Carte - Didactica Predarii Specialitatii

Készítette: Kovács Márta
Kompetenciaalapú, moduláris képzési program szerkezete, tartalmi elemei

Útmutató és sablonok -
- a szakképző intézmények új típusú szakmai programjainak lebontásából a modulok képzési programjához a szakképzési évfolyamon
oktatók számára
A szakképesítés OKJ azonosító száma: 33 522 04 1000 00 00

A szakképesítés megnevezése: Villanyszerelő szakképesítés
Rész-szakképesítés
Azonosítószám: : 33 522 04 0100 21 01
Megnevezés: Kábelszerelő
Elágazás: nincsen
Azonosítószám: ---
Megnevezés: ----
Ráépülés:
Azonosítószám: 33 522 04 0001 33 01
Megnevezés: Elektromos alállomás üzemeltető
Azonosítószám: 33 522 04 0001 33 02
Megnevezés: Érintésvédelmi, erősáramú berendezés szabványossági felülvizsgáló
Azonosítószám: 33 522 04 0001 33 03
Megnevezés: FAM szerelő (a feszültség megjelölésével)
Azonosítószám: 33 522 04 0001 33 04
Megnevezés: Villámvédelmi felülvizsgáló
A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
7624 Villanyszerelő
1/49
A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása:
Az épület villamos berendezés szerelés keretében a szakember elosztó berendezést szerel, világítási berendezést és készüléket szerel,
villámhárító berendezést szerel, épületvillamossági szereléssel foglalkozik.
Az ipari villamos berendezés szerelése során, elosztó berendezést szerel, szabályozókészüléket, berendezést szerel, ipari villamos
berendezést, készüléket javít.
A villamos gép és berendezés szerelése során egyen- és váltakozó áramú forgógépet, a villamos szabadvezeték- és kábelhálózat szerelése
során szabadvezetéki oszlopot, munkája során villamos ellenőrző méréseket, vizsgálatokat és beállításokat végez.
Munkáját a megfelelő műszaki dokumentáció alapján, a szakmai szabályok és követelmények figyelembevételével végzi.
A szakképesítéssel rokon szakképesítések:

Azonosító száma Megnevezése
31 522 04 0000 00 00 Villamoshálózat-szerelő, -üzemeltető

31 544 02 0000 00 00 Elektrolakatos és villamossági szerelő
31 522 01 0000 00 00 Elektromos gép- és készülékszerelő
A szakképesítés, elágazások az útmutatóban érintett követelménymodulja(i)

A szakmai követelménymodulok felsorolása:
Szakmai követelménymodul azonosítója: Megnevezése:

0900-06 Informatikai, munkaszervezési és -tervezési, technológiai
alaptevékenységek
végzése
0896-06 Villanyszerelési munka előkészítése, dokumentálása
2/49
A szakmai követelménymodul(ok) az útmutatóban érintett tartalma:
Feladatprofil Tulajdonságprofil
0900-06 Informatikai, Szakmai kompetenciák: Személyes Társas Módszer
munkaszervezési és kompetenciák: kompetenciák: kompetenciák
-tervezési, technológiai
alaptevékenységek
végzése
A típus megjelölésével a szakmai A szint
ismeretek: megjelölésével a
szakmai
készségek:
Fém és műanyag C típus Anyagismeret Kézügyesség Rendszerező
munkadarabokat C típus Villamos és gépész rajzjelek Mozgáskoordin képesség
megmunkál (vág, fúr, áció (testi
forgácsol, fűrészel, hajlít, ügyesség)
reszel, csiszol)
Elektromos és mechanikai C típus Anyagismeret Kézügyesség Rendszerező
kötéseket készít D típus Gyártásismeret képesség
A munkavégzéssel C típus Szabványok 3. szint Komplex Kompromisszu Rendszerező

összefüggő általános A típus Általános munkavédelem jelzésrendszerek mkészség képesség
szabályokat alkalmazza A típus Érintésvédelem értelmezése
Mechanikus és elektromos B típus Mechanikai mérések Kézügyesség Figyelem-

eszközökkel, műszerekkel C típus Villamos mérések összpontosítás
méréseket végez D típus Elektromechanikus
mérőműszerek
C típus Elektronikus mérőműszerek
C típus Mechanikai mérőműszerek
3/49
0900-06 Informatikai, Szakmai kompetenciák: Személyes Társas Módszer
munkaszervezési és kompetenciák: kompetenciák: kompetenciák
-tervezési, technológiai
alaptevékenységek
végzése
A típus megjelölésével a szakmai A szint
ismeretek: megjelölésével a
szakmai
készségek:
Kisgépeket, D típus Gyártásismeret Kézügyesség Kompromisszu Figyelemmegoszt
kéziszerszámokat használ a Mozgáskoordin mkészség ás
technológiai áció (testi
alapműveleteknél ügyesség)
Részt vesz a munka- és A típus Általános munkavédelem Udvariasság Gyakorlatias

balesetvédelmi oktatáson feladatértelmezés
Betartja és betartatja a C típus Környezetvédelem Körültekintés,

munka-, baleset-, tűz-és A típus Általános tűzvédelem elővigyázatosság
környezetvédelmi, valamint A típus Elsősegélynyújtás
a szakmára, szerelési- A típus Érintésvédelem
javítási technológiára C típus Veszélyes hulladékok
vonatkozó előírásokat kezelése
4/49
0896-06 Villanyszerelési Szakmai kompetenciák: Személyes Társas Módszer
munka előkészítése, kompetenciák: kompetenciá kompetenciák
dokumentálása k:
A típus megjelölésével a A szint megjelölésével
szakmai ismeretek: a szakmai készségek:
Terveket, műszaki leírásokat C Villamos dokumentáció 3. szint Műszaki Kompromiss Rendszerező

olvas, értelmez dokumentáció zum-készség képesség
olvasása, értelmezése, Tervezési képesség
készítése
Kiválasztja a C Villamos szerelési anyagok 3. szintVillamos Döntésképesség Kapcsolatter Tervezési képesség

munkafolyamathoz C Szerelési technológiák anyagok, Szervezőkészsé emtő
szükséges eszközöket, szerelvények, g készség
szerszámokat, készülékeket berendezések Tömör
használata fogalmazás
készsége
Munkaműveletekről C Villamos dokumentáció 3. szint Műszaki Tömör Értékelési képesség

vázlatos rajzot készít dokumentáció fogalmazás Körültekintés,
olvasása, értelmezése, készsége elővigyázatosság
készítése
Értelmezi a terveket, C Villamos dokumentáció 3. szint Műszaki Döntésképesség Tömör Hibakeresés

műszaki leírásokat dokumentáció fogalmazás (diagnosztizálás)
olvasása, értelmezése, készsége Kontroll
készítése (ellenőrzőképesség)
Okok feltárása
5/49
0896-06 Villanyszerelési Szakmai kompetenciák: Személyes Társas Módszer
munka előkészítése, kompetenciák: kompetenciá kompetenciák
dokumentálása k:
A típus megjelölésével a A szint megjelölésével
szakmai ismeretek: a szakmai készségek:
Felméri és meghatározza az C Szerelési technológiák 3. szintVillamos Szervezőkészsé Kompromiss Rendszerező

eszköz- és anyagok, g zum-készség képesség
anyagszükségletet szerelvények, Tervezési képesség
berendezések
használata
Munkafázisokra bontja a C típus Villamos 3. szint Műszaki Szervezőkészsé Kapcsolatter Értékelési képesség
szerelési munkát, dokumentáció dokumentáció g emtő
meghatározza a műveleti olvasása, értelmezése, Döntésképesség készség
sorrendet készítése Kompromiss
zum-készség
Figyelembe veszi és C típus Villamos 3. szint Műszaki Döntésképesség Kompromiss Rendszerező

alkalmazza a vonatkozó dokumentáció dokumentáció zum-készség képesség
munka-, tűz-és olvasása, értelmezése, Értékelési képesség
környezetvédelmi készítése Okok feltárása
előírásokat, meghatározza a Körültekintés,
védőeszköz szükségletet elővigyázatosság
6/49
A központi program alapján kidolgozott tananyagelem(ek) tanítás-szervezési (órarend, tantárgyfelosztás) alapadatai
A kidolgozott 161/2.1/0900-06
tananyagelem: Anyagok, szerszámok, mérések
időkerete Melyik évfolyamon Melyik tanítási Heti óraszám Eltérő Elmélet/
héten (tól-ig az tanulásszervezés elméletigényes
óraterv szerint) időbeosztása (projekt, gyakorlat/
epocha…) gyakorlat
19 óra 1. évfolyam 25. hét 19 projekt gyakorlat
tananyagelem: A munka minősége
időkerete Melyik évfolyamon Melyik tanítási Heti óraszám Eltérő tanulásszervezés Elmélet/
héten (tól-ig az időbeosztása (projekt, elméletigényes
óraterv szerint) epocha…) gyakorlat/
gyakorlat
A kidolgozott 161/3.2/0900-06 A Munkahely és környezet védelme
tananyagelem:
gyakorlat
tananyagelem: Előkészítés I.
gyakorlat
7/49
. A Központi program alapján kidolgozott tananyagelem adatai
A képzési helyszín ajánlott jellege:

Tanterem, fémipari műhely, villamos műhely.
Az oktató végzettségének, szakképzettségének meghatározása:
Műszaki tanár és villamos szakoktató
Az oktatótól elvárt sajátos kompetenciák felsorolása:
Olyan szaktanár és oktató szükséges, aki segítő társa, mentora tud lenni a tanulónak, segítésével fejleszteni képes a tanuló készségeit,
megszeretteti vele a szakmát, és fel tudja kelteni a szakma iránti érdeklődését!
A tananyagelem részletes leírása
Az óraszámot a témához ajánlott bontásonként kérjük tervezni!
Óra A tananyagelem Tanulói Szükséges Szükséges Várható Ajánlott segédlet

- részletes tartalma tevékeny-ség- eszközök szakmai szakmai (tankönyv,
Szá formák megnevezése, anyagok anyagköltség munkafüzet,
m mennyisége megnevezése, 12 főre feladat-
mennyisége gyűjtemény
7 Az alumínium, mint anyag Olvasott internet, könyvtár, Anyagismeret
megismerése 4 témakörben szöveg önálló szakmai folyóiratok, tankönyv
Tablók, filctollak Függvénytáblázat,
 Fizikai tulajdonságok, feldolgozása periódusos rendszer
 gyártás előállítás, ötvözetek
 Villamos tulajdonságok
 Felhasználása a mindennapi
életben.
Ezen címekkel bemutató készítése
2 A bemutató ismertetése Információk számítógép
önálló
rendszerezése
2 Általános balesetvédelem Leírás
8/49
Lemezmegmunkálás balesetvédelme készítése

3 Készítsük el az alumínium armatúra Információk rajztű, vonalzó, talpas alumínium 1000 Ft
szerelvénylemezt! önálló derékszög, lemez
Műszaki dokumentáció olvasása rendszerezése
értelmezése, munkadarab
előrajzolása
3 Munkadarab vágása, hajlítása Szakmai karos lemezolló, kézi
munkavégzés hajlító
irányítással
2 Munkadarabon furatok elkészítése Szakmai kézi fúrógép
munkavégzés
irányítással
2 Villamos balesetvédelem, Leírás készítése
Érintésvédelem
2 Készítsük el a lámpatest villamos Szakmai csavarhúzó, Blankoló csavarok, 13000 Ft
bekötést, csavarkötések elvégzése, munkavégzés fogó, csípőfogó, kés sorkapocs , (Ezek az anyagok
irányítással előtét fojtó többször is
Fénycső előtét transzformátor transzformátor, felhasználhatóak)
elhelyezése fénycső
Sorkapocs elhelyezése bilincsek
Fénycső tartó bilincsek elhelyezése
3 Villamos bekötések: Előtét fojtó Szakmai vezetékek, Fénycsőfoglalat 5000 Ft
transzformátor bekötése munkavégzés ok
irányítással
bekötése
Érintésvédelmi vezető bekötése
2 Próbáljuk ki a szerkezetet! próbakábel,
fénycső
A képzés számára átdolgozás projektté

Ezt a projekt 28 órára van tervezve, valamennyi gyakorlati óra. Az első évfolyam második félévére javasolt, mivel alaptevékenységekből
áll, minta anyagismeret, kéziszerszámok megismerése, műszaki dokumentáció olvasása, fémipari alapképzés, villamos alapkapcsolások.
9/49
Követelménymodul: 0900-06 Informatikai, munkaszervezési és -tervezési, technológiai

alaptevékenységek végzése
Tananyagegység:161/2.0/0900-06 Technológiai alapműveletek

Tananyagelem:161/2.1/0900-06 Anyagok, szerszámok, mérések
Tananyagegység: 161/3.0/0900-06 Munkaszervezés/ Tervezés

Tananyagelem:161/3.1/0900-06 A munka minősége
Tananyagegység:161/3.0/0900-06 Munkaszervezés, tervezés

Tananyagelem:161/3.2/0900-06 A Munkahely és környezet védelme
Követelménymodul:0896-06 Villanyszerelési munka előkészítése, dokumentálása
Tananyagegység: 161/1.0/0896-06 Előkészítés

Tananyagelem: 161/1.1/0896-06 Előkészítés I.
10/49
Moduláris, projektalapú tanulási útmutató

A KÉPZÉSI PROGRAM CÍME:
33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő szakképesítés
A PROJEKT CÍME: Mobil fénycső armatúra készítése
ELSAJÁTÍTANDÓ KOMPETENCIÁK:
 Terveket, műszaki leírásokat olvas, értelmez
 Kiválasztja a munkafolyamathoz szükséges eszközöket, szerszámokat, készülékek
 Munkaműveletekről vázlatos rajzot készít
 Értelmezi a terveket, műszaki leírásokat
 Felméri és meghatározza az eszköz- és anyagszükségletet
 Munkafázisokra bontja a szerelési munkát, meghatározza a műveleti sorrendet
 Figyelembe veszi és alkalmazza a vonatkozó munka-, tűz-és környezetvédelmi
előírásokat, meghatározza a védőeszköz szükségletet
BEVEZETÉS:
Ennek a projektnek az a célja, hogy a tanulók elkészítsenek egy lámpatestet. Ez a
lámpatest egy mobil fénycső armatúra, melynek elkészítése során több munkaműveletet
megtanulhatnak. Megismerkednek az alumínium tulajdonságaival, bemutatót készítenek.
Kiterjesztik ismereteiket mindazokra a szakmai feladatokra, amelyek a villamos szakembernek
szüksége lehet. A mechanikai anyagmegmunkálás fajtái közül az előrajzolás, lemezvágás,
hajlítás, fúrás műveletével. A villamos szereléseknél nagyon fontos mechanikai kötések
technológiai alapjaival ismerkednek meg. Gyakorolják a csavarkötések kialakítását, majd a
villamos bekötést. Nagyon fontos, hogy a villamos szakember ezeket készség szinten
elsajátítsa.
FŐ (TELJESÍTMÉNYI) CÉLKITŰZÉS(EK,)
1. Ismerjék meg a tanulók az alumínium fizikai tulajdonságait, előállítását, gyártását,

ötvözeteit, villamos tulajdonságait, és felhasználását a mindennapi életben! Mindezt be
tudják mutatni egymásnak, a saját maguk készítette bemutatóval.
2. Készítsék el az alumínium armatúra szerelvénylemezt a mechanikai
anyagmegmunkálás biztonságtechnikájának figyelembevételével!
3. Szereljék fel az alaplemezre a villamos kötéseket. Készítsék el a lámpatesten a
csavarkötéseket és a villamos bekötést, próbálják ki az elkészült eszközt!
11/49
RÉSZFELADATOK KOMPETENCIAKÖVETELMÉNYEI, RÉSZCÉLOK:
1. Megismerje az alumínium anyag tulajdonságait, készítsen bemutatót e témáról.

2. Ismerje az általános balesetvédelem idevonatkozó részeit, tisztába legyen a
lemezmegmunkálás balesetvédelmével.
3. El tudja készíteni az alumínium armatúra szerelvénylemezt a műszaki dokumentáció
alapján!
4. Vegye figyelembe villamos bekötések során a balesetvédelemi szabályokat!
5. El tudja végezni a lámpatest csavarkötéseit, villamos bekötését.
6. Ki tudja próbálni a villamos berendezést, esetleges szerelési hibákat tudja kijavítani!
ELŐFELTÉTELEK:
A tanulási egység elvégzéséhez nem szükséges előképzettség.
Ezt a tanulási egységet, modult első év második félévében célszerű elvégezni, ekkor már a
tanulóknak képeseknek kell lenniük egy ilyen lámpatest összeállítására.
12/49
Részletes projektmunka terv

A projekt címe: Mobil fénycső armatúra készítése
anyagokSzükséges eszközök,
feladatkompetenciák
módszer-kompetenciák:
társas kompetenciák:
személyes kompetenciák:
álló időtartamRendelkezésre
Feladat Ismeret- A Biztonsá
Tanulói tevékenységforma
tartalmak; + a szakmai gi
Fejlesztendő
szakmai ismeret- készség előírások
alkalmazás szintje(5-
típusa (A-E) 1)-
Teljesítés
kritérium
a
szakmai folyóiratok,
Rendszerező képesség
Kapcsolatteremtő készség
Döntésképesség
Az alumínium anyag Megismerje az D típus 7 óra 3 A
Adatok gyűjtése, ellenőrzése

Együttműködés csoportban
megismerése 4 témakörben alumínium Gyártásismeret csoportok
 Fizikai anyag összeszedt
tulajdonságok, tulajdonságait ék a
 Gyártás előállítás, bemutatóh
ötvözetek oz
filctollak
 Villamos szükséges
könyvtár,
tulajdonságok informáci
 Felhasználása a ókat
Tablók,
internet,
mindennapi életben.
13/49
Fejlesztendő
típusa (A-E) 1)-
Teljesítés
kritérium
a
Értékelési képesség
Ezen címekkel bemutató Tudjon rövid 2 óra 3 Olyan
Szervezőkészség
Kapcsolatteremtő készség készségeTömör fogalmazás
Információk önálló
készítése bemutatót bemutatók
rendszerezése
készíteni adott készültek
témáról melyekből
a többi
tanuló is
tanul
Gyakorlatias feladatértelmezés
Általános balesetvédelem Ismerje az A típus Általános 2 óra
Olvasott szöveg önálló

Lemezmegmunkálás általános munkavédelem
feladolgotása
balesetvédelme balesetvédelem A típus
idevonatkozó Elsősegélynyújt
részeit, tisztába ás
legyen a
lemezmegmun
kálás
balesetvédelmé
vel.
14/49
Fejlesztendő
típusa (A-E) 1)-
Teljesítés
kritérium
a
Tervezési képesség
műszaki dokumentáció,
Anyagmegmunkálás
Készítsük el az alumínium műszaki C típus Villamos 3 óra 3 elkészül
Kompromisszum-készség
armatúra szerelvénylemezt! dokumentáció szerelési az
Műszaki dokumentáció t tudja olvasni , anyagok alumíniu
olvasása értelmezése, értelmezi C típus Villamos m
munkadarab előrajzolása dokumentáció armatúra
szerelvén
ylemez
előrajzolá
sa
alumínium lemez karos

elővigyázatosság
Kézügyesség
Munkadarab vágása, El tudja C típus Szerelési 3 óra Lemezm
lemezolló, kézi hajlító
Szakmai műveletek
Körültekintés,
hajlítása készíteni az technológiák egmunká

alumínium lás
végzése
armatúra biztonsá
szerelvénylem gtechnik
ezt ája
15/49
Fejlesztendő
típusa (A-E) 1)-
Teljesítés
kritérium
a
kézi fúrógép
elővigyázatosság
Szakmai anyag Szakmai műveletek

Kézügyesség
Munkadarabon furatok C típus Szerelési 2 óra 3 elkészül
Körültekintés,
elkészítése technológiák az
alumíniu
végzése
m
armatúra
szerelvén
ylemez
feladatértelmezés
tanulmányozása
Kapcsolatteremtő készség
Villamos balesetvédelem Vegye A típus 2 óra
Gyakorlatias
Érintésvédelem figyelembe Érintésvédelem

villamos C típus Villamos
bekötések gépek
során a biztonságtechniká
balesetvédelem ja
i szabályokat C típus
Szabványok
16/49
Fejlesztendő
típusa (A-E) 1)-
Teljesítés
kritérium
a
Körültekintés, Körültekintés, elővigyázatosság
Kézügyesség Kézügyesség Mozgáskoordináció
transzformátor, fénycső bilincsek

