VÖRÖS ŐRSÉG ORSZÁGOS FŐPARANCSNOKSÁGÁNAK KÖNYVTÁRA/BUDAPEST.

1919
A Vörös Őr kis tankönyve
BM Tanulmányi és Propaganda Csoportfőnökség - 1979
Előszó
A polgári társadalmi rend, mely a dolgozó néposztályok kizsákmányolásán épült fel, csak az
erőszakhatalom megszervezésével tudta magát fenntartani. Ennek az erőszakhatalomnak az
volt a célja, hogy a társadalmi igazságtalanságokat védje meg a jogos lázadással szemben. A
szociális forradalom a polgári társadalmi rendet megdöntötte és az emberek együttélését új
alapokra fekteti le. Az új társadalomnak az alapját a társadalmilag hasznos munka és az
élethez való egyenlő jog alkotja, tehát lényegében más alapelvekre épül fel, mint a polgári
társadalom. Ez vonja maga után, hogy minden szervnek úgy a közigazgatásban, mint más
közszolgálat terén más tevékenységet kell, hogy kifejtsenek, mint a tőkés társadalom
közigazgatási és különböző végrehajtó szervei kifejtettek. Ezért egészen más feladata van a
szocialista-kommunista társadalomban a vörös őrségnek, mint a múltban volt a
rendőrségnek.
A kapitalista társadalom rendőrének az volt a feladata, hogy a kizsákmányolók érdekeit
védje meg a dolgozó és nyomorgó szegénységgel szemben; tehát a rendőr, aki maga is az
elnyomottak és kizsákmányoltak osztályához tartozott, ellenségképpen állott szemben saját
testvéreivel. Ha a munkásság gyűléseket tartott, vagy anyagi helyzetének javítására
sztrájkolt, a kapitalisták a rendőrséget, csendőrséget és katonaságot használták fel arra, hogy
a munkásság harcát letörjék, a harcok bátor vezetőit bebörtönözzék. Ha a munkanélküli éhes
ember a nyomorúságtól hajtva lopott, vagy betört, ugyancsak a rendőrség feladata volt a
kapitalista társadalomnak ezekkel a páriáival szemben eljárni. A polgári társadalommal a
bűnözés szerves összefüggésben állott, belőle eredt, s azt meggátolni teljesen lehetetlen
feladat volt. A legtöbb bűnözésnek az oka gazdasági természetű, csak nagyon csekély azoknak
a bűnözéseknek a száma, amelyek haragból, fékevesztett indulatokból vagy szenvedélyekből
erednek. Az összes kapitalista országok bűnözési statisztikái ezt bizonyítják. De nem is
lehetett ez másképpen, mikor az emberek egy része, a túlnyomó többség, a munkásosztály
teljesen ki volt zárva a kultúrának és a gazdasági életnek mindazon javaiból, amelyek egy
emberséges életnek alapfeltételeit alkotják. Gondoljunk csak arra, hogy lehet-e igazságos,
jószívű ember az, aki kora gyermekségétől kezdve csak igazságtalanságot, durvaságot látott
maga körül, aki a külvárosok lebujaiban született piszokban és rongyok között, akinek
neveléséről sem a rossz sorsban élő szülők, sem a kapitalista társadalom iskolái és különböző
gyermeknevelő intézetei nem gondoskodtak kellőképpen. S azután, ha felserdült, számára
nem maradt egyéb, mint eladni munkaerejét a tőkéseknek minden reménység nélkül, hogy
valaha nyomorúságos helyzetéből megszabadulhat. A bűnözési hajlam gyökérszálai mélyen a
családi életbe és a gyermekkorba nyúlnak vissza s a kapitalizmus pedig, mely igájába hajtotta
a férfit, nőt, az aggot és a gyermeket, teljesen szétrombolta a családot s tönkretette a gyermek
lelkét, megmételyezte gondolkodását és így folytonosan táplálta és növelte a bűnözésre
hajlamos emberek számát. Csak keveseknek, a kiváltságosoknak, az uralkodó társadalmi
osztály tagjainak tette lehetővé, hogy emberséges életet éljenek, tiszta egészséges lakasokban
lakjanak és gyermekeiket nevelőkkel, tanítókkal, tanárokkal neveltessék. Ezt az igazságtalan
és embertelen társadalmi életet szüntette meg a proletariátus forradalma és ezzel az
emberiség történetének új korszakát kezdi meg.
Az új társadalmi rendnek új emberekre van szüksége, akik érzéseikben és gondolkodási
módjukban egészen mások, mint a kapitalista társadalmi rend emberei voltak. Azzal, hogy a
társadalmi osztályellentéteket megszünteti és csak egy fajta embert ismer, olyat, aki a
társadalom számára hasznos, vagy szükséges munkát végez, míg a munkanélküli
jövedelemből élő embertípust kiküszöböli; megszünteti a gazdasági természetű bűnözések
végső okait is. Jól tudjuk, hogy ez állapot a maga teljességében máról holnapra meg nem
valósítható, azért, mivel az emberek egy nagy részének a lelkében még mindig ott erjednek a
kapitalista társadalmi rend romlottságának érzelmi és gondolati bacilusai. A gyülevész
proletariátusból és a kapitalista állatemberből kell igazi embert nevelnünk. Már pedig úgy a
kapitalista a maga romlott erkölcstelen gondolkodásmódjával és züllött erkölcsi
világfelfogásával, mint a gyülevészproletariátus a maga zabolátlan, nyers ösztöneivel
egyaránt távol áll az igazi embertől, a szocialista társadalmi rendnek a szellemileg és
erkölcsileg fcjlett embertípusától, aki nem ismer maga és embertársai között különbséget, aki
lekintet nélkül fajra, nemzetiségre és nemre, mindenkiben csak embert lát, akinek jussa van
e földön munkája után boldognak és szabadnak lenni. A szociális forradalom feladata, hogy
megteremtse mindenki számára a lehetőségei, hogy igaz emberré váljék. Ezért nyúlt hozzá a
gazdasági élet szervezetéhez, tette köztulajdonná a termelőeszközöket, nyitotta meg az iskola
kapuit mindenki számára, zárta be a pálinkásboltok ajtait, igyekezett a hajléktalanok
számára hajlékot nyújtani, az egészségtelen lakásokban összezsúfolt proletariátust
egészséges lakásokhoz, napfényhez, levegőhöz juttatni addig is. míg a társadalmi
igazságosság elvéi minden vonalon keresztülviheti és megvalósíthatja teljes egészében. A
szociális forradalom ezen időszakában tehát más a vörösőri szolgálat, mint a rendőri szolgálat
volt a kapitalista társadalomban. A vörös őr nem a kapitalista társadalom pribékje, mely a
dolgozó osztályt, a népet üldözi, hanem védője, támogatója és sok tekintetben tanácsadója a
népnek, mert a nép érdekeit szolgálja, nem áll ellenségesen szemben saját testvéreivel és így
nem veszi körül működésében a szegények haragja és gyűlölete. A vörös őr többet maga sem
rabszolga, hanem maga is öntudatos ember, aki a népszabadságnak és népjólétnek az ügyét
szolgálja.
Hogyan és miképpen kell viselkednie a különböző esetekben, arról ad felvilágosítást, ez a
könyvecske; forgassa és olvassa tehát minden vörös őr szeretettel és azzat az igyekezettel,
hogy az új társadalmi rendnek, mely az igazságra és az emberségességre épült fel, ő maga is
igazi és hasznos tagja legyen.
Migray József
Budapest, 1919. évi május hó 9-én
I. Politikai rész
1. Mi a kapitalizmus vagy kapitalista termelési rend?
Az a rendszer, mely a termelési eszközöket, a tőkét, földet, gépeket stb. - néhány embernek -
a kapitalistáknak a magántulajdonában tartotta.
2. Mi volt a kapitalizmus célja?
Az, hogy a dolgozó munkástömegeket egy kis csoportnak - a kizsákmányolóknak -
rabszolgaságába hajtsa és munka nélkül biztosítsa magának a dolgozó többség munkájának
eredményét: a termelt élelmet és egyéb javakat.
3. Mi volt ennek a következménye?
Az, hogy néhány henyélő tőkés tejben, vajban fürödhetett, míg a dolgozó munkás a
legnagyobb nyomorban sínylődött.
4. Mi a kommunizmus?
A kommunizmus a dolgozóknak biztosítja munkájuk eredményét, kiveszi a tőkés
magántulajdonából a termelő eszközöket és a dolgozó proletariátus köztulajdonává teszi.
5. Mi a kommunizmus célja?
Az, hogy minden dolgozónak becsületes és boldog emberi életet nyújtson, amit a
kapitalizmus csak néhány herének biztosított.
6. Mi a különbség a kapitalizmus és a kommunizmus közöli?
Az, hogy a kommunizmusban nincs meg a kizsákmányoló magántulajdon, az összes
termelőeszközök minden dolgozó közös tulajdonában vannak, s mindenki megkapja
munkájának teljes eredményét. Viszont aki nem dolgozik, az a többiek által termelt javakban
nem is részesül.
7. Ki a proletár?
Az a dolgozó szegény, aki egyedül munkaerejének eladásából és nem valamely tőke
hasznából él.
 8. Ki az öntudatos, ázaz jó proletár?
Az, aki látja igazságtalan helyzetét s forradalmi meggyőződéssel tudja, hogy nyomorúságán
csak önmaga segíthet és az általa megteremtett proletárdiktatúrát utolsó csepp véréig
védelmezi és támogatja.
9. Ki az öntudatlan, rossz proletár?
Az a dolgozó szegény, aki nyomorult sorsába beletörődött; az a kishitű munkás, aki fejet
hajt a rabtartó tőke hatalma előtt, s aki gyáván visszariad özeiébe táruló boldog jövendőtől és
Ézsau módjára egy tál lencséért eladja egész örökségét.
10. Mi a proletárdiktatúra?
A dolgozók többségének osztályállama, melyben minden hatalom kizárólag a dolgozó
proletariátust illeti; átmeneti állapot az osztálynélküli kommunista társadalomba.
11. Mi a célja a proletárdiktatúrának?
Az, hogy azonnal megszüntesse a proletárok kizsákmányolását, s biztosítsa a dolgozóknak
munkájuk eredményét, hogy megvonja a henyélőktől a meg nem érdemelt jólétet s ezáltal
megteremthesse a dolgozók osztálynélküli társadalmát.
12. A kommunizmusban is lesz állam?
Nem, mert nem lévén osztályok, hanem csak dolgozók osztálya, elnyomó szervre sem lesz
szükség.
13. Mi volt a kapitalista államban a rendőr-csendőr?
Félrevezetett dolgozó szegény ember, a burzsoának elbutított és megfizetett bérence, aki
által elnyomott proletár testvéreit láncraverve tartotta és kizsákmányolását biztosította a
burzsoá aljasság, arra tanítván a rendőrt, hogy nemes és szent feladatot teljesít, amikor
testvéreinek szájából segít kivenni a falatot.
14. Mi a vörös őr hivatása a proletárdiktatúrában?
Az, hogy biztosítsa proletár testvérei munkájának zavartalanságát a kommunista
társadalom, vagyis az egész emberiség boldogságának kiépítésében. Megvédi a proletároknak
és így saját magának is az uralmát a rabló burzsoá ellen, legyen az külső, vagy belső ellenség
és biztosítja a proletárdiktatúra rendjét.
15. Proletár-e tehát a vörös őr?
Igen, mert a termelésen dolgozó proletár testvéreit munkájukban hasznos tevékenységével
elősegíti és védelmüket, ha kell, fegyverrel is biztosítja.
16. Mi a tőke?
A munkások visszatartott munkabére.
17. Ki a tőkés?
A munkaadó, gyáros, földbirtokos, akinek a magántulajdonában levő termelő eszközök
módot nyújtottak arra, hogy munkásait alacsony munkabérek (éhbérek) fizetésével
kiszipolyozza.
18. Ki fizette a legnyomorúságosabban a szolgálatában állókat?
Maga a kapitalista állam.
19. Van-e különbség tőkés és tőkés között?
Nincs, még akkor sincs, ha esetleg az egyik több munkabért fizet, mint a másik, mert
végeredményben mindegyik megrabolja a munkást.
20. Mi a pénz?
Az élet javainak megszerzésére szolgáló jegy (utalvány).
21. Miben áll a pénz halalma?
A pénzen alapszik a burzsoá hatalma, a pénzen épül fel a burzsoá állam, a pénz adott neki
módot, hogy a proletárt kizsákmányolhassa.
22. Van-e szükség a pénzre?
Nincsen. Az ember boldogsága nem a pénztől függ. hanem attól, hogy az élet fenntartásához
és kellemessé tételéhez szükséges dolgok rendelkezésünkre álljanak.
23. Lesz-e pénz a kommunista társadalomban?
 A kommunista társadalomban nem lesz pénz, mert a dolgozók természetben kapnak meg
mindent, amire csak szükségük van. Ezzel megszűnik a pénz szükségessége és
felhalmozásának lehetősége.
24. Ki a burzsoá?
A tőkés, gyáros, földbirtokos, aki nem dolgozik, hanem a proletárral dolgoztat, annak
munkájából tartja el magát és sokszorozza meg a vagyonát.
25. Kinek az uralmát biztosította a kapitalista állam?
Az elenyésző kisebbségben levő burzsoá uralmát.
26. A kapitalista állam is diktatúra volt?
Igen, de a kisebbség diktatúrája volt, melyet a parlamentáris demokrácia formába
öltöztettek, s amely csak akkor mulatta meg valódi arcát, ha a kizsákmányolt és
agyonsanyargatott nép a sorsa jobbra fordítását megkísérelte.
27. Mcgnyilvánulhatott-e a parlamentarizmusban a nép valódi akarata?
Nem; a dolgozó nép nagy többségének nem is volt szavazati joga, tehát beleszólása sem volt
saját sorsának intézésébe.
28. Mi döntötte el a választásokat?
A választásokat pusztán a pénzkérdés döntötte el. Minthogy pedig a pénz kizárólag a
burzsoá kezében volt, így a képviselőházba is vagy a burzsoá, vagy ennek a bérencei kerültek.
29. Vajon megnyilváníthatta-e akaratát a parlament?
Nem, mert amint számtalanszor láttuk, a burzsoá állam szétkergette a parlamentet, ha a
képviselők mást akartak, mint a burzsoá.
30. Mi a demokrácia?
Szószerint: a nép uralma.
31. Demokrácia volt tehát a burzsoá parlamentarizmusa?
Nem, hisz a népnek még szavazati joga sem volt.
32. Mi bizonyítja ezt leginkább?
A régi rendszer törvényei és intézményei, melyek közül még az ú.n. munkásjóléti
intézmények is, mini betegsegélyző, balesetbiztosító stb. nem munkásjólét, hanem
koldusalamizsnát nyújtottak a dolgozó proletárnak azokból a javakból, melyeket egyedül a
dolgozó proletár teremtett.
33. A burzsoá burkolt diktatúrája és a proletárdiktatúra közül melyik az egyedül helyes és
igazságos?
A proletárdiktatúra, mert a dolgozók nagy többségének uralmát biztosítja a henyélők
elenyésző kisebbsége fölött s egyedüli mód a proletár tömegeknek a burzsoá rabszolgaságból
való felszabadítására.
34. Hogyan tudta a burzsoá kisebbség uralmát a többségre rákényszeríteni?
Úgy, hogy megteremtette az államot, melyet kettős irányításban: mint fizikai és mint
szellemi elnyomó szervet, óriási gépezetté épített ki.
35. Mi tehát az állam?
A burzsoá által kiépített elnyomó szerv, mely az elnyomást szellemi téren iskoláival, az
egyházakkal és sajtójával, fizikai téren pedig fegyveres erővel, katonaság, csendőr-rendőrség
útján gyakorolta.
36. Hogyan vitte ezt keresztül?
Iskolái, papjai, újságjai révén félrevezette és szellemi butaságban tartotta a tömeget. Az
ekként félrevezetett proletárt saját osztálya, szenvedő proletár testvérei elnyomására
használta fel és megakadályozta abban, hogy láncait lerázza, vagy csak elviselhetőbb életet
vívjon ki magának.
37. Volt-e még más elnyomó eszköze is az államnak?
Igen; a bürokrácia, mely által az állam a hatalmát közvetlenül gyakorolta.
38. Hogy volt ez lehetséges?
Úgy, hogy az állam a szellemi proletárok megélhetését a saját létéhez láncolta és így
kényszert gyakorolt reájuk.
 39. Hogyan érted ezt?
Úgy, hogy az államhivatalnokok, birák, hivatásos katonák, csendőrök megélhetése az
államtól függött.
