This is a reproduction of a library book that was digitized

by Google as part of an ongoing effort to preserve the

information in books and make it universally accessible.

https://books.google.com
 _
wahlen??
‚ 4
.w
‚
è@ Wî
ЁЁ ëя. ‚Ё
 ÉAHNEMANN.
г
i
I _EMLÉKBESZÉD
I. BÃLMAÉÍBALoGH(PAL)
i wv
x ÁLTAL
„irq NYJ» t: А [LIN l

PESTEN, JULIUS7 28-kán, 1844.

l
i

BUDAN,
А MAGYAR шк. EGYETEM' BETÜIVEL.
1844.
‘l
 HAHNEMANN.

E М L Ё к в Е s z É D

ALMÁsl BALoGH EAL

fk
Á'LTAL.

PESTEN, JULIUS’ :ZS-kán, 1844.

BUDAN,
А' м. к. EGYETEM’ BETÚIVEL.

1944.
Az ешЬегЕ ёгЪе1шЯзё5, теПу hol вт- és шек
emelö fénysugárokat szórva, hol leveró’ ’s búger
jesztö homályba borulva balad е1бге az idök’ vé
getlen hullámain, soha sem tünteté még annyirà
ki isteni eredetét, mint а2 újabb idök’ évtizedei
ben. Па а, szellemi világ, melly az emberiség’
öszves êletének legfenségesb virága, már таза
ban Véve is csudálkozást igényel, mennyivel ma
gasb fokra emelkedhetik ez, ha az emberi ész’
rendkívüli hatalmát szemléljük egyes esetekben; ha
látjuk, hogy az csupán ön erejéböl, minden kül
56 segédeszközök’ дыши, legfeljebb свекыу а1—
kalomadások által , a’ пазу termésmet7 legtit
kosb müködésen kifufkészni ’s azok' так сапё
nyeit felfedeznì képes. A7 gondolatok7 megfoghat
lan kifejlése , azok’ elvont körbení můködései, 1е—
hozásai, közönségesitései, оПу igazságo-k’ @161€
” меж
Ёж}? ша;
__4_.

âges meghatározásai , mellyeket még századok mul-É

va erösítend meg a7 tapasztalás, méltó csudálko
zás’ tárgyai a’ ñgyelmezó’ léleknek.
’S az emberi ész’ ezen fenséges tulajdonsá
gai, az újabb korban bámulatos nagyszerüségbeu
îs terjedelemben mutatkoznak, bizonyságaúl an

nak, hogy az ember magas rendeltetésének -

melly nem egyéb, mint a’szellemié1et’kifejtése, —
hatalmas lépésekkel siet elébe. Az értelmiség’ su
gárai, mellyek eddig csak egyes népek’ 7s egyes
‘emberek’ számára fénylettek, most az egyetemes
emberiségre kezdik terjesztgetni jótevó’ világukat,
’s az újabb idôk’ nagyszerü felfedezései tagadhat
lanul kivívják, hogy az emberi észben, olly dol
gok’ csirái rejteznek, mellyek7 ott lételét a’ legme
részebb képzelet is alig gyanitá.
Igenis, az emberiség’ rendelletése dem az ál
lati körben mozgás , nem az anyagi éldeletek után
sovárgás, hanem a1 szellem1 országának kimivelé
se, a’ szellem’ tisztább, mennyeibb légkörébe emel
kedés, ’s az élet’ testi és lelki örömeinek az ember’
magas rendeltetésével 1s éggel rokon tulajdonaival
megegyezö élvezete. Ezen magas czéltól, még
ugyan felette messze vagyunk', ’s az emberi tö

жди жёг
 __5__

kély’ fénypomja meg csak távol homályból меня ‚

felénk serkentô sugárit, mellyek’ teljes világa csak
késó’ utódaink' osztályrésze leend; de a’ nemes es
megas ezel’ magvainak elhintése ’s lehetö kifejlesz
tése, korunk’ nagyszerü feladata. Meg csak felette
kevés elzok1 száma ‚ kiknek lelke alapos miveltség’
jótétemenyébe részesült, ’s kik ennélfogva a’ Szel
lemi éldeletekben kielégitö gyönyört ’s életczélt kö
zelitó’ foglalkozást találnak; de кошке а’ dicsöség
ezen megas czélnak megértése 1s öntudatra jutta
tásában, korunké az érdem annak teljes világba
tüntetésében, hogy minden anyagi můködesemk,
minden iparkodásinknak végczélja el1 külvilágoni
uralkodás’ mennél magasb fokra emelése, ’s így az
emberi miveltség’ fenséges czéljának megközelítése.
És ezen homályosan érzett szükségek ’s vá
gyak7 ébrelmei, az emberi okos szabadságnak fel
felkeló’ ohajtásai, és a’ társadalmi Viszonyoknak ezek
kel megegyezó'. ujjászületése az, mi a’ jelenkor’
belsejét folytonos és eleven mozgalmak közt tart
ja, melly az elavult intézeteknek az új eszmékkeli
szakadatlan öszveütközéseit okozza, 's így az em
beri vélemények’ háborgó tengerébe sülyeszti mind

¿t@we
azt, mi nem egyez többé az emberi értelmesseg7

web@
@we e@
jelen míveltségi állapotjával. És ezen nagyszerůäî
haladási mozgalmait az emberiségnek, ninos hata
10m melly fentartóztatni képes legyen. A7 haladás
az ember’ szellemi oldalának szükségesképeni tu
lajdona, melly szelid fényben fejti ki virágait ott
hol annak a’ körülmények kedveznek, de eröszakos
utat tör magának ott hol annak akadályok tétetnek
ellenébe. És épen ezen fenséges tulajdona az em
beri léleknek az, melly annak mennyei származá
sát tanusítja. Mindenütt ott hol isteni егб mííkò
dik, haladás Vagyis magasb kifejlés tünik fel, ’s
kinek lelke az állati körbó’1 kiemelkedni, és el7 ne
mesb jellemů emberiség’ légkörebe jutni kiván,
annak a1 haladást szeretnie, ohajtania ’s elö kell
mozditania.
Az emberi értelmesség’ ezen nemes küzdel
meiben híven osztozik már a’ gyógytudomány is;
azen tudomány, шеПу mint annak egy halhatlan
böse mondá, ha philosophiával párosul, istenhez
teszi a'z embert hasonlóvá; azen tudomány, melly
életet oszt ha ügyesen kezeltetik, de a’ melly sir
ba dönt , ha kontár kezekbe jut. És pedig a7 gyógy
tudomány hatalmasan vág bele az emberi haladáls7 Ё
kerekeibe. Mert az emberi testallkety êpsegével

