Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • A Három Társ Legendája

    Uploaded by

    Yannii
    13 views35 pages
    A Három Társ Legendája

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document
    A Három Társ Legendája

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    13 views35 pages

    A Három Társ Legendája

    Uploaded by

    Yannii
    A Három Társ Legendája

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    of 35
    A _HAROM TARS “LEGENDAJA we IBRARY OF THE et U CENTRAL EUROPEAN *, CEU Gniversrty cae BUDAPEST Ujvidek ~ Szeged — Catksomlyé erence, spec orras FERENCES FORRASOK - 4. A hdrom tars legenddja Balanyi Gybrgy fordttasat a latin kritikai szdveg &8 modern fordttdsok alapjén javttotta: Hidész Ferenc OFM Bevezet6 és jegyzetek: ‘Varnai Jakab OFM A sorozatot szerkesztik: Hidész Ferenc OFM és Varnai Jakab OFM Fedlaptero: Palkovies Jénos A rendi elaljarék engedélyével Kiadja: ‘Ujvidék — Szeged — Csiksomlyé A hiaddsért felel: dr. Harmath Karoly OFM Keésziilt az Agapéndl, 4000 példéinyban, 1995-ben. 6725 Szeged, Matyés tér 26. ISSN 0354-3900 ISBN 968 8112 70 0 ELOSZO 5 SF FLO6SZ6 A Hérom Térs Legendéja aj hang a Szent Ferencrél s2616 XIII. sz-i visszaemlékezések sordban. A ferences irodalomtérténet ‘egyon- tetiden agy tudja, hogy ez a hang eloszbr egy hitlin kérés nyomdn seblalt meg. Alig két évtizeddel a Poverello haléla (1226) és Cela- noi Tamés Els6 Bletrajzdnak kézzététele (1228) utdn ugyanis a srendi Rézuélemény egyre hangosabban hezdte siirgetni egy tijabb és kimeritébb életrajz dsszedlittdsdt, Ennek a hévetelésnck adott hangot az 1244-e genovai egyetemes hdptalan, mikor minden testuért felszdlitott, hogy aki csak tud valami djat a szent alaptts letéb6, azt haladéktalanul vesse paptrra és bocsdsea Crescentius a desi generdlis rendelkezéaére,”! A Harom Térs Legendéjdnak keletkezésérél mar a Chronica XXIV Generalium (1374) is azt trja, hogy Leb, Angelus é Rufinus ~ Stent Ferenc bizalmas bardtai é utolsé éveiben dllando kisér6i = @ genovai kaptalan felsz6lttdsdra vetettéh paptrra emléheiket, A legenda ma biztos helyet foglal el a ferences forrdsok sordban. 1894-ben Paul Sabatier, amikor komoly vizsgdlatnak veti alé az akkor rendelkezésre all6 ferences forrésokat, hogy viszonyukat lisetdzza, tdbbek ézbtt megjegyzi, hogy térés figyelhetS meg a Hérom Térs Legenddjénak I-XVI. és tovdbbi fejezetei (1-67 é 68-73 szakaszok) Rézbtt. Ennek a torésnek a magyardzataképpen olyan feltevést alltt fb, miszerint az eredeti legenddt megesonkt- tottdh, {gy az tobbé nem tekintheté egésatben eredetinek. Ezt Saba- tier munkahipotézisnek szdnia, és gytimélesdzbnek is bizonyult, mert ez vezetett a Tokéleteseég Tike folfedezéséhec. Feltevésénch «2 @ szerencoto kévetkerménye azonban még nem bizonyltja annak megalapozottedgdt. Maga Sabatier is {gy gondothodott, és ez volt a véleménye P. van Ortroy-nak is, aki hires cikkében® megsemmi- stt6 hritikdnak veti ald a Hérom 'Térs Legendéjét: hitudny férema valamelyik hivatalos legendéhoz, amely a XUilisz, leguégén, 361 1 Gelansi Tamas életrajai Seent Ferencrél. Ferences Forrdsok 2. Agapé, Sceqed, 1994, Balanyi Gy. bevencito, 8. . 2 La Légende do 8. Francois d’Assiso dite Legenda trium sociorum”, in: Analecta Bollandiana 19. s24méban (1900), 119-197 9. 6 ‘BLO870, ELOSZO 7 lehet, hogy a XIV. #2. els6 negyedében elethezett. Paul Sabatier egy cikkben vdlaszol van Ortroynak’; val6jéban ekkor keletkezik a , ferences kérdés” mint irodalomtérténeti probléma', A Harom ‘Térs Legenddja ennek « kérdésnek egyike kulespontia, A legenda irodalomtérténeti kutatdsa a hatvanas évek végétsl kezdve olyan fordulatet uett, amely alapuetten. megudlinztatin ‘miir6l alkotott elképzeléseinket, Sophronius Clasen német kutaté 1967-ben publikdtja monumentélis mivét Legenda Antiqua’ cim- ‘mel, Ebben olyan érveket is elétdr, amelyek a Hérom Térs Legen- déjénak régebbi datdiésdt sugalljak, Ezt kéveti az Anonymus Perusinus, a Perugiai névtelen legenda kiaddsa di Fonz6t6l®, ‘amely még akkor is jelentbs, ha szerz6je kommentardban eléggé elrugaszkodik, 6 igenceak kés6i iddpontot tulajdontt a legendd- nak, Théophile Desbonnets tanulmdnya 1972-ben azzal az dllttés- sal lép fel’, hogy a legenda Rés6bbi, mint Celandi Elsé Bletrajza, Spirai Julidn életrajza és mint az ‘Anonymus Perusinus, de bizo- nyosan kordbbi, mint Celansi Mésodik Eletrajza. Végill 1974-ben. Desbonnets megjelenteti a legenda kritikai szivegét®. Ez a kritikai Riadds hét véltozat létezését dllapttotta meg. Alapjaban véve azo- nosak, csak néhény saivegvaridns van, amelyek azonban a hét vdltozatot elkillonttik egymdst6l. Az els6, a sarnan6i udltozat pontos tartalmat még meg sem lehet dllapttani, mert a hérom Rézirat Rozill egyik sem teljes. Val6szind terjedelme a ktsérélevél és az I-XVI. fejezetek. A mésik, hagyomdnyos vdltozat pedig 19 3 De Vauthenticité do le Légondo de saint Francois dite des trois compag- rons”, in: Revue historique 76 (1901). 4A ferences Kérdéerél lsed a Perugiai Legenda magyar kiadséinak beve- aust (HTelikon, Bp. 1890, 19-26.0) 6s a GelanGi éetrajzok magyar ford sinak bevezet6jét (8. L. meg} 5 Clasen, Sophronius: Zagenda Antiqua 8, Prancisci, Untersuchungen aber die nachbonaventurianischen Franziskusquellen. Leiden, Brill, 1987, 6 di Fonzo, Lorenzo: L’nonimo Perugino tra le fonti francoscane del sec. XIIL in: Miscellanea Francescana 72 (1972), 117-4880. 7 Destonnets, Taéophila La Légende des Trois Compagnons, Nouvelles re- chorchas sur la généalogie dea primitives de saint Frangols, in:

    You might also like