40. Mi történik a bürokrácia volt emberelvei?
A tőkés állam megszüntetése pillanatnyi munkanélküliséget okoz ezeknek. De ez csak
átmeneti állapot: a kommunista termelési rend ezeknek is sokkal jobb és emberhez méltóbb
megélhetést fog biztosítani.
41. Miből állt a bürokrácia különösen?
A különböző közigazgatási (végrehajtási) alkalmazottakból és bíróságokból.
42. És ezt az óriást költséges gépezetet ki tartotta el? A burzsoá?
Nem; csak a burzsoá fizette annak a zsákmánynak a morzsáival, melyet a dolgozó
proletároktól elrabolt.
43. Mi következik ebből?
Az, hogy a proletár nem várhatja sorsa javulását a tőkés osztálytól, hanem csak önmaga
szabadíthatja fel magát a tőkések hatalmának teljes és forradalmi kisajátítása, vagyis a
magántulajdon megszüntetése és a termelési eszközök köztulajdonba vétele által.
44. Kit illetnek a proletárállamban és a kommunista társadalomban a termelt javak?
Kizárólag azokat, akik a termelésben részt vesznek, vagy munkájukban elősegítik a
dolgozókat.
45. Mi irányította a termelést a kapitalista államban?
Egyedül a tőkés profitéhsége.
46. Mire vezetett ez a rendszertelen termelés, mely a tényleges szükségletet nem vette
figyelembe?
Túltermelésre, melynek folytán időnként válságok állottak he, a termelés megakadt, nem
volt munka, s a munkások nyomorba süllyedtek.
47. Mivel volt tehát szoros összefüggésben a munkás megélhetése?
A jó vagy rossz üzletmenettel, vagyis a munkásnak még nyomorúságos tengődése is
bizonytalan volt és a legrövidebb munkanélküliség vagy betegség az éhenhalásnak tetle ki.
48. Mi volt a későbbi következménye a kapitalista termelési rendnek?
A világháború.
48/a Hogyan magyarázod ezt?
Amikor már minden termelési ágban túltermelés állott be és sem a hazai, sem a gyarmati
piacok nem tudták elhelyezni a termelt árukat, a szembenálló burzsoá-csoportok egymás
piacait akarták elragadni, hogy termelvényeiket eladhassák.
48/b Mit tett a burzsoá a világháborúban?
A különböző nemzetekhez tartozó proletár testvérekkel gyilkoltatták le egymást; ők maguk
megmaradtak a hadseregszállitás kevésbé veszélyes, de annál jövedelmezőbb foglalkozása
mellett; elpusztították a termelésnek nemcsak a feleslegeit, hanem a legszükségesebb
cikkeket is millió és millió munkás életével együtt.
49. Ki okozta tehát a most fennálló anyag- és áruhiányt?
A kapitalista rend és ennek folyománya a világháború.
50. Képes lenne-e a kapitalista termelési rend az általa okozott pusztításokat rendbehozni
és kielégítő termelést folytatni?
Nem. A kapitalista rendszertelen termelés-okozta háború olyan nagy adósságokat rótt az
államra, hogy a volt termelési rend mellett ezeket és az állam folyó költségeit fedezni nem
tudja. A temérdek adó még jobban megnövelné a proletárosztályt, s a munkásnak még
nyomorúságosabb helyzete lenne.
51. Mi volna ennek a hatása?
Az eddig is kizsákmányolt proletárnak még többet kellene dolgoznia és munkája
eredményéből még többet kellene odaadnia a kizsákmányoló heréknek úgy, hogy
szükségképpen a tömegek legnagyobb nyomorúsága és éhsége következne be.
52. Szükséges volt tehát a proletariátus öntudatos és tetterős forradalma?
 Szükséges volt, mert egyedül ez vezetheti ki a dolgozó emberiséget abból a nyomorból,
melybe a kapitalizmus döntötte.
52/a Mi válthatja meg a világot a nyomorúságából?
Az egységesen irányított kommunista termelés, melyben mindenki, tehát az eddig henyélők
kiváltságos osztálya is részt venni kényszerül, lesz képes a világnyomort, az életszükségleti
cikkek hiányát megszüntetni és az emberiségnek szebb s boldogabb jövőt biztosítani.
53. Hogyan igyekeztek a munkások sorsukon javítani?
Bérharcok által.
54. Célra vezettek ezek?
Eleinte nem, mert hiányzott a szükséges szervezettség, a tőkések viszont hamarosan
szövetségben egyesültek, s az elégedetlenkedő munkásokat fekete listára vetették. A későbbi
fejlődés folyamán azonban a munkások is tömörültek szervezeteikben, hatásosan védekeztek
a kizárások ellen, sőt béremeléseket is sikerült kivívniok.
54/a Mi történt azzal, aki a fekete listára került?
A munkás, ki az igazát kereste, sehol sem kaphatott alkalmazást.
55. Megjavították-e lényegesen a helyzetüket?
Nem. Amennyiben sikerült ugyanis a munkabéreket emelni, ugyanannyival, sőt még
magasabbra hajtotta a burzsoá az élelem és szükségleti cikkek árát, úgy, hogy
végeredményben ugyanolyan nyomorúságban élt tovább is a proletárok tömege.
56. Mi volt mégis a bérharcok rendkívüli nagy eredménye?
A munkássága küzdelmeiben megacélosodott, elnyomottságának és erejének tudatára
ébredt, szóval: osztályöntudatos, harcos proletár lett.
57. Mi az osztályharc?
Az elnyomott és kizsákmányolt proletárosztály harca az elnyomók és kizsákmányolók ellen,
melyet nem egyenlő fegyverrel vívott meg a szembenálló két osztály, hisz a pénz és főként az
állam hatalma a tőkések mellett állott.
57/a Mi a célja az osztályharcnak?
Meg akarja szüntetni az osztályokat, a munka osztályjellegét, egyenlő elbánásban akarja
részesíteni az összes dolgozókat, hogy létrehozza a dolgozók osztály- és államnélküli
társadalmát.
58. Mi ezen cél elérésére az alkalmas eszköz? Reformok vagy forradalmak?
A proletariátus a hatalmat csak forradalom útján ragadhatja magához, hisz a reformok
által, miket évtizedes harcai eredményeztek, semmit el nem ért. Sorsa jobbrafordulását csak
a magántulajdon forradalmi megsemmisítése és a termelő eszközök köztulajdonbavétele által
éri el.
59. Mi a Tanácsköztársaság?
A proletárállam legfőbb intézkedő szerve, melyben minden dolgozó proletár, küldöttjei által
saját sorsának intézésében tényleg részt vesz.
60. Miben különbözik a parlamentarizmustól?
Abban, hogy a Tanácsköztársaságban csak a dolgozók szavaznak. A parlament a burzsoá
érdekeit szolgálta, míg a Tanácsköztársaság a proletariátus dolgozó szerve, mellyel a
munkásvilág boldogságának kiépítésén fáradozik.
61. Proletár-e a földmíves szegény?
Természetesen, hisz a földmíves szegény művelte a földet, s termelte az élelmiszereket,
melyeket a földbirtokos a maga részére foglalt le.
61/a Milyen sorsa volt a földmíves szegénynek?
A földbirtokos a földmíves szegénynek még annyi megélhetést sem adott, mint a gyáros az
ipari munkásnak.
62. Mi ennek a magyarázata?
A földmíves szegények osztályöntudatlansága és szervezetlensége. A kapitalista állam
ugyanis a földmíves szegényt még nagyobb sötétségben tartotta, hogy ne lássa sorsa
igazságtalanságát.
 63. Miért nem volt a proletárnak hazája?
Mert a régi haza – az állam – csak egy társadalmi osztálynak, a henyélő kisebbségnek
nyújtott minden boldogságot és jólétet. Mert abban a hazában a proletár csak arra volt jó,
hogy ennek a kisebbségnek a jólétét véres verejtékével biztosítsa.
64. Miért nemzetközi a proletár?
Mert a proletár osztálynak tagja, nemzetiségre való tekintet nélkül, minden dolgozó. Ez a
proletár osztály együttes harcot vív a tőkéseknek ugyancsak nemzetközi osztályával és ez a
közös boldogulásért vívott harc nemzetközi testvérekké avatja a különböző országokban élő
proletárokat.
65. Mi lesz a vallással és egyházzal a kommunista társadalomban?
A vallás az embernek belső ügye marad, mert ez az emberek legtisztább belső érzéseiből
ered, ugyanabból az ősforrásból, melyből a kommunizmus eszméje is fakadt. A proletárállam
biztosítja mindenkinek a vallás szabad gyakorlatát, de nem hagyhatja meg a tőkét a papok
kezében sem, hanem azt is a proletárok köztulajdonába vette.
66. Van-e nőközösség a kommunista társadalomban?
Nem lesz. A nő szabadon rendelkezik önmagával, tehát nem lehet közös tulajdon, hanem
szíve vonzalmát követve, azé lesz, akit szeret.
66/a Micsoda erkölcsi előnyökhöz jut a nő a kommunista társadalomban?
Nem lesz a férfi kitartottja. Megélhetési gondjai nem fogják arra kényszeríteni, hogy akár
házasságban, akár azon kívül hajlandósága ellenére legyen társa a férfinak. A kommunizmus
megszünteti az érdekházasságot és a prostitúciót.
67. Milyen lesz a gyermek helyzete a kommunista rendben?
Az anyától nem veszi el gyermekét, ellenben a neveltetés gondjait leveszi a szülők válláról s
minden gyermek részére biztosítja, hogy a hajlamainak megfelelő pályára mehessen és magát
a legalaposabban kiképeztethesse.
68. Mire törekszik a kommunizmus a nevelés kérdésében?
Arra, hogy az emberek millióit felvilágosítsa, a tudás megszerzésére, mindenkinek
egyforma alkalmat és módot nyújtson.
69. Mi volt a tudat a kapitalizmusban?
Kiváltság, melyet csak az érhetett el, akinek szülői a taníttatás óriási költségeit meg tudták
fizetni.
70. Mi a proletár jelenlegi legfontosabb feladata?
Az, hogy megvédje most szerzett hatalmát minden erejével, ha kell, nélkülözések, ha kell,
harcok és az élete árán is.
71. Kik voltak a munkásság első tanítómesterei?
Jézus Krisztus, a nazarethi ácslegény, ki harcot vívott a kapitalista világrend ellen,
hirdetvén, hogy: „A munkás méltó az ő bérére”, ő volt az első és legnagyobb kommunista
forradalmár.
Az eszme újabb tanítómesterei; Marx Károly és ennek tanítványa Engels Frigyes, újkori
apostola pedig M. Lenin, az orosz forradalom világépítő vezére.

A vörös őri szolgálat és a volt rendőri szolgálat közötti különbségek

A vörös őr a proletárok érdekeit védi meg a burzsoáziával szemben. Ez a szempont vezérli a
vörös őrt lépten-nyomon szolgálata közben.
A volt rendőr imperialista dresszúra alatt állott és a burzsoázia érdekeit szolgálta, míg a
vörösőr önmaga fegyelmezi magát és minden cselekedetében öntudatosan ügyel, hogy adott
esetben, amikor intézkednie kell, miképpen alkalmazza hatalmát, szem előtt tartva, hogy mit
kíván annak a proletárnak az érdeke, akinek az ügye éppen eléje került.
Ne mulassza el a vörös őr, hogy önmagát igazolja, ha erre felszólítást kap. Felszólíthatja őt
valamely más hatósági közeg vagy azon egyén is akivel dolga akad és csak zavart okozna,
vitatkozásra adna alkalmat, ha a vörös őr készséggel nem igazolná önmagát. Ne feledjük,
hogy a régi rendőrnek száma volt és ezért nem is kellett minduntalan igazolnia magát.
Viszont a vörös őr egyenruhája alatt visszaéléseket követhetnének el bizonyos szélhámosok.
A rendőr szolgálata közben a számán kívül mindig övet és sisakot viselt, a vörös őr
szolgálati jelvénye: vörös karszalag, melyen „Vörös Őr” felírás van. Ezt tartozik viselni
szolgálata közben minden vörös őr.
Akit a vörös őr gyanúsnak talál, hogy fegyvert visel jogtalanul, vagy fegyvert rejt magánál,
tartozik igazolásra szólítani és amennyiben az illetőről megállapította, hogy nem volt joga
fegyverviselésre és ennek dacára fegyver volt nála, köteles tőle a fegyvert elkobozni és
parancsnokságához beszolgáltatni.
Az igazolás
Az igazolás ismertetése előtt kell rámutatnunk arra, hogy még a megszólítás sem maradt a
régi proletáruralom alatt. A vörös őr „elvtárs” megszólítást használ, magától értelődik, hogy
csak akkor, ha látja, hogy csakugyan elvtárssal akadt dolga. Fölösleges kitüntetés lenne, hogy
azokat is ilyen megszólítással illesse, akik ezt ki nem érdemelték. Akiről nem tudja a vörös őr,
hogy elvtársa-e, azt ne szólítsa elvtársnak. Használjon csak „ön” megszólítást.
Igazolás alatt értjük a személyazonosság megállapítását. A személyazonosság
megállapítható: okmányokból, személyleírásból, fényképes bérletjegyből, közokiratból, ú. m.
útlevél, igazolási jegy, adókönyv, bejelentési lap, szabadságjegy és munkakönyvből,
amelyekből kitűnik, hogy az igazolandó személynek mi a neve, születési helye, életkora,
családi állapota, foglalkozása és lakása. Ezen adatokat jó proletároknak ismert egyének is
bemondhatják, és akkor az igazolás szintén helyes és tökéletes. Az ilyen igazolást eszközlő
proletárok kilétével azonban a vörös őrnek tisztában kell lennie.
Ha valakinek okmányaiból csak a személyi adatok valódisága tűnik ki, akkor a vörös őrnek
tovább kell folytatnia a bizonyítási eljárási a megjelölt lakásra vonatkozólag is. Röviden: az
igazolás lényege nem a kérdezett adatok megmondása, hanem azoknak a vörös őr előtt való
azonnali, hiteles bebizonyítása.
Az igazolás formája a következő:
A vörös őr igazolás alkalmával a következő egyszerű szavakat használja: „Felszólítom önt a
proletáruralom nevében, hogy igazolja magát”. Ha az illető nem engedelmeskedik, akkor a
vörös őr nyomban határozott erélyesseggel lép fel, és az illetőt engedetlensége miatt bekíséri a
legközelebbi parancsnokságra.
Nem lehet helye a proletárdiktatúra idején többszöri felszólításnak, végnélküli
unszolásnak, mint azelőtt. A vörös őrnek határozottan és kurtán kell elbánnia még a
legkisebb mértékű ellenállással szemben is. A proletáruralom rendje nem lazább, mint a régi
rend, hanem annál sokkal szigorúbb, egységesebb és tökéletesebb. A kommunizmushoz való
átmenet idején éppen a közrend tökéletessége az a feltétel, mely egyetlen kulcsa lehet a
proletárküzdelem biztos sikerének.
Tévednek, akik azt hiszik, hogy a proletárdiktatúra nem veszi komolyan az apróbb
rendellenességek megtorlását, hanem csak a súlyosabb eseteket akarja megtorolni. Kicsiny
rendetlenség elnézéséből fejlődnek a nagyobbak, márpedig mindennemű rendetlenség
bénítólag hat a proletárok kormányzatára, a kommunista állam termelési rendjének
biztosítására.
Tagadhatatlan, hogy a vörös őrnek bizonyos jó modorra kell törekednie, de ennek nem
szabad az erély rovására esnie.
Az igazolásnak kettős jelentősége van. Egyrészt a helyszínen, másrészt a bekísért egyének
lakásán.
Tudnunk kell, hogy a bekísért egyének igazolása telefonon akképpen történik, hogy a
bekísért egyén lakásához legközelebb eső őrséget felhívjuk telefonon, hogy menjen ki valaki
onnan a bemondott lakásra, és ott személyesen győződjék meg, vajon a kérdezett és
bemondott adatok megfelelnek-e a valóságnak. A választ az eljáró vörös őr telefonon adja
vissza, melyet a jelentésre vagy egyéb iratra pontosan fel kell jegyezni, súlyt helyezvén arra,
hogy ki ne maradjon elsősorban is annak a vörös őrnek a neve, aki az igazolást végezte, illetve
telefonon a választ megadta.
Mikor kell igazolásra szólítani valakit?
1. Ha valakit figyelmeztetett a vörös őr, hogy tiltott cselekményt követ el, és az illető nem
hajlik a figyelmeztetésre, hanem a cselekményét tovább folytatja.