Készítsük el a lámpatest El tudja C típus Villamos 2 óra 3
csavarok, sorkapocs , előtét fojtó
Szakmai műveletek
Fénycsőfoglalatok csavarhúzó, Blankoló fogó,
villamos bekötést, végezni a szerelési elkészülne
csavarkötések elvégzése, lámpatest anyagok ka
végzése
csípőfogó, kés
Fénycső előtét csavarkötéseit C típus Szerelési csavarköt
transzformátor elhelyezése technológiák ések
Sorkapocs elhelyezése C típus Szerelési
Fénycső tartó bilincsek technológiák
elhelyezése
elővigyázatosság
Villamos bekötések: Előtét El tudja C típus Szerelési 3 óra 3
Szakmai műveletek
fojtó transzformátor végezni a technológiák elkészülne
vezetékek,
bekötése lámpatest A típus típus ka
végzése
Fénycsőfoglalatok bekötése villamos Érintésvédelem bekötések
Érintésvédelmi vezető bekötését D típus
bekötése elektronikus
áramkörök
17/49
Feladat
Próbáljuk ki a szerkezetet!
Ki tudja Fejlesztendő
villamos
szerelési
esetleges
kijavítani
próbálni a feladatkompetenciák
berendezést,
hibákat tudja
Értékelési képesség módszer-kompetenciák:
Hibakeresés
(diagnosztizálás)
készségeTömör fogalmazás társas kompetenciák:
Döntésképesség személyes kompetenciák:
18/49
Ismeret-
alkalmazás
típusa (A-E)
tartalmak; + a
szakmai ismeret-
próbakábel, fénycső anyagokSzükséges eszközök,
Értékelési gyakorlat
2 óra
a
3
a
A
1)-
Működik
szakmai
Teljesítés
szintje(5-
lámpatest!
kritérium
gi
készség előírások
Biztonsá
TANULÁSI PROJEKT LEÍRÁS
1. Ismerjük meg az alumínium tulajdonságait! Készítsünk bemutatót!
Tanulási tevékenységek Tanulási tevékenységet segítő tanácsok

 TERVEZÉS
Mit tudunk az alumíniumról, hogyan
ismerhetjük meg tulajdonságait?
Alakítsunk 3 fős csoportokat!
Az alumínium anyag megismerése külön

témakörökben (lehet több témakör is) Anyaggyűjtés pl.:
pl.: internet, könyvtár, szakmai folyóiratok, beszélgetés
 Fizikai tulajdonságok, szakemberrel, 1. sz. információs lap.
 gyártás előállítás
 ötvözetek Minden csoport más-más témakört dolgozzon fel!
 Villamos tulajdonságok
 Felhasználása a mindennapi életben.
Rendszerezze az összegyűjtött
információkat! Tabló, előadás stb. 5-10 percben előadva
A csoportok készítsenek bemutatót a
többiek számára.
Tanulói tevékenységformák:
 Adatok gyűjtése, ellenőrzése
 Szakmai anyag tanulmányozása
 Megbeszélés csoportban
 Együttműködés csoportban
 Bemutatás A bemutatáshoz szükséges kellékeket, papír,
számítógép, projektor stb. kérje oktatójától!
Jelezze az oktatónak, hogy készen áll
 ELLENŐRZÉS
Végezze el az önellenőrzést 1. sz.

önellenőrző lapon!
 ÉRTÉKELÉS / BEAVATKOZÁS
A csoportok értékeljék szóban a többiek által
bemutatott anyagokat!
19/49
2. Az alumínium armatúra szerelvénylemez elkészítése

 TERVEZÉS
Dolgozzák fel a 2/A sz. információs lapon Csoportban dolgozzanak, majd beszéljék meg,
lévő az általános balesetvédelemről szóló mélyítsék el az ismeretanyagokat!
részt
illetve a 2/B sz. információs lapot
mechanikai megmunkálás elméletéről és
balesetvédelméről leírt tudnivalókat.
Gyűjtsük össze a szükséges

munkafolyamatokat, illetve ezekhez milyen
balesetvédelmi előírások szükségesek!
Értelmezze a műszaki dokumentációt (2/C A munkafolyamathoz szükséges szerszámokat kérje

információs lap) a rajz alapján! oktatójától!
Tervezze meg munkáját, Rajzolja elő a
munkadarabot a dokumentáció alapján
 MEGVALÓSÍTÁS/VÉGREHAJTÁS
Végezze el a munkadarab vágását, hajlítását!

Készítse el a munkadarabon a furatokat!
Munkavégzés során tartsa be a munkavédelmi
előírásokat, figyeljen környezetére és társaira!
 Kiválasztás: eszköz anyag, módszer
 Anyagmegmunkálás
Jelezze az oktatónak, hogy készen áll.

 ELLENŐRZÉS
A tanulók tekintsék meg egymás munkáját,
vegyenek részt az értékelésben
20/49
3. Mobil fénycső armatúra villamos bekötésének elkészítése, a működés kipróbálása

 TERVEZÉS
Dolgozza fel a 3 sz. információs lapot
fénycsőarmatúra szereléséről
Gyűjtsük össze a szükséges

munkafolyamatokat, illetve ezekhez milyen
balesetvédelmi előírások szükségesek!
Beszéljék meg az érintésvédelem ide

vonatkozó szabályait!
Értelmezze a kapcsolási rajzokat!

Tervezze meg munkáját!
 MEGVALÓSÍTÁS/VÉGREHAJTÁS
Készítse el a csavarkötéseket! A feladat végrehajtása előtt készítse össze a

- Fénycső előtét transzformátor szükséges anyagokat.
elhelyezése Anyagokat és eszközöket kérje az oktatójától!
- Sorkapocs elhelyezése
- Fénycső tartó bilincsek elhelyezése
 Szakmai műveletek végzése
 Kísérlet
 Értékelési gyakorlat
 Bemutatás
Készítse el a villamos bekötéseket!

- Előtét fojtó transzformátor bekötése
- Fénycsőfoglalatok bekötése
- Érintésvédelmi vezető bekötése
Jelezze az oktatónak, hogy készen áll.

 ELLENŐRZÉS
A tanulók tekintsék meg egymás munkáját,

vegyenek részt az értékelésben Kipróbálás csak az oktató jelenlétében és
Próbálják ki az oktató jelenlétében az utasítására történjen!
elkészített eszközt!
21/49
 Szakmai műveletek végzése
 Kísérlet
 Értékelési gyakorlat
 Bemutatás
A feladat teljesítését az oktató a .1 sz.

teljesítményfelmérő lapon szereplő listánál
szereplő kritériumok (követelmények) alapján
fogja értékelni.
22/49
1. számú INFORMÁCIÓS LAP
Az alumínium (Al)
 Az alumínium tulajdonságai
Könnyűfémnek azt a fémet nevezzük, amelynek sűrűsége 5 kg/dm 3-nél kisebb.

A fémiparban használatos könnyűfémek: a magnézium (Mg), a berillium (Be), az
alumínium (Al), és a titán (Ti).
A legjelentősebb könnyűfém az alumínium. Ipari jelentősége napjainkban egyre fokozódik.
Alumínium (Al). Ezüstfehér színű fém (olvadáspontja 660 °C, sűrűsége 2,7 kg/dm3). A
természetben színállapotban nem fordul elő, legjelentősebb érce a bauxit.
Az alumíniumnak nagy az affinitása az oxigénhez. Ezért alkalmazzák a folyékony acélok
dezoxidálására, valamint fém-oxidok redukálására, színfém előállítására (Thermit-eljárás).
Felületén tömör oxidhártya keletkezik, ami megvédi a további oxidációtól. Az alumínium
jól ellenáll a légköri korróziónak, a víz, a szénsav, a tömény salétromsav, valamint az
élelmiszerek korrodáló hatásának. A tengervíz, a szervetlen savak és lúgok erősen
megtámadják.
Az alumínium kis szilárdságú, lágy anyag, hidegalakítással keményíthető. A hidegalakítás
hatására szilárdsága nő, nyúlása jelentős mértékben csökken (A 99%-os Al szilárdsági
jellemzői lágy állapotban: Rm = 80 N/mm2, A = 20% hidegalakítás után, kemény állapotban:
Rm = 140 N/mm2, A = 2%.)
Az alumínium képlékenyen jól alakítható, igen vékony lemezzé, fóliává. hengerelhető.
Rosszul önthető annak ellenére, hogy kicsi az olvadáspontja, sűrűn folyós, zsugorodása
nagymértékű, és folyékony állapotban sok gázt nyel el. Nehezen forgácsolható, mert forgácsa
könnyen kenődik. Megfelelő felületi simaságot csak különlegesen köszörült, kis
metszőszögű szerszámokkal és nagy forgácsoló sebességgel lehet elérni.
Az alumínium kis szilárdságú, képlékenyen jól alakítható, rosszul önthető és nehezen
forgácsolható fém. Hátrányos szilárdsági és technológiai tulajdonságait ötvözéssel
javítják.
 Gyártása
A bauxit alumínium-oxidot (Al2O3) és egyéb vegyületeket (meddő anyagokat) tartalmaz.

Az alumíniumgyártás két lépésben történik.
Először a meddő anyagokat távolítják el, a bauxitból tiszta alumínium-oxidot, timföldet
állítanak elő, általában a Bayer-féle eljárást alkalmazzák. Az eljárás folyamatát az alábbi ábra
szemlélteti.
23/49
A második lépésben az alumínium-oxidot elektrolízissel alumíniumra és oxigénre bontják,
színfémre redukálják. Így kapják a kohóalumíniumot.
A kohóalumíniumot négyféle minőségben hozzák forgalomba, jelölésük: Al98, Al99,
Al99,5; Al99,7. (A számok az alumíniumtartalmat jelzik.)
A kohóalumíniumból elektrolízissel nagy tisztaságú 99,99%-os ún. négykilences
alumíniumot állítanak elő.
 Alumínium villamos tulajdonságai
Az alumínium a hőt és a villamos áramot jól vezeti (fajlagos villamos vetőképessége 38

m/Ωmm2). Az ezüst és a réz után a legjobb villamos vezetőanyag. Vezetőképessége a réz
vezetőképességének kb. 60%-a. Az idegen (szennyező) anyagok az alumínium
vezetőképességét is rontják, különösen azok, amelyek az alumíniummal szilárd oldatot
alkotnak.
A színalumíniumot, mint villamos vezetőanyagot alkalmazzák. Széles körben használják
élelmiszerek csomagolására (alumíniumfólia).
 Az Al-ötvözetek hőkezelései
Az Al-ötvözetek hőkezelései közül legjelentősebb a nemesítés. Ennek alapján
megkülönböztetünk nemesíthető és nem nemesíthető Al-ötvözeteket.
Nemesíteni csak azokat az Al-ötvözeteket lehet, amelyekben az ötvöző nagyobb
hőmérsékleten jobban oldódik, és lassú lehűléskor a szilárd oldatból kiválik.
Az Al-Cu ötvözetek nemesíthetők. A 0,5%-nál több rezet tartalmazó ötvözetek
lehűlésekor az ötvöző egy része mint CuAl 2 fémes vegyület kiválik a szilárd oldatból. A
kivált fémes vegyület-krisztallitok a hevítés hatására ismét feloldódnak. 5,6% Cu-tartalomig
az Al-Cu ötvözetek hevítéssel tisztán szilárd oldattá alakíthatók.
Ha hevítéssel szilárd oldattá alakított ötvözetet gyorsan hűtik, az ötvöző nem válik ki — a
szilárd oldatban marad —, túltelített szilárd oldat keletkezik.
Az Al-ötvözet szakítószilárdsága és keménysége megnő az ötvözet jobb tulajdonságú,
nemesített lesz, ha a túltelített szilárd oldatból az ötvöző később kiválik. Ez a kiválás
általában 100 160 °C-os hevítés hatására következik be, ezt kikeményítő megeresztésnek
nevezzük.
Az Al-ötvözetek nemesítése két hőkezelési folyamatból tevődik össze. Először túltelített
szilárd oldatot állítanak elő, majd kikeményítő megeresztést alkalmaznak. Ez a
szakítószilárdságot és a keménységet nagymértékben növeli.
Van olyan Al-ötvözet, amelyet nem kell hevíteni ahhoz, hogy a szilárd oldatból az ötvöző
kiváljon. Az ilyen ötvözet önnemesedő. Az önnemesedő ötvözetből előállított munkadarabot
a kikeményítő megeresztés helyett 2-5 napi műhelyhőmérsékleten pihentetik.
Az Al és az Al-ötvözetek újrakristályosító lágyítása.
A hidegen alakított félkemény és kemény Al és Al-ötvözetek kilágyíthatók. Az Al-ot 300