s@@ses
t
ser@
 же щ
x - т — Él?
egyenes viszonyban áll a' lelki tehetségek, állapotja
7s tagadhatatlan, hogy életmód és gyógytudomá
nyi kezelésnek egész nemzetek, szellemi állapotjá
' ba határzó befolyása van. Hellasz' dicső népének
l nagyságában ’s nagyszerü jellemének kifejlésében, az
l Asclepiadok7 egyszerü gyógymódja 7s a’ virító ifju
Q ság’ hasonló szellemü nevelése, bizonyosan nem

utolsó tényező volt. 1S így kétséget nem szen

ved, hogy élet- és gyógymód, a, nemzetek, új
jászületésében hatalmas befolyást gyakorolnak.
És ezen szoros kapcsolat, melly van a’ gyógytu
domány ls az emberi nemzet, értelmi haladása

közt, különösen a’ kor, jelen szakában tűnik fel

naponta nagyobb világban. Mert ha egy részt ta
gadhatlan, hogy a’ társasági viszonyoknak ’s min
den status-intézkedéseknek, és általában minden tör
vénynek az ember' alapos esmeretén kell alapulni,
ha azoknak erőt és állandóságot adni akarunk, úgy
más részt nem kevesbbé szilárd alapon nyugszik
azon tény, hogy az ember csak akkor képes az
értelmi tökély, magasb fokára jutni el, ha testal
kata, a' természet, örök törvényeivel öszhang
L zólag fejlett ki, ’s ha azt az egésség, friss és erő
teljes érzete hatja át. -
@ww едем/Ё
_. 8 .__

è@ Az emberiség egy magy és általános маца-Ё

1<и1ёхзг küszöbén áll.- A’ politicai forradalmakat, tár

sasági forradalmak készülnek felváltani. Az értelmi

felvilágosodás és a7 társadalmi viszonyok7 tisztább
felfogása más irányt készülnek adni az eszmék
nek. Mindenki keblében sejtelmek villannak meg 1s
a' tisztább elmékben teljes öntudatra jutott azon
tény, v hogy a’ társelság1 alkata, ugy mint eddig

volt, иву mint jelennen van, az emberiség’ ozél

jának s’ a’ naponként növekedö értelmiség’ igé
nyeinek meg nem felel. Mindenki ища, ki látni
tud, hogy még ninos felfedezve az ut, melly az em
ber’ földön létét paradicsommá képezhetné, melly
az ember7 nemesb vágyait kielégíthetné ’s ôt az okos
szabadság’ kivánatival öszhangzó boldogság’ birto
kába vezetni képes volna. ’S tagadhatlanul el jö
az idfí, el kell jöni az idönek, ha bár reánk néz
Ve igen is késó’ , mellyben a7 társadalmi viszonyok
'magokra egészen új alakot öltözve, az emberiség’
szellemi és erkölcsi oldalára is lényeges befolyást
gyakorlandanak, ’s így a’ boldogság’ új fogal
mail; szülve , az embert létele’ magas czéljához kö
ёжит vezetendik. Az értelmessëg’ fokonkénti ki- ê
fejlôdésével, nemesednek a’ szív’ hajlamai is, ’s

@w тж
,ài щ
è@ így az erkölcsiség', a’ társadalrni viszonyokbani jo- 1
gosság és méltány’ érzete az emberiséget egy ma-l
gasb, nemesb, menyhez közelgôbb álláspontra
тщетен, mellyenA nem lesz többé azé` а7 dicsö
' sèg ki gyôzelmet viv ki a’ vérrel borított csatame
zó’n, hanem azé, ki az ernberiség1 közjavának ’s
boldogságának eszközlésére legsikeresb eszközöket
talála fel.
Az emberi társasáigI ezen magas àlláspontja,

melly csak az értelmiség1 fokonkénti kifejlése által

érhetó’ el, rendkivüli távolságban fekszik ugyan még
elôttünk, de annak elôpostái ’s készületei örvendetes
fèszülèsben tartják vágyakodó lelkeinket. Az em
beri értelem’ bámulatos můködései által a’ пазу
ъегшёзиеъ’ 1<еЫёЬеп герб ег6’1‹ mind inkább Шед
tetnek, ’s az emberi élet7 mindennemů szükségei, '
mellyek most olly sok erôfeszités, kínos fáradság és
idôpazarlásba kerülnek, egykor a’ legnagyobb köny
nyüség ’s kényelemmel fognak kielégíttetni. A` szá
raz 'föld eddig részint parlagon hever6,_részintr0sz
szul mívelt részei a’ természeti erök’ kifejtése 1s
czélirányos alkalmazása, és az esmeretek’ пароп—
kint nevekedc'í gazdagságánál fogva, bó'ven termö "

¿è földekké y’s virágos kertekké alakulnak, ys az ebböl

 @QN т&
__10_
с származó jóllét ay társasági viszonyokat szelídebb I

jellemmel ruházza fel7 ’s nemesb irányt'ad az in

dulatoknak, mellyek eddig ezernemů szükségek ’s
kielégíthetlen vágyak által ingereltetve háborgó
szélvész gyanánt törének ki ’s az embert a7 durva
ság, kegyetlenség és állatiság7 legmélyebb fokára
sülyeszték. Végre az emberiség egy nagy család
dá olvadand , a’ közlekedési módok rendkívüli meg
könnyebbítése által, ’s az eszmék1 könnyü és hirte
len kiCserélése, hatalmasan elösegítendi azon ér
шиш kifejlést ’s erkölcsi átalakulást, шеПу аи еш
Ьегз 5611ёъ` és boldogság’ анамнез ге1ъёъе1е. —
És ezen паду és dicsó' feladatban, végczél
jában minden lemberi lételnek, melly a’ jövendô

homályában , ködcsillagként шлак fel értelmünk’

