vgt1 9

Vállalkozásgazdaságtan
Katona Ferenc
franzkatona@gmail.com
A vállalat fogalma
A vállalatok személyi és anyagi eszközök mikrogazdasági

rendszereit alkotják, amelyeknek a piaci környezetben önálló
céljaik vannak, és ezek elérése érdekében folytatják
tevékenységüket (Francsovics – Kadocsa, 2005).
Üzleti vállalakozás: olyan emberi tevékenység, amelynek
alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség
elérésével. Vállalat: jogi személyiséggel rendelkező üzleti
vállalkozás szervezeti kerete.” (Chikán, 1997)
„A vállalkozás gondolkodásmód, valamint gazdasági
tevékenység teremtésének és fejlesztésének folyamata, ötvözve
a kockázatvállalást, a kreativitást és/vagy az innovációt józan
menedzsmenttel, egy új vagy már működő vállalaton belül”
(Green Book, 2003).
A vállalat célja
A vállalat célja: önmaga fenntartása, illetve növekedése

érdekében jövedelem szerzése; jövedelem a vállalkozás
tulajdonosainak és alkalmazottainak valamint a felhasznált
erőforrások, eszközök újrapótlására.
A jövedelem megszerzésének útja a piaci környezetben olyan
gazdálkodási tevékenység folytatása, amelynek lényege a
felhasznált erőforrásokkal termékek és szolgáltatások
értékesítése.
A vállalat termelő, szolgáltató tevékenysége során létrehozza és
működteti erőforrás átalakító rendszerét, szervezetét, hogy a
kívánt kibocsátást, ezáltal célját elérje. A környezetből
inputtényezőket vesz fel, és outputtényezőket bocsát ki.
A vállalat környezete
Piaci versenyben a vállalkozás egyszerre jelenik meg vevőként

és eladóként, miközben üzleti tevékenységére hatással van a
versenytársak, a műszaki fejlődés és a piaci igények változása.
Természeti környezet védelme, a természeti erőforrások
ésszerű kihasználása, hulladékgazdálkodás túlmutat a vállalat
közvetlen környezetén, hosszútávon közösségi probléma.
Társadalmi környezetet a politikai, gazdasági irányítási
környezete jeleníti meg, amelyet a szabályzó rendszer
(törvények, rendeletek) közvetítenek a vállalatok és a piaci
szereplők felé. A szabályozás kialakításában az állam és a helyi
önkormányzatok töltenek be alkotó szerepet, a mögöttük álló
intézményrendszer, pedig ellenőrző és koordináló funkciót tölt
be.
Vállalkozási formák
Gazdasági társaságok főbb jellemzői
A gazdasági vállalkozások olyan társas vállalkozások melyek
saját cégnevük alatt, jogokat szerezhetnek, kötelezettséget
vállalhatnak, tulajdont szerezhetnek, szerződést köthetnek, pert
indíthatnak, és perelhetők.
Formái: közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt
felelősségű társaság, részvénytársaság vagy közös vállalat.
Gazdasági társaságot alapíthat: az állam, jogi személy, jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok,
természetes személyek.
A gazdasági társaság alapításához legalább két személy
szükséges, kivéve a Kft és az Rt, mert azoknál egy személy is
lehet alapító.
Természetes személy egyidőben csak egy gazdasági
társaságnak lehet korlátlanul felelős tagja, valamint egyéni
vállalkozó nem lehet egyúttal korlátlanul felellős tag gazdasági
társaságban.
Gazdasági társaságok főbb jellemzői
Gazdasági társaság alapításához társasági szerződés
szükséges, amit az Rt.-nél alapszabálynak, az egyszemélyes
Kft-nél alapító okiratnak nevezünk.
A társasági szerződésnek tartalmazni kell: társaság cégnevét és
székhelyét, tagokat, nevük és lakcímük feltüntetését, társaság
tevékenységét, társasági vagyon mértékét, rendelkezésre
bocsátás módját, és idejét. Ezen felül, a dokumentumnak
tartalmazni kell mindazt, amit a törvény egyes társaságokra előír.
Az alapító vagyont a tagok bocsátják rendelkezésre, ez a
társasági tulajdonba adást jelenti. Ez lehet pénzbeli, vagy nem
pénzbeli (apport), ami lehet vagyoni értékkel rendelkező és
forgalomképes dolog, szellemi alkotás, illetve vagyoni értékű jog.
A tagok a nyereségből közösen részesednek illetve a
veszteséget is közösen viselik.
Határozott vagy határozatlan időre alapíthatóak, a cégjegyzékbe
való bejegyzéssel a cég bejegyzés napjával jön létre.
Egyéni vállalkozás
Egyéni vállalkozás létesítésének alapfeltételei:
magyar állampolgárság, külföldi állampolgárság esetén lakhatási
engedély, állandó magyarországi lakhely,
18. életév betöltése, cselekvőképesség,
3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány,
tevékenységtől függően hatósági engedély, szakmai képesítés.
Az egyéni vállalkozást vállalkozói igazolvány birtokában lehet folytatni.
Az igazolvány kiadására a székhely szerinti illetékes okmányiroda
jogosult, a törvényességi felügyeletet a körzetközponti jegyző
gyakorolja.
A székhelye az, ahol az ügyintézés történik, a telephelye az, ahol a
tevékenységet gyakorolja és a telephellyel azonos közigazgatási
területen, van, a fióktelephely az a telephely, ami nincsen azonos
közigazgatási területen a székhellyel.
A vállalkozó foglalkoztathat alkalmazottat, bedolgozót, vagy középfokú
szakoktatási intézményben tanuló diákot.
Megszűnik az egyéni vállalkozó tevékenysége, ha vállalkozói
igazolványát visszaadja, az igazolványt az önkormányzati szerv a
törvényben felsorolt okok miatt visszavonja, vagy a vállalkozó meghal,
avagy cselekvőképességét elveszíti.
Betéti társaság
Betéti társaság (Bt) alapításához és

fenntartásához legalább egy korlátlan és legalább
egy korlátolt felelősségű tag szükséges.
A beltagok felelőssége a társaság kötelezettségeiért
korlátlan és egyetemleges, míg a kültagok
felellősége vagyoni betétjük mértékében korlátozott.
Az ügyvezetés joga csak a beltagot illeti meg.
A társasági szerződésben határozzák meg a tagok
vagyoni hozzájárulásénak formáját, értékét és
személyes közreműködésüknek módját.
A taggyűlésben a tagoknak egy-egy szavazati joguk
van.
Közkereseti társaság
Közkereseti társaság (Kkt) tagjai korlátlan és

egyetemleges felellőség mellett folytatnak közös gazdasági
tevékenységet.
A társasági szerződésben határozzák meg a tagok vagyoni
hozzájárulásának formáját, értékét és személyes
közreműködésüknek módját.
A taggyűlésben a tagoknak egy-egy szavazati joguk van.
Az üzletvezetés joga minden tagot megillet.
A vállalkozásból ki lehet lépni, megfelelő vagyoni
elszámolás mellett. A kilépett tagokat még öt évig korlátlan
felellőség terheli a közös gazdálkodásból eredő
kötelezettségekért.
Korlátolt felelősségű társaság
Korlátolt felelősségű társaság (Kft) olyan gazdasági
társaság, amelyben a tagok kötelezettsége előre
meghatározott összegű törzsbetét szolgáltatására és a
társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb
vagyoni hozzájárulásra terjed ki.
A tag különvagyonával nem felel. A jegyzett tőkéje
(törzstőke) jelenleg minimum 500 ezer Ft.
Ha alapításkor a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri
a törzstőke felét, akkor ezt alapításkor teljes egészében
a társaság rendelkezésére kell bocsátani.
Ha a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság alapításakor
nem bocsátották teljes egészében a társaság
rendelkezésére, akkor ezt a társaság cégbejegyzésétől
számított három éven belül teljesíteni kell.
Korlátolt felelősségű társaság
A tagok személyes közreműködést vállalhatnak,

amelyért díjazás illeti meg őket.
A taggyűlésen a tagoknak a bevitt vagyonukkal
arányos szavazati joguk van, és hasonlóan
részesednek a vállalkozás eredményeiből.
Az operatív irányítást ügyvezető látja el, aki
lehet a társaság tagja, vagy külső személy.
A felügyelő bizottságot és a könyvvizsgálót
bizonyos méret felett kötelező megválasztani és
működtetni.
Kilépni nem lehet, a kiválás a tag üzletrészének
átruházásával, eladásával lehetséges.
Részvénytársaság
Részvénytársaság előre meghatározott összegű és névértékű
részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság.
A tag (részvényes) felellősége a részvény ellenértékének
szolgáltatására terjed ki, az Rt kötelezettségeiért egyébként nem
felel. A tulajdonosok korlátolt felellősége mellett működő társaság.
A jegyzet tőkéje minimum 20 millió Ft, amelyből legalább 30%
készpénz, de minimum 10 millió Ft, a fennmaradó rész lehet nem
pénzbeli vagyoni hozzájárulás.
A részvényes tulajdonjogát értékpapír, részvény testesíti meg. A
közgyűlésen gyakorolhatják jogaikat: szavazati jog, kérdés,
javaslattétel joga, osztalékra való jog. Nincsen joga a
részvényesnek a vállalkozásban való személyes közreműködésre.
A társaságot a közgyűlés által megválasztott igazgatóság irányítja
és képviseli a külső partnerek és hatóságok előtt. Mindig kötelező
ellenőrző szervek (felügyelő bizottság, könyvvizsgáló)
megválasztása és működtetése.
A kiválás a részvény elidegenítésével, vagy eladásával történhet.
Közös vállalat
A közös vállalat olyan gazdasági társaság, mely
kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. Ha a vagyona a
tartozásokat nem fedezi, úgy a tagok együttesen, kezesként
felelnek. Rövidítése: „kv”. A közös vállalat jogi személy.
Szervezete
A legfőbb szerve az igazgatótanács. Hatáskörébe tartozik:
belső szervezet irányítási rendjének kialakítása
gazdálkodásra vonatkozó tervek jóváhagyása
beszámoló elfogadása
jogutód nélküli megszüntetése, átalakulása
igazgató megválasztása és visszahívása
társasági szerződés módosítása
Az igazgatótanács évente legalább egyszer ülést tart.