°C-ra, az Al-ötvözeteket 300 - .500 °C-ra hevítik, 1-.6 órán keresztül hőn tartják, majd
szabad levegőn lehűtik. Az izzítás hatására a torzult krisztallitok átalakulnak.
24/49
 Az alumínium ötvöző anyagai, a fontosabb alumíniumötvözetek
Az alumínium fő ötvözői: Cu, Mg, Si.

Az alumíniumötvözeteket a fő ötvözők szerint a következőképpen csoportosítjuk:
 Al-Cu ötvözetek (dural csoport).
 Al-Mg ötvözetek (hidronálium csoport).
 Al-Si ötvözetek (szilumin csoport).
Az alumínium fontosabb járulékos ötvözői: Ni, Mn. A Ni az ötvözetek melegszilárdságát
növeli, a Mn a korrózióállóságot fokozza.
Az Al-Cu (dural-) ötvözetek

A réz az alumíniumban korlátoltan oldódik. Megszilárduláskor 5,6% Cu-tartalomig
keletkezik tisztán szilárd oldat. Az Al-Cu ötvözetek 5,6% Cu-tartalomig képlékenyen
alakíthatók.
Lassú lehűléskor a szilárd oldatból CuAl 2 fémes vegyület válik ki. Gyors hűtéskor az
ötvöző a szilárd oldatban marad. Ha ezt a túlhűtött szilárd oldatot 130 - 160 °C-ra hevítik, a
CuAl2 fémes vegyület igen finom eloszlásban válik ki. Ezzel az ötvözet nemesített állapotba
kerül, szilárdsága nagymértékben megnő. Az Al-Cu ötvözetek nemesíthetők.
A fémes vegyület kiválása következtében az ötvözetben kétféle fémes anyag van. Ha az
ötvözetet nedvesség éri, a két fémes anyag — az Al és a CuAl 2 — kis galvánelemet képez, és
nagymértékű elektrokémiai korrózió következik be. Az Al-Cu ötvözetek igen könnyen
korrodálnak, nem korrózióállók.
Az alumínium ötvözésére a rezet 2,5 - 5%-ig, általában járulékos ötvözőkkel együtt (Ni,
Mg) alkalmazzák. Ezek az ötvözetek képlékenyen alakíthatók, nemesíthetők, de nem
korrózióállók. A Ni a melegszilárdságot fokozza, a Mg az ötvözetet önnemesedővé teszi.
Al-Cu-Mg ötvözetek. Ezeket az ötvözeteket nevezik duralumíniumnak.

A Mg hatására ezek az ötvözetek önnemesedők. Az oldó izzítást követő gyors hűtés után
műhelyhőmérsékleten 2 - 5 nap alatt nemesednek. Az alumíniumötvözetek között a
legszilárdabbak, szilárdságuk nemesített állapotban vetekszik az acélok szilárdságával (R m =
380 - 450 N/mm2, A5 = 10 - 16%). Rosszul önthetők, öntvények készítésére nem alkalmasak.
Nem korrózióállók, gondoskodni kell korrózió elleni védelmükről.
Az Al-Cu-Mg ötvözeteket mint szerkezeti anyagokat akkor alkalmazzák, ha nagy
szakítószilárdságú és könnyű anyagra van szükség. Gyakori a repülőgépiparban, a felvonó-
berendezésekhez, a magasépítészetben, valamint a gépiparban a nagy igénybevételű sajtolt
vagy kovácsolt alkatrészekhez.
Al-Cu-Ni ötvözetek. Ezeket az ötvözeteket Y fémnek is nevezik.

Melegszilárdságuk a Ni hatására nagymértékű. 200 °C-ig a keménységük és szilárdságuk
csak kismértékben csökken. Elég jól önthetők, öntvények készítésére is gyakran használják.
Nemesíthetők, képlékenyen alakíthatók, de nem korrózióállók. Az Al-Cu-Ni ötvözeteket
elsősorban nagyobb hőmérsékleten működő, fokozott igénybevételű gépalkatrészek
készítésére alkalmazzák. Ilyenek pl. a belső égésű motorok hengerfejei, dugattyúi stb.
25/49
Al-Mg (hidronálium) ötvözetek
A magnézium az Al-ban jól oldódik. Megszilárduláskor 13% Mg-tartalomig tisztán szilárd

oldat keletkezik. Az Al-Mg ötvözetek 13% Mg-tartalomig képlékenyen alakíthatók.
Lehűléskor a szilárd oldatból az ötvöző nem válik ki. Mivel kiválás nincsen, az Al-Mg
ötvözetek nem nemesíthetők. Az ötvözetek szerkezete egynemű, homogén marad. Az Al-Mg
ötvözetekben nincsen kétféle fémes anyag, ezért korrózióállók.
Ha több ötvöző oldódik a szilárd oldatban, az ötvözet szakítószilárdsága nagyobb, nyúlása
kisebb. A 9% Mg-tartalmú ötvözet már a nagy szilárdságú Al-ötvözetek közé tartozik (R m =
350 N/mm2, A5 = 8%).
Az alumínium ötvözésére a magnéziumot 1 - 9%-ig használják. Ezek az Al-Mg ötvözetek
képlékenyen alakíthatók, korrózióállók, nem nemesíthetők. A járulékos ötvözők közül a Mn
a korrózióállóságot fokozza, a Si az ötvözetet nemesíthetővé teszi.
Az Al-Mg ötvözeteket korrózióállóságuk és elég nagy szilárdságuk miatt széles körben
alkalmazzák a hajóépítésben, a járműiparban, valamint élelmiszeripari berendezésekhez.
Al-Mg-Mn ötvözetek.
Alacsony (1 - 2%) Mg-tartalmuk következtében, valamint a Mn hatására
korrózióállóbbak, mint az Al-Mg ötvözetek. Képlékenyen alakíthatók, de nem nemesíthetők.
Nagyobb mértékű korróziónak és közepes igénybevételnek kitett berendezések készítésére
használják.
Al-Mn ötvözetek.
Kis szilárdságúak és igen korrózióállók. Képlékenyen alakíthatók, de nem nemesíthetők.
Felhasználási területük főleg az élelmiszer-, konzerv- és a vegyipar. Az építőiparban
tetőfedésre, eresz- és lefolyócsatornák készítésére használják.
Al-Mn-Si ötvözetek.
A szilícium a magnéziummal fémes vegyületet alkot (Mg 2Si), amely lehűléskor a szilárd
oldatból kiválik. A lehűléskor bekövetkező kiválások következtében az Al-Mg-Si ötvözetek
nemesíthetők.
Képlékenyen jól alakíthatók és korrózióállók. Főleg olyan helyeken használják, ahol a
nagy szakítószilárdság mellett a korrózióállóság is követelmény. Széles körben alkalmazzák
a járműiparban, valamint finommechanikai alkatrészek készítésére. Ebbe az
ötvözetcsoportba tartoznak azok az Al-ötvözetek, amelyeket villamos vezetékek készítésére
használnak.
Az Al-Si (szilumin) ötvözetek
A megszilárdult Al-ötvözetekben a Si csak igen kismértékben oldódik. A megszilárdulás

hőmérsékletén csak 1,8% Si-tartalomig keletkezik tisztán szilárd oldat, szobahőmérsékleten a
Si az Al-ban nem oldódik. Ez az oka annak, hogy az Al-Si ötvözetek képlékenyen nem
alakíthatók.
A szilícium az alumíniummal 11,7% Si-tartalom mellett alkot eutektikumot.
Az eutektikus és összetételben ahhoz közelálló Al-Si ötvözetek jól önthetők. Bonyolult
alakú és vékony falú öntvények készítésére is alkalmasak, jól hegeszthetők és a kémiai
hatásoknak is jól ellenállnak.
A szilíciumot 11 - 13%-ig használják az alumínium ötvözésére. Ezek az Al-Si ötvözetek
jól önthetők és hegeszthetők, elég korrózióállók, de nem nemesíthetők. A Mg mint járulékos
ötvöző az ötvözetet nemesíthetővé teszi.
26/49
Al-Si-Mg ötvözetek.
Ezeket az ötvözeteket gyakran szilumin γ-nak nevezik. Az Al-Si-Mg ötvözetek
nemesíthetők (a Mg2Si fémes vegyület kiválása következtében). Tulajdonságaik általában
azonosak az Al-Si ötvözetekével, azonban nemesítve szakítószilárdságuk lényegesen
nagyobb. (Az Al-Si ötvözetből előállított öntvények szakítószilárdsága R m = 170 - 220
N/mm2, az Al-Si-Mg ötvözetből készült öntvényeké nemesítés után R m = 250 - 320 N/mm2.)
Al-Si-Mg ötvözetekből készülnek a nagyobb igénybevételű munkadarabok öntvényei.
27/49
2/A számú INFORMÁCIÓS LAP
MUNKAVÉDELEM
A munkavédelem fogalma, célja, alapkérdései
Természetes igény, hogy minden munkavállaló kulturált környezetben, egészséges és

biztonságos körülmények között végezhesse munkáját. A munkakörnyezet és a
munkafeltételek kihatnak a munkavállaló egészségére, életfeltételeire, valamint a gazdasági
eredményekre is. A munkakörnyezet emberközpontú kialakításával és folyamatos
fejlesztésével az ergonómia foglalkozik. A színdinamika, az ergonómia eredményeinek
következetes használata növeli a munkavégző teljesítményét, és a gazdasági
mutatószámokban is növekedést eredményez.
A munkavédelem fogalma, célja
A munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi

követelmények összessége, amelyet törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere
támogat.
A munkavédelem célja a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző
képességének megóvása, és a munkakörülmények humanizálása.
A személyi és tárgyi feltételeket oly módon kell megteremti, hogy megelőzhessük a
munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. Mindezek függetlenek a
munkavégzés szervezeti vagy tulajdoni formáitól. A személyi és tárgyi feltételeknek
összhangban kell lenniük egymással.
A munkavédelem alapkérdései
A balesetek és a foglalkozási ártalmak megelőzhetők, ha az ember a maga alkotta gépeket,

berendezéseket, eszközöket biztonságossá tudja tenni. A munkavállalók munkakörülményei,
biztonsága, szociális ellátottsága döntően megszabja a munkakedvet és a munka
hatékonyságát. A munkabiztonság a veszélytelen technika, technológia alkalmazásával
valósítható meg. A tökéletes megoldást az automatizálás széleskörű elterjedése, a technológiai
folyamatok zárttá tétele biztosíthatja. Ez a „veszélytelen technika" egyáltalán nem, vagy csak
nagy költségráfordításokkal lenne elérhető, amelyre a gazdaság jelenlegi szereplőinek nincs
lehetőségük. Ennek tudatában meg kell elégednünk a munkavédelemnek egy alacsonyabb
fokozatával, a „biztonságtechnikával", amelynek kettős feladatot kell megoldania. Egyrészt a
tárgyi és szervezeti feltételek tökéletesítését, másrészt a munkavállalók folyamatos
felvilágosítását arról, hogyan tudnak biztonságosan együtt élni a jelen lévő veszélyekkel.
A munkahelyek ergonómiai tervezése, a zaj csökkentése, a nemdohányzók védelme stb.
egyformán fontosak a munkáltatók és a munkavállalók számára. Sőt a munkavédelem az
egész társadalom ügye, mert társadalmi érdek, hogy a munkahelyen mindenki tudatában
legyen ilyen irányú kötelezettségével.
28/49
A munkavédelem területei
A munkavédelemnek két területe van, a munkabiztonság és a munkaegészségügy.
Munkabiztonság
A munkabiztonság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre
vonatkozó szabályokat határozza meg, ill. ellenőrzi azok betartását.
A veszélyforrásokat a következőképpen csoportosíthatjuk.
Fizikai veszélyforrások:
• munkaeszközök (pl. szerszámok), járművek, szállító- és anyagmozgató eszközök (pl.
szállítószalag, daru), ezek részei, ill. mozgásuk, a termékek és az anyagok mozgása
(pl. teheremelés),
• szerkezetek egyensúlyának megbomlása (pl. teher elhelyezése a járműveken),
• csúszóssá váló felületek (pl. olajfolt a padlón),
• éles, sorjás, egyenetlen felületek,
• a levegő nyomása,
• zaj, rezgés, különféle sugárzások,
• nem megfelelő világítás,
• áramköri vagy statikus villamos feszültség
Veszélyes anyagok:
• minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén
károsíthatja az embert vagy környezetét. Pl. robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó,
mérgező, maró, fertőző, rákkeltő, utódkárosító stb. anyagok.
Biológiai veszélyforrások:
• Mikroorganizmus (pl. baktériumok, gombák) és anyagcsereterméke,
• makro organizmusok (pl. növények, állatok),
Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel:
• pl. színek munkahelyi kialakítása, monoton munkavégzés.
Munkaegészségügy
A munkaegészségügyi tevékenység célja a munkavégzés során a munkahigiénia, valamint
a foglakozás-egészségügy révén a munkavállaló egészségének a megóvása.
A baleset és a munkahelyi baleset fogalma

Baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a serült akaratától
függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be. és sérülést, mérgezést vagy
más (testi, lelki) egészségkárosodást, ill. halált okoz.
Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy
azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától, valamint a munkavállaló (sérült)
közrehatásának mértékétől függetlenül.
A baleset bekövetkezése mindig valamilyen folyamat eredménye. A folyamatot rendszerint
a veszélyforrás jelenléte vagy használata indítja el. A veszélyforrások csak a lehetőségét
teremtik meg a baleset bekövetkezésének, de mindig kell egy közvetlen ok, ami előidézi azt. A
veszélyhelyzet abban a pillanatban alakul ki, amikor a munkavállaló megjelenik a
folyamatban. Ebben a szituációban is megkerülhetetlen kérdés, hogy a munkavállaló
miképpen végzi a munkáját. Ha a tárgyi eszközök állapota megfelelő és működtetésük
szakszerű, a sérülések bekövetkezésének személyi okai is lehetnek. Ha a folyamat elindul,
annak a következménye baleset formájában jelentkezik
29/49
A baleset meghatározó elemei:
• külső hatás (szervi betegségek pl. agyvérzés nem sorolhatók ide),

• a sérült akaratától független (az öncsonkítás nem baleset),
• hirtelen vagy rövid idő alatt következik be (az egészségkárosodás folyamatosan alakul
ki, mint pl. a sugárzás okozta elváltozások).
A munkavédelem szabályozási rendszere
A társadalmi-gazdasági változások megkövetelik a munkavédelmi előírások tartalminak és
szerkezetének folyamatos korszerűsítését. Jelentőségük egyre nő. követelményeik mindinkább
integrálódnak a gazdasági folyamatokban. A munkavédelemről szóló törvények, valamint a
módosítások önmagukban nem oldják meg a problémákat, de jogalapot teremtenek ahhoz,
hogy érvényesítsük a követelményeit.
A munkavédelem alapvető szabályait az Alkotmányban foglalt elvek alapján az
(Országgyűlés foglalta törvénybe. Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.)
célja, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és
szervezeti feltételeit szabályozza.
A munkavédelem hatósági felügyelete
Az állam feladata a munkavédelem irányításával, az ágazati és hatósági tevékenység
ellátásával a munkavédelem megszervezése.
A munkavédelem irányításának feladatai:

• a munkavédelem országos programjának kidolgozása,
• az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető
követelményeinek meghatározása (jogok, kötelezettségek),
• a munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítése.
• a nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás területén
az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó
ismeretanyag meghatározása,
• a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése.
A munkavédelem és a szabvány
Ha a termékeinket nemcsak idehaza, de külföldön is jó áron akarjuk értékesíteni, akkor
kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani a minőségi munkavégzésre és az ezt támogató minőségi
rendszerek kialakítására.
A piacképességhez szükséges korszerű műszaki ismereteket, előírásokat a szabványok
tartalmazzák. Az 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról.
Nemzeti szabványosítás
A nemzeti szabvány olyan szabvány, amelyet a nemzeti szabványügyi szervezet fogadott el
és a nyilvánosság számára hozzáférhető. A nemzeti szabványt nemzeti szabványjellel kell
ellátni, (pl. BSI, DIN, MSZ).
A Magyar Köztársaság nemzeti szabványjele: MSZ (Magyar Szabvány). Alkalmazása
általában önkéntes, de jogszabály kötelezően is előírhatja. A Magyar Köztársaság nemzeti
szabványügyi szervezete a Magyar Szabványügyi Testület, amely kizárólagos jogkörrel,
törvényi felhatalmazás alapján látja el a nemzeti szabványosítással összefüggő feladatokat.
Feladatai közül a következőket emeljük ki:

• a nemzeti szabvány kidolgozása, jóváhagyása, közzététele, visszavonása,
• nemzetközi szabványok nemzeti szabványként való megjelenítése,
• közreműködés a jogszabályok harmonizálásában.
• nemzeti szabványjel használati rendjének kidolgozása,
30/49
• minőségbiztosítási rendszerek tanúsítása.
Nemzetközi szabványosítás
Nemzetközi szinten elismert szabványok kidolgozását pl. az ISO Nemzetközi

Szabványügyi Szervezet, az IEC Nemzetközi Elektronikai Bizottság végezte.
A nemzetközi szabványosítás regionális területen további szabványalkotói és fejlesztői
munkacsoportokat alakíthat. Ilyen pl. az európai szabványosítás, amelyben az EU-hoz
(Európai Unió) és az EFTA-hoz (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) tartozó országok
illetékes szervei vehetnek részt, pl. CEN Európai Szabványügyi Bizottság, CENELEC
Európai Elektronikai Szabványügyi Bizottság, ETSI Európai Távközlési Szabványügyi
Intézet.
A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai
A munkáltatók kötelességei és jogai:

• a veszélyek elkerülése,
• a nem elkerülhető veszélyek értékelése,
• a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése,
• a munkahely kialakításánál az emberi tényező,
• a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazási lehetőségei,
• egységes és átfogó stratégia, amely kiterjed a munkafolyamatokra, a munka
szervezésre és a munkakörnyezeti tényezőkre,
• a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest.
• a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.
A munkavállalók kötelezettségei és jogai
• A rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonsági állapotáról meg kell győződni,
azt megfelelően kell használni, karbantartani.
• Az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően kell használni.
• A munkavégzéshez az egészséget és a testi épségei nem veszélyeztető ruházatot kell
viselni.
• A munkaterületen fegyelmei, rendel, tisztaságot kell tartani.
• A munkája biztonságos végzéséhez szükséges ismereteket el kell sajátítani.
• A részére előírt orvosi vizsgálaton reszt kell venni.
• A veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárható módon meg kell
szüntetni, vagy jelenteni kell a felettesének.
• •A balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni kell.
A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától:
• az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes

tevékenységekhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előirt
védőintézkedések megvalósítását.
• az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek
rendelkezésre bocsátását, a betanulási lehetőség biztosítását,
• a munkavégzéshez szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt
védőital, valamint a tisztálkodó szerek és a tisztálkodási lehetőségek biztosítását.
31/49
2/B számú INFORMÁCIÓS

