókus kobakja. (Zarándok kobakja len, mint brét vetette kigyó. D. —
mindig alamizsnával telve.) D. Ki- — Ez a világ kigyót-békát rám kiált. Np.
fogyott a szuszból. S. —
Kifogyott be- — Fedelem, kebelem, nem kígyónak
lle, mint a nagyidai cigányok a puska- való. Bsz, —
Hideg mint a kigyó. D.
porból. B. —
Mulassunk, ha kifogy a — Kigyó kigyót eszik, hogy sárkány
bor, hozassunk. Ny. 5. lehessen. (A hatalmas csak mások
Kifolyt a bor, üres maradt a hordó. kárával lehet még hatalmasabb.) E. —
D. Kigyókövet fújtak ellene. B. —
Kigyó-
Kifordítom, befordítom, mégis hájjal van megkenve az alfele. (Nem
bunda a bunda. (Télen jó, nyáron jó.) fáj neki a verés.) Ny. 2. —
Kigyó
Np. — Kifordította az ingét. (Köpö- nyomát vizsgálja a ksziklán. D. —
nyegforgató.) Ny. 2, — Szép, mint a Kigyók-békák között is bátran jár az
kifordított hurka. D. okos. D. —Kigyót-békát kiált. E, —
KifOPg-atta köpönyegét. S. — Ki- Kigyót-békát kiált ellene. B. —
Kigyót-
forgatták a ráncból. D. — Mindenébl békát okád rá, D. —
Kigyót kebeled-
kiforgatták. D. ben ne nevelj. D. —
Kigyót melenget
Kiforr. Minden jó bornak ki kell kebelében. (Hálátlant pártol.) B, —
forrni magát. E. —
Szegénynek még Kigyót tart kebelében, M, —
Kígyó-
a csuprából is kiforr. E. val nem jó játszani. B. —
Ki a kígyó-
Kifoszt. A mezítelent nem lehet tól megijedt, az a gyíktól is fél. Ny.
kifosztani. D. — Mindenébl kifosz- 6. — Kit a kigyó megcsíp, a gyíktól
tották, mint a tótot az emberségbl. is fél. Ny. 6. —
Kit a kigyó megcsí-
B. — Szerelem, bor, kocka, minden- pett, fél a gilisztától is. Ny. 8. Kit —
bl kifoszta. KV. a kigyó megmar, a gyíktól is fél. D.
Kif. Az fejébl ftt az ki. B. — Kit a kigyó megmar, még a gyík-
Nem az ö fejébl ftt az ki. E. tól is fél. E. —
Könnyebben felejti
Kifúj. Hadd fújja ki magát. E. — kigyó farka vágását, mint asszony leg-
Jól kifújták az orrát, D. kisebb boszuságát, E. —
Kurta mint
Kifúrná az oldalát, E. — Kifúrná a kigyó. D. — Mérges mint a kigyó.
az oldalát, ha meg nem mondaná, D. D, — Mérges mint a kurta kígyó. E,
— Majd kifúrja az oldalát. Ny. 5. — — Mézesmadzag helyett kigyót ta-
Majd kifúrom a füledet. (Majd kinyi- lált. M. — Mézesmadzag helyett kí-
tom a füledet, ha nem akarsz meg- gyóra talált. D. —
Mindig fekszik,
hallani.) E. mint a kigyó, B. —
Ne bolygasd a
Kifutott esze velstül, D. — Ne régi gyept, kigyó jön ki belle, E. —
nevess, kifut a leves. S. Ne tarts kigyót kebledben. KV. —
Kig^ázol. A mit elkezd, soha se tud Nehezen felejti kigyó farka vágását,
belle kigázolni. (Fecseg.) KV. B. —
Nem felejti kigyó farka vágását.
Kigondol. Mindene van, a mit ki- D, —
Olyan mint az áspis kígyó. S,
gondolhat. D. —
Mindent kigondol a rizkedj a farkatlan kígyótól. D. —
 — 441 —
Örül mint a vakkigyó a fiának. B. — húzták volna ki, (Oly sápadt, halovány
Öt is megcsalta a kigy almája. B. — mint a holt.) S.
Ritka kigy méreg nélkül. D. Sima — Kiiktatták az öreg szrt. (Kitet-
mint a kigy. E. —
Sivit mint a kigy. ték.) D.
D. — Sziszeg mint a kigy. E. Te- — Kiirt. Irtsd ki, ha kitelhetik, a

kereg mint a kigy a gyepün. (Csüri- rosszat. D. — Konkolyt a búzából,

csavarja a dolgot.) Ny. 2. vétket a világból nem lehet kiirtani.
Kigyógyul. Megrúgta a szent Mi- KV.
hály lova, soha ki nem gyógyul. (Meg- Kiismeri magát. ME. — Tetötöl-
halt.) D. talpig kiismeri az embert. D,
Kigyomlál. Nehéz a konkolyt egé- Kijárta az útját, mint Szikra bácsi
szen kigyomlálni. KV. Nehéz a — a vejének. (Rossz veje börtönbe jutott,
konkolyt mind kigyomlálni. D. Ne- — ipja kijárta, hogy a piacon botozzák
héz a konkolyt tövistl kigyomlálni. E. meg.) Ny. 1.

Kihajt. Az éhség kihajtja a farkast Kijózanodik. Csak vasárnap jó-

a berekbl, B. —
Az éhség kihajtja a zanodik ki. D. —
Gyermekségétl
farkast a bokorbi. KV. — Éhség a fogva ki nem józanodott. D. — Ha a
farkast is kihajtja a cserjébl. E. — bús bújában megrészegszik, búsabb
Az ördögöt is kihajtaná a lyukábl. lesz, ha kijózanodik. D. Kijzano- —
(Munkás, szorgalmas.) Ny, 6. Válik — dott-e valaha ? D. —
Tizszer is ki-
olyas, ki egeret se hajt ki a szobá- józanodik estig. D,
bl. D. Kijön. Arra vigyázz, melyik lyukon
Kihalt az egész ház. ME. — Uj jön ki az egér. D. —
Belebújik a
házbi kihal valaki, (Babona.) S. szalmába, ki sem jön délig. D. —
Kihasadt az agyara. (Jó kedve ke- Egyik fülemen bemegy, a másikon ki-
rekedett.) Ny. 2. jön. (Nem akarom hallani nem he- ;

Kihányták a szalavárgyit. (Megver- deritek rá.) Ny. 7. —

Kijött a kerék-
ték, elfutott.) D. vágásból. S. — Kijött a sodrából. S.
Kihord. Söprött szeméttel nem jó — Könyökén (Nem tudja
is kijön. el-
a hirt kihordani a házból. K.
is — hallgatni.) S. — Nem vétek a mi be-
Szeméttel mindent kihord a házból. megy, hanem ami kijö. (A szájon.) E.
(Hirhord.) D. Kikapta az apait, anyait. (Meg-
Kihozták a kerékvágásbi. S. verték.) E. — Kikapta Bodonbl a
Kihull. Azt is újra tömi, a mi már részét. (Megjárt. Osztozáskor a vize-
a lyukon kihullott. D. —
Kihullt, mint nys lapálybl kapott.) Ny. 1.

tokjából a dió. D. Kikapós menyecske. D.

Kihullat. A farkas is kihullatta Kikapar. Aranyat is sárból szok-
eddig. D. tak kikaparni. KV. — Eddig a tyúk
Kihúzná a tehénbl a borjut, (Na- is kikaparta volna. D. — Ha ki nem
gyon tud kérni.) Ny, 2, — Kihúzta a mondaná, a tyúk is kikaparná belle.
lutrit. (Megverték.) S. — Kihúzta a B. —
Más kezével kaparja ki a tüzes
sárbi. (Kimentette a bajból.) S. — gesztenyét, E, Tyúk is— kikaparja.
Kihúzták a dugóját. (Sürün következik (Nem marad titokban.) E.
egymásután.) Ny. 2. —
Kihúzta az Kikel. Csipogj neki, hadd kel-
ördög a dugót. (Egyszerre sok vendég jen ki. (Segitsd, hogy kimondhassa
érkezik.) Ny. 14. —
Mély gyökeret a mit gondol.) E. — J
mag porban
vert, nehéz kihúzni. D. —
Olyan, mint is kikel. D. —
A megátalkodott rossz
a kit a koporsóból kihúznak. (Rosszul mag a ganéjban sem kel ki. D. —
néz ki.) D. —
Olyan mintha a sirból Megért akkor a cseresnye, ki is kelt a
 — 442 —
magja. D. — Nincsen mindig tél, a kilenc gémnek egy keszeg, Ny, 6. —
vetés is kikél. D. — Retek is kikelne Békés malacok egy ólban kilencen is
kezén. (Piszkos.) E, elférnek, D. —
Kevés hat körtvély
Kikelet. A vén birka eléli a téli kilenc medvének. E. Kilenc medve- —
takarmányt, kikeletkor hal meg. D, finak egy vadkörte. B. — Kilenc vár-
Kikergfet. Ha a régi rossz szokást megyében nincs párja, D,Meg-—
vasvillával kergeted is ki udvarodból, bánta, mint az eb, mely egyszerre ki-
mégis visszatér. D. lencet fiadzott. D. — Megbánta, mint
Kikezdték az uj szalonnát, (Ve- mely kutya kilencet fiadzott. E. —
résre fogták a gyereket.) Ny. 14. — Nem
sok kilenc medvefinak egy
Kikéri anyjából a borjut. (Nagyon vadkörtvély. D. —
Ugy néz ki, mint
tud kérni.) Ny. 1. a mely kutya kilencet fiadzott, Ny. 12,
Kikirics. Késre vész a kikirics. KilitiSomorjánhoz egy hét, B.
D. — Késre virágzik az szi kiki- Kilincs. Egy kilincset rántanak. D.
rics. D. — Egyik a másiknak adja a kilin-
Kikopott a beszédbl, mint . mo- cset. S.
gyoró a tokjából. B. —
Kikopott be- Kilop. A legélesebb szem tolvaj-
lle. B. —
Kikopott a sátoros ünne- nak is szemét kilopja utoljára a varjú.

pekbl. (Vége ifjúkorának.) D. Ki- — (Akasztófára kerül.) D. Fényes —

kopott a szentírásból, (Elfelejtette, nappal lopja ki a lovat az istállóból.
felsült idézésével.) Ny. 2. Kikopott — D. — Ha szerét teheti, szemed is ki-

mindenbl, mint kutyaszar a hóból. lopja, D.

Ny. 22. —
Kikopott, mint ebszar a Kilyukad. Nem lyukad ki a rosta
hóból. D. —
Kikopott, mint mogyoró feneke. E,
a tokból. D. — Mindenbl kikopott, D. Kimarják mint a más lúdját. D.
Kiköp. Amit kiköptem, nem nya- — Örül, mint a ludak, mikor az ide-
lom fel. (A mit kimondtam, nem vo- gent kimarják. B.
nom vissza.) Ny. 18. — Elbb rágd Kimaradt a számból, (Nem szá-
meg, aztán köpd ki a szót. S. — Ha mítottak rá.) D. —
Kimaradt, mint
nyálával jóllakhatna, soha se köpné Miké a hitrl. (Mátkája mással eskü-
ki. D. — Megrágd a szót, ugv köpd dött meg.) Ny. 5.
ki. E. Kimarkol. Ilyen a világ, kimar-
Kikörmöl. Ha eléri, szemeit is ki- kolja a dohányt. (Feleségét elszeret-
körmöli. D. ték.) Ny. 6. — Kimarkolja a dohányt
Kikötött a partra. D. — Bolond- más zacskójából s magáébe teszi.
dal ki ne köss soha. B. — Ez nem (Önz.) E.
árnyék, hogy vele kiköss. D. Jól — Kimegry. Csak a város kapuján ki-
felkösse gatyáját, ki vele kiköt. E. — mehess, azután könnyen utazol. D. —
Ki ne köss vele. (Nem jó vele össze- Eddig talán a világból is kiment. D.
veszni.) Ny. 3. — Mindenkivel kiköt. — Fejjel jött a világra, fejetlen ment
D. — Nem szeretnék kikötni vele. E. ki. D. — Fél éjjel kimenni csak a
— Száz pappal is kiköt. (Tudós.) D, pitvarba is. D. — Ki utolsó megy ki

Kikrákogf. Fél a varjutói, hogy a világból, tegye be az ajtót. D, —

kikrákogja. D. Kiment a becsülete. E. — Kiment a
Kilátszik a Ny. 13,
lóláb. Ki- — hátán. (Kidobták.) Ny. 2. — Kiment
-

látszik a ruca orra, (Észrevettem hová a ház az ablakon. (Kitudódott, mi tör-

céloz.) E. tént a házban.) E. —
Kimentek a fels
Kilenc. Aj baj, kilenc tehén, még várból. (Elment az esze.) D. — Tán-
sincs vaj. Ny. 1, — Annyit ér, mint colva megv ki a világból. D. — Csak
 ^

— 443 —
egy módon jövünk a világra, ezer Kimúlt már, mint a falusi bir a
módunk a kimenetelben. D. bíróságból. Ny. 10.
Kimer. A kútban mennyi a viz, Kimutatta foga fehérét. D. Ki- —
mégis ki lehet merni. Ny. 6. — Kutat kimutatja foga fehérét a cigány. D.
is ki lehet merni. S. — Kutat se Kin. (Kint, künn.) Gazdának, ku-
lehet egészen kimerni. D. — Nem le- tyának kint a helye. Ny. 4. Künn —
het a tengert kanállal kimerni, E, a bárány, benn a farkas. E. Kin —
Kiméi. Akkor kiméli a kolbászt, vagyon a farka. (Látszik, mi a rejtett
mikor — Délben kiméit
elfogyott. D. szándéka.) Pázmány. — Kinn tága-
ebéd, jó vacsora. D. —Délben kiméit sabb, benn szorosabb. S. — Kin a
ebéd, jó vacsora lehet. KV. —Fillér- barát a csuklyából. E. — Kin van a
rel kimélik az aranyat. B. — Fillér- barátcsuklyából. (Szerencsés.) D. —
rel szokták az aranyat kimélni. KV. Kint van a hínárból. D. — Kutyának,
— Kés a bort akkor kimélni, mikor gazdának kint a helye, asszonynak,
már anyjára (Mikor seprjére
szállott. macskának bent. ME. Otthon ta- —
végét
szállott, K. — Kés a
járja.) lálja, amit mások kint keresnek. D.
kolbászt akkor kimélni, mikor elfo- — Se kin, se ben, mint az ablakfa.
gyott.D. — Kés akkor kimélni, mikor E. — Se mint Tót Jankó
kint, se bent,
már — Ki a másét lopja,
elfogyott. B. a lakodalomban. —
Se kin, se
E.
a magáét kiméli. D. — Ki a vesszt ki- ben, mint zsidó a lóban. Cz. Se —
méli, nem szereti. KV. — Nincs
fiát künn, se benn. M. —
Sokan vannak
oly sok, mi nem fogy, ha nem ki-
el odakint. (Télen akik fáznak, mert
mélik. B. — Nincs oly sok, ki élnem nincs meleg szobájuk.) E. Tágasabb —
kél, ha nem kimélik. KV. Nincs — odakint. (Kopogtatáskor tréfásan e he-
oly sok, hogy el ne keljen, ha nem lyett: tessék, szabad!) E. Ugy áll, —
kimélik. E. — Nsz
legény nem ki- mint az ablakfa, se kinn, se benn.
méli a költséget. M. — Nsz
legény Ny. 8.
nem kiméli a pénzt. D. Szeget ki- — Kinál. Bolond aki kinál, szamár,
méi, patkót vészit. E. aki el nem fogadja. ME. — Elhagyja,
Kimérték neki a házhelyet. (A mint a cséppai gyerek a sírást, ha
temetben.) S. — Kimérték a lakó- borral kínálják. (Nem nagy szomorú-
helyét. (U. a.) B. ság.) Ny. 5. —
Fürt szlért megzálo-
Kimond. A mi tilos, nem kimon- gol, borral agyonkinál. E —
Ide igér,
dani való. Ny. 9. — Addig szolgád a oda kinál. E. — Jól van Péter, kináld
szó, mig ki nem mondottad. E. Ha — meg Ilonát. (Neked Ny.
elég.) — 2.

kimondod mindig amit akarsz, azt Kinálja, mint egyszeri ember a papot,
hallhatod, a mit nem akarsz. D. — (Tessék tisztelend ur a többit nem;

Ha ki nem mondaná, a tyúk kikaparná kinálom, azoknak ugy is van eszük.)

belle. B. — Kimondatja a bor az E. - - Könny a hideg kásával kínálni,
emberrel. Decsi János. —
Kimondott D. — Papot kell kínálni, a többinek
szót nem lehet visszanyelni. E. — Ne ugy is van esze, S,

esoráld-moráld, mondd ki igazán. (Ne Kinálgrat. Látod-e, hogy kínál-

esürjed-csavarjad.) B. Ne himezd, — gatja, (Sánta nre mondják, mert
ne hámozd, mondd ki igazán. E. — furcsa a járása.) E. —
Kínálgatják
Ne kerengesd annyit, mondd ki a egymást, mint a mikolaiak, S. (Tatár-
bökkenjét. Cz. —
Nehéz a csúnyát járáskor a menekül mikolaiak egy
szépen kimondani. D. Rágd meg — hidpadlóhoz értek, egyik sem akart
a szót, ugy mondd ki. B. átmenni elsnek, mig k
kinálgatóz-
Kimosdott belle, mint Pilátus. E. tak, oda értek a tatárok is.) Ne —
 — 444 —
mikolágkodjunk, ne kinálgatzzunk. — Végy el engem kínesem, kilenc
Ny. 16. üngöm készen, ujjahéja, gallérhéja,
Kínálás. Apám akárhol járt, a víz- egy csöp alja sincsen, (Szegény va-
ben nem tett kárt, evett-ivott, sok kí- gyok,) D,
nálást nem várt. D. Kincses. Hamar kárt vall, ki a
Kincs. Akármily nagy legyen a kincses ládát nyitva tartja, B, — Kin-
kincs, kicsinyenként elfogyhat, B. — cses Kolozsvár,ME,
Borodat, kincsedet, feleségedet, pipá- Kinderbál. Hogy tetszik a kinder-
dat, puskádat ne bizd senkire. — S. bál ? (Cifra komédia kellemetlen
;

Dárius kincse. D. — Drága kincs a meglepetés.)

jó ha valaki azzal
hir, KV. — El-
bir. Kinevette a lelkét, (Nevetésközben
ásott kincsben kicsiny haszon. E. — halt meg.) D, — Könny a szegényt
Elásott kincsnek kevés a haszna. B. kinevetni, de nehéz felruházni. D,
— Elásott kincsnek mi hasznát sem Kinéz a boltból, mint a Móri zsidó,
venni. D, — Elköltené Dárius kincsét D., —Ugy néz ki, mint a böjti bo-
is.E. — Elrejtett kincsnek, titkos he- szorkány. E, —
Ugy néz ki, mint a
gednek kevesen süvegelnek, K. — fülesbagoly, E, —
Ugy néz ki, mint a
Elrejtett kincs, rossz feleség nem ki nyalott borjú, ME, —
Ugy néz ki,
megy eszedbl. E. — Farkas-kaszá- mint egy pócsi szz, Ny. 11. ügy —
val gyjti a kincset. (Mások végrom- néz ki, mint Mózes a moslékban, Ny,
lásával.) B. — Forgó a szerencse, 23.
nincs állandó kincse. Sz. — Ha a vi- Kinizsi. Imádkozzál, hogy Kinizsi
lág kincse övé volna, más világot re- Pál körme közé ne kerülj, (Nagy erej
mélne, melyben még volna mit nyernie, híres vezér Mátyás korában,) B, —
B, — Hamar kárt vall, ki tátva tartja Megugrottá a Kinizsi Pál táncát, (El-
kincsét. D, — Hamis keresmény verték.) Ny, 5. — Nem minden id
kincse nem száll harmad örökösre. S. terem Kinizsit. D.
— Hó hátán is kincset ás és lalál. Kínos fia leszesz az Istennek! (Fe-
(Szerencsés,) D, — Hol a kincsed, ott nyegetés.) B.
a szived, KV. — Jó borod, szép kin- Kintt az Isten markából. (Nagyra
csed, meghitt emberre bizd, D. — ntt.) E.
Kelletlen ott a kincs, hol jó egészség Kinyalta magát. (Cifrán felöltö-
nincs, KV. —
Kelletlen a kincs, ha zött.) B.
egészség nincs, ME,— Ki korán kel, Kinyilik. A bicska is kinyílik tle.
—
kincset lel. B. Kincsre talált kert- (Savanyu lre.) E. —
Kinyílt a szeme.
jében. D, — Legnagyobb kincs a jó (Csalódásából kiábrándult.) E. Ki- —
egészség. — Legdrágább kincs a
S, nyílt szemmel alszik, mint az orosz-
szabadság. E. — Nem adná a világ lán. D. — Kinyílt szemmel aludd
kincseért. B, — Nem teszik alá feje minden álmaidat. (Légy éber, mint a
kincsét. (Nem viszi a másvilágra,) B, nyúl) D, — Olyan savanyu, hogy ki-
— Nyugtalanít akár akár
a kincs, van, nyílik a bicska tle, (Bor,) Ny, 7,
— Olyan szerencse, nincs
nincs. S. a Kinyit. Nappal sem nyitja ki sze-
állandó —
kincse. E.kincsnek Rejtett mét, hogy hamarébb aludjék. D,
kevés a haszna, ME, — Rejtett kincs- Kinyújt. Csiga-biga, nyújtsd ki

nek, titkos hegednek kevesen süve- szarvad. E.

gelnek. KV. —
Tele van kincscsel, Kín. Anyja kínja, D, — Jobb egy-
mint a csizio jövendöléssel, D, Tu- — szer meghalni, mint holtig kínlódni,
domány olyan kincs, kinél semmi jobb D. —
Jobb egyszer meghalni, mint
nincs, KV. —
Világ kincséért sem. E. mindenkor kínlódni. B. Ki ördög- —
 — 145

nek szolgál, kín a fizetése. E. Ki — BSz. — A királyt atyafiának mondja.

is

az ördögnek szolgál, kínnal fizet neki. D. — Azt tudja, melyik oldalán

is

B. —Kínban van, mint az undi eb a fekszik a (Hirhordó.) Ny.

király. — 3.
kalodában. (Undon a biró házánál el- Borkirály. E, — Búsul, mint országa-
kapta az eb és megette a zsíros er- vesztett D. — Csak próbálni
király.
szényt, melyben pénz is volt ütötték- ; akartam eszedet, j volnál-e király-
verték, hogy adja ki.) D. nak, E. — Eb a király ország nélkül.
Kínlódik, mint a hetesfai ember D, — Eb lesz Budán a (Ha király.
a csap alatt. S. —
Kínlódik, mint a meg nem választják; savanyu a szl.)
káposzta hus nélkül. Ny. 8. E, — Ebet sem festett, mégis királyt
Kiokád. Egy se becsületes kutya, akar rajzolni, D, — Gonosz király
a ki a mit megeszik, kiokádja, (A ki nyomát sok jobbágy követi, B, — Ha
nem titoktartó, nem becsületes.) Ny. a királyok össze nem
vesznének, a
24. — A föld is kiokádja gyomrából katonák sem kapnának üstökbe, D. —
az elrejtett dolgokat. B. —
A föld is Ha én király megvónám, hájas pirítós
kiokádja a titkolt dolgokat. D. megennám. (A szegény tót inas kíván-
Kiolvassa fogaid a béka. (Ne tátsd sága.) E. — Házasság, hadverés, ki-
a szádat, kihullanak fogaid.) E. rályválasztás Isten dolga. E. Hol —
Kiont. Fürdvízzel a gyereket is vette a király a várat ? (Hogyan sze-
kiönti. (Túlságos igyekezet káros. Né- reztem, ahhoz semmi közöd, elég,
metben is megvan.) Ny. 10. — Fürd- hogy az enyém. Kitér felelet, tola-
jével együtt a gyermeket ki ne öntsd. kodó kérdésre.) E. —
Hová a király
(Német.) D. — Nem kell a gyermeket is gyalog jár. E. —
Igen fél király
fürdvel kiönteni. (Német.) E, udvarbírtól. M. —
Igen gondol (nem
Kipakkolt, mint az egygombu gondol) király udvarbiróval. B. —
zsidó. Ny. 19. Kakas-király. KV. —
Király haragját
Kipattan, ha a tzre teszed. D, hamar halál követi, K. — Király is
Kipárállott az esze, D, csak ember. D. —
Király keze messze
Kipeceg". Kinek nem jó ügye, azt ér. B. — Mátyás király és Király
ki ne pecegje. (Ki ne fecsegje.) KV, Mátyás. (Nagy különbség.). D. Ki- — -

Kipez-kapoz, mint a Dunába haló. rály sincs bú nélkül. D. Királynak —

K. is szemébe néz a macska. KV. Ki- —
Kiporzott nadrágban is megma- rály szemébe is mer nézni a macska.
rad egy kis por. D. —
Kiporolták az D, —Királynak sincs mindenkor egy-
alfelét, E. —
Kiporolták a nadrágját. iránt. D. —
Királyválasztás, hadve-
(Megverték.) S. — Kiporozták a nad- zérlés, feleségvevés égi dolog. D. —
rágot. D. —
Kiporozták nadrágját, Kiskirálylyá lett. (Szerencsés.) D, —
mint a lisztes zsákot. D. —
Kiporoz- Leesett az uborkafáról, mint a tótok
ták nadrágját, mint szcs a bröket. királya a fehér kancáról, D, — Len-
D. gyel László kis királyunk. (Nagy ter-
Kiköp. Mintha szájából kiköpte veket kovácsolsz, melyekbl semmi
volna. (Hasonlók.) E. se lesz. Lengyel László király nem
Kipróbálta, mint Budai Laci a végzett semmi nagyot.) E. Lero- —
kutyát. Ny. 2, hant a paripáról, mint tótok királya
Kirágja magát belle, (Nem ma- hajdan a kancáról, Sz, — Megeshetik
rad meg benne a titok.) E, Kirágta — négy királyok napján, (Soha.) D, —
az iszákot. D, —
Kirágja róka az iszá- Meghalt Mátyás király, oda az igaz-
kot. E. ság. Sz. — Messze ér a király keze
Király. A ki jól él, királyt sem fél. KV. — Milyen a király, olyan a nép.
 — : —

446 —
D, — Milyen a király, olyanok a job- Királyi korona száll néha nádhaj-
bágyi. KV. — Mintha ö lenne a kis- lékba. E,
király. D. —
Nagy különbség van Királyság. Hamar múlik, mint a
Mátyás király és Király Mátyás közt. pünkösdi királyság. D. — Kecske-
(Király Mátyás varga meg akarta láto- pásztorságról királyságra ment, KV,
gatni Mátyás királyt mint atyafiát, az — Királyságról kecskepásztorságra
ajtónálló a fenti mondással utasította ment. KV. —
Pünkösdi királyság. E.
vissza.) B. —
Nagy ur a király, ha — Pünkösdi nem nagy ura-
királyság
Lázár is a neve. B. —
Nehéz eleget ság. B, —
Régen elmúlt a pünkösdi
tenni a királynak is, meg a jobbágy- királyság. D. —
Rövid, mint a pün-
nak is. KV. —
Nem esik a király hí- kösdi királyság. B.
rével. (Nem fontos — Nem
dolog.) E, Kiránt, Be is rántják, ki is ránt-
fél király udvarbirótól. M. — Nem fél ják, mint cigányt a csapszékböl, E.
a király udvarbirójától. D. — Nem Kirántották a gyékényt alóla. (Meg-
játszik király az udvarbiróval. KV. halt.) D. —
Nehéz az agg fát gyöke-
Nem lenne jó királynak. E, — Nincs restl kirántani. D.
keserbb a király kenyerénél. E. — Kirepül. Kés akkor betenni a
Pénzen ott a király képe, mégis el- kalitka ablakát, mikoron a madár ki-
viszi a tolvaj. E. — Pap is csak em- röpül belle, Bethlen Gábor. — Kulcs-
ber, a király se Isten. S. — Rajta pén- likán is kirepül a szó. D.
zen királyképe, mégis ellopják. E. — Kirieleiszon. Övé az utolsó kirie-
Régen volt az, mikor pünkösdi király leiszon. (Asszonyé az utolsó szó, azért
volt. D. —Riktáj cigány jön a király.
! nem szabad a misénél ministrálnia,
(A cigány jobban fél a szolgabirótl mert soha sem volna vége a kirielei-
hála Isten, csakhogy nem ez jön !) E. szonnak. Tréfás.) D.
— Se ura, se királya. D. —
Sok szeme, Kirúg". A ki berúg, kirúg. Ny. 12.
sok füle vagyon a királynak. KV. — — Kirúgott a hámból. Pázm, Ki- —
Sokat kell trni még a királynak is, rúgott a hámfából. E. Nem lehet —
D. —Szakács is kiskirály maga kony- az ember fából, ki kell rúgni a hám-
hájában, D. —
Szegény a koldus, ha fából, (Mulatózok mentsége,) S,
Király is a neve. E. —
Szegény ország, Kirukkolt, mint rnapkor a diák-
szegény király. S. —
Szomorú dolog gyerekek. (Sokan.)
a királylyal hadakozni. D. Talpon- — Kis. Egy kis nyavalyát el akar ke-
álló kocsis nagyobb a letérdelt király- rülni, más nagyobbá esik. KV. —A
nál, D, — Többet árt királynak a hí- ki hosszabb,
kisebb, frissebb, a ki
zelked, mint az ellenség. K. — Ugy rosszabb. B, —
A kis egér kis csa-
él, mint a kiskirály, S. Uj — király, pással is odavan, D, —
A kis hangyá-
uj törvény, (Latin.) B. — Üres pipa a tól is lehet példát venni. D. —A kis
király szájában sem B. — Vajmi
ég. vétek otthon, tömérdek nagy ottkin.
nehéz a királyt inteni. B. — Vakok E. —
A legkisebb pompa is elég nagy
közt sanda a király. D, — Vakok közt költség. D. —
A nagy tolvajok viszik
az egyszem a király. (Latin,) B, tömlöcbe a kisebb lopókat. D. A —
Királyfi Kis Miklós beszéde, (Szir- varasbéka még kiskorában sem volt
may szerint: mese. Dugonics szerint, szép. D. — Anyjától tanulja az ege-
Kis Miklós hires református prédiká- részést a kis macska. D. — Asszony-
tor volt Szegeden, kit gyönyör be- ból, rosszból, iborkából mindig jobb
szédeiért kiskirálynak, királyfinak ne- a kisebb. E. —
Bánja a kis szék, ha
veztek.) M, Sz. KV, —
Királyfia Kis a lába kitörik. (Nem tördöm vele.)
Miklós beszéde, M, Ny. 2. —
Belejön, mint a kis kutya
 — —

— 447 —
az ugatásba, Ny. 6. — Belekap, mint nagy bot. Ny. 22. Kis kutya is —
a kis lány a szöszbe. Ny. 2. — Bo- pozdorját keres. D. —
Kis kutya, nagy
szantás minden kis embertl kitelik. konc. D. —
Kis kutya, nagy kutya,
B. — Bün, ha sokan követik nem is, nem ugat hiába. Np. Kis kutya —
lesz kisebb. — Csuda, egy kis száj-
S. többet csahol. S. —
Kis kutyától sem
ból, hogy oly nagy hazugság kiférhet. félnek, mig nem harap. Ny.
5. Kis —
D. — Egy betnél kisebb. D. — is láztól (váztól,ijeszttl) is megijed a
Egy kisebb
fejjel D. — Egy kislett. madár. D. —
Kis lyuk a torok, mégis
daganatért nem vágni kezet.kell E. egész falut elnyelhet. D. Kis lyukú —
— Egy kis nagy est hozhat.
felleg is rostán vak eb se lát keresztül, D. —
D. — Egy gyönyörség sereges
kis Kis medve anyja után ragad. D. —
bajjal jár. E. — Egy kis gyönyörség Kis mise, nagy mise, utoljára semmise.
sereges jajjal jár. D. — Egy kis szél S. —Kis patak, nem árasztja meg a
is elhajtja. D. — Egyezség kis dolgo- tengert. E. —
Kis szél is hajtja a mal-
kat nagyra emel. KV. — Ember lap- mot. D. —
Kis tolvajt felakasztják, a
pang a kis brben is. D. — Fene is nagyot futni hagyják. (Német.) S. —
szereti a kis malacot. E. — Félharagba Kisded bimbóból lesz a fontos körte.
jö,mint a kis csacsi. E. Idvel a — E. —
Kisebb az Erzsók orránál. D.
hegyek is kisebbek. D. Két gonosz — Kisebb gondom is nagyobb annál. D.
közül kisebbet válaszd. KV. —
Két — Kisebb tölgygyei is megellik még.
rosszból a kisebbiket válaszd. D. — — (Olcsóbban is fogja adni.) E. Köny-
Két rossz közül a kisebbet. E. — Ki- nyü bevarrni. D. — Könny kis feslést
csiny a nagy mellett még kisebb. D. a lyukat bedugni. D. — Könny kis
— Kicsinynél kisebb. D. — Ki is a szájat betapasztani. D. — Könny
kis kis
korában kibeszéli magát, vénségére a kis szélnek ellene D. — Meg állani.
hallgat. D. — Kis bajok, nagy gon- ne vesd barátodat fogyatkozásért. kis
dok. — Kis bajt kerül, nagyba
S, KV. — Minél kisebb a gysz, annál
esik.
E. — Kis bárányból a nagy kos. hamarább
lesz D. — Minél kisebb, telik.
ME. — Kis bárányból válik a nagy annál frissebb. D. — Minél magasabb
kos. D. — Kis boszu, nagyra az a nap, annál kisebb árnyékot
viszi K. vet.
embert. D. — Kis bögre hamar — Mit helyen megfordíthatsz, an-
forr, kis
de hamar apad. D. — Kis bögre,
is nak széles helyet nem kell keríteni.
nagy kanál. E. — Kis börzsönbe D. — Nagy halak isa kisebbe- felfalják
elég D. — Kis csupor hamar
fér. (Német.) — Nagy ház mellett
forr. ket. S.
D. — Kis csupor hamar Ny. kis ház. (Kitér válasz erre hol van.)
fut. 2. :

Kis ember vethet nagy árnyékot.

is E, — Nagy konyha megeszi a kis
S. bol-
— Kis ember nagy bottal — Ny, — Néha a nagy oroszlán
jár. E. tot, 5.
Kis ember sem szalmaszál. D. — Kis kis madarak prédája. D, — Nosza
embertl a kutya se D. — Kis rajtafél. fazék, ugyan kis felfortyantál.
kutyától a macska se D. — Kis K. — Ott
fél. a széket. (Any- felejtette kis
faluban újság két kis kakas ösz-
esett, nyit beszél, hogy haza menni.) elfelejt
szeveszett. (Kíváncsinak kérdésére, — Reszket mint a farkas a
E. érte,
mi az újság, elutasító Ny. felelet.) — Sok baj közül a
kis csikóért.
— Kis folyókból erednek a nagy legkisebbet B. választani. B. — Sok
3.
vi- kell
zek. D. — Kis nagy halat
gilisztával mag kasokat E. — Sok kis tölt. kis
foghatni. — Kis gyerek, nagy mé- pénz egy rénes. D. — Sok kis
S. viseli
reg. D. — Kis istennek hiszi magát. a Nagy nevet. D. — Sok nagy viseli
Ny. 13. — Kis Kati megteheti. a Kis nevet. D. — Sokszor egy
is E. kis
— Kis Kati tudja. — Kis koldus. felh nagy est Bsz. — Sokszor
is E. vet.
 ——
— 448

kis szikrából nagy tz támad, Sz, •

fájjon. (Legyen meg a kívánságod.)
Sokszor kis szikrából nagy égés tá- ML. — Kisujjammal se bántottam. D.
mad. KV. — Szapora, mint a kis láb. — Kisujjában több van, mint másnak
D. —
Szárába szállott, a mi kis esze fejében. S. — Kisujjad mutatod, egész
volt. D. — Száz kis pénz egy rénes. kezed —
Mely lyukat bedug-
kéri. E.
B. —
Szelid, mint a kis nyúl. D. — hatsz kisujjaddal, ne dugd azt az ök-
Tengeren, kis vizén másant (máské- löddel. Ny. 2. —
Mit kisujjaddal el-
pen) kell hajózni. E. —
Tudja Isten, nyomhatsz, ne nyomd azt a nagygyal.
ki lopta el még a kis fejszét is. D. — E. — Meztelen mint a kisujjam. D.
Van itt minden, nagy szita, kis szita. — Mutasd neki a kisujj adat, egész
D. — Van ott kis fejsze, nagy fejsze. kezed kéri. S.
(Gazdag, telt ház.) E. —
Vékony szörü Kis-Várda. Debrecentl Kis-Vár-
kutyának, kis csizmás embernek so- dáig. (Nem nagy utazás, kevés tapasz-
kat kell szenvedni. Ny. 22. talás.) E. —
Ki a legény Kis-Várdá-
Kisasszony. Balkörmü kisasszony ban ? Np. —
Ö is járt Debrecentl
félrecsap. D. —
Büszke mint a kom- Kis-Várdáig. S.
podi kisasszony. D. —
Gyermeknek Kisöpör. A szemetet soha ki nem
legjobb feleség a nyirfa-kisasszony. söpörhetni egészen. D.
K. — A kisasszonyok között is van Kisült a turpissága. S. — Mi sült
hetes vászon. (Rossz.) D. — Nehezen ki belle ? D. —
Nem az fejébl
szabadul, mint katona a kisasszonytól. sült az ki. B.
Ny. 3. —
Rátartja magát, mint a kom- Kiszab. Könny a pálcát kiszabni,
poldi kisasszony. D. — Sok a kisasz- de nehéz tartani. D. —
Nehéz a szabó-
szony, de kevés az úrfi. B. — Vár, mint nak magát kiszabni. D. —
Nem szabja
a kompolti kisasszony. (Rátartós lány ki magát a szabó. E.
hiába vár kérre.) Ny. 4. KíszabaduL Könnyebb a pokolba
Kisbíró. Furdalja a kisbiró. (Lelki- menni, mint onnan kiszabadulni. D.
ismeret.) B. — Hallgass a kisbiró sza- — Örül, mint az istállóból kiszaba-
vára. Ny. 5. — Kiki magával hordja dult borjú. D.
a kisbirót. B. — Lator a kisbiró. D. Kiszaladna féltében a világból
— Vádolja a kisbiró. B. is. D.
Kisegit. Pénz a bolondot is kise- Kiszappanoz. Inge mocskát ki-
gíti a bajból. D. szappanozták. (Megverték.) D.
Kisér. A gazdagnak sok a kísé- KÍSZárad.Asszonyok könyárja ha-
rje. E. mar kiszárad. E. —
Gyakran nedve-
Kisért. Nemcsak egyfélekép kisért siti kiszáradott torkát. D. —
Ha a tó
az ördög bennünket. KV. kiszárad, magától is kiugrik a béka.
Kisír. Senki sem sirja ki a szemét D. —Isten éltesse sokáig, mig a Tisza
a más szerencsétlenségén. KV. ki nem szárad bokáig. Ny. 20.
Kískirálylyá lett. D. Lengyel— Kiszed. Egyenkint szedték ki szeme
László kiskirályunk. (L. király.) D. szrét. D. —
Kiszedték szeme szrit.
Mintha ö lenne a kiskirály. D. Sza- — (Baj van.) D. —
Szedje ki a csibafai
kács is kiskirály maga konyhájában. borbélya szemedet. (Halj meg akasztó-
D. —
Ugy él, mint a kiskirály. S. fán, holló szedje ki szemedet. Csibafa
Kisrákosi. Egy ideig csak eltart, óriási fái Szegeden.) Ny. 1.
mint a kisrákosi ember felesége. Ny. 6. Klszelelték a nadrágot. (Verés.)
Kisujj. Felbirja a kisujjával. D. — D.
Ha a kisujjadat mutatod, mind a tizet Kiszolgfál. Beszegdött, már is ki-
kívánja. Ny. 7. —
Hogy a kisujjad ne szolgált. D. —
Kiszolgálta már gazda-
 •

— 449 —
ját. D. — Még el sem szegdött, már ten is kitért. E. — Ha éjjel jön is, ki
is kiszolgált. ME. nem tér a bor ell. D. — Az Isten is

Kiszopta az ujjából. KV. kitért a részeg ember eltt. Sz. —

Kiszór. Ablakon a pénzt ki nem Isten is kitért volt a részeg ember
szórja. D. eltt. M. — Krisztus is kitért a részeg
Kiszöktél^ a fellegvárból. (Elment eltt. E. — Kett eltt hasznos ki-
az esze.) E. — Kiszöktek a felsövár- térni : a terhes szekér eltt és a részeg
ból. KV. ember eltt. B. — Messzirl is kitér.
Kiszúrták a szemét. (Kevéssel ki- D. — Még a zsidónak is kitér. D, —
elégítették.) E. — Kiszúrták a szemét Részeg ember eltt a szénás szekér is
vele. Ny. 3. — Kiszúrták a szemét, kitér. B. —
Részeg ember eltt terhes
akármi jó neki. D. Majd kiszúrja — szekér kitér. D. —
Terhes szekér eltt
a szemét. (Eltte van és még sem üreseddel kitérj. D.
látja.) E. Kitoló. Annyi a becse, mint a ki-
Kitakar, betakar, fene tudja mit toló kásának. D. —
Kitoló kása. D. —
akar. Np. Más a kitoló fánk, más a kitoló kása.
Kitálaltam már, amit fzni akarsz. E. — Megette már a kitoló kását.
D. (Ideje már, hogy elmenjen.) B,
Kitanul. Ha titkot akarsz kita- Kitör belle az oláh vér. B. •— Ki-
nulni, jártasd a boros korsót. Cz. töri az igaszeget. E. — Kitört a régi
Kitaszigfál. Csapszékbe a cigányt belle. B. — Kitört szekere rúdja.
be is rántják, de ki is taszigálják. D. Ny. 3. — Libából is kitör a lúdméreg.
— Jobb szépszerrel elmenni, mint ki- D. —
Törd ki fogad, feküdj a bölcsbe .

taszigáltatni. D. (Ne gyerekeskedjél.) E.

Kitát. Mikor ásítozik, sajnálja szá- Kitrölték a szemét. (Kevéssel ki-
ját kitátani. D. elégítették.) D.
Kitekint. Jó a vén eb ugatására Kitudták a vagyonból. S. — Min-
kitekinteni. E. —
Vén eb ugatására den kitudódik. Ny. 2.
méltó kitekinteni. KV. Kitúr. A zsellér is kitúrja az urát.
Kitelik ha a dohányból nem, a
a, Ny. 4.
kóróból. Ny. 5. —
Rossz szolgának Kitnik, mint a birkák közül a
minden órában kitelik esztendeje. D. szamár, S.
Kitett magáért, mint a Táci kutya Kiugfraszt a szükség a betegágy-
az uráért. (Megvédelmezte gazdáját.) ból is.D. —
Kiugratni nyulat a bokor-
D. — Kitették a rokkáját. K. — Ki- ból. (Vallomásra bírni.) E.
tették a szrét. B. — Kovács akar ki- Kiugrik. Bokorból kiugrott nem
tenni a lakatoson. D. tudom ki. (Ismeretlen ember.) Pázm.
Kitetszik a farka, akármint palás- —Ha a tó kiszárad, magától is ki-
tolják. Decsi János. — Idején kitet- ugrik a béka. D. —
Kiugrott a Rigó-
szik, kibl mi lesz. KV. — Kinek mi mezre. (Dicsekszik a hsiességével.)
szivében, kitetszik színében. D. Ki- — D. — Kiugrott brébl. D. — Majd
tetszik a tövis a zsákon. D. Kitet- — kiugrott a brébl. (Örül.) E, — Nevet
szik egybl több is. D. Kitetszik — mint a fazekas, ha korongja kiugrik.
füle a rókának. Pázm. Kitetsz, — (Kelletlenül.) B. —
Törött fejébl ki-
mint juhok közt a szamár. D. ugrott az ész. D.
Kitér. A gyermeknek is kitér. D. KÍ;JSZni. Könny a vízbe, de nehéz
— Az ország útjából ki ne térj. D. — kiúszni. D.
Az üres szekérnek is kitér. D. Ga- — Kiütötték a nyeregbl. ME. —
najos szekérnek, részeg embernek Is- Nem üti ki a vak ló szemét. (Nem b-
Margalits E. : Magyar közmondások. 29
 — 450 —
kez ; zsugori s nem gondol vele, ha telik kedved abban, a mit kivánsz. B.
annak tartják is.) Ny. 14. — Nincs oly öreg, ki tovább ne kí-
Kiz. Egy hlyaggal kizheted a vánjon élni. D. —
Rest ökör is nyerget
világbi, (Gyáva, fél.) E. kíván, B. — Sok van annak, ki sem-
Kivág. A fák sokáig nnek, de egy mit sem kíván. B. —
Sok van annak,
ra gyökerestl kivághatok. D.
alatt ki többet nem kíván. ü. —
Sokat kivan
— Ha rajtakapják is, kivágja magát. a beteg, de az egészséges nem ad neki.
D. — Kivágták Bedn az erdt. (L. D. — Sokat kíván, ki a tyúkot tojásos-
Bed.) D. —
Kivágta a garast. ME. tól kivánja. D. — Szeme kívánja, nem
Kiváj. Csóka csókának nem vájja a hasa. Ny. 2. — Szeresd a békét, ha
ki szemét. E. —
Varjú varjúnak nem sokáig élni kivánsz. D. —Ugy kívá-
vájja ki szemét. B. nom látni, mint a hátam közepét. Ny.
Kivall. Inkább otthagyja orrát, 13. — Urad fejét ne kivánd felkantá-
mintsem kivallaná. B. rozni. (Férjedet ne tedd lóvá.) D. —
Kivan. Ajándék ajándékot kivan. Jó mód, kívánt egészség. (A ki egész-
S. — Csak a melle kivánja. (Tehetet- séges, az jómódú, gazdag.) E.
len vén szerelmes.) E. — Ellenségem- Kívánatos, mint a terhes asszony.
nek se kívánnám. B. — Ha fej vagy, (Mindent megkíván.) B.
ne kivánj fark lenni. KV. Ha fej — Kívánság*. Fösvény kívánsága,
vagy, ne kivánj láb lenni. D. Ha — aranyos szegénység. D. —
Szamár-
láb vagy, ne kivánj fej lenni. D. —J kívánság. D. —
Tele van kívánsággal,
egészséget kivánok. E. Ki a másét— mint a terhes asszony. E.
kivánja, a magáét is elveszti. B. Ki — Kiver. Adj a tótnak szállást, még
azt kivánja a mi nincs, annak elég kiver a házból. ME. — Búsul, mint a
soha sincs. B. —
Ki keveset kivan, kivert bika. E. — Egyfell kiverik,
kevéssel beéri. ML. —
Ki mit kivan, másfélül bemegy. E. — Fogadd be a
azzal álmodik. B. —
Ki mit kivan, tótot, kiver a házból. E. — Ha egy
örömest hiszi. B. —
Ki nappal mit ajtón kiverik, a másikon bemegy. B.
kivan, éjjel arról álmodik. KV. Ki — — Ha egyfell kivernek, másfélül be-
nem kivan megvénülni, akassza fel megyek. M. —
Kivered az ajtón, be-
magát. D. —
Ki nem kivan öreg lenni, jön az ablakon. E. —
Kiverte a bor-
akassza fel magát. E. —
Ki sokat ki- himlö. S. —Kiverte szemét az ág. E.
van, kevesebbel is beéri. D. Kinek — — Kiverték a csömört a hátából. E.
minél több van, annál többet kivan. — Kutyát is kár kiverni a házból.
KV. — Leggazdagabb, a ki semmit (Csúnya id.) E. —
Nehéz faszeggel
nem kivan. E. —
Másét ne kivánd, a vasszeget kiverni. D. —
Rossz idben
magadét ne engedd. ME. Megha- — a kutyát sem kell kiverni. D. —
Szeget
ragudott Hermán, kövér ludat kivan. szeggel kell kiverni. D.
ML. —Megnyisd az erszényt, meglesz Kivenni. A megnyálazott koncot
a mit kívánsz. KV. —
Megvan, a mit nehéz a kutyának szájából kivenni. D.
szája, szeme kivan. E. — Mit nem kí- — Ha más gallérjából kiveszed a tetüt,
vánsz magadnak, te se tedd ember- magad ráncába ne tedd. D. — Kivette
társadnak. S, —
Ne kivánd a másét, a számból. (Én is ezt akartam mon-
tartsd meg a magadét. E. Ne kivánj — dani.) E. — Kivették a bolondját. D.
mindent egyszerre megenni. D. — — Kivették a falatot a szájából. S.
Nehezen él, a ki sznetlen kivan. D. — Kivették a kerekét. S. —
Kivették
— Nem kivan sokat, kinek elege van. a szivét. (Fél.) D. — Sokat kivesz em-
D. — Nem lehet annak vig órája, ki berbl a bor. D. — Szájából kivették
vígabbat kivan. K. — Nem mindig a koncot. Sz. — Számból vette ki a
 — —
451

szót. S. (Én is épen ugyanezt akartam Koca. Bujkál, mint a fiadzó koca.
mondani.) Ny. 6. — Koca gyermeknek koszos a
Kivet. Ebrúdon kivetették a tanács- feje. D. — Koca-koca tarka, se füle
ból. D. —
Ebrúdon vetették ki. M. se farka. (Üres beszéd.) ME. —
Pana-
Egyik szomszéd kiveti, a másik fel- szos ételbl csak a koca hizik. D. —
szedi. D. —
Jobb vendéget nem fo-
- Panaszos ételtl kövéredik a koca.
gadni, mint gyalázatosan kivetni. K. (Ha sokat eszik, megsokallják.) D. —
— Ki nem vetik sarkából. D. Tetves, mint a koca gyerek. D.
Kivetkzteti brébl is az em- Kocka. Akármire fordul a kocka,
bert. D. — Ertlen, mint a brébl ki- de elveti. D. —
Bizonytalan kocka az
vetkz kigyo. B, —
Kacsólábon ki- ember élete. B. —
Bolond, ki minde-
vetették. E. nét egy kockára felteszi, B. Egynek —
Kivénült belle. S. hatot, másnak vakot vet a világ koc-
Kivész. Gyökerestl kiveszett. D. kája. D. — El van vetve a kocka. E.
— Nemvész ki a magja. S. Sok- — — Hatot vet a kocka E. — Ki a koc-
szor kivész a búza, megmarad a kon- kának szokott, azt álmában D. is veti.
koly. K. —Vesszen ki a magja. S. — Kicsiny a kocka, de sok bút okoz-
Kivétel. Nincs szabály kivétel nél- hat. D. — Kicsiny a kocka, de nagyot
kül. (Latin.) S. — Tisztelet a kivéte- fordul. S, — Kocka, bor és szerelem
leknek. (Német.) S. üritik az erszényt, B, — Megfordult a
Kivilág-OS virradatig. D. kocka. — Nem mindenkinek vet
S.
Kivirit. Majd ha a lcs kivirit. S. hatot a kocka. B, — Néha vaktában
Kivisz. Hátamon is kivmném. (Ke- isszemre fordul a kocka, D. — Sok
vés.) E. — Kivitték, de a fán felejtet- kockán fordul meg a dolog, B. — Sze-
ték, (Akasztófán.) D. relem, bor, kocka, mindenbl kifoszta,
Kivonta lábát a sárból. D. — Ne- KV, — Vakot vetett kockája. D, —
héz a bárányt a farkas szájából ki- Ritkán van kockásban gazdag. B. —
vonni. KV. Könny a szegényen kockázni. D.
Kivül. Belül öröm, kivül szomorú- Kocsi. A lusta ló meginditja ugyan
ság. KV. —Fészkeden kivül ne ter- a kocsit, de ismét abbanhagyja. D.
jedj. D. —
Fészkeden kivül ne tolla- Bagázsiás kocsival megy. S. Bogár- —
sodj. D. —Kivül a hája. BSz. Ki- — hátú kocsi. (Ernys kocsi.) B. Egy- —
vül-belül egyforma, mint Samu nad- máshoz váslanak, mint a kocsi kere-
rágja, (Lyukas.) Ny. 6, — Kivül fehér, kek. Ny. 4. —
Fakó kocsi, kenderhám,
belül fekete. —
Kivül tágasabb,
B. nemes ember, szürdolmány D. Fa- —
belül nyájasabb. (Tréfás vendégfoga- rol, mint rossz utón a kocsi. D. —
dás). Ny. 3. — Kivül szép, belül rut. Felfordult kocsija. D. —
Felkapott a
KV. — Sok ház ég belül, de nem kocsira. (Kevély). D. — Félre
kocsi,
látszik kivül, Ny. 8. — Szép kivül, jön a hintó. D. —
Félre szekér, jön a
ördög belül. KV. — Ugy van mint az kocsi. E. —
Félre taliga, jön a kocsi.
ablakfa, se kivül se belül. Ny. 5. D, — Hintós kocsi, kenderhám, nemes
Kobak. Addig úszik a kobak, mig ember, szürdolmány. D. — Hintós
egyszer elmerül. B. —
Csak annyi kocsi,kenderhám, herceg úrfi, szür-
neki, mint a hajdú seggén a kobak. dolmány. D. —
Hintós kocsi, kender-
B. — Ki nem fogy, mint a Rókus ko- hám, nevetséges egy szerszám. S. —
bakja. (Zarándok kobak alamizsnával Jobb a kocsin dübörgeni, mint az úton
telik.) D. —Könny két kobakon nagy nyüszörgeni. Ny, 9, — Kettt nem ta-
vizet is meggyzni. D. — Rókus ko- nácsos elvenni : vénasszonyt pénzeért,
bakja. (Ki nem fogy.) B. ó kocsit vasáért, B. — Kész a kocsi!
29»
 452 —
ME. — Kinek kocsija nincs, járjon csis hajszolja a lovat.) B. — Kocsis-
gyalog. S. — Koci por ; kocsi por. torok. (Telhetetlen). D. — Kocsistorok,
(Kóc vagy Kcs falu Komárom-me- barátzsák, nehezen telik. Sz. — Ko-
gyében. ÁUitólag itt készült az elsö csistorok, barátzsák ritkán telik meg.
kocsi.) D. —
Kocsija is meg van ara- Sz. —
Lassan kocsis, beteg a ló. E.
nyozva. D, —
Megfekszik a kocsiban, Megitta kocsis a háj árát. E. Nincs —
mint a paksi bir. Cz. — Megszegö- kocsisa eszének. (Meggondolatlan.) E.
dött nála a kocsikerék. (Megfeneklett, — Nyári kocsis, téli diák. (Falusi gye-
se elre, se hátra.) Ny. 2. — Ne ka- rek csak télen jár iskolába.) E. —
paszkodjál olyan kocsi után, mely fel Örül, mint a kocsis, ki az utat elvesz-
nem vesz. S. — Négy pusztítja az tette. D. — Ritka kocsis babona nél-
erszényt a rossz ra, a rossz malom, kül. D. — Ritka, mint a jó kocsis. D.
— — Rossz kocsis mindig a jobb
:

az ó-kocsi, a vén szölö. Ny. 20. lovat

Nyíri kocsi, nyiri l, nyiri bor : egy se Ny.
üti.— Szeles kocsisnak
6. bok-
jó. S. — Oda vagyunk kocsistól. S. — ros a — Szemes
lova. S. kocsis, sze-
Ötödik kerék a kocsiban. D. Rájár — mes ló, kerékszámra igen jó. B. —
a kocsi rúdja. (Folyton pirongatják.) Serény ló jobban megérdemli az ab-
Ny. 1. —Ritka kocsi zörgés nélkül. rakot, mint rest kocsis a kenyeret. S.
D, — Vasáért vesz kocsit. D. Vén- — — Talponálló kocsis nagyobb a letér-
asszonyt pénzéért, ócska kocsit vasá- delt királynál. D. — Tud hozzá, mint
ért venni,semmi nyereség. Sz. kocsis a harangöntéshez. D. — Tud
Kocsis. A bir kocsisa nem kevé- hozzá, mint kocsis az orgonához. D.
lyebb nála. D. —
A ki jó kocsis volt — Ugy beszél véle, mint kocsis a lo-
nyárba, nem dül a lova a sárba. E. vával. (Gorombán). B. Van lova, de—
— A kocsis a lovat oda hajtja, a hova nincs kocsisa. (L. fent.) D.
az ur parancsolja. KV. —
A kocsis Kocsma. Bátor a kocsmákon. D.
szekérrel, a biró törvénynyel álmodo- — Csendes mint az üres kocsma. D.
zik. KV. —
Átkozódik, mint a kereke- — Ez nem kocsma, (Becsüld meg ma-
tört kocsis. E. —
Barátzsák, kocsis- ME.
gadat.) — Ha ruhája rongyos,
torok nehezen telik. F. —
Bús, mint kocsmában vette a posztót. (EHtta.) D.
a kereketörött kocsis. D. Búsul,— — Inkább szereti a kocsmát, mint a
mint a kereketörött kocsis. D. Csak — vendégfogadót. D. —
Két dudás egy
imigy-amugy beszél, mint lovával a kocsmában. KV. —
Ki kocsmában
kocsis. D. —
Csavarog, mint a tudat- szolgál, ritkán jóravaló. S. Kocs- —
lan kocsis. D. —
Csikorog a kerék, mában lakik. D. —
Kocsmából, tem-
megitta a kocsis a háj árát. KV. — plomból senkit ki nem szabad dobni.
Csikorog a szekér stb. B. Derék— Ny, 3. -
—
Kocsmának szokása, tem-
ember a kocsis, hogy elre ül. D. — —
plom utalása. D.- Könny a kocsmán
Én is voltam valaha szép asszonynak vitéznek lenni. D. —
Minden adóssága
kocsisa. Np. —
Én is voltam valaha a kocsmákban vagyon. (Iszákos.) D. —
vén asszonynak kocsisa. (Nekem is Nem illik két dudás egy kocsmára. Sz.
volt jó dolgom.) E. —
Fohászkodik, — Nem jó egy kocsmán két dudás.
mint a kereketört kocsis. D. - Jó
— KV. — Ö az elsö minden kocsmában.
kocsis hamar megfordítja a rudat. D. D. — Pénzét, eszét a kocsmában
— Jó kocsis inkább az anyját, mint hagyta. D. —
Pénzt kérnek a kocs-
a lovát veri. Ny. 5. — Jók a lovai, de mán. KV. —
Ritka kocsma borivó
rossz a kocsisa. (Van esze, de rosszul nélkül. D. —
Szomorú, mint böjtben a
használja.) B. — Kocsis itta meg a kocsma. D. —
Többet jár a kocsmába,
bort, a ló részegült meg. (Részeg ko- mint a templomba. D. Tudja me- —
 —

— i53

lyik kocsmában árulják a jó bort. ész, egész nap kódorog. D. — Ehetet-

D. len kódorgó. D.
Kocsmáros. A kocsmáros csalás- Kofa. Annyi, mint a szegedi kofa.
ból haszonból ruházkodik. Ny. 13.
él, D. — Jár a nyelve, mint a vén kofáé.
— A kocsmáros föladja a ruhádat, az D. — Jár a szája, mint a bécsi kofá-
ügyvéd meg lehúzza. Ny. 13. Dup- — nak. — Kofák tudják. —
S. is S.
lán fog, mint a kocsmáros krétája. S. Nyelves mint a piaci kofa. B. — Szem-
— Jó kocsmáros lehet az, ki mara- telen mint a piaci kofa, — Vastag S.
dékkal él. E. —
Kocsmáros nélkül mint a debreceni kofa. D. — Vén
csinálja a számadást. (Német is.) S. kofa. D.
— Mig a rossz kocsmárost rajtakap- Kofásan árulja a hazug vakarcsot.
ják, sok kárt tesz. K. —
Részeg kocs- D.
máros, mindig bánatos. S. Részeg — KÓflc ember. D. — Lesz belle
kocsmárosnak a vendégei sem józa- kófic. E.
.nok. S. —
Sok kárt tesz a kocsmáros, Koha. Acél koha is, (Hamar ha-
is,

mig rajtakapják. D. — Tölts kocsmá- ragszik.) D. — Acéla jó, de kohája

ros, nem apádról maradt. D. rossz. D. — Fakoha. D. Nem ér —
Kocsmárosné. Ej korsó, kis korsó, egy fakohát. ME.
torkomat ujitó, kocsmárosnét busitó, Kohol. Kinek Isten nem ád, kovács
ruhám rongyosit. D. — Kocsmárosné nem kohol. D. —
Kinek Isten nem adja,
kápolnája, a kocsmáros a káplánja, kovács Istók meg nem koholja. KV.
(Iszákos.) D. —
Ritka mint a szent Ördög ülln koholt vasdárda. D.
kocsmárosné. D. KÓj a világ közepe, Gsobaj a vé-
KÓCSa^OS. Kinek fejelnem kócsa- gezete. Ny. 3.
gos, Pázmán.
érti. —
Kócsagos agy- Kojtol, mint valami török basa.
veleje. D. —
Kócsagos esz. D. — Ny. 5.— Kojtol, mint valami hatökrös
Megkócsagosodott a feje. Pázm. gazda. Ny. 5.
Kocsonya. Belefagyott, mint fe- Kókai lencse. S.
hérvári béka a kocsonyába. E. — Csak Kolbász. A pénteki kolbász meg-
a szeme látszik, mint a miskolci ko- akadt a torkán. (Kötél. Meglakolt.) D.
csonyának. (Belefagyott a béka.) Ny. — A sövényt kolbászból fonja, sodor-
19. — Hideg mint a kocsonya. D. — ral támogatja. (Szerencsés.) D. —
Pislog, mint a miskolci kocsonya. E. Akkor kiméli a kolbászt, mikor el-
— Pislog, mint a miskolci kocsonyá- fogyott. D. — Borral mosdik, kolbász-
ban a béka. ME. —
Pislog, mint a szal törülközik. D. — Csak az nem
szepsi kocsonya, S. —
Reszket, mint szereti a kolbászt, kinek nincsen. KV.
a kocsonya. E. — Felébredt a kolbász szagára. E. —
Kodácsol. A kakas tyúk után ko- Gúzs az, nem — Gúzs nem
kolbász. E.
dácsol. D. —
A mely tyúk sokat kodá- kolbász. D, — Hamar mise, kurta pré-
csol, keveset tojik. KV. —
Azt akarja, dikáció, hosszú kolbász, D. — Hosz-
hogy már a csirke is kodácsoljon. D. szabb a nap kolbásznál. Ny.
a — 5.
— Elbb tojik a tyúk, azután kodá- Hosszú beszéd, rövid kolbász. — S.
csol. D. —
Nem mind tyúk, a mi ko- Hosszú mint a kolbász. D. — Jó a
dácsol. D. —
A tyúk sem tojik mindig, hosszú kolbász és a kurta prédikáció.
mikor kodácsol. S. Sz. —Jó a hosszú kolbász és a rövid
Kodácsolás. Ki a tojást szereti, a prédikáció. Sz. — Kés a kolbászt
tyúk kodácsolását is trje. S. Nagy — akkor kimélni, mikor elfogyott. KV. —
akodácsolás, kicsiny, vékony a tojás.D. Kolbász terem a kenderben. (így csú-
Kódorog*. Csak hálni jár belé az folják a rest fonót.) Ny. 1. Kolbász- —
 — 454

ból fonják a sövényl, (Eldorádó.) E. — ból kett. (Haszegény legény szegény

Kolbászszal füszerszámozza a levest. leányt vesz —
el.) Np. Egyhangú mint
(Étkes.) D. —Kolbászszal hajigál a a koldusének. E. —
Egyik koldus a
szalonnára. (Kis ajándékot ad, hogy másikat gylöli. KV. — Elegyes mint
nagyot kapjon.) KV. —
Kolbászszal a koldusszar. Ny. 14. — El lehet kol-
szalonnázza az ökröt. (Telhetetlen.) dus egy ház nélkül. E. — Énekel a
D, — Könny a kolbászt ízre vágni. D. koldus, ugy kap alamizsnát. E. — Fel-
— Könny eltalálni a kolbász csikló- fuvalkodott koldus. D. — Fél, mint
ját. E. — Lé táplálja a disznót, kolbász koldus a garastól. F. — Fél tle, mint
a rossz szolgát. E. —
Macskának kötél koldus a garastól. Ny. — Fiatal6.
a kolbász, ha el nem éri. K. — Madzag katonából válik a vén koldus. B. —
nem kolbász. D. —
Megérezte a kol- Hálálkodik, mint patika eltt a koldus.
bászbüzt. E. —
Mesét kolbászért. KV. (Gyógyszer nem kell neki.) Ny. 19. —
— Nincs kolbászból fonva a kerités. Házi koldus. D. —
Hideg mint a kol-
(Dolgozni kell, ha enni akarsz.) Ny. 13. dusleves. E. —
Híg mint a koldus-
— Ott sem fonják kolbászszal a sö- leves. (Rántott leves.) D. Hitvány —
vényt. S. —
Rövid imádság, hosszú koldus, ki egv házat el nem tud ke-
kolbász. Ny. 3. —
Rövid imádság és rülni. D. — Irigy mint a koldus. D. —
hosszú kolbász tetszik a parasztnak. Jajgat mint a koldus a búcsúban. Ny.
S. — Rövid prédikáció és hosszú kol- 17. —Jajgat mint kódis a vásárban.
bász tetszik a parasztnak. KV. — Ny. 6. —
Kap rajta, mint koldus a
Szalonnára is kolbászszal hajigál. (L. garason. ME. —
Kap rajta, mint kol-
fent.)D. —Több a nap, mint a kolbász. dus a fagarason. B, ~
Kap rajta, mint
(Holnapról gondoskodni.) D.
is kell vak koldus a fagarason. D. Kelj —
-

Koldul. A koldus sohasem kerül, fel már, a kódis is a harmadik falu-

akárhol koldul. D. ^
Messze Belgrád ban jár. Ny. 13. —
Kevély koldus,
koldulni. E. — Messze Belgrádba kol- tudatlan pap, félénk katona, ostoba
dulni. D. — Ugy megütlek, hogy arról vezér. (Nevetségesek.) D. — Kevély
koldulsz. S. koldust látni szomorú dolog. D. —
Koldulás. A dologkerülö hamar Kevély, mint a koldusbíró. S. Két —
koldulásra jut. KV. —
A munkakerül részt huz, mint a feleséges koldus.
hamar koldulásra jut. KV. (Két koldus.) Ny. 19. —
Ki félre nem
Koldus. A hamis lelkt a sánta tesz, végtére koldus lesz.S. Kicsiny —
koldus is utóiéri. D. —
jószág ugy A a koldus, de elég nagy a botja. D. —
jár egyikrl a másikra, mint a koldus- Kielégíti, mint Seb Zsiga a koldust.
tetü egyik szrbl a másikba. D. — (Telerakta tarisznyáját, hogy soha
A koldust mindenki kerüli. KV. A — többé vissza ne jöjjön.) Ny. 4. Ki- —
poklot a vak koldus is láthatja. D. — fizette, mint Maiinger Péter a koldusát.
Az ö jószága a kolduséval határos. D. (U. a.) Ny. 17. —
Kifogy mindenébl,
— Alázatos mint a koldus. D. — mint koldus az énekbl. B. Kis kol- —
Annyi benne a hazugság, mint a kol- dus, nagy bot. Ny. 22. —
Koldus em-
dusköpönyegen a fót. D. Aranyt — bernek koldus a szerencséje. Ny. 5.
ád a koldusnak alamizsnául. D. — — Koldus-fenyegetés. (Haszontalan,
Aranyt vet a koldusnak is. E. Áj- — hiábavaló.) D. — Kódis kenyér keser-
tatos mint a koldus-zsidó. S. Bal- — ves. Ny. 2. — Koldust kell a jó borért
lag mint a baranyai koldus. Ny. 5. — — Kódis kenyeret könyek
küldeni. D.
Belesüppedt, mint koldus az üres keserítenek. Ny. — Koldus ke-
2. is

zsákba. Ny. 2. —
Egy ház nélkül a vély lenne, ha pénze volna. D. — Kol-
koldus is el lehet. D. —
Egy koldus- dus kutya, se étke, se lazsnakja. (Fekv-
 —

— 455 —
helye.) D. — Koldusbotra jutott. E. — mint a koldus a vaj elöl. S. Szegény—
Koldustáska vállán, aranygyr ujján. a koldus, ha Király is neve. D. Sze- —
(Nem illik össze.) B. — Koldustáskára mérmes koldusnak üres a tarisznyája.
szorult. D. — Koldusnak még az apja S. — Szemérmes koldusnak üres a
sem barátja. D. — Koldusnak sem táskája. KV. —
Szemérmes mint az
vesznek be többet. Ny. 23. Koldus- — üres táskáju koldus. D. —
Szemtelen
tól a botot kéri. (Azt, mire legnagyobb koldusnak tele nagy táskája. D. —
szüksége van.) E. —
Koldustól kérsz Szégyenls koldusnak üres a táskája.
táskát. KV. —
Koldustól elveszi a ta- B. — Tanulatlan ifjú még ifjúságában
risznyát. KV. —
Koldus tet. D. — a koldustarisznyát viszi a nyakában. D
Kosztban tartja, mint ebét a koldus. — Tetves koldus. D. —
Tetves min.
(L. eb.) D, —
Leginkább a koldusok a koldus. D. —
Tékozlónak ruhája
tudják, hol van a jó bor. D. Maga — végre koldus táskája. D. —
Tud hozzá,
koldusa lett. Ny. 2. —
Már a koldus mint vak koldus a tetfogáshoz. D.
is harmadik faluban jár. (Késn van.) Ugy áll mint a koldus a pap udvarán.
E. — Már a koldus is a harmadik Ny. 15. —
Ugy húzza a szót, mint a
utcába jár. Ny. 8. —
Már a hatodik szentiványi koldus az éneket. Ny. 6.
falut járja a koldus, mikor te ágyad- — ügy kellett, mint koldusnak az
ból felkelsz. D. —
Meg nem telik, mint alamizsna. Ny. 6. —
Uri pompa, kol-
a koldustáska. D. —
Megszokta, mint dus konyha. B. —
Vak koldus is örül,
koldus a koplalást. S. —
Minden kol- ha patkóra talál. D. —
Vak koldusnak
dus a maga botját dicséri. KV. — is alamizsnán a szeme. D. Vak kol- —
Minden koldus a maga botját rzi. D. dusnak fagaras is jó. D. Van benne —
— Minden koldusnak Lázár a neve. módja, mint koldusnak az Ilonába.
E. —
Mindig el lehet egy koldus egy (Vásárban tündér Ilonáról énekelnek.)
ház nélkül. Ny. 5. —
Nála a cseléd is Ny. 3. —
Van benne módja, mint kol-
koldusokat etet. D. —
Ne csúfolódjék dusnak a kordé hátuljában, E,
a koldus, ha szegény. D. — Nem fél Koleda. Bús, mint a koledátlan
koldus a fosztástól. B. — Nem fél kántor. E. — Búsul, mint a koledátlan
koldus a tolvajtól. E. — Nem mind kántor. D.
koldus, a ki kér. D. — Nem nézheti Kolera. Hogy a kolera csipje meg.
a koldust. D. — Nyikorog mint a kol- Ny. 7.

dus taligája. S. — Nyomorult koldus Kolomp. Elég egy tehénre egy

az, ki egy házat el nem tud kerülni. kolomp. S. —
Felkötötte a kolompot.
E. — Ott a nap, a hol a koldus a vajat — E. Felkötöttem a kolompot, de nem
elöntötte. Ny. — Örül neki, mint
7. tudom hogy harangozok vele. Ny, 24.
vak koldus a fagarasnak. D, — Ra- — Ha felkötötted a kolompot, hát
gadós, mint a koldustetü. D. — Ritka rázzad. Ny. 8. — Ha felkötötted a
koldus bot nélkül. D. — Ritka koldus kolompot, zörgesd. E. —
Hol a ko-
tet nélkül. D. — Rosszabb a koldus- lompot találják,mástkeresnek ott.
is

nál. D. — Rút, mint a fiatal koldus. D. B. — Hol a kolompot

találják, ott ke-
— Soha nem elég a koldusnak. KV. resik az ökröt is. D. —
Hol a kolom-
— Soha sincs elege, mint a koldus- pot meglelik, mást is keresnek ott. K.
gyomornak. D. — Soha nem telikbe — Sokszor megkongatták neki a ko-
a koldus táskája. KV. —
Sohase te- lompot. D. —
Szeretnék az egerek, ha
lik meg, mint a koldus tarisznyája. S. kolompot kötnének a macska nyakára.
— Sok koldus fordul meg a pénzes B. —
Szeretnék a kolompot macska
városban, D. —
Sovány mint a koldus- —
nyakán az egerek. D. Tök-kolomp.D.
leves. (Rántott leves.) D. Szabódik, — Kolompos után bg a csorda. S.
 — 456

— Kolompos után megy a nyáj E. — Kornádi. Búsulhat, mint a kornádi

Kolompos vezeti a ménest. D. Néha — ember. (Azon búsult, hogy szegény
a kolompost is elrántják. D, Rost — adósa az adósság miatt nem tud
mint a kolompos. D. aludni.) Ny. 11.
Kolompár. Szurtoskezü kolompár- Komárom. Csak otthon jó, mint
nak fia. (Tolvaj.) D. Zörög mint a — a komáromi leány. D. Komáromi —
kolompár. D. szz. D. —
Módi ez is, mint Komá-
Kolonc. Elég egy ebre egy kolonc. romban a félszem. (Oktalan szokás,
(Egy embernek egy hivatal.) E. viselet.) Ny.
1. —
Miatyánkkal nem
Kolozsvár. Kincses Kolozsvár. ME. veszik be Komáromot. E. Rossz —
— Mi haszna éhenhalónak abban, hogy szél fujKomáromtól Temesig. D.
Kolozsvártt jó kenyeret sütnek. ML. Komé. Tovább van még komé a
Koma. Eb sógor, kutya koma. D. nagy oltár. D.
— Én is ugy, mint komám uram. Komédia. Szegény ember élete
(MinHent ráhagyó tedd-ide, tedd-oda csupa komédia. S.
ember.) Sz. —
Jaj annak a tyúknak, Komédiás. Cifra, mint a komédiás
mely rókát hí komának. S. — Komája asszony. D.
a dolog. (Kerüli.) Ny. 13. — Komája Komló. Se üstöm, se komlóm. E.
neki a dolog. Ny. 10. — Kötve higyj — Termetes, mint a komlókaró. E.
a komának. (Decsi János: legyen vele Komlós. Szétnézett, mint vak Pali
szerzdésed, csak ugy higyj neki. Komlóson. S.
Dugonics Csak ha meg van kötözve.)
: Komondor. Ebfi, kutyafi, komon-
— Nem disznó komám uram, hogy a dorfi. D. —
Ebül gylt szerzéknek
rákot lábastól megegye egyszerre. D. komondor sáfára. E. —
Ebül gylt
— Róka koma, kutya sógor. (Ravasz.) szérdéknek komondor a sáfárja. D. —
D. — Valaki nagy; vagy sógora, vagy Ebül is, kutyául is, komondorul is. D.
komája. D. — Ebül kezdi, komondorul végzi. D.
Komaságf. Farkas komaság. B. -^ — Felborzad, mint a mérges komon-
Ha biróvá lettél, félre a komasággal. dor. D. •
—
Hetes es, hármas ünnep,
E, — Ha biróvá lettél, tedd félre a jó gyomor: gazda morgás, béres alvás,
komaságot. B. —
Jó biró felejti a komondor. D. —
Kanagár a vendég,
komaságot. S. —
Meghalt a gyermek, komondor a gazda. E. — Kétfelé te-
elkölt a komaság. M. Meghalt a — kints, mikor az agg komondor ugat.
gyermek, oda a komaság. KV. Okos — KV. —Komondor nem sokat tördik
biró elfelejti a komaságot. D. S- — vele, ha megugatja is a pumi. (Kis-
gorság, komaság, nem nagy atyafi- kutya.) B. —
Komondor után mozdul
ság. D. a kuvasz. D. —
Mindent megtámad,
Komag-yÜjt. Hegyen hó (öszhaj), mint a szilaj komondor. D. Nosza —
völgyben tó, harminckett közül egy eb után komondor. (Rossz után rosz-
se jó (fog), a komagyüjtfa pedig le- szabb.) KV. —
Oly helyre tették, a hol
nek áll. (Öreg férfi panasza.) Ny. 21. a komondor el nem kapja kenyerét.
Komámasszony azt gondolta, (Börtön.) D. — Szünetlen mérgeldik,
császárkörtét tart, pedig csak vad- mint a láncolt komondor. D. Félve —
alma. (Gyermekét jónak tartotta, pedig tekereg, mint nagy városban ura-
az is csak rossz, mint a többié.) Ny. 5. hagyta komondor. D.
— Ma menyasszony, holnap asszony, Komor kedv. D. —
Komor mint
holnapután komámasszony. Cz. a deresre húzott. D. —
Komor mint a
Komázni. Nem lehet vele ko- herélt bika. D. —
Komor mint a ve-
mázni. S. rembe esett farkas. M. —
Komor mint
 — 457

bika a járomban. D. — Komor mint maga ette meg koncát. D, Fogas —

a kárvallott, Komor mint a
D. — ebnek való a koncrágás, D, Fogas- —
pénzetlen pazarló. D. — Nyilván csa- nak, ebnek való a koncrágás. KV. —
lánra vizellett, hogy oly komor, B. Fogatlan harap a koncba. E. Ha —
Komor. (Ökörnév.) Oly kedve van, a kutya árnyékhoz kap, elejti a kon-
mint komornak a járomban. D. — cot, ü. — Ha koncát megetted, levét
Szép volt a komor is, mig bika volt. D. is hörpöljed. D. — Hogy a kutyák ve-
Komoran. Bár komoran nézzen szekedjenek koncain. D. Hatálban —
fiára az apa, más van szivében, B. a konc, ne nézz az asszonyra. D. —
Komoró. Lelapult, mint Komoró- Húsos koncon veszekednek. D. Illik —
ban a guta. (L. Guta.) B. Összehúzta — a konc után a levet hörpölni. D. —
magát, mint Komoró végén Guta. (L. Két eb meg nem alkhatik egy koncon.
Guta.) Sz. —
Ugy meghúzta magát, D. —
Két eb nehezen alkuszik meg
mint Komoró végin a Guta. Sz. egy koncon. D.— Ki koncát megette,
Komotizál mint a mészáros ku- levét is — Kiesett szájá-
hörpölje. D,
tyája a napon. (Lusta.) Ny, 1. ból a konc, E. — Kis kutya, nagy
Kompléta. (Papok esti imádsága.) konc. D, — Konc ám rágd meg, ez,
Vége volt már akkor a komplétának ha tudsz hozzá. D. — Konclesö. S.
is. D. — Konc nélkül adja a (Fösvény,) levet,
Kompódi. Büszke mint a kompódi D. — Koncon vesznek össze a kutyák,
kisasszony. D, — Kompódi nemes D, — Megadták levét a koncnak, D,
asszony, (Rátartós.) M, — Rátartja — Megeszi a koncát, másnak hagyja
magát, mint a kompoldi kisasszony, csontját, KV, — Megrágják a koncot,
Sz, —
Vár mint a kompolti kisasszony. ebnek vetik a csontot, F. — Megrágd
(Rátartós lánynak nehezen akad ké- a koncot, aztán vesd el a csontot. D.
rje.) Ny, 4, — Meztelen koncon ne veszekedj. D.
Konc. A jó eb sem kaphat mindig — Meztelen koncot árul. B. Nagy —
jó koncra. D. —
A ki árnyék után kap- konc esett ki szájából. M. Nagyobb —
kod, a koncot elejti, ME. A koncot — a szerezd meg a koncnál. (Több a
a kutya fiának se adja, E. A koncot — mellékes jövedelme, mint a fizetése.)
a kutya fiának se engedi. D, A kon- — E, — Nagyobb az emberség a káposz-
cot el nem ejti, nyálazatlan a kutya. tás koncnál. KV. —
Nehéz a koncot
D. — A kutya egy koncért a prédi- az eb szájából kivonni. KV. Nehéz —
kációt is elhagyja. D. — A megnyá- a vén fognak a koncba harapni. D. —
lazott koncot nehéz a kutyának szá- Nehéz vén asszonynak koncba harapni.
jából kivenni. D, —
Eb a bibor közt D. — Nem hagyja a maga koncát. B.
is koncot keres. D. Kemény konc. — — Néz, mint varjú az üres koncba.
D. —A »szerezd meg« ne legyen E, — Örül kutya a koncnak, D, —
nagyobb a koncnál, D. Azért ajánlja — Összebarátkozik a konc mellett, D, —
uraknak Írását, hogy koncukat nyal- Összevesztek a koncon, S. Porba —
hassa. D. —
Belemer harapni akoncba, esett a konca, Sz. —
Szájából kivet-
D, •
— Eb a bibor közt húst keres
is ték a koncot, Sz. —
Szabott bér osz-
vagy koncot. D. — Eb is konccal tott konc. Ny, 24. —
Szegdött bér
álmodozik, D, — Eb se rágódik a osztott konc, D. —
Tálban a konc,
koncon, ha húsra talál. D. — Egy ne nézz az asszonyra, KV, Válogat —
koncon rágódnak. D. — Elejtette a a koncban, D. —
Vess koncot neki,
koncot. D. — Ers a foga, ez ám a az ugatást elfelejti. S,

koncrágó. D. —
Feladta levét, elfe- Kondás. Egyik kanász, másik kon-
ledte koncát. KV. Feladta levét. — dás, D. — Hátul hordja az eszét,
 458

mint kondás a botját. (Késn okul.) Konty. Elöbbvaló a süveg a konty-

Ny. 14. — Válogat, mint kondás a nál. (Férfi az asszonynál.) E. — Fel-
pergbe. (Oszszel tarlón szabadon le- tette szent Anna kontyát. (Becsípett
geltethet, de nincs sok köszönet benne.) asszony.) D. — Feltették a kontyát.
Ny. 15. (Megesett leány.) E. Félre — áll a
Kondér nem sokat hányhat sze- kontya. (Pityókos asszony.) B. — Fél-
mére fazéknak. B. retette kontyát. D. — Konty alá való
Kondor mint a bürke. (Birka.) D. bor. (Édes.) — Konty alá szeretne
ML.
— Kondor mint a cigány. D. Kon- — jutni. (Férjhez menni.) — Konty S.
dor mint a gácsér fark.D. Kondor — parancsol a süvegnek. —(L. fent.) S,
mint a gyerekfej. D, Könny a kontyot feltenni. D. — Meg-
Kongf az orra, mint a váradi ha- cserélte a pártát, kontyot tett fejére.
rang. B. —Kong mint a repedt fazék. (Férjhez ment.) D. — Ritkán egyez-
D. — Minél üresebb a hordó, annál nek meg a kontyok. (Asszonyok.) D.
jobban kong. ME. —
Üres hordó job- — Simon biró kontyot feltett. (Fele-
ban kong. E, —
Üres hordó jobban sége dolgát végzi.) Sz. — Tedd fel a
kong, éhes dongó jobban dong. Ny. 1. kontyot, vedd fel a gondot. S.
Kongfat. Felkötötte a harangot, hát Konyha. Addig a barátság, mig
kongassa. (Elkezdte a dolgot, hát csak zsiros a konyha. D. — A
császár
folytassa.) Ny, 6. —
Megkongatták a konyháján fznek neki. (Rab.) Ny, 1.
harangot. D. — Deák konyha. (Patika.) B. — Drága
Kongfás. Fazekat kongásán, mada- konyha a patika. D. —
konyha Eb a
rat szólásán. E. —
Fazekat kongásán, edény nélkül. D, —
Ebek konyháján
ökröt vonásán válogatják vásárban. éldik, (Koldus.) D. —
Eb konyhára
KV. — Ökröt vonásán, fazekat kon- szorult. B. —
Egy konyhába két sza-
gásán ismeri meg az okos. D. Ró- — kács. D. — Fehér konyha, ritka ven-
kát szörin, repedt fazekat kongásán. D. dégség. D. — Ha szk a konyha, min-
Konkoly. Búzába konkolyt hint. E. den falat jóizü. D. —
Hideg konyha.
— Búzát vetett, konkolyt aratott. D. D. — Hideg konyha, üres tál, sok
— Elég sok a konkoly, de ez még se vendéget nem talál. D. —
Hoz vala-
búza. D. — Ha a konkolyt nem nyü- mit a konyhára. B, —
Jobb a magyar
vöd, a búzát elnyomja. KV. Kon- — konyha a diák konyhánál. (Patikánál.)
koly ott is terem, a hol nem vetik. D. E. — Katicáskodik a konyhán. Ny. 6.
— Konkolyt hint» (Viszályt támaszt.) — Kettt utál a ház haragot az asz-
:

E. —Konkolyt hintett közéjök. S. — talnál, csevegést a konyhában. Ny. 23,

Nehéz a konkolyt tövestl kigyomlálni. — Két dudás egy csárdában, két asz-
B. —Ritka búza, kiben konkoly nin- szony egy konyhában. ME. Ki más —
csen. Np. —
Ritka az a búza, kiben konyhájára tart, nem mindenkor lakik
konkoly nincsen, ritka a szerelem, egyet a hasával, D, —
Kis konyha,
kibe hiba nincsen. Np. —
Ritka búza nagy gazdaság, S. —
Konyhavakarék,
konkoly nélkül. F. —
Terem a kon- D, — Lacikonyha. (IL Ulászló nagy
koly, ha nem vetik is. E. —
Konkolyt szegény lévén, a piaci sátorokból hor-
a búzából, vétketa világból nem lehet datott ételt magának.) D. —
Más kony-
kiirtani. KV. —
Sokszor kivesz a búza, háján éldik, D. —Más konyháján ne
megmarad a konkoly. K. nyalakodj. D. —Nagy konyha meg-
Konkoly OS szemmel néz. E. — eszi a kis boltot. Ny. 5. — Ne tarts
Konkolyos zsákot nem ugatja meg az ebet,ha konyhád sincs. D. Nem hajt —
eb. B. — Mást rostál, maga konko- a konyhára. (Nem hoz hasznot.) E. —
lyos. D. Nem látszik az öltözeten, mily karcsú
 ; —
459

az erszény és ösztövér a konyha. E. — kell addig a fejnek elveszteni, mig

Nem sokat hoz a tánc a konyhára. E. megkopaszodik. D.
— Pilátus konyhája az árnyékszék. Kopár helyen fogott ki.E. — Kopár
Sz. — Ritka konyha füst nélkül. D. helyen keresgél. B. —
Kopár helyen
— Semmit nem hoz, nem hajt a kony- kereskedik. M. —
Kopáron aratja az
hára. KV. — Szakács kiskirály maga is szi búzát. D. —
Nehéz kopárt ka-
konyhájában. D. — Tüz sincs konyhá- szálni. D.
jában.D. — Uri pompa, koldus konyha. Kopácsi. Sequere Kopácsi. (Egy
B. — Várják, mint konyhába a kártev Kopácsi 1530-ban református hitre
kutyát. Ny. 6. —
Zsidó jobbágy, tár- tért és sárospataki tanár volt. Errl
kincs ; jobbágy, zsiros konyha;
tót szól a közmondás, melynek értelme :

magyar jobbágy, pörlö társ, K. most te következel, jer utánam.) E.

Konyit reá, mint rossz ló az ország- Kopácsol. A ledlt fát a gyermek
útra. E. — Nem konyit hozzá. S. is kopácsolja. K.
Kopasz. A szerencsének üstökébe Kopik. A hazugságban kopott el

kapott, nem kopasz hátuljához kapdo- nyelve. D. —

zott. D.— Alkalmatosságnak kopasz —
a hátulja. D. — Bármint tapogasd,
kopasz a mentség. BSz. — Csak kopasz
fogát mutatja. D. — Elül kopasz, okos —
kopasz hátul kopasz, bolond kopasz
;
felülkopasz, koros kopasz. — Haja
nne, ha kopasz volna D. — Hátul
kopasz, azért ravasz. Sz. — Jó az
Isten, jótád, kopasznak hajat ád.
D. — Kopasz a mez. (Vén ember.)
Felkopik az álla. D.
Csoda, hogy eddig el nem kopott
— nyelve. B. -A tengelyt sem kenetné
meg, ha el nem kopna. (Fösvény.) D.
Ebben ugyan nem kopik a fogad.
— S. Egyszer dobi, másszor köpi.
— E. Ny. 4. Elkopott a foga. (Vén.) D.
— is. Esze kerekei elkoptak. D. Foly —
reá a nyála, de nem kopik álla. D. —
is Hogy a fés ne kopjék, borzasán jár.
— D. Késbbre kopik a disznóorr,
•

D. — Kopasz egyszer fést

is a vett mint a szántóvas. D. —
Nem körmöd
vásárban. D. — Kopasz mentség. KV. kopott ezért. D. — Nem kopott érte
— Kopasz mint a gyalult deszka. D. körme, könnyen harácsolja, E. Nem —
— Kopasz mint hagymáz után a be- kopik benne foga. D. —
Régen irták
teg. D. —
Kopasz mint a köröm. D. elkopott. B. — Régen irták, lekopott
— Kopasz mint a német ajak. D. — D. — Régi irás, elkopott. M. — Sok
Kopasz mint a sült mez. D. Kopasz — vés kopik a sziklában, D, — Végtére
mint a tenyér. D. Kopasz mint a — a szép hám is elkopik, D.
tpk. D. —
Kopasz mint a török. D. — Kopott. Hever mint egy kopott
Kopasz mint az irtott erd. D. Ko- — ispán, Ny, 6, —
Kopott bunda. D. —
paszra hajport. D. Kopaszt fésül. — Kopott helyen kaszálja a füvet. D.
D. — Kopaszt fésül ritka fésvel. D. Kopott köntös alatt néha bölcs rejte-
— Kopaszt beretvál. KV. Könny —
-
zik. B. —
Kopott süveg pad alatt he-
kopaszt beretválni. KV. Makóra, ha — ver. E, —
Nem ér egy kopott róka-
rossz vagy Túrra, ha kopasz vagy.
; talpat, D. —
Sok kézen fordult már
Ny. 2. —
Nehéz a kopasznak üstökébe meg, mint a kopott garas, B. Ütött- —
kapni. D.— Nem éred meg hajasán, kopott, E. — Nem mind szegény, ki
kopaszán bajosan. Ny.
is — Nem 1. kopott köntösben jár. B.
kopasz
félti — Ritka mint
a haját. E, Kopja. Csak szalma kopjával szur-
a kopasznak a haja. D. — Sok kézen kál. B. — Kopját kopjával, pallost
fordult meg, mint a kopasz garas. Cz.
-

pallossal szokták visszaverni. KV. —

— Becsületes ember megöszül,huncut Szalma kopja. Pázm. — Szalmából
megkopaszodik. S. — Sok hajszálat van kopjája. D.
 — 460

Koplal. Bár koplal a farkas, még Megszokja az ember a koporsót is.

sem cserélne kalmárnak ebével. D. — D. — Olyan, mint a koporsóból

kit a
Farkas, ha koplal is, még sem cse- kihúznak. D. —
Olyan, mintha kopor-
rélne a kalmár ebével. KV. Egyél, — sóból húzták volna ki. B. Rossz —
igyál, ne koplalj, mint otthon. (Tréfás íiu apja koporsó szege. D. Szánja —
kinálás.) S. •
— Koplal mint a cigány koporsóra a deszkát. D. Tótnak —
lova, S. — Koplal mint a molnár borsó, németnek koporsó. E.
tyúkja. (Nagyon jó dolga van.) Ny. 4. Kopó. Eb is, kopó is, agár is. (L.
— Másnak tehene a magáé mellett agár.) E. —
Felfzték, mint a kopót.
koplal. D. —
Sokat koplal, hogy ke- B. — Rossz kopó az, melyet bottal
nyerét meg ne bánja. D. kell hajtani a nyúl után. B. Te menj —
Koplalás. Cigány addig szok- is ell Vakaró, téged ismer a kopó. (Kol-
tatta lovát a koplaláshoz, mig bele- dus egymást igy biztatta.) Ny. 23.
döglött. E. —
Hozzászokott, mint
-
Koppan a szeme. E. Koppan —
cigány lova a koplaláshoz. S. Leg- — a szerpe tle. S. —
Koppanikaz álla,
jobb orvosság a koplalás. S. Meg- — D. — Szegénynek koppan szeme,
szokta, mint koldus a koplalást. S. szája. E.
Kopogf mint a fatalpu barát. E. Koppaszt. Rühes kutyát koppaszt.
KopOg^ÓS. Eljárja még a kállai ket- D. —
Megkoppasztották. (Elnyerték
tst és a debreceni kopogóst. S. pénzét.) S. —
Olyan mint a kányától
Kopogftat, de nem nyitnak neki megkoppasztott tyúk. Ny, 6. Nehéz —
ajtót. S. a koppasztás meleg viz nélkül. D.
Koponya. Apádnak is fekete a Koppint. Körmére koppintottak. E.
koponyája. (0 is szegény.) D. — Néha Koptat. Ne koptasd a nyelved. E.
ember koponyája, szamárvelö taka- — Nem sok küszöböt fog ezután kop-
rója. D. — Tök annak koponyája, nem tatni, D. — Száját koptatja minden
csont. D. haszon nélkül, D. — Többet koptatta
Koporsó. A nagy pompa, erszény talpát, mint- farát. (Többet járt-kelt,
koporsója. KV. —
Arany koporsóban mint ült és dolgozott.) D.
is féreg táplálkozik. Ny. 2. Adjon — Kora es hamar felszárad. D. —
Isten minden jót, diófából koporsót. Kora felkelés nem szerez hajnalt. KV.
(Gazdagságot, mert a drága diófa-ko- — Kora néha hosszú élet-
halál jobb
porsóban csak gazdagot temettek.) E. nél. E. —
Kora magzatnak kora
— Adjon Isten minden jót, feleséget haszna. D. —
Kora vendég hamar
szépet, jót, diófából koporsót. D. — megy. E. —
Kora vetés sokszor csaJ,
Adjon Isten minden jót, bort,pecsenyét, kései mindig rossz. E. Kora vetés, —
olcsó sót, a lengyelnek sok borsót, kés gyermek hamar árván marad.
ellenségnek koporsót. Sz. — Egyik Ny. • 21.'

lába a koporsóban van. D. — Eladná Korán. A jó cselédes gazda korán

a Krisztus koporsóját KV. — Ennek felkeljen
is. késn feküdjék KV. — s le.

már csak koporsó B. — Farkas Jó gazda

kell. korán késn fekszik. kel, S.
gyomra legyen koporsója. D. — Fél- — A rossznak korán késn fejére -

lába a koporsóban vagyon. M. — kerül. D. — Eleget a szegény, ha élt

Házad a koporsó, helyed a temet. E. korán meghalt — Ha a búzát is. E.

— Isten koporsóját sem rizték ingyen. korán veted, hamar D. — Ha virít.

D. — Krisztus koporsóját sem rizték késn jön a mégis korán jön. is halál,
ingyen. M. — Magyarnak korsó, német- D. — Ha korán házasodol, korán bá-
nek borsó, tótnak koporsó. D. — Meg- nod meg. D. — Késn-korán orcájára
lopná az Isten koporsóját D. — kerül. B. — Késn való gyermek, korán
is.
 — 461

való árva. E. —
Ki korán kel, aranyat a kormány. D. —
Kezében törött a
lel. E. —
Ki korán kel, kincset lel. kormány. D. —
Könny csendes idn
B. —Ki útra kel, korán keljen. S. — kormányt tartani. M. —
Nincs kor-
Korán görbül a jó kampó. S. Korán — mánya a bornak. BSz. —
Papucs kor-
kelés nem szerez hajnalt. K. Korán — —
mány.S. -Papucs viszi akormányt. E.
okosodó gyermek ritkán szokott meg- Kormányos. Fél, mint kormányos
élni. E. —
Korán virágzó fának rit- a széltl. B. — Jó kormányos igazit-
kán eszel gyümölcsébl. B. hatja a hajót. D. — Jobb a kormányos
Korbács. Elmocskolta a korbács hajótörés után. (Okult kárán.) D.
nyelét. D. — Fél, mint cigány a kor- Kormányoz. Könny csendes idn
bácstól. D. — Jóllaktatták tatárkor- kormányozni. E. —
Könny szép id-
bácscsal. D. — Két tanítómester szük- ben hajót kormányozni. D. Nem —
séges a házhoz a korbács és a vessz.
: hegedszóval kormányozzák az orszá-
Ny. 20. — Lé táplálja a disznót, kor- got. K.
bács a rossz szolgát. D. — Lusta bi- Korogd a numerája. (Üres a hasa.)
valynak vasvilla a korbácsa. D. — Lusta Ny. 2. —
Korgó gyomornak nincs füle.
lónak korbács az abrakja. D. Ma- — E. — Korog az orrod, mint a nagyvá-
gyarnak kalács, németnek korbács. S. radi harang. KV.
— Megszokta, mint cigány a korbá- Korom. A kéményben korommal
csot. D. —
Rossz cselédnek kett a jegyez. D — Fekete mint a korom. D.
mestere a szó és a korbács. D.
:
— — Korom a koromhoz nem hasonlóbb.
Szalad, mintha tatárkorbácscsal ker- E. — Korom mocsok. D. — Kürtre
getnék. D. —
Szó és korbács hamar kormos. (Tréfásan : félre Ny.
innét.)
tanit. D. 24. — Más falát meszeli, az övé ko-
Kore.Fickándozik,mintgatyakorc- romfekete. ME. — Másra keni kormát.
ban a bolha. (Szorult helyzetben van.) E. —
Ritka kémény korom nélkül. D.
Ny. 1. —
Ráncos mint a gatyakorc. E. Kormos. Czoki kormos, mig csn -

Korcsolya. Borkorcsolya. (Étel, tot vetek. (Civakodók csititása.) Ny, 2.

melyre csúszik a bor.) E. Csúszik — — Hamari hamvasnak kormos a két
mint hordó a korcsolyán. D. Étel- — füle. E. —
Jer el kormos (Hibás !

ital korcsolyán, leszaladhat sík szá- állj el.) E. —

Szennyes nem kormos.
ján. D. D, —Szent élet vasfazék, csak a
Korcsolyáz. Sajton korcsolyáz a füle kormos. (Képmutató.) Ny. 5.
bor. fSajtra csúszik.) E. Torkán — Kormosodik. Nehéz a kovácsnak
lekorcsolyázott. Np. meg nem kormosodni. D.
Kordé. Kordéra bánni. (Pusztulásra Korona. Jó asszony a háznak ko-
juttatni.) Sz. — Kordéra bocsátani. B. ronája. E, —
Nem mind pap, kinek
— Kordéra ment. B. — Kordéra mon- fején a korona. (Tonzura.) D. — Ki-
dani. (Alap nélkül, találomra állítani rályi korona száll néha nádhajlékba.
valamit.)Pázm. —
Van benne módja, E. — Nem nyer a kemence mellett
mint koldusnak a kordé hátuljában. E. ül koronát. KV.
Korhely. Nem gyjthet annyit a Koronáz. Ugocsa nem koronáz, E,
fösvény, hogy korhely fia el ne téko- Korongf. Fazekas korongról, varga
zolja. D. —
Savanyu mint a korhely- kaptájáról beszél. D. — Friss (gyors)
leves, S.
I

mint a korong. D. —
Jár a lába, mintha
Korhol. Tokai bort korhol a bec- korongot hajtana. D. —
Nevet mint a
kói lre. B. — Üst korholja a fazekat. E. fazekas, ha korongja kiugrik. D. -—
Kormány. Azé a kormány, aki ta-
i

j
Se korongja, se sara. D. Ugy jár—
nulta. D. — Csendes idben könnvü I
a nyelve, mint a malomkorong. D»
 ;

— 462

Koros. Elül kopasz, okos kopasz hogy egyszer odaszakad. KV. Ad- —
hátul kopasz, bolond kopasz : felül dig jár a korsó a kútra, mig el nem
kopasz, koros kopasz. E. Koros — törik, E. —
Addig járnak a korsóval
szegény leánynak mindig rövid a far- a vizre, mig el nem törik. D. Az —
sang. K. ezüst korsónak cserepe is jó. D. —
Korpa. A korpa közé keveredik,
ki Adjon Isten minden jót, nekem csak
megeszik a disznók. KV. Annyian — égy korsó bort. D. —
Beletekintett a
vannak, mint szitában a korpa. Ny. 3. korsóba. B. —Ecetes korsó meg-
— Beházasodott vö olcsóbb a korpá- találta dugóját. B. — Elbúsul nap-
nál. ME. —
Csak korpa legyen, akár- estig tele korsó mellett. D. — Gyakran
hol kapni rá ebet. D. — Csak korpád látja a korsó fenekét. D. — a
Illik
legyen, könny ebet kapni. D. — Egy szomjú emberhez a boros korsó. B. —
korpán hiznak. D, — Ki ebet akar Inkább olvasóját, mint korsóját felejti
tartani, korpája legyen. B. — Ki korpa el. D. —
Ej korsó, kis korsó, torkomat
közé vegyül, megeszik a disznók. E. ujitó, kocsmárosnét busitó, ruhám
Ki magát a korpa közé keveri, megeszi rongyositó. D. — Ha titkot akarsz ki-
a disznó. D. —
Korpa-hüvely. (Buta tanulni, jártasd a boros korsót. Cz. —
fej.) D. —Korpa közé keveredt meg- Jobban illik a pintes korsó kezébe,
eszik a disznók. Ny. 7. Korpa van— mint imádság szájába. B. Jól bele-—
fejében. E. —Korpával tele a feje. tekintett a korsóba. D. —
Kevély mint
B. — Korpád legyen elbb, semmint az olajos korsó a szegen. Sz. Kis —
kutyát tartasz. D. — Korpája sincs, korsó, nagy korsó, szivemet viditó,
mégis lisztet árul. (Lop.) D. —
Korpát ruhám rongyositó. S. — Kis korsó,
vén ebre vesztegetni nem kár. D. — nagy korsó, torkomat ujitó, ruhám
Kölcsön korpa nem hájasitja a disz- rongyositó. E. —
Korsó fenekére veti
nói. D. —Kölcsön korpát is meg kell a keresztet. (Részeges.) D. — Lusta
adni. E. — Kölcsön korpát is meg Kati, rost Ferkóval, sürög-forog egy
szokás adni. D, —
Kutyát kapni, csak korsóval. D. —
Magyarnak korsó, né-
korpa legyen. (Mondják, ha rossz cse- metnek borsó, tótnak koporsó. D. —
léd távozik.) Ny. 9. — Ludra szénát, Miatyánk Isten! nagy korsó. (Részeges
ebre korpát veszteget. M
Megfej- — csak bort kér.) D.— Olyan a kendö-
nek még tégedet egy korpán. KV.
tál zéstöl, mint az olajos korsó. KV.—
— Meg lehet fejni egy tál korpánál. Pintes korsó. D. — Pintes korsó po-
D. —Megfejték egy kosár korpán. hara. D. — Rátartja magát, mint az
(Kevéssel megvesztegették.) Ny. 1. — olajos korsó. B. — Száraz toroknak
Mig korpa van, akad kutya. (L. fent.) üres korsó. D. —
Szomjasnak kevés
E. — Ne tarts ebet, ha korpád nincs. vigasztalás az üres korsó. E, Szom- —
D. — Nem etették dióval, hanem kor- jasnak kezébe illik a pintes korsó. D.
pával. D. — Nem a mészáros ku-
kell Tölts az ecetes korsóra, eljön a manó,
tyának korpa. D. — Nem keveri ma- elviszi korsóstól. D. — Ugy áll, mint
gát korpába az okos. D. — Padláson a füles korsó. S. — Ugy rátartja ma-
korpa van benne. (Kitér felelet.) Ny. gát,mint olajos korsó a szegen. D. —
2. —
Sokat rlnek sok korpája va- Vászonkorsó a torka, de lyukas. D. —
gyon. BSz. —
Ugy él, mint a korpás Vérét vette Budán a vörös korsónak.
kutya. (Keservesen.) Ny. 6. — Úgy D. —Zsák megleli foltját, ecetes korsó
megverték, mint a korpába szart macs- dugóját. ME.
kát. Ny. 7. —
Vén ebre korpa is vesz- Korty. A száraz kortyokra is vi-
tegetés. D. gyáz. (Irigy.) D. — A száraz kortyot
Korsó. Addig jár a korsó a kútra. is alig nyeli a beteg. D. — Az elvetett
 463 —
gyerek könnyebb kortyot iszik. D, — van.) D, — Érti az, kinek feje nem
Ez csak száraz korty. D. Nagy — koszos, (A ki nem
gyermek,) Pázm. —
kortyandi. D, —
Nehéz egy kortytyal Feszit mint koszos Pista Jézus neve-
az egész Tiszát benyelni. D. — Nyeli napján, Ny, 23, —
Koca gyermeknek
a száraz kortyot. ML. — Számbaveszi koszos a feje. D. —
Koszos a párlúgot
a vizkortyokat is. D. gylöli. D. —
Koszos malac. D. —
Kos. Arany bárány, arany kos, Koszos malacból válik a jó szalonna.
mindjárt összemennek most. (Párzás.) E. — Koszos malacból válik néha
D. — Bor a vén kost is táncra viszi. ártány. D. —Megérti, kinek koszos a
B. — Gyapjáért szokták a kost is meg- feje. (Gyermek is megérti.) B. Min- —
nyirni. D.— Ki bárányt ápolgat (csó- den koszos malacból lesz disznó. Ny.
kolgat),a kost sem gylöli. E. — Kis 6. —Minél koszosabb a disznó, annál
bárányból lesz a nagy kos. ME. — Kis inkább vakaródzik. E. — Tetves mint
bárányból válik a nagy kos. D. — Meg- a koszos, D.
adták a kos árát. (Megjárt.) D. — Meg- Koszorú. A borostyán-koszorút
állja a kosszarvat. D. — Mely juh a tökre ne tedd, D. — Bekötötte ko-
bárányt szereti, a kost sem gylöli. szorúját. B. — Botból kötötték fara
D. — Mindaddig kevély a kos, mig koszorúját. D. — Jó vég köti a munka
szarvát le nem ütik. D. —
Okos mint koszorúját. E. — Megérdemli, mint
a kos. E. — Okos mint a bányai kos. szz lány a koszorút. E. — Megkötöm
Ny. 5. — Okos mint a bécsi kos. B. koszorúdat.(Megmondom vagy.)KV.
ki
— Okos mint a darnai kos. Ny. 14. Kosztban tartja, mint ebét a kol-
— Okos mint a tavalyi kos. B. — dus. D.
Okos mint a tordai kos, seggel Kosztos. Van az Úristennek sok
megyén a vályúra, mégis fejjel esik olyan kosztosa. E.
bele. Ny. 3. — Okos mint a vén kos. B. Kotkodál. Elébb tojik a tyúk, az-
Kosár. Feszeleg, mint fene a kosár- után kotkodál. (Munka után dicseked-
ban. Ny. 5. —
Hires eperre nem kell jél.) Ny. 22. —
Mely tyúk fent kotko-
kosárral menni. KV. —
Hires eperre dál, alant keresd tojását. E.
ne járj kosárral. D. —
Kosarat kapott. Kotlik mint a tyúk. D. Kotlik —
Np. — Más kosarába epret ne szedj. Zirzabella. (Pipes vén leány.) ME.
D. — Megfejték egy kosár korpán. KotlÓS. Kiabál mint a kotlós tyúk.
(Csekélységgel sikerült megveszte- S. — Pokolban kotlották, világra köl-
getni.) Ny. 1. — Mely lány soknak ad tötték. D. — Bús mint a kotlós tyúk.
kosarat, végre is ahhoz megy, a ki el- E. — Keringél mint a Szélek kotlójuk,
veszi. D. — Nincs nehezebb az üres Ny, 6. — Mindig karatyol, mint a kotlós
kosárnál. E. —Van kosara, de nincs tyúk. Ny. 12, —
Otthon ül mindig,
bogara, (Semmié sincs.) Ny. 1, mint a kotlós tyúk, B, —
Széledezik
Kóser. Nem kóser ember. Ny, 3, mint a rossz kotló, Ny, 5. ügy ül —
Koslat mint a kutya, D. Koslat — a pénzes ládán, mint a kotlós tyúk, D
mint a falu kutyája, Ny, 17, Kotnyeles, (Mindenbe avatkozó,)-
Kosz. Koszette, D, — Megilleti E, — Körülhajas, kotnyeles. D. —
Mátét a kosz. B. — Nem mind rossz, Mindenbe belekotnyeleskedik. S,
a mi kosz, D, — Ragadós mint a Kotor, Egy csuporban kotornak,
kosz. D. Ny, 1. —Egy szemetén kotoráznak.
Koszos. A koszos birka is átúszik D. —Más szekrényében ne kotorázz,
a többivel együtt. Ny. 5. — Egy rühes D, — Más szemetén kotoráz, (Más
birkától koszos lesz az egész nyáj.S. feleségét szereti,) D. —
Más zsebében
— Ersen vakarja koszos fejét. (Baj kotoráz.
 —
— 464 —
Kotródik. Lódulj, kotródj, vaka- Törött tojást kovács sem forraszt
ródj. D. össze. D. — Üilö nélkül verte kovács
Kotty belé, szilvalé, (Mindenbe a vasat. D,
beleszól, beleavatkozik.) Ny. 6. — Kovász. Egy kovászszal élnek. D,
Kotty belé, szilvalé, téged borsollak. Felköltebb a kovásznál, (Kevély.) D.
B. — Kotty belé, szilvalé, téged mor- — Ki min kovászt tesz, oly kenyeret
zsolnak belé. ME. —
Kotty ide szilvalé, eszik, E. —
Rossz kovászból ritkán
majd megborsollak. Cz, gyúrni jó tésztát. D. Se kovásza—
Kotyog" mint a félig telt kulacs. S. kenyerének, se vize malmának. D,
KotyOg^Ó. Mádi borom hidegen, a Kozmás szagnak. (Jegyesek.) Ny.
kotyogóban legyen. S. —
Oly szken 2. — Kozmásodik a kása, (Baj van,)
ereszti, mint a kotyogó. D. Ny, 18.
Kotyomflty. Gézengúz az ura, Korpusz jurisz. Akkor volt boldog
kotyomfity a szolgája. Decsi János, — a haza,mikoregyujjnyi volt a Korpusz
Kinek gézengúz az ura, kotyomfity jurisz, de most szekéren kell hordani,
a szolgája. M. —
Kinek gézengúz a Sz,
gazdája, kotyomfity a szolgája. ME, Kóborol minta gazdátlan kutya, S.
— Kotyomfity ember. (Haszontalan, KÓC kender hám, mind-
istráng,
semmirekell.) D. akettö rossz szerszám. S. Ers mint —
Kovács. Kinek esze nincs, a kovács a kócmadzag. S. —
Él-hal érte, mint
se csinál annak. Ny. 5. A kovács — köteles a kócért. Ny. 2. — Kóc esett
nem sokat ér fujtató nélkül. B. — a szemébe. (Álmos a fonásnál.) Ny. 2.
Azért fogja kovács a fogót, hogy kezét —Hogyne égne meg a kóc, mikor a
—
meg ne égesse. B, Azért tart harapó- lóganéj is büzsörög. B. Nehéz a —
fogót a kovács, hogy meg ne süsse kócból szép fonalat fonni. B. Poz- —
kezét, E, —
Beadott, mint Habi kovács- dorjás kócból nem lehet jó fonalat
nak a szamár, (Hasba rúgta,) Ny. 1. — csinálni, B, —
Ritka szakái kóc nél-
Hideg kovács. D. —
Ki képiróságot kül, D, —Selyem az élet, kóc a jöve-
akar tanulni, nem megyén kovácshoz. delem. Ny, 6. —
Kócos csikóból lesz
KV. —Kiki maga szerencséjének a szép paripa. Ny, 6.

kovácsa. E. —
Kinek Isten nem adja, KÓjon, Kágyán nincsen kenyér,
kovács Istók meg nem koholja. KV. — Diószegre jár a szegény, (Kis határu
Kinek Isten nem adja, kovács Istók községek; földje egypár földesúré,)
meg nem kovácsolja. Sz. Kinek — Ny, 3.
Isten nem adja, János kovács sem Kóró. A kórót nem szokták füzö
koholja. BSz. —
Kinek Isten nem ád, mellé tenni, ML. —
Aranyat hord a
a kovács nem kohol. D. Kovács — szamár, bógáncskórót eszik. D. —
akar kitenni a lakatoson. D. Kovács — Cinigének kóró a nyársa. D. Ki- —
kovácsra irigykedik. KV. Kovácsot — telik a, ha a dohányból nem, a kóró-
illet a kalapács. B. — Kovácstól vesz ból. Ny. 5. —
Kórószentöl. (Haszon-
szenet. KV. — Kovácstól a szenet talan.) D, —
Rózsa volt, kóró lett. E.
nem veszi az okos. D, — Nem lesz — Vén kóró. M, —
Virág helyett kórót
abból kovács, kinek nem kell a ka- szedett. D, —
Virág mondja kórónak,
lapács, ME. — Nehéz a kovácsnak S. — Virág voltam, kóró lettem, E.
meg nem kormosodni. D. — Nem Kóstol. Ki kesert nem kóstolt,
minden kovácsból telik lakatos. D, — nem — A méreg
érdemli az édeset. E.
Pöndöl kovács. (Szemtelen.) D. — kóstolva sem D. — A méreg
jó.
Ritka kovács szeny nélkül. D. — Szur- kóstolással megárt. E. — Meg nem
is

tos kovács, fényes garas. Ny, — 6, veti a kóstolót, D. — Ha egyszer a

 — 465

kutya megkóstolta a marhabelet, a köhög. S. — Köhög mint a vén juh.

húst sem hagyja abba. D. B. — Köhöga tet. S. — Köhög
KÓta. Nem érti a ktát. Ny. 7. — — Látszik
társakkal jár a vénség. E.
KÓteP. Ugy érzi magát, mint kutya hogyan tudod, azért köhögsz. — E.
a kóterben Ny. 3. Még a tet köhög. is— Nehéz E.
Kóvályog" az esze. S. szenvedni, mikor a tet is köhög. D.
Köböllel méri a szitkot. D. — — Ritkán köhög a bolha. Ny. 6. —
Nyárban egy köböl esnek egy véka Sok köhög társsal jár az öregség. E.
sarja; télben, öszszel, tavaszszal, egy Köhögés igen jó mentsége a ravasz
véka esnek egy köböl sarja. Ny. 1. — kántornak. D. Köhögés— mentsége j
Sok veréb sok köböl búzát elhord. D. rossz kántornak. E. Köhögés vám-—
— Válla köböl búzát elbir. D. Véka — Ny. 2.
lesit illet. —
Köhögést, sánta-
es, köböl sár. E. ságot, szegénységet senki el nem
Köcsög'. Fölit szedi a köcsögnek. tagadhat. ME. —
Négyet nem lehet
Kcscsei. Nem passzol, mint a eltitkolni tüzet, szeretetet, köhögést,
:

kcscsei pap szája. (Csempe szájjal szegénységet. Ny. 20. Szegénységet—

mondta: non possum.) Ny. 12. meg a köhögést nem lehet eltitkolni.
Köd. Ha Pál fordul köddel, ember Ny. 13.
meghal döggel. (Pál fordulása napján, KÖkeszÜi. Sokáig haldoklik, mint
ha köd van, az egészségtelen.) E. — a kökeszüi pap. Ny. 22^^
Köd elttem, köd utánam. S. Köd- — Kökény. Egyik kökény, másik
vágó. (Mérnök gúnyneve, kinek munká- galagonya. BSz. —
Idvel, dérrel a
jában a paraszt meg nem bízik. Meg- kökény is megérik. E. Megérik, —
bizhatlan.) E. —
Neki dlünk, mint mint szre a kökény. Ny. 6. Tót- —
pititiek a ködnek. Ny. 6. Neki dl- — nak kökénv a bora, vadalma 'függéje.
nek, mint a zacsalagiak a ködnek. (A Sz.
biró a falut kirendelte ködöt lolni, Kölcsönt vissza szokták adni. B.
hogy ne legyen kár a vetésben.) Ny. 17. — Az okos magánál nagyobbnak köl-
— Neki gyürközik, mint Bertók a köd- csönt nem ád. D. —
Adj kölcsön, ha
nek. Ny. 22. — Nekimegy, mint tót ellenséged nincs. ME. Buzakenyér —
ökör a ködnek. Ny. 7. csomogás, kölcsönkérés, megadás. Np.
Ködmön. Elmászott mint a kajdi — Egy-két kölcsönért nem megy a
ködmön. E. —
Földhöz vágta a köd- szomszédba. E. —
Ha barátodról meg
mönt. (Azt is, a ki benne volt.) E. — akarsz menekülni, adj neki pénzt köl-
Három ködmönnel melegebb van mint csön. S. — Ha ellenséget akarsz
volt. E. —
Ködmön nem mente. D. — szerezni, adj kölcsön. B. — Ha valakit
Nem szükség a tetüt ködmönbe rakni. el akarsz magadtól vadítani, adj neki
KV. — Nem szükség a tetvet köd- pénzt kölcsön. B. Jó szomszéd —
mönbe rakni, magától is belemász. KV. visszaadja a kölcsönt. S. Kinek —
— Nem tudom suba-e vagy ködmön. nincsen ellensége kölcsönözzön valaki-
B. — Szr vágja a fát, ködmön hozza nek valamit, tüstént arra talál, ha kéri.
haza, palást rakja a tüzet, bunda D. —Kölcsön helyébe kölcsönt adnak.
nyugszik mellette. D. — Toldja a köd- M. — Kölcsön helyébe kölcsönt vár-
ment. (Hazudik.) D. nak. D. —Kölcsönhozjóakart, vissza-
KÖhentS egyet, talán torkodra jön. kérés karót. KV. —
Kölcsönkenyér
D. — Könnyen áll neki, mint a köhen- visszajár. Ny. 16. —
Kölcsönkérésnek
tés. B. megadás a vége. Ny. 2. Kölcsönkért—
Köhög*. Csúnya, mikor a szúnyog ruha nem melegit. S. Kölcsön-—
köhög. S. —
Csúnya, mikor a tet korpát is meg szokás adni. D. — Köl-
Margalits E. : Jlagyar közmondások. 30
 — 466

csön-korpát is meg kell adni, E. — mában D.

költhetel. Bocskorban —
Kölcsönkorpa nemhájasítja a disznót. keresni, csizmában költeni. KV. —
D. —Kölcsönt kölcsönnel, E. Köl- — Bocskorban keresni, csizmában köl-
csönt kölcsönért. E. — Kölcsönvett teni, válik becsületedre. B, Bor és —
pénz egy tálból eszik az emberrel. pénz tartva tart, költve fogy, D, —
(Német.) S. — Meg akarsz valakit Csak annyit költs, a mennyi a jöve-
ölni adj neki kölcsön. Ny, 6.
: Min- — delmed. KV. —
Csizmában kereste,
dent kölcsön adhat eszén kivül. (Nincs mezítláb költötte. D. Egyik költ,—
neki.) D. — Ne kérd kölcsön, amit másik préda. D. ^

—
A fösvény két-
otthon találsz. D. —
Nem kér kölcsön, annyit költ. D. —
Fösvény többet költ.
E. — Nem kölcsön-kenyéra házasság. E. —A fösvény többet költ, a rest
E. — Nincs rosszabb, mint a kölcsön. többet fárad, Ny. 24. Fösvény —
E. — Régi kölcsön sem ajándék. D. többét költ, rest többet jár. Sz. Ha —
— Szegény embertl ne kérj kölcsön, egy pénz a jövedelmed, kettt nem
csúnya lányt meg ne csókolj. (Nincs szabad kiköltened. S. Ha egy pénz —
benne köszönet.) Ny. 5. Vissza- — a jövedelmed, kettt ne költs. B. —
adják a kölcsönt. Sz. —
A kölcsönzés- Hiába költ, ki egy napra cifráz ven-
nek és veszekedésnek társa gond és dégszobát. E. —
Jobb savanyun ke-
nyomorúság. KV. —
A régi kölcsönzés resni és édesen költeni, mint édesen
sem ajándék. D. keresni és savanyun költeni. Ny. 1.
Köldök. A köldökét otthon vakar- — Jövedelme két pénz, mégis hármat
gatja. D. — Egész nap a köldökét költ. E. — Kés szken költeni a
vakarja. D. —
hogy gégéjét nem
Jó, kevésbl. D. —
Kés szken költeni,
vágta el a bába, mikor köldökét el- mikor minden elfogyott. B. Ki —
metszette. D. —
Kár, hogy anyja méhé- aprónként költ, tovább beéri vagyoná-
ben fel nem akadott a köldökzsinórra. val. K. —
Ki nem költ, annyi, mintha
•

(Tolvaj.) D. keresne. S. — A ki nem költ, olyan,

Köles. A ki a madártól fél, az ne mint a ki keres. D. — A nemki költ,
vessen kölest. Ny. 4. —
Fizess mint mintha szerezne. E, — Ki sokat foltoz,
a köles. (Bven.) Ny. 13. —
Fizet mint keveset költ. D. —
Ki többet költ mint
a köles. E. —
Hányaveti magát, mint jövedelme, hamar szegénységre jut.
a köleskenyér a tejben. Ny. 5. Jól — E. •
—
Kinek két pénz a jövedelme és
kelt a kölese. (Jó —
kedv.) Ny, 1. hármat költ, nehezen gazdagodik meg.
Kölesfuró, D. — Kölesben a bika.
E. B. —
Könnyen költ, kinek apja kere-
-

— Más kölesérl veri a verebet. B. — sett. S. —

Könnyen költi, kinek körme
Tyúk is kölessel álmodik. S, nem szakadt érette. D. Nehéz a —
Kölönc. Ebugatia tót kölönce. D. pénzt keresni, de könny elkölteni.
— Elég egy ebre egy kölönc. (Egynek KV. — Okos gazda nem költ többet
egy hivatal.) D. —
Kölöncöt kötöttek a fakóra, mint fara megérdemli. D. —
a nyakára. D. —
Tót kölönc a malac Pénz költve vész, tartva tenyész. E. —
lába eltt. D. Pénz tartva tenyész, költögetve vész.
Költ. Öt sem a gólya költötte. E. D. — Rest fárad, fösvény
kétszer
— Más fészkén költ, mint a kakuk. E. kétszer költ. S. —
Rest kétszer jár,
Költ. A mely ebet meg akarnak fösvény kétszer költ. Ny, 8, Rest —
ölni,dühös nevét költik. KV. Mely — többet jár, fösvény többet költ, KV. —
kutyát meg akarnak ölni, veszett nevét Szeretne költeni, de rövid a pokróc.
költik. D. — Sokáig él, kinek halála E. —Szken költve, naponta keresve,
hirét költik.ME. szaporodik a gazdagság. S. Többet —
Költ. Bocskorban gyüjthetel, csiz- költ a fakóra, mint érdemli fara. B,
 — 467 —
— Többet költ hasára, mint fejére. jon a kölyök. E. — Verik az ebet,
(Többet ételre mint könyvre.) D. hogy a kölyök tanuljon. KV, Verik —
KÖltségf. A milyen a jövedelem, a kölyköt, hogy a medve érezze. D,
olyan legyen a költség. B. —
Ha veszed KÖny. Az asszonyok könyárjuk
hasznát, ne szánd költségét. S. Ha — — Asszonyköny
hamar felszárad, B.
több a költség, mint a jövedelem, kész — Asszonyok könye,
hamar szárad. D.
a veszedelem. S. — Legkisebb pompa gonoszságnak füszerszáma. D. — A
is elég nagy költség. D.— hamis könynek nincs becse. D. — Ki
Nöszö le-
gény nem kiméli a költséget. KV. — könyeket siralmakat D, — vet, arat.
Pompa költséggel KV. — Sok a Kódis kenyeret
jár. könyek keserítenek
költség, kevés a haszon. D. — Sok Ny, — Krokodilus köny. — Kro- 2, E.
költséget kivan egy esztend. KV. — kodilus könyeket — Nincs hullat. S.
Vármegye költségen temették (Gaz.) hamisabb viz asszonyok könyhullatá-
el.

Ny. — Város költségén temették sánál. E. — Szépnek könyei szépek,

4, is

el D. D. — Sir az egyik szemem, a másik

KÖlykes medvének nem jó fiát könyezik. Np.
faggatni. Cz. —
Olyan sok baja van, Könny is nehéz a nem akarónak,

mint a kölykes macskának. Ny. 14. E, — A

mi nehéz, nem könny. D. —
Kölyök. A hamarkodó kutya vak Az oltár eltt adott parolát nem oly
kölykeket fiadzik. D. —
A nagy ebet könny felbontani, mint a rossz var-
verik, hogy tanuljon a kölyök. Sz. — rást. B. ~ Dombról a sikra könny
Az ebet azért ülik, hogy tanuljon a lehemperegni. D. — Hat ökör után
kölyök. B. — Az elvetett macska kö- könny a szekeret tolni, D, — Jaj dfr
lyök gyakran legtovább él. K. — Agg- könny a fonás, nehéz a várakozás.
szó szerint: egyféle állatnak sem jó Ny, 2. —
Könny a bajuszt megpön-
az els kölyke. Pázm. Eb a köly- — döriteni. — Könny a báránynak
D.
két éh korában sem szokta megenni. vérét ontani. B. —
Könny a bárány-
D. — Eb a kölykét meg nem eszi. D. nak vérét venni. D. — Könny a békát
— Eb anyja kölyke. (Tréfás károm- tóba ugratni. ME. — Könny a békát
kodás.) ME. —
Eb fiadzotta kölyök. a viznek ugratni, mert úgyis oda akar.
D. — Ebnek sem jó az els kölyke. Ny. 17. —
Könny a billegés lovat
B. — Ez mi ebünk kölyke. B.
is a — megismerni, de nehéz megtalálni. D.
Hamarkodó ebnek vakok a kölykei. — Könny a bolondot elámítani. D.
D. —
Heves kutya vak kölykeit hányja. — Könny a bolondot megcsalni. D.
E. —Jó kölyökbl válik a jó eb. B. — Könny a borból ecetet csinálni.
— Kölykét oltalmazó oroszlán. D. — -- B. Könny a búzát elhányni, de
Kurtának kurta kölyke. (Kutya.) Ny. — 2. nehéz felszedni, D. Könny a ci-
— Kutyának els kölyke. (Rossz.) D. —gányok közt lopni tanulni. D. Köny-
— Kutyának se jó az els kölyke. D. ny a dudát felfújni, de nehéz billeg-
— Macskának még a kölyke örömest D. — Könny a félénket meg-
is tetni.
€gerész. KV. — Megjobbítja magát, ijeszteni. B. — Könny a férget
mint a farkaskölyök. E. — Megjob- letiporni. D, — Könny a jó hirt
bult, mint a farkaskölyök. D. — Még elveszteni, de nehéz visszanyerni. D.
az ebnek sem jó az els kölyke. KV. — Könny a jót nevelni. D. —
— Mohó ebnek vakok a kölykei. D. Könyny a kását megrágni. D, —
— Nem eszi meg az eb a maga köly- Könny a kepe mellett búza fejet
két. KV. — Örül a kutya, ha kölykeit szedni. G5. — Könny a készbl élni.

látja. D. — Ugy javul, mint a farkas- S. —

Könny a készet nevetni. E. —
kölyök. KV. — Ütik az ebet, tanul- Könny a kis feslést bevarrni. D. —
30*
 — 468 —
Könny a kis lyukat bedugni, D, — szokni, D, — Könny az oly várat ol-
Könny a kis szélnek ellene állani, D, talmazni, melyet nem vínak. D, —
— Könny a kutyának ugatni. Ny, 1. Könny az rlés, csak viz legyen hozzá.
Könny a lágy sarat gyúrni. D. — D, — Könny az üveget eltörni. D.
Könny a lágyba harapni, D, — Köny- — Könny annak bolondozni, kinek
nyü a macskát a szérdékre (aludt- csepp esze sincs. E. — Könny annak
tejre) szoktatni. D.— Könny a magas dúdolni, kinek apja énekelt. (Vigan
polcról lehullani, D, — Könny a más lehet, kinek apja szerzett.) D. —
Köny-
keresetében turkálni, KV. — Könny ny annak, kinek tele van a bendje.
a máséból adakozni, KV. — Könny ME. — Könny annak osztani, kinek
a máséból B. — Könny a
költeni, apja keresett, D, — Könny annak
meleg vizet D. — Könny
felforralni. kinek más dolga nincs, D.
sétálni, —
a mesterség, a tudja. D. — Könny
ki Könny annak táncolni, kinek apja
a nagy fazékból soknak enni. D. — hegedlt, (Vigan élhet, kinek apja szer-
Könny a nagy teher ha sokan
is, zett.) B, — Könny asztag mellett
emelik. D. — Könny a nagynak na- kalászt szedni. E.— Könny bárányt
gyobbra menni. D, — Könny a nöszés, D. — Könny elesni, de
szeliditeni,
de nehéz a kétszer fzés, (Könny nehéz D. — Könny
felkelni. elélni,
házasodni, de nehéz kettre keresni.) csak kenyér legyen. B. — Könny fát
B. — Könny nehéz
a nyelvnek, de vágni, ha egyszer a bükk D.
leesett.
a kéznek a munkát véghez vinni. KV, — Könny hajó mellett úszni. E, —
— Könny a pásztorság farkas nélkül. Könny hat ökör után tolni az ekét.
D. — Könny a pohár mellett vitéz- B, — Könny jó csikóból jó lovat ne-
kedni. KV. — Könny a pókhálót el- velni. D. — Könny jó marhának áru-
tépni. S.— Könny a ritka hajat meg- sát találni, KV, — Könny jóval szé-
fésülni,D. — Könny a rostán átlátni. pen bánni. D. — Könny a szépet
D. — Könny a rosszat megtanulni, szeretni. D. — Könny az evez le-
de nehéz a KV. — Könny a sán-
jót. felé. D. — Könny ló után szekeret
tát D. — Könnny a
elérni. ha só, tolni. B, — Könny Katót táncra vinni.
olcsó. D. — Könny a szalmaszálat E. — Könny Katót táncba vinni, ha
általugrani. D. — Könny a száraz neki is kedve van rá, B, — Könny
szalmát fellobbantani. D. — Könny a két hólyagon úszni, D. — Könny
szegénybl bolondot csinálni. S. — kopaszt beretválni, KV. —
Könny
Könny a szegénybl csúfot zni, D, macskát egérre szoktatni, D, Köny- —
— Könny a szegényt megcsúfolni. ny más brébl széles szijat vágni.
KV, — Könny a szót megfordítani, D, —Könny másnak tanácsot adni.
mert nem terhes szekér. D. — Könny D. —Könny másnak tanácsot adni,
a telit megfejni. D. —
Könny a va- nehéz magának, KV, —
Könny má-
kot megcsalni. D. — Könny a var- sokat megítélni, de maga vétkét ne-
gának a feslés. B. —
Könny a vékát héz megismerni. E. —Könny mást
elcsapni. D. — Könny a vékát le- gyalázni, de nehéz felruházni. Ny. 10.
csapni, de nehéz belekeresni. D. — — Könny mást inteni. D. —
Könny
Könny a viz folytában úszni, D. — mást megítélni. E. —Könny mást
Könny az akarót rábeszélni. KV, — rostálni. E.— Könny megrhesedni.
Könny az együgyt rászedni, D. — D. — Könny melegedni, ki a tüz
Könny az ellenséget maga után haj- mellett l. E. — Könny mint a toll.
tani, B, — Könny az, erszény, ha S. — Könny mint az ólommadár. D.
üres, D. — Könny az evés, de nehéz — Könny neki, de nehéz a becsületes
a keresés, D, -— Könnvü az édest meg- embernek. ME. — Könny nénit
 —

469

táncba vinni. D. — Könny oly várat erszény pénzt. E. —

Könnyehb ta-
oltalmazni, melyet —
nem vínak. E. nácsot adni, mint követni. ME. —
Könny onnan venni, a hol van. D. — Könnyebb ünnepet szabni, mint meg-
Könny a pokolba menni, de nehéz tartani. D. —
Könnyebb végét fogja
mennyországba. KV. Könny ott — a dolognak. D. —
Nincs könnyebb a
vitézkedni, hol nincs ellenség. B. — teli erszénynél. E. — Nincs könnyebb
Könny rontani, de nehéz épiteni. D. a szónál. D. — Nincs könnyebb a szó-
— Könny ruha a csók. D. — Köny- nál, fekve is ki lehet azt mondani. E.
ny sebet ejteni, de nehéz gyógyítani. — Nincs könnyebb, mint másban hibát
KV. — Könny teli hassal a böjtöt D. — Okos nem fogja mindig
találni.
dicsérni. KV. — Könny vargának a könnyebb végét. D,
a feslés. Ny. 6.— Könny végbevinni, Megkönnyit. A szokás megköny-
minek más veté meg ágyát. K. — nyiti a nehéz munkát is. D. Isten —
Könny vékony vesszbl gúzst te- könnyebbítse az ágya szalmáját. (Nagy
kerni. B. — Kinek Isten a barátja, betegnek jobb ha meghal.) Ny. 2. —
könny annak üdvözülni. D. — Nagy Sok kéz könnvebbiti a munkát. KV. —
teher is könny, ha sokan emelik. E. Sok kéz könnyebbíti a terhet. KV.
— Nincs nehezebb a könny uti ele- Könnyen. A házassági esküvést
ségnél. KV. — Nincs nehezebb a köny- nem oly könnyen lehet felbontani,
ny útiköltségnél. — Tudatlanok
S. mint a rossz varrást. D. —
A ki köny-
közt könny bölcs nevet szerezni. B. nyen hisz, könnyen csalódik. KV. —
— Könnyebb mint
a békéltetés, a bé- Ki könnyen igér, nehezen ád. D. —
külés. D.— Könnyebb a fáról leesni, Ki ritkán vétkezik, könnyebben bo-
mint rámenni. — Könnyebb a há-
D. csánatot nyer. KV, —
Ki verekedni
zasság, mint a gyermektartás. B. — akar, könnyen talál botra, E. A ki —
Könnyebb a kenyerezés, mint a szán- verni akar, könnyen talál botra. D. —
tás. D. —
Könnyebb a könyv a kala- A mihez könnyen férünk, nem szoktuk
pácsnál. E. —
Könnyebb a könyv a nagyra becsülni. B, —
Ördög is köny-
pörölynél. D. —
Könnyebb a mihez nyen ült egy ideig láncon. E. Ki —
szoktunk. D. —
Könnyeb a mondás, nagy úrral pöröl, könnyen tarisznyát
mint a visszavonás. D. Könnyebb — löl. (Koldusbotra jut.) D. — Könnyen
a mondás, mint a visszamondás, E. ad, a kinek van. D. — Könnyen áll.
Könnyebb a nöszés, mint a kétszer D. —
Könnyen beszél, ki már meg-
fzés. (L. fent.) D. — Könnyebb a örlött. E. —
Könnyen beszél az egész-
szokott munka. KV. — Könnyebb a séges a beteggel. B. —
Könnyen él,
várat meggyzni, mint magát. D, — ki kevéssel beéri. B. —
Könnyen él,
Könnyebb a várat megvenni, mint kinek mindene van, B. Könnyen —
megtartani. D. —
Könnyebb az acélt éli világát, kinek sok a pénze. B. —
eltörni, mint meghajtani, D. Köny- — Könnyen folyik a viz lefelé. D. —
nyebb az asszonyt táncba vinni, mint Könnyen gylt, könnyen hlt. D. —
ráncbaszedni, ü. —
Könnyebb egygyel Könnyen hull az érett gyümölcs. B.
megalkudni, mint sokkal. KV. Köny- — — Könnyen igér, nehezen ád. E. —
nyebb egygyel megalkudni, mint töb- Könnyen igérö, nehezen fizet. KV. —
bel. D. —
Könnyebb elaludni, mint Könnyen jött pénz, könnyen elköltö-
felkelni. D. —
Könnyebb másnak ta- dik. D. —
Könnyen köpi markát, ha
nácsot adni, mint magának. B. — tolják szekere farkát. B. Könnyen —
Könnyebb megolvasni a csillagokat. tanulják a rosszat, nehezen a jót. KV,
D. — Könnyebb, rontani mint épiteni. — Könnyen volnék, ha volnék. B, —
B. — Könnyebb tanácsot adni, mint Mi könnyen jön, könnyen megy. S, —
 —

— 470 —
Nem könnyen adják, mi drága. E. — — Könnyebb a könyv a pörölynél, D.
Örömmel minden dolog könnyebben — Könyv, pénz olvasva, rossz asszony
megy. D. verve D, — Könyv nélkül tudja,
jó.
Könyök. Könyökébe szállott az B, — Könyve sincs, mégis tanultnak
esze. D. — Könyökén is kijön. (Nem mondja magát. D. — Könyvek soka-
tud semmit elhallgatni.) S. Kö- — sága, fej — Könyves
háboritása. KV.
nyökig nyúl a zacskóba. (Szegény.) Kálmán. — Nem parasztnak való
B.
Ny. 1. —
Nyer atyus, könyökig nyúl- a könyv. KV. — Nem sokat gyertyá-
kál a zsebbe. E. —
Olyan igaz, mint zott a könyvek mellett. D, — Nincs
az öklöm, bizonyltja a könyököm. Ny. oly hitvány könyv, melybl ember nem
2. — Ugy kért, ugy kért, majd lement tanulhatna, KV, — Ritka könyv hiba
könyökérl a bör. E. —
Oda könyököl, nélkül, D, — Ritka pap könyv nélkül.
mint kutya a garádjára. E. D, — Se könyve, se esze. D. — Se
Könyörgés. Foganatos könyörgés. könyve, se tudománya. ME. — Sokat
KV. —
Hirét sem hallotta, mint Kérd tanult, kinek kedve a könyvekhez. KV.
János a reggeli könyörgésnek. Ny. 6. — Szünetlen a könyvekben lakik. D.
— Legdrágább, mit könyörgéssel kell —
•
Bújja a könyveket. ME. Tudat- —
megnyerni. B. —
Pokolra kelt, mint lannak nem való a könyv. KV.
a csöglei könyörgés. B. Köp. A kurvát, ha szembeköpik,
Könyörül. Mészáros nem könyö- azt mondja, hogy es esik. Ny. 8, —
rül abárányon, E. —
Ugy könyörülj A sok locsogásban fehéret köp, mint
máson, hogy magad szükségre ne juss. a prépost, D, —
Apja szájából köpött
KV. pofa, (Hasonlít rá,) S, —
Egyet köp,
Köntös. Hosszú köntös port ver fel, másnak mondja, tapossa el, E, Fe- —
B. — Jó a köntös mind télben, mind héret köp, (Sokat beszélt,) E. Fe- —
nyárban. KV. —
Szép asszony és ron- héret köp, mint a prépost. E. Gallér —
gyos köntös mindenütt megakad. B. alá köp, (Megszégyenít,) Pázm, Ki —
— Szép köntöst inkább mocskolja a bortól leázik, vagy hosszút köp, vagy
rossz erkölcs, mint a sár. B. — Be- rókázik. Np, —
Könnyen köpi markát,
inná a Krisztus köntösét is. B. — ha tolják szekere farkát, D. Köpi —
Kopott köntösben néha bölcs rejtezik. markát. B. —
Köpj egyet, ülj rá. S.
B. — Köntöst a testhez kell szabni. — Mintha egy szájból köpték volna.
B. — Nem a köntös teszi a papot, (Hasonlók.) ME. — Nagyon fentköp,
Decsi J, —
Nem a köntös, nem a ha csendesen evez. (Kevély, ha jól
hosszú suba teszi a papot, Sz, — Nem megy dolga.) D. —
Köpedék. D. —
szaggatom igen köntösödet, (Nem na- Köpdös mint az ijedt macska. D. —
gyon marasztallak.) M. —
Nem mind Köpköd mint a zsidó. S. Vasvellát —
szegény, ki kopott köntösben jár, B. — köpköd. (Ersen káromkodik.) Ny. 5.
Sürü gazda, ritka köntös. (Ki gyakran Köpönyeg*. Az a vörös köpönyeg
gazdát cserél mezetlen marad.) D. még a vörös papoké volt. (Régi.) D, —
Sürü mhely, ritka köntös, (U, a,) D, Arra fordítja a köpönyeget, honnan a
Könyv. Beirfák a bolondok köny- szél fuj, KV, —
A merre fuj a szél,
vébe, D. — Beirták a fekete könyvbe. arra fordítja köpönyegét. D, Annyi —
(Rossz,) D,— Deáktalannak nem való benne a hazugság, mint koldusköpö-
a könyv, KV, — Eb a deák könyv nél- nyegen a fót. D, —
Bunda, köpönyeg,
kül, D. — Fekete könyv, E, — Hazu- mindakettö jó meleg, (Szegény is, gaz-
dik, mintha könyvbl olvasná, — S, dag is megél,) Ny, 8, —
Elmúlt es-
Könnyebb a könyv a kapánál, — S, nek nem kell köpönyeg, D. Es —
Könnyebb a könyv a kalapácsnál, E, ellen köpönyeg, D. —
Es eltt kell a
 —

471

köpönyegrl gondoskodni. B. — Esö köröm alatt a fekete. ME. — Körme

után köpönyeg. KV. —
Kiforgatta kö- köze kapta. E. — Körme szakadtáig.
pönyegét. S. —
Köpönyeg alatt mutat E. — Körmére F. — Körmére
ég.
fügét. S. —
Köpönyegforgató. E. — égett a gyertya. Sz. — Körmére égett
Köpönyegét ládába zárta. D. Uj — a tapló.(Megjárt.) D. — Körmére égett
köpönyegnek nincs ládában helye. D. a tekercs. D. — Körmére hágtak. D.
— Kurta mint a bakaköpönyeg. D. — — Körmére pörköltek. B. — Körmére
Lustos mint a hosszú köpönyeg. D, — ütöttek. — Körmére vertek. —
S. S.
Lyukas köpönyeg. D. —
Megszokta, Körmét füléhez vonták. (Kínozták.) E.
mint rongyos köpönyeg a fótot. D. — — Körmét sem vágja, hanem rágja.
köpönyegébl uj dolmányt csináltat. (Rest.) D. — Körmét rágja. (Zavarban
D. —Rongyos köpönyeg. D. Rossz — van.) E. — Körmét vetette B. — rá.
ház, melyben köpönyeg kell az esö Köröm szakad még (Nehéz
ezért.
ellen. D. — Veröfényen szaggatsz dolog.) D. — Köröm sem n meg
köpönyeget. E. egyszeriben. D, — Körömméreg bántja.
Kp. Felzajdultak, mint a méhek B. — Köröm szálka. D. — Körömre
a köpüben. Ny. 12. — Ha ikrázik a inni. (Egy cseppig E. — Kö-
kiinni.)
tej, rajtaköpvel. E.
a —
Köpülövel römre került a dolog. Ny. — Kutya 2.
tömi magába. (Telhetetlen.) D. Mi- — köröm. (Haszontalan dolog.) D. — Le-
kor a tejfel ikrázik, rajta a köpüvel. D, kapták a (húsz) körmérl.
tiz — E.
— Reátódul, mint köpüre a rajkó. D. Lerántották a húsz körmérl. D. —
KÖPmÖC. Sok pénzt vernek addig Leszedlek a körmödrl. Ny.
tiz — 2.
Körmöcön. D. —
Zsidó is szereti Megütötte a körmét. B. — Nagykörmü
Máriát körmöci aranyon. K. bicskás. D. — Ne kapaszkodj, ha kör-
KÖrmetlen. Kapaszkodik mint a möd nincs. E. — Nehéz köröm nélkül
körmetlen macska. (Hiába erlködik.) a fára felmászni. D. — Nem var- illet

Ny. 17. — Körmetlen macska nehezen gát vörös köröm. KV. — Nem kíván-
mászik fel a fára. Ny. 12. —
Körmet- nék körme közé D. — Nem a
esni.
len macskának nehéz fára hágni. Sz. körmöd kopott D. — Nem kopott
ezért.
— Nehéz körmetlennek fára hágni. B. érte körme, könnyen harácsolja. E. —
Körmöl mint a macska. D. Az — Rágja, marja körmét. (Dühös.) D. —
uj sebet ne körmöld. D. Sas körme van. D. —
Ugy dicséri,
Körmönfont. (Ravaszul kieszelt.) majd lemegy körmérl a br. (Veri.)
E. — Körmönfont beszéd. S. Ny. 3. — Tiz körme után él. B.
Körmös bojtorján. (Tolakodó.) D. KrÖSbOgáP. (Körisbogár.) Fény-
— Körmös kézbe akadt. E. lik aszeme, mint a krösbogár. Ny.l4.
KÖPÖm. A szamár fülérl, az orosz- KPÖS. Elkölt a kun a Körösön.
lán körmérl, a róka farkáról, a madár (Nincs baj.) KV. —
Körösi embersége
tolláról, a bolond beszédjérl ismer- van. Ny. 5. —
A solti bor, mint a
szik. B. —
Az becsüli a pénzt, kinek körösi lány, csak otthon jó. Ny. 22. —
körme kopik utána. D. —
Éhes farkas- Se árt, se használ, mint a körösi
nak élesebb a körme.B. —
Imádkozzál, szenteltvíz. Ny, 1.
hogy Kinizsi Pál körme közé ne kerülj. Köpte. A komámasszony azt gon-
B. —Jól megkoppintották körmét. D. dolta, hogy császárkörtét tart, pedig
Kopasz mint a köröm. D. Könnyen— csak vadalma. (Az ö fia sem jó.) Ny.
költi, kinek körme nem szakadt érette. — Ez barackmag, nem körte, D.
5.
D. — Körmére koppintottak. — — Kevés hat körte kilenc medvének.
E.
Annyi mint a körmöm feketéje. (Kevés.) E. — Kilenc medvének hat körte. E.
Körömfeketényi. D. — Annyi mint — Kisded bimbóból lesz a fontos
 — 4:7.2 —
körte. E, — Nyakába vetette már Peti est, nincs köszönet benne. D. Nincs —
a körtét. (Lusta.) Ny, 3. — Rászorult
• benne köszönet, E,
a hugyas körtére, (Addig válogatott KÖSZÖPÜ. Helyre viszi a köször, E,
benne, mig a legrosszabb is elkelt,) Köszörül. Éles a nyelve, mint a
Ny, 2, —Tótnak vadalma, vadkörte köszörült kard, S, —
Kardot köszörül
fügéje, D. —
Vadkörte is akkor jó, s békeséget kér, K, —
Köszörüli a
ha megérik, D. fogát, S. — Mindenki rajta köszörüli
Körülnézte magát, mint bika a a nyelvét. E, —
Torkát köszörüli. S.
yágóhidon. D. — Tudós is talál min köszörülje
Köszön. A zsidónak nem
ki a eszét. E.
köszön, átesik a küszöbön, Np, A — Köszörs. Bécsben volt a bátyja
ki bottal köszön, annak doronggal köszörs. (Rátartós.) S. —
Huz, mint
felelnek, Ny, 4, —
A bodzafának is a köszörs kutyája a homokban. S. —
köszön, (Vén, bólingat fejével) E, — Izzad mint a köszörs kutyája a ho-
A milyen kalapod van, olyannal kö- mokban. Ny. 12. —
Izzad mint a
szönj, Ny, 5. —Min kalappal köszön- köszörs lova. (Kutya.) Ny. 3.
nek, olyannal fogadják. E, — Amint Köszvény. A bársony súlya nem
köszönnek, ugy fogadd, B, Ellen- — enyhíti a köszvény fájdalmát, Pázm.
ségének is köszön, D, —
Elméjében — Gazdagot keres a köszvény. ML. —
eszik, ki az evö embernek köszön, E. Keze-lába köszvényes. D. — Össze-
— Hamarább köszön a cégérnek, mint húzta markát a köszvény. (Fukar.) E.
az embernek. —
Köszönjetek ludak, Köt. A old
ki jól köt, jól M. — az.
én is asszony vagyok. B. Maga ár- — Amint kötötte bocskorát, ugy D. járt.
nyékának is köszön. (Vén.) D. Min- — — Csomót kötött a nyelvén. B. —
den borcégérnek köszön. E. Nehe- — Egy csomóba köt Pázm. — Egy
vele.
zen köszönt ma neki a pap. (Haragos.) gúzst kötnek. D. — Egy pányvára van
Ny. 2. — Ugy fogadd, amint köszön- kötve. D. — Farkasgúzsba kötötték.
nek. D. —Ugy jár, ki a papnak nem S. — Feltalálta magát, mint a meg-
köszön. S. —
Ugy jár, ki a zsidónak kötött kuvasz. (Elrágta a kötelet ; ki-
nem köszön. ME. —
Inni akar, ki az menekült a bajból.) Ny. 1. Ha a —
evö embert köszönti. E. Köszöntet — diákot kötve viszik az iskolába, nem
a bagi barát. (L. barát.) E. lesz pap belle. D. — Ha cérnára köt-
Köszöntés. A köszöntést sem fo- néd, azt se szakasztaná el. D. Ha —
gadja el D. —
Szép köszöntésnek megeszed az én tyúkomat, a magadét
szép a felelete. KV. —
Min a kalap, kötve tartsad. Ny. 9, —
Kötni való
olyan a köszöntés. E. —
Min a kö- bolond. ME. —
Lábához ólmot kötött.
szöntés, olyan a fogadás. E. D. —Lelkére köti.B. —
Megkötötték
Köszönés senkinek sem szakasztja torkát, mint a zsákot. D. — Megvan
meg száját. B. kötve kereke, B, — Mindent másnak
Köszön. Eb köszönje. D. Eb — orrára ne köss. D. — Mint a zsáknak,
köszönje ajóltartást. (Verést.) D. Ki — megkötötték torkát. D. —Nagyot kö-
a keveset meg nem köszöni, a sokat tök mellé. Pázm. — Nyakon köti a
meg nem érdemli. D. — Köszönje gatyát. D. — Oldalt kötötte a derest.
meg a viz, ha megmosdol benne, E, D. — Senkinek sincs szerencséje gal-
— Köszönöm, de nem iszom, (Nem lérjához kötve. D. — Sokat a kutya
kérek belle,) D, farkára se lehet kötni. D. — Szárnyat
Köszönet. A
milyen a köszönet, kötött lábára. D. — Szélrl kötötte a
olyan a felelet. — Milyen a kalap,
KV, derest. D. — Útilaput kötöttek a
olyan a köszönet. D. Adtál uram— talpára. B.
 i:

— 473 —
Kötés. Kun kötés. (Gordiusi csomö. kötelét találja. D. —
Ki más ebé
Decsi. Hamis. KV. Ers. D.) Sok — tartja,csak kötél marad nála. KV. —
haszontalan gondolat fordul meg egy Kötelet neki. E. —
Kötelet a nyakára.
harisnya kötésnél. D. B. — Kötelet se vehet, hogy magát
Kötöz. Avval kötözgeti sebét, a felakassza. D. —
Kötél a kezébe, hol-
mivel lehet. (Avval vigasztalja magát, nap anyakába. (Harangozónak mond-
a mivel lehet.) D. Jó kedve van,— ják, ha sokat harangoz.) E. Kötél —
mint a kötözött malacnak. Ny. 19. — is ott szakad, ahol legvékonyabb. Ny.
Kötözi a sebet, a mint tudja. (Mente- 2. — Légy kezes másért és a kötél
getzik.) Ny. 19. —
Kötözni való. E. nyakadban van. B. — Maga nyakára
— Ki hogy köteledzett, ugy oldzkod- fojtotta a kötelei. B. — Madzag nem
jék. Ny. 6.' kötél. D. — Magad nyakára a kötelet
Köteked a kákán is görcsöt ta- ne fojtsd. D. — Megérdemli a kötelet.
lál. Ny. 8. D. — Nem akar kötélnek állani. (Aka-
Köteles, minden sarkon fingot les. ratos.) Ny. 20. — Nem fojtja az okos
ME. —
Él-hal érte, mint köteles a maga torkára a kötelet. D. Nyakas —
a kócért. Ny. 2. lónak nyakába vetik a kötelet. B. —
Kötelesség". Eleget tesz a kutya Nyakára fojtották a ktelet. D. — Polt-
kötelességének, ha nem mar is, hanem rás malac, garasos kötél. E. — Rosszul
ugat. D. —
Kutya kötelessége. S. sodrott kötél magától visszasodrÖdik.
Kötelezvény. Jégre irták a köte- D. —Sok fonálból sodorják a vastag
lezvényt. Ny. 2. ktelet. D. — Sokrét ktél nehezen
Kötél. Macskának kötél a kolbász, szakad. D. — Szakadhat a kötél, ha
ha el nem éri. K. A szamárt kötél-— vastag E. — Száz fonalú kötél
is. el
nél fogva, a barátot nyelvénél fogva nem szakad. D. — Ugy feltartja orrát,
kötik meg. (Szaván fogják, cáfolják.) mint a három garasos malac a négy
Ny. 2. — Az ördög mérte azt a mért- garasos kötélen. Ny. 5.
földet, akkor is kötele elszakadt. Kötény. Hátul hordja az eszét,
(]\Iessze) —
Atyád sirása, anyád
D. mint a szamár a kötényét. (Szamár a
átkozása kötelet fon nyakadra. Sz. — farkát. Késn okul.) Ny. 22. Kése, —
Borjú kötelén tartják. E. Borjúval — köténye nincs, mégis szakács. D. —
adják a kötelet. E. —
Bus, mint a kö- Szoknyája rása, köténye tafota. D. —
téllel fogott katona. ME. Cérnaszál — Zsiros mint a henleskötény. S.
nem hajókötél. D. Csiklandós a— Kötfék. Elszakította a kötféket.
nyaka, nem szenvedheti a kötelet. D. D. — Hol a kötfék, ott a ló is. E. —
— Egy garasos malacnak poltrás kö- A hol a kötféket megtalálják, ott ke-
tele. D. — Egy kötelet gyártanak. D. resik a lovat is. Ny. 6. —
A ló köt-
— Eloldotta a hajókötelet. S. — fékkel jár. E.
Elttem mint cigánynak a kötél,
áll, Kötönyi. Ugrál, mint a ktönyi
(Biztos sorsom.) Ny. 6. Elszakad- — disznó. (Rosszul hízott, ha ugrani
hat a ktél, ha vastag is. D. Fic- — tud.) Ny. 22.
kándozik, mint a polturás malac a KÖvesdi. Molnárrá lettél, kövesd
garasos kötélen. B. —
Hánykódik, mint Krisztus vagy. (A molnár a passió-
poltrás malac a garasos kötelén. E. énekben Krisztust személyesítette,
— Hetvenkedik, mint a polturás ma- minden bibliás szitkot békével tíirt,
lac a garasos kötélen. S. Istráng — de midn egy inas azt súgta neki
tartson, mig a ktél elkészül. S. — lisztlopó !
— elhagyta türelme s a
Körosztülölti a tü fokán, ha hajókötél kottatartóval fej be vágta. Mondj igazat,
lesz is. D. — Ki más ebét kötve tartja. betörik a fejed.) Sz. — Rávirradt, mint
 474

a kövesdi farkasra. (Elkésett ; ott ér- vér mint a háj. D. —

Kövér mint a
ték.) Ny. 10. hizlalt deszka. D. —
Kövér mint a
Követ. Könny a jó útmutatót kö- juhhús. D. —Kövér mint a lakoda-
vetni. KV. — A nyomorúságot és szo- lom. D. — Kövér mint a mangalica.
morúságot öröm szokta követni. KV. D. — Kövér mint a szent Márton
— Elmegy öszszel a fecske, de öt a lúdja. D. —Kövér mint a szalonna.
veréb nem követi. D. —
Éhséget dög- D. —Kövér mint a trombitás angyal.
halál szokta követni. KV. Ritkán — E. —Kövér mint az ürü, D. Kö- —
követi a gonoszt jó. KV. vérebb a más ember szalonnája. E.
Követ. Nem kell a nyavalyáért kö- — Mindenkor kövérebb a más ember
vetet küldeni. D. — Nem kell a sze- — Kövérebb a szom-
szalonnája. KV.
rencsétlenségért követet küldeni, ma- — Legyen kö-
szédasszony lúdja. D.
gától KV. — Nem kell követ a vér a szalonnája. (Jó kivánat.) E. —
is eljön.

szerencsétlenségért. E. — Nem külde- Legyen lúd, ha kövér. E. — Legyen

nek követet a szerencsétlenségért. D. lúd, ha fehér, együk meg ha kövér.
Követ. Nem használ a tanács, ha Fehér.) D. — Legyen lúd, ha kövér,
(L.
nincs követje. B. — Semmirekell együk meg ha fehér. E. — Meghara-
a tanács, ha nincs követje. KV. — gudott Hermán, kövér ludat kivan. ML.
Semmirevaló a tanács, ha nincs kö- — Nehezen tojik a kövér. (Tyúk.) D.
vetje. KV. — Nem mind kövér, amit hizlalnak.
Következik. Jól érzem magam, D. — Rest kövérebb. E. — Rest
ló
mintha tudnám, mi következik. E. — kövérebb a serénynél. D. — Ritka
ló
Szép napok után következik a menny- kövér restség nélkül. D. — Ritkán jár
dörgés. D. a kövér has értelmes KV. — fejjel,

Kövezet. Legénykedik, mint a fa- Sokat eszik, még sem kövér. KV. —
lusi kutya a városi kövezeten. Ny, 6. Szép a borjú, nyilván kövér tehén
Kövér. A dúsgazdag ember kövér alatt szopott. B.
ökröt hizlal. D. —
A gazdagnak egere KÖvéredik.Nem hiába kövéredett
is kövérebb. D. —
A kövér has lomha. meg. (Sok evés.) D. —
Panaszos étel-
D. — A kövér többnyire egészségtelen. tl kövéredik a koca. (Ha sokat eszik,
D. — A zrzavar megszomorítja a megpanaszolják.) D. —
Sok jóizüt
kövér jószágot is. D. —
A farkas is ettem, hogy megkövéredtem. D.
a bárányok kövérét szereti. D. Jó — Köze. Ha valamihez közöd nincs,
férj hóna alul ugrik ki a kövér me- igazságod sincs. D. —
Mi közöm
nyecske. Cz. —
Jobb a sovány egyez- hozzá ? S. —
Mi közöm hozzá ö ;

ség, mint a kövér pör. S. Jobb a— dolga, lássa. B. — Mihez közöd nincs,
sovány egyesség, mint a biró kövér igazságod sincs. E.
végzése. ME. —
Ha lúd, legyen kövér. Közel. A faluhoz közelebb jobb a
S. — Kicsi zsemlye, kövér pék. S. — vetés, mert hallja a kakukszót. (Közel
Kövér disznó halálát sok éhes varjú fekv földre gyakrabban kijárnak.)
várja. B. —Kövér emberben ritkán Ny. 1. — A kiközelebb van a tz-
látsz bölcset. Decsi. —
Kövér has meg höz, jobban melegszik. Ny. 16. — Ki
nem szokja a járást. D. —
Kövér mint a tzhöz közel jár, megégeti magát.
a Bónis agara. Ny. 3. —
Kövér mint KV. — Legnagyobb szükségben leg-
a csuka. D. —
Kövér mint a disznó. közelebb az Isten. D. —
Templomhoz
D. — Kövér mint a felfujt lapocka. D. közelebb a sekrestye, mint a biró háza.
— Kövér mint a galambíi. D. Kövér — (L. biró.) D.— Okos nem közel a áll

mint a gböly. D. —
Kövér mint gulya. tzhöz. D. — Akárhány mértföld, csak
D. — Kövér mint a harcsa. D. Kö- — közel legyen. B. — Akkor a faluk sem
 — 475 —
voltak oly közel egymáshoz, D. — könnyebb eltrni. (Közös sorsot köny-
Erre közelebb, arra hamarabb. (Arra nyebb elviselni.) KV.
jobb az út.) D. —
Hol legnagyobb a Közös féknek rongyos a szára. S.
veszély, legközelebb az isteni segély. — Közös lónak túros a háta. KV. —
(Német.) S. —
Jobb távol szeretni, Közös mint a balogi duda. Ny. 22. —
mint közel gylölni. BSz. Ki a — Közös mint a ribai mente. Ny, 22, —
templomhoz közel lakik, legutolsó Közös mint a szentkirályi nemes men-
benne. D. — Ki a tzhöz közel áll, téje a feleségével, (Felváltva hordták,)
könnyen megpirul. D. —
Közel a füst S. — Közös mint a szutyori nadrág.
a tzhöz. D. — Közel van füstje a S, — Közösnek tart mindent, mint a
lánghoz. (Haragos.) D. —
Közel útját pap gazdasszonya. S. —
Paripa, fegy-
találta, mint Istenes Jancsi Makónak. nem közös jószág. E.
ver, feleség, —
(Mindig a Maros partján járt. Nagy Se nem ritka, se nem drága, a mi
kerül.) Ny. 1. —
Közelebb az ember közös. D.
magához, E. — Közelebb az ing a Község. Ki községnek szolgál, egy-
csuhánál. M. — Közelebb az ing a nek sem szolgál. D. —
Oszolj község,
gubánál. S. — Közelebb az ing, mint nincs vendégség, Ny, 8. —
Pap ell
a mente. D. — Közelebb az ing, mint a pokolba, utána a község. B.
a suba. D. — Mindenki legközelebb K. A ki ártatlan, vessen a rosszra
van önmagához. S. követ. D. — A ki követ vet égre, le-
Közelít. Láncolt kutya csak azt esik fejére. B. —
A követ és holdat
marja, a ki hozzá közelít. E. Zabos — egyaránt ne ugasd. D. —
A követ is
lóhoz ne közelíts. E. megnyúzná, ha bre volna. D. — A
Közé. Ajtó közé nem teszem ujja- mely követ gyakran más helyre hen-
mat. Pázm. —
Közévágott, mint Topoci gergetnek, meg nem mohosodik az.
a szúnyogoknak. (Lapáttal, eltörött, KV. —
A mely kutyát éri a k, az
szúnyogot nem talált el.) Ny. 5. rivakodik el. D. —
Az én kenyerem
Középút. A középút a legbátor- mindig meggyzi az ö kövét. (Jóval
ságosabb. D. —
A középút legjobb viszonozom a rosszat.) Ny. 4. —
út. KV. — Boldogok, kik a középúton Addig lépj a vizbe, mig kövét látod.
járnak. B. —Legjobb a középút. KV. E. — Akár a khöz, akár a kvel,
Közepe. Itt a világ közepe, ki nem egyformán fáj. S. —
Akár tojást a
hiszi jöjjön be. S. — Közepén van, khöz, akár a követ a tojáshoz. E. —
— Bolond ütközik kétszer egy kbe. E.
mint Gazsi az imádságnak. Ny, 19.
Legjobb a középszerencse. (Közép- — Bolond, egy kbe kétszer ütközik ki
szer.) B. — — meg. D. — Csizmájában a kövecset
Legjobb a közepe. E. is

Legjobb a középrend. B.— elszenvedi. D. — Csizmájában követ

sem a
közepébl való a posztónak. (Ö sem elszenved. D, — Eb
is a követ is

a javából Ny. 18. — Ördög

való.) harapdálja, mikor az embert meg nem
ül
a szivén, a közepén. D.
ott is marhatja, B. — Egy bolond néha
Középszer. Hogy középszert olyan követ vet a kútba, hogy tiz okos
nyerj, nagyra iparkodjál. E. sem vonja ki. Sz. —
Egy bolond oly
Közkatonából lett tiszt rátartó- követ vet a kútba, hogy száz okos sem
sabb. D. vesziki. E. —
Egy követ fújnak. B.
Közlegény. Egy sem jó közlegény, — Egy követ fuj a szomszédjával. Ny.
ki ezredességre (kapitányságra) nem 4. —Egy követ hengerítenek. D. —
törekszik. E. Együtt fújják a követ. Elázott a malom-
Közmondás nem hazugszólás. D. kerék kövestl. (Részeg ember.) D. —
Közönséges (általános) nyavalyát Elég egy k
száz varjúnak. B. El- —
 — 476

veszett, mint kö a vizben. E. Ers — likat ver a kövön. Pázm. — Termé-

mint a márványkö. D. —
Ezer varjú ketlen fára senki követ nem hajit. E.
ellen elég egy kö. D. —
Égre követ ne — Tudja kö. S. — Tudja a kö, hol
dobj, mert fejedre —fordul. KV. jár. D. — Üsse kö. S. — Vizbe ne
Hangyanyom idvel megtetszik a kö- hágj, ha követ nem látsz. D.
vön. — Hol a kben
E, E. — voltál ? Kbástya, olyan ers. D.
Idvel az escsepp lyukat váj a köbe.
is Kfalaknak papol, D. — A pol-
D. — Inkább követ vágnék. E. — gárok egyezsége legjobb kfala a
Kerüli mint meleg követ. E. — Kemény városnak. B, —
Állandó mint a kfal.
mint a kö. D. — Két kö közül jön ki D. —Ers mint a kfal. D.
a D. — A
liszt. téged kvel dob,
ki Khíd. Bátor a khid alatt. E, —
dobd vissza kenyérrel. Szentir. — Bátor katona, ha a köhid alá juthat. D.
Kicsiny a csepp, de ha mindig hull, a Kmives. Isten mentse meg az
kben is lyukat váj. B. — Kinek üveg- embert kömivestöl, ácstól, részeges
bl van a háza, ne dobáldzék kvel. takácstól. Ny. 18. —
Luteránus cigány,
(Német.) S. — Ktemplomot is látott. kálvinista kmives, okos orosz, döglött
(Utazott.) Ny. 3. —Kágyi préposttá szamár —
ritkaság. S.
lett. (Pünkösdi királyság.) E. — Köböl KSÓ. Nem sok ksót esznek meg
is pénzt csinál. D. —
Könny a lágy együtt. (Össze nem ill házasok.) B.
követ faragni. (Jt nevelni.) D. Köre — — Sok ksót ettek meg egymással.
követ tett. E. —
Követ más ellen ne (Jól ismerik egymást.) D.
fújj, mert megárt. D. —
Követ vet nálá- Kszál. Állandó mint a kszál, D.
nál nagyobbal. M. —
Követ vet nálánál — Kszál a habok ellen, D. — Min-
nagyobbat. M. —
Kvé keményedett den ostrom ellen kszál. D.
nyak nem hajol. D. — Lábtántoritó Kszikla. Életrevaló ember még a
követ ne vess senki elé. D. — Magad- kszikla tetején is megél. B. Ere —
nál erösebbel követ ne vess, D. — a szive, kszikla a nyaka. D. Kigy —
Megmohosodott nagy követ hengerit. nyomát vizsgálja a ksziklán, D. —
D. — Mely követ sokszor hengerget- Kszikla a nyaka, D. Kszikla tete- —
nek, meg nem mohosodik. D. Min- — jén is elél. E. —
Ksziklának hízel-
den követ megmozdit. E. — Nagy kö kedik. D. —
Ksziklától fajzott. D. —
esett le szivemrl. E. — Nagy k Nehéz a ksziklába harapni. D. —
nyomja szivemet. B. — Nagy követ Nyakas mint a kszikla. D, Sok —
dob a kútba. (Nehéz dolgot kezd.) B. hangyajárás kell a ksziklán, még út
— Nagy követ hengerget. (Nagy mun- látszik rajta. D.
kába kap.) D. —
Nagy követ mozdit. Kvár. Állandó mint a kvár. D.
B. — Nagy követ mozgat. E. Nagy — — Ha Isten akarja, pókháló is kvár.
követ vetett a kútba. D. Nagy láb- •
— D. — Hol Isten riz, pókháló is kvár.
ütkövet (akadályt) gördített eléje. D. E. — Vitéz embernek pókháló is k-
— Nehéz a fenékkövet bolygatni. D. vár. D.
— Nehéz Istennel követ vetni. E, — Krajcár. Fogához veri a krajcárt.
Nehezebb a kvágásnál. E. Nem — (Fösvény.) Ny. 7. — Ha krajcár van
fél a veréb kbl faragott botos em- is szájában, nem ér egy pénzt. D. —
bertl. E. —
Okos nem ütközik két- Ha valaki egy krajcárral adós, meg
szer egy köbe. Ny. 19. — Olyan követ kell kérni ; ha egy kis pénzzel adós,
vethet egy bolond a kútba, hogy gond arra mindig görbén kell nézni. Sz. —
lesz tiz eszesnek azt kivenni. Pázm. Kecskét is kitolna krajcárért a sárból.
— Ráakadt kasza a kövecsére. D. — E. — magát, mint a hat
Kicsípte
Sok csepp követ — Sok csepp
váj. E. krajcáros Krisztus. Ny. 5. Krajcár- —
 — 477

ból lesz a forint.ME. Krajcáros — Krisztus köntösét is. Ny. 1. Isten —

gazdálkodás. S, —
Megfordítva adja, fia volt Krisztus, mégis szenvedett.

mint a székely a krajcárt. Ny. 1. — D. —Jobb a Krisztus fzte, mint a

Neki is három krajcár egy garas. E. Kristóf fzte. (Bor, sör.) B. Jól be- —
— Ritka krajcár piszok nélkül D. — vett a Krisztus vérébl. (Borból.) E.
Ugy megijedt, hogy egy krajcár sem — Kicsípte magát, mint a hat kraj-
maradt a zsebében. S. cáros Krisztus. Ny. 5. — Kinek Krisz-
Krakai. Vékony mint a krakai tus a barátja, könny annak üdvö-
cérna. E. — Kinek Krisztus a barátja,
zölni. Sz.
Krákog". A varjú a tölgyfán ö neki nem kárhozik az E. — Krisztus el.

krákogott. (Szerencsés.) D. — A varjú koporsóját sem rizték ingyen. M. —

is neki krákog. E. — Hogy a varjak Krisztus a részeg eltt. E. — is kitért
krákogjanak (Akasszák
feje felett. Krisztus palástját beinná. D. —
fel.) is

D. — Krákog mint a varjú. D. — Néha Krisztust letagadná a keresztfáról. is

a varjú elég szépen krákog. D. —

is — Megrázta, mint Krisztus a var-
S.
Ugy krákog a varjú, mint az anyja. D. B. — Megverte, mint Krisztus a
gát.
— Varju-húst sem mégis krákog. vargát. ME. — Mi köze Krisztusnak
evett,
D. — Varjú tud néha ékesen
is Béliállal KV. — Molnárrá kö- ? lettél,

krákogni. K. vesdi Krisztus vagy. kövesdi.) Sz. (L.

Kredo. Bejutott, mint Pilátus a — Velem nem tesz ö ugy, mint Krisz-
krédóba. ME. — Belejött, mint Pilátus tus urunkkal. (Nem trök mindent.) el

a krédóba. B. Ny. — Szorul, mint Jézus Krisztus 4.

Kréta. Duplán fog a krétája. ME, a hidon. Ny. 22. — Ugy mint tartja,
— Duplán mint a kocsmáros
fog, rác a Krisztust. (Ügyetlenül.) E, —
krétája. — Felirom fekete krétával Vénebb mint a becsei Krisztus. Ny. 22.
S.
a kéménybe. — Hiba van a kréta
S. Krokodilus-köny. E. Krokodi- -
körül. Petfi. — Krétával kell a falra lus-könyeket hullat. S.
Írni. S. — Nem fog a krétája. S. Krónika. Errl hallgat a krónika.
Krézusnál gazdagabb. D. ME.
Krimi tatárnál átkozottabb. D. — Krumpli. Egy krumpliért nem old-
Krimi tatár. ML. — Krimi tatár fajta. meg a zsákot. Ny. 6. — Édes, kedves,
D. — Krimi zsidó. (Csaló.) E. krumpli leves. (Tréfás szerelmeske-
Kripta kulcsát keresi. (Vén.) D. dés.) Ny. 5. — Feszit mint a két
Kristály. Tiszta mint a kristály. D. krumpli egy zsákban. Ny. 1. — - Krum-
Kristóf. Jobb a Krisztus fzte, plit herél.(Oldalán szedi ki, lop.) Ny.
mint a Kristóf fzte. (Bor mint a sör.) 12. — Nekiszokott, mint sváb a ftt
BSz. —
Jobb a Krisztus fzte, mint a krumplinak. Ny. 4. —
Se jó, se rossz,
Kristóf melegítette. D. Sokszor el- — mint a krumpli. Ny. 8. Se jó, se —
mondta Kristóf imádságát. (Sok pénze rossz, mint a krumpli-leves. Ny. 6. —
van.) D. Se jó, se rossz, mint a sült krumpli.
Krisztus. A szegényért is meghalt Ny, 6. —
Szapora mint a rakamázi
Krisztus. D. — Beinná a Krisztus kön- krumpli. E. —
Ugy szaporodik, mint
tösét is. — Búcsúzzék tle a
B. el a rakamázi krompér. Ny, 7
Jézus Krisztus. — Ebadta pap-
E. Kuckó. Egész nap a kuckóban. D,
szolgája, még ö is pofonvágta a Krisz- — Egy a kuckó a kemencével. (Férj
tust. Sz. — Eladná a Krisztus kopor- a feleségével.) Ny. 8. Egy kuckóba —
sóját is. KV. — Elfogyott a Krisztusa. bújnak. D. —
El lehet vele egy kuc-
(Pénze.) S. — Elinná a Krisztus pa- kóban élni. B. —
El lehet vele egy
lástjáról a csattot. E, —
Elköltené a kuckóban hálni. D. —
Kuckója vára,
 —
478 —
tetüje tábora, D. — Megn a lány, ha Kukutyin. Elmehetsz Kukutyinba
kuckóban tartod is. Ny. 2. — Mindig zabot hegyezni. Ny. 3. — Elmehetsz
kuckóban ül, még sincs otthon. (Esz- Kukutyinba zabot hegyezni, jeget
telen.) D. aszalni. Ny. 12.
Kucorogj; mint Komolló mellett a Kukucskál, mint az Eperné ke-
menykö. Ny. 9. nyere a sutban. Ny. 3.
Kucsma. Kivetették a molyette Kulacs. A kezetek a kulacson, a
kucsmáját. D. —
Kucsma nem kal- szemetek a kalácson, kár Ácson, a
pag. D. —Molyette kucsma. D. — karácson. (Prédikáció Ácson, Gyr
Nem ér egy molyette kucsmát. D. megyében.) Sz. —
Borkulacs. (Része-
Kudarcot vall. B. ges.) D. —
Cifra kulacs, veres bor,
Kuhit kap. (Rászedték.) E. — mi ránk is kerül a sor. Ny. 5. Föl —
Mondj kuhit. (Add meg magadat.) M. sem veszi, mint Visontai az üres
KufáP. Els kufár után megy fel kulacsot. E. — Itt a kulacs, itt igyál.
a tojásnak az ára. D. E. — Kap rajta, mint Cibaka kulacson.
Kukac. Enné meg a kukac, nem is D. — Kap rajta, mint Cibak bátya a
másra való. D. —
Ha nagy volt is a kulacson. B. — Kotyog mint a félig
kukaca, de kicsiny a legye. D. teltkulacs. — Szrös mint a kulacs.
S.
Kukacos szalonna és büdös vaj S. — Vérit vették a kulacsnak. E. —
egybeillenek. KV. Két kulacsos. E.
Kukkan. Meg se kukkan. E, — Kulcs. A kriptának kulcsát keresi.
Nem is kukkan. E. (Vén.) D.— Arany kulcs minden ajtóba
Kukkot sem mond. M. — Egy — Beadta a kulcsot. (Meg-
beillik. S.
kukkot sem szól. D. bukott.) — Egy kulcscsal élnek. D.
E.
Kukoricát foldoz. (Utána vet, hol — Ellopták a turbát de (táskát),
kimaradt.) Ny. 1. —
Hozzak-e kuko- nálam a kulcsa. M. — Kilenc kulcsa,
ricát ? (Nem boldogul a számvetéssel.) pince kulcsa. — A kulcs lyukán
S. is

E. — Nem leviért fzik a kukoricát. kirepül a szó. Ny. — Nem minden2.

D. — Nempattogósabb a tzben a kulcs nyit meg minden D, — ajtót.

kukorica. D. —
Nem tudtuk még ak- Nincsenek otthon, a kulcsot is elvitték.
kor mi a kukorica. (Régen volt.) D. (Nem adnak kölcsön.) E. Prókátorok —
Nyikorog mint a kukorica-malom. D. szája arany kulcscsal nyilik. B. —
-- Szem kukoricán is levágják a disz- Szived kulcsát másra ne bizd. D.
nót. (Kis csalogatással is veszélybe Kulcsár. Rossz boros kulcsár az,
dönthetni.) E. —
Teszi magát, mint ki szomjan meghal. KV. —Szakácscsal,
két cs kukorica egy zsákban. (Rá- kulcsárral nem jó haragot tartani. K.
tartós.) Ny. 2. —
Kukoricaföldn ntt — Télben két szakács egy kulcsár,
a feje. (Tökfej.) Ny. 2. Ugy néz — nyárban két kulcsár egy szakács. E.
ki, mint a kinek kukoricaföld nem Kullmáz. (Kocsikenöcs.) Fekete
jutott. Ny. 14. mint a kulimáz. D.
Kukoricázott vele. (Ingerelte.) Kullancs. Belédesbele bujt, mint
Ny. 5. kullancs a brbe. D. Ragad mint —
Kukorlkol. Eljön a hajnal, ha a kullancs. B. —
Ragadós mint a
nem kukorikol is a kakas. D. — Kuko- kullancs. D. —
Ritka bárány kullancs
rikol mint a kakas. D. nélkül. D.
Kukó. Se kukó, se pirse nem lett Kullog". Farkast emlegetnek, a kert
belle. D. alatt kullog. Sz. —
Farkast emleget-
Kukta. Megszokta, mint barát nek, a kert mellett kullog. KV. —
kukta a szenyet. D. Kullog mint a farkas.(Leskelödik.) Ny.
 ;

— 479

10. — Kullog mint a farkas a kert szóbeli asszonynyaltársalkodik, hamar

mellett. D. —
Kullog, mint a ki epret kurafi név ragad rá. K. — Olcsó mint
szed. D. —
Lassan kullog, mintha a kurafi. D.
epret szedne. KV. —
Rossz hir szár- Kurd. Elmehetsz Kurdra búcsúra.
nyon jár, a jó alig kullog, E. Róka — (Nincs se temploma, se búcsúja.) S.
módra kert alatt kullog. E. Kurjongat mint a bécsi csirkefogó
Kun. Biztos mint a kunkötés. E. az utcán. B.
— Kunkötés. (Ers. D. —
Hamis. KV. Kurta. A ki délig kurta, délután
— Gordiusi. Decsi.) —
Elkölt a kun is az lesz. E. —A ki délig kurta, dél-
a Körösön. (Nincs baj.) KV. — Kun után sincs farka. (Ki milyen ifjú korá-
jMiklós kertjébl éldik. (Piacról ban, olyan vénségében.) Ny. 7, Eb —
—
Ugy sétál, mint a
nincs kertje.) B. ura kurta, (Nekem nem parancsolsz,)
kunok ebe a homokon. (Büszkén.) D. —Hamar mise, kurta prédikáció,
Decsi. — Kun
László szekere. (Nyo- hosszú kolbász. D, —
Higye a kurta.
mor.) Sz. —Kun László szekerére (Kutya.) KV. —
Kaparj kurta s leszen.
szorult. (Elszegényedett. Kun László KV. — Kapálj kurta, neked is lesz.
idejében oly nagy volt a szegénység, KV. — Kapálj kurta s leszen. Sz. —
hogy a paraszt ló helyett maga húzta Kaparj kurta, lesz poltura. B. Ka- —
taligáját.) Sz, — Csikorog mint a Kun parj kurta, pénzed lesz. B. Képes —
László szekere. S. (lehet) hogy kecske, mert kurta a farka.
Kunyhó. (Gunyhó.) Alacsony kuny- E, — Kurta az élet, de a nyomorúság
hóból is támad nagy ember. E, Bár — hosszúvá teszi. D. —
Kurta farsang
szalmás legyen is kunyhód és füstös után negyvennapi böjtre fogták. D. —
is, jobb más palotájánál. Sz. Bolhás — Kurta kocsma. B. —
Kurta már a
mint az elhagyott kunyhó, D. Jobb — város bikája. D. —
Kurta mint a ba-
magad kunyhója más palotájánál, E, rát-gatya, D. —
Kurta mint a francia
— Szomorú mint a megszedett szl- haj. (Régi idben rövidre nyírták, pa-
ben az elhagyatott kunyhó. D. Ugy — rókát hordtak.) D. —
Kurta mint a
néz ki, mint szüret után a kunyhó. gyiklesö. D. — Kurta mint a huszár
Ny. 6. —
Tulajdon kunyhó jobb a más mente. D. — Kurta mint a kigyó. D.
palotájánál. D. —
Ugy áll a szád, mint — Kurta mint a kutya. D. Kurta—
szüret után a kunyhó. (Szomorú.) mint a nyúl farka. B. —
Kurta mint
Ny. 13. a pöndöl, D, — Kurta mint a szegedi
Kupa. Akármiért sem adna egy szoknya, D. — Kurta mint a szeremlei
kupa bort. D. —
Egy pénz ára sza- szoknya. (Szeremle Pest megyében,)
tyorért két kupa áldomás, D, Ez — Ny, 12. — Kurta nemes. (Hétszilvafás.)
is ivott a kupai kútból. B, Hahogy — B. — Kurta zsák hamar felfordul. D.
három a tánc, három a kupabor is. — Kurtának (kutyának) kurta akölyke,
D. — Kupáját sem öbliti meg, fél, hogy Ny, 2, — Mérges mint a kurta kigyó.
vize elfogy. D, — Meg lehet fejni egy E, —
Minél kurtább, annál kutyább.
kupa bor mellett. D. — Nem isszák D. — Ne
arra, kurta, a búzába, D, —
a mérget fakupából. D, — Pogány Nem egy ebnek kurta a neve, B, —
lesz egy kupa borért. D, — Tele kupa, Nosza eb után kurta, KV, Rajtaér- —
(Részeg.) D, jük kurtát, Ny, 2. —
Tarkán kurtát
Kupaktanács. E, —
Vén kupak. D, cserélt, (Eben kutyát,) D, —
Vén leány-
Kupi. Jár a nyelve, mint a kupi nak mindenkor kurta a farsang. D.
malom, E. —
Jár a szája, mint a kupi Kurtán- furcsán. Ny. —
Néha kur-
malom, D. tán lát az ember, D,
Kurafl. Beste kurafi, ML. Ki — Kuruc id. E. — Kurucvilág. E.
 —
480

— Kurucvilág régen volt. B. — Sza- bl is ugat. B. —

A kutyák között is
ladj kuruc, jön a labanc. D, — Szaladj szép volna a békeség. D. A kutyó —
kuruc, jön a német. E. (kis kutya) sem mindjárt kutya. D. —
Kurutyol a hvösön, (Tolvaj a A legjobb kutyának alig jut valami a
börtönben.) D. bocskortákból. D. —
A megnyálazott
Kurva. A ki süket, bolond is, a ki koncot nehéz a kutya szájából ki-
részeg, kurva is. Ny. 4. — A kurvát venni. D. — A mely kutya egyszer át-
ha szembeköpik, azt mondja, hogy úszsza a Dunát,többször is átúszsza az.
esö esik. Ny. 8. —
Addig tart, mint
—
Ny, 6. —
Mely kutyának veszett nevét
—
.

a kurvaasszony jámborsága. Ny. 2. költik, el kell annak vesznie. E.