Határozatképes, ha a szavazatok három-negyedét képviselő
tagok jelen vannak. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
A vállalat ügyvezetését az igazgató látja el.
Közös vállalat
Tagsági jogviszony megszűnése

vagyoni hozzájárulást nem teljesíti a tag
tag kilépésével
tag halálával
tag kizárásával
A közös vállatok napjainkban
Az új gazdasági törvény kidolgozása közben merült fel, hogy a
közös vállalatokat, gazdasági jelentéktelenségük és kis számuk
miatt meg kellene szüntetni. Ez eredményezte azt, hogy a 2006.
évi IV. törvény szerint 2006. július 1-jétől új közös vállalat nem
alapítható. A már létrejött közös vállalatok a fenti szabályok
alapján működhetnek tovább.
Egyesület
A hatályos magyarországi szabályozás szerint az egyesület olyan
önkéntesen létrehozott,
önkormányzattal rendelkező szervezet,
alapszabályában meghatározott célra alakul,
nyilvántartott tagsággal rendelkezik,
céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
jogi személy.
Minimálisan 10 fő szükséges hozzá (nem feltétlenül természetes
személy). Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell az
egyesület
nevéről,
céljáról,
székhelyéről,
szervezetéről.
Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre.
Egyesület
Működése:
Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik.
Egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenység
folytatására nem alapítható.
Tartozásaiért saját vagyonával felel.
Az egyesület megszűnik, ha:

Feloszlását a legfelsőbb szerve kimondja.
Más egyesülettel való egyesülését a legfelsőbb szerve
kimondja.
Az arra jogosult szerv feloszlatja.
Az arra jogosult szerv a megszűnését megállapítja.
Szövetkezet
A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű
részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei
szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet,
amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi
(kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei
kielégítésének elősegítése.
Nyitott tagság elve. Megkülönböztetés nélkül bárki csatlakozhat
a szövetkezethez, csak az alapszabálynak kell megfelelnie.
Létezhetnek korlátozások: természetszerűleg zárt szövetkezetek
– pl. lakásszövetkezetek, vagy jogszabály előírhatja a tagok
minimális számát – Magyarországon 7 tag.
Demokratikus igazgatás elve. A szövetkezet a tagok által
irányított és ellenőrzött szervezet, a tagoknak aktív szerepük van
a vezetésben, döntéshozatalban és az ellenőrzésben.
Garanciális szabály: egy tag – egy szavazat, szemben pl. más
gazdasági társaságokkal.
Szövetkezet
Az alapító tagok belföldi és külföldi természetes személyek, jogi
személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságokkal lehetnek. A jogi személyek és jogi személyiség
nélküli gazdasági társasági tagok együttesen nem haladhatják meg
a taglétszám felét.
Természetes személyként szövetkezeti tag az lehet, aki 14. életévét
betöltötte.
A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a tagok összességéből
álló közgyűlés.
A szövetkezet vezető tisztségviselői: az igazgatóság elnöke és
tagjai, illetőleg az ügyvezető elnök. Vezető tisztségviselőnek csak
nagykorú természetes személy választható.
A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét az alapszabályban
meghatározott létszámú, de legalább háromtagú igazgatóság végzi.
Az igazgatóság elnökét és tagjait a közgyűlés legfeljebb öt évre
választja.
A közgyűlés az alapszabályban meghatározott létszámú, de
legalább háromtagú felügyelő bizottságot hoz létre.
Értékteremtés folyamata
Érték – egy termék jellemzőinek összessége, amely

alkalmassá teszi azt a fogyasztó igényeinek
kielégítésére. A termékelőállítás tehát értékteremtő
folyamat.
A termék értékét a piacon az ár fejezi ki, amelyet a
vevő fizetni hajlandó érte. Alakulását több tényező is
befolyásolhatja.
Az értékteremtő folyamat minden olyan
tevékenységet magába foglal, amely hozzájárul a
fogyasztói igények kielégítéséhez.
Input logisztika feladata a termékelőállításhoz

szükséges erőforrások biztosítása, beszerzése piaci
körülmények között, a természeti, társadalmi
környezetből.
Output logisztika feladata a késztermék eljuttatása
a vevőhöz, fogyasztóhoz.
Materiális infrastruktúra: eszközök karbantartása,
készletek tárolása, energiaellátás stb.
Immateriális infrastruktúra: minden olyan
tevékenység, amely a szellemi, ügyviteli,
adminisztratív feladatok ellátásával járul hozzá a
termékelőállítás feltételeinek a megteremtéséhez
(pl. funkcionális szakterületek tevékenysége)
Termelési folyamat
Termelési folyamat
A termék előállítás és az anyagi szolgáltatások teljesítése
érdekében végzett célszerű, szervezett tevékenysége
összességét termelési folyamatnak nevezzük.
A termelési folyamat egy rendszert alkot, amelyben az anyagok
és információk áramlanak, és eközben átalakulnak a vállalatban
felhalmozódott és együttműködő erőforrások felhasználásával.
Gyártási tevékenység: magába foglalja az anyagi átalakítás fő-
és segédfolyamatait, az ezekhez szükséges berendezéseket,
embereket, anyagokat, energiát
Kiegészítő vagy vezérlőfolyamatok: nem anyagi jellegű
tevékenységek, amely a végrehajtó gyártási folyamatokat
megtervezi, végrehajtja.
Termelési folyamat
Termelés tervezés feladata a jövőbeni

tevékenységek meghatározása, a hozzá
tartozó feltételrendszer kidolgozása és a
kitűzött vállalati célokra irányuló intézkedések
meghozatala.
Termelés tervezési számítások
Anyagszükséglet tervezés
Munkaráfordítás időszükséglete
Normák rendszere
Anyagáramlás tervezése
Üzemi teljesítőképesség
Átfutási idő
Határidő tervezés, programozás
Termelési folyamat
Anyagszükséglet meghatározása
Nettó anyagnorma – a termékbe közvetlenül
beépülő anyagmennyiség.
Bruttó anyagszükséglet – a megmunkálás
során keletkező technológiai veszteségek,
hulladékok mennyiségével megnövelt
anyagmennyiség.
Beszerzési norma – figyelembe veszik a
szállítási tárolási veszteségeket, és tekintettel
van a beszerezhető mennyiségi egységekre.
Termelési folyamat
Megmunkálási időszükséglet (időnorma)

Darabidő – minden egyes munkadarab
megmunkálása során felmerül, és a technológia
által előírt kézi és gépi főidőket és mellékidőket
tartalmazza.
Átállítási (előkészületi és befejezési) idő – az
indított sorozat együtt gyártott darabjaira egy
összegben állapítják meg, amely a darabszámtól
függetlenül az indítással kapcsolatos előkészületi
műveletekre fordítandó időket tartalmazza.
Termelési folyamat
Az anyagellátás alapja az időszaki termelési terv

anyagszükséglete. Feladata ennek a biztosítása
Anyagmérleg – az anyagszükségleteket és azok
forrását kifejező egyenlet.
F+É+Z=NY+B+S
Gyártóeszköz ellátás – a gyártási folyamathoz
szükséges szerszámok, készülékek és
mérőeszközök biztosítását jelenti. Biztosítás módjai:
beszerzés, gyártatás, saját gyártás.
Forrásteremtés – az ütemezett erőforrás biztosítás
és a munkafolyamatok pénzügyi finanszírozási
feltételeinek a biztosítása.
A vállalat általános jellemzői
A vállalat általános jellemzői
Profil, tevékenységi kör

Üzemi teljesítőképesség,
Vertikalitás
Tömegszerűség, gyártási rendszer
A gyártás időbeli lefolytatása
A vállalat szervezete
Profil
Azon gyártmányfajtáknak, szolgáltatási

formáknak az összessége, amelyeknek a
teljesítésére a vállalati rendszert létrehozták
Tiszta profil
Választék szerinti profil
Vegyes profil
Profiltisztítás
Üzemi teljesítőképesség
Egy év alatt előállított termékmennyiség

Ue. profil szegmensenként
Kapacitás – a termelő berendezés
teljesítőképességének adott időpontban ismert azon
felső határa, amely a berendezés állagának
aránytalan romlása nélkül megengedhető
legnagyobb terhelése
Átbocsátóképesség – a termelő berendezések
kapacitásának az adott időszakban elérhető
kihasználtsági szintjét mutatja
Üzemi teljesítőképesség - Kapacitás
Kapacitás = naptári hasznos időalap (óra/év)

/ kapacitás időnorma (óra/db) vagy
Kapacitás = naptári hasznos időalap (óra/év)
x kapacitás teljesítménynorma (db/óra)
Naptári hasznos időalap = naptári időalap –
karbantartási leállások ideje –
üzembiztonsági leállások ideje
Üzemi teljesítőképesség - Kapacitás
Termelési kapacitásnorma
Vezértípus –teljesítmény egyenértékes
Kapacitáskihasználás
Üzemi teljesítőképesség –
átbocsátóképesség
Átbocsátóképesség = produktív időalap (óra/év) /
átbocsátóképesség időnorma (óra/db)
Átbocsátóképesség = produktív időalap (óra/év) x
átbocsátóképesség teljesítménynorma (db/óra)
Produktív időalap = munkarend szerinti időalap –
munkarenden belüli veszteségidők – tervszerű
karbantartás miatt kieső idő
Munkarend szerinti időalap = munkanapok száma
x napi műszakszám x munkaórák száma egy
műszakra x üzemelő gépek (munkahelyek) száma
Gyártás vertikalitása
A gyártási folyamatok egymás után következő és

egymással összefüggő szakaszosságát, egymásra
épülését jelenti
Formái:
Teljes vertikalitású gyártási főfolyamat (előgyártó,
alkatrészgyártó és szerelő egységek)
Részleges vertikalitás (előgyártás + megmunkálás,
vagy alkatrészgyártás + szerelés)
Specializált gyártási főfolyamat (vagy előgyártás,
vagy alkatrészgyártás, vagy szerelés)
Tömegszerűség, gyártási rendszerek
Egyedi
Sorozatgyártás – közepes tömegszerűség
Tömeggyártás – tömegszerű gyártás, a
gyártási feladat ismétlődésének nagy
mértéke
A GYÁRTÁSI TÍPUSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÉS ELHATÁROLÁSA
A gyártás jellemzői Egyedi Sorozat Tömeg
A feladat ismétlődése rendszertelen periódikus állandó
Egyidejüleg gyártásban lévő

egy több igen sok
darabok száma
Gépek, szerszámok, készülékek univerzális vegyes speciális
legmagasabb alacsonyabb, vegyes beállítók: maximális;

Fizikai dolgozók képzettsége
(szakmunkás) (betanított) kezelők: minimális
legalacsonyabb
Technikai tervezés mélysége műveletterv legmélyebb (mozdulatterv)
(műveletirányítás)
Tervezés-szervezés
legkisebb átmeneti legnagyobb
központosíthatósága
Előkészítési költségek kicsi nagyobb nagy (típusváltás)
Gyártási költségek nagy kisebb alacsony
Anyagok rendelése nem méretre részben méretre méretre
Anyagok készletezése alapanyag klt. spec.alapanyag klt. klt.nem jell.
Gépek elrendezése technolóigiai szakosodás vegyes tárgyi szakosodás
Jellemző gyártási rendszer műhely csoportos folyamatos

Gyártási típusok elhatárolása
Az átlagos
Gyártás típusa A Gyártási folyamat és egyes részei kivitelezésének a
tömegszerű-
jellege
ségi fok (Tf)
Folyamatos A gyártási folyamat egészét és egyes részeit (műveleti)