tůkörében, а2 elemek’ legfomosbbikainak egyi
két képezi a1 gyógytudomány. Mert eszrnéink , fo
galmaink és érzelrneink’ minémüsége., közvetlen füg
gésben van testalkatunk’ állapotjával. Hogy az ér
telmi és erkölcsi átalakulás megtörténhessék , vagy
is hogy az ímént rajzolt kép valóságga váljék szük
ség , hogy annak anyagi feltételei is lényeges vál
tozásokon menjenek keresztül. Az emberiségnek
vissza kel] menni azon álláspontra, mellyet nékie
 @QN _ И _ 565%@

a' termèszet eredetileg kimutatott, 7s követni azonä

életmódot, melly öt egykor a' földi paradicsom’
remekévé tette, ’s ha majd egykor felejtendi a'
találós észnek, az anyagi gyönyörök7 csábingerei
каш kigondou ’s létesiten termékeii, ’s visszaté
rend ay természet’ egyszerü útjára; ha az ész

gyengítô ’s testroskasztó éldeletek’ tulságos kere

sése helyett, egyedül a1 testalkat’ épssgben tar
tásáról ys a' szellemi részv kimiveléséröl gondosko
dik', ha a1 sarjadzó nemzedék a’ természetT egy

szerü törvényeivel öszhangzólag neveltetik, ha vég

ге аи elfajuli eldödöktöl öröklön шапок 's kórsá
gok’ magvai teljesen kiirtatnak, akkor egy más
nemzedék álland elô, testben erös és lélekben
hatalmas-7 akkor az elfogultság’ bilincseitó'l szabad
1s .si7 lelsplezett saisi kép` arczairól leömló’ fénysu
gárokat is nyilt szemekkel eltůrö egyedek vezér
lendik az emberiséget, az általa elérhetö boldog­
ság7 és szerencséslét1 magas czéljához. -­
És íme tisztelt hallgatóság, itt van azon vi
‘¿ lágtörténeti pont mellyen áll H a h n e m а n n ‚ mint
*i a’ száizavdy egyik óriása; mint egyike azon пазу

férñaknak , kik új indulatpontokat képeznek az em

beriség7 történetében. Az emberiség ay természet
@was ещё;
_.12

törvényeivel ellenkezö ’s czéliránytalan testi és lel

ki nevelès,< a’ mértékletlenség és kicsapongások ,
1
az inycsiklándoztató éldeletek és ingerlô táplálatok,
a’ tulságokba csapongó és kikeresett gyönyörök'
életsiettetô 7s lélekferditö márnorában,r az ezekböl

kifejlett és ezernemû alakzatokba . öltözött nyava

lyák által testi ’s lelki munkásságaiban akadályoz
tatva, módosítva és lesülyesztve, olly szomoru jö
vendônek sietett elébe , melybôl a7 magasbnemíí
szellerni életnek és erkölcsisêgnek, a1 társasági eré
nyeknek 1s lelki tulajdonoknak tiszta, az ember7 ne
mes rendeltetésével öszhangzó virágai soha ki nem
fejlhettek ’s egyetemes jótevö hatást nem gyako
rolhattak Volna. Hiába rajzolák a’ diaeteticusok a’l
mértékletlenség ’s kicsapongások’ szomoru кат
kezéseit. Cornaro’ fényes példája ’s Hufeland1 elet
hosszabító mestersége, csak kevesek keblében ta
lált viszhangot. De Hahnemann fellépett 's szigoru
életszabályaii nélkülözheuen feltételéul- tûzé ki а'
nyavalyáktóli szabadulásnak. Eleven szinekkel raj
zolá az ingerlö ételek és italok’ hatását az emberi
test és lélekre , ’s hasznát a’ természettel egyezô
c életmódnak a7 nyavlalyák’ megakadályoztatásában.
’S a1hathatós szavakka] elmondott tannak, az egesz
 séges életrei tagadhatlan befolyása és a' nyavaìyák'
ёгё
9

sikeres gyógyításánáli lényeges segedelme ‚. las

sanként nagyobb elesmeréshen részesült. És=most
örömmel látjuk,. hogy. a’­ Hahnemann általì hatha-e
tósan ajánlott életinód, mind nagyobb kiterjedés*
ben gyakoroltatik. Az életes egészségï becsét mél
tatni tudókat, egymás után látjuk kiszabadítnìma
` gokat a’ káros szokás7 hatalma alól ’s meggyözöd»
ni а’ сап’ üdvös шпага]. бгбшше1 látjuk az eddig
ingerlô és részegító’ éleményekkel rakott asztalo
kat a' természet’ szabályai szerint készült étkeknek
adni helyt, 1s mi legörvendetesebb, a’ sarjadzó
nemzedéket„. nagyobb résztr», a’ Hahnemann által
felállított életmód szerint neveltetni. ’Sßreményleni
lehet , hogy ezen életmód, vagyis a’ természety

egyszerü utmutatásának követése , az értelmi eró2

nevekedésével épen olly szokássá válandik, mint
van а2 eddigi ingerlö életmód az emberiség’ leg
nagyobb részénél. És ha majd nemzedékek vál
tandják fel egymást az idók’ hullámiban, ’s az еш—
beri testalkat és ennek legnemesb, legmennyeibb
része ay lélek, a’ termeszet? örök törvényein ala

puló szabályok szerint fejlendenek ki, nem siettet

ve 7s módosítva mesterséges ingerek által můkö

ш щ
 f)

déseikben, akkor az emberiség' értelmi és erköl

‘ esi életére uj idôszak derülend fel, melly egyesülve
a’ századok folytában kifejlett esmeretek’ gyakorlati
eredményeivel, mind inkább segítend megközelí
teni az emberi tökély’ magas ideálját.
És íme tisztelt hallgatóim, már ezen tekin
tetben is örök hálával tartozik az emberiség Hah
nemannak, ki szigoru birálat alá vévén az eddigi
életmódot, gyôzôleg kivívá, hogy legbiztosb óvó
szer a1 nyavalyák ellen, azon egyszerü 1s terme
szetsugalta életmód, melly a7 test’ fenntartasának 's
az erôky iljúi fennmaradásának legbiztosb eszköze,

позу az élet és egészség teljes erôbeni fenntartását

а’ tápláló éleiszerek @legendöleg eszközlik, 6е az
ingerló’ 's gyógyerejüek akadályoztatják. ’S mint
példány maga alla 6 ott, ifjúi erejének teljes ép- _
Ségében ’s érzékeinek едем ыгюкаьап, meg akkor
is midôn több mint nyolcz tized tůnt le feje felett.
„Friss б és piros, '-­ igy íra róla derek élettárs
nöje 1857-ben, -—- mint aY rózsa ’s vidám mint

az ifju madár.“ *) 7S ezen ritka épség testi és ér

telmi tekíntetben, mind végig tulajdona maradt ai7

@Ü ll est frais et vermeil comme une rose, gai comme un jeune

oiseau.