Búsul mint a tt kurvanya után. D. — A mely kutyát éri a kö, az rivanik
Ha becsületes asszony nincsen, kurvá- el, K, — A nagyhét kutyagyötrelem,
val is eltáncol az ember. Ny. 10. — (Böjt.) D. — A szomszédék kertje
Ha én egyszer meghalok, kurvanya a alattBodri kutya szörnyen ugat. Np.
világnak. K. —
Ha sok a mogyoró, — Az embert hordozza a ló, eteti az
sok kurva lesz. E. Kinek kurva a — ökör, ruházza a juh, védelmezi a
leánya, sok veje van annak. B. — kutya, követi a majom, megeszi a
Kurvabarátság, marha szaporaság ha- pondró, D. —
Az öreg a kutya. E.
mar oda van.B. — Kurva volt a bábája. Az se kutya. E. —
Azt sem mondotta :

E. — Kurva és kurvások hamar meg- eb-e vagy kutya? D. Addig játszik —

alkusznak egymással. KV. Kurva— az eb, mig kutyó a neve. (Fiatal.) D.
szerencse. E. — Kurvanyád Bécsbe. — Addig vadászott, mig magát is

D.— Kurvatartás tékozlással B. — Akad csontra

jár. megették kutyái. E.
— Kurvának, bábának szabad kutya. — Akár fehér, akár fekete,
éjjel S.
B. — Maradt volna kurvanya-
járni. elég hogy kutya. D. — Akkor a kutya
ban. D. — Már jókor kurvaságra kutyó D. — Akkor a
áll is volt. (Fiatal.)
a szeme. Decsi. — Nagy szomorúság mi kutyánk még kutyó E. — volt.
kurvás vénet E. — Nekiesett,
látni. Alattomban maró kutya. D. — Alább-
mint a kurvanyának. Ny.
tót — való a pondrós kutyánál, D. — Annyi
1.
Ökleld csákó, kurvaasszony ha mint a kurta kutya. D. — Annyi mint
lovát,
Isten vagy.
fia csákó.) K. — Örül
(L. a tarka kutya. D, — Atyafia a kutyá-
mint a kurvanyának. B. — Ritka
tót nak. E. — Azért verik a kutyát, hogy
falu, kiben kurva nincsen. D. — Ré- a kutyó tanuljon. D. — Álmos mint
szegség, kurvaság együtt járnak. K. a kutya. D. — Asitozik mint a kutya
Kuszi pajtások. S. a pozdorján. — Átesett rajta S, (a

Kutya. A hamarkodó kutya vak dolgon), mint kutya a kerten. Ny. 5.

kölykeket fiadzik. D. — A délig — Átesett mint Kardos kutyája a

ki
eb, kutya az délután Ny. 16. — A kerten. (Vége.) Ny.
is. - Átússza mint 2.
ki délig kutya, délután Ny. kutya a Dunát és megrázkódik. E. —
is az. 8.
— A koncot a kutya fiának se adja. Bárcsak azt kérdezte volna: eb vagy-e
E. — A koncot kutya a fiának se en- vagy kutya. D. —
Behúzta a farkát
gedi. D.— A koncot nem el ejti nyá- mint az idegen kutya. Ny. 8. Be- —
lazatlan kutya. —
kutya -csak
D, A kapta mint kutya a legyet. (Mohón.)
kutya, ha tízszer átúszsza is a Dunát. E. —Belejön mint kis kutya az uga-
E. — A kutya egy koncért a prédi- tásba. Ny. 6. —
Belegyün mint kutya
kációt is elhagyja. D. — A kutya, ha az ugatásba, Ny, 9. —
Benne van mint
asztalra húzod is fejét, asztal alá bú- kis kutya az ugatásban. (Sokat beszél.)
vik. D, — A kutya nem ette meg a Ny. 13. — Bizik benne, mint kutyá-
telet. Ny. 24. — A kutya néha jókedv- ban a nyúl. Ny. 4. —
Bolhás mint a
 481

kutya. D. — Botból beretva, kutyából Ugat.D. —

Elment világra, mint a
szalonna, S. —
Búsul mintha elkapta Hurányi kutyája. Ny. 3. —
Elszaladt
volna kenyerét a kutya. E. Cicának — mint a Dürg kutyája. (Sohse jött
macája, kutyának ebatyafisága. Ny. 6. vissza.) Ny. 8. — Elszaladt a kutya
— Csak addig nem úszik a kutya, a lánccal. S. —
Elszéledtek mint az
míg hasa nem éri a vizet. Ny. 8. — ütést^ halló kutyák. D. — Elveti ma-
Csak eb a kutya. D. Csak eb a — gát, mint juhászkutya a homokon. D.
kutyával haraghatik össze. D. Csa- — — Elvitte a kutya a pecsenyét. S. —
varog mint a falusi kutya a nagy vá- Esend az ember, mint a fakutya.
rosban. E. —
Deszka kapu, nagy kutya, (Csigra, gyermekjáték.) E. —
Ez bi-
a jó gazda. Ny. 3.
ott lakik — Dörmög zony kutyadolog. D. —
Ez se kutya.
mint a fazekas kutyája. S. — Dugába S. — Érti a kutyát a karóhoz kötni,
dlt, mint az iványi ember kutyája. Ny, 8. — Farkát csóválja mint a
Cz. —
Eb a ki bánja, kutya a ki szánja. kutya, S, —Fáj rá a foga, mint a
D. — Eb a kutyának soha nem hizel- kávási kutyának az árpa ganicára, Ny.
kedik. D. — Eb a kutyát könnyen meg- — 2. Fáradt vagyok mint a kutya. Np,
ismeri. D. — Eb a kutyával egy alomba, — Fázik mint a kutya. E. —
Fejes
nem egy járomba D. — Eb a illenek. kutya, nyakas eb. D. —
Fehér kutya,
német kutya nélkül. D. — Eb anyá- nyakas eb. E. —
Fekete kutya, tarka
nak kutya a leánya, D. — Eb anyá- eb, mind egy ördög. D. —
Fentartja
nak kutyó a leánya. D. — Eb apá-
is fejét, mint a szállási kutya, mikor a
nak kutya B. — Eb
fia. kutya fél, fél, tejes fazékon megütötték az orrát. D.
mig az ipám, napám Np. — Eb — él. fél, Feszit mint a falusi kutya a flasz-
kutya mig az öreg ipám
fél, Np. él. teron. Ny. 22. —
Feszit mint a pozso-
— Eb kutya'
fújja, D. — Eb járja. nyi kutya Nyitrában. Ny. 5. —
Feszit
fújja nótáját, kutya járja táncát. D. — mint a tatai kutya a jégen. Ny. 5. —
Eb marad a kutya mindenkor. D. — Félénk kutyának hasa alatt a farka.
Eb sógor, kutya koma. D. — Eb után — D. Félénk kutya többet ugat mint
áll a kutya. (Rossz után rosszabb kö- mar. D. — Forog mint a harangozó
vetkezik.) D. — Eb után kutyát állit, kutyája. Ny. 9. — Gazdád nagyobb
D. — Eb után ugat a kutya, D. —
— Gazdá- kutya, mégse ugat. Ny. 4.
Eb vagy — Eb vagy kutya, jáért a kutyát megbecsülik. Ny, 22.
kutya. ME, is

mindegy D. — Ebek a kutyák.

tatár, — Gazdának, kutyának kint a helye,
D. — Eben guba, mind egyforma, mind Ny, — Ha a kutya árnyékhoz kap, 4,
egy kutya. Ny. — Eben kutyát cserélt.
1 . a koncot. D. — Ha a kutya b- elejti
ME. — Ebendes kutyándes. D. — Eb- rére eleve innának, elkevélykednék.
kérdinek kutya a D. — Eb- E, — Ha a kutya meg nem marhatja
felelete.
lábon, kutyakezen D. — Eb mun- az embert, a követ rágja. D. — Ha a
jár.
kának kezdje a kutya. D. — Ebszolga, kutya megvesz, elhagyja a házat. E.
kutya gazda. B. — Ebül kutyául — Ha a kutyából egyet megütnek,
is,

is,komondorul D. — Egy kutya. széjjel mennek, a disznók pedig össze-

is.

(Mindegy.) — Egy se becsületes röfögnek. D. — Ha a kutyák szólaná-

S.
kutya, a ki a mit megeszik, kiokádja. nak, a kutyók sem ugatnának. D. —
(Nem titoktartó, nem becsületes.) Ny. Ha a kutyának oly szarva volna, mint
24. —
Egyél csak, nem sajnálom, mérge, sem maradhatna meg
senki
úgyis a kutyának adjuk. S. Egyik — tle. D. —
Ha a kutyára hagynák, egy
eb, másik kutya. D, Egyik kutya, — legyecske sem lenne a világon. D, —
másik eb. E. —
Eleget tesz a kutya Ha egyszer a kutya megkóstolta a
kötelességének, ha nem mar is, hanem marhabelet, a húst sem hagyja abba,
Margalits E. : Magyar közmondások. 31
 !

482

D. —Ha kutyával játszol, bot legyen Jó az eb, csak a kutyák rosszak, hogy
kezedben, D, —
Ha él, az urának, ha meg nem ették. D. —
Jó helye van,
vész, a kutyának, (Malac) Ny, 3. — mint a kutyának a talicskában. Ny. 19.
Ha jó volna, a kutya is megenné, Ny, — Jó kutyát is házalóvá lehet tenni,
7. — Ha kend ember, más se kutya, ha mindig huritják. Ny. 2. —Jku-
— Ha marad, gazdának, ha vész, ku- tya haza jár, S, —
Jobb az él kutya
tyának, Ny, 6, —
Ha marad, gazdá- a holt oroszlánnál, D. — Jólesett neki,
nak, ha döglik, kutyának. Ny, 3. — mint az öreg kutyának a vaj alja. Ny.
Ha nincs kutyád, ugass magad. S. — 5. —Jól van dolga, mint kutyának a
Ha zacskóba kötné eszét, megenné a karó közt. Ny. 8. —
Jóllakott mint
kutya, (Hájfejü, ostoba,) E. — Habzik dobi kutya a löki piacon. (Kidobták,
a szája, mint a veszett kutyának, D. meglökdösték.) Ny, 6. —
Jót lökött
— ílabzsolja a levest, mint a kutya, rajta, mint a szentesi emberen a hosszú
Ny, 12, —
Hadd morogjon kutya, kutya. (Szép kutyáját eladta s ugy
csak meg ne harapjon, E. Hadd— fizette adóját.) Ny. 5. —
Kapkodja
ugasson a kutya, csak meg ne harap- mint a kutya a legyet. E. — Kari-
jon, Ny, 8, —
Halad mint Komlós ku- kába fekszik, mint a kutya. (Összehú-
tyája a homokban. (A köszörs kutyája zódva.) Ny. 2. —Karó közé szorult,
nehezen halad a homokban.) Ny 1, mint a kutya. E. —Kedvez, mint Csóti
— Halál kutyái ugatnak ki belle, a kutyáinak. Ny. 8, —
Kenyerét a kutya
(Köhög.) K. — Hamarább ugatja meg elkapta kezébl. D. —Kevély ember-
a kutya a szegényt, mint a gazdagot. nek, sima szr kutyának szenvedni
D. — Hamarább utóiérik a hazug kell. (A hiu hidegben is könnyedén
embert, mint a sánta kutyát, D, — öltözik.) Ny. 12. — Kezébl kenyerét
Haragos mint Balázs Márton kutyája nem kapja el a kutya. (Fogoly.) E. —
Szigeten. Ny. 18. —
Harangoz a pap Kés a vén kutyát szelídíteni. S. —
kutyájára. (Lógatja, lóbálja lábát.) Ny. Késre bánja a kutya, hogy kilencet
22. — Harapós kutya nem ugat. Ny. fiadzott. D. —Ki kutya a templomból
2. — Harapós kutyának goromba gaz- E. — Ki kutya, gazda. (Kint a helye.)
dája, Ny, 2, —
Hányja a farát, mint Ny. 23. — Ki kutyával hál, bolhásán
a torbamenö kutya, Ny. 9. —
Hány- kel fel. D. —Kiadóit rajta, mint Ta-
szor kellene megpirulni a kutyának, labér a kutyáján. Ny. 6. — Kikönyö-
ha orcája volna. E. —
Hess légy, ne költ, mint a kabai kutya a garadra.
szállj rá, tarka kutya szarja rá. (Ké- Ny. 4. — Kiment a sodrából, mint a
nyes.) Ny. 7. —
Heves kutya vak kutya a pitvarból. Ny. 5. —
Kipróbálta
kölykeit hányja. E. —
Hívatlan kutyá- mint Budai Laci a kutyát. Ny. 2. —
nak coki a neve. Ny, 13. —
Hogy a Kis embertl a kutya se fél, D. -^
kutyák veszekedjenek koncain. D. — Kis kutya is pozdorját keres. D. —
Holdat ugatja a kutya. S. —
Hortyog Kis kutya, nagy konc, D, —Kis kutya,
mint a zsigorás kutya. Ny. 1. Húz— nagy kutya, nem ugat hiába, Np, —
mint a köszörs kutyája a homokban. Kis kutya többet csahol, S. — Kis
S. — Hü mint a kutya. S. —
Hség kutyától a macska se fél, D. ••
—
Kis
csak a kutyához illik. ML. —
Idegen kutyától sem félnek, mig nem harap.
kutyának lába közt a farka. Ny. 10. Ny 5. — Kitesz akármin marakodó
— Ily idben kutyát sem kell kiverni. kutyán. D. — Kitett magáért, mint
S. — Irigy mint a kutya. D. Iri-
^
^

— Táci kutya az uráért. D. — Kitört

gyebb a kutyánál. E. —
Izzad mint a belle a kutya természet. S. —Kiva-
köszörs kutyája a homokban. Ny. 12. gyori, mint kutya ikra a hóból. (Rá-
— Jár mint a gazdátlan kutya. S. — tartós.) Sz. —
Kivitte a kutya a kana-
 •• • •

— 483

át. (Ny. 14 : kikosarázták. Ny. 7 : nem nem eszi meg a maga fiát. Ny. 4. —
szívesen látott vendég.) — Koldus Kutya nem hagyja el az ugatást. E.
—
•

kutya, se étke se lazsnakja. (Fekv- Kutya néha jókedvébl is rágódik

helye.) D. — • Komotizál mint a mé- a csonton. D. —
Kutya néha jókedvé-
száros kutyája a napon. (Lusta.) Ny. bl is ugat. D. Kutyaparancsolta—
1. — Koncon vesznek össze a kutyák. — hitvány cudarja, D, Kutya sem
D. — Korpád legyen elbb, semmint — szereti, ha az orrát verik. D. Kutya
kutyát tartasz. D. — Koslat mint a sem teszi be maga után az D. ajtót.

falu kutyája. Ny. 17. — Koslat mint — Kutya se ugatja. Np. — Kutya se •

a kutya. D. — Kóborol mint a gazdát- venné az orrára. D. — Kutya után fel

lan kutya, — Könny a kutyának ugat a kutya, ha nincs oka. D. —

S. is

ugatni. Ny. — Könny a láncolt ku- Kutya után ugat a kutyó. D. — Kutya
1.

tyával békét tartani. D. — Kurta mint után üget a kutyó. E. — Kutya sintér
a kutya. ü. —
Kutya a farkassal össze
- keze közül nem szabadul. Ny. 6, —
nem szövetkezik. D. Kutya a maga — Kutya szokott gyalog járni. S. — Ku-
visszhangját is megugatja. D. Kutya — tya természet. D, — Kutya van a
apának eb a fia. D. Kutya ábrázat- — kertben. (Baj.) B. — Kutyába se ve-
ból nem válik orca. D. Kutyaba- — szem. S. — Kutyában a fogvicsoritás
rátság, marhaszaporaság hamar oda is nevetés. D. — Kutyából nem lesz
van. E. —
Kutya cimbora. D. — Ku- szalonna. KV. —
Kutyának az ember-
tya el nem hagyja az ugatást. B. — sége is kutya. S. Kutyának csak —
Kutya gazda, eb szolga. E. — Kutya eb a kölyke. B. Kutyának els —
gyomor a csontot is megemészti. D. kölyke. D. —
Kutyának sem jó az
— Kutya gyomornak pacal afótja. D. els kölyke. D. Kutyának, gazdá- —
— Kutya ha más nincs, aholdatugatja. nak kint, asszonynak, macskának bent
D. —
Kutya, ha meg nem eszi is a a helye. ME. —
Kutyának kutyó a fia,
dögöt, köriheveri. D.
legalább — kecskének gedö. D. Kutyának leg- —
Kutya-hazugságnak eb a hitele, D. — kedvesebb falatja a dög. D. Kutyá- —
Kutya hit. D. —
Kutya is dombra nak njjön a f, ha kidöglenek a lovak.
szarik. (Gazdag gazdagodik.) E. — B. —
Kutyának se jó az els fia, E,
Kutya is a szegényt hamar megugatja. — — Kutyának se kell. B. Kutyánál
D. ~ Kutya is fél— Ku- az egres. (Hetvenked visszautasítása.)
a bottól. D.
tya füvet eszik, mikor beteg. E, —
is Ny, — Kutyánál a nemesleveled. 2.
Kutya haragszik az orráért.
is — E. — Kutyát Sz. — Kutyát
E. fogott. is

Kutya meghugyozza, kinek pénz kár kiverni a házból. E. — Kutyát

is

nincs a zsebében. E. — Kutya kapni, csak korpa legyen. (Ha rossz

is

megugatja. E. — Kutya megvesz a cseléd távozik.) Ny.

is — Kutyát ver- 9.
jólélésben. E. — Kutya melegedne tek ezen a helyen. (Szerencsétlen
is hely.)
a tznél, ha orrát nem D. — E. — Kvittek vagyunk, mint az aszta-
féltené, -

Kutya rászokik a csirkére. D. —

is los a kutyával. — Láncolt kutya S.
Kutya szokásból ugat. D. — Kutya
is csak azt marja, a hozzá D. ki közelit.
köröm. (Haszontalan dolog.) D. — — Leforrázott kutya az estl is fél.

Kutya kötelessége. — Kutya kutyá- D. — Leforrázták mint a kutyát. D.

S.
val, guba gubával. Ny, — Kutya — Legénykedik mint a
2. • kutya • falusi
lakodalom. D. — Kutya-macska ba- a városi kövezeten. Ny. — Legjobb 6.
rátság. ME. -— Kutya martalék. D.— kutya, melynek szeme legutoljára nyí-
Kutya meg az anyja. (Tréfás károm- D. — Lendit valamit, mintáz ud- lik.

kodás.) — Kutya meg az ur nem vari kutya. (A gazda megkente a há-

S.
csukja be az Ny. — Kutya mot, a kutya megrágta.) Ny. 11. —
ajtót 3.

31»
 — 484

Lesz még a kutyára dér. Ny. 5. —

— Mulat mint Bodorék kutyájuk
5. a
Lót- fut mint a kutya égzöngésben. Ny, a kútban. helyzetben
(Szorult van.)
5. — Lusta kutya istállót keres. D. — Ny. — Nagy kutya sem
1. fel veszi,
Macskával a kutya is összeszokhatik. ha kutya megugatja, Ny.
a kis — 9.
D. — Maga ugat a gazda, ha kutyája Nagy ur és kutya után teszik be az
nincsen. Ny. 8. — Magad uram, ha ajtót. E. — Ne higyj a szádnak, mint
szolgád nincs ; magad ugass, ha az éh kutyának. D. — Ne legyetek
kutyád nincs. Ny. 24. — Magyar ökör, mint a kutyák, hanem mint a disznók.
német kutya, oláh disznó. (Ki mit (Bajban tartsatok össze. A kutyák
szeret.) D. —
Magyarnak a kutyája szétszaladnak, ha valaki egyet megüt
se veretteti magát örömest. D. Mar — közülök, a disznók összeröffennek.) E.
a jó kutya herregetés nélkül is. Ny. 4. — Ne légy háj, mert elkap a kutya.
Mar mint a kutya. D. —
Marakodás, (Ne légy engedékeny.) S. Nem árt —
kutyaszokás. ME. —Marakodik mint a kutyának. (Nem kell sajnálni.) S. —
a kutya, D. — Megbánta, mint a mely Nemcsak egy kutyának neve Fari, D.
kutya kilencet fiadzott. E. — Meg- — Nemcsak egy kutyát hivnak Sajó-
bánta, mint a mely kutya kilencet nak. Ny. 1. —
Nemcsak egyszörü
kölykezett. Ny. 8. —
Megderekalták, kutya van a világon. Ny. 1. Nem —
mint a kan kutyát. E. —
Megette a csak egy tarka kulya van a világon. E.
kutya a hájat. (L. háj.) E, Megette — — Nemcsak egy vörös kutya van a
a kutya a nemes levelét. S- Meg- — világon, D. — Nem jó sódar-ör a kutya.
hasad a szive mint a ricsi kutyának. D, — Nem
kapja el kenyerét a kutya.
(El nem érhette a rácsra száradni ki- (Börtönben van.) E. Nem kell a—
tett túrót. Ricse bodrogközi falu.) E. mészáros kutyának korpa. D. - — Nem
— Meghúzza magát, mint a lucskos lesz kutyából soha szalonna, ha meg-
kutya. S. —
Megölte mint Gányó a pörzsölik is. D. — Nem mind kutya,
kutyát. Ny. 3. — Megszokta bolha a a mi ugat. D. — Nem szokás a kutyát
kutyát, D. —
Megszokta mint kutya a megpörzsölni. D. — Nem vagyok senki-
tengelynyalást. D. —
Megszorult mint nek a kutyája, engem ne üssön-verjen
a kutya a karó közt, E, Megtámad — senki. Ny. 5. — Nem veszi el a kutya
mint a mérges kutya. D, Megtisz- — a kenyerét, (Tömlöcben van.) Ny. 14.
telte, mint a kutya a verem tetejét. Ny. — Nevet mint —a boltos kutyája. B.
14. — Mely kutya a Dunát átúszsza, Néha elhányt ebkölyökböl a válik jó
tengerre vágyódik. S. —
Mely kutya kutya. — Nincs parasztnál
D. a
megharapta, meggyógyul annak szré- kutyább. Ny. 11. — Nincsen kutya
vel, D. — Mely kutyát meg akarnak Szent-Pálon, mind megették a nyáron.
ölni, veszett nevét költik. D. — Mezit- S. — Nincsen oly vén kutya az egész
láb jár mint a kutya. S. — Mezítláb városban. D. —
Nyalakodik mindenütt
jár,mint a Botka kutyája. Ny. 22. — mint a kutya. (Szemtelen.) D. Nyug- —
Mérges mint a kutya D. Mig a — hatatlan mint a kutya seggiben a savó.
kutya szarik, elfut addig a nyúl. K. E. — Nyújtózik mint a kutya a poz-
— Mig korpa van, akad kutya, E. — dorján. S. —
Odakönyököl mint kutya
Minden embert megugat, mint a mér- a garádjára. E.— Oda szarik a kutya,
ges kutya. D. —
Mindig nevet, mint a hol nagyobba rakás. (Gazdagnak
fakutya az oltáron, D, — Minél kur- szolgál a szerencse.) Ny. — Olyan 8.

tább, annál kutyább. D. — Mint neve- urasán fekszik, mint a kutya a sza-
lik a kutyát, ugy veszik hasznát. D. kajtóban. Ny. — rizkedjél az alvó
6.
— Mozog mint a bolhás kutya. Ny. 1, kutyától. E. — Örül a kutya, ha köly-
— Mulat mint a kutya a kútban. Ny. keit D. — Örül kutya a konc-
látja.
 : '

485

nak. D. — Örvvel ers a kutya, D. — rokba szorított kutya. E. Tele van —

Pad alá szokott kutyának, ha fejét huncutsággal, mint a kutya bolhával.
asztalra húzod is, a pad alá vonja. D. B. — Téli kutya, nyári menyecske.
— Pénz beszél, kutya ugat. Ny. 13. Ny. 5. — Ténfereg mint a gazdátlan
— Pondrós mint a döglött kutya. D. kutya. S. — Több fekete kutya van a
— Rakja a szépet, mint a bécsi kutya, világon. S. — Több tarka kutya van
(Henceg.) Ny. — Rátartja magát,
7. a világon. B. — Ugat a kutya, de a
mint Adorján kutyája. (Elkel
az szél elhordja. D. — Ugat benne a ha-
család.) B. —
Rávárják a kutya-por- lálkutyája. (Köhög.) Ny. — Ügy 2.

czióra. (Verés.) D, —
Reszket mint a állaz orra, mint a torba men kutyá-
kutya. D, — Reszket mint a kutya az nak. (Jót érez, virgonc.) Ny, — Ugy 6.

ajtó eltt. D, — Ritka kutya bolha dobog a szive, mint a ricsi kutyáé, (L.
nélkül. D. — Ritka kutya ebugatás fent,) Ny. 7. — Ugy él, mint a korpás
nélkül. D, — Rossz kutya az, mely a kutya. (Keservesen.) Ny. 6. — Ugy
maga vackát megugatja. Ny. — 4. élnek egymással, mint a kutya meg a
Rossz kutya magamagát is ugatja. D. macska. B. —
Ugy érzi magát, mint
— Rossz kutya mellett a jó is eltanul. kutya a krédóban. (Kóterben.) Ny. 3.

D. —Rossz idben a kutyát sem kell — Ugy farára száradott, hogy a melák
kiverni. D. —
Rosszabb a vén asz- kutya se nyalja le róla, (Véres.) —
szonyt, mint a vén kutyát ingerelni. D. Ugy jártak, mint a Topa kutyája a viz
— Róka koma, kutya sógor. (Ravasz.) mellett. (Innia volt, de ennie nem
D.— Rühes kutyát ne koppassz. D. megdöglött éhen.) Ny, 11. Ugy ját- —
— Sem sem eb, kutya. KV. — Se szik az eszével, mint kutya a farkával.
kutya, se peták. (Egy petákon kutyát Ny. 14. —
Ugy néz ki, mint a mely
vett s a kutya elszaladt.) B. — Se kutya kilencet fiadzott. Ny. 12. —
kutyája, se macskája. D. — Se ku- Ugy rászáradt, hogy a kutya sem nyalja
tyája, se macskája, mégis üres ta- le róla. D. —
Ugy vannak együtt, mint
risznyája. (Kamarája.) ME. — Soha a kutya a macskával, E. Uráért a —
meg nem pirul a kutya. D.— Sok kutyát is megbecsülik. D. Utoljára —
kutya, nyul-halál. (Német.) D. — So- a kutya sem fél a botos bálványtól.
kat a kutya farkára se lehet kötni. D. (Hozzászokik.) D. —
Üti a kutyát bot
— Sokat hízelkedik a kutya, de nem nélkül. (Teszi magát, hogy nem tud
hisznek neki. D. —
Sokára ér a sánta semmit a dologról.) Ny. 14. Vadász- —
kutya Budára. B. —
Sompolyog mint kutyának derce is jó. D. Vadászni —
a leforrázott kutya. S. Studérozik— a kutyát a szokás tanitja. D. Vár- —
mint Gyurka cssz kutyája, hogy ha- ják,mint konyhába a kártev kutyát
rapja -meg az embert. (Bemenet vagy Ny. 6. —
Veszett kutyaharapás, más-
kijövet.) Ny. 1. —
Szegénynek szegény, világra talpalás. D. — Vékonyszrü
ebnek kutya a barátja. E. Szekér — kutyának, kis csizmás embernek sokat
alatt Denc kutya, (Baj van kutya van kell szenvedni. Ny. 22. Vén kutya —
—
:

a kertben.) E. Szereti mint kutya ebül szokott megszülni. D. — Vén

a gerebenyalást, D. —
Szereti mint szolgának, vén kutyának egy a fize-
kutya a macskát, E. —
Szép volna, tése. D. —
Vén mészáros kutya nyalja
ha a kutyák megbékülhetnének, D. — a bárányt, ha már meg nem foghatja.
Széttekint, mint vak kutya az ugaron. D. — Vigyorog mint a fakutya. Ny. 8.
Ny. 5. —Szokásból is ugat a kutya. — Vigyoritja fogát, mint a mérges
D. — Szokásból nyalakodik a kutya. kutya. D. — Vitézek mint Berta kutyái.
D. — Szomszéd kutyák niarakodni (A háztetre menekültek.) D. Volt —
szoktak. Nv. 1. —
Szköl mint a sa- része a kutya-porcióban. (Verés.) B.
 486

— Vörös kutya, vörös ló, vörös em- (Kocsisnak mindig lován legyen szeme,
ber egy se jó, E. —
Vörös nadrág a nehogy rossz szokást vegyen fel.) D.
kutyának, maga kereste magának. Kutyaszorító. E.
(Árulkodó.) Ny. 19. Kutyaszr. Ebmarásnak kutyaször
Kutyaság'. Nehéz a szamarat ku- az orvossága. D. —
Ebmarásra kutya-
tyaságra tanítani. D. —
Tele van ku- ször. B.
tyasággal. ME. —
Tele van kutya- Kutyatej a homokon. D. — Nehéz
sággal, mint a duda satrafékkel. B. a kutyatejbl sajtot csinálni. D.
Kutyabaja. E. —
Kutyabaja, csak Kutyaugatás nem hallik a menny-
a torka véres. E. —
Kutyabaja, mint a országba. JVlE. — Kutyaugatás, szamár-
szentesi halnak. Ny. 22. —
Kutyabaja, orditás nem hallatszik mennyországba.
mint a szentesi halottnak. E. Kutya- — Ny. 8. — Kutyaugatást elhord a szél.
baja, mint a kiséri halottnak. S. D. — Olybá veszem, mint a kutyauga-
Kutyabrböl van az erszénye. tást. E. — Sorba megy, mint Goiopon
(Fukar.) Ny. 2. —
Kutyabörre irják, a kutyaugatás. Ny. 14.
a mit megtartani akarnak. D. Meg- — Ebül kezdte, kutyául
Kutyául.
foldozták a kutyabört. D. — Nemes- végezte. B. —
Kutyául van. S. In- —
ségét csak akutyabörön, nem szivében kább meghalni, mint kutyául élni. B.
hordozza. D. KutyaÜtÖ. (Ha a gratulálok egy-
Kutyabüz. D. másnak a kilincset adják, az, aki kint
Kutyafajta. Rajta magyar, rajta, van kutyaüt.) Ny. 2.
:

jön az ellenség, a kutyafajta. B. Kutyavásár. Csak egyszer volt

Kutyafarka. Az ám! a kutyafarka. Budán kutyavásár. B.
D. — Elbeszél egy óráig a kutya far- Kutyavér. Feléledt benne a kutya-
káról. D. — Feláll mint a kutyafark. vér. E. —
Kutyavér van benne, mint
D. — Hízelkedik mint a kutyafark. D. a palócban. (Lusta). Ny. 6. Kutya- —
— Kutyafark inkább a szájába. D. — vérü ember. D.
Kutyafarkból derékszöget ne csinálj. Kutyazslrnak hasznát veszi a hó-
D, —
Nem tartós cövek a kutyafark. D. hér. D. —
Kutyazsirral van megkenve
— Sokat raktak a kutyafarkára. D. az erszénye. (Fösvény.) Ny. 1.

Kutyaforsponton jár.(Gyalog.)S. Kutyásdi játék. (A pulykacombot

Kutyafuttában. S. — Kutyafut- foggal egymás szájából vonszolják.)lVlE.
tábanvégzettdolog. S. — Sebes kutya- Kuvarcz. Könny kuvarczot nyer-
'

futtában E. ni. D.
Kutyag'ané. Néha a kutyaganénak Kuvasz. Ásítozik mint a falusi ku-
is hasznát vehetni. D. vasz. S. — Ásítozik mint a kuvasz
Kutyahájjal van megkenve. S. kutya. Ny. 9. ^ A mely
kuvasz egy-
Kutyalakzi. Lesz kutyalakzi. E. szer általúszsza a Dunát, nem fél többé

Kutyanyomba hágott. (Rossz a víztl. Pázm. —

Fekszik mint a
útra Ny. 13.
tért.) kuvasz a szénán. (Irigy^ nem eheti, de
Kutyaólban keres kenyeret. S. mást sem enged.) KV. —
Felkunkori-
Kutyapecér. D. —
Kutyapecér totta a farkát, mint a kuvasz. (Harag-
nem nagy úr. D. szik.) Ny. 2. —
Feltalálta magát, mint
Kutyaperee orrára. D. a megkötött kuvasz. (Elrágta a köte-
Kutyaszar. Kikopott mindenbl, let.)Ny. 1. —
Feltalálta magát, mint
mint kutyaszar a hóbói. Ny. 22. a megkerített kuvasz. (Rést talált.) Ny.
Kutyaszokás a marakodás. D. — 1. '
—
Félénk kuvaszok távolról ugat-
Ebszokás, kutyaszokás. E. Kutya- — ják az oroszlánt. Ny. 2. — Kuvasz
szokást vesz fel a ló, ha rá nem ütnek. szénán fekszik. (L. fent.) KV. — Ko-
 —

487

mondor után mozdul a kuvasz. D. — 8. — Nagy követ dob a kútba. (Nagy

Nehéz a vén kuvaszt táncra tanítani. dologba kezd.) B. — Nagy követ ve-
D. — Orvvei ers a kuvasz. D. — Per- tett a kútba. D. — Olyan követ vethet
zseléssel szalonna nem leszen a ku- egy bolond a kútba, hogy gond lesz
vaszból. Pázm. — Szalonna nem lie- tiz eszesnek is kivenni. Pázm. Mu- —
szen kuvaszbi. Pázm. — Vén kuvasz. lat mint Kármáncsi a kútban. B, —
D. Mulat mint Szivs a kútban. Ny. 5. —
Kút. A kutat elször kiássák, aztán Nem adnám egy kút garasért. Ny. 14.
megtéglázzák. Ny. 21. A kútban — Nemcsak az szomjas, ki a kútba néz.
mennyi a viz, mégis ki lehet merni. Ny. 1. —
Nincs oly kút, mely ki nem
Ny. 6. —
Kutat is ki lehet merni. S. fogyna, ha mindig húzzák. B. Rossz —
— Kutat se lehet egészen kimerni. D. kút az, melybe vizet kell hordani. KV.
— A pap kútjából merítette a vizet. — Üldögél, mint Bodóék ökrük a kút
Ny. — Addig
1. jár a korsó a kútra, mellett. (Beleheveredett a sárba, nem
hogy egyszer oda szakad. KV, Ad- — tud kikapaszkodni.) Ny. 1.
dig jár a korsó a kútra, mig el nem Kútágas. Felntt mint a debre-
törik. E. —
Belehuhog mint szuszi a ceni kútágas. S. —
Megfejné a kút-
kútba. (Gazdája feleségét szeretkzni ágast is. E. —Megfejjük a kútágast.
látta, s elmondani nem merte, hát a (Ha a gyermek tejet kér és tehén
kútba behuhogta.) Ny. 13. Benne — 'nincs.) Ny. 17.
vagyunk, mint Fütyüls a kútban. (Baj- Kútf. A legnagyobb folyónak is
ban vagyunk. A kútásók Fütyüls nev kicsiny a kútfeje. D.
társukat a kútban hagyták.) Ny. 3. — Küld. Abaujba küldeni. (Kikosa-
Bolond a kútba könnyen vethet követ. razni a kért.) E. —
Ha kell, menj
D. —Egy kútba elég egy ostorfa. Ny. magad, ha nem kell, küldj mást. B.
18. — Elmúlt a szomjúság, nem barát — Hová az ördög nem mehet, vén
a kút. E, —
Egy bolond néha olyan kö- asszonyt küld maga helyett. E. —
vet vet a kútba, hogy tiz okos sem Inni is mást küldene, ha neki hasz-
vonja ki. Sz, —
Egy bolond oly kö- nálna. D. —
Jó volna a halálért kül-
vet vet a kútba, hogy száz okos sem deni. (Lassú.) KV. —
Ki bölcset küld,
veszi ki. E. —
Eltted az út, utánad kevés szóval küldi. E. —
Okost, ha
a küt. (Ugy menj el, hogy vissza ne küldenek, kevés szóval küldik. E. —
jöjj.) Ny. 24. —
Hát alatt völgy is van, Okost, ha Küldenek, keveset szólanak
kút is van, ihatsz is belle. (Fing.) neki. D. —Okost küldj, keveset szólj.
Ny. 2. — Igen kerüli, mint farkas a D.
kutat! KV. —
Jó dolga van, mintszú- Küll. Ez mindig házasodik, mint
tori asszonynak a kútban. Ny. 24. — a küll, még sincs felesége. Ny. 3. —
Jobb más kútjából meríteni. D. Ki — Meztelen mint a küll. D.
mindig égbe néz, kútba esik. (Ném.) Külön kenyérre ment. (Elvált.) E.
S. — Kút, kút, de nem apád ásta. (L. — Külön nótát fuj. Pázm. — Neki'
apa). E. —
Kútba esett. (Szerelmes.
•
sem sütnek külön hurkát. S.
Társas-játék kútba estem.) E.
:
— Különbség*. Nagy különbség van
Kútba estem, ki húzzon ki ? a ki sze- Mátyás király és Király Mátyás között.
ret, az húzzon ki, Np. Mély mint a — B. — Egy paraszt hajszálnyi különb-
kút. D. —
Mély mint a világosi kút. ség. E. — Isten se tudja a különbsé-
D. —Mulat mint kutya a kútban. Ny. get. D.
5. — Mulat mint Bodorék kutyájuk a Különb ember légy apádnál. E.
kútban. (Kelepcébe került.) Ny. 1. — Különbözik. Öröm üröm csak :

Mulat mint a tényi kutya a kútban. Ny. egy betben különböznek. E. Sze- —
 !

488 —
relém és esztelenség csak névvel kü- Lackó a béresek nyakára. Arany. —
lönböznek egymástól. D. Színnel — Olyan ronda, mint az Ovádi Laci. Ny.
Ízzel különbözünk egymástól. D. 5. —Öltözteti mint Laci a verebet.
Különböz az Ízlés. ME.
(Német.) (Bamba tollat fosztott s kérdik mit
Különös mint a foghagyma-már- csinál : öltöztetem a verebet.) Ny. 1.
tás,Ny. 2. — Különös mint a harapó- — Örül neki, mint vak Laczi a fél-
fogó. Ny. 7. — Különös mint a Kúnné szemének. Ny. 5.

rásája. Ny. 6. — Különös mint kará- Ladány. Annyit ér, mint Ladányba
csonykor a tökkáposzta. Ny, 2. a mennyk. Ny. 5. —
Megy belé, mint
Küls szín is ugy tud hazudni, mint Ladányba a mennyk. E.
a száj. E. —
Külszín csal. (Német.) ME. Lag^mac ég. (Este sok bort ivott,
Kürt. Minden kürtnek más hangja reggel kívánja a vizet. Lagmac zem-
van. Ny. 6. plénmegyei község mészégetésérl hí-
KÜPt söpredék. D. — Kürtre res.) E.
kormos. (Tréfásan félre innét !) Ny.
: Lajtorja. Keresztben viszi a laj-
24. — Semmi feneke gyomrának, mint torját az erdben. E. — Keresztben
a kürtnek. D. viszi a lajtorját, mint a szüriek. B. —
Küszöb. A zsidónak nem kö-
ki a Lajtorjának nem egy-két foga (foka)
szön, átesik a küszöbön. Np. Által- — van. S. —
Lajtorján ment a sírba. (Fel-
esik a küszöbön. (Megjár.) E. Fü — akasztották.) D. —
Vén lajtorja. D.
nhet küszöbén. E. —
Ne tovább a Lakat. Akkor vet lakatot az istál-
küszöbnél. D. —
Nem sok küszöböt lóra, mikor már lovát kilopták. D. —
fog ezután koptatni. D. —
Sok küszö- Akkor vet lakatot istállójára, mikor
böt nyalt az ö alfele is. (Sokszor ki- már kilopták a fakót. E. Lakat van —
dobták.) M. —
Sok küszöböt nyalt az a száján. E. — Lakatot vetettek szá-
ö háta vége. E. —
Sokszor tapodja a jára. (Megvesztegették, elhallgattatták.)
biró küszöbét. (Rossz.) D. E. — Nehéz a részeg ember szájára
KÜzkÖdik mint a luteránus gyer- lakatot vetni. KV. — Néma lakatok-
mek az anyjában. Ny. 4. nak felnyitja a zárát a bor. D. - Vén
Kvártélya a tömlöc. D. — Rosz- asszony lakat a háznál. E. Kés —
szabb a kvártélyosnál. D. akkor zárnod, ajtót lakatolnod, mikor
Kvitt a tapló. E. — Kvittek vagyunk. oda van a fakó. (A szke.) KV.
ME. Lakatos. Hideg lakatos. D. — Ko-
vács akar kitenni a lakatoson. D. —
L. Átugrotta az L-et. (Túl van az Nem minden kovácsból telik lakatos.
ötven éven.) E. D. —Szene sincs, mégis lakatos. D.
Labanc. Sári vári labanc. (Gyáva — Takaros, mint a túri lakatos. Ny.6.
katona, elbújtak a mocsarasba.) D. — Lakás. A téli lakás nehéz a leve-
Szaladj kuruc, jön a labanc. D. les színben. D.
Labda. Játszanak vele, mint a br- Lakik. (Jóllakik.) Amint érdemlet-
labdával. D. — Játszik a világgal, mint ted, ugy laktál. B. — Amint fztél,
a labdával. D. ugy laktál. D.
Laboda. Hej Laboda, Laboda Lakik. A nyúl ott szeret lakni, a
lábod ide, nem oda. (Tántorog, ittas.) E. hol felnevelkedik. KV. — A ki mesz-
Laci-konyha. (Sátor alatt hentesek szebb lakik, indulhat. Ny. 7. Álló —
disznóhúst sütnek benne. Dobzse tóban lakik a béka. E. Általellen-—
László királyunk oly szegény volt, ben lakik Senki Pállal. E. Egy —
hogy ilyenbl hozatta ebédjét.) D. — fecskefészekben ellakhatni vele. D. —
Felült Laci. (Fáradt,) Ny. 2. — Felült El nem lakhatni vele egy városban. D.
 489

— Futtakon lakik. (Gyáva.) E. — Ha lakom. Ny. 7. —

Lakodalom, soka-
ebbel lakol, ebbé kell lenned. KV. — dalom, nincsen akkor beteg asszony.
Ha farkassal laksz, vele együtt ordíts, Ny. 4. — Lakodalomban legyen tisz-
KV. — Ha ördöggel ördöggé
lakol, tesség is, emberség is.(Szívesség és
kell lenned. KV. —
Hol lakol ? Jobb enni való.) Ny. 2. — Nagy lakodalom,
otthon. E. —
Honn lakjék az, ki ked- nagy tékozlás. KV. —
Olyan mint a
vére akar élni. M. —
Isten háta me- bodosí lakodalom. (Kimért, elég, de
gélt lakik. (Félre esö helyen.) E. — ne maradjon semmi.) Ny. 9. Pokol- —
Isten földjén lakik. (Szegény.) D. — ban is volt egyszer lakodalom, S. —
Jó ott lakni, ahol becsülete vagyon a Se ki, se be, mint tt Janó a lakoda-
jámbornak. M. — Ki ebbel lakik, lomba. D. —
Sokáig tart ,mint Rákócy
ugatni tanul. D. — Ki sántával lakik, lakodalma. D. —
Szrös voltál a la-
sántulni tanul. M. — Ki sántával lakik, kodalomban. (Hívatlan.) Ny. 3. —
sántikálni tanul. KV. — Kinek házá- Utcu bizony lakodalom, magam is
ban lakol, annak törvényével B. — élj. megházasodom. E. —
Visszajön mint
Kinél annak törvényeivel
lakol, D. élj. a lakodalmas gyermek. Ny. 5. Az —
— Kocsmában D. — Legjobb
lakik. ördög sem lakodalmaz örömest fehér-
Békés-vármegyében D. — Meg-
lakni. személy nélkül. D.
mutatja a bor, kiben mi K. —
lakik. Lakoma. Rókamája lakomája.
Mind jó hol becsülete vagyon
ott lakni, (Ravasz.) E.
a jámbornak. M. — Mindenütt lakik, Lakoznak mint tótok a pohánká-
mint a nyúl. Ny. — Nem Bátorban,
6. val. D. — Lakozásnak örül a szabó-
hanem Futtakon lakik. D. Nem egész— legény. D.
világ Baranya, laknak Somogyban is. Lakzi. Eltörödött, mint Godó Sára
D. — Nem tudja az ember, kiben mi a lakziban. (Nem táncolt, mégis dicse-
lakik. Ny. 22. — Nem tudom mi lakik kedett, hogy elfáradt a táncban.) Ny.
a bekötött zsákban. E. — Ott lakik, a 1. — Nem találja helyét, mint Fa-
hol a nyúl. (Csavargó.) Ny. — Otthon 1. rankné a lakziban. (Mindig a táncolók
lakjék, kedvére akar
ki KV. — élni. helyére ült, hogy öt is hívják.) Ny. 1.
Pázsitos udvaron lakik a szegénység. — Lesz kutyalakzi. E. Száz te- —
Ny. 4. —
Senkinek sincs homlokára metés sem ér egy lakzít. D. Torban —
Írva, mi lakik benne. E. — Világ végén dalol, lakziban sir. D.
—
•

lakik. E. Lant. Egy lantot pengetnek. B.

Lakodalom. A mindennapi lako- Egy lantot vernek. D. —
Szamár arany
dalmat meg nem unná. D. Cigány — lant mellett is szamár nótát ordít. E.
lakodalom. (Se enni, se inni való nincs.) — Tud hozzá, mint lantos a tízpa-
Ny. 4. —Czifra lakodalom, kevés ju- rancsolathoz. D.
talom. D. —
Hegyen-völgyön lakoda- Lap. Lapját élére fordítja. BSz. —
lom E. —
Hét országra szól, mint a Ki a lapon fekszik, le nem hengere-
Simon Mihály lakodalma. Ny. 19, — dik. D.
Hosszú mint a Rákócy lakodalma. D, Lapát. Annyira hajít apád, mint a
— Keresztül esett, mint az egyszeri sütölapát. Ny. 2. — Egy lapáttal sze-
asszony a lakodalmon. (Ezen járt esze lelnek. D. —
Kéz után keletlen, lapát
s elgondolkozván, átesett a dézsán.) után sületlen. E. —
Lapát hátával mér.
Ny. 6. —
Kész a lakodalom, de nincsen E. — Lapátháttal méri a borsót. (Le-
menyasszony. D. —
Két asszony, la- gördül. Fösvény.) D. Lapátháttal—
kodalom, három sokadalom. S. — szórja a borsót. D. —
Lapáttal szór-
Kövér mint a lakodalom. D. Kutya — ják neki. E. —
Lapáttal szórják neki
lakodalom. D. —
Lakodalom, ha jól- a pénzt. KV. — Megházasodott lapát,
 i90

elvette a piszkafát. E, Mosolyog — san a — Lassan barát a ke-

testtel. S.
mint az árpacipó a lapáton. (Keserve- reszttel. E. — Lassan belegyün, mint
sen.) Ny. 19. —
Sok lapát sokat szór. Katiba a gyerek. Ny. — Lassan 7. ég,
D. — Szénvonó nem nevetheti a la- mint a mécs, D. — Lassan érik a jó.
pátot. E. —
Ugy félek én apátul, mint S. — Lassan az Isten, de mégis
jár'
a sütölapáttul. Ny. 3. — Vállas mint elérkezik, D, — Lassan mint fenkö jár,
a szórlapát. Ny. 1. a kaszán, D, — Lassan tovább járj,
Lapos. A lapost lepi a ménes, a érsz, D, — Lassan továbbjárj, jutsz,
dombost nem szereti. Ny. 18. Bele- — KV. — Lassan tovább érsz,
járj, las-
ütött erszényébe a lapos guta. E. — san tovább
siess, KV. — Lassan
jutsz.
— Kerülgeti a lapos guta. S. Ki — jön az de ugyan elérkezik
Isten, azért.
laposon fekszik, le nem hengeredik. KV, — Lassan kása, ne rotyogj.
E. — Lapos mint a deszka. E. — (Fiatal hallgass.) Ny. — Lassan 2.
Lapos az erszénye. (Üres.) E. Meg- — kása, ne pötyögj. Ny. (U. — a.) 5.
ütötte erszényét a lapos guta. E. — Lassan kezdj, gyorsan végezz. Ny. 4,
Megütötte erszényét a lapos mennyk. — Lassan kocsis, beteg a E. — ló.

D. — Nem mind lencse, ami lapos. D. Lassan kullog, mintha epret szedne.
— Simitsa meg a lapos guta, E. — KV. — Lassan tovább
lépj, D. érsz.
Üres mint a lapos erszény. D. Üsse — — Lassan mász, mint a csiga. E. —
meg a lapos guta. S. — Megterem Lassan mennek messzire. E. — Lassan
minden a szentháromság laposán. páter a kereszttel. ME. — Lassan
(Szegedi piac. Pénzért minden kap- söpörj, ne porozz. Ny. — Lassan 2.
ható.) Ny. 1. siess. Ny. — Lassan
4. tovább siess,
Lapostetü. Idvel válik a lapos- érsz. E. — Völgynek lassan, a hegy
tetü. D. —
Idvel a tetüböl is lapos maga tanit. (Hogyan kell hajtani.) E.
lesz. D. —
Soká válik a fiatal tetüböl LaSSOdj kása, nem téged tálalnak.
lapos. D. BSz.
Lapu. A bojtorján megegyez a la- Lassú. Elunta a frisset, csak a
puval. D. — Jeget eszik, vizet iszik, lassút járja. (Öreg.) D, — Lassú méreg,
lapuval takarózik. (Szegény.) D. — lassú halál, S, — Lassú viz partot
Orvosság nála a lapu is. D. — Útilaput mos, KV. —
Lassú mint a csiga. D.
kötöttek talpára. B. — Lassú mint az ólom-madár. S. —
Lapit mint tet a var alatt, Ny. 19. Lassúbb a röstnögnél. (Lajhár.)D. —
Lapul mint kánya eltt a csirke. Unja már a frisset, csak a lassút járja.
D. — Még a tyukfi is meglapul, ha E. — Vén ember mindenben lassú,
kányát lát. E. — Sast látva, meglapul csak a koporsóhoz gyors. D.
a tyúk. E. — Tyúk is lelapul, ha ká- Lasponya. Elterül mint a lasponya
nyát lát. D. - '
bokor. Ny. 1.
Lappang". Alacsony bokor alatt Lat. Fontonkint fogy az er, lat-
lappang a nyúl. B. — Ember lappang számra jön vissza. E. Nem sokat —
a kis brben is. D. — Hamu alatt nyom a latban. E. —
Nincs egylatnyi
lappang atüz. ME. — Sokszor szalma- - esze. E. — Latra vet, latolgat min-
házban és foltos nadrágban tudós dent. E.
ember lappang. KV. Lator. A
bor lator bajnok, legel-
Laska. Finumfáin, mint a Spitkóné ször is ejti le az embert. KV.
lábáról
laskája. Ny. 5. — A ki lator, latrul veszi hasznát. M.
Lassan. A magyar hamar aláir, — Az ördögnek is a sántája leg-
lassan fizet, E. — Egy szót sem szólt, latrabb. KV. — Fiatal papnak lator a
azt is lassan mondta. Nv. 2. — Las- mestere. E. — Ki lator paripát ül,
 —
— 491

zabolából itat. D. — Könny a lator- (L. bolond). D. — Csak a lábát lógázza.

nak a latrot — Lator
megismerni. B. E. — Csak térdig ember, azon alul
a kisbiró. (Lelkiismeret.) D. — Lator láb. (Nagy lábú). S. — Cselefinta, eb-
a torok. KV. — Lator a török. M. — lábon jár. (Tréfásan: hamis.) Sz.
Lator a torok, nem kell a szájnak — Csetneki csizma a lábára. (Lánc.
hinni. E. —
Latornak arany lánc, Csetneki vasmüvek híresek.) E. —
jámbornak nehéz tánc. KV. —
Latrok Csüng rajta, mint lábon az ivóka.
szerzettek a jó törvényt. KV. — Latrot (Pióca). D.— Eblábon jár. (Hamis).KV.
jámborit. KV. — Néha a lator — Eblábon járó csintalan gyerek. D.
is

szomorkodik. D, — Példás lator — Egész nap keresztben lába

is (Rest).
szereti a jámbor nevet. K. — Országos D. — Egy jó lónak csak egy a lába.
lator. D. — Világ D. latra. (Ha egyik hibás, nem jó a D. — ló.)

Latorság*. Egyik latorságot a má- Egy lábbal kétféle templomba ne járj.

sikkal takarja. KV. — Jobb más lator- D. — Egybe a mi a láb felveszi, alatt
sága miatt veszni. KV. — Jobb más van. (Ellopja.) D. — Egyik lába a ko-
latorsága, mint magad rosszasága porsóban van. Öreg.) D. — Egyik I
lá-
miatt szenvedni. KV. bod itt, a másik ott. (Gyorsan.) E. —
Lazsnak. A teremtett ég alatt lazs- Egyik lába mezitelen, a másikon semmi
naka sincsen. (Fekv helye). D. — sincsen. D. —
Falu kalodáját sem
Hitvány lazsnakért el ne hagyd ágya- szabják egy ember lábához. D. Fá- —
dat. D. —
Ki szomszéd lepedjét nem radt ökör ersebben rakogatja lábát.
rzi, a maga lazsnakját sem becsüli. D. —Fejek vétenek, lábak adják meg
E. —Koldus kutyája, se étke se lazs- az árát. D. —
Féllába a koporsóban
nakja. D. —
Lazsnakosnak pokrócos a vagyon. M. —
Földön lába, égen fejen.
társa. D. (Fenthordja fejét). D. —
Friss mint a
Láb.A fej szédül, a láb inog. (Ittas.j tolvajláb. D. —
Furcsa kis szék, csak
E. — A földet a gazda lábanyoma lába kék. (Kellene. Különös beszéd).
hizlalja. Ny. 2. —
A ki egyszer sze- Ny. 7. —
Gondolkodik mint féllábon
rencsétlen, az az egyenesen is eltör- a gólya. E. —
Gyenge lábon áll. E.
heti lábát. D. — A ki szerencsétlen, Ha dátom, látom, ha nem dátom, nem
az egyenesen KV,
is eltöri lábát. — látom. (Ha fizetsz, tied az igazság.) Ny.
A kinek a fejében nincs, annak a lá- 10. — Ha fej vagy, ne kivánj láb^lenni.
bában kell lenni. (Német is. A ki va- D. — Ha törik a lábad, nem szakad. D.
lamit elfelejt, kétszer kell járnia.) Ny. — Ha valaki nyomja lábod, vedd el

5. — A négy lábon jár, mégis meg-

ló onnét, ha bánod. E. — Három lábon
botlik. Ny. 14. —
A mit kezeddel meg- jár. (Öreg, bottal jár.) D. — Hátul
foghatsz, láboddal ne rúgd. Ny. 6. — keze, elre lába. (Dologtalan.) D. —
A sánta lábat nehéz eltitkolni. D. — Hej Laboda, Laboda! lábod ide, nem
Alig húzza a lábát. D. —
Alig látni a oda. (Ittasnak keskeny az út). E. —
lábát. (Siet.) D. — Annak is rálépett Herélt lónak csak egy a lába. (L. fent.)

a fekete tehén a lábára. (Sok baj éri.) E. — Húzza a lábát, restell felvenni.
Ny 5. —
Az ugrást el ne vétsd, el- D. — Inkább beszélek a fejével, mint-
törheted lábad. D. — Azt sem tudja sem a lábával. (Az úrral, mintsem
melyik lábára álljon. D. — Ballábbal — Inkább lábad, mint
szolgájával.) Cz.
kelt fel az ágyból. (Rossz kedv). Ny. nyakad törjön. D. — a kezem, nemItt

13. — Bánja a kis szék, ha a lába ki- disznóláb. (ígérem, megadom.) E. —

törik. Ny. — Békót vethetsz lábára.
2. Jobb lábbal játszani, mint D. fejjel.

D. — Bizik mint rossz katona a lá- — Jobb lábbal megbotlani, mint

bában. D. — Bolondnak lábán a szeme. nvelvvel. D. — Jobb lábba! megesni,
 — 492

mint nyelvvel botlani. KV. Katona — kerüli, te pedig a szádba forgatod.

ne lábára, hanem kezére bizza életét, (Csúnyát, szart, nem restelled kimon-
B. — Kebelében keze, egymás mel- dani.) Ny, 21. — Másnak keze, lába.
lett lába. (Dologtalan.) D. Kereszt- — (Szegény másnak szolgája.) D. — Meg-
ben van a lába. (U. a.) E. Keze, — nyomta a lábát a csösz-ökör.(Baj érte.)
lába. (L. kéz.) E. —
Kezét emeli, mi- K. — Mészáros, keze-lába mind sza-
kor lábát kellene. D. —
Két lábbal ros,az erszénye aranyos. E. — Meg-
kétfelé jár. (Kétkulacsos.) D. — Két gyógyította, mint Maró Vera az öcscse
lábnak egy a kaptafája. D. — Kézzel- lábát. (Törött lábát borogatta ; az or-
lábbal. B. —
Kiáll boeskorából a lába. vosnak le kellett vágnia.) Ny, 1. —
D, — Ki kardot köt oldalára, vasat Nagy útról szerencsésen hazaért, ka-
várhat a lábára. Bsz. —
Ki tudja, hon- pujában törött el a lába, D, Na- —
—
nan van keze, lába ? D. Kicsi csizma, gyobb a csizma, mint a láb, D. —
nagy a láb. Ny. 22. —
Kiki maga Nagyot szed a lába közé, (Nagyokat
lába alá vágja a forgácsot. K. Ki- — lép,) E, — Nehéz egy lábbal táncolni.
nek feje rossz, lába sem j. D. Ki- — D. — Ne a lábához, hanem a fejéhez
nek nincsen dolga, lábát lógassa. D. menj. (Ügyes-bajos dologban a fnök-
— Kivonta lábát a sárból. D. Lába — kel beszélj.) Ny. 1. — Ne borulj lá-
elé hullott a feje. D. —
Lába kel, ha bához, ha fejével szólhatsz. D. Nem —
otthagyod. (Ellopják.) Ny. 3. — Lába a lábáról adta el a lovat, hanem a
szárába szállott a bátorsága. B. — hátáról, (Nem elevenen adta el, hanem
Lába szárába szállott (száradt) az a brét.) Ny, 13. —
Nem akar jobb
esze. E, —Lába szárán csapja a le- lábára állani. (Erélyesen fellépni.) E.
gyet. (Naplopó). E. —
Lábad alá nézz, — Nem birja a lába. (Tántorog, ré-
meglásd kinek higyj. E. — Lábat ad szeg.) D. —
Nem éri lába a földet.
neki. (Elviszi.)— E. Lábat mér a (Kirepítették.) D. —
Nem szánja fa-
csizmához. E. — Lábat vet. (Akadályt gyos lábát a kalmár, csak jó legyen a
gördit a futó E. —elé.) Lábához ól- vásár. D. — Nem tudja hova tegye
mot kötött. (Lassan jár.) D. —
Lábán — lábát. (Kevély.) Négy lábú is
D.
van az olvasó, ugy imádkozik. (Rab- botlik. Decsi. —
Négy lába a lónak,
lánc.) Ny. 1. — Lábára bizza, nem — mégis megbotlik. Sz. Nyaka közé
karjára (Fut a veszélybl.) D.
életét. szedte lábát. — Oldalösztön E. fris-
— Lábáról a
fejik hátáról a sebbiti a lábakat. D, — Ott egye a
lovat,
birkát. (Veszik hasznát.) Ny. — fene lábát, csak a
4. maradjon
a feje
Lábát is emeli, mégis hoppot
alig meg. Ny. — Ólomlábon B. — 5. jár.
mond. D. — Lábát vállára venné,
is Pipaszár a lába. D. — Sáros lábom
ha ugy mehetne. (Rost.) D. — Lábát sem törülném hozzá. D. — Se keze,
lógatja. D. — Lábbal se lába.
fel, — Senkinek sem leszek
fejjel alá, S.
KV, — Lábhoz szokott bocskor jobb lábmosléka. KV, — Sok a de több száj,
a legujabbnál. D. — Leesett lábáról. a kéz-láb. (Ev, munkás.) D. — Sok
E. — Leplén kivül a lába. (Nagyra- láb nyomja addig a mig útnak földet,
látó.) D. — Leütötték a lábáról. D. — nevezik. D. — Sok neki egy rák lá-
Levették lábáról. (Megingatták elha- bastul. D. — Sokkal hamarabb jár
tározásában.) E. — Lógatod lábadat, lába, mint esze. D. — Sovány mint a
mintha semmi dolgod nem volna. M. sváb lábszár. D. — Szapora mint a
— Lónak négy a lába, mégis kis (Gyors.) D. — Szárazon mossa
botlik. láb.
D. — Magad lábán E. — Majd
járj. lábát (Ravasz.) D. — Szárnyat kö-
is.

megette kezét-lábát. B. — Mankóval lábára. D, — Szedd elre lábad,

tött
segiti lábát.D. — Más a lábával D. — Szegény mindenütt láb
is (Siess.)
 —

493 —
alatt van. B. — Szédeleg a lába, tán- lágy kenyér. E. — Sok kemény fának
torog a feje. D. — Szélhordotta lábú. lágv a gyümölcse. B. —Lágvan fogja.
D. — Szép a páva, csúf a lába. E, M.
Szorítja lábát a bocskor. (Oláh énekel.) Lámpás. Fényes mint a lámpás.
Ny. — Szörin, lábán elveszett. (Szö-
7. D. —
Hátul két lámpás, elül egy se.
rin-szálán.) E. — Van az ö szavának (Utólagosan nagyon okos.) D. Itt —
mind keze, mind lába. D, — Vigye a lámpás. (Telt boros palack.) E. —
lába. — Zsebében keze, ölében lába.
S. Jobb egy lámpás elül, mint kett há-
(Dologtalan.) D. tul. KV. —
Jobb ha az ember eltt
Lábas. Hogy fér ki a szádon ez a viszik a lámpást, mint utána. Ny. 21.
kezes lábas szó ? K. — Lámpással ámitják a verebet. D.
LábfogÓ. Elbb volt a lábfog, mint — Vak eltt viszi a lámpást. D. —
a kézfogó. E. Zörög mint az ördög a lámpásban. D.
Láda. A Dóciné ládájában van. Lánc. A láncon egyik szem a má-
(Nincs helyén.) Ny. 2. — Élére verve sikat tartja. D. — Az aranyláncot el

ládájában a pénz. D. — Fizess Dóci, ne szakaszd. D. —

Eb a láncon ugat-
ha van, a láda fiából. 6. Ny. — Hamar hat, de nem haraphat. B. Eblánc —
kárt vall, ki akincses ládát nyitva tartja. illene nyakravalójának. D. — Eblán-
B. — Jó helyen van, mint Dóciné lá- con vannak mindaketten. D. — Eblán-
dája, (A földön van.) Ny. 6. Az úri — cot kötöttek egymás között. D. — El-
bicsak nem heverhet mindig ládában. szaladt a kutya a lánccal. — Ked- S.
Ny. 8. —Uri bicsak sem illik mindig vellen az öreg, olyan mint a lánc: ha
ládába. D. felveszik is jaj, ha leteszik is jaj. B.
Lájbli. Elbb az üng, aztán a lájbli. — Ki vasat eszik, láncot szarik. E.
Ny. 5. — Kifizetheti a lájbli zsebébl. — Latornak arany lánc, jámbornak
ME. nehéz tánc. KV. — Lánc nem tánc.
Lágry. Addig keressz lágy párnát, — Nehéz a láncban táncot D. D. járni.
hogy aszú padon is elhálnál. KV. — — Néha reggel tánc, este pedig lánc.
Bentt a lágya. E. — Feje lágyára
feje KV. — Ördög könnyen egy ideig is ült
esett.E. — Feje lágyára esett a láncon. D. — Ördög mérte, elszakadt
tégla.
D. — Kemény legény lágy idben. B. a lánca. (Messze E. — Pénteki vig út.)
— Könny lágy követ faragni. (A táncot vasárnapi lánc követi. E. — Sok
a
jót nevelni.) D, — Könny a lágy sa- szem lánc a gonosz. — Sok szem E.
rat gyúrni. D. — Könny a lágyba • lánc a rossz ember. D.
harapni. D. — Lágy hónapban ke- LáncoL Dunáig táncolva, Dunán-
mény a rák. (Oly hónapban, melyben láncolva. — Könny a láncolt
túl S,
r-betü nincsen.) E. — Lágy kenyérrel kutyával békét D. — Láncolt tartani.
várni. E. — Lágy kenyérrel várt ven- kutya csak azt marja, a hozzá kö- ki
dég. — Lágy mint a ganéj. D. —
S. D. — Mindig ugat, mint a lán-
zelit.

Lágy mint a kása. D. — Lágy mint a colt eb. D. — Sznetlen mérgeldik,

rossz pásztor. D. — Lágy mint a
D. — Lágy mint a tészta. D. — Lágy
pásztor gyapjat rug a farkas.
alatt
E. — Lágy pásztor eltt gyapjat rug
a farkas. (Gyengén kifognak.) Ny.
— Lágy pásztor mellett D. —
mint a láncolt komondor. D.
sár.
Láncos. Nincs annak esze, a kit
láncos medve megharap. B. — Tüzes,
láncos, lobogós mennyk. D.
Lángf. Apja tz, anyja puskapor,
2.
csupa láng. D. — Ha minden ha-
stb. fia

Lesz még nekünk lágy kenyerünk. E. zugság lángot vetne, nyelve régen meg-
— Lesz még szl, lágy kenyér. Ny. volna. E. — Csendes mint a bükkfa
sült
23. — Megy belé, mint Szigyiribe a láng. D. — Könny a lángot keresztül
 — •

494

szelni. D. — Közel van füstje a láng- tott olyat. E. — Ádám látott ilyet kis-
hoz. (Könnyen haragra lobban.) D, — inas korában. Ny. 2. — Ádám látott
Magyar tüz, szalma láng. E. Na- — ilyet ntelen korában. D. — Ádám
gyobb a füstje, mint a lángja. D. — látott ilyet süheder korában. E. —
Nem messze jár a láng a füsttl. B. Barátot látott. (Nem lesz szerencséje.)
— Olcsó fának hideg a lángja. Ny. D. — Bár ne volna a napfényt.
látta
13. —
Ugy kell vigyázni a leányra, D. —Bort sem látott, máris (vagy
mint a gyertyalángra. Ny. 22. Vö- — mégis) részeg. E. —
Csak az becsüli,
rös mint a láng. D. —
Lángol mint a a ki nem látja. D. Csak addig —
tüz. D. hisznek azebnek, a mig látják.
Láncos. Elég egy sütésben egy D. — Csak addig szép akármi, mig
lángos. (Lepény.) D. — Felhólyagzott szebbet nem látni. D. — Délben sem
mint a sovány lángos. D. Aki lán-— látsz. KV. —Eb keze látta, eb szeme
gost akar enni, álljon a kemence szája vette, akaszszák fel a ki keresi. (Tol-
körül. Ny. 6, vaj-mondás.) D. — Eb szeme eb látta,

Lándzsája messzebbre terjed, mint keze vette. E. — Ebédet nem eszik,

szava. D. vacsorát nem is lát. E. — Egyébkor
Lári-fáPi. (Üres beszéd.) E. is láttam ágon tar-varjat. (Nem valami
Lárma. Kifolyt nagy lármával a különös dolog.) M. — Elre lásd, ki-
bor, üres maradt a hordó. D. Ugy — vel legyen dolgod. D.— Félszemmel
lármáznak, mint a zsidó vecsernyén. látta. S.— Ha akarja ha nem, hát jó,
Ny. 8. ^ lássa. M. — Ha dátom, látom, hanem
László. Lengyel László kis kirá- dátom, nem látom. (Ha tied a fizetsz,

lyunk. (L. király.) D. per.) Ny. 10. — Ha látják, ha tréfa,

Lát. A fák miatt az erdt sem látja. nem látják, valóság. D. — Ha nem
D. — A kis liku rostán vak eb sem látja magát (t. i. a tárgyat), de erezi
iát keresztül. D. — A mit két szeme szagát. (Ravasz.) D. — Ha annyi rosz-
lát, két keze ott nem hagyja. D. — szat nem látnánk, nem
cselekednénk.
A mit a szem nem lát, a sziv hamar fe- D. — Hidd, amit szemed lát. E. —
lejti. B. —
A róka is csak addig jó, Hol cégért lát, oda siet. Np. ide a —
a mig látják. D. —
A szem mindent bort, hadd lássam. D. Igyál, mig —
lát, csak magát nem. D. —A tót meg három ujjadat látod. D. Igyunk, —
ne lássa, mert szemed kiássa. D. — mig egymást látjuk. D. Igen jól lát —
Az általvetönek csak elejét látjuk. D. a macska, noha lábát nyalogatja. B.
— Addig iszik, mig valakit lát. D. — Ilyet nem látott még a nagyapám
Akár akkor lássalak, mikor a hátam se. S. —
Jobb a látott, mint a látat-
közepét. D. —
Akár soha se lássalak. lan. Ny. 1, —
Jobb egy látó bizony-
D. —Akármit ragyogjon a nap, de ságnak hinni, mint száz hallónak. B.
csak nem lát a vak. E. —
Akkor hi- — Jobbak lennénk, ha annyit nem lát-
szem, ha látom. KV. —
Akkor lá- nánk. D. —
Jól lát a macska, noha
tott vizet, mikor a bába megmosta. talpát nyalogatja. K. — Kett helyett
E. — — Alig hármat (Aki álmos, boros, koros.)
Alig látni szemmel. D. lát.

látnibenne (belle) valamit. D. — An- E. — Két szem többet egynél. B, lát

nak szép a ki szépet nem

rút, — Ki nagyot nem
látott. a látott, kicsit is
D. — Annyira higyj a béresnek, a megbámulja. — Ki sárga üvegen S.
mennyire D. — Annyira
látod. néz, mindent sárgának
lát, K. — Kit lát.

mennyit tapint. E. — Annyit sem a dombon nem

lát, örömest látunk, olyat
mint Gál a seggivei. (Gál kilenc kfa- a völgybe letaszigálunk. D. — Kiki
lon Ny. 22. — Apád se
átlátott.) maga szemével
lá- D. — Könnyebb a lát.
 — 495 —
hallom, mint a látom. D. — Ktem- madarat nem örömest lát. E. — Okos
plomot is látott. (Utazott.) Ny. 3. — ember tovább lát az orránál. D. — Ö
Ládd ! ládd ! nem is porzik utána. D. dolga lássa. E. — Ö is látott darut.
—
:

Láss darvat. M. Lássa meg a — (Ritkaságot.) E. — Ö is látott karón

sehonnai ember. E. Lássuk már a — varjut. (Nem KV. Pap is
ritkaság.) —
medvét. (Falun kocsiszinben színé- azt dorgálja, mit szeme lát, füle hall.
szek játszottak a sok beszéd nem
; E. —Pápaszemem sem lát. D. —
elégítette ki a közönséget medvét ; Pápaszemmel is alig láthatni. D. —
akartait látni.) ME. Látnám, ha — Rómában volt és a pápát nem látta.
láthatnám. (Nagyon piciny.) D. — D. —
Se hall, se lát, csak megy neki,
Látom már a ruca orrát. (Észrevet- mint bolond tehén a fiának. Ny. 6, —
tem hová céloz.) E. — Látom én, amit - Se tud, se lát, csak neki mén, mint a
látok. E. — Látott már ólomvarjut. vak légy. Ny. 4. —
Se ne tudj, se ne
Ny. 3. — Láttam én már nagyobb láss. (Tartsd titokban.) Ny. 1. Sem- —
törpét is. S. —Majd kiszúrja a sze- mit sem látni se keze, se esze után.
mét, még sem látja. S. Már az igaz —
— D. Sok szem sokat lát. D. Sokat —
való, hogy nem lát a vak ló. S.— Más — láss, keveset szólj. S. Sokat hallj,
is látott karón varjut. E. — Más sze- keveset M. — Szemhegy-láss, szólj.
mében a gerendát se látná. D. — gyel fülhegygyei (Öreg.) D. lát, hall.
Messze (Öreg szem gyakran messze
lát, — Talán több bort mint ivott, te vi-
látó.) D. — Mindenhez semmivel zet látó, D. — Több szem többet láttál.
biró. KV. — Mintha sürü szitán KV. — Tüzet viszek, nem
lát- lát. látjátok.
nám. E. — Mit a szem nem azt a E. — Ugy kivánom
lát, mint a há- látni,
sziv hamar KV. — Mit hasz- tam közepét. Ny. 18. — Ugy varrja a
felejti.

nál a vaknak, hogy az apja D. bakancsot, amint

látott. D. — Ugrik a látta.
— Nappal sem KV. — Ne
látsz. lóköt szive, ha csikót D. — Vak
félj, lát.
mig engem — Ne a vak-
látsz. S. néha álmában. K. — Vak
félj is lát is lát-
ságtól, mig engem D. — Ne hatja. E. — Vak,
látsz. a rostán nem ki át
hajtsd arra a mert arra
lovat, (Lo- F. — Veséjébe látok, E. — Vakulj
lát. lát.

pott lovat nem jó odahajtani, hol lop- magyar, ne láss Ny. 11. — Vizbe tót.
ták, mert ismerik.) Ny.
ott — Nehéz ne hágj, ha követ nem
1. D. — látsz.
más szájával enni, más szemével Vizet sem hol én
látni. (Amely látsz, bort.
E. — Nem használ a vaknak, hogy munka nekem sikerül, abba bele- te
elei láttak. K. — Nem a szerelem. lát E. — Vizet sem mióta
sülsz.) látott,
KV. — Nem a szerelem, nincs
lát a bába megmosdatta. E. — Zöld lo-
nála értelem. KV.— Nem lát a sze- vat, okos oroszt, kálvinista molnárt,
mitöl.(Szemétl.) — Nem E. lát to- döglött szamarat látni ritkaság. E.
vább — Nem
orránál. D. látja fától az Látatlan. Jobb a látott, mint a lá-
erdt. — Nem
E. hátunk megett látjuk tatlan. Ny. 1. —
Látatlanban tesz-
az iszákot. (A hova saját hibáinkat vesz. ME.
rakjuk.) M. — Nem látni senkinek a Látás után mosolygás. (Szerelmi
szivébe. S. — Nem láttam megjobbult fokozat.) E. —
Látás után mosolygás,
tolvajt. D. — Nem láttam semmit, nem ezután a karolás, ezt követi a nem jó,
hallottam semmit. E. Nem sokat — nem jó után a sok óh! (Szerelem.) D.
lát,ki az ugorkafára hág. D. Négy — — Nagyobb a látás a hallásnál. KV.
szeme van s még sem lát. (Pápaszeme.) Látszat csal, (Német.) ME.
S. — Néha a vak többel lát a szemes- Látszik. Ég a háza, de nem lát-
nél. D. — Nézd meg az udvart, látod szik füstje. (Bajban van, de nem mu-
a gazdát. S. — Nyúl agarat, szúnyog tatja.) E. —
Sok embernek ég a háza,
 496

ha nem látszik is a füstje, Ny. 8, — példája pallos alá veti a leányt is. D.
Sok ház ég belül, de nem látszik ki- — Apja fia, anyja lánya, E. Árok —
vül. Ny. 8. —
Ritka az, a minek lát- is van, gödör is van, szép lány is van,

szik, E. csúnya is van. Np. —

Árva leány haja.
Láz. (Ijeszt.) — A veréb is meg- (Szegény.) D. — Barátot bor közt,
szokja a lázt. (A madárijesztt.) D. bort sajt után, lovat istállóban, leányt
Lázár. Gazdag lehet, ha Lázár is bálban ne válassz, Fáy. Belekap, —
a neve. D. — Lehet nagy ur, ha Lá- mint kis lány a szöszbe, Ny, 2, —
zárnak hívják is. D. —
Halálos Lázár- Biró lánya, (Rátartós.) E. —' Bomlik
ra ne vesztegess gyöngyvizet. (Gyógy- a leányok után. ME. —
Búsul mint a
szert.) KV. —
Minden koldusnak Lázár teherbe esett leány, D. —
Büszke mint
a neve. (Bibliabeli koldus Lázár.) E. : a gazdag leány, D, —
Cifra mint az
— Nagy Isten Lázárja. (Koldusa.) B, eladó leány, D, —
Có fel, sárga nem !

— Nagy ur a király, ha Lázár is a adják a leányt. E, —

Csak otthon jó,
neve. B, — Rossz vásár ez Lázár! mint a komáromi leány, D, Csalat- —
(Nincs haszon benne.) Ny. 10. kozik mint a vén leány, Ny, 1. —
Le. Felnek hajts, le-nek tarts, S, — Csúnya leánynak is szép a pénze. E,
Le a kalappal! (Tisztelet, becsület!) — Derekát, hátát lánynak nem szabad
E, — Mennyit fel, annyit le. E, fájlalni. Ny. 6. —
Eb anyának kutya
Lealázás. Kevélynek orvossága a a leánya. D, —
Egy órai tojás, egy
lealázás. D, napi kenyér, esztends hal, tizen-
tiz

Lealkonyodott a nap. (Vén, végét öt esztends harminc esztends

leány,
járja.) D. — Leáldozott a nap, (U, a,) D. jóakaró kellemetes. F. Egy vén —
Leány. A bógácskóró is elbizta leány annyit mint egy megirott, de
ér,
magát, mikor a tölgyfa leányát meg- el nem küldött levél. D. Egy-két —
kérte, D, — A jó táncos lányból ritkán hibáért nem kell megvetni a szomszéd
válik jámbor. D. — A kinek hat lánya lányát. E. —
Elég szép a leány ha jó.
van, búkérni ne menjen máshoz. Ny. D. —Elugrotta mint a perki tót lány
1. — A király és gazdag leány soha a férjhez menést. (Teherbe esett.) B.
nem tudhatja, ki szereti igazán. Ny. — Esik es, ni a sár, a vén leány már
8. Bessenyei Philos. —
A kis lány- mit vár. Np. —
Este leányt, harmaton
nak pisz móres. (Kötelessége a hall-
! füvet ne nézz. Ny. 4, —
Érett ganéj,
gatás.) E, —
A leányasszony olyan öreg lány, hamar hasznot hajt. Cz. —
fürge, mint az ürge, Ny, 13, A — Farsang után is elkel a jó lány. D. —
melv leánv sokat szeret, jámbor Farsangon kivül is esik leányvásár. B.
asszony ritkán lehet, S, A rossz — — Feln a leány az ágy alatt is. ME.
lány olyan mint az országút. (Sokan — Férjhezmen leány ruhájának több
járják.) Ny. 6, —
A solti bor, mint a szekrénye, mint száma. (Hüh.) E. —
körösi lány csak otthon jó, Ny. 22. — Fürge leány, mint a pereszlény, E, —
A szép leány ha megvénül, rossz id- Gazdag leánynak böjtben is esik far-
ben él, D, —
Az asszony a leányát sangja, D, — Gyermek játszék, leány
nem magának tartja, Np, —
Az ördög- dolgozzék. D, — Gyermeknek játék-
leány is ördög anyától tanul, D, Azt — ért, leánynak sírásért ne süvegelj,
sem tudja fiu-e vagy leány, (Holtrészeg KV, — Ha a lánynak sok a pénze,
vagy megrémült,) D, —
Azért intik a ritkán van esze, D, — Ha az anyja
leányt,hogy a meny is tanuljon. D. — jajgat, síkolt a leány D.
is, Ha— el-
Acél anyának tzk a leánya, D, — veszed leányát, nézd meg elsbb az
Anyja leánya, B, —
Anyja után járja a anyját, D, — Hamis leánynak hamis
templomot a leány, D. Anyjának — a csókja, S, — Hazudik mint a vén
 497

lány tükre. S.— Helyre legény, helyre — Mérges asszonynak haragos leánya,
leány. Ny. 2, — Hol nyájas az anya, Cz. — Mindig készül, mint az eladó
kényes a leánya. KV. — Hol vigyá- leány, D. — Milyen az anya, olyan a
zatlan a leány, csirkét a kánya. leánya, D. — Minél munkásabbaleány,
ellik
D. — Isten rizzen házas szolgától, annál tisztább, D. — Minél jobban
jármas útmelletti földtl, pap-
bivalytól, kérik a annái jobban megy, megy,
lányt,
lány feleségtl. Ny. — Kegyetlen megy. Np. — Nagy benne az akarat,
4.
anyának kegyetlen leánya. D. — Ke- mint a vén leányban, B, — Nagy leány
vély mint a bíró lánya. — Kép alá testamentuma, (Vén lányé, szeszélyes.)
S.
való leány. (Szép.) D. — Kérik mint Sz. — Nagyra van mint a gaz- vele,
a szép leányt. — Kérked leány, dag asszony leányával. — Negyven
S. S,
táncban tudod mint jár M. — Késre ? éves lánynyal ördög se táncol már. Sz,
bánja azt a leány, amitl lebetegedett. — Nem akarja az igazságot, mint a
D. — Késbbre lesz az ifjúból öreg,
•
kislány. Ny. — Nem mind leány,6,

mint a leányból vén. D. — Késbbre pártában ki KV, — Nem sokatjár,

lesz a leányból vénasszony, mint a tehetni fel oly leány szüzességére, ki
malacból disznó. D. —
Késn ér min- mindig a katonákkal jár. K, Nézd —
denre, mint a vén leány. D, Ki ids — meg az anyját, vedd el a lányát. Ny,
leánynyal hál, alamizsnát ad. ML. — 3. —
Nyájas anyának kevély a leánya.
Kinek a pap, kinek a papné, de ne- D, —
Nyájas anyának kényes a leánya.
kem a leánya. E. —
Kinek kurva a B, —
Okos ember, leánya van, (Okos
leánya, sok a veje annak, B. Koros — embernek elbb leánya van, ki a
szegény leánynak mindig rövid a far- késbb születend fiúnak dajkája
sang, B. — Könnyebb a leányt felne- lesz.) E. — Ó-bornak, ó-leánynak
velni, mint férjhez adni. KV. Köny- — nem egy az ára. E, — Ó-bornak,
nyen na leány, ha ágy alá vetik is. vén leánynak nem egy az ára, S, —
D. — Leánya is vénasszony. D. — Ó-bornak, ó-leánynak nem egy áron
Leányágra szállt jószág egy a bitang- itcéje. D. —Ökölnyi fiu többet ér egy
gal. D. — Leányágra szállott jószág- nagy leánynál. E. —
Örömleány, üröm-
nak nincsen maradása. E. Leány- — leány. D. —Örül mint a férjhez men
ágra szállt jószágnak el kell veszni. leány. D, —Pogácsámat megettétek,
B. — Leányágra szorul. D. Leá- — a lányomat elvegyétek. Np. Rekesz- —
nyomat szidom, menyem is értse, ME. tés madárnak, oltalom leánynak. BSz.
— Leányomnak szólok, vejem uram — Repedt sarkú leány. Ny, 2, Ritka —
is értsen belle. S, —
Leányomnak leány szerelem nélkül, D, Ritka —
szólok, de a menyem is értse, Sz, — mint a pénzes leány, D. —
Rossz anyá-
Leányvásárnak tánc a vége, E, — nak ritka jó leánya. D. —
Rossz leány
Legszebb a jó leány, B. Lónak, — leveszi édes anyja fejét. E. Rut —
leánynak nem jó hinni. S. Lusta — leánynak is szép a pénze, D. Sok —
Kati rost anyának leánya. D. Megér- — leány ment azóta férjhez. D. Sok —
demli, mint szüzlány a koszorút. E, leánykérnek több száma mint haszna.
— Megn a leány, ha kuckóban tar- D. — Sok veje, kinek lánya szemtelen.
tod is, Ny, 2. —
Megn a leány, ha D. — Szalma-legény széna-lányt kap,
pad alatt van is, E. —
Megszokta, mint Ny. 9. — Szemérmes mint a jó leány,
vén leány a pártát. D, —
Mely leány D. — Szegény embertl ne kérj köl-
soknak ad kosarat, végre is ahhoz csön, csúnya leányt meg ne csókolj.
megy, a ki elveszi, D, —
Még a rossz (Nincs köszönet benne.) Ny. 5. Sze- —
anya is szereti j
leányát, D. Méltán — gény ember csikója hamar ló, gazdag
kevély az anya, ha szép a leánya. D, ember lánya hamar eladó. Ny. 10. —
Margalits E. : Magyar közmondások. 32
 498

Szép anyának szép a lánya. D. — Szép a náddal nem bir, (Mert az meghajlik
asszonynak szép a lánya. E, — Szép eltte.) K.
a leány ideig, 24 esztendeig. D. — Leesik. A leesett bikát a gyermek
Szidják a leányt, hogy a meny is ta- is rugdossa. D, — A levelek után vég-
nuljon. D. — Táncos anyának táncos tére a fa is leesik. D, — A meg- tót is
a leánya. D. — Természetes mint a nyugszik, mikor a D, —
fáról leesik.
lányok ünge. Ny. — Tiszta mint a
6. A megpihent, mikor a fáról le-
tót is
szz leány. D. — Tót asszonynak tót esett. E. — Az ördög
is megnyugodott,

a lánya. D, — Tót anyának leánya. tót mikor leesett a fáról, Ny, 24, Csu- —
D. — ügy játszik a lány a legénynyel, por'esétt le a szegrl, nem fazék. (Kis
mint macska az egérrel. Arany. — Úgy gyermek halt meg, nem öreg ember.)
kell vigyázni a leányra, mint a gyer- Ny, 24, —
Ne vágyj a polcra, le sem
tyalángra. Ny. 22. — Ugy szép a leány, esel onnét, D, — Könnyebb a fáról
ha otthon ül és dolgozik. D. — Üljön leesni,mint rámenni. D. Leesett —
leminálunk, legyen a mi lányunk. Ny. az uborkafáról, mint tótok királya a
2. —Várt leány várat nyer. F. — fehér kancáról. D, —
Le nem esel,
Várt leány várat vesz. D. Vásár — ha a fára nem mész. D. Leesett a —
nélkül is elkel a jó leány és a jó ló. kerékrl. ML. —
Leesett az uborka-
Sz. —
Vén leány ha férjhez megy, fáról. E. —
Magától is leesik, a mi
egyben vén asszony. D. Vén leányt — nehéz. D, —
Mintha csak most esett
férjhez adják, menyecskének hivják, volna le az akasztófáról. D. Mintha —
D. —Vén leány rózsán sem igen kap, égbl esett volna. (Váratlan.) E, —
(Kedvetlen.) E. —
Vén leány mindenre Ne aludj, nem álmodsz, ne menj a
késn érkezik, D. Vén leánynak — fára, nem esel le. Ny. 5. Ne menj —
mindenkor kurta a farsang, D. Vén — a fára, nem esel le ; ne menj a vizbe,
leány, vén tet, hamar tüzet fog, S. nem halsz bele. E. — Nehéz a magas
— Vöm nem fiam, menyem nem lá- polcról leesni. (Keserves.) D, — Nem
nyom. Ny. 5. — Lányos diákból nem egy vágással esik le a tölgyfa. KV. —
lesz tudós. KV. Nem esik le a gyürü a kezérl. (Nem
Lecke. Felmondotta a leckét. (Sze- szégyen a munka.) Ny. 7. Nem esik —
rencsés, elvégezte dolgát.) D. — Fel- le ujjáról az arany gyürü. D. Pihen, —
olvasták neki a leckét. (Megszidták.) mint a ki leesett a fáról. Ny. 3. —
D. — Jó lecke ez neki. (Ebbl okul- Te érted is leesett a bagoly a fáról.
hat.) S. — Jobb egy példa száz lec- (L. bagoly.) E.
kénél. E. — Ritkán válik tudóssá, kire Lefekszik. A jó cselédes gazda
birsággal vetik a leckét. K. korán felkeljen s késn feküdjék le.
Lecsap. Az istennyila is csak mel- KV. — Egyik mint a másik, ha le-
lettecsap le. (Szerencsés.) D. Le- — fekszik, elalszik. Np. —
Nem ugy kelt
—
•

csapta a reteszt, (Elhallgatott,) Ny, 1, fel, amint lefeküdt. (L. felkel.) E.

Ledobd barát hegedt. (Mi nem Már most lefeküdhetünk. (Végünk

a tied, tedd le.) M, van.)ME. — Tyúkokkal fekszik le.
LedL Fa is nagyobbnak tetszik, (Korán.) E. — ügy igyekszik, majd
ha ledlt, (Holta után becsülik meg a lefekszik. E.
jeles embert.) D. — Ledl az utón, Lefekvés. Jobb a lefekvés, mint a
mint a Máté tehene. (Gyenge; sovány,) henyélés. D.
D, —Ledlt fának fejét a gyermek Lefelé. Könnyen folyik a viz lefelé.

is ráncigálja. D. —
Nehéz élöfának D. — Könny az evez lefelé. D. —
dltét várni. (Örökség.) D. Mikor a búza feje felfelé áll (üres),
Ledönt. Szél a tölgyet ledönti, de akkor a pógár (paraszt gazda) orra le-
 — 499

felé áll. Ny. 6. —

Ö is lefelé jár immár örömest házasodik. S. — Milyen a
a hegyen. (Öregszik.) D. Úszik — legény, olyan a gatyáj^. KV. — Nsz
mint a fejsze, lefelé. D. legény nem kiméli a költséget. KV, —
Lefest. Könny a szépet szépen Nsz legény nem kiméli a pénzt. D.
lefesteni. B. —
Nehéz a vén asszonyt — Nsz legény pénzének nagyobb
szépen lefesteni. D. — Várd el, majd hire mint summája. K. — Öreg asszony,
lefestelek. E. rossz vén a karó, szegény legény szo-
Lefoly. Sok víz lefolyt azóta a moritó. (Ha szegény fiatal legény gaz-
Dunán. (Régen volt.) D. dag özvegyet vesz el.) Ny. 8. — Öreg-
Leforráz. A hol az ebet leforráz- szik a legény. D. —
Rongyos dolmány,
zák, nehezen megy többet oda. B. — okos legény. E. —
Rongyos dolmány-
Alázatos mint a leforrázott kutya. D. ban is van okos legény. E. Sok —
— Leforrázott kutya az esötöl is fél. érdemes legény, mert értéke szegénv
D. — Leforrázták mint a kutyát. D. fogja az eke szarvát. Sz. Szegény —
— Sompolyog mint a leforrázott legény. (Munkakerül.) E. Szegény —
kutya. S. legény nem nagy ur. D. — Szép a
Lefosta, lenyalta. (A kit elbb legény, kár hogy esze nincs. D. —
gyalázott, azt most dicséri.) E. Szép a legény ideig, 34 esztendeig. D.
Lefzte, (^legszégyenitette, rápiri- — Szalma legény széna leányt kap.
tott.) E. Ny. 9, — Ugy játszik a leány a legény-
Leg'eL A szamár ott nö, a hol legel. nyel, mint macska az egérrel. Arany.
E. — Ha a juh szomorúan legel, dög- — Ugy van, mint szegény legény a
róváson van. Cz. — Legelni küldötte gazdag városban. D. Szegénylegény—
eszét. D. gazdag városban. (L. gazdag.) E. —
Leg^elés. A békés legelést a juhok Vén legénybl fiatal házas. E.
is szeretik. D. Legrénykedik mint a falusi kutya
Legény. A legjobb legény is csak a városi kövezeten. Ny. 6.
a gazdával jó a mhelyben. D. — Leg'yen. Akárhonnét legyen, csak
Csizmadia legénynek, jól van dolga legven.
'
KV. —
Annvi mint az legven. :

szegénynek hat krajcár jár egy hétre,

: E.
az is kevés csirizre. Ny. 2. Ersen — Legyes. Hányaveti fejét, mint a
borozik a legény. D. —
Gyermekhez legyes ló. D.
játszás, legényhez dolgozás illik. KV. Lehajtani. Nincs hol fejét lehaj-
— Gyöngyélet a legényélet. Np, — tani. E.
Helyre legény. E. —
Inas se volt, Leharap. Maga orrát még senki
legény akar lenni. D. —
Inasból lett sem harapta le. D. — Ne harapják le
legény. (Kevély.) D. — Jó legény a az orrodat. S.
bor. BSz. — van dolga szegény-
Jól Lehel. Bánja hogy kivle más is
nek, mint a csizmadia legénynek. S. lehel. D. —
Csuda ha lehel. D.
— Kemény legény lágy idben. B. — Lehellet. Oly tiszta a tükör, hogy
Ki a legény a csárdában ? E. Ki a — a lehellet is árt neki. E.
legény Kis-Várdában ? Np, Kicsiny — Lehet. Csald meg, ha lehet. D —
legényt kicsi pallos illet. KV. — Ha nem csak nem lehet. E.
lehet, —
Könny legény könnyen ugrik. D. — Mi nem lehet, kezdete sincs. E. —
Legény a gáton. E. —
Legény kell a Nagy ur a muszáj, de nagyobb a nem
gátra. E. —
Legény a talpán. S. — .lehet. Ny. 22, —
Nála a mi lehet,
Megesett mint a szatai legény. Ny, 3, szabad is. D, —
Nem amint akarnánk,
— Menyecskés legény nem házasod- hanem amint lehet. KV.
hatnék. D. —
Menyecskés legény nem Lehetetlen. A mi lehetetlen, annak
32*
 — 500

kezdete sincs. D. — Lehetetlenre senki lelkiismeret hamis pénzt nem szeret

sem köteles. KV. — Alomban, szere- S. — Jó lelkiismeret nem szokott
lemben nincs lehetetlenség. D. szomorkodni. D, —
Jó bor, szép fele-
Lehull. Azóta a fák sokszor le- ség, csendes lelkiismeret, drága dol-
hullatták levelöket. D. —
Idvel levele gok. E. —
Lelkiismeret tudja leg-
is lehull a rozsának. D. — Könny a jobban, mit ember titkon cselekszik.
magas polcról lehullani. D. —A tót E. —
Nagy hóhér a rossz lelkiismeret.
is megnyugszik, ha a fáról lehullik. D. E. —Nincs a hasnak lelkiismerete.
Lehúz. A mit villával felrak, gereb- E. —
Nyugodt lelkiism.eret a legjobb
lyével lehúzza. E.— Brét lehúzná. vigasztaló.
is — Politikus S. lelki-
E. — Brét lehúznák a szegénynek. ismerete. (Lucus a non lucendo.) D.
is

E. — Holt embernek brét lehúzná. — Rossz kalmár, lelkiismeretével

is ki
D. — Lehúzná a tetünek brét, ha kereskedik. E. — Rossz lelkiismeret
is

valaki megvenné. D. lidérccel álmodik, E. — Rossz lelki-

Leitat. Kit Baján megnem szólnak, ismeret ember azt gondolja, hogy
Szabadkán nem itatnak, Zombor- mindenki ö róla beszél. KV. — Szr-
le
ban meg nem vernek, Újvidéken ujjában hordozza lelkiismeretét. D.
rosszra nem visznek, elmehet az egész Lemeg^y. Könny a pokolba le-
világon, sehol ilyesmi meg nem esik menni, de nehéz feljöni. B. Le- —
vele. ME. menne, mint himodi ember a fáról.
Lejt. A lejtt járja. (Lefelé jár (Nem tud.) Ny. 21. —
Lementével di-
— Hamar megesni a
szerencséje.) E. csérd a napot. E. —
Napot lementé-
lejtn. D. — Minél nagyobb a hágó, ben, nem feljöttében dicsérik. Sz.
annál félelmesebb a lejt. D. — Min- Lemondani, lemondani, könny
den hágónak lejtje vagyon. Pázmán. nektek ezt mondani. Tóth K. — Le-
— Nagy hágónak nagy a lejtje. E, mondott, mint az ebediek az esrl.
— Nincs oly magas hágó, melynek Ny. 23.
lejtje nem volna. D. Lemos. Duna sem mossa le róla.

Lejt. (Tánc.) Keser kalodában a E. —

Tenger se mossa le róla. E. —
lejt. D. — Keser neki a lejt. Ugy farára ült, hogy a Duna se mossa
(Verés.) D. —
Léva, Tátika lejtöt jár, le róla. D. — Viz csak a bnt nem
de Csicsó is vendéget vár. Sz, — mossa le. B.
Nehéz a vén embernek akármin lej- Len. Bátor a kenderben, de nem a
tsdi. D. —
Nem esik vigan kalodá- lenben. (L. kender.) ME. Ember a —
ban a lejt. K. —
Sajt, kenyér mel- lenben, de nem a kenderben. (Kis
lett is megjárják a lejtt. B. termet.) D. — Van lenje is, cérnája
Lel. A ki akar, lel okot. E. Ki — is. D.
korán kel, aranyat lel. B. Csak hlt— Lencse, Babot is fznek valahol,
helyét lelték. E. — Helyét sem leli. E. nemcsak lencsét. (Lesz máskép is.)

— Megfizetem, ha lelek a lyukas hidon. Ny. 3. — Csapja a lencsét. (Hízeleg.)

(Soha.) E. — Vak tyúk gyön-is lel KV, — Csapja a csikót a lencsével,
gyöt. E. Pázm. — Disznó orrával jó a lencse.
Lelketlen. Fej nélkül a tábor lel- D. — Ebül mérik a lencsét. BSz. —
ketlen sokaság. E. Egy lenese kárért a biróhoz megy.
itce
Lelkiismeret. A jó lelkiismeret- D. — Egybeszürték a lencsét. KV. —
nek nem kell itélö biró. E. —A lelki- Értem, uram, értem, hogy jó a lencse.
ismeret ezer tanú. B. —
A jó lelki- E, — Kimérik ott neked is a lencsét,
ismeret ezertanu.D. —
Jó lelkiismeret E, — Kókai lencse, S, — Lencse,
nem fél száz prókátortól. KV. Jó — borsó, kása, diák táplálása, Ny. 20. —
 501 —
Lencse, borsó, kása, Istennek áldása. mentség. Ny. 14. —
Egy sütésben két
D.— Lencse se lencse mindenkor. D. lepény. D. —
Elég egy sütetbl egy
— Lencse, szerencse. ME. — Lencse- lepény. ME. —
Lepényt keresett, tehén
szem a csizmában hegynél is nagyobb. ganéra akadt. D. —
Lesi mint Bikáné
D. — Megszokta mint barát a lencsét. a lepényt. Ny. 5. Sokba került,—
D. —Rá se néz a lencsére. D. — mint Sima Gernek a túrós lepény.
Rosszul fog ott fni lencséje. E. — (Lepényre hivták, kártyázott, elvesz-
Válogat mint rossz lencse a vizben. tette pénzét, lovát, tehenét.) Ny. 1. —
(Fzés eltt vizbe öntik a zsizsikese ; Túrós lepény, tejes bab, de jó volna
fent úszik.) D. —
Vérré válik, mint mindennap. Ny. 22.
barátban a lencse. (Hogy izlik a Lepényles. Befogta a lepényiest.
lencse ? Erre a barát ezt felelte : vére (Száját.) Ny. 1.
valet.) D. — Lencsés prókátor. (Zug- Lepotyogf az ember, mint a vackor.
prókátor.) E. D.
LengyeL Adjon Isten minden jót, Lerántották az álarcot. E.
bort, pecsenyét, olcsó sót, a lengyel- Lerázta a nyakáról. E. Mindent —
nek sok borsót, ellenségnek koporsót. leráz válláról. D. — Sokat a szamár
Sz. — Búsul mint a lengyel. S. — is leráz. D.
Lengyel lopó. (Cégéres tolvaj.) Decsi Leró. Van mit leróni akárkinek. D.
János. —
Kérked mint a lengyel. D. Les. Fényes nappal lesi a tolvajt.
— Kétfelé kap, mint a Tiszába haló D. —Konc les. S. Lesi mint —
lengyel. Sz. —
Lengyel László kis Bikáné a lepényt. Ny. 5. Les, mint —
királyunk. (L. király) D. Lengyel — Budi az eperfára. Ny. 3. Lesipuskás. —
posta. (Ügyetlen, ki azt is elfelejti, (Orvvadász.) S. — Viz hátán nyulat
miért küldték.) K. — Más a kengyel, les. D.
más a lengyel. B. Les. Öregnek ajtóban, fiatalnak les-
Lenne, ha volna. E. ben a halál. E.
Lenyel. Maga lenyelt falatját is Lesült a csirája. E.
bánja. D. — Sokan örömest kiadnák, Leszakad. Csekély dolog, gomb-
a mit lenyeltek. D. —
Szúnyogot meg- ház,ha leszakad, lesz más. Cz. —
szri, a legyet lenyeli. KV. Gyöngyház, ha leszakad, lesz más.
Leokádia napja. (Szójáték.) E. Ny. 10.
Leöntötték hideg vízzel. E. Leszállt a csillaga. E. — Leszállott
Leped. Nagy az ágy, kicsiny a a nap. D. — Szállj le barát a hintá-
leped. D. — Ki a szomszéd lepedjét ról (vagy hintóról), nem a pénzed ára
nem rzi, maga lazsnakját sem becsüli. E. — Szállj le szatvor a szekérrl
D. —Nem nyújtózkodik tovább leped- Ny. 7.

jénél. D. — Ráteriti a vizes lepedt. Lesz. Akkor leszen az, mikor a

(Rávall.) Ny. 14. — Tót vászon, tót le- Duna visszafoly. Decsi. — Akkor lesz
ped. E. — Lepeds cigány. (Hazug.) D. az, mikor az egek megfordulnak. D.
LepeL Csak addig nyújtózzál, mig — Lesz a mi lesz. ME. — Nem lesz
a lepel ér. M. — Leplén kivül a lába. — Ugy
ez többé. D. ha kell, lesz. Ny.
D. — Nagyobb az ágy a lepelnél. KV. — Voltam a mi voltam,
6. de nem
— Szedd el a leplet. (Hordd el a sátor- leszek, a mi lehetnék. D. — Voltért a
fádat.) KV. zsidó nem ád semmit, de még a lesz-
Lependék. (Lepke.) Ha gyermek ért se sokat. Ny. 10.
lependéket fog, nem adná egy süveg Leszed. Ha leszedted fölit, edd
ördögért. D. meg az alját is. E. — Leszedték már
Lepény. A túrós lepény jó kenyér- róla a tejfelt. (Javát.) S.
 — 502

Leszegfez-Nyomja az ágyat, mintha hiszi,annak szentírás. S. Ne rontsd —

leszegezték volna. D. — Ugy áll ott, a levegt. (Ne beszélj ostobát.) E. —
mintha leszegezték volna. D. Nem tiszta a leveg. E. Nyomta a —
Leszoktat. Nehéz a kányát a csirké- levegt. E. — Várat gondol a levegn. D.
rl leszoktatni. D. '
Levendula ágastul, a hug daru
Letag'ad. Krisztust is letagadná a párostul. (L. daru.) Np.
keresztfáról. S, —
Letagadná a napot Levente. Gigánykodó levente. (Csa-
az égrl. Ny. 1. ló.) D.
Letapodni. Könny a gombát le- Leves. A német is szokásból eszi
tapodni. D.— Letapod mint a D. bivaly. a levest. D. — Adós fizess, ne nevess,
Letesz. Fel veszi, is le is teszi. ez a fekete leves, Ny. 5. — Együtt
(Szeszélyes.) E. — Letette a bikapénzt. szelik leves alá a kenyeret. D. — El-
E. — Letette a fzfa széket. (Sokat döntötted a levest. KV. — Ez csak
fecseg asszony.) Ny. gondolom leves. (Képzelt dolog.) D. —
Letért az országútról. (Igazról.) Édes kedves, krumpli leves. (L.krumpli.)
Ny. 4. Ny. 5. — Feladták a fekete levest.
Letérdelt királynál nagyobb a tal- D. — Ha Orzsike nem volna, meg a
ponálló kocsis. D. kanál, levest se tudnánk enni. B. —
Letipor. Könnvüa férget letiporni. Habzsolja a levest, mint a kutya. Ny.
D. 12. —Hátra van még a fekete leves.
Letör. Hegyes szarva ökörnek, le- (L. fekete.) Sz. —
Hig kása, kemény
törik a szarvát. Cz. — Letörni a szarvát. kása, kása leves, kása. (L. kása.) Ny.
KV. —
Letörött az ángya szekere. 22. —Hideg mint a koldus leves. É.
(Gyermeket szült.) Ny. 2. Nagy a — — Híg mint a koldus leves. (Rántott
ajla szarva, le kell törni. E. leves.) D, — Húzzák a leves nótát.
LeL Gyermekes háznál le kell (Dél van.) Ny. 5. — Idegen szakács
ülni. (L. ház.) S. — Ha felkel, menten jobb izü levest fz. D. —
Illik rá, mint
leül, sajnálja — Leültette,
az állást. D. petrezselem a levesre. E. Inkább —
mint Ilosvai a szentháromságot. E. — haskó fájjon, mint leveske maradjon.
Ülj le nálunk, ne vidd el az álmunk. E. —
Jaj szegény beteges, nem kell
Ny. 13. neki a leves. Np. —
Ki levesre bort
-

Leütök a füle mellett. E. — Le- iszik, nem kérnek attól tanácsot. E.

ütötték a kezérl. E. — Leütötték a —Ki levest akar enni, kanál legyen
lábáról. D.-- Leütötték szarvát. D. — kezében. E. —
Ki sokáig eszi a levest,
Tromfot tromffal szoktak leütni. KV. sokáig él. (L. él.) D. Ki sokáig le- —
Levakar. Lélekre aszott vétket ne- vest eszik, sokáig él. S. Kolbászszal —
héz levakarni. D. füszerszámozza a levest. D, Leves- —
Levágf. A fát sem lehet egy csapás- ben is azt szereti, amit megrághat. D.
sal levágni. Sz. — Fordulj dinnye, ló- —Levest sem tud fzni, mégis ud-
dulj zsák, jön a török majd levág.(Sza- vari szakács. D. —
Megitta a fekete
ladj !) Ny. 8. — Ha él fával igy bán- levest. S. — Ne nevess, elhl a leves.
nak, hogy tesznek levágottal ? D. — E. — Ne nevess, kifut a leves. (Elne-
Kár a fiatalt levágni. D. — Ökrök kö- veti — Nehéz orrt
a javát.) S. fújni,
zül azt tartják jónak, melyet levágnak. levest is — Nem
hörpenteni. D. kell
D. annak többé a reggeli D. — Ne- leves.
Levegf. Én sem élhetek levegvel. mes, ne nevess, nem a tied a leves.
E. —
Levegbe beszél. ME. Leveg- — Ny. 19. —
Nyakleves. E. Pofleves. —
ben horgász. D. —
Levegégben várat E. —Savanyu mint a korhelyleves.
épit.KV. — Mondás, levegrontás, a ki S. —
Se jó, se rossz, mint a krumpli
 — 503 —
leves. Ny. 6. — Sok szakács elsózza jó lével adnak fel. S. Csapni a le- — -

—
i

a levest. D. Sok szakács között vet. (Hteni a levet. Kedvét keresni.)

sós a leves. D.— Sok szakács közt
I

Pázm. —
Ebiével fzd az ebet. E. —
sótalan a leves. — B. Sovánv mint a Egy hévvel, egy lével végez az okos.
koldus leves. D. — Sótalan leves. (Üres — —
j

: D. Egy levet hörpölnek. D. Egy-

beszéd.) D. — Vékony mint a vajat- — beszürték a levet. Pázm. Feladta
lan leves.D. — Vén embernek bor — levét, elfeledte koncát. KV. Feladta
levese, kása pecsenyéje. D. — Vén megette koncát. D. — Félre elü-
^

levét,
szakácsné megfzi a jó
is B. lem, kidül a
levest.
j

belülem. Ny.
'
— lé 5.

Levet. A szerencse mint Fülig a lében. D.

felülösdit, — Gyakran fzött
mint levetösdit szokott játszani. D. — D. — Ha
I

párét lében ne uj fel adj.

Jól tudja a levetösdit játszani. D, — éhes vagy, ne válogass a lében. D. —
!

Levetöt játszik a szerencse. E. —

is Ha koncát megetted, levét hörpöljed. is

Töri a hátad Vesd Ny.

? le.D. — Hével,
2. E, — Híg mint a lével.

Levél. A levelek után végtére a fa halászlé. D. — Híg mint a kaszás lé.

D, — Annyi mint szkor a D. — Hosszú lére eresztette az

i

is leesik. ételt.

hulló D. — Azóta a fák sokszor

levél. (Sok beszéd.) Ny. — Hús gaz- 2. tart
— a konc
I

lehullatták levelöket. D. — Árva mint a szolgát. Ny. dát, lé 7, Illik

D. — Csendes mint után a levet hörplni. D. —

j

a lehullott levél. a húsa, Itt

E, — Jól feladta a
I

a hernyó a D. — Idvel
levél alatt. a :
ittB. leve. levet.
levele lehull a rózsának, D. — Két-
is — Jól megborsozták neki a D. levet.
szer nyilik az akácfa Np. — — Jutott neki a fekete lében. B. —
levele.
Nem indul a fúvás nélkül.
levél E. — Keser a (Kimenetele, vége.) E. leve.
Nem mozog a ha nem a
levél, — Ki koncát
fuj szél.
;

megette, levét hör- is

E. — Nem mozog a hanem ingatja

levél, D. — Kifacsart citromnak ke- pölje.
a ME. — Ritka
szél. nélkül. serü a
pille levél — Konc nélkül adja
:
leve, S.
D. — Rossz fának több mint a (Fösvény.) D. — Lé
levele, szol-
levet. tart
gyümölcse. D. — Szép fának szép a hus a gazdát. Ny. — Lé gát, 6. tart
levele. D. — Szomorú mint szkor a szolgát, hús agg gazdát. Ny. — Lé 4.
levele vesztette D. — Zörög mint
fa. a gazdát, átok, szitok a szolgát.
tartja
a nyárfa D. — Van oka, mért
levél. D. — Lé a szolgát, átok, szitok tartja
mozdul cserfán a D. levél. a gazdát. Ny. 14. — Lé táplálja a disz-
Leveles színben nehéz volna nót, korbács a rossz szolgát. D. — Lé
telelni.
E. táplálja a disznót, kolbász a rossz szol-
Levél. Egy kedv szerint E. — Maga eszi meg a
irott levél gát. tojást, le-

jobb egy táncnál. ML. — Egy vén leány -

vét szolgájának adja. D. — Megadták
\

annyit mint egy megirott, de

ér, levét a koncnak. D. — Megf a maga
el

E. —
!

nem küldött D. — Er és
levél. levében, mint a pri- hal. (L. hal.)
bék ellen nincs pecsétes BSz. Megitta a
levél. ME. — Mind egy lében
: levét.
— Ez a nem nekem
levél (Ez sóznak. Pázm. — Minden lében kanál.
szól.
a dolog nem engem E. — Mintha KV. — Minden lében egy kanál. E. —
illet.)

levelet vinne. E. — Nehéz

(Siet.) Minden lében lcs. BSz. — Mindent egy
(biztos) I

helyen van szarvas az erdben, lében akar fzni. D. — Nem

levél leviért
fzik a kukoricát. D. — Odavárnak a
í

a káptalanban. E. — Nekem van is !

annyim, mint Vajda Lacinak fekete E. — Okos szakács nem

levele. lére.
(L. annyi.) Ny. 2. sóz mindent egy D. — Olcsó hús- lébe.
Lé. A kávét fzik csak D. nak hig a
leviért. KV. — Összeszrték leve.
— Babot sem levéért fzik. M. — a — Ösztövér húsnak vékony levet. S.
Benne van a lében. E. — Büdös húst a D. — Ö meg a ,
E leve. itta levét.
 —

504

— Rátartja magát, mint a fekete lé nap után. (Hideg.) S. Mindenbe be- —

az asztalon. E. — Sok só a lében, sok leütközik, mint a vak légy. D. Min- —
szó az asszonyban trhetetlen, D. — dennek neki megy, mint a vak légy.
Sós levet se ehetik, D. Vén sza- — B. —Nyalakodik mint a légy. E. —
kácsné is megfzi a levet. D. Olyan mint a légy az aludt tejben. E.
Léc. Jó léc jól tartja a sövényt, D, — Orrán a legyet sem trheti el. D. —
Lédéciek. Hazafeküdtek, mint a Orráról alegyetsem hajtjael.D. Pók- —
lédéciek, E, hálón felakad a légy, de azon a darázs
hegy, A legyet sem bántja. D. — keresztülveri magát. D. Ritka nagy —
Az édesre örömest jár a légy. D. — légy dongás nélkül. D. Sas legyet —
Alázatos mint az szi légy. E. — nem fogdos. D. —
Se nyúl az agarat,
Annyi, mint télen a hidegvette légy. se légy a madarat nem szenvedheti.
D. — Bekapta, mint kutya a legyet. E. — D. — Szárnyán a légy is elviheti. (Ke-
Beköpte a légy. (Romlott hús.) ME. vés.) D. —
Szegény légy, kevély légy,
Dongó légy. ME. —
Döglött légy. E. hogy be ne köpjön a légy. Ny. 4. —
— Ecettel nem fogunk legyet. Ny. 2, Szegényt a légy is jobban csípi, E. —
— Egy csapásra két legyet. E. El- — Szelid mint szszel a légy, S. Szem- —
eresztette, mint Isten a legyet. (Éljen, telen mint a légy. KV. — Szemtelen
a hogy tud.) Ny. 3. —
Falnak megy, mint a piaci légy. E. —
Szédeleg mint
mint a vak légy. S. Farba rúgta,— szszel a légy. Ny. 19. — Szép mint a
mint Kajblinger a legyet. (L. far.) Ny. légy az aludttejben. D. — Szomorú
1. — Föléled, mint légy a veröfényre. mint az szi D, — Szúnyogot
légy.
D. — Ha a kutyára hagynák, egy le- megszri a legyet
s KV. — lenyeli.
gyecske se volna a világon. D. Ha — Tejbe ugrott légy. (Fekete lány fehérbe
most igazat mondasz, a légy is madár. öltözött. ízléstelen.) E. — Tétova száll,
E. — Ha most igazat mondasz, a légy mint a vak légy. D. — Tudja mitl
is szamár. D. — Ha ez szép, a légy is döglik a légy. (Mi a jó.) D.
madár. KV. — Ha nagy volt a ku- is Lég^yviz is elveszti a veszendt.
kaca, de kicsinv a legve. D. — Hess D. — Ki veszni indult, annak a légy-
légy, ne szállj rá. Np. -— Hess légy, viz is árt. D.
ne szállj 'rá, tarka kutya szarja rá. Lék. Addig jár a tök a lékre, hogy
(Kényes.) Ny. 7. — Hitvány lovat száll végre odaszakad. KV. Ne bolondozz —
meg a légy. D. —
Jól tudja a cigány, Ráhel, jöjj ki a lék alul. (Izsák felesége
mitl döglik a légy. (Mi a jó.) E. — beszakadt a jégbe, férje azt hitte, hogy
Kanál mézzel több legyet foghatni, tréfál.) Ny. 24.
mint egy hordó ecettel. S. —
Kanál Lélek. A gonosz lelket akarja meg-
vizbe belehalhat a
is D. — Kap- légy. jobbítani. D. — A rossz lelkek éjjel
kodja, mint a kutya a E. — legyet. járnak. D. —
A szép asszony a szem-
Katona legyet se
volt, D, — Lába ltt. nek paradicsoma, az erszénynek pur-
szárán csapja a (Naplopó.)
legyet. E. gatoriuma, a léleknek pokla. D. —
— Légy nem madár. D. — Legyeket Addig remél az ember, mig benne a
csapkod. — Legyet buzogánynyal.
S. lélek. E. —
Alacsony lélek. D. Át- —
E. — Legyet vadász. D. — Légyköpés, kozott lélek. D. —
Bizd papra lelke-
D. — Légy van a poharadban koma. det, doktorra testedet, prókátorra
(Ki kell Ny.
inni.) — Légybl 1. •
is peredet pokolban leled helyedet. (Ne
:

elefántot BSz. — Légynek sem

csinál. bizd egészen.) Ny. 1. —
Bolyong mint
árt.D. — Légynek se — Légy- vét. E. az elátkozott lélek. S. Bolyong —
nek se mondd kidongja. : E. (Titok.) mint a kárvallott lélek. Ny. 2. Csak —
— Meglapult mint légy Szent-Mihály aludni jár belé a lélek. F, Csak —
 !

— 505

imádság tartja benne a lelket. E. — több a lelke körül. (Utolsó fillérét is

Eb a lelke. E. — Eb a lelke, faszekere, — Nincsen
elköltötte.) E. lelke, hanem
ugyan helyén van az esze. E. — csak párája. — Orvosra
E. a lelkét
Egészséges testben egészséges a lélek. nem hagyja az okos. D. — gyeleg
(Latin.)ME. —
Egy lélektl se tart. mint Orbán lelke a pokolban. S. —
D. —
Egy szív, egy lélek. B. — Egy Papra lelkedet ne bizd. (Csupán pap
sziwel, lélekkel. E. Egy sz — is lelket imádságára.) Sz. — Parasztnak ganéj
zavarhat. E. — Elátkozott lélek. ME. a lelke. Ny. 22. — Pogánylelkü, irgal-
— Ezer a lelke. (Vakmer.) E. — Éjjel matlan. D. —
Prókátorra hagyja a
jár, mint a gonosz lélek. S. — Ép lelkét. D. —
Ráijesztett, mint Hala-
testben ép lélek. (Latin.) S. — Gyí burgyi ahazajáró lélekre. (Egy paraszt
sárga, szürke fekete a lelketek is kísértetként fehér lepelben teknyvel
—
!

(Ha rossz embert temetnek.) Ny. 5. fején járt-kelt; H. kazal mögé bujt és
Ha száz lelke volna is, se hinném. E. ráijesztett, mire a kisértet teknyjét le-
— Haladja mint cigány lelke a menny- dobva, elszaladt.) Ny. 1. —
Se hite, se
országot. (Nem gondol vele.) Ny. 4. lelke. E. —
Se hite, se lelke, mint a
— Hamis a lelke. E. — Hamis a lelke, hajóhuzó lónak. E. —
Se Istene, se
még a zúzája is. S. — Hamis teste, lelke. B. —
Se testemnek, se lelkem-
lelke szkének, barnának. Np. — nek nem kell. D. —
Se testének, se
Hálni jár belé a lélek. E. Hozzánött — lelkének nincs hová lenni. B. Sötét —
a lelke. (Soká betegeskedik, nem tud mint a rossz lélek, D. —
Szarva ntt
meghalni.) KV. —
Jár-kel, mint az a lelkének. E. —
Száradjon a lelkén.
Orbán (Orbán falusi nótárius
lelke. S. —Szegény az ördög, mert nincs
meghalt, a kántor, hogy az özvegyet lelke. D. —
Szem a lélek tükre. E. —
ijessze, éjféltájban háza eltt sétál- Szuperálta,mint cigány lelke a menny-
gatott.) D. —
Jár-kel, mint az Orbán országot. (Nem tördik vele.) E. —
lelke a pokolban. Ny. 14. — Jár-kel, Teste-lelke adós. D. — Teste-lelke. E.
mint a bnös lélek. (Nincs nyugta.) — Teste-lelke és a sodrófája.(Szegény.)
Ny. 17. — Ketts a lelke erszényének. D. — Teste-lelke zálogban van. (Adós.)
(L. erszény.) D. — Két lelke van, mint Ny. — Testem-lelkem megunta. D. 6.
a székelynek. (Hamis.) Ny. 13. — ~ Testi-lelki barátok. — Többet S.
Kinevette a (Nevettében meg-
lelkét. ér mint (Szép, de rossz teste, lelke.
halt.) D. — Lélek a mi elevenít. E. — asszony.) E. — Van (Nem lelke.
Gyönyör testben szép lélek lakhatik. teszem hogy megtegye.) E. — fel róla,
D. — Lélekben járó dolog. B. — Lelke Ugy ütlek mellbe, hogy lelked repül
rajta. (Az bne legyen.) E. — Lelke Gebe. (Hogy meghalsz".) Ny. 23.
sincs, hanem párája. D. — Lelkére Lélekpénz. Pap a paptól nem vesz
hal meg. (Ó lesz oka.) E. — Lelkére (vagy kér) lélekpénzt. D.
jár a dolog. D. — Lelkére B. —
;

Lélekzet. A hólyagot sem fújják

köti.
adós. E. — Lelkével egy lélekzettel. D. — Egy lélekzés
|

Lelkével is is fel
adós, az az ördögé.
is — Markában hideget és meleget nem vehet. F.
E.
j

(Ers.) D. — Már ha
;

hordozza lelkét. Lélekveszt. (Kis csónak, vesze-

,

cssz, hant a
alatt (Lop, elkár-
lelke. delmes.) D.
hozik.) Ny. — Minden jó lélek Lép. Más lépé, más képe. (Más
2.
;

dicséri az urat. B. — Nehéz abba más E. — Majd leszakadt

belül, kívül.)
lelket önteni, kinek szive elveszett. a lépem, (ügy futottam.) E. Hogy —
(Félénket bátorítani.) D. — Nincs madarat csalják, lépet zöldre hagyják.
egyebe, mint teste-lelke. E. — Nincs E. — Lépet hány. E. — Lépre került.
egyebe bnös leikénél. D. — Nincs
j

'
E. — Okos madarász idejében szedi
 —

— 506

fel a lépet. D. —
Ragadós mint a lép. a liba. D. — Orron mint Gubi averte,
D. — Ragadós a keze, mint a lép. libát. (Ütleggel térengette, mire haza
(Lop.) D.— Szedd el a lépet. M, — értek, elhullottak.) Ny. 9. Ostoba —
Hánya-veti magát, mint a lépes madár. mint a liba. (Német.) S. Szelid mint —
D. —
Alig hányta el a lépes vesszt, a liba. D. —
Szemérmes mint a falusi
már is megfogta a madarat. D. liba. S. —
Szép állat a liba, mikor
Lép. A kényességtöl azt sem tudja magát megmossa: ME. Libapásztor —
hová lépjen. Ny. 9. —
Akkorát lép sem lesz belled. E. Libaszr. D. —
mint a veréb. D. —
Hová lép, hét évig Lidérc. Egye meg a lidérc. D. —
fü sem nö ott. S. —
Lassan lépj, tovább Lidérc is tudja, hová vigye a pénzt.
érsz. D. — Nyomába se léphet. S. — D. —
Lidérc üli pénzét. D. Lidérce —
ügy mint a Toldi Miklós lova, D,
lép van. (Hirtelen meggazdagodott.) E. —
Lépés. Aprózza a lépést. ME. — Lidércet imádja, csakhogy pénzt hoz-
Elre egy lépéssel fiam. D. Elvéti — zon. D. —
Okádja a szikrát, mint a
a lépést. — Ha rövid a kardod,
Pázm. lidérc. D. —
Tüzes mint a lidérc. D.
told meg egy lépéssel. B. — Lépést Lik. Bolond likbú, bolond szél fú.
E. — Minden lépésében egy
tartani. E. — Sok csepp likat ver a kövön.
botlás. D. Pázm.
Lépcs. Felhágott a lépcsn, de Likacsos abraktól nem fickándo-
le nem jöhetett. (Felakasztották.) D. zik a pej. (Szalmától.) D.
A márvány- lépcs is elkopik. D. — Liliom. Csalán, nem liliom kezébe.
A világ lépcsin ki fel, ki alá jár. D. (Nem szz.) D. —
Fehér liliomnak
Lésza. Jó lésza tart jó sövényt. KV. is fekete az árnyéka. B. Fehér mint —
Létánia. Hajlik mint a német a liliom. D, —
Liliom homlok. D. —
létánia. (Heilig.) Ny. 23. Hosszú — Rosszat beszélnek a jóról is fehér
mint a mindenszentek létániája. ME. liliomnak is fekete árnyéka. D.
:

—
Létra. Szamár létra. (Német. Foko- Ruházkodik mint a liliom. E. — Szép
zatos elléptetés pl. katonaságnál, a liliom, habár szaga rút is. D. —
káptalanokban, érdem nélkül, csak Szép mint liliomok közt a piros rózsa.
sor szerint.) S. D.
Lévát, Tatát felvagdalta. (El- Lipótmezre való. (Bolond.) S.
lakomázta. Csáki László gróf 1649.) LiptÓ. Eb lesz Liptón vicispán. (Ha
Sz. — Léva, Tátika lejtt jár, de meg nem választják.) S. — Liptai saj-
Gsicsó is vendéget vár. Sz, Skarlát, — tot ad,hogy lovat nyerhessen. E.
gránát, nyuszt Léva, Tata, Csuszt.
: Liszt. A dohos lisztet nem szeleli
(L. gránát.) Cz. — Skarlát, gránát, az okos, mert a mi jó vagyon benne,
nyüst Léva, Tata, sust. Sz.
: Lévai — azt is elveszti. D. — A kenyérsütés
fejköt. (Pof. L. fejköt.) E. Nem — a liszten is elmúl. D. — A kétszersü-
tarthat örökké, mint a lévai kemence. tés a liszten is elmúlik. — Azért
E.
(L. kemence.) D. is elmarad a sütés, ha liszt nincs. Ny.
Liba. A libát gágogni tanitja. D. — 7. — Csapon veszi a lisztet. (L. csap.)
Anyányi liba. (Nagy leány.) E. — — Egy
E. szitálnak. D. — Ha
lisztet

Ártatlan liba természet. D. Bicceg — nem

tömjén áldoznak.
telik, liszttel is

bujában, mint a szárnyaszegett liba. D. — Ha ugy volna zsirom, mint lisz-

D. — Farkasnak szájában keresi a tem nincs, mindjárt sütnék pogácsát.

libát. D. —
Kiki magának, mint a kis Ny. — Haluskát fznénk, ha túró
7.

liba. Ny. 8. —
Liba volt, most lud, E. volna, de nincs. Ny. 23. — Hat-
liszt
— Libából is kitör a ludméreg. D. — szor méri az is D. — Jobbitce lisztet.

Libából lesz a lud. S. —

Ludtól tanul magának hamut, mint másnak lisztet
 — 507 —
takarni, K. — Két kö közül jön ki a Lomha. A kövér has lomha. D. —
liszt. D. — Korpája sincs, mégis lisz- Lomha béres. D. — Templomba is

tet árul. (Lop.) D. — Liszt is elfogy, késn jár a lomha. E.

ha sok markon megy által. D. — Liszt- Lop. A hal se akad fel a horogra,
malomban rölt. (Fehér, ösz.) D. — ha nem lop. D. —
A ki örömest hazu-
Lisztlopó. (Molnár.) E. — Megszeleli, dik, örömest is lop az, KV. Amit a —
mint vajkai asszony a lisztet. (Elhordja ház ellop, el is adja, (Ami a házban
a szél.) E. —
Se liszt, se só, se sza- elvész, megkerül,) E, Amit találtál —
lonna. (Nem lehet fzni; nem lesz és vissza nem adtál, olyan mintha
semmi belle.) Ny. 2. —
Se liszté, se loptad volna. KV. A szabó is lop,—
tiszte. E. —Sokszor azon is elmarad nemcsak a molnár. D, Az oltárról —
a sütés, hogy nincs liszt. Ny. 8. — is lelopná. D. — Az ötödik, ne ölj,

Szeleld meg, ha dohos, mint a vajkai szól az orvosoknak, a hetedik, ne lopj,

asszony a lisztet. B. —
Szúnyog hordta a prókátoroknak. D, Addig jár —
a lisztet, szamár a vizet. (Kevés liszt, lopni a tolvaj,mig felakasztják, B. —
sok viz, rossz kenyér.) Ny. 1. Addig zárd be istállódat, mig el nem
Lisztes. Elverték mint a lisztes lopták a lovadat. D. Akár lopjon, —
zsákot. D. —
Kiporozták nadrágját, akár a zsákot tartsa, egy tolvajság, D,
mint a lisztes zsákot. D. — —
Lisztes. Akkor lop a macska, mikor nincs
— Lisztes zsák.
(Tolvaj, lisztlopó.) E. — mit ennie, D. Akkor zárja istállóját,
(Fehérnadrágos csúfneve.) E. — Nem —mikor ellopták a lovát, D, Bajos
mind molnár, a ki — Piros
lisztes. S. lopni, hol a gazda zsivány. E, —
ott
mint a lisztes zsák. D. — Piros mint Bajos
-
lopni, hol a gazda maga ott is

a lisztes zacskó. Ny, — Olyan mint

1. — Ellopná az Isten palástját
tolvaj, S.
a lisztláng. E. — Olyan kedvem van, D. — Fényes nappal lopja is. a ki
mint a E.
lisztláng. lovat az D. — Ha lehetne, istállóból.
Liter mit ér ? Rátót még annyit se szemével lopna. D. — Ha minden is

ér.Kádártába kár kenyér. (Veszprém- molnárt, a lop, felakasztanának, ki

megyei falvak.) Ny. 1. kiveszne a mesterség. E. — Hogy
Lityeg. Hogy lityeg a fityeg ME. bátrabban lopjon, szomszéd házat
?
— Lityeg-fityeg mint a vén csánk a gyújt D, — Hogy ne lopják, fel. el

süvegen. E, szekrénybe zárta eszét D, — Jó

Lobban. Hamar lobban, E. — Ha- zsivány, a ki elre mondja, ha lopni
mar lobban, mint a puskapor. D. — akar, Ny, — A a másét lopja, a 6, ki
Sebbel-lobbal. E. magáét kiméli, D, — Ki a singet el-
Loeska.Harcsaszájuapánaklocska lopta, a rföt is nála keresik, B. —
a fia. D. —
Locska fecske. D. Sza- -
— Ki egy tüt lop, ökröt is próbál az. D,
pora mint a locska száj. D. —Ki egyszer lop, aztán tolvajkodik,
LoeskáL Akkor jár szaporán nyelve, D, —
Ki hazudik, az lop is, S. Ki —
mikor urának moslékában locskál. D. könnyen lop, könnyen felakad, D, —
— Egy pocsban locskálnak. D. — Ki minél többet lop, annál hamarabb
Minden moslékban locskál, D, felakad, D.- —
Ki részegen lop, akadjon
Locsogr. Annyit locsog, hogy más fel józanon, D. —
Ki tüt lopott, ökröt
becsületes ember nem is fecseghet is próbál. E. — • Kicsit lopni, kicsit
mellette, D, — Lakatot vetek locsogó imádkozni nem árt. Ny. 22. Könny —
szájára. D, a cigányok közt lopni tanulni. D. —
Locsogfás. A sok locsogásban Lop mint a madarasi ember, (Bács-
fehéret köp, mint a prépost, D, El- — megyei falu; jómódú is boldog, ha a
rekedt a locsogásban. D. búcsúban pipát, kést lophat.) ME, —
 — 508

Lop mint a molnár. D. Lop mint a — a hol érik.) D. —Gyilkos akasztja a

szabó. D. —
Lop mint a szarka. S. — lopót. D. — Lengyel lopó. (Cégéres
Loptam is, nem is, csak a hire nagy. tolvaj.) Decsi. — Nagy tolvajok viszik
B. —
Nehéz ott lopni, hol a gazda or- a tömlöcbe a kisebb lopókat. D. —
gazda. D. —
Nehéz ott lopni, hol a Ritka vásár lopó nélkül. D. Tolvaj-—
gazda maga is tolvaj. KV. Nem — nak fia lopó. D. — Tolvajtól tanul a
azért akasztják fel a tolvajt, mert lopó. D.
lopott, hanem mert nem tudta jól el- LotyÓ. Vén lotyó. (Kurva.) D.
rejteni. D. — Nem j volna vele lopni. Lotyogr. Már lotyog a nadrágja.
E. — Nem lopnak annyit fejszével, (Vén,) D, —
Lotyog a feje mint a záp-
mint észszel. Ny. 3. Néha a cssz — tojás, (Üres,) D.
is lop, E. —
Pillants uram, pillants, Lovag^oL Mindig azon lovagol. E.
majd neked is lopok. (Sötét éjjel — Jól lovagol, ki hasonlókkal lovagol.
villámláskor mondta a tolvaj.) E. — E.
Sokat lop addig a molnár, mig rajta Lovagr és a kenderbl sem tetszik
érik. E. —
Szemed eltt meglop. D. ki. (Apró.) D.
— Szeretnk a pockot is, ha nem Lovas, Hörcsög is néha megkergeti
lopna. D. — Tudja Isten, ki lopta el a lovas embert. E.
még a kis fejszét is. D, — Tyúkot Lovász. Mi nem tud lovász haran-
lopott.(Pölyhös a ruhája.) E. Vala- — got önteni. KV,
mit eltagadni, annyi, mint lopni. D. — LÓ. A hol ló nincs, ott csacsi is jó,
Vissza is lopják a tolvajtól. D. — Ny, 8, — A hol
ló nincs, ott a szamár-
Zsiványnál nem lehet lopni. Ny. 2. nak van keleté, KV.
is A hol ló —
Lopás. Cigánynak tiltja a lopást. D. nincs, szamár is elkel. E. A jó —
— Hamis embert elbb megfogják a kocsis inkább az anyját, mint a lovát
hamisságban, mint sánta ebet a lopás- veri. Ny. 5. — A jó lovat az istálló-
ban. Cz. —
Ki a késlopást megtanulja, ban is megkeresik. D. — A jó lovat
nagyobbat is mer. B. Ki hamar — nem az ostor, hanem a zabola vezeti.
kezdi a lopást, hamar fölakad. D, — D. —
Aki gyalog jár, annak lovai
Ki hazudni szokott, lopást sem mindig készek. D. — Aki jó kocsis
szégyenli. E.— Megszokta, mint cigány volt nyárba, nem dül a lova a sárba.
a lopást. — Nem
D. cigányt kell (Jól tartotta.) E. — Aki pokolba megy,
lopásra tanítani. KV. — Ritka molnár legalább üljön jó lóra. Ny. 4. — A
lopás nélkül. D. — Tün kezdik a kocsis a lovat oda hajtja, a hova az
lopást. E. — Tün kezdik a lopást, úr parancsolja. KV. —A ló állva ál-
lovon végzik. B. modozik. D. — A
szépre nyerit.
ló is a
Lopott. Ki lopott lovon ül, zabolá- D, — A ló is szokásból rugdos, D, —
ból itat. (Fél, siet.) E. — Lopott lóról A ló négy lábon jár, mégis megbotlik.
a tenger közepén leszállítanak. D.
is Ny. 14. — A lóröhögés öröm. D. — is
— Lopott bárányt áldoz, KV. — Lopott A lusta megindítja ugyan a kocsit, ló
bárány nem kedves áldozat Isten eltt. de ismét abbahagyja. B. — Amit lovon
E. — Lopott lónak nincsen rossz fogad, gyalog meg nem
út. Decsi, állja,

(Hajtják.) — Lopott marhából ád — A német mindig hájjal a

E. eteti lovát,
az oltárra.KV. — Lopott pénzbl mégis rossz a (Háj háj ezzel lova, ! !

alamizsna. E. — Tolvaj a lopott bar- Ny, — A nyomtató lónak

inditja,) 4,
mokat de a szabadokat nem
elfelejti, nem kötik be Sz, — A nyulat száját,
felejti el.D. agg lovon verik néha agyon, KV. —
Lopó. Ahány cigány, annyi lopó. D. A rossz maglovat (mént) felrugdossa
— Agyba nyakazzák a lopót, (Verik, a kanca. D. —
A serény lovat ne sar-
 —
— 509 —
kantyuzd. D. —
Az asszony egy hiten Ny. 22. — Bolondság vesz-ebért lovat
van a lóval: mind a kett kifog az teni. E. — Bolondság eb után lovat
emberen, még kifoghat, Ny. 5. Az — veszteni. D. — Bor a zab
hajtja lovat,
asszonynak meg a lónak sohse lehet viszi a Ny,
szekeret. (L. hajt.) — 4,
hinni. Ny. 22. — Az embert hordozza Bort hord a ló is, mégis vizet iszik. D.

a ló, eteti az ökör, ruházza a juh, vé- — Bukik mint a ló. E. — Bújj a lóba,
delmezi a kutya, követi a majom, meg- hallgass. E. — Bújj a lóba, jársz hin-
eszi a pondró. D. —
Az ökröt a szarván, tóba. D. — Búsuljon a ló, elég nagy
a lovat nyakán fogdossák. D. Az — a feje. E. — Cigány a billegés lóra is
urnák szeme hizlalja a KV.
lovat. — felül. (Azt is ellopja.) D, —
Cigány is
Az útból is elléphet a Azt a
ló. D. — addig szoktatta lovát a koplaláshoz,
lovat ütik, melyik legjobban huz. ME. mig beledöglött. E. —
Cigány is di-
— Abrak pucolja a Ny.
lovat. — 6. cséri a maga lovát. D. Cigánylovon —
Abrakvivö lónak nem törik háta. fel szánt. (Hazudik.) D. Cigányosan —
E. — Addig zárd be mig
istállódat, el veszi a lovat. (Lopja.) D. — Csak
nem lopták a lovadat. D. — Ajándék- imigy-amugy beszél mint cigány
vele,
lónak fogát ne nézd. D. —
Ajándék- a lovával. D. — Csetlik-botlik mint a
lónak nem kell csikófogát nézni. ME. vak ló. (Vén.) S, — Deres ló. (Ösz.) D.
— Akár a lóval imádkozz. E. Akár — — Dicséri mint török a lovát. B. —
a lóval imádkozz, akár evvel beszélj. Egészségére válik, mint cigánylónak
(Hiábavaló.) Ny. 19. —
Akkor abra- a rakonca. D, —
Egy istállói lovak, D,
kolja lovát, mikor harcra indul. D. — — Egy jó lónak csak egy a lába, (L.
Akkor zárja istállóját, mikor ellopták láb,) D. —
Egy lovat nyergelnek. D.
a lovát, D. — Alkuszik mint cigány a — Egy szeg miatt sántul meg a ló. E.
lóra. E. — Annyi haszna, mint döglött — Egyik a lovat befogta, a másik ki-
lovon a patkónak. D. —
Annyit ér, fogta. KV. —
Egyszer megcserélt ló
mint döglött lovon a patkó. Ny. 5., 8. könnyen cserébe megyén. D. Egy- —
— Annyit ér, mint holt lóra a patkó. szeri abrakolással nem hízik meg a
Ny. 4. — Asszonynak, lónak sohasem ló, S. — Eldicséri mint török a lova
kell hinni. E. —Ágyúlövést hallott, farkát. E. — Elébb jár a nyereg, mint
leesett a lóról. D. —
Állsz mint ágas, a ló. Ny. 24. — Elfagy a szarva. ló

mig egy bolond német hozzád nem (Tréfásan nagyon hideg van.) E.
:
—
köti lovát. E. —
Állva alszik mint a Elragadta a szent Mihály lova. (Meg-
ló. D. — Barátot bor közt, bort sajt halt.) D. —
Elragadták a lovak. E. —
után, lovat istállóban, leányt bálban Emberen a br, jó lovon a szr. (Nem
ne válassz. Fáy. —
Beadott neki, mint sokat számit.) Ny. 4. — Esze nélkül
Habi a lónak. (L. bead.) Ny. 1. — van, mint Mucák lova. D. — Éhes ló-
Benne van, mint zsidó a lóban. Ny. 8. nak zabon az esze. Ny. 7. — Éldik
— Béna, sánta, kehes ló, szekeresnek mint Toldi Miklós lova a szemetén. E.
elég jó. B. —Bizik mint katona a lová- — Én lovat árulok s te belé szúrsz.
ban. D. — Biztatja mint cigány a lovát. M. —Fáradt ló is farka eltt jár. D.
E. — Biztatja mint cigány a lovát — Fáradt lónak farka is nehéz. D. —
abrakkal. ME. —Boldogul mint aki Fáradt lónak patkója is nehéz. D. —
egy lovon szánt, s lova, maga vak. Ny. Fázott lónak farka is nehéz. M. —
5. — Bolond ki eb után a lovát el- Fehér lovon eladni. (Uri módon.) E.
veszti. D. — Bolond, ki egy zabszem- Fehér lovon eladta a tót az országát.
ért lóba bújik, BSz, —
Bolond ki egy Sz. — Fehér lónak, világos felhnek
zabszemért a ló seggibe bújik. B. — nem hinni. Cz, — Fehér mint a
kell
Bolond ül szamárra, ha lovon járhat. Szvatopluk lova.D. — Felfogta a lovat.
 510 —
(Lopta.) D. — Felvágták az orrát, mint 6. — Hol ló nincs, szamár is elkel. D.
a tatár lónak. D. — Fényes nappal — Holnapra is (Kímélni kell.)
kell a ló.
lopja ki a lovat az istállból. D. — K. — Hozzákötötte Laci a lovát. (Nem
Fingik mint a zabos l. E. Foga- — akar dolgozni.) Ny. 2. Hozzászokott —
dott ló megröviditi a mérföldet. (Job- cigánylovon nyargalni. (Hazudik.) E.
ban hajtják, nem kimélik.) KV. — — Hozzászokott mint a cigány lova
Fogadott lónak rövidebb a mérföld. a koplaláshoz. S. —
Húst a katoná-
E, —Fortélyos lónak kantár kell.j nak, szénát a lovának. E. Hü bele —
Ny. 1. —
Fut a lova. (L. fut.) Ny. 1. Balázs, lovat ád az Isten. Decsi. —
— Gazda szeme hizlalja a lovat. KV. Igen tud varga lovat patkolni. KV. —
^— Gombostn kezdi, lovon végzi. (A Igyekszik mint a rossz ló. E. Ijed- —
lopást. Német.) S. — Gondolkodik mint tében lova helyett tehenét kantározta.
a szalmás l. (Nem izlik a szalma.) B. — Ilyen négy ló elhúzza a tamási
Ny, 17. — Görhes lónak, világos felh- templomot is helyérl. Ny. 5. Izzad —
nek, mosolygós asszonynak nem kell mint a köszörs lova. (Kutyája.) Ny. 3.
hinni. E. — Gyakorta agg lovon verik — Jó ló kétszer húz. Ny. 4. ló —J
farkast agyon. KV. — Ha a lónak télben is kapál magának. (Megérdemli
pénze volna, abrakot forditana rajta. az abrakot.) D. —
Jó lónak zabla kell,
-

D. —
Ha eben állana, sok lóhalál es- nem ostor. B. — Jobb a lovat ellen-
nék. D. — Ha elveszted szkét (tehene- ség sövényéhez, mint maga karójához
det), viselj gondot lóra. (Káron okulj.) kötni. D. — Jobban csúszik ott a nye-
KV, —
Ha délceg a lovad, legyen jó a reg, mint a (Rossz lovas.) B.
ló. —
hámod. S. —
Ha l nincs, szamár is Jók a lovai, de rossz a kocsisa. (L. j.)
jó. Ny. 8. — Ha ló nincs, akkor sza- B. — Jól esik, mint a cigánylónak a
márnak is van ára. Ny. 6. — Ha lova- rakonca. Ny. 6. —
Jól tud szántani a
dat jól tartod, magadnak használsz. cigány lován. (Hazudni.) BSz. Jól —
D. — Ha lovon mehetsz, gyalog ne van dolga, mint ki egy lovon szánt, az
járj. D. —
Ha rajta ülsz, lovad ne sem az övé. Ny. 10. Kapál mint a —
keresd. D. —
Ha rugdos a ló, végy el jóllakott ló. D. — Kés akkor a lovat
abrakából. D. —
Hadd búsuljon a ló, hizlalni, mikor harcra kellmenni.
elég nagy a feje. D. —
Hadakozásban Bethlen G. — Kés bánat, sánta l,
jobb lovadat az ellenség sövényéhez, mindig hátul járnak. ME. Kés — —
mint a magadéhoz kötnöd. KV. — hegy alatt abrakolni a lovat. Ny. 4.
Hajóhuzásra is szokni kell a lónak. Kénytelen vele, mint a cigányl az
D. — Harcolás eltt abrakold a lovat. ügetéssel. (Lopott.) B. — Ki a feje a
D. —Hazajár, mint Büki lova az boltból, mint a móri zsidó a lóból. S.
abrakra. (L. abrak.) D. —
Hányja fejét, — Ki a serény lovat sarkantyúzza,
mint a ló augusztusban. (Uj zab.) E. cigánykézre szánja. K. Ki lopott —
— Hányaveti fejét, mint a legyes ló. lovon ül, zabolábl itat. (L. lopott.) E.
D. — Hányaveti fejét, mint Magyar — Ki lova fia vagy ? (L. fia.) Sz. —
Balázs lova. D. —
Hátul köti a lovat. Ki lovat vészen, a féket is vele veszi.
E —
Herélt lónak csak egy a lába. Pázm. —
Ki lovát másra bizza, hamar
(L. láb.) E. — Herélt lovat talpáról gyalog marad. S. —
Ki meghiszi lovát,
szoktak fejni. (Lábában haszna.) E. kantár marad nála. KV. Ki meg- —
— Hitvány lovat száll meg a légy. D. hiszi lovát, farba rúgja urát, csak
— Hol a féket megkapják, a lovat is kantárt hagy kezében. Sz. — Kinek
ott szokták keresni. B. Hol a köt- — magának nincs, a más lovát hajtja. E.
fék, ott a ló "is. E. —
Hol a kötféket — Kinek nincsen lova, nem aggódik
megtalálják, ott keresik a lovat is. Ny. rajta. KV. —
Kinek lova nincs, Budán
 — 511

is gyalog jár. B. —
Kinek lova nincsen, — Lusta farka eltteltt jár. D. ló is
gyalog jár az Pestre. E, Kinek lova —
— Maga sövényéhez köti a jár. B. lo-
nincsen, Bécsben is gyalog jár. Cz. — D. — Margit asszony, deres vat. ló,

Kocsis itta meg a bort, a ló részegült ritkán válik benned Sz. — Már az jó.
meg. — Konyit
(L. bor.) B. mint igaz való, hogy nem
reá, a vak lát ló. S.

rossz az országútra. E. — Koplal

ló — Már minálunk csuda a esett, csi-
mint a cigány — Könnyebb a kónak lófoga
lova. S. E. — lett. (L. csikó.)
ló mellett gyalogolni, mint a szava- Másnak lovát inkább meghajtja a fu-
kat D, — Könnyen megy neki,
fontolni. varos. D. — Megadták a lovak árát.
mint a egy lovon nyomtat, azután
ki (Meglakolt a D. — Megállott lókötö.)
huszonkétszerben az es. Ny. 21. az eszem, mint Mihók
veri Ny. — lováé. 8.
— Könny a billegés lovat megis- Megbotlott mint a l. E. — Meg-
merni, de nehéz megtalálni. D. — csalta mint a zsidó a — lovát. S.
Könny a rossz az alku. D. — Megeszi ökröt a
lóért (Kevesebbet költ ló.

Könny jó csikóból jó lovat nevelni. a hasznosra, mint a E. — cifrára.)

D. — Könny után szekeret ló tolni. Meggondolta mint a tapolcai ember
B. — Közévág, mint zsidó az egy a lova. Ny. 1. — Meghalsz mint Miksa
lónak. Ny. — Közös lónak
6. túrós a lova. Ny. 5. —
Megkóstolta mint
háta. KV. — Kutyaszokást vesz fel a cigány lovát a farkas. (L. cigány.) Ny.
— Lassan ko- —
I

ló, ha rá nem ütnek. D. 4. Megkötötte magát, mint a nyakas

— —
1

csis, beteg a Lábáról fejik

ló. E. I
ló. E. Megnyergelték mint a túrós
a lovat, hátáról a birkát. (Haszna.) Ny. hátú lovat. D. —
Megrúgta szent
—
i

4. Liptai sajtot ád, hogy lovat nyer- Mihály lova, ki sem gyógyul soha. D.
— —
i

hessen. E. Liptóvármegyei sajtot Megröstül a ló is, ha nem abrakolják.

—
j

ajándékoz, hogy érte lovat nyerjen. D. Megszokta mint ló a verést. S.

— —
j

Sz. Lopott lóról a tenger közepén Megltették vele a falovat. (L. fa.)
—
1

is leszállítanak. D, Lopott lónak D.— Megválik (elválik), kinek lova

nincsen rossz ut. (L. lopott.) E. Ló — futósabb. D. —
Mestere lehetne a
döglik, hám ürül. (L. hám.) Ny. 7. — I

cigány ló. D. —
Még addig ló döglik,
Ló elli a csikót, de abrak az anyja. hám ürül. (Messze tervezgetés.) Ny.
E. —Ló is jobban üget hazafelé. E. 7. — Még lovad sincsen s már kan-
— Lóhalálába. (Gyorsan.) E. Ló- — táron búsulsz. KV. —
Milyen a gazda,
halálában siet. D. —
Lóhátról beszél olyan a lova. S. —
Minden cigány a
az emberrel. E. —
Ló kötfékkel jár. maga lovát dicséri. Sz. — Minden
E. —Ló mellett gyalogolni bolond- dolognak két oldala van, mint a rudas
— Ló mellett jó gyalogolni. KV.
ság. D. lónak, E. — Minden ló felrúgja a
— Lónak csak K. — Lónak,
fia is ló. szerencsétlent. D. —
Mindenhez sze-
lánynak nem jó hinni. B. — Lónak rencse kell, még a lólopáshoz is. S.
négy a lába, mégis botlik. D. — Lóra — Mindenki lova fia. (L. fia.) KV. —
katona, tehénre hajdú. D. — Lóra ter- Mindennek nekimegy, mint a vak ló.

mett a magyar. E. — Lóról szamárra. eszik, D. — D. — Mindig mint a ló.

D. — Lovat ad alá. E. — Lo- Mindig mint a fuvaros
(Segiti.) Ny. jár, ló. 1.
vat azt ütik,
is legjobban huz. E.
ki — Nagy benne az akarat, mint a rossz
— Lovat keres, rajta E, — Lovat lóban. — Nagy az
ül. de parányi S. istálló,
nem szriért, de serénységeért becsü- a l. (Nagy az ember, de kevés az
lik. KV. — Lóvá (Rászedték.) esze.) D. — Nagyobb a
tették. az ló istállónál.
E. — Lóvá tették mint a kappant. B. — Ne mert valami bolond
(L. állj ott,

kappan.) Ny. 13. — Lovon gya- német hozzád köti a

jött, (Ne ácso- lovát.
log ment. E. — Leglustább ló is farka rogj.) Ny. 14. — Ne hajtsd arra a lo-
 ,

512

vat, mert arra lát. (L. hajt.) Ny. 1, — Pályán vár ajándék, nyerd el édes lo-
Nehéz agg lóbl poroszkát csinálni. vam. E. —
Pányvát vetettek a nyakára,
KV. —
Neki fekszik, mint a l. (Rest.) mint a szilaj lónak. D. Póráz nél- —
D. —Nekünk is nevetett a vak ló. D. kül tekerg ménló. D. Rajta ül a —
— Nem alám hoztad ezt a lovat. E. lovon s mégis keresi. B. Ráhá- —
— Nem csoda, ha megbotlik a vak gott a ló az erszényére. (Lapos.) Ny.
l. Sz. —
Nem ebre bizták a lhalált. — Ráijeszt, mint Ferenci a lovára.
14.
KV. —
Nem használ a j l, ha ko- (Nem
megdöglött.) inditott,fejbe ütötte,
csis nem jó, D. — Nem illik vén ló- Ny. — Rossz csikóból válhat 6. is

nak csigás kantár. (Vén embernek fia- még jó D. — Rossz kocsis mindig ló.

tal feleség.)Ny. — Nem a se- a jobb lovat Ny. — Röhög mint

2. kell üti. 6.
rény lónak sarkantyú. D. — Nem min- a az abrakra. ME. — Rest kövé-
ló ló
denkor nevet a vak D. — Nem rúg rebb. E. — Rest
ló. kövérebb a serény- ló
patkót a bakancsos D. — Nem D. — Rest
lova. mellett romlik a
nél. ló
üti ki a vak szemét. (Nem bökezü.)
ló serény. D. — Rest mindig jobban ló
Ny. 14. — Nem veszik a lovat csupán B. — Rest sarkantyúval
hizik. ló jó.
szriért. D, — Négy a lába a lónak, D. — Rest lovon nem fog a D szó.
mégis megbotlik. Sz. — Néha a jó — Rug mint a D. — Rugó sok_ ló. ló
ló János, mikor bojtorjános. D. —
is szór tulajdon mesterétagyonrugja.KV
Néha a jó cigány kézre kerül.
ló is — Sajtot E. — Se se lelke lóért. hite,
D. — Nincs esze, mint a lónak. D. — mint a hajóhuzó lónak. E. — Se kint,
Nincs oly elbb ne járna a se bent, mint zsidó a lóban. Cz. —
rest ló, ki
farkánál. K. — Nincsenek egy akara- Sem sem nem a E. — ostor, ló tied.
ton, mint Fodor Márton lova Kábán. Serény jobban megérdemli az ab- ló
(L. akarat.) Ny. 11. — Nöjj ön kutyá- rakot, mint rest kocsis a kenyeret. S.
nak a ha eldöglik a l. B. — Nyakas — Serény lovat nem
fü, sarkantyúzni. kell
lónak nyakába vetik a B. — KV. — Serénységért, nem szréért
kötelet.
Nyerget hogy a
ütik, érezze. E. — becsülik a
ló E. — Simon biró lovat.
Nyerit mint a ló. D. — Nygbe vetett hajtja a lovat. (Asszony úr a háznál.)
lónem messze nyargal. Pázm. — Oda- M. — Sipot ajándékoz, hogy érte lo-
vagyunk lovastól. S. Olyan — atyafia, vat kapjon. KV. — Soha meg nem te-
mint ökör a lónak. K. mint — Olyan lik mint a ló. D. Sok jó ló meg-—
az öszvér: nem tudjaló-e vagy szamár. szakad a hámban. Sz. Sok jó ló —
Ny. 8. —
Olykor a serény lovat is megszakad, a mig erkölcsét kitanul-
megütik. D. —
Orcája van, mint az ják. D. —
Sokat a ló sem bir. S. —
Ari lovának. Ny. 3. Ostoba mint a — Sokat ivott a lova. (L. iszik.) Ny. 7. —
ló. D. —
Ökleld csákó, kuraasszony Sokat talpal a gyalog katona, míg lóra
lovát, ha Isten fia vagy. (L. csákó.) E. kap. D. —
Sokat talpal a hajdú, mig
— Ökör húzza az igát, ló lakik jól a lóra kap. E. —
Súg mint a szamár a
zabban. D. —
Ökör szánt a zab alá, lónak. (Ha asztalnál összesúgnak.) Ny,
lovak eszik meg. Sz. — Ökörrl — ló- 5. Süket mint a ló tavaszszal. Ny.
példa, lótanács. E.— Ökörtl lópélda. — Szabadon eresztette a (So-
2. lovat.
KV. — Ökörtl lótanács. Ny. 10. — kat beszél.) D. — Szabadon mint jár,

Ökrét kereste, lovát elvesztette. D. — a cssz lova. E. — Szamarat l mellé

Összesúgnak mint a fáradt lovak. D. ne D. — Szamár a fogj. áll ló elibe.
— Összesúgnak mint a gyergyói D. — Szamár kedves, a hol
lo- nincs. is ló

vak. gyergyó.) D. — Összesúg mint

(L. B. — Szamár mint a (Ostoba.) E. ló.

a székely lova. (Ne húzzon.) Ny. — — Szapora mint a poroszka D. —

9. ló.

Pap fék lovat ördög bnös. KV. — Száján viszik a

s E. — Száj- lovat.
 — 513 —
ra eresztett l. (Szabadszáju.) D. — lóra cifra szerszám. (L. cifra.) Ny. 10.
Szegény ember csikója hamar ló, gaz- — Visszafogni a ló száját. E. — Vö-
dag ember lánya hamar eladó. Ny. rös ember, deres ló, ritkán válik abból
10. — Szeles kocsisnak bokros a lova. jó. Ny. 1. —
Vörös kutya, vörös ló,
S. — Szemes kocsis, szemes ló, ke- vörös ember egy se jó. E. Zab — •

rékszámra igen jó. B. Szemmel — hajtja alovat,nem ostor. E. Zab hor- —

tartja, mint cigány a lovát. (De nem dozza a lovat. Ny. 6. Zabba men- —
zabszemmel.) Ny. 24. Szél lesz, — nek a lovak. (Ne aludj el.) E. Zabos —
asszony hajtja a lovat. Ny. 3. Szép — lóhoz ne közelíts. E. Zabos lónak —
asszonynak, jónak, a jó hátas lónak, jókedv az ostora. E. Zabáit lónak—
kár megöregedni. Np. Szokást vesz — egere n. (L. egér.j E. Zabla nél- —
fel a ló, ha rá nem ütnek. E. Talán — kül a ló sohasem leszen jó. KV. —
csak sárral él, mint a bakancsos lova. Zabola, fék, ostor, délceg lovat meg-
E. — Tarka lótól, gondolattól, nem tör. S. —
Zablátlan ló. D, Zabo- —
fizetnek vámot. E. — Tarka lótól, vem- látlan nehéz megtartóztatni. D.
lovat
hes szamártól nem vesznek
vámot. — Zegernyés idben, zákonyos utón,
(Hanem a gazdájától.) — Tarka lerifancolt lóval hej bajos utazni.
D. S.
mint a Baki Ny. 14. — Tágas
lova. — Zöld okos oláhot. (Nem lovat, látni.)
az istálló, csak négy markos a (Ki- Ny. — Zöld ló. okos oláhot, ked-
2. lovat,
csiny.) D. — Tengdik mint Pap Jóska ves anyóst. (Nem lehet — találni.) S.
lova a fürészporon. (Beledöglött.) Ny. Zsidók közt is legöregebb hajtja a lo-
1. —Tengdik mint Toldi Miklós lova vat. E.
az árokban, B. —
Tengdik mint Toldi LÓbP a szekernye. (Csont a boka.)
Miklós lova a szemetén. D. Tud a — Pázm.
lóhoz fejét üti. E.
: Tudja az okos,— Lóca. Egy lócán fekszenek. D.
mikor kell lóra ülni. D. — Tün kez- Lócsiszáp. ME.
dik s lovon végzik a lopást. B. — Tüz LÓCSÖCS a markodba. D.
az esze, mint a Bari cigány lovának. Lódulj, kotródj, vakaródj el innét. D.
B. — Tüzbejött mint Pap Jóska lova Lófarkat is lehet felfelé szoktatni.
a fürészportól. Ny. 8. Ugy beszél — D. — Lófarkánál kantároz a félénk
vele, mint kocsis a lovával. B. Ugy — katona. B. —
Lófarkánál kantároz
boldogul, mint a ki egy lovon szánt. az ijedt katona. D.
S. —Ugy él, mint Toldi Miklós lova. LÓgfanéj. Hogyne égne meg a kóc,
(Rosszul.) Ny. 19. Ugy él, mint — mikor a lóganéj is büzsörög. (Hogyne
Toldi Miklós lova a szemétdombon. volna szerelmes a fiatal, mikor még
Ny. 9. —
ügy lép mint Toldi Miklós a vén kecske is megnyalja a sót.) B.
lova. D. —
Ugy örül, mint éh ló az Lóg. Az akasztófán is addig nehéz
abraknak. D. —
Ugy ül a lovon, mint lógni, mig hozzá nem szokik a tolvaj.
a macska a sövényen. (Gubbaszt.) S. D. — Lóg mint az akasztott ember.
— Ugyanazon egy lónak a farkába ka- D. —Fejét lógatja. D. — Ne ereszd
paszkodnak. D. —
Üstökön vezetik, lógóra a kantárszárat. D.
mint a lusta lovat. D.— Ütni mint kell, LÓgfÓS. Hadd lássa a lógóst is. (A
a rossz lovat. S.— Vak embernek lova szabadkai paraszt H-ik Józsefet vivén,
nehezen hízik. D. — Van lova, de három lovat fogott be.) ME.
nincs kocsisa. (Van esze, de nem tudja Lóháton meg nem állja, a mit gya-
hasznát venni.) D. — Vásár nélkül is log igér. B. —
Nagy urak kedve ló-
-

elkel a jó lány és a jó Sz. — Vén ló. ló háton jár. (Gyorsan változik.) E. —

is megröhögi az abrakot. K. — Vén Kett szalad lóháton: a rossz hir és
lóból nem váhk poroszka. — Vén S. a szerencsétlenség. Nv. 20.
;M;irgalits E. : Magyar közmondások.
 — 514

Lóher. Bürök is nagyobbra nö mint a löcscsel. D. — Elbbre a lcscsel.

a lóher, E. — Négylevelülóhert talált. D. — Elillantott a lcs árával. D. —
(Szerencse.) ME. Félreállott a lcscsel. (Hazudott.) D.
LÓkÖt. Ugrik a lókötö szive, ha — Ha görbe nem volna a lcs, nyújtó
csikót lát. D. — Kivül a lcs a kereken.
lehetne. E.
LÓkukÓ. Nem kell a lókukó, ha (L. kerék.) E. — Lassabban a lcs árá-
jehéngané van. D. Pénzt keresett, — val. (Bnös vagy, ne beszélj oly nagy
ókukóra talált. D. hangon.) D. — Lcsbl hámfa. Ny. 2.

Lóláb. Kilátszik a lóláb. (Elárulja — Lcscsel a papot. E. — Lcsre

titkos tervét.) Ny. 13. — Künn lóg a ló kapott, mint a pap. E. — Majd ha a
lába. Ny. 7. lcs kivirit. (Soha.) S. — Megvették
LÓSÖPény. Hozzáragad mint boj- rajta a lcs árát. (Megverték.) D. —
torján a lósörényhez. D. Odábbállott a lcs árával. S, — Vén
Lószar. Czó fel, lószar, légy tóttá. E. lcs. D. —
Lcslábu. ME.
LÓt-fut mint a börszedö zsidó. Lcsei, Hét országra szól, mint a
Ny. 19. — Lót-fut mint a kutya ég- lcsei kalendárium. E. —
Megverték
zöngésben. Ny. 5. mint a lcsei órát. (Részeg bakter ha-
LÖkdÖSi m.int a bolond borjú az misan kiáltotta az órát.) Ny. 5. Régi —
anyját. Ny. 9. — Nagyot lökött rajta, hires lcsei forma. (Divatból kiment.) E.
mint a bárándi emberen az agár. (L. Lre. Elre, elre, mint a csobádi
agár.) Ny. 11. lre. Ny. 6. —Jobb a szinbor, mint
Lövés után célozza a madarat. D. a lre. E. — Lrén bort cserél. E. —
— Nem árt feljebb arányzani a lövés- Tokai bort gyalázza a beckói lre. D.
ben. D, — Nem minden lövés talál. Lrinc van a dinnyében. (Kezd
D. — Baklövés. ME. romlani.) E.
Lövöldöz cél nélkül. B. — Nyilat Luca. Készül mint a Luca széke. (L.
tompit, serpenyt lövöldöz. F.
ki — készül.)D. —
Soká készül, mint a
Ott volna jó katona, hol gombóccal Luca széke. E. —
Ugy dolgozik mint
lövöldöznek. D. •—
Serpenyre lövöl- - a Luca székin. Ny. 15.
döz. (Bolond.) D. Lucskos. Kedvetlen mint a lucs-
L. A ki varját akar lni, nem pen- kos sz. D. —
Meghúzza magát, mint
geti kézijját. M. — Amint töltöttél, ugy a lucskos kutya. S. —
Szép a termete,
ittél. D. — Bakot ltt. E. Bokor- — de lucskos a hire. D.
ral együtt lövik a nyulat. E. — Cél Lucspocsos id. D.
nélkül ne löjj. D. — Blallotta, hogy Lukács. Szent Lukács iródiákja.
lttek, de nem tudja hol. D. Más — (Ökör.) S. —
Márk vagyok, nem Lu-
galambját célozta, magáét ltte. D. — kács. (Más vagyok én, ez nem szoká-
Meg van lve. D. —
Mintha puskából som.) KV.
ltték volna ki. E. —
Nem lnek avval Lusta. Ha nem csinos a szoba,lusta
varjut. Ny. 2. —
Nem pengeti ijját, a gazdasszony. D. —
Hol kedvére él
ki madarat akar lni. M. Puska nél- — a gazda, lusta a szolga. D. — Leglus-
kül ltték agyon. (Szerencsétlen.) D. tább ló is farka eltt jár. D. — Lusta
— Süsd ki, de ne ljj. E. Szóld — asszony kárt vall mindenben. D. —
el, szóld túlltték, ide áll az ajával. Lusta bivalynak vasvilla a korbácsa.
(Sokat beszél, de
;

nem tartozik a do- D. — Lusta gazdasszonynak éjféli

logra.) M. munkája. (Nem sokat ér.) D. Lusta —
LCS. A pópát (rác papot) se ker- gazdasszonynak lusta szolgálója. D.
getné lcscsel. (Rác papot sze-
látni, — Lusta Kati rest anyának lánya. D.
rencsétlenség. Babona.) D. — Elöbbáll — Lusta Kati rest Ferkóval sürög-fo-
 515 —
rog a korsóval, D. — Lusta kutya — Kövér mint a szent Márton lúdja.
is-
— Lusta megindítja D. — Kövérebb a szomszédasszony
tállót keres. D. ló
ugyan a kocsit, de ismét abbahagyja. lúdja. D. — Liba most lúd. E. volt,
D. — Lusta lónak korbács az abrakja. — Libából lesz á lúd. — Legyen S,
D. — Lusta szolgáló nem farán lud, ha kövér. E. — Legyen lúd, ha
ül,
hanem fülén. D. — Lustább a disznó- fehér, együk meg ha kövér. fehér.) (L.
nál, mert ez megveti alomját. D. — D. — Legyen lud, ha kövér, együk
Lustának sokszor csikorog a hasa. meg, ha fehér. E. — Lónak, lúdnak,
S.
— Megszokta mint lusta béres a he- lánynak nem jó hinni. B. — Lúd apró-
•

nyélést. D. — Nehéz a bér, ha a szolga D. — Ludak törvénye kiki ma-

lék. :

lusta. D. — Oszszel minden lusta asz- gának. E. — Lúddá E. — Lúddá lett.

szonynak hideg az D. E. — Ludra kültesz szénát. KV.

itala. (L. ital.) tették.
— Üstökön vezetik, mint a lusta — Lúdra vesztegetsz szénát. ^L —
lo-
vat. D. Lúdra szénát, ebre korpát veszteget.
LustOS a gatyafenék D. M, — Ludtul tanul a
is. (Rest.) D. — Meg- liba.
— Lustos mint a cigányasszony. D. esik egyszer a lud a jégen. M. — Meg-
— Lustos mint a juhfark. D. — Lus- haragudott Hermán, kövér ludat ki-
tos mint a kenderáztat. D. — Lustos van. ML. — Mikor a farkas a elvitte
mint a tehénfark. D. — Lustos mint ludat, akkor tetszik meg íze. (L. íz.)
az úsztató. D. E. —Mindig vedlik, mint a lúd. S.
Luteránus. A jó bor legyen lute- — Nagyobb csuda, ha egyszer eszter-
ránus. (Se hideg, se meleg.) S. — hára száll a lúd, hogysem napestig
Küzködik, mint luteránus gyerek az ott sétál a kakas. Pázm. Nem emel-—
anyjában. Ny, 4. —
Nagy luteránus. kedik, mint a szárnyaszegett lúd. D.
(Ravasz.) E. —
Luteránus eszét vette — Nem kell a lúdra szénát költeni,
el. (Ravaszkodik.) Ny. 5, Luterá- — zabbal is meghízik. B. —
Nem lúdnak
nus cigány, kálvinista kömives, okos való a széna. KV. —
Nem szokta, mint
szamár — ritkaság.
orosz, döglött S. lúd az eszterhéját. D. — Némely em-
— Megadta módját, mint a luteránus bernek nagyobbat tojik a tyúkja, mint
pap a szüretnek. (Nagy hhóval ké- másnak a lúdja. (Szeret nagyokat mon-
szült hozzá —
s alig volt valami.) Ny. dani.) Ny. 12. —
Nincsen olyan mint
5. — Összetartanak mint a luteránu- a lúd, nem Np.
kell neki gyalogút. —
sok. S. Olyan mint a szárnyaszegett lúd. M.
Lutri. Kihúzta a lutrit. (Kikapott.) S. — rizkedik mint lud az eszter-
Lúd. Bolyongnak mint a vadludak. — héjtl. D. Ritka lúdsereg gunár nél-
B. —
Bús mint a szárnyaszegett lúd, kül. D. —
Ritka mint a lúd az eszter-
D. — Egy lúd, két asszony egész vá-héjon. D. — Sok lúd disznót gyz.
sár. D.— Egy lúddal lyukas fogát seKV. — Sok lúd, sok D. — Sok zsir.
tölti be. D. — Gágog mint a lúd. D.pipe ludat gyz. D. — Sok szent Már-
— Ha lúd, legyen kövér. — Hattyú ton ludja kelt már azóta. D. —
S. el
a ludak közt. E. — Két asszony há- Sokféle a gusztus, fehér kenyér lúd
rom lúd, egész vásár. E. — Házhéjára hus. Ny. — Szerencsés gazdasszony- 9.
hágott ludat többen csodálják, hogy- nak tyúkja nagyobbat mint a tojik,
sem az odahágot tyúkot. M. — Jobb szerencsétlennek ludja. D, — Szokás
egy ludnyak két tyúknyaknál. Sz. — a ludat megmellyezteni, D, — Tenge-
Kár a ludra szénát vesztegetni. (Asz- ren innen, tengeren csak lúd a tul,
szonynak bort Ny. — Kimar-
adni.) 1. E. lúd.
ták,mint a más D. — Köszön-
lúdját. Ludas. A ludas, az kajabál. (B- ki
jetek ludak, én is asszony vagyok. B. nös.) Ny. — Elbb szól a ludas asz-
33*
 - 516

szony. D. —
Ludas asszony. D. — E. — Két lyuka van minden jó ürgé-
Majd azt Ludas Matyi. E.
visszaveri nek. B,— Kicsiny a csepp, de ha min-
— Mindent magára vesz, mint a lu- dig a kben
hull, lyukat is B. — váj.
das asszony. D. —
Te is ludas vagy. E. Könny a kis lyukat bedugni. D. —
LúdhÚP. Behúzta a lúdhúr, D, Könny azt az egeret megfogni, mely-
Ludketree. Ég mint Mesteriben nek csak egy lyuka vagyon. ME. —
a ludketree. (Nem nagy baj.) Ny. 5. Lyukat beszél a hasába. S. Likon —
Ludméreg". Csúnya ludmérgü. D. kivl jó alkudni. KV, —
Lyukról lyukra.
— Libából is kitör a ludméreg. D. E. —Nincsen háló lyuk nélkül. D. —
LudvéPC (lidérc) is tudja hová vi- Olyan a lyuk, ha hozzáadsz, fogy, ha
gye a pénzt. E. elveszesz, n. E. —
Bolond lyukból bo-
Lúg". A keser füvet lúggal forráz- lond szél fu, KV. —
Rossz lyukból
zák le. KV. —
Fejére telt a párlúg. rossz a bz, D, —
Okos egérnek több
E. — Jó Berecnek, ha lúg is. (L. jó.) lyuka van, B, —
Rossz róka, melynek
Ny. 1. — (Megadta
Kivitte a lúgját. csak egy lyuka van, E, Szebb a —
az árát, lakolt érte.) E. Koszos a— csúnya fót, mint a szép lyuk, Ny, 8.
párlúgot gylöli. D. —
Megadja ma- — Szegény egér az, melynek csak
gát, majd ha csípi a lúg a nyakát. (Ha egy lyuka vagyon. KV, Sok a lyuk—
elfogy vagyona.) Ny. 10. — AJegtanul, a hálón, ha uj is, D —
Só lyukamba.
mikor a lúg csípni kezdi a nyakát. Ny. (Ide senkinek sem szabad jönni. Gyer-
1. —Olyan ember az, ki megeszi a mekjáték mszava.) E. Zugpróká-—
szappant, még lúgot iszik rá. (Becs- tor mindenütt lyukat keres. S.
telen, piszkos.) Ny. 4. Lyukas. Ártalmas a háznál ha- :

Lyuk. A mely lyukat bedughatsz ragos asszony, sr lyukas tál.

füst,
kisujjaddal, ne dugd azt az öklöddel. K, —Jobb a foltos, mint a lyukas
Ny. 2. —
Az egér se fut mindig egy zsák, D, — Lyukas a gyomra. (Telhe-
lyukba. D. —
Az egér sem jár min- tetlen.) D. —
Lyukas a zsebe. S. —
dig egy lyukba. Ny, 6. —
Az ördögöt Lyukas az erszénye. E. —
Lyukas bocs-
iskihajtaná a lyukából. (Munkás, dol- kor télben, D. —
Lyukas fogba is ke-
dos.) Ny, 6. —
Azt is újra tömi, a mi vés. D, —
Lyukas gyüsz. D. Lyukas —
már a lyukon kihullott. D. Arra vi- — hordót tölt. K. —
Lukas hordóba tölti
gyázz, melyik lyukon jön ki az egér. a bort. D. —
Lyukas hordóba tölt to-
D. — Alázatos mint a lyukba szorult kai bort. KV. —
Lyukas kályha, mi-
farkas. D. —
Annyi mint aratáskor a nél tovább sározzák, annál foltosabb.
lyuk. E. —
Bagzó ebnek sok lyuka Cz. —
Lyukas köpönyeg. D. Lyukas —
van. KV. —
Bedugni egy lyukat. (Egy mogyoró. D. —
Megfizetem, ha lelek
adósságot kifizetni, egy kis szükséget a lyukas hídon. (Soha.) E. Nem ér —
— Belebújik mint
kielégíteni.) E. ijedt egy lukas mogyorót, D. Soha meg —
egér a lyukba. D. — Csendes mint a nem telik, mint a lyukas hordó. D. —
béka a lyukában. D. — Egér nem fér Tömi a lyukas zsákot. D. Vászon —
lyukába, tököt köt a farkára. Cz. — korsó a torka, de lyukas. D.
Egy lyukon bújnak keresztül. D. Egy —
lyukba járnak. D. —
Egy lyukra jár- Ma. Ártatlan mint a ma született
nak. ME. — Gyakor eséssel kicsiny gyermek. E. — Drága ma a pénz. D.
csepp is lyukat ver. E. Hallgat — — Egy ma fölér két holnappal. S. —
mint a prücsök a lyukban. Ny, 6. — Ha ma egy órát hiába elmulasztottál,
Hideg lyukba fuj, (Szegény tzhelye,) holnap egész nap fel nem találod. E.
D. —Idvel az esöcsepp is lukat váj — Hagyj ma, holnap is lesz. Ny. 4.
a köbe. D. —
Jobb a folt, mint alvuk. — Hagyj ma, lesz holnapra. Ny. 10.
 •

— 517 —
— Hagyj ma, holnap is találsz. Ny. Akkor táncolnak az egerek, mikor a
10. — Hagymával élj. (Hagyj ma. macska nincs otthon. D. Alamuszi —
Szójáték.) Ny. 2. — Hány hét a vi- macska egeret fog. E. Alamuszi —
lág? mával is kevesebb. E. — Jobb macska nagyot ugrik. E. Alattomos —
a biztos ma, mint a bizonytalan hol- macska hamarabb fog egeret. ME. —
nap. Ny. 13. — Jobb ma az idegen, Alattomos macska nagyot ugrik. ME.
mint az atyafi. E. — Jobb ma —
egy Alánéz macska. (Ravasz.) Sz. —
veréb, mint holnap egy túzok. M. — Alánéz macskának nem kell hinni. E.
Jobb ma itt, mint holnap ott. D, — — Alánéz macska szárazon mosdik.
Jobb ma nekem egy-kett, mint hol- — Alázatos macska ha-
(Ravasz.) Sz.
nap tizenkett, Ny. 13. Ki a mát — mar — Alázatos
elkapja az egeret. D.
megadta, holnapot nem igért. D. — macska nagyot ugrik. D. — Alázatos
Ki adott mára, ismét ad holnapra. E. mint a macska. B. — Alázatos mint
— Ki ma szegény, holnap gazdag le- a pap macskája. B. — Alázatos mint
het ma
gazdag, holnap
ki szegény az anyámasszony macskája. Ny. — 1.
—
;

lehet. Ma is csak akkora ár-

S. Anyjától tanulja az egerészést a kis
nyéka, mint tegnap. (Ma is szegény.) macska. D. —
Anticipálta (megelzte)
D. — Ma diák, holnap katona. (Diák- mint Dózsa a macskát. (L. Dózsa.) E.
ból minden — Ma meny- —
lehet.) E. Asszonysirásnak, lenéz macská-
asszony, holnap asszony, holnapután nak nem hinni. Sz. — Álmos kell
komámasszony. Cz. — Ma nekem, mint a macska. D. — Barátja mint
holnap nekem. D. — Ma nekem, hol- eb a macskának. D. — Barátja mint
nap neked. E. — Ma pénzért, holnap macska az egérnek. D. — Bátran cin-
ingyen. E. — Ma (Újdonsült ne-
sült. cog az egér, ha macskát nem érez. S.
mes ember, mégis kevély
ki E. — Behúzta magát, mint macska a tz-
erre.)
— Ma született gyermekben ben a helyen. D. — Belebolondult mint
is

vétek. D. — Mit ma elvégezhetsz, ne macska a fingásban. E. — Bernyákol

halaszd holnapra. E. — Nem ma lesz mint a macska. D. — Bernyákoló,
az. D. — Régi nóta, hallottam, nyifogó macska. D. — Boszankodik,
itt

igyunk egyet ma. D. ha csak a macska reá néz is. B. —

Mai. Mi régi, nem mai. D. Én — Böjtöl mint a pap macskája. S. —
sem vagyok mai csirke. E. Mai — Búsul, mintha a macska ette volna
gomba, benne a féreg. D. Mai sár — meg kenyerét. D. Búsul mintha —
de a tegnapi nem illik a csizmára.
illik, elkapta volna kenyerét a macska. E.
D. —Nem mai, mint Barnáné tyúk- —Cicka, macska fogd meg az ege-
!

szara. Ny. 14. —

Oly igaz, mint a mai ret. (Serkentés.) E. — Cicukának ma
nap. E. —
mai gyerek. D.
se cuka a (Hitványnak hitvány.) Ny.
fia.

