Diagnosztikai Kezikonyv 7fejezet SZOMATO PDF

01.
Mlinkó Renáta – Fótiné Hoffmann Éva
rész Mozgáskorlátozott (mozgásszervi

fogyatékos) gyermekek, tanulók komplex
vizsgálatának diagnosztikus protokollja
Készült a „Koncepció kialakítása a diagnosztikus ellátórendszer intézményi struktúrájának
megújítására és koncepció kidolgozása diagnosztikus módszertani protokollok egységes, átfogó
alkalmazására, valamint Diagnosztikai kézikönyv elkészítése” c. kutatási program keretében, az
Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. megbízásából a „21. századi közoktatás – fejlesz-
tés, koordináció” (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002) kiemelt projekt keretében.
Szakmai vezető
Kapcsáné Németi Júlia
A Diagnosztikai kézikönyv „Mozgáskorlátozott (mozgásszervi fogyatékos) gyermekek, tanulók

komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja” c. fejezetét írták
Mlinkó Renáta gyógypedagógus, pszichológus
Fótiné Hoffmann Éva gyógypedagógus
Szakmai lektor:
Lányiné dr. Engelmayer Ágnes PhD, gyógypedagógus, klinikai gyermek-szakpszichológus
Kutatásvezető, alkotószerkesztő
dr. Torda Ágnes gyógypedagógus, klinikai gyermek-szakpszichológus
Olvasószerkesztő
Szerencsés Hajnalka
© Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, 2012

Tartalom
1. A mozgáskorlátozottság meghatározása, jellemzői és diagnosztizálása

a nemzetközi gyakorlatban………………………………………………………………………………… 5
1.1. A mozgáskorlátozottság meghatározása…………………………………………………… 5
1.2. Fogalomhasználat a mindennapos tevékenységekhez alkalmazkodva.
A pedagógiai szempontú csoportosítás…………………………………………………… 6
1.3. Fogalomhasználat a kutatásokban…………………………………………………………… 7
1.4. Gyakorisági adatok………………………………………………………………………………… 8
1.5. A mozgáskorlátozottság diagnosztizálása a nemzetközi gyakorlatban……… 9
1.5.1. A diagnosztikus intézményrendszer és folyamat,
a közreműködő szakemberek……………………………………………………… 9
1.5.2. Vizsgálóeljárások a nemzetközi gyakorlatban……………………………… 11
2. A hazánkban aktuálisan megvalósuló diagnosztikus gyakorlat………………………14
2.1. Hazai definíciók, klasszifikáció, gyakoriság……………………………………………… 15
2.2. Gyakorisági értékek………………………………………………………………………………… 17
2.3. A Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és
Rehabilitációs Bizottság (MOSZRB)………………………………………………………… 17
2.4. A mozgásvizsgálati protokoll megújításához
szükséges feltételek, tesztadaptációk……………………………………………………… 21
2.4.1. Problémapercepció…………………………………………………………………… 21
2.4.2. Tesztadaptációs szükséglet, illetve új eljárások
bevezetésének szükségessége…………………………………………………… 22
2.4.3. A tesztadaptációs szükségletek indoklása a WISC–IV és
a Woodcock–Johnson Kognitív Képességek Tesztje alapján………… 24
3. Szempontrendszer és javaslatok a mozgáskorlátozott gyermekek,
tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokolljához………………………26
3.1. Életciklus szerinti vizsgálatok………………………………………………………………… 26
3.2. A vizsgálat oka szerint…………………………………………………………………………… 26
3.3. A vizsgálat típusa szerint………………………………………………………………………… 27
4. A diagnosztikus protokoll………………………………………………………………………………… 29
4.1. A mozgáskorlátozott gyermekek tanulók szakértői
vizsgálatának folyamata………………………………………………………………………… 29
4.2. A mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók vizsgálatainak
módszerei, eszközei az akadályozottságból adódó
specifikumok figyelembevételével…………………………………………………………… 33
4.2.1. A vizsgálat megkezdésének speciális szempontjai……………………… 33
4.2.2. A kikérdezés speciális szempontjai……………………………………………… 33
4.2.3. A megfigyelés speciális szempontjai…………………………………………… 34
4.2.4. A mozgásállapot, funkcionális állapot felmérése………………………… 36
4.2.5. Az intellektuális képességek felmérése………………………………………… 36
4.3. A komplex vélemény kialakítása……………………………………………………………… 36
4.3.1. Súlypontok a szakértői vélemény kialakítás során……………………… 36
4.3.2. Súlypontok a vizsgálati eredmények összegzésekor és a szülővel,
gyermekkel/tanulóval történő megbeszélése során……………………… 39
5. Összegzés………………………………………………………………………………………………………… 40
6. Irodalom…………………………………………………………………………………………………………… 41
6.1. Felhasznált irodalom……………………………………………………………………………… 41
6.2. Webográfia……………………………………………………………………………………………… 43
6.3. Ajánlott irodalom…………………………………………………………………………………… 44
Melléklet. Az alkalmazott próbamódszerek pontos
elnevezése, szerző(i) és forrása…………………………………………………………………………… 46
1. Nemzetközi helyzetelemzés
1. A mozgáskorlátozottság meghatározása, jellemzői és

diagnosztizálása a nemzetközi gyakorlatban
1.1. A mozgáskorlátozottság meghatározása
A mozgáskorlátozottság problémakörének meghatározása, a definícióhasználat és az állapot-

hoz köthető gyakorisági adatok megközelítése a nemzetközi gyakorlatban is igen változatos.
Ez az a fogyatékosságtípus, amely – az esetek nagy többségében – időszakosan vagy
folyamatosan a medicinális ellátás körébe éppúgy beletartozik, mint a többségi vagy
speciális pedagógiai ellátáséba, nem is beszélve a rehabilitációs segédeszközökkel történő
ellátás és a szociális kedvezmények megítélésének kérdéseiről. Tehát több ágazatot
átfogó diagnosztizálási és ellátási rendszerről van szó.
A népesség prevalenciaadataihoz hozzájárulnak a később szerzett (pl. traumás sérülés)
mozgáskorlátozottsággal járó, illetve az időskori degeneratív állapotromlás miatti akadá-
lyozottsághoz köthető adatok is.
A pedagógiai szempontú definíciók összefüggésbe állíthatók a társadalmi részvétel
korlátozottságának megszüntetését középpontba állító trendekkel, itt a cél a hátrány-
kompenzálás, az egyéni jellemzőknek megfelelő speciális (sok esetben segédeszközös) meg-
segítés, a funkcióképesség kialakítása, a tevékenység akadályozottságának csökkentése,
megszüntetése.
Ugyanakkor a mozgáskorlátozott népesség rehabilitációja a pedagógiai és társadalmi szín-
téren kívül többnyire az egészségügyi színtéren is folyamatosan jelen van, hiszen az egyes
kórformáknak jól bejósolhatóan vannak sebészeti, ortopédiai, reumatológiai, neurológiai
és más szakellátásban várható szükségletei.
A stacioner állapotokon túl a progresszív kórképek (pl. izomdisztrófia) egy idő után a peda-
gógiai ellátórendszer fókuszából az egészségügyébe is újból átkerülnek.
Ugyanígy a folyamatos műtéti indikációk, a másodlagosan szerzett (pl. infekció miatti)
kórképek hosszabb-rövidebb ideig az egészségügyi színtéren is regisztráltak, így a pontos
diagnózis és prognózis szempontjából fontos a kórképek szerinti osztályozás.
Gyógypedagógiai-pszichológiai megközelítésből szemlélve tehát egyrészről a peda-
gógiai-társadalmi, másrészről a kóreredet szerinti medicinális szempontú felosztás
egyaránt fontos.
5
07. rész – Mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók vizsgálatának diagnosztikus protokollja
1.2. Fogalomhasználat a mindennapos tevékenységekhez alkalmazkodva.

A pedagógiai szempontú csoportosítás
A mozgáskorlátozottság definíciója a WHO fogyatékossági folyamatértelmezésében

bekövetkezett változások és A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi-
osztályozása (FNO) használatba vétele miatt mára erőteljesen funkcionális szemléletű.
A populáció főbb jellemzőinek körülírásakor a részvétel korlátozottságára fókuszáló
tendencia figyelhető meg.
A mai általános fogyatékosságkép legtöbb esetben egy egységes definíciót fogalmaz
meg (disability), ezen belül a mozgáskorlátozottságot a hátránykompenzálás, funkciókiesés
szemszögéből említi, melyet többnyire a segédeszköz-ellátással megold. A mozgáskorláto-
zottság gyűjtőfogalomként történő használata a mindennapos élettevékenységek, az iskolai
teljesítés szempontjából a technikai, személyi segítés szükségletének vonatkozásában kerül
a fókuszba. Olyan részletes, de egyszerű, jól értelmezhető irányelvek készültek, melyek
az egyes részfunkció-területek akadályozottsága esetén az elérhető adaptációs módsze-
reket, eszközöket írják le (webográfia 1.). Ezek között természetesen az elektronikus, számító-
gépes eszközök meghatározók.
Mivel a segédeszközös hátránykompenzálással sok tanulási, iskolai nehézség kiküszöbölhe-
tő, ezért az állapot diagnosztizálásához a segédeszköz-szükséglet felmérése is hozzátartozik.
Pszichodiagnosztikai szempontból fontos a halmozott fogyatékosság kategóriájának
kiemelt kezelése (webográfia 2.).
„A halmozott fogyatékosság olyan állapot, mely egy vagy több azonos vagy egymásról
független időben fellépő biológiai sérülés/károsodás következményeként jön létre és
több funkcióterületre kiterjedő fogyatékossággal jár. … A halmozott fogyatékosság tüneti
képe függ az elsődleges sérülés/ek keletkezésének idejétől, súlyosságától, jellegétől,
patomechanizmusától. Klasszikus formája a korai organikus idegrendszeri sérülés
következményes képe, motoros, érzékszervi, beszéd-, értelmi fogyatékossággal, illetve
ezek különböző kombinációjával. … nem egyszerűen elkülönült fogyatékosságok
összegződéséről van szó, hanem egy sajátos, új típus megjelenéséről.” (LÁNYINÉ
ENGELMAYER, 2001, 108.)
A kommunikációs akadályozottság szintén külön kategóriaként jelenik meg. Ennek
súlyos formája a beszédképtelenség, mely egy más típusú társadalmi részvételi prob-
léma, ennek kompenzálására szintén sok informatikai eszköz áll rendelkezésre. E terüle-
ten a diagnosztikai felmérés általában úgynevezett ellenőrzőlistás/kérdőíves (checklist)
módszerekkel történik [pl. Interaction Checklist for Augmentative Communication,
(BOLTON és DASHIELL, 1984)].
6
A pedagógiai, oktatási csoportosítás szempontjából – a hazaihoz hasonlóan – többféle

és nem egységes szempontú, viszonylag tágabb, több kórképet magába foglaló csoporto-
sítási rendszereket találhatunk.
Az angolszász szakirodalom gyakran nem mozgáskorlátozottságnak, hanem fizikai
fogyatékosságnak (physical disability) nevezi ezt az állapotot, a német szakirodalomban pedig
a testi fogyatékosság/testi fogyatékos gyermek (Kinder/Schülerinnen und Schüler mit
Förderbedarf im Bereich der körperlich-motorischen Entkwicklung) megnevezés használatos.
Az a személy, akinek fizikai fogyatékossága van, nem képes vagy korlátozottan képes
különböző mozgással kapcsolatos aktivitások kivitelezésére. A testi fogyatékos kifejezés
tágabb, mint a mozgáskorlátozottság, hiszen az alkati eltéréseket is ebbe a körbe
sorolja (pl. törpenövés, arcdeformitások), amelyek esetleg nem is járnak mozgáskorlátozott-
sággal. A mozgáskorlátozottság lehet az izomrendszer, csontrendszer rendellenességéből
származó, és magába foglalhat sérülésekből és betegségekből következő fogyatékosságokat is.
E felfogásnak megfelelő csoportosítás a következő:
1. testrészhiány,
2. paralízis testrészhiány nélkül,
3. ízületeket érintő kórképek,
4. csontrendszert érintő kórképek (osteogenesis imperfecta, scoliosis),
5. izomeredetű kórképek,
6. ideg-izomrendszert érintő kórképek (izomdisztrófiák, para- és tetraplégiák, poliomyelitis,
spina bifida, agyvérzés, koponyasérülések. (webográfia 3.)
Az oktatás területén használatos definíciókban részleges vagy teljes funkciókiesés,
izomgyengeség, szabályozási zavar, gyenge terhelhetőség, bénulás jelenik meg, melyekhez
elengedhetetlen az oktatási keretek adaptációja (webográfia 1.).
1.3. Fogalomhasználat a kutatásokban
Az egészségügyi ellátásban és a kutatások területén kóreredet szerinti terminológiával

találkozunk. Az egyes diagnosztikai csoportok összehasonlításakor a minél szűkebb
kategóriahatárok mentén valósulhat meg a pontosabb összehasonlítás.
A hazai felosztási rendszerhez hasonlóan a nemzetközi gyakorlatban is a konkrét
kórformák jelennek meg, ezek főbb kategóriákba sorolására is találunk példát.
A topográfiai jellegű, a testfél vagy a végtagok érintettségét mutató felosztás megjelenik
a mobilitás és fizikális sérülés kategórián belül, külön kategóriát a gerincvelői sérültek,
valamint a koponya- és agysérülések csoportja képez (webográfia 4., WECHSLER, 2007).
7
A pszichodiagnosztikai vizsgálatok fókuszában gyakran találjuk a cerebrális parézis

(CP) miatti mozgáskorlátozottságot. A diffúz és a lokális agyi sérülés nyomán kialakuló
tünetcsoport sokfélesége miatt a további kategorizálás is indokolt.
A cerebrális parézis orvosi diagnosztizálásának lehetőségei – a különböző elektrofiziológiai
és képalkotó eljárások segítségével – az utóbbi években sokat változtak. Ezzel párhuza-
mosan változtak a definíciós rendszerek és a klasszifikáció sémái is. A kérdésnek
nagyon kiterjedt külföldi és hazai szakirodalma van, melyről átfogó képet és jó leírást
ad Berényi Mariann és Katona Ferenc Fejlődésneurológia című könyve (BERÉNYI és
KATONA, 2012, 281–290.)
A cerebrális parézis, illetve a plégia típusai, felosztása

(A parézis az enyhébb, a plégia a súlyosabb állapotokat jelenti.)
• Spaszticitás, fokozott, görcsös izomtónus
o hemiplégia, féloldali bénulás
o diplégia, a két alsóvégtag bénulása a felső végtagok érintettségével
o tetraparézis, tetraplégia (kvadriplégiának is nevezik), mind a négy végtag/a teljes test
érintettsége
• Extrapiramidális tünetcsoport
o koreoatetózis, atetózis
o disztónia
o ataxia
• Kevert formák (FEHLINGS és mtsai, 2007)
1.4. Gyakorisági adatok
Miután a mozgáskorlátozottság az egyik legheterogénebb fogyatékossági kategória –

a kóreredetet, a súlyosságot, a keletkezés idejét és az állapot stacioner vagy progresszív
jellegét tekintve –, a létezési gyakoriság mutatóiról nemzetközi szinten sem könnyű
egységes képet kapni.
Példaként a Nagy-Britanniából fellelhető adatok: „10 millió akadályozott személy
8%-a használ kerekesszéket. 577 000 felnőtt részesül mozgáskorlátozottság miatt
valamilyen juttatásban.” (webográfia 5.)
Ilyen adat azonban, ha nincs viszonyítva százalékosan az adott ország népességéhez
vagy egy vizsgált korosztály adatihoz, csak helyi, gyakorlati hasznosításra alkalmas,
például a szociális juttatások vagy a kerekesszékgyártás tervezéséhez.
8
Egyes gyakoribb kórformákról találunk még incidenciaadatokat. Incidenciának ne-

vezzük az adott populációban adott időtartam alatt előforduló új esetek gyakoriságát
(TOMPA, 2008).
Például a gyermekkori arthritis gyakoriságára Lawrence munkájában találunk adatokat
(LAWRENCE és mtsai, 2008). A veleszületett fejlődési rendellenességek (congenitális
anomáliák) az élve született csecsemők közel 6-7%-át érintik. Többségük azonban csak
enyhe elváltozás, míg mások súlyosak. A végtagfejlődési rendellenességek a veleszületett
elváltozások mindössze kis hányadát képezik, nemzetközi adatok alapján előfordulási
arányuk ~10/10000 újszülöttre (TÉSZÁS, 2010).
A cerebrális parézis (CP) incidenciáját „az USA-ban ma 1,5-2,5-re becsülik 1000
élveszületésre számítva [STANLEY és mtsai, (2000)]. A fejlett európai országokban
2 ezrelék (BAXTER, 2009), illetve 1,5-3 ezrelék (ODDING, 2006). Más szerzőknél
ennél magasabb az arány.” (idézi BERÉNYI és KATONA, 2012, 282.)
Kullmann Lajos leszögezi, hogy az FNO nemzetközi elterjedése tenné lehetővé a statisz-
tikai adatok tisztázását, mivel Magyarországhoz hasonlóan a külföldi adatközlés sem
egységes, nem hozzáférhető. „A WHO egyik kinyilvánított célja az FNO kidolgozásával
a fogyatékosság nemzetközi szintű feltérképezése.” (KULLMANN, 2009, 25.)
1.5. A mozgáskorlátozottság diagnosztizálása a nemzetközi gyakorlatban
1.5.1. A diagnosztikus intézményrendszer és folyamat, a közreműködő szakemberek
A nemzetközi helyzetfelmérésre vonatkozóan e-mail-ben kerestünk meg európai és amerikai

fogyatékosügyi szervezeteket, speciális iskolákat, tesztforgalmazókat.
Áttekintésünket a következő négy intézmény válasza alapján állítottuk össze:
• Pater Rupert Mayer Zentrum, Bildungstette für Körperbehinderte Menschen, Regensburg,
Németország, adatközlő: Peter Schmitt, igazgató
• Werkenrode School, Groesbeek, Hollandia, adatközlő: Mieke Geerling, pszichológus
• Zentrum für Körperbehinderte, Würzburg, Németország, adatközlő: Winfried
Dacheneder, pszichológus
• vzw Sint-Lodewijk, Wetteren, Belgium, adatközlő: Rita Tack, terápiás koordinátor
A würzburgi modell a hazaihoz némileg hasonló: létezik egy diagnosztikai centrum,
mely elindítja a gyermekek intézményi elhelyezését. Az egyetemi kórház szociális-pediát-
riai centrumában állapítják meg a fogyatékosság tényét, és javaslatot tesznek a további
oktatásra, fejlesztésre vonatkozóan.
9
Ezek után a speciális intézmények saját hatáskörükben állítják fel a részletes fejlesz-
tési diagnózist.
Mind a négy beszámoló említést tesz a diagnosztikai teamek szerepéről, a gyermekek
részletes, fejlődésdiagnosztikai fókuszú vizsgálatáról. Az egyes, egyéni vizsgálatok ered-
ményeit a különböző szakterületek szakemberei összegzik, ezen alapul a fejlesztési terv,
ez a diagnosztikai folyamat az iskolákban valósul meg. A Belgiumból származó beszámo-
ló szintén ír arról, hogy létezik diagnosztikai centrum az egészségügyi rendszerben, és
az onnan származó vizsgálati eredményeket az oktatási intézmény felhasználja.
A mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók diagnosztikai rendszerében mutatkozó főbb
különbségek abból is adódnak, hogy külföldön az egészségügyi és oktatási terület
a diagnosztikai és a terápiás ellátásban is jobban elkülönül. A mozgáskorlátozott gyermekek,
tanulók esetében hazánkban az egészségügyi- és gyógypedagógiai-pszichológiai diag-
nosztika – az SNI megállapítás szempontjából – egy helyen, egy intézmény kompeten-
ciaterületén van jelen a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál,
ugyanígy a két ellátási terület szoros összefonódása tapasztalható a gyermekek, tanulók
mozgásállapotához köthető terápiás ellátások oktatási intézmények keretei között történő
ellátásakor. Az egészségügyi és pedagógiai habilitációt, rehabilitációt is megcélzó, módszer-
tanában a klasszikus pedagógia és a gyógypedagógia, a fizioterápia, az adaptált test-
nevelés és sport, valamint az AAC (alternatív és augmentatív kommunikáció) elemeit is
ötvöző komplex ellátási forma, a szomatopedagógiai ellátás kifejezetten hazai specifikum.
1.5.1.1. Az adatközlők által leírt szakemberek, vizsgálati területek és vizsgálóeszközök
A mozgáskorlátozott gyermekek diagnosztikájában közreműködő szakemberek

• Orvos (neurológus)
• Pszichológus
• Fizioterapeuta/foglalkoztató terapeuta (többféle mozgással foglalkozó szakember
pl. Bobath-terapeuta)
• Beszédterapeuta (logopédus)
• Gyógypedagógus (special teacher)
• Szociális munkás
Főbb vizsgálati területek
• Szülői megfigyelések összegzése
• A korábbi orvosi kivizsgálások és kezelések értékelése
• Motoros képességek, mozgásállapot
• Mentális státusz, tanulási problémák, társuló fogyatékosságok
10
• Szociális-emocionális státusz
• Kommunikáció
Szülői megfigyelések összegzése
• A gyermek erősségeiről és a gyengébb területekről
• Eddigi haladási tempójáról, a terápiák, segédeszköz-használat tapasztalatairól
A korábbi orvosi kivizsgálások és kezelések értékelése
• Mikor és milyen típusú ellátás történt
• Sor került-e műtéti korrekcióra, illetve terveznek-e ilyet
1.5.2. Vizsgálóeljárások a nemzetközi gyakorlatban
1.5.2.1. A motoros képességek, a mozgásállapot feltárására irányuló diagnosztikus eszközök
a) Standardizált vizsgálóeljárások/tesztek
• Motoriktest für 4- bis 6-jährige Kinder (MOT 4-6) (ZIMMER és VOLKAMER, 1987)
• Körperkoordinationstest für Kinder (KTK) (SCHILLING, 1974)
• Movement Assessment Battery for Children. Second Edition (Movement ABC-2)
(HENDERSON és mtsai, 2007; PETERMANN, 2008)
• Gross Motor Function Classification System Expanded (GMFCS) (PALISANO és mtsai, 1997)
• Manual Ability Classification System for Children with Cerebral Palsy (RÖSBALD
és mtsai, 2006)
• Bimanual Fine Motor Functions (BECKUNG és HAGBERG, 2002)
b) Becslőskálák, tünetlisták, ellenőrzőlisták (chekclist)

A mozgásállapotra vonatkozóan a mozgáskorlátozott személyek vizsgálati módszerei közül
különböző, de hasonló logikájú vizsgálólapokat találhatunk. Ezek az érintett testrész analitikus
vizsgálatát végzik, és funkcionális szempontból vizsgálják a működést.
Funkcionális diagnosztikai szempontból széles körben elterjedt egységes skálák például
a funkcionális önállóság mérésére szolgálók, ilyen a Functional Independence Measure
(FIM), melyet az Egyesült Államokban dolgoztak ki a 80-as években, és egy 7 fokozatú
skálán vizsgálja, hogy a mozgáskorlátozott személyek bizonyos élettevékenységeik-
ben mennyire szorulnak segítségre.
Hasonló önellátási skála a Barthel Index, mely összesen 10 területen maximum 100
pontban értékeli az önellátás szintjét (KERTÉSZ, 2009).
11
1.5.2.2. Mentális státusz, tanulási problémák, társuló fogyatékosságok
a) Intelligenciatesztek
• A Wechsler tesztcsalád battériái
• Intelligenztest für 6- bis 14-jährige körperbehinderte und nichtbehinderte Kinder
(ITK) (Intelligenciateszt 6-14 éves testi fogyatékos és nem fogyatékos gyermekek számára)
(NEUMANN, 1981, 1998)
Ez a teszt kifejezetten a mozgáskorlátozott gyermekek vizsgálatára kidolgozott intelligencia-
teszt, melynek külön normái vannak CP-s, nem CP-s és nem mozgáskorlátozott gyermekek
számára. Különösen azért előnyös, mert a testi fogyatékos gyermeket nem az épekhez, hanem
saját fogyatékossági csoportjának átlagához hasonlítja.
b) Intelligencia és mozgáskorlátozottság összefüggésére irányuló tudományos vizsgálatok
A különböző mozgáskorlátozottságot okozó kórformák és az intellektuális képességek
közötti összefüggést feltáró nagyszámú vizsgálat áttekintésekor képet kapunk a használt
pszichometriai eljárásokról. Jászberényi (1993) részletes áttekintést nyújt – az operált
hydrocephalusos gyermekek intelligenciavizsgálatai kapcsán – a 60-as évektől jellemző
vizsgálóeljárásokról. A szakirodalmi adatok kezdetben csak egyszerű tényközlésen ala-
pultak, az elemző vizsgálatokra inkább a 70-es évektől került sor. Az intelligencia-
tesztek közül a Wechsler típusúak használata volt jellemző.
Az agyi és gerincvelősérült gyermekek közti IQ-különbséget, valamint a hydrocephalusos
gyermekek észlelési sajátosságait tárták fel egyes kutatások (JÁSZBERÉNYI, 1993).
A hasonló korai nemzetközi vizsgálatoknál a Binet-teszt különböző adaptációival
is találkozunk. A 80-as évek vizsgálatai [CONNEL és McCONNEL (1981), hivatkozza
JÁSZBERÉNYI, 1993] már a Wechsler típusú tesztek VQ-PQ eltéréseit állítják fókuszba.
Európában a volt NDK és NSZK területén végeztek a mozgáskorlátozott népességre
vonatkozóan több kutatást, mivel rendelkezésre állt megfelelő iskolahálózat. A német
pszichodiagnosztika már a 90-es években a klasszikus tesztpszichológián túlmutatóan
a fejlesztési diagnosztika irányába mozdult el, valamint a folyamatdiagnosztika szempont-
jaira helyeződött a hangsúly (KORNMANN és mtsai, 1994).
Napjainkban is találunk példát mozgáskorlátozott személyek intelligenciavizsgálatára
a nemzetközi szakirodalomban.
A HAWIK és HAWIK-R-rel végzett vizsgálatok elsősorban CP-s gyermekekre vonatkoz-
tak. A legfontosabb vizsgálati kérdés a verbális és a performációs próbák eredménye
közti különbség.
12
Történt kísérlet a motoros kivitelezést igénylő próbák csökkentésére vonatkozóan is.

Itt olyan elképzelések születtek, hogy egyszerű választásos helyzetekben a gyermek
csak a vizsgálatvezető megoldását minősítse jónak vagy rossznak (LEYENDECKER,
1999). Ez elsősorban súlyosabb mozgáskorlátozottság esetén merült fel.
Von Gontard és munkatársai (2002) izomdisztrófiások körében végeztek vizsgálatokat
Kaufman-ABC/Wechsler-teszttel a 6–18 év közötti korosztályban.
Pirila és munkatársai (2004) a Wechsler-féle intelligenciavizsgálatot végezték spasz-
tikus diplégiás gyermekeknél.
Lindquist és munkatársai (2005) szintén Wechsler típusú intelligenciateszttel vizsgáltak
hydrocephalusos gyermekeket.
A WISC–IV Technikai és értelmező kézikönyvében (WECHSLER, 2007) a teszt több
speciális csoporton történt kipróbálásáról olvashatunk. A nyílt és zárt koponyasérül-
tek vizsgálatán kívül eredményeket közölnek a viszonylagosan jó mozgásképességű
mozgáskorlátozott gyermekek intellektuális teljesítményéről is. Az új tesztszerkezettel
a cél az eddig verbális és performációs eredménykülönbségek továbbárnyalása, a fel-
dolgozási sebesség külön mutatóként történő értelmezése.
1.5.2.3. Szociális-emocionális státusz
E terület feltárására leginkább a kikérdezés szolgál (szülőtől, pedagógustól), valamint

saját kidolgozású listák, szempontsorok a szocializáció, társas kapcsolatok, közösségi
részvétel felmérésére.
1.5.2.4. A kommunikáció vizsgálata
A mozgásstátusz és az értelmi színvonal felmérésén kívül a harmadik jelentős vizsgálati

fókusz a gyermek/tanuló kommunikációs színvonalának felmérésére irányul.
Két elterjedt módszer e témakörben:
• International Checklist for Augmentative Communication – Revised Edition (BOLTON

és DASHIELL, 1991, hivatkozza KÁLMÁN, 2006)
• Analyzing the Communication Environment (ACE). In Mental Measurements
Yearbook. (ROWLAND és SCHWEIGERT, 1993, hivatkozza KÁLMÁN, 2006).
13
2. A hazánkban aktuálisan megvalósuló diagnosztikus gyakorlat
A mozgáskorlátozott tanulók komplex, orvosi, gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálatára

és megfelelő intézményi elhelyezésére, iskolázási javaslattételre irányuló fő tevékenységi
körrel a Mozgásvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (mai nevén Mozgásvizsgáló
Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ
(továbbiakban MOSZRB) 1977-ben alakult meg.
A mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók intézményi ellátási specifikumai közé tartozik,
hogy a többségi és gyógypedagógiai színtereken kívül az ellátórendszerben jelentős az
egyházak, alapítványok és civil szervezetek száma (esetenként hangsúlyosan inkább
egészségügyi, mint gyógypedagógiai profillal), illetve a konduktív pedagógiai hálózat
ellátási körében is számos gyermek, tanuló oktatása, nevelése, fejlesztése történik.
A mozgáskorlátozottságot okozó kórformák sokszínűsége, a tanulópopulációt felvevő
intézmények heterogenitása ellenére a gyermekek szakdiagnosztikai, vizsgálati kritériumai
azonos követelményrendszert kívánnak meg, mivel ez az egyik alappillére az intézmé-
nyek közti átjárhatóságnak és a megfelelő, kiegyensúlyozott színvonalú ellátásnak.
A mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók komplex tanulási képességvizsgálatára az
elmúlt évtizedekben több tényező hatott és hat napjainkban is.
A populáció állapotának jellegzetességei a kórképek összetettsége, súlyossága az
orvostudomány jelentős fejlődése, a korai neonatológiai ellátás és a korai intervenció
térhódítása következtében sokat változott.
• Megnőtt a halmozott sérülések aránya, a korai intervenció keretében sok csecsemő,
kisded szorul mozgásfejlesztésre.
• A segédeszköz-ellátottság, a technikai, infotechnikai újdonságok szoros összefüggés-
ben állnak a mozgáskorlátozott gyermek- és tanulónépesség funkcionális kompenzációs
lehetőségeivel, így a vizsgálhatósággal is.
• Mivel a hazai pszichodiagnosztikai hagyományok szerint mindig az aktuálisan
standardizált tesztek fogyatékosságspecifikus kipróbálására került sor, az utóbbi
években bekövetkezett standardizációs munkák következtében mozgáskorlátozott
tanulók körében ismét megindulhattak az új, korszerű intelligenciatesztekkel végzett
vizsgálatok. A neuropszichológiai szemléletű vizsgálóeljárások megjelenése is felveti
az eddigieknél mélyebb, differenciáltabb elemzés igényét, a különböző kórformák
közti összehasonlításra is alkalmas pszichodiagnosztikai vizsgálatok lehetőségét.
14
A pozitív változások ellenére összességében azonban elmondható, hogy a mozgás-

korlátozott tanulónépesség vizsgálatával kapcsolatban viszonylag kevés számú új, hazai
vizsgálati eredményre támaszkodhatunk. Az infokommunikáció robbanásszerű fejlődése
ellenére ezidáig még az országos szakértői tevékenységhez, illetve szélesebb körű
gyógypedagógiai eléréshez sem áll rendelkezésre számítógépes felhasználásra adap-
tált tesztverzió.
2.1. Hazai definíciók, klasszifikáció, gyakoriság
Ahogyan azt az 1. fejezet nemzetközi gyakorlatról szóló bevezetőjében már vázoltuk,

a hazai gyógypedagógiai diagnosztikai protokoll elkészítéséhez is több nézőpontból kell
értelmeznünk a mozgáskorlátozottság definícióját, kategóriáit.
A hazai gyógypedagógiai szakterületen a mozgáskorlátozottság definíciója tükrözi azt
a WHO definícióban is megnyilvánuló szemléletet, mely a funkcionális akadályozottságra
utalva hangsúlyt helyez a társadalmi szerepvállalás fontosságára a hátránykompenzálás
tekintetében. A medicinális orvosi-biológiai, sérülésfókuszú definícióalkotáson túllépve nem
a biológiai diszfunkcióra, hanem az életkori szintnek megfelelő cselekvésekben való korlá-
tozottságra helyezi a hangsúlyt.
A Gyógypedagógiai Lexikon szerinti definíció:
„A mozgáskorlátozottságnál a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett

károsodása a szervezet funkcionális képességeit, az egyén aktivitását maradandóan
akadályozza; az egyén részére hátrányos helyzetet, korlátozott életvitelt okozhat.
Gyógypedagógiai értelemben azokat a személyeket tartják mozgáskorlátozottaknak,
akiknél a mozgásszervrendszer (tartó-, csont-, ízületrendszer és/vagy mozgatóizom-,
idegrendszer) veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara
következtében olyan jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság van, amelynek
következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés, és a szocializáció csak
nehezített körülmények között lehetséges.
A mozgáskorlátozottak osztályozására még nem jött létre egységes és teljes rend-
szer. A mozgásszervi károsodás orvosi szempontú rendszerezése, a keletkezés ideje,
a kóreredet, a klinikai képet meghatározó fő tünet jellege és súlyossága szerinti
differenciálás egyféle rendszerezési lehetősége.
15
Nevelési szempontú csoportosításnál az előzőkön túl – a kórfolyamat állandó,

gyógyuló vagy előrehaladó jellegét, az életkort, valamint az életkornak megfelelő
tevékenykedés – cselekvőképesség csökkenésének mértékét, a mozgáskorlátozott
személy intelligenciaszintjét és egyéb képességeit, az átlagtól eltérő személyiség-
jegyeket és a szocializálhatóság mértékét is figyelembe kell venni.” (BENCZÚR
M.-né, 2001, 130.).
A mozgáskorlátozottság etiológiai sokfélesége miatt a mozgáskorlátozottság klasszifi-
kációja további árnyalásra, differenciálásra szorul.
Gyógypedagógiai szempontból nem egy egységes „mozgáskorlátozott” definícióval,
emberképpel tudunk dolgozni a már hivatkozott okoknál fogva. A differenciált és
individuális ellátási feltételrendszer kialakításához azonban elengedhetetlen viszony-
lag homogén alkategóriákat alkotnunk a motoros képességek, kommunikáció, mentális
képességek várható színvonalának meghatározása, a komplex szomatopedagógiai
vizsgálat és terápia szempontjából.
Ennek megfelelően a gyógypedagógiai teendők irányultsága alapján viszonylag
homogén 5 alkategória különíthető el:
• Végtagredukciós fejlődési rendellenességek vagy szerzett végtaghiányok: e kategóri-
ába sorolható minden veleszületett vagy szerzett, teljes végtagra vagy végtagrészre
vonatkozó végtagredukció vagy -többlet.
• Petyhüdt bénulást okozó kórformák: a különböző etiológiájú gerincsérülések (veleszü-
letett vagy szerzett) pl. nyitott gerinc; különböző eredetű izomsorvadások pl. dystrophia
musculorum progressiva; szülési felkarbénulás, járványos gyermekbénulás utáni
állapot stb.
• Korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek: a cerebral paresis különböző
megnyilvánulási formái
• Ortopédiai és egyéb kórformák (pl. arthrogryposis multiplex congenita – veleszüle-
tett ízületi merevség, deformitás, különböző gerincbetegségek, dongaláb stb.)
• Súlyos-halmozott sérülés: jelen felosztásban a vezető tünet a mozgáskorlátozottság,
mely mellé egyéb/más fogyatékosság (látás-, hallássérülés, értelmi, beszédfogyaté-
kosság stb.) társulhat (BENCZÚR M.-né, 2000, 47., 87., 127., 189.)
E kategóriarendszeren belül a további differenciálást a kórképek vonatkozásában írjuk
le, konkrétan az orvosi diagnosztika kategóriarendszerét alkalmazva (FEHLINGS és
mtsai, , 2007). (Lásd pl. a 8. oldalon, a cerebrális parézis felosztásánál.)
16
2.2. Gyakorisági értékek
Magyarországon a születéstől a közoktatás befejezéséig tartó életszakaszra vonatkozóan

a teljes mozgáskorlátozott populációra nézve nincsenek megbízható gyakorisági adataink.
Ennek oka, hogy a mozgáskorlátozott gyermek életútja elején az egészségügy rendszeré-
ben van nyilvántartva, a különböző kórformáknak megfelelően itt is heterogén módon.
Az óvodáskorú mozgáskorlátozott gyermeknépességről nincs egységes statisztikai
adatbázis, adatjelentési kötelezettség. Az általános és középiskolában tanuló népesség
adatainak megbízhatóságát befolyásolja, hogy egy adott intézmény sajátos nevelési
igényű tanulónak csak akkor jelenti az ott tanuló gyermeket, ha utána emelt normatí-
vára jogosult, ez az enyhébb kategóriájú eseteknél szintén adatvesztést jelent.
A Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság forgalmi adatait
alapul véve pedig az iskoláskor alatti gyermekek esetében nem kapunk pontos adatokat,
ők ellátásuk elején sok esetben egészségügyi vagy civil szervezeti keretekben kapnak
fejlesztést, és csak később kerülnek szakértői bizottsági látókörbe.
A veleszületett rendellenességeket (congenitális anomáliák incidenciáját) évtizedek
óta nyilvántartja a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY).
Az éves jelentések 2003 óta publikusak és elérhetőek (webográfia 8.). Ezekből pontosan
meg lehet tudni az alkati anomáliák, így a végtagredukciós rendellenességek incidenciáját
is, valamint ezek változását. Megközelítően évente 30-50 végtagredukciós gyermek
születésével kell számolni (CZEIZEL, 1978, 15., 119., 899–906.; CZEIZEL, 2000). A hazai
népesség-nyilvántartási adatokkal kapcsolatos probléma, hogy az életkor előrehalad-
tával (főleg az időskori mozgásszervi megbetegedések miatt) igen robusztus gyakorisági
adatot kapunk: a 2001-es népszámlálási statisztika szerint a testi fogyatékosság
prevalenciája ~0,5%. Előfordulási gyakoriság a többi fogyatékossághoz képest ~44%,
a 251 560 fő nemi eloszlása: 121 715 férfi és 129 845 nő, ebből a 15-59 éves
korúak száma 114 131 fő (TAUSZ és LAKATOS, 2001).
2.3. A Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (MOSZRB)1
A fogyatékosságspecifikus diagnosztikus intézmény a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői

és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ.
1 A fejezet forrása az intézmény honlapja, webográfia 6.
17
Székhelye: 1145 Budapest, Mexikói út 60., illetve vidéki helyszínek (a bizottság nagyobb
intézményekbe megfelelő eszközös ellátottság esetén kiszáll, így a gyermekek utaztatását
kiküszöbölik).
Illetékességi kör
Területileg országos, az oktatási rendszert illetően a korai fejlesztés javaslásától a felsőfokú
tanulmányok többletkedvezményeinek megadásáig.
A bizottság feladata2
• a mozgás
• az értelem
• a személyiség vizsgálata
A szakértői bizottság tevékenysége3
• A fogyatékosság megállapítása
• A komplex vizsgálat után javaslattétel
o A különleges gondozás keretében történő ellátásra
o Az ellátás módjára
o Tartalmára, gyakoriságára, helyére
• A feltételek meglétének ellenőrzése az integrációban
• A bizottság feladata továbbá a korai fejlesztés (Budapest) és a fejlesztő felkészítés
szervezése és irányítása
A diagnosztikában közreműködő szakemberek
A szakmai teamben előforduló végzettségek: szomatopedagógus, logopédus, értelmileg
akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus, gyógytornász, konduktor, pszichológus,
klinikai szakpszichológus, gyermekneurológus.
A diagnosztikus folyamat elindulásához szükséges előzmények
A mozgáskorlátozottság tényének felismerése, a sajátos nevelési igény alapján megkezd-
hető fejlesztések igénybevételére irányulóan (általában a korai életkorban: óvodáskorban
vagy korábban).
A vizsgálatot kezdeményezheti:
• szülő írásban (levélben),
• óvoda, iskola, fejlesztést végző szakintézmény a szülő beleegyezésével,
• jegyző, védőnő, orvos és gyermekvédelmi szakember stb. a szülő beleegyezésével.
2 A pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010 (I. 19) OKM rendelet szerint (7)
3 Az intézmény szervezeti és működési szabályzata alapján, amely letölthető az intézmény honlapjáról.
18
Szükséges dokumentumok
• Orvosi záróvélemények
• Orvosi adatlap a fejlődési szint megítéléséhez a 4/2010 (I. 19.) OKM rendelet 7. sz.
melléklete szerint (webográfia 7.)
• A gyermekkel foglalkozó szakember pedagógiai véleménye (szaktanár)
• A kérő intézmény által kitöltött központilag kiadott kérelemnyomtatvány (4/2010. [I. 19.)
OKM rendelet 10. §) speciális szempontokkal kiegészített változata. (1. sz. melléklet a), b)]
• Integrált nevelés esetén az intézmény alapító okirata és nevelési, pedagógiai programja,
melyben szerepel a mozgássérült gyermekek és tanulók fejlesztése, nevelése, oktatása
(az iskolai, óvodai kérelemre vonatkozó űrlapok a MOSZRB honlapjáról letölthetők)
A szakértői vizsgálatok célja
• Általánosan
o Komplex gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi diagnózis megállapítása
o A sajátos nevelési igény jogosultságának megállapítása
o A különleges gondozási jogosultság megállapítása
o Javaslattétel: a jogszabályban leírtak szempontjai szerint
• Konkrét helyzetekre vonatkoztatott célok
o Korai fejlesztés megkezdése
o Bölcsődei felvételi javaslattétel
o Óvodai, iskola felvétel, a szükséges rehabilitációs foglalkozás jellegének, gyakorisá-
gának megállapítása
o Javaslat fejlesztő felkészítésre/fejlesztő iskolában való részvételre
o Részképesség zavara esetén az okok feltárása, terápiás javaslattétel
o Szükség szerint egyes tantárgyak értékelés és minősítése alóli mentesítési javaslattétel
o Kötelező kontrollvizsgálat
o Iskolaváltás esetén az új iskola kijelölése
o Középfokú oktatás során igénybe vehető kedvezmények megállapítása
o Felsőfokú tanulmányok során igénybe vehető kedvezmények megállapítása (csak
a már nyilvántartásukban szereplő hallgatók esetében)
A szakértői vizsgálat részterületei
• Orvosi vizsgálat
• Mozgásvizsgálat
• Beszédvizsgálat, illetve beszéd hiányában az egyéb kommunikációs formák vizsgálata
• Kognitív képességek vizsgálata
• Gyógypedagógiai, pedagógiai vizsgálat
• A személyiség jellemzőinek vizsgálata
19
A vizsgálat során kerül sor a gyermek mozgásállapotának, értelmi képességeinek,

személyiségének, tanulási képességeinek felmérésére. A vizsgálat során a vizsgálatot
végző szakemberek támaszkodnak a gyermekkel érkezett dokumentációra (bemutatott
zárójelentésekre, a gyermekkel foglalkozó szakemberek pedagógiai véleményére stb.).
A szakértői véleményt megkapja
• a szülő,
• a küldő szakember, intézmény,
• a javasolt intézmény,
• a megsegítést nyújtó egyéb intézmény,
• a jegyző,
• az intézmény irattára.
Időtartam, ütemezés: egy vizsgálat ideje min. 1,5-2 óra
Éves esetszám: 1400
Módszerek
• Megfigyelés
• Pszichometriai vizsgálóeljárások
• Kérdőívek, skálák
Diagnosztikus eszközrendszer és az eszközök kiválasztását befolyásoló tényezők (pl.
klinikai kérdés, hozzáférés, rendelkezésre álló idő stb.): elsősorban a motoros és kommu-
nikációs kivitelezhetőség.
A vizsgálati folyamat lezárásának módja
Komplex szakértői vélemény kialakítása, dokumentálása, szülői tájékoztatás.
A szakértői vélemény
A szakértői vélemény szükséges ahhoz, hogy a mozgáskorlátozott gyermek a sajátos
nevelési igényének megfelelő ellátásban, fejlesztésben és kedvezményekben részesülhessen.
A szakértői vélemény hiányában az ellátó intézmények nem vehetik fel a sajátos ne-
velési igényű tanulókat, még akkor sem, ha megfelelő alapító okirattal rendelkeznek.
A szakértői bizottságban a vizsgálatot vezetők a szülőkkel részletesen ismertetik, megbe-
szélik a vizsgálat eredményeit, konzekvenciáit. Tájékoztatják a szülőket a sajátos nevelési
igénynek megfelelő ellátások lehetőségeiről, módjáról, gyakoriságáról akképpen, hogy
az a gyermek és a szülő számára is elfogadható és megfelelő legyen. Ha szükséges,
fejlesztési tanácsokat, nevelési tanácsokat adnak, és végül kijelölik a kontrollvizs-
gálat időpontját.
A kontrollvizsgálatok lebonyolítása a hatályos jogszabályoknak megfelelően történik.
20
2.4. A mozgásvizsgálati protokoll megújításához szükséges

feltételek, tesztadap tációk
2.4.1. Problémapercepció
A Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató

Központ és az ellátóterület (Mozgásjavító Általános Iskola) által megfogalmazott problémák
a jelenlegi gyakorlatban
Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai
zolgáltató Központ
• A tárgyi feltételek az utóbbi időszakban javultak (új helyszínre költözés), de az eset-
szám-növekedés miatt várható, hogy a vizsgálóhelyek ismét szűkösnek bizonyulnak.
Kérdéses a jelenlegi kontrollvizsgálati szabályozások ütemezésének eredményessége.
• Nagyon kevés az egy főre jutó idő (maximum 2-3 óra megvalósítható, de ennél több-
re lenne igény, pl. a szülők sok esetben hosszabb konzultációs időt szeretnének).
• A jelenlegi tesztek standard körülmények között nem használhatók.
• A népesség állapotjellemzői változtak, egyre több a halmozott sérülés.
• Ha a teszteljárásokban módosításokat alkalmaznak, az eredeti validitást is át kell
értelmezni.
• Az intézmények és a szülők felől kettős nyomás érkezik (nem elég differenciált az
ellátóhálózat, ami az intézményi javaslattételnél komoly probléma).
Mozgásjavító Általános Iskola
• A részletes állapotfelmérésre a szakértői vizsgálat keretében kevés az idő, meg kell
oldani a belső (iskolai) vizsgálati rendszert.
• A funkcionális állapotjellemzők vonatkozásában szükséges lenne részletesebb
tájékoztatás, fejlesztési javaslat.
• A gyermekek részletes vizsgálatához előnyös lenne egyéb szakterületek konzulens
szakembereinek közreműködése.
• Esetenként indokolt lenne bentlakásos megfigyelés alkalmazása.
• A területen dolgozó (gyógy)pedagógusoknak az aktuális tesztfelhasználási trendek-
ről, ezek értelmezéséről szükségük lenne a folyamatos tájékoztatásra.
• A szülői intézményi elhelyezési igények nem veszik figyelembe az iskola eredeti pro-
filját, a szülők intézményválasztási szándéka miatt a szakértői bizottságra és az
iskolára egyaránt nagy nyomás nehezedik.
21
Összességében
• Nagyon kevés a komplex vizsgálatokra fordítható időkeret.
• Az intézményi hálózat nem eléggé differenciált.
• A népesség összetétele változott, nőtt a halmozott fogyatékosság gyakorisága.
• A gyermek életútja közbeni intézményváltás nem mindig problémamentes (az in-
tézmények pedagógiai programja, a köztes felzárkóztató évfolyamok, a nyelvtanu-
lás helyi specifikumai miatt stb.).
• A szakértői diagnosztikai munka során a tanulási képességprofil mélyebb elemzésére
nincs idő.
• Az integráció sikerességének mérésére is szükség lenne (strukturált pedagógiai vé-
lemény, önértékelés, szociális képességek vizsgálatra).
• A mozgáskorlátozottsági kategóriák, kórképek közötti összehasonlító vizsgálatokra
lenne szükség, kiváltképp a funkcionális és kognitív képességek, iskolai beválás össze-
függései szempontjából).
• Szükség lenne a jelenleg standardizált vizsgálóeljárások fogyatékosságspecifikus
adaptációjára, a számítógépen kivitelezhető tesztverziók elkészítésére.
A szakértői bizottsággal történt megbeszéléseink alapján a mozgáskorlátozott gyermekek
komplex vizsgálatának tárgyi feltételeinek optimalizálásához az alábbi eszközöket soroljuk fel:
• Speciális foglalkoztatószék (ültetőmodul)
• Állítógép
• Számítógépek speciális klaviatúrával, egérrel és szoftverekkel (szemegér, fejegér, board
maker)
• Kommunikátorok
• Intelligenciatesztek, pedagógiai vizsgálatok szoftveradaptációi (Raven, WISC–IV, Wood-
cock–Johnson Kognitív Képességek Tesztje, írás-olvasás-számolás vizsgálatok).
2.4.2. Tesztadaptációs szükséglet, illetve új eljárások bevezetésének szükségessége4
Az alábbi táblázatban azokat a teszteket soroljuk fel, melyek a mozgáskorlátozottság szem-

pontjából történő hazai adaptációjára, illetve gyakorlatban való bevezetésére, elterjeszté-
sére szükség lenne.
4 A táblázatban a teszteket nevét rövidítve közöljük. A pontos elnevezések a 3. sz. mellékletben találhatók.
22
1. táblázat. Tesztadaptációs szükséglet
Teszt Hozzáférés Életkori Felhasználók köre Hazai gyakorlati Megjegyzés az

neve (forgalmazó/ sáv előzmény adaptációra,
kiadó) gyakorlati
bevezetésre
vonatkozóan
WISC–IV OS Hungary 6–17 év Pszichológus, gyógype- A teszt már rendelke- További fogyatékosság-
Tesztfejlesztő Kft. dagógus pszichológusi zésre áll, mozgáskor- specifikus adatgyűjtés,
http://www. szupervízió mellett látozott személyek adaptációs módosítások
oshungary.hu/ körében kipróbált, elkészítése (szoftveres és
kutatási adatok is egyéb), leírása szükséges.
rendelkezésre állnak.
Sok nemzetközi adat áll
rendelkezésre.
WAIS–IV OS Hungary 6–90 év Pszichológus, gyógype- A teszt már rendelke- Fogyatékosságspecifikus

Tesztfejlesztő Kft. dagógus pszichológusi zésre áll, fogyatékos- adatgyűjtés, adaptációs
http://www. szupervízió mellett ságspecifikus hazai módosítások elkészítése
oshungary.hu/ adat még nincs. (szoftveres és egyéb),
leírása szükséges.
WPPSI–IV OS Hungary 2;6-7 Pszichológus, gyógype- A tesztstandardizá- Fogyatékosságspecifikus

Tesztfejlesztő Kft. dagógus pszichológusi lási előkészületek adatgyűjtés szükséges.
http://www. szupervízió mellett megkezdődtek.
oshungary.hu/
WJ NK The Woodcock 5 évtől Pszichológus A teszt már rendelke- További fogyatékosság-

Kogn. -Muñoz Foundation teljes életí- zésre áll, mozgáskor- specifikus adatgyűjtés,
http://www. ven át látozott személyek adaptációs módosítások
woodcock-munoz körében kipróbált, elkészítése (szoftveres és
-foundation.org/ kutatási adatok is egyéb) leírása szükséges.
contact.html rendelkezésre állnak.
Leiter-R OS Hungary 2–20 év Pszichológus Standard hiányában Fogyatékosságspecifikus

Tesztfejlesztő Kft. hazai klinikai kipróbá- adatgyűjtés szükséges.
http://www. lás tapasztalatai áll-
Egyéb vizsgálati protokoll-
oshungary.hu/ nak rendelkezésre.
részhez is jól illeszthető,
széles körben alkalmaz-
ható.
CMMS The Psychological 3;6–9;11 Pszichodiagnosztikában Standard hiányában Az adott időhatárok között
Corporation (OS jártas pszichológus, illet- hazai klinikai kipróbá- széles körben használ-
Hungary Tesztfej- ve az eljárásra kiképzett lás tapasztalatai áll- ható nonverbális eljárás.
lesztő Kft-n keresz- gyógypedagógus nak rendelkezésre. Könnyen szofveresíthető,
tül beszerezhető). kevés motoros tevékeny-
séget igényel a feladatok
elvégzése.
23
PPVT–IV Pearson Education 2,6–90 év Pszichodiagnosztikában Standard hiányában Fogyatékosságspecifikus

jártas pszichológus, illet- hazai klinikai kipróbá- adatgyűjtés szükséges.
http://www.pear-
ve az eljárásra kiképzett lás tapasztalatai áll-
sonassessments. Korábbi verzióval jó hazai
gyógypedagógus nak rendelkezésre.
com tapasztalatok vannak.
Egyéb vizsgálati protokoll-
részhez is jól illeszthető,
széles körben
alkalmazható.
TSFI Western Psycholo- 4–18 hó A korai életkor diag- Standard hiányában A korai diagnosztikában
gical Services nosztikájában jártas hazai klinikai kipró- mind pedagógiai, mind
pszichológus, illetve bálás tapasztalatai egészségügyi területen
http://www.wp-
a szakember állnak rendelkezésre széles körben használható.
spublish.com
(publikáció, lefordí-
Nincs szükség nagy elem-
tott kézikönyv).
számú bemérésre.
Move- http://shop.pear- 3–16 év A motoros diagnosztiká- Nincs standardja Egyéb vizsgálati protokoll-
ment sonassessment.de/ ban jártas szakember. és hazai kipróbálási részhez is jól illeszthető,
ABC-2 shopping_cart.php/ tapasztalata. széles körben alkalmaz-
cat/c117_Move- ható.
ment-ABC-2.html
Nincs szükség nagy elem-
számú bemérésre.
Széles körű nemzetközi
szakirodalma van.
2.4.3. A tesztadaptációs szükségletek indoklása a WISC–IV és a Woodcock–Johnson

Kognitív Képességek Tesztje alapján
Az intelligenciavizsgáló eljárások közül a hazai gyakorlatban jelenleg rendelkezésre

álló Wechsler-tesztcsalád és a Woodcock–Johnson Kognitív Képességek Tesztjének
meglévő standardjai miatt legcélszerűbb ezen tesztek adaptációja.
A WISC–IV és Woodcock-Johnson Kognitív Képességek Tesztje jó konvergens
validitású tesztek, így egy – a mozgáskorlátozott népességre vonatkozó kutatás
eredményeként megbízható, részletes adatokat kapnánk a mozgáskorlátozott tanuló-
népesség kognitív képességeiről, beépítve ezt a hazai diagnosztikus gyakorlatba.
Ennek előkészítő munkái jelenleg is folynak (MLINKÓ, 2012) az eredmények fel-
használhatók, tovább bővíthetők.
• A kutatási eredmények a kognitív képességprofil differenciáltabb eredményeiből
adódóan új (neuropszichológiai kitekintésű) diagnosztikai kérdéseket vetnek fel.
• A jelenlegi standardizált IQ-teszteknél a mozgáskorlátozottságból adódó, pontozást
hátrányosan befolyásoló verbális típusválaszokat találtunk.
24
• Az időkorlátos feladatok esetében kompenzáló funkciókkal történő kivitelezéskor

az adaptációs paraméterek leírása szükséges.
• A papír-ceruza feladatoknál az adaptációs paraméterek leírása szükséges.
• A válaszfüzetek használata kapcsán tapasztalt pozícionálási problémák kiküszöbölése
szükséges.
• Számítógépes tesztverziók elkészítése szükséges súlyos mozgásállapotú tanulók
számára (intelligenciatesztek és pedagógiai vizsgálatok esetében egyaránt).
• Mindkét hazai standardizált IQ-teszt esetében szükség van a különböző kórformában
szenvedő mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók csoportjain történő összehason-
lító vizsgálatok elvégzésére. A hazai szakirodalmi előzmények a mozgáskorlátozott
népesség átlagosnál gyengébb IQ-eredményeit írják le, ám a korábbi tesztszer-
kezetek nem adnak lehetőséget az eredmények mélyebb analízisére.
• Az eredmények hátterében álló mozgásos akadályozottság mértéke a jelenlegi
tesztstruktúrák mellett már külön is értelmezhető, illetve lehetőség van a tanulási
folyamatokat jelentősen meghatározó munkamemória-működés vizsgálatára is.
A képességjellemzők viszonylatában ez az új típusú értelmezési keret segítséget ad
a tanulási képességek, iskolai teljesítmény bejóslására.
A korai életkorban használható WPPSI–IV 2;6–7;6 éves korig mér, a teszt hazai stan-
dardizálásának előmunkálatai folyamatban vannak, így az hamarosan kipróbálható lesz
a mozgáskorlátozott gyermekpopuláció körében.
Ezekkel az összehasonlító vizsgálatokkal feltárhatjuk a mozgásos tapasztalatszerzés
akadályozottságának és az intelligencia fejlődésének összefüggéseit.
A korai diagnosztika protokollja nem része a jelenlegi dokumentumnak, de fontos
megjegyezni, hogy e területen a szenzomotoros szűrőtesztek széles körű bevezetésére
van szükség a minél korábbi felismerés érdekében.
Ennek hazai gyógypedagógiai pszichodiagnosztikai előzménye a pl. több szakem-
bercsoport által is felvehető Test of Sensory Functions in Infants (TSFI) (DeGANGI
és GREENSPAN,1989).
A jelenleg a MOSZRB-nél gyakorlatban használt faberakós Raven-teszt esetében
az alkalmazott változtatások mértékének hatásvizsgálata szükséges.
Széles körű felhasználhatósága miatt a külföldi trendeknek megfelelően legalább
egy motoros képességeket vizsgáló teszt bevezetése szükséges a hazai gyakorlatba
(Movement ABC-2).
Más szakterületek diagnosztikai protokolljához is használható tesztek a mozgáskorlá-
tozott népesség vizsgálata körében is elengedhetetlenek: a receptív szókincset mérő
PPVT–IV, illetve a Leiter-R mint nonverbális intelligenciavizsgáló eljárás.
25
3. Szempontrendszer és javaslatok a mozgáskorlátozott gyermekek,

tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokolljához
3.1. Életciklus szerinti vizsgálatok
• Korai életkor (0–3 év)

