A
_HAROM TARS
“LEGENDAJA
we IBRARY OF THE
et U CENTRAL EUROPEAN
*, CEU Gniversrty
cae BUDAPEST
Ujvidek ~ Szeged — Catksomlyéerence,
spec
orras
FERENCES FORRASOK - 4.
A hdrom tars legenddja
Balanyi Gybrgy fordttasat
a latin kritikai szdveg &8 modern fordttdsok
alapjén javttotta:
Hidész Ferenc OFM
Bevezet6 és jegyzetek:
‘Varnai Jakab OFM
A sorozatot szerkesztik:
Hidész Ferenc OFM és Varnai Jakab OFM
Fedlaptero:
Palkovies Jénos
A rendi elaljarék engedélyével
Kiadja:
‘Ujvidék — Szeged — Csiksomlyé
A hiaddsért felel:
dr. Harmath Karoly OFM
Keésziilt az Agapéndl, 4000 példéinyban, 1995-ben.
6725 Szeged, Matyés tér 26.
ISSN 0354-3900
ISBN 968 8112 70 0
ELOSZO 5
SF
FLO6SZ6
A Hérom Térs Legendéja aj hang a Szent Ferencrél s2616 XIII.
sz-i visszaemlékezések sordban. A ferences irodalomtérténet ‘egyon-
tetiden agy tudja, hogy ez a hang eloszbr egy hitlin kérés nyomdn
seblalt meg. Alig két évtizeddel a Poverello haléla (1226) és Cela-
noi Tamés Els6 Bletrajzdnak kézzététele (1228) utdn ugyanis a
srendi Rézuélemény egyre hangosabban hezdte siirgetni egy tijabb
és kimeritébb életrajz dsszedlittdsdt, Ennek a hévetelésnck adott
hangot az 1244-e genovai egyetemes hdptalan, mikor minden
testuért felszdlitott, hogy aki csak tud valami djat a szent alaptts
letéb6, azt haladéktalanul vesse paptrra és bocsdsea Crescentius
a desi generdlis rendelkezéaére,”!
A Harom Térs Legendéjdnak keletkezésérél mar a Chronica
XXIV Generalium (1374) is azt trja, hogy Leb, Angelus é Rufinus
~ Stent Ferenc bizalmas bardtai é utolsé éveiben dllando kisér6i
= @ genovai kaptalan felsz6lttdsdra vetettéh paptrra emléheiket, A
legenda ma biztos helyet foglal el a ferences forrdsok sordban.
1894-ben Paul Sabatier, amikor komoly vizsgdlatnak veti alé az
akkor rendelkezésre all6 ferences forrésokat, hogy viszonyukat
lisetdzza, tdbbek ézbtt megjegyzi, hogy térés figyelhetS meg a
Hérom Térs Legenddjénak I-XVI. és tovdbbi fejezetei (1-67 é
68-73 szakaszok) Rézbtt. Ennek a torésnek a magyardzataképpen
olyan feltevést alltt fb, miszerint az eredeti legenddt megesonkt-
tottdh, {gy az tobbé nem tekintheté egésatben eredetinek. Ezt Saba-
tier munkahipotézisnek szdnia, és gytimélesdzbnek is bizonyult,
mert ez vezetett a Tokéleteseég Tike folfedezéséhec. Feltevésénch
«2 @ szerencoto kévetkerménye azonban még nem bizonyltja annak
megalapozottedgdt. Maga Sabatier is {gy gondothodott, és ez volt
a véleménye P. van Ortroy-nak is, aki hires cikkében® megsemmi-
stt6 hritikdnak veti ald a Hérom 'Térs Legendéjét: hitudny férema
valamelyik hivatalos legendéhoz, amely a XUilisz, leguégén, 361
1 Gelansi Tamas életrajai Seent Ferencrél. Ferences Forrdsok 2. Agapé,
Sceqed, 1994, Balanyi Gy. bevencito, 8. .
2 La Légende do 8. Francois d’Assiso dite Legenda trium sociorum”, in:
Analecta Bollandiana 19. s24méban (1900), 119-197 9.6 ‘BLO870,
ELOSZO 7
lehet, hogy a XIV. #2. els6 negyedében elethezett. Paul Sabatier
egy cikkben vdlaszol van Ortroynak’; val6jéban ekkor keletkezik
a , ferences kérdés” mint irodalomtérténeti probléma', A Harom
‘Térs Legenddja ennek « kérdésnek egyike kulespontia,
A legenda irodalomtérténeti kutatdsa a hatvanas évek végétsl
kezdve olyan fordulatet uett, amely alapuetten. megudlinztatin
‘miir6l alkotott elképzeléseinket, Sophronius Clasen német kutaté
1967-ben publikdtja monumentélis mivét Legenda Antiqua’ cim-
‘mel, Ebben olyan érveket is elétdr, amelyek a Hérom Térs Legen-
déjénak régebbi datdiésdt sugalljak, Ezt kéveti az Anonymus
Perusinus, a Perugiai névtelen legenda kiaddsa di Fonz6t6l®,
‘amely még akkor is jelentbs, ha szerz6je kommentardban eléggé
elrugaszkodik, 6 igenceak kés6i iddpontot tulajdontt a legendd-
nak, Théophile Desbonnets tanulmdnya 1972-ben azzal az dllttés-
sal lép fel’, hogy a legenda Rés6bbi, mint Celandi Elsé Bletrajza,
Spirai Julidn életrajza és mint az ‘Anonymus Perusinus, de bizo-
nyosan kordbbi, mint Celansi Mésodik Eletrajza. Végill 1974-ben.
Desbonnets megjelenteti a legenda kritikai szivegét®. Ez a kritikai
Riadds hét véltozat létezését dllapttotta meg. Alapjaban véve azo-
nosak, csak néhény saivegvaridns van, amelyek azonban a hét
vdltozatot elkillonttik egymdst6l. Az els6, a sarnan6i udltozat
pontos tartalmat még meg sem lehet dllapttani, mert a hérom
Rézirat Rozill egyik sem teljes. Val6szind terjedelme a ktsérélevél
és az I-XVI. fejezetek. A mésik, hagyomdnyos vdltozat pedig 19
3 De Vauthenticité do le Légondo de saint Francois dite des trois compag-
rons”, in: Revue historique 76 (1901).
4A ferences Kérdéerél lsed a Perugiai Legenda magyar kiadséinak beve-
aust (HTelikon, Bp. 1890, 19-26.0) 6s a GelanGi éetrajzok magyar ford
sinak bevezet6jét (8. L. meg}
5 Clasen, Sophronius: Zagenda Antiqua 8, Prancisci, Untersuchungen aber
die nachbonaventurianischen Franziskusquellen. Leiden, Brill, 1987,
6 di Fonzo, Lorenzo: L’nonimo Perugino tra le fonti francoscane del sec.
XIIL in: Miscellanea Francescana 72 (1972), 117-4880.
7 Destonnets, Taéophila La Légende des Trois Compagnons, Nouvelles re-
chorchas sur la généalogie dea primitives de saint Frangols, in: