A boldogkői vár

A boldogkői vár a Hernád folyó

völgyének keleti oldalán,
Boldogkőváralja közvetlen közelében
emelkedő sziklaszirten álló középkori
vár.
A vár legkorábbi része, egy védművel
körülvett öregtorony, valószínűleg a
tatárjárás után keletkezett, vagy Aba
Amadé országbíró emelte.
1701-ben a vár egy része felrobbantásra került, továbbá az öregtornyot, a lakótornyot,
illetve a palotát is lerombolták. Majd a XIX. század végén a Péchy család helyreállítási
munkálatokat végeztetett, ennek során a lerombolt várfalak egy részét kiegészítették, a palota
ablak- és ajtónyílásait csúcsívesre cserélték. Emiatt sok helyen nem állapítható meg, hogy
milyen lehetett a nyíláskeretezések korábbi, középkori kialakítása.

Kapubástya

A várba a félkör alaprajzú kapubástyán keresztül lehet

bejutni, bejáratához ma fahíd vezet, ennek helyén egykor
felvonóhíd állt. A bástyán lőrések találhatók, kifelé és az
udvarra néző nyílásai neogótikus keretezésűek. A
kaputorony külső, vastag falán gyilokjáró fut végig, a falon
kifelé szűkülő lőrések vannak.

Felsővár

A felsővárat az észak-déli irányban elnyúló hegygerinc tetején, az

alsó udvar felett átlagosan 10–11 méterrel alakították ki. A felsővár az
épületegyüttes korábban keletkezett része, melyet a felső udvar, a
háromszögletű torony, az öregtorony és a palota alkot.
Lakótorony és palota

A felsővár legészakibb pontján található a palota és az azt észak felől védő, háromszög
alapú hasáb formájú lakótorony. Mindkét épület a 14. század elején, tehát a vár korai
szakaszában, de az öregtorony után keletkezett, amikor egy nagy átépítés során a korábbi
elavult öregtornyos elrendezés helyett belsőtornyos erődítményt alakítottak ki.
A lakótorony háromszögű kialakítása nem gyakori, hazánkba valószínűleg ausztriai példák
nyomán jutott el ez az épülettípus. A torony falai napjainkig fennmaradtak, viszont
dongaboltozatai már beomlottak.
A toronnyal egyidős a tőle délre álló palotaépület, amely szintén részben fennmaradt. Mai
ablakai neogótikus stílusúak. A palota belső terének legkorábban 16. századra keltezhető
boltozata mára beomlott.
Az épület keleti fala mellett külső várfal húzódott, amely ugyan erősen lepusztult, de
egészen az öregtoronyig érő maradványai máig felfedezhetők. Feltételezik, hogy a keleti fal
helyén egykor palánkfal, a palota sarkánál pedig kapu állt.