Macska. A jó macskát breért meg 2. —

Cigánytól szenet, macskától há-
szokták nyúzni. B. A macskát is — jat bajos venni. Ny. 5. Cifrázza—
bréért megölik. D. A macskát ál-— mint macska az ugrást, S. Csak —
mából nem jó felkelteni. B. A macs- — ugy gondolta, mint macska az est.
kát sem költi fel álmából. D. — A Ny, 6. —
Csillog a szeme, mint a kan
macskát ne állásáról, hanem ugrásá- macskáé. E. —
Csengs macska nem
ról Ítéld. D. — A macskafi sem sze- fog egeret. S. —
Csupa élet, mint
reti az úszást. D. —
Az elvetett Bukiné macskája. Ny. 13. — Eb a
macskakölyök gyakran legtovább él. macskával. (Rosszul élö házastársak.)
K. —
Addig játszik a macska az egér- E. — Eb az olasz macska nélkül. E.
rel, mig megeszi. Sz. Akkor lop a — — Ebestül, macskástul oda van. KV.
macska, mikor nincs mit ennie. D. — — Egy macskát simogatnak. D. —
 —

518 —
Egy túróért nem ütnek agyon egy macskám. M. —
Letörte a macska
macskát. Ny. 6. — Elhibázta mint szarvát. D. —
Macska az egeret na-
macska a fingást. Ny. 6. Elszédült — gyon megszokhatta. D. —
Macska az
mintmacska afingásban.E. Elvágta — ö farkával könnyen kibékellik. Ny, 4.
a macska farkát. D. Esend az — — Macska is egérrel álmodozik. KV.
ember, mint a famacska. (Csigra, — Macska is szereti a halat, de kerüli
gyermekjáték.) Ny. 4. Épen ugy — a vizet. KV, —
Macska jár a szalon-
áll, mint macska a gerádon. Ny. 5. — nára. (Házi tolvaj.) Ny. 2. Macska —
Érd el macska az egeret. (Fogósdi mikor szunyád, egerek táncolnak. Sz.
játék mszava.) D, Érzi mint — — Macska morog a tzhelyen. (Üres
macska az est. Ny. 18. — Felkelti a tzhely.) Ny. 13. —
Macskának fia
az alvó macskát. D. — Felkötötte is örömest egerész. E. —
Macskának
macskára a harangot. E. — Fiát a kötél a kolbász, ha el nem éri. K. —
macska egerészni D. — For- tanitja. Macskának még a kölyke is örömest
golódik mint a macska a forró kása egerész. KV. —
Macskát egerészni
körül. E. — Forog mint macska a tanitja. D, —
Macskát zsákban ne
kása körül. D. — Gyermek eltt a végy. D. —
Macskával a kutya is
macska farkát el ne vágd. (Utánoz.) összeszokhatik. D. —
Megkezdték az
D. — Ha
macska szunyád, egerek
a uj szalonnát, majd rájárnak a famacs-
táncolnak. KV. —
Ha a macska talpát kák. Ny. 2. —
Megzavarodott mint
nyalja, vendég jön a házhoz. S. — macska a fiadzás után. Ny. 11. —
Hamis mint a macska. S. Hol — Mindenszin macska, fekete éjszaka.
macska van a háznál, ott a gazdasz- KV. —
Minyog, mint a macska. D.
szonynak szemesnek kell lenni. Ny. 1, Ne dorombolj mint a macska. (Ne
— Járja mint a tarka macska a ház- beszélj halkan.) Ny. 5. — Nehéz az
héját. Ny. 2. —
Játszik vele, mint ebet a macskával, farkast a bárány-
macska az egérrel, ME. — Játszik nyal összebékéltetni. KV. — Nehéz a •

mint macska a farkával. D. — Jó a macskát arra szoktatni, hogy az egér-

macska, tisztán tartja a kamarát. D. lakozásban gyertyatartó legyen. D. —
— Jól lát a macska, noha talpát nya- Nehéz a macskát zsákba rekeszteni.
logatja. K. —
Kapaszkodik mint a D. — Nekem volt egy bölcs macs-
is

körmetlen macska. (Hiába erlködik.) kám, a csávába halt vala. KV. Nem —
Ny. 17. — Kerülgeti mint macska a jó az alvó macskát felkölteni. B. —
forró kását. —
Kék szem, uri
ME. Nem jó a macskát álmából felkelteni.
szem sárga szem, macska szem, F. —Nem örül a macska jobban az
—
;

fekete szem, cigány szem. E. — Ki- egérnek. D. Néha az eb is megal-

rálynak szemébe néz a macska.
is kuszik a macskával. D. Néha az —
KV. — Kis kutyától a macska se fél. elhányt macskafiak jobbak. D. - —
D. — Könny macskát egérre szok- Nincs otthon a macska, cincognak az
tatni. D. —
Könny macskát szérdékre egerek. B. —
Nyalakodónak macska-
szoktatni. (Aludtejre.) D. Köpdös — gumi a csemegéje. E. —
Oly bölcs,
mint az ijedt macska. D. Körmet- — mint az én macskám. E. Olyan —
ien macska nehezen mászik fel a fára. egészséges, mint a falhoz vert macska.
Ny. 12. —
Körmetlen macskának ne- Ny. 7, —
Olyan sok baja van, mint a
héz fára hágni. Sz. —
Körmöl mint a kölykes macskának. Ny. 14. Örö- —
macska. D. —
Kutya-macska barát- mében nem tud hova lenni, mint az
ság. ME. —
Kutyának, gazdának kint egeret fogó fiatal macska. D. Örül —
a helye, asszonynak, macskának bent. a macska a tükörnek. Ny. 2. Örül —
ME. — Lám olv bölcs, mint az én mint a macskakörömbe esett patkány.
 —

— 519 —
D, — szi macska, tavaszi menyecske. Madaras. Lop mint a madarasi
(Nem ér sokat; télen szaporodik meg.) ember. (Bácsmegyei ME. falu, L. lop.)
D. — Pilátus macskája. (Kancsal.) E. Madár. A szabad madár friss
— Rászokott mint macska a szalon- semmi intést nem vár, repül a hova
nára. D. — Ritka olasz macska nél- B, — A legjobb madarat soha
tetszik.
kül. D. — Se kutyája, se macskája. meg nem (Mindig az elszalasz- lövik.
D. — Se kutyája, se macskája, mégis dicsérik.) E. — A milyen a ma-
tottat
üres tarisznyája. (Vagy: kamarája. dár, olyan az éneke. Ny,
S.) — A mi- 8.
ME. — mint macska az est.
Sejti, lyen a madár, olyan a szólása. Ny. 8.
Ny, 2.— Szérdék próbálja meg a — A nappal kel a madár és a nappal
macskát. D. — Szérdéken kapták a megy feküdni. D. — A madarat tol-
gonosz kanmacskát. D. — Szérdékes (Ismerik.) B. — Az a madár igen
láról.
macskát nehéz megjobbítani. D. — melynek kedves a kalitka. Np.
ritka,
Szemes mint a macska. E. — Sze- — Aggódik mint a törbeesett madár.
mébe mondja, mint Csákán Pál a D. — Alig hányta a lépes vesszt, el

macskának. (Megkarmolta ez nem már

: megfogta a madarat. D. —
is

becsület.) Ny. — Szerelmes mint a Ágon mutat madarat. M. — Árva

9.
macska. (Német.) — Szereti mint mint az ágon ül madár. B. — Árva
S.
eb a macskát. M. — Szeretnék a ko- vagyok mint a madár, mely az ágon
lompot macska nyakán az egerek. D. párjára vár. Np. — Bár minden utas
— Szívós az mint a macskának.
élete, a madarak törvényét tartaná. (Nappa-
Ny, 3.— Talpát nyalja, mint a menne.) D. — A bibic szavára száll-
macska. — Talpra esik mint a nak a madarak. D. — Császár-madár.
S.
macska. E. — Tejbe verik a macska ML, — Csúnya madár mely saját
- az,
orrát. (Ha torkosságon E. — fészkébe randit,
érik.) — Drága szép, S, (jó,
Tejes-fazék mellé macska-ör, D, — gyönyör) madár. (Gúny.) E. — Ebet
Tejes-fazéknál hütelen szolga a macs- szrérl, madarat embert tár- tolláról,
ka. D. — Törleszkedik mint a macska, D. — El sem fogta a madarat,
sáról,
(Hízeleg.) E. — Tudja a mint már
járást, mellyezti. (Kopaszlja.) D. —
is

a tarka macska házhéján. Ny.

a — Eleven mint a madár. E. — Elég ebéd-
5.

ügy fél tle, mint egér a macskától. jére egy madárka és egy borjucska.
D. — ügy játszik a leány a legénynyel, D. — madár nem
Elült Ny. csirikol.
mint macska az egérrel. Arany. — 1. — Ember a dologra, madár a szó-
Ugv meginti ek, mint Jancsi a macs- lásra termett. D. — Ember a munkára,
kát. (Beledöglött.) Ny. 5. — ügy meg- madár a repülésre termett. S. — Éjjeli
verték, mint a korpába szart macskát. madár. S, —
Érti a madárszót. D.
Ny. 7, —
ügy néz mint a macska, mi- Fazekat kongásán, madarat szólásán.
kor meny dörög. Ny. 5. ügy néz, — E. —Friss mint az ólommadár. (Rest.)
mint a Pilátus macskája. (Kancsal.) Ny. 4. —
Gyermekre madarat, vén
Ny. 7. —
ügy van, mint hat macska emberre ifjú menyecskét, németre
a zsákban, maga a csúcsában. D. — bort ne bizz. E. —
Ha ez szép, a légy
ügy vannak együtt, mint a kutya a is madár. KV. —
Ha madárra tár-
macskával. E. —
Ül, mint sövényen gyalsz, íjadat ne pengesd. D. Ha —
a macska. E. —
Verd el a macskát a madarat farkon kapod s elszáll, elé-
tzhelyrl. (Kezdj fzni, dolgozni.) gedjél meg farka tollával. D. — Ha
Ny. 1. —
Zsákban macskát nem áru- szárnya volna, legjobb madár volna a
lok, M. —
Zörög mint macska a dió- disznó. D, — Ha most igazat mon-
héjban. E. —
Zörög mint macska az dasz, a légy madár. E.is Halász, —
üres katlanban. D. vadász, madarász. (Mind rossz deák,)
 — 520

ME. — Hánya-veti magát, mint a lépes azé a madár, aki kiszedi, hanem aki
madár. D. — Hitvány madár, aki fész- megeszi, E. — Nem
azé a madár, aki
két megrutitja. M. — Hol a madár se elszalasztja. Ny, 2, —
Nem fogja az
jár. — Hogy madarat
(Messze.) E. okos hahotával a madarat, D, Nem —
csalják, lépet zöldre hagyják. E. — fogják hahotával a madarat, E. Nem —
Ismerjük már a jó madarat. — S. jó madár, mely éjszaka jár. B. Nem —
Jobban szereti madár a szabadságot, pengeti az íját, aki madarat akar lni.

mint kalitkában a vendégséget. B. — M. — Nem rak fészket madár oly

Kés akkor betenni a kalitka ablakát, házra, mely meg akar égni. E, — Nem
mikoron a madár kirepült belle. repül a madár, mig tolla nincs, D. —
Bethlen Gábor levele. Ki a madár- — Nem tiszta madár az, ki fészkét rú-
tól fél, az ne vessen kölest. Ny. 4. — títja, E, — Néha
nagy oroszlán kis
a
Ki madarat tart, ganéj a fizetése, D. madarak prédája. D, —
Nyúl agarat,
— Kicsiny madárnak kicsiny a fészke szúnyog madarat nem örömest lát, E,
is. KV. — Kis láztól (madárijeszt) — Ólom-madár. S. Örül mint a—
is megijed a maílár. D. Könny — madár a féregnek. D. — Örül mint a
ellni madarat, ha röptében egyenes gyermek madárnak. D.
a lépes Re- —
utat tart. B. —
Könny mint a madár. kesztés madárnak, oltalom leánynak.
E. —
I-iégy nem madár. D. Lövés — BSz. —
Ritka madár, E, Ritka —
után célozza a madarat. D. Mada- — madár a jó barát. E, — Ritka madár
rat is fogathatnál vele. Decsi. — Ma- a jó asszony, B, —
Ritka madár a jó
darak közt vagyon tolvaj holló, D,
is szerencse, D. —
Ritka madár az okos
— Madarakban is kevélyebb a hím. ember, E, — Ritka madár fészek nél-
D.
'

—
Madarat tolláról, embert szavá- kül. D, — Ritka madár pár nélkül, D,
ról. Sz. —
Madarat tolláról, az ökröt — Ritka mint a fenix madár, D, —
szarváról. KV, —
Madár repülésre, Ritka madárnak kedves a kalitka, E,
ember munkára született. E. — Madár — Rossz madár az, mely más fész-
se repülhet, mig szárnya nincs. E, — kébe tojik, E, —
Rossz madár, mely
Madárhúsu. (Sovány.) D. Madár- — maga fészkét undokitja, D, Rossz —
látta cipó. (Útról hozott.) E. Madár- — madár az, mely maga fészkébe csu-
látta kenyér. Ny. 5. —
Madárra tör- nyit. E, —
Rossz madárnak fészke se
köly pálinkát. D, —
Megszokta mint jó, D. —Rút madár, mely fészkébe
halálmadár a huhogást. D. Milyen — gazol, Ny, 1, —
Sebes mint a ráró
a madár, olyan a szólása. B, Min- •
— madár, D, —
Sólyom-madárnak nem
den madár ismeri a maga fészkét, D, lesz galamb fia. K. —
Szabad mint a
— Minden tört elkerül az okos ma- madár. (Német.) E, —
Száll mint a
dár. D. —
Mindaddig röpdös a madár, madár. D. —
Szegény fog madarat,
mig szárnyasugárját ki nem rángat- de gazdag eszi meg. ML. Szeme —
ják. (Kevély, mig le nem fzik.) D. — ugy jár, mint a ráró madárnak. B. —
Minden madár ugy szól, mint a csre Szemet hintenek, hogy a madarat
ntt. (Német.) D. — Mint a madár re- megfogják. D. —
Szerencsétlen madár
pülésre, ugy születik az ember a mun- a gyermek kezében. (Megkínozza.) D.
kára. KV. — Mint madár az ágon, hol — Szép két madár egy fészekben, Ny,
itt, —
Mint az ólom-
hol amott. D. 7, —Szomorú mint a párja vesztett
madár. E, -
—
Nem azé a madár, aki madár, S, —
Szomorú a madár a ka-
utána jár, Sz. —
Nem azé a madár, litkában, B, — Tarka-barka madárka,
aki utána jár, hanem aki megeheti, ME, —
Tarka-barka, mint az Isten
Sz, —
Nem azé a madár, aki utána madara. S, —
Tollatlan madárnak
jár, hanem aki elviheti. KV, — Nem nehéz a repülése, S, —
Tolláról isme-
 —
— 521 —
rik amadarat. B. —
Ugrándozik mint magnak. E. — Jó mag porban is ki-
a trbe
szorult madár. D. Ugy él — kel. D. — Kézzel kell a magot hinteni,
mint az égi madár. (Gond nélkül.) E. nem vékával. KV. — Ki jó magot vet,
— Ugy szól madár, mint szája áll. jó aratást vár. D. — Könnyen fogam-
(Német.) E. —
Vad madár is meg- zik az egészséges mag. D. —Magról
szokja a kalickát. D. A madár — kel a cserfa is. E. — Megért akkor
akárhova repül, mindig otthon van. B. a cseresznye, ki is kelt a magva. D. —
— Madara szökött a lónak. (Torka Megismeri a tököt a magjáról. Ny. 5.
íáj.) B. — Mely mag a dértl fél, késbbre
Madarász a harist szaván fogja kél. D. —
Minem a mag, olyan a
meg. Ny. 6. — Madarász sem hint gyümölcse. KV. —
Nehéz a farkas-
—
.

többet a csrbe, hanem mennyivel nak magvát szakasztani. D. Nem

oda csalhatja a madarát. D. Halász, — adja meg magját. E. Nem bánom, —
vadász, madarász —
mind rossz diák,
- ha magva vesz is. E. — Nem jó a far-
ME. —
Madarász sípszóval, halász kas fiát magnak tartani. KV. Nem —
horoggal csak halat és madarat. D. jó úrral egy tálból cseresznyét enni,
— Okos madarász idejében szedi fel mert meglövöldöz a magjával. KV. —
a lépet. D, Nem mindenkor adja meg magvát a
Madártej. Az egy madártejen kí- szántóföld. KV. —
Nem vesz ki a
vül mindene van. Sz. Madártejet — magja. S. —
Néha a vak pulyka is
is adhat. E. megleli a magot. D. Néha a vak —
Madzag*. Ers mint a kóc-madzag. tyúk is magot talál. ME. Rossz mag —
S. — Forog mint ürge a madzagon. mindenütt megterem. D. Sok kis —
S. — Kapálódzik, mint az ürge a mad- mag kasokat tölt. E. — Srn vetik
zagon. Ny. 5. — Kijött a sodrából, magját az emberséges embernek, de
mint a vásárhelyi madzag. B. Mad- — vékonyan kel. Cz. —
Vesszen ki a magja.
zag-gyepl, kenderhám, mindakett S. —Vak tyúk is örül, ha magra ta-
rossz szerszám. E. —
Madzag nem lál. D.
kolbász. D. — Madzag nem kötél. D. Maga. A magának legrosz-
rossz,
— Madzagon sem lehetne megtartani. szabb. D. — Az
ember nincsen az
E. —
Madzagra kötöm. E. Mézes- — maga. (Hangosan gondolkozik, önma-
madzag. KV. —
Mézes-madzag helyett gával beszél.) E. A felh magától —
kigyót M.
talált. —
Mézes-madzaggal is megered, ha terhes. D. Attól fél —
kötötték meg. (ígéret.) Ny. 7. Mé- — az erdben, nehogy magától is fen-
zes-madzagot húzott a száján. (ígéret- akadjon a fán. D. —
Búsuljon, a ki
tel rászedte.) D. —
Szakad a madzag. magára akarja venni. D. Érd be —
—
•

E. Szakadjon a madzag, de kinek magaddal. D. —

Gatyáját is maga mo-
szakad szij. (Szerencsétlennek.) E. sogatja, D. —
Ha magad pondrósvagy,
Zsákon fekszenek s a madzagával ta- mást tetvesnek ne mondj. D. Ha —
karódznak. (Szegény.) Ny. 1. másnak szrsz, magad szomjan ne
Mag*. A gomba mag nélkül is te- maradj. D. —
Jobb magának szalma-
rem. K. —
A megátalkodott rossz ágyat, mint másnak derekaljas ágyat
mag a ganéjban sem kel ki. D. — vetni, D. —
Ki magának bolond, más-
Cseresznyét az urnák, magját a pa- nak se okos. D. —
Ki magának rossz,
rasztnak. S. —
Cseresznyét az urnák, másnak sem lehet jó. KV, Ki ma- —
magját a tányérnak. K. —
Farkas fiát gát dicséri, jele, hogy rossz szom-
magnak ne tarts. D. Farkasnak — szédjai vannak. D. —
Ki másra bámul,
magvát szakaszd. KV. Jó földbe — magáról feledkezik meg. D. Ki mást —
esik a mag. (Tanitás.) E. Jó lesz — sárral dobál, magát mocskolja be. S.
 —

— 522

— Ki nem bnös, ne vegye magára. csak maga hasznát nézi. KV. Kiki —
E, — Kinek nem inge, ne vegye ma- legjobban tudja maga baját. E. Kiki —
gára. E. —
Légy magadnak, ha meg- legjobban tudja magadolgátE, Kiki —
hammasztál. (Csak addig nyújtózzál, legjobban érzi a maga nyavalyáját. KV.
mig lepled ér.) KV. Maga alá hozta — —
•
Kiki maga bibéjét fájlalja. D. —
a kis széket. D. — Maga dicséri ma- Kiki maga bográcsa alá taszit. D, —
gát. — Maga rühes, mégis mást
E. Kiki a maga brét viszi a vásárra. D,
tisztit. D. — Maga szopta az anyját. — Kiki maga kádjáról dézsmál. ML.
Ny. — Magad uram, ha szolgád
2. — Kiki maga fazeka mellé szít. Sz.
nincs. E. — Magadtól ne szánd. D. — Kiki mind a maga fazeka mellé
— Magadtól ne kiméld, mástól ne szít. KV. —
Kiki maga fazeka mellé
szánd. E. — Magának az ökör nem szítja a tzet. B, —
Kiki maga mes-
szánt zab D. — Magát nyaló ba-
alá, terségét folytassa, ME. —
Kiki maga
rom. (Öndicséret.) D. — Magát tisz- vásznát meriti, D. —
Kiki maga tal-
teli, mást
ki E, — Magától
tisztel. is pán jár. D. — Kiki magáéból dézsmál.
sajnálja. E. — Másnak szr, maga D. — Kiki elégedjék meg a maga sor-
szomjan marad. D. — Mást simit, sával. S. — Kiki maga háza eltt sö-
maga borzas. D. — Megfelel magáért. pörjön. D. — Kiki okosabb más dol-
D. — Milyen a szava, olyan ö maga.KV. gában, mint a magáéban. E. — Kiki
— Mindent maga akar — fölfalni. S. örömest hallgatja a maga dicséretét.
Mindent maga akar elnyelni, mint a KV. —
Kiki szabad a magáéval. ML,
farkas. D. — Mire mást nógatsz, azt — Kiki szereti a maga hasznát. KV.
magad cselekedd, KV. Mire mást — — Kinek-kinek legjobban fáj a maga
nógatsz, magad tedd meg elbb. E. sebe. D. —
Kinek-kinek maga nótája.
— Mit magad megtehetsz, azt ne bizd D. — Könny a maga pénzét olvasni.
másra, ME, —
Nem szégyen magad- D. — Kutya nem eszi meg a maga
nak — Nem zörög a ha-
szolgálni, E, fiát. Ny. 4. — Maga alkalmatosságán
raszt magától. E. — Összevesz maga- jár, (Gyalog,) B, — Maga fazeka mellé
magával D, — Senki nem lehet
is. szít, KV. — Maga fejére
hányja a föl-
magának birája, KV, — Térj magadba. det, B. —
Maga fejére vakar port. KV.
D. — Tört csinált, maga akadt belé, D. — Maga fészkébe csunyit. E. Maga —
Magráé. A
bika a port a maga fe- fingja nem oly büdös. B. Maga fo- —
jére vakarja. Ny, 2, A maga árnyé- — gával ássa magának a sirt. (Torkos.)
kától is megijed. B. Az okos a — D. — Maga határán a tót is ur. E. —
maga háza eltt söpörni valót.
is talál Maga házánál KV. Maga
kiki bátor. —
D. — Bagó is vagdalkozik a maga szemetén berzekedik. KV. Maga —
odújában. B. — Bagoly maga is biró a szemében nem látja a gerendát. D. —
odújában. D. — Bagolynak szép is a Magad csöbörjébl vedd a dézsmát.
maga fia. E, — Bven a magáé-beéri D. —
Magad kádjáról dézsmálj, ne
val. D. — Cigány is maga
dicséri a bántsd a másét. Ny. 21. Magadé- —
lovát. D. — Eb is parancsol maga val beérd, máséra ne szorulj. D.
farkával. E. — Ebnek se büdös maga Magam fazekában ftt. (L. fazék.) E,
ganéja. D. -
— Eleven szenet gyjt maga — Maga ura, E. — Maga ügyében
fejére. E. — Ha más szereti a ma- senki sem hiteles tanú. D. — Magad
gáét, miértne te a magadét. E. —Ka- nevét másra ne add, D. — Magáéval
kas is hatalmas maga szemetén. D. játszik. (Kitér válasz, erre : mit csi-
— Kevés neki a magáé. D. —
Kiki nál ?) E.— Majom szereti a maga
is

a maga kártyájával játszik. B. — Kiki fiát. D. — Majomnak szép a maga is

bátrabb a maga szemetén. KV. — Kiki fia. D, — Más házában szemes, ma-
 — 523 —
gáéban vaksi. D. —
Más lábából tö- ember a magáéval. D. — Szakács is

vist magáéba. E. —
Más szljét ka- kiskirály maga konyhájában. D. —
pálja, magáét kapáitatja. D. Másét — Szemeld ki a magadét, a másét ne
ne kivánd, a magadét ne engedd. ME. csépeld. D. — Tudja minden szamár
— Másnak tehene a magáé mellett a maga terhét. D. — Ur vagyok a
koplal. D.— Meg nem férhet a maga magam szemetjén. (Magam házában.)
brében. D. — Még a magáéval se Ny. 19.
szabad. D. — Minden anyának szép Magányos. Boldog ember, aki ma-
a maga gyermeke. KV. Minden — gányosan élhet. KV. Jobb magán —
bolondnak a maga faszablyája tetszik. lenni, mint rossz társsal mulatni. D.
KV. — Minden cigány a maga lovát — Magányos élet nem lehet bú nél-
dicséri. Sz. —
Mtnden ember a maga kül. KV. —
Nem jár a szerencsétlen-
brét viszi a vásárra. (Számol, felels ség magányosan. KV.
tetteiért.) Ny. 5, — Minden kakas a Magfas. A mely karó igen magasra
maga szemetén hatalmas. Sz. Min- — nö, ritkán ers. B. — Erd, erd, de
den kakas ura maga szemétdombján. magas vagy. Np. — Ha magas a is

Ny. 7. —
Minden koldus maga botját hegy, csak rá lehet mászni. D. Ki —
rzi. D. —
Minden róka a maga far- magasb széken ül, a helyet tartja. f
kát dicséri. KV. — Minden szamár E. — Ki magasra hág, nagyot esik.
maga terhét érzi. D. — Minden tehén KV. — Ki magasról néz hamar le,

maga borját nyalja. D. —Minden vi- szédül feje. E. — Könny a magas

zet maga malmára hajt. D. Min- — polcról lehullani. D. — Magas az asz-
denki a maga fazeka mellé szít. M. tala. (L. asztal.) E. — Magas fán te-
— Mindenkinek megvan a maga baja. rem a pénz. (Nehezen szerzik.) Ny. 18.
Mindenkinek megvan a maga gyön- — Magas fának hosszú az árnyéka.
géje. ME. — Ne szemeld a másét, csé-
•
S. — Magas Miklós mennybe néz. E,
peld a magadét. BSz. — Nem döglik — Magas mint a szent Gellért-hegy.
meg maga álomjától. KV.
a disznó a S. — —
Magas polcról pad alá. D.
— Nem meg az eb a maga fiát.
eszi Magasról nagyobbat esik az ember.
KV. —Nem eszi meg az eb a maga D. — Minél magasabb a fehérnép to-
kölykét. KV. —
Nem eszi m3g a far- pánkájának sarka, annál hamarabb
a
kas a maga fiát. KV. — Nézi a maga hanyatt Ny. 18. — Minél maga-
esik.
hasznát, nem bánja más vásznát, E. sabb a nap, annál kisebb árnyékot
— Nyomorult, kinek nem elég a ma- vet. K. — Nehezen megy az ember
gáé. E. —
Rossz gazda, ki a maga há- magasra, de nehezebben nagyra. D.
zára egy faszeget faragni nem tud. D. — Nehéz (fájdalmas) a magas polc-
— Rossz kutya az, mely a maga vac- ról leesni. D. —
Nincs oly magas fa,
kát megugatja. Ny. 4. — Róka is di- melyre fel nem kapaszkodhatni. D. —
cséri a maga — Segit az
farkát. D. Nincs oly magas hágó, melynek lej-
ördög a magáénak. — Senki sem S. tje nem volna. D. Toronynál ma-—
érzi a maga bzét. E. — Senki sem gasabb, nádnál vékonyabb. E.
lehet maga dolgában biró. KV. — Magfasan repül a daru, szépen szól.
Senki sem lehet biró a maga ügyé- Np. —
Magasan szállt, mélyen esett.
ben. E. —
Senki sem lehet tanú maga D. — Nehéz a magasan függ szalon-
ügyében. E. —
Soha a magáéból jól nából enni. D.
nem lakik. D. — Söpörd magad háza Mag'asság*. Bolond, ki a fának
hagyj békét másénak. KV.
elejét, — gyümölcsére néz, magasságát pedig
Szabad a gazda maga házánál, ha az nem tekinti. (Ki az akadályokkal nem
ágv alá fekszik is. D. — Szabad az vet számot.) D.
 ;

— 524

Ma^da Magdának, Magda az egész szavát, S. — Magyar kenyeret eszel,

világnak. (Pletykaság.) becsüld meg Magyar
a magyart. K. —
Mág-dolna. A Magdolnáját neki. ökör, német kutya, oláh disznó, (L.
(Kis káromkodás, tréfás.) ME. Azt — kutya.) D. —
Magyar szájból a német
még szent Magdolna siratta. (Régen szó is magyarul esik. D. Magyar —
volt.) D. tejet szopott. S. —
Magyar tüz, szal-
Magyar. A ki a Tiszából nem ivott, maláng. E. —
Magyar volnék, ha id
nem is tarthatja magát igaz magyar- lenne hozzá. D, —
Magyarnak Pécs,
nak. D. — A magyar hamar aláir, las- németnek Bécs. M, Magyarnak ka-—
san fizet. E. — A magyarok istené- lács, németnek korbács. S. Magyar- —
nek nem rövidült meg a keze. Sz. — nak korsó, németnek borsó, tótnak
Az igazi magyar nemcsak magyarul koporsó. D. —
Magyarnak a kutyája
beszél, hanem magyarul álmodozik sem örömest veretteti magát. D. —
is. D. —
Az oláhnak tenni, a magyar- Magyarnak nyelvén a szive. S. — Ma-
nak Ígérni. E. —
Adjon Isten egész- gyart sörre szoktat. D. — Második
séget, magyarok közt egyességet. Sz. esze jó a magyarnak. (Kár után okos.)
— Adjon Isten minden jót, szolgáljon Ny. 6. —Megtanítalak a magyarok
a magyarnak oláh, német, tt. Sz. — Istenére. D. —
Megemlegeted te még
—
•

Átok fogta meg a magyart, mert az a magyarok Istenét. Sz. Még ak-
soha együtt nem tart. Np. Bajusz — kor a magyarnak is volt ideje, hogy
kell a magyarnak. E. Bajuszáról — magyarul beszéljen. D. — Mondott
másodszor iszik a magyar. D. Bort — szóból ért a magyar. E. Ne bántsd —
megissza magyar ember, jól teszi a magyart Zrinyi M.
! Nehezen fe- —
okkal móddal meg nem árthat aszeszi. lejti el a magyar a boszút. D, Nem —
Vör. — Csata után okos a magyar. aludtej, hanem meleg vér folyik a ma-
Cz. — Egy csepp magyar vér nem gyar ember erében, D, — Nem a fél

foly erében. D. — Egy német, egy ba- magyar, hogy elveszítse a plundráját.
rát, csak egy magyar, barát.) D. D. — Nem
(L. a magyarnak pardon. kell
— Elég sok az ember, de kevés a ma- D. — Nem nagyon víg a magyar. D.
gyar. D. — El magyar, Buda még. — Rajta magyar,
áll jön az ellen- rajta,
Kisf. K. — El még a magyarok Istene. ség, a kutyafajta. — Ritka magyar S.

S. — Fele magyar, E. — adta nélkül. D. — Ritka magyar ba-

fele tót.

Félni, rettegni nem tud a magyar. D. jusz nélkül. D. — Sirva vigad a ma-
— Félre német, jön a magyar. — gyar. B. — Szemérmes, mint a ma-
S.
Franciának hajpor, magyarnak jó bor. gyar menyasszony. D. — Székely
D. — Háromszor iszik a magyar. E. szülte a magyart. — Szomorú a S.
— Ingét odaadja a magyar. E. — magyar nóta. E. — Szóból a ma-
is ért
Isten éltesse a hogy ne hordja gyar. E. — Szrös mint a magyar ba-
tótot,
a magyar drótot. Ny. — Jó éjsza- jusz. D. — Talpra magyar. E. — Ta-
5.
kát a magyarnak. E. Jobb a ma- •
— tár étel, török tánc, magyar adta, ör-
gyar konyha a deák konyhánál. (Pa- dög lánc. (L. étel.) D. — Tót babona,
tika.) E. —
Kárán tanul a magyar. magyar hazugság. Ny. 6. — Tromfot
E. — Keresztbe nézik a magyart. (Ala- — Vakulj
tromffal üt a magyar. E.
csony termet, széles E. — magyar, butulj
vállú.) E. — Vakulj ma- tót,

Könny a magyart lóra de ne- gyar, ne láss tt. Ny. 11. — Voltunk
ültetni,
héz D. — Magyar az
leszállítani. Mátyás idejében magyarok. D. — Zsidó
ízre,
német a szinre. D. — Magyar anya jobbágy, tár kincs tt jobbágy, ;
zsí-

szülte. D. — Magyar volt az

(Vitéz.) ros konyha magyar jobbágy, pörlö " ;

apja. (Ers.) — Magyar ember megtartja társ. K.

 525 —
Magfyar Miska módjára. E. — sai ember a süvegben. (El akarta lopni,
Magyar Miskásan. E. Meggyömö- — de rajta érték.) Ny. 5.
szölték ugy magyar Miskásan. Ny. 5. Makk. A disznó is megeszi a mak-
Magyarország. Legjobb elsbben kot, de a fával nem gondol. D. —
Magyarországban, azután mennyor- Árulja a petrezselymet, süti a makkot.
szágban. D. —
Magyarországban leg- (L, árul.) Ny. 15. —
Disznó makkal
több hö vagyon. (Hü-hö hü hó.) E. ; álmodik. KV. —
Emberre makkot. D.
Magyaránt megmondani. (Érthe- — Emberre makkot, disznóra gyöm-
ten, egyenesen.) E. Mondd ki ma- — bért, E. —
Egészséges mint a makk.
gyarán, hadd tudjuk mi is. S. D. — Éhes disznó makkal álmodik.
Magyaráz. Énekelt arról szent E. — Hitvány malac makk alá jár.
Dávid, el magyarázta. (L, Dávid.)
is B. —
Makkból lesz a tölgy. E. —
E. — A gonoszt jóra magyarázza. KV. Makknyi makk ember. (Apró.) E. —
Magzat. A hadi szerencsét, fiu Makkon hizott mangalica disznó. D. —
magzatot, jó házasságot Isten választja. Mák ez, nem makk. D. Még akkor—
E. — Bagolynak is szép az ö magzatja. a balatoni cserfa is makk volt. D. —
S. — Fiu magzat, hadi szerencse, jó Mohón esik neki, mint disznó a makk-
házasság, csak az Isten dolga. D. — nak. KV. — Nem tudom hol és kivel
Kora magzatnak, kora haszna. D. — süti a makkot. B.— Nyiri makk.
Még a rossz anya is jámbor magzatot (Nem sokat ér.) E, Otthon — süti a
szeret. B. —
Szerencse magzatja. D. makkot. (Nem gondol senki vele.)
— Szomorú mint az anyát vesztett D, — Örül mint malac a makknak.
magzat. D. D, — Ösztövér disznó makkal álmo-
Majd megteszem, ma még játszom, dozik. D. —
Sovány disznó makkal
iszom, eszem. ME. —
Három gazem- álmodik. Ny. 6. —
Turkál mindenben,
ber van avilágon: ráérek, elfelejtettem, mint a jóllakott disznó a makkban.
majd. S. D. —Ungvári bor, beregi búza, nyiri
Majom. A majom, ha legszebb is, makk, nem szerez bséget. D. Vá- —
mégis rút. D. —
Kimutatja a majom logat benne, mint jóllakott disznó a
menyasszonyságát. Sz. Kimutatta,— makkban. D. —
Feszeleg minta makk-
mint a majom menyaszonyságát.Pázm. hetes. (Legkisebb érték kártya.) Ny. 6.
— Majomábrázatból késre válik orca. Maklár. Pihen mint a makiári
D. — Majom szereti a maga
is fiát. gyerek. (Leesett a fáról.) Ny, 7.
D. — Majomnak szép a maga
is fia. Makó. Annyira van mint Makó Je-
D. — Majommdra D.
ölelgeti —
fiát. ruzsálemhez. B. Helyén van mint
— Majomszeretet. D. — Minél csú- — Makó. Ny, 2. Helyén van mint
nyább a majom, annál szebb. E. — Makó, mikor a viz elöntötte. Ny. 1,
Nehéz a majmot trbe KV. — — csalni. Közel útját találta, mint istenes
Nem majmot bársonyruha. B. — Jancsi Makónak,
illet Ny — (L. közel.) 1.
Olvasva elmegy a majmok közt. E, — Makó (Sós az Ny. felé tekintett. étel.)
Szereti a mint a majom. Sz. —
fiát, — Makóra, ha rossz vagy Túrra,
2. ;

Tudja a majmot vezetni. (Tud elbo- ha kopasz vagy. Ny. — Makóra ké- 2.
londitani.)Ny. — Szrös mint a szül (vagy: ment. A végét
2. B, járja).
majom, S. — Messze az mint Makó Je- igaztól,
Majorság. Cigány cselédség, ga- ruzsálemtl. D. —
Oly messze vagy
lamb majorság, nem nagy boldogság. tle, mint Makó Jeruzsálemtl. (L. Je-
Ny. 7. —
Cigány jobbágy, galamb ruzsálem.) KV.
majorság, nem nagy gazdagság. S. Makog mint a nyúl a sövény alatt.

Majsai. Gyönyörködik mint a maj- Nv. 22.

 526

Malac. A gazdagnak is kett az tartsad a zsákot. Ny. 9. Milyen a —

orralika, mint a szegény ember ma- malac, olyan a mise. Ny. 8. Minden —
lacának. KV. —
A mely malac sok koszos malacból lesz disznó. Ny. 6.
váluból eszik, azt se tudja, melyiktl — Minél koszosabb a malac, annál
csömörlik meg. Ny. 4. —
Akkor volt jobban vakaródzik. S. Mosolyog —
szép a disznó, mikor még malac volt. mint Mózes malaca az árpától. Ny. 5.
D. — Asszonygazda, gyerekszolga, — Nem adnám egy zsák malacért.
szalmatüz, csikó paripa, malac sza- Sz, — Nyomkodja mint kánya a ma-
lonna, tót emberség, nem sokat ér. lacot. Ny. 6. — Okos mint a görgei
S. —Bámul mint a malac az ugaron. malac, BSz. —
Okos. mint a serki
S. — Békés malacok egy ólban ki- malac. Ny. 5. —
Okos mint a tordai
lencen is elférnek. D. —
Benne van malac. D. —
Okos mint a tordai ma-
a fene, mint az szi malacban. Ny. 6. lac, seggel megy a válúnak. E. Olyan —
— Csemcseg mint a malac. S. — hasa van, mint az árva malacnak. Ny.
Egy garasos malacnak poltrás kötele. 1. — Örül mint a malac a makknak.
D. — Egy malac nem csürhe. D. — D. — Összebújnak mint a szegény
Éldegél, mint Miké malaca a piacon. ember malacai. D. —
Összeszoktak,
(L. éldegél.) D. —
Farkas szájából mint a Babics malacai, (Lopta, nem
ritkán esik ki nyálazatlan a malac. B. akarta visszaadni, mert összeszoktak,)
— Fene is szereti a kis malacot. E. Ny. 8. — Poltrás malac, garasos kö-
— Fickándozik mint a polturás ma- tél. E. —Ráolvasott, mint Csányi Kata
lac a garasos kötélen, B. Fülel — a beteg malacra. (L. beteg.) Ny, 1. —
mint malac a zsákban. S. Gyerek — Szalad mint a miskei malac, Ny, 8,
szolga, malac szalonna, kicsi haszna. — Szegény ember hamar megolvas-
Ny. 7. — Ha malacot Ígérnek, zsák- hatja malacait. D. —
Szereti mint a
kal forgolódjál. Sz. —
Hitvány malac fene a malacot. (Betegség.) Ny, 10, —
makk alá jár. B. —
Hol malacot Ígér- ügy feltartja az orrát, mint a három
nek, ott zsákkal forgolódjál. KV. — garasos malac a négy garasos köté-
Ha malacot mutatsz, disznód is el- len. Ny. 5. —
ügy rátartja magát, mint
kéri. D. —
Ha városon malacot kap- a pénzes malac. D. —
Ügyes mint a
hatsz, disznóért ne menj falura. Ny. vak malac. S. —
Vénebb a két esz-
4. —Hánykódik (vagy: hetvenkedik. tends malacnál. D. —
Világnak sza-
S.) mint poltrás malac a garasos kö- ladt, mint a miskei malac. ME.
télen. E. —
Jó kedve van, mint a kö- Malacozik. A görög mindig görög,
tözött malacnak. Ny. 19. Jobb a — még sem malacozik. (Szójáték gö- :

disznó malacostól. D. —
Kénytelen rög.) E. .

vele, mint cigány malac az ügetéssel. Malom. Áldja meg az Isten, mint
E. — Késbbre lesz a lányból vén- a szuhai malmot, (L, áld,) D, — Áldja
asszony, mint a malacból disznó. D. meg az Isten, mint a tördémesi mal-
— Koszos malac. D. —
Koszos ma- mot, B. — Beállított mint Pap Andi
lacból válik néha ártány. D. — Koszos a malomba. (Egyet se szól.) Ny. 9. —
malacból válik a jó szalonna. E. — Be nem áll a malom. (Szája,) D, —
Könny volna a disznót megnyírni, Boldogul mint a szuhai malom. Ny.
ha malackorában rászoktatták volna. 1. —Csendes mint a puszta malom.
D. —Malacnak disznó az anyja. D. D. —Ebül forog malma. D. Egy —
— Megintette mint Kabai a malacot. malomban rölnek. D. Elég egy —
(Megrúgta, beledöglött.) E. Meg- — malomban egy molnár. D. Elindult —
vonja magát, mint a szegény ember mint Kis Jakab malma. (Elvitte a szél.)
malaca. D. —
Mikor a malacot ígérik, Ny. 1. —
Forog a malma, (Kedvez
 neki a szerencse ; vagy sokat beszél.)
: rossz óra, a rossz malom, az ó kocsi,
E. —
Goromba, fuss a toronyba, on- a vén szl. Ny. 20. Nyikorog mint —
nan meg a malomba, onnan meg a a kukorica-malom. D. — Okos malom.
pokolba. Ny, 1, — Ha — Puszta ma-
a kerék jár, (Hallgatag ember.) D.
forog a malom — Hallgat mint lom nem sok hasznot hajt.E. — Puszta
is. D.
a Kosi malma. E. — Hallgat mint a malmon, száraz gáton vámot nem ve-
kassi malom Szoboszlón. Ny. — hetsz, Sz. — Se kovásza kenyerének,
5.
Ifjúasszonyon és malmon gyakori az se vize malmának. D. — Se vize mal-
igazítás. E. — feleségen, malmon
Ifjú mának, se sava szavának. BSz. — Sza-
mindig van igazítani való. E. — pora malom sokat darál. (L.
Illet- darál.)
len két molnár egy malomban. D. — E. — Száz malmot hajtana ez a el

Jár a nyelve mint a kupi malom. E. bor, melyet életében leeresztett torkán.
— Jár a nyelve mint a kupai malom. D. — Szerencsés malomban D. örlött.
Ny. 14. — Jár a nyelve, mint a ma- — Szuhai malom az esze. (L. ész.)
lom-korong. D. — Jár a szája mint D. — ügy hangzik a nyelve, mint az
a kupi malom. Ny. — Jár a szája üres malom. D. — Uj malmon,
2. ; fiatal
mint az üres malom. B. — Jár-kel a asszonyon mindig van igazítani vaió.B.
farával, mint a szitás malom. D. — Malomkerék. Csikorog a malom-
J malom mindent megröl. Ny. 19, kerék, est Cz. — Elázott a ma- kiált.
— J viz a malmára. E. — Jl forog lomkerék kövestl. (Részeg.) D. —
malma. D. — Két malomban rölnek. Eleget fürdik a malomkerék, mégis
-

(Nem értik meg egymást.) B. — Ki fekete. K.

hamarabb ér a malomba, hamarabb Malomk. Gyors mintáz alsó ma-
röl. D. Ki elbb megy a malomba, lomk. (Mozdulatlan.) Ny. — Két 1.
elbb önt a garatra. — Ki elbb malomk röl. E.
S.
megy a malomba, elbb röl. E, — Mangalica. Hízik mint a manga-
Kikimaga zsákját hordja a malomba. lica. (Disznó.) S. — Kövér mint a
D, — Kis szél is hajtja a malmot. D. mangalica. D. — Makkon hízott man-
— Maga malmára hajtja a vizet. D. galica disznó. D.
— Malmára jár a viz. E. — Malmon Mankó. A beszédnek egyenese jó,
és ifjú asszonyon gyakor az igazítás, a mankónak horgasa. Pázm. — Man-
D. — Malmon, ifjú feleségen untalan kón jár az ügye. — Mankóval S. se-
kell épiteni. Cz. — Malom vidék nél- gíti — Munkának egyenese
a lábát. D.
kül, csárda országút nélkül semmit jó, mankónak horgasa. — Szerencse S.
sem ér. Ny. — Malomban hege-
22. a mankót utána hajította. (Koldussá
dül. Pázmán. —
Malomban húzza lett.) D.
legcifrább nótáit. D. Más malmára — Manna. Tótnak pohánka, manna. D.
hajtja a vizet. S, —
Más malomban Manó. A kevély szegényt a manó
rölnek. (Nem értik meg egymást.) S. is csodálva nézi. D. Csak egy mos-—
— Megálljon néha malmod is. D. — toha volt jó, azt is elvitte a manó. ME.
Minden vizet maga malmára kivan. — Csak egy mostoha volt jó, abba is
D. —Minden vizet magad malmára beleszeretett a manó és hamar elvitte.
ne kerits. D. —
Mindig jár a szája, D. — Egy anyós volt jó, azt is elvitte
mint az üres malomnak. KV. Mit — a manó. ME. — Hiszi a manó. E. —
a piacon és a malomban tudnak, az Hurcolja a manó a cserfák tetején.
nem titok. S. — Nagy uraknál, ma- (Vesztét keresi.) D. — Még akkor a
lomban, révben várakozni kell. E. — manó is gatyában járt. D. — Mi a
Nem jó két molnár egy malomban. Manó ! S. — Szegénynek ajtaját nem
S. — Négy pusztítja az erszényt : a rzi a manó. D. — Tölts az ecetes
 — 528

korsóra, eljön a manó, elviszi korsós- radjába megy. (Vissza kívánkozik

tól.D. —
Tudja a manó hová lett? elbbi állapotába,) KV, Mindegy, —
D. —
Vén bába, manó ördögnek had- kett között mindig marad egy. Ny.
nagya, D, — Vigye a manó. S. 6, — Mindenkinek ád, mégis marad
Mar. A ki birja, az marja. D. — neki, D, —
Ott marad, a hova dob-
Alattomban maró kutya. D. Amint — ják, (Birkatürelm,) E, Ökör ma- —
szokta, ugy marta. D, A ki kapja, — rad ökör, ha Bécsbe viszik is. E. —
az marja. E. —
Csak a farkasmarta Reggeli vendég nem maradós. Ny. 4.
után áhítozik. (Préda.) D. Eleget — — Reggeli vendég nem maradandó.
tesz a kutya kötelességének, ha nem (Es.) Ny, 19, —
Reggeli vendég nem
mar is, hanem ugat. D. Minél vé- — marad délig, (Es.) E, — Róka róka
nebb a farkas, annál maróbb. D. — marad, S. —
Szakadjon a ruha, ma-
Félénk eb csak ugat, de nem igen radjon az ura, (Ha uj ruhát húznak fel.)
marhat. KV. —
Félénk kutya többet D, —Ugy kell gazdálkodni, hogy jus-
ugat, mint mar. D. Fogatlan, mé- — son is, maradjon is, E.
gis marni akar. D. Ha ö mar, te — Maradék. Ebédelj és meglátod mi
is harapj. KV. —
Hamarabb mar az lesz a maradék. E. —
Jó kocsmáros
eb, ki nem ugat, B. Láncolt kutya — lehet az, ki maradékkal él. E. Ma- —
csak azt marja, ki hozzá közelit. D, radék pecsenye borslében más étek.
— Mar a jó kutya herregetés nélkül E. — Maradékjából is marad. D. —
is. Ny. 4. —
Mar mint a kutya. D. — Néha a maradék Minél
is elkel. D. —
Marja nyelvét. (Haragszik.) D. Sze- — többet hagysz maradéknak, annál ke-
gény embert az eb is marja. S. — vésbbé bánják halálodat. E.
Ugat a félénk eb, de meg nem mar, D. Maraszt. Senkit sem maraszt
Marakodik mint a kutya. D. — ebédre. D.
Kitesz akárminö marakodó kutyán, D, Marci. Éldegél mint Marci Heve-
— Marakodnak a cigányok. E. Mi- — sen. E. —
Fordits Marci. (Ravasz.) E.
kor két eb összemarakodik a tál fe- Margfit asszony, deres ló, ritkán
a harmadik könnyen jóllakik. E.
lett, válik benned jó. Sz. — Szapora Mar-
— Minden marakodó utálatos, D, — git módjára. (Szeles, de kedves leány.)
Szomszéd kutyák marakodni szoktak, E. — Szeles Margit. E,
Ny. 1, Marha. (Vagyon, kincs.) Nagy mar-
Marakodás, kutyaszokás. D. hának nagy marha a helye, (Nagy
Marad. A fa ott marad, a hová dl, ajándékért nagy ajándék jár,) E, ^-
Ny, 4, — A ki megyén halad, a ki — Kinek esze nincs, nagy marhája
szarik marad, E, — A ki halad, el sincs. E, — Ebül gylt marhának ebül
nem marad, S, — A mi halad, el nem kell elveszni. M. — Lopott marhából
marad, E. —
Az eb, ha általuszsza a ad az oltárra. KV. — Nincs a szegény-
Dunát is, eb marad. Decsi. Büdös- — nek félt marhája. KV,
ben maradt. (Rábizonyult.) E. Csak — Marlia. A marhát a gazda szeme
gallérja is alig maradt. M. Elég — hizlalja. Ny. 1. — Az okos addig óvja
hogy maradt, ha kevés is. D, Ha — magát a szilaj marhától, migmeg nem
adhatsz, maradhatsz. D. Hoppon — ökleli. D. — Ajándék marhának nem
maradt. (L. hopp.) E. Jut, ha ma-— KV.
kell fogát nézni —
Ajándék mar-
rad. F. — Jut is, marad E. — Jus- is. hának ne vizsgáld a szrét. Ny, 9, —
son maradjon is. E.
is, Kivágta a — Ajándék marhának ne nézd szarvát.
becsületet, hogy egy csepp sem ma- Ny. 8. —
Ajándék marhának nincs
radt. (Megszegte szavát ) Ny. 1. — Ma- odva fogának. D. —
Annyit ér a
rad mint Arad. Nv. 2. — Maradga- marha, mennyin eladhatni. KV. —
 — 529

Bög mint a marha. B. —

Dlve eszik, a szerencse. D. —
Markában hordozza
mint a marha. (Rest.) D. Ebestül, — életét. B, —
Markában hordozza lel-
marhástul, minden pereputyostul oda két, (Ers,) D, —Markában kapták
van. Sz. —Ebül gylt marhának far- cigányságát, (L, cigányság.) Pázm. —
kas a gazdája. D. —
Elszakította a Megkenték a markát. E. Mindig —
kötelet, mint a szilaj marha. D. — viszket a marka, E, —
Nagy a szája,
Ha rost a szolga, ösztövér a marha. szk a marka, (Sokat igér, keveset ad,)
D. — Jó marhának könny vevt lelni. S, — Összehúzta markát a köszvény,
D. — Könny marhának árusát
jó — Szurok a markodba,
(Fösvény,) E,
találni. KV. —
Kutyabarátság, marha E. — Szk marku, — Viszket a
S,
szaporaság hamar oda van. E. Marha — marka, D,
marhát nyal. E, —
Marhában van. Marék (marok). Egy marék sze-
(Nagy szerencsében.) E. Marhának — rencse többet ér egy zsák észnél, ME.
is sok volna. E. —
Még álmában is — Egy maroknyi. D. —
Ha én nem
keriti a marhát. (Tolvaj.) D. Ne — volnék meg a kanál, marékkal enne
hajtsd marhád a tilalmasba. D. — a világ. (Sikerit munkám, más igy
Nehéz a jó marháért az alku. (Drága.) meg nem Jobb
csinálná.) Ny. 24. —
D. — Nem ebre bizták a marha-mi- egy marék szerencse, mint egy véka
rigyet. D. — Rossz pásztor a ki elül pénz. Ny. 11. —
Jobb egy marok sze-
a marhát elhajtják. D. Siet mint — rencse, mint egész puttony ész, D. —
megkötözött marha. Ny, 1. Szépen — Marok nem véka. D. —
Marokkal a
döglik a marha, olcsó lesz a bor. D. magot, ne vékával. E. —
Több egy
— ügy megugrándozik, mint a szilaj maroknyi pártfogás egy zsák igazság-
marha. D. —
Vasárnap is kell a mar- nál. S.
hának enni adni. Ny. 6. Markotai. Heten vannak, mint a
Maris. A ki Maris, az mind hamis. markotai ördögök. (L. hét.) D.
Np. Maros. Még akkor a Maros se folyt
Markalf. Csúnya mint a régi Mar- a Tiszába. (Régen volt.) D. Zava- —
kalf. (Salamon magy. kir. udvari bo- ros mint a Maros, D.
londja.) BSz. — Még a régi Markalf Maszlagfot nyelt. E. —
Maszlagot
históriáját sem tudja. K. — Szép volt, evett. E.
mint a régi Markalf. Sz. Matuzalem. Vén mint Matuza-
Markol. A ki sokat markol, keve- lem. D.
set fog, (Vagy : szrit.) ME. — Vizet Mazsola. A
békavirág nem rózsa,
markol. E. a vad egres nem
mazsola. Np,
Markolat. Nincs a szónak marko- Mácsikot kanállal, borsót villával,
latja. E. S. —Neki Peti a mácsiknak, imigy-
Markodba buzaviasz, (L, Búza,) amugy a dolognak, Ny. 2.
E, — Csiriz a markodba, (L, csiriz.) Mádi. Ott leszek, hol a mádi zsidó.
E. — Csirizes marku, (Tolvaj,) E. — (Ott leszek a hol voltam. A mádi zsidó
Garas a markodba, (L, garas,) E, — kora reggel Pest felé indult s örült,
Igen szoros marku, (Fösvény,) E. — hogy virradatra ott lesz, de a taligá-
Keni a biró markát. (Veszteget.) S. — ban elaludt. Szembe jött egy terhes
Könnyen pöki markát, ha tolják sze- szekér kocsisa s mert a zsidó lova
kere farkát. D. —
Köpi a markát. B. nem tért ki elle, visszafordította azt
— Pöki a markát. Pázm. — — a mádi zsidó kocsija hajnalra
A hszt s
saját kapuja eltt megállott Mádon.)
is elfogy, ha sok markon megy által.

D. — Markába nevet. — Markába E. — Mádi borom hidegen a kotyo-

S.
szakadt a vége. D. — Markában góban legyen, — Megjárta mint
volt S,

Margalits E. Magyar köziuondások. 3i

 — 530

a mádi zsidó. Ny. 7. — Átúsztak mint is elsül. D. — Zsidó is szereti Máriát

a mádiak a hajdinát. (L. hajdina.) S. a márjáson. (Tallér.)ME, — Zsidó is
— Ott van, ,a hol a mádi zsidó. ME. szereti Máriát körmöci aranyon. K. —
Mágnás. Buga mágnás. (Fertály Zsidónak is szent asszony Mária. E.
mágnás.) E. Márc. Édes mint a márc. S.
Elválik, mint a szar a májtól.
Máj. Márciusi hóval mosdott. (Nincs
B. — Megjárta az epe a tüdejét és szeplöje.) S. — Márciusi por aranyat
máját. D. —
Félre tüd a májtól. E. ér. (Vetésre jó.) S.
— Ki máját kapkodta, ki zúzáját. D. Márjás, húszas nem apró. (Pénz.) E.
— Gsóri csukának nincs mája, (L. Márk vagyok, nem Lukács. (Ez nem
csór.) D. szokásom, én másféle ember vagvok.)
Mák ez nem makk.D. Jó volna— KV.
mákot (Mind elhallgattak az asz-
vetni. Márton. Bornak szent Márton a
talnál ; mákvetéshez igen csendes id birája. (L. bor.) D. —
Közjóra világol,
kell.) B. — Könnyebb a mákot elszórni, mint Márton grammatikája. (L. gram-
mint összekaparni. D. — Nagyszemü matika.) E. —
Kövér mint szent Már-
búza mint a mák. D. —
Szapora mint ton lúdja. D. — Sok szent Márton
a mák. D. —
Mákos a feje. B. lúdja kelt el már azúta. D.
Mákszem. Annyi mint a mákszem. Márt. Egyet-kettt márts, mindjárt
D. — Apró mint a mákszem. D. — húsát ránts. E.
Egy mákszemnyi. D. Eltte mák- — Mártás. Különös mint a fokhagyma
szem a hegy is. (Kevély.) D. Néha — mártás. Ny. 2.

a hegy is mákszemnek tetszik. D. — Márvány. Ers mint a márvány,

Sok mákszem egy fontra. D. - Sok D. —
Hideg mint a márvány. D. —
mákszem mázsát nyom. D. Kemény mint a márvány. ME. Már- —
Málé. A málét se rághatja. (Vén.) vány-lépcs is elkopik. D. Sima —
D. —Addig járt iskolába, mig a málé mint a márvány. D. Sokat kell a —
kisült. Ny. 1. —
Egye meg a napon márványt súrolni, mig sima lesz. D.
sült málét. D. —
Elszaladt mint Kóré Más. A fösvény magának se jó, hogy
a máléval. Ny. 1. —
Hamarabb meg- lenne másnak. D. —
A ki másnak go-
sül a málé, mint az ö esze. D. Isten — noszát keresi, ö maga vész belé. Decsi,
gyzné pénzes máléval. D. Isten — —A kimásnak vermet ás, maga esik
gyzné t pénzen vett máléval. D. — bele. KV. —
A ki másra bámul, ma-
Könny a málét keresztül harapni. gáról elfeledkezik. B. —
A ki mást be-
(Lágy.) D. —
Málé nem kenyér. E. — csül, magát becsüli meg. B. A ki —
Málé nem könnyen sül meg a napon. mást rágalmaz, magát jól megnézze.
E. — Málészáju. E. —
Málészáju szent. KV. —A ki mástól vár, az szomorúan
ME. — Megszokta az édes málét. D. jár. Ny. 1. —
A másénak nebántsd a
— Olyan mint a napon sült málé. neve. ME. —
A másét nebántsdnak
(Színtelen, halvány.) Ny.— Sület- 7. hivják. D. —
A mi egynek vétek, más-
len málé az esze. D. — Sok darab nak sem erkölcs. D. A mi másé,—
málé kell egy esztendre. D. — Sze- nem Tamásé. E. —
A mi másé, nem
gény háztól málé. D, a tied. D. —
A mi neked nem jó, más-
Mándok. Olyan szelidek, mint a nak sem jó az. M. —
Az esztelen a
mándoki galambok. Ny. 7. Vigyen — maga kárán, a tolvaj más kárán tanul.
el a mándoki fene. Ny. 6. D. — Az tanítson másokat, a ki maga
MándrUC. Éhes, hogy a mándruc tanult. —
Bár szalmás legyen
KV.
követ is megenné. Ny. 1. kunyhód és füstös is, jobb más palo-
Mária. Ha Mária akarja, az aludttej tájánál. Sz. —
Boldog, ki más kárán
 — 531 —
tanul. B. — Boldog, másra nem
ki res. D. —
Ki mást dorgálni akar, maga
szorul. S. — Ebé, a mi másé. D. — feddhetlen legyen. E. —
Ki mást szid,
Egyet köp, másnak mondja, tapossa maga vétkezik. B. — Kiki okosabb
el. E. —
Egynek elesése, másnak fel- más dolgában, mint a magáéban. B.
kelése. KV. —
Egynek veszedelme, — Kimarták mint a más lúdját. D.
másnak épülése. KV. Epret szed — — Könnyebb másnak tanácsot adni,
más keblébe. B. —
Én is biztam egy mint magának. B. —
Könnyen felejti
nádszálhoz, ki felnvén, hajlott más- az ember a más nyavalyáját. KV. —
hoz. D. — Én ültettem az almafát, Könny más brébl hársat hasítani.
más szedi le az almáját. S. — Édes E. — Könny más brébl szijat ha-
másé. Ny. 2.
(L. édes.) Felhúzta a — sitani. E. —
Könny más brébl szé-
más csizmáját. (L. csizma.) Ny. 23. — les szijat vágni. D. Könny más- —
Gyertya másnak szolgál, magát meg- nak tanácsot adni. D. Könny más- —
emészti. KV. — Ha magad pondrs nak tanácsot adni, nehéz magának,
vagy, mást tetvesnek ne mondj. D. — KV. —
Könny mást megítélni, de
Ha magadat nem ismered, mást ne maga vétkét nehéz megismerni. E. —
vizsgálj. D. —
Ha másnak szrsz, Könny mást gyalázni, de nehéz fel-
magad szomjan ne maradj, D. Ha — — ruházni. Ny. 10. Könny mást n-
másnak tanácsot adsz, beveheted te — teni. D. Könny mást rostálni, E,
is a más tanácsát. E. —
Hagyj békét — Könny a más keresetében tur-
másnak, magadra gondot. KV.
viselj KV, — Könny a máséból ada-
kálni,
— Hess másé. K. — Jobb a kevés kozni. KV. — Könny a máséból köl-
el

édes mienk, mint a sok másé. D. — B. — Kövérebb a más ember

teni.
Jobb a kevés magamé, mint a sok szalonnája. E. — Legjobb az ember-
másé. Ny. — Jobb a kicsiny édes nek máson tanulnia. KV. — Légy ke-
6.
mienk, mint a sok másé, E. — Jobb zes másért, ha veszned KV. — kell.

a másé. E. — Jobb egy enyém, mint Maga tanul, mást —

is ki tanit. S.
két másé. E. — Jobb magad kunyhója Maga rhes, mégis mást D, — tisztit.

más palotájánál. E. — Jobb magának Maga vétkét másra E, — Magad tolja,

hamut, mint másnak takarni. kádjáról dézsmálj, ne bántsd a másét,
lisztet
K. — Jobb magának szalma ágyat Ny. 21. — Magadéval beérd, máséra
mint másnak derekaljas ágyat ne szorulj. D, — Magadtól ne kiméld,
vetni.
D. — Jobb más kutjából meriteni. mástól ne szánd. E. — Magát tiszteli
D. — Jól nem lakik, a másnak szá- ki mást M, — Más, a
az, ki tisztel, ki
jával eszik. D. — Keser a más ke- jobban tud. E. — Más a nyelve, más
nyere. E. — Ki a másét a ma- a lopja, — Más abroszához
szive, S, törli

gáét kiméli. D. — Ki a másét szom- kését, D, — Más asztalához törüli

júhozza, a magáét KV. — kését, B, — Más birja a fels várat,
is elveszti.
Ki magának bolond, másnak sem okos. (Más eszével gondolkozik,) D, — Más
D. — Ki magának rossz, másnak sem biró járása, B, — Más brébl széles
lehet KV. — Ki más ebét kötve
jó. hasítani, KV. — Más brére
szijat
tartja, kötelét D. — Ki más
találja. — Más búzájába sar-
játszik. S. veti
ebét csak kötél marad nála.
tartja, E, — Más búzájátlóját. D. — csépli,
KV. — Ki más szekere farán nem Más dolgába
ül, magát, — Más ártja S.
oda megy, a hová akar, hanem a hová ember fáradott volt KV, — Más azért,
viszik. B. — Ki másnak jótéteményé- ember rétjébe vágja a kaszát. Sz. —
bl elvesztette szabadságát. D. —
él, Más ember szekere farkán M. — ül.

Ki másra bámul, magát E. Más emelte kerekét. B.

felejti el. — Más esze
— Ki mással jótteszen, magának ke- után — Más meszeh, ma-
jár. S. falát

31*
 — 532

gáé fekete, E. —
Más fejére gyékényt ben alig áll. D. - Mást kefél, maga
ne gyújts. D. —
Más fogával rág. D. legporosabb. D. - - Mást mond és mást
— Más házánál szemes, magáénál gondol. KV. — Mást orvosol, maga
vaksi. KV, —
Más galambját célozta, beteg. Pázm. — - Mást rostál, maga
magáét ltte. D, —
Más kárán tanul konkolyos. D. - Mást simít, maga
a tolvaj. D. —
Más kárán tanul az okos. borzas. D.— Mástszólsz meg, s magad
D. — Más kárán tanulj. E. Más ke- — torkig ülsz benne.KV. — Mást vakar,
resményén hízik. Más
(Tolvaj.) D. — maga rühes. D. — Mástól várd, mit
kezéhez békélett. —
Más konyháján másnak teszel. D. —
Mi tied, tedd el,
éldik. (Kegyelemkenyér.) D. Más — másét ne vedd el. S. Mindenkor —
konyháján ne nyalakodj. D. Más — kövérebb a más ember szalonnája.
kosarába epret ne szedj. D. Más — KV. — Mindent más bögyébe ne dugj.
rétjébe ne vágd a kaszát, elveszted. D. —Mindent másnak orrára ne köss.
D. — Más szakálára iszik. (Hitelbe.) D. — Mire mást nógatsz, azt magad
B. — Más szájából kinézi a falatot. cselekedd. KV. —
Mit magad tehetsz,
S. — Más szájával eszik. D. — Más másra ne bízd. E, Mit mással —
szájával akar enni. KV. Más szájá- — cselekszel, azt várjad fejedre. KV. —
val lakik jól. E. —
Más szekere farán Ne szabj rendet más ember házánál.
ül. (Kegyelemkenyér.) KV. Más szek- — KV. — Ne szemeld másét, csépeld a
rényére szokott. (Lop.) D. Más sze- — a magadét. BSz. — Ne kívánd a má-
metén kotoráz. (Más feleségét szereti.) meg a magadét. E.
sét, tartsd Ne- —
D, — Más szemében meglátja a szál- héz más szájával enni, más szemével
kát, magáéban nem a gerendát. E. — látni. E. — Nehéz a más szájával jól-
Más szénáját húzogatja. (Más felesé- lakni. (Nehéz annak, ki más kegyére
gét szereti.) S. — Más tarlójából él. szorul.) Ny. 15. —
Nézi magahasznát,
S. — Más KV.
tinóján szánt.Más — nem bánja más vásznát. E. Nincs —
tollával dicsekszik. E. —
Más tyúk- könnyebb, mint másban hibát találni. D.
szemén tipródik. E. —
Más vállát ter- — Pénzt, pipát, paripát ne bizz másra.
heli maga iszákjával. B. —
Más zse- B.— Ritka ember, ki más kárán szemét
bében kotoráz. D. —
Más zsirján hí- kisírja. D. — Rossz madár mely az,
zik. (Uzsorás.) S. —
Másén tanul a más fészkébe — Se másnak,
tojik. E.
tolvaj. D. —
Másét keresi, magáét semagának. E. —
Senki sem sírja ki
veszti. D. —
Másét ne irigyeld. D. — szemét a más szerencsétlenségén. KV.
Másét ne bántsd, magadét ne engedd. — Szegény, a ki másé. E. Szemeld —
E. — Másét ne kivánd, a magadét ne a magadét, a másét ne csépeld. D. —
engedd. ME. —
Másét nebántsdnak hív- Szerencsésen tanul, ki más kárán ta-
ják. E. — Másnak]akarsz patkányt fogni, nul. BSz. —
Szereti más almáját enni.
magadnak egeret sem foghatsz. KV. D. —Szereti húzni a más szénáját.
— Másnak akarsz tanácsot adni, ma- (L. fent.) E. —
Szép nyolc ökör, de
gad oktondi vagy. KV. —
Másnak ga- a másé. Ny. 2. —
Szíjat vágna más
néja sokkal büdösebb. D. Másnak — brébl. E. —
Tamás, nem olyan mint
javán aggódik. D. —
Másnak kárán más. ME. —
Te szobád se csinosabb
örül. D. —
Másnak lovát inkább meg- a másénál. D. —
Tulajdon konyha
hajtja a fuvaros. D. —
Másnak baját jobb a más palotájánál, D. Ugy —
könny felejteni. D. —
Másnak ver- légy másnak barátja, hogy magadnak
met, ás. Sz. —
Másnak vesztével hí- ellenségévé ne válj. D. Visszavárd, —
zik. D. —
Másnak világit, maga sötét- amit mással cselekszel. D.
ben ül.D. —
Mást fejedre ne taníts. Más a cifra, más a szép. — Más
E.
D. — Mást fenyeget, maga reszkedté- a faló, más a fa-ló. S. — Más a kengyel.
 533

más a lengyel. B. —
Más élet, más mód, (Megdöglött.) D. — Megilleti Mátét a
KV. — Más élet más módot kivan. KV. kosz, B.
— Más idk, más emberek. E. Más — Mátka. Az sem volt ám mátka tál.
idk, más erkölcsök. E. —
Más lépé, D. — Cserben hagyta mátkáját. E. —
más képe. (Más belül, más kivül.) D. Farbarugta mátkáját. KV. Mikor —
— Mást beszél Bodóné, mikor a bor az özvegy asszony egy szemével urát
— Most más nótát
árát kérik, D. fúj- kesergi, más szemével mátkáját keres-
nak. S. geti. (Férje temetésén.) D.
Mása. Nincs mása (párja) széles e Mátra. Állandóbb a Mátra hegyé-
világon. D. — Világ hátán nincs mása. nél. D. — Annyi mint a Mátra szele. D.
(Párja.) E. Mátyás. Azt is tudja, mit súgott
Máskor is kell az ember. B. — Mátyás király a felesége fiébe. D. —
Korántsem egyszer, ugy mint másszor. Fzfa sulyok ez Mátyás, (Hazugság.)
Ny. 11. Ny. 2. —Király Mátyás és Mátyás
Másvilág"' Igyál mig élsz adnak-e ; király. (Nagy különbség). D. Lesz —
másvilágon ? D. —
Nem viszi a más- Mátyásugrás. (Szaladás.) Ny. 15. —
világra. ME. Mátyás, Gergely két rossz ember.
Második. Els a szerencse, máso- (Hideg napok.) S. — Mátyás ront, ha
dik az áldás. E. — Ha az els husié talál, ha nem Mátyás
talál csinál. (Jég
elfut, nem ér a második semmit. (Ha napján. Német.) E. — Meghalt Mátyás
az els feleség elhagyott stb.) Ny. 4. király, oda az igazság. Sz. — Tapo-
— Második asszonynak aranyos a gatva jár a jégen a róka Mátyás után.
segge is. ME. —
Szokás második termé- (Felenged az id.) D. — Voltunk
szet. D. Mátyás idejében magyarok. D.
Másodszor. Bolond, ki hajótörést Máz. Tiszta arc nem szorul mázra.
másodszor szenved. D. — Másodszor S. — Zsirodat, mázodat, ne veszte-
gyermek. (Vén.) D. gesd rája. BSz.
Másutt esznek fehér
is E. — cipót. Mázsa. Sok juh adja a sok mázsa
Másutt szokták csontról enni a
is le gyapjút. D. —
Sok mákszem mázsát
húst. E. — Másutt sóval sóznak a
is nyom. D. —
Nem olvassa, hanem
szakácsok. D. — Otthon is jóllakott, mázsálja a pénzt. D.
másutt ebédelt. D. — Otthon paran-
is Medence. Milyen a mosdó, olyan
csolj,másutt hallgas. D. — Otthon a medence. D. —
Se vize, se meden-
vizzel, másutt borral. D, céje. D.
Mászik. Becsúszik, mászik, mint Medd tehén. (Gyermektelen asz-
tü után a cérna. Pázm, Képire — szony.) ME. — Szapora tréfa, medd
másztak. (Megszidták.) E, Lassan — okosság. E.
mászik, mint a csiga. E. Már a — Medve. A ki egy medvét ismer,
mászik, ha nem csúszik. (L. csúszik.) az mind ismeri. Ny. 8. — A medve
D. — Mászik mint a patai szr. (A brre elre iszik. Sz. —
Az okos
pataiak szrt találtak, mig azon tana- vadász nem iszik a medve-brre D.
kodtak kié legyen, a sok tet elmászott — Bömmög mint a medve. D. Ers —
a szrrel.) D. —
Mászik mint a tet. mint a medve. D. —
Ha egyszer a
E. —Nem bánom, ha falra mászik is. mézet megszagolta a medve, abba sem
(Akármi bolondot tesz, nem tördöm hagyja. D. —
Ha erejét tudná a medve,
vele.) E. magát nem táncoltatná. D. Hátra —
Mászkál mint a zsidóban a fájás. van még a medve, S, Kevés hat —
(Szegezés.) Ny, 22. körtvély kilenc medvének. E. Kis —
Máté. Ledl mint Máté tehene. medve anyja után ragad, D. Lássuk —
 -

534 —
már a medvét. (Színészek a falun ját- kevélynek átmenni, mig megalázó-
szottak; a hallgatóságot beszéd
a dik. D.
nem elégítette ki, medvét akartak Meg^alkuszik. Kevély a kevélylyel
látni.) ME.— Ldd meg nem alkhatik. D. — Könnyebb
meg a medvét,
aztán igyál brére. D. — Medve-gummi egygyel megalkudni, mint sokkal. KV.
pirítva. D. — Medvefi szokva megy a — Könnyebb egygyel megalkudni,
mézre. D. — Medvének egy vackor. mint többel. D. — Nehéz sokkal meg-
D. — Medvét (Kárfogott. érte, mint alkudni. D. — Róka a rókával köny-
a gazdát, nyomtatásközben es
hol nyen megalkuszik. D.
éri.) E. —Medvéje van. (U. a.) E. — Meg^aranyoz. A bot, ha megara-
Megjáratom vele a medvetáncot. S. nyozzák is, súlyosat üt. D. Jó volna —
— Megszokta mint medve a vackort. a fejét megaranyozni. (L. fej.) E. —
D. — Mi neki a medve ? D. Morog — Kár az orvosságot megaranyozni. E.
mint a medve. D. —
Nem jó a köly- — Megaranyozta a kezefejét. (Meg-
kes medvének fiát faggatni. Cz. — vesztegette.) Ny. 5. — Meg kellene
Nincs annak esze, kit a láncos medve száját aranyozni. (Ékes beszéd.) S.
megharap. B. —
Nyulat kerget és — Pálca, ha megaranyozzák is, sú-
medvére talál. B. —
Olvassa a medve- lyosat t. D.
zsoltárt. (Dörmög.) Ny. 2, Szereti — Megáld. Áldja meg az Isten, ki az
mint a medve a mézet. D. Szrös — árvát szánja. E. — Áldja meg az Isten
a medve, de ers is. D. Szrös — mind a két kezével. ME. — Megál-
mint a medve. D. —
Talpát nyalja dotta az Isten, mint Törzsöknét a ke-
mint a medve. E. —
Valóságos, nem nyérsütéssel. (L. kenyér.) Ny. 11. —
patikai medveszar. D. Válogat — Megverte ket a sok »megáldj Isten.cc
mint jóllakott medve a vackorban. E. (Ivás.) E.
— Verik a kölyket, hogy a medve Megl'áll. Billeg-ballag, meg-megáll.
érezze. D. E. — Ha fejét betöröd, megáll a to-
Meg^ad. Az ígéret szép szó, ha jás is. D. — Megállja a sarat. D. —
megadják, igen jó. E. Az igéret — Nem meg a keszce
áll a nyárson.
szép szó, ha megadják, ugy jó. ME. K. — Tyúkmony (tojás) is megáll az
— Add meg a császárnak, a mi a asztalon, ha betöröd csúcsát. E.
császáré és az Istennek, a mi az Istené. Megévt. Gyakran megárt a szent
KV, —ígérd meg, ne add meg, nem János pohara. (L. János.) D. Jó —
szegényit az meg. Ny. 22. Könny — ugyan, de ami sok, megárt. E. Mi- —
megigérhi, de nehéz megadni. E. — kor legédesebb, akkor árt meg. S. —
Megadja, ha az ebet eladja. Ny. 2, — Sok a jóból is megárt. ME, Sok a —
Megadták a bak árát. D. — Soha mézbl is megárt. S. — Szell is

megadom fejében. E. —
Kölcsönké- megárt neki. S.
résnek megadás a vége. Ny. 2. Megátalkodott, mint falu végén
Megradja magát. —
Add meg ma- a guta. (L. guta.) Ny. 5.
gad, Oláh Geci. —
A franczia gárda Megázik. Kalapját hóna alá teszi,
meghal, de magát meg nem adja. ME. hogy meg ne ázzék. D.
Megagryabug-yálták. (Agyba-fbe Megbarnul ki a verfényben jár.
verték.) D. D.
Megfakad. A szép asszony és ron- Megbán. Egyszer evett cifrán,
gyos köntös mindenütt níegakad. B. — megbánta egy hétig. D, — Ki késre
Megakadt a sárban. D. Megakadt — házasodik, késre bánja meg. D. —
a.tengelye. KV. Ha korán házasodol, korán bánod
Megfaláz. Sok gyalázaton kell a meg. D. — Ha megbánja se bánjai D.
 — 535 —
— Ki csak akkor gondolja meg, mi- megbékülhetnének. D. — Szép sz
kor merül, késn bánja meg, hogy ellenséget is megbékéltet. D.
vizre ment. E. —
Ki sokat vigad, azt Megbénul. A jó ménl vagy meg-
is megbánhatja. D. Megbánta mint — vakul, vagy megbénul. E.
a mely kutya kilencet kölykedzett. Megbocsátás. Vétek titkolás, fé-
Ny. 8. —
Mindent utoljára bán meg lig megbocsátás. (Ha az, ki ellen vé-
az ember. D. —
Nem bánja, ha meg- tünk, nem szól.) D.
bánja is. E. —
Olyat mondok, hogy Megbolondul. Mikorújhold van,
magam is megbánom. KV. megbolondul. Ny. 11.
Meg'bánás. A hamarkodás társa Megbolondít. Nincs oly bölcs, kit
a hiba és a megbánás. D. A ha- — a bor meg nem bolondít. KV.
markodásnak kora megbánása. D. — Megborsozták neki a levet. E.
Haragnak megbánás a vége. KV. — Megbszül. Elre lát, hogy mit te-
Megbánásra siet, ki hamar szól. D. — gyen, de hátra nem, hogy valamit meg-
Néha a késnek kora megbánása, D. bszüljön. D.
Megrbánt. Jó barátot szóval sem Megbotlik. A jó paripa is meg-
kell megbántani. S. botlik néha. B. — A lónak négy a lába,
Meg'becsül. Az ebet is megbecsü- mégis megbotlik. D. —
Attól is fél,
lik uráért. E. —
Aranyat nem gyüjt- hogy árnyékában megbotlik. D. —
liet, ki a fillért meg nem becsüli. E. — Jobb lábbal megbotlani, mint nyelvvel.
Becsüld meg a fótot, hasznát veheted. D. — Megbotlott nyelv igazat mond.
is

D. — Becsüld meg az sz hajakat. ME. (Latin.) B. — Nem csoda, ha megbot-

— Becsüld meg az sz szakált. D. — lik a vak Sz. — Négy lába a lónak,
ló.

Becsüld meg magadat, ember lesz be- mégis megbotlik. Sz.

lled. S. —
Gazdájáért a kutyát is Megbdl. Majd megbödül. (Os-
megbecsülik. Ny. 22. —
Jó özvegyet toba mint a borjú.) E.
méltó megbecsülni. D. JVIegbecsüld — Megbüntet. A kit Isten meg akar
az öreget. D. —
Megbecsüli mint büntetni, elször is eszét veszi el. KV,
Balázs a hurkát. (L. Balázs.) D.
'
— — Uram büntesd meg a hagymát. (L,
— Megbecsüli mint juhász a szama- hagyma,) E.
rát. S. —Megbecsülte, mint Préda a Megcsal. A ki csal, azt megcsalják.
nadrágot. (L. becsül.) D. Megbecsül- — ME. —
A ki senkit meg nem csal,
ték mint sasiak az agarat. (L. agár.) könnyen másra bizza dolgát. B. A —
Ny. 1. —
Nehéz megbecsülni a foltot. szerfölött hizelkedö vagy megcsalt,
D. — Süvegben is megbecsülik a cuk- vagy meg akar csalni, K, Adonyi —
rot. D. asszony megcsalja az urát. (Mást is sze-
Megbetegszik. Abból ugyan nem ret. Ad, adonyi szójáték.) Ny. 15, —
eszel, ha csak meg nem betegszel. Csaljuk meg a zsidót. (L. csal.) Ny. 3,
— Egyszer
.

Ny. 3. hittem, akkor

megcsal- is

Megbékül. Báránynyal a farkas tak. S. —

Kettt nehéz megcsalni a :

soha meg nem békülhet. D. Faze- — szemet és a fület. Ny. 20, Ki hi- —
kak is hamar összezördülnek, de ha- zeleg, vagy megcsalt, vagy meg akar
mar megbékülnek. D. Ha harag- — — csalni. S. Könny a bolondot meg-
szol,hamar megbékülj. D. — — Meg- csalni. D. Könny a vakot meg-
békül a maga kenyerén. D. — Meg- —t csalni. D. is megcsalta a kigyó
békült barát, sohase volt barát. D. — — almája. B. Megcsalta mint zsidó a
Megbékült barátoddal óvatosan bánj. — lovát. S, Minél jobban sír az
B. — Néha-néha magaddal meg- is asszony, annál jobban akarja a férfit
békülj. D. — Szép volna, ha a kutyák megcsalni. D. — Nehéz a hasat meg-
 — 536 —
csalni. S, — Nehéz a szemet meg- Megengedni. Azon gonoszság
— Nehéz a
csalni. E. megcsalni.
szivet mindenkinek mindent megengedni,
E. — Okos embert csak egyszer lehet mint senkinek semmit. Cz.
megcsalni. — Róka rókát meg
E. a Megeresztette a pányvát (nyel-
nem csalhatja. D. — Sokat megcsal a vét). D.
cigány, mig utóiérik. D, — Vén rókát, Megesik. A megesett szüzet csak
vén verebet nehéz megcsalni. B. feddeni lehet. KV. — Ami egyen meg-
Megcsalatkozik. Ki hamar hi- történik, máson is megeshetik. B. —
szen, hamar megesalatkozik. D. Bajszos emberen is megesik. Ny. 5.
Megcsikózik. Herélt ló is meg- — Egyszer eshetik meg, a mi soha
csikózik néha, mikor leveti Málé Petit. nem volt. E. — Könnyen megesik a
E. szerencsétlenség az emberen. Ny. 5.
MegfCSÍp. Kit a darázs megcsípett, — Meglehet, nagy a világ megeshet.
a szúnyogtól is fél. S. — Kit a kigy Ny. 5. —
Meglett, megesett. D. —
megcsípett, fél a gilisztától is, Ny. 8. Mindegyiken megeshetik, a mi egyen
— Kit a kigyó megcsíp, a gyíktól is megesett. D. — Nagy a világ, minden
fél. Ny. 6. megeshetik. Ny. 21. — Okos emberen
Megfcsuszamodottajka. (Elszólta is megesik az. E.
magát.) Pázm. Megesküszik. Hat cigány is meg-
Megdicsér, Kinek savával élsz, esküdhetnék rá. E. Megesküdt a —
föztét megdicsérjed. D. sut a kemencével. E. Megesküszik —
Megdöf. Jobb vastagon megdöfni, egy vörös hagymáért is. Ny. 6. —
mint vékonyan agyonszúrni. D. Megesküdtek a fzfa alatt. (Vadháza-
Megdöglik. A kecske legtöbbet sok.) Ny. 1, —
Olyan igaz, hogy tizen-
rugdalódzik, mikor megdöglik. D. — két cigány is megesküdhetnék rá. E.
Ha tudná a disznó mire hizlalják, Megeszik. A disznó is megeszi a
megdöglenék bújában. K. makkot, de a fával nem gondol. D. —
Megegyez. A bojtorján megegyez a A farkasok meg nem eszik egymást.
lapuval. D. —
Nehezen egyeznek meg D. —
A ganét is megenné, ha büdös
a kontyok. D. —
Nehezen egyeznek nem volna. D. —
A ki fzte, egye
meg a szép asszonyok. D. meg. E. —
A ki korpa közé kevere-
Megegyezés. A hol nincs meg- dik, megeszik a disznók. KV. — A
egyezés, eskél ott a barátság. Gz. mit adnak, kés nélkül is megehe-
ott

Megelégszik. A hol bor nincs, ott ted. D. —

Az a mienk, a mit meg-
sörrel is meg kell elégedni. KV. —A eszünk. Ny. 22. —
Addig játszik a
természet kevéssel megelégszik. KV. macska az egérrel, mig megeszi. Sz.
(Latin.) —
Elég gazdag ki a magáéval — Aligha meg nem eszi a méreg. D.
megelégszik. D. —
Elégedj meg sor- — Búsul mintha a macska ette volna
soddal. E, —
Éhes disznó makkal ál- meg kenyerét. D. — Eb a kölykét meg
modik, de ha felébred, tökkel is meg- nem eszi. D. — Edd meg a halat, a
elégszik. Ny. 4. —
Kiki elégedjék meg melyik a szekér után szalad. Ny. 3.

a sorssal, melyben Isten hagyta, E. — — Egy se becsületes kutya, a ki a

Megelégszik magával. D. Senki sem — mit megeszik, kiokádja. (A titkot kife-
elégszik meg a maga sorsával. KV. csegi.) Ny. 24. —
Egy telet se evett
Megellett. Hála a papnak, megel- meg még a farkas. D. Egye meg a —
lett a barát. Ny. 22. —
Ez akkor volt, penész. D. —
Egye meg a pondró, az
mikor a tehén megellett. D, Kisebb — is a nagyobbik. D. Egye meg a —
tölgygyei is megellik még. (L, Kis.) E. rozsda belestül. D. Egye meg a —
Megelzés, gyözés. D. szurkot. E. — Együtt tették a tzhöz,
 — 537

együtt egyék meg. D. — Ers télnek — Megette Trajtler a morest. E. —

kell akkor lenni, mikor egyik farkas Megetted a mivel meg kell halnod. M,
a másikat megeszi. (L. farkas.) KV. — Moly ette meg a régi eszét. D. —
— Éhes, hogy a mándruckövet is Nagy konyha megeszi a kis boltot.
megenné. Ny. 1. —
Éhes, hogy a pat- Ny. 5. — Nem azé a madár, a ki utána
kószeget is megenné. Ny. 1. Far- — jár, hanem
azé, a ki megeheti. Sz. —
kas megeszi a bárányt, ha béget is. Nem azé a ki megleli, hanem a ki
E. —Ha a tejnek fölit szereted, edd megeszi. E. —
Nem eszi meg az eb
meg a szérdéket is. D. — Ha aprítot- a maga fiát. KV. — Nem eszi meg a
tad, egyed meg. KV. —
Ha borját farkas a maga fiát. KV. — Nem eszi
megeszed, keveset szántasz a szkén. meg farkas a telet. E. Nincs kutya —
D. —Ha jó volna, a kutya is megenné. Szent-Pálon, mind megették a nyáron.
Ny. 7. —
Ha koncát megetted, levét S. — Olyan ember az, ki megeszi a
is hörpöljed. D. — Ha leszedted szappant, még lúgot iszik rá. (Becs-
fölit, edd meg az alját is. E. Ha — telen, piszkos.) Ny. 4. — Olvasott ju-
megesz, majd kitesz. E. Ha meg- — hot is megeszi a farkas. B. Ökör —
eszed az én tyúkomat, a magadét kötve szánt a zab alá, lovak eszik meg. Sz.
tartsd. Ny. 9. —
Ha vendéged van, — Pogácsámat megettétek, a lányo-
meg ne edd magad a javát. D. Hadd — mat elvegyétek. Np. Rossz emse —
ázzék, majd megeszi az öreg. (Nem fiait is megeszi. D. Sütheted, fz- —
sürgs munka.) Ny. 2-i. Jó a fene, — heted, meg is eheted. E. — Szegény
a ki megeszi. E. —
Kemény télnek fog madarat, de gazdag eszi meg. ML.
kell akkor lenni, mikor egyik farkas — Telhetetlen zsebrák (sobrák) ember
a másikat megeszi. KV. Ki keve- — még azt is megsiratja, a mit megeszik.
set fz, könnyen megeszi. D. Ki — KV. —
Ugy szereti farkas a bárányt,
koncát megette, levét is hörpölje. D. hogy szeretetbl meg is eszi. D. —
— Kutya nem eszi meg a maga fiát. Ugy szereti, majd megeszi. E. Ven- —
Ny. 4. —Maga eszi meg a tojást, le- déget hisz valamire, magad eszed meg.
vét szolgájának adja. (A vizet, melyben K. —
Megetette az urával a vak tyú-
ftt.) D. —
Már megenném a szép kot. (Htlen feleség hízelkedéssel el-
asszony fztét. Ny. 1 í Meg nem
. — ámítja férjét.) Ny. 1.

eszi farkas a telet. Sz. Megeheti— Meg'ég'. Aszú fa mellett a nyers is

a szappant. D. —
Megeheti a szur- megég. E. —
Polyva megég a tzben,
kot. D. —Megehetne szép szájával. arany pedig ott tisztul. D. —
Száraz
E. —Megenné a vasszeget is. S. — fa mellett a nyers is megég. KV. —
Megennéd, mikor pokolban pulyka- Könnyen megég a száraz forgács. D.
pásztor lesz. Ny. 2. Megeszi a— — Megégett vele. (Megjárt.) E. — Tüz
mit tálba aprított, D. Megeszi a— nélkül megégett. (Baj.) D.
cifra ruhát, mint a tehén a poklát. Meg'ég'et. Addig fújd a kását, mig
(L. cifra.) K. —
Megeszi a juh a far- szádat meg nem égette. D. Fogd —
kast. (Fordított világ.) E. — Megeszi a fogót, hogy a kezed meg ne égesse.
másnak hagyja csontját. KV.
a koncát, — D. Kinek a kása megégeti száját,
— Megeszik egymást, mint a rozsda még a tarhját KV. — A is fújja. kit
a vasat. Ny. — Megette a bú. D. a megéget, az a tarhót
5, M.
tej is fújja.

— Megette a farkas, adta immár. — Kinek száját megégette a kása, a

ki is víz-
D. — Megette a kutya a hájat. tl D. — Kinek egyszer meg-
(L. is irtózik.

háj.)E. — Megette a méreg. D. — égette száját a kása, az az aludttejet

Megette a tyúk a kenyerét. Ny. — megfújja. E. — Kinek a kása meg-
7. is

Megette kenyerének javát. (Vén.) D, égeti száját, még a tarhóját is meg-

 538

fújja. KV. — Kit a meleg vas meg- Könny a telit mégfejni. D. — Meg-
égetett, a hidegtl is fél. D. — Meg- fejné a kútágast — Megfejjük a
is, É.
égette a száját. E. Megégette a — kútágast. kútágas.) Ny. 17. —
(L.
forró kása a száját. D. Megégette — Megfejték erszényét. — Megfejték E.
körmét. D. —
Tzzel nem játszani, j egy kosár korpán. (Csekélységgel meg-
mert megéget. S. vesztegették.) Ny, — Megfejnek 1.
Meg-éhül. Majd kijön, ha megéhül. még tégedet egy korpán, KV. —
tál

E. Meg lehet egy kupa bor mellett. D.

fejni
Megél. A vanból nem tudott meg- Meg-felejtkezik mint a — holt. E.
élni, most a nincsbl
muszáj. Ny, 4. is Talán az anyja is megfeledkezett róla.
— Életre val ember a jég hátán is D.
megél. S. —
Jaj a cselédnek, aki egy Meg-felel magáért. D.
gazda nélkül nem tud megélni. Ny. 8. Meg'fér. Egy párnán kétvállas ne-
— Megélünk már, csak az urak élhes- hezen fér meg. BSz. Két dudás nem —
senek. (Ezt mondja a paraszt, ha kis fér meg egy csárdában. E Két éles , —
dolog sikerült neki.) E. kard egy hüvelyben meg nem fér S.
Meg-érézte a sáfrány - illatot. (L. •
—
Nem fér meg egy szemetén két ka-
illat.) D. kas, B. —
Nem fér meg egyazon erd-
Megrérdemel. A mely szolga elfe- ben két tolvaj. B.
lejt ebédet enni, megérdemli a vacso- Megcíiadzik. Ne egyél abból, a mi-
rát. K. —
Azt sem érdemli meg, a tl megfiadzol, D. — Nem íiadzik meg
mit megeszik. D. — Megérdemli, hogy a hamis kereset. D.
posztóba varrják a fejét. (Rövid esz.) Megfizet. Ha elszakad az a hur,
KV. megfizeti ez az úr. E. Majd még- —
Megférik. A szilva, ha megérik, a fizet, ha Krisztus Kassáról megjön. S.

ganéba is beleesik. (L. beleesik.) Ny, — Megfizetem, ha lelek a lyukas hidon.

— Idvel a nespolya (lasponya) is E. —
Megfizeti a nagy harang. D. —
megérik. D. —
Idvel, dérrel a kökény Megfizet az öreg harang. E.
is megérik. E. —
Jobb a vadkörte is, Meg'fog'. A mit kezeddel megfog-
ha megérik. D, —
Jól megérett gyü- hatsz, láboddal ne rúgd. Ny. 6. —
mölcs, melyet a darazsak megdonga- Cicka, macska! fogd meg az egeret.
nak. (L, gyümölcs.) D, — Késn vi- (Serkent.) E. —
Hamarább forr vize,
rágzó fának ritkán érhetik meg gyü- mint a csirkét megfogta. D. Harist —
mölcse. D. —
Megérik mint szre a nyelvén fogják meg. S. Hazug em- —
kökény. Ny, 6. —
Megérett mind tú- bert hamar megfogják. S, Könny a —
rója, mind sajtja. D. —
Nincs olyan keszeget megfogni. D, Könny azt —
vad gyümölcs, aki meg nem érik, Ny. az egeret megfogni, melynek csak egy
9. — Sokára az éretlen is megérik. lyuka van, ME, —
Madarász a harist
D. —
Vad a szelid gyümölcs is, mig
•
szaván fogja meg. Ny. 6. Megfogta —
meg nem érik. D. —
Vadkörte is ak- az orrát. D. —
Megfogtam a farkast.
kor jó, ha megérik, D. (L. farkas.) — Még meg sem fogta
KV.
Megcérti, kinek nem koszos a feje. és már is — Mit meg-
mellezi. Decsi,
(Aki nem gyermek.) Pázm. fog, elnem — Ne mellezd,
ereszti, S,
Meg'fag'yott mint a csont. D. a mit meg nem (Ne koppaszd
fogtál,
Meg'fag'g'yuz. Tessék megfaggyuz- a meg nem fogott madarat.) E. — Nem
ni. S. azé a madár, aki meglátja, hanem aki
Meg-fázik. Fél, hogy megfázik a megfogja. Ny. 10, — Nem azé a nyúl,
nyelve. Ny, 6. (Nem szól.) aki elszalasztja, hanem aki megfog-
Meg'fej. A bakot is megfejné. E. — hatja, Ny, 2, — Nem azé a nyúl, aki
 539

kergeti, hanem aki megfogja. E. — gyógyulna. BSz. — Meggyógyul míg

Nesze semmi, fogd meg jl. E, — megházasodol. D. — Meggyógyul mire
Nyelvén fogják meg a hazugot. D. — bíró lesz. Ny. 8.
Szaván fogják meg a harist. Sz. — Meggyógyít. Kit Isten meg akar
Szemet hintenek, hogyamadarat meg- gyógyítani, egy száraz fügével is meg-
fogják. D. gyógyíthatja. ML. — Könny sebet
Megfontolva tégy mindent. S. — ejteni, de nehéz meggyógyítani. B. —
Nem fontolja meg a szt. D. Mit az ész meg nem gyógyít, m.eggyó-
Megfordít. A vágásban fordítja gyitja az id. D. —
Nehéz meggyó-
meg a szekeret. D. — Hamar megfor- gyítani a szent Mihály lovának rúgá-
ditja a kaszát. (Ravasz.) D. — Könny sát. (Holtat.) D.
a szót megforditani, mert nem terhes Meggyújt. Egy szikra a várat meg-
szekér. D. —
Megfordítja mint Ben- gyújthatja. D.
csik a kemencét. Ny. 22. J\Iit em-— Meghajt. Könnyebb az acélt meg-
ber kicsiny helyen megfordíthat, ne törni, mint meghajtani. D. — Nehéz
kerítsen annak széles feneket. E. a vastagot meghajtani. D. — Nehéz
Megfordult a borjú benne. S. — az acélt meghajtani. D.
Megfordult a szerencsekerék. D. — Meghal. Aki féltében meghal, an-
Síromban is megfordulnék. E. nak tudod mivel harangoznak. M. —
Megforgat. Nem párnahaj, hogy Aki ijedtében meghal, annak fingha-
megforgasd, mint akarod. BSz. ranggal harangoznak. Sz. A jó pap —
Megfoszt. Egyiket megfosztja s a holtig tanul, mégis ostobán hal meg.
másiknak adja. KV. —
Egyiket meg- Ny. 4. — Aki házat épít, meghal. (L.
fosztja, a másiknak osztja. ME. ház.)S. — Aki meghal, egész helye
^ lesz.
Megf. Hamarabb megf a lágy, (Temetben.) Ny. 1. — Aki született,
mint a kemény tojás. D. — Majd
j

meg is kell halnia, E. Amint élsz, —

megf a maga (Haragost
zsírjában. úgy halsz meg. D. —
Az ifjú meghal-
legjobb magára hagyni.) Ny. 10. hat, az öregnek meg kell halni. K. —
Meggazdagodik. Álomból még Az irigvek meghalnak, az irigvség
senki sem gazdagodott meg. Ny. 6. - - soha. (Német.) B. — Ádám sem halt
Ha kezedet mindig kebeledbpn tartod, meg ettl. D. — Beteg sem volt, mégis
meg nem — Jobb
gazdagodol. Cz. meghalt. E. — Burokban
született,
becsülettel szegényen élni, mint rossz akasztófán hal meg. (Szerencsés min-
úton meggazdagodni. — Kinek
S. denben, végre rajtveszt.) ME. Eddig' —
két pénz a jövedelme és hármat költ, talán meg Egyenlkép
is halt. D. —
nehezen gazdagodik meg. B. — Ne- meghal mind az éhez, mind aki ele-
héz hirtelen meggazdagodni, (Becsü- get eszik. E. —
Egyetek tótok, meg-
letesúton.) D. — Nehéz jámborul meg- halt apátok. (Csak torban lakik jól.)

gazdagodni. S. —
Talán az ablakon E. —^Egyszer lettem a világra, egy-
hányják be neki, a mitl meggazda- szer kell meghalni. E. Eleget alha-
•
—
godik. D. tunk, ha meghalunk. E. Eleget élt —
Meggondolta mint a tapolcai a nyomorult, ha hamar meghalt is. D.
ember lova. Ny. í. — Meggondolta — Eleget élt a szegény, ha korán meg-
mint Krecsó lova. Ny. halt is. E. —
Elfelejtette mint a meg-
Meggörbül. Nála az egyenes is holt. E. — Ember volt, megholt. D.
meggörbül. D. — Én értem meghalt a Jézus. E.
is

Meggyógyul. A mely eb meg- — Fejszével kell agyonütni, hogy

harapta, meggyógyul annak szrével. meghaljon. E. —
Fiatalnak is meg
B. — Ebem volna sánta, az is meg- kell halni, de az öregnek már muszáj.
 —
— 540

Ny. 2, — Ha én egyszer meghalok, vos az oka, ha meghal a beteg. K, —

kurvanya a világnak. K. — Ha meg- Nem tudott az élni, kinem tud meg-
halunk, nem kell takarózó. Ny. 2. — halni. E, — Öregapánk is élne, ha
Ha Pál fordul köddel, ember meghal meg nem halt volna. Ny. 2, Öregek —
döggel. (L. dög.)E. —
Hamar meghal, és ifjak egyaránt meghalnak. KV. —
ki késre kezd élni, D. — Hogy élünk Soha se halunk meg. (Mulatozó mond-
el, ha meghalunk. (L. él.) E. — Ijed- ja.) S. —Sokat élt, ki meghalt a ha-
tében meghalónak tökkel harangoz- záért. D. —
Szép a hazáért meghalni.
nak. E. —
Inkább meghalni, mint ku- KV. — Szép meghalni a hazáért, de
tyául élni. B. —
dinom-dánom, ha
Jaj még szebb a hazának élni. S. Szép —
meghalok se bánom
B. Jobb a
!
— volt, jó volt, mégis megholt. E. Szú- —
hazáért élni, mint becstelenül meg- nyogcsipésben is meghal az ember.
halni. D,, —Jobb a hazáért meghalni, KV. — Vén birka eléli a téli takar-
mint henyélve élni. D. Jobb egy- — mányt, kikeletkor hal meg. D. Meg —
szer meghalni, mint holtig kínlódni. kell lenni, mint a meghalásnak. E.
D. —
Jobb ha az okos hamar meghal, Meg'hall. Könny meghallani, a
mintha sokáig él a bolond. D. Jobb — minemjópeneg.(Hamisatmegismerni.)
meghalni, hogysem rútul élni. KV. — KV.
Kár az ers vitéznek meghalni. D. MegThallgrat. A jó birónak mind a
Keveset élt a szomorú, ha késn halt két részt meg kell hallgatni. KV. —
is meg. D. —
Kés orvost hivni, mikor Mind a két pöröst meghallgatja az
meghalt a beteg. B. —
Két helyen halt okos biró. D. —
Mind a két részt (félt)

meg, mint Túri István. (Szójáték Két- : meghallgasd. KV.

hely, Somogyban.) S. —
Ki egyszer Megharap. Bolond, kit a kötött
született, kétszer meg nem halhat. E. eb megharap. B. —
Ha a kisujjamat
— Ki hazájáért meghalt, elég sokáig megharapom is fáj, ha a hüvelykujja-
D. — Ki reménységgel
élt. él, ispo- mat harapom is fáj. Ny. 6. — Hadd
tályban hal meg. E. — Kinek szegény morogjon kutya, csak meg ne harap-
sorsa, eleven meghalt az. KV. — jon. E. —
Hadd ugasson a kutya,
Könyvnélkül tudjuk, hogy meg kell csak meg ne harapjon. Ny. 8. —
halni. D. —Más sövénye alatt halt Magadra vess, ha megharap az eb,
meg. E. —
Megetted, a mivel meg kell mikor vele játszol. K. Mely eb —
halnod. (Horogra kerültél.) M. Meg- — megharap, annak szre gyógyit, E.
hal a barát, él a szent, változik az — Mely eb megharapta, kösd be annak
apáturság. K. —
Meghalt a gyermek, szrivel. D. —
Mely kutya megharapta,
elkölt a komaság, M. Meghalt a — meggyógyul annak szrével. D. —
gyermek, oda a komaság. KV. — Vess az ebnek, nem harap meg. Ny,
Meghalt a szomszédja, nincs aki di- 2, — Vess kenyeret ebnek, meg
csérje. (Önmagát Ny, 24. —
dicséri.) harap érette. D.
Meghalt azóta hét török császár. D. — Meg'hasad a szivem. E.
Meghalt Mátyás király, oda az igaz- Meghál. Reggel jött vendég nem
ság. Sz. — Meg sem halt s már is el szokott meghálni. (Es.) E.
van temetve, S. —
Mig egy beteg sin- Megházasodik. Árva törek, buza-
lödik, száz egészséges meghalhat. D, törek, megházasodik az öreg. Ny, 22.
— Nehezen hal meg az öreg, úgy — Barátságért a barát is megháza-

hozzászokott az élethez. E, Nem — sodott. E. —

Meggyógyul mig meg-
egyszerre születtünk, nem is egyszerre házasodol. D. —
Megházasodott lapát,
halunk meg. Ny. 6. —
Nem minden elvette a piszkafát. E, —
Menyecskés
beteg hal meg. B. —
Nem mindig or- legény nem örömest házasodik meg.
 — 541

KV. — Nehezebbkétszerkapálni,mint Megintelek mint Jancsi a macs-

egyszer megházasodni. D. —
Sok van, kát. (Megrúgta, beledöglött.) Ny, 5,
a ki éhezik és megházasodik. E. — Megismer. A fát gyümölcsérl,
Utcu bizony lakodalom, magam is az embert erkölcsérl könnyen megis-
megházasodom. E. merheted, B, —
Barátot szerencsét-
Meg'hízik. A disznó sem mosdik, lenségben lehet megismerni, B, Bo- —
mégis meghízik, D. Könny a he- — londot beszédérl, szamarat fülérl
ver disznónak meghízni. D. Ros- — szokták megismerni, B. Eb a —
téi megmosdani, mint a disznó, mégis kutyát könnyen megismeri. D. —
meghízik. D. Ebet szrérl, rókát farkáról könnyen
Meg'hurcolta mint ördög a diá- megismerheted. B, Ebet szrérl, —
kot. E. szamarat fülérl megismerni. KV. —
Megfhuzza magát, mint az ördög Pótjáról megismerik a zsákot. D. —
az odúban. S. Gonosz a gonoszt hamar megismeri.
Megifjul mint a sas. (Néphit.) D. — Harist a szaváról megismerik.
Megig'épni. Könny megigérni, de Sz. — Ismerd meg magadat KV. —
nehéz megadni. E. Könny a billegés lovat megismerni,
Meg'ijed. A maga árnyékától is de nehéz megtalálni. D. — Könny
megijed. D. — A mely gyermek meg- a latornak a megismerni. B.
latrot
ijed, anyja ölébe B, — Az okos
siet. — Megismerni a tököt a magjáról.
nem ijeszti azt, a mitl megijedhet. Ny. — Megismeri a vályogot a tég-
5.
D. — Bnös ember a falevél rezgé- lától.(Rosszat — Ny. 12. — Meg-
jót.)

sétl is megijed. B. — Egy szót sem ismerik a szamarat rívásáról. KV. —

szólhatott, ugy megijedt. D. — Jó félni, Megismerni embert beszédjérl. B, —
de nem jó megijedni. Ny. 8. — Ki a Okos embert egy szaváról meg is le-
kígyótól megijedt, a gyíktól Ny. is fél. het ismerni, D, — Ökröt vonásán,
6, — Megijedt ember árnyékától is fazekat kongásán megismerni. D. —
fél. D. —
Megijedt mint Papék lova Rossz a rosszat hamar megismeri. D.
a frészportól. Ny. 7. Rossz ember— — Sok darab kenyeret kell együtt
hamar megijed. K. — Ugy megijedt, megenni, míg ember az embert meg-
hogy a füle is kétfelé áll. Ny. 5. — ismeri. B. — Szrérl ismerik meg
Ugy megijedt, hogy nagypéntekig sem az ebet. D.
j eszére. D. —
Ugy megijedt, hogy Megiszik. Csak azért issza meg,
garas sem maradt a zsebében. E. — hogy más ne igya, D, Csikorog a —
Ugy megijedt, hogy egy krajcár sem kerék, megitta a kocsis a háj árát, KV.
maradt a zsebében. B. Úgy meg- — — Dicsérjük a Jézus nevit, igyuk meg
ijedt, hogy majd elkeverte a takács- a szl Ny. 2.
levit, (Tke levit. Ny. 6.)
munkát. (Gályát.) Ny. 16. Ugy meg- — — Ha megittad a tejet, meg a
idd
ijedt, majd elslyedt. E. savóját is. S. — Ha megittad, add meg
Megijeszt. Az oroszlánt ne ijeszd, az árát. D. — Igyuk meg még szent
mert megijeszt. D. — Könny a fé- János áldását. (L. János.) D. Igyuk —
lénket megijeszteni, D. —
Ugy meg- meg a szent János poharat. (Búcsúzás.)
ijesztették, hogy aratásig sem j eszére. E, —
Jobb lesz, ha megisszuk az ál-
D. — Ugy megijesztették, hogy nevét domását, D, —
Ki a bort megissza,
is elfelejtette. D, ura legyen. E. —
Meg is itták az ál-
Megindult az egere, (L. egér,) D. domását. D, —
Meginná a bagóleve.t
— Megindult mint Dörömbözi ökre. is, E. —
Meginná a szz Mária cip-
S. —Megindult mint rossz kerék az csattját is. Ny. 2. — Megiszom a jó
agyban. S. bort csutora nélkül is, ölelem a ró-
 — 542

zsám nyoszolya nélkül is. Np. Meg- — Megkezdett hájra hamar rászoknak.
iszom a jó bort örömbe hej, de ke- ; D. —
Megkezdték a szalonnát. E. -^
servesen nyúlok a zsebembe. Ny. 24. Megkezdték az uj szalonnát, majd rá-
— Megitta a háj árát. (Csikorog a járnak a famacskák. Ny. 2.
kerék.) Ny. 5, —
Megitták a bak árát. Megkérdik kit szolgáltunk a nyá-
(Verés.) E. — Megittuk a borát, igyuk ron. D.
meg a söprejét Ny. 16. — Még a
is. Megkívánja a verést, mint a nyal-
polozsnokot (záptojást) is megissza. kái cigány teste —
a csigázást. E.
Ny. 2. —
Tej gyanánt a meszet itta Megkívánta els hasával. D. —
Meg-
meg. D. —
Van annak, a ki meg nem kívánta, mint a terhes asszony. D. —
issza. D. Megvan a mit szeme-szája megkí-
Megitatja az egereket. (Sír.) Ny. 2. ván. D.
Meg'itél. A ki világosan szeret, Megkottyan. Meg sem kottyan. S.
megítélik az emberek. E. Az óra- — Megkötötte a koszorút. (Ravasz.)
járásból megítélheted a várost. KV.
is D, — Megkötötte magát. (Makacs.) S.
— Könny mást megítélni, de nehéz — Tele tölti zsákját, meg nem köti
magát megismerni. B, —
Könny má- száját. Pázm.
sokat megítélni, de maga vétkét nehéz Megköszön. Akármit adnak a sze-
megismerni. E. génynek, köszönje meg. E. A szép —
Megjavul a rossz is, ha rosszat megköszönés több ajándékra való ger-
többé nem tehet. D. jesztés. KV.
Meg'jámborodott róka ritka. D. Meglakolt. (Bnhdött érte.) D.
Megjárta mint a mádí zsidó. (L. Meglapul mint a jó tojó tyúk.
mádi.) Ny. 7. —
Megjárta, mint a né- (Alázatos.) Ny. 5. — Meglapult mint
met a borjúval. (L. borjú.) E. — Meg- a szapult tet. Ny. 6, — Szelíd tyúk
járta mint Csri Ferkó a tinborjú- hamar meglapul. D.
val. (L. borjú.) Ny. 1. —
Megjártam Meglazsnakolták.(Megverték.) D.
az áprilist. E. Meglágyít. Vas nyakat is meglá-
Megjobbul. Jobb halál eltt, mint gyít a tz. D.
soha meg nem jobbulni. D. Meg- '
— Meglásd, kinek higyj. D. Mit a —
jobbult mint a farkaskölyök. D. — szeme meglát, keze ott nem hagyja.
Ritkán látni megjobbult embert. D. KV.
Megjön az, mint a füzfasíp. (L, Meglátszik. Idején meglátszik,
fzfa.) E. — Megjött Antal Budáról. mely tejbl lesz túró. B. Meglát- —
(L. Antal.) M. — Megjöttem én már szik, a mely tejben túró leszen. M. —
onnét, a hova iparkodol. D. Meglátszik, mely tejbl leszen jó túró.
Megkerül. Balís bicsak, fanyel, KV.
ha elvész is megkerül. (L. bicsak.) E. Meglátogatta a szent Péter sza-
Megken. Ha szekered tengelyét kálát. (Részeg cégért.) D.
megkened, jobban — Kend
fordul. KV. Meglel. Csípd fel, ha megleled. D.
meg jól a tenyerét, megnyered az — eszét. — Ki mit keres, megleli. M. Kinél
B. — Megkente kerekét. — Meg- a singet meglelik, a rföt
B. is rajta ke-
kente, mint paládiak a dobot. — Néha a vak pulyka
(L. dob.) resik. E. is meg-
Ny. 4. — Megkenték a markát. (Meg- leli a magot. D. — Zsák meglelte folt-

vesztegették.) E. ját. (Párjára M.

talált.)

Megkergette a varasbéka. (Rest.) Megleszen egy tikmony (tyúkto-

D. jás) sültig. M. —
Mit van mit tenni,
Megkezd. Ha megkezdik a szalon- ha meg kell lenni. D.
nát, rájárnak. (Büntetést.) Ny. 1. — Meglop. A jó tolvaj a gyáva tolvajt
 —

— 543 —
meglopja, D, — Ha Rozsnyón meg nem Megnyer. A kit meg akarunk
lopnak, Kassán akasztanak,
fel nem nyerni, ne verjük meg. Ny. 2, Kend —
bátran mehetsz az országon keresz- meg megnyered az eszét.
a tenyerét,
tül. S. B. —Kend meg a tenyerét, megnye-
Meglök. Lökd meg, bor bugygyan red ügyedet, BSz. —
Megnyerte a ka-
belle. E. kuk, B. —
Megnyertük mini balogiak
Megmar. A döglött eb meg nem a gzt, Ny. 5, —
Szolga nyerte meg
marja az embert. D. — Ha az alvó urát.(Szolgának volt igaza.) D.
ebet felköltöd és megmar, azt nyerted Megnyir. Ha asszonyok sírnak,
vele, amit kerestél. D. — Kit a kígyó megnyírnak. D. —
Megnyírták a szár-
megmar, még a gyíktól is fél. E. nyát. E.
Megmarad. Azt akarja, hogy a Megnyúzza mieltt megöli. (Ke-
kecske is jóllakjék, a káposzta is meg- gyetlen.) D.
maradjon. E. —
Estéli vendég éjsza- Megoldotta nyelvét. S.
kára is megmarad, (Es.) Ny, 6. Megolvassa. Hatszor is megolvassa
Megmelegszik. Meg sem mele- a pénzt. D. —
Könnyebb megolvasni
gedett helye. D. —
Meg sem melege- a csillagokat. B, — Könny a sze-
dett nála. (Pénz.) E. génynek juhait megolvasni, D, —
Megmér. Meg van mérve, mint a Megolvassa, hány falatot nyel a cseléd.
cinkotai itce. (Bségesen.) íl. D. — Megolvasta fogát a béka. (L.
Megmond. Isten a megmondha- béka.) D. —
Nehéz a tenger fövényét
tója. Np. — Magyaránt megmondani. megolvasni. D.
(Világosan.) E. — Megmondta neki Megorvosol az id mindent. ME.
amúgy Istenigazában. ME. Nevetve— Megóvd magadaszakálas asszony-
is megmondhatni az igazat. (Latin.) B. tól. (L. asszony.) M.

Megmosom a fejét. E. — Meg- Megöl. A bet. megöl. (Latin.) E.

mosták a fejét szappan nélkül. B. — A mely ebet meg akarnak ölni,
— • Megmosták tót szappannal, E. dühös nevét költik. KV. Az az ö —
— Megmosták súlyokkal, ama tót megöl betje. E. —
Azt véli hogy
szappannal. E. ölte meg a gunárt. (Szájhös.) KV.
Megmosdani röstel, mint a disznó, Bohó ángy, megölte a legjobb tojó
mégis meghízik. D. gunárt. D, — Csak orvos meg ölheti
Megmutatom hol hagyott rést az az embert BSz, — Megöl
bírság nélkül.
ács. E. — Megmutatták neki, hol csi- a búbánat, Np, — Megöl gond. a S.
nálta az ács az ajtót. B. — Megmu- — Megölt egy gyermeket, vitéz nevet
tatták neki, merre van az ajtó. D, kivan. D. — Megnyúzza mielöttmegöli.
Megnevezi a gyermeket. (Nyíltan D. — Megölte mint somogyi embert
szól.) E. a nadrágja. (Uj brnadrágja suhogá-
Megnézi hatszor is a garast, ha sától megrémült, futott míg össze nem
nem hatos-e? D. Megnézd elre, — esett.) E. — Mikor ölt meg asztag
hegyes-e vagy horgas, E, Jói meg- — egeret. E, — Nagy öröm
megölheti is

nézd, kinek higyj. E, Megnézd ki- — az embert, D, —

Mézet akarsz enni,
tl mit kérsz és kinek mit adsz. S. méhet kell megölni, D. Sok darázs — —
Megn anöv, ha az ágy alá te- a legfutóbb paripát is megöli. D,
szik is. Ny. 2. —
Megntt a kalapja. Többet öl meg a rendetlen eszem-
E. — Ugyan megntt a taréja. E. iszom, mint a kard, K.
Megnyalod a szádat utána, E, — Megöregszik. Ki mindent akar
Megnyalta a száját. (Jól esett neki.) tudni, hamar megöregszik. (Német.)
Nv. 1. S. — Szép asszonynak, jónak, a jó
 544

hátas lónak, kár megöregedni. Np. — Meo'Segrit. Segits magadon, az Isten

Vitéz férfinak, serény paripának kár is megsegít. B.
megöregedni. KV. Meg'sért. Régi barátodtól, megsér-
Meg'gyeledett mint a ványai tett tár .sadtól mindenkor rizkedjél. KV.
tanács. Ny. 1. MepTSÜlt. Elvágja a meddig meg-
Meg'riz. A kit minden szeret, ne- sült. (Élelmes.) E.

héz megrizni. D. -^ A mi soknak tet- Meg-szabadult tle, mint kan a

szik, nehéz megrizni. D. Könnyebb — tökiil. Ny. 15.
egy zsák bolhát megrizni, mint egy Megszakad a dologban. ME. —
rossz asszonyt. B. Megszakad a véknyad. E. Nagy ter- —
Megtöröl. A jó gyomor mindent het vállalt, megszakad. D. Rest a —
megröl, a babot is lejárja. Ny. 24. tollfosztásban is megszakad. D. —
Meg'ÖFÜl. Örömében majd meg- Sok jó ló megszakad, mig erkölcsét ki-
rül. D. tanulják. D,
Megbszül. Becsületes ember meg- Megszalasztja a nyúl. (Gyáva.) D.
szül, huncut megkopaszodik. ME. Megszán. Könnyebb a szegényt
— Becsülettel megszült. D. — Ki megszánni, mint jóltartani. E.
nem akarja, hogy feje megszüljön, Megszárad mint Béziné szoknyá-
vágassa le, D. — Meg is szül addig ján a kast. (L. kast.) Ny. 11.
az ember. D. — Vén kutya ebül szo- Megszegték a szalonnát. D.
kott megszülni. D. Megszelídít. Nehéz a vadat meg-
Meg'pihen. Isten is megpihent a szeliditeni. D.
hetedik napon. E. — Vén fa árnyéká- Megszelídült farkast nem látni. D.

ban jó megpihenni. (L. jó.) Ny. 12. — Ritka mint a megszelídült mókus.
Megrág". Az a gyümölcs legéde- D.
sebb, melyet a féreg megrág. (Jót rá- Megszentelték mint potyondiak
galmaznak.) Cz.— megrágd, az- Jól a sapkát. (Húsvétkor a megszentelend
tán nyeld. — Konc ám rágd
S. ez, étkek közé egy sapka is keverödött.)
meg, ha tudsz hozzá. — Megrágd D. Ny. 1.

a szót, ugy köpd ki. E, — Megrágja, Megszeret. Ki téged megszeret, az

ha a foga beletörik is. D. téged rágalmaz. (Túlon-túl dicsér.) E.
Megrázlak mint Jézus a vargát. Megszégyenül. Ki elbízza magát,
E. — Megrázlak mint Krisztus a var- könnyen megszégyenül. D.
gát. Ny. 9. Megszid, Nem kevély, ki a rosszat
Megreped a szivem. E. — Föl ne megszidja. D.
fújd magad, megrepedsz. D. — Mér- Megszok. A bagoly is megszokja
gében megrepedt. D. a fényt. D. —A jó életet hamar meg-
Meg'pészeg'szik. Ha a bús bújá- — Cifrán ádtáz,
szokja az ember. D.
ban megrészegszik, azt el lehet nézni. — Cigány szán-
a ki megszokta. D. is

D. —Ha a bús bújában megrészeg- tana, ha megszokhatna. D. — Fürj is

szik, búsabb lesz ha kijózanodik. D. megszokja a D. — Gatya

tarlót. is

— Kocsis itta meg a bort, a ló része- megszokja a bzt. D. — ízetlen céklát

gült meg. (L. bor.) B. megszokhatni. Cz. — Könnyen
is

Megront. Ábránd az élet megron- végzi, a megszokta. D. — Könny

ki

tója. Vörösm. az édest megszokni. D. — Megszokta

Meg-sajdit. (Megsejt.) Felén tul a az eb az ugatást, el nem hagyhatja.
veszedelmen, ki azt megsajditja. D. D. — Megszoktamint asszony a cif-
Meg'sántul. A jó csdör vagy meg- rát. D. —
Megszokta mint Ábrahám
sántul, vagy megvakul. E. zsidó a csalást. D. —
Megszokta mint
 •

545 —
cigány a füstöt. E. —
Megszokta mint Megtanítja a szükség a restet dol-
cigány a lopást, D. —
Megszokta mint — Majd megtanítlak keztyü-
gozni, KV,
Debrecen az égést. Ny. 1. Meg- — ben dudálni (fütyülni, hegedlni.) E,
szokta mint disznó a pocsétát. D. — — Megtanít az id, KV, — Megtanít
Megszokta mint farkas az orditást. D. a nyavalya, M, — Megtanít a nyavalya
— Megszokta mint farmatring a fingot. jámborságra, KV, — Megtanít a nyo-
E. — Megszokta mint hajdú a kaszát. morúság imádkozni, KV, — Megtanít
D. — Megszokta mint hal a vizet. D. a piac, tudjad vásárlani, KV, — Meg-
— Megszokta mint juh a st, D. — a szkség, KV, — Megtanítlak a
tanít
Megszokta mint koldus a koplalást. S. zsidó miatyánkra. E. — Megtanítlak
— Megszokta mint lusta béres a móresre, ha még senki meg nem taní-
henyélést, D. — Megszokta mint kal- tott.Ny. 18.
már a hazugságot. D. — Megszokta Megtanul. A mit meg nem tanult
mint ménló a kapálást. D. Meg- — Jancsi, nem fogja azt tudni János.
szokta mint régi saru a sarat. D. — (Német.) Ny. 4. — A mit Miska meg-
Megszokta mint rossz szolga a szidást. tanul, Mihály sem felejti E. —
el.

D. — Megszokta mintrühes a vakarást. Addig jár az ember a varjuk közé,

D. — Megszokta mint vén leány a hogy végre megtanul krákogni. Ny. 6.
pártát. D. —Rossz kántort is meg- — Ki mit jól megtanult, nehezen
szokja a falu. E, —
Vagy meszokik, felejti. KV. —
Könny a rosszat meg-
vagy megszökik, E, —
Vad madár is tanulni, de nehéz a jót. KV. Magá- —
megszokja a kalitkát. D. tól is megtanulja ember a rosszat. KV.
Megszorult mint a kutya a karó — Mester nélkül is megtanulják a
közt. E. —Megszorult mint eb a gát rosszat. B. —
Vargaságot sem lehet
között. D. —
Megszorult mint eb a egy nap megtanulni, KV,
két fal között. D. —
Nincs oly nagy Megtámasztja a falat, (Rest,) E.
ur, ki meg nem szorul. KV. Megtelik. Cseppenkínt a hordó is
Megszól. A kit Baján meg nem megtelik. Ny. 19. —
Gödénynek a
szólnak, Szabadkán lé nem itatnak, torka soha meg nem telik. D. Meg- —
Zomborban meg nem vernek. Új- telt mint a hold. S.
vidéken rosszra nem visznek, elmehet Megterem. Bíborban is megterem
az egész világon sehol ilyes rajta meg —
a tet. S. Megterem a virág gazban
nem esik. ME, —
Ha Rozsnyón meg is. E.— Mindenütt megterem a gaz.
nem szólnak, Szent-Péteren meg nem S. — Ringy - rongyban terem meg a
lopnak, Kassán fel nem akasztanak tet. D,— Rossz mag mindenütt meg-
stb, S. —Mást szólasz meg s te ma- terem, D,
gad torkig ülsz benne. KV. Megtesz. Ez teszi meg, E. —
Meg-
Megszül. Örül az anya, ha meg- teszem, ha vizet iszom is, (Ha rossz

szült. D. vége lesz is.) Ny. 15.

Megszr. A tiszta vizet is meg- Megtér. A ki megtér, üdvözül. E.
szri, hogy zsirt találjon benne. E. — Megtér bnösnek nincs pokolra
Megtalál. Elbb találta meg, mint útja. Ny. 1. —
Soha nem kés, mint
más elvesztette. (Lopta.) S. — Könny a megtérés. E. — A ki egyet büntet,
a billegés lovat megismerni, de nehéz százat megtéríthet KV.
megtalálni. D. —
Megtalálta a mit Megtörte a jeget. (Téli halászat-
keresett. KV. —
Megtalálta szarva ban ez a legnehezebb.) D. — Nehéz
közt a tölgyét. D. —
Megtalálta zsák a vastag jeget megtörni. D.
a foltját. KV. —
Ugyan megtalálta Megtörli száját, E,
egyik csuka a másikat, (Sovány pár.) Sz. Megtud, Csak meg ne tudják. E.

Margalits E. : Magyar közmondások. 3

 — 546 —
— Megvolt, csak meg ne tudják. D. — az a száját megvendégli. (A ki fárad.)
Ögy kell vacsorálnunk, hogy megtudja Ny. 5.
más is. E, Megver. A kit meg akarunk nyerni,^
Megugrat. Konkolyos zsákot nem ne verjük meg. Ny. 2. —
Az aranyból
ugatja meg az eb. B. —
Minden embert sem lesz gyürü, ha meg nem verik. D.
megugat, mint az éhes kutya. D. — — Els pendelben kell megverni az
Kutya se ugatja meg. ME. Rossz — asszonyt. Ny. 2. — Haragosnak kett
kutya az, mely a maga vackát meg- a része : meg is verik, enni sem adnak
ugatja, Ny. 4. —
Tégy jót az ebbel, neki. M. — Kit Isten meg akar verni,
megugat érette, ME. elször is KV,
eszét veszi Kitel. —
Megutálta mint Csurgai a bikáf. az Isten megver, nem hajdú veri meg.
(L. bika.) S. — Sok j vizet kell meg- E, —
Meg van verve, mint a zsúp, E, —
utálni, ha eredetét nézed. K. Megverte az Isten mind a két kezével,
Megundorodott a dologti, szr- S, —Megverte az Isten, kinek rossz
szálat talált benne. (Rest.) D, a felesége, S, —
Megverte az Isten,
Megun. A mindennapi lakodalmat az ostorát is rajta hagyta, (L. Isten.)
sem unná meg. D. —
Az ördög is Ny. 20, — Megverte ket a sok »meg-
megunja örökké egy honosokon ülni. — Megverte mint
áldj Isten«, (Ivás,) E.
Ny. 1. —
Hamar kezdi, hamar meg- Isten a vargát. Ny. — Megverte mint7.
unja. KV, —
Megunta a dicsséget, Krisztus a vargát. KV. — Megverték
(Nem gyzte végét várni.) Ny. 15. — mint a lcsei órát. (L. Lcse.) Ny. 5.
Meguntam mint a bnömet. E. Néha — — Mondja gyermek, hogy megverték,
a fácánt is megunja az ember. D. — de okát nem adja. D. Nyelve (szája) —
Testem-lelkem megunta. D. veri meg az asszonyt. ME. — Ugy
Megüt. Feltartja a fejét, mint a megverte Isten, hogy a botot is rajta
szállási kutya, mikor a tejes fazékon felejtette. (L. bot.) D. Ugy megver- —
megütötték az orrát. D. —
Ha a ku- ték, mint a korpába szart macskát.
tyából egyet megütnek, széjjel men- Ny. 7. —
Verje meg a Jehova. D. —
nek, a disznók pedig összeröfögnek. Verje meg
a százkilencedik zsoltár. E.
D. — Megüti az inát. (Lakol érte.) E. — Vén katona gyakran megveri az
— Megütötte a görcsös famennykö. ifjat. KV. —
Zsidó is megveri a fiát,
(Bot.) D. —
Megütötték az orrát. D. ha elször nyer. Ny. 3, Zsidó is —
— Ugy megütlek, hogy arról koldulsz. megverte fiát, mikor elször nyert. E.
S. — Üsd meg egy pofáját, a mási- — Nemsok becsületet nyer az ember
kat adja, D.— Üssemegalaposguta,S, az asszony megverésével. Sz.
Megvakar. A hol viszket, megva- Megvesz. A jó tehenet az istálló-
karjuk, E. ban is megveszik. ME, Ha egy kád —
Megvakít. Ajándék a szemest is méz egy pénz volna is, de a kinek
megvakítja. D. — Ajándék megvakítja nincs, meg nem veheti, K. Ki so- —
a birót, B, — Bölcset is megvakít a kat jár a vásárra, annak mindenét
szerelem, E, megveszik, (Ki sokat csavarog, gaz-
Megvakul. A jó csdör vagy meg- dasága elpusztul,) Ny, 14,
sántul,vagy megvakul, E. Megvet. Ha hordód üres, megvet
Megvan mint Katiban a gyerek. minden rühes, ME, Kicsiny ellen- —
Ny, 6, —
Megvan mint öreg a poly- séget sem jó megvetni, KV, Semmi —
ván, Ny. 5. ajándékot nem kell megvetni, KV, —
Megváltoztat. Senki maga álla- Téged látni és megvetni, mindegy, D.
potját könnyen meg ne váhoztassa. KV. Megvesz. Kutya is megvesz a jói-
Megvendégel. Ki a farát emelinti, élésben. E. — Megveszett, babot evett.
 — 54.7

(Ok nélkül haragszik ; zsörtöldik és indítja a bimbót. D. — Addig verd

tudni miért.) Ny. 24. a vasat, mig meleg. D.— Benedek,
Megvénül. Ha nem akarsz meg- zsákkal hordja meleget. Cz. Bunda, —
vénülni, akaszd magadat. Ny. 5.
fel köpönyeg, mindakettö j
meleg. (L.
— Szép asszony is, ha megvénül, csú- bunda.) Ny. 8. —
Derült meleg hús-
nya idt ér. B. —
Szép lány ha meg- vét napján, meglátszik szszel a gaz-
vénül, rosszidben él. D. dán. (L. gazda.) S. — Egy szájból hi-
Megy, Amint jött, ugy ment. BSz. deget és meleget fuj. (Ravasz.) D. —
— A kin a sor, menjen. E. — Ebnek Három ködmönnel melegebb van, mint
mondják, eb mondja farkának, farka volt. E. — Hideg kéz, meleg szere-
mondja eb menjen. B.
: Ebül jött, — lem. Ny. 6. —
Huncut az ember, mig
ebül ment. E. — Egy után mennek a meleg. Ny. 5. —
Jó a bor, meleg a
darvak. D. — Egyik tehén a másik foltos nadrág. Cz. —
Kebelében ta-
után megy a vizre. D. — Honnét jösz lálja a jó meleget. (Jószivü.) D. Ke- —
éshová mész ? KV, — Inkább hiszem, rüli mint a meleg követ. E. Köny- —
hogysem oda menjek. E. — Ki más nyü a meleg vizet felforralni. D. —
szekere farkán ül, nem oda megy a Meleg karácson, hideg húsvét. B. —
hová akar, hanem a hova viszik, E. Meleg mint a farkas-bunda. D. Me- —
— Kecske sem menne a vásárra, ha leg mint a kazán. D. —
Meleg mint a
nem vinnék. E. (Ha az oldalát nem kemence. D. —
Meleg mint a pokol.
ütnék. Ny. 8. — De hajtják. Sz. — D. — Meleg mint a tüz. D. Meleg —
Ha nem hajtanák. KV. — De ütik há- mint a tüzes vas. D. —
Meleg nyo-
tul. M.) —
Lassan megyünk messzire, mát zik. D. —
Meleg napja lesz. S.
ugy érünk a végire. S. Ment mint — — Meleg volt már a füle töve. (L. fül.)
a szélvész. E. —
Megy a kerék, ha E. —Melege van. E. Mig meleg —
hajazod. E. —
Megy mint a gondolat. az ember, addig mozogjon. Ny. 2. —
E. — Megy mint a parancsolat. D. — Minél nehezebb a ruha, annál mele-
Megy mint Búza Kata a mindszenti gebb. D. —
Nehéz meleg tarhonyát
utón. Ny. 6. —
Megyén az eleven, ha — Ne higyj neki,
fuvatlan elkölteni. D.
még a holt is mozog. (L. holt.) KV. — — a meddig meleg. S. Ne higyj a
Ment mint a csillag. (Gyorsan.) E. — —
zsidónak, mig meleg. Ny. 17. Sem
Nincs mit tenni, kell menni. E. —
el —
hideg, sem meleg. KV. Se hideg,
Orra után megyén a kecske D. — se meleg, mint a Kóbász Veron kásája.
is.

Ponciustól Pilátusig ment. D. — Sem- (Együgy.) Ny. — Télen mindig 1.

mire se mehet. D. — Szekéren hideg van, nyáron mindig meleg van,

jött,
gyalog ment. E. — Ugy megy mint a soha sincsen jó id, mindig veszekedni
bogaras tehén a sürübe. (Összevissza.) k. Ny. — Melegen kezdette, hide-5.
Ny. 21. — Ugy megy mint az egy- gen végzetté. D.
szeregy. ME. — Mentl jobban kérik Melegszik. A ki közelebb van a
a lányt, annál jobban megy, megy, tzhöz, jobban melegszik. Ny. 16. —
megy. Np. Ki a füstöt nem szenvedi, meg nem
Megfg'y. A meggy se mind egyszerre melegszik. D. —
Ki melegedni akar,
pirul.Ny. 4. —
Egy, megérett a meggy. füstit is szenvedje. E. Ki tznél —
Np. — Elnyelte mint Borok az egy akar melegedni, a füstöt is szenvedje.
szem meggyet. Ny. 3. KV. —Könny melegedni, ki a tüz
Meg-yaszai. Nem férek hozzá, mint mellett ül. E. — Kutya is melegedne
a megyaszai ember a kévekötéshez. a tznél, ha orrát nem féltené. D.
(L. kéve.) Ny. 6. Melenget. Kigyót melenget kebe-
Melegf. A meleg nap hamar meg- lén. (L. kebel.) B.

35*
 — 548 —
Mell. Csak a melle kívánja. (L. ki- gondja van rád, mint nekem, sohse
van.) E. —
Mi haszna a mellverésnek, jutsz a mennyországba. Ny. 22. —
ha belül nem érzesz ? D. — Ugy üt- Ha az Isten ugy ismeri mint én, sohse
lek mellbe, hogy lelked röpül Gellbe. ereszti a mennyországba. Ny. 2. —
Ny. 23. Haladja mint a cigány a mennyorszá-
Melleszt. El se fogta, már mel- got. (L. cigány.) Ny. 3. —
Hallotta hi-
leszti. E. rét, mint a cigány a mennyországnak.
Mellény. Bársony mellény, üres Ny. 3. —
Kálvinista mennyország. (Ka-
has. S. szás lé.) E. —
Könny a pokolba menni,
Ménese. Inkább Menésére mennék. de nehéz a mennyországba. KV. —
(Isten ments.) Ny. 6.. Kutyaugatás, szamárorditás nem hal-
Mende-monda sok esik a háznál. D. latszik a mennyországba. Ny. 8. —
Ment. Még senki sem vádol, már Legjobb elsben Magyarországban,
mented magad. KV. azután mennyországban. D. Minden —
Mente. Ki a hideget adja, mentét szentnek van mennyországban helye.
is ad mellé. ML. —
Ködmen nem E. — Nagy udvarokból is mentek
mente. D. —
Közelebb az ing a men- mennyországba. E. —
Nem a han-
ténél. D. — Kurta mintahuszár-mente. gyákért vagyon a mennyország. D. —
D. — Közös mint a ribai mente. Ny. Pénzen mennyországot is vehetni. D.
22. — Közös mint a szentkirályi ne- — Öröm a mennyországot tartja is.

mes mentéje a feleségével. — Men- D. — Se pokol, se mennyország nem

S.
téjének prémje kimutatja a kevélyt.
is veszi (Megvetett.) Ny. — Se
be. 6.

D. — Nem verik a mente ujjábl.

ki pokla, se mennyországa. D. — Sza-
(Nem könny dolog.) Pázm. — Sokat márbgés, ebugatás nem hallik a
ráncigálják a mente (Hazudik.) mennyországba. E. — Szamárrívás
ujját.
D. — Széllel a mentéje. B.
bélelt nem hallik mennyországba. Pázm. —
Mentség. Bármint tapogasd, ko- Szuperálta, mint cigány a menny- lelke
pasz a mentség. BSz. — Házasság, országot. (Nem gondol vele.) E.
rabság özvegység, mentség szüzes-
; Mennydörög. Ugy néz mint a
;

ség, nemesség. B. — Kopasz ment- macska, mikor mennydörög. Ny. 5.

ség. KV. — Köhögés jó mentsége rossz Meny. Ángyomnak szólok, hogy
kántornak. E. — Minden vétek menyem megértse.
talál — Azért is S. in-
magának mentséget. E. — Nem sok a leányt, hogy a meny
tik tanuljon. is

mentség az igazmondáshoz. E.
kell D. — Fiának menye érthet szólott, is
— Rossznak sok a mentsége. E. — belle. E. — Lányomnak szólok, de
Sok mentsége van a gonosznak. D. a menyem Sz. — Lányomat is értse.

Menny. Ha öröm nem volna, menny szidom, menyem ME. — Meg- is értse.

is pokol lenne. E. — Nincs zsidónak forog mint a sápi biró a menyé-

vele,
mennyben jussa. S. Ny. 11. — Minden napa gylöli
vel.
Mennyország-. A mennyországba menyét. KV. — Napa ritkán! alkuszik
is késn fog érkezni. D. — A rest a meg menyével. — Napád nem gon- S.
mennyországba sem iparkodik. D. — dolja, hogy ö csak meny KV. is volt.
Azé a a
világ, a mennyor-
ki élheti, — Nem helyét, mint Csataknétalálja
szág, a ki E. — Ebugatás
elérheti. a menyének. Ny. — Vöm (L. hely.) 7.

nem hallik a mennyországba. KV. — nem fiam, menyem nem lányom. Ny. 5.
Egy az ut a mennyországba, de sok Menyasszony. Akaratos menyasz-
a pokolba. S. — Gyertyatartó nem szonynak ebrúd a farára. D. El- —
megyén a mennyországba. (Ki gono- járta menyasszonyi táncát. D. El- —
szat segit.)E. — Ha szent Péternek annyi találta mint vlegény a menyasszo-
 549 —
nyáí. Ny. 6. —
Eltörödött mint a ka- a mennyk. Ny. 5. —
Ballagnak a ka-
rádi menyasszony. S. —
Ha szép a pások, mennyk megy utánok. (L. bal-
menyasszony, arról is panaszkodhatni. lag.) Ny. 13. —
Beütött a száraz
D. — Kéreti magát mint a menyasz- mennyk. S. — Bércet kerülget a
szony, Ny. 20. —
Kész lakodalom, de mennyk. ME. — Gsalányba nem üt
nincsen menyasszony. D. Kimu- — a mennyk. Ny. 1. — Dörg mennyk.
tatja a majom a menyasszonyságát. D. — Épen az nem hallja a dörgést,
Sz. — Ma menyasszony, holnap asz- kire a mennyk Fényes
lecsap. S. —
szony, holnapután komámasszony, Cz. felhnek, mosolygó fehérnek menny-
— Még akkor Éva is menyasszony kövétl retteghetsz. D. —
Ha mennyit
volt. Sz. —
Szemérmes mint a meny- vétünk annyit mennykövezne, a tágas
asszony. KV. —
Ugy ül mint a kom- égben egy mennyk se lenne. D. —
polti mennyasszony. (Rátarts.) Ny. 10. Haragos mennyk. D. —
Hozzá képest
Menyecske. Büszke mint az elö- szelid a mennyk. D. —
Hull, mint a
hasi menyecske. D. —
Elöhasu me- mennyk. D. —
Kapdos hozzá, mint
nyecske. D. —
Jó férj hóna alul ug- Bernát a mennykhöz. (L. Bernát.) D.
rik ki a kövér menyecske. Cz. Gyer- — — Kapkodik (ide-oda), mint Zsadányba
mekre madarat, vén emberre ifjú me- a mennyk. Ny. 12. —
Katakul mint
nyecskét, németre bort ne bizz. E. — az egerszegimennyk. Ny. 3. —
Kardos menyecske. S. —
Kikapós me- Kénköves mennyk. D. Kicsinyes —
nyecske. D. —
Menyecskének ha méz- mennyk sem árt neki. Ny. 3. Ku- —
bl volna is a napája, nem kedves. Sz. corog, mint Komoll mellett a mennyk.
— Öreg ember, ifjú menyecske, ott Ny. 9. — Meghúzta magát, mint Guta
terem Jancsika. (Biztos gyermek.) K. mellett a mennyk. (L. Guta ) Cz. —
— szi macska, tavaszi menyecske. Megütötte erszényét a lapos mennyk.
(Nem jó.) D. —
Szemérmes mint az (Üres.) D. —
Megy belé, mint Ladányba
uj menyecske. S. —
Szégyenls mint a mennyk. E. —
Mi a mennyk S.
—
!

az uj menyecske. S. —
Téli kutya, Ne kapdoss, mintMigléci a menny-
nyári menyecske. Ny. 5. Tzrl — khöz. Ny. 5. —
Nem minden felh-
pattant menyecske. E. —
Uratlan bl hull a mennyk. D. Ötöl-hatol,—
menyecske. (Ringyó.) D. —
Urától ta- habatol, mint az egerszegi mennyk
nul a menyecske. D. —
Vén lányt férj- katakol. Ny. 6. —Ö faragja a menny-
hez adják, menyecskének hivják. B. követ. D. — mennyk.
Sebes mint a
— Világos felhnek, dalos menyecs- D. — Száraz égbl mennyk. E. —
kének ne örülj. Ny. 16. —
Zala hala, Tiszta égbl mennyk. S. Tüzes, —
Zala rákja, Zala menyecskéje. ME. láncos, lobogós, mennydörgs menny-
Menyecskés legény nem házasod- k. D. —
ügy ül, mint Homoród vé-
hatnék. D, —
Menyecskés legény nem gén a mennyk. Ny. 8. Üsse meg —
örömest házasodik meg. KV. a mennyk. S. —
Ütheti már a nyo-
Mennydörgés. Ha a villámlás agyon mát a mennyk. D.
nem üt, annak mennydörgése se bánt. Mer. A mer, az nyer. E.
ki A —
D. —Messze villámnak kés menny- ki meri, az nyeri. E. —
Ki hamarabb
dörgése. E. —
Szép napok után kö- mer, hamarabb nyer. D. Merni kéne —
vetkezik a mennydörgés. D. Menny- — a templomban fütyülni. Ny. 11. Nem —
dörögj, de be ne üss. D. Nem min-— mer a puskával egy szobában hálni.
dig üt be, mikor mennydörög. E. E. —
Nincs merje. E. —
Nincs mersze.
Mennyk. A hegyeket gyakrabban D. — Próba szerencse a ki mer, az :

üti a mennyk, hogysem a térfölde- nyer. S.

ket. Pázm. — Annyit ér, mint Ladányba Mer. (Merit.) Felhbl nem mer-
 — 550 —
hetsz vizet, mert messze van, Ny. 4. ME. — Mester nélkülis megtanulják
— Rostával merít vizet. D. a rosszat. B. —
Mestere lehetne a
Meredekre nehéz felhágni. D. cigány ló. D. —
Mesteredet tanitod.
Merész katona mellett a félénk is KV, —Mesterére akadt ME, Mes- —
vitéz. D. terét a szablya olykor agyonvágja. E,
Merül. Délrl derül, bocskor me- — Mesterségnek szerencse a mestere,
rül.(Es.) Ny. 22. —
Ki csak akkor E, —
Milyen a mester, olyan a mun-
gondolja meg magát, mikor merül, kája. B. —
Milyen a mester, olyan a
késn bánja meg, hogy vizre ment, D. tanítvány. D. —
Minden mester a maga
Mese. Dajka mese, ME. Fejet- — munkáját dicséri. KV. — Munka di-
len mese vall legtöbb becsületet. E, cséri mesterét. KV.
Nagy mester, —
— mese is hirre kaphat. D.
Fejetlen E, —
Nagy mester a bor. D, — Nagy •

— Hegedüszóban szép mese. E. — mester a nyomorúság. D. — Nagymes-

Kétszer mond egy mesét. D. Mely — ter a példa. ME. —
Nagy mester min-
szolga sok mesét tud, ritkán dolgos, dent kigondol. S. —
Nem feljebb való
B. —
Mese, mese beszédje. D. — a tanítvány a mesternél. KV. Nem —
Mese, mese, mesd ketté. (Üres beszéd, lehet az ember mindjárást mesterré,
nem ér semmit, edd meg.) E. Mese, — KV. —
Nem tudhat egy mester min-
mese, mess kenyeret, egyél hozzá aludt- den mesterséget, KV, Néha a leg- —
tejet. S. —
Mese beszéd. E. Mesét — jobb deák legrosszabb mester. D. —
kolbászért. KV. —
Olyan nincs, még Néma mesterektl sok jót tanulhatni,
a mesében sincs. Ny. 5. —
Ritka mese (Könyv,) B. —
Nincs oly tökéletes
hazugság nélkül. D. —
Siketnek mond mester, kinél tökéletesebb nem volna.
mesét. KV. —
Zöld disznóról mesét — Nyomorult mester, tanítvány
D. ki
mondok. (L. disznó.) E. — Mesél szol- nem D. — Okos embernek mes-
volt.
gának ritkán helyén dolga. E. — Jó a neve. E. — Olykor a mester
ter is

mesés ritkán jó dolgos. D. elhibázza a vecsernyét. D. — Önön-

Mesg-ye. Megtalálták a mesgyét, mesterét agyonsújtja a kard, D, — is

mint az orgonista ur kaszásai. Ny, Papnak van kése, mester eszik

4, véle,
Messiást (Hiába,) Ny,
vár, — Ny. — Papot
4. a mester vecser-
1, tanit
Várják mint Messiást, E. nyét mondani. D. — Restelli mint ra-
Mester. A szentesi mester a szent- vaszdi mester az K. — Rosszra evést.
írásból hazudott.
is hazudik.) D.
(L. nem mester. — Rugó sok-
kell E. ló
— Átesett mint a mester a bor-
rajta, szor tulajdon mesterét agyonrugja.KV,
júján. Ny, — Bámul mint a jánosi — Sebaj papéknál, egészséges a mes-
1.
mester, Ny, 16, — Bolond mesternek — Ügyes embernek mester a
ter. S.
eszels a tanítványa. D. — Eb a mester neve, — Üzi pap a mestert. (Forrót
S,
tanítvány nélkül, D. — Egy mestertl hirtelen Ny. — Vén nyelt.) 3, falusi
tanultak. D. — Egyik id a másiknak mester végtére a tanításból kikot- is

mestere. D. — Egyik nap a másiknak B. lik.

mestere. — Fiatal papnak lator a Mesterember pénzre fekszik, pénz-

E.
mestere. E. — Gyakorlás tesz mesterré. re Ny, — A mesterembernek
kel. 2,
KV. — Jó tanítvány se mindjárt mes- arany pádimentuma vagyon, KV. —
ter. D. — Ki minek mestere, az an- Egyik mesterember gylöli a másikat.
nak gyilkosa. (Elrontója.) Ny. — KV. — Inkább suszter, mint mester-
1.
Ki minek mestere, annak huncutja, ember. Ny. E. — Jó mesterembernek 4.
— Ki minek mestere, annak a egész világ hazája. (Mindenütt megél,)
tolvaja,
Ny, — Ki útfélén
8. sok mestere
épit, D, — Mesterembernek, ha piszkos is

van, KV, — Legjobb mester az a keze, méffis aranyos, D, — Mester-

élet.
 551 —
«mber pénzt lát. E. — Prókátor mes- — Messze ér a király keze. KV, —
terember. (Hazug.) D. Messze oda sántának, E. Messze —
Mesterség^. A jó mesterséghez sze- országot járt be, mint a tehénfark,
rencse is kell. ME. —
A mesterség egyik farpofától a másikhoz, D. —
addig áros (értékes), míg titkos, D. — Messze veti a nyárfa sulykot, (Na-
Cinkjátékban (kocka) legnagyobb mes- gyot hazudott.) Sz. —
Messze villám-
terség a vetés. Cz. —
Fortély üz min- nak kés mennydörgése, E, Messzi-—
den mesterséget. D, —
Hol nem elég rl is kitér, D, —
Messzirl jöttek, sza-
az erö, mesterség álljon el. B. — badabban hazudnak, D, —
Messzirl
Hosszú a mesterség, rövid az élet, jött ember azt mondja mit akar, Ny,
(Latin.) D. — A hóhérság szomorú 5. —Messzirl jött embernek el kell
mesterség. D. —
Ki hat mesterséget szavát hinni. Ny. 6, —
Messzirl
tud, éhen hal az meg. E. Kiki maga — jöttnek könny
hazudni. Ny. 5, —
mesterségét folytassa. ME, Kiki — Messzirl jöttnek szabad hazudni.
maga mesterségét legjobban tudja. KV. —
Nem jó messzirl házasodni.
D. — Könny a mesterség, a ki tudja. S. — Nem messze esik alma fájától.

D. — Mesterségnek szerencse a mes- KV. — Oly messze vagy tle, mint

tere. E.— Minden mesterségnek arany Makó Jeruzsálemtl. (L. Jeruzs.) KV. —
a feneke. D. — Minden mesterségnek Sok ember elmén messzire, azután jön
arany a vége. D. — Minden mester- eszire. Ny. 2. —
Száján ember messzi
ségre megtanít a nyomorúság. D. — elmehet. E.
Mindenki tolvaj a maga mesterségé- Mezítláb. Csizmában kereste, me-
ben. KV. — Ne fogj hozzá, ha nem zítláb költötte. D. —
Felöltözött nagy
mesterséged. D. —
Nem mesterség. cifrán, mezítláb mint a cigány. Ny. 11.
S. — Nem sok mesterség kell az igaz- — Ha papucsban kezded, mezítláb
mondáshoz. E. —
Nem tudhat egy ne végezd. D. —
Hétköznap mezítláb,
mester minden mesterséget. KV. — vasárnap cipben. E. —
Mezítláb jár,
Sokáig élni és meg nem vénhedni, hogy csizmáját kímélje. D. Mezít-—
nagy mesterség, K, —
Szegre akasz- láb jár, mint a kutya. S. —
Mezítláb
totta mesterségét, S. Tudja mes- — jár, mint a Botka kutyája. Ny. 22. —
terségét, mint a paszomántos. D. Ne rugdalózzál, ha mezítláb vagy. Ny.
MestePSég-esen a ki esküszik, mes- 13. —Nyakig mezítláb. S. —
Papucs-
terségesen hazudik. Cz. ban kezdeni, mezítláb végezni. KV.
Messze. A
messzebb lakik, in-
ki — Mezítlábos szz. (Repedt sarkú
dulhat. Ny. 7, —
A messze harang- rima.) D.
nak késre jön hangja. D. Az van — Meztelen. Anyaszült meztelen. (Sze-
messze, a mit nem lehet érni. Ny.
el gény,) D, — Egyik lába mezítelen,
18. — Felhbl nem merhetsz vizet, a másikon semmi síncsen. D. — Me-
mert messze van. Ny. 4. Ki bátran — zítelent nem lehet kifosztani. D. —
akar hazudni, messze országi bizo- Meztelen csonton veszekednek. B. —
nyítványokkal bizonyítson. K. Ki — Meztelen mint a cigány gyerek. E. —
messze földrl jön, az sokat tud be- Meztelen mint a cigány purdé. D. —
szélni. S. —
Lassan mennek messzire. Meztelen mint a csiga. S. —
Meztelen
E, — Lassan megyünk messzire, ugy mint a kisujjam. D. —
Meztelen mint
érünk a végire. S, —
Messze Belgrád a küll. D, —
Meztelen mint az egér.
koldulni. E. —
Messze Buda sánta M. —
Meztelen tet. D.
ebnek, KV. —
Messze Buda sánta em- Mez. Az erdnek füle van, a me-
bernek, M, —
Messze Buda sántának. znek szeme van. (L. fül.) Ny. 2. —
Sz. — Messze ér az igazság keze. S. Az ers erdt szánt, a gyenge a me-
 552 —
zön sem boldogulhat, Ny. 9. — Azé Méltó a munkás az ö bérére. E.
a vár, kié a mez. KV. — Csendes — Méltó volna, hogy bezsindelyezzék
mint a sik mez. D. — Csendes mint (Rövid esz.) B. — Méltó volna,
fejét.
télen a mez. D. —
Kopasz a mez. hogy százrétü pacalba varrják a fe-
(Fej.) D. — Kopasz mint a sült mez. KV. — Nem méltó sarujának
jét. szí-
D. — Mezn halász. D. — Ritka mint ját megoldani. E. —
Uram, nem va-
kakuk a mezn. KV. gyok méltó, hogy hajlékomba belépj.
—
Mécs. Eltört a mécses. (Sír.) E. Szentir.
Eltört a mécses cserép. Ny. 2.— Ha Méltóság^. Sok álomszakasztást ki-
mécsben a zsir sok, a mécset is el- van a méltóság. KV. —
Szerelem, mél-
—
oltja. D. Lassan ég, mint a mécs. D. tóság egy székbe nem férnek. F. —
— Magától elalszik mint a mécs. D.
is Téren (síkon) is tántorog gyakran a
— Mécs cserép. (Értéktelen.) D. — méltóság. KV.
Mécs magát emészti. D. — Rátartja
is Ménes. A lapost lepi a ménes, a
magát, mint a mécses cserép. E. — dombost nem szereti. Ny, 18. Egy —
Törött mécs. D. — ügy a szád, áll kanca nem ménes. D. —
Elég egy
mint a félegyházi mécs. S. ménesbl egy csikó. Ny. 6. Kolom-—
Méh. Döglött méh nem hord mézet. pos vezeti a ménest. D. —
Sohse bú-
D. — Felzajdultak, mint méhek a kö- sulj, van az Isten ménesében. (L, bú-
püben. Ny. 12. — Jóllakott méhnek sul,) Ny, 6, — Van az Isten ménesén.
nem kell virág. Ny. 2. — Méhecske (Vigasz, ha a feleség elhagy.) Ny, 24.
meg nem száll dögön. E. — Méhdon- MénlÓ. A jó ménló vagy megvakul,
gás mézet nem vehetni. D.
nélkül vagy megbénul, E, —
Búsul mint a
— Nem aggasztja méhecskét a tél. feltekert ménló. (L. búsul.) D. Meg- —
E. — Örvend a méh, ha kakukfüvet szokta, mint a ménló a kapálást. D.
érez. D, —
Mézet akarsz enni, méhet — Ménló mellett a kanca falja fel az
kell megölni. D. —
Szorgalmas mint abrakot. D. —
Ménló ritkán rúgja meg
a méh. E. —
Van méze és méhe. D. a kancát. D. —
Nyerít ménló. (Kur-
— Van méhe, van pénze. D. Zeng — vás.) D. —
Póráz nélkül tekerg ménló.
mint a méh. D. D.
Mély. A bolond mély vizbe veti a Mér. A milyen mértékkel te mérsz,
kerithálót. D. —
Eszes disznó mély oly mértékkel kapod vissza. E. Az —
gyökeret ránta. M. —
Fattyú ágak eget méri. D. —
Budai vékával mér.
mély gyökeret nem vernek. Pázm. — Buda. Hazudik.) E.
(L. —
Finggal mé-
Fattyú csemete mély gyökeret nem rikott az emberséget. E. —
Kétszer
ver. D. —
Mély gyökeret vert, nehéz mérj, egyszer vágj. S. —
Könny a
kihúzni. D. —
Mély mint a buzaverem. vizet mérni. D. —
Lábat mér a csiz-
D. —Mély mint a kút. D. —
Mély mint mához, E. —
Nálunk is a sógorok
a Tisza, D. —
Mély mint a tenger. fingjára mérik az emberséget, E. —
D. — Mély mint a világosi kút. D. — Gyüszüvel méri a bort. D. —
Nem mé-
Mély vizbe vetette hálóját. B. Okos — rik itt vékával az észt. D. —
Nem sing-
disznó mély gyökeret ránt. E. gel mérik az embert, Ny. 19. Ör- —
Mélyen. Hogyha mélyen szántasz, 'dög mérte, elszakadt a lánca. (Messze
beletörik ekéd. ME. — Ne áss mélyen, út.) E. —Rostával méri a vizet. K.
mert beletörik ásód. S. Vén ökör— — Rossz rffel mér. B. —
Tetejével
mélyebben hágdossa a sarat, D. méri, mint Bódván az aludttejet. (Szí-
Méltatlan. Becsületed sérted, ha vesen adja.) Ny. 2. —
Ugy méri mint
méltatlant kéred. K. — Nem méltó a sáfránt. S. —
Vékával méri a pénzt. D
méltatlant pénzeért dicsérni. D.
 — 553 —
Mér. Nincs Budának mérje. (L. mérgének. D. —
Sok mérget nyel. E
Buda.) D. — Vér helyett méreg foly erében. D
Méreg". A retek reggel méreg, dél- — Virágból is mérget szí a pók. E
ben étek, este orvosság. Ny. 8. A — — Virágos cégért köt, ki mérget árul
méreg csak méreg arany pohárból is. B, —Víz is méreggé válik benne, D.
E. — A méreg se árt neki. D. — A Mépgfes. A haragost kevés, de a
rút hizelkedés s hazug incselkedés mérgest sok ideig kerüld, D, Édes, —
mérge a barátságnak. KV. Béke — de mérges. D. —
Felborzad mint a
orvosság, civódás méreg. D. Bölcs— mérges komondor. D. Megtámad —
orvos méregbl is orvosságot csinál. mint a mérges kutya. D, Mérges —
E. — Csúnya ludmérgü. D. — Dúl- asszonynak haragos leánya. Cz. —
fúl mérgében. D. — Elfutotta a mé- Mérges gomba, D. —
Mérges mint a
reg. ME. — Elhal mérgében. D. — darázs. D. —
Mérges mint a hörcsög.
Felforrt benne a méreg. D. — Fel le- S. —Mérges mint a kanpulyka. S. —
het a mérget cukorban is adni. D. — Mérges mint a kigyó. D. Mérges —
Fél a méregtl. (Viztl ; bort iszik.) D. mint a kurta kigyó. E, —
Mérges mint
— Gunár mérgü. — Ha a kutyá-
E. a kutya. D. —
Mérges mint a kinek
nak oly szarva volna mint mérge, senki esze nincs. D. —
Vigyoritja fogát mint
se maradhatna tle. D. — Hangyában a mérges kutya. D. —
Mérgesen feni
is van méreg. Ny. — Hizelkedés
8. fogát. D.
mérge a barátságnak. K. — mézet, Itt Mérföld. Az ördög mérte azt a
ott mérget fz. — Ki méreggel
S. jár, mérföldet, akkor is kötele elszakadt.
megmérgesedik. D. — Ki sok mézet (Hosszú út.) D. —
Akárhány mérföld,
nyalt, sok mérget D. — Kis
is falt. csak közel legyen. B. Egy mérföld—
gyerek, nagy méreg. D. — Lassú mé- meg egy darab. (Messze.) D. Foga- —
reg, lassú — Libából
halál. S. is ki- dott l megrövidíti a mérföldet.
tör a ludméreg. D. — Még a bárány- (Jobban hajtják.) KV. Fogadott ló- —
ban benn a méreg. D. — Méreg
is nak rövidebb a mérföld. E. Ördög —
drága. — Méregemésztette gyík.
S. mérte mérföld. E,
D. — Megette a méreg. D. — Mérgé- Mérték. A milyen mértékkel te
ben megrepedt. D. —
Méreg kóstolva mersz, olyannal kapod vissza. E. —
se jó. D. —
Méreg kóstolással is meg- Betelt a mérték. E. —
Budai mérték-
árt, E. —
Mérget vehetsz rá, S. — kel fizet. (Hazudik, L, Buda,) E, Jól —
Mérgében ajakát rágja. D. Méreg- — I

tud a mérték mellett szabni. (Csal.) D.

—
\

ette ember. D. Méz alatt méreg, — Megüti a mértéket. E. Mérték —

—
;

szép almában féreg. S. Méz he- nélkül is megszabják a nadrágot. E.

— —
j

lyett a virágból is mérget szí, mint a Jó a bor, de mértékkel, D. Jó

pók. D, —Mézbl is mérget szí. E, mértéket tartani, E. —
Kinek reggel
— Mézet eszik, méreggel telik, D. — fáj a feje, jele hogy múlt este nem
Mézíz alatt méreg. E. —
Minden falat tartott jó mértéket. K.
méreggé válik benne, D. —
Módjával Mértékletesség" legjobb örökség.
méreg is orvosság. E. —
Nem isszák KV. —Mértékletesség, kivánt egész-
a mérget fakupából. D. —
Nem méreg ség. KV. -^ Mértékletesség többet ér
szüli a szeretetet. F. —
Nem minden az orvosságnál. B. —
Többet ér orvos-
méreg keser. E, —
Nem tud mit nál a mértékletesség. E.
tenni mérgében. D. —
Nincs ártalma- Mértékletlen ital minden beteg-
sabb méreg, mint melyet orvosság ségnek oka. (Vagy: anyja.) KV.
gyanánt adnak be. D. —
Ritka kigyó Mész. Fehér mint a mész. D. —
méreg nélkül. D. —
Semmi rakoncája Kinek mesze nincs, fehér földdel
 554 —
meszel. D. — Kinek mesze nincs, — A mézzel
magát. Ny. 21. is jól
sárral tapaszt. D, — Kinek posta a — Döglött méh nem
lehet lakni. KV.
szája, meszet gyujtnak (Hir- hord mézet. D. — Egy csepp mézhez
alája.
hordó.) D. — Mész, bors, csuklya, sok csöbör epét kever. D, — Édes mint a
roszat elfedez. K. (Eltakar. KV.) — méz. B. (Vagy lépes méz. — : B.)
Mind esze, mind mesze. E. — Más Fáradt embernek édes méz az álma.
falát meszeli, magáé fekete. E. — B. — Haegy kád méz egy pénz volna
Okos embernél próbált dolog mind az is,de a kinek nincs, meg nem veheti.
ész, mind a mész. E. —
Sok a dol- K. —
Ha egyszer a mézet megszagolta
gom, mind szorgos, sok a gyermek a medve, abba sem hagyja. D. Ha —
mind rongyos nem érek rá meszelek, mézet akarsz gyjteni, a fecskefészket
tésztát
;

gyúrok, reszelek. Ny. 5. — meg ne szenvedd házad körül. E. —

Olyan fehér, mint a kit a meszes- Hol a méz legédesebb, a fulánk leg-
gödörbl húztak ki. (Nincs köszönet keserbb. D. —
Itt mézet, ott mérget

benne.) Ny. 14. —

Tej gyanánt a fz. B. —Jó barát vize édesebb az
meszet itta meg. D. —
Mészéget ke- ellenség mézénél. B. —
Kanál mézzel
mence a gyomra. D. több legyet foghatni, mint egy hordó
Mészáros. Komotizál mint a mészá- ecettel. S. —
Ki mézet metsz, ujjait
ros kutyája a napon. Ny. 1. Mészá- — nyalogatja. E. —
Ki sok mézet nyal,
ros, keze-iába mind szaros, az er- kesert is fal. B. —
Ki sok mézet
szénye aranyos. E. —
Mészáros nem nyalt, sok mérget is falt. D, Lépes —
könyörül a bárányon. E. Mint a — mézre mindig akad bogár. Ny. 13, —
kancsal mészáros. (Másfelé néz és Medvefi szokva megy a mézre. D. —
másfelé vág.) E. — Nem kell a mészá- Menyecskének ha mézbl volna is
ros kutyának korpa. D. — Timár, sör- napája, nem kedves. Sz.(Ürömkeserü-
fz, mészáros, szappanyos, ezek keze ségü. D.) — Még a mézzel is jllak-
aranyos. D, —
Vén mészáros-kutya hatik az ember. D. — Méz alatt méreg,
nyalja a bárányt, ha már meg nem szép almában féreg. S, Méhdongás —
—
•

foghatja. D. — Zsiros mint a mészáros nélkül mézet nem Méz

vehetni. D.
nadrág. D. is maga nyalatja magát. KV. Méz —
Mészárszék. Csendes mint böjt- mellett fulánkot is találni. D. Méz- —
ben a mészárszék, D. —
Eb a mészár- ben sem jó a sok. D. —
Mézbl sem jó
szék hús nélkül. D. —
Galambház a sok. E. — Mészbl is mérget szi. E.
kész mészárszék. E. —
Jól kapált kis — Mézet akarsz enni, méhet kell meg-
kert, második mészárszék. KV. — — Mézet
ölni. D. méreggel eszik,
Mészárszékban van haszontalan csont — Méz
telik. D. méreg. E.
íz alatt —
is. D. —
Nagy a csendesség, mint nagy- Nehéz a mézet megbánni. D. Nem —
pénteken a mészárszékben. Cz. — jó a mézben sokat enni. KV. Nincs —
Szegény urnák galambház a mészár- édesebb a méznél. E. — Ritka mint
széke. D. a darázsméz. D. — Sok a mézbl is

Métely. Egészséges mint a mételyes megárt. Ny. — Sokat enni a méz-

2.

juh. p. bl se D. — Szereti mint a medve

jó.

Méz. A hol a méz legédesebb, ott a mézet. D. — Több a méze mint

a fulánk legélesebb. D. —
(Vagy leg- : salakja. D. — Üvegen nyalat által

mérgesebb, ME.) —
Akár a cukor, mézet. BSz. — Vnek, ha mézbl való
akár a méz. Ny. 2. —
A ki elször a is, nem kedves anyósa. S.
mézet megízlelte, nehéz annak el- Mézes. A
mi szabad redves, a mi
hagyni. KV. —
A ki sok mézet nyal, tiltott mézes. KV. —
Igen mézes beszéd
kesert is fal. E. — A j méz nyalatja alatt aligha fulánk nincsen. D. — Éhes
 — 555 —
gyomornak mézes falat a zabkenyér Mihály lova. (Halál.) Csokonay. Fél —
héja is. KV. —
Kenyérhaj is mézes mint cigány a szent Mihálytól. D, —
falat gyanánt esik éhes embernek. K. Meglapul mint a légy szent Mihály
— Mézes hetek. ME. —
Mézes kalács- napja után. S. —Megrúgta szent Mi-
csal csalogatják. ME. — Mézes mad- hály lova, ki sem gyógyul soha. D. —
zag. (L, madzag.) KV. — Mézes mad- Szent Mihály után, ha harapófogóval
zag helyett kigyót talált. M. Mézes — húznák is a füvet, még se nö, E.

madzaggal kötötték meg. (ígéret.) Ny. Mihók. Bekukkant, mint bolond

7. —Mézes madzagot húzott a száján, Mihók Debrecenbe. (L. Debrecen.) E,
(ígérettel rászedte.) D. —
Mézes-mázos Mikolai. Kínálgatják egymást, mint
a beszédje, ugyan hol lesz az ebédje. a mikolaiak. S. —
Ne mikoláskod-
(L. beszéd.) Ny. 5. —
Mosolyog mint junk, ne kinálgatózzunk. (L, kínálgat.)
a mézes kalács. Ny. 9. —
Száján végig- Ny. 16.
húzták a mézes madzagot. KV. — Miksa. Meghalsz mint Miksa lova.
Szereti mint galamb a mézes búzát. E. Ny. 5.

Mézgrás. Addig hántsd a fát, mig Mindeg-y. Akár ég, akár pokol,
mézgás. Ny. 4. neki mindegy. D. —
Akár túrják, akár
Mi. Ez ám, a mi. D. gyúrják, mindegy. D. —
Akárki mit
Miatyánk. Csak a miatyánk tartja. tartson felöle, neki mindegy. D. —
Ny. 2. —Csak nagyjából tudja, mint Mindegy fene. D. —
Mindegy mint a
Magics a miatyánkot. E. Elmondja— képesnek. Ny. 1. —
Mindegy neki,
mint a miatyánkot. ME. —
Elvesztette akár sütöd, akár fzöd. D. Mind-—
mint tót a miatyánkot. Ny, 3. — Far- egy ördög. E. —
Mindegy patvar. S.
kasnak mondják, miatyánk; ö azt — Mindegy tatár. S. —
Szürdolmány
mondja : bárányláb. KV. — Hallotta vagy dolmányszür, mindegy. D. —
hirét,mintaz apáthiak amiatyánknak. Vagy Örzsike vagy nem Orzsike, már
Ny. 1. — Hullatja mint tót a miatyán- most mindegy. E.
kot. Ny. 6. — Miatyánk bárányiáb. Mindent. Az id mindent kiderit.
—
!

E. — Miatyánk Isten ! nagy korsó. D. E, Az egy madártejen kivül min-

— Miatyánk nélkül nincs kenyér. S. dene van. Sz. — Az Isten se tehet
— Miatyánkkal nem veszik be Komá- mindennek eleget. D. — Bolond teszi
romot. E. — Ne hullasd, mint a tót mindenét egy kockára. E. — Dobra
miatyánkot. Ny. 14. — Ne szánd a ütik mindenét. E. — Eb higyen min-
papolót; egy miatyánkot sem mond dent. D. — Egy kaptára üt mindent.
hiába. D. —
Nem tudod még a mi- E. — Egy kártyára ne tégy min-
fel

atyánkot sem. Decsi. — Pap sem dent. ME. — Egy szegre ne akassz
mondja kétszer, csak a miatyánkot. fel mindent. ME. — Egyenl ostoba-
B. — Piszkálja, mint a miatyánkot.
tót ság mindent hinni és semmit sem
:

Ny. — Sok miatyánk, kevés vakarcs.

6. hinni. ME. — Egynek minden, más-
B. — Told meg egy miatyánkkal. (Még nak semmi. — Eltart mindent a
S.
egy kis ideig dolgozzál rajta, javitsd.) föld,csak ennie legyen. D. — Éjjel min-
Ny. 2.— Tudja mint a miatyánkot. den tehén fekete. Sz. — Ész, fegyver,
ML. érték, mindent végbe visznek. KV. —
Mihaszna ember. D. — Nagy mi- Ilyet nem minden bokorban találni,

haszna. ME. D. — Ki minden ruháját nem felveszi,

Mihály. Amit Miska megtanul, fázik.D. — Ki tudna mindennek ele-
Mihály sem felejti el. E, Búsul — get tenni. D. — Kinek pénze van,
mint a cigány szent Mihály napján. mindene van. D. —
Kirl minden szól,
(Beáll a hideg.) D. — Elvisz a szent kell abban valaminek lenni. KV, —
 —

— 556

Könnyen él, kinek mindene van. D, — Ki mindenkit szrit, senkit sem sz-
Minden betegséget egy írral gyógyit. rit. D. — Ki mindenkire vigyorog,
KV. — Minden bokor szállást ad. senkit sem szeret. D. — Még Isten
(Nyár.) E. —
Minden csizmát egy kap- sem mindenkinek igazat. KV.
tehet —
tára ver. KV. —
Minden idvel lesz. Mindenkinek át kell ugornia egyszer
KV. —Minden jónak van irigye. B. — a bolondok árkát. Ny. 6. —
Minden-
Minden lehetsz, ha becsületes vagy és kinek tetszeni lehetetlen, akarni bo-
sokáig élsz. D. —
Mindenben kanál. londság. E. —Mindenkire a gyarko-
Sz. — Mindenhez látó, semmivel biró. dik. S. — Mindenkivel ujjat huz.ME.
KV. — Mindennek megvan a maga — Nehéz mindenkinek száját be-
ideje. KV. —
Mindennek rendelt ideje dugni. M. —
Nincs oly szakács, ki
vagyon. KV. —
Mindent egy kévébe mindenkinek szája izént (ize szerint)
köt, K. — Mindent elkanyarit. KV. fzzön. Sz.
Mindent maga akar felfalni. S. — Mindennap. A restnek mindennap
Mindent maga akar elnyelni, mint a ünnepe van. D. — Akár mindennap
farkas. D. — Ne kivánj mindent egy- fttet egyen. (L. eszik). D. —
Minden-
szerre megenni. D, — Ne mindent nap egy nap múlik rajtunk. D. Nem —
apróra, hanem hasábra D. — Ne- is. mindennap ragyog a nap. D. Neki —
héz minden embernek szája kérjét mindennap Dömötör napja van. (L,
D. (Szája
eltalálni. ME.) — Nehéz
ízét. Dömötör). D. —
Nem mindennap
minden embernek száját betömni. E. van Csicsón búcsú. Ny. 3. Nem —
— Nem ád Isten egynek mindent. KV. mindennap van Miskén vásár. (Pest-
— Nem minden mindenre. D. —
illik megye). Ny. 3. —
Nincs mindennap
Nem mindent tudni. E.
jó Nem jó — zabáló csütörtök. (L. csütört.) Ny. 22.
társ, ki mindent csak maga hörpent — Nincs mindennap vasárnap. S. —
fel. KV. —
Nem kell egyszerre min- Túrós lepény, tejes bab, de j
volna
dent elkölteni. KV. —
Nem lehet min- mindennap. Ny. 22.
den fejet egy kalap alá vonni. E. — Mindenes tarisznyát tettek a nya-
Nem minden bokorban találsz nyulat. kába. (Koldussá tették.) Ny. 4.
Sz. (Fekszik a nyúl. D.) Nem min- — Mindig". A pap se jó mindig. E. —
den bokorból ugrik fel ilyen nyúl. D. Jó a tréfa, de nem mindéltig. M. —
— Nem minden felhbl leszen es. M. — Mindig vadászó, semmit sem
E. — Nem minden embernek van fogó. KV. — Nem lesz mindig es. KV.
egy ajándéka. (Egyenl tehetsége.) — Nem mindig fuj a vak Tamás. (L.
KV. — Nem minden föld terem meg fuj.) D. — Nem mindig van Pakson
mindent. D. — Nem minden sövény vásár. Ny. 7. —Nem tarthat mindig,
alatt terem a szarvasgomba. D. — mint Gombornak háza. (Tömésközben
Sötétben minden tehén fekete. KV. összedlt.) Ny. 5.
— Szemnek minden, kéznek semmi. Mindszenti. Fenakadt mint a
E. — Szent Pál harmadik égben ta- mindszenti gólya. (L. gólya.) Ny. 2.
nult, még sem mehet mindennek vé- (A torony tetején. Ny. 6.) —
Megy
gére. E. — Úrtól, bolondtól mindent mint Búza Kata a mindszenti úton. Ny.
fel kell venni.Ny. 1. — Van minden, 6. — Mindszenteket csinálok veled.
mint a jó boltban. Ny. 13. (Cseléd elbocsátás.) Ny. 1.
Mindenki. A kit mindenki szeret, Mirigy. Irigy mint a mirigy. E. —
nehéz megrizni. E. —
Egy óra sin- Ragadós mint a mirigy. D.
csen, mely mindenkinek egyaránt szol- Mise. Hamar mise, kurta prédi-
gálna. KV. —
Ki mindenkinek ba- káczió, hosszú kolbász. D. Kis —
rátja, mindenkinek bolondja. KV. — mise, nagy mise, utoljára semmise.
 557

(Minden pártnak szolgált, semmi hetni a selyem ruhából, de elbbi fé-

haszna sem volt belle.) E. — Milyen nyességét vissza nem adhatni. D. —
a malac, olyan a mise. Ny. 8. — Nincsen barom mocsok nélkül. ME. —
Néha misét sem hallgat a sekrestyés. Inkább megtetszik mocsok a tiszta
D. — Süketnek nem mondanak két ruhán, hogysem a fazékon. Pázm. —
misét. M. Nehéz fehérbl a mocskot kivenni.
a
Misi. Bohó Misi. Ny. 4. — Bohó D, —Tiszta pofára is hull néha egy
Misi, de hájas. (L. hájas.) E. — Bohó kis mocsok, D. —
Tiszta ruhán leg-
Misi módjára. ME. jobban kitetszik a mocsok. D.
Miska. Ez csak kis Miska hozzá MogryorÓ. Férges mogyoró. D. —
képest. ME. —
Ez csak sipka-miska. Ha sok a mogyoró, sok kurva lesz.
Ny. 6. —
A mit Miska megtanul, Mihály E. —Gözühordta mogyoró. (Ép.) E. —
sem felejti el. E. —
Magyar Miska Kifogyott mint mogyoró a tokjából.
módjára. E. —
Magyar Miskásan. E. —Kikopott a beszédbl, mint mo-
(Derekasan.) E. —
Meggyömöszölték gyoró a tokjából. B. — Ki sokat vá-
ugy magyar Miskásan. Ny. 5. Rá- — logat a mogyoróban, utoljára férgesre
talált mint vak Miska az els székre. talál. E. —
Lyukas mogyoró. D, —
Ny. 3. Nem ér egy férges mogyorót. Pázm.
Miske. Nem mindennap van Mis- (Lyukas.) D. —
Nem hordja gözü fér-
kén vásár. Ny. 3. —
Szalad mint a gesét a mogyorónak, E. —
Üres mint
miskei malac. Ny. 8. —
Világnak sza- a férges mogyoró. D. —
Zörg dió,
ladt, mint a miskei malac. (Miske, Pest- mogyoró, siró gyermeknek való, B. —
megye.) ME. Ha a hörcsökös asszonyt meg akarod
Miskolc. Benne vagyunk, mint a szelídíteni, járd meg vele a táncot a
miskolci asszony a pincében. E. — mogyorósban. (Verd meg.) K. — Mo-
Csak a szeme látszik, mint a miskolci gyorófa-olaj furcsa olaj. (Bot.) D. —
kocsonyának. Ny. 19. —
Pislog mint Sok a somfa pálca, de a mogyoró még
a miskolci kocsonya. E. (Kocsonyá- több. D.
ban a béka.) ME. — Mosolyog mint a Mohács. Bácsi, kend nem mohácsi.
miskolci árpacipó. (Repedt. Keser- S. — Több is veszett Mohácsnál. Sz.
vesen.) Ny. 9. Mohón kapja, mint éh tyúk a tak-
Mocsai. Menjünk neki a mocsai nyot. D. — Mohó ebnek vakok a köly-
tónak. S. —
Mindig egyforma, mint a kei. D, — Mohó, bohó, E,
mocsai haraszt. Cz. Mohosodik. Gyakran hengergetett
Mocsár. Disznó a mocsárban. (Jól k nehezen mohosodik meg. D.
érzi magát.) D. —
Disznónak kedves Molnár. A fehércseléd elbirja a
fürd — Ki disznó után
a mocsár. B. molnárt zsákostól. Ny. hány
5. — A
indul, mocsárba — Nehéz a
jut. B. molnár, annyi tolvaj. D. —
A molnár
disznót mocsárról
a —
elszoktatni. B. akkor iszik legtöbb bort, mikor sok
Visszatér eb az okádásra, disznó a vize van. ME. —
Ha minden molnárt,
mocsárra. B. a ki lop, felakasztanának, kiveszne a
Mocskol. A szép köntöst inkább mesterség. E. —
Hever mint a molnár-
mocskolja a rossz erkölcs, mint a sár. legény a zsákon. E. —
Jóllakott mint
B. —Utcu bocskor meg ne mocs- a molnár tyúkja a garadon. Ny. 8. —
—
!

kolj. E. Koplal mint a molnár tyúkja. Ny. 4.

Mocskos beszélgetés, erkölcsvesz- Látod molnár, hogy visz a viz. Ny.
tegetés. E. — Mocskos szájú. S. — 5. —
Lop mint a molnár. D. — Molnár
Szurok mellett kiki mocskos. D. dolga az rlés. (Nem az én dolgom.)
Mocsok. A mocskot ugvan kive- Ny. 6, — Molnár ha vize van bort
 — —
— 558 —
iszik, ha vize nincs, vizet iszik. (L, bor.) Akár falnak mondd, akár nekem. B. —
E. — Molnár sem vesz két vámot. E, Akkor mondd hogy hopp, ha átugor-
Molnárból lett biró — (L. biró.) E. tad az árkot. Ny. 9. —
Bajuszomra
Molnárnak tolvaj a— Elég egy
fia. D. mondom. ML. —
Bolond is mond néha
malomban egy molnár. D. — két illetlen okosat. E. — Eb tudja, eb is mondja,
molnár egy malomban. D. — Molnárrá D. — Eb se venné fogára, amit mond,
lettél,kövesdi Krisztus vagy. Kö- (L. E, — Ez cigányul van mondva. (Ha-
vesd.) Sz. — Nagyothall, mint szkor zugság.) Ny. 13. — Falnak se mondd,
a molnár. (Rátartós, sok a munkája.) E, — Fehéret feketének mond, E.
is

Ny. 1. —
Nekiszokott mint molnár a Földnek se mondd. E. — Ha maga
dézsmának. D. —
Nem mind molnár, Herkó páter mondaná, se hinném,
a ki lisztes. S. — Nem — Keveset
jó két molnár
sokat mond. — Sz, szól, E,
egy malomban, — OlyanS.éhes, mint Kétszer mondod, egyszer sem indul,
a molnár Ny.
csirkéje. (Jóllakott.)— D, — Kétszer sem mondom, hogy nem,
2.

Ritka molnár lopás nélkül. D. — Ritka D, — Maga sem a mit mond. hiszi,
molnár, ritka vásár nélkül, — D. — Mint a cigány mondaná.
tolvaj F. (L, ci-
Sokat lop addig a molnár, mig rajta- gány.) E, — Mit mondott a kabai
is

érik. E. —
Sicz macska! molnáré a asszony ? (Borozás közben ezzel biz-
csöcs. E. —
Süket mint öszszel a mol- tatják egymást. Igyunk egyet komám-
nár. (Rátartós.) Ny. 8. Szabó is — asszony.) S, —
Mond valamit. (Van
lop, nemcsak a molnár. D. Telhe- — valami a dologban). E. —
Monda Sári,
tetlen mint a molnár tyúkja. Ny. 1. — (Pletyka.) Ny. 1. —
Mondani és tenni
Ugy él mint a molnár disznaja. (L. kett. KV. —
Mondd meg,ne szuszogj,
disznó.) Ny. 4. —
Zöld lovat, okos hadd tudjuk mi is. E, —
Mondj iga-
oroszt, kálvinista molnárt, döglött sza- zat, betörik a fejed. (L. fej.) KV. —
marat látni ritkaság. E. Mondva csinált. E. — Ne mondjam
Moly. Az óra folyton foly, nem kétszer. E. — Nem álmot hüvelyezek
eszi meg a moly. KV. Fehér fátyol — én, hanem mondok. Decsi.
igazat —
alatt gyakorta moly vagyon. E. — Ki- Nem ki mondotta, de mikép mondotta,
vetették a molyette kucsmáját. D. — E, —Nem mondja a gyermek, hanem
Mint moly a ruhának és féreg a fának, beteg. E. —
Nem sokat ér a csupa
ugy árt a bánat a szivnek, KV. — hallom-mondom. Cz. —
Okos ember,
Moly a ruhát, bánat a szivet. E. — ha keveset szól is, sokat mond, B, —
Nehéz a molyos brt kicsáválni. Cz. — Olyat mondok, hogy magam is meg-
Mond. A ki á-t mond, b-t is kell bánom. KV, —
Pap se mondja két-
mondania. E. — A ki sokat szól, ke- szer. E. — Se büt, se bát nem mon-
veset mond. D. — Amint szokta, ugy dott. S, —Sok pap, sokat mond. D. —
mondta. D. —
Amint tanulta, ugy Sokat szól, de keveset mond. D. —
mondta. KV, —
Amint vettem, ugy Szólott valamit, de semmit sem mon-
adom, amint hallottam, ugy mondom. dott, E.— Szökött szolga nem mond
—
ME.^ Amit mond, meg van az mondva. jót uráról, Pázm. — Találomra mon-
D, —
A mit mondtam, megmondtam, dom, E. — Tisztelettel legyen mondva,
amit Írtam, megírtam. KV. Amit — S, — Ugy mondta, amint anyjától
sok ember mond, vagy megvan vagy hallotta.D. — Mást mond és mást
meglesz. E, —
Azt sem mondta ámen. : gondol. KV.
E. —Azt sem mondta befellegzett. : Mondás. Könnyebb a mondás,
E. —Azt sem mondta eb ura fakó. mint a visszamondás. E. —
Könnyebb
—
:

S. —Azt se mondta papot. D. — a mondás, mint a visszavonás. D.

—
:

Azt sem mondja hogy templom. D. : Mondás, levegörontás, aki hiszi, annak
 559 —
szentírás. (Az üres beszéd nem üres (Mégis meghízik. D.) — Alánézö
annak, aki elhiszi.) S. macska szárazon mosdik. (Ravasz.)
Mondóka. Megmondja a mondó- Sz. — Borral mosdik, kolbásszal
káját. D. törülközik. D. — Késn jöttél, hanem
Mony. Szomorú mint a monya- mosdjál és kendjél ki az ajtón, (L. ajtó.)
metszett. E. — Tarka mint a szárcsa- K. — Márcziusi hóval mosdott. (Tiszta
mony. K. arcú.) S.
More. Kushagyj more, megüt az Mosdó. A milyen mosdót k tar-
istennyila. Ny. 3. tottak nekem, én is olyan kendt
Morg"ás. Hetes esö, gazda morgás. nekiek. KV. —
Ha sáros a mosdó,
D. — Ritka öreg morgás nélkül. D. — olyan lesz a kendd is. E. Milyen —
Vén embernek morgás a szokása. D. a mosdó, olyan a kend. D. Milyen —
MOPg"Ó. Ergo, morgó, vigyorgó. ME. a mosdó, olyan a medence. D. —
— Fald beljebb morgó sípodat. (Hall- Milyen a mosdó, olyan a törülköz. S.
gass.) Ny. 2. Moslék. A moslékot a disznónak
Morog". Hadd morogjon Varga Pál, hagyd. KV. —
Még a moslékot is
csak jó sarut varrjon. KV. Hadd -
— másnapra tartja. D. — Minden mos-
morogjon kutya, csak meg ne harap-
I

! lékban kanál. Ny. 2. —

Minden mos-
jon. E. —Macska morog a tzhelyen. lékban kanál a nyelve. Ny. 1. Min- —
— —
;

(Üres.) Ny. 13. Mindig morog, mint den moslékban locskál. D. Mosolyog
— —
i

a henye eb. D. Morog mint a kan- i

mint Dózsa a moslékra, Ny. 1. Mo-
kutya. D. — Morog mint a medve. D, solyog mint Mózes a moslékra. Ny. 5.
— —
1

Morzsa esze sincs. D. Egér Ugy néz ki, mint Mózes a moslék-
sincs házánál, mert morzsát sem ta- ban, Ny. 23. —
Zavaros mint a mos-
lálna. D. — Szegény emberrel mor- lék. D.'
zsát sem gondolnak. D. Moslékos dézsa. D. — Éhes disznó
MoPZSOl. Egy tálba morzsolnak. moslékos csöbörbe is beleváj. Ny. 4.
D. — Könny a tej alá morzsolni. D Mosolyog". Addig mosolyog rád,
— Van mit morzsolni a tej alá. D. mig hasznodat veheti. KV. —
Mosolyog
Mos. Amint mosod kezed, veszed mint a dézsma bárány. (Keservesen.)
le a szenyet. D. — Cigányt szapul, B. —
Mosolyog mint a nyúl a vadal-
szerecsent mos. E. — Egyik kéz a — mára. Ny. 3. Mosolyog mint az
másikat mossa. KV. — Ha egy kéz árpacipó a lapáton. (Keservesen. Meg-
a másikat mossa, ugy leszen. (Sikerül.) repedt.) Ny. 19. — Mosolyog mint
D. — Hollót mos, hogy fehér galamb Máté tehén borja. Cz. — Mosolyog
legyen belle. D. — Kezét mossa. (Nem mint a mézes kalács. (Édesen.) Ny. 9.
akar tudni — Mossa kezét, — Mosolyog mint a miskolci árpacipó.
róla.) E.
mint Pilátus. — Kéz kezet mos. Ny. — Mosolyog mint Mózes ma-
S. 9.
KV. — Ne mosd, ha nem kezed szenye. laca az árpától. Ny. — Mosolyog 5.
D. — Lassú partot mos. KV. —
víz mint Précsó varga az oltáron. Ny. 9.
Ritkán tiszta a fazekas, noha mindig — Mosolyog mint a rimóci nyúl. Ny,
kezét mossa. D. — Sarat sárral ne 10, — Mosolyog mint a vadalma, E.
moss, nera D. — Szárazon
tisztul. — Mosolyog mint a zsiros gánica. Ny.
mossa lábát (Ravasz mint a macska.)
is. 23. — Nem mind barátod, a rád ki
D. — Szerecsent mos, D. — Tiszta mosolyog. M.
mint a mosott arany. E. Mosolyg"Ó ellenségedet kerüld.KV.
Mosdatlan kézzel ne nyúlj sem- — Mosolygó ellenségnél nincs ártal-
mihez. D, — Mosdatlan szájú. E. masabb. E. —
Mosolygós asszonynak,
Mosdik. A disznó sem mosdik. E. görhes lónak, világos felhnek nem
 — 560

kell hinni. E. —
A fényes felhnek, Mozdul. Nem mozdul helyébl. D.
mosolygó fehérnek mennykövétöl ret- Mozgasd a füled, E, (Ha valamit
teghetsz. D. akarsz, S.) — Nagy fát mozgat, E.
MoSOlygfás. Látás után mosolygás, (Nem bir vele, D.)
ezután a karolás, ezt követi a nem jó, Mozog a holt is. (A vén is táncol.)

nem jó után a sok ó (Szerelem.) D.

! E. — Ha a szél nem fújna, az ág nem
Mosó. Van annak a mosóban szeny- mozogna, Ny. 8. —
Hogyne ugrálna
nyese. D. az eleven, mikor a holt is mozog, (L,
Mostan. Bezzeg alábbhagyta mos- eleven,) E, —
Megyén az eleven, ha
tan. M. — Nem
ugy van most, mint még a holt is mozog, KV, Mig —
volt régen, nem az a nap süt az égen. meleg az ember, addig csak mozogjon.
Np. —Dicséri a régi idt, de a mos- Ny. 2. —
Mit tegyen az eleven, ha még
tani szerint él. D. —
Nem mostani a holt is mozog, (Vén asszony táncol,
csirke. Ny. 2. hát a fiatal hogyne.) Decsi. — Mozog •

Mostoha. A föld anya, a viz mos- az ember, mig eleven. D. — Mozog

toha. D. — Az id néha anya, néha mint a bolhás kutya. Ny. 1. — Mozog
mostoha. D. —
Egy mostoha volt jó, mint a rossz felh. Ny. 6. — Mozog
azt is elvitte a manó. ME. Egy — mint a sajtkukac. Ny. 2. — Nem
mostoha volt jó, abba is beleszeretett mozog a falevél, ha nem ingatja a szél.
a manó és hamar elvitte. D. — Fél ME. —
ügy mozog, mintha dróton
tle, mint mostohájától. D. — Haza, rángatnák. S. —
Elfeslett minta mozgó
mostoha. E. —
Hasztalan panaszkodol sereg. E.
mostohádnál. E. —
Hideg mint a Mozsár. Bolondot ha mozsárba
mostoha szive. S. —
Irigy mint a törnék is, bolond. E. — Mozsárban
mostoha. D. —
Ki mostohát sirat vagy töröd, szót nem veszesz belle. E.
nagy erkölcs, vagy képmutató. E. — Mód. Más élet, más mód KV. —
Mostoha kéztl szakadt. Ny. 1. — Más élet más módot kivan. KV, —
Mostohasiratásra vöröshagyma kell. Megadják módját, mint a páliak a csikó-
K. — Mostohánál panaszkodik. KV. herélésnek,(L. csikó,) Ny. 17. Meg- —
— Mostohára szép szót. (Veszteget.) adta módját mint Dobra Panna a tánc-
D. — Nem édes, hanem mostoha anya nak, Ny. 4. —
Mindennek módja van,
a szerencse. D. — Ritka mint a jó mint a perectáncnak. Ny. 14. Mód- —
mostoha. D, jával jó minden. E. —
Nagy a mód.
Motoz van a fejében, mint a bolond S. — Okkal-móddal. E. Vagyon —
birkának. (Hóbortos.) Ny. 1, módja benne, mint Antalnak az eb-
MotyÓ.Csime-csomó, meg egy zsák ütésben. (L. Antal.) KV,
motyó. Ny. 5. Mókus. Ritka mint a szelid mó-
Mozdit. Akármit mozdítson, köny- kus. D,
nyen elemeli. D. —
Egész nap dolgo- Móres. Kis lánynak pisz móres. !

zik, még sem mozdit semmit, D, — (L. lány.) E, — Hóres móres, mark
Füle botját sem mozdítja. (L, bot, füles. (L. füles.) Sz. —
Megette Trajt-
bojt.) D. —Hat ökör sem mozdijaki ler a mórest. E. — Megtanítlak mó-
a helyébl. D. —
Hegyet mozdit, ha resre, ha még senki meg nem taní-
máskép nem lehet, D. —
Hegyet is tott. Ny. 18.
mozdíthat —
nyelvével. (Szájhs.) D. Muhart vetett. (Hazudott. Egy pa-
— Jobban mozdit, ha szre mentében raszt búzát vetett és midn kérdezték
látsz hozzá, (Simán többre mégy,) D, mit vet ? fontoskodva azt felelte, hogy
— Sok ökör terhet mozdit, D. — muhart. Minthogy ezt csak hirböl is-
Tátja száját, semmit sem mozdit, D, merték, kíváncsiak voltak a vetésre —
 ——

— 561

kiderülvén a hazugság, a hazugnak Embernél a munka. Istennél az áldás,

többé soha sem hittek.) D. D, —Er, munka sokat gyz. D. —
Mulandó minden a földön. S. — Ez nekem se munka, se dolog. D. —
Szépség mulandó, csak a jóság ál- Ég a munka a kezében. S. — Fiatal
landó. B. és belefárad a munkába. D. — Hamar
Mulat. Jobb magán lenni, mint munka hamar kész, hamar vész, ME.
— Mulassunk,
rossz társsal mulatni. D. Hamar munka, kés haszon. (L, ha-
ha kifogy a bor, hozassunk. Ny, — 5. szon.) D.— Hamar munka ritkán jó.
Mulat mint a tényi kutya a kútban. D, — Hangya munka. E. — Hasznos
Ny. 8. —
Mulat mint Bodorék kutyájuk munkában soha sem nagy a fáradság,
a kútban. Ny. 1. —
Mulat mint kutya D. — Hasznos munkának nincsen
a kútban. Ny. 5. —
Mulat mint Kár- fáradsága. KV. —
Három dolog egész-
máncsi a kútban. (L. Kármáncsi.) B. — séges : nem enni, munkától
eleget
Mulat mint Szívós a kútban. Ny. 5. nem nem bujálkodni. M,
futni és —
Mulatság*. Felfordult kártyával Hirtelen munka sohse volt jó, Ny.
játszani se haszon, se mulatság. K. 13. —Igaz szeretet nem érzi a mun-
Mult. Multával dicsérd a napot. kát. K. — Imádság a munka, E,—
E. — Nem miben halad. Ny.
mult, a Isten is a munkára fizet. M. — J
2. —Zsidó nem ád a múltra. KV. — munkának id kell. (Német.) S. —J
Vessünk fátyolt a multakra. ME. vég köti a munka koszorúját. E, —
Múlik. Angyal mulék felettünk. Jobbizüen esik a mihez munkával
(Mind elhallgattak az asztalnál). KV. — — Kedvesebb a mihez mun-
jutsz. KV.
Haladnak a hetek, múlnak az eszten- kával jutunk. KV.— Keveset adnak
dk. D. —
Idejét multa. S. Idvel — munka nélkül. E. — Kevés jó van a
múlik a harag. KV. —
Idvel múlik hamar munkában. KV, — Kénytelen
a legnagyobb nyavalya is. D. — munka ketts teher. S. — Ki a mun-
Mindennap egy nap múlik, az öregen kát kerüli, hasát meg nem tölti, KV.
pedig kett. Ny. 2. —
Múlik az id. Ki kerüli a munkát, nehezen tölti meg
E. — Múlnak az esztendk. E. — gyomrát, BSz. —
Ki ül munkát vé-
Nap-nap után múlnak az esztendk. gez, járva pihen. B. Könnyebb a —
E. — Szépség gazdagság hamar
és szokott munka. KV, Könny a —
múló jószág. KV. —
Zápor hamar nyelvnek, de nehéz a kéznek a munkát
muIik. D. véghez vinni. KV. Lusta gazd- —
Mumus. Gyermeket mumussal szok- asszonynak éjféli munkája. D. —
ták ijeszteni. S. — Jön a mumus. S. Madár repülésre, ember munkára
Munka. A föld munka után is ha — Milyen a mester, olyan
született. E.
terem, ha nem. E. —
A mi szép és — a munka,
a munkája, B.
hasznos, azt munkával adják. KV. — olyan a jutalma. KV. Milyen
— Milyen a mun-
A milyen az ember, olyan a munkája. kára, olyan az evésre. — Minden S.
E. — A szokás megkönnyíti a nehéz mester a maga munkáját dicséri.
munkát D. — Aratás idején meg-
is. KV. — Minden szereti a hasznot,
fagy a munkában. D. — Belefáradt a kevés a munkát. D. — Mint a madár
munkába. B. — Beszédnek egyenese, repülésre, ugy születik ember a mun-
munkának szorgosa B. — Divat-
jó. kára. KV. — Munka dicséri mesterét.
jában van a munka. B. — KV. — Munka mindent meggyz.
(L. divat).
Ebnek eb a munkája. D. — Egy mun- KV. — Munka után esik a nyugo- jól
kában kettt KV. — Elbb pró-
vét. KV, — Munka után édes a nyu-
vás.
bára, aztán munkára. BSz. — Emberé galom. ME, — Munka után édes a
a munka. Istené az áldás. ME, — pihenés, ME. — Munka után legjobb
i

Margalits E.: Magyar közmoutlások. 86

 — 562

izü az étel. KV. —

Munka után méz Muszáj. Nagy ur a muszáj. Ny,
a nyugodalom, E. —
Munkának egye- 6. — Nagy ur a muszáj, de nagyobb
nese j, a mankónak horgasa. S. — a nem lehet. Ny. 22.
Munkának j eleje, a dolognak veleje. Musztafa, Karaffa és az akasztófa,
(J kezdet.) D. — Munkára szoktak mind a három rossz fa. Np.
fizetni. KV. — Munkára termett em- Mutat. Ajtót mutat. E. Egy —
ber. D, — Nincs aratás munka nélkül. ujjával hozzádra, a másikkal tüledre
Ny. 20. — Öregek tanácsa, mun- ifjak mutat. (Ravasz.) D. — Erdt mutat a
kája. KV. — Rákevésben sok a farkasnak. D. —
Erre int, arra mutat.
munka, kevés az D. — Remek
étel. D. —Farkasnak berket mutat. E. —
munka. D. — Rí a kezében a munka. Farkasnak mutatsz erdt. M. Fügét —
(Lomha.) Ny. — Semmi haszon
2. mutat. E. —
Ha kis ujjadat mutatod,
munka nélkül. E. — Semmit nem ad- mind a tizet kivánja. Ny. 7. Karón —
nak munka nélkül. KV. — Sok kéz mutatja a tar varjut. (L. karó). D. —
könnyebbíti a munkát. KV. — Sok Mutasd meg, ha mit tudsz. KV. Ne —
munkája, kevés haszna. KV. Sze- -
— mutasd a rovást, nem vagy nekem
reti a hasznot, de fut a munkától. adós. (L. adós.) Ny. 3. —
Vak mutat
KV. —Szorgalmas ember mindig a szemesnek utat. D. — Vaknak mutat
talál munkát. KV. Szorgalmas — tükröt. S. — Zsebben mutat fügét. S.
munka felejteti a bujaságot. E. — Tet- Muzsika. Nem halottas házhoz
szik a tanács, de izzaszt a munka. E. való a muzsika, E.
Munkakerül hamar koldulásra Muzsikus. Akkor örül a csizmadia,
jut. KV. mikor fáradt muzsikust lát. (Tánc
Munkál. Tört-mart munkált föld koptatja a csizmát.) Cz. Mást gon- —
jl terem. Ny. 3. dolt, mint a kabai muzsikus. (L. gon-
Munkálkodik. Az Isten a mun- dol.) Ny. 11. —
Szomorú mint böjt-
kálkodókat segiti. KV. — Egyik mun- ben a muzsikus cigány. S.
kálkodik, a másik veszi hasznát. KV. Muzsikál. Annyit ér, mintha Budán
Munkás. Méltó a munkás a juta- muzsikálnak, azt ide nem hallik. Ny.
lomra. KV. —Sok munkás nagy 6. — Muzsikálnak a hasában a cigá-
munkát visz végbe. D. —
Méltó a mun- nyok. (Korog,) Ny, 1.

kás az ö bérére. Rest munkás

E, — M. Hamar mü hamvas szokott
inkább szereti a napot nyugtán, mint lenni. (Hibás.) E, —
Mve- dicséri a
költén. D. mvészt, D,
Munkácsi. Áldja meg az Isten, Mhely. A legjobb legény is csak
mint a munkácsi szénát. S. a gazdájával jó a mhelyben. D. —
Mustár. Apró mint a mustármag. Sr mhely, gatya, ritka (L. gatya.)
E. —Kicsiny a mustár, de nagy a E. — Sr mhely, köntös. ritka (L.
dereka. (Fája.) D. —
Kikapta a mus- köntös.) D.
tármagot. E. (Apró szentek napján Mvel. Amint müveled a kertet,
vesszvel verik a gyermeket: keléses ugy termi a zöldet. D. — Eltart a föld,
ne legyen. Mustrálni kell a gyerme- csak legyen a ki mvelje, ü.
ket; vessz nélkül nem lehet ne-
velni.) E. Nadrág. Akkor csinosa bakancsos,
Muslinca. Apró mint a muslinca. mikor a nadrága rongyos. E. Annyi —
D. —Egy kanál viz tenger a muslin- mint inasnadrágon a sujtás. D. (Sok.)
cának. D. — Asszony veszi fel a nadrágot. (Ur
Mustra. Kérdzik mint a mustra- a háznál.) D. —
Csak olyan biz az,
birka. Nv. 6. hogy Samunak is van nadrágja. Ny. 6.
 — 563 —
— Cifra mint a Bálint nadrágja. (L. kutyának, maga kereste magának.
Bálint.) D. — Egy állapotban van mint (Árulkodó.) Ny. 19.
a Samu nadrágja. (Kivül-belül ron- Nadály. Vérrel hízik mint a nadály.
gyos.) B. —
Él-hal érte mint cigány a (Pióca.) D.
veres nadrágért. (L. Cigány.) E. Fel- — Nadragulyát evett. (Bolond.) Sz.
húzta a Héja Pál nadrágját. (Részeg.) — Maszlagos nadragulyát evett. S.
Ny. 2, — Fél mint Samu a nadrágjá- Nagfy. A ki egy kis nyavalyát el
tól. (L. fél.)D. — Jó a bor meg a akar kerülni, más nagyobbá esik. KV.
foltos nadrág. E. — Jó a meleg — bor, A ki nagyot hág, nagyot esik. M.
a foltos nadrág. Cz. — Jó posztóból — A legnagyobb folyónak is kicsiny
szabták a nadrágját. B. Kanászra — a kútfeje. D. —
A legnagyobb gom-
bársony nadrágot. D. —
Kapsz vörös bolyagnak is van vége. D. —
A nagy
nadrágot. (Árulkodó.) Ny, 13. Kék — disznók mellett apraja is elkel. D. —
nadrágra vörös folt. B. Kiporozták — A nagy dologban az akarat is elég.
a nadrágot. D. —
Kiporzott nadrág- KV. —
A nagy fák soká nnek, de
ban is megmarad egy kis por. D. — hamar eldlnek. B. —
A nagy karabin-
Kiszelelték a nadrágot. (Verés.) D. — száj nagy gömbökkel telik. D. A —
Kivül-belül egyforma mint a Samu nagy lakodalom nagy tékozlás. KV, —
nadrágja. (Rongyos.) Ny. 6. Közös — A nagy tolvaj leszakad, de a kicsi fel-
mint a szutori nadrág. S. Már lotyog — akad, E. —
A vén fa nagyobb árnyékot
a nadrág. (Vén.) D. —
Megáll mint a vet. D. —
Az okos magánál nagyobb-
Samu nadrágja. (Br nadrágja meg- nak kölcsönt nem ad. D. — Akármiben
ázott, megkeményedett. Nincs köszö- vetnek a nagyok, a szegény embereket
net benne.) E. —
Megfenekelték a rántják el. D. —
Alacsony kunyhó-
nadrágot. (Verés.) —
Megbecsülte ból is támad nagy ember. E, Apró —
mint Préda a nadrágot. D. Megölte — homokporból válik a nagy domb, D,
mint somogyi embert a nadrága. (L. — Búsuljon a ló, elég nagy a feje, E.
megöl.) E. —
Megszabták a nadrágot. — Büdös bornak nagy cégért szoktak
(Verés.) D. —
Mérték nélkül is meg- emelni, Pázm, —
De nagy fazékkal
szabják a nadrágot. (U. a.) D. — van (Rátarti,) Ny, 2,
!
—
Egy kis felleg
Nadrágában szive. (Megrémült.) E. — is nagy est hozhat, D. —
Egyesség
Nadrágjára sem zsinórt, sem bélést kis dolgokat nagyra emel. KV, Fa —
nem tétet. (Fösvény.) D. — Nem aba is nagyobbnak tetszik, ha ledlt, (L.
nadrágja. (Nem daróc ; uri ember.) D. fa,) D. —
Felhúzzuk akkor a nagy
— Nem volt több a nadrágba, minta csizmát. (L. csizma.) Ny. 5. — Ha
tarisznyába. (Nem volt mersze.) Ny. 6. nagy volt is a kukaca, de kicsiny a
— Olyan mint a tót ember nadrágja. legye, D, — Hogy középszert nyerj,
(Ki más fele ilyen, fele olyan.) Ny. 3.
; nagyra iparkodjál, E, —
Hogy nagy
— Paszomán nem illik ugy a nadrágra, halat foghasson, nagy vizbe veti háló-
mint tolvaj a fára. D. — Rossz gazdá- ját, Pázm. —
Hórihorgas nagy inas.
nak foltos a nadrágja. B. — Se pénze, M. — Jobb a jó ész, mint a nagy ész.
se posztója, se nadrágja. D. — Sok D. — Jobb a nagy bokor mellett. D.
tüt ölt a szabó, mig a nadrág elkészül. — Jobb a kicsinyek közt elsnek,
D. — Sokáig tart, mint Samu nadrágja. mint a nagyok közt utolsónak. S, —
(Busi Samu meztúri tanitó uj nadrág- Keskeny gatya, nagy ülep, kelenyei
ját térdén, üllepén ersen megfoltozta, viselet, Ny. 22, —
Kés botnak
hogy 2i évig tartson, a meddig tani- nagyobb a súlya, D, —
Ki nagyot nem
tóskodni akart.) ME. — Uj nadrágot látott, a kicsit is megbámulja, S, —
szabtak farára. B. — Vörös nadrág a Ki nagyot ugrik, nagyot esik. S. —
36*
 - 564

Kicsiny a béka, de nagy a szája. D. — veszély.KV. —

Mit kisujjaddal el-
Kicsiny a koldus, de elég nagy a botja. nyomhatsz, ne nyomd azt a nagygyal.
D. —
Kicsi az ól, nagy a disznó. (L. E. —Most jön még a nagyja. E. —
disznó.) Ny. 22. Kicsi bántja a — Nagy a disznó, kicsi az ól. (L. disznó.)
nagyot. S. —
Kicsi csizma, nagy a Ny. 8. —
Nagy a feje, de kicsiny a
láb. Ny. 22. —
Kicsi csikó nagy deres- veleje. D. —
Nagy a kicsiny mellett
tül, hámot húzni tanul restül. (Vonni. jobban kitetszik. D. —
Nagy a kodá-
KV.) Sz. —
Kicsiny csupor, nagy kanál. csolás, kicsiny vékony a tojás. D. —
D. —
Kicsiny ember nagy bottal jár. Nagy a szája, mint a bécsi kapu. D. —
Ny, 10. -
—
Kicsiny a nagy mellett még Nagy a világ, de van vége. E. Nagy —
kisebb. D. —
Kicsiny esö, nagy felh. az öble, de vékony a dongája. D. —
Ny. 6. —
Kicsiny nyúl is kifárasztja a Nagy árkot ástál, nagy a szökellje.
nagy kutyát. ME. Kicsiny szikrá- — Pázm. —
Nagy dologban az iparkodás
ból gyakran nagy tüz támad. B. — is dicséretes. B. —
Nagy ember
Kicsiny tinó, nagy a járom. E. — nagyot botlik. Cz. —
Nagy erdben
Kicsinybl lesz a nagy. S. Kicsinyen — sok a forgács. Ny. 2. —
Nagy fa, nagy
túltesz a nagyobb. E. Kis koldus — gyökér, B. — Nagy farka van annak.
nagy bot. Ny. 22. Kis konyha, nagy— (L. fark.) E, — Nagy fába vágta fejsze -
gazdaság. S. —
Kis bajok, nagy gon- jét. KV. — Nagy fán terem. (Nehéz
dok. S. —
Kis bajt kerül, nagyba esik. elérni.) S. — Nagy fának nagy az
E. —
Kis bárányból lesz a nagy kos.
:
árnyéka. (L. fa.) E. —
Nagy fára akar
ME. —
Kis bögre, nagy kanál. E. — hágni. K — Nagy fát mozgat. (L. fa.)
Kis ember is vethet nagy árnyékot. S. E. — Nagy fát mozgat, nem bir vele.
— Kis folyókból erednek a nagy vizek. D. — Nagy fát ráz, nehezen kapja
D. — Kis nagy halat fog-
gilisztával gyümölcsét. D. —
Nagy folyóvizek
hatni. — Kis kutya, nagy konc. D,
S. nagy csendességgel folynak. D. —
— Kis kutya, nagy kutya, nem ugat
- Nagy halak felfalják a kisebbeket.
hiába. Np. — Kisebb gondom is (Német.) S. —
Nagy halat fogott.
nagyobb annál. D. — Könny a nagy- Pázm. —Nagy hágónak nagy a lej-
nak nagyobbra menni. D. — Könny tje. E. — Nagy ház mellett kis ház.
a nagy fazékból soknak enni. D. — (L. ház.) E. —Nagy kanállal eszik.
Követ vet nálánál nagyobbat. M. (Nálá- (Vendég.) E. —
Nagy konyha megeszi
nál nagyobbal. — Láttam én már E.) a kis boltot. Ny. 5. Nagy — esett k
nagyobb törpét — Legnagyobb is. S. le szivemrl. E. —
Nagy nyomja k
folyónak kicsiny a D. — Majd
is feje. szivemet. B. —
Nagy követ dob a
ha fagy, hó lesz nagy, terem répa kútba. (L. kút.) B. —
Nagy követ hen-
nagyon nagy. Ny. 7. Minden nagy- — gerget. (L. k.) D. —
Nagy követ moz-
nak apró a kezdete. K. Minden — dít. B. (Mozgat. E.) —
Nagy kutya fel
nagynak kicsiny a kezdete. B. Min- — se veszi, ha kis kutya megugatja. Ny.
dig jobb a nagyobb bokorban. (Város- — Nagy mester. (Kópé.) E. — Nagy 9.
ban.) Ny. 2. — Minél késbb — Nagy
csapás, mint a debreceni határ. E.
annál nagyobb romlás. KV. — Minél — Nagy pipáju, kevés dohányu. E.
nagyobb, annál fagyosabb. D. — Minél száj nagy falatokkal B. — Nagy telik.
nagyobb az ember, annál nagyobb a tolvajok viszik a tömlöcbe a kisebb
búgond. D. — Minél nagyobb a sze- lopókat. D. — Nagy tönk van a farán.
rencse, annál kevesebbet higyj neki. (Gazdag E. — Nagy ur a szük- leány.)
KV. — Mindig nagyobbnak látszik a ség. — Nagy kapás, mind egy E. úr,
jövend, mint a jelen való. Decsi. — rakás. KV. — Nagy urak kedve nyúl-
Minél nagyobb személy, annál nagyobb háton (Hamar változik.) KV, — jár.
 —
565

Nagy úrnak is — Nagy — Sok

van ura. E. a nagy nevet. D. — kis viseli
úrnak is találkozik ura.— Nagy Sok nagy K. a kis nevet. D. — Sok viseli
urakkal nem jó tréfálódni. E. — Nagy kicsinybl származik a nagy halom.
úrnak szolgája kevély. E. — Nagy
is D, — Sokba a mit nagyra telik,,
udvarokban ritka szép egyesség. E. becsülnek. B, — Sokszor egy kis felh
— Nagy veszélylyel jár a nagy gazdag- nagy est BSz, — Sokszor kis vet.
ság. KV. — Nagy vizbe hálóját. szikrából nagy tüz támad. KV, —
veti
E. — Nagy vizben fogják a nagy Szegény legény nem nagy D. — ur.
halat. B. — Nagy volna, ha volna. D, Szomszéd asszony tyúkjának nagyobb
— Nagyja után apraja E. a tojása. E. — Szomszéd tehenének
is elkel,

Nagynak apró a kezdete. D. —

is nagyobb a tögye. E. — Talponálló
Nagyobb a becsület, mint a fordított kocsis nagyobb a letérdelt királynál.
kása. D. — Nagyobb a csizma, mint a D. — Tanuld meg elbb az aprót, ugy
láb. D. — Nagyobb a mint a kezdj a nagyhoz. B. — Urak a papok,
füstje,
pecsenyéje. Sz. — Nagyobb de csak a nagyok. ME. — Valaki nagy,
füstje,
mint D. — Nagyobb a
sültje. vagy sógora, vagy komája. D. — Van
füstje,
mint a tüze. — Nagyobb mint
S. kis nagy fejsze. (Telt ház.)
füle, ott fejsze,
farka. D. — Nagyobb a kapu
(L. fark.) E, — Viznek öregében fogják a nagy
az egész háznál. B. — Nagyobb a halat. D.
kapu mint a város. D. — Nagyobb a Nagryapámtól hallottam. D. — Jó
ló az B. — Nagyobb a szeme
istállónál. van de a nagyapó se disznó. (L. jó,
mint a hasa. Ny. — Nagyobb az disznó.) Ny. 24. — Nagyapja ördög
2. is

ágy a lepelnél. KV. — Nagyobb annál (Kópé.) D. — Nagyapja varga

volt.
a vastag Panna fara D. — Nagyobbis. mégis Árpádtól származtatja
volt,
hire volna annak. E. — Nagyot kez- magát. D.
végzett. KV. — Nagyrament
dett, kicsit Nag'ybjt. Csiripil mint a szent-
mint Kandónénak D. —
fia. kuti veréb a nagyböjtben.
(L. fia.) — Ha S.
Nagyra nagy, kicsinyre kicsiny ebre biznákanagybjtöt.(Sohsevolna.)
illik.

D. — Nagyról nagyobbra megy. D. D. — Hosszú mint a nagyböjt. D. —

Náladnál nagyobbnak engedj. KV.
Néha apraja után nagyja is elhull. D.
— Némely embernek nagyobbat
a tyúkja, mint másnak
Ny. 12. —
Nincs az a nagy hegy,
melyet idvel el nem lehetne hordani,
K, —Nincs oly nagy ur, ki meg nem
szorul. D. —
Nyesés nélkül fa sem
nö nagyra. (Szigorú nevelés.) D.
Sokszor húzta nagyböjtben a törzsö-
köt. (Vén leány. A ki nem ment férj-
tojik hez a farsangban, azt azzal ijesztet-
a lúdja. (L. lúd.) ték, hogy a nagyböjtben törzsököt
kötnek utána.) D.
Nag'yfalusi egérgát, ha nem hasz-
nál, nem is árt. (Próbálni kell.) Np,
Nagyfej. Bagoly mondja a veréb-
— nek nagyfej. B.
:

Oda szarik a kutya, hol nagyobb a Nagyhét, kutya gyötrelem. (Böjt.)

rakás. (L. kutya.) Ny. 8. Olyan nagy — D. — Hallgat mint nagyhéten a ha-
a feje mint a beledi ebnek, KV. — rang. D.
Palást kell a nagy hazugságnak. (Rej- Nagyidai. Elfogyott a puskapora,
teni kell.) Ny. 2. —
Parasztok teszik mint a nagyidai cigányoknak. Sz. —
a nagy fejedelmet. (Nagygyá.) KV. — Szomorú mint a nagyidai nóta. (Zá-
Parányi bimbó, nagy gyümölcs. E, — polya idejében 1554-ben a cigányok
Ritka nagy légy dongás nélkül. D, — oltalmazták Abaujban Nagyidát, az
Ritkán szokott a nagy emberek gyer- ostromlók kudarccal visszavonultak.
mekébl jó válni. KV. Rossz f, — A cigányok ezt kiáltották utánuk:
nagyra n. E. —
Se kicsi, se nagy. E, »Csak el ne fogyott volna a puska-
 — 566 —
porunk, akkor lett volna még hadd-el pot nyugodva dicsérj, E. — Nappal
hadd.a Erre az ostromlók visszatértek alszik, éjjel álmodozik. D. — Nappal
s elfoglalták Nagyidát.) E. gyertyát ne gyújts. D. — Nappal sem
Nagypéntek. Elnémult mint a lát. KV. — Nappali rettegés, éjjeli ré-
harang nagypénteken. S. Ez még — mülés. E. — Nappalnak szeme, éjjel-
nagypénteken sem bn. Cz. Fél — nek füle. S.— Nem mindennap Jakab
mint nagypénteken a zsidó. (Pilátus- nap, Ny. 4. (Nem mindennap ragyog
verés.) E. —
Jár a szája, mint a nagy- a nap. B.) — Nem hosszú annak a
pénteki kerepl. B. —
Nagy a csen- nap, kinek dolga van. KV. — Néha
desség mint nagypénteken a mészár- napján. S. —
Nincs oly hosszú nap,
székben. Cz. —
Nagypénteki der, jó hogy estéje ne volna. E. Oly igaz, —
termésnek jele. S. —
Ugy megijedt, mint a mai nap. E. —
Soha napján.
hogy nagypéntekig se eszére. D. j E. —
Sok nap van egy esztendben.
Nagfyságros. Nem mind nagyságos D. —
Sokat fordul a kerék csak egy
úr, kit annak mond a cigány, E. nap is. D. —
Szent heverdel nap.
Nag"yváPad. Ugy korog az orrod, (Blaumontag.) E. —
Szomorú nap,
mint a nagyváradi harang. KV. fekete vasárnap, D, —
Téli nap, D, —
Nap. A kedves napok leghamarabb Több a nap mint kolbász, (L, kolbász,)
folynak. D. —
Csendes napnak csendes D, —
Többet csinál két nap, mint egy
éjszakája, ME. —
Egy nap nem a világ. nap, E.
D. — Egy napot egész esztendnek Nap (az égen), A gonosztev gylöli
gondol. D. —
Egyik nap a másiknak a napot. KV. — A meleg nap hamar
mestere. E, —
Egyik nap a másiknak megindítja a bimbót. (Szerelem.) D.
tanítványa. KV. —
Fényes nappal lesi — A nap az árnyékszékbe is beszol-
a tolvajt. D. — Ha éj nem — volna, a gál. D. A nap is, a hold is fogyat-
napot nem szeretnék annyira. D. —
— A nap szokásból kel
kozik, D, is

Ha mikor versz papot, feljegyezd a D, — A napnak gyertyával fel, világit.

napot. KV. —-Hazug napok. hazug.) D. — A napot akkor nézik legjobban,
(L.
E. — Heti bére hat nap, a hetedik mikor fogyatkozik. E. — A napot ott
ráadás. (Rest cseléd.) E. — Holnap keresd, a hol felj. Ny.
is — A napot 1.

nap E. — Holnap lesz a napja.

lesz. nem költén, hanem estén dicsérik, D.
E. — Hosszabb a nap a kolbásznál. — A nappal kelnek a madarak és a
(Revanche). Ny. — Hosszú a nap, nappal mennek feküdni. D. — A sze-
5.
(Restnek.) D, — Hosszú mint a nyári rencsétlennek a nap késn D. is kel.
nap. D. — Hosszú mint a nap — Az alkonyodó nap fáradtak párt-
téli

karácsony (Legrövidebb). D. —
felé. fogója, D. — Az alkonyodó napol
Kapsz egy hétre hat napot, a hetedik- kevesebben imádják. E. — Az igen
kel megtoldjuk. Ny. — Ki fényes nap sem szép. D. — Azóta a
(L. hét.) 2.
mirl nappal gondolkodik, arról nap más oldalára feküdt. D. (For-
éjjel is

álmodik. — Ki nappal mit gondol

S. — Addig tündöklik a hold,
dult. B.)
(kivan), arról álmodik. KV. —
éjjel mig a nap helyre D, — Akármint ér,

Kinek sok a dolga, nem hosszú annak ragyogjon a nap, de csak nem a lát

a nap. B. — Meleg napja — vak, E. — Akkor a nap melegebben

lesz. S. is

Mindennap egy nap múlik. E, (Rajtunk, D, — Csillagot néz vacsorára,

sütött,
D.) — Mindennap egy nap múlik, az napnál ebédel, (Koplal.) E. — Egyik
öregen pedig kett. Ny. — Minden nap ugy
2. mint a másik. D. — világit
napnak megvan a maga KV. Égben két nap, hüvelyben két pallos.
bibije.
— Nap a napot D. — Nap nap
üzi. (Meg nem D. — Felj még az fér.)

után múlnak az esztendk. E. — Na- én napom. E. — Fél mint vakundok

 —
567 —
a naptól. D. —
Fényes mint a nap. napfényre hoz. KV. —
Annyi mint nyár-
D. — Foga van a napnak. (Melegen ban a napfény. D. —
Drága mint télen a
süt.) S. —
Fogyva nézik a napot. E. napfény. D. —
Egy bagoly sem szereti
— Ha a nap lehanyatlik, a virág is a napfényt. (Tolvaj.) D. Még a nap- —
alkonyodik. D. —
Hadd homályosod- fényben is homályt keres. B. Mire —
jék a hold, csak a nap tartson igazat. nézi a napfényt? D. —
Ritka mint a
D. — Hasára süt a nap. (Lusta.) Ny, — téli napfény. D. Süt a napfény, de
2. — Isten a napot jókra, gonoszokra a kenyeret még sem sütheti meg. D.
egyaránt Pázm. — Leáldozott —
költi. Tiszta mint a napfény. D.
a nap. (Vén.) D. — Lementével dicsérd Napfogyatkozás sem esik meg
a napot. E. — Leszállott a nap. D. egyszeribe. D. — Nap fogyatkozását
Le ne menjen a nap haragodon. E. — paraszt észreveheti. E. is

Lement az ö napja. — Letagadná Napsugfár sincs nálunk egysze-

E.
a napot az égrl. Ny. — Málé nem 1.D. ribe.
könnyen sül meg a napon. E. — Már Napraforgó. E. — Napra forog a
a hoíd a nappal egészen összement. tányérvirág D. is.

(Kopasz.) E. — Megfogta a napot. Naptáp. Hármat néznek a naptár-

(Napsütött, barna.) E. — Merre forog ban : farsangot, ünnepnapot, névnapot.
a nap, arra az árnyék is. D. — Minél Ny. 20. — Más a népes kaptár, más
magasabb a nap, annál kisebb árnyé- a képes naptár. S.
kot K. — Multával dicsérd a napot.
vet. Napszám. A ki polyvát rostál, nem
E. — Nap beszolgál az árnyék-
is szolgáljameg a napszámot. D. (Nem
székbe, de azértmeg nem mocskolódik. keresi meg. E.) — Ezek is azok nap-
K. — Nap fényét nem rejthetni véka számosai. D. — Nemzet napszámosa.
alá.E. — Napnak vanfoltja.E. — Nap-
is (Tanító.) ME.
nál világosabb.
is — Napnál ebé-
S. Napa. Eb fél, kutya mig az
fél,

delt, holdnál vacsorált. (Koplalt.) S. ipám, napám él. Ny, 2. — Egye meg
— Napot lementében, nem feljöttében a napád vaját. D. — Megadta neki,
dicsérik. Sz. — Nem érdemli, hogy mint kápolnai ember a napának. (Ré-
rásüssön a nap. (Német.) — Nem S. szeg volt feleségének nézte.) Ny. 2,
;

lehet két nap az égen. E. — Nem min- — Menyecskének, ha mézbl volna is

dennap ragyog a nap. D. — Nem ugy a napája, nem kedves, Sz, — Minden
van már, mint régen, nem az a
volt napa gylöli menyét. KV. — Napa rit-
nap süt az égen. Np. — Nincs fehérebb kán alkuszik meg menyével. — S.
állat a napnál. E. — Nyáron a nap Napád nem gondolja, hogy is csak is

késre megy feküdni. D. — Obsit, a meny KV, volt.

merre a nap (Elmehetsz.) Ny.
süt. Narancs keser, ha nagyon
5. is
— Ott a nap, a hol a koldus a vajat facsarják. D.
elöntötte. Ny. — Se a hal úszását,
7. Naspolya. Idvel, szalmával a nas-
se a nap forgását soha nem polya
el megérik. F. — Akkor jó a
felejti. is

D. — Sok a csillag, de nem ér fel egy berkenye és naspolya, mikor megf

nappal. D. — Sokszor tekinti béres a fája alatt. B.
a napot. KV. — Télen a nap is hama- Nád. Állhatatlan mint a nádfal, D.
rébb alkonyodik. D. —
Többet ér egy — A nád sem indul szél nélkül. — E.
nap száz holdvilágnál. E. A reménységet se hóra ne fektesd, se
Napfény. A bagoly nem szereti a nádra ne támaszd, D, — A szerencse
napfényt. B, — A napfény sem volna nádszál, könnyen B. — Biz-eltörik,
oly kellemes, ha a sötét éjszaka fel hatni benne, mint a nádkeritésben,
nem váltaná. B. — Az id mindent mely kétszer van megkorcolva, E, —
 — 568 —
Csirke csipog a nád alatt. (L. csipog.) Nedves. Ott legtöbbet szokott esni,
E. — Egyenes mint a nád. E. Ert- — a hol amúgy is nedves a gazdag föld.
len mint a nádoszlop. B. Én is bíz-— (Gazdag gazdagodik.) D. Örömest —
tam egy nádszálhoz, ki felnvén haj- esik, a holnedves.KV.(Örömestebb. E.)
lottmáshoz. D. — Füzfahegedühz Negfédes. Nem illik szegényhez a
nádvonó illik. Sz. — Gyarló az ember, nagy negédesség, KV,
mint az érett nádszál. D. Gyenge — Negyvennyolc. Nem enged a
a nád, de mégis a szél hajtogatja. negyvennyolcból. S.
(Nem töri el.) E. — 111

—
a berek, nád Nehezékkel árulják a sáfrányt. E.
a kert. (L. berek.) D. 111 a berek, Nehéz. A könny is nehéz a nem
nádak erek. (L. berek.) E. — Inga- akarónak. B. — A mit mindenki sze-
dozik mint a nádszál. D. Ki em- — ret, nehéz azt megrizni. KV. Az —
berben bízik, nádra támaszkodik. D. elszórt dohánymagot nehéz felszedni.
— Ki nád között ül, szinte oly sípot D. — Agg ebnek a szekér melletti
csinál, minemüt KV. (Nádasban
akar. gyalogolás is nehéz. D. — Egyszerre
ül. KV.) —
Ki szegényben bizik, nádra a szegénységet és vénséget nehéz el-
támaszkodik. D, —
Kinek reménye szenvedni. D. — Él
fának nehéz dl-
nádszálra támaszkodik, könnyen le- tét várni. Fáradt
(Örökség.) Ny, 18, —
hajlik, D. —
Kinek reménye van, nád- lónak farka is nehéz, D, Fázott —
szálra támaszkodik. B. — Királyi lónak farka is nehéz, M. Fáradt —
korona száll néha nádhajlékba. E. — lónak patkója is nehéz, D, Jaj de —
Korc tartja a nádfalat. (L. korc, karc.) könny a fonás, nehéz a várakozás.
B. — Nád terem az orrodban. (Viz- Ny, 2, —
Jaj mi nehéz azt észre hozni,
italtól.) Ny. 3. —
Nád ütötte agyon a kinek Isten okosságot nem adott.
az urát. K. —
Náddal védelmezi ma- Pázm, —
Jól kezdett éneklés kántor-
gát. D. —Nádszálra támaszkodik. D. naknem nehéz, E, —
Kinek egy nehéz,
— Nádszál akar fokossal kikelni. D, kett nehezebb lesz. S. — Könny a
— Nem csoda, ha az éretlen nád búzát elhányni, de nehéz felszedni.
meghajlik. D. —
Nem indul meg a D. —
Könny a dudát felfújni, de
nádszál fúvás nélkül. KV. Remény- — nehéz billegtetni. D. — Könny a jó
ség ha rád néz, édesebb mint nád- hirt elveszteni, de nehéz visszasze-
méz. KV. —
Sürü mint a náderdö. D. rezni. D. — Könny a vékát lecsapni,
— Szálfa nem nádszál. D. — Szél a de nehéz belekeresni. D. Könny —
tölgyet ledönti, a náddal nem bir. K. az evés, de nehéz a keresés. D. —
— Toronynál magasabb, nádnál vé- Könny elesni, de nehéz felkelni. D. —
konyabb E. —
Vizitaltól nád terem Könny neki, de nehéz a becsületes
orrodban. M. embernek. ME. —
Könny rontani,
Nádi veréb. Csiripel mint a nádi de nehéz építeni. D. —
Könny sebet
veréb. S. —
Házi és nádi. (Veréb. L. ejteni, de nehéz gyógyítani. KV. —
házi.) E, —
Okos mint a nádi veréb. Körmetlen macskának nehéz fára
(Éjjel csunvit, nappal megeszi. Ny, hágni. Sz. — Legnehezebb az igaz
9.) D, szó. E. — Magától is leesik, a mi
Náne haszon, ritka vásár. (L, ha- nehéz. D. — Mély gyökeret vert, nehéz
szon.) E. — Síppal, dobbal, náni kihúzni. D. — Minden kezdet nehéz.
hegedvel. (L. heged.) E. (Német, latin.) S. —
Minden nehéz
Násznag'y. Róka farkát billegeti, utat meggyz az akarat. S. — Minél
násznagy akar lenni. (Hízeleg.) E. szebb, annál nehezebb. KV. — Nehe-
NebántS virág, S, — A másénak zebb a kvágásnál. E. — Nehezebb
nebánts a neve, ME. mint
feje, (Részeg.) D, — Nehéz
fara.
 —
569 —
a bárányt a farkas szájából kivonni. B. —Nehéz két hajdúnak várat ol-
KV. — Nehéz a bárányt a farkassal talmazni. KV. —
Nehéz két urnák
összebékéltetni. M. —
Nehéz a bána- szolgálni. D. —
Nehéz soknak eleget
tot és szomorúságot eltitkolni. KV. tenni. D. — Nehéz táncot zsákban
Nehéz a csillagokat megolvasni. D. — járni. E. —Nincs nehezebb a császár
Nehéz a fenékkövet bolygatni. D. — kenyerénél. E. —
Nincs nehezebb a
Nehéz a földrl a fára ugrani. D. — katona-kenyérnél. KV. —
Nincs ne-
Nehéz a horgasból egyenest csinálni. hezebb a könny utieleségnél. KV.
KV. — Nehéz a konkolyt egészen ki- (Útiköltségnél. K. — Könny utita-
gyomlálni, KV. —
Nehéz a nyelve. risznyánál. K.) — Nincs nehezebb a
S. — Nehéz a papság, ki diákul nem várakozásnál. E. — Nincs nehezebb
tud. BSz. —
Nehéz a rókát kétszer az üres kosárnál. E. — Nyers fának
trbe ejteni. KV. — Nehéz a semmi- nehéz száradtát várni. B, — Rossz
bl teremteni. D. — Nehéz a sokat katona kinek a fegyvere
az, nehéz. is

eltrni. D. — Nehéz a szegénynek KV. — Szokás megkönnyíti a nehéz

tisztre hágni. E. — Nehéz a szokást munkát D. — Tollatlan madárnak
is.

elhagyni. D. — Nehéz a természet nehéz a repülése. Ny, — Útnak, 1.

ellen. ME. —Nehéz a tisztség ész szónak nehéz végét várni. D. Üres —
nélkül. D. —
Nehéz a várakozás. E. — tarisznya nehezebb mint a teli. Ny.
Nehéz a vén farkast szelídségre venni. 6. —Vajmi nehéz soká jónak lenni.
D. — Nehéz a vén fának dltét várni.
j

K, — Van nehezebb a szénaszekér-

(Örökség.) Ny. 6. —
Nehéz a vén ró- ! nél. D. —
Vén rókát, vén verebet, vén
kát trbe keríteni. D. —
Nehéz az agg parasztot nehéz megcsalni, D. Viz —
—
I

ebet szeliditeni. KV. Nehéz az agg ellen nehéz az úszás. D.

—
I

rókát trbe ejteni. M. Nehéz az Nehezen. Ki nehezebben harag-

ebet a macskával, farkast a bárány- szik meg, tovább tart haragja. Cz. —
nyal összebékéltetni. KV. — Nehéz Nehezen haragvónak haragja soká
az elltt nyilat visszahúzni. E. — tart. KV. —
Nehezen megy az ember
Nehéz az éhes embernek a várakozás. magasra, de nehezebben nagyra. D. —
KV. — Nehéz az öregnek a frisset Nehezen tanul a vén ökör. D.
eljárni. D. —
Nehéz attól elállanod, a Nekiesik mint bolond borjú az
mihez hozzászoktál. D. —
Nehéz attól anyjának. E. — Nekiesett mint tót az
venni, kinek eladó szándéka nincs. aludttejnek. Ny. 3. — Nekiesett mint
D. — Nehéz az agg fát gyökerestl tót gyerek a pohánkának. E.
— Nehéz az ördögöt
kirántani. D. Nekimegfy. Addig járt a maga
bemeszelni. E.— Nehéz agg fából esze után, hogy nekiment a falnak.
gúzst — Nehéz
tekerni. B, eleget tenni E. —Mindennek nekimegy, mint a vak
a királynak meg jobbágynak
is, a is. légy. B, (Vak ló. D.) —
Nekimegy a
KV. — Nehéz fej. — Nehéz másE. tengernek, habár belevesz is. D. —
fonalát cserezni. —(L. fonal.) D. Nekimegymindennekvagy nyer benne,
Nehéz mindennek K, — Ne-
tetszeni. vagy veszt. D. —
Nekimenne az ele-
héz mint a — Nehéz
sár, E, ököllel ven ördögnek. D. —
Nekiment mint
a — Nehéz ösztön ellen
fal ellen. D. bolond tehén a fiának. (Hebehurgya.)
rugódozni. Pázm. — Nehéz ebeken Ny. 1. —
Nekiment mint Takács Kati
szántani. D. — Nehéz Istennel ujjat a szrkötélnek. Ny. 3. —
Se tud, se
húzni. E. — Nehéz jámborul hamar lát, csak nekimegy, mint a vak légy,

gazdagodni. KV. — Nehéz kenyér az Ny. 4.

árváé. E. — Nehéz kett ellen egynek. Nem. Az »ugy« és »nem« rövid
D. — Nehéz kérdésre nehéz a felelet. igék, de nagy gondot adnak. K. — A
 570 —
»nem akaromcc bántja, (Azért nem gyermek végre borjúból ökörré válik,
teszi, mert nem akarja.) E. KV. — Dorgálás és vessz, csak ne
Nemes. Alfelére ütötték a nemes legyen kés, jót nevel a gyermekbl,
pecsétet. Cz. — Fakó kocsi, kender KV. — Kigyót kebledben ne nevelj,
hám, nemes ember, szürdolmány. D, — Ki szolgáját gyengélteti (ké-
(L. fakó.) D, — Grf is nemes, ha nyezteti), fejére neveli, BSz,- —
hazafi. E. — Hét szilvafás nemes Könnyebb gyökérrl nevelni a fát,

ember. E. — Hintós kocsi, kender mint 4 — Könny a

ágról. Ny, jót
hám, nemes ember, szürdolmány. nevelni, D, — Könny jó csikóból jó
D. — Járomszeghugyozó nemes em- lovat nevelni. D. — Mint nevelik a
ber. E. — Kompodi nemes asszony. kutyát, ugy veszik hasznát, D.
(Rátartós.) M. — Közös mint a szent- Nevelés. Gyermeknevelés sok gon-
királyi nemes mentéje a feleségével. dot ad. E. — Jó nevelés, legjobb szo-
S.— Kurta nemes. B. — Legyen nemes, kás. D, — Jó nevelés sohase
drága. D.
a kinemes, — Meglátogatták nemes
S. Nevelkedik mint a barom. D, —
fundusát. (Verés,) D, — Nemes a neve, Ha tudná a gyermek, mire nevelke-
de nem a szive. D. — Nemes ember dik, finca helyett inkább sirna. K. —
volna, de a fazekasok elhordották a Ki szemetén nevelkedett, mást is rü-
fundusát. Sz, — Nemes ne nevess, hesnek gondol. D.
nem a tied a leves. Ny. 19. — Nemes Nevet. A ki hamar elneveti magát,
vért dicsérhetni nógatlan. KV, — Nemes nem messze a bolondságtól. D. —
volt, de elhordták a fazekasok a föld- A szegényt, ha kevély, az ördög is
jét. M, —Pipás nemes. (Dologtalan.) neveti. D, —
Adós fizess, ne nevess,
D. — Rút dolog nemesnek nemtelenül ez a fekete leves, Ny, 5, Az nevet —
—
élni, KV. Szalmaházi nemes ember. legjobban, ki utoljára nevet. (Német.)
M. — Szegény örökség a puszta ne- S, — Addig nevet rád, mig hasznod
messég. BSz. veheti, E, —
Bolond a bolondot ne-
Nemeslevél. Becsüld meg a ne- veti, D, —
Bolond neveti magát. E.
meslevelet, (L. becsül.) E, —
Kutyánál — Bolondabb, ki neveti a bolondot,
a nemesleveled, E, —
Nemeslevelét E. — Bolond, vagykell vagy nem kell,
is beitta. D. mindig nevet, Ny, 2. —
Csak a készet
Nemesség". Addig kereste seinek neveti. B. —
Csekély dolog, mely a
nemességét, mig ásóra és kapára ta- gyermeket megnevetteti, E. Egyik —
lált, D, —
Nemessége csak a kutya- sir, a másik nevet, S, Elneveti a —
börön, nem a szivében, D. Pendely — javát. E, —
Hamar nevetik, a ki mást
nem nemesit. (Ki csak anyai ágon az, nevet. KV. —
Keveset van otthon, ki
'

nem az,) E, sokat nevet, BSz, —

Ki hamar nevet,
Nemzet. Nehéz egy nemzetet el- hamar sir, ME, —
Ki pénteken nevet,
törölni. D, — Nyelvében él a nemzet, vasárnap sir. S, —
Ki sokat nevet,
E, — Sujtásos nemzet vagyunk. Köles, annak kevés esze van S, Ki sokat —
Nemzetség". Bátori nemzetségbl nevet, keveset elmélkedik, D, — Köny-
való, D, — Cudar a nemzetsége is, nyü a készet nevetni, E, — Markába
D. — Cudar nemzetségbl való, (L, nevet. S, — Megtanítlak oláhul ne-
Cudar,) E, — Kiütött az egész nem- vetni, (Sirni,) Ny. 4. — Még álmában
zetségbl, D. is nevet. D, — Mindig nevet, mint a
Nemulass. Lesz majd nemulass! E, fakutya az oltáron. D, — Ne nevess,
Nesz. Az alatt a nesz alatt, E, — elhl — Ne nevess, kifut
a leves, E,
Nagy neszszel vannak. ME. a leves. S. — Ne nevesd a bénát, ha
Nevel. Az otthon kényére nevelt te sánta vagy. D, — Nekünk neve- is
 — 571

tett a vak ló. (L. l.) D, Nem min- — sem érti szavát. M. (Néma gyer-
denkor nevet a vak l. D. Nemes, — meknek. KV.) —
Néma gyermeken
ne nevess, nem a tied a leves. Ny. 19. az anya sem segíthet. KV. Néma —
— Nevess, de ne mindig. D. Ne- — halnak néma a fia. D. Néma mint —
vet az ördög. (Hasztalan erlködés.) a hal. S. —
Néma mint a sír. S. —
Ny. 3. —
Nevet mint a fazekas, ha fel- Némával beszél. D. —
Süketnek és
dl. B. (Ha korongja kiugrik.) D. némának kell lenni, ki alattvalókkal
— Nevet mint a feldlt gerencsér. békeségben akar élni. E.

Ny. 3. —
Nevet mint az árpacip a Német. A német is szokásból eszi
kemencében. (L. cip.) Ny. 23. So- — a levest. D. — A német mindig háj-
kat nevet. E. —
Szereti, mert neveti. jal eteti lovát, mégis rossz a lova.

E. — Szénvon nem nevetheti a la- (Heu, széna.) Ny. 4. —

Az éhes né-
pátot. E. (A pemetet. D.) — Szivével metnek kecskebéka csibe. D. Ad- —
beteg, ki sokat nevet. E. — Ttul ne- jon Isten minden jót, szolgáljon a ma-
vet. (Sir.) — Vak nevet kan-
Ny, 14. gyarnak oláh, német, tt. Sz. Akár —
csalt. M. — Végig nevet egy várme- a részeg németnek beszélj. E. —
gyét. D. — Vén farkast a bárány is Annyi mint a német. (Szójáték nem- :

neveti. E. ett.) D. —
Állsz mint ágas, mig egy
Nevetés. Kutyában fogvicsoritás bolond német hozzád nem köti lovát.
is nevetés. D. —
A sok nevetés az E. — Beszélhetsz német. (Nem értlek.)

okosból is bolondot tehet. D. Az — S. — Beszélj ha tudsz németül.

vele,
örökös sirása, alattomban való neve- E. — Eb a német kutya nélkül. D. —
tés. KV. — Farkas nevetés. (Kelletlen.) Fele német, (Hitvány.) D. —
fele tót.
K. — Fele sirás, fele nevetés. (Örökö- Félre német, jön a magyar. — S.
sök gyásza.) E. — Hosszú nevetésnek Gatyára szoktatja a németet. D. —
sirás a vége. S. -
— Majd megfakad Németre bort ne bizz. E. — Hajlik
nevettében. D. '

mint a német imádság. (Heilich.) Ny.

Négfy. A
lónak négy lába van, még- 14. — Hajlik mint a német létánia.
is Ny. 3.
botlik. —
Letette a négy Ny. 23. — Iszik mint a bécsi német.
pénzt. (Megfizette a bírságot. Ha jó- D. — Kopasz mint a német ajak. D.
szágot kárban, vetésben értek négy :
— Magyar az ízre, német a színre. D.
pénzt, negyven krajcárt kellé fizetni.) — Magyar ökör, német kutya, oláh
E. — Megeshetik négykirályok nap- disznó. (Szép.) D. — Magyar szájból
ján. (Soha.) D. —
Négy deszka közé német szó is magyarul esik. D. —
tették. (Meghalt.) E. —
Négy fal, négy Magyarnak Pécs, németnek Bécs. M.
szem között sok történik. E. Négy — — Magyarnak kalács, németnek kor-
lábú is botlik. Decsi. bács. S. —
Magyarnak korsó, német-
Néha. Nem ugy néha, mint néha. nek borsó, tótnak koporsó. D. Meg- —
E. —
Néha a ravaszság is okosság. fogta, mint német a hurkát. E. —
D. —
Néha a rongyot is felszedik. Megjárta mint német a borjúval. (L.
D. —Néha a vak is patkóra talál. D. borjú.) E. — Megsokasodott
a német,
— Néha az ördögnek is gyertyát kell senki sem Mégis hun-
bir vele. D. —
gyújtani. D. — Néhanapján, seidn. E. cut a német, hogy a fene enné meg.
Néhai nevet vett fel. (Meghalt.) S. Np. —Mi hir Budába ? Német van
Néma. A bor a némát is megta- várába. D, —
Nem fél a német, hogy
—
nítja szólani. B. Bizonyságul né- ellopják (elvonják. KV.) a gályáját.
mát D. — Ha néma volna, akkor
hiv. (Nincs neki.) D. —
Nem fél a német,
ishazudna. D, — Nehéz a némának hogy elveszítse gatyáját. Sz. Nem —
szaván eljárni. D. — Némának anyja mind német, a ki németül beszél. D.
 —
— 572 —
— Német has. (Hasmenés.) E, — — Ha az égre nézel, rútnak tetszik a
Német rák. (Béka.) E, Német, seg- — föld. D. — Ha az okos nem érti a
gem az éned. (Inod.) Ny. 5. Német- — — Hétszer nézzünk,
játékot, nézi. D.
nek negyven éves korában érik meg egyszer csináljuk, Ny, 15. — Ide-tova
az esze. ME. — Nincs, mint a német- néz, mint az r. D, (Mint a tolvaj, D,)
nek gatyája. E. — Szaladj kuruc jön — Káposztás kertbe néz, ! van tele
a német, — Tótnak borsó, német- ravaszsággal. (Sanda,) D, — Ki mit
E.
nek koporsó. E. arra néz, — Ki sárga üvegen
szeret, E,
Nép. Ha a kántor kezdi az éne- néz, mindent sárgának
jól K, — Kon- lát.

ket, jól a nép. D. — Milyen a

viszi kolyos szemmel néz, E, — Könny
király, olyan a nép. D. — Nép szava. szárazról nézni a hajtöröket, E. —
Isten szava. E. (Latin.) Lábod alá nézz, meglásd kinek higyj.
Név. A borjúnak, mig szopik, nincs — Ne nézd a szép subát, de vizs- E,
neve, D. — Azt se tudja, mi a neve. gáld az elmét, — Nemcsak els E,
E. — Botlik a neve. E. — Gazdag kereket nézni, hanem hátulsót kell is.

lehet, ha neve Lázár D. — Elég E, — Nem jó szemmel nézte,

is. •
az, — S,
hogy Balázs a neve. (Félesz.) — Nem nézi a szalad, Ny, — Nem
Sz. ki 8,
Kedves gyermeknek sok a neve. KV. oda csap, a hová néz, D, (Nem oda üt.
— Két ebnek lehet egy neve. D. — ME,) — Néz mint a birka az kapura.
is uj
Kinek veszett neve a szél Ny,
indult,— Néz mint a is compó, E,
árt 3. sült
annak. K. — Magad nevét másra ne — Néz mint varjú az üres koncba, E.
add. D, — Mindennél jobb a jó név, — Rossz ember, mással nem mer ki
E, — Nagy dolog, hogy a varga és a szembe nézni, KV. — Szemre fre -

tót szégyenli a nevét, Sz. — Nemcsak nézz. a Ny. — (Tisztelj, kit illik.) 2.

egy ebnek neve KV, — Nevén Tálban konc, ne nézz az asszonyra.

fari.

KV, — Ugy néz mint a bakcsó, E, —

:

szólitja a gyermeket, (Német,) S,

Tót szégyenli nevét. E, — Végtére Ugy néz mint a Krisztánné hala,.
maga nevét is elfelejti az ember. D. (Bambán,) Ny. 5, —
Ugy néz mint a
Névnap. Akaszszanak fel neved macska, mikor mennydörög. Ny. 5. —
napján. E. — Hármat néznek a naptár- Ugy néz rám, mintha apját, anyját
ban : farsangot, ünnepnapot, névnapot. megöltem volna. Sz. Ugy néz mint—
Ny. 20. a Pilátus macskája. (Kancsal.) Ny. 7.
Néz. A pap se a kicsit nézi, Ny, 22, — Ugy nézte, majd megette szemé-
— Az eget is bgnek nézi, (L. bg.) vel. E. —
Ugy nézz a szemembe. D.
E. —
Ajándék lónak fogát ne nézd. — Ujjain át nézte. E.
(Nem kell csikófogát nézni. ME.) D. — Nézegfél mint vak Pista a gödör-
Ajándék marhának ne nézd a szarvát. parton. Ny.1. —
Nézgelödik* mint a
Ny. 8. — A bagoly is fényre néz. F. vén kanászné. Ny. 3.
— Bagószemmel — Bal szem- néz. E. Nézés. Nem lakik jól ember a
mel néz. E. — Balrajobbra tekints, pecsenyére való nézéssel. KV.
nézz. E. — Csillagokba néz. E. — Egy Nicki.El se veszett, meg sincs, mint
szemmel néznek. D. — Epres kertbe anickiember szre. (L. elvesz.) Ny. 1.
néz. (Kancsal.) ME. — Farkas nem Nimfa. Éjjeli, nappali nimfa. (Rossz
nézi a bélyeget. D. — Farkasszemet személy.) D.
nézni. E. — Félrenéz, mint Donyán Nincs. A hol nincs, ott ne keress.
Peti. (Adósságát kérik.) Ny. — 2. D. — A van-ból nem tudott megélni,,
Fogyatkozásában nézik a napot. D, — most a nincsen-böl is muszáj. Ny. 4.
Forgott ember nemcsak hátra, hanem — Az is baj, ha sok van, az is baj, ha
elre is néz. E, — Görbén néz. ME. nincs. S. — Ad az Isten, kinek nincsen.
 —

— 573

E. — Adjon'Isten, a mi nincsen, E, nótáit. D. —

Minden éneknek van nó-
— Az isten sem vesz a hol nincs. ott, tája.(Minden dolognak maga módja.)
KV. — Egyszer másszor nincs.
hints, E. —Mindig egy nótát fuj. E. Most —
E, — Egyszer van, egyszer nincs. E. más nótát fújnak. S. Oly hosszú —
— Ha nincs, teremjen apja azzal is mint a szentiványi nótája. (L. ének.)
apa.) BSz. —
;

kereste, a mi nincs. (L. Sz. —Régi nóta. E. Szamár az —

Ingyen, nincsen. E. — Ki nem akar -, arany lant mellett szamár nótát ordit.
adni, azt mondja: nincs. E. — Nagy D. — Szomorú a magyar nóta. E.
baj az a : nincs. S. — Nem ott keres, Szomorú, mint a nagyidai nóta. (L.
a hol nincs, hanem a hol van. (Tolvaj.) Nagyida.) E. — Szomorú nótára válik
D. — Nincs annak se egy csepp tüze, még az ének. (Rossz vége lesz.) KV. -^
se egy szikra vize.(Nagyon szegény.) Szomorúnak szomorú nótája. E. —
Ny. 1. —
Nincs nagyobb baj a nincsen- Te is nótát dúdolsz, de táncra mást
ségnél. Ny. 2. —
Nincsen veszi a sem- unszolsz. KV. —
Vén brugós minden-
min adottat. D. — Ott keres, a hol nap egy nótát felejt. E. (Vén cigány.
nincs. D.— Semmin vették, mert nin- D. — Vén hegeds. KV.) — Vörös
csen árulgatták. D. — Senki sem adja hajma, foghajma •
— az is mindjárt
azt, a mie nincs. D. Sok »nincs«— egy nóta, (L, hajma,)
rzi a vagyont. (Nem ad kölcsön.) E. N. A fák sokáig nnek, de hamar
— Volt az apjának, de nincs a fiának. kivághatok. D, — A szamár ott nö, a
KV. — Van is, nincs is. E. — Volt, de hol legel. E. — Es után ntt gomba,
nincs. D. benne a féreg. (Kevély.) D. — Felfelé
Noé. Elmaradt mint a Noé hollója. nö, mint az ökörfark. D. — Gomba-
E. (Odaveszett. Ny. 8.) — Ugrál örömé- módra nö, E, — Hamar nö, ragadós
bed, mint a Noé bakja. D. — Várja is a bojtorján, Pázm, Jobb a ntt, —
mint Noé a Ny. 2.
hollót. mint a sztt. (Jobb a bunda, mint a
Noszlop. Ég mint Noszlop. (Nagy szövött ruha.) E, — Nem mind gomba,
tüz.) Ny. 5. a mi hamar nö, D, —
Nö a ház eleje.
NÓg'at. Serényt nógat. KV. A — (Terhes asszony.) Ny, 2, Nö mint —
mire mást nógatsz, azt magad csele- a vad kender, B, —
Nöjjön szarva a
kedd. KV.— Sánta sántát nógat. E. disznónak. (L. disznó.) E, Nttön- —
— A gyakor unszolás és szép nógatás n, mint tüd a fazékban, Ny. 11.
inditja a gyermeket. KV. Rossz fü nagyra n. E, Hamar —
Nóta. Amint fújják a nótát, ugy növekszik az uzsora. KV.
táncol. D. — Búsnak bús a nótája, Nstény. Mit a farkas mivel, tet-
vígnak víg. D. — Csak a régi nótát szik a nsténynek. E. — Ritka him
fújja. E. — Eb fújja nótáját, kutya nstény nélkül. D.
járja táncát. D. — Egész életében egy NSZik. Ám nszszék meg vele.
nótát KV. — Egy nótát fújnak,
fuj. E. — Nöszö legény nem kiméli a költ-
D. — Egyhangú mint a Bendák nó- séget. KV. — — Nöszö
(Pénzt, D.)
tája. (Koldus ének.) E. Elvétette a — legény pénzének nagyobb hire mint
nótáját. Sz. —
Hátra még a nóta summája, K, —
Könnyebb a nöszés,
ugordja. D. —
Húzzák a leves nótát. mint a kétszer fzés, (Kettre való
(Dél.) Ny. 5. —
Kinek kenyerét eszed, fzés.) D.
annak nótáját fújjad. S. Kinek- — Ntelen. Ádám látott ilyet ntelen
kinek maga nótája. D. Kinek sze-— korában, D.
kere farkán ülsz, annak a nótáját Nyak. A ki barom, nyakán járom.
dúdoljad. KV, —
Külön nótát fuj, E, — A
sok járomhordozás megtöri
Pázm, — Malomban húzza legcifrább a nyakat. D, —
Acél a feje, vasalt a
 574 —
nyaka. (Fejes, nyakas.) D. —
Bolond E. — Nyakon csípni, fülön fogni.
a ki maga nyakára vágja a fát. D. — E. — Nyakon ütik a D. — fejest.
Csak a nyaka véres. (Nagy baj.) E. — Nyakra-fre. E. — (Szalad a gonosz
Csiklandós a nyaka. E. —
(Nem szen- D.)— Nyakra, fre ne D. — tekints.
vedheti a kötelet.) D. —
Csíkot nya- Nyakamon — Ökörnek az
ül. E. iga,
kán, hazugot szaván. (Fogják.) D. — kemény nyakacsiga. E. — Pózna a
Egy nyakkal rövidebbre szabták. nyaka, nem hajol. D, - Szüleidnek
(Lefejezték.) D. —
Egyenl teher senki átka ostort fonhat nyakadra. E. —
nyakát nem szegi. KV. —
Egynek Vas nyakat is meglágyít a tüz. ü. —
nyaka, másnak nyaknyaka van. (Ke- Vastag nyakú kálomista. E.
mény nyaka, nyakas.) D. —
Ers a Nyakleves. (Pof.) E. A nyaka- —
nyaka mint a tevének, vad bikának. sokat nyaklev^essel kell tartani. B. —
D. — Farkasnyakat vonszanak egy- Elkapta a nyaklevest. D. —
Hitvány
mással. (Huzalkodnak.) Pázm. A — ebéd a nyakleves. E.
fejesnek hamar nyakát szegik. D. — Nyakoncsapásból üstökvonás tör-
Fejszét a nyakára. D. —
Görbén ténik. KV. — Hazugságra nyakon-
hordja nyakát, mint a daru. E, — csapás illik. D.
Gyenge mint a nyúl nyaka. E. Ha — Nyakonvág". Ha a gyermeket
tudná erejét ökör, nem törnék fel nyakon nem vágják, megnyakasodik.
nyaka. K. — Inkább lábad mint D. —
Nyakonvágod még se szól. D.
nyakad törjön. D. — Jakab, seggem Nyakravaló. Eblánc illene nyak-
a nyakad. ME. —Jobb egy ludnyak ravalójának. D. —
Egy poltrán vették
kéttyúknyaknál. Sz. — Keménynyakú nyakravalóját. (Madzag.) D. — Fel-
Izrael. E. — Kemény a nyaka, vagy kötötte a nyakravalót. Fel-D. — -

ökör vagy okos. E, —

Keményre ntt nyakravalózták. (Akasztás.) D.
a nyakszirt. D. —Ki a nyakát rzi, Nyakas. A ki nyakas, fejes is. D. —
nyaka nem fáj. D. —Ki nyakában A nyakasnak nyaka törik. E. A —
bízik, akasztófán hízik. D. Ki — nyakassal az ördög se bír. D. Az —
nyakát nem félti, hamar megmetszeti. ördög is jobb volna, ha nyakas nem
D. — Kinek-kinek feje legjobban illik volna. ü. —
Fehér kutya, nyakas eb.
maga nyakára. D. —
Kölöncöt kötöt- E. —
Fejes kutya, nyakas eb. D. —
tek nyakára. D. —Kötelet a nyakára. Fejes apának nyakas a fia. D. Ha- —
B. — Lerázni a nyakáról. E. —
Nehéz mar nyakát törik a nyakasnak. D. —
a vastag nyakat megtörni. D. —
Nya- Ki a- nyakast meg akarja jobbítani,
kast nyakonkapják. B. —
Nincs az a nem tudja mi a nyakas. D. — Meg-
tinó, a melyiknek fel nem törné a kötötte magát mint a nyakas ló. D. —
járom a nyakát. Ny. 22. —
Nyaka Nem tudni melyik rosszabb, a nyakas-e
közé verni. E. — Nyakamon van. E. — vagy a fejes ? D. —
Nyakas a cigány
Nyakat a kalodából nehéz kihúzni. is, mikor akasztani viszik. E. Nya- —
D, — Nyakába varrta magát. E. — kas a fejhajtást meg nem szokhatja.
Nyakába veszi a világot. E. —
Nyakába D. — Nyakas a kakas. (Kálomista.)
vetette már Peti a körtét. (Lusta.) Ny. E. — Nyakas az ember, míg meg nem
3. — Nyakán kezdették, torkán vé- ijesztik. D. — Nyakas apának
• a fejes
gezték. D. —Nyakán ütik el a gombot. fia. D.— Nyakas lónak nyakába vetik
D. — Nyakán vágták meg az eret. a kötelet B. — Nyakas mint a bika.
D. — Nyakára, ntt. E. —
Nyakára D. (Mint a vad bika. D. — Mint a
venni. E. —
Nyakát szakítja. Pázm. — bivaly. D. —
Mint a kálomista. B.)
Nyakfalvára megyek, pofohszállást Nyakas volt apja, hogyne lenne fia ?
kérek. B. — Nyaknak is van szirtje. D. —
Nyakas csak akkor hagyja el
 — 575

a nyakasságát, mikor lenyakazzák, gyalog jár. D. — Vessz-paripán

D. — Nyakasnak csak hóhérpallos a nyargal. S.
a kencse. — Nyakasnak nyak-
D. Nyavalya. A
ki egy kis nyavalyát
ME. — Nyers nyakas.
levest. D. elakar kerülni, más nagyobbá esik.
Nyal. A ki nem szokja, nem nyalja. KV. —
A közönséges (általános) nya-
D. — Addig nyalta-falta, mig elcsá- valyát könnyebb eltrni. KV. — A
bitotta. E.— Csak a talpát nyalja. nyavalya párosan jár. E, — A nya-
E. — Eb a sebét nyalva gyógyítja. valya lóháton jön, gyalog megy el.

D. — Egy tányért nyalnak, D. — Egyik B. — A nyavalya a bolondot is eszére

tehén a másikat nyalja. D. — Ha csiz- hozza. KV. — Az ember könnyen
mám talpát nyalja, sem. E. — Hizel- elfelejti a nyavalyát. KV. — Csép,
kedö nyelv nyalva ejti a sebet. D. — kapa, nyavalya, ki nem hiszi próbálja.
Kinek borja, nyalja. D. — Kinek nem KV. — Csép és kapa szörny nya-
borja, nem nyalja B. — Ne nyald, ha valya, szegény a kenyerét alig falhatja.
nem borjad. D. —
Nem borja, ha nem D, — Egy nyavalya a másikat ott éri,
Ny 10.
nyalja. —
Nem nyalja, a ki- KV. — Elég nyavalya az öregség,
nek nem borja, M. —
Megszokta a S. — Elég nyavalya a vénség. M. —
tehén, hogy borját elül-hátul nyalja. Idvel múlik a legnagyobb nyavalya
D, — Minden tehén maga borját is,D, — az én nyavalyám. KV. —
Jaj
nyalja. D, —Marha marhát nyal. Kasza, kapa, nyavalya. E. — Kasza,
E. — Nyalja, borja. E. — Nyalja, kapa, nyavalya, csak az tudja micsoda,
falja. E — Nyalják, falják egymást, ki ezeket próbálja. D. — Kiki leg-
mint az uj házasok. E, Nyalod — jobban érzi a maga nyavalyáját, KV.—
vagy falod, egyet érsz vele. D. — Könnyen felejti ember a más nyava-
Nyalja mint a bárány a kést. E. — lyáját. KV. —
Könnyen reáragad a
Nyalom a lelkedet, szivedet. E. — nyavalya, ki a beteg körül forgolódik.
Szomszédban nyal sót a kecske. (L. B. —Megtanít a nyavalya. M. —
kecske.) E. —
Talpát nyalja, mint a Megtanít a nyavalya jámborságra,
macska. B. (Mint a medve. E.) — KV, —Minden nyavalyának bokros
Tehén a borját elül-hátul nyalja. D. — az örvénye. KV. —
Minden nyavalyá-
Üvegen által nyalat mézet. BSz. Vén — nak legjobb orvosa a trolaj. D. —
kecske is megnyalja a sót. KV. Mindég valami nyavalyája van a sze-
Nyalakodik. Más konyháján ne gény embernek. KV, —
Minél inkább
nyalakodj. D. —
Nyalakodik mint az gyógyítják, annál inkább öregbedik a
eb, D. (Mint a légy. É.) —
Nyalakodó- nyavalya, KV, —
Nagy nyavalya a
nak maeskagumi a csemegéje. E, — szerelem, E. —
Nagy nyavalya az
Szokásból nyalakodik a kutya, D, éhenhalás, KV, —
Nem kell nyava-
Nyalograt. Jól lát a macska, noha lyáért követet küldeni. D. Nyavalya —
talpát nyalogatja. K. —
Ki mézet belé, E, — Nyavalyád nincs, bibét
metsz, ujját nyalogatja. E. Ki a — keressz. KV, —
Nyavalyát nyavalyá-
mézet nyeli, ujját nyalogatja, D. val gyógyít, KV, — Törje ki a nya-
Nyalka legény. ME, — Nyalka valya, (Betegség,) E,
szarka (Kevély, kinyalott.) D. Nyiri — Nyavalyás. Jobb tled várjon más,
pajkos, nyiri furkó, nyalka pecek. E, mint te mástól, nyavalyás. KV, —
Nyaral, Ha jól telelsz, majd jól Nyavalyás ember az, kire az Isten
nyaralsz. Ny. 11. — Hol nyaralt, ott haragszik. B.
teleljen. S. Nyáj. Egy juh nem nyáj, D, —
Nyargal. Egy paripán nyargalnak, Egy rühes juh az egész nyájat meg-
D, — Füzfaparipán nyargal, mégis vesztegeti, KV, —
Egy rühes birka-
 — 576

tói koszos lesz az egész nyáj. S. — led a fecske. E. — Nyáron gúnyádat,

Ha a pásztor rühes, nem csuda, ha télen tarisznyádat el ne hagyd. B. —
megkoszosodik a — Kolom-
nyáj. D. Nyáron gúnya nélkül, télen kenyér
pos után megy a nyáj, E. — Milyen nélkül el ne menj hazulról, Ny, 8. —
a pásztor, olyan a nyáj. — Ritka S. Nyáron ruhát, télen kenyeret nem j
nyáj rüh nélkül. D. otthon hagyni. Ny. 3. Nyáron két—
Nyájas. A hol nyájas az anya, ké- bunda, télre kankó se. (Szürkankó.)
nyes lesz leánya. KV. —
Kivül tága- E. — Nyáron minden bokor szállást
sabb, belül nyájasabb. (Tréfás ven- ád. B. —
Se télen szalonnáját, se nyá-
dégfogadás.) Ny. 3. —
Nyájas anyá- ron bundáját el nem hagyja az okos,
nak kevély a lánya. D. —
Nyájas anyá- D. — Télen kenyeredet, nyáron gú-
na.k kényes a leánya. B. -- Nyájas nyádat el ne hadd, Ny, 6. Télben —
apa, fejes fia. S. —
Tréfás csúfolódás kényért, nyárban ruhát bolond a ki
nyájasságnak tartatik. K. Eb ebbel— elhagy, E. — Téli kutya, nyári me-
nyájaskodik. B. —Nyájas a tz. M. nyecske, Ny. 5, — Vén asszonyok
Nyál. Foly reá a nyála, de nem nyara. E.
kopik álla. D. —
Folyik nyála utána. Nyárfa. Messze veti a nyárfa-suly-
D. —Folyik nyála mint a veszett eb- kot. (Hazudott.) Sz, —
Reszket mint
nek. D. — Mohón kapja (nyeli) mint a nyárfalevél, E, —
Zörög mint a nyár-
éh tyúk a nyálat. E. —
Nyálával is falevél, D. —
A nyiresbl a nyárasba
jóllakik. E. — Ugy nyeli mint az éh jár, (Céltalanul fárad.) Ny. 1.'
tyúk a nyálat, Ny. 6. —
Nyálas szájú. S. Nyárs. Cinigének kóró a nyársa.
Nyámogf, mint az ökör a sasos D. — Ebéd után forgatja a nyársat.
szénán. (Nem izlik neki a munka, lusta.) D. —Hegyes mint a nyárs. D. Ke- —
Ny. 20. gyelmes tolvajnak hegyes nyárs az
Nyár. A ki nyárban nem gyjt, tél- alfelébe. M. —
Kegyes tolvajnak he-
ben agg ebül bánkódik. M. (Télben —
gyes nyárs a farába. D. Ne forgo-
nem igen fujt. D. —Keveset fujt. KV.) lódj mint a varga a nyársban. Ny. 6.
— A te teled legyen tél, a te nyarad — Meg nem állja szérdék (aludttej)
legyen nyár. Sz. — Akkor lesz nyár, — a nyársat, D, Nyársat nyelt, (Egye-
mikor a tök virágzik és a vénasszony nesen, mereven, peckesen tartja ma-
bogározik. Ny. — Egy fecske nem
1. E. — Nyársán a
gát.) (Bo- süti tejfölt.

csinál nyarat. (Német.) — Fejérl lond.) D. — Nyárson

S. az ökröt, - süti
nyáron sem akar elmenni a hó, (Ósz- (Telhetetlen,) D. — Oda a nyárs- ül
haj.) D. — Hét hét nyár választja
tél, hegyibe. E. — Pislog mint az undvári
meg a házasságot. D. (Választja meg, nyúl a nyárson, (Babonából elevenen
milyen lesz az asszony. Ny. — húzták nyársra.) D. — Sürög-forog
6.)
Jó a köntös mind télben, mind nyár- mint a varga a nyárson, Ny. 3. —
ban. KV. —
Megkérdik kit szolgál- Tüzes nyárssal állott ellene. D.
—
:

tunk a nyáron. D. Minden nyár- Nyel. A búza nehéz veret, könnyed

nak van egy tele. S. —
Nem sirat egy — Az
nyeletü. (L. búza.) Ny, 17, ételt

fecskét egy nyár. E. —

Nem sirat egy is — Egyet
rösteli rágni, csak nyeli, D.
rigót egy nyár. E. —
Nem télen, ha- harap, hármat nyel, E, — Fúrót nyelt,
nem nyáron kaszáitat az okos. D. — E, — Jól megrágd, aztán nyeld. D, —
Nyárban szaggatja a bundát. D.
téli Kapucinust nyelt, (Rekedt,) E. —
(Subát. KV.) — Nyári favágástól, Nehezen nyeli a véknyas szalonnát,
téli

kaszálástól Isten rizzen. Ny. 16. — Ny. — Nem nyeli, hanem csúsz-
2.

Nyári kocsis, diák,

téli diák,) E, tatja a bort. D. — Nem rágja a
(L, falatot,
— Nyári szállásért mes nem ve- hanem csak nyeli. D, — Nyeli aszá-
telel
 577

raz kortyot. ML. — Sok keserséget Ha minden hazugság lángot vetne,

nyel. B. nyelve régen megsült volna. E. Ha —
Nyeletlen. Tartja magát mint a szajkó lett volna, nem kellett volna
nyeletlen furkó. Ny. 2. nyelvét felvágni. D. —
Hadd koptas-
Nyelv. A mi nem égeti nyelved, ne sák a nyelvöket haszontalanul, hiszem
fújjad. KV. —
A szamarat kötélnél Istent, nem hagy engem gyámoltalanul.
fogva, a barátot nyelvénél fogva kötik D. —Hallgas nyelvem, nem fáj fejem.
meg. (Cáfolják meg.) Ny. 2. Az — E. — Hamarább nyelve jár az eszé-
asszonynak fegyvere a nyelve. D. Az — nél, E. — Harist nyelvén fogják meg.
asszonynak fegyvere, a nyelve, soha S. — Hazugságban kopott el nyelve.
meg nem rozsdásodik. ME. — Az ál- D. — Hegyet mozdithat
is nyelvével.
noknak szive nem ott jár, hol nyelve. (L. — Hízelked nyelv
mozdit.) D.
KV. —Anyja nyelvén beszél a gyer- nyalva ejti a sebet. D. —
Hosszú mint
mek. D. —
Attól fél, hogy nyelve meg- az ökörnyelv. D. —
Ide-tova hánya-
penészedik, ha gyakran nem forgatja. veti rossz nyelvét. D. —
ínyéhez ragadt
D. —Bár a nyelvét vágta volna el a a nyelve. (Nem szól.) E, —
Jár a nyelve
bába, mikor a köldökét elmetszette. mint a cséphadaró, E, —
Jár a nyelve
D. — Bárcsak elharapná egyszer a mint a kupi (kupai, Ny, 14.) malom. E,
nyelvét. D. — Be jó volna nyelve a — Jár a nyelve mint a malomkorong.
szlbe (Kereplönek.) D. — Boldog D, —
Jár a nyelve mint a pörg rokka.
—
!

ember, ki nyelvével nem hibáz, D. D. —Jár a nyelve mint a vén kofáé.

Bolondnak fegyvere a nyelv. —
B. D, —
Jobb lábbal megesni, mint nyelv-
Botlik a nyelve. (Hazudott.) D, — vel botlani. KV. —
Jobb lábbal meg-
Cigány-nyelven beszél, (ü. a.) ME, — botlani, mint nyelvvel, D, Jó he- —
Csuda, hogy eddig el nem kopott lyen van nyelve, D, —
Helyén van a
nyelve. D, —
Csomót köthetne nyel- nyelve, ME. —
Jó hogy két nyelvet
vén. D. —
Egész teste nyelv. D. — nem adott Isten az asszonynak. D, —
Egyik vége nyelvének jól oda van nve. Jól felvágta nyelvét a bába. D. — Jól
-

D. — Egyszer veti fontra, a mit száz- megoldotta nyelvét. D. —

Kétél kard
szor nyelvre. D. —
Elcsuszamodott a a nyelv is. E, —
Két fog, két ajak
nyelve. (Hazudott.) D. — Elbb a jár zárta be a nyelvet, mégis kiszökhe-
nyelve, mint az — Esze hire
esze, S. tik rajtok, D. —
Kiki belevágja nyel-
nélkül csak pörög a nyelve. D. — Éles vét, KV. —
Kinek foga fáj, tartsa rajta
a nyelve mint a köszörült kard. — S, nyelvét. D. — Kinek szive telve, meg-
Falu nyelve, B, — Fegyveres nyelve
•
nyílik a nyelve, E. — Legnagyobb kár-
— Leragadt a
•

van, Ny. 21, — Felvágta a bába a vallás a nyelvben. D.

nyelvét, Ny. — Fél, hogy
(Szájas,) 3, nyelve. E. — Magyarnak nyelvén a
megfázik a nyelve. (Nem Ny. beszél.) szive. S. — Marja nyelvét. (Dühös.)
6, — Fogd meg a nyelved, tedd a D. — Más a nyelvén, más a szivén.
- segged E. — Friss mint a nyelv.
alá. ME. — Megbotlott nyelv gyakran is

D. — Gonosz fegyver a nyelv. KV. — igazat mond, KV. — Meg nem eheti
D. —
-

Gonosz nyelv bika alá borját is tehet, rozsda a nyelvét, (Mindig jár.)
D, — Gonosz nyelv nagy tüzet gyújt- Megbicsaklott a nyelve, — Mi a S,
hat a házban. D. —
Ha esze nincs is, szivén, az a nyelvén. E. — Minden
de van nyelve. D, —
Ha feje befér is moslékban kanál a nyelve. Ny. — 1.
az ablakon, de nyelve be nem férhetne. Mindenki rajta köszörüli a nyelvét.
D.— Ha kire nyelvvel tzöl valamit, E, —Mindent a nyelve harangjára köt,
— Ha nyelvvel
nehéz lefosztanod. D. D. —
Mint a sásnak három éle nyel-
tzöd karddal se fosztod
rá, K. — le. vének. D, -r- Nagypénteken kerepl-
Margalits E. Magyar kziuondások. 37
 — 578 —
vei fogják a nyelvét agyonütni. ME. ér a nyelve. (L. határ.) Ny, 1. — To-
— Ne koptasd a nyelved. E. — Ne vább nyúl mint nyelve, D.
esze, —
szólj nyelvem, nem fáj fejem, D. — Többen estek el nyelvek, mint fegy-
Nehéz a nyelve. S. — Nehéz rakon- — ver által. K. Többet szól keze
cában tartani — Nem
a nyelvet. B. mint nyelve. (Tesz mint beszél.) D.
akarnék nyelve D. — Nem hagyta
lenni. — —
Tudósabb nyelve mint feje. D.
az anyjában a nyelvét. Ny. — Nem 4. Ugy hangzik a nyelve, mint az üres
jár egy nyomban szive nyelvével. B. malom. D. — Veszedelmes a falat
— Nem ntt Ínyéhez a nyelve. D. — nyelv, E. — Vénasszony nyelve éle-
Nem ráncos a nyelve. (Noha vén.) D. sebb a borotvánál, Ny, 13.
— Nem sajnálja nyelvét. D. — Nem Nyelves. Nem mind ügyész, a mi
szeretnék a nyelve alá kerülni. — nyelves. D. — Nyelves harkály. D. —
S.
Nem szól a harang sem, hogyha nyelve Nyelves mint a piaci kofa. B.
nincsen. D. — Nincs még felfüstölve NyeP. A akar nyerni, annak ki fel
nyelve. D. — Nyelv apró de na- kell tenni. (Kockáztatni.) D. — A
tag, ki
gyot mozdíthat. D. — Nyelve evezje nyerni akar, tennie. KV. — föl is kell
nem találhat partra. D. — Nyelve veri A ki akar nyerni, elször trni. kell
meg az asszonyt. E. — Nyelvemen KV, — A nem próbál, nem nyer,ki
volt. — Nyelve legfrissebb egész KV. — A mit a vámon nyert, a har-
S.
testében. D. — Nyelvében a nem- mincadon elvesztette. Sz. (Elveszti a
él

zet. E. — Nyelvén akad a hazug. réven.

fel — A mit réven nyer, elveszti
E.)
E. — Nyelvén fogják meg a hazugot, a vámon. — A mit sipolva nyert,
E.
D. — Nyelvén tud beszélni. B. — elvesztette dobolva. D. — A mer, ki
Nyelvén van a — Nyelvének az nyer. E. — A meri, a nyeri. E.
szive. S, ki
felét elkoptatta immár. D. — Nyel- — Az jó garas aranyat nyer- lehet, ki
vére E. — Nyelvével vitézkedik
veszi. KV. — Azt nyerte
het. a mit vele,
mint az asszony. D. — Nyelvnek nincs Buczi a tapasztassál, Ny. — Ara- 6.
csontja, mégis sok embernek betörte nyat adott, rezet nyert. E. — Kakuk
afejét.B. — Nyelvvel harcolni asszony- nyerte. KV. — Ki hamarabb mer, ha-
emberhez illend. Bethlen Gábor. — marabb nyer. D. — Ki nem játszik,
Nyelvét kihányta. E. — Nyelvét
is sem nem nyer, sem nem veszt. (Né-
rágja. (Dühös.) E. — Oly nagy a nyelve, met.) B. — Nyertünk benne mint Ber-
hogy kétszer jóllakhatnál vele. D. — tók a csíkban. (L. Bertók.) M, Nyer- —
Pereg a nyelve, mint a perg (forgó) tünk Bécsben, mint Bertók a csíkban,
rokka. E. —
Pörög a nyelve, mint a (L. Bertók,) Sz. — Nyertünk vissza-
kecskebogyó a jégen. D. Pörög a — felé. E. — Nem nyer pálmát, ki útjá-
nyelve, mint az orsó. S. Postán jár — ban horgot vet. K. — Próba szerencse:
a nyelve, D. — Rakoncátlan a nyelve,a mer, az nyer. ki — Sem nem
S.
D. — Ravasz nyelv bika alá bor- nyer, sem nem veszt, a ki nem játszik.
is

jut tehet. D. — Rest szolgának leg- D, — Sok a játszó, egy a nyer. E.

frissebb tagja a nyelv. KV. — Rózsa — Vagy nyerünk, vagy vesztünk. KV.
ajak, tövis nyelv. KV, — Semmi bába — Zsidó megverte mikor el- is fiát,

nem ér a nyelvével. E. — Semmi ra- ször nyert. E. — Nekimegy minden-

koncája szabados nyelvének. D. — nek, vagy nyer benne, vagy veszt. D.
Semmi saraglyája nyelvének. D. — Nyereség^. Egynek nyeresége, más-
Soha nyugta nyelvének. D. — Sok nak vesztesége. KV. — Nem minden-
beszéd, sík nyelv. ML. — Szapora kor nyereség a feleség. Np. — Nyere-
nyelv. D. — Szive másutt, nyelve ségnek jó a szaga, akárhonnan jön.
másutt D. — Szomszéd határba
jár- (Latin.) D. — Reménység, nyereség
 579

nincsenek mindig egy vágásban, D, — Nyes. A mely fának árnyékában

Rossz nyereség hasonló a kárhoz. Ny. nyugszol, ne nyesegesd. E. Nyesve —
7, — Sietség, nyereség. D. — Sokan n a fa is. ME. — Sokat egy fán ne
játszanak, de csak egyé a nyereség. nyess. D. —
Nyesés nélkül fa sem n
KV. — Sok a játékos, de csak egyé nagyra. (Szigorú nevelés.) D.
a nyereség. E. Nyél. Elkeverte a kalapács nyelét.
Nyerés. Adás-vevés nem mindig Ny. 1. —
Elmocskolta a kalapács nye-
nyerés. ME. — Els nyerés, cigány let. D. — Elszarta a kalapács nyelet,
vesztés. Ny. 2. (Elvesztette becsületét, hitelét,) E, —
Nyertes. Hosszú pörönbiranyer- Elmocskolla a korbács nyelét. D, —
tes. E. —
Két pörös fél közt a har- Ide vele, ha van nyele, Ny, 7, Kár —
madik a nyertes. (Latin.) S. — Nem hogy nyele nincs. D. Ki vele, ha —
félhet a nyertes a megvert hadtól. D. van nyele. (Ha van bátorság.) Ny. 8.
Nyereg". Bársony-nyereg szamárra. — Majd nyélbe ütöm én ezt. (Rendbe
E. — Egy farral két nyerget ül. D. — hozom.) E. — Minden fejszének akad
Egy seggel két nyerget ül. E. — Egy nyele. B.— Nyele van a szónak. (Nem
farral nem lehet két nyerget ülni. csak kimondani, hanem meg is kell
Ny. 4. — Egy nyeregben ülnek. D. tenni.) E.— Nyelet csinálok én ebbe.
— Elbb jár a nyereg, mint a ló. BSz. — Uri bicsak, fa nyele, (L, bi-
Ny. 24. — mint szamárra
Illik rá, csak.) D. — Veszett fejszének nyele.
a bársony-nyereg. B. — Jobban csú- Sz. — Veszett fejszének nyele fordult.
szik a nyereg, mint a
ott B. — Két ló. B. — Veszett fejszének nyele D. is jó.

nyerget ül egy seggel. M. — Kiütötték Nyikorog" mint a koldus taligája,

a nyeregbl. E. — Minden nyeregbe B. — Nyikorog mint a kukorica ma-
odafér, KV. — Nem szamarat illet lom. D. — Nyikorog mint az oláh
vörös nyereg, M. — Nem sza- illik szekér. Ny. 3,
márra a bársony-nyereg. KV. Na- — Nyilallás. Kevés kell belle, mint
gyon nehéz egy farral két nyerget a nyilallásból. Ny. 1.
megülni. D. —
Nem szamárra való a Nyíl. Egyenes mint a nyil. D. —
bársony nyereg. Sz. —
Nyerget ütik, Hegyes mint a nyil. D. Ki fulánkját —
hogy a ló érezze. E. —
Rest ökör is könnyen bocsátja, nyilakat várhat
nyerget kivan. (Latin.) B. —
Rest ökör helyébe. E. —
Nem vet az okos ma-
nyeregre vágyódik. D. —
Szamár há- gánál nagyobbal nyilat. D. Nyilat —
tán selyem-nyereg. E. —
Tehénre sal- húzni. E. — Nyilat tompit, ki serpe-
langós nyereg. D. nyt lövöldöz. F. — Nyilba fut. E.
Nyerg'el. Egy lovat nyergelnek, — Repül mint a nyil.ME. —
Sebes
D. — Megnyergelték, mint a túrós mint a nyil. D. — Nehéz az elltt
hátú lovat. D. —
Tehenet nyergel. KV. nyilat visszahúzni. E.
Nyerít. Egész nap nyerit a sárga Nyílik. Késn nyilik szeme az esz-
kancák után. (L. kanca.) D. Kanca — telennek. D.
után nyerit a csikó, D. Ló is a — Nyimmel, nyámmal eszik. KV.
szépre nyerit. D. —
Nyerit mint a ló. Nyír. Az okos pásztor nyirja a ju-
D. —Nyerit ménló. (Kurvás.) D. hot, nem nyúzza. D. Azt a bárányt —
Nyers. Aszú fa mellett a nyers is se szeresd, mely akkor is hallgat, mi-
megég. E. (Száraz fa mellett stb. KV.) kor nyirják. D. —
Disznóról is gyap-
— Nyers fának nehéz száradtát várni. jat nyir. E. —
Gyapjáért szokták a
B. —Nyers fát tett tzre. D. Nyer- — juhot megnyírni. KV, Nem szokás —
set evett, gyomra nem emésztheti, a disznót megnyírni. D.
(L. gyomor.) D. Nyiri. A nyíresbl a nyárasba jár,

37*
 — 580 —
(Céltalan fárad.) Ny. 1. — Nyiri paj- Nyomorúság". Cifra nyomorúság,
kos, nyiri furkó, nyalka pecek. E. — E. — Cifra nyomorúság a katona-élet.
Ungvári bor, beregi búza, nyiri makk E. — Egyik nyomorúság a má- ottéri
nem szerez bséget. D. sikat.K. — Elrelátott nyomorúságot
Nyírfa. Gyermeknek legjobb fele- könnyebb elszenvedni. B. — Embert
ség a nyirfa kisasszony. K. — Nyir- a nyomorúság és árnyék soha nem el

pznával M.
fejet póználni. hagyja. D. — Katonaság, nyomo- cifra
Nyit. Ha ablakkal beéred, ne nyiss rúság. ME. — Ki idején reászánja ma-
kaput sziveden. D. —
Hamar kárt gát,csak eltri a nyomorúságot. E. —
vall, ki a kincses ládát nyitva tartja. Kölcsönzésnek és veszekedésnek társa
B. — Ne nyiss annak kaput, mi az gond és nyomorúság. KV. Kurta —
ajtón befér. E. —
Nyitva az ajtó, akár az élet, de a nyomorúság hosszúvá
fel, akár alá. Deesi. —
Tátva-nyitva teszi. D. —
Megtanít a nyomorúság
az ajtó. D. —
Megtalálja a dolog imádkozni. KV. —
Mig az ember ár-
nyitját. S. — Minden dolognak meg- nyékot vet, mindig lesz nyomorúsága.
van a maga nyitja. S. E. — Minden mesterségre megtanít a
Nyitra, Feszit mint a pozsonyi nyomorúság. D. —
Nagy mester a
kutya Nyitrában. Ny. 5. nyomorúság. D. —
Nyomorúság a rab-
Nyolc. Nálok is több hét nyolcnál. ság. E. —
Nyomorúság bokrával jár.
BSz. (Többed magával.) Ny. 2. Nyomo- —
Nyom. Ha valaki nyomja lábod, rúságot és szomorúságot öröm szokta
vedd el onnét, ha bánod. E. Nyom- — követni. KV. —
Nyomorúság mutatja
kodja mint kánya a malacot. Ny, 6. meg a jó barátot. KV. — Nyomorú-
Nyom. Bottal ütheti nyomát. D. ságot nyomorság szokta követni. KV.
— Egy nyomon járnak. B. Ha igaz — — Öröm nyomán jár a nyomorúság.
nyomon jársz, nem fáradsz. D. — S. — Senki nem irigyli a nvomorusá-
Hajó nyomát keresi a tengeren. D, — got. KV.
Itt a nyoma, farkas mégis tagadja. D. Nyomtató lónak nem kötik be
— Meleg nyomát zik. D. Meleg — száját. Sz. —
Nyomtató ökörnek nem
nyomát zte, fel is találta. D. Nyo- — kötik be száját. D. —
Egy szürün
mába akadtak. D. — Nyomába sem nyomtatnak. D. —
Könnyenmegyneki,
hághat. D, — Ütheted már bottal a mint a ki egy lovon nyomtat, azután
nyomát. (L. bot.) Ny. 1 . huszonkétszerben veri az es. Ny. 21,
Nyomorékot is kiegyenesíti a NyoSZOlya. Megiszom a^jó bort
halál. ME. csutora nélkül is; ölelem a rózsám
Nyomorult. Az urak apritják,nyo- nyoszolya nélkül is. Np.
morultak lakják. KV. —
Eleget élt a Nyög". Adós fizess, beteg nyögj. E.
nyomorult, ha hamar meghalt is. D. — Ne nyögj, mert hátra még a bek-
— Hogy dolgodat meg ne bánd, a kenje. Ny. 2. —
Nyög mint pokol-
nyomorultat szánd. E. —
Nincs nyo- ban a juh. Ny. 4. —
Nyög mint a
morultabb a vak embernél. KV. — rossz juh a pokolban. Ny. 6.
Nyomorult, kinek nem elég a magáé. Nyögfés. Nem akarásnak nyögés
E. (A mie van. B.) —
Nyomorult gazda a vége. M.
az^ a kit a szolga tanit. KV. — Nyo- Nyöszörög' mint az oláh duda. S.
morult koldus az, egy házat el nem
ki NyugfSzik. A ki ifjúságában dol-
tud kerülni. E.' —
Sokat élt a nyo- gozik, az vénségében nyughatik. KV.
morult, ha hamar meghalt is. D. — —A mint fárad, ugy nyugszik. D.
ki
Vak, ha sok is aranya, mégis nyomo- — Amint veted ágyadat, ugy nyugszol
rult. K. benne. B. —
A mely fának árnyéka-
 — 581 —
ban nyugszol, ne nyesegesd. E. — legtöbb a róka, legkevesebb a nyul.
Hadd nyugodni a holtakat, KV. — D. — A
mely ebet bottal znek a
Jól nyugszik, mint eb a pozdorján, D. nyul után, nehezen meg. KV.
fogja
— Ki mint veti ágyát, ugy nyugszik. — A nyul elnyalta a jószágot. (Sok
Ny. 8. — Ki sokat álmodozik, keveset vendégeskedés.) Ny. 1. A ki két —
nyugszik. D. — Kinek szárnya alatt nyulat hajt, egyet se ver. D. A nyu- —
'nyugszol, azt tiszteljed. KV. —
Nyug- lat agg lovon verik néha agyon. KV.
szik az úrban, mint a szováti káposzta — Alacsony bokor alatt lappang a
a rektorban. S. — Nyugszik az úrban, nyul. B, —
Alszik mint a nyul. (Éber.)
mint Máté tehene az útban. Ny. 23. KV. —
Bátor mint a nyul az agarak
— Nyugszik mint a somogyi gyermek. eltt. D. —
Bizik benne, mint kutyába
(Leesett a fáról.) D, —
Napot nyu- a nyul. Ny. 4. —
Bokorral együtt lö-
godva dicsérj. E. — Öreg fának ár- vik a nyulat. E. —
Búzában már a
nyékában nyugszik az okos. D. — nyul, ki. (Megmene-
farka se látszik
Szerencsések a holtak, mert békével kült.) D. —
Ember embertl, nyul az
nyugszanak. D. —Szr húzz fát, pa- ebtl nem lehet bátorságos. B. Éb- —
lást rakj tüzet, bunda nyugodjál. BSz. ren alszik mint a nyul. E. Felkö- —
— Tudja nyugszik a szúnyog.
szél, hol tötte nyulak bocskorát. (Gyáván
a
B. — Vén fa alatf jó nyugodni. E. megszalad.) S. —
Félénk mint a nyul.
Nyug'Odt föld jobban termi a bú- E. —Félénk nyúlnak nyaka leggyön-
zát. D. — Nyugodt földnek szép ter- gébb. D. —
Félénkebb a nyúlnál. D.
mése. E. — Félszemre alszik mint a nyul. E.
Nyugfalom késre is j. — — Földjét a nyul trágyázza. (Mve-
D,
Álom után j a nyugodalom. — Ny. 20. — Fülel mint a nyul.
D. letlen.)
Dolog után édes a nvugodalom. B. — E. — Fülel mint a nyul a bokorban.
Jobb egy száraz falat nyugodalomban, B. — Ha az Isten nyulat teremtett,
mint tizenkét pástétom veszekedésben. bokrot is teremtett neki. Ny, 10. —
D. — Ketts ünnep, hetes es szolga : Ha nyulat látsz, üsd meg a térded.
nyugodalom. B. —
Munka után esik (Rossz jel.) E. —
Hamar cselt vet
jól a nyugovás. KV. —
Munka után az öreg nyul. D. —
Holt oroszlántól
édes a nyugalom. ME. —
Munka után a nyulak sem félnek. D. Hosszú —
méz^ nyugodalom. E. mint a nyulfarka. E. —
Ki két nyul
Nyug'ta nincs, mint a bolygó zsi- után szalad, egyet sem fog. BSz. —
dónak. ME. — Nyugtával dicsérjük Kicsiny nyul is elfárasztja a nagy ku-
a. napot. KV. tyát. ME. —
Kicsiny a nyul, mégis meg
Nyugfíalan mint a fing a fürdben. futtatja az agarat. E. —
Kigördül be-
E. — Nyughatatlan mint kutya seggi- lle, mint a görgei tökbl a nyulcsikó.
ben a savó. E. E. — Kinek Isten nyulat ád, füvet is
Nyugtalanít a kincs, akár van, ád hozzá. D, —
Kiugratni nyulat a
akár nincs. S. bokorból. (L. bokor.) E. Kurta —
Nyújtózik. Csak addig nyújtózzál, mint a nyulfark. D, —
Megszalasztja
mig a lepel ér. M. (Mig a pokróc ér. a nyul. D, —
Mellökön acél, hátukon
E. — Mig a takaró ér. B.) Nyúj- — vas, de belül a nyul, nem pedig a sas.
tózkodik mint eb a pozdorján, D. — D. —
Mig a kutya szarik, elfut addig
Nyújtózkodhatnék, mint a rimaszom- a nyul. K. —
Mikor Isten nyulat te-
bati papné. (Erkölcstelen.) D. To- — remtett, bokorról gondoskodott. D.
is
vább nyújtózik, mint a pokróc ér. E. — Mindenütt mint a nyul. (Csa-
lakik,
Nyul. A hol a nyúl felnevelkedik, vargó.) Ny. 5, —
Mosolyog mint a nyul
ott szeret inkább lakni. Sz. A hol — a vadalmára. Ny. 3. —
Mosolyog mint
 — ;

582 —
a rimóci nyúl. Ny, 10. — Nem azé a esne is húsába, D, — Nyüvek termet-
nyúl, aki elszalasztja, hanem aki meg- tek az alfelében, D, — Nyüves a füle.
foghatja. Ny. 2. — Nem azé a nyúl, a (Hetyke, félre csapta kalapját.) Ny. 2.
ki a bokorból felugrasztja, Ny. 8, — Nyg" ez rajtam. ME. — Nygbe
Nem minden bokorban fekszik a nyúl, vetett ló nem messze nyargal. Pázm.
D. (Találsz nyulat, Sz.) — Nem örülnek
a nyulak, mikor az agarak fiadzanak. Obsit. Istennél van, mint Szenyes
D. —Nyomorultabb a nyúlnál, (Gyá- Péternek az obsit. (L. Isten.) Ny, 11.
vább.) D. —
Nyúl agarat, szúnyog — Obsit, a merre a nap süt, (Elme-
madarat nem örömest lát. E. Nyul- — hetsz,) Ny, 5,
szivü, S, —Nyúl után bottal hajtja az Obsitos katona, (Hazug.) ME. —
agarat. D, — Nyulvitéznek bokor avara, Hazudik mint az obsitos, S.
D, — Nyulat foghatsz vele. (Jókedv.) Ocsmány beszélgetés, erkölcs vesz-
E. — Nyulat kerget és medvére talál. tegetés, KV,
B. — Nyulat látánk. (Rossz jel,) F. Odaadja az ingét is, E. — Sem-
— Nyulat látánk, nem leszen jó sze- miért is odaadhatja, D,
rencsénk. M, — Nyulfark az esze. D. Oda van. A legszebb virág legha-
— Nyulfej. (Használhatlan.) D. — Ott marabb oda van. D, — Ebestül, macs-
lakik, a hol anyui. (Csavarog.) Ny. 1. kástul oda van, KV, —
Ebestül, mar-
Ölben eb nyulat nem fog. BSz.
vitt — hástul, minden pereputyostul oda van.
Pislog mint az undvári nyúl a nyárson, Sz, —Egész odáig van, E, Fész- —
(L, nyárs,) D, —
Pislog mint a rimóci kestül, tyúkmonyostul (tojásostul) oda
nyúl a kandallóban. D. Rák fog — van. D, —
Ha oda van, oda van. E. —
nyulat. E. —
Sok kutya, nyúl halála. Kutyabarátság, marha szaporaság,
(Német.) D. —
Sovány mint a téli hamar oda van, E, —
Oda a vese, de
nyúl. Ny. 22. —
Szaga után borra, itt a szaga, E,
mint jó vizsla nyúlra, D, Szelid — Oda fut az ember, a hová a többi
mint a kis nyúl. D. —
Szerencsés tódul. D, — Oda, oda pokolba. D. —
sörét, melyet a sült nyúlban találni. Oda mind mind füle. D,
farka, Oda- —
D. — Tudja hol fekszik a nyúl. E. mondani, E, —
Oda se néz a bajnak.
(Hol temették el a nyulat, K,) — Van B. —Oda vagyunk falustól, (Minde-
még a nyúlnál is félénkebb, (Békák nestül,) B, —
Oda vagyunk kocsistól.
aesopusi mesében,) D, Válogat — S. —Oda vagyunk lovastól, S, —
mint Szvecskó a nyúlban, Ny, 6, — Oda vagyunk a tyúkoknak, (Végünk
Véletlen bokorban gyakran nyúl fek- van, jön az ellenség,) ML, Régen —
szik, KV. —
Víz hátán nyulat les, D, oda van mind fészkestl, mind kukos-
Nyulász. Dobbal megy nyulászni, tól, D
E. — Harangszóval megy nyulászni, E, OdU. Meghúzza magát, mint az
Nyuszt. Több gond vagyon a gaz- ördög az odúban, S,

dag fejében, mint szrszál nyusztos Odvas törzsök, (Vén ember.) D, —

süvegében, K, Odvas fogamra is kevés, ME,
Nyúz. Az okos pásztor nyirja a Ok. A ki akar, lel okot, E, — A
juhot, nem
nyúzza. D. —
Bakot nyúz. nem akarásnak sok oka lehet, D, —
S. -- Csak azon bakot nyúzza, M. — Annak is van oka, miért nem megy a
Egy bakot nyúznak. D. Egy róká-— rák a vetésre, E, —
Észszel indulj,
ról nem lehet két brt nyúzni. D. — okkal járj, E. —
Ha a hangya fél,
Nyúzza az embert. D. annak is van oka. D. Ha bús a —
Ny. Alábbvaló az élö húsba esett gazda, néha annak a gazdasszony is
nyünél. D. —
Fel nem kelne, ha nyü az oka. D. — Harminckét ok, (Leg-
 583 —
fbb ok, A faluba bevonuló püspök hogy tiz okos sem vonja ki. Sz. (Száz
megkérdezte az egyházíit, miért nem okos sem veszi ki, E) Egy hévvel, —
harangoztak eléje. »Annakharminckét egy lével végez az okos. D. Elöl —
oka van elsö hogy nincs harangunk«.)
; kopasz, okos kopasz hátul kopasz,
—
;

E. Kinek oka vagyon, okosan be- bolond kopasz felül kopasz, koros
;

szélhet. D. —
Minden gonosznak oka kopasz. E. —
Ez az élet ugy sem sok,
az asszonyi állat. Decsi. Minden- — használják az okosok. Np. Gazdag, —
nek megvan a maga oka, foka. E. — ha bolond is, okosnak tartják S. —
Mondja a gyermek, hogy megverték, Gyakorlás okossá teszi az embert. D.
de okát nem adja. D. (Nem mondja. E.) — Ha az okos nem érti a játékot,
— Okkal, móddal. E. —
Se oka, se nézi. D. —
Hanem szólott volna, okos
foka, D. — Sok okot lel, ki el akar maradt volna. (Latin.) D. Ha okosra —
szakadni barátjától. E. —
Van oka, megy is a füst, bolond a ki állja. D.
miért mozdul cserfán a levél. D. — Hajótörés után okosabb a révész.
Okád. Kigyót, békát okád rá. D. — E.— Hamar észreveszi magátaz okos.
Tüzet okád, mint a táltos. S. Vissza- — D. — Idvel válik az okos D. — is.

tér eb az okádásra. E. Járva is tanul az okos. D. — Jó az

Okos. A bolondtól ritkán várhatsz okos a háznál. E. (Ha egy csép esze
okos szót. B. —
A csirke okosabb sincs is. ME.) —
Jobb ha az okos
akar lenni a tyúknál. B. (A tikmony. hamar meghal, mintha sokáig él a
KV. —A tojás. E.) — A nem jót is bolond, D. —
Kár szokta okossá tenni
jóra fordítja az okos. D. — A vidám az embert. KV. —
Kevésbl is sokat
elme gyakran elmegy sétálni, de az ért az okos. D. —
Kés eset után
okos többnyire otthon marad. D. — okosnak lenni. (Latin.) B. Ki húsz —
Az okos biró a részeg embert józan esztendeig nem okos, negyvenig nem
korában bünteti. D. —
Az okos embert gazdag, soha se is lesz. E. Ki har- —
nem a kakuk tojja. Ny. 2. — Az okos mincéves koráig nem ers, negyvenig
nem avatja magát mindenbe. D. — Az nem okos, ötvenig nem gazdag, az
okos nem ijeszti azt, a mitl megijed- többet sohase lesz. Ny. 4. Ki —
het. D. — Az okos nem jár gondolom tiz esztends koráig nem ártatlan,
szerint. D. —
Az okos ott veti a vas- húszig nem szép, harmincig nem ers,
macskát, hol a feneket éri, D. Az — negyvenig nem okos, ötvenig nem gaz-
okos parancsol, az oktalan dolgozik. dag, hatvanig nem szent, azután —
D. — Az okosakat és nagy vitézeket sem lesz. D. —
Ki magának bolond,
örökké üldözik. Ny. 8. és Bessenyei másnak sem okos. D. Kigyó-békák—
Philos, — Az okosnak minden dolga közt bátran jár az okos. D.
is Kiki —
szerencsés, D. — Azért keresi az okos okosabb más dolgában, mint magáé-
az utat, hogy kerülbe ne jöjjön. D. — ban. B. —
Okos orosz ritkaság. S. —
Azért van annyi bolond, mert ki ki Magábaszáll, ki okos névre vágyódik.
okosnak magát. B. ÍHiszi magát.
véli D. —Más kárán tanul az okos. D. —
E. — Tartja magát. ME.)— Bolond Mikor az urak a tanácsból felkelnek,
adja, okos veszi. Ny. 24. — Bolond mindenkor okosabbak. KV. Mind —
—
beszél, okos hallgat. Ny. 16. Bolond ember, mind Isten eltt kell az okos.
is mond néha okosat. E. — Bolond is, D. — Minden trt elkerül az okos
ha hallgat, okosnak ME. —
látszik. madár. D. —
Mindig okosabb a világ,
Bölcsre hallgat az okos. — CsataS. E. —
Ne legyen csirke okosabb a tyúk-
után okos a magyar. Cz. — Csirke nál. E. —
Nehéz az okost megtán-
sem okosabb az anyjánál. D. — Egy toritani. D. — Nem mind okos, a ki
bolond néha olyan követ vet a kútba. tanult. D. — Nem mind okos a tokos.
 584 —
D. — Nem mindenkor hasznos felet- az ernek éle. D. — Okos is megyén
tébb okosnak lenni. K. —
Nem okosoké a vásárra, meg bolond is. (L. bolond.)
a kenyér, E. —
Nem sokáig él, ki Ny. 10. — Okos malom. (L. malom.)
fiatal korában okos. D. —
Nem szól D. — Okos mint a bányai kos. Ny, 5.
az okos, ha bizonyosan nem tudja, D. — (Bécsi kos. B. — Darnai kos. Ny.
— Nemvetaz okos magánál nagyobbal 14. — Mint a kos. E. — Tavalyi kos.
nyilat. D. —
Néha az okos maga ke- B. — Vén kos. B.) — Okos mint a
belébe is betekint. D, —
Nincs az az tordai kos, seggel megyén a vályúra,
okos ember, ki hogyne bukjon, Ny. 5. mégis fejjel esik bele. Ny. 3. Okos —
— Nincs okosabb fia apádnak ? S. — mintagörgei malac. BSz.(Serki malac.
Okos a farkast bojtárrá nem teszi. D. Ny. 5.) —
Okos mint a tordai malac.
— Okos a bolond is, ha meg nem (L. malac.) D. —
Okos mint a tordai
szólítják. D. —
Okos az alpári ember. malac, seggel megy a vályúnak. E. —
(Ostoba. Alpári ember Zalán.) D.
:
— Okos mint a nádiveréb, (L, nádi.) Ny,
Okos az orrát nem üti mindenbe. D, 9. —
Okos mint a tavalyi fokos, (Os-
— Okos azt is elhallgatja a mie van, toba.) Ny. 8, —
Okos mint a kecs-
a bolond azzal is dicsekszik a mie keméti szélmalom, (L. Kecskemét,) B.
nincs. B. — Okos asszony nem marad — Okos nem fogja mindig a könnyebb
gyermek nélkül. (Német.) K. —
Okos — Okos nem vár a szerencsé-
végét. D.
biró elfelejti a komaságot. D. Okos
•
— tl. D.— Okos nem ütközik kétszer
bolond. E. — Okos a kecskét nem egy kbe. Ny. 19. — Okos többet for-
teszi kertészszé. D. —
Okos disznó dit egy pénzen, mint más aranyon. D.
mély gyökeret ránt. E. —
Okos egér- — Okos ügyész hasznáért tartja a
nek több lyuka van. B. —
Okos em- diákot. D. —
Okos volnál te, ha gyalog
bernek mindenhol van keleté. B. — nem járnál. (Ha nem volnál szegény.)
Okos ember ellenségétl is tanul. B. E. —Okosabb enged. E. Okosnak —
— Okos ember; jó volna a fejét be- a játék, vaknak az alamizsna. E. —
zsindelyezni. E. —
Okos ember min- Okosnak áll a világ. E. Okos próbál-—
denkor otthon van. (Kiismeri magát.) hatja meg az ol^sat. D. Okos varga. —
D. — Okos ember tovább lát az orrá- (Egy nagy ur varga komáját is meg-
nál. D. — Okos embernek mester a hívta ebédre s az asztal végére ültette.
neve. E. — Okos ember, ha keveset Hogy iránta való szívességét mutassa,
szól is, sokat mond. B. —
Okos em- ersen kinálta. »Ne engem kínáljon,
beren is megesik az. E. —
Okos em- nekem van eszem és úgyis eszem,
bernél próbált dolog mind a só, mind hanem az urakat. «) D. — Okosé a
a szó. D. (Mind az ész, mind a mész. világ. E. —
Okosnak nem sokat kell
E.) — Okos embert csak egyszer lehet a szájába rágni. D. —
Okosnak való
megcsalni. E. —
Okos embert egy a pénz is. D. —
Okost ha küldenek,
szaváról is lehet megismerni. D. — kevés szóval küldik. E. Okost ha —
Okos feleség nagy Isten áldása. B — küldenek, keveset szlanak neki. D. —
Okos gazda nem költ többet a fakóra, Ott oltja az okos, a hol ég. D. Résen —
mint fara megérdemli. D, Okos— tartja fülét az okos. D. —
Ritka madár
gazda, ha dlni kezd háza, elbontja. az okos ember. E. —
Rongyos dol-
D. — Okos gazda kárt is jóra fordit. mányban is van okos legény. E. —
F. (Néha a kárt is. D.) —
Okos gazda Sok egy házban két okos. D. — Sok
a szomszéd házát is védelmezi a tz- kába közt elvész az okos. E. — Sok
tl, D, —
Okos gyermek nem sokáig nevetés okosból is bolondot csinál. D.
él, KV, —
Okos, ha botlik, igen — Szükség tesz okossá. E. Több- —
nagyot botlik. E. —
Okos harag néha ször gyz az okos, mint a bátor, E, —
 —— !

585 —
Tudja az okos, mikor kell lóra ülni. zik. D. — Oktalannak semmi szé-
D. — Ugy keresi okos a borjut, hogy gyene. D,
mellette a tehenet el ne veszitse. D. Oktat. A fejedelmet ne oktasd, D.
Ügyes gazda megszerzi, okos asszony — Csirke oktatja a tyúkot. D. A —
megrzi. S. —
Valóban okos nem szavak oktatnak, a példák vonzanak.
képzel sokat magáról, E. Várd — (Latin.) E.
végére az okos szót. E. Zöld lovat,
-
— Oktatás. Ifjú embertl vénnek
okos oláhot. Ny. 2. —
Zöld lovat, okos adott oktatás. D. — Ki
megveti szülei
oroszt, kálvinista molnárt, döglött sza- oktatását, hóhérkézre kerül. E. Ki —
marat látni ritkaság. E. apja-anyja oktatását megveti, hóhérra
Okosan. A bolond is okosan szól talál. B.'

néha. B. — Jól fogant gondolat okosan Oktondi. D. — Másnak akarsz

születik. D. — Keveset szólj, de okosan. tanácsot adni, magad oktondi vagy.
S. — Ki okosan farag, forgácsol. D. KV.
— Kinek oka vagyon, okosan beszél- Okuláré. (Pápaszem.) Telle, tulla
het. D. —
Nem lehet vele okosan tedd fel az okalárt. Pázm.
szólni. D. —
Okosan van a csizma Olaj. Csendes mint az olaj. D. —
fejelve. S. — Ritkán de okosan.
szólj, Ki olajjal bánik, hamar piszkosodik.
B. — Sokat szólani és okosan, ritka —
S. Mogyorófa-olaj, furcsa olaj. D.
együtt. E. — Nem jó a tzre olajat önteni. KV.
Okoskodik. Kés eset után okos- — Olajat önt a tzre. E. — Olaj és
kodni. E. — Tréfás embernek okos- víz. E. — Sok a tröm olaja. Ny. 7. —
kodása. (Nem sokat ér.) D. Tür-olajjal keni sebét, D,
Okosodik. A bolond veréssel oko- Olajos. Jól esett neki, mint Czir-
sodik. B. —
Korán okosodó gyermek busznak az olajos pogácsa. Ny. 6, —
ritkán szokott megélni, E. Meg- — Kevély mint az olajos korsó a szegen.
okosodik negyven esztendre, mint a Sz. — Olajos volt a szája, (Sikos, el-
pajorok, (Bajorok, svábok.) K.Min- — szólta magát,) Ny, 2. Olyan a ken- —
dig okosodik a világ. D. dözéstl, mint az olajos korsó, KV. —
Okossága sötétben is világit. D. — Rátartja magát mint az olajos korsó,
Abban termékeny az okosság, kiben B, (A szegen, Sz.) —
Zsák meglelte
szaporátlan a tréfa. D. Fontolás, — foltját, olajos kanta dugóját. E.
hallgatás, anyja az okosságnak. B. — Olasz, ravasz. E. Ritka olasz —
Helyén kelt ravaszság, csak módos macska nélkül. D,
okosság. E. — Idvel gyarapodik az Oláh csak sülve jó. S. (Akkor is a
okosság, B, — Jajmi nehéz azt észre fene egye meg. Ny. 2.) — Az oláh nép
hozni, a kinek Isten okosságot nem római salak. Sz. —
Adjon Isten min-
adott, Pázm, — Nem okosság a titkot den jót szolgáljon a magyarnak oláh,
:

ellenségnek kijelenteni, E. Nem — német, tót. Sz, —

Bell a haja, mint
sokat ér az er okosság nélkül, B. az oláh kecskének, (Az oláh szre-
Néha a ravaszság is okosság, D, — kopott kecskét vitt a vásárra, »Bell
Néha az okosság sem használ. D. - a szre nyáron, mint a bundánakcc.) D.
Okosság szüli a gazdagságot. D. — — Biztatja mint oláh az ökrit. Ny. 9.
—
Okosság vezérli a világot. D. Példát— Eb az oláh disznó — nélkül. D.
adni venni okosság.
jóság, — Sem- Erlteti mint az oláh az
E. — ökrét. S.
mirevaló az er okosság KV. Ers mint az oláh
nélkül. (Kilenc ecet. D.
— Szapora medd okosság,
tréfa, egy fzet. — Mely az oláhban
E, itce E.
Oktalan nem szenvedheti az halálos okost,— vétket is elöli. D.) Felfúj-
D, — Okos parancsol, oktalan dolgo- mint az oláh dudát. — Kitör
ták B.
 586 —
belle az oláh vér. B. — Megtanítlak Ny. 1. — Szó nélkül eloldalgott. (El-
oláhul nevetni. Ny. 4. Nem
(Sirni.) — ment.) ME.
niind oláh, a mi oláhkodik. (Ólálko- Oldalborda. Az asszony csak
dik.) D. —
Nyikorog mint az oláh oldalborda. E. — Gonosz oldalborda.
szekér, Ny, 3. —
Nyöszörög mint az E. — Oldalbordáját is meg lehet ol-
oláh duda. S. —
Oláh után szokik a vasni, (Sovány.) D.
disznó. D, —
Ott hagyta mint szent Oldalog" mint eb a gyolcsos tót-
Pál az oláhokat. ML, —
Rosszabb az tul, E.
oláh cigánynál. S. —
Szuszog mint az Oldalt kötötte a derest. (Hadd lás-
oláh disznó a búzában. D. Válogat — sák.) D.
mint oláh a vadkörtében. B. Zöld — Oldozkodik. Kí hogy köteledzett,
lovat, okos oláhot. (Látni ritkaság.) ugy oidozkodjék. Ny. 6.
Ny. 2. Olló. Csak abban nem egyesülhet-
Olcsó a katonának vére. E. — nek ha a szénát kaszával kaszálták-e
:

Könny a só, ha olcsó. D. Könny — vagy ollóval oUólták, (Vitatkozók.)

olcsó városban megszokni. D. Nem — Pázm. —
Kezében az olló is, a posztó
mind kicsiny, a mi olcsó. D. Olcsó — is, vágja a merre akarja. Ny. 6.

fának hideg a lángja, Ny, 13, Olcsó — Olt. Kicsiny tüzet kevés víz olt. E.
húsnak híg a leve. KV. —
Olcsó János. — Ott olts, a hol ég. E, — Tüzet
ME, — Olcsó mint a cigányhal. (Szál- nem jó tzzel oltani, M.
kás.) D, —Olcsó mint a kurafi, D. — Oltalmaz. Könny oly várat oltal-
Olcsó mint a polyva. D. —
Olcsó mint mazni, melyet nem vívnak, D. Ne- —
Tuba Boris körtéje. (Ötévelvette, hátá- héz két hajdúnak várat oltalmazni. KV,
val adta egy garasért.) Ny. 5. — Olcsó Oltár. Az Isten oltáráról is elvenné.
mint a vasszar. (Kiégetett szén a B. — Az oltárról is lelopná. D. — Az
kovácsnál értéktelen.) Ny.
; 3. — oltár eltt adott parolát nem oly köny-
Olcsó ott az ember, a hol nem ismerik. ny felbontani, mint a rossz varrást.
D, —Olcsó ott az ember, a — Cifra mint a rác
hol sok B. Ny. 12. oltár.
van. E. (Sokan vannak. D.) — Olcsón — Csak az oltárig vagyon a barátság.
vették, olcsón adták. ü. — Szépen KV. — Esik hamis eskü az eltt oltár
döglik a marha, olcsó lesz a br. D. E. — Ki szolga, oltárról
is. oltári

Oldja a kereket. E. vészen E. — Lopott marhából részt.

Oldal. Azt tudja, melyik oldalon
is add az KV. — Megesküdném oltárra.
fekszik a (Hirhordó.) Ny.
király. — az oltár eltt D. — Mintha oltárra
3. is.

Fúrják oldalát, mégis feneket-

száját, tenné. E. — Mintha oltárról venné el.

len hagyják. (Kémény.) B. — Kifúrná E. — Pap az oltárról Ny. 18. is él,

az E. (Ha meg nem mondaná.

oldalát. — Pap az ördög a boltból. oltárról,
D.) — Legnagyobb haszna két oldala. — Se se S.D, — Tovább hite, oltára,
(Rest) D. — Majd kifúrja az van még komé a nagy
oldalát. D, — oltár.
Ny, — Mindennek két oldala van, ügy
5. mint az oltárra a feszület,
kellett,
(Jó és rossz. Német,) ME, — Minden- Ny. — Egy oltáros ember. (Reform.)
6.
nek megvan a maga jó oldala. (Német.) Ny. — Ne oltározz neki, (Ne imádd,
5.
E. — Oldal Pállal beszélt. beszél.) ne hízelegj neki,) E,
(L.
Ny, — Oldalán kamarája, mint a
1, Olyan a milyen, — Olyan mint E,
baranyai embernek, (Tarisznya.) D. a többi, D.
— Oldalba nyomta a (Megvesz-
bírót. Olvad. Gyémánt olvad, nem is

tegette.) Ny. 1, csoda ha a jég. D. — Gyöngy is olvad

Oldalas. Adj neki egy oldalost, ecettl. KV. — Majd elolvad a hó. D.
majd csinálja a szaladóst.(Üsd oldalba.) — Olvad mint a vaj, S,
 — 587 —
Olvas. Hazudik mintha olvasná. mint a kicsapott ringyónak. D. Nincs —
E. —
Homok szemeket olvas. D. — orcája mint az ebnek. KV. Orcája —
Könyv, pénz olvasva, rossz asszony van mint az Ari lovának. Ny. 3. —
verve jó. D. — tud és
Olvasni nem Orcáján hordozza az ajánló levelet.
iskolamester akar lenni. B. Olvasva — (Szép.) D. —
Orcáján hordozza a lé-
tanul az ember. D. —
Olvasva jó a pet. (Csábitó szépség.) D. — Sem or-
pénz. KV. — Pénz olvasva, asszony cája, sem szégyene. KV. — Szebb fes-
verve jó. E. téke, mint orcája. D. — Szivnek tol-
Olvasatlan is elviszi a pénzt a mácsa az orca. E. — Töpört az or-
tolvaj. D. cája. (Vén.) D. — Ünnepl orcáját
Olvasó. Csald meg a pápistát, lopd otthon felejtette. D. — Választóvíz
el olvasóját. D. — Inkább olvasóját, sem fogja orcáját, hogyan fogná szé-
mint korsóját felejti el. D. — Kálvi- gyen. E.— Vörös az orcája. D. folt
nista olvasó. (Pénz.) Ny. 9. — Lábán — Zsiros mint a cigány orca. D.
van az olvasó, ugy imádkozik. (Rab.) Orcátlan sehol sem vall szégvent.
Ny. 1. —
Tartós mint a barátok ol- Ny. 2.
vasója. Ny. 9. Ordít. A ki farkassal él, vele együtt
Omode vára. (Elpusztult jószág.) D. ordit. B. — Bámulj kapu, ordits város.
Orbán. Egész Orbán lelke. (Kóbor.) S. — Ha farkassal laksz, vele együtt
E. — Orbán süvegét. (Ré-
Feltette az ordits. — Nem mind oroszlán, a
KV.
szeg. Dóczy Orbán egri püspök süve- ki — Néha a görény or-
ordit. ü. is

gét 1490-ben H-ik Ulászló koronázá- dit,nemcsak a szamár. D. — Ordit

sakor részeg szolgája a saját fejére mint a Bálám szamara. Ny. — Ordit 6.

püspöké helyett.) M. KV. Sz.

tette fel, a mint a fába szorult féreg. Ny. 8. —
— Jár-kel mint Orbán lelke. D, (A Ordit mint a Mellári szamara. Ny. 7.
pokolban. E. L. lélek.) —
Orbán meg- — Ordit mint a szamár. D. Ordit —
rázta szakálát, (Havaz Orbán napján.) mint az erdei fülemile. (Farkas.) E.
S. —gyeleg, mint Orbán lelke a — Ordit mint az oroszlán. D. Or- —
pokolban. S. dit mint az orosz az ólban. Ny, 22.
Orca.
(Arc.) Bagaria az orcája. D. — Szamarak ordítoznak, es lesz. S.
— Bélyeges orcának ne higyj. D. — Ordítás. Megszokta mint a farkas
Bocskorbör az orcája. M. Borsót — az ordítást. D. —
Szamárorditás nem
törtek az orcáján. (Ragyás.) E. — Eb hallik mennyországba. D,
is ember
volna, ha orcája volna. E. Org'azda. D, —
Fiatal korában
— Fényes mint Mózes orcája. D. — tanulja az orgazda, D. — Ha nincs
Hányszor kellene megpirulni a kutyá- orgazda, tolvaj sem volna, (Német.)
nak, ha orcája volna. D, Kerek or- — S. — Nehéz lopni, hol a gazda
ott
cájú, mint a csikó. D. —
Késön-korán orgazda. D. —
Orgazda és tolvaj egy
orcádra kerül a titkolt szégyen. E. — büntetést érdemelnek. KV. Orgazda, —
Kiverte borhimlö pillangós orcáját, tolvaj mind egy zsákba valók. KV —
D. — Kiverte orcáját szent Antal tüze. Orgazdát egy szeggel feljebb akasztják.
(Borvirág.) D. — Korán-késn de or- E. —Orgazdát nagyobbra becsülik
cájára kerül. D. — Kutya ábrázatból egy singgel. D.
nem válik orca. D. — Kutyának pofa Org'Ona. Kevély mint a barátok-
az orcája. E. — Lángot vetett orcája. nál az orgonahuzó. D. Mindig kell —
D, — Majom ábrázatból késre válik igazítani rajta, mint a régi orgonán.
orca. D. — Néha mihez kályha mel- D, —Összement, mint a tót orgona.
lett szokik az ember, az meg piritja Ny. 8. —
Rossz kántor a jó orgona
orcáját. (Pletyka.) D. — Nincs orcája. mellett sem jó. D, Szuszog mint—
 — -

588

tt orgona. S. — Tud hozzá mint szegény ember disznajának. M.) Eb —

kocsis az orgonához. D. — Üres mint is bánja orrát. KV. Eb is bánja, —
az orgonasíp. D. — Megtalálták ames- ha az orrát verik. KV. Az eb is —
gyét, mint az orgonista ur kaszásai. haragszik, ha az orrát bántják. Sz. —
Ny. 4. Eb is haragszik orráért. (Gyenge oldal.)
Oposz. Okos orosz ritkaság. S. — E. — —
Eb is kényes az orrára. S.
Ordit mint az orosz az ólban. Ny. 22. Eb sem szenvedi, ha megütik az orrát.
— Orosznak csak délig van esze. (Dél- D. — Annak orra a is alatt szája. E.
után részeg.) S. —
Zöld lovat, okos — Átlátok az
•
— Bátor orrán. E. vi-
oroszt, kálvinista molnárt, döglött sza- téznek kalauza — Belé orra. D. üti
marat látni ritkaság. E. az orrát. — Borsót
E. orra tör alá.
Oroszlán. A leborultakat nem Pázm. — Borvirágos az orra. S. —
bántja az oroszlán. D. Alvó orosz- — Bzre talált orra. D. — Cinkét fogott
lánnak jajgat a költje. B. Árnyék- — az orra. E. — Csepeg az orra. D. —
kal ijeszti az oroszlánt. KV. Dög- — Csipiadérazorrát. (Megjárt.) Ny. 2. —
lött oroszlánt a szamár is rugdossa. Csomót kötött az orrán. (Haragszik.)
D. — Ers mint az oroszlán. D. — Ny. 2. — Disznó orra arany perec. D.
Ertlen mint a döglött oroszlán. D. — Eb is félti az orrát. D. — Elkapták
Félénk kuvaszok távolról ugatják az az orra elöl. E. — Eleget dugdosta, de
oroszlánt. Ny. 2. —
Félénk oroszlán- orrára találtak. D. — Elment mint aki-
nak is hasa alatt a farka. D. Far- — nek orra vére foly. E. — Elszedték orra
kastól fut, oroszlánba akadt. D. — eltt az epret. D. —
Ez a verem olyan
Holt oroszlántól a nyulak sem félnek. verem, ha nem hiszed gyere velem,
D. —Jobb az él kutya a holt orosz- orrodat is bele verem. D. Felhúzta —
nál. D. — Jobban kötözi meg az orosz- az orrát. E. —
Feltartja az orrát, mint
lánt az mint a kéz. B. — Ki
ész, far- a harangozó disznaja. D. — Feltartja
kastul oroszlánra
elfut, E. — talál. orrát,mint a zámolyi borjú. D. Fel —
Kinyilt szemmel mint az orosz-
alszik, van kötve orra eltt a háj. Pázm. —
lán. D. —Kölykét oltalmazó oroszlán. Felpöckölték az orrát. D. Fen- —
D. — Ne bántsd az alvó oroszlánt. B. hordja az orrát. E. Fél, hogy elha-—
— Neki megy a sebzett oroszlánnak rapják az orrát. E. — Félti az orrát.
is. D. — Nem mind oroszlán, a ki — Fittyet hány az orra (Bo-
D. alá.

ordit. D. — Nem minden harasztban E. — Fogd meg az orrod.

szantja.)
terem D. — Foly az orra vére. E. — Földbe
ily oroszlán. D. — Nem illik

össze oroszlán a rókával. B. — Nem

ütötte E. — Ha büdös a gané,orrát.
illik, ha áz oroszlán D. — Néha vedd
fél. az orrod. D. — Hamar orrára
el

a nagy oroszlán kis madarak pré- bukik, gondatlanul D. — Hányd

ki lép.
dája. D. — Oroszlánbrbe bujt szamár. orrod (Edd meg.) E. — Hosszúalá.
D. — Oroszlánt körmérl. B. orral ment
(Latin.) (Német.) — Inkább el. E.
— Oroszlánt ijesztgetsz árnyékkal. M. otthagyja mintsem kivallaná. orrát,
— Oroszlánt ne mertmegijeszt.
ijessz, B. — Jó orra van. — Jól kifújták S.
D. — Ordit mint az oroszlán. D. — az D. — Keress magadnak bo-
orrát.
Sok hangya az oroszlánt megeszi. londot,
is orránál fogva hurcolj. BSz.kit
D. — Sokszor végbeviszi a róka, mi- — Késbbre kopik a disznóorr, mint
ben az oroszlán hiába munkálkodott. a szántóvas. D. — Ki ersen fajjá
K. — Ugy néz mint az oroszlán. E. vért belle. D. — Ki orra
orrát, fuj ki
— Vad oroszlán szopott. D.
alatt után sokszor utat veszt. D. —
jár,
Orr. A gazdagnak kett az orra- Ki orrára bukik, nagyot
is D. — esik.
lika, mint a szegénynek. Sz. (Mint a Kilátszik a ruca orra. (Titkos szán-
 :

589 —
deka.) E. — Kisebb az Erzsk orrá- E. —
Orrában hordja a harangozó
nál. D. — Kiütötték orrábi a piszkot. pénzt. (L. harangozó.) E. Orrán a —
(Verés.) D. — Kong azmint a orra, legyet sem trheti el. D. Orrán- —
váradi harang. B. (Korog mint a nagy- száján folyt a vér. D. Orrára esett. —
váradi harang. KV.) — Könny az D. —
Orrával eszik mint a disznó.
ertlennek orrára ütni. D. — Kutya (Turkál.) D. — Orrával szép az em-
is haragszik az orráért. E, Kutya — ber. (Becsülettel.) Ny. 6. —Orrával
is melegedne a tznél, ha orrát nem túrja a földet, mégis szegény marad.
féltené. D. —
Kutya se szereti, ha az S. —Orrod attól fokhagymás. E, —
orrát verik. D. — Kutya se venné fel Orrod eltt van, D. Orrom eltt—
orrára. D. — Kutyaperec orrára. D. indult el. E. —
Orron fogva hurcol-
— Látom már a ruca orrát. (L. fent.) ják. D. (Vezetik. Viszik. D.) Orron —
E. — Levonták orráról az erszényt. verte, mint Gubi a libát, (L. liba.) Ny,
(Elvesztette a bizalmat.) Pázm. — 9. — Orrot kapott. E, — Otthon tartsd
Maga orrát még sem harapta le.
senki az orrod. D, — Örül, mint a kinek
D. — Megfogta az orrát. D, Meg- — orra vére D. — Rút mint a pisze
foly,
jöttAntal Budáról, zöld ágat hozott orr. D. — Sokszor az orrával turkálja
orrában. Decsi, (L. Antal.) Meg- — a (Részeg.) D, — Tejbe verik
földet.
— Megnyúlt az
lapitották az orrát. D. a macska (Nyalakodónak.) E.
orrát.
orra. E. — Meglátogatták Orrmándi — Tormát reszel az orra Pázm. alá.
uramat. (Orrára vertek.) D. — Meg- (Tör az orra — Ugy
alá. Sz.) az feltartja
ütötték az orrát. D. — Menj az orrod orrát, mint a három garasos malac a
után. E, — Mikor a búza feje felfelé négy garasos kötélen. Ny. — Vörös 5.
áll (üres), akkor a pógár ember orra orr borvirágos. D. — Megorrolta. (Ne-
]efelé áll, Ny. 6. —
Mindenbe beleüti heztel érte.) E.
az orrát. E. —
Mindent másnak orrára Orsó. Pöröganvelve mint az orsó.
ne köss. D. —
Mindent orrára vesz, S.
mint a disznó. D. —
Mindnyájunknak Ország*. Azonegy ország egynek
kett az orrunk lika. D. —
Nagy tit- számkivetés, másnak édes hazája. E.
kodat, titkos tanácsodat asszony orrára — Búsul mint az országavesztett
ne kösd. Sz. —
Nagyra tartja orrát. király. D. — Cudar országi. D. — Eb
D. — Ne üsd minden szarba orrodat. a király ország nélkül. D, — Egy
D. — Nehéz él embernek orrát ugy város nem ország. D. — Épen bizony,
elmetszeni, hogy meg ne érezze. D. kendre bizták az ország dolgát. (Baj-
— Nehéz józanon visszaadni a részeg móc várának ura vacsoránál ülvén, fel-
—
korodban elharapott orrot. E. Nehéz fohászkodott: »Istenem! mire jutánk«,
—
orrt fújni, levest is hörpenteni. D. mire az inas háta megül igy szólt
Nem a kend orrára bizták. D. — Nem »Bizony nagyságos uram elég ebül !

ateorrodra való. E. — Nem hagyom vagyunk. «) D. —

Fehér lovon eladta
magam orromnál fogva hurcoltatni. E. a tót az országát. Sz, —
Görbe ország.
— Nem harapják le az orrodat. S. — (Halmos.) E. —
Hetedhét országra
Nem kell mindent az asszony orrára szól, E. —
Hetedhét országban nincs
kötni. KV. —
Nem orrodra való az párja. S. —Hét országból csapott.
— Oda az
arany perec. D. E.
üti — orrát. D, Hét országra szól mint a lcsei
— Okos az orrát nem mindenbe. D.üti kalendárium, E, (Mint a zsidó kalen-
— Olyan az orra, mint a bécsi torony. — dárium, Ny, 1.) János pap országa.
D. — Orra szrét (Csekély-
fájlalja. János.) E. — (L. Járja az országot
séget.)D. — Orra után D — mint a csipkés
jár. tót. D. (Drótos tót. S.
Orrába E. —
vette. Orrában hordja. — Gyolcsos tót. E.) — Jó szokás
 — 590

— Nem heged- Nehéz betegségnek Isten az orvosa,

tartja az országot. D. S.
szóval kormányozzák az országot. K. — Nem minden halálnak orvos az
— Ország oszlopa. D. — Ország-világ oka. D. — Nem mindig orvos az oka,
az övé. D. — Országé-világé. (Ringyó.) ha meghal a beteg. K. — Orvos és
D. — Se országa, se hazája. D, — gyóntató eltt káros a D. — titkolás.
Szegény ország, szegény király, S. — Orvos, ha embert ölt is, nem fél a
Veszett ország az, kit szamáron dúl- hóhértól. E.— Orvos gyógyítsd meg
!

nak. KV. —Országos lator, D. magadat. E, — Orvosnak szabad em-

Ország-Ut. A ki keveset tud, jó bert KV. — Orvosra a lelkét nem
ölni,
annak országút, E. —
Az ország útját hagyja az okos. D. — Orvosra bizza
is el lehet hibázni, D. — Elhagyta pénzét. D. — Orvost emberölésért
az országutját. (Hazudott.) D. — El- ritkán idézik törvénybe. B. — Pró-
tévesztette az országutját. D, — Ha kátorra pöröd,uj orvosra élted ne bizd
keveset járt-kelt az okos, az ország- egészen. KV. —
Sok temetés nem
utját el nem hagyja, D, —
Hosszú nagy becsületére válik az orvosnak. E.
mint az országút, E. (Széles. B. — — Többet ér orvosnál a mértékletes-
Tágas. E.) — Konyit reá mint rossz ség. E. — Utolsó betegségnek Isten az
ló az országútra. E. —Letért az orvosa. D,
országútról. (Igazról.) Ny. 4. —
Malom OrvosoL Kés holtat orvosolni.
vidék nélkül, csárda országút nélkül KV, — Mást orvosol, maga beteg.
semmit sem ér. Ny. 22. —
Olyan mint Pázm, — Megorvosolja az idö, a mit
az országút. E. — Olyan vén mint az az ész meg nem gyógyíthat, D, — Nem
ország útja. D. — Rossz lány olyan lehet minden betegséget egy szerrel
mint az országút. (Sokan járják.) Ny. 6. orvosolni. B,
Orvos. Az ötödik (parancs) ne ölj, Orvosság". Béke orvosság, civódás
szól az orvosoknak, a hetedik, ne lopj, méreg, D, —
Ebmarásnak kutyaször
a prókátoroknak. D. —Akkor beteg az orvossága. D. — Fbe - fába adta
az orvos, ha mások egészségesek. D. Isten az orvosságot. K. — Halál ellen
— Beteg vigasztalja az orvost, B. — nincs orvosság. E. — Kár az orvos-
Betegnek gyógyviznél és orvos kezé- ságot megaranyozni. E. — Legjobb
nél jobb a szép vigasztaló szó. KV. — orvosság a koplalás. S. —
Mértékletes-
Betegnek orvos a barátja. S. —
Bolond, ség többet ér az orvosságnál. B. —
ki orvosát teszi örökössé. D, —
Bolond- Módjával méreg is orvosság. E. —
ság, orvosod örökössé tenned, KV, — Nincs ártalmasabb méreg, mint melyet
Borbélyból lett orvos. D. —
Bölcs orvosság gyanánt adnak be. D. —
orvos méregbl is orvosságot csinál. Orvosságot nem kell megköszönni. S,
E. — Csak orvos ölheti meg az em- — Retek reggel méreg, délben étek,
bert birság nélkül. BSz. —
Engedetlen este orvosság, Ny, 8, —
Szép vigasz-
beteg kegyetlenné teszi az orvost. D. taló szó orvosszer a betegnek, B, —
— Ha az orvos fél, kétségbe kell esni Szomjúság ellen ital az orvosság, E.
a betegnek. K. —ígér az orvos egész- (Kancsó, D,) — Tröm a legjobb olaj
séget, de nincs rá hatalma. E. Jobb— orvosság. B. — Vén embernek bor az
a mértékletes élet, mint az orvos. D. orvossága. B.
— Jó orvos magát gyógyítja legelbb. Ostoba. Kevély koldus, tudatlan
S. — Kés orvost hivni, mikor meg- pap, félénk katona, ostoba vezér. D. —
halt a beteg. B. — Ki urával pöröl, Ne adj bort az ostobának, hallgatni
Isten az orvosa, M, — Legjobb orvos fog. K. — Ostoba fiu anyja méhében
— Minden nyavalyá-
az id. (Latin.) S. is késbbre — Ostoba mint
érik. D.
nak legjobb orvosa a D, —
türolaj, a borjú. D. (Juh. E. — Liba. — Ló, S.
 —

— 591 —
D. — Szamár. D. — Székely. KV. — E, — A mig
otthon ülhetsz, ne menj
Tulok. D. — Ökör. — Ostoba mint
D.) Bécsbe, Ny, 2, —
A solti bor, mint a
gigeji kántor. Ny, 5. — A jó pap holtig körösi leány, csak otthon jó, Ny. 22,
tanul, mégis ostobán hal meg. Ny. 4. — Csak otthon jó, mint a komáromi
OstOP. Apád átkozása, anyád sirása leány. D. — Egyél, ne éhezz mint
ostort fonhat nyakadra. B. Csapkod — otthon. (Tréfás kinálás.) E. — Hol
mint palóc az ostorával. S. Isten — lakol ? Jobb otthon. E, — Jobb itthon,
ostora. D. — Jármas tinónak béres mint otthon. (Fiatal menyecske szüleit
ostor. Ny. 6. — Jó lovat nem az ostor, ment látogatni, de már egy nap múlva
hanem a zabola vezeti. D. — Jó lónak hazajött férjéhez.) D. —
Ki jól akar
zabla nem ostor. B. — Legjobb
kell, ülni, ám maradjon otthon. Ny. 5, —
ostor az abrak. E. — Megverte az Isten, Még a csonka - béna sem ül mindig
ostorát rajta hagyta.
is Ny. (L. Isten.) otthon. D, —
Mindenütt jó, de otthon
20. — Minden kedve, esze, az ostorra a legjobb, D. —
Mindenütt otthon van
vésze. E. — Ostorhegyet futott. (Verés.) az ember a jámborok közt. E. Min- —
Ny. 2. — Sem ostor, sem ló nem a tied. dig kuckóban ül, még sincs otthon.
E. —
Szüleidnek átka ostort fonhat (Esztelen.) D. — Nem otthon gazda-
nyakadra. E. —
Zab hajtja a lovat, godik a kalmár. D. — Nincs otthona
nem ostor. E. —
Zabos lónak jó kedv gazda. (Ész.) D. — Nincs otthon a
az ostora. E, —
Zabola, fék, ostor, macska, cincognak az egerek. B, •

délceg lovat megtör. S. Végén csat- — Nincsenek otthon nála. (Esztelen.) E,

tan az ostor. E. — Otthon lakjék, ki kedvére akar
OstOPfa. Egy kútba elég egv ostor- élni, KV. —
Otthon parancsolj, M,
fa. Ny. 18. ' (Másutt hallgass, D.) —
Otthon süti a
Oszlop. Az asszony két oszlopot gesztenyét. E, (Makkot, D.) Otthon —
tart a háznál. E. —
Háznál egy osz- vagyok már, (Értem a dolgot,) E. —
lopot tart a férfi, de az asszony kettt. Otthon vaksi, más házánál szemes.
E. —Ország oszlopa, E. Oszlopos — KV. — Otthon vizzel, de másutt borral,
ember. ME. —
Sohase lesz kákából (Él.) D. —
Utcán angyal, otthon ördög.
oszlop, D. D. — Utcán fodros, otthon rongyos. E.
Oszt, Amint gyjtd, ugy osztod,
D. —
Holt hagyja, él osztja. E. — 0. Ifjú úr, uj csizma kedvesebb az
Szabott bér, osztott konc. Ny. 24. — ónál. KV, — Nem jó ó hordóba uj
Szegdött bér, osztott konc. D, bort tölteni. KV, — Nem jó ó bort uj
Osztály. Egyenl osztály(osztozás) hordóba tölteni, mert két kár lesz
nem támaszt hadat. E. benne. KV, — Ó bor jó és uj szalonna,
OtPOmba. Hamarabb érik a KV, —
Ó bornak, ó leánynak nem egy
gomba, mint az otromba. D. — Min- az ára. E. (Nem egy áron itcéje. D.) —
den goromba, otromba. D. hordóban kár lesz belle.
uj bor, két
Otthagyta mint Szent Pál az E. — szalonna jó a háznál. K. —
oláhokat. ML. — Mit szeme meglát, Nem jó zsákba uj búzát tölteni, KV,
keze ott nem hagyja. KV, — Uj szita szegen függ, az ó a földön
Ott is ás, a hova semmit sem tett, hever, Sz. —
Uj szita függ szögön, az
(Lop.) D. — Ott fogja, a hol kell. E, — ó hever a földön, KV.
Ott tellik, a hol van, D. — Ott, a hol Ócska zsákból uj gatya. Ny. 9. —
te nem tudod. KV. Vén asszonyt pénzeért, ócska kocsit
Otthon. A ki otthon jól nem lakik, vasáért venni semmi nyereség. Sz, —
máshová megy enni, Ny, 6, A kis — Vén szolga, ócska bútor, S.
vétek otthon, tömérdek nagy ottkin. Óhajt. Ki mit óhajt, örömest hiszi.
 —
592 —
ME. —
Sokat óhajt, sóhajt, kinek Óriás csak óriás, ha völgyben áll
semmié sincs. ME. is. D. (Gödörben. E.) — Mellette az
01. Disznó-ólra cserép-fedél. D.— ökörszem óriás. D.
Elször ólad legyen, aztán végy disz- Óság". Minden óság újság volt el-
— Ez csak olyan r, mint a
nót. Ny. 1. ször. D. —
Újság kedves, óság redves.
ki — Hat hizója
az ólban túr. Ny. 6, ól- KV.^
ban, maga a hetedik. D. — Jobb a Óva. Megbékült barátoddal óva
mint az üres csr. D. — Kés
teli ól, bánj. B. -— Óvakodjál a szakálas asz-
akkor csukni ólad, mikor már a tehén szonytól. KV. —
Törött fazékkal óva
oda. E, — Nagyobb a disznó mint az bánunk, B,
ól. (Láb, csizma.) B. —
Óla sincs, Öklel mint az ökör, D, Öklels —
mégis disznót akar hizlalni, D. Ól- — bikának széna a szarván. K.
ban szke. (Rendben van a dolog.) E. Ököl. A mely lyukat bedughatsz
— Ordit mint az orosz azólban.Ny.22. kisujjaddal, ne dugd azt az öklöddel,
Ólálkodik. Bekkel jár, a ki nem Ny, 2. —Akkora mint az öklöm, ME,
oláhkodik. (Ólálkodik.) D. Oláh- — — Bizik mint betyár az öklében, D,
kodó (ólálkodó) ravasz, D. — Nem — Föl nem éri ököllel, E, — Nehéz
mind oláh, a ki ólálkodik. D, ököllel a fal ellen. D. — Nemcsak
Ölom. Friss mint az ólom-madár. tökkel, hanem ököllel is ütötték a fe-
Ny, 4. — Könny mint az ólom-ma- jét. (Buta.) —
Olyan igaz mint az
D,
—
dár. D, (Lassú. S.) Látott már ólom öklöm, bizonyltja a könyököm. Ny, 2,
— Ólomlábon B.
varjut. Ny. 3. jár. Ökör. A dúsgazdag ember kövér
Ónodi. Fucsra ment mint az ónodi ökröt hizlal. D. —
Az embert eteti az
vakarcs. E. — Ónodi katonának az ökör. D. —
Az otthon kedvére nevelt
átka van rajtuk. (L. átok.) Sz. gyermek végre borjúból ökörré válik.
Óra. Az óra folyton foly, meg nem KV. —
Az ökör csak ökör, ha Bécsbe
eszi a moly. KV. —
Az órajárásból hajtják is, Sz. — Az ökör sem eszik
is megítélheted a várost. M. Egy — többet egyszerre. D. — Az ökrök
óra sincsen, mely mindenkinek egy- seggibe verte a kánciót. (L. kanció.)
iránt szolgálna. — Ha ma egy
KV, B. —
Az ökröt a talpáról fejik. (Veszik
órát hiába elmulasztottál, holnap egész hasznát hajtva.) Ny, 6, Alán mint—
nap nem találod. E. — Hajnali óra,
fel az ökör farka, M. —
Alántt az esze
vezet jóra. — Hazudik mint a bom-
S. mint az ökörfarka. B. —
Alán a sze-
lott óra. — Hol csipkefán terem
E. gény, mint az ökörfarka. D. Annak —
az óra, (L. csipkefa.) E, Jobb egy— még az ökre is borjúzik. (Szerencsés.)
óra száznál. (Boldog óra.) BSz. Meg- — Ny. 2. —
Biztatja mint oláh az ökrit.
verték mint a lcsei órát. (L. Lcse.) Ny, 9. —
Bocskorban kell keresni a
Ny. 5, — Nem kérdi a has, hányat hat ökröt, B. —
Borját keres, ökröt
ütött az óra, — Négy pusztítja az
KV, vészit. E. — Bús, ki hat ökrét vesz-
erszényt a rossz óra, rossz malom,
: tette. B. —
Cifra mint a remek ökör.
ó kocsi, vén szl. Ny. 20. — Rájött D, — Csak azt bánja, hogy mint az
a bóna E. — Rájött a bolond óra.
óra. ökörnek, két gyomra nincs. D, Egy —
E. — Reggeli órának sok pénz (arany) ökör nem gulya, D, —
Egyenes mint
a szájában. (Német.) E. Ritka óra — az ökörhúgy, E —
Embert szaván,
hiba nélkül. D. —
Romlott óra, D. — ökröt szarván, E, —
Elbb legyen ök-
Rossz óra máskép mutat, máskép üt, röd, aztán csinálj jármot. Ny. 1.

ME. —Tudjuk hányat ütött az óra, Ers mint az ökör. D. Esznek urak —
D, —
Üt mint a bolond óra, Ny. 13. disznómódra, szegény ember ökör
-^- Ütött az órája. E. módra. (L. disznó.) E. Fazekat kon- —
 — 593

gásán, ökröt vonásán válogatjuk vá- Ny. 5. — Nem kell egyszerre egy ök-
sáron. KV. — Fáradt ökör erösebben röt elkölteni. KV. — Nem szántanak
rakogatja lábát. D. Gyermekész — fekv ökrön — Nem ugy
holdat, KV.
hajta a hat ökröt. (Gazdag könnyen keresik a hat ökröt, D, — Nyámog
megél.) D. — Ha egy ökör nekiveti mint az ökör a sáson szénán, (Nem
magát a Tiszának, a többi is utána neki a munka.) Ny, 20. — Nyár-
Ízlik

úszik. D. — Ha az ökör tudná maga son süti az ökröt, (Telhetetlen,) D. —

erejét, fel nem törné nyakát az iga. Nyomtató ökörnek nem kötik be szá-
D. —Ha ökör volna, restelné a kéröd- ját, D. —
Olyan atyafia, mint ökör
zést. D, — Ha az ökröt megszólítod, a lónak. K. —
Ostoba mint az ökör.
bögését veszed. D. —
Ha tudná ere- D, — Öklel mint az ökör. D. Ökör —
jét ökör,nem törnék fel nyaka, K. — a földet nem magának szántja. E. —
Hat ökör sem mozdítja ki helyébl. Ökör alatt borjut keres. KV. (Ne keress,
D —Hat ökör jár ki az udvarából. M.) —Ökör húzza az igát, ló lakik
(Gazdag.) E. —
Hat ökör után könny jól a zabban, D, —
Ökör ikra, rák
a szekeret tolni. D. —
Hegyes szarvú faggyú. D. —
Ökör iszik egyedül,
ökörnek letörik a szarvát. Cz. Hol — ember párosával, Ny, 13, Ökör —
a kolompot találják, ott keresik az iszik kellve (ha kell neki), ember ba-
ökröt is. D. —
Idegen ökör is haza- rátságért. Sz, —
Ökör marad ökör,
felé bög. D. —
Igyál ökör, tviz. M. ha Bécsbe viszik is, E. Ökör szánt —
— Kajla mint az ökörszarv. D. Kár, — a zab alá, lovak eszik meg. Sz. —
hogy az ökör erejét nem tudja. D. — Ökör se fogatná be magát, ha esze
Kemény a nyaka, vagy ökör vagy okos. volna. D. (Ha tudná erejét. E.) —
E. — Kérdzik mint az ökör. D. — Ökörben is ikrát keres. D. — Ökörbl
Ki egy tüt lop, ökröt is próbál az. D. lett szamár. D. — Ökörbl szamarat
— Ki ökör után jár, tóhoz jut. D. — csinálsz. KV. — Ökörnek az iga, ke-
Kojtol mint valami hat ökrös gazda. mény nyakacsiga. E. — Ökörtl ló-
Ny. 5. —
Kolbászszal szalonázza az példa. KV, — Ökörtl lótanács, Ny.
ökröt. (Telhetetlen.) D. — Könny 10. — Ökörtl szamártanács. D.
hat ökör után tolni az ekét. B. — Ma- (Ökörrfll lópélda, lótanács.E.) — Ökör-
darat tolláról, ökröt szarváról. KV. tl tanul a tinó. D. — Ökrön dede-
— Magának az ökör nem szánt zab runt, szamáron tulerunt. D, — Ökrét
alá, D. —Magyar ökör, német kutya, kereste, lovát is elvesztette. D. — Ök-
oláh disznó. D. — Megbánta négy rök nélkül csak a göncöl szekere for-
ökre. (Ráment a pörre.) Ny. 2, —
Meg- dul. D. —
Ökröt szarván, lovat nyakán
eszi ökröt a ló. (L. ló.) E, — Megindult fogdossák. D. —
Ökröt szarván, em-
mint Dörömbözi ökre. (Vaktában.) Ny. bert szaván. E. —
Ökröt szarván, harist
2,— Megnyomta a lábát a csösz-ökör. szaván fogják, KV. —
Ökröt vesztett,
(L, cssz.) K. — Mely ökör sokat bg, borját keresett, D. —
Ökröt vonásán,
keveset húz. — Mihaszna adják
S. fazekat kongásán. D. Rászokott —
az ökröt egy garasért, ha nincs meg mint ökör a béres szavára. D. Rest —
a garas, — Mint az ökör csak eszik,
S. ökör is nyerget kivan, (Latin.) B. —
iszik, KV, — Nagy az ökör nyelve, Rest ökör nyeregre vágyódik, D, —
de még sem szólhat. D, — Nehezen Ritka mint az ökörikra. D. Rövid —
tanul a vén ökör. D. — Neki dl az mint az ökörrúgás, E, Se ekéje, —
asztalnak, mint ökör a járomnak. D. se ökre, D. —
Se ökre, se szamara,
— Neki megy, mint ökör a köd- tót D, — uram hat ökörig,
Segits D, —
nek. Ny, — Nem a jászol megy az
7, Sok ökör terhet mozdit, D. — Sze-
ökörhöz, hanem az ökör a jászolhoz, rencsésebb a csillagvári ökröknél.

