VendégVáró

Látnivalók
Komárom-Esztergom
megyében

Well-PRess Kiadó, Miskolc

2003
 Tartalomjegyzék

Ajánlás 9 Tatabánya
TATABÁNYA ÉSésAZaz Északi-Vértes
ÉSZAKI-VÉRTES 88
Tatabánya 92
Könyvhasználat 10 Szárliget, Környe 102
Vértessomló 103
AADunakanyar,
DUNAKANYAR, A PaILIS , ESZTERGOM
Pilis, Várgesztes, Oroszlány 104
ÉS KÖRNYÉKE és környéke
Esztergom 12
12 A majki remeteség 106
Dömös 16 A szentkereszti rom, Kecskéd 109
Pilismarót 18 Bokod 110
Esztergom 20 Dad 111
Pilisszentlélek 37 Kömlôd, Szákszend 112
Dorog 38
Kesztölc, Klastrompuszta 41 Kisbér környékeÉS és
KISBÉR KÖRNYÉKE A BaAKONYALJA
Bakonyalja 114
Csolnok 42
Leányvár, Piliscsév 43 Császár, Vérteskethely 118
Úny, Máriahalom 44 Kisbér 119
Dág 44 Hánta, Ászár 121
Sárisáp, Annavölgy 45 Bakonysárkány, Aka 122
Tokod 45 Ácsteszér 123
Tokodaltáró, Tát 46 Súr 124
Mogyorósbánya 47 Csatka, Réde 125
Bakonybánk 126
Bakonyszombathely 127
AAGerecse
GERECSE VIDÉKE
vidéke 48
Bársonyos, Kerékteleki 128
Nyergesújfalu 52 Ete 129
Lábatlan 54
Bajót 55 KOMÁROM ÉS
Komárom ésKÖRNYÉKE
környéke 130
Péliföldszentkereszt 56
Bajna 56 Csép, Tárkány, Nagyigmánd 134
Nagysáp, Epöl 57 Kisigmánd, Csém 135
Szomor, Gyermely 58 Komárom 136
Gyarmatpuszta, Tarján 59 Almásfüzitô, Ács 147
Héreg 61 Bábolna 148
Vértestolna, Tardos 62 Bana 149
Süttô 64
Praktikus információk
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 151
TATA ÉS
Tata és KÖRNYÉKE
környéke 66
Közérdekû információk 153
Neszmély 70 Örökség 154
Dunaalmás 71 Aktív turizmus, gyógyturizmus 159
Tata 73 Rendezvények 162
Agostyán, Szomód 84 Szálláshelyek, falusi turizmus 163
Dunaszentmiklós 84 Borturizmus, gasztronómia 164
Baj, Vértesszôlôs 85 Védett természeti értékek 166
Kocs 86 Irodalomjegyzék 169
Mocsa, Naszály 87 Képjegyzék, települések névmutatója 175
 Az 1996. évi elsô kiadás átdolgozásában közremûködött: Dr. Deák Antal András, Dörömbözy Margit,
Fûrészné Molnár Anikó, Haraszti Mihály, Dr. Horváth István, Horváth Zoltán, Musitz László, Rédli Margit

A fotókat készítették: Haraszti Norbert, Kiss T. József, E. Nagy Lajos, Mudrák Attila, Szekeres János
Címlapfotó: Esztergom – Szamódy Zsolt
Fôszerkesztô: E. Nagy Lajos
Felelôs szerkesztô: Körtvélyesi Erzsébet

Kiadói lektor: Ifju György

Olvasószerkesztô: Kornya István
Könyvterv: Well-PRess Kiadó Kft. – Miskolc, Szôke János
Térképek: TOP-O-GRÁF Térképészeti Kft. – Budapest
Akvarellek: Nemes István
Nyomdai elôkészítés: Well-PRess Stúdió – Fésüs László, Kovács Judit
Sorozatszerkesztô, stúdióvezetô: Benedek Piroska
Nyomdai munkálatok: Borsodi Nyomda Kft. Felelôs vezetô: Ducsai György ügyvezetô igazgató

Kiadó: Well-PRess Kiadó Kft.

3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 15. Tel./fax: (+36) 46/501-660

www.vendegvaro.hu

Felelôs kiadó: Körtvélyesi Erzsébet, Esterházy György

A könyv anyagának lezárása: 2003. április 29.

Minden jog fenntartva! © A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos e kiadványt részben vagy egészben sokszorosítani,
vagy más módon rögzíteni és hasznosítani.

ISBN 963 9490 14 8 ISSN 1219 – 431 X

Romantikus hangulatú mûromok
a tatai Angolparkban
Lombard festô: Lány az egyszarvúval
(Esztergom, Keresztény Múzeum)

Hét éve már annak, hogy a VendégVáró úti-
könyvcsalád egyik elsô fecskéjeként szárnyára bo-
csátottuk a Komárom-Esztergom megyét bemuta-
tó kötetet. Azóta sok víz lefolyt a – megyét vagy
nyolcvan kilométeren határoló – Dunán, s a kiadó
közben „körbeért” az országban. Teljes immár a
megyesorozat! Ott van a polcon a vasúti országjá-
rásra buzdító kötet, és ma már három nyelven
hozzáférhetô a kiadó legnagyobb vállalkozásának
eredménye, a „nagy magyar” útikönyv, a Látniva-
lók Magyarországon is.
Ahogy gyarapodott a kiadó új könyveinek száma,
úgy fogyott a Komárom-Esztergom megyei útika-
lauz: vették, vitték, és mára jószerivel egyetlen
megvásárolni való példány sem maradt belôle. Az
új kiadás, amit most Ön kézben tart, kedves Ol-
vasó, ezért készült. És még valamiért: az elmúlt
néhány év jól látható fejlôdést hozott mind az ide-
genforgalmi attrakciók terén, mind pedig az egyes
települések szemléletében.
Sok minden megváltozott tehát: új látnivalók szü-
lettek, és régiek mutatják új arcukat. Talán jobban
Miskolc–Tatabánya, 2003 áprilisában
Körtvélyesi Erzsébet
felelôs szerkesztô
LÁTNIVALÓK KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYÉBEN
Ajánlás a második kiadáshoz
meg is becsüljük ma a vendéget, mint korábban,
talán büszkébben és határozottabban mutatjuk
meg neki a saját értékeinket. Érzékelhetôen föl-
élénkült és igényesebbé vált a belföldi turizmus is,
egy-egy hétvégén mind többen kerekednek fel,
hogy körülnézzenek szûkebb hazájukban.
Az ô kedvükért, a változások nyomonkövetését cé-
lul tûzve állítottuk össze – arculatában, tartalmá-
ban felfrissítve – a megújult második kiadást. Ami
azonban az évek alatt mit sem változott, az az
ajánlás lényege, ezért ezt betûhíven idemásoljuk az
elsô kiadásból:
„A VendégVáró Komárom-Esztergom megyében sok-
sok munka árán született, nagy szeretettel íródott, és
azzal a szándékkal: aki még nem járt erre, kapjon
kedvet és eligazítást, aki már igen, az visszavágyjon
– s aki pedig itt lakik, ismerje meg jobban szûkebb
pátriáját.”
Változatlan tisztelettel ajánljuk tehát a könyv má-
sodik kiadását mindazoknak, akik e három cso-
port valamelyikébe tartoznak.
E. Nagy Lajos
fôszerkesztô
9
LÁTNIVALÓK KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYÉBEN

Hogyan használjuk a könyvet?

Reményeink szerint könyvünk szerkezete köny- Egy-egy kisrégión belül a települések sorrendje
nyen áttekinthetô, a kötetet egyaránt jól tudja egyben ajánlott utazási útvonalnak is tekinthetô –
használni a konkrét információkat keresô utazó és helyenként persze kivételt kellett tennünk a föld-
a megye értékeire összességében kíváncsi olvasó. rajzi, közlekedési adottságok miatt.
Mégis, ebben a rövid fejezetben megpróbáljuk
sorra venni azokat a tudnivalókat, amelyek isme-
rete még inkább segítheti az eligazodást.

Hat kisebb tájegységre osztottuk a megyét, amely

kisrégiók részben természetföldrajzi sajátosságaik,
részben a megközelíthetôség, az utazási-turisztikai
szokásokhoz igazodva szervezôdtek. A kisrégiókat
bemutató fejezetek elején általános áttekintést ta-
lál az olvasó a vidék történetérôl, turisztikai érté-
keirôl – nem utolsó sorban pedig azokról a külön-
legességekrôl, érdekességekrôl, amelyeket feltétle- A település nevét az irányítószám és az ott élôk
nül érdemes megnézni, megismerni, ha arra já- száma követi, a szöveg pedig elôbb általában a
runk. helység történetét, majd nevezetességeit tekinti át,
végül pedig szó esik a rendszeresen visszatérô, ide-
genforgalmi szempontból is fontos rendezvények-
rôl, valamint a szabadidô eltöltésének különösen
vonzó lehetôségeirôl.

A kiemelkedô nevezetességekrôl igyekeztünk részle-

tesebb leírást adni – ezek a szövegrészek kisebb betû-
mérettel, keskenyebb hasábban jelennek meg, így
azok könnyen megtalálhatók, vagy éppen átugorha-
tók. Ezen szövegrészek elején mindig ott látható egy-
egy ikon, amely a tartalomra utal: rögtön láthatjuk,
hogy éppen

mûemlékrôl,
Ennek a bevezetônek nélkülözhetetlen tartozéka a
térkép, valamint a célszerû megközelítésrôl szóló múzeumról,
információ és a kihagyhatatlan látnivalók listája.
Ez utóbbi egyben a (☛ ) jellel utal arra az oldalra természeti értékrôl
is, ahol részletesen olvashatunk az említett neveze-
tességrôl. olvashatunk részletes tudnivalókat.

10
 LÁTNIVALÓK KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYÉBEN

Ugyancsak ikonnal jelöljük az elérhetôségre, nyit-

va tartási rendre vonatkozó információkat ( ) –
ez általában a részletes leírások végén található, de
olykor másutt is használjuk, ahol fontosnak tart-
juk ezzel felhívni az olvasó figyelmét egy-egy hasz-
nos információra.

A hasznos, tényszerû információk mellett arra is tö-

rekedtünk, hogy az olvasó minél több színes érde-
kességet, különlegességet is megtudhasson egy-egy
településrôl vagy tájegységrôl. Ezeket a szövegeket el-
különítve, sárga tónuson jelenítettük meg – részben
a kiemelés okán, részben azért, hogy aki csak a szikár
adatokra kíváncsi, kihagyhassa ezeket a részeket.

VADÁSZLAKOMÁK

A pilismaróti Malomvölgyi-patak – amely az itt ôrölt

malmokról kapta a nevét – a hagyomány szerint Má-
tyás király kedvelt pihenô- és lakomázó helye volt a
Visegrád várából induló nagy, udvari vadászatok
után. A Miklósdeák-völgyben csörgedezô patak Csaknem 200 fotó gazdagítja a könyvet
környékét pedig állítólag Mátyás íródeákja kereste fel
gyakran és szívesen. Mindegyik fejezetnek van egy saját színe – ez a
könyv felsô élén is jól látható, gyorsan odalapoz-
A kisrégiók fejezeteit a praktikus információk kö- hatunk egy-egy kisrégió kezdetéhez. Ugyanezek a
vetik. Itt tematikus csoportokban, könnyen átte- színek megjelennek a könyv elején található tarta-
kinthetô listákból, rövid ismertetô szövegekbôl tá- lomjegyzékben is – így aztán pillanatokon belül
jékozódhatunk mind a fontos látnivalókról, mind megtalálhatjuk, amit éppen keresünk.
pedig azokról az egyéb tudnivalókról, amelyek az
utazó számára fontosak. Bizonyos esetekben köz-
vetlenül hasznosító információkat talál itt az olva-
só, de gyakran adunk meg olyan címet, telefonszá-
mot, ahol egy-egy tárgykörben kaphat pontos fel-
világosítást az utazó.

A könyv végén találjuk a települések jegyzékét – a

helységnevek mellett az oldalszámmal. Ezt követi
a képjegyzék – amelybôl megtudhatjuk, kik készí-
tették a kötet gazdag és színvonalas fotóanyagát –;
majd az irodalomjegyzék, ami további olvasniva-
lót ajánl azoknak, akik még többet szeretnének
megtudni a megye értékeirôl.

11
 ÚTJELZÔ

Ha Budapest felôl északnyugat-

A Dunakanyar,
nak indulunk a 10-es fôúton,
netán átvágunk a Pilisen, vagy a
Duna jobb partját követjük a
11-es úton, könnyen eljutha-
a Pilis, Esztergom
tunk Esztergom környékére.
Nyugat felôl, Gyôrbôl vagy Ko-
máromból szintén a Duna part-
és környéke
ján vezetô fôúton érkezhetünk
ide. A megyeszékhelyrôl, Tata-
bányáról a fôutakon némi kerü-
lôt kell tennünk, viszont utaz-
hatunk a másodrendû utakon
is. Vonattal másfél óra alatt
érünk Esztergomba a fôvárosból,
de választhatjuk a kissé hossza-
dalmasabb, de annál
romantikusabb
hajóutat is.

EZT LÁTNI KELL!

➤ az esztergomi Várhegy, a bazilika a Bakócz-kápol- ➤ a Mária Valéria híd (☛ 33. o.)

nával és a Kincstárral (☛ 20–29. o.)
➤ az esztergomi Szent Tamás-hegy a kálváriával és
Várhegyre nyíló kilátással (☛ 33. o.)
➤ az esztergomi Keresztény Múzeum (középkori úrko-
porsója, szárnyasoltárai) (☛ 31. o.)
➤ a dömösi prépostsági romok, és az altemplom, ahol
ma is tartanak esküvôket (☛ 16. o.)
➤ a Dunakanyar panorámája a Vaskapu-hegyrôl vagy
a pilisi Prédikálószékrôl (☛ 36. o.)
➤ a Rám-szakadék (☛ 37. o.)

12 www.vendegvaro.hu

A „Dunakanyar gyöngyszeme”, „az ezeréves vá-
ros”, Esztergom és vidéke a történelem kezdete
óta kedvelt lakóhelye az embernek: olyannyira,
hogy birtoklásáért mindig meg kellett küzdeni. A
szelíd, de mégis határtalan erdôs hegyek, melyek
meredek sziklafalainak szorításában itt vesz elô-
ször lendületes kanyarulatot délnek a hömpölygô
Duna, az erdôkig fölérô, mezôgazdasági mûvelés-
re alkalmas sík területek, a nagy folyó felé sietô pa-
takok együtt az ember kedvére alakították a tájat.
A történelem koronatanúja
Idôszámításunk elôtt 3000-bôl már tártak fel neo-
litikus emberi telepet ezen a vidéken, a Borz-he-
gyen, késôbb erre húzódott a Római Birodalom
határa, a limes. Úgy tartják, hogy Marcus Aure-
lius, a „filozófus császár” ismert elmélkedéseit itt,
a nagy folyó partján, a Garam torkolatánál öntöt-
te formába.
Meghatározóvá azonban a kereszténység idején
lett Esztergom, az elsô magyar király, Szent István
szülôvárosa, koronázásának színhelye, Géza fejede-
Magyarország a hálón
A DUNAKANYAR, A PILIS, ESZTERGOM ÉS KÖRNYÉKE
lem és az Árpád-ház királyi központja. Itt épült fel
– a lerombolt középkori templom helyén, a XIX.
században – az ország rangban elsô római katolikus
temploma, a bazilika, amely már kilométerekrôl
jelzi a várost, és ami építészeti-mûemléki szem-
pontból is kiemelkedô értéke az országnak. A Fô-
székesegyház Kincstára vagy a nemzetközileg is-
mert Keresztény Múzeum a történelmi Magyaror-
szág értékeinek felbecsülhetetlen értékû tárháza, a
ISMERETLEN ÉRDEKESSÉGEK
➤ a tavasszal hóvirágszônyeggel borított Gete-hegy,
(☛ 42 o.)
➤ az egyedülállóan gazdag madárvilágú öt állandó és
egy ideiglenes Táti-sziget (☛ 47 o.)
➤ az 1920–1930-as évek neves irodalmárainak,
tudósainak autogramfala a Babits-házban (☛ 36 o.)
➤ a dorogi, 85 darabos Vasarely-gyûjtemény (☛ 40 o.)
➤ az esztergomi Duna Múzeum 250 éves térképei és
Széchenyi-relikviái (☛ 33 o.)
➤ a tokodi üveggyár üvegfújó, illetve tradicionális
üveggyártó manufaktúrája (☛ 46 o.)
13
A DUNAKANYAR, A PILIS, ESZTERGOM ÉS KÖRNYÉKE
Szent István megkoronázása –
Melocco Miklós szobra az esztregomi Várhegyen áll
Vármúzeum pedig modern szemléletû kiállítások-
kal vezet végig az Árpád-házi királyok palotáján.
De ennek a kornak az emlékét ôrzik a Kesztölc
melletti Klastrompuszta vagy Pilisszentlélek pálos
monostorának romjai és a dömösi prépostsági ro-
mok is.
LEGENDÁRIUM
➤ A település leghíresebb szülötte kétségkívül VAJK, Gé-
za fejedelem fia, az elsô magyar király, SZENT ISTVÁN
(967, 977? – 1038. aug. 15.). Emlékét, kultuszát híven
ápolja a város. A lényeg számokban nemigen fejezhetô
ki, de azért beszédes lehet, hogy csak a Várhegyen három
szobra áll, illetve ezek közelében nemzeti emlékhelyként
avatták fel az egykori Szent István vértanú-templom
eredeti helyére visszaállított oltárát, ahol megkeresztel-
ték, majd megkoronázták Istvánt. (☛ 22. o.)
➤ Esztergomban született, s itt is járt iskolába az egyet-
len magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok alapítóaty-
ja, BOLDOG ÖZSÉB (1200?-1270). A tatárjárás után
14
GONDOLTA VOLNA, HOGY...
… az egész világon egyedül az esztergomi Szamár-
hegyen él a Horánszky-cickafark?
… itt mászhatjuk meg a Pilis legmagasabb pontját, a
757 méter magas Pilis-tetôt?
… az ország egyik legrégibb köztéri alkotása az eszter-
gomi bazilika mellett álló Kuklander Mária-szobor?
Esztergom barokk-klasszicista hangulatú, szûk ut-
cácskákkal, hatalmas palotákkal és minduntalan a
Dunára nyíló panorámával meghatározott történel-
mi központja lenyûgözô és beszédes tanúja annak:
bár a tatárjárás után Buda lett a királyi székhely, a
magyar katolikus egyház központja tovább fejlô-
dött egészen a török idôkig, majd a pusztító harcok
után újabb lendülettel – Trianonig. Bár a határra
szorult, mivel kulturális centrum és iskolaváros is
volt, talpon maradt. A második világháború után
viszont amiatt szenvedett hátrányt, ami miatt addig
fejlôdött: mert egyházi központ volt. A városnak új
jelképe lett: a szlovákiai Párkányba átvezetô, lerom-
bolt Mária Valéria híd – ami 2001, újbóli felépíté-
se óta ismét jelkép, de már a nyitásé, a lendületé,
amivel tovább épül Esztergom és környéke.
Dunára nézô hegyek
A Dunáról a hegyek sötét lánca, a magaslatokról a
lassan és szélesen hömpölygô folyam nyújt rabul
ejtô látványt. És mindkét terület több puszta szép-
otthagyta papi hivatalát és remeteségbe vonult. Egy láto-
más hatására egyesíteni szerette volna a szétszóródott re-
metéket, majd Rómába ment engedélyért, hogy szerzetet
alapíthasson. Ott pártfogásába vette Aquinói Szent Ta-
más, így nemsokára IV. Orbán pápa jóváhagyta a ren-
det, amit Boldog Özséb Remete Szent Pál oltalma alá
helyezett, hiszen ô volt az elsô remete. (☛ 42. o.)
➤ Érdemes megemlíteni egy világi hírességhez kötôdô le-
gendát is: a hagyomány szerint, amikor Kossuth Lajos
Esztergomba érkezett, a hajóállomásnál, az esôben vára-
kozó tömeg száján keletkezett a KOSSUTH-NÓTA Esik esô
karikára kezdetû strófája. (☛ 33. o.)
www.vendegvaro.hu
 A DUNAKANYAR, A PILIS, ESZTERGOM ÉS KÖRNYÉKE

ségnél: az evezni, úszni, horgászni vágyóknak épp-

úgy remek idôtöltést kínálnak, mint a túrázóknak
és a vadászoknak. Bár az egykori királyi portyák
nagyvadja, medve vagy hiúz már nem él itt, de
szarvassal, vaddisznóval, a betelepített muflonnal
gyakorta találkozhat az erdôjáró. És aligha akad
turista, aki ne akarna legalább egyszer végigmenni
a vadregényes Rám-szakadékon.
A Pilis mészkô és dolomit tömbjétôl keletre a
Visegrádi-hegység andezitbôl fölépült északnyuga-
ti nyúlványa érinti a megyét. A nyugati oldalon a
Gerecse „elôhegyei” és a Gete által övezett Doro-
gi-medence alkotják a „szomszédságot”. Egyik
sem igazi magashegység, ám az árkokra tekintô,
erdôvel csak részben borított pilisi rögök, a bizarr
alakú sziklacsoportok, a barlangok, ritka felszín-
formációk és a geológiai különbségeket követô
változatos növényzet – az ehhez alkalmazkodó ál-
latvilággal – ezerarcú tájjá formálják.
Összefüggô tölgyesei, föntebb a méltóságteljes
bükkösök, a mészkôlejtôkön kialakult pusztafüves
sztyepprétek, a sajátos mikroklímájú sötét szur-
dokvölgyek együtt teszik az ország egyik legked- Lent: a Víziváros a Prímás Palotával,
veltebb kirándulóhelyévé. háttérben a Mária Valéria híd

Magyarország a hálón 15
DÖMÖS
DÖMÖS
Irányítószám: 2027, népesség: 1070
Ha a 11-es úton érkezünk Budapest felôl, a viseg-
rádi fellegvár égre magasodó sziluettje, a Duna
túlpartján Nagymaros látképe kísér bennünket
majdnem Dömösig: ez már Komárom-Esztergom
megye, itt lépjük át a megyehatárt. A túlparti
Szent Mihály-hegy lábánál, a Budapest–Vác–Szob
vonalon fekvô vasútállomástól kishajóval jutha-
tunk Dömösre, és persze a dunai hajóforgalom
sem kerüli el a települést: hajóállomása – egye-
düliként a Dunán – mûemlék jellegû.
A település már az Árpád-házi királyok kedvelt
tartózkodási helye volt. A gyönyörû dunakanyari
tájon már a XI. században királyi kastély állott.
1063-ból hallhatunk róla elôször: I. Béla királyra
itt omlott rá a trón-építmény, amely halálát okoz-
va maga alá temette. A késôbb itt alapított pré-
postság látványos romjai a község nyugati vé-
gén, a református templommal szemben, a teme-
tô fölötti dombon találhatók meg. Legkönnyeb-
ben a Béla király úton juthatunk el ide.
1079-ben Szent László király oklevelet adott ki
a dömösi királyi kúriában. 1107-ben pedig
Könyves Kálmán király fivére, Álmos herceg a koráb-
ban itt állott kastélyt az egyháznak adta, és prépost-
ságot alapított mellette, amelynek építését fia, II.
(Vak) Béla király fejezte be 1138-ban.
A díszes épületegyüttes a törökellenes háborúk ide-
jén pusztult el, a XVIII. században aztán a romjait is
széthordták. A ma megtekinthetô maradványok
nagy részét az 1972–79 között végzett régészeti fel-
tárások hozták felszínre, a restaurálás munkáját –
Nádori Klára tervei alapján – az Országos Mûemlé-
ki Felügyelôség végezte 1988–89-ben.
A háromhajós, félköríves szentélyekkel záródó ro-
mán stílusú templom megemelt szentélye alatti al-
templom boltozatát két sorban elhelyezkedô hat
oszlop és tíz féloszlop tartotta. A féloszlopok eredeti
helyén megmaradt lábazat, valamint több megtalált
oszlopfô révén lehetôség nyílott az altemplom rész-
leges helyreállítására. Az altemplomba a két mellék-
apszisból egy-egy ívelt vonalú lépcsô vezet le. A fala-
16
kat a XI. századra jellemzô három falifülke tagolja.
Magának a háromhajós, nyugati homlokzatán két
toronnyal ellátott nagy templomnak jobbára csak
alapfalai maradtak meg. A templom déli oldalán az
egykori királyi kastély, majd prépostsági épület
romjai láthatók.
A közelben a prépostsághoz tartozó XIV–XV. száza-
di tégla- és tetôcserép-égetô kemencéket, valamint
Árpád-kori házak részleteit is feltárták.
Az altemplom a Dunakanyar egyik jelentôs Árpád-
kori látványossága, melynek felszentelt oltáránál ma
is szokás esküvôket tartani.
Nyitva: május 1-jétôl október 31-ig
naponta 10–17 óráig, hétfô szünnap.
A község már említett kulturális értékei mellett ér-
demes megnézni a Hôsök terén álló barokk kato-
likus templomot, az 1743-as pestisjárvány emlé-
kére állíttatott ugyancsak barokk Mindszentek-
kápolnát és a polgármesteri hivatal épületében
látható kiállításokat.
A Táncsics Mihály út 2. szám alatt a Dömösi
Galéria és helytörténeti kiállítás kínál érde-
kes látnivalókat. A galéria a polgármesteri hivatal
épületében 1976-ban nyílt meg Vertel József
dömösi születésû grafikusmûvész kezdeményezé-
sére. Több képzômûvészeti kiállítást rendeznek itt
minden évben – többnyire Dömöshöz vagy a Du-
nakanyarhoz kötôdô mûvészek munkáiból.
Az önkormányzat galéria mögötti nagytermé-
ben állandó kiállításon mutatják be a község-
ben dolgozott mûvészek (festôk és szobrászok,
mint pl. Krutsay Ferenc, Kernstok Károly, Pásztor
A TÖRTÉNELEM VIHARAIBAN
Guiden comes oklevelében említik elôször a község ne-
vét 1079-ben: Szent László királyunk innen indult
hadba a Salamon által behívott IV. Henrik császár
ellen. Könyves Kálmán itt békült ki öccsével, a lázadó
Álmos herceggel a prépostsági templom 1107-es fel-
szentelésekor, de késôbb a herceg újból összeesküvést
szôtt, ezért neki és fiának, a késôbbi II. (Vak) Bélának
a megvakíttatás jutott osztályrészül. A prépostságban
késôbb – korabeli oklevelek szerint – többször taná-
csot tartott Hunyadi János kormányzó is.
www.vendegvaro.hu

János, Konecsni György, Martsa István, M. Szûcs
Ilona, Novák Lajos, Püspöki István, Vertel Beatrix,
Vertel József stb.) munkáit.
A Dömös történetét bemutató kiállítás is
ugyanitt látható, amely az esztergomi Balassa Bá-
lint Múzeum anyagából Vertel József grafikusmû-
vész közremûködésével jött létre. A tárlaton az ôs-
kortól a középkor végéig terjedô idôszak tárgyi
emlékei, a Képes Krónika dömösi eseményeket áb-
rázoló, felnagyított színes miniatúrái (Vertel Jó-
zsef munkája) vannak kiállítva, és az egykori pré-
postsági templom hatalmas Árpád-kori oszlopfô-
jének másolata is megtekinthetô.
Nyitva: hétköznap 8–15.30 óráig,
pénteken 8–13.30 óráig. Információ
a polgármesteri hivatalban, tel.: 33/507-060
Magyarország a hálón
A DUNAKANYAR, A PILIS, ESZTERGOM ÉS KÖRNYÉKE
A dömösi prépostság altemploma
A mintegy 1100 lakosú település nemcsak törté-
nelmérôl nevezetes: a természetjárók, a fáradal-
maktól sem visszariadó gyalogos turisták a Pilis
kapujának tekintik. A Hôsök terétôl jelzett turis-
taútvonalak indulnak a környezô hegyekbe. Az or-
szág egyik elsôként kialakított, pirossal jelzett tu-
ristaútja innen vezet a 700 méter magas Dobogó-
kôre. Ha a Szôkeforrás-völgye felé vesszük az
irányt, a Vadállókövek bizarr alakú sziklaformá-
cióival találkozunk: a sziklacsoport nevét a „vadat
álló”, azaz a vadász parancsára fegyelmezetten
helyben maradó vadászkutyákra emlékeztetô alak-
ja miatt kapta. A 639 méter magas Prédikáló-
székre felkapaszkodva a Dunakanyar legszebb
17
DÖMÖS, PILISMARÓT
Hajó hozza a kirándulókat Dömösre
panorámájában gyönyörködhetünk: a Duna teljes
íve belátható, a túlparton a Szent Mihály-hegy ol-
dalában pedig az – I. Endre felesége által idetelepí-
tett – orosz bazilita szerzetesek barlangjait fedez-
hetjük fel.
Ha más utat választunk, a Rám-szakadék kí-
nál vadregényes túrát. A víz által kivájt, sötét, hû-
vös szurdok csak gyakorlott turistáknak ajánlható,
de az élmény feledteti a fáradtságot. A hatalmas
sziklakapu mögött zúgó kisebb-nagyobb vízesése-
ken keresztül felfelé vezetô „úton” olykor csak lán-
cokba kapaszkodva juthatunk elôbbre a moha-
lepte csúszós kövek között. A környék kedvelt ki-
rándulóhelye még a Lukács-árok és az úgynevezett
Árpád-vár.
Az Álmos herceg nevét viselô szabadtéri szín-
padon nyaranta hangversenyeket rendeznek,
például Szent László halálának július 29-i évfor-
dulóján. Egyre ismertebbek a nyári lovagi játé-
kok, augusztus 20. táján pedig búcsútól és a Dö-
mösi Napok rendezvénysorozatától hangos a Du-
na menti község, ahol kemping, vendégházak,
üdülôk várják az ide látogatót.
18
PILISMARÓT
Irányítószám: 2028, népesség: 1850
Dömös és Esztergom között, a 11-es út mentén, a
Dunától mintegy 2,5 kilométerre fekszik Pilisma-
rót: a túlparti Szobbal egész éven át kompjárat köti
össze, nyáron és szezonálisan személyszállító kisha-
jóval lehet átkelni Zebegénybe, ahol többek között
Szônyi István emlékmúzeuma kínál látnivalókat.
A folyóparti település kedvelt szabad
strandja régóta egyike a legjobbaknak a Duna
magyarországi szakaszán: aligha véletlenül nevez-
ték ezt a szakaszt már a harmincas években a Du-
VADÁSZLAKOMÁK
A pilismaróti Malomvölgyi-patak – amely az itt ôrölt
malmokról kapta a nevét – a hagyomány szerint Má-
tyás király kedvelt pihenô- és lakomázó helye volt a
Visegrád várából induló nagy, udvari vadászatok
után. A Miklósdeák-völgyben csörgedezô patak
környékét pedig állítólag Mátyás íródeákja kereste fel
gyakran és szívesen.
www.vendegvaro.hu
 A DUNAKANYAR, A PILIS, ESZTERGOM ÉS KÖRNYÉKE

na ezüstpartjának vagy lidójának, s ezért üdülôte-

lepet építettek ide.
A község története az ôskorig nyúlik vissza: ha-
tárában mintegy negyven helyen kerültek elô érté-
kes leletek, de a legjelentôsebb a római kori lelet-
anyag. A hajdani limesen fekvô települést Ad
Herculemnek hívták, és nagy kolóniának számí-
tott, komoly erôddel, ôrtornyokkal. A község ké-
sôbbi története több helyütt összefonódik a szer-
zetesrendekével: IV. Béla a bencéseknek adta, ké-
sôbb Zsigmond az esztergomi prépostságnak ado-
mányozta, majd 1493-tól – egészen a rend eltör-
léséig – a pálosok birtokában volt. Érdekes legen-
da fûzôdik Pilismaróton Dobozy Mihályhoz, aki-
nek tiszteletére a falu fôterén emlékmûvet is állí-
tottak (a legendát Nyergesújfalunál, Pusztamarót-
tal kapcsolatban tárgyalja könyvünk).
Érdemes megnézni a középkori eredetû – ma
klasszicista – református templomot a Csányi
úton, az ugyancsak mûemlék jellegû, a XIX. század
elején emelt katolikus templomot, amely a Köz-
társaság téren áll és Heckenast Gusztáv könyvkiadó Vízi élet a Duna-parton
Rákóczi út 19. alatti – Feszl Frigyes által tervezett –
néhai romantikus kúriáját, amelyben Deák Fe- A környék jó része a Pilisi Tájvédelmi Körzet-
renc a kiegyezés elôkészítésén dolgozott. Ma a mû- hez tartozik, és a faluból gyönyörû kirándulóhe-
emlék jellegû épület pincéjében a községben élô lyek közelíthetôk meg. A legismertebb talán a
Konyorcsik János szobrászmûvész állandó kiállítása Hoffman-kunyhó, a bakancsos turizmus régóta
tekinthetô meg. A Rákóczi út fölé magasodó Kis- kedvelt célpontja, amely a Pilisszentlélekre vezetô
hegyen láthatók a római tábor alapfalai. útról letérve érhetô el. Mai formája Makovecz Im-
re elképzeléseit tükrözi.
Tavaszi hérics A vadban gazdag erdôk sok vadászt vonzanak,
a néhány éve kialakított mintegy 100 hektár vízfe-
lületû öblözetben pedig alkalom nyílik a horgá-
szásra. A közeli Basaharcon nemzetközi színvona-
lú lovaspálya üzemel.
Nyaranta visszatérô rendezvények szórakoztat-
ják az üdülôket, köztük a nyári zenei esték soro-
zata a két templomban és a Heckenast-kúriában.
Országos és nemzetközi motorostalálkozók,
országos lovasversenyek váltják egymást, au-
gusztus végén pedig vidám Duna-parti nyárbú-
csúztatót tartanak.
Az üdülni vágyók magánházakban, panziók-
ban, kempingekben találhatnak szállást, informá-
ciót a polgármesteri hivataltól kaphatnak (Rákóczi
út 15., tel.: 33/471-113).

Magyarország a hálón 19
ESZTERGOM

ESZTERGOM
Irányítószám: 2500, népesség: 29 840

Magyarország bölcsôjét, a talán leggazdagabb történelmi múltú magyar várost – egy

kicsit legalább – mindenki ismeri. A bazilika alatti óriási parkolóban az ország-
világ minden tájáról érkezett autóbuszok várják várost nézô utasaikat; ki ne járt
volna itt legalább egyszer, osztálykiránduláson? Esztergom azonban sokkal többet
megér, mint egy kurta délutánt: a Dunakanyar gyöngyszeme ezernyi kincsével arra
emlékezteti látogatóját: nem most érkeztünk, ezer éve itt vagyunk Európa szívében.

Esztergom a festôi Dunakanyar vidékének egyik
idegenforgalmi központja, a régi Esztergom vár-
megye egykori székhelye, ma Komárom-Eszter-
gom megye – a Suzuki autógyárnak is otthont adó
– egyik legjelentôsebb kisvárosa. A Duna jobb
partján, Budapesttôl légvonalban 42 kilométerre
északnyugatra fekszik. A 11-es fôközlekedési úton
érkezhetünk gépkocsival a város szívébe, a Simor
János utcán van a buszpályaudvar. Pilismarót felôl
megközelítve Esztergomot a kies Búbánatvölgy
mellett is elhaladunk, ahol üdülôk, horgásztavak
kínálnak pihenési lehetôséget. Aki vonaton érke-
zik, a Baross Gábor úton juthat be a városközpont-
Esztergom török ostroma 1594–95-ben
(egykorú metszet, részlet)
ba nagy sétával gyalog vagy helyi buszjárattal. A
város határában elterülô repülôtér menetrend sze-
rinti gépeket nem, de magángépeket fogad.
Esztergomban rögtön megérinti a látogatót a
hely szelleme. Az elsô magyar király, Szent István
szülôvárosa, az Árpád-kori Magyarország királyi
székvárosa 1973-ban ünnepelte fennállásának
ezeréves évfordulóját. Esztergom története azon-
ban jóval távolabbi idôkre nyúlik vissza. Az embe-
ri megtelepülés legkorábbi emlékei az ôskôkorból
(paleolitikum) ismertek. A 18–20 ezer éves telepü-
lésnyomokat a Várhegyen és a környezô dombo-
kon fedték fel. A régészeti leletek arról tanúskod-
nak, hogy ettôl az idôtôl kezdve folyamatosan la-
kott volt Esztergom területe – elsôsorban a Vár-
hegy és környéke.
Igen fontos szerepet játszott a település kiala-
kulásában a kedvezô földrajzi fekvés: a síkság és a
hegyvidék találkozása, a bôvizû folyam, a dunai
átkelôhely, a kereskedelmi és hadi utak kereszte-
zôdése. Ezzel magyarázható, hogy már a kelták és
a rómaiak korában (i. e. 350–i. sz. 400) a környék
legjelentôsebb településévé vált, elôbb kelta
oppidum, majd római castrum – a nevérôl is is-
mert Solva – itt alakult ki. A népvándorlás korá-
ban elpusztult római Solva helyén csak a X. szá-
zadban keletkezett ismét jelentôsebb település – a
mai Esztergom elôdje.
972-ben Géza fejedelem ide tette székhelyét, és
a Várhegyen felépített palotájában született meg
fia, István, akit itt kereszteltek meg, s az 1000. év
karácsonyán itt koronázták királlyá. Géza fejede-
lem és István király kezdte el építeni az esztergomi
várat, amely a tatárjárásig (1241–1242) királyaink

20 www.vendegvaro.hu

fô tartózkodási helye, a kora középkori magyar ál-
lam központja volt.
A Várhegy alatti fejedelmi illetve királyi szolgá-
lónépek, kézmûvesek, kereskedôk településeibôl
alakult ki a X–XI. század folyamán az Árpád-kori
Magyarország legjelentôsebb városa. Ez a város
volt az ország gazdasági életének is központja, áru-
megállító joggal rendelkezett, minden távolsági
kereskedônek érintenie kellett Esztergomot, így
aztán Európa valamennyi országának kereskedôje
és árucikke megfordult a város piacterén. Itt mû-
ködött az ország elsô pénzverdéje.
Királyainkat itt keresték fel az országba érkezô
külföldi uralkodók (VII. Lajos francia király, Welf
Henrik szász és II. Henrik osztrák herceg, Barba-
rossa Frigyes német császár látogatásáról szólnak a
régi krónikák). Magyarország összes adójövedel-
mét ide szolgáltatták be, és itt osztották szét. Ist-
ván király itt alakította ki a magyar egyház köz-
pontját is: az esztergomi érsekséget (1001).
III. Béla király (1172–1196) Európa-szerte is-
mert és csodált, mûvészi kiképzésû palotájának
maradványai alatt néhány évvel ezelôtt tárták fel
a régészek az István-kori palota falait. Ezek a
Magyarország a hálón
A DUNAKANYAR, A PILIS, ESZTERGOM ÉS KÖRNYÉKE
falmaradványok a magyar államalapítás korának
és Esztergom városának legrégibb – ezeréves – ma-
gyar építményei, melyek méltán reprezentálják az
egykori fôváros jelentôségét és gazdagságát. Mûvé-
szeti szempontból jelentôsebbek azonban III. Bé-
la palotájának maradványai, melyek nemcsak Esz-
tergom, de Magyarország Árpád-kori építészeté-
nek legremekebb emlékei közé tartoznak. A török
kori ostromokban elpusztult és betemetett palota-
romokat 1934–38 között tárták fel és állították
helyre.
Nem vagyunk ilyen szerencsések az István ki-
rály által alapított és Jób érsek idején (XII. század
vége) átépített Szent Adalbert-bazilikával,
Magyarország egykori „Szép templomával”, amely
teljesen megsemmisült. Szépségérôl és gazdagságá-
ról csupán mûvészi kiképzésû középkori ötvöstár-
gyak és miseruhák (a Fôszékesegyházi Kincstár-
ban), gazdagon díszített kézírásos kódexek, ôs-
nyomtatványok (a Fôszékesegyházi Könyvtárban)
tanúskodnak, és néhány díszes kôfaragvány, köz-
tük a márványberakásos technikával készített
A bazilika a túloldali Párkányból
21
ESZTERGOM

„Szép Kapu” – Porta Speciosa – töredékei. Ez

utóbbiakat is szemügyre vehetjük a Balassa Bá-
lint Múzeumban (Pázmány Péter u. 13., tel.:
33/412-185) és a Vármúzeumban, a Várhegyen
(Szent István tér 1., tel.: 33/415-986), amelynél
jobb kiindulópontot az Esztergom történelmével
való ismerkedésre keresve sem találhatnánk.

Az egykori királyi, majd érseki palota marad-

ványai a török háborúk idejétôl évszázadokig a
föld alatt rejtôztek, létükrôl sokáig csak régi króni-
kák, oklevelek tanúskodtak.
A Lepold Antal esztergomi kanonok kezdeményezé-
sére (és jelentôs anyagi támogatásával) megkezdett
ásatások hozták felszínre az Árpád-házi királyok pa-
lotájának jelentôs részleteit: a lakótorony díszes he-
lyiségeit és a Várkápolnát 1934–38 között. Ezekben
és a hozzájuk csatlakozó XIV–XV. századi helyisé-
gekben az esztergomi vár történetét bemutató kiál-
lítás látható.
A látogató – az elôcsarnokból (kiadványárusítás,
mosdó) – egy XV. századi nyitott elôtéren át jut az
elsô kiállítási terembe. Itt vannak a Várhegy elôtör-
ténetének tárgyi emlékei. A jobb oldalon láthatjuk
az ôskôkor pattintott kôpengéitôl (18–20 ezer éves
leletek) az újkôkor, rézkor, bronzkor és kora vaskor
kô- kerámia- csont- és fémtárgyait. Bal oldalt a tér-
ségben az elsô, nevérôl is ismert nép, a kelták emlé-
kei sorakoznak, akik idôszámításunk elôtt 350 táján
szállták meg ezt a vidéket, és a hegyen megerôsített
telepet létesítettek. Ezt az idôszámításunk szerinti
elsô évtizedben a rómaiak foglalták el, és a kelta
földvár helyére Solva castrumát, a dunai határvonal
(limes) jelentôs erôdítményét építették. A castrum
és a hegy alatti település temetôibôl elôkerült szép
ötvösmunkák, ékszerek, cserép- és üvegedények,
fegyverek, pénzek, kôfaragványok idézik a római
kori élet mindennapjait. Egy kis fali fülkében óke-
resztény emlékeket fedezhetünk föl. A következô kis
helyiségben (amely eredetileg az Árpád-kori palota
egyik konyhája volt) a népvándorlás, honfoglalás és
az államalapítás korának helyi emlékeit láthatjuk.
Különösen érdekes a XI. századi pénzek sorozata,
melyeket itt, az elsô magyar pénzverdében vertek,
valamint a pénzverôk, pénzváltók Árpád-kori emlé-
kei.
Az újjáépített Vármúzeum a város kedvelt attrakciója
A következô nagyobb terem már a XIV. században
épült, és hajdan az érseki palota földszinti konyhája
volt. Itt vannak kiállítva az egykori Szent Adalbert-
székesegyház maradványai – elsôsorban kôfaragvá-
nyok a XI–XIII. századból. Egy szép makett a szé-
kesegyház XII. századi díszkapuját (Porta Speciosa)
mutatja be háromszoros kicsinyítésben – mellette az
eredeti töredékei. A kapu építményét – vörös már-
ványba színes kövekbôl kirakott – márvány-
inkrusztációs képek díszítették. A következô kis
dongaboltozatos helyiségben az 1930-as évek feltá-
rásainak képeit, és az Árpád-kori palota rekonstruk-
ciós rajzát látjuk, majd a királyi lakótorony részét
képezô melléképítmény elsô emeletére, az úgyneve-
zett Szent István-terembe jutunk. A teljesen ép, kö-
zép-oszlopos, boltozatos helyiségrôl (amely a XII.
században épült) sokáig azt tartotta a helyi szájha-
gyomány, hogy ebben született István király. (Min-
denesetre a terem alatt az István-kori palota falma-
radványait is megtalálták már a régészek!)
Innen szûk lépcsô vezet a lakótorony felsôbb szint-
jére (ez volt az elsô lakott szint), ahol három Árpád-

22 www.vendegvaro.hu

kori helyiség maradványai vannak: boltozatuk be-
szakadt, és ma modern sík betonfödém fedi ezeket.
(E felsôbb helyiségek és a várkápolna jelenleg nem
látogathatók, mivel a falaikon megmaradt freskók
restaurálását végzik).
Az elsô helyiség fô dísze két gyönyörû román stílusú
bélletes kapuzat.
A következô, Vitéz János érsek (1465–1472) dolgozó-
szobájának nevezett helyiség fô dísze a négy fô erényt
szimbolizáló freskósorozat a XV. századból, valamint
a teremben átlósan rekonstruált boltív a csillagképek
(zodiákus) ábrázolásával az érsek korából.
A harmadik helyiségben a középkori falfestmények-
bôl csupán kisebb részletek maradtak meg.
A termek fölötti teraszról a város és a Duna-völgye
panorámája látható, majd a híres Várkápolna követ-
kezik, ahol ma a legjelentôsebb restaurálási munkák
folynak. A kápolna boltozata az 1594–95. évi ost-
rom alatt beszakadt, szentélyét erôdítménnyé alakí-
tották, belsejét eltömték. A 1930-as évek ásatásai so-
rán – szerencsés módon – az egykori padlóra zuhant
Magyarország a hálón
A DUNAKANYAR, A PILIS, ESZTERGOM ÉS KÖRNYÉKE
boltozat elemeit (boltozati kôbordák, festett bolto-
zatdarabok) a helyszínen megtalálták, s ezek felhasz-
nálásával – mivel a bordaindítások a helyükön ma-
radtak – a boltozatot jórészt az eredeti kövekbôl, tel-
jesen hitelesen, eredeti formájában helyreállították.
A XII. század végén épült királyi várkápolna késô ro-
mán és kora gótikus építészetünk egyik legkiemelke-
dôbb alkotása – egyúttal a magyar mûemlékvédelmi
helyreállításnak is mintaképe. A szentélyben XII.
század végi freskómaradványokat (Krisztus-részlet,
oroszlánábrázolás), a hajóban apostolokat ábrázoló,
XIV. századi falképeket találtak. A nyugati homlok-
zaton a város egyik jelképeként ismert gyönyörû ro-
mán stílusú küllôs rózsa-ablak (XII. század) faragvá-
nyaiban gyönyörködhetünk. A kápolnából lépcsô
vezet le egy mélyebben fekvô, kis udvarba, ahol tur-
bános török sírkövek és ágyúgolyók a vár XVI–XVII.
századi gazdáira és pusztulására emlékeztetnek.
István király, szabadtéren
a bazilika elôtti nagyszínpadon
23
ESZTERGOM
A Vármúzeum új kiállítási terei a millenniumra ké-
szültek el (tervezô: Gál Tibor). A kapubejárat mel-
letti új téglaépület a XII. század végi palota északi
szárnya, az „Kis román-palota” helyén épült (föld-
szintjén a látogató pihenését és felüdülését is szolgá-
ló presszó üzemel.)
Az eredeti épületbôl a földszint két szobája teljes ép-
ségben, egy félig maradt meg. Ezekben az Árpád-
kori termekben a Várhegy és a vár történetét a XIII.
századig bemutató állandó régészeti kiállítása látha-
tó. Az elsô helyiségben az ôsidôktôl a római korig
látványos, gazdag leletanyag tanúskodik a korai te-
lepülésekrôl. A fôleg temetkezésekbôl származó ap-
ró leletek (arany, ezüst és bronz ékszerek, finom
üvegedények stb.) mellett kiemelkedô két I. századi
sírkô: Jucundus azal hercegnek és lányának,
Solvának síremléke.
A második szoba üvegpadlója alatt két évezred régé-
szeti rétegzôdéseit figyelheti meg a látogató: a XII.
századi épület falai ráépültek István király (vagy Gé-
za fejedelem) palotájának falaira, mélyebben egy ró-
mai kori kôépület falmaradványa, alatta egy kelta
kori objektum részlete látható. A kiállítási vitrinben
a királyi palota feltárásánál, ill. az üvegpadló alatti
rétegekbôl elôkerült XI-XII. századi leletek (freskó-
töredékek, kerámia- és üvegedények darabjai, kôfa-
ragó mûhelybôl származó tárgyak, padlótéglák stb.)
láthatók.
A harmadik helyiségben a vár XII. századvégi (III.
Béla-kori) alaprajza és látképe (rekonstrukció), vele
szemben egy XII. századi kôintarziás márványtró-
nus, a Szent Adalbert-székesegyházból származó kô-
faragványok láthatók, a vitrinben pedig gazdag Ár-
pád-kori sírleletek (hajkarikák, gyûrûk, nyaklán-
cok) és egyéb ötvöstárgyak jelzik a királyi udvar gaz-
dagságát. Kiemelkedik közülük a palota udvarán
elôkerült XII. századi fülbevaló: a bizánci jellegû, fi-
ligrános, igazgyöngy csüngôkkel díszített aranyfüg-
gô talán valamelyik Árpád-házi hercegnô ékszere le-
hetett?!
Az épület emeletén többnyire a Magyar Nemzeti
Múzeum gyûjteményeibôl rendezett idôszaki kiállí-
tások látogathatók: az egyik, a korai magyar pénzve-
rés történetét bemutató kiállítás arra utal, hogy Ma-
gyarország elsô pénzverdéje (Szent István királytól a
XIII. század elejéig) Esztergomban mûködött. A
24
másik pénztörténeti kiállítás a veretek ábrázolásai-
nak tematikus válogatásával mutatja be a magyar
éremmûvészetet.
Az új épületszárnyból egy a XVIII. században ka-
szárnyának kialakított épületbe jut a látogató, amely
a XV. századi érsekek (Széchy Dénes és Vitéz János)
híres palotájának maradványait rejti magában. A
csupasz falakon kiállított, nagyméretû, XVIII. szá-
zadi festmények (a magyar vezérek és uralkodók ké-
pei) arra utalnak, hogy az egykor az emeleten volt,
kétszer ilyen széles, hatalmas terem falain az egyko-
rú Bonfini leírása szerint: „...nemcsak az összes ma-
gyar király, de a szkíta elôdök képei is láthatók”... vol-
tak! „... A gyönyörû nagy terem, ...amelyben több
mint száz asztal is állhatott, és amelyben sem pillér,
sem oszlop nem volt, és mennyezetét szépen faragott
és aranyozott rozetták díszítették…” az 1595. évi
ostrom során pusztult el, az elôtte a dunai oldalon
húzódó, konzolokra épített, zárt erkélyfolyosóval
együtt. Ez utóbbinak részben helyreállított kis rész-
letérôl és a mellette kialakított teraszról a környék
szép panorámájában gyönyörködhet a látogató. Ide
látszik Melocco Miklós szobrászmûvésznek a vár
északi rondelláján 2001. augusztus 15-én felavatott,
monumentális millenniumi emlékmûve, amely Ist-
ván király koronázását ábrázolja. Ebben a miliôben
rendezik meg nyaranta a Várjátékokat is.
Nyitva: május 1–október 31. 10–18 óráig,
november 1–április 30. 10–16 óráig.
Szünnap: hétfô.
Az esztergomi vár számos pusztító ostromot élt
meg, és gyakran cserélt gazdát. Géza fejedelemtôl a
tatárjárásig az Árpád-házi királyok birtoka volt,
1242-ben a tatárok ostromolták, Bajóti Simon ispán
azonban sikeresen megvédelmezte. Maga a – szin-
tén városfalakkal és tornyokkal védelmezett – kirá-
lyi város és a körülötte virágzó külvárosok, ipa-
rostelepek áldozatul estek a tatárok pusztításának.
Bár a város újjáépítése hamarosan nagy lendülettel
megkezdôdött, a Dalmáciából visszatérô IV. Béla
király új fôvárost keresett Esztergom helyett, és
Budára tette át székhelyét. Egyidejûleg Esztergom
várát – örökös birtokul – az érsekségnek adomá-
nyozta. Ettôl kezdve az érsekek szépítik a várat: a
XIV–XV. században Telegdi Csanád, Kanizsay Já-
www.vendegvaro.hu
 A DUNAKANYAR, A PILIS, ESZTERGOM ÉS KÖRNYÉKE

nos, Széchy Dénes és Vitéz János építkezései a legje-

lentôsebbek.
Mátyás király kancellárja, a humanista gondol-
kodásáról és a reneszánsz mûvészet szeretetérôl hí-
res Vitéz János (1465–72) fényes palotát, díszes
függôkertet létesített a Várhegyen. Udvarában
hosszabban idôztek a humanizmus korának ki-
emelkedô tudósai: Galeotto Marzio, Regiomonta-
nus, Ilkus Márton és mások.
A Mohács elôtti idôszak legjelentôsebb esztergo-
mi egyénisége azonban kétségkívül Bakócz Tamás
érsek volt, aki 1507-ben sírkápolnát építtetett ma-
gának a székesegyház mellé. Ezt – Magyarország leg-
szebb és eredeti szépségében megmentett reneszánsz
építményét – ma is megcsodálhatjuk az új baziliká-
ban. Sétánkat folytassuk most ebbe az irányba, és is-
merkedjünk meg ezzel a monumentális méretû
templommal, amely a város jelképévé vált.

A középkori székesegyház helyén négy herceg-

prímás építtette a bazilikát Kühnel Pál, Packh
János, majd végsô formájában Hild József tervei sze-
rint 1822–1869 között, de 1856-ban már felszen-
telték. Ez alkalomra írta az Esztergomi misét Liszt
Ferenc, amelyet maga vezényelt a felszentelési ün-
nepségen.
A bazilika Magyarország legnagyobb temploma.
(Méretei: hossza 118, szélessége 49, magassága 100,
a kupola belsô magassága 71,5, átmérôje pedig 33,5
méter; a timpanon oszlopai 22 méteresek.)
A fôoltár fölött M. Grigoletti Madonna mennybeme-
netele címû fôoltárképe – Tizian Assuntájának má-
solata – fogadja a látogatót. Ez a világ legnagyobb,
egyetlen vászonra festett oltárképe (13 x 6,5 méter).
Grigoletti munkája a kereszthajókban a két mellék-
oltár: a Golgota, illetve Szent István felajánlja a ko-
ronát Szûz Máriának, s ezzel oltalmába helyezi Ma-
gyarországot. A fôoltár szobrait Pietro Bonanni olasz
szobrász faragta. A fôbejárat felôli oldalon az orgo-
nakarzat látható Meixner bronz színûre festett
gipszszobraival.
A templom belsô látványosságai közül két kápolna
emelkedik ki: az északi oldalon Szent István vérta-
núé, a délin a már említett Bakócz-kápolna. A
Szent István-kápolna fôoltára Ferenczy István mû-
ve (1831). Itt látható Károly Ambrus prímás
Fôpásztori mise a bazilikában
(✝ 1809) márvány síremléke, melyet Giuseppe
Pisani készített.
A másik kápolna a magyarországi reneszánsz legér-
tékesebb alkotása. Eredetileg Bakócz Tamás érsek
sírkápolnája volt, melyet helyi vörös márványból
olasz mesterek építettek 1506–7-ben. A carrarai
márványból készített díszes oltár Andrea Ferrucci
fiesolei szobrász alkotása (1519). A török kiûzése
után (1683) e kápolnában tartott Te Deumot Sobi-
eski János lengyel király és Lotharingiai Károly,
majd 1706-ban Rákóczi fejedelem is, amikor elfog-
lalta a várat. A korábban délebbre álló kápolnát
1822-ben szétszedték 1600 darabra, és mai helyén
eredeti formájában építették újjá.
A fôbejárat mellett nyíló lépcsôsoron juthatunk le a
bazilika altemplomába Andreas Schrott két nagymé-
retû angyalszobra között. Itt fôpapok közép- és új-
kori síremlékeit, az óegyiptomi stílusban készült kör
alakú sírboltban az esztergomi érsekek temetkezése-
it láthatjuk. Itt találjuk Mindszenty József hercegprí-
más sírját is, amely 1991 óta a magyar katolikusok
zarándokhelyévé vált. Említésre érdemes az altemp-

Magyarország a hálón 25
ESZTERGOM
Nemes márványok randevúja: a Bakócz-kápolna
lomban elhelyezett gazdag kôfaragványanyag, (cí-
merek, síremlékek darabjai).
A bazilikában nyaranta orgonakoncerteket, kó-
rushangversenyeket tartanak.
Misék: mindennap reggel 7 órakor, vasár- és ün-
nepnapokon 9, 10.30 és este 6 órakor (szombaton is).
Ez utóbbi a téli idôszámítás idején 5 órakor kezdôdik.
Az itt celebrált – vagy pontifikált – misék igen látoga-
tottak.
A bazilika emeleti helyiségeiben a Fôszékesegy-
házi Kincstár (tel.: 33/411-895) világhírû és re-
mekmívû ötvösmunkáiban és textíliáiban gyö-
nyörködhet a látogató. Ide a fôoltártól jobbra nyí-
ló ajtón, lépcsôkön juthatunk. Az emeleten levô
pénztárban információs anyagok, képeslapok vá-
sárolhatók.
Az esztergomi Fôszékesegyházi Kincstár
gyûjteménye arról tanúskodik, hogy az esz-
tergomi székesegyház rangban és korban megelôzte
a többit. Királyi alapítású „Szép templomát” sok
26
szebbnél szebb román stílusú mûtárgy gazdagította.
A mai mûtárgyállományból alig hozhatunk vonat-
kozásba egy-két darabot ezzel a korral, de a gótika
korából már nagyon sok van. A mesés gazdagságról
elôször az 1528-ban készült leltár ad számot. A re-
neszánsz és korábbi emlékeket a török idôkben
megdézsmálták. Késôbb a barokk hozott új lendüle-
tet. Az esztergomi érsekek igazán gazdagok a XIX.
században voltak, ekkor épült a mostani bazilika,
ekkor teremtették meg fényét, pompáját. A jelenle-
gi gyûjteményt tizenkilencszer kellett menekíteni.
Háborúk, beszolgáltatások apasztották kincseit. En-
nek ellenére is a leggazdagabb egyházi kincstár ha-
zánkban.
A törhetetlen üvegbôl készült tárlókban egy hosszú
teremben szebbnél szebb ötvösremekek fogadják a
látogatót. A legrégebbi mûtárgy – Metzben készül-
hetett, 870 körül – egy ovális hegyikristály, amely-
be kálváriajelenetet véstek. A hegyikristálynak bajel-
hárító szerepe volt. Lencseként a nap sugarainak
összegyûjtésére, tûz gyújtására is használták. Fontos
nemzeti emlékünk a koronázási eskükereszt a XIII.
század közepérôl. Aranyfiligrán borítja elöl és hátul,
sok rajta a drágakô és az igazgyöngy. Talpazatát a
barokk korban át kellett alakítani. A szárak metszés-
pontjában egykor a Szent kereszt egy darabkáját tar-
tották. Az ugyancsak a koronázáskor használt pász-
torbotot, az apostoli keresztet, a csókkeresztet, mi-
seruhát, esküpalástot, olajtartót és kelyhet szintén
itt ôrzik.
Hazánk nagyon kevés bizánci emléke közül kiemel-
kedik a Szentkereszt ünnepi ikon (sztaurothéka), az
úgynevezett csóktábla. A XII. század végén készül-
hetett rekeszzománc technikával. A Szentkereszt
ereklye elveszett belôle, de megmaradt Nagy Kons-
tantin császár és édesanyja, Szent Ilona ábrázolása.
Jézus elvezetése, a keresztrôl való levétel és a sirató
angyalok a szenvedésre emlékeztetnek. Egyedülálló
együttest alkotnak a szarvserlegek, ôstulok-szarvat
vettek körül ötvös foglalattal, és zártak le díszes fe-
déllel. Eredetileg ünnepi asztalok díszei voltak, a
székesegyházban a három szent olaj tartására hasz-
nálták egykor ezeket. A két régebbi 1408-ban ke-
rült Zsigmond királyhoz a marienburgi német lo-
vagrendi nagymestertôl. Zsigmondtól Pálóczi
György érsek kapta meg ôket. A harmadikat Mátyás
www.vendegvaro.hu
 A DUNAKANYAR, A PILIS, ESZTERGOM ÉS KÖRNYÉKE

A Grigoletti festette fôoltár

a bazilikában

Magyarország a hálón 27
ESZTERGOM

király kincseibôl szerezte meg Bakócz Tamás érsek.
Szinte kis szárnyasoltárként hatnak a gótikus úrmu-
tatók (monstranciák). Az egyik ugyancsak Mátyás
kincsei közül került ki, a másik Garamszent-
benedekrôl származik. A magyarországi középkori
ötvösség magas színvonalát mutatják a sodronyzo-
máncos kelyhek. A Suki-kehely a világ egyik leg-
szebb gótikus kelyhe. Széchy Dénes kelyhe és a
Pobedényi-kehely a díszítômód elterjedtségét bizo-
nyítják. A filigrános kelyheken kívül hasonlók csak
Gyöngyösön maradtak meg. A leheletfinomságú
aranyháló elkészítése bravúros mesterségbeli tudást
és magas szintû felszereltséget követelt.
A szent korona után a legértékesebb ékszerkincs ha-
zánkban Mátyás király kálváriája. Színaranyból
van, súlya csaknem 7 kilogramm, 72 cm magas.
Száznál több gyöngy és több tucat drágakô díszíti.
Két mûhely, két stílus és két világfelfogás jegyeit
hordozza. A felsô része a korábbi, Párizsban készült
1402-ben, a késô gótikára jellemzô felfogásban: Jé-
zus megcsúfoltatását és halálát ábrázolja Máriával és
János apostollal és a róla jövendölô prófétákkal. A
talprész egy reneszánsz váza rajta szfinxekkel, delfi-
A Fôszékesegyházi Kincstár legértékesebb darabjai
nekkel, diadalszekerekkel, Mátyás címereivel. Való-
színûleg Firenzében készíttette Mátyás király. Cor-
vin Jánostól Bakócz Tamás szerezte meg.
A káptalanok és kolostorok hiteles helyek is voltak.
Ennek emlékei a pecsétnyomók, tipáriumok Eszter-
gomból és Garamszentbenedekrôl. A mohácsi vere-
séget követôen leáldozott az esztergomi érsek gaz-
dagsága, menekülnie kellett Nagyszombatba, illetve
Pozsonyba. A mozdítható tárgyak nagy részét sike-
rült is megmenteni, de a „Szép templom” elpusztult.
A „számkivetés idején” is gyarapodott a kincstár né-
hány szép barokk kehellyel és úrmutatóval. Páz-
mány Péter házioltára, miseruhája és mellkeresztje,
Szelepcsényi prímás csókkeresztje és úrmutatója a ba-
rokk burjánzó gazdagságát képviseli. Esterházy prí-
más úrmutatója és kelyhe érett barokk alkotások.
A XIX. század folyamán fôleg Simor prímás és kano-
nokjai szinte versengve gazdagították a kincstárat. A
legtöbb anyagában és kidolgozásában nagyszerû tár-
gyat Lippert József tervei szerint a bécsi Anders cég-
nél rendelték meg.
A kincstár régi textíliái többségükben a felvonultató
terem mellett egy kisebb helyiségben láthatók. A
legrégibb darab az úgynevezett Anjou-kárpit. A gó-
tikus, domború hímzésû miseruhák egyedülálló
gyûjteménye is itt csodálható meg. A Széchy-, Má-
tyás király- és a Báthory-miseruhákat burjánzó vi-
rágmotívumokkal díszítették. A XIX. századiak szö-
vete színarany vagy ezüst. A XVII. századi flamand
csipke nagyon ritka volt hazánkban, ezeket miseru-
hák, vagy karingek aljára készítették.
Nyitva: március 1-tôl október 31-ig 9–16.30 kö-
zött, november–december: 11-tôl 15.30 óráig, hétfô
kivételével. Januárban és februárban, továbbá nagy
egyházi ünnepeken zárva, a szentmisék ideje alatt
információ a jegypénztárban.

A bazilika északi tornyának földszintjén lévô ká-

polna Szent István emlékét idézi: itt láthatjuk Ist-
ván király székesfehérvári szarkofágjának másola-
tát, valamint Pátzay Pál szobrászmûvész hársfából
készült, 4,5 m magas szobrát, amely a felemelt ke-
zében kardot tartó Szent István királyt áb-
rázolja. A szobor az 1937. évi párizsi világkiállítás
magyar pavilonja elôtt állt mint Magyarország jel-
képe, és elnyerte a világkiállítás nagydíját.

