BALASSA BÁLINT HATÁSA

A XVII. SZ. NÉVTELEN KÖLTŐIRE

(A V Á S Á R H E L Y I D A L O S K Ö N Y V ALAPJÁN)

í R TA

IMRE ILMA

B U D A P E S T ,
19 5 0
 FONTOSABB RÖVIDÍTÉSEK:

1. B. v. Bal. = Balassa.
2. B—D. v. D . = Dézsi-féle Balassa-kiadás.
3. V. D . = Vásárhelyi Daloskönyv (Ferenczi Zoltán).
4. V. É. = Vitézi Énekek (Thaly Kálmán).

D U N Á N T Ú L K Ö N Y V K I A D Ó ÉS N Y O M D A R. T . P É C S E T T
 I.

BEVEZETÉS.
A kimagasló tehetségek hatása sokszor nemzedékek szel­
lemi érettségéről és művészi fogékonyságáról, átvevő és
továbbfejlesztő képességéről tesz tanúságot. A hatás vizsgá­
lata tehát elsősorban f a j i és nemzeti szempontból szolgáltat­
hat értékes és érdekes adatokat. Az irodalomban egyes mű­
fajok fejlődését is megvilágítja — amit jelen dolgozatunk
is igazolni fog a magyar világi lírára nézve.
Balassa méltatói mindnyájan hangsúlyozzák azt a hatást,
amelyet költészete kortársaira, valamint a következő száza­
dokra tett egészen Amadéig. — Erdélyi P á l szerint „kora
és az utána következő századok egyformán Balassa hatása
alatt á l l a n a k " / majd azt is mondja: „Mint az ötvenes években
Petőfit s a század elején Csokonait, ú g y utánozták a X V I I .
sz.-ban B a l a s s á t . . ." 2 Ferenczi 3 „kiterjedt 4 4 Balassi-iskoláról
beszél. — „ A magyar lírai költőknek versformában, nyelv­
ben, költői kifejezésben két századon át Balassa volt a minta­
képe 4 '. 4 „ A X V I I . sz. második felében nyilván látjuk, hogy
Balassa szerelmi lírája a köznemesség dalnokait is meghódí-

1
E r d é l y i P á l : Balassa B. ( M . T ö r t . É l e t r . ) 1899. 202. 1.
2
I d . m . 227. 1.
3
Vásárh. Daloskönyv. B e v e z e t é s 9. 1.
4
Dézsi L . : Balassa minden munkái. I . k . L I X . 1.
4

totta". 5 — T u d j u k , hogy szerelmes versei egyrészt szájról­

szájra terjedtek, másrészt kéziratokban, kéziratos füzetekbe
lemásolva lelkesítettek követésre, utánzásra. Költői tudatos­
sága, műveltsége és tehetsége két századon át versenytárs nél­
kül állt a magyar lírában és nem csoda, ha e m ű f a j vala­
mennyi művelője többé-kevésbbé hatása alá került. Hogy
milyen mértékben és milyen módon érvényesült ez a hatás
a Vásárhelyi Daloskönyv névtelen poétáinak költészetében,
azt szeretném részletesen bemutatni.

5
A l s z e g h y Zs.: Epigon lírikusaink a XlX.-ig századig. I . K. 1917
423. 1.
 II.

A V. D. ÖT HITELES BALASSA VERSE.

Balassa hatásának kutatásánál elsősorban a Vásárhelyi
Daloskönyv 30 B a l a s s á n a k tulajdonított énekét kell bonckés
alá Tennünk. Ezek a versek a Dézsi-féle kiadásban is szere­
pelnek 1 és így szinte polgárjogot nyertek a Balassa költészet
birodalmában. — Ha valóban az ő alkotásai, akkor költésze­
tének közkedveltségét hirdetik, azt, hogy költeményeit fel­
jegyezték, olvasták, énekelték még az ország legtávolabbi
részeiben is. Ha nem az övéi, akkor jelentőségük még sokkal
nagyobb. L e g f r a p p á n s a b b bizonyítékai annak a ténynek,
hogy nemcsak ismerték, de követték és utánozták is őt oly
mértékben — és v a l l j u k be — oly ügyesen, hogy az utókor
jeles búvárait is meg tudták téveszteni. — A V. D. valóban
tartalmaz öt verset, amelyek a Radvánszky-kódexben is meg­
vannak. Ezek a V I . , L I X . , C V I I L , CXX., C X X V I I . számúak.
Tulajdonképen variánsai a Szilády- és Dézsi-féle kiadásban
i s szereplő szövegeknek: B—D. I . 7 2 . , 7 7 . , 78., 55. és 45. versé­
nek." A változatok egybevetése az első fényforrás, amely vilá­
gosabbá teheti a tételünkhöz kapcsolódó problémát: B. írta-e
a V. D. neki tulajdonított 30 énekét, vagy nem? — L á s s u k
tehát egyenként az említett öt költeményt.
1. V. D. V I . — B—D. I . 7 2 (XXXIX). 3 A szövegek között
az eltérés nem lényegbe vágó. Egyrészt csak néhány szó, jelző
megváltoztatásáról, másrészt egyes mondatok szórendjének, a
sorok egymásutánjának felcseréléséről van szó. í g y :

1
D é z s i L a j o s : Balassa B. minden munkái I I . k ö t e t 222—268. 1.
- Az arab s z á m j e g y e k a Dézsi-féle számozást tüntetik fel.
3
A zárójelben lévő római szám Szilády számozása.
 V. D. VI. B—D. 1. ?2.

1. vsz. 1. vsz.
3. s én előttem 3. s. . . . é n melyettem
4. s szivem, lölkem 4. s. é d e s lelkem

2. vsz. 2. vsz.
2. s. Csendes lelkem 2. s. L e l k e m édes kéván-
nyugodalma sága
5. s. . . ". 4. s.
4. s. T e vagy szivem bátor­ 3. s. T e vagy minden boldog­
sága sága

3. vsz. 3. vsz.
3. s. ékes violám 3. s. — szép kis violám
4. s. É l j , é l j édes szép 4. s. I l j s o k á i g szép
asszonkám Júliám.

4. vsz. 4. vsz.
2. s. K é t s z e m e m n e k ékes­ 2. s. S z e m ü l d e k fekete
sége színye
3. s. F e k e t e s z é p szem­ 3. s. K é t s z e m e m világos
öldöke finye.

5. vsz. 5. vsz.
1. s. C s a k te reád gerjed 1. s. S z e r e l m e d b e meggyúlt
szivem szivem
3. -s. É d e s szivem, szép 3. s. É n s z i v e m , l e l k e m , s z e r e l ­
szerelmem mem
4. s. E g é s s é g g e l ! szivem 4. s. I d v e z ligy, én fejedel­
lelkem mem !

6. vsz. 6. vsz.
!. s. M á r i á m r a hogy találék 1. s. J ú l i á m r a , h o g y találík
stb. stb.

A Dézsi-Jkiadás szövege lehet az eredetibb. Különösen az

5. vsz.-ban érezzük ezt. A „szivem, lelkem, szerelmem" sor
sokkal inkább B. stílusa, mint a másik. A 4. sor pedig nem
azonos az 1. vsz. 4. sorával, mint a V. D. szövegében. Legérde­
kesebb a név megváltoztatása. A 3. vsz.-ban Júlia helyett
„ a s s z o n k á m a t " ír, a 6. vsz.-ban pedig a Mária nevet használja.
Eszünkbe j u t T a k á t s S. Zrínyi Miklós nevelőanyja c. tanul-
 7

mánya. 4 „ B a l a s s a verseinek nagy keletje volt akkor a dunán­

túli udvarokban. A B a t t h y á n y a k kastélyaiban például, ahol
Poppel Eviczka legtöbbször forgolódott, ugyancsak énekelget­
ték Balassa verseit. S maga az ifjú Batthyány Ferenc Bal.
verseiből vett részletekkel udvarolgatott a szép leányok­
nak . . ." 5 T a k á t s később idéz is egy olyan levelet, melybe B.
F. Balassa versrészleteket szőtt. 6 — A kérdéses változat név­
telen szerzője is Balassa szólamaival tolmácsolja érzelmeit
Máriájának. Feltehetjük ezt annál inkább, mert valószínű, ha
ezt a kedvelt és ismert Balassa verset csak fel akarta volna
jegyezni a maga számára, akkor meghagyta volna a Júlia
nevet, amely valóságos költői név lett Balassa követőinél. —
A változat mutatja egyúttal a B.-versek egyik elterjedési mód­
ját, azt t. i . , hogy udvarló versnek használták fel őket, tehát
nemcsak élőszóval, de írásban, levelekben is eljutottak távoli
országrészeinkbe, alig módosított szöveggel.
2. V. D . L I X . — B—D. I . 77. (XLIV). Grues alloquitur. —
L á s s u k először az eltéréseket.

V. D. LIX. B-D. I. ??.

1. vsz. 1. vsz.
3. s. S z á l l d o g á l v á n 3. s. S z ó l d o g á l v á n (? L . 10. 1.)

2. vsz. 2. vsz.
2. s. I g a z járástokat 2. s. I g a z í t o t t á t o k
5. s. A z k i é n s z i v e m m e l 5. s. V é g s z i v e m e t a k i
6. s. É l n i h a g y a kevéssé. 6. s. Ő m a g á n á l rekeszté.

3. vsz. 3. vsz.
3. s. V e s z ő d ö m 3. s. V e s z e t t ü l
5. s. — m i n d e n ként 5. s. — — s z ö r n y ű kínt
8. s. H o g y mehetnek 8. K i n m e l i e t n é k .

4. vsz. 4. vsz.
2. s. S z i n t é n o t t l e s z á l l a s z 2. s. S z i n t é n o t t s z á l l s z l e , ü l s z
3. s. A z h o l s z i n t é n a k a r o d 3. s. F ö l d é b e n , h o l a k a r o d
5. s. S z é p t i s z t a f o r r á s i b a n 5. s. S z é p forrásból csorgott
6. s. T i s z t a vízzel megoltod. 6. s. T i s z t a v i z é v e l o l t o d .

4
B p e s t i Szemle, 1916. 167. k ö t e t .
5
I d . m . 171. 1.
6
I d . m . 388. 1.
8

5. vsz. 5. vsz.
4. s. Hogyha 4. s. V a g y ha
5. s. H a d d irjam 5. s. C s a k írjam
7. s. H o g y 7. s. K i n
9. s. békével. 9. s. jó kedvvel.

6. vsz. 6. vsz.
1. s. —• — - ú r Isten 1. s. — — j ó Isten
4. s. M i n t mezőt 4. s. M i n t mezők
5. s. T ü n d ö k l ő sok jókkal 5. s. T ü n d ö k ö l j é k sok jókkal
6. s. Á l d j á k ő t e t mindenek 6. s. Á l d j a mindennel őtet
7. s. rózsaszál 7. s. —• — tavasszal
8. s. — — t a v a s s z a l 8. s. — — rózsaszál
9. s. Sok j ó k k a l á l d j a őtet. 9. s. S keserüljön engemet.

7. vsz. ?. vsz. — (egészen eltérő)

Júlia reményem Sok háborúimban.
Olthatatlan tüzem, Bujdosó voltomban
Véghetetlen szerelmem, Midőn darvakat látnék
Júlia víg kedvem, Szép renden repülni
örömem és gyötrelmem: S affelé haladni,
Júlia, életem, Hol szép Júlia laknék.
E g y e t l e n egy lelkem, E1- f e l f o h á s z;ko d v á n
K i é r t ezt érdemlettem. S utánuk kiáltván,
T ü l ö k én í g y üzenek.

A V. D.-beli 7 . vsz. azonban majdnem azonos a B—D

83. 1. v s z a k á v a l :
J ú l i a k é t szeme
Olthatatlan szenem,
Véghetetlen szerelmem;
Júlia vég kedve
S néha nagy keserve
ö r ö m ö m és g y ö t r e l m e m ;
Júlia életem
Egyetlenegy lelkem
K i egyedül bír velem.

A 7. vsz. 9.-ik sora a V. D.-ben:

K i é r t ezt érdemlettem

ismét más hiteles Bal. költeményben fordul elő:

B _ D . I . 45. — 4. vsz. 2 . s.
Ezt érdemlette-e tűled szolgálatom.
 9

Amint az egybevetés mutatja, itt is nagyrészt egyes sza­

vakban térnek el a szövegek egymástól. Az előbbi esetben
rendesen valami rokonértelmű szót helyezett az átvevő az
eredeti helyébe, i t t inkább rokonhangzású szóval cserélte fel,
amelynek rendesen egészen más értelme van — bár a gondo­
latmenetbe, a szövegbe azért beleillik. Feltűnő pl. a
Szálldogálván — Szóldogálván (? L . 10. 1.)
Igaz j á r á s i a k a t — Igazítottátok
Vesződöm — Veszettül
örömem kenyerét — örömöm környékét
S az ő l a k ó h e l y é t — Az ő lakóhelyét.

A legutóbbi esetben a behelyettesített szó szerepe olyan,

mintha elhallás útján került volna oda, mintha szóbeli közlés
útján jött volna létre. A 6. vsz. szövege is hibás:

Mint mezőt virággal,

Tündöklő sok jókkal
Á l d j á k őtet mindenek,
Nyomán is rózsaszál
T e r e m j e n tavasszal
Sok jókkal áldja őtet.

A Radvánszky-féle szöveg (Dézsi-kiad.) pedig így hang­

z i k : (4—9. s.)
Mint mezők virággal
T ü n d ö k ö l j é k sok jókkal
Áldja mindennel őtet;
Nyomán is tavasszal
Teremjen rózsaszál
S keserüljön engemet.

Ez az utóbbi szövegezés a logikus, értjük a kívánságot, hogy

a jó Isten „ á l d j a mindennel őtet" — amint az a vszak kezdő
soraiból is következik. U . ez a sor a V. D.-ben „ á l d j á k őtet
mindenek" nincs összefüggésben az előbbivel teljesen azonos
1—3 sorral, sem a „Mint mezőt virággal" hasonlatnak nem
lehet befejezése. A 9. sorban ismétlés van, majdnem azonos
a 6. sorral — viszont a Dézsi-féle szövegben egy egész más, a
6.-tól teljesen eltérő gondolat zárja a vszakot. A 4. vsz. 2. sor
„Szintén ott leszállasz" — még a rím szempontjából sem jó
(előző sor végén a „repülsz" szó van), ellenben a „Szintén ott
10

szállsz le, ülsz" — rím és stílus tekintetében egyaránt tökéle­

tesebb, a két ige egymásutánja Balassa jellegzetes kifejezés­
módja. Az utolsó vsz. teljes bizonyítéka annak, hogy a \ . I ) .
szövege nem lehet eredeti, mert Balassa egy más költeményé­
nek (B-D. 1. 83.) első vszaka — mint azt már említettük. Az
eredeti utolsó vszak szerves része az egésznek és mintegy ma­
gyarázatát a d j a . T a k á t s 7 a körmendi levéltárban néhány Balas-
sától való vers. i l l . töredék között .1 darvaknak szól címűt is
megtalálta, mégpedig teljes szöveggel. ..Egyes szókat illetőleg
a kézirat helyesebb, mint a kiadott szöveg" — mondja Takáts..
Az 1. s. ..Mindennap jó reggel ezen röpültök el. száldogálván
darvaim 4 ". A 2. vsz. 1. s. ..Látom utatokat, igaz szándéktokat
arra az ország felé* 4 , a 3. vsz. kézirata pedig így szól:
Bú d ó s o m m i n t á r v a : idegen o r s z á g b a n vezetél. M i n t zarándok
Bársonyban sötét színt, szivemben szörnyű kínt viselek...

Igazat kell adnunk a felsorolt példák alapján Takátsnak.

hogy ez lehet a hamisítatlan kézirat", mint ő mondja.
Dézsi 8 ugyan innen tévesen iktat be ..szóldogálván"-t
(mert hiszen ,.száldogálván 4 *-t ad Takáts) a kódex (Rad-
vánszky) ..szolgálván" alakja helyett és csak zárójelben jegyzi
meg, hogy tán a körmendi levéltár szövege az eredeti. Mi ezt
az utóbbi feltevést különösen a ..veszettül" értelmetlensége
miatt, bebizonyítottnak látjuk. A nyilvánvalóan hibás sza­
vak ,,Balasi (így!) írásának nehéz olvasása miatt" 1 ' kerültek a
kódex szövegébe. A hibátlan és eredeti szöveget tehát a kör­
mendi levéltár őrizte meg. A V. D. változata pedig nem hibás
olvasásból származó eltéréseket mutat, hanem egy ének­
szöveg hibás megfigyeléséből eredőket. Az eredeti szavak
rokonhangzásúakkal történt behelyettesítése arra enged kö­
vetkeztetni, hogy a szöveg ilyen a l a k j á n a k első másolója
dallammal, mint énekszöveget hallotta a verset. Amint a
dunántúli kastélyokban ..énekelgették* 4 Bal. szövegeit, éj)úgy
Erdélyben is dalolhatták őket. Hogy ilyen esetben lehetséges
épen a fent említett természetű tévedés, arról magam is meg-

7
I d . m . . 369. 1.
8
I d . m . I I . 712—714. l a p . Mind a három szöveget közli.
B
V . ö. R a d v . - k ó d e x előszava Dézsi i d . m.-ben I . k. ( I I I . és a köl­
t e m é n y e k e l ő t t 3. 1.
 II

győződtem nem egyszer hallván a közismert ..Csínom Pal­

k ó " - ! ilyen szöveggel énekelni:
Csínom Palkó. Csínom Jankó
Csontos gavallérom . ..

(kalabérom helyett). Íme, egy hallomás után megtanult szö­

veg. A V. D.-nek ez a második Balassa változata költeményei
elterjedésének is egy második módját mutatja be: az éneklés
útján történőt.
3. V. D. C \ I I I . — B—D. I . 7 8 . (XLV). A variációnak egy
egészen más f a j t á j á v a l állunk szemben, mint az előbbi kettőnél.
Ferenczi csak ennyit jegyez meg: 1 0 „Rövidebb alakban 1.
Balassa: Költeményei XLV. sz. a/\ Valóban a V. D.-féle szö­
veg 14 vszakból. a Dézsiben közölt pedig csak 8 vszből álL
Néhány közös vszak így felel meg egymásnak:
V. D. B—D.
2. vsz 6. vsz.
3.
4.
5. 3.
6.

A sorrend felcserélésén kívül csak néhány kisebb el­

térés különbözteti meg ezt az 5 vsz.-ot a hiteles Bal. szö­
vegtől. Egészen más az 1. vsz. Az eredeti első vsz. gondolata
pedig a 7.-ik vsz.-ban van meg. (Venus és Cupido gyullasztot-
ták lángra). Az elsőn kívül a 8—14. vszakok is teljesen a má­
soló v. átíró alkotásai. Meg is látszik rajtuk, mert tartalmilag
is. alakilag is igen gyengék. A 9., 10., 11. vsz. különösen zava­
ros és ellentmondó. A kegyes .,fohászkodásokkar" válik el
tőle, egyedül hagyja — de rögtön ezután „gyenge szép k a r j á ­
v a l " megvigasztalja, beszélget vele. — A 12., 13. vszakban
irigyeit emlegeti, hasonlóan a V. D. több más énekéhez.
A rímelés különösen a 11. versszakban feltűnően gyenge:
három sora végén a „ v a l a " rímel. Az egész hozzátoldás tehát
művészietlen és felesleges, de valószínűen így felelt meg az át­
író helyzetének, élményének. Nem hiába írta Bal. Rimayhoz

í 0
V. D . 179. 1.
12

intézett levelében: „ S nevetem azokat s búsulás nélkül sem

szenvedhetem, akik akármi írásimot is elméjeknek csontos
pórázára kötvén, sok igéknek változtatásával vesztegetik, fes­
tetik és ízetlenítik . .
4. V. D. CXX. — B—D. I . 53 ( X X V I I I ) . — A variálásnak
egy még önkényesebb formáját mutatja. A V. D.-beli 6 vszak
közül csak kettőt vett át Balassa szövegéből az átíró: az elsőt
és a harmadikat. (Az eredeti szövegben ezek a 3. és 5. vers­
szakok.) Az utóbbi azonban (V. D.-ben 3. vsz.) zavaros, szö­
vege romlott. 1 1 A többi vszak az átíró szerzeménye. Csak két
vszakot emelt k i Balassa verséből — talán csak ezeket ismerte
hallomásból, vagy különösen tetszettek neki — és elhagyva a
jelenetet megindító fontos első vszakot, mindjárt ,,in medias
res'" belefog a két kegyes szépségének leírásába (Bal.-nál a 3.
vszak). Az eredeti szöveg, mint kerek egész, az ítélet kimon­
dásával (t. i . , hogy kettőjük közül a kisebbik szebb) — bevég­
ződik. A V. D.-ben ez a vers közepe, aztán még három strófán
át kéri jutalmát a kiválasztott „szép rózsá 4 4 -tól. A párbeszédes
formát, amely oly élénkké teszi Bal. szövegét, teljesen elejti.
Tulajdonképen csak az alapgondolatot veszi át és annyira
megváltoztatja az eredetit, hogy inkább hatásról beszélhe­
tünk, mint változatról.
5. V. D. C X X V I I . — B—D. I . 45. (XX). Somnium proponit.
— A szövegekhez két vélemény fűződik. Ferenczi szerint 1 2 a
V. D. 10 vszakból álló formája a hitelesebb. Dézsi ezzel ellen­
tétben 1 3 a Radvánszky-kódexbelit tartja eredetinek, amely 6
vsz.-ból áll. Megkíséreljük a kérdést eldönteni. Az 1., 2., 3., 4.,
5. vsz. csak jelentéktelen eltéréseket mutat. A 6—10. vszak
csak a V. D. szövegében van meg — ez utóbbiak döntik tehát
el, melyik forma az eredeti. A kis jelenet álomkeretben, pár­
beszéd a l a k j á b a n folyik le. A kedves a költőnek álmában meg­
jelenik, meg akarja ölni. Az kegyelmet kér kegyesétől, de nem
kap. A Radv.-féle szöveg befejezése: belenyugszik, hogy akit
híven szolgált, most így jutalmazza meg (6. vsz.). Ez a be­
fejező vszak a V. D. szövegéből teljesen hiányzik. Helyette
1 1
V . ö. D é z s i i d . m . T I . k . 693. 1. és F e r e n c z i , V. D. Pótjegyzetek
237—38. 1.
1 2
V . D . 13. és 215. 1.
1 3
I d . m . T I . 688--690. I .
 13

tovább szövi a párbeszédet még öt vszakon át. A különös csak

az, hogy mindjárt a „Meghalsz úgymond meghalsz, nem ment­
het meg senki" — kegyetlen kijelentés után a kegyesen
hangzó „Ne félj semmit ifjú, nem bánt téged senki, Sőt inkább
mind holtig akarlak szeretni" sorok következnek (V. D. 6.
vszak). M a j d még minden jót ígérnek és kívánnak egymásnak
(7„ 8., 9. vsz.), végül a költő felébred (10. vsz.). Ilyen megoko-
latlan hangulatváltozás egyik percről a másikra tán előfordul­
hat az életben — de Balassa költészetében és így egyik vszak-
ról a másikra — sohasem. Verseinek egyik fő jellemvonása
épen a hangulat egysége. (Megfigyelhetjük akár az Anna-,
akár a Júlia-ciklusban.) A Dézsi-kiadásban közölt szöveg
hangja, modora, stílusa és befejezése az igazi Balassa versnek
megfelelő — a V. D.-é nem. Érdekes még, hogy az álomból
való felserkenés, mint befejező motívum, megvan Bal. egy
másik versében a 82.-ben (B—D. I . 167. 1.), a „szelíd" kegyes
hangulata és gondolatai pedig a 41-ben (B—D. I . 91. 1.) — i t t
azonban az ugyancsak álomban megjelenő kedves, mindvégig
„ k e g y e s " hangulatban van.
De ezt mellőzve is, a hosszabb forma 5 utolsó vszaka mind
ritmus, mind rímelés tekintetében oly gyenge, hogy csak Bak­
nál jóval gyengébb verselőtől származhatik. Pl. a 8. vsz.
három sorában a „ l é g y " szó rímel egymással. A 7. vsz.-ban
előforduló „titkosod" kifejezést Balassa sohasem használja. —
Dézsi érvelésében a forrásra hivatkozik. Eckhardt kutatásai
nyomán t u d j u k , hogy a vers eredetije Regnart J. német költő
egyik műve. Az első 5 vsz.-nak megfelelő német szöveget Dézsi
is közli ( I I . 687—88. 1.). A 6. vsz. Balassa alkotása. A V. D .
hozzátoldott versszakai azonban sem a német eredetinek, sem,
amint kimutattuk, Balassa modorának nem felelnek meg és
így Dézsinek kell igazat adnunk: a Radv. kódex szövege az
eredeti.
Mármost levonva a tanulságot, a V. D.-nek ebből az öt
Balassa verséből azt l á t j u k : ezek semmikép sem nyújtanak
alapot olyan következtetésre, hogy több Balassa-versnek is
kell lennie a gyűjteményben. Ferenczi helyesnek tartja Szabó
Károly következtetését, 1 4 „ha Bal. költeményeiből öt beleké--

14
V . D . 8. 1.
14

rült a kódexbe, bizonyosan került több is". Dézsi is hasonló

nézeten van: „Hogy e kódex másolója kezén Balassa verses
könyvének valamely teljesebb gyűjteménye forgott, abból is
bizonyos, hogy még olyan költemények is vannak i t t , melyek
a Radv. kódexben is megvannak — —", 1 5 Ferenczi azonban
említett állítását már a következő sorokban feltételes
módba teszi, mondván: „Ez alapon magunk is megpróbáltuk
a Balassáéinak tartott költeményekhez feltételesen odatenni
a költő nevét, a nélkül azonban, hogy csalhatatlanságra leg­
kisebb igényt táplálnánk". M a j d később, ahol azt mondja,
hogy Bal. modorát, versformáit, stb. mennyire felkapták, ter­
jesztették, utánozták, 1 6 — így fejezi be „mindezek oly belső
és külső hasonlatokat hoztak létre Bal. és követői között, hogy
itt határozottságról szólni nem lehet". Tehát Ferenczi
sem tekintette elég szilárdnak az öt Bal. versre felépített teória
a l a p j á t , — szerintünk pedig az összehasonlítások egészen meg­
döntik.
Láttuk, hogy ezek a versek — egy kivételével (B—D. I .
72.) — az eredetihez képest elég nagy változtatáson mentek
keresztül, ami nem csoda, ha tekintetbe vesszük hosszá ván­
dorútjukat az ország legkeletibb részébe. 1 7 Ilyen nagy távol­
ságra csak a legnépszerűbb énekek juthattak el, — ezek is
átalakítva, megtoldva, sőt elrontva. E g y i k ü k pedig (B-D. I . 53.
V. D. CXX.) már átmenet a variáns és a hatást tükröző köl­
temény között. Mind az öt esetben, hogy állításunkat bizo­
nyítani t u d j u k , részletesen kimutattuk, hogy a Radvánszky-
kódex vagy egy másik kézirat szövege (a körmendi) az ere­
deti, a hiteles — de sohasem a V. D.-ben lévő. Miért volna
akkor 30 eredeti, hiteles Balassa szöveg benne, melyek másutt
nem szerepelnek, holott az ismert és hiteles költemények is
már átdolgozott formában, elrontva kerültek ugyanebbe a
kéziratba. Az akkori viszonyokhoz képest működésének szín­
terétől, barátainak, tisztelőinek lakóhelyétől oly távoleső
vidékre miként kerülhetett volna verseinek egy „teljesebb
gyűjteménye", — nehéz megérteni. Ha mindehhez még hozzá-

1 5
I d . m . I I . 743. 1.
1 6
V . D . 9. l a p .
1 7
V . ö. F e r e n c z i V . D . 11. 1.
 15

tesszük, hogy „tudjuk, Bal.-nak több verse elkallódott, de az

ifjúkoriakat elmellőzve — ezek száma nem sok. Már Rimay
is hasztalan kutatott a 17. sz. elején elveszett versek után,
tehát nem maradhatott annyi vers Erdélyben, ahol Balassa
futólag tartózkodott ifjúkorában", 1 8 akkor igazoltnak vehet­
j ü k állításunkat, t. i . hogy az 5 Bal. versből nem következik,
hogy több is van ebben az erdélyi énekgyüjteményben. Sok­
k a l inkább kezünk ügyébe esik az a feltevés, hogy a V. D.
másolója néhány kéziratban, szerelmes levélben vagy élőszó­
val, dalban Erdély távoli részébe is elkerült Bal. költeményt
— bár nagyrészt változott formában — feljegyzett sok más
tréfás, lakodalmas, népdalszerű és amint látni fogjuk, Balassa
hatást tükröző szerelmes verssel együtt.
Miért éppen ez az öt vers volt olyan népszerű, hogy füg­
getlenül valamely Balassa versgyűjteménytől, ilyen messzire
eljutottak? Erre az előbbiekből önként következő kérdésre
szeretnénk most válaszolni. Van ezeknek az énekeknek néhány
közös jellemvonásuk. Mind az öt formailag is, tartalmilag is
olyan, hogy szóval, vagy dalban, mint mulattató, bókoló vers
vagy énekelt szöveg könnyen elterjedhetett és szájról szájra
j á r v a , végül távol keletkezési helyüktől lejegyezte őket va­
laki. Az írás vagy nyomtatás útján való, nagyobb a k a d á ­
lyokba ütköző elterjedési módot tehát elkerülhették. (A X V I .
sz.-ban különben nem is jelentek még meg nyomtatásban
.szerelmes versek, csak a XVII.-ben.) Mind az 5 vers általános
színezetű, könnyen megtanulható szöveg, egyszerű formá­
ban — nem nehéz elképzelni, hogy még a nép körében is éne­
kelgették őket. — A népdallal való közös jellemvonásaik
segíthették elő elterjedésüket. Bal. többi verse jórészt sokkal
nehezebb mind szöveg, mind versforma tekintetében. Terje­
delmesebb képek, ritkább kifejezések, mithológiai vagy
egyéni vonatkozások mind megnehezíthetik a vers megtanu­
lását, vándorlását, — nem is szólva a komplikáltabb vers­
formáról.
A B—D. I . 72. egyike lehetett Balassa legnépszerűbb köl­
teményeinek — hatása sok X V I I . sz.-i versben érvényesül. A

1 8
C s á s z á r E l e m é r : A kath. visszahatás korának költészete. Bp,
1928. ( E g y e t , e l ő a d á s . K ő n y o m . ) 105. 1.
16

V. D.-be is jóformán változatlan, hibátlan szöveggel jutott el.

Ez a vers Bal. egyetlen olyan éneke, mely a népdalra emlé­
keztet — bár török nótára készült. 6 négysoros, nyolc szótagú
vsz.-ból áll. Ritmusa majdnem végig 4 + 4 tagolású — tehát
megfelel a magyar népdal ritmusának. — A 7 7 . - i k költemény
t é m á j a : az üzenetküldés nem lehetett ismeretlen a népdalban.
(Lásd: Amott kerekedik. 1 9 ) Később a kuruc költészetnek is
egyik fő t é m á j a lett. A helyzet, melyből az ilyen dal kelet­
kezett, akkor oly aktuális volt, hogy nem csoda, ha a népdal­
ban is kedvelt motívum lett és a vers, mely feldolgozta nép­
szerű volt, elterjedt. A 78.-ik dialógus formája sem volt aka­
d á l y a a vers elterjedésének. Mind a V. D., mind a Vitézi Éne­
kek több népdalszerű költeményében találunk párbeszédet. 2 0
Balassa szövegében persze nem a népdal hatása alatt szerepel
a dialógus, mert Angerianusból dolgozta át. A V. D. hozzá­
toldott része népiesebb is, mint az eredeti. Az 53. sz. Balassa-
verset formája (ősi nyolcas), ritmusa, könnyedsége és játszi,
derűs hangulata tette alkalmassá az elterjedésre.
Végül a 45.-ik Bal.-versben ismét a párbeszédes forma
érvényesül álomkerettel kapcsolatban. Ez utóbbi motívum is
kedvelt lehetett, mert a V. D.-ben többször előfordul, bár nem
mindig az egész verset keretezve, csak mint közbevetett motí­
vum. Ennek a költeménynek a versformája: alexandrin —
tehát szintén egyszerű és jól ismert forma. Mindegyiknek van
tehát valami népdalszerű vonása, — ami főoka lehet elterje­
désüknek, kedveltségüknek. A népdalszerűség egyébként
épen nem jellemző vonása Balassa költészetének. B á r Beöthy
és különösen Szilády Bal. virágénekeit népiesnek tartotta, ma
már más felfogást vallunk. 2 1 Eckhardt igazolta Bal. költésze­
tének tudós voltát. 2 2 Már pedig a V. D. 30 Bal.-nak tulajdoní­
tott éneke szinte kivétel nélkül közelebb áll a népdalhoz, mint
Bal. költeményei közül bármelyik (nem számítva a D. I .
72.-et). Ez a körülmény tehát éppen nem igazolja Bal. szerző-

1 0
E r d é l y i : Népdalok I I . 134. 1., T h a l y : Vitézi Énekek I I . 334. lap.
2 0
V . ö. a V . D . X X . , X X L , L X X V . , L X X X L , X C I V . , XCYI.
2 1
Lásd e kérdésről Waldapfel József: Balassi problémák. Bölcsé-
szet-doktori értekezés. (Kézirat a bpesti egyetem M . Irodt. Intézetében.)
2 2
Eckhardt Sándor: Balassa B. irodalmi mintái, IK. 1913.
 17

ségét a kérdéses 30 versre vonatkozólag. Sőt — különös lenne

ily aránylag nagyszámú költeménynek egyöntetűen eltérő
jellege a többi hiteles 88 2 8 Bal.-verstől. Végső konklúziónk
tehát, hogy ez az öt vers ismertté lehetett és belekerülhetett a
V. D.-be a nélkül, hogy a többi, több-kevesebb Balassa-szerű-
séget eláruló költeményre nézve a nagy költő szerzőségét
valószínűvé, vagy épen bizonyossá tenné.

2:i
A most t á r g y a l t ötöt nem számítva.

I mi-ó I l m a : BaJnssa Bálint h a t á s a a X V I I . sz. névtelen költőire

 III.

A V. D. BAL ÁSSANAK TULAJDONÍTOTT

ÉNEKEI.
Mielőtt hozzáfognánk az egyes versek megvizsgálásához,
röviden áttekintjük a problémára vonatkozó adatokat. — A
V. D. bevezetésében Ferenczi elmondja, 1 hogy Szabó Károly
a gyűjtemény 20 versét ismerte fel Balassa énekéül, 2 de
csak négyet közöl, illetőleg említ meg ( X X X I . i l l . L1L,
L X I V . , C X V I . , X I I I . ) . „Világos" — mondja Ferenczi, — „hogy
Szabó Károly nem határozott adatokra támaszkodik Bal. éne­
kei kikeresésében, csupán hozzávetések, styl, versalak . . . . s
más ilyes mozzanatokra." etc. Ferenczi mégis csatlako­
zik Szabó feltevéséhez, elfogadja az öt Balassa-verssel kap­
csolatos következtetését is, de — mint azt már előbb idézett
sorai bizonyítják — csalhatatlanságra a „legkisebb igényt"
sem táplálja. — Dézsi a „Balassáénak látszik" megjegyzésű
énekeket egy kivételével mind átveszi kiadásába, sőt még há­
rommal megtoldja számukat. A XXX.-at ugyanennek Bor-
bély-kódexbeli változata, illetőleg Torma K. ehhez fűződő
véleménye a l a p j á n , a LXXX. és C X X I I . számút pedig a maga
ítélete a l a p j á n sorolja a Bal. énekekhez. Csak — mint emlí­
tettük — a X L I . sz.-val szemben óvatos és ennek szövegét a
„ J e g y z e t e k " részben közli. ( I I . 747—48. 1.) Császár Elemér
volt az első, aki a Balassinak tulajdonított versekkel szemben
nemcsak a kételkedés álláspontjára helyezkedett, hanem hatá­
rozottan kimondja: „Ne kössük . . . ezeket a névtelen verseket
Balassihoz"/ 5 Ugyancsak ő mutatott rá a hatás kérdésére is.4

1
Y . D . 8. 1.
2
V . ö. S z á z a d o k , 1879. — Pótlék. 99. 1.
3
Császár E.: A kaik. visszahatás korának költészete. Bp. 1928.
( E g y e t , e l ő a d . K ő n y o m a t . ) 105. 1.
" 4
U . o.
 19

Nekünk most az a feladatunk, hogy mind a 30 Bal.-nak

tulajdonított költeményt egyenkint megvizsgáljuk tekintetbe
véve az esetleges külső, valamint az összes belső érveket és
megállapítsuk, valóban besorozhatók-e Bal. hiteles költemé­
nyei közé vagy csak beszédes tanúbizonyságai egy nagy ma­
gyar tehetség térben és időben messze sugárzó szuggesztív
hatásának.

1. Héírom keltezett vers.

A 30 vers közül 3 keltezve van. Utolsó versszakuk az

1572., 1590. és 1597.-es évszámot tünteti fel.
a) A V. D. X I I I . — a 2. Bal.-nak tulajdonított költemény. 5
— „Oh gyönyörűséges 44
Ferenczi a V. D. 37. l.-ján jegy­
zetben ezt írja róla: „A költemény 1572-ből való. Hihetőleg
Balassa Bálinté. 4 4 Dézsi ugyancsak ezen az alapon sorozza a
Bal.-nak t u l . énekek közé 0 és még hozzáteszi „ha csakugyan
Bal.-tói való. költői p á l y á j á n a k kezdetét jelenti 4 4 . Épen a dá­
t u m cáfolja meg Bal. szerzőségét. Ebben az évben fordította le
Bornemissza Péterrel együtt Bock Füveskertecskéjét, mely
munkával, mint Dézsi mondja 7 „eljegyezte magát a magyar
irodalomnak 4 4 . Aztán megjegyzi: „ugyanekkor kezdhetett
Dávid-énekeinek fordításaihoz — — 4 4 . Arra vonatkozólag
azonban sem Dézsinél, sem másutt nem találunk semmi nyo­
mot, hogy ezen időből már szerelmes verse is volna. — Dézsi
Balassa kronológia című fejezetében ugyan megemlíti, hogy
1572.-ben készült „ E g y szép táncot 4 kezdetű verse (V. D.-ben
C X V I . sz.) és ezt Bal.-nak tulajdonítják, 8 azonban nem foglal
határozottan állást a költemény hitelessége mellett — később
látni fogjuk, hogy nem is hiteles. „Legkorábbi szerelmes ver­
sének dátuma 1577. és nincs semmi nyom Bal. költészetében,
mely 1575. előtti időből való szerelmes versre mutatna 4 4 . 9
A k i k Balassáénak tartják, Losonczi Annára vonatkoztat-

n
L á s d : V . D . 34—57. L B—D. I I . 225—25. 1.
6
D é z s i i d . m . I I . 744. 1.
7
Dézsi id. m. I . XX. 1. és I . L X 1.
8
I d . m . I . L X . 1.
9
Császár Elemér: A protestáns kor költészete. Bp. 1926. (Egyet,
előad. K ő n y o m , jegyz.) 150. 1.
20

jak, bár maga Dézsi is megemlíti, hogy a költő nevét ez idő­

ben az egri vitézek lajstromában még nem találjuk. Ugyan­
ezt mondja Waldapfel is, 1 0 hogy „Bal. már ekkor (t. i . 1575.
előtt) Anna közelében élt volna, ha lehetősége nincs is kizárva,
egyelőre semmivel sem bizonyítható'". Szóval — bár a költe­
mény indítéka, kifejezésmódja közel áll Bal. szerelmi költé­
szetéhez, — nem ő írta. Bizonyíték még erre — bár különösen
hangzik — a versforma is, t. i . Balassa versszakban van írva.
Waldapfel idézett művében 1 1 az első i l y formában írt költe­
ményének a B—D. I . 39. — „ C s a k b ú b á n a t " kezdetűt tartja —
mégpedig a versforma fejlődését, tökéletesedését véve alapul
— keletkezése időpontjául az 1577. évet jelöli meg. Ebben a
versben 48 periódus közül csak 11-ben van középrím, míg a
néhány évvel előbbiben 30 periódusban 20-szor — tehát a
forma tökéletesebb. Erre vall az is, hogy az állítólag leg­
elsőben, az 1572-ből való versben a periódusok állandóan
6—6—7 tagolódást mutatnak, tehát egy törés sincs, a
később keletkezett 39. (XIV.) 37. ( X I I ) , sőt még a 46. (XXI)
számúban is 5 i l l . 2, 2 helyen töri át a sormetszet a szót. E
három költemény, melyeknek keletkezési idejük 1577—78.
a legfejletlenebbek Bal. e nemben írt versei között. Hibátlan
sormetszet csak a J ú l i a ciklus Bal. vsz.-aiban van és a későb­
biekben, de ezek már 1587—89-ben vagy azután keletkeztek.
Ugyanez áll a középrímekre is. 1 2 Ha tehát a kérdéses költe­
mény valóban Balassáé volna, akkor egy egészen érthetetlen
visszaesést látnánk épen abban a versformában, melynek
„fejlődése nyomon követhető egész költészetén végig". 1 3 Még^
azt sem tételezhetjük fel, hogy ismerte ezt a költeményt, külön­
ben mintául vette volna és nem alkotta volna meg kezdetle­
gesebb formában újra a magáét, hogy végül oly tökéletessé
fejlessze, mint amilyen ez az 1572-ből való előd. — Bár tud­
j u k , hogy Balassa nem egyedülálló jelenség „társai és elődei
voltak, 1 4 mégis érdekes volna ismerni azt, aki formában és tar-

10
Balassi költeményeinek kronológiája. Bp. Í927. (Irodt. Füzetek
Í5. sz. 20. 1.)
I d . m . 36. 1.
1 1

1 2
V . ö. W a l d a p f e l i . m . 56—57. 1.
1 3
V . ö. W a l d a p f e l i . m . 34. 1.
14
V . D . B e v e z e t é s 10. 1.
 21

talomban. Bal. költészetével ilyen konzseniális művet alkotott

— m á r előtte.
b) A V. D . X C I X . — a 21. Bal.-nak tulajdonított költe­
mény 1 5 „Régi tüzem alatt szive 44
kezdetű. Ferenczi meg­
jegyzi: „B.-énak látszik az időpontról ítélve. 4 4 1 6 Dézsi is ezen
a véleményen van ugyancsak a szereztetési év alapján. I I k.
751. l.-ján 1 7 a 20-as sz. költeménnyel kapcsolatban írja, hogy
„ a lírai allegória a kor szellemének egyébként is megfelelvén,
talán épen Balassa hatására a X V I I . sz.-ban indul fejlődés­
nek . . . Ilyen, — mondja tovább — a 21. Bal.-nak t u l a j d .
költemény is". Hiteles költeményei között valóban vannak
mithológiai tárgyú lírai allegóriák. Ilyen a B—D. 74. (XLI),75.
( X L I I ) , 84. (LI), valamint a 26. (I) is, legutóbbi mithológiai
vonatkozás nélkül. Kérdés, hogy ennek a V. D.-ben levő,
1590-ből való allegorikus költeménynek felépítése, kifejezés­
módja, szólamkincse, verselése milyen fokú egyezést mutat
az e fajta hiteles Bal.-versekkel.
A 26.-at kivéve, amely különben is más jellegű, mind a
három másik a Júlia ciklusba tartozik. Eckhardt 1 8 kifejtette
a humanista költészet hatását Balassára, a k i a lengyel udvar­
nál vagy Bécsben számottevő humanista műveltségre tett
szert. Ez a hatás a J ú l i a ciklusban a legerősebb, ennek meg­
nyilatkozása ez a három, mithológiai képekkel átszőtt lír.
alleg. is. Érdekes, hogy a klasszikus képek, reminiszcenciák
Bal. költészetében igen nagy szerepet játszanak és az ő hatása
alatt, mint azt látni fogjuk, az egész X V I I . sz.-i lírában, 1 9 de
ilyen teljes allegóriává ritkán szövi össze őket. Mégis akad­
tak követői ebben a költői m ű f a j b a n is. Le kell még szögez­
nünk, hogy az utolsó versszak tanúsága szerint a kérdéses
költemény 1590-ben keletkezett, a három hiteles pedig az 1587.
végétől 1589-ig terjedő időszakban, 2 0 — tehát még előbb. A v i ­
tatott költemény így Bal. költői tehetségének egészen kifejlett,

1 5
L á s d : Y . D . 162—64. 1., B — ü l i . 251—52. 1.
1 6
Y . D . 164. 1.
1 7
B—D.
18
Balassa B. irodalmi mintái. I r o d t . K ö z i . 1915.
1 9
Y . ö. K o v á c s D . : A XVII. századi magyar líra klasszikus vonat­
kozásai. I r o d t . K ö z i . 1915. 60—64. 1.
2 0
Y . ö. W a l d a p f e l : Bal. költ.-nek kronológiája 16. é s 45. 1.
kiművelt korszakából való, úgyhogy éppen olyannak vagy
még tökéletesebbnek kell lennie, mint a három hitelesnek. M i t
mutat az összehasonlítás? A V. D.-beli szövegnek határozottan
epikus jellege van. Nyugodtan, nagyobb emóció nélkül beszéli
el a jelenetet. Bal. sokkal líraibb. Elbeszéléseiből is kiütközik
líraisága. A három költeményben közbeszőtt kérdésekkel, pár­
beszédes formával élénkíti az elbeszélés menetét. A 75. utolsó
és a 74. két utolsó versszakában, valamint a 84. 5—8. vers­
szakaiban, mikor megfejti az allegorikus képet, még erőseb­
ben törnek k i az érzelmek és csattanós befejezést adnak.
A neki tulajdonított vers erőtlen és színtelen ezek mellett.
E l ő a d á s m ó d j u k is különböző, a V. D.-é egyszerűbb és népie­
sebb. Bár mű'költő volt a szerzője (minthogy mithológiaí
vonatkozást használt fel), de ismerte és követte is — lehet,
öntudatlanul — a népies modort. Pl. a 3. vsz.

Sok földeket orvosságért,

Én bejártam sok helyeket,
Várasokat, szép várakot;
De nem leltem orvosságot.

A versforma is a magyar népdal kedvelt kétütemű nyol­

casa (4-soros, 8 szótagú versszakok). Ez a népdalainkat j e l ­
lemző dimeteres tagolódás Bal.-nál még a B-D. I . 72-ben sem
egészen tiszta. Rímelése olyan gyenge, amilyent Bal. legelső
költeményeiben sem találunk. Az első vszak kivételével, mely­
ben mind a 4 sor rímel egymással, a többi (2—9) vszakban csak
két v. legfeljebb három sor végén van rím — azok is ritkán
helyesek. A 8. vszakban p l . :

A z k i s v a d n a k m é r g e s sebe
Nemsokára meggyógyula;
Vele v a l ó jótétemért
Vigasztala bánatomban.

— nem is igen beszélhetünk rímről. Feltételezhetjük a forma

és verselés iránt oly fogékony Bal.-ról, hogy költői tehetségé­
nek csúcspontján ilyen versszakot írt volna?
E hiányok ellenére a vers dallamos és szerzője kétség­
kívül Bal. hatása alatt állott. í g y mindjárt az 1. és 2. vszak
képei, gondolata, egyes kifejezések B-D I . 68. (XXXV) költe-
 23

menyének ugyancsak 1., 2. vszakára emlékeztetnek. Pl

első vszakok:

V. D. XCIX. B-D. I. 68.

Régi tüzem alatt szive Régi szerelmemnek nagy tüze

Kis s z i k r á i u l felgerjede, Hamuá vált vala szinte,
Sebességgel zúg nagy égve, De i m nem t u d o m m i löle,
Ki bús szívem kénszeritte. Hogy bennem meg felgerjede.

2. vsz.: 2. vsz.:

Olthatatlan nagy tüzeninek D e n e m is l á t o m s e m m i m ó d j á t ,

O r v o s s á g o t nem lelhetek, M i n t oltsa szerelmem lángját?

Balassa ugyané verséből származhatik a „ v a d a c s k a " alle­

gória. Csakhogy míg a V. D. szövegében a kegyes rejtőzik a
„szegény vadacska 44 képében és „gyötrődik' 4 , mert Vénus
„mérges nyila 4 4 rálöveték, addig Bal. versében ő maga a „mér­
ges nyíllal lőtt vad 4 4 , k i „Fetreng, sem élhet, sem halhat 4 4 . A
mérges nyíl jelzős kapcsolat különben is sokszor szerepel Bal.
költészetében (B—D. I . 45.—3. vsz., 68—3. vsz., 79.—3. vsz.,
84.—1. vsz.). A 2. és 3. vsz.-ban előforduló: „Orvosságot nem
lelhetek' 4 és „ D e nem leltem orvosságot' 4 szólam is Bal.-szerű,
pld. B—D. I . 57.-2. vsz.
immár orvosságot
H o l leljek gyógyítót
B ú m ellen, k i r e á m jutott?

Maga a gondolat t. i„ hogy sok földet bejárt és nem talált

orvosságot, ugyancsak megvan B—D. I . 91 (LVIII)-ben a 2.,3.,4.
vszakban, csak sokkal részletesebben kidolgozva. — Vénus
szerepeltetése is Bal.-ra utal. A befejező vszak konvencionális
(évszám és körülményre tett célzás), több Bal. versnek van
hasonló befejezése p l . B—D. I . 49., 52., 57., 61., 76-nak. ö s z -
szegezve tehát az elmondottakat: a költemény semmi esetre
sem Balassáé, verselés, modor és stílusban egyaránt távol áll
tőle. Egy egyszerűbb és tehetségtelenebb költő műve, aki
részint Bal. reminiszcenciák, részint a népdal hatása alatt írta
meg ezt a költeményt, amely primitív ahhoz, hogy Balassa ír-
hatta volna költészetének virágkorában, 1590-ben.
c) A V. D. LXXX. — a 18. Bal.-nak tulajdonított ének.
24

„Sebes tenger habja . D e á k Farkas nyomán 2 2 Szilády

44 21

is mint Bal. művét illesztette kiadásába. Ferenczi nem fűz a

vershez megjegyzést, de Dézsi 2 3 a keltezés, 1597., ellenére
Balassáénak tartja, „mert a másolók az évszámot sokszor meg­
változtatták s 1590. vagy 1591. is lehet 44 . Ezt az érvelést csak
akkor fogadhatjuk el, ha nemcsak egyes szólamokkal, képek­
kel utal B.-ra, hanem versformában is megfelel a késői év­
számnak. A kérdéses ének t. i . Bal. vszakban van írva. Fel­
téve, hogy az évszám csakugyan hibás, akkor is csak 1590-ből
vagy még későbbről származhat — akkor pedig — mint már
láttuk — Bal. e formában a legtökéletesebbet alkotta. Már
pedig i t t azt látjuk, hogy bár a periódusok szótagszáma meg­
felelő (6—6—7), a rímelés gyenge, távol áll a tökéletesen k i ­
alakult Bal. vszak rímelésétől. Vannak benne egyrímű vers­
szakok (l.-ső, 2.-ik vsz.), a 3.-ik is ilyen volna, de ebben a 2.
és 3. sor egyáltalán nem rímel. A 4.-é zavaros: a a a / b c a / a b b
ugyancsak az 5.-é is: a b b / b b b / a a b / — A Dézsitől emlí­
tett más rím a 2. sorban (kilencvenén) mit sem segítene a
hibás rímelésen. A rímek nagyrésze a gyengébb verselőre
valló ragrím.
Még egy ellenvetést tehetünk Bal. szerzőségével szemben:
ez a versiő. Ferenczi is, Dézsi is megjegyzi: a versfőkben Sara
van. Az utolsó vszak is erre céloz:
Az kinek éneklém,
Zsidóul jelentem
N e v é t versek f e j é b e n .

A költemény azonban Júlia haragjáról beszél. Ez feltűnő,

mert Bal. a Júlia cikluson kívül csak a B-D. I . 64. strófáiban
használja ezt a nevet és soha ezek versfőiben más név nem
szerepel. Viszont, ha más névre írja a verset, akkor a szöveg­
ben is ugyanaz a név szerepel (Í.Anna, Judit. Coelia, stb.).Tehát
ő valóban J ú l i á n a k írja a Júliát megéneklő verseket. I t t pedig
a Júlia név csak Bal. utánzása és mint költői név szerepel,
hiszen a kegyest S á r á n a k hívják. Ez a körülmény tehát Bal.
utánzására mutat, de nem szerzőségére. A hatás egyébként is

2 1
V . D . 132—53. 1., B — ü . I I . 247—49. 1.
2 2
V . ö. D é z s i j e g y z e t é t a I I . 750—51. 1.
23
L á s d n . o t t . ( I I . 750—51. L)
 25

feltűnő, képek, szólamok, gondolatmenet, sőt indíték tekinte­

tében is. — A legutóbbi, J ú l i a haragja, kegyetlensége, egyik
leggyakoribb indítéka Bal.-nak, valamint a témával járó ke­
sergő, panaszos hangulat is egészen Bal.-szerű. 2 4 Az 1 . vsz. 3 .
sorában előforduló „ r a b j a " kifejezés (Kinek vagyok én rabja)
¿1 legkülönbözőbb változatban megvan B.-nál, pl.

B — D . I . 2 7 — 9 . vsz.: ,,Tülem rabjátul —".

„ 2 9 — 1 3 . vsz.: „ R a b j a vagyok —".
3 9 — 7 . vsz.: „Hogy vagyok te r a b o d — " .
46—8. vsz.: „Mint nyomorodott rab".
64 2 — 2 . vsz.: „Kegyes rabja nem vagyok?"
64 8 — 5 . vsz.: „ S z á n j engem, rabodat".
„ 7 3 — 1 0 . vsz.: „Kivel r a b j á v á tett".
„ 8 1 — 3 . vsz.: „Holtig rabja vagyok".
,, 8 9 — 5 . vsz.: ,,Én is szegény rabod".
9 1 — 9 . vsz.: „ R a b j á v á ejtettél mert Júliának
engem".

A „ J ú l i a haragja" is megvan a változatok közt is tárgyalt D . I .

7 8 . sz. versben — 6. vsz. „— mit sírsz? J ú l i a h a r a g j á t " . —
tehát ismert szólam lehetett. Az 1. vszak 4. sora a „Szegény
lelkem kén j a " szólamot használja. Bal. a maga kifinomultabb
stílusában így mondja ugyanezt: B-D. I . 7 0 — 6 . vsz.: „Lölkem
szernyő kínjára —".

B—D. I . 88—1. vsz.:

A lelkem nem óhit.
Noha érte kínlódik.

B—D. I. 90—2. vsz.:

Lelkemnek fájdalmát.
Érted való kínját —.

Az 5 . , 8 . . 9 . sorban a „ t ű z " és „ l á n g " fogalmakhoz kapcso­

lódó képek vannak. Bal. ezeket is oly sok variációban és any-
nyira szívesen alkalmazta, hogy — nem csoda — utánzói is
minduntalan alkalmazzák, sokszor az ő kifejezéseivel.

24
V. ö. B—D. I . 35., 39.. 46., 48., 61., 64/8., 71., 73., 76., 81.,
S 2 „ 83., 87., 88., 89., 90., 9 1 . , 96.
26

Az 5. s. „Olthatatlan l á n g j a " , hasonló a B-D. I . 68— utolsó

előtti vszak: „Ne gyújts olthatatlan lánggal" vagy a B-D. I . 7b.
— 5 vsz.: „ ö r ö k k é való láng, Olthatatlanképen fűt" soraihoz
is. De hasonló gondolat van B-D. I . 39—11. vsz. 1—4. s.-ban és
B-D. I . 82. 7. vsz. 1 sorában is. A „Szivemet Júlia, Tűzben égni
akarja"-féle kép még sűrűbben fordul elő Bal. énekeiben, p l .
I . 54. — 1. vsz. 2. s. „Szerelem tüzes láng játul szivemben én
égek", vagy a 90. utolsó vsz. 5. s. „ K i miatt szivem ég 4 4 ; ezen­
kívül B-D. I . 44. (az egész vers a tűz, láng, motívumokon épül
fel), 39.-9. 11. vsz., 61.—2., 3., 4., 5., 6. vsz., 68., 73.—6„7„ 12.
vsz„ 74 utolsó vsz., 82.—2„ 3„ 4. vsz., 84. ut. vsz., 85.—2., 4., 5.
vsz., 91.—3„ 4„ 10. vsz. — mind ebből a fogalomkörből veszik
képeiket.
Az 1. vsz. 6. s.-ban még egy hasonlat van, mely Bal.-tói
származhat „Mint párducnak prédája 4 4 . A B-D. I . 35. 6. vsz. 1.
s. így hangzik: „Mint párduc prédának 44
. A 2. vsz. 1. s.
, Angyal-ábrázatban" kifejezése is Bal.-szerű, t. i a B-D. 1.71. 1.
vsz. is így mondja: „Angyal ábrázatba 4 4 , a D . I . 90.—9. vsz.pedig
az „Angyali ábrázat 4 4 jelzős kapcsolatot használja. Mindjárt ez­
után a kedves járását, énekét a szabad sólyoméhoz hasonlítja.
A sólyom Bal. természeti képeiben, de mint a kegyes szimbó­
luma is többször előfordul p l . a B-D. I . 31.-5. vsz.-ban kedvese
táncát hasonlítja a felrepülő sólyomhoz. A 6. s. „Szívem nagy
kínvallásban 4 4 szólama is Bal. reminiszcencia lehet, pl. B-D. I .
29.—6. vsz. „Szivem nyughatatlan Nagy kínvallásban 4 *
B-D. I . 98. utolsó sorok: „Végtelen kínvallás Szívét örökké
sérti". A B-D. 1. 35.—2. vsz. „bár kint valljunk 4 4 kifejezéséhez
hasonló a 84.—6. és 8. vsz„ egy-egy sora. A 9. s. (2. vsz.) alap­
gondolata ered B.-tól. „Én viszont járok gyászban 4 4 mondja a
V. D. szövege. B-D. T. 46.—8. vsz. „ G y á s z r u h á b a n j á r v á n — "
D. 1. 28.—3. vsz. „ í g y szívem is érted öltözett most gyászban 4 4 .
D. T. 77.—3. vsz. „- ugy gyászlok". A 2„ 3„ 4. vsz. gon­
dolatmenete is (Júlia víg, ő pedig bánkódik) Bal. mintát
követ. A B-D. T. 87. — 5. 6. vsz. és 11., 12. vsz. (Júlia vidám,
őt meg gyötri). 90. — 2. vsz., 35. — 6. vsz., a 76.-ban pedi^r
a fülemüle vidámsága és a maga gyásza között vont pár­
huzam gondolatmenete hasonló. A 3. vsz. — ..Mert ha nem
vigasztalsz, Kegyetlen, miért nem s z á n s z ? " gondolat pedig a
B-D. 1. 46. utolsó vsz.
 27"

Ha jóval m á r nem vagy

G o n o s s z a l se l é g y nekem.

gondolattal rokon, a 64/4—3. vsz.-kal szintén. A 3. vsz. 4.. 5., 9.

sorába foglalt nem sablonos gondolat
U j verseket t a l á l s z ,
Szivemben bút formálsz,

Kegyetlen miért nem szánsz?

eszünkbe juttatja B-D. I . 89. — 5. vsz.

U j verssel kiáltok
Hozzád

Hogy nem szánsz engemet,

K i n e k szive h á b o r o g ?

sorait. A 4. vsz. „tavasz 4 4 motívuma is Balassa utánzásán

alapszik.
A hatás tehát kétségtelen. A szerző Balassa kortársa le­
hetett és ismerhette verseit. Sűrűn ismétlődő, szinte sablonos
szólamait, képeit ügyesen illesztette egymás mellé, csak a vers­
formát nem tudta tökéletesen utánozni, valamint a képek
kifejezés- és alkalmazásmódja is egyszerűbb, híjával van
Balassa művészete egyéni színezetének, hiányzik belőle
tíz. ami az igazi Balassa-versnek fő jellemvonása: a művészi
stílus és a versforma.
A három keltezett költemény tehát nem Balassa műve.

2. A Balassa-versszakban írt 9 költemény.

A legutóbb tárgyalt ének már jelzi, hogy^ a költő legsajá­

tabb formáját: a Balassa-versszakot már kortársai is utánoz­
ták. M i most ezzel kapcsolatban azokat az énekeket fogjuk
tárgyalni a Balassának tulajdonított versek közül, melyek
ugvanezzel a formával szolgáltatnak hathatós érvet szerző­
sége mellett. Ezek a 12. (EX 11), 16. ( L X V I I I ) . 17. ( L X X V I ) .
19. (XC), 22. ( C I I I ) , 26. ( C X V I I I ) , 27. (CXIX), 28. ( C X X I I ) .
29. ( C X X I I I ) 2 5 számű Balassának tulajdonított versek.

-r' A z á r ó j e l b e n l é v ő s z á m o k a V . D . s z á m o z á s á t adják.
 28

a) A V. D. L X I I . a 12. Bal.-énak tartott vers. Ferenczi 20

szerint egyszerűen „Bal.-féle éneknek látszik" (V. D . 110. 1.).

Dézsi pedig ezt mondja: ( I I . 748. 1.) „Az egész költemény úgy
hangjával, tartalmával, mint stílusával és verselésével jól be­
illeszkedik Balassa költeményei közé — " vizsgáljuk meg te­
hát a verset az előbb említett szempontok szerint.
Balassa egyik jellemző s a j á t s á g a : az egységesség, mind
hangulati, mind tartalmi szempontból. Egyes képeit logikusan,
harmonikusan építi fel és kapcsolja egymáshoz. A kerek be­
fejezettség érzetét keltik bennünk. Tudatos és mégis intuitív
művészetének ezt az ismertető jelét a 12. sz. vers egyáltalán
nem viseli magán. Sem gondolatmenete, sem hangulata nem
következetes, nem egységes. A helyzet egyike a legtöbbször
megénekelteknek: a költő kesereg, mert a gonosz szerencse
megfosztotta kedvesétől. A helyzettel járó szomorú, levert
hangulat, bánkódás i t t természetes. (Lásd p l . B-D. I . 28.,
59., 54. versét.) A V. D. szövegében azonban a 4-ik vsz. után
(amely befejező vsz. is lehetne) az 5-ik toldásnak látszik —
visszatér még egyszer az előbbi hangulat magyarázgatására.
Az az érzésünk, hogy legalább is a sorrend rossz. A 4. és 5.
vsz. felcserélve jobban megállná a helyét. Még nagyobb zök­
kenőt okoz az. hogy a vers folytatódik: áttér egy más jelenet
elmondására. Elbeszéli első találkozásukat és boldog hangu­
latban adja elő a kellemes élményt (6., 7., 8., vsz.). Még az első
4 vsz. hangulata sem egységes. A 3. 4. vszakot kiemelhetnők
és a 4.-et pld. a 8. és 9. vszakok közé a második részbe helyez-
hetnők. Az ilyen jókívánságokat kifejező sorok a V. D. éne­
keiben mondhatnók divatosak. A vers tehát egy elváláson
27

kesergő bánatos és egy kellemes emlékeket idéző derűs részre

oszlik — mintha két énekből lenne kompilálva. Ilyen disz­
harmónia Balassa egy versében sincs. A B-D. I . 67.-ben p l .
ő is visszaemlékezik az „.elmúlt rígi sok jók' -ra — de ez az 4

emlék csak növeli fájdalmát.

Ennek a minden valószínűség szerint két énekből egybe­
szerkesztett versnek a szerzőjét nem való helyzet, igazi érze-

2 6
L á s d V . D . 109—110. 1., B — D . TI. 240—42. 1.
2 7
V . ö. p l d . V . D . I I I . 6. vsz., I X . 8. vsz. X X I . 8. vsz., X X I I . 4. vsz..
X X X . 12. vsz., X L I f . 7. vsz., L V I 1 T . 6. vsz., L X . 17." vsz., X C Y I I I . 7. vsz,.
C X Y Í Í . 9. vsz.
 29

lem inspirálta, hanem legfeljebb az udvarló, hódító szándék.

De ezt sem tudta önállóan kifejezésre juttatni, mert énekében
láthatóan egybefonódnak részint Balassa, részint kora ked­
velt motívumai.
Az első rész (1., 2., 5. vsz.) hangulata emlékeztet B-D. T.
28.-ra, p l . az 5. vsz. „És nem szabad nekem immár ahoz
mennem" sor az említett költ. 1. vszakában „Nem szabad most
mennem én vigasztalómhoz" alakban van meg. A második
rész (3., 6., 7., 8., 4., 9. sorrendbe helyezve a vszakokat) olyan
képeket foglal magában, melyek a V. D.-ben gyakoriak, de
Balassa ritkán, vagy egészen más beállításban alkalmazza
őket. Ilyen p l . a 6. vsz.: egy kertben lepi meg a „szép rózsa-
szál"-at, valamint a 7., 8.-ban folytatódó gondolatmenet: t. i .
közeledik hozzá és szíves fogadtatásra találván, minden jót
kíván szerelmének. Míg a B-D. I . 61. — 9„ 10. vszakával csak
annyi a kapcsolat, hogy szintén a kertben sétáló kedvesről
szól — de csak távolról nézi, a V. D. X X X V I . 1., 2. vsz.,
L X X X L , X C L , 2. vsz„ C X V I I . 9. vsz. beállítása, a motívumok
kapcsolása ugyanaz (különösen az első kettőben). Az egész
résznek bizonyos népdalszerű színezete van és egyes vszakok
Bal. népdaljellegű D. I . 72. sz. énekével egyeznek szólamaik­
ban, í g y a 4. vsz. és 8. vsz. „Élj, élj szerelmesem, víg ked­
vedre szivem " illetőleg „élj vígan violám" köszöntések
a 72. — 3. vsz. „Gyönyörű szép kis violám, I l j sokáig *°
vagy a 4. vsz. . . I l j , i l j iletem reménye" soraihoz hasonlók.
A 7. vsz. „Meghajtani fejemet, távol, hogy közelitek" pedig
ugyancsak Balassa 72. ut. vszak:

Júliámra hogy találik,

Térdet, fejet néki hajték.

más V. D.-beli versben is utánzott szólamából eredhet. Az

utolsó vszak „per postán vitettessék" Balassánál soha elő nem
forduló utalás; a V. D. LXX. — 8. vszakában azonban meg­
található „Postán levelemet hozzád bocsátanám — " Még tán
a 6. vsz. „— mindjárt ejte az tőrben" szólama utal Balas-
sára, k i a D. I . 29. — 8. vsz.-ban „Hogy magamat érte ejteném
az tőrbe" és a 33. utolsó vszakban „Te jó Isten, k i e tőrben
engem csodakipen már régen ejtettél" hasonló kifejezéssel él.
30

Tehát Dézsi érveivel szemben megállapíthatjuk, hogy a

vers hangja és tartalma csak részleteiben emlékeztet Balassárá,
de egészében nem, mert hiányzik belőle az elemek egységes­
sége. Stílus tekintetében, különösen a derült hangulatú rész­
ben egyszerűbb és népiesebb, mint Balassa — kivéve a 72.-et,
de ennek viszont versformája is az. I t t azonban sem a V. D.
szerinti 19-es sorok, sem a Dézsi kiadásban tagolt 6-6-7-es,
tehát Balassa-versszakká alakított forma nem felel meg a vers
stílusának, hangulatának. A ritmus is gyenge, bár a Dézsi-
féle formában az egész gördülékenyebb, mint a V. D. hosszú
soraiban. A periódusok 6-6-7 tagolása majdnem mindig sike­
rült (bár a 2. vsz. 1.. 2. sora 5 szótagú), de a rímelés már
gyenge. Rendesen csak a 3.. 6., 9. sorok rímelnek — ezekben
is előfordul ilyen rím: asszonkám — asszonkám (2. vsz. 3. s„
9. s.). kiestek — kiestek (3. vsz. 6. s.. 9. s.) — szóval a verselés
még Balassa-versszakban írva is gyenge.
Bár Dézsi magyarázni próbálja az egyáltalán nem B a l -
szerű ..asszonkám 6 * kifejezést, mondván: „helyette állhatott
más szó pl. J ú l i á m s a másoló a név helyébe maga tehette
be az általánosabb jellegű ,.asszonkám**-at — mi ezt sem
fogadhatjuk el. Nemcsak azért, mert Bal. egyetlen egyszer
sem használja a hiteles költeményeiben, a V. D. énekei pedig
állandóan, 2 8 hanem, mert a 8 vsz.-ban hétszer fordul elő ez
a kifejezés, hogy mindannyiszor Júlia lett volna a helyében,
szinte lehetetlen, Balassa így sohasem zsúfolja ugyanazt a
megszólítást — különösen nevet. A Júlia név annyira nép­
szerű költői név lett. hogy ha nem is minden esetben, de
néhányszor meghagyta volna a másoló — márcsak a szebb
stílus, a változatosabb kifejezés kedvéért is. Ez a sűrű ismét­
lése ugyanannak a kifejezésnek egyik bizonyítéka a szerző
gyenge kifejező készségének, stílusérzékének — amit Bal.-róí
igazán nem mondhatunk, tehát nem ő a vers szerzője.
b) A V. D. L X V I I I . — a 16. Bal.-nak t u l . ének. 2 9 Ezt a
költeményt („Kedvemet ujétó ") Thaly is közli a Mátray-
kódex a l a p j á n 3 0 , egy töredékes változatát pedig Erdélyi, mint
2
* V . ö. p l d . Y . D . X X X Y 1 I Í . . XL. XLTÍ.. L X X V . . lXXYIIL, LXXIX,
C. CXXi.
2 9
Y D . 116. L B—1). 246—47. 1.
30
Vitézi Énekek íl. 57—58. 1.
 31

Barakonyi költeményét. 1 I erenczi Bal.-énak tartja (V. D.

116. 1. jegyzet). Dézsi is felveszi a Bal.-nak tulajd. költe­
mények közé. (B-D. I I . k. 7 4 9 — 5 0 . 1.) Erdélyi' 2 sze­
rint bár a Teleki-kódex szövege hiányos, ..a hiányzó ré­
szek nem vesztek el vagy legalább később pótoltattak'" amint
azt a Thaly-íele, sőt a V. D.-ben lévő változatok is bizonyít­
ják.. ..Mind a kettő késeibbi változat" — mondja tovább
Erdélyi — ..amit legjobban szembetiintet. hogy éppen a kri­
tikus helyen 3. és 4 . vsz.-ban szokatlan és meg nem okolható
ismétlést találunk". Igazat kell adnunk Erdélyinek abban a
tekintetben, hogy a Teleki-kódex szövege lehet a legrégibb,
illetőleg az eredeti. A Mátray-kódex szövege közelebb áll
hozzá, a V. D.-beli még későbbi. A 4 . vsz. valóban csak ismét­
lése a 3.-nak. A Mátray-kódex és a V. D.-féle szövegben tulaj­
donképen 2 befejező vszak van t. i . a 3. vsz. 7.. 8 . . 9 . s. (na­
gyon csekély eltelessél) mindkettőben így szól:

Most légy egészséggel Már légy egésségben

Neved rövid szóval N e \ ed ve r s f e j e k b e n
Versfejében befogtam. Rövid szóval fogadjad
T h a l v . V . K .11. 58. I.) ( B - D . I I . 246. L V . D . 116.

A 4 . vsz.-ban van „szokatlan" ismétlés (ismét a vers-

főkre utal)
Az kinek nevére () n e v é r e formaiam:
G y ö n g v \ i rá g le \ é l re Az ki meggondolja,
Ez n é h á n y verset i r á n i . Nevét feltanálja,
Régi szerelméért. Ki légyen formálója.
Hozzám hűségéért (V. D . E W l l l . 116. 1.)

A Mátray-kódex szövege ugyanaz, csak a 6—9. sorok

térnek el egy kissé:
Azt ö neki ajánlani;
Hogyha megöl \ ásod:
Ottan megtalálod
Ki légyen — megtudhatod.
( T h a l v . V . É. I I . 58. I.)

A Teleki-kódex szövegét tehát kiegészítette a Mátra

; n
Erdélyi 1\: Barakonyi Ferenc költeményei, 6 1 ). 1. 16. sz.
:r
- E r d é l y i i d . m. 144. 1. Jegyzet.
52

kódex másolója és ezt vehette át a V. D. Nemcsak a kódexek

keltezési időpontja teszi valószínűvé ezt a feltevést. 3 3 hanem
a szövegek egybevetése is. A Teleki-kódex csonka szövege a
meglévő vsz.-ban jobb, mint pl. a V. * D.-é. Előbbi 1. vsz,
( 5 - 9 . s.):
Ajándékot viszen
Véiuis szegény szolgája;
Fogadjad jó szívvel
Szíbeli örömmel:
Igaz hhed azt várja.

A V. D. u. itt a 9. s.-ban „Szegény szolgád azt v á r j a *

szólamban ismétli a 6. s. „szegény szolga" kifejezést, ami
határozottan ront a szövegen. Még inkább bizonyítja a Teleki­
kódex szöveg eredetiségét a 2. vsz.:
Alázatossággal, lm elődbe számlálja:
Noha bátorsággal Meglássad, megszánjad,
Ez követséget mondja; Magadban meghányjad,
Vénns izenetit Jó válasszal bocsássad.
Kedves szép verseit

A V. D. 2. vsz.-ban a 3. s. „Az követséget v á r j a " . (Ez

értelmileg az előző két sorból következtetve hibás, nem lo­
gikus, t. i . alázatossággal mondja az üzenetet, de nem várja).
A 7„ 8. s. is hibás a V. D.-ben. .
Meglássad s meghaggyad
S magadban megszánjad

az előbbi, i l l . a Mátray-kódex sorainak félreértése, ahol így áll:

Meglássad s meghányjad
Szívedben megszánjad

ami jobb és közelebb áll az első formához.

A 3. vsz. 4., 5. sora is legszebb a Teleki-kódexben.
Elebbi szerelméért
Szibeli kedvéért
Ezt ő neki ajánlá(m)

A A . D. átírja első személyre miáltal más és az egész

szöveget tekintve kevésbbé helyes értelmet nyer:

3 Í
Y . ö. E r d é l y i i d . m . 144. 1.
 33

Az én szerelmemet,
Hozzá hűségemet
Én q neki ajánlom;

A változtatás a Mátray-kódex ugyancsak téves sorai­

ból ered.
Régi személyedet
H ozzáin h íiségedet
Én magamnak ajánlám

Ha az első vszak ..ajándékot viszen" motívumát figye­

lembe vesszük, úgy kétségtelenül leglogikusabb a Teleki­
kódex „Ezt ő neki a j á n l á ( m ) " szólama és nem a .,neki" vagy
„magamnak a j á n l á m " — előbbinél különösen a 4 , 5. sor meg­
változott értelme folytán. Hogy a Mátray-kódex áll közelebb
a csonka szöveghez, azt még több más sor is igazolja a már
említetteken kívül. így a Teleki-kódexben és Mátray-
kódexben.
..Nimfáknak szép asszonya"

van. a V. D.-ben:
„Múzsáknak szép asszonya"

L. itt (1. vsz.) 9. s.-ban a Mátray-kódex is a jobb ..hived" k i ­

fejezési használja. A 2. vsz. 5. s. a
Kedves szép verseit

helyett a V. D.-ben ..Ékes, szép beszédit" sort iktatja a szö­

vegbe, a 3. vsz. 2. s.-ban pedig a
Gyönyörű képedet

helyett a ..Gyönyörűségedet" kifejezést. Tehát legtöbbször és

leginkább eltér a két másik szövegtől a V. D.-féle.
A már előbb említett befejező sorok és a hozzátoldott
4. vsz. kizárja akár a Mátray-kódex-beli, akár a V. D.-féle szö­
veg Balassától való eredetét. Ilyen gondolatszegénység Bal.
költészetében elképzelhetetlen. Az ő gazdag képzelete és te­
remtő ereje nem szorult egy eszme, sőt kifejezések két egy­
másután következő versszakban való megismétlésére.
A versfők ,.Kata" nevet adnak. Ferenczi megjegyzi,
hogy : ..V. ö. a Morghai Katához írttal". — Azonban a B-D. I .
32. ( V I I ) és a most tárgyalt szövegek közt mindössze egy
hasonló motívum ad számba sem vehető kapcsolatot: a
I m r e I l m a : Balassa Bálint h a t á s a a X V I I . sz. névtelen k ö l t ő i r e .
3
34

„Vénus s z o l g á j a " kép. Bal. hiteles versének első vszaka

hasonló gondolaton alapszik „ Vénus megkért engem
arra, hogy csak m a g á n a k szolgáltasson velem". Máskülönben
a Morghai Kata nevére írt vers tipikus udvarló, bókoló köl­
temény és magán viseli a futó érzelem, a pillanatnyi benyomás
keltette hangulat bélyegét. — A másik három szöveg mind­
egyike „Elebbi szerelemről", „Régi személyedről" vagy „Régi
szerelem"-ről beszél — ami nem felel meg Bal. M . K.-hoz
fűződő érzelmének.
Most már csak arról lehetne szó, hogy a csonka szöveg
jobban mondva a befejezetlen nem Bal. műve-e? Bár Erdélyi
Barakonyit tartja az összes Teleki-kódexbeli énekek szerző­
jének, kerülhetett volna hiteles Bal. vers is a gyűjteménybe
annál inkább, mert akár Barakonyi írta a verseket, akár más,
szerette és követte Bal. költészetét. Ezt a feltevést azonban
épen a költemény befejezetlensége cáfolja. A Teleki-kódex­
ben több ilyen félbenmaradt szöveg van. A 3. vsz. első 3 sora
második személyben beszél, a következő három már harmadik
személyben, a 7. sorba csak belefogott a szerző. A 4. vsz.-ból
csak ennyi van meg: „ E z verseket". A vers így első fogal­
mazványnak látszik és a 3. vszakon még bizonyára javított
volna a poéta, ha egyáltalán befejezi. A verset tehát az
írta, aki a többi Teleki-kódexbeli csonkán maradt énekeket,
mert ha mesterének egy tőle ismert költeményét akarta volna
lejegyezni, azt nyilván végigírja. — Egyébként az 1. vsz.
5. s. „Nimfáknak szép asszonya" megszólítás sem for­
d u l elő egyetlen hiteles Bal. költeményben sem. (Valamint
a V. D. „Múzsáknak szép asszonya" sem.) A már említett
„Vénus s z o l g á j a " motívum bizonyára Bal. hatás. Nemcsak
a B-D. I . 52.-ben fordul elő, hanem a D. I . 46. — 2. vsz. „En­
gem már szép Vénus Mint régi szolgáját", D. I . 57.
utolsó előtti vsz. „Áldott Vénus asszony J ó szolgála­
tomért" D. I . 71. — 5. vsz. " K i t Vénus fogada Ha ő
szolgálója " hasonló gondolatot kifejező szólamok. A
2. vs^z. 7„ 8 . sorában 3 4 az igék felsorolása mintegy fokozás­
képen mint stíluseszköz Bal. költészetében gyakori. Pl. B-D. I .
30. 1. vsz. „Megengedett, Fogott kezet, Megbikélyett kegye-

Lásd előbb a 32. lapon.

 35

sem 44
; D. I . 35. utolsó sor „Megszánjon, térjen meg
hozzám s engemet megboldogítson 4 4 ; D. I . 42. 8. vsz. „Csen­
des elméjében, Gerjed örömében, Rólad elmélkedtében"" vagy
D . I . 46. 7. vsz.
ü megrepedezett
Kősziklák közt legelt,
Kietlenben született
Tigris nemen termett,
Párduc tejjel nevelt,
Mire nem szánsz engemet?

D . I . 70. 5. vsz. „Szereti, kedveli, Becsüli, tiszteli, k í v á n j a sze­

rencséit 4 4 — és így tovább más költeményeiben is.
Természetesen a versforma mutatja leginkább, hogy a
vers szerzője Bal. hatása alatt állott és őt utánozta. A perió­
dusok szótagszáma (6-6-7) helyes, csak a rimelés nem sza­
bályos, mert p l . a V. D.-ben a 2„ 3„ 4. vsz. 9-ik sora egyszer
sem rímel a 3., 6. sorral, hanem vagy nem rímel (3. vsz.) vagy
az előtte lévő sorral, ez esetben a rímképlet ( a a b c c b d d d ) .
— Végeredményben tehát mind a csonka, mind a befejezett
szövegek Bal. hatását tükrözik, de szerzőségét a felsorolt okok
miatt nem fogadhatjuk el.
c) A V. D. L X X V I . — a 17. Bal.-nak tulajdonított ének. 3 5
Ferenczi és Dézsi Balassa-versnek tartja, utóbbi még meg­
jegyzi: ( I I . 750. 1.) „v. ö. a 43. költeménnyel, különösen 5. vers-
szakával 6 4 . A versforma Ferenczi közlésében a 3X19-es vszak,
Dézsi széttördeli a sorokat és Bal. vszakban közli; rímelése
egyenetlen, gyenge mindkét formában. A már említett B-D. I .
39. első Bal. vsz.-ban írt hiteles Bal. költeménynél kezdet­
legesebb. — De tartalmilag sem tartozik ezek közé. Bal. leg­
szebb katonaénekének híressé lett sorai: „Vitézek! m i lehet
E széles föld felett Szebb dolog a végeknél? 4 4 3 6 — őszintén
átérzett lelkesedésből fakadtak. Nem mondhatta ugyanaz az
ember, hogy csak az asszony, ló és agár minden gyönyörű­
sége — hiszen élete folyása, a lelki fájdalmai elől is harcba
menekülő költő egész psychéje ellentmond ennek a nálánál
szimplább lélekre valló felfogásnak. Az az ének is, amelyre
Dézsi céloz, egészen más képet ad a szerelem rabságából meg-

3 5
L á s d V . D . 128. 1., B — D . I I . 247. 1.
3 6
B-D. I . 60. ( L X I ) 119. 1.

3*
56

szabadult férfi mulatságairól. Bár az 5. vsz.-ban megemlíti,

hogy „ K ö l y immár énnékem csak jó ló, hamar agár 4 4 , de mind­
járt hozzáteszi „ I f j a k társasága, élyes szablya, jó madár, Vité­
zek közt ülvén stb.44 — az „élyes szablya 6 4 bizonnyal
nem vadászathoz, hanem harchoz, küzdelemhez kell. A 6. vsz.
meg egyenesen cáfolja azt, hogy örömét lelné a szerelemben:
Kegyesek, s z é p szüzek, r e á m b á r ú g y nézzenek,

— — — sem szerelmekkel
Sem gonosz kedvekkel
T ö b b i vizre nem visznek.

Tehát éppen ez a vers mond leginkább ellent Bal. szerző­

ségének, nemhogy bizonyítaná.
Különben a kérdéses vers stílusa, kifejezésmódja sem
Balassa-szerű. Hiteles énekeiben az első vsz.-ban előforduló
nuditáshoz hasonló sehol sincs (2. sor). — A 2. vsz. „Vadászván
agaram, mezőben jó lovam ugrál, mikor akarom 4 4 (2. s.) kép
csak visszhangja a már idézett ének megfelelő szólamainak.
Balassa bordalaiban is emlegeti „Az jó hamar lovak 4 "-at. (56.
— 5. vsz.) és a maga „jó lovát 4 4 (57. utolsó vsz.). Kétségtelen,
hogy Bal. vitézi énekeinek a kuruc korra is kiterjedő hatását.' 7
közkedveltségét érezteti ez a költemény is, amelynek szerzője
egy gyengébb verselő készségű utánzó lehetett.
d) A V. D. XC. — 19. a Bal.-nak tulajdonított énekek
között. 3 8 Ferenczi Bal.-énak tartja. — Dézsi ( I I . 751. 1.) be­
számol arról, hogy a Mátray-kódexben is megvan (38. sz.), de
olyan romlott, hogy Thaly valószínűen ezért nem vette be a
V. É. közé. Erdélyi azonban közli Barakonyi költeményei
között. 3 9 Az ő jegyzete szerint 4 0 a Mátray-kódex és a V. D
szövegei nem fedik egymást, mindkettő zavaros. „Hogy Ba-
lassáénak nem tartom, talán nem kellett fejtegetnem 4 4 —
mondja ugyanitt Erdélyi. — Mind a V. D „ mind a Teleki-
kódex-féle szöveg 5 vszakból áll. A versszakok így felel­
nek meg egymásnak:

3 7
V . ö. B e ö t h y — B a d i c s : Képes magyar irodt. I . 1906. 507—508. 1.
3 8
L á s d V. D. 14&--49, 1., B — D . I I . 249—50. 1.
3 9
I d . m . 99—100. 1. —49. sz.
4 0
U . o t t 167—169. 1.
 3?

V. D. Teleki-k.
1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 4. 5. 3. — előbbi-
ben 9, utóbbiban 8 sorosak. Egyébként szótag és rímképlet
minden vszakban más. Az előbbi költeménynél hangoztatott
érvek itt is megállják helyüket. Sem tartalomra, sem formára
nézve nem illik bele ez a vers Bal. költészetébe. A forma
oly gyenge és ebben az alakban oly kezdetleges, hogy szó
sem lehet Bal. szerzőségéről. A 5. vsz. csak 8 soros, ritmusa
döcögős, a szótagszámok szakaszonkint más és más képletet
adnak, semmi szabályosság bennök, éppen így a rímelésben
sem. Ilyen hibás és dallamtalan verselés Bal. eredeti versében
elképzelhetetlen.
A gondolatmenet, általában a szöveg is zavaros. Ilyen
sor ..Mondják: nehéz az katonakenyér 6 4 (4. vsz. 1. s.) fel sem
tételezhető a katonaéletet oly jól ismerő Bal.-tói. Az ének
stílusa is gyenge. Gondolatok és kifejezések ismétlődnek p l .
az 1. vsz. „ C s a k te is élj | S légy j ó egészségben" (8„ 9. s.);
majdnem ugyanaz a 2. vsz. 5., 6. sora:
Szívem csak magad is
Légy jó egészségben.

Igazán nehéz a romlott szöveget és formát nem tekintve

is Bal.-szerűségeket találni ebben a költeményben. Inkább
csak hangulati rokonságot fedezhetünk fel néhány hiteles
versével. Az 1. vsz.-ban kifejezett gondolat (szeretné, ha lelke
egyszer már megszabadulna a bútól) emlékeztet a B-D. I.
94. — 2. vszakra. (1—6. s.) A „Búval emésztődött lelkem"-hez
hasonló szólam van a B-D. I . 29. — 6. vsz.-ban: „Szívem nyug­
hatatlan B ú miatt gyötrődik Emésztetik
". Az utolsó vszak:
Boldog az k i távol jár,
B ú nélkül élni akar,
Maradván szerelem nyerésében,
B o l d o g k i ezt követi!
Katonát Isten szereti,
Gonoszokat megbünteti;
jókat penig szereti,
Megáldja, vezérli,
Az egekben felviszi.

— hangulata, alapgondolata, persze művészibb formában, meg-

38

van B-D. I . 37. és 43.-ban (Boldog, akit nem kínoz a szerelem,

s csak a vitézi életnek szentelheti magát). Előbbinek különö­
sen 4., 5., 6. vszaka, utóbbinak pedig 7., 8. vszaka lehetett
forrása a kérdéses vers több motívumának. Bármennyire távol
áll formakészség, képalkotó művészet, gondolati és hangulati
egység tekintetében az ismeretlen szerző Bal.-tói érdeme,
hogy utánozni akarta Bal. legegyénibb alkotásait: katona­
dalait. Nem az ő hibája, hogy verse még romlatlanabb, ere­
deti szövegezésében is csak halvány visszfénye lehetett mes­
tere eredeti és művészi énekeinek.
e) A V. D. C I I I . 22. a Bal.-nak tulajd. énekek között 4 1
( „ J ó illat mezőkben " ) . Ferenczi Bal.-énak tartja. Sze­
rinte 4 2 csak a leíró tévedése lehet, hogy az 1. és 12. vszakban
J ú l i a név van, holott a versfőkben ez áll: Juditnak írtam:,
"s így gondolható, hogy Bebek Juditnak szól" — fejezi be
következtetését, amelyet Dézsi is elfogad. 4 3
T u d j u k , hogy Bebek J. nem játszott nagyobb szerepet
Bal. életében. Egy költeményt írt a nevére (B-D. I . 31. (VI.),
valószínűleg erdélyi fogsága idején, 4 4 tehát 1577. előtt. 4 5
Udvarló költemény, amelyben először leírja kegyese szépségét,
aztán elég tárgyilagosan teszi fel a kérdést: „Ily szépsége
lévén és kegyes, hát én miért ne szeressem?" (6. vsz.) A 9.
vsz.-ban megnevezi őt és a bibliai Judithoz hasonlítja. Végül
(10. vsz.-ban) megemlíti, hogy eltávozik tőle és „Utána való
nagy bánat"-ában énekli ezeket „Ajánlván néki szolgálatom­
mal egyött szerelmemet." Azért részleteztük ennyire Bal.
versét, mert valami hangulati, gondolati összefüggésnek vagy
a helyzet további fejlődésének kellene látszania az énekben,
ha a kérdéses verset csakugyan Bal. írta és ugyancsak B.
J.-hoz. Ehelyett azt látjuk, hogy az állítólagos Bal. költ.
utolsó vszaka ugyanolyan keltezési körülményekre céloz,
mint a hiteles:
Mikor ezt bujában
Egy ifjú sírtában
Szedegette v e r s e k b e n ,

4 1
L á s d : V. D. 170—71. 1., B — D . I I . 253—56. 1.
4 2
V . ö. V . D . 172. 1. J e g y z e t .
4 3
I d . m. I I . 752. I .
4 4
V . ö. D é z s i i d . m . I I . 675. 1
4 5
V . ö. W a l d a p f e l i d . m . 26—27. és 43. 1.
 39

Akkor szerelmétől,
Gyönyörűségétől
Eltávozott éltében — —

A költemény hangulata azonban sokkal panaszosabb és

jobban ostromolja az őt kínzó kedvest, akiért „Régtől fogva"
sír és nyomorog. Nem tehetjük fel, hogy ugyanakkor, ugyan­
olyan körülmények között ugyanahhoz a személyhez két
egész más hangulatú költeményt írt volna ugyanaz a költő és
éppen Balassa. De más is feltűnik a figyelmes olvasónak. A
Bal.-nak tulajdonított költemény bevezető vszakai a költőnek
egészen más vonatkozású, más időben és körülmények közt
keletkezett versével mutatnak oly kapcsolatot, amely rögtön
a hatást j u t t a t j a eszünkbe. A 10. vsz.-ban viszont olyan népies
hatás érvényesül, ami Bal.-nál a 72.-et kivéve nem fordul elő:
Régtől fogva immár
Szívemben kénlódom,
Én édes virágszálam;
Te utánad járok,
S í r o k és nyomorgók,
Kedves szép rózsaszálam;
Könyörülj már rajtam,
Hogy ne kénoztassam,
Én édes szép violáin.

Ilyen népdalszerű elemek, mint virágszálam, rózsa­

szálam, violám, egy versszakba zsúfolva az említetten kívül
egy hiteles Bal. versben sem fordulnak elő. A 72. azonban végig
megőrzi népdalszerű jellegét (még formában is), míg ez
éppen az idézett vszakot egész szereg mithologiai vonatkozás
közt alkalmazza. (L. a 9. és 11. vszakot: Ixion, Karibdis D^xia,
Acleton.) A tudákos és népies elemnek ez a keveredése
ugyanazon ének keretein belül, szóval a stílusegység hiánya
nem vall Bal.-ra. Végül a kétféle név. Valóban tévedésről
van itt szó? Ugyanilyen esettel már találkoztunk. 4 0 Megálla­
pítottuk, hogy Bal. kétféle nevet ilyenformán sohasem használ.
Az Anna és Júlia nevek éppen Bal. hatása folytán költői ne­
vekké lettek és így nem kell okvetlenül tévedésnek lennie a
kétféle névnek 4 7 — Irszen nem Bal. versről van szó.

4 6
A Bal.-nak-uilajd. 18. sz. v e r s tárgyalásakor.
4 7
L. p l . 7. D. X X X . v e r s f ő : Kata, versben Annám, V. D. CXV.
v e r s f ő : E r s ó k a , -versben A n n ó k á m .
40

Hátra van még a versforma, amely Bal. vsz. lévén komoly

érv lehet legbuzgóbb művelőjének szerzősége mellett. Eddig
már előfordult az az eset, hogy a forma túlságosan gyenge
volta cáfolta a nagy formaművész szerzőségét, most ellen­
kezőleg áll a dolog. A V. D. CHI.-ban mind a periódusok
szótagszáma (6-6-7), mind a középrímek tekintetében a forma
fejlett alakja áll előttünk. Azonban Bal. az első versét e for­
mában mint azt már említettük 1577 körül írta (B-D. I . 39.)
— tehát éppen az időben vagy tán még később, mint a Bebek
J.-hoz intézett éneket. Ha a V. D. kérdéses szövege is tényleg
ugyanarra a névre vonatkozik, akkor keletkezési ideje 1575—
1577 közé esik — erre az időre azonban a vforma már igen
fejlett, fejlettebb, mint a később keletkezett 39. sz.-é. Szóval a
forma fejlődésében visszaesés volna, ami szinte lehetetlen,
mint azt már az előbb tárgyalt 1572-ből való „Óh gyönyörű­
séges 4 * kezdetű éneknél is láttuk.
A vers kétségkívül ügyes szerzője a már kész. befejezett
szerkezetű Bal. vszakot utánozta. Máskülönben is tehetsége­
sen használta fel mestere gondolatait, képeit, kifejezéseit.
Az 1., 2.. 3. vsz. tavaszi hangulata a 36., 57.. 60. sz. vitézi
énekek természeti képein alapszik. Ezekben ecsetelte Bal.
a mindent megújító, felvidító tavasz jelenségeit. — Nemcsak
a gondolat, de a kifejezések is Bal.-szerűek.

Pl. 1. s. B-D. I .60. 1. vsz. 7. s.

Jó illat mezőkben Mező jó illatot

2. vsz. 4. s. Ugyancsak B. 60. 1. vsz. 5. s.

v Gíiyörű madárszó. A sok szép madár szól

2. vsz. 7.. S. s. B-D. I . 36. — 7. vsz. 3. s.

Mindenféle állat Minden teremtett állat
Vigasságot állat megindul tebenned

— 7. vsz. 5. s.

U. ott 1. -vsz. 8„ 9. s.
Mindenütt zöngének
Sokféle m a d a rá s / ó k k a l
 41

5. vsz. 8. s. B. 57. — 5. vsz. 2., 3. s.

Ifjakat aggasztal Aggasztaljuk volt mi
Inkább ifjú éltünket

U. o. 6. vsz. 1. s.
Aggasztaló bánat — —

A V. D.-féle szöveg 3. vsz. „Te személyedet nézik; Utczá-

kon j á r á s i d " stb. inkább gondolati kapcsolatban van
a B-D. I . 28. — 6. vsz. „ J á r á s b a n , ruhában csak őtet szem­
lilik stb. sorokkal.
vsz. 8. s. B-D. I . 93. — 1. vsz. 9. s.
Végy be szerelmedben Végy szerelmedben engem

10. vsz. 1. s. B-D. I . 62. — 8. vsz. 7„ 8. s.

Régtől fogva immár Szerelem kénjában
Szívemben kénlódom Régultátul fogva

B-D. 1.73. — 1 . vsz. 1„ 2.. 3. s.

Engemet régulta
Sokféle kénokban
T a r t ó én édes szívem

B-D. I . 48. — 1. vsz. 1., 2. s.

K e s e r í t e t t e sok b ú — —
szívemet,
Kiben régultátul — —

szólamok is. amint látjuk Balassa tói eredhetnek. A 8. vsz.

..ujulton-újul" (5. s.) nyomatékos kifejezés más igékkel kap­
csolatban is előfordul Bal.-nál, p l . B-D. I . 82. — 4. vsz. „fo-
gyatton fogyatja" 83. — 8. vsz„ „vágton-vágják", nőttön nőni
látják", ugyanott 9 vsz. „nevelten-neveli".
Az ismeretlen Bal. tanítvány igen sok mithologiai nevet
sző egyes vszakokba — szinte fitogtatja ezirányú ismereteit.
Érdekes, mint már a 10. vszakkal kapcsolatban említettük,
hogy ilyen tudálékos vszakot sokszor egész népies sorok,
vszakok követnek. Az első 3 vszak után. amelyben legfel­
tűnőbb Bal. hatása, szinte diszharmonikusan vegyül ez a két­
féle modor: a tudálékos és a népies. Pl. a 7. vsz. Ariont,
múzsákat. Sibiiiákat és Minervát emlegető sorai után a 8. vsz.
..Keserűségemre, j a j , nem életemre Termett ez az rózsaszál"
42

gondolatban, dikcióban is népies sorai következnek. — iNera

tekintve a romlott 6. vszakot a verset egy gyakorlottabb
(lásd a versformát) és tehetséges műköltő, Bal. tanítványa
írta, de sem mint Bebek J.-nak szólót, sem mint máshoz inté­
zettet nem fogadhatjuk el Balassáénak.
/ ; Következik a V. D. C X V I I I . — a 26. Bal.-nak tulajd.
ének. 4 8 Ferenczi jegyzete: „Bal.-énak látszik", Dézsi csak a
versfőkre tesz megjegyzést: „versfők Ildaa valószínűen csak
véletlenül adnak női nevet". Tehát egyikük sem okolja meg,
miért sorozzák ezt az „Istenem sok j ó k k a l " kezdetű verset
Bal. költeményei közé. — Ez is Bal. vszakban van írva, a
szótagszám megfelel, de a rím nem mindig sikerült. Az 1. vsz.
3„ 6., 9. s.-ban a „ m e g " rímel, a 2. vsz. 9. sora és a 4. vsz.
3. s. egyáltalán nem rímel. A vers egyszerű felépítése, fordu­
latai, gondolatmenete máskülönben inkább népdalszerű. Köz­
vetlen, egyszerű érzés ugyanolyan stílusban kifejezve — ez
jellemzi az 5 vszból álló kedves kis költeményt. Mindjárt
a bevezető vszakban Isten áldását kéri kedvesére (1. vsz.).
majd hűséget ígér neki (2. vsz.). De Isten akaratából szen­
vednie kell (3. vsz.), csak azon könyörög, hogy együtt lehes­
senek (4. vsz.), bízik, hogy meghallgatást nyer Istennél, csak
könyörögnie kell (5. vsz.).
Ilyen, v. ehhez hasonló gondolatmenet Bal. szerelmes
verseiben nem fordul elő, inkább istenes énekeiben találunk
hasonló motívumokat (pl. Istenbe vetett bizalom), de más
összefüggésben. Még a 21. ist. é. (B-D. I . 49. 1.) alapgondolata
a leghasonlóbb — de ez kimondottan vallásos színezetű (a
Szentháromságtól kéri társát és boldog házasságot). Bár egy­
két szerelmes versében Bal. is kérő szóval fordul Istenhez.45*
de mindig a kedves kegyetlensége, hidegsége vagy hűtlen­
sége késztetik erre, nem más, Istentől jött csapás, mint az
állítólagos Bal. versben. Az áldást kérés is ritkábban fordul
elő nála, mint p l . a V. D . énekeiben, akkor sem a vers leg­
elején — mint i t t .
Ez az 1. vsz. különben kifejezések tekintetében is nagyon
emlékeztet B-D. I . 77. sz. énekének utolsó előtti versszakára.

4 8
L . V . D . 197. 1., B — D . I I . 259—60. 1.
4 9
V . ö. p l . B — D . I . 33. — u t . vsz., 41. u t . vsz., 34., 67.— 8—10. vsz.
 4>

Közlöm a két szöveget:

V. D. C X V I I I . 1. vsz.
Istenem sok jókkal,
Mint mezőt virággal,
Édes lelkem áldjon meg;
jó egészségedben
És jó szerencsédben
Sokáiglan tartson meg;
Mit Istentől kívánsz
És csak alig is vársz,
Az úr Isten adja meg.
B-D. I . 77. — 6. vsz.
Adjon az jó Isten
Néki egészséget,
Vég és hosszú, életet;
Mint mezők virággal,
Tündököljék sok jókkal,
Áldja mindennel őtet;
Nyomán is tavasszal
Teremjen rózsaszál
S keserüljön engemet.

— bár sok a gondolati és kifejezésbeli közösség, de a stílus

egy egyszerűbb, népiesebb és egy színesebb tollú, tudatosabb
költő dikciója közti különbséget jól kiemeli. Utánzásra és
nem azonosságra vall a vszak elhelyezése és kifejezésmódja.
A képek és fordulatok a többi vszakban ugyanezt az eltérést
mutatják Bal. komplikáltabb, művészibben felépített meta-
foriával, hasonlat sorozataival szemben. A 4. vsz. (4—9. s.)
Szívem az szíveddel,
Lelkem az lelkeddel
Hogyha együtt lehetne,
Bátor ez világban
Keserves életem
Kimúlásra elmenne.

is népdalszerű. Az idézett első két sorral kapcsolatban Feren-

czi is megjegyzi (V. D. 197. 1.) „L. Kádár Kata népballadá­
ban e két sort". — Nagyon valószínű, hogy i t t egy olyan BaL
utánzóval kerültünk szembe, akinél Bal. hatása a külső for­
mában érvényesül, a belső kidolgozásban azonban inkább a
népdalé. Az első vszak, Bal.-nál is népi motívumokból fel­
épített képein kívül nem is tudunk több Bal.-szerűséget a
versben kimutatni.
g) A V. D. C X I X . a Bal.-nak tulajd. költemények közt
a 27.-ik. 5 0 Ferenczi a szokott „Bal.-énak látszik" megjegyzéshez
nem fűz mást, Dézsi csak ennyit: „A szöveg több helyen meg­
romlott s emiatt néhol a vers is darabos". 5 1
Mindjárt a vforma feltűnő. A vszakok ugyan 9 sorosok,

50
Lásd V. D. 198. 1., B—D. I I . 261—62. 1.
51
Id. m. I I . 752. 1.
44

de a periódusok szótagszáma kevesebb, mint a Bal. vsz.-

ban, mégpedig 5, 5, 5/5, 5, 5/4, 5, 5. A 3., 6., 9. sorok rímelnek
ugyan, de már a középrím 18 periódusból csak 12-ben van
meg. A rímek általában gyengék. — Bal. ritkán alkalmazza
a rövidebb sorokat (4, 5, 6 szótagúakat), úgy, hogy egyma­
gukban vszakot alkossanak. Rendesen hosszabb sorokkal
keveri őket. Csak két istenes énekben a B-D. 1. 9. és 15.-ben
mutatnak a szakaszok 6, 6, 4/6, 6, 4 — illetőleg 5, 5, 6/5, 5, 6-os
sorképletet. Ezek azonban, amint látjuk, 6 soros vszakok. —
Ilyen 9 soros vszak, amely csupa rövid sorból áll, nincs egy
hiteles Bal. költ.-ben sem.* A B-D. I . 14., 30. (V.), 33. (VIII.)
és 103. (X.) 9 soros vszakaiban hosszabb sorokkal keverve
fordulnak elő a rövidek. A D. I . 53. képlete pld. 4, 4, 12/4, 4,
12/5, 5, 10/. A kérdéses ének formája tehát egyszer sem fordul
elő Bal. hiteles költeményei között.
Ez a körülmény már kétséget ébreszthet bennünk, amit
fokoz az, hogy a vers sem hangulatban, sem kifejezésmódban,
sem költői hatásban nem viseli magán Bal. egyéniségének,
művészetének ismertető jeleit. Már az 1. vsz., amelyben kérdi
kegyesét „Miért szomorkodol? Avagy talán nagy sze­
relmemen Te csodálkozol?" nem vall Bal.-ra. Ő hévvel ostro­
mol vagy bókolva udvarol — de kegyesét nem vigasztalja.
Csak egy költeményéből csendül k i hasonló szándék — de itt
sem a szelíden szomorkodó, hanem a haragvó, féltékeny ke­
gyest igyekszik szerelméről meggyőzni. (B-D. I . 52. [ X X V I I . ] ) .
Mennyivel több erő, élet, lendület van az itt felsorakoztatott
érvekben, érzései bizonyításában, mint a V. D.-féle szöveg­
ben, hol a költő mithologiai képekkel díszítve ugyan, de
minden belső hév és meggyőző erő nélkül akarja érzelmeinek
okát adni. Az előbbit költő írta. az utóbbit csak egy ügyesebb
versfaragó. A romlott 5-ik vsz. három első sora sem Bal. lelké­
ből fakadt:
örülj (hát) a z é r t .
Mert (te) kedvedért
Vígan táncolok

A következő sorok gondolata:

Sok szép szókat
É k e s verset
Kit rólad irok,
El nem fogyok
már Bal.-szerű, csak sokkal művészibb formában jelentkezik
n á l a ; a B-D. I . 89. — 5. vsz.-ában:
É n is s z e g é n y rabod
Uj verssel kiáltok
Hozzád, hogy lelkem buzog,

vagy a D. I . 90. utolsó vsz.-ában:

Színed dicsősége
M o s t ez ú j v e r s e k r e
Elmémet serkentette,

végül a D . 91. utolsó előtti vsz.-ában:

Hogy amint felmetszette
J Liliát szivemben,
Szintén úgy versemben
Is t e s s é k meg szép képe.

A versformán — amely a Bal.-strófa utánzata — fent­

említett gondolaton és a mithologiai alakok szerepeltetésén
kívül semmi olyant nem találunk, ami erősebb Bal. hatásra
vallana. A 2„ 3. vsz. motívumát (a kedves szebb az istennők­
nél, Helénánál, stb.) többször alkalmazza Bal. is bókjai kö­
zött (pl. B-D. I . 32. — 6., 7. vsz., 70., 74., 75. stb.j. Balassa
oly sokszor festi kegyese testi-lelki kiválóságát klasszikus
képekkel, hogy követői is, különösen a X V I I . sz.-ban még
gyakrabban élnek az ilyen vonatkozásokkal, 5 2 amit egyébként
a V. D. énekei is bizonyítanak. Az utolsó vsz. konvencionális
(Szerelmesétől megválván írta a verset). Bal. is utal ilyen
körülményekre p l . a B-D. I . 31. és 98. énekek ut, vszakában,
de a V. D. énekeiben is előfordul, 5 3 úgyhogy semmi szükség-
képeni kapcsolatot nem jelent a költő életének eseményeivel.
M i ezt az éneket Bal. egy gyengébb tehetségű utánzójáénak
tartjuk.
h) A V. D. C X X I I . — a 28-ik Bal.-nak tulajdonított ének
„Mint párducz prédára . . ." 5 4
Ferenczi jegyzetben (205. 1.) csak ennyit mond: „A vers-
fejekben Margitomé. Az 1. vszakot v. ö. Bal. X. éneke

5 2
V. ö. Kovács D. i . m. 60—64. 1.
5 3
Lásd. V. D. I I I . LV. L V I I I . L X V L CL C X V L CXXII.
5 4
L á s d V . D . 203—205. 1., B — D . I I . 262—65. 1.
46

6-ik szakával és a 8-ikat X L V I I . sz. énekével". Ő tehát nem

t a r t j a a verset Balassáénak. Már Dézsi szerint 5 5 „Nyelve, képei
B a l a s s á é " . Az ut. vszak 1., 2„ 3., 4. sorát szerinte összevethetjük
a 43. sz. vers végével „s valószínűen ezt is még az erdélyi fog­
sága alatt írta, amikor a gyűlés alatt Báthory István lengyel
királyválasztó gyűlése is érthető" — jegyzi meg még ugyan­
ott. Versforma: Bal. vszak, a periódusok szótagszáma a ren­
des 6-6-7, rímelése azonban nem teljes és elég gyenge. A
4. vsz.-ban jóformán nincs is rím (a 6. és 9. sorban a rím: fel­
fel.) A költemény indítéka: a kedves kegyetlensége, hangja:
szomorú, panaszos. Bal. sokszor megénekelt témája ez,56 de
kérdés, hogy a téma költői feldolgozása is őt vallja-e mes­
terének.
Mindjárt az első vsz. ismerősen cseng fülünkbe s amint azt
Ferenczi is észrevette megfelel a B-D. I . 35. (X.) sz. 6. vers­
szakának.
A V. D. C X X I I . — 1. vsz. így szól:
Mint párducz prédára,
Kegyesem i l y b ú m r a
Szüntelen igyekezik;
Kínom hogy láthassa
Örülhessen rajta,
Csak azon gondolkodik;
Nem gondol fejemre,
Készül gyötrelmemre,
Kénommal ugyan hízik.

Bal. jelzett sorai pedig:

Mint párduc prédának, kínomnak kegyetlen örvendez,
Háládatlanképen bünemben gonoszul fizet s b ú t szerez:
Mosolog k í n o m o n m i n t nagy jón, hogy l e l k e m • epedez
Szerelmiben, m i n t szélvészben, látván hogy szintén ú g y evez

Ha e két vszak stílusát összehasonlítjuk, látnunk kell,

hogy a hiteles Bal. versből származónak 3., 4. s. szebb, a
befejező képe eredeti, kifejezései válogatottabbak. A V. D.-
félének különösen utolsó sora „Kénommal ugyan hízik" túl-

5 5
I d . m . I I . 752—53. 1.
56 y ö< B ^ r y j . 39. 46. 48. 73. 76. 78. 82. 83. 84. 88. 90. 91. sz. éne­
keivel.
 47

ságosan prózai kifejezést használ. Bal. különösen a kegyesre

vonatkoztatva seholsem használ ilyen köznapi képet. Ez a
motivum: a kegyes örül szenvedéseinek Bal. több más költe­
ményében is előfordul. (Pl. a B-D. I . 63. — 1. vsz., 88. — 2.
vsz."
— — Kiben hogy lát. örül,
Kínoz kegyetlenül,
Mert búm esék kedvére.

90. — 2. vsz.
Lelkemnek fájdalmát
Érted való kínját
M a g a te í g y j ó l látod.
De ingyen sem érzed,
Sőt inkább neveted,
Magadban csak csúfolod,
M o n d v á n : hadd, hadd — úgymond
Hiszem veszti n a g y gond,
Kínomat úgy mosolygód.

Balassa tehát többször megrajzolta ezt a képet, mindig

plasztikusan, kifejezőn és szebben, mint a neki tulajdonított
szöveg, amelynek ez az 1. vszaka tehát csak gyengébb után­
zata az először idézett 35. sz. énekből vett soroknak. A 2. vsz.
folytatja az elsőben felvetett gondolatot és hasonlatokkal
érzékelteti a kedves kegyetlenségét. („Tigris-, oroszlánnál Ke-
gyetlenb természeti; 4 4 ).
Hasonló kép nem egy Bal. versben fordul elő. A B-D. I .
46—7. vsz.-ban:
Tigris nemen termett
rárdnc tejjel nevelt —

nek nevezi a kegyetlent. A 61. — 1. vsz., 83. — 9. vsz., 90. —

4., 5„ 6.-ban az alapgondolat ugyanaz, de a képek és kidol­
gozásuk nagyon változatos A 3. vsz.-ban ismét van Bal.-szerű
motívum (a szem hatalma). I t t :
Friss tekéntetivel
Szabadságomtól fosztom —

a B-D. I . 39. — 13. vsz.:

Te két szép szemeddel
Mellyel gyakran megölsz
48

B-D. I . 40. — 10., 11. vsz.:

í g y ő s z e m i n e k is v a g y o n n a g y hatalma,
Megsért szerelmivel mihelyen akarja
majd
Ő tekintetiben villámik szerelem
K i v e l néha megöl, n é h a éleszt engem;

hasonló a 48. — 9. vsz. (1., 2. s.), még inkább a 73. — 10. vsz.
Lebegnek szemei

Kivel rabjává tett

Szabadságból kivett —

ezenkívül a 83. — 1. vsz. (1., 2., 3. s.), 84. — 2. vsz., a képek

alapgondolata hasonló.
Az 5. vsz. „Hálójával készen v á r " szólam Bal. gazdagabb,
színesebb kidolgozásában megvan a 74. sz. két utolsó vers­
szakában. Ugyancsak az 5. vsz. „Hogy éltem üldözze" képe
Bal. 83. utolsó vsz.-ban „Engem halálra üldöz"-höz hasonló,
A „Teljék kedve benne, Hogy éltem üldözze" (5. vsz. 7.. S. s.)
megint Bal.-szerű gondolat, B-D. I . 39. — 7. vsz., 45. utolsó
sor, 48. — 3. vsz. „Vége bár keserves életemnek legyen ha
akarod, — Ha szerelmemet kínnal fizetni jobbnak gondolod,
— Ám teljék néked kedved, csakhogy te jobb karod — Hozza
el életemért néked kedves halálomat." Feltűnőbb az a hasonló­
ság, amely a 6. vsz. és B-D, I . 46. — 9. vsz. között van. Előbbi
így szól:
Talám még, tudom, él
S könyvben fordult szemmel
Keserves verseimet
Kezdi tekénteni,
Magában így szólni:
„ O h úr Isten, h o g y szegént
Megnem szántam akkor,
Mikor láttam sokszor
É r t e m s z e n v e d n i sok ként!

A Bal. költeményből vett idézet pedig:

No, megóhajtasz még
Nagy fohászkodással,
Ezt bizonnyal elhittem,
Hallván gyászruhámot,
Keserves voltamot,
 49
í g y szólasz még felőlem:
„ E l ű z é m " — mond — „tülem,
V á j j o n h o l keressem
ü t e t m á r , én I s t e n e m ! "

Amint látjuk a gondolaton kívül annak feldolgozása is

hasonló, különösen az idézet beleszövése teszi azzá. Ez a
gondolatnak és kifejezésmódnak olyanféle ismétlése, ami­
lyent i t t az első vsz.-ban is láttunk. Bal. különben kedvelte
ezt az eszmét, bizonyítja ezt a 44. — ut. vsz., s a 48. — 6.
vsz. is. A 7. vsz. ,,Óh szerencsétlen nap, Mely már tőled el­
kap — — " sorai, valamint az egész vszak gondolatmenete
a 98. — 2. vsz. utánzata, a 7., 8. s. majdnem szórói-szóra egye­
zik az előbbi idézettel: „Óh szerencsétlen nap, K i elragad és
kap
A 8. vsz.-nak is megvan a pendantja (Ferenczi is észre­
vette) a B-D. I . 80.-ban. (Az ő szerelmének örök és maradandó
voltáról.) Bal. ebben a hiteles költeményben több szaka­
szon át építi, alakítja, fokozza a képek egész sorát ugyan­
annak az alapgondolatnak a szolgálatában, i t t pedig csak egy
kikapott részlet szerepel az 1„ 2., 3. sorban — gyenge ismét­
lése az előbbinek. A 9. vsz.-ban említett körülmények látszó­
lag tényleg azonosak B-D. I . 43. (XVIII.) utolsó vszakávaL
Előbbi: Utóbbi (B-D. I . 43.) így adja:
Ezeket sietve S z e r z e m ez n y o l c verset
G y ű l é s után versben víg és s z a b a d elmével,
Egy ifjú ű szálasán Gyűlisben indulván jó
Szerzé, szerelmének ruhás legyényekkel,
Mikoron bánkódnék Hozzám hasonlókkal,
Tőle eltávozásán: Vitéz ifiákkal:
Sír, kesereg érte, Nem kehegő vénekkel.
Szüből fohászkodván,
Most ú t j á r a indulván

Erdélyi ezt a 43.-at „kiben eröl, hogy megszabadult a

szerelemtőr 4 Bal. Chak Borbála iránti szerelme utolsó akkord­
j á n a k tartja, amelyet Lengyelországból való visszatérése után
írt volna 1577-ben. Dézsi 1576. márc. 15. körüli időre, tehát a
Lengyelországba indulás idejére teszi — mindketten a záró­
versszak a l a p j á n . 5 7 Waldapfel úgy látszik nincs e nézeten,
5 7
V . ö. W a l d a p f e l : Bal. költ.-nek kronológiája. 27. 1.

I m r e I l m a : Balassa B á l i n t h a t á s a a X V I I . sz. névtelen k ö l t ő i r e . 4

30

mert összegezésében 5 8 1583 körülire teszi — indokolást nem

fűz hozzá csak az évszámból sejtjük, hogy 5 talán Losonczi
Annára vonatkoztatja, mint a házassága előtti szakításból
származó emléket.
A V. D. ( X X 1 1 - r e vonatkozó Dézsi-féle teória két ok­
ból téves: a) a vers hangulata, indítéka homlokegyenest ellen­
kezője a fent részletezett Bal. versnek. Ott örül, hogy meg­
szabadult a szerelemtől, itt sír, kesereg, bánkódik „tőle eltá­
vozásán". Már ez az ellentét kizárja, hogy a két verset
ugyanaz a költő ugyanabban az időben írhatta volna.
b) Dézsi talán azt sem vette észre, hogy a záróversszak két
ellentétes körülményre céloz. Bal. „gyűlésben indulván", a
másik „gyűlés u t á n " szerzé a víg, illetőleg panaszos verseket,
mikor is tán máshova, vagy haza kellett indulnia és így el­
szakadt kedvesétől. Az a kapcsolat és egyúttal bizonyíték,
ami Bal. életkörülményeivel hozza vonatkozásba ezt a verset
a zárósorok alapján, ilyenformán megdől és a Dézsi-féle
„ g y ű l é s " magyarázat épen nem állja meg helyét. Abban
viszont igaza van, hogy a vers szólama, képei Balassáé. De
jelen esetben épen ez cáfolja szerzőségét. Nem tételezhetjük
fel arról, akinek 93 hiteles versében az ismétlődő motívumok,
gondolatok mindig más-más tetszetős köntösbe bujtatva jelen­
tek meg, hogy egy 94.-ben úgy ismételje önmagát, mint az
itt kimutatható. Az 1„ 2„ 6. és 8. vsz. olyan átvételszerű
ismétléseket tartalmaz Bal. igen sikerült 35., 46., 80. stb.
verseiből, hogy sokkal logikusabb egy ügyes, a Bal. vszakot
is elég jól kezelő utánzóra gondolnunk, mint m a g á r a Bá­
la ssára.
Végül meg kell említenünk, hogy a versfők a „Margi­
tomé" szót a d j á k . Ennek annyiban lehet jelentősége, hogy
Bal.-nak is van egy verse „de virgine Margaréta" B-D. I . 6.1.
(LXXI.) 121—24. 1.) „Remete módjára Havasok aljában
élvén " szerezte 1589. aug. 10. után. A V. D.-féle vers
azonban nem vonatkozhatik erre a Margarétára egyrészt a
teljesen más körülmények miatt, másrészt azért, meri erre az
időre gondolatban, de stílusban, valamint versformában ís

5 8
Ü . o t t 43. 1
 51

gyenge nemcsak a 61.-hez, hanem az előbbi évekből való 5 9

s e tekintetben sokkal tökéletesebb Júlia-ciklushoz viszo­
nyítva is. A név pedig csak i t t , csak egyszer szerepel — más­
hol vagy korábbi versben nem, tehát ezt a kapcsolatot is el
kell vetnünk a tényleges és az állítólagos Bal. költemény
között.
i) A V. D . . C X X I I I . — a 29. Bal.-nak tulajdonított költe­
mény 6 0 az utolsó ebben a csoportban, amelynek versformája
Bal. vszak. Ferenczi jegyzete (209. 1.): „Versfejekben: Pogra-
nionia. — Bal.-énak látszik. Az első sor hasonlít is a Bal.
költeményei közt az L V I . sz. első sorához". Dézsi nem fűz
hozzá semmi megjegyzést. A versforma tehát Bal. vszak, a
rendes sor és szótagszámmal, de rímelése tökéletlen. A 7-es
sorok (3., 6., 9.) nem mindig rímelnek p l . 1. vsz. 6. s., 4. vsz.
9. s. nem rímel. Az 5. vsz.-ban csak ragrímek vannak (ben-
ben-ben). A 6.-ban ugyanazt a szót ismétli (tér — tér), ez
különben is gyenge rímelésű vszak. A 7. vsz. 1„ 2„ 3. „volt" —
„volt" végződésű. A 8.-ban a 7-es sorok végén mindig „ i s " áll.
A 9. vsz. a legrosszabb a 6. a 8. s.-ral rímel, a 7., 8.-ban nincs
meg a középrím. Egy hiteles Bal. vsz.-ban írt költeményben
sem találunk ilyen gyenge rímelést, különösen a 7 szótagú
sorokat illetőleg. Ennek a „Piros rózsaszínű" kezdetű vers­
nek, indítéka, hangulata (kedvese elhagyja, e fölött kesereg)
éppen Bal. nyomán általánosan kedvelt verstéma lett a
X V I I . sz.-ban — amint azt az akkori énekeskönyvek vilá­
gosan bizonyítják. A B-D. I . 29., 33., 34., 39., 50., 73., 82., 89.,
98. sz. énekek szolgálhattak mintául Bal. követőinek pana­
szuk megéneklésekor.
A V. D . C X X I I I . - b a n sok a Bal. reminiszcencia, de mint
az előbb tárgyalt költeménynél is éppen ez szól Bal. szerző­
sége ellen. Szinte követni lehet a verselő munkáját, aki innen
is, onnan is vett egy kifejezést, szólamot, motívumot a nagy
költő legismertebb verseiből. Ezeket egymás mellé illesz­
tette és a hézagokat — nem lévén elég alkotóereje — sűrűn
ismétlődő jókívánatokkal töltötte k i . A Bal.-szerű képeknek
ez az egymás mellé toldozgatása első percben tán megtéveszt­
heti az olvasót, de beható vizsgálat után árulója lesz az
5 9
1587—89.
6 0
L á s d V . D . 206—209. 1., B — D . I I . 265—68. 1.

4*
52

ügyes utánzónak is. Bal. egymásból fejleszti és logikus egy­

másutánban pergeti képeit, nem térve vissza ugyanabban a
versben ugyanarra a motivumra, szólamra többször egymás­
után. Állításunk igazolására sorra vesszük a versszakokat.
Az 1. vsz. 1. s. azonos a B-D. I . 89. — í. vsz. 2. sorral,
..Piros rózsaszínű". A 2. s. is ugyanonnan az 1. s.-ból származ­
na tik, „Sok vigasságszerző"; a Bal. versben „Kegyes vidám­
szemű" a kezdősor. A két első vsz. 7—9. sorában kifejezett
gondolat is azonos: a 6. sor gondolata „Sirassátok mindnyájan
bánatomat" megvan a B-D. I . 46. — 2. vsz.-ban, „Engem már
szép Vénus Ő édes fiával, Cupidoval sirasson!"
A 2. vsz. B-D. I . 77. — 3. vszakát variálja, illetőleg fel­
használja képeit.
A 77.-ben pedig 6 1 így áll
(3. vsz.)
Olyan vagyok immár, Bujdosom mint árva
M i n t s z i n t é n az m a d á r , Idegen országba
K i n e k s z á r n y a megszegett; Veszettül, mint zarándok;
A v a g y az pusztában, Ruhámban setét színt,
Idegen o r s z á g b a n Szívemben szörnyű kínt
M i n t egy számkivettetett. Viselek én, ágy gyászlok,
S í r és c s a k b á n k ó d i k : Szárnyam nincs, mint néked
Szívem így kénlódik: K i n mehetnék véled
Nem tanál segítséget Ahhoz, k i t óhajtok.

A vsz. három utolsó sora különben rokon a D . 1. 38. — 1.

vsz. 4., 5., 6. sorával is:
Szívem meghervadt
Nagy bánat miatt
Nincs m á r hová fognom.

A 3. vsz. alapgondolata megint a 89. (2. vsz.)-ra emlé­

keztet, 1-—6. sor, de a párhuzamos kép ebben sokkal ere­
detibb, mint a V. D.-ben. Az 5. vsz. gondolata (menjen csak
ne felejtse, legyen egészségben), D . I . 29. — 10. vsz. 35. — 8.
vsz„ 38. — 10. vsz.-ban, de különösen a 44. utolsó előtti vsz.
e soraiban: „És csak úgy szeressen Hogy7 el ne felejtsen" és

6 1
Erről a költeményről m á r megemlékeztünk, mint egyik V. D.-beli
Bal. v a r i á n s r ó l , egyike lehetett a költő legelterjedtebb, n a g y o n kedvelt
verseinek.
 53

¿1 48. ut. vsz. „ N a g y vígkedvő szerelmem, ne felejts el

engem46 szólamában hasonló hangulat keretében fordul elő.
A 6. vsz.: nem lesz „víg öröme" míg vissza nem tér — mo­
tívuma, kifejezéseiben is hasonlóan, megvan B. 71. — 6., 7.
vsz.-ban. A V. D.-féle „Semmi mulatságom, Nem lesz ví­
g a s s á g o m " i t t „Semmi szíp mulatság, Semmi jó n y á j a s s á g " -
a „Mert elhervadt szivem, És elbágyatt lelkem" szólam pedig
az idézett 38. — 1. vszakon kívül a 87. — 9. vszakban „Szivem
régi búmban Mint szép virág nyárban, Szintén igaz úgy her­
v a d " képben még sokkal szebben fejezi k i ugyanazt a hason­
latot. A semmi nem tudja vigasztalni — gondolat különben
még sokkal plasztikusabban megvan Bal. 89. — 4. vsz. és
91. — 4. vsz.-ban.
A 7. vsz., mely Lucretia szomorú példájára hivatkozik
régiesebben csengő nyelvével, stílusával egészen elüt a
vers többi részétől. (A mult idő régies alakját használja, míg
előtte s utána — Orpheus példájában — a jelent.) Mintha
idézetként szőtte volna bele a jól ismert história néhány
sorát. Balassa — (nem véve figyelembe a feltevést, hogy tán
ő fordította a széphistóriát,) — csak 55. sz. versében említi
sok más példa közt „Szenas városbeli szép Lucretiá"-t és
bár épen ez a töredék bizonyítja, hogy jól ismerte a széphistó­
riát, sehol többé nem utal rá. A 63. — 3. vsz.-ban ő is alkal­
mazza a példák említését, de a vers többi részével egységes
stílusban az előbbi vszakhoz hozzákapcsolva. 6 2 A V. D.-ben
minden áthajlás nélkül mintegy dióhéjban egyszerűen el­
mondja a történetet. Hasonló eljárást Bal.-nál ugyan nem,
de a V. D. egy másik énekében 6 8 megfigyelhetünk. Ugyan­
olyan stílusban ép oly váratlanul szövi be a történetet:
V. D. C X X I . 15. vsz. A V. D. C X X I I I . csak a vforma
miatt bővít rajta:
Lucretia meghala Igen szomorú volt,
Nagy bánatjában Végre meg is holt volt
Hogy elhagy ék utában, Lucretia b u v á b a n ,
Euriálustól váltában Hogy szeretőjétől,

62
U. í g y a B—D. I . 30. —5. vsz., 34—5. vsz., 46—5. vsz.
63
Lásd V. D. C X X I . „ E g y keserves j ó k t ó l " kezdetű énekét 1640.-ből.
Szintén az eltávozott kedvest siratja.
54

Szép Euriálustól
Elhagy aték utában;
Megátkozá magát,
Megállá bosszúját,
Meghala bánatjában.
(7. vsz.)

Amint látjuk más ismeretlen X V I I . sz.-beli poéta is fel­

használta így a pusztító szerelem példáját — de sem egyik,
sem másik nem volt Balassa. A 10. vsz. búcsúszavai emlékez­
tetnek B-D. I . 39. — 14. vsz. Tovább immár beszídimet Én nem
nyújtom 4 4 szólamra, ott: „Immár én tégedet Tovább nem
búsítlak 4 4 stb. Az 5., 9„ 10., 11. vszak különben folytonos
ismétlése a búcsúzkodó, minden jót kívánó szólamoknak,
ugyanazok a gondolatok ismétlődnek bennök. Bal. ritkán és
ugyanabba a versbe csak egyszer sző ilyen motívumot —
hasonló gondolatismétlés nála nem fordul elő. A költemény
tehát gondolatokban szegényebb, stílusban gyengébb és Bak­
tól átvett, vagy őt utánzó szólamaival, motívumaival sokkal
inkább a hatás ismertető jeleit viseli magán, semhogy a maga
egészében eredeti Bal. versnek vallhatnók.

3. A népies jellegű versek.

Még a V. D.-féle öt Bal. vers változat tárgyalásakor 6 4

megemlítettük^ hogy mindegyiknek több-kevesebb népies'
vonása van, amely elősegítette elterjedésüket. Ezek a vonások
a variánsokban jobban érvényesülnek, mint a hiteles szöve­
gekben. Megállapítottuk azt is, hogy Bal. költészetében a
népies jelleg nem érvényesül oly mértékben, hogy jellemzővé
válnék. A V. D.-ből átvett, neki tulajdonított költemények
között pedig nem egy van, amely népies jellegű. Ez a fentiek
után nem bizonyíték Bal. szerzősége mellett. Most egy cso­
portba válogatva, ezeket fogjuk közelebbről és részletesen
egyenkint megvizsgálni.
a) A V. D. C X V I . — a 3. Bal.-nak tulajd. költemény. 6 5
Ferenczi Szabó Károlyhoz csatlakozva, valamint Dézsi is

64
L . e d o l g o z a t 5—18. 1.
6 5
Lásd V. D. 192—95., B — D . I I . 226—28. 1.
 55

Bal. költeménynek tartja. Legutóbbi jegyzetében 6 6 a versben

említett adatokat összeegyezteti a költő életkörülményeivel és
kapcsolatot talál közöttük. Közli még, hogy Szabó után 6 7
Beöthy irod. történetének példatárába 6 5 és Ferenczi Z. is a
Képes Remekírók sorozatába, Régi Magy. Költészet I . k. c.
szemelvényes kiadásába mint kétségtelen Bal. verset vette fel.
Az utolsó vszak a l a p j á n ,,Irám ezeket versekben egy nagy
palotában, Szombat mellől eltávozván " Dézsi Balassáék
nagyszombati házát tartja az említett palotának, ott írta
volna Bal. a táncnótát, „amely úgy i l l i k az 1572-ben a Rudolf
koronázási ünnepén épen táncával feltűnést keltő ifjúhoz".
Tehát 1572 lenne a vers keletkezésének ideje, amikor a fiatal
Bal. költői p á l y á j á n a k is kezdetén állott. Waldapfel össze­
állítása szerint Bal. legkorábbi ránk maradt szerelmes verse,
a 31., 1575—77 között keletkezhetett 6 9 Arra nincs adat,
hogy már előbb is írt volna ilyent. Dézsi a Bal. kronológia c.
fejezetben 7 0 .a kérdéses V. D. CXVI.-ot sorozza be elsőnek.
Fia ez valóban így van, akkor a következőknek ehhez képest
fejlődést kell mutatniok. A D. I . 31. és 39. sz. hiteles Bal. ver­
sek állnak kronológiailag legközelebb hozzá, tehát ezekkel
kell összehasonlítanunk.
A táncnóta sem formailag, sem kifejezésmódban nem vall
kezdőre. Gyakorlott verselő ritmusosan perdülő, friss, pattogó
ütemű, színes kis alkotása. A táncoló kedves mozgásának s
szépségének leírása plasztikus, szemléletes. A versszakok
5 sorosak, képletük: 14, 14, 8, 8, 6 — a 14-es sorok ütemképe
(4+4+4+2). A rímképlet az első vsz.-ban a, a, b, b, a — a
többi 12 vsz. egyrímű — a vers e tekintetben tehát egyszerű.
Bal. ötsoros vszakaiban más a sor és rímképlet D. I . 2., 42., 43„
44. énekeiben az ú. n. kombinált 13-as versidomot szerepel­
teti: (13, 13, 6, 6, 7) a, a, b, b, a. A táncének tehát más ütem­
típust képvisel, amilyent Bal. sohsem használ — viszont nép­
dalokban találkozunk vele és határozottan népdal jellegű.

6 6
Id m . I I . 744. 1.
6 7
Századok, 1879. Melléklet.
68
A magyar nemz. irod. tört. ismertetése. I . k.
6 9
Waldapfel i d . m . 26., 27., 43. 1,
70
V . ö. D é z s i I . k . X X . , L X . 1. és L X X V I I — L X X V I I I . 1.
56

Arany J. 71 a magyar dalsor alapmetszeteinek módosulásáról

írva ezt mondja: „így a négyesből rövidebb pótmetszetekkel
származik egy dalsor (4+3+4+2)". Majd lentebb „Ha a fön­
tebbi dalsor közelebbi módosítását vesszük (4+4+4+2): Én
Istenem / mit csináljak / mikor semmim / sincsen;" — íme a
mi táncnótánk dalsora: „ E g y szép nótát / jó kedvemből / szép
szerelmem / küldek". Bár így ritmizálva a sort a sorvégi met­
szet többször el van takarva, tekintettel arra, hogy való­
színűleg énekelhető szövegről van szó — ez nem ritka jelen­
ség. Lényeg, hogy Bal.-nál 14-es sor nem fordul elő, valamint
a táncnótáéhoz hasonló szótagszámú sorok összetétele sem.
A 8 szótagú sor is gyakori a magy. népdalban. 7 2 A táncnóta
versformájáról tehát kimondhatjuk, hogy magyaros lejtésű s
magyar nótára írhatták. Balassa még a népdalszerű, 72. sz.
versét is idegen nótára írta „egyetlen más nótajelzése sem
utal népdalra". 7 3 Ha Bal.-tói származnék e vers, hogyan lehet
az, hogy hiteles költeményei közül soha egyikben sem hasz­
nálta ezt a formát, vagy hozzá hasonlót, holott ő rendszerint
többször, ha némi változással is, de legalább egyszer vissza­
tért egy-egy vformához. Az eddigiek tehát Bal. szerzősége
ellen szólnak.
Visszatérve a táncnóta tárgyalása elején említett össze­
hasonlításra, azt látjuk, hogy közte és p l . a D . 31. hiteles
Bal. vers. között nem látunk olyan fejlődésbeli különbséget,
emelkedést, mint azt várhatnók. A táncnóta formája és tar­
talma harmóniában van egymással, az egész könnyed és for­
dulatos. A B-D. I . 31. (VI.) 16-tagú hosszú soraival sokkal
nehézkesebb, ami nem i l l i k a vers hangulatához, az egészet
(a kegyes szépségének és táncának leírását is) vontatottá
teszi. A képek nem perdülnek elég gyorsan, kissé körülme­
nyesen fejezi k i magát a költő. Mind ezen nem csodálkozunk,
ha a 31.-et Bal. egyik legelső szerelmes versének tekintjük,
de érthetetlen, ha a táncnótát korábbi, ezt megelőző szerelmes

71
A magy. népdal az irodalomban. H á t rali. p r ó z a i dolgozatai, ösz-
szes m u n k á k X . k . 20—22. 1.
7 2
Lásd: Arany J. i d , m . 20—22. 1.
73
Y . ö. C s á s z á r E l e m é r : A prot. kor költészete. Egyet, e l ő a d á s . Bp.
1926. 228—29. 1.
 57

versének tudnók. Olyan hanyatlást mutatna a hasonló téma

feldolgozása, amilyen Bal. különösen formaművészetben fel­
felé ívelő p á l y á j á n nem fordul elő. í g y azonban megdől az
utolsó vszakhoz fűzött érv, amelynek a l a p j á n Dézsi Balassa
szerzőségét vitatja. Az elmondottak szemléltetésére egy pár­
huzamos leírást közlünk a két versből.
A V. D. C X V I . — 9. vsz.: A B-D. I . 51. — 5. vsz.:
Sebes s ó l y o m : jó kedvében magát K i k i ő vile t á n c á t e l j á r n i o l y igen
mint mutatja, kévánja,
Repül vígan, de s z á r n y a i t veszteg, Mert mint főr után ha magasság­
szépen tartja, bul magát sólyom rúgja,
S tánezát néki ha k i látja, O l y nagy sebesen t á n c á t ő járja,
Hogy nem mozdul, azt a l i t j a , nem m o z d u l dereka.
Minden ú g y csudálja.

Még egy érvet kell felvonultatnunk Bal. szerzősége ellen,

t. i . a táncnótának nemcsak versformája, ritmusa népdal-
szerű, hanem előadásmódja, több képe, hasonlata is közelebb
viszi a népköltészethez. A 6. vsz. szinte a csipkelődő, gmryos
népies énekeket j u t t a t j a eszünkbe, amilyenekkel a hegedűsök
mulattatták hallgatóságukat:
Az v é n ember i f j a k táncát h á z á b a n ha érti:
F e l e s é g é t m i n t j á s z o l y b a n k u v a s z s z é n á t ő r z i : — stb.,

ez a kifejezésmód és hang nem Balassáé. A 11. vsz. ugyan

romlott, de kezdősorai, i l l . hasonlatai népdalszerűek:
Az p ü n k o s t n e k idejében virágszál kertedben,
Ugy virágzik kebeledben, m i n t rózsa kertemben —

Általában a hasonlatok, képek végig frissek, színesek — de

egyszerűek és természetesek, p l . :
Tánczban orcád pirulása mint rózsa nyilasa.
A j a k i d n a k m o s o l y g á s a , m i n t é g v i l l á m l á s a ; stb.,
(7. vsz.]

vagy
Szép szavadnak beszélése
M i n t c z i t e r á n a k (6) p e n g é s e ,
Nagv szépen zengése.
(10. vsz.)

Igazi táncdal, amelyet*bárki elénekelhetett — egyéni vo­

natkozás, hangulat, szenvedélyes érzés nincs benne, célja: a
58

szórakoztatás. Balassa költészetében több a szubjektív vonás,

a valóság látszatát keltő szenvedély még akkor is, ha nem
élményből fakad éneke. Költészete líraibb, amit mind a két
hasonló motívumot tartalmazó verse bizonyít (B-D. I . 31. és
83. t. i . a tánc leírása). Ebben 7 4 mind a tánc, mind a kegyes
szépségének leírása tárgyilagosabb hangon történik és végül
sem azért teszi le tollát, mert feltörő érzéseit már a sorokba
öntötte — hanem szinte számításból:

Még több volna szép szerelmem k i v e l hízelkedném;

E l é g e d d i g , m e r t sok l e n n e , i n k á b b meg s z e r e i n é l ;
Ki m i a t t engem megvetnél,
Szeretődet nem szeretnél
És elfelejtenél.

Az utolsó vszak azért sem döntő bizonyíték Bal. szerző­

sége mellett, mert ő egyetlen egy hiteles költeményében sem
tesz célzást hasonló körülményre, a V. D.-nek pedig több tőle
távol álló éneke — hasonló sorokkal zárul. I t t :
írám ezeket versekben egy nagy A V. D. L X I I I . ut. vsz.
palotában
Rekesztvén hogy valék egy friss
S z o m b a t m e l l ő l e l t á v o z v á n , é n gon­
palotában,
dolatimban,
J ö v e t i t k o n h o z z á m gyenge roko­
Szeretőmtől elvaltomban,
lyában
G o n d o l v á n ezt é n m a g a m b a n ,
Júlia az lelkem, kiről víg voltom­
Éneklém u t a m b a n.
ban,
(13. vsz.)
I r á m ez v e r s e k e t u g y a n a z órában75

Ugyanígy végződik a V. D. LXX. is — csak ott „Szeretőm,

az lelkem — " szólam van.

A V. D. C V I I . pedig így variálja:

I r á m ez v e r s e k e t e g y palotában,
J u t a m i n d g y á r á s t eszemben azon ó r á b a n ,
Kiről mindjárt magában, kedves nyájaskodásban,
Szerelmemről i m ezt irám gondolkodásimban.

Ha a kérdéses vers nem Balassáé, akkor az 1572 évszám

is elesik; lehet, később keletkezett. Minthogy a népies forma.

7 4
A V. D. CXVI.-ban.
7 5
Ez is B a l . - n a k t u l a j d . vers.
 59

a hang, a dikció általános színezete, sőt hasonlatainak nagy­

része sem utal Bal.-ra, kérdés: hátha találunk azért benne
olyan vonást, mely legalább hatásáról tesz bizonyságot. A
táncnóta a táncoló kedves szépségét írja le. Balassa a már
említett 31. és 83.-ban csak szépségének ecsetelése után külön
ír a kedves táncáról. A 31. és V. D. C X V I . sólyomképpel kap­
csolatos vszakait már közöltük, a 83. — 6. vsz. pedig így szól:

Duna lefoltában
Rugaszkodott sajka
Mely sebességgel mégyen:
láncát ő úgy járja,
Merőn áll dereka,
Mintha csúszna sík jégen;
Valahová lépik
Sok szemek késérik
Csudálván, jár mely szépen.

Ez a leírás szintén hangsúlyozza a mozdulatlanság lát­

szatát, mint az előző kettő (úgy látszik a tökéletes tánc akkori
követelménye volt) — a mindenki csudálja is egyező motívum
a Bal.-nak tulajdonított ének hasonló vszakával. (9.) A sólyom­
kép határozottan frissebb és szemléletesebb a V. D.-ben, mint
Bal.-nál, viszont a másik Bal. versben már nem szerepel. Nem
t a r t j u k lehetetlennek — minthogy a befejező hangulat és
utalás is hasonló,

Távozván a t t u l , a k i szerelme gerjesztett engemet,

U t á n a v a l ó b á n a t o m b a (n) é n e k l é m ezeket — --
(51. u t . vsz. 1. 2. s.)

hogy itt megfordítva: nem Bal. hatott a táncnóta szerzőjére,

hanem ennek a kétségkívül nagyon ügyes, gyakorlott, a nép­
dalt jól ismerő poétának szép hasonlata kapta meg Balassát
— aki a Bebek Judithoz írt költemény írásakor még kezdő
volt a versírás terén. A másik Júlia-ciklusba tartozó, sokkal
későbbi versben már egész más, teljesen egyéni képet alkal­
maz. (83. — 6. vsz. — 1., 2., 3., 4., 5. s.)
Ezt a feltevésünket támogatja az a körülmény is, hogy a
táncnótában semmi más Bal. hatásra utaló, Bal. költészetével
rokon vonást nem találunk.
60

b) V. D. X V I I . — a 4. Bal.-nak tulajdonított ének. 7 6

Versformája: Zrinyi-vszak (alexandrin) — egyike a kor legel­
terjedtebb, legkedveltebb formáinak. Ferenczi (V. D. 44. 1.) és
Dézsi Balassáénak tartja. Utóbbi ( I I . 745. 1.) jellegzetes Ba­
lassa kifejezést is talál benne. A vers gondolatmenete: a
kegyes szépségének dicsérete, majd az epekedés, ostromlás
szavai is nem egyszer eszünkbe juttatják Balassát. A vers
szerkezete kerek, lendületes. Lüktető ritmusa olyan tempót
ad az alexandrinnak, amely a hasonló versformában írt lírai
költeményekben igazán ritka jelenség. Szerzője gyakorlott és
ügyes verselő lehetett — de mégsem volt Balassa.
Az első vsz. képei külön-külön előfordulnak B.-nál is,
de így egymásután egy vsz. keretei közt nem. Csak egyszer
halmozza így egymásra ezeket az inkább népies kedveskedő
megszólításokat: a 72.-ben, de ennek a hangulata, témája is
sokkal játékosabb, mint a V. D. jelenleg kérdéses énekéé. Az
ilyen kegyest ostromló, kegyetlenségét emlegető versben a
képek és hasonlatok Bal.-nál gazdagon, de szélesen hömpö­
lyögve követik egymást, egy-egy képnél tovább is elidőz.
Azért hat reánk a V. D.-féle szöveg 1. vszaka népdalszerűen,
mert ott gyorsan, tömör kifejezésekben peregnek a képek.

A 3. s. p l . B-D. I . 64. — 1. vsz.

Kerti virágok közt n i n c s szebb az Ez s z é l e s világon
rózsánál, Mennyi virág vagyon,
Mindaz sem é r egy rózsát;

a 4. s.: Bal.-nál u.-ott 3. vsz.

Földi asszonyok közt nincs szebb É n is m i n d e n szűznél
asszonkámnál.77 K i ez v i l á g o n él
Feljebb tartom Júliát.

A 2. vsz. folytatása az elsőnek: egy-egy kép jellemző

jegyét kiemelve dicséri a kedves szépségét. Ismét egy-egy
sorban, gyors egymásutánban fűzi össze a hasonlatokat. 1. s.
„ A z sólyomnak szeme, nézsze, mely fekete," a D. I . 61. — 2.

7 6
Lásd V . D . 43—44. 1., B — D . I I . 228. 1.
7 7
Az „asszonkám" kifejezésre vonatkozó megjegyzésünket 1. itt
a 30. lapon.
 61

vsz. ,,szép szűz Két fekete szemmel. Mint fényes fegy­

verrel Már szörnyű halálra üz, Akit ha reám vét, Gerjeszti
szerelmét Bennem, k i úgy ég, mint tűz; 4 ' — ez Bal. kompli­
káltabb képalkotó modora. Érdekes összehasonlításra adnak
alkalmat B-D. I . 89. — .1. vsz. kezdő sorai. Ugyanazokat az
elemeket sorolja fel, de csak jelzőként használja, míg a V. D.
éneke népies képeket alkot belőle. Az idézett első sor után
még ez áll:
Az kerti rózsának mely piros ő Az említett Bal. költeménv-
színe ben pedig:
Aenus szép asszonynak fejér az ő Kegyes vidám szemű
teste
Piros rózsa színű
Kiket fejülhalad asszonkám szép­
Én édes fejér hölgyem.
sége.

A hatás nagyon valószínű, de a V. D.-féle szöveg szer­

zője a népdal hatását sem kerülte el. A 2., 5. s. gondolata
B-D. I . 32. — 8. vsz.-ban is kifejezésre j u t de egyénibb módon:

Adta szép rabomnak, mert ollyan \ B-D. I . 85. — 5. vsz.-ban pe-

s z é p szine, d i g i ] y e n a k k o t m u a ft k é

Mint rubint gyémánttal miként

i l l i k egybe. ^ paradicsomba'
Vagy fejér liliommal ha rózsát Termett szép új rózsa,
fogsz eszve. Dicsőséges orcája,
'lestszín ruhájában
Aki ütet látja,
Szép Vénusnak alitja, stb.

a 89. — 3. vsz. 4. s. „Rózsát jegyez orcád" v. ugyanitt 6. vsz.

..Emlékezzél rólam Fényes fejér rózsám" mindenütt a piros­
fehér színek szépségét rajzolja a költő — de más stílusban,
mindig eltérően a V. D. X V I I . népdalszerű modorától. Ennek
jellemzésére ideiktatjuk még a B-D. I . 86. — 2. vszakát:
Fejér ábrázatot
Aíutat a teljes hold,
Fénlik mint tiszta ezüst,
J ú l i a is fejér,
K i v e l s z é p t e j sem ér,
Sem gyolcs, k i t nem fogott füst

A 3. vsz. 1., 2. sorához is megvan a Bal. stílusban meg­

alkotott párhuzamos kép a B-D. I . 85. — 3. vsz.-ban.
62

Előbbi: Bal.-nál pedig:

Oh te V é n u s húga, szememnek Ó tüzes lelkemnek
világa, Fájdalmas szívemnek
Ő kegyes pálmafa, szívemnek or­ Kívánt jó orvossága;
vossá, — — Ő szemem ^ ílága
Árnyéktartó ága
Jó szerencsés csillaga,

Bal. különben a népdalainkban is előforduló, keletről

származható .,pálmafa" motívumot nem használja fel. csak a
ciprust, illetőleg ciprusvesszőt szerepelteti (B-D. I . 41., 61., —
7. vsz.). Viszont a V. D. más énekeiben is találkozunk vele:
X X X I I I . 17. vsz., XL. 1. vsz. „vadon erdőn felnőtt p á l m a f a
á g a m " . Tehát nem Bal.-szerű kifejezés épúgy, mint az előbb
említett „asszonkám 4 4 . valamint az 5. vsz.-ban előforduló
„nimpha 4 4 sem az. A legutóbbi megszólítást Bal. hiteles versei­
ben egyetlenegyszer sem alkalmazza, míg a V. D. énekeiben
sokszor előfordul. 7 8
A 4. vsz. 1. s. „Meggyek, hová legyek mert immár csak
tengek 44 csupa nagyon jellemző Bal. kifejezést tartalmaz, az
egész szólam feltétlenül Bal. hatásra vall — sokkal gyakoribb
mint azt Dézsi idézett jegyzetéből gondolnánk. Előfordul
B. I . 29. — 8. vsz., 32. — 10. vsz.. 35. — 7. vsz., 38. — 8. vsz.,
87. — 9. vsz., 98. — 2. vsz., 101. — 3. vsz., 102. — 9. vsz.-ban.
A 4., 5. vsz több más kifejezése, szólama B.-nál is közönséges,
mint p l . „szerelmed tüzében 4 * vagy „Mind éjjel és nappal 4 4 7 9
(4. vsz. 3. s.) Ugyanígy az 5. vsz. 1. s. „ T a l á m ugyan sem
szánsz 4 4 — B. D. I . 89. — 5. vsz. „Hogy nem szánsz engemet"
s 64. — 4.. 3. vsz. ,,S csak meg ingyen sem szánsz 4 4 -ra emlé­
keztet; a 2. s. „Hogy ilyen igen engemet megutálsz 4 4 kifeje­
zései pedig B-D. I . 55. utolsó vsz., 42. — 6. vsz., 29. — 4. vsz.,
33. — 3. vsz., 88. — 3. vsz.-ban jelennek meg. De ugyanezek­
nek a vszakoknak, valamint a 6„ a záróversszaknak a kidol­
gozása, dikciója, egyszerű, rövid mondatokba, egy-egy sorba
foglalt képek minden egyéni szín, komplikáltabb szerkezet

78
L . X X I . —8. vsz., X X X . —8. vsz., X X X I I I . 17. vsz. XCV. —2. vsz.,
CL —3. vsz.
7 9
L. B—D. I . 59. —15. vsz., 43. 2. vsz., 45. — 1 . vsz., 73. —3. vsz.,
94. — 2 . vsz.
 63

h í j á n — ismét a népdal megoldását követik. Az 5. vsz. rövid

kérdésekbe foglalt gondolatai stílus tekintetében a V. D. I I .
4. vsz. és a C X V I I . 9. vsz. kimondottan népies verseire emlé­
keztetnek, a D. I . 39. — 5. vsz.-ot azonban, amely gondolat­
körével igen közel áll ugyancsak az 5. vszakhoz, egészen más
stílus jellemez. A V. D. X V I I . — 5. vsz. így szól:

A B-D. I . 39. — 5. vsz. meg:

O h te k e g y e s n i m p h a , t a l á m u g y a n Bánat miatt hová
nem szánsz. Legyek én g y b t r e l m i m e n
H o g y i l y e n igen m o s t e n g e m e t H a te n e m k ö n y ö r ü l s z ?
megutálsz? B e t e g s é g e m e t is,
V á l j o n i l y hív t á r s o t h o z z á d m i k o r K i n e k vagy orvosa,
találsz? H a nem gyógyítod, megölsz,
E l j ő m é g az i d ő , b i z o n y sziből É n h í v szerelmemet
megszánsz. H a jól meggondolod
B ü n . ha h o z z á m n e m k e r ü j s z .

Bal. hatást mutat az első három vszak egy közös motí­

vuma a Vénushoz hasonlítás, valamint ,,a kegyes mindennél
szebb44 alapgondolat. 8 0
Ez a sikerült kis költemény egyik tipikus képviselője an­
nak a Balassát utánzó iránynak, amelyben a nagy műköltő és
a népköltészet hatása egyenlő erővel érvényesül, mintegy
egyensúlyban van. Az első 5 vszakban a gondolatok, motívu­
mok, kifejezések Bal.-szerűek. A 6.-ik, befejező vszakban
fordítva: a stílus a Balassa-tanítványé — a kép a maga egy­
szerű realitásával -— a népé.
Bár elvess, elkergess, szemed elől elrejts.
A z f e k e t e f ö l d b e n k é t k e z e d d e l temess, stb.

A fokozás felépítése igék halmozásával Bal. egyik jel­

lemző stílussajátsága, a kép azonban közelebb áll a néplélek
szemléletéhez. A két hatás ízléses egyesítése dicséretére válik
a névtelen költőnek.
c) A V. D. X X I . sz. éneke az 5. Bal.-nak tulajdonított köl­
temény. 8 1 Ferenczi az „ A n n ó k a " névből következtetve Balas-
sáénak tartja. Dézsi ( I I . 745. 1.) annyit fűz hozzá, hogy a

s o
V . ö. B — D . I . 64/1.. 31—2. vsz.. 70—3* vsz.. 83—5. vsz., 84—7. vsz.
32—7. vsz., 9 0 — u t o l s ó vsz., 91—7. vsz.
8 1
L á s d V . D . 49—50. 1., B — D . TT. 229—30. 1.
64

vers Annához (Annókám) van intézve, szép Ilonám (t. i . Tün­

dér Ilona) csak hasonlatképen van alkalmazva. Ferenczi érve
nem elegendő Bal. szerzőségének bizonyítására — sőt nem
is érv. Az Annóka név Bal. hiteles költeményeiben egyetlen
egyszer sem fordul elő. Még az ..Anna" is csak egyszer (B-D.
I . 87. — az Echoval folyó dialógusban), az Anna versekben
pedig csak versfőkben. Az ut. versszakban pedig megint sze­
repel a „nimphám 4 4 kifejezés, ami szintén ismeretlen a hiteles
Bal. versekben. Viszont mindkettő kedvelt, gyakori megszólító
formája a X V I I . századi énekgyüjtemények nem egy darab­
j á n a k . 8 2 Az Ilonám mint költői név egyszer sem, mint tény­
leges csak egyszer, a (B-D. I . 48.-ban) versfőkben fordul elő.
Az 55. — 13. vsz.-ban az Ilona (Heléna) említése példaként
történik — a szerelem hatalmára vonatkozólag. Viszont a
V. D.-ben előfordul — több név közé keverve a XXIX.-ben
is hasonló szerepben (4. vsz.). Ugyanezzel az énekkel más
közösséget is mutat a kérdéses vers, amire még visszatérünk.
Tehát az egész utolsó versszak nem Balassa, hanem a X V I I . sz.
énekeseinek kifejezésmódját és stílusát tükrözi.

Isten legyen hozzád, édes nymhám,

Én reám kegyesen tekints, Annókám,
Ne légy feledékeny szép Ilonám,
É l j sokáig édes szép violám.

A legutolsó sorhoz hasonló csak a B-D. I . 72. — népdal­

szerű Bal. költeményben van — de általában az egész vszak
a népdaljelleget viseli magán.
Ugyanezt kell mondanunk különben az egész versről
forma, dikció, stílus tekintetében. Bármelyik vszak fordula­
tait, minden mithologiát v. tudományosabb vonatkozást kerülő
képeit, szólamait, egyszerű gondolatmenetét vizsgáljuk — be
kell látnunk, hogy a vers népiesen primitívebb minden tekin­
tetben még a sokat emlegetett B-D. I . 72.-nél is, a többivel pe­
dig össze sem hasonlíthatjuk, annyira nem Bal.-szerű. A 4., 6
vszak rövid dialógusa egészen a népdal modorát követi, az
„életem istápja 4 4 kifejezés (6. vsz. 1. s.) p l . nem fordul elő

8 2
V . ö. „ n i m p h á m " az előbbi költ.-nél, A n n ó k á m a V. D . XXVIIL,
LXXV., CXIV., CXV. versében, A n n á m a XXXIX., CL, CXIV.-ben.
 65

Bal.-versben. A 4., 5. vszaknak kifejezésben, gondolatban

annyi társa van — nem Bal. költészetében, hanem a V. D.
egyszerűbb, népiesebb énekei között, hogy idéznünk kell őket.
Tekénts reám kegyes szemeiddel
Nyakamot öleld meg kezeiddel,
Enyhíts (d) szívem édes beszédiddel,
Hadd élhessek hű szereteteddel.
(4. vsz.)
Ez szót hallván, szeretőm nyakamra,
Gyenge kezét veté az vállamra,
És szép csókot hinte az orczámra
Annak utánna í g y v í g a s z t a l a : stb. (5. vsz.)

A V. D. X X I X . — 3. vsz.
Szívem vesd nyakamra gyenge karodat,
Hadd csókolgassam meg két szép orczádat
Abból megismerem hozzám kedvedet,
Abból megismerem hü szerelmedet.

a 4. vsz. párja. É p í g y a X X V I I I . — 3. vsz. is:

S z á n j meg i m m á r végre, láss hozzám j ó móddal,
Vigasztalj meg engem ékes szavaiddal,
Keskeny két karodat vesd nyakamon által,
Lágyan megújulok, csak láss hozzám hamar.

De ezeken kívül a X X X I I . — 6. vsz., X X X I I I . — 18. vsz.,

X L I V . — 9. vsz., XLV. — 8. vsz., L I I I . — 2. vsz., L X X I V . —
6. vsz., 7. vsz., CVITI. — 11. vsz., I V . — 4. vsz.. I I I . — 2. vsz.
(legutóbbi egészen népdal Ferenczi szerint is). Az 5. vsz. 2.
soráról Ferenczi is megjegyzi, hogy „V. ö. Rriza: Vadrózsák,
335. sz., 3. vsz., 176. I . " 8 3 A 7. vsz. zavaros — de még így is
folytatódik benne a határozott népdalszerűség.
A bevezető vszaknak elhihetjük, hogy egy egyszerűbb
poéta, tán hegedűs vagy diák kezébe vette muzsikáját és „el-
pendíté keserves nótáját 4 4 . Semmi belső körülmény nem vall
ebben a kicsit színtelen, általános jellegű és bizony7 sokszor
gyenge ritmusú költeményben Balassára. Nyolc 10-szótagű

83
Balassa egyetlen énekének vannak hasonló sorai, de egészen m á s
azok stílusa (B—D. I . 30—3., 4. vsz.-ban) „ ö r ö m r e fordít, Ha szólít Ma­
gához édes s z a v á v a l , Boldogít, ha hozzá szorít, ö l e l v e gyönge k a r j á v a l . "
Lentebb: „Mert a j a k á t m i n t j ó s z o l g á j á t A d j a , hogy én m e g c s ó k o l j a m . "
I m r e I l m a : Balassa B á l i n t h a t á s a a X V I I . sz. névtelen k ö l t ő i r e .
5
66

4 soros egyrímű vsz.-ból áll. Dézsí (1. k. X C I I . 1.) szerint ..Az

olasz költészetből átültetett versformákban a tizesrend az
uralkodó; érdekes, hogy nála ez csaknem egyedül e kölcsön­
zött idomokban fordul elő." Azonban a 10 tagú sorok mindig
rövidebb sorokkal vannak keverve. 8 4 lizt a formát tehát Bal.
sohasem használja. Az egyszerű, de elég dallamos forma
ütemképlete: 4. 4. 2. vagy 4, 5, 5. — magyaros. Lehet, hogy
magyar dallamra készítette szerzője. A befejező versszak
„ A n n ó k a " neve tehát inkább cáfolja, mint bizonyítjci Bal.
szerzőségét. Az egész vsz. különben sem tartozik szervesen a
vershez, inkább a szokás, a divat kedvééit látszik hozzá-
függesztve lenni. 8 5 Ez azonban semmit sem változtat a tényen,
t. i . hogy a vers formája, hangja, előadásmódja jóval közelebb
áll a népdalhoz, mint Bal. költészetéhez. Nem is találunk
benne még különösebb Bal. hatást tükröző képet, vagy szó­
lamot sem. A 2. vszak
Mert szívemet szerelemnek lángja
Környül fogta, m i n t egy tüzes fáklya — —

sorainak hasonlata nagy változatosságban szerepel Bal. igen

sok költeményében 8 6 — de itt ez a szólam is egyszerű köntös­
ben jelenik meg egyéni szín nélkül. A vers a V. D. népdalszerű
énekei közé tartozik, semmi esetre sem Bal. műve, még hatása
is csak kis mértékben nyilvánul meg benne
4. Egészen hasonló jelleget mutat a V. D. XXX. — a 6.
Bal.-nak tulajdonított költemény is, a „Kertemben nyilt piros
rózsám" kezdetű. 8 7 A Dézsi-íéle kiadás egy másik változatát
is közli a Borbély-kódexből ( I I . k. 219—20. 1.) Ferenczi ezt a
verset nem tartja Balassáénak, Jegyzetében csak a versfők
értelmét említi meg. (V. D. 65. 1.) A- Borbély-kódex szövegét
már a kódex ismertetője Torma Károly is Bal. költemény­
nek tartotta. 8 8 Dézsi hosszabb jegyzetet ír a részéről Bal. vers-

8 4
V . ö. B—1). I . 30.. 41.. 58. sz.-val.
8 5
I l y e n f é l e b i i c s ú s o r o k v a n n a k a Y . D . I I I . —6. vsz., X X I I . — 4 . vsz.,
XXXVI. -5. vsz.. X L T I T . —7. vsz.. X L V I Í Í . —8. vsz.. XCVIII. —7. vsz.,
C I I . — 4 . vsz., C V Í . — 6 . vsz.-ban.
8 6
V . ö. B — ! ) . I . 31. —5. vsz.. 44. (első 4 vsz.). 54. — 1. vsz., 57. — 1 ,
vsz., 68. —2. vsz.. 73. u t o l s ó e l ő t t i vsz.. 76. — j . vsz., 82. — u t . v s z . - k a i .
8 7
Lásd V . 1). 61—63. 1.. B — D . I I . 230—32. 1.
8 8
Századok. 1889. — 638—43. 1.
 67

nek tartott szövegről. Szerinte a Y. D. hosszabb szövege

csak megerősíti Torma kétségbe se vont feltevését, mert vfői
K a t á m n a k Eremér szavakat adnak „s mivel Bal.-nak is van
Morghai Kata nevére írt költeménye, ez csak megerősíti a
feltevést Bal. szerzőségéről". 8 9 A V. D. szöveghez is ír jegy­
zetet. ,,Az 1. és 12. vsz.-ban Anna név fordul elő, úgy lát­
szik a másoló a versekbe rejtett névről nem bírt tudomással." 9 0
Szerintünk a Borbély-kódex szövege a tökéletesebb és való­
színűleg az eredeti, a V. D.-féle ennek sokkal gyengébb vál­
tozata. A közös vszakok így felelnek meg egymásnak:
A ) Borbély-k. B) V. D.
1. vsz. (Név: Júlia) — 1. vsz. (Név: Anna)
2. „ 6. „
3. ,. 2.
4. , 5. „
5. ., 3. „
8. „ 4. „
9. „ 7. .,
10. ., 12. „
6. 7. 11. 12 8. 9. 10. 11. 13. 14.
A 14. vsz.-ból álló B) szöveg tehát a vszakok egyrészét
más sorrendben alkalmazva átvette (nyolcat) és 6 ú j vsz.-kai
kiegészítette. Először a Borbély-kódex szövegével [A)] foglal­
kozunk. Versformája: négysarkú nyolcas — a népdal egyik
legkedveltebb alakja. Balassa is írt rá verset 26., 53., 68., 72.
és a 11. istenes éneket. A virágénekeket azonban mind idegen
dallamra írta (a 26. horvát, 53., 72. török és a 68. oláh nótára).
Dézsi 9 1 az Aenigma (B-D. I . 26.) formájával kapcsolatban
megjegyzi, hogy a „csendesebb menetű kétütemű vagy dime-
ter sorok (4, 4) váltakoznak a mozgalmasabb trrmeterekkel (3,
2, 3), ami az egyhangú nyolcas sort gyorsabban lüktetővé
teszi. Balassa jellemző sajátsága, hogy az egyféle ütemet
szereti másneművel vegyíteni s vérmérsékletének megfelelően
így élénkíteni. 4 " Ez a törekvés az összes e nemben írt versei­
ben megnyilvánul, még a 72-es sem tisztán, 4/4 tagolódású.

89
Id. m. I I . 741. 1.
90
Dézsi id. m . I I . 745. 1.
91
Lásd i . m . I . k . LXXXIX. 1.
5 *
68

Waldapfel 9 2 is megjegyzi, hogy Bal. négysarkú nyolcasai

mind más nótára vannak írva „s ritmusuk határozottan külön­
böző". Szerinte a 26-os (Aenigma) tagolódása határozatlan,
lehet, hogy 5+3, a 68. és 55.-ban sormetszetek nem állapít­
hatók meg, a 72. azonban 4/4 tagolódású, 24 sor közül ötben
van a metszet eltakarva. „Mindezek különnemű formáknak
veendők 4 6 „verseit bizonyára énekben gondolta el —
hozzáénekelte mondanivalóit a nótához. 4 4 A mi szempontunk­
ból most az a lényeg, hogy ezek a nóták nem magyar dalla­
mok voltak és a népdalra oly jellemző 4/4 tagolódás nincs
meg bennök vagy csak ritkán. A Borbély-kódex éneke azon­
ban magyar nótára készült. „Jelen vagyon már az idő 4 4 a
V. D, X X I I I . sz. énekének kezdősora, amelynek versfőiben a
Johannes név rejtőzik. 9 3 Dézsi erre azt mondja „lehet a Ba-
lassáénál korábbi költemény, de lehet későbbi is, mivel a
nótákat sokszor az összeíró . . . írja az ének fölé 4 4 .
A Borbély-kódex, épúgy mint a V. D „ a X V I I . sz.-ban
keletkezett. Előbbi 1630 után, utóbbi későbben, 1672
körül. 9 4 Ez a körülmény is megerősíti azt a feltevésün­
ket, hogy a Borbély-kódex szövege az eredeti. Nagyon
valószínű, hogy a V. D.-féle variatió másolója írta későbben
az átírt költemény fölé a nótajelzést, az általa ismert és a
gyűjteményben is szereplő vers kezdő sorát, amely ilyen­
formán semmi vonatkozásban nincs és nem lehet Bal.-vai
épúgy, mint a V. D. egész szövege. Az ének ritmusa egészen
magyaros 4/4 vagy 5/3 a sorok tagolódása. 9 5 A Borbély-kódex
szövegében egymást követik a Bal.-szerű képek, de olyan
hatást keltenek, mintha a költő önmagát ismételve kedvelt
képeit, szólamait, szófűzéseit innen-onnan kiemelve egymás­
hoz fűzte volna. Az ilyen módszer Bal. egy hiteles költemé­
nyében sem nyilvánul meg — nem is eredeti versnek, csupán
nagymérvű hatásnak bélyegét hordja magán. Mindjárt az
első vsz. a nagyon kedvelt, sokszor emlegetett 72. sz. éneket
juttatja eszünkbe.

92
Bal. költ.-nek kronológiája 52—55. 1.
9 3
L á s d V . D . 51—52. 1.
9
* Y . ö. Y . D . B e v e z e t é s 7. 1.
9 5
Y . ö. A r a n y j . i d . m . 20. 1.
 69

Kertemben nyílt piros rózsám

Árnyéktartó szép ciprusiam,
Jószagú kisded violám:
Egészséggel, szép Júliám!

utánzata a 72.-nek — különösen a 3. vsz.-ának:

Én drágalátos palotám
Jó illatú piros rózsám
Gyónyerő szép kis violám,
Ilj sokáig, szép Júliám.

A ciprus, mint már említettük sokkal gyakoribb a V. D.

énekeiben, 9 6 mint Bal.-nál, ebben a népies versében sem hasz­
nálja. Az „egészséggel 4 4 kifejezés a 72. — 1. vsz. 4. s.-ban sze­
repel. Van még Bal.-nak ilyen megszólítással kezdődő verse,
de egész más képekben fejezi k i magát. (B-D. I . 64/8., 89.,
és a 104. első vszaka). Viszont a V. D. C V I . — 6. vsz. képei
nagyon hasonlóak.
Isten legyen hozzád, szép rózsám.
Jó illatú szép violám,
Gyönyörűséges cyprusfám,
Kertemben plántált majoránnám.

— ezek a néplélekhez közel álló megszólítások nagyon el­

terjedtek voltak abban a korban. Bal. másutt ilyen formá­
ban egyszer sem alkalmazta őket. 9 7 A 2. vsz. alapgondolata
(csak akkor boldog, ha kedvesével van) megint a 72. — 2.
vszakának felel meg. A következő 5., 4., 5. vsz. a kegyes
szépségét mutatja be Bal.-szerű képekben. Pl. 3. vsz. „arany­
színű haja 4 4 megvan a B-D. I . 48. — 8. vsz.-ában: „ h a j a d
aranyszínű voltát 4 4 . A 2. sor: „Tejjel-mézzel folyó szava'4, a
B-D. I . 58. — 2. vsz.-ban van meg: „ t i s z t a mézzel foly ő édes
szava44, de a 33. — 5. vsz., 52. — utolsó előtti vsz., 61. — 7.
vsz., 70. — 3. vsz. is a „mézzel folyó beszéd 4 4 szólamot hasz­
nálja. 3. s. „Piroslik mostan orcája 4 4 B-D. I . 58. — 1. vsz.
..Piros rózsa tündöklik orcáján 4 4 57. — 3. vsz. „szép piros
orcája 4 4 89. — 3. vsz.: rózsát jegyez orcád' 4 — a kép szebb,
mint a Borb.-kódexben, művészibb. Érdekes, hogy a más-

9 6
V . ö. V . D . X X X I I . - 5 . , X L V . —5., L X X I X . - 3 . , C V I . -6.
9 7
V . ö. m é g V . D . X X I I I . - 8 . vsz., X X X I I I . —19. vsz., X X X I X . —3.
vsz., X X X I V . —4. vsz., L X X X I . — 1 . , 6. vsz., X C I . —5., C l . 2., 3. vsz.
70

különben gyengébb és elrontott V. D.-i szövegben ez a vszak

még közelebb áll Bal.-hoz, mint a Borb.-kódexbeli. A V. D
XXX. — 2. vsz.
Aranyszínű fényes haja,
Szépen zengedező szava
Piroslik rózsa-orcája — —

A legutolsó sor, mint az előbbi Bal. példák is mutatják,

egészen Bal.-szerű szólam, p l . az említetteken kívül a 28. —
4. vsz. „rózsa-orcájával", 48. — 8. vsz. „te rózsaszínű o r c á d "
u. i t t „Gyönyörő beszídednek haliám zengő s z a v á t " és „lát­
ván . . . hajad aranyszínű voltát" — tehát a 48. — 8. vszak
változata a V. D. XXX. — 2. vsz. A „fényes" h a j jelzős kap­
csolat a B-D. 1. 70., 83. és 103.-ban is előfordul. A 83. — 5.
vsz. példa arra, mennyire változatos Bal. kifejezésmódja
ugyanolyan alapmotívuma képeknél:
A paradicsomba'
Termett szép új rózsa
Dicsőséges orcája

Mint nap úgy tündöklik

Gyöngy között fényes haja.

vagy 103. — 1. vsz.:

Szép orcája
Mint pünkösti új rózsa;
Fényes haja
Nap csillaga
Vagy sár arany sárgája;

— szintén az arc és h a j leírása, mint a már előbb említett

58. — 1., 2. vsz., 48. — 7„ 8., 9. vsz., 61. — 7. vsz., 89. — 1.,
3. vsz., 86. — mind J ú l i a szépségének hasonló motívumokon
felépülő rajzát a d j á k , de egymástól is különböző kidolgozás­
b a n — a Borb.-kódex (A) és V. D.-féle (B) szöveghez hasonló
népies módon azonban egyszer sem. Az (A) 4. vsz. — a (B)
5. vsz. „basiliskus" hasonlata Bal. 61. — 1. vsz.-ban „ C s a k az
szép leányok S az basiliskusok Hogy a szemekkel ölnek" kép­
ben van feldolgozva. Az 5. vsz. teljesen népies az A) szöveg­
ben. A B) szöveg ennek megfelelő 3 vszaka a „ p á v a " hason­
lattal van kibővítve, ami szintén népies motivum, pld. a
V. D. X I V . — 7. vsz. „ L á b a sétálása miként szép p á v á n a k "
 71

sornál Ferenczi u t a l 9 8 a Vadrózsák 245. 1. — 6. vszakára.

Balassa a 28. — 7. vsz.-ban ..Fejér ruhájában mint szép fejér
p á v a " , a 93. — 2. vsz.-ban ..Mint az kevély p á v a " képben
szintén felhasználja ezt a motívumot. A 6. vsz. (A) szöveg)
viasz hasonlata B-D. 1. 73. — 7. vsz.-ban
Lelkem szemed előtt,
Mint viasz tűz fölött
Könyveim, lásd, ágy olvad!

művészibb, mint az A)-ban

Sebes t ű z n e k melegétől
Az viasz o l v a d hőségétől
Így ég szivem szerelmétől
Mind éjjel-nappal, vég nélkül.

— ez egyszerűbb kifejezésmód. A 7. vsz. hasonlata is Bal.

hatása alatt keletkezett (A) szöveg). Bal. a 28. sz. énekben
egész költeményt ír a gyémántgyűrűhöz kapcsolódó képek
alapján. Az utolsó vszakban ezt mondja: ..Foglaljon engemet
szintén úgy magához, Miképen az győrőt foglalták gyémánt­
hoz — E z e n alapszik az A) szöveg 7. vsz. első két sora:
Mint drága gyémánt gyűrűben
Foglalva vagyon ezüstben:
Szerelmem leszen ^szívemben,

a 4. sor már máshonnan való reminiszcencia:

Neved felmetszem elmémben

B-D. 1. 70. — utolsó vsz.:

Ez a m a z J ú l i a
Kinek ábrázatja
Mint címer egy pecsitben
Szívedbe fölmetszve,

vagy B-D. I . 91. — 6. vsz.:

Noha felmetszette
Szívem közepette
Cupido néki képét
G y é m á n t szép bötűkkel 9 9

9M
V . D . 58. 1.
9 9
Ez a kifejezés hasonló értelemben előfordul még B—D. I. 88.
—6. vsz., 73. —5. vsz.
72

a gyűrű motívumtól külön sokkal teljesebb képpé dolgozza

fel a „felmetszés" gondolatát. Szinte látszik a kompiláció a
28. és a 91. idézett soraiból. Az A) szöveg következő 8. vsz-a
külön strófát alkot ugyanannak a gondolatnak a kifejezé­
sére, ami a B-D. I . 28. — utolsó vszak két utolsó sorában lo­
gikusan kapcsolódik a „foglalták" képhez. A már idézett két
sor u t á n 1 0 0 így folytatja Bal.:
Az A) pedig:
Ne hajoljon máshoz A z é r t s z i v e m ! te e s z e d b e n
Legyen igaz hozzám, mint hív Légy állandó szerelmedben — —
szolgájához.

— mondja egészen különös népies modorban — az előbbi kép­

hez nem kapcsolva a gondolatot. A következő 9—12. vszak-
ban az elmúlás gondolata j u t kifejezésre; ezt a hangulatot
Bal. is megörökíti a 49. — 5. vsz. és a 88. — 4. vsz.-ban; előbbi
más vonatkozásban ugyan, de a „Szép rózsa, mely most virág­
zik, K i tudja, majd hol tartózik?" (A.) 9. vsz.) képhez hason­
lóan mondja:
D e te ne k ö v e s s e d ez b o k r é t a dolgát,
K i n o h a m o s t i l y s z é p , de est ve elhervad.
Virágja m i n d e l h u l l , csak a t ö v e m a r a d : —
(B. 49. — 5 . vsz.)

utóbbi a Borb.-k. utolsó sorainak lehetett mintája:

Mondhatatlan szépség,
K i b e n h a m a r lesz v é g
S k i idővel elmúlik — —
.•B. 88. — 4 . vsz.)

míg a jelzett sorokban ez áll:

N e k e d is m a j d meg kell halnod,
Kóróvá kell majdan válnod!
(A) u t . vsz.)

A B-D. I . 80. pedig (egy Angerianus-ének átdolgozása)

— plasztikus és fokozódó erővel felépített képét adja a mu­
landóság gondolatának — emellett a kérdéses Borb.-kódexbeli
szöveg zavaros képsorozata — hasonló képek ismétlésével a

1 0 0
L . 71. 1.
fokozás, költői erő és lelemény hiányával csak egyszerűbb,
gyengébb visszfénye a Bal.-féle kidolgozásnak. Míg a D. I . 80.
— 1. vsz.-ban csak egyszer szerepel a „Tavaszi szép rózsák.
Liliom violák. Idővel mind elhullnak" kép, addig i t t három
vszban (9., 10., 11.-ben) ismétlődik a hasonló tárgykörből vett
illusztrációja az alapgondolatnak: a) előbb idézett „Szép
rózsa "V 0 1 b) „Mint mezőben kinyílt virág, Harmattól k i ­
nyúlt ciprúság, Hóval (?) tündöklik mint csillag, De estvére
kelve megagg", c) „Rózsa fénylik, mint szép virág; De rövid
minden vigasság ". Tulajdonképen egy képet variál — a
legegyszerűbbet, a népies szemléletnek legmegfelelőbbet. A
megelőző „Az nap is estve lenyugszik" szintén ilyen jellegű.
A B) képei Bal. különböző hiteles verseiben elszórva — vál­
tozatos kidolgozásban megtalálhatók pl. B-D. I . 27. utolsó
vsz.: „Mely szipek tavasszal Sik mezők virággal ".
77. — 6. vsz. „Mint mezők virággal ",102 A „harmat"
motívum is jellegzetes eleme Bal. költészetének — de nem a
népdalszerű énekekben kedvelt „ciprus"-sal kapcsolatban
mint i t t . 1 0 3 A „ m e g a g g " kifejezés ugyancsak a 80. — 3. vsz.-ban
..Még az föld is elagg" szólamban szerepel és a 38. — 6. vsz.-
ban „ az zöld ág K i hamar elagg ". A Borb.-kódex
befejező vszaka „Azért míg fenáll világod. Boldogul éljed
világod " a Bal. 94. — utolsó vsz. egész egyszerű kivo­
nata. Ott a 7., 8., 9. sor:

Azért azon legyünk

Azmíg tart életünk,
Légyen víg telünk, nyarunk

ezt megelőzően a „világ egy vendégfogadó" — (később Petőfi­

nél megjelenő) — egészen eredeti hasonlat van. 1 0 4 A Borb.-
kódex szövegének szerzője tehát a népköltészet húrjain, egy­
szerű dallamvezetéssel játssza el a Bal.-tói eltanult hangulat­
os képmotívumokat.
A V. D. XXX. még a Borbély-kódex szövegét is elrontja.

1 0 1
L . 72. 1.
1 0 2
V . ö. m é g B—D. I . 38—í. vsz
í 0 3
V . ö. B — D . 1. 15. — 7 . vsz.. 60. — 1 . vsz., 73. —8. vsz., 93. —5.
vsz., 99. —2. vsz.
1 M
V . ö. D é z s i i d . m . I I . 727. 1.
74

A gondolatmenet zavaros lesz, a betoldott részek ismétel­

nek és az egész vers dikciója még sokkal népiesebb, mint a
B.-kódexéé. Az elhagyott vszakok-, a felcserélt, vagy megtol­
dott részek azt bizonyítják, hogy a V. D.-ben levő variatió
szerzője a versfőkre helyezte á fősúlyt — ami a B.-kódexben
nem játszik szerepet és semmi értelmet nem ad. Az első 8
vszak versfői hibátlanul a d j á k a „Katámnak 4 4 szót. a többinél
már találgatnunk kell az értelmet. (Eremér i l l . Elemér vagy
Örömére?) 1 0 5 A gyengébb tehetségű verselő így a vfőknek
áldozta fel a költemény kerek és értelmes felépítését, ezért
szúrta be a B.-kódexből átvett sorok közé a 3. vsz. 1.. 2. s..
8.. 9 „ 10., 1 1 . vsz.. 12. vsz. 3.. 4. s., 15.. 14. vszakot. Ezek közt
sincs semmi belső kapcsolat, az alkalmi versfaragó innen-
onnan (nagyrészt népdalokból, kisebb mértékben Bal. hatás
alatt) szedegette össze őket — amint leginkább megfeleltek
a vfők kialakításának. A 3. vsz. „páva 4 4 motívumról már
megemlékeztünk. 1 0 6 A 4. vsz. (B.-k. 8. vsz.) romlott 1. s. „te
eszedben44 itt hibásan „té's ezekben'4, a 4. s. egész más „Ma­
r a d j meg holtig hűségben 4 4 — ismétli a gondolatot (2. s.-ból)
egész népies modorban — a B.-k. 4. s. ú j gondolatot ad:
„ ö r ü l ö k veled éltemben". Az 5. vszakot ismét rosszul értette
a V. D.-féle szöveg szerzője (tán nem ismerte a basiliscushoz
kapcsolódó mesét), különben nem írná „Embert megölt szerei­
méver 4 (5. vsz. 2. s.) — a B.-k. helyes „nézésivei" helyett. A 6.
vsz. a B.-k.-ben a 2. Ez az utóbbi sorrend a helyes, értelem
szerint a vers elejére i l l i k — ott nincs meg sem az előző, sem
az utána következő vszakokkal a logikai kapcsolat. A mulan­
dóságot fejtegető vszakokból a V. D . szövege már csak egyet
vesz át (7. vsz. — a B.-k. 9.-et). Aztán egész zavaros, változó,
ellentétes hangulatot tükröző vszakok következnek — míg a
7. vsz.-ban megkezdett motívumot egészen elejti. A 6. vsz.-
ban még örül, mert „meglelte", 9.-ben újra nem láthatja, re-
méntelen. a 15. megint derűs hangulatú, a 14.-ben mégis
..Vagyon nagy szomorúságom" sorral fejezi be a verset. A
10. vsz. 5., 4. s. egész értelmetlen, a 1 1 . hangulatilag, tartal­
milag érthetetlen betoldás.

1 0 5
V . ö. V . ü . 65. L, D é z s i 11. 745. i .
1 0 6
Lásd 70. 1.
 73

Ékesen szóló m a d á r k a
Élj vígan (te is) vadaeska:
Te szomorkodó raj ócska,
Mért nem szállasz az zöld á g r a .

(A képek egészen népiesek.) Míg a 12. vsz. 1.. 2. sora a B.-k.

10. vsz. 1. 2. s.-ral azonos, addig a 3., 4. s. csak fölösleges ismét­
lése az 1. vsz. 5.. 4. sorának:
J ó s z a g ú kegyes violám
Kgésséggel! édes Annám.

A befejezés egészen eltérő a B.-k-étől és a Bal. óta oly

divatos panaszkodó hangulat j u t benne kifejezésre (bár az
előző vsz. a l a p j á n nem értjük, miért?) Ennek a változatnak
a rímelése is gyenge, hangulatilag, tartalmilag széteső, úgy,
hogy még a Borb.-k. szövegével sem veheti fel a versenyt —
Bal. szerzőségére pedig egy pillanatig sem gondolhatunk. A
B.-k. Júlia neve és a V. D. Anna neve csak költői név Bal.
hatása alatt. Utóbbinál ezt a versfők is igazolják. Mindkét
szövegnek közös jellemvonása a népiesség, mégpedig oly mér­
tékben, ami Bal. költészetére nem jellemző. A hatás azonban
kétségtelen, különösen a sikerültebb és eredeti B.-k.-beli szö­
vegben egészen nyilvánvaló néhány hiteles Bal. vers szólamai­
nak, képeinek átvétele. — Eredetinek azonban ezek után
egyiket sem tarthatjuk.
5. A V. D. X X X I . és változata az L I I . sz. költeménye a 7.
és 8. Bal.-nak tulajdonított ének. 1 0 7 Egy harmadik változat
a Teleki-kódexből Barakonyi költeményei között a 83. 1. 35.
sZc a. található — Erdélyi közlése. Szabó K. a V. D. két vál­
tozatát egybevonva adta k i . 1 0 8 Szerinte Balassa írta Losonczi
Annához. 1 0 9 Ferenczi a XXXI.-nél megjegyzi: (65. 1.) „Hihe­
tően egyike a Bal.-féle szerelmi énekeknek", az LII.-nél
pedig (96. 1.) „Hihetőleg Bal. egyik énekének változata."
Dézsi csatlakozik előbbiekhez, ő is elveti Szabó összevont
szövegezését és külön-külön közli a két változatot. Megjegyzi
( I I . 745. 1.) ..Mi Bal.-énak tartjuk és azt hisszük, hogy Bara­
konyi — mint Radvánszky János — kissé átalakítva másolta

107
Lásd Y. ü . 64—65, 95—96. 1., B — ü . I I . 232—34. 1.
108
Századok, 1879. ( X I I I ) 104. 1.
i m
V. ö. Ferenczi jegyzeteit V. D. 96. 1.
76

le magánhasználatra, nem kiadásra szánt énekes-könyvébe.

A többféle változat is e feltevést támogatja." Erdélyi viszont
bizonyítani igyekszik a maga igazát, t. i . Barakonyi szerző­
ségét. 1 1 0 Hivatkozik a zárósor részletezői kibővítésére, vagy
körülírására .. a variánsok is elárulják a későbbi átírok
vergődését. Részint azzal, hogy az eredetinek gazdag és dal­
lamos formáját nem tudják hűségesen követni, részint azzal,
hogy képeit és kifejezésének plasztikáját elejtik vagy pró­
zaira v á l t j á k " . E kijelentéseit azután több példával akarja
igazolni. Végül közli a Teleki-kódex változatát. Melyik lehet
az eredeti a három közül?
Formailag legsikerültebb a Teleki-kódex szövege. Mind
a négy versszaka 6 soros. Az egyes vszakok 2 periódusra
bomlanak a) 1 0 . 1 0 . 15 szótagu. bj 7 . 7 . 9 ( 1 . vsz.). 8. 8. 9 . ( 2 .
vsz.), 7 . 8. 9 ( 5 . . 4 . vsz.). A rímelés nem egyöntetű. Az egyes
periódusok sorai általában egymással rímelnek. ( 2 . . 4 . vsz.
a a a / b b b. 1 . vsz. a a a / b b a /, 5. vsz. a a a / a a a / —
a rímképlet). — Viszont szövegezés tekintetében pl. a V. D . l l i
2. vszaka — jobb, mint a C)-ben ennek megfelelő 3 . vsz.
vagy a B)-ben ugyancsak 2 . vsz. A C)-ben a jelzett szó ismét­
lődik ( 1 . s. ..Sugár szárnyaid — — " . 4 . s. „Szárnyaid.
szép fejérek" . a B)-ben viszont a jelző ismétlődik 1. s.,
szárnyaid oly szép fejérek", 4 . s. „ L á b a i d szép fejé­
r e k " (tehát a két mondat állítmánya ugyanaz). Az A)-ban
azonban 1 . s. ..Sugár szárnyaid mely szép ékesek". 4 . s. ..Lá­
baid szép fejérek". A C) 5. vszakban a 5 . s. nyelvi szempont­
ból sem j ó : „Derekadat szép tollaid befogta néked", az A)-ba.n
ez a sor is helyes ..Derekadot befogta veres toll ad néked ".
A kezdő vszak azonban a C)-ben a legjobb. A sólyom hason­
lat itt a legkerekebb. Az A) 1. vsz. romlott szövegű, értelmi
botlás is van benne. ..Jó illatú" sólyomról beszél. 1 1 2 A B) a
4 „ 5 . sort összevonja (ezért az 1 . vsz. csak 5-soros, (az A)-ban
szintén) és a 6 . s. ..solymocskám" kifejezése helyett a „ K a -
tácskám"-at használja. Az előbbi azon a helyen logikusabb
és jobb. Az A) 1 . vsz. 1. sora 15-tagű. hosszú sor. a C) 2 . sorai

110
Bar. költ. 156—7. 1.
1 1 1
P v ö v i d s é g k e d v é é r t ezt a s z ö v e g e t e z u t á n A . - v a l , a V . D . L l í . s z . - á t
B.-vel. a Teleki-k.-ét C - v e l fogjuk jelölni.
112
V . ö. E r d é l y i . Bar. F. költ. 156—7. 1.
viszont ott nem találjuk meg. ezért 5-soros a vsz. Az A) és B)
nem 4. hanem 6 vszakból állanak. Erre mondja Erdélyi, hogy
a Teleki-k. eredeti szövegének V. D.-beli változatai későbbi
toldozást, az indítékul szolgáló érzésnek megváltoztatását
mutatják. szövegünk zárósorát részletező bővítéssel
oldják fel vagy írják körül." A befejezés valóban mind­
háromban más és más. Mindegyik másoló a saját ízlése, job­
ban mondva reminiszcenciái a l a p j á n fejezte be a költeményt.
Legeredetibb a B)-é. legsablonosabb a C)-é. melyet csonká­
nak, befejezetlennek nem mondhatunk a rövidebb szöveg
ellenére sem. Utolsó három sora:

Él] vígan szép asszonykám,

Ne bánkódjál édes rózsám,
Áldjon I s t e n sok jóval. Nimfám,

gyakori és sablonos motívumai a X V I í. sz. énekeinek. 1 1 3 Az

A) utolsó előtti vszaka azonos a B) utolsó vszakával — de
utána egy még sokkal sablonosabb befejező vsz. van.
Légy e g é s s é g h e n . szerelmes Annám,
Bizony holtomat érted nem szánnám.
Ma v a l a h a szárnyad alatt én nyugodhatnom.
Élj vígan édes rózsám.
Légy jó szívvel, kérlek, hozzám.
Ne f e l e j t s el, é d e s Annáeskám!

A három változatot egymás mellé állítva azt az érdekes

megfigyelést tehetjük, hogy mindegyikben van olyan vszak.
mely jobb. sikerültebb, mint a másik kettőben a megfelelő
rész vagy egészen hiányzik a megfelelő vszak. Mindegyikben
van tehát valami, ami egyik vagy másik változatból hiány­
zik. Ezeknek a jelenségeknek csak egy magyarázata lehet
T. i . . hogy egyik sem az eredeti szövegezés, — mindegyik vál­
tozata egy eddig ismeretlen alapszövegnek, amelyből ezek a
variatiók keletkeztek. Az A) és B) főként a kezdő vszak. a
C) pedig az ismertetett 3. vsz.. valamint a rövidebb befejezés
miatt sem lehet az eredeti. Erdélyi állítása, hogy a hosszabb
szövegek csak a C) utolsó sorának bővebb kidolgozásai -
nem áll. Az A) szövegre sem egészen, a B)-re egyáltalán nem

V. ö. 28. 1. —27. sz. é s 66. 1. —85. sz. jegyzetünkkel.

78

— ennek a befejezése t. i . szebb, teljesebb, mint a C)-é és

egészen más gondolatot is tartalmaz, mint amilyen a C)
utolsó sorából származhatna. A 4. vsz. első sora a C) utolsó
vsz. első 3. s.-nak felel meg, a következő 4.. 5.. 6. sor azon­
ban épen nem művészietlen toldás — sőt szép kiegészítése a
madár allegóriának ,,Szép szárnyad alá hajtván. Egy kevéssé
megnyugotván, Nyomorodott árva fejemet". A B) következő
5. vsz. (a C)-ben már nincs meg) ú j , de az előbbi versszakhoz
kapcsolódó gondolattal fűzi tovább a mondanivalóját és utolsó
sora befejezi a megkezdett metaphorát „Olyan nekem mint
lépes méz, Ha előttem csak elrepülsz is" — a madár szim­
bolikus szerepének befejező sora. A 6. záró vsz. pedig szép,
népdalszerű képekkel fejezi k i a szerző jókívánatait. Még
az A) sem ismétel, csak nem olyan változatos a befejezése,
mint a B)-é, amely legközelebb állhat az eredeti befejezés­
hez. Viszont a C) kétségtelenül az eredeti kezdést őrizte meg,
valamint a vforma legtisztább alakját.
Ismételnünk kell tehát, hogy lehetett egy igen kedvelt
dal, melynek eredetije lappang, vagy egészen elveszett, de
három variatiója fennmaradt. Kérdés, hogy az eredeti Ba-
lassáé lehetett-e? A vers alapmotívuma mindháromban vál­
tozatlan: kedvesét sólyomhoz hasonlítja. Az allegóriát, mint
láttuk, a B) képezi k i legkerekebben. A közös 1„ 2„ 3. vers­
szakon kívül a 4., 5.-ben is folytatja. Csak a 6.-ban szakad
meg a képsorozat, de ez érthető — mert az a sablonos jókíván­
ságokat tartalmazó záró vsz. Az A)-ban a 4. után szakad
meg az allegorikus képsorozat. Az ötöt átugorva, a 6.-ban
folytatódik ugyan, de már csak ismétlésképen „ H a valaha
szárnyad alatt én nyugodhatnám" (6. vsz. 5. s.) ugyanaz a
kép. mint a 4. vsz. 4., 5„ 6. sorában. (A B)-ből idéztük a ha­
sonló sorokat.) A C)-ben pedig a 3 első vsz. után már nem
tér vissza a szimbolikus alapgondolat,, mert a 4. vsz. befejezi
a költeményt. Az itt szereplő: „asszonykám, n i m f á m " kifeje­
zések nagyon jellemzőek a Teleki-kódex szerzőjére — annál
kevésbbé Bal.-ra.
A lírai allegória szerepéről Bal. költészetében egyszer
már volt szó. 1 1 4 A B-D. I . 26. Aenigma) az egyetlen hasonló

1 1 4
A 21. B a l . - n a k t u l a j d . k ö l t . t á r g y a l á s a k o r . 21—23. 1.
 79

jellegű, mithologiai vonatkozásokat mellőző, hiteles Bal. köl­

temény. Ez következetesen végigvezeti az egész versen a
hattyú allegóriát. A B-D. 1. 40.-nek csak második részében
használja ezt a formát a méhekhez intézett beszédben (1. 7—
13. vsz), de a kegyes itt csak mint harmadik személy szerepel.
Előfordul Bal.-nál a sólyomhoz hasonlítás is, de nem mint
teljes allegória, csak mint közbevetett, néhány sorba foglalt
hasonlat vagy metafora (pl. 31. — 5. vsz,, 89. — 4. vsz., 90.
— 6. vsz.) Ugyanez áll más lírai képekre is —fülemüle, daru.
gerlice stb.-hez kapcsolt hasonlatokra. 11 "' A B-D. I . 76. (A füle­
mülének szól pedig nem allegória, hanem párhuzam a
költő érzelmei, hangulata és a fülemüle sorsa, dala között.
Ugyanez a jellege a 47.-nek, melyben a pelikán önfeláldo­
zását a maga szenvedéseihez hasonlítja. Az Aenigmáimk, az
egyetlen tényleges allegóriának, azonban dikciója, szerkezete
egészen más. mint a szóbanforgó három változaté. Balassa
elmeséli a két hattyú rejtett értelmű történetét, tehát sza­
vait nem intézi közvetlen a kegyeshez. I t t a változatokban
egyenesen a kedveshez beszél, mint solyinocskájához.
Nem tekintve a tán másolásból eredő hibákat, a könnyen
összeállítható jó szöveg egyszerű, közvetlen képeivel, dikció-
jával, általános színezetével jól perdülő kis dal lehetett, de
sokkal inkább magyaros karakterű, mint Bal. modorára em­
lékeztető. 1 3 6 Mindjárt a bevezető sorok becéző megszólításai,
azok halmozása, egymásutánja a népdal felé mutat. A. V. D.
több népdalszerű költeményében találunk hasonló képhal­
mozást hasonló motívumokból — míg Bal.-nál a 72.-iken kívül
csak elszórtan szerepelnek az ilyen népies megszólítások. 1 1 7

1 1 5
V . ö. B — D . 1. 38. —7. vsz., 89. —5. vsz. (gerlice i l l . d a r u ) ; 90.
—6. vsz. ( r á r ó ) : 23. —9 vsz., 43. — 4 . vsz. ( k a r v a l y ) ; 89. —5. vsz., 99. — í .
vsz., 25. —9. vsz. ( f ü l e m ü l e ) ; 28. — 7 . vsz,. 95. — 2 . vsz. ( p á v a ) ; 58. — 4 .
vsz. ( m é l r ) ; 2. ^ - 2. vsz. (madár).
1 1 0
Hasonló jellegű a V. D. X V I I I . X I X . ( p l . 5. és 11. vsz.), XXII.,
X C I \ . , X C V I . , sokkal közelebb állnak a változatokhoz, m i n t Bal. hasonló
műfajú költeményei.
1 1 7
V . ö. V . D . X X X I I I . (8. 17. 19. vsz., nimfa, rózsa, viola, etc.)
X X X V I . (4. vsz.), X X X I X . (1. 5. vsz.), X L . — 1 . vsz., X L Í 1 . — 7 . 8. vsz., L X Í .
(2. vsz.), L X X X 1 . —6. vsz., X C I . 5. vsz., C L 2., 3. vsz., ( I I . —4 vsz. C V I .
—6. vsz.
80

A befejező jókívánságok is, dikció, motívumok — mind sokkal

inkább a V. D. népies énekei, mint a Bal. költészet körébe
utalják az e nemben mindenesetre egyik legsikerültebb köl­
temény változatait. 1 1 8 A majoránnácskám, arany-almácskám
kifejezések még elvétve sem fordulnak elő hiteles Bal. vers­
ben. A 7. és 8. Bal. tulajdonított vers, tehát A), B) szöveg 5,
illetőleg 6. vsz. „Mennyi csillagok vadnak az égen,, Füvek,
virágok mennyi az földön. Valamennyi fövény van tenger­
fenekén. A n n y i jókkal áldjon Isten " stb. stílusa tekin­
tetében csak a B-D. I . 77. (A darvaknak szól) — népszeríí
Bal. vers utolsó előtti vsz.-ával egyezik, de más, népies ké­
peket használ fel.
A versforma sem szól Bal. szerzősége mellett. Vannak
ugyan 6-soros vszakból álló énekei (B-D. I . 8., 15., 17. istenes
énekek és 58. szerelmes vers) — de ezek szótagszáma egész
más. A 58. sorai sokkal rövidebbek (5, 5, 6/5, 5. 6) — ugyan­
ilyen a l5.-é is. Hasonló sorképlet Bal. hiteles költeményeiben
nem fordul elő. Feltűnő az is, hogy a 4., 5., 6. sorok szótag­
száma változó az egyes vszakokban — tehát a második pe­
riódus képlete nem egységes. A vers szövege valószínűleg
egy magyaros dallamra készült, ehhez alkalmazkodott és az
író nem törődött a képletegységgel. Bár Bal. is kész nóta­
formákat használt — ilyen tekintetben (sor-, rímképlet) versei
szabályosak és egységesek.
A kegyes szépségét megéneklő szerelmét kérő vers sok
van Bal. költészetében is — de azokban több az egyéni vonás,
érzelem, más a szerkezetük és feldolgozásuk. E tekintetben
a kérdéses változatok a népdal hatását tükrözik, nem Balas-
sáét. Néhány szófűzés, kifejezés azonban őt vallja mesteré­
nek, így p l . a „halok s veszek" (2. vsz. 5. s„ C)-ben 3. vsz.
5. s.),119 vagy „Éjjel-nappal fövök s epedek" (A. 2. vsz. 6. s.,
C. 3. vsz. 6. s. B)-ben „fogyok s epedek" (2. vsz. 6. s.).120 A
„Bizony holtomat érted nem szánnám" szólam (A. 6. vsz.
2. s.), a B-D. I . 55. — 3. vsz. 3. s. „Kiki az öviért nem szánja

11N
L á s d a 77. l a p o n a Í15. sz. jegyzetünket.
1 1 9
Y . ö. B — D . I . 54. —2. vsz., 58. —5. vsz., 71. —6. vsz., 75. —3. vsz.,
87. — 1 . vsz., 88. — t . vsz.. 91. — 1 1 . vsz.
1 2 0
V . ö. B — D . I . 76. —5. vsz., 85. u t . vsz.
 81

halálát" sorhoz hasonló. De a motívum alkalmazása, feldol­

gozása inkább a V. D. I V . illetőleg I X . — utolsó vsz.-éval
rokon. ..Ezerszer meghalnék, ha feltámadhatnék, Érted szép
asszonyom kénokat szenvednék " stb. Egyébként csak a
B-D. I . 72.-vel van hangulati és stílusbeli kapcsolata — mint­
hogy ez Bal. egyetlen népdalszerű költeménye. A Júlia. Anna
és Kata név alkalmazása az A) i l l . B) szövegben (a C)-ben
nincs több név, csak a Júlia) — mind egyenkint, mind más
nevekkel együtt annyira kedvelt a X V I I . sz. énekgyüjtemé-
nyeiben (V. D., Vitézi Énekek, Teleki-kódex), hogy egyáltalán'
nem bizonyít Bal. szerzősége mellett. 1 2 1 A többféle név sze­
repeltetése Bal.-nál különben sem fordul elő (u. azon versben
t. i.). Végeredményben tehát az eredeti szöveg is csak kisebb
mértékben tükrözhette Bal. hatását és inkább tarthatjuk egy
ügyes szerző népdalon kiművelt népszerű dalának, mint Bal.-
versnek.
6. A V. D. X X X I V . — a 9. Bal.-nak tulajdonított ének 1 2 2
15. vsz.-ból áll. Versformája ősi nyolcas. Ritmusa, ütemképlete
magyaros (4-4, v. 5-5-as dimeter). A metszet többször el van
takarva, rímelése gyenge. (Pl. a 4., 12., 14., 15. vsz.-ban),
ahol a sorvégi szavak ismétlődnek és úgy alakítják a rímet,
melyek nagyrésze ragrím, ami különben a többi versszakokra
is jellemző. 1 2 3 A versforma, illetőleg ritmus nem jellemző
Bal.-ra. a gyenge verselés meg éppen ellene szól. Ferenczi
csak ennyit mond „Balassáénak látszik. V. ö. pár versszakát
a L X X X I I . sz.-val". 1 2 4 Dézsi sem igazolja feltevését, mind­
össze közli a másik V. D.-beli ének hasonló két versszakát
( I I . 746—47. 1.).
A bevezető vszak bujdosó verset sejtet: elmondja majd
bujdosásainak okát: „mért h a g y á m el szép J ú l i á t ? " Az indí­
ték tehát oly élményi alapra céloz, ami kapcsolatban lehet
Bal. életével; a J ú l i a név még fokozza ezt a lehetőséget. A
2. vsz. — bár stílusa gondolkodóba ejthet — tartalmilag még
összefügg az elsővel, folytatja, tovább fűzi a megkezdett

1 2 1
V. ö. pld. a V. D.-ben XXL, XXIX., XXX., XXXIX., CXV.,
XXXVIII., XCL, CIL, L X X V I L , LXXX., C.
1 2 2
L . V . D . 70—72. 1., B — D . I I . 254—56. 1.
1 2 3
V . ö. az 1. 6. 7. 9. 15. 15. v s z a k o k r í m e l é s é t .
1 2 4
V . D . 72. 1.

i m r e I l m a : Balassa B á l i n t h a t á s a a X V I I . sz. névtelen k ö l t ő i r e .

6
82

gondolatmenetet. Ezután logikusan a megígért ,,ok'w elmesé­

lése következnék, de a szerző ezzel adósunk marad. Később a
9. vszakban emlegeti ugyan irigyeit, de csak azért, mert el­
idegenítik tőle Júliát. A bujdosásra nem tesz célzást. Balassa
sohsem következetlen. Ilyen megindítás után ő sokkal logi­
kusabban fűzné tovább mondanivalóit. Hiszen hiteles költe­
ményei közül nem egyben emlékszik meg bujdosásairól. 1 2 5
így nem nehéz ezt megállapítanunk. Szerkezetükkel, művészi
dikciójukkal is messze felülmúlják a kérdéses verset. A 77..
9 1 . és a rokonhangulatú 67. a Júlia-ciklusba tartozik, tehát
Bal.-nak már technikailag is fejlett korszakába. Az első vers­
szakban szereplő név után ítélve ezt a kérdéses verset is ide
kellene soroznunk. 1 2 0 A laza szerkezet, gyenge verselés, az
egyszerű, inkább népies stílus, nyelv azonban ezt lehetet­
lenné teszik. Legfeljebb Bal. egy egészen ifjúkori költeményé­
nek gondolhatnék; ez esetben azonban a bujdosás motívuma,
de a Júlia név is érthetetlen.
A versnek azonban gyengeségei és inkább népies jellege
ellenére is vannak olyan gondolatai, kifejezései, amelyek Bal.
hatásra mutatnak. Amint már említettük, az első két vszak
után a megkezdett téma. hangulat megszakad és a poéta a
Bal. hatása alatt oly kedveltté lett panaszkodó, vágyakozó
hangra tér át. 1 ' 7 Végül bizakodva várja az elhidegült és távol­
lévő kegyes válaszát. A V . D. több éneke közeli rokonságban
van ezzel a verssel. 128 Közülük legfontosabb a V . D. L X X X I I .
(135—36. 1.). amelynek 4., 5. vszaka majdnem szórói-szóra
egyezik a minket érdeklő A A X I V . S Z . 7. vsz. 1.. 2 s., 9. vsz.
1.. 2. s.. illetőleg 10. vszakkal. A L X X X I T . - e s hangulata, gon­
dolatmenete sokkal egységesebb mint a Bal.-nak tulajdonított
éneké, a párhuzamos részek ott sikerültebbek. Pl. a 4. vsz.:
Nincsen semmi reménségeni
H o g y veled lehessen é l t e m .

125
V . ö. B — D . I . 5.. 38.. 54.. 62. ( u t o l s ó vsz.) 77,. 91.
126
A J ú l i a n é v a 64. sz. é. k í v ü l csak a Júlia-ciklusban fordul elő
Bal.-nál.
127
V . ö. B — D . 1. 33., 35.. 39.. 44., 46.. 57., 73.. 80.. 84 ( u t o l s ó vsz.),
89.. 98. (2. vsz.) számúakkal.
13M
V . ö. V . D . Í L V . X I X . X X I I I . (irigyeket említi) X X I V . . XXXII.,
XLIII., XCV., Cl.. CIY.. CXVII.
 8>

M e r t az i r i g y e k n e k nyelvek
T a Iá n i e l i d e g e n í t ne k.

A X X X I V . szerzője a 7. v s z . - o t í g y alkotta meg:

Nincsen semmi reménségem,

Hogy v e l e d lehessen é l t e m ,
De kérlek, édes szerelmem.
Légyen személyed én velem.

Világos, hogy az előbbi a helyes és értelmes szöveg. A

L X X X i l . ének csak 7 v s z a k b ó l áll — bár ugyanazokat a gon­
dolatokat tartalmazza, mint a XXXIV. 3—13. vszaka. Csak­
hogy ez utóbbi az átvett sorokat toldozgatja; bővítgeti. PL
az idézett 4. vsz. 3.. 4. sorát is felhasználja, de űj vszakot
alkot belőle, a 9.-et.

L á t o m irigyeknek nyelvek
Tőlem elidegenüllek,
K i é r t s z á r a d j o n m e g testek,
Mint mezőn lekaszált füvek.

A két versben közös „vakot vetett az koczka" motívum

(10. i l l . 5. vsz.) Bal.-nál sohsem fordul elő.129 Más V. D.-beli
énekek egyes vszakaival is olyan egyezést mutat, amilyent
egyetlen hiteles Bal. verssel sem.130 így^ a 8. vsz.: „Jutnak
eszemben beszédid. Kedves szép ölelgetésid" stb. sorai a
V. D. LXIX. — 7. vsz. 1., 2. sorához hasonlít: „Jut-e néha,
mit míveltünk, eszedben. Mikor voltunk ketten gyönyörű­
ségben 44
stb. A 15. vsz. pedig

N e m j e g y z e m most fel nevemet,

T u d o m , i s m e r t é l engemet,
E g y e t l e n egy szeretődet,
M o s t is a n n a k t a r t s engemet.

a V. D. X X I I I . 7. v s z . :
Ne felejts el hát engemet,
Szívedben írd be nevemet,
Tudod, szerettél engemet,
Egyetlen egy szeretődet.

1 2 9
A V. D . X L I V . - b e n azonban megvan (7. és 10. v s z b a n ) .
130
Előbbi közös v s z . - b a n a 3. 4. s.-hoz hasonló a V. D. L I . —í\
v s z b a n . , I l j b ú k k a l é l j e k , soha n e m h i t t e m " sor is.
84

és a V. D. C V I . — 7. vsz.:
Emlékezzél meg én rólam,
Tudod, jóakaród voltam,
Szép szeretőd is é n voltam, stb.

szólamaihoz is hasonló sorokat tartalmaz. A 2. és 4. vsz. valami

népdalból származhatott — legalább egészen azt a hatást
teszik: p l . a 4.
Jaj m á r nekem s j a j m i n d holtig
Mert bizony megholtam félig;
Nincs biztatóm koporsómig,
Kihez hajtsam fejem holtig.

A ..koporsó' 4 motívum (Bal.-nál sohsem fordul elő!) még

egyszer ismétlődik: ..Kit nem felejtek sokáig. Koporsóm(nak)
bezártáig", — a népdalokban ma is gyakran szereplő motí­
vum. Balassa is feldolgoz az idézett 4. vsz. 3., 4. s.-hoz hasonló
gondolatot, de egészen más módon fejezi k i m a g á t :
Szegény fejemet m á r m i v e l vigasztaljam,
Szívemnek keservét kinek panaszoljam?
Magam hová fogjam,
Ha siralmim m i a t t én u g y a n elasztam.
(B-D. I . 50. — 7. vsz.)
Balassa hatása a már említett, általánossá lett hangu­
laton, panasz-motivumokon kívül csak egyes kifejezésekben,
kapcsolatokban nyilvánul meg. Ilyenek a „szép J ú l i a " jelzős
kapcsolat (1. B-D. I . 64., 71.. 72.. 76., 77.. 86., 87., 88. sz. énekei­
ben). Az 1. vsz. kezdő sorai különben is emlékeztetnek a
B-D. I . 102. — 5. vsz. 7., 8. s.-ra.
Szívemnek panaszkodását
M a j d megmondom nagv siralmát —
(V. D . X X X I V . 1. vsz.)

Siralmas káromon
Való nagy panaszom —
( B — D . I . 102. —5. vsz.)

A 3. vsz. 2. s. „Kiért én most csak epedek44 szólama a

B-D. I . 55. — 6. vsz.-ban .. lelkem epedez Szerelmi­
b e n — " alakban van meg. a 4. s. gyújtogatja szerel­
med" — kép pedig igen sok változatban szerepel Bal.-nál
 85

pl. B-D. I . 50. — 6. vsz. „Szerelemre te gyutád szívemet né­

kem", 85.— 4. vsz. „Kivel szerelmemet te csak felgyújtottad". 1 3 1
De inkább a gondolat hasonló, mint a kifejezésmód. Utóbbi
ismét a V. D. énekek egyikéhez hasonlít t. i . a „Testem szen­
ved nagy gyötrelmet. Mert gyújtogatja szerelmed" szólam a
V. D. X L I V . — 4. vsz.-ban az 1„ 2. s.-ral rokon kifejezésmód­
dal fordul elő: „Vénusnak szerelme testem gyulasztja, Mikor
személyedet szemem láthatja ". Az 5. vsz. 2. s. „Mutasd
hozzám régi kedved" emlékeztet B-D. I . 39. — 13. vsz. „ S mu­
tasd víg kedvedet" sorához, a 7. vsz. „Nincsen semmi remén-
ségem" pedig Bal. 33. sz. é. 1. vsz. „Reminsigem, Nincs már
nékem" szólamához. A 8. vsz. 1. s. „ j u t n a k eszemben beszédid"
Bal.-szerű szólam, a B-D. I . 52. — ut. el. vsz. „ J u t v á n eszembe
mézzel folyó beszéded " sorra emlékeztet; a „jut eszem­
ben" gyakori kifejezés a Bal. versekben más kapcsolatok­
ban is. 1 3 2 A beállítás azonban a már idézett V. D.-féle vers­
szakhoz közelebb áll. 1 3 3 Az irigyek emlegetése a X V I I . sz.
énekeiben minduntalan előfordul — Bal. istenes énekeinek
hatása nyilvánul meg ebben a motívumban. A 9. vsz. irigyek­
nek nyelvek" kifejezés pld. hasonló a B-D. I . 11. — 11. vsz.
„Dühössége gonosz nyelvnek", vagy 4. — 7. vsz. „Rágalmazó
nyelvtől" kifejezésekhez. A 12. vsz. „Hogy szivem enyhítse
szived" szólam szerepel B-D. I . 42. — 7. vsz., 73. — 5. vsz. 90. —
9. vsz.-ban. A 13. vsz. eme sorai: „Kit ha élek megszolgálok
Míg az életben maradok" a B-D. I . 84. utolsó vszban „ . . . tégy
már jól vélem, szolgállak míg élek" sorok reminiszcenciái
lehetnek.
összefoglalva megfigyeléseinket: ez a Bal.-nak tulajd.
vers már csak azért sem lehet a költő műve, mert a legkülön­
bözőbb V. D.-beli énekekkel hasonló, sőt azonos részleteket
mutathatunk k i . Az azonos részek nem a kérdéses vers hatását
tükrözik, hanem ellenkezőleg egy más ( L X X X I I . ) énekből
kerültek a Bal.-nak tulajdonított versbe — amit bizonyít,
hogy ott sikerültebbek, egységesebbek a megfelelő vszakok, sőt

1 3 1
V. ö. még B—D. I . 44—3. vsz., 57. —utolsó előtti vsz., 73.
vsz.
V . ö. B — D . 1. 73. —4. vsz., 77. — 1 . vsz., 89. —4. vsz., 93. — 1 . vsz.
1 3 3
L . 83. 1.
8b

az egész költemény is jobb. Lehetetlen, hogy Balassa nemcsak

eltulajdonította, de el is rontotta volna egy másik szerző
versét. A többi hasonlóságok is sokkal szorosabban kapcsol­
j á k a V. D. Bal.-tól távolabb álló énekeihez, mintsem az ő
szerzőségére gondolhatnánk. Még részleteiben sem mutatha­
tunk k i különösebb Bal.-szerűségeket — de egészében, főként
dikciójában, egyenesen a népdalszerű énekeket követi a
kevéssé önálló ismeretlen szerző.
7. A V. D. X L I I . sz. — a 10. Bal.-nak tulajdonított ének. 1 3 1
Ferenczi Bal.-énak tartja és ajánlja, hogy vessük össze Bal.
L V I I . sz. énekével (B-D. I I . 90.). Dézsi szerint emlékeztet
Bal. 73. és 80. sz. költeményeire. (Jegyzet a I I . k. 748. l.-ján.)
A vforma ősi nyolcas, magyaros, dimeteres tagolódású sorok­
kal. A rímelés gyenge, különösen a 2. vsz.-é, melynek első
két sorában egyáltalán nincs rím. A vers indítéka: a kedves
kegyetlensége, hangja: panaszos, könyörgő. Ez a téma
annyira általános lett Bal. hatása alatt, hogy m a g á b a n nem
bizonyít Bal. szerzősége mellett. A feldolgozás módját kell
tehát összehasonlítanunk Bal. hasonló h a n g u l a t ú , indítékú
verseivel. Ezek a Júlia-ciklus nagy részén kívül a 29., 35.,
39., 46., 48. és 57. sz. versek. A Ferenczi és Dézsi által említett
73., 80. és 90. sz. versek, melyekre állítólag „emlékeztet' 4 a
kérdéses ének, a formában és stílusban kiforrott költői mun­
kát reprezentáló Júlia-ciklusba tartoznak. 1 3 5 Viszont a V. D .
XLII.-ben a rövidebb, egyszerű, magyaros ritmusú vformá-
hoz általános színezetű, népies kifejezésmód csatlakozik —
ami egyszerűbbé és népiesebbé teszi a verset, mintsem hogy
Bal. bármelyik költői korszakába beilleszthetnők. Éppen a
fájdalom és v á g y mindig ú j képekkel történő jellemző erejű
Bal. féle megjelenítése hiányzik a versből. Az „emlékeztet 4 4
kifejezés tehát legfeljebb részletekre: egyes jelzőkre, hason­
latokra, néhány gondolatra vonatkozhat.
A 3 első vsz.-ban olyan ismétlés van, ami művészietlen
és gyenge stiláris képességre vall. Az 1. vsz. 4. s. „ oh én
árva fejem 4 4 , 2. vsz. „Árva, bú-látott fejemet 4 4 (4. s.), 3. vsz. 1. s.
„Oh én szegény árva fejem 4 4 . Az 1. vsz. képe emlékeztet BaL

1 3 4
Lásd V. D. 81—82. 1., B — D . I I . 236—37. 1.
1 3 5
Mind a három Bal. vsz.-ban v a n írva.
 87

29. sz. énekének 1. vsz.-ára. Érdekes a kétféle kifejezésmód

jellemző eltérése.
í m h o l n y i t v a én k e b e l e m
K i b e n r a k v a sebes tüzem;
Jaj csak h a l á l r a készültem,
É r t e d , o h én á r v a fejem!
J
(V. D . X L I I . — 1. vsz.)
Bizonyai esmérem rajtam most ereit,
Szívemben fölgynladt szerelemnek tiizit,
Sebesen égésit,
Ki tűrek naponkint egy szép víg kegyesirt.
(B—D. I . 29. — 1 . vsz.)

A 73. és 90. sz. első vszakai legfeljebb hangulati hasonló­

ságot mutatnak az idézett bevezető sorokkal, a 80. még azt
sem. A szerelem tüze, lángja féle kép Bal.-nál hihetetlen válto­
zatossággal szerepel és ezt a V. D.-ben is gyakori, egyébként
kézenfekvő, sablonos képet igen nagy leleménnyel v a r i á l j a . 1 3 0
A 2. és 3. vsz. egészen népiesen hangzik. Utóbbi egyszerűbb és
népies megoldása B-D. I . 39. „ C s a k búbánat immár 4 4 kezdetű
vers 1. vszakának. Az „árva fejem 4 4 kifejezést Bal. is hasz­
nálja, de művészibben elhelyezve és variálva. Pl. B-D. T.
50. — 5. vsz. „ í g y árva fejemtül A vált el, k i engem
szeretett hű szívbül 44137
vagy 82. — 6. vsz. „Ha k i akar látni
egy nyomorult lelket, Nézze az én árva keserves fejemet 4 4 —
a hatás nincs kizárva, mert hasonló gondolatkörben fordul
elő a szólam. A 4. vsz. valóban emlékeztet Bal-ra. A mulandó­
ság gondolatát szövi bele a kegyetlen kedvest festő sorok
közé. Ügy látszik ez is kedvelt motívum lett Bal. nyomán. 1 3 8
A szerző utánozta Balassát, de csak amennyire tehetsége en­
gedte. Ferenczi bizonyára azért említi meg a B-D. I . 90. sz éne­
ket, mert ennek 4. és 5. vszaka a „Nincs ég alatt oly fenevad.
Kire szelídség nem virrad' 4 gondolatot dolgozza fel — össze­
hasonlíthatatlanul művészibben, a 6. vszaka pedig épúgy

1 3 0
V. ö. B — D . 1. 27. —8. vsz., 35. - 3 . vsz., 39. —10. 11. vsz., 44..
61. —2. 5. vsz., 68., 73. — 4 . 6. vsz., 76. —5. vsz., 82., 84. —10. vsz., 87. — 1 .
vsz., 89. —7. vsz., 90. — 1 1 . vsz.
1 3 7
U . i t t 7. vsz. „Szegény fejemet már mivel vigasztaljam" és 9.
vsz. „Fejem árvaságát."
1 3 8
Különösen B. 80. é. i n s p i r á l h a t t a ezt a gondolatot. (B—D. I.
163—64. 1.).
88

felállítja az ellentétet, mint a V. D. X L I I . — 5. vszaka. „ D e

te soha nem szeligyülsz, Sem meg nem szánsz, sem keserülsz"
— sorokban. A gondolat továbbfűzése B.-nál sokkal tökéle­
tesebb, mert a felsorakoztatott példák ellentéteiből vonja le
következtetését. A 6. vszakban egyszerű szavakkal kifejezett
gondolatok (rabja lett, szánja meg) ugyanebben a Bal. költe­
ményben is megvannak (90. — 7—11. vsz.) — de kidolgozásuk
messze felülmúlja a V. D.-féle szöveget. Inkább csak a gon­
dolatmenet hasonlósága emlékeztet a Bal. versre és hathatott
a másik szöveg írójára. A 4. vsz. 5„ 4. sora „Országrontó
kegyetlen had Idővel megszáll s e l b á g y a d " pedig felidézte
Dézsi előtt Bal. 80. sz. énekét — mely ennek a gondolatnak,
a belső hasonlatosság folytán közös jegyekkel egymásba
kapcsolódó képsorozattal — mint azt már említettük — plasz­
tikus rajzát adja. Ez a két sor csak egész halvány visszfénye
a B. 80.-nak. A 6. vsz. hangulata, előbb említett gondolatai
nemcsak a B-D. I . 90. (különösen 8. vsz.-ban) vannak k i ­
fejezve, hanem a 29. — 2. vsz., 39. — 13. vsz., 64./2., 64./8. —
1„ 2. vsz., 73. — 10. vsz. (különösen hasonló) is ugyanezeket
a motívumokat alkalmazzák. Balassa gazdagabb, színesebb
stílusában. A 6. vsz. 2. s. „ R a b j á v á tött te szépséged" szólama
különbözőképen alakítva igen gyakori Bal.-nál. 1 8 9 A követ­
kező sor „Ne kötözz meg" Bal. nyelvén így hangzik
„ K ö s d meg bár karomat Rabsziaddal" (92. — 3. vsz.)
„Ne kösd meg világomat" (64/8. — 1. vsz.) — A 73-at nem­
csak az említett 10. vsz. alapján, hanem több közös gon­
dolat, eszmei kapcsolat miatt nevezhette meg Dézsi. Az 1. vsz.
hangulata a XLII.-ben ugyancsak a bevezető versszakéhoz
hasonló. (A kidolgozás, szólamok — egész más.) A 11. vsz.
„ S z á n d meg jó szolgádot, Kínvallott rabodat, K i te szerel­
medben é g " sorai, a V. D.-féle 6. vsz.-ban, a 4. s. „Szánjon meg
te szép szerelmed" szólamában tükröződnek. Egyébként a
stílus i t t is egész más, a képek alakítása komplikáltabb, a
kifejezések sokkal válogatottabbak — nagyon nehéz pár­
huzamot vonni még a jelzett részletek között is.
A leginkább Bal.-szerű 6. vszakot azért közöljük, hogy

"9 V . ö. B — D . I . 29. — 13. vsz., 39. — 7. vsz., 64/2. — 2. vsz., 64/8.

— 2 . vsz., 73. — J0. vsz., 81. —3. vsz., 89. —5. vsz.
 89

eredeti, hiteles verseiből vett példákkal az egészre jellemző

stíluskülönbséget bemutassuk. Tehát:
Meggyőzött engem szerelmed.
R a b j á v á tött te szépséged:
Ne kötözz meg, kérlek téged,
S z á n j o n meg te szép szerelmed

így a V. D. X L I I . — 6. vsz.
Annak szemilinek d r á g a ékessíge,
S z a b a d s á g o m a t már magamtul elvette,
R a b s á g r a vetette,
Kínlódom érette, vette is esziben.
(B—D. I . —29. 2. vsz.)
vagy:
— Képtelen nagy szépség
K i miatt szívem ég,
Mert m á r elrekkentette
Bnzgó* szerelmedbe',
Kiben m i n t tömlöcben
S í r v a ezt éneklette.
(B—D. I . 90. 11. vsz. 4—9. s.)

A 6. vszakkal a némikép Bal.-ra emlékeztető hangulatnak

vége szakad és két olyan következik, mely sablonos képeivel,
népies megszólításaival egyáltalán nem Bal.-szerű, — a meg­
kezdett gondolatmenetnek, felidézett hangulatnak sem adja
logikus befejezését. A 7. vsz.:
S o k á i g élj édes rózsám,
Ne b á n k ó d j á l szép asszonkám,
Elődben ülök Annókám,
É l j sokáig, virágocskám

asszonkám" és „Annókám 4 4 kifejezései hiteles Bal. versben

egyszer sem fordulnak elő. 1 4 0 Hogy mennyire sablonos ez a
befejezés, mutatja az idézett vsz. 2.-ik sora. Az egész költe­
ményben a kegyetlenség okozta bánatát hangoztatja és végül
ő mondja a kedvesnek „ne bánkódjál! 4 4 . Az 1. és 4. s. ugyan­
azt a szólamot használja („Sokáig élj 4 4 i l l . „élj sokáig 4 4 ). A 8.
vsz. a sablon folytatása:

140
V. ö. azonban a V. D. X X X V I I I . , XL. —4., X L I I . — 7., L X I I . —4,
7., L X X V . —3. 4., L X X V 1 I I . —3., L X X I X . — 1 . . C—7., C X X I . —3. vsz.-kal
(asszonkám) és X X V I I I , L X X V - 9 . , CXÍV, CXV, X X I . sz. é.-kel (Annók).
90

Isten h o z z á d szép violám,

Megbocsáss, kérlek, asszonkám;
Ha vétettem majoránnám,
B o c s á s s o n meg Isten, rózsám.

A majoránnám kifejezésről már említettük, hogy Bal.

sohasem használja. Ez a vszak is ismétel — csak a forma, a
divat kedvéért biggyesztette a versfaragó az ének végére —
akár el is maradhatna. Népies megszólításokat halmoz, ami,
mint t u d j u k , nem Bal.-szerű. 1 4 1 A 72. sz. Bal.-ének hatására itt
nem gondolhatunk, mert annak a hangulata más és egységes,
ezé azonban nem. Láthatjuk, hogy a hasonló hangulatú hite­
les Bal. költ. befejező vszaka mindig az előzőknek megfelelően
zárja le az éneket. 1 4 2 A költemény gondolatai, egyes részle­
tek hangulata, több kép, kifejezés — Bal. hatását tükrözik,
de az egész szerkezete, dikciója, nyelve sokkal közelebb áll
a népdalhoz. Az anyag Bal.-tói származhat, de feldolgozásá­
nak módja már nem. Ezért nem tekinthetjük őt a vers szer­
zőjének, legfeljebb egy ügyesebb tanítványát, amit a bizo­
nyítéknak szánt Bal. költemények igazolnak leginkább.
8. A V. D. LX. — a 11. Bal.-nak tulajdonított ének. 1 4 '
Hosszú, 18 vszakból álló vers. Az egyes vszakok 4-sorosak,
egyríműek. Minden sor 6 szótagú. Ritmusa nem rossz, de, mint
Dézsi is megjegyzi, rímelése gyenge, hanyag. Néhány egy-
rímű vszakon kívül, a többiben nagyrészt csak a 2. sor rímel
a 4.-kel. De még ez a képlet sem állandó, a 6., 13., 16. vers­
szakban nem is beszélhetünk rímről, a 11. vsz. 1., 2. s. végén
a „volt" rímel, a 14.-ben is ez a három sor rímel, a 2. kiesik,
a 17. vsz,, úgy mint az első, egyrímű. Balassa legkorábbi
ismert költeményeiben sem találunk soha ilyen gyenge ríme­
lést. Ferenczi szerint „Bal.-énak látszik". Dézsi ( I I . 748. 1.)
már megjegyzi, hogyha csakugyan Balassáé, akkor korai köl­
teményei közül való. ,.A 9„ 10. vsz. sem látszik Balassáénak."
Dézsi kijelentéseit aláírhatjuk azzal a módosítás­
sal, hogy a vers egyáltalán nem Bal. szerzeménye. Előadása,
kifejezésmódja, egyszerűbb emberre vall, aki mindenki szá­
mára érthető, népies nyelven panaszolja el bánatát: el kel-

J 4 1
V . ö. a 7. 8. B a l . - n a k t u l a j d . é n e k e k h e z f ű z ö t t megjegyzéseinkkel.
1 4 2
Y . ö. a 75. 80. 90. befejezéseivel.
1 4 3
Lásd V. D. 106—107. 1., B — D . I I . 237—240. 1.
 9í

lett válnia kedvesétől. E felett keseregni, egyik főmotívuma,

indítéka a X V I I . század verselőinek, ami Bal. hatásán alapszik.
Az 1., 2. vsz. hangulata legjobban a B. 39,-re emlékeztet
„ C s a k búbánat immár Hagyatott énnekem A 3. vsz.-
ban kijelenti, hogy „Ellenségimnek örömekre juték bánatra 6 ",
ez ismét egy Bal. nyomán elterjedt motívum, de nála i n k á b b
az istenes énekekben gyakori. Csak a B-D. I . 54. — 5. vsz.-ban
említi „Irigyektől mert oly nehéz én vigasztalómhoz Nékem
jutnom Az 5. vsz. „búcsút vesz és megköveti őt" motí­
vumok a 15. versszakban újra ismétlődnek — a X V I I . századi
énekek 1 4 4 sablonos szólásformáival, amelyeket Balassa nem
használ énekeiben még hasonló gondolat kifejezésekor sem. 1 4 5
A 12. vsz. alapgondolata hasonló a B-D. I . 29. — 10. v s z a k á é -
hoz. Idézzük a stíluskülönbség szemléltetésére:

Ha lehetne szívem,
B i z o n y az szívemet,
Kiontanám érted
Szép piros véremet.
(V. D . L X -12. vsz.)

(A gondolatot a 13. vsz. is folytatja.)

L e g y e n az é n k í n o m ü egiszsigéért,
L e g y e n h a l á l o m is b á t o r szemiliért,
Ám szenvedjek azért.
C s a k ne u t á l j o n m e g én hív szerelmemirt.
(B—D. I . 29. — 10. vsz.)

íme az egyszerű, népies képekben gondolkodó költő és

Bal. tudatosan költői stílusa közti különbség. Még távolabb
áll ettől a már említett 11. vsz., szinte látjuk az egyszerű so­
rokat recitáló lantpengető diákot. A 14. vsz. „No többet nem
szólok, Hanem csak hallgatok 6 4 ugyancsak népies modorban
fejezi k i azt, amit Bal. így mond: „Tovább immár beszédi-
met Én nem nyújtom. 4 * stb. (B. 39. — 14. vsz.) A 17. vsz.
„Hordozzon az Isten Téged szerencsésen — 4 4 stb. sorai pedig*
ugyancsak a 39. — utolsó vszakban vannak meg műköltőt
formában „Tégedet ajánllak Kegyes Istenemnek Kezében,
kegyelmében. 6 4 stb.

1 4 4
A V . D . - b e n g y a k o r i , v. ö. a 66. 1. 85. sz. jegyzetével.
1 4 5
V . ö. B — D . I . 46. — u t o l s ó vsz., 29. — 16. vsz.
92

A vers hangulata, néhány gondolat még emlékeztet Bal.-ra,

de más semmi külső, vagy belső kapcsolata nincs vele. A 9.,
10. és 11 vsz. meg egyszerűen kizárja ezt a feltevést: „Mert
ők szép versekkel Megvigasztalnának, Keserűségemről
ö r ö m r e hoznának" (10. vsz.) — mondja a poétákról, akik
nem tudnak kánjairól (9. vsz.). Balassa ilyen kijelentést nem
tett, nem is tehetett. Ő, aki tudatában volt a maga tehetségé­
nek, költői erejének, hogy várhatott volna a nálánál gyen­
gébbektől vigasztalást? Hányszor említi, hogy semmi sem
vigasztalhatja meg. 1 4 6 Még saját versei is csak bánatot sze­
reztek neki (1. B-D. I . 65. — utolsó vsz.). L á s s u k a Bal. költé­
szettel való néhány kisebb kapcsolatát. Hangulata p l . rokon
a B-D. I . 50. — 1—6. vsz., a 98. — 2. vsz. és a 38. sz.-val (ezek­
ben Bal. is a válás felett kesereg). Legutóbbiból egy-két ha­
sonló helyet is idézhetünk. Ilyen pl. a „görlicze" motívum
„Vagyok már szintén ö z v e g y gerlice, Szomorú én éltem"
{B-D. I . 38. — 7. vsz.) „Az görlicze madár Mikor ő társától
Hirtelen elválik:" stb. (V. D. LX. — 16. vsz.) Ez a me­
tafora azonban népies, a V. D. énekeiben sokszor előfordul. 1 4 7
míg Bal.-nál csak ez egy esetben — úgy, hogy valószínűbb
a népdal hatása. A kérdéses versnek tehát csak indítéka,
egyes vszakok hangulata, alapgondolata Bal.-szerű. Egyéb­
ként stílusban, formában, szerkezetben egyszerű, sokszor
sablonos, népdalhatást tükröző gyengébb alkotása egy Balas-
sáét meg sem közelítő tehetségű versfaragónak.
9. A V. D. L X I I I . — a 13. Bal.-nak tulajdonított ének. 1 4 8
Erdélyi a Teleki-k. a l a p j á n mint Barakonyi költeményt közli
34. sz. a.149 Ez a változat rövidebb. A V. D.-beli 6 Zrínyi
vszakból áll, a Teleki-k. szövege pedig csak 4-ből. A két­
féle változat 4 vszaka, jelentéktelen eltéréseket nem számítva,
megegyezik. A Teleki-k. 1—4. vszaka a V. D.-ben az 1.. 2.,
3.. 6.-nak felel meg. Ferenczi jegyzete szerint (111. 1.) „Ba-
lassáénak látszik. Az utolsó vszakot v. ö. a LXX. sz. a. ének
utolsó vszakával". Dézsi hozzáfűzi, hogy „a vers utolsó
vszaka a 3. (CXVI.) sz. költeményben („Egy szép táncot")

1 6
V . ö. B — D . T. 38. — 7 . vsz., 67. —6. 7. vsz. 9 1 . —4. 7. vsz.
1 4 7
V . ö. V. D . X X I I . , X X X I I . , X X X V I I . , L I I L , LV., C X V I I .
1<H
L á s d V . D . 110—11. 1., B — D . I I . 242—43. 1.
149
Barak. Fer. költeményei 82. 1. !
 9r

említett nagyszombati palotát juttatja eszünkbe." Erdélyi 1 5 0

bizonyítani igyekszik a rövidebb változat elsőbbségét. .A
V. D. szövegének 4. és 5. vszaka nem i l l i k bele a m i szöve­
günkbe — mondja jegyzetében. Majd így folytatja: ..Fel­
tűnő i t t a Júlia nevű kegyes . . . Közel volna az a feltevés,
hogy ezt az éneket is tulajdonítsuk a régi nyomon tovább ha­
ladva, Balassának, annyival inkább, mert Balassa X L V I I I .
énekében arról beszél, hogy Júlia kezébe, szörnyű tömlöcébe
esett; kinek szerelmében, mint tömlöcben X L I I . 1 5 1 énekét éne­
kelte A két költő lírájának közeli rokonsága nem lehet
eléggé határozott ok arra, hogy a kötet realitásait meggyön­
gítse" — fejezi be Erdélyi észrevételeit.
A több változat mindig az ének elterjedtsége mellett szól.
A rövidebbiket kerekebb és egyszerűbb előadásmódja is
alkalmassá tehette arra, hogy akár a nép a j k á n elterjedjen.
A kibővített változat már szétesőbb, a betoldott vszakok,
különösen az 5. jóformán semmi kapcsolatban nincs a többi­
vel. Ez a változat tehát még kevésbbé lehet Bal. műve, mint
a Teleki-k.-é. A 4. vsz, érzéki képe gyakori a népies énekek­
ben, de Bal. esztétikai érzéke, legalább ismert hiteles versei­
ben, tartózkodik hasonló motívumok alkalmazásától. De
pl. a V. D. X X X I I I . népies szólamokban gazdag éneke a 6.
és 10. vsz.-ban ugyanazt egész hasonló kifejezésekkel írja le.
Balassa szerzőségét illetőleg tehát csak a rövidebb változatot
fogjuk megvizsgálni. Tulajdonképen egy párhuzamon épül
fel: a költő szembeállítja egy igazi fogolyéval a maga szim­
bolikus rabságát. A hasonlatot Bal, többször alkalmazza, de
más hangulatot fűz hozzá, A Balassának tulajdonított ének­
ben a rabot boldoggá teszi, hogy kegyese foglya lehet, Bal.
pedig mindig keserűséggel, vagy szomorú belenyugvással ír
rabságáról. 1 5 2 Többször említi a „gonosz" vagy „szörnyű"
tömlöcöt pld. a 45. — 2. vsz.-ban „Mint gonosz tömlecben
Éjjel-nappal volt gondom" vagy a 81. — ut. vszakban „ J ú l i a
kezében, Szörnyű tömlöcében", a 86. — 4. vsz.-ban is említi
J ú l i á r a vonatkozólag „Nincs olly jeles vitéz K i t meg nem

1 5 0
I d . m . 155. 1.
1 5 1
Ez Dézsi s z á m o z á s a s z e r i n t a 90. sz. é n e k — ez azonban ott is
(LVIÍ) — tehát Erdélyi s z á m a hibás.
1 5 2
V . ö. p l d . 29. — 13. vsz. s 33. — 4. vsz., 39. — 7. vsz. s 89. — 5. vsz.
94

bír s tömlöcöz 4 4 . A 90. érieket pedig így fejezi be Bal. „Buzgó

szerelmedbe, Kiben mint tömlöcben Sírva ezt éneklette 4 4 .
Csak a 81. — 4. vsz.-ban „Csörögjek vasban Csak öröm
mondani. Hogy magamat kötni Látám nagy szerelmére' 4 és a
91. — 9. vsz-ban: „ R a b j á v á ejtettél J ú l i á n a k engem,
Kínját, hiszem csuda, Hogy mintha jó volna O l l y örömest
viselem 4 4 más a hangulat. De ezekben sem a viszontszeretet
v á l t j a k i a rabság feletti örömét, hiszen a 91.-ben bár ég J ú l i a
szereimétül, megmondja, hogy „többé nem említi versül 4 4 .
A 2. vsz. dikciója népies: „Nem félem bírónak kemény
itiletit. Sem álnok peresnek hamis feleletit 4 4 stb. A 3,
vsz. „sententia 4 4 és „perpatvar 4 4 kifejezései Bal.-nál sohasem
fordulnak elő. Volna még az utolsó vsz.
Rekesztvén, hogy valék egy fris palotában,
J ő v e t i t k o n h o z z á m gyenge rokolyában
J ú l i a , az l e l k e m , k i r ő l v í g voltomban,
I r á n i ez T e r s e k e t u g y a n a z ó r á b a n .

Dézsi itt kapcsolatot sejt a V. D. CXVI.-tal (..Egy szép

táncot 44
) mindkét esetben a nagyszombati palotára gon­
dol. Miután szerintünk a C X V I . (B-D. I I . 3.) sem B a l a s s á é 1 5 í
a kapcsolat keresése tárgytalan. Különben is az ut. versszak
Júliát említi és így, ha az említett palota tényleg a nagy­
szombati volna, akkor a vers oly^ időben keletkezett (Dézsi
beállítása szerint), mikor Losonczi Anna még nem is játsz­
hatott szerepet a költő életében, s így verset sem írt még
hozzá. 1 5 4 A J ú l i a nevére írt költemények viszont abból az
időből valók, mikor nem is látta Júliát. 1 5 5 Sem a J ú l i a név,
mely a X V I I . sz.-ban költői név lett, sem a palota említése nem
bizony ít Bal. szerzősége mellett. Feltűnő t. i„ hogy ez a mo­
tívum a V. D.-ben többször, 1 5 6 B. költészetében azonban egy­
szer sem fordul elő a versírás körülményeire vonatkozólag.
A V. D. LXX. ut. vsz. szórói-szóra ugyanaz, csak J ú l i á m he-

« 3 L . 54—60. 1.
1 5 4
V . ö. W a l d a p f e l i d . m . 26. 1.
1 5 5
V . ö. C s á s z á r E.: A kath. visszahatás
korának költészete. (Egye­
temi előadás.) Bp.. 1928. 104. 1. ( C s á s z á r E. az
előadás alkalmával jóval
többet mondott a kérdésről, m i n t amennyit a kiadott jegyzet nyújt.)
L á s d V . D . I . — 9., L X X . — 11. vsz., L X X I X . — 4. vsz., L X X I V . —
1 5 6

10. vsz., C V I I . —7. vsz.

 95

lyett a „Szeretőm" kifejezést használja, de a C V I I . 7. vsz. is

ugyanolyan körülményre céloz:
Irám ez v e r s e k e t egy palotában,
J u t a m i n d g y á r á s t eszemben azon ó r á b a n , stb.

A befejezés tehát inkább Bal. szerzősége ellen szól. Ezen­

kívül a vers rövidsége, a gyenge verselés (rímek), az egy­
szerű, népies stílus, a költemény egy párhuzamra való felépí­
tése, a víg. játékos hang is a mi felfogásunk mellett szólnak.
Még hatásról is csak annyiban beszélhetünk, hogy a Teleki­
kódex szerzője a ..tömlöc". ..rabság" képet esetleg Bal.-tói
vette át és felhasználta saját hangulatának, talán való élmé­
nyének elmondásakor.
10. A V. D. X C V Í . — a 20. Bal.-nak tulajdonított
ének. 1 ' 7 Ferenczi és Dézsi Bal. énekei közé sorolják (V. D.
160. 1.. B-D. TI. 751. 1.) A vers lírai allegória. Kedvesét filemüle
jelképezi. Erre vonatkozólag úgy Dézsi, mint a magunk
észrevételeit már a Bal.-nak tulajd. 21., illetőleg 7. és 8. ének
tárgyalásakor elmondottuk. 1 5 8
T u d j u k , hogy teljes allegóriát Bal. csak a mithologiával
kapcsolatban írt. míg lírai képre (madárbasonlatra) csak az
A enigmát. (B-D. I . 26.). Egyébként kizárólag mint más képek
közé szőtt metaforát alkalmazta a fülemüléhez, daruhoz,
sólyomhoz stb.-hez való hasonlítást. 1 5 9 A fülemüle különösen,
egy ének kivételével (B-D. I . 99. — 1. vsz.), csak mint ter­
mészetfestő képek eleme szerepel (1. B-D. I . 56„ 41., 89.).
A 76.-ban sem szimbolizálja a kegyest, csak mint párhuza­
mos, i l l . ellentétes kép szerepel a költő érzelmeivel, hangula­
tával szemben. Dézsi. ( I I , 751. 1.) mint már idéztük, 1 6 0 éppen
ennél a 20. sz. Bal.-nak tulajdonított versnél hivatkozik a B-D.
I . 41. (XVI.) és 45. (XX.) sz, költeményeire, mint amelyek for­
mai szempontból összevethetők a kérdéses verssel. Mindössze
egy hasonló vonás van közöttük, t. i . mindháromban szere-

157
L á s d V . D . 159—60. 1.. B — D . 11. 250—51. 1.
L . 75—81. 1. — A 21. B . - n a k t u l a j d . v e r s r ő l 1. 21. l a p o n .
™ V . ö. B — D . 1. 23. —9. vsz.. 3|. —5. vsz., 40. 8—10. vsz., 58. — 4 .
vsz., 90. —6. vsz.. 99. — 1 . vsz.
1 6 0
L . 21. 1.
96

pel a párbeszédes forma. A keret a két hiteles Bal. költ.-ben

álom. a V. D. XCVI.-ban erről szó sincs. A 41.-ben említi a
fülemülét Bak, de csak a környező természet leírása kere­
tében. A költő szemére nem jön álom. kimegy a szabadba.
Az 5., 6.. 7., 8. vsz.-ban leírja az őt körülvevő természetet,
megemlítve, hogy „Mellette egy kiterjedt ciprusfa, Kinek
szép zöld bojtos ágaiban Fülemile szóla." stb. Azután el­
alszik és megjelenik előtte a kegyes, de természetes a l a k j á ­
ban és beszél a költőhöz (tulajdonképen nem is párbeszéd,
mert ő nem felel a kedves szavaira). Ép így a 45.-ben is. ahol
álmában tényleg párbeszédet folytat kedvesével „Szeretőm
szemilit én álmomban l á t á m " (2 vsz. 5. s . ) — t e h á t ez sem alle­
gória. Viszont a V. D.-ben éppen a kérdéses költeményhez na­
gyon hasonló forma többször is szerepel, mikor a jelenet, vagy
párbeszéd valamely madár alakjában megjelenő kegyessel
folyik. Ilyen a V. D. X V I I I . „Láték minap megrekesztvén egy
kis madarat" , a X X I I . „ E g y filemüle kis madár 4 4 (ennek
kezdő vszakai különösen emlékeztetnek a Bal.-nak tulajdo­
nított versre), végül a X C I V . „ B ú m elfelejtésére 4 4 kezdetű,
melyben az álomkeret és a párbeszédes forma is szerepek
A kedves itt „rárócska 4 4 alakjában jelenik meg. Ez a három
V. D.-beli szöveg tehát formailag sokkal közelebb áll a V. D.
XCVI.-hoz, mint Bal. 45. vagy 41. verse. Természetesen nagy
számmal szerepelnek a hasonló alapgondolata metaforák is
a V. D.-ben épúgy alkalmazva, mint azt Bal.-nál láttuk. 1 6 1
Az elmondottak egyáltalán nem cáfolják azt, amit Dézsi
Bal. ezirányú hatásáról mond. Azt t u d j u k , hogy az Aenigma-
féle forma, a találós mese, kedvelt volt az énekmondók köré­
ben, 1 6 2 hozzátehetjük: a népköltészetben is. Hiszen az alap­
motívum t. i . , hogy az ember állati alakot ölt minden idők,
minden népeinek egy fő mesemotívuma. (Legtöbbször mint
„elvarázsolás 4 4 jelenik meg a mesékben.) Balassa írta az első
műköltői Aenigmái, de ő nem használta fel többször ezt a
formát — talán nem volt elég lírai, miután elmeséli a jele­
netet, ami inkább epikus előadást kíván. A párbeszédek

1 6 1
V . ö. p l d . X I X . - 11. vsz., XXXIII. — 16. vsz., XXXVII. - 19.
vsz., X L . — 1. vsz., X L V I . — 1. vsz., X L V I I I . — 3. 5. vsz., L I . — 1. 2. vsz.,
L I I I . — 5. vsz., L I V . — 3. 4. vsz.. L V . , L X X I V . — 4. vsz., C I X . — 1.2. vsz.
1 6 2
V . ö. B — D . I I . 670. 1.
 97

élénkítik a versbe foglalt kis jelenetet — de ez is olyan eszköz,

amit a népköltészet is szívesen felhasznál. Balassa líraiságá-
nak jobban megfelelt a metafora, amely nem zárja k i , hogy
képeit különböző tárgykörből vegye, több színből keverje.
Hasonlatai számtalanszor a természet ihletésére keletkeznek,
melynek szépsége iránt rendkívül fejlett érzéke volt. 1 * 5 3
Amint azonban a szerelmi lírát ő tette „szalonképessé", épúgy
tőle vette át és az ő példájára alkalmazta az ismert és isme­
retlen műköltők egész sora azokat a formákat és stíluskellé-
keket is, amelyek közül nem egy addig csak a népköltészet­
ben élt.
Érdekes már most az a folyamat, amely Bal. hatása alatt
megindult. Átveszik tőle az eszmét, a kifejezésmódokat — az
anyagot, de ebből az átvett anyagból nem tudnak olyan
művet alkotni, mint mesterük — ehhez az ő egyénisége, tehet­
sége kellett volna. í g y keletkezett sok Bal. hatást tükröző, de
művészietlen, tudálékos vers a X V I I . sz.-ban. Sokan azonban
másirányú körülményeiknél, hajlamaiknál fogva a tőle el-
tanultat vegyítették azzal, amit a népköltészetből ismertek,
kedveltek. Némelyiknél csak egy-két kifejezésre szorítkozik
ez a népköltészeti reminiszcencia — nem egyszer azonban
túlsúlyban van Bal. hatásával szemben. Eredeti népköltészeti
termék ugyan kevés van a V. D.-ben, 1 6 4 de annál több olyan,
melynek egyes részletei népdal eredetűek, 1 6 5 vagy több­
kevesebb népköltészeti hatást tükröznek. (Ide tartozik a Bak­
nak tulajdonított énekek egy jó része.) Az alkalmi költők
egy része is csak a nép a j k á n elterjedt Bal. költeményeket
ismerhette meg, talán már a nép szájaíze szerint átformálva.
A V. D. X C V I . egyszerű nyelvezete, primitív stílusa, gyenge
verselése egy nem nagyon tehetséges, egyszerűbb lelkű szer­
zőre vall, aki a népköltészet befolyása alatt állt. A költe­
mény csonka, az alkalmazásnál megszakad. Nyolc, ősi nyol­
casban írt gyenge rímelésű vszaka nem sok Bal. hatást mutat.
A fülemüle szerepeltetése és a párbeszédes formán kívül,

1 6 3
V . ö. E c k h a r d t : Bal. B. N a p k e l e t I V . k . 163. 1.
1 6 5
Annak tekinthetjük a V. D. I I I . , XXV., L X X X I . , X C I L , C X V I I . sz.
1 6 5
V . ö. C s á s z á r E.: A kath. visszahatás korának költészete. (Egyet,
előadás. Kőnyom.) 1928. 96—97. 1.

I m r e I l m a : Balassa Bálint h a t á s a a X V I I . sz. névtelen k ö l t ő i r e .

7
98

amely épúgy lehet a népköltészet, mint Bal. hatása, legfeljebb

az 5. vsz. mithologiával kapcsolatos képe utal, esetleg csak
közvetett Bal. hatásra.
11. A V. D. ( X I V . — a 24. Bal.-nak tulajdonított ének. 1 3 6
Ferenczi szerint ..Balassáénak látszik" (191. 1.). Dézsi meg­
jegyzi ( I I . 752, 1.) ..Ez is Anna-dal, s „piros Annók"-nak,
„szép kis AnmV-nak szólítja szerelmesét. Nem Balassa kife­
jezésmódjai, de az ilyen változtatások sokszor a másolóktól
erednek/ 4 A vers indítékát illetőleg csatlakozik az előbb tár­
gyalt 4. (XVII.) és 11. (LX.) számúakhoz. El kell válnia ked­
vesétől. De míg a 4.-ben világosan a kedves kegyetlenségét,
a 11.-ben pedig ellenségeit jelöli meg a válás okául, addig itt
mindkettőt említi, ami homályossá teszi és megzavarja a
költemény egységes hangulatát. A szerkezet tehát nem oly
kerek, mint Bal. hiteles költeményeiben szokott lenni. Tud­
j u k , hogy Bal. istenes énekeiben sűrűn emlegeti ellenségeit,
de szerelmes versei közül csak az 51. — 8. vszakban mondja:
„ m i szerelmünket m i se hagyjuk tőlünk Rágalmazók
miatt elesni közülünk " és az 54. — 5. vsz.-ban említi,
hogy irigyei miatt nem juthat vigasztalójához. A kedves ke­
gyetlenségéről egyikben sem beszél, pedig egyik leggyakoribb
indítéka szerelmes verseinek. A kétféle motívum tehát Bak­
nál nem olvad össze, de utánzói gyakran kapcsolják egymás­
sal a két indítékot. Miután a most tárgyalandó versben a
kapcsolat még csak nem is logikus — még kevésbbé gondol­
hatunk Bal. szerzőségére. Több gondolat, egyes vszakok han­
gulata, néhány kép s kifejezés azért emlékeztet Bal.-ra, bár
az egész előadásmódja, stílusa sablonosabb és különösen a
befejező vszakoké népiesebb, mint Bal. hasonló témát fel­
dolgozó költeményeié. Több rokonvonást mutat Bal. 29. sz.
énekével, de a közös gondolatok kidolgozása más és más.
A V. D. C X I V . 1.. 2., 5.. 4.. 6. vsz. az említett 29, — 2., 5., 13.,
14., 16. vszakával van eszmei kapcsolatban pld. a C X I V . 1.
versszak:
Ez volt e — — te kívánságod.
Hogy i l y hamar szegény fejem g y á s z b a n borítod,
Véletlenül szegény árvát, hogy így kénozod?

100
L á s d V . D . 190—91, L, B— D . I I . 257—58. 1.
 99

B-D. I . 29. — 3. vsz.:

De azért éltemet

Szüntelen kínozza bűntelen fejemet.

A 6. Y S Z . egész népiesen hangzik:

I t t h a d l a k m á r ékes r ó z s á m , gyenge virágom,
Élj sokáig, én édesem, szíből kévánom,
I r i g y e k t ő l i t t n e m lehet az é n lakásom.

Bal. pedig így búcsúzik: (B-D. I . 29. — 16. vsz.)

Azért immár nékem el k ö l y most i n d u l n o m ,
De elmimet ugyan itt köly nálad hagynom,
Rólad gondolkodnom:
Légyen Isten h o z z á d édes vigasztalóm.

A következő 7. vsz. a 29. — 17. vsz.-hoz hasonlóan fűzi

tovább a gondolatot (meghal nélküle). De kifejezésmódban
sokkal közelebb áll a V. D. I V . i l l . IX. — 10. vszakához, mint
Bal. stílusához. Ilyen összehasonlítást több hiteles Bal. vers­
sel tehetnénk, pld. a 2., 4., 7. vsz., a 89. — 5. vsz. i l l . 50. — 5.
vsz.-kai, a 39. — 7, és 15. vsz.-kai (5—9. s.) tartalmaz közös
elemeket. A 2. vsz. „Mondd meg nekem, piros Annók, az mit
vétettem" (1. sor) B-D. I . 89. — 5. vsz. „Mit vétettem kérlek?
Hogy7 nem szánsz engemet, Kinek szive háborog?" 2. vsz. 2„
5. s. „ H a valaha te náladnál többet szerettem? Mert nem kel­
lett tudod szivem, senki énnekem." B-D. I . 50. — 5. vsz. „Sze­
rettem e többet? Tudod, kedveltelek egyedül tégedet." A 39.
két említett vszaka kidolgozásban már ismét az egyszerű,
népies stílus és Bal. csiszolt, szélesebb ecsetvonásokkal dol­
gozó modora közti különbséget illusztrálja pl. 4. vsz. 3. s.
„Szerelmeddel meglánczoltál, te rabod vagyok." B-D. I . 39. —
7. vsz. „ R a j t a m szabad vagy te, Én édes szerelmem, Valamit
mivelendesz, — Mert azt így jól látod, Hogy vagyok te rabod,
Ha szintén megölendesz"; stb. vagy 7. vsz. 3. s. „Éjjel-nappal
nem nyughatom, érted, édesem." B-D. I . 39. — 15. vsz. „Hogy
mind éjjel nappal Szivem téged gondoljon, Tégedet óhajtson,
Te felőled szóljon És csak tégedet várjon." (5—9. s.) A 7. vsz.
gondolata („Inkább elhidd, hogy meghalok éretted lel­
kem ") különben a B-D. I . 45. — ut. vsz.-ban, 90. — 7., 8.
vsz. és a 48. — 3„ 4. vszakában is megvan, feltüntetve a már
100

említett előadásbeli különbségeket. Mindig azt látjuk, hogy az

ő gondolatai jelennek meg népdalszerű fogalmazásban. Az 1.,
2.. 4. T S Z . hangulati és gondolati közösséget mutat még a B-D.
1. 46. — 1.. 4.. 8 . vsz.-kai, de stílusbelit nem. A 3 . vsz. ..Hajolj
meg már. szép violáin, i l y kérésemre a 7 3 . — 1. és 11. vers­
szakával rokongondolatot tartalmaz — a jellemző kidolgozás-
beli különbségekkel. Végül még egy példát idézünk: „Vélet­
lenül szegény árvát, hogy így kénozod?" (1. vsz. 3. s.) „Érted,
hogy elmentél És felejtettél Engem szegény árvádat, I l l y re-
méntelenül" stb. (B-D. I . 8 9 . — 6. A S Z . ) Az utolsó ( 8 ) vsz.
megint egész népdalszerű „ A d j a Isten szép kis Annám, hogy
láthassalak, Kévánságos egészségben találhassalak, Az Istentől
nagy sok jókkal megáldhassalak." Bal.-nál ilyen stílusú búcsii-
sorok nem fordulnak elő. de a V. D. több. leginkább népdal­
szerű énekében igen. 1 6 7 A „piros Annók* 4 , „szép violám", „ékes
rózsám", „gyenge virágom" — mind a népdal jellegzetes
becézgető megszólításai. Balassa az Anna. Annám nevet csak
versfőkben (50. sz., 52. sz.) és a 8 7 . sz. Echós énekben hasz­
nálja. Az „Annók*" változatát pedig egyszer sem. Mindkét
névalak sokkal többször előfordul a V. D.-ben. 1 6 S A 4. vsz.
2. s.-ban előforduló „ s z a j k ó d " kifejezést sem használja Bal.
egy hiteles költeményében sem. Dézsinek tehát nem adhatunk
igazat abban, hogy a „piros Annók", „szép kis Annám** a
másolótól eredő változtatások, mert a versben akkor sok más
kifejezés hasonló eredetű lehetne, sőt a vers egész jellegét
átírtnak kéne tartanunk. A vers azonban kifejezésmódját
illetőleg végig egyszerű és népies, nincs hát okunk arra, hogy
átdolgozásra gondoljunk.
A versforma nem nagyon i l l i k a vers jellegéhez. Az egyes
vszakok 5, 15 szótagú sorból állnak, egyríműek. Bal. sokszor
alkalmazta a háromsoros vszakot. de más s z ó t a g s z á m m a l . i m

3 6 7
V . ö. p l d . V . D . I I I . — 6. vsz., X X X V I . — 5. vsz.. X L I . - 4. vsz.,
XLII. — 7. 8. vsz.. X L I I I . — 7. vsz., X L V I I I . — 8. vsz., LVIII. — 6. vsz.
XCVIIL — 7. vsz.
168
V . ö. V . D . X X V I I I . , X L I I . , L X X V . , C X I V . , C X V . ( A n n ó k ) . X X X I X . .
CL (Annám), X X L , XXX., XXXIX. (más névvel együtt).
V. ö. B — D . I . 32. (első 2 s. rendesen 1 2 - s z ó t a g i i ) . 36.. 40., 47..
78.. 79., 82.. 85.. 97.. 18. ( a l e x a n d r i n s o r o k ö s s z e t é t e l e i ) . 31., 84.. 13. —
16-szótagúak.
 10J

Nem lehetetlen, hogy eszméken, hangulaton kívül a vforma

is az ő hatását hirdeti az egyébként népdalszerű költe­
ményben.
Ezzel lezárhatjuk azt a 12. illetőleg a 7.. 8. változatot
egynek számítva 11 énekből álló csoportot, amelynek népdal­
szerű jellege különösen feltűnő.

4. Két Balassától hasznait formában írott vers.

Most következő fejezetünkben csak két Bal.-nak tulaj­

donított versről fogunk megemlékezni: a 14. és 15. sz.-ról.
Ezeket épúgy, mint a 2. csoportba sorolt Bal. vsz.-ban írt éne­
keket, versformájuk a l a p j á n kell elsősorban Bal. költészeté­
hez közelállónak tekintenünk. Ez azonban még nem elegendő
ok arra, hogy Balassát tartsuk szerzőjüknek. Az előbbiekhez
hasonló részletes vizsgálattal igyekszünk majd e két verset
illetőleg is a kérdést eldönteni.
1- V. D, L X I V . — a 14. Bal.-nak tulajdonított ének. 1 7 0
Szabó K. már mint Bal. költeményt közli. 1 7 1 Ferenczi hasonló
véleményen van. Dézsi csatlakozva hozzájuk, külön kiemeli
a versformát. A ,,Palkó nótája 4 4 tényleg kedvelt versformája
Balassának. A B-D. I . 28. 29., 54., 50.. 51., 52. sz. szerelmes
verseit és 12. sz. istenes énekét erre a nótára írta. 1 7 2 A 4 sorból
álló vsz.-ban a két 12 szótagú sorra egy 6-os következik, majd
ismét egy alexandrin sor. A vsz. egyrímű. A kérdéses vers
formája, sor és rímképlete az említett Bal. versekével teljesen
azonos. A külső kapcsolat tehát megvolna, kérdés, megvan-e
a belső is? Megállapíthatjuk, hogy a vers indítéka (a kedves
kegyetlensége), hangulata (panaszos, kesergő), gondolat­
menete szintén Bal.-szerű. Nem lesz nehéz a részletes egybe­
vetés a rokontémájú és hangulatú hiteles Bal. versekkel.
Legfeltűnőbb a hasonlatosság a B-D. I . 90.-nel. A gondolat­
menet azonosságán kívül egyes vszakok is megfelelnek egy-

1 7 0
Lásd V. D. 111—13. 1., B — D . ÍT. 243—44. 1.
1 7 1
Századok, 1879. — 100. 1.
1 7 2
D é z s i e m l í t i a 27. sz. is (t. k . X C . 1.), h o l o t t ez a „ L u e r e t i a é n e k e 4 '
n ó t á j á r a v a n í r v a , v i s z o n t a 29. sz.-iit n e m e m l í t i : — ez n y i l v á n tévedés.
102

másnak. A B-D. I . 90. a V. D. L X I V . egy erősen javított kiadá­

sának látszik. Mindkettő bevezetése: panasz a kegyetlen ked­
vesről (1. L X I V . — 1. vsz., B-D. I . 90. — L, 2., 3. vsz.). Balassa
jobban kiaknázza a hangulatot, szólamainak gazdagságával,
erejével elhiteti velünk, hogy átélt szenvedéseket ecsetek
A két első vszakot idézzük:

Keserves p a n a s z i m m i haszna h o g y teszem,

H a én k é n a i m b a n senki nem szán engem?
Mi haszna gyötrődnöm,
H a soha s e m m i b e n k e d v é t n e m lelhetem?
(V. D . L X I V . 1. vsz.)

Én édes szerelmem,
Egyetlenegy lelkem,
M i hasznom nékem élnem?
Ha semmit nem segít,
Jómra f e l sem indít
A z én esedezésem,
Sok könyörgésemre,
Szép leveleimre
Csak választ sem tész nékem.
( B — D . I . 90. — 1 . vsz.)

A gondolatot Bal. még a 2. és 3. vsz.-on át fokozódó erő­

vel fűzi tovább. A kegyes gondolatainak beleszövése (2. vsz.
7., 8. s.) az öntudatos, gyakorlott író hatást célzó eszközei­
nek egyike. Ezután mindkét szöveg a hajthatatlan kedves
kegyetlenségét festő képeket vonultatja fel (1. V. D. L X I V .
2.. 3., 4., 5., 6., B-D. I . 90. — 4., 5., 6. vsz.) Balassa, bár máskor
nagyon szívesen alkalmazza, ez esetben teljesen elejti a
mithologiai vonatkozású képeket és gyönyörű fokozatot épít
fel csupa természetből vett képekből (szikla, vas, gyémánt,
márvány sem tud mindennek ellentállni). Ezt megelőzőleg a
népszerűvé lett „sólyom 4 4 motívumot alkalmazza (4. vszak
.1-6. s.).
S z é p s ó l y m o k , vad rárók,
Kiket madarászok
Tanítanak, viselnek,
Bánással, tartással,
Szóval, kiáltással
Szelídek, kézre jfmek.
 103

Ez a kép a V. D. szövegében is megvan, de milyen más­

képen :
Mindenféle vadat ember szelídíthet,
Süvöltő k a r u l y t is karjára süvölthet,
(3. vsz. 1. 2. s.)

Az oroszlán, tigris, róka említése után a V. D.-ben a 4., 5.

vszakban mithologiai képek következnek. A szerző műveltebb
ember lehetett, mert a kevésbbé általános és ismert Orpheus
és Árgus mondát szerepelteti. A 6. vsz. a B-D. I . 90. — 6. vsz.-
nak felel meg:
De te fenevadam, ennyi hívásomra,
Gyakran édesgető versem szavaira
S könnyhnllatásimra,
C s a k j ó s z ó t sem a d á l sok óhajtásimra,
(V. D . L X I V . —6. vsz.)
léged penig sólymom,
Én édes vad ráróm,
A z é n sok kiáltott szóm
Kezemre nem hihat
S csak n g y se lágyéthat,
Mint vasat tűz n a g y lángon;
Sem mint márványkövet,
K i t esső csepeget
Nem hathat könnyhnllásom.

A 7. vsz.-ban Istenre emlékezteti a kegyetlent, 1 7 3 ugyanezt

teszi Bal. is a 90. sz. é. 8. vszakban. Előbbi: ..Istened vagyon-e?
szent neved féled-e?" kérdésbe, utóbbi:
Az én gyötrelmemre
S Istenre tekintve,
I n d u l j fel szerelmemre,
Nagy háládatlanság
Miatt nyomorúság
H o g y ne s z á l l j o n fejedre,
(B. 90. —8. vsz. 1—6. s.)

sorokba önti ugyanazt a gondolatot. Érdekes, hogy Bal. 49.

sz. énekében is a V. D.-éhez még sokkal hasonlóbban van
meg ez a szólam: (b. vsz. 3., 4. sor).

1 7 3
Ez a v s z a k f o r m a i t e k i n t e t b e n h i b á s , az n t . sor csak 8 s z ó t a g b ó l
áll — a 3. 4. s. ö s s z e v o n á s a sem helyesbíti, mert akkor egy sor hiány­
z i k . V . ö. F e r e n c z i j e g y z e t é v e l Y . D . 112. 1.
104

M e r t b á n j a az Isten f o g a d á s szegesét,
B ü n t e t i , h i á b a k i v e s z i szent n e v é t .

A 8. vsz.-ban kéri: ne legyen gyilkosa „ H a r a g j á t szived­

nek vedd el s fordíts(d) reám fényit szemeidnek." Balassa a
részben idézett 8. vsz. után hasonló alapgondolatra építi fel
a 9., 10. vszakot, de ő a kétségbeesés hangját mesteri erővel
fokozza, végül indulatos hévvel kitör: „Ur Isten! hogy lehet
Az kegyetlenségnek Hlyen nagy szépség f é s z k e ? " stb. Milyen
m á s k é p hatnak ezek a sorok, mint az előbb idézett erőtlen,
színfelen kérelem, amit Bal. így fejez k i :
Mennybéliek szerint
E n n y i sok szörnyű kint
Enyhíts meg jó szolgádban
(9. vsz. 7. 8. 9. s.)
majd a 10. vsz.-ban megismétli:
Ha az mennybéliek
Üllyan kegyelmesek
T é r j te is kegyeimre;
(4. 5. 6. s.)

A befejező vszakok hangulata már eltérő, míg a V. D.-ben

a 9. vsz. bizakodó, Isten segítségét remélő hangjában inkább
Bal. istenes énekeinek hangulata csendül fel, addig a 90. —
11. vsz. zárósorai az egészen átvonuló és fokozódó kétségbe­
esésnek a d j á k megfelelő befejezését:
Buzgó szerelmedbe
Kiben mint tömlöcben
S i r v a ezt éneklette.

A kérdéses vers egyik motívuma, képei, szólamai külön­

ben Bal. más énekeiben is megvannak. Pl. az 1. vsz. gondola­
tai emlékeztetnek a B-D. I . 40. — 3., 4. vsz.-ban is a „ N a g y mél­
tán bizony sokszor panaszolkodom 44 (3. vsz. 1. s.) „Nincs semmi
h á l á j a jó szolgálatomnak 4 4 stb. sorokra. A 8. vsz. „gyilkosa
fejemnek 6 4 kifejezéshez hasonló Bal. verseiben is többször
előfordul. í g y az említett 40.-ben „ szeretteti velem, k i
gyilkosom" (3. vsz. 3. s.) vagy 45. — 4. vsz. „te léssz-e gyil­
kosom?44 (4. s.), 48. — 4. vsz. „Én szerelmem, gyilkosom,"
(3. s.) Bal.-nál is előforduló szólani a „ C s a k jó szót sem ád' 4
(6. vsz. 4. s.) p l . B. 33. — ut. vszak „ H a jó szót sem ád 4 4 .
 105

40. — 4. vsz. „ csak jó szót is ritkán adnak. 44 A 8. vsz. „Ha­

r a g j á t szivednek — Vedd el 44
pedig a B. 46. „Vedd el
haragodat 44
sorához hasonló. Ugyanebben a Bal. vers­
ben megtaláljuk a tigrishez, kősziklához hasonlítást is, ami
ott a 3„ 4. vsz.-ban szerepel. (1. B-D. I . 46—7. vsz.)
A felsorolt példák, de főként a B-D. I . 90. sz. énekével való
párhuzam azt mutatja, hogy ha mindkét 1 szöveg Balassáé
{V. D. L X I V . és B-D. I . 9 0 / [ L V I I ] ) , akkor a saját ifjúkori
művét valóban „javított kiadásban 4 ' ú j r a feldolgozta, átala­
kította, kibővítette, vagy ha nem, akkor a 90. é. írásakor egy
nálánál gyengébb tehetség alkotását vette mintaképül. Az első
feltevés két okból helytelen: a) mert sehol ilyen ú j r a fel-
illetőleg átdolgozásra nem találunk költészetében, b) mert
éppen ezt a témát jobban és változatos képekben annyiszor
megírta, 1 7 4 hogy önmagának ilyen „plagizálására 4 4 nem volt
szükség. Ugyanebből következik, hogy a második eset is feles­
leges lett volna — egy tehetségtelenebb utánzása. Sokkal való­
színűbb ennek fordítottja t. i„ hogy őt utánozta egy elég
ügyes és műveltebb verselő. Ezt a feltevést a különböző B.
versekből származó párhuzamos helyek, valamint egyes éne­
kekkel való többszörös kapcsolat (pl. a 90., 40., 46. sz.-val) is
támogatják. Persze a Bal. versek nagy részére annyira jel­
lemző lírai erő, feszültség és stíluskészség ebből az utánzatból
is hiányzik.
2. A V. D. L X V . — a 15. Bal.-nak tulajdonított ének. 1 7 5
Ferenczi és Dézsi Balassáénak tartja. Dézsi szerint még „v. ö.
Bal. 84. sz. költeményével 4 4 . ( I I . 749. 1.) Azért soroljuk a
külső forma a l a p j á n Bal-hoz közelálló költemények közé,
mert bár az 1. vsz. csak 7 soros, de a többi három 9 sorból
áll és ezek rímelése is megegyezik a Bal. vsz. a a b / c c b /
d d b / rímképletével. A periódusok sorképlete azonban nem­
csak nem a Bal.-féle 6, 6, 7, de egyáltalán semmiféle vagy
csak igen kevés szabályosságot mutat. Legzavarosabb az 1.
vsz. 5 5 10 / 6 3 6 10 képlete. A többi háromé már világosabb.
2. vsz. 5 5 5 / 6 6 3 / 5 5 3 /, 3. vsz. 5 5 3 / 6 6 3 / 5 5 3, a 4.-é

174
L á s d az említett példákon kívül a B — ü . I . 88., 91., 83., 76., stb. éne­
keket.
175
Lásd V. D. 113. 1., B—D. I I . 245. 1.
106

majdnem ugyanolyan, kivéve a 7. sort, amely i t t nem 5, hanem

6 szótagból áll. — Amint látjuk, a sorok általában rövidek
és gyorsan perdülő, játékos formát adnak — ami nem igen
i l l i k a komoly hangulatú tartalomhoz. A diszharmónia tehát
már ebben megnyilvánul.
A forma zavarosságát felülmúlja a tartalomé. A vers
mithologiai tárgyú lírai allegóriának indul — de ez a jellege
később elsikkad, illetőleg a szerző nem fejleszti tovább az
1. vszakban megindított jelenetet. Bal.-nak, mint t u d j u k ,
vannak hasonló genreban kidolgozott versei. Nemcsak a Dézsi
említette 84, hanem a 74. és 75. is. Mindhárom tehát a Júlia­
ciklusba tartozik és erősen visszatükrözi a ciklusban külön
ben is érvényesülő humanista hatást. 1 7 0 A 75.-ről és 84.-ről ő
maga mondja, hogy „inventio poetica", a 74. címében pedig
megjegyzi:,, ed voce ad vocem ex Angeriano." Ezeknek a
költői játékoknak az értéke: egy kis jelenet könnyed és folya­
matos elbeszélése, lírával átszőtt tetszetős képek tetszetős
formába öntése. Ez az érték tökéletesen hiányzik a Bal.-nak
tulajdonított versből, amelynek már említett feltűnő fogyat­
kozásai a költő időrend szerint legkorábbi ismert műveiben
sem találhatók. Egyébként nem is tarthatjuk ifjúkori költe­
ményének, hiszen a Júlia-ciklus 1587—9-ben keletkezett, az
említett három költemény pedig ide tartozik. 1 7 7 Ezek előtt v.
után pedig hiteles költeményei közül egy sincs e nemben írva,
A három vers gyors egymásutánban készülhetett s a már
említett m ű f a j n a k sikerült képviselői. A neki tulajdonított
V. D. LXV-öt lehetetlen negyediknek közibük iktatni. Bár ez
egyszeri elolvasás után is világos, hogy minden kétséget k i ­
zárjunk, összehasonlítjuk a három hiteles verssel.
A 75. sz.-ban J ú l i a és Cupido párbeszédéhez a költő még
az utolsó vszakban sem fűz semmi egyéni vonatkozást és
Cupido szájába adja az allegória megfejtését, amely egyúttal
a szokásos befejező bókot tartalmazza, (összetévesztette Júliát
Vénusszal.) A vers tehát egy összefüggő párbeszédbe foglalt

1 7 6
V . ö. C s á s z á r E l e m é r : A prot. kor költészete. (Egyetemi előadás.)
Bp., 1926. 215—15. 1.
1 7 7
W a l d a p f e l m é g a n e m m i t h o l o g i a i a l a p r a é p í t e t t 26.-at (Aenigma)
sem tartja oly korai eredetűnek (V. ö. i d . m . 26. 1.).
 107

kis jelenet. A 74.-ben egy tündér téveszti össze Júliát Dianá­

val. Az ut. vsz.-ban már a maga nevében beszél a költő 1 7 8 —
de mondanivalója logikusan összefügg a leírt jelenettel.
Végül a 84. már szinte szabályosan két részre oszlik: a) El­
mondja J ú l i a és Cupido találkozását (1—4. vsz.), inkább
elbeszélő jellege van. b) Az alleg. megfejtése, szubjektív vo­
natkozásokkal átszőve — tehát lírai jellege van (5—12. vsz.) 1 7 i )
A két rész között nincs zökkenő, összefüggésük világos. A
versek tehát úgy szerkezet, mint stílus tekintetében egy gya­
korlott költő harmonikus alkotásai. A neki tulajdonított köl­
temény első vszaka megindítja a jelenetet és bemutatja a
fiát (?) szerető Dianát. Vénus fiáról Bal. többször is beszél, 1 8 0
de Dianáéról soha. Az 5., 7. s. sem mutat a mithológia alapos
ismeretére: ,.Igen kiált sírva, Miként Minerva írja." Bal. is­
merte Minerva szerepét a mithologiában (I. B-D. 1. 70. — 5. vsz.).
Ilyen tévedéseket nem könyvelhetünk el két század legtanul-
tcibb költőjének rovására. A 2. vsz. még némi összefüggésben
van az elsővek bár csak sejtjük, hogy Diana panaszát tar­
talmazza. Már az 1.. 2. s. homályos „Átkozott erdő, Mérges
feredő ". A 3. vsz. szinte komikusan hat, mert amennyi­
ben még Dianáról van szó (t. i . a szerző nem említi őt többé)
— úgy „Izrael p á s z t o r á é h o z fordul keserveivel és a zsoltár 1 8 1
szavaival panaszolja:
Semmi tagomban
És csontaimban
Nincs épség stb.

Az utolsó (4.) vszak ebben a hangnemben folytatja, majd

célzást tesz a 2. vsz.-ban említett „átkozott erdő"-re, mondván
„ T a l á m i t t kell járnom ö r ö k k é . " De ha egyáltalán szó lehet
allegóriáról, akkor annak megfejtésével adósunk marad a

1 7 8
M i n d a 75, m i n d a 74. e r e d e t i j e A n g e r i a n u s e g y - e g y l a t i n verse, de
cz a l í r a i b e f e j e z é s e r e d e t i . (V. ö. D é z s i i d . m . I I . 711—12. 1.).
1 7 9
Bal. l í r a i s á g a fokozatosan előtérbe lép. A m ű f a j t tán azért nem
művelte többször és s z í v e s e n , mert egyénisége lírai alaptermészetének
i g e n s z ű k k e r e t e t s z a b t a k az ilyen allegóriák.
1 8 0
L á s d B — D . I . 46. — 2. vsz., 71. — 3. vsz., 85. — 4. vsz.
1 8 1
L á s d X X X V I I . zs. D é z s i k ö z l i 3. sz. a. ( b ű n b á n ó z s o l t á r ) I I . 272. L
V . ö. 2. vsz.-kal.
108

poéta. Bár a forma tökéletlensége is feltűnő — s ezt egy eset­

leges dallam, amelyre a vers készülhetett, sem m a g y a r á z z a meg
eléggé — de a zavaros szerkezet, az összefüggéstelen tartalom,
a hangulategység hiánya még inkább kétségtelenné teszi, hogy
a vers nem lehet Bal. szerzeménye. Egy nem nagyon művelt,
nem is igen tehetséges — talán kezdő verselő megpróbálkozott
Bal. allegóriái nyomán egy hasonlót alkotni. (A mithologia
szerepeltetése nagyon divatos lett Bal. nyomán a X V I I . sz.-
ban.) A kezdősorok emlékeztetnek is Bal. 74. sz. énekének
bevezetésére:
Széjjel hogy vadásza
Én lelkem Júlia

később Júliát Dianához hasonlítja (3., 4., 5. vsz.). A V. D.-

beli szöveg pedig így kezdi:
Titkon vadásza
Minap Diána

Ezenkívül csak még egy jelző van, amely Bal.-nál is

többször szerepel, az „átkozott" (rendesen Cupidóra vonat­
koztatva). 1 8 2 Ennek az utánzónak tehát nem igen sikerült Bal.
verset írni.

5. Még négy, illetőleg öt Balassának tulajdonított vers.

A Bal.-nak tulajdonított 30 ének között négy olyan van,

amelyek versformája nem mondható speciálisan Bak-szerűnek,
népdalra emlékeztető vonásaik sem feltűnőek, — így egyik
eddigi csoportunkba sem sorolhatók. Ezeket most külön feje­
zetben fogjuk tárgyalni.
1. A V. D . X. — az 1. Bal.-énak tartott ének. Ferenczi és 183

Dézsi Balassáénak, Erdélyi pedig a Teleki-kódex a l a p j á n 184

Barakonyiénak tartja ezt a verset. Azt állítja, hogy benső

kapcsolata van Barakonyi 17. sz. énekével, a Kata nevet ő is
használja és ha a „verskezdőkben megmaradt BO A T T A R L
versfőket rendezzük, nem nehéz az éneket Barakonyinak

1 8 2
V . ö. B — D . I . 68. u t o l s ó e l ő t t i vsz., 100. — 2 . vsz., 102. —3. vsz.
1 8 3
Lásd V . D . 28—29. 1., B . — D . I I . 222—23. 1.
1 8 4
S z ö v e g e azonos a V . D . f é l é v e l . K ö z l i : i d . m . „ F ü g g e l é k " 107. 1.,
52. sz. a. J e g y z e t e t í r r ó l a u . o. 146. 1.
 109

visszaítélni" — mondja jegyzete végén Erdélyi. Dézsi erre

vonatkozólag megjegyzi ( I I . 743—44. 1.), hogy a versfőkből
inkább a Bator(i) neve jő k i , akinek a nevére Bal. is írt ver­
set. „Viszont az is igaz, hogy Barakonyi is írt verset a Báthori
(Gábor) nevére (33^ sz.)." Á vfők (BÖ—ATT—A.RL) oly za­
varosak, hogy amint látjuk, többféleképen magyarázhatók —
még sincs semmi bizonyító erejük. Ferenczi (V. Q. 29. 1.) még
ezt mondja: „mintha ez is Morgai Katáról szólna", A Kata
név sem döntő. Használja a Teleki-k. szerzője, a V. D. éne­
kei, — ha más kapcsolata nincs a versnek Bal. költészetével,
akkor ezt nem tekinthetjük döntő bizonyítéknak. Ferenczi a
verset 8 négysoros vszakban közli. Sor és rímképlete: 14, 6,
14, 6, a a a a. A rímelés egyébként nem egészen szabályos
és meglehetősen gyenge (L. 3., 5., 6. vsz.) Erdélyinél a vers­
szakok hatsorosak. A 14 tagúakat 8+6-ra bontotta, képlete
tehát (8, 6, 6X2), rímképlete a, b, b, c, b, b,. Balassa hiteles
költeményei közül egyikben sem látjuk a 14-es és 6-os sorok
kapcsolatát. Viszont a népdalban nem ismeretlen . A 14-es
sorok nagyrészének tagolódása ebben a versben azt a képletet
mutatja, amit A r a n y 1 8 5 is mint a négyesből rövid pótmetszettel
származó népdalritmust tükröző dalsort mutat be, ( 4 + 4 + 4 + 2 )
például említve „Én Istenem / mit csináljak / mikor semmim /
sincsen / sort. A V. D. 10. — 1. vsz. 1. s. „ B á g y a d t lelkem / mit
remélhetsz / tovább magad / felől /" vagy 4. vsz. 1. s. „Tudod
Isten / k i szerelmes / szivekkel bírsz / éppen /", 5. vsz. 1. s.
„ T u d j a d bizony / ha halálos / seb szivemen / lenne /" stb. A
14-es 6-ossal kapcsolása sem ritka a népdalban (a 6 szótag
alapmetszet). Szóval a forma ellentmond Bal. szerzőségének,
mert 1. leginkább idegen nótára írta verseit, 2. ez a forma egy
hiteles költeményében sem szerepel, 3. rímelése feltűnően
gyenge.
A vers szerzője — mint annyi más társa — a válás felett
kesereg, közben elpanaszolja szeretője kegyetlenségét. Ez az
indíték és a vele járó hangulat szinte uralkodó jelleggel bír
a X V I I . sz. szerelmes verseiben. Az első sort bevezető jelző
„ B á g y a d t lelkem" nem jellemző Bal.-ra, rnindössze egyszer
használja a B-D. I . 35.— 3. vsz. 3. s.-ban. Bár nem ez az egy szó

V. ö. id. m. 21—22. 1.
110

cáfolja meg Bal. szerzőségét, rá kell mutatnunk arra, hogy

a Teleki-k. 17. sz. énekével, amelyre Erdélyi utal, ez a jelző
a témán kívül az egyetlen kapcsolata a kérdéses versnek.
A V. D.-ben többször előfordul, mint cselekvés szó (el­
bágyadt). 1 8 , 5 Minthogy mindkét énekeskönyvet (V. D. és Tel.-k.)
Erdélyben másolták, nem lehetetlen, hogy az ottani költők
kedvelt kifejezése volt, tán erdélyi népdalok alapján. Külön­
ben is az egész versben alig találunk olyan szófűzést, képet,
ami speciálisan jellemző Bal. stílusára. A m i kevés hasonla­
tosság, parallel alakzat akad. az általánosan használt kifeje­
zési forma, — tehát legfeljebb hatásra gondolhatunk. Ilyen
pl. a V. D. X. — 3. vsz. és B-D. I . 50. — 2. vsz. közti hason­
lóság.
A z k i t az é n s z i v e m szeret, m e l y n e h é z h o g y véle
Most én nem élhetek
(V. ü . X . —3. vsz.)
Oly nehéz lelkemnek attul elválása,
Ki szerelmét hozzám igazán mutatta,
(B. 50. —2. vsz.)

Balassa azután folytatja a megkezdett metaphorát. A

következő 3., 4., 5., 6. vsz.-ban különben hasonló témát, han­
gulatot foglal versbe, mint a V. D. X. — 3., 4., 5. vsz. — a
stílusbeli eltérés ezután is nyilvánvaló. A. 4. vsz. 4. s. „Ma­
gam köteleztem" kifejezést Bal. is használja a B. 48. — 2.
versszakban.
Egy igen szip v i r á g m a g á n a k kötöleze

— de ' nem jellemző Bal. kifejezés. A „szivemnek orvosa"

szólam, amely igen kedvelt volt akkoriban — kétszer is sze­
repel (6. vsz. — 1. s„ 8. vsz. 2. s.). Az ily^en ismétlés sem vall
Bal.-ra. Nála csak kétszer fordul elő hasonló szólam a 59. sz.
5. vsz.-ban „Betegségemet is, Kinek vagy orvosa" és B-D. I .
83. — 3. vsz.-ban:
Fájdalmas szivemnek
Kivánt jó orvossága

Az utolsó vsz. a szokásos és inkább népies stílusú búcsú­

sorokat tartalmazza:

1 8 6
V . ö. V . D . L V I I I . — 3. vsz., L X X V I I . — 2. vsz. L X X I X . — 2. vsz.,
L X X X I I . 2. vsz., L X X X V . - 17. vsz., C I X . - 1. vsz.
 111-

Legyen I s t e n o l t a l m a z o d , k i n e k neve K a t a ,
Szivemnek orvossá:
Ezt te n e k e d az k i i r t a , s z e r e t ő d ő m a g a .
Ha kívánod mondja.

A 3 9 . sz. Bal. ének utolsó vszaka eszmei kapcsolatot mu­

tat ugyan fenti sorokkal, de kidolgozásbelit nem. Az egész
ének dikciója, előadásmódja tehát nem Bal.-szerű. Kisebb
tehetségű poéta írta, akinek képalkotó és kifejező ereje távol
áll Balassáétól. Az egyes vszakokat fel is cserélhetnők, akár­
melyiket elhagyhatnék anélkül, hogy észrevehetően meg­
változtatná az egészet vagy megbontaná egységét. JBalassa-
verssel nem bánhatnánk el ilyen önkényesen, mert nála a
vszakok egymásba kapcsolódnak, egymásból folynak, szóval
szerkezetileg összefüggő egészet alkotnak. A kérdéses vers
olyan általános színezetű, hogy még Bal. hatást sem igen
tüntet fel.
2. A V. D. CX. — a 23. Bal.-nak tulajdonított ének. 1 8 7
Ferenczi is, Dézsi is a versfőkre hivatkoznak: Annámé. Ez
az érv, mint több előbbi példa is bizonyítja, nem döntő. Ép
oly sűrűn használt, sokszor költői, név lett, mint a Júlia. A
vers 6 Zrínyi-vszakból áll. Szintén általánosan elterjedt
forma — nem bizonyít semmit. (Bal. is használta.) A téma.
az indíték már inkább Bal.-szerű: kedvesétől való elválás miatt
kesereg. Ez hatás is lehet. Több és erősebb kapcsolatot kell
találnunk, hogy Bal. szerzőségét bizonyítottnak lássuk. Hite­
les költeményei között három olyant találunk, amelyek be­
állítása, hangulata vagy gondolatmenete feltűnőbb hasonló­
ságot mutat a kérdéses énekével. Ezek: B-D. I . 34. (főként a
megindítás). 55. (a szerelem mindenhatóságának gondolata
közös), 68. (a szerelem megszemélyesítése hasonló). Az 1.
vsz.-nak nemcsak alapgondolata, hanem kifejezései is ha­
sonlók B. 34. — 1. vszakáéhoz.

Á t k o z o t t szerencse, k i n é k e m szolgáltál,
E l k e z d e t t d o l g o m b a n ellene k i áltál,
Y i g ö r ö m e t n e k e m soha b á r ne hoznál,
Csakhogy bánátimra u j t ü z e t ne raknál.
(V. D . CX. - 1 . vsz.)

1 8 7
L á s d V . D . 182—83. 1., B — D . I I . 256—57. 1.
112

Ó te c s a l á r d v i l á g , n y u g h a t a t l a n elme,
Forgandó szerelem, v á l t o z ó szerencse!
M i r e most szivemben
U ] g y ö t r e l m e t h o z á l eszem vesztésire?
( B — D . I . 34. — 1 . vsz.)

A 2. vsz. alapgondolatát a 4. s. fejezi k i „Bizony az sze­

relem vitte ezt mind végben/ 4 Balassa 55. versében egész
példatárral igazolja ezt az állítást. Az i t t említett Gisquardust
is felsorakoztatja (17. vsz. 4. s.). Személyes érzelmeit, egyéni
vonatkozásokat a hosszú vers elején és végén ügyesen, logi­
kusan fűzi hozzá Bal. a közben felsorolt példákhoz. Ebben
az énekben oly részletesen elmélkedik erről a tárgyról, hogy
ilyen beállításban egy hiteles versében sem ismétli mégegy-
szer. A CX. 2. vsz. pedig mintha egészen csonka kivonata
lenne a Bal. költeménynek. — Ezt mint hatást elfogadhatjuk,
mint ismétlést nem; különösen nem Bal.-nál. A 3. vsz. 1., 2. s
emlékezetünkbe idézi Bal. 68. sz. énekének 4. vszakát:
H o g y viletlen most Cupido
M e g l ő t t az m o r d á l y á r u l ó — — —
(1., 2. s.)
A CX. említett sorai is a szerelemre vonatkozólag m o n d j á k :
Nem t u d o m , p a n a s z u l ellene m i t vessek,
N y i l á v a l ha m e g l ő , f ö l d ö n h o g y elvesszek; — —

Mindhárom Bal. versben, ép úgy mint a V. D. CX.-ben,

a kegyetlen szerelem miatti panaszkodó hang az uralkodó.
B á r a 2 vsz. stílusa is gyenge — az első 3 vsz. a l a p j á n még
lehetséges volna Bal. szerzősége. A vers 4. és 5. vszaka azon­
ban nemcsak előadásmódja, hanem a bennük kifejezésre jutó
pszichológiai momentum miatt is rácáfol erre a lehetőségre.
Idézzük a szöveget:
(H)atta volna I s t e n te s z é p személyedet,
B á r ott hattá volna te g y e n g e testedet,
A z h o l s z ü l e t t e t t é l ; te l a k ó földedet
Zsirosittottad volna kicsiny erkölcsödet.
(4. vsz.)
Megérted az okát, miért azt kévánom?
Föld zsirosítását veled hogy javallom?
Mert szép személyedtől h o g y el k e l l e t t válnom,
Az gonosz szerencse h a g y o t t i g y kénlódnom.
(5. vsz.)
 113

Amint látjuk a vers szerzője Bal.-nál egészen ismeretlen

drasztikus módon fejezi k i jókívánságnak éppen nem nevez­
hető óhaját. Azonban ez nem zavarja őt abban, hogy az
utolsó vsz.-ban ne a szokásos módon búcsúzzék: „Isten adjon
sok jót! neked azt k é v á n a m / 4 A kétféle kívánság igazán nem
vall logikus főre — még szívre sem.
Balassa összes hibáival és erényeivel egyik rendkívül
érdekes megtestesülése volt az akkori magyar „grand
seigneur 44 -nek. Nem egy jellemvonásának gyökere vissza­
nyúlik az ősmagyar psyche talajába. Ő, aki olyan erőszakos,
sokszor önző, önmagával együtt másokat is elsodró tempera­
mentuma, a küzdelmet szinte provokáló katona és főúr volt,
gyengéd, szinte alázatos imádója volt kedvesének, akit
tanult szellemével és születésétől fogva esztéta hajlamú
lélekkel ostromolt legelkeseredettebb pillanataiban is. A
renaissance szelleme, az egész humanista műveltség csak azért
gyakorolhatott rá és költészetére hatást, mert lelki kapocs
fűzte ehhez az életben és művészetben egyaránt minden mély­
séget és magasságot megjárt korhoz. Egész szerelmi lírájában
tartózkodik a durva, vagy sértő hangtól szerelmesével szem­
ben — még haragos pillanataiban is. Tekintsük csak a három
említett verset: az 55.-ben „Kész azért már szivem szenvedni
érette 4 4 „Kész szolgálni míg e földön tart élete 4 4 (a
26. vsz. 1. és 3. s.) — nem egyszer a „kész meghalni 4 4 motívum
is előfordul verseiben, — bár csupa panasz a kedves kegyet­
lensége miatt. A 68.-ban is, bár „Fetreng, sem élhet, sem hal­
hat' 4 — csak Cupidót t á m a d j a , az a „mordály áruló 4 4 , az
„átkozott 4 4 — nem a kedves. De legjellemzőbb a 34.-es. me­
lyet a „szeretőjével való haragjában 4 4 szerzetté és a szerelem
és bosszúság fegyvert fogott benne. Ekkor is Istenhez fordul,
történjék amint ő akarja „Csakhogy kárhozattul lölkömet
őrizzed 4 4 — de egy szóval sem kéri szeretője megbüntetését.
A következő 35. sz.-ban „kiben az szeretője keminsige és
háládatlansága felől panaszkodik 4 4 bár az „mosolog 4 4 kínján
ő ezzel viszonozza „Hát meggyek, ellene vétsek-é? Ó azt sem
lehet, mert szánom. 4 4 (7. vsz. 4. s.) Ezután érthető, ha azt
mondja „Éljen, inkább éljen, víg legyen — — 4 4 stb. É p így
mentegeti és szánja a hideg kedvest a B-D. I . 44.-ben is (7. vsz.).
A B-D. I . 5. istenes énekben illetőleg „Zarándoknak v. bujdosó­
i m r e I l m a : Balassa Bálint h a t á s a a X V I I . sz. névtelen k ö l t ő i r e . 8
114

nak való ének"-ben is arra kéri. Istent „Felejts el annak is

báládatlanságát, A k i erre vett engem régi r a b j á t " . Legerő­
sebb kifejezése, ha „kegyetlennek" v. „gyilkosának" nevezi,
de akkor is így mondja „szerelmem, gyilkosom " (48. —
4. vsz.). Azért soroltunk fel ennyi példát, mert bizonyítani
akartuk, hogy lélektani lehetetlenség a V. D . CX. idézett
sorait Bal.-nak tulajdonítani. Az utolsó (6.) vsz. „keszkenyőm"
kifejezését vagy hasonló vele kapcsolatos képet Bal. sehol-
seni alkalmaz hiteles verseiben. 1 8 8 Ennek a vszaknak határo­
zottan népies jellege van és az előző vszakok is inkább egy
egyszerűbb ember lelkéből fakadhattak. — A vers első része
tehát még felmutat némi Bal. hatást, de a második még azt
sem.
3. A V. D . CXV. — a 25. Bal.-nak tulajdonított ének. 1 8 9
Ferenczi és Dézsi Bal. versnek tartja. A versfők „ E r s ó k á s é "
nevet adnak, aminek nincs jelentősége, mert Bal. ezt a nevet
egyszer sem használja. Udvarló vers, amilyent Bal. is írt K r u -
sith Ilonához (48. sz.) és többi futó kalandja hősnőjéhez (31.,
32. sz. versek). Ez a vers is dicséri a kedves szépségét, sze­
retné elnyerni szerelmét. Egészen általános színezetű, semmi
egyéni vonatkozás nincs benne. A versforma sem ad útba­
igazítást, négysarkú Zrinyi vsz., legfeljebb a gyenge verselés
(különösen 1., 2., 6. vsz.) mutatja, hogy egy Bal.-nál gyen­
gébb verselővel állunk szemben. A 7. vsz.-ban előforduló
„ A n n ó k a " név is Bal. ellen szól és csak hatásra enged követ­
keztetni. Ezekután még az előadásmód, a stílus döntheti el
a kérdést. Az 1. vsz. kezdősora kedvelt motívum leheteti:
„ E g y violát nevelt Venus szerelemre" — de Bal. nem hasz­
nálta fel verseiben. A V. D.-ben többször előfordul ez a kép,
különösen a „kert" motívummal kapcsolatban. A minket ér­
deklő vershez e tekintetben leghasonlóbb a XLV. sz. és ennek
X C í . sz. alatti változata. 1 9 0 Az „ékes" tekintet, „ a n g y a l i " termet
olyan jelzők, amelyeket Bal. is használ, de oly általánosak,
hogy még hatást sem bizonyítanak. A 2. vsz. mithologiai

188
A V. D.-ben előfordul LXX. - 2. vsz. 4. s.
189
Lásd V. D. 191—92. 1., B—D. I I . 258—59. 1.
A V. D.-ben még a XX.. XXXVI., LXXXI.-ben is (a kertmotivum-
190

mal együtt) előfordul.

 115

képe „ I f j a k a t meggyőzött Pirámus testével 4 4 Dézsi szerint is

arra vall, hogy „a szövegen i t t is változtattak a másolók 4 4 .
( I I . 752. 1.) A 3. vsz.-ban is van a mithologiából vett hasonlat,
kép, mely éppen a B-D. I . 48. 7. vsz.-ához hasonló gondolatot
fejez k i . „Meg sem említeném Dianna termetét 4 * (V. D. CXV.
— 3. vsz. 2. s.) „Szíp Dianna is semmi hozzád magaviselíssel 4 4
(B-D. I . 48. — 7. vsz. 4. s.). A klasszikus képek kedvelése, al­
k a l m a z á s a Bal. hatásra vall, de szinte kirínak a többi egy­
szerű képek és inkább népdalra emlékeztető dikció keretéből.
Pl. a következő 4. vsz.:

Orczáját tartanám szemem tükörének,

Csillagzó két szemét b u m elüzésinek,
Mosolygó ajakát fülemiléeskémnek,
Végezetre m a g á t szivem szerelmének.

Balassa sokszor leírja a kegyes szépségét, de nem ilyen

tömören egymás mellé rakott népies képekkel. Ragadjuk k i
például egy hiteles költeményét, mondjuk a 83. számút;
utolsó vsz.:
J ú l i a k é t szeme
Olthatatlan szenem
(1. vsz. — 1 . 2. s.)

vagy 5. vsz.:
A paradicsomba'
Termett szép új rózsa,
Dicsőséges orcája, — — —

A 2. sor pendantja lehetne még a 83. — 10. vsz.-ban a 4., 5„

6. s.-nak
Lebegnek szemei,
Mint amennyi csillag
Télbe' éjjel szép égen,

a gondolat hasonló, de a kidolgozás részletezőbb és egyénibb.

Az 5. vsz. is még népies ízű:

Kláris alá termett fejér nyakacskáját

Karjaim tartanák bátran, ő bánatját
Nem kévánnám látni szive hervadasát,
Megbecsülném ebben Vénus ajándékát.

8*
116

A „ k l á r i s " kifejezést Bal. többször használja, de rendesen

mint az ajak jelzőjét p l . 48. — 8. vsz.:
Kaláris szabású a j a k i d édes mosolygását191

(Az egész vszak különben jellemzően mutatja a hasonló ele­

mekből álló sorok más stílusú kidolgozását Bal.-nál és a
CXV. 4. vsz.-ban.) A „szive hervadását"-féle szólam is meg­
van Bal.-nál, de az őt jellemző szélesebb, színesebb kidolgo­
zásban:
Szivem régi búmban
Mint szép virág nyárban,
S z i n t é n igaz ú g y h e r v a d
( D . I . 87. — 9. vsz.)

A 6. vsz„ úgy mint az előzők, gondolataival Bal. költé­

szetéhez kapcsolódik (hűséget fogad), de kifejezésmódja
egyszerűbb, erőtlenebb, színtelenebb. Az Annóka nevet ma­
gábafoglaló 7. vsz. ügyes, de egész népdalszerű kidolgozása
még távolabb áll Balassa tói:
Szivemtől szakasztám, szivedhez foglalám.
Szived a j á n l á s i t szivemnek mutatám,
Ez néhány verseket szivedrül formaiam.
Vedd j ó n e v é n a z é r t , szerelmes Annókám.

Egy kifejezés ilyen sűrű ismétlése az énekelhető magyar

nótaszövegekben gyakori, de Bal. stílusára nem jellemző. 1 9 2
A 8. záróvsz.-ban még kétszer fordul elő a „ s z í v " szó, mely­
ben egyúttal egy Bal.-szerű kép is van „Nyilaid mérge hamar
halált hoznak. 1 9 8 Ez a vers ismét a Bal. hatás és a népdal
utánzás keveredését mutatja és a stílusegység hiánya a fő
ellenérv Bal. szerzőségével szemben. A vfő és a versben sze­
replő név kétfélesége is egy névtelen szerző mellett szól.
4. A V. D . C X X I V . — a 30. (utolsó) Bal.-nak tulajd. köl­
temény. 1 9 4 Ferenczi szerint „ a vége hiányzik. Balassáénak

1 9 1
V . ö. m é g B. 58. — 1. vsz., 6 1 . — 7. vsz., 89. — 3. vsz.j
1 9 2
A V . D . L X X V . n é p d a l s z e r ű é n e k é b e n is m e g v a n ez a v o n á s ( A z
A n n ó k á m n é v is). A V . D . C X V I I J . . — 4. vsz. „ S z i v e m az s z i v e d d e l , L e l ­
k e m az l e l k e d d e l " sora ( K á d á r K a t á b a n is e l ő f o r d u l ) hasonló stílusú.
1 9 3
V . ö. p l d . B — D . I . 45. 3. v s z . - k a l .
1 9 4
Lásd V . D . 209—10. 1., B - D . I I . — 268. 1.
 117

látszik. V. ö. kezdetét B. X I . sz. Népdalokban sem r i t k a . "

Dézsi megjegyzés nélkül közli, mint B.-nak tulajd. verset.
7 vsz.-ból áll. Az 1., 2., 3. háromsoros, a többi négy. Még
utóbbiakban sincs valami állandó sorképlet. A sorok szótag­
száma 11—14-ig terjed különböző sorrendben. A rímelés
gyenge. B á r lehet, hogy a szöveg nemcsak hiányos, hanem
romlott is — mégsem tulajdoníthatunk ilyen hanyag verse-
lésű költeményt Bal.-nak. Fontosabb ellenérv azonban az a
körülmény, hogy az összes neki tulajdonított versek közül
csak ez az egy utánozza a költő legegyénibb, nagyon sikerült
és népszerű műveit: a vitézi énekeket. Balassa ezekben oly
eredeti és kiforrott, annyira ura a témának, hogy nem nehéz
az összehasonlítás más, ebbe a körbe sorolható költeménnyel.
A kérdéses vers valamennyi képét megtaláljuk Bal.-nál,
csak sokkal tökéletesebb kidolgozásban és természetes be­
állításban. Még ha a sok nyelvi botlást, ismétlést, logikátlan
menetet mind a másoló hibájának tekintenők is (ami nem
valószínű) — akkor sem tételezhetjük fel, hogy a mindig oly
sikerült gondolatok, képek i l y gyenge feldolgozása tőle szár­
mazik. 1 9 5 Balassa efajta énekeiben a természeti képek, főként
az ébredő tavasz, a pünkösdi idő hangulata — nagy szerepet
játszanak. Ezt akarta utánozni a V. D. C X X I V . szerzője,
ö s s z e is szedegette a képeket innen is, onnan is (főként a
36. sz.-ból) — de nem tudta őket művészi egységbe olvasz­
tani. A kezdő vsz. a B-D. I . 36. — 1., 2. vsz.-ból veszi képeit,
de ugyanennek a Bal. versnek más gondolatai is felbukkannak
az utánzatban, így a 3. vsz.-ban (ott is 5. vsz. 1. s.) vagy a
4. vsz.-ban (ott 2. vsz. 3. s. és 5., 6. vsz.) B-D. I . 37. sz. 1. vsz.,
60. — 1. vsz. (4—9. s.) — is megrajzolja azt a tavaszi képet,
amely a kérdéses vers 1., 2., 3. vszban gyenge szövegezéssel,
sok ismétléssel, szétszórva szintén megvan. Tulajdonképen
ezek után kellene következnie a 7. vszaknak, amely még min­
dig, illetőleg újra a tavaszi jelenségeket írja le. Ebben a
,,csorgó szép forások 4 4 -ról, „játszadozó vadak 4 4 -ról ír (B. 41. —-
5. vsz.-ban és 93. — utolsó vsz.-ban van hasonló kép). A vers
katonadal jellegét a 4. vsz. 3., 4. sora adja meg.

1 9 5
I d e s z á m í t j u k B — D . I . 5., 15., 36., 37., 3 a , 41., 60., 65. sz. é n e k e i t . V . ö .
Császár E. A proi. kor költészete. (Egyetemi előadás.) B p . , 1926., 237. 1.
118

Az jó katona legény kész menni csatára,

Bátorsággal megyén lován kopja-rontásra.

Nem hisszük, hogy. a „Vitézek m i lehet 44 kezdetű ének

szerzője szívesen vállalná ezeknek a gyenge ritmusú sorok­
nak a szerzőségét. A V. D.-féle szöveg szerzője ezután minden
átmenet nélkül így folytatja:

Mi oka édesem, hogy így küldessz engem?

(Ügy látszik azért megy a csatára, mert szeretője küldi — ez

a motívum sem vall Bal.-ra.) A gyenge verselésű 6. vsz. inkább
népiesen hangzik:

Vedd jó nevén tőlem és ne légy szomorú,

Ha személyem tetszik és ne légy háború;
Mert megemészte miattad immáron az bosszú,
Félő: nekem az szép rózsa nem lész jó szagú!

— bizony primitív stílus Bal.-éhoz képest. Bár nem ismerjük

a vers befejezését, de ennyiből is világosan látjuk, mint akarta
a jószándékú, de kisebb tehetségű tanítvány Bal. méltán
híres és a kuruckorban konzseniálisabb utánzókra talált
katona, i l l . bujdosóénekeit a maga nyelvére átültetni. Nem
az ő hibája, hogy nem sikerült neki.
Mielőtt röviden összefoglalnék mindazt a tanulságot, ame­
lyet a 30 Bal.-nak tulajd. költemény tárgyalásából, részletes
megvizsgálásából levonhatunk — még egy énekkel kell fog­
lalkoznunk a teljesség kedvéért. Ez a V. D . X L I . sz. verse, 1 9 6
amelyet Ferenczi Balassáénak tart, de Dézsi már nem meri
a most tárgyalt harminc költemény közé sorolni, csak a Jegy­
zetek c. részben közli, 1 9 7 mert mint mondja „B. költeménye,
vagy Balassa-utánzat, nehéz eldönteni 4 *. Ugyanezt a verset
Erdélyi is közli a Teleki-kódexből Barakonyi költeményei
között. 1 9 8 Feltevését a 174. lapon igyekszik megokolni. Hivat­
kozik a Teleki-k. 8.-ik és következő néhány énekére, amelyek­
kel hangban, gondolatban és érzésben tökéletesen rokon „sőt

196
Lásd V. D. 80. 1.
197
Lásd B - D . I I . 747—48. 1.
198
Id. m. 53. sz. a. 108. 1.
 119

szólamaiban is több föltűnő találkozás van". A V. D.-nek és

a Teleki-k.-nek több közös szövege van. Mindkettő Erdélyben
keletkezett, érthető, hogy a nagyon népszerű versek egyik­
ben is, másikban is benne vannak. A jelenlegit nem számítva,
az eddig tárgyalt öt ilyen ének közül egyet, a 16. Bal.-nak
tulajd. éneket (Kedvemet újétó) Thaly is közli. 1 9 9 (Vit. Énekek
I I . 57. 1.) Ez tehát most a 6-ik ilyen közös szöveg a V. D. és
Teleki-k.-ben. Mindegyikük uralkodó jellemvonása, hogy
szerzőjük erős Bal. hatás alatt állott. Az indíték: elválik ked­
vesétől, a panaszos hangulat, irigyek emlegetése és mindenek­
előtt a Bal. versszakban írt forma — a kérdéses V. D. X L L
,.Oh mely keservesen" kezdetű énekben is ezt a hatást tük­
rözi. Még egynéhány gondolat, kifejezés is utal rá, olyan,
amely az ő nyomán egész sablonossá lett a X V I I . században.

Oh mely keservesen
Emlitem szivemben
Az te g y e n g e személyed,
Az k i életemet,
Bulátott fejemet
Mennyekben emelited,
Oh szomorú óra,
A ki elválásra
Fejemet kénszeríted.
(V. D . X L I . i. vsz.)

Oh siralmas szállás,
Kit keserves válás
Szegény fejemnek rendelt!
Immár hova legyek
S ölemben k i t vegyek,
Ha számtalan bu terhelt?
Oh szerencsétlen nap,
Ki e l r a g a d és kap
Attul, k i hiven kedvelt
( B — D . I . 98. — 2. vsz.)

A 2. vszakot tulajdonképen fel kellene cserélnünk a 3.-kaI r

ha logikusabb gondolatmenetet akarnánk. A 2.-ban már bú­
csúzkodik, holott még csak a 3.-ban mondja meg elválásának
okát. A fordított sorrend értelmesebb volna. Minthogy több-

A Mátray-kódexből.
120

ször említettük, hogy Bal. csak egy szerelmes versében említi

irigyeit, mint találkozásuk meggátlóját (B-D. I . 54. — 5. vsz.)
— ezt most nem részletezzük újra. Tény, hogy ez a motívum
igen jellemző a Balassát követő kor szerelmi l í r á j á r a , 2 0 0 de nem
a virágénekeknek, hanem az istenes énekeknek hatását mu­
tatják. Ez utóbbiak is oly kedveltek, ismertek voltak, hogy
nem csoda, ha motimuvaik a világi énekekbe is belekerültek.
A 2. és 4. vsz. következhetnék egymásután. Nagyon kedvelt
de egészen sablonos búcsúzó motívumokon épülnek fel, ami­
lyeneket Bal. csak ritkán és akkor is eredetibb feldolgozás­
ban alkalmazott. A V. D. énekeiben azonban lépten-nyomon
előfordulnak, s mint stílusuk is mutatja — valószínűleg a
népdalok hatása alatt. 2 0 1 Az ilyen szólam „Megbocsáss édesem.
Neked ha vétettem", csak a B-D I . 75. — 4. vsz. 8., 9. s.-ban
fordul elő — míg a V. D. verseiben gyakori. A következő sor
„Istenemnek a j á n l l a k " B.-nál egyszer fordul elő (39. — ut.
vsz. 1„ 2„ 3. s.). A zárósorok (4. vsz. 7„ 8., 9. s.)

Adja az ur Isten,
Élhesd szerelmesen
Világi életedet.

emlékeztetnek a B-D. I . 65. (Valedicit patriae) 8. vsz. —

„angyalképet mutató szép szüzek 4 4 -hez intézett búcsúsorára:
„Isten s jó szerelem maradjon veletek 4 4 .
A költemény elég szegény gondolatokban; az Istennek
a j á n l á s motívuma már a 2. vszakban is megvan (7., 8., 9. s.) és
a 4. vszakban még kétszer szerepel ugyancsak jókívánsággal
kapcsolatban. Éppen ezek a motívumok, melyek i t t a különben
is rövid vers felét betöltik — Bal. költészetében csak igen rit­
kán és akkor is csak kis szerepet játszanak. Bár nem lénye­
ges, de megjegyezzük, hogy a „gyenge 4 4 jelző, amely itt a „sze­
mélyed 4 4 szó mellett áll (1. vsz. 3. s.) Bal.-nál ebben a kap­
csolatban sohsem fordul elő — de másféle fogalom mellett
igen. 2 0 2

2 0 0
V . ö. V . D . V I I I . , X X I I I . , XXXII., XXXIV., LXXXII., LXXXIX.,
XCV., C1V., CVII1.
2 0 1
L á s d a 27. é s 85. sz. j e g y z e t ü n k e t a 28. és 66. l . - o n .
2 0 2
L . B — D . I . 30. — 3. vsz., 37. — 3. vsz., 39. — 6. vsz., 73. — 4. vsz.,
95. — 3. vsz.
 121

De ismételnünk kell, hogy a sok rokonvonás ellenére a

gondolatmenet, amely nem egymásból fejleszti, hanem csak
egymás mellé illeszti az elcsépelt képeket és szólamokat oly
színtelen, oly általános, hogy nem helyezhetjük bele Bal.
költészetébe. A szöveg Bal.-nál szokatlan rövidsége is ellene
szól e feltevésnek. A lírai erő és a gondolatok élettel teljes
eredetiségének hiánya különben is jellemző a Bal. utánzatokra.
A külső és belső formát el lehet tanulni, de a lelket, mely
életet galvanizál a holt anyagba — nem lehet kopírozni. Az
1. vsz. hangulata, egy-egy kifejezése B-D. I . 98. sz. énekének 2.
vszakára emlékeztet, tehát a sablonná vált Bal.-szerűségeket
tünteti fel, elég egyszerű, színtelen feldolgozásban. Nagyon
valószínű, hogy csak közvetett hatásról van szó.

összefoglalva az elmondottakat: ha ez a Bal.-nak tulaj­

donított harminc vers nem az ő szerzeménye — amit az
előbbiek a l a p j á n állítunk — akkor azok egy érdekes és érté­
kes körülményt világítanak meg.
Balassa oly mértékben hatott kortársaira és a következő
századra, hogy egy — az ő működési helyétől távoli vidéken
keletkezett énekgyüjtemény is ilyen nagy számmal tartalmaz
feltűnően, megtévesztőén Bal.-szerű énekeket. Még ha fel­
tesszük is, hogy ezek az ismeretlen, alkalmi szerzőktől való
versek nagyobb utat tettek meg, mielőtt az énekeskönyvbe
kerültek, akkor is beszédes bizonyítékai annak, milyen gyor­
san és szokatlan nagy mértékben talált elismerésre, megértésre
Balassa modora, stílusa, formái — szóval egész lírája. íme
az ország legkeletibb részében is három hiteles költeményén
kívül a sikerült utánzatok egész sorát szívesen feljegyezte
a gyűjtő. Ezek az utánzatok a magyar társadalom szélesebb
rétegeinek, mondhatnók annak a kornak helyes és fejlettebb
költői, esztétikai érzékéről tesznek bizonyságot. Nemcsak az
ő köre — a főrangúak, nemcsak a magukat hivatásos poéták­
nak tartó, névszerint is ismert költők, hanem más társadalmi
osztályok, szűkebb körnek sokszor csak égy-egy személynek
szánt versek alkalmi szerzői is ismerték, szerették és utá­
nozták őt. Hogy nem voltak tehetségtelenek — arra is bizony­
ság ez a 30 vers. Rajtuk keresztül jutott el lírájának nem egy
Í22

eleme a népdalköltészetbe is. Ezt az általános és intenzív

hatást, amelyhez utána csak Petőfié hasonlítható — egyedül
az ő zsenijének és a magyar géniusznak harmóniája magya­
rázhatja meg, amit semmiféle idegen hatás nem bonthatott
meg. Az irodalmi világi líra megalapítója nyomán tehát rövid
idő alatt számra és tehetségre nézve nem megvetendő gárda
indult útnak, hogy ezt az eddig hiányzó, illetőleg nagyon
hiányos műfajt irodalmunkban pótolja. A Bal.-nak tulajdo­
nított 30 ének így jelentősebb és nagyobb nyeresége irodal­
munknak, mintha mindenáron Bal. verseinek számát a k a r n ó k
velük növelni.
 IV.

A V. D. TÖBBI BALASSA HATÁSÁT MUTATÓ

VERSE.
A V. D. a már tárgyalt Bal.-nak tulajdonított énekeken
kívül még kb. 60 olyan verset tartalmaz, melyek több­
kevesebb Bal. hatást tükröznek. Ez a hatás természetesen
különbözőképen nyilvánul meg. Némelykor csak a forma,
vagy csak a témaválasztás árulja el, hogy az illető szerző sem
tudta magát a Bal. tradícióktól függetleníteni. A következők­
ben néhány főbb szempont szerint csoportosítjuk abbeli meg­
figyeléseinket, hogy milyen módon és milyen mértékben verik
vissza az epigonok alkotásai az ő költészetének két századot
bevilágító sugarait.

A) Balassa hatása formában.

Első kérdés: hatott-e a lírai versformák fejlődésére?

Bátran mondhatjuk: igen, hatott. Gazdag forirrakészletének
nem egy darabját legalább megkísérelték utánozni, de még
inkább törekedtek hasonlókat alkotni. — A tárgyalásunk
a l a p j á t adó majdnem 60 (57) vers fele még a hagyományos
Zrinyi-vszakban és az ősi nyolcasban van írva. A másik fele
már főként sorképlet tekintetében újabbat ad.
1. A V. D. LV. és L X X I X . versformája Bal. vszakához
hasonló. De híven, csak a periódusok szótagszámában köve­
t i k (6, 6, 7X5). Rímelésük gyenge és képletük sokszor vál­
tozik. A 9 soros vszak még kétszer szerepel — de sorképletük
nem azonos a Bal. vszakéval. A V, D. Cl.-é / 5, 5, 3, / 6, 6, 3 / 5,
5, 3 / — tehát rövidebb sorokból áll. Rímelése a 18 versszak
közül csak 10-ben felel meg a Bal. vsz. képletének, de lát­
szik, hogy a többiben is erre törekedett, csak gyengébb ver-
124

selő tehetsége folytán nem tudta követni példáját. A

ClX.-ben más a sorképlet [ ( 5 + 5 + 8 ) X 3 ] — tehát a népdal
alapvető sorait az ötöst és a nyolcast fűzte össze — nyilván
könnyebb volt számára ezek ritmusa, mint a Bal.-féle soroké,
vagy tán valami magyar dallamra írta énekét a szerző? A
vers rímelése legtöbbször a Bal. vsz. képletéhez alkalmaz­
kodik.
2. Két hatsoros vszakokból álló ének, a X C I V . és XCV.,
szintén komplikáltabb szerkezetet mutaít. Sorképletük:
(74-7 + 13)X2, egyríműek. Joggal gondolhatjuk, hogy a fej­
lettebb ízlésű költő Bal. módszerét követve, a hosszú 14-es
sort felbontotta két 7-esre. Bal. a hosszabb sorok tagolásával,
a rövid és hosszú sorok keverésével sok ú j formát fejlesztett
k i a régi vagy idegen alakokból. Módszerét aztán tanítványai
is követték. (Ez a sorképlet egyébként 6 soros vszakaiban nem
szerepel.)
3. Bal. 4 soros vszakai közül képviselve van a 4 X 1 l-es
(1. X X V I I I . , X E V I . , L X X I V . ) és a 4X13-as (1. XL., X L V I I I . ,
X C L ) . Ezenkívül a 4 soros vszakok még különféle igen vál­
tozatos képletekkel fordulnak elő. í g y a 4 X 10-es ( X X X V I . .
X L V I L , L I . ) . A 10-es rend Bal.-nál az olasz költészetből át­
ültetett versformákban uralkodik, „csaknem egyedül a köl­
csönzött idomokban fordul elő". 1 Valóban érdekes, hogy Bal.
a 4X10 népdalban is gyakori, magyaros képletét (a 10-es sor
a 2X5 összetétele) nem használja és a 10-eseket mindig más
sorokkal keveri (1. B-D. I . 30., 41., 58.). Viszont a V. D. énekei­
ben a 11-es sorokkal teszik ezt utánzói, a népdal 10-es sorát
pedig tisztán megtartják. 2 í g y előfordul: / 2 X H + 2 X 8 / (1.
C X V I I ) , — /2X11+2X13/ (1. X C V I I — X C V I I I . ) és a 11, 13,
14 szótagú sorokból (CVII.) összeállított sorképlet. A sorok
egyhangúsága tehát megszűnik a rövidebb és hosszabb sorok
beiktatásával, ami csak Bal. ösztönző hatásának tulajdonít­
ható. Van egy olyan 4 soros vsz. is, amely / 2 X 9 + 2 X 1 3 / sorból
áll (1. L X X V I I . ) és egy, amely / 2 X 9 + 8 + 5 / képletet mutat.

1
V . ö. B — D . I . X C I I . 1.
2
A 10-es rend m á s renddel keverve kétszer f o r d u l elő a V. D.-ben
( L X X X I X . sz.) k é p l e t : 9, 9, 10, 8, 8, 10. A 6. s. u t o l s ó s z a v a ismétlődik,
ez a 7. sor. 2.-at lásd később.
A 3., 4. sor származhatik a 13-as felbontásából. Végül a
X X X I X . sz. ének 4X5 s.-ból áll.
4. A 3 soros vszakok közül Bal. a /'3X12/-est alkalmazta
legtöbbször (1. B-D. I . 18., 40., 47., 67., 78., 79., 82., 85., 97., 105.)
Ez a forma kétszer fordul elő a V. D.-ben ( L X X X V L . CXL).
Ezenkívül a /3X13/ 1. V I I I . , L V L sz.,3 a /3X-H/ 1. L X I X . sz.
és a /3X10/ 1. C X I I I . sz. is előfordul. — A 3 soros vszakokat
Bal. a már említetteken kívül is sokszor és változatos sor­
képlettel alkalmazza. Követői inkább az egyszerűbb szer­
kezetű 3 soros vszakokat használják, de maga a vszak Bak
hatását és követését hirdeti.
5. A 2 soros vszakot két ízben használják az ismeretlen
szerzők. A LXVII.-ben 12 szótagúak, a XXIV.-ben 13 szó­
tagúak a sorok. Balassa gazdag formakészletében ilyen vszak
is van, (54. sz.) — de 14-es szótagszámmal.
6. A hosszabb 5, sőt 7 sorból álló vszakokkal is találko­
zunk a V. D.-ben. Előbbi ( X X X I I I . sz.) /134-4X12/ képletet
mutat, de 14-es sor is keveredik közéjük — nem egészen
világos a sorképlet. A 12 és 13 tagú sorok együttes használata
Bal.-tól indul k i (1. B-D I . 32., 36., 45., 49., 55.) csakhogy ő nem
az 5-soros vsz.-ban alkalmazza. A már említett L X X X I X . sz.
kívül a C-as is 7 soros. Képlete: 10, 10, 6, 6, 6,-6, 4. Legközelebb
áll Bal. 58. sz. énekéhez (képlete: 10, 10, 10, 10, 6, 6, 10).1
Tehát ha nem is sokszor, de akad a 10-esnek ilyen tarkított
elhelyezésű vszaka is. — A formák tehát igen változatosak.
34 költemény 21 különböző alakban jelenik meg. A vers­
formák gazdag variálását, színezését csak Balassától tanul­
hatta el kora, épúgy, mint a következő század verselői.

B) Balassa hatása tárgyban.

Második szempontunk, amely egyúttal az egész csoport­

nak legfeltűnőbben Bal.-hoz kapcsolódó vonása és szinte egy­
séges jelleget ad ezeknek a szerelmes verseknek: a téma­
választás és a hozzáfűződő hangulat. A boldog szerelmet alig

3
B a l . a 3. 13-as sort a 2. 42. 45. 44. é . - b e n ( 6 + 6 + 7 ) - r e b o n t j a .
4
Rímképlete: a a b b b b a. A visszatérő rímet Bal.-tól tanulhatta.
V . ö. B — D . I . 2. 42. 43. 44. sz. é.-eivel.
126

néhányan zengik — a kesergőt annál többen. Az indítékok

a l a p j á n a következő kisebb csoportokat állíthatjuk fel:
1. Bókversek, udvarló költemények. (A versíró lángolón sze­
relmes és szépséges kegyesétől érzelmeinek viszonzását kéri.)
Ilyen a IV., V I I . . IX., XX., X X I I . , X X V I I I . , X X I X . , X X X I I I . ,
X X X V I . . X X X V I I L , X X X I X . , L.. L X X X L , X C L , XCIV., CV.,
C V I I . sz. (összesen 17).
2. Legközelebb áll ezekhez az a csoport, melyben a f á j ­
dalom, gyötrődés, kesergés a kedves kegyetlensége v. hideg­
sége miatt még inkább uralkodó hangulattá lesz — az esdek­
lés persze itt sem marad el. Ide sorolhatjuk a X L V I I L , L V I L ,
L X V I I . , L X X X V I . , X C V I I L , C I I . , CXV1I. sz. énekeket (össze­
sen 7).
3. Keserű és panaszos a hang azokban is, amelyben el­
válásuk vagy a kegyes távolléte miatt panaszkodik. (XIV.,
XL., X L V I L , L L , L V I I L , L X V L , L X I X . , LXX., L X X V I L ,
(az L V I I L sz. változata), L X X I X . , C V L , CIX. sz. (ö. 12). Az
elválást, vagy távollétet többször megokolja a versszerző.
Oka lehet: az'irigyek ( X X I I L , X X X I L , L X X X I L , XCV.), a ke­
gyes hűtlensége v. hidegsége ( X L I I L , LV., XIX.) esetleg mind­
kettő (CXXL).
4. A kegves hűtlensége egyébként több vers indítéka
(1. XXIV., X L V L , CL, CIV., CXI.) (összesen 5).
5. Az elkeseredett szerelmes haragja Cupido ellen for­
dul (1. L V L , CXXX.).
A panaszkodó, többé-kevésbbé bánatos hangulat közös
jellemvonása ezeknek a csoportoknak. Mellettük elenyé­
szően csekély az elnvert szerelmet megéneklő. derült hangu­
latú vers. mint a XLV.. L I I L , L X X I V . és X C I I I . (4.).5 Még az
üzenetet küldő vers is borongós hangulatú (LXL), sőt azok is,
amelyben a már egyszer elnyert szerelem állandóságáért ese­
dezik (pld. XX., X X V I I L . XXIX., X L I V . , L X X X V I . stb. 6
A témák, hangulatok milyensége és a r á n y a bizonyítja,
hogy a névtelen lírikusok e tekintetben teljesen Bal. hatása

5
Az első csoportban akadnak derültebb színezetűek (1. I V . , V I L
IX., X X X V I I L , XXXIX., XL., XCL, CII).
6
Bal. is csak 27. 30. 72. 94. é.-ben énekli meg az elnyert szerelem
örvendező hangulatát.
 127

alatt álltak és csak azt a lelki, illetőleg érzelmi emóciót válasz­

tották költészetük tárgyául, amelyet mesterük. Ugyanazokat
a húrokat pengették, ugyanabban a hangnemben. Még két,
nem határozottan szerelmes vers is tőle veszi indítékát. A V I I I .
irigyei megbüntetését kéri Istentől (mint Bal. 4., 7., 11., 17.
istenes énekeiben), a L X X X I X . mottója pedig: ne szomorkod­
j u n k , hanem vigadjunk — mint Bal. 56., 57. sz. bordalaiban
tanácsolja. A V. D. költeményeinek egy tekintélyes része
tehát nagyjából tekintve (forma, téma) Bal. költészetéből
fakadt. Kérdés, hogy a részletek ill. azok kidolgozása is ilyen
közeli, ilyen feltűnő kapcsolatokat árul-e el a nagy poétával?

C) Balassa hatcísa stílusban, költői nyelvben.

A X C I V . sz. ének kis jelenete álomkeretben folyik le,

párbeszédes formában (egyébként lírai allegória). A beállí­
tás, forma ugyanaz mint Bal. 41. és 45. énekében. Amit már
egy-két neki tulajdonított költemény tárgyalásakor is meg­
figyeltünk, arról újra megbizonyosodhatunk, t. i . hogy ebben
a műfajban az ő hatása összeolvadt a népdaléval (a kedves
m a d á r a l a k b a n jelenik meg). Mint közbeszőtt motívum is jelent­
kezik a kedves „álomban l á t á s a " pl. a X I V . és L X X I X . 2. i l l . 5.
vszaka is említi, de előfordul a CV. — 1. vsz., L X X X V I . — 7.
vsz. XCV. — 2. vsz.-ban is, hasonlóan Bal. 55. é. 27. vsz. ,,Ha
szinte aluszom is, álmodom víle" szólamához — hosszabban
v. rövidebben kidolgozva. A párbeszédes formát Bal. szíve­
sen alkalmazta. Többször beszél kegyeséhez vagy kegyesével
(41., 45., 64/G,. 64 8 . és 103.). Cupidoval, i l l . a szerelemmel
(70., 81., 85.. 88.. 92., 102,). egy barátjával (78.); Júlia és Cu­
pido közt is folyik párbeszéd (75.), Nem csoda, hogy követői
e tekintetben is utánozták, hiszen egy népdalban is kedvelt
kifejezési formáról volt szó, amely ilyenformán közel állt az
egyszerűbb s alkalmi költőkhöz is. A már említett XCIV.-en
kívül Bal.-ra emlékeztető, tehát nem kimondottan népies
modorban alkalmazza a párbeszédet a X C V I I I . és a C. — 5.,
6. vsz.
Más Balassa-szerű motívum még: a bokrétaküldés vagy
adás. Erre építi fel. Bal. 49. sz. versét. Bár tökéletlenül, de fel­
használják követői is ezt a motívumot (pl. V. D. I V . — 7. vsz.,
128

XX., és a X X X Í I I . — 1. vsz. Szeretik a kertet is alkalmazni (a

kegyest kertben látják, bokrétát szed), ugy, mint Bal. a 61. sz.
9„ 10. vszakában. Ezen alapszik pl., a L X X X I . sz. Ez utóbbi
beállítást a népdalok is ismerték. A gyűrűküldés is Bal. nyo­
mán kerülhetett a műköltők motívumai közé (1. B. 27. — 7.
vsz., 28. sz.-ban egész költeményt szentel neki). A V. D.-ben
előfordul a X X X V I I I . — 4. v s z „ L X I X . — 8. vsz. és C I I . — 5.
vsz.-ban. Az üzenetküldés Bal.-nál sokféle formában meg­
található. Legnépszerűbbé a 77. lehetett, mikor a darvakkal
üzen. (A V. D.-ben is megvan.) A 28.-ban a gyűrűt küldi
„ E r e d j édes győrőm" , 47.-ben násfát, 51.-ben gyémánt­
keresztet — ezekhez kapcsolva üzenetét. Leginkább a madár
útján való üzenetküldést használták fel utánzói vagy csak
versüket küldték el a kedvesnek (ismét az egyszerűbb, né­
piesen általánosabb motívumot utánozták, Bal. közvetítése,
feldolgozása alapján). L. pl. L X L „Menj el édes versem".
A klasszikus vonatkozások, a mithologia köréből vett
hasonlatok Bal. óta sűrűn szerepelnek a szerelmes versekben.
Cupido, Venus, Diana emlegetése, Dido és Aeneas példája
fordul elő leggyakrabban a V. D. énekeiben. A V I I . . X C V I .
— 5. vsz., LXX. — 10. vsz.-ban Venus és Cupido ajándékoz­
zák néki szerelmesét, de sokszor csak hitegetik a kegyetlen
Venus (XXXII.) és a hamis Cupido (LVL), kinek rabja lett
(1. még L X V L — 4. vsz., CXXX.). A kegyes szép, mint Heléna
(VII.), vetekszik Dianával ( X I X — X X X V I . ) , sőt Vénus le­
származottja (XXXVI., X C L ) . Vénus különben mint a szerelem
megtestesítője is sokszor megjelenik, Diana nemkülönben
(I. XXVI11.. X X X I I I . , X L \ . . I V . L V I L . LXXIV., L X X X V L .
L X X X I X . , X C V I I I . ) . Léhát különösen Vénus és Cupido kap­
tak sűrűn szerepet Bal. utánzóinál, mégpedig hasonló be­
állításban. Cupido nem tartja meg ígéretét, ez a téma a B. 68.,
85. sz. é.-ben, de említi a 70.-ben lefolyó párbeszédben is, a
V. D. L V L (5—10. vsz.) — ezt utánozza. — Paris és Heléna,
Didó és Aeneas a boldog és boldogtalan szerelem gyakran
idézett példái (IV. — 2. vsrz., V I I . — ut. vsz., X X I I I . — 6. vsz.,
X L V I . — 5. vsz., L I . — 15. vsz., L X X I V . — 5. vsz., C V I . —
több más példát is felsorol, említi Cismundát, a IX. sz. szin­
tén. Az L V I L — 6.. 9„ 10„ 11. vsz. leírja az íjjal, nyíllal va­
dászó Júliát hasonlóan B. 71., 74. sz. énekéhez, valamint a
 129

45. sz. — 3. vsz„ 84. — 4. vsz.-ban előforduló képekhez. Végül

egy mithologiai kép. melyet Bal. a 85. sz. é. 8., 9. vsz.-ban mű­
vészien kidolgozott, megjelenik a V D. L I . 10. vszakában.

Tiehius kénját írják poéták,

P o k o l b a n s z i v é t k é t sasok rágják,
M i n d éjjel-nappal tépik, szaggatják.
Ha e l f o g y , i s m é t m e g n ő , azt irják.

A „ J a j nem csudálom hasonló sorsom — 44 kezdetű 12.

vsz. fejezi be a megkezdett képet, de a 9. vsz. megfelelője az
előző 11.-ik vsz.:

így azért s z i v e m gonosz k é t sastúl,

É j j e l és n a p p a l k é n z a t i k attúl,
K i k menthetnének engemet butul,
Keserves s z i v e m r á g a t i k attul.

Ez a „Siralmas hattyú Neander partján 4 4 kezdetű vers meg­

van Thaly: Vit. .Én. I I . 299—500. 1. — más változatban. Ott
a hasonlatot így fejti k i a szerző:

M e r t az én s z i s e m az é n rozsámtal,
Mind éjjel-nappal kinzatik attul,
K i m e g m e n t h e t n e e n g e m sok butul;
M a s t az én szivem k i n z a t i k attul.
( T h a l y , V . É . I I . 299. 1. — 4. vsz.)

Dézsi is megemlíti ezt a hasonlatosságot, de csak a Thaly-féle

változatot közli (B-D. I I . 721—2. 1.).
Mindkét változatnak a „poéták 4 4 -ra tett célzása vonat­
kozhat Bal. említett énekére:

A k k o r az én dolgom
Azonképen vagyon,
Amint a bölcsök írják,
H o g y egy kárhozattnak
Pokolban nagy kányák
Szivét rágják, szaggatják;
De nem fogyathatják,
Noha rágton rágják,
Mert nőttön nőni látják.
(B-D. I . 85. — 8. vsz.)

I m r e I l m a : Balassa Bálint h a t á s a a X V I I . sz. névtelen k ö l í ő i r e .

9
130

Majd: É n s z i v e m e t is igy,
Mikor én h o z z á m vig,
Ő nevelten neveli,
De viszont m i n t kánya,
Ő kegyetlen k i aj a
s Rágja, szaggatja, eszi;
Én állapatomat,
Mint egy kárhozatot,
Olly keservessé teszi. (u. 0 tt _ 9. vsz.)

Amint l á t j u k a V. D.-féle változat közelebb áll Bal.-hoz, mint

a másik. (B-D. I . 85. — 9. vsz. — V. D. L I . — 11. vsz.) Hogy
Bal. volt mintájuk azt még bizonyítja, hogy a kép után követ­
kező vszakok — úgy mint a mintában is — mindjárt az alkal­
mazást, a hasonlat kifejtését tartalmazzák. (B. 10. vszak, V.
D . L I . — 11., 12. vsz., Thaly V. É. 3., 4. vszak.)
Balassa változatos és eredeti képei közül, amelyeket
a természet jelenségeihez kapcsolt, különösen a tavaszi han­
gulat, az ébredő természet színei kerültek át tanítványai palet­
t á j á r a is. Mint érzelmeikkel harmonizáló vagy velük ellen­
tétes, de azokat még jobban kidomborító motívumok kerültek
át ezek a tavaszi képek Bal. költészetéből — az övékébe,
leginkább a katonaénekek s egyéni dalai a l a p j á n . 7 Ezt bizo­
n y í t j á k a V. D. X X I I I . - 1. vsz., XL. — 2. vsz., X L V I I .
— 1., 2., 3. vsz., X L V Í Í I . — 3. vsz., L V I I . - 9. v*z.. L X V I . — 2.
vsz., L X X X V I . — 2. vsz.. L X X X I X . — 1. vsz., C V I . — 5. vsz.
Pl. a X L V I L — 1. vsz. — „minden örül a tavasznak" alap­
motívuma a B. 55. — 4. vsz.. 56. — 1.. 4. és 7. vsz., 37. — 1.,
2. vsz.-ból származik. A tengerhez fűződő kép (1. B-D. I .
19. — 3. vsz., 34. — 8. vsz., 91. — 1. vsz.) megvan az LV. — 1.
vsz. és LXX. — 4. vsz-ban. A L X V I I . — 3. vsz. eme szólama:
A z m a g a s k ő s z i k l á k '.mge.n m á r m e g s z á n t a k — —«

hasonló a B-D. I . 87. — 1. vsz.

Ő magas kősziklák

kénaim
Tudjátok, mint szinte én

7
Vitézi énekeit nevezzük így. V . ö. C s á s z á r E.: A prot. kor költ.
(Egyetemi előadás.) Bp. 1926.. 257. 1.
 131

soraihoz. — Bal. mikor a természetet, mint keretet alkalmazza

sokszor szerepelteti a fülemülét (allegorikusán inkább a sóly­
mot). — A fülemüle, mint t u d j u k , a V. D. énekeiben is sok­
szor felbukkan, de inkább a népdalban is kedvelt allegori­
kus formában, így a X X I I . é.-ben. De a X L V I I I . — 5. vsz.-
ban Bal. módján szerepel a „Hangos szavú fülemüle 4 4 (B. 89.
— 5. vsz. „Hangos fülemüle 4 4 — stb.) hasonló még a 41. é.
7.. 8. vsz. képe. Az L.-ben (1. vsz.) megint metaphora. Az
Ll.-ben „hattyú 4 4 allegória van. A vers szerzője talán ismerte
az Aenigmáí (B. 26.), bár a hattyú szerepeltetésén kívül nem
mutatnak közös vonást (más a b°állítás, a helyzet). A C I X .
— 1., 2. vsz.-ban és X I V . — 6. vsz.-ban is szerepel a hattyú­
hasonlat. 8 Az LV. — 2. vsz.-ban „solymom 4 4 -nak nevezi a
kedvest, mint B. a 90. — 6. vsz.-ban, ugyancsak a L X X I V . —
4.. 10., 13. vsz.-ban is.
A Bal.-ra oly jellemző mithologiából és természetből vett
képeken kívül, más metaphorák és szólamok egész sora vallja
még az ő költészetét kútfejének. Ilyenek p l . a kedves szép­
ségét dicsérők.
1. A pávahasonlat: B. 28. — 7. vsz.. 95. — 2. vsz., —
V. D. V I I . — 4. vsz„ X I V . — 7. vsz.
2. A pünkösdi rózsához hasonlítás: B. 87. — 10. vsz.-ban,
103. — 1. vsz.-ban („Mert kis szája, Szép orcája, Mint pün-
kösti u j rózsa: 4 4 ), a V. D. I X . — 4. vsz.-ban „ A j a k i d nyilasa,
mint pünkösti rózsa". — A rózsaszínű jelző, különösen az „arc 4 4
mellett (rózsaszínű orca), de egyébként is kedvelt. Balassa
28. — 4. vsz. „rózsaorcájával 4 4 összetétel szerepel, a 48. — 8*
vsz.-ban „te rózsaszínű orcádot 4 4 , 58. — 1. vsz. „Piros rózsa
tündöklik orcáján 4 4 , 61. — 7. vsz. „Rózsát (jegyez) szép
orcája. 4 4 A 89. — 1. vsz.-ban „piros rózsa szinü 4 4 -nek mondja
hölgyét. A 102. — 2. vsz.-ban rózsához hasonlítja, a 72.-ben
rózsám-nak nevezi kedvesét. 9 Végül a 64/8.-ban a „rózsaszínű
lelkem 4 4 kapcsolatot használja. Balassa tehát ugyancsak
sokszor és sokféleképpen alkalmazza a népdalban is kedvelt
motívumot, nem csoda, hogy e kettős hatás alatt a

8
A XLVI. — 1. vsz. csak á l t a l á b a n madarat mond hasonlatában.
9
A 83. — 5. vsz. 1. 2. 3. s. b ő v e b b e n r é s z l e t e z i a k é p e t , de a l a p g o n ­
dolata ugyanaz.
Q*
132

névtelenek is szívesen felhasználják, mint a V. D. X I V . — 4„

vsz., X I X . — 1., 5. vsz., X X X I I I . — 10. vsz., XL. — 5. vsz.,
X L V I I I . — 4. vsz., L X X V . — 2. vsz., L X X X V . — 19. vsz.,
X C I . — 5. vsz. (ebben „ v í g k e d v ő " piros rózsácskámnak
nevezi kedvesét, B. a 48. é. utolsó vsz.-ban „vígkedvő sze­
relmemnek 4 4 ).
3. A liliomhasonlat, mely előfordul B. 31. — 2. vsz., 32.
— 8. vsz. és 57. — 5. vsz.-ban, megvan a V. D. IX. — 5. vsz,
és X X V I I I . — 2. vsz-ban is.
4. A cyprushoz hasonlítás pedig (!. B. 61. — 7. vsz. 1.. 2.,
5. s.) ugyancsak a I X . — 6. vsz.-ban „Cyprusmódra felnőtt 4 4
és a L X X I X . — 3. vsz.-ban.
5. A „virágszálnál is szebb44 gondolat, mely a C X I . —
4. vsz.-ban fordul elő, B. 64/!.-ben is megvan. A B-D. I . 47. —-
5. vsz., 48. — 2. vsz., 49. — 1. vsz. és 102. — 5. vsz.-ben „élte
virágjának' 4 , „szép virágomnak 4 4 nevezi a kedvest, amely
szólam a X X V I I I . — 2. vsz. és X X X V I . — 3. vsz.-ban is fel­
bukkan.
6. Balassa sokszor nevezi „lelkemnek 4 4 , „vigasztalómnak"
kegyesét. Első megszólítás a B-D. I . 64/8., 71. — 7. vsz., 72. —
1. vsz„ 74. — 1. vsz., 83. — 1. vsz., 84. — ut. sor, 90. — 1. vsz.
és 101. — 1. vsz.-ban szerepel, a V. D.-ben pedig a LXX. —
8. vsz.-ban, LXXV. — 4. vsz., C V I I . — L, 3. vsz.-ban használja
a szerző. A második, a B. 28. — 1. vsz., 29. — 16. vsz., 54. — 5.
vsz., 71. — 7. vsz.-ban előforduló megszólítás pedig a V. D.
L X X X V . — 6. vsz.-ban „Légy vigasztalója az én bus szivem­
nek 44 formában van meg. Ehhez hasonló a B. 50. — 4. vsz.
„keserves fejemnek te valál g y á m o l a " kifejezés is, ami a V. D.
L X X X V . — 17. vsz.-ban „Légy gyámolítója én szegény fejem­
nek 44 formában ismétlődik. A 64/4. — 2. vsz. „ékessége 4 4 , a 48
— 6. vsz. „gyönyörüsigem" a 70. — 4. vsz. „gyönyörű ékessig"
kifejezések pedig a L X X X I I . — 1. vsz. „Oh szivemnek gyö­
nyörűsége, Szivemnek szép ékessége" sorokban is megtalál­
hatók.
7. Balassa a 86. versében „az hét planétákhoz hasonlítja
Júliát 4 4 , a 83. — 3. vsz.-ban „jó szerencsés csillagá"-nak. a
93. — 1. vsz.-ban „Életem csillagá"-nak nevezi, a 95. — ut.
vsz.-ban pedig az ..Égnek nincs szebb csillaga 44 szólamot hasz­
nálja. A V. D. L X X I X . — 7. vsz. szerint is „Mert az ő szép-
 133

sége Mint égen az csillag' 4 , a C X I . — 4. vsz. szerint

pedig „Ragyogó szép csillag alatt szüleítetni" gondolja szerel­
mesét.
8. Az „angyalábrázatú k é p " kapcsolat B. 65. — 8. vsz.,
90. — 9. vsz.-ban fordul elő, ehhez hasonlóan a V. D. I Y . —
6. vsz., L V I I I . — 2. vsz., L X X I X . — 5. vsz.-ban is.
9. Az a gondolat, hogy kegyese „legdrágább kincse" gya­
kori B.-nál (1. 61. — 6. vsz., „Szeretőm szerelmével k i nékem
elég kincs" 55. — 25. vsz., 71. — 6. vsz., 83. — 5. vsz.,
95. — 2. vsz. más kifejezésekkel hasonló gondolatot dolgoz
fel. A X L I I I . — 6. vsz. „Egyedül csak te vagy, az kiért sírt
szivem, És nem tanáltatik annál drágább kénesem" sorok
ezekkel rokon.
Ez a kilenc csoport olyan képeket és szólamokat tartal­
maz, amelyek a népdalra is jellemzők és ez a körülmény fo­
kozhatta elterjedésüket Bal. követőinek költészetében. Speci­
álisabban Bal. szófűzései, jelzői a most következő csoportok­
ban idézett példák, amelyek nem kevésbbé kedvelt kifejezései
a X V I I . század l í r á j á n a k :
10. „aranyszínű h a j " (1. B. 48. — 8. vsz., 58. — 2. vsz.,
103. — 1. vsz.). Legutóbbi pl. „Fényes haja Nap csillaga
Vagy sár arany s á r g á j a " — a V. D. L V I I . — 7. vsz. „Arany­
színű szép sárhaját " képe hasonló.
11. A „kláris a j a k á t " állandó kapcsolat B.-nál (1. B. 48.
— 8. vsz., 58. — 1. vsz., 61. — 7. vsz., 89. — 3. vsz.). Ezt alkal­
mazza a CIX. — 6. vsz. „Kláris a j a k á t " .
12. A kedves beszéde ,,mézzel folyó" (33. — 5. vsz.,
52. — ut. előtti vsz., 58. — 2. vsz., 61. — 7. vsz., 67. — 1. vsz..
70. — 3. vsz., 89. — 3. vsz. — a V. D. X X I V . — 4. vsz., X X I X .
— 4. vsz., XLV. — 8. vsz. is utánozza ezt a szólamot). A „gyö­
n y ö r ű " vagy édes" jelző is szerepel a „beszéd" fogalmához
kapcsolva. Előbbi a D. I . 29.— 9. vsz., 40. — 2. vsz., 48. — 8. vsz.,
55. — 24. vsz., 91. — 5. vsz.-ban s ezek mintájára a V. D.
X X I X . 2. és 4. vszakában. Utóbbi pedig a B. 53. — 3. vsz.
90. — 3. vsz.-ban — a V. D.-ben pedig a X L V I . — 3. vsz.-ban.
13. Az „ é k e s " és „ g y e n g e " jelzőket Bal. is, követői is,
nagyon-nagyon szívesen használják. Elsőt 1. D. I . 28., 30., 33.,
45.. 58., 59., 18. énekeiben, a V. D.-ben a IX. — 2. vsz., X I V .
154

— 7. vsz.. XL. — 5. vsz., X L V I I . — 4. vsz„ L 1 I L — 6.. 7. vsz..

L X X I X . 7. A S Z . . X C Í . — 6. vsz.-ban. A másodikat B. 3 0 „
57.. 39., 75.. 87. énekeiben, a V. D. X I V . 6. vsz.. X I X . — 2.,
7. vsz. (ékes, gyenge színed, mint B. 73. — 4. vsz.-ban gyenge
szép színedet szólamban) X I V . — 7. vsz.. XX. — 3. vsz.. X X I X .
— 5.. 5. vsz. (az te gvenge színed) L I I I . — 4. vsz.. L X X I \ . —
5.. 7. vsz.. L X X X V . — 4. vsz., X C I . — 7. vsz.. CV. — 7. vsz..
( IX. — 6. vsz.-ban.
.1.4. Ép i l y gyakori a ,.szép személyed" jelzős kapcsolat
B.-nál a 29.. 33., 39., 53., 57., 70., 84., 89., 91.. 103. énekekben, a
V. D.-ben a I X . — 9. vsz.. X X V I I I . — 1. vsz.. X X X I I . — 4.
vsz., X L V I I I . — 2. vsz., LXXXV. — 3. vsz. ( V . - 6. vsz.. CX.
— 3. vsz.-ban.
Nem a kegyesre vonatkozik, de szintén utánzott jelzős
kapcsolat pld. a „szörnyű (szernyő) halál"* (1. D. I . 33. — 3. vsz.,
45. — 4. vsz., 46. — 5. vsz., 61.— 2. vsz., 78. — 6. vsz.-ban és a V.
D. L V I . — 3., 9. vsz., L X X X V , — 1. vsz.-ban), ehhez hasonlóan a
„szörnyű k í n " (B. 70. — 6. vsz.. 73. — 3. vsz.. 77. — 6 vsz..
82. — 2. vsz., 90. — 9. vsz.-ban. V. I ) . L X I X . — 4. vsz. és
L X X V I I . — 2. vsz.-ban). A ..mérges n y i l " B. 45.. 68., 79.. S4.
énekeiben szerepel, de a V. D. LV. — 1. vsz.-ban is megvan.
A „régi szerelmem" is Bal. egy szólásformája (1. 34. — 7. vsz.,
68. — 1 . vsz.. 78. — 1. vsz.. 95. — 1. vsz., 102. — 3. vsz.-ban.
a V. D.-ben L X X I X . — 4. vsz.-ban mondja: ..Régi szerel­
medről".
Bal. hűtlen vagy kegyetlen kedvesét ostromolva, több­
ször használja ezt a szólamot: ..Mint mérget sok mézben"
(1. 53. — 5. vsz.. 75. — 6. vsz.. 85. — 1. vsz.. 90. — 5. vsz.),
A V. D. énekei is utánozzák. így a X X I V . — 4.. 9. vsz.. X L V L
— 2. vsz., ( X X X . — 5. vsz. — Ez a kép — rabomnak mert
ollyan szép színe, Mint rubin gyémánttal miként i l l i k egybe
megjelenik a V. D. XL. — 7. vsz.-ban ..Ugy tündöklik, mint
az rubint az szép gyémánttal". X C V I I . — 3. vsz.. „Vér a j a k á ­
ban. — Ugy piroslik mint az rubint az szép gyémántban".
Az áldást kérés nagyon elterjedt és inkább népi motívum,
de érdekes, hogy a D. I . 77. — 6. vsz.-ban előforduló ezzel kap­
csolatos képet átvették, bár kevésbbé művészien dolgozzák
fel (ami különben nagyrészt valamennyi átvételre jellemző).
Bal. a jelzett versben ezt mondja:
 13>

Adjon az jó Tsten
Néki egészséget,
V é g és h o s s z á életet:
Mint mezők virággal,
Tündököljék sok jókkal,
Áldja mindennel őtet:
Nyomán is tavasszal
Teremjen rózsaszál
S keserüljön engemet.

A V. 13. V I I . — 3. vsz.-ban pedig így van:

A z h o l te j á r s z rózsa keljen,

Az h o v á lépsz gyöngy teremjen, stb

(népiesebb kifejezési forma), vagy a IX. — 8. vsz.-ban:

Valahol jársz szivem jó szerencséd legyen.
I s t e n n e k á l d á s a te r e á d t e r j e d j e n ,
M é g az n y o m o d o n is r ó z s a s z á l t e r e m j e n - - -

A XLY.II. — ut. vsz. Istentől kér áldást:

Áldd meg Isten az egymás szeretőt,
Szeretettel á l d d meg m i n d az kettőt,
Ne a d j kőzzék semmi oly ész vesszőt.
Adj ő n e k i k igaz hitet keltőt.

Mintha ez a vszak a 21. istenes ének 6. vsz.-ának reminiszcen­

ciája lenne.
Áldj meg mindkettőnket igaz szerelemmel,
jó. ép egészséggel és szent félelemmel,
Kétség és v e r s e n g é s közülünk vesszen el,
Éljünk csendességgel.

Az LA. — 7. vsz. sorai:

Már téged elriadlak,
Istennek ajánllak,
Kinél mindenek vadnak;
É s az sok tréfának,
Kedves nyájasságnak
Én bocsánatot várok;

egyrészt a B-D. I . 39. — ut vsz.

Tégedet ajánllak
Kegyes Istenemnek
Kezében, kegyelmében:
136

Én magamat penig
A te j ó kedvedben
És édes szerelmedben!

soraira, másrészt ugyancsak a B-D. I . 46. — ut. vsz.

Bocsánatot várok
Tüled mindezekért — —

szólamára emlékeztetnek.
A X C I . — 9., 10. vsz. is Istentől kér áldást magukra —
szintén B-D. I . 21. — 6., 7. vsz.-hoz hasonlóan, valamint a XCV.
— ut. vszaka is emlékeztet a B-D. I . 8. — 6. vsz. áldást kérő
soraira. Szerelmére kér áldást a C1I. — 4. vsz., ugyanez a mo­
tívum megvan a B-D. I . 39. — ut. vszakban és az előbb emlí­
tett 77. — 6. vsz.-ban. A „Légyen Isten hozzád 4 4 féle búcsúzó
szólamok (1. B-D. I . 29. — 16. vsz.) a 72. — 5. vsz., „Idvez
ligy 4 4 és a 75. — „Megbocsáss Júlia 4 4 féle motívumok a V. D.
C V I . — 6. vsz., L X X V I I . — 4. vsz.-ban fordulnak elő.
Azok a szólamok, amelyekkel a V. D. poétái szerelmük­
ről beszélnek, szolgálatukat ajánlják, ugyancsak Bal. hasonló
hangulatból fakadó változatos szólamkincséből erednek. Több
idetartozó kép v. képsorozat alapeszméje Bal.-nál is ismét­
lődik, de más-más formában. Követői a legfrappánsabbakat.
az egyszerűbb tehetséghez is legközelebb állókat, mondhat­
nók leginkább kezük ügyébe esőt vették át. A finomabb
nüanszokból felépített, egyénibb szemléletből fakadókat
kevésbbé, — nem tudták beilleszteni őket szerényebb poézi-
sük keretei közé. Az „égő 4 4 , „lángoló 4 4 szerelem és ennek kín­
jait ecsetelő képek gyakoriak Bal.-nál, de mindig ú j fordu­
latokkal, más beállításban tudja felépíteni őket a különben
sablonos alapeszmére. Természetes, hogy tanítványai sűrűn
alkalmazzák az egyszerűbb kivitelűeket.
A B. 44. — 1. vsz. „ V a j h a én tüzemnek nagy tűrhetetlen
volta, K i titkol énbennem életemet fogyatja 4 4 , vagy B. 82. —
4. vsz. „Noha lángját ennek senki nem láthatja. De azért
lelkemet fogyatton fogyatja 4 4 , végül a B 89. — 7. vsz. „Ha
penig titkolom Csak magam fogyatom 4 4 (szintén a „tűzre 4 4
vonatkoztatva) — egy kevésbbé sablonos kifejezés sűrűbb
alkalmazását mutatja és feltűnik a különben is Bal.-szerű
V. D. LV. énekben „ ö r ö m e m fogyatja 4 4 (1. vsz.). a L X X V I I .
 157

— 2. vsz.-ában ., fogyaszja éltem", a L X X X V . — 2. vsz.-

ban „elmém fogyatkozik".
A L X X X V . — 2. vsz.-ban előforduló „Szivem is minden­
kor nyughatatlankodik" szólam cselekvés szava is hasonló
értelemben, több változatban szerepel Bal.-nál. Pl. 39. — 1.
vsz. „Kiért mindenkor Nyughatatlanságban, — — lelkem",
B. 41. — 1. vsz. „Mikor volnék nyughatatlanságba'," 88. — ut.
vsz. ..Júliának dolgán Nyughatatlankodván —".
A V. D. C l . is egyike azoknak az énekeknek, amelyben
több Bal.-szerű fordulat, szólam van. Pl. a 10. vsz.:
Nincsen mit tennem
Szabad légy velem,
Ám lássad;
Ha én kedveltelek
Máshoz magad, kérlek,
Ne adjad.
Ám gonoszt mutatsz,
Jó kedvedért azt
Se mondjad.

B. a 59. — 7. vsz.-ban ezt mondja:

Rajtam szabad vagy te,
Én édes szerelmem,
Valamit mivelendesz,
M e r t azt igy jól látod
Hogy v a g y o k te rabod
Ha szintén megölendesz;
Azért ámbár gyötörj,
Szivem mégis engem,
Hogyha abban örvendesz.

A 29. — 13. vsz. is említi:

T u l a j d o n a v a g y o k , szabad ő én velem,
majd:
Szabad, i h o n vagyok, övé s z e g é n y fejem.

Az utolsó sorok gondolata legjobban a B. 46. — ut. vszak

utolsó soraira emlékeztet:
Csak azon könyörgök
G o n o s s z a l se l i g y nékem
Miveld ezt magadért
S az jó szerenesidért,
Mint raboddal én velem!
138

A most idézett vszak kezdősorai viszont:

Bocsánatot várok
Tüled mindezekéit
Oh én reminlett kincsem, —

ugyanennek az éneknek (CL) 16. versszakában fordulnak

elő így:
Megbocsáss szivem,
Ha mit vétettem
Mindenről.

Ugyanitt a 13. és 15. vszakban arra kéri kedvesét, ne kö­

vesse a hűtlenek példáját: „Ne kövesd kérlek Én arra intlek
Tégedet — 44 stb. Bal. is azt mondja a D. I . 49. — 5. vsz.-ban „ D e
te ne kövesd 44
. A 15. vsz. „Hozhatnék erre példákat: K i k
ezt cselekdték, Hitöket megszegték 4 4 — sorai talán D. I . 63.
énekére utalnak, mely hasonló témát dolgoz fel és a 3. vszak­
ban példákat említ a háládatlanságról.
A következő V. D.-féle énekek is több Bak-szerű szóla­
mot tartalmaznak. í g y a C V I . — 7. vsz.-ban „Emlékezzél
meg én rólam 4 ' (B. 28. — 2. vsz. — „emlékezzik valaha felő­
lem 4 4 , 89. — 6. vsz. „Emlékezzél rólam — 4 4 .) A C V I I . — 2. VBZ.
„Két szép szemeidet mert hogy meglátám, Csudálkozván rajta
elálmélkodám 4 4 sorai emlékeztetnek a B. 84. — 1. vsz. „Látván
szép szemét ugyan elámula 4 4 sorra. Ugyanitt (CVII.) a
2. vsz. 4. sora „Szerelmedet attól fogva mind óhajtottam" is
Bal. eredetre vall. (V. ö. pld. 77. — 3. vsz., 84. — 10. vsz.
„lelkem keservesen óhajt, 4 4 88. — 1. vsz.). A C V I I . — 5. vsz.
„enyhítsd meg44 kifejezésénél ismét Bal.-ra kell gondolnunk
(B. 42. — 7. vsz.) „szerelmivel meg nem enhiti 4 4 , 75. — 5. vsz.
„Hozzám vagy enyhints meg44 és 90. — 9. vsz. „Enyhíts meg".
A CIX. — 7. vsz. „Megenyhítené I l y keserves bánátimat" is
hasonló szólam. A „vette is esziben44 szólam, illetőleg annak
lírai versekben való alkalmazása is Bal.-tói eredhet (1. B. 29,
— 2. vsz., 51. — 5. vsz., 55. — 5. vsz., 74. — 1. vsz., 75. —
1. vsz., 85. — 7. vsz., a V. D.-ben még a C X I I I . — 1. vsz. 2. s.
„ T a l á m nem veszed te azt eszedben44).
A X X V I I I . — 4. vszakában „ C s a k mostan segéld meg én
szegény fejemet 4 4 — kéréssel fordul kedveséhez, hasonlóan
Bal. 90. — 8. vsz., 98. — 1. vsz., 103. — 6. vszakhoz.
 139

Még a Bal.-nak tulajdonított énekek tárgyalásakor emlí­

tettük, hogy Bal. egy igen jellegzetes kifejezése a „hal-vész"
szókapcsolat. A V. D. CIV.-ben kétszer is előfordul, az 1. vers­
szakban „Te utánad — hal-vész szivem" és a 12. vsz.-ban „Éret­
tetek halok, veszek" — és a C V I I . — 4. vsz.-ban is „csak te
éretted hal, vész én szegény fejem." Ezt a kapcsolatot minden
bizonnyal Bal. versei népszerűsítették. A „megújulok" ugyan
előfordul Bal.-nál, de ritkábban (1. B. 41. — 4. vsz., 73. — 8.
vsz. és V. D. X X V I I I . — 3. vsz., X L V I I . — 5. vsz.).
A kegyeshez intézett kérdések közül a V. D. X X I V . —
1. vsz. „Mit vétettem, idegenem", hasonló a B. 89. — 5. vsz.
„Mit vétettem, k é r l e k ? " sorhoz. Ugyanitt a 2. vsz. „Hűségért
ily gyötrelmeket, azt érdemlettem?" sor emlékeztet a B. 43.
— 4. vsz. 2. s.-hoz. „Ezt érdemlette-e tüled szolgálatom?" és
a 84. utolsó vsz. 1. s.-hoz „Mindennyi sok but én hon­
nan érdemlek?"
Szenvedéseinek ecsetelése közben Bal. gyakran használja
a „Mind éjjel nappal" kifejezést (1. 39. — 15. vsz., 43. — 2.
vsz., 45. — 1. vsz., 73. — 3. vsz., 94. — 2. vsz. — a V. D.-ben
pedig: X X I X . — 5. vsz., XCV. — 1. vsz., C I X . — 3. vsz.-ban).
A V. D. X X X I I I . é. kezdősora „Lánggal ég az szere­
lem " Bal.-nak egy sokfélekép variált szólama (pl. B.
54. — 1. vsz. „Szerelem tüzes lángjátul szivemben én égek",
57. — 1. vsz. „Szivem is ú j lángban", 68. — 2. vsz. „ sze­
relmem lángját", 73. — 12. vsz. „Szerelem tüzének Csak te
vagy édes l á n g j a " , 76. — 1. vsz. „Szerelem l á n g j á b a n " 79.
— 2. vsz. „ k i nem égett soha nagy l á n g j á b a n " 82. —
-ut. vsz. „—lelkem fűlne szerelme lángjátul". 1 0 Ezt a képet
felhasználja még a X L V I I I . — 1. vsz., L V . — 1. vsz. „Életem
hervasztja Szerelemnek lángja (B. 87. — 9. vsz.-ban hasonló
alapgondolata kép van). 1 1 — Fentemlített V. D. X X X I I I .
,,— kinek szivét g y ú j t j a " sora (4. vsz. — 2. s.) megint Bal.-
szerű kifejezés (V. ö. pld. B. 73. — 4„ 9. vsz., 82. — 2. vsz„
50. — 6. vsz., 73. — 4. vsz.-kai). Ezekben a képekben nagyon
jellemző Balassa-kifejezés a „felgerjesztett" vagy „ g e r j e d "
szavak. (1. B-P. 1. 21. — 3. vsz., 29. — 9. vsz., 31. — 9., 10. vsz.,

1 0
V . ö. m é g 55. — 19. vsz., 84. — u t o l s ó vsz.
1 1
V . ö. m é g V . D . X I V . - 4. vsz., L X I X . — 4. vsz.
140

35. — 3. vsz., 41. — 13. vsz., 42. — 6. vsz., 55. — 19. vsz., 61. — 2.
vsz., 62. — 5. vsz., 68. — 1. vsz., 70. — 8. vsz., 75. — 12. vsz.,
75. — 2. vsz., 78. — 1. vsz., 81. — 1. vsz., 83. — 7. vsz., 85. —
5. vsz., 87. — 9., 10. vesz., 94. — 4. vsz., 102. — 2. vsz., 103.
— ut. vsz.-ban). A V. D. énekei közül a X X V I I I . — 1. vsz.
„ A z te szép személyed engem felgerjesztett" sora, a X X X I X ,
— 9. vsz. „Mert szivem tűzre Gerjedett érte" szólama, az
L I I I . ut. sora „Kinek ékes szava felgerjeszté vérem" — Bab­
szemen hangzik, ép így az LV. — 6. vsz.-ban „ A z szerelem
tüze Érted rám gerjede" kép is Bal. utánzat. (Az említetteken
kívül hasonló kép van B. 29. — 1. vsz.-ban „Szivemben föl-
gyuladt szerelemnek tüzit — " stb. vagy 61. — 2. vsz. „Ger­
jeszti szerelmét Bennem, k i úgy ég, mint t ü z ; " 68. — 1. vsz.
„Rigi szerelmemnek nagy tüze Hogy bennem meg fel-
gerjede.") A „ f á k l y a " motívum is előfordul ezekben a képek­
ben (1. B. 31. — 3. vsz., 85. — 6. vsz., — V. D . X C V I I I . — 6.
vsz.). Az „olthatatlan láng v. t ü z " kifejezés is eredhet Bal.-tól
a C I X . — 8. vsz.-ban „Főnék olthatatlan tűzben", vagy a C.
— 2. vsz.-ban. (V. ö. B. 68. — 8. vsz., 76. — 5. vsz., 82. — 3.
vsz., 85. — 1. vsz.).
Balassa sokszor kér vigasztalást kegyesétől (1. B. 59. — 5.
vsz., 52. — 8. vsz., 73. — 8. vsz., 87. — 4. vsz.), éppen így követői
is (1. V. D. X X V I I I . — 5. vsz. „Vigasztalj meg engem ékes
szavaiddal, ") A „ s z á n j meg", „ne g y ö t ö r j " (1. V. D.
X L V I I I . — 7. vsz.) gyakori felkiáltás a B. versekben (1. 64/,.
— 2. vsz., 33. — 8. vsz., 35. — ut. vsz., 67. — 8. vsz., 73. —
11. vsz.).
A L X V I I . - 2. vsz „végy be kedvedben" hasonló szó­
lam B. 93. — 1. vsz.-ban előforduló „Végy szerelmedben en­
gem" szólamhoz
A „szolgád, rabod, prédád vagyok (leszek)" formula is
folyton ismétlődik a V. D. énekeiben, nem egyszer Bal. nyel­
vén (nála sűrűn ismétlődik, p l . 30. — 4. vsz. „szolgájává tett,
mint jó szolgáját", 47, — ut. vszak „de nizd te szolgádat".
48. — 6. vsz. „Tégy te szolgáddá engem", 75. — 11. vsz.
„Szánd meg jó szolgádat", 96. — 1. vsz. „Engemet, szolgáját".
89. — 6. vsz. „Ne hagyj veszni szolgádat." É p így a „ r a b o d "
előfordul B. 27., 29., 30., 39., 64., 73., 81., 88., 89. énekében.
A 35. — 4. vsz. pedig a „Prédája vagyok" kifejezést hasz-
 141

nálja). Ezekhez hasonló a V. D. X L V I I I . — 6. vsz. „Engem

te szegény rabodat" , L. — 2. vsz. „holtig leszek rabod",
L X V I I . — 2. vsz. „ . . . holtig leszek rabod", L X V I . — 4. vsz.
„ R a b j a vagyok immár fene Cupidonak" (a B. 88. — 5. vsz..
6„ 9. s. hasonló). A X L . — 5. vsz. szerint ..Mikor volnék ő pré­
d á j a " végül a V. D. I V . — 6. vsz. „Holtig csak te szolgád
akarok már lenni", a 9. vsz. „Mint egy szegén szolgát".
C V I I . — 6. vsz. „ D e szolgádon — ne kegyetlenkedjél", C X V l I .
— 7. vsz. „Tégy szolgáddá bátor édes szerelmem" — mind
hasonló szólamok.
Balassa a 39. — 5. vsz.-ban, 63. — 2. vsz.-ban, 85. — 5.
vsz.-ban használja az „orvosa", „orvossága" népdalban is
kedvelt kifejezést. A kettős hatás alatt sok X V I L századbeli
ének alkalmazza (1. V. D. I V . — 1. vsz. ,,— te vagy orvosom",
X I V . — 5. vsz. „Más orvosom — X X V I I I . — 2. vsz. „ K i
betegségemben voltál főorvosom", LXX1X. — 3. vsz. „Szivem
orvoslója", L X X X V . — 17. vsz. „Egyedül orvosa").
Előfordul, hogy szórói-szóra, vagy csak kisebb változ­
tatással vesz át az utánzó egy-egy szólamot. Pl. B. 29. é.
utolsó sora így szól „ H a Istent szereted ne trifálj meg érte",
a V. D. XX. — 7. vsz. így veszi át: „ H a Istent szereted, meg
ne trifálj engem 4 . Ugyanebben a versben a már előbb emlí­
tett bokréta motívumon kívül a B-D. 1. 49. sz. költ-nyel még
egy közös gondolat van;
Gondolj m i közöttünk való kötelezést!
N e szerezzen senki m i közöttünk eszvészt,
Mert b á n j a az I s t e n fogadás szegesét,
Bünteti, hiába k i v e s z i szent nevét.
( D . I . 49. —6. vsz.)

A V. D. poétája pedig:
Ha Istent szereted, m e g ne t r i f á l j engem.
• Régi fogadásid jussanak eszedben,
Tudod, m i t f o g a d t á l az te szerelmedben,
Hogv megmaradsz végig titkos szerelmedben.
(V. D . X X . — 7 . vsz.)

Szóval Bal. két különböző költeményéből kompilált egy

vszakot. — A V. D. X X X I I . — 3. vsz.-nak eme sora: „ D e
méltó énnekem ezeket szenvednem" a B. 67. — 5. vsz. 1. s.-nak
a változata: „ D e méltó vitkemért már holtig szenvednem4'.
142

A V. D.-ben ugyanitt a 2. vszak így kezdődik „Engem csak

egyedül szomorú bánatra Elhagyott 46
ami nagyon ha­
sonló B. 50. — 4. vsz.-hoz „Mire hát bánatra H a g y á l el enge­
met illyen árvaságra 4 4 (5„ 4. s.). A V. D. XL. „ U g y tündöklik
mint az rubint az szép gyémánttal 4 4 (7. vsz. 4. s.) a B. 32. —
8. vsz. „Mint rubint gyémánttal miként i l l i k egybe44 utánzata.
Ugyanitt a 6. vsz. „Azért te vagy én szivemnek szép vidám­
sága 4 4 kijelentés,, mintha B. 72. eme sorát ismételné „Én bus
szivem vidámsága 4 4 . A L X X X V . — 5. vsz.-ban ez áll „Mert
hű szolgálatom ajánlottam neked (2. s.), a B. 47. — 5. vsz.-ban
pedig „Legyen már csak néked egyedül a j á n l v a Az én hív
szolgálatomnak teljes mivolta 4 4 (2„ 5. s.). A V. D. L X X I X . két
kifejezése: 3. vsz. „Kitől vártam sok jót 4 " és ugyanott „Éltem
táplálója 4 4 a B. 76. — 2. vsz.-ban „Kitűl jómat várnám 4 4 és a
B. 42. — 7. vsz. „Noha táplálója Életem tartója 4 ' alakban sze­
repel. — A L X X X I . é. két mondata szórói-szóra Bal. két
különböző énekéből való. Az 1. s. „Minap mulatni mentem­
ben 44 a B. 53. — 1. s.-ral azonos és a 2. vsz. 4. sora, „ K i n ő
csak elmosolyodék 4 4 , a B. 72. ének utolsó sorával. — Balassa
egyik eredeti és szép képe szerepel a L X X X V I . ének 8. vers­
szakában.
Nem lehet ez világ napnak fénye nélkül,
A z test is n e m lehet higyjed lélek nélkül,
S z i v e m is n e m lehet te s z e r e l m e d n é l k ü l — —

Bal. a 29. — 17. vszakában így szövegezte meg ezt a képet:

N e m u g y m e g y e k el, h o g y l e n n i k n á l a d nekűl,
M e r t m i k i n t h o g y test n e m é l h e t l é l e k nekűl,
így te szerelmedtül
Soha nem v á l h a t o m meg halálom nekűl.

De Bal. többször és gazdagabban kifejtve is alkalmazza ezt.

a képet, így a 42. ének ezen a hasonlaton alapszik. Más formá­
ban adja az 50. — 2. vszaka:

Oly nehéz lelkemnek attul elválása, — —

M i n t testnek halálban
V a g y o n az lélektől nehéz távozása.

Felhasználja még a 64/7. — 1., 2. vsz.

 143

A XCV. — 3. vsz. ..Remete módon élek " mondata

B. 58. — 8. vsz.-ban így van meg:

Csak remete módra

Tengek, nem élek,

A CL — 9. vsz. „Ámbár mást is szeress, Csak engem se

felejts" sorai B. 55. — 7. vsz.-ból származhat: „Ámbár máit
szeress Csak el ne veszess " Végül a X X I V . — 2. vsz.-ból
„Sok kénokat te éretted gyakran felvöttem" B. 87. — 6. vsz.
„Éite türt sok kénért 4 4 sorra emlékeztet. A 44. ut. vszakban
is „sok kinját 4 4 említi Balassa. („Sok kinom helyében Jóval
lenne énhozzám. 4 4 )
Külön csoportot alkot az átvételnek az a f a j t á j a , amelyet
gondolat-, eszmeátvételnek nevezhetünk. A kifejezés módja
sokszor sablonos v. népies, de vagy az egész gondolatmenet
v. egyes részletmotivumok Bal.-szerű jelleget adnak a vers­
nek, mert tőle származnak. Sokszor előfordul p l . az a gon­
dolat, hogy szívesen szenved, sőt meghal kegyeséért (Lásd V.
D . I V . „Ezerszer meghalnék, ha feltámadhatnék Érted szép
asszonyom kénokat szenvednék 4 ', vagy a IX. és XX. é.-ben;
Bal. a 29. — 10. vsz.-ban mondja: „Legyen az én kínom ü
egíszsígéért Legyen halálom is bátor szeműiért, 4 4 hasonló
gondolat van a B. 48. — 4. vsz.-ban és az 55. — 26. vsz.-ban).
Egy másik ilyen gondolat: kegyese nélkül nem kell neki
a világ. A nagyon népszerű 72. é. is azzal kezdi „Ez világ sem
kell már nékem 4 4 . A V. D . X X I I I . — 10. vszaka is azt mondja:
„Nem kell nekem már ez világ — 4 4 Más szavakkal megvan
még B. 85. — 5. vsz.. 89. — 4. vsz., 50. — 6. vsz., a V. D.-ben
pedig a X X I V . — 8. vsz.-ban (1, sor). Ehhez hasonló gondolat,
hogy nem élhet nála nélkül — gyakori Bal.-nál (29. — 17. vsz.,
50. — 6. vsz., 71. — 6. vsz., 75. — 6. vsz., 95. — 2. vsz.). A V. D ,
énekei közül felhasználja a X L V I I I . — 7. vsz. „Mert nem
lehet ez világban tovább életem, Ha nem bírhat személyeddel
az én személyein." Ugyanebbe a gondolatcsoportba tartozik,
hogy semminek sem örül bánatában. Bal. a 85. — 5. vsz.-ban
mondja:
Ő, k i n e k kivüle
Ez világ szépsége
Nem kell, sem vigassága.
144

A V. D. LV. — 5. vsz. alapgondolatát illetőleg hasonló tar­

talmú.
Mikor a költő Istentől kéri, hogy adja meg szerelmesét,
mint a CTI. — 1., 2. vsz.-ban és ut. vsz. 4. s.-ban — ismét
Bal-féle motívummal találkozunk. (V. ö. p l . D. I . 21. — 5. vsz.,
41. — két ut. vsz., 48. — 9. vsz., 67. — 8. vsz., 87. — ut. előtti
vsz.-kal.)
Balassa kedvelt 77. é.-ében (a darvaknak szólóban) í r j a :

Szivemben szörnyű kint

Viselek én, u g y gyászlok,
Szárnyam nincs m i n t néked,
Kin mehetnék véled
Ahhoz, akit óhajtok.
(3. vsz. — 5—9. s.)

A V. D. LXX. — 5. vsz. ezt a gondolatot az utánzók szo­

kott egyszerűbb stílusában így mondja el:

N a g y keserves s z i v v e l m i k o r o n sétálnák,
Szomorú szivemből akkoron igy szóllék:
Vajha szárnyam volna, bizony elrepülnék,
Szeretőm hol vagyon, majd oda repülnék,

Az L V I I I . — 4. vsz. illetőleg a L X X V I I . — 3. vsz. követ­

kező sorai:
Azért kérlek s z á n j meg istenem,
Utaimban légy hű vezérem,
Visszatérvén, hogy lássalak jó egésségben,
Ne k é n y s z e r i t s ( d ) elválásra t ö b b é bus szivem.

Bal. „bujdosónak v a l ó " énekéből vehették az alapgondola­

tukat. A B. 5. istenes é. 3. vsz. — 1. s.
K ö n y ö r g ö k , n é k e m is h o g y l é g y m á r vezérem —

majVl ugyanitt a 6. vsz. — 1., 2., 3. sor:

Hogy bujdosásom ideje tölte után
Én édes h a z á m b a térjek esmég vigan;
Mindazokat jó egészségben találván — —

A L X X I X . — 6. vsz.-ban intő például állítja oda a költő

a maga szerelmi bánatát:
 145

Szüzek szép virágok,

Én vagyok példátok
Istennek szolgáljatok;
S ő t i t t ez világon
Az szerelem miatt
Ti meg ne h e r v a d j a t o k ; stb.

Már Bal.-nál megvan ez a gondolat. A 43. — ut. előtti vsz.

Ó j a — en a t a n á c s — s z e r e l e m t ü l m e g magát
Minden, k i kivan ja életinek nyugalmát; stb.

valamint az 50. — ut. előtti vsz.

Ne k ö v e s s e n a z é r t senki engem ebben,
Hanemha k i akar gyötrődni szivében;

sorok a különben is Bal.-szerű költeményben az ő hatására

engednek következtetni. Ez a L X X I X . ének egészben véve a
B.-féle bujdosó énekek utánzata. A megindító vsz. első 6 sora:
Jaj nekem szegénnek
Idegen legénnek,
K i most ú t r a indulok;
Idegen helyeken,
Szokatlan völgyeken
Csak egyedül bujdosok:

A vers legjobban B-D. I . 38. — 1. vsz., 77. — 3. vsz.

202

91. — 2. vsz.-ra emlékeztet. Még az „idegen helyeken": kifeje­

zés is hasonló Bal. „idegen földön", „idegen országban" szóla­
maihoz. A „szokatlan völgyeken" Bal. „hegyeken völgye­
k e n " sorával rokon, a költemény 2. vszaka pedig B-D. I . 35.
— 3. vszakát j u t t a t j a eszünkbe. A gondolat ugyanaz, még
egyes kifejezések is.
Előbbi szövege:
De lelkem fáradva
Testem elbágyadva
Szivem penig szakadva
(2. vsz. 1. 2. 3. s.)
Utóbbié:
M i n t az e l f á r a d o t t bus s z i v e m , k i m á r n e m é l h e t t o v á b b ,
Szerelem m i a t t m e r t o l y b á g y a d t , nem lehet n y a v a l y á s b , — —
v _ ( B — D . I . 35. — 3. vsz. 2. 3. s.)

I m r e I l m a : Balassa B á l i n t h a t á s a a X V I I . sz. névtelen k ö l t ő i r e . 10

146

Ebben a V. D.-féle költeményben több természeti kép sze-

repel, amelyek ugyan nem azonosak a Bal.-féle hasonló ké­
pekkel, de szemléletességükkel jellemzők modorára. Pl. „Az
szomorúságból, Mind sűrű párából Tündököljék életed," (2.
vsz. 4., 5„ 6. s.) vagy „Reszketek mint nyárfa — " (4. vsz. 7. s.
és ..Az te ajakidnak Ékes mosolygása. Mintha hajnal hasadna."*
(7. vsz. 7.. 8 „ 9. s.) — Hogy ezeket a hasonlatokat „meglátta" és
alkalmazta az ismeretlen poéta — az a Bal.-költészet érdeme.
Egy másik bordalszerű vers, a L X X X I X . számú, úgy mint Bal.
hasonló zsánerű költeményei, szintén természeti képpel kez­
dődik. Még a kép alapgondolata, alaphangulata is hasonló
a D. I . 36. és 37. (borivóknak való) versek megnyitó képeihez
és emlékeztet B. 94. sz. énekének 3., 4., 5. v s z a k á b a n kifejtett
eszméhez, t. i . hogy örüljünk a természetnek, az életnek, amíg
lehet.
A C X I . — 9. vsz.-ban szintén olyan motívum van, mely
Bal.-ra utal „Féljen az Istentől, k i volt annak oka!" (t. i .
bánatának.) B. 63. — 4.. 5. vsz., 89. — 2. vsz. „Hitetlen, félj
Isteniül!", sőt a 49. — ut. előtti vsz. is szerepelteti. Érdekes
párhuzamot mutat egy — a sírásról rajzolt — kép. Alapgon­
dolat ugyanaz, de a kidolgozás megmutatja mint alakult át a
műkőitő gondolata a népdal ízlése, nyelvezete szerint. így több
kép. amely nekünk ma népdalszerűnek latszik, a l a p j á b a n
véve Bal.-tói származik. A jelenlegin kívül a „tüz", „ l á n g "
kép sok variatiója és a velük kapcsolatos gerjed stb. szólás-
formák, valamint tavaszi hangulatot festő vagy virágmoti-
vumot feldolgozó képek az ő hatására lettek népszerűekké.
V. D. ( X V I I . — 4. vsz.:

Pünkösti szép rózsa sénlik: harmattal,

Meghervadt szine p i r o s a i t esőtül:
A z é n s z e m e m de sirástól,
Ázik, fonnyad könnyhallástól.

D. I . 99. — 2. vsz.
Mint tavasz harmatja
Reggel ha áztatja
Szépen jól nem nyilt rózsát,
Mert gyenge harmattal
Tisztul s ugyan ujai
 147

Kiterjeszti pirosát:
Coelia szintén olly
Hogyha szeméből foly
K ö n y v e s mossa orcáját.

A gondolat hasonló:
V. D. X I V . — 9. vsz.:
Nagy dolog volt szünek szütől szakadása,
Meghütt titkosától való megválása,
(1. 2. s.)
D . I . 98. — 2., 3. vsz.:
O h siralmas szállás,
Kit keserves válás
Szegény fejemnek rendelt!
Immár hova legyek
S ölemben k i t vegyek
Ha számtalan bu terhelt?
(1-6. s.)

Az előbbi vszak is így folytatja:

Bus szünek az mással meglehet panasza,
Keserves p a n a s z á t n i n c s e n k i n e k mondja.
(3. 4. s.)

A V. D. X I X . — 11. vsz.-nak egy motívuma hasonló B. 90.

6. vsz.-hoz. Előbbi:
Messze t á v o z o l el é d e s e m én tőlem
Ritkán vagy előttem mint szárnyas madárkám,
Karuly-módra én kezemre vajha rászállanál,
Szép orczádat akkor én is megcsókolgatnám.

Utóbbi:
Téged penig sólymom,
Én édes vad ráróm,
A z é n sok kiáltott szóm
Kezemre nem hihat — — stb.

Ugyanott a 12. vszak:

B o l d o g az az óra melyben te születtél

S o k a k n a k j a v o k r a ez világra jöttél.
Némelyeknek p e n i g csak bosszúságokra,
N e k e m is s z e g é n y n e k szörnyű halálomra.

10'
148

B. 84. — 6„ 7. vszakában ezt olvassuk:

S o k a k a t sebhet, de csak e n g e m e t g y a k r a n inkább talál,
M e r t é n n á l a m n á l , m i n t egy n a g y c é l n á l k ö z ö l b senki n e m á l l
S ez o k a , h o g y é n t ö b b s e b é t t ű r v é n , t ö b b k i n t v a l l o k másnál.

Vénus m ó d j á r a , mikor akarja nékiket vigasztal

N é k i k n e k p e n i g ad csak s z ö r n y ű k i n t nyughatatlansággal,
M i n t h o g y e n g e m is veszt, nosza m é g i s t ű r ö k i g a z s á g g a l . —

A V. D. X X I I I . — 8. vsz.-ban ezt mondja:

É n is m e r t m i n d e n n é l téged
Tudod, hogy feljebb becsüllek;

B. pedig a 64/i. — 3. vsz.-ban

É n is m i n d e n szűznél
K i ez v i l á g o n él,
Feljebb tartom Júliát.

Sokszor Bal. egy v. két meghatározott költeményével mu­

tat gondolatmenetben, hangulatban közeli rokonságot a V. D.
valamelyik éneke. A X X I V . p l . „Mit vétettem idegenem, hogy
megutáltál" — szerelmese hűtlenségéin kesereg. A téma gyakori
B.-nál (33., 34„ 35., 50., 63.) — de különösen a 33, é. gondolat­
menete és a 63. é. egy gondolata mutatja a Bal. költészettel
való rokonságot; egyes kifejezések is egyeznek. í g y a V. D.-
ben az 1. vszak:
M i t vétettem idegenem, hogy megutáltál,
É n helyettem s z é p szerelmem, m á s t választottál?

A B. 33. — 3. vsz.-ban ez áll:

De elutált,
Mert mást talált,
Én tőlem m á r elvált; —

Ugyanebből a B. versből két kép is szerepel ennek az

éneknek 4. v s z a k á b a n : „ D e méreg volt ez te szép szód, k i t
méznek véltem, Azon tőrben én most estem, ki(t) mind kerül­
tem." Első a B. 33. — 3. vsz.-ban „Ad sok mirget Az jó helyett"
(4., 5. s.) alakban fordul elő, s később az 5. vsz.-ban említi
szerelmese — „Mézzel folyó szerelmes beszidét —", a második
kép pedig a 33. — 8. vsz.-ban „Te jó Isten, K i e tőrben Engem
 149

csudakipen már rigen ejtettil!" sorokban található. A 33. —

7. vsz. tartalmilag is hasonló a kérdéses ének már idézett 1.
vszakához: „Ó egyetlen Egy szerelmem! Miért vetettil el sze­
med elől engem?44 stb. Azt a gondolatot, hogy „szép szavai4*
megcsalták a V. D. XXIV.-ben a 5. vsz., a B. 55.-ban az 5. vsz.
említi. — B. 29. — 8. vszaka is hasonló a X X I V . — 5, vszaká­
hoz, a „tőr 4 4 kép is megvan benne.
Bizony nem vethetek senkire egyébre,
Csak magam eszére — — —
(B. 29. — 8. vsz.)

S e n k i v é t k e , c s a k m a g a m é , azt is m e g v a l l o m ,
(V. D . X X I V . — 3.)

A V. D. énekei közül még a CVII.-ben (6. vsz.) szerepel a

„Tőrben is beejtettél" kifejezés. — Viszont ez a gondolat
„Legyen Isten bosszúálló, ő reá hagyom 4 4 (XXIV. •— 8. vsz.
2. s.) megvan B. 63.-ban „ D e az háládatlanság szörnyű vét­
kére, Maga visel gondot megbüntetésére. 4 4 (4. vsz. 3., 4. s.)
„Azért bízd ő reá boszud megtorlását 4 4 (5. vsz. 1. s.) Végül a 9.
vszakban azt a tanácsot adja „Szerelemben az k i indul, okosan
járjon 4 4 , ugyanezt mondja Bal. is „Kiben az a tanács legyen
mindeneknek, Hogy senki ne higgyen soha szerelmének"
(63. — 8. vsz. 3., 4. sor).
Egy másik hasonló témájú költemény a V. D. X L I I I . is
sok ilyen eszmei kapcsolatot árul el Bal. előbb említett versei­
vel, így a 39. és részben a 29. énekkel. A 3 első vszak (bán­
kódás elválás miatt) a 39. első két vszakának is vezérgondo­
lata. M a j d megemlíti, hogy kegyese „változó 4 4 , Bal. is kérdi:
„Miért hagyál el engem?" (39. — 3. vsz.). A befejező rész­
ben így szól „Egyedül csak te vagy, az kiért sírt s z í v e m 6
(6. vsz.). A hosszabb Bal. költemény befejezése is azt mondja
„Gyönyörűségem, mert Minden reménségem Nékem csak
benned vagyon;" (39. — 15. vsz.). Végül a záróvszakban
a jókívánságok következnek. Bal. is Istennek a j á n l j a kegye­
sét (16. vsz.) A közbeeső 5. vsz. gondolata „Engem érdemem
felett vött volt kedvében 4 4 , pedig a 29. — 12. vsz.-ban ilyen
formában van meg: „Azt sem érdemlettem volna bizony tüle,
Hogy nagy szerelmiben Engemet már bevett, " Ugyanezt
a gondolatot még a V. D. L I I I . — 1., 2. vszak is feldolgozza.
150

A V. D. L V I . (5—10. vsz.) gondolatait is sorra megtalál­

j u k Bal. Cupidót szerepeltető verseiben. Az 5.. 7., 8. vsz.
(gyötri, nem adja meg az ígért kegyest), a B. 85. — 1—6. vers­
szakok gondolatmenetével azonos, de hasonló a 68. — 4—7.
vsz.-hoz is. — A V. D. CXXX., mely szintén a hamis álnok­
sággal tréfáló Cupidót átkozza (4 vszakon keresztül), sok
hangulatbeli és eszmei közösséget mutat a témán kívül is Bal.
hasonló énekeivel. í g y különösen az 1., 2. vsz. és a 4., 5. vsz.
hasonlít B. 68. énekéhez (Cupido áruló — nem állja fogadását
— ugyanez van a jelzett V. D.-féle ének 4, vszakában) vala­
mint emlékeztet B. 85. énekére is. Ennek az 1. vsz.-a p l . :
Édest keserűvel elegyítő gyermek,
Régi ellensége nyugalmas éltemnek,
M é z k ö z t m é r g e t m i é r t adsz n e k e m veszettnek?

A CXXX. — 5. vsz.:
P o h á r o d n a k szélit édes mézzel kened,
Hogy a n n a k j ó ízét velem elnyeletnéd:
Belől megepesztő sok méreggel töltéd,
Méznek színe alatt reám köszönteted.

A B. 85. — 4. vsz. „ D e mint csalárd hamis'" kifejezéséhez

hasonló a CXXX. — 4. vsz. — „hamis csalárdságnak fészke*
Mint halat horogra, csaltál szerelmedre" — sorokban is meg­
található szólam. — A B. 91. — 8. vsz. egyes soraihoz is ha­
sonlók a jelzett ének 4. vszakának gondolatai, végül a B. 102.
— 3. vsz. eme sorai:
Átkozott Cupido,
Szerencsémet rontó,
Régi nagy ellenségem!

mintái lehettek ugyancsak a CXXX. — 2. v s z a k á n a k :

Oh gyalázatomra termett kis Cupido
Híremben, nevemben megmardosó kigyó, stb.

A V. D. X C I V . mintegy pendantja a B. 41.-nek. A meg­

indítás teljesen egyezik. Az 1., 2„ 3. vsz. t é m á j a : bánatát
feledni kimegy a szabadba, ott elalszik és akkor megjelenik
néki kegyese. Balassa ugyanezt mondja el az említett ének
1—10. vszakában. Még néhány kifejezés is egyezik, p l . a
 151

X C I V . első sora „ B ú m elfelejtésére" ugyanaz a motívum, amit

a B. 41. — 2. vszakában így fejezi k i „hogy ne bánkódhas­
sam" (5. sor) t. i . ezért megy a szabadba. Az előző 2 sor Bak
versében:
Sokszor v i g y á z v a én megviradtam,
M a g a m b a n n a g y sokat g o n d o l k o d t a m

meg a X C I V . — 2. vsz. 4„ 5„ 6. s.-ban bukkan fel:

Vagyok nagy vigyázásban,
És sok gondolkodásban.
Kitől merülvén legottan
szemem álomban;

de megvan B.-nál a 9. vsz.-ban is így:

Sok v i g y á z á s és f á r a d t s á g után
Törtinik, hogy én ott e l a l u n n á m , — —

Leülék ott á r n y é k b a n (V. D . X C I V . —2. vsz. — 1. s.)

O t t az fa á r n y í k á b a leülik (B. 4 1 . — 8. vsz. 1. s.)

A V. D. Cl.-nek nemcsak indítéka (kegyese elhagyta),

hanem gondolatmenete és egyes motívumai is a hasonló han­
gulatú Bal. verseket vallja mintájának. Különösen a B. 35. és
59.-hez hasonlít. Közös gondolatok: 1. nagy bánata van, 2. oka
a szép, hűtlen kegyes, 5. kesereg, mert nem láthatja, 4. mást
talált, őt megutálta, 5. ámbár szeressen mást, csak őt se fe­
lejtse. 6. rajta, szabad, tehet amit akar: — mindezek a mo­
tívumok a jelzett két Bal. énekben is megvannak. A 2 költe­
ményből származó hasonló szólamok még fokozzák a hatás
lehetőségét. Egy természetből vett kép is hasonló alkalmazást
nyer „Oly voltál Tavaszi időben Mint szép virág­
kertben Az r ó z s a ; " (CL — 5. vsz.).

H a o l l y a n ő, M i n t s i k mező
Az j ó kikeletnek áldott ideiben ( D . I . 33. — 6. vsz.)

A V. D. X X X V I . esetében népdalhatásra gondolhatnánk,

pedig igen valószínű, hogy i t t is, mint sok más esetben a
Bal. költészetében is feldolgozott népies motívumok érvénye­
sülnek és végeredményben Bal. hatással állunk szemben.
Ennek a költeménynek p l . olyan jellege van, mint a népszerű
D. I . 72.-nek, népdalszerű udvarló vers mindkettő. Köszönti a
152

kedvest, bókokat mond neki, végül biztosítja szerelméről.

A két vers között nemcsak eszmei, hanem szólambeli kapcso­
latok is vannak. Mindkettőben az 1. vsz. 4. s. „Egészséggel!
édes szivem, ebben", illetőleg: „Egiszsiggel, édes lelkem"
(D. I . 72.) „Oh gyönyörűséges szép violám" (4. vsz. 1. s.) „ G y ö -
nyerő szép kis violám" (D. I . 72. — 3. vsz.). A befejező vszak
áldást kérő soraihoz „ A z sok után áldjon Isten téged, Hogy
holtiglan é l j jó egészségben" hasonlók:

Véled Isten á l d o m á s a (72. — 2. vsz.)

I I j sokáig szép Júliám (72. — 3. vsz.)
Ilj, i l j iletem reménye (72. — 4. vsz.)

A X V I I . század nem egy népdalszerű versében a D . I . 72.

sz. ének közvetlen, így a népdal közvetett hatása tükröződik.
A nevek nagyrészt Bal. kegyeseinek nevei: Kata, Bor­
bála, Anna (mindhárom megvan pl. a XXXIX.-ben). Az Anna
név szerepel még a Cl.-ben, a Kata a XCI.-ben, a J ú l i a pedig
a LXXVII.-ben.
Vannak azután egyes versekben olyan jellemző stílus­
beli sajátságok, amelyek Balassa stílus-eszközeinek utánzását
bizonyítják. A C. — 1. vsz.-ban p l . ilyen a jelzők halmo­
zása. „Mert gyönyörűséges, Szellős, hives, kedves, Virágokkal
ékes" (1. D . I . 30. — 6. vsz. „Szerető, ékes, kegyes, ked­
ves", 86. — 5. vsz. „Ékes, kedves, illendő", a 64/4. — 2. vsz.-
ban főnévi alakban „Ékesség, édesség, Eszesség, szelédség,
Udvari gyönyörűség " — Még gyakoribb B.-nál a rokon­
értelmű igék halmozása fokozás céljából, — A L X X V I I . —
2. vsz. „Sok búsulás, gondolkodás hirvasztja testem" féle
sorhoz hasonló van B. 35. — 7. vsz.-ban. Az L V I I . — 2. vsz.
„Sir. kesereg, óhajt én lelkem"; a B. 37. — 4. vsz., 70. — 5.
vsz., 76. — 3. vsz., 83. — 4. vsz.-ban is van ilyen igehalmozás.

Visszatekintés.

A V. D . most megvizsgált 60 éneke igazolja Bal. mél-

tatóinak azt az állítását, hogy a világi líra, elsősorban a sze­
relmes versek, forma, indíték, hangulat, eszmék és szólamok,
hasonlatok, jelzők, képek tekintetében az egész X V I I . sz.-on
át, sőt azon túl is az ő tudatos vagy önkéntelen, közvetlen
 153

vagy közvetett utánzását tükrözi. A hatás nem oly szembe­

szökő ezekben a költeményekben, mint az előbb tárgyalt 30
versben — de hiszen az természetes, hogy az átvevő egyének
tehetsége, az átvétel körülményei szerint annak mértéke és
milyensége más és más.
A m i n t láttuk sok képe, metaforája, fordulata, kifejezése
szinte sablonossá lett. Nem egy ezek közül az ő költészetén
keresztül mintegy kört fut be a népdaltól a népdalig — épen
az epigonok közvetítésével. — Hiszen bármily csekély is lát­
szólag a népköltészetnek Bal.-ra gyakorolt hatása, el sem kép­
zelhető, hogy ő, aki olyan könnyedséggel szívta magába a
végeken idegen népek dallamait, nótáit, képeit és a maga erő­
teljes költői egyéniségén átszűrve mégis eredetit és újat alko­
tott belőlük — csak a hihetőleg époly sokszor és szívesen
hallott magyar virágénekek szépségeit ne olvasztotta volna
bele költészetébe? — Éppen a köznemesek és a kisebb mű­
veltségű dalnokok soraiból kikerült névtelen poéták vették át
és adták tovább költészetének ezeket az elemeit, amelyek vég­
eredményben a magyar talajban gyökereztek.
Bár sem formakészségét, sem dikciójának színes és erő­
teljes lendületét nem tudták magukévá tenni vagy épen
továbbfejleszteni nagyszámú követői — mégis lendületet
adtak és az ő hagyományain biztos utat építettek az előre
törő magyar műdalnak.
 V.

ÖSSZEFOGLALÁS, EREDMÉNYEK.
Az a gyűjtemény, amelyet most Bal. hatása szempontjá­
ból megvizsgáltunk kevés kivétellel névtelen — s legnagyobb­
részt műköltők verseit tartalmazza. A különböző fokú tehet­
ségek egész sora áll előttünk — az ihletett költőtől a durva
versfaragóig — de eltérő arculatú műveiket egy rokonvonás
mégis összekapcsolja: — a Balassa-hagyomány ápolása. Lát­
tuk, hogy a megtévesztőén Balassa-szerű verstől egészen a
primitíven ható népdalszerű strófákig — hacsak egy-egy k i ­
fejezésben vagy szólamban is, de fel-felbukkan költészetének
emléke. Mint a vízbe dobott kő körül az egész közeli, majd
mindjobban távolodó körök — úgy gyűrűznek Bal. költészete
körül a X V I I . sz. világi lírájának termékei.
A főúri epigonok költészete inkább a tudákosság felé
hajlik el a mesterétől — a közép, vagy alacsonyabb rendből
származó névteleneké pedig a népdal felé ível. — Mindazok
az elemek (mithologia, természeti képek, stb.), amelyeket
Balassa zsenialitása egy jellemzően egyéni stílusba olvasztott
össze — követőinél sokszor ismét elszórtan jelennek meg, de
még így is költészetének egy-egy színét keverik a témában,
hangulatban úgyis ráemlékeztető versekbe. A névtelenek
mintegy a tömegízlés reprezentánsai a X V I I . századi világi
líra terén. Az ő munkásságuk éppen ezért leghangosabb hirde­
tője Balassa költészete megértésének, méltánylásának, köve­
tésének — már az őt követő században is. Ha Balassa elvi­
tathatatlan érdeme, hogy megteremtette ennek a m ű f a j n a k
alapjait és kijelölte fejlődése irányát — akkor nem kisebb
érdeme tanítványainak, hogy követték is azt és köréje cso­
portosulva nem engedték veszendőbe menni költészete érté­
keit, amelyek megőrzése Csokonain keresztül végül is a mű­
dal csodálatos kivirágzásához vezetett — Petőfi lírájához.
 TARTALOM.
Lap
FONTOSABB RÖVIDÍTÉSEK 2

I.

BEVEZETÉS. AZ irodalomtörténet eddigi megállapításai, Erdélyi,

Ferenczi, Dézsi, Alszeghy 3

II.

A V Á S Á R H E L Y I D A L O S K Ö N Y V 5 H I T E L E S BALASSA V E R S E 5

III.

A VÁSÁRHELYI DALOSKÖNYV BALASSÁNAK TULAJDONÍTOTT ÉNEKEI ... 18

1. H á r o m keltezett vers 19
2. A Balassa-versszakban í r o t t 9 k ö l t e m é n y 28
3. A n é p i e s j e l l e g ű v e r s e k 54
4. K é t B a l a s s á t ó l h a s z n á l t f o r m á b a n í r o t t v e r s 101
5. M é g n é g y , i l l e t ő l e g ö t B a l a s s á n a k t u l a j d o n í t o t t v e r s 108
összefoglalás 121

IV.

A VÁSÁRHELYI DALOSKÖNYV T Ö B B I BALASSA HATÁSÁT MUTATÓ V E R S E 1 2 3

A) Balassa h a t á s a f o r m á b a n 123
B) Balassa h a t á s a t á r g y b a n 125
C) Balassa h a t á s a s t í l u s b a n , k ö l t ő i n y e l v b e n 127
Visszatekintés 152

V.

ÖSSZEFOGLALÁS, EREDMÉNYEK 154