. __ .-..

a

rre ndin

r

LAKBEREN DEZESI

r

SZIN-

, ,

TANACSADO

• Szin

I. Formal

• F'eny

I. seruktura

noszo 5

A szlntanacsadas viragkorat eljUk, es ennek meg is van minden .letlogosultsaga, mert a szlnek fontos szerepet [arszanak az eletunkben, es nern csupan akkor, ha az oltozkodesunk es a smink szernelyisegunkhoz leginkabb il16 szfnernvalatainak kivalasztasarol van sz6.

A szfnek esztetikai hatasan klvul klhasznalhatjuk a pszichikai hatasat is, kulonosen epp a sajat negy falunk keretein belul, A szfnek kivalasztasan rnulik, hogy egy ter hflvos, targvilagos vagy hangulatos, meleg hatast kelt-e, a szfnek stlmulalhatnak vagy megnyugtathatnak. Ez ut6bbit terrneszetesen csak akkor, ha az egesz berendezes alapjaul egy egyseges elkepzeles szolgal. Az ilyen szfnkoncepcio kidolgozasa nem boszorkanvsag, ha az ember tisztaban van azokkal a krlteriumokkal, amelyek alapjan a kevesse hozzaert6 is konnveden tajekozodhat. lIyen kriteriumkent szolgal az oltozkodes teruleten mar j61 bevalt evszakelv. Ennek segltsegevel a legapr6bb reszleteklg megtervezhetjUk, vagy ujratervezhetjuk egy lakas szfnelt, Mellesleg meg azt is elkerulhetiuk, hogy folosleges koltsegekbe verjOk magunkat ossze nem ill6 butorok es lakaskiegeszftok vasarlasaval, Sok kellernetlenseget es penzt takarfthatunk meg. A szfnekkel es hatasukkal vain foglalkozas ezenklvul meg izgalmas is, es amint ezt a konyv is mutatja, j6 szorakozas

lehet az egesz csaladnak,

Soha olyan szeles valasztek nem alit rendelkezesre butorokbol, anyagokbol, sz6nyegekb6! es tapetakbol, mint rnanapsag. Kovetkezeskeppen a megteleld kivalasztasa sem volt soha olyan nehez, mint most.

Ez a k6nyv nemcsak megk6n nyfti On nek

a valasztast, de egyenesen elvezetesse teszi.

Edda Kjjf{ner

6 TARTALOM

JeUegzetes hangulatDt 8Jasztanak a tavasz, 8 nvar. 8Z OSZ as a tel sz;nai

•• .... "'!I •• •• •••

I 1a;:!8"". II'" ••• '.' .' •••

'",III '.'a'.' .

I- • •• •• - •• ••

II 11 ~ II •

Az 6vszakok hangulati hatasat kOlvetleniil atvihetjiik a lakotAne

A kiegeszitii szinisszeallitisok kiilonlegesen vonzo szinhatast alkotnak

ELsa FEJEZET

Az evszakok szfnei

Az evszakelv 10

Tavaszi szfnek a terrneszetben , 14

Nyari szfnek a terrneszetben 16

'Oszi szfnek a termeszetben 18

Teli szfnek a termeszetben 20

MASODIK"FEJEZET

Az evszakok hangulata a lakasban

Az On evszaka 24

Tavaszi szfnek a lakasban 28

Nyari sztnek a lakasban 30

Oszil szfnek a lakasban 32

Teli szfnek a I'akasban 34

HARMADJK FEJEZET

A kiegeszfto szfnek elve

A szfnkor szerinti

osszeallttas 38

Tavasz: A legszebb kiegeszltd

szfnkontrasztok 42

Nyar: A legszebb kiegeszfto

szinkontrasztok 44

05Z: A legszebb kiegeszltd

szfnkontrasztok 46

Tel: A legszebb kiegeszftd

,szfnkontrasztok 48

NEGYEDIK FEJEZET

Az elrnelet a gvakorlatban

Melyik helvlseghez

melyik evszakoti 52

Optimalis szfnhatas az egyes

helyisegekben 516

Nappali szoba a tavasz szlnelvel 58

TARTALOM 7

Nappaliszoba a nvar szlneivel 62

Nappaliszoba az 6sz szfnelvel 66

Nappaliszoba a tel szfneivel ..70

Haloszoba a tavasz szlrreivel 74

Haloszoba az 6sz szfneivel 76

Haloszoba a nyar szfneivel 78

Haloszoba a tel szfneivel 80

Konyha a tavasz szfneivel 82

Konyha a nyar szfneivel 84

Konyha az 6sz szlneivel 86

Konyha a tel szfneivel , 88

A furdoszobaa tavasz szfneivel 90

A furdoszoba a nvar szfneivel 92

A furd6szoba az 6sz szlneivel 94

A furdcszoba a telszfnelvel 96

OTODIK FEJEZET

Kiegeszfto hatasok: feny, terhatas, szfmbnyalas

A feny rnegvaltoztatja

a szfneket 100

Terek nagyftasa, kicslnvltese 103

Festes: eltalal n j a rnegfeleld

szfnarnvalatot 106

HATODIK FEJEZET kombimid6 muveszete

inden evszakhoz a rnegtelelo

vagot 112

Ta asz: Tokeletes anyagkeverek .. 114

-ar.: T okeletes anyagkeverek 116

Osz: Tokeletes anyagkeverak 118

f : Tokeletes anvagkeverek 1120

'1l'ntak helyes kornbinalasa 122

rendezes rnegtervezese 123

.......... ,~. endezes terve 124

utat6 126

.Akar konyha,a'karfurd6'szoba, akar halo .• minden I!akoternelc; megvan a magal l'egkedvezObb BV5zakhanguiata

Dptikai trijkkikkel kedvltz6en befolyasolhatjuk a terhatist es a szinhatast

N'emcsak a sZineken murik, a'z. 8nyagok is befolyasoljak 81 ttlr hang,u'ladt

Az evszakok

r .'

sz ner

Tevesz, nyarl osz es te/- a termeszet minden evszakban mas szfnekben pompazik. Osszhatasuk mindig va/ami jellegzetes hangulatot idez fei. Az evszakokon a/apul6 szlneimele: abba! induf kif hogya sz[nek termeszetes osszhangja a lak6terek kiaiakftasanal kozvetlenDI alkalmazhat6.

10 AZ Ev5ZAKOK 5ZINEII

AZ evszakelv

A szlnek es formak kezelese megtanulhato, es a legjobb ranltomester maga a termeszet, Nap mint nap dfjtalanul bernutatja, hogy hogyan lehet a szfneket harmonikusn osszerendezni az elkepzelhetd osszes rnegvilagltasban es minden evszakban. Minthogy az ember ernberernlekezet ota ennek a harrnonlanak reszese, ezek a szineffektusok nagyobb orornrnel toltik el, mint mas szfnhatasok,

Ez persze majdnem mindig ontudatlan, Aki meg akaria tanulni, hogy hogyan banjon a szfnekkel, j61 teszi, ha tudatosan is figyeli es tanulla az egyes evszakokban el6fordul6 sztnkombinaciokat.

• A tavasz valosagos szfnorgiaval kezd6dik. Az erddt, mezdt, kerteket ragyog6 viragok, friss zold fa es rozsasbarna bimb6k dlszttik. A kepet a piros tulipanok, a Ii la orgona es a sarga kankalinok dorninaljak, • A rekken6 h6seg es a szemkapraztato feny paras fatvolba burkolja a nyar kirobban6 szfnpornpajat, Napszftta barna, bezs es sarga a folld. A levelek finom sargaszaldje mely, kicsit kekeszoldre valtozik. Friss es tiszta szlnekben tundoklik a vlz: tOrkizben, sotetkekben es tengerzoldben ..

• Az 6sz szlnel teltek, fenyl6 melegek es foldszfnuek, Fenyesen ragvog az elszfnezodott lomb, a termes, az erett gyOmolcs szlnkavalkadia,

• A tel szlkrazo feherbe oltozteti a termeszetet, A szfnes elet alornba merul, A feny6k zold]e, a sugarzoan kek teli egbolt es a szfnpornpas naplemente

ellenere a fekete-feher

kontraszt urailja ezt az id6- szakot,

Egy-egy evszak szfnei

mindig osszeiUenelk

A terrneszet szlnkepe az evszakokkal valtozik. Egyegy evszak szfnei azonban rnegis mindig osszeillenek. Az oka egyszenl: minden evszakban van egy rneghararozott alapszin. A tava- 5Ze a sarga, a nyare a kek, az o5ze a piros, a tele ismet a kek,

Egy-egy alapszfn ranvornja a belveget egy-egy evszak sztnkeoere.

A piros es a sarga altalaban meleg, a kek ellenben hideg hatast kelt. Az evszakok bazlsszfneit tekintve tehat a tavaszt es azdszt a meleg szfnek evszakanak, mrg a nyarat es a relet a hidegenek nevezhetjOk. Ez a bizonyos hideg-rneleg szlnre val6 felosztas segft az eligazodasban, ha meg akarunk ismerkedni a negv evszak szfneivel.

A 11. es 13. oldalon lathato a szlnek felosztasa evszakok szerint. Alapszabalv: Mi nden evszakban jelen van minden

szfn, de mindegyiknek megvan a rnaga .sajatos jellege. Ami azonkivul meg nvilvanvalo, a tavaszi es az 6szi szfnek sokkal k5- zelebbi kapcsolatbanall~ nak egymassal, mint a hideg nvari es tel i szlnek, Ugyanez a helyzet fordftott el6jellel a ket "hideg" evszakkal is. A gvakorlat szernpontjabol ez azt jelenti: hataresetekben be Iehet csernpeszni egy tavaszi sztnt az dsziek koze, vagy egy teli szfnt a nyariak koze anelkul, hogy ez torest okozna a szfnek stllusaban, Ha azonban a tel szfneit az 6szevel, a tavaszet a nyareval keveriuk, olyan feszultseg jon lstre, .amit diszharmonianak erzekelunk,

A tavaszl szfnek mindenekelott abban kulonboznek az 6sziekt61, hogy konnvedebbek es vidamabbak, rntg au: 6sziek sulvosak, tehek es foidszenlek. Nyaron a huv6s arnyalatok szlnte kivetel nelklll elmos6dottak, telen viszont harsanyak, jeges pasztellszinekben sugarzoak. A szincsfkok osszehasonlltasa a kovetkezo oldalakon talalhato terrneszeti kepekkel is ezt bizonyftja.

AZ EV5ZAKE LV 11

TAVASl

fiSl

iirtfahAr 'arga ellluin

fIi:::IlCri.z:sa:sz:in

ekrii kukoricasarga okkersarga oszibaracksdn

narancsviiros

paradicsompiros szederpiros szilvakek

szurkeske'k petrolkek ibolyakek jade·.zol'd olivlOld fenyolold barnasvii'riis

rOlsdabarna,

kivebarna aranybezs dohanybarna piszkosfeher

1.2 AZ tVSZAKOK SZrNEI

T errneszetes

es mesterseges szfnekmi a kUlonbseg?

Ha rnegfigveljuk a koveket, faleveleket, a talajt, a fakerget, mega! lapfthatj uk, hogy nem letezik tokeletesen si rna, strukturalatlan, teJjesen egyforma szrnu felulet, A terrneszetben minden rucskos, szerncses, girbegurba vagy erezett szerkezetil, egyenetlen feluletu, ami a fenyt kulonbozokepp tukrbzi vissza, amyekot vet es konturokat al kat. Azaz egy szfn sohasem latszik hornogermek, Ehhez [arul meg, hogy a termeszetes anyagokb61 al16 szlnosszetetel sohasern egvontetil, ezert vegtelenul sokfele es eleven szfnhatas keletkezik. Ez is hozzajarul ahhoz a tenyhez, hogy a terrneszetes szlnarnyalatok sohasem tokeletesen azonosak. Magis epp ezek az al ig eszrevehetd nuanszok keltenek bennOnk kulonosen kellemes hatast.

Az a szfnarnvalat-gazdagsag, ami a termeszetben mar egyetlen szln eseteben is megmutatkozik, hizonyos fokig rnasolhato a tapeta, a textllia, a padl6, a lakk I,rnesterseges" szfnenek kialakltasakor. Annal jobban sikerOI a vallalkozasunk, rninel inkabb figyelembe vesszuk a formakat, szerkezeteket, az anyag tulajdonsagait, a rnintat es a rnegvilagltast,

eligazodni. Aki mar elsajatltotta az elmeletet, az eltereseket is megengedhet maganak, Ezzel vonzobba teheti

lakasat, hangsulyozhatja egvenl vonasalt,

Az evszakok

termeszetes hangulatabol melyik

felel meg onnek leginkabbt

Engedje el rnagat 5 engedje hatni rnagara a 14-21. oldalon

talal hato kepek hangulatat, Melyik evszak kelti onben

a legkellemesebb benvomasokatt A tavasz, a maga vidam, tarka viragaival! A nyar

a homok- es

vfzszfneivel?

A baratsagos, otthonos 6szi szlnskala, avagy

a tel, fagyos 52 igonlsaga? Ha nem tud osztonosen donteni: gondolja vegig, mit valasztana, ha most kezdene el berendezni

a lakasat az el56 lepest61 kezdve. Esetleg segltsegere lehet a 25. oldalon talal hato tablazat is, amiben felsoroljuk, melyik evszak melylk lelki alkatra jellemz6. legjobb azonban

a spontan, tisztan

erzelmi alapu dentes. Ez egvertelmuen mutatja, hogy melyi k evszak

hangulata az ideal is az on lakasaho,Z. Blzzorr a rnegerzesebenl'

~~--~ ---~

Mennyire kotelezd az evszakelvt

6sregi az a vita, hogy

a szfnek esztetikai rnegltelesenel leteznek-e vajon kotelezd szabalyok. Akkor sem d61 ne el ez a kerdes, ha ezaltal a szfneket objektfven lehetne rnegltelni, ugy peldaul, hogy az ember rnegnezi a visszattlkrozddd fimy hullarnhosszat vagy fenvereiet.

A terrneszettudornanvos elemzasek ugyanis kulonboznek

a benyornasainktol. Az el6bbi rnerhete eredrnenveket kozvetlt, az ut6bbit azonban erzekeljuk, fgy folottebb szubjektivnek tekinthet6. Ennek ellenere - mint rnindig, ha az emberek meg akarjak erteni egvrnast - valarnifele kozos rnegegyezest kell kialakitani. lIyen k6z6s alapot jelent az evszakelv. Nem lep fel

a tudornanyossag igenyevel, rnegis rapasztalati, empirikus tudasra epul, arra, hogy hogyan hatnak egyrnasra a. szfnek esztenkat szempontbol, hogyan harmonizalnak es milyen hatassal vannak

a szervezet egeszere. Amfg tehat bizonytalan valaki, j61 teszl, ha az evszakokra es azok szfnelnek hangulatara tarnaszkodva pr6bal

14 AZ EV5ZAKOK 5ZrNEI

Tava'5zi 5z.nek a termesz'etben

avaszi term~s~etre a vidam, efenk, de azert mindig lagy, nem harsany sztnek

a jellemz6k: az organa If laja,

a repcefoldek elenk sargaja, a tulipan es a pipacs fenyl6

pi rosa, a narciszok krernfeherje es

a viragzo gyumo,ksfak rozsas barackviragszfne, Ezek koze vegyu I

a fa es a novenvek friss zoldie es

a haitasok aranyos napsutotte zoldje. A tavasze meg

a ragyog6 eg kekie, meg a nefelejcse,

a sargabarack fi nom arnvalata, vagy

a korornvirag telt narancssarga szfne, a bimb6k es agacskak puha barnasaga es

a csorgedezd patakok kavlcsanak sargasbezs szlne.

TAVAszr SZ(NEK A TERMESZE1BEN 15

16 AZ EYSZAKOK SZfNEI

n Anyar sz~n-

pompas, sokfele

es eleven. Megsem

a harsany szfnek

a meghatarozok ebben az evszakban, hanem a tompa, attort arnvalatok:

a tenger hus vfzkekje, a nyan reggelen a tajat beburkolo para keksege, a delszaki ievendulafoldek finom Iilaja es

a kiszaradt kovek, felrepedezett fold napszftta barna]a es sziirkeie. Elenkseget visz a tornpasagba az els6 gyumolcsok telt kekespiros szfne,

a r6zsak

legkulon bozobb

, arnyalatU rozsaszfn]e,

a vadborso eleven ciklamenszlne, amit az izz6, remeg6 hoseg sem tud megfakftan i.

NvARI 5zfNEK A TERMESZETBEN 17

18 AZ EV5ZAKOK 5ZrNEI

oszi szineka termeszetben

z 6szre

a kulonfele terrnesek szfne a jellemz6:

az alma telt vorose,

az aranyos 6szi napon szarado voroshagvma vi lagosbarnaja,

az utols6 gornbak kalapjan megcsi IIan6 voros es sarga fenysugarak. A ferden bees6 napfenv adja minden szlnnek ezt

a jellegzetes meleg vorosesarnvalatot, ami a felszantott

I foldon es a szarado gabonaszarakon

is vlsszatukrozddik, Az 6sz szfn-

I pornpaianak egeszen kulonleges, lebilincsel6 elmenyet azonban a kiegeszftd szfnek kontraszthatasa valtja ki. MindenUtt szernunkbe otlik

a legrafinaltabb arnyalatokban egyrnas

mellett jelentkez6 voros es zold, sarga es lila, kek

es narancssarga,

6SZ1 5zfNEK A TERMESZETBEN 19

20 AZ EVSZAI<OK 5ZrNEI

Tali 5zinek a termeszetben

ermeszetet Mien a feketefeher kontrasztok uraljak,

A szikrazo feher hatterben, a hideg evszak kerneny, tlszta fenyeben ketszeresen ervenyesu II a nehany meg rneglevd szfn.

A fenvdk rnelv zoldje, az attel'elo bogy6k elenk vorose, az elso krok u szo k sa rga j a vagy a behavazott fenydk kekes korvonalai rnogott

a te.l i naplemente izz6 narancsvorose,

A valtozatos szlnek hianva elesebbe teszi a latasunkat a Mire jellemzo finom [egszinekre:

a jegkekre,

a jegzoldre,

a behavazott tavak

tli rkizes cs i llogasara, egy-egy teli reggel r6zsaszfn derengesere, a tavol i negvcsucsok feketeskekiere vagy a fold htlvos sotetbarnajara.