Margalits E. : Magyar közmondások. 38

 — 594 —
(L, csillagvári,) E. — Szép nyolc ökör, farkas is juhbcrbe öltözik. B. Min- —
de a másé. Ny. 2. — Szinte annyi juh- dennap más ruhába öltözik. D. Oly —
bört adnak el, mint ökörbört KV. cifrán öltözik, mintha Csicsóba menne.
(Öregek, ifjak halnak.) D. (Visznek a (L. Csicsó.) Sz. — Öltözteti mint Laci
piacra.) — Szomjú ökörnek zavaros viz a verebet. (L. Laci.) Ny. 1.

is jó. M. — Szürcsöl mint az ökör. S. Öltözet. Nem látszik az öltözeten,

— Tanulj tinó, ökör lesz belled. KV. mily karcsú az erszény és ösztövér a
— Tizenkét ökör fel nem ér eszével. konyha. E.
D. —Tün kezdi, ökrön végzi. (A lo- Öndicséret, gyalázat. E.
pást.) E. —
Ugy aluszik, mintha ökör- Önként. Legkedvesebb a mit ön-
bört húznának a fagyon. (Hortyog.) ként adnak. E, —
Ne rázd a fát, mely
KV. —Ugy áll neki, mint ökör a ka- önként hullatja gyümölcsét. D.
zal szalmának, E. —
Ugy él, mint a Önt. Esik mintha csatornán önte-
hat ökrös gazda. E. —
Üldögél mint nek. D. —
Csak ugy dl az es, mintha
Bödöék ökrük a kút mellett (L. kút.) sajtárból öntenek. E.
Ny. 1. —
Vén ökör mélyebben hág- Öntöz. Akárminemüvizzel öntözöd
dossa a sarat. D. a tövist, szlt nem szedhetsz róla.
Ökörnyál. Annyimintaz szi ökör- Pázm.
nyál- D. — Ökörnyállal takarózik. D. Ördög". A békének üres helyét az
Ökörszem. (Kis madár.) Bujkál ördög foglalja el. D. —
A hol több
mint ökörszem a sövényben. E. — Mel- van, az ördög is oda siet. Ny. 6. —
lette az ökörszem óriás. D. — Nagyra A kendözés ördög zászlója és bélyege.
viszed az ökörszemet. (Nagyitsz.) E. Ny. — Amit Istentl
6. szánsz, azt el-
Ökrdik mint a disznó. D. viszi az ördög. KV. — A mit az ördög
01. Ha elhúztad az ölet, húzd
el az maga végbe nem vén asszonyra
vihet,
araszt Ny. 4.
is. bizza. B. — A nyakassal az ördög se
Öl. Az ötödik (parancs), ne ölj, szól bir. — A szegényt ha
D. kevély,
az orvosoknak, a hetedik, ne lopj, a az ördög is — Az asszony
neveti. D.
prókátoroknak. D. —
Csak orvos öl- vagy ördög, vagy angyal. E. — Az
heti meg az embert birság nélkül BSz. Isten hatalmas, az ördög nem alszik.
— Fabicsakkal ölhetni. D. — Meg
is E. — Az ördög is megnyugodott, mi-
akarsz valakit adj neki kölcsön.
ölni : kor leesett a fáról. Ny. 24, Az ör- —
Ny. — Orvos, ha embert
6. nem ölt is, dög is megunja örökké egy honosokon
fél a hóhértól. — Orvosnak szabad
E. ülni. Ny. 1. —
Az ördög is igy tar-
embert KV. — Sárkányt
ölni. az ölt totta volt fiát : enni adott volt s innia
apja. apa.) Sz. — Vizbe ölték a
(L. nem. KV. (Heringet adott ennie, egy
rákot. Ny. 4. — Egy szó nem ember- csép vizet sem reája. D.) Az ördög —
ölés. D. is neveti a szegény kevélyt. KV.
—
Öl. A mely gyermek megijed, anyja Az ördög is oda megy szarni, a hol
ölébe B.siet. —
Ölben vitt eb nyulat legmagasabb a hegy. (L. magas.) Ny.
nem BSz.
fog. 14. —Az ördög is szép volt hatezer
Ölel. Árnyékot ölel. E. Meg- — esztend eltt. D. —
Az ördög mérte
iszom a jó bort csutora nélkül is, azt a mértföldet, akkor is kötele el-
ölelem a rózsám nyoszolya nélkül is. szakadt. (Messze út.) D. Az ördög —
NP;. mikor hortyog sem alszik. Ny. 2. —
Angyal brbe öltöztet.
Öltözik. Az ördög révin jött ez a tinó is. (Lo-
(Ártatlannak mond.) Ny. 2. Bárány- — pott.) Ny. 2. —
Az ördög sem hazu-
gyapjúba öltözött farkas. Pázm. — dik maga gyalázatára. D. Az ördög —
Ebbrbe öltözni. KV. Gvakorta — sem lakodalmaz örömest fehérsze-
 — 595 —
mély nélkül. D. —
Az ördög se szánt, mellé az ördög. E. — Hol Istennek
se vet, mégis elél. D.— Az ördögnek templomot építenek, ott mindjárt az
is gyertyát gyújtani. Sz. (Egyszer.
kell ördögnek is kápolnát állítanak. (L.
Ny. — Néha. — Az ördögnek
8. B.) Isten.) D. —
Hová az ördög nem mehet,
is a sántája leglatrabb. KV. — Az ör- vén asszonyt küld maga helyett. E.
dögnek tartozott evvel az útjával. — Huncut a hebeg ördög. Ny. 4. —
(Valamit elfelejtett, újra kell mennie.) Irigy mint az ördög. M. Ismeri —
Ny. 7. — Az ördögöt is be tudja me- személyesen, mint Bacsó az ördögöt.
szelni. (Ravasz.) D. — Az ördögöt is Ny. 9. —Isten akaratjáról az ördög
kihajtaná a lyukából. (Munkás.) Ny. 6. se tehet. Ny. 2. —
Jó , csak az ör-
— Add elö ördög, nem a te portékád. dögök rosszak, hogy elbb el nem
(Elveszett tárgy.) Ny. 24. — Angyal vitték. S. —
Kerülgeti mint ördög a
a szava, de ördög a An-
szive. E. — kápolnát. BSz. —
Kerüli mint ördög
gyal képében is ördög. D. Angyal — a szentelt vizet, (Keresztet.
B. — B.
ül a szemöldökén, ördög szeme alatt. Tömjént. D.) — Ki ördögnek szolgál,
D. — Árulja az ördögszart is. D. — kín a fizetése. E. — Kifog a sánta
Bánja az ördög. S. —
Bánja hogy nem ördögön is. D. — Kihúzta az ördög a
ördög, pokolba vinne mindent. D. — dugót. (L. dugó.) Ny 14. — Kivel
Belelépett az ördögök bocskorába. (L. senki nem bir, ördög sem próbálgatja.
bocskor.) Ny. 1. —
Benne van, mint D. — Könnyebb száz ördögöt a po-
zsidóban az ördög. Ny. 5. Beteg — kolba leverni, mint egyet kiverni. Ny.
volt az ördög, barát akart lenni. E. 6. —Lelkével is adós, az is az ördögé.
(De hogy fellábadott, vissza tudott E. — Megfogta az ördögöt. S. Meg- —
menni. D.) —
Békét az Isten, civódást hurcolta mint ördög a diákot. E. Meg- —
az ördög szereti. D. —
Büdös mint húzza magát, mint ördög az odúban. S.
az ördög. D. — Csak a tetejét szedi, — Mi az ördög?! S. —
Mindegy ördög.
mint az ördög az ezerjófünek. Ny. 6. D. — Mivel az ördög maga a pokol-
— Csapd pofon az ördögöt. (Mondj ban lakik, mást is oda kivan. D. —
igazat.) D. —
Egy ördögöt szolgálnak. Nagyapja is ördög volt. D. Ne féltsd —
E. —
Els feleség Istentl, második az ördögöt a tóba halástóU Decsi. —
embertl, harmadik ördögtl való. S. Negyven éves lánynyal ördög se táncol
— Farkas-vacsora, ördög ebéd. (L. már. Sz. —
Nehéz az ördögöt beme-
ebéd.) D. — Fekete kutya, tarka eb, szelni. E. — Neki menne az eleven
mind egy ördög. D. —
Fekete mint ördögnek is. D.— Nem alszik az ör-
az ördög. D. — Fél mint az ördög a dög. E. — Nem adnám egy süveg
tömjéntl. D. (Szentelt viztöl. E.) — ördögért. D. — Nemcsak egyféle-
Férfi, ha szebb az ördögnél, már elég képen kisért az ördög bennünket. KV.
szép. E. —
Fösvény mint az ördög. — Nem jó az ördögöt falra festeni.
S. — Ha rút rútul beszél, olyan mint B. — Nem oly rettenetes az ördög,
az ördög. D. —
Ha gyermek lepen- amint irják. KV. — Nem oly rút az
déket fog, nem adná egy süveg ördög- ördög, amint festik. D, — Nem olyan
ért. D. —
Ha ördöggel lakol, ördöggé az ördög, amint festik, E, — Nem
kell lenned. KV. —
Henyélés az ör- ördög az ember. (L. 3. ember.) Ny. —
dög párnája. (Latin.) S. Heten — Nevet az ördög. (L. 3. nevet.) Ny. —
vannak, mint a gersei ördögök. Cz. Olyan az ördög sokat igér, keveset
— —
:

(Markotai ördögök. D. L. hét.) ád. D. — Rossz az ördögnek sem kell

Hét ördög. E, —
Hiába festik szép S. — Olyan mint az ördög kötötte
festékkel az ördögöt. D. — Hol Isten- rokka. (Mérges.) Ny. 1. Ördög árka. —
nek házat építenek, kápolnát guggaszt (L. árok.) E. —
Ördögbaja sincs. E.
38*
 596 —
— Ördög bujt beléje. E, Ördög — nézett mint Bacsó az ördögnek. (Szom-
cinkosa. D. — Ördög ebédre, farkas szédja ördögnek öltözött; Bacsó vas-
vacsorára hiv. (L. ebéd.) D. — Ördög, villát fogott rá —
s az ördög elszaladt.)

ha fekete. E. — Ördög dombra

is a Ny. 1. —Szép a szava, de ördög az
szarik. (L. domb.) E. — Ördög is jobb éha. KV. —
Szép a szeme, de ördög
volna, ha nyakas nem volna. D. — a szive. Sz. —
Szép kivül, ördög belül.
Ördög is könnyen ült egy ideig láncon. KV. — Talán az ördöggel is el tudna
D. — Ördö^ is szomjúsággal ölte meg lakni. D. —
Talpon áll benne az ör-
fiát. S. — Ördög mérte, elszakadt a dög. (Tetötöl-talpig rossz.) Ny. 3. —
lánca. (L. fent.) E. —
Ördög sgora. Tatár étel, török tánc, magyar adta,
D, — Ördög ül a nyakán. B. Ördög — ördög lánc. (L. adta.) D. —
Tele szája
ül a szivén, ott is a közepén. B. — Istennel, szive pedig ördöggel. D. —
Ördög-üllön koholt vasdárda. D. — Templom mellé guggaszt kápolnát az
Ördög van bögyében. D. Ördög van — ördög. E. —
Tudja az ördög. S. —
vele. E. — Ördög veri a feleségét. (L. Ugy bánja, mint ördög az anyját. D.
feleség.) E. —
Ördög vigye a káposz- — Utcán angyal, otthon ördög. E. —
tát, ha disznó eldöglött. E. Ördög- — Vajmi ers katona az ördög. D. —
ben is legrosszabb a sánta, E. — Vén banya, ördögök hadnagya. ME.
Ördöge van. S. —
Ördöggel álmodik. (Vén bába. KV.) —
Vidd ördög, ha a
(L. álmodik.) E. — Ördöggel
M. bélelt. tied. Ny. 5. —
Vigye el az ördög
(Farkassal prémzett. S.) Ördöggel — Bécset, nekem ugyan becsengetett. S.
határos. M. —
Ördöghöz szegdött. D. — Vigyen az ördög szent búcsúra
— Ördög módra tartja vendégét. Izsákra. (L. Izsák.) Ny. 5. Vigyen —
(Enni ád, inni nem.) E. Ördögnek — ördög, tartson pokol. D. Zörög —
maradt az út. (Ha a két szemközt jöv mint ördög a lámpásban. D. Zsidó, —
kocsi kitér s az út közepe üresen ma- ördög fúrója. S. —
Ördöngös fajzat. D.
rad.) E. — Ördögök céhmestere. E. Opeg". (Nagy.) Az öreg hur késbbre
(Cimborája. S, —
Hadnagya. D.) — szakad, D. — Ha öreg fejsze esik is,

Ördögöt a falra. E. — Ördögöt fogott. eljövök. E. — Néha a cimbalmosnak

(L. fog. Azt is jó füleset. D.) E. — iselszakad az öreg húrja. D. Meg- —
Ördögöt fog, annak is két szarva fizetiaz öreg harang. ME. Úszik —
leszen. Ny. 24. — Ördögöt forral mint az öreg fejsze. B. —
Viznek öre-
eszében. D. — Ördögz Fábián. (L. gében fogják a nagy halat. D. Öreg —
Fábián.) D. — Pap az ördög oltárról, hiba. ME.
a boltból. — Pap fék lovat ördög
S. s Öreg". (Koros.) A bor az öreg em-
bnös. KV. — Pénzzel az ördögöt is ber teje. ME. —
A milyen az öreg
meg lehet venni. — Rest mint az
S. tyúk, olyan a csirkéje. Ny. 7. Az —
ördög a jóra, D. — Ritka ördög pokol életet inkább szereti az öreg, mint a
nélkül. D. — Rút mint az ördög. D. fiatal. D. — Az ifjú meghalhat, az
— Se ördöge, se angyala. D. (Se pokla. öregnek meg kell halni. K. — Az öreg
D.) — Segit az ördög a magáénak. B. a kutya. (L. kutya.) E. —
Árva törek,
— Segiti az ördög a ME. — Sok fiát. búza törek, megházasodik az öreg.
ördög sem ér egy angyalt. D. — Sokat Ny. 22. — Bicsaklik már, öreg a le-
az ördög se gyz. D. — Szalad mint gény. E. —
Elég egy öreg a háznál.
az ördög a tömjéntl. Ny. — Szája 8. D, —Érett gané, öreg lány, hamar
Isten, szive ördög. E. — Szegény az hasznot hajt. Cz. —
Fiatal br annyi
ördög, mert nincs D. — Szegény
lelke. van a vásáron, mint öreg. (L. br.) Ny,
ördög. B, — Szegénybl gazdagot lett 5. — Fiatal embernek a feleség tá-
az ördög sem trheti. D. — Szemébe masz, a pálca parádé öregnek a pálca
;
 ;

597 —
támasz, a feleség csak parádé, S, — vagyok, gögyölökördögnek se
; az
Fiatalnak a házasság hamar, az öreg- köllök. —
Öregek és ifjak
Ny. 22.
nek késre esik. D. Fiatalnak is— egyaránt meghalnak. KV. Öregek —
meg kell halni, de az öregnek már vezérlik a hadat. D. öregebb az—
muszáj. Ny, 2. —
Hadd ázzék, majd atya Isten kertészénél. Ny. 6. —
megeszi az öreg. (Nem sürgs munka.) Öregek tanácsa, ifjak munkája. KV.
Ny. 24, —
Hamar cselt vet az öreg — öregnek ajtóban, fiatalnak lesben
nyúl. D. —
Ifjú szokás, öreg gyakor- a halál. E. —
Öregnek a bor, tej
lás. D. —
Ifjúság bolondság öregség ;
gyermeknek a tej, bor. S. Puha —
gyöngeség. S. —
Jámbor fiatalból vá- kenyér, öreg ágy. (Öregnek való.) Ny.
lik a csendes öreg. D. — Jó az öreg 3. —
Ritka öreg morgás nélkül. D.
a háznál, ha baj nincs is, bajt csinál. — Vén lány, ha férjhez mén, egyben
Ny. 2. —
Jó az öreg a háznál, ha kár öreg asszony. D. —
Zörög az öreg. E.
nincs is, kárt csinál. Ny. 9.
Jó az — — Zsidók közt is a legöregebb hajtja
öreg a háznál, ha csepp esze sincs a lovat. E.
is. E. —
Jól esett neki, mint öreg OPegrapám sem evett még ilyet.

kutyának a vaj alja. Ny. 5. Jól esik — S. — Öregapánk is élne, ha meg nem
az ülés, mint öregnek az ütés. Ny. 5. halt volna. Ny, 2. — Vacsora után
— Kedvetlen az öreg, olyan mint a öregapám sem dolgozott. S.
lánc, melyet ha felvesznek is jaj, ha le- ÖregfSégf. Elég nyavalya az öreg-
tesznek is jaj. B. —
Késbbre lesz az ség. B. — Legjobb futót is eléri az
ifjúból öreg, mint a lányból vén. D. — öregség. E. — Öregség, mindennapi
Ki nem kivan öreg lenni, akassza fel betegség. Ny. 4. — Sok köhög társsal
magát. E. —
Kiiktatták az öreg szrt. jár az öregség. E. — Szegénység és
(Kidobták.) D. — Megbecsüld az öre- öregség, két nagy teher. S.
get. D. —
Megszokta mint öreg tyúk Öregszik a föld is. E. — Öregszik
az ült. D. —
Megvan, mint öreg ló a legénv. D.
a polyván. Ny. 5. —
Mindennap egy Örménytl selymet, cigánytól sze-
nap múlik, az öregen pedig kett. Ny. net. (Ne végy.) ME.
2. —Nehezen hal meg az öreg, ugy Örökké ámen. ME. — A bú sem
hozzászokott az élethez. E. Nehéz — tart örökké. D. — Nem tarthat örökké,
az öregnek a frisset eljárni. D. Nem — mint az ivánci kályha. Ny. 1. (A lévai
akar öreg lenni, ki az öreget meg nem kemence. D. (L. kemence.) — Rövid
becsüli. D. —
Nincs oly öreg, ki to- az élet, örök a sír. Np. Semmi sem —
vább ne kivánjon élni. D. Öreg — tart örökké. B. — Sok nem tarthat
asszony, rossz vén karó, szegény le- örökké. D. — Szépség sem tart örökké.
gény szomorit. (L. asszony.) Ny. 8. D.
^
— Öreg asszony tánca nem tart so- Örökkévalóság". Se eleje, se vége,
káig. Ny. 3. —
Öreg csont is szeret mint az örökkévalóságnak. E.
fi atalhoz dörgölzni. B. —
Öregember Örökös. Az örökös sírása alattom-
eltt kelj fel. E. —
Öreg ember er-
•
ban való nevetés. (Latin.) KV. Hamis —
sebben dolgozik, mint a fiatal. (L. keresmény kincse nem száll harmad-
dolgozik.) Ny. 6. —
Öreg ember, ifjú örökösre. S. — Tolvajnak gyilkos az
menyecske,ott terem Jancsika. (L. ifjú.) örököse. D. — Bolond,
orvosát ki tefzi
K. — Öreg embernek bor az itala, örökössé. D. — Nem jó az orvost örö-
kása pecsenyéj e. B. —
Öreg emberért kössé tenni. E.
n em kár. Ny. 8. —
Öreg katona zsákba ÖrÖkségf. Pappénz nem állandó
hányja az újoncot. D —
Öreg kato- örökség. ME. — Semmi a pénz örök-
—
nának élesebb a kardja. K. Öreg — ség nélkül. (Földbirtok nélkül.) Sz.
 598 —
Sovány örökség a puszta nemesség. dicséretét. KV. — Mitörömestteszünk,
ME. (Szegény örökség stb. BSz.) nem esik nehezünkre. S. — Örömest
OPÖm. A búgonddal határos az teszi az ember, a mi örvendetes. D.
öröm. D. — Annyit él az ember, a — Örömest elhiszi ember a gonoszt.
mennyi idt örömmel — Belül tölt. D. KV. — Örömest oda ajándékozná
öröm, kivül szomorúság. KV. — Drá- mindenét — ha el nemvennék, (Fös-
gán szerzett öröm hamar ürömmé vény.) D. — Uj éneket örömest éne-
válik. D. (Hamar leszen üröm. BSz.) kelnek. D.
— Egész életében örömanya. (Kinek Örül. A cinege is örül a tökmag-
rossz a lánya.) D, —
Ha öröm nem nak. D. — A disznó is örül, hapocsé-
volna, az ég is pokol lenne. D. (A menny tát lát, D, — A ki örül, van oka. D.
is. E.) —
Igen rövid az istentelenek — A vak egy patkót, örült neki
is lelt

öröme. KV. —
Igen sokszor üröm a hogy vas volt, Ny. 3. Akkor örül —
fölösleges öröm. BSz. Lóröhögés — a csizmadia, mikor fáradt muzsikust
is öröm. D. —
Megiszom a jó bort lát. (L. csizmadia.) Cz. Gyermek —
örömömbe, hej de keservesen nyúlok hamar örül, hamar sír. — Kiki
D.
a zsebembe. Ny. 24. — Minden öröm- örül az ingyennek. D. — Másnak ká-
höz vegyül egy kis üröm, B. — Nagy rán örül. D. —
Ne örülj, ha szomszé-
öröm megölheti az embert. D. — dod háza ég, D, —
Nem örül a macska
is

Nem tud hová lenni örömében. — S. jobban az egérnek, D. Nem örül- —

Nincsen öröm búgond nélkül. ME. — nek a nyulak, mikor az agarak fiad-
Nincsen öröm üröm nélkül. KV. — zanak. D. —
Örül a bivaly, ha vizet
Nincsen rózsa tövis nélkül, de öröm lát. D. —
Örül a farkas, ha csikóra
sincs bánat nélkül. Np. Nyomorú- — akad, D, —
Örül a fecske, ha fészkére
ságot és szomorúságot öröm szokta talál. D, —
Örül a fülemile, ha han-
követni. KV. —
Örömidök, aranyidk. gyatojást lát. D. —
Örül a gerlice, ha
D. — Öröm nyomán jár a szomorú- párjára talál. D. —
Örül a gunár, ha
ság. B. — Örömországban nevelke- másét elmarta. D, —
Örül a késznek.
dett. D. — Öröm ösvényén búbánat E. — Örül a kutya, ha kölykét látja.
jár. D. — Öröm a mennyorszá-
tartja D. — Örül a macska a tükörnek. Ny.
got is. D. — Öröm, üröm. — Öröm, E. 2. — Örül a nyúl, ha bokrot lát. D.
üröm, csak egy betben különböznek. — Örül a sas, ha dögre talál. D. —
E. —
Öröm ürömmel jár. KV. Örö- — Örül a száraz föld, ha terhes felht
mében brébe is alig fér. D. Örö- — lát. D. —
Örül a varga, ha kaptafáját
tnében majd felvette a házat. D. — kihúzta. (Kész a csizma.) D. — Örül
Örömmel kerültünk össze, örömmel az anya, ha megszült. D. Örül a —
váljunk el. D. — Örömmel minden kutya a koncnak. D. Örül mint a —
könnyebben megy. D. —
Örömnek férjhezmen lány. D. Örül a héja,—
szomorúság a vége. E. —
Örömnek ha csirkét lát. D. —
Örül mint a kecske
tengerében evez. D. —
Pénteki öröm, a zanótnak. D, —
Örül mint a kocsis,
vasárnapi üröm. D. Szomorúsággal — ki az utat elvesztette. D. Örül mint —
jár az öröm. KV. Tele örömmel, — a rossz szolga az esztend végének,
mint a hólyag széllel. D. Ugrál örö- — D. —Örül mint a szomjú szarvas a
nl^ben, mint a Noe bakja. D. forrásnak. D. —
Örül mint a tücsök
Örömest. A ki nem
kérdi kell-e, a harmatnak. D. —
Örül mint a vizbe
örömest ad. K. — A macskának még esett hal, D. —
Örül mint a bolond
a kölyke is örömest egerész, KV. — a farkának, ME, —
Örül mint a faze-
— Az újságot kiki örömest hallgatja. kas a feldölésnek, E, Örül mint —
KV. —
Kiki örömest hallgatja a maga fiának a szomotori takács, mikor halat
 —
— 599 —
fogott. E. — Örül mint a fogóba esett is összeszokhatik. D. —
Összeszoktak
egér. D. — Örül mintgatyájánakGarai. mint a Babics malacai. (L. malac.)
D. — Örül mint gyermek a játéknak. Ny. 8.
D. — Örül mint kalitkában a csizike. Összevesz. A mely kenyéren össze-
D. — Örül mint búzáját eladta.
ki vesztek a testvérek, azon össze is
D. — Örül mint kinek a háza D. ég. békülnek. Ny. 6. —
Ha a királyok
(Maga meg benne szorult. — Örül E.) össze nem vesznének, a katonák sem
mint kinek pénze nincs. D. — Örül kapnának üstökbe. D. —
Kis faluban
mint malac a makknak. D. — Örül újság esett, két kis kakas összeveszett.
mint vak a garasnak. B. (Vak koldus (L. kis.) Ny. 3. —Koncon vesznek
a fagarasnak. — Örül neki mint
D.) össze a kutyák. D. —
Összeveszett
Balázs a hurkának. D. — Örül neki vármegyének bolond az ispánja. Sz.
mint gyermek a bábnak. D. — Örül Urak vesznek össze és a jobbágyok
neki mint oláh Géci a félszemének. haját tépik. KV.
D. — Örül neki mint gyermek a lépes Ösztöke ellen rugódozni vesze-
madárnak. D. (A vásáríiának. — D.) delmes. E. — Vén csoroszlya, kopott
Örül neki mint a pogácsának. KV.
tót ösz^ök. D.
— Örül neki mint a büdös féreg- Ösztön ellen rugódozni nehéz.
nek. Ny. 13. — Örül mint éh az ló Pázm. —
Ösztön ellen rugdalózik. D.
abraknak. D. — ügy örül mintha lá- Ösztövér. Ha rest a szolga, ösztö-
bának minden ujján egy oláh dudás vér a marha. D. — : Jobb az ösztövér
ülne. D. — Vak koldus ha is örül, alku, mint a birónak kövér végzése. B.
patkóra talál. D. — Vak tyúk is örül, — Nem látszik az öltözeten, mily
ha magra talál. D. karcsú az erszény s ösztövér a konyha.
QPVVel ers a kuvasz. D. E. — Ösztövér disznó makkal álmo-
Örvendjek vagy búsuljak, egy a dozik. D. —
Ösztövér húsnak vékony
fizetés. D. — Igen örvend a rigó, felel a leve. D. —
Szegény háztól ösztövér
neki a szajkó. F. —
Nem kell azon bárány. D.
örvendeni, mikor a szomszéd háza ég. Öszvér. Olyan mint az öszvér: nem
E. — Örvend a méh, ha kakukfüvet tudja ló-e vagy szamár. Ny. 8.
érez. D. —
Örvendek, mikor veled öt. Haton adják, ötön veszi. (L. ad.)
hörpentek. ME. —
Örvendj immár a E. — Haton kéred, ötön adja. D. —
faháznál. E. —
Sok esik a min örvend- Öt ujjad között egyenlö-e kett ? D.
hetni, de több a min búsulhatni. E. — Öten voltak, tizfelé szaladtak S. —
Örvény. Minden nyavalyának bok- Ötödik kerék a kocsiban. D. —
Ötöl,
ros az örvénye. KV. —
Sok törvény, hatol. (Zavarban van.) E. —
Ötön vesz,
sok örvény. E. (Lop öt ujjon vesz.) E.
;
—
Tudja, mint
Örzsike ha nem voIna,megakalán, az öt ujját. (Jól ismeri.) D.
levest sem tudnánk enni. B. Mihez — Öv. Ritka oláh öv nélkül. D. —
Böske szokott, Örzse el nem felejti. Gyüszü nem öv. D.
D. —Vagy Örzsike vagy nem Örzsike, Övé. Azt gondolja, hogy mind övé
már most mindegy. E. a Dunáig. S. (Ové mind a diófáig. B.
Ösvény. Egy ösvényen járnak. D. — Övé ország, világ. E.) Övé a —
— Minden ösvény egy útra tart. D. — világ. S. — Övé az utolsó szó. S. —
ütajl volna és ösvényt keressz. KV. Rátartja magát, mintha övé volna a
Összefér. Kétféle szeretet nehezen diófáig. E.
fér össze. E. —
Nincs tü köztünk, hogy Özv^sry. A !:i ^laci.lt ukar enni,
össze ne férjünk. BSz. i.v:;gyözvegy asszonyt elvenni, ne
Összeszokik. .Macskával a kutva tudakozza mi volt benne. Sz. Az —
 —
— 600

özvegynek, ha aranyos is a kapufája, Két malomban rölnek. (Nem értik

özvegy csak. Ny. 21. —
Gazdag özvegy egymást.) B. —
Két malomk röl. E.
asszony mindig harminc esztends. D. — Ki elbb jön, elbb röl. KV. Ki —
— Jó özvegyet méltó megbecsülni. D. mint röl, ugy süt. M. Könnyen —
— Jobb az özvegy, ha fia nincs. D. — beszél, ki már megrlött. E. Sokat —
Magának van, mint az
özvegy ürge. rlnek sok korpája vagyon. BSz. —
Pázm. —Mikor az özvegy asszony Szerencsés malomban örlött. D. —
egy szemével urát kesergi,más szemé- Tokorcsra rölni. (L. ecet.) K. —
vel mátkáját keresgeti. D. Nincs — Tokorcsra mentek ecetet rölni. D. —
jobb az özvegy életnél. KV. Ugy beszélsz mint a jól örlött. KV.
0. Inkább ö, mint én. E. M.
gyeleg" mint falu farka Kata. Os. Addig kereste seinek nemes-
(Kóbor.) Ny. 5. —
gyeleg mint Urbán ségét, mig ásóra és kapára talált. D,
lelke a pokolban. Ny. 5. — Ne hányd fel a határt, a melyen
Or. Ide oda néz, mint az ör. D. — söd járt. E.
Nem jó sódar-ör a kutya. D. Tejes — sz. Becsüld meg az sz hajat. ME,
fazék mellé macska ör. D. (Szakált. D.) — sz fejnek süveget
Oriz. Fúvó széltl is rizi. E. — emelj. S. — Ósz mint a galamb. — E,
Hol Isten riz, pókháló is oltalom. B. szbe csavarodott. D. — Sok sz
(Kvár.) E. —
Isten koporsóját sem hajat szerez a búgond. D. — Szamár
rizték ingyen. D. (Krisztus koporsóját. az anyja hasában is sz. D.
M.) — Kályhát rzi. B. —
Kemencét szül. Késbbre szül a bajusz
rzi. B. — Két hajdú nehezen rzi a mint a haj. D. —
Becsületben meg-
•

várat. D. —Minden koldus maga szült. ME.

botját rzi. D.— Nem öriztiank együtt sz. Kedvetlen mint a lucskos sz,
disznót. Ny. 8. Petfi. — rzi mint D. — Sok ember kedvét megmásolja
teritn a búzát. Ny. 19. — rzi mint az sz. (Öregség.) D. — Sok fecske
Veres Miska a kádat. Ny. 6. — Részeg sznek jele. D. — Szomorú mint a
embert az Isten is rzi. B. — Soha havazó sz. D.
disznókatnem riztem veled. D. — szi. Annyi mint az szi ökörnyál.
Szegénynek ajtaját nem rzi a manó. D. -^ Annyi mint szkor a fecske. D.
D. — Több egy asszonyt rizni, mint — Annyi mint szkor a hulló levél. D.
száz bolhát. E. — Olyan mint öszszel a cserebogár.
rizkedik. A baktól rizkedjél, (Ütött-kopott.) Ny. 22. —
Süket mint
mert seggre taszit. B. — Addig riz- szszel a molnár. (L. molnár.) Ny. 8.
kedjél a baktól, mig seggre nem taszit. Szelid mint szszel a légy. S. Széde- —
D. — Házi tolvajtól nem lehet riz- leg mint szszel a légy. Ny. 15. —
kedni. E. —
Ismeretes tolvajtól leg- Szépen énekel mint szszel a tücsök.
jobban lehet rizkedni. KV. — riz- D. — Szomorú mint szszel a levele
kedjél a farkatlan D. —
kígyótól. vesztette fa. D. — Tekereg mint szszel
rizkedjél az alvó kutyától. E. — Régi a daru. D. — Alázatos mint az szi
barátodtól, megsértett társadtól min- légy. E.— Állhatatlan mint az szi
denkor rizkedjél. KV. id. D. — Benne van a fene, mint az
rzés. Jó bor, pénz, szép asszony, szi malacban. Ny. 6. —
Késre virág-
embert kivan rzésre. Sz. zik az szi kikirics. D. Majd el-—
rlés. Könny az rlés, csak viz viszi az szi szél. E. —
szi macska,
legyen hozzá. D. —
Molnár dolga az tavaszi menyecske. (Nem sokat ér.) D.
rlés. (Nem az én dolgom.) Ny. 6. — Szomorú mint az szi légy. D. —
röl. Egy malomban rölnek. D. — Tavaszi szél utat száraszt, szi es
 -!

601

vizet áraszt. Ny. 1. — Van csrében maga beleszorult. D. — Puszta pajtá-

mind szi, mind tavaszi. D. ból is repül olykor bagoly. E.
Pajtás. Csalán és bürök jó pajtá-
Pacal. A ki pacalt akar enni (avagy sok. D. — Indulj pajtás, nagy a hajtás
özvegy asszonyt elvenni. Sz.)ne kérdje E.— Kárakatonának gödény a pajtása.
mi volt benne. E. —
Két hurka egy (L. gödény.) Ny. — Kenyeres pajtá-
3.
pacal. Ny. 21. —
Kutya gyomornak sok. ME. — Kuszi pajtások. ME. —
pacal a foltja. D. —
Méltó volna, hogy Rossznak rossz a pajtása. B.
százrétfl pacalba varrják a fejét. KV. Pajzos. Elküldte mint Pajzos a
— Nem mindenkor lesz ám pacó, papot. (L. elküld.) E.
pacó. (Végre a kemény szra is kerül Paks. Lesz még Pakson vásár.
a sor.) K. — Olyan mint a százrét (Még megbszülöm magamat!) Ny; 2.
pacal. S. — Pacalra szokott pásté- — Megfekszik a kocsiban, mint
s a
tomra vágyik. E, —
Sok ágra áll az paksi biró. Cz.
esze, mint a százrét pacalnak. (Sok- Palack. Mihelyt a palackot látja,
ról beszél, de nincs értelme beszédé- tüstént ihatnék. D. —
Szabad a patak,
nek.) Ny. 1. de nem a palack. (Viz ingyen, bor
Pad. Addig keressz lágy párnát, pénzért.) M. — Jól meg tudja fejni a
hogy aszú padon is elhálnál. KV. — palackot. D.
Ebnek vonszák asztalra fejét, ö pad Paládi. Megkenték mint a paládiak
alá vonsza. KV. —
Ha a padra akarsz a dobot. (L. dob.) Ny. -i. — Nekem
nyugodni, tanulj elször alatta feküdni. szólt a paládi rigó. S.
KV. —
Két szék között a pad alá. E. Palánta. Vén palánta, kész ká-
— Ki gyermekért, ebért veszekedik, poszta. D.
pad alá bújjék. K. —
Ki pad alatt Palást. Arra fordítja a palástot,
hever is, vetett ágyra áhítozik. K. — honnét a szél fuj. KV. Elinná a —
Ki sokfelé kap, két szék között apad —
Krisztus palástjáról a csattot. E.
alá esik. E.— Megn a leány, ha pad — Ki
Ellopná az Isten palástját is. D.
alatt E. — Nem
is. arany edényt szereti papját,
kell pedig KV. ki palástját.
pad alá Cz. — Pad
tenni. a — Ki papját, papnéját, pedig
alatt re- ki ki
mény. D. — Padra viszik brét. (Meg- — Krisztus palástját
palástját. D. is

halt.)E. — Senki sem a pad beinná. D. — Palást

irigyli a nagy hazug- kell
alatt.KV. — Uj szita szegen függ, ságnak. Ny. — Szél fordítja a 2. felé
azután a pad hever. B. — Vi-
alatt is palástot. Sz. — Szr nem palást. D.
tézségök miatt a pad alá bújtak. D. Palástol. Akármint palástolják,
Padlás. Kalapja a padláson ma- ugyan kitetszik azért a farka. (Rejtett
radt. (Beszakadt a jégbe, kalapja fent szándék.) Decsi.
maradt.) D. —
Nincs semmi a padlá- Pallos. Akasztófa címere, hóhér-
son. (Üres a feje.) D. Padláson, — pallos levele. D. —
Akasztófa virága,
korpa van benne. (L. korpa.) Ny. 2. hóhér-pallos cifrája. Ny. Bízik —
Paizs. Trrel, paizszsal vitat. Pázm. mint hóhér a pallosában. D. Égben —
Pajkos deák. ME. — Büszke mint két nap, hüvelyben két pallos. D. —
a pajkos deák. D. — Nyiri pajkos, Éles mint a hóhér-pallos. D. Két —
nyiri furkó, nyiri pecek. E. — Pajkos élü pallos. D. —
Két éles pallos nem
ifjúnak a bölcs tanácsadás. (Hiábavaló.) fér egy hüvelybe. D. —
Kicsi legényt
D. — Pajkos ritkán tesz jót, — S. kicsi pallos illet. KV. —
Kopját kopjá-
Tíz esztends hadronc nem pajkosabb val, pallost pallossal szokták vissza-
nála. D. verni. KV.
Pajta. Örül mint kinek pajtája ég. Palota. Bár szalmás legyen is
 :

— 602

kunyhód és füstös is, jobb más pa- pokolban leled helyedet. (Bizd egé-
lotájánál, Sz. — Jobb magad kuny- szen.) Ny. 1. — Böjt van, jól élnek a
hója más palotájánál. E. — Disznó- papok. Ny. 4. —
Böjtöl mint a pap
nak uri palota. D. —
Tudomány sze- macskája. S. —
Cigány, zsidó, meg
génynek is palotát rak. E. a pap, hogy megcsaljon azon kap. Ny.
Palóc. Csapkod mint palóc az os- 16, — Csak evéskor izzad, mint a
torával. —
Fityeg mint a palóc
S. pap szolgája, Cz, — Csúnya nagyon
pecsétnyomón a szent. (L. fityeg.) B, részeg asszony, rongyos pap, görhes
— Kutyavér van benne, mint a palóc- disznó, vén szerelmes, gazdag fös-
ban. (Lusta.) Ny. 6. vény. S. — Dologkerülö mint a pa-
Panasz. Ha nem tetszik, menj a pok szolgája. — Eb a pap tanulás
Sz.
pékhez panaszra. Ny. 6. Ha nincs — nélkül. D. — Ebadta pap szolgája,
panasz, nem kell biró. S. — Siet mint még ö is pofonvágta a Krisztust. (Sz.
ki panaszra megyén. D. — Sirassál Ján. ev. 1^. 22.) Sz. —
Ebnek eb, pap-
toldja panaszát. D. nak pap a barátja. S. — Ebrl ebre,
Panaszkodik fünek-fának. E — papról papra. (L. eb.) D. — Egész nap
Ha nincs, kérkedjél ha van, panasz- ; prédikál mint a pap, S, Egyik pap —
kodjál. S. — Mostohánál panaszko- a másiktól nem vesz gyónópéngt.KV.
dik. KV. — Elbámult mint a pap tehene a
Panaszos. Legjobb izü a panaszos jégen. (Se elre, se hátra.) Ny. 22. —
étel.KV. —
Nem eszik panaszost. E. Elég egy pap egy templomba. (Ne vágj
— Panaszos ételbl csak a koca hí- szavamba.) E. —
El ne felejtsd azt a
zik. D. —
Panaszos kenyér. KV. — napot, mikor bántottad a papot. Ny.
Siet mint a panaszos. E. 10. — Eljár a pap a kereszttel. (Csen-
Pap. A figyelmes hallgató teszi a desen.) E. -— Elküldte mint Pajzos a
papot szorgalmatossá. KV. — A jó papot. (L. elküld.) E. —
Eltalálta mint
pap holtig tanul. KV.
jó pap — A Balázs pap a vecsernyét. (L. Balázs.)
holtig ianul, mégis ostobán hal meg. B. — Elütötte a pap tyúkját. E. — Ez
Ny. 4. —
Aki diákul tud, a pappal is a dolog a vörös papok idejében tör-
szólhat. E. —
Akit tartanak tudós tént, (Réges-régen.) D. Feltette —
papnak, köszönje a fején lev nagy papját, (Papkéve a buzakereszt leg-
kalapnak. Ny. 15. A mely pap jó— fels kévéje. Befejezte a munkát,) E,
hallgató, végre ajtónállóvá teszik. B. — Feltette a papkévét, Ny, 1, —
— A pap is csak deák volt. KV. — Feneketlen mint a papzsák. S. —
A pap is kenyérért prédikál. Ny. 13. Fiatal papnak lator a mestere. E. —
— A pap is vétkezik. Np. A pap — Ha a deákot kötve viszik az iskolába,
kútjából merítette a vizet. Ny. 1. — nem lesz pap belle. D. — Ha a pap
A pap se a kicsit nézi. Ny. 22. A — mondja sem. (Hiszem.) E. — Ha bajod
pap sem jó mindig. E. A papnak — nincs, verj papot. KV. — Ha mikor
példás élete prédikáció. D. — A ré- versz papot, feljegyezd a napot. KV.
— — Ha pap
ten keresi a pap ebét, (L. eb.) D. egésznapprédikálna. volna,
Addig papé mig benne van a
a fára, — Ha papot ród a D. versz, fel napot,
pára. Gz. — Akkor még a papok — Harangoz pap is D, a kutyájára,
bajuszt hordtak. (Régen — (Lógázza a
volt.) Ny.D. — Hála lábát.) 22.
Annak papnak sajtjára.
idején jött a legyen a papnak, megellett a kántor.
(Jókor) D. —
Azt sem mondta pa- : Ny. 7. —
Hála a papnak, megellett
pot. D. —
Alázatos mint a pap macs- a barát. Ny. 22. — Hivalkodik mint
kája. Ny. —
Bizd papra lelkedet,
1. a pap szolgája, S,— Hosszú suba sen-
doktorra testedet, prókátorra peredet: kit pappá nem teszen, KV, — Hozzá-
 — 603 —
rúgott, mint gebei pap a szamárhoz. a papot. Decsi. — Nem a köntös, nem
(L, gebei.) E. — Nem vagyok én gebei a hosszú suba teszi a papot. Sz. —
pap. E. — Húzódozik mint a pap agara. Nem mind pap, ki a seggibe kap. (Ki
Ny. 17. — Igen találád, mint Balázs hátulsó zsebbl húzza ki zsebkend-
pap a veesernyét. Balázs.) KV. —
(L. jét.)!^. 3. —
Nem mind pap, ki hosszú
Isten rizzen paplány feleségtl. Ny. ruhát hord. Sz, Nem mind pap,—
4. — Izzad mint a pap cselédje a kinek fején a korona, (Tonzúra.) D,
táskaevésben. Ny. 17, —
Izzad mint — Nem mind pap az, kinek pilise
a pap szolgája az evésben. Ny. 10. — van. (U. a,) E. — Nem mindennap
János pap ítélszéke, (L. János.) E, pap sajtja. ML. —
Nem mindenkor
— János pap országa. (L. János,) E, pap sajtja, M. —
Nem mindenkinek
— Jegyezd fel a napot, melyen vertél pap sajtja. D. —
Nem mindenkor, de
papot, E, —
Jó papnak j
a papnéja csak idején járhatsz a pap sajtjára.
is. D. — Jobb a papné, mint a pap. KV. —Nem passzó, mint a köccsei
E. — Jobb egy Isten száz papnál. D. pap szája. (L. köccsei.) Ny. 12. —
— Jókor jön, mint Balázs pap a ve- Nem is pap, mégis papol. D. Néha —
csernyére. BSz. —
Jól van dolga mint a papné okosabb a papnál. D. Nincs —
a pap szolgájának, akkor izzad, mikor a papnak földön jussa. (L. föld.) E.
eszik. E. —
Kevély koldus, tudatlan — Olyan hideg mint a pápista pap.
pap, félénk katona. (Nevetséges.) D. Ny, 5. — pap rétjén.
Ott, ott az ebet a
— Késn a pap sajtjára jönni nem M. — Pali pap körösztölménye. (Bo-
alku. D. —Két pap egy papolószékbe. lond.) D. — Pap a papot nem dézs-
D. — Ki papot, ki papnéját, ki pedig málja. D. — Pap a paptól nem vesz
palástját. (Szereti.) KV. —
Ki papot, (nem kér) lélekpénzt. D. Pap az —
diákot, katonát szeret: megjár. ME. oltárról, ördög a boltból. S. Pap —
— Ki tehet róla, ha a pap pápista. ell a pokolba, utána a község. B. —
Ny. 5. —Kinek a pap, kinek a papné, Pap hagyja az ünnepet, maga meg
E. (De nekem a leánya. E,) Kinek — nem tartja. K. — Pap is az oltárról
Isten adja, pap is annak adja. E. — él. Ny, 18, — Pap is azt dorgálja, mit
Kinálta, mint egyszeri ember a papot. szeme lát, füle hall,— Pap csak
E, is

(L. kinál.) E, —
Közösnek tart min- olyan ember mint más, — Pap S, is

dent, mint a pap gazdasszonya, S. — csak ember, a király se Isten, — S.

Lccsel a papot. E. —
Lcsre kapott, Pap is húsból és vérbl van, D. —
mint a pap. E. —
Meghalt a papné. Pap is kenyeret prédikál. — Még S.
(Kint fityeg a gatyamadzag.) E, — a pap vétkezik, ha jó kedve érke-
is

Miért nem lett pappá. (Akkor nem zik. Np. —

Pap is kevély, ha szép
kellene igy fáradnia.) E. —
Mikor pap temploma van. D. — Pap se hiszi, a
nincs, barát is keresztel. E. — Minden mit prédikál. Ny. 6. —
Pap sem mondja
ember hamis, csak a pap nem igaz. kétszer, csak a miatyánkot. B. Pap —
5. —Minden ember huncut, csak a se prédikál kétszer. B. Pap se papol—
pap nem igaz, Ny. 7. —
Minden pap- kétszer. D. (Egy prédikációt. D.) —
nak van egy bolond Samu fia. (Gyen- Pap barátság, szalmatüz. S. Pap- —
géje, hibája.) E. — Mit a pap mond, csörgét evett. E. Pap leszek én—
lenem tagadhatja a harangozó. S. — akkor. E. —
Pap nem Isten. E. —
Ne hálálkodj, mint a pap tehene a Pap se mondja kétszer. E. Pap —
jégen. Ny. 3. — Ne sajnáld a papot, vagy kalap. E, —
Pap volt halálán,
hisz pénzért imádkozik. Ny. 6. — de nem temetésén. (Akasztották.) D.
Nehezen köszönt ma neki a pap. (Ha- — Paphalál lesz. E. Pap hátán —
ragos.) Ny. 2. — Nem a köntös teszi végzett dolog. (Felületes.) E. — Pap-
 — 604 —
jószág nem tartós. D. — Papnak élünk, polni. D. —
Ne szánd a papolót, egy
papnak halunk. D. — Papnak van miatyánkot sem mond hiába. D. —
kése, mester eszik véle. Ny. 1. — Nem is pap, mégis papol. D. Nem —
Papot állit a letört gerenda alá. (Osz- jó éhez embernek sokat papolni. KV.
lopot.) Ny. 8. —
Papot barátságért, — Pap se papol kétszer. D.
kántort imádságért bérben nem tart Papság*. Bolondság a papság, ha
az ember. D. —
Papot kell kínálni, a deákul nem tud. D. —
Nehéz a pap-
többinek úgyis van esze. S. Papot — ság, ha diákul nem tud. BSz,
ha versz, gondot ád. E. —
Papot illet Papiros. Eltri a papiros, akármit
a szentírás. E. —
Papot tanit a mester Írnak rá. D. —
írott papiros. Np. —
vecsernyét mondani. D. —
Pappal ál- Nem minden rongyból lesz papiros.
modni, boszuság. S. —
Pappénz nem S. — Tiszta papiros, irótoll nem tud-
állandó örökség. ME. —
Papra lelke- nak szégyent. E. — Tiszta papirosból
det ne bizd. (Csupán pap imádságára.) beszél. (Hazudik.) Ny. 1. — Türelmes
Sz. —Pislog mint a pederi pap a a papiros. S.
varsában. Ny. 4. —
Rest mint a papok Paplanos a vetés. (Itt-ott kiveszett.)
szolgája. D. —
Ritka pap könyv nél- Ny. 1.
kül. D. —
Se papja, se barátja. D. — Paprika. Elmehetsz Igricibe pap-
Sebaj papéknál, egészséges a mester. rikáért. Ny. 3. — Vörös mint a pap-
S. — Sem a barát, sem a pap, minket rika. D.
el nem választhat. Np. — Sok pap- Papucs. Azt sem mondta papucs, :

imádság elhajtja az est. — Sok

S. S. — Ha papucsot adsz neki, csiz-
pap sokat mond. D. —
Sokáig haldok- mádat is kéri. D. —
Kinél a papucsra
lik mint a kökeszüi pap. Ny. 22. — akadnak, azon mást is keresnek. (L.
Szamárdöglés, paphalál ritkán esik. keres.) D. —
Ki a sárban járkál, sáros
Ny. 2. —
Száz pap se parancsol neki. a papucsa. D. —
Nem láttál vak zsidót
Sz. — Száz pappal is kiköt. D. — papucsba szaladni ? S. — Örül neki,
Szegény az ekklézsia, maga harangoz mint Oláh Jutkaa piros papucsának. B.
a pap. E. —
Telhetetlen mint a pap — Papucs viszi a kormányt. E. — Pa-
tyúkja. Ny. 1. —
Telhetetlen papzsák. pucsban kezdeni, mezítláb végezni.
(Koldusbarát zsákja.) KV. Többet — KV. —Papucsért a bárányt el ne
hajtanak a pap életére, mint tudomá- veszítsd. (L. bárány.) D.
nyára. KV. —
Tudja mikor van vasár- Parancs. Egy szava száz parancs.
nap, mint a hetyei pap. Ny. 5. Ugy — D. —Parancsára az egér is talpon
áll mint a koldus pap udvarán. Ny. áll. D. —
Se vége, se széle parancsá-
15, —ügy jár, ki a papnak nem kö- nak. D. —
Kocsis a lovat oda hajtja,
szön. S. —
Ugy vagyok, mint a pap a hova az ur parancsolja. KV. Az —
a zsákban. (Szorult helyzetben.) Ny. okos parancsol, az oktalan dolgozik. D.
5. —Urak a papok. D. (De csak a — Annak parancsolj, a kinek enni
nagyok. ME.) —
zi a pap a mestert. adsz. KV. — Csak az parancsol, a ki
(Hirtelen forrót nyelt.)Ny. 3. Voltak — enni ád. Ny. 2, — Ebnek parancsolj,
a vörös papok is. D. D, — Farkával az eb parancsol. D,is

Papol. Az abc-ét sem tudja, mégis — Fejére parancsoltak, D. — Ha

papolni akar. D. —
Ebnek papolj. KV. parancsolni akarsz, szolgát. E.
tarts
— Elég egy templomban egy papoló. — Igen parancsol a jámbor más em-
D. — Ha éhes vagy. sokat ne papolj. ber házánál. B. — Ki nem tud enge-
D. — Józan a mit gondol, részeg arról delmeskedni, az nem tud parancsolni.
papol. KV. — Kfalaknak papol. D. (Latin,) S,— Ki sokat parancsolgat,
— Könny tele hassal a böjtrl pa- keveset D. — Kis gyermek seggé-
tesz,
 — 605

nek, prókátor szájának nem lehet döleszkedik,mint egész telkes paraszt.

parancsolni. Ny. 6. —
Ne parancsolj, Cz. —
Nem parasztnak való a könyv.
mert talán meleg es lesz. D. Nehéz — KV. —Néha a paraszt is vitéz. D. —
a hatalmasnak parancsolni, D. — Nincs a parasztnál kutyább. Ny. 11.
Nehéz annak parancsolni, ki elparan- — Nincsen gonoszabb (keményebb)
csolhat. D. —
Nem mind kevély, a ki a parasztból lett urnái. KV. —
Paraszt
parancsol. D. — Nem parancsol a ajándék. (Alávaló.) KV. —
Paraszt
kanász a birónak. Ny. 18, — Nem -
ember bibliája a hiszekegyisten. S, —
parancsol nekem a biró, a biró. Np. Paraszt furfangját. Isten bölcseségét
— Ott parancsol, a hol nem fogadják nincs ki kitanulja. ME. —
Paraszt nem
szavát. D. —Otthon parancsolj. M. nemes. D. —
Parasztból lett tanács-
(Másutt hallgass. D,) —
Se hete, se nok. D. —Parasztnak gané a lelke.
hava, már is parancsol. KV. —
Se hete, Ny, 22. —Parasztok teszik a nagy
se szava, még is parancsol, D. — Sok fejedelmet. KV. —
Pattog mint a csati
a parancsoló, kevés a szófogadó. E, paraszt. E. —
Pénz megszédíti a
— Sokat parancsol. D. Sokkal— parasztot. E. —Polgár és paraszt
parancsoló, kevéssel biró, D. Száz — között csak a fal van közben. D. —
pap sem parancsol neki, Sz, Szolga— Ritka hitel a parasztban. E. (Mint a
is talál, kinek parancsoljon, K. — hal a harasztban. D.) —
Ritka paraszt
Tarts szolgát magadnak, ha paran- csalás nélkül. D. —
Rövid prédikáció
csolni akarsz. KV, — Tojás parancsol és hosszú kolbász tetszik a paraszt-
anyjának, E. nak. KV. — Soha farkasból bárány,
Parancsolat. Erkölcsös ember is cigányból paraszt. D. —
Sülve jó a
tekint a parancsolatra. K.— Hol sok paraszt, akkor is a fene egye meg. Ny.
a parancsolat, sok a fogyatkozás. D, 12. — Szép szóért fenyegetést vár-
— Megy mint a parancsolat, D. — hatsz a paraszttól. E, —
Szép szóért
Tíz parancsolat, ME, — Urak kérése botot, keményért kalácsot várhatsz a
parancsolat, M, paraszttól. B. — Télben éli világát a
Paraszt. A paraszt csak paraszt paraszt. KV. — Vén rókát, vén vere-
marad. KV. —A túróra vizet öntnek, bet, vén parasztot nehéz megcsalni. D.
domikának mondják, a parasztra kar- Parasztság. ígérni uraság, meg-
dot kötnek, katonának hivják. D. — adni parasztság. D.
Akkor higyj a parasztnak, mikor szrt Patak. Szabad a patak, de nem a
látsz a fogán. S. —
Búslakodik mint palack, (Viz ingyen, bor pénzért.) KV.
a kereketört paraszt. Cz. — Butulj — A
patak vitte el a mi pénzünket.
paraszt. Ny. 23, — Csak ugy ne fütyül- E. —A szép patakról békalencsére
jenek rád, mint a fóti parasztra, Ny, ne menj. D. —
Ha forrásod vagyon,
5. — Cseresznyét az urnák, magját a ne igyál patakból. D. —
Ha nagy
parasztnak. S. —
Egy paraszthaj- vizbe nem akarsz halni, patakokat is
szálnyi különbség. E. —
Félre paraszt. kerüld. K. —
Kis patak nem árasztja
E, (Jön az ur, ME.) —
Félre zsidó, meg a tengert. E.
paraszt jön. B. —
Ha a paraszt nem Parányi bimbóból nagy gyümölcs
dolgozik, a jó barát meg nem hízik, nevelkedik. KV, — Parányi gyönyör-
D, — Ha paraszt nem volna, kenye- ség, sereges baj. E. — Sok jó barát
rünk sem volna. E. —
Hajh paraszt, elfér egy parányi helyen. B.
az más S,
!
—
Huncut a paraszt, Parázna. Csúnya a vén parázna.
mihelyt három araszt, Ny, 5. — Minél Sz. —
Minden kenyér édes parázna
szebben kéred a parasztot, annál embernek. E. —
Parázna jutalma és
inkább elbizza magát. KV. — Neki az ebnekára nem Isten házába valók.E.
 — 606

Parázs. Elterjedt becsülete, mint Bánó a szentesi parohián, (Nem vá-

szalonnabör a parázson. D. Ember- — lasztották meg papnak.) E.
kedik mint szalonnabör a parázson. Parolát adni. ME. — Az oltár
E. —Hamu alatt van a parázs. S. — eltt adott parolát nem oly könny
Parázsban sült pogácsa. (Kevély.) D. felbontani, mint a rossz varrást. B. —
Páré. Elmehetsz pokolba párét Nem igen parolázok vele. ME.
szedni. S. —Gyakran fzött párét uj Paróka. Róka, paróka. ME. Vén —
lébe fel ne adj. D. —
Ki paréjjal jól paróka. D.
tud lakni, annak húst is lehet adni. S. Part. A part is ott szakad, a hol
— Parlag Péter meg Páré Pál dolgozza leggyöngébb. (Szegényt éri a baj.) Ny.
a földjét. (Mveletlen.) Ny. 3. Sok- — 20. — Boldog ki a hajót a partról
szor fzheted a párét, még se jóizü. nézheti. D. —Csak a part maiját
D. — Untig elég a páré, de annál turbokolja. Pázm. (Mély vizben tapo-
kevesebb a zab. D. gat. Pázm.) —
Csak a part mentében
Paripa. Bojtorjános csikóból válik hajókáz. (L. hajókáz.) S. —
Csak a
a jó paripa. D. —
Büszke mint a partról nézi. (Biztos helyrl.) E. —
paripa. D. —
Cipószáju paripa. (Ökör.) Csak part meg adósság ne volna. Ny.
E. — Csiga-paripán jár. D. — Délceg 6, — Elmehetsz oda, a hol a part
csikóból válik a jó paripa. B. Egy — szakad. Ny. 12. —
Kiki jó széllel
paripán nyargalnak. D. —
Felült a indul a tenger partjáról, (L. indul.) D.
paripára, (Kevély.) D. —
Jó paripa is — Kikötött a partra, D. —
Könny a
megbotlik néha. B, —
Jó paripa hajótörést a partról nézni, D. — Lassú
mellett szépen jár a csikó. D. Kár — víz partot mos. KV. — Legkelleme-
a vitéznek, serény paripának megvén- sebb a sétálás a tengerparton. (Ve-
hedni. KV, —
Ki lator paripát ül, szélyen kivül.) D. —
Legszerencsé-
zabola ból itat. D. —
Kócos csikóból sebb a hajózás a part mellett, D, —
lesz a szép paripa. Ny. 6. —
Könnyebb Partra úszott. D.
a szamárhátra, mint a paripára fel- Paszománt, Fejéhez méria paszo-
kapni. D. —
Lerohant a paripáról, mántot. (Tolvaj.) D. —
Tudja mester-
mint tótok királya hajdan a kancáról. ségét, mint a paszomántos. D. Pa- —
Sz. —Nehezen hízik a paripa, kinek szománt nem illik ugy nadrágra, mint
ura vak. K. —
Nem hajt jó paripa az tolvaj az akasztófára. D.
eb ugatására. KV. —
Nem paripa, ha Paszuly. Inkább hasacska fájjon,
nem szürke. E. — Paripa, fegyver, mint paszuly maradjon. Ny, 24, —
feleség nem közös jószág. E, — Kása nem étel, tót nem ember, coki
Paripáról agárra Ny. 7.
ugrott, — paszuly. Ny, 3, —
Nem is paszúr, ha
Pénzedet, pipádat, paripádat soha ne nem szúr. Ny. 2. — Paszuly se lesz
bizd másra. B. —
Rák-paripán jár. belle. (Nem sokat hoz a konyhára.) D.
ME. — Sok darázs a legfutbb pari- Passzus nélkül járja. (Vadházas-
pát megöli. D.
is — Száz forintos ság.) Ny. 2.
paripa is botlik. E. — Szilaj paripán Patai. Elfucscsolódott mint a patai
zabolából itatnak. D. — Vessz-pari- asszony perecé, Ny. 6. —
Kiadtak
pán nyargal. S. —
Vitéz férfinak, se- rajta, mint pataiak a szrön, (L, kiad.)
rény paripának kár megöregedni. KV. D. —Mászik mint a patai szr. (L,
Parlag" Péter kapálja. Muhar Maris mász.) D.
gyomlálja. (Elhagyott szl.) Ny. 6. Patika. Drága konyha a patika. D.
— Parlagi ember, E. — Parlagon — Ha
a patikában árulnának, ott is
terem a gaz. D. — Parlagi Jancsi. ME. venne észt. D. —
Halál ellen nincs f
Parohia. Általesett rajta, mint a patikában. D. —
Itt már a patika
 — 607

se segit. ME. —
Hálálkodik mint Pörrel kezdi, patvarral végzi. D, —
patika eltt a koldus, (Nem orvosság Tudja patvar. — Üsse patvar.
S. S.
kell neki.) Ny. 19. —
Nincs olyan Patyolat. Fehér, vékonytiszta,
még a patikában sem. Ny. 8. Olyan — mint a patyolat. D. — Nem mind pa-
ninc=, még a patikában sincs. Ny. 8. tyolat, ami fehér. D.
— Vén embernek kása a pecsenyéje, Pazarló. Komor mint a pénzetlen
bor a patikája. D. pazarló. D.
Patka. Egy patkán ülnek. D. Pákosztos. (Szláv szó : gonosz,
Patkány. Másnak akarsz patkányt pajzán.) D.
fogni, magadnakegeret sem foghatsz. Pál. Elhegedülte azt szent Pál. Ny.
KY. — Örül mint a macskakörömbe 6. — Ez sem volt a Pál érsek udva-
esett patkány, D. rában. (L. érsek.) E, —
Garázda Pé-
Patkó. (Rabló neve.) Se apró, se ter, Garázda Pál, Np. —
Ha Pál for-
bankó, elvitte a Patkó. Np. Ha — dul köddel, ember meghal döggel. (L,
Patkó tette volna, nem is venném dög.) E, — Ha Péter nem akarja,
rossz néven. Ny. 4. akarja Pál, B. — Mindent mint tud,
Patkó. A vak is egy patkót,
lelt Szántai Pál. E. — Pál E
fordulása.
örült neki hogy vas volt. Ny. 3, — — Senki Pál. E. — Szent Pál harma-
Annyi haszna, mint döglött lovon a dik égben tanult, még sem mehetett
patkónak. D. —
Annyit ér, mint holt mindennek végére. E. — Tudja Pál,
lóra a patkó. Ny. 4. —
Annyit ér, mit kaszál. (L. kaszál.) KV, —
Tudja
mint döglött lovon a patkó. Ny. 5. — Pál, hol kaszál, D, — Otthagyta, mint
Fáradt lónak patkója is nehéz. D. — szent Pál az oláhokat, ML,
Nem rúg patkót a bakancsos lova. D. Pálca, Bocskorhoz fapálca illik,

— Néha a vak is patkóra talál. D. — Sz, — Fiatal embernek a feleség tá-

Összerugták a patkót. (Összemérték masz, a pálca csak parádé öregnek ;

erejöket.) E. —
Szeget kiméi, patkót a pálca támasz, a feleség parádé, S,
vészit. E. — Vak is talál patkót. KV. — Ha szablya szakadja, pálzza meg-
(Patkóra, Sz.) — Vak koldus is örül, vágja, (Szegény oláh paraszt mondása,
ha patkóra talál, D. ha a szablya eltörik, pálcával kapok
Patkószeg. Éhes, hogy a patkó- ki.) Pázm. — Könny a pálcát ki-
szeget is — Gyomra
megenné. Ny. 1. szabni, de nehéz tartani. (A birói pál-
a patkószeget megemészti. D. —
is cát.) D. —
Nem mind biró, kinek
Ketté a patkószeget. D. — Patkó-
töri pálca van a kezében. Ny. 4. Nem —
szeg is pénz. D. pálcára, hanem eke szarvára. (Nem
Patkol. Igen tud varga lovat pat- birónak való.) D. —
Pálca, ha meg-
kolni. KV. —
Majd tyúkpatkoláskor. aranyozzák is, súlyosat üt. D. Rest —
(Soha.) Ny. 4. szolgának pálca a bére. D. Sok a —
Pattantyuja csak retezt vet. somfapálca, a mogyoró még több. D.
(Csütörtököt mond.) Pázm. — Nem — Szelid intéssel, nem pálcaveréssel
mindjárt buggyan, mihelyt párállik a teheted jóvá a gonoszt. Sz. Szóért —
patlantyu. Pázm. pálcával íieet. D.
Pattog-. Fed alá a pattogó kásá- Pálfl. Csak jó katona a Pálfi. (Hi-
val, B. —
Pattog mint a száraz feny. res huszárok.) D.
D. —Pattog a tüz, vendég jön a ház- Páli. Adjuk meg a módját, mint a
hoz. S, —
Tzben a kukorica nem páliak a csikóherélésnek. (L. csikó.) K.
pattogósabb. D, Pálinka. Használ mint a dancs-
Patvar. Mi a patvar? S. Mind- — házi rektornak a pálinka. (Csak ez
egy patvar, D, —
Patvar vigye, D, — gyógyította meg.) Ny. 2. — Madárra
 — 608

törköly-pálinkát. D. — Pálinka-göz. ját. E. — Hetedhét országban sincs

D. — Pálinkás apának boros a fia. D. párja. S. — Hét (vagy kilenc) puszta
— Pálinkás jó reggelt! E. faluban sincs párja. E. — Két bolond
Pálma. Nem nyer pálmát, ki út- egy pár, a harmadik a bojtár. Ny. 5
jában horgot vet. K. —
Nem sok pál- — Levendula ágastul, a hug daru pá-
mája van here embernek. KV. So- — — Nem minden
rostul. (L. daru.) Np.)
kan futnak, de csak egy nyeri el a bokorban — Nincs
lelni párját. E. a
pálmát. KV. rossznak párja. — Nincs párja
E,
Pályán vár ajándék, nyerd el édes Debrecenig. (Nagyon E. — Örül
szép.)
lovam. E. a ha
gerlice, párjára. D. —
rátalál
Pántlika. Addig éltem világomat, Párját keresni.
kell — Ritka ma-E.
mig szél fújta pántlikámat, (Hajadon, dár pár nélkül. D. — Szomorú mint
ntlen koromban.) Sz, Pántlikás — a párjavesztett madár. S.
kalapomat fújdogálja a szél. Np. PáPOS élet a legszebb a világon,
Pányva. Egy pányvára van kötve. Np. —A páros világban megunta a
D. — Fojts mint a pányva. D. — páratlan életet. D. —
Ha akarod, a
Megeresztette a pányvát. (Nyelvet.) D. hét számot is párosnak mondja. D. —
— Nem tri a pányvát. S. Néha a — Ökör iszik egyedül, ember párosával.
pányva is elszakad. D. — Pányvát ve- Ny. 13. — Párosával jár a baj. S,
tettek a nyakára, mint a szilaj ló- Pápa. Gonosz pára. D. — Lelke
nak. D. sincs, hanem csak párája. D. — Sze-
Pápa. A pápa is csak deák volt. gény pára. D.
Sz. —Kinek pápa a barátja, könnyen PárdUCbP a háta. (L. hát.) E.
lesz az püspök. D. — Pápa katonája. Párna. Addig keressz lágy párnát,
D. — Rómába menni, pápát nem hogy aszú padon is elhálnál. KV. —
látni. ML. —
Rómában volt és a pápát Egy párnán két vállas nehezen fér
nem látta. D. — Tákozzák a vén em- meg. BSz, —
Elbb szalmán feküdj,
bert, mint a római pápát. Ny. 5. azután párnán, Ny, 9, Hvösön —
Pápai. Elvesztette szája ízét, mint van a párnája, (Tömlöc.) Ny. 1. —
a pápai bir. (L. biró.) D. Jákob párnáján is aludnék. (Kövön.)
Pápaszem. Nem jó mindent pápa- E, —
Ki párnán akar feküdni, pró-
szemmel nézni. D. — Nem mind tu- bálja elbb a szalmát. E. Nem —
dós, kinekpápaszem van az orrán. D. párnahaj, hogy megforgasd, mint aka-
— Pápaszemen se lát. D. Pápa- — rod. BSz.
szemmel is alig láthatni. D. Vak — PáPta. A pártában mind jó. (L. jó.)
ember orrára pápaszem. D. Sz. — Elejtette a pártát. (Megesett
Pápista. Csald meg a pápistát, D. — Fejébe leány.)a párta. sült
lopd — Ki tehet
el olvasóját. D. (Vén.) D. — Könny a pártát
róla, elejteni.
ha a pap pápista, Ny. — Kitehet
5. (Megesni.) D. — Megcserélte a pártát,
róla,
hogy a barát pápista. Ny, — Ne kontyot
1, (Férjhez ment.) D.
tett fejére.
higyj neki, mert pápista, E, — Nehéz — Megszokta mint vén leány a pár-
a pápista varjut húsra szoktatni. (Fe- D. — Akkor még Barta Erzsók
tát. is

kete varjú pápista varjú a hamvas pártát hordozott. D. — Nem mind

;

szinü a kálvinista varjú kártékonyabb.) leány, aki pártában KV. — Nem jár.
D. — Olyan hideg, mint a pápista mind szz, aki pártát tz, E, (Ki fe-
pap. Ny. 5. — Pápista szín. (Halo- jére pártát köt,) D. — Néha a jól fel-
vány.) E. kötött párta is elesik. (Jól rzött leány
Páp. Egy embernek egy a párja. is megesik.) D. — Párta, párta, búra
Ny. 8. — Gyertyával kell keresni pár- termett párta. Sz. — Pártában ma-
 609

radt; E. — Pártáját siratja. (Sajnálja, Pázsitos udvaron lakik a szegény-

hogy nem maradt leány.) D. ség. E.
Páptfog'Ó. Ersnek Isten is pártját Pecek. Nyalka pecek. E. — Ugy
fogja. B. — Szegény embernek kevés áll mint a pecek. Ny. 7.
a pártfogója. D. —
Több egy maroknyi Pecsenye. Adjon Isten minden jót,

pártfogás egy zsák igazságnál. S. bort, pecsenyét, olcsó sót, a lengyel-

Pástétom. Jobb egy száraz falat nek sok borsót, ellenségnek koporsót.
nyugalomban, mint tizenkét pástétom Sz. —
Bor és pecsenye nélkül meg-
veszekedésben. D. —
Pacalra szokott hl a szerelem. ME. —
Elvitte a
és pástétomra vágyik. E. kutya a pecsenyét. S. Ha pecse-—
Pásztor. Csak a pásztor vétke, ha nyéd lehet, ne egyél fokhagymát. KV.
tudta nélkül eszi meg a farkas a bá- — Maradék pecsenye bors lében más
rányt. K. —
Édesebb az alma, ha étek. E. —
Nagyobb a füstje, mint a
nincs ott a pásztor. D. —
Ha a pász- pecsenyéje. Sz. —
Nem esik porba
tor rühes, nem csoda ha megkoszo- pecsenyéje. E. — Nem lakik jól em-
sodik a nyáj. D. — J
pásztornak ber a pecsenyére való nézéssel. KV.
gyapjas a juha. D. —
Jó lenne tetü- — Öreg embernek bor az itala, kása
pásztornak. (Rest.) D. —
Lágy mint a pecsenyéje. B. —
Pecsenyeforgatás
rossz pásztor. D. —
Lágy pásztor nem jóllakás. E. — Porba hullott pe-
alatt (vagy mellett) gyapjat rúg a
: csenyéje. D. —
Pulyka volt a pecse-
farkasc E. —Libapásztor sem lesz nyéje. (Leánynézöben pulykapecsenye
belled. E. —
Milyen a pásztor, olyan igent, malac nemet jelentett.) E. —
a nyáj. E. (A juh. D.) —
Okos pásztor Vén embernek bor levese, kása pe-
nyirja a juhot, nem nyúzza. D. — csenyéje. D. (Kása a pecsenyéje, bor
Rossz pásztor, aki elöl a marhát el- a patikája.) D.
hajtják. D. —
Rossz pásztor brrel Pecsét. Ha a csehköre a legszebb
kereskedik. D. —
Vigyáz, mint górén pecsétet metszenék is, még sem válik
a pásztor. D. gyémánt belle. D. — Nem minden
Pásztorság". Eben múlt pásztor- pecsét alatt hever az igazság. E. —
ság falu végin csontot rág. (L. csont.) Pecsétet küldtek ra. (Törvénybe idéz-
D. — Kanászbojtár is késre ér a ték.) Sz. — Er és pribék ellen nincs
disznópásztorságra. D. Kecske-— pecsétes levél. BSz. — Talán pecsé-
pásztorságról királyságra ment. KV. tes levéllel szabaditották fel a rosszra.
— Királyságról kecskepásztorságra D.
ment. KV. —
Könny a pásztorság Pehely. Félre pehely, jön a ba-
farkas nélkül. D. jusz. D. — Könny mint a pehely.
Páter. Ha maga Herkó Páter mon- ME. — Minden pehelybl ritkán ke-
daná, még sem hinném. Sz. Lassan — félhetni ki a ruhát. D. — Nehezebb
páter a kereszttel. ME. —
Páter nosz- ez mint a pelyhet elfúni. D, — Ra-
ter, apád suszter. ME. gadós mint a pehely. D. — Pelyhes
Páeiencia baráttánc. E, az álla. ME.

Páva. Alázatos mint a páva, D.— Peleskei nótárius. ME. — Furfan-

Büszke mint a kanpáva. D. — Kevély gos mint a peleskei bakter. ME.
mint a páva. D. — Pávahang, E. — Pelleng^éP. Hogy nem szégyenled
Sétál mint a páva. E. — Szebb a páva a pellengért ? D.!
—
Tolvaj kerékre,
mint a pulyka. — Szép a páva,
,S. szajha pellengérre. KV.
csúf a lába. E, —
Idegen tollakkal Pemete. Ártatlan mint pemete a
páváskodik. (Más munkájával dicsek- kemencétl, D, —
Egy kemencét peme-
szik.) ME. telnek.D. —
Pemete, piszkafa,asszony-
Margalits E. Magyar közmondások. 39
 —

610 --

fegyver. E. —
Pemétrongy, D. Szén- — medve kacagányát a németek Bern-
vonó nem nevetheti a pemetet. D. háuter-nek nevezték a magyarok ezt
;

Pemp. Ennek az asszonynak a csúfnévnek vélték, »gyalázatos« aszó

pempöjét sem enném meg. (Ronda.) értelme.) D.
Ny. 5. Peták. Nem ér egy petákot. ME.
Pendelynem nemesit. (L. Nemesit.) — Se kutya, se peták. (L. kutya.) B.
E. — Bolhás mint a pöndöly. D. — Petiké. Elveti a petikéjét. (Beteg
Els pendelyben kell megverni az lesz, ha nem kap belle.) Ny. 1.
asszonyt. (Elejével.) Ny. 2. — Els PetPence. Boglyas mint a sarjú
pendelyben kell az asszonyt kézhez petrence. S.— Petrence nem vontató.
tanitani.Ny. 2. —
Esend az ember, D. — Sok petrencéböl válik ajóboglya.
hajlandó a pendely. (Gyarló.) E. D, — széna nem petrence. D.
Villa,
Kurta mint a pendely. D. Ne félj — Petpezselyem. Illik rá, mint pet-
tle, nincs pentöle. (Pendelye.) E. — rezselyem a levesre. E. Petrezsely-—
Nekiszokott mint pöndöl a sáfránnak. met árul. (Ha a lányt nem viszik tánc-
D. —Pöndöl kovács. (Kurafi.) D. — ra.) E.
Pendelyházi regimentjébe való E. — Petpehai. Eltört mint a petrehai
Ráncos mint a somogyi pöndöly. D, vásár. E.
— Ritka pöndöly bolha nélkül. D. -
Pécs. Magyarnak Pécs, németnek
Hat regimentnek hires pöndölöse. D. Bécs. Sz.
— Mindenkinek pöndölöse. D. Pék. Ezen nincs alku ugy van ;

Penész egye meg. D. — Könny a mint péknél a zsemlye. Ny. 4, Ha —

pénzrl a penészt letörleni. D. Nincs — nem tetszik, menj a pékhez panaszra.
jobb szag, mint a penészes pénz illatja. — Ny. 6. Kicsi zsemlye, kövér pék. S.
E. — Penész-virág. ME. — Olyat még a pék sem süt, Ny. 3.
Penészes garas, öreg erszény. Példa. A kis hangyától is lehet
(Nagy erszény.) E. — Rászokott a — példát venni. D. A szavak oktat-
penészes borra. D. nak, a példák vonzanak. (Latin.) E,
Penna. Acél pennának elkopik — is Anyjának példája pallos alá veti
a foga. D. — Más pennával irtak még
-
— a leányt is. D. Ha példák nem vol-
akkor. (Régen Ny.
volt.) — Nem nának,
2, rosszak se lennének. D. — Jobb
pennához a szablya. KV. — Ténta
illik a példa a tanításnál.
-
— Jobb egy S.
és a penna, a szégyent nem tudja. KV. példa száz leckénél. E. — Jó a jó
— Vékonyan fog a falu pennája. Np. példa, ha nem követik D. — Jó a is.

Pere^. Esze hire nélkül csak pörög rossz példa, de csak a jónak. (Kerüli
a nyelve. D. — Jár a nyelve mint a a rosszat.) D. — Jó példát ad a tyúk,
pörg rokka. D. — Jár a nyelve mint de kacsái nem követik. E. — Kár a
a perg rokka. E. — Pereg a nyelve jó házban valami rossz példa. D. —
mint az orsó. S. Nagy mester a példa. ME. — Néha a
Pevg. Válogat mint a kondás a szép példát rútul D. — Ökör- is festik.
pergbe. kondás.) Ny. 15.
(L. tl lópélda. KV. — Példákkal váhk a
Pereputyostól. E. — Minden pere- D. — Példát adni jóság, venni
jó.
putyostól. ML. — Cigány vásár fattyus- okosság. D. — Példát szeret a világ,
tól,minden pereputtyostól. Ny. D, — Rossz házban
2. jó a jó példa. is

Pereszleny. Friss mint a perezleny. D. — Rossz példa után nem hímet kell
D. — Fürge leány mint a pereszleny, E. varrni, E, — Szerencsés, más pél- ki
Perényi. Iszik mint a Perényi dáján tanul. D. — Tanításnak szárnya
törökje. (L. iszik.) Sz. a jó példa. B. — Többet ront egy
Pepnahajder. (Régi magyarok rossz példa, mint húsz jó épithet. D.
 611 —
— Tükör a példa. E. — Templomban, gyapjáért nyírják, az embert pénzeért
fogadóban másoktól végy példát. E. szívják. D. — Az becsüli a pénzt,
Példabeszéd, Hol
igazság. D. — kinek körme kopik utána. D. Az —
sok asszonynép van, sok a példabeszéd. eb is hájat venne, ha pénze volna. KV.
fí. —Mennyi példabeszéd, annyi igaz- — Az ember pénz nélkül mindennek
ság. D. híjával van. KV. — Az élet, pénz,
Példás. A papnak pélcíás élete pré- szalonna fogyton fogy. BSz. Az étel —
dikáció. D. — Példátlan gonoszságnak szagáért pénzhanggal fizetnek. K. —
példás büntetése. D. Ablakján a pénzt ki nem szórja. D. —
Péntek. A pénteki kolbász meg- Adj pénzedbe, de ne eszedbe. (Pén-
akadt a torkán. (L. kolbász.) D. — zedbl.) D. —
Annyi a pénze, majd
Borjuvágó (vagy borjunyúzó. B.) pén- felveti, E. Annyi a pénze, mintbékán
teken. (Soha.) ME. —
Csak a péntek a szr. Ny. 21. —
Annyi a pénze, mint
is szomorúbb, mint a vasárnap. D. — a tenger fövénye. D. —
Annyi a pénze,
Ebadta kántorja (kántorböjtje) bár a —
mint zsidónak a disznó, Ny, 5,
péntek is utánad esne. Sz. —
Elért az Apát, anyát lehet venni, ha fog elég
ebijesztöpéntekre. eb.) D. — Elérte
(L. — pénzed lenni. Sz. Apró pénzzel
a sok péntek. (Öregség. M. — Baj.KV.) kifizettem. (Sértt sértettem.) Ny. 15.
M. — Gyakorta fordul, mint a péntek, — Beleveszt, reménységbe ki öli
szombat. E. — Hamar elkerül, mint pénzét. E. — Bikapénz, (L. E. bika.)
a péntek. D. — Hat pénteken sem — Boldogságot nem lehet pénzen
jöhet eszére. D. — Holnapután, kis- venni. — Bolondnak fapénz S. is jó,

kedden, borjunyúzó pénteken. (Soha.) ha elveszti sem kár. M, Bor és —

E. —Hosszabb a péntek min t a szombat. pénz tartva tart, költve fogy, D. —
(L, hosszú.) D. —
Ki pénteken nevet, Búcsú pénzzel jár. B. —
Búcsújárás,
vasárnap sír. S. —
Pénteki öröm, pénzpazarlás. S. —
Búcsú és vásár
vasárnapi üröm. D. —
Pénteki szapu- pénzzel jár. D. —
Csúnya lánynak is
lás, vasárnapi szitálás. (Hanyag gazd- szép a pénze. E. —
Drága maapénz. D.
asszony ha pénteken szapul, vasár-
: — Eb a vásár pénz nélkül. D. Eb —
napra nem lesz kész a ruhája ha ; a zacskó pénz nélkül. D. — Eb is venne
vasárnap szitál, ünnepet ront. A hét húst fogára, csak ha pénze volna. B,
elején kell mosni ; szombaton szitálni — Egy hamisan jött pénz száz igazat
a lisztet.) E. —
Pénteki vig táncot elhajt. BSz. —
Egy pénz ára haszon
vasárnapi lánc követ. E. Rút mint — sincs a legnagyobb búban. E. (Kárban.
a péntek. (Böjt.) D. —
Sok pénteket D.) — Egy pénzen megvehetni szivét.
ért már. (Bajt.) Ny. 5. —
Sovány mint D. — Egy pénzbl ha lehetne, kettt
a péntek. E. — Vasárnap font fonál csinálna. D, —
Egy pénz ö nála forint.
péntekig meg nem áll. Sz. (Szegény.) D. —
Egy pénzért Bécsbe
Pénz. A kamatos pénz veled egy hajtaná a tetüt. D. —
Egy pénznek
tálból eszik. K. — A pénz éli világát, ura nem vagyok. KV. —
Elad eszébl,
D. — A pénz hol ártalmára, hol javára de nem pénzébl. D. —
Elég a pénz,
válhat az embernek. D. — A pénzt mert mindenütt verik. (Elverik.) D. —
rút kevélység szokta követni. Sz. — Elfogyott a pénz magja. D. Elfogyott —
A sok pénz tehet drágaságot. D. —
is az apró pénze. S. — Elveri a pénzt.
A szegénynek csak egy pénz is oly D. — Ember pénz nélkül, vak bot
kár, mint a gazdagnak száz forint. KV. nélkül. D.— Erszény pénznél drágább
— A patak a mi pénzünket.
vitte el a jó barát. — Eléri rakja a pénzt.
S.
— A szót pénzen nem veszik. KV.
E. B. — Élére veri a pénzt. D. — Én is
— A várat országért vívják, a juhot voltam két pénzzel a vásárban, de nem
39*
 —

— 612

adtak érte hármat. B. —

Értéktelen pénz, mégis hármat költ. E. — Kaparj
mint a halpénz. S. —
Észbl, pénzbl (kapálj) kurta, lesz pénzed. B. — Kere-
áll a kereskedés. D. —
Fapénzt vesz kes a pénz, hamar elgurul. B. Kett —
arany gyanánt. E. —
Fapénzzel várat káros a háznál rossz pénz és gaz
:

nem építhetni. D. —
Fekete kéz, fejiér cseléd, Ny, 20. — Kettnek nem jó
pénz. (Munka.) Ny. 15. Fekete — soká mulatni a háznál kelletlen ven- :

kézzel is keresik a fehér pénzt. D, — Fél dégnek, pénzkérnek. B. Kettnek —

a varjutói, hogy kikrákogja az elásott van nagy becsülete uj ruhának, uj :

pénzt. D. — Fillér is pénz. KV. — pénznek. B. —

Kettt nem tanácsos
Fogához veri a pénzt, mieltt kiadja, elvenni vén asszonyt pénzeért, ócska
:

B. — Forog mint a rossz pénz az kocsit vasáért. B. —

Keveset adnak
országban. BSz.— Földbe ásta pénzét, az észbl egy pénzen. B. Két pénz- —
ü. — Fölveti a pénz. — Gazdag S. zel ment a vásárra, hármat
akart
pénzzel, szegény észszel. (Megyén venni. D. —
Ki a pénzt nem keresi,
elre. — Gyzi pénzzel. ME. — Ha a
D.) nem is becsüli. D. —
Ki pénz nélkül
leánynak sok a pénze, ritkán van esze. vesz, hamar felakad. D, Ki a pénzt —
D. — Ha a lónak pénze volna, abra- nem becsüli, meg sem érdemli. D.
kot fordítana D. — Ha a pénz
rajta. Kinek mennyi pénze, csak annyi hitele.
nem volna, sok kevély elmúlna. D. — KV. — Kinek nincsenpénze, ne men-
Ha a piac nem jó pénz nélkül, hogy jen piacra. E. —
Kinek pénze van,
volna a sokadalom. D. — Ha a sertés mindene van. D. —
Kinek pénze van,
pénzt rezelne, a kanász is gazdag mindent végbe vihet. KV. Kinek —
lenne. D. —
Ha az ebnek pénze volna, van esze, van pénze. (Szerezhet pénzt.)
hájat váltana rajta. D. Ha annyi — E. —Kiveszi embert a pénz termé-
pénze volna, mint szava D. Ha — szetébl. B. —
Koldus is kevély volna,
—
!

barátodtól meg akarsz szabadulni, ha pénze volna. D. Könnyebb ta-

adj neki pénzt kölcsön. B. Ha nincs — nácsot adni, mint erszény pénzt. E.
píz, igyál víz. E. — Ha nincs pénz, — Könnyen éli világát, kinek sok a
van emberség. S. —
Ha pénzed nincs, pénze. D. —
Könnyen jött pénz köny-
vargatorba mehetsz. E. Ha pén- — nyen elköltdik, D, Könny a maga —
zembe kerül is. D. —
Hamis pénzver. pénzét olvasni, D, —
Könny a pénz-
(Hazug.) D. —
Hamisan gyjtött pénz rl a penészt letörleni. D. Könny —
elemészti a maradékot. D. Hatszor — teher nem sok pénz. D. Könyv, —
is megolvassa a pénzt. D. Hogyha — pénz olvasva, rossz asszony verve jó.
nincsen pénzed, nincsenek barátid. D. —Kutya is meghugyozza, kinek
Sz.— Idvel, pénzzel légy takarékos. pénz nincs a zsebében. E, — Kbl
E.— Ingyen veszi, pénzen adja. (Lop.) is — Lapáttal szór-
pénzt csinál. D.
D.— Ismerik mint a rossz pénzt. D. ják neki a pénzt. KV. — Legjobb kész-
— Isten gyzné t pénzes máléval. pénzért vásárolni. KV. — Lehet fele-

D.— Jaj kinek se esze, se pénze. D. séget pénzen venni. D. — Lidérc

is
— Jobb egy marék szerencse, mint üli pénzét, D, — Lidérc is tudja, hová
egy véka pénz. Ny. 11. Jobb ott — vigye a pénzt, (L. lidérc) D, — Li-
élni, a hol inkább becsülete, mintpénze dércet imádja,csakhogy pénzt hozzon.
van a jámbornak. D. —
Jó bor, pénz, D. — Lopott pénzbl alamizsna. E.
szép asszony, bibor, jámbort kivan — Ma pénzért, holnap ingyen. E. —
rzésre. KV. —
Jó lelkiismeret hamis Magas fán terem a pénz. (Nehezen
pénzt nem szeret. S, —
Jókor érke- szerzik.) Ny. 18. —
Más pénzét nehéz
zett a pénz osztogatásra. D. Jól- — olvasni. D. — Megnézi, hová teszi a
lakott a pénzzel, D. —
Jövedelme két pénzt. E. — Mégsem melegedett nála
 - 613

a pénz, S. —Mesterember pénzt lát. a pénznek apja. D. — Pénz által szok-

E. — Mesterember pénzre fekszik, tak embert megismerni. KV. — Pénz
pénzre kel. Ny. 2. —
Még a pörnyé- beszél, kutya ugat. Ny. 13. — Pénz
böl is pénzt teremt. D, Mikor a — emberség, ruha tisztesség. M. Pénz —
bányában pénzt vernek, sok kevélyt ez, nem tapló. Np. —
Pénz és diófa
is támasztanak. D. —
Minden ember verve jó. (Pénz élire verve.) D. Pénz —
pénzre kiált. B. —
Minden kis pénzt igazgatja a világ dolgát. Ny. 2. —
fogához kocogtat. E. Mindennek— Pénz költve vész, tartva tenyész. D.
híjával van, kinek pénze nincs. E. — — Pénz megszédíti a parasztot. E.
Mindent meggyz a pénz. KV. Mire — — Pénz nélkül vásárol. D. Pénz —
szükséged nincs, egy pénz is sok érte. nélkül vesz a vásárban. (Lop.) E. —
E. —Nálunk is öt pénz egy garas. Pénz nem polyva. S.— Pénz olvasva,
D. — Ne adj eszedben, csak adj pén- asszony verve jó. E. — Pénz olvasva,
zedben. E. — Nehéz a pénzt meg- feleség verve jó. Sz. — Pénzpengetés.
keresni, még nehezebb megrizni. KV. D. — Pénz szüli a pénzt. D. — Pénz
— Nehéz a pénzt keresni, de könny vezérli a hadat. D. — Pénze sincs,
elkölteni. KV. (Elverni. S.)— Nem a mégis alkuszik. D. —
Pénzedet, pipá-
vén asszonyt, hanem a pénzét veszik dat, paripádat ne bizd másra. B.
el. D. —
Nem az az emberség, hogy — Pénzen észt nem vehetni. D. —
több pénzed vagyon. KV. Nem él — Pénzen mennyországot is vehetni. D.
a farkas pénzzel. (L. farkas.) KV. — Pénzen ott a király képe, mégis
— Nem egy fapénzt. D.
ér Nem — elviszi a tolvaj. E. —
Pénzen pénzt
jó a sok szó, sok pénz jó. M. Nem — fordítanak. D. —
Pénzen vesznek ke-
jó mindenkor csak a pénzre nézni. D. nyeret, még sem esznek eleget. (Vá-
— Nem kevély a tet, mert se pénze, rosiak.) D. —
Pénzen vett dicséret
se ugró lába, D. —
Nem méltó mél- cifra (vagy uri) hazugság. D. Pén- —
tatlant pénzeért dicsérni. D. Nem —
:

zen vett fingnak drága az illata. B. —

sokat adnak egy pénzen. D. Nem — Pénzbe van, mint tótnak a szappan.
—
-

szóval, de pénzzel jó a segitség. KV. Ny. 22. —

Pénzének rabja. D.
— Nem vagy barát, hogy a pénzt el Pénzért az ördögnek is aláírná magát.
ne vedd. D. —
Nem veszi pénzen a D. — Pénzért adják a reszelt, ugy
hitet. (L. hit.) E. —
Néha a vásáron reszelnek vele. Ny.2. —
Pénzért hitét
jobb a szép szó, mint a pénz. D. — is megtagadja. D. —
Pénzét a Dunába
Néha többet használ a jó barát az veti. D. —
Pénzét a vakundok rzi.
erszény pénznél. B. —
Nincs félpén- (Vakand. Elássa.) D. —
Pénzét, eszét
zen száz arany kár. E. — Nsz le- a kocsmában hagyta. D. Pénzmagra —
gény nem kiméli a pénzt. D. — Nöszö talált. ME. —
Pénznek szerelme, go-
legény pénzének nagyobb hire mint noszság gyökere. KV. Pénzszeny- —
summája. K. — Okos többet fordit nyel piszkos a keze. D. Pénzre —
egy pénzen, mint más aranyon. D. — talált. D. —
Pénzt keresett, lókukóra
Okosnak való a pénz D. — Olvasva
is. talált. D. —
Pénzt kérnek a kocsmán.
jó a pénz. KV. — Olyan mint a rossz KV. — Pénzt teremt a pelyvából is.
pénz. — Orvosra bizza pénzét. D.
S. D. — Pénzt vagy gúnyát Ny. 5. !
—
— Ott apénznek legkeveseb becse, Pénzzel az ördögöt is meg lehet venni.
a hol verik. D. - Ürömest venne min- S. — Pénzzel jár a fogadás. E. —
dent, csak pénzbe ne kerüljön. D. — Pénzzel járják a búcsút. (Vásárt.) KV.
Örül mint kinek pénze nincs. D. — — Pénzzel megkerülték. (Megveszte-
Patkószeg is pénz. D. —
Pénz a bo- gették.) KV. —
Pénzzel, nem búsu-
londot is kisegiti a bajból. D. Pénz — lással fizetik az adósságot. B. Pénz- —
 — 614 —
zel várakat is vesznek. D. — Pompás észt, de nem kaphat. D. Vékával —
temetés, sok pénzvesztegetés. KV. — méri a pénzt. D. Vékony pénz.—
Prókátorra pénzét nem bizza az okos. (Sovány.) E. —
Vén asszonyt pénzeért,
D, — Rajta pénzen király képe, mégis ócska kocsit vasáért venni semmi
ellopják. E. —
Reggeli idnek sok nyereség. Sz. —
Véres pénz. ME. —
pénz a szájában. D, —
Ritka mint Vér és pénz legdrágább. D. Volt —
az arany pénz. D. —
Ruha ékesség, az már félpénzzel a vásáron. (Lopott.)
pénz tisztesség. D. —
Rossz pénz el Ny. 6. — Volt két pénzen a vásáron.
nem vész. E. —
Rút leánynak is szép (Élelmes.) Sz. — Zacskó tetejérl
a pénze. D. —
Sárba dobott pénz. E, veszi a pénzt. (Gazdag.) Ny. 1.
— Se bajusza, se pénze. Sz. Se — Pénzes. A ki pénzes, kényes. D. —
pénz, se posztó. E. —
Sehol sincs ke- A pénzes, értékes. D. — Büszke mint
vesebb becse a pénznek, mint a hol a pénzes szatyor. D, — Két pénzes
verik. KV, —
Semmi a pénz örökség szatyornak egy pint bor az ára. (Két
(földbirtok) nélkül. Sz. — Sok kis gazdag vén asszony nem ér többet egy
pénz egy rénes. D. —
Sok pénzen pint bornál.) D. —
Nincs vétke a
sokat lehet keresni. D. —
Sok szó pénzes embernek. KV. Pénzes —
nem jó, sok pénz jó. B, —
Sokada- ládát, pincét jó csukva tartani. E. —
lomban sok a pénz. D. —
Sokat tud Pénzes : szép, eszes, becsületes. ME.
a pénz. D. —
Szavából is kitetszik, — Rátartja magát mint
pénzes a
hogy pénze van. D. —
Szállj le barát malac. (Szatyor.) D. —
Ritka mint a
a hintáról, nem a pénzed ára. Ny. 2. pénzes leány. D, —
Sok koldus fordul
— Szállj le Balázs a hintóról stb. E. meg a pénzes városban. D. Ül a —
— Szánja a pénzt, felhvel takarózik. pénzes ládán, csak lábát lógázza. E,
D. — Száz kis pénz egy rénes. B. — — Ül a pénzes ládán, mint a kotlós. D.
Száz igaz pénz között egy hamisan Pénzetlen. Komor mint a pénzet-
gyjtött a többit is elemészti. Sz. — ien pazarló. D. —
Pénzetlen utas nem
Szegénynek se pénze, se hitele. D. — tud messze menni. Ny. 6.
Szeretné, de veretlen pénzért. (Ingyen.) Pép. Hol sürü a pép, ritka a fog. D.
Ny. 9. —
Szép szó pénzbe nem kerül. — Jaj neki, ha pépre szorul. (Meg-
D. — Szóbeszéd pipafüst, pénz a fun- vénül.) D, — Pép az étke. D. — Pép
damentum. Ny. 8. — Szrben szedett való még a te szádba. (Gyermek vagy.)
pénzét kamukában elitta. E. —
Szür- E.
ujjából pénzt ráz. E.
is —
Tartva Péter. Csalóka Péter. E. Dicséri —
tenyészik a pénz. M. —
Tolvaj olva- mint szent Péter a szamarat. Ny. 19.
satlan is elviszi a pénzt. D. —
Torkig — Ha a szent Péternek annyi gondja
úszik a pénzben. D. —
Több a pénze van rá, mint nekem, sohse jut a
mint esze. D.- —
Több pénze mint mennyországba. Ny. 22. Ha Péter —
polyvája. D. —
Több tetve mint pénze. nem, hát Pál. ME. —
Hadd rám, Péter.
D. — Törvényt is gyz a pénz. K. E. —
Meglátogatta szent Péter szaká-
— Ura pénz annak, ki nem tud lát. (Berúgott. Sz. Péter szakála a for-
vele élni. K. —
Van annyi pénze, hogy gácsból való borcégér.) D. Nincs a —
kifizethesse. D. —
Van pénze is, esze hadban semmi Péter bánja. Decsi.
:

is. D. — Van mind méhe, mind pénze. (Péter bátya. KV.) — Péter kése. (L,
D. — Van pénze, de nem tud vele
i kés.) E. — Se Pálra nem
Péterre, se
élni. D. —
Van pénz, mint pelyva. Ny. hajt. D. — Szent Pétert megveszte- is

3. — Válogat a pénzben, mint jól- getné. E. — Cinu, cinu Péter bácsi,

lakott disznó a makkban. (Medve a keednek hegedülnek. (L. hegedül.) E.
vackorban.) D. —
Venne egy pénzen Péterke. Ha Péterkéjét (kiváncsát)
 — :

615

elveszti is. (Nem kap belle.) D. — I*ince. Bár holtom után is pincébe
Kinek-kinek az ö péterkéje fáj. KV. temetnének. D. —
Eladta szljét,
Piac. Éldegél mint Miké malaca a pincét vett az árán. E. — Felfordult
piacon. (L. éldegél.) D. —
Fitymálják pincéjében a bor. (Elment esze.) D. —
mint a juhtúrót a piacon. Ny. 5. — Ha csordul Vince, megtelik a pince.
Ha a piac nem jó pénz nélkül, hogy Ny. 3. —
Ha fénylik Vince, megtelik
volna a sokadalom D. '? —
Ki meg- a pince. (L. fénylik.) E. Kilenc —
szólástól fél, ne álljon ki a piacra. S. kulcsa, pince kulcsa kilenc puszta,
;

— Kinek nincsen pénze, ne menjen pince kulcsa. (Boros pincét jól kell
piacra, E. — Magát is eladta a piacon. bezárni s kulcsát jól elrejteni.) S. —
D. — Megtanít a piac, tudjad vásár- Kinek a pincéje telve borral, bolond
lani. KV. —
Mit a piacon és a malom- ha szomjuzik. B. —
Pénzes ládát,
ban tudnak, az nem titok. S. Nyel- — pincét jó csukva tartani. E. Sötét —
ves mint a piaci kofa. S. Piac — mint a pince. D.
hazugja. E. —
Piacra áll vele. (Nyíl- Pintes korsó. D. —
Jobban illik
tan híreszteli.) E. —
Szemtelen mint pintes korsó kezébe, mint imádság
a piaci légy. E. —
Szinte annyi borju- szájába. B.
bört visznek a piacra, mint ökörbört. Pióca. Más ember
vérit szívja, mint
(Fiatal, öreg egyaránt hal.) K. Veri — a pióca, D, —
Mint a pióka (pióca)
a víz, mint Vajda Lacit a soproni mindenkor rajta csüng. M. Tele- —
piacon. (A vásárt elmosta az es, a szítta magát borral, minta pióca vér-
vesztes mégis izzadott.) Ny. 2. rel, B.
Pihen. Jó a vén fa árnyékában Pipa. Azt sem mondta: cseréljünk
pihenni. (L. fa.) E. —
Jó pihenni pipát. (Kevély.) D. — Borodat, fele-
olykor, de henyélni vétek. E. Ki — ségedet, pipádat, puskádat ne bízd
ül munkát végez, járva pihen. B. senkire. S. —
Csúnyább a csonka
Pihen, mint ki leesett a fáról. Ny. 3. (csömpe) pipánál. D. Debrecenbe —
— Pihen mint a makiári gyerek. (L. pipáért. Szegedre dohányért. E. —
makiári.) Ny. 7. Felhordja a pipáját. (Kevély.) E. -
Pihenés. Munka után édes a pihe- Jól égjen a pipa. (Köszöntés; jókívánat.)
nés.ME. —
Rest ember még a pihenés- E.— Megszokta mint török a pipát.
ben is elfárad. B. D,— Nagy pipáju, kevés dohányu. E.
Pilátus. Belejött mint Pilátus a — Nem ér egy pipa dohányt. E. —
krédóba. B. —
Kimosdott belle mint Nem jöttem csak pipára gyújtani. (Más
Pilátus. E. — Mossa kezét mint Pilá- dolgom vanis nagyobb.) K. —
itt,

tus. S. — Pilátus konyhája. (Árnyék- Pénzedet, pipádat, puskádat, paripá-

— Pilátus macskája. (Sanda.)
szék.) Sz. dat ne bízd másra. ME, Pipa —
E. — Pontiustól Pilátusig ment. D. — Jani, (Dologtalan.) E. Pipaszó —
Ugy néz mint Pilátus macskája. (San- mellett (Csendesen elbeszél-
vigad.
dán.) Ny. — Vacsorán
7. mint éri getni.) E. — Sok pipát adnak
el addig

Pilátust. (Meghal.) E. —
Verik a Pilá- Debrecenben. D. —
Szóbeszéd, pipa-
tust.(Nagycsütörtökön a jeremiási füst, pénz a fundamentum. Ny. 8. —
énekek után a templom padjait ütik Törött pipa. D. —
Üres pipa a király
ez a Pilátus verése.) Ny. 12. szájában sem ég. S.
Pilis. Nem mind pap az, kinek Pipaszár a lába. D. — Törött pipa-
pilise (tonzurája) van. B. szár. D.
Pillant. Olyanokat pillant mint egy Pipáz. Életét elpipázta. Petfi. —
cseléd-kenyér. (Nagyot.) E. — Uram Ilyet még nem pipáltam. E. — Ne
pillants nekem is. ME. pipálj, ha nincs dohányod, Ny, 7,
 616

Pipás nemes ember. (Dologtalan.) séget.) E, — Hányszor kellene meg-

D. —Pipás ember, gyerekes asszony pirulni a kutyának, ha orcája volna.
soká tud elkészülni. Ny. 6. D. — Irul-pirul mint a ftt rák. S. —
Pipacs. Elpirult minta piros pipacs. Mihez kályha mellett szokol, asztal
B. — Legszebb búza között is látni fején pirulsz érte. (Pletykaság.) K. —
pipacsot. D. —
Vörös mint a pipacs, D. Nincsen semmi bre, nem tud el-
PÍpe.(Gsibe.)Sokpipe ludat gyz. D. pirulni. D. — Soha meg nem pirul a
Pipes, búbos. (Kevély.) D. Nagy — kutya. D.
pipesség és kendözés Vénuszt vadász. Pirulás. Legszebb szín az elpirulás.
E. B. — Megpirulás festéke a jó erkölcs-
Pipitye. Megntt a pipityéje. (Sze- nek. K.
retne már férjh j? menni. Csirkének n Pirse. Se kukó, se pirse nem lett

pipityéje szomjúság miatt.) E. belle. D.

Pir. Mikor lesz Pirben vásár ? Pisál. A rókának is kell néha
(Vásárra járókat evvel csúfolják. Pir- pisálni. (Megállni.) Ny. 6. — Abba a
ben nincs vásár.) E. —
Nincs mindig tálba pisál, a kibl eszik. (Jóltevjét
Pirben vásár. (Nem minden sikerül.) megbántja.) Ny. 5. — Nehéz szél ellen
Ny. 7. pisálni. ME.
Pirít. Kenyeret pirít. (L. kenyér.) E, Pislog". Ne pislogj, mint Hatvani
Piritus. Ha én király megvonám, az árokban. Ny. 5. — Pislog mint a
hájas piritus megennám. (L. hájas.) E. béka az aludttejben. S. Pislog mint —
— Kijutott neki a piritus kenyérbl. a Dobos harcsája. (Rosszban töri fejét.)

(Megpirongatták, megszégyenítették.) Ny. 1. —

Pislog mint a miskolci
Ny. 1. kocsonya. E. (Kocsonyában a béka.
Piros mint a csizma. E. (Hajnal. jViE.) —
Pislog mint a pederi pap a
D. — Karmazsin. D. —
Kármin. D. varsában. Ny. 4. —
Pislog mint rimóci
— Pipacs. B.— Rózsa. D. — Vér. D. nyúl a kandalóban. D. Pislog mint —
— Alma. D.)— A piros alma is gyak- az undvári nyúl a nyárson. (L.nyárs.) D.
ran férges. B. — (Savanyu. — Fel- B.) Pisze. Rút mint a pisze orr. D.
—
húzta a piros csizmát. (Kevély.) D. — Vak az, de még pisze is. Ny. 5.

Oda a fiatal piros. (Szín, a fiatalság Piszkafa. Megházasodott lapát, el-

— Pemete, pisz-
i

— Piros csizma táncba való,

színe.) D. vette a piszkafát. E.
sárga csizma sárba való. D. — Piros
j

kafa asszony -fegyver. E.

mint a cseppentett vér. Ny. — 3,
j

Piszkál. Az abrak piszkálja az al-

Piros mint holta után a rák, E. -^ felét. Sz. —
Az ó ganét ne piszkáld.
Piros mint a lisztes zsák. D. — Piros KV. — Darazsakat piszkál. KV. —
mint a rózsa, gyenge mint a harmat. Darázs- fészket piszkál. B. — Ne pisz-
E. —Piros tojásból kelt.B. Szegény — káld, ha nem büdös KV. — Ne pisz-
ember halála sárga, dúsoké piros szo- káld a ganét, ha büdös. D.nem —
kott lenni. (L. dús.) K. —
Szép mint Piszkálja mint tót a miatyánkot. Ny.
liliomok között a piros rózsa. D. 6. —Tüzet piszkál. E,
PirositÓ. Nem kell nekem a kend Piszkos. Mesterembernek ha pisz-
lánya, bécsi pirositós a pofája. Np. kos is keze, mégis aranyos. D.
—
— Szépre pirositót. D. Kencs mellett könny megpiszko-
Pirul. A meggy se mind egyszerre sodni. D. —
Ki kencse mellett jár,
pirul. Ny. 4." —
Az pirul, aki vétett. KV. megpiszkosodik.D. —
Ki olajjal bánik,
— Akármiként szidják, soha meg nem hamar piszkosodik. S. — Leghama-
pirul. D. — Eredj találj fügefalevelet, rabb piszkosodik be a fehér. D.
ha nem akarsz pirulni. (Keress ment- Piszok. Kiütötték orrából a pisz-
 — 617

kot. (Verés.) D. — Piszkot váj. D. — Kutyának pofa az orcája. (Szem-

Ritka krajcár piszok nélkül. D. — telen.) E. — Nem szenvedhetem a
Ritka plundra piszok nélkül. D. pofáját. E. — Nincs arca, hanem csak
Pisztráng^. Egészséges mint a pofája. E.— Pofa ahhoz. (Szem- kell
pisztráng. D. — Pofavisel. (Képvisel.)
telenség.) E.
Pita az idén a kenyérnek neve. E. — Ráncos — Rán-
pofa. (Vén.) D,
(Rossz termés.) M. . cos mint a vén D. — Savanyu
pofa.
PitvaP. Egy a pitvar a szobával. pofát vág. S. —
Sok fér a pofájára.
(Házastársak vagyona közös.) Ny. 2. ME. — Üsd meg egy pofáját, a mási-
— Fél éjjel kimenni csak a pitvarba kat adja. D.
is, D. — Kiment a sodrából, mint a Pofon. Csapd pofon az ördögöt,
kutya a pitvarbi. Ny. 5. Se ki, se — mondj igazat. E. —
Ha a pofoncsapást
be, mint a pitvarajtó. (L. be.) Ny. 1. elszenveded, máskor dorongot hoz
Pityeré. Állandó mint a pityeré- rád. Cz.— Jobb egy pofoncsapásnál.
nek szaga. D. —
Nincs pityeré bz E. — Ki méltó
fejlesütve áll, a pofra.
nélkül. D. (Bnös.) — D. — Pofon
Pofleves. E.
Pivoda regimentje, se dobja, se csapom Halasit. (L. Halasi.) E.
zászlója. (L. dob.) Sz. Pográcsa. Addig marad távol a
Plundra. Nem fél a magyar, hogy háztól, mig a pogácsában tart. ME. —
elveszítse plundráját. D, —• Ritka Elfogyott a pogácsája. (Hazajött.) B. —
plundra piszok nélkül. D. Gyakran a zsiros táskából esik ki a
Pockos. Felfújja magát mint a hájas pogácsa. KV. —
Hajó pogácsa
pockos béka. E. van tarsolyodban, közölt barátiddal.
Pocok. Szeretnk a pockot is, ha Sz. —
Ha ugy volna zsirom, mint
nem lopna. D, lisztem nincs, mindjárt sütnék pogá-
Pocsaji. Akasszon fel a pocsaji csát. Ny. 7. —
Jólesett neki, mint
hóhér. (L. hóhér.) E. Czirbusznak az olajos pogácsa. Ny. 6.
Pocs. Egy pocsban locskálnak. D. — Kerek mint a pogácsa-alma. D. —
— Ki disznó után indul, pocsba ke- Nemcsak ezüst tálból szednek vajas
rül. D. pogácsát. KV. —
Örül neki mint tót
Pocséta. A disznó is ha
örül, a pogácsának. KV. —
Pogácsámat
pocsétát lát. D. — Kerüli mint baka megettétek, a lányomat elvegyétek.
a pocsétát. D. — Megszokta mint Np. —Pogácsával kinál. (Szívesen
disznó a pocsétát. D. —
Pocséta ke- fogad.) E. —
Rongyos táskából esik
rül. (Baka.) ME. —
Szereti mint néha vajas pogácsa. E. Sokrét —
disznó a pocsétát. E. —
Visszatér pogácsa. Istennek áldása. (Jólét.) D.
pocsétájába a disznó. D. Pocsolya- — —Parázsban sült pogácsa. (Kevély.)
kerül. (Baka.) E. D. —
Újság mint a székely pogácsa. S.
Poéta. Füzfa-poéta. E. Pogány. Az Isten szánja még a
Pofa. Apja szájából köpött pofa. pogányt is. B. —
Árts a pogánynak,
(Hasonló.) S. —
Ábrázatnak rossz, amint árthatsz. E. —
Három görög,
pofának megjárja. E. — Elszenvedi a három török, három zsidó, kilenc
pofája. E. — Felfújta pofáját. D. — pogány. D. — Hitetlen mint a pogány.
Félpofára etet. (Fukar.) D. — Fújja D. —
Pogány bor. (Ers, keresztelet-
már pofáját. D. — Ha szolga vagy, len.) E. —
Pogány is megszánná. E.
két pofára egyél. D. Két pofára — —Pogány lelk irgalmatlan. D. —
dolgozik. (Nagyev.) Ny. 3. Két — Pogány lesz egy kupa borért. D. —
pofára eszik, mint a dolgos betyár. Pogány természet. D. Se hite, se —
D. (Mint a juhász - bojtár. D.) — reménye, mint a pogánynak. D. —
 — 618 —
Sír-rí mint a pogány gyermek. D, — 1. — Ha öröm nem volna, menny is

Se mint a pogánynak. D,
hite, se oltára, (ég is. pokol volna. E.
D.) Háború —
Pohánka. A megörlött pohánkára pokolban, békeség az égben. D. —
kása nevet fognak. D. —
Lakoznak Igyál torok, nincs pokol. D. Kész —
mint tótok a pohánkával. D. —
Neki- a poklot fenékkel felfordítani. D. —
esett, mint tót gyerek a pohánkának. Könnyebb a pokolba menni, mint
E. — Pohánkától tiltja el a tótot. E. onnan kiszabadulni. D. — Könnyebb
— Tótnak manna a pohánka. D. száz ördögöt a pokolba leverni, mint
Pohár. A tele pohárnak tanácsán egyet kiverni. Ny. 6. — Könny
indul. B. —
Bátrabb fakannából inni, pokolba m.enni, de nehéz mennyor-
mint arany pohárból. KV. —
Bolha- szágba. KV. —
Könny pokolba le-
pohár. (L. bolha.) BSz, —
Czoki menni, de nehéz onnét feljönni. KV.
pohár. (Búcsú.) E. —
Egy-két pohár — Megennéd, mikor pokolban pujka-
borban sok jó barát lakik. B. El- — pásztor leszö. Ny. 2. Megeszi a —
bírja a poharat, de nem a gyüszüt. cifra ruhát, mint a tehén a poklát. (L,
(L. gyüszü.) D. —Ez a pohár bujdo- cifra.) K. — Megtér bnösnek nincs
sik, éljen a barátság. Np. —
Fenekére pokolra Ny.
útja. — Meleg mint a
1.

lát a pohárnak. B. —Gyakran meg- pokol. D. — Mindegy pokol. — D.

árt a szent János pohara. (L. János.) Mindenünnen visz út a pokolba. E. —
D. — Hol poharak csúsznak, titkok Mivel az ördög maga pokolban lakik,
sikamlanak. D. —Igyuk meg a szent mást is oda kivan. D. — Nem irtózik
János poharat. E. —Két híg tojás- más pokoltól, hanem a hol ki nem
nak közepe egy pohár bor. D. — — Nem veszi be se
kötik a cégért. D.
Könny pohár mellett vitézkedni. KV. pokol, se mennyország, (Nem kell
— Légy van a poharadban koma. (L. senkinek.) Ny. 10. — Nincs hely a
légy.) Ny. 1. — Múljék el tlem e világon, honnan pokolba út ne volna.
pohár. E. — Poharak közt történt. K, — Nyög minta rossz juh a pokol-
Sz. — Soha nem látná többször az ban, Ny, — Oda, oda, pokolba, D,
6.
Istent,mintha pohár fenekén lakna. — gyeleg mint Urbán lelke a pokol-
K. — Teli pohár a tanács szaggatója. ban, Ny, — Pokol a bélé. (Annyit
5. E.
E. — Teli pohár, üres tanács. E. — eszik. — Pokol a gyomra. D. —
E.)
Üres dió, üres pohár, ha eltörik sem Pokol töltelékje. D. — Pokol útját
nagy kár. E. — Vitéz a pohár mellett. szembekötve E. — Pokolba is eltalálni.

KV. sem veszik be. E. — Pokolba esik is

Pokol. Aki pokolba megy, legalább egyszer egy ünnep. M. (Vásár. — Sz.)
üljön szép lóra. (Tartson szép szere- Pokolban is volt egyszer lakodalom.
töt.) Ny.— A poklot a vak koldus
4. S, —
Pokolban kotlották, világra köl-
D. — A szegény pokolban
is láthatja. tötték, D, — Pokolból nincs szaba-
isszegény. E. — Akár akar pokol,
ég, dulás.KV, —
Pokolnak tágas az útja.
neki mindegy. D. — Annyit ér mint Pázm. —
Pokolba kelt, mint a csöglei
pokolba egy zsidó. (Kevés.) Ny. — 2. könyörgés. B. — Ritka ördög pokol
Állandó mint a pokol. D. Bánja, — nélkül. D. — Nincs mennyország, se
hogy nem ördög, pokolba vinne min- pokol. Np. — Se pokol, se mennyor-
dent. D. —
Dudás lesz pokolban. (L. szág nem veszi be. Ny. 6. Se —
dudás.) Ny, 2. —
Egy az út a menny- pokla se mennyországa a szabad élet-
országba, de sok a pokolba. S. El- — nek. D. —
Sok is a pokolban egy rés.
mehetsz pokolba párét szedni. S. — D. —
Sötét mint a pokol. D. Székely —
Goromba, fuss a toronyba, onnan még pokolba is elmegyen, csak fizessenek
a malomba, onnan még a pokolba. Ny. neki, Decsi, —
Tágas út a pokol útja.
 —
— 619 —
E. —Telhetetlen mint a pokol. D. — szemet, E. —
Szalma adósságnak
Újság hasamba, hideglelés pokolba. (L. polyva interese, E, —
Szuszog mintha
has.) Ny. 8. —
ür az ur a pokolban polyvát evett volna. E, —
Több pénze
is. S. —Vigyen ördög, tartson pokol. D. mint polyvája, D, —
Van pénz mint
Pokróc. Addig nyújtózzál, meddig polyva. Ny, 3,
a pokróc ér. E. — Aláteritették a vizes Pompa. A nagy pompa erszény
pokrócot. (Eszére téritették. Az alva- koporsója, KV, — Legkisebb pompa
járó ágya elé vizes pokrócot tesznek.) is elég nagy költség D. Pompa —
E. — Goromba mint a pokróc, E. -
költséggel jár, KV, —
Úri pompa, kol-
Lazsnakosnak pokrócos a társa. D. — dus konyha, B, —
Pompás temetés
Ráteritették a vizespokrócot. B. — sok pénzvesztegetés, KV,
Rövidebb a pokróc mint az ágy. E. — Ponciustól Pilátusig ment, D.
Szeretne költeni, de rövid a pokróc. Pondró. Az embert megeszi a
(Nem tellik.) E. — Tovább nyújtózik pondró. D. —
Egye meg a pondró, az
mint a pokróc ér. E. is a nagyobbik, D, —
Kényén-kedvén
Polc. Felült a polcra. (Nagy han- nevelkedett pondró. D. Puha hús-—
gon beszél.) E. —
Ki nem vágy a ban terem meg a pondró. D Ritka —
polcra, le sem esik onnét. D. — pondró dög nélkül. D. Alábbvaló—
Könny a magas polcról lehullani. D. a pondrós húsnál. D. —
Ha magad
— JMagas polcról pad alá, D, — Nevet pondrós vagy, mást tetvesnek ne mondj.
mint az árpacipó a polcon. (L. árpa.) D, — Pondrós mint a döglött kutya.
Ny. 5. —Polcra tette a fogát, (L. fog.) D. — Pondrós, nem hiába fickándo-
Ny, 5. — Mindenki nagyobb polcra zik. D.
óhajtozik. B. —
Senkinek sem tetszik Ponty. Duna pontya, Tisza kecse-
az alsó polc, B, géje, Ipoly csukája legjobb böjt, ha
Polgár. A polgárok egyezsége leg- szerémi borban ftt. Cz, Karó kö- —
jobb kfala a városnak. (Latin.) B. — zött a pontyka, (Árviz.) E,
Polgár és paraszt között csak a fal Ponyva-irodalom. ME, — Dajkálta
van közben. (Város fala.) D. (rizte) mint a tiszta búzát a ponyván.
Politikus csizmadia. E. Politi- — Ny, 21, —
Három nem jó ha sokat
kusnak lelkiismerete, iNincs.) D. hever: kereskednek a ponyvája, fonó-
Poltura. Egy garasos malacnak nak a rokkája, takácsnak a bordája.
poltrás kötele. D. —
Hánykódik mint
-
Ny, 20, —
Nem árulok veled egy
a poltrás malac a garasos kötélen. E. ponyván. (Dolgunk nem közös.) Ny. 1.
— Nem adnám egy puttony poltráért. — Ponyva-had. (Cigányok.) B.
Ny. 14.— Nem ér egy fapolturát. D. Por. A bika a port a maga fejére
— Poltrás malac, garasos kötél. E. — vakarja. (Dühös.) Ny. 2. — Elütötték
Kapálj (kaparj) kurta, lesz poltura. B. rajta a port, E, (Elverték. S.) — Fejére
Polyva. A polyva megég a tzben, vakarta a port. D. —
Hamar poru. (L.
az arany pedig ott D, — Annyi
tisztul. hamar.) BSz.— Hosszú köntös port
— Ki polyvát
mint a polyva. D, rostál, — Iszom a bort, rugóm a port.
ver. B.
nem szolgálja meg a napszámot. D. E. — Jó mag porban D. —is kikel.
(Nem keresi meg a napszámot. — E.) Kirázta már az iskola porát, D, (Le-
Megvan mint öreg ló a polyván, rázta. ME.) —
Maga fejére vakar port.
(Nyomorúságosan,) Ny, 5, Olcsó — KV. —Márciusi por aranyat ér. S. —
mint a polyva, D. —
Polyva közül Merre fuj a szél, por is arra terül. D.
válik ki a búza, S, — Pénz nem polyva. — Nagy port vert fel. S. Otthon —
S, — Pénzt teremt a polyvából is, D. is porban hevert. D, —
Por seggibe,
. — Polyvába takarta Isten a buza- más helyibe. (Meghalt, más lesz he-
 !

- 620

lyébe.) E. — Porában sem kapták. illik feje, D. — sem a közepébl

(Nem — Porát
érik utói.) E. is el- (javából) való a posztónak Ny. 18. —
hordották a szelek. D. — Porba búzát, Posztóba varrják fejét. (Bolondos
sárba árpát. (Jó — Porba
vetni.) S. beszéd.) Sz. —
Se pénz, se posztó.
esett konca. Sz. — Porba hullott E. —
Siet mint béka a veres posztóra.
pecsenyéje. D. — Port hint a világ (Hivatalt vadász.) E. —
Összement
szemébe. (Német.) ME. — Rossz pora mint pukovai posztó. E. — Rosszul
van, nem (Puskapora.) E. —
sül ki. hasad a posztó. E. —
Vörös mint az
Számtalan mint a por. M. — Tüsszög ángliusi posztó. D.
mint bocskor, mikor nagy a por. E. Posztószél szken van a Varga-
Poros. Mást kefél, maga legporo- utcán. D. —
Van bven mint szabó
sabb. D. — Száraz mint a poros út. D. szemetén a posztószél. Ny. 2.
POPOZ. Lassan seperj, ne porozz Potrohos. Keserves anyának pot-
Ny. 2. rohos gyermeke. (L. gyermek.) E.
Porzik. Ládd ládd, nem is porzik
! Potya fráter. ME. — Jó a potya. S.
utána. D. —
Ugyan porzik utána. (Ke- — Szereti a potyát. S.
vély.) D. Potyondl. Megszentelték mint a
Porcika. Ravasz annak minden potyondiak a sapkát. (L, megszentel.)
porcikája. D. Ny.' 1.
PorcogfÓS. Rászokott a porcogósra. Pozdorja. Apró mint a pozdorja.
D. — Szereti a porcogóst. D. D. — Asitozik mint kutya a pozdor-
Porció. Elre százados tizenkét — Kis kutya pozdorját keres.
ján. S. is

porcióval. (L. elre.) D. -

— Porció- D. — Mint az agár a pozdorján. (He-
Rzedö (adószed) kegyetlen katona. D. ver.) E. — Nyújtózkodik mint eb a
— Rávárják a kutya porcióra. D. — pozdorján. D. —
Pozdorja esett a
Volt része a kutya porcióban. (Ve- szemébe. (Fonásnál álmos.) Ny, 2. —
rés.) B. Pozdorjának haszna az eltemetés.
Poronty. (Kölyök.) Eb teregette (Semmi.) D. — Száraz mint a poz-
porontya. D. dorja. D. — Pozdorjás kócból nem
Poroszka. Nehéz agg lóból porosz- lehet jó fonalat csinálni. B.
kát csinálni. KV. — Szapora mint a Pozsonyi. Feszit mint a pozsonyi
poroszka ló. D. kutya Nyitrában. Ny. 5.
Portéka. Add el ördög, nem a te PÓCS. Ugy néz ki mint egy pócsi
portékád ! (Elveszett tárgy.) Ny. 24. — szz. (Terhes.) Ny. 11.
Eb a kalmár portéka nélkül. D. — Ér- Pók. Illik mint szögletbe a pók. E.
kezik mint Bukó portékája. (Soha.) —Illik szájára a csók, mint szegletbe

Ny. 5. —
Szegény kalmár az, ki tar- a pók. Ny. 1. —
Virágból is mérget
tani (nagyra tartani, dicsérni) sem szí a pók. E.
tudja portékáját. B. — Vásár nélkül Pókháló. Ha Isten akarja, pókháló
is elkel a jó portéka. B. is kvár. D. —
Hol Isten riz, pók-
Posztó. Aba nem posztó. (L. Aba.) háló is kvár. E. (Oltalom. B) —
D. —
Boszantja mint a vörös posztó Könny a pókhálót eltépni. S. (Le-
a bikát. S. — Kezében az olló is, a szakasztani. D.) —
Pókháló szakasz-
posztó is, vágja a merre akarja. Ny. táshoz nem nagy er kell. B. Pók- —
6. — Kétszín mint morva a posztó. háló hamar elszakad. D. Pókhálón —
S. — Megérdemli, hogy posztóba varr- felakad a légy, de azon a darázs
ják KV. (Rövid esz.)
fejét. Nem — keresztül veri magát. D. Pókhálós —
arra való, hogy posztóba varrják fejét. az erszénye. E. —
Ritka mint a pók-
M. —Nem posztóba, hanem zsákba háló, ü. —
Tele erszénye pókhálóval.
 -

— 621

D. — Vitéz embernek pókháló k- Pörös tehén tölgyét a prókátor feji,

vár. D. tejfölét biró nyeli, brét a zsidó lesi. S.

Pókos a lába. (Hibás.) xME. Pörlekedni. Nem jó fecskének a

Pópa. A pópát sem kergetné meg. verébbel pörlekedni. B. —
Jobb száraz
(L. pópa.) D. kenyér békeséggel, mint hizlalt borjú
Póráz. Egy pórázon futnak. Pázm. pörlekedéssel. K.
— Egy pórázra van fzve. D. — Hány- Pöröl. A pöröl, ersen pöröljen. ki
kódik mint ürge a pórázon. Np. — KV. — Ki nagy úrral pöröl, könnyen
Nem hagyom hosszú pórázra. E — tarisznyát (Koldusbotra D. — löl. jut.)

Póráz nélkül tekerg ménló. D. — Ki urával pöröl, Isten az orvosa. M.

Rövid pórázra fogták. Ny. — Rövi- — Ki urával pöröl, prókátora Isten.
3.

debb pórázra fogták. E. D. —Zsidó jobbágy, tár kincs tót ;

PÓPUl járt. (Megjárt.) D. jobbágy, zsiros konyha magyar job- ;

Posta. Csigapostán jár. B. — Kinek bágy, pörl társ. K.

posta a szája, meszet gyujtnak alája. Pörje. Szántatlan földet pörje
(Hirhordó megjár.) D. —
Lengyel birja. B.
posta. (L. Lengyel.) K. — Postán jár PÖrnye. Még a pörnyébl is pénzt
a nvelve. D. — Vén mint a pósta-út. teremt. D. —
Szalma-adósságnak
Ny. 13. pörnye az interese. D. Szalma- —
Pózna a nyaka, nem hajol. D. — pörnye. D. —
Szalma-pörnye könnyen
Nyirpóznával fejét pózná]ni.(L.fej.) M. elalszik. D. —
Száraz mint a pörnye.
PÖdÖP. Gangosán pödörgeti kajla ü.
bajuszát. D, —
Ha bajuszát felpödriti, Pörköl. Búsan énekel, mint a
ember a ki bántsa. D. szárnyapörkölt szúnyog. D, — Egy
Pöffeszkedik mint a béka. E. disznót pörkölnek. D.
(Mint a fölfuvalkodott béka. S.) PÖSZ. A szöszt is pösznek mondja,
Pöfékel mint valami török basa. (Vén.) D.
(Füstöl.) Ny. 12. Pötyög". Lassan kása, ne pötyögj.
Pökdös(köpköd) mint a zsidó. ME. (Fiatal hallgass.) Ny. 5.
— Pökdösi a szavakat. D. Vért — Pre. Eljött immár Simon Júdás,
pöksz tle. E. jaj te neked pre gatyás. (Hideg.) D.
PÖP. Ha nem aranyozod prókátorod Pörölj. Könnyebb a könyv a pröly-
markát, késn jutsz porodhoz. B. — nél, D. — Megszokta mintcigánypurdé
Három üzi ki az álmot az ember a pörölyt. D.
szemébl: a szükség, az adósság és a Praktika. Rókamosta világ, bölcs
per. Ny. 20. — Hosszú pörön a biró a praktikában. D.
nyertes. — Jobb kárt
E. hogy-
vallani, Préda. Egyik költ, másik préda.
sem pörbe indulni. B. — Pörrel kezdi, D. — Körülgondolta mint Préda.
patvarral végzi. D. — Prókátorra (A papok Préda nev szolgája a prédi-
pörödetha bizod, egy ingben hagy. Sz, kációban azt hogy a bnt
hallotta,
— Prókátorra pöröd, orvosra élted
uj elgondolni és tenni egyforma vétek.
ne bizd egészen. KV. — Sovány egyez- Mikor kiküldöttek, hogy a szénakazalt
ség többet ér a kövér pörnél. B. — árkolja körül, az árkot nem ásta meg,
Sótartó feldl, pör lesz a háznál. S. hanem körülgondolta.) E. Nehezen —
Pörös. Henyél prókátort nem sze- ereszti el az akasztófa prédáját. D.
ret a pörös. D. —
Két pörös fél közt Prédikáció. A kutya egy koncért
harmadik a nyertes. (Latin.) S. — a prédikációt is elhagyja. D. Jó a —
Mindakét pöröst meghallgatja az okos hosszú kolbász és a rövid prédikáció.
biró. D. — Pörös atyafiak. ME. — Sz. —Nem él vele, mint Bité a prédi-
 622 —
kációval. (Kocsmás felesége tem- ; volnál-e királynak. E. — Eleget pró-
plomba küldötte, hogy javuljon.) Ny. 1. bálja a tüfokot, még sem találja. (Vén.)
— Papnak példás élete prédikáció. D. D. — Id próbálja meg a barátot. S.
— Rövid prédikáció és hosszú kolbász Mit tudna az, a ki semmit nem próbált.
tetszik a parasztoknak. KV, Nem — KV; — Szerencsét próbál, E. — Tüz
lesz belle prédikációs halott. (Énekes próbálja meg a vasat. D. — Üll pró-
temetésnél nagyobb a prédikációs, bálja meg a vasat. D. — Vagy élek,
ilyennel gazdagot vagy hires embert vagy halok, szerencsét próbálok. B. —
temetnek.) E. Nem szó, hanem próbálás kell ahhoz.
Prédikál. A pap is kenyérért Ny. 2.
— Egésznap prédikál
prédikál. Ny. 13. Processzus. Jobb egy szép amica
mint a pap. — Föbiró prédikált
S. (kiegyezés), mint a legszebb procesz-
temetésén. föbiró.) E. — Ha pap
(L. szus. D.
volna, egész nap prédikálna. D. — Pap Próféta. Egy próféta sem kedves
iskenyeret prédikál. Ny. — Pap se 1. a maga hazájában. Sz. — Hamis
hiSzi,a mit prédikál. Ny. — Pap 6. — Nem hiszek prófétának,
próféta. E.
se prédikál kétszer. B. — Vizet prédi- kioly darab kenyeret megeszik, mint
kál s maga bort iszik. B. magam. E. — Saul a próféták között.
Prém. Ördöggel bélelt, farkassal KV. — Senki sem próféta maga hazá-
prémzett. S. —
Rókával bélelt, far- jában. E.
kassal prémzett. K. Prókátor. Ki egy prókátort ismer,
Prépost. Ások locsogásban fehéret az mind ismeri. Ny. 8, —
A prókátor
köp mint a prépost. D. Fehéret — nem vonóhuzó, hanem huzavonó. Ny.
köp mint a prépost. E. Köágyi — 23. — Az ötödik (parancs), ne ölj,
prépost lett. (L. köágyi.) E. — Újság, szól az orvosoknak, a hetedik, ne lopj,
mint préposton a zsámiska. Ny. 4. a prókátoroknak. D. — Bizd papra
Pribék. Erö és pribék ellen nincs lelkedet (egészen), doktorra testedet,
pecsétes levél. BSz. Pribékké lön. — prókátorra peredet, pokolba leled
Pázm. helyedet. Ny. 1. —
Fogadatlan próká-
Próba. A heti próbát sem állhatta tor. E. —
Fogadatlan prókátornak mi
meg. (Rossz cseléd.) D. A szükség — a fizetése? E. — Fogadatlan prókátor-
próbája az igaz barátságnak. KV. — nak tudod mivel fizetnek? Sz. —
Elbb próbára, aztán munkára. BSz. Fogadatlan prókátornak ebszar a fize-
— Kiállotta a tüzpróbát. E. — Ki- tése. E. —
Ha nem aranyozod próká-
állotta a próbahetet. D. — Próba torod markát, késn jutsz porodhoz.
szerencse a ki mer, az nyer. S.
:
— B. — Henyél prókátort nem szeret
Próbával jó a szerencse. KV. Ritka — a pörös. D. — J lelkiismeret nem fél

kasza próba nélkül. D. Ritka szent — száz prókátortól. KV. — Ei urával

próba nélkül. D. —
Sok próbával válik pöröl, prókátora D. — Kis gye-
Isten.
a jó kapa. D. — Tizenhárom próbás. rek segginek, prókátor szájának nem
(Jó ezüstben tizenkilenc rész közt lehet parancsolni. Ny. — Legjobb
6.

tizenhárom tiszta ezüst.) E prókátor a tokai Antal. B. — Lencsés

Próbál. A ki egy tt lop, ökröt is prókátor. (Zúgprókátor.) — Nagy-E.
.próbál az. KV. — A ki nem próbál, szájú prókátor. D. — Pörös tehén
nem nyer. KV. — Szerencse próbálva tölgyét a prókátor feji. S. —
Prókátor
jó. D. — Annak tetszik a katonaság, mesterember. (Hazug.) D. —
Prókátor,
a ki nem próbálta. D. — Barátot seggen ül tolvaj. Ny. 22. —
Próká-
szerencse hoz, szükség próbál. S. — torok szája arany kulcscsal nyilik. B.
Csak próbálni akartam eszedet, j — Prókátorra hagyja lelkét. D. —
 —

623 —
Prókátorra pörödet ha bizod, egy ing- Puska. A mig puskát keressz, a
ben hagy. Sz. —Prókátorra pénzét varjú el is száll. E. —
Akkor keres
nem bizza az okos. D. —
Prókátorra puskát, mikor elrepült a varjú. KV.
pöröd, uj orvosra élted, ne bizd egé- — Az én kardom sem fzfa, az én
szen. KV, — Zúgprókátor mindenütt puskám sem bodzafa. KV. Bátor —
lyukat keres. S. a hol puskát nem hall. D. — Borodat,
Ppónai. Összement mint a prónai feleségedet, pipádat, puskádat ne bizd
szr. (Uj, estl összement.) Ny. 12. másra. S. — Csütörtököt mondott a
Ppuszkai. Egész nap ásítozik mint puskája. ME. (Vetett a puskája. D.) —
a Pruszkai gyereke. D. Három katona, kilenc puska. D. —
Pruszlik. Cifra mint Ripcó ángya Illik neki, mint zsidónak a puska. S.
pruszlikja. Ny. 1. — Magától is elsülhet a puska. D. —
Puf Belegrád. M. Minden rossz puskának van egy ki-
Puha. Minél puhább a hús, annál fogása. E. (Van egy fogó vége. Ny. 14.)
keményebb csontja. D. —
Puha kenyér, — Mintha puskából ltték volna ki.
öreg ágy. (Öregnek való.) Ny. 3. — E. — Nem mer a puskával egy
Puha mint a bársony. E. —
Puha mint szobában hálni. E. —
Nem sült el a
az irós vaj. E. —Puhára esett. ME. puskája. E. — Pénzedet, pipádat, pus-
Puhog". Akár zuhog, akár puhog, kádat, paripádat. (Ne bizd másra.) ME.
egy dolog. D. — Puska nélkül ltték agyon. (Szeren-
Pujka.(Pulyka.) Anyjuk után pipel- csétlen.) D. — Puska végén is meg
nek a pujkák. D. —
Almos mint a mernék rá esküdni, E. —
Ritka puska
beteg pujka. D. —
Elülhetünk már fogás nélkül. D. —
Rossz puska, kinek
mint az egri pulyka. Ny. 3. Farba- —
•
fogása nincs. E. —Rosszul sült el a
rugta mint Térjék a pulykáti (L. far.) puska. D. — Rozsdás puskacs. D.
Ny. 1. — Hurukkol mint a pujka. D. Puskás. Minden rossz puskásnak
— Kakas pulyka. D. —
Kakast ültet van valami kifogása. Ny. 9. —
Nincsen
pulyka-tojásra. D. —
Megennéd, mi- puskás, a kinem hibázott. D.
kor pokolban pujkapásztor lesz.Ny. Puskapop. Apja tüz, anyja puska-
2, —
Nála a pujkasült, cinege. D. — por, fia csupa láng. D. —
Elfogyott a
Néha a vak pujka is megleli a magot. puskapor. E. —
Elfogyott a puska-
D. —
Olyan mint a pujkakakas. E. pora, mint a nagyidai cigányoknak. (L.
Pujka volt a pecsenyéje. (L. pecsenye.) Nagyida.) Sz. —
EUödözték a puska-
E. — Pujkafej. (Hasznavehetlen.) D. port, mint a nagyidai cigányok. E. —
— Pujkamérgü. E. — Pujkát vágtunk, Feszit mint a puskapor. E. —
Hamar
kedves vendég B. — Szebb a
jött. beleakad, mint a tüz a puskaporba.
páva, mint a pujka. — Szent mint
S. D. — Hamar fellobban, mint a puska-
Bodóné pujkája, mert kan nélkül tojik. —
por- S. Nem találta fel a puskaport.
Ny, 1. —Tarka mint a pujkatojás. E. — Nincs annyi puskapor, hogy
(Szepls.) D. —
Világgá ment mint a helyébl kivesse. D. — Puskapor
tót asszony pujkája. Ny. 19. gyújtásra elég egy szikra. D. — Száraz
Purdé. Fél-fél kanálkával a purgyé- mint a puskapor. D. —
Talán te talál-
nak. (Mértékkel.) E. — Ha nincs fúró, tad fel a puskaport ? D. —
Tüzes mint
kalapács, nincs a purdénak kalács. E. a puskapor. D. —Vén asszony puska- :

— Megszokta mint cígánypurdé a por. S. — Indulatos, puskaporos. E

pörölyt. D. —Többet tud ehhez a Puszta. Csendes mint a puszta
cigánypurdé is. D. malom. D. — Hat puszta falut is el-
Purg-áciÓ. Általment rajta, mint a tart tanácscsal. (Bolond.) D. Hét —
purgáció. ML. I
(kilenc. D.) puszta faluban nincs párja.
 — 624 —
E. — Hogyne volna gazdag, mikor Rabjane légy, ha ura lehetsz feleséged-
két pusztája van: az egyik »ha volna«, nek. D. — - Rabszíjra fzték, D, — Se
a másik »jó volnaa. Ny, 24. Kiáltó — íze, se bze, mint a rabszarnak. Ny.
szó a pusztában. E. —
Négy üuszta 14. — Szennyes mint a rab. E. —
vármegyében nincs nagyobb ész. (Esz- Természete ellen van, mint a rabnak
telen.) E. —
Puszta malmon, száraz a siralomház. D. —
Ugy bánik vele.
gáton vámot nem vehetsz. Sz. — mint török a rabjával. Ny. 3.
Puszta malom nem sok hasznot hajt. Rabság*. Búsul mint a ki török
E. —Puszta pajtából is repül olykor rabságba esett. D, —
Házasság, rab-
bagoly. E. —
Pusztába kiált. S. — ság özvegység, mentség szüzesség,
—
; ;

Pusztába mondott szó. E. —

Szava el- nemesség. B. Nyomorúság a rab-
hangzik a pusztában. S. ság. E.
Putnok. Hajlik mint Putnok. (L. Ragad. A mi rám ragadt. (A mit
hajlik.) S. — Kezéhez
hallásból tanultam.) E.
Putri. Félre putri, jön a kunyhó. D. — Ragad
ragad. E. — Ott ragad. E.
Puttony. Jobb egy marok sze- a vétek mint az enyv. KV. — Ragad
rencse, mint egész puttony D. — mint a bojtorján. E. — Ragad mint a
ész.
Nem adnám egy puttony poltráért. bün. ME. — Ragad mint a kullancs.
Ny. 14. B. — Minél jobban tagadja, annál
Púp. Térden felül, púpon alul D. jobban ragadja. Ny. 6.
Púpos. Upré (elre) púpos, ur hivat. Ragradós. Hamar n, ragadós is a
Ny. 3. bojtorján. Pázm. —
Ragadós a keze
Pünkösd. Hamar múlik, mint a mint a lép. D. —
Ragadós mint a
pünkösdi királyság. D. —
Karácsony- bojtorján. D. —
Ragadós mint a
kor kalács, húsvétkor ha lehet, pün- francia fene. D. —
(Mint a tót fene.)
kösdkor a kenyér is jól esik. (L. kará- Ragadós mint a himl. D.— Ragadós
csony.) Ny. 24. —
Pünkösdi hó, nem mint a koldus tet. D. — Ragadós
kell hordó. (L. hordó.) S. —
Pünkösdi mint a kosz. D. (Mint a kullancs. D.
királyság. E. — Pünkösdi királyság, — Mint a lép. D. —
Mint a rüh. D.
nem nagy uraság. B. —
Régen elmúlt — Mint a szurok. D. —
Mintavadóc.
a pünkösdi királyság. D. — Régen D.) —Ragadós mint az ásitozás. B.
mikor pünkösdi király volt. D.
volt az, — Ragadós mint az enyv. E.
— Rövid mint a pünkösdi királyság, Ragadozó farkas. D. — Ragadozó
(Egy napig tart.) B. —
Szép mint a mint a kapzsi eb. D.
—
pünkösdi rózsa. S. Rag'ya. Verje meg a ragya. E.
Püspök. Bolond pap az, a ki nem Üsse meg a ragya. S.
akar püspökké lenni. Ny. 13. Ki- — Ragyog'ás. A ki ragyogása (Van.) !

nek pápa a barátja, könnyen lesz az E, —

A ragyogóját ME. Szép mint
!
—
püspök, D, —
Legjobb a püspök falatja. a ragyogó csillag. D,
E. —
Miért nem lettél püspök. (Akkor Raj. Zúg mint a raj. E. Jönnek —
nem kellene nehéz munkát végezned.) mint a raj. ME.
E. —
Püspök leszek én akkor. E. — Rajkó. A béna rajkó is kedves az
Püspöködnek se. E. anyjának. Cz. (A cigányrajkó is stb.

D.) —Rajkó is szereti a kalácsot, de

Rab. Búsul mint a rab a siralom- nincs benne módja. E. —
Rajkó vét,
házban, D, —
Egy rab se vall magára. Istókot verik. E.
Ny. 22. —
Ha rab lettél, trd béké- RajtaéP. Kit egyben rajtaérnek,
vel, (Szerelem,) E,— Nem mind bnös, másban is gyanítják. E. — Mig a rossz
a ki rab. E. — Pénzének rabja. D. — kocsmárost rajtakapják, sok kárt tesz.
 — 625 —
K. — Rajtaérték az ebet a szalonnán. (Kell bánni. B.)— Ravaszt mindenkor,
(In flagranti.) B. jólelküt ritkán találni, D. — Resteli,
Rajzol. Ebet se festett, mégis királyt mint ravaszdi mester az evést. K. —
akar rajzolni. D. Sánta csak sántit, mig^ utóiéri a ra-
Rak. Nem lehet a szamárra aszta- vaszt. —
Vajh ki ravasz vagy azért
got rakni. KV. — Nincs oly rakott te. KV. —
Vén róka ravaszabb. B.
szekér, melyre több nem fér. D. — Ravaszság^. Egy kis cigányság,
Nincs oly rakott szénás szekér, kire egy kis ravaszság sokszor használhat.
még egy villa nem fér. KV. KV. — Ha erö nem használ, ravasz-
Rakás. Oda szarik a kutya, hol sággal hozzá, KV. —
Helyén kelt ra-
nagyobb a rakás. (L. kutya.) Ny. 8. vaszság csak módos okosság. E, —
Rakamáz. Szapora mint a raka- Hogy a hamisság talpon maradhasson,
mázi krumpli. E. annak sok ravaszságra kell támasz-
Rakonca. Egészségére válik, mint kodnia. D. —
Káposztás kertbe néz,
cigánynak (cigány lónak. D.) a rakonca. tele van ravaszsággal. (Kancsal.) D.
E. —Jól esik mint cigány lónak a — Kitetszik a rókának farkán ravasz-
rakonca. Ny. 6. —
Nehéz rakoncában sága. Pázm. —
Néha a ravaszság is
tartani a nyelvet. B. —
Nincs a bor- okosság. D, — Ravasznak ravaszság
nak rakoncája. KV. —
Nincs a viznek a bögyében. D, — Ravaszságnak jeles
rakoncája. M. —
Nincs jég alatt ge- edénye. D. —
Ravaszságnak ravasz-
renda, sem
a vizén rakonca. D. — ság a jutalma. KV.
Nincs rakoncája a tengernek. D. — Ráakadtak a fájósára, B, — Rá-
Nincs rakoncája mérgének.D. — Nincs akadtam a fttjére. (L, f.) E.
rakoncája szabados nyelvének. D* — Rábaközi fejnek sem csepü a ve-
Rakoncátlan nyelv. D. leje, S,
Ravasz. Addig ravasz az ember, Rábeszél. Könny az akarót rábe-
mig eleven. D. — Feltekerje eszét, ki szélni, KV.
fel akar tenni ravasszal. E. — Ha Rác. Cifra mint a rác oltár. Ny. 12.
feleséget vesz, ravaszt vesz a ház- — Megverte a rác boldogság. Ny, 7.
hoz. D. — Hátul kopasz, azért ravasz. — Nincs hite mint a rácnak. (Nem
Sz. — Kakuknál ravaszabb. KV.
is — KV.
hihetni neki.) Rác fene. E.— —
Nem fog vénen ravasz tanács. E. — Szemérmes mint a rác menyasszony.
Nem ravasz a róka, ha kicsáválják. D, Ny, 12. —
ügy be van rúgva, mint a
— Olasz, ravasz. E. Oláhkodó— rác dudája negyvennyolcban. Ny. 23.
(ólálkodó) ravasz. D. —
Ravasz a sze- — ügy tartja mint rác a Krisztust.
relem, arany békóval jár. K. Ra- — (Ügyetlenül.) E. —Vastag mint a rác.
vasz bábája volt. D. —
Ravasz ember- Decsi. — Nagy a szája, mint Rácor-
nek ravasz a kalauza. D. Ravasz — szág. E.
hájjal kenték alfelét. D. Ravasz — Ráér, Dolga miatt mindenre ráér.
mint a görög. E. —
Ravasz mint a D. (Dolga felöl. E.) —
Három gazem-
görög zsidó. D. —
Ravasz nyelv bika ber van a világon: ráérek, elfelejtettem,
alá is borját tehet. D. —
Ravasz ra- majd, S,
vaszszal könnyebben (könnyen. B.) Ráfogf, Er-á-rá, mond rá, ha nem
megalkuszik. KV. —
Ravasz róka. D. igaz fogd rá. S. (Ha nem hiszi, fogd
— Ravaszabb a görög kalmárnál. D. rá. D.) JVIaga szart a temetbe, s a
— Ravaszinak is jut ám a bot végé- halottakra fogja. D,
bl. Ny. 24. — Ravasznál in rava- Rágf, Csiriz rágó. S. —
Csont, rágd.
szabb. D. — Ravasznak ravaszság a E. — Egy csontot rágnak. E. Fogas —
bögyében. — Ravasszal
D. ravaszul. E. ebnek való a csont (konc. D.) rágás.

Margalits E. Magyar közmondások. iO

 !

— 626

KV. —Fogasnak, ebnek való a csont- (Bolondság.) D. —

Örül mint a vizbe
rágás. M. —
Kenyér rágó. (Naplopó.) kárhoztatott rák. D. —
Piros mint
D. —Körmét rágja. E, Mikor az — holta után a rák. E. —
Rákláb ebédre.
ember rág, akkor nem beszélhet. E. (Kevés.) D. —
Rákevésben sok a munka,
— Minden szépnek, jónak vagyon rágó kevés az étel. D. (Több a munka, mint
férge. K. — Nem rágja a falatot, hanem a jóllakás. D.)- Rák fog nyulat. E.
csak nyeli, D. — Rágja a tollat. E. — — Rák is szokásból jár vissza. D. —
Rágni a fülét. (L. fül) KV. — Szájába Rák faggyút nyomoz. D. Rákháton —
rágni. E. jár. D, — Ráklábon — Rák-
jár. B.
Rágródik. Eb sem rágódik a cson- módra jár. — Rákparipán ME.
D. jár.
ton, ha húsra talál. D. (Koncon. D.) — — Sok neki egy rák lábastól. D. —
Egy csonton rágódnak. S. (Koncon. Sok volna gyermeknek rák lábastól.
D.) — Ha azt megemészti, lesz más K. —
Vizbe ölték a rákot. Ny. 4. —
csontja, kin rágódjon. B, — Mivel Vörös mint a ftt rák. D. —
Zala hala,
húsra nem csonton rágódik. D.
talált, Zala rákja, Zala szép asszonya. E.
— Szíj az, hadd rágódjék rajta. D. (Menyecskéje. ME.)
Rág'almaz. A ki mást rágalmaz, RákócL Hej Bercsényi Rákóci !

magát jól megnézze. KV. Holtat — ME. —Hosszú, mint Rákóci lako-
rágalmaz. KV. —
Ki téged megszeret, dalma. D.
az téged rágalmaz. (Túlságosan dicsér.) Ráma. Egy rámán varrnak. D. —
E. — Könny a holtat rágalmazni. D. Egy rámára van vonva. D. Fesze- —
— Ritka tisztség rágalmazó nélkül sen felhúzták a rámára. (Szigorú bün-
D. — Távollevt, holtat, nem kell tetés.)D. —
Rámára vonták. E. —
rágalmazni. B. A törvényt is maga rámájára fesziti. D.

Ráhágf. Féreg is megtekeri magát, Ránc. Az sz haj dudazaj, de a

ha reáhágnak. KV. (Meggyüremiik. E.) ránc már nem tánc. (L. haj.) D. —
Ráijeszt mint Ferenci a lovára. (L. Annyit fordulj mint a gatya ránca,
ló.) Ny. 6. —
Ráijesztett mint Hala- Ny. 6. —
Bolhás mint a ránc. D. —
burgyi a hazajáró lélekre. (L. lélek.) Eb a gatya ránc nélkül. D. Ki bol- —
Ny. 1. házta ki egyszerre a ráncokat ? D. —
Rájár a rúd. Ny. 7. Kiforgatták a ráncból. D. Kitöm- —
Rák. Arákotegyenes járásra tanitja. ték farában a ráncokat. (Verés.) D. —
D. —Annak is van oka, mért nem Kivették a ráncból. (Verés.) D, —
megy. a rák a vetésre. E. Egy rák- — Megnézegették minden ráncát. (U. a.)
lábbal akarja jóllakatni béresét. D. — D. — Nagy a gulya ráncában. (L. gulya.)
Elkésett mint rák az élesztvel. Ny. 3. D. —Nem szeretnék tetüje lenni ga-
— Faggyas mint a rák. D. Frissen — tyaráncában, (Ersen megverik.) D.
jár mint a rák. D. —
Halad mint a — Ránc nem gallér. D. — Tet is

rák. D. (Visszafelé. D.) — Hogy a rák szokásból lakik a ráncban. D. — Tet-

a vetésre ne menjen. (Tréfás ok.) E. ves mint a ránc. D.
— Irul-pirul mmt a ftt rák. S. — Ráncba szedték. D. — Könnyebb
Lágy hónapban kemény a rák. (Mely- az asszonyt táncba vinni, mint ráncba
nek nevében R-betü nincs.) E. Leg- — szedni. D. —
Ráncba szedte agatyát.
bátrabb ember volt, ki a rákot legel- (L. gatya.) E.
ször megette. E. — Megbüntette a Ráncos. Nem ráncos a nyelve.
rákot : — Nem disznó (Noha vén.) D. — Ráncos mint a gatya.
vizbe vetette. K.
komám uram, hogy a rákot lábastól D, — Ráncos mint a gatyakore. E.
megegye egyszerre. D. — Német rák. — Ráncos mint a kerekes mint gallér,
(Béka^) E. — Ökör rák faggyú. a
ikra, B. — Ráncos mint a somogyi
tallér.
 —
— 627

pöndöl. D. — Ráncos mint a szász annyit sem ér. Kádártába kár kenyér.
csizma. D. —Ráncos pofa. D. — (Veszprém-megyei falvak.) Ny. 1. —
Ráncos mint a vén pofa. D. Mint a rátóti ember. (Együgy.) E.
Ránghat. Sokat rángatják a mente Rávesz. Mindenre rávehetni. ME.
ujját. (Sokat hazudik.) E. — Ugy mo- — Semmire rá nem vehetni. D.
zog, mintha dróton rángatnák. S. — Ráz. Fejét rázza. E. — Ha felkö-
Rántsd meg. E, tötted, rázzad. (Kolomp.) E. — Ne
Ránéz. Rá sem néz, ha mellette rázd a fát, mely önkényt hullatja gyü-
elmegyen. D. mölcsét. D. — Nem kell a jó fát rázni.
Rápörköltek. (Megszidták.) D. ME.
Rántás. Elégett a rántás. ME. — Rebeka. Már kés, Rebeka! E.
Kozmás a rántás. ME. —
Sürü mint Redves. A mi bben redves, sz-
a rántás. D. kében kedves. D. mi szabad, —A
Rárag'ad. Akármint hányd a bor- redves a mi tiltott, kedves. KV. (Mé-
;

sót a falra, de nem ragad rá. M. zes. KV.) —

Az ajándék kedves, csak
Rápó. Sebes mint a ráró madár. ne legyen redves. KV. Ketten ked- —
D. — Szeme ugy jár, mint a ráró ma- vesen, hárman redvesen. S. Redves —
dárnak. B. mint a vén fog. D. Újság kedves, —
Rása. Különös mint a Kunná rá- óság redves. KV.
sája. Ny. 6. —Szoknyája rása, kö- Regfe. A görbült agg nnek, agg ö
ténye tafota. D. — Ugyan farára illik regéje D. — Azon regét dúdolnak.
is.

ám a rása. (Cifra szoknya.) D. M.— Csak szófia beszéd és aggn rege.

Rászed. Könny az együgyt rá- Pázm. — Dajka rege. E. — Egy regét
szedni. D. daliának. D. (Dúdolnak. B.) — Ert
Rászokott az úr borára. D. — hozzá, mint tyúk a regéhez. B. (Tud
Rászokott mint farkas a juhakolra. hozzá mint stb. M.) — Azon regét
D. (Mint macska a szalonnára. D. — dúdolják. M.
Mint ökör a béres szavára. D.) Regrgpel. Bölcsebb a reggelre ha-
Rászorul. Nincs oly gazdag, ki lasztott tanács. D. — Idején reggel
másra ne szoruljon. E. —
Rászorultak beköszön a csapszékbe. D. Reggel —
mint a jó biróra. E. jött vendég elmegy, este jött megma-
Rátartja magát mint a kétfül rad hálásra. (Es.) Ny. 22. Reggel —
szatyor. B. (Mint az Adorján kutyája. B. jött vendég nem szokott meghálni. E.
— Mint olajos korsó a szegen. Sz. — — Reggel kezdi, este nem végzi. D.
Mint a pénzes malac. D. —
Mint a Szép mint a tavaszi reggel. D. —
pénzes szatyor. D.) —Rátartja magát Pálinkás jó reggelt! E.
mintha övé volna a diófáig. E. Rá- — Reggfeli imádság. (Káromkodik.)
tartja magát, mint a fekete lé az asz- E. —Reggeli idnek sok pénz a szá-
tal közepén. D. — Rátartja magát jában. D. —
Reggeli vendég nem ma-
mint a Kompolti kisasszony. (Hires radós. (Es.) Ny. 4. — A ki jó reggel
család volt.) Sz. kel,aranyat lel. B. Reggeli órának —
Rátartós mint az éhes cigány. E. arany vagyon szájában. (Ném.et.) B.
Rátót. A rátótiak agyonütötték a Regement. Fillent regementjébe
ketyeg fenét. (Órát találtak, ketyegé- való. BSz. — Hat regementnek hires
sétöl megijedtek s földhöz vágták.) B. pendelese. D. —Pivoda regementje,
— Borson tolták a tornyot, mint a se dobja, se zászlója. (L. dob.) Sz.
rátótiak. (L. bors.) S. — Lelegeltették Rejt. A föld is kiokádja gyomrá-
a toronyról a füvet, mint a rátótiak. ból a rejtett dolgokat. B. — Napfé-
{L. f.) S, — Liter, mit ér ? Rátót még nyét nem rejthetni véka alá. E. —
40*
 628 —
Nem kell a gyertyát véka alá rejteni. nincsenek mindig egy vágásban. D.
E. — Rejtett kincsnek kevés a haszna. — Reménység, szegénység. — Re- E.
ME. —
Zsebbe akarsz tevét rejteni. D. ménység KV.
tartja az embert. Re- —
Rejtzik. B'anyar héjban édes gyü- ménységgel könnyebbedik a szenve-
mölcs rejtzik. B. dés, B. —
Szegénység, reménység. E.
Rektor. Használ mint a dancsházi — Vastag reménységet is megejt a
rektornak, a pálinka, (L. használ.) Ny. szerencse. E. —
Veszett szerencse az,
2. —Nyugszik az úrban, mint a szo- hol megsznik a reménység. K. —
váti káposzta a rektorban. S. Vékony reménység. S.
Remegr n^int a zsidó az akasztófa Rend. Félénk katona a rendnek
alatt. Ny. 23. botránkozása. D. —
Egy rendben van
Remek. A szép remeket is; utoljára sátoruk, D, —
Igaz törvényt ne ronts,
hagyják, Di,— Cifra mint a remek jó rendtartást ne bonts, KV. Jó —
ökör. D. — Inas-esztendöben remeket rendben vagyon szénája, M. Minél —
csinál. E. — Inas sem
volt, mégis több a kaszás, annál több a rend. D.
remeket készit. D. —
Remek munka. — Ne szabj rendet más ember házá-
D. —Szebb a remeknél. D. nál. KV. —Neked is rendben a házad.
Remetévé lett Jancsi. (Reggel (L. ház.) D, —
Rend a dolgok veleje.
beállt, este kiállt.) D. — Nagy udvar- (Latin.) Bi —Rendén van szénája.
ban nehéz remetének lenni. E, E. —Röndnek muszáj lenni. ME. —
Remél. A beteg mig él (mig piheg. Ritka rend, sr
boglya. E. Vastag —
K.) mindig remél. ME. —
Addig re- rendet vágott jól megfent kaszája. D.
mél az ember, mig benne a lélek, E. Rendel. Kit Isten valahová rendel,
— - A mig élek, remélek. ME.^ Ember — el is készíti. D. — A kit Isten akasztó-
jót remél és rosszat ér. S. Holtig— fára rendelt, nem
hal a vizbe. B. Ég- —
remél az ember. E. —
Nem remélhet nek rendelése, kinek hova menése. D^
sokat a vén D. Rendes dolog. ME. —
Szép mint
Remény. A remény-levest kiki fel- a rendes hadsereg. D.
adhatja a szegénynek. D. Kinek — Rendetlen. Többet öl meg a ren-
reménye van, nádszálra támaszkodik. detlen eszem-iszom, mint a kard. K.
B. — Kinek reménye nádszálra tá- Repedt. Kong mint a repedt fazék,
maszkodik, könnyen lehajlik. D. — D. — Repedt fazék. (Rossz énekes.)
Könny a szegényt reménynyel tar- E. — Repedt fazék tovább ME. tart.

tani. D. (Táplálni. D.) —

Nehéz a hosz- (Legrégibb a háznál. — Rókát E.)
szas remény. D. —
Pad alatt a remény. szörin, repedt fazekat kongásán. D.
D. — Se hite, se reménye, mint a po- Repedés. A legvastagabb falban
gánynak. D. —
Yert hadak, vakmer is látni a repedést. D.
remények. Vör. Repül. Azt gondolom borjú repül.
Reménység^. A reménység oly íz, (L. borjú.) K. —
Frissen repül, mint
mely elfogy mint a víz. KV. A re- — az ólommadár. D. —
Ha nincs szár-
ménységet se hóra ne fektesd, se nádra nyad, ne repülj. D. —
Harepülni tudna,
ne támaszd. D. —
A vastag remény- legjobb szárnyasállat volna a disznó.
ségü embert is megejti a szerencse. (L. disznó.) E. —
Madár sem repülhet,
B. —
Beléveszt, ki reménységbe öli mig szárnya nincs. E. —
Nem repüV
pénzét, E. — Ki reménységgel él, ispo- a madár, mig szárnya nincs. E. —
tályban hal meg. E. — Kitl Isten Nem repül a madár, mig tolla nincs.
reménysége hibái. E.
eláll, Re- — D. — Sast tanit repülni. KV. Senki —
ménység ha rád néz, édesebb mint szájába nem repül a sült galamb. Sz.
nádméz. KV. —
Reménység, nyereség, — Várja, hogy a sült galamb szájába
 629

repüljön, D. — Repülj fecském. (Vigy D.) — Rest ló jobban hízik. B. —

üzenetet tlem.) Np. Rest romlik a serény. D.
ló mellett —
Repülés. Madár repülésre, ember Rest ló sarkantyúval jó. D, Rost —
munkára született. E. Neki szokott, — lovon nem fog a szó, D, Rest két- —
mint fecske a repdeséshez, D, Tol- — szer jár, fösvény kétszer költ, Ny. 8.
latlan madárnak nehéz a repülése. — Rest mint a herélt bika, D, — Rest
Ny. 1. mint a kolompos, D. — Rest mint a
Rest. A restnek a közel faluban papok szolgája. D. — Rest mint a
sincsen ismerse. D. —
A restnek még Rt szamara. (Sót vitt s vizén átkel-
szája se gyors. D. —
Arra is rest, tében lefeküdt, a só elolvadt. Haragos
hogy ágyát megvesse. D, Álmos — gazdája máskor taplóval és szivacs-
mint a rest szolga. D. Ebédre is — csal rakta meg, s midn ezzel is le-

hatszor hivják a restet. D. Egész — hasalta vizben, belefuladt.) D, Rest —

nap jár a rest, lába, után még sem lát mint az ördög a jóra, D. Rest ökör —
az ember semmit. D, —
Ers a szamár, is nyerget kivan. B, —
Rest szolgának
ha rest is. E. —
Fösvény duplán fizet, — bot a bére, E, Rest szolgának leg-
rest duplán fárad. ME. Fösvény — —
frissebb tagja a nyelv. D. Restebb
többet többet
költ, rest Sz. (Fárad, jár. — a laj bárnál. D. Restnek késn kel
Ny. 24.) — Ha igyekszik a is — rest, kovásza. D. Restnek mindennap
kevésre megy napjában. D. — Ha rest — ünnepe van. D. Restnek sok az
a szolga, ösztövér a marha. D. — ünnepe, E. — Serény jobban meg- ló
Házi ellenség a a rosszra,
test, frissérdemli az abrakot, mint a rest kocsis
jóra Cz. — Lusta Kati rest anyá-
rest, a kenyeret. — Szükség megtanítja S.
nak lánya. D. — Lusta Kati rest Fer- a restet dolgozni KV. — Test, jóra
kóval, sürög-forog egy korsóval. D. E. — Rest nem szereti az isko-
rest.
— Megjöttek az atyafiak Restérl. B. lázást.
(Resté, abauji Szójáték megjöt-
falu. Restéi. A cérna végén restéi cso-
:

tek a E, — Megrestül a
restek.) mót D. — Csipi a kenyeret,
ló is, kötni.
ha nem abrakolják. D. — Mindenkor mert a szelest D. — Ha ökör restell.
ünnepe vagyon a rest embernek. KV. volna, restelné a kérödzést. D, —
— Mondja a eleget dolgoztam,
rest : Hogyha viszket, a vakarást is röstell,

de nem mondja eleget ettem. K. —

: D. — Mikor eszik, a száját moz- rösteli
Napra panaszkodik a hogy restül
rest, D. — Restéi beszélni. D. —
gatni,
jár, D. — Nincs a tudománynak rest Restell az imádságot. D. — ReSteli
ágyban fekvése, E. — Nincs oly rest gatya ráncában a vizsgálást. D. — Res-
ló, elbb ne járna farkánál. K, — teh mint ravaszdi mester az
ki K, evést.
Hest a jóra, a nem
friss D. — (Ember,jóra. — Resteíni E, B.) is restéi.
Rost a men:öyországba sem iparkodik. — Többit mindeiít csak a henyélést
D, — Rest a tollfosztásban meg- nem D.
is restell.
szakad. D. — Rest béres gyakran nézi Restségf. A kinek lehet és nem
a napot. D. — Rest béresnek henyé- aluszik, azt a restség bántja, E. (A
lés az ebédje, D, — Rest ember még kitl és — Gyomorban telik stb. B.)
a pihenésben elfárad. B. — Rest
is sem jó a restség. — Ritka kövér T).

embernek sok ünnepe van, Sz, — Rest restség nélkül. D.

jobban szereti a napot nyugtán mint Reszel. Pénzért adják a reszelt
felköltében. E, — Rest kétszer fárad. ugy reszelnek Ny.s vele. Ö.
E. — Rest kétszer D, — Rest kéz
jár. Beszket. A félénk katonán a mell-
meg nem izzasztja az eke szarvát. D. vas reszket. D. — Jobban tud resz-
is
— Rest kövérebb. D. (A serénynél.
ló mint (Ravasz.) D, — Mást
ketni, fázni,
 — 630 —
fenyeget, maga reszkedtében E. — Nem ugy van már, mint volt
alig áll,

D. — Még rá sem már resz- régen, nem az a nap süt az égen. Np.
költél,
ketsz. KV. — csak reszkess.
Nre félj, — Régen elhegedülte azt szent Dávid,
S. — Nem ugy a mint reszket.
fázik, énekelte. E. — Régen elkoptatta
el is
(Tettet.) D. — Nem ugy reszket, a D. — Régen elko-
fiatal fogait. írták,
mint Ny.
fázik. — Reszkess Bizán-
4. B. (Lekopott. — Régen volt
pott. D.)
ciam ME. — Reszkess, de ne
! ö D. — Régen volt
félj. mikor
fiatal. az,
(Gúny.) E. — Reszket minta kocsonya. az anyja emljét szopta. D. — Régen
E. — Reszket mint a kutya. D. (Az volt talán nem igaz D. — Régenaz, is

ajtó Qlött. D.) — Reszket mint a nyárfa- volt, talán nem is igaz volt. Ny, 11. —
levél. E. — Szeg is reszket a falban Régen volt, soká lesz, vagy talán so-
eltte. (L.fal.) E. —
Ugy reszket mint hasem. E.
a fagyos borjú. KV. (Mint a részeg Régi. Ami régi, nem mái. D. —
borjú. KV.) —
Reszket érte mint a régi adósság anpyira felmegy, hogy
farkas a kis csikóért. B. végre el sem éred. B. A te szavad —
Retek. A ki retket eszik, kétfell nem jár, mint a régi kétgarasos. Ny,
hurutol. D. —
A relék reggel méreg, 6. —
Bornak, aranynak, hitnek a régié
délben étek, este orvosság. Ny, 8. — jó. B. — Él még a régi Isten. E. —
Karcsú mint a retek. (Vastag.) E, — Megszokta mint régi saru a sarat. D,
Retek is kikelne kezén, (Piszkos.) E, — Mindig kell igazítani rajta, mint
— Veszett volna retek a fekete föld- a régi orgonán. D. — Ne bolygasd a
ben. (Rossz, pusztuljon.) E. régi gyept, kígyó jön belle. E. —
Retesz. Elcsapta a reteszt. (Elhall- Ne bolygasd a régi határt. D. — Nem
gatott.)- Ny. 1. minden jó, a mi régi, D. — Régi bú-
Retteg". Ha az orvos fél, rettegni zából válik jó kenyér. D.
is Régi —
kell a betegnek. D. — Jobb elre félni, ének. KV. —
Régi írás elkopott. M.
mint utoljára rettegni.D. — Kineklsten — Régi jámborokféle. E. Régi jó, —
a barátja, az az emberektl ne retteg- oh régi jó B. !
—
Régi nóta. E. —
jen. KV. — Ugy retteg, mintha akasz- Régi róka, hamis cselt vet. E. Re- —
tani vinnék. D. pedt fazék legrégibb a háznál. E. —
Rettegfés. Bakonyi röfögés, farkas- Régi szokás mindig megtér. E. Régi —
nak rettegés. E, —
Nappali rettegés, szokás, régi erkölcs. D. Régi kis- —
éjjeli rémülés, E. asszony. ME. —
Régi szokás törvénynyé
Rettentés. Egynek büntetése, sok- válik. B. —
Régi szolgának a szó is
nak rettentése. KV. vereség, ü. —
Uj barátért el ne hagyd
Rettenetes. Nem oly rettenetes a régit. E. —
Dicséri a régi idt, de
-

az ördög, amint festik. Sz. (Amint Ír- a mostani szerint él. E, Régi rege. —
ják. KV.) — Rettenetes dolog a városi B, — Régibb az országútnál, B,
visszavonás. D. Rékási. Iszik mint a rékásiak a
Rezei. Egyike se rezei cifrábbat. gólyára. Ny. 5.
D. — Elrezelte minden becsületét. D. Rémülés. Nappali rettegés, éjjeli
— Ha a sertés pénzt rezelne, a kanász rémülés. E.
is gazdag lenne. D. — Nem igen cifrát Rénes. Sok kis pénz egy rénes. D.
rezei. (Szegény.) D. — Száz kis pénz egy rénes, B.
Rezivár. Tátika és Rezivár dolgát Répa. Esküszik mint a répa. D, —
ebre bízták,, ebül vették hasznát. BSz. Majd ha fagy, hó lesz nagy, répa te-
Réce. Ne tanítsd a récét úszni. Ny. rem vastag, nagy, Ny, 2, Répát —
2. —r Ritka réce gácsér nélkül. D. vethetni, kezénekszenyébe.D. — Tréfa
Régen. Legyen ugy mint régen volt. nem répa, E.
 631

Rés. Árkold be a rést. D. Elég — is kitér. B. —

Részeg ha elesik, szz
egy falon egy rés, D. (Egy kerten. B.) Mária ölébe esik, S. —
Részeg ember
— Megmutatom, hol hagyott rést az imádsága, beteg ember böjtje nem so-
ács. (Ajtó.) E. —
Résen a kle. E. — kat ér, E, —
Részeg embernek gyarló
Résen lenni, E. — Sok is a pokolban imádsága. D. —
Részegnek késn
egy rés, D. —Számba sem veszi, mint virrad, hamar alkonyodik. D. Ré- —
kerten a rést, D. —
Talál a róka rést szeg kocsmáros mindig bánatos. S.
magának. D. —
Utón szemed, résen — Részeg kocsmárosnak a vendégei
füled, D. sem józanok. S. —
Részeg mint a
Rész. Kikapta Bodonból a részét. csap, S, (Mint a tök, S.) — Részegre,
(L. Bodon,) Ny, 1, — Sok részben áll asszonyra, gyermekre titkot ne bizz.
az ö dolga, mint a Tóbiás szakála, E. D. — Ugy reszket, mint a részeg borjú.
— Több az egész, mint a rész. E, KV, — Versenyt habár részeg
iszik,
Részegf. A ki süket, bolond is, a is, D,
ki részeg, kurva Ny. 4.
is, Az Isten — Részegen. Ki részegen lop, akad-
is ember eltt, Sz,
kitért a részeg — jon fel józanon, D,
Akár a részeg németnek beszélj, E, Részeg^es. Isten mentse meg az
— Beteg ember böjtje, részeg ember embertkömivestl, ácstól, részeges ta-
imádsága. Sz, —
Bort sem ivott s kácstól. Ny. 18, —
Józan élet a ré-
már részeg. KV. (Sem látott, mégis. szegest kerüli. S, — Nehéz a része-
E.) — Egyik részeg, a másik tántorog. gesnek vizet inni, D. —
Részegesnek
D, — Ganajos szekérnek, részeg em- a bor édes anya teje. D.
bernek Isten is kitért. E. Garázda — Részegséget, kevélységet, sze-
mint a részeg ember. D. (Részeg dra- génységet nehéz titkolni. D. Leg- —
gonyos. E.) —Gyermek, részeg, bo- javán van, mint az sz Miska részeg-
lond mondják az igazat. D, Igaza — sége, Ny, 2. —
Részegség életet rövi-
van, mint a részeg asszonynak az dít. KV, —
Részegség, kurvaság együtt
árokban. Ny. 23. —
Holt részeg, D, járnak, K,
— Józan a mit gondol, részeg arról Rét. A réten keresi a pap ebét. (L.
csahol, D, (Papol, KV,) Kaprozik a— eb.) D, — Egy réten kaszálnak. D. —
szeme mint a holt részegnek. D, — Elesett mint sündisznó a réten, Ny.
Kett eltt hasznos kitérni a terhes : 5. — Más ember rétjébe vágja a ka-
szekér eltt és a részeg ember eltt. szát. Sz, —
Ott, ott az ebet a pap rét-
B, — Két beteget nem szeret az ágy jén, M.
részeg beteget és haragjában beteget. Rétes. Hirét hallotta, mintCzirbusz
Cz. — Ki a részeggel veszekszik, nem a rétesnek. Ny, 6. —
Kevés zápfo-
az otthonvalóval veszekszik. D, — gára egy nagy tepszi rétes. D, Sora —
Ki részeg korában józan korában
vét, van, mint a rétesevésnek, (L. evés.)
bnhdjék. B. — Krisztus is kitért a Ny, 22,
részeg eltt. E, — Megnyúzta mint Rév. A
mit a réven nyer, elveszti
részeg ember a rókát, D. Nehéz — a vámon. E, —
A mit a vámon nyer,
a részeg ember szájára lakatot vetni. elveszti a réven. E. —
Az ö révén költ
KV. —Nehéz józanon visszaadni a el. (Ment el, S,) —
Nagyuraknál, ma-
részeg korodban elharapott orrott. E. lomban, révben várakozni kell, E, —
— Okos biró a részeg embert józan Réven, vámon nem fizet. E,
korában bünteti. D. —
Részeg ember Révész. Azt kapod, a mit a révész
az eget is bgnek nézi. Cz. Részeg — bérese. Ny. 14. —
Hajótörés után oko-
ember eltt mi urunk is kitért. D. — sabb a révész. B, —
Ritka révész
Részeg ember ell a szénás szekér gorombaság nélkül, D.
 — «32

A réz is pénz nála. (Szegény,)

-Réz. igazi barát. D, — Ritka madár az
D. — Azt a réz angyalát! ME. — okos ember, E, —
Ritka mint a fehér
Aranyat adott, rezet nyert. E. Milyen — holló. D, —
Ritka mint a hétben a
a réz, olyan a hangja. D. Rezet is — vasárnap; Ny, 22. —
Ritka mint a hü
arany gyanánt ad. (Csal.) D. Nincs — szolga. D. —
Ritka mint a jó anyós.
olyan a Rézig. (Biharmegyei hegyek.) S, — Ritka mint a jó társ. D. Ritka —
E. — Rezes az orra. ME. mint a jó zsák. D. —
Ritka mint a
Ricsi. Meghasad a szive, mint a rosta. D. —Ritka mint a téli fa ár-
•ricsi kutyának. (L. kutya.) E. nyéka. E. —
Ritka mint a tiszta sepr,
Rig'Ó. Fütyül mint a rig. D. — D, — Ritka mint a vénasszony foga.
Igen örvend a rigó, felel neki a szajkó. D, — Ritka mint az üstökös csillag,
D. —
Nekem szólt a paládi rigó. S. D, — Ritka rend, sürü boglya. E. —
— Nekem fütyült a rigó. Arany. — Ritka rózsa tövis nélkül, D, Ritka —
Nekem is füttyentett valamikor a sárga szabó csipés nélkül. D. Ritka szoba —
rigó. (Nekem is volt jónapom.) Ny. szemét nélkül. D, —
Ritka tanuló
1. — Nem sirat egy rigót egy nyár. vessz nélkül. D. —
Ritka vargának
E. — Szép mint a sárga rigó, D, jó saruja, E, —
Ritka vásár es nélkül.
Rigfómez. Kiugrott aRigmezöre. S. —Ritka vásár tolvaj nélkül, D, —
(Száj hs, hetyke.) D. Ritka vásár zsidó nélkül. S. — Ritka
RimÓCi. Mosolyog mint a rimóci vén fösvénység nélkül. D. — Ritka
nyúl, Ny. 10. —
Pislog mint a rimóci zsák folt nélkül. D, Ritka — zsidó
nyúl a kandallóban. D, csalás nélkül, D, — Sürü gazda ritka
Ringhat. Bölcsjét is ördögfiak rin- gatya, (L, gazda,) D.
gatták. D. — Fabölcsöben ringatták. Ritkán. A ki ritkábban vétkezik,
(Hazug.) D. — Ne ringasd a bölcsöt, könnyebben bocsánatot nyer. KY, —
ha üres. Ny, 3, — Ringatás nélkül is Ritkán jobb szivvel látnak. D.
járj,
elalszik a fáradt,ME. Robotban dolgozik. ME. Robot- —
Ring'y-rongy ember, D, — Ringy- ban táncol. E. —
Ugy dolgozik, mintha
rongyban terem meg a tet. D. robotban volnál. B.
Ringyó. Nincs arca, mint a kicsa- Rohan, Ajtóstul rohan a házba.
pott ringyónak. E. ME. — Rohanva haladó. E,
Ripsz-rapsz, csak legyen az én Rothad. Egy rothadt alma százat
táskámban. KV. —
Ripsz-rapsz, csak is elront. S. —
Egy rothadt szlszem
az én zsákom teljék. D. egész gerezdet megveszt. D. Éret- —
-Riska tehén fia. (L. fia.) E. len gyümölcs hamar rohad. S, Fején —
Ritka. A mi ritka, kedves. D. — rohad a hal. E. —
Holta után is rot-
^

A mi ritkább, kedvesebb. ML, Jobb — hadt a hire. Ny. 2. — Rothadt szl,

a sürü garas a ritka forintnál, S, — dlt gabona nem szerez szükséget.
Könny a ritka hajat megfésülni. D. E, — Rothadt torzsa, D.
— Ritka az a búza, kiben konkoly Rojt. Illik mint arany rojtszobránci
ninosen, ritka a szerelem, kiben hiba gubához, E.
nincsen, Np. —
Ritka alma kiben fé- Rokon. Gazdagnak akárki is rokona,
reg nincsen. B, —
Ritka csizmadiának D, — Gazdagnak könnyen akad (min-
jó csizmája. E. — Ritka csorda bika denki) rokona. E. —
Barátom az er-
nélkül. D. — Ritka Éva Ádám nélkül. szény, rokonom a kas. E. Nincsen —
D. — Ritka fog ritkán mond igazat. fájóbb seb annál, kit rokon kéz ejt
D. — Ritka fogú. (Hazug.) D. — Ritka rajtad. KV. —
Rokonom a kas, bará-
gazda bú nélkül. D, — Ritka madár tom az erszény. BSz, — Senkinek se
a jó asszony, B. — Ritka madár az rokona, se barátja. D.
 — 633

Rokka. A rokkának is kell néha Ny. 3. —

Szép asszony, rongyos kön-
pisálni". Ny. 6.
(Megállni.) Fakad — tös mindenütt megakad, B. ügy —
a bodza, büdös a rokka. (L. bodza.) szép a diák, ha rongyos, (L. diák,) K.
Ny. 2. —
Friss mint a perg rokka. — Utcán fodros, háznál rongyos. S.
D. — Három nem jó ha sokat hever: (Otthon rongyos. E.)
kereskednek a ponyvája, fonónak a Ront. Egyik kézzel épit, a másikkal
rokkája, takácsnak a bordája. Ny. 20. roTit, D. — Könnyebb rontani, mint
— Jár a nyelve, mint a perg rokka. épiteni. B, — Könyü rontani, de nehéz
D. — Kitették a rokkájáí. (L. kitesz.) épiteni. D. — Ne rontsd a levegt. (L.
B. — Olyan mint az ördög kötötte leveg.) E.
rokka. (Mérges.) Ny. 1. Pörög a — Rop. Amint János fújja, Jancsika
nyelve, mint a pörg rokka. E. ugy ropja. (Ugy táncol.) KV. Amint —
Rokolya. Világos felhnek, fehér atyák fújják, a fiak ugy ropják. B. —
rokolyás (alsó szoknyás) asszonynak Ki mint szokta, akkép ropja. KV.
nem kell hinni. Ny. 6. Rost. Elég egy kertre egy rost. Ny. 3.
Romlás. A nagy visszavonás lesz Rosta. A kis liku rostán vak eb
házadban romlás. KV. —
Minél késbb sem lát keresztül. D. — Általlát
csapás, annál nagyobb romlás, KV. nemcsak rostán, hanem a szitán is.

— Romlásnak indult hajdan ers ma- B. — Egyik bakot fej, a másik rostát
gyar. Berzsenyi. —
Romlott óra. D. tart alája. E. — Igen vak az, ki a ros-
Ronda. Olyan ronda mint az Ovádi tán által nem lát. Decsi, — Ki szitá-
Laci. Ny. 5. — Ronda mint a disznó. val, ki rostával, S, — Könny a rostán
S. — Ronda szájú. ME. — üti cifra, — Nem lyukad a rosta
általlátni. D. ki
házi ronda. E. feneke. E. — Rostával méri a vizet.

Rongfy. Nem minden rongyból lesz K. — Sürü rosta, ritka (Taka- szita.
papiros, S.— Néha a rongyot is fel- rékos.) Ny. — Ritka mint a rosta.
3.
szedik. D.— Ringy-rongyban terem D. — Tartsa meg az mint vizet Isten,
meg a tet. D. — Jobb a bankó mint a E, — Vak,
rosta, a rostán nem ki át
a rongy. E. — Szépen még a rongy lát. F. — Vak eb az, ki a rostán által
is szépen áll. D. nem lát, B.
Rongfyos. Elég a gúnya, de rongyos. Rostál. A ki polyvát rostál, nem
D, —Elég ruhája is, de rongyos, D. szolgálja meg a napszámot. D. (Nem
— Ha ruhája rongyos, kocsmában keresi meg. E.) — Könny mást ros-
vette a posztót. (Elitta pénzét.) D. — tálni. E. — Maga rossz, mégis mást
Hopp ! rongyos. E. — Jobb a foltos rostál. D. — Mást maga gazos.rostál,
mint a rongyos. ME. —
Jobb egy ron- E. (Konkoly OS. D.)
gyos szr két semminél. D. Kap-— Rostély. Szokás a húst megijesz-
cája is rongyos. D. —
Kis korsó, nagy teni (megverni), . aztán a rostélyra
korsó, torkomat ujit, ruhám rongyo- tenni. D,
sitó. E. —
Közös féknek rongyos a Rossz. A disznónak is a rossza
szára. S. —
Megszokta mint rongyos rágja ki a zsákot. Ny. 6, —A halál
köpönyeg a foltot. D. —
Rongyos dol- a jót elragadja és a rosszat itt hagyja.
mány, okos legény, E. Rongyos — KV. — A henyélés minden rossznak
dolmányban is van okos legény, E. anya. ME. — A jó
borba is rossz va-
— Rongyos köpönyeg, D. (Szr,) — gyon meritve. (L. j,) D. — A jó disznó
Rongyos táskából esik néha vajas po- kitúrja a gyökeret s a rossz felkapja.
gácsa. E. —
Rongyosban légy derék Ny. 9, —
A jók között a rossz leg-
ember. E. —
Sok a dolog mind szor- rosszabb, D, —
A jót dicsérni, a rosszat
gos, sok a gyermek mind rongyos. feddeni szokás. D. —A jól eltakart
 — 634

rosszat ki ne ásd. D. — A jót — Harag rossz tanácsadó.

is rosszra ból jó. D. .

magyarázza a gonosz. D. — Hazudik mint a ross^ tükör.

— A ki ár- ME.
tatlan, vessen a rosszra követ. D. — D. — Három a rossz vallás: kárval-
A kisebb frissebb, a
ki hosszabb szégyenvallás, búvallás, E. — He-
ki lás,
rosszabb. B. — A magának rossz, dergél az úton, mint a rossz szekér.
ki
másnak sem lehet KV. — A ki Ny. 21. — Igyekszik mint a rossz
jó, ló.

rosszra szokott, azt nehezen hagyja. E. — Ismerik mindenütt, mint a rossz

KV. — A megátalkodott rossz mag ebet. Ny. 24. — Ismerik mint a rossz
a ganéjban sem kel D. — A nem pénzt. D. — Jó a rossz példa, de csak
ki.

jó rosszabb mint a semmi. E. — A a jónak. D. — Jó a rosszra, (L. jó.)

rossz asszony kálvinista kereszt. Ny. semmirevaló a jóra. KV. — Jó fának

2, — A rossz birája lehet a rossznak. van rossz gyümölcse. E. — Jó ká-
is

D. — A rossz az ördögnek sem poszta, rossz bor. (Sok es.)

kell. — Jó S.
ME, — A rossz hir hamar terjed. ME. gyümölcs mellett a rossz D. is elkel,

— A rossz hirt a jó sohasem — Jó rosszá válik a rossz mellett. D.

éri utói.
Ny. 16. — A rossz megjavul, ha — Jó , csak a kutyák rosszak, hogy
is

rosszat többé nem tehet. D. — A rossz régen meg nem D. — Jó szom- ették.
lelkek járnak. D. — A rossz ma-
éjjel széd a rosszból D. — is jót csinál.
gának sem jó. D. A rossz magá- — Jó táncos, rossz dolgos. E. Jó va- —
nak legrosszabb. D. A rossz szol-— dász, rossz gazda. ME. —
Jobb a jó
gának legrosszabb tagja a nyelve. KV. szomszéd a rossz atyafinál. D. — Jobb
— A rossz szolgát nem fülén, hanem az útnak felérl visszatérni, mintsem
hátán tanítják. D. —
A rossz van benne, — Jobb ma-
rossz helyre menni. KV.
mi a zöld butykosban, mikor üres. —
gán, mint rossz társsal járni. D.
Ny. — A rosszért jóval
3. D.
isJó tetted helyébe rosszat
fizet. D. — várj.
— A rossznak idvel is D. Jók közt inkább utolsó, mint a rosz-
kell válni.
— Akkor legrosszabb a rossz, mikor szak közt az els. E. — Jók a lovai,
magát jónak D. — Arany és
teszi. de rossz a kocsisa. B. — Jónak (L, jó,)
gazdagság rosszra KV. — Asz- ne hagyj, rossznak ne keress, K. —
izgat.
szonyból, rosszból, uborkából mindig Jónak rossz az ellensége. — Jót a S.
jobb a kisebb. E. — Állandó mint a rosszal egy lébe ne sózd. D, — Jótól
rossz D. — Átkozott fösvénység
hir. jót tanulni, rossztól rosszat, D, — Ken-
minden rosszra vezet. KV. — Bizik der gyepl, csepü hám, mindakettö
mint rossz katona a lábában. D. — rossz szerszám. B. — Kett káros a
Búsul mint a varga rossz vásár után. háznál: rossz pénz és gaz cseléd. Ny.
D. — Csirájában fojtsd meg a rosszat. 20. — Kett szalad lóháton a rossz :

S. — Csiribiri rossz emberek. hir és a szerencsétlenség. Ny. 20. —

(L.csiri.)
E. — Elbb találkozik húsz rossz, Két rossz közül a kisebbet. — Ki- E.
mint egy D. — Elbb fordul rosszra
jó. nek rossz a szomszédja, annak sok a
mint jóra a dolog. B. — Elrejtett kincs, gondja. — Kinek rossz, lába S. feje
rossz feleség nem megy eszedbl. se
ki D. — Könnyebb egy zsák bol-
jó.
E. — Ember hamar nehe- hát megrizni, mint egy rossz asz-
felejt jót,
zen rosszat. KV. — Fére farló rossz szonyt, B, — Könnyen tanulják a rosz-
szerszám. D. — Forog mint. a rossz nehezen a KV, — Könny
szat, jót,

pénz a országban. BSz. — Ha a rossz- a rossz bort meg nem szokni. D. —

nak elejét nem veszed, ert vesz raj- Könny a rossz lóért az alku. (Szíve-
tad. D. — Ha példák nem volnának, sen eladják.) D. —
Könny az ember-
rosszak sem lennének. D. Hama- — nek rossz hirbe keveredni, de nehéz
rább válik a jóból rossz, mint a rossz- belle kigázolni, KV. Könny a —
 — 635

rosszat rosszabbnak tenni, D, Köny- — nélkül. (Rossz a rossz legénynyel dol-

nyü a rosszat megtanulni, de nehéz a gozni, de rosszabb egymagában.) D.
jót. KV, —
Könyv, pénz olvasva, rossz — Rossz anyának ritkán jó leánya. —
asszony verve jó. D. —
Lé táplálja a Rossz anyának rosszabb terhe. D. —
disznót, kolbász a rossz szolgát. E. Rossz apának ritka jó D. — Rossz
fia.

— Lé táplálja a disznót, korbács a apának még rosszabb a fia. D. —

rossz szolgát. D. — Lopott lónak nin- Rossz ^sszony nagy gyötrelem a ház-
csen rossz út. E. — Maga
(L. lop.) nál. D. — Rossz biró, ki ajándékra
rossz, mégis mást D. — Magá-
rostál, néz. Cz. — Rossz brben van. E, —
tól ismegtanulja ember a rosszat. KV. Rossz búzából is válik jó kenyér. E.
— Makóra, ha rossz vagy, Túrra, ha — Rossz cseléd az, a ki sokat szeret
kopasz vagy. Ny. 2. —
Megszokta változni. Ny. 3. —
Rossz cselédnek
mint rossz szolga a szidást. D. — kett a mestere a szó és a korbács.
:

Megverte az Isten, kinek rossz a fele- D. — Rossz csikóból is válhat még

sége. S. —
Mester nélkül is megtanul- j ló. D.— Rossz dolog a rossz szom-
ják a rosszat. D. —
Még a rossz anya széd. KV. — Rossz ebéd az, melynek
is szereti jó leányát. D. ^Mész, bors — nincsen vacsorája. B. —
Rossz edény
és csukla sok rosszat eltakar. KV. — nehezen törik. KV. —
Rossz ember-
Minden rossz juhásznak van jó kifo- nek dicsérete nem nagy becsületedre
gása. Ny. 6. —
Minden rossz puská- válik. Cz. — Rossz ember eltt csak
nak (puskásnak. Ny. 9.) van egy ki- azért is rossz a jó, mert nem vétett.
fogása. Ny. 6. —
Minden rossznak D. — Rossz ember hamar megijed.
megvan a maga jó oldala. (Német.) K. — Rossz ember, ki becsületével
S. — Minél hosszabb, annál rosszabb. nem gondol. D. —
Rossz ember, ki
D. — Nagy benne az akarat, mint a mással szembe nem mer nézni. KV.
rossz lóban, — Ne bántsd a
S, — jót, Rossz emberen az Isten sem segit.
mégis jó ; üsd a rosszat, mégis rossz, Ny. 3. — Rossz erkölcs megvesztegeti
Ny. 16. — Nehéz a megaggott rosszat a jó észt. D. — Rossz fának férges a
jóra fordítani. D. —
Nekem az rossz gyümölcse, D, —Rossz fának több
tánc volna. ME. —
Nem fülén, hanem levele mint gyümölcse. D. —
Rossz
hátán tanul a rossz szolga. E.— Nem fának rossz a tüze. D. —
Rossz fát
jó rosszabb mint a semmi. E. — Nem tett a tzre. D. —Rossz fejsze el nem
kell a rosszért szomszédba menni. D. vész a faragóról, BSz, —
Rossz fiu
— Nem minden rossz, a mi szokatlan. apja koporsó szege. D. —
Rossz fü
D, — Néha rossz hordóba bort is töl- nagyra n. E. —Rossz fre hágott.
tenek. hordó.) D. — Nincs a rossz-
(L. (L. fü.) E. — Rossz gazdasszony, ki a
nak párja. E. — Nincs oly rossz kert, ház körül dolgot nem talál. E. —
melyben ne teremne jó D. — Nincs fü. Rossz hajó az, melynek dereglyéje
rosszabb mint a kölcsön. E. — Nincs nincs. Cz. — Rossz ház, melyben
rosszabb a szegény zsidónál, száraz köpönyeg kell az es ellen. D. —
disznónál, részeg asszonynál, S. — Rossz hir jobban megy. E. —
Rossz
Olcsó mint a rossz hús. D. Ott is — hir szárnyon jár, a jó alig kullog. E.
terem a rossz, a hol nem vetik. D. — — Rossz hollónak rossz tojása, D. —
Ördögben is legrosszabb a sánta. E, Rossz ing sok fótot elemészt. D. —
— Összetörödtek mint a rossz háza- Rossz is gylöli a rosszat, D, —
sok. E. — Ragad a rossz, minta boj- Rossz juh, mely maga gyapját nem
torján. D, —
Rossz a rosszat hamar birja, D. —
Rossz katona az, kinek
megismeri, D, —
Rossz a röfe. E. — a fegyvere is nehéz. KV. Rossz —
Rossz a rosszal, de rosszabb a rossz katona, ki kapitányságra (generális-
 — eae

Ságra. D.) nem vágyódik. B. — szabbaz adószednél. ME. — Rosszak

Rossz kezdetnek rosszabb a vége. a templomban is összeülnek. E. —
ü. — Rossz kocsis mindig a jobb Rosszat rosszal. E. Rosszban jobb—
lovat üti. Ny. 5. —
Rossz kovászszal —
hátramenni, mint elre. D, Rosszban
ritkán gyúrni jó tésztát. D. Rossz — — töri fejét. E. Rossznak kevés ára,
kutya az, mely a maga vackát meg- — becse. D. Rossznak ne hagyj, jó-
ugatja. Ny. 4.— Rossz kutya^melleít — nak ne keress. D. Rossznak rossz
a jó is eltanul. D. — Rossz kút az,a KV. — Rossznak rossz a paj-
hire.
melybe vizet kell hordani. KV. — B. — Rossznak rossz a szava
tása.
Rossz leány leveszi édes anya fejét. KV. — Rossznak rosszul foly a
is.