2. Ha valakit tiltott cselekmény elkövetése miatt fel kell jelenteni, vagy be kell kísérni.
3. Ha valakit gyanús körülmények között, vagy bűncselekmény elkövetésére alkalmas
tárgyak, eszközök és olyan áruk birtokában talál a vörös őr, melyeknek törvényszerű
bírhatása vagy használata iránt alapos kétség, vagy gyanú forog fenn, és előrelátó
óvatosságból feltétlenül tisztáznia kell a tárgyak jogos tulajdonát, vagyis azt, hogy azok
semmiféle bűncselekménnyel összefüggésben nincsenek.
4. Ha bármely proletárérdek megsértését látja a vörös őr, vagy proletárérdek megsértése
miatt, akkor a vörös őrnek szintén el kell végeznie az igazolást. Első teendője azonban mindig
az, hogy a panaszos kilétét állapítsa meg, és csak azután igazoltassa azt, akit a panaszos
megjelölt.
Tudnia kell a vörös őrnek, hogy már az is büntetendő cselekményt követ el, aki a vörös őr
igazolására az igazolást elmulasztja, vagy megtagadja. Az igazolás megtagadása esetén
pillanatnyi habozás nélkül köleles a vörös őr az illetőt, mint egy tettenért bűnöst bekísérni.
A vörös őrnek minden igazolásról jelentést kell lennie, ha pedig panaszos van, aki kérte az
igazolást, és a tettest bekíséri a vörös őr, akkor a bekísért egyénnel együtt a panaszos is
köteles bemenni a parancsnokságra.
Ha valaki panaszt lett a vörös őrnél, és ebből kifolyólag a vörös őr a bevádolt egyéni igazolta
és megállapította annak bűnösségét, akkor a panaszos többé már hiába vonhatja vissza
vádaskodását. A vörös őr az eljárást egyforma eréllyel folytatja.
Melyek azon esetek, amikor a vörös őr megtagadja valakinek a kérésére az igazolást?
1. Ha a panaszos nem akarja elsőbben is önmagát igazolni a vörös őr előtt.
2. Ha a vörös őr észreveszi a panaszos beszédéből, hogy tulajdonképpen nem is politikai
dologról vagy bűnügyről van szó, mely a vörös őrség hatáskörébe tartozik, hanem teljesen
magántermészetű (családi) kérdésben akarják beavatkozásra bírni.
A bekísérő
Mi a bekísérés lényege? Kit kell bekísérni? Hogyan kell a bekísérést elvégezni? Stb.
A bekísérés lényege valamely személynek a vörös őrség helyiségébe való előállítása.
A bekísérés esetei, melyekben a vörös őr köteles személyeket bekísérni a következők:
1. Bekísérendő az, akiről megtudta a vörös őr, hogy körözés alatt van, s ellene elfogatási
parancsot adtak ki.
2. Akiről kiderült, hogy megszökött valamely fogházból.
3. Akit a vörös őr valamely bűncselekmény elkövetésén tetten ért.
4. Aki gyilkosság, emberölés, rablás, betöréses lopás, gyújtogatás vagy más hasonló nagyobb
szabású bűncselekmény alapos gyanúját viseli.
5. Aki valamely bűncselekmény elkövetése után megszökött vagy előkészületet tett a
szökésre.
6. Akiről kiderül, hogy el akart rejteni valamely bűnjelet vagy azt el akarta dobni, vagy azt
meg akarta semmisíteni, vagy aki tettestársát vagy az orgazdái hamis vallomásra bírni
törekedett.
7. Aki fenyegetőzik, hogy azt a bűncselekményt, melyért kérdőre vonták, úgyis végre fogja
hajtani (ha pl. valaki veszélyesen fenyeget egy másikat és folytatja fenyegetését
figyelmeztetés dacára is, az mindenkor bekísérendő.)
8. Aki bűncselekmény elkövetésében éppen csak bekísérés által akadályozható meg.
9. Aki a vörös őr felszólítására igazolni magát nem akarja vagy nem tudja s lakás és
foglalkozás nélkül csavarog.
10. Aki a vörös őrt eljárása közben szidalmazza vagy tettleg bántalmazza.
11. Aki közbotrányt okoz és a rend csakis az ő bekísérésével állítható helyre.
 Megjegyzés. Úgy a katonai személyeket, mint a civileket a vörös őrség parancsnokságához
kíséri be a vörös őr. Katonai hatóságnak nem adhat át senkit, katonát sem.
Közszolgálatban levő, vagy olyan magánvállalatnál alkalmazott egyén bekísérésénél, amely
magánvállalat a közérdek szempontjából állandó üzemben tartandó, különös figyelemmel kell
eljárni. Gondoskodni kell a bekísérendő egyén helyettesítéséről, nyomban a legsürgősebben
értesíteni kell az üzem vezetőségét, nehogy fennakadást szenvedjen valamely közüzem
termelése. Vonatkozik ez a közlekedési vállalatok alkalmazottaira is. Rendszerint el lehet
intézni közlekedési vállalatok alkalmazottainak ügyét a végállomásokról.
Panaszos által kívánt bekísérések esetén az eljárás a következő:
A vörös őrnek alaposan fontolóra kell vennie, hogy a panaszos által felhozott ok elegendő-e a
bekísérésre? Ha olyan okokat hall a panaszostól, amelyek alapján akkor is bekísérné a tettest,
ha senki sem kívánja, azaz a vörös őr a saját elhatározásából is intézkedik, akkor a
felhívásnak tartozik eleget tenni és a bekísérést elvégezni. Különben nem.
Bekisérés közben tapintatosan kell bánni az elfogott egyénnel, lármát, feltűnést kerülni
kell. Kényszereszközt csak akkor szabad alkalmazni, ha erre okvetlenül szükség van.
Bekísérés alkalmával következő szavakat kell használni. „Felszólítom önt a proletáruralom
nevében, hogy kövessen a vörös őrség parancsnokságára.” Ha a tettes nem engedelmeskedik,
akkor meg kell kötözni és bármely úton-módon be kell kísérni, illetve be kell szállítani a vörös
őrség parancsnokságára.
Aki azt kívánja, hogy a vörös őr kocsin vigye be, azzal a fuvardíjat előre ki kell fizetteni.
A bekísérés gyakorlati szabályai
1. A bekísérendő egyént a vörös őr mindig jobboldalán vezesse.
2. Lépcsőn, folyosókon mindig a fal mellett tartsa.
3. A népes utcákat kerülje.
4. Átjáróházak közelében éber figyelemmel kísérje az illető minden mozdulatát.
5. Szükség esetén helyezze biztonságba a bekísérendőt, addig bárhol, míg a vörös őr kellő
segítséget kaphat.
6. Fordítson különös gondot a vörös őr arra, hogy a bekísérendő személy magától semmit el
ne dobhasson, meg ne semmisíthessen, másnak át ne adhasson, mástól át ne vehessen, ne
beszélhessen, öngyilkos ne lehessen és meg ne szökhessék.
Megkötözéseknek a következő esetekben van helye:
1. Ha a tettes ellenszegül vagy tettlegességre vetemedik.
2. Ha meg akar szökni és a szökést csak megkötözés segélyével lehet megakadályozni.
3. Ha valakit olyan helyen kell végigkísérni, ahol barátai vagy tettestársai tartózkodnak és
esetleg kiszabadíthatnák. A vörös őr mindig foglalja jelentésébe, ha a bekísérés alkalmával
kényszereszközt használ.
Személymotozás
Mi a személymotozás lényege? Mikor van szükség személymotozásra? Mik a személymotozás
gyakorlati szabályai?
A személymotozás lényege valamely egyén testének öltözéke alatt és magának az öltözék-
nek kivizsgálása, illetve megállapítása annak, hogy az illető személy mi mindent hord magá-
val. Ide tartozik a kézipodgyász átvizsgálása is. Természetes, hogy ha a tettes nő, azt férfi
meg nem motozhatja. Erre a vörös őrségnek külön motozó asszonyai vannak. A
személymotozást lehető kímélettel, félreeső helyen, két tanú jelenlétében kell elvégezni. A
jelentésbe bele kell írni, ha tanúk nélkül folyt le a motozás, vagy ha esetleg tanú nem volt
kapható. Ilyen esetben a megmotozott egyén is írja alá a jelentést.
Ha önként adta át a tettes a nála levő tárgyakat, bűnjeleket, akkor ezt külön meg kell
említeni a jelenlésben.
Mikor van helye a személymotozásnak?
1. Bekísérés esetén mindig.
2. Valamely bűncselekmény elkövetésének tettenérése alkalmával.
3. Általában mindennemű elfogatás alkalmával.
 Megjegyzendő, hogy a vörös őrnek privát célokra nem szabad felhasználnia azokat a
tapasztalatokat, amiket a motozás alkalmával szerzett, mert azok hivatalos titkot képeznek.
A vörös őr, aki magánügyben felhasználná az így szerzett tapasztalatot, büntetendő cse-
lekményt követ el.
Házkutatás
Mikor van szükség házkutatásra? Mik a házkutatás gyakorlati szabályai?
A házkutatás lényege valamely lakóhelyiségnek és a hozzá tartozó mellékhelyiségeinek
keresztülvizsgálása és megállapítása annak, hogy mi minden volt található azokban.
Mint a személymotozásnál, úgy itt is a kutatás alkalmával tanúkat kell alkalmazni, akik-
nek a neve feljegyzendő. Fel kell szólítani a vádlottat, hogy a keresett tárgyakat önként adja
át. Magától értetődik, hogy ha önként átadja a vádlott a keresett tárgyakat, akkor a kutatás
elmarad. Ugyanúgy, mint a személymotozásnál itt is hivatalos titkot képeznek a kutatás
során szerzett tapasztalatok, vagyis azokat privát célokra felhasználni nem szabad.
Mikor kell házkutatást tartani?
1. Ha valamely üldözött tettes egy házba vagy lakásba menekül.
2. Ha valamely eljárás során gyanú merült fel, vagy megállapítást nyert, hogy bizonyos
lakásokban tettesek rejtőzködnek, vagy bűnjeleket dugtak el.
3. Ha alapos gyanúja támadt a vörös őrnek, hogy valamely lakásban fegyvereket rejtettek
el.
4. Amennyiben a vörös őr parancsnokságától házkutatásra utasítást kapott.
Megjegyzések. Úgy a házkutatás, mint a szernélymotozásnál talált tárgyakat részletesen fel
kell sorolni a jelentésben, lehetőleg szám szerint. Az elvett tárgyakról elismervényt kell adni
annak, akitől elveszi a vörös őr. Minden személymotozásról és házkutatásról jelentést kell írni
és abban ki kell domborítani, hogy kinél, mikor és mit kutattak át (a helyiségeket mind szám
szerint kell felsorolni), továbbá, hogy ki volt jelen a házkutatásnál s hol és milyen
körülmények között volt a keresett tárgy vagy személy és hogy nagyon el volt-e az dugva? Ha
pedig valakinek a felhívására végzett a vörös őr házkutatást, fel kell jegyezni, hogy ki volt az
illető felhívó?
Végül fontos szabálya a házkutatásnak, hogy a lakóhelységben minden kijárat nyomban
elzárassék, senki a házkutatás megkezdése után onnan ki nem engedhető, illetve addig a
házkutatás meg sem kezdhető, míg a kijáratok, ha több lenne, elállva nincsenek.
Jelentés írás
Mikor kell jelentést írni? Hogyan kell jelentést írni? Kihez kell a jelentést továbbítani? Mik a
jelentés-írásnak kellékei?
Minden intézkedésről jelentést kell írni.
Bármely igazolás megtörténte, bekísérés, személymotozás, házkutatás, tárgyak találása,
tárgyak elvétele, bűncselekmény észrevétele azok az esetek, melyek mindig írásbeli jelentésbe
foglalandók, sőt az is, ha bármely okból fegyverhasználatra kerül a sor.
Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a jelentésírás, illetve a
jelentés-szerkesztés megtanulása. Gondoljon csak arra a vörös őr, hogy a vádbiztosok és a
forradalmi törvényszék tagjai munkájuk közben teljesen azokra a jelentésekre szorulnak,
amelyeket a vörös őr készít. Szinte lehetetlenné válik a működésük, ha a vörös őr, rossz vagy
hiányos jelentést ad eléjük.
Egyenesen büntetendő cselekményt követ el az a vörös őr, aki hamis jelentést ír. Vörös őr
óvakodjék a jelentésírásoknál tapasztalható felületességtől.
A jelentésnek a következő adatokat kell tartalmazni:
1. A feljelentett egyén személyi adatai, vagyis a feljelentett személy kilétének pontos meg-
jelölése. (Név, születési hely, életkor, családi állapot, foglalkozás és lakóhely).
2. A feljelentés tárgyát levő bűncselekmény pontos idejének (év, hó, nap, óra) és helyének
megjelölését.
3. A tanúk nevét, foglalkozását és lakását.
4. Az intézkedésnél lefoglalt tárgyak leírását és mennyiségének megjelölését.
 Tartsa számon a vörös őr, hogy még ha tévedésből hagyna is ki jelentéséből valamely el-
kobzott tárgyat, senki sem moshatná le róla az eltulajdonítási szándékot és ilyen értelemben
kellene annak következményeit elviselni.
A vörös őr névaláírása olvasható legyen és szolgálati beosztásának helyét (század és annak
elhelyezése) szintén fel kell jegyeznie. Hogyha személymotozást vagy házkutatást eszközölt a
vörös őr, akkor a róla tett jelentésbe azt is bele kell foglalnia, hogy a tettes beleegyezésével
vagy ellenkezésével találkozott-e?
Többtagú őrség által tett jelentési az őrségből legalább kettőnek kell aláírnia.
Minden jelentést láttamoztatni kell a vörös Őrnek valamelyik parancsnokával, aki a látta-
mozással mintegy igazolja egyrészt a jelentés helyességét, misrészt meggyőződést szerez a
vörös őr lelkiismeretes működéséről.
A jelentések továbbítására irányadó az legyen, hogy amennyiben bekísérésről szól a
jelentés, akkor azt természetszerűleg oda kell áttenni, ahová a bekísérés történik, ha innen
aztán továbbítják a jelentést, az irányítás felsőbb parancsra történik, tehát annak értelmében
kell eljárni.
Végső célja a Vörös Őrség egész szervezetének a központosítás lévén, utolsó helyen minden
jelentés a Vörös Őrség ker. parancsnokságának a központjába bekerül.
Egyéb tudnivalók
A Vörös Őrségnek nem csupán az a feladata, hogy elkövetett bűncselekményeket nyomoz-
zon, felderítsen, szóval befejezett tényekkel szemben járjon el, hanem legelsősorban is a
megelőzés.
Meg kell előznie a vörös őrnek azt, hogy bekövetkezhessék valamely bűncselekmény.
Ébersége, óvatossága, elővigyázatos megfigyelése által érheti el azt a vörös őr. Részletezni
alig lehet a megelőzés szabályait, ezeket esetről-esetre a vörös őr találékonysága s képessége
szabja meg. Figyelni kell! Mindazt, amit maga körül lát, helyiségeket, oda ki és bejáró
személyeket, éttermeket, nyilvános helyiségeket stb. Meg kell figyelnie tárgyakat, melyekről
következtetéseket vonhat le, éberen kell őrködnie minden gyanús esemény felett, szóval a
vörös őr fül és szem legyen. Mert nem a rendes mértékkel méri a vörös őr az előtte folyó
jelenségeket, hanem a megfigyelő szemével, aki gyanúsnak talál sokszor olyat is, ami fölött
más ember átsiklana.
A forradalmi levegő hozza magával, hogy a politikára oly rendkívül figyelemmel kell lennie
minden vörös őrnek, akár szolgálatban, akár szolgálaton kívül, ellenforradalmi akciókra oly
különös gonddal kell ügyelnie, hogy a jelenlegi helyzetben minden gondjának el kell törpülnie
mellette. Politikai bűncselekmények nyomozása ugyan a Vörös Őrség nyomozóinak politikai
osztályához tartozik, de az első szálakat melyeket a vörös őr észrevesz, éppen ezzel az
osztállyal kell közölnie, lehetőleg telefonon. Ez a politikai osztály a régi Főkapitányságon
működik. Vezetői inspekciót tartanak éjjel is. Itt minden problematikus helyzetben megadják
a szakszerű helyes felvilágosítást és utasítást a további eljárásra vonatkozólag. Félreértés
elkerülése végett lehet kérni telefonon a politikai osztályt is.
Mi a helyszíni eljárás?
Nagyobb bűncselekmények felfedezésekor (rablás, gyilkosság, nagy betörés, különösen
középületekbe, közvagyonba való kártétel, halálos kimenetelű balesetek, nyilvános helyen
előforduló hirtelen halálesetek) a vörös őrnek már a helyszínen is nyomban kell kezdenie az
eljárást, mely a következőkből áll:
1. Lehető rövidséggel meg kell állapítani a történteket, bűncselekmény forog-e fenn vagy
nem, ha bűncselekmény, akkor a tettes kézrekerítése iránt, ha remény van azt a közelben
feltalálnia, rögtön intézkednie kell személyesen.
2. Érintetlenül kell hagynia mindent a helyszínen, hogy esetleg a nyomozás segítésére
szolgáló nyomok, tárgyak, bűnjelek el ne tűnjenek, el ne veszítsék jellegüket, mely felhasz-
nálhatóságukat a nyomozás érdekében biztosítja.
3. Súlyos vagy halálos kimenetelű baleset színhelyére a vörös őr elsősorban a mentőket
hívja, akiket szám nélkül fel lehet hívni telefonon, csak a mentőket kell kérni. Soha se mondja
rá a vörösőr egy halottra se, hogy az meghalt, ezt kérdezze meg a mentőktől, csak azok
állapíthatják meg a halált. Vagyis haláleset alkalmával okvetlenül elkerülhetetlen a mentők
kihívása.
4. Értesíteni kell nyomban az esetről a Vörös Őrség parancsnokságát (régi Főkapitányság),
hogy küldjön ki bizottságot a helyszínre. Míg ez a bizottság megérkezik, a vörös őr a
helyszínen marad.
Magyarázatra sem szorul, hogyha őrség vagyis több vörös őr van jelen a helyszínen, akkor a
szerepeket fel kell osztaniok, egyik állandóan a helyszínen marad, a másik pedig a
telefonértesítéseket intézi el.
Tudnunk kell, hogy ilyen esetben a Vörös Őrség parancsnokságai (régi Főkapitányság) kell
a telefonon kérni, mely szám nélkül is felhívható, a délelőtti órákban a Vörös Őrség
telefonközpontjától a bűnügyi osztály vezetőjét kell kérni, délután és egész éjjel pedig a
központi ügyeletet.
Elmebetegekhez mindig a mentőket kell kihívni.
Eltévedt, talált gyermekeket a ker. parancsnokságra kell bevinni, ahol az inspekciós vörös
őr teendője az lesz, hogy az esetről a gyermek leírását is megadja, az összes
parancsnokságokat, századokat és őrszobákat telefonon értesíti.
Ugyanezen eljárás követendő talált kocsik és lovakkal is.
Miképpen kell katonákkal intézkedni?
Éppen úgy, mint a civilekkel! Katonát bekísérni és átadni nem a katonai hatóságnak kell,
hanem a Vörös Őrség parancsnokságához. Igaz, hogy innen a katonákat átkísérik a katonai
vádbiztosokhoz, de ez már az irányítás feladata, s ne okozzon gondot a vörös őrnek.
Kormányzás és közigazgatás
A proletár állam igazgatása nem bürokratikus, nem szövevényes, hanem rövid, átlátszó és
egyszerű. A régi minisztériumok hatáskörét népbiztosságok vették át. A bíróságok hatáskörét
a Forradalmi törvényszékek gyakorolják. Ezernyi létszámú bíróság munkáját elvégzi egy-két
érdemes munkás elvtárs. A rendőrség hatáskörét átvette a Vörös Őrség, a régi rendőr-
kapitányságok és a főkapitányság vezetése most a munkás elvtársak kezében van. Minden
rendészeti ügyet a Vörös Őrségnek kell elintéznie. Ide tartozik a közlekedés, közbiztonság,
közegészség, vámvédelem, vasút és hajózás, tűzrendészet, erkölcsrendészet, politika stb.
Minden vörös őrnek ismernie kell tehát a Vörös Őrség tagozatát. A régi ker. rendőr-
kapitányságokon vannak most a Vörös Őrség zászlóaljparancsnokságai, elsősorban és kisebb
jelentőségű ügyekben a vörös őrnek ide kell fordulnia. A vörös őrhöz panaszaikkal forduló
elvtársakat és más érdeklődőket is ide kell utasítani a vörös őrnek. Nagyobb jelentőségű
cselekben úgy a vörös őrnek, mint a panaszosoknak közvetlenül a ker. parancsnoksághoz (régi
Főkapitányság) kell fordulniok.
Tudnia kell a vörös őrnek, hogy a ker. parancsnokságon (volt Főkapitányság) munkásokból
álló vádbiztosok működnek, akik irányítólag viszik tovább és készítik elő a Forradalmi
törvényszék elé való ügyeket. Sohase okozzon tehát gondot az utcán vagy bárhol intézkedő
vörös őrnek, hogy Forradalmi törvényszék alá tartozik-e valamely ügy. Ez nem az ő gondja,
azért vannak a vádbiztosok, ezt majd ők intézik el. A vörös őr soha más hatósággal nem
érintkezhetik, mint a saját parancsnokságával.
Ma még forradalmi törvényszékek ítélkeznek katonai és civil ügyekben egyaránt. Van már
ugyan külön katonai vádbiztosság, de katonai Forradalmi törvényszéket ezideig még nem
alakítottak.
A vörös őr sok esetben olyan helyzetbe is kerülhet, hogy e tankönyv segítségével se tud-
hatja, mitévő legyen. Akkor ne röstelje a kérdezősködést, nem szégyen az, de súlyos bajt
jelenthet a hibázás és a tudatlanság. Ilyenkor habozás nélkül hívja fel telefonon a ker.
parancsnokságot (régi Főkapitányság), kapcsoltassa a megfelelő ügyosztályt (bűnügyi,
politikai stb. osztály), délután vagy éjjel pedig a központi ügyeletet és a helyzetet feltárva, a
teendőkre kérjen utasítást.
III. Fegyverhasználati utasítás
 Minden vörös őrnek át kell hatva lennie attól a tudattól, hogy a proletárdiktatúra szolgála-
tában áll és hogy kötelessége a proletáruralom megszilárdítására irányuló minden rendelke-
zés pontos végrehajtása felett őrködni. A szolgálatban levő illetve szolgálatilag fellépő vörös őr
tehát fegyverének használatára mindenkivel szemben jogosítva van:
1. Aki őt erőszakosan megsérti vagy támadással veszélyesen fenyegeti.
Erőszakos megsértés alatt csakis tettleges bántalmazás értendő. A támadással való fe-
nyegetés akkor veszélyes, ha annak következtében az erőszakos megsértés illetve támadás
azonnali bekövetkezésétől alaposan tartani lehet és az másként mint fegyverrel el nem
hárítható.
2. Ha a tettenért gonosztevő vagy bűncselekmény gyanújával terhelt egyén felfegyverkezve
lévén, az előzetes felszólítás dacára magát önként meg nem adja, vagy esetleg védett
helyzetéből előjönni vonakodik.
3. Aki mint veszélyes gonosztevő, a vörös őrség által elfogandó, elfogás végett üldöztetik,
elfogatik, vagy őrizete alá adatik, de megszökik és a megállításra célzó fenyegető rákiáltás
dacára elfut, ha feltartóztatására nincs más mód és a fegyverhasználat ártatlanok életét nem
veszélyezteti.
A szolgálati fegyver jogtalan használata a legszigorúbb büntetést vonja maga után. A
fegyverhasználatot az erre vonatkozó fenyegető figyelmeztetésnek, amennyire csak lehet-
séges, mindig meg kell előznie.
(Pl.: „Állj!" vagy „Le a fegyverrel, mert lövök!")
A vörös őr a fentebb sorolt esetekben is fegyverét csak akkor, illetve azután használhatja,
amikor a veszély elhárítására, az engedelmesség biztosítására, a megszökés megaka-
dályozására vagy a proletárdiktatúra egyéb céljainak elérésére alkalmas enyhébb eszköz
rendelkezésre nem áll, illetve miután minden ily enyhébb eszköz alkalmazása siker nélkül
maradt, de ekkor is mindig lehető kímélettel járjon el, mert a fegyverhasználat célja nem
vérengzés, hanem az, hogy a támadó a támadásra, a menekülő a menekülésre képtelenné
tétessék.
A fegyverhasználat mindezeknek figyelembevétele mellett is legyen férfias és erélyes:
ismételt gyenge szurkálás a szuronnyal, vagy gyenge vágás a karddal, lövés célzás nélkül,
vagy csak megijesztés céljából, rendszerint eredménytelen, sót az ellenszegülőt még inkább
felbátorítja és ingerli, tehát feltétlenül mellőzendő.
A fegyverhasználat fenti szabályai ellenszegülő tömegekkel szemben fellépő zárt osztagok
parancsnokaira is kötelezők.
A vörös őr a fegyverhasználat következtében megsérült orvosi kezeléséről gondoskodni és
addig is őt az elsősegélyben részesíteni tartozik.
A megtörtént fegyverhasználatról a vörös őr közvetlen elöljáró parancsnokságához a
legrövidebb úton, esetleg küldönc útján azonnal jelentést tenni tartozik az ok, az alkalmazóit
fegyver és a kiváltott hatás, valamim annak megemlítésére, vajon a vörös őr is megsérült-e?
Ezen jelentés az elöljáró ezredparancsnoksághoz azonnal továbbítandó.
A fegyverhasználat kivizsgálására az ezredparancsnokság valamely alája rendelt
parancsnokát vagy megbízottját a helyszínre rendeli.
A kiküldött jegyzőkönyvvezetőjével a helyszínén megjelenve, mindazokat a körülményeket,
melyek a fegyverhasználat jogos vagy jogtalan voltának elbírálása szempontjából fontossággal
bírnak, részletesen jegyzőkönyvbe foglalja s azt saját véleményével kiegészítve, az
ezredparancsnoksághoz beterjeszti.
Az ezredparancsnokság az összes iratokat - hozzáfűzve saját véleményét is - a területileg
illetékes forradalmi katonai törvényszék elé terjeszti.
A forradalmi katonai törvényszék van hivatva annak megállapítására, hogy a fegyver-
használat jogos vagy jogtalan volt-e?
Amennyiben a fegyverhasználat jogossága az iratokból megállapíttatik, erről a fegyvert
használt vörös őr felettes parancsnoksága útján írásban értesítendő.
 Amennyiben a fegyverhasználat jogtalannak látszik, a forradalmi katonai törvényszék tár-
gyalást rendel el.
A forradalmi katonai törvényszéki eljárás szabályai a forradalmi kormányzótanács LIII.,
illetve IV. számú rendeletében foglaltatnak.
A Vörös Őrség Országos Főparancsnoksága
***
A proletárdiktatúra feleslegessé tette a bizalmiférfi-rendszer intézményét. A bizalmiférfi-
rendszernek a hadseregben csak addig volt hivatása, míg a régi militarizmust lerombolta, az
alkalmatlan parancsnokokat eltávolította és a szükséges személyi változás okát eszközölte.
Ezt a hivatást teljesítvén, a bizalmiférfi-rendszernek meg kell szűnnie. Ennek további
folyománya, hogy a parancsnokokat fegyelmi fenyítő hatalommal kell felruházni, ez annyival
is inkább indokolt, mert erre a szükségre a közelmúlt tapasztalatai vezettek rá és ezt a
fegyelmi fenyítő hatalmat megfelelő biztosítékok mellett megnyugvással ruházhatjuk az új
parancsnokra, mert hiszen ezek a parancsnokok részben a proletárok által választott, részben
pedig a diktatúra hatóságai által személyenként szigorúan megvizsgált és elbírált elvhű és
meggyőződéses proletárparancsnokok.
1. Századparancsnoktól felfelé minden parancsnoknak az alább meghatározott mérvben
fegyelmi fenyitő hatalma van. Kikülönített szakasz- és rajparancsnokok, akiknek
állomáshelye földrajzilag is különbözik a fegyelmi jogkörrel bíró felettes parancsnok állomás-
helyétől, szintén fegyelmi fenyítő hatalmat gyakorolnak ugyanúgy, mint a magasabb pa-
rancsnokok, de a 14. szakasz c-e) pontjai alapján általuk kiszabott fenyítéseik csak szá-
zadparancsnoki megerősítések után válnak végrehajthatókká.
2. Minden fegyelmi jogkörrel bíró parancsnok mellett az állomáshelyen székelő alakulat
által egy háromtagú fegyelmi tanács szervezendő, amely a parancsnok fegyelmi jogának
gyakorlásában tanácsadó és véleményező szerv. A fegyelmi fenyítések alkalmazásánál a pa-
rancsnok a fegyelmi tanácsot mindenkor hallgassa meg.
A fegyelmi tanács a parancsnoknak javaslatot tehet a büntelés nemére, mérvére, avagy
elengedésére nézve, de semmi körülmények között sem ragadhatja magához a fegyelmi
hatalom gyakorlását, mert ez kizárólag a parancsnokot illeti meg, s a parancsnok a fegyelmi
tanács javaslatához kötve nincs. A kiszabott végrehajtható fegyelmi büntetés azonnal
foganatba veendő. Ha azonban a fegyelmi tanács egyhangú írásbeli határozattal óvást emel a
büntetés kiszabása ellen, mert véleménye szerint a vádlott nem bűnös (büntetés mértéke
vagy neme ellen emelt kifogás ide nem sorolható), úgy a büntetés végrehajtása
felfüggesztendő és a közvetlen felső parancsnok határozata haladéktalanul kikérendő s ha a
fenyítést helybenhagyja, az haladéktalanul végrehajtandó.
3. A fegyelmi tanács szótöbbséggel hozott határozata, valamint azon egyhangú határozata,
mely csupán a fegyelmi büntetés leszállítására vagy felemelésére irányul, a kiszabott fegyelmi
büntetés végrehajtását semmi esetre sem szakíthatja félbe.
4. Ha a fegyelmi vétséget elkövető a büntetés kiállása után a fenyítést igazságtalannak
találja, jogában áll a közvetlen elöljáró parancsnoknál kérelmezni panaszának jegyzőkönyvbe
való vételét s a parancsnok a panaszjegyzőkönyvet az ügyre vonatkozó írásbeli ismertetéssel
együtt, melyhez a fegyelmi tanács írásbeli véleménye mindenkor csatolandó, a felettes
parancsnokságnak előterjeszti.
5. A felső parancsnok a hozzá felterjesztett panaszt az említett működő fegyelmi tanács
meghallgatása után elbírálja s határozatáról az alsófokú parancsnokot és a fegyelmi vétség
elkövetőjét értesíti. A panasz folytán eljáró felsőbb parancsnok a mellette működő fegyelmi
tanács véleményéhez kötve nincs. Amennyiben a panaszos a másodfokú határozattal is
elégedetlen, panaszát tovább viheti a 4. pontban említett módon egészen a kerületi parancs-
nokságig, illetve amennyiben a panaszos parancsnoki állást tölt be, a Vörös Őrség Országos
Főparancsnokságáig, ahol e célra a főparancsnok mellett egy külön fegyelmi tanács működik.
 6. A fegyelmi tanácsok három rendes és két póttagját a parancsnok alá tartozó alakulatok
állomáshelyén levő írástudó egyének közül szótöbbséggel titkos szavazás útján választják meg
egy havi időtartamra éspedig minden hó 1-én, de a lelépő tagok újból megválaszthatók.
Az ezredparancsnokságtól felfelé a parancsnokok mellett működő fegyelmi tanácsot az
ezred, dandár, illetve kerületi törzs választja, ugyanily módon a törzsből.
7. A fegyelmi tanács tagjai ezen minőségük dacára is szolgálati viszonyban parancsnokuk
fegyelmi hatósága alatt állanak. Ha a parancsnok fegyelmi jogát valamelyik fegyelmi ta-
nácstag felett kívánja gyakorolni, úgy az illető tag helyett egy póttag hívandó be a fegyelmi
tanácsba. Fegyelmi vétséget elkövető tanácstag a fenyítés kimondása után azonnal eltávo-
lítandó, s a következő választásig ilyen hivatást nem teljesíthet.
8. Minden vörös őrnek jogában áll bárki vagy a parancsnok bánásmódja vagy szolgálati
magatartása ellen felmerülő panaszával a mindennap megtartandó kihallgatás alkalmával
közvetlenül saját parancsnokához fordulni: amennyiben a parancsnok a panasznak helyt nem
ad és a panaszos panaszát fenntartja, a parancsnok a 4. pont értelmében köteles eljárni.
9. A nyilván alaptalanul emelt panaszért a végső fokon ugyanígy ítélkező parancsnoknak
joga van a panaszost megfenyíteni. Ugyanígy fenyítheti az alsófokú parancsnok mellé rendelt
fegyelmi tanács azon tagjait, akik ezen szabályzattal ellentétes szellemben teljesítik
hivatásukat.
10. Fegyelmi jog gyakorlása tekintetében nincs különbség a fegyelmi vétséget elkövető
szolgálati alkalmaztatása vagy beosztása tekintetében, tehát akár a vörös őr, akár
parancsnok a fegyelmi vétséget elkövető, a felettük álló parancsnok fegyelmezési jogkörét ez a
körülmény nem érinti.
11. A parancsnok fegyelmezési jogának pártatlan gyakorlása, még ha szigorú is, fegyelmi
eljárás megindítására okul nem szolgálhat s parancsnoki állásától a kerületi parancsnok
javaslatára csak az Országos Főparancsnokság mozdíthatja el az esetben, ha magaviseletével
a parancsnoki állás betöltésére méltatlannak, avagy alkalmatlannak bizonyulna.
12. Mihelyt a Vörös Őrség valamely alakulata hadi vagy elveket adhat az alsó
parancsnoknak a fegyelmezési jog gyakorlása tekintetében, mely irányelvekhez, illetve
utasításokhoz az alsóbb parancsnok alkalmazkodni köteles.
13. Mihelyt a Vörös Őrség valamely alakulata hadi vagy harckészültség állapotába
helyezkedik, a fegyelmi tanács minden néven nevezendő működése megszűnik s a parancsnok
intézkedése ellen mindenféle óvás vagy előterjesztés szigorúan tilos, a parancsok feltétlen
engedelmességgel végrehajtandók.
14. A fegyelmi fenyítések nemei a következők: a) parancsnoki dorgálás, b) nyilvános
dorgálás azon alakulat vagy testület jelenlétében, melynek közvetlen kötelékébe tartozik a
vétkes. Ez a fenyítés azonban parancsnokkal szemben nem alkalmazható, c) a vétkes
illetményéből a zsold, a havidíj, a parancsnoki pótdíj megvonása. A megvonás időtartama 1-
től 15 napig terjedhet, d) szobafogság 1-től 14 napig. Ezt a büntetést a fenyített az alakulat
elhelyezési körletében köteles eltölteni, s csak a parancsnoknál engedhető meg, amennyiben
külön lakása van, hogy azt saját otthonában töltse le. A c) és d) pontban megjelölt fenyítések
együttesen is alkalmazhatók.
A Vörös Őrség kötelékéből való elbocsátás, mindennemű illetékekre való jogosultságának
elvesztésével. Ezen fenyítésnem alkalmazása nem zárja ki, hogy a fenyített, amennyiben
továbbszolgálatra van kötelezve, hogy azonnal a vörös hadseregnek szolgálattétcl céljából
rendelkezésre bocsáttassék. Parancsnokkal szemben ez a fenyítés a főparancsnokság
megerősítésére szorul.
15. Amennyiben a cselekmény súlyosságára való tekintettel fegyelmi fenyítés alkalmazá-
sának helye nem volna, különösen, mert a tettes a forradalmi kormányzótanács LIII. sz.
rendelete 2. §-ában felsorolt alábbi bűntettek valamelyikét követte el, a tettes azonnal
letartóztatandó és a forradalmi katonai törvényszéknek átadandó.
A forradalmi kormányzótanács LIII. sz. rendeletének 2. §-a: „Katonai bűntettet követ el az a
katona vagy parancsnok:
 1. aki a tanácsköztársaságnak akár külső, akár belső ellenségével összejátszik vagy
egyetért;
2. aki az ellenséget kémkedéssel, fegyveres szolgálattal, vagy szolgáltatással támogatja;
3. aki bajtársára fegyvert fog, vagy a parancsnok parancsának ellenszegül;
4. aki őrszolgálati vagy egyéb fontos szolgálati kötelességét akár szándékosan, akár bűnös
hanyagságból cselekvéssel vagy mulasztással megszegi;
5. aki az ellenség előtt gyáván viselkedik;
6. aki csapatától megszökik;
7. aki gyilkol, gyújtogat, rabol, fosztogat, lop, közvagyont rombol, vagy védtelennel szemben
erőszakoskodik;
8. aki katonatársát árulásra, lázadásra, fontos szolgálati kötelességének megszegésére vagy
szökésre csábítja;
9. Aki a felsorolt katonai bűntettek valamelyikét megkísérli;
10. aki részt vesz oly összebeszélésben vagy egyesülésben, amelynek célja a felsorolt katonai
bűntettek valamelyike.
11. Aki a fegyelmi fenyítés végrehajtásának erőszakosan ellenszegül, a forradalmi kor-
mányzótanács LIII. számú rendelete 2. §-ának 3. pontja szerint katonai bűntettet követ el,
azonnal letartóztatandó s a forradalmi katonai törvényszéknek átadandó.
A VÖRÖS ŐRSÉG ORSZÁGOS FŐPARANCSNOKSÁGA
Chlepko s. k. országos politikai megbízott
Vajda s. k. főparancsnok
V. A nyomozás
1. Mi a nyomozás?
Valamely bűncselekmény kiderítését nevezzük nyomozásnak.
2. Mi a nyomozás célja?
Annak megállapítása, hogy ki, mikor, hol és minő körülmények között milyen büntetendő
cselekményt követett el, egyúttal célja, hogy a bűncselekmény tettesét elfogja, és a
bűncselekményről tudomással bíró tanúkat megállapítsa.
3. Mik a bizonyító adatok?
Minden adatot, ami a bűnös kilétére a büntetendő cselekmény véghezvitelére fényt derít,
bizonyítéknak nevezzük. Bizonyítékul felhasználhatók helyszín, személyek, tárgyak, jelek,
események, körülmények.
4. Mire kell törekednie a nyomozónak?
A szükséges adatok összegyűjtésére és feldolgozására. Utóbbi alatt azt értjük, hogy a
nyomozó a kész adatokból valószínű következtetéseket von a tettes személyére és és az
elkövetés módjára vonatkozólag.
A siker érdekében helyes, ha a nyomozó a bűncselekmény elkövetőjének helyébe képzeli el
magát.
5. Mit nevezünk megállapításnak?
A nyomozás során összegyűjtött adatok rendszerbe foglalását és annak mcghatározását,
hogy azok tényleg összefüggésben vannak a szóbanforgó bűncselekménnyel és ha
következtetésen, feltevéseken alapulna, annak kiderítését is, hogy a valóságnak megfelelnek.
Ezen adatok alapján szerkeszti meg jelentését a nyomozó. A megállapítás tehát egy
bűncselekmény felderítésében eszközlött nyomozó munkák összessége, vagyis maga a
nyomozás eredménye, mely lehet sikeres, sikertelen.
6. Mi a sikeres nyomozás?
A tettes, illetve tettesek elfogása és bűnjelek biztosítása.
7. Milyen eszközöket kell felhasználni a nyomozás lefolytatásánál?
Személyeket.
Tárgyakat.
Eseményeket.
Jelenségeket.
 Körülményeket.
Személyek: sértett, tettesek, részesek, felbujtók, tanúk.
Tárgyak: amelyekre nézve a bűncselekményt elkövették (lopott pénz); amelyeket a
bűncselekmény elkövetésében felhasználtak (feszítővas, álkulcs, kés, fegyver) és amelyek
bizonyítékul szolgálhatnak a tettes személyazonosságának megállapításánál, vagy egyéb
vonatkozásban, mint bizonyító adatok felhasználhatók (tettesnek a helyszínen hagyott
kalapja, az ajtón maradt véres ujjlenyomat). A nyomozás során szóba jöhetnek olyan
események, jelenségek, körülmények, amelyek a bűncselekménnyel kapcsolatban vannak.
Ezeknek adott esetekben való helyes felhasználására utasításokat nem adunk, ezeknek
helyes alkalmazása függ nyomozó rátermettségétől, szakavatottságától és a nyomozásokban
való jártasságától.
8. Mik tehát a nyomozás eszközei?
Minden adat, út és mód, ami a gyanúsított nyom rávezetésére, elfogására, bűnjelek biz-
tosítására és a bűnösség beigazolására felhasználhatók. Ilyen értelemben tehát a nyomozás
eszközei:
a) helyszíni szemle,
b) tanúk nyomozása és kikérdezése,
c) bűnjelek biztosítása (lefoglalás, házkutatás, személymotozás útján),
d) tettes üldözése, elfogása, őrizetbevétele, kikérdezése,
e) személyazonosság megállapítása, tanúk szembesítése, bűnjelek felmutatása, bizonyítás,
f) ezenkívül igénybe vehetők a nyomozás tudományos alapon álló segédeszközei, adott
esetekhez képest.
Orvosi, mérnöki és egyéb szakértői vélemények:
Daktiloskopia (Ujjlenyomattan)
Antropometria (Emberméréstan)
Bűnügyi nyilvántartás
Fényképnyilvántartás
Bűnügyi múzeum
Bejelentő hivatal.
9. A nyomozó szolgálatai hányfélék?
Általánosak és különösek.
Általános szolgálat az, melyben a nyomozó minden különös utasítás nélkül köteles
nyomozni. Különösnek nevezzük az olyan szolgálatot, melyekben a nyomozó parancsnokának
utasítására jár cl.
10. Általában mi a nyomozó teendője?
Figyelés és intézkedés.
11. Kiket és miket figyel a nyomozó?
Személyeket, tárgyakat, jelenségeket, eseményeket, helyiségeket.
12. Milyen esetekben kell intézkedni a nyomozónak?
Bűncselekmények megakadályozása, körözött egyének elfogása, tettenért bűnösök
bekísérése és bűnjelek biztosítása esetén.
13. Mire kell ügyelni a nyomozónak figyelés közben?
Nyomozói jellegét tartsa titokban, ismerőseinek ne köszönjön.
14. Szükséges-e minden esetben a nyomozó személyes közbelépése?
Csak sürgős szükség esetén, ha a késedelem veszéllyel jár. Egyéb esetben forduljon a
karhatalomhoz és azt szólítsa fel közbelépésre.
15. Mi a kötelessége a nyomozónak, mielőtt valakit igazolásra szólítana?
Kötelessége igazolványát előbb az igazolásra szólított egyén előtt felmutatni. (Hatóság
elleni erőszak esetén fontos körülmény.)
16. Ha nyilvános helyen akar valakit igazolni, mi a kötelessége?
A feltűnés elkerülése végett az illetőt félre kell hívni.
17. Mik a nyomozás szokásos módjai?
 Megfigyelés (helyszíni szemle),
Észlelés,
Értesülés.
18. Hol kell kezdeni a nyomozást?
Rendszerint a helyszínen.
19. Milyen fontos körülményekre kell kiterjeszkedni helyszíni szemlénél?
1. Változatlanul fennmaradt-e a helyszín.
2. Minő bűncselekményről van szó.
3. Mikor történt a bűncselekmény.
4. Hányan és hogyan követték el.
5. Mily tárgyakat törtek fel és mozdítottak el.
6. Mit vittek el a tettesek.
7. Hol történt a behatolás és hol történt a távozás.
8. Mennyi ideig tartott a bűncselekmény elkövetése.
9. Kik az esetleges tanúk.
10. A tanúk megbízhatósága, elkülönítése. alapos kikérdezése és vallomásaiknak a
helyszínen találtakkal való lelkiismeretes összevetése, annak tisztázása céljából, hogy a
tanúk által mondottak lehetségesek-e?
11. A helyi viszonyokat ismerő egyén volt-e a tettes?
12. Milyen esemény zavarta meg a tettest a bűncselekmény befejezésében.
11 Mit hagytak vissza a tettesek?
14. Maradt-e kéz vagy lábnyom.
15. Kinek, vagy kiknek az érdekében állott a bűncselekmény elkövetése. Hol vannak ezek,
hol voltak a bűncselekmény valószínű idejében, kikkel állottak összeköttetésben?
16. Ezen utóbbiak, mint alaposan gyanúsítottak, gyorsan felkutalandók és alapos
kikérdezésük után szabad csak dönteni őrizetbe vételük tárgyában. A gyanúsítottakat
egymástól szigorúan el kell különíteni.
17. A bűncselekménnyel kapcsolatos halál (pl. gyilkosság) esetén ajánlatos, ha fényképészt
vagy fényképező gépet visz ki a helyszínre, a helyszín rögzítése végett. A nyomozásnál hálás
adatokat szolgáltat a lelkiismeretesen végzett személymotozás és házkutatás, az alaposan
gyanúsíthatók személyén és lakásán.
20.Személyek nyomozásánál milyen körülményekre kell tekintettel lenni?
a) Mint a szokásos bűnöző vagy csavargó ismeretes-e az illető a Vörös Őrség előtt.
b) Bizonyos körülmények folytán gyanús,
c) csak személyében ismeretes és
d) teljesen ismeretlen után való nyomozás. Ezenkívül az értelmiség mily fokán állott az
illető, nem kegyetlenséggel hajtotta-e végre a tettét, bírt-e szakismerettel a bűncselekmény
véghezvitelénél. (Pl. zárak felnyitása alkalmával tanult lakatos volt-e vagy szaktudás nélküli
egyén a tettes?)
21. Milyennek kell lenni a jó nyomozónak?
Elfogulatlannak önmagával és másokkal szemben. Ne legyen befolyásolható.
Emberismerőnek.
Rátermettnek.
Alapos és megfontoltnak.
Lelkiismeretesnek.
Legyen általános ismerete.
Gondolkozzék logikusan.
Ismerje fel a helyzetet könnyen, minden adatnak csak annyi értéket tulajdonítani,
amennyit annak a nyomozás sikere érdekében tulajdonítani lehet. Bírjon nyelvismeretekkel,
beszéljen több nyelvet.
Legyen jártas a nyomozás eszközeiben.
22. Hogyan foganatosítson házkutatást a jó nyomozó?
 Mindenesetre két tanú igénybevételével, az elvitt dolgokról elismervényt adjon.
23. A házkutatás és személymotozás alkalmával lehetőleg kiket hívjon tanúnak?
A ház bizalmiférfiait. Távollétükben a házfelügyelőt.
VI. Orvosi rész
Bármiféle, baleset alkalmával a vörös őnnek első kötelessége, hogy orvosi segítség után
folyamodjék; addig is, amíg az megérkezik, hogy tanácstalanul ne álljon, a következő
utasítások szerint járjon el.
Vérzések
Tüdővérzés: Világos, habos vért köhög a beteg. Teendő. Lefektetni, vállait emelve, mellre
hideg borogatásokat rakni. Beteg nyugodtan feküdjék, ne beszéljen. Szállítására orvos
ügyeljen fel.
Gyomorvérzés: A beteg sötétvörös, barna alvadt vért hány, esetleg ételmaradékkal vegyest.
Teendő: Hideg borogatás a gyomortájra, jéglabdacs. Nyugalom. Orvos.
Orrvérzés: Orrlikakból vér folyik.
Teendő: Beteget magasan fektetni, tarkójára hideg borogatást kap, orrát ne fújja, orrlikait
be kell szorítani vagy vattával kitömni, ha másként nem áll el a vérzés.
Sebekből származó vérzések. Ütőeres vérzés: Piros vér sugárban, lökésszerűen freccsen a
sebből.
Teendő: A sebre nyomókötés, ujjal való leszorítás. Végtagon való vérzésnél azt magasra
helyezzük, nyomókötést adunk, esetleg a seb és a sziv között szorító lekötést alkalmazunk a
végtag körül.
Vivőeres vérzés. A sebből folytonos áramban sötétpiros vér bugyog.
Teendő: Magasra fektetés. Szorító ruha megoldása, nyomókötés. Végtagon, szorító lekötés a
seben túl fekvő helyen.
Hajszáleres vérzés: A vér a sebből lassan serked.
Teendő: A vérző sebet magasan fektetjük. Nyomókötés.
Lőtt, szúrt, vágott, szakított, zúzott, mart sebek. Teendő: A vérzés csillapítása a már ismer-
tetett módon. A seb bekötése, jól megmosott kezekkel. Sebre gaze, vatta és pólya, vagy
kendőkötés jön. Sebhez csakis szappannal megmosott kézzel nyúljunk.
Mérgezett sebek (eb- és kígyómarás): Jelentéktelen alig vérző sebek, környékük, duzzadt,
piros-szederjes.
Teendő: A végtagot a marás helye fölött le kell kötni, simítás az ujjak felé a méreg
kinyomogatására. Sebek fertőtlenítő oldattal jól kimosandók, esetleg tüzes fémmel
kiégetendők, kötés Kígyómarásnál szeszt bőven adhatunk.
Égési sebek: Három fokúak. 1. Élénk pirosság. 2. Hólyagképződés. 3. Elszenesedés.
Teendő: Ha a ruha ég, mozogni, szaladni nem szabad. Legjobb a sérültet a földre fektetni,
pokróccal vagy affélével betakarni és vízzel bőven locsolni. Ruha és cipő levágandó, lehúzni
nem szabad. Kössük be tiszta olajjal vagy mészvizes lenolajjal áztatott ruhával és vattával.
Megfagyás: Beteg eszméletlen, bőre kékesen áttűnő, halvány. Légzése gyenge, felületes,
érlökése alig érezhető. Teste hideg, végtagjai törékenyek. Gyakran fagyási sebek is vannak.
Teendő: A fagyottat hidegből melegebb helyre óvatosan kell átvinni. Előzőleg hidegben
levetkőztetjük, hóval ledörzsöljük, majd hideg helyiségben hidegben fürdetjük, hideg ágyba
fektetjük, esetleges mesterséges légzést alkalmazunk, a törékeny végtagokra, fülekre ügyelve.
Bőrdörzsölés. Ha magához tér hideg kávét. teát. szeszt adunk, később melegen betakarjuk,
meleg izgató italokat adunk. Sebeit bekötözzük.
Csonttörések: A végtag alakja változott. Ott mozgatható, ahol rendesen nem mozog.
Mozgatásnál az eltört csont egymáshoz dörzsölődő végei zörögnek. A törés helye fölött nyílt
seb is lehet.
Teendő: tört kézzel, lábbal óvatosan kell bánni, hogy a csont törött vége a bőrt ki ne szúrja.
Csak úgy szabad megfogni, hogy a két törött csontdarabot egymástól széthúzzuk.
Ruha és cipő levágandó. Amíg nincs bekötve, a törött részeket széthúzva kell tartani. A
törött részt puha anyagokkal átcsavarjuk (vatta, kóc, széna, szalma, fű, ruha) és kívül-belül
ilyen anyagokkal párnázott sínnel támasztjuk meg. A sín lehet zsindely, vonalzó, papírlemez,
bot, fakéreg, pléh stb. Ezeket a síneket pólyával, keskenyre összerakott kendővel, szíjjal,
kötéllel kötjük oda. A szállításnál ügyeljünk, hogy a törött részt ne üssük, ne húzzuk.
Akasztás (zsinegelés, megfojtás): A sérült eszméletlen, arca szederjes, légzése akadozó,
gyenge.
Teendő: Kötelékét óvatosan levágjuk, ruháját kibontjuk. Mesterséges légzést kell al-
kalmazni, azután öntudatlanságát kezeljük.
Fulladozás (ha idegen lest van a gégében):
a) Arca szederjes, szemei kidülledtek, légzése akadozó, gyenge.
Teendő: Mutató- és középujjal az idegen testet lehetőleg kihúzzuk. E kotorászásnál fellépő
hányással kijöhet az, ami a fulladozást okozza. Gyorsan orvost hívni.
b) Ha a légzésre alkalmatlan mérges légkörben van. akkor arca szederjes, légzése akadozó,
esetleg eszméletlen. Hányás és hasmenés lehet jelen.
Teendő: Tiszta levegőre hozni, ruháit kinyitni. Mesterséges légzés. Nedves kendőkkel
ledörzsölni, hideg vízzel leönteni, feketekávét itatni. A mentő mielőtt a helyiségbe lép, kössön
orra és szája elé nedves szivacsot, tegyen jó mély belégzést, az ajtót tárja ki egészen és üsse be
az ablakot.
Vízbefulladás: Beteg eszméletlen, halvány, légzése gyenge, érlökése alig érezhető. Súlyo-
sabb esetben arca szederjes. Teendő: Levetkőztetni, a száját és torkát ujjal kikotorni, vizet
hátbaütögetéssel kiütögetni. Mesterséges légzés. Bőrdörzsölés. Ha magához tér, melegen
betakarjuk, meleg teát, kávét, bort adunk.
Agyrázkódás: Kábult. Öntudatlan. Arca halvány, hány. Ütőere lassan, rendetlenül üt.
Teendő: Fejet mélyen kell fektetni és reá jeges borogatást tenni, ruháit kinyitni. Bőrdörzsölés,
hideg vizzel leöntés. Hideg kezét, lábát melegíteni kell.
Napszúrás: Fáradtság. Kipirult arc, csillogó szem, fejfájás, kábultság. Érlökés gyors.
Súlyosabb esetben arca halvány, fejet alá kell támasztani. Bedörzsölés. Szeszes víz, érlökése
alig érezhető. Öntudatlanság, görcsök.
Teendő: Árnyékba vinni, ruháit kioldani. Fejére hideg borogatás. Ha arca kipirult, fejjel
lefelé fektetni: ha halvány, fejét alá kell támasztani. Bőrdörzsölés, szeszes víz, langyos tea jó.
Gyomorgörcs: Bélgörcs. Gyomra, hasa fáj, csikarása van. Talán hány vagy megy a hasa.
Teendő: Meleg száraz borogatás, a gyomrára vagy hasára.
Ájulás: Eszméletlen, arca halvány, légzése gyenge, felületes. Érlökése alig érezhető.
Teendő: Fejét lefelé lógatva, a lábszárakat magasra emelve, lefektetjük. Ruháit ki kell
oldani, friss levegőt. Bőrét hideg vízzel locsoljuk. Erősen szagos szerek: kölnivíz,
szalmiákszesz szagoltatása. Ha magához tér, szeszt, bort adunk.
Gutaütés: Eszméletlen, arca erősen kipirult, légzése hortyogó, hány.
Teendő: Magasra fektetett fejjel lefektetni s hideg borogatást a fejre, ruhát kioldani, vízzel
locsolni.
Nyavalyatöréses roham: Öntudatlan, érzéketlen. Arca kékes, rendetlenül lélegzik. Erős
görcsök, keze ökölbe szorított. Szája véres habbal lehet borítva, esetleg vizeletét, székletét
maga alá bocsátja.
Teendő: Óvjuk a sérülésektől. Lefektetjük, fejét magasabbra helyezve, ruháit kibontjuk.
Fejére hideg borogatást kell tenni. Ügyeljünk, hogy az ágyról le ne essék, valamihez oda ne
ütődjék.
Mérgezések: Ha az ember kelleténél több kártékony anyagot, mérget ivott vagy evett, meg
van mérgezve.
A mérgezést a méreg okozta tünetekből ismerjük meg, melyek éppen úgy, mint maguk a
mérgek, sokfélék.
Mérgezési tünetek: Fájdalom a gyomorban, belekben. Hányás, sűrűn hasmenés, heves
szívverés, szapora lélegzés, szédülés, összeesés. Más esetekben bódulat, álmosság, sőt teljes
eszmélethiány, izzadás, nyálfolyás; gyakran az egész testre, s főleg a tagokra kiterjedő
görcsök vannak jelen.
 A mérgek két csoportra oszlanak: a) Közönséges vagy nem marómérgek. (Mérges növények
vagy ásványok, gomba, mákony, patkányméreg, romlott hús és gyufa.)
Teendők: A beteggel meleg vizet itatunk, melybe kevés sót vagy szappant oldunk fel, hogy a
méreg a gyomorból eltávolodjék; torkát ujjal vagy madártollal csiklandozzuk, hogy hányjon.
Üres gyomorra nem szabad hánytatni: ezért előbb sok vizet vagy tejet adjunk, azonban
gyufaoldat és kőrisbogár-méreggel történt mérgezésnél tejet adni nem szabad.
b) Marómérgek (erős savak, lúgeszencia): Az ilyen mérgek felmarják, felsebzik a beteg
száját, nyelvét, nyelőcsövét, sőt gyomrát is, melyek olyankor sebes pörkkel fedettek. Nyála,
köpedéke vagy hányadéka véres.
Teendő: Maró mérgeknél nem szabad hánytatni: a beteggel tejet, tojásfehérjét, olajat,
szörpöt stb. itatunk.
Részegség: Nem egyéb, mini mérgezés alkohollal. Lehelet szeszszagú. Arca piros, szívverés
gyors, járás tántorgó. Súlyos esetekben őrjöngő izgatottság, maid öntudatlanság lép fel stb.
Teendő: Élesztési kísérletek, melegítés és ha nem lélegzik, akkor mesterséges légzést
alkalmazunk.
Mesterséges lélegzés: A lélegzést utánozzuk a következő módon: két szakaszban hajtjuk
végre.
1. Kilégzés: Beteg fejéhez állva s letérdelve, előre hajolunk s az alkarokat megragadva a
felsőkart a mellkashoz szorítjuk. Ezáltal a tüdőből a levegő egyrészét kinyomtuk. Mintegy két
másodpercnyi szünet után testünket hátra vetjük, azaz hátrahajlunk s a karokat a beteg feje
fölé húzzuk, emeljük. Ezáltal a mellkas a nyomástól felszabadul, kitágul és a levegő beléje
tódul. E műveletet gyakran órákig is kell folytatnunk, míg a beteg magához tér.
2. A mesterséges lélegeztetésnél ügyelnünk kell:
a) hogy az mindig jó levegőben történjék;
b) hogy a légzőcsőben valamely akadály ne kerüljön a levegő útjába (beteg válla alá párnát
vagy összehajtott ruhákat teszünk). Száját a sártól, iszaptól stb. megtisztítjuk.
c) hogy percenként körülbelül 15-16 légzést csináljunk.
A vasúti-, hajóállomásokon szolgálatot teljesítő Vörös Őrség célja, feladata, hatás- és
munkaköre
1. A közlekedési eszközök és berendezési tárgyak, valamint al- és felépítmények, u. m.
műhelyek, fűtőházak, hidak, jelzőházak, sorompók, dokkok, téli és nyári kikötők megvédése,
esetleg külső támadások ellen is.
2. A közlekedési eszközökön, tehát vasúton és hajón megőrizni és biztosítani a nép vagyonát
és az utasok testi épségét.
3. Őrködni a közlekedési vállalatok raktáraiban elhelyezett nép- és magánvagyon felett.
4. A közlekedési és kiszolgáló személyzet védelme és támogatása hivatalos munkájuk
közben.
5. Kihágások és bűntettek megakadályozása.
6. Az állami jövedékek behajtásának elősegítése és a csempészet megakadályozása. Ki- és
bevándorlás megakadályozása, a határállomásokon utazási okmányok átvizsgálása, bűn-
tetteseknek szökésben való megakadályozása.
7. A közönség megvédése a közlekedési személyzet túlkapásai vagy idegen elemek
támadása ellen, u. m. balesetek megakadályozása.
8. Közegészségi és köztisztasági rendeletek végrehajtásának ellenőrzése a közlekedési esz-
közökön és a biztosítandó területeken.
9. Határ-egészségügyi stb. zárlatok foganatosítása.
10. Bár a vörös őr szolgálata helyhez kötött, azért szükség esetén amennyiben székhelyük a
hadműveleti körletbe esik, hadműveleti célokra is felhasználható.
Menet közben a vonaton a szállítmányokat gyakran megdézsmálják, különösen olyan
állomásokon, amelyek gócpont-állomások. Ezek bejárata előtt, mikor a bejáró vonatokat for-
galmi okokból a bejárati jelző előtt gyakran feltartják, a vörös őr tartsa szemmel a veszteglő
vonatot, mert a késés körülményeit a tolvajok már tudják és alaposan kihasználják.
 Előfordul az is, hogy az ilyen, már ismert helyekhez közeledő vonat lassított menetét
felhasználva, a kocsikra felugrálnak és a vonatról sok árut ledobálnak.
12. A vörös őr őrhely-körletében a mozgó személyeket megfigyeli. Ha valami gyanúsat vesz
észre, az illetőt azonnal igazoltatja. Igazolása után a legközelebbi őrszobára bekísérni
tartozik.
13. A vörös őr úgy vasúti, mint hajóállomásokon élelmi cikket, vagy egyéb tárgyakat nem
kobozhat el, csak abban az esetben igen, ha erre meghatalmazása van.
14. Személyvonatok kíséreténél a jegyvizsgáló kalauzzal köteles a reá eső vonatrészt
átvizsgálni s a kiadott rendeletek értelmében minden egyes esetben a kalauzzal együttmű-
ködni.
A vörös őrnek milyen különleges leendői vannak a határszélen?
1. A határon átkelők figyelemmel kísérése, a határmentén felmerülő államrendészeti
szempontból fontosabb mozzanatokról és eseményekről tájékozásszerzés és az észleleteknek
az illetékes hatósággal való közlése.
2. A kémkedés megakadályozása és a kémeknek elfogása.
3. A szomszéd állam lakói részéről személyek és tárgyak ellen jöhető, erőszakos támadás
meggátlása, különösen pedig a katonai védművek, az ország határának megjelölésére szolgáló
határjelek, katonai és polgári hatóság által felállított földmérési jelek megrongálásának,
megsemmisítésének vagy megváltoztatásának megakadályozása és feljelentése.
4. A külföldiek bejelentésére és lakhatására vonatkozó szabályok végrehajtása.
5. Meg kell akadályoznia, hogy gyanús egyének, kik magukat igazolni nem tudják,
kitiltottak stb. az állam területére lépjenek.
6. Fegyverek, lőszerek és hadiszerek ki- vagy bevitelének ellenőrzése, valamint tilalom
esetén ilyenek és más tárgyak kivitelének és behozatalának megakadályozása.
7. Nőcsempészet meggátlása.
8. Amennyiben útlevélkényszer áll fenn, az útlevelek és utazási igazolványok vizsgálata.
9. A csempészés megakadályozása.
10. A valutavédelmi intézkedések végrehajtása.
Miért kísérendők figyelemmel a határon átkelők?
A határon átkelő személyek vagy átvitt tárgyak alkalmasak lehetnek az állam
biztonságának és nyugalmának megzavarására. Ha erre alapos gyanú van, a vörös őrnek
közbe kell lépnie, illetve jelentést tennie.
Különösen pedig, ha oly nyomtatványt vagy képes ábrázolatot hoznak be, amely külföldön
készült és bűncselekményt tartalmaz, arról a legközelebbi vádbiztost gyorsan értesítse.
Mit kell lennie a vörös őrnek, hogy a kémkedést megakadályozza?
A kémkedés alapos gyanújának fennforgása esetén a gyanús egyéneket, főleg pedig
külföldieket kísérje éber figyelemmel, kilétük és itt időzésük céljának igazolására szólítsa fel
őket - és ha a felszólításnak eleget nem lennének, tartóztassa le s a gyanú alaposságának
mérvéhez képest a legközelebbi vádbiztosnak adja át, hogy az országból kitilthatták őket.
Éber figyelemmel kell kísérnie továbbá a postagalambok külföldről való behozatalát és
ezekkel való gyakorlatokat is.
Külföldről jött léghajók és repülőgépek utasait szintén figyelje meg és igazolásra hívja fel.
A fényjelzések is a kémkedésnek alkalmas eszközei, erre is terjessze ki figyelmét a vörös őr.
Végül igazolás végett kísérje be azokat, akik erődítményekről engedély nélkül
fényképfelvételeket vagy ábrázolatokat készítenek.
Milyen határjelzések vannak?
Kőoszlopok, faoszlopok, földhalmok, árkok és erdőátvágások.
Mik a földmérési jelek?
A térképcsináló hivatalok által felállított gúlák, oszlopok és cövekek.
Mire kell különösen vigyáznia a határszélen működő vörös őrnek?
Hogy működése közben a szomszéd állam határát át ne lépje.
Hogyan akadályozza meg a vörös őr a nőcsempészetet?
 Tartsa szemmel a határon átkelőket, nehogy egyes üzérek, leánykereskedők (kerítők) fiatal
leányokat hamis ígéretekkel félrevezetve, külföldre kivigyenek és ott kéjelgésre
kényszerítsenek.
Gyanú esetén a gyanúsítottat szólítsa igazolásra s a gyanú beigazolása esetén a kerítőt,
valamint a vele érkezett nőszemélyt akadályozza meg a továbbutazásban.
A kerítő ellen az eljárás megindítandó, a vele utazó nők pedig illetőségi helyükre, illetve
szüleikhez visszaküldendők, helyesebben feltűnés nélkül visszakísérendők.
Kell-e most útlevél?
Igen, a külföldre, az ország megszállott területére utazási igazolvány kell, ezeket a belügyi
népbiztosok állítják ki. Útlevél, illetve igazolvány nélkül kiutazni nem lehet.
Mi a csempészet?
Közszükségleti cikkeknek (mindennemű gazdasági és ipari termékeknek) a közellátási
népbiztosnak szállítási igazolványa nélkül való kiszállítása.
Kézi podgyászban csak rövid időre (3 nap) és csak az utazó személyes használatára
szükséges élelmiszert s csak a legszükségesebb ruhaneműeket és használati cikkeket lehet
kivinni.
Miben áll a valutavédelem?
Egyrészt, hogy a szomszédos államokban elrendelt bankjegylebélyegzés folytán sok
bankjegyet ne hozzanak be, a beutazókat a határon ki kell vizsgálni s a pénzügyi népbiztos
által megállapított összegen (500 K) felüli bankjegyeket zár alá kell venni és letétbe helyezni;
másrészt nehogy egyesek arany- és ezüstpénzeket, értéktárgyakat, külföldi bankjegyeket s
általában értékeket kivigyenek, a kiutazókat a határon szintén meg kell vizsgálni és az
értékeket zár alá kell venni.
Nem kell azonban zár alá venni a mindennapi használatra alkalmas ékszereket (pl. óra,
óralánc, gyűrű, cigarettatárca).
IX. Függelék
A büntetendő cselekmények kivonatos felsorolása és rövid magyarázatuk
A büntető közhatalom gyakorlásának célja az, hogy egyrészt a proletariátus diktatúráját
minden támadástól megvédelmezze, másrészt pedig a dolgozó proletárok jogos egyéni érdekei-
nek oltalmára szolgáljon. Ehhez képest általában büntetendők mindazon cselekmények,
melyeknek tényálladékát a proletárállam rendelkezéseinek megszegése, vagy azoknak be nem
tartása képezi és amely cselekmények akár közvetve, akár közvetlenül a letűnt kapi-
talisztikus jogrend érdekeit kívánták vagy kivánnák szolgálni.
Aki a proletárállam jogrendje ellen vét, az nem öntudatos proletár, mert a bűnözéstől az
egyéni az öntudatból fakadó önfegyelem kell, hogy távoltartsa, nem pedig a büntetéstől való
félelem.
S ha mégis szükség van bizonyos bűncselekmények büntetésére, ez csak azt bizonyítja, hogy
a proletárállam biztonsága ellen, a dolgozó proletárok ellen, a közegészség, közvagyon stb.
ellen állandóan követtetnek el cselekmények, melyek megtorlás nélkül nem maradhatnak.
Ezeket az egyes bűncselekményeket ismernünk kell, hogy szolgálat közben épp úgy, mint
szolgálaton kívül tisztában legyünk azzal, hogy melyek azok a bűncselekmények, melyek
intézkedést igényelnek és melyeknek tetteseit a büntető igazságszolgáltatásnak kell
átadnunk.
Ezen irányelvek szerint büntetni kell a következőket:
1. Automobilnak egyéni érdekből használata: elköveti az, aki gépkocsit (automobilt) nem a
hadviselés érdekében vagy a közcél szolgálatában, hanem saját kényelmére vesz igénybe.
2. Arany- és külföldi pénznemeknek be nem szolgáltatása az átvételre jogosított
pénzintézetekbe, azoknak a beszolgáltatás elől való elrejtése.
3. Arany tárgyak, drágakövek, ékszerek be nem szolgáltatása, beszolgáltatás elől való
elrejtésük. Elköveti az a kereskedő, aki 500 koronán felüli értékű, valamint az a magános, aki
darabonként 2000 koronán felüli értékű ékszert, aranytárgyat vagy drágakövet a
beszolgáltatás kötelezettsége elől elvon.
 4. Állatkínzás: elköveti az, aki nyilvánosan botrányt okozó módon állatot kínoz, vagy
durván üt, ver és bántalmaz.
5. Árdrágítás, árufelhalmozás: Árdrágítást követ el az, aki közszükségleti cikket a
megszabott legmagasabb (maximális) áron felül elad, vesz vagy tovább ad. Árdrágító az is, aki
közszükségleti cikket nyerészkedés céljából összevásárol, azt felhalmozza, a közfogyasztás elől
elvonja s ezzel az illető áru drágulását idézi elő.
6. Becsületsértés: elköveti az, aki mást durva, meggyalázó kifejezéssel illet (szóval),
valamint az, ki mást tettlegesen sért meg becsületében (arculütés, leköpés stb.).
7. Betöréses lopás: aki abból a célból, hogy másnak birtokából reá nézve idegen ingóságot
annak tudta és beleegyezése nélkül eltulajdonítson, lezárt helyre erőszak alkalmazásával
(ajtó betörése, lakat lefeszítése, zár feltörése) hatol be, betöréses lopást követ el.
8. Bejelentési kötelezettség elmulasztása, hamis bejelentés miatt büntetendő az, aki a nála
lakót az előírt bejelentési lapon be nem jelenti, vagy a bejelentési lapra hamis nevet, hamis
személyi adatokat jegyez be.
9. Bérkocsi-iparral kapcsolatos közérdekű követelmények megsértése. Ilyenek pl. piszkos,
rossz kocsival, sérült lóval való fuvarozás, harapós lónak szájkosárral el nem látása,
kocsilámpának sötétben ki nem világítása, viteldíjjelzővel (taxaméterrel), fuvarmegtagadás
stb. való visszaélések stb.
10. Borhamisítás: elköveti az, aki must vagy bor készítéséhez vagy kezeléséhez meg nem
engedett anyagokat (víz, mazsola, szárított gyümölcs, sacharin, ólomcukor, salicylsav,
kátrányfestékek vagy más festőanyagok, bórax, timsó, konyhasó stb.) használ.
11. Bűnpártolás miatt büntetendő az, aki valamely bűncselekmény elkövetőjének segítséget
nyújt arra, hogy a hatóság üldözése elől meneküljön, az eljárás sikerét meghiúsítsa, a
bűncselekményből származó előny biztosítására közreműködik. Pl. a lopott tárgy elrejtése, a
tettes elbújtatása, az üldözők előtt eltitkolása.
12. Bizonyítványok. Igazoló írások hamis tartalmú kiállítása miatt büntetendő az, aki
jogosított bizonyítványokat vagy igazoló írásokat kiadni, de azokat hamis tartalommal állítja
ki (pl. orvos, aki valakinek egészségi állapotáról hamis bizonyítványt állít ki, községi elöljáró,
aki hamis tartalmú erkölcsi vagy vagyoni bizonyítványt állít ki stb.), valamint az is, aki
alkalmazás, eltartás vagy segélynyerés céljából készít hamis bizonyítványt, vagy igazoló ira-
tot (Pl. olyat, amelyben kitűnő munkaerőnek van feltüntetve.)
13. Csábítás: elköveti az a szülő, aki nőgyermekét mással nemi közösülésre vagy fajtalanság
elkövetésére csábítja, valamint a gyám, gondnok, nevelő tanító, aki a felügyeletére bízott
személyt ezekre csábítja.
14. Csalás: elköveti az, aki mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben létét arra használja fel,
hogy annak vagyoni kárt okozzon, magának, vagy másnak pedig vagyoni hasznot szerezzen
(Pl. hamis ékszer eladása valódi gyanánt.)
15. Csendháborítás, hatóság félrevezetése miatt büntetendő az, aki a lakások nyugalmát ok
nélkül zavarja (pl. utcai, korcsmai lárma), a hatóságot valótlan hír bejelentése által
szindékosan félrevezeti.
16. Dohányzási tilalomnak bárhol, bárminemű megszegése, de különösen oly helyeken, ahol
a dohányzással velejáró gyufa, égő szivardarab eldobása tűzveszéllyel jár (pl. színhazakban)
vagy ahol a dohányzás mások testi épségét veszélyezteti (pl. villamosokon).
17. Élelmiszerjegyekkel való visszaélés s azok meghamisítása. Az ily jegyekkel visszaélés a
közellátás, a közélelmezés rovására történik, mert aki ezt teszi, az egy másik proletár szájából
veszi ki az élelmet.
18. Egészségre közszempontból káros bárminemű cselekvés vagy mulasztás. Ide tartozik
különösen az élelmiszereknek bárminemű meghamisítása (tejhamisítás is). Élelmiszer
minden, az ember táplálkozására szolgáló étel és ital. Ide tartozik továbbá a ragályos betegség
idején a tovább terjedés megakadályozása végett elrendelt bárminemű hatósági rendelkezés
megszegése, gyógyszerek hamisítása, orvosoknak, szülésznőknek, gyógyszerészeknek járvány
idején elkövetett minden mulasztása, bérkocsin ragályos beteg szállítása, elhullott vagy
levágott beteg állat húsának emberi táplálkozásra felhasználása, eladása, kútnak,
vízvezetéknek megmérgezése vagy élvezhetetlenné tétele stb.
19. Ékszerek be nem szolgáltatása (l. 3. pont alattiakat)
20. Emberölés (szándékos vagy gondatlan). Aki embert szándékosan öl meg, de anélkül,
hogy szándékát előre megfontolta volna, szándékos emberölést követ el; aki pedig
gondatlanságból, foglalkozásában vagy hivatásában való járatlanságból, hanyagságból okozta
embertársának halálát, az gondatlanságból elkövetett emberölésben bűnös. A gondatlanság
súlyossága mindig a mulasztás veszélyességéhez igazodik. Mert például az a gyáros, aki a
munkások életét és testi épségét tudatosan állandó veszélynek teszi ki azzal, hogy nagy
nyereség-éhségében a munkások életét és testi épségét óvó intézkedéseket szándékosan
elmulaszt megtenni semmivel sem kisebb bűnös, mint az, aki hirtelen felindulásában,
emberileg megérthető helyzetében embertársát megölte.
21. Egyenruhának vagy más hatósági jelvénynek jogosulatlan viselése rendszerint valamely
más bűncselekménnyel kapcsolatos, ezért ezekre is nagy figyelem fordítandó.
22. Erkölcsre a köznek szempontjából bármily sérelmes viselkedés vagy cselekvés. Ide
tartoznak általában véve mindazok a cselekvések, viselkedések, melyek a jó érzésű, öntudatos
emberekben a megbotránkozás érzetét keltik. A gazdaságilag gyengébbek szorult helyzetének
vagy tapasztalatlanságának, a gyermekkorban levők tudatlanságának bármely tekintetben
való kiaknázása, a haszonlesésből való iparszerű cselekvés, a nők gazdasági függő
helyzetének erkölcstelen célra kihasználása, erkölcstelen üzelmekre alkalom nyújtás,
közerkölcsiséget sértő gondolatoknak szóban, írásban vagy képben nyilvános terjesztése stb.
23. Erőszakos nemi közösülés és gyermekrontás. Elköveti az, aki nőszemélyt erőszakkal vagy
fenyegetéssel arra kényszerít, hogy vele házasságon kívül nemileg közösüljön, vagy valamely
nőszemély védtelen, tehetetlen állapotát erre felhasználja. A gyermekrontást elköveti az, aki
akarata nyilvánítására képtelen gyermeket vagy vele szemben gazdasági függő helyzetben
levő gyermekkorú leányt nemi ösztönének kielégítésére használ.
24. Építkezéssel kapcsolatos közérdekű követelmények megsértése. Úgy az építkezéshez, mint
épület lebontásához hatósági engedély kell, mert csak így válik lehetővé az előírt
rendszabályok betartásának hatósági ellenőrzése. A felállítandó állványokat a dolgozó
munkások testi épségének megvédése céljából mellvéddel kell ellátni. A közlekedésre szánt
területeken (járdák, gyalogutak) az állványokat úgy kell alkalmazni, hogy alattuk szabadon
lehessen közlekedni, az életbiztonság szempontjából szükséges minden intézkedést meg kell
tenni; a telket, melyen az építkezés folyik, a város belső területén be kell keríteni, szeges,
tüskés sodronykerítést azonban alkalmazni nem szabad.
25. Fegyvernek engedély nélküli vitelére vagy tartása: elköveti az, aki anélkül, hogy fegyver
viselésére vagy tartására engedélyt kapott volna, fegyvert visel vagy magánál (lakásán,
üzletében stb.) tart.
26. Felbujtás bűncselekményre. Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére rábír,
arra biztat, neki tanácsot ad stb.
27. Forradalmi kormányzótanács rendeleteinek megszegése: elköveti az, aki az ily rendeletek
ellen akár cselekvéssel, akár mulasztással, bármi módon vét.
28. Fosztogatás. E cselekményben bűnössé válnak azok, akik fegyveresen, tehát a fegyveres
erő megjelenése által előidézett benyomás felhasználásával mások ingóságait elszedik,
maguknak vagy másoknak a részére elhordják. Bárhol történjék ily fosztogatás, lakott vagy
lakatlan házakban, pincékben, vasutakon vagy nyílt utcán, oly súlyos bűncselekmény, melyet
a forradalmi kormányzótanács halállal büntet.
29. Fajtalanság: elköveti az a férfi vagy nő, aki állattal vagy ugyanazon nemű személlyel
(nőnek nővel való fajtalankodása az eddigi gyakorlat szerint még erőszak esetén sem volt
büntethető) oly cselekményeket végez vagy végeztet, melyek nemi ösztönének
természetellenes kielégítésére irányulnak.
30. Gabonának (búza, rozs, kétszeres, árpa, zab) be nem érett (zöld) állapotban lekaszálása,
vágása, etetése vagy más célra való felhasználása tilos, és tekintve, hogy a közélelmezésre ily
cselekmény károsan hat, súlyosan büntetendő cselekmény. Elemi csapások miatt is (fagy,
víz), melyek a termény beérését lehetetlenné teszik, csak engedéllyel kaszálható le a vetés.
31. Gyermekölés, gyermekelhagyás, gyermekkínzás. E bűncselekmények közé tartozik tehát:
gyermeknek anyja által a szülés alatt, vagy közvetlenül a szülés után való megölése, koránál,
vagy állapotánál fogva önsegélyre képtelen gyermeknek bárminő elhagyása, járt vagy járatlan
helyre kitétele, vagy bármely módon való kínzása.
32. Gyermekrablás: elköveti az, aki másnak a gyermekét szülője, gondnoka vagy felügyelője
hatalmából erőszakkal, fenyegetéssel vagy bárminő ravaszsággal elviszi.
33. Gyilkosság. Aki embert előre megfontolt szándékkal megöl, gyilkosságot követ el.
34. Gyújtogatás: elköveti az, aki bármely épületet, házat, raktárt, áru- vagy
terménykészletet, erdőt, hidat, bányát, gabonát, építési vagy tüzelési célt szolgáló anyag-
készletet stb. szándékosan, vagy akár gondatlanságból is felgyújt.
35. Hatóságok bárminő, alkalomszerű intézkedésének megszegése. Leginkább az egyes vörös
őrök intézkedéseire vonatkozik ez. Ha szolgálatban van a vörös őr egyes csoportosulásoknál,
szerencsétlenségek színhelyén, élelmiszerkiosztásnál, hol sorba állnak, úgy rendelkezhet
saját esze szerint, ahogy azt éppen a sürgős szükség kívánja és aki ilyenkor ellenszegül, vagy
nem engedelmeskedik, ezt meg kell büntetni, legjobb rögtön bekísérni.
36. Hajtással kapcsolatos közérdekű követelmények bárminemű megsértése, vagy mellőzése.
Büntetendő mindazon sebes, vagy vigyázatlan hajtás vagy lovaglás, mely másokat
veszélyeztet testi épségükben főként szűk utcákban, utcakeresztezéseknél, utcákba való
behajtásnál, hidakon stb.; lovaknak akár kocsiba fogva, akár szabadon felügyelet nélkül
hagyása, gépkocsiknak jogosítvány nélküli egyének által való vezetése; kitérésre s általában a
hajtással kapcsolatos szabályoknak a be nem tartása.
37. Hamis hírek (álhírek) terjesztése: elköveti az, aki oly híreket terjeszt, melyek a köz-
biztonság, köznyugalom megzavarására alkalmasak. Pl. Az ellenség még mérföldekre áll s azt
híreszteli valaki, hogy már a város határában van.
38. Hamis vád,. hamis tanúzás és arra való rábírás. E bűncselekményeket elköveti az, aki
mást büntetendő cselekmény elkövetésével, tudva hamisan vádol, büntető, polgári vagy
fegyelmi ügyben hamis vallomást tesz, vagy mást ilyen hamis vallomástételre rábeszél,
rábírni törekszik.
39. Házkutatás megbízás nélkül. Aki anélkül, hogy házkutatás foganatosítására joga vagy
megbízása volna, másnak lakásában, üzlethelyiségében stb. házkutatást tart, az
bűncselekményt követ el.
40. Ház gondozásával és felügyeletével járó teendők elmulasztása. Minden lakóház a
tanácsköztársaság tulajdona. A házakon és lakásokon szükséges javításokról a kerületi
lakásbizottságok gondoskodnak. Ezért tehát a házak gondozásával járó javításokat az
illetékes ker. lakásbizottságnál be kell jelenteni. Ahol házfelügyelő van, ott elsősorban annak
a kötelessége a ház gondozásával és felügyeletével járó teendők intézése (udvarok,
lépcsőházak tisztántartása, a sötét lépcsőházak világítása, a kapunak az előírt időben esti
zárása, reggeli nyitás, a szükséges javítások összeírása és bejelentése, ahol pedig házfelügyelő
nincsen, ott a lakók bizalmi férfiai.
41. Hivatalos hirdetményeknek, így különösen a forradalmi kormányzótanács a
népbiztosságok, politikai megbízottak közérdekű hirdetményeinek megrongálása,
olvashatatlanná tétele, megsemmisítése, szintén büntetendő cselekmény.
42. Hivatalos hatalommal való visszaélés: elköveti az a közalkalmazott (lehet vörös őr is),
aki a ráruházott hivatalos hatalmánál fogva azért, hogy másnak jogtalanul hasznot, kárt
vagy egyéb sérelmet okozzon, hivatali kötelességét megszegi, mást esetleg bántalmaz, vagy
bántalmaztat, hivatali kötelességének teljesítését elmulasztja vagy megtagadja.
43. Italmérési és étkezési üzemekre vonatkozó közérdekű követelmények megszegése. Ide
tartoznak a korcsmák, kávéházak, vendéglők, kávémérések, büfék, bárok és hasonló
étkezőhelyiségekre előirt rendszabályok megszegése, milyen: az árjegyzék kifüggesztése,
edények, evőeszközök tisztántartása, vendégekkel egyenlő bánásmód (kivételt lenni senkivel
sem szabad a kiszolgálásban stb.)
44. Izgatás a proletáruralom ellen: elköveti az, aki a kormányzótanácsnak, népbiztosoknak,
politikai megbízottaknak, munkás-, katona- és paraszttanácsoknak hivatalos hatáskörükben
kiadott rendeletei ellen engedetlenségre hív fel, vagy ily felhívást terjeszt.
45. Igazolás megtagadása hatósági felszólítás dacára. Hivatali eljárásban levő személy
felhívására mindenki tartozik kilétét igazolni, aki ezt megtagadja, büntetendő cselekményt
követ el.
46. Jogtalan elsajátítása talált tárgyaknak: elköveti az, aki idegen ingó dolgot, értéket,
kincset talál s azt a hatóságnak be nem szolgáltatja.
47. Jogtalan letartóztatás: aki mást jogtalanul elfog, letartóztat, fogva tart, bűncselekményt
követ el.
48. Jogtalan rekvirálás: elkövetik azok, akik magánlakásokon, üzletekben megjelenve,
hatósági kiküldöttek gyanánt viselkednek és jogtalanul lakást, vagy más helyiséget
rekvirálnak, illetve élelmiszereket vagy más árukat zsarolnak ki a tévedésbe ejtett és
megfélemlített lakosságtól.
49. Katonai bűntettek: elköveti az a katona vagy parancsnok, aki a tanácsköztársaság akár
külső, akár belső (ellenforradalmár) ellenségével összejátszik, azt kémkedéssel vagy egyéb
szolgáltatással támogatja, evégből összebeszélésben részt vesz, bajtársára fegyvert fog, vagy a
parancsnok parancsának ellenszegül, szolgálati kötelességét megszegi, gyáván viselkedik,
csapatától megszökik, védtelennel szemben erőszakoskodik, társát árulásra, szolgálati
kötelességének megszegésére, lázadásra vagy szökésre csábítja.
50. Kerítés. Mint a proletárerkölccsel össze nem férő cselekmény szintén büntetendő.
Elköveti az, aki nőszemélyt másnak nemi közösülés vagy fajtalanság céljára megszerez vagy
megszerezni törekszik, tisztességes nőt rábeszél, hogy bordélyházba vagy más hasonló üzletbe
belépjen, valamint az is, aki nőt bordélyházban vagy hasonló üzletben akarata ellenére
visszatart.
51. Kincstári (katonai) felszerelés vétele vagy eladása. Bűncselekményt követ el, aki a neki
használatra kiadott kincstári felszerelést, ruházati cikket stb. eladja, valamint az is, aki
ilyent megvesz.
52. Koldulás. A proletárállamban minden munkaképes embernek dolgoznia kell. A mun-
kaképteleneket, valamint azokat, akik dolgozni akarnak, dc akiknek az állam munkát
juttatni nem tud, eltartja. Aki ennek dacára koldul, gyermekeket koldulásra biztat, vagy
koldulni küld, büntetendő.
53. Köztisztaságnak bármilyen formában való megsértése szintén büntetendő, akár házban,
akár utcán, nyilvános üzletekben vagy üzemekben történik is az.
54. Közvetítése árucikkeknek, azoknak megsemmisítése, használhatatlanná tétele vagy
elpazarlása.
55. Közellátási cikkek meghamisítása, megsemmisítése, mint amely cselekmények a
létfenntartás ellen irányulnak, szintén súlyosan büntettetnek.
56. Közlekedés rendjének megsértése. Ide tartoznak különösen azon rendszabályoknak
megsértései, melyek a géperejű járművek utasai és személyzete testi épségének biztonságát
célozzák.
57. Közvagyon bárminemű rongálása: elköveti az. aki köztulajdonban levő ingatlan vagy
ingó dolgot, felszerelést, házat, hivatalt, berendezést rongál, vagy hasznavehetetlenné tesz.
58. Lakással üzérkedés: aki lakást bútorral vagy anélkül nyerészkedés céljából pénzért vagy
egyéb gazdasági javakért áruba bocsát (ú. n. „lelépési díjak” fejében átengedi), vagy lakásával
más módon üzérkedik.
59. Lázítás: elköveti az, aki a proletárhatalom gyakorlására hivatott hatóságoknak
hivatalos rendelkezéseit becsmérli, azok kötelező erejét megtámadja, valamint az is, aki a
tanácsköztársaság alkotmánya, vagy egyes intézményei ellen agitál.
 60. Lánckereskedés: elkövetik azok, akik az üzleti tisztességbe ütköző eljárással, különösen
láncolatos kereskedéssel a közszükségleti cikkek árának drágulását idézik elő.
61. Levéltitok megsértése: aki másnak szóló zárt levelet vagy sürgönyt tudva jogosulatlanul
felbont, vagy másnak szóló, ha nem is lezárt levelet vagy sürgönyt abból a célból szerez meg,
hogy tartalmát megtudja, vagy azt másnak jogtalanul átadja, levéltitok megsértését követi el.
62. Lopás: elköveti az, aki reá nézve idegen ingó dolgot mástól, annak beleegyezése nélkül,
abból a célból vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa.
63. Lövöldözés: büntetendő e cselekmény miatt az, aki lőfegyverből város vagy község bel-
területén, vagy annak közvetlen közelében ok nélkül lő.
64. Magánlaksértés. Aki másnak a lakásába, helyiségébe vagy bekerített helyre az ott lakó
beleegyezése nélkül, jogtalanul, erőszakkal, fenyegetéssel, fegyveresen, éjjel, több személlyel
együttesen vagy végül hamis kulcsok használata mellett másnak a lakásába behatol, vagy
abban a lakással rendelkező akarata ellenére benn marad, magánlaksértést követ el.
65. Megvesztegetés. Aki hivatása gyakorlatában eljáró hivatalos személynek a végett, hogy
az kötelességét megszegje, ajándékot, vagy jutalmat ad, vagy ígér, valamint az a hivatalos
személy, aki azt elfogadja, vissza nem utasítja, vagy azért hivatali kötelességet bármely
tekintetben megszegi, megvesztegetés miatt büntetendő (cselekvő és szenvedő
megvesztegetés).
66. Munkakerülés, munka alól való kibúvás. E címen büntetendő mindazon egyén, aki
dolgozni nem akar, a tisztességes munkát kerüli. Nem büntethető azonban sem a
munkaképtelen, sem az időlegesen munka nélkül álló munkás, aki tőle távol álló okból nem
tud munkát kapni.
67. Okirathamisítás. Ez kétféle, ú. m. közokirathamisítás és magánokirathamisítás.
Elköveti az, aki hamis köz- vagy magánokiratot készít, vagy valódit tartalmának
megváltoztatása útján meghamisít (kivakarással, átírással, hozzáírással stb.). Közokirat
általában minden olyan okirat, melyet közhivatalok, közhatóságok az előírt szabályszerű
alakban állítanak ki, magánokirat pedig a magánosok között, egymás iránti jog- vagy
kötelességet megállapító tartalmú okirat.
68. Orgazdaság. Aki mástól oly dolgot szerez meg, melyről tudja, hogy azt az illető lopás,
sikkasztás, rablás, zsarolás vagy jogtalan elsajátítás útján szerezte, vagy ha ily tárgyat elrejt
vagy elidegenítésén közreműködik, orgazdaságot követ el.
69. Párviadal (párbaj): azt, aki mást párviadalra kihív, aki kiáll, akik a párbajt vívják, a
segédeket, akik abban közreműködnek, büntetni kell. A párbaj igazságtalan „elégtétel”.
Barbárszokás.
70. Proletárhalalom gyakorlására jogosult egyénekkel szemben erőszak, ellenszegülés al-
kalmazása, engedetlenség, valamint azoknak szóbeli vagy tettleges megsértése.
71. Pénzhamisítás: elköveti az, aki forgalomban levő, akár külföldi, akár belföldi pénzt
utánoz vagy utánoztat abból a célból, hogy az forgalomba kerüljön, vagy ugyanezen célból
hamis pénzt megszerez, valamint az, aki valódi pénzen változtatást eszközöl, vagy
eszközöltet, hogy az nagyobb értékűnek tűnjék.
72. Rablás. Rablást követ el az, aki mástól idegen ingó dolgot erőszakkal vagy fenyegetéssel
azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. A fenyegetésnek oly fokúnak kell lennie, hogy
a cselekmény - melynek elkövetésével az illető fenyeget -, rögtön való bekövetkezésétől kell
tartani. Rablásnak tekintendő a lopás azon esete is, amikor a tetten kapott tolvaj a lopott
holmi megtartása végett erőszakot vagy fenyegetést használ, vagy ha a lopás véghezvitele
céljából a sértett személy öntudatlan vagy védelemre tehetetlen állapotba helyeztetik
(lerészegítés, elaltatás stb.).
73. Rágalmazás: elköveti az, aki valakiről más előtt oly tényt állít, mely az illetőt valóság
esetében közmegvetésnek tenné ki, vagy ellene bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindítására
alapul szolgálhatna.
74. Részegség (lásd: Szeszesital alatt is.).
 75. Sikkasztás: elköveti az, aki a reábízott idegen ingó dolgot eltulajdonítja, vagy azzal mint
sajátjával rendelkezik. (Pl. kölcsönvett kabátot elzálogosít stb.).
76. Szállítása közellátási cikkeknek szállítási igazolvány nélkül.
77. Szeméremre közszempontból sérelmes cselekedetek. Ilyenek: fajtalanságot tartalmazó
iratnak, nyomtatványnak vagy képnek nyilvános kiállítása, árusítása, osztogatása vagy
egyébként nyilvánosan terjesztése, szemérmet sértő cselekménynek nyilvánosan való
elkövetése, szemérmet sértő módon nyilvánosan fürdés stb.
78. Szerencsejáték. Ide tartoznak mindazon játékok, melyeknél a nyerés vagy vesztés
kizárólag a véletlentől függ. Büntetendők mindazok, akik a játékban részt vesznek, valamint
az is, aki szerencsejáték céljára helyiséget átenged. (Kártya)
79. Testi sértés, akár szándékosan, akár gondatlanságból elkövetve.
80. Szeszesital kimérése, forgalomba hozatala, fogyasztása.
81. Tanácsköztársaság elleni bűntett: elköveti az. aki a tanácsköztársaság parancsainak
fegyveresen ellenszegül, vagy a tanácsköztársaság ellen fölkelést szít.
82. Tűz keletkezésének és terjedésének meggátlását célzó, közérdekű követelmények
megsértése. Ide tartoznak a színházak, mozgóképhelyiségek, orfeumok, kabarék tűzbiztonsága
tárgyában kibocsátott rendszabályok. a tűz színhelyén pedig a rendfenntartás és az oltás
iránt előírt szabályok megszegése.
83. Ügynökösködés (lásd még: „Közvetítése árucikkeknek…”) Az árdrágítás és az áruuzsora
melegágya; a tisztességtelen kereskedelmet mozdítja elő s így a proletár államban egyáltalán
nem kívánatos. Az ily keresetet csak példás büntetéssel lehet meg szüntetni.
84. Vásárlási igazolvány meghamisítása és a vele való visszaélés.
85. Verekedés: büntetendő akár utcán, akár nyilvánosság előtt, akár italmérő vagy étkezési
helyiségben, vagy más, a közönség használatára nyitva tartott helyen követik is el.
86. Vérfertőzés: A felmenő és lemenő ágbeli rokonok között elkövetett nemi közösülés
vérfertőzést képez, úgyszintén a testvérek közötti nemi közösülés is. Ugyanezen címen
büntetendő úgy a testvérek között, mint a felmenő és lemenő ágbeli rokonok között elkövetett
fajtalanság, nemre való tekintet nélkül.
87. Veszélyes fenyegetés: elköveti az, aki anyagi haszon elérésének célzata nélkül mást
gyilkosság, rablás, súlyos testi sértés, gyújtogatás, vagy más közveszélyes bűntett el-
követésével, vagy pedig rágalmazó vagy becsületsértő állításnak nyomtatvány útján való
közzétételével fenyeget.
88. Világítási (gáz, villany) korlátozó rendelkezések be nem tartása, vízvezeték vizével való
takarékosság szempontjából előírt népbiztossági rendelkezések megszegése. (Budapesten).
89. Záróra (üzletek, kávéházak, vendéglők, kávémérések és egyéb étkező- vagy
italmérőhelyiségekre, valamint színházak, mulatók, mozik és egyéb szórakozóhelyre
megszabott) áthágása.
90. Zsarolás: elköveti az, aki anyagi haszon szerzése céljából - a rablásnál kisebb fokú -
erőszakkal, vagy fenyegetéssel arra kényszerít valakit, hogy valamit megtegyen, eltűrjön vagy
elhagyjon, vagy ugyancsak vagyoni haszon szerzésének célzatával valakit azzal fenyeget, hogy
nyomtatvány útján rágalmazó, vagy becsületsértő állításokat tesz közzé ellene.
91. Bűncselekményeket képeznek még: az itt egyenként fel nem vett, általában a
proletárérdekeket sértő cselekmények, melyeket a gyakorlat folyamán felmerülő szükséghez
képest különben is esetről-esetre rendelet határoz meg.
A felsorolt eseményeknek a kísérlete is büntetendő.
Utószó
Történelmi időszak forradalmi tanulsága és emléke a Vörös őr kis tankönyve, amelynek
megjelentetésekor a magyar és nemzetközi munkásosztály több mint fél évszázad előtti
dicsőséges harcaira, hősi küzdelmeire tisztelettel és kegyelettel adózva gondolunk. A Magyar-
országi Tanácsköztársaság születésének évfordulóján nyújtjuk át az olvasónak azt a mara-
dandó értékű dokumentumot, amely iránytűként vezette a proletárhatalom áldozatkész és
öntudatos katonáit, belügyi dolgozóit, akik forró szívükkel, hűvös értelemmel és tiszta kézzel
igyekeztek teljesíteni önként vállalt feladataikat. Saját maguk és harcra kelt osztályuk, a
magyar munkásság és leghűbb szövetségese a dolgozó parasztság, ugyanakkor az egész
társadalom haladó érdekeit megismerve, jogaik és kötelességeik felelős teljesítéséhez
merítenek erőt e tankönyvből, amelynek olvasásakor sokan először találkoztak a szociális
forradalom eszméivel, a proletárok immár írásba foglalt legyőzhetetlen igazságával, és annak
védelmében életük feláldozásától sem riadtak vissza.
1919. március 21-én kezdetét vette a polgári demokratikus forradalomból a munkásosztály
hatalmát meghirdető szocialista forradalom, amely - a proletariátus emlékéből kitörölhetetlen
- 133 napon át törekedett a társadalom életének a marxizmus-leninizmus tanítására
támaszkodó gyökeres átalakítására.
A hatalom felelősségét megízlelő proletariátus leghűségesebb, legáldozatkészebb fiai ön-
zetlenül munkálkodtak, hogy a munkás-paraszt hatalom megszilárdításáért küzdve erősítsék
az új társadalom forradalmi rendjét. Erre emlékezünk ma, a szocialista társadalom építése és
védelmezése, mindennapi feladataink teljesítése során.
A kiadó
1979. március
Tartalomjegyzék
Előszó / 6
I. Politikai rész / 13
II. Általános rész / 37
III. Fegyverhasználati utasítás / 65
IV. Körrendelet a Vörös Őrség fegyelmi szabályzatáról / 73
V. Nyomozás / 85
VI. Orvosi rész / 97
VII. Közlekedés / 111
VIII. Határszéli rész / 117
IX. Függelék / 125
Utószó / 155