@eea «_ ~ dem
 . A .
Q ай
._, "и
es,

Í-' пазу férfiúnak,

_ 15 _
örök bizonyságaúl annak, hogy
Ё
aì test' czélszerů ápolása , ys a7 lelki erö1 szakadat

lan foglalkodtatása az elet1 épségben fenntartásának

osalhatatlan eszközei.
De legnagyobb érdeme Hahnemannak,' a'
gyógymüvészet’ azon elvének felfedezése, melly
nél fogva emberek és állatok, a’ nyavalyák’ gyöt
ró’ és nyomasztó súlyától, hamarabb, biztosabban
ys kellemetesben szabadittathatnak meg, mint min

den eddigi gyógymódok által. Ezen elv , mellyet

6 616116 16111) nagy geniusok sejtének, de a’ melly
nek öntudatára csak Hahnemann vala szerencsés
jutni, egy a’ legdicsóbb eredrñényei közíîl az em
beri értelem’ miiködéseinek. Hahnemann ezen kin
cset örökségül hagyá az emberiségnek, hogy an
nak további kimivelése által a’ mennyei áldások’
legnagyobbikának az egészségnek , mennél erösb
alap készíttessék. Ha nern hagyott volna is ó' egye
bet hátra, mint ezen elv’ felfedezését, érdeme
már halhatatlan lett volna. Но] királyok építnek
— így szól Schiller, a7 felejthetetlen német 116116—
sott váltig van dolgok a’ taligásoknak. *) Igy Hah

Ё“) Wie doch ein einziger Reicher so viele Bettler in Nahrung

Setzt! wenn die Könige bau'n haben die Kaerrner zu thun!

ш eee@
@W таз
lîemànny elve is, mellyniint
_ 16 __ Prometheus" üszke új ёэ
világet gyujtott , ­ifnár maga szakadatlan munkássá
gi anyagot nyujtott volna az orvosi világnak. De
Hahnemann’ érdeme nem csak az elv’ felfedezé
sében áll.y Ö- mint király pompás paleta’ epítésé
heztfogott, de a’ mellynél 6 maga volt az els6
napszámoss lgy történt, hogy mid6n 6 örök nyu
galomra `fszenderült, . а" bámulatos paleta, örök
emléke az emberi fáradhatlan szorgalomnak ’s vas
kitüi'ésnek, csaknem kész vvala, ’s az utódoknak
csak annak kiegészítése 78161161616811686 maradt fenn.
Ezen tan által , ‘fmelly elválhatlan 682161115
gésben van'A a’y fenndicsért életmóddal, a’ gyógy
mii'trészség’I két - sarkalatos része, `lényeges vválto
záson ment által. A7 kórtan tudniillik, melly ed
dig а’ 116261666 рьповорьяа’ седым 6821761‘а1‹6861
által vezettetve,~==a’ legmerészebb hypothesisekbe
’s -így ‘a’y valószinûtlenségek1 tengerébe tántorodott,
’s melly ennélfogva okos és-:czélirányos gyógy
módnak alapul nem szolgálhatott, Hahnemann’ tana
által 'új alakot ~öltözött magára. Csalatkoznék azon
ban, ‘ha ki azti velue, ‘mint azt az ellenfél’ elbí
zott h6sei mereszen álliták, hogy Hahnemann1 ta
ie
т
6
na1 csak merô' nyers tapasztalati adatok’ körében,
шт
e@ __ п _ Ё
ётоиоз , vs minden tudományos szellem7 nélkül х
szůkölködik. Mert ha mélyebb tekintetet vetünk
annak lényegebe, úgy találjuk, hog)7 azt a' Schel
ling által rnegalapitottv rendithetlen termèszetphilo
sophiai elv, melly szerint az anyagnak és erönek
kölcsönös és átalános áthatása minden életnek mul
hatlan feltétele, lengi at. Hahnemann’ a7 nyava
lyák7 okát sem nem a’ nedvekben, sem nem a’ meró'
részekben, sem nem az idegekben keresi, mint az
akkori orvosi theoriák számtalan módositásokban ta»
niták, hanem a' testnek életerejében vagy dyna
mismusában, mellynek rendellenessege vagy hang
ferdůlete, ’s az életmíivek’ míiködéseinek innen
eredö megbomlása, képezi a’ nyavalya’ eszmé-l

jét. A’ helyett hát hogy Hahnemann a’ nyavalyák’

egyoldalú felfogására tévelyedett volna, mint 6161—
te a1 kórtantudósok’ legnagyobb része, 6 azokat
az életnek öszves felfogásából magyarázza ’s az
életmůvezetben e16álló változásokat úgy tekinti,
mint a’ megbomlott életer6nek vagyis a’ nyavalyák
nak termékeit, mellyeket az életmüvezet maga
ból, önereje által kitaszit vagy megsemmisit, mi
ёжит az egészség helyre áll. , fl’
Ezen magas nézetre Hahnemann nem ta- `
@we -­
@wf-_w-~-~~-~--~-Q¢@ßä
_ öszverakása
c pasztalatelőtti fogalmak, 18 __ által, mint azt Ёэ
a, nézelődő philosophia' baráti ohajtották volna, ha
nem a, természet, hű és. pontos vizsgálata által ju
tott. Átlátá ő mély elméje ’s roppant esmereteinél
fogva, hogy minden tudományunk hiú, ha annak
alapja, levegői várfalakból készül; hogy emberi
észnek nem adatott a, természet, lényegébe hatni,
”s az eletművek7 titkos működéseibe tekinteni; de
épen ezen megyőződés vezeté őt azon útra, melly
egyedül képes az emberi elme által elérhető
valóság, birtokába juttatni. ’S íme itt is philoso
phiai szellem vezérlé Hahnemannt vizsgálódásiban.
A’ térmészetphilosophia’ elvei szerint ugyanis min
den élőlény, minden. érzékeink alá eső 7s élettel
bíró természeti tárgy, csak anyagi oldala, vagyis
külképe az azt lelkesítő életerőnek. Innen minden
érzékeinkre ható, minden tapasztalásunk alá esőv

tünemény, vagyis egy szóval az életnek minden

nyilatkozatai, visszképét képezik a, testben lakó erő
nek. ’S ezen tünemények, szigoru és éles felfogá
sából itélhetünk már a' lehető legnagyobb biztos
sággal, az életművezet, rendes vagy rendellenes
äállapotjára, a, nélkül hogy tévutakra tántorodjunk. à;
Ezen nézet, mellynek helyességét tudomány