E. — Rossz lány olyan mint az or- dolga. KV. — Rossznak sok a ment-
—
szágút. (Sokan járják.) Ny. 6. Rossz sége. D. — Rossznál rosszabb. E. —
lelkiismeret lidérccel álmodik. — Rosszra nem mester. E. — Se
E. kell jó,
Rossz lelkiismeret ember azt gon- se rossz, mint a krumpli. Ny. — 8.
dolja, hogy mindenki ö róla beszél. Sürü mint a rossz. D. — Szemmel
KV. — Rossz likból rossz a bz. D. tartják mint a rosszra D. indtilót.
— Rossz madár mely maga fész- — Terjed mint a rossz
az, — Ti- hir. S.

kébe csunyit. E. — Rossz madár zenkét apostol között

az, volt egy rossz. is

mely más fészkébe E. — Rossz

tojik. D. — Többet ront egy rossz példa,
madárnak fészke sem D, — Rossz
jó. mint húsz jó építhet. D, — üti cifra,
mag mindenütt megterem. D. — Rossz házi rossz. Ny. — Üsd a rosszat, 8.
pásztor brrel kereskedik. D. — Rossz annál rosszabb. Ny. — Ütik mint 2.
példa után nem himet varrni. E.
kell a rossz ME. lovat.
— Rossz pénz nem vész. — Rossz Rosszaságf nem tartós
el E. D. eledel.
róka, melynek csak egy lyuka van. E. — Jobb más latorsága, mint magad
— Rossz sepr el. nem vész a háztól. rosszasága miatt szenvedned. KV.
BSz. —
Rossz szakács, ki éhen hal. Rosszul. Ha rosszul üt ki a dolog,
;B, — Rossz szalmán alszik. E. — kiki azt mondja, nemugy kellett volna.
Rossz szem az erkölcsöt is gáncsnak B. — Hamar lett, rosszul lett. D. —
nézi. D. —
Rossz szél fuj felöle. E Rosszul kelt fel. E. — Rosszul ver a
— Rossz szél fuj Komárom felöl szél felöle. E.
Temesig. D. —
Rossz szél az, mely Rotyog. Mindig rotyog, mint a ká-
szombaton sem áll meg. E. Rossz — sás fazék. Ny. 13.
szolgának minden órában kitelik esz- Rozs. Hallgat mint süket disznó a
tendeje. D. —
Rossz szomszédság, rozsban. Ny. 4. — Tiszta búza, tiszta
török átka. Sz. —
Rossz tanács fe- rozs, menten összemennek most. D.
jedre fordul. E. —
Rossz tanítótól Rozsda. A rossz maga magát
tanulhatod, mit kelljen kerülnöd. E. emészti, mint a rozsda. D. — A vasat
— - Rossz társaság rosszra vezet. S. elemészti a rozsda. D. — Egye meg
— Rosszabb a bábánál. ME. Rosz- — a rozsda belestl. — Megeszik egy-
D.
szabb a cigánynál. S. (Sátoros cigány- mást, mint rozsda a vasat. Ny. — 5.
nál ME.) —
Rosszabb a fináncnál. ME. Nem fog aranyon rozsda. M. — Rozsda
— Rosszabb a harmadnapos hideg- nem fog aranyat. Pázm. — Szerszám
lelésnél. S. —
Rosszabb a hátramenés- heverve, rozsdásodik. D. — Az asz-
nél. E. —
Rosszabb a hetes esnél. szonynak fegyvere a nyelv, soha meg
S. — Rosszabb a kutya kefélésnél. nem rozsdásodik. ME.
S. —Rosszabb az oláh cigánynál. S. Rozsnyón meg szólnak, Szent-
— Rosszabb a tollfosztásnál. S. — Péteren meglopnak, Kassán felakasz-
Rosszabb a zsidónál. Nv. 4. Rósz- — tanak. S. '
 — 637

Róka. Hol legtöbb a rka, legkeve- kicsáválják. D. — Nincs oly agg róka,
sebb a nyúl. D, — A róka csak ad- is a kinek bre a csávába nem kerül.
dig j, mig D. — A rka szrét
látják. KV. — Olykor bárány, olykor róka.
változtatja, de nem brét. D, — A r- D. — Összekerültek, mint a rókabr
kát rkán KV.
kell fogni. (L. fog.) — a csávában. Ny. 6. — Ravasz róka. D,
Addig hány cselt a róka,hogy csávába — Régi róka hamis cselt vet. E, —
kerül. E. — Alkusznak már a rka Ritka mint a megjámborodoft róka. D.
brére. D. —
Alvó rka nem fog csirkét. — Ritkaróka csávanélkül.D. Ritkán —
S. —Bérbe szegdött a rókához. (Ra- vész el maga brében (dögében. D.) a
vasz.) D, —
Csak a szrét változtatja róka. E. — Rossz róka, melynek csak
a róka, de nem erkölcsét. KV. Csa- — egy lyuka van. E. — Róka a rókái igen
lárdi, rókát szopott. D. — Csalfa em- ismeri. D. — Róka a rókát meg nem
ber rókával D. — Ebet szré-
forgott. csalhatja. D. — Róka rókával hamar
rl, rókát farkáról. B. — Egy rókáról összebarátkozik. D. (Könnyen megal-
két br. D. — Együvé akadtak, mint kuszik. D.) — Róka beszél belle. D.
rókabr a csávában. — Elre inni — Róka brével
E. (Lakol.) Ny. fizet. 6.

a rókabrre. E. — Ez csak róka-is — Róka farkát násznagy billegeti,

lyuk. (Ravaszság.) D. — Észre sem akar E. — Róka addig jár az
lenni. is

veszed, róka van eltted. D. — Far- ólba, mig otthagyja foga fehérét. B.
káról ismeretes a róka. D. — Farkát — Rókamáj a lakomája. E. — Róka-
csóválja mint a róka. D. — Fáradt málat szeret bélésnek. (Ravasz.) D. —
rókának a farka nehéz. KV. — Félti
is Róka most a bölcs a praktiká- világ,
farkát róka. E. — Hol hogy ban. D. — Rókamódra kert
láttad, kul- alatt
róka szántson KV. — Igen evez róka
? E. — Róka róka marad.
log. — S.
farkával. (Hizeleg.) Pázm. — Jaj a Rókatorok mentéjének kertelete, D. —
tyúknak, mely rókát hív komának, Róka vágott farka. Pázm. — (L. fark.)
S. — Kevés róka kerüli a csávát. Rókább a rókánál. D. — Rókán rókát
el

D. — Ki bortól leázik, vagy hosszút KV. — Rókának róka

fog. (Far- fia. E.
köp vagy rókázik. Np. — Ki csóválja kasnak, farkas. Rókát (Meg- D.) fog.
róka farkát, nem kerüli a csávát. pörköldött.) E. — Rókát fogja
el já-
B. — Ki rókát ravasz tyukászt
tart, romba. D. — Rókát szrén, repedt
tart. D. — Kirágja róka az iszákot. E, fazekat kongásán. D. — Rókával bél-
— Kis róka csóválja farkát. D. —
is farkassal prémzett. K. — Róká-
lelt,

Kitetszik a róka farka, akármint dug- (Hány.) E. — Sok róka lyuka van.
zik.
dossa. — Kitetszik a róka Pázm. E. — Sokszor végbeviszi a róka, mi-
füle.
— Kitetszik a rókának farkán ravasz- ben az oroszlán hiába munkálkodik.
sága. Pázm. — Legravaszabb a róka, K. — Szaladj róka, inadban az igazság.
mikor szemét behunyja. — Meg- D. — Szép rókának szép a farka
S. is.

nyúzta, mint részeg ember a rókát. D. D. — Talál a róka rést magának. D.

— Minden róka a maga farkát dicséri. — Tapogatva járdogál, mint róka a
KV. — Mindennap rókát nyúz. (Ré- jégen. D. (Mint róka Mátyás után. D.)
szeg.) D, — Nehéz a rókát kétszer Tudja a róka farkát csóválni. D, —
trbe KV. — Nehéz az agg ró- Vén róka. E (Ravaszabb. B.) — Vén
ejteni.
kát trbe
ejteni. M. —
Nem illik össze rókát, vén verebet, vén parasztot ne-
az oroszlán a rókával. B. Nem. jó — héz megcsalni. D. —
Vörös róka. D.
elre alkudni a rka brére. ME. — Rókus. Ki nem fogy, mint a Rókus
Nem lehet egy rókáról két brt húzni. kobakja. kobak.) D.
(L.
E. — Nem minden agg róka kerüli el Róma. Ki Rómába nem szándéko-
a csávát. D, — Nem ravasz a róka, ha zik, keveset tudakozódik útjáról. Bt
 638

— Minden út Rómába (Német.) tl ne

vezet. — Ki tövistl féljen. S. félti

S. — Róma sem épült egy nap kezét, ne fogjon rózsaszedéshez. K.

alatt.
KV. — Rómába ment. (Terhes asz- — Leszedi az id az arcról a rózsát. is

szony.) E. — Rómában pápát D. — Megiszom a jó bort csutora nél-

volt,
nem ML. — Több út vezet Ró- kül
látott. ölelem a rózsám nyoszolyais ;

mába. S. nélkül Np. — Mi volna a rózsa is. illat

Római. Ers mint a római nélkül E. — Nem nyilik a rózsa

vallás, ? té-
Ny, 15. — Hosszú mint a római D. E. — Nem szúr meg a rózsa, ha-
út. len.
— Tákozzák a vén embert, mint a ró- nem a E. — Nincsen rózsa tövise.
mai pápát. Ny. 5. tövis nélkül, de öröm sincs bánat nél-
Róna. Egy rónán járnak. D. kül. Np. — Piros mint a rózsa, gyenge
Rovás. A rovásból sem rónak le mint a harmat. E. — Ritka rózsa tövis
mindent egyszerre. D. —
Akasztófán — Rózsa
nélkül. D. ajak, tövis nyelv.
rótták le a rovást. D. — Délutáni kéz- D. — Rózsa — Rózsa arc. D. is tövis
fogásnak rovás a dija. E. — Elég van közt — Rózsa nincs
virágzik. B. tövis
a rováson. D. — Elvesztette a rovást. nélkül. E.— Rózsaszedés tövissel jár.
D. — Kinek-kinek van valami a rová- K. — Rózsa kóró E, — Ró-
volt, lett.

son. D. — Lerótták a rovást. (Lakolt.) D. zsáé az szzé a szemérem. K, —

illat,
— Ne mutasd a rovást, nem vagy nekem Rózsának van is B. — Sérttövise.
adós. (L. adós.) Ny, 3. — Ritka juhász tövisek közt szedik a szép rózsát. D.
rovás nélkül. D. —
Rovás nélkül ha- — Szembe, rózsám, ha szeretsz E. !

zudik. (L. hazudik.) D. Rovásod — — Szép minta pünkösdi rózsa. B. —

van. E. — Sok van a rováson. E. (Le- Szép mint liliomok között a piros ró-
róják. D) — Szitán látott sok arany- zsa. D. —
Terebes rózsák is apró
nak, délutáni kézfogásnak rovás a dija, bimbókból erednek. B. Tövis közül —
E. — Szólj igazat, ne hazudj rovásra. szedik a rózsát. KV. —
Türelem rózsát
(L. hazud.) E. — Tele már a rovás. D. terem. B. — Vén lány rózsán sem igen
Rózsa. A békavirág nem rózsa, a kap. D.
vad egres nem malozsa. Np. A ki — Röfög'és. Bakonyi röfögés, farkas-
rózsaágyat vet magának, félhet a tüs- nak rettegés. E.
kétl. B. — A legszebb rózsák arany- Röhög". Röhög mint abrakjának a
bimbók voltak. D. — A mikor nyilik ló. ME. —
Lóröhögés is öröm. D.
a rózsa, akkor kell szakasztani. B. — Rövid. Az asszonynak hosszú a
A rózsa addig szép, mig fiatal. D,
is haja, rövid az elméje. KV. Ha rövid —
— A rózsa is szép és jóillatu, de bö- a kardod, told meg egy lépéssel. B. —
kösa tüskéje, B. —
A rózsa pünkösd Hosszú a mesterség, rövid az élet.
tájban legszebb. D, —
A rózsaágyban (Latin.) D. —
Hosszú a tanulás, de
is félhetni a tövistl, D, —A rózsát rövid az élet. KV. —
Hosszú az asz-
akkor kell szedni, mikor virágzik, D. tal, keskeny az abrosz, rövid a vacsora.
— Bazsarózsa, de csak rózsa, E. — (L. abrosz.) Np. —
Hosszú haj, rövid
Csak azért szép a festett rózsa, mert ész. D. — Jó a hosszú kolbász és a
el nem — Idvel levele
hervad. D. is rövid prédikáció. Sz. Rövid dínom- —
lehull a rózsának. D. — Igen szép a dánom, hosszú szánom-bánom. Ny. 4.
rózsa, de szebb is lehetne. (Kevély — Rövid az esze. S. —
Rövid az élet.
szép leány.) E. — Igen szép a rózsa, KV. —Rövid imádság, hosszú kol-
még sem kevély. D. — Késn nyilt bász. Ny. 3. —
Rövid mint az egér
rózsa késn fonyad el. D. —
Ki rózsá- farka. B. (Nyulfark. B.) Rövid mint —
ból veti ágyát, alkudjék meg a tövis- a pünkösdi királyság. B. Rövid —
sel. E. — Ki rózsát akar tépni, tövis- mint az ökörrúgás. E. Rövid pré- —
 — 639 —
dikáció és hosszú kolbász tetszik a Rugdalózik. Kecske is legtöbbet
parasztnak. KV. — Rövid torkosság, rugdalózik, mikor döglöfélben van.E.
hosszú betegség. E. (Fejfájás. D.) — — Ne rugdalózzál, ha mezítláb vagy,
Rövidebb a pokróc, mint az ágy, E. - Ny, 13.— Ösztön ellen rugdalózik. D.
Rövidebb pórázra fogni. E. Rövi- — Rugdos. A
leesett bikát a gyermek
debb szakadt neki. E. Rövidebbet — i
isrugdossa. D. — Döglött oroszlánt a
huz. E. —
Rövidebbre fogjuk a kan- szamár rugdossa. D. — Ha rugdos
is

társzárat. E. — Szeretne költeni, de a végy

ló, abrakából, D, — Ló
el is

rövid a pokróc. E. szokásból rugdos. B. — Rugdos mint

Rövidség-. Kinek mihez kedve, a szilaj csikó. D.
nincs ott rövidsége. BSz. Rugódoz. Nehéz ösztön ellen ru-
Rf. Eb a vásznos röf nélkül. D. — gódozni. Pázm. — Ösztön ellen rugó-
Jól tudja mi a röfnek az ára, (Kikap dozik. KV. — Természet ellen nehéz
vele.) D. — Ki a singet ellopta, rföt a rugódozni, ME. — Veszedelmes ösztö-
is nála keresik. D, — Kinél a singet ke ellen rugódozni. E.
meglelik, a rföt is rajta keresik. E. — Ruha. A kocsmáros feladja a ruhá-
Rossz a röfe. E. — Rossz röffel mér. dat, az ügyvéd meg lehúzza. Ny. 13.
B. — Akármilyen ruha újig eltart. B. —
Rzse. Száraz mint a rözse. D. Avit ruhája van, azért bújik el. Ny. 3.

Ruca. Kilátszik a ruca orra. (L. — békeség és feleség

Bor, búza,
kilátszik.) E. — Látom már a ruca ékes széna, szalma, szalonna és a
;

orrát. (L. lát.) E. ruha kékes. D. —

Cifra mint a jegy-
Rúd. A cinterem (temet) felé for- ruha, D. —
Cifra ruhába öltözött,
dult már rúdja. (Öreg.) D. Ebrúdon — mintha Csicsóba menne, (L. Csicsó.)
dobták ki. ME. —
Elvitte két szúnyog Sz, — Drágább a a ruhánál, folt (L,
egy rúdon. (Kevés.) D. — Jó kocsis folt,)E. — Elég ruhája, de rongyos.
hamar megfordítja a rudat. D. — Ki- D. — Elbb van gyerek, mint a ruha.
felé áll a rúdja. E. — Kifelé fordí- (L. gyermek.) Ny. — Embert csinál
5,
tották a szekér rúdját. BSz. — Ki- néha az ékes ruha D. — Férjhez
is.

tört szekere rúdja. Ny. 3. — Másfelé men leány ruhájánaktöbb szekrénye,

fordítom a rudat. E, — Rájár a rúd, mint száma, E, — Fót nem ruha. D. —
Ny. 7, Fót nem a ruhát. Ny.
tartja — Fót- 6,
Rug. A mit kezeddel megfoghatsz, tal álljaa ruha. E. — Fóttal tartós a
azt ne rúgd. Ny. 6, — Csillagot rug, ruha. D. — Gazdája maradjon, ruhája
(L, csillag,) E, — Farkához rug mint szakadjon. (Uj ruha.) Ny, 13, — Ha
a borjú, E, — Ménló ritkán rúgja meg ruhája rongyos, kocsmában vette a
a kancát. D. —
Farba rúgta. M. — posztót, (Elitta pénzét,) D, — Hideg
Nagyot rúgott rajta, mint Dajka Imrén ruha a csók, D, — Hideg ruha a sze-
az agár. (L. agár.) B. — Nem egy eb relem. Ny. 20. —
Hosszú ruha sok
rúgja a tokit. (L. eb.) E. — Rug mint szégyent eltakar. D. Inkább meg-—
a ló. D. — Rúgd
hagyd ott. E.
fel, — tetszik mocsok egy tiszta ruhán, hogy-
Rug-vág, mint a dorozsmai tehén. sem a fazékon. Pázm. — Jobb a fol-
Ny. 7. —
Rúgott borjú. (L. borjú.) E, tos, mint a semmi ruha.D. Karcsú —
— Rugó ló sokszor tulajdon mesterét ruha a csók. B. —
Keféld bár az avít
agyon rúgja. KV. ruhát, nem lesz uj belle. D. Kett- —
Rugfás. Békével szenvedi a farba nek van nagy becsületé: uj ruhának,
rúgást is. D. —
Kancsa rúgást gyak- uj pénznek, B. —
Ki minden ruháját
ran elnyögte már. D. —
Kanca rúgás felveszi, nem fázik. B. Kis korsó, —
nem fáj. ME. (Nem oly fájós. E.) nagy korsó, torkomatujitó, ruhám ron-
 — 6-iO —
gyositó. E. — Kölcsön ruha nem iil'ele- D, — A mi
ha legszebb is, mégis rút,
git. ME. — Könny ruha a csók. — A rút szereti
D. rút, csak rút az, D. is
— Lyukas ruhának tü az orvosa. — a szépet, E, — A rútból lehet
S. cifrát
Mindennap más ruhába öltözik. D. — de nem szépet, D. — A szép
csinálni,
Minden pöhölyböl ritkán kefélhetni a utoljára D, — Akármely rút
is rút; is
ruhát. D. — Minél nehezebb a ruha, szépet szeret. M. — Annak szép a rút,
annál melegebb. D. — Mint moly a szépet nem D. — Ha a rút
ki látott.
ruhának és féreg a fának, ugy a rútul beszél, olyan mint az ördög. D.
árt
bánat a szívnek. KV. — Moly a ruhát, — Ha a szép rútul beszél, szépségét
bánat a E. — Nem a ruha
szivet. D. — Hiába szépítik, a mi
teszi elveszti. rút.
az embert. B. — Nem árt két roha D. — Kivül szép, belül KV. — rút.
télben. KV, — Nem mind pap, ki Minden szem a rúton akad meg, de a
hosszú ruhát hord. Sz. — Nem min- szépen marad. E. — Nem olyan rút
den ft minden ruhára. D. — az ördög, a mint
illik D, — Nincs festik,
Nyáron ruhát, télen kenyeret nem jó oly magát szépnek ne rút, ki tartsa.
otthon hagyni. Ny. — Pénz ember- D. — Nincs rút
3. E. — Ritka rút férfi.

ség, ruha tisztesség. M. — Ruha ékes- megutálás nélkül, D, — Rút a trágya,

ség, pénz tisztesség. D. — Ruhának de szép cipót ád. D, — Rút apának
is szokni az emberhez. D. —
kell ritkán szép a D, — Rút dolog a fia,

Ruha szokva
is E. — Ruhájában
jó. háború, Sz, — Rút leánynak szép is

hagyta szabó a (Nem fércet. a pénze, D. — Rút madár, mely fész-

fizette ki.)
Ny. — Sok
1. tarlós a ruha. D.
folttal kébe gazol. Ny, — Rút mint a 1,
— Szajha farára tarka-barka ruha. bezzeg, (Ijeszt,) D, — Rút mint a
KV. — Szakadjon a ruha, maradjon koldus. D. — Rút mint a halálos
fiatal
az ura, ruha.) D. — Szokás a ruha,
(Uj vétek. D. — Rút mint a vén szeret.
nem szükség. D. — Télben kényért, D, — Rút mint az ispinda, D, — Rút
nyárban ruhát bolond a elhagy, E. mint az ördög. D, — Szem
ki elsbben is

— Ugy rajta a ruha, mintha vas- a rúton akad D, — Szép a rút

áll fel, is,

villával hányták volna D. — Van hará. D. — Szép a rútak közt,tetszik.

mind hétköznapi, mind ünnepi ruhája. D. — Szépnek nem a rútnak árt sírás,
D. — Veszek neked szép ruhát, nem használ. D. dali
veresét, hoppi kéket, látatlan szint, RÜh. Egy rühet vakarnak. D. —
hallatlan Ny. 14.
hirüt. — Zsellért Ritka nyáj rüh nélkül, D, — Rühet
fogadhatna ruhájába. (Bö.) E. vakar, ki a gonoszt dicséri, E.
Ruház. A kocsmáros csalásból él, RÜhes. Egy rühes juh az egész nyá-
haszonból ruházkodik. Ny, 13. — jat megvesztegeti, KV, Ha hordód —
Könnyebb a szegényt kicsúfolni (ki- üres, megvet minden rühes. ME. —
nevetni. D.) mint megruházni. E. — Ha kell vemhes, ha nem kell rühes,
Könny mást gyalázni, de nehéz fel- B, — Ki rühessel megrühesedik.
hál,
ruházni. Ny, 10. —
Ruházkodik mint D. — Ki szemetén nevelkedett, másl
a liliom. E. —
Senki sem nézi mint isrühesnek gondol. D. Mást vakar, —
eszera-iszom, hanem hogyan ruház- maga rühes. D, —
Megszokta mint rü-
kodom. E. Tuskó — is szép, ha szé- hes a vakarást. D. —
Minél rühesebb,
pen felruházzák. E. — Törzsököt ru- annál vakarósabb, Ny, 7, Minél —
ház. D. rühesebb a disznó, annál inkább va-
Rusnyák. Nem mind rusnyák, a ki karózik, D, — Nincs oly rühes disznó,
rusnya, D. hogy ne akadna dörgölöfája. (L, disz-
Rut. A ki magát szépen viseli, ha nó,) Ny. 2, —
Teve, ha rühes is, többet
rút is, szépnek tartják. D. — A majom, ér a legjobb szamárnál, D. —
Vaka-
 641

rózik mint a rühes disznó. D. — Van Sajtó alatt válik a sajt. D. — Sajtó
a bárányok között is rühes. D. — alól is jó néha a bor. D. — Az Isten
Könny megrühesedni. D. sokáig sajtolja. (L. Isten.) Ny. 24.
Sakter. Éles mint a sakterkés. D.
Saját. Ki jól akar lakni, saját kana- Salak. Az oláh nép római salak.
lával egyék. S. —
Kiki saját határá- Sz. — Salak nem arany, D. — Több
ban tartsa magát. Deesi. a méze, mint salakja. D.
Sajnál. Kinek hol fáj, ott sajnálja. Salamon. Fénylik mint a Salamon
D. — Nem sajnálja a szót. D. — Saj- toki.(Mikor Salamon király Visegrá-
nálja a szenet, hidegen veri a vasat. D. don fogva volt, folyosóján éjszaka
Sajó. Nemcsak egy kutyát hivnak sárga tök formájú hólyagból készült
Sajónak. Ny. 1. lámpás égett, mely messze ellátszott
Sajt. Annak idején jött a papnak a dunai vidéken.) E.
sajtjára. D. — Bort sajt után ne válassz. Sallang-OS beszéd. ME. —Tehénre
(Minden bor csúszik sajtra.) E. — sa! lángos nyereg. D.
Bezzeg sajt, nem túró. (Nehéz ez, nem Samu. Épen ugy beszél, mint Samu
könny.) D. —
Búza kenyér, uj sajt. mikor hazudik. D. —
Minden papnak
B. —
Egészséges embernek kenyér és van egy bolond Samu fia. (Bogara,
sajt két tál étel. B. —
Férges sajt. S. gyengéje.) E. —
Samu nadrágja (L. ezt).
Gáspár van a sajtban. (Kukacos.) KV. Sanda mészáros másfelé néz és
;

— Kenyér és sajt két tál étel. KV. — másfelé vág. ME. — Vakok közt sanda
Kenyér mellé sajtot is tégy, KV. — a király. D.
Keser a botsajt. D. Legédesebb — Sanyarú az Ny.
élet. — Sanyarú6.
tejbl is lehet csipös sajt. S. Liptó- — Vendel. ME. — Kényelmesség nem
vármegyei sajtot ajándékoz, hogy érte esik sanyaruság nélkül. E.
lovat nyerjen. Sz. —
Megérett mind Sapka. Annyit ér, mint egy esküdt
túrója, mind sajtja. E. — Nem meg ért ember sapkája. Ny. 6. Férjhezme- •
—
sem sajtja, sem túrója. D. — Nem min- nés nem sapkacserélés. S. — Föl-
denkor pap sajtja. M. — Sajt kenyér és tette a csörg sapkát. S. — Megszen-
két tál étel a szegénynek. D. — Sajt, telték (L. ezt) mint potyondiak a sap-
kenyér mellett megjárják a lejtöt.
is kát. Ny. 1. — Sapkát cserél süvegen.
B. —Sajt nem túró. (Mi nehéz, az Pázm. —
Van annyi esze, mint egy
nem könny.) E. —
Sajtban nem jó esküdt ember sapkájának. E.
sokat enni. K. —
Sajton korcsolyáz a Sarjú. Jobb elbb a szénát taka-
bor. (Sajtra csúszik a bor.) E. — Sajtot rítani, mint a sarjút. (Elbb az idsb
lóért. E. — Sajtó a alatt válik sajt. D. lány menjen férjnez.) Ny. 20.
— Tettél-e sajtot a kenyérhez ? (L. Sarkal. Ki sarkalja urát, inkább
kenyér.) Ny. — Tudja, mi
15. sajt, mi veszi hasznát. E. — Sarkalással szo-
túró. E. — Van a kenyér-
itt sajt is kott adós jól fizetni. KV.
hez. E. — Semmi, rosszabb a sajtnál. Sarkantyú. Annak adja az Isten
D. a sarkantyús csizmát, a ki nem tud
Sajtkukac. Alábbvaló a sajtkukac- benne táncolni. Ny. 22. — Aranyos
nál. D. —
Annyi mint a sajtkukac. D sarkantyú bocskorhoz. B. — Nem kell
— Fürge mint a sajtkukac. S. Mo- — a serény lónak sarkantyú. D. Rest —
zog mint a sajtkukac. Ny. 2. ló sarkantyúval jó. D. Szalma- —
Sajtár a feje. ME. Jókor a fe-— sarkantyúja van. Sz.
jéhez csapták a sajtárt. (L. fej.) E. Sarkantyúz. Ki a serény lovat
Sajtó. Eladta a szlt, sajtót vett sarkantyúzza, cigány kézre szánja. K.
árán. (Minek akkor a borsajtó ?) E. — — Megsarkantyúzza mint kakas a
M.trgalits £. : Magyar közmondások. •it
 642

tyúkot. (Udvarol.) Ny. 13. — Serény Sasi. Megbecsülték mint sasiak az

lovat nem kell sarkantyúzni. KV. agarat. (L. agár.) Ny. 1.
Sarló. Más búzájába veti sarlóját. E, Satrafa. Vén satrafa. S. Tele —
Sarok. Bot a sarokban. (Esö lesz van kutyasággal, mint a duda satra-
babona.) E, —
Egy sarokban forog.
;

fékkel. B.
E. — Hátra kötöm a sarkad. Ny. 2. Savanyu. A piros alma is gyakran
— Hátul kötöm a sarkad. E. Könny — savanyu. B. —
A szép alma is gyakorta
öt sarkából kivetni. B. — Lesz még savanyu. KV. —
Beleharapott a
valaki, a ki sarkára hág. (Kevélynek.) savanyu almába. E. —
Eszi, mint tót
D. — Majd a sarkára hágok. D. — a savanyu uborkát. Ny. 4. Jobb —
Mindig a sarkában kell lenni. S. — savanyun keresni és édesen költeni,
Minél magasabb a fehérnép topánkájá- mint édesen keresni és savanyun köl-
nak a sarka, annál hamarabb hányat teni. Ny. 1. —
Nincs savanyúbb az.
— Repedt
esik. (L. fehérnép.) Ny. 18. alamizsna-kenyérnél. Cz. Olyan —
sarkú. (Paraszt E — Sarkában
leány.) savanyu a bora, hogy kinyilik a bicska
a veszély. D. — Sarkában van. — E. tle. Ny, 7. —
Savanyu a szl. (El
Sarkára — Sarkával fenyegeti
áll. E. nem érhet.) Sz. —
Savanyu mint a
az M. — Uj csizma
ellenséget. fel- korhely leves. S. —
Savanyu mint az
tartja sarkát, majd félre törik. E. egres. E. •
—
Savanyu pofát vág. S.
Sarag-lyában hagyták. (Baj ban.)D. Savó. Csavarog mint savó az eb
Saru. Ki ki tudja, hol nyomja sa- seggében. D. —
Fel és alá jár mint
•

ruja. D. — Megszokta mint régi saru zsidóban a savó. Ny. 22. Ha meg- —
a sarat. D. — Nem méltó sarujának ittad a tejet, idd meg a savóját is, B.
szijátmegoldani. E. Ne indulj — — Hig mint a savó, D, Leszedte —
erdre, ha sarud nincs. KV. Ritka — a tejfelt, nekem csak a savó maradt..
vargának jó saruja. E. Saruja se — E. — Savón hízott. E.
lehet. E. Saul a próféták közt. KV.
Sas. A hol a sas jóllakik, ott a Sáfár. Ebül gylt szérdéknek ko-
varjúnak is jut valami. Ny. 6. A — mondor a sáfárja. (Szerzéknek. E.) D.
hol van a dög, oda gylnek a sasok. — Egy tanyán két sáfár. D.
KV.— A saskesely holló fiat nemzett. Sáfrány. Megérezte a sáfrány-illa-
Sz.— A sasnak útját nézi a levegn, —
tot. (L. illat.) D. ''(Bnös. Ny. 2, Kö-
D. — Ha a sast látja, lelapul a tyúk. zeli veszély. Ny. — Mint a sáf-
15.)
D. — Ha sas vagy, szúnyogot ne va- rányból, (Kevés.) E, — Nehezékkel
dássz. D. — Hogy g, sas rúgja szét árulják a sáfrányt. (Drága.) E. — Ne-
E.— Kétfej sast csinálnak. (Egymás- kiszokott mint pöndöl a sáfránynak. D.
nak hátat fordítanak haragszanak.) ; — Ritka ng sáfrány nélkül. D. —
Ny. — Megifjul mint a E. —
4. sas. Ugy mérik mint a sáfrányt. S.
Mellökön hátokon vas, belül a
acél, Sámuel. Fiam, Sámuel, arról szó
nyúl, nem pedig a D. — Orrát a
sas. se legyen. E.
sas késre veszti D. — Örül a el. sas, Sánc. Csikorog mint a temesvári
ha dögre talál. D. — Saskörme van. sáncon a taliga. D. Nincs halál—
D. — Sas legyet nem fogdos. (Latin.) ellen bátor sánc. D.
D. — Sas-szem. D. — Sasnak sas a Sánta. A gazdag, ha sánta is, ke-
fia. E.— Sast KV. —
tanit repülni. vélyen járhat. D. —
A hamis lelkt a
Sok sok dög. D.
sas, Sok sasnak — sánta koldus is utóiéri. D. — A sánta
egy fészken nehéz megalkudni. B. — is könnyen megelzi. D. A sánta —
Vén sas. D. —
Vén sas többet ér ifjú lábat nehéz eltitkolni. D. Az ördög- —
bagolynál. D. nek is a sántája leglatrabb. KV, —
 — 643

Béna, sánta, kehes ló, szekere?-nek — Bocskora a sárban maradt. D. —

elég jó. B. — Ebem volna sánta, az Emberül megállja a sarat. ME. —
is meggvógvulna. BSz. — Ebem volna Gyöngy csak gyöngy, ha sárba esik
sánta, ha iigy folyna dolgom. K. — is. D. —
Gyúrjon más sárcsomút. Ny.
Hamarabb megérnek egy hazug em- 2, — Inkább vetném a sárba. M. —
bert, hogysem egy sánta embert. M. Kecskét is kitolna krajcárért a sárból
(Sánta ebet. KV. — Sántát. Sz.) — E. — Kerüli a sarat, mint kinek uj
Kés bánat, sánta ló, mindig hátul sárga csizmája vagyon. D. — Ktso
járnak. ME. —A ki sántával jár, sán- esnek nagyobb Ki a
a sara. D. —
tikálni tanul. — Ki sántával lakik
KV. sárban járkál, sáros a papucsa. D. —
stb. KV. (Sántulni tanul. M.) — Kifog Ki bogár után indul, sárba jut. S. —
a sánta ördögön D. — Könny a
is. Ki disznó után indul, sárba kívánko-
sántát elérni. D. — Könnyebb egy zik. D. —
Ki mást sárral dobál, be-
hazugot, hogysem egy sánta ebet elérni. mocskolja magát. S. Kiállotta a
•
—
Pázm. -
— Messze Buda sántának. Sz. sarat. D. —
Kihúzta a sárból. S. —
(Sánta ebnek. KV. — Sánta embernek. Kinek mesze nincs, sárral tapaszt.
M.) — Messze oda sántának. E. — Ne D. — Kivonta lábát a sárból. D. —
nevesd a bénát, ha te sánta vagy. D. Könny a lágy sarat gyúrni. D. — Eágy
— Sánta csak sántit, de a hamisat mint a sár. D. — Mai sár illik, de a
utóiéri. K. —
Ördögben is legrosszabb tegnapi nem illik a csizmára. D. —
a sánta. E. —
Sánta sántát nógat. E. Megakadt a sárban. D. — Megállja a
— Sántával ne járj. D. Sokára ér — sarat. D. —
Megszokta mint régi saru
a sánta kutya Budára. B. a sarat. D. —
Mikor sár van, kezén
Sántaság*. Aggszó, de igaz, hogy hordozza a csizmát. D. Nehéz mint —
betegséget, sántaságot, szegénységet a sár. E. —
Nyárban egy köböl es-
senki el nem tagadhat. Pázm. Sán- — nek egy véka sarja, télben, szszel, ta-
taságot nem lehet eltitkolni. E. vaszszal egy véka esnek egy köböl
Sántit. Nagy erkölcs után sántit sarja. Ny. 1. — Piros csizma táncba
az irigység. D. —
Mind a kétfelé sántit. való, sárga csizma sárba való. D. —
(Szegény.) D. — Nem mindenkor igaz, Porba búzát, sárba árpát. (Jó vetni.)
hogy sántit a sereghajtó. K. — Két- S. — Sárfazékra sár, vasfazékra vas
felé sántikál. (Rosszban.) KV. fed. D. — Sarat sárral ne moss, nem
Sántul. Oda vertek neki, ahol meg tisztul. —
Sárba dobott pénz. E.
D.
nem sántul. (Farára.) Ny. 2. — Egy — Sárba veszett. D. —
Sárba vetette.
szeg miatt sántul meg a ló. E. E. —Sárban maradt. E. —
Sárt sár-
Sápi. Igyekszik benne, mint a sápi ral csapják vissza. E. —
Se korongja,
ember a bundába. (L. bunda.) Ny. 2. se sara. D. —
Talán csak sárral él,
— Megforog vele, mint a sápi biró a mint a bakancsos lova. (Gyalog jár.)
menyivel. Ny. 11. E. —
Tegnapi sár a csizmáján. (Rest.)D.
Sár. A ki jó kocsis volt nyárba, Sáros. Ha sáros a mosdó, olyan
nem dül lova a sárba. E. A szép — lesz a kendd is. E. — Ki a sárban
köntöst inkább mocskolja rossz er- járkál, sáros a papucsa. D. Sáros —
kölcs, mint a sár. B. Az okos, ha — lábom se törülném hozzá. D. Sáros —
tle kitellik, elkerüli a sarat. D. — csizmámat sem törlöm hozzá. B.
Azt mondja nem adja, inkább sárba Sári. Monda Sári. (Köztudomású
tapodja. Ny. ^ Arany sárban
12. is pletyka.) Ny. 1.
csak arany. K. — Aranyat sárból is Sárg^a. Kerüli a sarat, mint kinek
szoktak kikaparni. KV. — Belemász- uj sárga csizmája vagyon. D. Ki —
tak mint a huntyiak a sárba. Ny. 21. sárga üvegen néz, mindent sárgának
4A*
 644 —
lát. K. — Nem mind arany ami sárga. nek csókja- KV. —
Jobb elül egy seb.
D. —Olyan sárga mint a lengyen. mint hátul egy se. D. Kinek-kinek —
(Oláhvirág.) Ny. 2. —
Sárga kanca. legjobban fáj maga sebe. D, Köny- —
(Fajtalnn.) D. —
Sárga mint a halál. nyen gyógyul az uj seb, de a régi még
E. —Sárga irigység. ME. Sárga- — könnyebben elfenül, D. — Könny
veres, kopikék. (Hupikék.) E. sebet ejteni, de nehéz meggyógyítani.
Sárkány. A kigyó, ha kigyt nem KV. — Kötözi a sebet, amint tudja.
eszik, sárkány nem lehet. (L. kigyó.) (Mentegetzik.) Ny. 19. Minden —
KV. —
Sárkányfog. (Sok rossz oka. sebpt egy irral gyógyit. B. Nehéz —
Ha sárkányfogat vetnének, sok sár- seb az üres zseb. S. Nincs nehe- —
kány kelne ki belle.) E. Sárkány — zebb seb, mint a mit rokon kéz ejt.
tejet szopott. E. —
Sárkányt ölt az B. — Türolajjal keni sebét. D.
apja. (Régi nemes.) Sz. Sebes Nekimegy a sebes
(sebzett).
Sás. Éles mint a sás. D. A sás- — oroszlánnak. D. — Sebes ujját nem
sal födött házban bátorságos aludni. igen mutogatja az okos. D.
KV. — Nyámog mint az ökör a sasos Sebes. (Gyors.) Gonosz hirnek se-
szénán. (Nem izlik.) Ny. 20. — Sir-rí, besebb a szárnya. E. —
Nehéz a se-
mint a kinek sással metszik az alfelét. bes szélnek gátot vetni. D. Sebesebb —
D. (Seggit. E.) a szélnél. E. —
Sebes mint az isten-
Sáska. Annyi mint a sáska. D. — nyila, (D) —
mint a mennyk. D. —
Annyit eszik mint a sáska. E. — Éhes Sir mint a sebes es. E. Sebes —
mint a sáska. — Szapora mint a
S. mint a ráró madár. D.
sáska. — Tönkre tesz mindent mini
S. Seg-gf. A ki tüztöl távol ftzik, be-
a sáska. D. — Az ökrök seggébe
fagy a segge. Ny. 4,
Sátán szolgájának nem használ verte a kánciót. kánció.)
(L. — Bo- B.
az angyalbr. Ny. 2. gár bujt a seggébe. E, — Bolond ki
Sátor. Cigánysátor alatt született. egy zabszemért a seggébe bújik.
ló
D. —
Cigánysátorban árul. (Hazudik.) B. — Csak annyi neki, mint hajdú
D. — Egy rendben van sátorjuk. D. seggén a kobak. B. — Félsz van a
— Egv sátor alá valók. E. Egv — seggiben. B. — Fogd meg a nyelved,
sátor nem vásár. D. — Felszedte a tedd a segged E. — Hamis hájjal
alá.
sátorfáját. S. — Hord el a sátorfádat. kenték segge
a E. — Jakab,
táját.
Sz. — Szedte, vette a sátorfát. E. seggem a nyakad. ME. — Jól esett,
Sátoros. Állhatatlan mint a sáto- mintha hájjal kenték volna a seggét.
res cigány. D. —
Kikopott a sátoros E, — Kesely a seggi. E. — Két nyer-
ünnepekbl. (Öreg.) D. —
Ugy élnek get ülegy seggel. M. — Kis gyerek
mint a sátoros cigányok. Ny. 18. seggének, prókátor szájának nem le-

Sebaj papéknál, egészséges a kán- het parancsolni. Ny. — Második 6.

tor. Ny. —
Sebaja, csak a torka véres. E. asszonynak aranyos a segge ME. — is.

Seb. Az uj sebet ne körmöld. D. Mikor akkor fehérlik a

fut a kecske,
— Avval kötözgeti sebét, amivel lehet. segge. K. —
Nyughatatlan mint kutya
(Vigasztalódik.) D. —
Eb a sebét nyalva seggében a savó. E. —
Okos mint a
gyógyítja. D. — Fátyollal törlik a se- tordai kos, seggel megyén a vályúra,
bet. (L. fátyol.) BSz.' — Félénk kato- mégis fejjel esik bele. Ny. 3. — Olyan
nának hátul van a sebe. D. — Ha be- a szád, mint a segg szüretkor. Ny. 12.
gyógyul is a seb, megmarad a helye. — Por seggibe, más helyibe. (L.
K. —
Hátul a sebe. E. Hátul van— por.) E. — Segg fonja a fonalat, segg
a sebe, vitéz katona volt. B. Jobb — szövi a vásznat. (L. fonál.) Ny. 4. —
a szeretöknek sebe, mint a gylölk- Seggel kelt fel. E. — Segget csinált
 — 645 —
szájából. E. — Segge végzi. E. — Seg- SelyembogáP. Csendes mint télen
gét emeliti, száját izeliti. (Serény, dol- a selyembogár. D.
gos.) Ny. 6. —
Seggre esett benne a Selypes a selypest jól és hamar
szentlélek. (Megijedt.) Ny.
7. (Seggre — érti. D.
ült. E.) —
Tégy az ebbel jót, utóbb Semmi. A fösvénynek semmié sin-
seggel fordul. Ny. 6. Csavarog — csen.KV. —
A tetünek hajléka van,
mint savó az eb seggében. D. Tin- — ennek semmié. D. —
Annyi mint a
tás seggü diák. E. -»- Ugy fél, hogy semmi. D. —
Azthallottam felöle, sem-
kalapácscsal sem lehetne egy zab- mi sem lesz belle. (L. hall.) D. Bol- —
szemet a seggébe verni. B. Ülj — dog ember, kinek semmié sincs. Ny.
veszteg seggeden, ha jól van dolgod. 5. —Egy dénár, két dénár, neked
KV. —Zabszem sem fért volna a semmi sem jár. S. —
Egynek minden,
seggibe. E. másnak semmi. S. —
Hol semmi sincs,
Segít. A ki sok szép szót ád, ke- ott a biró is elvesztette jusát. (Német.)
veset segit. D. —
Anyja sem segithet S. — Hol semmi sincs, ott a biró sem
a szerencsétlenen. D. —
Magával te- vehet el semmit. D. Hol semmi —
hetetlen s mást akar segiteni. B. — sincs, ott ne keress. D. —
Jobb a fol-
Néma gyermeken az anyja sem segit- tos, mint a semmi ruha. KV. Jobb —
het. KV. —Rossz emberen az Isten egy rongyos szr két semminél. D.
sem segithet. Ny. 3. —
Segit az ördög Jobb valami, mint semmi. KV. Jó- —
a magáénak. B. —
Segit rajla, mint lakott a nagy semmivel. B. Keve- —
Lénárínén a bika. Ny. 6. Segiti az— sebb a semminél. D. — Ki vagyoná-
ördög a fiát. ME. —
Segits magadon, nál többel adós, semmié sincs. B. —
az Isten is megsegít. ME. — Segits Kinek semmié sincs, az semmitel nem
rajta, jó garas, ne légy görbe se va- veszt. KV. (Veszthet. KV.) Kinek —
ras. E. semmié sincs, nem sokat tékozol. E.
Segítség. Feleség, félsegitség. B. — (Tékozolhat. B.) — Kinek semmié
— Gazdagnak ékesség, szegénynek sincs, attól vette, kinek nem volt. D.
segítség. KV. —
Jobb kéz a balnak — Kiszúrták a szemét nagy semmivel.
segitöje. E. —
Mindenbpn jó a segít- (Elhallgattatták csekélységgel vagy
ség, csak a tálban nem. Ny. 8. Nem — Ígérettel.) E. — Körülbelül semmié
szóval, de pénzzel jó a segítség. KV. sincs. D — Min búsulsz, mikor
— Segítséggel jár a tanács. KV. — semmid sincs. D. — Nehéz a semmi-
Vékony segítség. KV. bl teremteni. D. — Nem adnám száz
Sejti mint macska az est. Ny. 2. forintért, hogy semmim sincs. (L. fo-
Sekrestye. Közelebb a templom- rint.) E. — Nesze semmi, fogd meg
hoz, mint a biró háza. (L. biró.) D. jól. B. — Olyba veszem mint a sem-
— Néha misét sem hallgat a sekres- mit. E. — Semmi ember. — Sem- D.
tyés. D. mi, rosszabb a sajtnál. (Ha más nincs,
Selejtes. Vén fának gyümölcse is sajt is jó.) E. — Semmi se lesz belle
selejtes. S. E. — Semmi se lett belle, mint a tót
Selyem. Cigánytól szenet, örmény- fiából. D. —
Semmibl semmi. E. —
tl selymet ne végy. ME. Nem egy — Semminek se embere. D. — Semmin
a szra selyemmel. E. — Selyem az vették, mert nincsenen árulgatták. B.
élet,kóc a jövedelem. Ny. 6. Sima — — Sok hü-hó semmiérl. S. — Sok
—
i

mint a selyem. D. Szamár hátán semmi, kevés valami. S. — Sokért

—
|

selyem nyereg. E. Uj selyem kend '

nem adom, hogy semmim sincs. (L.

a nyakán. (Kényes.) D. Vigyáz ma- — ;
ad.) Ny. 8. - Sokhoz látó, semmivel
-

gára, mint a selyem kend. Ny. 5. biró. B.

 646

Semmiházi. Hollóhozta semmi- Serpeny- Nyilat tompit, ki ser-

házi ember. B. penyt lövöldöz. F. — Serpenyre
Semmirevaló a disznó, a mig él. lövöldöz. (Bolond.) D.
KV. — Semmirevaló a tanács, ha Sétál. Állva sétál, mint a cigány.
nincs követje. KV. —
Semmirevaló (L. áll.) E. — Bolhából lett tet nagy
harag, kitl senki sem fél. E, ggösen sétál. D. — Együtt sétálnak.
Senki. Bátor a hol senki sincs. D, D. — Könny annak sétálni, kinek
— Sehol senki. E. —
Senki Pál. E. más dolga nincs. D. — Sétál mint
— Senki sincsen fogyatkozás nélkül. kárvallott görög az üres boltban. E.
—
KV. Senki nincs vétek nélkül. KV. — Sétál mint a páva. E. — Ugy sétál,
— Senki sem fél haragjától. E. — mint a görög az üres boltban. (Rátar-
Senkinek sem barátja az éjszaka. KV. tós.) Sz. —
Ugy sétál, mint a kunok
— Senkinek sem embere. (Mindenkire ebe a homokon. Decsi. Legkelle- —
haragszik.) D. —Senkitl nem fél a mesebb a sétálás a tengerparton. (Biz-
bntelen. KV. —
Sótalan harag, kitl tos helyen.) D.
senki sem fél. Ny. 2. Sért. Régi barátodtól, megsértett
Sepeg^. Egy katona nem sereg. D. társadtól mindenkor rizkedjél. KV.
— Sokból áll a sereg. D, Siet A ki nagyon késbb végzi
siet,

Sepeg"es Egy kis gyönyörség se- dolgát. B. —A ki siet,nem sokat gon-

reges bajjal (jajjal. D.) jár. E. dolkozik. KV. — Az Isten nem siet a
Seregély. Annyi mint a seregély. büntetéssel.KV. —
Akármint siessen
D. — Egy seregély után mozdul a a vitéz, kés ha megütik. E. Bár —
többi. D. —
Elébe vágott, mint Totya siessen a hangya, mégis késn érke-
a sereglyéknek. Ny. 1. (L. elébevág.) zik. D. — Isten sem nem siet, sem
Ny. 1. —
Minden seregély három sze- nem felejt. —
Jobb mindenkor
B.
met visz fcl a szlbl. (A maga két sietni, hogysem mindenkor elkésni.
szemét és a szlszemet.) B. KV. — (Hogysem egyszer elkésni. B.)
Sereghajtó. Nem mindenkor igaz — Lassan járj, tovább érsz; lassan
hogy sántit a sereghajtó. K. siess, tovább jutsz. KV. Lassan —
Serény. A serényt nógatod. KV. — siess. Ny. 4. —
Lóhalálában siet. D.
Kár a vitéznek, serény paripának meg- — Ne siess a boszuállással. KV. —
vénhedni. KV. —
Ki a serény lovat Siet mint a borbély, hogy késn ne
sarkantyúzza, cigánykézre szánja. K. járjon. D. —
Siet mint a szanyi asz
— Nem kell a serény lónak sarkantyú. szony húsért. (L. hus.) Ny. 1. Siet —
D. — Olykor a serény lovat is meg- mint Hopula a zászlóval. Ny. 5. Siet —
ütik. D —
Serény kancának serény mint Kan Sári. Ny. 2. Siet mint —
csikója van. D. —
Serény lovat nem megkötözött marha. Ny. 1. Siet —
kell sarkantyúzni. KV. —
Serény ló mint a panaszos. E. (Mint ki panaszra
jobban megérdemli az abrakot, mint megyén. D.) —
Siet mint a kecske a
rest kocsis a kenyeret. S. —Rest ló zanót után. D. —
Siet mint a talpa-
mellett romlik a serény. D. — Rest égett eb. B. —
Siet mintha a török
ló kövérebb a serénynél. D. —
Serény kergetné. B. (Török volna a hátán. B)
tanítónak kemény a neve. D. — Se- — Siet mintha tz volna bokájában.
rényt int szorgalmatosságra. KV. — D. — Siet mint a varga (csizmadia.
Vitéz férfinak, serény paripának kár Ny. 7) vásárra. D.
megöregedni. KV. Sietségf. Hirtelenség megárt, siet-
Serénység". Lovat nem szriért, ség hozhat kárt. KV. Sietség, nye-—
de serénységeért becsülik. KV. reség. D. —
Sietségnek társa a hiba. B.
Serkéböl lett tet jobban csip. E. Sibilla. Bölcs Sibilla. B.
 647

Sik. Dombról a sikra könny le- Sintér. A

gyarmati sintér legyen
hemperegni. D. —
Ki a sikra. E. — a doktorod. gyarmati.) Ny. 1,
(L. —
Van mire támaszkodni a sikon. a (Va- Fizettem a sintérnek, hogy nem viszek
gyonos.) D. dögöt. (L. dög.) Ny. 12. Kutya sin- —
Sik (sikos). Fodor a haja, sik a tér keze közül nem szabadul. Ny. 6.
szája. (Hazug.) Cz. — Nemcsak a sí- Sip. Elfagyott a beszél sípja.
koson esik el az ember. D. Sikos — (Hallgat.) E. — Fald beljebb a sípot.
a harcsa farka. (L. harcsa.) Ny. — (Nyelvet; hallgass.) B. — Fzfából
Sikos mint a jég. D. Sikos sarka— könny sípot csinálni. D.Ki nád —
van a szerencsének. B. Vigyázz, ha— között (vagy nádasban. KV.)
: szinte l
a sikon jársz. D. oly sípot csinál, a milyent akar. E. —
Siklik mint a esik. E. Madarász sípszóval, a halász horoggal
Siker. J
kezdet, fél siker. S. csal halat és madarat. D. Síppal, —
Sikátor. Ki a sikátorokon kódorog, dobbal, náni hegedvel. (L. heged.)
hirhallgató. B. E. — Síppal, dobbal, trombitával. D.
Sillom. Ez csak sillom. Sillom az — Sípot ajándékoz, hogy érte lovat
nekem. (Csekélység ez, könnyen meg- kapjon. KV. — Szép sípszó. D. —
tehetem. Ung-megyei szó.) E. Sipítanak mint az éhes fecskefiak. E.
Sima. Minél jobban gyalulják a Sipol. Amint sípolnak, ugy táncol.
deszkát, annál simább. B. — Sima M.
farki a szerencse. B. —
Sima gégéjü. SipOS, dudás, trombitás. (Egyfor-
D. —
Sima mint a bársony (D.), mint mák, haszontalanok.) E.
a kigyó (E.), mint a márvány (D.), Sir. A ki zabál, maga fogával ás
mint a nyúlszr (D.), mint a selyem. D. magának sírt. D. — Bölcsbl sírba.
— Simára köti a kereket. (Ravasz.) D. — Csendes mint a sír. E. — Eddig
•

D.' —
Sokat kell a márványt súrolni, sírhelye is elveszett. D. — Lajtorján
mig sima lesz. D. —
Sima szájú. D. ment (vagy : vitték) a sírba, D. (Fel-
Simit. A ki borzas, azt kell simí- akasztották.) — Mintha sírból húzták
tani. Ny. 1. —
Akárhogy simítják a volna ki. E. — Néma
mint a sír. S.
darabost, mégis kitetszik. D. Far- — — Rövid az örök a sir. Np.
élet, —
kasfog is végre aranyat simit. (L. Síromban is megfordulnék. E. Tor- —
arany.) D. — Mást simít, maga bor- kos maga fogával ássa magának a sírt.
zas. D. D. — Vezetni kellett a sírba. (Fel-
Simog'at. Egy macskát simogat- akasztották.) D.
nak. D. — Szrmentében simogasd a Sír. Egy szemökkel sírnak, más
barmot. E, szemökkel k tudják kire kacsingat-
Simon. Itt vagyon már Simon nak. E. — Egyik sír, a másik nevet.
Júdás (napja), jaj már neked inges S. — Egyik sír, a másik rí. D. — Gaz-
(pöre. B.) gatyás. Sz. —
Simon bíró dag ember gyermeke ritkán sír igazán
hajtja a lovat. (Asszonv úr a háznál.) apja halálán. E. —
Gyermek hamar
M. örül, hamar sír. D. Ha asszonyok —
Sing*. Ki a singet ellopta, a rföt sírnak, megnyírnak. D. Ha tudná —
is nála keresik. D, —
Kinél a singet gyermek mire nevekedik, finca helyett
meglelik, a rföt is rajta keresik. E. inkább sírna. K. —
Jobb a gyermek
— Nem singgel mérik az embert. Ny. sírjon, mintsem a szülei. KV. — Ki
19. — megéri (beéri. D.) három
is hamar sír, hamar nevet. E. — Ki
.sing földdel. (A temetben.) E. hamar nevet, hamar sír. ME. — Ki
Sión. ügv áll mint a Sión hegve. pénteken nevet, vasárnap sír. S. —
Nv. 7. Minél jobban sír az asszony, annál
 6i8

óbban akarja a férfit megcsalni. D. D. — Ki szép, sirtában is szép. E. —

— Olyan sírhatnám van. E, Ritka — Minden gyermek sírással születik. KV.
ember, ki más kárán szemét kisírja. — Nem mindenkor használ a sirás.
D. —Senki sem sírja ki a szemét a E. —
Semmit sem használ a sirás. M.
más szerencsétlenségén. KV. Sír — — Részeg asszony rivása sem nem
az egyik szemem, a másik könyezik. árt, sem nem használ. Ny. 18. Sirás —
Np. —Sír kezében a munka. S. — (Sirás-rivás. ME.), asszonyi fogás. D.
Sír mint a sebes es. E, Sír mint — — Sirás lesz belle. D. — Sirásnak
a zálogos tehén. E. — Sírhat az az is van ideje. E. — Sírással jövünk a
édes anya, kinek katona a fia. Np. — világra, sírással megvünk ki. E. —
Sírhatsz, mert van okod rá. S. Sír- — Sírással toldja panaszát. D. —
Szép-
rí, mint a pogány gyermek. D. Sír- — nek nem árt a sirás, rútnak nem hasz-
rí, mint kinek sással metszik az al- nál. D. — Szomorúnak sirása, szive
felét. D. (Mintha seggét stb. E.) — könnyülése. D.
Sírva jöttünk a világra, siratva távo- Sivit mint a fába szorult féreg,
zunk. — Sírva néz utána. —
S. S. E, — Sivit mint a halálmadár. S. —
Sírva vigad a magyar. Np. Torban — Sivit mint a kánya. D. — Sivit minta
dalol, lakziban sír. D. Torban éne- — kigyó. D.
kel, vendégségben sír. KV. Zörg — Skarlát, gránát, nyuszt Léva.
dió, mogyoró, síró gyermeknek való. B. Tata, Csuszt. (L. gránát.) Gz.
SiralOtn. Ki könyeket vet, siral- Sodra. Kiesett a sodrából. E.
makat arat. D. — Siralomra fordul az Kijött a sodrából, mint a vásárhelyi
éneklés. KV. madzag. B. — Kiment a sodrából,
Siralomház. Búsul mint a rab a mint a kutya a pitvarból. Ny. 5.
siralomházban. D. Sodrófa. Akasztófa nem sodrófa.
Sirat. A zsebrák ember még azt is D. — Sodrófa nem disznóláb, E, —
siratja, a mit megeszik. B. Elmúlt — Teste- lelke és a sodrófája, D.
idt ne sirass. E. —
Ki mostohát Soha. Azt is tudja, ami sohase tör-
sirat, vagy nagy erkölcs, vagy kép- tént, D, —
Jobb halál eltt, mint soha
mutató. E. —
Mostoha siratásra vörös meg nem jobbulni, D. Jobb késn, —
hagyma kell. K. — Mostoha siratásra mint soha. KV. —
Ki soha nem kezdi,
torma kell, S. — Nem sirat egy rigót soha nem végzi. D. — Mintha soha
egy nyár. E. sem lett volna. D. — Most vagy soha!
Sirás. Az örökös sírása alattomban ME. — Soha napján. KV.
való nevetés. KV. — Asszonysirás- A betegnek kevés is sok lehet,
Sok.
nak, lenéz macskának nem kell hinni. D. —A kevés nem árt, a sok nem
Sz. —
Asszonysírásnak, ebszomoru- használ. D. — A ki egyszerre sokba
ságnak soha sem kell hinni. KV. — kezd, jól semmit sem végez. KV. —
Atyád sirása, anyád átkozása, kötelet A ki sok zabáló csütörtököt tart,
fon nyakadra. Sz. — Elhagyja, mint hosszú böjtre szorul. Cz. A ki —
cséppai gyerek ,a sirást, ha borral sokat beszél, vagy sokat tud, vagy
kínálják. (L. bor.) Ny. 5. — Elveszti sokat hazudik. B. — A ki sokat csa-
sírását, ki biró eltt jelenti siralmát. csog, sokat hazudik az. KV.
is A —
E. — Fele sirás, fele nevetés. (Örökös ki sokat farag, sok forgácsot ejt. Sz.
gyásza.) E. — Gyermek fegyvere a — A sokat keveset ád. KV. ki igér,

sirás.D. — Gyermeknek játékért, — A keveset nem vészen, sokatki el

leánynak sírásért ne süvegelj. KV. — nem adnak annak. M. — A mely em-

Hosszú nevetésnek a vége. — ber sok édeset nyal, kesert
sirás S. Ny. is fal.

Kelletlen sirásnak nem hisz az okos. — A mi sok, csak sok. E. — A

6,
 649 —
szegénynek kicsiny is sok. E. Áldott — set tejel, KV. — Mely tyúk sokat kárál,
a sok kéz, átkozott a sok száj. B. (Bél. keveset E. (Kodácsol. KV.)
tojik. —
Ny. 6.) —
Az is baj, ha sok van, az Mégis kevés lehet a szalonna, ha sok
is baj, ha nincs. S. —
xÁrtalmas a sok. is a disznó. D. — Mézben sem jó a
D. — A mi sok, az megárt. ME. — sok. D. (Mézbl. — Mi egynek sok,
E.)
Baj se legyen, ha sok nincs. Ny. 5. — másnak kevés lehet. D. — Mindenbl
Egy duda mellett sok jó táncolhat. D. j a sok, csak az ütlegbl nem.Ny. 6.
— Elég sok a hangya, de kevés a — Nehéz a sokat eltrni. D. — Nehéz
haszon benne. D. —
Elég sok az em- soknak eleget tenni. D. — Nagy teher
ber, de kevés a jámbor. D. Hol — iskönny, ha sokan emelik. E. —
sok a parancsolat, sok a fogyatkozás. Nagy urak keveset adni szégyenlenek,
D. — Hol sok a száj, sok a kenyér. D. sokat nem akarnak. K. — Nehéz a
— Hol sok a szó, ott kevés a tett. S. kevésbl sokat adni. D.— Nehéz sok-
— Hol sok a torony, sokat harangoz- kal megalkudni. B. — Nem a árt, ki-
nak. S. —
Hol sokat Ígérnek, keveset nek sok van. KV. — Nem elég
tiszte
nyújtanak. D. —
így fizet a világ a sok szó, ha nem elég a cipó. — E.
sokat igér, keveset ád. S. Jobb az — Nem jó a mézben sokat enni. KV. —
elég, mint a sok. D. —
Jobb a kevés Nem sok, ami nem elég. D. — Néha
magamé, mint a sok másé. Ny. 6. a soknak fele is elég. D. — Néha egy
(Jobb a kevés édes mienk stb. D.) — is sok. D. — Néha sokat vetnek, de
Jobb kevés bizonyos, mint sok bizony- keveset aratnak. D. — Nincs oly sok,
talan. KY. —
Jó ugyan, de a mi sok hogy élne keljen, ha nem kimélik. E.
megárt. E. —
Kevésbl sokat. K. — — Olyan az ördög sokat igér, keve-
:

Keveset szól, sokat mond E. Ki — set ád. D. —

Olyan ez a világ, sokat
a keveset meg nem köszöni, a sokat igér, keveset ád. ME. Soha nem —
meg nem érdemli. D. Ki kevéssel — sok az, ami nem elég. KV. Sok a —
be nem éri, sokra nem érdemes. D. — barát, de kevés a jóltev. D. Sok —
Ki ölébe sokat fog, kevoset szrit. D. a gyermek, kevés a kenyér. D. Sok —
— Ki sokat ölel, keveset szrit. B. — a jóból is megárt. ME. Sok a jószág, —
Ki sokat markol, keveset fog. ME. kevés benne a jóság. S. Sok a —
(Szrit. E.) —
Ki sokat alszik, keve- de kevés az úrfi. B.
kisasszony, -

set él. S. — Ki sokat beszél, van ideje. Sok a mézbl is megárt. Ny. 2. —
E. —
Ki sokat kérdez, keveset végez. Sok a mi sok. ME. — Sok a száj,
E. —
Ki sokba kap, keveset végez. D. kevés az rlött. D. — Sok a sz, de
— Ki sokban foglalatoskodik, keveset kevés benne a só. D. — Sok a tanács-
hajt végre. D. — Kinek sokja van, adó, de nincs kalácsadó. Ny. 3. —
sok gondja is van. S. — Kicsi nem Sok a zsák, kevés a búza. D. Sok —
árt, sok nem használ. Ny. 2. — bába közt elvész a gyermek. KV. —
Könnyebb egygyel megalkudni, mint Sok benne a szó, de kevés a jó. D. —
sokkal. KV. —
Könny a nagy terh Sok beszédnek sok az alja. E. Sok —
is, —
ha sokan emelik. D. Könny a — csép követ váj. E. Sok csép likat
sokból keveset mérni. D. — Könny — ver a kövön. Pázm. Sok csépbl
a sokból sokat lelni. D. — Lehet a — ered az es. D. Sok darab kenye-
sokból keveset venni. D. — Lehet
is —
ret kivan egy esztend. KV. Sok
a sokból választani. D. — Liszt is el- darázs a legfutóbb paripát megöli. D.
fogy, ha sok markon megy keresztül. — —
Sok egy házban két okos. D.
D. — Marhának sok volna. E. —
is — Sok fej, sok értelem. E. Sok f,
Mely juh sokat bekeg, kevés gyapjat — sokat fz. D. Sok fonálból sodorják
ád. D. — Mely tehén sokat bg, keve- a vastag kötelet. D. — Sok gödény a
 650 --

tavat is elhordja. D. — Sok hangya Sokat az ördög sem gyz. D. Sokat —

•áv. oroszlánt megemészti. D.
is Sok — akar a szarka, de nem bir ja a farka.
hangyának sok a tojása. D. Sok — D. —Sokat hallj, keveset beszélj. S.
hangyajárás kell a ksziklán, mig út (De keveset szólj. KV.) Sokat héjáz—
látszik rajta. D, —
Sok hazugság sem magának. (Képzel.) KV. —
Sokat igér,
tesz egy igazat. D. Sok háztól— él, keveset ád. KV. (A világ. D.) Sokat —
kevéstl boldogul. (Koldus.) Ny. 8. — kérj, hogy keveset kapj. B. Sokat —
Sok Ígéret nem gazdagít. E. — Sok kivan a beteg, de az egészséges nem
irás,kevés igazság. B. —
Sok is elfogy, ád neki. D. —
Sokat kivan, ki a tyúkot
ha nem keresnek hozzá. B. Sok jó — tojásostól kivánja. D. —
Sokat rlnek
ehetik egy tálból. D. Sok jó ember— sok korpája vagyon. BSz. Sokat —
elfér egy kis helyen. E. Sok kár- — szól, de keveset mond. D. Sokat —
ban kevés a haszon D. Sok kell a — szólani és okosan, ritka együtt. E. —
nagy hordóba, ü. —
Sok kell egy Sokból a mennyit akarsz, kevésbl a
esztendre. D. —
Sok kell néha, hogy mennyit lehet. D. —
Sokból sokat,
elégnek mondjuk. D. Sok kevés — kevésbl keveset. D. —
Sokkal biró,
sokra megy. B. —
Sok kéz könnyebbíti semmihez látó. B, —
Soknak sok kell.
a munkát. (Terhet.) KV. —
Sok kicsi D. —Soknál is több. D. Soknál —
sokra megy B. — Sok kicsinybl van több. S. — Türelmes birka sok
-

halom n. Cz. — Sok kis mag kaso- fér egy akolba. ME. —
Van soknál is
kat — Sok költséget kivan egy
tölt. E. több. D. — Sok bárányt elvisz a far-
esztend. KV. — Sok kutya nyúl kas, mig verembe kerül. D. Sok —
halála. (Német.) D. — Sok lapát sokat kis pénz egy rénes. D. Sok néha —
szór. D. — Sok lud disznót gyz. KV. a- két ünnep is egymásután. D. — Sok- •

— Sok lud, sok D — Sok nap

zsir. ból áll a sereg. D.
van egy esztendben. D. — Sok nem Sokadalom. A hol három asszony-
használ, kevés nem árt, E. — Sok ember vagyon, sokadalom leszen ott.
nevetés okosbóUs bolondot csinál. D. Decsi. D. —
Eb a sokadalomban is
— Sok fonál kéli egy vég vászonra. húst venne. D. — Három asszony
D, —Sok ökör terhet mozdit. D. — egész sokadalom. KV. Két asszony, ^
Sok papimádság elhajtja az est. S. lakodalom, három sokadalom. S. —
— Sok pipe ludat gyz. D. Sok — Sokadalomban sok a pénz.D. Lako- —
sem tarthat örökké. D. Sok só a — dalom, sokadalom, nincsen akkor
lében, sok szó az asszonyban trhe- beteg asszony. Ny. -i.

tetlen, D. —
Sok szakács elsózza az Sokalja a keveset is. D.
étket. Sz. '(Levest. E.) Sok szakács— Sokaság". F' ej nélkül a tábor lelket-
közt sótalan a leves. B. — Sok száj, -
len sokaság. E. — Összevetett vállal
sok falat. E. —
Sok száj sokat emészt. ers a sokaság. E, — Tenger soka-
D. —
Sok szem sokat lát. D. Sok — ságú. D.
szó esik a vásárban. D. Sok szösz-— Soponyára ment emberséget ta-
bl kevés a vászon. D. —
Sok törvény, nulni. (Garázda.) Ny. 3.
sok örvény. E. —
Sok van annak, ki Sopron. Veri a viz, mint Vajda
semmit sem kivan, B. (Ki többet nem Lacit a soproni piacon. (L. piac) Ny. 2,

kivan. D.) —
Sok veréb sok köböl Solti. A soiti bor, mint a körösi
búzát elhord. D. — Sokat a kutya lány, csak otthon jó, Ny, 22.
farkára sem lehet kötni. D. Sokat— Somfa. Égetlen somfa-hamuval
a ló sem bir. S. — Sokat a szamár is hintegette a hátát. (Bottal.) D. — Jól-
leráz. D. — Sokat a szekér sem bir. lakott somfa-kolbásszal, (Verés,) D,
B. — Sokat a teve sem bir, D. — — Somfa-hájjal kenegették a háti brt.

fe.
 651

D. — Somfakenet. B. — Somfánál Sovány mint az agár. D. — Sovány

föz. (Fukar.) KV. mint a csuka. D., hering. D., deszka.
Som- mag ez, nem fog alá való. (Ke- D., mint a péntek. E., mint a sváb láb-
mény.) D. szár. D. — Sovány mint a hét szk
Somog'y. Baranyai tarisznyás, so- esztend. S.
mogyi bicskás, bácskai bugris. S, — SÓ. Adjon Isten minden jót: bort,
Nem egész világ Baranya, laknak So- pecsenyét, olcsó sót, ellenségnek ko-
mogyban is. D. —
Nyugszik mint a porsót. — Biró hátán
Sz. tört só.
somogyi gyerek. (Mikor leesett a fáról.) (Nagyjából.) B.— Egy egy kenye- sót,

D. —
Ráncos mint a somogyi pöndöl. ret esznek. E. — Elég nehéz a ha só,
D. —
Somogyi ember. (Mondják, ha drága. D. — Elkölt sava, sótalan a
lakodalomban férj a felesége mellett szava. D. — Ezt a st a biró hátán is

ül.) E. — Megölte mint a somogyi törték meg. (Öregszemü.) Ny. — 5.

embert a nadrágja. (L. nadrág.) D. Jaj be drága ez a

! E. — Jobb só. a
SomOPJa. Kiüti So mórjához egy sok só, mint a sok szó. D. — Kevés
hét. B. — Ugy tesz mint a somorjai a só a sótartóban. (Ész.) D. —
•
Kinek
legény. (A kövei dobálót kenyérrel savával élsz, föztét megdicsérjed. D.
dobta vissza.) Ny. 17. — Könny a só, ha olcsó. D. Má- —
Sompolyogj mint a cigány a vá- sutt is sóval sóznak. D. —
Megadja
sárban. S. savát, borsát. B. — Megszokta mint
Sor. A kin a sor, menjen. E. — juh a sót. D. —
Mi éteknek a só, ha-
Kik sorra isznak, egymást meg nem ragosnak a szép szó. KV. Nálunk —
csalják. D. — Kiki tudja a maga sorát. is sóval sóznak. Pázm. Nem sok —
(Sorsát.) E. —
Nagy annak a sora. sót esznek meg együtt. S. Okos —
E, —
Nagy sora van annak. E. — embernél próbált dolog mint a só,
Neki is sorban háza, mint más sze- mint a szó. D. —
Sok szava, kevés
génynek. (A temetben.) D. Sorba — sava. E. —
Sok só ételben, sok szó
megy, mint a falusi biróság. E. — asszonyban nem j. B. Sok szó, —
Sorba megy, mint Golopon a kutyauga- kevés só. B. —
Sóért elmegy a szom-
tás. Ny. 14. —
Szép mint a túlsó sor. szédba, de szóért nem. D. Sóval —
E. — Sorban, uram Isten. E. jó a káposzta. (Besózott, füstölt hússal.)
SoPS. Dúsnak és szegénynek sorsát B. — Sóval j még a hal is. (L. hal.)
Isten választja. E. — Elégedj meg D. — Szegény ember vizzel só- föz,
sorsoddal. E. — Gyors mint a sors. val sóz, ugy Ny. — Szokásba
él. 6.
E. — Kiki elégedjék meg a sorssal, vett szó olyan mint ételben a B. só.
melyben Isten hagyta. E. — Senki — Szomszédban nyal st a kecske.
sem elégszik meg a maga sorsával, — Több sava, mint szava.
(L, nyal.) E.
KV.— Sorsát senki sem kerüli el. B. E. — Vén kecske megnyalja a
is sót.
— Szegény sors melynek nincs az, KV. — Zsirban a E.zsir só.
— Ugy
irigye. Sz. köny- volt az a sors SÓS. Sok szakács között sós a leves.
vében megirva. S. —
Kinek szegény D. — Sós babot eszik, vizet iszik rá.
sorsa, eleven megholt az. KV. (Szegény.) D. —
Sós tengerben bajos
Sovány. Sok trágyát kivan a sovány kaparászni. E.
föld. D. —
Sovány disznó makkal ál- Sótlan. Elkölt sava, sótalan a szava.
módik. Ny. 6. —
Sovány egyezség D. — Sok szakács közt sótlan marad
többet ér a kövér pörnél. B. So- — az étel. KV. —
Sótalan leves. (L. le-
vány, hogy árnyékot sem vet. D. — ves.) D. —
Sótalan harag, kitl senki
Sovány mint a gencsi nyúl. B. — sem fél. Ny. 2.
Sovánv mint a téli nvul Nv. 22. — Sótartó. Kevés van a sótartóban
 652 —
(Ész.) D. — Sótartó feldlt, pör lesz B, — Uj söpr jól söpör. KV. — Ven-
a háznál. S. dégségben de csak
volt, a söpr
SÓZ. Másutt is sóval sóznak. D. — helyén. (Hivatlan.) Ny. 8.
Nálunk is sóval sóznak. Pázm. —
Mind Söpr. Jó bornak söprje (alja) is

egy lében sóznak. Pázm. — Odasóz- jó. S. —

Megittuk a borát, igyuk meg
tak neki. E. a söprejét is. Ny. 16,
SÓdar. A sövényt kolbászból fonja, Söpredék nép. ME, — Kürt söp-
sódarral támogatja. (Szerencsés.) D. redék. D. — Világ söpredéke, D.
— Ki nem veszik kezébl a sódart. Sör, A hol bor nincs, ott a sörrel is

(Telhetetlen.) D. — Nem jó sódarör meg kell elégedni. KV. —A sört is

a kutya. D. vizzel keverik. D. — Ers mint a sör-

SÓgfOr. Eb sógor, kutya koma. D. ecet, kilenc itce egy fzet. Ny. 6. —
— Nálunk is a sógorok fingjára mé- Ha bort nem találsz, sört vagy vizet
rik emberséget. E.
az Ördög só- — igyál. D. — Ha abba
friss vize volna,
gora. D. —
Róka koma, kutyasógor. hagyná a legjobb sört és csupán bort
D. —
Sok sógor, sok dárda. KV. •
innék. D. — Jó a sör, de mégis bor
Sok sógor, sok huncut. S. Sok só- — az anyja. M. — Magyart sörre szok-
gora van a gazdagnak. KV. Valaki — tat. (Hiába. Régen talán igaz volt
nagy, vagy sógora vagy komája. D. — de ma már nem igen.) D. Ne ásits, —
Német sógor. ME. mint a csizmadia a sörért. Ny, 5, —
Sóg'orság", komaság nem nagy Sör, bor, mint a tenger, ihatik az em-
atyafiság. D. — Sógorság nem bolond- ber. D, — Sörön hízott. E. Sör- —
ság, Ny. 5. — Magyar sógorság. ME. söpr. D. — Zavaros mint a rossz
Sóhajt mint a böjti szél. E. —A sör. D.
ha sóhajt is, messze fuj. E
bivaly, — Sörfz. Kiadtak rajta, mint sör-
Olyanokat sóhajtozik, mint a cseléd- fözök az ürmön. D. Timár, sörfz •
—
kenyér. Ny. 14. mészáros, szappanos: ezek keze ara.
Sóhajtás. Nyakametszett bárány- nyos. D.
nak sóhajtás a vége. D. Soha sze- — Sörét. Szerencsés sörét, melyet a
relem sóhajtás nélkül édes nem lehet. sült nyúlban találni. D.
Bessenyei Philos. Sörte. Nincsen disznó sörte nél-
Sólyom. A bagolyt a sólyomhoz kül.D. —
Ugy áll a haja, mint a disznó-
hasonlítani. KV. — A bagolyt na- sörte. E.
gyobbra becsüli a sólyomnál. KV. — Sötét. Az okosság sötétben is vi-
Bagoly a képe, sólyom a szeme. E — lágit. D. —
Egy asszony sem szemér-
Bagoly is azt véli, hogy sólyom az ö mes a sötétben. KV. — Másnak vilá-
fia. E. —
Bagolyhoz kapott, sólymot git, maga sötétben Oly sötét
ül. D. —
elszalasztott, E. — Nem lesz bagoly- van, hogy a kanál is megállana benne.
nak soha sólyom KV. Sólyom-
fia. — E. —Sötét mint a pince (D), pokol
madárnak nem lesz galamb fia. K. (D), tömlöc (D), árnyék (D), éjfél (D).
Söpör. Az okos maga háza eltt — Sötétben minden fehér feketét mu-
is talál söpörni valót. D. Lassan — tat, D, —
Sötétben minden tehén fe-
söpörj, ne porozz! Ny. 2. — Maga kete. KV. —
Sötétben tapogatózik,
háza eltt söpör. D. —
Söpörd magad E. —
Tapogat mint a tót a sötétben.
háza elejét, hagyj békét másénak. KV. B. — Egyptomi sötétség. E.
— Söprött szeméttel nem jó a hirt Sövény. A sövényt kolbászból fonja,
is kihordani a házból. K. sódarral támogatja, D. Átlát a sö- —
Söpr. Falu seprje. (Kósza.) S. vényen, S. —
Bujkál mint ökörszem
— Rossz sepr el nem vész a háztól. a sövénvben. E. —
Jó hirt, nevetnem
 - 653

gátol a sövény. E. — Jó léc jól tartja ság.) Ny. 2. — Maga fejére csinál suly-
a sövényt. E. — Jó lésza tart jó sö- kot. Pázm. — Megmosták sulyokkal,
vényt. KV. — Kolbászból fonják a ama tót szapannal. E. — Messze
sövényt. (Eldorádó.) E. — Legjobb veti (hajitja. E.) a sulykot. B. — Mes>ze
szomszéd a jó sövény. D. — Makog veti a nyárfasulykot. (Nagyot hazudik.)
mint nyúl a sövény alatt. Ny, 22. — Sz. — Nekiszokott, mint hetes (durva)
Más sövénye alatt halt meg. E. Nem — vászon a sulyokhoz. — Sulykot D.
minden sövény alatt terem a szarvas- csinál Pázm. — Tiszta (sima)
fejére.
gomba. D. —
Nem minden sövény fából ki látott sulykot ? Ny. 6.
alatt leli meg ember egyszer elvesztett Súlyom. E. — Sulymot. E.
becsületét. KV. — Tüz ellen sövény. SuskáS. Igen suskás. B.
E. —Cl mint sövényen a macska. E. Susuj. Elment hire mint Susujnak.
Spong-ya. Tele borral, mint a (Kuruc vezér Rákócy táborában.) Ny. 1.
spongya vizzel. D. Sut. Elmehetsz a sutra. (Gyáva.)
StPUC syomor vasat is megemészt. E. —Kukucskál mint az Eperné ke-
D. nyere a sutban. Ny. 3. Megesküdt —
Suba. Bolondnak guba, nem szép a sut a kemencével. B.
suba. E. —
Bolondot guba illet, nem Suttyó. Gyermek nem suttyó. D.
suba. KV. —
Eb a csikós suba nél- Sug" a szamár a fiának. (Asztalnál
kül. D. —
Guba nem suba. (L. guba.) ha összesúgnak.) Ny. 8. — Sug a
D. — Kérd tle süvegét, subáját is szamár a lónak. Ny. 5.
odaadja. D. — Ki hideget ád, subát Südbl lesz a disznó. Ny. 5. —
is ad hozzá. D. — Közelebb az ing, Süd leány. ME.
mint a suba. D. — Ne nézd a szép Süket. A ki süket, bolond is. E.
subát, de vizsgáld az elmét. E. — Ne (A ki részeg, kurva Ny. 4.) Any-
is. —
szaggasd nyárban a subát. D. —
téli nyi neki, mint a süketnek a jó reggel.
Nem a köntös, nemahosszu suba teszi Ny. 22. —
Fülel mint süket disznó a
a papot. Sz. — Nem oly szép a suba, búzában. E. —
Hallgat mint süket
ujja belül, mint a derék bélése. E. disznó a rozsban. Ny. -i. Süket —
— Nem tudom suba-e vagy ködmön. mint a ló tavaszszal. Ny. 2. Süket —
B. —Nyárban szaggatja a téli subát. mint üszszel a molnár. (Sok a dolga,
KV. —
Ritka csikós suba nélkül. D. rátartós.) Ny. 8. —
Süketnek és némá-
— Suba nem bunda. D. —
Tudjalsten, nak kell lenni, ki alattvalókkal béke-
kinek subát, kinek gubát. D. —
Vén ségben akar élni. E. —
Süketnek mond
suba. D. — Zsiros mint a csikós suba. mesét. KV. —
Süketnek nem monda-
ME. nak két misét. M. —
Süketnek való.
Subag-allép, gavallér. ME.— Ritka E. —Tartja mint a süket az ajtót.
mint a subagallér. E. (Mint a jó suba- Ny. 2.
gallér. D.) — Csak a subagallérja Sületlen. Háromszor ftött be
maradt. (Szegény.) D. —
Terem az neki, mégis sületlen vette Ny. 24. ki.
ember, mint a subagallér. D. — Kéz után keletlen, lapát után sület-
Subás. Egyikgubás,másiksubás. D. len. (L. keletlen.) E. — Sületlen be-
SugfáP mint a fenyfa. ME. széd. S. — Sületlen málé az esze. D.
Suhogfó. Majd én is kieresztem a Sülve jó a kenyér. B. Az oláh —
suhogót. (Ostor.) E. csak sülve jó, akkor is a fene egye
Sujtásos nemzet vagyunk. Kölcsey. meg. Ny. 2. —
Nem sül ki az fejé-
Sulyok. Elvetette a sulykot. E. — bl. E. —
Sülve-föve együtt vannak.
Fejére esett a sulyok. (Bnhdött.) D. S. —Sülve jó a paraszt, akkor is a
— Füzfasulyok ez. Mátyás (Hazug- ! fene égve meg. Nv. 13.
 65-i —
Sült. Egybegyltek a jól sültek. szul sikerit.) Ny. 2. —
Elég egy sü-
BSz. —
Ha sültjét eheted, ne lakj jól tetbl egy lepény. ME.
fokhagymájával. D. Ma sült. E. — — Sütés. Béles sütéshez, úri névhez
Nagyobb füstje, mint sültje. D. Nem — sok kívántatik. E. —
Egy sütésben két
azé a sült, a ki forgatja. D. — Porba lepény. D. —
Elég egy sütésben egy
esett sültje. D. — Senki szájába, nem cipó. D. —
(Lángas. D.) Sokszor —
repül a sült galamb. Sz. — Sült bo- azon is elmarad a sütés, hogy nincs
lond. D. —
Szájába sült galambot vár. liszt. Ny. 8.

D. —
Szerencsés sörét, melyet a sült SÜtÖIapát. Annyira hajit apád,
nyúlban találni. D. Ugy bámul, mint — mint a sütlapát. Ny. 2. — Ügy félek
a sült hal. Ny. 8. Várja mig (vagy: — én apától, mint a sütlapáttól. Ny. 3.
hogy. D.) szájába repül a sült galamb.
^
Süveg". Az esküdt ember süvegé-
E. nek is több az esze. Ny. 20. — Egy
Sündisznó. Elesett mint sündisz- süveg alatt két fej. E. Elkapta a —
nó a réten. Ny. 5. Elheverne a sün- — süveget. E. —
EIöbbvaló a süveg a
disznókkal egy ágyban. D. Sziszeg — kontyrál. (Férfi asszonynál.) E. — Fel-
mint a sündisznó a búzában. D. tette azOrbán süvegét. (L. Orbán.) iM.
Sürög"- forog mint a fing a gatyá- KV. Sz. —
Gyönyörködik mint maj-
ban. ME. sai ember a süvegben. Ny. 5. He- —
SÜPÜ csóknak baj a vége. Ny. 5. — gyes mint a tót süveg. D. Kérd tle —
(B . . . . s. ME. — Gyerek. S.) — Sürü süvegét, subáját is oda adja. D. —
fingnak szarás a vége. ME. — Sürü Kopott süveg pad alatt hever. E. —
gazda, ritka guba. Ny. 6. (Ritka gatya. Lityeg- fityeg, mint vén csánk a süve-
D. — L. gazda.) — Sürü mint a nád- gen. E. —
Ösz fejnek süveget emelj.
erdö. D. — Az emberséget sürün ve- S. —Sapkát cserél süvegen. Pázm.
tek, de alig kel. D. — Sürün mint kel Süveg nem csákó. D. —
Szépen el-
a sürün vetett búza. D. •
— Sürün ve- kapta a süveget. D. Több gond —
tik a jót, de ritkán kel. D. vagyon a gazdag fejében, mint szr-
Süt. Azt gondolja a gyerek, hogy szál nyusztos süvegében. K. Veréb —
azért nincs kenyér, mert nem sütnek. van a süvege alatt. (Nem köszön.) D.
Ny. 2. —
Egy kemencében sütnek. Süvegel. Rejtett kincsnek, titkos
D. — Együtt sütik a fánkot. D. Ki — hegednek kevesen süvegelnek. KV.
mint röl, ugy süt. M. Mindegy neki, — Sváb. Annyi mint a sváb gyerek.
akár sütöd, akár fzöd. D. Minél — D. —
Svábnak negyven éves korában
rosszabb a süt, annál szaporábbak a jön meg az esze. ME. Sovány mint —
cipók. (Rosszul sült cipó lassan fogy.) a sváb lábszár. D.
D, —
Neki sem sütnek külön hurkát. Szabad- A mi egynek szabad, más-
S.) —
Olyan mint az estig süt asz- nak nem szabad. B. —
A mi szabad
szony. (Nem tud dolgával elkészülni.) redves, a mi tiltott kedves. KV. (Mézes.
Ny, 6. —
Olyat még a pék se süt. Ny. KV.) —
Birónak, falu bikájának min-
3. —
Otthon süti a gesztenyét. E. den szabad. Ny. 2. —
Csak az szabad,
(Makkot. D.) —
Süsd meg E. --- Süt- ! ami illik. D. —
Még magammal sem
heted, fzheted, meg is eheted. E. vagyok szabad. B. —
Mi szabad tör-
SÜtnivalÓ. (Ész.) Bomlik a sütni- vénynek, nem szabad szegénynek. KV.
valója. D. — Elkelt a sütnivalója. E. — Nála a mi lehet szabad D. — is,

— Elment a sütnivalója. E. — Soha- Ne mind cselekedd, a mi szabad. KV.

sem volt sütnivalója, nem is lesz. D. — Nem mind a mi szabad min-
illik,
— Kevés
;

a sütnivalója. ME. den szabad, a mi E. — Szabad

illik.

SÜtet. Elég abból egy sütet. (Rosz- a csók. E. — Szabad a vásár. E. —

 655 —
Szabad a mi illik. E. Szabad a — mint a zsemlyének. (Ez máskép nem
8.'
gazda maga házánál, ha az ágy alá lehet.) Ny.
fekszik is. D. — Szabad, de nem illik. Szabó. A szabó is lop, nemcsak
E. — Szabad az ember a magáéval. a molnár. D. - Eb a szabó gyüszü
D. — Szabad mint a madár. E. — nélkül. D. —
Én tudom azt, meg Szabó
Szabad neki, mert az a mestersége. Mihály. (Mindent tud.) E. — Hitetlen
B. — Szabad neki, mint a falu biká- mint a szabó. D. —
Lop mint a szabó,
jának. E. — Szabadnyelvü. D. — Sza- D. —
Már ha szabó, mindjárt báró.
badszáju, D. — Szabad szakálra bo- (Cifrán öltözködik.) Ny. 9. — Nem
csátani. Sz. (Hagyni. KV.) szabja ki magát a szabó. E. Ritka —
Szabadság*. Ajándék elfogadás, szabó csipés nélkül. D. Ruhájában —
szabadság eladás. Sz. ^— Ajándék el- hagyta szabó a fércet. (Nem fizette
vétel, szabadság letétel. BSz. Deb- — ki.) Ny. 1. — Sok tüt elöltenek addig
receni szabadság (Sokadalom.) S. — a szabók. D. — Szabó is csupa szo-
Jobb a szabadság az aranynál. B. — kásból csíp. (Lop.) D. — Szent a szabó
Jobban szereti a madár a szabad- neve, kinél folt E. nem marad.
Tüt —
ságot, mint a kalitkában a vendégsé- a szabónak, árt a vargának. D. —
get. B. — Ki másnak jótéteményébl Torka mint a szabógyüszü. (Feneket--
él, elvesztette szabadságát. D. Leg- — len.) E. —
Van bven, mint szabó
drágább kincs a szabadság. E. Mi — szeméten a posztószél. Ny. '2.
lehet kedvesebb és gyönyörségesebb Szabódik mint a koldus a vaj
a kivánt szabadságnál. KV. Nincs — ell. S. — Szabódónak bot az ab-
drágább a szabadságnál. KV. Sza- — rakja. D.
badság aranynál is drágább. E. — Szag*. Az uj fazék megtartja els
Szabadság jobb a gazdagságnál. KV. szagát. D. — A béles szagára fel-
— Arany szabadság. ME. ébredt. KV. — Felébredt a kolbász
Szabados, pedig sem jobbágya, szagára. E. — Ha nem látja magát,
sem földje. D. —
Szabados mint de erezi szagát. (Ravasz.) D. — Jól-
a falu bikája. Ny. 2. —
Szabados lakott mint Lapu Róza az szagá-
étel
nyelv. D. val. Ny. 1. — Nincs jobb szag, mint
Szabadul. Nehezen szabadul, mint a penészes pénz illatja. E. Oda a —
katona a kisasszonytól. Ny. 3. vese, de itt a szaga. (Ez a tolvaj.) D.
Szabadulás. Pokolból nincs sza- — Szag után jár. (Potyalesö.) Ny. 2.
badulás. KV. — Szaga után borra, mint vizsla j
Szabadka. A kit Baján meg nem nyúlra. D. — Szagával káposzta. jó a
szólnak, Szabadkán le nem itatnak, (Füstölt hússal.) E. — Szakácsné jól-
Zomborban meg nem vernek. Újvidé- lakik az étel szagával. ME, — Szép a
ken rosszra nem visznek, az elmehet liliom, habár szr.ga rút is. D. Zsidó- —
az egész világon, sehol ilyesmi rajta szagu a kendd húgom. (Hitelbe vetted.)
ineg nem esik. ME. Ny. 1. — Az étel szagáért pénzhanggal
Szabály. Nincs szabály kivétel fizetnek. B.
nélkül. (Latin.) S. Szag'lál a fináncz, mint az agár.
Szabás. Egyszabásu. D. Ny. 5. —
Szaglál mint a vizsla. D.
Szablya, Bolondnak is tetszik az Szagol. Festett virágot nem sza-
ö faszablyája. D. —
Mesterét aszablya golnak, D. — Az Írott (festett, S.) vi-
olykor agyonvágja. E. — Nem penná- rágot sokan dicsérik, de senki sem
hoz illik a szablya. KV. szagolja. B.
Szabott ár. ME. — Itt nincs alku Szajha. Elvetette magát, mint a
szabott ár. ME. — Szabott ára van.
;

szentpáli szajha. Ny. 5. — Fonj szajha,

 656 —
inged lesz. E. — Tarka-barka ruha — Nincs oly szakács, ki mindenkinek
illik a szajha farára. E. — Tolvaj szája íze szerint tudjon fzni. KV.
kerékre, szajha pellengére. KV. Okos szakács lúggal forrázza le a ke-
Szajkó. Csacsogó mint a szajkó, ser füvet, D, —
Okos szakács nem
M. — Egészséggel szajkó! ne légy sóz mindent egy lébe, D, Sok sza- —
szivszakajtó. Np. —
Elmondja mint kács elsózza az étket. Sz. Sok sza- —
a szajkó. E. —
Jár a szája, mint a kács közt sós a leves. D. Sok sza- —
szajkónak. ME. —
Igen örvend a rigó, kács közt sótalan a leves. B. (Sótlan
felel neki a szajkó, F. marad az étek. KV.) —
Rossz szakács,
Szakad. A cérna is ott szakad, ki éhen hal. B. —
Szakács is kiskirály
a hol legvékonyabb. Ny. 8. A jég — maga konyhájában. D. Szakácscsal —
is ott szakad, a hol a legvékonyabb, nem jó haragot tartani. Sz. (Szakács-
Ny. 14.— Az öreg hur késbbre sza- csal, kulcsárral stb. K.) — Szakácstól
kad. D. — Ha
törik a lábad, nem sza- sütre találkozik. (Csöbörbl vederbe.)
kad. D. — Ha törik-szakad. — S. E, — Télben két szakács egy kulcsár,
Kötél szakad, a hol legvékonyabb.
is ott nyárban két kulcsár egy szakács. (Tél-
Ny. — Mentiben szakad, mint a Po-
2. ben többet esznek, nyárban többet isz-
zsárszattyánja.(A hol fogta, elszakadt.) nak.) E.
Ny, 5, — Minél vékonyabba hur, annál Szakácsné. Szakácsné jóllakik az
hamarább szakad, D, — Ott szakad, a étel szagával. ME. — Szerelmes a sza-
hol vékony. (Szegényt éri Ny. kár.) kácsné. E, (Elsószta az — Vén
ételt. B.)

22. — Ott szakad, a hol legvékonyabb. szakácsné is megfzi a levest, D.

E. — Szakad a madzag. E, — Szakad- SzakáL A szabad szakálra él em-
hat a ha vastag
kötél, — Sza- is. E. • bert kerüld, KV, — Adnakszakálomra,
kadj bunda, majd vesz a gazda. — E. (Hitelbe.) B. — Bajusz szakái
és férfi-

Szakadjon a madzag, de kinek szakad embert illet. KV, — Becsüld meg az

szíj. — Törik, szakad. E. — Törik sz szakált. D. — Csak szakálára
vagy szakad, D, —
Vagy törik, vagy nézve tisztelend. KV. Az éles bor—
szakad, de meg kell lenni. D Gaz- — rotva frissen bánik a szakállal. D. —
dája maradjon, ruhája szakadjon, (Ha Félre bajusz, jön a szakái, D, Hosz- —
uj ruhát öltenek,) Ny. 13. szu mint a török szakái. D. Kecs- —
Szakajtó. Olyan urasán fekszik, két szakáláról, szamarat fülérl. D. —
mint kutya a szakajtóban. Ny. 6. Leberetvált szakái. D. —
Megbecsülte
Szakács. A cseveg embert a sza- szakálát, B, — Nagy szakái senkit
kács sem szereti. D. — Egy konyhába tudóssá nem teszen. KV. — Orbán
két szakács. D. — Ha szakács vagy, megrázta a szakálát, (Havazott Orbán
kanalat fogj, oltárhoz ne nyúlj. D. — napján.) S. — Ritka szakái kóc nélkül.
Helyben hagyta, mint viski szakács az D, —Szakálomba kapott. B. Sza- —
ételt. (Félreértés.) D, Idegen sza- — kálomra veszem. B. Szent-Péter —
kács jobbizü levest fz, D, Jó sza- — szakála. (Forgácsból való borcégér.)
kács ritkán hal meg éhen. K, Kése, — B, — Szabad szakálra él, B. Sza- —
köténye nincs, mégis szakács. D, — kálra él.B. —
Szabad szakálra hagyni,
Legjobb szakács az éhség. KV. — KV, (Bocsátani, Sz.) — Van szakái.
Levest sem tud fzni, mégis udvari sza- (Hitel, becsület,) E, — Más szakálára
kács, D, —
Mindennek kérjére (szája iszik,(Másnak hitelére.) B.
ize szerint)nem kotyvaszthat a szakács, Szakálas. Óvakodjál a szakálas
D, — Nem mind szakács, a ki nagy asszonytól. KV, —
Szakálas szolgá-
kést hordoz, KV, — Nem mind sza- nak a szó is elég. Ny, 4. (A szó is vere-
kács, kinek kezében a nasv kanál, D, ség. E,)
 657 —
Szalad- Amint szaladsz ugy ha- — Könny a száraz szalmát fellob-
ladsz. D. — Adj neki oldalost (üsd bantani. D. — Magyar tüz, szalmaláng.
oldalba), majd csinálja a szaladóst. E. — Mindenhez, még a szalmaszál-
Ny. 1. —
Elhányja mindenét, úgy sza- hoz is kapdos, mint a Tiszába haló
lad. D. —
Félénk vitéznek szaladj a ember. D. —
Nem Csáki szalmája, (L,
vára. D. — Ne szaladj
fele, el vele. Csáki.) E. — Nem sokat ugrik a szal-
(L. fele.) Ny. — Nem nézi, a
5. ki sza- mán hízott borjú. KV. — Nem szalma-
lad. Ny. 8.— Öten voltak, tizfelé sza- szál,'hogy elhányd. D. — Pap barátság,
ladtak. S. — Szalad mint a szél. D. szalmatüz. S. —
Rossz a szalmája. E.
Szalad mint az ördög a tömjéntl. Ny, — Rossz szalmán alszik. E, (Fekszik,
8. — Szalad, mintha a tatár hajtaná. D.) — Szalma-adósságnak pörnye az
E. —
Szaladj farkas (róka. D.), inadban interese. D. —
Szalma férfi is arany
az igazság. Pázm. — Szaladj kuruc, asszonyt érdemel. D. — Szalma.szén.
jön a labanc. D. (Jön a német. E.) — D. — Szalmaházi nemes ember. M.
Szaladj török, inadba János vajda. — Szalma kopja. Pázm. (Gyenge ar-
(Hunyady.) D. —
Szaladj vármegyébl gumentum.) —
Szalma legény széna
való. D. —
Világnak szaladt, mint a leányt kap. Ny. 9. —
Szalma pörnye.
miskei malac. ME. D. —(Könnyen elalszik. D.) Szalma —
Szalma. Asszony gazda, gyerek sarkantyúja van. Sz. —
Szalma török,
szolga, szalmatüz nem sokat ér. B. — D, —Szalmatüz hamar elalszik. ME.
Bár szalmás legyen is kunyhód és füs- — Szalmatüz, szász emberség. Ny. 9.
tös is, jobb más palotájánál. Sz. -
— Szalmatüznek szene is hitvány, D.
Bizonytalan adósságnak szalma az — Szalmán hízott borjú nem sokat
interese. KV. —
Bor, búza, békeség fincál. K. —
Szalmatüz hamar fellob-
és. feleség ékes, széna, szalma, sza- ban, de azon hamar oda van. B. —
lonna és a ruha kékes. D. Cigány- — Szalmát csépel. KV. —
Szamár többre
becsület, szalmatüz. Ny. 8. Csáki — nézi aranynál a szalmát. E. Szász —
szalmája. (L. Csáki.) KV. Csépelt — emberség, szalmatüz nem sokatér. B.
szalma beszéde. (Üres.) E. Elhul- — — Széna- evagy szalma ? KV. Szé- —
latta a Göncöl szekere a szalmát. (Tej- nát, szalmát ennénk. (Vakon engedel-
út.) Ny, 15. —" Elbb szalmán feküdj, meskednénk.) E, —
Tót emberség,
azután párnán, Ny, — Ez a szalma-
9. szalmatüz. Ny. 8. —
Üres szalmát
szálat sem keresztül. D, — Gon-
teszi csépel. E.
dolkodik minta szalmás (Nem ló. iz- Szalonna. A káposztából kifelej-
ük neki.) Ny, 17, — Ha a trágya bü- tette a szalonnát. KV. —
A kukacos
zsörög, hát a szalma hogyne égne. (L. szalonna és büdös vaj egybeillenek,
ég.) Ny. 22. —
Ha ily drága a szalma, KV. —
A szalonnát, ha egyre füstö-
hogy leszen a széna, D. Hamar fel- — lik sem válik belle derellye. Cz,
is,

lobban, mint a száraz szalma. D. — — A

vén ember mindenre jó, mint a
Isten könnyebbítse az ágya szalmáját. szalonna. Ny. 19. —
Az élet, pénz,
(L. ágy.) Ny. 2. —
Jobb a széna, mint szalonna fogyton fogy, BSz. Annyi, —
a szalma. D, —
Jobb magának szalma, szalonnája, hogy ráavasodik, D, —
mint másnak derekaljas ágyat vetni D. Avas bor, avas szalonna. (Összeill
— Kapós mint télen a szalmakalap, rosszak.) Sz. — Avas szalonna. (Vén.)
Ny. 5. —
Ki párnán akar feküdni, D, — Bor, búza, békeség és feleség
próbálja elbb a szalmát. E. Ki — ékes, széna, szalma, szalonna és a,
szegényben bízik, szalmán hízik, E. ruha kékes. D, —
Bor, búza, szalonna,
Kicsiny ember sem szalmaszál, KV, égnek f adománya. BSz. Bort, —
— Könny a szalmaszálat átugorni. D. búzát, szalonnát. (L. bor). Sz. — Bot-
Margiilits E. : Magyar közmondások. 42
 — 658 —
bi beretva, kutyából szalonna. S. — káposztánál. Ny. 9. Van, mint a —
Elöbbvaló a becsület a szalonnás zsidónak szalonnája. E. (Szegett sza-
káposztánál. E. — Ha megkezdik a lonnája. Ny. 5.) —
Zsiros mint a sza-
s-zalonnát, rájárnak. Ny. 1. — Hiába lonna. D. —
szalonna jó a háznál.
fáj fogad az úri szalonnára. B. — E. — Emberkedik mint*szalonnabr
Jobb egy ujjnyi szalonna a káposztá- a parázson. E.
ban, mint semmi. KV. Kicsípett,— Szamár. A hol nincs l, ott a sza-
mint szalonnabrke a tzön. Ny. 7, — már is jó. ME. — A hol nincs ló, ott
Kikezdték (1.) azuj szalonnát. Ny. 14. a szamárnak is van keleté. KV. —A
— Kolbászszal (1.) hajigál a szalon- hol nincs, szamár is elkel. D.
ló
nára. KV. —Kolbászszal szalonázza — A
szamár csak szamár, ha Bécsbe
az ökröt. (Telhetetlen.) D. — Koszos viszik is. E. —
A szamár fülérl is-
malacbl válik a j szalonna. E. — merszik. B. —
A szamár ott n, a hol
Kövér mint a szalonna. D. Kövérebb — legel. E. —
Agyonltte (1.) mint Páska
a más ember szalonnája, E. Kutyá- — a szamarat. Ny. 1. Aranyat hord —
ból nem lesz szalonna. KV. Legyen — a bogáncs-kórót eszik. D.
szamár,
kövér a szalonnája. E. —
Macska jár — Aranyos kantár szamár fejéhez,
a szalonnára. (Házi tolvaj.) Ny. 2. — bot a tegezhez. Pázm. Bársony- —
Megkezdték az uj szalonnát, majd rá- nyereg szamárra. E. Beadott (L.) —
járnak a famaeskák. Ny. 2. — Meg- mint Habi kovácsnak a szamár. Ny.
kezdték a szalonnát, rá járnak. — Bolond a kinál, szamár a
is 1. ki ki
(Verés.) D. — Megszegték a szalonnát. nem fogadja. ME. — Bolond ül
el

D. — Mindenkor kövérebb a más em- szamárra, ha lovon járhat. Ny. 22,

ber szalonnája. KV. — Mégis kevés — Bolondot beszédérl, szamarat
lehet a szalonna, ha sok a disznó. fülérl megism.erni. B. — Dicséri mint
is

D. — Nehezen nyeli a véknyás szalon- szent Péter a szamarat. Ny. 19. —

nát. Ny. — Nehéz a magasan függ Diófának, szamárnak, asszonyember-
2.
szalonnából szelni. D. — Nem lesz nek verve veszik hasznát. KV. —
az ebbl szalonna. KV. — Nincs a Döglött oroszlánta szamár rugdossa. is

cigánynak pondrós szalonnája. E. — D. — Ebet szrérl, szamarat fülérl

Ó-bor jó és szalonna. KV. — Össze-
uj megismerni. KV. — Elszenvedi sza-
megy, mint a szalonnabr a tzn. E. már a verést, csak enni adjanak neki.
— Perzseléssel szalonna nem lesz KV, (Csak jóllakhassék. — Emi- D.)
a kuvaszból. Pázm. — Pörzsölheted, nens, mint juhok között a szamár. D.
nem lesz abból szalonna. E. — Rajta- — Ers a szamár, ha rest E. — is.

érték az ebet a szalonnán. B. — Rájár Friss mellette a szamár. D. — Fel-

a szalonnára. E. — Rávárják a sza- csufolta mint Csengéi a sza- (L. ezt)
lonnára. E. (Rálesnek, hogy trbe marat. Ny. — Ha a szamárt virág-
ejt- 1.

hessék.) — Se télen szalonnáját, se vasárnap imádnák mégis csak sza- is,

nyáron bundáját nem hagyja az már . Ny,

el — Ha nincsen, sza- 2. ló
okos. D. — Szalonna nem leszen ku- már Ny, — Ha nincs, akkor is jó, 8, ló
vaszból. Pázm. — Szalonnája ha- szamárnak van ára, Ny, — Ha is 6,
sadna. (Vastag.) E. — Szalonnát most igazat mondasz, a légy
evett, sza- is

megcsúszott a szája. (Hazudott.) Ny. már, D, — Ha nincs bot a szamár

2. (Sikos a szája. Ny. — Káromko- hátán, nem üget, Ny, — Hal barát,
5. 2.

dott.) — Terjed a becsület, mint a hal szamár M, (Változik az apát- is,

szalonnabr a tzön. Ny. — Több urság, — Hallottam szamárrívást,

5. Sz,)
az emberség a szalonnás káposztánál. el nem futék. E,(Tle, D.) Hátul —
B, —
Többet ér a becsület a szalonnás (L. ezt) hordja eszét, mint szamár a
 — 659 —
kötényét. Ny. 22. —
Hosszú mint a Rt szamara. B. — Se füle szamará-
szamárfül. D. —
Hozzárugott mint nak, se farka. D. — Se ökre, se sza-
gebei (L. ezt) pap a szamárhoz. E. mara. D. — Sok szamár bársony-
visel
— Hozzászokott mint szamár a böjt- nyerget. B. — Sokat a szamár is leráz.

höz. D. — Igen szamár a szép

érti D.— Súg a szamár a fiának. (L. ezt.)
szót. KV. —
Igen kell szamárnak a he- Ny. — Súg a szamára lónak.
8. (L. ezt.)
gedszó. KV. —
Illik rá, mint szamárra Ny. — Szamár az anya hasában
5.
a bársony-nyereg. B. —
Inkább sza- is sz. D. — Szamár az arany lant
mara, mint birája. (Nem érti a dolgot.) mellett is szamár nótát ordit. D. -^
D. — Kecskét szakáláról, szamarat Szamár a fülérl, bolond beszédjérl
fülérl. D. —
Kié a szamár, azé az ismerszik. D, — Szamár a juhok közt.
árnyéka is. S. —
Kitnik mint birkák E. — Szamár áll a ló elébe. D. —
közül a szamár. S. —
Kitetsz vagy Szamárárnyék. D. —
Szamárbgés,
mint juhok között a szamár. D. — ebugatás nem hallik mennyországba.
Könnyebb szamár-hátra, mint pari- E. —Szamár csacsit fiadzik. Ny. 2
pára felkapni. D. —
Kutyaugatás, sza- — Szamárfej. D. —
Szamárfejet
márorditás nem hallatszik menny- nem szoktak megszappanozni. B. —
országba. Ny. 8. —
Lóról szamárra. Szamár hátán selyemnyereg. E. —
D. — Már többször is hallottam én Szamár is jégre ment táncolni, mikor
szamárrívást. B. —
Megbecsüli mint jó módja volt. B. —
Szamárkiván-
juhász a szamarát. S. —
Megismerik ság. D. — Szamár Né-
létra. (L. ezt.
szamárt rívásáról. KV. Minden — met.) S. — Szamár nagyobbra becsüli
szamár maga terhét érzi. D. — Nem (többre nézi. E.) a szalmát, mint az
érti a szamár a szép szót. B. — Nem aranyat. D. — Szamárdöglés, pap-
illetszamárt bársony-nyereg. E. (Vörös halál ritkán esik. Ny. 2. — Szamár-
nyereg. M) —
Nem illik szamárra a rivás nem hallik a mennyországba.
bársony- nyereg. KV. —
Nem lehet Pázm. —
Szamár mint a ló. E. —
a szamárra asztagot rakni. KV. — Szamár sem bir el asztagot. E. —
Nem szamárra való a bársony-nyereg. Szamarak ordítoznak, esö lesz. ME.
Sz. — Nem szamárra való a kantár. — Szamarat fülén, embert szaván. D.
D. — Néha a görény is ordit, nemcsak — Szamarat fülérl. E. Szamár- —
a szamár. D. —
Néha emberkoponya nak szamár a rívása is. Ny. 2. Sza- —
szamárvel takarója. D. —
Olyan mint márt kötélnél fogva, a barátot nyelvé-
az öszvér: nem tudja ló-e vagy sza- nél fogva kötik meg. (Beszéde nyo-
már. Ny. 8, —
Ordit mint a Bálám mán cáfolják meg.) Ny. 2. — Szama-
szamara. Ny. 6. —
Ordit mint a Mel- rat ló mellé ne fogj. D. — Szamárra
lári szamara. Ny. 7, —
Ordit mint a
• bársonynyereg. D. —
Szamárt tanit
szamár. D. —
Oroszlánbörbe bujt abcére. KV. —
Szamártól tanácsot ne
szamár. D. —
Ostoba mint a szamár. kérj. D. —
Szúnyog hordta a lisztet,
D. — Ökörbl lett szamár. D. Ökör- — szamár a vizet. (Kevés liszt, sok viz
bl szamárt csinálsz. KV. Ökör- — rossz kenyér.) Ny. 1. —
Tarka lótól
tül szamártanács. D. —
Ökrön dede- (L. ezt), vemhes szamártól nem vesz-
runt, szamáron tulerunt. D. Örven- — nek vámot. D. —
Teve, ha rühes is,
dene a szamár is, ha szamárra szán- többet bir, mint az egészséges sza-
tanának a zab alá. D. —
Orrol mint már. K. (Többet ér a legjobb szamár-
a Hódi Pál szamara. Ny. 5. Rá- — nál. D.) —
Tudja minden szamár a
maradt mint szamárra a füle. (L. ezt.) maga terhét. D. —
Tudatlan mint a
Ny. 1. —
Kivásárol ismerik meg a szamár. M. —
Tzbe jön, mint a pap
szamarat. D. —
Rest (L. ezt.) mint a szamara a fürészportól. S. — Veszett
42*
 660 —
ország az, kit szamáron dúlnak, KV. Szar. Aki szart akar enni, tartson
•
—
Zabot ne kérj (L, ezt) szamártól, kanalat. B, —
Árulja az ördögszart,
Ny, 24, —
Zöld lovat, okos oroszt, D. — Beteg embernek a borjuszar is
kálvinista molnárt, döglött szamarat ízetlen. B. —
Bogár után szarba. E.
látni ritkaság. E. — Nehéz a szama- — Deákot dolgáért, galambot szará-
rat kutyaságra tanítani. B. ért tartani nem nagy haszon. B. —
Szanaszéjjel a szénája. (Rendet- Elegyes mint a koldus szar, Ny. 14.
len.) Ny, 5, — Szanaszét áll, mint a — Elválik mint a szar a májtól, B. —
Rrisztus tüzrevalója, (Rendetlenség a Fingnak, szarnak nincs gazdája, ME.
házában,) Ny, 1. (Nincs ura, E,) — Ha nincs igazság,
Szapora csóknak mi a vége ? E. szar a világ, tök a tromf. E. — Halad
— Szapora mint a burján (D.) mint ; mint terhével a szarbogár, D. — Kár-
a dara (D.) mint a kása (D,) mint a
; ; nak, szarnak nem akad gazdája, Ny,
mák(D,); minta rakamazi krumpli 6. — Két ebszarnak egy a bze, D,
(E.) mint a sáska (B,)
; mint az eb- ;
— Ki bogár után indul, szarba viszi,
kapor (D.) mint es után a gomba. E,
; B, — Ki haragszik, harapjon szart.
— Szapora nyelv, D. E. — Kikopott mint ebszar a hóból.
Szaporodik, A világ tagadva sza- D. — Minden szarban egy kanál. E.
porodik. K. —
Azóta szaporodnak a Minden szarba beleüti D, — orrát.
tolvajok, a mióta nem akasztatnak. Se íze, se bze, mint a petházi szar-
D. — Sohasem lehetne eltrni az nak. Ny. 17. (Mint a rabszarnak. Ny.
asszonyt, ha a világ fától is szaporod- 14.) —Senkinek maga szara nem oly
hatnék. E, büdös, mint a másé. B, — Szarból
Szappan. Elpattan minta szappan- várat, E, — Ugy bánik, mint eb a
buborék, E, — Megette a szappant, szarával, Ny, 8,
(Megjárt,) D. — Megmosták (fejét. B.) Szarás. Sr fingnak szarás a vége.
szappan nélkül, D, — Megmosták ME,
sulyokkal, ama tót szappannal, E. — Szarik. A ki megyén halad, a ki
Olyan ember az, a ki megeszi a szap- szarik, marad. E. —
Az ördög is oda-
pant, még lúgot iszik rá, (Piszkos, megy szarni, a hol legmagasabb a
becstelen.) Ny, 4, Olyan mint ki a — hegy, (L, ezt,) Ny, 14, Azt hiszi —
szappant megette, Ny, 13, Nem — aranyat szarik. Ny, 2. Hess légy, —
eszi a szappant, E, Pénzibe van, — ne szállj rá, tarka kutya szarja rá.
mint tótnak a szappan, Ny. 22. — (Kényes.) Ny. 7. —
Hiába szarja a
Vágja, mint Sallag a szappant, Ny, 7, gyöpöt. (Rest.) Ny. 1.— Ki vasat
.Szappanyos. Timár, sörfz, mé- eszik, láncot szarik. E. — Kutya a is

száros, szappanyos ezek keze ara- : dombra (L. ezt) szarik, E, — Mig a
nyos, (Jó mesterség.) D. kutya szarik, elfut addig a nyúl, K,
Szappanyoz. Megszappanyozták, — Oda szarik a kutya (L, ezt.), hol

mint a hetes vásznat, D, Szerecsent — nagyobb a rakás. Ny, 8. — Ördög is

szappanyoz. B. Szabad péntek,— a dombra (L, ezt) szarik, E, — ügy
szabad szombat, szabad szappanyozni. megverték, mint a korpába szart
Np. —
Jó szappanyozás, fél borotvá- macskát, Ny, 7,
lás, D. Szaros. Mészáros, keze lába mind
Szapul. Cigányt szapul, szerecsent szaros, az erszénye aranyos. E, —
mos, E. —
Hiába szapulod a szere- Torkig van benne, mint szaros gyer-
csent, D. — Szólják-szapulják. E, — mek a szalma bölcsben D.
Téglát szapul. D, Pénteki. (L.— ezt,) Szarka. Csörög a szarka, E. (Ven-
szapulás, vasárnapi szitálás, E. dég jön, B,) — Csörög mint a szarka.
 — 661

D. — Lop mint a szarka. S. — Nyalka bikának széna a szarván. (Intül.) K.

szarka. D. — Pilisben nincs szarka. — Ördögöt fog, annak is két szarva
(Ki akarták irtani, nem sikerült, azért leszen. Ny, 24, — Ökröt szarván,
csúfolják.) S. —
Sokat akar a szarka, harist szaván fogják, KV. —
Ökröt
de nem birja a farka. D. Sokat — szarván, lovat nyakán. (Fogdossák.) D.
csörg szarka vendéget mond. Hon- — Szarva között keresi a tölgyet. D.
nan? A merre áll a farka. B. Szarka — — Szarva ntt, (Felesége megcsalta
fészek. (Rossz.) D. —
Szarkának annyi D, — Szarva ntt a lelkének, E, —
fehér tolla, mint fekete. E, Szokva — Szarvat emel, E, — Szarvat visel. (L,
tanul szólani a szarka is. D. Tarka- — fent,) E, ~ Széna van a szarván,
barka mint a szarka. Sz. (Farka, B.) (Döfs.) D, — Tudja Isten, miért nem
— Ugrál mint a szarka. D. (Mint a adott szarvat a disznónak, D.
szri szarka. Ny. 22.) Szarvas. Döf mint a szarvas. D.
Szarv. A hol nincs büntetés, szar- — Nehéz a futó szarvast elérni. D.
vat vesz a feslettség. D. (Szarvat vesz- — Nehéz (biztos) helyütt van szarvas
nek a gonoszra. K.) — A madarat az erdben, levél a káptalanban. E. —
tolláról, az ökröt szarváról. KV. — Olyan mint a szarvas. E. —
Örül mint
Ajándék marhának ne nézd a szarvát. a szomjú szarvas a forrásnak, D, —
Ny. 8. —
Bízik mint bak a szarvához, Szarvas bunda. (Nem tart meleget.) D,
D. —
Csigabiga (L. ezt) nyujt?d ki Szatyor. Aszagra(tüzharisáló rúd-
szarvad. E. —
Csigabiga told szarva- ra) való a vén szatyor. Ny, 10, —
dat, én is tolom talicskádat. E. El- — Butyor a világ, szatyor a vén asszony.
találta szarva közt a tölgyét. Ny. 7. D. — Büszke mint a pénzes szatyor.
Embert szaván, ökröt szarván. (Fog- D, — Egy pénz ára szatyorért, két
ják.) E. —
Ha a disznónak szarva kupa áldomás, D, — Feltartja magát,
volna, kanászt sem lehetne mellé mint a pénzes szatyor, D. —
Jön-megy
fogadni. D. —
Ha a disznónak szarva mint Apátiban a szatyor. D. Két—
volna, egy kazal sem maradhatna, E. pénzes szatyornak egy pint bor az ára.
— Ha a kutyának oly szarva volna, D. — Rátartja magát mint a kétfülü
mint mérge, senki sem maradhatna- szatyor. (Kosár,) B, —
Rátartja magát,
megtle, D. —
Ha szarva volna, szánt- mint a pénzes szatyor, (Vén asszony.)
hatnál rajta. (Buta mint az ökör.) D. D. — Szállj le szatyor a szekérrl,
— Hegyes a szarva, vigyázz, megöklel. Ny. 7. — Vén szatyor, D. —
Bolond-
D ,
—
Hegyes szarvú ökörnek letörik ság a szántás-vetés, élet csak a szatyor-
a szarvát. Cz. —
Hegyes szarv meg- kötés. E.
tompul. B. —
Igen találta szarva közt Szattyán. Nehéz a disznóbrbl
a tölgyit. M. —
Jó hogy szarvat nem szattyánt készíteni. D. — Mentiben
adott az Isten a disznónak. B. Jó — szakad, mint a Pozsár szattyánja. (A
szarvas tölgyes a tehene. D. Jól — hol fogta, elszakadt.) Ny. 5,
megszarvasodott. D. — Kajla mintáz Szavattyus. Jó szavattyus, M,
ökörszarv. D. —
Letörni a szarvát, Száj. A hányszor szájáttátja,annyi-
KV. —
Letörte a macska szarvát. D, szor hazudik. D. — A kalánt elbb
— Leütötték szarvát. D. Megtalálta — viszik a tálba,mint a szájba. B. —
szarva közt a tölgyét. D. — Mindaddig A mi nem égeti szádat, azt ne fújjad.
kevély a kos, mig szarvát le nem ütik, Sz. — Annyit a szájnak, a mennyire
D, — Nagy a kajla szarva, (Kevély,) erszényed engedi. D. —
Áldott a sok
D, (Le — Nagy a szarva,
kell törni. E.) kéz, átkozott a sok száj. B. Be —
csekély az értelme. KV. — Nehéz az nem dughatni nagy száját. D. Be- —
ers szarvat letörni. D. — Öklels dugták a száját egy darab subával.
 662

KV. (Ajándék.) —
Befagyott a szája. — Kivették a falatot a
a számból. S.
E. —
Betömték a száját. B. Botlé- — — Könnyen beszél, kinek
szájából. S.
kony szájú. D. —
Cukros szájú. E. — fog van a szájában. Ny. — Könny 6.

Csak a szája nagy. D. Csak a száját — a kis szájat betapasztani. D. — Küls

tátja. E. — Csecs még a te szádba. szín tud ugy hazudni mint a száj. E.
is

E. — Csempe szájú. ME. — —

Csettet Lakat van a száján. E. Lakatot —
vetett a szája. (Hazudott.) E. — Csókra (L. ezt) vetettek szájára. E. Lator
áll a szája. ME. — Csütörtököt vetett a torok, nem kell a szájnak hinni. E.
szája. (Hazudott.) D. — Egész szótár — Magam szájától elvonom, azt is

a szája. D. — Egész nap azon van, mit neki adom. E. — Majd kiesett a száján.
vessen szájába. D. — Egy szájból (Nagyot ásított.) E. — Málészáju. E.
hideget és meleget fuj. (Kétszín.) D. — Más a lábával is kerüli (L. ezt), te
— Egy száj fuj hideget is, meleget is. pedig a szádba forgatod. Ny. 21. —
E. — Elállt a szeme-szája. E, — El- Más szájával eszik. D. — Más szájá-
hibázta a szája. (Hazug.) D. val lakik E, — Megállott szeme-
— Eljár jól.

a szája. S. — Eljár a szája asszony- szája, mint a bolond juhnak. Ny. 6.

embernek. E. — Elbb a aztán — Megehetne szép szájával. —
tálba, E.
a szájba. E. — Eszem a szádat. ME. Megégette a E. — Megégette a száját.
— Eszem a szádat tormával. E. — forró kása a D. — Meg kellene száját.
Félre van a szája. (Hazug.) D. — Fodor száját aranyozni. — Megnyalod a S.
a haja, sik a szája. (Hazug.) Cz. — szádat utána. E. — Megtörli a száját.
Fogd be szádat. — Fótos szájú. E. — Megvan a mit szeme-szájakiván.
S.
(Hazug.) D. — Görbeszáju ritkán szól E. — Még tejes a szája. E. — Mi
egyenest. D. — Ha kerepl volna haszna ütöd szád, ha nem érzi.B. —
szája, eddig a város megsüketült volna. Mindig jár a szája, mint az üres
D. — Ha száját bevarrnák, talán a malomnak. KV. — Mintha egy száj-
fülén szólana. D. — Habzik bele a ból köpték volna. (Hasonlók.) ME. —
szája, ugy jár a nyelve. D. — Harcsa Mintha szájából pökle volna E. — ki.

szájú. D. — Édes szájú. ME. — Hazug- Mocskos szájú. — Mosdatlan szájú. S.

nak szájából az igazság hazugság. E. — Nagy a szája, mint a bécsi kapu.
is

D. — Hol sok a sok a kenyér. D.

száj, B. — Nagy a szája, szk a marka. B'.

— Jár a szája, mint a bécsi kofának — Nagy konc esett szájából M. — ki

(S.) mint a hadroncnak
; mint a Nagy száj nagy falatokkal
(D.) ; B. — telik.

kerepl mint a nagypénteki ke-

(D.) Nagy szájú prókátor. D. — Nagyobb
—
;

repl (B.) mint a kupi malom (Ny. a szája, mint a vitézsége. D.

2.) ;
;

mint az üres malom. B. Jól — Nagyobb a szeme, mint a szája. E. —

nem lakik, ki másnak szájával eszik. Ne higyj a szádnak, mint az éh kutyá-
D. — Kanál nem
olvadna szájá-
vaj el nak. D. —Ne szólj szám, nem fáj
ban. (Hülye.) E, —
(L. ezt) van Kása fejem. E. —
Nehéz a más (L. ezt)
a szájában. Ny. 2. —
Ki a farát (L. szájával jóllakni. Ny. 15. Nehéz —
ezt) emelinti, az a száját megvendégli. más szájával enni, más szemével látni.
Ny. 5. —
Kiesett szájából a konc, E. E. — Nehéz a koncot az eb szájából
— Kinek a kása megégeti száját, még kivonni. KV. —
Nehéz a részeg ember
a tarlóját (tarhóját. ME.) is fújja. KV. szájára lakatot vetni. KV. Nehéz —
(Még az aludttejet is megfújja. E.) — mindenkinek száját bedugni. M. —
Kinek posta (hirhordó) a szája, meszet Nehéz minden ember szája kérjét
gyújtanak alája. D. Kis gyermek — (ízét. ME.) eltalálni. D. — Nem passzó,
seggének, prókátor szájának nem lehet minta köcscsei (L. ezt) pap szája. Ny.
parancsolni. Ny. 6. Kivette (L. ezt) — 12. — Nem csinálok a számból segget.
 — 663

(Nem hazudok.) Ny. 1-i. — Nem szól, Táltólaszájigis elcsorgathatni az ételt.

mintha szája sem volna. D. — Nincs E. — Tátogatja száját mint a harcsa.
egyéb hibája, csak a szája nagy. D. D. — Tátja száját, semmit sem moz-
— Nyálas szájú. S. —
Nyomtató ló- dít.D. — Tátott szájú. D. — Tele
nak nem kötik be száját. Sz. Olajos — szája Istennel, szive pedig ördöggel.
(L. ezt) volt a szája. Ny. 2. Oly — D. — Tele szájjal beszél. S. —
Tele
nagy a szája, mint a harcsának. D. — vele szeme-szája. D. — Télen sem
Olyan a szád, mint a segg szüretkor. fagyhat be szája. D. — Torda hasa-
Ny. 12. —
Olyan szája van, megesne déka a szája. B. —
Ugy áll a szája,
benne a csengeri baromvásár. Ny. 14. mint a félegyházi mécs (S.); mint
— Restnek még a szája se gyors. D, szüret után a kunyhó (Ny. 13.); mint
— Segget csinált szájából. (Hazudott.) a kinek kenderföld nem jutott (B.)
E. — Seggit emeliti, száját izeliti. mint a tót kalendárium. (Ferde.) Ny.
(Serény.) Ny. 6.— Senki szájába nem — 2. Ugy szól a madár, mint szája
repül a galamb.
sült — Senkinek Sz. áll. (Német.) E. —
Várja, mig szájába
a szép szó nem szakasztja KV. száját. repül a sült galamb. E. Véres szájú—
— Sima szájú. (Hizelgö.) D. — Soha farkas. D. —
Világ szájára került. S.
ne higyjen ember az eb szájának. E. — Záratlan kapu a gyermek szája
— Soha szája be nem D. — Sok áll. (BSz.) a cseléd szája. B.
;

a de több a kéz,
száj, D. — Sok láb. Szájas mint a harcsa (D.) mint a ;

a kevés az
száj, D. — Sok
örlött. száj, haris (D.) mint a telekes bocskor
;

sok falat. E, —
Sok száj sokat emészt. (D.) mint a temesi kapu. D.
;

D. — Sokat hti száját. (Sokat beszél.) Szálfa. Bolond ki elhagy erdt (L.
D. — Szabad szájú. D. Szalonnát — ezt) szálfáért. E. —
Szálfa nem erd.
evett (L. ezt), megcsúszott (vagy: D. — Szálfáért erdt. (L. ezt.) E.
sikos. Ny. 5.) a szája. Ny. 2. Szája — Szálka. A szálkát más ember sze-
Isten, szive ördög. E. Szája íze — mében meglátod, a gerendát pedig a
szerint beszél. B. —
Szája nagy, de magadéban nem látod. B. Éles mint —
éles foga nincs. D. — Szája se áll arra, a szálka. D. — Halat szálka, embert
hogy igazat mondjon. D. (Hogy okosat hiba nélkül ne keress. ME. — (Nem
mondjon. E.) —
Szája veri meg az lehet találni E.) — Köröm szálka, D.
asszonyt. ME. —
Szájába rágni. E. — — Nem minden szálkából geren- kell
Szájából kivették a koncot. Sz. —
dát csinálni. B. — Torkán akadt (L.
Száján ember messze elmehet. E. — a szálka. Ny. ezt) 1,
Száján végig húzták a mézes madza- Szál. Csak egy czérnaszálon függ,
got. KV. — Száján viszik a E. M. — Szálankint szedeti
lovat. szeme ki
— Szájára teszi(Hallgatásra szrét, D.
ujját.
int.)E. — Száját herceg akar
görbiti, Száll. Bolondra a Ny. száll füst. 6,
lenni. (Kényeskedik.) E. — Száját — Késbbre a gólya mint száll el (fel)
koptatja minden haszon nélkül. D. a veréb. E. — Magasan mélyen szállt,
Szájhazaíi. E. — Szájhegyezés nem D. — Száll mint a madár. D. —
esett.
fütyülés. E. — Szájnak, nem szem- Szállá madár ágról-ágra, az ének száll
nek szoktak fzni. B. — Számból szájról-szájra. Np. — Szárnyon
vet- száll,
ted aki (Én
szót. ezt akartam mon-
is nem megyén. D. — Szállingóznak,
dani.) E. — Szájra eresztett (Sza- mint a vert had. E.
ló.

badjára.) D. — Szeme-szája vérzik, Szállás. Adj a tótnak szállást (még.

(Haragos.) D. — Szép dolog, mikor a
száj és a szív egyetértenek. KV. —
Szive nem egyezik szájával. Ny.
ME.) kiver a házból. E. — Adj szál-
a tótnak, majd határt mutat. Sz.
lást
— — Minden bokor szállást ad. (Nyár-
2.
 664

•
ban, Kannyii a szegény embernek tennél ajándék, E. — Nem kell cégért
nyáron megélni,) E. kötni szándékunknak. B.
titkos —
Szám. Csak ké^ön ne vessünk szá- Szegény ember szándékát boldog Isten
mot. D. —
Egy ember csak egy szám. D. birja, E.
— Egy ember nem szám. D. Há- — Szánt. A ki nem szánt, gazt arat,
rom a szent szám. E. Kimaradt a — P. —A mely földet nem szántanak,
számból. (Nem gondoltak rá.) D. — a-zon gazt aratnak. KV. — Az ers
Nem gondol a farkas bárányok szá- erdt szánt, a gyenge a mezn sem
mával. D. —
Száma sincs. (Sok.) D. boldogulhat. Ny. 9, —
Az ördög se
-
—
Száma sincs, mint Kis Ilus fiának. szánt, se vet, mégis elél, B. Bol- —
D. —
Számok beszélnek. (Német.) S. dogul, mint a ki egy lovon szánt, s
—
Számot is alig tesz, D. Száz is — lova, magavak. Ny. 5. Cigány is —
alig tenne egy számot. D. szántana, ha megszokhatna. D. Ci- —
Számol. Fülével (L. ezt) számol. E. gány-lovon szánt. (Hazudik.) D. Egy —
— Gazda nélkül vet számot. M. .
zsák alá valót egy hétig (L. ezt) szánt.
— Kire többet biznak, többrl számol. — D. —Együtt szántják a földet. D.
E. — Kocsmáros nélkül csinálja a Erdt szánt, gyept sem szánthat, KV,
számadást. (Német.) — Nem jó — Ers erdt szánt, a gyenge ugart
S.
gazda nélkül számolni. KV. Ny, — Fekv ökrön holdat nem
se, 4.

Szán. Csúszik mint a jó úton a szántanak. D. — Ha borját megeszed,

szán. D. — Farol mint a szán. D. — keveset szántasz a szkén. D, — Ha
Farsang farkán csúsz a fa-szán. — gyepet sem szánthatsz, erdre ne vágy,
D.
Síkos mint a szán. D. D. — Ha szarva volna, szánthatnál
Szánkáz. Sokat kell addig a jégen rajta. (Buta.) D, — Hamar elunja, ki
elesni, mig valaki jól szánkáz. D. farkason akar szántani. K, — Hogyha
Szán. A ki szánja, tegyen róla. D. mélyen szántasz, beletörik ekéd, ME.
—
Árt a gazdának, ki a tolvajt szánja, — Hol láttad, hogy róka szántson?
D. —
Egy-két napi dinom-dánom, hol- KV, —
Jól tud szántani a cigányok
tig való szánom-bánom. (Házasság.) D. lován. (L. fent.) BSz, —
Jól van dolga,
— Ha szánja, vegye róla. (Verést.)
ki le mint a ki egy lovon szánt, az sem az
D. — Három napi dinom-dánom, hol- övé. Ny. 10. —
Kedvetlenül szánt üres
tig való szánom-bánom. (L. fent.) Sz. hassal a szke. KV. —
Könny a ho-
•
—
Jobb ha irigyelnek, mintha szán- mokot szántani. D. —
Magának az
nak, B. —
Kit házában es ver. Isten ökör nem szánt zab alá. D. Más —
sem szánja, E. —
Ne szánd a tolvajt, — Ne szánts többet,
tinóján szánt. KV,
ha keréken látod is, D, — semmint bevetheted. D. — Ne vess
Ne szánd,
többet, semmint szántottál. D. — Ne-
ki vagyona mellett éhezik. (Fösvényt.)
Ny. — Nem szánja felkelteni a héz bikákon szántani. D. — Nehéz
9,
csapiárost. D. — Rövid dinom-dánom, ebeken szántani. D. — Nem szánta-
hosszú szánom-bánom, Ny .4. — Szá- nak fekv ökrön holdat. (Földet.) KV,
nom-bánom, de megállom, E, — Szá- — Nem tud az én ekémen (L, ezt)
nom, bánom,, de meg nem állom. D, szántani, B, — Ó szeret szántani is

— Szánom, de nem bánom. D. — a szegény ember ekéjén. E. (L. ezt.)

Szánom bánom is, — Szánás, — Ökör szánt a zab lovak eszik

is, S. alá,

bánás. Isteni áldomás. D. meg, Sz, — Szántani lehet B. rajta.

Szánakodó. Adjon isten sok — Tolvajbarázdát szánt. Ny. 15. —

iri-

gyet, kevés szánakodót. Sz. — Jobb Ugy szánts, hogy boronálni lehessen. S.

egy irigy száz szánakodónál. D. Szántás. Annyit tud hozzá, mint

Szándék. Embernél szándék, tet a szántáshoz. Nv. — Bolondsás
Is- 2.
 — 665

a szántás-vetés, élet csak a szatyor- a puskapor, D. — Száraz toroknalc

kötés. E.— Egy szántás, egy kenyér, üres korsó, D, — Száraz vám a feje, D.
három szántás, három kenyér, (L. ezt.) Szárazság^. Hosszú szárazságnak
Ny, 16. — Könnyebb a kenyerezés, sok es a vége. Ny. 6,
mint a szántás. D. — xMinden szántás Szárazon, Alánéz macska szára-
nélkül maradt. D. — Nem szokta ci- zon mosdik, (Ravasz,) Sz, — Békével
gány a szántást. E. — Szokta a dolgot, mind a vizig szárazon. ME. Béké- —
mint cigány a szántást. D. vel mind szárazon, mind vizén, D, —
Szárítatlan föld el pörje birja.B, — El nem viszi szárazon. D. Mind a —
Szántatlan földön gaz terem, E. — vizig szárazon. B. —
Mind a vizig
Szántatlan földön gazt aratnak. Ny. 19, szárazon, a hol viz van gázoljon, (El-
Szántó. Késbbre kopik a disznó mehet.) Ny, 4. —
Szárazon járja a
orr, mint a szántó vas, D, Nem — táncot.(Egymagában.) D. Szárazon —
mindenkor adja meg magvát a szántó- mosdik. (Ravasz.) D. Szárazon —
föld, KV, —
Nincs annál jobb ganéj, mossa lábát is. D.
melyet a gazda a maga lábán viszen Szárcsa. Oly tarka mint a szárcsa-
ki a szántóföldre. D. —
(Csizmáján E.) mony. (Tojás.) M.
— Szántóvet embernek a jöv esz- Szárny. Bús mint a szárnyaszegett
tendben áll minden gazdasága, B. lúd. D,— Elvitte azt (a vigságot) a két-
Szárába szállott szive. D. — Szá- szárnyú veréb. E. — Gonosz hir szár-
rába szállott esze. AI. — Szárába szál- nyon jár. KV. — Gonosz hirnek se-
lott bátorsága. KV. besb (gyorsabb, S.) a szárnya, E. —
Szárad. A mit kap, rajta szárad. E. Ha nincs szárnyad, ne repülj, D, —
— Ne hagyd magadon száradni. M. — Ha repülni tudna, legjobb szárnyas
Sokat fárad a vadász, ritkán szárad állat volna a disznó, E. - Kinek szár-
a halász. KV. —
Szárad mint a Jónás nya alatt nyugszol, azt ne boszantsd.D.
toki. E. — Trül szárad a tk. E. (Azt M.)
tiszteljed. Madár sem —
Száraz. Almát szed a száraz fáról, repülhet, mig szárnya nincs. E. ^~
(Szerencsés,) D, —
Búsul mint a ger- Maga szárnyára kelt. E. Megnyírták—
lice a száraz ágon. D. — Ez csak szá- a szárnyát. B. —
Mindaddig repdes a
raz korty. D. —
Ihatnék mint a szá- madár, mig szárnysugarát ki nem rán-
raz kert. D. —
Jobb egy száraz falat, gatják. (Kevélyrl.) D, — Nem emel-
bár ne egyél halat, csak lehess csen- kedik, mint a szárnyaszegett lúd, D.
dességben. KV. — Könnyen megég a — Olyan mint a szárnyaszegett lúd.
száraz forgács. D.— Könny a száraz M. — Rossz hir szárnyon a jó jár,
szalmát fellobbantani. D. — Örül a alig kullog. E. — Szárnyat kötött lá-
száraz ha terhes felht
föld, D. — bára. D. — Szelek szárnyán
lát. D. — jár.
Pattog mint a száraz feny. D. — Szerencse szárnyon boldogember, jár,
Száraz ágon ül. (Bús.) D. -- Ritkán kire száll. B.
száraz a halász. D. — Sok háj kell Származik. Én sem származtam
egy száraz tengelyre. D, —
Száraz ég- bogaraktól. BSz.
bl mennyk, E, —
Száraz fa. (Vén,) Szász. Hagyd alább jó szász. Pázni.
D, —Száraz fa mellett a nyers is (Mert nem babodban találtál. KV.) —
megég, KV, —
Száraz fában terem a Ráncos mint a szász csizma. D. —
szú, E, —
Száraz fölöstök, E, Szá- — Szász emberség, szalmatüz, nem sokat
raz fürdben úszkál, E, Száraz — ér. B.
idben tetszik ki a forrásnak jobbika. Száz. Átkozott a száz esztends
D, —
Száraz kéztl (fösvénytl) sza- gyermek. E. —
Átugorja még a száz
kadt ajándék. Ny, 5, —
Száraz mint tü hosszát. E. —
Egv bolond annyit
 666

kérdezhet, hogy száz bölcsnek is gond — Nehéz a faszeggel vas-szeget ki-

leszen rá megfelelni. E, — Egy bolond verni, D, —
Szeg a zsákból hamar
százat csinál, E. — Egy jó barát a kitetszik. D, — Szeg is reszket a fal-
szomorúságban, felér százzal a vigas- ban — Szeget szeg-
(L, ezt) eltte. E.
ságban, D. — Egy szó mint száz. D. gel, KV, (Kell kiverni, — Szegre D,)
— Elugorta a száz hosszát, tü (Kevély.) a gonddal, E. — Szegre akasztották
D. — Ha száz lelke volna se hinném, a csizmáját, (Meghalt,) ME, — Egy
E, — Jobb egy adok, mint száz kérek, szeg miatt sántul meg a — Szög- ló, E,
Ny. — Jobb egy békeség száz had-
2. rl, végre, E. —
Uj szita szegen függ.
nál, D. — Jobb egy példa száz lecké- M, (De végre pad alatt leszen helye,
nél, E, — Jobb egy jó barát száz Pázm,) —
Uj szita függ szögön, az ó
atyafinál, ME, — Jöttünk, mentünk, hever a földön, KV, Vagy földön,—
száz forint ; ettünk, ittunk, száz forint; vagy szögön, D,
kerékkopás szász forint; summa négy- Szegfed. Annyi mint a szegedi kofa.
száz forint, (Prókátori számla,) E, — D, —
Debrecenbe pipáért. Szegedre
Száz esztends gyermek is félbolond, dohányért, E, —
Kurta mint a szegedi
D. —
Száz esztends kanverébnek há- szoknya, D, —
Se árt, se használ, mint
tul van a farka, D. Száz pap sem — a szegedi szentelt viz, Ny, 5,
parancsol neki. Sz, Száz szónak is — Szeg'let. Házában minden szeglet
egy a vége. D, —
Százból egyet csi- megbomlott, D,
nál, D, — Tovább élek száz esztend- Szegfdik. Dologra szegdik a
nél ! (Mulassunk !) E, szolga, D, — Els béresnek szegdött
Század. Vitéz kapitánynak vitéz a a hazughoz, D, — Ördöghöz szeg-
századja, D. dött, D. — Szegdi, de nem tölti, (Be-
Százados. Elre (L. ezt) százados szegdik, de nem tölti ki idejét,) Ny.
tizenkét porcióval. D. 1, — Szegdött bér, osztott konc,
Szed. Asztag mellett kalászt szed. Szeg'ény, A csép és a kapa szörny
(Könny.) Sz. — Bojtorjánról fügét nyavalya, szegény a kenyerét alig fal-
nem szedhetni. Pázm.— Inkábbszedj, hatja, D. — A gazdagnak is kett az
mint D, — Maga kebelébe szedi
csipj, orra lika, mint a szegénynek (Sz,),
az epret, BSz, — Szedi az epret, (L, mint a szegény embermalacának(KV,),
ezt.) E. mint a szegény ember disznójának (M,)
Szeg". A középs szöge hibázik, (L, — A gazdagok elnyelik a szegénye-
ezt,) — Az esztelennek köny-
Ny, 24, ket, KV, — A kevély szegényt a manó
nyü szeget ütni fejébe. D. — Csak ki- is csudálva nézi, D, — A remény
áll a szeg a zsákból. B. — Egy szegen levest kiki feladhatja a szegénynek,
függnek. D. — Fején a szeget. találta D, — A sok Ígéret nem gazdaggá teszi
(Német.) — Fejére a szegnek.
S, üt a szegényt, D, — A szegény árvát az
E. — Felakasztotta az a szegre, igát ág húzza, B. — A szegénynek
is ki-
(L, iga.)Ny, — Inog mint a faszeg,
1, csiny is sok. E. — A szegényt, ha
D, — Kevély mint az olajos korsó a kevély, az ördög is neveti. D. A —
szegen. Sz. — Kibújik a szeg a zsák- szegény húsvét napján is fekete va-
ból, ME. — Kitetszik a szeg a zsákból. sárnapot ül. D. —
A szegény pokolban
Sz. — Kitetszik a vas-szeg a zsákból. is szegény. E. —
A szegénynek csak
KV, — Kiméli a szeget, elveszti a pat- egy pénz is oly kár, mint a gazdagnak
kót. B. — Megemészti a patkószeget száz forint. KV. —
A szegényért is
is. — Mint vas-szeg a zsákból, ugy
D. meghalt Krisztus. D. A szegényt —
szegénység a házból, D, — Nagy sze- akárhol is megnyomorítják, de a gaz-
get vertek fejébe, nehéz kihúzni, D. dagnak (L. ezt) borban veszik vérét.
 — 667 —
KV. — A szegényt mindenki kerüli, sen, kevélyen, nem látszol szegénynek.
KV. — A szegényt nem hajtogatja Ny. 9. — Ki gyzné a szegény házat
más, hanem a has. D. — Az ördög is tyúkkal, kalácscsal. D. — Ki ma sze-
neveti a szegény kevélyt. KV. —
Ad- gény, holnap gazdag lehet; ki ma
hat a szegényeknek bven. D. Akár- — gazdag, holnap szegény lehet. S. —
mit adnak a szegénynek, köszönje Ki szegénybe bízik, nádra támaszko-
meg. E. —
Alánö a szegény, mint az dik. D. —
Ki szegényben bízik, szal-
ökörfarka. D. —
Bor nélkül szegény mán hízik. E. —
Kinek szegény sorsa,
a vendégség. E. —
Brét is lehúznák eleven megholt az. KV. Koros sze- —
a szegénynek. E. —
Bús mint télen a gény leánynak mindig rövid a farsang.
szegény. D. —
Csak addig legyek én B. — Könnyebb a szegényt kicsúfolni,
szegény ember. S- —
Csizmadia legény- mint megruházni. E. — Könnyebb a
nek, jól van dolga szegénynek: hat kraj- szegényt megszánni, mint jól tartani.
cár jár egy hétre, az is kevés csirizre. D. —Könny a szegénybl bolondot
Ny. 2. — Dúsnak és szegénynek sorsát csinálni. S, —
Könny a szegénybl
Isten választja. E. — Egy hibázik a csúfot zni. — Könny a szegé-
D.
szegényben. (Pénz.) D. Eleget élt — nyen kockázni. D. — Könny a sze-
a szegény, ha korán meghalt is (E.), gényt megcsúfolni. KV. — Könny a
ha hamar oda lett is. D. Elveszi — szegényt kinevetni, de nehéz felru-
szegény János (L. ezt) azt is. KV. — házni. D. —
Könny a szegényt re-
Esznek (L. ezt) urak disznó módra, ménynyel tartani, D. Könny a —
szegény ember ökör módra. E. — szegénynek juhait megolvasni. D. —
Falatját a szegény nyállal ereszti fel. Kutya is a szegényt hamar megugatja.
E. —
Födlhöz ragadt szegény. S. — D. —Lehet a gazdagból is szegény,
Gazdag akkor eszik, mikor akarja, D. —
Megvonja magát, mint a szegény
szegény mikor kaphatja. ML. Gaz- — ember malaca. D, —
Mindenütt bátor-
dag hízik, szegény bízik. KV. Gaz — •
ságos a szegény. KV. Mindenütt —
dag hízik, szegény fázik. K. Gaz- — szegény a szegény. KV. Mindig —
dag pénzzel, szegény észszel (E.) me- valami bibéje van a szegény ember-
gyén elre. D. —
Gazdagnak ékesség, nek. KV. —
Ne bántsd a szegényt,
szegénynek segítség. (A tudomány.) szúrd ki a szemét, Ny, 4. — Ne csú-
KV. —Gyújts rá,nem látszol oly sze- folódjék a koldus, ha szegény. D. —
génynek. E. — Ha a ha nem volna, Ne féljetek szegények, jobban lesztek
minden szegény gazdag volna. D. — szegények. Kolonics. —
Nehéz a sze-
Ha a szegényt szidalmazod. Istened gény legénynek becsületet kapni. KV,
káromlod. K. — Ha szegény vagy, ne — Nehéz a szegénynek hágni. tisztre
táncolj. E.— Ha szegény vagy, kevély B. — Neki sorban a háza, mint is

légy. E. (Ha nincs mit enni, válogass más szegénynek. (Temetben.)'D. —

benne. Ny. 14.) — Hadd jusson vagy Nem a szegényhez a nagy negé- illik

egy szemecske a szegény verébnek desség. KV. — Nem mind szegény,

is. ki
Sz. — Hamarabb ugatja meg a kutya fótosan D. (Ki kopott köntösben jár,
a szegényt, mint a gazdagot. D. — — Nincs a szegénynek félt
jár. B.)
Hol a szegény úr akar lenni, vész, marhája. KV. — Nincs gyümölcsözbb
ott
B. — Holmiát a szegény könnyen a szegény tenyerénél. KV. — Nincs
számbaveszi. D. — az oly sze- kevélyebb, mint a szegénybl
Jaj gaz- lett
génynek, gazdag asszonyt vesz
ki dag. KV. — Nincs nagyobb bolond,
el,

KV. — Jó a szegény embernek hús mint a szegény. B. — Nincs rosszabb

a
is, Ny, — Kevés
5. arra, hogy a szegény zsidónál.
kell — Oly szegény, S.
valaki szegény legyen. E. — Kénye- mint a templomba szorult egér. D. —
 668

Orrával túrja a földet, mégis szegény gény emberrel morzsát sem gondol-
marad. S. —
Ott vesz a szegény, ahol nak, D. —
Szegény embert az eb is
úrrá akart lenni. D. —
Ö is szeret marja. B, —
Szegény embert kerülni
szántani a szegény ember ekéjén. (L. szokták, B, —
Szegény embertl ne
ezt.) E. —
Összebújtak mint szegény kérj kölcsön, csúnya lányt meg ne csó-
ember malacai. D. —
Ritka mint a kolj. (Nincs köszönet benne.) Ny, 5, —
szegény ember búzája. E. Sajt és — Szegény fog madarat, de gazdag eszi
kenyér két tál étel a szegénynek. D. meg, ML, —
Szegény háztól málé, D.
— Senki sem barátja a szegénynek, Szegény háztól ösztövér bárány. D. —
B. —Senki sem irigyli a szegénynek Szegény legény, E. —
Szegény legény
sorsát. D. — Sok érdemes legény, nem nagy úr. D. —
Szegény legény
mert értéke szegény, fogja az eke- gazdag (L. ezt) városban. Szegény—
szarvát, Sz. — Sok hijjával van a légy, kevély légy, hogy be ne köpjön
szegény. D. — Szegény, a ki másé. a légy. Ny. 4, —
Szegény mindenütt
(Függ.) E. — Szegény a koldus, ha láb alatt van, B. —
Szegény mint a
Király is neve. D, —
Szegény a száraz- böjti dudás. (B.); mint a templom egere.
földön is elalszik. D, —
Szegény a (E.) mint a tet. (B.)
; —
Szegény nem
szegényt hamar kicsúfolja. D. Sze- — fél a tolvajtól. B, —
Szegény ország,
gény az ekklézsia. E. (Maga haran- szegény király, S, —
Szegény ördög.
goz a pap. E.) — Szegény az ördög, B. — Szegény örökség a puszta ne-
mert nincs lelke. D. —
Szegény aján- messég. BSz. —
Szegény pára. D. —
déka drágába kerü-1. E, —
Szegény Szegény sors az, melynek nincs irigye,
bor. (L. ezt.) M. —
Szegény ebéd, a
-
B. — Szegény tatár. Kisf. Szegény—
hol bor nincs, Decsi. —
Szegény ebéd, tücsök, ugyan megszorították. D. —
melynek vacsorája nincsen. B. Sze- — Szegény úrnak galambház a mészár-
gény egér az, melynek csak egy lyuka széke. D. —
Szegény vagyok, bolond
vagyon. KV. —
Szegény ember az, vagyok. Np. —
Szegénybl is lehet
kinek nincs mirl adózni. B. Sze- — gazdag. KV. —
Szegénybl lett gaz-
gény ember csikója hamar ló, gaz- dagot az ördög sem trheti. D. Sze- —
dag ember lánya hamar eladó. Ny. 10. génybl lett úrrá. KV. — Szegénybl
— Szegény ember csupa komé-
élete lett úr mindig kegyetlenebb E. —
— Szegény ember
dia. S. étele helyett Szegénynek szerencséje is szegény,
is aluszik. M. — Szegény ember ha- ML, —
Szegény ajándéka drága, D.
mar megolvashatja malacait. D, — — Szegénynek ajtaját nem rzi a
Szegény ember, kender hám, fakó manó, D, —
Szegénynek ha nincs is
szekér, rossz szerszám, Ny. 3. — Sze- baja, mégis van. D, Szegénynek—
gény ember marhája (vagyona) hiz- koppan szeme, szája, E, Szegény- —
lalja a gazdagot. B. —
Szegény em- nek még a csuprából is kiforr. E. —
ber szándékát boldog Isten birja. E. Szegénynek nincs mibl adózni. D. —
— Szegény ember vizzel fz. D. (Só- Szegénynek se pénze, se hitele. D. —
val sóz, ugy él. Ny, 6.) Szegény — Szegénynek senki nem barátja. KV.
ember vizzel föz s jóizüt eszik, nagy Szegénynek szegény a barátja. B. —
úrnak elsózzák az ételét. Ny. 6. — Szegénynek szegény a keresete. KV.
Szegény embernek nincs kenyere, — Szegénynek szegény, ebnek kutya
mégis ebet tart, B, —
Szegény em- a barátja. — Szegényt a légy
E. is

bernek szerencséje is szegény. D. — jobban — Szegényt az ág

csipi. E. is

Szegény embernek a szél is mindig húzza. D, — Több a szegény mint a

szembe fuj. Ny, 6, —
Szegény ember- gazdag. ME. — Több a gazdag mint
nek kevés a pártfogója, D, Sze- — a szegény kevély. D. — Több szegényt
 669 —
látni jót, mint gazdagot. D. — Tudo- héz eltitkolni, D, — Szegénységet él

mány szegénynek is palotát rak. E. — nem titkolhatni, D. — Szorgalom gaz-

Ugyörül a gazdag, ha sokat, mint a sze-
gény ha keveset nyer, D. — Urnák
kevés, (L. ezt) szegénynek sok, Ny. 1.
— Utvesztett szegény. D. — Végy
engem te szegény, ketten leszünk sze-
dagság, henyélés szegénység. D.
Szekerce. Gyöngyös szekercével
fát ne vágj. D.
el Szekér. A ki más szekere farkán
ül, nem oda megy a hová akar, hanem

gények. ML. —
Szegényen élni és gaz- a hová viszik. B. —
A kinek a sze-
dagon halni esztelenség. D. kere farkán ülsz, annak az énekét
Szegfénység". Aggszó, de igaz, hogy hallgassad. M. — A kocsis szekérrel,
betegséget, sántaságot, szegénységet a biró törvénynyel álmodozik. KV. —
senki el nem tagadhat. Pázm. — Em- A mely szekér meg nem vár, azután
bernek oldalán is kifakad a szegény- nem kell futni. B. — A szekércsiná-
ség. D. —
Egyszerre szegénységet és láshoz sok fa kell. D. — Azt véli, ö
betegséget (vénséget) nehéz elszen- hajtja a göncöl szekerét. (Kevély.) E.
vedni. B. —
Fösvény kívánsága ara- — Bor hajtja (L. ezt) a lovat, zab
nyos szegénység. D. —
Fü az udva- viszi a szekeret. Ny. 4. — Csikorog
ron, szegénység a házban. B. Ke- — a szekér, megitta a kocsis a háj árát.
vélységet, részegséget nehéz titkolni. B. — Csikorog mint Kun László sze-
D. — Ki többet költ mint jövedelme, kere. S. — Eb (L. ezt) a faszekere.
hamar szegénységre jut. E. — Köhö- D. — Edd meg a halat, a melyik a
gést, sántaságot, szegénységet senki szekér után szalad. Ny. Egy 3. —
el nem tagadhat. ME. —
Mindent ki- szekérfarkon ülnek. D. Fakó (L. —
gondol a szegénység. KV. Mint — ezt) szekér, kenderhám, mind a kett
vas-szeg a zsákból, szegénység a ház- — rossz szerszám, Sz, Fél tle mint
ból. D. — Nagy akadály a szegény- — a szekérkencstl, B. Félre szekér,
ség. B,— Nagy arcpirulás a szegény- jön a kocsi, — Ganajos szekérnek, E.
ség. B. — Nehéz a gazdagnak sze- részeg embernek Isten — is kitért, E,
génységhez szokni. KV. — Nem Ha szekered nincsen, talpad készen
is él,

hanem a szegénységgel bajlódik. D, legyen. KV. — Ha szekered tengelyét

— Nem gyalázat a szegénység. E. megkened, jobban KV. — Hat fordul.
(Nem mindenkor — Négyet ökör után könny a szekeret
stb. D.) D. tolni.
nem lehet — Hájas szekér, hosszú
eltitkolni: tüzet, szeretetet, E. — út.
köhögést, szegénységet. Ny. 20. — Hajazza a kereket, hogy jobban csusz-
Néha a szegénység dicsséges. D. — szon a szekér. (Veszteget.) Sz. —
Pázsitos udvaron lakik a szegény- Hedergél az úton, mint a rossz szekér.
ség. E. —
Reménység, szegénység. Ny. 21. —
Ismeretlen embert ne végy
E. — Sok bün oka a szegénység. S fel a szekeredre. S. —
Jobb szekéren
— Sokra visz a szegénység. E. — csúnyán ülni, mint gyalog szépen
Szegénység és öregség két nagy teher. menni. Ny, 17. —
Kenett szekér gyor-
B. —Szegénység is lehet dicsséges. sabban jár. D. —
Kett eltt hasznos
E. —Szegénység gyaláz. KV. Sze- — kitérni a terhes szekér és a részeg
:

génység nem szerez kardoskodást. ember eltt. B. —

Kinek szekere far-
KV. — Szegénység nem szégyen. B. kán ülsz, annak a nótáját fújjad. KV.
— Szegénység, reménység. E. — Sze- — Kifelé fordították a szekér rúdját.
génységet, betegséget nem lehet BSz. — Kitört szekere rúdja. Ny.
tit- 3.
kolni. B. — Szegénységet meg a köhö- — Könny a szót megfordítani, mert
gést nem lehet Ny. 13, —
eltitkolni. nem terhes szekér. D. — Könnyen
Szerelmet, hurutot, szegénységet ne- köpi markát, ha tolják szekere farkát.
 670 —
D. — Könny l után szekeret tolni. mind erszénye. D. — Üveg szekrénvbe
B. — Könny szekér mellett gyalo- való. S.
gosan. E. — Kun László szekere. SzeJ. Jót szeltek a farából, D. —
(Nyomor.) Sz. — Letörött az ángya Kés nélkül akarja szelni a kenveret.
szekere. (Szült.) Ny. 2. — Más sze- D.
kere farán (L. ezt) ül. —
KV. Megy Szeleburdi, beleszurdi. ME. —
a szekér, ha hajazod. B. — Minek futsz Szeleverdi, szeleburdi. D.
oly szekér után, mely nem akar fel- Szelence. Ha se szelencéd hozzá,
venni. E. — Ne fuss a szekér után, se írod, ne borbélykodjál. D. — Ha
melyre nem ülhetsz fel. Ny. 7. Ne- — nincs íred és szelencéd, miért teszed
hezen jár a kenetlen szekér. D. — magad borbéllyá. KV. Se írja, se —
Nehezen lesz abból bak (L.ezt) szekér. szelencéje szegénynek. D. — Sem
D. —Nehéz a vágásban szekeret for- írek, sem szelencéjek, mégis borbéllyá
dítani. D. —
Nem illet agg ebet hint- tették magukat. Pázm. — Sem írja,
szekér. Ny. 2. —
Nem megy a szekér, sem szelencéje, mégis gyógyít. D.
ha nem kenik. B. —
Nincs oly rakott Szeles ember, félbolond. D. —
szekér, melyre több nem fér. D. (Kire Szeles kocsisnak bokros a lova. S.
villa széna nem fér. Sz,) Nyikorog — Szelet. Apró szeleteket szel. D.
mint az oláh szekér. Ny. 3. Olyan — Szelíd. A vadkörtét többre becsüli
szekér után fut, mely öt se megvárni, a szelídnél. KV. —
Hozzáképestszelid
se felvenni nem akarja. D. — Ökrök a mennyk. D. — Nem várhatni a vad
nélkül csak a göncöl szekere fordul. fától szelid gyümölcsöt. D. — Oly
D. — hajtja a göncöl szekerét. szelid,hogy még az epéje sem keser.
(Kevély.) D. — Részeg ember eltt a B. —
Olyan szelídek mintamándoki
szénás szekér is kitér. B. (Terhes sze- galambok. Ny. 7. —
Szelid a galamb,
•
-

kér is kitér. D.) —

Sokat a szekér mégis van epéje. E. Szelid almá- —
sem — .Szekér alatt denc (L.
bir, D. nak nagy becse, vadnak kevés. KV.
ezt) kutya. E. — Szekerén gyalog — Szelid intéssel, nem pálca veréssel
jött
ment. E. — Ritka a jó kerék a régi teheted jóvá a gonoszt. Sz. — Szelid •

szekérben. D. — Szekeres karácsony mint a bárány mint a galamb (D.),

(sáros), szénás húsvét. — Szekér- (KV.), mint a gerlice
S. mint a hús- (D.),
hez vesszö-kas Sz. — Taliga
illik. véti bárány (ME.), mint a kis nyúl (D.),
nem szekér. D. (Bot nem fegyver. Ny. mint a liba mint szszel a légy (D.),

8.) — Terhes szekér eltt üreseddel — Szelid tyúk hamar meglapul.

(S.)
kitérj. D. — Tüzes mint szekere. D. — Szelídebb nálánál a vad ember
Illés
D. — Csikorog mint a deszkás sze- D. — Vad a szelid gyümölcs
is. is,

kér. — Üres szekérnek

S. míg meg nem érik. D.
is kitér.

D. — Van nehezebb a széna-szekér- Szelídít. Ha a hörcsökös asszonyt

nél, D. — Vágásban fordítja meg a meg akarod szelídíteni, járd meg vele
szekeret. D. — Béna, sánta, kehes a táncot a mogyorósban. K. — Kés
ló,
szekeresnek elég B. jó. az agg ebet szelídíteni. KV. — Késre
Szekrény. Férjhezmen lány ru- szelídül meg a farkas. D. — Könny
hájának több szekrénye, mint száma. bárányt szeliditeni. D. — Nehéz az
E. — Kés a takarékosság, mikor agg ebet szeliditeni. KV. — Nehéz a
üres a szekrény. D. — Kinek üres vén farkast szelídségre venni. D.
az erszénye, üres a szekrénye. Gz. — Szelíndek. Harapna a szelindek,
Más szekrényében ne kotorázz. D. — ha foga volna. D.
Szemét szekrény. D. — Üres szekrény. Szell. Gályáját jó szellk fújdo-
(Fej.) D. — Üres mind szekrénye, gálják. D. — Ha már fújdogál a szell,
 — 671

nemsokára beáll a tellö. B. — Hit S. — Félszemét se

veti másra. (Ke-
nem szell. (L, hit.) E. — Szell is vély.) D. —
Fénylik a szeme mint a
megárt neki. E. krösbogár. Ny. 14. —
Fogat fogért,
Szellztetik. (Felakasztották.) D. szemet szemért. ME. —
Fut (L. ezt.)
— Feltették szellzni. B. mint a szemvert. E. Gazda szeme —
Szem. A csipás szem is idvel ki- hizlalja a jószágot. E. Gazda —
nyilik. D. —A kárvallás a bolondnak szeme KV.
hizlalja a lovat. Gazda- —
is felnyitja szemét. D. A kenyér is — ság szemet kivan. E. —
Görbe szem-
annál jobb, minél több a szeme. D. mel nézi. E. —
Ha eléri, szemét is ki-
— A legélesebb szem tolvajnak is körmöli. D. —
Ha jóllakott is, a szeme
szemét kilopja utoljáraavarju.(Akasz- éhezik. D. — Ha szerit teheti, szemed
tófán.) D. —
A marhát a gazda szeme is kilopja. D. —
Hályog van a szemén.
hizlalja. Ny.
1. —
A szálkát a más E. —
Hátul van a szeme. D. Helyén —
szemében meglátod, a gerendát pedig kelt a szeme. B. —
Hidd a mit sze-
a magadéban nem látod. B. A szem — med lát. E. —
Hiszek a szememnek.
mindent lát, csak magát nem. D. — E. — Holló hollónak nem vágja ki a
Az erdnek füle (L. ezt) van, a mez- szemét, D. — Irigy a szomszéd szeme.
nek szeme van. Ny. 2. Az úrnak — KV. —
Irigy szem az erkölcsöt is
szeme hizlalja a lovat. KV. Ala- — gáncsnak nézi. B. —
Jele, nem szereti,
mizsnán szeme. D. Angyal ül a — mert szembe dicséri. B. Jobb a —
szemöldökén, ördög szeme alatt. D. gazda szeme, mint a szomszéd szeme.
— Apagyra (L. ezt) készül a szeme. D. — Jót érzek, igen csiklandik a jobb
E. — Apró szem szz. (Hunyorgat.) szemem. Decsi. — Kár nyitja bolond-
D. — Bagoly a képe, sólyom a szeme. nak szemét. KV. — Kecskének ágon
E, — Bal szemmel nézi. E. Bekö- — a szeme. E. — Keresztben áll a szeme.
tötte (L. ezt) a szemevilágát. — Kettt nehéz megcsalni a szemet
Ny. 21. E.
— Csillog a szeme, minta kan macs- és a
:

Ny. 20. — Kék szem, fület. úri

káé. E. — Csípjén keze, szemetén szem sárga szem, macskaszem, ; fe-
szeme. (Kevély.) D. — Csóka csóká- kete szem, cigány szem. — Késn E.
nak nem vájja szemét. ki — Csuda nyilik szeme az esztelennek. D. — Két
E, -

ha félszemére eleget Pázm. — szem többet

aludt. egynél. B. — Ki vala- lát
Eb (L. ezt)szeme eb kezelátta, szeret, arra sok szemet
vette, KV. —
kit vet.
akaszszák a
fel keresi. E. — Eb
ki Kidugták a szemét, Ny. — (L. ezt) 1.
(L. ezt)keze eb szeme vette
látta, Kiki maga szemével stb, D, — Kinek lát.

D. — Eb szemébe nem megy a mi szivében, kitetszik szemében. KV.

füst.
D. — Egy szemmel néznek. D. — Egy — Kinek mi szivében, megtetszik
szemökkel sirnak, más szemökkel k szemében. E. — Kinyilt a (L. ezt)
tudják, kire kacsintanak. (Özvegyek.) szeme. E. — Királynak szemébe is

E. — Egyenkint szedeti a szem- néz a macska. KV. — Kiszedték a

ki
szrt. (Kegyetlen.) D. — a szeme- szeme szrit. (Megkínozták.) D. — Ki-
Elállt
szája. E. — Ezen sok szem kap
is tetszik szemébl az epe. D. — Ki-
ám. KV. — Eszszel, ne szemmel szúrták a szemét. E. — Ki-
fogj (L, ezt)
a házassághoz. E. — Farkashályog szúrták a szemét Ny. (L. ezt) vele. 3.
(L. ezt)van a szemén. — Felakadt — Kitetszik a szemébl, mit forgat a
E.
a szeme (elbámult), mint a dézsma- E. — Kitolták vele a szemét. B.
szive.
báránynak. B. — Felnyílt már a szeme. — Kitörölték vele a szemét, D, — Ki-
B. — Felnyisd a szemed, ha mit verte szemét az E, — ág. (L, ezt,)
akarsz. B. — Félénk katonának hátul Konkolyos szemmel néz, E, — Koppan
van a szeme. D. — Félszemmel a szeme. E, (Mint a kálvinista varjú-
látta.
 672 —
nak. B.) —
Koppan a szeme tle, mit D. —Sír az egyik szemem, a másik
sem kap belle. Ny, 2. Kurv az — — könnyezik. Np. Sok szem sokat lát.
anya rossz embernek, egy szó ugy D. —Sok szeme, sok füle vagyon a
mint száz, a ki engem hálám mögött, — királynak. KV. Szájnak, nem szem-
nem szembe gyaláz. D. —
Legrava- nek szoktak fzni. B. — Szálka a
szabb a róka, mikor szemét behunyja. szemében. B. — Szedje a ki (L. ezt)
S. — Legjobb kutya, melynek szeme csibafai borbély a szemedet. Ny. 1.
legutoljára nyilik, D. — Lesütött szeme — Szem a lélek tükre. E. — Szem is
is elárulja a D, — Majd ki-
tolvajt. árthat. E. — Szem elsbben a is

szúrja (L. a szemét. E. — Már

ezt) rúton akad D. — Szembe dicsér, fel.

jókor kurvaságra a szeme. Decsi.

áll hátul gyaláz. E. — Szembemondás
— Más szemében meglátja a szálkát, nem emberszólás. D. — Szeme kivánja,
magáéban nem a gerendát. E. — Meg- nem a hasa. Ny. — Szeme sem 2. áll

szedte a szemeszörét. B. — Megáll a Isten igazában. (Ravasz.) D. — Szeme

szem E. — Megvan a mit szeme-
rajta. sem jóra. D. — Szeme ugy áll jár,
szája kivan. E. — Mindennel szembe- mint a ráró madárnak. B. — Szeme-
száll. D, — Mit a szem nem azt szöktibe, mint a hörcsök. E. — Sze-
lát,

a sziv hamar líV. — Mit szeme

felejti. medet bekötötték. (Rászedtek.) Ny, 2.
meglát, keze nem hagyja. KV. — — Szemedet
ott ellopná. E. — Szemet is

Nagyobb a szeme, mint a hasa (Ny, huny. E. — Szemet szemért. E. —

2.); mint a gyomra mint a szája.
(E.) Szemet szúr. E. — Szeme vasvilla. is

E. — Nappalnak szeme van, éjjelnek

;

D. — Szemébe mer nézni akárki fiá-

füle van. B. — Ne a tzbe, mert
fújj nak. E. — Szembemondta, mint Imre
szemedbe ugrik a szikra. — Nehéz Pista a gyíknak. Ny. — Szembe
S. 5.
a szemet megcsalni. D. — Nehéz más mondja, mint Csákán Pál a macská-
szájával enni, más szemével E. nak. (L. Ny.
látni. — Szemébe né- ezt.) 9.
— Nem jó ember, másnak szemébeki mint Bacsó az ördögnek.
zett, (L, ezt.)
nem mer nézni. E. — Nem jó szem- Ny. — Szembeszökik a fenevaddal
1.
mel nézik. — Nem a szemitl. D. — Szemébl bor szikrát hány.
S. lát is.

E. — Nem megy a füst eb szemébe. D. — Szemébl kitetszik a vörös is

E, — Nem kap rajta sem szive, sem bor. D. — Szemét a hollók vágták ki.

szeme. B. — Nem szereti, mert szembe (Felakasztották.) D. — Szemét hizlalja.

dicséri. D. — Nem a vak üti ki — Szemhéj alatt vigyáz. E. —
ló (L, S. is

ezt) szemét. Ny. 14. — Nem vájja
(vágja E.) egyik varjú másikának a
ki
szemét. Sz. — Négy szeme van még
Szemmel tartja a halál. D. — Szem-
nek minden, kéznek semmi. E. —
Szemök elé hivták. D. — Szemre-fre.
s

sem — Néha a házfalnak

lát. S. (L. E. — Szemre-fre tekintenek.
is ezt.)
van szeme. D. — Nincs szeme. E, — B, — Szemre sem vehetni, oly kicsiny.
Nyelve helyett szeme D. — Oly D. — Szemre való,
szól, — Szemrl S.
irigy szemmel nézte, majd kicseppent esett neki. E. — Szemtl szembe. E,
szemébl a vér. E. — Örökre be- — Szénégetnek tkén a szeme. (Ott
kötötték szemét. D, — Örül neki mint szive, hol haszna.) Sz. — Szénéget
vak Laci a 'félszemének. Ny. — cigánynak Ny, — Szép a szeme,
5. stb. 8,
Ritkán jó ember az, ki másnak nem de ördög a KV, — Szikrát hány szive,
mer szemébe nézni, B. — Rossz em- a szeme, D, — Szke haja, kék a
ber, mással nem mer szembe nézni.
ki szeme, D, — Több szem többet lát.

KV. — Rossz szem az erkölcsöt KV. — Többet hisznek a szemnek,

is

gáncsnak nézi. D. — Sas szem. D,

; minta fülnek. D. — Töröld szemed- ki
— Senkivel sem mer szembeszállni. bl a Pázm. Csipa.) — Tz-
csipáf. (L.
 673 —
szikra két szeme, D. — Ugy áll a háznál, ott a gazdasszonynak szemes-
szeme, mint a döglött birkának. D nek kell lenni. Ny. 1. — Legszeme-
(Mint a vasvilla. E.) —
Ugy örül, mint sebbnek kell lenni a tolvajnak. D. —
kinek a szemét kiütik. D. Ugy nézz — Nem kénytelen a szemes, hogy a vakot
a szemembe. D. — Ugy nézte, majd kalauzul vegye. K. Más házánál —
megette szemével. E. —
Ugy verj éket szemes, magáénak vaksi. KV. Néha —
a kemény fába, hogy szemedbe ne a vak is többet lát a szemesnél. D.
pattanjon. D. — Utón szemed, résen — Otthon vaksi, más házánál szemes.
füled. D. — egyszem
Vakok között KV. —
Szemes bizonyság. D. Sze- —
az els. E. —
Vakuljak meg a két mes szemes ló kerekszámra
kocsis,
fülemre, süketüljek meg a két sze- igen jó. B. —
Szemes mint a macska.
memre, ha nem igaz. S. — Varjú E. — Szemesé a világ, vaké az ala-
varjúnak, csóka csókának, holló holló- mizsna. D. —
Szemesnek a játék, vak-
nak nem vájja ki a szemét. S. — nak alamizsna. D. Szemesnek való —
Véres a szeme. D. —
Vérszemet ka- a játék. KV. — Szemesnek áll a világ.
pott. S. — Viszket a szemem, valamit — E. Vak mutat a szemesnek utat. D.
érzek. E. — Zöld karikát hány a — Vakandok mutat utat a szemesnek.
szeme. E. BSz.
Szem. Addig kapar a tyúk, mig Szemérem. A szemérem, de futás
szemre talál. D. —
Ott kapar, ahol hasznos. Ny. 2. —
Hol a félelem, ott
szemre talál. D. —
Vak tyúk is talál a szemérem. D. —
Hol a szemérem,
néha szemet. B. —
Vak tyúk addig ott a becsület. KV. Hol a szemé- —
piszkál, mig szemre nem talál. E. rem, ott a jóság. KV. Jámborság —
Szembekötve is eltalálni pokol tisztesit, szemérem ékesit. KV, —
útját. E. — Szembekötve ne vivj. D. Rózsáé az illat, szzé a szemérem. K.
— Szembekötösdit játszik. D. Szemérmes. Bár szemérmes is az
Szemenszedett. S. — Tiszta mint asszony, ne bizdmás kezére. KV. —
a szemenszedett búza. D. Egy asszony sem szemérmes a sötét-
Szemefénye. E. — Szép asszony ben. KV. —
Szemérmes diáknak hiu
a ház szemefénye. E. Ugy vigyáz — (üres. ME.) a táskája. M. — Szemér-
rá, mint a szemefényére. S, Ugy — mes koldusnak üres a tarisznyája. B.
szereti, mint a szemefényét. E, (Táskája. KV.) Szemérmes mint a—
Szemfényveszt alakos. D. — falusi liba (S.)mint a jó leány (D.);
;

Volt szüléjök is: tátos volt és szem- mint a menyasszony (KV.) mint a rác ;

fényveszt. Pázm. menyasszony (Ny. 12.); mint a szz

Szemfödél. Eltemették szemfödél (D.) mint az uj menyecske (S.) mint
;

—
;

nélkül. (Felakasztották.) D.— Holt- az üres táskáju koldus. D. Volt-

nak szemfödelét elveszi. E. — Szem- nak és meglettnek szemérmes orcája.
födélre valója sincs. S. KV. —
Éhen marad, ki az asztalnál
Szemfüles. Elül-hátul szemfüles. szemérmeskedik. KV. — Szemérmes-
D. ség nem szokott titokhoz. KV.
Szemöldök. Emelgeti szemöldö- Szemét. A ház (L. ezt) elibe hord-
két. (Kevély.) D. — Fölszömöldök. ták a szemetet. Ny. 5. — A kisöprött
(Kevély.) D. — Felvonja szemöldö- szeméttel nem jó a hirt is kihordani
két. E. a házból. B. — A szemetet soha ki
Szemrehányó. Se hete, se hava, nem söpörhetni egészen. D. Annyi —
már is szemrehányó. D. van mint a szemét. Ny. 12. Csíp- —
Szemes. Ajándék a szemest is jén keze, szemetén szeme. (Rátartós.)
megvakítja. D. —
Hol macska van a D. — Egy szemetén kotoráznak. D.
•

Margalits E. : Magyar köziuoodások. 43

 674

— Éldik mint Toldi Miklós lova a nyet. D. — Ne mosd, ha nem kezed

szeméten. E, —
Haljon meg a szemét- szenye. D. — Rajta hagyta keze sze-
dombon, D, —
Kakas is hatalmas nyet. E. — Reátörli keze (L. ezt)
maga szeméten. D. —
Ki szemetén szenyét. — Ritka kovács szeny
Pázm.
nevelkedett, mást is rühesnek gondol. nélkül. D.
D. — Ki szemetén nevelkedtél, hogy Szenyes mint a rab. E. — Szenyes
igy rugdalózol ? D. —
Kiki bátrabb nem kormos. D. — Van ám annak a
a maga szemetén. KV. Kinek más— mosóban szenyese. D.
fegyvere van, nem hány szemetet Szent. A szent forrásnak égbl az
ellensége szemébe. K. —
Maga szeme- eredete. D. —
Apró szent. D. Áll —
tén berzenkedik. KV. —
Más szeme- mint a faszent. ME. —
Fagyos szent.
tén kotoráz. (L. ezt.) D. — Más sze- S. — Itt vannak a fagyos szentek. ME.

metén él, mint Toldi Miklós lova. B. — Faszolsz mint az egri

(L. ezt)
— Minden kakas a maga szemetén szent. Ny. 5.— Hal barát, a szent. él

hatalmas. Sz. —
Minden kakas úr a E. — Hányan vannak az apró szentek V

maga szemétdombján. Ny. 7. Nem — (Gyermekek.) ME. — Három a szent

minden szemetén találsz ilyen embert. szám. E, — Ki esztends koráig
tiz

D. — Nem jó a házból kifelé seperni nem nem szép, har-

ártatlan, húszig
a szemetet, mert kimegy a gazdaság. mincig nem ers, negyvenig nem okos,
Ny. 3. —Nem szemetén szedik a ötvenig nem gazdag, hatvanig nem
gyöngyöt. D. — Néha a házban a szent, azután se lesz. D. — Legyen
szemetet is elszenvedik. D. Ritka — meg az Isten szent akaratja. S. —
szoba szemét nélkül. D. Szemetén — Meghal a barát, él a szent, változik
vitéz, mint a kakas. E Szemét- — az apáturság. K. — Minden szentnek
szekrény. D. —
Szemétbl mindig maga felé hajlik a keze. D. — Minden
marad valami. E. — Szemétdomb. D. szentnek van mennyországban helye.
— Szemét ember. D. — Szemétnek E. — Nem mind szent, a ki a tem-
is kell egy kis helyt engedni. K. — plomba jár. E. —
Nem mind szentek,
Szeméttel mindent kihord a házból. kik templomba mentek. KV. Ritka —
(Hirt.) D. —
Tengdik, mint Toldy mint a szent kocsmárosné. D. Ritka —
Miklós lova a szeméten. D. Ugy — szent próba nélkül. D. Szent a —
hallgatom, mint szemetén gubás eb- békeség. D. —
Szent a szabó neve,
nek ugatását. (Rágalmat.) Sz. Ur — kinél folt nem marad. E. Szent —
az ur a szemétdombon is. B. Ur — ember is csak ember. S, Szent —
vagyok a magam szemetjén. (Házam- élet vasfazék, csak a füle kormos.
ban.) Ny. 19. —
Van bven, mint (Képmutató.) Ny. 5. —
Szent mint a
szabó szeméten a posztószél. Ny. 2. Bodóné pulykája,mertkannélkül tojik.
Szemtelen. Minél tovább tart a Ny. 1. —
Szentnek is maga felé hajlik
világ, annál szemtelenebb. D. Sok — keze. E.
veje, kinek leánya szemtelen. D, — Szentel. Kóró szentöl. (Haszon-
Szemtelen harag, mely erejét nem talan.) D.
láttatja. KV. — Szemtelen koldusnak Szentesit. Cél szentesíti az esz-
tele a táskája. D. —
Szemtelen mint közt. (Latin.) ME. — Gél nem szen-
a légy. KV. (Piaci légy. E. — Piaci tesíti az eszközt. ME.
kofa. S.) —
Szemtelennél is szemte-
-
Szentes. Átesett rajta, mint Bánó
lenebb lehet. D. a szentesi parókián. E. — Jót lökött
Szeny. Amint mosod kezed, veszed rajta,mint szentesi emberen a hosszú
le a szenyet, D. —
Kézszeny. D. — kutya. (L. ezt.) Ny. 5. Kutyabaja, — .

Megszokta mint barátkukta a sze- mint a szentesi halottnak. E. Szén- —

 — 675 —
tesi mester. (Hazug ; a szentirásbl is KV. —
Sokat kell trni, szenvedni.
hazudott.) D. E. —Szenved mint a farmatring. K,
Szentelt. Fél tle, mind ördög a — Szenvedni katona dolog. E. —
szentelt víztl. E, — Jól bevett a Szenvedni katona dolga, sok az ura,
szentelt vizböl. (Bor.) D, — Kerüli fényes szolga. B. — Tür, szenved, mint
mint ördög a szentelt vizet. B. — a bárány. E. — Van-e valaki, a ki
Lehet a szenteltvízzel is rosszra élni. nem szenvedett ? D. — Vékony szr
D. — Se nem árt, se nem használ, kutyának, kis csizmás emberneksokat
mint a szentelt viz. E. (Szegedi szentelt kell szenvedni. Ny. 22.
viz. Ny. 5. —
Körösi szentelt viz, Ny. Szenvedés. Reménységgel köny-
1.) — Szentelt széna nem bizodal- nyebbedik a szenvedés. B. Sok —
mas, E. szenvedéssel adják a becsületet. (Di-
Szentírás. A szentesi mester a csséget.) KV.
szentírásból is hazudott. D. — Ákom- Szepls mint a pulykatojás. ME, —
bákom (L. ezt) szentírás. E. — Ki- Szeplsnek jó az árnyék. E.
kopott (L. ezt) a szentírásból. Ny. 2. Szepsi. Pislog mint a szepsi kocso-
— Mondás, levegörontás, a ki hiszi, nya. (Belefagyott a béka.) S.
annak szentírás. S, — Papot illet a Szer. Se szeri, se száma. E. — Szert
szentírás, E. — Szentírásból jönnek tenni valamire. ME. — Szerit ejtette.
az eretnekek. (Félreértik.) D. ME. —
Szép szerivel. E.
Szentháromság" után az els Szerda. Kinek sok zabáló csütör-
személy. (Kevély.) D. — Leültette mint töké, annak sok hamvazó szerdája és
Ilosvai a szentháromságot. E. böjtje. D.
Szentlélek. Seggre esett benne a Szerecsen. Cigányt szapul, szere-
szentlélek. (Megijedt.) Ny. 7. — Tót- c:sent — Fekete mint a sze-
mos. E.
ágast áll benne a szentlélek. (Jó kedve recsen. — Hiába szapulod a sze-
D.
van.) Ny. í. recsent. D. — hozzá, mint sze-
Illik

Szentlványi. Hosszú mint a szent- recsenhez a fehérség. E. — Kecskérül

iványi éneke. (L. ezt.) D. ügy húzza — gyapjút, szerecsenböl hattyút. BSz. —
a szót, mint a szentlványi koldus az Szerecsent mos. D. Szerecsent —
éneket. Ny. 6. szappanoz. Pázm.
Szentpéteri. Lehömpölyödött mint Szerelem. A szerelem a bölcset
a szentpéteriek imádsága. (L. ezt.) is vakká teszi. KV. —
A szerelem és
Ny. 2. esztelenség csak névvel különböznek
Szentség". A szentséggel is vissza- egymástól. D. — A szerelem nagy bajt
élhet az ember. D. — Félre szentség, okoz. Ny. 2. — A
szerelem vak. B.
sok a szükség. Ny. 2. Hirét sem — — A szerelem sötét verem. Np. A —
hallotta,mint Ihász Istók a hét szent- szerelem veszedelem. E. A szere- — -

ségnek. Ny. 17. lemében több a keser, mint az édes.

Szenved. A jó erkölcs szenved, de KV. —
Álomban, szerelemben nincs
soha el nem — Ha tüzét
senyved. Sz. lehetetlenség. D. —
Bor, pecsenye
szereted, füstjét szenvedjed. D. —
is nélkül meghl a szerelem. ME. —
Hasztalanul ne szenvedj. D. — Isten Bölcset megvakít a szerelem. B.
is

fia volt Krisztus, mégis szenvedett. D. — Elsoványodott a szerelembe. D. —

— Jobb más latorsága, mint magad Harag és szerelem két rossz tanács-
rosszasága miatt szenvedned. KV. — adó. KV. —
Fölöttébb való szerelem
Kevély (L. ezt) embernek, sima szr nem sokbankülönbözik a bolondságtól.
kutyának szenvedni kell. Ny. 12. — B. —
Hideg kéz, meleg szerelem. Ny,
Ki a tüzet szereti, füstjét is szenvedi. 6. —
Hideg ruha a szerelem. Ny. 20.
4:3*
 676 —
— Hirtelen szerelem nem állandó. D. nek. B. — A kit igen gyöngéltet a
— Kenyér és bor nélkül meghl a szerencse, végre elbolondítja. B. —A
szerelem. KV. —
Ki csókot vet, sze- legnagyobb szerencse a legnagyobb
relmet arat. S. —
Kocka, bor és sze- félelem. D. — A meddig tart szeren-
relem üritik az erszényt. B. I-^eg- — cséd, addig barátid is. Sz. — A sze-
jobb strázsa (virrasztó) a szerelem. rencse hozza, de a szükség megpró-
— — A sze-
i

KV, Nagy nyavalya a szerelem. E. bálja a j barátokat. KV.

— Nem igen jut annak a szerelem rencse ritkán elégszik meg egy csa-
eszébe, kinek sok a dolga. KV. — pással. E. —
A szerencse soha sincs
Nem jó a felettébb való szerelem. KV, ravaszság nélkül. KV. A szeren- —
— Nem lát a szerelem, nincs nála cse soknak nagy vesztére szolgál. B.
értelem. KV. — Nem mindenben édes — A szerencse szárnyon jár, a kire
gyökér a szerelem, KV. (Nem minden- száll az jól jár. Np. A szerencse—
kor stb. D.) —
Ravasz a szerelem, változó. KV. —
A szerencsének aján-
arany békóval jár. K. —
Ritka az a déka álomkincs. D. —
A szerencsé-
búza, kiben konkoly nincsen, ritka a nek üstökébe kapott, nem kopasz há-
szerelem, kiben hiba nincsen. Np. — tuljához kapdozott. D. A szeren- —
Ritka leány szerelem nélkül. D. — csét üstökön kell ragadni. B, Az —
Soha szerelem sóhajtás nélkül édes a szerencsét nem tudja megbecsülni,
nem lehet. Bessenyei. Philos. Sze- — ki soha szerencsétlen nem volt. B. —
relem, bor, kocka, mindenbl kifoszta. Az okos nem vár a szerencsétl. D.
KV. — Szerelem búra visz. E. -
— Az okos ember szerencsére kezet
Szerelem és harag semmi jót nem nem fog, D, —
Balkezére fogta a sze-
farag. KV. (Nem igaz birák. E.) — rencse, D. —
Barátot szerencse hoz,
Szerelem és uraság nem szenvednek szükség próbál, S, — Bolondnak a
társat. KV. — Szerelem, éj és bor,
-.
szerencse, KV. — Bolondnak a sze-
sok gonoszsággal forr. KV. Szere- — rencséje is — Csallóközi
bolond. S.
lem gyötrelem. E. —
Szerelem, mél- (L. ezt) szerencse. Cz, — Cselt vetett
tóság egy székbe nem férnek. F. — a forgó szerencse, D, — Csupa sze-
Szerelem sem ha felettébb való.
jó, rencsére támaszkodni vakmerség.
ME. — Szerelmet és hurutot nehéz D. — Derék állapot a szerencsén fe-
eltitkolni, Sz, —
Szerelmet, hurutot, küdni, ML, — Egy marok szerencse
szegénységet nehéz eltitkolni. D. többet ér egy zsák észnél, ME, —
Szerelmes. Csúnya a vén szerel- Elég szerencsésen iparkodik, kinek
mes. S. —Szerelmes mint a macska. a szerencse semmi akadályt nem tesz.
(Német.) S, —
Szerelmes a szakácsné, — B, Els a szerencse, második az
E, (Elsózta az ételt, B.) —
Szerelme- — Együtt a két szerencse,
áldás. E, jár
sek esküvése, (Haszontalan.) D. — — Elaludta minden
E. szerencséjét,
Hárman csendesen, ketten szerelme- — Forgó a szerencse, M. (Nincs
D,
sen. D. —Szerelmeskedés henyélök- állandó — Gyürüt
kincse. Sz.) váltott
nek dolga. D. a szerencsével. D. — Ha az irigy szo-
Szepemle. (Pest- megyében.) Kurta morú, vagy öt érte baj, vagy mást
mint a szeremlei szoknya. Ny. 12. szerencse. E. — Ha az irigységet el

Szerencse. A bátor szivekkel (jár. akarod kerülni, titkold szerencsédet.

B.) társalkodik a szerencse. KV. — B, — Hever ember szerencséjét is
A hadi szerencsét, íiu magzatot, j elheveri. D. — Hitvány szerencse,
házasságot Isten választja. E. — A melynek nincs irigye, E, Hová a —
jó mesterséghez szerencse is kell. ME. szerencse esik, oda fordul az ember-
,.
—
A jó szerencse anyja a kevélység- nek jóakarata is, KV, Istenhozzá-—
 — 677

dot mondott neki a szerencse, D. — szerencsétlenség, melyben egy szikra

Jobb egy marék szerencse, mint egy jó szerencse nem volna. D. — Nincs
véka pénz. Ny. 11. (Köböl ész. B. — szerencséje hozzá, mint cigánynak a
Puttony ész. D.) —
Jól megragadd buzavetéshez. B. —
Olyan a szerencse,
a szerencsét, igen csúszó. D. Jól — mint forgó Velence. KV. — Nyulat
táncol, kinek hegedse a szerencse. látánk, nem leszen jó szerencsénk.
D. — Jött-ment vendég a szerencse. M, — Próba szerencse a ki mer, az
:

B. — Kereken fordul az ember sze- nyer. S.— Próbával jó a szerencse.

rencséje. KV. —
Kevélység lenyomja KV. — Puszta szerencsére támasz-
a szerencse tengelyét. E. — Kevély- kodni vakmerség. E. — Ritka madár
séggel jár a jó szerencse. KV. Ké- — a jó szerencse. KV. — Ritka nagy
sre érkezett annak szerencséje, kit szerencse kis kevélység nélkül. D. —
csak halála eltt tett nagygyá. D. — Ritkán bánik a szerencse halkal az
Ki magát kétszer adja veszedelemnek, emberrel. D. —
Ritkán jár a szeren-
a szerencsét ne vádolja. E. Kiki •
— cse kevélység nélkül. KV. Senki—
maga szerencséjének kovácsa. E. — nem tudja, szerencse kinek adja. KV.
Kinek-kinek pillant néha a szerencse. — Senkinek sincs szerencséje gallér-
B. — Koldus embernek koldus a sze- jához kötve. D. —
Sikos sarka van a
rencséje. Ny. 5^ —
Könnyebb megta- szerencsének. B. —
Sima farki a sze-
lálni, mintsem megtartani a szeren- rencse, hol futja, hol kergeti az em-
csét. B. —Kurva (L. ezt) szerencse. bert. B. —
Szegénynek a szerencséje
E, — Legjobb a közép szerencse. B. is szegény. ML. —
Szegénynek még
— Levetöt is játszik a szerencse. E. a szerencséje is szegény. KV. Sze-—
— Markában volt a szerencse. D. — rencsefia. E. — Szerencse magzatja.
Megbukott szerencséjével együtt. D. D. — Szerencse forgandó. F. Sze-—
— Megfordult a szerencsekerék. D. rencsehaj. (Els sz hajszál.) E. —
— -Mesterségnek szerencse a mestere. Szerencse ha szolgál, még ne tartsd
E, — Mindenhez szerencse kell, még szolgádnak. KV, —Szerencse is szo-
a lólopáshoz is. S. —
Mindenütt el- kott játszani. D. —
Szerencse kereke.
kerüli a szerencse. D. —
Minél na- D. —Szerencse mind felülsdit, mind
gyobb a bolond, annál szerencsésebb. levetösdit szokott játszani. D. —
Sze-
KV. —Minél nagyobb a szerencse, rencse nádszál, könnyen eltörik. D. —
annál kevesebbet higyj neki. B. — Szerencse szárnyon jár, boldog em-
Mit a természet nem adott, megkínál ber kireszáll.B. —
Szerencse, Velence.
vele a szerencse. K. — Nagyobb sze- (Állhatatlan.) D. —
Szerencséje akadt.
rencséje, mint maga. D. — Ne vágyj (Kérje.) E. —Szerencsét próbál. E.
olyan szerencsére, melyet elnembirsz. — Szerencsét üstökön kell ragadni. E.
D. — Nem alku a szerencsének hí- — Szerencsével, ha van frigyed, sok
zelkedni. D. — Nem édes, hanem az irigyed. KV. — Tarts a szerencsétl,
mostoha anya a szerencse. D. — Nem —
ha nagyon hízelkedik. D. Tenyerén
jó a szerencsét megboszantani. D. — hordozza a szerencse. E. — Titkold
Nem jó szerencse az melyet el nem szerencsédet. KV. — Több a szeren-
bírhatsz. E. —
Nem tudja becsülni a —
cséje, mint az esze. S. Tud a sze-
szerencsét, ki soha nem volt szeren- rencsérl. E. — Tud valamit a sze-
csétlen. B. — Néha levetösdit is ját- rencsérl szólani. D. — Ugy dicsé-
szik a fejes szerencse. D. — Nincs rika szerencsét, amint szolgál. D, —
gallérunkhoz varrva a szerencse. E, Urat szolgájától szerencse választja.
— Nincs nagyobb szerencse, mint a E, — Üzöbe vette a szerencse. (Sze-
jó házasság. D, —
Nincs oly lángoló rencsétlen.) D. — Vadásznak, halász-
 — 678

nak nem jó szerencsét kívánni. S. — len, bottal isagyonlövi magát. ü. —

Vagy élek, vagy halok, szerencsét pró- — A szerencsétlennek a halál se ba-
bálok, B. — Van férge az ö szeren- rátja, D, — Anyja sem segíthet a
cséjének is, B. —
Vastag reménysé- szerencsétlenen, D, — Eleget a élt

get is megejt a szerencse, E. Várjuk — szerencsétlen, ha hamar meghalt is,

el, mit hoz a szerencse, E, Veszett — B. — Kurta az idö a szerencsésnek,

szerencse az, holmegszünik a remény- de a szerencsétlennek hosszú. D, —
ség. K, (Melynek nincs irigye. E.) — Minden ló felrúgja a szerencsétlent.
Világi szerencse, változó Velence. B. D. —
Szerencsétlen ember, ki a szom-
— Vitézre nem szállhat váratlan sze- széd fazéknak csak a fenekét nézi. D.
rencse. KV. —
Zabolázd föl szeren- — Szerencsétlen flótás. (Furulyás. —
csédet is,könnyebben megtarthatod. E.) — Szerencsétlen a madár a gye-
D. — Zsidóval találkozni szerencsét rek kezében. D. —
Szerencsétlen órá-
jelent. S. ban született. B, —
Szerencsétlennek
Szerenesef. Noha nem is kereste, a nap is késn kel. D. —
Szerencsét-
rátalált a szerenesefüre. D. — Sze- lennek a szeretete is szerencsétlen.
rencsefüre talált. D. ML. —
Szerencsétlennek nincs barát-
Szerencsés. A
gazdag ha bolond ja. ME.
is, szerencsés, KV, A gazdagság — Szerencsétlenség". A ki mellett
nem teszi szerencséssé az embert, D. gyakran elmén a szerencsétlenség,
— Szerencsés gazdasszonynak tyúkja egyszer beleütközik. D. A sok sze- —
nagyobbat mint a szerencsétlen-
tojik, rencsétlenség id eltt megvénheszti
nek ludja, D, — Az okosnak minden az embert. KV. —
A szerencsét nem
dolga szerencsés. D. — Irigy nélkül tudja becsülni, ki soha szerencsétlen
szerencsés. D. — Ki szerencsés, annál nem D.
volt. — A
szerencsétlenség
kapanyél D. — Kurta az id
is elsül. nem bánik az emberrel halkal. D. —
a szerencsés embernek, de a szeren- Állandó mint a szerencsétlenség. D.
csétlennek hosszú. D. — Sok irigye — Barátot szerencsétlenségben lehet
van a szerencsés embernek. B. — megismerni. B. —
Bátorságosabb egy
Szerencsés csillagzatban született. D. szerencsétlenség kettnél. KV. Csak —
(Csillag alatt stb. E.) Szerencsés — az szerencsétlen, ki a szerencsétlen-
gyermek, (L. ezt) kinek az apja elkár- séget el nem trheti. B. — Kett sza-
hozott. Sz. —
Szerencsés ház, melyben lad a lóháton : a rossz hir és a szeren-
megavasodik a szalonna, (Bség,) D, csétlenség. Ny. 20. — Könnyen meg-
— Szerencsés, más példáján ki tanul, esik a szerencsétlenség az emberen.
D. — Szerencsés malomban örlött. Ny. 5. — Megnyergelte a szerencsét-
D. — Szerencsés Órában született. lenség. D. — Nem jár a szerencsét-
D. — Szerencsés melyet sörét, sült lenség magányosan. KV. — Nem jár
nyúlban — Szerencsés
találni. D. utat. társ nélkül a szerencsétlenség. D. —
(Elmehetsz.) S. — Szerencsésebb a Nem kell a szerencsétlenségért köve-
csillagvári (L. ezt) ökröknél. E. tet küldeni, magától is eljön. KV. —
Szerencsésnek kiki társa akar lenni. Nincs oly lángoló szerencsétlenség,
E. —Hálóját is szerencsésen veti. D. melyben egy szikra jó szerencse ne
— Holdvilág nélkül is szerencsésen volna, D, — Senki sem sirja ki szemét
eljár. D. —
Nagy útról szerencsésen a más szerencsétlenségén, KV. —
haza ért, kapujában törött el a lába. D. Seregesen jön a szerencsétlenség. B,
Szerencsétlen. A ki egyszer sze- — Sok szerencsétlenség eshetik meg
rencsétlen, az az egyenesen is eltör- egy szempillantás alatt is. B, — Sze-
heti lábát. D. — A ki szerencsét- rencsétlenség mellett jó henyélni. (L.
 — 679

ezt.) KV. —
Szerencsétlenségben leg- retni, mint közel gylölni. BSz. Jó —
jobb a vig elme. KV. —
Szerencsét- szeretni, de' titkosan. E. Ki min- —
lenségben ne essél kétségbe, KV. — denkire vigyorog, senkit sem szeret.
Szerencsétlenségnek bokros az ösvé- D. — Ki a tojást szereti, a tyúk kodá-
nye. D, —
Temetéssel találkozni sze- csolását is trje. S. — Ki a tzet sze-
rencsétlenséget jelent. S. Üstökbe — reti, füstjét is szenvedi, KV- —
Ki a
mer kapni a szerencsétlenséggel. D vesszt kiméli, fiát nem KV.
szereti.
— Üzöbe vette a szerencsétlenség. D. — Ki mit szeret, arra néz. E. — Ki
Szeret.A becsületest mindenki mit szeret, azt félti. D. —
Ki mit sze-
szereti. B. — A békeség szeret, Iste- ret, kedves az annak. B. (Ha nem is

nét kedvel. D. — A görbe (L. ezt) szép, E.) —

Ki mit szeret, szép az
kezt szeretik a birák. Sz. — (Szere- annak. B. —
Ki valakit szeret, arra
tik az udvarnál. KV.) — A haldokló sok szemet vet. KV. —
Ki szereti
is szereti az életet. D. — A engem ki papját, ki pedig palástját, KV, Kit —
nem szeret, egye meg az egeret. Ny. Isten szeret, ifjanta vesz el. E, Kiki —
12. —A ki feleségét nem félti, nem szereti a maga hasznát. KV. — Kútba
is szereti. KV. —A ki igazán és vi- estem, ki húzzon ki ? A ki szeret, az
gyázva szeret, hallgatását is érti ked- húzzon ki. Np. Macska— is szereti
vesének. K. —
A ki szeret, az mindig ahalat,de kerüli a vizet. KV, — Majom
fél. Ny. 2. —
A ki szeret, kétszer él. is szereti a maga fiát, D, — Mely juh
E. —A ki világosan szeret, megítélik a bárányt szereti, a kost se gylöli,
az emberek. E. —A kit minden sze- D, — Mindenkor szereti a becsletet.
ret, nehéz megrizni. D. A király — Cz. — Nem szereti eb a D. — böjtöt.
és gazdag leány sohasem tudhatja, ki Nem szereti, mert szembe dicséri. D.
szereti igazán. Besseny. A mely — — Nem szeretnék vele ujjat vonni.
leány sokat szeret, jámbor asszony D. — Nem szeretnék vele tengelyt
ritkán lehet. S. — A mit mindenki üttetni. D, —
Nem szeretnék vele
3zeret, nehéz azt megrizni. KV. — üstökbe kapni, D. —
Sokan szeretik
A rút is szereti a szépet. D. — Az a szépet, D, — Szembe rózsám, ha
asszony vagy szeret, vagy gylöl. D. szeretsz. E, — Szeresd a békét, ha
— Akárki is szereti a szépet. KV. — sokáig élni kivánsz. D, - Szeresd fele-
Akármely rút is a szépet szereti. M, barátodat, mint önönmagadat. Szentir.
— Csak a készet szereti. S. Csak — — Szereti a borkát, (L, ezt,) E, —
az nem szereti a jót, a ki nem érti. Szereti a fiát, mint a majom, Sz, —
KV. —
Csuhaj retek! be szeretlek! Szereti a szépet, E, — Szereti a tej-
megszülhetsz mig elveszlek. Ny. 19. nek fölit, (Szüzet,) D, — Szereti a
— Diót törne homlokán, ugy szereti. tejfölt, de nem akarja enni a szérdé-
BSz. Eb — is szereti a készet. D. — két, KV. — Szereti a zúzát. E. —
Egészséges s a beteg nem egy ételt Szereti az ingyent- KV. — Szereti,
szeretnek. B.— Fene szereti a kis is mert — Szereti mint disznó
neveti, E.
malacot. E. — Ha békét szereted,
a a pocsétát. E. — Szereti mint eb a
ellene ne mondj senkinek. D. — Ha gerebennyalást, D, — Szereti mint eb
más szereti a magáét, miért ne a te a macskát, M, — Szereti mint a ga-
magadét. E. — Hasonló hasonlót sze- lamb a tiszta búzát, B, — Szereti
ret.KV. — Hol a kéz, az ész, ott ki mint farkas a bárányt, B, — Szereti
mit szeret arra néz. — Ismeretes S. mint fene (L.ezt) a malacot, Ny. 10, —
társadat, régi barátodat holtig szeresd. Szereti mint hal a B. — Szereti
vizet,
B, — Jobb távol (távolról. KV.) sze- mint kecske a kést. M, — Szereti mint
retni egymást. M. — Jobb távol sze- medve a mézet, D, — Szereti mint
 — 680

galamb a mézes búzát. — Szereti csegéje, Ipoly csukája legjobb

E. böjt,
mint a tiszahátiak az árvizet. S. — ha szerémi borban ftt. Cz.
Szereti mint ördög a tömjént. D. — Szerszám. Madzag gyepl, kender-
Szereti mint a szemefényét. B.— Sze- hám, mind a kett rossz szerszám. E.
—
reti mint tót az aludttejet. E. Sze- — Szerszám heverve rozsdásodik.
reti mint. vak a gödröt. — Szereti D. — Vén lóra szerszám.
E. cifra (L. cifra)
mint zsidó a keresztet, D. — Szeret- 10. — Vén szerszám. D.
jük a szépet, az eleven képet. — Ny.Szerzet.
E. Egy barát nem szerzet.
Szeretné a hasznot, de a munká-
fut D. — Micsoda szerzet ez B. uj ?
tól. M. — Szeretni nem vétek. E. — Szerzdik. Két táskára szerzdött.
Szép szépet KV. — Távolról (Koldus.) M.
szeret.
jó szeretni a jó Ny. 10. — Ugy
atyafit. Szerzek, Ebül gylt szerzéknek,
szereti farkas a bárányt, hogy szere- ebül elveszni, kell E.
tetbl meg D. — Ugy
is eszi. Szesz. Fejébe ment a borszesz. D.
szereti,
majd megeszi. E. Szesszenik. A vén asszonynak is
Szeretet. Hamarkodó szeretet van ugy, hogy szesszenik. E.
hóhalom. D. —
A szeretet nincs a Szédül. A fej szédül, a láb inog.
farsang hatalmában. E. —
Az ersza- (Részeg.) E. —
Igen fen kezdesz hé-
kos szeretet nem állandó. KV. Az — jázni, elszédül fejed. Pázm. Ki ma- —
igaz szeretet fél az árulástól. E. — gasról néz le, hamar szédül feje. E.
Csak addig tart a szeretet, mig nem Szédeleg" mint öszszel a légy .Ny, 1 5.
üres az erszény. B. — Ha a szeretet Szég'yen. A dolog nem szégyen.
elmúlt, sohasem volt igaz. D. — Ha E. -- Az oktalannak semmi szégyene.
a szükség beköszön az ajtón, a sze- E. — Becsületes hazugság nem szé-
retet akkor az ablakon ugrik ki. D. gyen. S. —
Bizd el magadat, ha szé-
— Ha beköszön a szükség, vége a gyent akarsz vallani. KV. (Hidd el ma-
szeretetnek. E. — Igaz szeretet nem gadat stb. M.) — Dolgozni nem szé-
érzi amunkát. K. — Kétféle szeretet gyen. ME. — Félre teszi a szégyent.
nehezen fér össze. — Majomsze- Ny. — Három a rossz vallás kár-
B. 3. :

retet. D.— Nem méreg szüli a sze- szégyenvallás, búvallás. E. —

vallás,
retetet. F. — Négyet nem lehet Hosszú ruha sok szégyent eltakar.
eltit- D,.

kolni: tüzet, szeretetet, köhögést, sze- — nem tud szégyent. E. —

Irótoll
génységet. Ny. 20. — Szerencsétlen- Késön-korán orcádra kerül a titkolt
nek a szeretete szerencsétlen. ML.
is szégyen. E. — Megette három szé-
— Szeretet ég KV. — Szép szó gyen nélkül a
tüz. megfzte, tojást. (Jól
nyeri meg a szeretetet. E. — Szép megsózta, elég kenyeret szelt hozzá.
jól
szóval szerzik a szeretetet. KV. — Sze- Kellen végezte dolgát.) D. — Nem
retetben egy harmadik mindig alkal- szégyen magadnak szolgálni. E —
matlan. ML. — .Hideg mint a fagyos Nem szégyen nem tudni, de tanulást
szeret. D. — Jobb a szerelknek KV. — Nincs szégyene. D. —
futni.
sebe, mint a gylölknek csókja. KV. Orcátlan sehol sem szégyent. Ny. vall
— Kinek szeretje nincsen, annak egy — Sem orcája, sem szégyene. KV.
2.
csép esze sincsen. Np. — Szeretk- — Szegénység nem szégyen. B. —
nek sebe nem idéz törvénybe. KV. — Szégyen a de hasznos. M. —
futás,
Szép szeret a diáké. E. Szégyenkre E. — Téntaállították.

Szerez. Apjától maradt, maga

is és penna a szégyent nem tudja. KV.
is

szerzett. D. — Ki nem mintha

költ, — Tiszta papiros, nem tudnak irótoll
szerezne. E. szégyent, E. — Választóvíz sem fogja
Szerem. Duna pontya, Tisza ke- orcáját, hogyan fogná a szégyen. E.
 — 681 —
Szég-yel. Bolond kérkedik azzal, Szél. A hegy a legnagyobb szelek-
a mit szégyenlenie kellene. KV. — tl sem fél. D. —A ki aztán veszni
Hogy ne szégyenled a pellengért ? D. indul, a szél is árt annak. KV. — A
— Nagy dolog, hogy a varga és a tót nád sem indul szél nélkül. E. —A
szégyenli nevét. Sz. — Ne szegyeid szele gonosz. (Hire.) E, —A szél fu-
beismerni, ha hibáztál. E. — Szégyen- vatlan nem — A szél nem
indul. B.
lik nevöket varga, tót és hóhér. — D. indul zugatlan. Ny. — A szél sem 4.
Tót szégyenli nevét. E. fujhat mindig kedvére. D. — A szót
Szégfyenit. ígéret senkit meg nem elfuja a E. — A
szél. hagyján, de tél
szégyenit. K. a szele gonosz. E. — Annyi mint a
SzégryenlÖS koldusnak üres a tás- Mátra szele. D. — Arany tömlbl
kája. B. —Szégyenls mint az uj is csak szél a mi D. — Arra for- kijö.
menyecske. S. ditja a köpönyeget (palástot), honnét
Szék. Bánja a kis szék, ha a lába a szél fuj. KV. -
— Átlépi a szelet. E.
kitörik. Ny. 2. —
Furcsa (L. ezt) kis — Általugrottad Peti bátya a szélt,
szék, csak lába kék. Ny. 7. Két — E. — Beleszorították a szelet. E. —
szék között a földre esett. S. Két — Bolond likbú, bolond szél fú. E, —
szék között a pad alá. E. —
Két szék Büdösen fuj az alszél. E. Duda- •
—
között földön maradt. Pázm. (A ki szél. ME. —
Egy kis szél is elhajtja.
sokfelé kap. M,) —
Ki magasb széken D. — Elfúja mint aszott szénát a szél.
ül, a fö helyet tartja. E. — A kisok- D. — Elkerülte a (Szerencsés.) szelet.
felé kap, két szék között a földön D. — addig, mig a
Eltart szél eláll.
marad. KV. —Kösd be a széklábat (Rövid Ny.
ideig.) — Eredj, ha 2, jó
(Ha gyermek kissé megüti magát és szelek fújnak. D. — Ers meg- szél
sir, azzal csititják no majd bekötjük
: tromfolja tornyot
a — Felfu- is, B.
a szék lábát.) E. — Letette a fzfa valkodás, széldagadás. D. — Fél mint
(L. ezt) széket Ny. — Maga alá hozta kormányos a széltl. B. Forgószél —
a kis széket. (Sokat fecseg.) D. — Ma- a fejében. D. —
Forog mint a forgó-
gával hordja a kis széket. (U. a.) D. szél. D. —
Fúvó széltl is óvja. ME.
— Ne vigyj magad után széket. (U. a.) (rizi. E.) —
Füst árán szelet ad. K.
D. —
Ott felejtette (L. ezt) a kis szé- — Füst árán szelet akar venni. D. —
ket, E.— Soká készül (L. ezt), mint Gyors mint a szél, M. Gyönge a —
a Luca széke. E. — Ugy ül a székben, nád (L. ezt), de mégis a szél hajtogatja.
mint a tömördi bir. D. E, — Ha a szél nem fújna, az ág nem
Székely. A székely pokolba is el- mozogna. Ny, 8. —
Hallik a szele. E,
megyen, csak fizessenek neki. Decsi. — Hideg a szél léiben a meleg koh-
(Csak megfizessék. KV.) —
Két lelke ból is, D. —
Itt fú a szél, oda megy,
van mint a székelynek. (Hamis.) Ny. E, — Jó szél fújja vitorláját, D. —
13. — Megforditva adja, mint szé- J szél szombaton megáll. B. — Jó
kely a krajcárt. Ny. 1. —
Ostoba mint szélnek eresztette vitorláját. D. —
a székely. KV. —
Lofó székely. ME. Juhszél. (L, juh.) E, Ki a tengeren —
— Összesúg mint a székely lova. (L. jár, tartson a szelekkel KV, — Ki
ezt.) Ny. 9. —Székely fogadás. (L. magát a szólásban megerlteti, széllé
ezt.) Sz. — Székely fortély. Sz. — válik szava. —
Ki szelet vet, vi-
D.
Székely szülte a magyart. S. Újság — hart arat. S. —
Ki vizén jár, szélnek
mint a székely pogácsa. S. is vigyen kenyeret. (L, ezt) Ny, 2, —
SzéL Egy szélbe fogni. (Erösebben, Kiki jó széllel (reménynyel) indul a
szorosabban fogni.) E. — Se széle, se tenger partjáról. D, Kinek veszett —
hossza. D. — Széle, hossza egyforma. D. neve indult, a szél is árt annak. K, —
 682

Kis szél is hajtja a malmot. D. — vaszi szél utat száraszt, szi esö vizet
Könny a forgó szelet elérni. K. — áraszt. Ny. 1. — Tele örömmel, mint
Könny a kis szélnek ellene állani. K. a hólyag széllel. D. — Tele van szó-
— Majd elfújja a szél, oly ertlen. E. val, mint a duda — Tudd
széllel. D.
— Majd elviszi az szi szél. E. — meg, honnan fuj a szél. D. Tudja —
Merre fuj a szél, por is arra terül. D. szél, hol nyugszik a szúnyog. B. —
— Minden szél az övé. (Utána fordul.) Tudjuk, honnan fuj a szél. E. Ugat —
E. — Nagy szél valaki felakasztotta
fú, a kutya, de a szél elhordja. D. —
magát. — Nehéz a nagy szélnek
S. Vakmerség a bolondságnak szele. D.
megfelelni. D. — Nehéz a sebes szél- — Vizén járó a szélnek is visz kenye-
nek gátot D. — Nehéz a szél
vetni. (Elrelátó.) Ny. ret. 2.
ellen hugyozni, D. — Nem az em- Szélmalom. Jár kereke (nyelve),
él

ber E. — Nem indul a nád

széllel. mint a szélmalom. B. — Kevés haszna,
szélfuvás nélkül. Sz. — Nem mozog mint a kecskeméti szélmalom-
(L. ezt),
a ha nem
levél, a E. (Ha nem
fuj nak. D. — Okos mint a kecskeméti
szél.
ingatja a ME.) — Nem jó szél
szél. szélmalom. B. — Szélmalom-(L. ezt)
fuj felöle.B. — Nem minden szó mal vetekedik az esze. D.
kell
szelének adni. KV. — Nem min-
hitelt Szélvész. Ers mint a szélvész. D.
denkor az éjszaki
fuj D. — Nem — Mely szélvész hirtelen támad, hir-
szél.
zörög a haraszt, ha szél nem E, telen elenyészik. B. — Ment mint a
fújja.
— Porát elhordották a szelek. D. szélvész. E. — Soha nem értem béke-
is
— Rossz szél mely szombaton séges szélvészt. D. — Szélvésznek
az, -

sem meg. E, — Rossz szél

áll be- hajódat soha meg ne higyed. KV.
fuj
lle. E. — Rosszul ver a szél felle. Széles. A mit kis helyen megfordít-
E. — Sebes mint a D. — Sebe- hatsz, annak széles helyet nem
szél. kell
sebb a D. — Szalad mint a
szélnél. keríteni. D. — A széles utca kes- is

szél. D. — Szegény embernek a szél keny (Részeg.) D. — Nehéz neki.

is mindig szembe Ny. — Szedd keresztül ugrani a szélest.D. — Széles
fuj. 6.

fel a ha Isten nagy szelet

vitorlát, az keskeny az abrosz, vékony
ád. asztal,
D. — Szelek szárnyán D. — Sze- a vacsora. E. — Széles mell, D —
jár.
leken horgász. B. — Szelet csap. E. — Széles mint az ország B. útja.
Szelet fontol.D. — Szelet kapdos. D. — SzélPÜl van, mint a mester borjúja.
Szelét vettem. E. — Szél a E. Ny. hite. 4.
Szél a — Szél a tölgyet ledönti, Széls. Mindegy neki, akár a széls
tél. S.

de náddal nem K. — Szél ellen

bir. háznak. (Mindent eltr.) Ny. — 8.
hugyozik. E. (Vizel. D.) — Szél ellen Olyan mint a széls ház, (Sok vesze-
ne peselj. D. — Szél felé fordítja a delem éri.) Ny. 21,'
palástot. Sz. — Szél fújja a talpát. Szén. Általfut rajta, mint a tyúk a
(Felakasztották.) D. — Szél kereke- szenén. E. —
Cigánytól ne végy sze-
dik, aligha nem akasztottak. D. — net. Ny. 4. —
Cigánytól szenet,
Szél lesz, asszony hajtja a lovat. Ny. macskától hájat bajos venni. Ny. 5.
3. — Szél nem lenne, tz nem égne. — Cigánytól szenet, örménytl sely-
B. — Szél verje össze bokáját. (L. met ne végy. ME. —
Eleven szenet
ezt.) E. — Szélhordta ember. D. — gyjt maga fejére.E. Fekete mint —
Széllel bélelt esz. D. — Széllel él. a holt szén. E. —
Kovácstól vesz
(Szegény.) D. — Széllel veszekszik. szenet. KV. —
Maga fejére kaparja a
D. — Szélnek beszél. E. — Szélnek szenet. B. — Sajnálja a szenet, hide-
ereszti. S. — Szörny szél, ha meg gen veri a vasat. D. — Szalmaszén.
nem áll. (Civakodás.) Ny. 13. — Ta- D. —Szalmatüznek szene is hitvány.
 — 683

D. — Szénégetnek (szénéget cigány- mát (L. ezt) ennénk. E, — Ugy áll a

nak. Ny. 18.) tkén van a szeme. Sz. haja mint a szénaboglya. B. — Van
(L. cigány.) — Tüzes mint a szén. D. nehezebb a szénaszekérnél. D. —
— Ne fogj kezet a szénégetvel. Ny. Villa széna nem petrence. D.
13. — Szénvonó nem nevetheti a Szép. A farkasok közt is egyiknek
lapátot. E. (A pemetet. D.) szebb a bre, mint a másiknak. D. —
Széna. Áldja meg az Isten, minta A gyümölcsnek is a szépe kellemes.
munkácsi szénát. S. Csak — abban D. — A legszebb alma is férges. D.
nem egyesülhetnek ha a : szénát — A legszebb búzának is van alja.
kaszával kaszálták-e, vagy ollóval D. — A legszebb virág leghamarabb
olllták. (L. kasza.) Pázm. — Elfújja oda van. D. —
A majom, ha a legszebb
mint aszott szénát a szél. D. — Fekete is, mégis rút. D, —
A mi cifra, még
széna, fehér (L. ezt) kenyér. Ny. 2. — nem szép. E. —
A mi igen szép, közel
Fekszik mint kuvasz a szénán. (Irigy.) van a cifrához. D, —
A mi szép és
KV. — Fontra ád mindent, mint hasznos, azt munkával adják. KV. —
katona a szénát. D. —
Ha ily drága a A mi szép, nem tartós. KV. —
A nyári
szalma, hogy leszen a széna ? D. — szép almák (L. ezt) szkor, télen
Húst a katonának, szénát a lovának. szépek. D. A — pap is kevély, ha
E, — Jó rendben vagyon szénája. M. szép temploma van. D. A rózsa is —
— Jobb a széna, mint a szalma. D. — addig szép, mig fiatal. D. A rózsa —
Jobb elbb szénát takarítani, mint a pünkösdtájban legszebb. D. A rút —
sarjút. (L. ezt.) Ny. 20. Kazalban— is szereti a szépet. D. -
— A rútból
szénája. (Szerencsés.) D. — Kár a lehet cifrát csinálni, de nem szépet.
lúdra szénát vesztegetni. (Asszonyra D. — A szép alma is gyakran férges.
bort.) Ny, 1. —
Körülgondolta, mint B. — A szép alma gyakorta sava-
is

Préda a barátok (L. ezt) szénáját. D. nyu. KV. —

A szép asszony a szem-
— Kuvasz szénán fekszik. (Irigy.) KV, nek paradicsoma, az erszénynek pur-
— Lúdra költesz szénát. (L. fent.) KV. gatoriuma, a léleknek pokla. D. A —
— Lúdra szénát, ebre korpát veszte- szép is utoljára rút. D. A szép —
get. M. —
Más (L. ezt) szénáját húzo- istenáldjamegnek szép a fogadjistene
gatja. S. —
Mikor a széna rendben D. — A szép nem mindvégig szép.
is.

van, a halottat (L. ezt) is — A szép tavasz hamar elmúlik.

a házhéjára D. is

kell tenni. Ny. — Nem ludnak való D. — A szép teremtésnek még árnyéka
6.
a széna. KV. — Nincs oly rakott szekér, kellemetes. D. — A szép és jó nem
is •

kire széna nem

villa Sz. (Kire
fér.szerez unalmat. — A széppel B.
még egy nem
villa KV.) — Nyá-
fér. szépen bánni. D. — A széprl kell
mog (L. mint az ökör a sasos
ezt) szépen szoktak D. — A szólni. tövis
szénán. Ny. 20. — Rendén van szénája. szép mig is D. — A
volt, fiatal volt.
E. — Részeg ember eltt a szénás varasbéka még kiskorában sem volt
szekér B. — Szalma legény,
is kitér. szép. D. — Az almának a szépe is

széna leányt kap. Ny. — Szana- férgesül meg. B. — Az almának a

9. is

széjjel a szénája. (Rendetlen.) Ny. szépét kötik 5. D. — Az anyának fel.

— Szentelt széna nem bizodalmas. szép a gyermeke, ha taknyos — is. B.
B. — Szereti húzni a más szénáját. Az arany szép és de mégse béke- jó,
(Más feleségét E. —
szeretgeti.) D. — Az Ígéret szép
ség. ha meg- szó,
Széna vagy szalma? KV. — Széna adják, akkor
e D. (Ha megadják igen jó.
van a szarván. (Döfös.) D. — Szénára — Az ördög szép
jó. E.) hatr is volt
szokott bika eljön holnap D. — ezer esztend eltt. D. — Addig szép
is.

Szénáról szalmára. B. — Szénát, szal- akármi, mig szebbet nem E. — látni.

 684

Adjon Isten minden jót: feleséget szép az asszonyember, KV, Hiába —

szépet jót, diófából (L. ezt) koporsót, festik szép festékkel az ördögöt, D,
D. — Akárki is szereti a szépet. KV. — Hires a szép. D. —
Hóhérnak ad
— Akármilyen szép a virág, de id- szép szót. D. —
Igen szép a rózsa (L.
vel elhervad. D. —
Akármely rút is, ezt), de szebb is lehetne, E. Isten —
szépet szeret. M. —
A ki sok szép veled szép világ S, !
—
Jó bor, pénz,
szót ád, keveset segit. D. Akkor — szép asszony, bibor, jámbort kivan
szép a katona, mikor véres. D. — rzésre, KV,— Jó borod, szép kincsed
Akkor volt szép a disznó, mikor még meghitt emberre bizd. D, Jobb —
malac volt. D. — Annak szép a rút, szép szerrel elmenni, mintsem kény-
ki szépet nem látott D. — Azt a halat telenséggel. E. —Katonának szép a
(L. ezt) tartják a legszebbnek, mely a neve, eb az élete. B. —
Kár a bolondra
hálóból kiugrik. D. — Árok is van, szép szót vesztegetni. E. A képiró—
gödör is van, szép lány is van, csúnya sem irhát szebbet. B. —
Kérik mint
is van, Np. — Bagolynak is szép a a szép leányt. S, —
Ki mit szeret, ha
maga fia. E. — Bor, búza, békeség, nem szép is, kedves az annak. E, —
szép asszony feleség. ME. Büdös — Ki mit szeret, szép az annak, B. —
bornak szép cégért szoktak kötni. B. Ki szép, sírtában is szép. E. Ki —
— Csak addig szép akármi, mig szépen magát, ha rút is, szép-
viseli
szebbet nem látni, D, Csak azért — nek tartják. E. —
Ki húsz esztends
szép a festett rózsa, mert el nem her- koráig nem szép, azután sem lesz.D.
vad. D. —
Csecse bohónak, szép
-
— Kilépett a szépek sorából. B. —
esztelennek. Ny. 2. —
Csúnya a ganéj, Kivül szép, belül rút. KV. — Kócos
de szép cipó terem utána. K.— Csúnya csikóból lesz a szép paripa. Ny, 6. —
lánynak is szép a pénze. E. Dicsér- — Könny a szépet szépen lefesteni, D.
tessék a szép asszony. (L. ezt.) E, - — Könny a szépet szeretni. D. —
Elég szép a férfi, csak azért hogy Könny a széprl sokat szólani. D.
férfi. D, —
Elég szép, a ki ép. E. — — Legszebb a jó leány. B. — Leg-
Elég szép a leány, ha jó. D. Elég — szebb szín az elpirulás. KV. — Leg-
szép, csak az ábrázatja goromba. E. szebb virág is elhervad. B. — Ló is
— Elég szép, ha szép szót ád. D. — a szépre nyerit. D. — Majomnak is

Elfogy az ifjúság, mint ama szép vi- szép a maga fia. D, — Már megenném
rág. F. —Eljön talán a szép szóra. D, a szép asszony föztét, (Éhes vagyok.)
— Ers az igazság, a szép asszony Ny. 11. — Más a cifra, más a szép.
és a jó bor. KV. — Es
után szép id E, —Minden anyának szép a maga
szokott lenni. B. —
Én is voltam gyermeke, KV. —
Minden szép virág
valaha szép asszonynak kocsisa. Np. meghervad. Ny. 21, —
Minden szép-
— Fekete földben terem a szép búza. nek, jónak, vagyon rágó férge. K. —
D. — Férfi ha (csak egy kicsit. S.) Minél csúnyábba majom, annál szebb.
szebb az ördögnél, már elég szép. E. E. — Minél szebb, annál nehezebb.
— Gyönyör testben szép lélek lak- KV. — Ne tartsd szépnek a cifrát. D,
hatik, D, —
Ha szép a menyasszony, — Nehezen egyeznek meg a szép
arról is panaszkodhatni, D. Ha a — asszonyok. D. —
Nem a te kertedben
szép rútul beszél, szépségét elveszti. termett ez a szép virág. D. Nem —
D. — Ha a szép szépen szól, még mind szép az, ami cifra. B. Nem —
egyszer olyan szép, D, Ha a szép-— mind végig szép, a szép. D. — Nem
nél szebb nem lenne, még elbízná minden szép, a mi tündöklik. D. —
magát, D, —
Ha olyan nem volna, Nincs az a szépség, mely szebb nem
mégis szép volna, D. Hallgatással — lehetne. D. —
Nincs kedvesebb, se
 — 685

rövidebb a szépnél. D. —
Nincs oly kép is, ha árnyékot festenek
kis
rút, ki magát szépnek ne tartsa. D. — melléje. D. —
Szép a szépet hamar
Nincs oly szép, kiben gáncsot ne lelje- ráveheti. D. —
Szép a színe, de szebb
nek. D. — Nincs oly szép személy, a szíve. D. —
Szép a tulipán is, de
kiben valami gáncs ne volna. E. — ha nincs illatja. E, —
Szép az adás,
Nincs oly szép virág, mely el ne her- de szebb a titokban maradás, Ny, 2,
vadjon. D. —
Nincs szebb dolog az Szép az ember az orrával, (Becsületé-
állhatatos barátságnál. ML. Nincs — vel.) Ny. 10. —
Szép annak, ki nem
széppelfött, hanem jóval ftt káposzta. érti.D. —
Szép anyának szép a leánya.
Ny. 6, — Orrával (becsületével) szép D. — Szép asszony a ház szeme-
az ember. Ny. 6. —
Pénzes szép, fénye. E. —
Szépasszony fzte. KV.
—
:

eszes, becsületes. ME. — Ritka a Szép asszony is ha megvénül,

szép és nem kevély. D. — Rút apá- csúnya idt ér. B. Szép asszony-—
nak ritkán szép a fia. D, — Rút leány- nak akkor szép a fia, ha ráüt. D. —
nak is szép a pénze. D. — Senkinek Szép asszonynak, jónak, a jó hátas
a szép szó nem szakasztja száját. KV. lónak, kár megöregedni. Np. Szép —
— Sért tövisek közt szedik a szép asszonynak szép a leánya. D. Szép, —
rózsát. D. — Sokan imádják a szépet. de mi haszna, ha rossz. D. Szép —
D. — Sokan kérik a szépet, de csak dolog a fehér fátyol. (Ártatlanság.) E.
egyé lesz. D. — Sokan szeretik a — Szép dolog, ha Istentl (L. ezt)
szépet. D. —
Sokszor a zsiros táská- van. E. —
Szép egyesség emeli a
ból ugrik ki a szép kalács. B. Szebb — zászlót. (Emel zászlót mezben. KV.)
a csúnya ft, mint a szép lyuk. Ny. 8. — Szép énekszóval. (L. ezt.) E. —
— Szebb a ki magát szépnek nem Szép és jó nem kis csoda, (Ritkaság.)
ismeri. E. — Szebb a páva, mint a B. — Szép fának szép a levele, D. —
pulyka. S. —
Szebb a remeknél, D. — Szép halála (L, ezt) volt, mint Pociká-
Szebb a szép, ha magát nem ismeri. nak. Ny. 1. —
Szép is, jó is, kegyes
E — Szebb az eleven, mint a festett is. D. —
Szép is vagyok, jó is vagyok,
kép. D. —Szebbnél szebb. D. — csak egy kicsit hamis vagyok. Np. —
Szereti a szépet. (Arra mondják, ki el- Szép Isten eltt. D, —
Szép két madár
veszi hamvévövel a gyertya hamvát.) egy fészekben, Ny. 7. —
Szép, ki a szép
E. — Szeretjük a szépet, az eleven szót soha nem sajnálja. D. Szép —
képet. E. —
Szép a gyermek anyjá- kivül, ördög belül. KV. Szép —
nak. E. (Ha taknyos is, D.) Szép — köszöntésnek szép a felelete. KV. —
a hazáért meghalni. KV. Szép a — Szép leány, ha megvénül, rossz id-
kinek az Isten észt adott. E. Szép — ben él. D. —
Szép lehet a törzsök
a kinek esze van, de még szebb a ki- (tuskó), ha felöltöztetik. D. Szép —
nek nincs nem veszdik vele. K.
:
-
lehet az álarc, de nincs veleje. D. —
Szép a kinek esze nincs, de még szebb Szép lehetett valaha a vén asszony is.
a kinek van. Ny. 2. —
Szép a leány D. — Szép madár. E. Szép mint —
ideig, 24 esztendeig szép a legény
; a bivalyborju (E.) mint a csigás kan-
;

ideig, 34 esztendeig, D. Szép a — tár (D.); mint a hajnal (D.) mint a ;

legény, kár hogy esze nincs. D. — hajnal a kéményen (E.) mint a har- ;

Szép a liliom, habár a szaga rút is. matgyöngy (B.) mint a kifordított
;

D. — Szép a páva, csúf a lába. E. hurka (D.) mint a légy az aludttejben

;

Szép a rút is, ha tetszik, D. Szép — (D.) ;mint a pünkösdi rózsa (B.) mint ;

a rútak közt. D. —
Szép a szava, de a ragyogó csillag (D.); mint a rendes
ördög az éha. KV. —
Szép a szeme, hadsereg (D.) mint a tavasz (D.)
;

de ördög a szive. KV. —

Szép a szép mint a tavaszi reggel (D.) mint a ;
 686

túlsó sor (távolról) (E.) mint a virágos; nem kell szép szó, hanem cipó. KV,
kert (D.) mint a túlsó sor az innens-
; — Végtére a szép hám is elkopik, D,
höz képest (D,) mint az eleven kép
; — Zala hala, Zala rákja, Zala szép
(D.) mint füvön a harmatgyöngv (D.) asszonya, E, —
Minden szem a rúton
mint liliomok közt a piros rózsa (D.) akad meg, de a szépen marad, E. —
mint a Sági gyümölcsöse. (L. ezt) Ny. Szépen még a rongy is szépen áll. D,
1. —
Szép nyolc ökör, de a másé. Szépen. Hallod-e ? még szépen
Ny. 2. —
Szép ott adni, a hol senki szólok, D, —
Nehéz a csúnyát szépen
nem kér. KV. —
Szép szó ellenséget kimondani, D, —
Szépen szól a heged,
is megbékéltet, D. —
Szép szeret a de hazug belül, KV. —
Szépen szól a
diáké. E. —
Szép szépet szeret. KV. heged, mert üres belül. (L, heged,)
— Szép szó nem elég a hasnak. D. E, —Szépen vagyunk a görbe fés-
— Szép szó nem tör fejet. Ny. 6. — vel,Ny, 7.
Szép szóért fenyegetést várhatsz a Szépít. Hiába szépítik, a mi rút. D.
paraszttól. E. —
Szép szónak szárnya — Nehéz a hamisságot ugy szépegetni,
nem szegik, Pázm. —
Szép szót nem hogy csontja ki ne tessék. E. Vét- —
veszik pénzen. B. —
Szép vagy, ha ket vétekkel szépit. KV.
mondom. (Szemrehányó dorgálás, ha Szépség^. Az elhenyélt idt, el-

valaki igéretét meg nem tartja.) E. — vesztett koszorút, kimondott szót,

Szép vagy, mint a régi Markalf. (L. múlt szépséget vissza nem téríthetni.
ezt.) Sz. —
Szép valamit szoktak oda B. —Ha a szép rútul beszél, szépsé-
hinteni, hová a tört rakják, E. Szép — gét elveszti. D. —
Késn járt, mikor
volna a halál is, ha életben volna. D. Isten a szépséget osztogatta. E. —
— Szép volt a komor (ökör) is, mig Nincs kedvesebb, se rövidebb a szép-
bika volt. D. —
Szép volt annak anyja ségnél. B. —
Nincs az a szépség, mely
is. D. —
Szép volt, jó volt, mégis meg- szebb nem lehetne. D, —
Ifjú szép-
holt, E. —
Szép volt ötven esztend ség jégre metszett kép, ME, Nincs —
eltt. D. —
Szép volt Tündér Ilona, oly szépség, melyhez több nem férne,
de sok kárt is tett. D. —
Szép voltam E. — Ritka szépség irigy nélkül, D,
én is valaha. D, —
Szépet tenni, E, — Szépség a jósággal Istennek nagy
— Szépért, jóért messze kell fáradni. adománya. D. —
Szépség és gazdag-
D. — Szépnek szájába cigánynyelv is ság hamar múló jószág. KV. Szép- —
illik. D, —
Szépnek szép a barátja. D, ség és jámborság ritkán járnak egy
— Szépnek könnyei is szépek. D. — nyomban, K, (Egy úton, KV,) Szép- —
Szépnek nem árt a sírás, rútnak nem ség második ifjúság. E, Szépség —
használ. D. —
Szépnek szép a neve, mulandó, csak a jóság állandó, B. —
ha Rútnak hivják is. D. Szépre — Szépség sem tart örökké, D, — Szép-
megy a füst, E, —
Szépre pirositót, D. séggel jól nem lakhatni. E,
— Széprl szépen szoktak szólni, D. Szépül. Mártva szépül a vászon. D.
— Szépnél szebb is találkozik, B, — Szérdék. (Aludttej.) Apja is ember
Szépnél van szebb, E, Taknyos — volt, vasvillával ette a szérdéket. D.
—
gyermeke is szép az anyjának, E, — Ebül gylt szérdéknek ebül kell el-
Te vagy anyádnak a legszebbik fia, a veszni. M. —
Ebül gylt szérdéknek
kivel a többit ijesztik, Ny, 7, — Tör- komondor a sáfárja. D. — Ha a tej-
zsök is szép, ha felöltöztetik, E, — nek fölit szereted, edd meg a szérdé-
Tuskó ha szépen felruházzák,
is szép, ket is. D- — Könny a macskát a
E, •
— Ugy szép a
leány, ha otthon ül szérdékre szoktatni. D, — Meg nem
és dolgozik, D, —
Üres hasnak nem állja szérdék a nyársat, D. — Szereti
elég a szép szó. E. Üres hasnak— a tejfölt, de nem akarja enni a szérdé-
 687

ket. KV. —
Szérdék prbálja meg a
macskát. D. —
Szérdéken kapták a
gonosz kan-macskát. D. Szérdékes —
macskát nehéz megjobbítani. D. —
Vasvillával ette a szérdéket. (Bolon-
— Villával eszi a szérdéket. E.
dos.) D.
Szétnézett mint vak Pali
Szét.
Komlson. — Szétszedték. E. —
S.
Széttekint mint vak kutya az ugaron.
Ny. 5.
Szid. A
mást szid, maga vétke-
ki
zik. B. —
Akármiként szidják, soha
meg nem pirul. D. —
Lányomat szidom,
menyem is értse. ME. —
Ott is emle-
getik az embert, a hol szidják. D. —
Szidja mint a bokrot. B. — Szidják
a leányt, hogy a meny is tanuljon. D.
— Ugy megszidták, hogy ugyan füs-
tölgött. Ny. 4. — Ha a szegényt szidal-
mazod, Istened káromlod. KV.
Szidás. Megszokta, mint rossz
•szolga a szidást. D.
Sz^j. Disznószíjjal kötötte az er-
szényét. (Fösvény.) D. — Ebszíjjal
kötött erszénye van. (U. a.) Sz. —
Eloldzott a bocskorszíj. (L. bocskor.)
E. — Nehéz az ebet hájas szíjról el-
szoktatni. KV. —
Könny más bré-
-

bl szíjat hasítani. E. (Széles szíjat.

KV.) —
Nem méltó sarujának szíját
megoldani. E. —
Szakadjon a madzag,
de kinek szakad a szíj. E. Szíj az, —
hadd rágódjék rajta, D.
szabtak a háti brbl,
mint a telkes bocskor,
szelhetsz háta brébl,
vágna más brébl. E.
Szikla. Állandó mint a szikla. D.
— Ers mint a szikla. D. — Idvel
a hangyanyom is kitetszik a sziklán.
D. —
Idvel a szikla is megreped. D.
— Sok vés kopik a sziklában. D.
Szikra. Egy szikra a várat meg-
gyújthatja. D. — Egy szikra esze sem
volt soha. D. — Hozzászoktak a cigány
gyerekek a szikrához. KV. — Meg-
szokta mint cigány-asszony a szikrát
B. —Ne fújj a tzbe, mert szemedbe
ugrik a szikra. S. —
Puskapor gyuj-
 — 688 —
Szín. Leveles színben nehéz volna egy lélek. B. — Egy szívvel, lélekkel.
telelni. E. E. — Érc a szive. D. —
Fának is van
Színes. Ha nem szinte tisztesen, szive. E. — Félénk sziv nem megy
legalább színesen. E. Nem szives, — a tilalmasba. E. —
Gatyájában szive.
a mi színes. D. Színes kend egy — D, —Ha ablakkal beéred, ne nyiss
szint sem mutat igazán. D. Színes — kaput sziveden. B. —
Ha adsz, adj
szives. E. —
Színesnek kell a hazug- jó szívvel. E. —
Ha van disznó (L. ezt)
ságnak lenni. KV. szived. E. —
Hálaadó sziv sok jótéte-
Szíren ének. (Csábitó.) D. ményt várhat. B. —
Helyén szive. E.
Szita. Annyian vannak, mint szi- — Hideg mint a mostoha szive. S.
tában a korpa. Ny. — Átlát a szitán.
3. Hol a kincsed, ott a szived. KV. —
E. •
— Átlát ö nemcsak a rostán, ha- Isten a szivet tekinti. ML. —
Jó katona
nem a szitán is. B. — Ki szitával, ki mellett szivet vesz az újonc. D. —
rostával. S. — Mintha sürü szitán Kancsal nem egyenes szivü. Sz. —
látnám. E. — Sürü rosta, ritka szita. Kár hogy a szíven ablak nincs. D. —
(Takarékos.) Ny. 3. Szitán látott — Kést üt szivembe, azt is megforgatja.
sok aranynak, délutáni kézfogásnak E. —Ki a Tisza vizét issza, oda vá-
rovás a dija. E. Uj szita szegen — gyik szive vissza. Np. —
Ki mihez
függ. M. (De végre a pad alatt leszen szokott, rajt akad szive. E. Kinek- —
helye. Pázm.) —
Uj szita függ szögön, kinek szive tanácsadó. KV. Kinek —
az hever a földön. KV. Van itt — mi szivében, az a tekintetében. KV.
minden nagy : szita, kis szita. D. — Kinek mi szivében, kitetszik sze-
SzitáláS. Pénteki (L. ezt.) szapulás, mében. KV. (Színében. D.) Kinek —
vasárnapi szitálás. E. mi szivében, megtetszik szemében. E.
Szitok. Köböllel méri a szitkot. D. — Kinek mihez kedve, ott akad a
— Lé tartja a gazdát, átok, szitok a szive. KV. —
Kinek szive telve, meg-
szolgát. D. —
Lé tartja a szolgát, átok, nyílik a nyelve. E. — Kitetszik sze-
szitok a gazdát. (L. ezt) Ny. 14. — mébl, mit forgat a szive, E. — Ki-
Szekér szitok nyakadba. D. vették a szivét. (Fél.) D. — Leg-
Szít. Egy fazék mellett (mellé. S.) könnyebben esik, a mi jó szívbl tör-
szítanak. D. —Fazék mellé szító ba- ténik. D. —
Magyarnak nyelvénaszive.
rát. KV. S. —Más a nyelvén, más a szivén.
Szivárvány. Hamar eltnt, mint ME. — Megreped (meghasad) a szi-
a szivárvány. D.— Iszik mint (L. ezt) vem. E. —
Mint a moly a ruhának és
a szivárvány. E. — Változik mint a féreg a fának, ugy árt a bánat a szív-
szivárvány. D. — Tarka mint a szi- nek. KV. —
Mintha kést ütött volna
várvány. ME. szivembe. M. —
Mit a szem nem lát,
Sziv. A
bánatos szivet akármi szó azt a sziv hamar felejti. KV. Moly —
szele is megkeserítheti. KV. A dülö — a ruhát, bánat a szivet. E. —Nagy
egek se vehetnék ki szivét. D. A ^ k esett le szivemrl. E. — Nagy kö
ki mihez szokott, ott akad meg szive. nyomja a szivemet. B. — Nehéz a
D. — Adomás (adakozó) sziv viasz- szivet megcsalni. E. — Nehéz abba
ként megolvad. D. — Ajakon termett, lelket önteni, kinek szive elveszett. D.
nem szívben fogant szó. E. — Angyal — Nem jár egy nyomban szive nyel-
a szava, de ördög a szive. E. — Bár vével. B. — Nem kap sem szive
rajta
komoran nézzen fiára az apa, más van sem szeme. B. —
Nem látni a szívbe.
szivében. B. — Csak sziye ne volna
. ME. —
Nem szívbl ered az ajakon
azembernek, E. — Egészséggelszajkó! ntt szó. D. —
Nemes a neve, de nem
ne légy szivszakajtó. Np. — Egy sziv, a szive. E. —
Nincs szive, hanem csak
 — 689 —
zúzája, D. — Nyelvén van a szive. S. illend is.— A süveges asszony
ML.
— Nyelvére csalhatni szivének járását. (L. ezt) — A szokás má-
ebszokás. D,
B. — Nyulszivü. — S. a Ott, ott sodik természet, D, — A szokás uj
szivet, a bal oldalon. E. — Ördög ül természet. D. — A szokás természetté
a szivén, a közepén. D. — Ritka
ott is válik.B. — A tyúk szokásból kapar.
is

harang sziv nélkül. D. — Se szivem, D. — Az asszony szokásból fekszik

is

se szemem D. — Szája
rajta. Isten, le beteg ágyába. B. — Az ó szokást
szive ördög. E. — Szárába szállott elzi az D. — Ebszokás. D, —
uj.

szive.D. — Szép a szeme, de ördög a Egy jó szokás többet ér három jó

szive.KV. — Szép a színe, de szebb cselekedetnél. D. — Eleinknek szoká-
a szive. D. — Szép dolog, mikor a sait meg becsülnünk. D. —
kell Étel,
száj és a sziv egyetértenek. KV* ital, álom, nem puszta szokás. D, —
Szive hasadjon meg, mint a Men Fában megvan a szokás, D. — Ha
is

kacsájának. Ny. 3, —
Szive másutt, a halál szokás, nem tudni szokhatta ki
nyelve másutt jár. D. Szive nem — meg, B. — Ha a régi szokást vasvillá-
egyezik szájával. Ny, 2. Szived — val kergeted udvarodból, mégis
is ki

hire nélkül kezet ne fogj. D. — Szived visszatér. D. — szokás, öreg gya-

Ifjú
kulcsát másra ne bizd, D. — Szivével korlás. D. — Jó nevelés, legjobb szokás.
beteg, ki sokat nevet. E. Szivnek — D. — Jó szokás gazda a háznál, D.
tolmácsa az orca. E. —
Szivröl esik — Jó szokás nem ebszokás. D. — Jó
neki. E. — Szomorúnak sirása, szive szokás sokáig D. — Jó szokás
tart.

könnyülése. D. —
Tele szája Istennel, tartja az országot. D, — Jobb törvényt
szive pedig ördöggel. D, ügy dobog— bontani, mint szokást elhagyni, D. —
a szive, mint a ricsi kutyáé, Ny, 7, Kati csak szokásból táncol. D. —
is

Szíves. Nem szives, ami színes. D. Késre esik meg a szokás D, — is.

— Színes szives. E. Kutya szokásból ugat, D, — Minden

is

Szív. Szivják a zsirját. E. Szívja — teher szokással megkönnyebbül. D.

tle a fogát. (Fél tle.) Ny. 2. — Milyen a tartomány, olyan a szokása.
Szoba. Egy a pitvar (L. ezt) a szobá- — Nehéz a szokást elhagyni. D.
KV.
val. Ny. 2. —
Egy a szoba a kemencé- — Nehéz a megrögzött szokást el-
vel. M. —Egy szoba nem ház. D. — hagyni. — Néha azasszonyokcsupa
E.
Hátán háza, kebelen szobája, M. — szokásból vakarják fejket, D. — Rák
Ritka szoba kemence (L. ezt) nélkül, szokásból
is D, — Régi
jár visszafelé,
D. — Ritka szoba szemét nélkül. D. szokás mindig megtér. E. Régi —
— Te szobád sem csinosabb a másé- szokás, régi erkölcs, D, Régi szokás —
nál. D. —Válik olyas, ki egeret sem törvénynyé válik, K. Rögzött szokás—
hajt ki a szobából. D. megköti a józan értelmet. K. Szabó —
SzobOSZlÓ. Hallgat mint a kassi is csupa szokásból csíp. (Lop.) D. —
malom Szoboszlón. Ny. 5. Szokás megkönnyebbíti a nehéz mun-
Szobránc. Illik mint aranyrojt a kát is. D. —
Szokás-mondás, nem
szobránci gubához. E. emberszólás. Ny. 18. Szokás ter- —
Szokatlan. Nem minden rossz, mészetté válik. M. Szokásba vett—
ami szokatlan, D, szó, olyan mint ételben a só. B. —
Szokás. A harag is szokás. D. — Szokásból is lehet házasodni. D. —
A hány falu, annyi szokás. S. A — Szokásból nyalakodik a kutya. D. —
hány ház, annyi szokás. ME. A — Szokást vesz fel a ló, ha rá nem ütnek.
járás is szokásbi áll. D. A ló is — E. —Természet nagyobb a szokás-
szokásból rugdos. D. —
A mennyi ház, nál. E. —Természetté válik a szokás.
annyi szokás. Np. — Ami szokás, KV. —Tet is szokásból van a var
Margalits E. : Magyar közmondások.
 — 690

alatt, D. — Vadászni a kutyát a szokás szoktatni, D. — Könny a macskát

tanítja. D. egérre szoktatni. D. — Lófarkat is

Szokik. A ki mihez szokott, azt lehet felfelé szoktatni. D, — Szoktatni

nehezen hagyja. LV. A ki mihez — kell a cselédet, ha hasznát akarod
szokott, ott akad szive. D. A mihez — venni, D,— Szoktató kása, (L, ezt.)
•Böske szokott, Orzse el nem felejti. E. — Szóra szoktatni a gyerme-
kell
D. — Amihez szokott Jancsi, azt ket.E. — Tyúk szóra szoktatja
is

cselekszi János is. (Német.) D. — csirkéit, D,

Amint szokta, ugy marta. D. — Amint Szoknya. Hosszú mint az uri
szokta, ugy mondta. D. — Amintszokta, szoknya. D. — Hiába, szoknya (asz-
ugy ropta. D. — Amint szokunk, ugy szony) kell mindenhez. Ny. 6. —
élünk. D. — Csak addig, mig hozzá- Kurta mint a szegedi szoknya. D. —
szokunk. D. — Csikó anyja mellett is Megszárad mint a Béziné szoknyáján
szokik. D. — Elég ebül szoktad. D. a kast. (L. ezt.) Ny. 11. Szoknyája —
— Hajóhuzásra szokni kell a lónak.
is rása, köténye tafota. D. Szoknya- —
D. — Hiába, szokni kell mindenhez. hös. ME,
ME. — Hiába szoknya (két értelm: Szolgfa. Ahány szolgánk, annyi
szokni és szoknya, azaz asszony) kell ellenségünk, KV. — A ki szolga, nem
mindenhez. Ny. — Horog vessz
6. úr az, KV, —
A mely szolga elfelejt
korában szokja a görbét. D. — ízetlen ebédet enni, megérdemli a vacsorát.
céklához is hozzászokhatni. D. — K. — A milyen az úr, olyan a szolgája,
Kézre szokik a szilaj. D. Ki a koc- — KV, —Addig szolgád a szó, mig ki
kának szokott, azt álmában is veti. D. nem mondottad, E, —
Agg ebnek, vén
— Ki a viznek szokott, ha beleesik szolgának egy a fizetése. D. (Semmi
sem fél. D. —
Ki minek szokik, azzal becse. D.) —Alázatos mint az el-
él. E. — Ki mint szokja, ugy fogja. E. csapott szolga, D, —
Álmos mint a
— Ki mint szokta, ugy ropja. KV. — — rest szolga, D. Asszony gazda,
Kicsiny korban szokják a bnt. D. gyerek szolga nem sokat ér, Ny, 10,
Könnyebb a mihez szoktunk. D. — — Csak addig kedves a szolga, mig
Könnyeb a szokott munka. KV. — hasznát vehetik. B. — Csak biztatja,
Könny a rossz bort meg nem szokni. mint katona a szolgáját, KV, — Csak
Meg szokni, ha meg nem szoktad.
kell evéskor izzad, mint a pap szolgája,
D. — Nehéz elállanod, a mihez
attól Cz. — Dolgozni tartják a szolgát. KV,
hozzászoktál. D. — Nekiszokott katona — Dologkerlö, mint a papok szol-
az adtának. D. — Nem szokhatik Sz, — Dologra szegdik a szolga.
gája,
hozzá a gyomra. D. — Nem szokta D, — Eszes szolgának néha a gazda
cigány az eke szarvát. D. — Pad alá engedelmeskedik, — Gazda nélkül S,
szokott kutyának, ha asztalra vet számot, mint az esztelen szolga,
fejét
húzod a pad alá vonja. D. — Ruha
is, D. — Gézengúz az ura, kotyomfity a
is szokva E. — Ruhának
jó. szokni szolgája, Decsi, — Gyermek szolga,
is

kell az emberhez. D. — Szokni malac szalonna, haszna. Ny,

kell kicsi 7.

a D. — Viz
jóra. örömestebb jár a
is — Ha parancsolni akarsz, szol- tarts
szokott úton. D. — Ki mihez szokott, E, — Ha rest a szolga, ösztövér
gát,
rajt akad E.szive, a marha. D. — Hol kedvére a gazda, él

Szoktat. Cigány addig szoktatta lusta a szolga. D. — Ha sok a szolga,

is

lovát a koplaláshoz, mig beledöglött. a gyilkosság. D. —

titkolt (L. ezt,)

E. — Ez még csak a szoktató kása. Hús gazdát, a szolgát. Ny. tart lé 1.

• E. — Jó a gyermeket jóra szoktatni. — Id, alkalmatosság mutatja a jó ki
D. — Könnv a macskát a szérdékre szolgát. D. — Idvel válik a szolga.
 — 691

D. —Isten rizzen házas szolgától, S. — Szolga nyerte meg urát. (Szolgá-

jármas bivalytól, út melletti földtl, nak volt igaza.) —
Szolga sokat
D.
paplány feleségtl. Ny. 4. Izzad — halljon, de keveset szóljon. E. —
mint a pap szolgája az evésben. Ny. Szolga sokat halljon, tudjon, de keve-
10. —
Jó szolga sokat tudjon, halljon, set szóljon. KV. (De keveset valljon.
de keveset szóljon. B. —
Jövendöl E.) — Szolgának étele els fizetése.
szolgát mindenha kerüljed. KV. — E. — Szökött szolga nem mond jót
Ketts ünnep, hetes es: szolganyugo- uráról. Pázm. —
Szökött szolgának
dalom. B. —
Ki szolgáját gyengélteti bot a bére. D. (Kevés a bére. Ny. 5.
(kényezteti), fejére neveli. BSz. — — Nincsen bére. E.) —
Tarts szolgát
Kinek gézengúz az ura (gazdája. ME.), magadnak, ha parancsolni akarsz. KV.
kotyomíity a szolgája. M. —
Kutya- — Ura aranyban, szolgája ezüstben
gazda, ebszolga. E. —
Lé tart szolgát, jár. D. — Urat szolgájától szerencse
hús agg gazdát. Ny. 4. —
Lé tartja a választja. E. — Vén szolga a ház
szolgát, átok, szitok a gazdát. (L. ezt.) becsülete. B. — Vén szolga, ócska
Ny. 14. —
Lé táplálja a disznót, kor- bútor. E, — Vén szolgának a szó is
bács (kolbász. E) a rossz szolgát. D. vereség. D. — Vén szolgának, vén
— Maga eszi meg a tojást, levét szol- kutyának egy a fizetése. D.
gájának adja. D. —
Magad, uram, ha Szolgfál. Egy ördögöt szolgálnak
szolgád nincs. E. (Magad ugass, ha D. — Egy urat szolgálnak D. Két —
kutyád nincs. Ny. 24.) —
Megszokta úrnak szolgál. KV. —
Ki kocsmában
mint rossz szolga a szidást. D. — szolgál, ritkán jóravaló. S. Ki —
Mely szolga sok mesét tud, ritkán községnek szolgál, egynek se szolgál.
dolgos. B. —
Mesél szolgának ritkán D. — Ki ördögnek szolgál, kín a fize-
helyén dolga. E. —
Nagy urnák szol- tése. E. —Nehéz két úrnak szolgálni.
gája is kevély. E. — Ne játszál szol- D. — Senki nem tartozik ingyen szol-
gáddal, mert társul fogad. KV. — gálni. KV. —Senki sem szolgálhat
Nehéz a bér, ha a szolga lusta. D. — két úrnak egyformán. Szentir. Szol- —
Nem fülén, hanem hátán tanul a rossz gál a gyertya, de magát emészti. D.
szolga. E. — Nem jó a szolgának urá- Szolgálat. Ajándékvevés, szol-
val játszani. (Tréfálni.) KV. — Nyo- gálatba esés. KV. —
Se arany, se
morult gazda az, a kit a szolga tanit. bárány, de szolgálat. KV. — Urak
KV. — Rest mint a papok szolgája. szolgálata nem állandó. KV.
D. — Rest szolgának bot a bére. E. SzoIg^álÓ. A milyen az asszony,
— Rest szolgának legfrissebb tagja a olyan a szolgálója. KV. A milyen a —
nyelv. D. —Régi szolgának szó is szolgáló, olyan az asszony. Ny. 2. —
vereség. D. —Ritka mint a hü szolga. Hol a szolgálók cifrák, dologtalan a
D. — Rossz szolgának legrosszabb gazdasszony. D. —
Lusta gazdasszony-
tagja a nyelve. KV. —
Rossz szolgá- nak lusta szolgálója. D. Lusta —
nak minden órában kitelik esztendeje. szolgáló nem farán ül, hanem fülén. D.
D. — Rest szolgát nem fülén, hanem Szombat. Gyakorta fordul, mint a
hátán tanítják. D. — Senki sem nagy péntek, szombat. E. — Ha szombatot
úr szolgája eltt. E. —
Szakálas szol- akarsz érni, láss hozzá a dologhoz. E.
gának a szó is elég. Ny. 4. (A szó is — Hamar elkerül, mint a péntek,
vereség. E.) —
Szenvedni katona szombat. D. —
Hosszabb (L. ezt) a
dolga, sok az ura, fényes szolga. B. — péntek, mint a szombat. D. Jó szél —
Szerencse ha szolgál, még ne tartsd szombaton megáll. B. Meglesz az —
szolgádnak. KV. —
Szolga is talál, ki- disznónyiró szombaton. D. — Sok
nek parancsoljon. K, — Szolgalelkü. szombatot élt. D. — Szabad péntek,
44*
 — 692 —
szabad szombat szabad szappanyozni.
, szomorú társa van a vénnek. D. —
Np. Sok szomorú társsal szokott a vénség
Szomjan. Másnak szr, maga járni. KV. —
Szomorú a madár a kalit-
szomjan marad. D. —
Rossz boros kában. B. —
Szomorú a magyar nta.
kulcsár az, ki szomjan meghal. KV. E. —Szomorú az id is. D. Szo- —
— Tele pincébl szomjan jön. D. — morú dalosnak szomorú a dala. D.
Vizre visz, szomjan hagy. D. —Szomorú dolog senkit nem bántani^
Szomjas. Ihatnék mint a szomjas mégis hántatni. E. —
Szomorú fzfá-
kert. D. —Mindig szomjas, mint a nak is van virága. Np. Szomorú —
szivacs. S. — Nemcsak az szomjas, látvány az égett ház. D. Szomorú —
ki akútba néz. Ny. 1. Örül minta — mint a dércsípte dohány
— fancsali
mint a (D.) ;

szomjas szarvas a forrásnak, D. feszület

(L. ezt) mint a (D.) ;

Szomjú ökörnek zavaros viz is j. M. j hitvesét vesztett férj (D.); mint a ki

— Szomjunak a viz is íz. D.
Szomjunak kezébe illik apintes kors.
D. —
Szomjasnak kevés vigasztalás
— adósságba jár kapálni (Ny. 2.); mint a
kinek a tyúk elkapta kenyerét (Ny.
1.) mint a kinek nem jutott kender-
;

az üres korsó. E. föld (Ny. 7.) mint a megszedett szölö

;

Szomjúság'. Elmúlt a szomjúság, (D.) mint a monyametszett (E.) mint

; ;

nem barátja a kút. D. — Ördög is a nagyidai nóta (E.); mint a párja-

szomjúsággal ölte meg fiát. B. — vesztett madár (S.) mint a tél (D.)
;

Szomjúság ellen ital az orvosság. E. mint a verembe esett farkas (KV.)

— Szomjúság orvossága a kancs. D. mint a vert had (ME.) mint az anyát- ;

Szomorít. Ne szomorits. E. — lan magzat (D.); mint az szi légy (D.)

Vén apádat meg ne szomoritsd. D. mint böjtben a cigány (E.) mint böjt- ;

Szomorkodik. A j lelkiismeret ben a kocsma (D.) mint a kinek apját,

;

nem szokott szomorkodni. D. Ne — anyját megölték (Ny. 6.) mint szkor ;

szomorkodj, légy vig, nem lesz ez a levelevesztett fa. D. — Szomorú

mindég igy. Np. —
Néha a lator is nap, fekete vasárnap. D. — Szomorú
szomorkodik. —
Szomorkodni
D. nótára válik meg az ének. KV. —
gyarlság, kétségbeesni bolondság. D. Szomorúbb a bús tengernél. D. —
Szomorú. Bús mint a szomorúfz. Szomorúnak nehéz vig arcot mutatni.
S. — Csak a péntek is szomorúbb E. —
Szomorúnak sírása, szive könnyü-
mint a vasárnap. D. Csak akkor — lése. D. —
Szomorúnak szomorú
szomorú az eb, mikor éhes. D. Egy — nótája. E. — Szomorút nézni szomorú-
szomorú, két bús, három halálkép. D. ság. D. — Vigak és szomorúk nem
— Elég egy szomorú egy házban. D. illenek egybe. KV.
— Gazdag fösvényt látni szomorú Szomorúan. A ki mástól vár, az
dolog. D. — Ha az irigy szomorú, szomorúan jár. Ny. 1. Ha a juh —
vagy öt érte vagy mást szerencse.
baj, szomorúan legel, dögrováson van. Cz,
E. —Ha szomorú a gazda, van oka. —Szomorúan néz, mint a dézsma-
D. — Isten is a vigat szomorúval bárány. Ny. 5. — Vigan kezdett, szo-
váltja fel. D. —
Keveset élt a szomorú, morúan végzett. KV.
ha késn halt is meg. D. Két — Szomorúság. A játék hiányossága,
szomorú is vigasztalhatja egymást. D. gyermek szomorúsága. D. A szo- —
— Ne adj a szomorúnak több ürmöt. morúságban nem kell kétségbeesni. D.
D. — Ne higyj az ebnek, ha szomorú- — Akarat ellen is kitetszik a szomo-
nak látod — Nehéz a szomorúnak
is. rúság. D. — Asszonysírásnak, ebszo-
vig kedvet mutatni. KV. — Soha senki moruságnak sohasem kell hinni. KV.
öt szomorúnak nem látta. D. — Sok Belül öröm, kivül szomorúság. KV. —
 — 693

Boldog, ki nem tudja, mi a szomorú- rossz atyafinál, D. —Jobb a szom-

ság. D. — Egy jó barát a szomorú- széd leányát egy-két hibával elvenni,
ságban, felér százzal a vigasságban. mint az idegent egygyel sem. B, —
D. —Kelletlen vigasság a szomorú- Jobbizü a szomszéd kappanya, D. —
ságban, közös izetlenség minden tár- Ki a szomszéd lepedjét nem rzi,
saságban. D. —
Nagy szomorúság a maga lasnakját sem becsüli. D. Ki —
rossz asszony. B. —
Nagy szomorú- magát dicséri, jele, hogy rossz szom-
ság kurvás vénet látni. D. Nehéz a — szédai vannak. D. —Kinek rossz a
bánatot és szomorúságot eltitkolni. szomszédja, annak sok a gondja. B. —
KV. —
Néha egy szomorúság felér Kövérebb a szomszédasszony lúdja.
egy halállal. D. —
Nyomorúságot és D. — Legjobb szomszéd a jó sövény.
szomorúságot öröm szokta követni. D, — Meghalt (L. ezt) a szomszédja,
KV. —
Öröm nyomán jár a szomorú- nincs a ki dicsérje. Ny. 24. —
Meg-
ság. B. — Örömnek szomorúság a fogja, ha lehet, szomszédja tehenét.
vége. E. —
Szomorúság is hasznos, D. — Mie vagyon a herélt embernek
ha nem —
Szomorúsággal
tartós. D. azt adhatja szomszédasszonynak. E
jár az öröm. KV. —
Szomorúsággal — Ne örülj, ha szomszédod háza ég.
telik az emberi élet. D. — Több D. — Nem szomszédba
kell a rosszért
okunk van szomorúságra, mint vigas- menni. D. —Okos gazda szomszéd
ságra. D. —
Trhetetlen szomorúság házát is védelmezi a tztl. D. —
—
•

a kebeles háború. D. Rossz dolog a rossz szomszéd. KV.

Szomszéd. A jónak töszomszédja Szomszédasszony tyúkjának nagyobb
— A szomszéd nem mindenkor
a jó. D. a tojása. E. — Szomszéd falat, jobb
— Addig a békeség, a mig
jóbarát. D. darab. D. —Szomszéd határba (L.
a szomszéd akarja. B. — Bánja, hogy ezt) ér a nyelve. Ny. 1. —Szomszéd
a szomszéd tehénnek nagyobb a tölgye. kutyák marakodni szoktak. Ny. 1. —
D. — Csak jó a jó szomszéd. KV. — Szomszéd tehenéneknagyobb a tölgye.
Egy szomszéd jobb egy atyafinál.
jó B. —
Szomszéd vetése mindig gazda-
E. —
Egy-két hibáért nem kell meg- gabb. S. —Szomszédban nyal sót a
vetni a szomszéd leányát. E. Egy- — kecske. (L ezt.) E. — Szomszéddal
két kölcsönért nem megy
szom- a jó házat fedni. KV. —Tanulj a szom-
szédba. E. —
Egy követ fuj a szom- szédnak háza üszögén. D. —
Te is félj,
szédjával. Ny. 4. —
Egyik szomszéd mikor a szomszéd háza ég. B, —
kiveti, a másik felszedi. D. Gyer- — Tolja a kereket, mint a jó szomszéd. D.
mekért, ebért, nem egyszer támad Szomszédság^. Rossz szomszéd-
villongás a szomszédban. E. Hada- — ság, török átka. Sz.
kozás és gonoszság együtt járó szom- Szopik. Az ujjából szopta. Sz. —
szédok. Cz. —
Hitvány szomszédja Csalárdi rókát szopott. (Ravasz.) D.
van. (Maga dicséri magát.) E. Hogy — — Jó tehén alatt szopott. (Gazdag
bátrabban lopjon, szomszéd házat családból való.) D. —
Ki tehene alatt
gyújt fel. D. —
Irigy a szomszéd szoptál ? (Ki vagy, mi vagy ?) E. —
szeme. KV. —
Jaj, kinek török, zsidó Maga szopta az anyját. Ny. 2. — Ma-
a szomszédja. E. —Jó kerités, jó gyar tejet szopott. S. —Nem szoptam
szomszéd. S. —
Jó szomszéd a rossz- az ujjamból. E. —
Régen voltaz, mikor
ból is jót csinál. D. —Jó szomszéd az anyja emljét szopta. (Vén.) D, —
visszaadja a kölcsönt. S. Jó szom-— Sárkánytejet szopott. E. —
Szép a
szédnak jó a szomszédja is. D. — borjú, nyilván kövér tehén alatt szo-
Jobb a gazda szeme, mint a szomszéd pott. B. —Szopni avérit. E. —
Tudjuk,
szeme. D. —Jobb a jó szomszéd a micsoda tehén alatt szopott. Sz. —
 — 694 —
Ugy beszél, mintanyjatejével beszopta. KV,) — A szót elfújja a szél, B, —
E. — Teleszopta magát. (Részeg.) ME. A szót pénzen nem veszik, KV, — Az
— Vad
•
oroszlánok alatt szopott, D. egyszer kimondott szót nem lehet
Szoptatóra ne tekints, hogyha — A szavad nem
zsebbe rejteni. B. te
annak nincs. D.
teje jár (nincs mint a régi két értéke),
Szorgalmas. A figyelmes hallgató garasos. Ny. — Addig szolgád a 6.

teszia papot szorgalmatossá. KV. — mig nem mondottad. E. — Agg

szó, ki
Az Isten a szorgalmasokat KV. de
segiti. B, — Ajakon termett,
szó, igaz,
— Szorgalmas ember mindig nem szívben fogant
talál — Apró szó, E,
munkát. KV. — Szorgalmas ember a tücsök, de hangos a szava, D. —
nem mutat holnapra, — Szorgal- Aprózza a
E, D, — Ár- szót. (Becsípett,)
mas mint a méh. E. — Szorgalmas tatlanságnak csak egy a szava, D, —
munka a bujaságot. E.
felejteti Becsületes ember megtartja szavát, S.
Szorg^alom. észszel, szor-
Istennel, (Meg nem szegi szavát, — Befa- B.)
galommal boldogulsz. — Serényt latták
S. vele a E, — Biró-
(L, ezt,) szót,
int szorgalomra. KV. — Szorgalom B. — Bolondnak a szava
szó, (L, ezt,)
gazdagság, henyélés szegénység, D. bolond, KV, — Csak azért nem
is szól,
Szorg^OS. Sok a dolog, mind szor- mert a szóban is fösvény, D. Csak —
gos, soka gyerek, mind rongyos. Ny, 3, szófia beszéd és aggn rege, Pázm,
Szrit, Dióhéjba szorítva, (Röviden) — Dézsmálni kell szavát, (Minden
E, —Ki mindent szrit, semmit sem tizediket elhinni,) B, —
Egy-két em-
szrit. D. —
Kiki legjobban tudja, hol ber szaván nem lehet várat építeni,
szrit csizmája. E. (Hol szoritja bocs- D, — Egy szava se igaz. D. Egy —
kora. D.) —
Ne fészkeldj, ha szrit szava száz parancs, D. Egy szó is —
a csizmád. Ny. 13. —
Szrit az uj lelket zavarhat, E, —
Egy szó mint
csizma, (L. ezt.) E, —
Szoritja, mint száz, D, — Egy szó nem emberölés.
Jakab a tehenet, Ny, 6, Szorítják — D, — Egy szót ezerrel tromfol, D, —
a tokit, E, Elég szép, ki szép szót ád, D, El- —
Szoros, Bezzeg szoros most a jön talán szóra, D, —
Elkelt sava,
kapca, KV. —
Kint tágasabb, bent sótalan a szava, D, — Elmondott szót
(L, ezt.) szorosabb, S, Szoros a — nem lehet visszanyelni, D, — Elbb
gatya, K, —
Szoros a kapca, D, rágd meg, aztán köpd ki a szót, B, —
Szorul, Fazékba (L, ezt,) szorult Ember szava nem Isten szava, B, —
a feje. Ny, 2, —
Senkire sem szorult, Embere szavának, E, —
Embert illet
D, — Szorul a kapca, (L, ezt,) E, — a szó, KV, —
Er van a szóban, E,
Szorul mint Jézus Krisztus a hidon, — Ezért egy jó szót sem adok, D, —
(L, ezt,) Ny. 22. —
Taligára szorult. Fecskefészek körül legtöbb a szó, D,
(Elszegényedett.) D. — Fejérl (L, ezt.) van a szó. E, —
Szováti. Nyugszik az úrban, mint Fiam Sámuel, arról szó se legyen, E.
a szováti káposzta a rektorban, S, — Fogóval kell belle kihúzni a szót,
Szó. A bánatos szivet akármi szó ME, —
Fontra veti a szót, B. Fu- —
szele is megkeserítheti, KV, —A fejet lánk minden szava. E. —
Fül próbálja
be nem töri a szó, D, — A harist meg a szavat. E. —
Gazdag szóval és
is szaván fogják, KV, (Az ö maga sza- tetüvel, de nem Gye-
egyébbel. E. —
ván, M,) —
A ki sok szép szót ád, rekeszü kíván végére menni a gyermek
keveset segit, D, —
A szavak oktat- szavának. E. —
Gyönge tücsöknek is
nak, a példák vonzanak, (Latin,) E, — hangos a szava. E. —
Gyzi szóval,
A szó is fegyver, E, —
A szó zsebbe E. — Ha szóból lehetne, tornyot épí-
nem fér, D, (Villámlás meg nem tér. tene, E. — Ha szóra kerül a dolog,
 695 —
ki nem foghatni rajta. D. — Harapó- belle. E. — Ne
minden hirre,
hajts
fogóval sem húzhatnál belle szót. E. minden szó KV. Ne szóval,
szelére. —
— Harist a szaváról megismerik. Sz. hanem kézzel hozzá, ha mit akarsz.
— Hogy szádon ez a kezes-
fér ki a B. — Nem egyéb az ajakon termett
lábas szó ? KV. —
Hol sok a szó, ott szónál. D. — Nem elég a szó (a sok
kevés a tett. S. —
Hol szóval, hol szó E.), ha nem elég a D. — cipó.
bottal. D. —
Igen érti szamár a szép Nem — Nem
ér egy árva szót. E. érti
szót. KV. —
Ingyen ád a szóban. D. a szamár a szép B. — Nem szót.
— Jákob szava, Ezsau keze. E. Jó — fontolja meg a D. — Nem használ
szót.
szót sem ád. E. —
Jobb a sok só, a szó, ha a kéz nem — Nem jó. E.
mint a sok szó. D. —
Jóhoz is szó lehet a szaván elmenni. ME. — Nem
férhet. B. —
Kár a bolondra szép szót lehet a szót lenyelni. D. — Nem saj-
vesztegetni. E. —
Keveset használ aszó, nálja a D, — Nem szivbl ered
szót.
hol a kéz nem jó. B. —
Kezes-lábas szó. az ajakon ntt szó. D. — Nem szó,
B. — Ki bölcset küld, kevés szóval hanem próbálás kell ahhoz. Ny. 2. —
küldi. E. —
Ki magát a szólásban Nem szóval, de pénzzel jó a segítség.
erlteti, széllé válik szava. D. Ki — KV. — Nem tanácsos minden szép
megszegi szavát, ne tarts neki szavat. szónak hinni. B. —Nem töri csontod
E. — Ki nem vehetsz egy szót belle. a szó, E. — Néha
a vásáron jobb a
D. — Kiáltó szó a pusztában. E. — szép szó, mint a pénz. D. Néha —
Kin a szó nem fog, bottal neki. B. — csak egy szó is lelket zavarhat. D. —
Kiejtett szót nem lehet többé vissza- Néma gyermeknek anyja sem érti
húzni. S. — Kimondott szót nem lehet — szavát. KV. Némának anyja sem
visszanyelni. E.— Kitetszik szavából, — érti szavát. M. Nincs a szónak mar-
kinek B. — Könnyen kiesik
fajzatja. kolatja. E. (Meg nem foghatni. — D.)
ember szájából a B. — Könny a
szó. Nincs könnyebb a szónál. D. (Fekve
szavakat összehordani. D. — Könny lehet azt mondani. — Nincsen
is ki E.)
a szót megfordítani, mert nem terhes nyele a szónak, hogy megmarkolhas-
szekér. D. — Kulcs likán kirepül suk. B, — Okos embernél próbált dolog
is

a szó. Ny. — Legnehezebb az igaz mind a mind a szó. E. — Okos em-

2. só,
szó. E. — Legtöbb szó esik a vásár- bert egy szaváról megismerhetni. E. is

ban. D. — Madarat embert — Okosthaküldenekjkevés szóval kül-

tolláról,
szaváról. Sz. — Madarász a harist dik. E. — Övé az utolsó szó.S. — Páriz
szaván fogja meg. Ny. — Magyar Pápaiban sincs annyi szó. D — Pusz-
6.
ember megtartja a szavát. — Meg tába mondott szó. E. — Rágd meg a
S.
nem érdemli a D. — Meghajtja
szót. ugy mondd B. — Rászokott,
szót, ki.

a jó szó. B. — Megrágd a ugy mint ökör a béres szavára. D. — Rest

szót,
köpd E. — Megrágja a
ki. B. — lovon nem fog a szó. D. — Régi szol-
szót.
Mennyi szó, annyi hazugság. D. — gának a szó vereség. D. — Rossz is

Még a jóhoz szó B. — Mi étekre

is fér.cselédnek kett a mestere a szó és
haragosnak szép szó. KV. — a korbács. D. — Rossznak rossz a
:

a só,
Milyen a szava, olyan ö maga. KV. szava KV. — Se vége, se hosszais.

— Minden gazdagsága a szóvetés. D. csoportos szavának. D. — Se vize

— Minden szava talpra — malmának, se szava szavának. BSz.
esik. S.
Minden szó szelének és fondorló hír- — Se szó, se tartomány. B. — Semmit
nek nem jó végére menni. KV. — Min- sem nyom szava a latban. D. — Sen-
den szónak társa van. B. — Módjával kinek a szép szó nemszakasztjaszáját.
ejtett szó enyhiti a fájdalmat. K. — KV. —Soha egyenesen nem állanak
Mozsárban töröd, szót nem veszesz szavai. D. — Soha meg nem rágja a
 — 696

szót, D. — Sok a szó, de kevés benne Szóval árulták el urunkat is. D. —

a só. D. — Sok benne a szó, de kevés Szóvesztegetö. D. —
Tele van szóval,
a jó. D. — Sok jámbor szava,
Isten — mint a duda széllel. D. Tizedeld
szava. M. — Sok só a lében, sok szó — szavait. (Hazug.) D. Tizedik szavá-
az asszonyban trhetetlen. D. — Sok — nak se higyj.D. Tornyot épithatne,
szava, kevés sava. — Sok szó esik
E. — ha szóból lehetne. D. Több sava,
a vásárban. D. — Sok szó nem jó, mint szava. (Okos, keveset beszél.) D.
sok pénz B. — Sok szónak sok az
jó. — Többre mégy szóval, mint karddal.
alja. E. — Sóért elmegy, de szóért D. — Tudja szóval elhimezni, elhá-
nem megy a szomszédba. D. — Sza- mozni. D. — Szóval ME, — tartják,
marat embert szaván. D. —
fülén, Tudod szóval, mint Kókes a furkóval,
Szaporán a D. — Szava adja
ejti szót. Ny, — Tyúk szóra szoktatja 3, is

el az embert. D. — Szava árulja a D. — Ura légy szavadnak. B.

el csirkéit.
bakcsót. D. — Szava édes, de fulán- — Útnak, szónak, nehéz végét várni.
kos. D. — Szaván fogták. — Szaván D, — Ütnak, szónak, nincs vége. D.
S.
fogják meg a — Számból — Üres hasnak nem elég a szép
harist. Sz. szó.
vette a ki — Száz szónak
szót. S. — Üres hasnak nem szép is E, kell szó,
csak egy a vége, D. — Szép a szava, hanem cipó, KV. — Válogatva se jók
de ördög az éha. KV. — Szép a szava, D. — Várd végére az okos szavai.
hamis a KV. — Szép szó pénzbe
szive. E. — Vén szolgának szó vere-
szót. is

nem kerül. D, — Szép, a szép szót D. — Vigyáz a szóra, mint disznó

ki ség.
soha nem sajnálja, D. — Szép szó a cseresznyés ganéra. (Ravasz, óvatos.)
ellenséget megbékéltet, D, — Szép
is D.
szó nem elég a hasnak. D. — Szép Szótfog^ad. A szót nem fogad, ki
szó nem Ny. — Szép szó könny azzal bánni. D. — Sok a
tör fejet. 6.
nyeri meg a szeretetet. E. — : Szép parancsoló, kevés a szófogadó. D.
szóért fenyegetést várhatsz a paraszt- SzÓS. (Sokbeszédü.) Nem szóstól
tól. E. —
Szép szónak szárnya nem kérik a tanácsot. D, — Trhetetlen,
szegik. Pázm —
Szép szót nem midn az esztelen szós is. D.
veszik pénzen. B. —
Szép szóval sze- Szól. A
bor szól belle. D. A —
reznek szeretetet. KV. Szokásba — harangok sem szólanak egyformán.
vett szó, olyan mint az ételben a só. B. D. — Akár egész nap egy szót se
— Szó, a mi szó. E. —
Szó, a mi szó, szólj mellette. D. —
Akárki mit szól-
de azért még nem való. B. Szó a — jon, csak te jám.borul élj, BSz. —
szó, de a való is való. D. Szóbeszéd, — Akkor szólj, mikor szólítanak. E. —
pipafüst pénz a fundamentum. Ny. 8. Akkor szólj, mikor a bika fingik,
— —
;

Szóból ért az ember. B, Szóból akkor is azt mondd iszom, iszom, :

ért a magyar. E. —
Szóból szó jön. uram. E. —
Amint öntik a harangot,
B. — Szóból várat. E. Szócsaplár. — ugy szól, D. —
Angyal szól belle. E.
D. — Szó csapodár. D. Szó éri a — — Ángyomnak szólok, hogy menyem
ház (L. ezt) elejét, Ny. 19. Szó és — is megértse. S, —
Bölcs embernek
korbács hamar tanit. D, Szóhazafi. — bajos tudatlanok közt szólani. E. —
E. —Szó szót huz. E, — Szóért pálcá- Csak azért nem szól, mert a szóban
val fizet. D. — Szóért szót adni, nem is fösvény. D. — Csak azt bánja, hogy
sokba kerül. E. — Szófi beszéd. D. — aludtában nem szólhat. D. - Csitt —
Szófia beszédet mond. (Pletykaság.) vásár bikafingás
! a ki egyet szól,
!

M. — Szókimondó. — Szószapo- S. mind megissza, E, —

Egy kukkot sem
ritó.D. — Szóra szoktatni a gyer-
kell szól. E. — Egy szót sem szólt, azi is

meket, E. — Szót sem érdemel. E. — lassan mondta. Ny. 2. — Egy szót

 — 697 —
sem szólhatott, ugy megijedt. D. — szólj neki. D. —
Nyelve helyett szeme
Fejedre ne szólj. D. —
Fejéhez szól- szól. D. —
Ritkán szólj, de okosan.
nak. (Oda mondogatják neki.) B. — B. — Sokat hallj, de keveset szólj.
Fiának szólott, menye is érthet belle. KV. — Sokat hallj, láss, keveset szólj.
E. — Ha a kutyák szólanának, a M. — Sokat szól, de keveset mond.
kutyók se ugatnának. D. Ha a szép — D. —Szépen szól a heged, de hazug
szépen szól, még egyszer olyan szép. belül. KV. —
Széprl szépen szoktak
D, — Ha békével akarsz élni, sokat szólani. D. —
Szolga sokat halljon,
ne szólj. D. —
Ha brét dobra von- tudjon, keveset szóljon. KV. —
Szól
nák, kct zer jobban szólna. (Nyelves.) a harang (L. ezt), de templomba nem
D. — Ha letagolod (taglóval leütöd) megy. D. —
Szólj ha kell, hallgass,
sem szól. D. — Ha nem szólott volna, ha nem kell. D. — Szólj már te is,
okos maradt volna. (Latin.) D. — Ha bibasz. (A földesúr dologra hivott két
ö szól, hallgat a többi. D. — Hall- czigányt. »Itt van egy sonkadarab,
gatva is többet mond, mint más szólva. ki eszi meg« kérdezte tlük »Éna
D. — Hamar szólsz, hamar bánod. E. felelt az egyik. van egy kis bor
»Itt
— Hogy is szóljak szent Dáviddal? is, ki issza megpcc Én, felelt ugyanaz

(L. ezt.) E. —
Húszat szól, tizenkilenc a cigány. »Itt van egy tke, ki haso-
szava hazugság. ML. Gyomorból — gatja szét ?« Ekkor az eddig felelget
szól. (szintén.) Pázmán. Jó szolga — cigány meglöki a másikat » szólj már :

sokat tudjon, halljon, de keveset szól- te is, bibasz !«) E. — Szólott valamit,
jon. B. —
Keveset szól, de fontosán. de a levegben elenyészett. D. — Tót-
B. — Keveset szólj, de okosan. S. — tal tótul kell szólani. E. — Ugy szól,
Keveset szól, de hamar üt. E. Keve- — mint a jól rlött. M. — Ugy. szól ma-
set szól, sokat mond. E. Ki ritkán— dár, mint a szája áll. E. (Német.) —
szól, több jót hall. D. Kicsi hibá-— Ugy szól mint az udvarhelyi nagy
val a duda is szól. S. (A duda is jól harang. S. —
Ujjával is szól. (Egy
szól. Ny. 3.) —
Lányomnak szólok, szabóra rávallott a felesége, hogy a
de a menyem is értse. Sz. Lányom- — paszomántból lopott. Az ura szidta,
nak szólok, vejem uram is értsen — de hiába, ekkor hajánál fogva a
belle. — Mást
S. mást gondol.
szól, kútba mártotta, de az asszony ott is
KV. — Megbánásra hamar felemelte kezét és ujjaival
siet, ki ollózoit,
szól. D. — Minden madár ugy jelezve, hogy de bizony
szól, D. — lopott.)
mint a szája ntt. (Német.) D. — Mi- Varga ne szóljon feljebb a kaptánál.
nek olyan duda, a mi nem E. — Pázm. (Latin.)
szól.
Mintha fának szólnék. KV. — Ne Szólás. Fazekat kongásán, mada-
szólj
képtelent. Decsi. — Ne minden- rat szólásán.
szólj — Ki magát a szólás- E.
kivel bot nélkül. D. — Ne neki, ban erlteti, széllé válik a szava. D.
szólj
csak neki.
ints — Ne E. nyelvem — Titoktartás néha többet ér a szó-
szólj
(szám. nem
E.), fejem. B. — Nem
fáj E. lásnál.
kell az igazság ellen szólani. KV. — Szótalan. Néha a szótalan hal (L.
Nem bizonyság, hol maga szól
kell ott mondhat igazat. D. — Szótlan
ezt) is
az igazság. KV. — Nem szól az okos, mint a D. — Szótlan mint a hal. föld.
ha bizonyosan nem tudja. D, — Nem E. — Szótlan mint a néma. D.
szól, ha a kerék kiesik D. — Nem is. Sz.Azon bordában szttek. (L. ezt)
szól mint a — Nem
fa. E. mintha M. — Egy bordában szttek. KV. —
szól,
szája nem volna. D. — Nem szólhatni Jobb a ntt mint a sztt. E. (L. ezt)
vele. D. — Néha a bolond szól Szögeiét. is (szájára (L. szeglet.) Illik
igazat. D. — Okost küldj, keveset a csók. Ny. mint szögletbe a pók. E. 1.)
 — 698

Szökdécsel. Csuda féreg az a Rohadt szl, dlt gabona (L. ezt)

bolha, addig szökdécsel, hogy vagy a nem szerez szükséget. E. Savanyú —
vizbe esik, vagy a tzbe, Pázm. a szl. Sz. — Szomorú mint a meg-
Szke. Kz is a szke tehén borja. szedett szl. D. —
Szlben is terem
(L. ezt.) D. — is a szke borja. arany. D. — Szlnek
kapa a bikája.
(Szerencsés.) D. D. — Tövisen keresi a szlt. KV. —
Szökevény. Agyba-föbe a szöke- Ugy maradt mint a megszedett szl.
vény katonát. D. Semmi hire, mint— Ny. 5.
a szökevénynek. E. (Semmi hite.)D. — Szr. A farkas csak szrét változ-;
Szökés. Ritka kecske szökés nél- tatja. B. —Amely eb megharap, annak
kül. D. szre gyógyít. E. —
A mely eb meg-
Szökött katona. — Szökött D. harapta, kösd be annak szrével. D.
katonának nincsen bére. Cz. — Szökött — A róka szrét változtatja, de nem
szolgának bot a D. — (Kevés
fizetése. brét. D. (De nem erkölcsét. KV.)
a bére. Ny. — Nincsen bére.
5. — E.) A szrt is gerendának látja. D. —
Szl. Akárminemü vizzel öntözzed Annyi a pénze, mint bókán a szr. Ny.
a tövist, szölöt nem szedhetsz róla. 21. — Azt gondolod, hogy csak szr
Pázm. — Be jó volna nyelve a szlbe. a bajusz. K. —
Ajándékmarhának ne
(Kereplnek.) D. — Búsul mint a ki- vizsgáld a szrét. Ny. 9. Csepün ~
nek szljét elverte a D. — Bús jég. csomót, tojásban szrt keres. D. —
mint megszedett szl. B. — Búsul
a Ebet szrérl, rókát farkáról meg-
mint kinek szljét megcsípte a dér. ismerni. B. —
Ebet szrérl, madarat
D, — Dicsérjük a Jézus nevét, igyuk tolláról, embert társáról. D. Egyse —
meg a szl Ny. 2. Egres
levét. — jó birka, a mely nem birja a szrét. Ny.
nem szl. D. —
Egy rothadt szl- 6. — Emberen a br, jó lovon a szr
szem egész gerezdet megveszt. D. — nem sokat számit. Ny. 4. — Egyforma
Egy szlt kapálnak. D. Eladta — szr. E. — Feltalálni szrin az ebet.
szljét, pincét (sajtót) vett az árán. E. — Ha lepálik a szre, fenének se
E. —
Édes mint a salánki szl. S. kella bre. Ny. — Ha nincs szre,
8.
— Fürt szlért megzálogol, borral vagyon bre. E. — Jobban mozdit, ha
agyon kinál. E. —
Ha ebszöld sincs, szre mentében hozzá. D. — Kár
látsz
ne válogass a borban. D. Gazda — a kutya szrét megaranyfüstözni. E.
(L, ezt) kapálja a szlt, kurvanya a — Lehányja szrét a farkas, de bré-
vendégnek. D. — Holdvilágnál meg hez igen hozzászokott. D. — Lovat
nem érik a szl. D. — Keser mint nem szréért, de serénységeért (szok-
az éretlen szl. D. — Ki a szlt ták nagyra becsülni. Sz.) becsülik
feltalálta, az volt ám az ember ! D. nagyra. KV. — Nemcsak egyszrü
^ Ki a szlt kapálja, pénz mellett kutya van a világon. Ny. 1. — Milyen
áldást is nyer. D, — Lesz még szl, szr ? E. — Magam szr. (Magam-
lágy kenyér. Ny. 23. —— Más szljét féle.) E. Nem egy a szr a selyem-
kapálja, magáét kapáitatja. D. — Mi-
— Nem lehet a szrtl. (Aka-mel. E.
kor a szl benne virit, dály van.) E, — Nem veszik a lovat
imádkozni
(L. ezt)sem szabad. Ny. csupán szréért. D. — Orra szrét
4.— Min-
den seregély három szemet
(L. ezt) (Csekélységet.) D. — Rókát
fájlalja.

visz a szlbl. B. — Nem a sok

el szrén, repedt kongásán. D. ifazekat
dudaszó, hanem a sok kapa termeszti — Se szre, se bre. D. — Sima mint
a szlt. D. — Négy pusztítja az a nyúlszr, D. — Szr nem bajusz.
er- az,

szényt a rossz óra, a rossz malom,

: D. - Szörmentiben. (Kíméletesen.)
az ó kocsi, a vén szl. Ny. 20. — E. — Szrmentiben simogasd a bar-
 — 699 —
mot. E, — Szr nem gyapjú. D. — két szúnyog egy rúdon. D. Énekel —
Szrét is, brét Szrszál-
is. B. — mint a szúnyog. D. —
Ha sas vagy
hasogató. Sz. —
Szrszálat talált a szúnyogot ne vadássz. D. Igen kevés—
dologban, megundorodott tle. (Rest.) kell a szúnyognak. D. —
Kalán víz-
D. — Szröstl, bröstl. —
E. Szrt ben is elveszhet a szúnyog. D. Kit —
szrért. S. —
Vékony mint a szrszál. darázs megcsípett, szúnyogtól is fél.
D. — Vékony szr kutyának, kis B. —
Közévágott (L. ezt), mint Topocí
csizmás embernek (hiúnak) sokat kell a szúnyogoknak. Ny. 5. Nyúl aga-—
szenvedni. Ny. 22. rat, szúnyog madarat nem örömest

Szrös a medve, de ers is. D. — lát. E. — Ritka mint a szunyogháj

Szrös erszény, üres kéz. D. — Szrös (D.) mint a szúnyogháló (D.) szú-
; ;

mell, nagyerej. D Szrös mint — nyog tej. (D.) —

Sok szúnyog sem
a magyar bajusz (D.) mint a majom ; ad egy lat hájat. D, —
Szunyogcsipés-
(S.) mint az ers ember (D.) mint
; ; ben is meghalhat az ember. KV. —
juhászkutyának a farka (D.) mint a ; Szunyogdal. D. —
Szúnyog hordta a
juhászbunda (S.) mint a kulacs (S.)
; Hsztet (L. ezt), szamár a vizet. Ny.
mint a medve (D.). 1. — Szúnyog vérit nem mérhetni
Szörny szél, ha meg nem áll. csöbörrel. E. — Szúnyogban is hájat
(Civakodás.) Ny. 13. keres.D. — Szúnyogból is bikát csinál.
Szösz. A pösznek mondja,
szöszt is D. (Elefántot. S. —
Tevét. E.) Szú- —
(Vén.) D. — Az
abrosz is végre nyogot a bikához ne hasonlítsd. D. —
szöszszé válik. D. —
Belekap mint Szúnyogot is tevének lát. E. Szú- —
kis leány a szöszbe. Ny. 2. Elég — nyogot megszri s a legyet lenyeli.
szöszt szereztem neki, csak fonhassa. KV. (Tevét lenyeli. KV.) Tejes ' —
E.— Fellobban mint a szösz. D. — mint a szúnyog, D. —
Tudja szél,
Ismerem az abroszt, szöszbl fonták. hol nyugszik a szúnyog. B.
D.— Lesz szösze, csak E. — fonja. Szurok. A ki szurkot forgat, meg-
Sok szöszbl kevés a vászon. D. — mocskolja kezét, Pázm. — Egye meg
-

Ugy van, mint a szösz fonatlan. — E. a szurkot. E. — Kezén marad, a ki

Vagy mi a szösz. E. — Viselt abrosz szurkot forgat. D. —
Ki a szurkot
szöszszé vált. D. fogja, kezét megmocskolja. KV, —
Szuhai. Áldja (L. ezt) meg az Isten, Ki szurkot forgat, megszurkosodik. D,
mintaszuhai malmot. D. Boldogul — —Megeheti a szurkot. E. Ragadós —
(L. ezt) mint a szuhai malom. Ny. 1. mint a szurok. D. —
Szurok a mar-
— Szuhai malom az esze. (L. ezt.) D. kodba, E.
Szunyád. Ha macska szunyád,
a Szurkos. Nem tolvaj, csak szur-
egerek táncolnak. KV. Macska mi- — kos kez. E. — Szurkos a keze. S,
kor szunyád stb. Sz. — Szurkos kez kolompárnak fia.
Szunyogf. Az éh szúnyog jobban (Tolvaj.) D.
csíp. E. (Nehezebbet csíp. D.) A — Szurtos kovács, fényes garas, Ny, 6,
szúnyogot csak azért nem szereti, Szusz. Kifogyott a szuszból. S, —
mert zsirját nem veheti. D. Annyi — Mig benne van a szusz, E. Ne higyj —
mint szúnyog a nádasban szkor. D. neki, mig benne van a szusz. E. —
— Békével élhet tle a szúnyog is. Nem bírja (gyzi) szuszszal. E.
D. -^ Búsan énekel, mint a szárnya- Szuszog*. Mit szuszogsz, mint a
pörkölt szúnyog. D. —
Csip mint az tt, E — Mit szuszogsz, mintha poly-
éh szúnyog. D. —
Csöbörrel szúnyog- vát ettél volna. E. —
Mit szuszogsz
nak vérit nem vehetni, E. — Csúnya vele ? E. —
Mondd meg, he szuszogj,
mikor a szúnyog köhög, S, — Elvitte hadd tudjuk mi is. E, Szus^zog —
 700

mint a tót a hajnalban (S.) mint a ; tanít a szükség. KV. Mire szüksé- —
ttbocskor (Ny, 2.) mint tót a p ...
; . ged nincs, egy pénz is sok érte. E.
(Sz.) mint a tót orgona (S.) mint az
; ; (Egy garasért is drága. Ny. 7.) Nagy —
oláh disznó a búzában (D.) mintha ; dolog a szükség. E. Nagy úr a —
polyvát evett volna. E. szükség. E. —
Nincs a szükségnek
Szú. Az embert emészti a bú, mint szabott törvénye. E. Nincs erösebb —
fát a szú. D. —
Alábbvaló a fa szúnál. er, mint kit a szükség ad. KV. —
D. — Emészti mint fát a szú. D. — Rohadt szl, dlt gabona (L. ezt),
Kicsiny a szú, de elég kárt teszen. D. nem szerez szükséget. E. — Szerencse
— Száraz fában terem a szú. E. hozza, szükség próbálja a jó barátot.
SzÚP. Egy villával szúrnak. D. — KV. —
Szükség idején a gyáva is
Nem mind úr, a ki oldalba szúr. D. megbátorodik. Cz. — Szükség, meg-
— Nem szúr meg a rózsa, hanem a vesztett szüzesség. KV. — Szükség
tövise. E. —
Zab szúrja az alfelét. D. okossá teszi az D. embert. — Szk-
Szurkál. Darázst ne szurkálj. M. ség próbája az igaz barátságnak. KV.
— Gombostvel szurkál, inkább bot- — Szükség törvényt csinál (E.) bont ;

tal ütne. ME. (ME.) ; szeg (KV.) vasat tör

ront (E.) ; ;

Szúk- A mi bben büdös, szkben (D.). — Szükség termi az egészséget.

jóillatu. D, —
Böbén büdös, szkben E. — Szükség választja meg az embert.
édes. KV. —
Ha szk a konyha, min- KV. — Szükségben látod, ki igaz ba-
den jóiz. D.
falat —
Sovány mint a rátod. S. — Szükségbl erényt csinál.
hét szk esztend. S. —
Szk szüret, (Latin.) E. — Szükségére se menne,
szk aratás, egész házbomlás. D. ha másra bizhatná. D. — Tavalyi
Szköl mint a sarokba szorított asztag nem szerez szükséget. B. —
kutya. E. Ugy könyörülj máson, hogy magad
Szkölködik. A fösvény a nélkül szükségre ne juss. KV. Van mihez —
is szkölködik, a mije van, a nélkül kapni a szükségben. D.
is, a mije nincs. D. Szükséges. Az asszony szükséges
Szkös. Kinek szkös elesége, rossz a házban. ME. Etel, ital, álom, —
annak van jó egészsége. Np. Ki- — szükséges e három. KV. Mikor —
nek szkös bora, elesége, annak jó szükséges, el tudja venni eszét. B.
az egészsége. ME. Születik. A ki született, meg is

Szkség". A szükség beteg ágyból kell halnia. E. — Ártatlan mint ma a

is kiugraszt. D. —
A szükség meg- született gyermek. E. — Bíborban
tanítja a restet dolgozni. KV. —A született. E. — Burokban született
szükség mutatja meg a jó barátot. (E.),akasztófán hal meg. (Ki minden-
KV. — A szükség próbálja meg az ben nagyon szerencsés.) ME. — Bú
igaz barátot, B. — A szükség vagy között gond között vénhe-
született,
katonát, vagy barátot tesz a deákból. dett. D. — Jobb volna neki vakon
lett

D. —
Barátot szerencse hoz, szükség születni. E. — Jól fogant gondolat
próbál. S. —
Félre szentség, sok a okosan születik. D. — Ki egyszer
szükség. Ny. 2. —
Ha a szükség be- született, kétszer meg nem halhat. E.
köszön az ajtón, a szeretet kiugrik az — Madár repülésre, ember munkára
•

ablakon. D. —
Ha beköszön a szük- született.E. — Minden gyermek sírás-
ség, vége a szeretetnek. E. Három— sal születik. KV. — Nem egyszerre
zi ki az álmot az ember szemébl születtünk, nem egyszerre halunk
is

a szükség, az adósság és a per. Ny. meg. Ny. — Szerencsés órában szü-

6.

20. —Legnagyobb szükségben leg- letett. D. — Szerencsétlen órában

közelebb az IsteQ. (Német.) D. Meg- — született.B. — Vajúdik a hegy, egeret
 — 701

szül. (Latin.) E. —
Aki urnák szüle- I
rétkor. Ny. 23. — Jókor jösz, elkelt
csak ur az. ME.
letett, :
a szüret. KV. — Megadja módját, mint
Szül. Jaj, kinek szülje van és a luteránus (L. ezt.) pap a szüretnek.
kenyere nincsen. E. Jámbor szü- — Ny. 5. — Olyan a szád, mint a segg
lknek is gyakran feslett a fiúk. B, szüretkor. Ny. 12. —
Sok szüret volt
Jobb a gyermek sirjon, mintsem a azóta. D. — Szk szüret, szk aratás,
szüli. KV. —
Ki megveti szüli okta- egész házbomlás. D. — Szüret, ha
tását, hóhérkézre kerül. E. Nehezen — egy csép bor sincs S. Ugy áll a
!
—
jó a gyermek, ha szüli rosszak. D, — szád, mint szüret után a kunyhó. Ny. 1 3.
Szüleidnek átka ostort fonhat nya- Szürke. Elválik, mint a szürke a
kadra. E. — Tiszteld a szüléket. E. fakótól. S. —
Hi szürke Hi fakó itt ! !

— Volt szüléjök is : tátos volt és szem- semmit sem adnak. E. — Nem paripa,
fényveszt. Pázm. ha nem szürke. E.
Szülés. Ritka szülés bába nélkül. D. Szz. A megesett szüzet csak fed-
Szúr. Másnak szr, maga szomjan deni lehet. (Segitni rajta nem.) KV.
marad. D. —
Sokat szrt a foga közt. — Ártatlan mint a szz. D. Átesett —
(Iszákos.) D. a bajon, mint az egyszeri szz a gyer-
Szr. A bunda (L. ezt) csak bunda, mekszülésen. Ny. 17. Komáromi —
a szr meg szr. Ny. 17. A jószág — szz. D —
Megérdemli, mintszüzlány
úgy jár egyikrl a másikra, mint a a koszorút. E. — Mezitlábos (L. ezt)
koldus tet az egyik szrbl a másikba. szz, — Nem mind szz, a pártát
D. ki
D. — A kankó (szürkankó) idvel se tz. D. — Rózsáé az szzé a illat,

válik szrré. D. Egyik dolmány-— szemérem. K. — Szemérmes mint a

szr, a másik szrdolmány. B, El — szz. D. — Szz, mint acsizmámtalpa
se veszett (L, ezt), meg sincs, mint a a földtl. Ny. — Ugy néz mint
6. ki,

nicki ember szre. Ny. 1. Fakó — egy pócsi szz. Ny. 11. —
(L. ezt)
kocsi, kenderhám, nemes ember, szr- Tiszta mint a szzlány. D. — Vén szz.
dolmány. D. —
Jobb egy rongyos szr D. — Agg szz. ME.
két semminél. D. —
Kiadtak (L. ezt) Szüzesség^. Házasság, rabság öz-
rajta, mint pataiak a szrön. D. — vegység, mentség; szüzesség, nemes-
;

Kiiktatták az öreg szrt. D. Kinek — ség. B. — Nem sokat tehetni fel oly
nem szri, ne viselje. E. Kitették — lány szüzességére, ki mindig katonák-
a szürit. E. —
Mászik (L. ezt), mint kal jár. K. — Szükség, megvesztett
a patai szr. D.— Összement (L. ezt) szüzesség. KV. — Szüzesség, ékesség.
mint a prónai szr. Ny. 12. — Össze- E. — Szüzességnek csak egy a pré-
ugrik mint a tatai szrposztó. — S. dája. E.
Rongyos szr, D. — Szr alatt fityet Szzmária. Meginná a Szzmária
hány. E. — Szr nem palást. D. — cipócsattját is. Ny, 2. — Részeg ember,
Szr vágja a fát, bunda nyugszik ha elesik, Szzmária ölébe esik. S.
mellette. D. — Szrben termett tet Szvatopluk. Fehér mint a Szva-
jobban csip. D. — Szrujjában az topluk lova. D.
esze. D, —
Szrujjából is pénzt ráz. Sváb. Annyi van mint a svábgye-
E. — Tetves mint a szr. D. Van — rek. ME. —
Nekiszokott, mint sváb
annak szrujjában. D. Hideg a — a ftt krumplinak. Ny. 4. — Sváb,
hvös, fázik a szrös. Ny. 3. Szrös — kalaráb. ME. — Svábnak negyvenéves
(hívatlan) voltál alakodalomban.Ny.3. korában érik meg az esze. ME.
Szüret. Bús mint szüret után a
szl. D. — Elkölt a szüret. E. — TacitUSbÓl felel. (Hallgat, nem
Fohászkodik mint anyámasszony szü- tud felelni.) E.
 — 702

Tacskó. Mint a tacskók, ii^yan D. — Igen találta szarva közt a töl-

felfütyészik. M. gyét.KV, —
Könny a kepe mellett
Tafota. Szoknyája rása, köténye búzára találni. D. —
Ott is talál, a hol
tafota. D. senki sem vesztett el semmit. D. —
Tagfad. Soha barátodért ne tagadd Talál az, a ki keres. E. — Vak is talál
az igazat. KV. —
Mi trés, tagadás, E. garast. — (Patkóra. Sz. — Patkót.
Takap. Egyik latorságot a másik- KV.) — Vak is talált olykor patkóra. E,
kal takarja. KV. — Egy vétket a má- Talán. Minden bizonynyal, talán, S,
sikkal takargat. KV. Talicska. Átesett rajta, mint Nagy
Takarékos. Idvel, pénzzel légy István a talicskán. Ny, 22. Csiko- —
takarékos. E. — Kés a takarékosság, rog mint a temesvári sáncon (várban)
mikor üres az erszény, E. (Mikor üres a talicska. D. —
Jó helye van, mint a
a szekrény. D.) kutyának a talicskában. Ny. 19.
Takarodik. Eltted az út, takarodj. Taliga. Csikorog mint a taliga-ke-
D.
^

rék. S. — Félre taliga, jön a kocsi. D.

Takaros, mint a túri lakatos. Ny. 6. — Kiadott mint az eb
(L. ezt) rajta,
Takaró. Addig kell nyújtózkodni, a taligán. B. —
Csikorog mint a kol-
a meddig a takaró ér. B. Ha meg-— dus taligája. B. —
Taligára szorult. D.
halunk, nem kell takaródzó. Ny. 2. Tallér Három garas nem egy tal-
— Hálóval takarózik. (Szegény.) E. lér. Ny. 13. —
Kerek mint a tallér. D.
— Jeget eszik, vizet iszik, lapuval — Legjobb garas az, melyen tallért
takarózik. (U. a.) D, —
Ökörnyállal válthatni. E, —
Mit garason vehetsz,
takarózik. D. — Szánja a pénzt, fel- ne adj érte tallért, E. —
Ráncos mint
hvel takarózik. D. — Zsákon fek- a gallér, kerekes mint a tallér. B.
szenek s a madzagával takaróznak. Talp. Az ökröt a talpáról fejik. (L.
Ny. 1. ezt.) Ny. 6.— Eb a varga talp nélkül.
Takács. Három nem jó, ha sokat D, — Egy talpat cserzenek, D, — Em-
hever kereskednek a ponyvája, fo-
: ber a talpán, E, — Enyv a talpán, ta-
nónak a rokkája, takácsnak a bor- podást sem teszen, D. — Égett a tal-
dája. Ny, 20. —
Három takács egy pam E. — Ha szekered nincsen,
alatt.
ember. K. - Isten mentse meg az talpad készen legyen. KV. — Jól lát
embert kmvestl, ácstól, részeges a macska, noha talpát nyalogatja. K,
takácstól. Ny. 18. —
Örül. mint fiának — Kemény mint a csizmatalp. E, —
a szomotori takács, mikor halat fogott. Kiki maga talpán D. — Legény a
jár. -

E. talpán. — Mihelyt a talpát megütik.

S.
Takony. Mohón kapja, mint éh (Alvó szolgán egyet rúgnak, hogy
tyúk a taknyot. D. —
Szép a gyermek felébredjen. Nehezen ébred.) E. —
anyjának, ha taknyos is. E. Takonv- — Minden szava talpra esik. S. — Nem
póc. D. is éri talpa a földet, (Ugy siet,) D. —
Taksony. Kerüli mint Gálos Tak- Szz mint a csizmám talpa a földtl.
sonyt. Ny. 22. Ny, 6. —Talpig ember. D. Talpra —
Talál. A ki keres, az talál. Szentir. esik mint a macska. E. Tetötl- —
— Amit találtál, de vissza nem adtál, talpig becsületes. E. —
Többet kop-
olyan mintha loptad volna. KV. — tatta (L. ezt) talpát, mint farát. D. —
Bzén keresd, feltalálod. E. Dolgán ~ Vastag mint a talp. D. Viszket a —
találja. (Dologközben.) Ny. 2. — El- talpa. (Szeretne táncolni.) E.
csípi amire talál. D. —
Ha találtam, Talpal. Sokat talpal a gyalog katona
kondítom. B. —
Helyén keresd, fel- (hajdú. E.), mig lóra kap. D. — Uti
találod. E. — Hó hátán kincset talál. laput a talpára. B. — Talpalatnyi
 — 703 —
földje sincs. D. — Ha elfelejtetted, tal- — (Legtöbbet ér a magad iparkodása.)
palhatsz érte. (Mehetsz érte.) ME. E, — Másnak akarsz tanácsot adni,
Talpas. Tenyeres talpas, E. magad oktondi vagy, KV, — Ne kérj
Tamás. A mi másé, nem Tamásé, attól tanácsot, ki magának sem tud
E. — Én abban Tamás vagyok. (Nem adni. — Nem fog vénen ravasz
S.
hiszem,) ML. — Tamás. E.
Hitetlen tanács. — Nem
E. a bölcset
kell ta-
— Nem mindig fú (L. ezt) a vak Ta- nácscsal terhelni. B. — Nem minden
más. D. —
Tamás, nem olyan mint tanács jó tanács. E. szóstól— Nem
más, S. —
Tamás vagyok benne. D. (fecsegtl) kérik a tanácsot. D. —
Tamási. Ilyen négy l elhúzza a Nincs jobb az éjjeli tanácskozásnál.
tamási templomot is helyérl. Ny. 5, KV. —Ökörtl lótanács. Ny, 10, —
Tamburás. Hárman vannak, mint Ökörtl szamártanács. D, Öregek —
a esonoplyai tamburások, S. — Iszik tanácsa, ifjak munkája, KV. Paj- —
mint a esonoplyai tamburás. (Egy ma- kos ifjúnak a bölcs tanácsadás, D. —
gában.) ME, Rossz tanács a tanácsadónak leg-
Tanács. Beillene a tanácsba. (Okos). rosszabb, D. —
Rossz tanács fejedre
D. — Ebrúdon kivetették a tanácsból. fordul. E. —
Rossz tanácsadó a harag.
D. — Kupak tanács. E. —
Megögye- E. — Rossz tanácsos a haragos, D.
ledettmint a ványai tanács, Ny. 1. — — Se híremmel, se tanácsommal nem
Mikor az urak a tanácsból felkelnek, trtént. D. — Segítséggel jár a tanács.
mindenkor okosabbak. KV. Pa- — KV. —Semmirevaló az er tanács
rasztból lett tanácsnok. D. nélkül, KV. —
Semmirevaló a tanács,
Tanács. A jó tanácsnak
sincs min- ha nincs követje. KV. Sok a ta- —
denkor jó kimenetele. KV. A tele — nácsadó, de nincs kalácsadó. Ny. 3,
pohárnak tanácsán indul, B. Adnak — Sok tanácskozó tanácsot se nem ad,
tanácsot, de nem adnak kalácsot. E. — se nem vesz, E, Szamártól tanácsot
— Bolondtól kér tanácsot. D. — Bot- kér. ü. —
harcban Tanácsban ész,
lásban legjobb a tanácsváltoztatás. K. er használ. E. — Tanácscsal ersöd-
— Bölcsebb a reggelre halasztott nek a mély gondolatok. KV. — Ta-
ta-
nács, D. — Egészséges a betegnek nácscsal nem a tüszü. E. — Ta- telik
könnyen adhat tanácsot. KV.— Elvég- nácscsal tégy mindent, soha nem bá-
zett dolognak nem tanács,
kell — nod meg. E. — Tanácsot ne ha
S. adj,
Eszétl tanácsot nem kérhet. D, — nem kérnek. D. — Tanácsra hallgass,
Féltanács a (Okos.) E. — Gonosz
feje. idtl D. — Tetszik a tanács,
várj.
tanács fejedre fordul. B. — Ha más- de izzaszt a munka. E. — Titkos ta-
nak tanácsot adsz, beveheted mégis nácsodat asszony ne tudja. KV. —
a más tanácsát. E. — Hamar tanács, Üres has nem rossz tanácsadó. — S.
hamar bánás. KV. — Harag és sze- Vén ember tanácsa jobb, mint ifjak
relem két rossz tanácsadó. KV. — gáncsa. KV.
Hat puszta tanácscsal,
falut is eltart Tanit. A E. — A ki tanit, tanul.
(Bolondos.) D, — Hitvány tanácsnak macskát egerészni D. — A rá- tanitja.
isj néha vége. KV. — Jó a tanács, kot egyenes járásra D. — A tanitja.
ha késre D. — Jó tanács aranyat
is. tyúkot ne ha csirke vagy.
tojni tanitsd,
ér,B, — Jó tanács soha nem kés, E. D. — Az tanítson másokat, a maga ki
— Ki levesre bort nem kérnek
iszik, KV. — Apádat ne tanitsd.
is tanult.
attóltanácsot. E. — Kinek-kinek szive D. — Fejére mint bojtárját tanította,
tanácsadó. KV. — Könny másnak Guba. D. — Fiu
(L. ezt) az tanitja
tanácsot adni, nehéz magának. KV. D. — Halat úszni — Kés
— Magadnak köszönd a jó tanácsot. az agg ebet táncra apját.
D, —
tanit.
tanítani.
 — 704^ —
Maga is tanul, ki mást —
tanit. B. tanult. — Akármit tanulva tud
KV. is

Mást fejedre ne tanits. D. — Mestere- az ember. D. — A mint tanulsz, ugy

det tanitod. KV. — Ne tanítsd a récét veszed hasznát. D. — Az ember ta-
úszni. Ny. 2. — Ne tanitsd apádat nulva tud. KV. — Azé a kormány, a
gyereket csinálni. E. — Ne tanitsd ki tanulta. D, — Azért intik a leányt,
ángyodat ágyba szállni, KV, Nehéz — hogy a meny is tanuljon. D. — Azért
a szamarat kutyaságra tanítani. D. — verik a kutyát, hogy a kutyó tanuljon.
Nem kell cigányt lopásra tanítani. KV, D, —
Azt tanuld az iskolában, a mi
— Nyomorult gazda az, a kit a szolga hasznos a világban. KV. Addig ta- —
tanit. KV. —
Papot tanit a mester nulj, míg idd van. E. — Boldog, ki
vecsernyét mondani. D. Sast tanit — más kárán tanul. B. — Eb ebtl ta-
repülni. KV. —
Szó és korbács hamar nulja az ugatást. D, — Ebtl ebet ta-
tanit. D. nulhatni. D. — Ebtl tanult cudar. D.
Tanítás. Jobb a példa a tanításnál. — Ebtl tanult ember ebül veszi hasz-
S. — Tanításnak szárnya a jó példa. B. nát. D. — Egy mestertl tanulnak. D.
Tanító. Két tanítómester szüksé- — Egybl töblDet is tanulj. D. — Egyik
ges a házhoz a korbács és a vessz.
: kalmár a másiktól tanul. D. — Holtig
Ny. 20, —
Rossz tanítótól tanulhatod, — Jótól jót tanulni,
tanul az ember. B.
mit kelljen kerülnöd. E. Semmire- — — Kárán tanul a
rossztól rosszat. D.
való tanítód volt. Ny. 4.— Serény bolond. M. — (Még se eszes. — D.)
tanítónak kemény a neve. D, Kárán tanul a magyar, E. — Ki kép-
Tanítvány. A j tanítvány se íróságot akar tanulni, nem megyén
mindjárt mester, D. —
Bolond mes- kovácshoz. KV. — Kiki a mint tanulta
ternek eszels tanítványa, D, Eb — a táncot, ugy járja. D. — Könnyen
a mester tanítvány nélkül. D. Egyik — tanulják a rosszat, nehezen a jót. KV,
nap a másiknak tanítványa. KV. — — Könny a cigányok közt lopni ta-
Milyen a mester, olyan a tanítvány. D. nulni. D. — Legjobb az embernek
— Nem feljebb való a tanítvány a máson tanulnia. KV. — Lúdtól tanul
mesternél. KV. — Nyomorult mester, a liba. D. — Más kárán E, —tanulj.
ki tanítvány D. — Ritka
nem volt. Mester nélkül is megtanulják a rosszat
mint a háládatos tanítvány. D. — Ta- B, —Mit ember ifjanta tanul, azt
nítvány sem volt, mégis tanít. D. aggódtan is nehezen felejti. KV. Ne- —
Tankó. Ne légy Tankó (buta,) ha hezen tanul a vén ökör. D. Nem fülén, —
eszeddel élhetsz. D. hanem hátán tanul a rossz szolga. E.
Tanu. Cigány (L. ezt) is hozott ta- — Nincs oly hitvány könyv, melybl
nukat. E, —
Egy tanuvallásra fel is ember nem tanulhatna. KV. Nincs —
akasztanak. E. —
A jó lelkiismeret oly vén ember, ki nem tanulhatna.
ezer tanu. (Latin.) B. Senki sem— KV. —
Rossz tanítótól tanulhatod,
lehet tanu maga ügyében. E mit kelljen kerülnöd. E. Szent Pál —
Tanul. A hazug a hazugtól tanul. harmadik égben tanult, még sem me-
—
KV. Ajópap holtig tanul. KV. (Mégis hetett mindennek végére. E. Szeren- —
ostobán hal meg, Ny. 4.) — A ki eb- csés, más példáján tanul, D.
ki —
bel jár, ugatni tanul. D. — A ki sán- Szerencsésen tanul, ki más kárán ta
tával jár, sántulní (sántikálni) tanul. nul. BSz. — Szidják a 1-eányt, hogy a
M. —A A
ki tanít, tanul. E. — — Szokva tanul
mint meny is tanuljon. D.
tanulta, ugy mondja. KV. — A szólni a szarka. D, — Tanulj a szom-
mint
tanultad, ugy tudod. D, — A nagy ebet széd háza üszögén, D, — Tanulj, ha
verik, hogy tanuljon a kölyök. Sz. — azt akarod, hogy ember legyen bel-
Az tanítson másokat, a maga Decsí, — Tanulj
ki is ökör lesz
led. tinó,
 705 —
belled, KV. — Tanulni szabad az ben tapogat. Pázm. — Ott is tapogatja,
ellenségtl is. S. — Tele has nem örö- a hol nem fáj. (Ravasz.) D. — Tapo-
mest tanul. —
Tolvajti tanul a
D. gatva jár. (Óvatos.) D. — Tapogatja
lopó. D. —
Urától tanul a menyecske. mint banya a hajnalt (B) mint tót a ;

D. — Ülve tanul az ember. D. Verik — hajnalt (Ny. 3.) mint vak a hajnalt
;

az ebet, hogy a kölyök tanuljon. KV. (Ny. 8.) —

Sötétben tapogatózni. E.
Tanya. Egy tanyán dolgoznak, D. Tapossa körülte a földet. (Udva-
— Egy tanyán két sáfár. D. rol.) E.
Tanult. Elrelát mint a tanult Tappogr wiint a tojó galamb. Ny. 5.
ember, D. —
Könyve sincs, mégis Tapsol. Nem kell a gyzelem eltt
tanultnak mondja magát. D. Nem — tapsolni. KV.
mind okos, a ki tanult. D. Tanult — Tap (Kopasz). Karón (L. ezt) mu-
ember holta után hires. D. tatja a tar-varjat. D. — Tar-fej. ME.
Tanulatlan ifjú még ifjúságában Tarackos és vadóc föld egv hasznú.
koldustarisznyát viszi nyakában. D. D.
Tanulás. Abroncsold be fejét, mert Taraj. Föláll a taraja. D. — Tara-
a tanulásban megreped. D, Eb a — jos kakas. (Kurvás.) D. — Tarajosán
pap tanulás nélkül. E. — Hosszú beszél. (Kevély.) — Taréjt emel. E.
a tanulás, de rövid az élet, KV. — — Ugyan megntt a taréja. E.
Nem szégyen nem tudni, de tanulást Tarhonya. Nehéz a meleg tar-
futni.KV. —
Tele hasnak nem sok honyát fuvatlan enni. D.
kedve vagyon a tanuláshoz. KV. Tarhó. A kit a tej megéget, az a
Tanuló. Ritka tanuló vessz nélkül. tarhót is fújj a. M. —
Épen bizony Oron-
D. dinak tarhót. (Ki mindenbe beleüti
Tapaszt. Azt kapod (L. ezt), mit orrát, arrasemmit sem biznak.) D.
Bugyi a tapasztásért. Ny. 1. — Kinek Tarisznya. Baranyai tarisznyás,
mesze nincs, sárral tapaszt. D. somogyi bicskás, bácskai bugris. S.
Tapasztalás. Legjobb iskola a — Egy avit zsákból két uj tarisznya,
tapasztalás. E. E. —Él-hal érte, mint a baranyai
Tapint. Csak annyira lát, a meny- —
gyerek a tarisznyáért. Ny. 5. Ki
nyire tapint. D. — Elevenére nagy úrral pöröl, könnyen
tapint, (L. ezt)
E. — Erére E.tapint. tarisznyát D. — Koldustól elveszi löl.

Tapló. Fzi a E. — Kör- a tarisznyát. KV. — Nem hordozza

taplót.
mére égett a D. — Kvitt
tapló. tarisznyában B. — Nincs nehe-
(L. eszét.
ezt) a E. — Pénz
tapló. nem zebb a könny
ez, tarisznyánál. K.
tapló. úti
Np. — Tzmentes, mint Manódli tap- — Nyakába tették a mindenes (koldus)
lója. (Háza a tapló a padláson
égett, tarisznyát. Ny. — Nyakában az 4. •

nem égett meg.) Ny. 1.abrakos tarisznya. ME. — Nyáron

Tapod. Féreg meggyri magát, gúnyádat, télen tarisznyádat
is ne el
ha tapodják. B. — Tapodásnyira sem hagyd, B. — Se kutyája, se macskája,
lehet vele elmenni. (Nyakas.) D. mégis üres tarisznyája. ME. — Soha
Tapolcai. Meggondolta mint a sem meg, mint a koldus tarisz- telik
tapolcai ember Ny. lova. nyája. 1. — Szemérmes diáknak (kol- S.
Tapogat. A kinek hol ta- dusnak. üres a tarisznyája. ME. —
fáj, ott B.)
pogatja, M. — Egy kézzel tapogatnak. Üres tarisznya nehezebb mint a teli.

D, — Jó helyen tapogat. D. — Jól Ny, — Zörög mint a 6, fa- (L. ezt)

tapogat. E. — Nálunk kinek hol tarisznya. D.
is,

fáj, ott tapogatja, a hol viszket, ott Tarka. Annyi mint a tarka kutya,
vakarja. Pázm. — Nem csekély viz- D. — Derzsen (L, ezt) csinálják a

Margalits E. : Magyar közmondások. 45

 706 —
tarka borjut, Ny. 7. — Fekete kutya, Tata. Feszit mint a tatai kutya a
tarka eb, mind egy kutya. D. — Ha jégen. Ny. 5. —
Lévát (L. ezt), Tatát
mindnyájunk jó volna, nem lenne tarka felvagdalta. Sz. —
Összeugrik mint
a világ. D. —
Járja mint a tarka a tatai szürposztó. S. Skarlát, gránát —
macska a ház héjját. Ny. 2. Koca — (L. ezt)nyuszt Léva, Tata csuszt. Cz,
:

(L. ezt) koca tarka, se füle, se farka. Tatár. Becsöngetett (L. ezt) neki,
ME. —Nemcsak egy tarka kutya van mint Derecskének a tatár. D. Eb —
a világon. E. — Nem fehér (L. ezt) vagy kutya, mindegy tatár. D. Éles —
hattyú az, kinek tarka tolla. E. — mint a tatárkard, D. Hajtson el a —
Nem tarka kend a házasság. (L. ezt.) tatár. E. —
Krimi (L. ezt) tatár. ML.
E. — Szajha farára tarka-barka ruha. — Mi a tatár E. — Mind egy tatár.
E. —
!

KV. — Tarka hit. (L.D. — Nagy a

ezt.) mint a tatárjárás- hire,
Tarka vemhes szamár- nak. — Nem értem, törökül beszél-e
lótól (L, ezt), E.^

tól nem vesznek vámot. D. — Tarka vagy D. — Nem hajt a tatárul. tatár.
mint a babuka mint a Baki lova
(D.), E. — Olyan a mint a tatárjárás- hire,
(Ny. mint a bárányfelh
14.), nak, Sz. — Szalad, mintha a tatár
(D.),

mint a kakuktojás. mint a pulyka-

(S.), hajtaná. E. — Szegény tatár E. — !

tojás (D.),mint a szarka, (D.), mint a Tatárral határos. D.

szárcsamony. (M,), minta szárcsatojás. Tavaly. Alkalmas (L. ezt) tavalyi-
(D.), mint a vércsetojás (D.), mint a ban. M. — Elmúlt mint a tavalyi hó.
világ (D.). E. — Majd tavaly. E. — Nem tavalyi
Tarka-barka mint a szarka. Sz. — bablé. Ny. 2. — Tavaly, tavaly, az
Tarka-barka mint a szarka farka. B. idén. (Soha.) Np. — Tavalyi asztag
— Tarka-barka ruha iUik a szajha nem szerez szükséget. B.
farára. E. Tavasz, A szép tavasz is hamar
Tapló. Fürj is megszokja a tarlót. elmúlik. D. — Egy fecske tavaszt
D, — Más tarlójáról él, S, nem szerez. M. —Egy virág nem ta-
TaPSOly. Ha jó pogácsa van tar- vasz. D. — Egy virág nem hozza meg
solyodban, közöld barátiddal. Sz. a tavaszt. K. — Félhet a téltl, ki
Tartomány. Milyen a tartomány, tavaszkor nem gyjtött. D. Fuj, —
olyan a szokása. KV. esik, havaz, ugy lesz tavasz. Ny. 6. —
Tartós. A mi szép, nem tartós. KV. Hírmondó fecske tavaszt énekel. BSz.
— Ers fonálból tartós az ing. D. — — Szép mint a tavasz. D..— Tavasz-
Fóttal tartós a ruha. D. — Késre kor minden bokor szállást ád, D. —
válik a tölgy, de annál tartósabb. D. Tél után tavasz lesz. ME.
— Nem tartós cövek a kutyafark. D. Tavaszi. Elmúlt mint a tavaszi hó.
— Tartós mint a barátok olvasója. D. —
Hiba van a tavasziba. E. szi —
Ny. 9. —
Tartós mint az szi virág. macska (L. ezt), tavaszi menyecske.
D. —Uj cserépbe avult szag tartós D, —Szép mint a tavaszi reggel. D.
szokott lenni. BSz. — Tavaszi es aranyat ér. ME. —
Tartozunk mi egymásnak vala- Tavaszi hó térdig ér. D. Tavaszi —
mivel. E. szél utat szárazt, szi es vizet áraszt.
Tassi. Faj fajra üt, mint a Tassi Ny. 1. — Van mind szi, mind
itt

disznó. Ny. 22. tavaszi. E,

Taszit. Félre bicsak, hadd taszít- Tábla. Nincs a táblára irva. Ny. 3.
sak, E. —
Ha taszítják, tovább áll, Tábor. Fej nélkül a tábor lelketlen
D, — Jégre taszit s ott hagy, D, — sokaság. E. —
Kuckója vára, tetüje
Kit a dombon nem örömest látunk, tábora. D.
olyat a völgybe taszigálunk, D, Tágf. Elég tág a világ, elférünk
 — 707 —
benne. E. —
Kivül tágasabb, belül (Pacíencia.) KV. —
Belegyün, mint
(L. ezt) nyájasabb. Ny. 3. Tágas — Gubodi a táncba. Ny. 19. Békés —
mint az országút. (D.) Tágas út — alvás jobb a békétlen táncnál. D. —
a pokol útja. E. — Tágasabb odakint. Bor a vén kost is táncra viszi. B.. —
(L. ezt.) E. Eb fújja nótáját, kutya járja táncát.
Tál. A kalánt elbb viszik tálba, D. — Egy kedv szerint írott levél
mint szájba. B. —
A kamatos pénz jobb egy táncnál. ME. —
Egy táncot
veled egy tálból eszik. K. Abba a — járnak. D. —
Együtt járják a táncot.
tálba piskál, a melybl eszik. (L. ezt.) D. — Ej hajh táncra tánc E.
! El- !
—
Ny. 5. —
Ártalmas a háznál haragos : járta menyasszonyi táncát. D. Ért —
asszony, sürü füst, lyukas tál. K. — hozzá, mint Balázs Máté a tánchoz.
Cseréptálhoz fakanál illik. Sz. — D, — Ha a hörcsökös asszonyt meg
Egy tálba aprítanak. D. — Elbb a akarod szelídíteni, járd meg vele a
tálba, aztán a szájba. E. — Els, táncot a mogyorósban. K. Ha hogy —
utolsó a tálban. E. — Garas (L. ezt) három a tánc, három a kupa bor is,
van a tál fenekén. Ny. 1. Hideg — D. — Három a tánc. Np. — Hosszú
konyha, üres tál, sok vendéget nem mint a hármas tánc. D. —
Inaszakadt
talál. D. — Jóllakhatni a fatálból is. ember táncot akar járni. E. Kér- —
D. — Könnyebb a tálba aprítani, mint ked lány táncban tudod mint jár. M.
belekeresni D. —
Mikor két eb össze- — Kés az agg ebet táncra tanítani.
marakodik a tál felett, a harmadik D. — Kés (L. ezt) táncnak háborgás
könnyen jóllakik. E. —
Minden tálban az eleje. D. —
Ki fiatal korában
kanál. D. —
Mindenben jó a segítség, megszokta atáncot, vénségére is ugrál,
csak a tálban nem. Ny. 8. Nagy — D. — Kiki a mint tanulta a táncot,
úrral egy tálból cseresznyét ne egyél. ugy járja. D. —
Könnyebb az asszonyt
D. — Nemcsak ezüst (L. ezt) tálból táncba vinni, mint ráncba szedni. D.
szednek vajas pogácsát. KV. — Nem — Könny Katit táncba vinni. D.
jó úrral egy tálból cseresznyét enni, (Katót táncra. E.) —
Könny Katót
mert meglövöldöz a magjával. KV. — táncba vinni, ha neki is kedve van rá.
Sok jó ehetik egy tálból. D. Tál, — B. — Könny nénit táncba vinni. D.
fazék összezördül, hogyne az ember. — Latornak aranylánc, jámbornak
E. —Tál, kanál zördülés nélkül meg nehéz tánc. KV. —
Lánc nem tánc. D,
nem esik. (L. kanál.) Ny. 6. — Tálban — Leányvásárnak tánc a vége. E. —
a konc, ne nézz az asszonyra. KV. — Megadta módját, mint patai asszony
Táltól a szájig is elcsorgathatni az a táncnak. S. (Mint Dobra Panna a
ételt. E. — Van mit aprítani a tálba. D, táncnak, Ny, 4,) —
Megjárta a dere-
Tályog'. Elfutotta a z epe (L, ezt), sen a lapockás táncot. D. Megjára- —
mint juhot a tályog. D. tom vele a medvetáncot. S. — Meg-
Támasz. Néha a támasz is meg- járta az alpári (L. ezt) táncot. D. —
dl. D. Megjáratták vele a borjú táncot. (Ve-
Támaszkodik. Dülö falhoz ne rés.) D. — Megugrottá a Kinizsi Pál
támaszkodjál. D. —
Két istáphoz jó táncát, (U. a,) Ny. 5. —
Még a vén
támaszkodni. KV. —
Ki emberben embert is táncba viszi a bor. E. —
bízik, nádra támaszkodik. K. Ki — Minden tánc között legunalmasabb a
szegényben bízik, nádra támaszko- barát-tánc. (L. fent.) D,Mindennek—
dik. D. módja van, mint a perectáncnak, Ny,
Tánc. A tánc bolondnak való. M. 14. — Nehéz a láncban táncot járni,
— Az sz haj (L. ezt) dudazaj, de a D. —Nehéz táncot zsákban járni. E.
ránc már nem tánc. D. — Barát-tánc. — Nekem az rossz tánc volna, ML.
45*
 — 708

— Nem illik étel eltt a tánc. KV. — Nehéz egy lábbal táncolni. D. — Ro-
Nem sokat hoz a tánc a konyhára. E. botban táncol. E. — Rosszul hege-
— Néha
reggel tánc, este pedig lánc. dülnek, ebül táncolnak, B, — Szamár
KV. —
Öreg asszony tánca nem tart is jégre ment mikor jó dolga
táncolni,
sokáig. Ny. 3. —
Nincs rosszabb tánc
•
volt. B. —
Táncol mint a borsodi
a barát-táncnál. ML. —
Paciencia, asszony. (Részeg.) Ny, 3, Táncolva —
barát-tánc. E. —
Pénteki vig táncot megy ki a világból, D, — Ugy táncol,
vasárnapi lánc követ. E. Piros — a hogy mások fütyülnek, S.
csizma táncba való, sárga csizma Táncos. A jó táncos lányból rit-
sárba val. D. —
Rá-rákezdi, mint kán válik jámbor. D. — Jó táncos,
Bosnyák (L, ezt) a táncot. D.Szá- — rossz dolgos, E, — Szent-Gellérthegyi
razon járja a táncot. (Egymagában.) táncos, (Boszorkány,) D, — Táncos
D, — Szent Dávid (L. ezt) tánca. E. anyának táncos a leánya, D,
— Tatár étel (L. ezt), török tánc, Tántorog. Egyik részeg, a másik
magyar adta, ördög lánc. D. Tánc- — tántorog, D, — Nem elre, hanem
ingerlö. (Táncot kezd.) E. Te is— hátra (L, ezt) tántorog. D, — Széde-
nótát dúdolsz, de táncra mást unszolsz. leg a lába, tántorog a feje. D, — Tán-
KV. —ügy járd a táncot, amint húz- torog, még sem esik, D, — Téren is

zák. D. tántorog gyakran a méltóság, KV, —

Táncol. A hogy dudálnak, ugy kell Ugyan tántorog ám Mohoray uram. D.
táncolni.KV. —
A ki táncol, az fizet. Tányér. Egy tányért nyalnak. D.
E. —
Amint fújják a ntát, ugy tán- — Cseresznyét az úrnak, magvát a
col. D. — Az anyjával (L, ezt) vele tányérnak. K. —
Gseréptányér, fa-
táncolt a gyerek. Ny. 8. — Amint kanál. (Szegény pár.) Ny. 7,
sípolnak, ugy táncol. M, — Annak Társ. Ebet szrérl, madarat tollá-
adja az Isten a srkantyus csizmát, a ról, embert társáról, KV. Embert—
ki nem tud benne táncolni. (L. csizma.) társáról, KV, —
Fanos ebnek gubás
Ny. 22. — Amint vonják, ugy kell a társa, E, —
Jobb magában, mint
tánczolnunk. ML. —
Bolond ember rossz társsal lenni, D, —
Kinek társa
az, a kijobban táncol, amint tud. Ny. van, ura is van, D, —
Lasnakosnak
8. —Dunáig táncolva, Dunántúl lán- pokrócos a társa. D, —
Ne játszál
colva. S. —
Egy duda mellett sok jó szolgáddal, mert társul fogad, KV, —
táncolhat. D. — Ha a macska szunyád, Nem jó társ, ki mindent maga hör-
egerek táncolnak. KV. —
Ha becsü- pent fel. KV. —
Nincs oly ers, kinek
letesasszony nincs, kurvával is eltán- társa nem akadna, M, —
Szerelem és
col az ember. Ny. 10. —
Ha erejét uraság nem szenvednek társat, KV,
tudná a medve, magát nem táncoltatná. — Ritka mint a jó társ, D,
D. —Ha szegény vagy, ne táncolj. E. Társaság^. Rossz társaság rosszra
— Hol jámbor személy nincs, bal- vezet, S.
körmü a táncos. M. —
Jobban táncol, Táska. Álom — Két tás-
táska. D.
mint a hogy tud. Ny. 1. —
Jól táncol, — Kol-
kára szerzdött, (Koldus.) M,
kinek hegedse a szerencse. D. — dustól kérsz táskát, KV.— Ripsz- rapsz
Kati is csak szokásból táncol. D. — csak legyen az én táskámban. KV. —
Könnyebb táncolni, mint a hegedbe Rongyos táskából esik néha vajas po-
keresni. D. — Könny annak táncolni, gácsa. E. — Soha nem telik be a kol-
kinek apja hegedült. (Keresett, szer- dus táskája, KV. —
Szemérmes diák-
zett.) D, —
Mint atyák dúdolnak, fiak nak hiu (üres) a táskája. M. Sze- —
ugy táncolnak. KV. — Negyven éves mérmes koldusnak üres a táskája. KV,
lánynyal ördög sem táncol már. Sz. — Tátika. Léva, Tátika lejtöt jár, de
 — 709

Cicsó (L. ezt) is vendéget vár. Sz. — Ny. -i, —A jó tehenet az istállóban
Tátika és Rezivár dolgát ebre bízták, is megveszik. ME. —
A kié a tehén,
ebül vették hasznát, B. azé a borjú is. (Apaság.) ME. A —
Tátoghat mint a harcsa. D. mely tehén sokat bg, kevés tejet ád
TátOS. Gebébl (L. ezt) lesz a tátos. az. KV. — Aj baj, kilenc tehén, még
E. — Megvívtak a tátosok. (Nagy szél sincs vaj. Ny. 1. —
Annak is rálépett
van.) Ny, 3. —
Tátos volt az apja. E. a fekete (L. ezt) tehén lábára. Ny. 5.
— Tüzet okád, mint a tátos, E. — — Annyit iszik, mint a tehén. D. —
Volt szüléjük is : tátos volt és szem- Az Isten (L. ezt) tudja azt, meg a
fényveszt. Pázm. kajla tehén. Ny. 6. —
Árva (1, ezt)
Távol. A ki tztl távol ftzik, tehén borja, Ny. 1. —
Bánja, hogy a
befagy a segge. Ny. 4. Jobb távol — szomszéd tehénnek nagyobb a tölgye,
(távolról. KV.) szeretni egymást. M. D, — Borjastól tehenet, K, — Borjú
— Könny kérkedni, hol
távol az vezeti a tehenet, D, —
Eb a bika
ellenség. KV. —
Oly távol esik, mint tehén nélkül, ü. —
Egy tehenet fej-
ég a földtl. D. —
Távollevt, holtat nek. D. —Egy tehén nem csorda. D.
nem kell rágalmazni. B. Távolról — — Egy tehén nem gulya. D. Egyik —
jó hazudni. KV. tehén a másikat nyalja. D. —
Tedd-ide, tedd oda ember. D. Egyik tehén a másik után megy a
Tegrez. Bot (L, ezt) a tegezhez. vizre. D, —
Elbámult mint a pap
Pázm. — Igen illik, mint bot a teg- tehene a jégen. Ny. 22. Elég egy —
zibe. KV. tehénre egy kolomp. B. Ez akkor —
Tegnap. Ettél tegnap, egyél hol- volt, mikor a tehén megellett, D, —
nap. E. — Tegnapi sár a csizmáján. Ez is a szke tehén borja, (L, ezt,) D.
(Rest.) D. — Éjjel minden tehén fekete, Sz. —
Teher. Ágyterhe. D. — Eb anya Folyat mint a tehén, D, —
Hamarabb
terhe. D. —
Egy anya terhe. D. — lesz tehénnek csikaja, KV, Hálál- —
Egy terhet vállalnak. D. — Föld terhe. kodik mint tehén a jégen. Ny, 8. —
D. — Halad mint terhével a szarbogár. Hol nincs üzeked tehén, nem megy
D. — Kénytelen teher nehezebbet oda a bika, K, — Ijedtében tehenét
nyom. — Kinek mi kedvére, nincsen
D, kantározta, D, — mint te-
Illik neki,
az — Minden szamár maga
terhére. B. hénnek (tehénre, Ny, a gatya. Ny.
9,)
— Nagy teher könny,
terhét érzi. D. is 7. —Jó szarvas-tölgyes a tehene. D.
ha sokan emelik. E, Nagy terhet — — Jó tehenet fej. (L. ezt.) Ny. 3. —
is megkönnyit a türelem. S. Nagy — Jó tehén alatt szopott. D. —
Jó tehén
terhet vállalt, megszakad. D. Sok — könnyen leereszt. (Tejel.) Ny, 22, —
kéz könnyebbíti a terhet. KV, Sok — Jobb a tehén borjastól, D, Kés —
ökör terhet mozdit. D, Szegény- — akkor csuknod ólad, mikor mára tehén
ség és öregség két nagy teher, B. — oda, E, — Ki a tehenet ersen feji,
Utas embernek nem teher a kenyér. E. véres tejet D.
fej, —
Ki tehene alatt
Tehetetlen. Magával tehetetlen, szoptál? (L. ezt.) E. —
Kicsalná tehén-
mást akar segíteni, B, bl a borjut. (L. ezt.) E. Kidül (L. —
Tehetség". Apányi a böndje, (L, ezt) mint Máté tehene az útból. Ny.
ezt), de nincs hozzá tehetsége. Ny, 2. 24. — Kifagy a borjú a tehénbl. (Hi-
— Kinek Isten ad tisztséget, menten deg.) E. — Kihúzná a tehénbl a bor-
ad hozzá tehetséget. E. jut. (L. ezt.)Ny. — Kinek tehene
2.
Tehén. A fehér tehén is éjjel fe- nincs, kecskét E. — Ledl az
fejjen.
kete. D. —
A fekete tehénnek is fehér úton, mint a Máté tehene. (Megdöglött.)
a teje, D. —
A jászol jár a tehén után. D. — Lepényt keresett, tehénganéra
 710 —
talált. D, — Lóra katona, tehénre megittad a tejet, idd meg a savóját is.
hajdú. D. — Lustos mint a tehénfark. B. —
Hányaveti magát, mint a köles
D. — Másnak tehene a magáé mellett kenyér a tejben. Ny. 5. Kakastej. —
koplal. D. — Megszokta a tehén, hogy (Bség minden képzelhet dologban.)
borját elül-hátul nyalja. D, — Messze E. —
Ki a tehenet ersen feji, véres
országot járt be, mint a tehénfark, tejet fej. D, — Könny tej alá mor-
egyik farpofától a másikhoz. D, — zsolni. D. — Magyar szopott.
tejet S.
Milyen a tehén, olyan a borja. B. — — Megismerni idején, mely tejbl lesz
Minden tehén maga borját nyalja. D. túró, Ny, — Meglátszik, a mely
8, tej-
— Mindég hátul van, mint a tehén ben túró leszen, M, — Meglátszik,
farka. (Elmarad.) Ny. 15. Nekiment — mely tejbl leszen jó túró, KV, — Ne-
mint bolond tehén a fiának. Ny. 1. — héz a baktól E. — Olyan
tejet fejni.
Neki tehenkedett. (Dlt.) Ny. 5. — édes, mint az anyám Ny. —
teje. 2.
Nem tehénnek való a gatya. Ny. 1. — Sárkány-tejet szopott. E. — Sok bogár
Pörös tehén tölgyét a prókátor feji, gyl össze, hol sok a
ott Cz. — tej,

tejfölét a biró nyeli és brét a zsidó Szoptatóra ne tekints, hogyha annak

lesi. S. — Riska tehén fia. (L. ezt.) E. teje nincs. D. —
Tej gyanánt a meszet
— Rúg-vág, mint a dorozsmai tehén. itta meg. D, —
Tejbe ugrott légy. (L.
Ny. 7. — Se hall, se lát, csak megy ezt.) E. —
Tejbe verik a macska orrát.
neki, mint bolond tehén a fiának. Ny. (L. macska.) E. —
Tejben, vajban f-
6. — Sir mint a zálogos tehén. E. — rösztik. D. —
Tejnek is a föle jó. Ny.
Sötétben minden tehén fekete. KV. — 18. — Ugy beszél, mint anyja tejével
Szép a borjú nyilván kövér tehén beszopta. E. — Van mit aprítani a
alatt szopott. B. —
Szomszéd tehén- tejbe. E. — Van mit morzsolni a tej

nek nagyobb a tölgye. E. Szorítja — alá. D. — Van kakastej

ott is. (L.
mint Jakab a tehenet. Ny, 6. Tehe- — fent.) E.
nes emberé a borjú. (Apaság.) Ny. 18. Tejes. Még tejes a szája. E. — Te-
— Tehenet kantároz. E. (Nyergel. KV.) jes fazék mellé macska-r. D, — Te-
— Tehenét vesztette, mikor borját jes fazéknál htelen szolga a macska.
kereste. D. —
Tehén csikót ellett. S. D. — Tejes mint a szúnyog. (Sovány.)
— Teszi magát, mint Szalay tehene. D.
Ny. 13. — Több a kevély bika, mint Tejfel, Azt gondolja, fenékig tejfel.

a kevély tehén. ME. —

Ugy megy mint E. — Bajos már az aludttejbl tejfölt
a bogaras (L. ezt) tehén a srbe. Ny. csinálni. Ny. 15. — Falubeli tudja
21. — Tudjuk micsoda tehén alatt minden háznál meddig fi, Ny, tej 9.
szopott. Sz. — Ha a tejnek szereted, edd meg
fölit

Tej. A bor az öreg ember teje. M. a szérdéket D. — Hallja kend, nem

is.

— A tejnek elején tetszik meg a túró. egész fenékig D. — Leszedte a

tejfel.

E. — A tejnek sincs fenékig föle. D. tejfelt, nekem csak a savó maradt. E.

— Alázatos mint a tejen kapott agár. — Mikor a tejfel ikrázik, rajta a kö-
D. — Alszik mint a tej. E. Amint — pvel. D. — Nyárson süti a tejfölt. D.

tartod enédet (borjas tehenedet), ugy — Se nem árt, se nem használ, mint
ihatod tejedet. D.
—
—
Az anyatej leg- a födémesi tejfel. Ny. 22. — Szereti
— Tejfeles
édesebb. B. Csak legjobb a tejnek a tejnek fölit. (Szüzet.) D.
föle. D, —Kit a tej megéget, az a szájú. S.
tarhót is fújja. M. —
Mely tehén sokat Tekintet. Kinek mi szivében, az a
bg, kevés tejet ad az. KV. Fekete — tekintetében. KV,
tehénnek is fehér a teje. D. — Ha Tekn. Egy teknben gyúrnak. D.
ik-
rázik a tej, rajta a köpvel E,— Ha — Olyan mint a teknben ingó viz.
 — 711

B. — (Zug víz. E.) Tempzik mint a Telkes. Felkötötte a telekes bocs-

hasadt teknyö. Ny. 6. kort. (Kevély.) D. —
Neki dleszkedik,
Teknsbéka agár hozzá képest. D. mint egész telkes paraszt. Cz, Szí- —
— Behúzza fejét, mint a teknsbéka. jas, mint a telkes bocskor. B. Tel- —
E. — Friss minta tekns béka. D. — kes gazda. ME.
Hamarabb elszalad a teknsbéka. D. Temes. Szájas mint a temesi kapu.
Tele. Barát beszél böjtrl, de hasa D. — Rossz szél fuj Komárom fell
teli van. E. —
Csordultig tele van. D. Temesig. D.
— Eldöntötte a tele fazekat. D. — Ki- Templárius. Iszik mint egy temp-
nek szive telve, megnyílik a nyelve. E. lárius. ML.
, — Kinek tele erszénye, az elég tudós. Templom. A rosszak a templom-
KV. —
Könny a telit megfejni. D, — ban is összeülnek. D. —
Anyja után
Könny annak, kinek tele van a ben- járja a templomot a leány. D. Azt —
dje. ME. —
Könny tele hassal a sem mondta: templom! E. (hogy tem-
böjtöt dicsérni. KV, Meddig hordód — plom. D. Szó nélkül távozott.) Egy —
addig leszesz deli. E.
teli, Nincs — kápolna nem templom. D. Egy láb- —
könnyebb a teli erszénynél. E. Tele — bal kétféle templomba ne járj. D. —
a feje. D. —
Tele beszélték a fejét. S. Elég egy pap (egy papoló. D.) egy
—
Tele erszény több az eszességnél, templomba. (Ne vágj szavába.) E. —
D. —
Tele hasnak nem sok kedve Ház (L. ezt) nem templom. E. Hol —
vagyon a tanuláshoz. KV. Teli — Istennek templomot építenek, ott mind-
hordó. (Részeg.) D. Teleszopta ma- — járt ördögnek is kápolnát állítanak. D,
gát. (U. a.) S. —
Tele van a kas. B. — Ilyen négy ló elhúzza a tamási
— Teli van hálálkodással, mint a ba- templomot is helyérl. Ny. 5. Ké- —
rát allelujával. Ny. 14. Tele van — sbbre jár a templomba, mint a csap-
szóval, mint a duda széllel. D, Teli — székbe. D. —
Ki a templomhoz közel
van üressel. E. —
Üres tarisznya ne- lakik, legutolsó benne. D. — Ki a
hezebb mint a teli Ny. 6. templom mellett lakik, jobbára utolsó
Telel. Eb ágyában telelt. D. — Ha a szentegyházban. E. Ki késn —
jól telelsz, majd jól nyaralsz. Ny. 11. megy a templomba, mégis akkor jön
— Hol nyaralt, ott teleljen. S. —J ki, mikor a többi. B. —
Ki kutya a
iemence mellett könny a telelés. D. templomból E. !
—
Kocsmából, tem-
— Ki nem telel a maga kenyerén. plomból senkit ki nem szabad dobni.
(Szegény.) D. — Leveles színben nehéz Ny. 3. —
Kocsmának szokása, tem-
volna telelni. E. plom utalása. D. — Ktemplomot is

Telhetetlen. Ha ujjat adsz, karod Ny. 3.

látott. (Utazott.) —
Lehet a tem-
kéri a telhetetlen. D. — Telhetetlen plomban is rosszat tenni. D. Merni —
mint a barát-zsák. D. Telhetetlen — kéne a templomban fütyülni. Ny. 11.
mint a pokol, D. Telhetetlen pap-— — Még akkor a falu temploma is
zsák. (L. pap.) KV. — Telhetetlen kápolna volt. D. — Nem adnám egy
zsák. KV. templom bankóért. E. — Nem min-
Telik. Elválik, hány zsákkal tellik, denki szent, ki templomba ment. D.
D. —
Minél öblösebb a zsák, annál Olyan szegény, mint a templomba szo-
késbben tellik. D. — Nem tudni, hány rult egér. D. —
Pap is kevély, ha szép
zsákkal tellik. D. — Olyan az élet, temploma van. D, —
Szegény mint a
mint a hold : néha telik, néha fogy. templom egere. E. —
Szól a harang
KV. — Ott tellik, a hol van. E. (L. ezt), de templomba nem megy. D.
Temonda. Sok temonda (pletyka- — Szervusz templom ME. Tem-
!
—
ság van a háznál.) E. plom mellé guggaszt kápolnát az ördög.
 712

E. — Templom volt ám ez valaha, D. Felháborodott mint a bús tenger. D.

— Templomba késn lomha.
is — Folyóvíz
jár a vezet a tengerre. E. —
— Templomban, fogadóban, má- Haboz mint
E. a tenger, D, — Habzó ten-
soktól végy példát. E, — Templomhoz ger az udvar, E. —
Haddal nyugha-
közelebb a sekrestye, mint a biró (L. tatlanságot, tengerrel veszedelmet,
ezt) háza. D. —
Több ház, mint tem- barátsággal szidalmat, nehezen kere-
plom. Ny, 2, —
Többet jár akocsmába, sik, mégis meglelik. D, — Haragos
mint a templomba. D. —
Válogat mint tenger. D, — Háborgó tengernek, tol-
az egriek a templomban. S, vaj embernek nincs csendessége. KV.
Temet. Bár holtom után is pin- — Kanállal meríti a tengert. B. Ki —
czébe temetnének, D, —
Vármegye nem tud imádkozni, menjen atengerre.
költségén temetik, (Akasztófa,) Sz, K, (Latin.) — Ki a tengeren jár, tartson
Temetés. Föbiró prédikált a te- a szelekkel. KV. —
Kiki jó széllel in-
metésén, E, —
Pap volt halálán, de dul (L. ezt) a tenger partjáról. D. —
nem temetésén. (Kivégezték.) D. — Kis patak nem árasztja meg a tengert.
Pompás temetés, sok pénzvesztegetés. E. — Legkellemesebb a sétálás a ten-
KV. —Sok temetés nem nagy becsü- gerparton. (Veszélyen kivül.)D. —
letére válik az orvosnak, E. Száz — Mély mint a tenger. D. — Minden
temetés sem ér egy lagzit. D. folyó végre a tengerbe ömlik. D. —
Temet. Csendes mint a temet. Minél messzebb a forrás, annál ké-
E. — Házad a koporsó, helyed a te- sbbre ér a tengerre. D. Nehéz a —
met. E. — Maga szart a temetbe, tenger fövényét megolvasni. D. —
mégis halottakra fogja, D. Nehéz a tengert átgázolni. D. — Neki-
Teng*. Csak épen hogyteng, leng.E, megy a tengernek is, habár belé vész
Tengdik mint Pap Jóska lova a is. D. — Nem lehet a tengert kanál-
fürészporon, Ny. 1. —
Tengdik mint lal — Nincs rakoncája a
kimerni. E.
Toldi Miklós lova a szeméten. D, — tengernek. D. — Óperenciás tengeren
(Az árokban. B.) túl van. (Messze. Ober der Ens..) ME.
Tengely. Megakadt a tengelye. KV. — Örömnek tengerében evez. D. —
— Mindenkivel tengelyt akaszt. (Ösz- Sokára ntt annyira a tenger D. — is.

szetüz.) D. —
Nem szeretnék vele ten- Sós tengerben bajos kaparászni. E. —
gelyt üttetni. (U. a.) D. — Sok háj kell Sör, bor mint a tenger, ihatik az em-
egy száraz tengelyre. D. — Tengelyt ber. D. — Szomorúbb a bús tenger-
akasztottak. (Üttettek. Összevesztek.) nél. D. — Tenger sokaságú. D. —
E. Tengerbe hordasz M. — Ten-
vizet.
Tenger. A hajó nyomát keresi a geren innen, tengeren túl, csak lúd a
tengeren. D. — A mely eb egyszer a — lúd. E. Tengeren, kis vizén, másant
Dunát általussza, másszor a tengerre hajózni. E. — Tó nem tenger. D.
kell
készül. KV. — A mi tenger, az soha- — Többen halnak borban, hogysem
sem béke. D. — A tengert kanállal a tengerben. KV. — Tudja a tengernek
hörpölgeti. D. — Akár a Dunába, akár csapját. D. — Tüz, asszony tenger és
a tengerbe halni. D. — Annyi minta miatt vesz sok ember. KV. — Tz-
el

tenger. D. — Annyi mintáz öreg ten- tengernél, asszonyi

nél, gono- állatnál
ger fövénye. D. — — Czo szabb nem
(Vize. D.) Decsi. lehet.
ki,tenger E. — Eddig a tengeren
! Tenyeres, talpas. E.
túl
is lehet.D. — Egy gyomrában,
itce Tenyér. Feltörik a tenyere. — E.
kanál viz a tengerben. D. — Egy ka- Ha aranyat hordasz tenyereden. is

nál tenger a muslincának. D. —

víz (Akkor sem teszem.) E. — Kend meg
Erdre tkét, tengerbe E. — a tenyerét, megnyered az
vizet. — eszét. B.
 713

(Megnyered ügyedet. BSz.) Kopasz — — Dohog mint aered ha terhes. D.

mint a tenyér. D. —
Nincs gyümöl- — Fenyegetzik
tarhes felh. Ny. 11.
csözbb a szegény tengerénél. K. — mint a terhes felh. D. — Kívánatos
Tenyerén hordja. E. — Tenyerén hor-
(mindent megkíván), mint a terhes
dozza a szerencse. E.— asszony, B, — Könny a szót meg-
Viszket a te-
fordítani, mert nem terhes szekér, D,
nyere. (Ha a bal, pénzt kap ha a jobb, ;

kiad.)E. — Megkívánta mint a terhes asszony.

Tenyész. Könnyen tenyész a jó D, — Se se felesége, maga se fia. ter-
D.
fajta. hes, D. — Teli van kívánsággal, mint
Tepszi, fazék, rézvasaló, a sze- a terhes asszony. E. — Terhes asszony
te
med elbájoló. (Gúny.) D. — Kevés addig menjen, mig háza (L. ezt) tete-
zápfogáraegy tepszi D. — Nevet, rétes. Ny. — Terhes szekérnekjét birja. 1.

mintha tepsziért küldték volna. (Örül, üressel kitérj. D.

lesz rétes Ny. 3.!) Teritö. Jó színben van, mint Macsa
Terebély fának fejsze van a tövén. Pál a teritn. Ny, 1,
(Nagyot ér a veszély.) D. Terjed mint a rossz hir (ME.)
Terem. A föld munka után is, ha mint a tzvész, S.
terem ha nem. E. — A gomba mag Termetes mint a komlókaró E.
nélkül is terem. K. — Amint müveled Terméketlen fára követ senkisem
a kertet, ugy termi a zöldet. D. — Azt hajt. (L. fa.) E.
sem tudja, mi fán terem. S. — Fekete Termés. A homokföld termésébl
földben terem a jó búza. KV. Ha — nem igen telik meg a verem, ME. —
csak a homokföld terem, szken telik B hideg, b termést hoz. S. Nagy- —
meg a verem. B. — Homok is elissza pénteki der jó termésnek jele. S. —
az est, de azért nem terem. E. — Jó Nyugodt földnek szép termése. E. —
fa jó gyümölcsöt terem. B.— Jobb Virágvasárnapi es elmossa a termést,
földben jobb búza terem. D. — Lesz (L. esö.) S.
fiam búza, ha terem. D. — Mindenütt Természet. A szokás természetté
terem a gaz. KV. (Gyom.) D.) — M. — A természet kevéssel válik,
Nem terem tövisen füge. KV. — Ott megelégszik. KV, — Az Isten még a
is terem a gazember, a hol nem természetnek vagyon. KV.
vetik. is fölötte
Sz. — Ott terem, a hol nem
is — Kitör belle a természet. E. —
vetik,
E. — Ott terem a rossz, a hol nem
is Minden visszatér a természetre. állat
vetik.D. — Terem a bolond, ha nem E, — Mit a természet nem adott, meg-
vetik E. — Terem a konkoly, ha
is. kínál vele a szerencse, K, — Nincs
nem vetik E. — Terem mint a háti
is. ugrás a természetben. E. — Termé-
br. Ny. 14, — Tört, mart,
(L. ezt.) szet ellen nehéz rugódozni. M. — Ter-
munkált föld terem. Ny. jól— Víz- mészet nagyobb a szokásnál.
3. E.
álló föld termi a sok búzát, Ny, 24, Tervez. Ember tervez, Isten végez,
Teremt, Honnan teremtsen el ? B.
ME. — Egy nap sem teremtette
Isten Tessék, egyék, nem lesz egyéb. S.
a világot. D, — Nehéz a semmibl Test. Bor és kenyér nélkül a test
teremteni, D, nem fincározik. E. — Egészséges test-
Teremtés. Ö is Isten teremtése, ben egészséges a lélek. ME. — Ép
mint a kis csacsi, Ny, 2, — Furcsa testben ép lélek. S, — Ép és egész-
teremtése az Istennek, ME. séges testtel jó aludni. KV. — Hamis
Terhel. Más vállát terheli maga teste, lelke, szkének barnának, Np,
iszákjával. B. — Házi ellenség a a rosszra,
test, friss

Terhes. A felh magától is meg- jóra Cz. — Hever testben bujdo-

rest.
 714 —
sik az elme, Gz. — Lassan a E. — Nehéz mindenkinek tetszeni. K*
testtel.
S. — Nincs egyebe minta — Nem tetszik az ifjaknak a fenyí-
teste, lelke.
E. — Sem testemnek, sem lelkemnek KV. — Szép, a kinek ték. ME. tetszik.
nem kell.D. (Nincs hová — — Szép a rút na
lenni. B.) D. — is, tetszik.
Test, jra E. — Teste,
rest. E. Tetszik ha volna, de ugyan nincs. KV.
lelke.
(Adós. D. — Zálogban van. Ny. — Tett. milyen az ember, olyan a
6.) A"
Többet ér teste mint E. lelke. Ny. — Tettek beszélnek.
tettje. 8.
Testamentumot (Vége.) (Latin.)
csinált. — Tettének zsírja torkára S.
ME. — Minek már a testamentum D. is. forrott.
(Ha semmi D. — Vén leány
sincs.) Tet. A jószág úgy jár az egyikrl
testamentuma. (Szeszélyes.) Sz. a másikra, mint a koldus-tetü egyik
Testvér. A mely kenyéren össze- szrbl a másikba. D. — A tetünek
vesznek a testvérek, azon össze bé- legalább hajléka, ennek semmije. D.
is

külnek. Ny. — Meghitt barátodat, — Annak jó volna, hogy Bécsbe a

6.
testvéredért se hagyd B. — Testvér
el. vásárra tetüt hajtson, D, — Annyit
az erszény, atyafi a bugyelláris. — tud hozzá, mint tet a szántáshoz, Ny.
S.
Testvérháború. ME. — Testvérek közt — Bíborban megterem a tet,2. is

is megéri, S. B. — Bolhából tet azért oly lett,

Tesz. Mondani és tenni, kett. KV. büszke. B. — Bolhából tet nagy lett
— Se se veszi. (Nem tördik
teszi, ggösen D. — Csendes (hallgat) sétál.
vele.) — Teheti és
S. E. — mint tet a var
teszi. D. — Egy pénz- alatt.

Teheti, mert vasutyi. ME. — Tedd ért Bécsbe hajtaná á ide, (Fukar.) tetüt.
tedd oda ember, E. — Egész nap tesz- D. — Gazdag szóval és de tetüvel,
vesz, még sem semmit a keze nem egyébbel, E, — Ha az ember a
látni
után. ME. — Mi van mit tenni, mikor tetüt a lábára engedi, nyakába mászik,
meg B.
kell lenni. — Ha más gallérjából kiveszed a
S.
Tetéz. Kárt kárral Ny. —
tetéz, magad ráncába ne tedd. D. —
2. tetüt,
Tetézve adja vissza a csapott vékát. D. Idvel a tetbl lapos D. — is lesz.
Tet. Csak a szedi, mintáz
tetejét Jó lenne tetüpásztornak. D. — (Rest.)
ördög az ezerjfünek. Ny. — Eb Koldus tet. D. — Köhög a tet. (Hit-
6,
is felhág a ház ha az udvar- vány feszeleg.) B. — Kuckója vára,
tetejére,
ban nagyon megszalasztják, D, (Meg- tetje tábora. D. — Lapít mint tet
szorítják. — Jó tet jó
E.) a var
tart Ny. 19. — Lehúzná a tetü-
falat, alatt.

Ny. 2. —-Ne gondoljunk az idvel, nek a brét, ha valaki megfizetné, is

csak a házunk Ny. 16. —

tetejével. D. — Mászik mint a tet, E, — Meg-
Tettl talpig becsületes. E. - Tet- lapult mint a szapult tet, Ny. 6. —
tl talpig ember. S. Mesztelen tet, D. —
Még a tet is
Tetszik. A mi soknak tetszik, nehéz köhög. (L. fent.) E. —
Minél hitvá-
megrizni. D. —
Annak tetszik a nyabb a tet, annál jobban csip. KV.
katonaság, a ki nem próbálta, D, — — Nehéz szenvedni, mikor a tet
Bolondnak is tetszik az ö faszablyája, köhög. D. — Nem csuda, ha a bolha
D, — Egy fa sem tetszik senkinek, átugorja a tetüt. D. —
Nem kevély a
hogy reá akadjon, (L, fa,) D, Egyik — tet, mert sem pénze, sem ugró lába.
bolond a másiknak tetszik, KV, — D. —Nem szeretnék tetje lenni gatya
Hogy tetszik a kinderbál '? S, — Ki- ráncában. (Verik.) D. Nem szükség—
nek mi tetszik, kedves az annak. B. a tetvet a ködmönbe rakni, magától
-r- Minden bolondnak a maga faszab- is belemász. KV. — Oda ütök, hol a
lyája tetszik. KV. —
Mindenkinek tet bagzik. E. — Ragadós mint a
tetszeni lehetetlen, akarni bolondság. koldus tet D. — Ríngy-rongyban
 — 715 —
terem meg a tet. D. Ritka koldus — mez. D, —
Csendes mint lélen a
tet nélkül. D. —
Serkéböl lett tet selyembogár, D. —
Dér Után itt a tél,
annál jobban esip. E. Szegény mint — B, —
Dömötör, a tél rátok tör, S. —
a tet. B. — Szrben termett tet Drága mint télen a napfény, D, —
jobban csip. D, — Tet is szokásból Egy telet sem még meg a farkas,
evett
van a var alatt. D. — Tet is szokás- D, — Feledékeny gyjtt a tél hozza
ból lakik a ráncban. D. — Tetü-vár. észre. D, —
Félhet a téltl, ki tavasz-
D. — Több mint pénze, D.
tetve, — kor nem gyjtött, D, Hét tél, hét —
Tud hozzá, mint vak koldus a tet- nyár választja meg a házasságot, D,
fogáshoz. D (Milyen lesz az asszony. Ny, 6,) —
Tetves. Ha magad pondrós vagy, Hideg a szél télben a meleg kohból is.

mást tetvesnek nem mondj. D. Tet- — D, —

Hideg mint a tél, D. — Hosszú
ves mint a beteg szegény (D.) mint mint a téli nap karácsony D, —
felé.

a bunda (D.) mint a koca gyerek (D.)

;
;

Itt a kinek nincs ftje, D,

tél, jaj —
mint a koldus (D.) mint a ránc (D.)
; Jó a köntös mint télben, mind nyár-
mint a szr. D. ban KV, Jó — l
(L, ezt) télen is ka-
—
.

Teve. A szúnyogból tevét csinál. pál magának, D. Kapós, mint télen

E. —A teve zsebbe nem fér. D. — a szalmakalap. Ny. 5, Kemény tél- —
A tevének mind nyaka, mint szre nek kell akkor lenni, mikor egyik far-
hasznos. D. —
Ers a nyaka, mint a kas a másikat megeszi, KV. — Lyukas
tevének. D. —
Görbe mint a teve háta. bocskor télben. D. Más — télben
is

E. — Sokat a teve sem bir. D. — csinál házat. (L. ezt.) E. — Meg nem
Szúnyogot is tevének lát. E. Szúnyo- — eszi farkas a telet. Sz. — Minden
got megszri, a tevét lenyeli. KV. — nyárnak van egy tele, B, Nagy be- —
Teve ha rhes is, többet ér a legjobb csülete, mint a téli agárnak, (L, ezt,) E,
szamárnál. D. (Többet bir, mint az — Ne szaggasd nyárban a téli subát,
egészséges szamár. K.) Zsebbe — D. —
Nem aggasztja méhecskét a tél.
akar tevét rakni. D. E, — Nem nyilik a rózsa télen, E. —
Tégfla. Akár a téglaéget, akár az Nincsen mindig tél, a vetés is kikél.
ö gyomra. D. — Fejelágyára esett a D. — Nyárban szaggatja a subát. téli

tégla. D. — Megismeri a vályogot a KV. — Nyári favágástól, kaszálás- téli

téglától. Ny. 12. —

Rosszabb a tégla- tól Isten rizzen, Ny, 16, — Nyáron
vetésnél. ME. — Téglát szapul. D. két bunda, télen kankó se. (Szr.) E.
Tékozló. Egy, kett hián, volt a — Nyáron ruhát, télen kenyeret nem
tékozlónál. KV. —
Fösvénynek tékozló jó otthon hagyni. Ny, — Ritka mint 3,
a fia. D. —
Nem kereshet annyit a jó a napfény, D, — Se
téli se böjti, téli,

gazda, mennyit a rossz asszony el nem E, — Se télen szalonnáját, se nyáron

tékozlana. E. —
Minden gyjtnek bundáját nem hagyja, az okos, D, —
el

akad tékozlója. ME. Tékozlónak — Szél a S, — Szomorú mint a

tél. tél.

ruhája végre koldus táskája, D. -— D. — Tél után tavasz ME. — lesz.

Kurvatartás tékozlással jár. B. Télben világát a paraszt. KV. —
éli

Tél. A ki nyárban nem gyjt, télben Télben két szakács egy kulcsár, nyár-
keveset fujt. Sz. —
A kutya nem ette ban két kulcsár egy szakács. (Télben
meg a telet. Ny. 24, —
A te teled le- többet esznek, nyárban többet isznak.)
gyen tél, a te nyarad legyen nyár. Sz, E. —
Télen a nap is hamarabb alko-
— A téli lakás nehéz a leveles szín- nyodik. D, —Téli ablak, (Pápaszem.)
ben. D. —Annyi mint télen a hideg- E. — Tél, viz idején, E, —
Vén birka
vette légy, D, — Bús mint télen a sze- eléli a téli takarmányt, kikeletkor hal
gény, D, — Csendes mint télen a meg, D.
 — 716

Ténferegd mint a gazdátlan kutya. keze aranyos. (Bven jövedelmez

S. (Jár-kel.) mesterségek.) D.
Tényei kezesség. (Csalárd.) K. Tinó. Az ördög révén jött ez a tinó
Térd. Ángyod térde. D. Nénéd — is. (Lopott.) Ny. 3. —
Jármas tinónak
térde. E. béres ostor. Ny. 6. Más tinóján —
Térenget. Maga térengeti, hajtja szánt. KV, —
Megjárta mint Csri
is az ellenséget. (Fut eltte.) D. Ferkó a tinóborjuval. (L. borjú.) Ny.
Tészta. Egy tésztát dagasztanak. D, 1. —Nincs az a tinó, a melvnek fel
— Jól felkelt tésztát könny dagasz- nem törné a járom a nyakát. Ny. 22,
tani. D. —
Lágy mint a tészta. D. — Tinta. Fekete mint a tinta. D. —
Rossz kovászszal ritkán gyúrni jó tész- Se tintája, se tolla. D, Tinta ez, —
tát. D. nem kalamáris. (L, ezt,) E, Ténta —
Tétova. Se té, — Vak
se tova. E. és penna a szégyent nem tudja, KV,
veréb tétova úszik vizben. D. — Nem — Tintanyaló, S, — Tintafosó. ME,
sok tétovázást kivan az igazság, KV. Tintás. Nem mind diák, a kinek
Téved. Jó kalauz után nehéz el- tintás az ujja, E. — Tintás seggü
tévedni. D. —
Ki egyenes úton jár, diák. (L. ezt.) E.
nem téved el. S. — Kérd nem téveszti Tipeg-topog" mint a tojógalamb.
útját. S. — Tévedni emberi
dolog ME. D.
Tigfris. Haragos, kegyetlen tigris. Tisza. A ki a Tiszából nem ivott,

D. —
Tigrisek közt nevelkedett. D. nem is tarthatja magát igaz magyar-
Tikmony. (Tyúktojás.) Egy tik- nak. D. — Akkor még a Tisza felfelé
monysültig megleszen. (Hamar meg- folyt. D. — Akkor még Tisza vize a
lesz.) M. —
Gyermek vagy, tikmonyhoz is másfelé folyt. E. —
Duna pontya,
gyónjál. K. Tisza kecsegéje, Ipoly csukája. Cz. —
Tilalmas. A hol a csóva, ott a tilal- Ha egy ökör nekiveti magát a Tiszá-
mas. D. —
Eljár a tilalmasba. D. — nak, a többi is utána úszik. D. —
Félénk szív nem megy a tilalmasba. Isten éltesse sokáig, mig a Tisza ki
E. —
Kasza is becsap a tilalmasba. nem szárad bokáig. Ny. 20. Két- —
E, — Ne hajtsd marhád a tilalmasba, felé kap, mint a Tiszába haló lengyel.
D. — Nincs oly tilalmas, a hová be Sz, —Ki a Tisza vizét issza, oda
nem csúszna a nyelv. D. — Olykor a vágyik szíve vissza. Np. Ki a tiszaf —
bojtár a tilalmasba behajt. D. — is asszony fztét nem ette, az nem is

Tilalmas alma jobbizü. B. — Tilalmas tudja, hogy mi a jó. S. — Lassan foly

fegyverrel jár a rossz. D. a Tisza, boldog a ki issza. Np. Már —
Tilos. A mi tilos, nem kimondani nem búsul, mint a Tiszába halt ember-
való. Ny. 9. — Néha — Még akkor a Maros sem
tilos fegyverrel D. folyt
is élaz ember. D. —
Tilosba is bevág — Mély mint a Tisza,
a Tiszába. D.
a kasza. E. —
Tilosban jár. E. — D. — Mindenhez, még a szalmaszál-
Tilosban vadász. S. hoz kapdos, mint a Tiszába haló is

Tiltott. A mi szabad, redves a mi ember, D. — Nehéz egy korttyal az

kedves. KV. (Mézes. KV.) —
;

tiltott, egész Tiszát benyelni. D. — Sok halat

Tiltott alma jobbizü. E. — fognak addig a Tiszából. D. — Sok
Tiltott ki
gyümölcs édesebb. E. — almára hazug ember van innen
Tiltott a Ti:zán. is túl

többen vágynak. D. E, — Szereti mint a tiszahátiak az

TimáP. Enyves kez timár. (Tolvaj.) — Tiszát lehetne vele re-
árvizet. S.
D. — Keni-feni magát, mint tímár- keszteni, ME. — Túl már a Tiszának
legény a csizmáját. Ny, — Timár, 4.(Bajon.) D. — Zavaros mint a
felén,
sörfz, mészáros, szappanyos : ezek Tisza. D.
 717 —
Tiszt. Káprál után harmadik tiszt. tisztesség. S,— Lakodalomban legyen
(Közlegény.) D. — Közkatonából lett tisztesség emberség
is, ember- is. (L.

tiszt. (Kevély.) D. ség,) Ny, — Pénz emberség, ruha

2.

Tiszt. Ha felvetted a tisztet, el is tisztesség. KV, — Ruha ékesség, pénz

járj benne. KV. —
Kinek nincsen tisztesség. D. — Tisztesség, becsület,
tiszte, nincsen veszedelme, KV. — jobb mint arany feszület, S.
Nem árt, a kinek sok tiszte van. KV. Tisztességes. Jobb a tisztességes
Tiszta. A tiszta vizet is megszri, háborúság, mint a színes barátság.
hogy zsirt találjon benne. D. — Cz, —Tisztességes hazudság (L, ezt)
A tisztát —
meg ne mocskold. D. nem vétek, E.
Inkább megtetszik mocsok a tiszta Tisztség. Kinek Isten ad tiszt-
ruhán, hogysem a fazékon. Pázm. — séget, menten ad hozzá tehetséget.
Jó macska tisztán tartja a kamarát. E. — Nehéz a tisztség ész nélkül. D.
D. — Könny a tisztafehéret bemocs- — Ritka tisztség rágalmazó nélkül. D.
kolni. D. — Nem mind tiszta búza, Tisztul. A polyva megég a tzben,
a mi az ö földjén terem. E. — Nem az arany pedig D. — ott tisztul. Csil-
tiszta a leveg. E. — Nem tiszta madár lagnak van
(L. ezt) is E. - tisztulása.
az, ki fészkét rutitja. E. — Nincs Hol hol borul, D. — Sarat
tisztul,
tiszta gatyája. (Bátorsága.) Ny. 14, — sárral mos, nem tisztul, D, — Tzben
Oly tiszta a tükör, hogy a lehelet is tisztul az arany. E.
árt neki. E. — Ritka mint a tiszta Tisztviselésálomszakasztássaljár.
sepr, D. —
Ritkán tiszta a fazekas, KV. —
Tisztviselés gonddal jár. KV.
noha mindig mossa kezét. D. Tiszta — — Tisztvisel szóló törvény. E.
:

arc nem szorul mázra. S. Tiszta — Titkol. Betegséget nem lehet tit-
égbl mennyk. S. —
Tiszta mint a kolni. E. —
Föld is kiokádja a titkolt
csillag (D.), mint a forrás (D.), mint a dolgokat. D. —
Kevélységet, részeg-
kristály (D.), mint a napfény (D,), mint séget, szegénységet nem lehet titkolni.
a tükör (D.), mint az arany (E.), mint D. — Késn korán orcádra kerül a
az ég (D.), mint az üveg. D, Tiszta — titkolt szégyen. E, —
Nehéz a bánatot
pofára is hull néha egy kis mocsok, és szomorúságot eltitkolni. —
KV.
D. —Tiszta ruhán legjobban kitet- Sántaságot nem lehet eltitkolni. E. —
szik a mocsok. D. —
Tisztában van Szegénységet el nem titkolhatni. D. —
vele, E. Szerelmet, hurutot, szegénységet ne-
Tisztasága második egészség. E, héz eltitkolni. D. —
Titkold szeren-
Tisztel. Kinek szárnya alatt nyug- csédet. KV,
szol, azt tiszteljed. KV. — Magát tisz- Titkolás. Orvos és gyóntató eltt
teli az, a ki mást tisztel, M. — Tisz- káros a titkolás. D. — Vétek-titkolás
telem az ifiasszonyt. ezt.) (L. E. — féligmegbocsátás. D.
Tisztelem a gusztusát. (Rossz.) ME. Titkon. Lelkiismeret tudja, mit
— Tiszteld a szüléket, E. — Tiszteli titkon cselekszünk. E. — Jó szeretni,
mint eb a vermet. (Lehugyozza.) E. de titkosan. E.
Tisztelend, de csak a szakálára Titkos. A mesterség addig áros,
nézve. KV. mig titkos. D. Egy tudja, — titkos,
Tisztelet a kivételeknek. (Német.) kett tudja, homályos, három tudja,
S. —Tisztelet, becsület, de igazság világos. — Titkos tanácsodat
Ny. 9.
is. E. —
Tisztelettel legyen mondva. S. asszony ne tudja. KV. — Titkos hege-
Tisztesen, Ha nem szinte tisztesen, dsnek kevesen süvegelnek. KV.
legalább színesen E, (Eszesen. E.) Titok. Egy, titok; kett, tanács;
Tisztesség. Hol a félelem, ott a három, széles Istenadta világ. E.
 — 718 —
— Ha magad kimondod titkodat, pattanásánál. D, — Akár a tojást a k-
hogy kivánod, hogy más azt el- höz, akár a követ a tojáshoz, E, —
hallgassa. S. — Ha titkot akarsz ki- Els kufár után megy fel a tojásnak
tanulni, jártasd a boros korsót. Gz. — ára. D, — Enyém a tyúk, tehát a tojás
Hol poharak csúsznak, titkok sikam- is. E. — Fekete hollónak fekete a
lanak. D. —
Hol sok a tudomány, leg- tojása. D. — Fekete tyúknak fehér is

több a titok. D. —
Meg nem állja a tojása. E. — Finggal nem festünk
szérdék a nyársat (aludttej), asszony tojást. Ny. 8. — Ftt nem tojásból
a titkot. BSz. —
Mit a piacon és a sok csirke kel, E, — Gyengén bánik
malomban tudnak, az nem titok. S. vele mint a tojással. D. (Mint a himes
— Nagy titkodat asszony ne tudja, tojással, E.) — Ha fejét betöröd, meg-
KV. — Nem jó a titkot mindjárt be- áll a tojás is, D, — Hallgat mint a
fújni. KV. — Nem minden ember tojáson ül tyúk, D, — Hamarabb
hallgatja el a titkot. KV. — Nem okos- megf a lágy, mint a kemény tojás, D.
ság a titkot ellenségnek kijelenteni. — Kakas alatt keres tojást, bika alatt
E. — Nem titok a mit hárman tud- borját. D. — Kakas (L. ezt) is kiveszi

nak. KV. —
Nem titok a mit két tojásból a vámot. E. — Kakast ültet
asszony tud. D. —
Nem titok az, amit pulyka-tojásra. D, — Két asszony (L.
két ember tud, M. —
Nincs a bornak ezt) közt legjobb a tojást eltenni. E.
titka. (L. bor.) E. —
Nincs oly titok, — Két hig tojásnak közepe egy pohár
mely idvel ki nem nyilatkozik. E, — bor. (L. ezt.) D. — Ki a tojást szereti,
Részegre, asszonyra, gyermekre titkot a tyúk kodácsolását is trje. S. —
ne bizz. D, —
Szép az adás, de szebb Kié a tyúk, azé a tojás is, KV, —
a titokban maradás. Ny, 2. - Szemér-
— Könny a tojást keményre fzni. D,
messég nem szokott titokhoz. KV. — — Maga eszi meg a tojást, levét szol-
Van a bornak (L. ezt) titka. E. gájának adja. D. — Mely tyúk fent
Titulus vitulus nélkül nem sokat kotkodál, alant keresd tojását, E. —
ér. S. Még a tele tojás is kevés. D, — Mig
Tiz. Egy bolond tizet is csinál. D. egy tojás megsül, (Hamar meglesz,) D,
— Tizedik szavának se higyj. E. — — Nem ftt tojásból kel ki a csirke,
Tizedelni kell szavát. (Hazug.) D. D. —
Piros tojásból kelt. B. Rossz —
Tizparancs. Tud hozzá, mintlantos hollónak rossz tojása. D. Sok egy —
a tízparancsolathoz. D. — Vénebb a tojás sárgástól. D. — Sok hangyának
tízparancsolatnál, S. sok a tojása. D. —
Sokat kivan, ki
Tizedes. Egy tizedes nem úr. D. tyúkot tojásostól kivan. D. Szom- —
Tizenharmadik iskola. (Az élet. széd asszony tyúkjának nagyobb a
L. iskola,) E, — Tizenhárom próbás, tojása, E, — Tojás akar okosb lenni
(L. ezt.) E. — Tizenharmadik apostol, tyúknál, E. — Tojás parancsol anyjá-
Sz. — Tizenhármán voltak. (Szeren- nak. E. —
Tojás tojáshoz nem hason-
csétlenség.) ME. lóbb. E. — Tojásból soha sem lesz
Tizenkilenc. Egyik tizenkilenc, gróf. E, — Tojást visz. (Óvatosan
másik egy hián húsz. D. megy.) Ny. 3. — Tojás-táncot jár, ME.
Tobzódik. Ki tobzódva él, hamar — Üli a záptojást, D
él. D. Tojik. Azt is tudja, hányat tojt a
Tódul. Oda fut az ember, hová a biró tyúkja, E, — Elbb tojik a tyúk,
többi tódul. D. azután kotkodál, Ny, 22, —
Nehezen
Tojás. A tojás is csak egyszer törik tojik a kövér. D. —
Görbét tojott. ME.
el. E. — Az isteni gondviselés tovább — Némely embernek nagyobbat tojik
terjed a csirkének a tojásból való ki- a tyúkja, mint másnak a lúdja. (L. ezt.)
 719 —
Ny. 12. — Rossz madár az, mely más (Nem erlteti meg magát.) K, — Rágja
fészkébe tojik. E. — Szent mint a a tollat. E.— Se se tintája, tolla. D,
Bodóné pulykája, mert kan nélkül — Szarkának annyi fehér tolla, mint
tojik. Ny. 1. — Tyúk sem tojik min- fekete. E. — Tollat emel. E.
— Tipeg-topog, mint
dig egy helyre B. Tollasodik. Fészkeden kivül ne
a tojógalamb. D. — Tyúk sem tojik tollasodj. D.
mindig, mikor kodácsol. — Tyúkot B. Tollatlan madárnak nehéz a repü-
tojnine tanitsd, ha csirke vagy. D. Ny.
lése. —
Két lábú tollatlan madár.
Tojó. Fészkeldik (tappog. Ny. 5.) ME.
mint a tojó galamb. S. Tojásban — Tollfosztás, Rosszabb a tollfosz-
szrt keres. D. — Meglapul (alázatos) tásnál. S. — Tollfosztásban meg nem
mint a jó tojó tyúk. Ny. 5. Nem leli —
:
szakad az ember. D.
helyét, mint a tojós tyúk. Ny. 8. Tolmács. Szivnek tolmácsa az
Tok. Kifogyott (kikopott' D.) mint orca. E.
mogyoró a tokjából. E. Varga-kés- — Tolna. Bejárta (összejárta. D.) Tol-
nek nincs, nem is lesz tokja. D. nát, Baranyát. B.
Tokai. Legjobb prókátor a tokai Tolonganak mint esztengára haj-
Antal. (L. ezt.) B. — Nem is bor, ha tott juhok. E.
nem tokai. E. — Tokai bort gyalázza Tolvaj. A bokor a tolvajt is be-
(korholja. E.) a beckói lre. D. — Ahány molnár, annyi
fogadja. D.
TokOPCSra mentek ecetet rölni. D. — A jó a gyáva
tolvaj. tolvaj tolvajt
(L. ezt.)D. meglopja. D. — A legélesebb szem
Toldi. Egész Toldi Miklós. E. — tolvajnak szemét kilopja utoljára a is

Ers mint Toldi Miklós. D. — Éldik varjú. (Akasztófára kerül.) D. — A

mint Toldi Miklós csikója. ^Nyomorog, leghamarább nyakon kapják a tolvajt.
eszik hol mit kap.) B. — Éldik mint D. — A legnagyobb tolvajnak legtöbb
Toldi Miklós lova a szeméten, E, — a neve. D. — A madarak közt van is

Más szemetén mint a Toldi Miklós

él, tolvaj-holló. D. — A prókátor seggen
lova, B. — Toldi Miklós unokája, ül Ny. 22. — Addig lesznek tolvaj.
(Ers.) D. — Toldi Miklósnál híre- tolvajok, mig marhák. D. — Alkalom
is

sebb Sz. — Ugy

vitéz. mint Toldi tesz
él (Német.) ME. — Azóta tolvajjá.
Miklós Ny. 19. — Tengdik mint
lova. szaporodnak a tolvajok, mióta nem
Toldi Miklós lova az árokban. B. — akasztatnak. D. — Azóta szaporodik
ügy lép mint Toldi Miklós lova. D. a mióta sok a törvény. E. —
tolvaj,
Toll. A madarat tolláról, az ökröt Árt a gazdának, ki a tolvajt szánja.
szarváról. KV. — Alig veri még az D. —Bajos ott lopni, hol a gazda
anyja (L. ezt) tolla. E. — Ebet.szöré- maga is tolvaj. S. —
Békével lehetne
röl, madarat tolláról, embert társáról. a tolvaj is, ha nem bántanák. D. —
D, — Ekeszarv inkább, mint toll a Bízik, mint kis tolvaj a farában. (Nem
kezedbe. D. —
Karddal, nem irótollal fél a derestl.) D, — Cégéres tolvaj.
vágják a törököt. B. Könny mint — S, — Ebnek sem kell a tolvaj, ha a
a toll. S. — Más tollával dicsekszik. fán megszárítják. D. — Egy fára
E. —
Mely galambot megtépett a három tolvaj is felfér. D. — Fél a
kánya, az ennek tollától is fél, D, — tolvaj a nyakravalótól. D. — Fényes
Nem jó minden aprólékot arany tollal nappal — Friss mint
lesi a tolvajt. D.
Írni. D. — Nem mindig gyakorta
tollal, a tolvajláb. D. — Fülemetszett tolvaj.
fegyverrel is irják a törvényt. K, — (Bélyeges.) D. — Háborgó tengernek,
Nem repül a madár, mig tolla nincs, tolvaj embernek nincs csendessége.
D. — Nem töri tollát a dolognak. KV. — Gyilkos vezeti a tolvajt fog-
 720 —
házba. K. — Ha a tolvajnak százszor a tolvajokat. (Nem kegyetlenebb.) E.
megengednek, mégis százegyedikszer — Nyakában bízik a tolvaj. D. —
az akasztófára kerül. D. Ha más- — Pénzen ott a király képe, mégis el-
kép nem is, nyakon kapják a tolvajt. viszi a tolvaj. E. —
Orgazda és tolvaj
D. — Ha nincs orgazda, tolvaj sincs, egy zsákba valók. KV. Ritka tol- —
ME. — Ha tizenkét tolvajt akaszta- vaj bicsak nélkül. D. — Ritka vásár
nak fel egyszerre, a tizenharmadik tolvaj nélkül. D. — Szegény nem fél
még sem fél. D. — Hazug gyermek- a tolvajtól. B. — Tolvaj a lopott bar-
bl tolvaj-ember válik. S. — Házi mokat elfelejti, de a szabadokat nem
tolvajoktól nem lehet rizkedni. E. —
— Tolvaj a tolvajnak nem
felejti el. D,
Ide-tova néz, mint a tolvaj. D. —
hiszen, D. — Tolvaj bére vagy
Illik bot,
a kenderhám a nyakára. D. —
tolvaj vagy D. — Tolvaj és hazug egy fa.

Ismeretes legjobban lehet

tolvajtól húron pendülnek. B. — Tolvaj güzü.
rizkedni, KV. — Kegyelmes tolvaj- D. — Tolvaj barázdát szánt. (L. ezt.)
nak hegyes nyárs az alfelébe, M, — Ny. 15. — Tolvaj kerékre, szajha
Kerteletlen (gondozatlan) virág tolvaj- pellengérre. KV. — Tolvaj olvasatlan
kézre kerül. (Leányról mondják.) D. a pénzt. D. — Tolvajnak
is elviszi - fia
— Ki a védi, maga nagyobb
tolvajt lopó, D. — Tolvajnak gyilkos az örö-
tolvaj. D. — Ki egyszer aztán köse. D. — Tolvajnak hamar elütik a
lop,
tolvajkodik. D. — Ki minek a mestere, gombját. D. — Tolvajnak igaz- (Fejét.)
annak a tolvaja, Ny, — Kicsiny sága inában vagyon, (Futás.) D, —
8.
korában kezd a D. — Leg-
tolvaj Tolvajt kiáltottak
is. D. — Tolvajtól rá.
szemesebbnek lenni a tolvajnak.
kell tanul a lopó. D. — Több a mint tolvaj,
D. — Lesütött szeme elárulja a is az D. — Többet emészt
tol- a
ág. el tolvaj,
vajt, D, — Maga mint a mit megeszik. D. — Tömlöcbe
kiált (L. ezt) tolvajt.
E. — Más kárán tanul a D. — gyilkos vezeti a tolvajokat, D. — Van-
tolvaj.
Másén tanul a D. — Mennyi
tolvaj. nak vak tolvajok (Tolvaj is, szereti,
cigány, annyi — Még a
tolvaj. S. ha az orgazdája vak, azaz tagadja,
tol-
vajt rajtakapják, sok kárt D. — hogy valaha
tesz, volna.) D, — is látta
Minden emberre ráfogja, hogy Vissza lopják a
tolvaj, D, is tolvajtól,
D. — Mindenki a maga mester-
tolvaj Tolvajság". A hamar tolvajságnak
ségében, KV. — Minél irgalmasabban hóhér a megállitója. D. — Akár lopjon,
bánnak a annál kegyetlenebb,
tolvajjal, akár a zsákot tartsa egy tolvajság, :

D, — Molnárnak a D, —
tolvaj D. — Holtig való kenyér a tolvajság, D.
fia.

Nagy tolvajok visziktömlöcbea kisebb Tompa. A hegyes tkkel tompá-

lopókat, D. — Ne szánd a ha kat vesznek. D, — Hök
tolvajt, is meg (L, ezt)
keréken látod D. — Nehéz
is. tompa. D. — Tompa esz, E,
ott
lopni, hol a gazda maga is tolvaj. KV, Tombász, Egy tombászon farag-
-
— Nem azért akasztják fel a tolvajt, nak. D.
mert lopott, hanem mert nem tudta Tompít Nyilat tompit, ki serpe-
— Nem koldus a
jól elrejteni, D, fél nyt lövöldöz, F,
tolvajtól,E. — Nem meg azonegy fér Tor. Hányja a farát, mint a torba
erdben két B, — Nem láttam
tolvaj, men — JVÍegfzték a
kutya, Ny, 9.
megjobbult D. — Nem méltó
tolvajt, torkásáját. (Meghalt.) Ny. — Tor- 3.
a hogy a földön járjon, (Azért
tolvaj, ban énekel, vendégségben KV. — sír.

akasztják.) D, — Nem mindent visz Ugy áll az orra, mint a torba men
el mindenkor a D, — Nem
tolvaj, kutyának. (Jót érez.) Ny. 6.
tolvaj,csak szurkos kez. E. — Nem Torda. Okos mint a tordai malac.
vonja nagyobb csigára eperjesi hóhér D. — Okos mint a tordai kos, seggel
 — 721 —
megyén a vályúra, mégis fejjel esik Torkát köszörüli. S. —
Török, torok,
bele. Ny. 3. — Torda hasadéka a sok kárt tett az országban. E.
szája. (Nagyszájú.) B. Torkig". Mást szólasz meg, s te
Torkos maga fogával ás sírt ma- magad torkig ülsz benne, KV, Tor- —
gának. D. — Rövid torkosság, hosszú kig adós. D. —
Torkig elég. E. —
betegség. E. (Fejfájás. D.) Torkig telt. D. —
Torkig úszik benne.
Torma. Eszem a szádat tormával, D. — Torkig vagyok vele. ME. —
E. — Fészkeldik mint a tormába Torkig van benne, mint szaros gyer-
esett féreg. D. — Gúzszsal (L. ezt) mek a szalma-bölcsben. D,
ás tormát. E. — Másnak orra alá tor- Torony. Borsón (L. ezt) tolták a
mát reszel. D. — Mostoha siratásra tornyot, mint a rátótiak. S. Csonka —
torma kell. S. —
Olyan mint a tor- (L. ezt) toronyba zárták. E. Dülö —
mába esett féreg. KV. — Tormába tornyot nehéz megtámasztani. D. —
esett féreg azt gondolja, hogy nincs Ers szél megtromfolja a tornyot is,
annál édesebb gyökér. B. — Tormát — D. Felakadt mint a mindszenti
tört az orra alá. Sz. — Tudom torma, gólya (L. ezt) a torony tetején. Ny. 6,
milyen jó édes gyökér vagy. Ny. — — Goromba,
5. fuss a toronyba, onnan
Túró tormával. (Disznó-orr tormával.) meg a malomba, onnan megapokolba.
E. Ny. 1. — Ha szóból lehetne, tornyot
ToPOk. A pénteki kolbász (L. ezt) épitene. E. — Hol sok a torony, sokat
megakadt a torkán. D. Borsóval — harangoznak. S. — Késn ér a hangya
(borral) teli a torka. E. — Csak a a toronytetre. D. — Könny torony-
torka véres. E. — Csinált út a torka, ból a nagy égést nézni. B. — Lele-
D —Csizmaszár a torka. (B.) D. — geltették a füvet (L. ezt) a toronyról,
Fúrták- faragták, mégis torkát feneket- mint a rátótiak. S. —
Olyat hazudott,
len hagyták. (Részeges.) D. — Gödény a mint a bécsi torony. D. tette —
torka. D. — Igyál torok, nincs pokol. fel a torony gombját. (Rátartós.) E.
D. — Kántorok, jó borok, nem szárad — Ritka torony harang nélkül. D. —
meg a torok. E. — Kis korsó, nagy Torony irányában. E, Toronynál —
korsó, torkomat ujitó, ruhám rongyo- magasabb, nádnál vékonyabb. E.
sitó. E. — Kis lyuk a torok, mégis Torzsa. Rothadt torzsa. (Hitvány-
egész falut elnyelhet. D. — Kocsis ság.) D.
torok, barát zsák nehezen telik. Sz. Tova. Légy tova! (Pusztulj innét.)
— Kutyabaja, csak a torka véres. E. Ny. 2. — Lassan járj, tovább érsz. D.
— Lator a torok KV. (Nem kell a — Lassan lépj, tovább érsz. D. —
szájnak hinni. E.) Megmetszik a— Ne tovább! E, — Nem ment tovább
torkát, ha elveszik Borkát. (Bor és az abcénél. D. — Tovább egyházzal!
leány nélkül nem élhet.) D. — Nem E.
kell atoroknak hinni. KV. Nincsen — Tó. Álló tóban lakik a béka. E. —
semmi baja, csak a torka véres. Ny. Csendes mint a tó. D. Egy tóban —
3. —Országút a torka. D. Száraz — halásznak. D. —
Foly mint a kerekes
toroknak üres korsó. D. Torka — tóba a viz. Ny. 3. —
Ha a tó kiszárad,
mint a szabó gyüszü. (Feneketlen.) E. magától is kiugrik a béka. D. Ki —
— Torkába verték fogát. D. — Torkán ökör után jár, tóhoz jut. D. Könny —
akadt a szálka. (Hazugságon érték.) a békát tóba ugratni. ME. Ne féltsd —
Ny. — Torkán lekorcsolyázott. Np.
1. az ördögöt tóba hálástól. Decsi. —
— Torkára a huncutság. ME.
forrott Sok gödény a tavat is elhordja. D,—
— Torkára forrasztolták. — Torkát E. Tó nem tenger. D. — Vízbe ölte a
feni ME. — Torkát
rá. — feni. S. békát, tóba a halat. B.

Margalits E. Magyar közmondások. i6

 — 722 —
Tódítsd Jakab. (L. ezt.) E. Sz, — Nagy dolog, hogy a varga és a
Tót. A tt
megnyugszik, mikor
is tt szégyenli a nevét. Sz. — Neki esett,
a fáról leesik, D. —
A tót meg ne lássa, mint tót az aludttejnek (Ny.mint 3.) ;

mert a szemed kiássa. D. Adj a — tót a kurvanyának (Ny. mint tót 1.);
tótnak szállást, kiver a házból. E. — gyerek a pohánkának (E.) mint tót ;

Adjon Isten minden szolgáljon a

jót: — gyerek a túrós csuszának. S. Neki
magyarnak oláh, német, Sz. — tót. megy, mint tót ökör a ködnek. Ny. 7,
Búsul mint a kurvanya után. D. —
tót — Nem mind ami hízelkedik, D. tót,

Czo lószar, légy

fel E. — Eb a — Oldalog, mint eb a gyolcsos
tóttá. tóttal.
tót vászon nélkül. D. — Egye meg a E. — Örül mint gyerek a békasó- tót
tót fene. D. — Egyetek tótok, meghalt nak. D. — Örül neki, mint a pogá- tót
(L. ezt)apátok. E. — Elcsépelték csának. KV. — Összement mint a tt
(megverték) mint a búzát. D. — El-
tót orgona. (Duda megázott.) Ny. — 8.
vesztette mint a miatyánkot. Ny.
tót Pénzibe van, mint tótnak a szappan.
3.
— Ertlen mint a tt kaszás. D. — (Nem mosdik.) Ny. 22. — Piszkálja
Eszi mint tt a savanyu uborkát. Ny. mint tt a miatyánkot. Ny. — Po- 6.
4. — Fehér lovon eladta a tt az or- hánka manna a tótnak. D. — Pohánká-
szágát. Sz. — Fele magyar, tt. afele D. — Ragadós mint
tól tiltja el tótot.
E. — Fele német, (Hitvány.) a tt fene. D. — Rászorult a tt ven-
fele tót.
D. — Féltökü E. — Fogadd be a
tót. dégségre. (Krumpli.) D. — Ritka tt
tótot, házból. E.
kiver a Hátán — sztrela nélkül. (Nyil, istennyila, károm-
boltja, mint a csipkés tótnak. D. — kodás nélkül.) D. —
Se ki, se be, mint
Hátán kamarája, mint tótnak a boltja. tót Janó a lakodalomba. D. Semmi —
D. —Hegyes mint a harmathasitó tt se lett belle, mint a tót fiából. D. —
bocskor. D. —
Hegyes mint a tt süveg, Szegény tt legény, mindig krumplit
D. —Hírét hallotta, mint tót a fügé- zabálni. Np. —
Szereti mint tót az
nek. Ny. 8. —
Hullatja mint tót a aludttejet. E. —
Szuszog mint a tót
miatyánkot, Ny, 6, —
Isten éltesse a bocskor (Ny, 2.) mint a tt orgona.
;

tótot, hogy ne hordja magyar a drótot. S. — Tapogat mint tt a sötétben.

Ny, 5. —
Járja az országot, mint a Ny. 3. —
Tapogatja mint tót a hajnalt.
csipkés tót (D.) mint a drótos tót
; Ny. 3, —Tapogatózik, mint tót a haj-
(ME.) mint a gyolcsos tt. E.
; Jól- — nal után, Ny. 7. — Tt adta, tt el

lakott mint a tt karácsony estén. Ny. vette, tót eb adománya. (Ha valaki az
9. —Kása nem étel, tt nem ember, ajándékot visszaveszi.) D. — Tt
coki paszulj. Ny. 3. —
Kenyér nélkül, asszonynak tót a leánya. D. — Tót
mint tót a bontó fést. Ny. 5. Lako- — álnokság. (Alázkodás.) Sz. — Tt
zik, mint tt a pohánkával. E. Le- — babona, magyar hazugság. Ny. 6. —
esett az uborkafáról, mint tótok királya Tt emberség szalmatüz, Ny, 8, —
a fehér kancáról. D. Lerohant a — Tt kölönc a malac lába eltt, D, —
paripáról, mint tótok királya hajdan Tt nem ember, bot nem fegyver, kása
a kancáról. Sz. —
Maga határán a tót nem étel. Sz. — Tt szégyenli nevét.
is úr. E. —
Magyarnak korsó, német- E. —Tót vászon, tót leped. (Go-
nek borsó, tótnak koporsó. D. Meg- — romba.) E. —
Tót zefir. (Fing.) E. —
maga fenéje. E.
eszi a tótot a Meg- — Tótnak borsó, németnek koporsó. E.
mosták súlyokkal, ama tt szappannal, Tótnak délig esze, (Délután részeg,)
E. — Mindenébl kifosztották, mint
• E, —Tótnak kökény a bora, vad-
tótot az emberségbl, B, — Mit görbí- alma fügéje, Sz, —
Tótnak tt az
ted a labodát, mint tt a hegyen, Sz, embersége, B. —
Tóttal tótul beszélj.
— Mit szuszogsz, mint tót a p , , . (Gorombán.) KV. —
Tótul nevet. (Sír.)
 723

Ny, 14. — Ugy áll a szája, mint a tót nem tökkel ijesztenek, elfelejt az egye-
kalendárium. (Ferdén.) Ny. 2. — bet. E, —
Kopasz mint a tök. D, —
Vagyok is, nemmint a tt gyerek.
is, Különös mint karácsonykor a tök-
Ny. 22. —
Vakulj magyar, butulj tót. káposzta. Ny. 2, —
Megismerni a tököt
E. —Vakulj magyar, ne láss tót. Ny. a magjáról. Ny. 5. — Nem fér a tök-
11. —Válogat mint tót a vadkörté- fejébe. D. — Nem tud hova lenni,
ben. Ny. 8. —
Világgá ment, mint a mint a tökbe esett egér. Pázm. —
tót asszony pulykája. Ny. 19. Vörös — Olyan sápadt, mint akár egy cseppen-
hajú tót. (Álnok.) Sz. —
Zsidó jobbágy, tett tökmag. Ny. 5.— Részeg mint a
tár kincs; tót jobbágy, zsiros konyha tök. S. —
Szárad mint a Jónás toki.
(sok ajándékot hoz); magyar jobbágy (Jónás próféta.) E, — Tök a feje,
pörlö társ. K. gané a D. — Tökfej. E. — Tök-
veleje,

TÓtágras. Nem bánom, ha tótágast kolomp. D. — Tökkel harangoztak

áll is. S. — Tótágast áll. E. —Tót- minapában Budán. Cz. — Tökkel ütött
ágast áll az esze. E. — Tótágast áll fej. D. — Tökmag. D. (Apró.) — Tök-
benne a szentlélek. (Nagyon jókedv.) mag hamarabb D. — Tökmaggal
érik.

Ny. 4. él. S. — Tökmagnak sok. E. — is

Több. Egy fával többet tett a tzre. Tökmagot sem ehetik kényére. D. —
(Nagyobb ebéd.) E. —
Kelleténél is Tkre hány bojtorjánt. (Hogy rá akad-
több.'ü. —
Több a soknál. ME. — jon.) KV. — Tövirl szárad a tk. E.
Többhöz mindig több kell. Ny. 6. — Ugy vagyok, mint virágjában a tök.
Többség^. Mit a többség akar, annak Ny. — Ugy vagyunk, mint a tökbe
5.
kell megállni. E. —
Többség gyz. ME. esett egér. Sz. — Úszik mint a tök a
Tök. A tök is este virágzik. (Késn.) vizén. — Üres mint a
D. D. — tökfej.
Sz. — Addig jár a tök a lékre, mig Vágták mint a nyers tököt. D.
egyszer odaszakad. KV. Addig — Tök. Egész nap a tokit vakarja. E.
úszik a tök. mig elmerül. E.— — Féltökü (Nem
Akkor — tót. tökéletes.) E.
lesznyár, mikor a tök virágzik a vén Elesik mint kan a
s — Két- tökitöl. E.
asszony bogározik. Ny. — Akkora 1.hordja a — Megszabadult
felé tokit. E.
mint a tökmag. S. —
Azt sem tudja tle, mint kan a tökitl. Ny, 15, —
tök-e vagy túrós étel. Sz. Boros- — Nem egy eb (L, ezt) rúgja a tokit. E.
tyán koszorút tökre ne tégy. D. — — Szorítják a E. — A tökös,
tokit. ki
Búsul mint a tökbe esett cinege, D. nem egészséges. E.
— Cinege is örül a tökmagnak. D. — Tökéletes. Semmi sem tökéletes a
Dudvát hány a tökre. E. Egér nem — nap alatt. (Latin.) S.
fér lyukába, tököt köt a farkára. Cz. Tölgy. A bogáncskóró is elbizta
— Éhes disznó makkal álmodik, de magát, mikor a tölgyfa lányát meg-
ha felébred, tökkel is megelégszik. Ny. kérte. D. —
Bús vadkan a tölgyfa
4. — Fenúszik mint a tök. D. — gyökerének is neki vágja agyarát. D.
Fénylik (L. ezt) mint a Salamon toki. — Késre válik a tölgy, de annál tar-
E. — Ha nincs igazság, szar a világ, tósabb. D. —
Mákból lesz a tölgy. E.
tök a tromf. E. —
Igen tudja , ha — Nehéz a nagy tölgynek szaradtát
tök-e vagy túrós étek. M. Ijedtében — bevárni. (Örökség.) D. — Nem egy
meghalónak tökkel harangoznak. E. vágással esik le a tölgyfa. KV. — Szél
— Jó neki a tökmag is. D. Kár, — a tölgyet ledönti, de a náddal nem bir.
hogy olyan hamar ért meg a tök. D. K. — Vastag mint a tölgy. D.
— Kéreti magát, mint a garasos tök. TÖlgry. Bánja, hogy a szomszéd-
Ny. 5. — Kigördül belle, mint a tehénnek nagyobb a tölgye. D. Igen —
görgei tökbl a nyúlcsikó. E. — Kit találta szarva közt a tölgyit. M. Jó —
Í6*
 72i —
szarvas-tölgyes a tehene. D. — Kisebb (Rossz szomszédja van.) E. — Fogtam
(L. ezt) tölgygyei megellik még. E.
is törököt, de nem ereszt. S. — (De visz,
— Leadta a tölgyét. E. Megtalálta — ME.) —Fordulj dinnye, lódulj zsák,
szarva közt a tölgyét. D. Szarva — jön a török, majd levág. (Szaladj.) Ny.
között keresi a tölgyét. D. Szom- — 8. — Három görög, három török, há-
széd tehénnek nagyobb a tölgye. E. rom zsidó, kilenc pogány. D. Hosz- —
Tömjén. Ha tömjén nem tellik, SZU mint a török szakái. D. Iszik —
liszttel is áldoznak. D. Fél mint — (L. ezt) mint a Perényi törökje. E. —
ördög a tömjéntl. D. (Szalad stb. — Jaj, kinek török, zsidó, a szomszédja.
Ny. 8.) — Nagyon tömjéneznek neki. E. — Karddal, nem irótollal vágják a
(Dicsérik.) ME. törököt. B. — Kopasz mint a török.
Tömlöc. A tömlöcöt megszokja
is D. — Lator a török. M. Meghalt —
a gonosz. D. — Hosszú tömlöcnek azóta hét török császár. D. — Meglesz
akasztófa a vége. D. — Nagy tolvajok a törökök húsvétján. (Soha.) D. —
viszik a tömlöczbe a kisebb lopókat. Megszokta mint török a pipát. D. —
D. — Tömlöczbe gyilkos vezeti a tol- Mi hir Budában Török a várában. E.
'?

vajt. D. — Tömlöcben is adtáz. (Ká- — Nagy a hire, mint a törökjárásnak.

romkodik.) D. —
Sötét mint a tömlöc. KV. — Nem értem, törökül beszél-e
D. —Szokott kvártélya a tömlöc. D. vagy tatárul. (Részeg.) D. Nem —
Töml. Bortömlö. (Iszákos.) E. gondol a török császár fiával. D, —
Tönk. Nagy (L. ezt) tönk van a Nem hajt a török. B. —
Nincs török
farán. E. a hátunkon. E. — (Nyakunkon. B.) —
TöpÖPt orcájú. (Vén.) D. Nyaktul talpig veret a török. D. —
Törik. Addig járnak a korsóval a Pöfékel mint valami török basa, Ny,
vizre. mig el nem törik. D. Dió — 12. — Rossz szomszédság, török átka,
törve, asszony verve. (Jó.) B. Far- — Sz. — Szaladj török, inadban János
kában (L. ezt) töri a kést, BSz. Ha — vajda. (Hunyadi.) D. —
Szalma török,
törik a lábad, nem szakad. D. — Hogy (Ijeszt.) D. —Török átka ember,
ne törne, mikor görbe. — Inkább
E. (Rossz szomszéd.) E. —
Török fajta,
törik, mint szakad. D. — Jeget (L. ezt) D. — Török, torok, sok kárt tett az
tör. E. — Könnyen törik a cserép- országban. E. —
Török vér, hadd
edény. D. — Rossz edény nehezen folyjon. E. — Törököt szalasztott. D,
törik KV. — Törik, de nem hajlik. —
el. Törököt fogtam, de visz. E. ügy —
B, — Törik mint az üveg. D. — Vagy
•
bánik vele, mint török a rabjával. Ny.
törik, vagy szakad, de meg kell lenni. 3. — Verjen meg a török átka. E.
D. — Vessz nem töri csontját a gyer- Törpe. A törpe csaktörpe,hahegy-
meknek. E. tetn áll is. E. — A törpe mindenütt
Törött. Mindenütt találni törött csak törpe. KV. —
Láttam én már
fazekat. KV. —
Törött fazék tovább nagyob törpét is. D. —
Néha az óriás
tart. B. — Törött hajót elhagyják az is törpe. D. — Törpét völgybe állit. E-
egerek. (Latin.) E.— Törött mécs (D.) Törteire ment. (Eltört.) E.
pipaszár — Törött tojást a kovács
(D.) Törülközik. Borral mosdik, kol-
sem forrasztja össze. D. — Zörög mint bászszal törülközik. D. —
Milyen a
a törött fazék. ME. mosdó, olyan a törülköz. S.
Török. Búsul mint ki török rab- Törvény. A cibil törvényre nem
ságba —
esett. D. Dohányoz mint a hallgatnak a katonaságnál. Ny. 18. —
török. E. — Eldicséri mint török a A kocsis szekérrel, a biró törvénynyel
lova E, — Éles mint a török
farkát. álmodozik. KV. —
A legjobb törvény
kés. D, — Fejére a török átka. telt a legrosszabb erkölcsökbl szárma-
 725

zik. D, — A tisztvisel szl törvény. hetsz róla. Pázm. — Ki rózsából veti

E. — A törvényhál, mely a gyenge
oly ágyát, alkudjék meg a tövissel, E. —
szúnyogot megfogja, a darázs pedig Ki rózsát akar szedni, tövistolne fél-
keresztül töri magát rajta. D. A — jen. B, —
Ki tövistl félti kezét, ne
törvényt is a maga rámájára feszíti. fogjon rzsaszedéshez. K. — Kiáll
D. —
Arany kereken forog a törvény. mint tövis a tüskén. D. Kitetszik —
Ny, 2. —
Azta szaporodik a tolvaj, a tövis a zsákon. D. —
Más lábából
mita sok a törvény. E. Bizonyság — tövist magáéba. E. Nem terem —
teszi a törvényt. Ny 1. — Felpörös- tövisen füge. KV. — Nem szúr meg
nek soha ne tégy törvényt, KV. — a rózsa, hanem a tövise. E. — Nincsen
Gonosz a törvényt, jámbor a szeren- rózsa tövis nélkül, de öröm sincs
csét féli, BSz. —
Hol sok a törvény, bánat nélkül. Np, — Ritka rózsa tövis
szaporodik a bün.E. —
Igaz törvényt nélkül. D. — Rózsa ajak, tövis nyelv.
ne ronts, jó rendtartást ne bonts. KV. D. — Rózsa is tövis közt virágzik. B.
— Jobb törvényt bontani, mint szokást — Rózsaszedés tövissel jár. K. —
elhagyni. D. —
Kinél lakol, annak Rózsának is van tövise. B. Tövis —
törvényével élj. D. —
Latrok szerzet- közül szedik a rózsát. KV. Tövisen —
tek a j
törvényt. KV. Mi szabad — fügét nyomozz. D. —
Tövisen keresi
törvénynek, nem szabad szegénynek. a szlt. K V. —
Ugy fél, mintha tövisen
KV. —
Nem jkért van a törvény. E. ülne. D.
— Nem mindig tollal, gyakorta fegy- T. A hol a t, ott a cs. (Kuko-
verrel is Írják a törvényt. K. Nincs — rica.) Ny. 2. — iVmit tövén kellene
a szükségnek szabott törvénye. E. — fogni, hegyén fogod. E. — Gyerünk
Nincs asszonyi törvény. (Nem lehet a tövire. E. — Gyökerestl-tövestöl.
neki parancsolni.) Ny. 5. — Régi szo- S. — Legjobb a bor (L. ezt) a tövin.
kás törvénynyé válik. K.— Soka vétek, E. —Mindent tvel hegygyei felfor-
hol sok a törvény. K. — Sok törvény, gat. D. —
Trl szakadt (vágott- D.) —
sok örvény. E. — Szeretöknek sebe ember. (Szép.) E. —
Tvel-hegygyel
nem idéz törvénybe. LV. — Többet áll össze. E. —
Tövirl-hegvire menni,
ér a j erkölcs, mint a jó törvény. S. E.
— Törvényben nem jó a hamarság. T-ke. Erdre tökét, tengerre vizet.
J\l. — Törvényben nem jó a hamis- E. — Dicsérjük a Jézus nevit, igyuk
ság. E. —
Törvényben tagadás jó. M. meg a tke levit. Ny. 6. —
Jobb a vén
— Törvénynek viasz az orra. E. — tkénél ftzni. D. — Minem a töke,
Törvényt is gyz a pénz. K. Tör- — olyan a bora is. Sz. — Szénégetnek
vényt tenni a tyúkokra. (Leölni.) ML. tkén a szeme. (L. ezt.) Sz. — Tkét
— üj király, uj törvény. (Latin.) B. — húzni. (L. törzsök.) E.
Szükség törvényt bont. D. TP. Addig vadászott, m;g maga
Törzsök. Odvas törzsök. (Vén.) D. került a trbe. D. —
Aggódik mint
— Sokszor húzta nagyböjtben (L. ezt) a trbeesett madár. D. —
Hegyes mint
a törzsököt. D, —
Törzsök csak tör- a tr. D. —
Két éles tör nem fér, egy
zsök, bármint csinogassák. E. Tör- — hüvelybe. M. —
Minden tört elkerül az
zsök is szép, ha felöltöztetik. E. — okos madár. D. —
Nehéz majmot trbe
Törzsököt huz. (L. fent.) E. Tör- — csalni. KV. —
Nehéz a rókát kétszer
zsököt ruház. D. —
Vastag törzsök trbe ejteni. KV —
Nehéz az agg rókát
késbbre ég el. D. trbe ejteni. M. —
Szép valamit szok-
Tövis. A tövis is szép volt, míg tak oda hinteni, hová a tort rakják. E,
fiatal volt. D. — Akárminemü vízzel — Trrel-paizszsal vitat. Pázm. —
öntözzed a tövist, szölöt nem szed- Tört csínált. maga akadt belé. D. —
 — 726 —
Trbe ejt. D. — Tört hány. E. — Trombitás. Sipos (L. ezt), dudás,
Ugrándozik mint a trbe szorult ma- trombitás. E. — Trombitás angyal.
dár. D. (Kövér lány.) ME. — Ugy kell vacso-
Trágya. Földjét anyui trágyázza. rálnunk, hogy megtudja más is, legyen
Ny. 20. — Ha a trágya büzsörög (L. vendég, legyen egypártrombitásis. Sz.
ezt), hát a szalma hogy ne égne. Ny. Tud. A kába is többet tud nála.D.
22. — Legjobb trágya az, melyet a — A ki élni tud, tud az valamit. E.
gazda saruján visz a földre. B. — Rut — A mit meg nem tanult Jancsi, nem
a trágya, de szép cipót ád. D. — Sok fogja azt tudni János. Ny. 4. (Német.)
trágyát kivan a sovány fid. D. — Az abcét sem tudja, mégis papolni
Tréfa. A szünetlen tréfa határos akar. D. —
Az ember tanulva tud.
a hazugsággal. D. (Bolondsággal. ME.) KV. — Amint tanultad, ugy tudod.
— Abban termékeny az okosság, kiben D. — Azt is tudja, a mi sohsem
— a
szaporátlan a tréfa. D. Érti tréfát. trtént. D. —
Azt is tudja, hány bolha
•

D. — Fele sem E. — Ha tréfa. látják, (L. ezt) megy egy fontra. E. Azt —
tréfa ha nem
; valóság. D. —
látják, is tudja, melyik oldalán fekszik a
Hirnév, hit, szem nem tud tréfát. KV. király. (Hirhordó.) Ny. 3. Azt is —
— Jó a tréfa, de nem mind éltig. Sz. tudja, mit súgott Mátyás király fele-
(Mindétig. BSz.) — Jó a tréfa, de nem sége fülébe. D. —
Azt sem tudja bü-e
egész holtig. D. — Kiben szapora a vagy bá. S. —
Azt sem tudja hány az
tréfa, terméketlen az ész. D. — Isten. S. —
Azt sem tudja hány az
Kinek élete teljes tréfa, nem teljes ujja. D. —
Azt sem tudja hány foga
ember, D, — Minden fa megég a tüz van. Pázm. —
Azt sem tudja hol a
mellett, kivévén a tréfa. D. — Minden feje. E. —
Azt sem tudja ki most a
tréfának fele igaz szokott lenni. D. — biró. D. —
Azt sem tudja mi a neve.
Mindent tréfára ne végy. D. — Nem S. — Azt sem tudom ha fehér-e vagy
érti a tréfát. D. — Nem vette tréfára. fekete. KV. —
Annyit tud mint egy
E. — Szapora tréfa medd okosság. — káptalan. E. Annyit tud hozzá,
E. — Tréfa maga helyén
is E. — jó. — mint tyúk az abcéhez. D. Belevág
Tréfa nem répa. E. — Tréfából mintha tudna hozzá. B. — Csak annyit
is

lehet igazat mondani. D. — Valóság- tud ember, mennyit elmondhat. E.

gal, nem tréfából. KV. — Vitéz em- — Csak nagyjából tudja, mint Magics
bernek a tréfa se D. a miatyánkot. E. — Ebet tud felle.
tréfa.
Tréfálni. Nagy úrral, bolonddal D. — Ebet tud hozzá. D. — Egy tudja,
nem jó tréfáldni. E, — Nem jó a titkos kett tudja, homályos három
— Én
; ;

szolgának urával tréfálni. KV. Nem — tudja, világos. Ny. 9. is tudom

jó nagy urakkal tréfálni. KV. mennyi a kétszer kett. (Nem csalsz
Tréfás csúfolódás nyájasságnak meg.) Ny. 4. —
Én tudom azt, meg
tarlatik. K. —
Tréfás ember okos- Szabó (L. ezt) Mihály. E.— Falu tudja,
kodása. (Nem sokat ér.) D. férj nem tudja. S. —
Fed tudja mi f a
Tromf. Ha nincs igazság, szar a fazékban. Ny. 4. — Ha tudná a disznó
világ, tök a tromf. E. —
Minden ütésre mire hizlalják, megdöglenék bujában.
van egy tromfja. S, —
Tromfot tromf- K. —Hallotta hogy harangoznak, de
fal. D. (Üt a magyar. E.) Tromfot — nem tudja hol. E. —
Jobb semmit
tromffal szokták leütni. KV. Egy — nem tudni, mint imigy-amugy. E. —
szót ezerrel tromfol. D. Jól tudom minden csinját-binját.
Trombita. A trombita némelyik- Zrinyi. — Ki mi felöl nem tud, azt
nek örökös hirt, némelyiknek halottas nem is áhitja. E. — Ki mindent akar
nótát fuj. D. tudni, hamar megöregszik. S. — Ki
 727 —
sokat kérdez, keveset tud, B. — Ki a mit tudok. S. — Tudom mint az öt
várni tud, igen sokat tud. S. — Az I

!
ujjamat. S.
Isten (L. ezt) tudja azt, meg a kajla Tudatlan. Bölcs embernek bajos
tehén. Ny. 6. — Jobban táncol, mint
i

'

tudatlanok közt szólni. E. Csavarog —

a hogy tud. Ny. 1. — Kiki jól tudja, mint a tudatlan kocsis. D. Egyik —
hol nyomja saruja. D. — Kiki leg- tudatlan hamarabb megérti a másikat.
jobban tudja maga dolgát. E. — Kiki E. —Kevélység a tudatlanok hibája.
maga mesterségét legjobban tudja. D. D. — Tudatlan hatalmas, mindennek
— Kis Kati is — Kofák
tudja. E. is ártalmas. E. — Tudatlan mint a sza-
tudják. — Könyvnélkül tudjuk,hogy
S. már. M. —
Tudatlannak nem való a
meg halnunk. D. — Könny a
kell könyv. KV. —
Tudatlanok közt akárki
mesterség, a tudja. D. — Maga sem
ki is mutogathatja magát. E. Tudat- —
tudja mie van. D. — Meg tudja kötni lanok közt könny bölcs nevet sze-
a gatyáját. — Mi tudjuk az abcét.
S. is rezni. B.
ML. — Mindent tud, a mi soha sem Tudatlanság". Nagy gyalázat em-
volt D. — Minél tovább
is. az ember, él bernek a tudatlanság, E. Sok cso- —
annál többet tud. KV. — Mutasd meg, dálkozás tudatlanság jele. K. —
ha mit tudsz. KV. — Ne csak tudd a Tudatlansággal egy szálláson lakik a
jót,hanem tedd D. — Nem jó min-
is. gonoszság. E.
dent tudni. E. — Nem amit két titok, Tudás. Elfelejtésnek, nem tudás-
asszony tud. D. — Nem tudhat egy nak egy a fizetése. K. — Tudás fája.
ember minden mesterséget. KV. — ME.
Nem tudja ember mire virrad. E. — Tudomány. Az elrejtett tudomány-
Nem tudod még a miatyánkot sem. nak semmi haszna sincs. KV. Em- —
Decsi. — No! még ez is tudhat kettt. bert tudománya mindenütt eltartja.
E. —Se ne tudj, se ne láss! Ny. 1. — KV. —
Fáradsággal adják a tudo-
Sokat tud a pénz. D. Sokat tud a — mányt. KV. —
Hol sok a tudomány,
bor. D. —
Sokat tudjon, ki az Istent sok a titok. E. — Jó útitárs a tudo-
meg akarja csalni. KV. Többet tud — mány. K. — Kanállal ette a tudo-
ehhez a cigánypurdé is. D. Tud — mányt. S. —
Nincs a tudománynak
hozzá, mint bagoly az Ave Máriához. rost ágyban fekvése E. Többet —
KV. —
Tudja a fene. S. Tudja a — hajtanak a papnak életére, mint tudo-
kö hol jár. E. —
Tudja az, hová kell mányára. KV. —
Tudomány eltart
vetni a fótot. (L. folt.) Ny. 4. — Tudja mindenütt. E. —
Tudomány és bölcse-
az okos, mikor kell lóra ülni. D. — ség legjobb útiköltség. KV. Tudo- —
Tudja az ördög. —
Tudja boldog,
S. mány nem veszhet el. KV, Tudo- —
boldogtalan. E. —
Tudja hol fekszik mány olyan kincs, kinél semmi jobb
a nyúl. E. —
Tudja hol temették el a nincs. KV. — Tudomány szegénynek
nyulat. K. —
Tudja Isten, ki lopta el is palotát rak. E. — Tüz, tudomány
még a kis fejszét is. D. Tudja Isten — eledelt kivan. E.
minek hogy kell lenni. M. Tudja — Tudós. A tudós ember mindenütt
kinek mi fö fazekában. E. Tudja — otthon van. KV. —
A kit tartanak
mi fehér, mi fekete. E. Tudja mikor — tudós papnak, köszönje a fején lev
veszett Belgrád. (Vén.) Tudja mint — nagy kalapnak, Ny. 15. Abban —
a miatyánkot. ML. —
Tudja mint az gyanús, ebben tudós. E. Ha nem —
egyszeregyet. ME. —
Tudja mit végez- kevély a tudóska, világ nyolcadik
tek az égben. D. —
Tudja mitl dög- csodája. D. —
Ki miben tudós, abban
lik a légy, (Mi jó, édes.) D. Tudja — gyanús. Pázm, —
Kinek teli erszénye,
Pál, mit kaszál. (L. ezt.) KV. —Tudom, az elég tudós. KV. — Leányos deák-
 — 728 —
bi nem lesz tudós. KV. —Nagy a dorozsmai D. — Idétlen a
iúró.
szakái senkit tudóssá nem KV.
teszen. túrója. D. — Kenyér mellé túró is

— Nem mind tudós, kinek pápaszem kell. E. — Megérett mind túrója, mind
van az orrán. D. —
Nem tud irigy- sajtja. E. — Megtúrósodolt az esze. D.
kedni a tudós ember. M. — Ritkán — Nem ja túró, ha nem jó a gyúró.
válik tudóssá, kire birsággal vetik a D. — Sajt (L. ezt), nem túró. E.
leckét. K. —
Sokszor szalma házban TÚPÓS kenyérmentség.
lepény jó
és foltos nadrágban tudós ember lap- Ny. 14. —
Azt sem tudja tök-e vagy
pang. KV. — Tudós min
is talál, túrós étel. Sz. —
Nekiesett, mint tót
köszörülje eszét. E. — Tudósabb gyerek a túrós csuszának. S. Sokba —
nyelve mint feje. D. — Tudósok becsü- került (L. ezt) mint Sima Gernek
lete, ifjak ébresztése. E. a túrós lepény. Ny. 1. —
Túrós lepény,
Túl van árkon-bokron, E. Túl — tejes bab, de jó volna mindennap.
van már az innenen. (A közepén.) E. Ny. 22.
— Túl van Ungon, Beregen. ME. TÚPÓS. Közös lónak túrós a háta.
Tulipán. Szép a tulipán is, de ha ME. —
Megnyergelték mint a túrós
nincs illatja. D. hátú lovat. D,
Tulok. Egyenetlen tulkok nem jók Tuppisság". Elkölt immár az tur-
egy járomban. D. —
Ostoba mint a pissága. M. —
Kisült a turpisság. S.
tulok. D. Tus. Beh nagy tus. E. — Nem nagy
Túlsó. Szép mint a tulsú sor az tus. E.
innenshöz képest. (Szép messzirl.) Tuskó is szép, ha szépen felruház-
D. zák. E. — Igazi tuskó. ME.
TÚP. Makóra, ha rossz vagy. Túrra, Túzok. Elmegy a fecske, itt marad
ha kopasz vagy. Ny. 2. Takaros, — a túzok. D. — Jó
a veréb jó, de jobb
mint a túri lakatos. Ny. 6. annál a túzok. D. —
Jobb ma egy ve-
Túr. Akár túrják, akár fúrják. E. réb, mint holnap egy túzok. M.
— Túróval (disznóhússal) jó a rossz Tücsök. Apró a tücsök, de hangos
káposzta is. D. a szava. D. —
Cseng mint a tücsök.
Turbékol mint a gerlice. E. D. — Dong mint a darázs a tücskök
Turkál. Könny a más kereseté- közölt. E. —
Gyönge tücsöknek is
ben turkálni. KV. —
Máskor galago- hangos a szava. E. —
Hallgat mint a
nyán is kapna, most csak turkál benne. tücsök a lyukban. Ny. 6. Örül mint —
BSz. —Ne turkálj mindenben, mint a tücsök a harmatnak. D. Össze- —
a sovány disznó. D. —
Turkál min- beszél tücsköt-bogarat. S. Össze- —
denben, mint jóllakott disznó a makk- eszik tücsköt-bogarat. D. Szegény —
ban. D. tücsök ugyan megszorítanak. D. —
TÚPÓ. A jó ebet nem ütik agyon Szépen énekel, mint szkor a tücsök
egy túróért. K. —
A túróra vizet önt- D. — Tücsök bujt a fejébe. E.
nek, domikának mondják, a parasztra Tüd. Elj az id ha meg-(L. ezt)
kardot kötnek, katonának hivják. D. ázik a tüd. E. — a máj-
Félre tüd
— Bezzeg nem túró. D.
sajt (L. ezt), tól. E. —
Hadd ázzék a tüd. E. —
— Egy hegyes túróért nem ütik agyon Majd kifuvom a tüdmet. E. Mint —
az ebet. D. (Fel nem akasztják az em- egy tüd, ugy él. KV. Nöttön-nö, —
bert. D.)— Egy túróért nem ütnek mint tüd a fazékban. Ny. 11.
agyon egy macskát. Ny. — Fehér 6. TÜkÖP. A tükröt ne okozd. D. —
cipó, sós túró, éhség ellen igen E. jó. Cicus! mutass neki tükröt. E. —
— Haluskát fznék, ha túró volna, Csúnya néz legtöbbet a tükörbe. Ny.
de nincs, Nv. 23. — Hegves mint
liszt 20. — Egv tükörbe néznek. D. —
 729

Fehérnek nem mutat feketét a tükör. könnyit a türelem. B. — Türelem,

D. —
Fényes mint a tükör. D. — rózsát terem. (Német.) S.
Hazudik mint a rossz tükör. D. — Türelmes a papiros. B.
Türel- —
(Mint a vén lány tükre. S.) Nem — mes birka sok egy akolba. ME.
fér
mindig tükör oka, ha csúnyát mutat. Trés. Keser a trés, de édes a
E. — Nem vaknak való a tükör. KV. gyümölcse, D, —
Mi trés, tagadás. E.
— Oly ti.-jztaa tükör, hogy a lehelet Trhetetlen. A kevély kappan tr-
is árt neki.— Örül a macska a tü- hetetlen
E D. — Sok só a lében, állat.

körnek. Ny. 2. — Rossz tükör a hizel-

sok szó az asszonyban trhetetlen, D.
kedés, hamisat mutat. D. — Szem— Trhetetlen szomorúság a kebeles
a lélek tükre. E. — Tiszta mint aháború D.
tükör. D. — Tükör a példa. E. — Tüske. A rózsaágyat vet magá- ki
Tükör azt mutatja, mi van. E. — nak, félhet a tüskétl. B. — Kiáll
elölte
Vak nem veszi hasznát a tükörnek. E. mint tövis a tüskén. D. Mintha —
Vaknak mutatsz tükröt. E. tüskén ülne. S. —
Szép a rózsa, de
Tüled. Egy kézzel hozzádra, má- szúrós a tskéje. B, —
Tüske van a
sikkal tüledre mutat, (Ravasz, hazug.) talpában. ME, —
Tüskén, bokron
D. — Egyik tüled, másik hozzád. ME. keresztül. E.
— Se tüled, se hozzád. E. Tüszkölni fog tle. E.
Tündér. Eltnt mint a tündér. B. TÜSSZÖg^ mint a bocskor, mikor
— Szép volt mint a tündér Ilona, de nagy a por. E. — Utcu bocskor, ne
sok kárt is tett. D. tüsszögj. Cz.
Tündöklik. Nem minden szép, T. A cérnához tü is kell. D. A —
ami tündöklik. D. Tündöklik mint— hegyes tkkel tompákat is vesznek.
az üst. D. —
Tündököltem mint az D. —Aszlagban tt keres. F. Át- —
üst, elenyésztem mint a füst. D. öltött a t fokán. D.Becsúszik, —
Tr. A ki akar nyerni, kell elször mászik, mint t
után a cérna. Pázm,
trni. KV. —
A ki nem tud trni, nem — Eleget próbálja a tüfokot, még
tud uralkodni. Sz. —
A ki nem tür, sem találja. (Vén,) D, — Elugrotta a
nem uralkodik, M, —
A mit megjob- száz tü hosszát, (Kevély.) D, — Gom-
bítani nem lehet, békével trd. D. — bostvel szurkál, inkább bottal ütne,
Akármit is trve ér el az ember. D. ME. — Gyakran elüt már a tüfoka
— Ha kevély a kakas, trhet. D. — mellett. (Vén.) D. — Ha tü lettél volna,
Ha rab lettél, trd békével. E. írni — eddig feltaláltalak volna. D. — Hegye-
a trésrl könnyebb, mint trni. D, sebb az ánglius tnél. Ny. 5. — Kazal-
Isten hosszú tr, de végre bntet ban- tt keres. E. — Kerestem mint
és fizet, — Könny a keveset
KV. a tt. B. — Keresztül dughatod a t
eltrni, D. — Kösd be türömfüvel, fokán. D. — Keresztül ölti a t fokán,
türmolajjal. E. — Legnehezebb az ha hajókötél lesz is. D. — Ki tt
igazat trni. D. — Minden nyavalyá- lopott, ökröt is próbál. E. — Likas
nak legjobb orvosa a trömolaj. D. — ruhának tü az orvosa. S. — Nincs 1ü
Nagy tr, nagy szenved. D, — Nehéz köztünk, hogy össze ne férjünk. BSz.
a sokat eltrni. D, Sok — a türöm- — Patkóra a vak is talál, de tre nem.
olaja,Ny, 7, —
Sokat kell trni még D. —Se gyszje. se tje. D. — T-
a királynak is. D. —
Sokat kell trni, hegyre állitani. E. Tkön — áll. S.
szenvedni. E. —
Tr, szenved, mint (Német.) — Tkön ül. (Német.) — S.
a bárány. E. —
Vétkesnek büntetését Tn kezdi, ökrön végzi. E. Tün —
csendesen kell trni. KV. kezdik a lopást. E, —
Tt a szabónak,
Türelem. Nagv terhet is meg- árt a vargának, D. —
Tvé tette a
 — 730

házat. B. — Tvé tettem mindent gedne a tznél, ha orrát nem féltené,

érte. E. D, — Magyar tz, szalmaláng. E. —
T.SZ. Tanácscsal nem telik a Nagyobb a füstje, mint a tüze. B. —
tüszü, E. Ne fújj a tzbe, mert szemedbe ugrik
Tüz. A hol füst van, tznek is kell a szikra. B, — Nem gyújthat az,, ki-

lenni. D. — A
közelebb van a tz-
ki nek magának sincs tüze, S, — Nem
höz, jobban melegszik. Ny. 16. A — jó a tzre olajat önteni. KV. — Nem
ki tüztöl távol ftzik, befagy a segge. jó a tzzel játszani. E. — Négyet nem
Ny, -í. —Ami derék tzzé vált, nehéz lehet eltitkolni: tzet, szeretetet, köhö-
eloltani. D. —
Amint rakod a tüzet, gést, szegénységet. Ny. 20. — Nincs
ugy forralod a vizet. D. A polyva — annak se egy csép tüze, se egy szikra
megég a tzben, az arany pedig ott vize. Ny. 1. —
Nincsen fst tz nél-
tisztul. D. — A tüz böjtön bagzik. E. kül. D. —Nincsen tz füst nélkül.
— A tz is nyájasabban ég az ember KV. — Nyájas a tz. M. Nyers fát—
eltt. D.— Apja tz, anyja puskapor, tett a tzre. D. —
Okos gazda a szom-
fiacsupa láng. D. — Arany tzben széd házát is védelmezi a tztl. D.
E. — Bokájában
tisztul. tüz van. D. — is Okos nem áll közel a tzhöz. D. —
— Büdöskövet rak a tzre. E, — Egy Olykor a tüz is magától elalszik. D.
tznél több fazék D. — is— felforr, Összemegy, mint szalonnabör a
Ell hátul tz. KV. — Egyik tz,
viz, tzön. E. —
Pattog a tz, vendég jön
a másik — Együtt tették a tz-
víz. S. a házhoz. S. —
Raktam a fát a tzre.
höz, együtt egyék meg. D. — Elpirult (Sürgettem a dolgot.) E. Rossz fá-—
mint a tz. M. — Égett gyermek fél nak rossz a tüze. D. —
Rossz fát (L.
a tztl, (Német,) S. Ég tzet ger-— ezt) tett a tzre, D, —
Se háza, se
jeszt, KV. —
Fél mint a tüztöl. D. — tüze, M, —
Sokszor kis szikrából nagy
Fél az igaztól, mint a tüztöl. D. — tz támad, KV, —
Szalmatznek szene
Füstnem megy tüz nélkül. E, - Füst- is hitvány. D. —
Szász emberség,
bl tzbe. KV. —
Ha más tzbe szalad, szalmatz, nem sokat ér. B. Sze- —
bemennél-e te is ? KV. Hamar — retet ég tz. KV. —
Szél nem lenne,
beleakad, mint tüz a puskaporba. D. tz nem égne. B, — Szikrát tapod,
— Hamu lappang a tz. ME.
alatt — hogy tüze ne támadjon, D. Terjed —
Hazának füstje is kedvesebb, mint a becsület, mint a disznóbr a tzön.
idegen országnak tüze. K. Házat- — (Kitudódott a gaztett.) Ny. 5. Ter- —
tzet nézni. Ny. 18. Hol tz nincs, — jed mint a tzvész. S, Tót ember-—
ott füst sincs. S. —
Hol tzet gyúj- ség, szalmatz. Ny. 8. — Tüz a
tanak, füst megyPázm, kivül is, — vén asszony. E.— Tz a vízzel ellen-
Kezeégett gyermek irtózik a tztl. kezik. D. — Tüz az esze, mint a bari
D. —
Ki a tzhöz közel áll, könnyen cigánynak. Cz, — Tz, asszony és
megpirul, D. —
Ki a tzhöz közel jár, tenger miatt vesz sok ember, KV,
el

megégeti magát. KV. Ki tznél — — Tz ellen sövény. E. — Tz hasz-

akar melegedni, a füstöt is szenvedje, nál fázónak, de árt izzadónak. KV. —
KV. — Kiállani a tzpróbát. E, — Tz mellett minden megég, kivéve fa
Kicsiny tüzet kevés viz olt, E. Ki- — a D. — Tz nélkül megégett.
tréfát.
csípett mint szalmabrke a tzön. Ny. D. — Tz nélkül nem fznek. (L. ezt.)

7. —Kiki maga fazeka mellé szítja Ny. — Tüz próbálja meg a vasat.
1.
a tzet. B. —
Kiverte a szent Antal D. — Tz sincs konyhájában. D. —
tüze. (L. Antal.) E. Könny mele-— Tz, tudomány, eledelt kivan. E. —
gedni, ki a tz mellett ül. E. Közel — Tz, viz és asszony épen gyzhetetlen,
a fst a tzhöz. D, —
Kutya is mele- B, — Tz, víz, vigyázz D. - Tüz van a
!
 — 731

házfödélen. D.— Tüz, nem viz ellen- kotlós lyuk E. — Csirke oktatja a
keznek ugy egymással. — Tzbe E, tyúkot. — ElbbD. tojik a tyúk,
iselmegy. — Tzbe mint akis
E. jö, azután kodácsol. — D. Elütötte a pap
— Tzbe
csacsi. S. mint Marcsek jött, tyúkját. E.— Enyém a tyúk, tehát a
a gombódától. — Tüzet nem E. jó tojás is. E. — Én a kakas, kend a tyúk.
tzzel M. — Tüzet
oltani. piszkál. E. E. — Ért hozzá, mint tyúk az ábécé-
— Tüzet okád mint a — tátos. E. — Fekete tyúknak árnyéka. E.
hez. E.
Tüzet viszek, nem látjátok. E. — Tz- — Fekete tyúknak fehér a tojása. is

nél, tengernél, asszonyi állatnál gono- E. — Félénk tyúknak csirkéje is el-

szabb nem lehet. Decsi. — Tzön, bújik. D. — Ha egy tyúk úszni tudna,
vizén, asszonyon nehéz kifogni. ME. a többi is eltanulná. E. — Ha meg-
— Tzre olajat önt. KV. — Tzzel eszed az én tyúkomat, a magadét kötve
nem jó játszani, mert megéget. S. — tartsd. Ny. 9. —
Hallgat mint a tojá-
Tzzel-vassal. E. — Tzrl pattant son ülö tyúk. D. —
Hallgat mint tyúk
gesztenye. D. — Ugy ég a tüz, ha a gyomban. E. — Jajannak a tyúk-
tesznek rá. E. — Van háza, tüze. D. nak, mely rókát hí komának. B. —
— Vas nyakatmeglágyít a tüz. D.
is J példát ád a tyúk, de kacsái nem
— Végtére a tüzet is megszokja az követik. E. —
Jobb a tyúk csirkéstl.
ember. D. —
Vén leány, vén tet D. — Jóllakott, mint molnár tyúkja
hamar tzet fog. S. Viz a tznek — a garadon. Ny. 8. — Kakas tyúk után
ellensége. B. kodácsol. D. —
Ki a tojást szereti, a
Tüzel. Egy bogrács alá tüzelnek. tyúk kodácsolását is trje. S. Kia- —
D. — Ne tüzelj. ME. bál mint a kotlós lyuk. S. Kié a —
Tüzes. Addig kell a vasat verni, tyúk, azé a tojás is. KV. Kiki —
mig tüzes. E. —
Más kezével kaparja akarna a fehér (L. ezt) tyúknak fia
ki a tüzes gesztenyét. E. Meddig — lenni. D, —
Koplal mint a molnár
tüzes a vas, addig kopácsold. KV. tyúkja. Ny. -4. —
Kotlik mint a tyúk.
Tüzesen kezdi, fagyosan (hidegen. D. —
Majd tyukpatkoláskor. (Soha.)
KV.) végzi D. Ny. 4. — Lelapult m.int gyomban a
Tzhely. Behúzta magát, mint tyúk. D. — Megetette ezt) az urá- (L.
macska a tzhelyen. D. Macska — val a vak tyúkot. Ny. 1. — Megette a
morog a tzhelyen. (Üres.) Ny. 13. tyúk a kenyerét. Ny. Meglapul 7. —
Verd el a macskát(L. ezt) a tzhelyrl. mint a jó tojó tyúk. Ny. 5. Meg- —
Ny. 1. sarkantyúzza mint kakas a tyúkot.
Tzk. Acél anyának a tzk (Udvarol.) Ny. 13. —
Megszokta mint
leánya. D. — Jó az acél, de tzköve öreg tyúk az ült. D. Mely tyúk —
rossz. B. — Tüzköves acélas asszony- fent kotkodál, alant keresd tojását. E.
ME. — Tüzköves asszony, tzrl pat- — Mely tyúk sokat kárál (kodácsol.
tant. Ny. 20. KV.) keveset tojik. E. Mindig ka- —
Tyúk. A házhéjára hágott ludat ratyol, mint a kotlós tyúk. Ny. 2. —
többen csodálják, hogysem az oda- Mohón kapja, mint éh tyúk a taknyot.
hágot tyúkot. M. —A milyen az öreg D. —
Nagyott hall, mint a tyúk ara-
tyúk, olyan a csirkéje. Ny. 7. — A táskor. (L. ezt.) Ny. 6. — Ne legyen
tyúk is ha kányát lát. D.
lelapul, — csirke okosabb a tyúknál. E. — Nem
Addig kapar a tyúk, mig szemre talál. leli helyét, mint a tojó tyúk. Ny. 8. —
D. —Annyi esze sincs, mint egy tyúk- Némely embernek nagyobbat tojik a
nak. Ny. 18. —
Azt is tudja, hányat tyúkja, mint másnak a lúdja. (L. ezt.)
tojt a biró tyúkja. E. — Általfut rajta, Ny. 12. —
Olyan minta kányától meg-
mint tyúk a szenén. E. — Bús mint a tépett tyúk. Ny. 6. — Ritka tyúk ka-
 — 732

kas nélkül, D. — Rossz tyúk csirkéi- Leesett az uborkafáról, mint tótok ki-
vel sem — Sast
gondol. D. naeg- látva, rálya a fehér kancáról. D, — Nem
lapul a tyúk. E. — Sokat kivan, a ki sokat lát, ki az uborkafára hág. D. —
tyúkot tojásostól kivánja. D. — Szelid Uborka-orr, ME.
tyúk hamar meglapul. D. Szomorú — Udvar. A görbe kezt szeretik az
mint a kinek a tyúk elkapta a kenyerét. udvarnál, (Ajándék.) KV. — Habzó
Ny. 1. —
Szomszédasszony tyúkjának tenger az udvar. D, — Nagy udvarban
nagyobb a tojása. E. — Telhetetlen nehéz remétének lenni. E. — Nagy
mint a pap tyúkja, Ny. 1. — Tetves mint udvarokban ritka szép egyesség. E,
a tyúk. D. — Tojás akar okosabb lenni Ott van gonosz udvar, hol nincs igaz-
tyúknál, E. — Törvényt tenni a tyú- ság, E. —
Udvarban nevelkedett lány.
kokra, (Leölni,) ML, — Tud hozzá, (Szemtelen.) D.
mint tyúk a regéhez, M, — Tyúk fö Udvarbiró. Igen gondol király
a fazékban. E. — Tyúk is kikaparja. udvarbiróval, B, — Nem fél király
E. — Tyúk is kölessel álmodik, S, — udvafbirótól, M, — Nem játszik király
Tyúk is —
szokásból kapar. D, Tyúk az udvarbiróval, KV,
isszóra szoktatja csirkéit, D, — Tyúk Udvari. Az udvari élet nemcsak
«em tojik mindig egy helyre: B. — borsos kalácsot (borsos levet, KV.)
Tyúk sem tojik mindig, mikor kodá- hanem kenyérhajat is ád. F. Az —
•csol, — Tyuk-természet, soha sem
B, udvari élet nemcsak fehér kalácsot,
lakik D, — Tyúkkal, kalácscsal
jól, hanem borsos levet is tálal. D. Le- —
körülte, E, — Tyúkokkal fekszik le, vestsem tud fzni, mégis udvari sza-
E. — Tyúkot E, —
lopott, (L, ezt.) kács. D. — Udvari bolond. D.
Tyúkot tojriinetanitsd, ha csirke vagy, Udvar. Csak magam kakas az ud-
D,'— Tyukültetö gavallér. — Vak E. varban. D. —
Fü nhet udvarán. E,
tyúk addig piszkál, mig szemre talál. — Más udvarába sem néz. D. Nézd —
E — Vak tyúk gyöngyöt.
is lel— E. meg az udvart, látod a gazdát. S, —
Vak tyúk örül, ha magra
is D. talál. Pázsitos udvaron lakik a szegénység.
— Vak tyúk néha buzaszemet.
is talál E. — Ugy áll mint koldus a pap ud-
E. varán. Ny. 15.
Tyukász. Ki rókát tart, ravasz tyu- Udvarhelyi. Ugy szól mint az ud-
kaszt tart. D. varhelyi nagy harang. S.
Tyukmony. (L. tikmony, tojás.) A Udvarii. Lendit valamit, mint az
tyukmony okosabb akar lenni a tyúk- udvarii kutya. (L, ezt.) Ny. 11,
nál. KV. —
Egy tyukmony hasonló a Udvaros. Bátyám itthon (L. ezt)
másikhoz. Pázm, — Fészkestl, tyuk- '-

marad, mert nem udvaros. ML.

monyostul oda van, D. Tyukmony — Ug^ar. Az ugar nem hazug. (L. ezt.)
ismegáll az asztalon, ha betöröd csú- Ny. 21.— Bámul mint malac az uga-
csát. E. ron. S.— Ers erdt szánt, a gyenge
TyukSzaP. Nem mai, mint Bar- ugart Ny.
se. — Széttekint mint
4.

náné lyukszara. Ny. 14. vak kutya az ugaron. Ny. — üga- 5.

Tyúkszem. Más tyúkszemén tipró- rolja eszét. (Pihenteti.) ME.
dik. E. —
Tyúkszemére hágtak. ME. Ugat. A ki ebbel jár, ugatni tanul,
— A kutya néha jókedvébl ugat. D, is

Uborka. Az ö agyveleje sem ubor- D, — A rossz kutya magamagát is

ka. Pázm. — Beéri egy uborkával. D. ugatja, D, — Eb a láncon ugathat, de

— Eszi mint a savanyu uborkát. nem haraphat. B. — Eb után ugat a
tót
Ny. — Felhágott (felkapott. — kutya. D. — Eleget tesz a kutya köte-
4. E.
felmászott. ME.) az uborkafára; Sz. — lességének, ha nem mar hanem is,
 — 733

ugat. D. —
Félénk eb csak ugat, de ugatást. E, — Kutyaugatás, szamár-
nem KV.
igen marhat, Félénk eb — orditás nem mennyországba.
hallik a
többet ugat. B. Félénk kuvaszok— Ny\ 8. — Megszokta az eb az ugatást,^
távolról ugatják az oroszlánt. Ny. 2. el nem hagyhatja. D. — Nem árt az.
— Gazdád nagyobb kutya, még sem ebugatás a holdnak. Ny. 2. Nem —
ugat. Ny, 4, — Ha a kutyák szólaná- hajt jó paripa az eb ugatására. KV.
nak, a kutyók sem ugatnának. D, — — Olybá veszem mint a kutyaugatást.
Ha nincs kutyád, ugass magad. S. — E. —Sofba megy, mint Golopon a
Hadd ugasson a kutya, csak meg ne kutyaugatás. Ny. 14. — Ugy hall-
harapjon. Ny. — Halál kutyái ugat-
8. gatom, mint szemetén gubás ebnek
nak belle. (Köhög.) K. — Hamarabb ugatását. (Rágalmat.) Sz. Vess egy —
mar az eb, nem ugat. B. — Hara-
ki koncot neki, az ugatást elfelejti. S.

pós kutya nem ugat. Ny. — Har- 2. Vén eb ugatására méltókitekinleni.KV.

madik utcáról megugatják az ebek.
is ügoesa nem koronáz. E.
(Ismert tolvaj.) D. Holdra ugat. E. — Ugrál. Könnyen ugrálhat, ki az
— Kétfelé tekints, mikor az agg ko- anyját (L. ezt) megfogta. D. — Mit tehet
mondor ugat. KV, —
Ki ebbel lakik, az eleven (L. ha a holt is ugrálhat.
ezt),
ugatni tanul. D. —
Kis kutya, nagy D. —Ugrál mint a bakkecske. (Ny. 7.);
kutya, nem ugat hiába. Np. — Könny mint a hét fene (Ny. 5) mint a szri ;

a kutyának ugatni. Ny, 1. — Kutya szarka. (Ny. 22.) mint a veréb. (D.)
; ;.

is a szegényt hamar megugatja. D. mint a kötönyi (L. ezt) disznó. Ny. 22.
— Kutya megugatja. E. — Kutya
is ügrándoz. Ne ugrándozz árkon,
is szokásból ugat. D. — Kutya se nem esel beléje. BSz.
ugatja. Np. — Kutya után ugat a Ugrás. A macskát ne állásáról, ha-
kutyó. D. — Kutya után ugat a ku- nem ugrásáról Ítéld. D.— Akkora mint
tya, ha nincs semmi oka. D. —
is — a kakasugrás. D. Cifrázza mint a
Maga ugat a gazda, ha kutyája nin- macska az ugrást. — Elvéti az ug- S.
csen. Ny. — Magad uram, ha szol-
8. (Hazudik.) Pázm, — Nincs ugrás^
rást.
gád nincs, magad ugass, ha kutyád a természetben. E. (Latin.)
nincs. Ny. 24. — Minden embert meg- Ugrik. A ugrik, az elbukik. ME. ki
ugat, mint az éhes kutya. D. — Min- — Ablakot ugrik. D. — Alamuszi
dig ugat, mint a láncos eb. D. — Mi- macska nagyot ugrik. E. — Botba ug-
nél többet ugat az eb, annál keveseb- B. — Könny legény, könnyen- rik.
bet D. — Nagy kutya
árt. sem ugrik, D. — Ne ugorj
fel ahol árok ott,

veszi, ha kis kutya megugatja. Ny. nincsen. E. — Nem sokat ugrik a

9.
— Nem mind kutya, ugat D. — szalmán hizott borjú. KV. — Ugri
a ki
Pénz beszél, kutya ugat. Ny. 13, — E. — Ugrik mint a kecskebak. E.
füles,
Rossz kutya mely a maga vackát
az, Uj. Akármilyen ruha újig eltart. B.
megugatja, Ny, 4. —
Ugat a félénk eb, — Bámul mint a borjú az uj kapura.
de meg nem mar. D. Ugat a kutya, — E.— Egy avit zsákból két tarisznya. uj
de a szél elhordja. D. Ugat mint — E. — czizma, kedvesebb-
Ifju ur, uj
az eb. D. —
Vess az ebnek, hogy ne az ónál. KV. — Keféld bár az ru- avit
ugasson. ME. hát, nem lesz uj belle. D. — Kett-
Ugratás. A kutyaugatást elhordja nek van nagy becsülete: uj ruhának,
a szél. D. — Belejön mint kutya az uj pénznek. B. —
Lábhoz szokott
ugatásba. Ny. 6. — Eb ebtl tanulja bocskor jobb a legujabbnál. D, — Nem
az ugatást. D. —
Ebugatásra ne hajts, éri el az uj kenyeret, E. — Nem jó ó
D. — Jó a vén eb ugatására kitekin- hordóba uj bort tölteni. KV. — Nem
teni. E. —Kutya nem hagyja el az jó ó zsákba uj búzát tölteni. KV, —
 734 —
Nincs uj a nap alatt. (Latin.) KV. — ujját kapja, annak karját is nyújtja.
Ó bor jó és uj szalonna. KV. — D, — Kis ujjammal sem bántottam.
hordóban uj bor, két kár lesz belle. D. — Kis ujjában több van, mint
E. — Ó köpönyegbl uj dolmány. D. másnak fejében. S. —
Meztelen mint
— Ó szokást elzi az uj. D. — Szrit a kisujjam. D. —
Mindenkivel ujjat
az uj czizma. E. — Uj barátért el ne huz. ME. (Von. D ) —
Mit egy ujjal
hagyd a régit. E. — Uj brbe bujt. E. bedughatsz, ne várj többet oda. E. —
— Uj cserépbe avult szag tartós szo- Nem esik le arany (L. ezt) gyürü az
— Uj czizma fentarja
kott lenni. BSz. ujjadról. Ny. 9. —
Öt ujjad közül
sarkát, majd — Uj éne-
félretörik. E. egyenlö-e kett ? D, — Sok ujja az
ket örömest énekelnek, D. — Uj fazék embernek, még sem egyenl. D, —
megtartja els szagát. D. — Uj gyer- Tudja mint az öt ujját. D. Ugy —
mekek, keresztek. KV. — Uj hálón
uj maradt mint az ujjam. E. Ujjodra —
is sok a D. — Uj malmon,
lik. fiatal tekerheted. E. — Ujjain átnézte. (El-
asszonyon mindig akad igazítani való. nézte.) E. — Ujjaink sem egyenlk.
B. — Uj sepr seper. KV. — Uj
jól E, — Ujjon forgathatni, mint a gyürüt,
szitafügg szögön, az ó hever földön. D. — Zsiványnak hosszú a keze, eny-
KV. — Újért az ó bort ne hagyd. B. el ves az ujja. Ny. 2.

Újhold. Mikor újhold van, meg- Un. Hamar kezdi hamar unja. Cz.
bolondul. Ny. 11. — Járjad, járjad, majd elunod. E.
Újonc. Az öreg katona zsákba Unalmas a barát- tánc. (Páciencia,)D.
hányja az újoncot. D. — Büszke mint — Hamar vevés, hamar unás. D. —
az újonc katona. D. — Jó katona Untig elég. B.
mellett szivet vesz az újonc. D. Ung". Összejárta Ungot Berket. E.
Ujságf. Az újságot kiki örömest — Tul jár Ungon Beregen, ME, —
hallgatja. KV. —
Borbély-mhelyben Ungvári bor, beregi búza, nyiri makk
faragott újság. D. — Kis faluban nem szerez bséget, D.
újság esett, két kis (L.kakas
ezt) Unszolás. A gyakor unszolás és
összeveszett. Ny. 3. — Minden óság a szép nógatás inditja a gyermeket. KV.
újság volt elször. D. Minden újság — Up. (Isten.) Az ur adta, az ur el-
kedves, KV. —
Újság hasamba (L. vette. — Az ur akaratján
KV, kell
ezt), hideglelés pokolba. Ny. 8. ügetni. ML. — Az ur félelme a bölcse-
Újság kedves, óság redves. KV. — ség kezdete. Szentir. — Ha az ur
Újság, mint préposton a zsámiska. akarja és élünk. E.
Ny. 4. Up. a ki szolga, nem ur az, KV, —
Ujj. Az ujjából szopta. Sz. — Addig A kutya meg az ur nem csukja be az
eszik, mig ujjával eléri. D. Ajtó — ajtót. Ny, 3, —
Az urak aprítják,
közé nem teszem ujjamat. Pázm. — nyomorultak lakják, KV, Cseresz- —
Azt sem tudja hány az ujja. D. — nyét az urnák, magvát a tányérnak,
Egy ujjal nem nyúlna hozzá, D. — K, — Drága étel urnák való. E, Eb —
Fel birja a kis ujjára D. Ha a kis — ura fakó, M, —
Eb (L, ezt) ura kurta.
ujjamat megharapom is fáj, ha a D. — El kell menni az ur dolgára. D.
hüvelykujjamat harapom is fáj. Ny. 6. — Esznek urak disznó módra, sze-
— Ha a kis ujjadat mutatod, mind gény ember ökör módra. (L. eszik.) E.
s. tizet kivánja. Ny. 7. — Ha ujjadat — Ez csak olyan ur, mint aki az ól-
nyújtod, kezedet ragadja. KV. — Ha ban túr. Ny. 6. —
Félre paraszt, jön
ujjat adsz, karod kéri a telhetetlen, az ur. ME. —
Frissen jár mint az ur.
D, — Hogy a kis ujjod ne fájjon. ML. M. — Ha a ha nem volna, a cigány
— Hosszú ujjú. (Tolvaj.) D, Ki — is ur volna. ME. —
Hamar lehet valaki
 — 735

ur, de késre jó. D. —

Huncut (L. ur. D. — Szegénybl lett ur mindig
ezt) az ur. E. — Kapás kapással, ur kegyetlenebb. E. — Upré (elre) pú-
úrral. E. — Ki nagy úrral pöröl, pos ur hivat. Ny. 3. — Ur az ur a
— Ki
;

könnyen tarisznyát löl. D. sar- pokolban (A szemétdombon is.

is, S,
kalja urát, inkább veszi hasznát. E. B.) —
—
Urszíne változása volt. E.
— Ki urával pöröl, Isten az orvosa. Ur vagyok a magam szemetjén. Ny.
M. — Kinek társa van, ura van. D. 19. — Urad vagyok Isten után. D, —
is
— Maga határán a E. — Urak a papok
tót is ur. de csak a nagyok. (D,),

Megélünk már, csak az urak

(L. ezt) ME. — Urak asztala. KV. — (L. ezt.)
élhessenek. E. — Megkívánják tle, Urak dolgára megy, Ny. — Urak 8.
mint az ur dolgát, D. — Mikor az kérése parancsolat, M, — Urak szol-
urak a tanácsból felkelnek, minden- gálata nem állandó. KV. — Urak vesz-
kor okosabbak, KV. — Minden kakas nek össze a jobbágyak haját tépik. s
ur a maga szemétdombján. Ny. — KV. — Urat fogtunk. (Ha végre urat
7,
Nagy ur a muszáj, de nagyobb a nem baj E. — Urnák kevés is ér.) (L. ezt),
lehet. Ny. 22. — Nagy ur a szükség, szegénynek sok. Ny. — Úrtól, bo- 1.
E. — Nagy kapás, mind egy rakás.
ur, londtól mindent venni. Ny. fel kell 1.
KV. — Nagy urak esete, jobbágyak — Vajmi keveset orrukba vesznek az
intése. KV. — Nagy urak kedve nyul- urak. KV.
háton (lóháton. (Gyorsan válto-
E.) jár. ÜP. (Gazda,) A kárnak nincs ura,
zik.) K. — Nagy urak keveset adni Ny. 10. — A kocsis a lovat oda hajtja,
szégyenlenek, sokat nem akarnak. K. a hová az ur parancsolja. KV. — A
— Nagy urnák találkozik ura. K. milyen az olyan a szolgája. KV. —
is ur,
— Nagy urnák orrát ne piszkáld. D. A zsellér is kitúrja az urát. Ny. 4. —
— Nagy urnák szolgája is kevély. E. Egy jószágban két ur. D. — Egy urat
— Nagy úrral, bolonddal nem jó szolgálnak. D. —
Gézengúz az ura,
tréfálódni. E.— Nagy úrral egy tálból
-
kotyomfity a szolgája. Decsi. Ha —
cseresznyét ne egyél. D. — Nehéz két barátom nem uram, ha uram nem
urnák szolgálni. D. — Neki terül mint barátom. E. — Ha az urá-
él (L. ezt),
az urgomba, Ny, — Nem gondol a
6. nak, ha vész, a kutyának. Ny. — 3.
jobbágy ur dolgával. E. — Nem j a Maga ura. E. — Magad, uram, ha
szolgának urával játszani, tréfálni. szolgád nincs. E. — Nehezen hízik a
KV, — Nem jó úrral egy tálból cse- paripa, kinek ura vak. K. — Szolga
resznyét enni, mert meglövöldöz a (L. ezt)nyerte meg urát. D. — Szökött
magjával. KV. —
Nem mind igaz, mit szolganem mond jót uráról. Pázm. —
a nagy urak fillentenek. K. Nem — Ura pénz annak, ki nem tud vele élni.
mind ur, a ki oldalba szúr. D. — Nem K. —Ura légy szavadnak. B. Urat —
mind nagyságos ur, kit annak mond szolgájától szerencse választja. E. —
a cigány. E. — Nem ur az, ki senkit Uráért a kutyát megbecsülik. D.
is

úrrá nem tehet. E. Nincsen kemé- — Up. (Férj.) Adonyi (L. ezt) asszony,
nyebb (gonoszabb) a parasztból lett megcsalja az urát, Ny, 15. Leg- —
urnái. KV. —
Nincs oly nagy ur, ki jobb olyan asszonyt (L, ezt) elvenni,
meg nem szorul. KV. Ott vesz a — kinek urát felakasztották. D. Mikor —
szegény, a hol úrrá akart lenni. D. — az özvegyasszony egy szemével urát
Rászokott az ur borára, (Jóra.) D, — kesergi, más szemével mátkáját keres-
Senki sem nagy ur szolgája eltt, E, geti. D. —
Rabja ne légy,hauralehetsz
— Szegény ember vizzel fz s jó ízt feleségednek. D. — Urad fejét ne
eszik nagy urnák elsózzák az ételét,
; kivánd (L, ezt) felkantározni, D. —
Ny. 6. —
Szegény legény nem nagy Urahagyott asszony. Ny. 3. Urát —
 736 —
lóvá teszi, ME. — Urától tanul a me- 13. (L. hal.) — Jó úszó hal vizbe leg-
nyecske. D. — Ül mint Kis Anna az hamarább, E. — Könny a viz folytá-
els urával. Ny. -i. ban úszni. D. — Könny hajó melleit
Uralkodik. A dúsok nem soká úszni, D. — Könny két hólyagon
uralkodnak. Cz. — Nem tud ural- úszni. D. — Ne tanitsd a récét úszni.
kodni, a ki engedelmeskedni nem Ny. 2. — Nem
egyszer úszta át a
tanult. D. — Kemény uralkodás nem Dunát, (L. ezt.) E. -
—
Nem mind hal, a
mindenkor hasznos, KV. —A ki nem mi úszik. D. —
Partra úszott. D. —
tud trni, nem tud uralkodni. Sz. Úszik, mig el nem merül. (Adósság-
Urasán fekszik, mint a kutya a ban.) É. —
Úszik mint a fejsze. D. —
szakajtóban. Ny. 6. Száraz fürdben úszkál. E. Úsztat- —
Uraság". Ha valaki megszakad az ják. E. —Lustos mint az úsztató. D.
uraság dolgán, olyat börharanggal Uszubu. Életében mindig uszubu.
fizetnek ki Budán. (Fing.) D. ígérni — (Víg. Utcu ki a búval.) E.
uraság, megadni emberség. D. — Ut. A bölcseség legjobb útiköltség.
ígérni uraság, megadni parasztság. D. — Az ördögnek (L. ezt) tartozott
D. — Késre bántak azzal, ki csak evvel az útjával. Ny, 7, Az ut —
halála eltt kapott uraságra. D. — közönséges, de csak a gyzedelmes
Nem állandó az erszakos uraság. E. járhat bátran rajta. K. —
Az útban
— Nem bolondság az uraság. Cz — törött el csikorgó szekere. D. Azért —
Pünkösdi királyság, nem nagy uraság. keresi az okos az utat, hogy kerülbe
B. — Szerelem és uraság nem szen- ne jöjjön. D. —
Arra az ut, a merre a
vednek társat. KV. —
Uraság gonddal kerékvágás. Ny. 7. —
Árva mint az
jár. KV. —
Uraság is bajjal jár, E, útszéli bogáncs, S. —
Bevágni útját.
Urbáriomosan dolgozik. (Rest.) ML. — Bort iszik az utón járó, akár
Ny. 15. bolond akár báró. Ny. 1. Egérút. —
Uri. Az uri bicsak nem heverhet (Kibúvó.) E. —
Egy ékesszólásu úti-
mindig ládában. Ny. 8.— Kék szem, társ jobb egy hat lovas hintónál. D,
uri szem. E. —
Nem élhetünk mind- — Egy útra indulnak. D. — Elállották
nyájan módon. D. — Uri pompa,
uri D. — Eltted az takarodjál.
útját. ut,

koldus konyha. B, D. — Eltted az utánad a kut.(L. ut,

rnap. Csak egyszer esik eszten- Ny. 24. — Farol mint rossz
ezt.)
dben rnapja. Ny, — utón a kocsi. D. — Föl
3. li'elöltözött, alá is ut, is

mint rnapkor a deákgyerek. — Görbe mint a bnös

(L. ezt.) ut. S. útja. S.
Ny. ~ Kirukkoltak, mint rnapkor — Görbe utón E. — Ha egy
8. jár. úttal
a diákgyerekek, (L. ezt.) Ny. 1. elvégezheted, ne hadd kettre. D. —
Úszás. Se a hal úszását, se a nap Ha útnak indultál, törd a hol csopor-
forgását soha el nem felejti. B. — Viz Cz, — Hájas szekér, hosszú
tos. E. ut.

ellen nehéz az úszás. D. — Hosszú mint az D, — éjjeli ut.

Úszik. A halat úszni tanítja. D. — Hosszú ut a halál útja. E, — Igaz

Addig úszik a tök, mig egyszer el- embernek minden ut egyenes, S. —
merül. E. —
Anyja után úszik a kacsa. Isten rizzen utmelletti földtl. Ny: 4.
D. — Árral úszik, B. Ár ellen — — Jó utitársaság és nyájas barátság
úszik. B. —
Csak addig nem úszik a jobb hatlovas hintónál. KV. Jobb —
kutya, mig a hasa nem éri a vizet. a kocsin dübörgeni, mint az utón nyü-
Ny. 8. — Ha egy tyúk úszni tudna, a szörgeni. Ny. 9. — Jobb az útnak
másik is megtanulná tle. D. — Hab felérl visszatérni, mint eltévedni. D.
ellen úszik. E, — Hajó mellett jó — Kalauz után nem mesterség el-
úszni. KV, — Hal úszni szeret. Nv. találni az utat. B, —
Kezd ell (L.
 — 7a7 —
ezt), mint nagyidai az utat. Ny. 11. Utas. Bár minden utas a madarak
— Kezén a keztyii, útra indul. (Vén törvényét tartaná. (Nappal járna.) D.
halál.) — Kérd
D. útját nem veszti. — Ki utassal eszik-iszik, áldozik. D.
Ny. — Ki orra után
9. jár, sokszor — Pénzetlen utas nem tud messze
utat veszt. D. — Ki Rómába nem menni. Ny. 6. —
Utas embernek nem
szándékozik, tudakozódik
keveset teher a kenyér. E.
útjáról. B. —
Ki útfélen épit, sok mes- Utazni. Akkor jó utazni, mikor
tere van. KV. —
Ki utón épit, sok mind ell, mind hátul elegen mennek.
biróra talál. D. —
Jó útitárs a tudo- KV. —
Csak a város kapuján kime-
mány. K. —
Ki útra kel, korán keljen. hess, azután könnyen utazol. D. —
S. —Kik egy utón járnak, egy helyre Együtt utaznak. D. —
Zegernyés id-
érnek. D. —
Könny a jó útmutatót ben, zákányos utón, lerifancolt lóval,
követni. KV. —
Legjobb a középút. hej bajos utazni. S.
KV. —Legjobb az egyenes ut. E. — Utál. Gyomromból utálom. E. —
Legjobb útitárs a tele erszény. D. — Nagy házat utál meg, ki magát meg
Lopott lónak nincsen rossz ut. E. — akarná ismerni. E. —
Utálom mint
Minden ösvény egy útra tart. D, — a bnömet. E.
Nagy útról szerencsésen haza ért, Utálatos. Minden marakodó utá-
kapujában törött el a lába. D. Ne — latos. D. —
Nincs utálatosabb, mint
járj daraboson, ha nyomott utón jár- élni kezd vén. D.
hatsz. D. —
Nem egy utón járnak. E. Utca. Cigány (L. ezt) utcába ment.
— Nem jó elhagyni törött utat töret- ME. —Cigány utcára talált. (Hazu-
lenért. (L. elhagy.) D. — Néha ut dott.) D. —
Keskeny neki az utca.
mellett is eljár az ember. E. — Nincs (Tántorog.) E. —
Utcán angyal, otthon
•nehezebb a könny utitarisznyánál. ördög. E. —
Utcán fodros, otthon
K. — Ördögnek
(L. ezt) maradt az rongyos. E.
ut. E. —
Örül mint a kocsis, ki az UtCU bú ! (Ki vele a búval, legyünk
utat elvesztette. D. —
Pokolnak tágas vígak.) Sz.
azutja. Pázm. - Ritka utgyomnélkül. Utói. Agg eb utói. M. — Eb a ki
D. —Sok hangyának kell a ksziklán legutóbb ki a világból. D. — Eb utói
járni, mig ut látszik rajta. D. Sze- — — Inkább elbb mint
a világból. BSz.
rencsés utat S. — Tagos ut a pokol
! Az eleje mindennek
utóbb. ME. —
útja. E.— Több ut vezet Rómába. S. édesebb, mint az B. — Sem utolja.
— Ut mellett jár a csizmára. (Ferde.) sem M. — Legutoljára
eleje utolja.
Ny. — üt mellett
2. búza. D. — érkezik a
vetett D. — Utoljára a férgese jó.
Utad volna és ösvényt keressz. KV. E. is elkel.

— Uti házi ronda. E. — Úti-

cifra, Utólép. A hamis lelkt a sánta
laput kötöttek talpára. — Útját koldus B. D. — Hamar is utóiéri. jár,
egyengetni ME. — Útnak, szónak valakit utói akar ki D. — Jó érni.
nehéz végét várni. D. — Útnak, szónak utóiéri a B. — Sánta
futót is halál.
nincs vége. D. — Útnak mint a csak vált, de a hamisat K.
sántit, utóiéri.
göllei ember bocskora. — Utón — Utóiéri még az Isten keze. —
S. S.
igazság, háznál barátság. — Utón Utóiérte a bor. E. — Utóiérték. D.
E.
szemed, résen D. — Utón
füled. Utolsó. A utolsó megy
találja a ki ki
a jéges. D. — Utvesztett szegény. világból, tegye be az D. — Els ajtót.
D. — Útvesztbe ME. — Vak és utolsó az asztalnál. D. — Feladták
került.
mutat a szemesnek D. — Vaktól neki az utolsó kenetet. E. — Jók közt
utat.
utat kérdez. KV. — Vén mint a póstaut. inkább utolsó, mint rosszak közt els.
Ny. 13. — Vénebb az aradi E. — Ki utolsó marad, tegye be az
útnál. S.

Margalits E. : Magyar kSzmondások. 47

 738 —
ajtót. ME. — Övé az utolsó kirielei- Üldöz. Az okosakat és nagy vité-
szon. (L. ezt.) D, zeket örökön üldözik. Ny. 8.
Uzsora. Hamar növekszik az uzsora, Üll. Cigány ülln kalapál. (Hazu-
KV. dik.) B. — Ers
mint az üllövas. D.
Üdvösség". Nem elég az üdvöségre. — Ördög-ülln koholt vas dárda. D.
S. — Üdvösséges dolog közé ne ele- — Üll nélkül vette a vasat. D. —
gyíts fazéktörést. E. Üll próbálja meg a vasat. D.
Üdvözül. A ki megtér, üdvözül. E. Ünnep. A sok ünnep sem jó az
— Amint fohászkodol, ugy üdvözülsz. esztendben. D. — Henyélönek sok
D. —
Ha Isten is ugy ismeri mint én, az ünnepe. E. —
Hetes es, hármas
akkor sohasem üdvözül. S. Kés — ünnep, jó gyomor gazda morgás, :

akkor üdvözülni, mikor a halál közel- béres alvás, komondor. D. Ketts —

get. E. —
Kinek Krisztus a barátja, ünnep, hetes es szolga nyugodalom.:

könny annak üdvözülni. Sz. B. — Kés ünnep után kántálni. E.

Üget. Ha nincs bot a szamár hátán, — Kikopott a sátoros ünnepekbl.
nem —
Üget mint a farkas.
üget. Ny. 2. (Ifjúság.) D. —
Könnyebb ünnepet
E. —
Üget mint a budi boszorkány. E. szabni, mint megtartani. D. Min- —
Ügetés. Kénytelen vele, mint cigány dennap ünnepe van. D. Pap hagyja —
malac az ügetéssel. (Lopott.) E. az ünnepet, maga meg nem tartja. K.
Üg'y. Isten is az igaz ügy mellett — Pokolba is esik egyszer egy ünnep.
áll. KV. —
Kinek nem jó ügye, azt M. — Rest embernek sok ünnepe
ki ne fecsegje. KV. van. Sz. — Sok néha a két ünnep i&
Ügyefog'yott. Alázatos mint az egymásután. D. — Ünnep van a ház-
-

ügvefogvott. D. — Ügyefogyott ember. nál (L. ezt.) Ny. 3.

S. Ünnepl. Nem mind kevély, kr

\_

Ügyes. Kapuba legügyesebb kell a ünneplben jár. D. — Ünnepl orcá-

embert állítani. (Ostromkor.) Ny. 4. ját otthon felejtette. D.
— Ügyes embernek mester a neve. Üres. A hol üres, ott ne keress.
B. —
Ügyes gazda megszerzi, okos ME. — A rossz van benne, mi a zöld
asszony megrzi. S. butykosban, mikor üres. Ny. 3. —
Ügyész. Nem mind ügyész, a ki Bársony mellény, üres has. S. Bele- —
nyelves. D. — Okos ügyész hasznáért süppedt mint koldus az üres zsákba.
tartja a diákot. D. Ny. 2. —
Búsul mint bankrót az üres
Ügryvéd. A kocsmáros feladja a boltban. D. —
Csendes mint az üres
ruhádat, az ügyvéd meg lehúzza. kocsma. D. —
Föl sem veszi, mmt
Ny. 13. Visontai az üres kulacsot. E. — Ha
Ül. Fülén ül. (Nagyot hall.) Ny. 2. hordód üres, megvet minden rühes.
— —
Két nyerget ül egy seggel. M. ME. —Ha üres erszényed, kerülj
Ki ülö munkát végez, járva pihen, B. vendégséget. KV. Hangzik az üres —
— Miért nem veszteg, ha
ültél ott is hordó. D. —
Hideg konyha, üres tál,
jól volt dolgod. M. — Mintha gere- sok vendéget nem talál. D. Jobb a —
benen ülnénk. E. — Ugy ül mint teli ól, mint az üres csr. D. Ked- —
Homoró végin a guta. (L. ezt.) Ny. 2. vetlen szánt üres hassal a szke. KV.
— Ülj veszteg seggeden, ha jól van — Kés a takarékosság, mikor üres
dolgod. KV. — Ül mint sövényen a az erszény. E. —
Kifolyt nagy lármá-
macska. E. — Ülve tanul az ember. val a bor, üres maradt a hordó. D.
D, — Kinek üres az erszénye, üres a
,

Ülés, Jól esik az ülés, mint öreg- szekrénye. Cz. —

Mindig jár a szája,
nek az ütés. Ny, 5, mint az üres malomnak. KV. Minél —
 739 —
üresebb a hordó, annál jobban kong. teki öröm, vasárnapi üröm. (Pénteki
ME. —
Ne ringasd a bölcsöt, ha üres. vígság, vasárnapi szomorúság.) D.
Ny. 3. — Nehéz seb az üres zseb. S. ÜpÜ. Kövér mint az ürü. D. Ürü —
— Néz mint varjú az üres koncba. E. után mennek a juhok. D. Vezér- —
— Nincs nehezebb az üres kosárnál. ürü. ME.
E. — Összeesett mint az üres hurka. Üst korholja a fazekat. E. Se —
E. — Se kutyája, se macskája, mégis üstöm, se komlóm. E.
üres kamarája. B. (Tarisznyája. ME.) Üstök. Bátor a hol üstökét nem
— Sétál mint kárvallott görög az üres félti. D. —Egy nyakoncsapásból üstök-
boltban. E. — Száraz toroknak üres vonás történik. KV. —
Kezemben az
korsó. D. — Szemérmes diáknak (kol- üstöke. E. —
Nehéz a kopasznak
dusnak. B.) üres a tarisznyája. E. — üstökébe kapni. D. —
Rángasd meg
Szomjasnak kevés vigasztalás az üres az üstökét. E. •
— Szerencsét üstökön
korsó. E. — Tartja magát, mint az kell ragadni. E. —
Üstökén fogni. E.
üres zsák. E. — Teli pohár, üres — Üstökén kell ragadni az alkalmat,
tanács. E. —
Teli van üressel. E. — E. — Üstökön vezetik mint a lusta
Cres a felház. (Fej.) D, Üres dió,— lovat. D. —
Üstökbe kapnak. Pázm.
üres pohár, ha eltörik sem nagy kár. — Üstököt vonnak. Pázm. Vigyázz —
E. — Üres erszény nehezen áll meg magadra, mert üstökbe kapunk. D.
egyenesen. B. —
Üres ember. ME. — Üstökös csillag semmi jót nem
Üres hasnak nem elég a szép szó. E. jelent. S. — Ritka mint az üstökös
— Üres hasnak nem kell szép sz, csillag. D.
hanem cipó. KV. —
Üres hordó job- Üszögf. Tanulj a szomszédnak háza
ban kong, éhes dongó jobban dong. üszögén. D.
Ny. 1. —
Üres kalász fentartja fejét. Üszögös. Kevés jó válik az üszögös
S. — Üres kamarának bolond a gaz- búzából. E,
dája. E. (Gazdasszonya. D.) Üres — Üt. Azt a lovat ülik, melyik leg-
kévét csépel. D. —
Üres kézzel maradt. jobban huz, ME. —
Dobra ütni, D.
S. — Üres mint a lapos erszény (D.), — Egy csapással kettt üt. M. Ha —
mint a pankrót boltja. D. Üres — adnak vedd el, ha ütnek szaladj el.
szalmát csépel. E. —
Üres szekérnek Ny. 1. —
Ha te ütöd az én zsidómat,
is kitér. D. —
Üres tarisznya nehezebb én is ütöm a tiédet. ME. Hadd —
mint a teli. Ny. 6. —
Zörög mint dörögjön, csak ne üssön. B. Hátul —
macska az üres katlanban. D. — Akár üt fától tarts. Ny, 4. — Kapóra üti.

ide, akár oda néz, ürességet lát. D. E. — Ne bántsd a jót, mégis jó üsd ;

Ür^e. Olyan fürge, mint az ürge. a rosszat, mégis rossz. Ny. 16. —
Ny, 13. —
Hánykódik mint ürge a Nem vagyok senkinek a kutyája, en-
pórázon. Np. —
Kapálózik mint az gem ne üssön, ne verjen senki. Ny. 5.
ürge a madzagon. Ny. 5. Két lika — — Nyerget ütik, hogy a l érezze. E.
van minden jó ürgének. B. Magá- — — Rossz kocsis mindig a jobb lovat
nak van, mint az özvegy ürge. Pázm. üti. Ny. 6. —
Üsd a rosszat, annál
Üröni. Drágán szerzett öröm, rosszabb. Ny. 2. —
Üsd, nem apád,
hamar leszen üröm. BSz. Igen sok- — sem anyád. S. —
Üssenek, ha nem
szor üröm a fölösleges öröm. BSz. — vagyok ott. S. —
Ütik mint a rossz
Keser mint az üröm. E. Ne adj — lovat. ME. — Ugy ütlek mellbe, hogy
a szomorúnak több ürmöt. D. Nin- — lelked röpül Cellbe. (xMeghalsz.) Ny.
csen öröm üröm nélkül. KV. Öröm, — 23. — Üt mint a bolond óra. Ny. 13.—
üröm csak egy betben különböznek. Üti a kutyát bot nélkül. Ny. 14.
(L. ezt)
— Ütni kell mint a rossz lovat. —
:

E, — Öröm ürömmel jár. KV. — Pén- S.

47*
 740 —
Ütött-kopott. E. — Vakot ütni valakin. ebéd, melynek vacsorája nincsen. D.
(Megszégyeniteni.) E. — Ördög ebédre (L. ezt), farkas
Ütleg". Két részt húzott, mint vacsorára hiv, D, — Vacsorán éri
Nógrádi az ütlegböl. (Félkegyelm Pilátust. (L. ezt.) E, — Vacsorára is
nem ért meg, azért ütik, rosszul végez, kevés. E, — Vacsorát nem is lát. E.
ezért Ny. 1.
is ütik.) —
Mindenbl jó — ügy kell vacsorálnunk, hogy meg-
a sok, csak az ütlegböl nem. Ny. 6. tudja más is, legyen vendég, legyen
Üveg'. Fényes mint az üveg. D. — egy pár trombitás is. Sz.
Ki sárga üvegen néz, mindent sárgá- Vad. Feln mint a vad kender. B.
nak lát. K. —
Könny az üveget el- — Ne beszélj oly vadakat. E. — Nehéz
törni. D. — Ne hajigáljon az, kinek a vadat megszeliditeni. D. — Nincs
üvegbl a háza. Ny. 13. — Nem oly vad gyümölcs, a ki meg nem érik.
vagyok üvegbl. E. — Tiszta mint az Ny. 9. — Vad
huszár. (Kiszolgált ka-
üveg. D. — Törik mint az üveg. D. — tona, ezermester.) E. Vad fának —
Üveg-szekrénybe — Üvegen
való. S. vad a gyümölcse. D. — Vad madár is
által nyalatmézet. BSz. — Vékony megszokja a kalickát. D.
mint az üveg. D. Vadalma, Akárkinek vadalma,
z. Üzik-füzik (a pletykát). E. — nekem édes alma. B. — Beleharapott
Üzöbe vették. D. a vadalmába, ME, — Fojts mint a
Üzeked. Hol nincs üzeked vadalma. D. —
Mosolyog mint a vad-
tehén, nem megy oda bika. K. alma. E. — almának nagy
Szelid
becse, vadnak kevés. KV. Tótnak —
Vackor. Lepotyog az ember mint kökény a bora, vadalma fügéje, Sz.
a vackor. D. —
Medvének egy vackor. — Válogatónak vadalma, annak is a
D. — Megszokta mint medve a vac- legrossza. ME.
kort. D. — Válogat mint jóllakott Vadkan. Agyaras vadkan. D. —
medve a vackorban. E. Bús vadkan a tölgyfa gyökerének is
Vacogf. ügy fázik, hogy a foga is neki vágja agyarát. D. — Dúl-ful
vacog belé. D. magában mint a vadkan. B. — Végtére
Vacok. Rossz kutya az, mely a a vadkan agyara is elkopik. D.
maga vackát megugatja. Ny. 4. Vadkörte. A vadkörtét többre
Vacsora. A mely szolga elfelejt becsüli a szelídnél. KV. — Jobb a
ebédet enni, megérdemli a vacsorát. vadkörte is, ha megérik. D. — Válo-
K. — Csillagot néz vacsorára, napnál gat mint tt a vadkörtében. Ny. 8.
ebédel. E. —
Délben kiméit ebéd, j Vadlúd. Bolyongnak mint a vad-
vacsora lehet. KV. —
Ebédet nem ludak. B.
eszik, vacsorát nem is lát. E. Ha- — Vadóc. Belekörmölt mint vadóc a
mar ebédnek, hamar a vacsorája. D. kapcába. (Tolakodik.) D. Ragadós —
— Hol az ebéd, ott a vacsora, E. — mint a vadóc. D. —
Vadóc és tarackos
Hosszabb legyen az ebéd (L. ezt), mint íöld egy hasznú. D.
a vacsora. Ny. 22. —
Hosszú az asztal, Vadász. Az okos vadász nem iszik
keskeny az abrosz (L. ezt), rövid a elre a medvebrre, D, Fel se —
vacsora. Ny. 3. — J
ebédet ad a mint a vadászó ember a zsidót,
veszi,
világ, de halálos vacsorája. Pázm. — Ny, 21,— Halász, vadász, éhenkórász.
Kevés vacsora, j éjszaka. ME. — E, — Halász, vadász, madarász,
Késn evett ebéd, kés vacsorát ád. (Rossz diák,) ME, — Jó vadász, rossz
D. — Késn jött vendégnek csont a gazda. ME. — Vadászkutyának derce
vacsorája. S. — Megadták neki az D. — Sokat fárad vadász, ritkán
is jó.

ebek vacsoráját, E. — Nem derék szárad halász, ugy keresi kenyerét.

 — 741

Sz. — Vadásznak, halásznak nem jó gult, mint a ki egy lovon szánt s lova,

szerencsét kívánni. S. maga vak. Ny, 5. — Csetlik - botlik

Vadász. Addig vadászott, mig maga mint a vakló. S, —
Egynek hatot,
került a trbe. D. —
Legyet vadász. másnak vakot vet a világ kockája. D.
D. —Mindig vadászó, semmit sem — Ember pénz nélkül, vak bot nél-
fogó. KV, —
Tilosban vadász. S. — kül. D. —
Falnak megy mint a vak
Vadászni a kutyát a szokás tanítja. D. légy. S. —
Ha vak vakot vezet, mind-
Vagry én, vagy ö. E. Vagy, vagy. — kett a verembe esik. (Latin.) E. —
E. Igen vak az, a ki a rostán által nem
Vag'yok. A mi vagyok, az leszek. lát.Decsi. —
Kap rajta, mint a vak
D. — Vagyok a ki voltam, leszek a ki koldus a fogarason. D. Kis liku —
vagyok. ^lE. rostán vak eb se lát keresztül. D. —
Vagyon. Asszony-vágyon. (Hozo- Könny a vakot megcsalni. D. Már —
mány.) Xy. 2. —
Elfogy a vagyon, ha az igaz való, hogy nem lát a vak ló,

rá (ha hozzá. ME.) nem keresnek. D. S. — Megetette (L. ezt) urával a vak
— Ki aprónkint költ, tovább beéri tyúkot. Ny. 1. —
Mindennek neki-
vagyonával. K. —
Kitudták a vagyon- megy, mint a vak vak
légy. B. (Mint a
ból. S — Sok nincs (L. ezt) rzi a ló. D.) —
Mit használ a vaknak, hogy
vagyont. E. az apja látott. D. —
Nehezen hízik a
Vaj. A bélesnek nem árt a vaj. D. paripa, kinek ura vak. K. Nehezen —
— A kukacos szalonna és büdös vaj lehet a vaknak felesége jámbor, D. —
egybeillenek. KV. —
Jól esett neki, Nekünk is nevetett a vak ló, (L. ezt.)
mint öreg kutyának a vaj alja. Ny, 5. D, —Nem csuda ha megbotlik a vak
— Kanál vaj el nem olvadna szájában. ló. Sz. — Nem használ a vaknak,
(Hülye.) E. —
Olvad mint a vaj. S. hogy az elei láttak. K. —
Nem kény-
— Ott a nap, a hol a koldus a vajat telen a szemes, hogy a vakot kalauzul
elöntötte. Ny. 7. —
Szabódik, mint a vegye. K, —
Nem láttál vak zsidót
koldus a vaj elöl. B. —
Tejben, vajban papucsban szaladni ? S. Nem min- —
fürösztik. D. —
Több a baj, mint a denkor nevet a vak ló. D. Nem üti —
vaj. Ny, 15. —
Van mind vaja, mind ki a vak ló szemét. (Nem bökezü.) Ny.
zsírja. D. 14. —
Nem vaknak való a tükör. KV.
Vajas. Csak a vajasát eszi a kásá- — Néha a vak is patkóra talál, D, —
nak. KV. •
— Ne csak a vajasát a kásá- Néha a vak pulyka is megleli a magot.
nak. D. —
Rongyos táskából esik E. —
Néha a vak többet lát a sze-
néha vajas pogácsa. E. mesnél. D. —
Nézegél mint vak Pista
Vajatlan. Vékony mint a vajatlan a gödörparton. Ny. 1. —
Nincs nyo-
leves. D. morultabb a vak embernél. KV. —
Vajda. Beillene cigányvajdának. Okosnak a játék, vaknak az alamizsna.
(Hazug.) D. E. —Örül mint vak a garasnak. B.
Vaj kai. Megszelelí mint vajkai — Örül neki, mint vak koldus a fa-
asszony a lisztet. E, garasnak. D. —
Patkóra a vak is talál,
Vak. A gazdag, ha vak is, kevély deiüre nem. D. —
Rátalált mint vak
lehet. D. —
A hamarkodó ebnek vakok Miska az els székre. Ny. 3. Se —
a kölykei. D. — A poklot a vak koldus tud, se lát, csak neki mén, mint a vak
is láthatja. D. — A szerelem vak. légy. Ny. 4. —
Szemesé a világ, vaké
(Latin. Német.) S. — A vak is lelt az alamizsna, D. —
Szemesnek a játék,
egy patkót, örült neki, hogy vas volt. vaknak alamizsna. D. Szerelem a —
Ny. 3. —
Akármint ragyogjon a nap, bölcset is vakká teszi. KV. — Széjjel-
de csak nem lát a vak. E, Boldo- — néz, mint vak Szenti Orosházán. Ny,
 — 742 —
3. — Szereti mint vak a gödröt. E. engem látsz. D. —
Vakságban nincs
— Szétnézett mint vak Pali Koml- mit kevélykedni. D. —
Nagy nyomo-
son. B. — Széttekint mint vak kutya rúság a vakság. ME.
az ugaron. Ny. 5. —
Tapogatja, mint Vaksi. Otthon vaksi, más házánál
vak a hajnalt. Ny. 8. Tétova száll,— szemes. KV.
mint a vak légy. D. Tud hozzá, — Vakoskodik délben. D.
mint vak a hímvarráshoz. D. Tud — Vakulj magyar, butulj tót. E, —
hozzá, mint vak koldus atetüfogáshoz. Vakulj magyar, ne láss tót, Ny. 11.
D. —
Vagy hatra (L. ezt) vagy vakra. Vakand. Egészséges mint a vakun-
(Essék a kocka.) K. — Vak a színek- dok. D. —
Fél mint a vakundok a
rl. E. —
Vak az, de még pisze is. Ny. naptól. D. —
Pénzét vakundok rzi.
5 —
Vak ablak. D. — Vak apád! É. (Elásta.) D, — Vakabb a vakundoknál,
— Vak eltt viszi a lámpást. D. — D, — Vakand túrás, ME. — Vakandok
Vak ember orrára pápaszem. D. — mutat utat a szemesnek. BSz.
Vak embernek lova nehezen hízik. D. Vakundok állja az rt. D,
— Vak, ha sok aranya, mégis nyo-
is Vakar. A hol nem viszket, ott ne
K. — Vak
morult. néha álmában.is lát vakard, D. — Avagyigyál, avagy vakarj
K. — Vak is— Vak
láthatja. E. is falt.KV. — Ersen vakarja koszos
— Vak
talál garast. E. is talál patkót. fejét. (Bajban van.) D. — Fejét már
KV. — Vak, rostán nem
ki a át lát. F. nem vakarja. D. — Kiki vakarja, ott
— Vak koldus is örül, ha patkóra a hol viszket, D. — Mást vakar, maga
talál. D. —
Vak koldusnak is ala- rühes, D. — Megvakarod belé a fejed.
mizsnán a szeme. D. Vak koldus- — (L. E. — Nálunk
ezt.) kinek hol is,

nak fagaras is jó. D. Vak légy, ha — fáj, tapogatja, a hol viszket,

ott ott
hamar akarsz járni. D. Vak nem — vakarja. Pázm, — Néha az asszonyok
veszi hasznát a tükörnek. E. Vak — csupa szokásból vakarják fejket, D,
nevet kancsalt. M. —
Vak tyúk addig — Ott vakarja, a hol nem viszket.
is

piszkál, mig szemre talál. E, Vak — D. — Vakarhatja a füle tövét. (Kár

tyúk is talál néha buzaszemet. E. — érte.) Ny. 2. —
Vakarj falat, (Add meg
Vak tyúk is örül, ha magra talál. D, magad.) M.
— Vak tyúk is lel gyöngyöt. E. — Vakarózik. Inkább vakarózik,
Vak vakot vezet, M, Vak veréb — mint tetvét ölje. D, —
Minél koszo-
tétova úszik a vizén. D. Vak vezeti — sabb a disznó, annál jobban vaka-
a vakot. KV, —
Vak vezet világtalant. rózik, E, (Minél rühesebb stb. D,) —
ML. —Vak veti szemére világtalan- Ne vakard a rühest, hadd vakarózzék,
nak, E. —
Vak vezér verembe vezet. D, — Vakarózik mint a rühes disznó.
Ny. 2. —
Vakabb a vaknál. D. — D.
Vakabb a vakandnál. D. — Vaknak Vakarás. Hogyha viszket, a vaka-
mutatja hogy megvirradott. D. — rást is röstell. — Könny a vaka-
D.
Vaknak mutatsz tükröt, E, — Vakok rás, ha viszket. D. — Megszokta, mint
közt egyszem a B, —
király. (Latin.) rühes a vakarást, D. — Nemakarás,
Vakot vetett kockája, D. — Világos, fejvakarás. Cz.
mint a vakablak. Ny. — Vak mu- 1. Vakarcs. Fucsra ment, mint az
tatszemesnek D. — Vaktól
utat. utat, ónodi vakarcs. E. — Ko fásán árulja
KV, a hazug vakarcsot. D. — Sok miatyánk,
Vakon. Jobb lett volna neki vakon kevés vakarcs. B. — Vakarcs akar
születni. E. — Vakon fuj, mint a kitenni a kenyéren, D,
bivaly. Pázm. Vakáció. Örül mint diák a vaká-
Vakság. Ne félj a vakságtól, mig ciónak. D.
 743 —
Vakmer. Csupa szerencsére tá- Decsi, — Eb a varga talp nélkül. D.
maszkodni vakmerség. D. Vak- — — Egy varga nélkül megeshetik a
merség a bolondságnak szele. D. — — Fazekas korongról, varga
vásár. D,
Vert hadak, vakmer
remények. Vör, — Ha gazdag
kaptájáról beszél. D, is,

Valahog'y csak megleszünk. ME. ugyancsak varga azért, Decsi, —

— Valamint, valahogy, de kitölté Hadd morogjon Varga Pál, csak jó
azért. M. sarut varrjon. KV, — Hogy varga
Valag*. Becsületes ember, csak a cserezze brét. D. — Igen tud varga
valaga disznó. Ny. 5. lovat patkolni, KV, — Isten köztünk,
Valaha. Én is voltam valaha szép ne emlits vargát. Decsi. —
Jó dolga
asszonynak kocsisa. Np. Mi is vol- — van mintáz egyszeri vargának a vásá-
tunk valaha valami. D. ron. Ny. 10. —
Kacsod varga onnan.
Valami. Ez ám valami E. Mi !
— Ny, 2. —Könny vargának a feslés.
is voltunk valami. D. Ny. 6. —Megrázlak, mint Krisztus a
Vall. Egy rab sem vall magára. vargát. Ny, 9. —
Megverte mint Isten
Ny. 22. a vargát. Ny. 7, —
Nagyapja varga
Vallatni lehetne vele. (Rossz bor.) volt, mégis Árpádtól származtatja ma-
E. —Vallató, mint a beckói bor. B. gát. D. —
Nagy dolog, hogy a varga
Vallás. Egy valláson vagyunk. Ny. és a tót szégyenli a nevét. Sz, — Nem
14. — Gylölik egymást, mint a két feljebb varga a kaptánál. KV. — Nem
vallású házasfelek. Ny. 7. — Három illet vargát vörös köröm. KV. • —- Okos
a rossz vallás : kárvallás, szégyen- (L. ezt) varga, D, —
Örül a varga, ha
vallás, búvallás. E. — Hitem és vallá- kaptáját kihúzta, (Kész,) D. —
Posztó-
som. E. — Minden vallás jó vallás, szél szken van a varga-utcán, D. —
kivéve a kárvallás. Ny. 4. Vallásá- — Ritka vargának jó saruja. E. Siet —
ból is kiveszi az embert. (Csal.) D. mint varga a vásárra. D. —
Sürög-
Való. Szó a mi szó, de a való is forog, mint varga a nyárson, Ny. 3.
való. D. —
Szó a mi szó, de azért — Tt
a szabónak, árt a vargának.
még nem való. B. D. — Varga a vargát gylöli, D. —
Van. Adott Isten van D. — !
— Vargabett vet. (Tántorog,) E. —
Annak döglik, a kinek van. Ny. 6. — Vargakésnek nincs, nem is lesz tokja.
Azé fogy, kinek van. Ny. 6. Fityeg — D. — Varga ne szóljon feljebb a kap-
annak, a kinek van. E. Hogyne — tánál. Pázm. — Varga vargának ha
volna, mikor van. S. —
Könnyen ad, barátja, csuda. D. — Vargához viszi
a kinek van. D. — Könny onnan az ekevasat KV. — Vargá-
élesíteni.
venni, a hol van. D. — Nem volt, de nak varga a D, — Vargát
fia. fogott.
van, D. — Ott fogy, a hol van, ME, E. — Vargát rántott a csizmája. E, —
— Vanni van, hogyne volna, mikor Vargaságot sem lehet egy nap meg-
van. E. tanulni. KV,
Vap. Hallgat, mint tet a var alatt, Varjú. A hol a sas jóllakik, ott a
D, — Tet is szokásból van a var varjúnak is jut valami. Ny. 6. A ki —
alatt. D, varját akar lni, nem pengeti kézijját.
Varasbéka még kis korában sem M. — A varjú is neki krákog, E, —
szép. D. — Megkergette a varasbéka. Addig jár az ember a varjuk közé,
(Rest.) D. hogy végre megta"nul károgni, Ny, 6,
Vargfa. Árt a vargának. (Szójáték.) — Akkor keres puskát, mikor elrepült
E, — Búsul mint a varga rossz vásár — Dögre
a varjú. KV, a varjú.
száll
után, D. —Drága mint vargának a S.— Egyébkor láttam ágonis tar-
bor, D, —Eb a varsa bor nélkül. (Nem különös dolog.) M, —
varjat.
 — 7ii —
Ezer varjú ellen elég egy k. D. — Vas. Addig verd a vasat, mig meleg.
Éhes varjú dög után lát. E. — Gyanak- D. — Arany fegyver néha többet gyz
szik mint a varjú. E. — Ha valakit a vasnál D. —
Csupa acél, csupa vas.
felakasztanak, osak a varjú mondja D. —Egész vasorrú bába. (L. bába.) E,
feje felett — Hollók- —
hogy: kár. E. Együtt verik a hideg vasat. D. —
varjak prédája. (Akasztott.) D. — —
Illik, Elül-hátul vas. D. Ers mint a vas.
mint karóra a varjú. Ny. 6. — Karón — D. Fából vaskarika. E. Hideg —
varjut mutat. (Üres igéret.) Sz. — Kál- — mint a vas. D, Hideg vas neki E. !

vinista varjú. E. — Koppan a szeme — Hidegen veri a vasat. (Hazudik.)

mint a kálomista varjúnak. B. — Kö- D. — Idvel a vas is megvásik. D. —
vér disznó sok éhes varjú
halálát Jobb a vaslánc, mint a gúzs. D. —
várja. B. —
Krákog mint a varjú. D. Kettt nem tanácsos elvenni vén
— Látott már ólomvarjut. Ny, 3. — asszonyt pénzéért, ó-kocsit vasáért.
:

Más is látott karón varjut. E. Ne- — B. —Ki kardot köt oldalára, vasat
héz a pápista (L. ezt) varjut húsra várhat a lábára. BSz. Ki vasat —
szoktatni. D. — Nem lnek (L. ezt) eszik, láncot szarik, E, — Meddig
avval varjut. Ny. 2. — Nem vájja tüzes a vas, addig kopácsold. KV, —
(vágja. Sz.) ki egyik varjú a másiknak Megenné vasszeget is, B.
a Meg- —
szemét. KV. — Néha a varjú is elég eszik egymást, mint rozsda a vasat.
szépen krákog. D. —
Néz mint varjú Ny. 5. —
Mellükön acél, hátukon vas,
az üres koncba. E. —
Örül mint varjú de belül a nyúl, nem pedig a sas. D,
az akasztott embernek. D. Ritka — — Minek a ha a vasat hidegen
fújó,
varjú »kár« nélkül. D. —
Te érted verik. D. —
Minél jobban hevitik a
is leesett fáról a varjú. E. — Ugy vasat, annál jobb acél. D, Nehéz —
krákog a varjú, mint az anyja. D. — a vasat keresztül harapni. D. Nehéz —
Varjuhúst sem evett, mégis krákog. a faszeggel vasszeget kiverni. D. —
D. — Varjú is csak addig egyforma, Olyan egészséges, hogy 80 esztendeig
mig egészséges. E. —
Varjú is tud is vasat eszik. Ny. 5. Sajnálja a —
néha ékesen krákogni. K. Varjú — szenet, hidegen veri a vasat. D. —
varjúnak, csókacsókának, holló holló- Sárfazékra sár, vasfazékra vasfedö.
nak nem vájja ki a szemét. S. — D. — Sok kalapács a legvastagabb
Varjún varjut fog. KV. —
Várj utói is vasat is meggyzi. D, Struc gyomor —
fél, hogy kikrákogja. E. —
Várja mint vasat is megemészt. D. Szükség —
varjú a dögöt. S. vasat tör. (Német,) D. — Tüz próbálja
Varr. Egy rámán varrnak. D, — meg — Tüzzel-vassal. E.
a vasat. D.
Fejtsd amit ebül varrtál. D.
fel, — — Vasfej. — Vasáért vesz kocsit.
E.
Nincs galléromhoz varrva. E. Nya- — D. — Vasgyúró. ME. — Vaskalapos.
kába varrta magát. E. —
Ugy varrja (Ósdi.) ME. — Vaskó nem kard. D.
a bakancsot, amint látta. D. — Vassal élesítik a vasat. D. —7 Zör-
Varrás. Az oltár eltt adott parolát getik a vaskalánt.(Székely közmondás,
nem oly könny felbontani, mint a értelme : siess, várnak rád.) Ny. 9. —
rossz varrást.B. — Könnyebb avar.rást Olcsó mint a vas-szar. (L. olcsó.) Ny. 3.
kifejteni, mint az esküt visszamon- Vasmacska. Az okos ott veti a
dani. E. vasmacskát, a hol a feneket éri. D,
varrót. Ha varrót es volna is. Vasvilla. Apja is ember volt, vas-
ML. villával ette a szérdéket. (O.stoba.) D.
Varsa. Ki csíkot akar fogni, rakja — Lusta bivalynak vasvilla a korbácsa.
ki a varsát. E. — Pislog mint a péteri D, — Ugy a szeme, mint a
áll vasvilla.
pap a varsában. Ny, 4. E. — Ugy a ruha, mintha
áll rajta
 74:5 —
vasvillával hányták volna rá. D. — Vág". Amint vágtad, ugy hasítottad.
Vasvilla inkább a kezedbe. D. — Vas- D. — Éles kasza bátrabban vágja a
villával eszi a szérdéket. (Aludttejet.) füvet. D. — Maga alatt vágja a fát. B.
D. — Vasvillát köpköd. (Ersen ká- Vágfás. A fát sem ejtik le egy vá-
romkodik.) Ny. 5. gásra. E. — Emlékezik kigyó farka
Vasas. A városházánál vasas katona. vágásáról. Pázm. —
Érti a hatvágást.
(Rab.) D. —
Vasas katona sem veri Ny. 5. — Huszár hatvágás. ME. —
vissza. D. Megtette a hatvágást. E. Nem hull —
Vasárnap. A szegény husvétnap- a forgács vágás nélkül. KV. Vágás- —
ján is fekete vasárnapot ül. D. — ban fordítja meg a szekeret. D.
Csak a péntek szomorúbb mint a
is Vágryódik. A mely kutya a Dunát
vasárnap. D. —
Hétköznap mezítláb, átuszsza, tengerre vágyódik. S. Any- —
vasárnap cipben. E. —
Ki pénteken nyira ne vágyj, a mennyire nem lehet.
nevet, vasárnap sír. S. —
Nincs min- D — Kenyere sincs és kalác':ra vá-
dennap vasárnap. S. —
Pénteki (L, gyódik. D.
ezt) szapulás, vasárnapi szitálás. E. Váj. Alul vájd, alul veszed hasznát.
— Pénteki víg táncot vasárnapi lánc Ny. 4.
követ. E. —
Ritka mint a hétben a Választ. Két gonosz közül kiseb-
vasárnap. Ny. 22. —
Szomorú nap, bet válaszd. KV. —
Lehet a sokból
fekete vasárnap. D. — Vasárnap font választani. D. — Sok baj közül a leg-
fonál péntekig meg nem áll. Sz. (So- kisebbet kell választani. B.
káig meg nem áll. KV.) — Vasárnap Választóvíz sem fogja orcáját,
is kell a marhának enni adni. Ny. 6. hogyan fogná szégyen E.
Vastagf. A bot vastagabb vége még Váll. Csak vállát vonogatja. D.
"?

—
hátra van. B. —
A legvastagabb fal- Összevetett vállal ers a sokaság. E.
ban is van repedés. D. —
Elszakadhat — Nagy fa alá vetette vállát, elnyomja.
a kötél, ha vastag is. D. Ha vastag — D. — Válla köböl búzát elbir. D. —
a fa, hasítsd meg. D. —
Ha vastag a Vállat vonit. E.
fa, meg kell bárdolni. D. Hátra — Vállal. Van kinek-kinek mit vál-
még a vastagabb vége. E. Minél — lalni. D.
vastagabb a fa, annál késbbre fürésze- Vállas. Egy párnán két vállas ne-
lik el. D. —
Nehéz a vastagot meg- hezen fér meg. BSz. —
Vállas mint
hajtani. D. — Nem mind ers, ami a szórólapát. Ny. 1.
vastag. D. —
Ott törik el néha a jég, Válogfat. Az éhes ember semmiben
ahol legvastagabbnak tetszik. D. — nem válogat. Decsi. — Csak eleinte
Sok fonálból sodorják a vastag kötelet. válogatnak a szilvában, aztán a férgese
D. — Szakadhat a kötél, ha vastag is. is elkel. D. —
Fajtája válogatja az
E. — Vastag abrosz, vékony ebéd. Ny. észt is. E. —Ha éhes vagy, ne válogass
6. — Vastag mint a debreceni kofa a lében. D. —
Helyben, akasztófá-
(D.); mint a rác (Decsi); mint a tölgy. ban nem kell válogatnod. (Cselédnek
(D.) — Vastag törzsök késbbre ég el. mondják.) Ny. 5. —
Ki sokáig válogat,
D. — Változtatja, mint Csauszné a végre semmit sem kap. S. Ki sokat—
vastag Ny. 1.
ételt. (L. ezt.) válogat a mogyoróban, utoljára fér-
Vádol. A hol nincs vádló, nincs gesre talál. E. —
Válogat a koncban.
biró. — Az idétlen magamentés,
KV. D. — Válogat, mint az egriek a temp-
vádolás, B. — Ha puszta vádlás elég, lomban. S. —Válogat, mint a kondás
sok ártatlan kerül hóhérkézre. E. — (L. ezt) a pergben. Ny. 15. Válo- —
Még senki sem vádol, már mented gat, mint Bertók a csíkban. Ny. 3. —
magadat. KV. Válogat, mint jóllakott disznó a makk-
 746 —
ban. D. — Válogat, mint Szvecskó a Könnyebb
várból, (Nincs esze.) D. —
nyúlban. Ny, 6. — Válogat, mint meggyzni, mint magát. ü.
a várat —
Mudri a botokban, Ny. 14, — Válogat, Könnyebb a várat megvenni, mint
mint tót a vadkörtében. D. — Váloga- megtartani, D, — Könny oly várat
tónak vadalma, annak is az alja. ME. oltalmazni, melyet nem vivnak. D, -
VáltozáS.Minden hirtelen változás Kuckója vára, tetüje tábora. D. - Le-
veszedelmes. KV. het nagy várással várakat is venni, D,
Változó. A szerencse változó. KV, — Levegbe — Más
épit várat, E. (L.
— Változó mint az áprilisi id, S. ezt) birja a fels várat. D, — Mi hir
Váltott gyerek, (L. ezt.) E. Budában ? török a várában. E. — Ne-
Vályú. Okos mint a tordai kos, héz két hajdúnak a várat oltalmazni.
seggel megyén a vályúra, mégis fejjel KV, — Nem a jámborokért rakták a
esik bele. Ny, 3. várakat, D, —
Nyul-vitéznek bokor a
Vám. A mit a vámon nyer, elveszti vára. D. —
Pénzzel várakat is vesz-
a réven. E, —Az ebre nem vetnek nek. D. —
Sokszor vítták Buda vá-
hámot, a gondolattól sem vesznek vá- rát. E, —
Szarból várat, E. Szóból —
mot. D. — Molnár sem vesz két vámot. várat. E, —
Tetü-vár. D, Várat —
E. — Nem fizetnek vámot a beszédrl, gondol a levegn, D, Várt leány —
B. — Puszta malmon, száraz gáton várat nyer. F. — Vénebb a visegrádi
vámot nem vehetsz. Sz. Réven, — várnál. S. — Vitéz embernek pókháló
vámon nem fizet. E. —
Senki nem ad is vár, E,
gondolkozásától vámot. KV. Szá- — Vár. A ki mástól vár, szomorúan
raz vám a feje. D, —
Tarka lótól, gon- jár, Ny, 1. — Az id jár, senkit nem
dolattól nem fizetnek vámot. E. vár. E. — Az id járton jár, semmi
Vámos. Goromba hazug mint a szóra nem vár. KV. — El (L. ezt)
vámos. E. — Nehezen telik a vámos- fának dltét várja. E. Fakót is vár- —
szekrény, (Has,) D. —
Vámosi ember, ják, de fakó is várja. (Hogy haza ér-
(Tolvaj.) Ny. 4. jen.) M. —
Idtl várj. KV. ígéret —
Vánkos. Megvetették vánkos nél- adományt vár. D. — Isten hozta, nem
kül az ágyát. E. is vártuk, ha visszamegy, azt se bán-
Ványai. Elre mint ványaiak
iszik, — Jótét helyébe ne
juk. Ny. 2. jót várj,

a gödényre. E, — — Ki várni tud, igen sokat tud,

Megögyeledett mint M. S,

a ványai tanács, Ny, 1, — Kövér disznó halálát sok éhes

Vár. Azé a vár, kié a mez. KV. — varjú várja, B, — Messiást Ny, vár, 4,
Agg, mint a bels E. — Baj a
vár. — Mint az éh farkas ugy E. — várja.
várban bizni,nem katonáiban. E. — Nehéz a vén fának dltét várni. Ny. 6,

Egy-két ember szaván nem lehet vá- — Régen várt vendég kedvesebb, K,
rat épiteni.D, — Egy szikra várat — Várd végére az okos E, — szót,
gyújthat, D, — Egyik várban harag- Várja mig szájába repül a galamb. sült
szanak, a másikban nem tartanak, D. E. — Várja mint varjú a dögöt. B. —
— Egyik várban haragszanak, a má- Várják mint bodrogköziek az árvizet.
sikban fügét mutatnak, K, — Félénk Ny. 11. — Várják, mint konyhába a
vitéznek szaladj a vára. D. — Hol kártev kutyát. Ny. — Várja mint 6.

vette király a várat? E. — Jó

(L. ezt) Noe a Ny, — Várják mint a
hollót. 2,

annak a várnak, melynek értelmes a Messiást, E. — Várt leány várat nyer,

vezére, KV, — Kellemes az olyan F, — Nehéz a magyarnak várni, soká
arany, melyet a várból hoznak jön a Galabárdi (Garibaldi). Np. —
ki,

(Gyzelem,) D, — Két hajdú nehezen No de csak várja, várjatok. Np,

ti várja,
rzi a várat, D, — Kimentek a fels Várás. Késbbre gyzhetni a vá-
 — 7i7 —
rást, mint a várost. D. — Lehet nagy Eb a vásár vev nélkül. D. — Egy lud,
várással várakat is venni. D. — Nehéz két asszony, egész vásár. D. — Egy
éhnek a várás. D. —
Nagy uraknál, sátor nem vásár. D. — Egy varga nél-
malomban, révben várakozni kell. E. kül (vagy: zsidó nélkül. S.) megeshe-
— Nincs ideje, ki idre várakozik. D. tik a vásár. D. — El várni a na- kell
— Ha nem mással, légy várakozással. pot a vásárig. Ny. — Elmúlt a vá-
6.

E. — de könny a fonás, nehéz

Jaj sár.(Kés.) — Eltört mint a pet-
Sz.
a várakozás. Ny. — Nehéz a vára-
2. rahai vásár. E. —
Én is voltam két
kozás. — Nehéz az éh embernek
E. pénzzel a vásáron, de nem adtak érte
a várakozás. KV. — Nem a vára- árt hármat. E. —
Észt nem árulnak a vá-
kozás. D. — Nincs nehezebb a vára- sárban. E. —
Fazekat kongásán, ök-
kozásnál. KV. röt vonásán válogatják vásáron. KV.
•Vármeg'ye. Eszeveszett (vagy — Fiatal bör annyi van a vásáron,
összeveszett. Sz.) vármegyének bolond mint öreg. (Egyaránt halnak.) Ny. 5.
az ispánja. KV. — Guba vármegye, — Ha bolond megy a vásárra, gazda-
(üng csúfneve.) E, — Heves várme- godnak a kalmárok. Ny. 17. Ha —
gyébl való. (Heves.) S. — Kapott, nem is lesz vásár, csak áldomás le-
mint Kemény Mihály a vármegyén. gyen. S. —
Három asszony kész vásár.
(Verést.) Ny. 14. — Nem bolond a Ny. 13. —
Jajgat mint kódis a vásár-
vármegye. E. —
Szaladj vármegyébl ban. Ny. 6. —
Jó dolga van, mint az
való. D. —
Utána indul az egész vár- egyszeri vargának a vásáron. (Egyedül
megye. (Okos.) D. —
Vármegyének volt.) Ny. 10. — Jó fenkövet vett a
háza lakó palotája. (Tolvaj.) D. vásárban. (Nyelv.) D. — Jó portéka
Város. Az órajárásból is megítél- vásár nélkül is elkel. E. — Kecske
heted a várost. M, —
Bámulj kapu, or- sem menne a vásárra, ha nem hajta-
díts város. S. —
Csavarog, mint a fa- nák. KV. —
Kettn áll a vásár, E. —
lusi kutya nagy városban. E. — Egy Két asszony heti vásár, három orszá-
város nem ország. D. Falu nem— gos. Ny. 9. —
Ki adni, ki venni me-
város. D. —
Félre falu, itt a város, D. gyén a vásárba. D. — Ki sokat jár
— Ha városon malacot kaphatsz, disz- vásárra, annak mindenét megveszik.
nóért ne menj falura. Ny. 4. Legény- — (L. ezt.)Ny. 14. —
Kinek káros, kinek
kedik, mint a falusi kutya a városi kö- hasznos a vásár, D. —
Legtöbb szó
vezeten. Ny. 6. —
Nagyobb a kapu, esik a vásárban. D, —
Lesz még Pak-
mint a város. D. —
Szép a város egy son (L. ezt) vásár. Ny. 2. Megesett —
hijján. (Magasak a háztetk, nem látni ám nekünk a diószegi (L. ezt) vásár.
át rajtok. Mindenben hibát keres.) E. Sz. — Megesik egy ember nélkül a
— Több a falu mint a város. D. Vá- — vásár, D. — Mikor lesz Pirben (L, ezt)
ros határán kivül ö a biró. (Koldus.) D. vásár ? E, — Minden ember maga b-
Vásár. A búcsú és vásár pénzzel rét (L. ezt) viszi a vásárra. Ny. 5. —
jár. D. — A kopasz is egyszer fést Minden vásár eljön a maga napjára.
vett a vásárban. D. —
A vásárt a maga Ny. — Náné haszon ezt) ritka
6. (L.
napján kell felkeresni. Ny. 6. Ak- — vásár. E.— Nem minden nap van Mis-
kor jön meg az esze, mikor kemencén kén vásár. Ny. — Nem mindig van
3.
vásár lesz. B. - Búsul, mint varga Pakson vásár. Ny. — Nem szánja
7.
rossz vásár után. D. —
Cigányvásár fagyos lábát a kalmár, csak jó legyen
fattyustól, minden pereputyostól. Ny. a vásár. D. — Néha a vásáron jobb
2. — Csak egyszer volt Budán kutya- a szép szó, mint a pénz, D.Nincs —
vásár. B. —
(Vagy Bécsben ebvásár.
: mindig Pirben vásár. (Nem minden
D.) — Eb a vásár pénz nélkül. B. — sikerül.) Ny. 7. — Okos is megyén a
 — 7i8 —
vásárra, meg bolond is. (L. ezt.) Ny. hagyjuk bordában (L. ezt) a vásznat.
10. — Ötön vesz a vásárban, (Lop.) D. Ny. — Nézi maga hasznát, nem 6.
— Pénz nélkül kerüli meg a vásárt. bánja más vásznát. — Összemegy E.
D. — Pénz nélkül vesz a vásárban. mint a hetes vászon. Ny. — Ö sem 5.
(Lop.) E, — Pénzzel járják a vásárt. jobb ezt) a Deákné vásznával. KV. (L.
KV. — Pokolban esik egyszer vá-
is — Segg fonja a fonalat segg (L. ezt),
sár. Sz. — Ritka vásár bicskás nélkül. szövi a vásznat. Ny. — Sok fonál 4.
D. — Ritka vásár nélkül. D. —
tolvaj egy vég vászonra. D. — Sok
kell
Ritka vásár esö nélkül. — Rossz szöszbl kevés a vászon. D. — Tót
S.
vásár ez Lázár! Ny. 10. —
(L. ezt.) vászon. (Durva.) — Ugy járt mint E.
Sok szó esik a vásárban. D. — Sompo- a a vászon tarisznyával. (Ellopták,
•
tót
lyog, mint cigány a vásárban.
a — azzal vigasztalódott, hogy kulcsa zse-
S.
Szabad a vásár. E. — Siet mint varga bében van.) Ny. 19. — Vászoncseléd.
a vásárra. D. — Szereti a kalmár, ha E. — Eb a vásznos rÖf nélkül. D.
bolond megy a vásárra. Ny. 20. — Váz. Olyan mint a váz. E. (Ijeszt
Te akkor jösz, mikor már meglett
is váz. B.)
a vásár. KV. —
Vásár eltt van esze, Veesernye. Igen találád, mint
mint a zsidónak. Ny. 6. Vásár es- — Balázs pap a vecsernyét. KV,
(L, ezt)
vel jár. B. —
Vásár nélkül is elkel a — Olykor a mester is elhibázza a
jó árú. KV. — (A jü lány és jó ló. Sz, vecsernyét, D. —
Papot tanit a mester
— A
jó portéka. B.) Vásár után— vecsernyét mondani. D. Zsidó ve- —
vesz. D. —
Vásárt, napján kell meg- esernye. D.
tartani. S. — Volt az már félpénzzel Vedlik. Mindig vedlik mint a lud.
a vásáron. (Lopott.) Ny. 6. — Volt két S.
pénzzel a vásáron. (Élelmes.) Sz. Vel. Ez a veleje, bele. Pázm. —
VásároL Legjobb készpénzért vá- Hig mint az esztelennek veleje. D. —
sárolni. KV. —
Megtanít a piac, tud- Néha ember koponyája szamárvel
jad vásárlani. KV. Pénz nélkül— takarója. D. —
Se eleje, se veleje, E,
vásárol. (Lop.) D. — Tekerd fel eszed velejét. Ny. 2. —
Vásárfia. Megvették neki a vásár- Tök a feje, gané a veleje, D,
fiát. (Megverték.) D. —
Örül neki, mint Velence. Kemence (L. ezt), Ve-
gyermek a vásárfiának. D. lence. K. —
Kemence nem Velence.
Vásik. Ami elmúlt, arra minek vá- D. -- Olyan a szerencse, mint forgó
sik fogad. E. — Apánk evett almát, a Velence. KV. — Szerencse, Velence.
mi fogunk E. — Ádám evett
vásik. D.
almát, a mi fogunk vásik, ME. — Vemhes. Ha akarom vemhes, ha
Belevásott foga. D. — Nem vásik akarom nem vemhes. E. Ha kell —
benne a foga. D. — Vásik rá
(L. ezt.) vemhes, ha nem kell, rühes. B,
a foga, S. Vendégf. A reggeli vendég délig, a
Vászon. Asszonyt, vásznat ne végy déli estélig, az estéli reggelig (marad).
gyertyavilágnál. B. - Durva mint a D. — Csendesség, csúf vendég. Ny. 7,

hetes vászon. S. — Eb a tót vászon — Csörög a szarka, vendég jön. B. —

nélkül. D. — Hetes vászon. (Rossz.j Estéli vendég éjszakára is megmarad.
D, — Hetes vászon, nem válik tizen- Ny. 6. —
Gazda kapálja a szlt,
kettessé. D. — Megszappanozták, kurvanya a vendégnek, (L, gazda.) D,
mint a hetes vásznat. (Verés.) D. — — Ha a macska talpát nyalja, vendég
Min a vászon, olyan foltja kerül. E. jön a házhoz. S. —
Ha vendég vagy
— Kiki magának vásznát meriti. D. is, mondd ki az igazat. K. Ha ven- —
— Mártva szépül a vászon. D. — Ne déged van, meg ne edd magad a javát.
 749 —
D. — Harmadnapos vendégnek coki a sem válik a venyegéböl fa. ü. — Vén
neve. KV, — Harmadnapi vendégnek embert venyegével is agyonüthetni. D.
ajtó megett a helye. KV. — Hideg Verbung". Kezet adott immár a
konyha, üres sok vendéget nem
tál, halál verbungnak. D. Tart mint —
talál.D. — Hívatlan vendégnek ajt Sörös a verbungtól, Ny. 2. Verbun- —
megett helye. KV. — Heged (L. ezt) gos katona. (Szemtelen.) D. Ver- —
szóval a vendéget. D. — Jobb
tartja buválónak, cigánynak, kalmárnak nem
vendéget nem fogadni, mint gyaláza- kell hinni. F.
tosan K. — Kan-agár a ven-
kivetni. VeP. Az Isten nem bottal ver, Ny.
dég, komondor a gazda. E. — Késn 4. — Diófa verve jó. B. — Egy dobot
jöttvendégnek csont a vacsorája. S. vernek. D. — Fenekére vertek. B. - —
— Kora vendég hamar megy. E. — Ha vered az én zsidómat, én is ve-
te

Lágy kenyérrel várt vendég. — S. rem a tiédet. E. —

Ha te verem, én
Léva, Tátika lejtöt jár, de Csicsó is is verem. E. —
Ingre verik, nem az
vendéget vár. Sz. —
Milyen a vendégje, — inget a katonán. D. Istenverte em-
olyan az étke. Decsi. —
Min a vendég, — Jegyezd a napot, melyen
ber. D. fel

olyan a vendégség. D. Ördögmdra —vertél papot. E. — Ki verni akar,

—
(L. ezt) tartja vendégét. E. könnyen
Pattog botra. D. — Kutyát ver- talál
a tüz, vendég jön a házhoz. — tek ezen a helyen. S. E. — Meg- (L. ezt.)
Pulykát vágtak, kedves vendég B. van verve, mint a zsúp. D. — Mint a
jött.
— Reggeli vendég nem maradós. (Esö.) bokrot, minden E. — Ne verd a veri.
Ny, — Reggel
1. vendég nem diófát, mely b gyümölcsöt ád. KV.
jött
szokott meghálni. E. — Régen várt — Nem sok becsületet nyer, asz- ki
vendég kedvesebb. K. — Se háza, se szonyt ME. — Nem ugy verik a ver.
tüze, mégis vendégeket D. — cigányt. hiv. E. — Oda vertek (L. ezt.)
Részeg kocsmárosnak vendégei sem neki, a hol meg nem sántul. (Farára.)
józanok. — Ugy vacsorálnunk, Ny. — Ördög veri a feleségét.
S, kell 2. (L.
hogy megtudja más legyen vendég,
is : E. — Pénz olvasva, asszony
ezt.)
legyen egy pár trombitás Sz. — verve Sz. — Rajkó
is. Istókot jó. -
vét, (L.
Vendégek serege, gazda nehézsége. verik. E. — Verik a kölyköt, hogy
ezt)
KV. a medve érezze. D. — Verik a Pilátust.
Vendég'Ség*. A vendégség csak Ny. 12. — Verik az ebet, hogy
(L. ezt.)
három napig KV. — Bibor, bár- a kölyök tanuljon. KV, — Vigyázz
tart.
sony, vendégség, jobb egy napi egész- gyerek, mert fenekedre verek, — S.
ség. BSz,— Bor vendég- nélkül való Nem vagyok senkinek kutyája, engem
ség. KV. — Bor nélkül szegény a ne üssön, verjen senki. Ny, 5.
vendégség. — Fehér konyha,
E. ritka Vert. Bús mint a vert had. D. —
vendégség. D. — Ha vendégségbe Vert viszen veretlent (M.), agya feje
akarsz járni, késed legyen. BSz. — töretlent. E.
Milyen a vendég, olyan a vendégség. Verejték. Más verejtékén hízik.
D. —Oszolj község, nincs vendégség, (Uzsorás.) D. — Még a verejtéke is

Ny. 8. —
Rászorult a tót vendégségre. bor. D. —
Veri a halálverejték. D.
(Krumpli.) D. —
Torban énekei, ven- Vepekedni. A ki verekedni akar,
dégségben sír. KV. Vendégségben — könnyen talál botra. E.
vált, de csak a söpr (L, ezt) helyén, Verem. A ki másnak vermet ás,
Ny. 8. —
Vendégséghez nem való a maga esik bele. KV. — Egy verembe
veszekedés. KV. két tömés. D. — Ember a fogával ás
Venyeg^e. A gyepüre hordja a ve- magának vermet. (Torkosság.) ML. —
nyegét. (Elfagyott.) Ny. 6. — Késre Ez a verem olyan verem, ha nem
 750

hiszed gyere velem, orrodat is bele- van a süvege alatt. (Nem köszön.) D
verem. D. —Búsul mint a verembe — Verébnek veréb a fia, galambnak
esett farkas. D. —
Gondolkodik mint galamb. D. —
Vén rókát, vén verebet,
a verembe esett farkas. D. Kegyet- — vén parasztot nehéz megcsalni. D.
len mint a verembe esett farkas. B. — Verés. A bolond veréssel okoso-
Komor mint a verembe esett farkas. dik. B. — A diófának veréssel veszik
M. — Szomorú mint a verembe esett hasznát. D, — Elszenvedi szamár a
farkas. KV. —
Mély mint a buza-ve- verést, csak enni adjanak neki, KV.
rem. D. —Sok bárányt elvisz addig a — Inkább intéssel, mintsem veréssel,
farkas, mig verembe kerül. D. — KV, —
Megkívánja a verést, mint a
mint eb a vermet. E.
Tiszteli, (L. ezt) nyalkái cigány teste a csigázást, E, —
Több kell a veremásáshoz. D. Megszokta mint a rossz ló a verést.
Verembe hull. E. —
Verembe szrik. ME. —Mindenbl jobb a több, mint
(Sok termett, nincs hord.) E. Ha — a kevesebb, csak a verésbl nem. Ny.
vak vakot vezet, mindkett a verembe 6. — Szelíd intéssel, nem pálcaverés-
esik. (Lat.) S. — Vak vezér verembe sel teheted jóvá a gonoszt, Sz, —
vezet, Ny. 2. Verés a verésre árt, de étel az ételre
Vereség". Régi (D.), szakálas (E.), nem árt, Ny, 1.

vén (D.), szolgának a szó is vereség. Vergdünk, mint hal a haraszt-

Veréb. Akkor már elülnek a vere- ban. Pázm,
bek. E. —
Akkora minta veréblépés. Verfény. Az est verfény
D. — Anyja után csiripel a veréb. D. szokta követni, KV. -
— Feléled mint
— Annyit iszik, mint a veréb. E. — légy a verfényre. D. — Fogas ver-
Bagoly mondja a verébnek nagyfej. : fény, K, — Ki verfényen jár, barnán

B. — Baglyokkal huhogass, verebek- megyén haza, E. — Verfényen szag-

kel csiripelj. E. — Buja mint a veréb. gatsz köpönyeget. E.
E. — Csiri-biri kan veréb, a bolondot Vers. Jó bor mellett lehet jó ver-
küld odébb. S. — Csiripel, mint a csinálni. KV. set
nádi veréb. — Csuklik, emlegetik Versenyt iszik akárki
S. KV. fiával.

a verebek. E, — Dobbal nem fogsz Vese. Hamis a veséje. E, — Oda a

verebet. Ny. — Elvitte a vígságot a vese, de a szaga. (Ez lopta a tolvaj
8. itt ;

két szárnyú veréb. E. — Hadd jusson megvan.) D. — Olyan mint a vese. (A

vagy egy szemecske a szegény veréb- vese háj között van, mégis sovány.)
nek is. Sz. — Házi és nádi
(L. ezt)E. — Veséjébe látok. E.
veréb. E. — Jobb ma egy veréb, mint Vesz. A vesz, annak lesz a ki (E.) ;

holnap egy túzok. M. — Lámpással nem vesz, betegki ME. — Amint lesz.

ámítják a verebet. D. — Már a vere- vettem, ugy adom. B. — A szót

bek is csiripelik, ME. — Más kölesé- pénzen nem veszszük. KV. — Az eb-
rl veri a verebet. B, — Nem a nek, ha aranya volna
fél hájat venne is,

veréb kbl faragott botos embertl. Sz. — Cigányosan veszi a

rajta. lovat,

E. — Okos mint a nádi veréb. (Lopja.)

(L, ezt) — Cigánytól vesz D.. fúrót.

Ny. 9.— Sok veréb sok köböl búzát — Fösvény gazdasszony mindent
S.
elhord. D. — Száz esztends kan- drágábban vesz. D. — Haton adják,
verébnek hátul van a farka. D. — ötön D. — Ki lovat
veszi. (L. hat.)
Többet ugrik mint a veréb. E. — Vak vészen, a féket vele veszi. Pázm. is

veréb tétova úszik a vizben. D. — — Ki pénz nélkül vesz, hamar fel-

Verebek is róla csiripolnak. E. — akad. D. — Kovácstól vesz szenet.

Verebekkel E.
csiripolj, — Veréb KV. — Macskát zsákban ne végy. D.
is

megszokja az ijeszt vázt. D. — Veréb — Ne vedd azt forinton, amit garason

 — 751 —
vehetsz. D. — Nehéz attól venni, kinek Felén túl a veszedelmen, ki azt meg-
eladó szándéka nincs. D. — Olcsón sajditja. D. — Ha nem tartóztat a
vették, olcsón adták. D. — Örömest veszedelem, tartóztasson a becsület,
venne mindent, csak pénzbe ne kerül- B. — Hadakozás oly orvosság, mely
jön. D, —
Ötön vesz. (Lop.) E. Pénz — nem lehet veszedelem nélkül. E. —
nélkül vesz a vásárban. (Lop.) E. — Haddal nyughatatlanságot, tengerrel
Semmin mert nincsenen árul-
vették, veszedelmet, barátsággal szidalmat
gatták. B. —
Szakadj bunda, majd nehezen keresik, még is meglelik. D.
veíz a gazda. E. —
Ugy nem eszünk — Ki magát kétszer adja a veszede-
cseresznyét, ha nem veszünk. Ny. 24. lemnek, a szerencsét ne vádolja. E.
— Vásár után vesz. D. Venne észt, — — Ki szereti a veszedelmet, nyaka
ha kapható volna. E. szakad belé. E, —
Kinek nincsen
Veszni. A hamar ért ész, hamar tiszte, nincsen veszedelme, KV. —
vész. D —
A ki veszni indul, nehéz Most még engedelem, máskor vesze-
megtartani. D. — Annak vész, kinek delem. Ny. 7. —
Nincs veszedelem-
van. E. —
Bizd el magad, ha veszni ben, ki bátorságban is fél. BSz. —
akarsz. (Hidd el magad stb.) KV. — Ves::edelem mutatja meg az embert.
El kell veszni a világnak, vagy gyzni D, — Vén asszony: veszedelem. S.
az igazságnak. Np. —
Elég veszett, Veszedelmes a hal har- (L. ezt)
ha a ház elesett. E. —
Ha marad, madik vizében. E. — Minden hirtelen
gazdának (L. ezt), ha vész, kutyának. változás veszedelmes. KV. — Vesze-
Ny. 6. — Ha veszni akarsz, vállalj delmes a nyelv. E. — Veszedel-
falat
kezességet. E. — Inkább vesszen mes ösztöke rugódozni.
éle- ellen E.
ted, hogysem becsületed. KV. — Ke- Veszend. Esztend, veszend, E.
vély vitéz, hamar — Késn — Veszendt légyviz
vész. E. D. is elveszt,
jött ész, késbbre — Késre Veszekedés. Barátságban egy
vész. D, kis
vész a kikirics. D. — Ki veszni indul, veszekedés olyan jó, mint étekben a
könny annak — Kiveszni
elveszni. D. só, ML, —
Jobb egy száraz falat nyu-
indul, annak légyviz D. — Miis árt, godalomban, mint tizenkét pástétom
hamar kész, hamar vész. D. — Tarts veszekedésben. D. —
Kölcsönzésnek
ebet, ha veszned KV. — Több
kell. és veszekedésnek társa gond és nyo-
is veszett Mohácsnál. D. — Több ve- morúság. KV. —
Nem asztalhoz való
szett Buda alatt. Sz. a veszekedés. KV. —
Vetekedésnek
Veszett. A mely kutyának veszett veszekedés a vége. KV. Vendég- —
nevét költik, el kell annak veszni. E. séghez nem való a veszekedés. KV.
— A mely kutyát meg akarják ölni, Veszekedik. Árnyékon veszeked-
veszett nevét költik. B. —Folyik a nek. KV. —
Ki a részeggel veszek-
nyála, mint a veszett ebnek. D. — szik, nem az otthonvalóval veszek-
Habzik a szája, mint a veszett kutyá- szik. D. —
Ki gyermekért, ebért ve-
nak. D. —
Kinek veszett neve indult, szekedik, pad alá bújjék. K. — Mez-
a szél is árt annak. K. — Veszett telen csonton veszekednek. B, — Mikor
fejszének nyele i§ jó. D. — Veszett gyónik, akkor is veszekszik, D, —
kancának veszett a fia, Ny. — Ve-
5. Széllel veszekszik. D. — Télen min-
szett kutya harapás, másvilágra tal- dig hideg van, nyáron nagyon meleg
palás. D. van, soha sincsen jó id, mindig ve-
Veszedelem. A ki keresi a vesze- szekedni k. Np.
delmet, elvesz benne. ME. A sze- — Veszély. A
ki sokáigél, sokveszély
relem, veszedelem. D. Egynek ve- — éri. B. —
Hol legnagyobb a veszély,
szedelme, másnak épülése. KV, — legközelebb az isteni segély. (Ném.)
 — 752

S.— Nagy veszélylyel jár a nagy gaz- — Akkor mikor aratni D. — vet, kell.
dagság. KV,— Sarkában a veszély. D. Búzát konkolyt D. — vetett, aratott.
Vessz. A a vesszt kiméli,
ki Ha a búzát korán veted, korán
fiát virit.
nem KV. — Addig hajtsd a D. — J volna mákot
szereti. (L. ezt) vetni.
fát,mig vessz. D, — Addig a B. — Késn vetett búza késbbre
kell
vesszt mig gyenge. Ny.
hajlítani, csírázik. D. — Ki álnokságot
6. bút vet,
— Addig tekerd a gúzst, mig hajlik F. — Ki csókot szerelmet
arat. vet,
a vessz. D. — Dorgálás és vessz, — Ki könyet arat.
siralmat S. vet,
csak ne legyen kés, jót nevel a gyer- arat. D. — Ki szelet vet, vihart arat.
mekbl. KV. —
Két tanitmester szük- ME. — Ki szken vet, szken arat.
séges a házhoz: korbács és a vessz. ME. — Ne vess többet, semmint szán-
Ny. 20. —
Könny vékony vesszbl tottál. D. — Nekem sem nem itt vet-
gúzst tekerni. D. —
Nekiszokott, mint nek, sem nem aratnak. E. — N'em
rossz gyermek a vessznek. D. — mindenkor az arat, a ki vetett. B. —
Ritka tanuló vessz nélkül. D. — Néha sokat vetnek, de keveset arat-
Vessz teszi a gyermeket jámborrá. nak. D. — Ott is arat, a hol nem vetett.
KV. — Vessz nem fa. D. — Vessz D. — Ottterem a gazember, a hol
is

sokára lesz fa. D. — Vesszparipán nem vetik. D. —

Ritkán vetik a jót,
nyargal. S. mégis alig kel. D. —
Sürün vetik a
Veszteg" álló viznek, hallgató em- jót, de ritkán kel. D. —
Sürün vetik
bernek nem kell hinni. D. magját az emberséges embernek, de
Veszteg'et. Disznóra ne veszte- vékonyan kel. Gz. —
Terem a bolond,
gess gyömbért. M. Kár a bolondra— ha nem vetik is. E. —
Terem a kon-
szép szót vesztegetni. E. Fényes — koly, ha nem vetik is. E. Vess belé —
temetés sok pénzvesztegetés. KV. fiskálist, majd kel az! (Rossz.) Ny. 5.
Veszt. Bolondság ebért lovat vesz- — Ut mellett vetett búza. D.
teni. E. — Borját keres, ökröt vészit. Vetekedés. Vetekedésnek vesze-
E. — Bus mint ki hat ökrét vesztette. kedés a vége. KV. —
A jó veteked
B. — Ki nem játszik, sem nem nyer, hamar üstökbe ne kapjon. (Vitatkozó.)
sem nem — Másét keresi,
veszt. B. KV.
magáét — Ökröt vesztett,
vesziti. D. Vetés. A faluhoz közelebb jobb a
borját keresett. D. — Szeget kiméi, vetés, mert hallja a kakukszót. (Gazda
patkót E. — Tehenét vesztette,
vészit. szeme rajta.) Ny. 1. —
Eltalálta mint
midn borját kereste. D. — Vesztett cigány a buzavetést. (Elszórta szántás
fejszének foka. KV. (Nyele. — D.) nélkül.) Ny. 6. —
Gazda szeme növeli
Vesztét érzi. S. — Vagy nyerünk, vagy a vetést. B. — Kora vetés, kés gyer-
vesztünk. KV. mek, hamar árván marad. Ny. 21. —
Veszteség".Egynek nyeresége, Kora vetés sokszor kései mindig
csal,
másnak KV. — Kinek-
vesztesége. rossz. E. — Nincsen mindig a vetés tél,

kinek vesztesége, nálam nyeresége. kikél. D. — Paplanos vetés. (Itt-ott

(Megtaláltam az elvesztett dolgot, ki kiveszett.) Ny. — Ritka vetésnek
1.

a gazdája?) ME. vékony aratása. E. — Szomszédvetés

Vesztés. Büdös mint a vesztés. Ny. gazdagabb. ME. — Vetés eltt arat.E.
4. — Els nyerés, cigányvesztés. Vev. Jó marhának könny vevt
Ny. 2. lelni. D.
Vet. A ki jó magot vet, jó aratást Vezet. Folyóvíz vezet a tengerre.
vár. D. —A ki mint vet, ugy arat. KV. D. —Borjú vezeti a tehenet. D. —
—A ki nem vet, nem arat. D. — Az Ha vak vakot vezet, mindkett a ve-
ördög se szánt, se vet, mégis elél. D. rembe esik. (Lat.) S. — Kolompos
 — 753 —
vezeti a ménest. D. — Ó vezeti a kaszás Ebül kezdi, ebül (kutyául. B. Ko- —
csillagot. (Kevély.) D. — Üstökön ve- mondorul. D.) végzi. KV. — Ember
zetik mint a lusta D. — Vak lovat. — Hamar kezdi,
gondol. Isten végez. E.
vakot vezet. M. — Vak vezet hamar
Jobb alant kez-
világ- végzi. KV. —
talant. ML. — Vak vezér verembe deni és fönt végezni. B. — Ki dolgát
vezet. Ny. 2, Istennel kezdi, végzi. KV. — Ki jól
Vezér. Attól tarthat a jó vezér, idején kezdi, idején végzi. D. — Ki
hogy az ellenséget nem gyzi nyakkal. Istennel kezdi, Istennel végzi. — S.
D. — Kevély koldus, tudatlan pap, Ki kezdi, végzi. B. — Ki soha jól jól
félénk katona, ostoba vezér. D. — nem kezdi, soha nem végzi. D, — Ki
Ritka mint a jó vezér. D. — Öregek sokba kap, keveset végez. D. — Las-
vezérlik a hadat. D. — Vak vezér san kezdj, gyorsan végezz. Ny.
- — 4.
verembe vezet. Ny. 2. — Jó annak a Melegen kezdette, hidegen végezte. D.
várnak, melynek értelmes a vezére. — Nagyot kezdett, kicsinyt végzett.
KV. KV. — Nem a ki jól kezdi, hanem a
Véd. A féreg is védi magát. B. — ki jól végzi érdemel dicséretet. B. —
Ki a tolvajt védi, maga nagyobb tol- Nem elég elkezdeni, véghez is kell
vaj. D. vinni. KV. —
Papucsban kezdeni,
Vég". A hadakozásnak bizonytalan mezítláb végezni. KV. Pörrel kezdi, —
a vége. KV. — Botnak végén a bun-
is patvarral végzi, D. — Reggel kezdi,
kója. Ny, 2. — Dolognak végén a este nem végzi, D, — Sokat végeznek
butykója. D, — Gonosz eredetnek Bécsben, de elrontják az égben. D,
gonosz a vége. F. Hamar kezdet- — — Vigan kezdett, szomorúan végzett.
nek hamar a vége. D. Itt a vége, — KV.
tedd a jégre, csússzál vele Báttaszékre. Mind végig, mind vérig. D.
Vég'ig".
ME. —Jó kezdésnek jó hagyás a — Mind világ végéig. KV.
vége. KV. —
Jó vég köti a munka Vég'ÜL A ki végül maradt, tegye
koszorúját. E. —
Jól meg kell kötni be az ajtót. E. —
Végül marad a jó.
végét a dolognak. E.
elejét, Lassan — E.
megyünk messzire, ugy érünk a végire. Véka. Budai (L. ezt) vékával fizet.
S. —
Markába szakadt a vége. D. — D. — Kézzel kell a magot hinteni,
Minden botnak kett a vége. D. — nem vékával, KV. —
Könny a vékát
Minden botnak végin a feje. M. — lecsapni, de nehéz bele keresni. D. —
Minden hosszúnak van vége. S. — Marok nem véka. Marokkal aD. —
Mindennek elbb gondold el a végit. magol, nem vékával. E. A nap —
D. —Mindennek ott a vége, a hol fényét nem rejthetni véka alá. E. —
elhagyják. My. 2. — Rossz kezdetnek Nem kell a gyertyát véka alá rejteni.
rosszabb a vége. D. Se eleje, se — E. —Olyan a feje mint a véka. D. —
vége, mint az örökkévalóságnak. E. Tetézve adja vissza a csapott vékát.
— Várd el a végét. E. Vége jó, — D. - Véka es, köböl sár. E. Vé- —
minden jó. (Német.) S. Vége vá- — kával méri a pénzt. D.
lasztja meg. E. —
Vége vig András- Vékony. A cérna is ott szakad, a
nak. ME. —
Végén csattan az ostor. hol legvékonyabb. Ny. 8. A jég is —
E. — Végén sült bele. Decsi. Vé- — ott szakad a hol legvékonyabb. Ny.
;

gén szokták a dolgot megdicsérni. KV. 14. —

Kötél is ott szakad, a hol leg-
— Végét járja. S. vékonyabb. Ny. 2. Könny a vé-—
Végrez. A mihez késbbre kezde- konyt elszakasztani. D. Minél vé- —
nek, késbbre végzik. D. Csizmában — konyabb a hur, annál hamarább sza-
kezdette, bocskorban végezte. E. — kad. D. — Könnvü vékonv vesszbl
Margalits E : Magyar közmondások.
 — 754 —
gúzst tekerni. D, — Ott szakad, a hol ördög nem mehet, vén asszonyt küld
vékony. (Szegényt éri a kár.) Ny. 22. maga helyett. E. — Jámbor ifjúból
— Vékony a hajszál, mégis van ár- szokott jó vén ember válni. KV. —
nyéka. E. —
Vékony a kereset. S. — Jár a nyelve, mint a vén kofáé. D. —
Vékony dongáju. E Vékony mint— Jobb a vén árnyéka,mint az ifjú kardja.
a krakai cérna. E. —
Vékony remény- KV. —Jobb a vén tkénél ftzni.
ség. S. — Vékony segítség. KV. — D. — Jó a vén fa árnyékában pihenni.
Megszakad a véknyad. E. E. — Késn ér mindenre, mint a vén
Vélemény. Annyi vélemény, ahány leány, D. —
Ki vén korában házaso-
fej.ME. (Lat.) dik, dajkát keres magának. E. —
Véletlen bokorban gyakran nyúl Kettt nem tanácsos elvenni vén :

fekszik. KV. asszonyt pénzéért, ócska kocsit vasá-

Vén. A fiatal hamarabb vész a vén- ért. B. —
Köhög mint a vén juh. B.
nél. D. —
A ki vén, az fösvény. KV. — Megszokta mint vén leány a pártát.
— A sok szerencsétlenség idö eltt D. — Minél vénebb, annál fösvényebb.
megvénheszti az embert. KV. A — KV, — Minden vétek elalszik a vén-
vén asszony dérdur. E. —
A vén asz- ben, csupán a fösvénység ébred fel.
szony füle hegyesebb a nyúlénál. Ny. D. — Mit ér a kevélység, hogyha vén
13. —A vén asszony nyelve élesebb a feleség? B. —
Nagy benne az aka-
a borotvánál. Ny. 13. —
A vén asz- rat, mint a vén leányban. B. Nagy —
szonynak is van ugy, hogy szesszenik. szomorúság kurvás vénet látni. D. —
E. —
A vén