Tf = 1
tömeggyártás megszakítás nélkül kivitelezik (folyamatos gyártási úton)
Tömeggyártás A gyártási folyamat megszakítás nélküli, egyes
Tf < 1
Egyszeri munkahelyeken azonban megszakítások előfordulnak, (a
(gyakorlatilag
tömeggyártás gyártási út egyes keresztmetszetei nincsenek
0,8 és 1 között)
maradéktalanul terhelve)
Tf < 1 A gyártás megszakításos, de a folyamat rendszeresen
Nagysorozat (gyakorlatilag ismétlődik, a munkahelyek jelentős részén a gyártás adott
gyártás 0,6 és 0,8 műveletét megszakítás nélkül végezhetik a sorozatba
között) tartozó munkadarabokon
Tf < 1
Középsorozat (gyakorlatilag A gyártás megszakításos, de egy- két munkahelyen
Sorozatgyártás
gyártás 0,4 és 0,6 elérhető a közel teljes terhelés
között)
Tf < 1
A gyártás megszakításos, egyetlen munkahelyen sem
Kissorozat (gyakorlatilag
lehetséges maradéktalan terhelés (még a főmüveletet
gyártás 0,2 és 0,4
végző munkahelyen sem)
között)
Tf » 0
(Gyakorlatilag A gyártmányok egyes darabjai csak előre ki nem
Egyedi gyártás
0- nak számítható időközönként ismétlődnek a munkahelyeken
tekinthető)
Gyártási rendszerek:
Technológiai elven alapuló – műhely alapú
gyártási rendszer (esztergaműhely)
Tárgyi elven alapuló – valamilyen termék
előállítására specializálódnak
Csoportos – többféle gyártmány előállítására alkalmas
termelőegységek
Folyamatos – termék szerinti szakosítás mellett a
berendezések térbeli elrendezése is kötött, a gyártandó
terméken végrehajtandó műveletek sorrendjének megfelelő
Gyártási rendszerek
Gyártás időbeli lefolytatása
Folytonos
Szakaszos, periódikus
Időszakos
Átfutási idő – a megrendelés elfogadásától, a

gyártmány megrendelőnek történő eladásáig tart.
Gyártási átfutási idő – az az időtartam, ami a
gyártmány anyagának a munkába vétele és a
gyártmány teljes elkészítése között eltelik.
Gyártás időbeli lefolytatása
Az átfutási idő időelemei:

Technológiai ciklus idő
Műveletközi idők (szállítás, raktározás,

műszaki ellenőrzés)
Természetes folyamatok ideje (pl. száradás)
Megszakítások ideje (műszaki és szervezési

okokból).
Tgy=Tc+Tü+Tf+Tm
A vállalat szervezete
A vállalat mérete
Foglalkoztatottak létszáma
Éves árbevétel
Vállalat vagyona, tőkéje
Földrajzi telepítése, környezete
Szervezeti felépítése
Egységek belső együttműködési kapcsolatai
Strukturális jellemzők
Munkamegosztás:
Egydimenziós szervezet
Két vagy többdimenziós szervezet
Hatáskörmegosztás:
Egyvonalas szervezet
Többvonalas szervezet
Lineáris szervezet
Az egyvonalas szervezeti forma klasszikus példája.
Minden beosztottnak egyetlen főnöke van. A függelmi és
szakmai kapcsolat nem különül el. A vezetőnek jól kell
ismernie a szakterületet is.
Az utasítás és a felfelé haladó jelentés ugyanazon az
úton történik.
Lineáris szervezet
Előnyei:
Egyszerű, könnyen áttekinthető belső kapcsolatokkal rendelkező
szervezet, a felesleges tevékenységet folytató szervezetek
könnyen kiszűrhetők.
Az alá- és fölérendeltségi viszonyok egyértelműek.
A feladatok mennyiségi változása esetén könnyű a szervezet
mélységi és szélességi tagoltságának átalakítása.
Hátrányai:
A szervezet nem eléggé rugalmas, ha minőségileg más feladatot
kell ellátni.
A hiányzó szakmai specializáció növeli a vezetővel szembeni
követelményt.
Nagyobb szervezetekben a kommunikáció hosszú utakon
keresztül történik. Az információ torzulhat.
Nehézkés a horizontális koordináció biztosítása.
Lineáris – funkcionális szervezet
Ebben a szervezeti formában egymásra épül a két

alapforma.
A lineáris vázra ráépülnek a funkcionális
szervezetek.
A vállalati vezetés és a végrehajtás között
egyértelmű az alá- és fölérendeltségi viszony.
Egyszerre vannak jelen a függelmi és a szakmai
kapcsolatok.
A vállalat felső vezetése tanácsadó jellegű törzskari
szervezetet alakít ki, amely nem szól bele a
közvetlen irányításba.
Divízionális szervezet
Nagyfokú önállósággal rendelkező, szinte önálló szervezeti
egységekből áll, amelyet a vállalati központ stratégiai irányítása
mellett működtetnek.
A divíziók, kialakítása történhet profil, vevőkör, vagy régiók
szerint. Leggyakrabban termékcsoportok szerint hozzák létre.
Az irányítási, koordinációs és ellenőrzési tevékenységet a
központ egységek látják el.
A központ feladata elsősorban
a források elosztása,
a tevékenységek pontos elhatárolása,
a divíziók egymástól független működésének feltételeinek

megteremtése,
hatékonysági, és érdekeltségi kritériumok kidolgozása és
a stratégia tervezése.
Előnyei:
A vállat céljai és a divízió céljai közötti kapcsolat könnyen
megteremthető
Világos célmeghatározás a divíziók számára.
Erőteljes piaci orientáció.
A vállalat központi vezetése a stratégiai feladatokra
koncentrálhat, az operatív tevékenység a divíziók területére
tartozik.
A piaci változások nem az egész vállalatot érinti, csak az egyes
divíziókat.
Alacsony koordinációs ráfordítások.
Teljesítményre ösztönző felellőségi és érdekeltségi rendszer.
Hátrányai:
A divíziók önállósága és a központ stratégiai irányító
szerepe érdekütközések forrása.
A központi funkcionális szervezetekben megjelenhet
a szakterületi öncélúság és párhuzamosság a
divíziók munkájával.
Általában a nagy és növekvő központok jelentős fix
költségterhet okoznak, amely a vállalat rugalmas
alkalmazkodását korlátozhatja.
A nagy bonyolult szervezeteken fennáll a
túlszabályozottság veszélye, amely rontja a
működés hatékonyságát.
A divízionális szervezet típusai:

A költség-központ (cost center) divíziókat, mint
költségviselő helyeket lehet meghatározni, amelynek
érdekeltségi központjában a működési költségek
minimalizálása áll.
A nyereség-központ divíziók (profit center) a vállalat
nyereség termelői, érdekeltségük a nyereség
növeléséhez kapcsolódik.
A tőkeallokációs központok (investment center)
esetében a divíziók vezetése tőkebefektetési és
működési jogosítványokat kap. A vállalat vezetése tőkét
ad a divíziónak.
Mátrix szervezet
Többdimenziós szervezet
Általában funkcionális munkamegosztást kombinálják a tárgyi, vagy
regionális szakosodással. Szakosodás lehet piacra vagy termékre.
Kettős irányítás alakul ki. A funkcionális vezetők a vállalat egész
területére kiterjedően gyakorolják (műszaki, kereskedelmi, termelési,
pénzügyi) irányítást.
Eközben egyes termékekre, termékcsoportokra a
termékmenedzserek valamennyi szakterületi feladat megoldásában
érdekeltek.
Egyes termékek fejlesztésével, termelésével, értékesítésével
kapcsolatban a döntéseket két különböző munkamegosztási elv
szerint felellős vezető együttesen hozza meg.
A feladatok és hatáskörök szabályozottsága ebből az egyenrangú
döntési helyzetből fakadóan kevésbé egyértelmű, konfliktusok
keletkezhetnek.
A konfliktusok megelőzése a megfelelő vezetők kiválasztásával és a
koordináció erősítésével oldható meg. Ez a felső vezetés feladata. A
két irányítási vonal közül az egyiknek elsőbbség adása a másikkal
szemben.
Mátrix szervezet
Előnyei:
A szervezet rugalmas és jól alkalmazkodik a
változásokhoz.
Széleskörű felkészültség, szervezeti befogadóképesség
a vállalat innovatív képességét jelenti.
A kettős irányításban új vezetési kultúra alakulhat ki.
Versenyhelyzetet teremthet a probléma megoldásban,
ez növeli a teljesítményt.
A mátrix szervezeti egység jól beilleszthető más
szervezeti alapformákba is.
Mátrix szervezet
Hátrányai:
A konfliktus helyzetek bizonytalanságot eredményeznek,
nehezítik az irányítást.
Megjelenik a vezetők rivalizálása, túlterhelés a
végrehajtásban.
Magas követelményszint a vezetői és emberi
kvalitásokban.
A döntéstől, a felellőségválallástól való tartózkodás
előtérbe kerülhet.
A krízishelyzetek valós veszélyt jelentenek a vállalat
számára.
A konfliktusok kezelése intenzív felső vezetői
tevékenységet igényel.
A vállalat piaci aktivitása.
Marketing
A vállalat piaci aktivitása. Marketing
Tárgyi eszköz-gazdálkodás
Gazdálkodás, gazdaságosság, kontrolling
Termelési eszközök és megtérülésük
A tárgyi eszközök értéküket több termelési perióduson belül

adják át a készterméknek, miközben használati érték jellegüket
megtartják.
Amikor a tárgyi eszközt üzembe helyezik, műszaki állapota
100%. A műszaki állapot az elhasználódás következtében romlik,
ezt karbantartás késleltetheti. Amikor eléri gazdasági
használhatóságának a határát, leselejtezzük.
Az eszközök másik csoportja mennyiségileg a termelés
terjedelméhez, a technológiához messzemenően igazodva egy
vagy néhány termelési perióduson belül megtérül, miközben
fizikai állapotát megváltoztatva beépül a késztermékbe. Ezek a
forgó eszközök.
A körforgási idő alatt az egységnyi termelési periódus által

előállított pénzjövedelem és benne a nyereség realizálódik.
Az értékesítési forgalom és a vállalat által működtetett eszközök

arányát a tőkeforgás sebességének szokás nevezni, és az
eszközgazdálkodás komplex hatékonysági mutatójaként
alkalmazni.
A forgóeszközök nagyságát az adott műszaki-gazdasági

környezet függvényében leggyakrabban a megtérülési idejük,
forgási sebességük mutatóival szokták optimalizálni.
A bruttó nyereségrés, a nyereség és az értékesítési forgalom hányadosa.
A tőkemegtérülés az összes működtetett eszköz éves nyereségtermelő

képességét fejezi ki %-ban.
Bruttó nyereség Értékesítés Bruttó nyereség

* =
Értékesítés Műűködtetet tőők Müködtetett tőők
Bruttó nyerség * Tőőkeforgái sebesség = Tőőkemegtéülés