тж
Ёж? __ Ш _ тж
.‚

és tapasztalás egyaránt igazolják, ’s mellynek к?

alapja a’ természet’ mély felfogásából van шейте,

szolgál már Hahnemannak biztos vezérfonalul a1`
nyavalyák’ gyógyításában. Nem .al1 tapasztalatelötti
nézelödésekböl levont kórkép, нет а’ kedvelt
rendszer1 névlajstromából kölosönzött elnevezés,
nem egy Vagy több kitůnó' kórtünemèny az, mi
Hahnemannt a7 nyavalyák’ legyözésében vezérli , ha
нет а, beteg életmüvezeten tapasztalt `s józan elmé
vel felfogott öszves jeleneteknek lehetôleg teljes ké
ре. Ezen jelenetek’ můvészi osztályozása, azok1
jellemzô vonásainak kitalálása az, mi szerinte a’sze­
rencsés gyógyitás' mulhatlan feltétele. Ezen rendel
Ienes jelenetek7 eltüntetése ’s az életmíívek’ meg
bomlott můködéseinek öszhangzásba hozása, az
orvosy feladata.

És mivel az életmůvezet 's az azt lelkesítô 6161

егб minden egyednél más, okszeresen következik,
hogy az élet7 rendes vagy rendellenes állapotját vissz
tükrözó’ jelenetek is annyifélék, mennyiféle az .egyed,
's hogy ennélfogva a1 jó orvos, minden eló'forduló
kóresetet, úgy fog fel mint különös nyavalyát,
щепу tehát szinte külònös megfeleló’ gyógyszert
kiván legyôzçtésére.
ä@ Ещё
А, kórtannak--ezen
20 saját
-— felfogásával teljes ёР
öszhangzásba hozá Hahnemann a7 gyógyszertant,
mellynek б a’ szó’ teljes értelmében teremtôje vala,
Mert ó’ elötte a1 gyógyszerek1 ereje csak bizonyta
lan és durva tapasztalati forrásokból esmertetett,
’s az mit tudományos gyógyszertannak nevezének,
пазу részt nem egyéb volt, észképi elvekbôl önké
nyesen lehozott ’s a’ rendszer’ osztalékaiba gyanitólag
elhelyezgetett gyógyszertulajdonságoknak. Ehhez
járult, hogy a7 divatban lévö ezer meg ezerféle ve
gyelékekben egyes gyógyszerek’ ténjleges és egyedi
erejét kifürkészni és kiszámítani, teljes lehetetlen
seg vala. Meg lévén ennélfogva Hahnemann Зуб—
zödve a’ gyóg,yrun\’ívészs*eg1 legfontosb részének,

vagyis Paracelsus szerint philosophiájának , a’

gyógyszertannak tökéletlenségeiröl ’s számtalan hi
ányairól, uj forrásokat igyekezék feltalálni a7 gyógy
szerek’ erejének kipuhatolására. Egy szerencsés
esemény7 sugallata által, mint már több пазу fel
fedezéseknél történt, azon eszme villant meg fe
jében, mellyet a' további magy és szoros ñgyelem
mel tett tapasztalgatás, mint egyedülvaló 7s leg
_9 biztosb forrást mutata ki ay gyógyszerek’ munkála

tinak kipuhatolására. 7S ezen forrás, ezen eddig

@was тж
_21

nem is sejdített titkos erök7 felfedezésér е 's kifejté-{êî

sére, maga az egészséges állati test, mellynek
életmůvei érintkezésbe tétetvén a’ megvìzsgálandó
gyógytest’ részecskéivel, tulajdonnemů a7 5376537
szerek sajátságinak 's leggyengébb árnyéklatainak
is szigorún megfelelô változások állnak elö, mely
lyek a’ természet’ változhatlan törvényeinél fogva a1
gyógyszerek’ önállósági ’s minden körülmények
közt állandó munkálatinak kinyomatai.
Hahnemann1 ezen magy és dicsô’ felfedezé
se, mellynél fogva elôttünk, egy eddig általunk nem
is sejdített erövilág nyílik fel, az egyetemes gyógy
müvészséget uj világba öltözteti. Mert olly gyógy
szerekben, mellyeket eddig csak nyers tapaszta
lati adatok után 1s bizonytalan közlésekböl es
merênk, az egészséges testbeni kisérletek után,
nagyrészt egészen más, saját jellemů tulajdonsá
gokat találunk, ’s ollyakból, mellyekben eddig
valami különös eröt nem is keresénk, a1 leghat
hatósb gyógyerök fejlenek ki. És ez az egész terme
szet országára nézve egy egészen uj, ellàthatlan
fontosságu tény, mert ez ellenemondhatlanul ki
Vívja, hogy rninden~ érzékeink alá esö anyagban,

¿a tulajdon, lényeges sajátsàggal ’s jellemmel bíró

ж
 @N @à
_22

erôk lakoznak, mellyeknek kifejtése az emberi ész’

és ügyesség1 feladata.
”ё?
De ezen eszme, melly szerint a’ gyógysze
rek’ egyéni, tényleges erejének kipuhatolása ’s
tisztába hozatala, egyedül egészséges életmüve
zetekbeni kisérletek által lehetséges, ys ezen esz- ­

mének herculesi erövel végrehajtott valósitása,

csak egy részét teszi Hahnemann7 пазу felfedezé
sének. Egy más, ezt kiegészitô ’s az élö terem
tettségre nézve kimondhatlan jótéteményt árasztó
eszme az ‚ шеПу szerint ezen ideiglenes betegséget
okozó erök, ha az életrnůves testben hasònló jel
lemvonásokkal bíró betegséggeltalálkoznak, azt ha
шаг, biztosan és kellemesen legyôzik , Vagyis hogy
hasonló kórtünemények egyrnást az életmûves test
ben megsemmisítik. És íme ezen elv, a’ hasonló
sagy elve az, mellyet Hahnemann, a’ természet1

mély és folytonos vizsgálata, ’s tiszta és józan

észszel végbevitt számtalan tapasztalatinál fogva, ay

gyógymůvészség7 rendíthetlen törvenyének talált 7s

állított fel. És ne mondja többé senki, mint аз:
Hahnemann’ пазу felfedezésének elfogult ellenségei
’s az óság’ Ьепуе harán о11у önbizoasággal ¿11m
ják, hogy ezen elv az ágyrémek’ országának szü
(Юга тж
ё
 тж
___23__

с löttje. Ézer meg ezerek' hálarebegései, kik Hah-ê

nemann7 elve által az életnek 1s egészségnek Visz
szaadattak, megczáfolhatlanul kivívják, hogy az
a’ termèszet’ titkos müködéseinek legmélyebb es
. meretén alapul, ’s mint maga a’ természet, ugy
az is örök ifjusággal bir. _
És íme tisztelt hallgatóim, ezek Hahnemann'
magy felfedezésének fövonasai, mellyek az emberi
nemzet’ haladásának történetéhen lényeges szere
pet játszanak. Mert a’ gyógymůvészség’ ezen arany
tisztaságu és értékü ’s rendíthetlen törvényénél
fogva, a’ test és lélek’ nyavalyáinak gyógyitásai,
míívészi ertéküekké válnak. Az életmüvezet7 erejét
elgyengítö ’s becses élet-nedveit elpazarló gyógylnó
doknak; az olly ingatag elveken nyugvó 7s határozhat
1an eredményü gyógyszervegyelékeknek, az értel
messég’ ’s valódi tudomány' nevekedésével teljesen
meg kell Szůnniök. És akkor az olly borzasztó pusz
titásokat tevô gyógyszernyavalyák, nem teendenek
tóbbé olly sok szép reményt nyujtó életet semmivé ,
nem mêrgesítnek meg többé olly sok családi éle
tet, 7s nem bénitják meg az életeröt můködéseí
c ben. ’S örömmel látjuk, hogy értelmesebb tiszti

êtársaink is, kik mind eddig ellenkezô pályát követ

ё
 4 — 24 — Ё

nek, ’s kiknek buzgó igyekezeteiket, midó'n azok -›

öszinte megyözödésen ’s tiszta kebelbôl kelt akara
ton alapulnak, tisztelve méltányoljuk, - naponként
egyszerüebbek orvosi rendelményeikhen. ’S i'gy is
kell annak lennie. Az èrtelmi haladással egysze- ,
rübbnek kell lenni az életnek is, szükségei ’s él
deleteinek kielégítésében, valamint rendellenes tes
ti és lelki апароцапак helyreáuaásában. _- És
ezen egyszerùség, a’ jónak, szépnek és igaznak
felkeresése es haszonra forditása az elet’ minden
nyilvánításiban; ezen můvészeti eljárás a’ szellemi
müködésekben, ’s ezen szabad mozgás értelem
es erkölcs’ országában , az ember által elérhetó'
tökély’ legmagasb fokát képezi. —
’S hogy mind ez megtörténhessék , arra,
mint már feljebb is szerenosém vala mendani, a’
szelleiny hüvelyének átalakulása is mulhatlan felté

tel. Ki kell annak is szabadulni az életmůvezetet

bilincsekben tartó 1s az életfolyam’ szabad rnůkö
déseit akadályoztató es módosító kórhálózatokból.
Mert vannak nyavalyák ‚ mellyeket xnár Para
celsus, a7 tizenhatodik századà nagy géniusa,
с önállóknak nevezett , mellyek a’ természet' д
Ёжики tulságosan magasztalt gyógyerejenek cia-â

В
ìä@ - @ä
è сгона , mindig mélyebb gyökeret vernek az elet
můvezetben, mellyeknek pusztitó hatásai szomoru
örökségül mennek átizröl izre, ’s egész nemzedé
keken merges fonalkent vonúlnak keresztül. 7S ezen
nyavalyák, mellyek a7 test’ minden életmííveire el
ferdítóleg hamak , mellyek az idegeket ’s ezek1 leg
nemesb virágát az agyvelöt sajátlag módosítják, a1
lélek’ és szív’ minden nyilatkozatairais reáütik rejté
lyes bélyegöket. Mert ott hol ay lélek nincs szaba

don mozgóáéletmüvek’ birtokában, hol öszhangzás

ninas а’ Lest és мне]: müködéseiben, várhatsz- е
tiszta 7s szabad értelmi mozgalmakat? Vélemèny,
hit ès erkölcs, mind lényeges öszvefüggésben vannak
a7 test7 állapotjával. Beteg testnek véleménye, hire
es erkölcse is beteg. Csak attól várhatod a’ lélek’
egészséges és józan nyilatkozatait, attól várhatsz
igazságszeretetet 7s szilárd ere'nyeket,­ attól várha

tod az erkölcsi érzelem7 nemes sugallatait, ki egész

_
séges testtel futá meg kimüvelödési pályáját. És íme
iiszœlt haugaióim ш nyílik’ fel korunk’ Szeuemi Ье
tegségeinek is egy nevezetes forrása, itt azon össze
roncsolt statusszerkezeteknek, azon mély és rot `_ _ _ _

° hadásnak induu iársasági sebeknek, агоп ег1<б1051

elfajulásoknak 7s lelki szegénységeknek, mellyek

@we een@
fü

0
‘ тж
__ 26 .__

ё х ‚
emberbarátot s honszeretôt bús aggodalomba me- э
rítnek, egyik termékeny kútfeje. Korunk tagad
hatlanul anyagilag is beteg 's üdv csak akkor re
ménylhetô, ha majd a' jövô nemzedékek, eldö
deik7 kórmaradványaitól kitisztulva, erösb és épehb
ъевые1 11161166116111611 $2е11е1111 pályájokon, ’s 11а а‘
test’ nevelése és az ertelemy kifejtése , a természet’

örök törvényeivel ’s a’ józan ész’ kivánatival ösz

hangzólag történendik.
’s е2е11 nagy és jóœvö munkát tiszœlt 11а11
" gatóírn, Hahnemann kezdé meg természetszeríí élet
as észszerü gyógymódja által. Amazzal a’ soknernü

nyavalyák’ ostromló seregét szorítja háttérbe, ez

zel a’ kifejlettek' hatalmát töri meg, szeliden, hamar
és biztosan. És Ini különösen kitl'înô érdeme ezen
gyógymódnak az, mi szerint a’ fennemlített önálló
nyavalyák, mellyek az életmůvezet’ minden szá
lacskáival öszvebonyolodva 1s az eddigi eröszakos
gyógyszerek1 Inunkálati által meg inkább elmaka
csitva, ezerféle kellemetlen kórérzetek’ szülöi, 7s
test es lélek’ beteges nyilatkozatainak eszközlöi Va
lának , a1 hasonszenvi gyógymód’ elve szerint
С nyujtott szerek által többnyire gyökeresen kiirtat
nak, 7s így test és lélek szabadabb munkásságra

@we wi@
с jutnak. — Fájdalom'. ezen jótevó’ sikery nagyszerü ›

eredményeinek elvezete nèkünk, kik a7 küzdelmek1

korszakában élünk nem juta. Mert mélyen, igen
11161у611 gyökereznek ay társaság’ testi és lelki 56

Ь61, mellyeknek teljes kiirlására századok kelle

nek; de hiszen mik egyebek ezek az emberi nem
zet7 életéhen, mint meg annyi perczek. Számos
nemzedékeknek kell egymást felváltaniok, hogy az _
annyi nemzedékeken keresztül öröklött testi 65 161—
ki ­kóranyagok kiirtathassanak, ’s hogy azzal ösz

hangzólag józanabb, egészségesb közszellem 16]—

lödjék ki. De korunkké az 6166111, 62611 nagy 65
_ „ . ‘ 7 7
61650 munkának megkezdéséhen, 5 HahnemannéI a
dicsöség, ae társaság’ anyagi oldalának ujjáteremté
sében. yS ha majd egykor, az idök1 folytában,

egészség 65 61611611 dús, lelekben 65 erkölcsben

szilárd népek foglalandják el földünk’ 526р tartu 1
mányit, ha a7 társadalmi viszonyok’ bölcsebb, 1
e
czélirányosb elrendezése, boldogság 65 5261611— |
cséslét7 forrásai leendenek, akker Hahnemann7 ne 1
ve a7 legdiszesb helyek7 egyikét foglalandja el az l
emberiségy évkönyveiben. l

Ё A’ jelen kor nem méltatá Hahnemann' nemes

65 emberszeretó’ müködéseit. Nagy 65211161 eránt
 ­ a 7 szazad
r nem vala _
meg megérve.
28 _ Ó, a ]0v0 sza-­ ё
’ 7 .. п l

zadok’ polgára, túlhaladá korát, mint 161111 vele

rokon geniusok, kik éjjeli pharusként 1611661161161611
szellemsugáraikat az egykorúaknak, hogy azoky vi

lágánál, а’ 1616665611’ hálójaból ’S а” tudaaansag’

setétségèböl kimenekedjenek. És 62611 megbecsül
hetlen szolgálatèrl, mint több hasonló nagy em
berek , kik új ys a7 kory eszméivel 61161111626 1а11011

kal léptek fel, félreesmerés’, üldözés' 65 rágalom'

iárgya 1611. És faidalomx 62 116160656п На11116—
mann’ 521116116 1616611, Nemetországban, a~ felvi
lágosodás7 65 philosophia7 hazajában történt , szo
moru bizonyságaúl annak, mi kevés hatalma van
jelen társasági viszonyinkban az esznek, az em- t
g 'bei-i faj7 nemesjellemét hemocskoló szenvedelme
‘l ken, ys mi kevesse vala meg eddig képes az 61—

1611111 míveltség túlemelni az embert ezen silány

elet’ minden alacsonyságain;l de meg leveröbb bi
zonryságaúl annak, mennyire rabja az emberì 16—
lek az 6156 benyomásoknak 65 az egyszer bevett
vélemények7 ónsulyának , 7s mi 1161162 meg a’ 11160—
many’ 65 míveltség’ polezán is ay lelek1 szabadságát

¿éleva/ni, ’s 11611161 пу11п1 Olly igazságoknak, 111611у611

eddigi meggyözödésinket háttêrbe szorithatják.
 isa@ - 66661
Hahnemann 1111111 11011161611 vala kênytelen ’J

vándorolni hazájában, egy 1161у161 más 1161уге ,i

soknemíiy üldözéseknek , 11у111/6п05 65 alattomos

megtámadásoknak ’s rágalmaknak kit'éve. Mocskos

önhaszonlesés, marczongló irigység , fenhéjázó tu
dománydölyf, elfogult önhittség,~ hiń“ hirvág§r ’s a7
szenvedelmek1 626111161 61666 alacsoñy 1111616561,
r
11111166111 végbevivének Hahnemann’ .megbuktatásá
ra. De a’ nagy férñu, 611 61611у61пе11 16р16116 bur
kozva, ’s az 611616 felfedezett igazság"szent 6126
161761 felfegyverkezve, törhetlen kedvvel ys ”16166

11611611 buzgalommal 116166611 61 1611565 116111611,

052161у1652611 minden életbevágódgazságok’ 16116—
662616611, ’s megtagadva magától _az 6161’ minden
616111611, egyszerü életpály'áját,­ egyeßlüly az általa’
megalapított gyógymůvesze't’ tökéletesítésëre» szen
1616, 116111 vágyván egyéb jutalomra, mint 621 a’
nyugodt arczczal közelgö 116161" végperezeiben is olly
szivhatólag 7s jellemzôleg kijelenté, mint annak
öszinte 6165111616561 61111161161561161, hogy 161611111—
maval, 111611у61 1616161616161 1117611, ,igaz~~lélekkel '
Ís hiven sáfárkodott, ’s hogy 62011 nagy felfedezést
J ..
_ _, mellyre az 1516111 gondviselés 61161 5111011, az em
111111569з javára kimívelni igyekezett.
 ___30_
Csak egy vala Nemetországî fejedelmei kö ”515
J