28 www.vendegvaro.hu

A székesegyház északi tornya közelében áll Med-
gyessy Ferenc szobrászmûvész Szent István lovas
szobra; a mû arra utal, hogy itt volt Géza fejede-
lem palotája és István király születési helye.
Közvetlenül a torony mellett nemzeti emlék-
helyet avatott a millennium alkalmából, 2000.
augusztus 15-én a köztársasági elnök. Az egykor
itt állott Szent István vértanú-templomot még
Géza fejedelem építtette. Ennek (az eredeti helyé-
re most visszaállított) oltáránál keresztelték, koro-
názták meg Szent István királyt.
A Szent István emlékhelytôl néhány lépésre kis
vashíd vezet át a régi Nagyszeminárium épületé-
nek felsô emeletére, ahol 2002-ben nyílt meg a
Mindszenty Emlékhely, amely a mártír sorsú
hercegprímás életével és emléktárgyaival ismerteti
meg a látogatót.
Nyitva: naponta 9–17 óráig, hétfôn zárva.
(Télen rövidített nyitva tartás!) Tel.: 33/403-162
A Várhegy alján, az útkeresztezôdés elôtt Ba-
lassa Bálintnak, a végvári világ elismert alakjának,
az elsô európai nívójú magyar nyelvû lírikusnak a
Magyarország a hálón
A DUNAKANYAR, A PILIS, ESZTERGOM ÉS KÖRNYÉKE
Fölnézve szédítô látvány a kupola
szobra áll, Dózsa Farkas András alkotása. Balassa
Bálint – más helyesírással Balassi; ô maga mindkét
változatot használta. Ha egy pillanatra visszatekin-
tünk, a Vitéz Jánosról elnevezett tanítóképzô fôis-
kola épületét látjuk – jobbra folytatjuk utunkat a
Víziváros fôutcáján.
Az elsô ház elôtt Liszt Ferenc szobra (Marosits
István alkotása) bújik meg a fák között. Szemközt
a Fôszékesegyházi Könyvtár épülete áll (Páz-
mány Péter u. 8.), melyet a homlokzat – Szent Je-
romos szobra alatti – felirata szerint 1853-ban épí-
tettek, Hild József tervei alapján. A könyvtár a vi-
dék egyik leggazdagabb, és Magyarország leg-
régibb könyvgyûjteménye. A mintegy 250 ezer
kötet között sok kódexet és ôsnyomtatványt ôriz-
nek. Kiemelkedô jelentôségû a XII. századi híres,
kéziratos „Esztergomi iskolás könyv”, amely az Ár-
pád-házi hercegek tankönyve volt. Jelenleg itt mû-
ködik az esztergomi Papnevelde is.
Ha tovább haladunk a kedves, XVIII–XIX.
századi polgári lakóházak között, középkori erede-
29
ESZTERGOM

tû emeletes házhoz érünk (Pázmány P. u. 9.), Víziváros fôterén, a Mindszenty hercegprímás tere 5.
amely a török idôkben az esztergomi bég lakó- alatt. A jelentôs helytörténeti, képzô- és iparmûvé-
háza volt. Az utca túlsó oldalán áll a Szatmári szeti, néprajzi, numizmatikai, természettudományi
Irgalmas Nôvérek Zárdatemploma (a kolos- gyûjtemények anyagából – kiállítási hely hiányában
torral), melyet a török kiûzése után a ferencesek – kisebb, idôszaki kiállítások adnak ízelítôt.
építettek barokk stílusban. Nyitva: naponta 9–17 óráig, hétfôn zárva.
A templommal szemben emelkedik a Balassa
Múzeum patinás, emeletes barokk épülete (Páz- A vízivárosi fôtér másik oldalán álló, ívelt hom-
mány P. u. 13., tel.: 33/412-185), melyet egy kö- lokzatú, kéttornyú plébániatemplomot a je-
zépkori ház maradványaiból építettek újjá a zsuiták építették 1728–38 között barokk stílus-
XVII–XVIII. század fordulóján. Ez az épület volt ban. Eredeti berendezése és szép barokk orgonája
a XIX. század elejéig Esztergom vármegye székhá- sajnos a II. világháborúban elpusztult.
za. A névadó Balassa Bálint, a végvári világ ismert A templom mellett emelkedik az egykori jezsu-
alakja, az elsô európai nívójú magyar nyelvû líri- ita rendházból 1880–82 között Lippert József ter-
kus, a törökkel a várért folyatott 1594. évi ostrom- vei szerint kiépített Prímási palota (Berényi Zs.
ban kapott halálos sebet. u. 2.), a magyar katolikus egyház fejének, az esz-
tergom–budapesti érseknek a neoreneszánsz stílu-
Az 1894-ben alakult Esztergom-Vidéki Ré- sú rezidenciája.
gészeti és Történelmi Társulat alapította az
úgynevezett „Régészeti Múzeum”-ot, amely 1950-tôl A vízivárosi templom
viseli Balassa Bálint nevét. A gyûjtemény hosszú
ideig különbözô épületekben mûködött (fôleg a Fô-
székesegyházi Könyvtár épületében). 1968-tól a ré-
gi megyeháza ad helyet a kiállításoknak és a restau-
rátormûhelyeknek.
Az emeleti kiállítási helyiségekben általában idôsza-
kos helytörténeti, képzômûvészeti, numizmatikai ki-
állítások látogathatók. A múzeum híres, több mint
128 ezer darabból álló régészeti gyûjteményébôl ren-
dezték az Esztergom és a vár történetét bemutató ál-
landó kiállítást a Vármúzeumban. A gyûjtemény je-
lentôs tárgyai közé tartozik Magyarország legrégibb,
1000 esztendôs, a X–XI. század fordulóján készült
harangja, mely Dág és Csolnok határszélén került elô
a földbôl. Jelentôsek a gyûjtemény rézkori, bronzko-
ri, kelta és középkori edényegyüttesei, de az ôskôkor-
tól kezdôdôen minden korszakot gazdag leletanyag
képvisel. Ezt a gyûjteményt gazdagítják a nagymaro-
si vízierômû-rendszer építését megelôzô régészeti ása-
tások leletei is. Itt jelenleg az „Esztergom a középkor-
ban” címû millenniumi kiállítás látogatható, ahol az
egykor nagy jelentôségû középkori város – a török
pusztítás elôtt 38 temploma és 11 kolostora volt – ér-
tékes emlékeit csodálhatja meg a látogató.
A múzeum egyéb gyûjteményei – és irodái – egy kö-
zeli copfstílusú mûemlék épületben kaptak helyet: a

30 www.vendegvaro.hu

Az épület második emeletén kapott helyet a Simor
János hercegprímás által alapított Keresztény
Múzeum (Tel.: 33/413-880).
Magyarország talán leggazdagabb vidéki mú-
zeuma már több mint 120 éve áll nyitva a lá-
togatók elôtt. Az alapító Simor János hercegprímás,
esztergomi érsek (1867–1891) 1875-ben azzal a
szándékkal nyitotta meg az elsô kiállítást, hogy az
egyház papjait és híveit bevezesse a régi korok mû-
vészetébe, és egyúttal nevelje is az ízlésüket. A mû-
barát közönség az elsô években mintegy kétszáz kö-
zépkori és XIX. századi magyar és itáliai reneszánsz,
valamint német és osztrák barokk festészeti alkotás-
ban gyönyörködhetett, akkor még a Fôszékesegyhá-
zi Könyvtár (Bibliotheka) nagytermében. Az idô-
közben grafikákkal, szobrokkal és iparmûvészeti tár-
gyakkal kiegészült és megkétszerezôdött képkollek-
ció 1887-ben került oda, ahol ma is megtalálható: a
Prímási Palota második emeletének utcai szárnyába.
Simor érsek végrendeletében a fôszékesegyháznak
adományozta a teljes gyûjteményt.
1920-ban bôvült ismét jelentôs mértékben a múze-
um anyaga, amikor Ipolyi Arnold (1823–1886) nagy-
váradi püspök hagyatéka megérkezett Esztergomba.
A tudós fôpap gyûjteménye számos felvidéki – kö-
zépkorból származó – szobrot, osztrák és német táb-
laképet, XIII–XV. századi festményt, németalföldi
falikárpitot, csomózott keleti szônyeget és habán ke-
rámiát tartalmazott. Új kiállító termeket is igénybe
vettek ezek bemutatására: az addigi fôhercegi lakosz-
tályt adta át az akkori érsek. Nákó Miléva, a magyar
származású San Marco hercegné még életében a mú-
zeumra hagyta értékes képzômûvészeti és porce-
lángyûjteményét, amely 1926-ban került ide.
A nagy adományozók sora ezzel véget is ért. A har-
mincas évektôl a mûtárgyállomány kisebb méretû,
de gyakran igen jelentôs darabokat is tartalmazó ha-
gyatékok, ajándékozások útján növekszik.
A II. világháború után, az ötvenes évek második fe-
lében a kiállítótermeket szakértôk rendezték át. Az
addig meglehetôsen esetlegesen egymás mellé került
mûvek ettôl fogva áttekinthetô, idôrendbe sorolt,
származási hely szerinti elrendezésben láthatók. A
hetvenes években új termekkel bôvült a múzeum, és
klímaberendezést állítottak mûködésbe. Több mint
Magyarország a hálón
A DUNAKANYAR, A PILIS, ESZTERGOM ÉS KÖRNYÉKE
tíz éve a földszinti termek adnak otthont az idôsza-
kos tárlatoknak.
Az állandó kiállítás elsô termében felvidéki XV. száza-
di oltártöredékek láthatók. Minden egyes darab be-
cses emlék számunkra, mert a pusztító török hódolt-
ság elôtti korokat idézik. A legkorábbi mû, egyben a
múzeum egyik kiemelkedô kincse a Kolozsvári Tamás
által 1427-ben festett kálvária-oltár Garamszentbe-
nedekrôl, ahonnan még további három oltár táblái
láthatók. Szintén Garamszentbenedek bencés kolos-
torának templomából került Simor érsek gyûjtôtevé-
kenysége eredményeként Esztergomba az 1480 körül
fából készült úrkoporsó. Hajdanán a nagyheti szertar-
tást tette szemléletesebbé, jelképesen ebbe temették a
keresztrôl leemelt Krisztus-szobrot, majd a feltáma-
dási körmenetben üresen húzták körbe a templom-
ban. Felsô, templomformájú részét a tizenkét apostol
szobra díszíti, alul a szimbolikus szarkofágon többek
között a szent sír alvó ôrkatonái láthatók.
Alexandriai Szent Katalin életébôl vett két jelenetet
ábrázol a Bát faluból származó táblakép. Ismeretlen
mestere 1430 táján festette.
Aranyosmarót és Jakabfalva egykori oltárainak ma-
radványai is megtekinthetôk ebben a teremben, s
velük együtt még néhány ismeretlen helyrôl eredô
festmény és szobor is.
A második teremben folytatódik a felvidéki szár-
nyasoltár-töredékek sora. A legnevezetesebbek kö-
zülük a titokzatos, csupán MS monogramjáról is-
mert mester mûvei, aki a magyarországi késô gótika
festészetének legnagyobb alakja. A négy passiójele-
netet (Krisztus az Olajfák hegyén, Keresztvitel, Krisz-
tus a kereszten, Feltámadás) megjelenítô nagyobb
méretû tábla a selmecbányai Mária-templom fôoltá-
rának részeként készült 1506-ban. A nagyrészt el-
pusztult eredeti oltármûnek még két darabja ismert,
egyiküket, a híres Vizitációt (Mária és Erzsébet talál-
kozása) a Magyar Nemzeti Galéria ôrzi.
Az 1500 körüli monumentális Madonna-szobor egy-
kor a pozsonyi dóm díszei közé tartozott, majd a
XVIII. században a csallóközi Alistál templomába ke-
rült, ahonnan a múzeum vásárolta meg 1941-ben.
A terem másik felében német és osztrák középkori
festôk munkái láthatók; köztük kapott helyet egy
különleges, XII. századi kölni mûhelyben faragott,
román stílusú faszobor. Ez a Krisztus sírjához sietô
31
ESZTERGOM
asszonyok egyikét ábrázolja, aki kezében kenetes té-
gelyt tart. Simor érsek vásárolta Kölnben a késôbb –
az általa alapított múzeumról – híressé vált kano-
noktól, Alexander Schnüttgentôl.
A XV. századi német és osztrák festmények többségét
Ipolyi Arnold vásárolta, köztük a halleini oltár meste-
rének Kalászos Madonnáját, H. L. Schäufelein két ki-
sebb tábláját, egy az úgynevezett dunai iskolához tar-
tozó festô kálvária-képét valamint az idôsebb Lucas
Cranach mûhelyében készült Pihenô Szent Család cí-
mû képet.
A harmadik teremben az itáliai festészet számos szép
darabját tekinthetik meg a látogatók. A legkorábbi
darabok – firenzei, velencei és sienai trecento idején
készült táblák – nagy része szintén Ipolyi gyûjtemé-
nyébôl származik. Siena legnagyobb festôje a XIV.
század elején Duccio volt, akinek egyik prófétaábrá-
zolásával büszkélkedhet a Keresztény Múzeum.
A kora reneszánsz festészetét többek között Giovanni
di Paoli, Pietro di Giovanni D’Ambrogio és Pesellino
mûvei keresztül ismerhetjük meg. Különleges darab
az ismeretlen venetói mester képe, melyen egy ifjú
hölgy látható, aki a legendás egyszarvút öleli át.
Az érett reneszánsz festmények a legismertebb nagy
mesterek pl. Botticelli, Leonardo da Vinci, Tiziano
követôinek munkái. A múzeum egyik legszebb Ma-
donna-ábrázolása a Leonardo-tanítvány Giampiet-
rino képe. A XVII. század mûvészetét az olasz
Manetti, Panini, Fontebasso, a spanyol Ribera és a
flamand Régnier egy-egy remeke képviseli.
Az elsô három terem kiállítása állandónak tekinthetô.
A negyedik teremben továbbra is a múzeum leltárában
ôrzött mûtárgyak kerülnek kiállításra. Ezáltal válik le-
hetôvé a jelentôs raktári mûkincsállomány kiemelkedô
darabjainak idôszakos – néhány évenként változó –
bemutatása. E könyv megjelenésekor a negyedik te-
rem a német és osztrák barokk festészetnek és szobrá-
szat alkotásainak ad otthont. A számtalan magyaror-
szági olajfestményérôl és freskójáról ismert ausztriai
Franz Anton Maulbertsch mûhelyébôl került ki a terem
legimpozánsabb festménye, az Utolsó vacsora.
A kisebb ötödik terem néhány festménnyel ismerteti
meg a látogatókat. A neves bruggei, XV. századi fes-
tô Hans Memling Fájdalmas Krisztusa a mûvész mun-
kái közül az egyetlen, mely hazánkban megtalálható.
Jan van Hemessen 1553-ra datált Keresztet vivô Krisz-
32
tusa a múzeum legnépszerûbb képei közé tartozik.
Az úgynevezett Gobelin-terem XV–XVII. századi
flamand szövött falikárpitjai közül a legkorábbi a
tournai kálvária. Ebben a teremben a múzeum
rendszeresen tart hangversenyeket és mûvészettörté-
neti elôadásokat.
A múzeumi látogatás a többségében iparmûvészeti
tárgyakat bemutató vitrinfolyosóval záródik. Egyik
oldalt végig az Ipolyi Arnold által gyûjtött régi kele-
ti szônyegek foglalják el. A másik oldalon elôször
néhány görög-krétai, orosz, szerb ikont tekinthe-
tünk meg. A profán használatú elefántcsont és ötvös
tárgyak után a már említett San Marco porcelán-
gyûjteménybôl válogatott darabok láthatók.
A földszinti kiállító helyiségekben évente 4–5 kor-
társ mûvészeti kiállítás nyílik.
Nyitva: nyári idôszámítás idején 10–18 óráig,
téli idôszámítás idején 10–16 óráig, hétfôn zárva.
Tárlatvezetések: magyar, angol és német nyelven.
A kis fôtér keleti oldalán álló barokk Immaculata
szoborcsoportot az 1739-es pestis emlékére ál-
lították 1740-ben.
A tér nyugati végén Erzsébet királyné bronz
szobra (Zala György alkotása) mellett vezet át a
Kis-Duna-ágon a Kossuth híd a szigeten lévô
Esztergom Hotelhez, illetve a Párkányba átve-
zetô, 2001-ben EU-támogatással újjáépített
A Mária Valéria híd új lendületet adott a turizmusnak
www.vendegvaro.hu
 A DUNAKANYAR, A PILIS, ESZTERGOM ÉS KÖRNYÉKE

Mária Valéria hídhoz. A Kis-Duna-part jelleg- ben várakozó tömeg száján keletkezett a Kossuth-
zetes, védett óriásplatánjainak lombsátra a köz- nóta „Esik esô karikára” kezdetû strófája.
kedvelt korzó fölé borul. A Prímás-szigeten te- A kápolnától a hegy peremén vezetô sétaúton
niszpályák, sportcsarnok, hajóállomás, csónakki- az 1938-ban készült lépcsôs lejáróhoz érünk,
kötô, vendéglôk várják a pihenni, sportolni vágyó- melynek pihenôjén Antall Károlynak Szent Ist-
kat, s gyakorta tartanak itt szabadtéri nagyrendez- ván király esztergomi koronázását ábrázoló
vényeket. A Mária Valéria híd jelentôs mértékben dombormûvét látjuk. Tovább, a hegy lábánál is-
fölpezsdítette a környék magyar–szlovák kapcsola- mét balra fordulva az Imaház utcában a régi mór
tait; rálépni – ma még – csak érvényes útlevél bir- stílusú zsinagógából kialakított Technika Háza
tokában szabad. (Imaház u. 2.), Baumhorn Lipót alkotása mellett
Innét a prímási palota elôtti Duna-partra visz elhaladva a szép formájú barokk Szent István-
utunk, ahol az esztergomi vár török alóli felszaba- kápolnát érintjük, majd a Duna Múzeum szép,
dítójának, Sobieski János lengyel királynak ugyancsak barokk épületéhez érkezünk (Kölcsey u.
emlékmûve (Körmendy Frim Jenô és Nagy János 2., tel.: 33/500-250; fax: 33/500-251; www.duna-
szobrászmûvészek alkotása) áll. Távolabb, a park muzeum.org.hu).
végén kiemelkedô épület Hadzsi Ibrahim dzsá-
mija volt. Minaretje sajnos ma már nincs meg, de A múzeum hivatalos neve: Magyar Környezet-
a Duna felé nyíló kapujának boltozata fölött ma is védelmi és Vízügyi Múzeum. A magyar vízgaz-
látható a Szulejmán szultán gyôzelmét hirdetô tö- dálkodás, valamint a Duna és vízrendszere múltját
rök feliratos kô. Visszatérve a Kis-Duna-sétányra, ôrzi, a rá vonatkozó emlékeket gyûjti és mutatja be.
százéves platánsor alatt haladunk a „belváros”, az A 2001 októberében nyitott színvonalas új állandó
egykori „Királyi város” felé. Balról a Víziváros kiállításával elnyerte az év múzeuma kitüntetô cí-
egyik török bástyájának falán I. világháborús met. „Aki Magyarország kulturális és gazdasági múlt-
emlékmûvet látunk (Berán Lajos munkája), me-
lyet a Bars-Esztergom-Hont és Nyitra megyékbôl A Duna Múzeum bejárata
toborzott 14-es honvéd gyalogezred emlékére állí-
tottak.
Itt kétfelé ágazik el az út: aki a város és a Vár-
hegy szép panorámájára kíváncsi, balra indul, és a
Batthyány Lajos utcán, majd szép barokk kálvária-
stációk mellett a kálvária-kápolnához jut. Ez
utóbbit 1820-ban építették klasszicista stílusban
az Esztergomért meghalt hôsök emlékére. Közelé-
ben állt a Szent Tamás-hegynek nevet adó, XII.
század végén alapított, és a világon elsôként
Becket Tamásnak szentelt prépostsági temp-
lom, amelyet a törökök pusztítottak el még 1543-
ban. Az 1173-ban szetté avatott, II. Henrik által
meggyilkoltatott canterbury-i érsek tiszteletére
emelt kápolnától szép kilátás nyílik a városra és a
Várhegyre. Alattunk a strandfürdô víztükre –
nagy fürdôkomplexum készül itt – és a Fürdô
Szálloda patinás épülete (Bajcsy-Zs. u. 14.) látszik,
amely sajnos egy évtizede üresen és egyre romló
állapotban van. 1848 ôszén Kossuth Lajos is meg-
szállt itt: ez alkalommal a hajóállomásnál az esô-

Magyarország a hálón 33
ESZTERGOM
A Szent Tamás-hegy a várból
ját meg akarja érteni, annak nem szabad elkerülnie az
esztergomi Duna Múzeumot” – írta a vendégköny-
vükbe az egyik külföldi vendég.
A kiállítás tervezésekor az a cél vezérelte a múzeum
munkatársait, hogy felkeltsék az érdeklôdést a víz-
ügyi szakma iránt, megmutassák érdekességeit és
szépségeit. Ennek jegyében a lépcsôházban a hajda-
ni vízimalmok szerkezeteit megidézô aquamobil fo-
gadja a belépôt. A „kicsiknek” készült játszószobá-
ban a gyerekek a víz mozgásával, a vizet hasznosító
gépek mûködésével ismerkedhetnek.
Az árvizekkel foglalkozó teremben helikopter repíti
a látogatókat a 2001-es év tiszai árvizének helyszíne
fölé.
A térképterem nagy újdonsága a falon elhelyezett
történeti térképek gyûrûjében az üvegpadló alatt lát-
ható ûrfelvétel. Ezen a látogatók városuk vagy szü-
lôfalujuk utcáit, sôt még nagyobb épületeit is meg-
találhatják.
A vízellátás és csatornázás termében egy XIX. század
végi városi ház fürdôszobájába és mosókonyhájába
34
pillanthatunk be. Itt látható a mai mosógép és cent-
rifuga még kézzel hajtott ôse.
Ezt követôen a vetítôteremben Magyarország leg-
szebb víz menti tájairól készült rövidfilmekbôl lehet
választani. A megpihenni vágyók padra telepedve
vizeinkrôl szóló verseket, zenét hallgathatnak. Azok-
nak pedig, akik az egyes témákról többet szeretné-
nek megtudni, segítenek az érintô-képernyôs elekt-
ronikus információs rendszerek, valamint a múze-
um internetes honlapja.
Gyûjteményében kiemelkedô értéket képviselnek a
Széchenyi Istvánhoz írt levelek, köztük számos
unikális darab is található, így a hídépítés miatt ôt
halálosan megfenyegetô vers magyar és német nyel-
ven, a nemzeti olimpiai játékok megrendezésére tett
javaslata, és látható a legnagyobb magyar útlevele is.
Országos rangú a múzeum térképgyûjteménye, va-
lamint történeti képgyûjteménye is.
A Duna Múzeum kiállítási profiljával, kiadványai-
val, rendezvényeivel, valamint az Európai Közép
Galériával szervesen illeszkedik a város és az ország
múzeumainak sorába.
Nyitva: kedd kivételével 10–18-ig.
www.vendegvaro.hu

A Duna Múzeumtól a Vörösmarty utcán át az egy-
kori királyi város fôterére (Széchenyi tér) vezet
utunk. (Aki nem a Szent Tamás-hegyi kirándulást
választotta, a Kis-Duna-sétányról a Szent István
Strandfürdô mellett elhaladva, a Lôrinc utcán át
szintén ide érkezik.)
A fôtér együttesébôl kiemelkedik a tér keleti ol-
dalán a kétemeletes, romantikus stílusú Takarék-
pénztár (Széchenyi tér 21.) épülete (Hild József és
Prokopp János alkotása, 1862), valamint a szép,
stukkódíszes, vasrácsos rokokó Gróh-féle lakó-
ház (Széchenyi tér 7.), illetve a Posta romantikus
stílusú épülete (Prokopp János, 1863).
A teret délrôl a városháza (Széchenyi tér 1.)
monumentális, árkádsoros barokk palotája zárja le.
Eredetileg Bottyán Jánosnak, a Rákóczi-szabadság-
harc híres „Vak Bottyán” generálisának kúriája állt
itt. Mai formáját Hartmann Antal helyi építômes-
ternek köszönheti, aki 1773-ban építette át. Errôl
tanúskodik a homlokzaton látható vörös márvány
városcímer évszáma is.
A városháza elôtti szentháromság-szobor-
csoportot a helyi származású Kis György szob-
rászmûvész 1900-ban készítette, egy korábbi ba-
rokk szentháromság-szobor helyén. A városháza
jobb oldalán nyíló Deák Ferenc u. 1. alatt áll a
„polgármesteri ház” szép barokk épülete, ame-
lyet 1767-ben ugyancsak Hartmann Antal építte-
tett. Vele szemben a Prokopp János tervezte ro-
mantikus épületben (Deák F. u. 2.) a megyei levél-
tár egyik részlege kapott helyet. A hangulatos kis-
városi utca végén a város barokk plébániatemp-
loma áll (Oratsek Ignác terve) egy középkori
templom helyén.
A városháza bal sarkán az egykori tulajdonos,
az utcának is nevet adó Bottyán János lovas
szobra (Martsa István alkotása) áll. A Rákóczi-
szabadságharc legendás Vak Bottyán tábornoka
nemcsak a kuruc-labanc harcokban vállalt szere-
pet; elôbb az Esztergomot ostromló török seregek-
kel szemben tüntette ki magát mint a vár lovassá-
gának parancsnoka.
Az egykori fôutcában szép barokk épületek kö-
vetik egymást: a városháza folytatásában, a vele egy-
beépített tornyos épületet Mária Terézia építtet-
te gimnázium céljára. Utána a vármegyeháza szép
Magyarország a hálón
A DUNAKANYAR, A PILIS, ESZTERGOM ÉS KÖRNYÉKE
barokk palotája (eredetileg Török András generális
háza) (Bottyán J. u. 3.) következik, melynek építôje
a jeles Mayerhoffer András volt 1747 körül. Az ún.
Meszéna-házat (Bottyán J. u. 5.) 1755–70 között
építették. Kiemelkedô dísze a gazdag faragású ba-
rokk „napsugaras kapu”, mely kedvelt fotótémája
az ide látogató turistáknak. Az utca túlsó oldalán a
régi bencés székház barokk épületét a bencés fô-
gimnázium (Fôapát u. 1.) neoreneszánsz (1900),
majd a ma is mûködô ferences rendház és gimnázi-
um (Bottyán J. u. 10.), végül a hatalmas barokk fe-
rences templom követi. E tájon állott egykor a fe-
rencesek középkori kolostora és temploma is, aho-
vá az 1270-ben meghalt IV. Bélát és családját is te-
mették. A királyi családnak a sarkon látható bronz
emlékmûvét Nagy János felvidéki szobrász készítet-
te (2000).
Az útkeresztezôdés túlsó sarkán álló barokk pa-
lota (1770) a díszes kapu fölötti családi címer ta-
núsága szerint a reformkor híres „ördöglovasának”,
gróf Sándor Móricnak volt az otthona.
A keresztezôdéstôl a IV. Béla király útján a fôut-
cára, a Dorog–Budapest, illetve Komárom irányá-
ba elágazó Kossuth Lajos utcára jutunk. Innen két-
felé indulhatunk: ha jobbra megyünk, a házak kö-
zött álló (Kossuth L. u. 61.) barokk rác (szerb)
templom mellett elhaladva az I. világháborús
hôsök szobrához (Lányi Dezsô munkája) jutunk,
az új körforgalmú csomóponton keresztül pedig –
amely a Prímás-szigetre is átvezet – a Rudnay Sán-
dor hercegprímás által 1828–37 között klasszicista
stílusban épített, a helyiek által „kerektemplom-
nak” nevezett Szent Anna-plébániatemplomhoz
NÉVADÓ TEMPLOM
A Lôrinc utca az Árpád-kori királyi udvarnokok szá-
mára az utca és a tér találkozásánál emelt Szent Ist-
ván-kori plébániatemplomáról kapta nevét, amely
szintén a török háborúkban pusztult el. Ugyanez adott
nevet a királyi város északi kaputornyának, amelynek
helyét a térburkolat közepén vörös kôvel és bitumennel
kirakott alaprajza jelzi. Ettôl délre helyezkedett el a Ki-
rályi város és a mai Esztergom fôtere, melyet egykor szép
középkori épületek, ma XVIII–XIX. századi (barokk,
klasszicista, eklektikus) polgári lakóházak öveznek.
35
ESZTERGOM
érünk. E templom építésénél alkalmazták elôször a
bazilika kupolájára is tervezett acélszerkezetet.
A város látnivalói itt déli irányban elfogynak. A
IV. Béla király utcától kelet felé haladva, a hegyek
lábainál hangulatos régi pincesorokat, bennük a
neszmélyivel korábban együtt emlegetett jó boro-
kat talál az érdeklôdô. Aki további kulturális cseme-
gére vágyik, annak érdemes még egy kis hegyi sétát
megtennie. A Sissay és Malonyai utcákon, majd a re-
formátus templom mellett elhaladó Siszler úton (a
városházától az Arany János és Babits Mihály utcá-
kon át) a Babits Emlékmúzeumhoz juthatnak
(Babits u. 11.).
A nagyhírû múzeumok, mûemlékek mellett
szerényen húzódik meg a várost körülölelô
hegyoldalban talán kevésbé ismert látnivaló – a ma-
gyar irodalom kedvelôinek Mekkája.
Babits Mihály 1924-ben vásárolta meg a „nyári la-
kot”, és 1941-ben bekövetkezett haláláig a nyarait
itt töltötte. Ez alatt a 17 év alatt az esztergom-elôhe-
gyi ház a két háború közti irodalmi életünk egyik
központja volt. Itt keresték fel Babitsot – a Nyugat
szerkesztôjét – munkatársai, költô és író barátai. Lá-
togatásaik emlékét nem emlékkönyv, hanem a híres
„autogramfal” ôrzi: a látogatók fekete vagy kék fes-
tékkel a tornác falára írták fel a nevüket. Az aláírá-
sok között megilletôdéssel fedezheti fel a látogató
Móricz Zsigmond, Benedek Marcell, Füst Milán,
Kosztolányi Dezsô, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes, Né-
meth László, Szabó Lôrinc, Illyés Gyula, Weöres Sán-
dor, Radnóti Miklós, Ortutay Gyula, Kassák Lajos,
Tamási Áron, Keresztury Dezsô és mások aláírását.
Bent a házban néhány régi bútor mellett régi fény-
képek, festmények idézik a költô hajdani esztergomi
nyarait. Az íróasztalon csendesen pihen Babits író-
gépe, s felette – utolsó emlékként – a költô halotti
maszkja. A kedves kis szobákat Einzinger Ferenc he-
lyi festômûvésznek (Babits barátjának) freskói teszik
még hangulatosabbakká.
A déli oldalon áll az üveges veranda, ahol sok eszter-
gomi Babits-vers született. (Itt írta – sok egyéb mel-
lett – a Szent király városa, a Halavány téli rajz, az
Elgurult napok, a Verses napló, az Ildikó, a Holt pró-
féta a hegyen, a Búcsú a nyári laktól címû verseit, de
itt keletkezett több mûfordítása mellett a költô em-
36
beri-mûvészi testamentumának tekinthetô Jónás
könyve is.)
A verandáról, a tornácról gyönyörû kilátás nyílik a
hegy lábánál elterülô városra, a szemközt emelkedô
Várhegyre, a Duna és a Garam völgyére. A látképet
körben hegyek koszorúja és a költô gyermekkori –
szekszárdi – emlékeiben élô dombokhoz hasonló
lankák, szôlôskertek, gyümölcsösök zárják le.
Ezt a látványt írta meg a Dal az esztergomi baziliká-
ról címû versében:
„Épen olyanok mint otthoni dombjaim:
alattam, fölöttem egy kis darab enyim.
Távolabb a város, és túlnan látszik a
szemközti dombról a komoly bazilika.
(…)
Rossz föld, de megterem itt legalább a csend
virága, nyugtató lótuszom, s odalent
kertem az egész táj, hol óriás csiga
kétszarvú dómjával e bölcs bazilika.”
Nyitva: május 1-jétôl október 31-ig naponta
11–17 óráig; hétfôi napokon, illetve november 1-jétôl
április 30-ig zárva.
Az út innen tovább folytatható Dobogókô felé, a
Pilist átszelô gyönyörû panorámaút a Kétbükkfa-
nyeregnél csatlakozik a pomáz–dobogókôi úthoz,
amely érinti Pilisszentléleket is. Ha azonban a lá-
togatónak van még ideje, kedve és ereje e kiadós
séta után búcsúzóul egy ritka élményt nyújtó kis
kirándulásra, érdemes ellátogatnia a város határá-
ban emelkedô Vaskapu-hegy ormán álló turis-
taházhoz. (A Babits-háztól gyalog kb. 40 perc,
de gépkocsival is megközelíthetô. A Visegrádra ve-
zetô útról a város szélén, a benzinkút elôtt jobbra
felkanyarodó úgynevezett „Panoráma-út” egye-
nesen a turistaházig vezet.) A ház elôtti teraszról a
Dunakanyar kevéssé ismert, ám egyik legszebb pa-
norámájában lehet részünk: elôttünk madártávlat-
ban a város a bazilikája, mint apró makett áll a
Duna partján.
A Duna túloldalán Párkány – szlovák nevén
Sturovo – házai és hatalmas gyárkéménye, mögöt-
te a Kisalföld párába veszô síkja látható. Félkörben
hegyek koszorúja: balról a Gerecse-hegység, majd
a Gete, a „dorogi árok” Dorog házaival és kémé-
nyeivel és a Pilis nyúlványai. Jobbra elôttünk a
www.vendegvaro.hu

Börzsöny részét képezô kovácspataki Burda-hegy
(ma Szlovákia) és a Börzsöny csúcsai, a háttérben,
tiszta idôben a Selmeci-hegyek a Szitnyával, kicsit
balra pedig a Nyitra fölötti Zobor is ide látszik! Jó
látási viszonyok között a Bars-honti hegyek lábá-
nál a sokat emlegetett mohi atomerômû hatalmas
épületei is kivehetôk! Elôttünk a Garam folyó völ-
gye kanyarog, ahol egykor Marcus Aurelius csá-
szár az elmélkedéseit írta. Lent az Árpád-házi kirá-
lyok palotája a bazilikával. Valóban páratlan szép-
ségû történelmi táj ez, mely ismét Babits sorait
juttatja eszünkbe:
„Az elsô szent király itt született, s azóta
szent város ez: szent és gyámoltalan…”
PILISSZENTLÉLEK
Közigazgatásilag Esztergomhoz tartozik a közeli
Pilisszentlélek. A szép fekvésû kicsiny szlovák falu
házai fölött az észak felôl emelkedô hegyoldalban,
a Pilismarótra vezetô erdészeti út mellett állnak az
egykori pálos kolostor romjai, érdemes ide is
ellátogatni.
A történeti források szerint eredetileg az Árpád-
házi királyok vadászkastélya állt itt, amelyet a
környezô területtel együtt 1263-ban IV. Béla király
a pálos szerzeteseknek ajándékozott. Az adományo-
zást 1287-ben IV. László király is megerôsítette az-
zal, hogy a pálosok kolostort és kápolnát építsenek,
Magyarország a hálón
A DUNAKANYAR, A PILIS, ESZTERGOM ÉS KÖRNYÉKE
amely valószínûleg még a XIII. század végén meg is
épült. 1378 nagyhetét a kolostorban töltötte Nagy
Lajos király, aki ekkor megerôsítette elôdei adomá-
nyait, és maga is újabb adományokkal látta el a ko-
lostort. Adománylevelébôl tudjuk, hogy a rom mel-
lôl belátható gyönyörû völgykatlan egésze a szentlé-
leki kolostor birtoka volt. A kolostort 1526–43 kö-
zött égették fel a törökök. A jelentôs rommaradvá-
nyok feltárása 1985 óta folyik, folyamatos az állag-
védelem és a környezet rendben tartása.
A szentléleki rom szép és kulturált környezetével
ma már a Pilis egyik vonzó, természeti és történe-
ti érdekességeket is nyújtó kirándulóhelye. Kör-
nyéke szép erdei túrákat kínál (Dobogókô, Rám-
szakadék).
Ha elbúcsúztunk Esztergom ezer arcától, a
111-es úton Dorog felé tovább haladva egy külön-
álló, bár közigazgatásilag a városhoz tartozó tele-
pülésrészen, Esztergom-Kertvároson haladunk ke-
resztül.
A jobb kézre esô sportrepülôtér után – ahol va-
lamikor idôsebb Rubik Ernô próbálgatta új sport-
repülôgépeinek prototípusát –, a vasúton átkelve
családi házak között, a régi szovjet laktanya laká-
sokká, gazdasági telephelyekké átalakított épülete-
it elhagyva vezet az út tovább.
Kirándulás a Rám-szakadékba
37
DOROG
DOROG
Irányítószám: 2510, népesség: 12 800
Esztergomból a 111-es úton érjük el az Esztergom-
Kertvárossal szinte egybeépült Dorogot. Ha Bu-
dapest irányából közelítjük meg, kézenfekvô,
hogy a 10-es úton érkezzünk a valamikori bánya-
vidék központjába, vagy vasúton is jöhetünk Bu-
dapest, Komárom esetleg Esztergom felôl.
Ezt a helyet, ahol a Pilis és a Budai-hegyek kö-
zötti völgybôl kiérünk a lankásabb vidékre, már a
késô bronzkor – kora vaskor emberei is értékesnek
tarthatták, mert a régészek leletei szerint erôdített
települést alakítottak ki a Kôszikla közelében.
A hely fontosságát a honfoglalás idôszakában is
felismerték, ennek eredményeként szláv hadiné-
pek települtek ide. A nyelvészek a város mai nevét
is a kísérô katona, a drug nevébôl eredeztetik;
Drug vagy Durugh személynévként is ismert volt
ezekben a századokban.
A Budát elôbb Esztergommal, késôbb pedig a
nyugati városokkal, Gyôrrel, Mosonnal, távolabb
Béccsel összekötô út is itt haladt keresztül, Dorog
ennek az országútnak mindvégig kitüntetett állo-
mása volt. Szerepe tovább nôtt, amikor az ország-
ban a postakocsi útvonalak kialakultak. Mátyás
korában már erre is járt kocsiposta! A város fôut-
cája ma is ugyanott halad, ahol a régi országút ki-
alakult. A fôtér – ma Hôsök tere – is ott csatlako-
zik az úthoz, ahol valamikor a lóváltó és a postaál-
lomás épülete volt. Késôbb, az 1740-es évek elején
III. Károly is a legfontosabb postakocsijárat meg-
állójának jelölte Dorogot. Ez a szerepe a XIX. szá-
zadig megmaradt.
Eközben már érlelôdtek azok a körülmények,
amelyek új szerepet szántak Dorognak – a bányá-
szat révén. Errôl helytörténeti kiállításon tá-
jékozódhat a látogató. Ismerkedésünket Doroggal
kezdjük tehát itt!
A Dorogi Szénbányák Vállalat üzemi gyûjte-
ményeként 1983-ban a Bányásznapon nyílt
meg, és azóta fogad látogatókat a Schmidt Sándor la-
kótelep sarkán, a Kenyérmezôi-patak partján álló Bá-
nyász Emlékház. A gyûjtemény a szénmedencében
38
200 éve folyó bányászat tárgyi és írásos emlékeit
mutatja be.
A kerttel övezett épület – a József Attila Mûvelôdé-
si Ház közelében – a XIX. század végén létesült bá-
nyászkolónia ma már egyetlen meglévô része szeré-
nyen meghúzódik a négyemeletes lakótömbök
szomszédságában.
A ház három helyiségének 22 tárlójában szép gyûj-
temény látható: régi szerszámok, bányászlámpa-
gyûjtemény, a bányamérés és a szellôztetés mûsze-
rei, a bányabiztonság és a bányamentés eszközei.
Mellettük érmék és kitüntetések, valamint a szép
múltú helyi sport- és kulturális élet emlékei-fotói
láthatók. A gépek kicsinyített másai alkotóik ügyes-
ségét dicséri. Helyet kaptak itt a vízkiemelés gépei,
a szivattyúk is. A ház kertjében – szabadtéri gépbe-
mutatón – dugattyús szivattyú és fékes kocsi áll.
Szerény, de érdekes bemutatást kap Dorog település
története is. Az emlékház negyedik termében 1995 de-
cemberétôl Papp Béla dorogi ásványgyûjtô mutatja be
zárt vitrinekben elhelyezve a Dorogi-medence ásvá-
nyainak változatos szín- és alakgazdagságát, valamint a
világ minden tájáról származó gipszkristályokat.
Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel
a József Attila Mûvelôdési Ház és Könyvtár címén
és telefonján: 2510 Dorog, Otthon tér 1.
Tel.: 33/521-000
A település fejlôdéséhez az kellett, hogy felis-
merjék a szén fontosságát. Ezért is volt jelentôs
Mária Terézia 1766-ban hozott rendelete: száz
aranyat érdemel az a kohász, aki fa helyett „turfá-
val” olvaszt ércet. Egy újabb, 1768-ban kiadott
rendelkezés az új kôszéntelepek felfedezôjét jutal-
mazza ötven arannyal.
A „BÁNYÁSZ” DISZNÓ
A helyi hagyomány szerint – valamikor a XVIII.
században – Sándor gróf kondájának egyik malaca
túrta ki a közelben az elsô szénrögöt. Ha így is volt,
aligha gondolta az „égô kô”-re felfigyelô jámbor
kanász, hogy ezzel új korszak kezdôdött az egész vidék
életében, s hogy éppen a turfának köszönhetôen –
ahogy akkor a szenet nevezték – a kis postakocsiál-
lomás helyén város fejlôdik.
www.vendegvaro.hu

Miután a szén jelentôségét felfedezték, a felhasz-
nálást kellett ösztönözni. Újabb igényt, tehát
újabb lendületet adott a bányászatnak az a hely-
tartótanácsi utasítás, amely 1806-ban elôírta,
hogy a kaszárnyákat és a helyôrségi szobákat fa he-
lyett szénnel kell fûteni. A közeli komáromi erôd
ettôl kezdve a legfôbb igénylôvé lépett elô.
A rendszeres termelés a környéken elôször Csol-
nokon indult meg, majd követték a távolabbiak: a
sárisápi, tokodi, mogyorósi üzemek. Volt idô, ami-
kor úgy tûnt, hogy Dorog kimarad a fejlesztésbôl,
mert a közút helyét a folyami szállítás veszi át. A
Dunán 1831-tôl rendszeressé váló gôzhajózás maga
is fogyasztóként jelentkezett, egyben pedig olcsóvá
tette a fejlôdô fôváros felé irányuló szénszállítást.
Ennek köszönhetôen a mogyorósi bányákban ter-
melt szén jóval olcsóbban jutott a pesti, budai tég-
lagyárakba, mint az 1843-ban Dorogon nyílott ak-
na kincse (ez utóbbi végül csôdbe is jutott).
A bányásztelepülés fejlôdésének újabb szakasza
csak a XIX. század végén következett be: a közút
és a Duna után most már az új közlekedési eszköz,
a vasút jegyében. Az 1895-ben megnyílt Kenyér-
mezô – Budapest vonal által kínált lehetôség ismé-
telten felértékelte a szénmedencét.
Az I. világháború végére Dorog bányászközség
lett, s ez megmutatkozott a tanácshatalom idôsza-
Magyarország a hálón
A DUNAKANYAR, A PILIS, ESZTERGOM ÉS KÖRNYÉKE
Koszkol Jenô látképe Dorogról 1912-bôl
kában is. Az 1920-as években az országosan ta-
pasztalható szénkereslet-csökkenés ellenére Doro-
gon új lakótelep és több új intézmény épült. 1923
augusztusában elkezdôdött a Munkásotthon –
ma József Attila Mûvelôdési Ház és Könyvtár –
építése (Otthon tér 1.). Az épületben látható fres-
kók és üvegfestmények Haranghy Jenô festô, grafi-
kus, az Iparmûvészeti Fôiskola tanárának alkotá-
sai. A ház programjait, az itt mûködô Dorogi
Galéria idôszaki képzômûvészeti kiállításait
érdemes figyelemmel kísérnie a látogatónak.
A park másik oldalán álló gimnázium és szak-
középiskola 2002-tôl annak a – Ferenc József által
Lovagkereszttel kitüntetett – Zsigmondy Vilmos-
nak a nevét viseli, aki tudós geológusként Hantken
Miksával együtt a szénmedence ásványkincsét föl-
tárta.
Innen a Munkás utcán vagy a Köztársaság úton
tovább haladva érintjük az 1914-ben alakult Do-
rogi Atlétikai Klub sporttelepét is, amelyet
1921-ben már korszerûsítettek, elkészült elôbb
egy 25, majd egy 50 méteres versenyuszoda is.
Mellettük korszerû sportcsarnokot ad ott-
hont különféle labdajátékoknak, más sportrendez-
vényeknek (Iskola u. 1.)
39
DOROG, KESZTÖLC

A dorogi bányászat virágkorában a helyi labdarú-

gócsapat is az ország élvonalába tartozott. Az
Aranycsapatban és az olimpiai bajnokságokat nyert
csapatokban is játszottak dorogiak: Grosics és
Buzánszky neve ma is fogalom a futballvilágban.
Gépkocsival sorompón át, gyalogosan a vasút
alatti alagúton keresztül juthatunk ki ebbôl a vá-
rosrészbôl a fôútra, ez a Bécsi út névre hallgat ma
is. Álljunk meg a Hôsök terén, amelyet egyik oldal-
ról derûs színekre festett modern, arányos tömb-
házak szegélyeznek, és vessünk egy pillantást a
megye legnagyobb I. világháborús emlékmûvé-
re. Alkotója az a Zsákodi Csiszér János, akinek
munkáit a megyeszékhelyen és Komáromban is
láthatjuk. A szobrot 1927. október 31-én leplez-
ték le az idôs József fôherceg részvételével.
A Hôsök terének túlsó felén, a domboldalban a
Templom téren mûemlék jellegû barokk katoli-
kus templom magasodik. 1767–1775 között épí-
tették, berendezése szintén a XVIII. századból való. A megbékélés napja Dorogon, a Hôsök terén
A Bécsi út – Esztergomi út keresztezôdésénél is-
mét érdemes elidôzni néhány percre: a városháza A látnivalók megismerése után nyáron minden-
(Bécsi út 71.) értékes mûalkotásoknak ad otthont. képp ajánlható a város egyik szabadidôs tevékeny-
1986-ban Csepei Tibor gitármûvész a városnak ségekhez kitûnô terepet nyújtó „objektuma”, a
ajándékozta 85 darabból álló Vasarely-gyûjtemé- Palatinus-tó. A Dorogtól Esztergom felé elterü-
nyét. A képzômûvészeti alkotások túlnyomó több- lô – mély bányatóból kialakult – kristálytiszta ál-
sége szerigráfia, kisebb hányada nyomat, szitanyo- lóvíz homokos partja az itt létesített strand révén
mat, melyeket elsôsorban a polgármesteri hivatal a fürdôzôk, halállománya révén pedig a horgászok
tanácskozótermében helyeztek el. Látható a gyûj- paradicsoma. Szoktak itt motorcsónak-modelle-
teményben a neves Bartók-, Zebrák-sorozat, a Bo- zôk számára versenyeket rendezni, és szívesen gya-
hóc és a Zöld üstökös. korolnak a mély vízben a könnyûbúvárok is.
Megtekinthetô hétköznapokon hivatali idôben, Néhány kilométernyi sétával innen a Duna-
tel.: 33/431-299. Ipoly Nemzeti Park területéhez tartozó kedvelt ki-
rándulóhelyek – a Tábla-hegy, a Fekete-hegyi
TUDÓS PAP turistaház – is elérhetôk, amelyek a gyalogos
természetjárók kedvelt úti céljai. A Strázsa-hegyi –
A hegyi tárnicska szerény külsejû, ma ritkasága miatt sátorkôpusztai – barlangot bár számtalanszor ki-
természetvédelem alatt álló növényünk. Hogyan kö- fosztották, aragonit- és gipszkristályait a legértéke-
tôdik Doroghoz? Nos, latin tudományos nevében – sebbek közül valóknak tartják a barlangászok.
grundliana degen – egyszerre ôrzi Degen francia bota-
Látogatható vezetéssel, szombat–vasárnapon-
nikus, valamint az egykori dorogi flórakutató
plébános, Grundl Ignác nevét. Az 1887-ben meghalt
ként. Bejelentkezés: Benedek Endre Barlangkutató
tudós pap – akinek egykori növénygyûjteményei máig és Természetvédô Egyesület, tel.: 33/443-823
jelentôsek a szaktudomány számára – a dorogi Szent
József-templom kriptájában nyugszik, sírköve a tem- Minden évben visszatérô dorogi rendezvény má-
plom belsô falában hirdeti emlékét. jus 8. környékén a Megbékélés Napja, amelyhez
kiállítások és más programok kapcsolódnak.

40 www.vendegvaro.hu
 A DUNAKANYAR, A PILIS, ESZTERGOM ÉS KÖRNYÉKE

KESZTÖLC Egyik a néprajzi gyûjtemény, amely a község szlovák

és magyar lakosainak régi használati tárgyait, búto-
Irányítószám: 2517, népesség: 2400 rait, viseletét mutatja be. A másik a régésze-
ti–történeti gyûjtemény, amely a bronzkortól a leg-
Az ötszáz méteres magasság fölé emelkedô Két- újabb korig terjedô idôszak tárgyi és írott emlékeit
ágú-hegy lábánál, Esztergom felôl közvetlenül el- állítja elénk. A község határában jelentôs ôskori (kö-
érhetô Kesztölc, ez a magyarok és szlovákok lakta zépsô és késôi bronzkor), római és középkori leletek
pilisi település, amely egy idôben tapétagyáráról kerültek elô. Az ôskori urnák mellett szép darab az
volt ismert. Története a rézkorig vezethetô vissza, emberfejes római sírkô töredéke.
a XI-XII. században valószínûleg templom állt itt, A falumúzeum udvarán a féltetô alatt találjuk a gyûj-
a török idôkben tucatnyi porta adózott a szan- temény harmadik részét: nagyobb méretû agrár- és
dzsáknak. A község múltja iránt érdeklôdôk az év- ipartörténeti emlékeket, a régi falusi gazdálkodás és a
tizedek óta mûködô falumúzeumban kaphatnak környékbeli bányászat eszközeit. A kiállított tárgyak
választ kérdéseikre. közül említésre méltók a rokkák, gerebenek, csépha-
darók, motollák, a mángorló, a kézi kévekötô gép, a
A kesztölci falumúzeum 1964-ben létesült a faekék, taligák, a szecskavágó konkoly- ill. gabona-
község legrégebbi épületében, amely az tisztító gépek, kézi malomkövek, határkövek, gon-
oromzaton ma is látható évszám szerint 1757-ben dosan faragott kesztölci sírkövek. Különleges darab-
épült. A Szabadság tér 28. alatti ház felmenô falazata ja a gyûjteménynek a kézi kévekötôgép.
kô és vályog, régen zsúpfedél koronázta. Bent, közé- A Falumúzeum jelentôs gyûjteményét a kesztölci ál-
pen eredeti állapotában maradt meg a szabadkémé- talános iskola lelkes tanulói és a község felnôtt lakos-
nyes „füstös konyha”. A „tiszta szobában” található a sága gyûjtötte össze Petrik József igazgató vezetésével.
kiállítás, amely két részre oszlik. Bejelentkezésre a hét bármely napján látogatható.
Polgármesteri Hivatal: 33/484-003
Feszület, háttérben a Kétágú-heggyel
A település késô barokk katolikus temploma,
amely a temetô mellett áll, mûemlék jellegû. A
környék kirándulóhelyei kedveltek a turisták kö-
rében, nincs messze innen a Csévi-szirtek között
nyíló, az ôskori ember lakhelyéül szolgált, nagy ki-
terjedésû, hévizes kialakulású Leány- és Legény-
barlang. A barlangok Klastrompusztáról közelít-
hetôk meg legkönnyebben – ide gépkocsival is el-
juthatunk –, amelyet a pálos rend elsô kolostorá-
nak romjai ôriznek.

KLASTROMPUSZTA

A Pilis-hegy (756 m) mészkôtömbjének délnyuga-

ti oldalán emelkedô „Klastrom-szirtek” alatt fek-
szik Klastrompuszta üdülôtelepe.
A turistaház és a „Klastrom” panzió között kö-
zépkori történelmünk egyik jelentôs – ma még ke-
véssé ismert – emléke látható: az egyetlen magyar
alapítású szerzetesrend, a pálosok ôsmonosto-
rának romja.

Magyarország a hálón 41
KESZTÖLC, CSOLNOK, LEÁNYVÁR, PILISCSÉV
A rend alapítója, az esztergomi származású Özséb
esztergomi kanonok a tatárjárás után az innét
kissé délebbre emelkedô „Csévi szirtek” oldalában
nyíló hármas barlangban gyûjtötte össze a Pilis re-
metéit, akikkel 1250 táján a Szent Kereszt tiszteleté-
re templomot emelt itt, majd kolostort létesített.
A rend pápai jóváhagyása után e kolostor lett a pálo-
sok elsô központja. Itt temették el az elsô három
rendfônököt: Özsébet, Benedeket és Istvánt. 1308-tól
a rend központja Budaszentlôrinc lett, s ezzel a Szent
Kereszt monostor jelentôsége csökkent, bár létezésé-
rôl, sôt további bôvítésérôl még a XV. század végérôl
is vannak adatok. Közvetlenül a mohácsi csatavesztés
után feldúlták és felégették a törökök, romjait lassan
széthordták a környezô építkezésekhez.
A ma látható maradványokat: a gótikus szerzetesi
templom és a kolostorhoz tartozó kápolna falmarad-
ványait Méri István tárta fel 1959–1961 között. A
romok között felszentelt oltár áll.
A XIX. század itteni szôlôkultúrájára emlékeztet a
falu határában néhány népi pince.
Az 1960-as években elterjedt feltételezés szerint a
Bánk bán címû drámából is ismert tragikus esemény
játszódott le 1213 szeptemberében. Anonymus sze-
rint „...a királynét a mezei sátrában megöletik és a pi-
lisi kolostorban temetik el”. A történettudomány cá-
folja ezt a legendát, és helyszínül a Pilis keleti lábá-
nál egykor állott ciszterci apátságot jelöli meg.
A Gete-hegyen gazdagon nyílik a hóvirág
42
CSOLNOK
Irányítószám: 2521, népesség: 3450
A Dunakanyartól délkeletre, Esztergomtól 13 kilo-
méternyire, egy csónak alakú völgyben, a Gete-
hegy lábánál terül el Csolnok. Legkönnyebben a
10-es fôútról Dorogon letérve közelíthetô meg.
Lakosainak túlnyomó többsége a XVIII. században
Németországból idekerült telepesek utóda, akik
ma is szívesen használják a kevert Rajna-bajor dia-
lektust, és ôrzik a régi tradíciókat, így az ôshazából
hozott zenét és dalkincset. Ezek a látogató számára
leginkább a rendszeresen ismétlôdô zenei feszti-
válok, fúvóshangversenyek, juniálisok, szüreti
felvonulások alkalmával ismerhetôk meg. Érdekes-
ség, hogy elsô fúvószenekara még a XIX. század-
ban, bányászok körébôl alakult.
A helyi hagyományokat a német gyökerek mel-
lett a bányászkodás határozta meg: a település a do-
rogi szénmedence elsô – mintegy kétszáz éven át
egyik legjelentôsebb – lelôhelye volt, a csolnokiak
életmódját így egyszerre alakította a bányamunka és
a korábban megszokott hagyományos gazdálkodás.
Erre emlékeztet helytörténeti gyûjteményük.
Az Ady Endre út 10. alatti ház három helyisé-
gében kap képet az érdeklôdô Csolnok múlt-
járól. Tipikus konyhájában eredeti berendezési tár-
gyak, edények, bútorok idézik föl a hajdani bányász-
családok mindennapjait. Az egyik szoba ugyanígy
korhûen lett berendezve, ebben élte életét egymás
mellett olykor több generáció is. A bútorok a sváb ha-
gyományok szerint készültek. A harmadik helyiség-
ben emlékkiállítás keretében a bányászkodás eszközei,
a szénmedence múltjára illetve a bányász hivatásra
utaló szerszámok, emlékek várják a látogatókat.
Nyitva a polgármesteri hivatalban történô elôzetes
bejelentés alapján.
Tel.: 33/506-780, vagy a mûvelôdési ház vezetôjénél,
tel.: 33/478-221
Megtekintésre érdemes a falu körül elszórtan álló
néhány présház, a Templom teret díszítô mûemlék
jellegû Szentháromság-szobor, a Nepomuki Szent
János-templom és a korábbi bányaaknák néhány
www.vendegvaro.hu
 A DUNAKANYAR, A PILIS, ESZTERGOM ÉS KÖRNYÉKE

megmaradt létesítménye. Érdekesség a Rákóczi-te-

lepi „modern” Szent Borbála-templom: 1932-
ben vasbetonból emelték a bányászok védôszentje
tiszteletére.
A hegyekkel, dombokkal övezett falu határában
halastó várja a horgászokat, a túrázókat pedig a
Gete-hegy márciusi hóvirágos lejtôi vonzzák.

LEÁNYVÁR
Irányítószám: 2518, népesség: 1650

A 10-es fôút, illetve a vasútvonal Budapest felôl

Leányvárnál lép be Komárom-Esztergom megyé-
be; Dorogtól a község nem esik messzebb két-há-
rom kilométernél. A II. világháború elôtt szinte a
teljes lakosság német nemzetiségû volt, de ez az
arány ma is 30-40 százalékos. A település lassan a
budapesti agglomeráció részévé válik, lélekszáma
szép fekvése révén gyarapszik.
A település határában a XIII. században a mar-
gitszigeti apácáknak volt birtokuk, jóval késôbb
apácakolostort építettek ide a budai klarisszák. A
„leány” talán így kerülhetett a község nevébe. Mû-
emlék jellegû épülete 1823-ban épült klasszicista
katolikus temploma, amelynek értékes kereszte-
lôkútja és orgonája.
A német ajkú lakosság Leinwar-ként emlegeti a
községet, lakosai máig ôrzik a hagyományokat. A
német nyelvoktatás mellett nemzetiségi énekkar és
tánccsoport is mûködik a faluban, s közös regioná-
lis programokat szerveznek a szomszédos Kesztölc-
cel és Piliscsévvel.
PILISCSÉV
Irányítószám: 2519, népesség: 2300
A Kesztölccel szomszédos községet a 10-es útról le-
kanyarodva közelíthetjük meg, vonattal pedig a
Budapest – Esztergom vonalon. A település lakosai
között többségben vannak a szlovák nemzeti-
ségûek. A 440 méter magas Szirtes-tetô tövében
megbúvó falucska ôse mai helyétôl nyugatra terült
el, de az ezt megelôzô korokból találtak errefelé ró-
mai ôrtoronymaradványokat is.
Havas szurdok a Pilisben
A község Hôsök terén álló katolikus temploma
mûemlék jellegû: díszesek barokk és copf berende-
zési tárgyai. Az Ady Endre út 12. alatt megtekintés-
re érdemes régi népi pince-présház áll.
A XVII. század elején idetelepített szlovákok
máig ôrzik kulturális hagyományaikat: az itteni
asszonykórus – amelyet haláláig Kálmánfi Béla, a
népzene Esztergomban tanító tudósa vezetett –,
országos hírnévre tett szert szlovák népdalokat tar-
talmazó hanglemezével.
A Kopasz-hegy déli oldalát gyakran látogatják a
technikai sportok kedvelôi: a meredek oldalban ki-
alakított, motort és embert egyaránt próbára tevô
motokrosszpályán rendszeresen tartanak versenye-
ket, edzéseket a 70-es évek óta.
A környéken nagy kirándulásokat lehet tenni,
kedvelt pilisi úti célja a bakancsos turisták a szép
Eszperantó-forrás, a Csévi-szirtek. Csak gyakorlott
barlangászoknak ajánlható a Leány- illetve Legény-
barlang.

Magyarország a hálón 43
ÚNY, MÁRIAHALOM, DÁG, SÁRISÁP, ANNAVÖLGY, TOKOD
ÚNY
Irányítószám: 2518, népesség: 630
Dág vagy Tinnye felôl érkezhetünk a községbe
közúton. A település az utóbbi idôben egyre ked-
veltebb üdülôfalu, mind több városi ember választ-
ja szezonális pihenôhelyül. A szatmári béke (1711)
után vált önálló községgé, a XVIII–XIX. században
számos ismert nemesi család telepedett meg itt.
Néhány akkor épült kúria, bár átalakították, ma
látható. Az itt lakók valamikor kukoricát, napra-
forgót termesztettek, sôt, a XIX. században ismert
volt határának bora is, a XX. század harmincas éve-
iben pedig a közeli keserûvíz-források kincsét pa-
lackozták itt.
Késô barokk református temploma, amely a
Bercsényi utcában áll, mûemlék jellegû, a település
határában néhány népi pincéje és présháza a ko-
rábbi szôlôkultúrára emlékeztet, a Deák Ferenc ut-
ca 22. számú kétszáz éves lakóháza pedig az
elôdök életmódját idézi. A zsidótemetô megma-
radt sírkövei ugyancsak az elôdökre emlékeztetnek.
Megemlítendôek Úny lovashagyományai. Az
önkormányzat tulajdonában levô – tribünökkel is
ellátott – gondozott lovaspályán a helyi lovasklub
évente visszatérô versenyeket rendez, például min-
den augusztusban az Únyi Ugró Derbyt.
Kanca csikójával
44
MÁRIAHALOM
Irányítószám: 2527, népesség: 600
Úny szomszéd községe, eredeti nevén sokáig Kirva,
ezen a néven 1255-ben említi elôször oklevél. A fa-
luba a XVIII. században württembergi német tele-
peseket költöztettek. Itt termelt fehér boruk híre,
és persze a bor maga még Bécsbe is eljutott. A falu
lakói egykor sokféle gyümölccsel járták a környék
piacait, s a körtét, a szilvát nagy mennyiségben
aszaltak is.
A hajdani borkultúra virágkorát idézi a Petôfi
utcában ma is álló számos népi pince és présház:
egy XIX. század végén készített szôlôprést ma a ta-
tai Német Nemzetiségi Múzeumban ôriznek.
Néhány szép régi, tornácos lakóház mellett a
Széchenyi utcában érdemes megnézni Máriahalom
késô barokk, mûemlék jellegû katolikus templo-
mát, melynek oltárai és XVIII. századi szószéke
különösen szépek. Két megtekintésre érdemes ká-
polnát is találunk Máriahalmon, az egyik Sarlós
Boldogasszony, a másik Szent Vendel dicsôségét
hirdeti. A település határában minden évben orni-
tológiai tábor mûködik.
DÁG
Irányítószám: 2522, népesség: 990
Csolnokról vagy Máriahalomról, esetleg Sárisápról
az Únyi-patak völgyét követô közúton juthatunk
el Dágra, a Dorogi-medence településére. A XII.
századtól sokáig az Ágoston-rendiek birtoka volt.
Egykori templomának török elôl elrejtett harang-
ját vagy harminc éve, a mai csolnoki határban
szántotta ki egy traktoros a földbôl. Magyarország
legrégebbinek tartott harangját ma az eszter-
gomi Balassa Múzeumban ôrzik.
A falu határában egykor löszbe vájt barlangla-
kásokban laktak a legszegényebbek, ma ezeknek
már nincs nyoma. A löszfalakban színpompás
gyurgyalagok, más néven méhészmadarak és parti-
fecskék költenek telepesen. Megtekintésre érdemes
Dág 1826 óta álló klasszicista római katolikus
temploma az Ady Endre úton.
www.vendegvaro.hu

SÁRISÁP
Irányítószám: 2523, népesség: 3900
A sok szlovák nemzetiségû polgárnak is otthont
adó község Dág felôl vagy Dorogról, Csolnok illet-
ve Tokod felôl közelíthetô meg. A falu történeté-
nek legtöbb régészeti leletet adó korszaka a Római
Birodalomé, valamikor Quadriburg település ôske-
resztény freskókkal díszített villái, fürdôi álltak itt.
A fürdôkultúra a XVI. század végén éledt föl ismét:
a község felduzzasztott patakja a megye egyik leg-
nagyobb tavát alkotta, sárga timsós gyógyvizét so-
kan kedvelték. A környékbeli bányászkodás követ-
kezményeként a karsztvízszint csökkenésével e für-
dési lehetôség megszûnt.
A település XVIII. században épült – Ady Endre
úti – katolikus barokk temploma mûemlék jel-
legû, fôoltára rokokó stílusjegyeket mutat. 1766-
ból, a templomépítés évébôl származó míves ezüst-
kelyhet ôriznek itt. Az 1700-as években épült, erô-
sen romos parasztbarokk kálváriáját a millennium
alkalmából felújították, környezetét parkosították.
A község régi emlékszobája helyett ma már – ha-
gyományôrzô mûhelyként is – az Ady Endre út 21.
alatti régi parasztház ôrzi a helytörténeti kör által
gyûjtött, szlovák nemzetiségi anyagot. A mûve-
lôdési házban (Malom u. 3.) a bányász emlékszo-
ba a szénbányászat hagyományait eleveníti fel.
Polgármesteri hivatal, tel.: 33/508-390
ANNAVÖLGY
Irányítószám: 2523, népesség: 900
A település a Gerecse keleti felén terül el, Dorog és
Tát felôl a 10-es fôútról bekötôúton közelíthetô
meg. A korábban Sárisáp részeként létezô falu ma
önálló önkormányzattal rendelkezik. Történeté-
nek legfontosabb szereplôje a dorogi szénmedence
eocén-oligocén kori barnakôszene volt (itt nyitot-
ták a környék elsô bányáját), amelyet a közeli
Gete-oldalban bányásztak – erre ma már csak em-
lékkô hívja fel a figyelmet. Sándor Móric gróf it-
teni bányájában dolgozott 1859-ig Zsigmondy
Vilmos, a magyarországi geotermikus kutatások
Magyarország a hálón
A DUNAKANYAR, A PILIS, ESZTERGOM ÉS KÖRNYÉKE
Tavaszi csillagvirág
egyik úttörôje, a szénmedence egyik feltárója, aki
késôbb a budapesti margitszigeti és a városligeti ar-
tézi kutat fúrta.
A környezô hegyek erdei, az Únyi-patak völgye
jó kirándulóhelyeket kínálnak.
TOKOD
Irányítószám: 2531, népesség: 4460
A 10-es fôút közvetlen közelében, Dorogtól né-
hány kilométerre terül el ez a település, amelynek
neve leginkább a régészek körében ismert. A To-
kod-csoportnak nevezett, a Duna magas teraszait
elfoglaló kora bronzkori emberek életének nyoma-
ira – a Tokod-kultúra leleteire: a sövényfalú házak-
ra, az urnasíros temetkezési helyekre és bronz ék-
szereikre – a környék számos helyén rábukkantak.
Sokféle kor sokféle embere megfordult errefelé, a
többtucatnyi régészeti lelôhely közül azonban ta-
lán a rómaiak által épített katonai tábor, a castrum
a legjelentôsebb. A Római Birodalom végnapjai-
ban a limes megerôsítésére emelték, de inkább a
késôbbi nemzedékek vették hasznát. A castrum
konzervált maradványa ma kôfallal körülvett mû-
emlék, a községtôl keletre, külterületen, a Várbe-
rek-dûlô nevû részen látható.
A község 1786-ban épült barokk katolikus
templomát – a Kossuth Lajos utcában – berende-
zése, fô- és mellékoltára, a gazdagon díszített szó-
45
TOKOD, TOKODALTÁRÓ, TÁT, MOGYORÓSBÁNYA
szék és több itt ôrzött kegytárgy teszi megtekintés-
re érdemessé.
A településszerkezet sajátossága, hogy a pincék
pincesorokat, szinte önálló pincefalut alkotnak a
községhez közeli mogyorósi sziklák alatti völgyben.
A rendbe hozott pincékben a korábban jelentôs
borkultúra feltámasztása kezdôdött meg. Ugyan-
csak új életre látszik kelni a nagy hagyományú
üvegipar: fejlesztik a 110 éves üveggyárat.
Feltétlenül meg kell említeni Tokoddal kapcso-
latban a néhány éve kialakított Népmûvészeti Al-
kotóházat (Zrínyi u. 4.), ahol számos ma már
egyre ritkább mesterség mûvelôi találtak otthonra.
A fazekasok, szövôk, csipkeverôk, játékkészítôk,
népi hímzôk, fafaragók mûhelytitkait és a környé-
ken hagyományos csuhébábkészítés-szalmafonás
rejtelmeit az érdeklôdôk is elsajátíthatják. Egyhetes
vagy akár féléves képzésre is mód van, szállás hely-
ben falusi vendégfogadóknál megoldható. Az alko-
tóházban természetesen vásárolni is lehet az ott ké-
szült termékekbôl.
Polgármesteri hivatal, tel.: 33/505-110.
A bányászházak közelében sportcentrum és kem-
ping várja a látogatót, a környéken pedig több hor-
gásztó is kikapcsolódást nyújt. Keresztülvezet a
községen az országos kéktúra útvonala is.
TOKODALTÁRÓ
Irányítószám: 2532, népesség: 3060
Tokodaltáróra vagy Tokod felôl érkezünk, vagy ha
Dorogról a 10-es úton Komárom felé indulunk,
baloldalt a Gete-hegyet elhagyva elsô községként
pár kilométer után jutunk ide. Így az országúton
jobbra tekintve jól láthatjuk a Várhegyrôl a Duna
fölé magasodó esztergomi bazilika kupoláját,
amelynek fémdíszítései napos idôben messzire csil-
lognak.
Az 1992-ben, kihasználva az önkormáyzatiság
lehetôségét, Tokodból kiválva önállóvá vált község
jellemzôen ipartelepülés képét mutatja. Lakói egy-
kor szinte valamennyien a bányászkodáshoz kap-
csolódó munkát végeztek, erre utal a község nevé-
ben az „altáró” bányászati mûszó is. Magát az
46
altárót a millennium évében, 1896-ban hajtották
ki (így nevezik a föld alatti tárók kialakítását). Ipar-
történeti érdekesség, hogy a dorogi szénmedencé-
ben itt vezették be elôször a felhagyott tárók ho-
mokiszappal való tömedékelését.
A helyi hagyományokat ma többek között bá-
nyászkórus viszi tovább a településen.
A település múltja Tokodéval közös: a környék
az ország régészeti szempontból talán legalaposab-
ban feltárt és feldolgozott területe.
TÁT
Irányítószám: 2534, népesség: 5290
A helyiek legszívesebben „a Dunakanyar nyuga-
ti kapujának” nevezik településüket, és ezt föld-
rajzi-közlekedési helyzete indokolja is. A 10-es és a
Duna-parti 11-es fôút itt torkollik egymásba, Esz-
tergom pedig innen nyolc kilométerre fekszik. Ma
Tát forgalmas, eleven Duna menti község. Jó leve-
gôje, kellemes fekvése és a Duna közelsége miatt
lélekszáma egyre gyarapszik, a takarosan rendben
tartott porták a német nemzetiségû lakosok rend-
szeretetét tükrözik.
Elsô írásos emlék Tátról 1181-bôl származik,
amikor III. Béla a települést a Szent János Lovag-
rendnek adományozta. A történelem folyamán
többször számított „jelentôs helynek”, a XIII. szá-
zad végén például vámszedési joga volt, amikor is
az Esztergomot elkerülô kereskedôket vámolták
meg. 1685 augusztusában pedig itt zajlott a táti
csata: Lotharingiai Károly itt verte meg Ibrahim pa-
sa hadait – igaz, ez a gyôzelem a falu elnéptelene-
déséhez vezetett. A település életében gyakran volt
veszedelmes ellenség az áradó folyam is.
A FOLYÓ IHLETTE NÓTA
A hagyomány szerint Tát-Depónál – ahol a helyiek
hajóállomás építését tervezik –, a Holdampf csárdá-
ban született egyik legismertebb és legtöbbet játszott
magyar nótánk, a „Száz szál gyertyát”. Az itt idôzô
Fráter Lorándnak, megannyi édes-bús nóta szerzôjé-
nek annyira megfogta a lelkét a dunai táj, hogy csak
dalba öntve tudta kifejezni érzelmeit...
www.vendegvaro.hu

A fôúthoz közel, a Magtár téren messzire látszik a
mûemlék jellegû, 1846-ban épült klasszicista
stílusú magtár, a fôutat az Árpád-kori romokra
épült katolikus templom vigyázza.
Esténként hangulatos a pincesor. Vízisportok
ûzésére kitûnô adottságokkal rendelkeznek a csen-
des dunai mellékágak, halban gazdag a Kis-Duna,
s meg kell említeni a természeti értékeikrôl ismert
Táti-szigeteket. A három nagyobb, két kisebb és
egy idôszakos aprócska szigetbôl álló csoport (a
legnagyobb hét kilométer hosszú) ritka madarak
élôhelye. Szinte nincs olyan Magyarországon elô-
forduló madárfaj, amely el ne vetôdött volna ebbe
a – helyiek szóhasználatával élve – „névtelen rezer-
vátumba”, amit hivatásos és amatôr ornitológusok
is nyilvántartanak.
A település Nyergesújfalu felé esô végénél gyö-
nyörûen felújított nádtetôs, nagy igénnyel megfor-
mált, a hagyományos elemeket kihangsúlyozó kô-
lábazatos épületet láthat az arra járó: ódon halász-
csárda megfiatalodott, megszépült utódát. Táton
szállásgonddal sem kell szembenéznie az utazók-
nak: mintegy kétszáz vendég helyezhetô el magán-
házaknál.
Elevenek a német hagyományok, különösen a
fúvószenekarok és az asszonykórusok találko-
zói vonzanak sok érdeklôdôt. Visszatérô rendezvény
többek közt a farsang – az itteni farsangbúcsúztató
„kakasnyakazás” is a betelepített svábok szokása –,
áprilisban a Szent György-napi búcsú, ôsszel a szüre-
ti felvonulás, decemberben a falukarácsony.
Magyarország a hálón
A DUNAKANYAR, A PILIS, ESZTERGOM ÉS KÖRNYÉKE
Molnárfecskék költözés elôtt
MOGYORÓSBÁNYA
Irányítószám: 2535, népesség: 860
Mogyorósbánya – korábban Mogyorós – a Gere-
cse északkeleti peremén. Táton a 10-es fôútról le-
het balra letérni az ide vezetô bekötôútra. Vasúti
megállóhelye is van. Lakói nagyrészt szlovák nem-
zetiségûek, akik figyelnek saját kultúrájuk ápolá-
sára: hagyományôrzô énekkar és – immár arany-
diplomás – fúvószenekar is mûködik itt.
A -bánya utótagot a XX. század elején kapta, a
szénbányászkodásra azonban ma már leginkább
csak a mûvelôdési ház udvarán kialakított szabadté-
ri eszköz- és szoborbemutató emlékeztet. Sokkal in-
kább jellemzô a településre a csend és a jó levegô,
ami turisztikai találkozókat vonz ide; keresztülhalad
a falun az országos kéktúra útvonala is. Tartanak
itt megfigyelésekkel egybekötött összejöveteleket a
csillagászok is, Föld és Ég táborukban a tiszta leve-
gô és a városi fényszennyezôdésektôl mentes égbolt
esténként jó látási viszonyokat biztosít. Védett ter-
mészeti érték a Kô-hegyi barlang.
A falu központjában álló Szûz Mária-temp-
lom bemutatása egyik állandó helyszíne az eszter-
gomi gitárfesztiválnak. XVIII. századi hálaadó
kápolnája a táti út mellett áll. Pincesorán még né-
hány szép, népi eredetû, hézagos faoromzatú, eme-
letes, zsúpfedeles présházzal is találkozhatunk.
47
 ÚTJELZÔ

Ha Budapest felôl észak-

A Gerecse vidéke
nyugatra indulunk a 10-es
fôúton, vagy ha az M1-es
autópályán haladunk nyu-
gat felé, könnyen eljutha-
tunk a Gerecse tövében illet-
ve völgyeiben fekvô települé-
sekre. Ugyanezt a két utat
érdemes választani akkor is,
ha nyugat felôl, Gyôrbôl
vagy Komáromból indu-
lunk – hiszen a két „verô-
eret” összekötô alsóbbrendû
utak hálózzák be a vidéket.
A vonatsínek is párhuzamo-
san futnak a magasabb ren-
dû utakkal, ami azt jelenti:
a terület szélén fekvô telepü-
léseket közvetlenül is elér-
hetjük vasúton, ám a hegyek
közé csak autóval, busszal,
kerékpárral és persze gyalo-
gosan túrázva juthatunk el.
A tájegységet északról a Du-
na határolja.

