Jog kérdések, válaszok

Mit jelent a visszaható hatály tilalma a jogalkotási folyamatban?

A jogszabály a kihirdetését megelõzõ idõre nem állapíthat meg
kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. A
visszaható hatály tilalma azt jelenti, hogy a jogszabály a kihirdetését megelõzõ
idõre vonatkozóan jogot nem vonhat el és nem korlátozhat, visszamenõlegesen
nem állapíthat meg új kötelezetséget, és a korábbi kötelezettséget sem teheti
terhesebbé. Az Alkotmánybíróság több határozatában kimondta, hogy valamely
jogszabály nemcsak akkor minõsül a visszamenõleges hatály tilalmába
ütközõnek, ha a jogalkotó a jogszabályt kifejezetten visszamenõleges idõpontra
vonatkoztatva léptette hatályba, hanem akkor is, ha a jogszabály így kifejezetten
nem rendelkezik, ám a szabályokat a hatálybalépés elõtt létrejött jogviszonyokra
is alkalmazni kell.

A jogszabály érvényessége és hatályossága.

Érvényesség:
A jogszabály keletkezéséhez kötődik.
Feltételei:
a jogszabályt megfelelő a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő
eljárás során alkossa;
a jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába;
feleljen meg a megalkotásra előírt speciális eljárási szabályoknak;
megfelelően legyen kihirdetve.
Hatályosság:
Az adott jogi norma meghatározott időben, meghatározott területen és
meghatározott személyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható.
 időbeli hatály
 területi hatály
 személyi hatály
 szervi hatály
 tárgyi hatály

Mutassa be a jogszabály megalkotásának folyamatát.

1. Előkészítés
• Kezdeményezés (jogalkotási terv)
• Tervezet elkészítése
• Tervezetek véleményezése
• Jogalkotó elé terjesztés
2. Kibocsátás
• Elfogadás
• Aláírás
3. Kihirdetés
4. Hatályosság vizsgálata
• Utólagos hatásvizsgálat
• Jogszabályok tartalmi felülvizsgálata:
a) módosítások
b) dereguláció
 Jog kérdések, válaszok

Mit jelent, hogy az Alaptörvény szerint Magyarországon mindenkit megillet a

lelkiismereti és a vallásszabadsághoz való jog?
• Az egyház az államtól elválasztva működik.
• Vallás, meggyőződés miatt sem hátrány, sem előny nem keletkezhet.
• Állami nyilvántartás tárgya nem lehet.
• Szabadon gyakorolható.
• Szülő dönt az erkölcsi, vallási nevelésről.
• Vallásgyakorlás lehetőségének biztosítása szociális, egészségügyi,
gyermekvédelmi, és büntetővégrehajtási intézetekben, katonaságnál.

Tisztességes eljáráshoz való jog.

• Bíróság előtt mindenki egyenlő.
• Független és pártatlan bíróság, nyilvános tárgyalás.
• Ártatlanság védelme.
• Hallgatás joga.
• Csak olyan cselekményért lehet valakit elítélni, amit törvényben
szankcionáltak.
• Jogorvoslathoz való jog.
• Védelem joga.

Élethez való jog

• Magzati élet védelme
• Halálbüntetés eltörlése
• Eutanázia
• aktív – orvos általi beavatkozás általi halál (tilos)
• passzív – az életben tartó, vagy életet meghosszabbító kezelés
megtagadása

Emberi méltósághoz való jog

1. Az ellátás során feltétlenül tiszteletben kell tartani
2. Csak a szükséges beavatkozásokat lehet elvégezni.
3. A kezelések során a beteg személyes jogai csak a feltétlenül szükséges módon
és mértékben korlátozhatóak.
4. Sürgős szükség és veszélyeztető állapot esetén kivétel: a beteg személyes
szabadsága sürgős esetben a saját vagy mások élete, épsége, egészsége
védelmében korlátozható

Egyenlő bánásmód
Magyarország az alapvető jogokat bármely megkülönböztetés (faj, szín, vagyoni,
politikai stb.) nélkül biztosítja. Az egészségügyben ez azt is jelenti, mindenkinek
megkülönböztetés nélkül, joga van a megfelelő egészségügyi ellátáshoz, és TB
jogviszonytól függetlenül mindenkinek joga van sürgős szükség esetén
életmentő, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését
biztosító ellátáshoz.
 Jog kérdések, válaszok

Milyen kötelezettségei vannak az állampolgároknak az Alaptörvény szerint?

• Jogszabályok megtartásának kötelessége
• Közterhekhez való hozzájárulás kötelessége
• Honvédelmi kötelezettség
• Tankötelezettség
• Gondoskodás
• Hozzájárulás a közösség gyarapodásához a közösségi feladatok
ellátásához
• Környezeti károk helyreállításának kötelessége, annak költségeinek
viselése
• A természeti erőforrások, a nemzet közös örökségének védelmi
kötelezettség
• Törvényes fellépés a hatalom erőszakos megszerzőivel, kizárólagos
birtokosaival szemben.

Ismertesse a betegjogi képviselő feladatait, eljárását!

• segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban,
azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében,
• segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak
kivizsgálását,
• a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi
szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve - a beteg gyógykezelésével
összefüggő ügyekben - eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget,
• rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra
vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok
érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál.
• a tevékenysége során az egészségügyi szolgáltató működésével
kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra köteles
felhívni a szolgáltató vezetőjének, illetve fenntartójának a figyelmét, és
azok megszüntetésére javaslatot tesz. A felhívás eredménytelensége
esetén a betegjogi képviselő jogosult az illetékes szervhez, illetve
személyhez fordulni.

Ki lehet igazságügyi szakértő?

Igazságügyi szakértő az lehet, aki
• Büntetlen előéletű és nem áll a szakértői vagy a szakterületnek megfelelő
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés
hatálya alatt,
• Az egyes szakterületekre meghatározott képesítéssel és a képestés
megszerzésétől számított, legalább ötéves szakirányú szakmai
gyakorlattal rendelkezik,
• A szakterületén működő szakmai kamara tagja, ha a kötelező kamarai
tagságot jogszabály előírja
• Kötelezettséget vállal arra, hogy a hatósági kirendelésnek – a
jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – eleget tesz
• Cselekvőképes, és nem áll közügyektől eltiltás hatály alatt, és
• A névjegyzékbe felvétele után tagja a lakóhelye szerinti illetékes területi
igazságügyi szakértői kamarának
 Jog kérdések, válaszok

Az igazságügyi szakértő feladata,

hogy a bíróság, a közjegyző, az ügyészség, a rendőrség és más hatóság
kirendelése, vagy megbízása alapján, szakvéleményével segítse a tényállát
megállapítását, a szakkérdés eldöntését.
Lehet: természtes személy, gazdasági társaság, igazságügyi szakértői intézmény,
igazságügyi szakértői testület, külön jogszabályban feljogosított állami szerv,
intézmény, szervezet; külön törvény szerinti Teljesítésigazolási Szakértői Szerv