zött, ki Hahnemann’ nagy esztehetseg'et 1s fenyes

jövendôjü felfedezeseit illöleg meltányolni tudá, a'
derek anhalt-kötheni herczeg, Ferdinand, ki ó’t
udvari tanácsosává ’s orvosává neveze, 1s ki neki
birtokában, teljes szabadságot engedett a’ gyógyí
tassa. ’s itt talla а’ 11521е1е1ге mslm aggaslyan, lölnb
mint egy4 evtizedet, regohajtott bekeben, egye
dül a’ gyógymůveszetnek ’s annak lehetó’ kimůve
lesenek elve. 111 füszerezek többnemů örömek
fáradságos eletet, 1s itt nyujtá nekie a7 sors, jutal
mául mintegy a1 kiállott szenvedeseknek, -—- leg
boldogítobb ajándokát, egy lelkes es derek nöt,
la a’ пазу festin’ almanak aslvajal, földi paradi
csolnmá varázsolá,I l’s 61 veg pillanatáig ôrangyal
„kent ápolá. Ezen kitůnö elmetehetsegekkel ’s ne
mes szívvel felruházott elettarsnó’1 társaságában,
Hahnemann halallan hazajatól bússúl van ’s addi
gi lakhelyet Párizszsal cserele fel. Francziaország,
a’ míveltseg es tudomány7 hazája, a1 nagy embert,
mint már б elötte több másokat, klket önhazájok
becsülni nem tudott, vagy tán számüzött, ôszinte
vendegszeretettel ’s ertelmi fensegenek teljes eles
meresevel fogadá, ’s mit tôle önhazája megtagadott,

@we ш

____ ц
Ёж - тж
__31..

с teljes szabadságot engede az általa alapított gyógy

ml'íveszseg7 gyakorlatára.
És itt ezen világhl'rü f6városban hajtá le sír
ba'fejet a’ szent öreg, ys rekeszte be nemes ele

tet, melly egyedül az emberiseg’ javának vala

szentelve, ’s 011 1101 annyi nagy ember nyugossza
örök álmát, emelkedik fel Hahnemann7 sírja is.
Ne sajnálkozzatok rajta, roken erzelrnů honfitár
sai, hogy nagy hazátokfia idegen földben nyugo
szik. Hahnemann nem Nemetországe , hanem az
egesz világe. Ö nem egy nemzetnek, hanem az
egesz emberisegnek elt, ’s nyugodnának bár 1101
pol-ai, mindenütt otthon volnának. Mert nem az 6
lelke můködik­ е mindenütt, hol az általa elter
jesztett világ tevelygeseket oszlat ’s ertelmeket vi
lágít? Nem az 6 neve magasztaltatik-e az Ohio’
mint a7 Niger7, a’ Ganges’ mint a’ Duna7 partjainy

mid6n а1 szenved6 beteg’ kínjait, a’ gyógyulás7

mosolygása váltja fel? Nem az 6 nevet rebegi-e
hala’ könnyei közt az anya, bár melly nemzet’
leánya legyen is, mid6n egyetlen gyermeket
az általa alapított gyógymód, a7 közelg6 halal1
êjagnjjai kam'll kiragadta?
. „ l
’s nam
ч . , 1
61 diasöitik-a
1 ‚
à;
egesz nemzetek, mldon a pusztlto s ezerek ele

@asma
 @ÉN- sa@
_ 32 _
tet fenyegetô raga'llyoky merge, az 6 gyógyszerei
allal arthallanna lalalik? 0h igen, l-lahnsmannt a'
gondviseles az egesz emberisegnek adá, hogy a1
földi szenvedesek’ roppant serege ellen biztos bás
tyát epítsen, ’s hogy gyógyszerei varazsbalzsam
kent hassanak az eddigi gyógymódoknak daczoló
nyavalyákra. Mint jótev6 genius tünt 6 fel а sza
zad' 116501 1162611, hogy munkás reszt vegyen a`
kar’ nagy mankajaban, ’s bar fallapésa falkölté az
emberi szenvedelmeket, de szavai áldást hintenek
szet az emberisegre.
I-Ialhatatlan fanfinl 16 laßzalad adódal a’ ha
landóságnak, 7s oda költözel, hová az emberi
szenvedelmek többe nem hathatnak. А földi szen
vedesek7 napjai read nezve lefolytak ’s elhangzot
tak a7 viharok sírod felett. És azok kik tegedet
gyûlölellek , kik emberszeret6 szívedet merges
nyelvökkel marczonglák, kik szent igyekezeteidet `
gún§ï es gyanu , üldözes es ragalom' tárgyává ten
m larakvénsk, allûnsndnak a’ vllag’ szlnpadaról,
’s nem fogja senki ó'ket többe nevezni, de a’ te
neved öl'ökke elni `s naponkellt nagyobb fenyben
§ng ragyogni, olly fenyben, 111611у 111611611 minden
más dicskoszorúk homályba borulnak. -- Mert

@des
al
anabäë
ё Ё 33 м Ё

, van-e szebb koszorú, mint mellyet a’ hálás em

1 beriseg tüz fel jótevöje’ homlokára? Szep 63 dics6
l a1 honszeretet’ koszorúja, 7s azon nagy lelkü h6
l sök , kik Eurotas1 partjait odahagyák, hogy Ther
mnpylaa’ szlrl-kapajanal 616161161 hazajakarl lalal
dozzák, evezredek mulva is csudáltatni es ma
gasztaltatni fognak; de Hahnemann nem csak honáit,
hanem az egesz emberiseget karolá körül szerel
Ё mevel, 7s király es koldús egyiránt osztozik üdvös
l találmányában. És mennel messzebb halad az em
; barisag az 611611111 kifajló'das’ palyajan, anaal tisa
labb fanyban vilaglandik az, ’s jólsvö saganl mln
denhová kiterjesztendi, hol a’ szenvedes7 nyögesei
hallatszanak, es vigasztalást hozand a’ kedves be
teg1 ágya felett virrasztónak, es enyhbalzsamot a’
halállal küszköd6nek. És igy emelkedik számodra
fel eltünt dics6 ferfìu, _ aI legfensegesb emlek,

maradandóbb az ercz es márványnál, 7s пароп—

kent szebb, naponkent nagyszerl'íbb- a7 hellaa
s Y .
emleke az emberlseg szlveben.
"ч