EZT LÁTNI KELL!

➤ a jórészt örökzöldekbôl álló lábatlani Gerenday-ar-
borétum (☛ 54. o.)
➤ a Sándor-Metternich család gyarmatpusztai neogóti-
kus mûemlékegyüttese (☛ 59. o.)
➤ a bajóti XIII-XV. századi román-gótikus mûemlék-
templom (☛ 55. o.)
➤ a Pisznice kôfejtôkkel szabdalt mészkôröge Lábatlan
közelében (☛ 55. o.)
➤ a péliföldszentkereszti barokk kegytemplom és a
kálvária (☛ 56. o.)
➤ a tardosi fölhagyott kôbányák és bennük az
ammonitesz-maradványok (☛ 62. o.)

48 www.vendegvaro.hu

Bár mind a Pilis, mind a Vértes egy része benyú-
lik Komárom-Esztergom megyébe, a „legmegye-
ibb” hegység, s így felszínformáló tényezô a Gere-
cse a maga mintegy 800-850 négyzetkilométeré-
vel. A hegység 400-600 méter magas (legmaga-
sabb pontja a 634 méterre nyúló Nagy-Gerecse),
egymástól eróziós völgyekkel elválasztott rögök-
bôl áll. A mai ember ezekben a völgyekben él, az
ôsemberek viszont a hegyek barlangjaiban húzód-
tak meg, így a területet a geológusok, a barlangá-
szok, valamint a régészek is jól ismerik.
GONDOLTA VOLNA, HOGY...
… a halványsárga, ernyôs virágzatú magyarföldi vagy
Sadler-husáng csak hét helyen fordul elô a világban –
ezek közül öt Magyarországon, ebbôl egy a Gerecse el-
hagyott kôbányájában van?
… Bajót nevét Bánk bán felesége adta, akit spanyol-
országi szülôföldjére, Boiothra emlékeztetett a vidék?
… Péliföldszentkereszt barokk kegytemplomában Jé-
zus Krisztus keresztjébôl származó ereklyét ôriznek?
Magyarország a hálón
A GERECSE VIDÉKE
A térség kincsével, a csigaházszerû ammonitesz-
(lábasfejû-) maradványokkal mintázott „vörös
márvánnyal” Európa épületein éppúgy találkoz-
hatunk, mint a visegrádi palotában vagy a budai
várban. Érdemes hát megnézni azt a vidéket,
ahonnan ez származik.
Kôbe vésett századok
A Gerecse hegység nemcsak domborzati és éghaj-
lati adottságaival, de anyagával is alapvetôen meg-
határozta az itt élôk életét. Elôször azzal, hogy a
dolomitra és dachsteini mészkôre egyaránt jellem-
zôek a barlangok; a barlangokra pedig, hogy ôs-
emberi lakhelyül szolgáltak: a Pisznice-, a Szelim-
vagy a bajóti Jankovich-barlang számos ôsemberi
leletet, csont- és szerszámmaradványt adott a régé-
szetnek. A Római Birodalom idején szintén lénye-
ges volt a kô, ami a távoli provincián élôk számá-
ra is képes volt felidézni az otthoni elôkelô kör-
nyezetet. Olyannyira, hogy egészen a Duna-par-
tig, az akkori Lepavistáig vezetô kôhordó utat épí-
49
A GERECSE VIDÉKE
Fekete kökörcsin
tettek, amit aztán az építészeti pompára ugyan-
csak igen érzékeny Mátyás király kôfaragói is hasz-
náltak: Beatrix királynô negyvenhajónyi követ vi-
tetett innen a visegrádi palotához. De nemcsak
vittek, hoztak is – Olaszországból kôfaragókat,
akiknek leszármazottai ma is itt élnek, és viselik
dallamos nevüket: Giacinto, Paruzelli. A török
pusztítás ezt a vidéket sem kímélte, a leginkább
HUNGARIKUM – A GERECSEI VÖRÖS MÁRVÁNY
Régóta nagy becsben áll az építészek és a szobrászok kö-
rében a vasoxid által vörösre színezett, ammoniteszekkel
mintázott gerecsei (piszkei, tardosi, süttôi) mészkô –
amit vörös márványnak is hívnak. Az elnevezés az alsó-,
ritkábban középsô jura idôszakban (a földtörténeti kö-
zépkorban) képzôdött mészkövet takarja. Évszázadok
óta illetik a „márvány” elnevezéssel is, amit tömött szö-
vete, jó megmunkálhatósága és polírozhatósága miatt ér-
demelt ki a kôzet.
Az ammoniteszek találó magyar elnevezése: csigaházas
polip. A lábasfejû, puhatestû mélytengeri ragadozó (a
mai polipok ôse) a csigaház legelsô, legnagyobb kanyaru-
50
barokk stílusban elvégzett újjáépítés emlékei,
templomok, udvarházak, kastélyok adják ma a
mûemléki környezetet.
Gyalog a „lábas”-vidéken
Különös játéka a neveknek, hogy az ammoni-
teszek, tehát a lábasfejûek maradványaiban gazdag
vidéken található a Lábas-hegy, de Lábatlan is –
ám nem ezért érdemes két lábbal, tehát gyalog
vagy biciklivel bejárni a vidéket, hanem azért,
amit mutat.
A hegység északi határa ugyanis a Duna, nyu-
gaton lösz- és kavicshátak jelentik az átmenetet a
Kisalföld felé. Délen és keleten pedig sík, de itt-
ott erdôs sziklakibúvásokkal tagolt, viszonylag ter-
mékeny mezôgazdasági területek övezik.
A jól karsztosodó mészkô néhol pados letöré-
sekben mutat látványos formákat, például a baji
Lábas-hegyen vagy a Peskôn. Földtani fölépítésé-
bôl adódóan a hegység „száraz” belsejében – ez a
turisták számára megszívlelendô! – kevés a vízfo-
lyás, alig akadnak patakok, források.
A hegység legértékesebb részei, közel 9000
hektár, védettek: ez a Gerecsei Tájvédelmi Körzet,
amely – változatos geológiai felépítésének, alapkô-
zeteinek megfelelôen – ritka növénytársulások-
nak, különleges fajoknak ad otthont.
A napos, déli mészkôlejtôkön jellemzô a baráz-
dált csenkesz, a törpesás. A téglaszínû lednek, a
hengeres peremizs vagy a csinos árvalányhaj is fló-
latában lakott, a többi, hátsó rekeszben a lebegést segítô
gáz volt.
A vörös színû kôfajták nemességét mindig is megkülön-
böztetett módon tisztelték az építôk. Ennek is köszönhe-
tô, hogy a piszkei vörös márvány néven ismert kôanyag
alkalmazása a korai középkorban királyi privilégium
volt, fôleg síremlékek és egyes kiemelkedô jelentôségû
díszkapuk, Porta Speciosák céljára. Az egyházi temetke-
zési emlékek közül a legnagyobb mûvészi értékû és esz-
mei jelentôségû alkotás Bakócz Tamás sírkápolnája Esz-
tergomban, de ebbôl faragták a visegrádi palota híres
díszkútját is.
www.vendegvaro.hu

LEGENDÁRIUM
Péliföldszentkereszten elôször – a XII. században – a
Jeruzsálemi Keresztes Lovagok rendje telepedett meg.
A török idôkben elpusztult kolostoruk helyén a Szent
Kereszt tiszteletét ápoló nazarénusok rendje talált ott-
honra. A búcsújárás kezdete viszont éppen a török
idôkre esett. A legenda szerint ugyanis a pogány törö-
kök elôl a földbe rejtett keresztet egy juhász találta meg
– nem is akárhogy. Bárányai a legelô egy pontján tér-
det hajtottak, és azon a helyen csodálatos módon ki-
emelkedett egy kereszt, ami kezdettôl fogva a tisztelet
tárgya volt.
Péliföldszentkereszt a XIX. század közepén Magyaror-
szág egyik legnagyobb búcsújáró helye volt, Duna, Ti-
sza, Vág, Maros és Rába menti falvakból is érkeztek a
hívek, akik magyarul, németül és szlovákul hallgat-
hatták a prédikációt. (☛ 56. o.)
raalkotó elem, de április–májusban nyílik a válto-
zó színû apró nôszirom, a tarka nôszirom, követ-
ve a hideg ellen selymes szôrbundát viselô leány-
kökörcsint. Kora tavasszal sárgállik a tavaszi hé-
Magyarország a hálón
A GERECSE VIDÉKE
rics, illatos, színes szônyeget alkot az odvas kelti-
ke, nyáron hazai orchideafélék, a kosborok díszle-
nek, de a bókoló turbánliliom is elôfordul.
Különlegesen gazdag a hegység ragadozóma-
dár-faunája. Az évtizedek óta tartó fészekôrzésnek
köszönhetôen költ itt a korábban kipusztulástól
féltett – rendesen ürgével, de kisebb madarakkal is
táplálkozó – kerecsensólyom. Állandó fészkelô
ezen a helyen a törpesas, a kígyászölyv. Tavasszal
gyakorta hallani a hegytetôk fölött a korábban
megritkult hollók rekedt kiáltozását és – újabb
megfigyelés szerint – az óvatos fekete gólya is ott-
honra talált itt.
A felhagyott kôbányák sajátos madárvilágnak
nyújtanak optimális életfeltételeket. Ezeken a he-
lyeken hantmadárral vagy akár az igen ritka, szín-
pompás kövirigóval találkozhatunk. A denevére-
ket azonban már többnyire csak a barlangászok is-
merik: a hegység üregeiben tanyázik például a kü-
lönleges testfelépítésû csonkafülû denevér.
Tarjáni fúvószenekar
51
NYERGESÚJFALU

NYERGESÚJFALU mentet és a Hatschek-féle azbesztcementet olcsó ví-

zi úton lehetett az építkezô fôvárosba juttatni.
Irányítószám: 2536, népesség: 7810 Eternitgyára – az egyetlen az országban – ma is
mûködik. Tizenegy dunai hajómalom ôrölte itt a
A régi bécs–budai országút, a mai 10-es út Tát és XIX. és XX. század fordulóján az érsekségi birtok
Lábatlan között egy hosszúra nyúlt, rendben tar- túloldali – ma Szlovákiához tartozó – falvaiban ter-
tott városon vezet keresztül: ez Nyergesújfalu. Tát melt gabonát. Az I. világháború után, a határrá vált
felôl a „táti egyenesen” érkezve – amelyen a har- Duna miatt a fejlôdés megakadt, csak a II. világhá-
mincas években autó- és motorversenyeket is tar- borút megelôzô idôben épült új üzem: az ejtôer-
tottak – távolról feltûnnek az 1970-es évek ház- nyôselymet gyártó Viscosa elôdje. A gyár ma az
gyári tömbjei és a Magyar Viscosa grandiózus iro- amerikai Zoltek cég tulajdonában éli reneszánszát.
daháza. Jöhetünk persze vonattal is a MÁV A település mai arculatát is meghatározza az
szárnyvonalán. egykori egyutcás, országúti jelleg. A sûrû átmenô
Nyergesújfalu 1989-tôl viseli a városi rangot, de forgalomhoz is alkalmazkodtak a helybeliek, ami-
régóta kedvelt emberi lakhely ez a környék. A kor járdaszigetekkel, megállóöblökkel korszerûsí-
bronzkor emberei már itt hagyták nyomukat. Az tették megszépült fôútvonalukat, amely Kossuth
írott történelem itt is a rómaiakkal kezdôdött: a li- Lajos nevét viseli. A látogatót elsôsorban a temp-
mes egyik katonai tábora a mai település helyén lom környéke készteti megállásra.
épült. A népvándorlás letörölte a térképrôl Crume-
rum táborát. Legközelebb csak 1282-ben fordul elô A mûemlék jellegû katolikus templom a plébániaházzal
a község neve Nergedsceg formában. A név valószí-
nûsíthetôen arra a „hegynyeregre” – a Sánc-hegyre –
utal, amelynek szegletében a mai város ôse kialakult.
Az Anjou-királyok idejében már az Uyfalu név is
használatban volt. A török elôtti idôbôl kevés ada-
tunk van, de azt tudjuk, hogy hat évvel Mohács
után Szapolyai János naszádosai itt, a Nyerges feletti
Duna-szakaszon semmisítették meg az Esztergomba
szorult rivális, Habsburg Ferdinánd felmentésére ér-
kezô hajóhadat. Mivel távol esett a Bécs ellen irá-
nyuló török hadjáratok útvonalától, lakott maradt,
és rendszeresen adózott az esztergomi szandzsáknak.
A Rákóczi-szabadságharc idején aztán Esztergom
közelsége miatt vált hadszíntérré. A kurucok meg-
erôsítették ugyan, de így sem tudták megakadályoz-
ni, hogy a labancok elfoglalják. A XVIII. században
betelepülô német családok Sattel-Neudorfnak nevez-
ték el, s ezen a néven emlegették akkor is, amikor
1864-ben Pesthy Frigyes összegyûjtötte a megye
helyneveit. Eközben új funkciót is kapott a község:
a III. Károly határozatára megszervezett postakocsi-
szolgálat egyik fontos, Neszmély és Dorog közötti
útvonalának itt létesült postaállomása.
Amikor megépült az Esztergom–Újszôny kö-
zötti vasút, tovább javult közlekedési helyzete, így
erôteljesen iparosodni kezdett. Az itt termelt ce-

52 www.vendegvaro.hu

A község elsô temploma a török idôkben romossá
vált. Helyébe 1720-ban, a plébániaalapítás és -épí-
tés után pár évvel épült ugyan egy új templom, de
az 1747-ben leégett. Amikor Mária Terézia 1777-
ben a parókia vendége volt, úgy döntött, hogy
megépítteti az új templomot. El is készült – de
csak késôbb, Scitowsky János érseksége idején,
1860-ban aztán ezt is újjáépítették barokk stílus-
ban. Ma mûemlék jellegû épület, ahogy a mellette
álló plébániaház is az. A templom szomszédságá-
ban épült fel a szalézi szerzetesrend gimnáziu-
ma (Kossuth L. út 63.). Az iskolának rövid ideig ta-
nulója volt József Attila is, akit sógora, Makkai
Ödön küldött ide. A rend elsôsorban misszionáriu-
sokat készített fel hivatásukra, így nem meglepô,
hogy a zaklatott lelkiállapotú fiú nem sokáig visel-
te el az itteni légkört. 1948-tól vegyipari szakkö-
zépiskola is mûködik az épületben, 2001-tôl pedig
ismét a szaléziek tulajdonában van.
Nyergesújfalu az I. világháborút követôen a
magyar képzômûvészet történetébe is beírta nevét.
Bár a Kernstok-villa jelenleg magánkézben van
(s ezért nem látogatható), a mûvész itteni munkás-
ságáról illik megemlékeznünk. A neves festômû-
vészt születésekor megözvegyült édesapja küldte
elôször anyai nagyszüleihez Nyergesre. 1907-tôl
kötötte ide az öröklött ház és birtok. Idetelepülésé-
tôl aktív közéleti szerepet vállalt, ô volt például a
helyi iparoskör elnöke. A Tanácsköztársaság idején
is úgy érezte: a közösségért dolgozhat majd, ha
kormánybiztosként elvállalja a mûvészeti ügyek
irányítását. Hamar összekülönbözött azonban Kun
Bélával, így kapta a feladatot: szervezzen képzômû-
vészeti szabadiskolát lakóhelyén. A kommün buká-
sa után kénytelen volt elhagyni az országot, késôbb
azonban hazatért. Növendékei közé tartozott
Derkovits Gyula éppúgy, mint a két helybéli Nyer-
A ZIVATAR FESTÔJE
A följegyzések szerint négyéves korában már naphosszat fes-
tett Kernstok Károly, aki késôbb a Nyolcak mûvészcsoport
tagjaként vált világhírûvé. A nyergesújfalui képzômûvész-
szabadiskola vezetôjeként tért vissza ide, ahol a Zivatart
festette, melynek modelljei mennydörgés-villámlás közepette
a Dunára fürödni rohanó nyergesiek voltak. Ez a mû – be-
fejezetlenül is – a mester legjelentôsebb alkotása.
Magyarország a hálón
A GERECSE VIDÉKE
Kernstok Károly: Zivatar
gesi-fiú: János és István. János Párizsban is tanult,
István viszont önképzés útján lett alkotó mûvész. A
Nyergesi-testvérek munkái mellett Kernstok Ká-
roly és más festôk alkotásai láthatók a polgármes-
teri hivatalban berendezett galériában hétfôtôl
péntekig 8–14 óráig (Kossuth L. u. 104. tel.:
33/455-299)
Sajátos története van a település I. világháborús
emlékmûvének. Az 1930-ban felállított szobrot
Manno Miltiades készítette. Ôt a magyar mûvészet-
történet inkább plakátkészítô grafikusként ismeri.
Itt élt Nyergesújfalun, így a helybéliek tudták róla,
hogy éremplasztikával és szobrászattal is szívesen
foglalkozik, megbízták hát a központilag szorgal-
mazott világháborús emlékmû elkészítésével. Szob-
rát ma már nem láthatjuk: az ötvenes években ide-
ológiai okokra hivatkozva elpusztították.
A nyergesújfalui helyi rendezvények közül ki-
emelkedik a minden év júliusában megrendezett
sörfesztivál, amely az itt nagy hagyományú
sportág, az íjászat számára kialakított versenypá-
lyán zajlik.
A várostól délre, Bajna felé indulva ellátogatha-
tunk egy nevezetes történelmi helyre, Puszta-
marótra. A környék egykor az esztergomi érsekség
vadaskertje volt. Területén – a helyi hagyomány
szerint – a vörösbarátok (templomosok) monosto-
ra állt. Egy kis temetôkert is ezt látszik igazolni.
53
NYERGESÚJFALU, LÁBATLAN, BAJÓT
DOBOZY TRAGÉDIÁJA
Az újabb kutatások szerint Pusztamaróton – és nem,
mint sokáig vélték: Pilismaróton – zajlott le Dobozy
Mihály református nemes és hitvese tragédiája. A Szé-
kely Bertalan által is megfestett történet szerint
Dobozy a török elôl menekülve hitvese és maga végsô
menedékét a halálban találta meg: elôbb tôrrel megöl-
te feleségét, hogy az ne kerüljön a török martalócok
kezére, majd addig verekedett az ellenséggel, amíg ha-
lálos sebet kapott.
A kies környék kiválóan alkalmas diákcsoportok,
cserkészcsapatok táboroztatására; a „Maróthegyi
Sólyomfészek” ifjúsági táborból minden irányban
szép gerecsei túrák kínálkoznak. Keresztülhalad itt
az országos kéktúra útvonala is.
LÁBATLAN
Irányítószám: 2541, népesség: 5690
A 10-es fôút mentén, a Duna és a Gerecse között te-
rül el Lábatlan. Piszkével, a korábban önálló, de ma
már ugyancsak ide tartozó településsel együtt.
A község történetének említésre érdemes epi-
zódja, hogy római villa- és középkori kolostorma-
radványokat találtak itt. Az oklevelek elôször
1267-ben említik. Virágzó szôlôkultúrájáról volt
híres a település valamikor: a filoxéra ugyan, mint
annyi más helyen, a tôkéket kipusztította, s más te-
rületen újra kellett telepíteni az ültetvényt, a pin-
cék és présházak azonban régi helyükön maradtak.
A Gerecse lejtôirôl szép kilátás nyílik a túlparti
szlovákiai tájra, s magára az erôsen iparosodott
községre, ahol az országban elôször – a Berzsek-he-
gyi bányából fejtett alapanyagból – gyártottak
portlandcementet. Legalább ennyire ismertek a
piszkei papírgyár termékei is.
A középkori Lábatlan a jelenleg a reformátu-
sok által használt templom körül helyezkedett el;
a mûemléktemplomot 1400-ban említi elôször
oklevél. Az Árpád-kori alapokkal rendelkezô góti-
kus építmény mûemléki jelentôségét tovább növe-
lik a legutóbbi tatarozáskor kibontott középkori
elemek.
54
Több ezer darabos néprajzi-helytörténeti gyûjte-
mény látható a községben, a helybeli Szántó István
több évtizedes gyûjtô- és kutató munkájának ered-
ményeként.
Az elôzô nemzedékek által készített és hasz-
nált mindennapi, népmûvészeti tárgyak,
edények, szerszámok és a paraszti gazdaságban alkal-
mazott munkaeszközök mellett külön figyelmet ér-
demel a helység népmûvészetet tükrözô húsvétitojás-
gyûjteménye. A rengeteg különbözô mintájú tojást
tartalmazó kollekció nagy része a lábatlani „petre-
zselymes” motívumkincset ôrzi, de láthatók másféle
növény- és virágornamentikával díszített tojások is.
A kiállításnak jelenleg a Zalka Máté telep 5. számú
épülete ad otthont, végleges helyet azonban a
Gerenday Közösségi Házban kap majd a Rákóczi út
170. alatt.
A nyitva tartásról és a gyûjteményrôl információt
ad Nádasi Lászlóné, tel.: 33/361-608 vagy a Vitéz
Sághy Antal Könyvtár, tel: 33/503-840.
Említésre érdemes a Piszkén, a település közepén
az Arborétum utca mentén mintegy két hektáron
elterülô Gerenday-arborétum. Itt a Gerenday
kôfaragó család 1890-ben faiskolát és nagyobbrészt
örökzöldekbôl álló dendrológiai gyûjteményt léte-
sített, amely a maga korában európai hírre tett
szert. Az idôk viharai megtépázták ugyan a parkot,
de a nehézszagú borókától az óriási fehértölgyön át
a „szomorú” ezüstfenyôig számos szép fa látható itt
ma is, s mind az alapítók szépérzékét és gyûjtôszen-
vedélyét dicséri. Újjáépítik az Esterházy-jegyeket
mutató Gerenday-házat, és a tervek szerint a par-
kon halad majd át a készülô kerékpárút.
Viszonylag közel van a községhez a Gerecse
természetvédelmi szempontból talán legértéke-
EGY LÁB JUTALMA
A Lábatlan név eredetének magyarázata a nép száján
élô monda szerint egy György nevû vitézhez fûzôdik.
A vitéz egy háborúban a királlyal együtt – vajon
melyikkel? – az ellenség fogságába esett, s lábuknál
fogva összeláncolták ôket. György, hogy a király mene-
külhessen, saját lábát önfeláldozóan levágta, s így
megszolgálta, hogy a község birtokosa lehessen.
www.vendegvaro.hu
 A GERECSE VIDÉKE

A falu szép mûemlék jellegû épülete a katolikus

A Pisznice-barlang varázsos kôcsodái
sebb területe, a Pisznice kôfejtôkkel szabdalt
mészkôröge, amely tele van növény- és állattani
ritkasággal, itt húzódik a hegység egyik leghosz-
szabb denevérek lakta barlangja. Maga a Pisznice
fokozottan védett, területére csak a természetvé-
delmi hatóságok engedélyével szabad belépni. A
horgászatra és vadászatra, a gyalogtúrázásra vagy a
madármegfigyelésre a szomszédos településekhez
hasonlóan Lábatlan környezetében is jó adottsá-
gok kínálkoznak.
templom a Bánk bán téren, amelynek egy része
XIII. századi eredetû, román stílusú; a XV. század-
ban gótikussá alakították. A templom és berende-
zése ma a barokk jegyeit viseli magán. Érdekessége,
hogy belsejét Szántó Piroska festômûvész stációké-
pei díszítik, aki – férjét, Vas István költôt követve
– a II. világháború idején álnéven a faluban bujkált
a zsidóüldözés elôl, s több írásában szeretettel em-
lékezik a bajóti hónapokra. A templom mellett
Szervátiusz Tibor Mária-szobra áll. A település
központjában kialakított Millenniumi tér – nem-
különben a Millenniumi Gyûjtemény és Tájékoz-
tató Központ majdan a falusi turizmus szolgálatá-
ra szánt kô-fa épülete – sajátos hangulatot kölcsö-
nöz Bajótnak.
Megkapó látvány, geológiai érdekesség a
375 méter magas Öreg-kô keleti oldala. Függôle-
gesen leszakadó sziklafalai kedvelt sziklamászó
iskolává teszik, tetejérôl nagyszerû a kilátás a Do-
rogi-medencére, jó idôben látni az esztergomi
A XIII. századi eredetû katolikus templom

BAJÓT
Irányítószám: 2533, népesség: 1530

Nyergesújfalu vagy Lábatlan felôl a 10-es fôútról

letérve rövidesen a 800 éves Bajótra érünk. A tele-
pülés fölött magasodó Öreg-kô több dologról is
nevezetes, de legfôképp az itt lakó ôseink nyomait
rejtô Jankovich-barlangról. Itt élt az utolsó jég-
korszak embere, akinek szeletai kultúrához tartozó
eszközeit nagy számban találták a régészek egy kô-
fülkében.
A falu elsô templomát a spanyol származású is-
pán, Bajóti Simon építtette a XIII. században; ô
volt az, aki 1242-ben katonáival megvédte Eszter-
gomot a tatároktól.

Magyarország a hálón 55
BAJÓT, BAJNA, NAGYSÁP, EPÖL
MELINDA
Nemzeti drámánknak, Katona József Bánk bánjának
és Bajótnak a kapcsolata kimeríthetetlen kutatási té-
ma. A spanyolországi Baiothból idekerült Simonnak
és Mikhálnak gyönyörû leánytestvére, Totha Alfons
aragóniai király lányával, Imre király feleségével
került Magyarországra, s éppen Bajótra: ô Katona
Melindája, Bánk bán élete párja, akit az író elôször –
hogy spanyolosabban hangozzék – Adelajának akart
elnevezni. Boiothnak, mert elhagyott spanyol ha-
zájára emlékeztette, Melinda hívta elôször a birtokul
kapott települést.
bazilikát. Az említett Jankovich-barlang húsz mé-
ter magas bejárata mögött hatalmas csarnok húzó-
dik, amit egy felszínre nyúló kürtô követ. A ki-
emelten védett barlangot csak engedéllyel szabad
látogatni.
Számos különleges és védett növénnyel gazdag
az Öreg-kô flórája is: a pados sziklapárkányokon él
a ritka rozsdabarna pikkelyharaszt, a Gerecsében
egyedül itt terem a szirti ternye. A különben csak
dolomitra jellemzô sziklagyepekkel is találkozha-
tunk, ezek növényei közé tartozik a magyar gur-
golya és a sziklai perje. A Bajót felé lejtô löszgyepen
pedig a ritka – magyar botanikus nevét viselô –
Borbás-kerep díszlik tömegesen.
Erre vezet az országos kéktúra útvonala, az
erdôk vadbôségének köszönhetôen gyakran for-
dulnak meg vadászok is a környéken.
PÉLIFÖLDSZENTKERESZT
A híres búcsújáró hely, Péliföldszentkereszt is
Bajóthoz tartozik közigazgatásilag: ténylegesen né-
hány kilométerrel arrébb, kies erdei környezetben
várja a zarándokokat. Valaha templomos lovagok
laktak itt, 1273-ban már kis kápolnát építettek ide
csodatévô vizet adó szentkúttal.
Barokk kegytemplomát Esterházy Imre prímás
építtette 1735-ben, és ô nyilvánította hivatalos
zarándokhellyé. Az épületegyüttes rendházból, teo-
lógiából, zarándokházból áll, amelyek mellé Schmidt
Sándor dorogi bányaigazgató emeltetett kôkápolnát,
úgynevezett „lourdes-i barlangot” a XX. század har-
56
mincas éveiben. A templom maga faragott faszob-
rokkal ékes: a fôoltár tabernákulumában Jézus Krisz-
tus keresztjébôl származó ereklyét ôriznek, kálváriá-
jának minden stációja más és más stílusban készült
1934-ben. 1913 óta – egy kényszerû megszakítással
– az épületek a szalézi atyák tulajdonában vannak, a
rend zarándokháza ma gyermeküdülôként mûködik.
Péliföldszentkeresztnek három nagy búcsúja van
minden évben: Szent Kereszt megtalálása május 3-
án, Szent Kereszt felmagasztalása szeptember 14-
én és a Szent Vendel tiszteletére tartott búcsú ok-
tóber 24-én. Ezektôl az idôpontoktól eltekintve is
mindenfelôl érkeznek ide hívô zarándokok egész
évben, akik megnyugvásukat keresik a szent erek-
lyénél – és turisták, akik a környezô erdôket járják.
BAJNA
Irányítószám: 2525, népesség: 2100
Bajót felôl tovább haladva a Dunától délnek vezetô
országúton érkezünk Bajnára. A község írott törté-
nelmét a XI. századig vezeti vissza, 1087-ben már
egyházashely. Temploma a Hôsök terén máig látvá-
nyosság, 1484-ben építették egy hajóval, gótikus
stílusban, majd többször átalakították, az 1880-as
években – Simor János esztergomi hercegprímás jó-
voltából, aki elemi iskolát is építtetett a bajnaiak-
nak – kereszthajóval és két mellékhajóval bôvítet-
ték. Figyelemre méltó a falba illesztett faragott
gótikus szentségfülkéje és bélletes kapuja.
Bajna legismertebb épülete azonban mégsem
ez, hanem a Május 1. téren álló, és sajnos évtizedek
óta romos Sándor-Metternich-kastély. Az
1741-ben épült barokk épület mai klasszicista for-
máját Hild József tervei alapján 1834-ben nyerte
el, akit gróf Sándor Móric, a legendás „ördöglovas”,
megannyi férfias kaland krakéler hôse bízott meg a
munkával. A valamikor freskókkal, tükrökkel dí-
szített, gazdagon aranyozott pompás kastélyépület
állagmegóvása, felújítása elkezdôdött, de rendkívül
sok még a tennivaló. Ugyanez mondható a hozzá
tartozó uradalmi istállóról, Sándor gróf világhírûvé
vált ménesének szálláshelyérôl. Az egykor pompá-
zó szépségû húszholdas parkra ma már szintén csak
www.vendegvaro.hu

néhány szétszórtan álló öreg fa emlékeztet. A kas-
tély utolsó tulajdonosa, Sándor-Metternich Kle-
mentina az 1960-as években Németországban halt
meg. A család sírkápolnája a közeli Gyarmatpusz-
tán áll.
Megtekintésre érdemes még az úgynevezett
Csimai kálvária, amely egy a török idôkben el-
pusztult falu temploma helyén, külterületen, a
Csimai-domb tetején emelkedik az öreg vörös
márvány kereszttel. A lejtôn elhelyezett barokk
stációoszlopokat nemrégiben újították fel.
A bajnaiak kedvelt kirándulóhelye a közeli Ôr-
hegy, ahol hévizes eredetû barlang van. Szépen
gondozott környezetben, a temetô déli felében né-
hány éve alakították ki azt az emlékhelyet, amely
a II. világháborúban meghalt 147 német és 27 ma-
gyar katona végsô nyugalmát ôrzi.
NAGYSÁP
Irányítószám: 2524, népesség: 1520
Ha a Bajnáról háromfelé ágazó utak közül az
északkelet felé tartót választjuk, Nagysápra, egy
zsákfaluba jutunk. A település elsô lakói az ôskor
emberei voltak; kerültek elô innen Árpád-kori lele-
tek is. A település elsô okleveles említése 1248-ból
Magyarország a hálón
A GERECSE VIDÉKE
A párába burkolódzott Bajna
való. A Gedáshegyen templomromot és földvár
maradványait tárták fel a régészek. Az 1600-as
évektôl a Sándor-család birtoka volt, majd – az
egyik Sándor-lány házasságkötése révén – Metter-
nich-uradalom.
A szelíd dombok között fekvô kisebb majorsá-
gokkal övezett csendes falu környéke alkalmas a lo-
vaglásra és a sétakocsikázásra.
EPÖL
Irányítószám: 2526, népesség: 660
Bajnáról a 347 méter magas Ôr-hegyet megkerül-
ve vezet az út Epölre. A szép fekvésû, kellemes,
csöndes kis község körülbelül egyforma távolság-
ra – mintegy 30-40 kilométernyire – esik Eszter-
gomtól, Budapesttôl és Tatabányától. Kôkúti dû-
lôjében népvándorlás kori germán temetôi lele-
tek, másutt Árpád-kori településnyomok kerültek
elô. A XIX. században még több vízimalma mû-
ködött, jellemzô volt a szarvasmarhatartás. Az ek-
kor kialakult életmódot máig ôrzi a falu telepü-
lésszerkezetének néhány eleme és a helyi asszo-
nyok népdalköre.
57
EPÖL, SZOMOR, GYERMELY, TARJÁN
Ma a faluban lehetôség van a pihenésre: tiszta,
szennyezôdéstôl mentes a levegô, a túrázókat a
környezô erdôk várják. A faluban füves sportpá-
lyán lehet kikapcsolódni. Fejlôdôben a falusi ven-
déglátás, sokan csábítják szállással, étellel-itallal az
üdülni vágyókat. Gyakran járnak erre kerékpáros
kirándulócsoportok is, hiszen Esztergomba, Tatá-
ra, illetve a Gerecsében meghúzódó településekre
változatos, emelkedôkkel nehezített erdôs-dombos
környezetben nem vagy alig forgalmas utakon le-
het eljutni. A környék sárkányrepülésre, vadászatra
is alkalmat kínál.
A község mûemlék jellegû római katolikus
temploma a Hôsök terén áll, az 1805-ös épület ké-
sô barokk stílusú.
SZOMOR
Irányítószám: 2822, népesség: 1060
A Zsámbék, majd Budapest felé vezetô útra kanya-
rodva Bajnától néhány kilométerre Szomorra érke-
zünk. A község a Gerecse és a Zsámbéki-medence
között, a dombok és a síkság találkozásában terül
el. A határában magasodó Kakukk-hegyrôl tiszta,
derült idôben a környék szinte valamennyi „csú-
csa” jól látható. Nem csoda hát, ha a kerékpárosok
és a gyalogtúrázók kedvelt úti célja e szép fekvésû
falu.
A kôkorszak óta lakja ember, a rómaiak is szí-
vesen tartózkodtak itt. A közeli Somodorpusztán
római kocsi került elô, amit ma a Nemzeti Múze-
umban ôriznek. Az 1200-as években királyi vincel-
lérek laktak erre, századok múltán több környék-
beli településsel együtt a Sándor család tulajdona
lett. A Kézdi-Vásárhelyiek élnek ma talán legin-
kább a község lakóinak tudatában mint a Szomor
történetét meghatározó személyek. A XIX. század
elsô felében épült egykori kastélyukban a Szabad-
ság téren általános iskola kapott otthont, amely a
kastély egykori tulajdonosának nevét viseli. Náluk
vendégeskedett egy ideig Guyon Richárd, az
1848/49-es szabadságharc legendás tábornoka. A
Kézdi-Vásárhelyiekre emlékeztet a temetô copfstí-
lusú kápolnája is, amely 1811-tôl áll e helyen.
A Vörösmarty utcában magasodó barokk római ka-
58
tolikus templom a XVIII. században épült, majd
átalakították; ma mûemlék jellegû épület. Nepo-
muki Szent János szobra a templom mögött ta-
lálható, ezt 1807-ben készítették. A település mai
jellegzetességei az utcai képoszlopok.
GYERMELY
Irányítószám: 2821, népesség: 1220
A Szomorral szomszédos Gyermelyre – amelyet hí-
res tésztagyáráról ismernek a legtöbben – Bajnáról
vagy Zsámbék–Budapest felôl, illetve Tarjánból
érkezhetünk közúton.
Pattintott és csiszolt kôleletek emlékeztetnek
az ôskori ember hajdani jelenlétére. A falu íott
történelme messzi évezredekre nyúlik vissza: elôd-
jérôl az ókori tudós, a római Plinius is megemlé-
kezik.
A község három dombon és a közöttük húzódó
völgyekben terül el sûrû erdôktôl körülölelten, a
dombokról szép kilátás nyílik a Gerecse hegyeire.
A hagyomány szerint Mátyás király is megszállt itt
Budáról Tatára menet.
A környékbeli szôlôkben, gyümölcsösökben
üdülôtelep van kialakulóban, fôként városi embe-
rek vették meg a gazdátlan telkeket. A völgyekben
található pincék jó minôségû gyermelyi fehér bort
rejtenek.
A XV. században gótikus stílusban épített Ta-
bán utcai katolikus temploma ma mûemlék, a
XVII–XVIII. században átépítették, berendezési
tárgyai részben copfstílusúak. A Petôfi téren álló
barokk stílusú egykori Metternich-kúria az év-
tizedes múltra visszatekintô nyári képzômûvészeti
alkotótábor központja. Ugyancsak a Petôfi téren áll
az 1786-ban emelt mûemlék református temp-
lom és parókia.
Fontos megemlíteni a közeli Kablási-tó – a
Gyermelyi-víztározó – nevét: a 16 hektárnyi vízfe-
lületen kialakított horgászparadicsom kiépített
horgászhelyeivel egész évben várja a vendégeket,
akik a tiszta vízben az amurtól a harcsáig sokféle
zsákmányra számíthatnak. A Gyermelyhez tartozó
Gyarmatpuszta pedig elsôsorban a vadászok elôtt
ismert.
www.vendegvaro.hu

GYARMATPUSZTA
A vadak számára különösen kedvezô összetételû er-
dôtársulás alapozta meg az itteni vadaskert jó hírét.
Sokáig a kormány számára lezárt vadászterület volt,
ma a vadászturizmus egyik központja, kezelôje a Pi-
lisi Parkerdô. A kastély és a panzió minden kényel-
met kielégít, a környék sok vadászélményt nyújt.
Értékes az itt álló épületegyüttes is. Messzire
magasodik a Sándor-Metternich család sírkápolná-
jának tornya, amit az „ördöglovas” leánya, Sándor
Paulina építtetett 1879-ben neogótikus stílusban a
család szépen rendben tartott vadászkastélyával
egyetemben.
SOVÁNY VADAK KERTJE
Wéber tatai erdômester korabeli leírásából ismerjük
az egykori uradalmi vadaskertet. Eszerint a vagy
nyolcszázezer négyszögöles területet nyolc-kilenc láb
magas téglafal fogta körbe, s az egyetlen kapun kívül
csak a vízfolyásoknak nyitottak meg kis, vasráccsal
elzárt réseket rajta. Száz szarvast, 150 dámot és
ugyanennyi vaddisznót ír le a vadász, jónak ítéli a
legelôt, szépnek a faállományt, de – talán szakmai fél-
tékenységbôl? – azt jegyzi meg még: az állatok
soványak ...
Magyarország a hálón
A GERECSE VIDÉKE
Gyakran kerül puskavégre a szívesen vadászott vaddisznó
Az eredetileg színes ólomüveges ablakú kápolna
belsejében óriási kagylókban tartják a szenteltvizet,
padjai rokokó faragásúak.
Különleges élmény tavasszal végigsétálni a ká-
polnához vezetô bekötôúton, mert a tulajdonosok
mintegy kétezer vadgesztenyefát ültettek ide az
1800-as évek második felében, amelyek 150 hektá-
ron egyszerre virágozva – vagy ha ôsszel megszíne-
zôdik a lombjuk –, egészen sajátos hangulatot va-
rázsolnak a tájra. A háromszáz éves óriási pacalosi
tölgyek ugyancsak az itteni táj különleges ékei.
TARJÁN
Irányítószám: 2831, népesség: 2760
Tarjánba Bajna–Esztergom felôl, vagy ugyanezen
az úton az ellenkezô irányból, Tatabánya felôl ér-
kezhetünk, de jöhetünk Tatáról Vértestolnán át
vagy Gyermely irányából. Északról, a Duna-parti
Süttô irányából is gyönyörû erdôk között haladó
mûút vezet ide.
Jól megközelíthetô ez a Szent László-patak völ-
gyében húzódó takaros falu, amely lakosságának
mintegy kétharmada német nemzetiségû. A község
59
TARJÁN, HÉREG
Pincevilág a tarjáni szôlôhegyen
– lakói által „Tariannak” ejtett – nevét egyébként
a honfoglaló ôsmagyar törzs nevébôl eredeztetik.
Tarján utcaképet meghatározó Rákóczi úti ba-
rokk katolikus mûemléktemplomának terveit
az Esterházyak kedvelt és sokat alkotó építésze,
Fellner Jakab készítette, fôoltára copfstílusú.
A XVIII. század végén emelt késô barokk re-
formátus templom ugyancsak a Rákóczi úton áll,
mûemlék jellegû, ugyanígy a hasonló korú népies
barokk Szent Rókus-szobor.
A szôlôtermô dombokon kiépült százéves pin-
cevilág, a számos rendben tartott, komfortos prés-
ház egyre nagyobb szerepet kap Tarján mind je-
VÁRLEGENDÁK
A Somlyó-hegyi állítólagos várromokból ma már jó-
szerivel egy kô sem látszik. A 448 méterre nyúló hegy
legmagasabb pontján csak egy kör alakú, sáncszerû
árok emlékeztet a minden Tarjánnal kapcsolatos
leírásban megemlített „várra”. Egyesek itt XV. száza-
di gótikus várat, mások viszont római kori ôrtornyot
sejtenek. Ennek igazolásául felhívják a figyelmet: a
Nyáros-dûlô aljában frissen szántott földben tiszta
idôben valamilyen erôdítmény körvonalai látszanak s
ismertek egy ide vezetô római kori út nyomai.
60
lentôsebbé váló idegenforgalmában. Értékes és
változatos a természeti környezet: védelemre érde-
mesek az árvalányhajas domboldalak, a Peskôalja,
a Somlyóalji legelô és maga a Somlyóvár környé-
ke, ahol szembetûnik az országos kéktúra útvona-
lán álló közismert turistaház. A turisták számá-
ra mindezek kedvelt úti célnak számítanak, nem-
különben a Peskô-barlang, az ôr-hegy vagy a
falutól keletre elterülô és a horgászok által gyakran
látogatott – már Fényes Elek által említésre érde-
mesnek tartott – halastó. A lovas- és kerékpáros
turizmus számára külön útvonalak építése is meg-
kezdôdött.
A Tornyói Vadászház a központja a környék
vadászturizmusának, a Somlyóalján pedig minden
igénynek megfelelô, mintegy hetven fôt, csoporto-
kat, családokat befogadni képes nemzetiségi ifjúsá-
gi tábor mûködik. (Érdeklôdi a polgármesteri hiva-
talban lehet, tel.: 34 372-613)
Szállás a faluban másutt is kapható: a falusi
vendégfogadók, a présházak gazdái számos férôhe-
lyet kínálnak, szép panzió épült az országút men-
tén. Legendásan jókat lehet enni-inni a vendégsze-
retô, nedûjük „bukéját” minden évben borverse-
nyeken összemérô szôlôsgazdáknál.
A település egyik különleges értékének mond-
ható sramlizene révén is sokan érkeznek ide az is-
métlôdô rendezvények vendégeiként. Az itteni fél
www.vendegvaro.hu
 A GERECSE VIDÉKE

tucat fúvószenekar, a hagyományôrzô tánccsopor- A helytörténeti gyûjteménynek otthont adó, szá-

tok meg a külföldrôl érkezett hasonló együttesek zadforduló táján épült hosszú parasztházhoz mel-
együtt fesztiválokon mutatják be tudásukat. Nagy léképületek is tartoznak. Az eredeti formájában
a település forgalma a német „ôshazához” kötôdô megôrzött épület szoba-konyháját helyben gyûj-
intenzív partnervárosi kapcsolatok révén is. tött régi bútorokkal, használati eszközökkel ren-
Minden évben – 2002 óta pünkösdkor, a ma- dezték be. A faluban használatban volt viseleteket,
gyarországi németek hivatalos ünnepén – többna- konyhai-paraszti eszközöket is bemutatják.
pos zenei fesztiválon fellépô tucatnyi zenekar mu- Bejelentkezésre látogatható, tel.: 34/372-724
zsikájától hangosak a környezô dombok. A község
címerében is látható Szent György ünnepét április- A környék legjelentôsebb hozamú vízfolyása a
ban tartják. A Krisztus Király tiszteletére felszentelt Szent László-patak. A király nevéhez legendák fû-
templom búcsúja novemberben van. Ôsszel nem zôdnek, s emlékét a június utolsó vasárnapján
maradhat el a hagyományos szüreti felvonulás. minden évben megtartott László-napi búcsúval
ôrzik a helybeliek.
HÉREG A környék gyönyörû túracélpontjai közül talán
a legkedveltebb a Nagy-Gerecse oldalában lévô
Irányítószám: 2832, népesség: 1070 Királykút, amelynek elnevezését a hagyomány az
erre szívesen vadászgató Hunyadi Mátyáshoz köti.
Akár Bajna felôl, akár Tarján irányából érkezünk – Kicsit ugyan fáradságosabban közelíthetô meg a
ez a Tatabánya–Esztergom közötti, Gerecsét átsze- hegytetôn álló kilátó, ám kárpótlásul csodálatos
lô út –, megragad a hegység legnagyobb, 634 mé- panoráma tárul elénk.
ter magas csúcsa, a Nagy-Gerecse tövében megbú- A vadászok ma is megtalálják erre számításukat,
vó kis falu tájképi szépsége. Héreg szerencsésen hiszen a környezô erdôk apró- és nagyvadban egy-
megôrizte régi településszerkezetét, s számos ará- aránt bôvelkednek.
nyos, a népi építészet tiszta formavilágára jellemzô
lakóházát. A piros cseréptetôk, a közülük kimagas- Ló és kerékpár: mindkettô gyakran látható Héregen
ló szép kontúrú templomtornyok az erdôs hegyol-
dal alkotta háttérrel a megye egyik legszebb telepü-
lésévé teszik.
A római kori elôzmények után – hiszen erre
szinte mindenütt megfordultak a határvidéket vi-
gyázó római cohorsok – az Árpád-kor a település
születésének ideje. Azóta is mindig magyarok lak-
ják. A környék présházaiba, hétvégi üdülôkké ala-
kított tanyáiba érkezôk révén nyaranta ez a szám
ennél sokkal több.
A falu katolikus temploma a Fô utcán áll,
mûemlék. 1737-ben emelték a késô barokk jegyé-
ben, ebbôl az idôbôl származik szószéke is. Mûem-
lék jellegû a hasonló korú katolikus plébánia, s
említésre érdemes az ugyancsak a Fô utcán maga-
sodó református templom is, amely valamivel
ugyan fiatalabb – 1787-ben épült –, de szintén
mûemlék jellegû, védelmet élvezô barokk építésze-
ti alkotás. Ugyancsak a Fô utcán a 133. szám alatt
áll a tájház.

Magyarország a hálón 61
HÉREG, VÉRTESTOLNA, TARDOS

A faluból, amely szinte pontosan a hegység köze- TARDOS

pén fekszik, valamennyi égtáj felé gyönyörû túrák
tehetôk. A lovassport mûvelése már hagyomá- Irányítószám: 2834, népesség: 1660
nyosnak mondható Héregen. Rendszeresek a vá-
sárral egybekötött lovastalálkozók, díjugratással, Ha Gyermely–Tarján felôl Süttôre indulunk,
fogathajtással. Vértestolna után Tardosra érünk, de vezet ide út
A Tatabánya és Esztergom közötti viszonylag kis Tatáról is. Tardos – az ötvenes évek elejétôl 1993-
forgalmú és jó minôségû, változatos környezetben ig Tardosbánya – szlovák nemzetiségi település. A
kanyargó utat a kerékpáros turisták is kedvelik. Tardos–tolnai-medence északi részén húzódik, kö-
Nyaranta gyakorta találkozni erre magyar és külföl- zel 300 méteres tengerszint feletti magasságával a
di biciklis csoportokkal, amelyek – nem hagyva ki Gerecse legmagasabban fekvô községe. Nyugatról
Héreget – a hegység felfedezésére indulnak. az 505 méter magas Gorba-tetô ôrzi, keletrôl a
Nagy-Gerecse oldalában húzódó Bánya-hegy ma-
VÉRTESTOLNA gasodik fölébe.
Bár a település nevében már nem szerepel a
Irányítószám: 2833, népesség: 530 „bánya” szó, mégis a kôbányászat meghatározta
Tardos történetét. A rómaiak is kedvelték az itt ta-
Tarjánból az északnak forduló Süttô felé vezetô lálható jura kori, vasoxidtól megszínezett, ammoni-
úton balkézre Vértestolnára juthatunk. A völgyben teszes vörös mészkövet, az úgynevezett „vörös már-
megbúvó gyönyörû fekvésû kis falu párás idôben ványt”, amely az otthoni elôkelô környezetet a távo-
csak templomtornyát mutatja. „Tolnau”, ahogy a li provincián is képes volt fölidézni a magas rangú
német nemzetiségû helybeliek nevezik, Agos- katonák és hivatalnokok számára. Ezért aztán a Du-
tyánon keresztül Tatáról is megközelíthetô – erdôk
között vezetô szép mûúton. Ammoniteszek maradványai jura kori vörös mészkôben
Az egykori Esterházy-birtokra 1733-ban érkez-
tek az elsô telepesek Würzburgból és Elzászból. A
falu a korábbi Tolnapusztából, majd Tolnából e
század elején lett Vértestolna. A település ugyanak-
kor a Gerecse legismertebb, legmagasabb hegyeitôl
– Nagy-Gerecse, Peskô, Halyagos – körülzárt me-
dencében terül el.
A Petôfi utcában álló római katolikus temp-
lom 1744-ben épült, a tornyát Gött Antal mester
tervei szerint 1788-ban emelték. Védôszentje
Páduai Szent Antal lett. Az építmény ma egészé-
ben mûemlék jellegû, keresztelôkútja barokk, fôol-
tára, szószéke a XVIII. század második felében ké-
szült, a rokokó stílus jegyeit viseli magán. Említés-
re érdemes építészeti emlék a Tardosi úton a Má-
ria-kápolna, amelyet 1812-ben állítottak.
A település a falusi turizmus célpontja – a he-
gyek és dombok vadban gazdag erdôi, a tiszta leve-
gô s a változatos környék kirándulóhelyei gyalogo-
san és kerékpárral egyaránt jól megközelíthetôk.
Az Által-eret tápláló Malom-patakja még a folyami
rákok számára is megfelelô tisztaságú.

62 www.vendegvaro.hu

na-partig, az akkori Lepavistáig vezetô kôhordó utat
építettek, amelyet aztán késôbb az építészeti pompa
iránt ugyancsak érzékeny Mátyás király kôfaragói is
használtak. Felesége, Beatrix királynô negyvenhajó-
nyi követ vitetett innen a visegrádi palota építésé-
hez. A bányászkodás ma is rendületlenül folyik
Tardoson, és még a fölhagyott kôbányák is „hasz-
not hajtanak”: a sziklamászók jobb gyakorlóte-
repet keresve sem találhatnának, és a geológia sze-
relmesei – a jura kori csigára emlékeztetô lábasfejû-
ek (ammoniteszek) kôbe zárt példányai után kutatók
– is gyakran megfordulnak errefelé.
A falu központjában, a Rákóczi úton mûemlék
jellegû katolikus templom magasodik, amelyet
1775-ben építettek; érdekessége, hogy toronysisak-
ját cseréppel fedték. A falu központja érdekesen lej-
tô terének alsó részében, a buszmegálló után emlék-
tábla jelöli a község ismert szülötte, Fekete Lajos tur-
kológus szülôházát (Templom tér 11/A.), amelyben
emlékszobát rendeztek be. Mellette található a
Falumúzeum.
Magyarország a hálón
A GERECSE VIDÉKE
Egy község a Gerecse ölelésében
Fekete Lajos (1891–1969) Kossuth-díjas,
akadémikus történész-turkológus a hadifog-
ságban kényszerbôl tanult meg törökül, de ez meg is
határozta késôbbi pályafutását. A fogolytársaktól
szerzett nyelvismeret alapján készítette el török–ma-
gyar szótárát. Nyelvtudását folyamatosan bôvítette,
megtanult németül, arabul, perzsául, amely nyelve-
ken szakkönyveket is írt. Világhírnévre ismeretlen
perzsa okmányok fordításával tett szert. Foglalkozott
továbbá a török hódoltság korának kutatásával is,
rendkívüli mennyiségû török oklevél feldolgozása
fûzôdik a nevéhez. Munkája elismerését bizonyítja,
hogy a Török Tudományos Akadémia is tagjai sorá-
ba választotta. A szülôházában berendezett emlék-
szoba fölidézi munkásságát, életének legfontosabb
állomásait, látható számos publikációja is.
A táblával jelzett Fekete Lajos-emlékház közvetlen
szomszédságában áll a kis tardosi falumúzeumnak
otthont adó épület. A látogató megismerheti az
63
TARDOS, SÜTTÔ
Fehér gyûszûvirág
1920-as évek legendásan szegény tardosi emberének
életmódját, szokásait, viseletét, és megtekinthetô az
akkori divat és anyagiak szerint korhûen berendezett
házbelsô is.
Bejelentkezéssel látogatható, érdeklôdni
a polgármesteri hivatalban,
Rákóczi út 10., tel.: 34/351-071
A minden év júliusában megrendezett búcsú
Tardoson Mária Magdolnához kötôdik. A faluban
MAGYAR MÁRVÁNY
Hunyadi Mátyás olasz felesége, Beatrix királyné negy-
venhajónyi vörös követ szállíttatott Tardosról Budára és
Visegrádra a két palota díszítésére, s vittek innen jócskán
külhonba is a nehéz rakományból.
Késôbb a barokk kor építômûvészete újra fölfedezte a
„magyar márványt”.
64
járva érdemes elsétálni a Malom-völgybe, amely
ferde vetôdésû, fehér mészkôsziklapadok között
szabadidôközpontként várja a látogatókat.
Mesterségesen felduzzasztott, szinte tengerszem-
nek tûnô horgásztó, valamint játszótér és turistalé-
tesítmények szolgálják a pihenést, a kikapcsoló-
dást. Természetjárók, tájfutók, kerékpárosok egyre
nagyobb számban fedezik fel a látnivalókat. Itt ha-
lad át a Tardos-Héreg futás, a Gerecse 50 és a
Kinizsi 100 teljesítménytúra egyik legszebb és leg-
nehezebb szakasza.
SÜTTÔ
Irányítószám: 2543, népesség: 2070
A Gerecsét északi irányba Tardos után Bikol-
pusztánál elhagyva a 10-es fôút mentén, a Bikol-
patak torkolatánál érkezünk Süttôre, erre a Duna-
parti településre. A Duna mentén húzódó vasútvo-
nalnak is állomása van itt. A község nevének a sü-
téshez vajmi kevés köze van: az etimológusok a kis
patak jelentésû „séd” és a „tô” szavak összevonásá-
ból keletkeztetik.
A gazdag régészeti leletanyag szerint a kora vas-
korban nagy település lehetett, s a környék legna-
gyobb földvárának maradványai innen kerültek
elô. Az elsô írásos említés 1295-bôl maradt fenn,
így a település lakói több mint 700 éves múltra te-
kinthetnek vissza.
Az itteni vörös mészkô – akárcsak Tardoson –
meghatározó jelentôségû volt a falu számára már
évszázadokkal ezelôtt is. Zsigmond, késôbb Má-
tyás király idejében a nagyszabású palotaépítkezé-
sek rengeteg jó minôségû építô- és díszítôkövet
igényeltek, s a gerecsei bányák kifogyhatatlannak
bizonyultak.
A Gerecse bányáiból kikerült „vörös márvány” szépsé-
gét, idôtállóságát az esztergomi fôszékesegyházban,
1506–1511 között épült Bakócz-kápolna reprezentál-
ja. Bakócz érsek temetkezési emlékhelyét a mesteri meg-
formálás és az anyag harmóniája teszi egyik legértéke-
sebb – és legnagyobb – reneszánsz emlékünkké.
www.vendegvaro.hu

A hagyomány szerint Mátyás második, Beatrixszel
kötött házasságától kezdôdôen kerültek ide olasz
kôfaragók – marmorarik –, akikre máig emlékeztet
néhány olasz családnév: Giacinto, Paruzelli, Áprily.
A késôbbi századokban számos német telepes is új
hazára talált itt. A mészkô bányászata, megmunká-
lása ma is a település sok lakójának ad munkát.
A falu mûemlék jellegû, 1778-ban épült késô
barokk katolikus templomának berendezése a
XVIII. századból való (Dózsa György út sarka).
Ugyancsak mûemlék jellegû Giacinto Jakab kô-
faragó XIX. század közepén épült háza (Vásártér
19.), amelynek udvaráról a barokk királykút Esz-
tergom egyik szép terére, a Prímás Pince elé került.
Ritka látványosság a Rákóczi út mentén az I. vi-
lágháborús emlékmûnek is helyet adó parkban ál-
ló hatalmas kislevelû hárs. A több mint négyszáz
évesre becsült védett faóriás, amit egy helyi legenda
Rákóczihoz is köt, nyolc méternél nagyobb törzske-
rületével bizonyosan a megye egyik legnagyobb fája.
A településhez közeli Bikolpusztán egy dombon áll
Magyarország a hálón
A GERECSE VIDÉKE
Szelíd gerecsei lankák
a mûemlék jellegû, barokk, 1760 körül épült volt
Reviczky-kúria.
A környék löszfalai között egy másik természeti rit-
kasággal találkozhat az arra járó: a szigorúan vé-
dett, színpompás tollazatú gyurgyalag még telepe-
sen fészkel errefelé. De érdekesek a kôbányák és a
kézi kôfejtôk is. Számos túraútvonal indul innen a
Gerecse irányába. Napjainkban születô látnivaló a
Tardos felé vezetô út vöröshídi útkanyarulatától
megközelíthetô, az erdészet által kialakított tanös-
vény, amely a rekultivált kôbányák területén geo-
lógiai-erdészeti érdekességekkel szolgál, s ahol cso-
portokat is szívesen vezetnek.
A Duna-part horgászásra, vízi sportokra kitû-
nôen alkalmas, néhány kilométerrel feljebb közvet-
lenül a vízparton kemping várja a turistákat. Hor-
gászni a Tardos és Bikol közötti festôi környezetû
tóban is lehet. A süttôi erdészet vadászatokat szer-
vez a környékbeli, kitûnô nagyvadas területeken.
65
 ÚTJELZÔ

Érkezzünk bár a 10-es fôúton

Tata
Esztergom, illetve Gyôr–Komá-
rom felôl, avagy az M1-es autó-
pályán Bécsbôl vagy Budáról, jó
utakon érhetjük el ezt a vidéket,
és környéke
aminek északi határát a Duna is
érinti. A vasút Budapest–Hegyes-
halom közötti vonala északdéli,
az Esztergom–Komárom közötti
pedig keletnyugati irányban szeli
át a tájegységet, ám közvetlenül
csak négy települését (Tatát, Vér-
tesszôlôst, Dunaalmást és Nesz-
mélyt) érhetjük el vonattal.

EZT LÁTNI KELL!

➤ a vértesszôlôsi elôembertelep bemutatóhelye és mú- ➤ a Fellner Jakab által tervezett Nepomucénus-ma-

zeuma (☛ 85. o.)
➤ a tatai Öreg-tó és az Öregvár (☛ 74. o.)
➤ az Európa-hírû tatai Angolpark a mûromokkal és
az Esterházy-kastélyok (☛ 79. o.)
➤ a földtani és ôslénytani szempontból jelentôs Geoló-
giai Természetvédelmi Terület a tatai Kálvária-dom-
bon (☛ 81. o.)
lomban berendezett Német Nemzetiségi Múzeum
(☛ 78. o.)
➤ a Bocsájtó-völgy jó illatú arborétuma Tata-Agos-
tyán határában (☛ 84. o.)
➤ a Brigetióból (Komárom–Szônybôl) származó II.
századi falfestmény rekonstrukciója a tatai Öreg-vár-
ban, a Kuny Domokos Múzeumban (☛ 74. o.)

66 www.vendegvaro.hu

A vértesszôlôsi elôember-lelôhely tanúskodik ar-
ról: már 350-400 ezer éve él itt ember. Vajon mi-
ért lehetett ez a vidék már akkor ennyire kedvére
való? Mert vizek és termôképes síkok váltakoznak
itt a peremvidékek gazdag erdeivel. Jó a klíma,
sokfajú a növényvilág, búvóhelyet adó, szélfogó
felszíni formák könnyítették az életet. A Tatai-
medence északi határán az óriási víz- (és hal-) ho-
zamú, teraszokat építô Duna kínálja egy ekkora
folyam minden elônyét. A késôbbi évezredekben,
a szellemi-technikai fejlôdéssel pedig fokról fokra
tárult fel a környék megannyi rejtett kincse, ter-
mészeti potenciálja – amihez az ember minden
korban újabb értékeket adott hozzá.
Sámuel és a hévizek
Sámuel, korai elôdünk mésztufabányából elôke-
rült nyakszirtcsontja a tudomány mai állása sze-
rint mintegy 350 000 éves – vele a Nemzeti Mú-
Magyarország a hálón
TATA ÉS KÖRNYÉKE
zeum vértesszôlôsi bemutatóhelyén lehet megis-
merkedni, ahogyan a korszak állatvilágáról is ké-
pet kap a látogató az ôstulkok, ôsszarvasok, ôslo-
vak – források iszapjában konzerválódott – láb-
nyomaiból. A hévízfeltörések melege, az általuk
kioldott, téli szállásul szolgáló barlangok, és a me-
leg által odavonzott tarka állatsereglet – megannyi
lábon járó ennivaló – kedvezô feltételeket jelentet-
tek Sámuel számára. Aki bár maga gyújtani nem
ISMERETLEN ÉRDEKESSÉGEK
➤ Csokonai Vitéz Mihály Lillájának (Vajda Júliá-
nak) a sírja és a költô emlékszobája Dunaalmáson
(☛ 71. o.)
➤ a Naszály környéki halastavak gazdag madárvilága
(☛ 87. o.)
➤ a Szépmûvészeti Múzeum gyûjteményébôl szárma-
zó 96 görög és római gipsz szobormásolat Tatán
(☛ 80. o.)
67
TATA ÉS KÖRNYÉKE
A Pötörke-malom Tatán (Strobel Árpád rajza)
tudott, használta az égbôl „ellopott” tüzet – talán
elsôként a világon.
Sámuel után nagy ugrásokkal lehet áttekinteni
a történelmet, amit errefelé sokáig a hévizes forrá-
sok írtak: a Tatán feltárt barlangba húzódott ôs-
ember a melegvizes forrásoknak köszönhetôen te-
lepedett meg itt, és a kedvezô természeti körülmé-
nyek vonzották késôbb erre a tájra a kôkor, a
bronzkor vagy az illír-kelta törzsek embereit is.
Még a Római Birodalom terjeszkedése is összefüg-
gésbe hozható az egykori forrásokkal, a dunai li-
mes egyik legfontosabb katonai tábora és polgár-
LEGENDÁRIUM
➤ A térség egy igazi világhíresség szülô- és nyugvóhelye –
volt. Sámuelé, aki éppen attól lett világhírû, hogy kiás-
ták a nyakszirtcsontját. A legôsibb európai emberi lelet-
maradványok egyike a Samu becenevet azért kapta,
mert 1965. augusztus 21-én, a Sámuelek névnapján ta-
lálták meg, a hivatalos neve azonban Homo Paleohun-
garicus – a kifejezés azt jelenti, hogy Samu a legrégibb
idôkben élt, és csontjait Magyarországon ásták ki.
A feltárások idején nem tudták biztosan megállapítani,
hogy a lelet a mai ember (sapiens) vagy a kezdetlegesebb
elôember (erectus) csoportjába sorolandó-e. Azóta eldôlt,
Samu elôember, a kettô közötti átmenetet képviseli.
(☛ 86. o.)
➤ Sokkal kevesebben ismerik a kutatást végzô tudósok
vezetôjét, Vértes Lászlót (Budapest, 1914. november 3.
68
városa, Brigetio (Szôny) lakói a tatai források vizét
aquaducton (vízvezetéken) keresztül vezették há-
zaikhoz.
Az 1093-tól ismert tatai Szent Péter apátság
alapítását is a források indokolták. A tavakat képe-
zô források, a malmokat hajtani képes erek, pata-
kok tették Tatát, a „vizek városát” is virágzó tele-
püléssé (és persze az, hogy itt vezetett, s ma is itt
vezet a Bécset és Budát összekötô, kereskedelmi –
és nem ritkán hadi – útvonal). Messzi környékrôl
idehordták az ôrölni való gabonát a távoli falvak
lakói. Szívesen idôztek itt a királyok is: az Öreg-tó
partján magasodó, XIII. századi eredetû vízivár a
környékbeli fôúri vadászatok kiindulópontja volt.
És ez a tó volt az, amely a birtokossá vált Esterhá-
zyakat is nagyszabású kastély- és parképítésre sar-
kallta, ôk hozták a városba (és a környékre)
Fellner Jakabot, a barokk neves építészét, aki
nemcsak palotákkal és templomokkal, de számos
szép „közrangú” épülettel is megajándékozta meg-
bízóit és az utókort.
Védett és formált táj
A táj képét a szelíd dombok, a csillogó tükrû ki-
sebb-nagyobb tavak, vízfolyások határozzák meg,
értékei bôven akadnak a mai kor mindent látni
akaró turistája számára is. Az Öreg-tó mellett a
Duna is fontos madárvonulási út. Az ôszi-tavaszi
– Budapest, 1968. augusztus 20.). Az ôsrégész igen vál-
tozatos pályát futott be: elemi és középiskolai tanulmá-
nyai után a budapesti egyetem orvosi karára iratkozott
be, de anyagi gondok miatt félbehagyta. Volt akrobata,
könyvtáros, segédmunkás, könyvkereskedô, közben bar-
langkutatással foglalkozott. Így találkozott a neves kuta-
tóval, Kadic Ottokárral. 1945 után már a Magyar
Nemzeti Múzeum munkatársa volt. Vezette a Barlangi
Felügyelôséget, a Föld- és Ôslénytárat, kezelte a paleolit-
gyûjteményt. Új ásatásokkal tárta fel a régi ôskori lelôhe-
lyeket: az egri Kôporos-tetô, Lovas-, Istállóskôi-, Szeleta-,
Jankovich- és Peskô-barlang, a tatai régészeti lelôhely. A
paleolit kronológiáját lényegesen átalakította, a tudomá-
nyos berkeken kívül is ismert, nevezetes tette azonban
Samu megtalálása volt. (☛ 86. o.)
www.vendegvaro.hu

vonulásra kíváncsi természetmegfigyelôk jó látcsô-
vel a búbos vöcsöktôl a pajzsos cankón keresztül a
kormos szerkôig számos különleges fajt láthatnak,
s olyan ritkaságok is elôfordultak itt, mint a vörös
ásólúd, a pusztai ölyv, a szirti sas vagy a vándor
partfutó.
Sok természeti kincset viszont az ember által
tudunk meghatározni. Így például a jó fazekas- és
a téglának való agyag iparágakat teremtett errefelé,
a tatai fazekasságnak ma is híre van. A vizek mel-
lett a táj másik folyékony vonzerôvel is rendelke-
zik: a Duna menti meleg déli lejtôk borát a róma-
iak is szívesen itták, a neszmélyi „hegy levének”
akójáért a középkorban akár 30-40 aranyat is kifi-
zettek, akik megtehették. A löszfalakban pedig
nemcsak a széptollú gyurgyalag fészkel, de lyuk-
pincéket is vájtak bele, melyek évszázadok óta so-
hasem üresek.
Dunaalmás fehér mészkövét már a rómaiak
idején is szívesen használták az építôk: mar-
Magyarország a hálón
TATA ÉS KÖRNYÉKE
Hajnali párák az Által-ér fölött
morariként dolgoztatott rabszolgáik bányászták a
Barbaricum határát ügyelô limes mentén emelt
erôdítményeikhez. A környéken létrehozott halas-
tórendszerek pedig megalapozták a halászat, a hal-
tenyésztés tradícióját.
GONDOLTA VOLNA, HOGY...
… Dunaalmásnál vezet Magyarország leghosszabb,
épségben maradt római kôhordó útja?
… a tatai Öreg-tó az ún. ramsari jegyzék hatálya alá
tartozó, nemzetközileg számon tartott természetvédel-
mi terület, tízezernyi vadlúd vonul át itt ôsszel és ta-
vasszal?
… a kocsi (ami nem egyenlô az autóval) az itt talál-
ható Kocs községrôl kapta a nevét, méghozzá nemcsak
Magyarországon, de szerte a világban (például: ango-
lul coach, németül Kutsche, spanyolul coche)?
69
NESZMÉLY, DUNAALMÁS

NESZMÉLY
Irányítószám: 2543, népesség: 1490

Ez a Duna mentén hosszan elnyúló, szép kis köz-

ség és a környezô táj Várkonyi Zoltán itt forga-
tott Jókai-adaptációjából, az Aranyember címû
filmbôl lehet ismerôs az erre járónak. Keresztül-
vezet a falun a 10-es fôút, de ha valaki a vonatot
jobban kedveli, a vasútállomásra is érkezhet.
Az ide érkezônek hamar föltûnik a jellegzetes
zömök tornyú, sajátos toronysisakot viselô refor-
mátus mûemléktemplom és annak lôréses kerítô-
fala a Fô út mellett. A gótikus elemeket is ôrzô,
XV. századi eredetû építmény mai formáját a ba-
rokk ízlésû XVIII. században nyerte el. Az épület
azóta meghatározója Neszmély faluképének. Az
Akasztó-hegy rejti a XV. századi vár maradványait,
mára a romok is alig láthatók. 1439-ben a faluban A Dunáról visszaverôdô napsugár
halt meg a Habsburg-házi Albert magyar király. jó klímát teremt a szôlônek

Szôlôsorok a Meleges-hegyen A község – az Ászár-Neszmélyi borvidék egyik

névadója – boráról ismert, amelyet már a limest
építô rómaiak is dicsértek. A jó fekvésû, különle-
ges klímájú, napsütötte Meleges-hegy fehér szôlô-
bôl préselt levét a rajnai borokhoz szokták hason-
lítani. A magyar fôvárosba, Ausztriába, Észak-Ma-
gyarországra szállították a 7-8 évig érlelt borokat.
A századforduló táján például a klosterneuburgi
barátok rendszeresen és kizárólag csak neszmélyi
bort ittak. A Duna tükre által visszavert napsuga-
rakban fürdô domb oldalában egymás mellett so-
rakoznak ma is a löszfalba vájt szép lyukpincék,
melyek sohasem állnak üresen.
A vidék borászkodása ma reneszánszát éli, a
dombra új szôlôtáblákat telepítettek, s minden
esély megvan rá, hogy a neszmélyi bor visszanyer-
je régi rangját – az utóbbi évtizedben az itteni bo-
rok aranyérmek sokaságát nyerték, és eljutottak a
világ számos országába. A XVIII. században erre
járt tudós-polihisztor Bél Mátyással (aki töredék-
ben maradt úttörô munkájában foglalta össze az
északnyugati országrész táj- és történeti ismerteté-
sét) együtt „...csak azt az egyet fájlalhatjuk, hogy
amilyen kiváló a Bacchusnak kedves e domb, annyi-
ra kicsi...”