LAP
LEMEZMEGMUNKÁLÁS
NYÍRÁS
A nyírás célja:
A hengerléssel készített lemezek nagyméretű táblákban állnak a műhely rendelkezésére.
Ezeket a táblalemezeket előrajzolás után megfelelő méretre kell darabolni, ill. megfelelő
alakúra kell megmunkálni. A lemezdarabolást vagy lemezszabást nyírással végezzük el. A
nyírás célja tehát a lemezek előrajzolás utáni darabolása, szabása.
A nyírás elmélete
A különböző lemezanyagok vágására használt sokféle művelet közül a lemezek vágására,
darabolására legalkalmasabb a nyírás, szerszáma az olló.
Az ollóknak két, egymással szemben ható nyíróélük van, de ezek nem találkoznak
egymással, mint a harapásnál, hanem egymás mellett elcsúszva darabolják az anyagot.
A vágóélek kialakítása szerint a kéziollók többféle kivitelben készülnek. A
legáltalánosabban használt az egyenes lemezvágóolló. Ez az olló a már ismert harapófogóhoz
hasonlóan két egyforma félből áll, amelyeket egy csappal erősítünk össze.
Az olló vágóéleit is vissza lehet vezetni az elemi ék alakjára. Elemi ék esetében a vágási
1. ábra
hatást befolyásolja az, hogy minél kisebb lesz a b és a c oldal aránya és ezzel együtt az
általuk bezárt β ékszög, annál kisebb F erőre van szükség egy meghatározott τ nyírási
ellenállás leküzdésére (1 ábra).
Az ollók szemben álló ékszerű vágóélei az anyag szétválasztása közben nyíróhatást
fejtenek ki.
Az olló ékszöge β = 75 - 85°. A nyírási munka megkönnyítése és a súrlódási ellenállás
csökkentése érdekében a kéziolló nyírófelülete a = 2 - 3°-ra aláköszörült.
32/49
A lemezolló nyírási munkája nyomán a levágott anyag felületén három élesen
elhatárolt részt figyelhetünk meg:
• a fényes és keskeny bevágási zónát;
• a szálkásan szétszakadt vágási zónát;
• a törési zónát (szemcsésen törött felület) .
A lemezollók a kétkarú emelő elvén működnek. Minél rövidebb a b munkakar, ill.
minél hosszabb az olló a fogószára, amelyen az F kézi erő működik, annál nagyobb lesz a
kifejtett Fny nyíróerő. Ez a kétkarú emelő alapképletéből (Fa = Fny b levezetett képlettel
igazolható. Nyíráskor a két kés mindig egymás felé mozog és nincsenek pontosan egy
síkban, hanem közöttük a nyírandó anyagtól és ennek vastagságától függő hézag van. Ezt
a hézagot éljátéknak nevezzük. Ha nincs éljáték, az élek egymáson dörzsölődnek, egymást
koptatják, és növelik a nyíróerőt. A szükséges éljáték 0,2 és 0,02 mm között van.
2. ábra
Ha a hézag ennél nagyobb, akkor az anyag vágási felülete elnyomódik, és sorja
képződik. Ha ez az éljáték megközelíti a nyírandó lemez vastagságát, előfordulhat, hogy
a lemezt az élek behúzzák a kések közé. Ilyen esetben a kemény kések könnyen
eltörnek. A helyes és a helytelen éljátékot, valamint annak következményét szemlélteti a
2. ábra.
Minthogy az élek között hézag van, a két él által kifejtett F x és F2 erő nem ugyanabban
a pontban hat. Ennek eredményeként olyan forgatónyomaték alakul ki, amely a
munkadarabot az asztalról leemelni és azt a kések közé fordítani igyekszik (3. ábra).
3. ábra
Az ebből származó késtörés és balesetek megelőzése érdekében olyan értékű és irányú
erőt kell a munkadarabra kifejteni, amely ezt a forgatónyomatékot kiegyensúlyozza.
Kéziollóval való nyíráskor ezt az erőt bal kezünkkel fejtjük ki.
33/49
Nyírás emelőkaros gépiollóval
Ha az anyag olyan vastag, hogy azt kéziollóval csak nehezen vagy egyáltalán nem lehet
elnyírni, emelőkaros ollót kell használni. Ennek alsó kése mereven rögzített, felső kése
forgócsap körül mozog.
4. ábra
Az emelőkaros áttétel (4. ábra) megkönnyíti a nyírást. Kézi erő minden emelőkaros
ollóra leszorítót szereltek. Ezt úgy kell beállítani, hogy nyírás közben az anyagot pontosan
vízszintes helyzetben tartsa (5. ábra).
5. ábra
Leszorító hiányában a nyírandó anyag kifordul a vízszintes helyzetből, a nyírott felület

pedig ferde, pontatlan és egyenetlen lesz. Ilyenkor a felső kés is oldalra nyomódik és így az
éle könnyen megsérülhet.
Minden emelőkaros ollót bizonyos teljesítményre készítenek, és erre a teljesítményre
méretezik a kar hosszát is. Ezért helytelen az olló karját csővel meghosszabbítani. Ha a
nyírandó anyag olyan ellenállást fejt ki, amelynek leküzdéséhez a karon kifejtett erő már
nem elég, ez vagy annak a jele, hogy az olló kései eltompultak, ill. rosszul vannak beállítva,
vagy annak, hogy az anyag túl vastag, tehát az ollót nem ilyen lemezvastagsághoz
szerkesztették. A kart meghosszabbító cső alkalmazása túlerőlteti a gépet, a kések
megsérülhetnek, sőt az olló is eltörhet.
Meg kell azt is szoknunk, hogy a nyírás befejezése után az olló karját a
biztosítókampóval azonnal rögzítsük, nehogy a kar véletlenül előrezuhanjon és sérülést
okozzon.
6. ábra
34/49
Hosszabb egyenes és ferde vonalú vágásokhoz vagy lemeztáblák darabolására a karos
táblaollót használjuk (6. ábra). Az emelőkart ellensúly tartja egyensúlyban. A kedvező
nyírási szög biztosítására a felső nyírókés kissé ívelt. A táblaollókon általában elöl állítható
ütköző, az asztal lapján pedig állítható ütközőléc van. Az első ütközőt rendszerint úgy
alakítják ki, hogy az a nyírókéshez viszonyítva párhuzamos vagy ferde vágásokra állítható
be, és ebben a helyzetben a késhez közelebb tolható vagy a késtől eltávolítható. Többnyire
kézi kerékkel vagy forgattyúval mozgatható.
Nyíráskor a táblalemezt feltétlenül le kell szorítani a karos lemezszorítóval, amit bal
kézzel kezelünk. Ha a lemezt nem szorítjuk le, a nyírás pontatlan. Ezen kívül, ha az
emelőkart hirtelen lenyomjuk, a leszorítatlan lemez könnyen kiugrik és sérülést okozhat.
Az olló emelő karjának, ellensúlyát mindig úgy kell beállítani, hogy az súlyánál fogva a
kart kissé felemelve tartsa. Ezzel megakadályozható, hogy a kar magától leessen és a
dolgozót megsebesítse. Fontos az is, hogy a nyírott lemezt az olló oldaláról ne úgy
igazítsuk, hogy kezünk az olló élei közé kerüljön. Sohasem szabad megfeledkeznünk arról,
hogy az emelőkar lezuhanhat és súlyosan megsebezhet bennünket. Ezért a lemezt mindig
csak az asztal irányából toljuk be az elülső ütközőig.
A tökéletes nyírás érdekében az emelőkart munka közben kissé bal felé, a fix kés
irányába kell nyomni.
Körtárcsákat géppel is ki lehet nyírni. Ehhez tárcsaollót használunk, amellyel 40 - 1000
mm átmérőjű tárcsákat lehet nyírni.
A NYÍRÁS KÖZBEN BETARTANDÓ SZABÁLYOK

Pontos és kielégítő munkát ollóval csak akkor tudunk végezni, ha betartjuk a
következő szabályokat:
• Mindig csak a lemez vastagságának megfelelő ollóval dolgozzunk.
• Kézi lemezollóval csak olyan vastag lemezt nyírjunk, amelyet megerőltetés nélkül el
tudunk nyírni.
• Lemez megmunkálásakor, lemezvágáskor használjunk tenyérvédőt mert a lemez
sarkai és szélei élesek, sorjásak, ezek még elővigyázatos munka közben is komoly
kézsérülést okozhatnak.
• Kézi lemezollóval köracélt, huzalt, lapos- vagy idomacélt nem szabad vágni,
ezekhez megfelelő gépi-ollót használjunk.
• Kézi lemezollót ne fogjunk satuba ne erőltessük.
• Az emelőkaros olló fogantyúját ne hosszabbítsuk meg ráhúzott csővel.
• Kalapáccsal ne üssük az ollót.
• Ellenőrizzük gyakran az olló élét, mert csak éles, szakszerűen köszörült ollóval
nyírhatunk kielégítően.
• Ellenőrizzük gyakran az olló éljátékát, és a szükségnek megfelelően állítsuk be.
• Az olló csapját időnként olajozzuk meg.
• Az emelőkaros és a gépiollónál a lemez lefordulásának megakadályozására
használjuk a leszorítót.
35/49
2/C. számú INFORMÁCIÓS LAP

Műszaki dokumentáció
Ahhoz, hogy egy műszaki tárgyat, gépalkatrészt előállíthassunk, szükséges, hogy