A tárgyi eszköz gazdálkodás feladatai
A tárgyi eszköz körébe azok az anyagi eszközök tartoznak,
amelyek eredeti megjelenési formájukat hosszabb időn át
megőrzik, elhasználódásuk, ezzel együtt értékátadásuk több
termelési perióduson keresztül, fokozatosan történik.
Élettartamuk alsó határa 1év.
Az eszköz újkori értéke a bruttó érték, a későbbi mindenkori
értéke a nettó érték. A kettő különbsége az amortizáció.
A tárgyi eszköz korszerűségi foka:
Te N
f = *100%
Te B
A tárgyi eszköz értékcsökkenésének okai:

fizikai kopás,
erkölcsi kopás.
Az általános műszaki fejlődés következtében a
munkaeszköz értéke fizikai elhasználódástól
függetlenül is csökken, ez az erkölcsi kopás.
A tárgyi eszköz gazdálkodás főbb területei:
gazdaságos élettartam meghatározása
a tárgyi eszköz kihasználása
a tárgyi eszköz fenntartása, javítása.
Tárgyi eszközök élettartama
Fizikai élettartamon értjük azt az időt, teljesítményt, amíg eredeti
funkciójában üzemel.
A gazdaságos élettartam az ameddig az eszköz gazdaságosan
üzemeltethető, ez az erkölcsi avulás következtében általában
rövidebb.
A tárgyi eszközök megtérülési ideje, azaz időtartam, amely

alatt a tárgyi eszköz létesítésére, üzemeltetésére fordított
költségek megtérülnek. Az élettartamát meghatározó tényezői:
fizikai elhasználódás, erkölcsi kopás, egyéb tényezők.
A fizikai elhasználódás üteme a berendezés szerkezeti
tulajdonságaitól és a kihasználás fokától függ. A fizikai élettartam
meghosszabbítása szakszerű karbantartással valósítható meg.
Az erkölcsi avulás a hosszú ideig működő, illetve a gyors
technikai fejlődésnek kitett gépeket sújtja.
A gazdaságos élettartam meghatározása

esetén a tárgyi eszközhöz tartozó költségeket
és az elérhető bruttó hozamot vizsgáljuk az
idő függvényében.
beruházási ráfordítások
berendezés teljesítőképessége, illetve az elérhető
bruttó hozam értéke
az üzemeltetési költségek
karbantartási és javítási költségek.
a berendezés maradványértéke.
Fajlagos költségek alakulása a tárgyi eszköz élettartam függvényében

Az amortizáció a tárgyi eszközöknek, a kopásának pénzben
elszámolt és az áru értékesítése során megtérült formája. Az
értékcsökkenési leírás útján viszi át a tárgyi eszköz értékét az
általa termelt termékbe. Ezt termelési költségként számolják el.
Az amortizáció objektív alapja a tárgyi eszköz kopása.
A leírási rendszerek lehetnek időarányosak,

teljesítményarányosak, kombináltak.
A leírási módszerek fajtái:

lineáris
degresszív
progresszív
kombinált
Lineáris rendszerben az élettartam egységére jutó leírási összeg
állandó.
TE B
a=
t
Ahol: a: amortizáció; t: amortizációs élettartam (év); TEB: tárgyi
eszköz bruttó értéke
a
k= * 100%
TE B
Azt az értéket, amely azt mutatja, hogy a tárgyi eszköz bruttó értékének
hány százaléka kerül leírásra, amortizációs kulcsnak nevezzük.
Degresszív leírás estén az értékcsökkenési leírás évi összege

állandóan csökken.
Progresszív leírásnál az évi amortizáció összege az idő függvényében
növekszik, tehát egyre nagyobb összeget számolnak el.
A tárgyi eszközök, és a termelés közötti számszerű

összefüggést mutatja az eszközigényesség, azaz az
egységnyi termelésre jutó tárgyi eszköz értéke.
Tárgyi eszköz állomány
Tárgyi eszközigényesség =
Termelési érték
Ennek reciproka a tárgyi eszköz kihasználási mutató,

ami egységnyi tárgyi eszközre jutó termelés nagyságát
fejezi ki.
Termelési érték
Tárgyi eszközkihasználás =
Tárgyi eszköz állomány
Tárgyi eszköz fenntartása

A termelés folyamatossága érdekében a különböző tárgyi
eszközök üzemállapotát folyamatosan fenn kell tartani.
A megfelelő üzemállapot ugyanis a tervszerű és folyamatos
termelés alapfeltétele.
A gépeken üzemképesség és rendeltetésszerű használat
érdekében az üzembe helyezést követően, különböző célú és
terjedelmű karbantartási munkákat kell elvégezni.
Ezek:
Tervszerű gondozás, állagmegőrzés
Rendszeres időközönként végzett vizsgálatok
Javítások
Forgóeszközgazdálkodás
A forgóeszközök közé a következő eszközök sorolhatók:
anyagok
befejezetlen termelés és félkész termékek
késztermékkészlet
vásárolt árú
vevőkkel szembeni követelések
pénzeszközök
A forgóeszközök szerkezetének legfontosabb mutatói a készletek és

a pénzügyi eszközök aránya, ill. az anyagkészletek a befejezetlen
termelés és az árukészletek aránya.
A forgóeszközök szerkezetének megtervezése meghatározó, mert
ez hatással van a vállalatba befektetett tőkeszükségletre, a
forgóeszközökben ténylegesen forgó, vagy éppen pihenő pénz
nagysága az a forgótőke hatékonysága.
Forgóeszkö zök átlagos álománya
A forgóeszköz lekötési mutató: =

Termelési érték
A forgóeszköz kihasználási mutató Termelési érték

=
Forgóeszkö zök átlagos állománya
A forgóeszköz igényességet a forgóeszköz lekötési mutató lenne
hivatott kifejezni. A forgóeszköz igényességet alapvetően igen sok
tényező befolyásolja.
Anyagkészletek nagysága az anyagok megrendelési és szállítási
feltételeitől is függ. Hosszú szállítási határidők, ütemtelen szállítások
mellett a felhasználónak nagyobb termelési készletre van szüksége.
Folyamatos szállítások, raktárról történő ellátások esetén az alacsony
átlagkészlet is biztosíthatja, melynek legfejlettebb megoldása a Just In
Time anyagellátás.
A befejezetlen termelésben, a félkész termékekben lekötött
forgóeszköz készlet nagysága elsősorban a gyártási átfutási idejétől
függ, valamint a sorozatnagyságtól.
A késztermékek készlete folyamatos kiszállítással

minimalizálható. A forgási sebesség, amit a
forgóeszköz időegység alatt megtett fordulatainak
számával, vagy a körforgás időtartamával mérnek.
Á Fe * 365
s= n=
Fe Á
ahol: s: fordulatok száma; Á: éves érbevétel; Fe:
éves átlagos forgóeszköz állomány; n: forgási napok
száma.
A termelés és a forgalom zavartalan biztosításához szükséges
forgóeszköz mennyiségét a termelés, illetve a forgalom mérete és a
forgóeszközök forgási sebessége határozza meg.
A relatív forgóeszköz meghatározás:
Fe0
Fr = * Á1 − Fe1
Á0
Ahol: Fr: a forgóeszköz állomány változásának relatív mértéke; Fe0:
bázis időszaki forgóeszköz állomány; Á1: vizsgált időszak
árbevétele; Á0: bázis időszaki árbevétel; Fe1: vizsgált időszaki
forgóeszköz állomány.
Ha a számítás eredménye pozitív előjelű, akkor relatív forgóeszköz
csökkenésről van szó, ha negatív, akkor relatív forgóeszköz
növekedésről beszélünk. Ha a F=0, akkor a termelés forgóeszköz
igénye változatlan.
A termelés alapkövetelménye, hogy az árbevétel

növekedésének az üteme nagyobb legyen, mint a
forgóeszköz állomány növekedésének az üteme. A
forgóeszköz forgási sebességének a növelésével a
gazdálkodás a színvonalának emelését lehet elérni.
A forgási sebesség mutatója (n) nem más, mint a
körforgásba fokozatosan belépő eszközöknek az
értékükkel súlyozott, átlagos megtérülési ideje.
Az anyagkészletben lekötött forgóeszközök

nagysága két tényezőtől függ:
a készletezés átlagos időtartamától
az időegységre jutó anyagfelhasználás értékétől.
A befejezetlen termelésben lekötött forgóeszközök nagysága
függ:
a termék önköltségétől (Ö)
a napi átlagos termékkibocsátástól (Qn)
a gyártási ciklus átfutási idejétől (Tgy)
ráfordítás növekedési tényezőtől (E)
Képletben, a befejezetlen termelésben lekötött eszközök átlagos

értéke:
Fb = Qn * Ö * Tgy * ε
A készáruk értékesítési ideje a termelési

folyamat befejezésétől az árbevétel
realizálásáig tart. A készáru készletben
lekötött forgóeszközök nagysága függ
a termék önköltségétől (Ö)
a napi átlagos termékkibocsátástól (Qn)
az árukészlet átlagos tárolási idejétől (tr)
Fk = Qn * Ö * t r
Az átlagos napi felhasználás az egy napra jutó

anyagfelhasználás matematikai átlaga természetes
mértékegységekben:
n
∑f
i =1
i
f napi =
tn
Ahol: fnapi: átlagos napi felhasználás; fi: egyes
felhasználások mennyisége; tn: időszak napjainak
száma.
Az átlagos készlet-utánpótlási idő a két egymást

követő beérkezések között eltelt naptári időnek a
beérkezett mennyiségekkel súlyozott átlaga:
∑ (q * t )
i i
t átl =
∑q i
Az anyagbeszerzések átfutási ideje a rendelés

feladásától a beérkezésig eltelt idő, beleértve a szállítás,
raktározás, adminisztrációhoz szükséges átfutási időt is.
A folyó készlet a termelés, illetve felhasználás

folyamatos anyagellátását fedező mennyiség,
feltételezve egy adott időszakra az egyenletes átlagos
napi felhasználást.
K f = f napi * t n
A minimális készlet a szállítási lemaradásokból adódó

esetleges anyaghiányok megelőzését, a termelés
biztonságának növelését szolgálja.
∑ q /t −t
i i átl /
∆t átl =
∑q i
K min = ∆t átl * f napi

A biztonsági készlet a fent említett minimális készlet

felül további tartalékot jelent a termelés zavartalan
folytatásához. A készlettartás tőkelekötést jelent, és
készletezési költséget.
A maximális készlet meghatározása a forgóeszköz

finanszírozási megfontolásokból szükséges:
Kmax=Kmin+Kf
Átlagos készlet nagysága:

1
K átl = K min + Kf
2
Munkaerőgazdálkodás
A munkaerő a termelési folyamatban résztvevő

embert, aki szellemi, fizikai képességeinek
felhasználásával munkát végez.
Az iparvállalat termelőfolyamat munkaerő
szükségletét alapvetően a gyártás és a vállalat
jellege, karakterisztikája határozza meg. A profil, a
termékek köre és bonyolultsága elsősorban a
szükséges létszámra, szakmai összetételre és
nagyságrendjére van hatással.
A munkaerő szükséglet megállapítása:

az időszaki termelés alapján normák, normatívák
felhasználásával számítják a szükséges létszámot.
a vállalati és piaci karakterisztika ismeretében az adott
gyártási kapacitások működtetéséhez szükséges
munkaerő állományt határozzák meg.
speciális munkaerő struktúratervezés funkcióelemzéssel.
Az időnorma a munkafeladat elvégzéshez szükséges idő.

Alkalmazása ott célszerű, ahol a munkavégzés módszerét,
intenzitását a technológia egyértelműen meghatározza.
A teljesítménynorma adott idő alatt elvégzendő munka
mennyiségét határozza meg. Ha a tevékenység tartalma
határozott, és emellett a munkát végző dolgozó személyes
adottságaitól nagymértékben függ a termelés tényleges
teljesítménye.
A létszámnorma adott feladat elvégzéséhez szükséges
létszámot határozza meg.
A normák kidolgozhatók:
adott munkafeladatra
munkakörre
több munkafeladatot ellátó csoportra.

A gyártási feladatokból adódó terhelés normaidő

szükségletének a munka tényleges elvégzéséhez
szükséges időhöz viszonyított aránya a dolgozók
átlagos teljesítményszázaléka:
telj % átl =
∑ tn
∑ t'
t’: tényleges időráfordítás; tn: normaidő
A létszámszükséglet adott időszakra:
T
L=
I pr * telj % átl
T: az időszak terhelése; Ipr: produktív időalap
A munkaidőalap összetevői:
törvényes munkanapok száma
fizetett szabadság
átlagosan felmerülő betegállomány
egész- és törtnapi kieső idők
munkaidőn belüli veszteségidők
túlmunka mértéke
A túlterhelés megoldásai:
a tervezett teljesítményszázalék növelése
túlmunka igénybevétele
kooperációs kihelyezés
A megelőző időszak bázisán alapuló létszámtervezés, amely a

tervidőszak termelési és hatékonysági célkitűzéseinek
figyelembevételével módosítja a bázis időszak munkaerő
mennyiségét és struktúráját.
Újszerű speciális célok és igények kielégítéséhez szükséges

munkaerő struktúra meghatározásának célszerű módszere a
funkcióelemzésen alapuló létszámtervezés:
beruházások kivitelezése
új termelő egységek működtetésének megszervezése
vállalati rekonstrukció
új tervező, szervező, fejlesztő tevékenységet ellátó szervezetek
vállalat átszervezése, munkaerő átcsoportosítás.

A munkaerő hatékony felhasználásának alapja, hogy a

megtervezett és az előkészített munkafeladatokat a dolgozók a
munkarend szerint meghatározott időalap alatt, folyamatosan
végezzék.
A veszteségidők rontják a munkaidő és a munkaerő
kihasználtságát, a munka termelékenységét. A munkaidőben
végzett tevékenységeket két csoportra osztjuk:
norma szerinti tevékenységek
veszteségidők
A norma szerinti tevékenységek technológia által előírt

követelményben benne foglalt normaidő elemek a következők:
előkészületi és befejezési idő
darabidő: alapidő, kiszolgálási idő, pihenési idő, személyes

szükségleti idő.
Az extenzív út a hasznos munkaidőalap növelését

jelenti.
Az intenzív út a munkavégzés szellemi és fizikai
intenzitásának növelésére irányul.
A munkamódszerek fejlesztése részben technológiai,
szervezési lehetőségekre épül.
A három tényező egymásra épül, hatásuk szorzatként
jelenik meg. A korszerű színvonal 100%. A munkaerő
továbbképzés a fejlesztés egyik kulcsa.
A vállalat számára a munkaerőnek, mint termelési

tényezőnek az igénybevétele, felhasználása
ellenértékeként kifizetett ráfordítás a munkabér és
egyéb, ehhez kapcsolódó költségek.
A dolgozó összes keresetének elemei:
törzsbér
bérpótlék
kiegészítő fizetés
prémium, jutalom
egyéb kifizetés
A bérformák a következő ismérvek szerint csoportosíthatók:

egyenes időbér
teljesítményhez kötött időbér
prémiumos időbér
egyenes darabbér
degresszív darabbér
A személyi béren alapuló teljesítménybér besoroláson alapuló

bérforma. Az utalványozott normaóra és a tényleges ráfordítás
arányától függően változik a tényleges bér.
A csoportbér esetén több munkás közös teljesítménye alapján
számítják ki a bért.
Költséggazdálkodás
Katona Ferenc
Katona Ferenc
A termelési folyamatban felhasznált élő- és

holtmunka ráfordítások értékben kifejezett
összegét költségnek nevezzük.
A termék vagy szolgáltatás meghatározott
mennyiségre, illetve egységére vonatkozó
költség az önköltség.
Katona Ferenc
A termelési költségek osztályozása:

költségnemek szerint
termék előállítással való kapcsolat szerint
termelési volumenhez való viszonya szerint
A költségnemek:
anyagköltség
bérköltség
társadalombiztosítási járulék
értékcsökkenési leírás
egyéb költség
Katona Ferenc
Az anyagköltségek azok, melyek a vállalat árukapcsolat útján
szerzett be.
A bérköltség az élőmunka ellenértékeként a dolgozók részére
kifizetett pénzösszeg és a természetbeni járandóságok együttes
összege. A folyósított bérek után társadalombiztosítási járulékot
kell fizetni.
Értékcsökkenési leírás a tárgyi eszköz elhasználódásának
költségként való elszámolása.
Az egyéb költségeken belül az alábbi csoportosítás szokásos:

anyagjellegű költségek
bérjellegű költségek
nem anyagjellegű szolgáltatások
bankköltségek
különféle egyéb költségek
Katona Ferenc
A termelési költségek elszámolása (1)

A költségek a termék-előállítással való kapcsolatuk alapján
lehetnek közvetlen, vagy közvetetten elszámolhatóak.
A közvetlen költségek csoportjába azok a költségek sorolhatók,
amelyekről egyértelműen megállapítható, hogy melyik termék
előállításával kapcsolatban merülnek fel. Felhasznált anyagok,
munkabér, speciális szerszámok, gyártóeszközök költségei.
A közvetett költségek csoportjába azok a költségek tartoznak,
amelyekről felmérésük időpontjában nem lehet megállapítani,
hogy melyik terméket terhelik, és milyen arányban. Közvetett
módon számolják el az amortizációt, az eszközfenntartást, és a
pénzforgalommal kapcsolatos egyéb költségeket.
Katona Ferenc
A termelési költségek elszámolása (2)

Az üzemi általános költségek a termelő üzemek irányításával,
fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatosak: üzemanyagok,
felhasznált energia, általános szerszámok, munkaruhák,
közterhek.
A gyáregység általános költségei az üzemek fölött álló
gyáregység egészének működtetésével hozhatóak kapcsolatba.
A vállalati általános költségek a vállalat egészének irányítása
során felmerülő költségeket tartalmazza.
Katona Ferenc
Költségek vizsgálata a termelési volumen

függvényében.
A termelési volumen változásának függvényében a
költségek lehetnek állandóak, vagy változóak.
Azokat a költségeket, amelyek összegükben a termelés
volumenétől bizonyos határok között viszonylag állandó (fix),
míg azokat melyek a volumen változásától függnek, változó
költségeknek nevezzük.
Katona Ferenc
A termelési volumen nagy arányú változása esetén az állandó

költségek is változnak.
A változás tulajdonsága szerint megkülönböztetünk
proporcionális (lineáris)
progresszív változó költségeket.
degresszív változó költségeket
A proporcionális költség a termelés változásával egyenes

arányban változik.
A progresszívan változó költség estén a költség növekedése a
termelés mennyiségi növekedésének mértékét meghaladja.
A degresszíven változó költség felmerülésekor a
termelésnövekedés mértéke nagyobb, mint a
költségnövekedésé. Ide tartoznak a gépek üzemeltetése,
anyagmozgatás, vagy a karbantartás költségei.
Katona Ferenc
Katona Ferenc
Költséggazdálkodás - Önköltségszámítás
Kalkuláció
A termékegységre eső költségek meghatározását
kalkulációnak, illetve önköltségszámításnak nevezzük.
A megbízható és időben készült kalkuláció a vállalat
tervszerű irányításának és működtetésének
nélkülözhetetlen feltétele.
Attól függően, hogy mikor végezzük, lehet: előkalkuláció,
közbenső kalkuláció, vagy utókalkuláció.
Katona Ferenc
Előkalkuláció
ajánlati,
árvetési,
terv,
műszaki előkalkuláció.
Adatforrás lehet műszaki dokumentáción, becslésen vagy
összehasonlításon alapuló.
Ajánlati kalkulációt akkor készítenek, amikor a megrendelő erre a
gyártó vállalatot felkéri.
Árvetési kalkuláció kialakítása új gyártmányok gyártása esetén kerül rá
sor.
Terv kalkulációt az éves tervezés időszakában, termelési tervben
szereplő, kiemelt, összehasonlító termékekről készül.
Műszaki előkalkuláció készítéséről akkor lehet beszélni, amikor az
egyes gyártmányok konstrukciója és technológiája már kialakult. A
műszaki előkalkuláció a legpontosabb előkalkuláció, mert műszaki
dokumentáció alapján készül.
Katona Ferenc
Közbenső kalkuláció
A gyártással egyidőben készül.
Alkalmazása hosszú átfutási idejű, nagy volumenű bonyolult termékek
esetén célszerű. (Ha egyes gyártmányok átfutási ideje 1-2 év, a
gépipari gyártmányok közvetlenül elszámolt anyagköltsége a teljes
költség 50-60%-a, vagy ha a közvetlen anyagköltségek túlnyomó
hányada gyártás első szakaszában már felmerült.)
Utókalkuláció
A tényleges ráfordításoknak megfelelően a műszaki előkészítő szervek
által kibocsátott alapbizonylatok és könyvviteli adatok felhasználásával,
a könyveléssel legszorosabb összefüggésben készítik el, a gyártási
folyamat befejeztével. Ki kell mutatnia a termékek előállításához
felhasznált, közvetlenül elszámolt anyagi mennyiségeket, továbbá a
közvetlenül elszámolt munkaórákat. Az utókalkuláció adatai alapul
szolgálhatnak az ipari termékek és szolgáltatások árának végleges
megállapításában.
Katona Ferenc
Kalkulációs egység az a meghatározott termékmennyiség,

szolgáltatás vagy gyártási fázis, amelyre a kalkulált önköltség
vonatkozik. A kalkulációs egységek a következők szerint
alakíthatók ki: technológiai fázisonként, alkatrészenként,
szerelési alcsoportonként, szerelési főcsoportonként,
gyártmányonként, gyártmánycsoportonként.
Katona Ferenc
A kalkuláció felépítése, kalkulációs módszerek