• Óvodáskor (3–6 év)
• Iskoláskor (6 éves kortól)
Hangsúlyos vizsgálatok: beiskolázás, középiskola-választás előtt, az integráció lehetősé-
gének mérlegelésekor.
3.2. A vizsgálat oka szerint
• A probléma jelzője:
o a probléma egyértelműsége miatt legtöbbször a szülő,
o illetve esetenként a korai életkorban a gyermeket ellátó civil szervezet,
o csoportos intézményi vizsgálatok esetében jellemzően a speciális intézmények
pl. a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete.
• A probléma jellege:
Első vagy kontrollvizsgálat
o A mozgáskorlátozottság tényének megállapítása, a mozgásállapot, funkcionális
állapot leírása, változások nyomon követése (pl. progrediáló kórképek)
o A mozgáskorlátozottsághoz társuló egyéb állapotjellemzők feltérképezése
(főként intellektuális és kommunikációs képességek terén)
o A tanulási képességek felmérése
o Taníthatóság
o Személyiségjellemzők felmérése
o Ritkán: a mozgáskorlátozottság ténye fennáll-e még (főleg cerebrális parézis
korai diagnosztikája utáni kontrollvizsgálatkor, amikor a maradványtünetek
már nem olyan mértékűek, hogy a mozgáskorlátozottság diagnosztikus kri-
tériumait kimerítsék)
• A probléma jelentkezésének helye:
o A gyermek/tanuló életének összes színterét érinti.
26
3. Szempontrendszer és javaslatok a mozgáskorlátozott gyermekek komlex vizsgálatához
3.3. A vizsgálat típusa szerint
Mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók vizsgálatában a vizsgálat irányultságát a fenti

területek összevonásával logikus megközelíteni, majd a vizsgálati súlypontokat kialakítani.
2. táblázat. A vizsgálatok irányultsága, szakemberigénye és szempontjai5
A vizsgálat célja A vizsgálati A vizsgálati eszközök (a gyermek A vizsgálatot végző

súlypontok állapotának függvényében szakember
opcionális)
Kora gyermekkori • Neurológiai vizsgálat • Orvosi, neurológiai vizsgálati protokoll • Gyermekneurológus

intervenció, korai • Szenzomotoros integ- • Szenzomotoros szűrőteszt (pl. TSFI) • Gyógytornász,
fejlesztés, gondozás ráció, fejlődésmenet szomatopedagógus
• Fejlődési skálák (pl. Bayley–III)
megkezdésére vonat- (nagy- és finommoz-
kozó javaslattétel • Kiphard-féle szenzomotoros és pszicho- • Szomatopedagógus-
gások, szociabilitás, pszichológus
szociális fejlődési táblázat
kommunikáció/beszéd)
vizsgálata az életkori • Egyéb, kapcsolódó protokollok vizsgá-
átlagokkal összeha- latai
sonlítva mennyiségi és
főként minőségi szem-
pontból
Óvodai intézmény- • Mozgásszervi és funkci- • Orvosi, neurológiai vizsgálati protokoll • Orvos (ortopéd, illetve
választásra onális állapotfelmérés • Funkcionális diagnosztikai vizsgálólapok neurológus szakorvos,
vonatkozó (kiemelten: önálló reumatológus,
• Strukturált megfigyelés (fókuszban
javaslattétel helyváltoztatás) gyermekorvos)
a kommunikáció és az önellátás)
• Önellátás felmérése • Gyógytornász
• Pedagógiai vizsgálatok
(kiemelten: szobatisz- • Szomatopedagógus-
taság, étkezés) • Alapvető képességek vizsgálata
pszichológus
(Goodenough, PPVT–IV)
• Kommunikáció, beszéd • Szomatopedagógus-
színvonala • Vineland szociális érettségi skála
logopédus
• Társas interakció • Kiphard-féle szenzomotoros és
• Alternatív és augmen-
pszichoszociális skála
• Intellektuális képesség- tatív kommunikációban
zavar gyanúja esetén • Movement ABC-2 jártas szakember
az értelmi képességek • Intelligenciavizsgálat esetén WPPSI–IV Felmerülő egyéb zavarok,
vizsgálata • Egyéb, kapcsolódó protokollok illetve más fogyatékosság
vizsgálatai megléte esetén konzulens
szakember felkérése
5 A korai életkor diagnosztikájára a jelen dokumentumban nem térünk ki részletesen.
27
Általános iskola vá- • Funkcionális diagnosz- • Orvosi, neurológiai vizsgálati protokoll • Orvos (ortopéd, pszichi-
lasztására vonatkozó tika (kiemelten a nagy- • Funkcionális diagnosztikai vizsgálólapok áter, neurológus szak-
javaslattétel – és finommozgások, se- orvos, gyermekbelgyó-
• Óvodai vélemény
integráció vagy gédeszköz-szükséglet) gyász, reumatológus)
gyógypedagógiai • Iskolaérettségi vizsgálat elemei
• Kognitív képességek • Gyógytornász,
iskola választása felmérése, gyanú ese- • Pedagógiai vizsgálatok szomatopedagógus
tén az intellektuális • Alapvető képességvizsgálatok • Szomatopedagógus-
képességzavar megálla- (Goodenough, Bender–A, B, PPVT–IV) pszichológus
pítása/kizárása • Strukturált megfigyelés (fókuszban • Szomatopedagógus-
• Kommunikáció a kommunikáció és önellátás) logopédus
színvonala • Vineland szociális érettségi skála • Alternatív és augmen-
• Szociális érettség • Kiphard-féle szenzomotoros tatív kommunikációban
színvonala és pszichoszociális skála jártas szakember
• Általános terhelhetőség • Movement ABC-2 • Lehetőség szerint: neu-
• Figyelem tartóssága • WISC–IV ropszichológus
• Feladattartás, • Woodcock–Johnson Kognitív • Felmerülő egyéb zava-
feladattudat Képességek Tesztje rok, illetve más fogyaté-
• Kultúrtechnikák elsa- • Színes Raven Mátrixok kosság megléte esetén
játításához szükséges konzulens szakember
• Leiter-R
érzékszervi, észlelési
épség • Egyéb kapcsolódó protokollok
vizsgálatai
• Részképesség-vizsgálat
Intézményi beválás • Teljesítményromlás, • Pedagógiai dokumentumok elemzése • Orvos (ortopéd, pszichi-

sikerességének -stagnálás vagy -javulás • Tanulói önértékelés áter-neurológus, reuma-
megítélése/ megállapítása tológus, mozgásszervi
• Szülői értékelés
Intézményváltás • Iskolai beválás megíté- rehabilitációs szakorvos)
kezdeményezése • Gyermekviselkedési kérdőív – szülői
lése pedagógiai és szo- • Gyógytornász,
változat
cializációs szempontból szomatopedagógus
• Végrehajtó képességek kérdőív – szülői
• Tanulási kudarc esetén • Szomatopedagógus-
változat
intellektuális képessé- pszichológus
gek újbóli felmérése • SAFA (pszichiátriai becslőskála gyerme-
• Szomatopedagógus-
kek és serdülők számára)
• Részképességek logopédus
felmérése • FIM, Barthel Index (önellátási skálák)
• Alternatív és augmen-
• Specifikus tanulási za- • Strukturált megfigyelés (fókuszban a tatív kommunikációban
varok diagnosztikája kommunikáció és az önellátás) jártas szakember
• Funcionális diagnoszti- • Pedagógiai vizsgálatok Lehetőség szerint: neu-
ka (folyamatdiag- • Alapvető képességvizsgálatok (Bender, ropszichológus
nosztikai jellegű Goodenough, PPVT–IV)
állapotelemzés)
Intézményi beválás • Pszichomotoros • Vineland szociális érettségi skála Felmerülő egyéb zavarok,
sikerességének tempó felmérése • Kiphard-féle szenzomotoros és pszicho- illetve más fogyatékosság
megítélése/ szociális skála megléte esetén konzulens
Intézményváltás szakember
• Movement ABC-2
kezdeményezése Középiskola-választáskor
• WISC–IV
munkavállalási tanácsadó
• WAIS–IV bevonása
• Woodcock–Johnson Kognitív
Képességek Tesztje
• Standard Raven Progresszív Mátrixok
• Leiter-R
• Egyéb kapcsolódó protokollok vizsgálatai
28
4. A diagnosztikus protokoll
4. A diagnosztikus protokoll6
4.1. A mozgáskorlátozott gyermekek tanulók szakértői vizsgálatának folyamata
Az átfogó mentális és szociális készségek, valamint az iskolai teljesítményszint vizsgálatát

megelőzően a mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók esetében három alapvető vizsgálati
csoportot különíthetünk el
• egészségi állapot, mozgásszervrendszer és mozgásállapot, mozgásfunkció vizsgálata,
• kommunikációs képességek vizsgálata,
• segédeszköz-ellátottság felmérése.
A következő oldalon szereplő ábrán (1. ábra) ezt a három területet kék színnel jelöljük,
hiszen ezek fogják megadni vizsgálataink további irányát, módszertanát, és behatárolják az
eszközös vizsgálatok használhatóságát (pl. alkalmazható tesztbattéria szempontjából).
6 A protokoll előkészítéséhez a problémafeltárás időszakában a MOSZRB-n kívül az egyik legnagyobb hazai ellátó
intézményt, a Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény és
Diákotthon szakmai teamjét is megkerestük. Az intézménynek ép értelmű és értelmi fogyatékos gyermekek ellátásá-
ban is jelentős gyakorlata van, valamint gyógypedagógiai szolgáltató intézményi keretben az integrált oktatás-nevelés
terén is nagy tapasztalatokkal rendelkezik. A MOSZRB jelenlegi működési gyakorlatát az intézmény honlapjának
információi, illetve saját dokumentációja alapján ismertetjük. A Mozgásjavító Általános Iskola folyamatdiagnosztiká-
ban használt saját vizsgálati lapjait bocsátotta rendelkezésünkre a dokumentum elkészítéséhez.
A diagnosztikus protokoll megújításának elemeit, a szükséges tesztadaptációs javaslatokat, tesztszükségleteket
saját új kutatási eredményekre, gyakorlati tevékenységre támaszkodva az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
Szomatopedagógiai Tanszékének munkatársai készítették.
29
1. ábra. A szakértői vizsgálat folyamata
Tájékozódás a VIZSGÁLATI KÉRDÉST

illetően (iratanyag feldolgozása)
ANAMNÉZIS FELVÉTELE, KIKÉRDEZÉS

(a vizsgálati kérdés részleteinek feltárása)
MEGFIGYELÉS, ÁLTALÁNOS PEDAGÓGIAI VIZSGÁLAT

A RAPORTKÉSZSÉG KIALAKÍTÁSI LEHETŐSÉGEINEK FELTÉRKÉPEZÉSE
Kommunikáció Nagymozgások, Ültethetőség/

színvonala finommotorika/ pozicionálás,
kompenzáló segédeszköz-
funkciók használat
ORVOSI VIZSGÁLAT
INTELLEKTUÁLIS KÉPESSÉGEK VIZSGÁLATA
kiegészítő PEDAGÓGIAI VIZSGÁLATOK
szükséges esetben EGYÉB

PROTOKOLL (RÉSZEK) ILLESZTÉSE
Vélemény kialakítása
Megbeszélés a szülővel, gyermekkel/tanulóval
30
A mozgásos jellegzetességek, az egyes kórformák ismeretében várható mentális és kom-

munikációs képességek, valamint az intézményválasztási lehetőségek szempontjából
(a vizsgálati cél főbb dimenziói mentén: motoros-funkcionális, kommunikációs, és
intézményi elhelyezés felmérése) a gyógypedagógiai szempontú klasszifikációnak meg-
felelően az alábbi fő vizsgálati hipotéziseket, irányokat különíthetjük el (4. táblázat).
4. táblázat. A gyógypedagógiai szempontú klasszifikációnak megfelelő fő vizsgálati hipotézisek, irányok
Főbb kate- Végtagredukciós Petyhüdt Korai agykárosodás Ortopédiai és

góriák7 fejlődési ren- bénulást okozó utáni mozgás- egyéb kórformák
dellenességek kórformák rendellenességek
vagy szerzett
Hipotézisek végtaghiányok
Mozgásképesség Különböző mértékű Különböző mértékű Rendkívül sokféle, eltérő Általában önálló hely-
terén várható mozgáskorlátozott- mozgáskorlátozott- súlyosságú mozgásállapot változtatásra segédesz-
variánsok ság, általában segéd- ság, gyakori a kere- közzel képes
eszközzel helyváltoz- kesszék-használat
tatásra képes (mechanikus/
elektronikus)
Progrediáló kórké-
peknél (izomdisztró-
fiák) teljes mozgás-
képtelenségig romló
állapot
Intellektuális képes- Általában intellektu- Általában intellektu- Észlelési zavarok, Általában intellektuális
ségek terén várható ális képességzavar ális képességzavar részképességgyengeség/- képességzavar
variánsok nem várható nem várható, zavar, különböző mértékű nem várható
kivétel: koponya- intellektuális képességzavar
(A komplex fejlődési trauma vagy vírusin-
rendellenességek, fekció miatti ideg-
szindrómák a halmo- rendszeri eredetű
zott sérülés kórké- bénulások
pekhez sorolandók)
Hydrocephalussal
társuló kórformák
7 A súlyosan-halmozottan sérült népességre vonatkozó protokollrészt jelen dokumentum nem tartalmazza, így
e fő kategóriát a táblázatban nem jelenítjük meg
31
Főbb kate- Végtagredukciós Petyhüdt Korai agykárosodás Ortopédiai és

góriák fejlődési ren- bénulást okozó utáni mozgás- egyéb kórformák
dellenességek kórformák rendellenességek
vagy szerzett
Hipotézisek végtaghiányok
Kommunikáció/ Általában Általában probléma- Beszédértés: az intellektuális Általában

beszéd szintje problémamentes, mentes, kivétel a be- képességek függvénye probémamentes
metakommunikáció szédizmokat is érintő Beszédprodukció: a megfe-
akadályozott lehet kórképek (magas lelőtől a súlyos dysarthriáig,
nyaki szegmentumú anarthriáig
gerinctrauma, izom-
betegség fej-nyak
–vállövi formák)
Korai fejlesztés, gon- Egészségügyi, gyógypedagógiai szakszol- Egészségügyi, gyógypeda- Egészségügyi, gyógype-
dozás lehetőségek gálati, civil szervezeti intézményben gógiai szakszolgálati, civil dagógiai szakszolgálati,
(nem csak szakértői szervezeti, konduktív pe- civil fenntartású,
vélemény alapján) dagógiai intézményben intézményben
Intézményi elhe- Általában integrált óvodai, vagy Általában integrált óvodai, Általában integrált
lyezési lehetőségek civil fenntartású intézmény konduktív pedagógiai vagy óvodai vagy civil
iskoláskor előtt civil fenntartású intézmény fenntartású intézmény
Intézményi elhelye- A végtagredukció Az önálló helyváltoz- A mozgáskorlátozottság sú- A mozgáskorlátozottság

zési lehetőségek álta- mértékétől függően tatási és manipulá- lyosságától és az intellektuális súlyosságától függően
lános iskolás korban többségi tanterv sze- ciós képesség függ- képességzavar mértékétől többségi tanterv szerint
(beleértve a speciális rint haladó integrált vényében többségi függően többségi tanterv haladó integrált vagy
iskolai előkészítő vagy speciális (mozgá- tanterv szerint szerint haladó integrált vagy speciális (mozgásos
évfolyamot) sos profilú) általános haladó integrált vagy speciális (mozgásos profilú) profilú) gyógypedagó-
iskola speciális (mozgásos gyógypedagógiai, konduktív giai általános iskola
profilú) gyógypeda- pedagógiai, ill. eltérő tantervű
gógiai általános iskola általános iskola
Kötelező Orvosi státuszdiagnosztika (neurológiai, pszichiátriai, ortopédiai, reumatológiai, sebészeti)

vizsgálatok
Funkcionális diagnosztikai
Adaptációs szükségletek felmérése (infokommunikációs, környezeti)
Szociális készségek felmérése
Pedagógiai vizsgálatok
Gyanú esetén
Érzelmi és viselkedéses
intellektuális
problémák
képességek
megfigyelése,
Intellektuális
kikérdezése,képességek
vizsgálata Gyanú esetén intellektuális
vizsgálata vizsgálata képességek vizsgálata
Választható Gyanú esetén a megfelelő egyéb diagnosztikus protokollok illesztése (pl. értelmi fogyatékosság,
vizsgálatok aktivitás és figyelem zavarainak, a beszéd- és nyelvi zavarok, specifikus tanulási zavarok
diagnosztikus protokollja) konzulens szakemberek bevonásával
Agyi eredetű mozgáskorlátozottság esetén neuropszichológiai vizsgálatok
32
4.2. A mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók vizsgálatainak módszerei, eszközei

az akadályozottságból adódó specifikumok figyelembevételével
4.2.1. A vizsgálat megkezdésének speciális szempontjai
A gyermek/tanuló
• mozgásállapotának súlyossága, illetve hogy vannak-e kompenzáló funkciói,
• megfelelően pozicionálható-e a vizsgálat megkezdéséhez,
• kommunikációjának szintje,
• érzelmi állapota jelentősen befolyásolja-e a teljesítményét,
• a szülőről leválasztható-e,
• terhelhetőségének mértéke.
4.2.2. A kikérdezés speciális szempontjai
A vizsgálat megkezdését megelőzően, a behíváskor szükséges felhívni a szülők figyelmét

arra, hogy lehetőség szerint a vizsgálatra hozzák magukkal a gyermek gyógyászati segéd-
eszközeit, kommunikációs eszközeit.
Amennyiben a gyermek pozicionálása speciális eszközrendszert igényel, mely nem
szállítható, erről is tájékozódni kell a vizsgálat lehető legoptimálisabb tárgyi feltéte-
leinek biztosításához.
A jelen állapot és a probléma konkretizálására vonatkozó főbb kérdéseket megelőzően
érdemes a szülőknek kiküldeni, ez alapot adhat a pontos, részletes, problémafókuszú
anamnézisfelvételhez.
Az anamnézisben hangsúlyos kérdéskörök: a terhesség lefolyása, esetleges – a mozgás-
korlátozottsággal összefüggő – örökletes tényezők, terminus ideje, szülés közbeni
komplikációk, hypoxia, perinatális ellátás szükségessége (lélegeztetés, agyvérzés,
izomtónusbeli eltérések, táplálási nehézség, kifejezett neurológiai probléma, neuro-
terápia), korai adaptáció menete (bioritmus, táplálhatóság), mozgásfejlődés, a mozgással
összefüggő többi funkcióterület fejlődési jellegzetességei, az eddigi terápiák típusa,
időtartama, orvosi beavatkozások, segédeszköz-ellátás kezdete, típusa).
A mozgáskorlátozott gyermek/tanuló intézményi beilleszkedéséről lehetőség szerint
célzottan tájékozódjunk. A pedagógiai vélemény bekéréséhez lehetőleg használjunk
előre elküldött strukturált kérdéssort.
33
Szempontsor a pedagógiai véleményhez

(Előzetes kiküldéshez a gyermeket/tanulót ellátó intézménybe)
• A tanuló a közösségbe beilleszkedett-e? igen/nem
• Van-e barátja, nincs/1/több
• Tud-e az osztály tempójával együtt haladni?
igen/nem; ha nem, ez mozgáskorlátozottságából adódik-e?
• Érti, feldolgozza-e a tanórák anyagát? Igényel-e ehhez többletsegítséget, milyen
mértékűt? Megkapja-e, kitől?
• Megvalósítható-e a többi tanulóval együtt a számonkérés? (Képes-e a többiekkel
azonos tempóban írni/beszélni?)
• Szóbeli feleletre képes-e ? (Beszédprodukció tempója, érthetősége, minősége)
• Írásbeli produkcióra képes-e? (Grafomotoros tempó/mód/színvonal)
• Van-e valamelyik tantárgy tanulásával kifejezett problémája? (nincs/ van, éspedig…)
• Eljut-e a tanuló minden iskolán belüli rendezvényre (fizikai akadálymentesség
szempontjából pl. ünnepély, sportverseny)? Ha nem, miből adódik a probléma?
• Eljut-e a tanuló minden iskolán kívüli rendezvényre? Ha nem, miből adódik a
probléma?
• A taneszközök kezelése
önálló/kis segítséget/folyamatos segítséget igényel (ki biztosítja?)
• Kap-e mozgásfejlesztést az iskolában? Ha igen, hány órában? Milyen szakember végzi?
• Kap-e valamilyen tantárgyból felmentést/mentesítést?
• A tanuló erősségei
4.2.3. A megfigyelés speciális szempontjai
Mozgáskorlátozott gyermekeknél, tanulóknál sok esetben a gyermek állapotára vonat-

kozó következtetéseinket kevésbé a metrikus adatokra, mint inkább megfigyeléseinkre
alapozhatjuk.
Abban az esetben, ha a gyermek a vizsgálati szituációban nem együttműködő, súlyosan
mozgáskorlátozott és kommunikációja súlyosan akadályozott vagy a szülő szerint
saját magához képest jelentősen alulteljesít, a szülők egy saját életszituációkból
összeállított videodokumentációval segíthetik a diagnosztikus folyamatot.
34
Szempontsor a videodokumentációhoz
Minimum 20 perces videoanyag a gyermek/tanuló tevékenységére vonatkozóan
a következő tartalmakkal
• Hely-helyzetváltoztatás módja
o lakásban
o külső környezetben
• Spontán tevékenység (játék, más szabadidős tevékenység)
• Segédeszköz-használat
o gyógyászati és rehabilitációs eszközök,
o taneszközök (felvéve, illetve használat közben)
• Étkezés
o pozícionálás láttatása
o evés, ivás (étel-/italfogyasztás)
• Kommunikációs helyzet láttatása
o igen/nem jelzés
o köszönés, új személy felismerése
o kérés, kívánság kifejezése
o öröm/bánat kifejezése
o augmentatív kommunikációs eszköz használata (amennyiben használ ilyet a gyermek)
Szempontsor a kommunikáció színvonalának megítélésére8

• Kommunikáció szintje
o Hangzó beszéd van-e?
o Beszédértés, -produkció szintje
• Súlyos dysarthria, anarthria esetén
o „Igen”/„nem” egyértelmű jelzése kialakult-e?
o Üdvözlésre válaszol-e?
o Próbál-e bemutatkozni?
o Tud-e segítséget kérni?
o Fenntartja-e a kommunikációs helyzetet (várja-e hogy megértsék, próbálja-e segíteni
a megértést ismétléssel, szünetekkel)?
o Használ-e augmentatív kommunikációs eszközt?
8 Interaction Checklist for Augmentative Communication és a Mozgásjavító Általános Iskola Csillagház

Tagozatának saját felmérőlapja alapján.
35
4.2.4. A mozgásállapot, funkcionális állapot felmérése
• Megfigyelés: általános fizikai jellemzők

• Motoros struktúrák, alapfunkciók vizsgálata: hossz-, körfogatmérés, végtagok tengely-
állása/eltérések
• Ízületek, ízületi mozgásterjedelem, izomtónus, izomerő vizsgálata, testtartás vizsgálata
• A felső végtag működésének vizsgálata
• Járásvizsgálat
• Segédeszközös helyváltoztatás vizsgálata
• Koordináció- és egyensúlyvizsgálat (statikus, dinamikus), célmozgások, próbák, meg-
figyelések, mindennapi tevékenységek vizsgálata
4.2.5. Az intellektuális képességek felmérése
• Lehetőség szerint az aktuálisan bemért fejlődési és intelligenciatesztek vagy ezek

részeinek használata
• Súlyos, halmozott sérülés esetén a kommunikáció szintjének felmérésével összefüg-
gésben pedagógiai jellegű vizsgálatok, fejlődési skálák használata
4.3. A komplex vélemény kialakítása
4.3.1. Súlypontok a szakértői vélemény kialakítás során
A mozgáskorlátozott tanulók vizsgálati eredményeinek összegzése mindig közérthetően

adjon képet a mozgásállapottal összefüggő funkcionális képességekről és egyéb állapot-
jellemzőkről, a gyermek erősségeinek, pozitív személyiségjegyeinek kiemelésével. Fog-
lalja magába az életút eddigi történéseinek, az állapot javulását elősegítő beavatkozá-
sok rövid összefoglalását, illetve az elmulasztott beavatkozások hatását a jelen állapotra.
A tanuló aktuális állapotjellemzőinek összegzése
Általában figyelni kell arra, hogy minél szűkebb területekre fókuszálva, konkrétumokat
rögzítsünk.
• Helyváltoztatásra képes-e?
o Ha igen, segédeszközzel vagy anélkül (minden kiinduló helyzetből leírva).
o Ha nem, helyzetváltoztatásra képes-e, mely testrésszel, milyen módon.
• Segédeszköz-használat
36
A segédeszköz típusa, mérete, minősége megfelelő-e, állandó vagy időszakos, szükséges-e

valamit változtatni
• Fizikai terhelhetőség
o Nincs korlátozva
o Korlátozva van, éspedig…
• Kommunikáció
o Beszédprodukció nincs, alternatív és augmentatív kommunikációba (AAK) vonható
(AAK-eszköze nincs/van: éspedig)
o Beszédprodukció nincs, AAK-ba nem vonható
o Beszédprodukció van
o Tempó (megfelelő/meglassúbbodott/nagyon lassú)
o Érthetőség (könnyen/nehezen/alig)
• Értelmi állapot, kognitív képességek
o A gyermek/tanuló erősségei és gyengeségei
o A mozgáskorlátozottság etiológiájával összefüggő tipikus kognitív jegyek
o Pszichomotoros tempó
• Írás/olvasás (ha a tanuló már elsajátította)
o önálló (megfelelő tempó/lassú
o segédeszköz (számítógép)
o írásnál kompenzáló funkció van-e (pl. szájban tartott ceruza)
o jegyzetelésre képes /nem képes/ minimálisan képes
• Étkezés
o önálló
o segédeszközzel önálló
o csak személyi segítséggel
• Személyi higiéné
o vizelet/ széklet inkontinencia
o tisztálkodás önálló
o tisztálkodás segédeszközzel önálló
tisztálkodás személyi segítséggel megoldott (kis-/nagymértékű)
• Szocializáció szintje
o szülőről teljesen leválasztható
o szülőről időszakosan választható le
o folyamatos szülői jelenlétet igényel
o kortársakkal együttműködő
o magányosan szemlélődik/ tevékenykedik
37
• Kifejezett kontraindikációk (mozgásformák, terhelés, pozícionálás stb. terén)

• Egészségügyi ellátás
o gyógyszerszedés
o várható műtétek /és időpontjuk, várhatóan hogyan befolyásolják az iskolai együtt-
haladást
• Érzelmi hangoltság
o negatív (instabil)
o pozitív (kiegyensúlyozott)
A szakértői vélemény javaslati részének súlypontjai
• az iskolai teljesítéshez szükséges értelmi/tanulási képességek,
• a kommunikációs,
• a funkcionális szemléletű nagy- és finommotoros,
• a szociális és önellátási területekre vonatkoznak.
Kiemelten fontos
• Az értelmi képességekkel összefüggésben
o szükséges esetben a többletkedvezmények, méltányos elbírálás, speciális módszer-
tani javaslatok megfogalmazása.
• A kommunikációval kapcsolatban
o szükség esetén augmentatív kommunikációs eszközszükséglet leírása,
o a kommunikáció szintjének megfelelő számonkérési mód, többletkedvezmények
leírása,
o a kommunikáció fejlesztésével kapcsolatos módszertani javaslatok megfogalmazása.
• A mozgásállapottal összefüggésben
o a speciális gyógyászati, rehabilitációs és tanulást segítő eszközök megjelenítése,
o a testnevelésórákon történő részvétel (könnyített testnevelés),
o a gyógytestnevelés,
o a gyógytorna,
o a mozgásnevelés, illetve
o az esetleg szükséges további egészségügyi kivizsgálások idői és tartalmi keretei-
nek megjelenítése.
A javaslatokon kívül kiemelten fontos továbbá az ellenjavallatok (kontraindikációk)
összegzése is.
38
4.3.2. Súlypontok a vizsgálati eredmények összegzésekor és a szülővel, gyermekkel/

tanulóval történő megbeszélése során
• A gyermek pozitívumainak kiemelése.