egyértelműen ábrázoljuk, mégpedig úgy, hogy
• az ábrázolt alakzat térbeli alakja, nagysága, helyzete egyértelműen rekonstruálható
legyen,
• az alakzat képe a szemlélőben felidézze az eredeti alakzatot, vagyis képies legyen.
Ilyen ábrázolási módszerrel dolgozik az ábrázoló geometria. Az ábrázoló geometriában a
térbeli alakzatokat a rajz síkjában ábrázoljuk, úgy, hogy a térbeli tárgy pontjait merőlegesen
vetítjük egy-egy síkra. A szerkesztéseket a vetületeken hajtjuk végre.
Az ábrázoló geometria a pont ábrázolásától a síklapú és a görbelapú testek áthatásáig tart.
Az ábrázoló geometria megtanít arra, hogy a legkülönbözőbb térbeli alakzatokat helyesen
tudjuk síkban ábrázolni.
A gépalkatrészek ábrázolásakor azonban még sok szabály ismeretére és betartására is
szükség van ahhoz, hogy a rajz pontos, érthető és használható legyen. Ilyenek pl. a méretek
megadásának szabályai - amivel az ábrázoló geometria nem foglalkozik, de amelyik nélkül az
ábrázolt alkatrészt nem lehet legyártani. Hasonlóképpen fontosak a metszetkészítéssel
foglalkozó szabályok, amelyek lehetővé teszik a szaggatott vonalakkal jelzett üreges
gépalkatrészek nem látható, belső részleteinek láthatóvá tételét.
Jelentős rajzi munka takarítható meg az érthetőség megtartása mellett a jelképes jelölések
és a géprajzi egyszerűsítések megismerésével, alkalmazásával. Az alkatrész gyártásakor a
megmunkálás során fontos feladat a felületminőség meghatározása, rajzi jelölése, továbbá
szerelhetősége során a tűrés és illesztés táblázatainak használata, egyszerű számításai, rajzi
jelölései.
A szakmunkás műhelyrajz alapján végzi munkáját. Szükséges tehát, hogy műszaki rajzi
ismeretek birtokában, rajz alapján képes legyen egy tárgy (munkadarab) alakját elképzelni, a
méreteket leolvasni, értelmezni, valamint a gyártási és szerelési menetét összeállítási rajz
alapján meghatározni.
Tehát ezért kell a rajzolási ismereteken kívül a megfelelő rajzolvasási ismeretekre is szert
tenni.
A méretmegadás általános szabályai
A műszaki rajzokon a gépalkatrészek alakját vetületi rajzaival mutatjuk meg. A rajzokhoz
kapcsolnunk kell az elkészítéshez szükséges méreteket és technológiai utasításokat. A
munkadarab valódi méreteit kicsinyítéstől vagy nagyítástól függetlenül - a méretmegadás
elemeinek felhasználásával mm-ben adjuk meg a mértékegység kiírása nélkül.
A méretmegadás elemei:
• a méretvonal,
• a méretsegédvonal,
• a mutatóvonal,
• a méretvonal-határoló.
• a méretvonal végpontja és kiindulási pontja, és
• a méretszám.
A méretsegédvonalakat, a méretvonalakat és a mutatóvonalakat folytonos vékony vonallal
kell rajzolni. a méretsegédvonalak 2 mm-rel nyúlnak túl a méretvonalokon, ill. a nyíl hegyén.
A méretvonal, a méretsegédvonalak, valamint a mért távolság általában paralelogrammát
alkot. Ez a paralelogramma lehet derékszögű vagy ferdeszögű.
A méretsegédvonalak és a méretvonalak általában ne messék egymást és más vonalakat! A
méretvonal végződéseit jól látható módon meg kell különböztetni méretvonal-határolótól
nyílheggyel, vagy ferde vonással.
36/49
A nyílhegy a műszaki rajzokon 15°-os szöget bezáró egyenesekből áll, amelyek lehetnek
zártak és feketítettek, ill. nyitottak.
A méretvonal-határolók mérete min. 2,5 mm, de legyen arányos a rajz méreteivel (a
gyakorlatban a nyílhossz 5-7 mm).
Ha kevés a hely a nyílhegy számára, akkor azt ferde vonás vagy pont helyettesítheti. A
ferde vonás a méretvonallal 45°-os szöget bezáró rövid vonal, amelynek hossza legalább 3,5
mm, a pont átmérője 1 mm.
A közös bázisból kiinduló méretek esetében jelölni kell a kiindulási pontot egy 3 mm
átmérőjű kis üres körrel.
A méretmegadás elemei lehetnek vetületen belül és vetületen kívül. Szög méretezéséhez
köríves méretvonalat használunk.
A körív és a teljes kör méretmegadásakor mindig az átmérőt adjuk meg. A kis átmérőjű kör
méretmegadásakor a méretvonalat a körön, ill. méretsegédvonalon túlhúzzuk, a nyilakat
kívülről befelé mutatva helyezzük el, és a méretet a meghosszabbított méretvonal fölé tesszük.
Alumínium szerelő lemez
37/49
Alumínium szerelő lemez méretei
38/49
3. számú INFORMÁCIÓS
LAP
FÉNYCSŐARMATÚRA SZERELÉS
Fénycsövek
A fénycsövek tulajdonképpen kisnyomású higanygőzlámpák.
A fénycsőben a higanygőzkisülés által létrehozott csekély látható sugárzás mellett
nagyon erős UV sugárzás is képződik.
Az UV-sugarak a fényporréteget elérve fénnyé alakulnak.
A fényporréteget sugárzás átalakítónak tekinthetjük: átalakítja a rövidhullámú, nem
látható UV sugárzást hosszabb hullámú sugárzássá: fénnyé. A fénycső fénye a gáztöltet
színképsugárzásának fényéből és a fénypor által leadott fényből áll.
A világítóberendezések tervezéséhez ki kell választani a helyes fényszínt.
1. sz. táblázat
A 1. sz. táblázatból kikereshető, hogy hol, milyen fényszín használható. A táblázatban a

színhőmérsékletek (K-ben) és a lámpa gyártójának számjelei is megtalálhatók. A
fényporokat úgy választják ki, hogy a fényátalakítás optimális legyen.
A fénycső kiválasztásával a fény színe befolyásolható. Ha a lámpa váltakozó
feszültségen üzemel, nagyon fontos tényező a fénypor utánvilágítása, mert ezzel
csökkenthető a villogás.
A fénycső fényhasznosítása függ a környezeti hőmérséklettől.
Ha a környezeti hőmérséklet 20 °C fölé emelkedik, vagy a lámpa hőmérséklete a
környezetet erősen felmelegíti, a fénycső fényárama jelentősen csökken. Ezért inkább
nyitott vagy jól szellőző világítótesteket használjunk.
Kis hőmérsékleten is számolni kell fényáramveszteséggel.
39/49
Üzemi tulajdonságok
A fénycső fényerejét a feszültségingadozások kevésbé befolyásolják, mint az
izzólámpáét. A fénycső élettartama kb. 8000 h. A gyakori kapcsolás csökkenti az
élettartamot.
Más fényforrásokhoz hasonlóan a fénycső fényárama az égésidő függvényében szintén
csökken. Minél hosszabb ideig üzemel a fénycső, annál kisebb a leadott fényáram
Fényeloszlási görbe
A fénycső a hossztengelyére merőlegesen minden irányban egyenletesen sugározza a
fényt, a fényerősség minden irányban egyenlő.
Az új, 26 mm csőátmérőjű fénycsöveknek a korábban használt 38 mm-es
fénycsövekhez képest 10%-kal kisebb a teljesítményfelvételük. A gyújtókapcsolásokba
ezeket a fénycsöveket is be lehet helyezni az előtétek és a soros ellenállások
megváltoztatása nélkül.
A fénycső fényeloszlási görbéje
Gyújtás
A begyújtási folyamat gyújtóval indítható el. A gyújtó elvben olyan hideg állapotban
nyitott kapcsoló amelyben a mozgóérintkező egy ikerfémdarab.
1. Ha a fénycsövet bekapcsolják, az egész feszültség először a gyújtóra kerül. A
nemesgáz környezetben parázsfénykisülés indul meg, ami felmelegíti az ikerfémcsíkot.
2. Az ikerfémcsík átbillen, és rövidre zárja az elektródahézagot. Ezzel elkezdődik a
fénycsőelektródák felfűtése.
3. Ezzel egy időben megszűnik a parázsfénykisülés, az ikerfémcsík lehűl, kinyit, és
megszakítja a fűtőáramkört.
4. A sorba kapcsolt fojtótekercs ekkor keletkező önindukciós feszültsége (kb. 600 V)
begyújtja a fénycsövet.
A fénycső begyújtása után a nemesgáz-környezetben lévő parázsfénykisülés
higanygőzkisülésbe megy át. Üzem közben a gyújtó a fénycsővel párhuzamosan van
kapcsolva; a fénycső égési feszültsége (kb. 110 - 120 V) már nem elég a gyújtó
megszólalásához. Váltakozó áramú üzemben a fénycső elé kapcsolt fojtó korlátozza annak
áramerősségét. Egyenáramú üzemben viszont megfelelő előtét-ellenállásokra van szükség.
40/49
Fénycsőkapcsolások
Minden fénycsőhöz csak a hozzá tervezett fojtótekercs használható, mert az előtéteket a
fénycső üzemi tulajdonságainak megfelelően méretezik, és azoknak meg kell felelniük a
fénycsőgyártók minimális követelményeinek. Ellenkező esetben a fényáramot és az
élettartamot semmi nem garantálja.
Induktív kapcsolás.
Ha egyetlen előtétként fojtótekercset használnak, induktív áramkomponens folyik, A
cosφ kb. 0,5.
A fénycsövek üzemzavarai
A fénycső nem gyújt be:
• Túl kicsi a hálózati feszültség (190 V alatt a begyújtás bizonytalan).

• Hibás a fénycső: ki kell cserélni.
• Rossz az érintkezés, szakadás van az áramkörben: ellenőrizni kell a csatlakozásokat
és érintkezőket, valamint az előtétet.
• Hibás a gyújtó: ki kell cserélni.
A fénycső nehezen gyújt be:
• Túl kicsi a hálózati feszültség.

• Túl kicsi vagy túl nagy a hőmérséklet: esetleg izzítógyújtót kell használni.
• Soros kapcsolásnál az egyik gyújtó pólusait fel kell cserélni.
• Rossz az érintkezés: ellenőrizni kell a csatlakozásokat és az érintkezőket.
A fénycső pislákolva világít:
• A fénycső égési feszültsége túl nagy; a fénycső élettartama végéhez közeledik: ki kell
cserélni.
A fénycső nem gyújt be, a gyújtó állandóan kapcsol:
• A gyújtó a fénycső és az előtét közé van kötve: változtatni kell a bekötésen.

• A fénycső égési feszültsége túl nagy; a fénycső élettartama a végéhez közeledik: ki
kell cserélni.
41/49
A fénycső nem gyújt be, a gyújtó nem kapcsol, az elektródák izzanak:
• Beragadt a gyújtó, zárlatos a gyújtókondenzátor: ki kell cserélni a gyújtót.
Örvénylés van a fénycsőben:
• Ez a zavar új fénycsövek esetén a kisülési térben lévő szennyeződés miatt néha fellép:
hagyjuk rendesen beégni a fénycsövet.
A fénycső erősen felvillan, és nem gyújt be újra:
• Menetzárlat van az előtétben: az előtétet ki kell cserélni.

• Nem helyesen választották ki az előtétet: a fénycsőnek megfelelő, helyes előtétet kell
beépíteni.
• Egyenfeszültségre való csatlakoztatásnál a fojtótekercs hatástalan: egyenáramú
üzemmódban csak ohmos kiegészítő ellenállással üzemeltethető a fénycső.
• Túl nagy a feszültség, pl. két fázisvezetőre való csatlakoztatásnál: csatlakoztassuk
helyesen a fénycsövet.
Feketedés tapasztalható az elektródák közelében:
• A fénycső élettartamának végéhez közeledik: ki kell cserélni.

• Túl nagy az áramerősség: ellenőrizni kell az előtétet.
• Nagy feszültségingadozások lépnek fel: ellenőrizni kell a hálózati feszültséget.
Fekete foltok vannak a fénycsövön:
• Szabálytalan eloszlásban: a higanylecsapódás egyoldalú hűlés miatt: Ügyelni kell az

egyenletes hőmérséket-eloszlásra.
• Szabályos eloszlásban: pl. légáramlat okozta lehűlés miatt néha hálós lámpatesteknél
jön létre. A lámpa és a háló közötti távolságot meg kell növelni.
Az előtét zavaróan zümmögő hangot ad:
• Az előtét alkatrészei lazák: meg kell húzni a csavarokat.

