Irodalmi proszeminárium - Tanulmányok

Gereben Ferenc: Olvasáskultúránkból

– szociológiai nézőpontból
Olvasáskultúránk aktuális állapota

Az úgynevezett fontos dolgok rangsorában az olvasás (amelyet értékrendnek is szokás

tudományosabban nevezni) egyre jobban háttérbe szorul.

Mit ér az olvasás, az olvasó ember korunk társadalmában?

- Az olvasói magatartások különbözőek lehetnek (pl. nem olvasó, olvasó, aktív olvasó, pusztán
szórakozási attitűddel olvasó, értékesebb műveket is kedvelő olvasó), ennek megfelelően
mindegyikük más értékeket tart fontosnak.

Az aktív és jó színvonalú könyvek olvasói számára fontos értéknyalábok:

 A harmonikus személyiség értékei

 Kreativitás-értékek: a befogadás kreativitása

 Nyitottság-értékek: nyitottság a kultúra világára, a színes emberi világra,

embertársainkra

Az olvasásnak identitást erősítő, identitást őrző szerepe van:

1) Ha az ember olvas, hatékonyabbak épül ki identitástudata.

2) Ha az embernek már kialakult egyfajta identitása, akkor az olvasmányait és kultúráját is

egyre inkább ehhez igazítja.

-> A határon túli magyarság sokkal intenzívebben foglalkozik az irodalommal és az olvasással.

Ha az olvasás a társadalomban háttérbe szorul, azok az értékek is veszélybe kerülnek,

amelyeket az olvasás magához köt (tehát az identitás, kreativitás, nyitottság és a többiek).

A társadalom abban érdekelt, hogy minél több olvasó, jót és jól olvasó tagja
legyen. Más esetben komoly értékvesztés állhat elő.

-> Magyarországon a kétezres évek elején hatalmas mértékű romlás volt érzékelhető az
olvasáskultúrában.

1
 Irodalmi proszeminárium - Tanulmányok

Milyen okokat sejtettek az olvasás visszaszorulása mögött?

1) A számítógép az olvasás riválisa.

A kétezres évek elején a felnőtt népesség csupán 23%-a használt számítógépet, ez a szám
napjainkig folyamatosan növekedett – növekszik.

A fiatalabb generáció tagjai közül a számítógépet „használó” az olvasáskultúrában jártas

személyes közül kerül ki! Ellentmondás: a számítógépet értő módon használók gyakrabban
olvasnak.

A számítógép olvasásra is használható, a legtöbb esetben a számítógép használata

elválaszthatatlan a szövegolvasástól, szövegalkotástól.
– Mindez a funkcionális analfabéták esetében is hasznos: a megszerzett tudását egyébként
nem használná, DE pl. facebookon megnyilatkozik írásban is!

2) A TV-nézés

Napjainkban a TV-nézésre fordított idő növekszik, az olvasásra szánt idő csökken. (Időmérleg
vizsgálatok alapján.)

Jelentős a televíziózás minőségi visszaesése is.

A TV-nézés:

 Vizuális, auditív (multimediális) ingerekre épül, amelyek időben gyorsan váltakoznak.

 A régi inger helyére újat állít. A következő gyors inger kitörli az előző inger élményt, az
nem kerül feldolgozásra.

Mit ad ezzel szemben a könyvolvasás?

 A könyv monomediális, a látásra épít.

 Aktív feldolgozást igényel, a képzelőerőre épít.

 Olvasáskor jóval nagyobb szerepe van az emlékezetnek, a figyelemre is jóval nagyobb

terhet helyez. A megértés is nagyobb szerepet kap (jelentéstulajdonítás).

 Emotív kötődésekhez kapcsolódó felsőbb szintjei aktivizálódnak a feldolgozásnak.

 Identitásképzésben fontos szerepet játszik. (Személyiség kialakulásában)

o Értékszerkezet elsajátításában segít. (A normák elsajátítása)

2
 Irodalmi proszeminárium - Tanulmányok

 Intézményes szerkezetbe való betagozódás

 Társadalom

o Közössségidentitás

Az olvasás alapvetően egy ingerszegény tevékenység, de ha ez folyamattá válik: összetett

tapasztalatot nyújt, mentális funkciókat mozgat meg.

A TV-nézés / számítógépezés gyorsaságának hatására az irodalomolvasáshoz napjainkban

ambivalens érzések társulnak:

MŰÉLVEZET   FRUSZTRÁCIÓ

Műértékelés, műélvezet, pozitív Alapvető tapasztalat: „Nem

érzelem. értem.”
Pl. egy ritmusképlet felismerés Kihívást jelent értelmezést
nélküli érzelemkiváltása keresni.
A jelentéstulajdonítás nem egy
azonnali kielégülés, hanem
szellemi erőfeszítés eredménye
-> Nyelvileg, gondolatilag
elhalasztódik.

3) A családi szocializáció mozzanata

A legnagyobb súlya a korai szocializálódásban a családnak van. Ha a szülő olvas / nem olvas,
az fogja meghatározni a gyerek olvasáshoz való viszonyát.

Másodikként lép be az iskola, a kortársak hatása.

4) Az olvasáskultúra megváltozása

Az olvasás közege papírról digitális közegbe (képernyőre) került. -> Teljes művek elolvasása
muzeális tevékenységgé vált, jóval gyakoribbá vált a „beleolvasás”, töredékek, részletek
olvasása.

Az olvasás sebessége – a figyelem kérdése:

 A képernyőn való olvasás sebessége nő, az értelmezésre szánt idő csökken.

o Az ingerek gyorsan váltakoznak, a frusztráció csökken.

Az tud jól olvasni, aki többféle olvasási gyakorlatra képes. Ha a lassú olvasás eltűnik, akkor
beszélhetünk problémáról.

3
 Irodalmi proszeminárium - Tanulmányok

Megváltoztak a könyvtárhasználati szokások is:

 Internetes adatbázisok léptek fel helyettük.

 A beiratkozott könyvtári tagok aránya a felnőtt népességen belül csökken.

 A kölcsönzésről helyben olvasásra hangolódtak át.

 Az évi könyvvásárlók aránya is csökken.

Megváltozott az is, hogy mit olvasunk:

 A régebbi keletkezésű irodalom egyre inkább elveszíti vonzerejét, a régi szövegek

háttérbe szorulnak. (19. századot váltja fel a 20. század eleje)

o Mindez időbeli, történelmi távlatból érthető.

o A középiskolai oktatás mégsem ezt tükrözi: 2,5-3 évet szánnak a régi irodalom
tanítására, csupán 1,5-1 évet a 20. század irodalmára.

 A klasszikusok népszerűsége, a szépirodalom súlya csökken, a szórakoztató irodalom

előtérbe kerül. (Pongyola irodalom, lektűrök, bestsellerek)

o Amerikanizálódás: az amerikai szerzők súlya megnő a hazai piacon, magyar

szerzők amerikai hangzású néven publikálnak

A szórakoztató irodalomhoz való tudományos hozzáállás:

1) Ha valakinek van olvasásélménye, akár csak a szórakoztató irodalom terén, az

továbbvezethet a szépirodalomhoz.

2) Nincs átjárás: ha valaki elkezd szórakoztató irodalmat olvasni, az az olvasási szokások

egysíkúvá válását eredményezi.

Az olvasási szokásaink terén lezárult egy korszak, és eljött egy új, amelyiknek embere már
vagy nem olvas, vagy nem úgy olvas, mint a 20. század gyermekei.