• A súlyos állapotjellemzők (pl. súlyos testi deformitások, a külső megjelenés átlagostól
való jelentős eltérései) a szakvéleményben szaknyelvi kifejezésekkel – latinul – jelení-
tődjenek meg, a szülő/fejlesztő szakember számára is érthető összefoglalóban ezek
részletezése már nem szükséges (esetleg a funkciókkal, teljesítménnyel való össze-
függések viszonylatában tehetünk rövid utalást).
• A fejlődési skálák eredményeinek interpretálása a szülők felé: az elért életkori szint
megadása megtévesztő lehet, az eredmények mögött a mennyiségi eltérések mellett
a minőségiek hangsúlyozása fontos.
Az állapotjellemzők viszonylatában fontos a kíméletes, támogató, de reális jövőkép-
tervezés segítése.
• A segédeszközök igénybevételével kapcsolatban fontos a széles körű tájékoztatás.
• A megbeszéléskor a traumafeldolgozás segítése elengedhetetlen, kiemelten
a progrediáló kórképeknél mind a szülők, mind a gyermekek/tanulók vonat-
kozásában.
• A gyermek/tanuló pszichés állapotának nyomon követése kiemelt jelentőségű
progresszív kórképek esetén.
• A gyermek/tanuló pszichés állapotának nyomon követése fontos abban az
esetben, ha kortárs közösségében progrediáló kórképpel élő gyermekek közt
tartózkodik.
• A pszichés segítségnyújtás szükségessége esetén a pszichoterápiára vonatkozó
javaslattétel indokolt.
39
5. Összegzés
Az individuális különbségek hangsúlyozása ellenére fontosnak tartjuk, hogy a mozgásvizs-

gálattal összefüggésben vizsgálóeljárások adaptációjára, illetve a hazai gyakorlatba
való bevezetésre sor kerüljön.
Mindezekkel hosszútávon pontosabbá tehetjük a jelenleg sok esetben becslésre épülő
diagnosztikus gyakorlatot.
A vizsgálati eszköztár megújításán túl fontos hangsúlyozni a szakértői vizsgálatok
működési kereteinek tágítását, főként a vizsgálati idő tekintetében, valamint a diagnózis
kialakításában. A vizsgálati eredmények terén a kvalitatív elemzés, komplex tesztmu-
tatók részeredményeinek közlése indokolt esetben egyenértékű a kvantitatív mutatók-
kal. Ennek indoklásához azonban további kutatási/vizsgálati eredményekre, bizonyí-
tékokra van szükség.
E népesség szakértői vizsgálati eredményeinek összegzésénél hangsúlyos lenne
a tartós megfigyelés melletti halasztott diagnózis gyakoribb alkalmazása.
A terület sajátosságaiból adódóan egy szakmaközi elektronikus adatbázis kialakítása,
használatba vétele alapvetően járulna hozzá a vizsgálati és intézményválasztási
folyamat eredményességéhez. A gyakorlatban hangsúlyos BNO kódrendszer mellett
szakmailag indokolt lenne az FNO kódrendszer alkalmazásának kipróbálása.
A diagnosztikus protokoll megújításával párhuzamosan a szakértők képzését is szük-
séges folyamatosan aktualizálni: az új gyógyászati segédeszközök, rehabilitációs eszközök
elérhetősége, az alternatív és augmentatív kommunikáció, valamint a neuropszichológiai
ismeretek tekintetében.
Az összetett diagnosztikai problémafelvetés miatt a más területekről érkező szakértők-
kel való együttműködés, konzulensi rendszer működtetésének gyakorlati bevezetése
elengedhetetlen.
Az eredményes szakmai munka feltétele a diagnosztikai és ellátórendszer közötti infor-
mációáramlás, folyamatos szoros együttműködés, valamint a vizsgálómódszerek és
a szakmai tudás megújítása.
40
6. Irodalom
6. Irodalom
6.1. Felhasznált irodalom
BECKUNG, E., HAGBERG, G. (2002) Neuroimpairments, activity limitations and participation

restrictions in children with cerebral palsy. Developmental Medicine and Child Neurology,
44, 309–346.
BENCZÚR M.-né (2000) Sérülésspecifikus mozgásnevelés. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai
Főiskolai Kar, Budapest
BENCZÚR M.-né (2001) Mozgáskorlátozottak (szócikk). In MESTERHÁZI ZS. (szerk.) Gyógy-
pedagógiai Lexikon, 130. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest
BERÉNYI M., KATONA F. (2012) Fejlődésneurológia. Medicina Könyvkiadó, Budapest
BOLTON, S., DASHIELL, S. (1984) Interaction Checklist for Augmentative Communication (INCH).
PRO-ED, Austin
CZEIZEL E. (1978) A veleszületett rendellenességek nomenclaturája és osztályozása.
Orvosi Hetilap, 119, 15, 899–906.
CZEIZEL E. (2000) A végtaghiányos fejlődési rendellenességek okai és megelőzése. Végtag-
hiányos Gyermekekért Alapítvány, Budapest
DeGANGI, G. A, GREENSPAN, S. I. (1989) Test Of Sensory Functions in Infants. Western
Psychological Services, Torrance
FEHLINGS, D., HUNT, C., ROSENBAUM, P. (2007) Cerebral Palsy. In BROWN, I., PERCY, M. (eds) A
Comprehensive Guide to Intellectual and Developmental Disabilities, 279–285. Paul Brookes,
Baltimore
FNO. A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása. (2004).
Egészségügyi Világszervezet, Budapest
GONTARD (VON), A., ZERRES, K., BACKES, M., LAUFERSWEILER-PLASS, C., WENDLAND, C.,
MELCHERS, P., LEHMKUHL, G., RUDNIK-SCHÖNEBORN, S. (2002) Intelligence and
cognitive function in children and adolescents with spinal muscular atrophy.
Neuromuscular Disorders, 2, 2, 130–136.
HAMILTON B. B., GRANGER C. V., SHERWIN F. S. et al. (1987) A uniform national data system
for medical rehabilitation. In: FUHRER, M. J, editor. Rehabilitation Outcomes: analysis
and measurement. 137–47. Brookes, Baltimore, MD
HENDERSON, Sh. E., SUGDEN, D. A., BARNETT, A. (2007) Movement Assessment Battery for
Chlidren – Second edition. M-ABC-2. Pearson, San, Antonio, TX
41
JÁSZBERÉNYI M. (1993) Operált hydrocephalusos gyermekek pszichológiai vizsgálatai.

Pediáter 1, 2, 45–53.
KÁLMÁN ZS. (2006) Mással-hangzók… Az augmentatív és alternatív kommunikáció alapjai.
Bliss Alapítvány, Budapest
KERTÉSZ GY. (2009) Orvosi rehabilitáció, 2. sz. melléklet, Barthel index, FIM. In Horváth
A. (szerk.) Rehabilitációs program és egyéni rehabilitációs terv. Szöveggyűjtemény. 19–20.
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest
KORNMANN, R., MEISTER, H., SCHLEE, J. (1994) (Hrsg.) Förderungsdiagnostik. Schindele,
Heidelberg
KULLMANN L. (2009) Az orvosi rehabilitáció szerepe és kapcsolatai. In Horváth A. (szerk.)
Rehabilitációs program és egyéni rehabilitációs terv. Szöveggyűjtemény. 21–51. ELTE
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest
LÁNYINÉ ENGELMAYER Á. (2001) Halmozott fogyatékosság (szócikk). In MESTERHÁZI ZS.
(szerk.) Gyógypedagógiai Lexikon, 108. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai
Kar, Budapest
LAWRENCE, R. C. et al. (2008) Estimates of the prevalence of arthritis and other rheumatic
conditions in the United States. Arthritis Reumatology, 58, 1, 26–35.
LEYENDECKER, C. (1982) Lernverhalten behinderter Kinder – eine vergleichende experimentelle
Untersuchung zum Lernverhalten bei Kinder mit zerebralen Bewegungsstörungen. (2. Aufl.)
Schindele, Heidelberg
LEYENDECKER, C. (1999) Körperbehinderte Menschen. In FENGLER, J., JANSEN, G. (Hrsg.)
Heilpädagogische Psychologie. 153–189. (3. Aufl.) Kohlhammer, Stuttgart
LINDQUIST, B., CARLSSON, G., PERSSON, E. K., UVEBRANT, P. (2005) Learning disabilities in
population based group of children with hydrocephalus. Acta Pediatrica, 94, 7, 873–883.
MAHONEY F. I, BARTHEL, D. (1965) Functional evaluation: the Barthel Index. Maryland State
Med Journal 14, 6–61.
MLINKÓ R. (2012) Új intelligenciavizsgáló eljárások felhasználása a mozgáskorlátozott
tanulók kognitív képességvizsgálataiban. Gyógypedagógiai Szemle, 40, 1, 36–47.
NEUMANN, K. J. ( 1977) Intelligenztest für Körperbehinderte und Nichtbehinderte Kinder. In
NEUMANN, K. (Hrsg.) Intelligenzleistungen behinderter Kinder. 5. Beltz Forschungsberichte.
Beltz Verlag, Weinheim, Basel
NEUMANN, K. J. (1981, 1998) Intelligenztest für 6-bis 14-jährige Körperbehinderte und
Nichtbehinderte Kinder. ITK. Manual. Beltz GmbH, Weinheim
PALISANO, R. J., ROSENBAUM, P. L., WALTERS, S. D., RUSSELL, D., WOOD, E., GALUPPI, B. (1997)
Development and reliability of a system to classify gross motor function in children with
cerebral palsy. Developmental Medicine & Child Neurology, 39, 214–223.
42
6. Irodalom
PETERMANN, F. (2008) Movement Assessment Battery for Children Second Edition (M-ABC-2).
(Deutsche Fassung). Pearson Assessment and Information GmbH, Frankfurt
PIRILA, S., VAN DER MEERE, J., KORHOREN, P., RUUSU NIEMI, P., KYNTAJA, M., NIEMINEN, P.,
KORPELA, R. (2004) A retrospective neurocognitive study in children with spastic diplegia.
Developmental Neuropsychology, 26, 3, 679–690.
SCHILLING, F. (1974) Körperkoordinationstest für Kinder. Beltz Test, Weinheim
RÖSBALD 2006
TAUSZ K., LAKATOS M. (2001) A fogyatékos emberek helyzete. In 2001. évi népszámlálás
kötetsorozat 12. Statisztikai Könyvkiadó, Budapest
TÉSZÁS A. (2010) Végtagfejlődési rendellenességek klinikai és genetikai vizsgálata. PhD-
értekezés. PTE, ÁOK, Pécs
TOMPA A. (szerk.) (2008) Népegészségtani ismeretek. Semmelweis Kiadó, Budapest
WECHSLER, D. (2007) WISC-IV Technikai és értelmező kézikönyv. Magyar adaptáció: NAGYNÉ
RÉZ I., LÁNYINÉ ENGELMAYER Á., KUNCZ E., MÉSZÁROS A., MLINKÓ R. OS Hungary
Tesztfejlesztő Kft., Budapest
ZIMMER, R., VOLKAMER, M. (1987) MOT 4-6. Motoriktest für 4- bis 6-jährige Kinder.
Hogrefe Verlag, Göttingen
6.2. Webográfia
1. STUDENTS WITH PHYSICAL DISABILITIES (2012) Blue bridge home, Disability services.
Faculty handbook. http://www.adasoutheast.org/ed/abouted/blueridge/motor.html
2. DEFINITION OF DISABLED (2012a) Disabled word, towards tomorrow. http://www.
disabled-world.com/disability/types/
3. DISABILITIES CLASSIFICATION (2012) http://www.specialeducationweb.com/disabled-
children/disabilities-classification-1.htm
4. MOBILITY AND PHYSICAL IMPAIRMENT (2012b) Disabled word, towards tomorrow.
http://www.disabled-world.com/disability/types/
5. DISABILITY STATISTICS (2012) MPH Group Website. http://mph-uk.com/index.
php?option=com_content&view=article&id=163&Itemid=312
6. A MOZGÁSVIZSGÁLÓ ORSZÁGOS SZAKÉRTŐI ÉS REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG ÉS GYÓGY-
PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT HONLAPJA. http://www.mozgasvizsgalo.hu
7. 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról. http://www.pszichoer-
dek.hu/Jogszab%C3%A1lyok/OM/4_2010_OKM_rendelet.pdf
43
8. VELESZÜLETETT RENDELLENESSÉGEK ORSZÁGOS NYILVÁNTARTÁSA (VRONY).

Éves jelentések. http://www.oefi.hu/vrony2.htm
6.3. Ajánlott irodalom
BASS L., KŐ N., KUNCZ E., LÁNYINÉ ENGELMAYER Á., MÉSZÁROS A., MLINKÓ R., NAGYNÉ
RÉZ I., RÓZSA S. (2008) Tapasztalatok a WISC−IV gyermek-intelligenciateszt magyarországi
standardizálásáról. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest
BERNOLÁK B.-né (2005) Funkcionális diagnosztika. Kézirat. ELTE-BGGYK Szomatopedagógiai
Tanszék, Budapest
CARROLL, J. B. (1993) Human cognitive abilities: A survey of factor-analytic studies. Cambridge
University Press, New York
DOLL, E. A. (1965) Vineland Social Maturity Scale. Condensed Manual. Ford. Dr. Lányi M.-né
(1988) In. Mérei F., Szakács F. (szerk.) Pszichodiagnosztikai vademecum I. Explorációs és
biográfiai módszerek, tünetbecslő skálák, kérdőívek. 200–227. Tankönyvkiadó, Budapest
ELIASSON, A. C., KRUMLINDE SUNDHOLM L., RÖSBLAD. B., BECKUNG. E., ARNER. M., ÖHR-
VALL. AM., ROSENBAUM, P. (2006) The Manual Ability Classification System (MACS) for
children with cerebral palsy: scale development and evidence of validity and reliability.
(2006) Developmental Medicine & Child Neurology, 48, 549–554.
GLAUB T., SZUNYOGH T. (1987) Intelligencia-vizsgálatok lassú progressziójú izomdystrophi-
ákban. Magyar Pszichológiai Szemle, 4, 283–290.
GLÁZ Á., SIMON GY., HORVÁTH M. (1992) Mozgássérült 0-18 éves gyermekek számítógépes
követéses vizsgálata Győr-Sopron megyében, összevetve az országos felméréssel.
HUBA J. (2011) Pszichomotoros fejlődés és fejlesztés. (A pszichomotoros fejlesztés a gyógype-
dagógiában I.–II. III. kötetének átdolgozott változata). Logopédiai Kiadó, Budapest
IPPOLITOVA, M. V. (1988) A cerebral paresises gyermekek pszichikai fejlődésének sajátosságai
és oktatásuk a Szovjetunióban. Gyógypedagógia, 32, 97–108.
JOHNSON, R. M. et al. (2002) Assessment of children with motor impairment. In SIMEONSSON,
R. J., ROSENTHAL, S. L. (eds) (2002) Psychological and Developmental Assessment: Children
with Disabilities and Chronic Conditions. 205–224. The Guilford Press, New York
KIPHARD, E. J. (1977) Mennyire fejlett a gyermek? Útmutató az érzékszervi és mozgásfunkciók
vizsgálatához. Verlag Modernes Lernen, Dortmund, 3. javított kiadás (ford. KEDL M.), Budapest
KUNCZ E., MÉSZÁROS A., MLINKÓ R., NAGYNÉ RÉZ I. (2008) A szakértői vizsgálati munka
protokollja. In MESTERHÁZI Zs. (főszerk.) Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez
V. rész. 1–103. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest
44
6. Irodalom
LÁNYINÉ ENGELMAYER Á., NAGYNÉ RÉZ I., NAGY É., RINGHOFER J.-NÉ (1996) Az intelligencia
mérése gyermekeknél. A HAWIK–R magyarországi változata, a MAWGYI–R bemutatása,
használati utasítása és alkalmazása. In KUN M., SZEGEDI M. (szerk.) Az intelligencia mérése.
222–309. 6. átdolgozott kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest
LAWRENCE, R. C. et al. (2008) Estimates of the prevalence of arthritis and other rheumatic
conditions in the United States. Arthritis Reumatology, 58, 1, 26–35.
NAGYNÉ RÉZ I. (1987) A cerebralpareticus gyermekek intelligenciavizsgálatának lehetőségei
(A színes progresszív mátrix alkalmazása mozgássérült gyermekek vizsgálatában). ELTE
bölcsészdoktori disszertáció, Budapest
NAGYNÉ RÉZ I. (2001) A MAWGYI-R teszt standardizálása utáni tapasztalatok mozgáskorlátozott
gyermekekkel végzett vizsgálatok tükrében. Gyógypedagógiai Szemle, Különszám, 48–56.
RÓZSA S., KŐ N. (szerk.) (2008) A Wechsler intelligenciateszttel szerzett nemzetközi ered-
mények áttekintése. In NAGYNÉ RÉZ I., LÁNYINÉ ENGELMAYER Á,. KUNCZ E., MÉSZÁROS
A., MLINKÓ R., BASS L., RÓZSA S., KŐ N. A WISC–IV gyermek-intelligenciateszt magyar kézi-
könyve. Hazai tapasztalatok, vizsgálati eredmények és normák. 9–16. OS Hungary
Tesztfejlesztő Kft., Budapest
SARKADY K., ZSOLDOS M. (1988) Mozgáskorlátozott (cerebral paretikus) kisiskolások olva-
sás-írás készségének differenciál-diagnosztikus megközelítése. Gyógypedagógiai Szemle,
16., 169–175.
WATKINS, M. W., WILSON, S. M., KOTZ, K. M., CARBONE, M. C., BABULA, T. (2006) Factor
Structure of the Wechsler Intelligence Scale for Children – Forth Edition Among Referred
Students. Educational and Psychological Measurement, 66, 6, 975–983.
45
Melléklet
Az alkalmazott próbamódszerek pontos elnevezése, szerző(i) és forrása
Rövid név Teljes név Szerző Kiadó/ Kiadó/Forgalmazó

(magyar elnevezés/ Forgalmazó elérhetősége
változat, ha elérhető)
WISC–IV Wechsler intelligence scale for WECHSLER, D., OS Hungary Kft. 1136 Budapest Hegedűs
children, Fourth edition 2003 Gyula u. 13. mfsz.
Wechsler gyermek- Magyar adaptáció: http://oshungary.hu/
intelligenciateszt, IV. kiadás NAGYNÉ RÉZ és
mtsai, 2007
WAIS–IV Wechsler adult intelligence WECHSLER, D., OS Hungary Kft. 1136 Budapest Hegedűs
scale, Fourth edition 2008 Gyula u. 13. mfsz.
Wechsler intelligenciateszt, Magyar adaptáció: http://oshungary.hu/
IV. kiadás RÓZSA, KŐ, 2009
WPPSI–IV Wechsler Preschool and Primary WECHSLER, D., Pearson Education, 19500 Bulverde Road San
Scale of Intelligence 2002 Inc., San Antonio Antonio, TX 78259-3701
http://www.pearsonas-
sessments.com/pai/
WJ NK Kogn. Woodcock–Johnson Tests of WOODCOCK R., A magyar változat nora.katona@gmail.com

Cognitive Abilities JOHNSON, M. E., kiadása dr. Katona
Woodcock–Johnson Kognitív 1989 Nórán keresztül
Képességek Tesztje Nemzetközi érhető el.
Kiadás
Leiter-R Leiter International Performance ROID, G. H., Western Psycho- 625 Alaska Avenue.
Scale Revised MILLER, L. J., logical Services, Torrance, CA 90503-5124
1997 Torrance http://portal.wpspublish.
com
CMMS Columbia Mental Maturity Scale BURGERMEISTER, Pearson Education, 19500 Bulverde Road San
B., BLUM, H. L, Inc., San Antonio Antonio, TX 78259-3701
LORGE I. (2005) http://www.pearsonas-
3rd. edition: sessments.com/pai/
KAPLAN et al
PPVT–IV Peabody Picture Vocabulary Test, DUNN, L. M., Pearson Education, 19500 Bulverde Road San
Fourth Edition DUNN, D. M., Inc., San Antonio Antonio, TX 78259-3701
2007 http://www.pearsonas-
sessments.com/pai/
TSFI Test of Sensory Functions DeGANGI, G. A., Western Psycho- 625 Alaska Avenue.
in Infants GREENSPAN, S. I., logical Services, Torrance, CA 90503-5124
1989 Torrance
Movement Movement Assessment Battery HENDERSON és Pearson Education, 19500 Bulverde Road San
ABC-2 for Children, Second Edition mtsai, 2007; Inc., San Antonio Antonio, TX 78259-3701
PETERMANN, 2008 http://www.pearsonas-
sessments.com/pai/
46
6. Irodalom
Rövid név Teljes név Szerző Kiadó/ Kiadó/Forgalmazó

(magyar elnevezés/ Forgalmazó elérhetősége
változat, ha elérhető)
Kiphard Kiphard-féle szenzomotoros és KIPHARD, J. E. Verlag modernes D - 44287 Dortmund

pszichoszociális fejlődési táblázat 1977 lernen Borgmann Schleefstraße 14 http://
GmbH & Co. KG www.verlag-modernes-
lernen.de/docs/index.php
Bayley–III Bayley Scales of Infant and Todd- BAYLEY, N., 2005 OS Hungary Kft. 1136 Budapest Hegedűs
ler Development, Third edition Gyula u. 13. mfsz.
http://oshungary.hu/
Vineland–II Vineland Adaptive Behavior SPARROW, S. S., Pearson Education, 19500 Bulverde Road San
Scales, Second Edition CICCHETTI, D. V., Inc., San Antonio Antonio, TX 78259-3701
Vineland Szociális Érettségi Skála BALLA, D. A., http://www.pearsonas-
2005 sessments.com/pai/
Bender Bender Visual-Motor Gestalt Test, BENDER L., OS Hungary Kft 1136 Budapest Hegedűs
Second Edition (Bender-Gestalt II) the American Gyula u. 13. mfsz.
A vizuo-motoros koordináció Orthopsychiatric http://oshungary.hu/
érettségének feltárása Association, Inc.
Revised by DEC-
KER, S. L., BRANNI-
GAN, G. G., 2003
Raven Raven’s Standard Progressive RAVEN, C. J., Pearson Education, 19500 Bulverde Road San
(RMP) Matrices 1. kiadás, 1938, Inc., San Antonio, Antonio, TX 78259-3701
Raven Standard Progresszív jelenlegi kiadás Hazai forgalmazó: http://www.pearsonas-
Mátrixok Pearson PLC, 2004. OS Hungary Kft. sessments.com/pai/
Színes Raven Raven’s Coloured Progressive RAVEN, C. J., Pearson Education, 19500 Bulverde Road San
(CMP) Matrices 1. kiadás: 1953, Inc., San Antonio, Antonio, TX 78259-3701
Raven Színes Progresszív jelenlegi kiadás: Hazai forgalmazó: http://www.pearsonas-
Mátrixok Pearson PLC, 2003. OS Hungary Kft. sessments.com/pai/
SAFA Scale Psichiatriche di CIANCHETTI, C., OS Hungary Kft 1136 Budapest Hegedűs
Autosomministrazione SANNIO FANCEL- Gyula u. 13. mfsz.
per Fanciulli e Adolescenti LO, G., 2001 http://oshungary.hu/
Pszichopatológiai Tünetlista Magyar adaptáció:
Gyermekek és Serdülők Számára KŐ, 2009
FIM The Functional Independence Hamilton, B. B., Uniform Data Amherst, New York
Measure Granger, C. V. , System for Medical 14228 270 Northpointe
Sherwin, F. S. et Rehabilitation Parkway, Suite 300
al., 1987 http://www.udsmr.org/
Barthel Index Barthel Index of Activities of Daily Mahoney, F. I, Maryland State

Living BarThel, D. Medical Society a
(1965) jogtulajdonos, non-
profit célra szabad
felhasználású skála
47

Diagnosztikai Kezikonyv 7fejezet SZOMATO PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Diagnosztikai Kezikonyv 7fejezet SZOMATO PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

01.

Mlinkó Renáta – Fótiné Hoffmann Éva

rész Mozgáskorlátozott (mozgásszervi

A Diagnosztikai kézikönyv „Mozgáskorlátozott (mozgásszervi fogyatékos) gyermekek, tanulók

© Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, 2012

1. A mozgáskorlátozottság meghatározása, jellemzői és diagnosztizálása

1. A mozgáskorlátozottság meghatározása, jellemzői és

1.1. A mozgáskorlátozottság meghatározása

A mozgáskorlátozottság problémakörének meghatározása, a definícióhasználat és az állapot-

1.2. Fogalomhasználat a mindennapos tevékenységekhez alkalmazkodva.

A mozgáskorlátozottság definíciója a WHO fogyatékossági folyamatértelmezésében

A pedagógiai, oktatási csoportosítás szempontjából – a hazaihoz hasonlóan – többféle

1.3. Fogalomhasználat a kutatásokban

Az egészségügyi ellátásban és a kutatások területén kóreredet szerinti terminológiával

A pszichodiagnosztikai vizsgálatok fókuszában gyakran találjuk a cerebrális parézis

A cerebrális parézis, illetve a plégia típusai, felosztása

1.4. Gyakorisági adatok

Miután a mozgáskorlátozottság az egyik legheterogénebb fogyatékossági kategória –

Egyes gyakoribb kórformákról találunk még incidenciaadatokat. Incidenciának ne-

1.5. A mozgáskorlátozottság diagnosztizálása a nemzetközi gyakorlatban

1.5.1. A diagnosztikus intézményrendszer és folyamat, a közreműködő szakemberek

A nemzetközi helyzetfelmérésre vonatkozóan e-mail-ben kerestünk meg európai és amerikai

1.5.1.1. Az adatközlők által leírt szakemberek, vizsgálati területek és vizsgálóeszközök

A mozgáskorlátozott gyermekek diagnosztikájában közreműködő szakemberek

1.5.2. Vizsgálóeljárások a nemzetközi gyakorlatban

1.5.2.1. A motoros képességek, a mozgásállapot feltárására irányuló diagnosztikus eszközök

b) Becslőskálák, tünetlisták, ellenőrzőlisták (chekclist)

1.5.2.2. Mentális státusz, tanulási problémák, társuló fogyatékosságok

Történt kísérlet a motoros kivitelezést igénylő próbák csökkentésére vonatkozóan is.

1.5.2.3. Szociális-emocionális státusz

E terület feltárására leginkább a kikérdezés szolgál (szülőtől, pedagógustól), valamint

1.5.2.4. A kommunikáció vizsgálata

A mozgásstátusz és az értelmi színvonal felmérésén kívül a harmadik jelentős vizsgálati

• International Checklist for Augmentative Communication – Revised Edition (BOLTON

2. A hazánkban aktuálisan megvalósuló diagnosztikus gyakorlat

A mozgáskorlátozott tanulók komplex, orvosi, gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálatára

A pozitív változások ellenére összességében azonban elmondható, hogy a mozgás-

2.1. Hazai definíciók, klasszifikáció, gyakoriság

Ahogyan azt az 1. fejezet nemzetközi gyakorlatról szóló bevezetőjében már vázoltuk,

„A mozgáskorlátozottságnál a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett

Nevelési szempontú csoportosításnál az előzőkön túl – a kórfolyamat állandó,

2.2. Gyakorisági értékek

Magyarországon a születéstől a közoktatás befejezéséig tartó életszakaszra vonatkozóan

2.3. A Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (MOSZRB)1

A fogyatékosságspecifikus diagnosztikus intézmény a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői

1 A fejezet forrása az intézmény honlapja, webográfia 6.

A vizsgálat során kerül sor a gyermek mozgásállapotának, értelmi képességeinek,

2.4. A mozgásvizsgálati protokoll megújításához szükséges

A Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató

2.4.2. Tesztadaptációs szükséglet, illetve új eljárások bevezetésének szükségessége4

Az alábbi táblázatban azokat a teszteket soroljuk fel, melyek a mozgáskorlátozottság szem-

1. táblázat. Tesztadaptációs szükséglet

Teszt Hozzáférés Életkori Felhasználók köre Hazai gyakorlati Megjegyzés az

WAIS–IV OS Hungary 6–90 év Pszichológus, gyógype- A teszt már rendelke- Fogyatékosságspecifikus

WPPSI–IV OS Hungary 2;6-7 Pszichológus, gyógype- A tesztstandardizá- Fogyatékosságspecifikus

WJ NK The Woodcock 5 évtől Pszichológus A teszt már rendelke- További fogyatékosság-

Leiter-R OS Hungary 2–20 év Pszichológus Standard hiányában Fogyatékosságspecifikus

PPVT–IV Pearson Education 2,6–90 év Pszichodiagnosztikában Standard hiányában Fogyatékosságspecifikus

2.4.3. A tesztadaptációs szükségletek indoklása a WISC–IV és a Woodcock–Johnson

Az intelligenciavizsgáló eljárások közül a hazai gyakorlatban jelenleg rendelkezésre

• Az időkorlátos feladatok esetében kompenzáló funkciókkal történő kivitelezéskor

3. Szempontrendszer és javaslatok a mozgáskorlátozott gyermekek,

3.1. Életciklus szerinti vizsgálatok