• A felszerelés nem helyes: rugalmas alátétet kell használni.
• Túl közel vannak a világítótest alkatrészei vagy szűk a védődoboz, a szórt mágneses
mező miatt vibráció keletkezik: az előtétre megfelelő burkolatot kell szerelni.
42/49
1. számú MELLÉKLET
Kész panel
43/49
Kész panel foglalatokkal
44/49
Fénycső felfogatása
45/49
1. számú ÖNELLENŐRZÉSI FELADAT
1. Milyen fémet nevezünk könnyűfémnek?........................................................................

..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................
2. Soroljunk fel könnyűfémeket!........................................................................................
.........................................................................................................................................
3. Melyek az alumínium fontosabb fizikai tulajdonságai?
..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................
4. Melyek az alumínium fontosabb kémiai tulajdonságai?...............................................
..................................................................................................................................................
5. Hogyan állítják elő az alumíniumot?.............................................................................
..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................
6. Mire használják az alumíniumot?..................................................................................
..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................
7. Mi a duralumínium összetétele?....................................................................................
..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................
8. Milyen összetételű ötvözetek önthetők jól?...................................................................
..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................
9. Képlékenyen milyen szerkezetű ötvözetek alakíthatók jól?..........................................
..................................................................................................................................................
10. Milyen alumíniumötvözetekből készítik a motorblokkokat, hengerfejeket?...............
..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................
1. számú MEGOLDÓKULCS
__ 1. Könnyűfémnek azt a fémet nevezzük, amelynek sűrűsége 5 kg/dm3-nél kisebb.
46/49
__ 2. A fémiparban használatos könnyűfémek: a magnézium (Mg), a berillium (Be),

az alumínium (Al), és a titán (Ti).
__ 3. Az alumínium a hőt és a villamos áramot jól vezeti .

Az ezüst és a réz után a legjobb villamos vezetőanyag.
Az alumínium kis szilárdságú, lágy anyag, hidegalakítással keményíthető, rosszul
önthető és nehezen forgácsolható fém.
__ 4. Az alumíniumnak nagy az affinitása az oxigénhez.

Az alumínium jól ellenáll a légköri korróziónak, a víz, a szénsav, a tömény
salétromsav, valamint az élelmiszerek korrodáló hatásának.
__ 5. Először a meddő anyagokat távolítják el, a bauxitból tiszta alumínium-oxidot,

timföldet állítanak elő
A második lépésben az alumínium-oxidot elektrolízissel alumíniumra és oxigénre
bontják, színfémre redukálják. Így kapják a kohóalumíniumot.
__ 6. A színalumíniumot mint villamos vezetőanyagot alkalmazzák. Széles körben

használják élelmiszerek csomagolására (alumíniumfólia).
7. Al-Cu-Mg ötvözetek
8. Al-Si ötvözetek jól önthetők.

9. Al-Mg ötvözetek képlékenyen alakíthatók.
Al-Mn ötvözetek kis szilárdságúak és igen korrózióállók, képlékenyen
alakíthatók.
10. Az Al-Cu-Ni ötvözeteket elsősorban nagyobb hőmérsékleten működő, fokozott
igénybevételű gépalkatrészek készítésére alkalmazzák. Ilyenek pl. a belső égésű
motorok hengerfejei, dugattyúi stb.
Teljesítményszint: Az Ön által adott lista tartalmában meg kell egyezzen az önellenőrzési

feladatban szereplővel.. Ha valamelyik pontnál hibát követett el, vagy kérdése van,
konzultáljon az oktatóval.
47/49
TELJESÍTMÉNYFELMÉRÉS
A lista elkészítése után ellenőrizze, milyen mértékben sajátította el a mobil fénycső armatúra
elkészülésének menetét! .Minden kérdésnél tegyen egy X-et a leginkább megfelelő rubrikába, tehát
értékelje saját maga a feladat végrehajtását. Ha a feladat végrehajtásának valamelyik eleme nem
jellemző a tevékenységre vagy lehetetlen volt a teljesítése, tegyen X-et a "Nem jel." oszlopba.
Tanulói teljesítményértékelő lap

Projektzáró önellenőrzés
(A „Mobil fénycső armatúra készítése” projekttel kapcsolatos
tevékenységek listája)
Nem igen
1. A megfelelő információt szereztem az
alumíniumról
2. Együttműködtem társaimmal a bemutató

készítésében
3. Figyelemmel kísértem a többiek bemutatását, és
elsajátítottam az alumíniumról megtanulandó
információkat
4. Elsajátítottam a lemezmegmunkálás szerszámainak
használatát
5. Munkavégzésem során a megismert
biztonságtechnikai előírásokat szem előtt tartottam
6. Elkészítettem a mobil fénycső armatúra alumínium
alaplemezét
7. Elkészítettem a mobil fénycső armatúra bekötését
8. Kipróbáltam a mobil fénycső működését
9. Társaimat segítettem, ha megkértek erre
10. Pozitív hozzáállással elősegítettem a projekt

sikerességét
48/49
TANÁRI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELŐ LAP
Tanuló neve: Dátum:
Kompetencia: Hányadik kísérlet a felmérés elvégzésére:

Betűjele, száma, megnevezése szerint ………… kísérlet
Feladat Mobil fénycső armatúra készítése
A TELJESÍTÉS KÖVETELMÉNYEI Igen Nem
Az összegyűjtött információval kapcsolatosan a tanuló
1. Információt gyűjtött az alumíniumról
2. Együttműködött társaival
3. Aktívan részt vett a bemutatókon
4. Felkutatta a szükséges információkat a munka és

balesetvédelemről
5. Elkészítette a Mobil fénycső armatúra alumínium alaplemezét
6. Elvégezte a villamos bekötést
7. A termék működőképes
8. Az elkészült termék minősége szerint

megfelelő .................................................
9. Megjegyzések:
Dátum ____________________________Az oktató aláírása:
Teljesítményszint: Valamennyi kérdésre igennel vagy nemmel kell válaszolni. Amennyiben

valamelyik kérdésre a válasz Nem, forduljon az oktatójához, aki megmondja, milyen további
tevékenységet kell elvégeznie ahhoz, hogy kompetenciára tegyen szert a gyengébb területen
(területeken)
49/49

Carte - Didactica Predarii Specialitatii

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Carte - Didactica Predarii Specialitatii

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Készítette: Kovács Márta

Kompetenciaalapú, moduláris képzési program szerkezete, tartalmi elemei

A szakképesítés OKJ azonosító száma: 33 522 04 1000 00 00

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:

A szakképesítéssel rokon szakképesítések:

31 522 04 0000 00 00 Villamoshálózat-szerelő, -üzemeltető

A szakképesítés, elágazások az útmutatóban érintett követelménymodulja(i)

Szakmai követelménymodul azonosítója: Megnevezése:

A szakmai követelménymodul(ok) az útmutatóban érintett tartalma:

A munkavégzéssel C típus Szabványok 3. szint Komplex Kompromisszu Rendszerező

Mechanikus és elektromos B típus Mechanikai mérések Kézügyesség Figyelem-

Részt vesz a munka- és A típus Általános munkavédelem Udvariasság Gyakorlatias

Betartja és betartatja a C típus Környezetvédelem Körültekintés,

Terveket, műszaki leírásokat C Villamos dokumentáció 3. szint Műszaki Kompromiss Rendszerező

Kiválasztja a C Villamos szerelési anyagok 3. szintVillamos Döntésképesség Kapcsolatter Tervezési képesség

Munkaműveletekről C Villamos dokumentáció 3. szint Műszaki Tömör Értékelési képesség

Értelmezi a terveket, C Villamos dokumentáció 3. szint Műszaki Döntésképesség Tömör Hibakeresés

Felméri és meghatározza az C Szerelési technológiák 3. szintVillamos Szervezőkészsé Kompromiss Rendszerező

Figyelembe veszi és C típus Villamos 3. szint Műszaki Döntésképesség Kompromiss Rendszerező

. A Központi program alapján kidolgozott tananyagelem adatai

A képzési helyszín ajánlott jellege:

A tananyagelem részletes leírása

Az óraszámot a témához ajánlott bontásonként kérjük tervezni!

Óra A tananyagelem Tanulói Szükséges Szükséges Várható Ajánlott segédlet

Lemezmegmunkálás balesetvédelme készítése

A képzés számára átdolgozás projektté

Követelménymodul: 0900-06 Informatikai, munkaszervezési és -tervezési, technológiai

Tananyagegység:161/2.0/0900-06 Technológiai alapműveletek

Tananyagegység: 161/3.0/0900-06 Munkaszervezés/ Tervezés

Tananyagegység:161/3.0/0900-06 Munkaszervezés, tervezés

Követelménymodul:0896-06 Villanyszerelési munka előkészítése, dokumentálása

Tananyagegység: 161/1.0/0896-06 Előkészítés

Moduláris, projektalapú tanulási útmutató

A PROJEKT CÍME: Mobil fénycső armatúra készítése

1. Ismerjék meg a tanulók az alumínium fizikai tulajdonságait, előállítását, gyártását,

RÉSZFELADATOK KOMPETENCIAKÖVETELMÉNYEI, RÉSZCÉLOK:

1. Megismerje az alumínium anyag tulajdonságait, készítsen bemutatót e témáról.

Részletes projektmunka terv

Adatok gyűjtése, ellenőrzése

Általános balesetvédelem Ismerje az A típus Általános 2 óra

Olvasott szöveg önálló

alumínium lemez karos

lemezolló, kézi hajlító

hajlítása készíteni az technológiák egmunká

Szakmai anyag Szakmai műveletek

Érintésvédelem figyelembe Érintésvédelem

Körültekintés, Körültekintés, elővigyázatosság

Kézügyesség Kézügyesség Mozgáskoordináció

transzformátor, fénycső bilincsek

csavarok, sorkapocs , előtét fojtó

Villamos bekötések: Előtét El tudja C típus Szerelési 3 óra 3

készségeTömör fogalmazás társas kompetenciák:

Döntésképesség személyes kompetenciák:

próbakábel, fénycső anyagokSzükséges eszközök,

TANULÁSI PROJEKT LEÍRÁS

1. Ismerjük meg az alumínium tulajdonságait! Készítsünk bemutatót!

Tanulási tevékenységek Tanulási tevékenységet segítő tanácsok

Alakítsunk 3 fős csoportokat!

Az alumínium anyag megismerése külön

Végezze el az önellenőrzést 1. sz.

2. Az alumínium armatúra szerelvénylemez elkészítése

Tanulási tevékenységek Tanulási tevékenységet segítő tanácsok

Gyűjtsük össze a szükséges