P o p u l á r i s k u lt ú r a

és filozófia.

A horror. Az új extremitás jelensége.

Kérdések.

1. Vajon a szörnyet mindig is olyan élesen elválasztottuk az embertől, mint amennyire

Lovecraft vagy Carroll feltételezik?

2. Vajon még mindig az ismeretlentől rettegünk, vagy éppenséggel attól, ami nagyon
ismeretes a számunkra?
Feltevések.

1. Az, hogy a szörnyet mennyire helyezzük távol az embertől, koronként jelentős

változékonyságot mutat az európai eszmetörténetben.

2. A mai horrorban nem ismeretlen vagy idegen szörnyektől rettegünk, hanem attól, hogy
mik vagyunk mi valójában.
1. A film nem arra akar tanítani
bennünket, hogy az erőszaktevés
iszonyatos, hanem sokkal inkább arra:
az a nézői pozíció iszonytató, amit
elfoglalunk ebben az erőszaktevéssel
telített világgal.

2. A film két azonosulási pontot kínál

a (férfi)nézőnek: az egyik a szadista
vadállaté; a másik pedig az öntelt, egoista
és felelőtlen vőlegényé (lehet választani...)

2002, rend. Gaspar Noé

1. A Manhunt: egyfajta vezeklésnek tűnik
a Rockstar Games részéről; azt a típusú
erőszakot problematizálja, amely a GTA-
sorozat legfőbb jellegzetességének számít.

2. E problematizálás úgy történik meg,

hogy a játékost a lehető legerőszakosabb
cselekvésekre indítja minimális jutalmazás
fejében; és a játékos óhatatlanul benne
találja magát az értelmetlen vérengzésben.
1. erőteljes határ- és tabusértések
(fizikai agresszió egy állapotos nővel
szemben úgy, hogy az agresszor is nő)

2. egy bizonyos pont után nagyon

nehéz eldönteni, hogy kivel (ne)
érezzünk együtt

3. nem az erőszakos jelenetek

mennyisége, hanem azok
reprezentációs módja az, ami
rendkívül nyomasztó

2007, rend. Julien Maury, Alexandre Bustillo

A cél: meghaladni a lehetséges tapasztalat
hatókörét

A eszköz: egy emberen elvégezni a totális

redukciót

2008, rend. Pascal Laguier

A dilemma

Ha ahhoz, hogy megtudhassuk, van-e másvilág, nincs

más dolgunk, mint fokozatosan megfosztani egy embert
mindentől, ami emberré teszi, vajon megtennénk-e?

A film nézése során pontosan arra jövünk rá, hogy a válasz:

igen (még ha ez rendkívül manipulatív filmes technikák
segítségével történik is).
2011, rend. Lucky McKee
A (férfi)civilizáció csődje

Megszelidíteni egy nőt = kikötözni, megverni,

megalázni, megerőszakolni.

Családfőnek lenni = 1) reprodukálni önmagunk

aljasságát; 2) addig verni a család többi tagját, amíg azt
nem teszik, amit akarunk.

Férfinek lenni = mindent elnyomni, asszimilálni vagy

elpusztítani, ami nem illeszkedik a világképünkbe.
Következtetések

Az ‘új extremitás’ körébe sorolt alkotások azért jelenítenek

meg szélsőséges brutalitást, hogy kritizálják az erőszak
kultuszát

E produktumok e kultusz eredetét pontosan a befogadó

igényeiben vélik tettenérhetőnek

E produktumok ennek megfelelően nélkülözik a klasszikus

szörny jelenlétét; valójában: tükrök, amelyekben magunkat
mint rémeket ismerhetjük fel
Final Girl.
Konzervatív műfaj: Stephen King.

“
A horror egy konzervatív műfaj.
2. A bűnügyi történet dekonstruál ása.
A megnyugtató alapképlet.

A bűncselekményt elkövetik, a nyomozó a bűncselekmény nyomait (a holttestet, a holttest

környezetét) egyfajta hermeneutikai vizsgálatnak veti alá, és intellektuális-racionális fölényét
bizonyítva kideríti, ki az elkövető.
A világ: tiszta és áttekinthető, transzparens.
A világ rendje: a bűnnel megbomlik, de visszaállítható.
Az áldozat: puszta nyom, aki könnyen megfejthető.
A középpont elemei: az elkövető és a nyomozó.
Az alapképlet kiteljesedése és roncsolása.

A bárányok hallgatnak.

Tükörváros.
A képlet megszüntetve megőrzése: Twin Peaks.
3. A második világ.
A filozófiai háttér.

Az euroatlanti filozófia több ezer éves törekvése: a második világ azonosítása.

A második világ alapvető tulajdonságai:
nem keletkezik, nem múlik, hanem örökkévaló;
értékeket hordoz, amelyek stabilak;
az első világ valamilyenfajta lenyomata a másodiknak;
a vele való érintkezés tudást / megváltást generál.

A Twin Peaks második világa viszont: teljességgel áttekinthetetlen viszonyban van az elsővel.
Az elsődleges tendencia.

A második világ: egy és ugyanaz, mint az első, annak egyfajta álombeli dramatizációja.
Tehát: a második világ egy bonyolult értelmezési feladat, aminek a megoldása az első világ
rejtélyeinek a megoldását eredményezi.
Példák:
1. a törpe vélhetően azonos a gyilkossal (ez leginkább a táncban nyilvánul meg);
2. az óriás vélhetően azonos az idős pincérrel;
3. a félkarú ember érdekes módon a félkarú emberrel azonos;
4. Laura Palmer karja azért hajlik hátra, mert megkötözték;
5. a mosolygó zsákban valóban egy férfi található (nevezetesen Jacques Renault).
A másodlagos tendencia.

A második világ:
1. az első felett helyezkedik el és uralkodik rajta;
2. kettő van belőle (egy fekete, ami vörös, és egy fehér), viszont a kettő azonos;
3. nyelve nem értelmezhető sok esetben az első számára;
4. nem értékes vagy értéktelen, hanem túl van a számunkra felmérhető moralitás kategóriáin.

A probléma: a sorozatban egyidejűleg érvényesül mindkét tendencia, folyamatosan ellentmond

a kettő egymásnak.

A filozófiai gesztus lényege: a második világ státusza totálisan kérdéses.

4 . To vá b b é l é s .