70 www.vendegvaro.hu
 TATA ÉS KÖRNYÉKE

A Dunára nézô lejtôk egyike védelem alatt álló kü-

lönleges növényzetû löszpusztagyep. Ugyancsak
említésre érdemesek a festôien szép Neszmélyi-
szigetek. A valamikori gyümölcsös ligetekre em-
lékeztetô, elvadult vegetáció vonzza a természet-
kedvelôket; évente megrendezett hagyományos if-
júsági természetvédelmi táborok helyszíne.
A rendezvények közül kiemelkedik minden év
augusztus elején tartott háromnapos Dzsessz-
mély Nemzetközi Jazznapok, amelyen eddig
félszáz együttes és vagy háromszáz szólista lépett
föl az egyre gyarapodó számú értô közönség elôtt.
Ugyancsak összeforrott a település nevével a Híd-
verô Napok címû nyári rendezvény is, melynek
keretében – gyakorta színpompás külsôségek kö-
zött – magyarországi és felvidéki magyar települé-
sek találkoznak egymással. A rendezvény bôvelke-
dik a kulturális és gasztronómiai eseményekben,
Euro Expo is kiegészíti. Egyik kiemelkedô látvá-
nyossága a mécseshajó, amikor is ezernyi úszó mé-
cses világítja meg a Dunát. Egy önfeledt pillanat a Dzsesszmélyen

DUNAALMÁS Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc utol-

Irányítószám: 2545, népesség: 1410
A 10-es úton és vasúton egyaránt könnyen megkö-
zelíthetô a vidék egyik legnagyobb múltú, egyre in-
kább üdülô jellegû faluja. A több mint másfél ezres
település lélekszáma nyaranta megkétszerezôdik.
Kedvezô fekvése, egykor bôvizû meleg forrásai
miatt ôsidôk óta lakott terület. A rómaiak mész-
követ bányásztak itt. A dunaalmási kôfejtôk terü-
lete ma természetvédelem alatt áll. Az ókori limest
építôk jóvoltából nagy kiterjedésû édesvízi mészkô
rétegsora és a benne rejlô ôslénytani lelet-
anyag tanulmányozható itt. Említést érdemel a
kôfejtôk növényvilága, és szenzációnak számít az
egy szakaszán ma is járható kôhordó út, hazánk
leghosszabb, rómaiak építette – a rabszolgák em-
lékére állított oszloppal jelölt – útja. Egy szakasza
fölött ma a Budapest–Hegyeshalom vasútvonal
szerelvényei robognak. Fürdôt is építettek a róma-
iak, a kénes víz a múlt század végétôl sok fürdô-
vendéget vonzott, ám a források mára a környék-
beli bányászkodás miatt elapadtak.
só hadmûveletének egyik csatájára emlékeztet az
Által-ér hídjához közel emlékmûként fölállított
kôkokárda.
A falu mûvelôdéstörténetének meghatározó,
máig ápolt emléke az irodalomhoz, Csokonai Vi-
téz Mihályhoz kapcsolódik.
Az emlékszobát Csokonai Vitéz Mihály sze-
relme és múzsája, Lilla (Vajda Júlia) egyko-
ri lakóháza helyén, a Csokonai Mûvelôdési Házban
(Almási út 86.) 1971-ben hozta létre dr. Ferenczy
KORONÁS LEGENDÁK
A nagy királyok közül megfordult a faluban Károly
Róbert, a fôutcán végighajtott hintaján Mária
Terézia.
Helyi monda fûzôdik a Dunaalmás–Neszmély között
emelkedô Akasztó-hegyhez: eszerint az igazságos Má-
tyás király erre jártában olyan kapzsinak találta az
itteni révészt, hogy – tisztesség ne essék szólván –
mindjárt fölköttette a hegyen, amit azóta hívnak így...

Magyarország a hálón 71
DUNAALMÁS
Miklós orvos-író. A bemutatót eredetileg irodalmi
emlékhelynek szánták, késôbb azonban néprajzi,
helytörténeti anyaggal is bôvült a gyûjtemény. Az
irodalmi emlékek között fotokópiák, könyvek ôrzik
a nagy költô és Lilla szerelmének történetét. Legér-
tékesebb talán a „Csokonay Vitéz Mihály élete” címû
könyvecske, melyet Domby Márton írt és adott ki
1817-ben Debrecenben.
A könyv Hetény (ma Szlovákiában található,
Chotin) református parókiájának padlásáról került
elô. Mivel Lilla második férjével, Végh Mihály espe-
ressel egy darabig itt élt, minden valószínûség sze-
rint az egykori múzsa, Vajda Júlia tulajdona volt a
kis kötet.
A második házasság anyakönyvi bejegyzésének má-
solata is figyelmet érdemel, hiszen 1844. április 17-
én Barsi János prédikátor a következôket írja az ak-
kor már 65 éves asszony házasságáról: „1844. április
17-én Nagytiszteletû Végh Mihály úr mocsi lelkipász-
Jelmezes bemutató a falu melletti lovardában
72
tor Komáromi Egyházmegye Esperese Esztergom–Ko-
márom Megyei Dispensatiok mellett összveeskedtetett
Néhai Almási lakos Nemzetes Lévai István úr özvegyé-
vel Nemzetes Vajda Júlianna Asszonysággal, Néhai
Vitéz Csokonai Mihály Lillájával.”
Érdekes még Lilla portréjának fotómásolata, melyre
az alkotó feljegyezte: „Wilhelm Egger pinxit 1825.”
Egy másik fotón az az úrvacsorai kehely látható,
mely „Vajda Julianna ajándéka az almási ref. egyház-
nak, 1825-ben.” A kelyhet az egyház ôrzi, és ünnepi
alkalmakkor használja is.
Az emlékszoba néprajzi, helytörténeti anyaga duna-
almási gyûjtésû, a mindennapi élet használati tár-
gyait tartalmazza. Értéke egy 1848-ból származó
postaláda és a községi bíró korabeli zománcos táblá-
ja, rajta Komárom megye címerével.
Bejelentkezésre látogatható, információ a polgár-
mesteri hivatalban, tel.: 34/450-012
Egy másik nagy költôre, a 2000-ben elhunyt,
Kossuth-díjjal is kitüntetett „örök ellenzéki” Petri
Györgyre egyszerû fakeresztje emlékeztet a helyi te-
metôben.
A falu barokk katolikus temploma a Fô út
mellett áll, mûemlék jellegû, ahogy Csokonai Lillá-
jának a református temetôben lévô sírja és az ugyan-
csak Fô út melletti egykori uradalmi pince is az.
Meg kell említeni néhai Lenhardt Györgyöt is, aki
festômûvészként telepedett le a faluban, de tudós
helytörténészként hatalmas régészeti gyûjteményt
halmozott fel villájában, amelyet unokahúgai, a
Csala-lányok – egyikük Csala Zsuzsa színésznô –
gondoznak.
A Kôpite, a kôfejtô mellett fehérlô furcsa ala-
kú szikla háromnegyed órás sétával elérhetô, ked-
velt kirándulóhely, ahonnan gyönyörû kilátás nyí-
lik a Duna völgyére.
A Duna a horgászok paradicsoma; a helyi sport-
horgász egyesület vezetôjénél (Almási út 123.) lehet
jegyet váltani. A közelmúltban helyi „tutajos” egy-
let is alakult, megkezdôdött egy vízisporttelep kiala-
kítása, a falu mellett pedig lovarda nyílt.
Említésre érdemes az augusztus 20-a táján év-
rôl évre megrendezett két-három napos népünne-
pély. Szállás jól felszerelt falusi vendégfogadók-
ban, panzióban található.
www.vendegvaro.hu
 TATA ÉS KÖRNYÉKE

TATA
Irányítószám: 2890, népesség: 25 050

A vizek városa, a malmok városa, a források városa. Százezer évek óta lakott
hely, a Tatai-medence névadója. Mátyás és Zsigmond király kedvelt vadászó
terepe, az Esterházyak – és építészük, Fellner Jakab – emlékének ôrizôje. Barokk
ünnepségek, Víz-Zene-Virág Fesztivál, Porcinkula búcsú színhelye, védett Öreg-
tavával vadludak tanyája. Fazekas- és lovashagyományok továbbéltetôje, olimpi-
konjaink felkészülésének helyet adó város: ez mind együtt Tata.

A megye egyik legnagyobb idegenforgalmi vonz- válthat. Célszerû hát, hogy a mai Tatát is „víz-
erôvel rendelkezô városát, Tatát Gyôr felôl is, a fô- közelbôl” ismerjük meg.
város felôl is az M1-es autópályán érhetjük el. Az Akár kiránduló vagy menetrend szerinti
autópályáról letérhetünk Remeteségpusztánál: itt busszal, akár gépkocsival érkezünk a városba,
régi fényében tündököl az új Diana szálló, mellet- legjobb a vártól indulni ismerkedô sétánkra.
te mindjárt minden igényt kielégítô golfpálya ma- A vár területére Fellner Jakab által épített hí-
rasztalja az utazót. Szlovákia vagy a komáromi don jutunk, miközben pillantást vethetünk a
gyógyfürdô irányából elôbb a 10-es, majd az esz- tôlünk balra esô, befalazott eredeti kapuzatra. A
tergomi elágazástól az 1-es utat vehetjük igénybe. kapun túl, a romterület mögött magasodó meg-
Az utóbbin jutunk a városba Vértesszôlôs felôl is. maradt, illetve átépített palotaszárny impozáns
Az Eötvös József Gimnázium épülete alatt fel- látványt, jó fotótémát nyújt.
tárt barlangot az ôsember a melegvizes források
miatt választotta lakhelyéül. A kedvezô természeti Houfnagel híres Tata ábrázolása
körülmények vonzották késôbb erre a tájra a ré-
gebbi kô- és bronzkor embereit és az illír-kelta tör-
zseket. Az írott történelem a Római Birodalom
pannóniai terjeszkedésével vette kezdetét, és ez is
összefüggésbe hozható ezekkel a forrásokkal. A
dunai limes egyik legfontosabb katonai tábora és
polgárvárosa, Brigetio lakói a tatai források vizét
aquaducton keresztül vezették házaikhoz. Az
1093-tól ismert Szent Péter apátság alapítását is a
források magyarázzák. A langyos felszíni vizek té-
len is biztosítottak halat (a szerzetesek legfôbb táp-
lálékát), emellett gyógyító tevékenységükhöz is jól
felhasználhatták a vizet.
A nyolcvanas évekre a források jórészt elapad-
tak a tatabányai bányászat következtében, azon-
ban – csodák csodája – napjainkban újjáéledni lát-
szanak. Újra vizet ad a Fényes-forráscsoport több
korábban kiszáradtnak hitt forrása, és a többiek
regenerálódására is számítani lehet. Ennek magya-
rázatát a karsztvízszint visszatöltôdésében kell ke-
resnünk, így Tata szó szerint is a „vizek városává”

Magyarország a hálón 73
TATA
A tatai várat 1397–1409 között építhették a
környezô vizes-mocsaras területbôl kiemelkedô
sziklamagra. Nem védelmi célra épült, inkább bir-
tokközpontnak, a királyi korszakokban pedig pihe-
nô, „múlató”, vadászkastélynak. Így lehetett elôbb
Luxemburgi Zsigmond, késôbb Hunyadi Mátyás
királyi pompával kiépített palotája.
A török harcok idején kibôvítették – amennyire a te-
repviszonyok engedték – bástyákkal is megerôsítet-
ték. Bár stratégiailag fontos hadiút vonalába esett, a
fejlesztés korlátai miatt sosem vált igazi erôdítmény-
nyé. A 150 év alatt hétszer cserélt gazdát, így aztán
ugyancsak megviselten élte túl a hódoltság korát.
A török kiûzése után a bécsi báró Krapf családja
kapta császári jutalmul. Tôlük Esterházy József or-
szágbíró vásárolta meg 1727-ben a hozzá tartozó
birtokkal együtt. Amikor a korszellem a rideg várak
helyett pompásabb barokk kastélyokat igényelt, Es-
terházy Miklós egy idôben két tervet is megrendelt
Kiállítóterem a várban, a nevezetes lovagalakos kályhával
74
tervezett kastélyához. Sem Canevale, sem Fellner
terve nem épülhetett meg, mert a fertôdi méretû pa-
lotához nem volt elég anyagi erô, így a vár megme-
nekült a lebontástól, mellette pedig felépült – már
Esterházy Ferenc idején –, egy szerényebb kastély.
A várat 1959-ben múzeummá alakították. A gyûjte-
mény induló állományát a piaristák helytörténeti
gyûjteménye képezte, névadója Kuny Domokos
(1754–1822) keramikus, az ólommentes majolika
feltalálója volt, a róla elnevezett múzeum folyama-
tosan gyarapodó kincsei a mai látogatónak is érde-
kes élményt kínálnak.
A vár földszintjén – az egykori kerengô fennmaradt
szárnyában – a környék római kori emlékeit állí-
tották ki. A torony alatti teremben is római kori
használati tárgyak töltik meg a vitrineket, és itt lát-
ható a múzeum egyik figyelemre méltó darabja: a
római légiósok által használt bronz díszálarc. A tó
felôli termekben a középkor emlékeit tanulmá-
nyozhatjuk.
A csigalépcsôn elérhetô következô szint legszebb ré-
sze az úgynevezett lovagterem, amely voltaképpen a
Mátyás-kori kerengô emeleti egynegyede. Az itt fel-
állított lovagalakos kályha az egykori pompáról
árulkodik.
A toronynak ezt a szintjét idôszaki kiállítások számá-
ra tartják fent. Mellette szerényen megbújva várja az
érdeklôdôket a múzeum legújabb és talán legszenzá-
ciósabb objektuma: a Brigetióból (Komárom–
Szônybôl) származó II. századi falfestmény rekonst-
rukciója. A több ezer apró vakolatdarabkából helyre-
állított terem egy nagyobb lakóház igényesen kialakí-
tott szobáját varázsolja elénk. Az eredeti tulajdonos
gazdag ember lehetett, mert a faldíszek festésére a bi-
rodalom központjából hozatott mûvészeket.
Egy újabb lépcsôsor falfülkéjében Alessandro Mar-
telli Eszterházy Miklós szentpétervári követet ábrá-
zoló szobrát vehetjük szemügyre, majd a tatai céhek
történetét feldolgozó gyûjteményt tanulmányozhat-
juk. A „Tatta és Tóovárosi Betsületes Tsizmadiai
Tzéhek zászlója” a legérdekesebb látnivaló. Egy te-
remmel beljebb a „Fôúri élet a XVIII. században”
címmel állítottak össze a helyi szakemberek egy
gyûjteményt.
A toronyszobában – újabb lépcsôjárás árán – a helyi
fazekasok mesterségét, életmódját bemutató szép
www.vendegvaro.hu

gyûjtemény várja az érdeklôdôket. Kiemelkedô ér-
dekességû darabjai a helyi fazekasok-keramikusok
hagyományos motívumaival díszített úgynevezett
rákos tányérok.
Nyitva: május 1–október 31. között kedd–vasár-
nap, 10–18 óráig, szünnap: hétfô; november 1–április
30. között kedd, csütörtök, szombat, vasárnap 10–16
óráig. Tárlatvezetés kérhetô, tel.: 34/381-251 (a nyá-
ri idôszakban), illetve 34/487-888
A vár megtekintése után megpihenhetünk a Ma-
gyarország XX. századi közigazgatási tudományá-
nak megteremtôjérôl, Magyary Zoltánról elneve-
zett mûvelôdési központ presszójában. Az intéz-
ményben – szerencsés esetben – kiállítást is látha-
tunk. Folyosóján szépen berendezett vitrinekben a
helyi barlangászok ásványgyûjteménye is megte-
kintésre méltó.
Ezután választhatunk: az egykori Tóváros vagy
a régi Tata irányába indulunk felfedezô útra. Fo-
Magyarország a hálón
TATA ÉS KÖRNYÉKE
Inkább vadászkastély, mint erôd: a tatai vár
gadjuk el ezt a sorrendet. A hídról jobbra kanya-
rodva elénk tûnik a város talán leghangulatosabb
részlete: a Várkanyar a Nepomuki Szent János-
szoborral. A gyönyörû barokk alkotás Schweiger
Antal tehetségét dicséri.
A következô kanyarnál felkapaszkodhatunk az
Öreg-tó töltésére, de elôbb vessünk egy pillantást
balra, a Cifra-malom épülettömbjére, amely már
1587-ben állt, és egészen 1968-ig ôröltek benne.
A töltés oldalában, szépen parkosított környe-
zetben áll Borbás Tibor öreg halászt ábrázoló mû-
kô szobra. A töltésen a tópart tóvárosi részének két
nevezetes épületéhez jutunk. Az egyiket Axmann-
házként ismerik a helybéliek. A névadó által
1833-ban épített kétszintes lakóház a város egyet-
len klasszicista mûemléke. Falán emléktábla fi-
gyelmezteti az arra járót: itt született Bláthy Ottó
Titusz (1860-ban), aki Déri Miksával és Ziper-
75
TATA
novszky Károllyal az elsô transzformátort megal-
kotta. A 6-os számot viselô szomszéd ház falán is
emléktábla emlékeztet arra, hogy 1826. március
26-án itt született Hamary Dániel, a márciusi ifjak
egyike, aki részt vett a 12 pont megfogalmazásá-
ban. Késôbb orvosként, íróként, közéleti szemé-
lyiségként tisztelték szülôvárosában.
A házsor harmadik épületén márványtábla ôr-
zi az egykor itt mûködött Leopold-féle tímár-
üzem, majd bôrgyár emlékét. Továbbhaladva
hangulatos kis malomhoz érünk. A kedves
Pötörke név a malom egykori tulajdonosának
családnevét ôrzi. Az építészeti, városképi jelentô-
sége miatt fontos egykori malmot ma a mûemléki
felügyelôség használja alkotóháznak illetve irodá-
nak. A malom még a két háború között is mûkö-
dött, csak az államosítások után alakították át rak-
tárrá. Változatos múltja szerencsére nem tette
tönkre építészeti értékeit.
Pár méterrel odébb, a tó partján, sôt a tó tükre
fölé nyúlva, ipartörténeti emlék áll: az egykori vízi
vágóhíd. Háromszor égett le, s ma szépen újjáépít-
ve a tatai vitorlások egyesületének ad otthont.
Nyári muzsika a Filagóriában
76
Itt, ezen a környéken érte el az Angolpark forrása-
inak a vize a tópartot, így itt sûrûsödnek a mal-
mok is. A tóközeli épületben most halászcsárda
van, korábban az Esterházy uradalom gépmûhelye
mûködött a falai között, de volt már benne turis-
taház és munkásszálló is. A középsô malom a Tó-
part út 11.-ben egykor kallóként szolgált, ma fo-
gadó. A harmadik és legtávolabbi épület
Czégényi-malomként ismert (Malom u. 1.); ma
a Környezetvédelmi Rt. székháza, képzési bázisa.
A malmok és az Ady Endre út hídja között szé-
pen gondozott parkban míves filagória csábít
pihenésre. A kedves építményt Tata Barátainak
Köre javaslatára helyezték át ide, az egykori lómo-
só helyén kialakított virágágyások közé. A század
közepéig a malomba érkezô szekeresek itt csuta-
kolták meg lovaikat, amíg gabonájukból a molná-
rok lisztet ôröltek. A parkot északról egy modern
lakótömb zárja le, ennek földszintjén utazási iroda
és vendéglô mûködik.
A közeli malmok sorát az Ady Endre út túlolda-
lán a 24. szám alatt a Miklós-malom zárja. Hatal-
mas kereke emlékeztet hajdani funkciójára. Föld-
szintjén és kertjében most vendéglô mûködik. A
malompatak túlsó partján a tatai lovasélet fényko-
rában fogadóirodaként mûködött az a szép arányú
épület, amely ma kulináris élvezeteket kínál.
A sörözô sarkától induló Hattyúliget utca vezet
bennünket a híres Angolparkba. Belépve a ka-
pun Esterházy Ferenc XVIII. századi parkjának
hangulata kerít hatalmába bennünket. Pár lépés
után elérjük az egykori pálmaházat, amelyet már
a századelôn is az idegenforgalom szolgálatába ál-
lítottak: a város polgárai és a vasúton érkezô fôvá-
rosiak szívesen szórakoztak az itt kialakított ki-
oszkban. Odébb, a sétány jobb oldalán található
Avernus-barlang romantikus hangulatot kelt.
A fák mögül elôtûnô kiskastély ma a Megyei
Múzeumi Igazgatóság székháza. Tervezôje Gross-
mann József volt, szobordíszeit a már említett
Schweiger Antal készítette.
Esterházy Ferenc gróf a két háború közötti
idôkben a kastélyterasz elôtti lejtôn szabadtéri elô-
adásokat rendezett. A négy nyáron át tartó elô-
adássorozat színvonala vetekedett a szegedi sza-
badtéri játékokéval.
www.vendegvaro.hu
 TATA ÉS KÖRNYÉKE

A területet a kis kastéllyal együtt a sportolók kap-

ták meg, amikor 1948-ban az Angolparkban ké-
szültek a londoni olimpiára. A hely kiválasztását a
források és tavak városának sajátosan párás mikro-
klímája indokolta. Az olimpia eredményei a sport-
vezetôket igazolták, így az ideiglenesnek szánt in-
tézmény állandó edzôtáborrá alakult. A tábor
határa és a Cseke-tó között hatalmas, koros platá-
nok díszlenek. Az itteni állományt a dendrológu-
sok fontos hibridállományként tartják számon.
A tóparti sétányon forduljunk jobbra, hogy a
közelben elhelyezett Kazinczy-padon megpihen-
ve felidézhessük a nagy kertbarát hírében állt író
Tóvárosban tett egykori látogatását. Mögöttünk a
kis dombon „török mecsetet” imitáló építmény
látható. Visszafordulva a platánok felé, kövessük
az egykori Kék-forrás medrében kialakított vízfo-
lyást. Ezen elôbb egy kis ívelt kôhíd vezet át, majd
egy fahídon átkelhetünk a kert leghíresebb építé-
szeti díszéhez, a mûromhoz. Ezen a helyen már
Mátyás korában is fürdô volt – a király és a király-
né fürdôje néven – majd Esterházy Ferenc római
fürdôvé alakította. Hogy még hangulatosabbá te- Mûromok az Angolparkban
gye, a közeli vértesszentkereszti templom romjai-
ból is beépíttetett jó néhány faragott követ. A je- Zoltán által alapított s egykor itt mûködô népfô-
genyesorral szegélyezett töltésen átsétálhatunk a tó iskola emléktáblája.
túlsó partjára, ott az egyesületi pénztárnál horgász A téren árnyékos fák között áll a valaha önálló
napijegyet válthatunk. Ha erre a kitérôre nem vál- Tóváros I. világháborús emlékmûve, a fiatalon
lalkozunk, akkor az Erzsébet térre nyíló kapun át elhunyt helyi születésû Lajos Béla alkotása.
hagyjuk el a parkot. Két jelentôs épület között érünk vissza az Ady
Mindjárt balra az Erzsébet királyné téren a Ma- Endre utcára. Balra a 24. szám alatt az egykori tó-
lom-szálló épületét találjuk. Rajta a Magyary városi városháza eklektikus épülete áll. Árkádja
alatt helyezték el Magyary Zoltán emléktábláját.
AZ ÉPÍTÔMESTER
Az épületet – éppen a jeles lokálpatrióta javaslatá-
ra – egy idôben egészségházként hasznosították,
A tatai Angolpark mûromjait építô Charles Moreau jelenleg irodáknak ad helyet.
1801-ben kapta a megbízást Esterházy gróftól: ezt A másik utcasarkon ugyancsak egy emeletes
megelôzôen a kismartoni kastély átépítése, a körötte épület hívja fel magára a figyelmet: a nagy múltú
levô park átalakítása volt a feladata. 1808-ban Nagy- Kristály szálló (Ady E. út 22.). Földszinti része
gannán épített a Pantheonhoz hasonló temetkezési
1766–1769 között épült. Elsô bérlôjérôl Szarka-
templomot, majd egyre-másra kapta a bécsi fôuraktól
a megbízásokat. 1815-ben például a bécsi kongresszus fogadóként is ismerték. 1891-ben emeletet ka-
dísztermének római világot idézô dekorációját készít- pott, és tulajdonosáról Esterházy-szállónak nevez-
hette el. De a mondást megcáfolva próféta lett saját ték el. Az államosítást követôen kapta a Kristály
hazájában is: megkapta a francia becsületrend lovag- nevet. Az épület sok évtizeden át a város közéleté-
ja kitüntetést. nek központja volt, kulturális funkciót is vállalva.
Vendég volt itt Ferenc József, Vilmos császár,

Magyarország a hálón 77
TATA
Görgei Artúr, Jókai Mór, Kazinczy Ferenc, sok hí-
res színész és cigányprímás. Napjainkban az egyik
szárnyában sörözô, a másikban patinás étterem
mûködik.
Az Ady Endre út a közelben az Országgyûlés tér-
be torkollik. A név 1510-re utal, amikor az ország-
szerte dühöngô pestisjárvány miatt Tatán tartot-
ták meg azt az országgyûlést, amelyen Bakócz Ta-
más esztergomi érsek elnökölt, s amelyen a Velen-
ce illetve a törökök elleni harcokról tárgyaltak kül-
földi követek és magyar urak. A tér ma már in-
kább közlekedési csomópont semmint impozáns
fôtér, de egy-egy részlete ma is figyelemre méltó,
például a kapucinusok temploma és rendháza.
Szent Ferenc fiai viszonylag korán kolostort
alapítottak a városban. Mátyás király édesanyja,
Szilágyi Erzsébet nagy tisztelôje volt a rendnek, ta-
nácsára két rendfônököt is Tatára küldtek gyó-
gyulni a XV. század második felében. Hosszú
kényszerszünet után Esterházy József hívására ér-
kezett újra kapucinus atya a városba: P. Largus
Mórról. A templom alapkövét 1743. május 6-án
helyezték el, 1747-ben vették használatba a temp-
lomot, majd 1756-ban szentelték fel. Oltárát
Joseph Beckert bécsi szobrász, a tabernákulumot a
Donner-tanítvány Gode Lajos tervezte. Ez az elsô
Fellner Jakab nevéhez fûzôdô templom, az építô-
mester Kuttner József mellett volt pallér.
A rendház pincéjében hangulatos étterem hí-
vogat, kerthelyiség kapcsolódik hozzá.
A templomhoz csak szerény huszártorony tar-
tozik, ezért kiegészítésként a tér közepén 1763-
ban ácsolt haranglábat emeltek, ez Éder József
ácsmester munkája. A jellegzetes építmény ma is
eredeti helyén áll, és a város egyik szimbóluma. Itt
a téren épült fel a XIX. és XX. század fordulóján
(a régi községháza helyén) a polgári leányisko-
la, ma Vaszary János Általános Iskola. A névadó
festômûvész szívesen idôzött a városban a két há-
ború között, és sok jeles alkotása született az
1912-ben Toroczkai Wigand Ede által épített mû-
teremházban. Végakaratának megfelelôen Tatán,
az Almási úti temetôben helyezték végsô nyuga-
lomra.
A térrôl a Bartók Béla úton mehetünk vissza a
várhoz, sétánk kiindulópontjához.
78
Bal kéz felôl, az áruház háta mögött arányos épü-
let, a Nepomucénus-malom bújik meg (Alkot-
mány u. 2.). Udvarán és falai között található a
Német Nemzetiségi Múzeum.
A magyarországi németség – csaknem ne-
gyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk
számban legjelentôsebb nemzetisége. Tárgyi és szel-
lemi kultúrájának országos gyûjtése, feldolgozása és
bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német
Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983
óta a Nepomucénus-malomban mûködik. Az épület-
együttes 1758-ban Fellner Jakab tervei alapján
épült. Az egykori vízimalom nevét a molnárok és
vízenjárók védôszentjérôl, Nepomuki Szent János-
ról kapta. Szobra az épület oromfalát díszíti.
A múzeum „Der grosse Schwabenzug” címû állandó
kiállítása a magyarországi németek (svábok) betelepü-
lésének történetérôl szól, s bemutatja népi kultúrájuk
fôbb vonásait. A magyarországi németek ôseinek
döntô többsége a XVIII. századi betelepítések során
került hazánkba, a török uralom alatt végbement
nagy arányú elnéptelenedés következtében.
Az újkori telepítésû német falvak többségének szabá-
lyos utcahálózata van, a településszerkezetet gazdasá-
gi-társadalmi tényezôk nagyban befolyásolták. E fal-
vak lakóépületei – kisebb különbségekkel – meg-
egyeznek az adott vidékre jellemzô háztípusokkal, s
általában háromosztatúak. A házak berendezése azon-
ban területenként változott. A déli országrész német
falvainak többségében még a XX. században is hasz-
nálatban voltak a festett színes bútorok. A bútorok,
használati tárgyak, a paraszti kultúra hagyományos
eszközei mellett a kiállításon kiemelt szerepet kapnak
a viseletek, az öltözködéshez tartozó eszközök.
A magyarországi német viseletek igen változatosak,
csak a kisebb területeken mutatnak egységességet. A
betelepülés korának viselete alapvetôen megválto-
zott. A viselet alakulására nagy hatással volt a ma-
gyar polgári és katonai ruházat. A viseleti darabok
általában mind szabásukban, mind színükben egy-
szerûbbek, mint a környezô etnikumok viselete.
Nyitva: május 1.–október 31. között kedd–vasár-
nap, 10–18 óráig, hétfô szünnap; november 1–április
30-ig 12–16 óráig, szombaton és vasárnap 10–16
óráig, tel.: 34/487-682
www.vendegvaro.hu
 TATA ÉS KÖRNYÉKE

Ha Tóvárost megismerve a tatai városrészt is prog-

ramunkba iktatjuk, akkor a várudvaron a
Ferrandó bástya kapuján át közelíthetjük meg
az új látnivalókat. Az 1572 elôtt épült védmû
Ferrando Zamaria Specie de Casa várkapitány ne-
vét ôrzi.
Elhagyva a vár területét, elénk tárul a kastély
(Kastély tér) és a környezetében kialakított szép
park. 1762-ben adott utasítást Esterházy Miklós
egy új, a kor fôúri igényeinek jobban megfelelô
kastély építésére. Elôször Isidore Canevalét, a csá-
szárvárosban már jól ismert francia építészt kérte
fel a gróf, ám végül fôként Balogh Ferenc jószág-
kormányzó közbenjárásának engedve Fellner Ja-
kab kapta a megbízást. Az elsô elképzelések szerint
az új palotát a lebontásra ítélt vár helyére építették
volna, közvetlenül a tó partjára. Fellner több lé-
pésben kiérlelt terve szinte fertôdi léptékû kastélyt
szánt erre a helyre. A megrendelô azonban 1764-
ben meghalt. Utóda, Ferenc végül is megelégedett
egy jóval szerényebb kastéllyal a korábban meg-
épült Balogh-féle kiskastély szomszédságában. Ez Keresztelô Szent János szobra
a szintén Fellner-tervek alapján épült rezidencia
szolgált a grófi család lakhelyéül egészen a II. vi- ma is ôrzi az eredeti Angolpark emlékét, állomá-
lágháború végéig. A napóleoni háborúk idôszaká- nyában néhány dendrológiai ritkasággal: piramis-
ban (1809-ben) itt lelt menedékre Ferenc császár. tölgy, szomorú bükk, gyantás cédrus…
A XIX. század végén „magyar Weimar” néven is A közelben kis hajóállomás létesült, nyaran-
emlegették a kastélyt az itt átmeneti otthonra lelt ta itt szállhatunk fel a tavon közlekedô motoros-
mûvészek sokasága miatt. 1921 októberében az hajóra. A part itteni szakaszának hálás fotótémája
utolsó magyar király, IV. Károly menekült ide a a mesterséges szigetre állított Keresztelô Szent
sikertelenül végzôdött budaörsi csata után. 1945- János-szobor, amely Nagy Kovács Mária alkotá-
ben a háborús károkat szenvedett budapesti, lipót- sa, s egykor a Velencei Biennálén is figyelmet kel-
mezei elmegyógyintézet költözött a falai közé, s a tett. A kastély fôhomlokzata adja a Tatai Diana
legutóbbi idôkig kórházként használták az épüle- címû 1988-ban felállított szobor hátterét, alkotó-
tet, amely jelenleg üresen áll. A kastély elôtti park ja Tóth Béla. Ennek a látványnak az emlékével
hagyjuk el a kastélykertet, hogy egy másik parkba
SZÁMÛZÖTT SZOBOR lépjünk: ez a Hôsök tere. A környezet méltó ke-
retet ad a város legszebb barokk házsorának.
Nagy Kovács Mária Keresztelô Szent Jánost ábrázoló
A tér építészetileg leghangsúlyosabb eleme az
alkotását 1943-ban állították fel, eredetileg a Miklós-
egykori járásbíróság eklektikus tömbje. Jelenleg
malom elôtti vízfolyás mellé. Másfél évtizedes nyil-
vános „szereplés” után – klerikális témájúnak ítél- szakmunkásképzô mûködik termeiben.
tetvén – a Nagytemplomba számûzték, ahonnan csak A tér közepén találjuk Tata I. világháborús
1989 májusában került vissza tatai köztérre: az emlékmûvét. A szobor elôször 1919-ben, a had-
Öreg-tó Hattyúetetô-sziklájára, ahol ma is, s remél- viselt mûvészek kiállításán kapott elismerést, majd
hetôleg még soká áll. 1926-ban alkotójától, Felsôörsi Fülöp Elemértôl
megvásárolták a tatai polgárok.

Magyarország a hálón 79
TATA

Az egykori tatai zsinagóga mûemlék épületében

látható a Görög-római Szobormásolatok Mú-
zeuma (Hôsök tere 7.), amely 1977-es megnyitása
óta a Kuny Domokos Múzeum része. A gyûjte-
ményben a Szépmûvészeti Múzeum antik osztálya
által a XX. század elején vásárolt másolatgyûjte-
ményhez tartozó görög, hellenisztikus és római
szobormásolatok láthatók.

A földszinten az archaikus és klasszikus – i. e.

VII–VI. és V. századi – görög mûvészet, a ga-
lérián pedig a hellenizmus idôszakában született al-
kotások, továbbá a római szobrászat (i. e. IV. század
– i. sz. III. század) kapott helyet.
Az archaikus szobrászat emlékei formailag még az
ókori kelet stílusát ôrzik, új mûfajai azonban a gö-
rög szobrászat klasszikus korszakának alapjait vetik
meg. A mezítelen fiú (kurosz) és a khitont viselô
lány (koré) alakja a klasszikus periklészi kor ember-
ábrázolásában teljesedett ki.
A görög demokrácia fénykorából való Paioniosz hí-
res Niké-szobra mellett látható Polükleitosz Dárdavi-
vôje és a Szalagkötô atléta. Itt egyetlen helyen tekint-
hetô meg az amúgy Athénban és Berlinben találha-
tó Parthenón-fríz, amely az athéni fellegvár, az Ak-
ropolisz fôtemplomát, a városvédô Pallasz Athéné
templomát díszítette.
Az V. század végére mozgalmassá váló, s már a kö-
vetkezô korszakra utaló késô klasszikus görög mûvé-
szetet Praxitelész munkái szemléltetik, így például a
Hermész a gyermek Dionüszosszal címû.
A karzaton a hellenisztikus korszak jelentôs alkotá-
sai láthatók. Kiemelkedik közülük a tanulmányok,
mûvészettörténeti és filozófiai elemzések sorát ihle-
tô, az Odüsszeia témaköréhez kapcsolódó Laokoón-
szoborcsoport. A látogatók megcsodálhatják a Milói
Vénusz szépségét is. A katonai hatalommá váló új
birodalom, a császárkori Róma világát idézi
Augustus császár szobra, valamint az Ara Pacis dom-
bormû, amely jól mutatja, hogyan törekedtek a ró-
maiak a klasszikus mûvészet formakincsének meg-
ôrzésére.
Nyitva: május 1–október 31. kedd–vasárnap,
10–18 óráig. Szünnap: hétfô
Tárlatvezetés kérhetô a Várban, tel.: 34/381-251 (a
nyári idôszakban), 34/383-888
Tatai tetôk
A Hôsök tere sarkán álló emeletes épület eredeti-
leg a vagyonosodó tatai polgárok takarékpénztárá-
nak készült, fôkapujának zárókövén ma is ott lát-
ható a szorgalom jelképe, a méhecske. Ma a Váro-
si Kórház mûködik benne.
Akár a Bercsényi, akár a Rákóczi utat választjuk
a továbbiakban, a város fôterére érkezünk.
A Bercsényi utca 1. alatti úgynevezett Fischer-
ház falán – stílszerûen – porcelántábla jelzi: itt
született Farkasházy Fischer Mór, a világhírû he-
rendi porcelángyár felvirágoztatója. A család Tatá-
hoz hû tagjai kôedénygyárat üzemeltettek a város-
ban, fenntartva és továbbfejlesztve a helyi fazekas-
ság hagyományait. A Fischer-ház szinte elbújik a
városháza (Kossuth tér 1.) árnyékában. A község-
háznak szánt emeletes épületet 1885-ben Geschrey
Antal egykor sárvári, majd fôvárosi építész tervez-
te, és a helybeli Witoschek Vencel kivitelezte.
Hangulatos kisvárosi utcasor alkotja a térnek
ezt az oldalát. Árnyas fák, virágos bokrok kísérnek
bennünket egészen a Komáromi utca sarkáig. Itt is
találunk emléktáblával jelölt épületet: Manner
Bernát, a zenekedvelô Esterházyak udvari szerzôje
lakott a házban.

80 www.vendegvaro.hu
 TATA ÉS KÖRNYÉKE

A tér délnyugati házsora is sokat tudna mesélni, itt bon találjuk a gyönyörû kilátást nyújtó Fellner
kínálták áruikat a tatai piacra érkezô szekeresek. A Jakab-kilátót.
jelenlegi Zeneiskola (Kossuth tér 10.) egykor a A Kálvária-domb érdekessége és különlegessé-
Griff, majd – bérlôjérôl – Hajba vendéglônek ne- ge a Geológiai Természetvédelmi Terület,
vezett épületben mûködik. A múltban rangját a amely az ELTE Regionális Földtani Tanszéke ke-
városba látogató színtársulatok adtak meg, a sike- zelésében van. Talán kevéssé közismert, hogy Ma-
res növendékek adnak tekintélyt az épületnek ma. gyarország múzeumai nagy értékû és nemzetközi
A szomszédban a régi ispotály helyén épült a kávé- mércével mérve is jelentôs természettudományi
ház, majd a kaszinó. Erkélyérôl több neves politi- anyagot ôriznek. Az in situ, azaz a helyszínen meg-
kus, szónok is beszélt, hiszen annak idején a téren tekinthetô földtani és ôslénytani (geológiai és pale-
rendezték a nagygyûléseket. Ma a Talentum Ala- ontológiai) szempontból jelentôs bemutatóhelyek
pítvány iskolája mûködik benne. A Kocsi út felôli sorában kiemelkedô hely illeti meg ezt a tatai
„lábasház” kedves színfoltja a térnek. Eredetileg „múzeumot”.
mázsaház volt.
A tér dombra kapaszkodó oldalán, szépen ki- Az itteni földtani kutatások – a XVIII–XIX.
képzett lépcsôsor tetején magasodik a kéttornyú század fordulóján keletkezett, geológiai ér-
Szent Kereszt-templom. A városka korábbi plé- deklôdésrôl is tanúskodó útleírások után – a XX. szá-
bániatemploma az 1780-as évekig a téren állt, de zad közepén indultak meg. Az ôsmaradványok (az
a nagy templom építése után lebontották, emléké- üledékes kôzetekben található növényi maradvá-
re emelték a Maria Immaculata-szobrot, Schwei- nyok) kutatásában kiváló eredményeket ért el a pale-
ger Antal alkotását. obotanikus Skoflek István (gyûjteményét a Kuny Do-
A ma álló templom építésével elôször Franz mokos Múzeum ôrzi).
Anton Pilgramot bízta meg az Esterházy család, az A geológiai bemutatóhely a nagy földtörténeti kor-
alapkô 250 évvel ezelôtti elhelyezésekor azonban szakok közül a triász-, jura- és krétakori rétegeket je-
már a takarékos jószágkormányzó, Balogh Ferenc leníti meg. Ez az oktatás számára eredeti illusztrációs
szándéka érvényesült: Fellner Jakab kapta az újabb anyagként szolgálhat, hiszen segítségével jól nyomon
megbízást. A szerényebb tervek alapján folytatód-
tak a munkálatok az 1780-as befejezésig. Fellner a Növénymaradványok édesvízi mészkôben
mû elkészültét nem érhette meg, de végakaratának
megfelelôen a templom kriptájában temették el.
Emlékét ôrzi a templom mellvédjén elhelyezett
szobor, Ungvári Lajos alkotása. Értékes a sekrestye
berendezése, amely a felszámolt majki kamalduli
remeteségbôl került mai helyére.
A templom mögé kerülve folytassuk utunkat a
Kálvária-dombon! Ne sajnáljuk a fáradságot, a
fenti körpanoráma el fogja feledtetni velünk! A
középkorban ezen a környéken bújtak meg
Szentiván falu házai. A Dombtetôre épült templo-
mukat Szent Jánosnak szentelték. A török idôket
átvészelô, de már rossz állapotban lévô templomot
a XVIII. század közepén lebontották. Szentélyé-
nek megmaradt részleteit használva alakította ki
Fellner a most is látható kápolnát. Közelében
Schweiger Antal Golgotája – a megfeszített
Krisztus és a két lator – dacol az idôvel. A dom-

Magyarország a hálón 81
TATA
követhetô a mezozoikum, vagyis a Föld ezen pontja
geológiai középkorának alakulása. E korszak nagy ki-
terjedésû „Földközi-tengerének” fejlôdéstörténetét
tükrözik a bemutatóhely üledékes mészkô kôzetei. A
parkosított terület egykori kôfejtôjében a fehér, vö-
rös és zöldesszürke mészkô-, tûzkô-, homokkô- és
márgarétegekben fedezhetjük fel a kôzetekben talál-
ható ôsmaradványokat (kagylók, csigák stb.).
A parkból termálkarszt-barlang bejárata nyílik, ame-
lyet felfedezôi Megalodus-barlangnak neveztek el a
járatok falán nagy számban kipreparálódott triászko-
ri élôlények – a megalodus-kagylók – nyomán. A
park felsô részén található fedett pavilonban a kôkor-
szaki emberek által eszközkészítésre használt tûzkô
bányászatának bizonyítékait, az alsó parkban pedig a
kisebb szabadtéri bemutatón hazánk hasznosítható
ásványi nyersanyagkincseit tanulmányozhatjuk.
Nyitva: április 1.–október 31. között, kedd–pén-
tek 10–18 óráig, szombat–vasárnap 10–18 óráig;
szünnap: hétfô
Öreg-tavi vitorlások
82
Visszatérve a Kálvária-domb aljánál futó Fazekas
utcába, illik megemlékeznünk az utcának nevet
adó egykori gölöncsérekrôl. Az utca végén felállí-
tott emlékkô is felhívja a figyelmet a mesterekre.
Az egyik utolsó népi iparmûvész ifjú Csiszár József,
akinek a mûhelyét a Fazekas utcáról nyíló Eötvös
utcában tekinthetjük meg. Rajta kívül még egy is-
mert fazekas népi iparmûvész él Tatán: Végh Ákos,
ô a Révai utcában dolgozik.
A népmûvészet mûhelyei után a város legjelen-
tôsebb szellemi mûhelyét, a gimnáziumot érde-
mes megismernünk (Tanoda tér). A közel két és fél
évszázados iskola mai épülete a múlt századelôn
épült Baumgartner Sándor tervei szerint. Az alapí-
tó, Esterházy Miklós szándékának megfelelôen az
1765-ös elsô tanévtôl egészen 1948-ig kegyesrendi
atyák tanítottak az iskolában. Az államosítások
után Eötvös József nevét vette fel az intézmény, er-
re emlékeztet Szervátiusz Tibor Eötvös-oszlopa
a bejárat közelében. Egykori tanárai között számos
hírességet találunk: ilyen volt például az egykori
„televíziós fizikatanár”, Öveges József.
www.vendegvaro.hu

Az iskolaépület szomszédságában ma is áll a hajda-
ni rendház, jelenleg kollégium. Építését 1767-
ben kezdték el; végsô kialakításához Fellner Jakab
mellett a rend helyi házfônöke, az építészet taná-
ra, Valero Jakab is hozzájárult. A négyszögletû bel-
sô udvar nyugati szárnyát csak a két háború között
építették Hültl Dezsô tervei szerint.
Elhagyva a Tanoda teret, a fazekasok emléke
mellett a kapu alatt forduljunk jobbra. Ligetes
környezetbe érünk, ahol felidézhetjük a XIX. szá-
zadi híres tatai lovasélet emlékét. Napjainkban is
rendeznek díjugrató versenyeket az istálló mögöt-
ti nagyon szép környezetben kialakított akadály-
pályán.
1867-tôl 1910-ig rendeztek lóversenyeket az
egy évvel korábban a tóvárosi oldalon elkészült,
minden igény kielégítô pályán. A városban csak-
nem húsz versenyistállót tartottak fenn a neves
lótenyésztôk, mert úgy vélték, hogy a tatai talaj
kiválóan alkalmas a versenylovak felkészítésére. A
magas szintû tréninget Angliából érkezett lová-
szok irányították, akik mellé hamarosan felnôt-
tek a helyi gondozófiúk is. A minden igényt ki-
elégítô versenypálya 1886-ra készült el a tóvárosi
oldalon.
Rövid kitérô után a tóparti sétányon ballagha-
tunk vissza az Öregvárhoz. Az elôtte lévô térség, a
„Várkanyar”, a Mûvelôdési Központ (Váralja
u. 4.) és környéke számos rendezvény színhelye.
Június utolsó hétvégéje hagyományosan a
Víz–Zene–Virág Fesztivál jegyében telik Ta-
tán. A közel 80 ezer érdeklôdôt zenei rendezvé-
nyek, vízikarnevál, tûzijáték, utcabál, koncertek,
kézmûves kirakodóvásár, virágkötôverseny és Eu-
rópa legjobb virágkötôinek kiállításai gyönyör-
ködtetik, szórakoztatják három napon keresztül.
Több mint egy évtizede minden év augusztu-
sának elsô szombatján a Tatai Minimarathon
Nemzetközi Utcai Futóverseny közel ezerfôs
mezônye veszi birtokba a várost – a 14 km hosszú
útvonal végigvezeti a résztvevôket Tata legszebb
pontjain.
Minden év augusztusának elsô vasárnapján
rendezik a kapucinus hagyományokra visszavezet-
hetô Porcinkula-búcsút a Várkanyarban. Kira-
kodóvásár, vásári vígasságok, búcsúi mulatságok
Magyarország a hálón
TATA ÉS KÖRNYÉKE
Egy epizód a Víz–Zene–Virág Fesztiválról
szórakoztatják a többezres közönséget. Ugyancsak
augusztusban a barokk jegyében is szerveznek prog-
ramsorozatot.
A Tatai Nyár ifjúságot vonzó rendezvényso-
rozata keretében a vezetô könnyûzenei együttesek
koncertjei a Cseke-tó partján lévô lenyûgözô szép-
ségû szabadtéri színpadon zajlanak.
Különlegesség a Vadlúdfesztivál, amely az
Öreg-tavon október-novemberben „állomásozó”
sokezernyi vadlúd ittlétéhez kapcsolódik. Elsôsor-
ban az itt telelô vadludak érdekében nyilvánítot-
ták az Öreg-tavat az úgynevezett ramsari egyez-
mény hatálya alá esô területnek, amely a világ leg-
értékesebb vizes élôhelyeinek biztosít magas szin-
tû nemzetközi védettséget.
Városnézô sétánk során ne hagyjuk ki a kissé
távolabb esô Fényes fürdôt. Ha idônkbe belefér,
a várral szemben a piacot balra elhagyva érjük el a
Fényes fasort. A régi grófi utat szegélyezô geszte-
nyék árnyékában jutunk a szép Fényes fürdôhöz,
amelynek forrástavai különleges növényzetük,
tisztaságuk miatt természetvédelem alatt állnak. A
legutóbbi években nagy részben megújult, kom-
fortossá tett, régi „fényére” emlékeztetô Fényes
fürdô május 1-jétôl szeptember 15-ig kisebb és
nagyobb medencével, csúszdával, sportpályákkal
várja a fürödni, felüdülni vágyókat, mi több, sza-
unázni is lehet, és kemping is rendelkezésre áll.
83
TATA, SZOMÓD, DUNASZENTMIKLÓS, BAJ, VÉRTESSZÔLÔS
AGOSTYÁN
Közigazgatásilag Tatához tartozik a Gerecse szegé-
lyén megbúvó kis falu. Nevét elôször 1343-ban
említette egy oklevél. Lakóinak a közeli tatai vár
ellátásában volt szerepük. 1543-ban Agostyán el-
néptelenedett, elpusztult. Csak 1733-ban települt
újjá, amikor Würzburgból és Bambergbôl érkez-
tek ide német telepesek. A községbeliek ma is ôr-
zik nemzeti kultúrájukat, legfôképpen zenei ha-
gyományaikat. A falu idilli természeti környezeté-
ben az utóbbi években rendszeresen tartanak ter-
mészetes életmódra nevelô öko-táborokat. A ha-
gyományos régi parasztházakat sokfelé felújítják a
gyakorta új, városból betelepült tulajdonosok.
A községhez közeli Bocsájtó-völgyben 31 hektá-
ros, hangulatos arborétum kínál kellemes kikap-
csolódást. A ritka fenyôk, ciprusok, cédrusok
nemcsak pazar látványt, de a tûlevelûek gyantái-
nak illóolajai révén „illatélményt” is nyújtanak.
Nyitva: május 1–szeptember 30. között
szombaton és vasárnap 9 órától 15 óráig
(látogatás csoportosan 2 óránként; egyéb napokon
csoportoknak elôzetes egyeztetés alapján:
tel.: 34/383-975)
Kis tó az örökzöldek között: arborétum Agostyánban
84
SZOMÓD
Irányítószám: 2896, népesség: 1990
Tatáról vagy a 10-es fôútról közelíthetô meg ez a
dombhoz simuló község.
A török idôkben elpusztult ôsi magyar falut re-
formátus telepesek vették birtokukba, a ma is
meglévô úrvacsorakelyhük tanúsága szerint ez
1620-ban történt. Késôbb – mint szinte az egész
környék – Szomód is az Esterházy-birtok része
lett, és a földesurak jóvoltából württembergi kato-
likus németek találtak itt új hazára.
Mûemlék jellegû a Fô út mentén álló, az 1700-
as évek második felében emelt katolikus temp-
lom (Fellner Jakab munkája). Érdemes egy pil-
lantást vetni berendezésére is, amely ugyancsak az
építés évtizedeibôl való.
A közeli Betlehempusztán az 1850-es évekbôl
származó mûemlék jellegû erdészház áll mellék-
épületeivel.
DUNASZENTMIKLÓS
Irányítószám: 2879, népesség: 410
Ez a csendes, kedves, a Meleges-hegy háta mögött
megbúvó, az üdülôvendégek által egyre kedvel-
tebb, német nemzetiségû, nyugodt kis falu a 10-es
fôútról Neszmélynél letérve, vagy Tata felôl érhe-
tô el. Már a nagy tájleíró, Fényes Elek 1848-ban
megjelent könyvében dicsérte fekvését, „kies völ-
gyekkel szaggatott hegyes határát”, és említette a
déli lejtôk gondozott szôlôültetvényeit. Ma sem
csalódunk, ha erre vezet az utunk.
Az egykoron ideérkezô német telepesek egyut-
cás „úti falvainak” képét ma is ôrzi a község. A fa-
lu szélén – nemhiába az Ászár-Neszmélyi Borvi-
dék egyik települése – löszfalba vájt lyukpin-
cékben borászkodás folyik, s a löszfalak otthont
adnak a megritkult, színes tollazatú védett gyur-
gyalag költôüregeinek is.
A hegyek között, csodálatos panorámával „kö-
rítve” félszáznál is több házból álló ötcsillagos
üdülôfalu épült, van medencéje, és számos más
szolgáltatást nyújt.
www.vendegvaro.hu

BAJ
Irányítószám: 2836, népesség: 2420
A szép kis falu nevének semmi köze a magyar baj-
hoz: ellenkezôleg, a török „gazdag” szóból ered.
Közvetlen közel Tatához, az Öregkovács-hegy lá-
bánál terül el. A tata-tóvárosi, fôvonali vasútállo-
más egy kilométernyire van a zömmel német nem-
zetiségi községtôl.
Borát a történelmi idôkben a neszmélyivel
együtt emlegették, az Esterházyak nagy pincésze-
tet tartottak itt fenn. E korra emlékeztet a Fellner
Jakab építette mûemlék jellegû szôlôhegyi Nagy-
pince, amely eredetileg a dézsmaborokat fogadta
be, tizennégy ágában mintegy 40 ezer akó fért el.
A legnagyobb hordó 2150 akós volt!
Hegyes, zsindelyes sisaktornyú katolikus
temploma copfstílusban épült, a Petôfi utca kis
dombján áll, szépek a XVIII. századi freskói. A
legutóbbi években az Öregkovács-hegyen megkez-
dett ásatások egy Árpád-kori település temetôjét és
körtemplomát tárták föl, amelynek falaiból másfél
méternyi épségben áll. A feltárás sok újdonsággal
– XIII. századi freskótöredékekkel is – szolgált a
régészek számára.
A második világháború idején itt talált mene-
déket – majd végsô nyughelyet – a Gyöngyösbok-
réta mozgalom elindítója és lelkes szervezôje, Pau-
lini Béla és felesége.
A búcsút a faluban október elején a Ferenc-
naphoz kötve tartják, pünkösd vasárnapján a német
nemzetiségi ünnepket tartják, szeptemberben pedig
hagyományos szüreti felvonulást rendeznek.
A MÉZESKALÁCSOS ÁTKA
Az Öregkovács-hegy oldalában magányos, ember-
nagyságú szikla áll, körötte szétszórva rengeteg apró
szikladarab. A szájhagyomány szerint valamikor egy
siflis – mézeskalácsos – ember teli kosárral a hátán a
meredek kaptatón a tardosi búcsúba igyekezett, meg-
botlott, s édes terhét szerteszórta. Mérgében átkot
mondott: bárcsak változnátok mind kôvé! Az átok
megfogant – de ô maga is kôvé lett. Azóta a nép a
sziklát Sifliskônek, az oldalt Siflisoldalnak nevezi...
Magyarország a hálón
TATA ÉS KÖRNYÉKE
VÉRTESSZÔLÔS
Irányítószám: 2837, népesség: 2520
Tata és Tatabánya között a 10-es fôút mentén
fekszik ez a takaros község, megállója van a Buda-
pest–Hegyeshalom vasútvonalon. Lakossága a
több hullámban idetelepült szlovák–német–ma-
gyar ôsök leszármazottaiból tevôdik össze.
Faluszerkezete középkori eredetû, néhány por-
tája ôrzi a XIX. század népi építészeti stílusát. Táj-
háza – amelyben az elôzô generációk berendezési
tárgyai, használati eszközei láthatók – a Tanács ut-
ca 50. alatt bejelentkezéssel látogatható (tel.:
34/379-674). A falu nevében – és címerében – a
szôlô a hagyományos borkultúrára utal. A Tanács
utcában álló mûemlék jellegû késô barokk temp-
lomot 1792-ben építették, benne a feloszlatott
kamalduli rend majki kolostorából származó mel-
lékoltár és szószék is látható.
Vértesszôlôst a falu határának mésztufabányá-
jából elôkerült elôemberi leletek tették világhíressé.
A terület jelentôségét 1962-ben fedezték fel.
Vértes László 1962-tôl 1968-ig öt ásatási cik-
lusban tárta fel a kiállítóhelyen jelenleg is látható le-
lôhelyeket. A szaktudomány véleménye szerint
„Vértesszôlôs jelentôsége alapvetô az ember származá-
sát illetôen. Mind régészeti, mind embertani, mind
jégkor-földtani szempontból egyedülálló.”
A Magyar Nemzeti Múzeum bemutatóhelye (Múze-
um utca) elénk tárja az Által-ér teraszait, amelyekben
az elsô eszközöket és csontokat fölfedezték. Az öt ása-
tási szezon alatt négy különbözô idôszak leletanyaga
került elô. A bemutatóhelyen tájékoztató táblákat ta-
lálunk az egykor itt élt ember-ôsünkrôl, az
Arcantrophusról és a jégkorszak állat- és növényvilágá-
ról. A feltárt eszközkészlet – kavicsból pattintott da-
rabokról van szó – a különbözô kultúrrétegekben
csak kis eltéréseket mutat. A rétegekben vizsgálták a
rengeteg levél- és terméslenyomatot, valamint virág-
pormaradványokat, e területen Skoflek István muta-
tott fel jelentôs eredményeket. Gazdag a lelôhely ál-
latcsont-anyaga: a csontdarabok, fogak mellett a hár-
mas számú lelôhelyen láthatók a híres „dagonyászott”
lábnyomok, amelyek ôstulkoktól, ôsszarvasoktól, ôs-
85
VÉRTESSZÔLÔS, KOCS, MOCSA, NASZÁLY
„VALAMI VAN OTT FENN...”
Vértes László ôsrégész, a Kavics ösvény címû könyv
szerzôje 1965. augusztus 21-én – a Sámuelek neve
napján – ásatási naplójába a következôket írta: „Ko-
vács Márton jött a kunyhómba. Lassú beszédû, ko-
moly ember, ritkán láttam nevetni... Tessék csak jön-
ni, tanár úr, valami van ott fenn...”. Ez a valami, egy
darabka csont átírta az egész ôstörténetet. És csak ter-
mészetes, hogy egykori „gazdája” az utólagos kereszt-
ségben a Sámuel nevet kapta...
A legendás koponyacsont
lovaktól – és ôseinktôl! – származnak, és fölidézik az
egykori hévizes források gazdag élôvilágát.
A legnagyobb szenzációt kétségtelenül az 1965-ben
elôkerült négy emberi tejfog és egy felnôtt férfi
nyakszirtcsontja jelenti, amelyek kora körülbelül
350 ezer év. Az itt élô ember tüzet gyújtani ugyan
még nem tudott, feltehetôen a természettôl „ello-
pott” tüzet használta és ôrizte a barlangjában.
A bemutatóhelyen az ember fejlôdését mutató táb-
lák, az eredeti állapotban feltárt, üveg mögött be-
mutatott rétegek mellett a leglátványosabb az egy-
kori „dagonya” fölé emelt körpavilon ablakai mögül
elôtáruló lábnyom-rengeteg. A bemutatóhely teljes
területe különben – növény- és állatvilága is – ter-
mészetvédelem alatt áll.
Nyitva: április 1–október 30. között, kedd–pén-
tek 10–15 óráig, szombat-vasárnap 10–18 óráig.
Szeptemberben és októberben a hétvégeken rövidített
a nyitva tartás. Hétfô: szünnap.
Tel.: 34/710-350
86
KOCS
Irányítószám: 2898, népesség: 2690
Közúton Tata vagy Nagyigmánd felôl közelíthetô
meg a legkönnyebben. Valamikor a XIII. század-
ban Kosnak hívták ezt a jó földekkel körülvett,
nagy kiterjedésû községet. A Kocsra változott ne-
vet viszont – ebben a legtöbb nyelvész megegyezik
–, a kocsi révén az egész világ ismeri. A falu köz-
pontjában kiállított (és minden erre járó által
megcsodált) „kocsi szekér” a maga korában való-
színûleg forradalmi újítás volt, és jelentôségét a so-
kat utazni kényszerülôk érezték leginkább.
Hennyei Vilmos postatörténeti könyve szerint a
kocsi kocsit három ló húzta „ugróállásban”, a jobb-
oldali hátsó kerék tengelyéhez egy rudat illesztettek
hámfával a harmadik ló számára. A kisebb elsô ke-
rekek 12, a nagyobb hátsók 14 küllôsök voltak. A
kocsiszekrény közvetlenül a tengelyeken helyezke-
dett el, nem szíjon vagy rugón függött, mindkét ol-
dalt két-két lôccsel, a pehellyel töltött báránybôr
párnázatot viszont felfüggesztették, a vesszôbôl fo-
nott kas pedig ponyvafedéllel takarható volt.
A katolikus plébánia (Arany János utca) és a
Kocsimajor (Szabadság út) barokk, a volt kúria
(ma polgármesteri hivatal, Kossuth Lajos utca 7.)
klasszicista stílusú, mûemlék jellegû épületek.
Egy kocsimúzeum alapjait vetették meg a
helyiek 2002-ben: a Komáromi út 5–7. alatt a falu
helytörténeti emlékei, a múlt használati tárgyai is
megtekinthetôk.
Bejelentkezés: polgármesteri hivatal, tel.: 34/471-273
KOCSIBÓL HINTÓ
A kocsi egyike azon kevés magyar kifejezésnek, melyet a
legtöbb európai nyelv átvett, és – coach, Kutsche, coc-
cio, coche, stb. formában – ma is használ. A név, és az
így nevezett jármû is Kocs községbôl ered. Elsô „hiva-
talos” leírása Sigmund von Heberstein bécsi követtôl
származik, aki 1518-ban egy „Kotschi Wagenen” uta-
zott országunkon át. A 3-4 utast szállító, nagy kerekû,
magasított oldalú, bôr rugózású, sorozatban gyártott
szekérbôl alakult ki többek között a kiváltságosak hí-
ressé vált közlekedési eszköze: a hintó is.
www.vendegvaro.hu

Ismert alakja a község történetének Kocsi Cser-
gô Bálint református lelkész, akit a Wesselényi-fé-
le összesküvésben való részvétellel meggyanúsítva
gályarabságra ítéltek. Moldova György könyve, a
Negyven prédikátor többek között neki is emléket
állít. A faluban fakadó Corvin Mátyásról elneve-
zett keserûvízforrás palackozott vizébôl egy idô-
ben még Amerikába is jutott – mára a forrás ki-
apadt.
Visszatérô rendezvény a nyári kocsitoló-ver-
seny, amelyen többek között egy két kilométeres
pályán kell végigtolniuk a 380 kilós kocsit a ver-
senyzôknek.
MOCSA
Irányítószám: 2911, népesség: 2330
Tatáról vagy Komáromból lehet a legjobban meg-
közelíteni a Kisalföld északkeleti részén elterülô
települést. A sík vidékbôl 194 méterre az Öregszô-
lôi magaslat emelkedik csak ki, innen végiglátni a
Kisalföldet.
A falu az Árpád-háziak idején királyi birtok,
érdekessége, hogy a királyok solymászai lakták.
A falu mûemlék jellegû katolikus temploma
(Kis utca) 1758-ban épült, és miután leégett,
1903-ban újjáépítették; berendezése korabeli ba-
Apró nôszirom
Magyarország a hálón
TATA ÉS KÖRNYÉKE
rokk munka. Említésre érdemes az ugyancsak mû-
emlék jellegû Szentháromság-szobor az Öreg
utcában.
A település múltja iránt érdeklôdôk a Hôsök
tere 7. alatti emlékházban népviseletekkel, írásos
emlékekkel ismerkedhetnek.
Bejelentkezés: polgármesteri hivatal, tel.: 34/349-511.
A közeli Tömördpusztán a volt bencés rendház
mûemlék jellegû barokk épülete áll.
A község határában 16 hektáron a tiszta vizû
kavicsbánya tavak körül igen szép környezetben
gondozott szabadidô központ alakult ki, ahol für-
dôzni, horgászni lehet, és kemping is várja a pi-
henni, kikapcsolódni vágyókat. A faluban fizetô-
vendéglátás keretében is találhatunk szállást.
Nagybúcsút tartanak a faluban október elsô
vasárnapján, egy hétre rá pedig kisbúcsút.
NASZÁLY
Irányítószám: 2899, népesség: 2450
A Tatától északra lévô kedves kis település meg-
közelíthetô a 10-es útról is, ha Almásfüzitônél le-
térünk.
1765-ben állított barokk temetôkeresztje
mûemlék jellegû, ahogy vízimalmának Rákóczi
úti épülete és a malomudvarban álló népi tégla-
hídja is. A közeli Billegpusztán található az
ugyancsak mûemlék jellegû volt Esterházy-kú-
ria XVIII. századi barokk épülete.
A község egyre nagyobb értéke a határában a
hatvanas évektôl kialakított halastórendszer,
amelynek madártani jelentôsége van. Egykor itt
langyos forrásoktól nedvesen tartott, nagy kiterje-
désû mocsárvilág húzódott, az innen négy kilomé-
ternyire hömpölygô Duna pedig a madarak fontos
vonulási útvonala. Az ôszi-tavaszi vonulásra kí-
váncsi madárlesôk jó látcsôvel a búbos vöcsöktôl a
pajzsos cankón keresztül a kormos szerkôig szá-
mos fajt láthatnak, s olyan ritkaságok is elôfordul-
tak mint a vörös ásólúd, a pusztai ölyv, a szirti sas
vagy a vándor partfutó. A könnyû terepet jelentô
terület kerékpárral rövid túra keretében jól meg-
közelíthetô.
87
 ÚTJELZÔ

Budapest felôl és az ország

Tatabánya és
északnyugati részébôl is a legegy-
szerûbben az M1-es autópályán
érhetô el a tájegység központja:
Tatabánya. A Gyôr, illetve He-
az Északi-Vértes
gyeshalom felé közlekedô vona-
tok is áthaladnak a településen,
és vasúti összeköttetés van Tata-
bánya és Oroszlány, valamint
Pápa között.

EZT LÁTNI KELL!

➤ Lois Viktor hangszerszobrai a tatabányai Szabadtéri ➤ a Szelim-barlang (☛ 100. o.)

Bányászati Múzeumban (☛ 96. o.) ➤ a Vitány-vár romjai (☛ 103. o.)
➤ az amazóniai indiánok tolldíszei ➤ a gótikus stílusú várgesztesi vár
a Tatabányai Múzeumban (☛ 98. o.) (☛ 104. o.)
➤ a Turul-emlékmû (☛ 99. o.) ➤ a majki remeteség (☛ 106. o.)