A hagyományos kalkulációs séma (teljes költségszámítás) felépítése a
következő:
1. Közvetlen anyagköltség
2. Közvetlen bérköltség
3. Közvetlen bérek járulékai
4. Gyártási különköltség
5. Egyéb közvetlen költség
6. Közvetlen önköltség (1+2+3+4+5)
7. Üzemi általános költség
8. Szűkített önköltség (üzemi önköltség) (6+7)
9. Az irányítás költségei
10. Elkülönített költségek
műszaki fejlesztés költségek
garanciális javítási költségfedezet
egyéb elkülönített költségek
11. Teljes önköltség (vállalati önköltség) (8+9+10)
Katona Ferenc
Amelyben a termék közvetlen önköltségét, vagy szűkített

önköltségét határozzák csak meg azt részköltség
számításnak nevezzük.
Gazdasági kalkuláció készítéséhez általában a fedezeti
elven alapuló részköltség számítást alkalmazzák.
Ha a gazdaságilag determinált ár a változó költségeknél
magasabb, akkor valamilyen mértékben fedezet képződik
az állandó költségekre.
Minél nagyobb a változó költségek és az árak különbözete,
vagyis a fedezet, annál inkább keletkezik forrás az állandó
költségek fedezetén felül a nyereségre. Az ilyen módon
való tervezés a nyereségfedezeti számítás.
Katona Ferenc
Nyereségfedezeti számítás kalkulációs sémája:

1. Közvetlen anyagköltség
2. Közvetlen bérköltség
3. Közvetlen bérek járuléka
4. Gyártási különköltségek
5. Közvetlen (változó) költségek (1+2+3+4)
6. Fedezet (7-5)
7. Eladási ár
Katona Ferenc
A kalkulációnak tartalmaznia kell:

a termék pontos megnevezését
kalkulációs egységek megjelölését
gyártott mennyiséget
kalkuláció készítésének időpontját
termék eladási árát
fogyasztási adó fizetési kötelezettség, árkiegészítés mértékét
ténylegesen felmerülő költségek kimutatása az előírt séma
szerint
Az utókalkuláció legfontosabb bizonylatai:
a közvetlen költségek felmerülését igazoló bizonyaltokat
felosztott közvetett költségek felosztásával kapcsolatos
számításokat
termelés mennyiségére vonatkozó adatok
Katona Ferenc
Hagyományos kalkuláció készítésekor a közvetett

költségek kalkulációs egységekre történő szétosztása
többféle módszerrel lehetséges:
egyszerű osztó (homogén)
egyenértékszámos osztó (választék szerint profilra)
pótlékoló kalkuláció (vegyes profilra)
Az „önkényes felosztás” torzításokhoz vezethet, ezért

célszerű a fedezeti költségszámításon alapuló gazdasági
kalkuláció alkalmazása.
Katona Ferenc
Költséggazdálkodás - Fedezetszámítás
Fedezeti költségszámítás
A vállalati termelőfolyamat összes költségének változását a
termelési teljesítmény függvényében a vállalati költségfüggvény
írja le. Az elemzés egyszerűsítése érdekében peremfeltételeket
adunk meg:
a gyár egyfajta terméket állít elő
kapacitáshatárok adottak
az értelmezési tartomány felső határa a technikailag elérhető

maximális teljesítmény
a változó költségek eredője az adott értelmezési tartományban
lineáris jellegű
A költségfüggvény tehát ilyen feltételek mellett megmutatja,
hogy a különböző lehetséges termelési teljesítményt, mekkora
összköltséggel lehet előállítani.
Katona Ferenc
Katona Ferenc
A fedezeti elv abból indul ki, hogy a fix költségek

pontosan nem oszthatók fel a termékek között, ezért a
tisztánlátás érdekében a gazdasági döntéseket
befolyásoló információkat sem torzíthatja. A fix
költségeket a nyereségekkel együtt kell kezelni.
Árbevételből levonjuk a termékre fordított közvetlen
költségeket, majd a fennmaradó része bekerül a vállalati
kasszába, amelyből fedezik a fix jellegű kiadásokat, ami
ezután marad, az a nyereség.
A nyereség és a fix költség összegének a neve fedezeti
összeg, hozzájárulás, vagy bruttó nyereség.
Katona Ferenc
Katona Ferenc
Árbevétel – Változó költségek = Fedezeti összeg

Fedezeti összeg – Fix költségek = Nyereség
Fedezeti pont (F): az árbevétel függvény és
összköltség függvény metszéspontja, vagyis az a
pont, ahol a vállalatnak sem vesztesége, sem pedig
nyeresége sincsen.
A termékegység fedezete = Egységár –
Termékegységre jutó változó költség.
Kritikus termékmennyiség (Qkrit): a fedezeti
ponthoz tartozó termékmennyiség, vagyis az a
volumen, amelynek termékenkénti fedezetei éppen
biztosítják a fix költségek megtérülését is.
Katona Ferenc
Gazdálkodás, gazdaságosság, kontrolling
Katona Ferenc
Gazdaságosság, hatékonyság
Katona Ferenc
A különböző gazdasági egységek rendeltetésük szerinti

feladataik végrehajtása érdekében a rendelkezésre álló
erőforrások felhasználásával kifejtett céltudatos
tevékenysége a gazdálkodás.
Mérésére különféle mutatók léteznek:
gazdaságosság
gazdasági hatékonyság
termelékenység
jövedelmezőség
Katona Ferenc
A gazdaságosság mutatói: a gazdaságosság.
g=
∑ E
∑R
E: gazdasági eredmény (Ft)
R: az E elérése érdekében tett ráfordítás
A mutató alkalmas a fejlesztési döntések előkészítéséhez. Ez
alapján hasonlítunk össze gazdasági vállalatokat és választunk
befektetéseket.
Egy adott gazdasági tevékenységet akkor tekintünk gazdaságosnak,
ha minél nagyobb eredményt érünk el, minél kisebb ráfordítással.
A gazdaságosság minimumának feltétele, hogy a „g” mutató
nagyobb legyen, mint 1! A vizsgált tevékenység
gazdaságosságának megállapítása annál biztosabban elvégezhető,
minél több összehasonlítási alap van
Katona Ferenc
Gazdaságossági hatékonyság
A gazdaságosságot, hatékonyságot, a
gazdasági hatékonyságot a szakirodalom
hasonló jellegű fogalomként tárgyalja.
A gazdasági hatékonyság felfogható, mint a
gazdasági tevékenységnek olyan értelmű
hatásfoka, amelyben a gazdaságosság elve
úgy érvényesül, hogy tevékenységek egyben a
lehetőségek maximális kihasználására
épülnek.
Katona Ferenc
Termelékenység
A munka termelékenysége a munkavégzés azon
képességét, hatékonyságát fejezi ki, amellyel
egységnyi idő alatt meghatározott mennyiségű, és
minőségű terméket hoz létre.
Munka eredménye
Munkatermelékenység foka =
Munkaráfordítás
Munkaintenzitás az egységnyi munkaidőbe foglalt
munka fiziológiailag meghatározott mennyisége.
Katona Ferenc
A termelékenység növelése elérhető:

jobb munkaszervezéssel
munkafolyamatok begyakorlásával
szakképzettség növelésével
munkafegyelem javításával
műszaki fejlesztéssel
Katona Ferenc
Az élőmunka termelékenysége összefügg a termelési eszközök

hatékonyságával és technikai színvonalával. A termelési
eszközök hatékonyságát az egységnyi termelőeszköz által
előállított termelési érték fejezi ki.
T
= Termelőermköz hatékonysága
E
A technikai színvonalat jellemzi az eszközfelszereltség
mutatója, amely kifejezi az egy fő által működtetett
eszközállományt:
E
= eszközfelszereltség
L
T T E
Az élőmunka átlagos termelékenysége: = ⋅
L E L
Katona Ferenc
A munkatermelékenység tehát egyenes arányban

változik a termelőeszközök hatékonyságával és a
munkaerő eszközfelszereltségének függvényében.
A gyakorlatban az élőmunka termelékenységét
vizsgálják, és ennek javítására összpontosítanak.
A mutató emelkedhet, ha másik vállalattal bérmunkában,
kooperációban végeztetik a munkát.
Katona Ferenc
Jövedelmezőség
A jövedelmezőség alapdefiníciója szerint minden olyan
gazdasági tevékenység jövedelmező, amelynek
eredményei (bevételei) hosszabb időn át meghaladják a
ráfordításokat (költségeket), azaz a vállalat nyereséges.
J=Á-K
Jövedelem (Nyereség) = Árbevétel - Költségek
A jövedelmezőség mérésénél, elemzésénél a
gyakorlatban többnyire a hányados alakú mutatót
alkalmazzák (rentabilitási ráta):
Nyereség
Árbevétel
Katona Ferenc
Az eszközjövedelmezőségi mutatóban a vállalt egy évi

nyereségét viszonyítják a vállalatnál a termelés céljára
lekötött álló, és forgó eszközök éves átlagos értékéhez.
Nyereség
Lekötött eszközök
A bérjövedelmezőség az éves vállalati nyereséget az
egy év alatt felhasznált bértömeghez viszonyítja.
Nyereség
Bértömeg
Katona Ferenc
A jövedelmezőségi mutató egyben Eredmény /

Ráfordítás típusú gazdaságossági mutató.
A jövedelmezőséget általában vállalati szinten
vizsgálják. Két vagy több vállalat jövedelmezősége
összehasonlítható egymással, mégpedig úgy hogy a
jövedelmezőség számításához felhasznált adatokból
Eredmény / Ráfordítás típusú gazdaságossági
mutatókat képzünk.
A vállalat lehet jövedelmező, kevésbé gazdaságos,
illetve nem hatékony.
Katona Ferenc
Beruházások gazdaságossága
Beruházáson általában tárgyi eszközök létesítésének,

beszerzésének, üzembe helyezésének folyamatát értjük.
Szokásos csoportosítani:
Első beruházás
Pótló beruházás
Racionalizáló beruházás
Bővítő beruházás
Kötelező beruházás
Értékelni lehet a beruházást gazdaságosság,

rentabilitás, finanszírozhatóság, minőség, kockázat
szerint
Katona Ferenc
Beruházás gazdaságossági vizsgálatok