TEll 5zfNEK A TERMESZETBEN 21

r

1

I

I

- -

--- - --

- ,

MASODIK FfJEZET

Az evszakok hangulata alakasban

A tavasz tarka vidamsaga, a nyari szfnek tiszta frissessege, nepszln» eJeganciaja, a betakarftas atmoszferaja vagy a teli taj puritan fekete-feherje - egysz6val az a hangulat, ami onnek a legnagyobb e/vezetet okozz« a tetmeszetben, sajat lakasanak falai kozott is val6szfn(Jleg

a legkellemesebb erzeseke: va/tja ki.

24 AZ EVSZAKOK HANGULATA A LAKASBAN

rozsa es a hortenzia pink szfne, a mal na es a cseresznye pi rosa. A baratsagosan sugarzo sargat finom vanfl lasargara valtoztatva illeszthetjuk be nyari palettankba

A "nyari" berertdezesu lakoterben az anyagok, tapetak, sz6nyegek szlnet kiegeszft6 femek es terrneszetes anyagok ezustosek, hilvosek, inkabb kekesek legyenek. A rnegfelelo butorok forrnaja €is felUleti strukturaja is legyen finoman elegans. (Err61 bovebbet a "Nyar: tokeletes anvagksverek" clrml fejezetben a 116. oldalon.)

• Az 6sz szfne a rneleg vo.r6s. Az 6szi szfnekben pompazo szdnyeg, tapeta, egveb anyagok kifejez6ek es teltek. Olyan szlnek, mint az okkersarga, gesztenyebarna, rezvoras es a szilvakek meleg fenYUkkel hangsuivozzak a berendezest. Fontos tudnival6: ne kerOljenek a meghitten kellemes szfnkepbe harsany vagy tulsagosan "ken nyu" arnvalatok.

Az 6szhoz tobbnyire mindenki helyesen valasztia meg a fa, a k6 es a fern szlnet, mert az ember autornatlkusan aranylo, voroses arnyalatokat kat ehhez az evszakokhoz. A butor lehet barokk, meghitt, hfvogat6. J61 illik hozza a

A20,n eV5za,ka

·H ason I ftsa ossze az

. el6z6 oldalakon

talalhato taj- es reszlerforokat a kovetkezo oldalakon lathatd szobabels6kkel, es azonnal erzekelheti: az evszakok sztneit nagyon j61 at lehet uttetni a lak6terekre, mert akar kfvul, akar belul, hasonl6 hatast keltenek.

Ha az ember altalanossagban eldontotte, hogy meIyik evszak hangulatat kedveli, mar megtett egy dont6 lepest a szfnvalasztast illet6en. Ettol Ikezdve mar arrol van sz6, hogy az evszakot - am it valasztottunk - vagy az evszakokat, amik kozott meg ingadozunk, szfn e.s forma szernpontjab61 osszehangoljuk a reszletekkel, hisz a lakbersndezes soran ez dont6 fontossagu,

Melyikevszak fe1el meg iinnek a legjobban?

Gondolja v,egig meg ,egyszer, melyik alapszfn mellett dont:

• A tavasz alapszfne a sargao A harom bazisszfn kozill ez a legvilagosabb, optimizmust, vidamsagot sugaroz, Ez a hatas erzekelhetd az ebbal az alapsztnbol kiindul6 minden szfnkevereken is. (t.asd meg a 27. oldal tab I azatat.) A tavaszl szfnarnyalarok, arnelvek a berendezes tavaszi

hangulatat biztosftiak, a sargaszold, a sargasplros es a sarga alapu 6zbarna. Fontos tudnival6: ha ezeket olyan arnvalatokkal egyUtt alkalmazzuk, arneIyekben a sarga nem fordul e16, pI. kekkel vagy violaszlnnel, akkor ennek konynyu, baratsagos buzaviragkeknek vagy vlzkeknek, i 1- Iletve ametisztlilanak vagy szurkeslilanalk kell lenni, arnint az all. oldalon lev6 tavaszi palettan lathate,

Ha a tavaszi szfne'ket olyan termeszetes anvagokkal egyiltt hasznaljuk, mint a fa, ko, fern, feltetlenOI figyeljOnk a sargas alapt6nusra. A butorok forrnaja, feiszinenek szerkezete is jelent6s szerepet jatszik: nagyon szepen hat, ha stil usaban ro'kon az alapszfn konnyed, lendUletes jellegevel, azaz a felulet kevesse strukturait, inkabb si rna, puha, barsonyos legyen. (Err61 b6vebbet a IITavasz: Tokeletes .anyagkeverek" erma fejezetben a 114. oldalon.)

• Nyaron az evszakelmelet szerlnt a kek az uralkod6 szfrr, Ez biztcsltja az osszes nvari szlnre jellernz6 hdvos hatast, Tipikus a finom, fatvolos szurke, amely sok arnvalatnak kolcsonoz szol id el egan ci cit. Az evszakra [ellemzo hangulatot a lakberendezssnel a kovetkezo nyari arnvalatok biztosltjak: elmos6dott kek, faradtrozsaszfn, palackzold, elenk ezustos szurke, lagy orgonalila es ellenpontkent a fukszia, a

/\zON 'EVSZAKA 25

MElYllK LELKI ALKATHOZ MELYIK SZIN?

A melankolikus:

Eszember, ertekel i a rendezett korulrnenveket es a biztonsagot. Passzivitasra hajlamos.

Lenyehez i116 szfn: kek

Megnyugtat6, tart6zkod6, passztv, huvos hatast kelt. A melankolikusnak ki kapcsolodast, rnegelegedest, harrnoniat nvuit,

Lenyehez ilia evszak: nyar Kiegvensulyozo szlnek: kiegesz itl> szfnarnvalatok a voros, narancs vagy akar a sarga tartornanvabol. Osztonzest es lenduletet adnak ennek a tfpusnak, aktivitasra serkentik.

A szangvinikus:

Vidarn es 6szinte. Lehet kicsattan6 j6 kedelyrl es ugyanakkor halalosan oanatos, Optimista beallltottsagu,

lenyehez ilia szin: sarga Napsugaras, konnyed, vldarn, baratsagos, elenk, optimista

~ata'it kelt.

Lenyehez ilia evszak: tavasz =gvensulvozo szfnek:

a -jegeszit6 lila teremt egyensulyt. ro npa sotet szlnek is eldnyosen

• • atjak Ie a szangvinikus . ulzasokba csap6 oerarnentumat.

A flegmatikus:

A nyugalmat es az allandosagot kedveli. Klegyensulyozott, rnegallapodott kedelyu. Gyakran befele fordul6 es passzfv.

Lenyehez ilia szfn; zold Megnyugtat6an, biztonsagosan, kiegyensulyozottan hat. a) Sargas arnyalatban: baratsagos, vidarnan serkento, b) Kekes arnvalatban: havas, betele fordul6, tavolsagtarto.

Lenyehez ilia evszak: a} OSZ, b) nyar Klegvensulvozd szfnek: meleg, aktiv, lelkesit6 piros es sargaspiros arnyalatok.

A koleriJ(us:

Extrovertalt, tarsasagkedveld, gyakran igen temperamentumos. J61 banik a piros legelenkebb arnyalataival is.

Lenyehez ilia szin: piros

Dinamikus, akttv, temperamentumos, feltun6 hatast kelt.

lenyehez ilia evszak: tel Kiegyensulyozo szfnek:

a kekesvoros tompftja a szelsosegesen kifele fordul6 temperamentumot anelkul azonban, hogy passzivitasra serkentene. A kiegeszltd zold is kornpenzal.

c ..

- -

26 AZ EV5ZAKOK HANGULATA A LAKASBAN

sgybeesest mutat rnezsarga, aranyba hajl6 bdr- es hajszlnevel az evszak vidam sarga alaptonusaval,

A nyar tfpus az i nkabb kekesen attetszd borevel es harnvasszoke hajaval a rrvar nemes kekes arnyalataival all osszhangban,

Az OSZ tipus tobbnyire szeplds es voros haju, fgy a kifejezett pigrnentaltsagaval az 05zi lomb es termes voroa alaptonusara ernlekeztet.

A reI tipus a vilagos b6revel, sotet hajaval, sugarzoan kek vagy akar fekete szemevel olyan kontrasztokat testesft meg, amiket egy tlszta tell hangulat is. Figyelem! Azok a szlnek, amelyek egy bizonyos t(pus kulsejeben j61 osszhangban vannak, nem feltetlenul k6vetelik meg, hogy ugyanazokat lassa viszont lakason belul, Meg[egvzes: a szfntfpus es a lelki alkat jelent6sen elterhetnek egymastolt (A lelki alkat szeri nti tfpusokrol lass bovebben a 25. oldaIon talalhato tablazatunkban!)

rerrneszetes, eredeti allapotaban meghagyott es a strukturalt fel ulet. (Az ,,65Z: tokeletes anyagkeverek" cfmu fejezetben a 118. oldalon b6vebb inferrnaciot talalhat errdl.)

• A huves kek a tel alapszfne. Habar a tiszta feher es a korornfekete a rneghatarozo, huves, leheletnyi vi lagos szlnarnvalatok is erezhetdek, mint peldaul a ragyog6 piros, kek, pink es sarga.

Meleg, rlbaratsagost' szlnek az oszi palettarol a teli szfnek mellen tornpanak hatnak, dlsszonansak, Meglepo viszont, hogy a tavaszi szInek nem rnindig utnek el, elenk, vilagft6 arnyalatokban j61 kiegeszftik a telet. A vilaglto kek, a sugarz6 sarga es azelenkplros egyarant illik a tavaszhoz es telhez,

Ami a berendezest j lleti, nem illik a telhez semmi clzellalt, tornpa vagy tLildrszltett, aminthogy fabo! is csak keyes szfnarnvalar mutat j61. A ti zta, stllusos formak, a lakkozott felulet, a rndanvag, az ezustos fem es a huvosen csillog6 k6 eszrnenyi kiegeszftok.

Minden szin enged4lyezett. ha az arnyalat megfeleUi

Hogy meg egyszer hangsuIyozzuk: Az a tenv, hogy on egy bizonvos evszakot a maga jellegzetes alapszfnevel jobban kedvel, mint egy rnasikat, nem [elenti azt, hogy egy sztn erniatt tabu volna. Ha peldaul a tavasz mellen dontott, viszont a piros a kedvenc szlne, azert meg hasznathat pi rosat, csak az a fontos, hogy annak a rnegfele- 16 arnvalatat valassza, (Nevezetesen a tavaszi palettarol.)

A 27. oldalon talalhato tablazatbol megnezheti. hogya negy evszak szerint a sarga, piros, kek, zold, lila, barna, rozsasztn, bezs, szurke es feher mely arnvalatal ; lIenek ossze. A tablazat a 11. es 13. oldaIon IIev6 szfncsfk fuggeleke.

Evszak as lipus

A szlntfpus-tanacsadas 15 az evszakelvre tamaszkodik. A di,vatruhakatif!s a szineket illet6en abbol kiindulva ad tanacsot a legalkalmasabb szfnekrdl, hogy rnaga a terrneszet is a harem alapszfnbol - sargab61, plrosbol, kekbdl - kornponalla az emberek haj-, b6r- es szernszfnet. A genetikai adottsagok alapjan fgy aztan negy szlnkeverek adodlk, ami meglepo m6don egybeesik a terrneszet szfneinek hangularaval,

A tavasz tfpus nyilvanvalo

__ ----

AUalanos jellemz6k: meleg, onny{i,. a, baratsagostol eszen az elenkig

AZ ON EVSZAKA 27

AZ EVSZAKOK SZilNEI ES AZ ARNV ALATO'K

lellegzetesen tavasz Alapt6nus sarga

Feher tojashe], krernszlrr, gvapjufeher

Sarga aranysarga, repcesarga, citrornsarga, kensarga, kremsarga Pires pipacspiros, korallplros, sargaspiros, flaming6voros

Kef< buzaviragkek, kirAlykek, vlzkek, tlirkizkek

l61d fuzold, harsz6ld, [ade-zold, bananzold

lila arnetisztlila, szurkeslila, voroseslila

Bezs sargasbezs, elefantesontfeher, aranvbezs

Szurke sargasszurke, granitszurke, szurkesbezs, ezustszurke Barna sargasbarna, 6zbarna, aranybarna, mogyor6barna, kaka6barna

R6zsaszin lazacrczsaszfn, flami n.g~ rozsasz r n, sargaba rack 5Z r n, 6szibarackszfn

Fekete csak keveset hasznaljunk Femszfn sargafemek

Jellegzetesen osz Alaptanus v·ofbs

Feher skru, pezsgdszln, gyongyfeher Sarga kukoricasarga, okkersarga,

. rnustarsarga

Piros paradicsornpiros, narancsYOr05, rezvoros, rozsdavoros, teglapiros

Kek petrolkek, szurkeskek, rnely lil~skek

Z61d ollvzcld, feny6zold, meregzold, khaki, jade-zold lila lila5voros,szederpiros, rnelvbordo

Bezs vtlagos tejeskavesztn, dohanvbarna, narancsosbezs

Szurke peneszszurke, bezsszurke Barna mahagoni, rozsdabarna, vorosesbarna, kavebarna R6zsaszin narancsos rozsasztn, lazacrozsaszfn, oszibarackszin, sargabarackszfn

Fekete csak SZigOfU felhHelekhez Illtk ebbe a csoportba, nagvon kevesse hasznaljuk

Fern sarga femek, voros Mmek

. Jellegzetesen nyar

Alapt6nus kek

Feher tejfeher, piszkosfeher, tortfeher Sarga van II lasarga, kremsarga, vilagos szalmasarga

Piros rnalnaplros, burgundtvoros, borvoros, rublnvoros, bord6 I(ek acelkek, ejkek, lagunakek Zald kekeszold, srnaragdzold, turkiszzold, rnentazold, elenkzold

lila vllagos kekesllla, orgonalila. pi.ispoklila,szurkeslila

Bezs szurkesbezs, kekesbezs, kavlcsszurke, iszapsz£n 5zurke egerszurke, fi.istszi.irke, ezustszurke

Barna csokoladeharna, teieskave barna, agyagszin

IlOiBaJtzin Iaradtrozsaszfn, kekesr6zsaszTn, malvvarozsaszln Fete inkabb antracitszilrkes, mint fekete

Fern Feher femek

lellegzetesen tel Alaptonus kek

Feher hofeher, kekesfeher Sarga napsarga, citromsarga, van rI i asarga

Pir~s verplros, bfborvoros, fukszia, pink, rubinvoros

Kek azurkek, jegkek, feketeskek, tengereszkek

laid kekeszold, turkiszzold, srnaragdzold, lagunazold, fenydzold

Lila kekeslrla, vorosesltta, levendulaksk, pi.ispbklila Bezs hornokszfn, szurkesbezs, keke5bez5

Szurke kekesszurke, antracitszurke, ezustszurke, vllagos szurke Barna feketesbarna

R6zsaszln vilagos pasztellrozsaszfn, rnalyvarozsaszfn, clklarnen Fekete ebben a csoportban idealls Fem feher e5 fekete femek

Altahinos jellemz6k: meleg, elenlc:, foldszeru, tompa

Altalanos jellemzdk: hideg egeszen

a jegesig, tiszta, sugarza

- L -

28 AZ EVSZAKOK HANGULATA A LAKAsBAN

Tava'szi 5z'nek a la'kas,ban~

Aermeszet tav~sz[ szinei rnindenfele lakoterben vidam, lendUletes hangulatot teremtenek

a napsarganak koszonhetoen. A fal es a pad 16 meghatarozo szlnel a puha, meleg tojashej szf n, aranvsarga vagy aranvbezs, de

a harszold,

a puspokll la es

a sargabarackszfn is. Hangsulyt adnak es elenkftik a hatteret az elsa tavaszi viragok jellegzetes szfnei,

a buzavi ragkek,

a fUztild,

a pipacspiros,

a korallpiros vagy

a flaming6piros (Iasd a 27. aldal tablazatat). Semlegesft6 szfnkent hasznalhatjuk

a granitszurket es az olyan meleg barna szfneket, mint az ozbarna es

a kaka6barna. Sargas fernek tokeleteslti k az osszhangot,

---

- ----

TAVASZI 5zfNEK A LAKAsBAN 29

n

30 AZ EVSZAKOK HANGULATA A LAKAsBAN

,Nyari 5z.lnek a la'kasban

'E'egans

=- es kellemes

h avos hangu latot arasztanak a nvar szfneivel dekoralt lakasok, A szol idan

el mosodott szf nek es

a mindenutt jelenlev6 kek alapsztn reprezentatfv benyomast kelt, kicsit delies, provincialis Izlest tukroz,

Minthogy a falakes

a rnennvezet szlne tobbnyire a tejfeher, az acelkek vagy

a faradtrozsaszfn,

a nvari szobak majdnem mindig tagasnak es vllagosnak latszanak. A padl6 ezustszurke, rnentazold, esetleg kekesbezs szlne csak er6sfti ezt a hatast.

A hangsu Iyokat

a mal napi ros,

a burgundivoros, az egszfnkek vagy

a srnaragdzold jelenti, Ezekhez illlk meg

a csokoladebarna vagy a tejeskaveszfn.

NY ARI SZfNEK A LAKASBAN 31

32 AZ EVSZAKOK HANGULATA A lAKAsBAN

os,zi 5z.nek a lakasban

Az er6sen fenyI6 szfnektdl hangsulvosan kedelyes hangulatot arasztanak az 6sz i szobak. Ennek az evszaknak a meghatarozo szlne

a voros, a bal oldalon IMhat6 skala minden szfne tokeletes osszhangot alkot vele. lzgalrnas kontrasztok keletkeznek, ha rnely puspoklilat, fenydzoldet, okkersargat vagy petrolkeket hasznalnak a textf-

I iakhoz es a tapetahoz, majd ehhez meleg rozsda es mahag6ni arnvalatu butort es parkettat valasztunk. Mind a falon, mind

a mennyezeten megfelel a sargas gyongvhazszt n es a kukoricasarga, a jade-zold vagy a vorosesbarna. Egzotikus szfnfolt egy-egy tigrisb6r rnlntazatu vagy indiai aranvbordtlros textll ia, mint kiegeszftd.

OSZI SZINEK A LAKASBAN 33

34 AZ EVSZAKOK HANG U LATA A LAKASBAN

Teli szinek a lakasbain

hogy ate. rrneszetben,

alakasban

is a kerneny feketefeher kontrasztok uralkodnak .. A jeg es h6 ellentetet itt tiszta, eros szfnarnvalarok alkotiak. Hevenseget hoznak a lakasba

a kedvenc verpi ros, azurkek, napsarga es feny6zbld a fekete hatter elott, Ezek

a szfnek kozel i rokonai a vilagfto tavaszi szfneknek, csupan az atseild kek alapt6nus az, ami kernenyebbe teszi 6ket. A hideg kekseg jellernzd a teli feherre is, a falak es a mennyezet tobbnyire a halvany jegkek kulonbozo arnyalatait hasznalja, ami a feketees a hangsulvt kepviseld szlnek hatasat rnegkettozi. Dlszftestol mentes forrnak, geometrikus rni nta es ezustoshuvos fern egeszfti ki a kepet.

TEU SZiNEK A LAKASBAN 35

: HARMADIK FE/EZfT

A kieze 't" . ·egeszl 0

szfnek

elve

Egy evszekon beW/ minden szinemveie: alapvetoen osszeillik: - ez egyszera es konnyeden alkalmazhat6 elv, ha erro! van szo, hogy megteremtstsk a szfnharm6niat. Nem zaria ki ezonben, hogy egy-egy evszak palettajan be/a! ne lehetnenek o/yan sz[nosszeallftasok, amelyek egeszer: kiilonleges osszhangot a/katnak. .

38 A KIEGE5ZfTO 5zfNEK ELVE

- ha az emberujonnan rendez be egy lakast,

- ha mar meglevd berendezesebe ujdonsagot akar vinni

- ha adott szfnekkel kerrytelen dolgozni (mint peldaul padl6sz6nyeg, ajt6, csempe), melyeket szeretne a lehetd legoptimallsabh m6don bevonni a teljes kepbe,

A szinkor szerinti osszeaUitas

A ki biztosra akar menni es nem ZIvesen klserletezik, ,8!Z a harorn vezerloelv egyikehez tartva magat finom, nyugodt es elegans szfnharrnoniat teremthet.

• Vi!agost61 a sotetig egy szin kiJIonbozQ arnyalatai: nevezhetj ok ezt sztnatrnenetes kornbinacionak, Peldaul: a piros minden arnyalatat hasznaljak a plrosasbezstol a lazacon es rozsdavoroson keresztu I a vorosbarnaig. (Az egyhangusag elkerulesere alkalrnazhatunk sok szobanovenyt vagy egy-ket foltnyi kontrasztszfnt, peldaul keket.)

• Egyforman vi/agos szinek: ez az elv meg akkor

em tllnik er6szakosnak vagyjtlritarkanak", ha egy evszak legkulonbozobb szme: kerulnek egyrnas melle. A fontos szempont az, hogy mindegyik t6nus ugyanolyan szolidan elenk legyen. Peldaulegy finom pasztell zfnekbdl vagy szurkes arnyalatokbol keszult z lnkeverek. Lehetnek az arnyalatok teltek, foldszenlek vagy szurkesen fatvolosak is. Ennek pl!Hda.ja lehet a rezvoros, sotet fenyozold, a szederpiros es a rozsdabarna egyuttes alkalrnazasa.

• Ugyanannak a sztmsnomanynak kiilonfe/e szlnei: ebben az esetben egy alapsztn, mint peldaul a

sarga, kek, piros vagy zold rneghatarozo szerepet jatszik az osszes arnvalatban. Peldaul: vehetiuk az egyik evszakpalettab61 a pirosat, es olvan szlnekkel kornblnaljuk, amelyekben ez j61 eszrevehetden atut, A kekes alaptonusu nyari palerta pirosahoz peldaul tarsulhat a has rozsaszfnes szurke, rozsasztnes bezs, a faradtrozsasz f n, a bord6 es a r6zsabarna.

A kiegeszitii szinek. elve szerinti kombinaci6

Kulonlegesen rafinalt szlnosszetetelek kornbinaciojat lehet letrehozni a kiegeszfto szfnek elvenek alkalrnazasaval. A kiege zfto szln azt jelenti, hogy ket szln a szfnkoron (lasd a jobb 01- dal i kepetl egvrnassal atellenben helyezkedik el. Az az elkepeszto tulajdonsaga van ezeknek, hogyha az ember osszekeveri oket, peldaul a sargat a lllaval, a pirosat a zolddel, a keket a narancssargaval, az eredrnenv mindig szurke lesz. Ha a kiegeszft6 szfneket nem keverjGk, hanern tlszta forrna] ukban egyrnas mel lett alkalmazzuk, kolcsonosen ernel i k egyrnas erosseget, ,A lakberendezesnel ezert alkalmatlanok, Am ha tompa t6nusait alkalmazzuk, roppant vonz6 effektusokat erhetunk el (lasd a 42-49. aldalakat). A klegeszlto szlnek elve alapian tortend lakberendezes egyszen1, egyszersmind sikerrel kecsagteto lehetoseg,

A n~gv Bvslak kiegeszrtli szinarnyalatBi

Minden evszakhoz ossze lehet allftani kiegeszft6 szjnarnyalatokat.

• Tavasz

Sargallila: A tavasznal a sarga szfnek konnvedek, baratsagosak, a krernsargat61 a repcesargaig terjednek. A lilanak is ezekkel a tulajdonsagokkal kell rendelkeznie. A legmegfele- 16bb a meleg ametisztlila, a legkUlonboz6bb arnvalatalval,

Keklnarancsvoros: A kek jellegzetes arnvalata! a vlzkek, buzavi ragkek es a kiralykek, Ehhez j61 illenek a voros arnyalatok, ugy~ mint a pipacspiros, lazacvoroses a sargabarackszln. Bfborvoroslzold .. Ez a parosttas tulajdonkeppen nem jellernzd a tavaszra, mert rnindket szfnamvalat tulsagosan havos, ezert aztan a bfborvoros helvere lep a szlnkoron szomszedos vervoros. A tavaszi hangulat elerese ,Ei;rdekeben ezt a szfnt a zold sargas arnyalataival egeszftjuk ki.

A SZfNKOR SZERINTI OSSZEAlLfTAs 39

sarga

k6kes.lila,

A szinkiir: II haromszog SDrkai a haJom alapszint mutatjii:k. a droat, a kebt es a biborvoriiset;az 6tellenes mez6k mutatjiik a hOlzajuk tartoz6 kiegeszitii szineket. A kiizepso koron lathatoak a "tiszta" szinek. Az ett61 beljebb esfi mezfikben feMr hDzzBad6savai viligosItDHuk, ettal kif81'6 fekete hOlziadisaval tomprtottuk a szlnekel

40 A KIEGE5ZITO 5ZrNEK IRVE

• Nyar

Sarg.allil.a: A nyar sargaia nagyon finom, nem szabad tulhangsulvozni, a kornplernenterszme nem harsoghatja tulr ezert az ehhez a sargahoz tartozo lila enyhen szurkes, szolldan huvas.

Kekina ranC5 voro»: A nvarra nem jellernzd a narancsvoros. Ha az ember a fustszrl1lJ.,kekarnyalatokat vorossel szeretne kornbinalni, a htJvos t6nusokhoz kelll nyulnia, peldaul a faradtr6zsaszfnhez vagy a borvoroshoz, Bfborvor6slzof& A btborvoros helvet nvaron a borvoros, rubinpiros vagy a cseresznyepiros veszi at. A zold is tornpabb egy kicsit, jellegzetes a rnenta-, palack- vagy srnaragdzold, .Osz

Sargal.lila: Az oszi paletta rneleg, eleven jellegenek rnegfe I,e 1,6en okkersargank vagy kukoricasargank van. Ellentetkent egy kifeiezo lilara van sztikseg, mint peldaul szederpirosra vagy lllaskek arnyalatra. KekJnaranc5vofloS: A fold jellegu petrolkek arnyalatok vagy voroseskek tonusok kulonosen jl61 kiernelkednek a meleg 6szi voroskekb61. Minden arnvalatot haszralhatunk: a rozsdavorostdl a rezvorason a narancsvoroson at az egeszen vilagos sargaaarack tonusokig. Bfborvoros/z6Id: A bfborvoros az 6szi palettan tillsagosan huvQsnek hat, ezert a vervoros valtja fel.

Itt a tipikus arnyalatok a paradlcsornpiros, teglavoros vagy a narancsrozsaszln, Rafimllt osszetetelek [onnek I etre, ha ezek melleu feny6zoldet, haragoszoldet vagy cllvzoldet hasznalunk,

• Tel

Mi!nthogy a teli szlnek nagyan kontrasztosak, legjobban a szlnkor tiszta szfneit alkalmazhatjuk, Sargallila: A ragyogo napsarga vagy jegs,hga j61 nez ki sotet vagy jeges kekesl ilaval.

Keklna.tancsvoros: A hidegen sugarz6 kek egyenrangu kontrasztra talal az elenkpirosban vagy a ve'rvtirasben.

Blborvor:o.s/z61d: Iitt alkoti ak a szfnek a I egerdsebb ellentetst: blborvoros feny6z,olddel, kekesvoros kekeszolddel, pink turkiszzolddel. Klullonllegesen hatasos kieg,esz[t6 szlnparosltasok lathatok a 42-49. 01- dalakig, A mellette leveS 01- dalakon pedigotleteket talalhatnak ehhoz, hogy hegyan otvozhetik a szdnyeget a falat les a butort kiegeszftd szlnekbdl. Akinek lehetosege van ra,. hogy egy lakast v,agy akar ,egy egesz hazar most kezdjen el szfnekkel megtervezni, ezekb61 a k,epekb61 otleteket rnerfthet,

A. regi Idegesdtese iijjal:

8 kieg,eszito szinek elvie, alapjlin

Ikonnyebb .

A klegeszft6 szfnek kulonleges kilsugarzasukon klvill meg azzal az el6nnyel is

rendelkeznek, hogy egymas hatasat kolcsonosen erdsltik, fgy peldaul kiJlanosen jel ervenyesul egy gyony6ru, regi szekrenv, ha a kiegeszltd szfn adja a hatteret a fallon. Egy regi, kifakult szofa a megfelel6 padloszdnvegen u.gy Inez ki, mint egy uj darab, Masodsorban akkorel6- nyos a kiegeszltd sztnek alkalmazasa, ha arrol van 52,0, hogv rnsglevd szlnekkel uj elrendezest hozzunk letre. A tobbnyire k,Ei!nyszenlsegb61 elfogadott barna, bezs es sztlrke padl6sz6- nyegek vagy .ajit6k kisse siv.ar hatasabol sokat e;lvehetOnk komplementer klegeszft6kkel, hiszen a barna, bezs es szurke sztnekre lis vonatkozik, hogy minden evszakban mas es mas szfnarrwalatban fordulnak elo. Ha az ember a negy paletta vaiarnelvik szfnevel azonosftanl tudia a rneglevot, konnven rnegtalalhatia azokat a klegeszltd s:zJnarnyalatokat, amelyek a tan kevesse kedvelt barnanak, bezsnek, szurkenek meg~ adJak a savat-borsat. (A 42-49. oldal ig lathato Ikiiegeszrto szfnparokat ezert kereteztuk be a hozzajuk ill16 barna, bezs es szurke szfnekkel.)

Ha harrnonikus effektusra torekszunk, a kiegeszrt6 szfn tervezesenel az osszhatasba be kell illeszteni a fern, a fa es a Iko szfnet is. Bogy ezen anyagok kozul

A SZfNKOR SZERINTI OSSZEAufTAs 411

melyiket melyik evszakhoz kell rendelnunk, megtalalhatiuk az .Anvagkeverek" c. fejezetben, a 112. oldaltol kezdodden,

Kiegeszito szinhata,s felep'tese

Ha ujonnan rendezi be a lakasat a dolog viszonylag egyszen1: klvalasztia a megfelelo evszakot, tanulmanyozza a klegesztto szfnparokat, aztan kenvekedve szerint osszerakia oketo

Ha egy mar berendezett lakasba szeretne ujdonsagot vasaroln! a kiegeszttd szfnek hatasrnechanizrnusanak alkalmazasavai, a kovetkezokeppen jarhat el: 1. Jepes: Allapftsa meg, melyik evszak hangulatanak felel meg a szoba jelenIegi berendezese, Nezze meg hozza a sztneket j6 nappali rnegvilagftasbani es vizsgalja meg az alkalmazott fa, fem, csempe es kG sztnet is. Ha tobb vagy akar minden evszak palettajabol talal szfneket, akkor ne figyeljen fajuk egvenkent, hanem az OSSZhatast nezze,

2. lepes: Allapftsa meg, hogy melyik alapszlnhez tartozik az a szfn, ami ezt a hangulatot uralja (peldaul a padloszonveg vagy az ul6garnitOra szlne), \mennyiben a tavaszi paettahoz tartozik, az alaponus rneleg, sargas, Ha vi-

szont a nyari szlnekhez . rtozik, kekes, hrlvos

alapt6nust ismerhetilnk fel. Egy voroses meleg alaptenus az 6szre utal, ha viszont kek az alapszfn, a tell skalaval van dolgunk. 3. Iepes: Pillantson a szlnkorre,es nezze meg az alapszinnel atellenben elhelyezked6 szfmirnyalatokat. Ha az alapszfn sarga volt, a kiegeszltd szfn lila, ha kek, a kiegeszltd szfn a voros tartomanvba esik, ha pedig piros volt az alapszln, a komplementer szfn a zold lesz.

4. /epes: Aszerint, hogy az a szdnyeg vagy Ol6garnitura, amihez a klegeszftd szint keresi milyen evszakhoz rendezhet6 hozza, otleteket merlthet a 42-49. oldalon szerepl6 szlnparokb61.

Kiegeszitli szrnek - HZ arany is fnotos

Meg a legcsodalatosabb sztnosszeallrtasok is csak akkor fejthetik ki megfeJel6en a hatasukat, ha a szlnek egvrnashoz valo vi 5Z0- nyat is gondosan rnerlegelWk. Hogy a szemUnk mennyire erzekeny az aranyokra, a szlnek egyrnashOI val6 vlszonvara, kiderUI a peldabol; ha elkepzelunk egy kis, napsarga kanapet egy sotetlila sz6nyegen: automatikusan magara vonzzaa pillantasunkat. Fordltva azonban egy kis I i I a kana pet te Ijesen agyonnyom egy napsarga szonyeg, A pelda jol rnutatja; a szlnek hatasat az erosseguk e.s az altaluk lefoglalt fel Diet hatarozza

meg, Mar Goethe - aki behatoan foglalkozott a szlneirnelettel - is felismerte, hogya komplementer sZIneket fel ulettakaras szempontjabol viszonyftani kell egvrnashoz, hogy idealis hatast erhessUnk e]:

Sarga aranya a lilahoz: 1 :3. Egy resz sarga harem resz lilaval alkot helyes aranvt, A kek ararwa a narancshoz: 2: 1. A keknek ketszer annyi fel uletet kell takarnia, hogy a dinamikus ha!asu narancsot kordaban lehessen tartanJ.

A blborvoros aranya a zoldhoz: 1: 1. Mindket szfn egyforma intenzltasu, ezaltal elrneletileg azonos nagysagu felUletet foglalhat el. A gyakorlatban azonban ezek az iranyel· vek csak akkor ervenyesek, ha az ember tiszta kornplernenterszlneket szeretne a szfnkor alapian osszeallltani, A tornpabb szlnek eseten a pontes rnennyisegt aranvok kevesbe snlyozottak, hisz a SZInek mar eleve nem olyan er6sek, uralkod6ak. Ebben az esetben mar egyszenlbb szahalv is alkalrnazhate: miner intenzlvebb egy szjnarnvalat, rnindenekelott az elenk, fenyl6 piros es sarga t6nusok, annal kisebb legyen az a felulet, ahol alkalmazzuk.

42 A KI'EOESzfT6 SZr'NEK EL VE

Tava'sz: a legs'zebb kieg,eszlto szfnkon'tr'asztok

A tiszts Id8gBsziio szinek. ahogy aszinkoriin egymassal szemben megjelennek. nagyon harsinyak, nyugtalandgot arasztanak. A kiegeszitii sz(n,parok arnyalatal ezzel szemben mindig kellemes liissmangot alkotnak. Feltetelelve persze, hogy 8Z0nos evszakpalettab61 valasztottuk. liket. Fent

es jo'bbra ,8 harom k:ieg~szrW szfnpsr a naranes/Uk, voriislzu1d, iIIelva a sirgall illI ,8ltaVRsua jeUemzff BrnyaJatok'ban. amelyeket egymassal vegyesen is Blkalmszhatun'k. A keretekben:

HltsV8szi szlnekhez IleginUbb 1110 sziirke, bezs os barns arnyalatok 8 padlii iis B Mtor szin6nek kivlilasztisahol.

TAVASZ: A LEGSZEBB KIEGESZfT6 SZfNKONTRASZTOK 43

Kiegeszitii szinkontraszt nem csupan 8 minta.valasztasihoz as egyaltB'IBn a koneepci6 Ikidolgozasanil alkalmazhat6 .. Az egyes butordarabok szfnhatSsa a padrozat as

a hatter kiegeszl16 szinkontrasztjaival eliinyosen hBngsulyozhat6. vagy esetJ'eg esupan edltal ,ervenyesitihetii. Balra fental kek, buzses naranes szfnekben pompaz'; sezlon 8 vil'agoslazac-bezs padl6zaton B'zegszrnkek hlitter el6tt ketszeresenis figyelemfelkelto. JobbrB fent:

Ugyanezta hatSs! erhetjuk el, ezu:ttal a yorjj·s-zold tartomanyban. Balra:

VilBgDssargB esflinom ,olgonalila hangsulyolza a kanape szrnessegAt.

44 A K1EGESZfT6 SZINEK ELVE

Nyar: a legszebb kiegeszito szrnkontrasztok

A nyarszineiben pompazo kiegeszitii szinkontrasztok kiilonosen szip kornbinaciokat hoznak letre: eoy·egy cViUtozat,on belDl minden szin szabadon tarslthat,6 8gyma,ssal. Jobbra 6s fenn: a hiram par, nBrancsviiriis/k6k, brbor· viirostziild. sargo/lilo a nyArra jellemzo osszeal1itiisban. A narancsviiriisb61

a nyilr sz[npalettajiin bordo lesz. ami azegyik iranyban a faradtr6zsasz[nbe, a masik i,anyban pedig a csokol6de· barnaba megy at A kiegeszIto kek

a ny,ar,ra jellemzoen elmos6dott szurkes beiit6ssel sz,erepel. A blbu'r· voros/zold a kekesi tonust B lIilagosllol it s'otetBrnyalatig vegig felsorakDztatja~ A sarga/lila a, bemu· tatott nyad valtozatok mjndegyiken eUikel0, lefojtott A kerat a szinpiirok kiiriil a nyar szrneihez ilJO harna, bezs es szurke arnyalatokat mutatja be.

NvAR: A LEGSZEBB KIEGE5ZfT6 5ZrNKONTRASZTOK 45

A ket fenti osszealHtas .ket lehemseget mutarl be arra .• hogyan I'ehet a ny,arra jellemzoszioamyalatu kiegeszito szineket hatasosan alkalrnazni: Vagy egy kUleppontba allitand6 blitordarab szfneit alkalmauuk banerkent. metve

a padl.6zaton (fent. bahe), vagy

a kiegeslitii szinhatast alkalmazzuk. hogy a vis.slafogottabb szinezes(i butordarabot kiemeljiik. Fent.jobbra ezt kep,viseli az ezii·stsziirke .kanap6, mefynek names formajatkiilijnosen jlil hangslifyozza a fal finorn rozsaszinje os 8 mentaziild padloszonyeg. Balra eUY kifejezetten nemes szinkornbimici6 !alhalOt ahol 8 lila egaszen sotet l'irnyalala tunik fel

a fotel karpitjaban. A letrejiivii kornplementer hatast iol hangsulyo,zz8 8Z eziistszfirke padlosziinyeg.

46 A KIEGESlIT6 5zfNEK El VE

05Z: a legszebb kie,geszito 5zinkontrasztok

Az fiszi paletta szineibln iisszeallito,tt. kiegesdtii szfnparok olyanok. mintba csak maga a termiiszet ulk'otta. volna 6ket ij,obbra as fent). A szinkiirb61 kiemelt tiSlta naranssviiriis itt

a barna es a r'Dtes SargB kiizott foolal helyet, B kik ,eroseo B petrolkekbe bajlik. A voros/zold tartomanyban

a b(borvtiriis rozsdaviirosbe 6s lazacviiriisbe megy at, mig a zold arnyalatok 8 feny6ziild es a khaki kiize esnek. A sarga/lilakontrasztnak 8iZ oszi palettan a majdnem uHvziild sarga as B willigos mustiirsaTfla felel meg, leuel szemben podig a ml!ly szederpiros vagy kekeslila all. Kedviinkre valogathatjuk a szineket keresztbe·kasul. es mindig ujabb es mindig leny(igozii hatist erunk el.

A szinp1irok kiiriilakeretek 8Z oszi szinekhez alkalmas bama. Mzs., szurke tlinusokat mutatjilk.

osz. A LEGSZEBB KIEGE5ZfT6 5zfNKON'TRASZTOK 47

A.f'Bnti ossledlUt6sok egy·eoy pel'd'aval szol'gifnak ana, hogyan lehet ai kiegeszrtiii szfnkontrasztok,at az' Is! szineihen is sikeresen alkalmazni. Mindharom 8sethen ismedBdnek, a fall lis a padloszBnyeg tonusai az iil6gamitura huzataban, ami nem csupli" egyetlen, hanem az iisszes

szin batbit erBsiti. Balra fent Barna padlosziinyeglles sziirkeskek fal - ,o'IY8n osszeimtas, ami az egboltra as a fiildre emlekeztet. as ez'ltall Ikil'iinasen baratsagos hat§su. A voros as a zold arnyalatai, a lazacr6zsaszrn, valamint az oHvziild jot osszeillenek. es nauyon keUemes, a tavaszhoz igen hasonl6 hatisuak. Az okkersirga fal as a lila padl6szBnyeg (balra) teszi igaz,an hithat6vi a majdnem tokeletos'en ugY8001'18n. de, esak me,tekkel, tompan alkalmsiI!ott szineket a kanape huzataban.

48 A KIEGESZfT6 SZfNEK EL VE

Tel: a legl$z,ebb ki,egeszlto szfnkontraszto,k

A narancsvoriislkek szinparb61 tahm a vervoro·slkuk hangslilyozottan hideg ,drnyalatai szer,epelnek B vilAgostiol a sotd,tig. A bibo~vijrjjs/ziild pink os turkiz szinekbe megy lit; csak

a sifga,Jlilatartja meg ,8sdnkiirben szere 15 eredeli tonus't ,6s ,611 finom es Blenk szInekben egvarant egymassal p6rban. Mint 8Z osn8s tDbbi ev,s2aknal, a telRiU is oyiinyiirU . kombinaciok ad6dnak, ha egy pOT kUliinbuzii vUligos·siitt\t arnyalatait eg,ymjs melle alHtjuk Ip~ldaul mintazstbBn). Kiiliinleges effektust. erbetunk ,el a tobbi teli kiegeszitD .szrn6rnyalatparral is,

A keretekben a lelre jellamlo os minden szinhez iliff barna. bel$. as szurke sZlneket tiintettuk fel.

TEL: A LEGSZEBB KIEGE5ZITO 5ZINKONTRASZTOK 49

A ten kiegesz,jtiii szinbnyalatokat minden tDvabbi nelkUJ !kombinilhatjuk mintakeven!kben. Nem mentes, 81zonban a: probremakt61 a fal as a padluzat kivalasztllsa a tel szfneihn. A megalkuvAsaktol mentes kemenyseg vagy hidegdg meg a j61 megvalasztott szlnarnyalatok eseteben is 'kisse szigorunak hat as perszefzles dolga. Jol sikeriilt pefd6k: jobbra fenn a fal jege-s rO'lsaszfnje talalkoziika' kanape elenk tengereszkekjevel1es

8! semlegesitfi hatbu eziistszurkevel. Eros benyomast tosz

a nezire' ,8 ziildesUk kana,pe

8 maln8piros szonyegen, vislont tompit6 al ezustszurJca bRit6r.

A fekete heverii a pink. turkiz es vanOiaslirga foltakul eSlou!nyien iIIilt a sargo/lilateri kiegeszitfi sz[nkontrasztjiihoz.

NfGYEDIK FfJEZET

Az elme et

a gyakorlatban

Hogy nez ki egy tavaszi konyha? Egy nyari hal6szoba? Egy osz! szfnekben pompaz6 nappali? Egy (eli szfnekben Wnd6kJ6 furdoszoba? Szembesz6k6 kiilonbsegeket fedezhetiink fel es egyben segitsegkeppen is felhasznalhatjuk a kepeket Figyelem: Habar alapvetaen minden szoba kialakfthat6 minden evszak hangulatanak megfe/e/oen, megis vannak preferenciak a szoba rendeltetese es felhasznaJasa szempontj;ib61.

52 AZ ELMELET A GYAKORLATBAN

Melyik helyiseghez melyik eV5zakot?

M ostanra mar biztosan tudja, me.- . lvikevszak hangulata kelti onben a legkellemesebb benvornasokat. Azt is tudja, hogyan lehet erdekes szlnhatast feleplteni: finom szinatmenetes komblnaciobol vagy dekoratlv komplementer szlnhatasokkal. De: az egyes szfnek irant erzett egyeni velemenyen krvul vegye figyelembe a szfnek pszichologiajaval foglalkoz6 szakembereknek a terkialakltasra vonatkoz6 javaslatait is. Ha ez nem sikerot mert a kedvenc szfne nemesik egybe az ajanlott szfnnel, ne veszltse el a batorsagat, tartson ki a sajat lzlese mel lett. Azt valassza, ami biztonsagos erzest nyujt onnek, amiben

j 61 erz i magat,

Az 58-97. oldalakon ezert nem csupan olyan, a killonbozd evszakok szlneivel berendezett nappali-es haloszobat, konvhat es fiirdoszobat mutatunk be, amelyek pszichikai szempontb61 rnegfeleldek, hanem lathatunk mind a negy evszak hangulatat tukrozd peldakat is. Akinek ketsegei vannak, hogy rnelvik is tulajdonksppen a kedvenc szfne, a kepek alapjan elrnulhat a bizonytalansaga es dontesre juthat.

Mindenesetre az "objektfv" szfntanacsadasra val6 tarnaszkodas akkor seglt, ha a csalad kulonbozo tag[ainak elter6 szfnigenvet

kell osszhangba hozni .. (Errol az 54. oldalon olvashatnak bovebben.)

"Objektiv" t8nacsok

az egyes helyidgekhez villllSzthato szinekrol

• El6szobaltepcs6haz: Ebben a rerben kell megterernteni a megfelel6 atmenetet a kOlvilag es a lakasbels6 kozott, am egvuttal az egesz lakas legkorere is el6 kell keszfteni a bele. pot. A legmegfelelobb olyan sztnt valasztani, ami ugyan hlvogatoes baratsagos, de nem feltetlenul osztokel hosszas rnaradasra, A megfelelo szfnekkel fel lehet hfvnl a figyelmet a lepcsok as kuszobok okozta esetJeges vsszelvforrasokra. Kul6nosen alkalmas erre a feladatra a voros es a sarga, amivel a szintkulonbseget, lepcsot, emelkedor hangsulyozni lehet.

A legidealisabb evszek: itt: az osz esa tavasz. Ebben a kat evszakban a voros es a sarga az alapszfn. Nagyon baratsagos, ha pedig az eras arnyalatot hasznaljuk, serkent6bb hatast erhetGnk el,

• Nappaliszoba: Altalanos ervenyQ [avaslatot arra vonatkoz6an, hogy melyi k evszak hangulatatervenyesltsuk, a nappal i eseteben nem lehetadni, minthogy a vele szemben tarnasztott igenyek as krvansagok tulsagosan kulonbozdsk, Az 56-57. oldalakon talalhato tablazat alapjan azonban ki-ki kivalaszthatja a sza-

mara legmegfelel6bb megoldast.

• Hal6szoba: Ehhez a szobahoz idealis esetben olvan szfnt kell valasztanl, ami a nyugalom es osztonzes kozotti atrnenet hatasat kelti. Ennek a fehetelnek leginkabb a kek alapszfn feJel meg, vorossel kombi- , nalva. A keki:'iltalaban csokkenti a vernyomast as megnyugtat6 a test as a Ie· lek szamara egyarant, Kiegeszlt6 szfne a voros - er6sseget61 fuggden - adja

a hangulatos vagy vidarn felhangot. Minthogy a vt» ros elenk arnvalatai serkent6 hatasuak, legjobb ha csak a finorn, tompa valrozatait alkalmazzuk, mint peldaul a sargabarackszlnt vagy a vorosesbarnat, A zold csokkenti a zajok lranti erzekenvsegunket, ezert kulonosen alkalmas a zajos kornvezetben lev6 haloszobakhoz,

A iegidealisabb evszak itt: az osz vagy a tavasz. A kikapcsolodast legjobban az dszi szfnek fo·ldszerU batasa biztosftja. A sargabarackszfn, a vorosesbarna as a rozsdas arnvalatok roppant hangulatos terhalast hoznak letre. Kiva16an i lIik ideaz c5szi vagy tavaszi kek t6nus anelkul, hogy huvbs benvornast keltene.

• Ebedl6: Vidarn kornyezetben jobb etvaggval eszik az ember, rntg rideg hangulatu helvisegben bizonyitottan csokken a gyomornedv terrnelddese.

MELYIK HHYISEGHEZ MELYIK EVSZAKOK? 53

Ezert azran az sbedldben a vidarn, derds szlnek, mindenekel6tt a sarga a legalkalrnasabb, Ez az a szfn, amely a gvcrnormekodest serkenti, seglti a kommunikaciot, es az Unnepi vacsora saran a falakrol el6nyos fenyeket ver vissza.

A legidealisabb evszak itt: a tavasz, a nyar, az dsz, A sarga mint uralkod6 arnyalat rnindharorn evszakhoz illeszthetd, A hatas a tavasz vagy az 6sz jellegzetesen er6s arnvalatalval a legjobb. A nvar sargaja es egy rnasik hozzailld szrn egvuttes alkalrnazasaval havos, elegans hatasu teret nyerhetUnk. A te!i hangulani ebedld kevesbe ajanlatos, mert az eros kontrasztok es a szfnek elenksege aligha csabtt hosszasabb, kedelves ucsorgesre .

• Gyerekszoba: A gyerekszoba szlnenek tudatos klvalasztasa kulonosen fontos. A szlnnek ugyanis tobbfele funkciot is be kell toltenie:

- meg kell felelnie a gyermek lelki igenveinek

- cs5kkentenie kell az ingerek niltengeset

- el6 kell segltenie a gyerek fej 16deset, alkotokeszseget, tanulasi kepesseget, Kortol fOgg6en a gyermekeknek .igen hatarozott kedvenceik vannak, amiket figyelembe kell venni. K5rO,Jbei iJl 9 eves korukrg tobbnvire a piros a kedvenc szfnuk, (A kislanvoknak a blborvoros vagy a

rozsaszln). Ki lertc-tizenegy eves korukban kezdik el6nyben reszeslteni a narancssargat, vegul csatlakozik a zold is. A zold az a szln, ami a sarga es a kek keverekebol jon letre, Itt mar attores jelei mutatkoznak: a gyerek egyre jobban rnegtanulja az eszet hasznalnl, es ez az absztrakcio iranya.ba tett fejlodes jelentkezik a kek szln valasztasaban, KorLiIbelul tizenket eves kort61 kezdve egyre tobben valasztjak ezt a szlnt.

A legidea/isabb evszakok:

Altalanos ervenvrl, lehet6 legjobb rnegoldas a gyerekszoba e5eteben nines. A fenti tenyek hatarozzak meg dontesunket. Ezeken tul azonban letezik nehany fontos alapszabaly: Tiszta sztnhatas ervenvesuljon, ami nem izgatja fel a gyereket es nem tereli el a figyelmet, Ajanlatos ezert a nagy felGleteket - mint a fal esa padlo - visszafogott, vilagos szlnarnvalatura alakltani, a kisebb felOleteket azonban - mint peldaul a fUggonyt, a parnat, az agvnernrlt - er6s t6nusokka! hangsulvozni, tovabba aianlatos a butorokat, jatszoasztalt, rr6asztalt semleges, leginkabb terrneszetes, fa sztnben hagyni. Az ok: a jatekok vagy isko!aszerek nagyon tarkak, tulsagosan harsanv szrnu alapon konnven diszharrnonikus hatasuak lehetnek, ami idegesftheti a gyereket. A gyerek kedvene szlneit tartsuk tlszteletben. 6 ezzel a sztnva-

lasztassal tudat alatt erzelmi igenyeit fejezi ki. igy bizonvos [ellegzetessegekre a megfeleld sztnvalaszrassal pozitrvan reagalhatunk. (lasd a 25. oldal tablazatait is!)

• Do/goz6szoba: Itt a szfn klvaiasztasaval arra kell figvelnunk, hogy milyen kovetelrnenveket tarnaszt a rnunkank: koncentraciotlgenyel-e, vagvinkabb 05Ztonzest, ingereket?

Minden eV5zaknak megvan a maga e!6nye. Tel:

A semleges, MrgyHagos hangulatban, amit a teli szfnek tererntenek meg, konnyebb az osszpontosftas. Nyar: Alkot6 legkort teremt, (kreatfv feladatok, zene) es j61 illik a kifejezetten n6ies tevekenysegekhez, mint peldaul divat, kozmetika. TavaszJ6sz: Baratsagos munkalegkort biztosft, ami egyszerre serkent es teljesftrnenvre osztonoz .

• Konyhalfurdoszoba:

Minden att61 fugg, hogy vajon a konyhat es a furd6- szobat funkcionalis egvsegkent kezeljuk-e, meIyekben bizonyos meghatarozott tevekenvsegeket elvegzunk, vagy inkabb csaladias lakokonyhat, illetve kis "pancsoI6szigeret" akarunk, ahol az ember szfvesen ell idoz. Legidea/isabbevszakok: a tel es a nvar. Ezeknek a friss, has, kekes alapu szlnei izleses kornvezetet teremteneka konvhaban az

54 AZ ELMELET A GYAKORLATBAN

Ha az egyes csaladtagok elter6 szfneket kedvel nek, es meg ezt a lakas eleve adott szfneivel is (szdnveg, ajt6, csempe) egyeztetni kell, akkor el6bb azt allapltsa meg, kinek az Izlesehez allnak Iegkozelebb az adottsagok, majdennek elkepzelesei szerint alakltsa ki legalabb a mi ndenki altai hasznalt heivisegeket, azaz a konvhat, a furd6- szobat, eloszobat es a nappalit. Terrneszetesen itt is ervenyes, hogy az engedrnenvre kenyszerulok kivalaszthatiak a megfelel6 szrnskalabol kedvenc szfneiket.

A maga negy fala kOlOtt minden egyes csaladtagnak rendelkeznie kell anynyi szabadsaggal, hogy megvalosfthassa sajat klvansagait a szfneket i lietoen. Minden rnakacssag ellenere ajan,latos azonban a valtoztathetatlanra tekintettel lenni.

elelmiszerek elkeszttesehez es tarolasahoz. A nyar szfnalvel dfszftett fUrd6- szoba inkabb frissnek, a tel szfneivel dfszftett feriiasnak, hangsulyozortan higlenikusnak latszik. Tavasz es osz. Mindket evszak baratsagos hangulatot kelt a konvhaban es a fUrdoszobaban egyarant, s kikapcsolodasra ad alkalmat.

Az ermlUet gyakorlati megval6sIUsa

A kovetkezo problernak ad6dhatnak:

- Az egyes csaladtagok ku- 10llb5z6 szfne'ket kedvelnek.

- Bizonyos szlnek adottak, de nem egyeznek meg az on elkepzelesevel.

-A lakas stllusaes beoszrasa nem esik egybe azzal a szlnharrnoniaval, amit on rnegalrnodott,

- A fenyviszonyok nern segftik e16, hogya szfnek teljes mertekben ervenyesUIjenek.

HOgYllO egyezhetiink meg

Kerje ki csaladtagjai velemenyet az else es rnasodik fejezet terrneszeti kepeirol es lakasreszleteiroi, hogy melylk evszak hangulata felel meg neklk legjobban.

Hasonlitsa ossze egvmassal az elter6 szlnpreferenciakat, Ha lui nagy a kulonbseg, a kovetkezo lehet6sege'k kozul valaszthatnak, hogy a mindenki szamara megfelel6 harrnoniat kialaktthassak:

• A demokratikus m6dszer: Minden csaladtag berendezhet egy helviseget az altala valasztott evszak hangulataban. Hatranva, hogy kis lakasoknal tobbnyire nem jarhat6 ez az lit. Ezenkfvul esetleg egy nagyon eklektikus szlnkep jon letre, ha a lakast mint egvseget tekintjUk. {Lasd meg berendezesi tervak cimsz6na'il a 6. fejezetben, 124. old.)

• A szisztematikus modszer: Ha egy lakast vagy egy hazat a szineket tekintve teljesen ujonnan alakftunk kl, allapodj unk megegy bizonyos evsza'kban. Aki megalkudni volt kenytelen, vigaszkent most kivalaszthatia az ad ott szlnskalabol azokat az arnyalatokat, melyek neki legjobban megfelelnek. Tetelezzuk felt hogy a partnere a ravaszl szfneket kedveli, peldaul a baratsagas sarga es sargabarack sztnarnyalatokat, on viszont a nyari -szlnek szerelrnese, Ha a partnere egyezett bele az on klvansagaba, akkor most on ajanlja fel neki, hogy valassza ki kedvenc szfneit a nvari sztnskalabol. Ez akkor a repcesarga vagy citrornsarga helyett finom vanlllasarga lesz, a barackszln heIyett pedig faradtrozsaszrn.

Hogfsn 'ehet ligyesen integralni a megliJ;vD.

de nem kedvelt sdneket1

Az alapelv itt a kovetkezo: a meglev6 szlnt hasonl6 hangulataval kornblnaljuk, hogy a nern kfvanatos kevesbe legyen feltano.

EIs6 pelda: Ad ott egy olyan flrrddszoba, amiben a kad es a we tiszta feher, a csempe szfne hideg, az arrnaturak pedig kr6mozottak - csupa olyan adottsag, ami a tefi hangu'latot idezl.

MELYIK HELYISEGHEZ MELYIK EVSZAKOK? 55

On azonban tulajdonkeppen egy hangulatos, meleg, baratsagos, oszi fOrdoszobat szeretne.. Mia teendo? Az azonossag elve alapjan alakftsa ki az olyan nagy felUieteket, mint a mennyezet esa falak, azaz: az 6szi szfnskalabol a leghuvosebb arnyalatokat alkalrnazza. Ezek egyreszt illenek a hideg tel, sztnekhez, rnasreszt tokeleteserr harmonizalnak az 6szi szinskala meleg tonusaival. A hOyos, vilagos petrolkek, szurkeskek vagy elenkzdld lehet peldaul a rneghatarozo szlne egy kulonben meleg oszi szlnekkel dfszftett tapetanak, Harmonikus egyseget alkot az ugyanil'yen meleg, oszi t6nusokban jatszo torulkozokkel, furd6szoba-sz6- nyeggel, hasznalati eszkozokkel es a novenvekkel. Masodik pelda: Adott - az ajto, az ablak, a beepftett szekrsnv kifejezoen vorosbe jatszo faanyaga. On azonban inkabb a hideg, szlgoru tel i szinek es forrnak hive. A legjobb megoldas az volna, ha minden fafeluletet feherre vagy a tervezett berendezesnek megfelel6 teli szfnre lakkozna. Ha azonban ez nem lehetsegesva mar ismert elv, na rneglevdhoz hasonlot, a rneglevot a hasonJ6vai kiegeszfteni" szeri nt a kovetkezdket tehetj uk: A falat es a mennyezetet nem tiszta feherre rnazoljuk (arnint az a teli szfnekhez legjobban illene),

hanem olyan szlnt valasztunk, ami folytatja a fa aieptonusat. Lehet ez a homokbezs vagy enyhen VOrosesbe 'haj 16 szurkesbezs, l.ehetseges meg szolid arnyalatok havos kekes-voros alaptonussal, mint peldaul a vi IiigosszOrke enyhen lilas-kekes beutessel, Ha a helyi seg nagvsaga megengedi, valaszthatunk elenk teli szlneket is a viszonylag meleg tartornanvb61 (voros vagy sarga), Ezek folebe kerekednek a fa szfnenek, ily medon a legagyszenlbben oldjak meg a probl ernat,

Hoovan, rehet akivalasztott ,zrneket a meglevo fenyhat6sokhol os a lakas stilusahoz iIIestteni?

Tetelezztik fel, hogy a lakas eszakra nez, ezert sotet, Ha esetleg a kek Jenne a kedvenc szlne, es {gy ezt szeretne alkalmazni a faIon es a padl6n, akkor az adott korulrnenvek kozott keyes ororne telne ebben a rnegoldasban, Fuggetlenul attol, hogy melyik evszak szlnskalajarol valasztja a keket es annak kiegeszftd szfneit - a borong6s fenyviszonyokat csak meginkabb megerdsltene, Kasson kompromisszumot: a nagy felUletekre (padl6, fal, mennyezet) valasszon valarni baratsagos arnvalatot, peldaul sargat. Ez majd helyettesfti a hi.anyz6 napot. A keket aztan engedje a butor, a kiegeszft6k es a viragok reven ervenvre jutni. Nem ritka az

sem, hogy az ember egy targvilagosan kialakitott modern lakasban talalja magat, pedig a romantikus berendezes! stllust kedveli a maga dfszes vagy antik buroraival, Ebben azesetben a nyari szlnek az idealisak. Htlvos alapt6nusuk miatt illenek a targyilagos, mernokies sttlushoz, am szol id, legies fatyolossagukkal egyszerre hatnak puhanak es n6iesnek. Ilven szlnek ugyes alkalrnazasaval (meg persze romantikus rnintazatu tapetaval vagy a falak bordflros m i ntaj,aval) nagyban enyhtthetjuk a jozan lakotelepi lakasok merev jelleget. Az egvhangu felOletek elenkftesehez hozzalarul, ha a fal es mennyezet kialakltasanal kCrIanboz6 szlnarnyalatokat hasznalunk, az ablak- es ajt6kereteket pedig ehhez igazltjuk.

A kovetkezd oldalon taialhato tablazat meg egyszer tornoren dsszefoglalja a szfnpszichol6gia javaslatait arr61, hogyan alakitsuk ki a takas egyes helyisegeit, Tekintetbe veszik a javaslatok - amennyire ez ismeretes - azt a hatast, amit az egyes szinek nem csupan a Ielekre, hanem akar azegyes szervekre gyakorolnak. Akinek egeszsegugyi problernaja van, az tajekoz6dhat beleSle,es elkertilheti esetleg, hogy a helytelen sztnvalasztassal a mar meglev6 panasza tovabb fokoz6djon.

56 AZ IELMELET A GYAKORLATBAN

optim1a :is sZlnhatas az egyes hel'yisegekb'en

Meleg szinek altaliban. Vilagos arnyalato'k ITavasz/iisz)

Sotet arnyalatok (peldaul barna, ronda, okker, um'bra)

Hideg. szinek altahlban. Vihigos anlyalatok (Nyar/t81)

SOt6t srnyalatok

Sarga 'Iminden evszak)

Scbgsszold ITavasz/ 05zl'

Zol'd (minden evslakJ

Kekesz61d (NyArJ

tell

Kek (minden evslak)

Pszichikai haras: vidam, konnved, serkentd

Optikai ha!.Js: tagas, eleven terek. A nagyon voroses arnvalatok rakQ.zeHtenek a belepore.

Pszichikai hatas: megnyugtato, hangulatos, kiegyensulyozott. Optikai hatas; szCikfti a teret, korbezar.

Pszichikai hatas: passzfv, tiszta, vi lagos.friss,

Optfkai hatas: hatterbe vonul6, er6sen tertaglto.

Pszichikai haMs: targyilagos, kornolv, eldkeld,

Optikai hatas: er6sen korlatozo, rnelysegerzeret kelt.

Pszichikai hatas: esztbnz6, vldam, kommunikatfv. Optikai hatas: tagftja a teret, ha vi bigos arnyalatu, ela. terbs tolakodo, ha eros sztnarnvalatot valasztunk. Szervi hatas: az ,elenk sarga arnvalatok j6 hatassal vannak a gvornorraepere, a majra.

Pszichikai hatas: baratsagos, vi dam, terrneszetkozeli Optikai haMs: vilagos arnyalatai tagftjak a teret, setet arnvalatal pedig szilkltik.

Pszichikei hatcis; kiegvensu Iyozott, megnyugtat6, klkapcsolodast segft6. Optikai hatas: semleges.

Szervi hatcis; pazitfv hatasa van a szfvre e5 a keringesre.

Pszichikai hatAs: stabillzalo, megnyugtato, haves.

Optikai hatas: szuk{ti a teret,

Pszichike! hatas: hideg, friss, elegans, tavolsagtarto.

Optikai haMs: tagftja a teret,

Szervi hatas: az elenk kekek pozitlv hatassal vannak a fej egeszere.

OptimaJis helye: a dolgozoszoba, az ebedlo, a gverekszoba, A{laJanossagban: olyan tereknel, ahol keyes a napfeny.

Alta/ano5sagban: olyan terekhez, ahol baratsagos hangulatot szeretnenk,

Optima/is helye: konyha, fUrd6szoba, dolgozo. Altal.ano5sagban: napsuteses szobak: olyan terek, ahol a tisztasag, a higienia az uralkodo [elleg, vagy ahol rnegfeszftett figyelemre, osszporrtosftasra van szukseg, Alta/anossagban: csak a nagy, tagas, reprezentatfv helyisegekben alkalmas.

Optimafis he{ye: dolgozoszoba, ebedld, gyerekszaba. Alt,a{anomfgban: olyan terek, arneIyek keyes napot kapnak, vagy olyan helvisegek, ahol stlmulalo hatasra torekszunk.

Opt/millis he/ye: minden olyan ter, ahol baratsagos, kedelves hangulatot szeretnenk elernl,

Optima/is helve: haloszoba, dolgoz6. Altahinossagban: minden olyan heIyen, ahol pihenni, kikapcsol6dni, esetleg erdsen koncentralni szeretnenk, tovabba. er6s zainak kltett kornvezethen.

Optimalis helye: reprezentatrv terek. AJtalanassagban: olyan terekben, ahol az a szandekunk, hogy a szfnezes en5- sen hasson.

Optimcilis heJye: konvha, furddszoba, dolgoz6.

Altaianossagban: alyan helyeken, ahol a tlsztasagot, a higieniat akarjuk ervenvre juttatni, vagy ahol koncentralnunk ke'll ..

OPTIMAus 5zfNHATAs AZ EGYES HELYISEGEKBEN 57

Indiyokek (Tu'vaszl t61)

Pszichikai haMs: megnyugtat6, komoly, tavolsagtarto,

Optikai hatch: kicslnyltt a teret, mtliyseget ad a ternek.

Optimalis helye: dolgozo, halo. Alta/anossagban: olvan helyeken, ahol a nyugalom, az osszpontosttas a fontos.

Optima/is helve: az elegans, reprezentacios helvisegek, dfsztermek. AltaJanossagban: valasztekos, elegans, lgenyes terek kialakltasahoz.

Optima/is helye: dlszterrnek, zeneszobak, lanyszobak. AltaJanassagban: ha noies hatasu terre vagvunk.

Optima/is helye: mint a puspoklllanal.

Optima/is helye: ahol tarsas osszejoveteleket rendeznek. Altalanossagban: nagy szobak, ahal azonban csak kicsi afalfelUlet.

Optima/is helve: tarsas osszejovetelt szolgalo helyisegek.

Optima/is helye: olyan terek, ahol nines szaodekunk kulonleges hatast kelteni.

Optimafis helye: azok a terek, ahol a szfnes berendezesi targvakat kulanosen hangsulvozni akarjuk, Optima/is helye: minden olyan kornyezetben, ahol semleges keretre torekszunk,

Kekeslila ,(Ny·Brl osz/teJ)

Pszichikai hatch: kornoly, unnepeIyes.

Optikai hatas: szukiti a teret.

Puspiiklila (minden evszak)

Pszicbiia! hatas: extravagans, ketelu, tltokzatos, finom, rozsaszines arnvalatok eseten: kislanvosan ndies, elesen tulz6.

Oprikai hatas: sOtet amvalatal szl1- kltik, vi lagos t6nusai tagftjak a teret.

Biborvoriis INy6r/

till

Pszichikai hatas: a voroses, puspoklilahoz hasonlo.

Optikai hauis: viszonylag semleges

Bordo (tavaszl osz/tel)

Pszichikai hatas: dinamikus cselekvesre serkento, agresszfv.

Optikai haMs: a nez6t61 fUgg, lehet nyomaszt6, es szorong6 erzest is kivalthat, Szerv! hatas: az intenzfv voros arnvalatok j6 hatassal vannak a labra es a nemi szervekre. Psziehikai hatas: izgat6, agresszfv, cselekvesre osztonzc,

Optikai hatas: szjlklti a teret.

Narancsviiriis as dryasvoriis (Tavasz/iisz)

Feber Iminden evszak)

Pszicllikai hatas: vi 1.3g05, tiszta, konnyed,

Optikai hatas: t:igftja a teret.

Fekete (Tell

Pszichikai hatas; targyilagos, komoly, sulyos,

Optikai hauls: erosen szCikfti a teret. Pszichikai hatas: passzfv, semleges, kiegvensulvczott.

Optikai hatas: sem leges.

Szurke Imind'en ~vszakl

-

58 AZ ELMELET A GYAKORLATBAN

Nappali a tavasz sZlneivel

Mediterran haogulatot araszt (lenti kep) a szoba, ha vezerszlnnek a terrekottabarnat (fa!), a krernsargat (mennyezet) es a granitszurket (kanda116, padl6) valasztiuk. A hangsulvt a finom harszold jelenti (vesszd garnltural. Az els6 pi llantasra osziesnek tund hangulat megteveszrd: mindegyik arnyalat a tavaszi 5zfnskalab61 valo, es lenvegesen vllagosabb az 6szi palettabol val6 telt parjat61.

Ez a szoba (jabb aldali kep) lendi.lletes, konnyed szfrielvel az elsd tavaszi viragokra ernlekeztet: a vldam vlzkek (butorhuzaf a nefelejcset idezi, a kOlonb6z6 erossegu friss krernsarga (fal es lampaerny6) a kankalinra es a repcere, a sapadt barackrozsasztn pedig a torekenv bimb6kra. Megfeleld hatteret szolgaltat a gyapjufeher (fuggony, butor) es a krernszlnbezs (padI6).

NAPPALI A TAVASZ SZNEIVEL 59

~ - - ---

60 AZ ELMELET A GYAKORLATBAN

Ez a szoba csak ugy tobz6dik az eros tavaszl szfnekben, amelyek elevensegukben nagyon kozel allnak a tel arnyalataihoz (ami tulajdonkeppen meg is felel az evszakszfn elrneletnekl. A kensarga, az arnetisztlila es a pipacspiros hatasos szlnharrnasa hatasos kontrasztot alkot a lagYI tavaszi t6nusokkal, a tojashejszfnnel (fal es mennyezet), a szurkevel (fUggony) es a sargasbezzsel (padI6).

A tavaszi szlneknek ez az osszeallftasa kisse iSsziesnek tunik (arnihez ketsegtelenill hozzajarul a faburkolat meg a falak ferdesege) .. A faburkolat azonban a megvilaghast61 fOgg6en a tavaszra jellemzd t6nusokban jatszik, A padlo sztlrkeje tulajdonkeppen kicsit kekesebb, mint ami a tavaszi hangulathoz illene, viszont j61 ervenyre j uttatja az asztalkak pipacsvor6set (komplementer hatas), J61 mutat a pipacsvoros ismetl6- dese a harszold es kremsarga tarsasagaban (parnak es heverC5huzat).

,62 AZ ELMELET A GY A'KORLA TBAN

Nappali a nyar sZlneivel

Az allg szfnes, csak szerenyen hangsnlvos nyari arnyalatok huzzak ala a huvas, szigoru berendez€si stllust (lenti fot6). A vezerszlnek a fustszurke (padl6 es Ologarnitura) es a tejfeher tfalak). J61 atgondolt hangsutvokat jelentenek a vilagoskek €s ejke'k (parnak), tovabba a kekes-huvos fukszia (kep, sz6nyegminta). Tokeletesen Hlik ide az egesz belse terre jellernzd selymesen csillog6 felUlet.

Ez a szfnekben tobz6d6 nappali alapszfnkent a tejfeheret valasztotta (fal, bator, padl6), es az ezzel vidarn ellentetben all16 fuksziat egyutt a faradtrozsaszlnnel (tapeta, butorhuzat). Hangsulvos szfnek az ejkek es a szurkeskek (a kiegeszltd butordarabok, tapeta es butorhuzat) hasznalataval jellegzetes nyari szinhatas alakul ki, arnit meg az onmagaban igenyes tavaszi es 6szi szinu kepkeretek sem zavarnak meg komolyabban.

NAPPALI A NyAR SZINEIVEL 63

"

64 AZ ELMELET A GYAKORLATBAN

Ebben a nvariasan huvbs rrnlterern-neppeliseobaban meghatarozo szlnek az elenk mentazbld (falakl a fUstbsen sotet srnaragdzold (hever6l es a tejfeher (szekrenv). J6f iflik ebbe a nyari hangulatba a padlo enyben szurkes terrneszetes fa szjne. Feldobja a teret, es ki.ilonleges hangsulvt jefent az asztal vorosesarany szfne, vaJam int a teli sztnskalab61 IIkdJcsonzott" fekete (szekrenvsor, szek, klegeszftdk),

Ezt a nyari hangulatot a viszszafogott szfnek 6vatos alkalmazasa jell'emzi. Meghataroz6 a tejfeher €s a padlo nagyon vi lagos sargas termeszstes fa arnvalata ami rnkabb a tavaszl palettar611 kerlllt ide. A hangsulvt kepvisel6 faradtrozsaszfn (asztalterrW), a rozsdabarna (szek) es a fustszi.irke (karl at, fatel a hatterben) rnegis biztosltjak a viszszafogotr, hUv6s nyarra olv jellemzd huvbs hangulatot.

NAPPALl A NvAR SZ[NEIVEL 65

Ez a szoba a szfnvalasztekaval leginkabb a tel hangulatahoz all kozel. Az egvsegesen tejfeher lakasbelsd (tal, pad- 16, fliggany, szdnyeg, ol6garnitura) szolid, semleges keretet biztosft, amelyben hatasosan ervenyesUI a nvarra jellernzd arnvalatn antik faszekrenv, Egy Ieheletnyi faradtrozsaszln (a hevero rnintajaban es a vlragcsokorban) es a sok terrneszetes laid elenkft es hangsulvoz.

A kandall6ban lobog6 tdz mindig meleg, Dszies h~gk6rt araszt, rnegis rnegdrzi a szoba a kifejezetten nyarias hangulatat a vezerszfnul valasztort peneszszurke (tal, padl6) es fustszurke (kandaIl6) segltsegevel. A szurkesksk es rubinpiros (mindkert6 a sezlon rnintazataban) pedig hangsulvozza is oket

66 AZ E.lMtLET A GYAKORLATBAN

Nappalli az 05.Z sz[neivel

Ennek a szobanak a kialakltasahoz (lenti kep) a szederlilat (padlo), a kekeslilat (heverd es vazal, az oszilbarackszfnt (tapeta) es a vcrosesbarnat (szekrenvl hasznaltuk. A hangsulyt a narancsvoros kepviseli (parnak). Az igen eros, sot ellentetes szfnek kornbinacloja meresz vallalkozas, de minthogy mindegyik szln az oszi szfnskalab61 val6, az osszhatas rnegts harrnonikus, Az egvetlen kisiklas: a heven5re dab ott sarga takar6.

Ennek a szobanak a hangulatat (jabb oldal] fotol a varDsesbarna (fal), az oszibarackrozsasztn, illetve hornokszfn (terito, padI6), afeny6- es olfvzold (fi.lggonyok, novenyek), valamint a kcivebarna (butor) hatarozza meg. A szoba mar csak a szfnek raflnalt osszjateka miatt is nagyan hatasos. Ennek a lelegzetelal(ft6 hatasnak lenveges resze a l<iegeszrto sztnek kontrasztja, a voros/zald kantrasztot itt a vorosesbama/dszibarack, illetve a feny6z61d/oirvzold kepviseli.

NAPPALI AZ osz SZINEIVEL 67

68 AZ E1MELET A GYAKORLATBAN

A hangulatos legkort ebben a nappal iban a rengeteg fa (padlo, parasztszekreny, mennyezeti gerenda) biztosltja a maga telt vorosessarga terrneszetes szlnevel es a hozzaill6 lagy ekruvel (faD, amit kiegeszlt a kontrasztot kepvisel6 mEdy kekesl!ila. Szolidan rafinalt hangsulyt kepvlsel az olfvzold (a dik6 favaza es a huzat rnintaja) a kekesl ila es jade-zold (szinten a huzatban). Hogy a szobanovenvekkel mennyire tehet hangsulvozni az egesz ter legkoret, arra kivalo peldat rnutatoak a kornpoztclcba itt tudatosan beepitett flnorn vilagesllla viragu hortenziak.

Bar ebben a szobaban atfedesek (fenyoztild), illetve a teli sz(nskalab61 valo kolcsonzott szlnek (pink, voros) szerepetnek, a hangulat megis jellegzetesen oszi. A rneghatarozo szfnt az elenk sargabarackrozsaszfn (fat) es az eros feny6- zold (heverd, szdnvegl kepvlseli. A padlo voroses fa tonusa es a caravan jellegzetesen oszi okkersargaja a szineket tekintve oly sok meleget sugaroznak, hogy a rneresz pink (fate I , sz6nyeg) lzgalmas kiegeszftest jelent, amely az 6szies benvomast nem zavarja.

NAPPALI AZ osz SZfNEIVEL 69

Elsa pi llantasra tavasziasnak tUnik a szoba hangulata; a szlnarnyalatok azonban egvertelrrulen a aszi szlnskalabel val6k. Alapszfnekkent rnegtalalhatjuk a paradicsornpirosat (falak), az ekrut (tuggony, aj(6) es a piszkosfeheret (szcnyeg), E les kontrasztot alkoro hangsulvos szfnek biztosftjak a szoba elevenseget: lilaskek (kanape), kavebarna es aranvbezs (fote!), kekesszurke (kep) es a szobanovenvek termeszetes ztildje.

Az oszi szinkornpoztclok tokeletes mintapeldanva ez a mexik6i stllusban berendezett nappali, melyet a varD-sesbarna (tal), a rozsdabarna (fotel es hever6), tovabba a dohanvbarna (szdnveg) hataroz meg. A hangsulvt biztosft6 szfnek ravasz kevereke akadalyozza meg, hogy a szoba nilsagosan komolynak, barlangszenlnek hasson: ezek a szurkeskek es vlzkek arnyalatok (szdnveghen), paradicsornplros (larnpa) as a rnelv feny6zold (fUggony, kaktusz).

- ~ - --

•

70 AI. ELMELET A GYAKORLATBAN

Na'ppali a tel szineivel

Az osszes vilagfto teli szfn kepviselteti magat ebben a szobaban (lenn kep), es a falak hGvos kekesszurkeje meg meg is ketszerezi a hatasukat: vervoros, napsarga, pink, tengereszkek, fenydzold, kontrasztkent pedig az azurkek, Tovabbi kiernelest biztoslt a sztneknek az eles fekete-feher kontraszt. Ez is bizonvltia, hogy ervenyesftheti a szinek iranti vonzalrnat az is, aki teli hangulatu szobat rendez be.

A tE~li rarkasag ellenpeldaiakent szolgal a finoman tompa feher es szurke arnvalatokban jatsz6 lakas (iobb oldali kep). A h6feher (fuggony6k, hevero), a szurkeskek (padlo) es a hornokbezs (fal, menynyezet) mint hatter elott csak keyes szln hangsulvos: tengereszkek es turkiz (fotel) feny6z61ddel es narancsvoros virag a vazaban,

NAPPAl1 A TEL SZINEIVEL 71i

- ~- - -

72 AZ ELMELET A GY AKORLA TBAN

A tengereszkek (szdnyeg, fal, karpit) uralkodik Ebben a huvosse alakftott nappaliban, a szembetitl6 keket pedig meg inkabb a kozeppontba tolia a fekete (butor, vaza, szek) es a hofeher biztosltotta kontraszt (fuggtiny), a tavaszias sargasbezs tpadlo) €is az oldalt IeZcho szurkesbezs (beepltett szekrenvl, Kisebb hangsu Iyt ad es megttiri az egvhangusagot a vervoros (virag, gyapjutakaro),

A kincseskamra titokzatos legkoret idezi a falak es a mennvezet antracitszurke szlne. A sotet hatter etou a rnasodik jelent6s szln az eh3nkvoros ketszeresen is ervenvesul. Elegans hangsu!yt blzrosftanak a dekoratlv, aranyszfnu reszletek. Ezek harrnonikusan illenek a pad- 16 tavaszias fa szfnehez. H6- feher ff.iggbnyok gondoskodnak a szukseges vllagossagr61.

NAPPAlI A TEL SZINEIVEL 73

A Mli hangulatu semleges hatter, a fekete (padlo) es h6- Feher Ifal) rnegkettdzi a vilagit6 sztnarnyalatok egyveleget, A buzavlragkek, a sargaszold es a narancsvoros tulajdonkeppen a tavasz meleg szfnskalajab61 val6. Ez az elrendezes azt peldazza, hogy a kulonosen ·elenk tavaszi szfnek rendkivuli esetekben telies szlnekkel kombinalhat6k.

A telre jellemz6 Iekete-feher kontraszt szolgal hatterkent a kiegvensulyozott szlnharmoniahoz, amit a Ii I<\skek (fOggonv, szekreny, kom6d) mint alapsztn es a vervoros (szekrenvreszlet, viragok, asztall dfsz) mint kontrasztszfn alkot. Masodik, hangsulyt jelent6 szln az azurkek (fOggony, szekrenvraszlet). A telre jellernzd fapadl6 hornokbezs szfnebdl kiemelkedik a Fekete szekek es a fekete asztal korvonala - az evszak [ellegzetes vonasakent.

74 AZ ELMELET A GYAKORLATBAN

Hahlszoba a tavasz szineivel

Ennek a haloszobanak a hatasat a majdnem tokeletesen komplementer szlnek kontrasztja uralja (lentl k~p). A butorok es a padl6 meleg fa szfne isrnetlddik a fal telt, aranvosbezs arnyalataban, A szlneket ellenslilyozza a terelvalaszto, a fliggony es az <\gynemil kekes t6nusa. Tavasziasan lagy hangsufyt ad a kepnek a parnak es az agynemu barackrozsaszlnje.

A lakas majd minden szine feltunik az agynemu mintajaban (jobb oldali kep)' amit61 vrsszafogott zarkozottsagot araszt a szoba: lsrnetlddlk a fal harszoldje, az ajt6 es a pad tortfehElF szlne, a leped6 es a lampacskak ametisztlilaja, a rnargaretacsokor zoldje es a viragdfsz rozsaszfnes arnyalata. A parketta sargasbezs szlne teszi teljesse a tavasziasan napsugaras atrnoszfenij u szobat.

HAL6sZ0BA A TAVASZ SZ(NEIVEL 75

, -

-

~ - - - -

76 AZ ElMELET A GYAKORLA TBAN

Hcl'los'zob'a anvar 52ineivel

A lKarib-tenger hangulatat idezl ez iii nyarl szfnekben tundokld lakas (lenti kep), A faradtr6zsaszrn es rnalvvarozsaszfn (fal es plafon) melle" kiegesz[to kontrasztkent talaljuk a hangsulyt jelentc5 srnaragdzoldet (agy). A h6feher szunyoghtil6 es a csokoladebarna kep hangsulyozza a dellesen vidarn hangulatot.

A tejfeher (fal) es a piszkosfeher (padl6 es agy, vaza), tovabba a fustoskek es ej kek (agynernd, parnak) hozzak letre ezt iii tokeletes, harrnonikus, nvarias hangulatot (jobb aldali kep). Csipetnyi zoldszobanoveny egeszfti ki a kepet,

n

HAL6sZ0BA A NyAR SZINEIVEL 77

78 AZ ELMELET A GYAKORLATBAN

Haloszoba az OSZ szTneivel

- -

Ennek a l1al6szobanak a viw dam osszhatasat harem jellegzetes oszi szfn osszhangja biztosftja (lenti kep): az ekrD (fal), a vorosesbarna (padlo), ami meg a butorok fa arnvalataban is lsrnetlddik, es a szllvakek (agynernd). A hangsulvos szlnt a narancsvoros jelenti (lampaerny6), ami tow keletes ellenpontja az agyne-, rmlnek, de j61 illik a butorok voroses tonusahoz is. Izgalmas feszultseget hoz a kepbe egy keyes hlIvas zoldeskek (szdnyeg).

A delies lendllletes atmoszfenit ebben a szobaban a IDscam it idezo szfnek biztosftjak (jobb cldali kep). Meghatarozoak a vilagos rerrakottapiros (fal, padlo, az. asztal legetett cserep laba), a mel:y feny6- .laid (agy) es a telt vorosesbarna (agyterftd). Eles hangsulvokat a kukoricasarga es rnohazold rninta es csfkozas jelent a fUggonytin es az agvnemrln,

HAL6sZ0BA AZ osz SZfNEI'VEL 79

80 AZ ELMELET A GY AKORLA TBAN

Ha'oszob'a a tel szineivel'

A hofeher (fa I) es fustszurke (gerenda, dobog6) szfneibol eletvidam, tarka kontraszttal emelkedik ki a vilagos tengereszkek (pa':16) es a vervoros (matrac, parna) (also kep), Habar kizarolag tel i szlnekbol keszult az osszeal Htas, az osszhatas megsern rideg, hanem kifejezetten baratsagos,

J61 sikerUlt kivetelt kepvisel a jobb oldali fot6n szereplc lakas, az alol a szabaly al61, hogy a romantikus tuldfszltett stilus nem iJlik a tel i szfnekhez. Olyan hal6hel'yisegrdl keszult a kep ugyanis, ami ket szlnbdl, a h6feMrb61 es a feketeb6lepftkez i k. Lagyitj a az eles kontrasztokat a hornokszfn-bezs (Ial, padlo, mennyezet). Apr6, am annal otletesebb hangsulyt jelent az agyra dobott rigrisrnintas pama.

wr- ...

HAL6sZ0BA A TEL SZfNEIVEL 81

82 AZ :ELMELET A. GYAKORLATBAN

Konyha a tavasz sz,.n,eivel

Ennek az igen eredeti konyhanak a friss zold - valahol a f(jzold es rnohazold kozott - (szekreny, pole) az uralkodo szfnarnvalata. Az ezzel kontrasztot alkoto feher kiss€! hideg a tavaszi hangulathoz, jobban illene a tojashejszin, Fontos klegeszltd tonuskent szerepel a konyhaszekrenv fafi6kjainak termeszetes, meleg szfne, valamint a vesszdfonaru kiegeszftdk. A zdld es a feher kozotti atrnenetet a tapeta es az edenyek viragrnintaja jelenti,

Tavaszias, baratsagos helyiseg benvomasat kelti a kek es a sarga ttibbfeJe arnyalatat alkalmaz6 konyha (jobb oldaf kep). A kremsarga (falak) es a sargas (parketta) igen harasos ellenteret alkot a kiek kulanbazt') arnyalataival, kezdve a vfzkekkel, szurkeskekkel (keztbrlo, Ul6pama) az 6szies petrolkeken at (tCizhely el6- tetlapja)egeszen a mely kiralykekig (paraelszfv6). A hath~rben hangsulyosan jelenik meg a szekrenv vorosessarga terrnaszetes szlne, TOkeletesen illik a lagYJ rneleg, tavaszi sztnarnyalatokhoz a nlzhelven korbefuto sargarez korlat,

KONYHA A TAVASZ SZfNEIVEL 83

84 AZ ELMELET A GYAKORLATBAN

Konyha a nyar 5zineivel

A kedves, nyaril hangulatot ennek a nyaral6nak a konvhajaban a faradtr6zsaszin (mennyezetl es a rnalvvarozsaszfn (falakl adja. Szfnb n ilI6 a finom, szurkes, vilagoslila (rnunkapultl, a konyhaszekreny als6 reszenek h6feherje, es a hatterben elhelvezett szobanovenv friss zbldje.

KONYHA A NyAR SZINEIVEL 85

--- -----

Tokeletesen atgondolt osszhangot alkot a finorn sztnarnyalatok harrnoniaja ennel a h(ivosre tervezett konyhanal. Az uralkod6 szfn az ezustszurke (padl6, mennyezet, padI6csempe), amihez vilagoskek, faradtr6zs<lszfn, vilagoslila es krizanternsarga tarsui (konvhabutor, terelvalaszt6). Hangsulyos a szobanovenyek ravasz elrendezese.

Ezustos fem es valahol a menta es srnaragd kozotti zold arnyalat hatarozza meg ennek a konvhanak a havas, rnegis vldarn, szokatlan hangulatat. A hofeher (tuzhely, hut6szekreny, edenvek), az azurkek (torI6kend6) es a frlss napsarga (tal) - mindkett6 a teli paletta szlnvalasztekabol - jelentik a. hangsulvos foltokat ebben a terben,

-- -=---=---=--- -------

- - -

86 AI. ELMELET A GYAKORLATBAN

Konyha az OSZ szineivel

Az also kepen lathato konyhanak a berendezese szrgoruan technikai jellegil. A halvany oszibarackr6zsaszln fal, ami jnl illik a fa (butor, pad- 16) vorosesbarna terrneszetes szlnehez. biztosltja a kellemes hangulatot. A jade- es cllvzold (nizhelv es farvedO) nyujtja a jellegzetesen oszi k i egesz rtest.

Ennel a konvhanal az 05zi szlnskala leghidegebb es legrnelegebb arnyalatarnak fantaziadus kevereke egeszen szokatlan hangulatot hoz letre: a dornlnald szln a szurkeskek (tal) es a petrolzold (szek) egvutt a meleg voroses natur fa szlnevel (asztal, padro, rnunkapult). lzgalrnas kontrasztot jelent a vilagos fenydzold szekreny, az ekru szinu csernpek, amelyeken rnegisrnetlednek a konyha uralkod6 arnvalatai.

KONYHA AZ osz SZINEIVEL 8,7

cr

-------------------- .... _----

- - - -

88 AZ ELMELET A GYAKORLATBAN

Egyenrangu hangsullyai szerepelnek egyrnas mellett ebben a konvhaban a huvos tell szlnek: a tengereszkek, a fenvdzold, a fekete es a hofeher. A tI§1 re epp annyira jellemzd a szekek es a fogantyuk kr6mozott felulete, mint a szekrenyek es a csernpe fenyes felszfne. Ez a fajta konvha a nernes, targyilagos reszleteivel hangsulyozottan higienikusnak as funkcionalisnak tunik, am egyuttal kifejezetten elegans is. Apr6 szfnhangsulyokat jelentenenek a napsarga, tlizpiros vagy azorkek szfnek, melyek tetszes szerlnt felvidfthatnak az 055Zbenyornast,

KONYHA A TEL SZrNEIVEL 89

A gsornetrikus formak jatekossagat kiernel i a fekete-feherre szorftkoz6 berendezes. A langvoros, mint hangsulyos szin csak paranyi foltokban jelenik meg (par paradicsom, kupak}, arnettdl nagyobb feluletet alkotva is elevennek hatna, anelkul hogy zavarna az osszkepet, Puritan ernbereknek vale konvha, akiknek a fdzes es eves soran is az esztetlkal szempontok a fontosak,

A dorninans hangsulvok tengereszkekkel es vervorossel valarn i rendklvul reprezentatfv legkort biztosftanak a tulnvernoreszt hofeher es fekete szfnektdl uralt konvhanak, A mosogat6 €S nizhely kr6mjanak csi llogasa jellegzetesen tell, es nagyszenlen harrnonlzal a szekrenvek fel u letenek finom fenvevel,

90 AZ ELMElET A GYAKORLATBAN

Furdoszoba a tavasz 5zineivel

Ennek a Wrd6Slobanak ax osszkepet (bal oldali kep) egyuttesen hatarozzak meg a vlzkek, piszkosfeher, harslaid, mohazold es kensarga tavaszi szinek. Peldaertekuen mutatja be ez a helviseg, hogy minden kulonosebb dekoraclo nelkul, csupan a csempe fantaziadus elhelyezesevel hogyan lehet letrehozni szep es egyseges hangulatot. Apro okkersarga foltok [arulnak meg hozza a helviseg hangulatossa tetelehez.

Japan hatast erzllnk ezen a

fi.irddszoban (jobb oldali

kep), mely szfnezeseben

ugyan tudatosan visszafogott, am ennek ellenere is roppant eleven. A teret a fa vilagossargas alaptonusa, a harszold (tapeta) es a tortf,eher (japantal, furd6kad, mosd6kagyl6) hatarozza meg. Az arnvalas es hangsu lyozas eszkozeu I a kensarga (t6rUlkaz6), a sok zdld szobanoveny €s a keptapeta szolgal, melyen a helyiseg osszes szine megisrnetlodik.

FUR06sZ0BA A TAVASZ SZINEIVEL 91

92 AZ ElMELET A GYAKORLATBAN

Fu'r'dos,z'oba a ,ny,a'r szineivel

Baratsagos es friss, am a huvas pasztall arnyalatok ellenere sem hideg ez a kedves, nyari tonusu furddszoba. Meghataroz6ak a halvanv sapadt orgonal i la (fal, padl6) es a teifeher (tlszralkodoszerek, tus, szekrenyke, mennyezet). A kepet kicsit elenkrti, szfnezi a htlvos mentazold (szekrenvreszlet) es a puha vanfliasarga.

Tavolsagtartonak es elegansnak hat ez a hideg srnaragdz,dld csernpevel es higienikus hofeherrel (mennyezet, tisztalkodoszerek, tus, torulkdz6) dlszltett Hird6s·zoba. A fa'l, a tOkorkeret es az ablakkeret krjzanternsargaia eldkel,(i kontrasztot alkol a csernpek hQvQsevet.

)

FURDOSZOBA A NvAR SZfNEIVEL 93

94 AZ ELMELET A GYAKORLATBAN

AI 6szi szlnek er6sen kontrasztos, rneresz kombinacioja buja barokk budoarra valtoztathatja a legkozonsegesebb fUrd6szobat is (bal oldali foto), A szlnek a vilagos feny6zoldt61 (csernpe) a szurkeskekig terjednek (kom6d, tbrulkbzo), hasonloan a tavaszl eg kekiehez, KOionleges rnegoldas a feny6zoldes olfvzold ktilonfele arnyalataival foltosan festett fal, es mindehhez egy tisztan olivzold szfnfolt (ruhadarab). A barokkos jeJJeget a tukorkeret, cslllar es szekrenylap ki~ fejez6 vorosaranv szlne jelenti.

Ennek az exkluzfv, templernias hangulatu fUrd6szobanak a szfnei a vorosesberna (rnarvanytall es az elegans ekru (kad, paclo es a kad marvanvpereme). A hangsuIyokat a tulaidonkeppen teli palettabol valo antradtszOrke dtszftes adja (tal, padI6), de minthogy mertekke,1 keri..ilt a kepbe, j61 jJlik az 6szies hangulathoz: konturozza a lagy t6nusokat, 'es hangsulvozza a fUrd6szoba antlk I uxusat,

rUROOSZOBA AZ OSZ SZrNEIVEl 95

•

96 AZ ELMELET A GY AKORLATBAN

Fi.irdos2oba a tel sz,ineivel

Tell hangulat a furddszobaban: hofeher es koromfekete (csempe es mennyezet) uralja tipikus teli konrtasztkent a helviseget. A vervoros (tOrOIkoz6) jelenti az elenk,t6 ko ntrasz tot. 5 zo ban oven yek es viragdekoraciok blztosltjak, hogy a Ilegkor rnegse Iegyen tulsagosan hideg. A pepita rnintaval rakott dfszft6 csempesor es az erdekes formaju mosd6kagyl6 is hozzajarul a helviseg felelenkftesehez.

rORDOSZOBA A TEL SZfNEIVEL 97

Ebben a fi.irdoszobaban is a fekete es a hofeher a legfontosabb szfn, amibdl a fal- es pad 16csem pe szurkeskekie csak szolidan emelkedik ki. A sztgoruan kortatozott szlnvalasztekot a dlszes formal<. ellensulyozzak (kad, asztal, kilep6, dtsztargyak). Nem el~ hanyagolhat6 hangsulvt biztoslt es elenkfti az osszhatast a friss vlragcsokor.

Szurkeskek (padl6, falicsempel es hofeher (mennyezet, mosd6, kiid) alkotja az egy~ szeni, szerenv hatteret az olyan hangsulvos szlneknek, mint a napsarga, pink, azurkek (kornod, tbri.Hk6zo, vaza) es paranvi lagunazold (torulkOla). Szep peldajat lathatjuk annak, hogyan lehet higienlkus, hUVDS legkbrt varazsolni anelkOl, hogy falborulna a szlnek harrndnlaja.

OTODIK FEJfZET

Kiegeszfto hatasok: fenv,

r ,

ter atas,

" I '

szrnarnva as

A Nap allasa vagy a /ampa (enye megwi!toztathatja

a szfneket. A szinek kivcHasztasaval nagyobbnak vagy kisebbnek, magasabbnak vagy aJacsonyabbnak lathatjuk a teret. £gy leheletny; piros vagy kek a falfestek sztnebet: meghatarozhatja, hogy az egesz szfnelkepzeJes megfelelo-e vagy sem.

odasetal az ablakhoz. Az. anyag-, a szdnyeg- vagy falfestekmlntat azon a heIyen kell bevizsgalnl, hogy vajon milyen hatast kelt, ahol annak majd a vagleges helye lesz. Egy fiiggonyanyagot tehat ne csak vfzszintesen tartsunk relies fenybe, han em fuggolegesen is, ott, ahol 3Z majd kes6bb lesz! (A j6 szakuzletek kolcsonoznek anyagrnintakat.) Egy falfestekmintat ne csak kozvetlenul az ablaknal, hanem a sotetebb sarkokban is vizsgaljunk meg!

Miutan a szlnek kUlonboz6 rnesterseges fenyforrasoktol megvllagltva egeszen sajatosan rnegvaltoznak, lehet61eg este, a megfelel!o larnpafenyben is ellenorlzzuka kiszemelt butordarabot vagy dlsztargvat (a 102. oldal'on levo tablazat ad erre vonatkoz6 6tmutat6t). KOlonben konvnyen elofordulhat, hogy egy szep kek sz6nyeg a szrnben hozzai 116 kekes butorokkal es kiegeszttckkel egyetemben sernrnitmond6 egerszurke t,hgycsoportta valtozik, amely mar alig arul el valamit az eredeti szfnelkepzetesbcl.

A feny:hat8s megtervezhetii

100 KIEGESZrrO HATAsOK: FENY, TERHArAs, sZrNARNYALAS

E gyetlen butordarab," egyetlen tirgy sem mutatja szlnet vagy

formajat egyenletes, egyontetil latvanykent - le~ gyen az szekreny vagy larnpa vagy csupan egy konyv, A rnegvilagftas konturozza a dolgokat; plasztikussa, elevenne teszi 6k'et. Kiderul egy anyag szerkezeti tulaidonsaga, a szineket pedig a legvaltozatosabb arnvalatokban erzekelhetjuk. A MOlY es az arnvek, a vi lagos es a sott~t, a forrnak es a strukturak a megfelel6en elhelyezett fenyeffektusok hatasara valtozatosnak tuntetik fel kornvezenmket, Olyan helvisegekben, amelyek minden iranvbcl egvenletesen meg vannak viiagftva, nahezseget okoz a biztonsagos mozgas, Parcinyi arnvek sem uralkodik a koszobrol vagyegy eles szelrol, sernrnifele forma vagy struktura nem emelkedik kl, (Arr6'1 nem is beszelve, hogy a tulzott mertekii rnesterseges feny hosszasabb ott-tartozkodas eseten kellemetlen, rossz kozerzetet, anvagcsere-zavarokat okozhat, vegso soron egeszsegkarosodashoz vazethet.

A szlnek minden megvitagimsban mBsnak hitszanak

Nem csupanaz emberi szervezetet befclvasolja egy helyiseg megvllagttasa. Aki vasarolt mar yalaha szfnes targvat vagy ruhadarabot rnesterseges fenyu

eladoterben, tudja, hogy napfenvnel egeszen mas szinre szarnfthat. Ezert aztan amikor kifejezetten a szfn erdekel bennunket, majdhogynem automatikusan rnegprobalunk a terrneszetes fenyviszonyok kozott hiteles benvornast szerezni. Akarrnennyire is logikusnak latszik ez a ruhadarabok tekintetebsn, annyira nem megfelel6, arnikor arr61 van szo, hogy a butorok, fuggonyok, sz6- nyegek es egyeb berendezesl targvak szlnhatasat kell megftelnOnk. Ezeknek ugyanis meghatarozott heIyuk van (vagy legalabb is Jesz) a lakasban. Ezen a bizonyos helyen azonban egeszen kulonleges fenyvi-

szonyok uralkodnak

rnesterseges es terrneszetes feny egvarant,

Meg a vli,sarlas e16tt megl kell vizsgalni, hogyan hat

a kidlasztott slin

HZ ottl!onunldJan

A kovetkezdket kell figye~ lembe venni:

Mindig probalja meg a szfnmintat - egy darab anyagot, festeket, egy darabka fat a padl6 es butor anyagabol, vagy egy pad- 16sz6nyegmintat - nem csupan az uzlet eMtt "nappall fenyben megvlzsgalni, hanem a lakasaban uralkod6 fenvviszonyok kozott is.

Figyelje meg reggel, delben, delutan, lehet6leg beruses napos id6ben is, de ne elegedjen meg azzal, hogy a rnintaval csupan

A nap fenyenek spsktrumat a szivarvany taria fel, 5 valik lathatova a voros, a narancs, a sarga, a zold, a kek es a Iila. Azonban - ez ugyan ritkan tudatosul bennunk - a nap folvarnan megvaltozik ez a sztnoszszetetel, fgy peldaul reggel

A FENY MEGVA.LTOZTATJAA SZfNEKET 101

a kek ultraibolya sugarak dominalnak as del korOI ari k el teljes intenzitasukat. Estefele egyre no a voros fenysugarak mennyisege.

Terrneszetes fenyviszonyok kozott a kovetkezdkre kell figyelni:

• Olyan helyisegekben, amelyek reggeltdl daluta.nig fenyarban usznak, nagyon intenzfvek a szlrrek.

'. Az esti napfenyt elvezd szobakban a szfnek lagy, puha fenyben jelennek meg, ami kulonosen a rot as sargas tonusokat teszi elevenne,

• ;Eszakra nez6 ablaku szobakba sohasern esik be kozvetlenul a feny, [gy ezekben a legkevesbe valtoznak a szfnek.

Este is, a mesterseges fenyben is meg kell kfserelni a lehetosegek szeri nt a terrneszetes fenyviszonyokat utanozni, hogy a kivalasztott evszak hangulata a lehetd legkedvez6bben ervenyesi.ilhessen. Mindenekeldtt azonban a helyes rnegvilagltas legfontosabb szabalyal:

• A rerer ne vilagltsuk ki egyenletesen! Ha tsv teszunk, elvesznek a konturok., unal rnassa val i k a ter, . mar rovid ida elteltevel · faradtsagoterzOnk, mert

ianyzik a kontraszt es a fesziiltseg. A helyes eljas: kulonbozd fenyforra~ . segttsegevel hozzunk

• e kls fenyszigeteket. A agossag foltjai mellett "elena sotetebb zonak kepz etta rs Itasoka t

'Ia.:1ak el bennunk,

rnlntha csak a termeszetben jarnank. F1enyszigetek peldaul ugy keletkeznek, hogy az ember a nagy fenyigE"!nYu helyeket, mint peldaul egy munkaasztal, olvas6sarok, j 61 megvi lagltja, a helyiseg tobbi reszet pedig tompa fEmyben hagyja.

• KeriiljOk a csuos« fOggo/egesen J'eeso fe-oya Terrneszetes korLi I rnenvek kozott nem letezik fentrol mer61egesen leeso feny. Meg a nap legmagasabb allasa eseten is mindig ferden esnek be a sugarak, tobb milli6szor megtornek es visszatukrozddnek. A helyes eliaras: a. mennyezeten elhelyezett fenyforrast egeszltsuk ki az oldalt (vagy oldalakon) elhelvezett fe!nyforrasokkal.

• Fjgyelembe kell venni az izz6k es fenycsovek elter6 fenyspektrumait. A rnesterseges fenvforrasoknak soha sl ncs olyan kim egyenlltett spektruma, mint a terrneszetes napfenynek. Ez a Ileglenyegesebb oka annak, hogy rnesterseges fenyben rnasnak latszanak a szfnek, mint napfenyben,

A kUliinboziievszakok hangulataho'l illii mestersegesfeny

Hogy a szfnek a ki.ilonb6- z6 mesterseges fenyforram sok hatasara m i keppen valtozhatnak meg, a kovetkezo tablazat foglalja ossze, Aranyszabaly azonban: a meleg fenyt61 a meleg szfnek fenylenek fel, a hideg

szfnek tompulnak vagy szurkenek latszanak, A hideg feny feler6sfti a hideg szfnaket es gyengfti a meleg arnvalatokat, Ebb61 az evszakok hangulatara a kovetkez6 tudnival6k adodnak:

• Tavasz es 6sz: A legmegfeleldbbek a rnegszokott, kozonseges izzok, esetleg meleg fenyu feny~ csovek konvhaba, furdoszobaba, rnunkaszobaba. A halogenlarnpat tompftani kell, mert csa'k fgy ad meleg t6nust, ami a tavaszi es oszi szfneket este finoman hangsulyozza. Nagyon kellemes kiegeszito hatast kelt a gyertya vagy a kandallo fenye.

• Nyar as tel: Tompftatlan halogenfenv as pontfeny, tovabba a konyha, fOrdOszoba, dolgoz6szoba eseteben hideg fanyll fenycsd, mert ezek er6sftik a kekes szfnek hatasat. Minthogy ez a feny ugyan novel i a fenyek intenzitasat, de nem araszt kedelves hangulatot, ajanlatos reflektort es pontfenyeket alkal mazni. A helviseget izz6kkal vagy tornpttott halogenlarnpaval vi lagltsa meg a baratsagos legkor elerese erdekebenl

Pontfenyekkel vagy reflektorokkal hangsulvozzon egy-egy butort vagy SZDnyegetl Ez a kicsi, j61 megvil'agrtott felulet elegendd a fantazianknak ahhoz, hogy a targy teljes szlnpornpajat rekonstrualni tudja.

102 KIEGESZfT6 HATASOK: FENY, TERHATAs, SZINARNYAlAS

A MESTERSEGES FENY HATAsA A SZiNEKRE

A szfn nappali fenvben A szfn meleg fenyben A szfn hideg fenvben
Sarga Pasztell Melegebb es nagyon sapadt Nagyon hal'vany es zurke
Eros Melegebb, lagvabb Vi lagosabb es szurkes
Sargaszold Pasztell Majdnem gyenge sarga, Zoldesebb, fak6
nagyon sapadt
Eros Sargasabb es vilagosabb Elveszti sargas alaptonusat
Zold Paszte!l Finom sargaszold lesz Kekesebb es nalvanvabb
Eros Mel.egebb es halvanyabb Kekeszold hatasu
Kekeszold Pasztell Zoldebb, sapadtabb Kekesebb, intenzfvebb
Er6s Zoldebb, halvanyabb Kekesebb, ,erosebb
Kek Pasztell Szurkes, kbnnyen A szlne elevenebb lesz
zoldesbe csap
Eros Szurkes, szfnet veszti Sugarzobb, hdvosebb
lndigokek Pasztell Szurkesebb, nagyon halvimy Hrlvosebb, erosebb
Eros Szurkesebb, fak6bb Huvosebb, elenkebb
Kek,es!ila Pasztell Nagyon sapadt, feheres Kekesahb, erdsebb
Eros Szurkes, halvanyabb Kekesebb, sugarzobb
Voroseslila Pasztell Melegebb, barnas Kekesebb, elenkebb
arnvalatot kap
Eros Melegebb, voroses Kekesebb, sugarzobb
barnaba jatszik
Bfborvoros Pasztell Melegebb, rozsassargas Tisztabb, vorosesf lanak hat
Eros Melegebb, sargabb Huvosebb, kekesebb
Vervoros Pasztell Melegebb, Iazac- Kekesebb, hdvos kekes-
r6zsaszfnbe hajl6 r6zsaszinbe jatszik
Er6s Me!egebb, sargaspiros HuvQsebb, a kekesvorosbe
arnyalatu hajlik
Narancsvoros/ PasztelJ Sargasabb, elenkebb Szurkesebb, hdvosebb
sargaspi ros Eros Ragyog6 Tampa, halvanvabb magassagig: utolsokent kerul a latoterunkbe a menynyezet. Azeszlelesnek ezt a folvarnatat a sztnek ugves bevetesevel annyira befolvasolhatj uk, hogy a nez6 a sz6 szoros ertelrneben kereszti.Hnez a hianvossagokon.

Peldak:

• A szernrnagassagban elhelyezett dlszlecek fogva tartiak a tekintetet, es sor sem kerul arra, hogy feljebb is pi llantsunk.

• Ha a mennyezeten kfvOI futnak a vezetekek, fessuk azt szolid, sotetarnyalatura, Sotet alapon a vezetekek csak keyes arnyekot vetnek, a csuf kabelek valosaggal beleolvadnak ily m6don a felUletbe.

• Apr6, sok kis zugb61 allo lakoszobaknal valaszszunk egyseges szint az osszes helviseg padlojaul, peldaul a nappaliszoba kek szonyeget61 kezdve egeszen a konyha vagy furdoszoba kek csernpejeig. Ha meg a falakat is csak arnvalatokban kulonbozo szlrulre festjuk, akkor a lakas valtozatosnak, am magis tagasabbnak hat.

A TER NAGYfTASA, K1CS,INYITESE 10'3

T ererzekunk ontudatlanul is a termeszathez igazodik. Hozzaszoktunk, hogy folottunk tobbnyire a vilagos eget,a labunk ,alatta homok, a kovek, a fold, a moha vagy a fa sotetebb szfneit I atjuk .. Olyan helvisegekben, amelyeket ilyen m6don a terrneszet rnintajara alaktrottak ki, osztonosen j61 erezzuk magunkat. Ha figyelembe vesszuk ezt a vilagosra-sotetre val6 felosztast es a szfnek optikai hatasat, ugvesen kiegyenHthetjUk az epfteszeti hianvossagokat vagya kellemetlen teraranyokat.

A mennyez,et, a fal

as a padl'6 helyes szrne

Ennek a megallapftasahoz az alabblakat kell figyelembe venni:

• A sotet szfn kicsinyiti, Gsszenyomja a teret.

• A vllagos szfnek tagftjak a teret, a szoba nagvobbna , a men nyezet rnagasabbnak latszik.

• A kekes szlnarnvalatok .degsege tavolsagot terernt. A falak vagy a meny'ezet optikailag tavolibba hat.

•. [elentos voros t6nust Imaz6 meleg szlnek e t~tes hatasuak, felenk

- ek, az eros arnvalatok nem rank ugranak,

• - meleg sarga arnvalaevesbe agresszfvek, t a vorosek. A sotetebb

A ter nagVltasa, kicsinyitese

t6nusok fel enk kozelftenek, a vilagosak tag.ftjak a teret.

A min1ak is megvaltoztB!tjuk 8' t6rhlltast

Kifejez6 mintazatu tapeta vagy fliggony, bordtlros falak, kulonbozd szfnure festett padl6k elonvukre valtoztathatjak meg a rossz teraranyokat, A tervaltoztat6 hatas annal erosebb, minel elenkebb sZlnu es nagyobb a mlntazat, Alapszaba lyok.

• Egy nagvrnlntas tapeta - kulonosen ha voroses szfnarnyalatu - optikailag megrovldltheti a szobat.

• A szelesen csfkos padlo a hornoklapra rneroleges c tkozassal optikailag meghosszabbftja a tulsagosan rovid el6teret, melyfti a szobat.

• A falakon vlzszintesen fut6 keresztcsfkozas szelesfti a szobat, de alacsonyabbnak is ti.inteti fel. A hosszanti cstkok megnyujtjak, hangsulyozzAk a rnagassagot.

• Az apr6 rnintak tagftjak a teret, nagyobb leptekuv,e teszik.

A hibak, eltiint&tese drsz.ekkel

Ferde falak, klvul furo vezetekek, csuf sarkok es szogletek: az ilyen szepseghibakat is (majdnem) lathatatlanna tehetji.ik. Amikor belepunk egy SZDbaba, teklntetunket tobbnyire a foldre iranvltjuk, es csak ezutan nezunk folfele a falra, koru1lbeli.i1 szem-

104 KIEGE5ZfTO HATAsOK: FENY, TERHATAs, sZrNARNYAW

AZ ER,6s SZINEIK OPTIKAI HATAsA A TERRI

Szinespadl6: Oldalra es felfeh~ is tagltja a teret, lepteinknek es a butorainknak biztonsagot ad.

A. hats6 fal ,es a rnennvezet szfnes: A szoba optlkailag rovidebbnek tOnik, oldal i ranyban azanban szelesebb,

Az oldalfalak szinesek: A szoba keskenyebbnek latszlk: at hatso fal, a mennyezet es a padl6 ir~nyaban tagul a Mr.

A hatso falesaz oldalfal szfnesek: ZM teret erzeketonk. A vilagos feluletek ktivetkezteben magasa'bbnak hat.

A padlo es a hatso fal szfnes: Meg erosebb hangsulyt kap at padl6; a szoba oldal iranvban tagul,

5Z'Res padl6 es mennyezet: A szoba alacsonyabbnak, de szelesebbnek I atszlk, Az alapterulet nagyabbnak nlnik.

A padl6 es az ol'dalfa1lak szfnesek: A padlo osszekoti a kef falat, ezzel maga fele huzza. A szoba a "semleges" fal inlnyaban tagul.

Az old'alfalak es a hats6 fal szines: ZMt teret erzekelunk, mely lefele es felfele tagu!.

Mennyezet, hatso es 01- dalfalak szinesek: Kicsinyft, a szoba szdknek, majdhogynem barlangszenlnek hat.

SZlnes hiitso fal: Visszafogottsag erzeset kelti .• j6 hatteret biztosft azoknak a butoroknak, amelyeket kulono.. sen szeretnenk kiemelni.

Az oldalfalakes a menynyezet szfnes: A ter a hatsd fal iranyaban tagul, a vilagos padl6 optikailag keyes stahlI itast nyujt.

A mennyezet, a padl6 es minden tal szines: A szoba alyan, mint egy z3rt dobaz; nyornaszto, fajtogat6.

A TER NAGYiTAsA,. KICSINyfTESE 105

A PAOLO DOMINANS SZINEINEK HATAsA

A voros es az osszes arnyalat: Erdsen hangsulyozzak a vlzszintes vonalakat. A padl6 valosaggal elebe fut a belapdnek.

Nagy mintak. A ha.ts6 falon alkalmazva kicsinyiti, rovldlti a szobat, figvelemfslkeltd,

IHosszanti csikozas: Meghosszabbftja a falat, ezaltala szobat magas!tja. Minel 5Zelesebb a cslk, annal er6sebb a hatas.

Kek es az osszes kekes arnyalat: Nem esztokeinek maradasra, a szoba tagasnak, levegesnek hat.

Zold. es az osszes zoldes

, arnyalato'k: Baratsagossa

varazsoljak a szobat, es mivel a zald rnezore emlekeztet, biztonsagosan kozlekedhetOnk rajta,

, ., r

A MINTAK .HATASA A TERR,E

I

Apr.6 mintak: Tagftjak es nagyltjak a teret, kulonosen ha vllagos sztnarnvalatot valasztunk,

Keresztcsfkozas a padl6n:

Szelesfti, de egyuttal rovidlti Is a szobat,

Sarga es az osszes sargas arnyalat: Napossa, vidamma teszik a helviseget. A vilagossag m iatt nem erezzuk biztonsagosnak rajta a jarast.

Keresztcsfkozas: Szeleslti a falakat, a helviseg alacsonyabbnak hat. A hats6 falon alkalrnazva r6vidfti .3 teret.

Hosszanti csfkozas a pad- 16n: Hosszftja a szobat, annal jobban nyujtja, mine] szelesebb es elenkebb szrnu a cslkozas,

106 KIEGESZfTO HATAsO'K: FENY, TERHATAs, SZfNARNYALAS

Falfe,stes,: eltalalni

a megfe'llelo a,rnyalato,t

A fallak. rosszul megvalasztott t6nusa szetrornbolja a szfnkornpozfciot, es csak ritkan Tehet sikeresen takargatni textlllakkal, kiege-

zrt6kkeL Ezert azran rendkfvGI fontos kulonos gondot fordftani a szfnere,

Kosz festeket v8s8roljunk. vagv magunk 'keverjtink1

Az el6bbi jelent6sen egyszenlbb es kenyel mesebb megoldas, ezenklvul pedig igazan lenyt1goz0 valasztek all rendelkezesre, nem csupan fal festekekbo I" hanem lakkokb61 i;s.

Fordttson gondot arra, hogy ne csupan a dobozon talal hat6 paranvi szlnpotty alapjan dontsonl Fontes, hogy az iI:Iet6 szfnnel festett nagyobb felulett1 szfnmintat is magvlzsgalhassa. A mintakat lehet61eg kolcsonozze ki es vigye haza. Akassza fOil a falra, azokra a helyekre, ahova a szfnt tervezte! Tartsa a szfnmintat kozvetlenul az ablakhoz is, egy sotet sarokhoz es a mennyezethez is! Vegezze el ugyanezt valtozo fenvviszonvok kozott isl Csak akkor vasarolja meg. a nagyobb rnennvisegd festeket, hogyha rnegbizonyosodott rola, hogy meg-

talalta a helves szlnarnvalatotl Meg jobb, ha az 6hajtott szmbol be rud szerezni egy kisebb mennyisegetes otthon sajat maga vegez kozvetlenul a falon egy kis probafestest, Kulonosen akkor vanennek nagy [elentosege, ha a szfnarnvalat nagyon uralkodo, vagy ha az egesz lakast egysegesen a valasztott szfrufre szeretne festeni. Minthogy a falfestekek a szaradas soran valarnlvel vllagosabbak lesznek (a I akkok sotetednek), vegye ezt figyelembe, va.rja meg, mig a probafestek j61 megszarad, es csak azutan dontson, Minel nagyobb a probafestes felulete, annal [obb, hisz eldfordulhat, hogy a kis feliileten halvanynak, szolidnak hat6 szln nagy fel uletre felhordva meghokkent6en er6snek Iatszik. Probafestest minden festa keszft, tole mint szakembert61 azt is kerheti, hogy a kesz festeket olyan arnyalatura valtoztassa, amilyenre on szeretne, sot azt is, hogy olyan szfnt keverjen onnek, amilyet az uzletben nem sikerult beszereznie. Ehhez azonban pontes utasltasokra van szukseg, feltetlentil jelen kell lennle, hogy a rnunkalatot iranvfthassa.

On is elsajatithatja mindezt a tudast, arnivel a festa rendelkezik, mihelyt megismerkedik a szinek keveresenek szabalyalval:

• Tiszta feller alapszlnre van szukseg (vonatkozik ez diszperzi6s falfestekre,

lakkokra es minden egveb festekanyagre), es ezen kivO'1 szfnezdkre,

• A szlnezdk tulajdonkeppen szlnkoncentratumok, arnelveket eldszor megfelela korulrnenvek kozott ki kell keverni, es csak aztan adagolhatjuk a feher festekhez. Nagyon sokfele arnyalatban kapha:t6k. Aki azonban finom szjnatrnenetes hatasokat szeretne elerni, legjobban teszi, ha a harem alapszrn - sarga, voros, kek - keverekevel klserletezik, hiszen ezek alkotiak az evszakok alaphangulatat is. A sotetfteshez meg feketere is szuksege van. Kulon feherre nines szukseg, hisz a szfnezokevereket a ~eherhez adagolja, fgy a szln vilagossagat konnven lehet iranyftani. Aki a szmarnvalatoknak kulonlegesen szep foldszerti t6nust szeretne adni, vagy egy kicsit rnattftani kfvanja, az szerezzen be ezen kfvUI umbrat, okkert es barnat (lasd meg a 109. oldalt) I

Sajnos minden gyarto mas elnevezessei hozza forgalomba a klasszikusan SZInez6nek nevezett termeket. A szinek nevei is kOlonboznek, ugyhogy legjobb, ha a 109. oldalon bemutatott rnintak alapjan valasztja ki az idealis arnyalatot, es ezt hasonlltja az elkeszttett keverekhez.

FALFESTES: ELTALALNI A MEGfELElO ARNYALATOT 107

Gyakorlati tennival6k:

• EI6szor csak kis rnennylsegu szfnezofesteket vasaroljon, mert ez tobbnyire igen elenk, es mar kis rnennyiseg is elegendo a kfvant szfnhatas eleresere, • Fogjon ket edenvt (peldaul ket befottesuveget), valamint egy kis ecsetet!

• Az egyi k uvegben keverjen ki egy er6s bazisszfnt (a kovetkezo oldal utrnutatasa alapjah) az elkepzelesehez szukseges szfnezdkb61l

• Azt nem lehet altalanossagban megmondani, hogy tisztan mennylsegi szempontbol mennyi baziskeverekre van szuksege, Att61 fugg, milyen intenzlvek a szfnazdfestekek (termekenkent valtozo), m i Iyen elenknek kell lennie a falfesteknek rnaganak. es hany negvzetrneternyi feluletre keszlti a kevereket. • Legjobb, ha aprankant probasztnezeseket vegezve igyekszik a klvant kitdzott szfnt elerni. Ez nem csupan a legbiztonsagosabb mod, de egyben a legerdekesebb is, hisz megfigyelheti, hogy hogyan valtozik a szlnarnvaI at. A kovetkezokeppen jarjon el!

• Tegyen a bazisfestekbdl egy kicsit a masrk Ovegbel

Aztan a feheret addig adagolja hozza, mrg el nern erte a megfelelc vi lagossagotl Ha a rnasodik uvegben leva festek megfelel az elkepzelesenek, keszttsen papfran vagy a falon probafestestl

• Ha az eredrnenv nem retszlk, keverjen uj bazisszfntl Adjon ehhez megint feheret, rnajd keszttsen probafestestl Addig isrnetelje az eljarast, rnlg el nem erte a megfelel6t!

• Csak akkor adagolja a kikevert szfnezofesteket aprankent a feher alapszfnhez (vagya lakkhoz), ha telj esen biztos abban, hogy rnegtalalta a megfele- 16 szfnez6t! Nagyon6vatosan jarjon el, mert gyakran mar kis rnennviseg is az 6hajtott eredrnenyre vezetl Figyeljen ra, hogy a vodorben jol elkeverje a festeket, es kozbe-kozbe vagy a falon vagy a papfron vegezzen probakat, miel6tt meg elenkftene a szfnenl GondoJja vegig: ken nyu egy sztrrarnyalatot lassacskan er6sfteni - de ha a szfnezdbdl tett tul sokat a feherhez, azt csak azzal korrigalhatja, ha egy ujabb vodor feheret vasarol, e5 az eldbbi adagot ezzel felhlgltja.

A kDrszeTafest~kanyagok 1xl,·e

A mennyezet- es falfestekek rendszerint diszperzi- 6s festekanyagok (a latin dispertio=eloszlani szob61). Tobbnvire folyekonyak, alkot6elemei pedig a

szfnezdpigmentek, a kot6- anyagok es old6szerek. Az ut6bbi id6ben egvre gyakoribbak a vlztartalrmi festekek, s egyre kevesbe hasznalnak vegyi anyagot oldoszerkent.

Ajanlatos, mert a laikus szarnara is kormyen kezelhetd a krernfestek es a pepes festek, A krernfestekek suruek, krernszerilek, alig csopognek, a pepes testekeknek pedig szilard, pudingszenJ az allaguk, es egyaltalan nem csepegnek. A kornyezetbarat diszperz;6s falfestekek nem tartalrnaznak oldoszerkent vegyi anyagot vagy tartosftoanyagkent formaldehideket. Az ugynevezett termeszetes festekanyagokna! meg a pigmentek es kotoanyagok is teljesen terrneszetes eredetaek.

Butorok, ajtok, ablakok festesehez a kozonseges folyekony lakkok val6k, valamint azugynevezett peoes lakkok, melyek a zseles allaguk miatt nem csepegnek.

Aianlott: Acryl-/akk, melynek lenvegesen kevesebb az old6szertartal ma.

- -

----

r. , f' "

SZI N KEVERES SAJIA T KEZULEG

108 KIEGESZfT6 HATAsOK: FENY, llERHATAs, SZfNARNYALAS

KisERlETEZZEN ViZFESTEKKEU

Aki eloszor probalkozlk a sZInkeveressel,j61 teszi, ha eldbb vlzfestekkel klserletezik egy kicsit. Csakugv, mint kesobb a szfnezdfestekkel vato festekkeszltesnel, ennel is a legfontosabb, hogya szlnkorre tamaszkodva probaljunk eligazodni. A harem alapszfn, a sarga, piros, kek legtisztabb formajara osszpontosltson. A fenti sz{nkti· ron en feherrel bekeretezve a kozeps6 savhan talalla Nemi megflgveles utan megallaplthatja, hogy:

• A blborvoros es a sarga koze esik az elenkpiros es sargaspiros arnvalatok helves skalaja.

• A sarga es a kek ktizott talalhato az osszes zoldes tonus.

.' A bfbor es a kek kozott az indig6kektdl a kekeslilaig talaljuk a sztnarnyalatokat,

A tanulas kovetkezd lepese:

A kor kozepe fele haladva a szlnek a felher h ozzaada sat kovetden egyre vilagcsabbak, a kor szele fele a fekete hatasara egyre sotetebbek.

• fgy a biborpiros es a sarga kozott csodas lazae,- flarning6- vagy barackszlnek jtinnek letre a vi lagosft.is kovetkezteben, mig a stiteUtes szam05 szep sargasbarna es vorosesbarna a rnyalatot eredmenvez.

• A kek es a sarga k6z6tt Feher hozzaadasaval nyerji..ik a finorn harszoldet, borsozoldet, rnentazoldet, fekete hozzaadasaval pedig az olfv- es a lombzold teljes skalaja alakul ki egesz a mely feny6zoldig. • A v,tiros es a kek kozott a vilagosrtas eredmenye az esszfnkektdl az orgonatilaig tarjed6 csodalatos pasztellszlnek, a sotetltes viszont az ejkektdl a petrolkeklg hoz I'etre kOl6nfe[e tonusokai.

A jobb oldali szlnmezdk rnutatjak, m - aranvban kell szfneznia feheret, hogy az . szakokra jellemz6 feher, sarga, piros, zold es barna t6nusokat megkapjuk.

11. Feher egy ipaninyi !SIirgaval vag" IUm'bra, tojashejszint ad. 2. Feher eOY keves leketa tejfeheret hoz llilre. J. Feherbff.1 eyy kis sargaval6s viirtissel ekrut keszitunk.

41" Tiszta. hMehOr.

1. A. sarga egy keves feherrel adja

a repcesar:oaL 2. .A sargll!sok tellenel vanfliasargat a1kot. 3. Sargab6I, barn6b61 esfeherbil lesz a kukoricasarga.

4. Tism citromslirga.

1. A piros egy keves sargaval asfeherrel egyiin pipacspiros leu. 2. Pirosb61" feMrb61 HS eoy keves feketebol keverjiik a malnapirosBt. 3. A piros, sarga es; fekete' adja

'8 paradil:sompirosat. 4. T~szta, kikes rubinpiros.

1. A kelt teMITel as legy keves pirossal 8. 'buzavir6gkeket adja. 2. A kek, a fehor

tis eoy keyes fekete az egszinkekhez vezel 3 •. A kekbol feketellel petrolkjk leu.

4. Tis.zta, jeges kek.

1.. A sa.r!ga euy kev,es kekkel fa aldet ad. 2. A kek egy keves sargaval's feharrel smaragdziildre vlilitozi,k. 3. A kiik. siroa, as umbra adja 8:Z olfvziild arnyalatokat.

4 .• A. k.ek eo,Y :ki·s 5arg6val ,ziildeskek,at ad ..

1. A saroa. piros os barna sargisbarna 'Iesz.

2. Sarga, piros. Uk, feher os fekete kell

a 1:-5ukoI4debarnahol. 3. Sarga, pirus, 'eketa adjaa ruzsdabarnat. 4. S6rga, pitas, Uk. f,ahar es taketo feketesbarnat ed.

<i: :2

= c::::

=

FAlFESTES: HTALAlNI A MEGFElELO ARNYALATOT 109

citromsarga rubinvoros kek umbra barna fekete
TAVASZ NyAR osz TEL
+ Je .J e~.
-= 0; =:
1 2 3 4
.1 2

-I.

4

4

4

4

-.-;t- - - -

- - ---