88 www.vendegvaro.hu

A Vértes hegység mintegy 400 négyzetkilométer-
nyi területének csak kisebbik része esik Komá-
rom-Esztergom megye közigazgatási határain be-
lülre: az itt kialakított tájvédelmi körzetnek pedig
alig egytizede. A hegység maga mégis meghatároz-
za a megye déli részének képét, az itt kialakult te-
lepülések helyét, szerkezetét.
A Vértes vadonában
A Vértes a Dunántúli-középhegységnek a Móri-árok
és a Tata-váli-árok közé esô tagja: mintegy össze-
köttetés a Dunazug-hegység és a Bakony között.
Nem magasabb ugyan többi középhegységünknél
– nincs 500 méternél jobban kiemelkedô része –,
ám tájképileg és élôvilágában mégis a leginkább
magashegységre hasonlító vidékünk.
Kopár gerincek, napsütötte köves lejtôk válta-
koznak itt mély, nyirkos szurdokvölgyekkel és
összefüggô bükkösökkel, cseres-tölgyesekkel, ritkás
karsztbokorerdôkkel.
Magyarország a hálón
TATABÁNYA ÉS AZ ÉSZAKI-VÉRTES
A mintegy 140 négyzetkilométernyi területen ki-
alakított Vértesi Tájvédelmi Körzet és a 6500 hek-
tárnyi Észak-Vértesi Természetvédelmi Terület
ezeket a legfontosabb értékeket hivatott részben
eredeti állapotukban bemutatni, részben – s a fo-
kozottan védett területeken elsôsorban – megvé-
deni az utókor, a következô nemzedékek számára.
Fölsorolásuk, nagy számuk miatt, szinte remény-
telen. A nagyon ritka medvefül kankalin az ország-
határokon kívül csak 1000 méter fölött tenyészik:
itt 200 méteres magasság körül már megtalálható.
A keleti gyertyán, e balkáni elterjedésû jégkorszak
ISMERETLEN ÉRDEKESSÉGEK
➤a vértesszentkereszti kolostor- és templomrom
(☛ 109. o.)
➤Gerencsérvár romjai (☛ 110. o.)
➤a szákszendi római katolikus templom fa- és
gyöngyházberakásos mellékoltárai (☛ 112. o.)
89
TATABÁNYA ÉS AZ ÉSZAKI-VÉRTES
Szénégetô boksa a Vértesben
elôtti maradványfaj egyetlen természetes hazai ál-
lománya is a Vértesben van. A ritka István király-
szekfû pannon bennszülött virág a melegebb ré-
szeken május-júniusban bontja rojtozott, sallan-
gos fehér szirmait. A hûvös szurdokvölgyekben
megél néhány tô gímpáfrány, a cseres tölgyesekben
a fekete zászpa, a festô rekettye, a kisvirágú hunyor,
s találni még a Vértesben sasharasztot is... A tavasz
második felében virágzik az illatos henye boroszlán,
a bükkösökben egy örökzöld félcserje, a babér-
boroszlán él.
LEGENDÁRIUM
➤ A vértessomlói római katolikus templom kegyképét, a
bécsi kapucinusok templomában lévô, Kisdedét tejével
tápláló Szûzanya címû képének másolatát 1736-ban
Fahrer Krisztina polgárasszony festette. Úgy tartják, ezt
az eredetihez érintette, s az óvári kapucinusoknak
ajándékozta. Onnan hozta magával a képet vértessom-
lói remeteségébe András páter. A vértessomlói németek
lakhelyüket Semmlingként nevezték, ebbôl magya-
rosodott vissza a Zsömle falunév. Ezért a kegyképet a
XIX. században is gyakorta Zsömlei Boldogasszonynak
nevezték. A hagyomány szerint itt a Boldogságos Szûz
sok bajbajutott ember fohászát meghallgatta.
(☛ 103. o.)
90
GONDOLTA VOLNA, HOGY...
… Magyarország elsô szabadtéri ipari múzeuma az
1988-ban megnyitott tatabányai Szabadtéri Bányá-
szati Múzeum? (☛ 96. o.)
… a tatabányai iskolamúzeumot egy 1991-ben
kiadott világkatalógus is tartalmazza? (☛ 97. o.)
… a tatabányai Turul-szobor, Donáth Gyula
alkotása Európa egyik legnagyobb bronzszobra? Az
ércmadár szárnyának fesztávolsága közel 15 méter.
(☛ 99. o.)
… olyan kis faluban, mint Dad, a híres építész,
Fellner Jakab tervei szerint és az ô vezetésével épült
1747-ben sörház? (☛ 111. o.)
... a majki remeteség negyedóránként felhangzó harang-
játéka Esterházy Pál 1711-es, Harmonia Caelestis címû
zenei gyûjteményének darabjait játssza? (☛ 118. o.)
Az állatvilág nemkülönben gazdag: hetvennél több
madárfaj költ a hegységben, köztük a nagyon meg-
ritkult, hatalmas, csaknem kétméteres szárnyfesztá-
volságú – parlagi sas, darázsölyv, kerecsen- és kabasó-
lyom s az énekesmadarak számos faja.
A száraz meleg füves területeken a ritka, szigo-
rúan védett fûrészlábú szöcskével találkozhatunk.
Egyedül a Vértesben él nálunk a mediterrán elter-
jedésû öves szkolopendra, e furcsa soklábú. A med-
ve vagy a farkas már kipusztult, de nagyvadban az
erdô még mindig bôvelkedik. Ritkán találkozni
ugyan a rejtett életet élô, óvatos vadmacskával, de
elôfordul errefelé.
➤Vörösmarty Mihály Szép Ilonka címû versének
helyszíne a Vértes. A Vitány-vár közelében van a Szép
Ilonka-forrás, ahol – Vörösmarty verse szerint – az
álruhás Mátyás király hosszú, méla lesben ült, s várt
„felajzott nyílra gyors vadat”. A közelben található a
Mátyás-kút és a Szarvas-kút is. (☛ 103. o.)
➤Pálóczi Horváth Ádám költô, hagyománygyûjtô és
Obernyik Károly író, a magyar társadalmi dráma egyik
úttörôje is Kömlôdön, a református lelkészlakban
született. Mindketten a debreceni kollégiumban tanul-
tak, de végül egyikük sem választotta a papi hivatást.
(☛ 112. o.)
www.vendegvaro.hu
 TATABÁNYA ÉS AZ ÉSZAKI-VÉRTES

Várak, barátok, bányák

Jellemzôek a hegységre a romantikus vértesi várak:

Gerencsérvár, a nagyobbrészt épségben megmaradt
Gesztes, a romos Vitány, mellettük a szentkereszti
kolostorrom s a többi... Valamennyi egy-egy darab
élô történelem.
Oroszlány mellett látni kell a kamalduli barátok
majki kolostorát, amelynek barokk mûemlék
együttese nyaranta hangversenyeknek ad otthont.
A Pilgram tervezte hófehér szerzetescellák és a hoz-
zájuk épült templom tornya, körülvéve a Vértes er-
dôrengetegétôl egyre több látogató kedvelt úti célja.
A bányászkodás megannyi emléke, bemutató-
helye, fölhagyott aknái s a horgászokat kiszolgáló
egykori bányatavak egy sajátos kultúráról adnak
képet. A hegység északi lábánál meghúzódó tele-
pülések sokféle arca, sokféle nemzetiség által ösz-
szegyúrt kultúrája felfedezésre vár. Tatabánya,
Komárom-Esztergom megye székhelye iparváros
hírében áll. De nemcsak az: egyre dinamikusab-
ban fejlôdô, régióközponti szerepre hivatott tele- A majki kolostor bejárata: innen indulnak a vezetések
pülés, amelynek fôiskolája, színháza, bányászati
skanzenje, iskolamúzeuma van. A Kô-hegyrôl a vá- Nos, mindezeket végigjárjuk a következô oldala-
rost ôrzô óriási Turul-emlékmû, Donáth Gyula kon. Meglátjuk, hogyan képes itt egymással
millenniumra készített ércszobra – az M1-es autó- együtt élni ember és természet, mit vihet el fény-
pályáról is jól láthatóan – a honfoglalás idejére képen vagy emlékezetében az utazó.
emlékeztet, a bánhidai csatára, amelyet Feszty Ár-
pád festett meg monumentális ópusztaszeri kör- Tatabánya a Csónakázó-tó partjáról:
képének mintegy elôtanulmányaként. baloldalt egy különleges napóra-kompozíció

Magyarország a hálón 91
TATABÁNYA

TATABÁNYA
Irányítószám: 2800, népesség: 74 280

Ha másról nem, a Kô-hegyrôl az autópályára letekintô Turulmadárról min-

denki ismeri. Egy újjászületô, jövôbe tekintô, de bányászmúltját, hagyományait
büszkén fölvállaló és ápoló város képe rajzolódik ki elôttünk. Szépsége vitatható,
központ-szerepe, fejlôdésének, és szépülésének látható jelei aligha. Természeti
környezete a turisták számára lehet vonzerô, megyeszékhelyi szerepe, jó közleke-
dési helyzete az üzleti turizmusnak adhat terepet.

Budapest felôl az M1-es autópályán közelíthetjük
meg a várost. A szári leágazást elhagyva egy magas-
latról tárul elénk a tipikus iparváros a maga rend-
szertelen településszerkezetével. Érkezhetünk vo-
nattal is: a várost hosszában átszelô Budapest–He-
gyeshalom nemzetközi vasúti fôvonalnak két meg-
állóhelye is van itt.
A város Komárom-Esztergom megye székhelye,
közigazgatási központ.
A városalkotó községek – Tatabánya, Alsó- és
Felsô-Galla és Bánhida – közül a források legré-
gebbiként Bánhidát említik, ahol 907. július 6-án
fontos gyôzelmet arattak a magyarok a betörô ba-
jorok seregei felett. Komárom-Esztergom megye
mai székhelyének neve csupán 1902. szeptember
16-án került a helységnévtárba, akkor csak egy
kisközséget jelölt. Az 1896-ban megindult szénbá-
A tatabányai központi gépház (archív felvétel)
nyászat munkaerôigénye hozta létre azokat a koló-
niákat, amelyek másik – már említett – három
község közé ékelôdve végül is önállóvá váltak. A
négy község ettôl kezdve egymással szoros kapcso-
latban fejlôdött. Alsó- és Felsô-Galla és Bánhida is
a bányatelepek irányába kezdett terjeszkedni, a
bányászok pedig ezen községek iparosait, kereske-
dôit keresték meg mindennapi gondjaikkal. Az
egymásrautaltságot elsôként a közigazgatás tudós
mûvelôje, Magyary Zoltán vizsgálatai tárták fel,
de annak konzekvenciáit csak 1947-ben vonták le
az illetékesek. Így lett a négy község Tatabánya né-
ven város, majd egy újabb politikai döntés nyo-
mán megyeszékhely.
Bár a város nevében ma is bánya, a bányász-
kodás azonban évekkel ezelôtt megszûnt. A város
alatti szénvagyon kitermelését gazdaságtalannak
ítélték, a szénrétegek ráadásul a karsztvízszint alatt
húzódnak, így fejtésük súlyos környezeti károkat
is okozna. A bányászat helyébe az utóbbi évtized-
ben új iparágak, új üzemek települtek, fôként
elektronikai, informatikai profillal; a Búzavirág
úti ipari parkban vadonatúj csarnokok tucatjai so-
rakoznak zöld környezetben.
A fekvése, közlekedési helyzete, infrastruktúrája
alapján a régió legfejlôdôképesebbnek tartott váro-
sában helyi televízióstúdió, több rádióállomás mû-
ködik, városi hetilap jelenik meg, és itt van a me-
gyei napilap szerkesztôsége is. A közgazdászképzés
egyik új magyarországi fellegvára, a Modern Üzleti
Tudományok Fôiskolája egy évtized alatt a város
szellemi életének központja lett. Több gimnázium
mellett számos speciális képesítést nyújtó középis-
kola járul hozzá a város fejlôdéséhez.

92 www.vendegvaro.hu

A városalkotó községek közül Felsô-Gallát szeli át
elsôként az út. A Galla név – amely 1251-ben for-
dul elô elôször oklevélben egy gallai udvarbíróval
kapcsolatban – valószínûleg személynévbôl keletke-
zett. A község a XV. században Vitány várához tar-
tozott, amelynek zálogbirtokosai között ott találjuk
a Rozgonyiakat, Egerváryakat, Kanizsaiakat. A köz-
séget 1529-ben a török elpusztította, s csak 1733-
ban népesült be újra würzburgi és strassbourgi né-
metekkel. A környék a bányászat megjelenésével et-
nikailag sokszínûvé vált, nemzetiségi jellegét pedig
mind a mai napig ôrzi az ôslakosság.
A Szent István út lakóházain erôsen látszanak az
új módi jelei, de itt-ott még felfedezhetjük a német
települések jellemzô vonásait, a gazdaházak igé-
nyességét és ésszerûségét, s mindenütt a gondozott
portákat. Az elsô említésre méltó épület a falu mû-
emlék jellegû barokk stílusú római katolikus
temploma. 1742-tôl tudunk a katolikus plébánia
mûködésérôl. Néhány telekkel lejjebb a Széchenyi
István nevét viselô „Kulturhaus”, mûvelôdési ház
Magyarország a hálón
TATABÁNYA ÉS AZ ÉSZAKI-VÉRTES
Feszty Árpád: A bánhidai csata
mûködik (Szent István út 7.). Az intézmény látható
jele és helye a község hagyományôrzô szándékának.
Vele csaknem szemben áll az egykori posta sarok-
épülete. Itt volt egykor a budai országút postajára-
tának váltóállomása, késôbb – ma is – postahivatal.
SZVATOPLUK SEREGE
A bánhidai csata történeti alapjait és a hozzá fûzôdô
késôbbi legendákat Kézai Simon krónikája, a Ma-
gyarok története lenne hivatott igazolni. E szerint
„Marót fia, Szvatopluk ... a hunok pusztulása után...
Pannóniában is uralkodni kezdett. Ennek a magya-
rok az Ung folyó mellôl különféle ajándékokat küld-
tek, s miután a követekkel kikémlelték és katonaságát
gyengének ítélték, hirtelen megtámadták, és a Rákos
folyó közelében, Bánhida mellett egy városban,
melynek romjai máig láthatók, Szvatoplukot egész
seregével együtt megsemmisítették...”
93
TATABÁNYA
Jobbra térve ma is hatalmas épületnek tûnik az
egykori polgári iskola. Az intézet 1925-ben
nyílt meg, és az iskolatípus megszûnéséig szolgálta
az oktatást. Egykori tanárai közül legismertebbek
talán a Kossuth-díjas Gáll István író szülei és
Dobroszláv Lajos Munkácsy-díjas festô, ma is lel-
kesen gyûjtött akvarellista. 1948-ban aknászképzô
iskolává alakult, jelenleg a Péch Antal Mûszaki
Szakközépiskola és Gimnázium mûködik falai
közt (Széchenyi u. 20.). Az utca a személyforgalom
számára megszûnt felsôgallai vasútállomásnál ér
véget.
A temetô elôtt, a Szabadság téren az I. világhá-
borús emlékmû (Zsákodi Csiszér János alkotása)
áll. Jobbra térve a Fekete Gyémánt utcán át érünk a
község egykori kereskedelmi fôútvonalára, a Gábor
Áron útra. A közeli „hatos telep” mellett alakult ki
ez a negyed üzletekkel, nyomdával, odébb az Edi-
son mozival és a vásártérrel. A várossá nyilvánítás
után is itt kezdôdött meg a városfejlesztés, ennek
egyik elsô jeleként készült el a település akkor leg-
korszerûbb étterme, a Fekete Gyémánt.
Ferde kôtömbök irányítják a figyelmet Orfeusz alakjára
94
A Tatai útra térve elhaladunk a régi osztályozó és
a kihûlt alumíniumkohó között, majd bekanyaro-
dunk a bányavállalat egykori igazgatósági köz-
pontjához (Vértanúk tere 1.). A közelben a hô-
erômû hatalmas épülettömbje vonja magára a fi-
gyelmünket. Elôdje, magja, a „gépház” volt,
amely a bánya elektromos igényeinek kielégítését
szolgálta. Az út felett ma is megmaradt a régi csil-
lepálya – a bányatelepet valamikor ilyen szállító-
pályák hálózták be. Itt állt a „nagyiroda”, a MÁK
Rt. – Magyar Általános Kôszénbánya – központ-
ja, ahol 1917-ben a csendôrség a tömegbe lôtt. Er-
re emlékezve sokáig szeptember 4-én ünnepelték a
bányásznapot. A megölt hét bányász mártíriumát
idézi Tar István kôbe faragott fríze.
Az irodaház körül épültek fel az egykori elsô la-
kóházak: „társulati bútorokkal” berendezett, hat
szoba-konyhát magukban foglaló „hatajtósok” a
bányászoknak, kertes házak a tisztviselôknek. Mö-
göttük, a Május 1. park szélén magasodik a bá-
nyásztemplom, amelyet 1912-ben Székely Jenô
tervei szerint építetett a MÁK Rt. A háromhajós,
bazilika stílusú templomot a hetvenes években re-
noválni kellett, ezzel egy idôben készült el az új li-
turgiának megfelelô oltár, Makovecz Imre alko-
tása. A templom szentélyének külsô oldalánál apá-
cáknak, a hajdani bányakórház ápolónôinek a sír-
jait virág borítja (elsô nyugvóhelyük a felszámolt
ótelepi temetô volt).
A Május 1. parkot átszelve – voltaképp rövid er-
dei séta végén – elénk tárul a Népház (Népház u.
5.), bejárata elôtt Varga Imre impozáns Orfeusz-
szobra áll. A Népház építését angol mintára 1917-
ben kezdték meg, de csak 1919-ben kezdték el
használni. Egy idôben a mozi szerepét is ellátta, ké-
sôbb a „mûvészetek házaként” amatôr csoportok
tevékenységét segítette, emellett hosszú ideje a Já-
szai Mari Színház otthona. Sok-sok vendég-
mûvészt hív, teljes évadot tart, elôadásaival pezsgô
színházi életet varázsol a városba. Az épület körül
kialakított park – tavával együtt természetvédelmi
terület – fái között faragott kapu, harangtorony,
kopjafa ôrzi az1980-as évek bányász fafaragó tábo-
rainak emlékét.
A Népházzal szemben áll az egykori Tiszti-
kaszinó. Építése 1923-ban kezdôdött, stílusa a
www.vendegvaro.hu

szecesszióba visszanyúló magyaros építészet egyik
figyelemre méltó példája, ma irodaház.
A Népház utca beletorkollik a Semmelweis ut-
cába. Az elnevezést az itt mûködô kórház indokol-
ta. Épületkomplexumának magja a 1910-es évek-
ben elkészült bányatárspénztári kórház. A késôb-
bi bôvítés eredményeként megépült elôcsarnok
bejáratát Buza Barna két egész alakos szobra díszí-
ti. Mellette a rendelôintézet és a véradóállomás
csempeborítású épülete látható.
A kórház közvetlen szomszédságában – már a
Ságvári út 4. alatt – jelenleg postahivatal mûkö-
dik, de ez az épület eredetileg a tatabányai köz-
ségháza volt. Homlokzati timpanonját ma is a
régi községcímer díszíti. Falán 56-os emléktábla:
itt volt a pártbizottság székháza, körülötte pedig
fegyveres összetûzések zajlottak.
Az út jobb oldalán állt a szénmedence elsô bá-
nyájának, az I-es aknának a szállítótornya, itt vol-
tak az üzemépületek is. Helyükön ma üzletek,
tömbházak veszik körül az utcának nevet adó
Ságvári Endre mellszobrát (Mészáros Mihály
alkotása).
Magyarország a hálón
TATABÁNYA ÉS AZ ÉSZAKI-VÉRTES
Tatabánya–Újváros látképe a Kô-hegy tetejérôl
A következô tömbházat a sarkon (Ságvári u. 11.) két
okból is érdemes figyelemre méltatni. Egyrészt,
mert ez volt a város elsô „tömbháza”, másrészt pe-
dig, mert ez a neves Major Máté építész, építészet-
történész és író egyetlen második világháború után
megvalósult alkotása.
A valaha sok dicsôséget látott sporttelep ere-
detileg a leventék otthonának épült, s csak a ko-
rábbi labdarúgópálya kényszerû felszámolása után
lett a város sportcentruma (Ságvári út 9.). A bá-
nyászat fénykorában szinte minden sportágban
élen járt a TBSC. A súlyemelô Földi Imre, a kézi-
labdás Marosi Ernô vagy a labdarúgó Kiprich József
neve ma is fogalom. A sportcsarnokban sport-
rendezvényeken kívül bálokat, koncerteket ren-
deznek, és minden év augusztusában itt tartják a
Vértes Expo nevû regionális ipari kiállítást és vá-
sárt. A sportkomplexumhoz uszodák is tartoz-
nak, a ligetes völgyek közé telepített Cseri
strandfürdô (Cseri u.) egyike a legszebb fekvé-
sûeknek az országban.
95
TATABÁNYA
A tûzoltóállomás és a Ságvári Iskola után elénk tû-
nik a Bárdos László Gimnázium modern épülete
(Gál ltp. 701.) Az egykori temetô helyén felépült
iskola a város helytörténész-könyvtáros tanárának
nevét viseli.
A közeli Ótelep utca neve arra utal, hogy itt
sorakoztak azok a hatajtós házak, amelyek évtize-
dekig meghatározták a város arculatát. A telep
szomszédságában alakították ki egykor az új köz-
ség temetôjét. Ennek helyén ma Bányász Kegye-
leti Emlékmû ôrzi a százéves itteni bányászat ál-
dozatainak emlékét; B. Hegyi László alkotását
1997-ben avatták.
A benzinkútnál balra fordulva már az egykori
Újbánhida területére érünk. A Károlyi Mihály,
Árpád út és a vasút közötti utcákat már a bányate-
lep vonzása hozta létre.
Bánhida neve mint vámhely fordul elô elôször
egy 1288-ban kelt okiratban. Az egykori Rákos
patak, ma Által-ér hídja fontos vámhely volt. A
kereskedôket, az állataikkal Bécs felé vonuló mar-
hahajcsárokat olyan jogcímen vámolták meg erre-
felé, hogy elkerülték Esztergomot, és így megkáro-
sították az ottani vám tulajdonosát. 1426-ban
Zsigmond a tatai királyi várat és birtokát Bánhi-
dával együtt zálogba adta a Rozgonyiaknak. A te-
lepülés a török idôkben, 1622-ig lakatlan volt,
majd egy ideig református magyarok éltek benne.
Helyükbe a XVIII. században az Esterházyak szlo-
vák ajkú, katolikus jobbágyokat telepítettek. A
község szlovák jellegét mindaddig megôrizte, amíg
be nem olvasztották az újonnan létrehozott város-
ba. A hagyományokat az itteniek ma egyesületek-
be tömörülve igyekeznek ápolni. Esterházy Jó-
zsef lovas szobrát (talapzattal együtt hat méter
magas, Tóth Béla alkotása) a betelepítés emlékére
állították a 2001-es bánhidai bányásznapon, az
úgynevezett Károlyi-sarkon.
A Károlyi Mihály úton érjük el a szabadtéri
bányászati múzeumot (Vágóhíd u.). Az 1988-
ban megnyitott ipari skanzen hazánk elsô olyan
természetes környezetben kialakított szabadtéri
múzeuma, amely nem a paraszti élet- és munka-
körülményeket, hanem az ipari munkások, elsô-
sorban a bányászok életét hivatott hitelesen be-
mutatni.
96
Az „öreg” XV-ös akna külszíni létesítményeit ab-
ban az állapotban ôrizték meg, ahogyan azok egy-
kor üzemben álltak.
Az irodaépületben – a régi üzemvezetôi iro-
da, bányamérnökség, „faléz” – ásványkiállí-
tás látható. A történelmi emlékpark a volt bánya-
üzemek áldozatainak emlékmûveit gyûjtötte egybe.
Új létesítményként megépült az elsô tatabányai lej-
tôsakna kapuzatának a másolata a hozzá csatlakozó
föld alatti bányatérségekkel. Ezt egészíti ki a szabad-
téri gépbemutató.
A hajdani fürdô épületében igazi unikum Lois Vik-
tor hangszerszobrainak állandó bemutatója, a mû-
együttes stílusos címe Hangfürdô. Nyaranta mûvé-
szeti táborokat, év közben pedig nemzetközi kortárs
mûvészeti tárlatokat rendeznek itt.
A tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakóépüle-
teit is újraépítették a múzeum területén, ezekben a
századfordulótól a 40-es évekig követhetô nyomon
a bányászság mindennapi kultúrája és a bányásztele-
pülésen élôket kiszolgáló mesterségek története.
A napról napra bôvülô skanzen a bányászhagyomá-
nyok ôrzése mellett kulturális centrummá és pihe-
nôparkká válhat a következô években.
Nyitva: április 1-jétôl október 31-ig naponta
11-tôl 17 óráig, szünnap hétfô és kedd,
óránként tárlatvezetés.
A hosszúra nyúlt Árpád úton érjük el Bánhida ré-
gi faluközpontját. Elsôként a Síkvölgyi utca sarkán
– ez a síkvölgyi tavakhoz, a tatabányaiak ked-
velt pihenôterületére vezet – figyeljünk fel a „ka-
lotaszegi” stílusú református templomra, amely
1931-ben Szeghalmi Bálint tervei szerint épült.
Jobbra találhatjuk az egykori bánhidai községhá-
zát (Kossuth L. u. 106.). Elôtte gondozott park,
benne az I. világháborús emlékmû. A közelben
állítottak a bánhidiak emléket egykori plébáno-
suknak, Fieba Józsefnek, aki 1848-ban templomá-
ban kihirdette a Habsburg-ház trónfosztását, s
ezért hosszú börtönbüntetést szenvedett.
A bánhidai kôfallal körülvett katolikus temp-
lom magaslaton, a Gellért téren áll, helyén román
kori templom volt. Mátyás idején zsindelyes plé-
bániatemplomot emeltek ide, amelyet késôbb
www.vendegvaro.hu

Kis magaslatról ôrzi Bánhidát
Feszty Adolf neoromán temploma
Fellner Jakab, az Esterházyak itt is tevékeny „ud-
vari építésze” épített át. Amikor ezt 1885-ben le-
bontották, a román kori kapu részleteit az épület
oldalfalába beépítették. A ma is látható neoromán
stílusú templomot Esterházy Miklós emeltette
Feszty Adolffal; ünnepélyes felszentelése 1885.
szeptember 29-én, a templom védôszentjének ün-
nepén volt.
A Tatabányai Múzeum Iskolamúzeuma a
Gellért tér 3. alatt található. A hajdani iskolaépü-
letben 1987 óta iskolatörténeti kiállítások kapnak
helyet. A gyûjteményt egy 1991-ben az USA-ban
kiadott világkatalógus is megemlíti. Az állandó ki-
állításként látogatható osztályterem, iskolai folyo-
só és szertár eredeti berendezése az 1920-as évek-
bôl származik, mellettük rendszeresek az egyes
tantárgyak történetét bemutató összeállítások.
Nyitva: április 1-jétôl október 31-ig 11-tôl 17
óráig, szünnap hétfô, kedd, igény szerint tárlatvezetés.
Magyarország a hálón
TATABÁNYA ÉS AZ ÉSZAKI-VÉRTES
A Kossuth Lajos utca 10. alatt a technikatörténet
iránt érdeklôdôk találnak különleges csemegékre:
ebben az épületben látható Marczis Béla tatabá-
nyai magángyûjtô több mint félszáz darabos
autókiállítása, „A tegnap autói” címmel.
Napjaink egyik legjellemzôbb eszköze, már-
már kultikus tárgya, a gépkocsi – és vele per-
sze az egyetemes jármûtörténet – múltja elevenedik
meg a szemünk elôtt. A hosszú évek kitartó munká-
jával összehozott gyûjtemény darabjai között ott
vannak a legismertebb autómárkák: BMW-k, Mer-
cedesek, Fiatok veteránjai – valamennyi egy letûnt
kor érdekes, izgalmas és ma is mûködôképes darab-
ja. A csillogó karosszériájú, hiánytalanul felszerelt
autómatuzsálemek között könnyen eligazodhatunk,
hiszen a kiállítássá formált gyûjteményt kiegészíti az
egyes típusok történetének leírása, a legjellemzôbb
mûszaki adatok ismertetése, megtudhatjuk, melyi-
ket mikor gyártották, s mennyi idôt töltött forga-
lomban.
Megtekinthetô bejelentkezéssel, tel.: 34/382-926.
A templomdomb alatt balra haladva eljutunk az
egykor híres bánhidai „centrálhoz”. Az egykori
halastó partjára épített erômû a helyi bányák nagy
meddôtartalmú, tehát máshol nehezen értékesít-
hetô égôpaláját használta.
Folytassuk utunkat Kertvároson keresztül
Újváros felé. A kertvárosi házakat azok a bányá-
szok építhették, akik korábban a bányamûvelés
felszíni hatása miatt lebontott kolóniákon laktak.
A városrésznyi terület lakói számára iskolák, üzle-
tek, mûvelôdési ház és templom épült. A Kertvá-
ros szélén az Alkotmány utcából közelíthetô meg a
felújított mûemlék jellegû barokk Lapatári-
malom, amelyet Fellner Jakab épített. Ha a rövi-
debb úton Újvárosba tartunk, akkor a buszpálya-
udvar (Gyôri út) közelében érjük el a 10-es utat. A
buszpályaudvarról indulnak a fôbb irányokba, így
Budapest, Esztergom, Székesfehérvár felé is a me-
netrend szerinti járatok.
A Gyôri útról közelíthetô meg a város nagy
szabadtéri rendezvényeinek helyet adó, vasút mel-
lett húzódó parkja, amely az úgynevezett Csóna-
kázó-tavat öleli körül.
97
TATABÁNYA
Az ezredfordulós ünnepségek környékén a hatal-
mas zöldterületet komfortosították; sétányain,
padjain a nyári estéken nagy élet tapasztalható. A
Millenniumi Emlékparkban állították fel azt a
napóra kompozíciót – Kovaliczky István csilla-
gász és Szunyogh László helyi szobrász közös alko-
tását –, amely tizenhat másodperc eltéréssel mu-
tatja a pontos idôt. Fô alakja a gyermek Istvánt
karjaiban tartó Géza fejedelem, fejének árnyéka
mutatja az idô múlását.
Az 1950-es évek elejére vált véglegessé, hogy a
Kô-hegy alatti szabad területen építik fel a „szoci-
alista várost”. Grandiózus tervek készültek, de
csak többszöri módosulás után épült meg ez a vá-
rosrész. Hogy milyen lett volna az eredeti tervek
szerinti Újváros, arról képet kaphatunk a rendôr-
fôkapitányság vagy a bíróság épületét látva. A Ko-
máromi és az Álmos vezér út keresztezôdésében a
„szocreál” épületekkel szemben áll a József Attila
Megyei Könyvtár (Fô tér 2.) modern tömbje. Be-
járata elôtt Kucs Béla leányszobra díszíti a parkot.
Szemben az Árpád Gimnázium (Fô tér 1.), elôtte
R. Kiss Lenke Olvasó lányok címû szobra látható.
Ez is Tatabánya:
napóra a Millenniumi Emlékparkban
98
A Fô tér nagy részén hivatalok, különbözô üzletek
sorakoznak. Itt épült fel az Árpád Szálló is. A
szálló szomszédságában alakították ki a Szent Bor-
bála teret. Ennek elsô épületei a mûvelôdést szol-
gálták: ilyen volt az úttörôház (ma zeneiskola). A
tér alatt különleges miliôjû, a régi bányavágatot
idézô diszkó, a Vadorzó mûködik – a szórakozó-
hely az egyik környékbeli aknáról nyerte nevét.
A Közmûvelôdés Háza mûvelôdési otthoni ré-
szén felújított színházterem, étterem várja a ven-
dégeket rendszeres programokkal, hangversenyek-
kel, bálokkal, kiállításokkal. Itt kapott helyet a
Tatabányai Múzeum központja is; szakmai tevé-
kenységének elismeréseképpen 1997-ben „Az év
múzeuma” címmel kitüntetett intézmény állandó
kiállítása a város mai területének történetét mutat-
ja be az ember elsô megtelepedésétôl kezdve az
1947-es várossá alakulásig. Állandó kiállításon lát-
hatók az amazóniai indiánok tolldíszei is.
A legkorábbi idôk emlékanyagát azok a mint-
egy 50-100 ezer évvel ezelôtti kô- és csontesz-
közök alkotják, amelyeket a város fölötti Szelim-bar-
langban megtelepedett vadászó törzsek használtak. A
gazdag régészeti anyagból említésre méltóak a sajátos
díszítésû kerámiáiról a „mészbetétes edények népé-
nek” nevezett kultúra jellegzetes, emberalakos edé-
nyei, valamint a halomsíros kultúra népéhez köthetô
bronzkincs-lelet. Érdeklôdésre tarthatnak számot a
bronz- és vaskori sírrekonstrukciók. A népvándorlás
korának kiemelkedô helyi emléke az avarokhoz köthe-
tô szarvasagancsból készült, mitikus lényekkel díszített
sótartó. A honfoglalás emlékei Tatabányán nagy bô-
ségben kerültek elô, az Árpád-kor legérdekesebb lele-
te a tatárjárás idején elrejtett 3800 darab érme.
A kiállítás másik nagy egysége a török korban elpusz-
tult falvak újratelepítésének bemutatásával kezdôdik.
A vidék fejlôdését késôbb, a XIX. századtól a felfede-
zett szénvagyon határozta meg.
A bányászat fellendülésével együtt járó életmódbeli,
gazdasági és szociális változásokat élethû enteriôrök
szemléltetik. A bányairoda, a föld alatti bányarész-
let, az erômû- és laboratóriumbelsô mind a munka-
tevékenység változását mutatják. A bányászok be-
tegsegélyezô szervezetének, a bányatárspénztárnak
díszes egyesületi ládája – a kiállítás figyelemre méltó
www.vendegvaro.hu

darabja – és az 1930-as évekbeli orvosi rendelô a
munkások szociális ellátásának új formáiról mesél.
A közösségi élet és szórakozás új minôségét elevení-
tik fel a munkáskaszinó és az Edison mozgóképszín-
ház atmoszféráját idézô enteriôrök. A sokszínû tele-
püléskép egykori „promenádjának” a hangulatát
A TURUL TÖRTÉNETE
Felállítására egy környei tanító tett javaslatot, majd a
hivatalosság is az ügy mellé állt. A törekvés arra a legen-
dára alapult, amely szerint Árpád honfoglaló hadai
alant, a bánhidai síkon arattak fényes gyôzelmet
Szvatopluk morva fejedelem fölött. Az ismert festômû-
vész, Feszty Árpád végül a vármegye közgyûlését is meg
tudta nyerni, így létrejött az Emlékmû Bizottság, amely-
nek elsô feladata az anyagiak biztosítása volt, ezért kö-
rültekintô gyûjtômunkába kezdett. 1896-ban megbíz-
hatták Donáth Gyulát a mûvészi munkával, a Zellerin
Rt.-t pedig a mûszaki kivitelezéssel.
Magyarország a hálón
TATABÁNYA ÉS AZ ÉSZAKI-VÉRTES
Kiterjesztett szárnyaival mintha a várost ôrizné:
a Kô-hegyi Turul-emlékmû
nagyméretû fotók és hajdani viseletek érzékeltetik.
A kiállítás a várossá alakulást kimondó 1947. évi
közgyûlés emlékeinek bemutatásával zárul.
A nagy mû a kitûzött eredeti határidôre – az elapadó
anyagi források miatt – nem készült el, avatására csak
jóval az ezredéves ünnepségek után, 1907-ben került
sor. A lelkes hazai sajtó Európa legnagyobb szobraként
aposztrofálta. Sorsa ezután sem volt zavartalan, több-
ször megrongálták, megcsonkították. Amikor a rendszer-
váltás után új címert kapott Tatabánya, abba a város
jelképeként a Turul került. A város új szimbólumát il-
lett helyreállítani, így 1992 novemberében második ava-
tása is megtörténhetett, amelyen jelen volt a köztársasá-
gi elnök is.
99
TATABÁNYA
A neves néprajzkutató, Boglár Lajos indián mûvésze-
ti gyûjteményébôl ad ízelítôt a múzeumi központ
másik állandó kiállítása. A bemutatott csodálatos
tolldíszek Amazóniából származnak. Az ottani indi-
ánok a tollat tekintik a mûvészi kifejezés elsôrendû
alapanyagának.
A Boglár Lajos által gyûjtött különbözô formájú és
színû tollmunkák elsôsorban nem „díszek”, hanem a
kommunikáció eszközei: jelzik viselôjük korát, ne-
mét, a társadalmon belül elfoglalt helyét, ugyanak-
kor pedig sámánok fontos mitikus-mágikus eszközei
is lehetnek. A kiállítás azt is bemutatja, hogyan lak-
nak, táplálkoznak, viselkednek és gondolkoznak a
dél-amerikai indiánok.
Nyitva: 11-tôl 18 óráig, szünnap hétfô és kedd.
Igény szerint tárlatvezetés, tel.: 34/310-495
A Szelim-barlang bejárata
100
Továbbhaladva a ma is falusi jellegû Alsó-Gallára
érünk. Nevét az okiratok általában Felsô-Galláéval
együtt említik. 1529-ben ez a község is elpusztult,
majd Felsô-Gallához hasonlóan würzburgi és elzászi
német ajkúakkal települt be újra. A mai Vadvirág
vendéglô egykor postaállomás, fogadó volt. A
szomszédban a katolikus templom 1765– 66-ban
Fellner Jakab tervei szerint épült, majd 1831-ben
újjáépítették. Mellette a közelmúltban – egy régi
épület felújításával párhuzamosan – faluházat alakí-
tottak ki maguknak a szorgalmas alsó-gallaiak.
A templomtól nem messze, a Tolnai úton ka-
nyarodjunk balra, hogy a szép látványt élvezve el-
jussunk a várost ôrzô monumentális Turul-em-
lékmûhöz. Európa legnagyobb ércmadara – kiter-
jesztett szárnyainak fesztávolsága közel 15 méter –,
a honfoglalás ezeréves ünnepének lázában készült.
A szép panorámájú, erdôkkel övezett magasla-
ton a közeli Szelim-barlanghoz tanösvény vezet,
amely a terület értékeit mutatja be az ide kirándu-
lóknak.
Búcsúzóul tekintsünk körbe az emlékmû tövé-
bôl, most már ismerôsként köszöntve ezt a különös
várost, amely egyre több programmal igyekszik
kedveskedni látogatóinak. A tradicionális sportren-
dezvényeken kívül – mint például az ökölvívó Bá-
nyász Kupa – innen indul a Gerecse 50 teljesít-
ménytúra. Június végén A Közmûvelôdés Háza
rendezésében Szentivánéji Karnevál szórakoz-
tatja a vendégeket, és egyre élénkebb a szakmai
konferenciák, kulturális seregszemlék palettája is. A
környéken számos kirándulócélpontot tartanak
nyilván a természetjárók, Koldusszállásra, a Já-
nos-forráshoz vagy Vitányvár romjaihoz sokan
ellátogatnak.
BARLANGLEGENDA
A Turul-emlékmû közelében nyíló Szelim-barlang a
környék egyik legszebb kirándulóhelye. A hozzá fûzô-
dô monda szerint a török hódoltság idején Szelim
szultán a barlangba menekült hét falu népét a bejá-
ratnál rakott máglya füstjével elpusztította. A régészet
ebbôl semmit nem igazolt vissza, tény viszont, hogy a
barlangban ôsemberi tûzhelymaradványokat, elszene-
sedett fatöredékeket, állati csontokat sikerült föltárni.
www.vendegvaro.hu
 TATABÁNYA ÉS AZ ÉSZAKI-VÉRTES

Magyarország a hálón 101

SZÁRLIGET, KÖRNYE, VÉRTESSOMLÓ

SZÁRLIGET
Irányítószám: 2067, népesség: 2020

Az M1-es autópályáról vagy a „régi” 100-as úton

érhetô el ez a Bicske és Tatabánya között, a Buda-
pest–Hegyeshalom vasúti fôvonal mellett fekvô
település. 1989-ben kapott önállóságot. Külön
érdekesség, hogy csak néhány éve tartozik Komá-
rom-Esztergom megyéhez.
A Tatai-árok kedvelt lakóhely volt a római
idôkben is, a környék ôsidôk óta lakott. A tatabá-
nyai szénbányászkodás fejlôdésével gyarapodott a
lélekszáma, a közeli iparvárosból – a Magyar Álla-
mi Kôszénbánya Rt. jóvoltából – nyugdíjas bá-
nyászok vásároltak itt telkeket maguknak.
Az Észak-Vértesi Természetvédelmi Terület
egyik települése Szárliget. Túraútvonalak kedvelt
kiindulópontja, az országos kék jelzés is átha-
lad rajta.
Tájképi értékét a falu fölé magasodó karsztos
dombok adják, amelyek minden évszakban kelle- A kiegyezés évében épült Ybl Miklós-féle
mes látványt nyújtanak. Legértékesebb területe a katolikus templom
Zuppa-hegy. Karsztbokorerdei és lejtôsztyeppjei
az Észak-Vértes sajátos klímájának, a viszonylag moly paleolit leletanyagot találtak. Gazdag római
hûvösebb, csapadékosabb idôjárásnak köszönhe- emlékekre is bukkantak, ugyanis itt, az Által-ér
tôen különleges növényvilágot alkotnak. Gazdag északi partján állott a belsô-pannóniai erôdrend-
állatvilágával, tájképi szépségével kedvelt kirándu- szer Brigetio (Szôny) és Gorsium (Tác) közötti
lóhely a Mária-szakadék. egyik láncszeme: Quirinum. A nagy számban elô-
került kôkoporsók, korsók és áldozóoltárok népes
KÖRNYE településre engednek következtetni. Szabadtéri
kiállítás keretében egy részük a plébániaház ud-
Irányítószám: 2851, népesség: 4280 varán (Alkotmány utca 11.) megtekinthetô.

Ha Tatabányáról Oroszlány vagy Székesfehérvár

felé indulunk, az elsô érintett település Környe, öt
kilométernyire fekszik Komárom-Esztergom me-
gye székhelyétôl, itt ágazik el a fôút Kisbér felé is,
de a tatai bekötôúttal az M1-es autópálya is közel
került. Lakosainak többsége németajkú. Ugyan-
csak elágazási pontja Környe a vasútnak: a
Tatabánya–Oroszlány és a Tatabánya–Kisbér–
Pápa irány közül választhatunk.
Keletrôl a Vértes erdei látszanak, de kicsit dé-
lebbre, Vértessomló felé jó talajú rétek terülnek el.
A község fölé magasodó, szelíd Les-hegyen ko-
MAGÁNOBSZERVATÓRIUM
Jól felszerelt magáncsillagvizsgálót állított fel a Kör-
nyéhez tartozó Erdôtagyoson 1910 körül Posztoczky
Károly helyi földbirtokos, amely egyben az Országos
Meteorológiai Intézet észlelô állomásának is otthont
adott.
Az obszervatórium tudománytörténeti érdekessége,
hogy 1918–1923. között Magyarország területén ez
volt az egyetlen mûködô csillagvizsgáló állomás. Meg-
maradt mûszereit ma a tatai mûvelôdési ház csillagá-
szati szakköre használja.

102 www.vendegvaro.hu

A község délkeleti felében az Avas nevû Árpád-ko-
ri település román körtemplomának nyomait tár-
ták fel.
A középkorban Környe hosszú ideig a Csákoké,
egy ideig Gesztes várához majd Gerencsérvárhoz
tartozott. Az 1700-as évek elején Esterházy József
az elûzött protestáns magyarok helyére Moson me-
gyébôl telepített be katolikus németeket.
A falu központjában, a tóparton kivilágított sé-
tány húzódik. Az Alkotmány utcában álló, közada-
kozásból felújított katolikus templom Ybl Mik-
lós terve alapján készült 1867-ben, a kiegyezés évé-
ben. Mûemlék jellegû épület, berendezésében ba-
rokk és klasszicista darabok keverednek. A temp-
lomot Vízkereszt tiszteletére szentelték fel. Így
minden év január 6-án itt tartják az ország elsô
búcsúját.
A másik nagy rendezvény szintén népünne-
pély-jellegû: a nemzetiségi és sörfesztivál júli-
us második hetének a végén zajlik.
A községhez tartozó Környebányán a szépen
felújított késô klasszicista Konkoly-Thege-kastély-
ban az önkormányzat ifjúsági szálláshelyeket ala-
kított ki, ezek kiránduló csoportok, osztályok, de
felnôttek számára is megfelelô komfortot nyújta-
nak. A közös zuhanyozó, a jól felszerelt konyha a
mintegy félhektárnyi sátorozásra alkalmas terüle-
ten táborozókat is kiszolgálja.
VÉRTESSOMLÓ
Irányítószám: 2823, népesség: 1300
Tatabányáról vagy Környérôl közúton lehet eljut-
ni Vértessomlóra. A háromnegyed részben német-
ajkú község múltja – a környék többi településé-
hez hasonlóan – a római korig vezethetô vissza. A
középkori Somolya a tatai várhoz tartozott. 1750-
ben már szénbányát nyitottak, s bányásztak követ
is a falu határában. Német nevébôl – Semle – so-
káig Zsemlyének hívták, mai nevét a XIX. század
végén kapta.
A német nemzetiségi hagyományokat népdal-
kör és tánccsoport ôrzi Vértessomlón. Számos
olyan folklórelemet, népszokást is ôriznek, ami
máshol már kimondottan ritka. Ilyen a húsvéthét-
Magyarország a hálón
TATABÁNYA ÉS AZ ÉSZAKI-VÉRTES
fôn rendezett tojásgurítás, a májfaültetés és -húzás
és a karácsonyi „kriszkindlik járása”. A hagyomá-
nyos búcsút évente kétszer, júliusban és novem-
berben tartják.
Somló nevezetes látnivalója külterületen szép
természeti környezetben álló huszártornyos bú-
csújáró katolikus mûemlék temploma, amelyet
az Esterházyak emeltettek az 1700-as évek közepén
egy korábbi kápolnából. Barokk freskói vannak,
oltárait Schweiger Antal tatai szobrász alakjai díszí-
tik. A Mária-kegykép a bécsi kapucinus templom
kegyképének másolata. Búcsúja: Sarlós Boldogasz-
szony napján, július 2-án van. A falu belsejében ál-
ló klasszicista katolikus kápolnát száz évvel
késôbb építették, ma mûemlék jellegû.
A környék kirándulóhelyei ismertek a turisták
körében. A községtôl keletre húzódó, változatos és
gazdag növényvilágú völgyben a Mátyás-kút, a
Szarvas-kút vagy a Szép Ilonka-forrás ideális
táborozóhely. A község nyugati határában tiszta
vizû, gondozott bányatavak várják a horgászokat.
Romantikus környezetben húszhektáros üdülôfa-
lu épül, hatvannál több tornácos, régi stílusú ház-
zal, amelyek az egykori utcaképet idézik. Ennek
elkészültével Somló kiemelt idegenforgalmi úti cél
lehet.
A gyalogos turisták leggyakrabban a Vitány-
vár romegyüttesét látogatják.
A jelzett turistaúton, olykor kemény kapaszko-
dók után közelíthetô meg a közel 400 méter ma-
gasan lévô Vitány, amely egyike a vértesi várrendszer
török idôkben elpusztított tagjainak. Két négyszög
alaprajzú magas tornya kis udvart fogott közre.
1379-ben említi elôször oklevél, 1417-ben Gesztessel
együtt királyi vár lett. Sokáig török kézen volt, sajá-
tos végzete 1598-ban éri utol, amikor – hogy ne szol-
gálhassa az ellenséget – felrobbantják. A romok jól
mutatják az egykori vár méreteit, s a stratégiai szem-
pontok szerint kiválasztott hegytetôn már messzirôl
felhívják magukra a figyelmet. A magasra nyúló fal-
maradványok tövébôl vagy az ablakréseken át kite-
kintve gyönyörû körpanoráma tárul elénk. Kedvelt
túracélpontja ez a tatabányai természetjáróknak is, és
sokan jönnek erre gombászni, vadgyümölcsöt szedni.
Érinti az országos kéktúra útvonala is.
103
VÁRGESZTES, OROSZLÁNY
VÁ R G E S Z T E S
Irányítószám: 2824, népesség: 520
Környérôl Vértessomlón át juthatunk Várgesztes-
re; a községbôl nem vezet tovább út. Ennek kö-
szönheti legnagyobb értékeit: a csendet, a jó leve-
gôt, a csodaszép, szinte háborítatlan, s ezért a
kirándulók által is kedvelt környezetet.
Német nemzetiségû lakosai ôrzik a régi tradí-
ciókat, kórusuk például gyakorta fellép. A helybe-
liek a falut „Gestitz”-ként emlegetik.
A különleges tájképi értékek által idevonzott
beruházók a hegyek és tavak között üdülôfalut
építettek, amelyben úszómedence és más turiszti-
kai létesítmények is szolgálják a turistákat, és az
errefelé gyakori vendégnek számító vadászokat.
Lombok sûrûjétôl takartan, meredek kaptatón
megközelíthetô magaslaton áll a község legna-
gyobb nevezetessége, a szépen helyreállított góti-
kus mûemlék vár.
A Vértes vadban gazdag erdei Buda, Fehérvár,
Esztergom közelségének köszönhetôen mindig
kedveltek voltak az ország urai körében. A vértesi
várak többségét nem annyira stratégiai céllal, sokkal
inkább vadászkastélynak építették. Ezt mutatja,
hogy a török sorra gond nélkül vette be ezeket.
Gesztest az Árpád-korban valószínûleg a Csák nem-
zetség kezdte el kiépíteni, késôbb Zsigmond idejé-
ben már királyi vár volt. Az 1400-as évek végén II.
Ulászló vadászatait említik a krónikák.
Az építmény jelentôs része szinte teljes épségben
megmaradt, így a gótikus kapu, a boltozatos pince-
helyiségek, a falak egyes szakaszai. A történelem fin-
tora, hogy hosszú évszázadok után a II. világháború
tette benne talán a legnagyobb pusztítást. A hatva-
nas években helyrehozták, így ma 120 fôt fogadni
képes turistaszálló, étterem, presszó várja a látogató-
kat, akik a fellegvár tetejérôl csodálatos panorámát
élvezhetnek.
A vár lábainál fekvô tisztáson szalonnasütôk, esôbe-
állók, padok növelik a turisták komfortját, nagy ját-
szótér és rendben tartott sétautak kínálnak felüdü-
lést azoknak is, akik itt pihennek, és az országos
kéktúra útvonalát errefelé követôknek is.
104
OROSZLÁNY
Irányítószám: 2840, népesség: 20 980
A megye egyik sajátos városát legegyszerûbben
Tatabányán át közelíthetjük meg az autóbusz-pá-
lyaudvarnál a Környén át Oroszlányba vezetô út-
ra kanyarodva, de érkezhetünk vonattal is. A váro-
sias jellegû tömbházak és a régi falurész találkozá-
sánál érünk Oroszlányba. Ismerkedjünk meg elô-
ször az ôsi településmaggal, a faluval.
A mai város környéke a történetírók szerint az
Árpádokkal rokon Csák nemzetség ôsi szálláshe-
lyéhez tartozott. Nevét 1383-ból ismerjük Orosz-
lankew formában. A név azt sugallja, hogy ebben
az idôben már kôépület, netán kisebb vár állott
itt. A XV. század közepén a gesztesi várral együtt
a Rozgonyi család zálogjószágai között említik. A
közeli várak – Gesztes, Vitány, Tata – miatt a tö-
rök idôkben szinte állandó csatározások színtere
volt a vidék, így ez a kis falu is megszenvedte a há-
borúzást, lakatlanná vált.
Csak 1701-ben hozatott ide új telepeseket Es-
terházy Antal fôként Pozsony, Nyitra és Trencsén
vármegyébôl. Az elsô szerzôdésben szereplô csalá-
dok közül kettônek szlovák, egynek magyar neve
volt. Az építkezést minden bizonnyal az elhagyott
vár romjaiból kezdték meg, ennek köveit használ-
ták fel saját céljaikra.
A szlovák telepesek életérôl az Alkotmány út
55. alatti szlovák tájházban kaphatunk képet.
A XIX. század végén épült telkesgazda-ház-
ban 1987-ben nyílt meg a szlovák tájház. A
háromosztatú lakóház konyháját és szobáit enteri-
ôrszerûen rendezték be elsôsorban a településen
gyûjtött tárgyakból válogatva. A kiállított tárgyak
közül különösen érdekesek az egykori oroszlányi
viseletet bemutató ruhadarabok. A lakóhelyisége-
ket kiegészítô istálló és kamra a hagyományos
munkaeszközök bemutatóhelye. Az udvart kereszt-
ben lezáró pajtában a földmûvelés eszközei mellett
szekér is látható. A lakóházzal szemben álló nyári
konyha és az alatta lévô pince berendezése hûen
mutatja be a tejgazdálkodás és a szôlômûvelés ha-
gyományos eszközkészletét.
www.vendegvaro.hu

A sovány, homokos szántók nem tudták a lakosság
megélhetését biztosítani, a községet körülvevô erdôk
a faeszközkészítés, a mészégetés és a hamuzsírfôzés
révén sok családnak adtak kenyeret. Híresek voltak
az oroszlányi fuvarosok is. A közeli tavon az uraság-
nak több ôrlô és olajütô malma állott. Ennek az
életmódnak is emléket állít a kicsi, de látványos
gyûjtemény.
Nyitva: hétfô kivételével mindennap, 10–16 órá-
ig. (Gondnok: Várdomb u. 39.)
A falu új lakói – evangélikusok lévén – templomot
csak sárból, fából építhettek maguknak. Mai kô-
templomuk az Alkotmány út–Takács Imre úti el-
ágazásnál 1787-ben készült el, öt évvel a majki
kamalduli remeteség bezárása után. A majki be-
rendezések egy része árverésre került, így jutottak
a helybéliek a fôoltárhoz, a szószékhez és a karza-
tot tartó oszlopokhoz.
A katolikusok csak 1787-ben emeltek maguk-
nak kápolnát a Várdombon, ezt 1995-ig hasz-
nálták templomként. Közben azonban gyökeres
változások következtek be a település életében.
Az újjáépült község lakossága a XIX. század kö-
zepéig szinte egyenletesen gyarapodott, de akkor-
tól jelentôsen csökkent, elsôsorban az elvándorlás
miatt. Ez a folyamat a XIX és a XX. század fordu-
lóján az amerikai kivándorlás idején tetôzött. A
megye települései közül innen költöztek legtöb-
ben az Újvilágba.
A tatabányai szénmezôt birtokló Magyar Álta-
lános Kôszénbánya Rt. az 1940-es években Orosz-
lány környékére is kiterjesztette tevékenységét. A
termeléshez munkaerôre volt szükség, ezért még a
háború sem akadályozta meg ôket abban, hogy
belekezdjenek egy általuk „százholdasnak” jelölt
kolónia építésébe. A tervezett lakótelep küllemé-
rôl a kápolnánál jobbra, a Kossuth Lajos utcára ka-
nyarodva családi házak árulkodnak – ezek akkor
épültek. A közelgô front a teljes megvalósítást
megakadályozta, jó néhány félbemaradt ház csak
1945-ben készült el.
Az utca jobb oldalán áll a Lengyel József nevét
viselô gimnázium (Kossuth L. u. 2.). A Kossuth La-
jos és az Asztalos János út sarkán újabb oktatási in-
tézmény, az egykori 312. számú vájáriskolának a
Magyarország a hálón
TATABÁNYA ÉS AZ ÉSZAKI-VÉRTES
sztálini korszak építészeti jegyeit magán viselô
épülete látható, amelyet ma az Eötvös Loránd
Szakközépiskola használ.
Ettôl a ponttól sétánk során – ha jól figyelünk
– szinte megelevenedik elôttünk a „szocialista vá-
ros” építéstörténete az 1950-es évektôl napjainkig.
A Rosenberg utca egyemeletes, levegôsen épített
házai még a polgári társadalom ígéretét hordoz-
zák. Az utca végében azonban az üzletház tömbje
és annak közvetlen közelében a Városkapu már a
szovjet ideológia által vezérelt építészet erôltetett
térhódítását illusztrálja. A Városkapu mintha a
pétervári Téli palota utánzata lenne. A benne ki-
alakított egyszobás lakások már a túlhajtott iparo-
sítás gondjaira utalnak.
A kapun túl a Fürst Sándor utca tömbjei 1956
után épültek, az „ideológiai lazulás” jegyei is le-
olvashatóak róluk. Az Arany János Iskola (Fürst S.
utca 29.) elôtti tér a magyar kisvárosok hagyo-
mányainak figyelembevételével alakult. A terecs-
kén a Leányka ôzzel címû, még a szocreál szelle-
mében fogant szobor kapott helyet (Sóvári Já-
nos alkotása).
Kiérve a Rákóczi útra forduljunk jobbra. Az
osztott útpálya arra az elképzelésre emlékezteti a
sétálót, amely szerint a megyeszékhelyet, Tatabá-
nyát és „bányásztestvérét” autósztráda fogja egy-
bekapcsolni. A városi szakasz elkészült, ám az au-
tópálya illúziónak bizonyult. Az út jobb oldalán, a
Haraszthegy tövében épült fel a városközpont, így
a városháza is (Rákóczi út 78.).
A Fô tér hangsúlyos épülete az 1974-ben meg-
nyitott Városi Mûvelôdési Központ és
Könyvtár (Fô tér 1.), amely kulturális progra-
mokkal, rendezvényekkel, kiállításokkal szolgál.
Középütt Vasas Károly háromalakos bányászem-
lékmûve kapott helyet.
A térrôl induló Haraszthegyi úton épült fel a
90-es években a római katolikus templom, föl-
váltva ezzel a korábbi kápolnát. A város szellemé-
hez híven Munkás Szent József tiszteletére építet-
ték. Oroszlányi sétánk itt véget ér, ám a város kö-
zelében két országos hírû mûemlék együttes várja
a turistákat. A távolabbi nevezetesség a szentke-
reszti rom. A közelebbi a majki kamalduli re-
meteség.
105
MAJKPUSZTA
A MAJKI REMETESÉG
Gyalogosan az evangélikus templom elôl induló
Majki úton juthatunk el a remeteséghez jó félórás
sétával, gépkocsival pedig a csákvári országút felôl
is megközelíthetô.
A kamalduliak rendjét az itáliai Camaldoliban
alapította meg Szent Romuáld 1012-ben. Magyar-
országon a XVII. század végén jelentek meg a fehér
ruhás néma barátok. Az oklevelek Majkon már a
XIII. században említik a Boldogságos Szûzrôl ne-
vezett premontrei prépostságot (ez bizonyíthatóan
létezett már 1252 elôtt), amely azonban a török hó-
doltság korszakában elenyészett.
Majk az Esterházy család gesztesi uradalmának
tartozéka volt. A várbirtok – Pápához hasonlóan –
a család felemelkedését megalapozó Esterházy Mik-
lós nádor (1583–1645) második felesége, Nyáry
Krisztina révén került az Esterházyak kezére. A ná-
dor két fia – a hercegi illetve grófi ágat megalapító
– Pál és Ferenc közötti 1670-es birtokosztás során
Gesztes az utóbbira, Ferenc semptei és pápai fôka-
pitányra szállott. Az ô három fia 1702-ben kötött
elôször egyezséget öröklött javaikról. A legidôsebb
fiú, Esterházy Antal (1678–1722) Gesztes várát és a
domíniumot kapta. Esterházy Antalnak a Rákóczi-
szabadságharc során, 1702-ben „hûtlenség és haza-
árulás” miatt kimondott birtokvesztése után, öccse-
inek sikerült megtartani e jószágot. (Antal követte
számûzetésbe a franciaországi tartózkodása során a
kamalduliak grosbois-i kolostorával oly szoros kap-
csolatba került fejedelmet.)
E terület a török háborúk idôszakában jelentôs
károkat szenvedett. Az 1720/30-as évek az uradal-
makban a termelômunka megszervezésének, a
szükséges felszerelés megteremtésének évei voltak.
FEHÉRBARÁTOK
A kamalduliakat fehérbarátoknak is nevezték
ruhaviseletük miatt. Fehér csuhájuk volt, melyet elöl-
hátul kötény egészített ki, derekukon barátzsinór fogta
össze. Lábukon leginkább sarut, ritkábban csizmát
viseltek. Fejük tetejét borotválták, tarkójuknál
félkörívben rövidre nyírt hajat és hosszú szakállt visel-
tek. (Kulcsár Emil Miklós könyvébôl)
106
Helyesen jegyezte meg alapos forrásismeretrôl ta-
núskodó kéziratos történeti összeállításában Weisz
János várgesztesi plébános, hogy az „általános újjá-
építés korszaka” a XVIII. század elsô harmadára
esett. A Nepomuki Szent Jánosról nevezett majki
kolostor alapítása ebben a gazdasági környezetben
és a birtokos Esterházy József országbíró (1682–
1748) uradalmi igazgatásában kiemelkedô szerepet
játszó Balogh Ferenc (1708–1765) a késôbbi ura-
dalmi régens közremûködésével került sor. Az ala-
pítólevél 1733. július 28-án Tata várában kelt. A
kamalduli rend javára történt donátiók közül az Es-
terházy családban a hercegi ághoz kötôdô, 1701-
ben alapított (Sopron megyei) lánzséri után a majki
volt a második. Majk szántóföldeket, réteket, lege-
lôt, halastavakat és malmokat kapott adományul.
Az épületegyüttes tervezésében részt vett Franz
Anton Pilgram (1699–1761), a barokk kiemel-
kedô építésze is. A templom (megsemmisült)
mennyezeti freskóját a híres bécsi festô, Franz Anton
Maulbertsch (1724–1796) festette. A rend általános
építési sémája szerint a zárt, a templomot övezô te-
rületen álló, külön-külön épült remetelakok, „cel-
lák” az alapítók címerét viselik homlokzatukon.
A birtok kamarai kezelésbe került, majd bérletbe ad-
ták. A XIX. század elsô felében az Esterházy család
visszavásárolta, s 1945-ig vadászkastélyként szolgált.
Haláláig itt lakott a „grófnéni”, Esterházy Móricné
született Károlyi Margit és testvére, gróf Károlyi
Emma.
A remeteség celláiról a következôket olvashatjuk
Kulcsár Emil Miklós Majkról szóló kis könyvében:
„A cella elnevezés nem is szerencsés, hisz nem tükrözi
azt, hogy tulajdonképpen egy személynek ezek az épü-
letek tágas lakásul szolgáltak. A barátlakások belsô tér-
beosztása célszerû volt, kényelmet biztosított használó-
jának. Minden lakás négy helyiségbôl állt, melyek tá-
gas folyosóról nyíltak. A pihenést szolgáló hálószoba, a
munkavégzéshez szükséges mûhely, az élelmiszer és
egyéb anyagok tárolására alkalmas kamra és a hitélet
gyakorlásához szükséges kápolna találhatók a házak-
ban. A kápolnák kicsinyített templomok voltak, min-
den szükséges kellékkel ellátva. Oltárok, oltárképek, dí-
szes freskók vették körül az elmélkedô, ájtatoskodó szer-
zeteseket. A szomszédos lakásokat magas kôkerítés, fal
www.vendegvaro.hu
 TATABÁNYA ÉS AZ ÉSZAKI-VÉRTES

Magyarország a hálón 107

MAJKPUSZTA, VÉRTESSZENTKERESZT, KECSKÉD
A remeteség udvara barokk hangulatot áraszt
választotta el egymástól. A szomszédok nem láthatták
egymást, egymással szót nem válthattak.”
Az egyik remeteházban rendtörténeti kiállítás látha-
tó a Kuny Domokos Múzeum rendezésében, amely
az itt folytatott ásatások leleteit is ôrzi. A Magyar
Országos Levéltárból és a tatai Kuny Domokos Mú-
zeumban ôrzött töredék uradalmi iratanyagból szár-
mazó másolatok az alapítás körülményeit mutatják
be. A kápolnában a rendalapítóról készült festmény
függ. A kertben a középkori kolostorkertek szerény
rekonstrukciója található, a liturgikus jelentéstartal-
mat hordozó virágok és a herbák (gyógy- és fûszer-
növények) egy csoportja bemutatásával.
A refektórium Szent Romuáld élettörténetét bemu-
tató freskókkal ékes, megörökítve azt a hagyományt,
mely szerint a rendalapító elsô királyunk, Szent Ist-
ván idejében Magyarországon is járt volna.
A fennmaradt templomtoronyból tágas kilátás
nyílik a környezô, egykor ugyancsak a tata-gesztesi
Esterházy-uradalomhoz tartozó, a Vértes ölelésében
megbúvó falvakra. A torony érdekessége, hogy in-
nen szól az a harangjáték, amely a komponista fône-
mes, Esterházy Pál 1711-ben kiadott Harmonia
Caelestis címû zenei gyûjteményének darabjait játsz-
sza pontosan minden negyedórában. (A zenei gyûj-
108
temény címe ismerôs lehet az író-utód, Esterházy
Péter önéletrajzi ihletésû, azonos címen megjelent
kötetébôl, amely az elmúlt évek egyik legnagyobb
könyvsikere volt.)
Napjainkban a cellákat apartmanként hasznosítják.
A gyönyörû környezetben nyaranta hangversenye-
ket rendeznek, augusztus huszadikán pedig nép-
mûvészeti vásártól hangos a környezô angolpark.
A környék természetvédelmi terület, a közeli tó a
horgászok paradicsoma.
Nyitva: április 1–október 31. kedd–vasár-
nap 10–18 óráig, szünnap: hétfô. Csak idegenve-
zetéssel látogatható, minden egész órában (az
utolsó tárlatvezetés idôpontja: 17 óra).
FAZÉK AZ ABLAKBAN
A fogadalmat tett, de fel nem szentelt rendtagok,
testvérek (fráter) feladata volt a gazdálkodás is, több
más tevékenységük mellett. Ôk ellenôrizték, hogy a cel-
lák lakói nem betegek-e. Ezt arról lehetett megtudni,
hogy a beteg rendtag a fazekát a cella ablakába
kitette, ez volt az egyezményes jeladás, vagy a napi
gyertyaadagot nem vette be az ablakból. Ilyenkor a
fráterek bemehettek a cellába, és meggyôzôdhettek az
ott lakó atya állapotáról. (Kulcsár Emil Miklós
könyvébôl)
www.vendegvaro.hu
 TATABÁNYA ÉS AZ ÉSZAKI-VÉRTES

A másik oroszlányi mûemlék, a szentkereszti

rom megközelítése nehézkesebb, de megéri a fá-
radságot. Elôbb azonban idôzzünk még útközben
egy keveset: ha az egykori bányaüzemek irányában
hagyjuk el a várost, bányászati múzeumba térhe-
tünk be.

A valamikori XVI. bányaüzem területén lévô

múzeum tanúskodik a sokáig szinte az egész
környéknek munkát adó iparág múltjáról. A mû-
emlék jellegû épületegyüttes maga is az ipartörténet
jellemzô momentuma, a bányamûveléshez szüksé-
ges gépeknek, berendezéseknek építették a század
negyvenes éveiben. A személyszállító gépház és
áramelosztó, a depressziós ház és az aknatorony, a
szellôztetô gépház és a kompresszorház gépein kívül
érdekes látnivalókat ígér a föld alatti bemutatóhely,
ahol a vágathajtás, jövesztés és rakodás eszközeit le-
het megismerni.
A múzeum a bányamentés történetétôl a geológiai Faragott oszlop Vértesszentkereszten
szelvényekig, a bányászlámpáktól az egykori mérnö-
kök eszközein át az udvaron felállított nagyméretû kôemlék segítségével építészeti értékeit is rekonstru-
berendezésekig számos különlegességet tartogat. Az álhatjuk. Az elsô templom egyenes záródású szen-
önjáró fejtôgépek, a vízbetörések ellen használt szi- téllyel épült, a második alapja viszont latinkereszt-
vattyúk, a szellôztetô ventilátorok, a sûrített levegôs hez hasonló. Ez utóbbit Csák Ugrin építette, aki
rakodógépek és a különféle csillék között sétálva a elôbb püspök, majd esztergomi érsek is volt. A ben-
látogató képzeletben maga is átélheti a bányászok cések által lakott – késôbb a ciszterciták birtokába
ma sem könnyû, de fél évszázaddal ezelôtt a mosta- került – kolostor a török idôkben vált néptelenné.
ninál is küzdelmesebb és veszélyektôl sem mentes Végsô pusztulásában az is közrejátszott, hogy az Es-
mindennapjait. terházy család a környékbeli községek újratelepítése-
Nyitva: hétfôtôl péntekig 6.30-tól 14 óráig, kor építôanyagnak használta faragott köveit, de ami
bejelentés alapján hétvégén is. megmaradt, az is csodálatunkra méltó. Legszebb da-
rabjait Tatán, a Cseke-tó partján az angolpark „mû-
A SZENTKERESZTI ROM romjai” között láthatjuk.

Ha a régi külfejtés után jobbra fordulunk, a dom- KECSKÉD

bon pár száz méter után a fák között rátalálunk a
– sajnos évtizedek óta restaurálás alatt álló –
vértesszentkereszti kolostor- és templom-
romra.
A Csák nemzetség egykori temploma mai álla-
potában is azt igazolja, hogy annak idején méltó
társa volt Jáknak, Lébénynek vagy Zsámbéknak.
Két építési korszakáról tudunk: az elsôt egy 1146-
ban kelt oklevélbôl ismerjük, de néhány elôkerült
Irányítószám: 2852, népesség: 1900
A német nemzetiségi település egyaránt jól meg-
közelíthetô Tatabánya vagy Oroszlány, illetve
mind a négy égtáj felôl közúton; vasútállomása is
van. Történelme gazdag: lakták már a rómaiak is,
késôbb a környék többi településével együtt az Es-
terházyak birtoka lett, akik württembergi néme-
tekkel telepítették be.

Magyarország a hálón 109

KECSKÉD, BOKOD, DAD
Kecskédi repülôk
Szép katolikus barokk mûemlék temploma az
Óvoda utcában áll; az 1760-as években építették,
díszes berendezési tárgyai között a feloszlatott
kamalduli rend majki kolostorából származó két
ereklyetartó is megtalálható. Tánccsoportok,
énekkarok ôrzik a német kultúrát, nyári hétvége-
ken gyakoriak a szabadtéri nemzetiségi progra-
mok. A településen mûvészeti iskola gondoskodik
az utánpótlásról. Néhány éve nemzetiségi falu-
ház is várja a látogatókat a faluban.
A község történetét és néprajzát bemutató fa-
luház 1995-ben nyílt meg a Vasút u. 98.
alatt, az általános iskola közvetlen szomszédságában.
A kiállításnak helyet adó zsellérház a XIX. század
második felében épült. Az épület háromosztatú, egy
szobából, konyhából és kamrából áll. A szobát és a
konyhát enteriôrszerûen, helyben gyûjtött tárgyak-
kal rendezték be, melyek felidézik a község lakóinak
egykori hétköznapjait. Különösen érdekes a jó álla-
potban megmaradt, hagyományos mennyezetes
ágy. A szoba falait a hitélet emlékeit ôrzô szakrális
tárgyak díszítik. A konyha jelenlegi képe egy XX.
századi átépítés állapotát tükrözi. A kamrában a
község történetére vonatkozó tárgyak és dokumen-
tumok láthatók, s itt vannak kiállítva a hagyomá-
nyos paraszti gazdálkodás eszközei is.
Látogatható bejelentkezésre, tel.: 34/478-002
110
A község jó adottságú sportrepülôterérôl is is-
mert, amely mindenféle légi sport ûzésére alkal-
mas, nyáridôben pedig nem ritkák a különféle
légibemutatók.
BOKOD
Irányítószám: 2855, népesség: 2260
Érkezhetünk közúton Oroszlányból vagy Tatabá-
nyáról, vagy északról Komárom felôl, de jöhetünk
vasúton is. Bokod Komárom-Esztergom megye és
Fejér megye határán fekszik.
Valamikor itt is római telep volt, a honfoglalás
idején pedig szlávok lakták a vidéket. 1146-ból
származik elsô írásos említése, késôbb Károly Ró-
bert nyilván innen származó jegyzôjének, Bokodi
Györgynek a nevében kerül elô a község neve
1326-ban. Nagy Lajos királynak kedvelt vadászte-
rülete volt a környék: néhány kilométernyire in-
nen szívesen látogatott Gerecér nevû vadászkasté-
lya állott, a késôbbi Gerencsérvár.
Oroszlányból – turistajelzésen – vagy Bokod-
ról a bányaüzemekhez vezetô utak valamelyikén
elindulva kis keresgélés után eljuthatunk az egy-
kori Gerencsérvár – valamikor sûrû erdôben, ma
fátlan oldalban omladozó, várárokkal körülvett –
már csak sejthetô romjaihoz. A romokat nem mû-
emléki jelentôségük teszi érdekessé, hanem egy
történelmi epizód. 1439-ben a Habsburg-házból
www.vendegvaro.hu

való Albert király Neszmélyen bekövetkezett halá-
la után Erzsébet, a megözvegyült királyné áldott
állapotban volt. Nem kívánt a fôurak által kijelölt
kérôkkel tárgyalni, hanem bármi áron leendô
gyermekét akarta trónra juttatni. Ehhez meg kel-
lett szereznie a Visegrádon ôrzött koronázási jelvé-
nyeket: ebben az a Kottaner Jánosné volt segítségé-
re, akinek ismerjük a naplóját. E szerint a gyermek
születése után Komáromból a menet Tatán és
Gerencsérvárban beiktatott éjszakai pihenôkkel
indult a koronázóhelyre, Székesfehérvárra, ahol az
esztergomi érsek megkoronázta V. Lászlót. Más
kérdés, hogy a Krakkóból behívott rivális, Ulászló
rövidesen érvényteleníttette a „csíny” végered-
ményét.
Megtekintésre méltó a falu késô barokk, mû-
emlék jellegû evangélikus és református temp-
loma a Fô úton. A Hôsök terén magasodó katoli-
kus templom is mûemlék jellegû.
A római katolikus templom búcsúját június
24-én, Keresztelô Szent János napján tartják.
Megemlékeznek Szent Mihály ünnepérôl is, ezt
megelôzôen színes szüreti felvonulást tartanak.
A minden évben megrendezett falunapon a helyi
és a környékbeli mazsoret- és táncklubok lépnek
fel. Említésre érdemes az erômû hûtôtava, amely
kitûnô horgászhely. A környék jelentôs vadállo-
mánya miatt lehet vadászni is.
Magyarország a hálón
TATABÁNYA ÉS AZ ÉSZAKI-VÉRTES
DAD
Irányítószám: 2854, népesség: 1110
A Kisbér–Tatabánya–Oroszlány városok három-
szögében elhelyezkedô Dad legfontosabb megkö-
zelítési útja a megyeszékhelyet Kisbérrel összekötô
fôút, de vasútállomása is van a Tatabánya–Pápa
vonalon. Az ôsidôk óta lakott terület elôbb a Csá-
koké, majd a Rozgonyiaké volt; 1693-tól Ester-
házy-birtok. A terület többször elnéptelenedett,
de mindig újra benépesült.
A kedves kis faluban 1747-ben Fellner Jakab ter-
vezésével és vezetésével épült egy nagy barokk stí-
lusú sörház – ma mûemlék jellegû épület, az álta-
lános iskolának ad otthont (Fô út 37.). Az építkezést
késôbb a plébániával folytatták, majd újjáépítették
az ugyancsak a Fô úton álló katolikus templomot
– ezek mind megtekintésre érdemesek. Ahogyan a
Dózsa utca 16. alatt a falu tájháza is.
A rendbehozott nádtetôs parasztház össze-
sen négy helyisége közül az egyikben telje-
sen fölszerelt régi kovácsmûhelyt és a mesterség leg-
fontosabb szerszámait tekintheti meg a látogató.
A konyhában és a két szobában helytörténeti emlé-
kekbôl rendeztek tárlatot.
111
KÖMLÔD, SZÁKSZEND
A kiállítási darabok jó részét a helyi iskolások gyûj-
tötték. A múlt emlékei között különlegesen érdekes
az a falutérkép, amely Dadot az 1800-as években
ábrázolja.
Látogatható bejelentkezésre, tel.: 34/470-025
A falu rendezvényei közül említést érdemel a min-
den év júliusának végén tartott színes falunap és
az augusztus 20-i búcsú.
KÖMLÔD
Irányítószám: 2853, népesség: 1030
A magyar anyanyelvû, szelíd lankák közé települt
község Tatáról, a megyeszékhelyrôl, Komárom
vagy Kisbér felôl közúton egyaránt jól megközelít-
hetô. Határában hun ôrhalom jelzi: lakott lehetett
már abban az idôben is, de történelme során fô-
ként mûvelôdéstörténeti vonatkozásban játszott
nagyobb szerepet a késôbbi századokban.
Híres szülöttei közül meg kell említeni a XIX.
századi magyar drámaírás jeles alakját, Obernyik
Károlyt, valamint az 1760-ban született reformá-
tus polihisztor-költôt, Pálóczi Horváth Ádámot. A
mûemlék jellegû református lelkészlak (Sza-
badság út 46.) – mindkettejük szülôháza – falán
táblával emlékezik rájuk a község.
A jogász, költô, földmérô, néprajzkutató Páló-
czi a magyar mûvelôdéstörténet egyik legsok-
színûbb alakja volt. Támogatta Csokonait, levele-
zett Kazinczyval, haladó folyóiratoknak dolgozott.
Lírai verseket, drámákat írt, de összegyûjtötte ko-
ra nótáit, dalait is, fôként a kuruc korból valókat.
Legismertebb fennmaradt gyûjteménye a helyen-
ként szemérmetlenül csípôsen, de igen élvezetesen
fogalmazó „Ötödfélszáz énekek...”
HÁNIVAL JÓ VOLNA HÁLNI…
„Hánival jó volna hálni, trallalom, trallala,
Mert ô meg szokta szolgálni, trallalom, trallala,
Még csak egy szem tökmagot
szolgálatlan nem hagyott ...”
(Pálóczi Horváth Ádám: Leány-ábécé – részlet)
112
De itt dolgozott Konkoly-Thege Miklós, a világhír-
re szert tett csillagász, és innen indult külhoni buj-
dosásra az 1848/49-es szabadságharc után Perczel
Mór honvédtábornok.
Az említett lelkészlakon kívül megtekintésre
érdemes a falu számos épülete, így például a szép
késô barokk református templom a Szabadság
úton vagy a klasszicista Huggonai-kúria (Sza-
badság út 48.), amely ma gyermekotthon.
A copfstílusú XVIII. századi Perczel-kúria
(Szabadság út 47.) ma lakóház, a mûvelôdési ott-
hon pedig a volt Mihályi-kúriában a Komáro-
mi úton egy szép park maradványai között mû-
ködik.
A búcsút minden évben pünkösdkor tartják.
SZÁKSZEND
Irányítószám: 2856, népesség: 1630
Tatabánya, Kisbér, Tata felôl közelíthetô meg
közúton vagy vasúton a Szákból és Szendbôl jó év-
tizede egyesült, dombok közé települt, barátságos,
ezért kirándulási célpontként is figyelmet érdemlô
község. A történelem során szlovákok, magyarok,
németek keveredtek sokszínû kultúrát létrehozva.
1706-ban Bottyán generális, II. Rákóczi fejedelem
legendás hadvezére táborozott erre.
Messzirôl látszik a falun kívül esô magaslatra, a
régi zárda romjaira épített különleges tájképi értékû
száki katolikus mûemléktemplom. Gótikus ere-
detû, mai formáját azonban Fellner Jakabtól kapta
1776-ban. Barokk mennyezetfreskói és szószéke ki-
vált értékesek. Fa- és gyöngyházberakásos mellékol-
tárai a majki kamalduli templomból valók.
Szenden is áll egy mûemlék jellegû barokk ka-
tolikus templom a Fô úton, 1747-ben emelték,
boltozatát szintén freskók díszítik. Ugyanezen az
utcán magasodik a szintén mûemlék jellegû re-
formátus templom. A Dózsa György úton álló
klasszicista, mûemlék jellegû evangélikus temp-
lomot 1848-ban emelték.
A szendi templom búcsúját május elsô vasár-
napján, Szent József ünnepén tartják. A széki temp-
lomot a Szent Ôrzôangyalok tiszteletére szentelték
fel, búcsúja szeptember elsô vasárnapján van.
www.vendegvaro.hu
 TATABÁNYA ÉS AZ ÉSZAKI-VÉRTES

Az erdô királya: gímszarvasbika

Magyarország a hálón 113

 ÚTJELZÔ

Budapestrôl északnyugat felé in-

Kisbér környéke
dulva Székesfehérvárról Móron
át, a 81. számú úton juthatunk
a tájegység központjában lévô
városba, Kisbérre. Ha az M1-es
és a Bakonyalja
autópályán hagyjuk el a fôvá-
rost, akkor a 13. számú úton ju-
tunk el a bakonyalji települések-
re. Két vasútvonal is keresztezi a
tájegységet: utazhatunk
a Székesfehérvárt
Komárommal, vagy a
Tatabányát Pápával
összekötô vonalon.

EZT LÁTNI KELL!

➤ Wenckheim báró szobra Kisbéren (☛ 119. o.) ➤ a bakonybánki Stróbel-kastély Bánki Donát emlék-
➤ Jászai Mari színésznô szülôháza Ászáron (☛ 121. o.) szobájával (☛ 127. o.)
➤ a bakonysárkányi Wagner-ház (☛ 122. o.) ➤ a Strázsa-hegy (☛ 128. o.)
➤ Táncsics Mihály emlékmúzeuma Ácsteszéren (☛ 123. o.) ➤ Dorfmeister István festményei a császári római kato-
➤ a bakonyszombathelyi pincék (☛ 128. o.) likus templomban (☛ 118. o.)

114 www.vendegvaro.hu

Komárom-Esztergom megye legnyugatibb, dél
felé kiöblösödô, három másik megyével határos
szeglete ez a tájegység. Gyôr-Moson-Sopron,
Veszprém és Fejér megye jelentik a közvetlen
szomszédságot. Valamiképpen tehát peremvidék
ez itt a Kisalföld déli-délnyugati szegélyén, kelet-
rôl a Móri-árok tektonikus süllyedésétôl határol-
va, északról beleolvadva a szelíd Bársonyosi-
dombvidékbe; délen a hegység maga lenyúlik a
Balatonig.
A természet titkai
A Bakony a Dunántúli-középhegység legnagyobb
kiterjedésû tagja. Geológiai érdekességét törések-
kel kialakult teknôszerû szerkezete adja. A karsz-
tosodó triász, jura, kréta kori mészkövön alig van-
nak felszíni vízfolyások.
A Bakony még a XIX. század végén is Közép-
Európa legnagyobb kiterjedésû lomberdeje volt; a
sûrû tölgyesek, szálbükkösök ma is meghatározzák
természeti képét. De az északi Bakonyalja nyugod-
tabb, lankásabb vidék.
Magyarország a hálón
KISBÉR KÖRNYÉKE ÉS A BAKONYALJA
Mert négy megye határán terül el, elérhetôk innen
a Dunántúl középsô részének legfontosabb, legér-
dekesebb látnivalói, a közlekedési útvonalak min-
denfelé behálózzák a környéket. A turista számára
lóháton vagy két keréken egyaránt járt utak kínál-
ják magukat. E vidék mégis csendesebb, mégis in-
kább felfedezésre vár, mint az eddig említett táj-
egységek. A falvak jó része – bár a megközelíthe-
tôség logikáját követve idesoroltunk a Vértes lábá-
nál fekvô néhány települést is – földrajzilag a Ba-
kony hegység északi nyúlványaihoz simul.
ISMERETLEN ÉRDEKESSÉGEK
➤ Feketevízpusztai tavak Ácsteszértôl északra
(☛ 123. o.)
➤ a XIX. század közepén elôkerült római kori
Bacchus-fej (☛ 126. o.)
➤ bokrétafák a bakonyszombathelyi Esterházy-kas-
tély parkjában (☛ 127. o.)
➤ Vízturbina a feltaláló, Bánki Donát szülôháza he-
lyén a bakonybánki emlékparkban (☛ 127. o.)
➤ ôsgyep az etei Tagos-erdôben (☛ 129. o.)
115
KISBÉR KÖRNYÉKE ÉS A BAKONYALJA
Emléktábla Táncsics Mihály szülôházán Ácsteszéren
A Magas-Bakony odébb helyezkedik el, de ami e
hegységben szép és jellegzetes, abból kóstolót ad
Komárom-Esztergom megyei része is.
A mai Bakonyalja persze más, de sokat megôr-
zött ôsiségébôl, rejtélyeibôl, romantikájából, ahogy
az ölébe búvó falvak is. Ami pedig a természeti ér-
tékeket illeti: a tiszta levegô, a csend, a nyugalom
valamennyi itteni településnek kincse. Az állat- és
növényvilág, az ízletes erdei gombák mind-mind
vonzzák az utazót, ahogy a falvak vendégszeretete,
helyi vendéglôi specialitásai vagy jó borai. Itt is
igaz, amit Eötvös Károly ír „az erdôk erdejérôl”: „A
LEGENDÁRIUM
➤ A csatkai Szentkútnál valószínûleg már a középkor-
ban épült kápolna, amelynek romjai a XIX. században
még láthatók voltak. A mai kápolna építése 1862-ben
kezdôdött, báró Fiath Ferencné jóvoltából, s Csöbönyei
József harmadrendi testvér segítségével, aki itt lakott egy
remetekunyhóban. A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút
vize elsôsorban lábfájás gyógyítására alkalmas, de 1792-
ben feljegyezték, hogy egy vak ember, bizonyos Meizler
Vilmos a víz hatására visszanyerte látását. (☛ 125. o.)
➤ Wenckheim Béla (Pest, 1811–Bp. 1879) egykori bel-
ügyminiszter emlékét szobor ôrzi Kisbéren, mivel a báró
sokat tett a lótenyésztésért. Mint a Pesti Lovaregylet elnö-
116
Bakonynak különös hire-neve, csodálatos bája és
leirhatatlan varázsa van, ami hiányzik a többi nagy
erdôségnél. Mesés fogalom ez a szó: Bakony. Az ôsi
magyar hitregéknek, az elmúlt századok rejtélyes és
ragyogó kalandjainak szintere...” És nemzedékrôl
nemzedékre öröklôdô betyártörténeteknek, tehet-
nénk hozzá, hiszen a Bakony és Sobri Jóska is
összetartoznak. A Bakony volt a világa a makkter-
mô erdôk ridegen tartott disznókondáinak, szám-
talan történet ôrzi a kanászok, a szénégetôk és
favágók létért folytatott küzdelmét.
Kis települések, nagy emberek
Kisbért, „a Bakonyalja fôvárosát” is csak az utóbbi
években kezdi felfedezni magának a turizmus: a
kedves, nyugodt kisváros lovashagyományairól a
legismertebb, a kisbéri félvér fogalom a lovassport
kedvelôi, mûvelôi körében. De infrastruktúrájá-
val, a kis térségben elfoglalt központi helyével, vá-
rosi rangjával és egyre gyarapodó rendezvényeivel
egyre vonzóbb úti cél lehet – avagy kiinduló állo-
más a környezô, felfedezésre váró falvakhoz. Ér-
demes bejárni a Táncsics-emléktúrát, a Bakonyal-
ját feltáró, pirossal jelzett turistautat, vagy felke-
resni a sokhelyszínes Bakony Térségi Napok, s a
bakonyi amatôr népmûvészeti fesztivál rendez-
vénysorozatát.
A vendég – aki talán addig mit sem tudott Já-
szai Mari vagy Bánki Donát, Táncsics Mihály vagy
ke támogatta, hogy angliai telivér kancákat, méneket és
csikókat hozzanak be az országba. Ezzel segítette a ma-
gyar lóállomány felfrissítését, nemesítését. (☛ 120. o.)
➤ Bánki Donát (Bakonybánk,1859–Bp., 1922) Cson-
ka Jánossal együtt a magyarországi motorgyártás megte-
remtôje. 1888-ban a benzinmotort, 1893-ban pedig a
karburátort szabadalmaztatták. 1894-ben készült el
nagynyomású robbanómotorja, amit már vízbefecsken-
dezéses hûtéssel tökéletesített. Ezt követte 1902-ben az
elsôkerék-meghajtású autó, 1903-ban a gôzturbina,
1917-ben pedig a vízturbina, amely lehetôvé tette törpe
vízierômû fejlesztését. (☛ 127. o.)
www.vendegvaro.hu
 KISBÉR KÖRNYÉKE ÉS A BAKONYALJA

GONDOLTA VOLNA, HOGY…

… a csatkai búcsú napja egyben a „leányvásár” ideje

is? (☛ 125 o.)
… amikor megépült a kisbéri lovarda, ez volt a leg-
nagyobb egész Európában? (☛ 120. o.)
… Fellner Jakab építész egyik legsikerültebb alkotása
a császári templom? (☛ 118. o.)

az Esterházyak itteni kötôdéseirôl, fölfedezésre vá-

ró mûemlék templomokról és az erdôkben, a
Bársonyosi-dombvidéken füzérszerûen húzódó
csodálatos kis tavakról, amelyek közelében óvatos
feketególya fészkel minden évben – élményekben,
ismeretekben gazdagodva térhet meg innen. A Az öreg fák óriása a szarvasbogár
dombok leve, a történelmi Ászár-Neszmélyi bor-
vidék nedûi – Bársonyoson, Keréktelekin, Etén – az a táj gazdáinak s az idegennek közös felelôssé-
csak segítenek átélni a táj élményét. ge. E vidéktôl azt szabad elvárni, amit adni tud:
A vidék érintetlen, ôsi értékeivel a turizmus csöndet, nyugalmat, lehetôséget a városi életbôl
számára még meghódításra vár. E hódítás megkez- való kikapcsolódásra.
dôdött, s egyre többen és többen térnek vissza ide
ismerôsként. De hogy ember és természet ilyen A Bakonyban még mindig jellemzô
békében és harmóniában élhessen együtt tovább, a hagyományos állattartás

Magyarország a hálón 117

CSÁSZÁR, VÉRTESKETHELY, KISBÉR
CSÁSZÁR
Irányítószám: 2858, népesség: 1990
A Kisbér–Tatabánya közötti országút két oldalán
fekszik a község a Vértest és a Bakonyt elválasztó
Móri-ároktól nyugatra. Vasútállomása is van, így
vonattal is megközelíthetô. Múltja igen gazdag, a
régészek a kôkorszaktól kezdôdôen az egymást kö-
vetô korok számos emlékét tárták már fel. Az ava-
roktól származó övveretek és a római maradvá-
nyok egyaránt arra utalnak, hogy Császár régóta
lakott település volt.
Újabb kori hírét elsôsorban borának köszön-
heti, hiszen a szôlômûvelésnek errefelé nagy ha-
gyománya van, az Ászár–Neszmélyi borvidéknek e
település is része. A község környékén erdôk hú-
zódnak, nyugati és északi határában szép termé-
szeti képet mutató kis tavak illeszkednek a tájba.
Madárvilágáról a Mezô-tó a legismertebb.
Császár legfontosabb látnivalója kétségkívül
katolikus mûemlék temploma a Kossuth Lajos
utcában, amely – mint annyi más épület a környé-
ken – Fellner Jakab tervei szerint készült, ez egyi-
ke Fellner legsikerültebb alkotásainak. Különösen
széppé és értékessé belsô díszítése, kivált oltárképe
Császár katolikus mûemléktemplomában
rokokó és copf stílusjegyeket is találunk
118
teszi. Dorfmeister István 1776-os dátummal és
szignóval is ellátott, az apostolok életébôl vett je-
lenetet ábrázoló képe a templom nagy becsben
tartott alkotása. Ô festette a szentélyboltozat és a
fôhajó freskóit is. A fôoltár a rokokó stílusjegyeit
mutatja. A templomberendezés egyedülálló da-
rabja a gazdagon faragott hajó formájú, copfstílu-
sú alakos szószék: a hajóban Jézus mellett a háló-
ját kivetô, halászó Péter ül. XVIII. századi a külö-
nösen szépen díszített, az országban egyedülálló
húsvéti gyertyatartó, míves darab szentélykorlát is.
A református templom a Kisfaludy utcában
ugyancsak említésre méltó: 1748-ban emelték,
mûemlék jellegû épület. A császári temetô meg-
tekintését is ajánljuk, benne Pálóczi Horváth
György és Holéczy Mihály sírjával. A temetô kü-
lönlegessége a már messzirôl látható, óriási szé-
kely kapu, Cs. Kiss Ernô alkotása, ô faragta a kö-
zelben álló emlékoszlopot is, amelyen három
évszám olvasható: 1706, 1919, 1945.
Az Egresi-réten minden év augusztus 20-án
fogathajtó versenyt rendeznek.
VÉRTESKETHELY
Irányítószám: 2859, népesség: 630
Kisbér felé utazva a 81-es fôúthoz közel érjük el
ezt a kis falut. Elsô írott elôfordulása 1250-bôl va-
ló, 1332-ben egy oklevélben Kethel néven említik,
amikortól Károly Róbert a heti vásár napját keddi
napra tûzte ki. 1433-tól a Hédervári család birto-
kolta, a törökdúlás idején lakatlan puszta volt, ké-
sôbb pedig – mint annyi más környékbeli telepü-
lés – Esterházy-birtok lett.
Erdôs határa, csendje, jó levegôje a Bakonyalja
kellemes kirándulóhelyévé, a kerékpáros túrázók
kedvelt megállójává teszi. A faluban nincs üres
ház! Népessége nem fogy, sôt, lassan gyarapszik.
Megtekintésre érdemes az Esterházyak kedvelt
építésze, Fellner Jakab által tervezett mûemlék
jellegû épület, s az 1700-as évek végén emelt
barokk római katolikus templom a Kossuth La-
jos utcában; berendezése a XVIII. századból szár-
mazik. A környéken az utóbbi évtizedekben nagy
kiterjedésû almáskerteket telepítettek.
www.vendegvaro.hu
 KISBÉR KÖRNYÉKE ÉS A BAKONYALJA

KISBÉR
Irányítószám: 2870, népesség: 7580

Lovak és Batthyány-kultusz: a két meghatározó élmény, ha Kisbér, a „Ba-

konyalja fôvárosa” szóba kerül. A magyar lótenyésztés egykori jeles helye ma
újra felfedezi lovashagyományait, Buccaneert, a világ „legsebesebb lovát”; a
híres fedezômént övezô legenda napjainkban újraéled. A csekély lélekszámú,
takaros, csöndes városka a pihenésre, kikapcsolódásra „termett” bakonyalji fal-
vak turistát vonzó központja lehet.

A megye déli részének központját, legkisebb lélek- Batthyány Kázmér – az elsô felelôs magyar kor-
számú városát a „Bakonyalja fôvárosaként” szokás mány miniszterelnökének fivére, a Szemere-kor-
emlegetni. Legegyszerûbben a 81. sz. úton Székes- mány külügyminisztere – Világos után Törökor-
fehérvár vagy Gyôr felôl, illetve a 13-as úton Ko- szágba menekült. Kintléte alatt birtokát itthon ál-
márom irányából közelíthetô meg. Itt találkozik a lami kezelésbe vették, élére zárgondnokot nevez-
MÁV Komárom–Székesfehérvár vonala a Tata- tek ki. 1853-ban a Kincstár vette birtokba a gaz-
bánya–Pápa szárnyvonallal, így vasúton is köny- daságot – már mint katonai ménest. A ménesbir-
nyen elérhetô. tok tenyésztô munkáját az angliai származású
A környék már a rézkorban is lakott hely volt, lovak alapozták meg. Legnagyobb híre az 1857-
ezt igazolja egy itt elôkerült korabeli csákány. A ben született Buccaneer telivér ménnek volt.
település neve hosszú évszázadok ismeretlenségé-
bôl 1277-ben bukkan elô újra – Beyr alakban. Wenckheim báró sokat tett a magyar lótenyésztés ügyéért
1529-ben, más környékbeli településekhez hason-
lóan, a török hadjáratának esett áldozatul. 1612-
ben már Nagybérként jelöltek egy települést a
környéken. Minden valószínûség szerint ez a köz-
ség is a török idôkben tûnt el a térképrôl.
A mai Kisbér viszont ugyanabban a században
települt be újra református magyarokkal. A község
még egyszer elpusztult, amikor az utolsó, sikerte-
len bécsi hadjárat után a törökök végigdúlták a
környéket. A néptelenné vált, tehát munkáskéz
nélkül maradt vidéket Széchenyi György váltotta
meg, hogy késôbb a gyôri szemináriumnak adja.
Okiratokból tudjuk, hogy a gyôri papnevelde
költségeit sokáig a kisbéri és hántai birtokok jöve-
delme biztosította. A kuruc-labanc háborút köve-
tôen egy osztrák tábornok szerzett itt birtokot,
majd az ô javára 1749-ben a gyôri szemináriumot
is megfosztotta Mária Terézia a kisbér-hántai bir-
tok haszonélvezetétôl. Késôbb – peres úton – a
Batthyány család szerezte meg a környéket, s ezzel
végre megkezdôdhetett az a fejlôdés, amely jelen-
tôs birtokközponttá alakította Kisbért. Birtokosa,

Magyarország a hálón 119

KISBÉR, ÁSZÁR
A Batthyány-kastély ma kórházként mûködik
Buccaneer 21 éven át volt fedezômén Kisbéren,
utódai meghatározói lettek a környezô államok ló-
tenyésztésének is.
A kiegyezés – 1867 – után a ménes véglegesen
a Magyar Királyi Földmívelésügyi Minisztérium
felügyelete alá, tehát magyar tulajdonba került.
1869 januárjában jött létre a Magyar Királyi Álla-
mi Ménes – Kisbér nevû, késôbb nagy jövôt meg-
ért szervezete. A ménesbirtokot végül is a II. világ-
háború évei zilálták szét.
A település mai képének megismerését kezdjük
a városközpontban a Batthyány téren (jó lehetô-
ség nyílik parkolásra). Ha vonattal érkezünk, a
vasútállomástól a Köztársaság úton majd a Széche-
nyi utcán jutunk ide.
Az itt álló római katolikus templom elôdje
az 1740-es években fából és sövénybôl épült.
VILLÁMPARIPA
A Buccaneer nevû angol telivér mén – amelyet a báró
Wenckheim Béla által alapított lovaregyleti bizottság
vásárolt – évek alatt élô legendává vált. Buccaneer
ötéves korára egy angol mérföldön a világ legsebesebb
lova lett, késôbb pedig – micsoda „férfiúi teljesítmény”
– összesen 728 kanca fedezésével járult hozzá a ma-
gyar lóállomány nemesítéséhez.
120
A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt
templom elôtt harangláb állt. 1783-ban új temp-
lom építésérôl rendelkezett az akkori kegyúr, Bat-
thyány Theodor. A mûemlék jellegû, egyhajós, két-
boltszakaszos templom legfôbb jellegzetessége a si-
sak nélküli toronypár és a barokk homlokzat. A
fôoltár képét Koroknay Ottó festette 1889-ben.
Fô- és mellékoltára klasszicista, szószéke copf stí-
lusjegyeket mutat. A templom másik oldalán állí-
tották fel 1988-ban Som János samott díszkútját.
Az ugyancsak mûemlék jellegû plébánia a
park fái mögött található. Egykor – a helyiek em-
lékezete alapján – a vörös barátoknak épült. Az
építészettörténészek szerint bolthajtásos szobáit a
XVIII. században alakították ki. Az épület elôtt ál-
ló I. világháborús emlékmûvet 1933-ban állí-
tották, és 154 hôsi halottra emlékezteti az erre já-
rókat. Késôbb kiegészítették a II. világháborús ál-
dozatok emlékkövével is.
A Batthyány tér másik oldalán szövetkezeti üz-
letház épült, amely leválasztja a valódi fôteret a
közlekedési csomóponttól. Az áruház mellett a
ménesbirtok egykori kórházában mûködik a Tán-
csics gimnázium (Batthyány tér 2.).
A tér parkosított, Szabadság park nevet viselô
részének fô épülete a mûemlék jellegû egykori
kastély ma kórház. Vele szemben a lovarda sze-
rencsésen megmenekült épülete áll: Európa addig
legnagyobb fesztávolságú lovardáját a legutóbbi
idôkben eredeti szépségében újították fel, a pati-
nás épület közösségi célokat szolgál. A lovarda
elôtti parkban áll a megye egyik legismertebb
köztéri szobra, Fadrusz János alkotása. A Gun-
nersburyn lovagló báró Wenckheim Béla sokat tett
a magyar lótenyésztés ügyéért.
A Batthyány tér felôl a vasút irányába induló
Széchenyi utcán három épületre érdemes figyelmet
fordítani. Az út jobb oldalán emelkedik ki kör-
nyezetébôl az egykori méneskari kaszinó eklek-
tikus épülete. Közelében, szerényen a házsor hom-
lokzatvonalába illeszkedik a Szeghalmi Bálint ter-
vei szerint épült református templom. Szem-
közt már a modern divatnak hódolva a közelmúlt-
ban készült el a Városháza (Városház tér 1.). A
Batthyány térrôl indul a Kossuth Lajos utca is Ászár,
illetve Gyôr irányába.
www.vendegvaro.hu

TOJÁSGURÍTÓK
Hántán az utóbbi években érdekes néphagyomány ele-
venedik meg újra: minden húsvéthétfôn sajátos ver-
senyben mérik össze ügyességüket a vállalkozó kedvû
férfiak. A tojásgurítás a helyi közösségi élet kitüntetett
alkalma volt, mára idegenforgalmi látványossággá is
vált. A tojásokat a szájával oldalra fordított fonott ko-
sárba kell a hepehupás talajon belegurítani úgy, hogy
épen maradjanak – dobni tehát nem lehet.
HÁNTA
Kisbér részét képezi Hánta falu, amely 1950-ig
Veszprém megyéhez tartozott. A csendes falu hí-
rét-nevét az egykori prépostság alapozta meg. Errôl
az elsô hiteles forrás egy 1239-bôl származó IV.
Béla által kiállított oklevél. A prépostság monosto-
rát 1253-ban említik elôször, eszerint az a mai
Nádasdpusztán állt.
A hiteles hely fontosságát igazolja, hogy pré-
postjai egyben a veszprémi püspökség kanonokjai
is voltak, s hogy 1277-ben egy ekkor készült okle-
vél szerint mindhárom Bér falu a prépostság birto-
ka volt. A prépostság 300 évig mûködött, 1543-as
török hadjárat következtében pusztult el. Mára
nyoma sem maradt, csak a Feketevíz völgyében
megbúvó kis falu ôrzi nevét.
Kisbérre visszaútban álljunk meg a halasta-
vak mellett egy kis pihenôre: szerencsés esetben
ritka vízimadarakat láthatunk a háborítatlan terü-
leten, amely a természetjárók számára még felfe-
dezetlennek számít.
A turisztikai programok kínálata sokat színese-
dett az utóbbi években. Márciusban amatôr nép-
mûvészeti fesztivál központja a város, a Ba-
konytérségi Napok keretében júliusban Bakony
Agrárexpót, kulturális fesztivált rendeznek.
A lovashagyományok ápolásának jegyében
nyaranta díjugrató versenyek, nemzetközi
fogathajtó verseny vonzza Kisbérre a gyors pa-
ripák kedvelôit. A nyár másféle versenyt is tarto-
gat azoknak, akiknek a lovak nem lennének elég
sebesek: a Kisbér Rallye autóverseny minden év
júniusában kínál élményt a technikai sportok ra-
jongóinak.
Magyarország a hálón
KISBÉR KÖRNYÉKE ÉS A BAKONYALJA
ÁSZÁR
Irányítószám: 2881, népesség: 1570
Az egykor önálló, majd Kisbérhez csatolt település
2003 januárjától újra saját önkormányzattal ren-
delkezik. Ászár a megye 76. települése, a napjaink-
ban újraéledô Ászár–Neszmélyi borvidék egyik
névadója. A százévesnél is öregebb ászári nagypin-
cébe sûrûn látogatnak borkóstoló csoportok,
hogy megízleljék például az édes Ászári Asszony-
fektetôt, amely a fáma szerint magas cukortartal-
ma révén hamar az asszonynép fejébe száll.
A falu másik legfôbb nevezetessége Jászai
Mari szülôháza (Jászai Mari utca 17.) ma em-
lékház. A Gyôri útról a Hôsök terénél balra ka-
nyarodva érjük el a szerény kis parasztházat. Itt
látta meg a napvilágot a magyar színmûvészet
egyik legnagyobb alakja, aki „a képzelet világát
életté varázsolta”. Küzdelmes gyermekkor és ne-
héz pályakezdés után 1872-tôl a Nemzeti Színház
mûvésze volt.
Jászai Mari halálának ötvenedik évforduló-
ján, 1976 októberében nyílt meg ászári szü-
lôházában az életútját bemutató kiállítás. Az emlék-
ház kisebbik szobája Krippel József ács és Keszey Juli-
anna ötödik gyermekeként született Jászai Mari
gyermekkorát idézi: tisztán, de szegényesen beren-
dezett parasztszoba ez, amilyen a Krippel család ott-
hona lehetett.
SÉRTETT SZÍNÉSZNÔ
1897 nyarán az egész környék színpártoló közönségét
megmozgatta a hír, miszerint vendégmûvészként Ta-
tára készül Jászai Mari, az országos hírû tragika. Ra-
jongóinak tömege nagy ovációval fogadta az állomá-
son. A mûvésznô hirtelen elutazása már korántsem
ilyen ünnepélyesen zajlott. A helyi lap szerint „a mû-
vésznô elôadása alatt erôsen dohányzott 2-3 pökhendi
úr” – aminek következtében Jászai Mari a helyi szín-
házi évadot is akarva-akaratlanul tönkretéve, sér-
tetten távozott a fôvárosba. Legközelebb – Herczeg
Ferenc oldalán – 1900-ban jött ismét néhány napra,
de ekkor már mint magánszemély.
121
ÁSZÁR, BAKONYSÁRKÁNY, AKA, ÁCSTESZÉR
Jászai Mari, aki „a képzelet világát életté varázsolta”
A nagyobbik szobában elhelyezett anyag Jászai szí-
nészi pályafutását mutatja be. A bejárat közelében
látható utazóládája, vidéki fellépéseinek néma tanú-
ja. A sarokban kis dobogón egy piros bársony huza-
tú támlásszék áll, amely a lebontott Nemzeti Szín-
házból való, felette a Nemzeti Színház tagjait, a
Paulay-társulatot 1884-ben megörökítô tablókép
látható.
A falakon körben szerepképek sorakoznak, Jászai
színészetének egy-egy állomása, néhány jelentôsebb-
nek a jelmeze is megtekinthetô. Az álló tárlóban ap-
róbb személyes használati tárgyai kaptak helyet. A
többi tárlóban: Jászai nyomtatásban megjelent írá-
sai, színikritikák, újsághírek, színlapok, a már halá-
la után megjelent róla szóló könyvek sorakoznak.
Láthatjuk a Nemzeti Színház gyászjelentését is.
A szoba közepén, az életnagyságú Elektra-kép mel-
lett Barta Lajos Jászai Marit 35-40 éves korában
megörökítô terrakotta mellszobra áll. A kiállítástól
ezzel a képpel és Babits Mihály Jászai Mari halálára
címû gyönyörû verssoraival búcsúzunk:
„….Hol a mozgókép amely
megôrzi léptét? Hol a fonográf, nemes
hangjának? Elszállt a sugár! Ki hozza vissza?
Ki hozza vissza?”
Látogatható bejelentkezésre, Biliczki Jánosné,
tel.: 34/352-741
122
BAKONYSÁRKÁNY
Irányítószám: 2861, népesség: 1020
A megye déli határán a 81-es fôút mellett fekszik a
község, vasúton is megközelíthetô. A monda szerint
az egykor errefelé garázdálkodó sárkány adta ennek
a bakonyalji településnek a nevét. A falu történeté-
nek elsô írásos dokumentuma 1193-ból való. Mai
lakói jórészt a német telepesek utódai, amit helyi
földrajzi nevek is mutatnak, így például máig van
Waldstück. Az örökös csatározások-üldöztetések
között szlovák és délszláv családok is új otthonra ta-
láltak itt.
Az erdô borította Kopasz-hegy a környék szép
kirándulóhelye. Csókakô várának romjai, bár
már Fejér megyében vannak, de sem gyalog, sem
kerékpárral nincsenek messze Bakonysárkánytól; a
község az 1400-as években ehhez a várhoz tarto-
zott, gazdája a Rozgonyi család volt.
A sárkányi katolikus templom mûemlék jel-
legû, a XVIII. század végén emelték. Freskódíszí-
tése Jeges Ernôtôl, a Szentendrei Mûvésztelep egyik
alapítójától való, akit a Római Iskola képviselôje-
ként tart számon a mûvészettörténet.
Meg kell említeni a XVII–XVIII. század for-
dulóján épült úgynevezett Wagner-házat is,
amely a bakonyi betyártörténetekhez szolgál ada-
lékul. Pincéjébôl állítólag rejtekalagút vezetett a
császári erdô sûrûjébe, ahol a pandúrok elôl mene-
külô betyárok már biztonságban lehettek.
A futás szerelmesei számon tartják a „Sárkányi
ôrületet”, az augusztusban rendezett 23,1 kilo-
méteres országúti futóversenyt, amely Akát, Ács-
teszért, Bakonyszombathelyet is érinti. A rendez-
vényen számos „sárkány-díjat” is kiosztanak.
AKA
Irányítószám: 2862, népesség: 280
Legjobban a 81-es útról Bakonysárkánynál jobbra
letérve közelíthetô meg ez a ma kellemes, nyugodt
környezete, tiszta levegôje, háborítatlansága okán
említést érdemlô falu. A bakonyalji falucska –
amely a XVIII. században szlovákokkal és néme-
www.vendegvaro.hu
 KISBÉR KÖRNYÉKE ÉS A BAKONYALJA

tekkel népesült be újra – a XIX. század végén még A nemrégiben kijelölt Táncsics-túra pirossal jel-
ezer lakosnak adott otthont. A fogyatkozás oka a zett útvonala természetesen érinti a névadó szülô-
kivándorlás volt, a XX. század elsô felében sok házát is, a többi érintett település: Bakonyszom-
akai család próbált szerencsét az Újvilágban. A né- bathely, Bakonybánk, Csatka, Súr, Aka, Réde. A
met ajkúak II. világháború utáni kitelepítése környék turisztikai lehetôségeirôl információ a
ugyancsak apasztotta a mára a megye legkisebb lé- községházán kapható (Kossuth L. u. 45., tel.:
lekszámúvá lett falujának népességét. 34/388-088).
Késô barokk temploma 1790-ben épült, to- A falu szélén, a Táncsics u. 44. alatt álló épület-
ronyra viszont csak 1817-ben „futotta”. Érdemes ben rendezték be Táncsics emlékmúzeumát,
megnézni a Fiáth család kriptáját. A települést amely március 15. táján a leglátogatottabb.
1830-tól birtokoló Fiáth József bárót a helybeliek
máig emlegetik, aki többek között korát megelô- „Ácsteszér helység két egymás közepén
zôen fejlett sertéstenyésztést honosított meg a kör- keresztûlvágó szabályos utcából áll, közepén
nyéken. van a Szentegyház, egyik utcasarkon korcsma, másikon
A gyalogtúrázók szép erdei utakat találnak a paplak, harmadikon pálinkafôzô ház, negyediken a
dombok között, a festôi akai halastavak sok hor- kisiskola... E négy utcának egyikén, mely keresztutca
gász és természetbarát számára nyújtanak kikap- nevet visel, a legszélsô ház volt apámé...” A leírás a fa-
csolódást érdekes növény- és állatvilágukkal. lu nagy szülöttjének, Táncsics Mihálynak a tollából
származik. A XIX. század egyik jelentôs magyar de-
ÁCSTESZÉR mokrata gondolkodója 1799. április 21-én született
az akkor még Veszprém vármegyéhez tartozó tele-
Irányítószám: 2887, népesség: 770 pülés idézetben említett házában. Édesapja telkes
jobbágy volt, s ô maga is életének elsô két évtizedét
A kis település festôi környezetben simul a Ba- jobbágyként élte le a bakonyalji kisközségben. A
kony északi lábához. Az Akáról ide vezetô utat so- személyesen is megtapasztalt jogfosztottság és társa-
kan a megye legszebbjének tartják. Mai lakói rész- dalmi egyenlôtlenség késztette arra, hogy minden
ben német telepesek leszármazottai, részben a Fel- tehetségével és erejével a jogegyenlôségért és társa-
vidékrôl idetelepítettek: bizonyára sok ács lehetett
köztük, hiszen – jó tudni – a „teszér” az ács szó A falu szélén ma is áll Táncsics szülôháza
szláv megfelelôje.
A Kossuth Lajos utcán álló késô barokk, úgyne-
vezett csehsüveg-boltozatos mûemlék jellegû kato-
likus templommal szembeni dombról körülpillant-
va látni a Vértes hegyvonulatát, megnyílik elôttünk
a Móri-árok és a pannonhalmi apátság templomá-
nak tornyát is fölfedezhetjük, ha tiszta az idô. A
templommal szemben áll a falu nagy szülöttének,
Táncsics Mihálynak a mellszobra; halála után két
évvel, 1886-ban „mintázta Andrejka József”.
A környék lovas és kerékpáros túrákra, gyalogos
természetjárásra különösen alkalmas. Az erdôk nö-
vény- és állatvilága és a szelíd, de romantikus, dom-
bos vidék tájképi szépségei megragadóak, a levegô
szennyezôdéstôl mentes. A községtôl északra elterü-
lô Feketevízpusztai tavak a körülöttük magasodó
szálerdôvel szép természeti értéket képviselnek.

Magyarország a hálón 123

ÁCSTESZÉR, SÚR, CSATKA, RÉDE
Táncsics Mihály nevét viseli az újságírók legrangosabb
kitüntetése, a Táncsics-díj
dalmi igazságosságért harcoljon. Már felnôtt fejjel
végezte tanulmányait. Politikai nézeteit könyvekben
népszerûsítette, mely munkák forradalmi szelleme
miatt 1847-ben bebörtönözték s csak 1848. márci-
us 15-én nyerte vissza szabadságát.
A szabadságharc ideje alatt is a demokrácia követke-
zetes megvalósításáért küzdött: „Minden erômet, te-
hetségemet arra fordítom, hogy magyar hazánk, az eu-
rópai nevezetes országok sorában méltó helyet foglaljon
el” – írta 1848 nyarán lapjában, a Munkások Újságá-
ban. A nemzet fejlôdése és a társadalmi haladás egy-
aránt fontos volt számára. A bukás után hosszú éve-
kig bujkált, majd újabb hosszú börtönbüntetést
szenvedett. A kiegyezés után ismét aktívan politi-
zált, rövid ideig mûködô lapja az „Aranytrombita” a
kapitalizálódó Magyarország jogfosztottjainak: a
szegényparasztoknak, és munkásoknak az érdeké-
ben tevékenykedett.
Az életútját bemutató kiállítás az egykori szülôházá-
ban 1971-ben nyílt meg. Az épület a falu régi utca-
vonalas házsorának jellegzetes nyugat-magyarorszá-
gi típushoz tartozó oldaltornácos kis épülete. Jelen-
124
legi külsejét az 1910-es években történt átépítés so-
rán nyerte el. Az épületbe belépô látogató a szabad-
kéményes, középen kenyérsütô kemencével ellátott
konyhába jut. A két szoba közül a konyhától balra
esô helyiség a XIX. század közepének paraszti lakás-
kultúráját mutatja be. A jobboldali szobában elhe-
lyezett kiállítás Táncsics Mihály mozgalmas, harc-
ban, szenvedésben bôvelkedô életpályáját követi
nyomon. Korabeli újságokból származó metszetek,
fotók és a Táncsics munkáiról készült fotómásola-
tok segítségével tárul föl a jobbágysorból indult író
küzdelme és élete.
Látogatható bejelentkezésre,
Klenota István gondnok, tel.: 34/388-037
SÚR
Irányítószám: 2889, népesség: 1380
Ácsteszér felôl vezet a mûút a megye legdélibb te-
lepülésére, amely határos Fejér és Veszprém me-
gyével. A gyönyörû erdei környezetben fekvô köz-
séget, a Zichy grófok egykori birtokát tiszta leve-
gôje, csendes nyugalma igencsak alkalmassá tesz a
pihenésre.
A faluban megtekintésre érdemes a késô ba-
rokk katolikus templom az Árpád úton; mûem-
lék jellegû, 1784-ben építették, homlokzatát
klasszicista stílusban átalakították. Érdekesség a
faluban a Zenedomb utcában az Ôskeresztény
Apostoli Egyház imaháza, amely 1995-ben épült.
A Szabadság téri grafikai kiállítóteremben Sárkány
Gyôzô grafikusmûvész állandó kiállítása te-
kinthetô meg. (Bejelentkezés, tel.: 34/375-033.)
A kisforgalmú utak kedveznek a kerékpárosok-
nak. Két-három órányi gyalogtúrára van innen a
Veszprém megyébe esô Csesznek vára, negyed-
órányi autózással elérhetô Zirc múzeuma, arboré-
tuma, de Mórra is el lehet jutni – akár gyalogosan.
Érinti a falut a Táncsics-emléktúra útvonala is,
de lovastúrák is vezetnek erre: a faluban lovasud-
var, kulcsosház, turistaház üzemel.
A Bakony vadállománya gazdag, lehet vadász-
ni, a vadregényes völgyekben halastavak várják a
horgászokat. Ugyanígy nem csalódnak a gombát,
erdei vadgyümölcsöt szedni szándékozók sem.
www.vendegvaro.hu

Súr télen a környék sportközpontjává válik: meg-
felelô hóviszonyok esetén egész nap üzemel a föl-
újított, villanyvilágítású, 15 százalékos lejtésû,
mintegy 300 méter hosszú sípálya, ahol kapasz-
kodós felvonó várja a téli sportok kedvelôit.
Általános iskola, Petôfi u. 45., tel.: 34/375-188
A súriak áprilisban falunapot, októberben szü-
reti felvonulást tartanak, búcsút augusztus
20-án rendeznek.
CSATKA
Irányítószám: 2888, népesség: 360
Közel a megyehatárhoz, erdôktôl övezetten, Súr és
Ácsteszér szomszédságában húzódik ez a legin-
kább búcsújáról ismert bakonyalji falu. A gyönyö-
rû, szelíd lankák közé települt község minden év
szeptember 8-án benépesül: a Kisasszony-napi
búcsúra sok ezer zarándok érkezik a településhez
Templom
Magyarország a hálón
KISBÉR KÖRNYÉKE ÉS A BAKONYALJA
közeli búcsújáró kápolnához. Gyógyító erejûnek
mondott forrás fakad itt, a zarándokok Szentkút-
nak nevezik, számos legenda fûzôdik hozzá.
A kápolnát Kisboldogasszony tiszteletére szen-
telték fel. Az erdei kegyhely 1863 óta áll és volta-
képp ekkortól „hivatalos” búcsújáróhely. Az utób-
bi évtizedekben elsôsorban a cigányság látogatja.
Nekik külön cigány nyelvû misét is celebrálnak.
Érdekesség, hogy a búcsú alkalmából „leányvá-
sárt” is tartanak, a szülôk itt választják ki fiuk jö-
vendôbelijét.
Bent a faluban a Szabadság téren áll a csatkai
katolikusok mûemlék temploma. Gótikus ere-
detû, 1390-ben épült a Kont Miklós nádor által né-
hány évtizeddel korábban létrehozott pálos kolos-
torhoz. A csatkai pálosok egyébként a legmódo-
sabb szerzetesrendek közé tartoztak, a budai Hess
András tér „Vörös Sün háza” is az övék volt vala-
mikor. A török idôk pusztításai után a pálosok
nem települtek vissza, templomukat sokáig a móri
kapucinusok gondozták. A templom szerkezetében
építészeti érdekességet jelentenek a belsô támfalak,
a hajó fülkesoros megoldása; utoljára 1801-ben
építették át. Mai formájában barokk stílusú. Érté-
kei közé tartozik a szentély északi oldalfalában bi-
zonyos Szentléleki Akácius Miklós reneszánsz sírkö-
ve 1516-ból, és az 1801-bôl való keresztelôkút. Fô-
oltárképe Schmidt József gyôri festôtôl való. Szent
István szobrának talpazata gótikus oszlopfô.
A szeptemberi bakonyalji Táncsics-emléktú-
ra útvonala érinti Csatkát is.
RÉDE
Irányítószám: 2886, népesség: 1550
A szép fekvésû bakonyalji község a 82-es fôúttól 5,
a 81-estôl mintegy 15 kilométerre esik, könnyen
megközelíthetô.
Sokáig Csesznek várának tartozékaként emlí-
tették az oklevelekben.
Három oldalról összefüggô erdô fogja körül,
amely a falu belterületébe is benyúlik. Tájképi
szépségei kiemelkedôk, legnagyobb értékei az
erdôhöz kapcsolódnak. A vadászható vadvilág,
a gazdagon termô gombák és erdei gyümölcsök,
125
RÉDE, BAKONYBÁNK, BAKONYSZOMBATHELY
Bakonyi táj: a zöld színek harmóniája
a pihenésre alkalmas, tiszta levegôjû romantikus
környezet itt tartja, visszatérésre készteti az idelá-
togatókat.
A falu területén húzódó XVIII. századból szár-
mazó kastélykert ma parkerdô. Juharok, hársak,
boglárfák között különbözô fenyôk díszlenek itt
szép tisztásokkal váltakozva. A parkban áll a mû-
emlék jellegû katolikus templom, hajójának
boltozatán barokk falképek láthatók.
A templom jobb falához épült Esterházy Im-
re síremléke 1792-ben. A park ôrzi az egykori
kastély maradványait is.
Ácsteszérrôl indul, Rédét is érinti a szeptembe-
ri Táncsics-emléktúra. A közeli Hajmás-pusz-
tán nagy vízfelületû, csendes környezetû hor-
gásztavak is várják a vendégeket, a délre esô Les-
alja-major pedig erdei sétakocsikázással, lovag-
lással, szállással szolgál, s van étterem a falu köz-
pontjában is.
126
BAKONYBÁNK
Irányítószám: 2885, népesség: 560
Hármas megyehatáron fekszik ez az apró, de annál
vonzóbb környezetben elterülô kis falu a Cuha-
patak – innen tovább folyva már Bakony-ér –
mentén, a Kisalföld peremén. A legközelebbi vá-
ros az innen 10 kilométerre levô Kisbér. Ebbôl az
irányból vagy Pápa felôl közúton-vasúton egy-
aránt könnyen megközelíthetô.
Mint a Bakony északi kapuja történelem so-
rán mindig fontos volt a hadat viselôk számára.
Legértékesebb régészeti lelete a római kort idézi:
a XIX. század közepén elôkerült réz Bacchus-fej
most a pannonhalmi apátság gyûjteményét gaz-
dagítja. Késôbbi történetébôl említésre érdemes
epizód, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején a hí-
res kuruc brigadéros, Bezerédj Imre birtokában
volt a falu.
www.vendegvaro.hu

Az Esterházyak által építtetett katolikus temp-
lom mûemlék jellegû. A fôutca számos középüle-
te méltó a figyelemre: ilyen a dombtetôn álló
Bezerédj-ház – ma könyvtár, posta, orvosi ren-
delô , mellette az 1780-as évek óta itt álló a copf-
stílusú Hunkár-kastély a Kossuth Lajos utcában
– benne általános iskola.
A templom melletti Stróbel-kastélyt 1922-
ben eklektikus stílusban emelték. Ebben látható a
Bánki Donát-emlékszoba, mellyel nagy szülött-
je elôtt tiszteleg a község.
A Bánki Donát-emlékkiállítást 1984. június
6-án, a névadó – eredetileg Lôwinger Do-
nát, honvéd fôorvos fia – születésének 125. évfor-
dulóján nyitották meg. A vízturbinát és – Csonka
Jánossal együtt – a porlasztót, a mai autók e nélkü-
lözhetetlen kellékét feltaláló tudós pályafutásának
írásos és tárgyi emlékei láthatók itt. Egy ôt ábrázo-
ló festmény, valamint szabadalmi okiratainak má-
solatai, számos cikke, szakkönyve s más relikviák.
Külföldi egyetemeken szerzett díszdoktori okleve-
lei, magyar és külföldi kitüntetései is munkásságát
idézik. A vendégkönyvben pedig a hazai tudomá-
nyos élet legjelesebb szakembereinek bejegyzései ol-
vashatók.
Látogatható bejelentkezésre, érdeklôdni
a polgármesteri hivatalban: Kossuth Lajos u. 27.,
tel.: 34/377-077
Bánki Donátra emlékeztetô vízturbina az emlékparkban
Magyarország a hálón
KISBÉR KÖRNYÉKE ÉS A BAKONYALJA
A fôútról a Stróbel-kastély elôtt lekanyarodva
Bánki Donát egykori szülôháza helyén emlékpar-
kot találunk, benne egyik legjelentôsebb találmá-
nya, egy vízturbina áll. Hozzá kapcsolódik a
község visszatérô eseménye, a június 6-i Bánki-
nap is. A búcsút Bertalan napja körül, augusztus
utolsó vasárnapján tartják. A falun keresztülhalad
a Táncsics-emléktúra útvonala, a közelben
horgásztó kínálkozik kikapcsolódásul.
BAKONYSZOMBATHELY
Irányítószám: 2884, népesség: 1600
A Bakony északi lankái között megbújó község
néhány kilométerre esik mind a 81-es, mind a 13-
as fôúttól, ahonnan könnyen megközelíthetô; van
vasúti megállója, érkezhetünk tehát vonattal is. A
csöndes, nyugodt település nagy múltra tekinthet
vissza: találtak itt már ôskori kôeszközöket is. A
falu határában pedig avar kori temetôt tártak fel, s
a húsz sírból indás, növényi díszes övgarnitúrák,
ékszerek kerültek elô.
A falu késôbbi történetét meghatározta, hogy
az Árpád-korban már vásáros hely volt – nevét is
errôl nyerte. Késôbb németek települtek az önálló
falurészbe, így lett Német- és Magyarszombat-
hely, majd 1926-ban Bakonyszombathely.
A község turisztikai szempontból még felfede-
zetlennek számít, pedig számos értéket tud fölmu-
tatni. Mûemlék jellegû katolikus templomában
a Széchenyi úton Maulbertsch körébôl származó
festôk alkotásai láthatóak. A falu Baross Gábor
úton álló evangélikus temploma kétszáz éves. A
Nepomuki Szent János-szobor és az 1800 körül
épült klasszicista uradalmi magtár (a 19. szám
alatt) ugyancsak megtekintésre érdemes.
A közeli Feketevízpusztai-tavak és környeze-
tük – ahol a ritka feketególya is költ – szinte érin-
tetlennek látszó természeti területek benyomását
keltik. Az itt folyó Fekete-víz – a Concó felsô sza-
kasza – is formálja a tájat. A településen kellemes
sétát kínál a volt Esterházy-uradalom 12 hektáros
kastélyparkja, ahol bokrétafákban, magas kôri-
sekben, virginiai borókában, kétszáz évesnél öre-
gebb kocsányos tölgyekben gyönyörködhetünk.
127
BAKONYSZOMBATHELY, BÁRSONYOS, KERÉKTELEKI, ETE
A falut határoló három szôlôhegyen kiépített
pincék csábítják a látogatót. Lovaglásra, sétako-
csikázásra, vadászatra, horgászatra egyaránt van le-
hetôség. A Táncsics-túra útvonala mellett kitû-
nô kerékpáros úti célnak számít Csesznek, Zirc
vagy Pannonhalma.
Ma is életben tartott népi hagyomány a hímzés
és a kovácsmesterség. A népdalkör, a citerazenekar
is rendszeresen fellép. Az élénk kulturális élet leg-
jelentôsebb rendezvényei közé tartozik március-
ban a Bakonyi Amatôr Népmûvészeti Feszti-
vál, a júliusi nemzetközi folklórfesztivál, s
két augusztusi program: a falunap, meg a „Sár-
kányi ôrület” futóverseny. A búcsút pedig no-
vemberben tartják.
BÁRSONYOS
Irányítószám: 2883, népesség: 880
A megye nyugati szélén, a 81-es út leágazásában,
szorosan Kerékteleki mellett húzódik a szép nevét
a Bársonyosi-dombságnak is kölcsönzô Bársonyos
község.
Az itteni boroknak hírük volt már évszázadok-
kal ezelôtt is. 1776-ban az Öreg-hegyen már szô-
lôsorok álltak, így Bársonyos történelmi borvidé-
keinkhez tartozott, ma az Ászár-Neszmélyi borvi-
128
dék része. A homokos talaj és a kedvezô klimati-
kus viszonyok különlegesen finom borokat érlel-
nek itt ma is. A fehérbor jellemzô erre a tájegység-
re, leginkább az ezerjó és az olaszrizling.
Megtekintésre érdemes néhány szép régi pa-
raszti lakóház, pár nádfedeles présház, az 1765-
ben emelt katolikus templom a Kossuth Lajos ut-
cában, és a mûemlék jellegû klasszicista plébá-
niaház.
A falusi turizmus is kezdi – méltán – felfedez-
ni a falut, ahonnan – a Strázsa-hegy nevû magas-
latról – szép kilátás nyílik a közeli pannonhalmi
apátságra.
KERÉKTELEKI
Irányítószám: 2882, népesség: 710
A megye nyugati szélén, közvetlenül a 81-es út le-
ágazásánál, Bársonyossal egybeépülve helyezkedik
el a szelíd tájban ez a kis falu. Így ha valahol szó-
ba kerül a bársonyosi bor, a borkedvelôk Kerékte-
lekire is gondolnak.
Az Árpád-korban már település volt itt, oklevél-
ben 1237-ben említik elôször. 1950-ben Veszprém
megyétôl került a mostani megyehatárok közé.
Értékes épülete a Fô utcán álló katolikus ba-
rokk kápolnája, amely 1746-ban épült. Néhány
www.vendegvaro.hu

népi lakóháza a XIX. század közepétôl fönnma-
radt, ezek jellegzetessége a deszkaoromzat. Külön
említendô az ugyancsak szép oromzatú, barokk je-
gyeket viselô úgynevezett Rakovszky-ház.
ETE
Irányítószám: 2947, népesség: 680
A csendes, békés kis település a 13-as fôút men-
tén, Kisbérhez közel fekszik, 3 kilométerre a falu-
tól vasúti megállója is van a Tatabánya–Pápa
szárnyvonalon. Egy ideig Kisbérhez tartozott,
1990 óta ismét önálló község.
Múltjának említésre méltó alakja az itt szüle-
tett Bertha Sándor ügyvéd (1796–1877), aki egy-
aránt bizalmas barátja volt Széchenyi Istvánnak,
Vörösmarty Mihálynak és a szintén reformkori író-
nak, politikusnak, Fáy Andrásnak. Említésre mél-
Magyarország a hálón
KISBÉR KÖRNYÉKE ÉS A BAKONYALJA
tó az 1695-ben emelt, s azóta többször átépített
református templom. Látni még néhány fa-
oromzatú régi házat is a faluban.
Az Ászár–Neszmélyi borvidékhez tartozás leg-
jobb bizonyítéka a mintegy száz présházból és pin-
cébôl álló pincesor és a hozzájuk tartozó szôlôpar-
cellák. Természeti értéke a közeli Tagos-erdôben
található ôsgyep, ahol tavasszal nagy foltokban vi-
rágzik a leánykökörcsin, késôbb az árvalányhaj.
A HÁLÁS URALKODÓ
Érdekes helyi legenda fûzôdik a Kisalföld peremén
meghúzódó falucska, Kerékteleki nevéhez. Eszerint az
erre utazó Mária Terézia kocsijának kereke eltörött,
helyette az itteniek adtak újat, hogy folytathassa útját.
Az uralkodói hála aztán állítólag ajándék telkekben
testesült meg, s így lett kerékbôl és telkekbôl – Ke-
rékteleki.
129
 ÚTJELZÔ

Vízi és szárazföldi fôútvonal mentén fekszik a tér-

Komárom és
ség több települése, köztük a központ, Komárom
is: itt halad el a Duna, illetve a 10-es fôút, ami a
Budapest és a Gyôr felôl érkezôket is idevezeti.
Alig néhány kilométerrel délebbre pedig az M1-es
környéke
autópálya köti be a tájegység többi települését is a
közlekedésbe. A területet érinti a Budapest-He-
gyeshalom–Rajka, az Esztergom–Komárom és a
Székesfehérvár–Komárom vasútvonal is, így a tér-
ség jól megközelíthetô – ugyanakkor közvetlenül
csak kevés település érhetô el vonattal. Viszont a
terepviszonyok szinte csábítanak a – könnyebb
vagy nehezebb – kerékpáros túrákra.

EZT LÁTNI KELL!

➤ a Monostori erôd, illetve az Igmándi erôd Komá-

romban (☛ 136. o.)
➤ a bábolnai Ménesközpont arab ménese és kiállítá-
sai (☛ 149. o.)
➤ a mérete és mûvészi kivitele miatt is egyedülálló,
II–III. századi római freskó a komáromi Klapka Mú-
zeumban (☛ 145. o.)

130 www.vendegvaro.hu

Nagyhírû város, az egykori Komárom vármegye
székhelye, a mai megye egyik névadója; körülötte
kedves, tipikus dunántúli falvak – a földrajzi kö-
zelség és a sok mindenben közös múlt, közös jelen
köti össze ezeket a településeket. Ez már itt a Kis-
alföld: délen majd a Bakony vonulata állítja meg a
síkságot, nyugatra a dunántúli alföld folytatódik
tovább. Északon még itt a Duna, a partján mint-
egy hídfôállásként Komárom, „az erôdök városa”.
A Duna Gibraltárja
Magyarország igen gazdag történelmû települései
közé tartozik Komárom. Ha a rómaiaknál kezdjük
az áttekintést, elsô állomásunk rögtön Brigetio, a
késôbbi Szôny – ma Komárom városrésze – a Ró-
mai Birodalom északi védvonalának, a limesnek
erôs bástyája. A rómaiak emlékeivel akár séta köz-
ben is találkozhatunk Komáromban, a kôtár pedig
igazi kincsesbánya a kor iránt érdeklôdôknek.
A Duna-partra települt város késôbb is min-
dig tetszett a stratégáknak, a magyarországi vár-
Magyarország a hálón
KOMÁROM ÉS KÖRNYÉKE
rendszer örökös darabja lett. Történelmének fé-
nyes lapjai az 1848/49-es szabadságharc csatái-
ban íródtak tele dicsô történetekkel. Klapka tá-
bornok honvédeivel együtt máig jelkép, a hôsies
várvédôk tette a feltétlen hûség és kitartás szim-
bóluma maradt.
ISMERETLEN ÉRDEKESSÉGEK
➤ a világhírû futballista, az Aranycsapat tagja, 43-
szoros válogatott, olimpiai bajnok Czibor Zoltán ha-
gyatékából rendezett kiállítás a komáromi sporttele-
pen (☛ 140. o.)
➤ az ország egyetlen tengerészeti kiállítása Komá-
romban (☛ 144. o.)
➤ lipicai lovak Banán – Szilvásvárad mellett koráb-
ban is a falu volt tenyésztésük másik fellegvára, és
most feléledôben a hagyomány (☛ 149. o.)
➤ a komáromi Jézus Szíve-templom, amelynek belse-
jét az 1930-as évek kiváló mûvészeinek – pl. Antal
Károly, Kovács Margit, Ohmann Béla – alkotásai dí-
szítik (☛ 142. o.)
131
KOMÁROM ÉS KÖRNYÉKE
Díjugrató verseny Bábolnán
Pedig akkor még nem is állt a teljes erôdrendszer
– hiszen e stratégiai építményláncolat a folyó túl-
partján folytatódik –, amely Európa egyik legérde-
kesebb és legnagyobb ipari-katonai mûemlék-
komplexumát alkotja, a Monostori erôd talán a
világörökségnek is részévé válhat. Az erôd legha-
talmasabb épülete a Parancsnoki torony, döbbe-
LEGENDÁRIUM
Komárom a köztudatban igen férfias város: ha arra ké-
rünk valakit, mondja ki a nevet, ami elôször eszébe jut
a településrôl, valószínûleg Klapka Györgyöt vagy Jókai
Mórt említi – esetleg az Aranyembert, Jókai hôsét.
Az író szülei Banán éltek, az anyai ágat képviselô Pulay
család síremléke ma is látható a temetôben. Jókai azon-
ban Komáromban született, és a Duna bal partján fek-
vô város református és evangélikus temetôjében nyugszik
édesapja, édesanyja, Károly bátyja és sógornôje.
Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest,
1904. május 5.) nem egy helyütt megörökítette szülôvá-
rosát. Legismertebb „komáromi regénye” valószínûleg Az
aranyember, amelynek ihletôje és színhelye is a város
volt. A bal parti részen ma is látható az aranyember mo-
132
GONDOLTA VOLNA, HOGY…
… a teljes komáromi erôdrendszernek, Európa legna-
gyobb ilyen típusú létesítményének kerülete megközelí-
ti a 15 kilométert? (☛ 136. o.)
… a korábban Bábolnán tenyésztett arab fajtához
tartozó törzsek ivadékait, a Shagya, O'Bajan, Siglavy,
Dahoman, Koheilan, Jussuf és Kemir leszármazotta-
kat önálló fajtaként, Shagya-arab néven ismerte el
1978-ban az Arablótenyésztôk Világszövetsége?
(☛ 148. o.)
… a komáromi Koppánymonostoron található a vé-
dett növényként nyilvántartott téltemetô legnagyobb
összefüggô – 1942 óta védett – termôhelye az ország-
ban? (☛ 143. o.)
… az ácsi fövenyes Duna-szakasz régóta az aranymo-
sók kedvelt helye? (☛ 148. o.)
netes hatást kelt három szinten sorakozó, fenyege-
tôen és üresen tátongó 78 ágyúlôrésével. Valószí-
nûleg ez a látvány, s a benne sejthetô lenyûgözô
tûzerô ihlette meg azt, aki az erôdöt a Duna Gib-
raltárjának nevezte. A maga korában ki is érde-
melte ezt a nevet, mert képes volt a Dunát teljes
egészében tûz alatt tartani és ezzel lezárni. A XIX.
század második felében kiépült különös építmé-
nyek titkai csak napjainktól tárulhatnak fel az ide-
látogatók elôtt – hiszen többségük vagy negyven
évig a szovjet hadsereg bázisául szolgált.
De nemcsak Komárom életét befolyásolta a
hadsereg – a hamar világhírûvé vált bábolnai arab
numentális sírköve – nem a regénybeli Timár Mihályé,
hanem az ô mintájául szolgált kereskedôé! Jókait ugyan-
is megihlette a szerb és görög üzletemberek élete és közös-
sége, ennek atmoszférája adta a regény ötletét. Az arany-
ember modellje pedig a komáromi táblabíró, gazdag
szerb üzletember, Domonkos János volt, aki gabonával
kereskedett.
Végül elevenítsünk fel egy történetet, ami nemcsak a vá-
roshoz, de a fent említett Klapkához is köti az írót! Az
1848–49-es forradalom híveként a bukás után Jókai
bujdosni kényszerült. Rejtekhelyét, a borsodi Tardonát
csak akkor merte elhagyni, amikor felesége, Laborfalvi
Róza szerzett egy olyan menlevelet, amilyet a Klapka ál-
tal vezetett komáromi helyôrség kapott.
www.vendegvaro.hu

ménes lovai is a katonákat szolgálták sokáig. Eh-
hez a hírnévhez csatlakozott késôbb a szintén vi-
lágszínvonalú bábolnai mezôgazdaság.
A térség életére nagy hatással volt, hogy Tria-
non után közel került a határhoz. De leginkább
Komárom fejlôdését határozta meg a furcsa szitu-
áció: az egy városból akaratán kívül lett két város,
a túloldal már Szlovákia. Köztük az egész Európán
végighömpölygô széles folyó, a Duna s a látszólag
vékony kapocs, a norvég származású, de magyar
nemességet kapott Gregersen mester építette híd.
(A messzi északról érkezett hídépítô mester itt halt
meg a városban, s utódai ma is Magyarországon
élnek.) Egy város, két ország – meghatározó az ez-
zel járó tudat és adott a fejlôdési pálya, a határát-
kelô-szerep.
Könnyû terep
„Vidéke sík; földe fekete homok s jótermékenységû...
szántóföldei igen szép fekvésûek, legelôje bôven” –
Magyarország a hálón
KOMÁROM ÉS KÖRNYÉKE
írta Tárkányról a statisztikus-geográfus Fényes
Elek 1848-ban, Komárom vármegyérôl megje-
lent könyvében. Ez a leírás a térség több más, a
Duna lapályán fekvô településére is illene. A ter-
mékenység igen fontos az ittlakóknak, ez a vidék
azonban nem hagyja cserben a turistákat sem.
Különösen a biciklistákat, akik a könnyû terepen
igen szép túrákat tehetnek. Az inkább sétálni vá-
gyók pedig a bábolnai arborétumban tölthetnek
kellemes órákat – az 1965-ben telepített parkban
ma mintegy 500 különbözô növényfaj – örök-
zöld, lombos fa és cserje – él. Az ácsi erdô 70 hek-
tárnyi területén 300-400 darab 100-250 éves ko-
csányos tölgy alkot facsoportokat. A Duna pedig
évszakonként változó arcával ma is a táj meghatá-
rozó eleme.
Valaha itt fakadt a híres igmándi keserûvíz,
forrását azonban tönkre tette a figyelmetlen gaz-
dálkodás. Ugyanakkor egyre többeket vonz a gaz-
dagon feltörô, gyógyító termálvíz (és a rá épült
fürdôkomplexum) Komáromban.
133
CSÉP, TÁRKÁNY, NAGYIGMÁND, KISIGMÁND, CSÉM
CSÉP
Irányítószám: 2946, népesség: 410
A 13-as fôút keleti oldalához simuló kis falu Nagy-
igmánd és Kisbér között körülbelül félúton helyez-
kedik el. A korábbi térképeken még Csep néven
szerepelt.
Határában honfoglalás kori leleteket is föltár-
tak a régészek. A török hódoltságot megelôzôen a
környék legjelentôsebb községe volt.
A csendes, barátságos falu múltjából több jeles
személyiséget érdemes említeni. Ilyen például
Thaly Kálmán, az 1839-ben itt született ellent-
mondásos személyiségû író és történész, aki maga
költötte „eredeti” kuruc verseivel írta be magát a
honi literatúra történetébe. A XIX. század elején
épült népies, késô barokk kúriája (Kossuth Lajos
u. 89.) mûemlék jellegû épület. Ismert szülötte a
községnek Csajághy Laura, a Szózat írójának, Vö-
rösmarty Mihálynak a felesége, a gyönyörû Laura-
versek múzsája.
Csép múltjával bôvebben a Petôfi u. 42. számú
házban lévô helytörténeti gyûjtemény foglalko-
zik. A berendezett szobában a falu történetében fon-
tos tárgyakat, dokumentumokat, fotókat lehet meg-
tekinteni, de nem hiányoznak a paraszti munkának
a XX. elsô felére jellemzô eszközei sem.
Látogatható bejelentkezésre,
érdeklôdni a polgármesteri hivatalban,
tel.: 34/387-122
Vörösmarty Mihály baráti társaságban
Fáy András fóti pincéje elôtt, az asztalnál Deák Ferenc
134
A MÚZSA
Vörösmarty Mihály, a magyar irodalom egyik leg-
nagyobb alakja negyvenéves volt, amikor Bajza Józse-
féknél megismerkedett a csép-pusztai birtokos család
akkor 15 éves leányával, és olthatatlan szerelemre
gyulladt iránta. Hosszabb udvarlás után végül 1843
májusában tartották meg esküvôjüket, s ekkor, mint-
egy nászajándékként, született Vörösmarty lírájának
talán legszebb szerelmi verse: A merengôhöz
TÁRKÁNY
Irányítószám: 2945, népesség: 1670
Kisbérrôl Bábolnára menet, vagy a 13-as fôútról
leágazva közelíthetô meg a legkönnyebben.
„Vidéke sík; földe fekete homok s jótermékeny-
ségû... szántóföldei igen szép fekvésûek, van legelôje
bôven”– írja Tárkányról a statisztikus-geográfus
Fényes Elek 1848-ban a Komárom vármegyérôl
megjelent könyvében. A falu Bábolnától délre te-
rül el, „a határon keresztülfoly az ászári ér”. Kör-
nyékén több „vasdinnyepuszta” – felsô, középsô –
van, ez a név az egykori tulajdonost, a Vas-csalá-
dot idézi.
A csöndes, nyugodt kisalföldi település 1775-
ben épült katolikus plébániaháza copf stílusje-
gyeket mutat, mûemlék jellegû, ahogy a XVIII.
század végén emelt késô barokk templom is –
mindkettô a Fô úton áll.
NAGYIGMÁND
Irányítószám: 2942, népesség: 3200
Komáromtól délre, Bábolnától keletre a 13-as fôút
mentén fekszik a község. Történetének legelsô írá-
sos emléke 1233-ból való: ekkor Wygman néven
szerepelt. Késôbb egy ideig a csókakôi várnagy bir-
toka volt, majd a gesztesi várhoz tartozott, még ké-
sôbb, ahogy a környék legtöbb települése, Ester-
házy-uradalom lett.
A híres igmándi keserûvíz forrásaira egy komá-
romi gyógyszerészcsalád talált rá, feltárásuk 1863-
ban történt. A sokáig palackozott, messze földre
www.vendegvaro.hu

A katolikus templom
eljutott gyógyvíz kútjai ma már sajnos nem hasz-
nálhatók, mivel a gondatlan nagyüzemi mezôgaz-
daság elnitrátosította a víznyerô rétegeket.
Fellner Jakab tervei szerint épült 1749-ben a
katolikus plébániaház, és a katolikus temp-
lom mai formája is neki köszönhetô (Mansbarth
Antal utca); rokokó szószéke korabeli darab.
Megemlítendô látványosság a Szendi-ér híd-
jánál álló, ikonográfiailag ritka Nepomuki-szobor.
A református templom melletti téren fekete
obeliszk áll, rajta Mansbarth Antal Tóvároson szü-
letett katolikus plébánosra és Szikszay János refor-
mátus lelkészre emlékezô sorok olvashatók. 1849
vértanú-papjainak halála Haynauhoz fûzôdik.
Mindketten az osztrák seregekkel szembeni ellen-
állásra buzdítottak a szószékrôl. A nagyigmándi
református paplakba hurcolt vádlottakat a rögtön-
ítélô bíróság kötél általi halállal sújtotta, amit a
helyi lelkészek könyörgésére „kegyelembôl” fôbe-
lövésre változtattak a bírák.
Magyarország a hálón
KOMÁROM ÉS KÖRNYÉKE
A községen átvezet a könnyû domborzati viszo-
nyok miatt kedvelt kelet-nyugati kerékpáros tú-
raútvonal, aminek révén nyaranta megnô a falu
a vendégforgalma.
A csémi hegyen jóféle bort mérnek, rendezvé-
nyekkel pedig az 1990-ben épült, ma a település
egyik legszebb épületének számító mûvelôdési
ház szolgál (Fácán u. 1.), ahová színházi elôadá-
sok és sportesemények egyaránt vonzzák a közön-
séget. Átmenetileg itt láthatók azok a helyi emlé-
kek, amelyek végleges helyüket a település tájházá-
ban nyerik majd el. A község határában horgász-
tó is van.
KISIGMÁND
Irányítószám: 2948, népesség: 540
Ha van Nagyigmánd, akkor természetesen van
Kisigmánd is: a falu „nagy testvérétôl” északra, a
13-as fôút mellett húzódik meg. Helyi érdekesség,
hogy egyes földrajzi nevei évszázadok óta,
mindmáig ôrzik a napóleoni seregek itteni átvo-
nulásának emlékét, így van a környéken Francia-
sánc és Francia-kô is.
A csöndes kis falu késô barokk református
templomát (Fô utca) 1796-ban építették, mûem-
lék jellegû épület. A katolikusok kápolnája pe-
dig egy korábban elpusztult templom, a szentmi-
hályi köveibôl épült ugyanebben az utcában.
CSÉM
Irányítószám: 2949, népesség: 500
Komárom déli szomszédtelepülése a 13-as fôút
mellett fekszik. „Vidéke róna, földe jótermékenységû
fekete föld” – e szavakkal jellemezte Fényes Elek a
XIX. század közepén a falut. A kedves és csendes
kis község 1209-ig vezeti vissza írott múltját, ami-
kor is neve elôször fordult elô Cem formában egy
oklevélben. Késôbb a falu a pannonhalmi fôapát-
ság birtoka lett.
A környék kerékpározásra, sétákra kitûnôen al-
kalmas, közel a Concó-patak és Nagyigmánd
horgásztava is.
135
KOMÁROM

KOMÁROM
Irányítószám: 2900, népesség: 19 530
Az egykori Brigetio Pannónia provincia egyik legjelentôsebb települése volt. A
helyén tovább élô Komárom aztán az erôdök városa lett, s az 1848–49-es for-
radalom és szabadságharc dicsô krónikájában önálló fejezet szól a várvédô
Klapka tetteirôl. Egy különleges helyzetben levô város, amelybôl a Duna fölött
egy vashíd vezet át egy másik országban levô, ugyanilyen nevû városba. Bajokat
enyhítô gyógyvíz, mellette tengerészeti gyûjtemény és Jókai-hagyományok – egy
patinás magyar városban vagyunk.

A város Komárom-Esztergom megye nyugati pe-
remén, a Duna jobb partján fekszik. Közigazgatá-
silag része Koppánymonostor, 1977-tôl pedig
Szôny. A megye negyedik legnépesebb városa.
Komárom közlekedési helyzetét a kelet-nyuga-
ti irányú, egykori Budapest–Bécs fôútvonal hatá-
rozza meg, melyet az M1-es autópálya megépítése
nagyrészt tehermentesített. Az autópályáról a Kis-
bérrôl jövô 13-as fôút 9 kilométeres szakasza vezet
be a városba, egészen a magyarországi Komáro-
mot a szlovákiai Komárnóval összekötô dunai vas-
hídig. Aki vonattal jön, a Duna-parti állomásra ér-
kezik. Ez volt Magyarország egyik elsô vasútvona-
la. A vasútállomásról vagy menetrend szerinti
buszjárattal, vagy jó 10 perces sétával lehet bejut-
ni a városközpontba.
A várost keleti irányból átszelô fôút évszázadok
óta fôközlekedési útvonal. Ez a római limes-út,
melynek fontos hadászati és kereskedelmi szerepe
volt. E mentén alakult ki Szôny területén Brigetio,
mely Pannonia provincia egyik legjelentôsebb te-
lepülésévé fejlôdött. A hajdan itt állomásozó négy
légió egyike ezen a helyen építette fel állandó tá-
borát. A katonaság vonzásában iparosok és keres-
kedôk telepedtek meg a környéken. Így alakult ki
a légiósok táborából, a katonavárosból és a polgár-
városból álló településkomplexum, melyet faze-
kastelepek, temetôk, templomok és amphiteat-
rum egészített ki.
A római kort követô több évszázadnyi átmene-
ti idô után a honfoglalással kezdôdött Komárom
újabb fénykora. Ekkor a Duna északi partján, a
Duna és a Vág összefolyásánál – ma Szlovákiához
tartozik – erôs földvárat építettek, mely az István
király által alapított Komárom vármegye székhe-
lye lett. A városnak forgalmas piaca, réve (emellett
alakult ki a Duna déli partján egy kis település,
Rév-Komárom) és kikötôje volt. Ennek elismeré-
seként adta meg polgárainak IV. Béla 1265. ápri-
lis 1-jén azokat a jogokat, amelyeket Buda polgá-
rai élveztek. A XV. században a már természetesen
kôbôl épült vár kedvelt királyi pihenôhelyként
Mátyás király és Beatrix királyné kényelmét, szóra-
kozását szolgálta.
A török idôkben mint a Magyar Királyság vég-
vára, Bécs elôvédje tovább erôsödött a vár. 1586-
ban a várból a Vág és a Duna túlsó partjára törté-
nô átkelés biztosítására egy-egy cölöp hídfôerôdöt
építettek. A XVII. században pedig a vár nyugati,
város felôli része elé felépítették az ötszögû Újvárat.
Fontos állomás volt a város fejlôdésének törté-
netében, amikor Mária Terézia 1745. március 16-
án megadta Komáromnak az oly régóta óhajtott
szabad királyi városi rangot.
A XIX. század elején – ha csak rövid idôre is –
birodalmi központ lett Komárom: a Bécset elfog-
laló Napóleon elôl 1809-ben egész udvartartásával
idemenekült I. Ferenc német-római császár és
magyar király. Ennek eredményeként lett Ko-
márom „az erôdök városa”.
A komáromi erôdrendszer végleges kialakítását
a török, majd a napóleoni háborúk határozták meg.
Mai formáját I. Ferencnek köszönheti. Az osztrák
császár és magyar király 1809-ben elrendelte, hogy
a birodalom legnagyobb erôdjévé építsék ki
Komáromot, mely szükség esetén 200 ezer fôs had-
sereg befogadására is képes legyen. Az építkezések
azonnal megkezdôdtek, és egészen 1877-ig tartot-

136 www.vendegvaro.hu

tak. Így jött létre a komáromi erôdrendszer, mely-
nek észak-komáromi (ma Szlovákia) tagjai az Öreg-
és az Újvár, a vág-dunai hídfô, a Nádor- és Vág-
vonal; dél-komáromi tagjai a dunai hídfô (a Csil-
lagerôd), az Igmándi és a Monostori erôd. Itt most
ez utóbbit ismertetjük részletesen.
Ha a vasútállomásról jövet balra fordulunk,
rövid Duna-parti séta után a láthatatlan várhoz, a
Monostori erôdhöz jutunk. Autóval a 10-es út
Gyôr felé vezetô szakaszán érkezhetünk ide.
Az 1848/49-es szabadságharc után közvetle-
nül, 1850-ben kezdôdött az egész rendszer legna-
gyobb létesítményének, a várost nyugat felôl védô,
Monostori erôdnek (német nevén: Fort Sandberg)
a kiépítése, s 1871-ig tartott.
Az építmény a Duna déli partján, mintegy a
Nádor-vonal meghosszabbításában helyezkedik el.
Méretei megközelítik az Öreg- és Újvár együttes
nagyságát. Területe 58 hektár, a hozzá tartozó
úgynevezett „Árkász-táborral” együtt pedig több
mint 67 hektár.
Magyarország a hálón
KOMÁROM ÉS KÖRNYÉKE
Az erôd maga egyetlen összefüggô épületegyüt-
tes, melyben 14 épületrész különíthetô el mint-
egy 640 helyiséggel. Hasznos alapterülete több mint
34 ezer m2, az épületek által lefedett terület pedig 39
ezer m2. Az összes beépített térfogat 270 ezer m3. Az
adatok szerint 2 ezer kômûves és 10 ezer segédmun-
kás dolgozott itt. Az építéshez szükséges kôanyagot
a néhány kilométerre fekvô süttôi, tardosi és
dunaalmási bányákból szállították a „császári és ki-
rályi lóvasúton”.
Az erôdöt osztrák hadmérnökök tervezték, a kor
legmodernebb építészeti és hadászati elvei alapján.
Épületeit és védmûveit magas földtakarás védi. Kí-
vülrôl – egyetlen pontját kivéve – nem is látható. A
helyismerettel nem rendelkezô látogató nyugodtan
elsétál mellette, anélkül hogy észrevenné. Csak a ka-
puhoz közeledve lehet felfedezni az erôdöt, s udva-
rába lépve is csak a laktanyajellegû épületek tárul-
nak elénk. A védmûvek belülrôl is jórészt rejtettek.
A légifelvétel jól érzékelteti a monostori erôd méreteit
137
KOMÁROM
A monostori erôd külsô falai erôt sugároznak
A védelem fô ereje a sáncokon és az épületek tetején
elhelyezkedô tüzérség volt. Az erôd közvetlen ostro-
mának megakadályozását és a tüzérség védelmét
szolgálta az erôdöt csaknem teljesen körülvevô
9 méter mély, 9,5 méter széles és körülbelül 1800
méter hosszú sáncárok. Ennek külsô- és belsô olda-
lában 1,9 méter széles falazott, lôréses folyosók fut-
nak. A külsô kazamatákból járatkezdemények bizto-
sították az aknák fúrását a vár elôterébe. Az árok vo-
nalvezetését oldalazó mûvek szakítják meg, melyek
az árok hosszanti pásztázását, s a kereszttûz lövését is
lehetôvé tették.
Az erôd belsejébe érve, jobb kéz felôl, a keleti szár-
nyon az istállókat, északi részén a földszinti legény-
ségi épületet találjuk. Ez utóbbit úgy építették, hogy
szükség esetén 300 ágyas kórházzá lehessen átalakí-
tani. Az udvarba benyúlva az emeletes, alápincézett
tiszti épületet pillanthatjuk meg; bal kéz felôl pedig
az egykori kantin és a pékség helyezkedik el. A tisz-
ti épület kivételével a helyiségek külsô oldalai védô-
folyosókhoz csatlakoznak, melyek vonalát, a sánc-
árokba beékelôdve, nyugatról és délrôl egy-egy eme-
letes, azonos elrendezésû „bástya” (caponniere) töri
meg. A külsô kaputól a fôbejáratig vezetô utat olda-
lazó tûzzel az úgynevezett „Flankierungsthurm” fe-
dezte. Ebben található az erôd legszebb helyisége, a
boltíves pillérekkel tagolt leventeoktató-terem.
138
Az erôd leghatalmasabb épülete a „Parancsnoki to-
rony”. A Duna felôl nézve döbbenetes hatást kelt a
három szinten sorakozó, fenyegetôen és üresen tá-
tongó 78 ágyúlôrésével. Valószínûleg ez a látvány és
a falak mögött sejthetô lenyûgözô tûzerô ihlette
meg azt, aki az erôdöt a „Duna Gibraltárjának” ne-
vezte. A maga korában ki is érdemelte ezt a nevet,
mert képes volt a Dunát teljes egészében tûz alatt
tartani.
Az erôd falai, boltozatai oltatlan mészbe rakott tég-
lából épültek, külsejét mészkô cyklop-burkolattal
borították. A nyílászárókat kôvel keretezték, a lép-
csôket süttôi vörös kôbôl faragták. Végigtekintve az
erôdön mint építészeti produktumon, a kômûves és
a kôfaragó munkák fölényes mesterségbeli tudásról
vallanak: a csigalépcsôk tekeredô-csavarodó tégla-
boltozata és az egyes helyiségek téglából rakott don-
gaboltozatainak látványa egyedülálló élményt nyújt.
Külön tanulmányt érdemelne az erôd földmûveinek
– részben már az eredeti állapotába visszaállított –
kialakítása.
Még néhány érdekesség
– A teljes (észak- és dél-komáromi) erôdrendszer kerü-
lete megközelíti a 15 kilométert.
– A rendszer az utolsó hadrendi várak közé tartozik.
Gyulafehérvárat 1911-ben törölték a hadrendbôl, így
az utolsónak megmaradt két mûködô erôdítmény
Pécsvárad és Komárom volt.
– Béke idején az erôdrendszer védelmét a 6. Vártüzér
Ezred látta el, körülbelül 400 ágyúval.
– Az erôd udvarában és épületeiben 13 ásott kút talál-
ható, ezek nagy részét már betemették.
Bár az erôdöt több mint négy évtizeden át a szovjet
csapatok használták hagyományos lôszerek raktáro-
zására, viszonylag jó állapotban megmaradt. Kivo-
nulásuk után közel két évig tartott az erôd tûzszeré-
szeti felülvizsgálata. Megkezdôdött a közmûvek ki-
építése, majd a mûködéshez elengedhetetlen helyi-
ségek felújítása. Ezután konferenciaterem, ôrszoba
kialakítása, majd a volt kantinépületek felújítása kö-
vetkezett. 1998 ôszén nyílt a Komárom katonaéle-
tét bemutató „Várak, erôdök, katonák” címû ki-
állítás, a Hadtörténeti Múzeum anyagából, mely az
erôd egyik fô attrakciója.
www.vendegvaro.hu
 KOMÁROM ÉS KÖRNYÉKE

A létesítmény hasznosítására a Nemzeti Kulturális

Örökség Minisztériuma, a honvédelmi minisztéri-
um, a megyei és a komáromi önkormányzat vala-
mint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság közhasznú
társaságot hozott létre. A kht. rendszeres kulturális
programokkal népszerûsíti az erôdöt, hangsúlyozva
a létesítmény hadtörténeti, hadászati jellegét és sze-
repét. Hagyományôrzô katonai egyesületek találko-
zói, rendhagyó történelemórák idézik a nagy törté-
nelmi eseményeket, melyeknek a város helyszíne és
– a vár révén – fontos szereplôje volt.
A XIX. sz. végére felépült erôd teljes önellátásra ren-
dezkedett be, és a jelenleg folyamatban lévô legje-
lentôsebb program célja a pékség helyiségeinek, ke-
mencéinek felújítása, beüzemelése és rendeltetéssze-
rû használatuk biztosítása.
Látogatható bejelentkezésre, a rendezvényekrôl,
programokról felvilágosítás a 34/540-580 vagy Tornyok vonzzák a tekintetet a Duna túloldalára
34/540-581-es telefonon kapható.
ménytelen kísérlet történt az elszakított városrész
Újszôny a szabadságharcban szinte teljesen elpusz- visszafoglalására. A trianoni döntés aztán szentesítet-
tult. Az újjáépített község 1896-ban egyesült a bal te a kialakult állapotokat: az északi városrész Komár-
parti Komárommal. Az egyesülés feltételeit az no néven az akkori Csehszlovák Köztársaság része lett,
1892-ben átadott állandó dunai vashíd, az Erzsé- a déli pedig mint Komárom-Újváros néhány évig
bet-híd teremtette meg. A falusias jellegû város- Csonka Komárom Vármegye székhelye volt.
rész azonban nem sokat fejlôdött az I. világhábo- A város gyorsan fejlôdött: iskolák, hivatali épü-
rúig. Néhány gyár és a Frigyes-laktanya épült fel, letek, kulturális intézmények és lakóházak épül-
de egyéb téren nem volt tapasztalható változás. tek. Bevezették a villanyt, és megoldódott a vízel-
A következô történelmi idôszak kezdete 1919. látás is: Komárnóból a Duna-híd alatt vezetett
január 10-e volt, amikor a csehszlovák hadsereg el- csôrendszeren keresztül látták el a várost ivóvízzel.
foglalta az északi városrészt. Április 30-án ered- Megindult az egyesületi élet is. 1938-ra a hétutcás
településbôl 40 utcás város lett. A két világháború
A DIADAL EMLÉKÉRE közötti években Komárom és Komárno között út-
Az 1848/49-es szabadságharc során a magyar kor- levéllel lehetett közlekedni. Egyetlen megkötés az
mány Klapka Györgyöt bízta meg a stratégiai jelentô- volt, hogy a hidat 23 órakor zárták, s addig vissza
ségû vár megszerzésével. Klapka 1848. szeptember kellett érni.
29-én sikeresen végrehajtotta feladatát. Komárom et- Az 1938. november 2-án kelt elsô bécsi döntés
tôl kezdve állandó császári ostromgyûrû alatt állt, ám értelmében a Felvidék túlnyomórészt magyar lak-
híven bevehetetlenségi nimbuszához, a végsôkig tar- ta területeit visszacsatolták Magyarországhoz, s ez-
totta magát. Védôi az 1849-es dicsôséges tavaszi had- zel a két Komárom újra egy város lett. Az egyesí-
járat záróakkordjaként április 26-án szétverték a vá-
tett várost tették meg a történelmi Komárom vár-
ros körüli ostromgyûrût, és az osztrák seregek megfu-
tamítása az amúgy tárgyalni senkivel sem hajlandó
megye székhelyévé, amit Pozsony vármegye Ma-
Ferenc Józsefet egyezkedésre kényszerítette. Erre emlé- gyarországhoz került területeivel megnöveltek. A
keztet minden évben a Komáromi Napok ünnepi hivatalok a déli városrészbôl visszaköltöztek az
programsorozata. északiba. A II. világháború után az északi városrész
újra visszakerült Csehszlovákiához.

Magyarország a hálón 139

KOMÁROM
A hídépítô norvég Gregersen utódai
ma is hazánkban élnek
A ma közel 20 ezer fôt számláló várost egész évben
forgalmas határátkelô-szerepe, nyaranta élénk ide-
genforgalma jellemzi. Múzeumai, erôdjei, termé-
szeti értékei állandó és bôvülô programot biztosí-
tanak mindenki számára.
A HÍDÉPÍTÔ
Gregersen G. és fiai – errôl a cégnévrôl nem sokan
tudják, mi köze Komáromhoz. Nos, a Dunán büsz-
kén átívelô, a szlovákiai és a magyarországi városrészt
összekötô vashíd építôje 1847-ben mint ácsmester
került a Duna-parti városba – Norvégiából. Késôbb
céget alapítva számos vasúti hidat épített, majd
munkájuknak köszönhetôen adták át rendeltetésének
1892. szeptemberében az Erzsébetrôl elnevezett hidat,
amely így ma nem is két, de három nemzet kapcsolatát
szimbolizálja.
140
Ha a várossal való ismerkedést – a Monostori erô-
döt már láttuk – a vasútállomásnál jobbra fordulva
kezdjük, feljutunk a vashídra, melyen Észak-Ko-
máromba juthatunk – ha van nálunk útlevél. A hí-
don Szlovákia felé éjjel-nappal nyitva a határátkelô.
A vasúti felüljárón indulhatunk Komárom
központja felé. A híd lábánál jobbra található egy
artézi kút, mely télen-nyáron hideg, egészséges vi-
zet ad. Mellette az Igmándi út 1. alatti saroképüle-
tet az Igmándi Keserûvíz telephelyének építették,
ma a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. használja.
Vele szemben az Igmándi u. 2. alatt található Ko-
márom legrégebbi házainak egyike, a lépcsôs
kocsma. Az 1600-as évek végén beszálló kocsmá-
nak épült a rév utasai számára. Az önkormányzati
tulajdonú épületben 2000. áprilisa óta a város tu-
risztikai információs irodája a Tourinform Ko-
márom mûködik. Szállás- és vendéglátóhelyekrôl,
rendezvényekrôl, belföldi utazási lehetôségekrôl
nyújt tájékoztatást az iroda, illetve jegyet árusít a
helyi, a kistérségi, az észak-komáromi, valamint a
jelentôs országos rendezvényekre.
Nyitva: június, július és augusztus hónapban hét-
köznap 9–18 óráig, Szo és V 9–17 óráig. Szeptember-
tôl májusig hétköznap 8–16 óráig, Igmándi út 2., tel.:
34/540-590 fax: 34/540-591
Az Igmándi út ezen szakaszán (Táncsics utcai ke-
resztezôdésben) két nagy üzletközpont is épült az
ezredfordulón (Korona Üzletház, Millennium
Üzletház). A Táncsics utca déli oldalán nyílik a
Kalmár köz. Ez ugyancsak bevásárlóközpont, ben-
ne gyorsbüfékkel, sörözôkkel.
A Táncsics u. 13. sz. alatt áll a Jókai mozi
1935-ben emelt épülete, vele szemben pedig a Jó-
kai Mór Városi Könyvtár, amely 1967-ben
költözött a 20-as években épült lakóházba. A Beö-
thy utca sarkán található a Bíróság 1935-ben emelt
palotája, vele szemben a Jókai liget mögötti Sport
utcában van a Czibor Zoltán Városi Sporttelep. A
Komáromból indult és élete utolsó éveire Komá-
romba visszatért világhírû futballista, az Aranycsa-
pat tagjaként 43-szoros válogatott, olimpiai baj-
nok volt. Czibor Zoltán azonban nemcsak a sport-
telep névadója, de a család jóvoltából a városé lett
hagyatékának jelentôs része: érmek, serlegek, do-
www.vendegvaro.hu

kumentumok. A sporttelep központi épületében a
hagyatékból berendezett emlékszobát a Klapka
György Múzeum mûködteti.
Nyitva mindennap, bejelentkezés a Városi Sport-
irodán, tel.: 34/344-986
A ligeten túl, a Táncsics Mihály u. 34–36. alatti te-
rületen helyezkedik el Komárom egyik fô vonze-
reje, a Thermálfürdô. Az 1965-ben a lengyár te-
rületén kútásás közben 1263 méter mélyrôl fel-
tört, gyógyvízzé nyilvánított termálvizet vezették
ide. A télen-nyáron nyitva tartó gyógyvizes me-
dence mellett fedett uszoda, nyaranta két meden-
cés, hideg-melegvizes strand is mûködik. A fürdé-
sen túl különbözô gyógykezelésekkel (balneoterá-
pia, elektromos kezelések, gyógypakolások, orvosi
masszázs, gyógytorna stb.), valamint szaunával is
tudnak szolgálni. A fürdô körül egy sor kemping,
szálloda és étterem áll a hosszabb ideig itt pihenni
vágyók rendelkezésére. A minigolf-pálya jó szóra-
kozást nyújt.
A Táncsics utcán balra kanyarodva, göröngyös
úton jutunk el a Csillagerôdhöz. Az 1586-ban
épített Szent Péter-palánkot nevezték el így azután,
hogy kôbôl négyágú csillag alakúvá építették. Mai
formáját a XIX. századi felújítás során nyerte el,
amikor a kor hadi építészeti szellemének megfele-
Magyarország a hálón
KOMÁROM ÉS KÖRNYÉKE
lôen a laktanya- és raktárépületeket magas földtöl-
téssel látták el, kívülrôl pedig földsáncokkal takar-
ták. A másik két erôdtôl annyiban különbözik,
hogy ezt nem lôréses folyosó, hanem széles vizes-
árok védte körben. Ma élelmiszerraktárként hasz-
nosítják.
A közelben, a Czuczor Gergely utcában áll az
1994-ben felépített modern Városi Sportcsar-
nok.
Haladjunk tovább a neobarokk házakkal beépí-
tett Bajcsy-Zsilinszky úton. Bal kéz felôl a 8. szám
alatt áll a Béke Hotel. A század elején vendéglô-
nek és panziónak készült épület kedvenc szórakozó-
helye volt a két világháború közti észak-komáromi
fiatalságnak is. Az utca közepe táján áll a Szent Ist-
ván-templom. A Molnár C. Pál festményeivel dí-
szített római katolikus kistemplomot Szabó József
tatai építômester tervezte és építette 1891-ben. A
templommal szemben találjuk az 1923–1925-ben
épült római katolikus elemi leányiskola és apácazár-
da, a ma Klapka György Általános Iskola épületét.
Az itt élô apácák számára alakították ki a Szent Te-
réz-kápolnát. A kör alakú kápolnát 1949-ben
zöldségraktárrá alakították, a fülkéket homokkal
feltöltötték és befalazták, belôlük a szentek szobrait
A német vendégek körében népszerû a Thermálfürdô
141
KOMÁROM
a templomba menekítették át. A kápolnát 1989-
ben állították vissza eredeti állapotába, és újra fel-
szentelték. Az iskola homlokzati timpanonjában ki-
terjesztett karú Krisztus-alak látható, Vilt Tibor
szobrászmûvész alkotása.
A Bajcsy-Zsilinszky–Szent László utca kereszte-
zôdésénél a sarkon forduljunk balra, s induljunk el
a Szent László utcán. Itt található a buszpályaud-
var, innen indulnak a helyi és távolsági járatok.
A pályaudvar mögött magasodik a Jézus Szíve
római katolikus templom. A klinkertéglából ra-
kott épület Körmendy Nándor tervei alapján épült
1937-ben, a modern magyar egyházmûvészet je-
lentôs alkotásaként tartják számon. Belsejét a 30-
as évek kiváló képzô- és iparmûvészeinek alkotásai
díszítik. Az apszisban a magyar szenteket ábrázoló
freskók Kontuly Béla, a bal oldali mellékoltár Má-
ria-szobra Antal Károly, a tabernákulumon az An-
gyali üdvözlet Ohmann Béla mûve, a szószék négy
evangélistát ábrázoló kerámiaképei Kovács Margit
alkotásai. A fôoltárt Schima Endre gyôri iparmû-
vész kovácsoltvas munkái díszítik. A fôbejárat fö-
lött a komáromi származású Szemereki Teréz há-
rom kerámiaképe látható.
A már ismert Igmándi útból nyílik a Kelemen
László utca. A 17. szám alatt áll a Csokonai Mûve-
lôdési Központ épülete, 1977 óta itt mûködik
rendszeresen képzômûvészeti kiállításoknak helyet
adva a Komáromi Kisgaléria. A 22. szám alatt
1996-ban nyílt meg a Klapka György Városi
Múzeum (tel.: 34/344-697), ahol Brigetióból szár-
mazó leletekbôl rendeztek be állandó kiállítást. Az
IRODALMI KÖTÔDÉSEK
Jókai Mór magyar Olymposnak, más helyen a poéták
hazájának nevezte Komáromot, s nem véletlenül: Ba-
róti Szabó Dávidtól Csokonai Vitéz Mihályig,
Czuczor Gergelytôl Szinnyei Józsefig a magyar iro-
dalom nagyjainak egész sora kötôdik a folyóparti vá-
roshoz – közülük is leginkább Jókai. De feltétlenül
említésre érdemes a város irodalmi múltjának egy jel-
lemzô mûfaja, a kalendárium, amelyet Töltési István,
Komárom elsô könyvnyomtatója 1705–1721 között
minden évben kiadott. A teljes sorozat ma is megvan
a Ráday Gyûjteményben.
142
Igmándi út 24. alatt áll az 1930-ban épült Rend-
ôrségi palota.
Az Igmándi–Mártírok–Klapka úti „lámpás ke-
resztezôdéshez” érve Komárom városközpontjába
jutunk. Bal kéz felôl a Jókai téren áll a város nagy
szülötte, Jókai Mór mellszobra, Szandai Sándor
alkotása. A szobor mögött magasodik az 1927-
ben épült református templom.
A templom melletti épület Komárom egyik
legrégebbi háza: a XIX. század elejétôl a buda-
pest–bécsi út egyik fontos postaállomása mûkö-
dött itt. A térrel szemben, a Mártírok útja déli ol-
dalán áll egy kis park közepén a III. századból
származó mérföldkô. A szemközti sarkon a fiu-
mei világítótornyot mintázó tengerészemlékmû
látható (Csúcs Ferenc alkotása), 1988-ban állítot-
ták fel a tengeren meghalt magyar tengerészek em-
lékére. Ha a keresztezôdésnél jobbra fordulunk a
Klapka úton, bal kéz felôl meglátjuk a Komáromi
Gabonaforgalmi és Malomipari Rt. épületét. Az
ipari mûemlékként számon tartott hengermalom
1905-ben kezdte meg mûködését. 1986-ban le-
égett, de eredeti formájában újjáépítették.
A malmon túl kezdôdik a Frigyes-laktanya.
Az 1904 és 1906 között épített huszárlaktanya pa-
rancsnoksági épülete még ma is impozáns látványt
nyújt. A szovjet hadsereg 1990-ig laktanyaként
használta. Kivonulásuk után elkezdôdött a felújí-
tása: az önkormányzat iskolákat, szociális ottho-
nokat alakított itt ki, vállalkozások települtek ide,
és közel kétszáz család talált otthonra a kiépített
lakásokban. A laktanya egyik legszebb épülete a
magánerôbôl felújított, és eredeti funkciójának
megfelelôen hasznosított fedett lovarda.
Elérve a vasúti átkelôhöz, érdemes megfigyelni
bal kéz felôl a tunelt: ez a boltozott, lôrésekkel el-
látott kazamata az egykori (1850–1881-ig mûkö-
dött) császári és királyi lóvasút átjárójának a védel-
mét szolgálta. A vasúttól jobbra induló út a Mo-
nostori erôdhöz vezet. Az innen induló Ácsi út kez-
detén áll a Lovastüzér emlékmû, melyet a komá-
romi 5-ös lovas tüzérezred volt katonái állítottak
az I. világháborúban hôsi halált halt bajtársaik
emlékére. Ez Közép-Európa egyetlen olyan em-
lékmûve, mely az elpusztult katonalovaknak is
emléket állít. A Magyar Lovaskör Komárom ön-
www.vendegvaro.hu

kormányzatával közösen újította fel 1999-ben.
Azóta hagyományosan minden év novemberének
második szombatján koszorúzási ünnepségen tisz-
teleg a magyar lovasmozgalom és a város közönsé-
ge az áldozatok emléke elôtt.
Nem messze innen találjuk a mintegy 5 méter
magas római mérföldkövet, mely a Brigetiótól
nyugat felé az 5. mérföld (1 mérföld körülbelül
1500 méter) kezdetét jelezte. Felirata szerint a „ré-
giségtôl megromlott” utak és hidak helyreállításakor
emelték 234 és 238 között.
Utunkat Koppánymonostor felé folytathat-
juk tovább. A XII. században a Katapán nemzet-
ség által alapított bencés monostorról kapta nevét
Komárom nyugati városrésze. A monostor való-
színûleg 1529-ben pusztult el. A terület az 1740-
es évektôl népesült be újra, amikor a módosabb
komáromi polgárok szôlôskertekkel telepítették
be. Majd a XIX. század végén, a XX. század elején
a Duna-parton politikusok, kereskedôk építették
fel villáikat. A településnek 1910-ben még csak
506 lakosa volt, számuk azóta majdnem meghá-
romszorozódott. A városrész más szempontból is
nevezetes: a védett növényként nyilvántartott tél-
temetônek itt van a legnagyobb összefüggô –
1942 óta védett – termôhelye az országban.
A Koppány vezér úti nagy kanyar után pillant-
hatjuk meg Nepomuki Szent János 1719-ben ké-
szült, mûemlék jellegû barokk szobrát, mely erede-
tileg a Vág-Duna fahídja mellett állt. Komárom
legrégibb köztéri szobrát neobarokk védôépületébe
helyezve 1901-ben állították fel jelenlegi helyén. A
védôépület falára 1993-ban a II. világháborúban el-
esett monostori lakosok emléktábláját helyeztek el.
Alacsony vízállás esetén nem messze innen száraz
lábbal is átkelhetünk a komáromiak kedvelt kirán-
dulóhelyére, a Monostori-szigetre.
Érdemes azonban a szigeti bejáró elôtt jobbra
fordulni, mert egy szûk ösvényen hamarosan a
Duna-partra jutunk. Az itt látható, a part menti
fák mögé a múlt század elején épült villák közül a
legszebb talán az, amelyiket a helyiek csak „tor-
nyos villaként” emlegetnek. Tuba János, Komá-
rom egykori országgyûlési képviselôje (1892–
1905) nyaralónak építtette a XX. század elején.
Ma római katolikus imaházként használják.
Magyarország a hálón
KOMÁROM ÉS KÖRNYÉKE
A Szabadság tér Komárom egyik központja
Térjünk vissza a Koppány vezér útra. A buszfor-
duló mögött kúria-szerû épületet láthatunk. A
„Szúnyogvárként” ismert épületet Liptay báró
építtette a XIX–XX. század fordulóján. Monostor
végén található az 1965 és 1970 között épült Ifjú-
sági Tábor. Mellette vezet le az út a szigetre.
A megújuló dunai vízisport bázisa a Neptun
Vízi- és Szabadidôsport Klub Sportegyesület csó-
nakháza (Hajóvontató part 86.). Június 15-tôl
szeptember 15-ig kajak- és kenukölcsönzéssel, tú-
raszervezéssel szolgálják a vízisportok szerelmeseit
(információ: 30/348-3234).
Monostort elhagyva az Ácsi úton – a 10-es fô-
úton – rövidesen egy déli irányú elágazáshoz
érünk. Ez Nagyherkálypusztára, a komáromiak
kedvelt kirándulóhelyére vezet. Itt található a for-
radalom és szabadságharc leverését követô tárgya-
lások emlékmûve, valamint a szabadságharcban
elesett császári katonák, az úgynevezett ulánusok
temetôje. Az elágazás után kezdôdô ácsi erdôben
70 hektárnyi területen 300-400 darab 100-250
éves kocsányos tölgy él. A fák között, a fôút men-
tén áll az 1848–49-es csatákban elesett honvéd
hôsök emlékmûve, melyet eredetileg az elesettek
sírjai fölé állítottak. Nem messze innen található
az Ácsi csárda.
143
KOMÁROM

rúban elesett Radetzky-huszárok emlékmûve

áll. Szentgyörgyi István szobrászmûvész dombor-
mûvét az egykori huszárlaktanya elôkertjébôl
helyezték ide. A Városháza egyik fôút menti ajta-
ja elôtt monumentális hajóhorgonyok jelzik, hogy
ide érdemes betérni: az alagsorban magyar
tengerészettörténeti kiállítás látható itt.

A Klapka György Múzeum állandó kiállítása

1987-ben nyílt meg a Bécsben élô Juba
Ferencz (egykori hajóskapitány és hajóorvos) évtize-
des gyûjtômunkája eredményeként, és a magyar
tengerészet múltját mutatja be. Olyan téma ez, me-
lyet a Magyarország mai földrajzi helyzetét nézô ér-
tetlenséggel fogad, holott Komárom az 1930-as
években megindult Duna-tengerjáró hajózás leg-
Az egykori polgári iskolába külön kapun át juthattak be északibb kikötôje volt évtizedeken keresztül.
a leányok A kiállításon a középkori magyar királyi hajóhad
legnagyobb sikerei (például a zárai békeszerzôdés
Ha a város központjában, „a lámpás keresztezô- 1356-ban) bemutatása mellett jelentôs anyag foglal-
désnél” a Mártírok útján a keleti irányt követjük, kozik az 1867-es kiegyezés után viharos gyorsaság-
a 12. szám alatt az 1930-ban épített evangélikus gal fellendülô magyar tengerészettel, a különbözô
imaház emeletes épülete látható. A túlsó oldalon tengerhajózási részvénytársaságok tevékenységével.
a barokk elemeket tartalmazó park és impozáns A világkikötôvé kiépített központi magyar kikötô-
épületek tárulnak a szemünk elé. Ez a város fôte- ben, a mai Horvátországban lévô Pulában (ahol tor-
re, a Szabadság tér. Egyik oldalán az 1929-re fel- pedó- és tengeralattjáró-gyár is mûködött) épült az
épült neobarokk Városháza (Szabadság tér 1.) elsô magyar építésû hadihajó, a Szent István. Ennek
épülete ragadja meg figyelmünket (a homlokzati és az I. világháború után idegen tulajdonba került
rész timpanonjában látható városcímer Vilt Tibor
szobrászmûvész alkotása). Az árkádok alatt, az A Tengerészeti Gyûjtemény néhány értékes darabja
épület falán az 1945-ben Dachauban mártírhalált
halt polgármester, Alapy Gáspár emléktáblája
(Márkus Péter alkotása) látható. A táblát Új-Szôny
és Komárom egyesítése (1896) századik évfordu-
lójára állíttatta a város a két Komárom közös pol-
gármesterének. A tér másik oldalán az 1926–27-
ben épült állami polgári fiú- és leányiskola, ma Pe-
tôfi Sándor Általános Iskola mûködik benne,
1998-ban újíttatta fel az önkormányzat. A tér kö-
zepén áll a Hôsök emlékmûve.
A sebesülten is harcoló katona bronzszobra,
Zsákodi Csiszér János alkotása az I. világháború ko-
máromi halottainak állít emléket. Talapzatára fek-
tetett új márványtáblára vésték a II. világháború
komáromi áldozatainak nevét. A városháza mö-
götti parkban (Alapy Gáspár tér), az I. világhábo-

144 www.vendegvaro.hu

magyar hajónak a képei láthatók. A II. világháborús
relikviák (tengeri csatákat megjárt navigációs eszkö-
zök) közül kiemelkedik a Kelet nevû gôzös mentô-
csónak-tájolója, mellyel a kapitány menekült, ami-
kor a németek az Atlanti-óceánon 1940-ben elsüly-
lyesztették a hajót. A folyami- és haditengerészet
mellett gazdag anyag foglalkozik a hajóegészségügy-
gyel és a különbözô, magyar tudósok és tengerészek
részvételével szervezett tengeri expedíciókkal. Ilyen
volt az 1872–74-es Tegetthoff-expedíció, amely fel-
fedezte a Jeges-tengeri Ferenc József-földet. Külön
tárlók foglalkoznak a tengeri sporthajózással, így itt
látható például Fa Nándor Szent Jupát nevû hajójá-
nak egyik horgonya is.
Nyitva: április 26. és szeptember 30. között
10–18 óra között, egyéb idôszakban 10–16 óra kö-
zött, szünnap hétfô
A déli vasúthoz közeledve, bal kéz felôl az 1969-
ben felépült Gyerekváros immáron üres épületei
találhatók. A vasúti átjáró elôtti ház a régi vám-
ház, ahol egykor a városba érkezô minden idegen
kocsi köteles volt az utak használatáért kövezetvá-
mot fizetni. Homlokzatán még ma is látható a vá-
roscímer.
A vasúton átkelve Szôny, az egykori Brigetio te-
rületére érkezünk. A római kor után Szôny terüle-
te a honfoglalás során települt újra. Szôny gróf
Zichy Miklós és (korai halála miatt inkább) felesé-
ge, Berényi Erzsébet grófnô alatt élte fénykorát, a
XVIII. század második felében.
1922 óta folynak ásatások a területen. A régé-
szek több nagyméretû, terrazzopadlós, hypocaus-
tumos, padlófûtéses freskó- és stukkódíszes római
lakóházat tártak fel, amelyek az I. század végétôl
körülbelül a III. század végéig épülhettek. A legje-
lentôsebb lelet az a mennyezetfreskó, mely az
egyik lakóház feltehetôen reprezentatív termének
dongaboltozatát díszítette: a mintegy 160 centi-
méter átmérôjû medallion a klasszikus görög mû-
vészetbôl ismert Néreida alakját foglalja magába.
A II. század végén, a III. század elején keletkezett
freskó mind mûvészi kivitelénél, mind méreténél
fogva egyedülálló alkotás az antik római mûvé-
szetben. Ugyancsak egyedülálló értéket képvisel-
nek a Vásártér 2. számú családi ház bôvítési mun-
Magyarország a hálón
KOMÁROM ÉS KÖRNYÉKE
kálatai során elôkerült falmaradványok, melyeket
lenyúzott, falra függesztett oroszlán- és párducbô-
rökkel, kezében tálcát tartó, fehér ruhás álló alak-
kal, valamint növényi motívumokból épülô kan-
deláberekkel díszítettek.
Az ásatások során feltárt freskókat folyamatos
munkával restaurálják, majd a Klapka György
Múzeum központi épületében (Kelemen L. u.
22.), a múzeum állandó, római kori kiállítá-
sán mutatják be a nagyközönségnek. A múzeum
idôszaki kiállításokat is rendez.
Nyitva: április 26-tól szeptember 30-ig 10–18
óra között. Egyéb idôszakokban 10–16 óra között,
szünnap hétfô, tel.: 34/344-697
A Széchenyi utca déli oldalán áll Szôny egyik mû-
emléke, a római katolikus templom, melyet va-
lószínûleg Fellner Jakab tervei alapján 1774 és
1777 között építettek. A copfstílusú templombel-
sôt érdemes megnézni: a szentélyboltozaton az is-
ten-szemet, az angyalokat és a négy evangélistát áb-
rázoló freskók 1780 körül készültek a figurális szó-
székkel együtt. Érdekesség, hogy a templom külsô
falába a felújítás során visszarakták az 1848/49-es
ágyúzásokkor becsapódott ágyúgolyókat. A temp-
lom mellett helyezkedik el az 1774-ben épített
mûemlék jellegû plébánia barokk épülete.
A XIX. század végén a szônyi uradalom egy ré-
sze báró Solymosi László birtoka lett, aki azt lányá-
nak, gróf Gyürky Viktornénak adta. Ô építtette a
templommal szemben ma is álló kastélyt, amely
kórháznak ad otthont (Széchenyi u. 2.). Az 1912–
1913-ban emelt neobarokk épület 1945-ig volt a
Gyürky grófok családi kastélya, parkja természet-
védelmi terület. A kastély elülsô kertjében látható
RÓMAI EMLÉKEK
„Itt egy oszlopfôn, vagy kôoltáron nyugszik a szépen
faragott kôlap és asztalul szolgál a konyha elôtt; ott a
ház tornáczán fekszik egy oldalaitól megfosztott sar-
cophag, és a gazda kôpamlagul használja; itt az ere-
szek alatt római téglákból készült a járda, míg ott az
oszlopderekak, vagy nagy lapok sarkköveknek fel-
állítattak.” – írta Rómer Flóris 1866-ban Szônyben,
a római kori Brigetióban jártakor.
145
KOMÁROM, ALMÁSFÜZITÔ, ÁCS
a mûemlék jellegû Szentháromság-szobor (jelen-
leg restaurálás alatt), melyet Zichy Miklós özvegye
állíttatott az 1763-as nagy komáromi földrengés
és az azt követô árvíz emlékére.
A kórház melletti téren áll a II. világháború he-
lyi áldozatai emlékére készített Hôsök emlékmû-
ve, Gömbös László alkotása. A tér mellett dél felé
tartó Kossuth Lajos utca középtájon kiöblösödô
terén áll a református templom, amelyet 1787-ben
építettek Berényi Erzsébet grófnô támogatásával.
Szôny keleti része az úgynevezett MOLAJ, mely az
olajgyárról kapta a nevét. Az itteni lakótelep rá-
épült a római légiósok táborára, a gyár és tartály-
parkja pedig a katonavárosra – itt Szôny véget ér.
Ha Komárom városközpontjából dél felé az
Igmándi úton indulunk el, a Térffy Gyula utcán el-
juthatunk az Igmándi erôdhöz.
A komáromi erôdrendszer legdélibb tagja az
1871–1877 között épült Igmándi erôd, amely
lezárta a városba délrôl vezetô utat, és biztosította,
hogy a rendszer egyes tagjai kölcsönös tûz-összeköt-
tetésben legyenek egymással. Méretei a Monostori
erôdéinél jóval szerényebbek: 106 helyisége van,
hasznos alapterülete 4600 m2, beépített alapterülete
6200 m2; beépített térfogata több mint 33 ezer m3.
Kialakításának alapelvei megegyeznek a Monostori
erôdéivel. Érdekessége, hogy az ellenséges tûz szi-
lánkhatása elleni védelmet szolgáló úgynevezett ha-
rántsáncok is megépültek, s ma eredeti állapotuk-
ban tanulmányozhatók.
Látogatható bejelentkezésre április 26. és szeptem-
ber 30. között, szünnap hétfô, tel.: 34/347-170
Az Igmándi erôd külsô kazamatafolyosóján kapott
helyet a Klapka György Múzeum római kôtára.
1965-ben jött létre az elsô kiállítás, amelyet 1993-
ban újrarendeztek az erôd belsô helyiségeiben.
Géniuszok, delfinek, medúzafôk (a halottkul-
tusz szimbólumai), dionysikus motívumok
(az evilági életöröm túlvilági továbbélésének jelké-
pei), a halottak és családtagjaik mellképei és egyéb áb-
rázolások díszítik a feliratos sírköveket és szarkofágo-
kat. Láthatók oltárkövek, dombormûvek, szobortö-
redékek és mérföldkövek az I–IV. századból.
146
A kôtár anyagából mûvészi kivitele, mondanivalója
és története miatt kiemelkedik az a mitológiai dom-
bormû, mely Phaedra és Hippolytos tragikus történe-
tét meséli el. A kôfaragvány még az ókorban ketté-
törött. A Phaedrát ábrázoló fele a századfordulón
került elô, és az észak-komáromi Duna Menti Mú-
zeumba szállították, a másik felét, melyen Hippolytos
látható, az 1960-as években találták meg, s a dél-ko-
máromi Klapka György Múzeumba vitték. Ma már
mindkét kiállításon megtekinthetôk a kiegészített
dombormûvek. Gazdag díszítése miatt érdemes
megemlíteni Plotianus sírkövét, melyre a temetéskor
szokásos halotti lakoma egy részletét, a halotti iste-
nek és az elhalt ôsöknek járó úgynevezett áldozati
jelenetet vésték. Érdekes lelet Mercator szarkofágja,
melynek fedôlapját valószínûleg kôfaragó szerszá-
mok díszítik – talán utalásként az elhunyt foglalko-
zására.
Komáromban azonban nem csak ez a kiállítás eleve-
níti fel a város gazdag ókori múltját. A városban sé-
táló a kelet-nyugati irányú fôút, az egykori limesút
mentén haladva szarkofágokkal és mérföldkövekkel
találkozik ugyanúgy, mint valamikor a római kori
vándor, ha elhagyta Brigetiót vagy megérkezett oda.
Nyitva: április 26. szeptember 30. között minden-
nap 10–18 óráig, tel.: 30/508-5097
Az erôd déli ellenlejtôjén található az 1848/49-es
szabadságharc komáromi hôseinek tiszteletére állí-
tott 11 kopjafás emlékpark (Cs. Kiss Ernô terve
alapján). Az Igmándi út túlsó oldalán áll az Aradi
vértanúk emlékköve. Komárom legdélebbi ut-
cája a Török Ignác utca. Ennek sarkán áll a város
déli bejáratát jelzô vámház.
MOZOG A FÖLD…
A geológiai törésvonalon fekvô város történetében szá-
mos nagy földrengést jegyzett föl a krónika: ezek közül
a legpusztítóbb az 1763-as volt. 1851-ben – egy ké-
sôbbi, komáromi kalendárium leírása szerint – „a
város lakosait rendkívül nagy földrengés látogatta meg,
melyhez hasonlót 1822 óta nem éreztek... az óvárban
29 kémény omlott le. A Sz. Benedekiek Székházának
majdnem öles vastagságú falain 3-4 lábnyi repedések
támadtak. Emberhalál szerencsére csak egy történt...”
www.vendegvaro.hu

A Duna-part a komáromiak kedvelt pihenôhelye
A városban tartott számos rendezvény közül meg-
említendô az 1974 óta minden évben megrende-
zett Komárom–Komárno nemzetközi futóverseny.
1992 óta április 26. és május 2. között zajlanak a
Komáromi Napok kulturális, sport- és szórakozta-
tó rendezvényei. Hagyományossá vált a farsang
utolsó hetében rendezett komáromi téltemetô
vidám, jelmezes, utcai felvonulása, illetve szep-
tember elsô hetében a szônyi szüreti mulatság.
Visszatérô nagy rendezvények a Monostori erôd-
beli erôdpróbák (júniusban) és a rendhagyó
történelemórák (júniusban és szeptemberben).
ALMÁSFÜZITÔ
Irányítószám: 2931, népesség: 2530
Komáromtól néhány kilométerre nyugatra, a 10-es
fôút mentén fekszik a már messzirôl ipari település
képét mutató Almásfüzitô. A község múltjának leg-
fontosabb korszaka – gondoljunk a szomszédos
Brigetióra – nem véletlenül, a Római Birodalom
idejére esik. E korból való neve Azaum; az egykori
város területérôl elôkerült gazdag leletanyag fejlett
polgári életrôl, míves, falfestményekkel díszes nagy
épületekrôl, kövezett utcákról tanúskodik.
Magyarország a hálón
KOMÁROM ÉS KÖRNYÉKE
A XIII. századi forrásokból tudjuk, hogy IV. Béla
királyunk, ha tehette, szívesen idôzött az akkor még
más arculatú vidéken, amelynek mai képét a Duna
mellett a már nem mûködô timföldgyár határozza
meg; körülötte ipari park van kialakulóban.
A település modern látványossága a 2002-ben
fölszentelt, a mai kor építészeti jegyeit viselô ka-
tolikus templom. Kedvelt az itteni Duna-sza-
kasz a motorcsónak szerelmesei körében, verse-
nyeket is rendeznek.
ÁCS
Irányítószám: 2941, népesség: 7120
Négy kilométerre a Dunától, a 10-es út mentén, a
Concó-patak partján terül el Komárom-Esztergom
megye legnagyobb lélekszámú községe. A települést
már a rómaiak is lakták, mai nevét az Árpád-kor-
ban kapta az itt dolgozó ácsokról. A XX. században
hosszú ideig a cukorgyár jutott sokaknak az eszébe
a település nevének hallatán. A mára megszûnt cu-
korgyártás története egészen 1871-ig megy vissza,
amikor Patzenhofer Konrád megkezdte mûködését.
Barokk stílusú református mûemléktemp-
lomát a Szabadság úton ma is várfalszerû kôkerí-
tés övezi; XII-XIII. századi román templomra épí-
tették 1640-ben. A Gyár úti katolikus temp-
lomban látható oltárkép a kamalduliak majki re-
meteségébôl került ide, különlegesség a templom
négy rokokó padja. Meg kell említeni a ma a mû-
velôdési háznak és könyvtárnak helyet adó Zichy-
kastélyt (Gyár út 23.).
Az ácsiak és a környékbeliek kedvelt kirándu-
lóhelye az ácsi Erdô Csárda körüli gyönyörû
„rengeteg”: a mintegy hetven hektárnyi területen
magasodó 3-400 kocsányos tölgy 100–250 év kö-
zötti korúra becsülhetô. A környék különleges ter-
mészeti értéke az óriási tölgyekbôl álló Hétvezér-
facsoport és egy öreg törökmogyoró-fasor.
A település egy érdekes, ôsi szakma, az arany-
mosás révén is a köztudatba került. Az itteni föve-
nyes Duna-szakasz régóta – az utóbbi években pe-
dig különösen –, az aranymosók kedvelt helye: a
folyó által görgetett s itt lerakott, homokszemcsék
közé keveredô apró aranyrögöket nyaranta „ara-
147
ÁCS, BÁBOLNA, BANA

nyászok” próbálják „kitermelni” hagyományos

eszközeikkel.
A Zichy-kastély kertjében nyaranta strand
üzemel, a sporttelepen számos gondozott pálya
várja a mozogni vágyókat, még automata tekepá-
lya is rendelkezésre áll. A községi búcsút szeptem-
berben, a Mária-naphoz kötôdve tartják, október-
ben pedig szüreti felvonulás színesíti a prog-
ramkínálatot. A község szélén halastavat táplál a
Concó a horgászok örömére, ez a Malom-tó, a fa-
lu határában, a fôút mentén pedig két kemping is
kínálkozik a Duna igen szép ácsi szakaszát kedve-
lôk számára.

BÁBOLNA
Irányítószám: 2943, népesség: 3480

Az M1-es autópálya leágazásától 5 kilométerre,

Gyôrtôl és Tatától egyaránt körülbelül 30 kilomé-
terre fekszik ez a mintegy kétszáz éves múltat ma-
gáénak mondó település. A dinamikusan fejlôdô
község kiemelkedôen jó infrastruktúráját elsôsor-
ban az itt kialakult mezôgazdasági termelési kultú-
rának köszönheti, legrégebbi tradíciói a lótenyész-
téshez kötôdnek.
1789-ben kezdte meg itt a mûködését a II. Jó-
zsef rendeletére létrehozott állami ménesbirtok,
amelynek létjogosultságát a Monarchia hadseregé-
nek lóutánpótlása indokolta. A lótenyésztésnek, a
lovashagyományoknak Bábolna ma is fellegvára,
hiszen kitûnô minôsítésû angol és arab telivérek ke-
rülnek ki az itteni szakemberek munkája nyomán a
bábolnai istállókból. Bábolnai tenyésztésû a szürke
színû úgynevezett shagya arab, amelyet a múlt szá-
zadban a magyar könnyûlovasság számára tenyész-
tették ki, s ma kitûnô fogatba vagy hátaslónak.
Bábolna látnivalói közül mûemlék jellegû az
egykori Szapáry-kastély (Mészáros u. 1.), a mai
ménesközponti épület.
Említésre érdemes a XVIII. század elején épí-
tett egyhajós, szép berendezésû katolikus temp-
lom a község központi terének sarkán. A temp-
lom elôtti parkban áll a csatákban elesett bábol-
nai lovak emlékmûve (Szabó Iván szobra), ta-
lapzatán a fölirat: „a leghûségesebb bajtársnak”,
A legendás bábolnai ötösfogat
alatta az 1789-tôl 1945-ig terjedô idôszak nagy
csatáinak fölsorolása olvasható.
A Mészáros utcai tiszti kaszinó épületét a te-
lepülés központjában a Bábolna Rt. eredeti szép-
ségében állította helyre 1995-ben, s nagy repre-
zentatív éttermet, kávéházat, különtermeket ren-
dezett be itt. A tiszti kaszinóban kapott helyet a
ménesbirtok történetét bemutató múzeum is
(Mészáros u. 16.).
A múzeum egyik termében a két évszázados
hagyományokra visszatekintô arablótenyész-
tés történetével ismerkedhet meg a látogató: a
ménesbirtok latin és német nyelvû alapító levelétôl
a korabeli szerszámokig számos érdekesség várja a
lovak iránt érdeklôdôket. A másik terem a rekordo-
ké: itt a Bábolnán tenyésztett lovak által különbözô
versenyeken nyert díjak láthatók. Közülük a legérté-
kesebbek Imperiál nevéhez fûzôdnek. A magyar ló-
tenyésztés büszkesége Nyeszkenyepusztán született,
s beteges csikóból lett kiváló mén és versenyló.
Nyitva: a hét minden napján 10–18 óráig.

148 www.vendegvaro.hu

Az 1930-as években az egyik utolsó ménes-
parancsnok Pettkó-Szandtner Tibor szülôvárosa a
felvidéki Modor iránti nosztalgiából a Ménes-
udvarban fölépíttette az ottani városkapu mását;
a Hôsi kapu falában a különbözô a különbözô
csatákban elesett bábolnai hôsök emléktáblái lát-
hatók. A Ménesudvarban áll az ország – vélhe-
tôen – legöregebb akácfája, Észak-Amerikából
hozott magját 1711-ben ültették, törzskerülete
közel 13 méter. Tövében O’bajan, Bábolna egyik
legnagyobb múltú törzsménje nyugszik 1910 óta.
Látnivaló még a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok
kezelésében levô vadászmúzeum és kocsimúze-
um, és a lovarda, valamint az istállók is megte-
kinthetôk.
Bábolna idegenforgalma az utóbbi idôszak-
ban sokat fejlôdött, mivel a Ménesbirtok ki-
nyitotta kapuit a látogatók elôtt, hozzáférhetôvé téve
azokat a látnivalókat, amelyek korábban csak a pro-
tokollvendégek rendelkezésére álltak. A Ménesudvar
és a múzeumlátogatások mellett alkalom nyílik lovas-
bemutatók megtekintésére, továbbá kocsikázási és lo-
vaglási lehetôséget kínál a Bábolna Nemzeti
Ménesbirtok.
Tel.: 34/569-394, www.babolnamenes.hu.
A Nagyigmándra vezetô út mellett, a községtôl
mintegy három kilométerre áll az 1848. december
29-én zajlott bábolnai csata emlékmûve. A lép-
csôn megközelíthetô fekete márvány obeliszket
1988-ban emelték.
A településtôl keletre, a Csikótelepi út irányában
szabadon látogatható arborétum terül el, benne
a leghíresebb lovak temetôje.
BÁBOLNA HÍRES „VENDÉGEI”
A napóleoni háborúk idején, 1809 júniusában a fran-
ciák Bábolnáig is eljutottak, azonban addigra a ménest
a parancsnok már elmenekítette. Bosszúból a sereg fel-
gyújtotta az épületeket, így a kastély is nagyrészt leégett.
A XX. században a lótenyésztésnek köszönhetôen olyan
hírességek fordultak meg itt, mint Roosevelt, Hruscsov,
Beatrix holland királynô, János Károly spanyol király.
Magyarország a hálón
KOMÁROM ÉS KÖRNYÉKE
A rendezvények közül megemlítendô augusztus
20-hoz kapcsolódik a nemzetközi díjugrató
verseny és népmûvészeti vásár, valamint szep-
tember közepén a Bábolnai Nemzetközi Gaz-
danapok címû hagyományos szakkiállítás és vá-
sár. Új perspektívát adhat a településnek az itt ta-
lált 37 illetve 52 fokos gyógyvíz, amelyre alapozva
komoly fejlesztés kezdôdött.
BANA
Irányítószám: 2944, népesség: 1760
Az M1-es autópálya bábolnai leágazásától kön-
nyen megközelíthetô Komárom-Esztergom me-
gye legnyugatibb fekvésû községe, Bana. Várát
maga Anonymus, a névtelen krónikás is megemlí-
ti; a kora középkori castrum – erre emlékeztet a
várdomb – várispáni székhely volt. Érdekes epi-
zód a Bakony-ér lapályán húzódó település törté-
netében, hogy 1809-ben Napóleon csapataival
végigvonult Banán, s a Melkovics-kastély kertjé-
ben álló szilfa alatt tartott haditanácsot. Említés-
re méltó, hogy Jókai Mórnak, Komáromban szü-
letett „nemzeti írónknak” itt éltek szülei: az anyai
ágat képviselô Pulay-család síremléke ma is
látható a temetôben. A mûemlék jellegû katoli-
kus templom a Jókai utcában a XVIII. század vé-
gén épült, ma eklektikus stílusú. A Jókai utcában
kis emlékparkban 2001-ben a millennium
tiszteletére avatott, fából faragott Szent István-
szobor áll.
Feléledô hagyománya van a faluban a lipicai
lovak tenyésztésének – Szilvásvárad mellett –
Bana ennek a fellegvára. Jó eredményeket érnek el
a fiatal helyi tenyésztôk az utóbbi idôben fogathaj-
tásban.
Jellemzô a község idegenforgalmára a kerék-
páros turizmus, ami a kedvezô domborzati vi-
szonyoknak, a közeli úti céloknak és Gyôr közel-
ségének is köszönhetô. A jó részben nyugati ke-
rékpárosok szívesen szállnak meg az itteni vendég-
fogadóknál.
A búcsút a faluban Szentháromság vasárnap-
ján (május végén) tartják, októberben pedig szü-
reti felvonulás is van.
149
KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK

Évente visszatérô nagyrendezvényein

várja vendégeit Tatabánya városa:

• Tatabányai Újévi Koncert a Tatabánya

Város Fesztivál Fúvószenekarával

• Adózók bálja

• Szentivánéji Karnevál

• Tatabányai Zenei Esték

• Szent István-napi rendezvények

• Bányásznap és a Testvérvárosi Delegációk

Találkozója

• „Miénk a Ház” – Városi Diáknap

• December 4. – Szent Borbála Napja,

Ezüst Turul Díjátadó-ünnepség

További információk:
Szabó Szilvia közmûvelôdési referens
és Tromposch Ágnes ifjúsági referens
Tel.: 34/515-724
Fax: 34/311-283
e-mail: ifjusagkultura@tatabanya.hu

152 www.vendegvaro.hu
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

K ÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK
A turisztikai információkat adó szervezetek száma – lévén, hogy a kínálat is egyre szélesebb – jelentôsen megszapo-
rodott, azonban többségük csak a saját szolgáltatásáról vagy a közvetlen környékrôl tud mit mondani. Így legin-
kább a Tourinform Irodákra számíthatunk, ha tájékozódni szeretnénk; ilyenbôl a megyében három található. Álta-
lában nem ér csalódás, ha egy-egy helyi programról vagy nevezetességrôl az adott település polgármesteri hivatalát
kérdezzük – többnyire készségesen és pontosan válaszolnak. Az egyes termékcsoportok vagy települési szövetségek,
szervezôdô turisztikai kisrégiók, falusiturizmus-egyesületek ugyancsak jó tájékozódási forrásokat jelentenek – ezek
száma napról napra változik, így a telefonkönyv vagy a tudakozó vezet el hozzájuk a legbiztosabban.

Közlekedés Esztergom, vasútállomás Turisztikai

Tel.: 33/319-648 információk
Közúti közlekedés Komárom vasútállomás
Magyar Autóklub Tel.. 34/342-456 Tourinform Komárom-Esztergom
Tatabánya, Komáromi út 68. megye
Tel.: 34/310-504 Vízi közlekedés 2890 Tata, Ady Endre út 9.
Segélyhívás: 188 MAHART-hajóállomás, Tel/fax: 34/586-045, e-mail:
Esztergom komarom-m@tourinform.hu
Autóbusz-közlekedés Nagy Duna-sétány
Vértes Volán Rt. autóbusz-pályaudvar Tel.: 33/413-531 Tourinform Komárom
Tatabánya, Gyôri út 1. 2900 Komárom, Igmándi út 2.
Tel.: 34/513-620 Segítség Tel./fax: 34/540-591,
Esztergom, Simori u. 16. e-mail: komarom@tourinform.hu
Tel.: 33/311-682 Szent Borbála Kórház
Tatabánya, Tourinform Bakonyszombathely
Vasúti közlekedés Dózsa Gy. u. 77. 2884 Bakonyszombathely,
Tatabánya-Alsó vasútállomás Tel.: 34/515-488 Kossuth L. u. 50.
Tel.: 34/310-370 Tel./fax: 34/359-155,
Vaszary Kolos Kórház e-mail:
Az M1-es autópálya Tatabányánál Esztergom, bakonyszombathely@tourinform.hu
Petôfi u. 26–28.
Tel.: 33/542-300 IBUSZ Utazási Iroda
2500 Esztergom,
Gyógyforrás Gyógyszertár – Kossuth L. u. 5.
Rácz Mihály magángyógyszerész Tel.: 33/412-552
2544 Neszmély, Fax: 33/411-643
Semmelweis tér 1.
Tel.: 34/550-020 Tata Tourist Utazási Iroda
Fax: 34/451-716 2890 Tata, Agostyáni út 5.
Tel./fax: 34/383-803
Tata Városi Gyógyszertár E-mail:
2890 Tata, tatatourist@matavnet.hu
Kossuth tér 2.
Tel./fax: 34/586-055 Szolgáltatás
Segélykérô hívószámok: Petrák Virág-Ajándék Üzlet
Mentô: 104 2900 Komárom,
Rendôrség: 107 Jókai tér 2–4.
Tûzoltóság: 105 Tel.: 34/343-968

Magyarország a hálón 153

ÖRÖKSÉG

Ö RÖKSÉG
Az örökség gazdag, és ugyancsak messzire nyúlik vissza ezen a tájon – messzebbre, mint gondolhatnánk. A mai
Vértesszôlôs környékén megtelepedett elôembertôl a XXI. századig, napjainkig vezetô út mentén fölhalmozott
kincsek egész tárházával találkozik, akinek szeme van rá. Itt van Magyarország bölcsôje, az esztergomi vár.
Itt a bazilika, hívogat „híres Komárom” megannyi emléke, vendégre vár a barokk hangulatú „vizek városa”,
Tata. A megyehatáron hosszan elnyúló Duna, amely évezredek óta „szervezi” a partján lakók életét, de Bábolna
lovai, a Meleges-hegy leve, a kamalduliak kolostora és a német nemzetiségû falvak folklórja egyaránt a kicsestár
fénylô darabjai.

Kiemelt mûemlékek, Bakonybánk Ny.: látogatható a polgármesteri

múzeumok, kiállítások
Agostyán
Arborétum
Ny.: május 1–szeptember 30. Szo,
V 9–15 óra
Látogatás csoportosan 2 óránként;
egyéb napokon csoportoknak
elôzetes egyeztetés alapján:
tel.: 34/383-975
Ácsteszér
Táncsics Mihály Emlékmúzeum
Táncsics u. 44.
Ny.: bejelentkezésre látogatható,
Klenota István gondnok
tel.: 34/388-037
Ászár
Jászai Mari-emlékház
Jászai Mari utca 17.
Ny.: bejelentkezésre látogatható,
Biliczki Jánosné, tel.: 34/352-741
Bánki Donát emlékszoba
Ny.: bejelentkezésre látogatható,
érdeklôdni a polgármesteri hivatal-
ban: Kossuth Lajos u. 27.,
tel.: 34/377-077
Bábolna
Nemzeti ménesbirtok
Történeti kiállítás, Vadászmúzeum,
Kocsimúzeum
Ny.: minden nap 10–18 óra,
tel.: 34/569-394
Csép
Helytörténeti gyûjtemény
Petôfi u. 42.
Ny.: bejelentkezésre látogatható,
érdeklôdni a polgármesteri hivatal-
ban, tel.: 34/387-122
Csolnok
Helytörténeti gyûjtemény
Ady Endre út 10.
hivatalban történô elôzetes bejelen-
tés alapján, tel.: 33/506-780, vagy
a mûvelôdési ház vezetôjénél,
tel.: 33/478-221
Dorog
Helytörténeti kiállítás
Otthon tér 1. Tel.: 33/521-000
Ny.: Szo délután 14–17 óra, egyéb
napokon elôzetes bejelentkezéssel a
József Attila Mûvelôdési Ház és
Könyvtár címén és telefonján
Strázsa-hegyi (sátorkôpusztai) barlang
Ny.: látogatható vezetéssel, bejelent-
kezésre: Benedek Endre Barlangku-
tató és Természetvédô Egyesület,
tel.: 33/443-823,
www.bebte.findhere.org
Városháza – Vasarely-gyûjtemény
Bécsi út 71.
Ny.: hétköznap hivatali idôben.

Turisták az esztergomi Vármúzeumban A tatai vár udvara Tatabánya, Bányászati Múzeum

154 www.vendegvaro.hu

Tata, egykori malmok
Dömös
Dömösi prépostság
Ny.: május 1–október 31. 10–17
óra, szünnap H
Dömösi Galéria
Ny.: hétköznap 8–15.30 óra,
P 8–13.30 óra
Információ a polgármesteri hivatal-
ban, tel.: 33/507-060
Dunaalmás
Csokonai Vitéz Mihály
emlékszobája
Csokonai Mûvelôdési Ház,
Almási út 86.
Ny.: bejelentkezésre látogatható,
információ a polgármesteri hivatal-
ban, tel.: 34/450-012
Esztergom
Babits Emlékmúzeum
Babits u. 11.
Ny.: május 1–október 3.
11–17 óra; hétfôi napokon, illetve
nov. 1–április 30-ig zárva
Balassa Bálint Múzeum
Pázmány Péter u. 13.,
tel.: 33/412-185
Ny.: naponta 9–17 óra,
szünnap H
Duna Múzeum
Kölcsey u. 2.,
tel.: 33/500-250; fax: 33/500-251
www.dunamuzeum.org.hu
Ny.: 10–18 óra, szünnap K.
Magyarország a hálón
Bajót, Millenniumi gyûjtemény
Fôszékesegyházi Kincstár
a Bazilikában
Tel.: 33/411-895
Ny.: március 1.–október 31.
9–16.30 óráig, nov.–dec.
11–15.30 óra, jan.– febr., H, és a
nagy egyházi ünnepeken zárva
Keresztény Múzeum
Berényi Zs. u. 2., tel.: 33/ 413-880
Ny.: nyári idôszámítás idején
10–18 óra, téli idôszámítás idején
10–16 óra, szünnap H.
Tárlatvezetések: magyar, angol és
német nyelven.
Mindszenty Emlékhely
a Bazilikában
Tel.: 33/403-162
Ny.: naponta 9–17 óra, szünnap
H. Télen rövidített nyitva tartás!
Vármúzeum
Szent István tér 1., tel: 33/415-986,
Ny.: május 1–október 31.
10–18 óra, november 1–április 30.
10–16 óráig, szünnap H
Kecskéd
Nemzetiségi faluház
Ny.: bejelentkezésre látogatható,
tel.: 34/478-002
Kesztölc
Falumúzeum
Ny.: bejelentkezésre minden nap.
Inf.: a polgármesteri hivatalban,
tel.: 33/484-003
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
Tatabánya, Bányászati Múzeum
Komárom
Czibor Zoltán-emlékszoba
Sport utca, Czibor Zoltán Városi
Sporttelep központi épülte
Ny.: minden nap, bejelentkezés a
Városi Sportirodán, tel.: 34/344-986
Igmándi erôd
Ny.: bejelentkezéssel látogatható,
április 26–szeptember 30., H szün-
nap, tel.: 34/347-170
Klapka György Városi Múzeum
Kelemen László utca 22.,
tel.: 34/344-697
Ny.: április 26–szeptember 30.,
10–18 óra, egyéb idôszakban
10–16 óra, H szünnap
Klapka György Múzeum
római kôtára
(az igmándi erôd külsô kazamata-
folyosóján)
Ny.: április 26–szeptember 30.
minden nap, 10–18 óra,
tel.: 30/508-5097
Magyar Tengerészettörténeti Kiállítás
Szabadság tér 1.
Ny.: április 26–szeptember 30.,
10–18 óra, egyéb idôszakban
10–16 óra, H szünnap
Monostori erôd
Ny.: bejelentkezésre látogatható, a
rendezvényekrôl, programokról
felvilágosítás a 34/540-580 vagy
34/540-581-es telefonon kapható
155
ÖRÖKSÉG

Oroszlány Ny.: bejelentkezésre látogatható, K, Cs, Szo, V 10–16 óra; tárlat-

Bányászati Múzeum Inf.: a polgármesteri hivatalban: vezetés kérhetô, tel.: 34/487-888,
Vágóhíd út Rákóczi út 10., tel.: 34/351-071 (34/381-251 a nyári idôszakban)
Ny.: H–P 6.30–14 óra, bejelentés
alapján hétvégén is Tata Német Nemzetiségi Múzeum
Geológiai Természetvédelmi Terület Alkotmány u. 2. (Nepomucenus-
A majki remeteség Kálvária-domb malom), tel.: 34/487-682
Ny.: április 1–október 31. Ny.: április 1–október 31. K–P Ny.: május 1–október 31. 10–18
10–18 óra, szünnap H 10–18 óra, Szo, V 10–18 óra, óra, szünnap H, nov. 1–április 30.
Csak idegenvezetéssel látogatható! szünnap H 12–16 óra, Szo, V 10–16 óra
Minden egész órában vezetés,
az utolsó idôpontja 17 óra Görög-római Szobormásolatok Tatabánya
Múzeuma Tatabányai Múzeum
Sárisáp Hôsök tere 7. Ny.: május Helytörténeti kiállítás,
Emlékszoba 1–október 31. 10–18 óra, Amazóniai indiánok tolldíszei
Endre út 21. szünnap H Szent Borbála tér 1.
Ny.: információ a polgármesteri Tárlatvezetés kérhetô a Várban, Ny.: 11–18 óráig, szünnap H, K,
hivatalban, tel.: 34/383-888, (a nyári idôszak- igény szerint tárlatvezetés,
tel.: 33/508-390 ban 34/381-251) tel.: 34/310-495

Tardos Kuny Domokos Múzeum Autókiállítás

Fekete Lajos-emlékszoba, a tatai várban Kossuth Lajos utca 10.
mellette Falumúzeum Ny.: május 1–október 31. 10–18 Ny.: bejelentkezéssel,
Templom tér 11/A óra, szünnap H, nov. 1–április 30. tel.: 34/382-926

Dorogi Városüzemeltetési Kecskéd – a nyitott település

Közhasznú Társaság
2510 Dorog, Bécsi út 71.
Telefon: 33/431-299; Fax: 33/441-416
Fô tevékenységünk:
• ingatlankezelés, lakás- és helyiséggazdálkodás
• köztisztaság • útfenntartás • parkfenntartás
• intézménygondnoklás • temetôüzemeltetés
• gyepmesteri telep üzemeltetése
Vállaljuk lakóközösségek közös képviseletének ellátását,
melynek díja 450 Ft/lakás.
Várjuk a Társasházak jelentkezését
a 33/431-299 telefonszámon.
Kecskéd az Által-ér völgyében fekszik. Már a paleolitikum ide-
jén lakott volt, erre utalnak a környéken szórványosan fellelt
pattintott kôeszközök. Ásatások bizonyítják, hogy a bronzkor-
ban és a római korban is megtelepedtek itt emberek.
A török hadjáratok során elpusztult település 1693-ban az
Eszterházy birtok része lett.
Eszterházy József 1735-ben württembergi svábokat tele-
pített be. 1744-ben a Fertô-tó környékérôl magyar és né-
met telepesek érkeztek, akik töretlen fejlôdés útjára vitték a
falut.
1750-ben már iskolájuk volt, s Szent Anna tiszteletére
emelt római katolikus templom Fellner Jakab tervei alapján
készült el 1764-re. Mára komfortos lett a település, teljes-
sé vált infrastrukturális ellátottsága, vezetékes víz és gáz,
telefon, szennyvízcsatorna- és kábeltévé hálózattal rendel-
kezik. Kedvezô a közlekedési kapcsolata, két vasútállomása
és reptere kuriózumnak számít. Intézményi ellátottsága na-
gyon jó.
A házak elôtt gyümölcsfák, parkosított területek várják a lá-
togatót.
Kecskéd nyitott település, a környezô településekkel tartott
önkormányzati, kulturális és sportkapcsolatok mellett hiva-
talos testvérkapcsolati státusa van a németországi
Biedenkopffal, baráti szálak fûzik az ugyancsak németor-
szági Steffenberghez, Lehmenhez, valamint a szlovákiai
Andód és az erdélyi Marosfô településekhez.

156 www.vendegvaro.hu
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

Ács
Elsô írásos említése 1138-ból való, „Olt” majd 1297-bôl „Villa Alch“for-
mában. A település már a római korban is lakott volt. 1540-ben a falut a tö-
rökök teljesen elpusztították, s véglegesen csak 1643 után népesült be.
A XVII. század második felétôl a pannonhalmi apátság, késôbb gróf Eszter-
házy Károly szerzett itt nagy birtokot. A XIX. század második felében a Zichy-
család birtoka lett a falu. Az általuk épített kastély a település egyik legszebb
középülete. A napóleoni háborúk idején a Batthyány Fülöp vezette Vas me-
gyei lovasezred Ácsnál ütközött meg a franciákkal. A szabadság harc során el-
esett honvédek emlékét az 1870-ben felállott obeliszk ôrzi az ácsi erdôben. A
falu fejlôdése a Budapest–Bécs vasútvonal kiépítését követôen kezdôdött.
Jelenleg a legnagyobb ipari üzemei a Hartmann-Bábolna Tojáscsomagoló-
anyag Gyártó és Forgalmazó Kft., és a magyar–olasz tulajdonban lévô
Fiorács Kft.

A Hartmann nemzetközi vállalatcsoport papírrost alapú csomagolóanyagok

fejlesztésével, gyártásával és értékesítésével foglalkozik. Terméke környe-
zetbarát és költségkímélô, mivel újrahasznosított papírból állítja elô.
A 10 gyártóhelyével és több mint 20 értékesítési irodájával világszerte mû-
ködô fô termékcsoportja: tojás- és gyümölcs-, ipari és ételcsomagoló-
anyagok.
A Hartmann vállalatcsoport 1917-ben jött létre, központja Dániában van.
1980-ban a Bábolnai Állami Gazdaság a dán Hartmann cégtôl tojástálca-
gyártógépsort vásárolt. A Hartmann-Bábolna Packaging Kft. 1992-ben, mint
a Hartmann többségi tulajdonában lévô Kft. kezdte meg mûködését, majd
ugyanebben az évben teljes Hartmann A/S tulajdonba került. A Kft. több mint
300 fôt foglalkoztat, így jelenleg a település legjelentôsebb munkaadója.

Nagyigmánd, Községháza
Iskolamúzeum
Gellért tér 3.
Ny.: április 1–október 31. 11–17
óra, szünnap H, K, igény szerint
tárlatvezetés

Szabadtéri Bányászati Múzeum

Vágóhíd u.
Ny.: április–október 31.
11–17 óra, szünnap H, K,
óránként tárlatvezetés

Vértesszôlôs
A Magyar Nemzeti Múzeum
bemutatóhelye
Múzeum utca,
tel.: 34/710-350
Ny.: április 1–október 30. K–P
10–15 óra, Szo, V 10–18 óra,
szeptemberben és októberben a
hétvégeken rövidített a nyitva
tartás, szünnap H

Magyarország a hálón 157

ÖRÖKSÉG, AKTÍV TURIZMUS, GYÓGYTURIZMUS
Folklór
A megye népmûvészetét meghatá-
rozza, hogy fekvése, az itt húzódó
fontos közlekedési utak révén ezen a
vidéken alig-alig maradtak meg zárt
közösségek, amelyek érintetlenül
vitték volna tovább hagyományai-
kat. A megye lakóit egyidejûleg kü-
lönbözô keleti és nyugati hatások
befolyásolták, olykor teljesen átala-
kítva a helyi sajátosságokat. Az át-
utazók, akik megszálltak vagy meg-
telepedtek ezen a vidéken, hozták
saját kultúrájukat, öltözetüket, tár-
gyaikat, amit a helybeliek lemásol-
tak, átvettek. A Trianon után itt
maradt területek lakóinak népmû-
vészetére a különbözô nemzetiségek
betelepítése is nagy hatással volt. A
németek és a szlovákok jó néhány
településen a lakosság többségét al-
kotják máig is, így körükben a ko-
rábbi „ôshazából” hozott hagyomá-
nyok továbbélése figyelhetô meg.
Figyelemre méltó a fazekasság helyi
stílusa, amely elsôsorban Tatához
kötôdik. A tatai edények formája,
mintája teljesen egyedi, önálló stí-
lus, teljesen különbözik a többi faze-
kas központ stílusától. Jellemzôje a
fehér alapon kékkel–zölddel tarká-
zott minta, az így ékesített edények
messze földön kelendôek voltak.
Csiszár József az édesapja, nagyapja
által ôrzött egyedi formavilágot át-
örökítette a mának, és napjainkban
is a régi szülôi házban alkot. A szin-
tén Tatán élô Végh Ákos a múzeu-
mokban kutatta fel a régi tatai edé-
nyek formáit, és az ôsibb, úgyneve-
zett füstös edényekkel tört be a faze-
kasság élvonalába.
A megyében élô nemzetiségek kul-
túrájának megôrzésében nagy szere-
pet vállalt Tokodon Robotka László.
Az 1970-es, 1980-as években a falu-
ban élô asszonyokból szakkört szer-
vezett, ahol a kukoricalevélbôl ké-
szíthetô tárgyak készítését elevení-
tették fel. Gyorsan kelt hírük nem-
158
csak az országhatáron belül, hanem
kívül is. A „tokodi csuhésok” e tu-
dományukkal bejárták egész Nyu-
gat-Európát, de eljutottak Törökor-
szágba, Izraelbe, Amerikába is.
A helyi sajátosságok mellett említés-
re érdemesek azok a megyében élô
népmûvészek, akik más országré-
szekbôl, országból települtek ide, és
hozták magukkal hagyományaikat,
tudásukat. Ilyen például Cs. Kiss Er-
nô népi iparmûvész, Tata város
díszpolgára, aki Erdélybôl hozott
faragótudásával, óriási mintakincsé-
vel, „fába látó” képességével lett is-
mert. Ugyancsak említést érdemel a
Bábolnán élô és alkotó Mátray
Magdolna, aki elôször a vert, majd a
többi csipketechnikát gyakorolta;
valamint a szövést a megyében
elôször felelevenítô Nyikus Anna.
A hagyományok felélesztésére a
nyolcvanas években alakult Komá-
rom-Esztergom Megyei Népmûvé-
szeti Egyesületnek számos népi
iparmûvész is tagja, akik nemcsak
másolják a régi darabokat, hanem
mûvészi tehetségükkel átalakítják,
Dad, tájház
újrafogalmazzák a hagyományokon
alapuló mintavilágot, és használha-
tóvá teszik a mai kor számára.
Komárom-Esztergom Megyei
Népmûvészeti Egyesület –
Nyikus Anna
2921 Komárom, Bokréta út 7.
Tel.: 20/355-1768
Fazekas – Drexler Noémi –
a népmûvészet ifjú mestere
2534 Tát, Fô u. 167.
Tel./fax: 33/444-872
E-mail: ndrexler@hotmail.com
Tájházak
Dad
Tájház
Dózsa utca 16.
Ny.: bejelentkezésre látogatható,
tel.: 34/470-025
Héreg
Tájház
Fô utca 133.
Ny.: bejelentkezésre látogatható,
tel.: 34/372-724
Lábatlan
Néprajzi-helytörténeti gyûjtemény
Jelenleg a Zalka Máté telep 5.
alatt, végleges helyet a Gerenday
Közösségi Házban kap majd a
Rákóczi út 170. alatt.
Inf.: Nádasi Lászlóné,
tel.: 33/361-608 vagy
a Vitéz Sághy Antal Könyvtár,
tel.: 33/503-840.
Oroszlány
Szlovák tájház
Alkotmány út 55.
Ny.: K–P 10–16 óra
(gondnok: Várdomb u. 39.)
Vértesszôlôs
Tájház
Tanács utca 50., tel.: 34/379-674
Ny.: bejelentkezésre látogatható
www.vendegvaro.hu
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

A KTÍV TURIZMUS , GYÓGYTURIZMUS

A vizek és erdôk, dombok és völgyek számtalan lehetôséget kínálnak a szabadidô eltöltésére. Három jelentôs hegység,
a Pilis, a Gerecse és a Vértes kínálja magát több száz kilométernyi jelzett turistaúttal, számos foglalt forrással és tu-
ristalétesítménnyel. A változatos, gyönyörû tájak megismeréséhez kínálunk lehetôségeket a gyalogolni, kerékpározni
és evezni kívánóknak. A legnagyobb folyóvíz, a Duna és a tatai Öreg-tó mellett a megyében sok-sok kisebb-nagyobb,
tiszta vizû, többnyire kies természeti környezetbe simuló tó kínál horgászélményeket. A vadászat szerelmesei minden
nálunk elôforduló apró- és nagyvaddal találkozhatnak, és nagy hagyománya van a lovaglásnak is errefelé. Aki
strandolna inkább, netán a gyógyvíz áldásos hatásaira szorul, ugyancsak talál úti célt magának. A kénes és kloridos
meleg gyógyvíz Komárom áldása, Tatán pedig új életre kelt a messze földön híres Fényes-fürdô.

Gyalogtúra- Gerecse Táncsics 10, 20, 40 km

ajánlatok
Pilis
Esztergom–Vaskapu–Esztergom (P,
PZ, S, S+ jelzésen)* 8 km
Esztergom–Búbánatvölgy (P, Z,
Po) 10 km
Dorog–Kétágú hegy–Klastrompusz-
ta (K) 9,7 km
Dorog–Nagy-Gete–Tokodi Pin-
cék–Mogyorósbánya (K) 12,8 km
Dorog–Kesztölc–Feketehegy–Pilis-
nyereg–Dobogókô (K, S+, K, Z+,
S, Z+) 16 km
*P= oda–vissza 6 km
Z= oda–vissza 6 km
S, S▲= oda–vissza 10 km
Vértes
Oroszlány–Kôhányáspuszta
(S) 8,5 km
Kôhányáspuszta–Várgesztes
(K) 4,2 km
Mindszentpuszta–Kôhányáspuszta
(K+) 2,8 km
Várgesztes–Szarvaskút
(K+) 5 km
Mocsárrét–Szár-Alsó vasútállomás
(P) 4,5 km
Vérteskozma–Tatabánya
(Z) 8,3 km
Várgesztes–Szár-Alsó vasútállomás
(K) 15 km
Vitányvár–Síkvölgyakna
(ZL) 1,5 km
Szár-Alsó vasútállomás–Somlyó-vár
(K) 9,6 km
Somlyó-vár–Bányahegy (K) 17 km
Bányahegy–Pusztamarót (K) 6,7 km
Tatabánya–Tarján (K+) 9,5 km
Alsógalla–Vértestolna (Ko) 8,5 km
Vértesszôlôs–Tatabánya (P) 17 km
Tata–Tardos (P+) 12 km
Tatabánya–Vaskapu (Po) 4 km
Tata-Tóváros–Kisréti Vadászház
(S) 11,5 km
Tata–Almásneszmély (Z) 10 km
Teljesítménytúrák
Gerecse 50
45 éve indult az ország egyik leg-
népszerûbb 50 km-es túrája, min-
den évben április 3. szombatján
rendezik.
Rajt–Cél: Jubileum park (Tatabá-
nya vasútállomás mellett)
Rajtidô: 6.00–8.30 folyamatos (tíz
ellenôrzô pont)
Útvonal: Tatabánya–János forrás–
Baji Vadászház–Tardos–Pusztama-
rót–Héreg–Bányahegy–Koldusszál-
lás–Kisréti Vadászház–Panoráma
út–Turul–Tatabánya
Táv: 48,3 km, szintidô: 12 óra
Minden teljesítô színes jelvényt
kap.
Rendezô: Komárom–Esztergom M-
gyei Természetbarát Szövetség, Ta-
tabánya Városi Sportszövetség
Tel.: 34/510-502, 34/510-503
A Bakony elsô teljesítménytúrája
minden év szeptember utolsó szom-
batján.
Rajt–Cél: bármelyik ellenôrzô pont
Rajtidô: 6.00–8.30
Útvonal: 10 km: Ácsteszér–Csatka–
Súr–Ácsteszér
20 km: Ácsteszér–Csatka–Súr–
Aka–Ácsteszér
40 km: Ácsteszér–Bakonyszombat-
hely–Bakonybánk–Réde–Csatka–
Ácsteszér
Szintidô: 10 óra
Rendezô:
Komárom–Esztergom Megyei Ter-
mészetbarát Szövetség, Táncsics
Népfôiskola, tel.: 34/323-658
Esztergom 10, 20
Minden év szeptemberének 2.
szombatján.
Rajt–Cél: Esztergom vasútállomás
10 km: Esztergom–Vaskapu–Vörös-
kereszt–Diósvölgy–Esztergom
20 km: Esztergom–Vaskapu–Szil-
varét–Enyedi halála–Barátkút–Esz-
tergom
Rajtidô: 8.00–11.00
Szintidô: 3 illetve 5 óra
A teljesítôk kitûzôt kapnak.
Kinizsi 100
Az ország elsô teljesítménytúrája
nagyrészt Komárom–Esztergom me-
gyében az országos kéktúra út-
vonalán. Minden év májusának utol-
só hétvégéjén.

Magyarország a hálón 159

AKTÍV TURIZMUS, GYÓGYTURIZMUS
Erdôjárók pihenôben
Útvonal: Csillaghegy–Pilisnyereg–
Nagy Gete–Pusztamarót–Bánya-
hegy–Baji Vadászház–Tata
Rajtidô: 6.45–8.00 Csillaghegy,
HÉV-állomás
Rendezô: Kinizsi Te „Encián” Szo.
Telefon: 1/142-9178
Szállásajánlat
Marót-hegyi Sólyomfészek
2525 Bajna, Pusztamaróti tábor
Tel./fax: 60/321-296
E-mail: marot@mail.0660.hu
www.0660.hu/~marot
Kerékpáros
túraajánlatok
Vértes–Gerecse
Táv: 160 km
Nehézségi fok: Általában könnyû és
közepes, a gerecsei szakasz nehéz ill.
helyenként nagyon nehéz.
Túranapok száma: 2–4
Megközelítés: Szárliget, Tatabánya
és Tata az 1-es számú vasúti fôvonal
mentén.
Szállás–Kemping: Tata, Tatabánya
Turistaszálló: Mór, Várgesztes,
Csákányos
160
Érdekesebb látnivalók: Tatán az
Öreg-tó és környéke, a vár, a
malmok, az angolpark, a majkpusz-
tai remeteség, a vértesszentkereszti
kolostorrom, a csókakôi várrom,
Tatabányán a Turul és környéke, a
Szabadtéri Bányászati Múzeum
Turistatérképek: Vértes és Gerecse
Pilis–Dunakanyar
Táv: 130 km
Túranap: 2
Útvonal:
Budapest–Pomáz–Csobánka–Pilis-
szentkereszt–Dobogókô–Pilisszent-
lélek–Esztergom–Pilismarót–Dö-
mös–Visegrád–Pilisszentlászló–
Szentendre–Budapest
Látnivaló: Pomázon klasszicista re-
formátus templom; Csobánkán
1849-es emlékmû, barokk görögke-
leti szerb templom; Dobogókôn
Eötvös Lóránd-menedékház; Esz-
tergomban a bazilika, vár, múzeu-
mok, templomok; Pilismaróton
Heckenast-kúria; Dömösön királyi
palota maradványai, barokk római
katolikus templom.
Szállás: Csobánkán „Ózon” kem-
ping, Dömösön kemping, Eszter-
gomban Sipoló-hegyi és Sziget
kemping
Budapest–Bécs
Túranap: 3-4
Útvonalak:
I.: Budapest–Budakeszi–Páty–Zsám-
bék–Szomor–Gyermely–Tarján
(Tardos)–Agostyán–Tata–Kocs–
Nagyigmánd–Bábolna–Bana–Bôny-
rétalap–Gyôr-Jánossomorja–Hain-
burg–innen a Duna menti kerék-
párút Bécsig.
I.a.: Mosonmagyaróvár–Rajka–Po-
zsony–Berg-Wolfsthal–Hainburg …
I.b.: Mosonmagyaróvár–Rajka– Kitt-
see–Berg–Wolfsthal–Hainburg …
II.: Budapest–Szentendre–Viseg-
rád–Esztergom–Tát–Nagysáp–Baj
na–Tarján–Tata–Komárom–Gyôr
(tovább az I. változat)
III.: I. vagy II. változat János-
somorjáig majd Bôsárkány–Acsa-
lag–Osli–Kapuvár–Pamhagen–Neu-
siedl–Mannersdorf–Bécs
Rövidebb kerékpártúrák
Tatabánya–Tata–Kocs–Komárom
Tatabánya–Bajna–Tát–Esztergom
Tatabánya–(Majkpuszta)–Oroszlány
Tatabánya–Tata–Dunaalmás–Esz-
tergom
Tatabánya–Tata–Agostyán–Tata-
bánya
Tata–Környe–Oroszlány
Tata–Kisbér
Tata–Almásfüzitô–Komárom–Kop-
pánymonostor
Tata–Agostyán–Tardos–Nyergesúj-
falu
Horgászat
Általános tudnivalók:
Magyarországon horgászni csak ál-
lami horgászjegy megléte (váltásá-
nak elôfeltétele az állami horgász-
vizsga) és területi engedély birtoká-
ban szabad.
Gyermekek (14 éven aluliak) részé-
re területi engedélyt – amely magá-
ban foglalja az állami horgászjegyet
is – naptári évre adja ki a horgászvi-
zet kezelô horgászegyesület.
Felnôtt személyek (ez esetben 14 év
feletti kor) horgászatának elôfeltéte-
le az állami horgászvizsga megléte.
Ennek birtokában váltható ki az ál-
lami horgászjegy, illetve ezen túl-
menôen a horgászvizet kezelô szer-
vezet által kiadott területi engedély
kiváltása is szükséges, amelynek díja
helyenként változó. Mindezek bir-
tokában horgászatot folytatni csak
azon a vízterületen szabad, amelyre
a területi engedély érvényes.
A területi engedély kiadására jogosult
szervezetek ún. „üdülô horgászjegyet”
adhatnak ki minden év május 1. és
szeptember 30. közötti idôszakban,
ezen belül is legfeljebb 30 napi érvé-
www.vendegvaro.hu

nyességgel. Díja helyenként változó.
Az üdülô horgászjegy igényléséhez ál-
lami horgászvizsga nem szükséges.
Az állami horgászvizsga letételének
módjáról a Földmûvelésügyi Mi-
nisztérium megyei földmûvelésügyi
hivatalai adnak tájékoztatást.
Horgászatra vonatozó tilalmak:
Egyes halfajok fogásának idôbeni
korlátozása, tilos kifogni:
Csuka: március 1–március 31-ig
Süllô, kôsüllô, balin: március
1–április 30-ig
Ponty, márna és 80 cm kisebb har-
csa: május 2–június 15-ig
Kecsege: március 1–április 30-ig
Sebes- és szivárványos pisztráng:
október 15–április 30-ig
Folyami rák: okt. 16–május 31-ig.
Egyes kifogható halfajok méretkor-
látozása, tilos kifogni:
– a 20 cm-nél rövidebb kôsüllôt
– a 22 cm-nél rövidebb sebes- és
szivárványos pisztrángot
– a 30 cm-nél rövidebb pontyot,
feketesügért, süllôt és amurt
– a 35 cm-nél rövidebb márnát
– a 40 cm-nél rövidebb balint,
csukát és kecsegét
– az 50 cm-nél rövidebb harcsát és
angolnát
– a 10 cm-nél rövidebb folyami
rákot.
Magyar Országos Horgász
Szövetség helyi szervezete
Tatabánya, Bánhidai ltp. 107.
Tel.: 34/310-453
Magyarország a hálón
Vadászat
A megye változatos felszínformációi
meghatározzák a vadászható vadfa-
jok elterjedését is. A jelenlegi föld-
rajzi felszínforma kialakulása együtt
járt több melegvizû forrás feltörésé-
vel, elsôsorban Tata környékén. A
télen be nem fagyó források kedve-
zô tartózkodási helyet biztosítottak
az állatoknak. Feltehetôen az így ki-
alakult vadbôség is közrejátszott ab-
ban, hogy Vértesszôlôsön vadászó-
halászó-gyûjtögetô életmódot foly-
tatva megtelepedett az elôember.
A nagyvadban bôvelkedô összefüg-
gô erdôk a középkorban nagy vonz-
erôt gyakoroltak az ország vadászni
mindig szeretô uralkodóira is. A
XIII–XIV. században a legneme-
sebbnek tartott vadászati mód, a
solymászat feledtette az uralkodók-
kal az országlás gondjait. A gesztesi
vár és a romokban álló Vitányvár,
de a tatai vár sem elsôsorban védel-
mi céllal, inkább vár jellegû vadász-
lakként épült. Korabeli feljegyzések
szerint 1360-ban Nagy Lajos és ud-
vartartása solymászott a környéken,
folytatta a sort Zsigmond, majd a
vadászatairól és ehhez kötôdô szen-
vedélyeirôl ugyancsak híres Mátyás;
de II. Ulászló is megszállt Gesztes
várában vadászatai alkalmával.
A megye erdôsültsége ma is az ösz-
szes terület 29%-a, ami jócskán meg-
haladja az országos 18,2%-ot. A ki-
alakított vadászterületek száma több
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
tucat, amelyekhez összesen több
százezer hektárnyi terület tartozik.
A megyében gyakorlatilag vala-
mennyi, hazánkban honos vadfaj
megtalálható, mellettük a betelepí-
tett muflon és a dámvad is színesíti
a vadászati lehetôségeket. A síkvidé-
ki részeken az apróvad vadászata kí-
nál szerény terítékû, de hangulatos
vadásznapokat. Említendô a mezei
nyúl, a fácán, az erdei szalonka, a
tôkés réce és más vadászható récefa-
jok, a vetési lúd, a balkáni gerle.
Az erdôsült területek és peremvidé-
kük a nagyvad vadászatának válto-
zatos módjait kínálja. Vaddisznó-
ból, gímszarvasból ezres, muflonból
több százas éves terítékek a jellem-
zôek, és a megyében szinte minde-
nütt megtalálható ôz is gyakori va-
dászzsákmány. A vad szempontjából
a természetes élôhely minôsége köze-
pesnek mondható, ennek megfelelô-
en a vadállomány trófeabírálati ada-
tokon alapuló minôsítése is közepes.
Több helyi vadásztársaság évente
megrendezi január–február hónap-
ban, a családias hangulatú vadász-
bált. Évente rendeznek országos va-
dásznapi rendezvényekhez kapcsoló-
dó megyei vadásznapot szeptember
második felében, Diana nap környé-
kén, változó megyei helyszínekkel.
Pilisi Parkerdô Rt.
Visegrád, Mátyás király u. 4.
Tel.: 26/398-133,
e-mail: info@pprt.hu
HM. Budapesti Erdôgazdaság Rt.
Süttôi Erdészeti Igazgatósága
Süttô, Rákóczi u. 62.
Tel.: 34/474-151
Vértesi Erdô Rt.
Tatabánya, Dózsakert u. 63.
Tel.: 34/316-733,
e-mail: verteserdo@axelero.hu
Komárom-Esztergom Megyei
Vadászszövetség
2890 Tata, Tópart u. 8/c
Tel.: 34/384-063
www.vadaszativedegylet.hu
161
RENDEZVÉNYEK, SZÁLLÁSHELYEK, FALUSI TURIZMUS

R ENDEZVÉNYEK
Amilyen változatos a megye, épp olyan színes a visszatérô rendezvények palettája. Esztergom és Tata, Bábolna és
Komárom hagyományosan fôként a nyári turistaszezonban elevenednek meg, és kínálnak igazi rendezvénycsemegé-
ket az idelátogatóknak. De egyre „izmosabbak” a Bakonyalja rendezvényei, és majd minden település igyekszik leg-
alább évi egy „sokadalommal” megteremteni a maga hagyományos programját. Ezekben megelevenedik a „hely szel-
leme”, a történelem, és természetesen szerepet kapnak a tradicionális kulturális értékek – meg persze a sokarcú ter-
mészet. Kocsitoló versenytôl nagy halászatig, csatarekonstrukcióktól vadlúd sokadalomig – tessék választani!

Március Június Nemzetközi Énekes Mesterkurzus,

Bakonyi Amatôr Népmûvészeti
Fesztivál
Kisbér és térsége települései
34/354-666
Európai Motocross Bajnokság
Piliscsév, motokrosszpálya
Tel.: 33/503-520
Április
Gerecse 50 teljesítménytúra
Gerecse-hegység, rajt: Tatabánya,
Jubileum park, Tel.: 34/588-660
Komáromi Napok
(április–május fordulója)
Komárom, Révkomárom
Tel.: 34/540-590
Május
Gizella-napi ünnepség
Esztergom, Bazilika Tel.: 33/402-054
Területi Fogathajtó Bajnokság
Ács, halastó környéke
Tel.: 34/385-248
Kocsitoló verseny
Kocs Tel.: 34/471-243
Erô(d) Próbák Fesztivál
Komárom, Monostori-erôd Majk, kamalduli remeteség
Tel.: 34/540-582 Tel.: 34/361-444
Nemzetiségi Fúvószenei Fesztivál Bakonytérségi Napok
Tarján Tel.: 34/372-613 Kisbér és térsége települései
Pünkösdi Kiállítás és Kézmûves Vásár Tel.: 34/354-666
Esztergom, Sportcsarnok és környé-
ke Tel.: 33/413-015 Augusztus
Tatai Nyári Színházi Napok Dzsesszmély Fesztivál (dzsessznapok)
Tata, Angol-park, szabadtéri szín- Neszmély, Millecentenárium-park
pad Tel.: 34/323-208 Tel.: 34/451-778
Nyári Várszínházi Játékok Tatai Minimaraton
(augusztus végéig) Esztergom, Vár- Tata, Mûvelôdési Központ
színház Tel.: 33/411-590 Tel.: 34/588-600
Szentivánéji Karnevál Porcinkula búcsú és kézmûvesvásár
Tatabánya, Millennium-park Tata, Mûvelôdési Ház, Várkanyar
Tel.: 34/316-644 Tel.: 34/380-811
Sobieski János Emlék Vízitúra Barokk Fesztivál
Esztergom, Prímás-sziget Tata, Mûvelôdési Ház és környéke
Tel.: 20/338-6579 Tel.: 34/588-600
Víz–Zene–Virág Fesztivál Nemzetközi Motoros Találkozó
Tata, Vár, Várkanyar, Esterházy-sé- Tata, több helyszínen
tány, Tel.: 34/380-811 Tel.: 34/481-208
Tatai Regatta Nemzetközi Gitárfesztivál
Tata, Öreg-tó Tel.: 30/394-4073 Esztergom, Tel.: 33/542-050

Bábolnai lovas harsonások Július Római gálya az Öreg-tavon

Euro Expo – Hídverô Napok
Neszmély, Millecentenárium-park
Tel.: 34/451-778
Dömösi Lovas- és Hadijátékok
Dömös, Sportudvar
Tel.: 26/398-254
Városi Napok és Sörfesztivál
Nyergesújfalu, Íjászpálya
Tel.: 33/455-299/210
Esztergomi Nyári Játékok
(augusztus 20-ig) Bazilika elôtti
színpad Tel.: 1/340-5560

162 www.vendegvaro.hu

Szent István Napok
Esztergom, Széchenyi tér,
Erzsébet-park Tel.: 33/542-062
Jazztergom
Esztergom, Széchenyi tér
Tel.: 20/934-2436
Sárkányi ôrület futóverseny
Bakonyszombathely–Bakony-
sárkány, Tel.: 34/310-287
Bábolnai Nemzetközi Lovasnapok
és Díjugrató Verseny
Bábolna, Lovaspálya
Tel.: 34/569-320
Amerikai Autósok Találkozója
Monostori-erôd
Tel.: 34/540-582
Vértes Expo regionális kiállítás
és vásár
Tatabánya, Sportcsarnok és környé-
ke Tel.: 34/310-717
Szeptember
Bányásznapi Vásár,
ünnepi megemlékezések
Tatabánya, Május 1. Park;
Bányász Skanzen Tel.: 34/323-655
Bányásznap, Ipari Vásár
és Üzletember Találkozó
Dorog, József Attila Mûvelôdési
Ház és környéke Tel.: 33/521-000
Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok
Bábolna, Bemutatótér,
Lovaspálya Tel.: 34/569-284
Kukorica Fesztivál
Bábolna, Rendezvénysátor
Tel.: 34/369-211
Élô történelemórák, nemzetközi
csatarekonstrukció,
„Híres Komárom”
Komárom, Monostori-erôd
Tel.: 34/540-064
Szüreti Fesztivál
Tarján Tel.: 34/372-613
Tó-futás
Tata, Építôk Parkja 34/588-660
Október
Öreg-tavi Nagy Halászat
Tata, Öreg-tó Tel.: 34/380-299
Tatai Vadlúd Sokadalom
Tata, Öreg-tó Tel.: 34/588-644
Magyarország a hálón
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
S ZÁLLÁSHELYEK , FALUSI TURIZMUS
Ahogy egyre többen felfedezik a megye látványosságait, úgy növekszik az igény
a különbözô kategóriájú szálláshelyek iránt. Ahogyan a kereslet, a kínálat is
differenciált: máshonnan indulnak hajnali lesre a vadászok, megint más egy
osztálykiránduláson levô csoport igénye, vagy egy kerékpártúra résztvevôié. És
persze az úton levô üzletemberek vagy a rendezvényturizmus, a családi üdülés
vagy a falusi vendéglátás is kialakította a saját vendégkörét.
Török Vendégház Csenkei Vendégház
2943 Bábolna, Csikótelepi út 19. 2890 Tata, Fûzfa út 21.
Tel.: 34/369-317, 20/375-2257 Tel.: 34/487-318, 30/396-2984
Ágyak száma: 8 Elhelyezhetô: 1-6 fô
Hotel Dunagáz Nomád Kemping és Strand
2510 Dorog, Bécsi út 1/A. 2800 Tatabánya, Tolnai út 14.
Tel./fax: 33/442-150, 431-453 Tel.: 34/311-507 Fax: 34/310-753
E-mail: dunagaz@elender.hu Ágyak száma: 48
15 db 2-3 ágyas fürdôszobás szoba,
TV, telefon, 3 konferenciaterem, bü- Öreghalász Szálloda és Étterem
fé, zárt parkoló, a közelben vízisport. 2534 Tát, Felszabadulás u. 2.
Tel./fax: 33/444-592, 33/444-927
Dömös Camping Férôhely: 50 fô
2027 Dömös, Duna-part
Tel.: 33/482-319 Gubicza Vendégház
Fax: 33/414-800 2823 Vértessomló, Rákóczi út 34.
E-mail: domoscamping@mail.uti.hu Tel.: 34/384-852, 30/277-7909
E-mail: gubiko@axelero.hu
Vadvirág Hotel Kemping Ágyak száma: 6
2500 Esztergom, M11-es út 63 km
Tel.: 33/312-234 Fax: 34/310-753 Falusi turizmus
Ágyak száma: 170
Huber-ház
Schmuck Vendégház 2531 Tokod, Kossuth L. u. 51.
2852 Kecskéd, Vasút u. 66. Tel.: 33/468-894
Tel.: 34/478-150 Fax: 34/478-383
Férôhelyek száma: 3x2 fô + pótágyak Palkovics Vendégház-
különálló
Horváth Vendégház 2023 Dunabogdány, Kossuth u. 230.
2942 Nagyigmánd, Jókai út 2. Tel.: 26/391-056, 20/355-8636
Tel.: 34/356-002 e-mail: evapalkovics@freemail.hu
E-mail: hor.vend@freemail.hu www.evapalkovics.ini.hu
Ágyak száma: 7
Öreg-tó Club Hotel
és Ifjúsági Szállás
2890 Tata, Fáklya u. 4.
Tel./fax: 34/487-960
Férôhelyek száma: 200 fô
163
BORTURIZMUS, GASZTRONÓMIA

B ORTURIZMUS , GASZTRONÓMIA
A megye múltjában a bornak elôkelô helye van. A szôlôtermelés története Neszmélyen és környékén bizonyosan az
ókorig nyúlik vissza, egészen a ligeti szôlô (Vitis silvestris Gmel) mûvelésbe vonásáig. Az Észak-Pannóniát uralmuk
alatt tartó rómaiak sokat tettek azért, hogy a kedvelt nedû mind nagyobb mennyiségben rendelkezésre álljon: a li-
mes – azaz a Duna – vonalán katonáik szôlôt telepítettek. Ezt a vonalat ma is virágzó települések rajzolják a tér-
képre: Brigetio (Szôny), Asaum (Dunaalmás), Crumerum (Nyergesújfalu), Solva (Esztergom). Az országalapítást
követôen Esztergom környékének szôlôkultúrájáról számos feljegyzés tanúskodik, a XIV. században az esztergomi
bort már a kedveltebbek között említik, s késôbb Mátyás történetírója is szót ejt róla.

A török idôkben félbeszakad a bor- gyarországnak” – idéz az említett

kultúra fejlôdése; Neszmélyrôl példá-
ul tudjuk, hogy 1552-ben az elpusz-
tult helységek között szerepel. A ku-
ruc korra ismét felvirágzik a szôlôter-
melés, a harcoló – és közben szomja-
zó – seregek nagy mennyiséget igé-
nyelnek errôl a vidékrôl. A neszmélyi
borról azokban az idôkben azt tartot-
ták, hogy 4-5 év alatt érik csak be, ek-
korra tisztul le és éri el aranysárga szí-
nét, s így vetekszik a rajnai borokkal.
Érdekes epizódot említ a történetírás
az 1848–49-es forradalom és szabad-
ságharc kapcsán gróf Zichy Miklós
neszmélyi pincéjérôl. Ennek „drága
készleteiben” – ahogy dr. Fülöp Mi-
hály írja A császár bora címû könyvé-
ben – igen nagy kárt tett a település
határában lezajlott ütközet.
„A neszmélyi bor a komáromi ispán-
ság vitathatatlanul legjobb bora, a
legelôkelôbb fehér asztali bora Ma-
A Zsigmond Borlovagrend avatási ceremóniája
szerzô egy szakírót a XIX. század kö-
zepérôl. E fehér borok ebben az idô-
ben az ún. mézesfehér, apró fehér,
hosszú szárú, ezüstfehér szôlôfajtákból
készültek; vörösbort nem termeltek
errefelé. E vitathatatlanul jó borokat
azután – a XIX–XX. század forduló-
ján, ahogy az országban másutt is –
eltörli a filoxéra és hosszú-hosszú
idônek kell eltelnie, amíg a neszmé-
lyi bor ismét magára talál.
A neszmélyi bor újjászületése jó egy
évtizede kezdôdött, az ökológiai
adottságokat messzemenôen figye-
lembe vevô tudatos munkával. A
Duna tükrérôl visszavert napsütésben
fürdô, kellemes klímájú Meleges-he-
gyen – voltaképp egy nagyobb
dombról van szó – mára új ültetvé-
nyek sorakoznak. Itt dolgozik Ka-
mocsay Ákos, az utóbbi évek egyik
legelismertebb borásza – 1999-ben az
A Melegesi szôlôhegy borai
év borásza –, s keze alól reduktív eljá-
rással gyümölcsös ízû, üde, divatos
borok kerülnek ki. Jellemzô fajta az
Irsai Olivér, a Cserszegi Fûszeres, a
Neszmélyi Rizling, amelyekre külön-
leges borgasztronómia kezd ráépülni
a dombtetôn fölépített Borhotelben.
A mai Ászár–neszmélyi borvidék –
amelynek központja különben Bol-
dogasszonypusztán, Mocsa közelé-
ben van – másik területe Kisbér és
környéke, Ászár, Kerékteleki, Ete,
Császár – a Bársonyosi-dombvidék.
Az ugyancsak nem túl nagy kiterje-
désû, de kitûnô adottságú területen
gazdag pincekultúra alakult ki. Ôsi
fajtái az ezerjó és az olaszrizling, az it-
teni borok közül talán a legizgalma-
sabb az aszú-jellegû, magas cukortar-
talmú, aranysárga Ászári Asszonyfek-
tetô. Az utóbbi idôben egy régi me-
gyei termôhely látszik új életre kelni
a megye másik végén: Kesztölc fe-
hérborai mind szélesebb körben
szereznek hírnevet maguknak.

164 www.vendegvaro.hu

A gasztronómia helyi története ösz-
szefügg a mezôgazdaság fejlôdésével,
s azzal, mit adott a természet az itt
élôknek. Télen a burgonya, a lencse,
a bab, esetleg a kukorica járta, s ke-
vesebbszer, kétszer-háromszor ettek
naponta. Nyáron, a nagy munkák
idején viszont pótolni kellett az ener-
giát, aratáskor például ötször étkez-
tek, s ilyenkor friss zöldségek, gyü-
mölcsök is kerültek az asztalra. Ha-
gyományosan alakult a heti étrend:
hétfôn vasárnapi maradék, szerda,
péntek, szombat voltak a tésztás na-
pok. Kedden és csütörtökön fôzelék
volt a menü s vasárnap hús – több-
nyire tartósított, füstölt, zsírban lesü-
tött, disznóvágásból származó hús,
esetleg baromfi. A különbségek a
magyar, szlovák vagy német falvak-
ban inkább a technológiában nyilvá-
nultak meg – a németek forrázták és
karajra, a szlovákok pörzsölték és or-
jára bontották a disznót, ahogyan
Komárom-Esztergom megye kézi-
könyve írja.
Jellegzetes volt a lakodalmi menü:
tyúkhúsleves, fôtt hús tormával vagy
paradicsomszósszal, sült hús krump-
lival és savanyúsággal, töltött ká-
poszta, sütemények. Nagyböjtkor
habarással készített gyümölcsleves
járta, vagy „csiripiszli”: ez mozsár-
ban megtört, csíráztatott búzából,
lisztbôl állt, amelyet cseréptálban
megsütöttek. A böjti „vakarcsot”
lisztbôl, tojásból, sóból, vízbôl gyúr-
ták össze, így került a tepsibe, vagy
ahogy itt mondják, a „tepszibe”. A
javuló életkörülményekkel mára
szinte teljesen kihaltak a korábban
oly jellemzô kásafélék, a sterc, a má-
lé, a prósza.
Az említett könyvbôl megtudhatjuk
azt is, hogyan sütötték a kenyeret és
hogy készült a savanyú káposzta er-
refelé. A teknôbe szitált, bekovászolt
liszthez másnap reggel fôtt krumplit
adtak, és langyos vízzel, sóval teknô-
ben megdagasztották, a kiszakított
darabokat pihentették, s úgy vetet-
Magyarország a hálón
ték a forró kemencébe, vagy elvitték
a pékhez. A káposztát hordókba
gyalulták, besózták, birsalmát, tor-
mát, borsot, babért tettek közé,
megdöngölték és nehezéket tettek a
tetejére, hogy jó sûrû legyen.
Jellegzetes „megyei” ételt meglehetô-
sen nehéz találni, noha a vendéglôk
étlapjain itt-ott feltûnnek helyinek
látszó fogások, azonban ezek zöm-
mel a szakácsok fantáziájának termé-
kei. Ismert a neszmélyi pecsenye, ez
kolbászhússal, hagymával töltött ser-
tésszelet egyben megsütve. Bábolnán
legendás étel a „kakastöke-pörkölt”,
amihez odahaza, elegendô alapanyag
híján, nemigen juthatunk. Ez nevé-
hez hûen kakasherébôl készül, papri-
kás-hagymás zsírban, zöldpaprikával,
paradicsommal gazdagítva.
A Duna mentén mindenütt dívik a
halászlé, kárászból, keszegbôl pasz-
szírozott alaplével, ponty- esetleg
harcsaszeletekkel, de tészta nélkül.
A vadászat révén kultusza van a vad-
ételeknek, amelykehez gyakorta
használnak erdei gombákat, vargá-
nyát, rókagombát, fenyôpereszkét.
A szlovák településeken kedvelt a
sztrapacska, ez a reszelt nyers bur-
gonyából, lisztbôl gyúrt, vízben ki-
fôzött galuska juhtúróval, szalonna-
pörccel, tejföllel meglocsolva.
Ugyancsak kedvelt a tócsi vagy tócs-
ni, amikor a reszelt nyers burgonyá-
Elsô pillanatra ínyencfalatnak
látszik: a tatai fazekasmûvészet
egy legendás darabja, a „rákos tál”
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
hoz lisztet, tojást adnak, és a lángos
formájú darabokat olajban kisütik.
Gyakori, hogy ezt az anyagot hasz-
nálják húsok bundázására is. Legen-
dásan finomak a német települések
asszonyainak süteményei, amelyek
anyáról leányra öröklôdnek; ilyen
például a „nuszstangli”, azaz diós
rúd, egy darált dióból, lisztbôl,
vaníliáscukorból készült omlós, szá-
raz teasütemény.
Kedvcsinálónak idézzünk egy recep-
tet egy Esztergom város utazási iro-
dája által kiadott friss gasztronómiai
kalauzból – alapanyagok és némi
egészséges kalandvágy birtokában
meg lehet vele próbálkozni otthon is.
István király kedvence
Hozzávalók hat fô részére:
két fej vöröshagyma, 30 dkg húsos
szalonna, 1 kg szarvas és vaddisznó
apróhús, 1 kg gomba, 30 dkg sárga-
répa, zsír, egy üveg száraz vörösbor,
rozmaringgal készített csipetke, tár-
kony, só, bors, hat darab rozscipó
Bográcsban zsíron a szalonnát meg-
futtatjuk, majd üvegesre pároljuk a
hagymát. Ezután a tisztított, apróra
vágott hagymát tesszük föl, majd
miután levet enged, fedô nélkül fôz-
zük, pároljuk. Ha sûrûsödni látjuk,
folyamatosan pótoljuk az elveszett
folyadékot borral. A félkeményre
fôtt húst sóval, borssal fûszerezzük,
majd rátesszük a karikára vágott sár-
garépát. Az elsô rottyanásnál hozzá-
adjuk a nagy darabokra vágott gom-
bát, és addig fôzzük, amíg majdnem
teljesen megpuhul. Ekkor a forrás-
ban levô ételbe szórjuk a rozmarin-
gos csipetkét. Végül késhegynyi tár-
konnyal ízesítjük és egy deci vörös-
borral meglocsoljuk. A rozscipók
kalapját levágjuk és megpirítjuk,
puha belsejét kivesszük, a bogrács-
ból az ételt a cipókba kanalazzuk,
tárkonyos tejföllel ízlés szerint meg-
locsoljuk, a kalapokat a cipókra
visszahelyezzük. Jó étvágyat!
165
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

V ÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

Az égen kerecsensólyom karcsú sziluettje nyilall át, vidra csobban a tóban halzsákmány után kutatva, hollók kiabál-
nak a sûrû erdôfoltok fölött, odvas ágon álmából fölriasztott, fölborzolt szôrû vadmacska fúj harciasan; az illatozó
vadvirágtenger mozogni látszik a színes pillangók táncától… Természetfilm forgatókönyve? Nem! Egy lehetséges
életkép valahol a megyében. A természeti értékeknek olyan szerencsés kombinációja alakult itt ki, ezen a viszonylag
kis területen, hogy a felhagyott kôbányáktól a Duna-part fövenyéig, a kis tavak élôvilágától az árnyas cseres-tölgye-
sekig sok-sok faj hirdeti egymás mellett az élet szépségét és a világ változatosságát – az értô szemek kedvére.

Komárom-Esztergom megye ter-
mészetvédelmi szempontból rend-
kívül sajátos helyzetben van. Vi-
szonylag kicsi, de annál változato-
sabb területén található bioszféra re-
zervátum (ez a legmagasabb védett-
ségi kategória), nemzeti park, nem-
zetközi egyezmény hatálya alá tarto-
zó védett terület és ismeretlenség-
ben megbúvó védett vagy védelem
alatt nem is álló, de értékes terüle-
tek sokasága is – ám másik oldalról
tájsebek sokasága és az urbánus táj
megannyi negatívuma is fellelhetô.
Kis távolságon belül egyaránt elér-
hetôek itt a középhegységi nagyki-
terjedésû erdôk, a karsztképzôdmé-
nyek (barlangok, víznyelôk, szikla-
padok stb.) változatos formakincsû
világa, vagy a Kisalföld kopár lösz-
vonulatai, az egykor mocsarak járta
lapályok, netán a Duna sokarcú völ-
gye. Néhány kilométerrel odébb pe-
dig lüktetô városok, mûemlékek so-
kasága, netán iparterületek, évszáza-
dos bányák találhatók. Több olyan
növény- és állatfaj él e vidéken,
amely országos ritkaságnak számít,
de inkább az a jellemzô, hogy min-
denbôl „akad” itt egy kevés.
Persze van ennek a viszonylagos kö-
zelségnek (a természet és urbanizált
környezet látszólagos harmóniájá-
nak) hátulütôje is: néhány esetben a
természeti értékek fennmaradásuk
határán léteznek, tehát igen nagy
körültekintést, védelmet igényelnek.
A megye országos jelentôségû vé-
dett természeti területeinek sorából
kiemelkedik a Pilis, amely a 60 ezer
hektáros Duna–Ipoly Nemzeti Park
részét képezi, és egyben az UNES-
CO által is nyilvántartott Bioszféra
Rezervátum. Az elmúlt években lát-
ványosan fejlôdött e vidék, hiszen
míg néhány évvel ezelôtt még az
egykori szovjet lôtér okozta környe-
zeti károk számbavétele és helyreál-
lítása folyt, addig Esztergomban ma
már irodával és oktató bázissal fo-
gadja az érdeklôdôket a nemzeti
park. Az évtizedekig katonai gya-
korlóterepként fegyverrel szigorúan
ôrzött, szomszédos Strázsa-hegyen
pedig napjainkban barátságos tan-
ösvény hívogatja a kirándulókat.
A fennállásának 25. évfordulóját
ünneplô Gerecsei Tájvédelmi Körzet
szintén jelentôs változások elôtt áll.
Az eredetileg 8617 hektáron létre-
hozott, országos jelentôségû termé-
szetvédelmi terület határai hamaro-
san a hegység keleti peremvidékéig
nyúlnak. Kevesen tudják, hogy a
Gerecse az ország barlangokban és
karsztképzôdményekben egyik leg-
gazdagabb hegysége. Területén
mintegy 400 barlangot tártak fel
eddig (ebbôl 13 fokozottan védett),
amelyeknek természetesen csupán
töredéke látogatható, és még ennél
is kevesebb van közülük kiépítve.
A fél évszázados Agostyáni Arboré-
tum régebben ismert, de az elmúlt
években Süttô és Tardos között új
látnivaló született, a Vörös-hídi tan-
ösvény, Agostyán határában a Ter-
mészetes Életmód Alapítvány okta-
tó-módszertani központja épült ki,
Bajon pedig egy Árpád-kori kör-
templom és udvarház romjait tárták

Tarka nôszirom Leánykökörcsin Tavaszi hérics Turbánliliom

Iris variegata Pulsatilla grandis Adonis vernalis Lilium martagon

166 www.vendegvaro.hu
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

Gyurgyalag Darázsölyv Uhu Kövirigó

Merops apiaster Pernis apivorus Bubo bubo Monticola saxatilis

fel. Héregen egy szintén térségi je-
lentôségû tanösvény-rendszer és tu-
risztikai központ tervei készültek el,
amelyek napjainkban válnak valóra.
A 15 ezer hektáros Vértesi Tájvédel-
mi Körzetnek ugyan töredéke esik
csupán megyénkbe, de hazánk
egyik legnagyobb múltú turisztikai
területe. Az elmúlt években orszá-
gosan is példaértékû összefogással
hoztak létre mintegy 6500 hektár-
nyi helyi védettségû területet az
Észak-Vértes települései. A Vértes-
ben van kialakulóban Magyarország
harmadik natúrparkja, melynek
központja a Fejér megyei Csákvár.
Az országos védettségû területek so-
rából feltétlenül említésre érdemes
még a Vértesszôlôsi Elôembertelep,
melynek mintegy 350 ezer éves le-
letanyaga európai hírû. A tatai Kál-
vária-domb Geológiai Park mintegy
200 millió év geológiai fejlôdéstör-
ténetének tanúfalaival és gyönyörû-
en kialakított tanösvénnyel várja a
látogatókat. A Dunaalmási Kôfejtôk
geológiai értékén túl a híres római
kori út révén jelentôs.
Szintén országos védelmet kaptak a
Táti-szigetek is, amelyek bár meg-
annyi negatív beavatkozás nyomát
viselik magukon, mégis a magyaror-
szági Duna-szakasz egyik legna-
gyobb és legértékesebb szigetvilágá-
nak számítanak.
A megye bôvelkedik a helyi önkor-
mányzatok által védelem alá helye-
zett természeti értékekben. Orszá-
gos tekintetben is figyelemre méltó
Tata: hagyományai, adottságai és
információs rendszere alapján jog-
gal tekinthetô a Közép-Dunántúli
Régió egyik természetvédelmi fel-
legvárának.
A tatai Öreg-tó a Ramsari Egyez-
mény hatálya alá tartozó nemzetkö-
zi jelentôségû madár gyülekezôhely.
Õsztôl tavaszig a sarkvidéki tund-
rákról vadludak tízezrei érkeznek vi-
zére és zátonyaira. A tó partján nap-
jainkban építi a Magyar Madártani
és Természetvédelmi Egyesület azt a
Borostyánházat, mely regionális sze-
repkörû természetvédelmi és öko-
turisztikai információs központként
fogja szolgálni az érdeklôdôket.
Szintén e városban vannak újjászü-
letôben az ország egykor legbôvi-
zûbbnek ismert karsztforrásai is. A
Fényes-fürdô (gyönyörûen újjáépí-
tett strandján túl) fôként botanikai
értékei révén jelentôs. Közelében
nagy kiterjedésû – orchideákban és
egyéb védett növényfajokban bôvel-
kedô – rétek emlékeztetnek rég le-
tûnt idôkre. A Naszály határában
húzódó Ferencmajori-halastórend-
szer országosan is kiemelkedô ma-
dártani jelentôséggel bír, nem vélet-
lenül rendezik meg itt a madarászok
évente táborukat és építenek ki új
tanösvényeket.
A Bakonyalja még az ezredfordulón
is a megye egyik legérintetlenebb,
legcsendesebb és legjobb levegôjû

Henye boroszlán Gímpáfrány Odvas keltike Pilisi len

Daphne cneorum arbusculoides Phyllitis scolopendrium Coridalis cava Linum dolomiticum

Magyarország a hálón 167

VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Kabasólyom Kígyászölyv
Falco subbuteo Circaetus gallicus
vidéke. Bakonyszombathelyen az
egykori kastélypark és a Feketevíz-
éri-tavak állnak védelem alatt,
Rédén szintén a park képvisel helyi
értéket. A nagy kiterjedésû bakony-
alji erdôk többsége ugyan nem áll
védelem alatt, de megannyi ritka
növény- és állatfaj élôhelyei.
Komárom térségében a Monostori-
sziget, a szônyi Duna-ártér és a Kór-
házpark, valamint az Ácsi-erdô je-
lentik a jelentôsebb védett értéke-
ket. Bábolna szépen kialakított ar-
borétummal várja a természet iránt
érdeklôdôket.
Kocs határában a botanikai ritkasá-
gairól híres Hosszú-völgy képvisel je-
lentôs értéket, míg Neszmélyen elsô-
sorban a dunai szigetvilágot és a kö-
zelben magasodó löszdombokat
jegyzik védendô természeti érték-
ként. E dunai szigeteken több mint
két évtizede rendeznek a természet-
védôk hangulatos táborokat.
Oroszlány a híres majki kamalduli
Kerecsensólyom Nyuszt
Falco cherrug Martes martes
168
Holló
Corvus corax
remeteség 58 hektáros mûemléki
környezetét és a vértesszentkereszti
kolostorromok környékét jelölte ki
védendô területnek. Héregen az ol-
talom alá helyezett ôsnádas környe-
zetében egy tanösvény kialakítását
tervezik, a szomszédos pásztorház
pedig remélhetôleg hamarosan öko-
turisztikai központtá válhat.
És végül ne feledkezzünk meg né-
hány monumentális famatuzsálem-
rôl se! Ezek sorából kiemelkedik a
süttôi Rákóczi-hárs, mely közel 8
méteres törzskörméretével és 3 év-
százados korával tekintélyt paran-
csol. Bábolnán a híres óriás akác,
Tatán pedig számos angolkerti és
Öreg-tó parti fa méretei lenyûgö-
zôek. Több évszázad élô tanúja
megannyi Duna-parti nyárfa Ácson,
Komáromban, Nyergesújfalun és
Táton.
A természeti értékek megôrzése ér-
dekében bôven akad még feladat
Komárom-Esztergom megyében,
Vadmacska
Felis silvestris
Parlagi sas
Aquila heliaca
hiszen még számos olyan terület
nem áll jogi oltalom alatt, amely pe-
dig méltán érdemelne kiemelt fi-
gyelmet. Védetté nyilvánításra vár-
nak napjainkban például Esztergom
határában a sátorkôpusztai mocsárré-
tek, a Kolozsi-rétek, Ácson a Lovadi-
rét, a naszályi Ferencmajori-halasta-
vak, a Bakonyalja több részlete, az
Által-ér néhány ártéri szakasza és a
Bokodi-legelô is.
Duna-Ipoly Nemzeti Park
Igazgatóság
2509 Esztergom-Kertváros,
Kesztölci út 15. Tel.: 33/435-015
Gerecsei Tájvédelmi Körzet
központja
2890 Tata, Baji út 12.
Benedek Endre Barlangkutató
és Természetvédô Egyesület,
Dorog
Tel.: 33/443-823,
e-mail: lieber@uze.net,
www.bebte.findhere.org
Vaddisznó
Sus scrofa
www.vendegvaro.hu
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

Ajánlott irodalom
Balogh Lajos–Ördög Ferenc: Komárom megye földrajzi nevei. Bp. 1985. (Kiad.: a Magyar Nyelvtudományi Társaság)
Bárdos István: Képes körséta Komárom-Esztergom megyében. Tatabánya: Center Kft. 1992. ill.
Bíró Endre: Tata: Görög-római Másolatmúzeum 2. kiad. Bp. TKM Egyesület, 1990. ill. (Tájak, Korok, Múzeumok
kiskönyvtára.)
Csaba Attila: Gerecse Tájvédelmi Körzet. Bp. TKM 1984, (Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára) ill.
Cseke László: Dunakanyar 4. bôv., jav. kiad. : Panoráma, 1982. ill. (Panoráma „mini” útikönyvek.)
Csorba Csaba: Esztergom: Panoráma, 1982. ill.
Fényes Elek: A Magyar Birodalom statiszticai, geographiai és történeti tekintetben. Komárom vármegye. Pest, 1848. Reprint
Kiadás Tatabánya, 1992
Fülöp Mihály: A császár bora. Kiadó: HNF, Tatabánya, é. n.
Fûrészné Molnár Anikó: Komárom-Esztergom megye kézikönyve. Kiadó: Alfadet – CEBA, 1997
Haraszti Mihály: Útitárs Komárom-Esztergom megyei kirándulásokhoz. Tatabánya: A Közmûv. Háza, 1990 ill.
Holényi László: Gerecse, Vértes, Velencei-hegység. Bp. 1981. Sport. (Útikalauz.)
Horváth István: Dömös és környéke. Vác 1979, illusztr.
Horváth István: Esztergom: A vár története 3. kiad. Bp.: TKM Egyesület, 1990. ill.
(Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára.)
Horváth István: Esztergomi séta (Szerk.: Bárdos István) Esztergom 1995. (Kiad. Esztergom Város Önkormányzata) ill.
Kecskés László: Komárom. Gyôr: Komárom megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1985. ill.
Kecskés László: Komárom az erôdök városa Bp.: Zrínyi, 1984 ill.
Kecskés László: Komárom története. Komárom, Városi Tanács VB. 1973. Idegennyelvû összefoglalókkal.
Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza szerk.: Balogh Kata, Bárdos István; írták: Bánhidy László, et al.;
Tatabánya Kom.-Esztergom Megyei Önkorm. Ped. Int., 1993 ill.
Komárom megye természeti értékei (Szerk.: Wehner Tibor) Tatabánya: Komárom m. Lapkiadó Váll. 1979. ill.
Komárom-Komárno: Város a Duna két partján (szerk.: Bárdos István, Kecskés László, Mácza Mihály); Komárom; Komárno:
Komárom és Komárno Városok Önkormányzata, 1994. ill.
Komárom megye története (Fôszerk.: Gombkötô Gábor; szerk.: Bíró Endre, Szatmári Sarolta). Tatabánya: Komárom Megye
Tanácsa, 1989
Körmendi Géza: Tata. Gyôr: Komárom megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1985. ill. Idegennyelvû összefoglalókkal.
Kulcsár Emil Miklós: Majk története. Tatabánya: Mikrolin IKSZ 1989. ill.
Gyenes László: Magyarország megyéi. Bp. Kossuth, 1982. Komárom (összeáll. Gergely György; szerk. munkatársa: Csaplár
György). 1985 illusztr.
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Reprint kiad. Bp. : Dovin, 1988
Mácza Mihály: Komárom: történelmi séták a városban. Bratislava: Madách, 1992. ill.
Marosi Ernô: Esztergom: Királyi vár 5. kiad. Bp.: TKM Egyesület, 1990. ill. (Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára.)
Mura József: Oroszlány. Tata: Komárom M. Idegenforg. Hiv., 1986. ill.
Nagy Lajos, E. szerk.: Komárom-Esztergom megyei kalendárium 1993. Tatabánya, Alfadat-Press Kft., ill.
Nagy Lajos, E. szerk.: Komárom-Esztergom megyei kalendárium 1994. Tatabánya, Alfadat-Press Kft., ill.
Nagy Lajos, E. szerk.: Komárom-Esztergom megyei kalendárium 1995. Tatabánya, Alfadat-Press Kft., ill.
Nagy Lajos, E. szerk.: Komárom-Esztergom megyei kalendárium 1996. Tatabánya, Alfadat-Press Kft., ill.
Nagy Lajos, E.: Komárom-Esztergom megye köszönti Önt. Tatabánya: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati
Hivatal - Mercurius 1993. ill.
Nagy Lajos, E.: Komárom-Esztergom. Tatabánya: Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány -
Alfadat-Press Kft. 1995. ill.
Nagy Lajos, E.: Oroszlány. Oroszlány, Polgármesteri Hiv. 1993. ill.
Miczek György, szerk.: A Pilis és a Visegrádi-hegység. Bp.: Sport, 1991. ill. (Gyalogszerrel)
Stepancsics Gusztáv, R.: Majk: Kamalduli remeteség Bp.: TKM, 1993. ill. - (Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára.)
Stepancsics Gusztáv, R.: Várgesztes: Vár és falu Bp.: TKM, 1994. ill. (Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára.)
Stepancsics Gusztáv, R.:Vértesszôlôs: Látnivalók 2. kiad. - Bp.: TKM, 1994. ill. (Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára.)
Szabó László, Z.: A Dunakanyar és a Pilis. (Szerk.: Medveczky Mária, Nádasdy Annamária) Bp. 1981. illusztr. (Kiad. az
Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Váll.)
Szatmári Sarolta: Tata: Vár 6. kiad. Bp.: TKM Egyesület, 1993. ill. (Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára.)
Székely Géza: Tata 3. átdolg. kiad. Tata: Komárom megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1976. ill.
Tapolcainé Sáray Szabó Éva: Tatabánya. Gyôr: Komárom megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1985.
ill. Idegennyelvû összefoglalókkal.
Fûrészné Molnár Anikó, szerk.: Tatabányai séták. Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 1991; ill.

Magyarország a hálón 169

 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

Képjegyzék
Archív 20b, 73b, 91b, 122, 124, 134
Dallos István 93
Fodor Zsolt Barnabás 71
Haraszti Norbert 7, 20a, 25, 30, 37, 51, 61, 62, 74, 76, 77, 80, 82, 83, 84, 86, 148, 155c, 162b, 163
Ifju György 160
Juhász István 72
Kiss T. József 132, 141, 162a, 164a
Mudrák Attila 8, 17, 21, 27, 28, 39, 40, 53, 107, 118,
E. Nagy Lajos 13, 15a, b, 18, 19a, b, 22, 23, 26, 29, 32, 33, 34, 41, 42, 43, 44, 45, 47, 49, 50, 52, 55a, b, 57,
59, 60, 63, 64, 65, 67, 69, 70a, b, 73a, 75, 79, 81, 87, 89, 90, 91a, b, 92a, 94, 97, 98, 99, 100, 102, 108, 109,
110, 111, 115, 116, 117a, b, 119a, b, 120, 123, 125, 126, 127, 128, 129, 133, 135, 136, 139, 140, 143, 144a,
147, 153, 154a, b, c, 155a, b, 158, 161, 162b
Pákozdi Csaba 14
Szamódy Zsolt 95, 131, 137, 138, 144b
Szekeres János 113

Települések névmutatója

Agostyán 84 Epöl 57 Oroszlány 104

Aka 122 Esztergom 20 Péliföldszentkereszt 56
Almásfüzitô 147 Ete 129 Pilismarót 18
Annavölgy 45 Gyarmatpuszta 59 Pilisszentlélek 37
Ács 147 Gyermely 58 Piliscsév 43
Ácsteszér 123 Hánta 121 Réde 125
Ászár 121 Héreg 61 Sárisáp 45
Bábolna 148 Kecskéd 109 Súr 124
Baj 85 Kerékteleki 128 Süttô 64
Bajna 56 Kesztölc 41 Szákszend 112
Bajót 55 Kisbér 119 Szárliget 102
Bakonybánk 126 Kisigmánd 135 Szomor 58
Bakonysárkány 122 Klastrompuszta 41 Szomód 84
Bakonyszombathely 127 Kocs 86 Tardos 62
Bana 149 Komárom 136 Tarján 59
Bársonyos 128 Kömlôd 112 Tárkány 134
Bokod 110 Környe 102 Tata 73
Császár 118 Lábatlan 54 Tatabánya 92
Csatka 125 Leányvár 43 Tát 46
Csém 135 Majk 106 Tokod 45
Csép 134 Máriahalom 44 Tokodaltáró 46
Csolnok 42 Mocsa 87 Úny 44
Dad 111 Mogyorósbánya 47 Várgesztes 104
Dág 44 Nagyigmánd 134 Vérteskethely 118
Dorog 38 Nagysáp 57 Vértessomló 103
Dömös 16 Naszály 87 Vértesszentkereszt 109
Dunaalmás 71 Nyergesújfalu 52 Vértesszôlôs 85
Dunaszentmiklós 84 Neszmély 70 Vértestolna 62

Magyarország a hálón 175