Statikus gazdasági vizsgálatot szokás végezni az egy
időben, egyszerre lejátszódó gazdasági események
mérlegelésekor, vagy a reálfolyamatok értékarányaiban
a vizsgálati idő alatt számottevő torzító hatás nem
következik be.
A számítás lényege, hogy a ráfordítások és az
eredmények a felmerülés nominálértékén kerülnek
számbavételre, minden korrekció nélkül.
Katona Ferenc
Beruházás gazdaságossági vizsgálatok
Dinamikus gazdaságossági vizsgálat esetén a viszonylag nagy
időintervallumban végbemenő, számszerűsített gazdasági
események összehasonlításakor figyelembe kell venni az
időtényezőt, amely ráfordításokat és eredményeket az
időtengelyen mért elhelyezkedésük függvényében differenciáltan
módosítja.
Hosszabb ideig tartó fejlesztési, beruházási, termelési folyamat
gazdaságossági elemzésekor használják.
Egy adott összegű mai bevétel többet ér, mint az egy ugyanilyen
összegű holnapi bevétel, ugyanakkor a mai kiadás nagyobb
terhet jelent, mintha ugyanezt az összeget csak a jövőben
kellene kiadni.
Az időreferencia mértéke, felértékelési rátája határozza meg, és
ezt kamatlábbal fejezik ki. A mai bevétel kiadás későbbi
időpontra való felértékeléséhez a kamatfaktorokat használják.
Katona Ferenc
Egyszerű kamatfaktor
K en = 1 + i * n
Kamatos kamatfaktor: kamat évenkénti tőkésítése, ezt
használják a dinamikus gazdaságossági számításoknál:
n n
K = (1 + i )
k
Diszkontfaktor: a kamatfaktor reciproka, az időben visszafelé
történő átszámításoknál használják.
n 1
D =
k
(1 + i )n
Alapvető szabály, hogy a felkamatolásnak, vagy a
diszkontálásnak mind a ráfordítások, mind az eredmények
szempontjából mindig azonos időpontra kell történnie.
Katona Ferenc
Általános eset
Általános esetben ráfordítások és a hozamok különböző
időpontokban merülnek fel. Minden egyes tételt vissza kell
számolni a mérési időpontra, melynek matematikai eszköze a
kamatszámítás és a diszkontálás.
A nettó jelenérték módszer a ráfordítások, és eredmények
jelenértékének az egyenlegét határozza meg, és a beruházást
akkor tekinti célszerűnek, gazdaságosnak, ha ez az érték pozitív.
Ha egy gazdasági folyamat sokáig tart (több év), nem helyes
elvonatkoztatni az időtényezőtől. Az általános esetnél
feltételezéseket alkalmazunk:
Eredmények és kiadások tárgyév végén jelentkeznek.
Az összehasonlítási időszak a beruházások befejezésének éve,

illetve a termelés megindulásának eleje.
Katona Ferenc
Katona Ferenc
Speciális eset
A beruházás gazdaságossági vizsgálatokban a jövőbeni
hozamok tervezésénél gyakran élnek azzal a feltételezéssel,
hogy azok időben egyenletesen merülnek föl.
Ugyanakkor a beruházásokat, mint pontberuházást kezelik, és
jelenértéküket adottnak tekintik.
Az egyszeri és folyamatos ráfordítások, illetve hozamok
egybevetésének, összehasonlíthatóságának problémája minden
olyan tevékenység gazdaságosságának vizsgálatánál
jelentkezik, amelyben mindkét fajtájú ráfordítás, hozam felmerül.
Az egyszeri beruházás és a folyamatosan felmerülő hozamok,
illetve költségek egyenértékűségét a következő egyenlet fejezi ki:
Kb=B*q
Ahol: Kb: az éves átlagos tőkeköltség; B: az egyszeri ráfordítás,
beruházás; q: tőkefaktor.
Katona Ferenc
Az egyszeri ráfordítások átalakítására törlesztőfaktort,

mint az egységnyi tőke és kamatos kamatai mértani
sorának összegképlete, reciprok alakban kifejezett
formáját használják.
n
i * (1 + i )
q= n
(1 + i ) − 1
Minden 1-nél nagyobb számú év esetén a „q” értékeinél
nagyobb és 1-nél kisebb. A törlesztőfaktor magában
foglalja a ráfordítás (kölcsön) egy évi megtérülését
(részletét), másrészt a ráfordítás kamatos kamatait.
Katona Ferenc
Katona Ferenc
A jövőbeni egyenletes hozamokat, amelyeknek a

beruházási időpontra diszkontált értéke éppen a
beruházás értékével egyenlő, annuitásnak szokták
nevezni.
A beruházás átlagos megtérülési hozamát a belső
kamatláb fejezi ki. A belső kamatláb a beruházásba
fektetett tőke tényleges kamatozása. Ezt
összehasonlítjuk az elvárt, normatív kamatlábbal, és
ha nagyobb annál, akkor a beruházás célszerű, és
gazdaságos.
Katona Ferenc
Termelésirányítás és
gazdaságosság
Katona Ferenc
Termelésirányítás és gazdaságosság
A termékirányítás célrendszere
A vállalati működés folyamatos fenntartásához ütemes
termékkibocsátás és egyenletes árbevétel szükséges.
Amennyiben a termelési ráfordítások időben egyenletesek, de a
kibocsátás egyenlőtlen, a jelentkező különbségeket a gyártási
folyamat, mint tároló rendszer fogja fel készletek formájában.
Gyártásirányítás feladata, hogy az egyenletes árbevétel
érdekében egyenletes ütemben töltse fel az anyag-,
befejezetlen-, és késztermékkészletét.
Miközben a ráfordítások és az értékesítések egyidőben töltik
és ürítik a tároló rendszert fontos, az egyes termékek
gyártásának folyamatossága is, így biztosítható a gyártmányok
legkisebb átfutási ideje.
Ennek két okból van jelentősége:
rendelések visszaigazolása
a gyártásban lekötött forgóeszközök gyorsabb megtérülése.
Katona Ferenc
A gyártási programoknak egyenletesen kell terhelnie a különféle
erőforrásokat. Az összehangolás problémája leginkább a
rendszertelenül fellépő, egyedi igények kielégítése esetén merül fel.
Fontos szerepet játszik a tömegszerűség, és az erre hatással lévő
tényezők. A termelési folyamat akkor hatékony, ha megvalósítja egy-
egy konkrét átalakítási cél előállításában a legrövidebb átfutási időt, a
legkisebb ráfordítás mellett, a lehető legnagyobb gazdasági eredmény
mellett.
Tárolási, készletezési szükségletek lépnek fel, ezek összessége
alkotja a vállalat szükséges forgóeszköz készletét. A cél a készletek
minimális szinten való tartása. Az egyszerre gyártandó
termékmennyiségek megállapítására a gazdaságossági számítások két
irányból közelíthetőek meg:
gyártási egységköltségek optimalizálása
kapacitás kihasználás maximalizálása
A korszerű, összehangolt, rugalmas gyártási kapacitások lehetővé
teszik a rövid átfutási időket, csökkentve az anyagok tárolási, áramlási
idejét.
Katona Ferenc
Célrendszerek:
ütemes termékkibocsátás
átfutási idők minimalizálása
kapacitások egyenletes terhelése
készletek minimális szinten tartása
gazdaságos indítási mennyiségek
rugalmasság
A komplex célrendszer a gyakorlatban egymás ellenható

tényezők eredőjeként, optimálási feladat formájában
jelentkezik.
Katona Ferenc
A termelési logisztika teljesítményei és költségei
A termelésirányítás célrendszerében megfogalmazódó
optimalizálási feladat az anyagáramlás áramlási feltételeinek
optimalizálása. A logisztikai koncepció, amely a teljes anyag-, és
információáramlás integrált tervezési, irányítási és ellenőrzéséi
rendszerét jelenti a beszállítóktól a vállalaton keresztül a
vevőkig.
A logisztika nyersanyagok, félkész termékek és
készgyártmányok, és az ezekkel összefüggő információk
szállítási pontról fogadási pontra történő hatékony, költségek
szempontjából kedvező mozgatásának és tárolásának tervezési,
végrehajtási és ellenőrzési folyamata.
A termelési logisztika teljesítménye az anyagok és áruk
átvételével kezdődik, végighalad az anyagáramoltatás
valamennyi fázisán, és a késztermék kiszállítással ér véget.
Katona Ferenc
Hely- és helyzetváltoztatás:
rakodás, helyzetbeállítás
szállítás, továbbítás
tárolás
Átalakítás:
megmunkálás
összeépítés, szerelés
A logisztikai teljesítmények meghatározása során a befolyásoló

tényezők vizsgálatából lehet kiindulni. Ezek a következők
mennyiség
áramlás intenzitása
áramlás sebessége
logisztikai munka
anyagáramlási útvonal
gyártástechnológiai elrendezés
Katona Ferenc
A mennyiségi jellemző: az előállítandó terméktől, annak
anyagigényességétől, a feldolgozó technológiától függ:
alapanyagok, áruk, segéd és üzemanyagok, szerszámok,
késztermékek tömege, súlya határozza meg.
Az áramlás intenzitását az időegység alatt áramoltatott anyag
mennyisége fejezi ki. Függ az anyagmozgató és a megmunkáló
eszköz technológiai teljesítményétől, valamint az irányítástól.
Az áramlás sebessége az anyagáramlási rendszeren áthaladó
termékegység átfutási idejével egyenlő.
A logisztikai munka az áramlás mennyiségi és az út
dimenzióinak felhasználásával nyert és fizikai értelemben is
munkaként definiált munkavégzést jelenti. Az anyagáramlási
útvonal csoportosítása:
Anyagáramlási technológia figyelembevétele nélkül
Anyagáramlás az intenzitás figyelembevételével
Anyagáramlás dinamikus jellemzése
Katona Ferenc
A gyártás technológiai elrendezése nemcsak a tényleges
logisztikai teljesítményt határozza meg, hanem egyúttal a
termelési logisztika gazdaságosságát is. A tömegszerűségi fok
függvényében tesznek javaslatot az egyes termelő egységek
térbeli elrendezésének javítására, aminek a célja a logisztikai
költségek minimalizálása.
Az anyagáramoltatás költségeinek a számítása:
K = K r + K sz + K t + K m
Ahol, Kr: rakodási költség, Ksz: szállítási; Kt: tárolási; Km:
átalakítási költség.
A célfüggvény a költségek minimalizálását írja elő.
Katona Ferenc
A logisztikai egységköltségek:
A költségek értelmezhetők egységnyi mennyiségre vetítve,
fajlagos költségként. A fajlagos költségek a logisztikai
termelékenységre vonatkoztatott költséget fejezik ki. A közvetlen
gyártási átalakítási költségek fajlagos értéke nem változik a
gyártási mennyiség függvényében. Az előkészületi , átállási
költségek kis mennyiségeknél igen magasak, és mennyiség
növekedésével egy Y = konstans/ x alakú függvény szerint
csökken.
A készletezési és készlet finanszírozási költségek a
rendelkezésre álló eszközök teljesítő képességének kedvező
műszaki kihasználási határáig emelkednek, a túlterhelés, vagy
pénzügyi források túllépése esetén azonban progresszíven
emelkedő tendenciát mutatnak.
Katona Ferenc
Katona Ferenc
A görbe minimumpontjának helye a vízszintes tengelyen az

üzemi optimumot adja. Az ehhez tartozó költség érték az adott
technológiai változat esetén a legkisebb fajlagos költséget
mutatja. A vállalat érdeke, hogy lehetőleg ennek a minimum
pontnak a közelében működtesse kapacitásait.
Ábra jelentése:
Kf: fajlagos logisztikai költség
Kgy: gyártási költség
Ki: indítási, átállási költség
Kk: készletezési költség
Q: logisztikai teljesítmény
Kmin minimális fajlagos költség
Qopt: optimális üzem
Katona Ferenc
Katona Ferenc
Vagyon és pénzügyek
Eszközök és források
A vállalt pénzügyi eseményeiről éves beszámolót kell készíteni.
Az éves beszámolónak a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és
jövedelmi helyzetéről és azok változásairól a tényleges
körülményeknek megfelelő képet kell mutatnia.
A vállalat eszközeinek fő eszközcsoportok szerinti összevont
értékadatai és az eszközök forráscsoportok szerint részletezett
értéke egymással szembeállított rendezettségben alkotja a
vállalti mérleget.
A vállalti mérleg tehát a vagyonmérleg, amely egyik oldalon
megmutatja a vagyoni eszközöket, és ezek szerkezetét - az , ami
van - , a másik oldalon pedig a vagyon forrását - azt, hogy
honnan van, ami van.
Katona Ferenc
A mérleg szerkezete (egyszerűsítve)
Eszközök:
A. Befektetett eszközök
I. Immateriális javak (szellemi termék, jogok)
II. Tárgyi eszközök ( ingatlan, gépek, berendezések, járművek,
egyéb berendezések )
III. Befektetett pénzügyi ( részesedés, értékpapír → kamat
céljából )
B. Forgóeszközök
I. Készletek (anyagok)
II. Értékpapírok (forgatási célból vett kötvények, részvények)
III. Követelések ( már teljesített ki nem fizetett munka )
IV. Pénzeszközök (csekk, bankbetét)
C. Aktív időbeli elhatárolások
Katona Ferenc
Források:
D. Saját tőke
I. Jegyzett tőke ( a cégbíróságon bejegyzett (saját) tőke )
II. Tőketartalék ( hazai, külföldi részvények, juttatások)
III. Eredménytartalék ( elöző évi eredmény, veszteség,
eredménytartalék stb. )
IV. Előző évek áthozott vesztesége ( nyereségből leírható összeg )
V. Mérleg szerinti eredmény ( eredménytartalékkal növelt,
osztalékkal, részesedéssel csökkenetett adózott összeg)
E. Céltartalék ( előleg, kétes követelések, határidőn túli követelések)
F. Kötelezettségek
I. Hosszú lejáratú kötelezettségek ( 1 évnél hosszabb lejáratra
kapott kölcsön )
II. Rövid lejáratú kötelezettségek ( 1 évet meg nem haladó
lejáratra kapott kölcsön, ide tartozik
az előleg is )
G. Passzív időbeli elhatárolások
Katona Ferenc
Katona Ferenc
Pénzgazdálkodás, likviditás
A vállalti gazdálkodásban igen fontos szerepet tölt be a
folyamatos fizetőképesség, a likviditás. A fizetőképes vállalat
rendszeresen rendelkezik azzal a pénzmennyiséggel, amely
folyamatos kiadásainak határidőben történő teljesítéséhez
szükséges
A pénzintézetek mutatószámok alapján ellenőrzik, hogy a
vállalat megfelelő biztosítékot nyújt a hitelek törlesztésére.
Mutatószámok:
saját forrás ellátottság,
adósságszolgálati mutató
likviditási mutató
Katona Ferenc
A likviditási mutatók közös jellemzője, hogy a vállalat

likvid eszközeinek értékét viszonyítja a rövid lejáratú
kötelezettséghez. A likvid eszköz és a rövid lejárat
fogalmát szokás kötni legfeljebb 1 éves megtérülési,
illetve lejárati időtartamhoz is.
Likviditási mutatók: pénzeszköz ök + vevőe
L1 =
bankok + szállítók
pénzeszközök + vevőe + készletek

L2 =
bankok + szállítók
Katona Ferenc
A pénzügyi tervezés és gazdálkodás feladata, hogy a

vállalat időben felmérje és megtervezze a jövőre
vonatkozó pénzbevételeit és kiadásait, majd azt
folyamatosan kísérje figyelemmel.
Módszerei:
mobilitás vizsgálat
likviditás terv
diszponibilitás
Katona Ferenc
A mobilitás vizsgálat feltárja a vállalat eszközeinek a

termelés folyamatos finanszírozásában játszott szerepét.
A likviditás terv a vállalt tervidőszakra előirányzott
tényleges pénzbevételeinek és kiadásainak időütemezett
összegeit tartalmazza, amelyek alapján a folyamatos
pénzügyi egyensúly megtervezhető.
A bevételek és kiadások folyamatos összhangja a
diszponibilitás, amely a rövidtávra lebontott, pontosított
likviditási terv és a bankszámlakivonatok alapján
naprakészen megmutatja a vállaltok fizetőképességét.
Katona Ferenc
Kontrolling
Kontrolling
A vállalti vezetés elsőrendű feladata, hogy a vállaltot a kitűzött

cél elérésére vezesse.
A kontrolling és a vezetői ellenőrzés ilyen módon közel áll
egymáshoz, mindkettő ugyanazt a célt szolgálja. Az egyik a cél
elérésére irányuló tevékenységet fejezi ki, a másik inkább az
eszközrendszert és a működési elvet helyezi előtérbe, amellyel a
vállalt vezetése a kitűzött cél elérésére törekszik.
A kontrolling tekinthető úgy, mint a vezetés alrendszere, amely a
tervezést, ellenőrzést, valamint az információellátást koordinálja.
A kontrolling a vezetés irányítási feladatainak elvégzését a teljes
vezetési rendszer koordinációjával támogatja.
Katona Ferenc
Kontrolling
A kontrolling funkciók ellátása érdekében az alábbi kontrolling
feladatok határozhatók meg:
tervezés
mérés
összehasonlítás, elemzés
értékelés

A tervezés a kontrolling számára a vezetői tervezésben a tervfejezetek
koordinációját, az alternatívák kidolgozását, a tervcélok és az elérésére
irányuló konkrét tervek összhangjának biztosítását jelenti.
A mérés a tervek és a teljesítések értékelését teszi lehetővé, a mérési
pontok, eszközök és módszerek, mutatószámok, mérési eljárások
összessége.
Az összehasonlítás a terv és a tényállapot értékeinek
összehasonlítását jelenti.
Az értékelésben a terv-tény összehasonlítás eredményeit és azoknak
a vállalati célok elérésére gyakorolt hatását kel értékelni.
Katona Ferenc
Kontrolling
A kontrolling rendszer funkcióinak ellátása érdekében a

következő alrendszereket foglalja magába:
célmeghatározó, tervező
ellenőrző
beszámoló
A kontrolling rendszer alrendszerei az irányítással és a

megvalósítással összekapcsoltan egyetlen
szabályozási kört alkot
Katona Ferenc
Kontrolling
Katona Ferenc
Logisztika-kontrolling
A logisztika kontrollig a kontrolling azon területe, amely az anyagi

folyamatokkal foglakozik, beleértve a hagyományosan
értelmezett logisztikai - rakodási, szállítás, tárolás - , valamint az
átalakítási, megmunkálási, szerelési műveleteket.
Tervezés és mérés: normák, normatívák rendszerén alapul.
A gyártás folyamata: - anyag átalakítás
- anyag áramoltatás (R-S-T)
- információáramlás
A norma: természetes mértékegységben méri a felhasználást.
A logisztikai teljesítmények és költségek tervezése és mérése:
Költséghelyeken mérni kell:
- közvetlen költséget
- közvetett (rezsi) költséget
Katona Ferenc
Logisztika-kontrolling
Katona Ferenc

vgt1 9

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

vgt1 9

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

vgt1 9

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Vállalkozásgazdaságtan

A vállalatok személyi és anyagi eszközök mikrogazdasági

A vállalat célja: önmaga fenntartása, illetve növekedése

Piaci versenyben a vállalkozás egyszerre jelenik meg vevőként

Betéti társaság (Bt) alapításához és

Közkereseti társaság (Kkt) tagjai korlátlan és

A tagok személyes közreműködést vállalhatnak,

gazdálkodásra vonatkozó tervek jóváhagyása

jogutód nélküli megszüntetése, átalakulása

igazgató megválasztása és visszahívása

társasági szerződés módosítása

Az igazgatótanács évente legalább egyszer ülést tart.

Tagsági jogviszony megszűnése

Az egyesület megszűnik, ha:

Érték – egy termék jellemzőinek összessége, amely

Input logisztika feladata a termékelőállításhoz

Termelés tervezés feladata a jövőbeni

Megmunkálási időszükséglet (időnorma)

Az anyagellátás alapja az időszaki termelési terv

Profil, tevékenységi kör

Azon gyártmányfajtáknak, szolgáltatási

Egy év alatt előállított termékmennyiség

Kapacitás = naptári hasznos időalap (óra/év)

A gyártási folyamatok egymás után következő és

A gyártás jellemzői Egyedi Sorozat Tömeg

A feladat ismétlődése rendszertelen periódikus állandó

Egyidejüleg gyártásban lévő

Gépek, szerszámok, készülékek univerzális vegyes speciális

legmagasabb alacsonyabb, vegyes beállítók: maximális;

Gyártási költségek nagy kisebb alacsony

Anyagok rendelése nem méretre részben méretre méretre

Anyagok készletezése alapanyag klt. spec.alapanyag klt. klt.nem jell.

Gépek elrendezése technolóigiai szakosodás vegyes tárgyi szakosodás

Jellemző gyártási rendszer műhely csoportos folyamatos

Folyamatos A gyártási folyamat egészét és egyes részeit (műveleti)

Átfutási idő – a megrendelés elfogadásától, a

Az átfutási idő időelemei:

Műveletközi idők (szállítás, raktározás,

Megszakítások ideje (műszaki és szervezési

Két vagy többdimenziós szervezet

Ebben a szervezeti formában egymásra épül a két

a tevékenységek pontos elhatárolása,

a divíziók egymástól független működésének feltételeinek

A divízionális szervezet típusai:

A tárgyi eszközök értéküket több termelési perióduson belül

A körforgási idő alatt az egységnyi termelési periódus által

Az értékesítési forgalom és a vállalat által működtetett eszközök

A forgóeszközök nagyságát az adott műszaki-gazdasági

A tőkemegtérülés az összes működtetett eszköz éves nyereségtermelő

Bruttó nyereség Értékesítés Bruttó nyereség

Bruttó nyerség * Tőőkeforgái sebesség = Tőőkemegtéülés

A tárgyi eszköz korszerűségi foka:

A tárgyi eszköz értékcsökkenésének okai:

A tárgyi eszközök megtérülési ideje, azaz időtartam, amely

A gazdaságos élettartam meghatározása

Fajlagos költségek alakulása a tárgyi eszköz élettartam függvényében

A leírási rendszerek lehetnek időarányosak,

A leírási módszerek fajtái: