A LELEK OKULAsARA

I<RISlhLY

SOROZAT

A LELEK OKULAsARA

Az emberis6g torrenelme foJyaman h-asm{Lvek milli6iban kisereltek meg, hogy az igazsagot valamikeppen formaba ontsek, Ez azonban Iehetetlenl

A kimondhatatlant nem. lelret kimondani, Az Egyeternes Vilag'pssagnak legfeljebb egy,egy sugar~t lehet felfogni es szerniigyre venni_

Ez.a mu is ilyen fenysuga.r: a Krisztus eUStri rejtelyiskolakhoz tartozo Herrnesz Triszrnegisztosz (a "haromszor hatalmas Hermesz") lelelYtnuve. Ebben arfa sz6Iitjak fel az olvasot, hO'gy ... egyesitse a idnyeben rej/a or6k ef.r!eket, hogy sarat tulajdonava valjanak. Ennek r~ lehet einyerrri nbels(f latast.

E cselekedet - mint a bevezetoben is elhangzik - megovja,. a lelhet auol, hogy meg melyebbre siillyed}en ttz elLentetek erne vilJgaban, amely idegen az 0 ere4.etkoL.

Ha csupan elsQ es utolso olda:l~t olvassa is el konyviinknek, Ielek-utazasa soran ketsegtelenUl tapasztalja rnajd a belole arad6segltseg kozvetlen.erejetl

KIuSTALY SOROZ'AT 1

I<RISThlY

LS B N 9632231. k. 963 74.2021 5 0

SQROZAT

HERMESZ TRISZMEGISZTOSZ

ALELEK OKULAsARA

KRISTALy SOROZAT I

1997.

ROZEKRUlS PER$ - HAARLEM - HOLLANDIA

ISBN 963223 L k. - 963 742021 5 0

Minden jog fenntartva @1995.ROZ:qK,RmSPERS, HAARLEM, HOLLANDIA

Klfsziilt a LECTORfUMR,OSiCRucIANUM d('/:Jreceni nyomddjaban

Tartalom

Elosz6

7

'~~""""."'~~6.'."·"'·"·~·~· •••••

9

Bevezeto .

. 11

1. fejezet .

· 15

2. fejezet .

20

3. [ejezet ..

· 24

4. fejezet .

f . .. 29

5. eJezet .

f . .. 34

6. eJezet .

f . .. 39

7. eJezet .

· 43

8. fejezet .

f . .. _ 47

9. ejezet .

49

10. fejezet ..

· 52

11. tejezet .

56

12. fejezet .

59

13. fejezet .

f . ,., _ 63

14. ejezet .

p

Mi az igazsdg?

El" / 0520

Nb.zetek ezt a kristdlyt: az egyetlen finy tizenkfft felitletm jelenik meg; sot negyszer tizenketton, minden feliilet egy sugarat ;eti vissza; valaki az egyik felitletet nezi, mas egy masikat, megis ~z egyetlen vitagossag /enylik mindben.

A Mromszor nagy Hermesz T riszmegisztosznak tulajdowtott szovegeket azokhez a regi iratokhoz sorolhatjuk, amelyek a Vilagoss:ignak az emberert ·fo1y-

£' d "'1 ., k d ak E il' I J~l_··

tatott ira ozasaro tanus 0 11 .. v agossag muko-

dese a meg-erte ember szamara nagy kincset jelent, Ertheto tehat a buzgalom, mellyel az idek soran mindent szorgalmasan feljegyeztek. A feljegyzes persze $oha sem targyilagos, mindig is szemelyes tapasztalat gyilinolcse, es att61 Rigg, hogy aki ezt a rnunkat elvegezte, a dolgot mennyire volt kepes megerteni,

A [oke}et:eselet evangeliuma

Jan Van Rijckenborgh Az egyiptomi os-Gnozis es hi7:Jasa az i:h:iik jelenben dmu rmiveben, mely a szinten Hermesz, Triszmegisztosznak tulajdonitott Corpus Hermeticumot, ~gy oskori, gorog nyelven feIjegyzettgylijtemenyt magyarazza, utana nezheriink, ki volt Hermesz Triszmegisztosz. Aki elmelyiil benniik, az eIvesni fogja, es felismeri, hogy ezek a rmivek fenyes 'uyomot hagyrak a korszakckban.

A'· d H r "1' ,. kh

z ugymon ermeszto szarmazo irato oz tarto-

zik egy 6kori arab szoveg is, melyet a De Castigatione Animae, azaz ,.A lelek okulasara" drnen adtak ki ('Hermetis Trismegisti qui apud Arbes /ertur De Castigatione Animae Libellum editit latine verit adnotationi-

6

.7

bus illustravit Otto Batdenhewer) Bonn) 1873). Ez az arab irat het pe1danyl:>ankeriilt napvilagra, de szovegiik nem egyezik mindeniitt, es csak harom nevezheto teljes terjedelrminek. Mivel felreismerhetetlenUl mind kereszteny, mind pedig muzulman nyomok is megtalaIhat6k benne, bizonyara mindket inlnyz~t hssznalta. Erre utal neh.h1y reszlete is; melyeket a mai

1', k' , ti"- 1

o vasa meg el;" oJe ez.

A fent emlitett Corpus Hertmeticum. ezt a szoveget nero tartalmazza, ezeft fo.ntosnak tartottuk, hogy magasztos tartalmat, -mely melyre hatol6 tanulmanyokkal fejtegeti a Ielek lenyeget, a magyar 0lvas6k szani1tra is hozzaferhetbve tegyiik.

Szovegiink szabadon dolgozza fel azt az angol forditist, melyet Walter Scott Bardenhewer emlitett latin szovege alapjan felvett a Corpus Hermeticum kiad1tsaba (Hermetica. The Ancient Gre_ek and Latin Writings which contain Religious or Philosophic Teachings ascribed to Hermes Trismegistos. Oxford, 1924-1936, Vol. IV, Testimonia, Ed. A. S. Fer.guson). Ossze lett hasonlitva egy regebbi hemet forditassal is, melyet H. 1. Fleischer adott ki a mulr szazadban (Herm.es T rismegistos, An die menschlic/je Seele, Leipzig, 1870). Fleischernek ugyan csupan egy olyankezirat ant rendelkeze. sere, rnely a tanulmjny elsa felet tartalmazta.

ROZEKRUIS PERS

8

p:z

B // evezeto

Isten neveben, a mindenseg oltalmazoja neveben kezlle:m fe.ljegyezni a nagyra becsUlt filoz6fus, Hermesz 1riSiZmegisztosz egyik tanulmoinyat, amelyben~ lelket felszblitja, forduljon el az alant leva dolgokt61, es igyekezzen felfele iranyulni a sajh vilagara. Ezzel a lelket meg akarja 6'V'ni a tovabbi lesullyedestol az ellentetek vilagaban, mely a lelek szamara idegen, mert a l~ek nem onnan szarmazik. Ezeken a dolgokon szilksegkeppen el kell gondolkodni, hogy az ember kozeledhessen az eredethez, es beleolvadhasson az

Afuot6ba.

9

1. Jejezet

Orok elveket fogok megmutatni neked, 0 lelek. Il- 18S~cl be oket a lenyedbe, valjanak a tulajdonodda, e.s hasson at az igazsag, ahogyan meg vagy rola gyazodve, hogy aniz ferro e.s szaraz, a viz meg szomjat olt, e.s termessetenel fogva hideg e.s nedves,

Ha nemely dolgok homalyosnak tt'innek szamod.ta, akkor terj be alelkiismeretedhez, hogy tehetseged ellentetektol e.s zavaroktol mentes maradjon. Akkor a k\ll~o dolgok a belsa latashoz vezerelnek. Ahogyan egy fe§tmea.y hhdn a festa letezesere kovetkeztethetiink, az ecservonasokban e.s a stilusban a festa keze munkajat ismerven fel, melyet a keszitlS lelkesedese mozgar, ugy reszesiiliink az alkot6 otleteben,

Mindennel igy van ez, 6 lelek. Haaz alkotoja nem Lhhat6, akkor muvein keresztiil kozelithetjiik meg. U gyanigy fontolgathatjuka mindenseg Alkot6- jat es a sots rmiveit is, vagyis teremteseik reven,

Kerlek, ole.lek, gondolkodj €l mindenen, legyen az~kar a gondolkodassal, akar az erzessel eszlelheto. Es ,tudd meg: az igazan Lereza, az elso Ok, a teljes Vilagossag megajindekoz a dolgok belso Ienyegenek e.s imom kiilonbsegeinek, tehat a Gnozis felismeresenek

1 h ", I I

a e· . .etosegeve.

Ohozza kepest minden dolog elkuloniilt, de egyik sern resze oneki. 6 az aItalanos, de nero

10

11

.mindennek az osszege. Gondolkozz el ezen, 6 lelek,

" b dul' ,. 'al ", '1 L'

essza a, J meg a termeszet ttsztata'nsagato. egy

alaZa.to~, es v~gyakozz' a j6 fonas:ll'a es Atyjara, a gondoIkodasi k~pe:sseg gy-oketere es alkot6jara, az eIet es .a b61cse§seg ajande,kozojaril. 6 az egyedill j6 es a kegyelem, bogy reszesiiljaz eIetben, es megtapasztald a szerencset es a boldogsagor.

A viUgegyetem ok-oz6ja, alkot6ja es megalapit6ja -legyenek aldottak es_ 5zent,eltessenek megaz 0 nevei mindelie~ folott - hoaett Mtxe teged a semmibol, ,6 Ie,; lek, e_s ajandekozoti- meg a gondolkodas alkot6kepessegevel. E -kepesseg re;ven tudod Iii.tni a dolgokat igazan ugy" ahogy'aniJ teremtette Alakot azonban te adsz nekjk, hQJott az eszme, amelyenalapulnak" rejtve Van dotted, Te alakitod oketa viJagb61, amelyet larsz, fo_rmab61 format keszltveu.,

P' , Alk" ' ,., k

_ ecsetet yes az, oro, s pecsetjene lenyomata-

h6I, a k~pbol szerzeri ismereteider, Igy adatik meg neked, nogy'1'aisIl,1erj az.igazi formara, ahogyan azt a peeser k-eszltojenek Itt_1.k;et ado munkaja keletkeztette; S~6:i,rala viz tnoz,gasat a fovenyen es a homokban hagyort nyomaib61 ismered meg. Hidd d,' igazamit raondok, es tudd meg, hogy a forma.kes kepek, me.Iyeket a jovd-men6 dolgok vilagaban testi szerneidde1 l~J:.~;csak peJ.&lzafok"az igazar; valtozatlsn es rornolhatatlan Met otletenek csupau Ienvomatai,

A szellemben levat kizttr61ag szellemi szern pilIanthatja meg .. Aki a· szellemben, az igaz eletben Van, ~stes'ttel ren_delkezik, annak tiszraban kell lennle vele hogy ez az elet fplytqnos val6sag,. .. ?

... Azember az wyagban kepet alkot 6nmagaroL Omna.ga,t Litja sajat otleteiben;e~ lenyomataiban. En-

12

nek &riil, ez tetszik neki, Onmagaban larja a szerete-

"b E ..

tee; az i;irom e.s tetszes megvari 0 enne. . z egy igazr,

t.o.Q[olliatadan es o1'okke rarto boldogsag,

Torekedj, 0 lelek, bepillantashoz jutni megnyilvanu14s reven, ismerd meg a dolgok lenyeget, de ne ugyelj mennyisegiikrees roinose.giik1'e, A dolgok lenyege; s'i jelensege egyszerli,es a lelek azonnal es koz-

!.; 'lk!!! } b . "'k' A ., " •

v;etl:tQ new megertnetr 0 et, It). mennYlseg es a nu-

lltts:Ag viszont sokfele, es teres ido korlatozza. .

Meg kell tudnod,o lelek, hogy a sckfeleseg' vilagaba leh~tetlen bepillantast nyerni .. Ezenavilagon neta maradhatsz, ebbol semmitsem vihetsz magaddal, A hepilIanta.s elnyerese a leIe~ tulajd,onsaga. A bdit4s ,kiilonbozik a kiilso dolgokrol. Ragadd meg

, ,I I· i" - k _" nIt

t:eh:It az egyszeruseg ismeretet, es a sore¥ege

~gydeL

A kozmikus elemek koziil, 6 lelek, a fold a leglleheZebb. Ez iilepedett a legmelyebbre, Nagyon best1n1s6d6n. Durva, tomeny, nehezes merev, Ki van :larva a vilagossagbol es az eIetb51, tehat az ona116 niukooesh5L

Ezuran a VIZ eleme kovetkezik. Ez a foldne1 fi'n-Qifiahb, tisztabb es magasabb rangu. Tobbelerlehe-ttD's&ggel rendelkezik.

}.{ajd a leveg6 eleme kovetkezik. Ez a viznel is finJD~b.b, es. meg tobb feuy eselet van benne,

Ezt azt~n a tuz eIeme koveri, amery a legnagyobb eletlehetosegekkel bir,

A. tUz utan az egitest eleme jon, mely a negy alaruas ele~ legtisztabbjat tartalmazza, Kwonos es t;gWszeri,. e10szo1' is mer! nagyon finom az. anyaga,

, , dul '1 tl h '" k '''1 ' 'f

SZlnte tulcsorc . az ee . er etosege to, szepenes '0-

B

koz·atokban van elrendezve, es nagyon kozel ill a szellemben reszesiilo elethez es a tokeIeteshez. Masodszor: rnert a legszebb, toke'letes esszimmetrikus egitest-formaja van, azaz gomh. Harrnadszor- mert amit korii!zar, az mind azonos f_Of<ill.ajU, gomb alaku, gomb a gombben, sorban egyik a I.llasikban IefeM, egeszen a f61dgambig.

Az egitest eleme utan, mely a legmagasabb, felfeIe a Ielek anyaga kovetkezik. A le1ek tiszta, viIagosan ragyog, es az egitesteker harmonikusan mozgatja. A U:lek minden elemnel es testnei finomabb, amit kariilfog. A .lelek tested en. Ami a Ielek alan ill, az nem reszesiilhet az eIetben, csak a Ielek iltal. A leIe~ rendelkezik a gondolkodasi az akaras es a megiteU:s kepessegevel. Tebe.tseget mindenre kiterjeszti, ami osszekortetesbe keriil vele, ha az kepes megval6sitani ezeket a

1 h n, k • h '

e etosegeet. Igy Q,Z detet.

Ami a le1ekkel nincsen kapcsolatban, az neIkiilozi a gondolkodast, az akarast, mozgas es a _megiteIes leh-enJseget. E tulajd.onsagok nelkiil viszont nincsen elet.

A szellem a lel~k falon ill, es magaba zarja a leIketo Ez minden eszlelhetoseg legfinomabbja, es mindeneknsl magasztosabb. A szellem Istentol kip vilagossa.got, eletet es szepseget, es kozvetita neIkiil hinti ezt mindenre, ami obeloleel. A szellem a legmagassagosab b kozvetftO. A legkozelebb ill Istenhez, mint a kamar_a.s akiralyhoz.

Gondolkozz el ezen az osszetetelen, 6 IeIek, hasd at magadat ennek azigazsagaval, es Iegy ebben teljesen biztos. A dolgQk igy vannak osszerakva, elrendezve es fokokta osztva.

14

2. Jejezet

Hazugsag, 6 lelek, hogy a vilag megcsalja az embert, s hogy tele van kaprazanal es Lhszattal. Ezt csak az mondja, aki nero: tett szert belatasra. J 6 ienne, ha az ,ember., elsa lepesetol az utolsoig sziinteleniil j61etben es bcldogsagban elhetne. De nem ez a helyzet. Ismetelt.en boldog, majd boldogtalan, joletben, majd nyoJiIl,onl.sagban el. .Nern a vil,4g csapja be az embert, hanem az ember onmagat. igy rontja el a letet,

A:z ember azt hiszi, boldogsagat ennek a vilag. nak az adomanyai biztositjak, s ezek orokre maradand6k. A:zran belepusztul a j6 es a rossz valtakozad.ba.

Bh- ez a vilag egymassal hadakoz6 ellentetekbol au, a j6 es a rossz sziintelen iitkozetebdl, megvannak benne a magasabb es valosagos dolgok peldazatai es tiikrozodesei is. Emiatt a lelket itt fellehet kelteni, es arra lehet kesztetni, hogy figyelmet onmagara iranyitsa, s ezzel belatflshoz jutva megtudja.: az igazsagot.

A lelek azert jon erre a vilagra, hogy megkiilonboztetesi kepessegre es belarasra tegyeu szert. Itt viszont elhanyagolja a megbizatasat, elfelejti lenyeget, mire ennek a viH.gnak a javai felszippantjak, s 101di Ie· te celjat igyszem elol teveszti, Erzekszerveit az ember helyteleniil hasznalja. fgy nem nyer betekintest, holett ez a vilag olyan hely, ahol meg lehet ismerkedni

15

az igazsaggaL Az erzekszervekkel eszlelheto formak elmulnak ugyan, megis egy igazsn orok eIet arnykepei e.s peJck(zatai.

Az ostlpusok vil.agaban nines sernmi olyasmi sern, arniezen a vilagon e.s i dolgokkal torreno folyamatokban meg ne lenne venilet formajaban. Masreszt nines en ezen a viIagon semmi sem, ami nem az OStlpusok vilagmak a pe.Idhata leane. Az erzekvilag csa- 16kasaga e.s folyekonysagaaz embert arra keszteti, hogy forduljon el tole, es igazodjon kizar61ag az osdpus ok tisztasagahoz. E vilag gyenge, vaItozando e.s mulando fotmai az 6stfpusok tartos ha,tasara utalnak.

Az' 'k il' d 1 .

. erze v ag 0 gaihak kOlcsonas ellentmondasa es

tartharatlansaga az embert ana kenyszedti, hOg)r 'az osdpusok vil,agaQan, a tisztagondolatok birodalma-

b £ ,i1l , 'I J .

an eanauo egyetertesre nezzen,

. AnyagviH.gi tattozkodasod idejen, 0 IeIek, ne :ffizod) az eriekek m{ikadesehez, mert megakacillyozzak: 'a bel:kls megsze:z;eset_; celod es megbizasod ugyanis

tenmagadban el. 19y Ieszel kepes minden tehetsegedet az egyetlen telnak szentelni: behitashO'z jutni, s ezaltal az etedetben lenni. Haaz egyetlen eletre vagysz, akkor le ~eI1 veined tiszt:halan ruhadar, el kell tavoHtanod testedrol a piszkot, meg kell semmisltenecl ami

igazi faj~£dnak ellentmond. '

" Ha ezt. megtetted, akkor fordulj az igaz elethez,

es t-apasztald meg arameit. Oltsd fel azt a ruhadar mely- asszhangb~n van bels"iS lenyeddel. Vedd kOnll m<;tgadat a belole ered8 formakkal, meIyek arakke val~k es l11egvaItoztathatatlanbk, amelyeknek a kikelet, viruIas es pusztul;is vilagaban, va16 tanozkodasod alan tsup~ vetUleteit es peJdait Ia,ttad.

16

G@ndolkozz el mindenen, amit magyaraztam neked. Hagyd, .hogy athasson ez az igazsag, es probald me:g6rte:oi An is tudnod kell: harem dolog kiilonboy;c!) v:iltozatai romlasztoak, a sokistenUseg,az igazs-agtilansag es az erzeki elvezetre vagyas. Egyetlen gya,k-eriik van: ennek a vilagnak a kedvelese. Keriild tehat ezeket_. ,e.s menekiilj e161iik, mint a rnadar a madarasz hll6jat61. A sokistemiseget elkeriilheted, ha az egyseg v;eterelhet. A'L igazsagtalansagt61 megovod magadat, ha belatas, trsztasag es megbizhat6sag vezet, Ha nem l'~agaIsz erzEki elvezetre, akkor mentes leszel a keseruseg-rol, retregestdl, telelemt81, aggodalomtol, tudatlansagtol es birtokvagytol,

'Gyazodj meg r6la, 6 lelek: ezek a viselkedesi szab:Uyok' helyesek, sfgy reszesiilsza boldogsagban a me,:gsemmisiiles helyett.

- Jsten az embert a mindent arhat6, teljes betekintes elnyeresere teremretett, s hogy eszerint eljen. Arz ember azonbanerre folyamatszenien erik meg, mint a szo18 vagy mas gyiimolcs.

Az embert az erzekszervileg eszlelheto dolgokb61 ili6 lenynek is 1 hhatj uk, de lilthatjuk a szellembol

I • l' 'k il I lelh II d 1

szarmazonak IS, me y erze szerv eg esz e eta 0-

gQkkal van felruhazva,

Erzbkszetvi szempontbol a vilagra erkeza ember a lehyevel kapcsolatos makodeseket kezdetben nem kepes alkalmazni, TaplaIbk felvetelevel azonban okula'sraalkalmas allapothoz fej16dhet fel. Akkor meg nsm. kepes gondolatokat kelteni. Ha belatasra vagyik, akkor a legmagassagosabb javakkal d.plaljak; a tokeletesse], ami a teljesiileshez vezet. fgy nyeri el az onall6 alkotas lehetoseget, hogy a helyes gondolatok kialaki-

17

dsa TrWen szabadda valjon. Ettol a pillanatt61 kezdve mondhat6 felnottriek.

Erz-ekszervileK nem eszlelheto szernpontbol az ember kezdetben az alkot6 szervvel kapcsolatos eleven er8, amelyet a maggal visznek be az anyamehbe, Akkor az egitestek kozvetftesevel a magzat kialakul, e.s elkezdodik egy 6181eoy gyarapodasa. Ennek a lenynek meglesz a lehetcsege a valasztasra es ax elkeriilesreo Ez az eIoleny akkor vllik ernberre, ha belemegy egy tokeletes ero, mely 8t is tokeletesse teszi, Ez az erc az igazi gondolk0dasi kepesseg, Ekkor lett ellatva az ember mindennel, Ekkor tokeletes, e.s ebb81 a tokeletessegb81 kell elnie,

Ember kezdetben nem volt sem lehetoseg, sem eredmeny formajaban. Kesobb lehetoseg~ent, most meg mint va16sag van jelen, most tokeletes, Tehat szabad akaratab61 cselekedhet, A gondolkodas tehet-

, I .. 1"· '.' k ' I' Ilk'"

segeve onmaga es rnaso szamara .1S teremto ent mu-

kodhet,

A mindenseg Alkot6ja,dicsertessek 'a neve, az igaagondolkodasi kepesseggel rendelkezok fiile szamara sziinteleniil mondja gondolatait. De nero mind, aki hallja, erti is a beszelOnek a szaridekat. Egyes Ibnyeknek tolmacs kell, magyaraz6, kozvetito, rnert a beszelot nero kepesek kozvetleniil megerteni, Mintha idegen nyelve; hall ana, a tolmacs fordlra.sat61. fiigg.

~

Neked azonban nem kell olyannak lenned, mint

akiknek tolmacsra van sztiksegiik. A forditok gyakran megbizhatatlanok, rnegvaltoztatjik a szavak ertelmet eselfenlltik jelento:;egk Ana kerlek tehat, emelkedJ feliil az Isten beszedet nero ertokon, es azokkallepj kapcsolatba, akik megertik,

18

F1'6baId, 61elek, a kovetkezmenyeket ielismemi, olie1ott cselekszel; tudjad, mely gyUmolcse lesz a £3.ak. rilielott eli.i.lteted. Ha igyekszel belacasra szert :enni, .mielott cselekszel, megtiszteltetes lesz a reszed, kann)'11.lesz a dolgod, es j6 termest aratsz,

19

3./ejezet

.'

Az anyagvilag tulajdonsagai egy pillanatni sern illand6k. Sztinteleniil viszalyban allnak egymassal es osz~zeegyeztetheteclenek. Legy 6vatos tehat 6 Ielek, .ulj e1 ezekrdl a latszatokt61, melyekkel nem szabad kapcsolatban marsdnod,

T e, leIek, egyszerrl vagy - azok sokfeU:k. T e nern csalsz - azok csalnak, Te igazan elsz - azok nero rendelkeznek val6di elettel, T e olyan vagy, mint onmagad - azok begub6znak es beolt6zkodnek, kapnlzatok, .ulhatatlanok, muland,6k.

Legy figyelmes, vigyazzmagadra, nehogy a rabszolgajukka tegyenek es eltereljenek a celodtol. El ne hanyagold, 6 lelek, igaz mivqltodat, mely egyszeru-

I • I, 'I " N b'

seg, 19azsag es nagy me tosag, e lZZ az anyag-

doIgokban, melyek tobbszorosek, csalbk£k, hutlenek es elutasftjak egyrnast - kiilonben eltevedsz es elpusztulsz,

Meddig hagyod, hogy az erzeki vilag csillapitatIan vagyai befolyasoljanak, melyek egyik eszlelem51 a ma.sikhQz menekiilnek, a forrotbl a hideghez, majd a hidegtol vissza a meleghez, az ehsegtol a j611ako_ttsaghoz, s a teltsegtol az ehseghez?

Ameddig az anyagt61 fiiggsz; addig a kielegitetlen vagy a sorsod, Mihelyt binokolsz, azonnal az elveszites lehet6segenek a klnja gyotor. Hapedig elveszik to-

20

led, akkor a kint az aggodalom valtja fel, es a veszteseg sajnahta.

Told fare tehat, 6 lelek, ami ezt a kint es aggocW.r;nat okozza. Ne sajnald ilyenm6d elhagyni az agg31y:J;, a gondot, a felelmet es a H.jdalmat, ami a kielegitede:n v.tgyak kovetkezmenye, s tabbe ne bosszank0dj, hogy megbekelhess, hogy feIelemtol mentesse es vidamma v£llj.

. Akia nyugalom helyett a csillapirhatatlan vagyakat y:liasztja, bolond az, A bolond tevutakon bolyong es a vesztebe rohan.

Lent az anyagvilag, 6 lelek: a csillapitatlan vagy, a szorongas, a megszegyeniiles es az elszomorodis helye, Pent a szellem es a nyugalom vilaga, melyhez felelem nern fer het hozzs,

Ott nagy a meIt6sag es az ororn. Mindket viligot 1attad, .mindkettoben eIte!' Dontsel a tapasztalatod alapjan. Barmelyik vilagon lakhatsz. Egyik sem utasit el, sem nem fog elhanyagolni teged, Az ember szamara azonban lehetetlen egyidoben a csillapitatlan vagyak k4tjat es a nyugalmat is elvezni, fennkoltnek, ugy-anakkor korcsnak. lenni, egyszerre 6riilni meg bosszankodni is. Mindket vilag. szeretetet ugyanaz az ember nem egyesitheti magaban. Ez lehetetlen.

T e, 6 lelek, bizonyos torzsb51 sztilettel, ennek az aga vagy. Barmilyen messze is lenne az ag a torzstol, a magegyezes es a kapcsolat megmarad. T aplalekodat a to,rzsedtol kapod. Ha valami a torzs es az ag koze keriil, akkor a kapcsolat es a d.plaIkozas megszakad, s az .ag e1hervad.

Gondold meg, 6 lelek, es rogzitsd a lenyedben: rendeltetesed az alkot6dhoz val6 visszateres, mivel-

21

hogy 6 a te torzsed, 6be101e nevekedrel, vesd le rehat azanyagviH.g minden p'iszkat es terhet, sziintess meg mindent, ami akadalyozza, hogy visszaterj saj~t belsd, magassagos vilagodhoz, torzsedhez es eredetedhez,

A Mbomban a legy5zott katona, aki fegyveret Ieteszi es az ellensegnek megadja magat, fogsagba esik. Arnelyik tovabb harcol, vedekezik es nem adja meg magat, az elesik. Ax anyagba meroM lelek tehat vagy fcgsagba ketill vagy elpusztul, Aki a fogsagot vaIasztja, arra hosszadalmas kin16das es' rabszolgasag var. Aki a haUl!: vlilasztja; az meghal, hogy elhessen. Halalaban visszanyeri az igaz eletet, s elkeriili a fogsigot, a meg-

al' I I '1" 1 '"

azast es me trosag~ e vesziteset.

Ha az aljas es meltatlan tetteket el akarod keriilni, akkor vizsgald meg mely Iorrasbol erednek, s tavolodj el artol, Ez a forras ennek a vilagnaka kedvelese.

Ha viszont nemes es istenieselekedeteket tervezel;akkor gondolataidat ezeknek a gyokenhe ira.nyirsd, iiltesd el 5nmagadban ezt a gyokeret, es apold. Ez a gyoker az evilag dolgait61 val6 elfordulas. Mindekozbengondosan keriild.a latszatot, nehogy a tUlzott 6vatossag gyavavategyen, s ezzel elveszitsd a batorsagod es a tisztesseged, mert 19y kiglinyolod es megalazod onmagadat,

Ami nem anyagb61 kesziil,az mind va16sag. Ez 'az ig~i va16sag- pedig anyagtalan. Haaz igazi valosag 0sszeill az anyaggal, akkor a szandekanak megfeleld alakot olt.

Messzire keriild el a szetforgaeso16dast, 6 Ielek.

Ha maga az Het az egysegb.ez es az egyetemesseghez viszteged, akkor: eid meg ezt szabadon es alazatral . Akkor akinok, a faradalmak es a nehezsegek lepereg-

22

nek r61ad. Mint aki fhadsagosan megszerzett egy Hiropast, hogy lasson az ejszaHban, melyet most a ke- 10 nap sugarai lattan £elretesz.

Ovakodj mindentol, ami alantas es meltatlan, ilyet ne vegy fel lenyedbe, nehogy a jelleged elesirlul-

• I 1 . 'd " I I '~1· I··

Jon ~s ajta szamara taszrtova Vat], mert 19y onmaga-

dat akadalyozod igazi hazadba visszavivo osvenyeden,

Tudd meg. hogy a vilagmindenseg magassagos Alkot6ja mindennel nemesebb. Ezzel a Nemessel lepj osszekottetesbe. Haegyesiilsz lenyedben 1E~v5 bds6 forrasoddal, akkor kozeledsz ahhoz, aki teged is alkotott, Meg lehetsz gy5z5dve rola, hogy a nemes a nemessel tarsUl., s a nemtelen a nemtelenhez fordul.

Az alakul6 dolgok vilagaban tart6zkodsz, megis a n_yugalmat keresed. Egy alakul6 vilagban hogyan is l~tezhetne nyugalom? A vizekena es6nak h3.nyk6dik, s h~ egy pillanatra nyugton maradna, az veletlen lenne ~upan. A viz hamarosan tljra mozgatni kezdi a szinen levoket. A es6nak csak akkor nyugszik meg, ha partra vonjak. Mert a es6nak a szarazrol szarmazik, az felel meg az 6 tomenysegenek es sUlyanak. A csonak csakis akkor nyugszik meg.

A lelek sem csendesedhet el az anyagviIag hullamvereseben; meg csak sziinetet sern tarthat. Ha viszont visszater forrasahoz es gyokerehez, akkor elesendesiil es megnyugszik. Mentesiil az nyornorusagtol, megalazottsagtol es tevedest51, amelyben az idegen faldan reszesiilt,

2J

4·fejezet

Az anyagvilag tiszta es tiszd.talan dolgokb61 all. Az embernek ittellSszo.t;' a tiszd.talant kell rneginnia, azutan a tisz~t, ha boldogulni akar. Hidd el, jobb a tisztatalan utan tisztst inni, mint tiszta utaa tisztatalant.

RQgecszme azt kepzelni, hogy a durva anyag vilagab an bar-hal valami tisztat Iehetne talalni, Ha hiszik is a tal~t dolo gr61 , hogy tiszra, igszan tiszta nern lehet, men ami nem orok, az tisztat nem tartalmazhar. Az anyagvilag minden tisztatalansag piszka, es mindeniirr larm-as. Gondold meg, hogy ezt jelkepesen ertern. Ha ateljesen tisztara, a keveredestol mentes lelekre vagysz,. akkor azt ne a joves-menes viH.gaban keresd,

A semmivel sem .kevert, a val6ban tiszta, a lelek

. . ' h ' '1' I . k" I , h I al'lh'

tisstasaga. a nozza me to es ne 1 jaro . eyen t-a . ato,

NIashoLhiaba keresed, Ha pedig nern tal. Hod, amit keresel, nem ered el, arnit hajszolsz, akkor a kielegltetlen v~gy aggodalma ~s Hjdalma kinoz, megbetegszel es meghalsz. fgy az igazi gondelkodas oromet es az orok eletet nern eled meg.

A jarttul, melyben sziilertel 0 lelek, s amelyet a foldi eler tengeren hajtasz, vlib61 k6sziilt es megfagyott, A sorsod ide vetett teged. Hamarosan felkel a Nap, a jeg megolvad es vizze valik, te a vizen iilsz es otthagynak. Ezt nem birod ki, Olyat keress tehat,

24

ami elhir teged, Ez viszont .a kepesseg a helyes iranyban uszni, mig talajt nem ersz,

A tiszta e.s attetszlS vizben minden meg1atszik. Az is-zflPos e.s hulladekkal vegyiilt viz neheziti a megH.ta.st, S cQ_ rejtettet nem eszleled. Mint a Nap fenye is: amikor megviJagitja a dolgokat, akkor olyanoknak Utjuk <Skee, ;wrilyenek. Ha viszont a Napot fiist, par vagy felho fedi, akkor a szem nem veheti ki a dolgokat.

Igy van ez akkor is, ha a szellem. vilagos fenyet durva, tomeny es sorer dolgokkal vegyitik el, Az elhomalyosulas rniatt a Ielek nem kepes meglatni a szellemben meghad.rozott tiszta formakat e.s jelensegeket, "A lelket ez megfoszrja annak a lehetasegetol, hogy elke_PZ:f;I~t alkosson maganak a szellem vilaganak vaI6- s~gar61, es betekintest nyerjen a helyes irany kivalaszta~ab.oz sziikseges tenyezokbe, amelyek rev-en raterheme a boldogga valasutjara.

Csupan azert, mert valaki nem rendezi be es .nern lobQgozza fel a hazar, de minden ellenerzes nelkiil 10- v-abbta is bernie lakik, meg nem mondhatjuk, hogy -elhagyta otthonat. Az ellenerzes jeleit akkor kezdi mutatni, ha kesziil elkoltozni,

Szintugy, 0 lelek, a vilag anyagisaga tekinteteben .az ember nero halt meg el csupan azert, .mert elutasitja a vl1aggal jaro oromoket es kl.vansagokat, de tovsbbra is a vilagon lakik.

Az igazi elhalast annak a heves vagya kiseri, hogy ki akar koltozni az anyagszerusegbol, meg akar szab~dulni az ellensegessegtol, a viszaIyt61, a szethuzast61

, .. r 1/1 E' h" 1'1 k 'I' h l'llal

es a sotetsegto. .zert te at, a e e , e J a . a a a

szemed elatt, s a halal kilatasa ne gyotorjon teged, Hallli'elelemmel ugyanis megsemmisited a lenyedet, El-

25

lenben ha a halalt csak. kapunak latod, akkor elnyered a bcldogsagot.

Hiszen tudod, 6 lelek, hogy halalod reven masik. e1ethez jutsz masik teriileten, Ott laksz majd nem szegeaysegben, hanem j61exben, nem szuksegben, hanem elegedetten, nem rertegesben, hanem bekessegben, nern fhadalmakban, hanem nyu:galomban. Nern fajdalmak .gornyesztenek majd, hanem oro mod lesz; nern beteg leszel, hanem egeszseges. Nem a sotetseg, hanem a feny vesz k6riil.

Ne busul] tehat, hogy gonosz ruhsidar es csal6ka jelensegedet le kell vetned, hogy sokkal jobb e~ orok ruhakhoz juss,

Ne busulj, hogy belatasokat es tapasztalatokat gy{ljtesz, r,najd a igazsaggal egyszenisegben es egysegben lepsz szembe, mert ezek lenyed tulajdonsagai,

Rokonerzelmiieket keresel, b IMek az alakulas es elalaktalanodas vihlgaban, holotttudnod kell, hogy olyanok itt nem talaIhatbk. Amit keresel, az csakis a szellem vilagaban letezik, mely termeszetenel fbgva egyszeru., tiszta es romlatlan, Ha erre vagysz, akkor ehhez.a birodalmnhoz fordulj, hogymegkapjad, amire sziikseged van, es ne az alakulas es elmulas yilagaban keresd, ami ott nern talalhato, Ennek lakbi fogIY9k IJs rabszolgak, Hogyan is varhatsz el baratsagot egy fogolyt61 es huseget. a rabszolgat6P Legy errol

"lid' . 'I'

m~ggyozove es eszerint e J.

'Nehez, 6 lelek megvalni a baratcktol, de kenytelen v:agy, mert felerte nehez barati kapcsolatot tartani olyannal, aki a bar~tjat biztosan elhagyja.

E vilag lak6it jogtalansag eti, s ugyarugy jarnak el ok is rnasokkal. Rossz utra killdik 8ket, s ok is tevut-

26

11a terelnekmasokat. Ha pe1daul egy Ie1ek belep az agg0daloIhllak e.s binatnak erre-a teriiletere, akkot banhs:lg es oromrivalgas fog;tdja; amikor elmegy, jajvesz~6il~s es kiabalas kiseri. Ebb81 is kideriil, milyen oktalanok, s az igazsaggal es jogossaggal mennyire elletltetesek az emberek.

Tudd meg, hogy a lelek szamara negy halalos doleg Itf!tezik. ami a veszedelemre viszi; az elsa a tudatlansag, masodik az aggodalom, harmadik az elegedetlensef?, negyedik a WeI em. Igen szerencsetlen az 'a Ielek, akit ez a negy allapot gyator. Ha viszont a halal keseroseget kozombdsen es al1hatatosan el tudod viselni, akkot mentesse valsz nemcsak a felelemt81, han~ az eh~gedetlensegtol is. Maradj tehat szenvtelen, hogytevelygesedidejete az elegedetlenseg e.s a felelem idegen foidjen nehogy az aggodalorn is urolerjen, MegrenclithetetlenUl meghalni nagyszen1. Megszegye-

'" halal 1 " .. k' 1 ' b' ,

rutt'> a' air egyozott eat, evert en es atorsagot

ve-sztV,e megelni, A meghalas rovid.ideig tart e.s hamar elmulik, fogsagban elpuszrulni viszont maradando szegy:en es megalazo. Nekelletleniil halj meg tehat, ne h~odozz a bucsurol az anyagvilagban. De orizkedj a f0gs;rgt61, mert a meghalas eletet, a fogsag halalt jelent ajruek szarnara,

Az.emberek harem fokon tartozkodnak. A legal!ion az ember tud ugyan, de nem cselekszik aszerint, Mint a bator de vedtelen ferfi. Fegyverzet hi4nyaban hogyan is szallhatna szembe az ellenseggel? A masodi:k fokon az embertudas hianyab:;tn cselekszik. Mivel a bator konnyebben jut fegyverhez, mint a gyava batGrsaghoz, az ismeretek hianyaban cselekvc jobb a md6naI, aki nern cselekszik. A harmadik fokon az

27

ember tajekozott es eselekszik is. llyen a bator harcos, aki fel van fegyverkezve.

A Hold addig siit, amig a Nap megvihigitja. Ha a Fold kozejiik ill es arnyekat a Holdra veti, akkor a Hold nem ragyoghat tobbe, hanem elsotetiil. A lelek is addig fenylik:, arnlg a szellem megvilagosltja. Ha azonban a Ietrejoves es elm6H,s a Ielek es a szellem koze tolakodik, akkor a lelek fenyet veszti es elsotetill. Ahogyan a Hold new keriilhet ki a sotetbol

, ,

ameddig a Fold az urben a helyen matad, ~gy a Wek

sem keriilheti el asotetseget es a karosulast, ameddig termeszetiink anyagahoz ragaszkodik, Ebbal az deriil ki, hogy a Ielek csak akkor nyugodhat meg, ha a lehe-

't" I h bb !11k "I il' ,

o eegnamara rnegvai ettoa v agtOl.

28

5.jejezet

/w.. igazi, revekeny intelligencia nem egyeb, mint alkQt&kepesseg, rnely dolgok es gondolatok kepeben jut kifejezeste. Amely Ielek tart6zkodik ettal, az elvesziti Q1'lmagat, esazeletet is nelkiiloznie kell. Elkepzelesek es nthetek kifejleszrese kepezi az intelligencia teveken:ys~get es az orok elet torvenyet. A vilag elvezete lill'l'(;ijg a haLll.

Ami anyagb61 ill es amiben nem lakozik igazi gondolkodasi kepesseg,az termeszete alapjan a sajat credere iranyaban mozog. Csakis ott a helye, ott frissiJ1het Iel e.s ott nyugodhat meg. Ami foldbol tevodik Qssze, mint peIdaul a kovek es hasonl6k, az a foldhoz, minden fnldi keletkezesgyokerehez es eredetehez ter vissza, hanem eri ellenkeze era. Ha a fold roger felemelik, majd eleresztik, akkor sajat termeszetes mozgasa reven gyorsan visszater a f61dhoz, eredeti elemehez.

Ha semmi sem tartja vissza, akkor sajatossaga alapjan a viz is visszater sajat elernenek nagyobb mennyisegehez. Ezert folyik minden [orras vize feltartozrathatatlanul a foly6kba e.s a foly6k szakadatlanul a tengerekbe. Abba olvadnak bele, rnert ott talaIhar6 a legnagyobb mennyisegf viz. igy van ez a tobhi elemmel is. A tilz e.s a lev ego felfele szall, rnert mindkett5 visszatorekszik a' saj at eredetehez.

29

Azt l:atod tehar, hogy ami nelkulozi a gondolkodasi ~s megkiilonbozreresi k~pesseget, azt egy yak indulat e.s a terrneszetes klvansag mozgatja. Es minden arra a helyre igyekszik, ahol gyarapodhat, elhet e.s eros lehet. A dolgokban belsd ellenallas van az egyedUllet ellen, e.s nem kedvelik, hogy el legyenek valaszrva hazajuktol e.s eredetiiktol.

Akkor, 6 lelek, nohafel vagy szerelve a gondolkodasi kepesseggel e.s a megkiilonboztetes rehetsegevel, miert nern vagy hajland6 visszaterni hazadba e.s sajat elemedhez? Hiszen, csakis ott van j6 dolgod e.s ott elhetsz. Miert fordulsz el tole,miert valasztod el rnagadat gyokeredtol e.s eredetedtol? Mien valasztod a kiilhont, mien rnaradsz idegenben, -ahol szegyen er ~s szidalmazas a sorsod? Mi hajr reged, rnondd csak, osztqUOS vagy vagy intelligens gondolat? Ha osztonos vagy, akkorez az anyagi elernek veled sziiletert viselkedese, melyek a sajat elemeikhez torekszenek vissza,

Ha viszont az intelligens alkot6kepesseg mozgat es rendelkezel az iteI5kepesseggel, akkor miert hagyod magadat .ravenni, hogy hazad helyett idegenbe rnenj, megalazrarasban reszesiil], mHt6sagodat megtagadd, megszegyenUlj e.s biintetest kapj az orok nyugalorn, rnegtiszteltetes e.s hatalom helyett? Aki ilyen ketsegben el, az sem nem ez, sem nem az, va16jaban sernmi, Sem nero anyagi dolog, sem a mukodo intelligenciaban r~szesii.16 lenyekhea nem tartozik, Nincste-

I 'I I' h' en es tetova eny te at.

.Miutan rnindent lartam, a lelek, ana az eredmenyr~ jutottam, hogy harem, rnindent feliiltnUl6 tulajdonsag lerezik: el<5szor is belatas, masodszor elegedettseg, harmadszor biztosnak, azaz aggodalomnol

3-0

mentes;n.ek lenni. A belatashcz a lelek ugy jut hozza, hogy visszater eredetehez, es csatlakozik az egyseglrez, Azelegedettseg azzalerheto el, ha a kivansagot megsziinteted, s ezaltal megkapod a sziiksegeset. A biz):onsag es aggaIymentesseg akkor keletkezik, ha legrazod a halalfelelmet onmagadban, e.s kezdesz elvalni ett61 a vilagtol,

Ameddig a kikeler, a virulas es a hanyatlas vilagaban tartozkodsz, ket dologt61 orizkedj, melyek a le.lek szamara halalosak. Fordu1j el ezektdl, mintha csak felne! toliik. Eza ketto: az asszonyok es a szeszesital. Aki asszonyok h:ilojaba gabalyodik, az olyan, mint a madar egy oktalan gyerek kezeben, A gyetek vidam;rn jatszik vele, rnialatt a madar halllieleimet erez es a j.atekot kinzasnak veszi, U gyancsak tartozkodj a reszegsegt81 is, men ez a lelket mintegy hajova teszi, me1y kapitany es kormanyos nelkiil hanyodik a tenger tajtekzo hullamain, Igy teveszt iranyt a szellemtol elv'Uasztott 161ek is; a termeszet eroi elsodorjik, es elpusztul.

Ha az egykor meglbr8 belatas elillan,akkor az anyagvilag, a test es kepessegei elkeriilhetetleniil az ismeret forrasa es tekozed furakodnak. Ha a feledesbe meriilsz, akkor ezt a te osszetett lenyed okozta, mely sGitet, meghasonlott, meg van.terhelve es kovetelodzo. Teg_ed az ellentetek segitsegevel tart fogva. Ez okozza

- a feledest, melyben elveszited korabbi ismereteidet,

A lelek egykori belatasait es ezeknek elvesziteset asotetseget es vilagossagot lata szemhez hasonllthatjnk. Ha a szemet sotetseg veszi komi, akkor semmit sem lat, meg ha a dolgok ott fekszenek is elotte. Ha viszont feny esik raj uk, akkor a szem is megvilagosul,

31

e.s megkiilonbozteti a dolgokat, amiket azelotr nem larorr. A feuy tehat- a kapoq; a dolgok es a szem kozott, A f~y ajandeka a megkiilonboztetesi kepesseg, s ezzel v:ilnak valera a dolgok, melyek addig csak Iehetoseg kepehen voltak jelen, Ameddig a szern vilagossaghoz jut, addig a dolgokar Ia.tja e.s megkalonbozteri. Ha azonban a szem vilagtalanna v:ilik, azaz sotetseg veszi kortil, akkor azonnal elvesziti eszlelokepesseger e.s mindazt, amit erniatt kepes volt felvenni. Hogy az e.szlelesi kepesseg megmaradjon, ahhoz a £enynek mindig jelen kell lenni, ekkor a szem sotetsegtol mentes.

Latod-e most mar, 6 lelek, hogy a viIa.gossag a szellernbol, a~Qtetseg pedig a testbol ered? Ha ezt erted,akkor miern busulsz, hogy a tester el kel1 hagynod! A legnagyobb H.jdalmat a test miatt eled meg, Ez meggatol annak az eszlele.sebenJ amit mindenkeppen tudnod kellene, Inkabb azt kellene gyaszolnod, hogy

J 1 cis 11 il" 'I il' h ' ,

tavo mara z .a sze em v agato; mert e v agatasa-

ra reszesiilsz a legnagyobb kegyelemben, hogy elerheted.a neked megfelelot, ami! keresned kel1 e.s meg kell zagadned,

Fordulj el ettol a termeszettcl, 6 lelek, mondj le

11 H d bb I I inkabb f'l' "1 ".

to a. . agy a a a szereteset, 1 sa e J to e. Oriz-

kedj a szenvedesto], amihez ez teged ve.gso soron visz, es fordulj a· te vihl.godhoz, mely gy6kere'd e.s osalapod,

1 " 'I " I' hel .

egy 0 yan magas rangu es me tosagos eny ye., ami-

lyen te vagy. fgy jutsz hozza az orok elethez es a teljes boldogsaghoz,

Meddig folytatod szorgalmasan a bolyongast a kikelet, virulas es pusztulas vilagaban? Meddig keresgeled a batatokat es tarsakat, itt az egyiket elarulva,

32

ott egy masMa! rnegismerkedve? Akikkel baratsagblW egyesulsz; azok k6zott egy sines, akiben - mint eOlberben - ne lenne meg a masik oldal is, a hiitlenseg es az Was, legalabbis gondolatban, mialatt te h<t rnaralisz 8hozza e.s segiteni akarsz neki, Mind kepmutato m.ialatt te 8szmtenek tarred 8ket. Mind bepiszkit

, ,

€S pleggyalaz, ha tisztanak tartod is oketo Es egyetlen

egy inesen, aki ne lenne egesz lenyevel sziinteleniil el- 1enep, ahagyan te is aeilene vagy mindenestol e.s mindenkor a termeszeted miart, Vegiil perug megszakitod az 0sszekottetest, mely fennallt kozottetek, halon teljesen indokolatla:n es alaptalan volt.

Erne elvalasok miatt ismetelten szenvedsz es \'j£nk6dsz. Igazi baratod es tarsad nincsen, mert akikr81 azt hiszed, hogy barataid, azok elarulnak teged, mialatt te elfogulatlan vagy. Ellened cse1ekednek, .mialatt te becsiiletesen e.s j6l bansz veliik. Miertakarod ezr ujra es ujra attBni? Nem volt eleg, arnit mar kezdetben meglliapitottat? Miert akarod meg egyszer kipr6baIni? Miert nem fogadod meg a j6 szot, mely hosszu tapasztalaton alapul? Miert nern vagy hajland6 '3 figyelmeztetest e.s tanacsot igaznak tartani? Meddig folytatod a fOSSZ es hazug emberek, a csalok e.s arul6k tarsasagkak a kereseset? T enyleg balga es vak vagy, va;gy csak ugy teszel, mintha az lennel?

33

6. Jejezet

A vizb51 eIeg egy korey, hogy megismerkedjtink a jellegevel. A resz megtapasztalasa reven az egeszet ismerni -Iehet.Egy rnareknyi homok, es aJ.talanos keper kaptunk a Foldrdl. Bar sokfele ·fOld letezik, a fogalom e.s a lenyeg mindig ugyanaz. Szintugy a baratok, Ha az ember egyhez ffi,zlSdik, akkor d.jon, hogy minden

b ,., ,. h I al

aratJat megerti, 'a ezt azegyet megertette. Ha v a-

melyikre U~nyt vet, akkor mind megvilagosodik. Elegedj meg ezzel a magyarazattal, 6 lelek; erre tamaszkodva bel·hasra tehetsz szert,

Latom, 6 leIek, hogy az egyformak vonzzak egymast, Ennek igazsagat neked is fel·kell isrnerned. Te, lelek, ragyogsz, reszesiilsz az eletben es az Igeben, Intelligens 'vagy, tisztesseges, tiszta es folttalan. Megvan a megkulonbo-zteto kepesseged es okos akarated. Ne baratkozz tehat anyagi dolgokkal, mert azok romlotrak es sotetek, nelkiilozik a vilagossagot, az eletet es a belat3_st, tisztessegtelenek; tisztatalanok es piszkosak, Yak indulatok es vaItoz6 vagyak hajt"k "k

ja oxet.

Ha magyarazataimban nem bizol, 0 lelek, akkor mutasd mar meg, mennyiben egyeznek az altalam felsorolt tulaJdonsagaid az anyagban lak6k sajatossagaival. Ket egymassal ellenkezd dol got lehetetlen egyazon fogalomba foglalni.

34

A. fuldokl6nak eszebe sem, jlutna halat fogni; most fd:llt'O]abb dolga van. Igy vannak a vilag lak6i is. AJnikor radobbennek siralmas aJ.Iapotukra, akkor cselekv~si:ik annyira a Ielkuk rnegmentesere iranyul, hog}' a vilag javaira es oromeire iigyet sern vetnek tobbe.

Sa a boldogga vaJ.as utjan akarsz jarni, 0 lelek, akk6r figyelmedet kizarolag ana iranyitod, amit tapasztalatb61 ismersz, es azt keresed, Ha ismereteidaz ~rz~k'sZ'ewekkel eszlelhetore szoritkoznak, akkor audon ez vezet. Ha viszont tapasztalataid taraban megvan az, hogy betekinrest nyertel a szellembe, s ~ndepekelott ehhez igazodsz, akkor ez lesz tama:sz~cl fs iran yvonalad.

Elotted ket lak6hely fekszik: az egyik a te erzekszerveiddel, a masik pedig a szellem szamara eszlelheto. Mindkettot megmutatjak neked, mindkettoben tapasztalatot gy{ljthetsz, mindkettot latead sajat szeme€ltlel. Valasszl Barrnelyiket vatasztod, egyik sem fog ,eltaszltani vagy elutasitani. Menj arra a teriiletre, arnelyet elonyben reszesitesz.

Ha Ii vilagot valasztod, mely az erzekszervekkel eszlelheto, akkor ezt a tartozkodasi helyet fogadd el a tapasztalatbol megismert feltetelek mellett. Ha viSZQ,nt '3. szellemmel eszlelheto vilagba szandekozol bekoltoz,ni, akkor az erzekek vilaganak elhagyasa elott vuagosan kell latnod bejsrando utadat, s hogy ezen hQgyan haladhatsz lepesrol lepesre es fokrol fokra, 'wg el nem ered az orok bekesseget.

Ezt az utat valasztva ugyel] a bucsuzaskor, neh:6gy feledes es felelem tolakodjon az ut es tekozed, nehogy az osvenyrol leterj es rossz utra tevedj, Ha

35

megis a Ieledesbe d.mQlyo.grulJ, akkor pr6bald visszaszerezni az emleker azok hiradasai segitse.geve_l,. akik bejartak e.s tapasztalatbol ismerik az utat. Ezek fenylenek a sotetsegben, e.s elvezerelnek az uton, hogy celhoz erj.

AZt is tudnod ken, 6 leIek; hogy ami felfele tor, annal konnytinek, tisztanak e.s vilagosnak kell lennie, hogy hamar felerjen. Ami viszont lefele hajlik, az nyilvan nehezes piszkos. Ez is ugy er celt mielcbb, ha minel nehezebb.

A magassagos szarmazasu idegenek vilagukbol leereszkednek a termeszetbe, hogy ezt szolgaljak. A.m ha csupsn testi szerveiket hasznaljak az iz, az illat, az , 1 'I' f I 1 l' , . dabh . erzeiem es a atvany esz e esere, meg minoa oz, ami

ennek a tartozeka, akkor hamarosan elfeledik sajat vilagukat annak sajitossagaival egyiitt, e.s azt hiszik, hogy- mas nem letezik, csak amit az erzekek viH.gaban Ia.tnak. igy a szellem vilaga kiesik az eszi.ikbol, s meg az emleke is homalyba vesz, Ha nem lehet visszavinni oket a szellemet birtokl6 lenyek osztalyahoz, akkor "halonnak" nyilvanltjak valamennyiji.iket, men beleveszeek a termeszetbe, mely legyt'irte 5ket.

Ha visszaternek eredeti eletm6djukhoz,-es emlekeikb51 felidezik belsa vilagukar, akkor azt mondjak, hogy nem halottak tobbe, hanem feleledtek. ilior gondolatban az 5stipus m{lkode~6re iranyulnak, melyet szellemben Ielideznek. Majd megkiserelik mukodesetatgondolni e.s kipuhatolni, de nem csupan hatasat meltatva, hanern feledesbe meriilt kovetkezmenyei miatt is . .Amilyen mertekhen aitan nj.ra esziikbe jutnak az elfeledett dolgok, es rnegertik ezeket, ugy vonul el szemiik. elSl a sotetseg. Egyre egeszsegesebbek

36

1eszl1ek, es betegsegiikb61 kigy6gyulnak. Bels5leg felfepezi,k, hogy az er:zekvilag eszlelese H.zaJ.om es 1£1tSloat. - Egy kep a valosagnak csak a padl6ra vetett arnyeka vagy tiikrozodes a viz szinen. Mivel a lelket foglyul ejrettek a peldazatok, e.s megszerette a formakat, nern a vaI6sagdt kedveli, a szellemet elfelejtette, aroikQr leszallt az erzekek vilagaba.

Majd ha felotlik benne az 5stipusok mllkodesenek e1nleke,akkor kigy6gyul betegsegebdl, e.s a tudatlansag hosszu ideje utan njra egeszseges lesz, Ekkor elha-gyja az erzekek vilagat, es visszater :a val6sa,g ismeretehez, a halhatatlansaghoz {$ az orok elethez,

A szellem a lelek apja, a test a Ielek felesege. A lelek m.in:dkettot figyelembe veszi. Az egyik pillanatban a szellemre iranyul, mint fili az apjara. Ez egy igaz e.s bensoseges cselekves, A kovetkezd pilianatban a testi mfikodesekre nez, mint a nejet kivan6 fecii. Ez egy mellkkes e.s muland6 hatas,

Nezd csak meg, mikor az asszony egyediil van a fe.rJevel, hogyan iidvozli 1St nevetve e.s jarekosan. Keav:esen e.s bad.tsagosan beszel vele. Sd.ndekat azenban veka ala rejti, Ugyanis a ferfit rabszolgava 'akarja tenni, a sajat celjai €:rdekeben veszelybe taszitja. Mezzel eteti, mely azonban tele van halalos me.reggel,

.A:mik.or viszont 1l,Z apa van egyedill fiaval, akkor szigoruan inti es dorgalja, kemenyen beszel vele, Gondolatban 0 is ma~teI at, nem azt, amit a latszat mutat. Tettenek szandeka, hogy a fia elonyre es nyeresegte tegyen szert az aletben. A keserii ital, mellyel fiat iratja, s amelytol fia viszolyog, egeszseget, eletet e.s

• 'J 1

JQ veget tarta maz,

31

A testi termeszet.a feleseged, 6 lelek, a szellem az atyad, Atyadnak egy pofonja tobbet el' feleseged csokjanal. Atyadt61 nem valhatsz eli rokonsiga koteleker nem szakithatod el. Ha otthagyod, ha vele Iaksz, hogy j6 vagy rossz a viszonyotok, a rokonsag kotelez. A ferfi elvaIhat felesegetol, ekkor az osszekortetes megszakad. Apjat viszont nem valthatja le, hogy rnasik apat valasszon. Ha atyadnak engedelmeskedsz, 6 lelek, akkor reszesedsz az eletben e.s a boldogsagban, Ha viszont apadnak, a szellemnek nem engedelmeskedsz, hanem inHbb a felesegednek, a testi terrneszetnek, akkor beleveszel a halalba e.s a nyomorasigba.

Ha eljotta cselekves ideje, 6 lelek, e.s nern ragadod megaz alkalmat, akkor 6rom6d veszendcbe megy, S .nem elvezheted j6tettek gyiimolcse.t, e.s nem erdemelsz jutalmat. Ha nem tiltetsz fat, amikor itt lenne az ideje, akkor gyiim61csot sem szedhetsz, ha az lenne esedekes,

38

7. Jejezet

.Meddig tart meg ez, 6 lelek, meddig siirgesselek, hogy Iepj az osvenyre, melya megvaltashoz es a boldogsaghoz visz? Nem vagy hajiand6 a vezetesemre bizni rna,gadat! Meddig kenyszeritesz, hogy veled menjek a pusztuIashoz vezeto utan? Arra viszont en nem lesz,ek hajland6, hogy azt az utat jarjam be veled,

Hs -ez a nezetelteres fennmarad k6.zottiink, 6 Ielek, akkor nem marad mas hatra, el kell bucsuznunk egjtmast61. Utjaink elvalnak, ,e.s mindegyikonk arra .mtlgf. arnerre kedve van, s amerre belsa hajlama viszi,

Nero vagy oszinte, lelek. Nero cselekszel helyesen, sem bolcsen, Atyad oktat es int, s ez megszabadit6 e.s pampas eredmenyekhez vezet, ha szot fogadsz. Te viszont elfordulsz toie~ es a felesegedhez megy, aki megteveszt,csabit, hizeleg neked es edesen csalagat. Eanek a gyiimolcse aztan aggaly, gond es felelem, -meg a csillapiratlan vagy fa.jdalma.

Gyoz5dj meg r6la, lelek, hogy a fennkolt idegenek at. alakulas vilagavalleptek osszekottetesbe, es azt szolg.lI;jtik. Erre a vilagra erkezve, mikor ennek a dolgaival rnegismerkedtek, elfeledkeztek sajat vilagukrol, a szellemvil'agar61. Saj.lt anyaglenyiik tudata elsotetiilt,

Ha sikeriil fslideznitik a £eledesbe meriiltet, akkor mindket eIedllapotot maguk elott la.tj4k, es megillaphhatjak a nagy kiilonbseget, hogy az egyik ne-

39

mes, a masik alantas, Mivel mindketeletteriileter eszlelik, szabadon d6nthetnek,hogyholakarnak Iakni. Ha igaz gondolkodasi kepessegilkkel meghhjak az

ik 'I'll II " ",

egyeeta' apot nagy$zeruseget es magasztossagat a

masikhoz kepest, ruor megis inHbb visszaternek a veliik rokon dolgokhoz, es undorral tepik le rnagukrol az ideiglenes kapcsolatokat.

Intes es dorgalas kisimltja es ki£enyeshi a lelkeket, megtisztitja oket szegyenfoltjaiktol. Ax atmeneti befalyas reven homalyosss vaIt tiikrot dorzsolessel es torlessel tiszdtjak: Ha azonban egy tiikor homalyoss~ga ismetlodo behly'as altaI tart6ssa vait, akkor a tiikat mas jellegct kapott, es elromlott, Az ilyen tiikrot esak tiszt1t6 tUzzel lehet rendbe homi. Hacsak nem vegzetes folt esert rajtuk, a lelkeket is meg lehet tiszti-

t .. "'d !1'" . ·fl·d"· k

. aru mtes es Qrgal(JS reven; ez ugyams e 1. eZI egy. 0-

ri eIedllapo:tuk emleket, Viszont a Ienyiik meIyeig elsotetiilt lelkeket csak ugy lehet rendbe hOL<Di, ha a nyomorusagba zuhannak, soHig ott maraclnak, es ismerelten megelik a siralmas illapotot.

Mennyiszer kelt tlizbe tartsni a mas f~mekkel elvegytilt aranyat, mig tisztan es fenyesen keriil eia belole? Hanyszor ikel] felizzitani a gorbe rudat, mig egyenesre lehet kovacsolni? Hanyszor kell a gabonat megszitalni, mig el lehet valasztani a belekeveredett pelyvat61? Es mennyiszer kell megelI;liiik a szenvedest e.s inindenf~e fajdalmat a tisztatalanna valt, megdermedt lelkeknek, mig megtalaJjak a helves utat, es, itjra elnyerikeredeti tisztasagukat?

Mennyivel jobban izlik az edes rnez valamifele kesero gyUmo!csneI! Ezt persze: csak az tudja,aki mindkertot k6stolta. A lelek is csak ilgy kiilonb6zet-

4Q

heti meg az edes boldogsagot a f:ajdalmak keseniseget51, ha mindkettot megelte, Nagy a kiilonbseg akozitltt, aki valamit elvet es lenez, rniutan megvizsgalta, e:s akozon:, akita megvizsgaIas v:lgya hajt. Aki a fegy-

-'_1 " f' dal ak I "1' .

V'erzet swyat es a raraas ill _. at a csataterro rsmeri, az

ettol visszavonul, Aki soha nem volt csataban.raz lelkese:n a megismeresere torekszik,

Ha aztan, 6 lelek, szamos tapasztalatod utan ugy

'I d h ""t akk .,.. I '

ve_~, ogy a vegere erte, ,_or teq vissza egmagassa-

gosabb lehetosegedhez, amelynek egykor birtokaban volt:U,. amelyetelfelejtettel, Torekedja legnagyobb celfa, '.l2011 gondolkozz,~sahhoz igazodj, aki sem kezderer, sem V'eget nern ismer, mindig jelenval6 a legregibb millttol a legtavolabbi jovoig, aki mindent megjelenter ~s feloszlat, nyit es zar, odaallit es elvesz, aki minden mindenben es minden egyes dolog kiilon-kUl6n.

Vedd. eszre, lelek, hogy elvalasztott dolgok nem I'eh~ek illand6k es" tartosak, Elninnek, elveszitik on:aL16sagukat,es visszarernek az 'aItalanoshoz, amelyhez tartozaak. Hasonlokeppen, az ahalanossagok is megfelelnek az elsa, orok ely orokos haladas~nak. i&m.ikor erejuk csokken, akkor idejiiket mmvan elpusztulnak, Tehat az iltalanossagok is sztinteleniil v6Itoznak, val6sagrol muland6sa.gra vltltanak ..

Mily kiilonbseg all fenn ket baratod kozott, 6 lelek. Az egyik a kirabl~s6d n~ven ga:zdagodik meg_; va- 16ja'ba:n gyillol es lebecsiil, szegenysegbe es sziiksegbe ta:szk Fajdalmat es szenvedest hozrad, rnegkiserel ,qevetsegesse tenni, becsapni es. megszentsegt.elemteni, hoS)' elveszitsed a becs:liletedet; elvakit, ha latni szeretneI, tevutra visz, p.a a helyes uton akarsz jarni; elaraszt hamis szeretetevel, mely igaztalan es alantas,

41

talrni doIgokat kivantat veled, Ennek eredrnenyekenj szegenyseg e.s sziikseg gornyeszt, agghly es gond terhel, lehuz a sotetseg, bepiszkolodsz, e.s visszakeriilsz a rabszolgasag illapod.ba.

Valahanyszor ezt a baratodat gazdagltod, anna! nagyobb lesz a szegenysege. Minel jobban tisztogatod, annal koszosabb es tisztatalanabb, Minel gyakrabban meggyogyitod, annal betegebb es rokkantabb lesz. A:zt hiszed, baratsaga tart6s e.s allhatatos. De konnyen hataroz ugy, hogy megvalik toled e.s cserben hagy. Ekkor a buc;su Hjdalmat zudhja rad, e.s megzavarodnak a gondolataid. VegUlls azonban te vagy a hibas, Sajat figyelmetlenseged, elvakultsagod e.s butasagod sodort ebbe az.allapotba,

Mennyire mas a masik, aki szinten a baratod lehet. Hz gazdagit, segir a sziiksegben, a helyes utra vezerel, ha eltevelyegsz, oktat e.s tanit, amikor ta,jekozatIan vagy, felnyitja a szemed, ha vak vagy. Ez a barat - a masikkal ellentetberi - nem sodor nehezsegekbe, nem okoz neked nehez munkat, se gondot, se fesz;iiltsegeket. Ezenkiviil orokke veled marad, a barati kapcsolatotsohasem szakitja meg, nem hagy cserben, sem meg nem tagad te.gedet. Az 0 tarsasagaban mindig is nagyrnegtiszteltetes er az I) meItosaga m.iatt, felvila-

ul "i1" , " '1 thez i '1 '1 I

gos sz az 0 v agossaga rev en, e e ez jutsz e ete a ta,

bolcsesseghez e.s intelligenciahoz jutsz az 0 bolcsessege e.s lntelligenciaja reven. Bekssseg es hatalom a reszed az 8 bekeje es hatalma miatt. J avakkal araszt el, melyeknek forrasa orakke buzog. Igaz oromor ad neked, melynek semmi koze az erzekekhez. Ha vele vagy, csak nyersz, semmit sem veszitesz. Ot vataszd baratodaak, 61E~lek, 1epj kapcsolatba es egyesiilj vele.

42

8. Jejezet

Sa valaki elvesziti a bad.tjat. ugyanabban a pillanat-

, k' 1" "

ban azonban masik haratra tesz ·szert, a 1 az e ozo

helyet elfoglalvan kepes cse1ekedni isahelyett, akkor az elso barat emleke hamar elhomalyosul. Kiilonasen akkor, ha az ujjal erosebb az osszekottete.s; valamint szan:nazasa is nemesebb az els8nel. Ha viszont az elveszitett barat helyet senki nem foglalja -el akkor a szomorusag e.s a hanat hosszu ideig meg-

,

matad.

Ha te, 6 lelek, biztos lehetsz benne, hogy barato-

dat el fogod vesziteni, hogy meg fog v:Uni toled,akKllIr nem tanacsos-e masvalakit keresni, akiaz ellSbbi b:elyet elfoglalva.n j6 tarsad es hli banlt.od lehetne? Ve-

e er6sebb kapcsolatnak kell kialakulnia, es magasabb :szinvonalon is kell llinia. Ha ugyanis valaki elveszit valamit, majd jobbat tlj.lal, akkor boldogtalansaga bali gsagra, banata oromre fordul.

Neked is fel kell kesztilnod. tehat, 6 Ielek, mielott a kikeletnek, virulasnak es pusztulasnak ezr a vilagat elhagyhatnad, hog)' a szellem vilagaval egyesiilj. Mielott pedig W6 ~s e1vetemedett tarsadat elhagyod, belsoleg el kell llinod tole, kapcsolato.tokat fokozatosin meg kell sziintetned, ugyanakkor jovend6 baratod ele kell sietned, hozza kell szoknod, es lassankent OSZszekottetesbe kell keriilnod vele.

43

Ha valaki, 6 lelek, eljutott arra a pontra, hogy lakohelyet meggydlolte es el akarja hagyni, akkor meg ennek megtcrtente elatt uj lakhelyet kell keresnie. Ha ugyanis ugy hagyja el a regit, hogy nero tudja hova menjen, akkor hontalanna valik, Tehetetleniil kenytelen letelepedni ott, ahova keriil Ez a hely pedig talan meg az elabbineI is rosszabb, a szerencse igy elhagyja, es eletenek rendje megbomlik.

A sotet, szUk es iires lakasban lak6k bizonyara mind vagynak egy jobb, dgasabb es kellernesebb Mzra. Ha tehat, 6 lelek, lakhelyedet el akarod hagyni, akkor koltozz at valami jobba. Aki sotet, nyirkos, szuk es sivar lakasb61 vilagosabba, tagasabba es szebbe k61t6zik, 'az om tartozkodasi helye ilyen valtozasanak. Szerenesesnek mondja kikoltozesi hatarozatat, Ha ertesillsz valami teljesen niasc61, mint amitaz ot erzeksze.rv eszlelhet, akkor olyan utra tertel, mely a megmenektilesedhez vezet, Viszont ha semmi masrol sern tudsz, csak a tested erzekszerveivel erzekelhet8- r81, akkor a f~jdalom es rnegsemmisiiles utjan haladsz,

Az ovatossag, 6 lelek, olyasmi, aroinek a jelentosegere meg dl ken jonnod. Aki a lenyeben rej16 roegsemmisirc hajlamokt61 6vakodik, az 6vatos. Aki negad.v hajlamait keresi, az el6vigyizatlan. Allj el t~hat mindentcl, 6 lelek, ami beaned megsemmisitoen mukotlik. es a szamodra iidvost keresd. Ami tulajdon 'rermeszeteddel osszhangban van, az mind iidvos szsmodra; megsemmisitd viszont, ami belsd lenyedben ellenallast kelt. Persze sem az egyik, sem a m~ik nem kizar61ag iidvos vagy megsemmisitd. Ha a megvaItast akarod elerni, akkor tehat a lenyeddel egyez6t kell keresned, EUenben ha meg akaraz semmisiilni, akkor

44

Pleg azokat a dolgokat keresd, amelyeket lenyed tulajd0nkeppen eltaszit, Ha izgalmat, zavart es ketelyt i,g~nyelsz, akkor egyidejUleg mindket fajta dolgot keresd.

Ha tehat, 6 Ielek, rermeszerednel fogva fenyes es vilag0s vagy, akkor ne a sotetseggel lepj kapcsolatba. Ha reszesiilsz az eletben es az Igeben, akkor ne olyasmivel illj ossze, amib61 hiwyzik az elet es a yilagassa'g. Ha tehetsegeid kozott ott az intelligencia es a megkillonboztetesi kepesseg, akkor ne annak a tarsasagat keresd, ami sem nero eIet, sem nem vi1agossag.

A H.jdalom a vetek bere, A helyes cselekves boldogsagot terem, Aki darolyapalmar iiltet, es friss, izle- 1i€S gyiim6lcsot szedrola, az orul ennek. Aki fUzfat es vadi:6zsasovenyt iilret, az hogyan akar gyUm61csot szed.ni r61a? Munkaja haszontalan volt. Keresed tehat, 6 1eIek, az iidvos dolgokat, es a megsemmisitoket hagyd magad mogott, hogy Ielvetessel az Isren segitsegeben reszesiilok soraiba, akik a helyes uton jarnak es a legnagyobb boldogsag a reszuk.

Gy5zodj meg mindenrdl, amit elmagyarazok es felt41'ok neked. Ezt a vilagor megtapasztaltam es megvizsgaltam. Megallapitasom szerint anyaga kezdett61 fogy~ volt. Azd.n a finom es gy6nged elvalt a durvatol es tomenyt81, mire az ut6bbit lefele, az el8bbit felfele id.nyhotd.k. A vilag aayaga £gy a mennyek hatasara negy elemre, tU.zre, levegore, vizre es foldre oszlott.

Gondosan megvizsgaltam a negy elem mozgatasanak mvdjat es a tulajdonsagaikat, es azr kellett megtliaphanom, hogy magukt61 mozognak, yak oszton b;ajtja 6ket, nem pedig intelligencia es elet, Viszont olyan dolgokat is talaltam, melyek az elemekb51 m-

45

nak ugyan, me.gis rendelkeznek Hettel, ertelemmeles intelligenciaval.

Erdekelt, rniert kep~zik e.lettelen e.s nem intelligens elemek olyan lenyek reszet, amelyek reszesiilnek az eletben es az intelligeneiahan. Ana az eredrnenyre jutottam, hogy ha ezek az elemek go e.s intelligens lenyekben vannak, akkoreletiiket e.s intelligencisjukat a Ienyektol kapjak.

Persze nero ertelmes dolog azt hinni, hogy ket kapcsolatba keriiloelettelen 'dolog valami ell) le.nyt hozhatna letre, vag'y hogy intelligenciaban nero reszesulO ket leny intellige:nciaban reszesillot hozhatna letreo Ebbdl sziikse:gkeppen arra kellett kovetkeztetnern, hogy a kikelet, a virulas ·e.s 'it pusztulas vilaganak aElyagab61 nern kelerkezhetett etc e.s inselligens leny, az ilyeneknek tehh valamilven okb61 mashonnan kellett ide lesz£lnia, s em.iatt" ezt a vilagot el is'fogjak hagyni. Veglil is ela leny nem keletkezhet elettelenhoC e.s -intelligenciaval rendelkezc nero szarrnazhat az intelligenciar nelkiilozob81

Legy meggyoz6dve, 6 Ielek, hogy az elo es intelligens lenyek nerne vilag anyagab.61, hanem valarni

-, - 'b-'l !11- k V' "I'd I k

egeszen mas 0 alma. lzsga' meg ezeketa dolgo-

kat, hogy megismerd oketo Hatolja melyiikre, hogy tapasztalatra tegy szert, Akkor boldog es - aIdatt leszel, e.s az ismeretekben toke.leteseds,z.

46

9. [ejezet

Ba rendelkezel igazi ismeretekkeI,6 leIek, akkor meg~ed, hogy az Alkot6val rokonsagban illsz. Ennek tudata igazan boldogg'a tesz teged, Igaz ismeretek hi<l.nyaban viszontazt hiszed, hogy a:z ertektelen dolgokhoz tartozol. es. azokhoa.igazodsz. Ennekkovetkezteben a le_gkiilomelebb szenvedesekben e.:s kinbkban. reszesiilsz,

Teljes er6dbo1.az igaz isrneret elnyeresere torekedj teh£t, sziintelemil azon gondolkodj, hogy megismerd az igazsagot, e.s ez vezessen mindenuselekedetedben. Szabadulj meg a tudatlaasagtol, az elvakultsagtol e.s a bli.n¥ettol, melyaz igiIZ ismeret hianyab61 ered,

A fajdalmat az okozza, hogy a lelek vaItoz6 e.s egym.assal hadilabon ili6 dolgokat lat es vonz mag3.1oz. A lelek akkor boldog, ha osszhangban levoes orok dolgokat lat -b; vonz. Ha tehat a fa:jdalomt61 meg akarsz szabadulni 6 Ielek, akk6t az ellentetek es kolcsonos cl~ leb:segeskedesek vila~at el kell hagynod, es bekell vo-nU.ln~d az orokke.va16sages. aIland6sag vuagaba.

Arujat a kereskedo nem yak, hanem lat6emberet:nek mutogatja, A keresztezodeseken a szonokok e~s regosok azert beszelnek, hogy hal1jak oketo Nero s~eteknek szonokolnak es meselnek, fgy a bolcsek

h 1'1 ,., ., , 1

sema a a u!Jan JarQ elkekhez fordulnak, hogy, azo-

leatavassak be, hanem az elet utjan meno lelkekhez folyamodnak, hogy azokat tegyek boltsessegge1 teljes-

47

se. Men ezek a lelkek j6nnek hozzajuk oktarast kerve, Viszont a halhl utjan jar6 lelkek nem ldvannak oktatast, elfordulnak, e.s minden tant megvetnek.

.Ha el akarod keriilni a biintetest, 6 lelek,akkor 6vakodj hibak. elk6veteset81 es keriild a rossz rulajdonsagokat, Ha jutalomra vagysz, akkor vezettesd magadat a helyes utra, mert a rossz tulajdonsagok biintetessel jhnak es bortonbe juttatnak. A helyes elet jutalommal es nyereseggel jar.

Ha a Ielkiilette] (aszellemlelekkel) lepsz osszekottetesbe, 6 lelek, akkor vilagossagod fokoz6dik, es szellemi szerneiddel felismered a helyes cselekves m6dj:lt. Ha viszont a lelkiilett81 elfordulsz es az erzekekhez kot6d magad, akkor elveszhed az .intelligencia viH.gossagat, sotetseg vesz kortll, es gyengited bels8 latasodat, Vaksagod e.s a sotetseg k;ovetkezteben aztan

, 'k k 'd"" '1

az erze e pre aFva va sz.

Az orvos eltanacsolja a beteget aszarnara karns eledeltol. Ha e tanacsot a beteg megfogadja, akkar heIyesen cselekszik, es visszanyeri egeszseger. Ha viszont nem fogad szot, akkor helyteleniil cselekszik, men minden baja es kinja megmarad.

Ha tudni akarod, milyen tillapotban lesz a lelek a testelhagyasa utan, akkor figyeld meg testi eletfelteteleit. Ha .illhatatosan a helyes cselekves utjah jar, akkor a j6 tulajdcnsag es a helyes cselekves szokasa miatt jut-a,lmat nyeri, es a boldogsag celjahoz vezereltetilt. Am ha a testben a rossz tulajdonsagoknak engedte at magat, akkor ez a szokas termeszetesen a boldogtalansaghoz viszi. Ennek gyiimolcsekent a kovetkez8 eletben blintetes eri, szerencsetlen kortilmenyekkel es vaksagga1 veretik.

48

10. Jejezet

Allapotodat ecsetelni fogom, 6 lelek, mert hosszasan toprengtem ezen, Azt mondod es vallod, hogy szeretnel megvalrtatni a fa.radalmakt61 es bajoktol, val6jaban: azonban keresed es hajszolod ezeket, s irigykedsz azokra, akik birtokoljik 8ket. Mondod es vallod, hogy boldogsagra es oromre vagysz, igazab61 azonban elf~rdulsz ezektol, es nem vagy hajland6 a hozzajuk viy6 utra terni, Viselkedesed onmaganak mend ellent, Az ilyesmi azoknal ketiil e16terbe, akik nem egyszen'ik, nincsenek az egysegben, akikben ki.il6nboz6 elemek keverednek e.s vegyiiInek. Ha ugya.tJ.is valami egyszeru, akkor termeszetesen a cselekvesmodja is egyszeru es 6sszeutk6z~~kt81 mentes, mig az elkeveredettnek es kiilonb6z.o reszekbolallonak a cselekvesi madja is zavaros. Vilagps tehat, hogy meg nem tiszt'Ultil meg rossz tulajdonsagaidtol-es nem yagy mentes a gonoszt61, amelyek regebben es korabbi e1etszakaszokban mocskoltak be reged,

A fekelyekbol es a rozsdabol meg vail benned, ez.ert cselekvesi m6dod meg ellentmond6. A rozsdar, mely nem vegzetes esemeny folyta.n keletkezett rajtad, igyekezz dorzsolessel es sikilassal eltavolitani, welott beled marna magat. Ha viszont a rozsda mar rnelyre hatolt, akkor illj a nlzbe, hogy az tisztitson meg, es vilagosabban keriilj e16 belele, Mert a reljesen

49

rozsdas tukrat nero eleg esupan torolgesni, A rozsdat akkor kizar61ag a tiszdt6 tUz d.volithatja el.

Mihelyt a. rozsda es a kiutesek lekeriiltek r6lad, a eselekvesed isallharatossa vill, mentes lesz elvegyiilesektol, ellentetektdl e.s hltszatt6I, ugyhogy tenylegesen faradalmakates aggilyt, vagy elleakezoleg, oromot es holdog eletet keresel majd.

Eloszor is gy6zodi meg arr6l, hogy a testi halhl nernegyeb, mint a lelek elvill,sa a tesrto], los gon:dold meg, hogy aki lakhelyen bolcses elovigyazatos volt, az mashol-is ax lesz .. Bolcsessege nem hagyja cserben, barmerre isutazik.

Afel51 is bizonyos lehetsz, hogy a j6 fa csak j6 gyiimo1csQt, a rossz pedigcsak rOSSZ"3.t terem, Ha egy fa a. fajtaj~t61 eltero gyumolosot is teremhetne, akkor asz61oroker- lilteta ataker6l m;akkot, a tolgyfat ultera a tolgyr&l szolOt is szedhetne, Mjnden csak a fajtajanak megfelelo eredmenyt ether el. A jot gyakorold tehat, sekkent cselekedve j 6. fat' iiltess, hogy szemed i:gy rnegszabaduljon a sotersegtol, beJatas reven meg robb belad.shoz,. a j6 szemlelete miart meg tobb ;6- hoz, intelligencia altaI meg toblS intelligenciahoz. juss, es konny{l.s.zerrel helyestapasztalatokat szerezz,

Kepzeld el, :6 lelek, hogy erzekeidet ki tudnad kapcsolni, es vizsgald meg, hogy mas beta.tasQkhoz ju't'Sz~e ily m6don, nwnamikhez ot erzekszerved hasznalara.val szoktal hozza. Ha a:ztillapitod meg, hogy megertesz valamit, arnit erzekekkel aem lehet feIfog9:i,akkor egyertelmuen visszatertel hazadba, es figyelmedet tulajdcnkeppeni feladatodra iranyitottad,

Haa lelkiilet akar megillapttani valamit, akkor a lenyeget :dvalaszrja az adalektol. Felismer az egyszen1

50

r _I' . '. I 1·.' ik ,; 11 I I 1

Itreg~rtes reven, me y egye'zl a sajat egyszerusegevel.

A.,hQgyan az, erzelsek a dolgok egyszen3seget nem ke:wese,k elkapni, ugya lelkulet meg a szedett-vedertet ~em 'tudja megerteni, Ismerethez az ismerten keresztill jut, ha csak el nem vllas.ztj:aka tulajdonsagokar, hoE.? elszigetelddjenek egymastol. Ha ez rnegeortenik, akkor az .egyik tulajdonsagot a masik utan erti meg.

Mivel az erzekszervek osszetett dolgok, csak osz- 5zetett doIgokat kepesek megert-eni. A szellem viszcnt, mely egyszerii es osztatlan, csak az egyszen'it e-s osztatlant erti .meg. Ugyel] a gondolkodasra, ha ez 0s-sze,tett es hatarozott dolgokkal lep osszekottetesbe, '~:~oI: elvesziti azt ax egyszerU:segeti ami az igaz; is me-

.e_t valOsag·an.ak es oromenek a rulaidonsiga, Hit viSZ.01.)t a gondolkodas visszater az egyszeruseghez". elhagyja ax osszetettet es elvegyultet, az adalekokkal t&deltet,a terhez es id6h6z kotottet elurasitja, akkor megertiaz egyszenit es orokot,

Ebb61 a magyarazstbol kideriil: a lelek elete attol filgg, hogy elallt-e az anyagvilagtcl, es hogy a lelek halalit es sok szenvedeset az anyagvilagban maradasa "Ok:ozza.

51

11. Jejezet

Leereszkedtel az anyagvilagba, 6 leIek, es megtapaszta1tad milyenseget. Kizar61ag olyasmit tahlltal, ami

I h no' .." , l' "

szem.re csunya, . a asra szornyu, az. 1Z es szamara

visszataszito, a szaglast karositja, es amitdl az erzes megundorodik, Ide erkezve megis az iranta erzett szerelerues heves va.gy kapott d. Egesz bcldcgsagodat ebben velted meglelni, es termeszeted szerinti magassagos kepessegeidet elfeledted, Miutan vetkedre es eltevelyedesedre rajotteI, megkisereltel masokat is belevonni blinodbe, s erte 6ket okolni, Ezt nero teheted. Csakis azok a hibasak, akik vetkeztek, azokat erje a biiJitet!~s is. Igyekezz b<ineidet es hibaidat j6vatenni, hiszen sajit szabad akaratodb61 keriilt~lebbe a siralmas aIlapotba, s igy kizar61ag sajat szabad akaratodb61 szallhatsz ki belole ujta.

Arneddig a kelerkezo dolgok vilagaban tartozkodtal, addig mindenfele nehezseggel kiiszkodtel. Meg lehetszgyozodve. hogy e nehezsegek oka es forrasa benned, btilleidben es hibaidban rejlik. Ha multadat szern elott tartod,akkor emlekszel es minderre nljossz. Ha viszont nehezsegekbe iitkozo], melyeknek okait nem talalod, akkor ne mast okolj ertiik, hanem gondold meg, hogy esetleg feledesbe meriilt kezdeti tevedeseid kovetkezmenyeit kepezik,

52

Ha valalci a siralom volgyeben keres oltalmat, akkor az elszenvedend5 bajokok.a abban a tevedeseben rejlik, hogy az oltalmat itt kereste, Ez teszi a szenvedest elkeriilhetetlenne, A bajt csak tetezi, hogy felsz6- litottu az 6vatossagra, de nem iigyelt ra.; rnegbiztak, hogy tartson t6le, de nem felt; figyelmeztettek, de esze agwan sem volt megszivlelni, hanema saja.t feje ut.an ment, ahogyan akarata es vagyai hajtottak.

Mert - ugye, 6 lelek - mindent lattal es hallottal, amig a bortonon kiviil volta!? Most viszont, hogy rab vagy, minden rejtvevanelotted, Be vagy zarva, s hilba probalsz barmit is hitni e.s hallani. Miert mentel be a bortonbe? Ameddig az egyszeni es egyseges dolgok

.. - - -

villgaban volral, mindent larhattaI 'es tudhattal, mert

minden vilagot tisztan es ragyog6an elvonulrathattala szemeid elctt. Alattad legalul ott volt a kikelet, virulas es hanyatlas vilaga, a te vilagodhoz kepest alig vilagosabb egy fekete kcnel, melyet a tiszta vizen at megpillantasz a to feneken, Azt hitted, be kell vonulnodebbe a sotet vilagba, hogy tapasztalatok iran felfedezd a tenilet mibenletet, E hatarozatod utan megtagadtad

" , 'd 1 k! 11 "l~' '1 d

az egyszeru es egyseges • 0 go aaapo_tat) es esui ye -

tel az -elkeveredett dolgok alantas illap otab a. 56varogva klvansagod targyara torekedven elvesziterted magassagos lakhelyedet, e.s atkeriilteI a valtozas vila;gaba. Az egysze"n1 dolgok megtagadasaval e.s az osszetettek keresesevel es ldvanasaval tarhe csalt madar lettel, mely bogy6kat osipegetni ment be a csapdaba, s bentrekedt; vagy mint a hal, me1y a halasz csaletket akarta megenni, s most a halasz eszi m:eg ot.

Vil-' I I , , I dd 1 b ultal

agrto es ragyogo termeszetec e evon tat a

S0tetseg vilagaba, s birokra kelrel vele, de a sotetseg vi-

laga eloltotta fE~nyedet es homalyba burkolt, elvakitott, elragadta az egykori dolgokat ~zlelo kepessegedet, tudasodat a feledes leplevel takarta Ie. Vegill rabul ejtett es bezart, Mindez a: kezdetben elkovetett tevedesed eredmenye,

Ha vissza ohajtasz terni magasztos hazadba, akkor figyel] fel a beaned lev0 halllos dolgokra, ~ bvakodj t6li.ik. Csakis ugy lehet megmenteni teged, ha

k "1· 'zk cis Kiz' 'I ' } h .

eze to tarto 0 z, aro ag 19y ter etsz vrssza ott-

honodba, Hogy konnyen felismerd, IDitOl kell elallnod, osszefoglalom neked egyetlen mondatba:ez a flldi oromok ktvansaga. Vllj meg tehat mindentol e.s tiltakozz minden ellen, amit anyagi erzekeiddel kelIernesnek t'alllsz, am ragadd meg e~- azzal elj,amit a lelkuleted vesz kellemesnek.

A" 1 h' , 1" b .

tuz 0 t ato, a vagy angJa- azon an semmi-

keppen sem. A fa.jdalmak a testet befolyasoljak ugyan kis id8re, de elmulnak, es a testet nyugton hagyjak. A V:lgy fajdaltna viszont sosern hagy ~nyugton, Vegiil azonban birtokolni fogod a lelkiiletet, a vagyat elutasitod, e.s tartozkodsz artol, amit eddig klvant:H .. Vagyad e.s kivansacgod ugyanis erosodik, ha engedsz neki, de elhal, ha elfordulsz e.s tartbzkodsz tole.

Az erzekek vilaganak egyfajta k;ivansaga a falanks-ag, de nem az egyetlen, van meg tobb is. Ez a moho vagy a leghalllosabb, mert a test olyankor kivan szeszesitalt es testi kielegiilest, ha jollakort. Igy van ez a finom ruhakkal es meg sok mas lenyegtelen dologgal is. Ezek a lelket veszelyes teriiletekre csalogatjak es helytelen szokasokra l"anitjak, melyek megalazzak es megrontjak,

54

Megranitottalak, 6 lelels, a helyes cselekvesre. Ne tegyel ugy, mintha a ros-sz ir.wyt61 nem tudnad megv~lni. Visszaadrarn latasociat, ne tegy ugy, rnintha yak kmneL. A vak nem teher rbla, ha megbotlik vagy godorbe zuhan, De a H.t6 szamara, aki onkentesen esik bele, nines mentseg, Ne menteget5ddz tehat, ha a figyelmeztetesek ellenere engedsz s6vargasaidnak. Egyre tobbet szenvedsz, es duplan megfizetsz erte,

Aki a vilagi vagyaktbl tavol tartja magat, attbl a vil:ag szerencsetlensegei is tavol rnaradnak. Akkor az-

. bb 'I k ' dekeb .f' "

t.1n magasab ce or eraeke en egeszsegesen es epen

hagyja el ezt a vilagot. A:magasabb eel Isten megkozeR H.tese. Aki viszont e vilag klvaualmait hajszolja, annak sarkat a vilagnak a baja mardossa, Igya vil£i."got betegen hagyja el, mint aki arra iteltetett, hogy bortonben Sfnylodjon. Ez a barton az Istentol valb tavolsagbol .til.

55

12.jejezet

Aki a kitartas £aj,\! iilteti el, az a siker gyiimolcset aratja, es megilli a gyazelem iinnepet. Eleri ce~at, es boldog, Ha viszont a lustassg es hanyagsag fajat palantalja, akkor arrol a kudare gyiimolcset szedheti. Celjat

elveti, es boldogtalan, _

Szembesitelek nehany alapelvvel, T anuld m~g es

al' 'd "k

v .osits _ meg 0 et,

A kLv1nsag a leIekb8l ered, amely a j6t akarja, A

Ll' " ki 1 A' '1' el' , ,

xrvansag tamasza a __ nartas regyen, 1TIl ce Ja erese-

ben segitsegere siet, az nem egyeb, mint ugyanaz a ;6

,

r c r M h k"" k d' .. , k"

es Josag. .. ert a a - ivano teny e ese osszeer a rvant

dolog mukodeseveI, akkor a k-ivan6 es a kivant osszejon.

A kitartas keseni, de gyiimi:iltse edes. A lustasag edes, degyiiniokse keserii es gondot okoz, Legy kitart6 es aIlhatatos az egyetlen igaz Isten imadataban, es ne tantorogj belea kedvetlensegbe es eltevelyedes.be, nehogy az egyetlen igaz Isten helyett sok istent szolgllj. Aki sok istenhez ragaszkod.ik, annals sokat kell szolgalnia is. Sorsa kin es f£radsag. Aggalyok emesztik, es nyughatatlansag kinozza, mig bele nem pusztul,

A kedverlenseg es a csomer az-illati lelket kapja el, annak a tulajdonsiga, Kitartas es £llhatatossag az erett es igaz emberi le1ek jele. 6vakodj attol, hogy

56

kedvetlenseg es megelegules megtantoritson teged, es ne hagyd ravenni magadat, hogy egynel tobb Istent imadj, men ez megzavar, kihasznal, fenyedet eloltja, legyengiilsz, magas rangod veszenddbe megy, es tuggetlenseged megszUnik. Ez a halalodat jelenti, Ovakodj ettala halaltol, esmj el mindentdl, ami ezt okozza.

Sajat lenyedet, nezeteit es alakjait illetoen, 6 lelek, igaz ismeretekre kell szert tenned. Ne hidd, hogy van egyetlen megismerendo dolog is, ami rajtad kiviil 'ta1aIhat6. Amit megkell tudnod, az mind beaned van. Ne hagyd arra a tevUtra csabitani rnagadat, hogy ra benned levat msgadon kiviil keresd, Sokan elfelejtik, merre . lehet belarashoz jutni. Magukon kIwI keresnek, es eltevednek, Kesobb esziikbe jut, hogy semmi sem rajtuk kiviil, hanem minden obenniik van.

Amit meg kell ismerned, az szakadatlanul es or6kke letezik, Ebb51 semmi sincsen rajtad kiviil, Rajtad kiviil csak a kezdettol fogva kiviil e.s8 dolgok vannak. Ezek szamos rulajdonsagot vesznek feI, es a kikelet, .v:irulases pusztulas folyamatahoz tartoznak. SzamodFa csak ezek a dolgok vannak kiviil, semmi mas.

T erj vissza tehat 6nmagadhoz, nehogy a dolgok .sodraban - az egyroas ellen kiizd8 tulajdonsagok hullainvereseben - viharos tengeren bukdacsol6 haj6va vllj. Akkor ugyanis sem johoz, sem ismerethez nero juthatsz,

Gy8z8dj meg tehat az .utalam ecsetelt dolgok igazsagar61 es gondolkozz el ezen, El ne feledd a mar nalad lev at, ezt rnashol keresven. Amite ugyanis a Ieleknek sziiksege van a belatas elnyeresehez, az mind

57

benne foglaltatik, sehol rnasutt. Ennek meglara.sat nem a lelek akadalyezza meg, hanem a test, mely a ketto kozott lett elhelyezve.

Mit hasznal a munka.lkod6nak az elkopott vagy torott szerszam? J obb, ha eldobja, es masikat valaszt, mellyel j6t dolgozhat, Ha j6 szerszamhoz jutotr, akkor dolgoznia kell vele, hogy munka:jab61 hasznot huzzon, Ha meggazdagodott, abbahagyja a munkat, szerszamat eladja alacsonyahb aron, es nyugalomba vonul,

Gondoskodj arrol, 6 lelek, hogy j6 szerszamhoz jussaJ., s ha megszerezted, ha,sznaid is, kernenyen dolgozza], tegy szertnyeresegre vele, Ha meggazdagodtal, add el minden szerszamodat olcs6bban, es vagyoncddal hagycl el a hazar, amelybena nyeresegre tertel szert.

Az egeszseges ember rel ellentetben a sargasagban szenveddnek a rnez nem edes, Hasonlokeppen, az igaz tanok is csak az egeszseges lelkiilettinek kellemesek. Csak (, ·6rti meg igaz jelenresiiket. A lelkiilet betegsege a tudatlansag.ra szomorusages a f-elelem. Akit ez a baj nyomaszt,-az a tanitas targyat nem kepes megizlelni, a tanok jelenteset nem tudja felfogni.

58

13. Jejezet

Az igazi boldogsag olyan illapot, mely nero vezethet tUlteHtodeshez. Ellenhen amivel a leIek a kikelet a vi.

,

MaS es pusztulas vilagaban szembesiil, az csomorhoz vezet, es semmikeppen sem lehet igazi oromnek nevezni. Ha a lelek ezen a vilagon keres oro mot, akkor olyasmit keres, ami itt nincsen. E vilag sok lak6ja keresi szorgosan az oro mot, de hiaba keresi. Az ember mindenfele helyzetekbe bocsarkozik, hogy megftelhesse es megvizsgalhassa azokat, majd elkeseredetten ~ megundorodva elill tolUk. Eletillapataval senki siaesen megelegedve.

A lelek keres es thvelyeg ezen a vilagon egy nyug<:ldthely remenyehen, mely egyezne magas szarrnaz£shaies az 0 sajatbssagaval. Mivel ilyet nem talal, fee-ada bolyong, nem leli a helyet, nem tud megnyugodni, A boles leIek tehat abbah~gyj~ a kielegites haj-

. l' " 'k' k ", kik 1 'rul"

szo asat es a szora ozas ereseser a ce et, a VIas es

a hanyatlas viHgaban.

E vilag minden koriilmenye, mellyel a lelek szembesiil, egy SOl" gonoszsag m.hatatos elviseleset ko:veteli meg tole. Ezek kesertik, es amibe barmi keserfi- 54'g vegyul, az teljesen keserti, Eszerint eIetet az embemek keserves bclycngissal kell eltoltenie itt-ott .ket1esgelve es epltgetve - ami nem egy 'tiszteletre melto elet -, vagy pedig mas eIetallapotban v~ztegelve an-

S9

nak a gonoszsagait kell llihatatosan elviselnie, Ha az ut6bbi mellett do nt, Ugy a lehuzottsag keseriiseget kenytelen elszenvedni, rnerr jobb keserii gyiimolcsok szedesevel magasabb illapothoz e.s hatalomhoz jutni, mint edes gyUmolcso:t szedni, de ezzel megal:iztatni es lesiill yedni.

Jobb ha a muakas hasznalja a szerszamot, es nern a szerszam a munkasr, a lovas tereli a lovat, es nem a 16 a lovast, az uralkod6 a nepet e.s nem a nep az uralkodot. Ha ezekben a dolgokban a termeszetes rend jut ervenyre, akkor szepse.g e.s osszhang az eredmenye. Fordirva viszont, ellenkezo viselkedes eseten a kovetkezmeny veszelyeztetes, zavar es pusztulzs.

A test a lelek tenykedese altal el, ezert kepes Litni, hallam, szagolni, izlelni e.s erezni. A test a lelek eszkoze, szerszarna. Millo szegyen,' ha a szerszam kormanyozza es teszi tabsz()lgajava a dolgoz6t. A dolgoz6nak kell iranyitania, nem a szerszamnak,

A tudatlan, ha valamilele eszkoz birtokaba jutott, akkor oly szorgosan kezdi azt javhgatni e.s apolni, hogy elfelejti hasznalarba venni es vele dolgozni. Igy -a szerszam raqjava vllik. Ez tortenik a Ielekkel is, ha a test .apolasara e.s ekesitgetesere szoritkozik, e.s nern eszkoznek hasznalja, Ekkor a lelek a test rabszolgaja lesz. Ami az eletben reszesul, aminek megadatott a thas e.s hallss kepessege, aminek a tehetsege az intelligencia, e.s nemes szarmazasu, az olyasminek a rabszolgajava vllik, ami elettelen, vak, siiket, az intel.ligenciat nelktilozi e.s csekely erteku. Ha az uralkodon a -nep uralkodik, akkor az egy fonak vilag. A nepnek is meg az uralkedonak is pusztulnia kell. Haa lelken a test uralkodik, akkor mindkettd tonkremegy.

60

Teremtmenyek nem alkalmasak kormanyhata-

1 -" I I f\ - b ,I L~ I , H

om uzesere. IU, em er szamara ez egy krsertes. a a

helyes uton jaro boles emben azzal a probaval szernbe~h1k, hogy a kormanyzas hatalmat adjak a kezebe, mar rajon, hogy ezt 0 maga nem kepes megllini. Ekkor szerenyen segitsegert fordul a mindenseg urahoz, es elsa okahoz, aki az erot kitolti a j6kra, akikerre kerik, fgy kapja meg a j6t, amilyen mertekben lel_ke kepes a j6val osszekottetesbe lepni, Megkapja az illpelligenciat, es Isten segitsege a helyes elervirelhez vezereli, Ana fog torekedni, hogy a j6t tegye, es minden gonoszt61 tavol tartsa magat. Az ilyen lklek a j6- :s4g es tgazsagossag forra.sab6l merit. Az ilyen ember a bittokaban levo ertekeket kitolti az 6 hatalma ala rehdeltekre. Ekkor a kormanyzonak is meg a kormanyzottaknak is j6 dolguk van.

Ha viszont a tudatlant kisertik a kormanyzo hatalemra val6 megbizassal, akkor orommel veli, hogy hatalma sajat erejere tamaszkodik, es sajat Iffiyebol fakad. Emiatt eIhanyagolja vezetoi feladatat, a szorakozasnak es az elvezetnek szenteli magk Ennek gyiimolcse aztan tudatlansag, vaksag, tevedes es vetek, E.,z ilyen lelek a gonoszsag es igsztalansig forrasab61 merit, s ez az ember ezekkel a tulajdonsagokkal anti nyakcn .a hatalmaban levoket. Ennek eredmenye

• . I al " tul' k I I I k

igazsagt ansag es pusz as aormanyzo es a or-

J:E.anyzottak szamara is.

Amikor belepsz az alomedetbe, 6 lelek, akkor boldogsagodat ne ott .keresd, sem a szamodra ott bemutatott latvanyossagokban. Nehogy valosignak tartsd azt, kiilonben ebredesed gUnny:! tesz teged, A jov,es-menes vilaga aIomvilag. Aki ezen a vilagon al-

61

szik es £lmodik, az val6jaban ketszeresen llinodik. Ebredeskor mintha alomb61 riadna fel, majd ujra terrneszetes alomra hajtana a fejet, Ezen a viH.gon sziinrelemil alszol. Barrnit latsz, az nero egyeb, mint alorn. Almodb61 felebrertven elhanyagolod az llinodban Ia.tottakat, es - mint elalvas elatt - a durva anyagi viH.g hatarozotr formakb61 ili6 dolgair H.tod, Ezelcnek val6sagir61 ekkor jobban meg vagygyozodve, mint az almodban larottaker61. igy van ez akkor is, amikor evilagi termeszeted alv3.sclb61 felebredsz, es visszatersz a szellern vilaganak igazi ebersegehez. Akkor visszakertilsz 'azokhoz 'a dolgokhoz es nezetekhez, melyeknek val6sagossagar61 biztosan jobhan meg

I, 'I ""d' il" , 'I esze gyozo v:e"mmt az anyagv agero.

62

14. [ejeze:

A.hogyan az alom valotlan az ebrenletben latottakhoz .kepest, ugy e vilag ebrenletenek dolgai is va16t1anok a szellem vilagahoz kepest, amely az igazi valosag.

Ne hidd tehat, hogy boldogsagod abb6l ill, amit az erzkkeknek ebben a viI.lgaban larsz. Ha megis itt keresed, akkor olyan vagy, mint aki' elaludt, es teljesen megbizik az almaban latott finom 'es szep dolgokban, maid Ielebredven elszomorodikes megdobben, .mert meg kell valnia azokt61. fgy van ez a j6vesmenes vilagaban marad6 lelekkel is, aki ehhez hozzaszokik es megelegszik e vilag szorakozasainak es oromeinek az eszleleseveLEnnek a vagya lenyiigozi ot, men boldogsagatebben keresi. Ha viszont a lelek mar erolkodes nelkiil eszreveszi e vilag nyomorUsagat, gpndj:at es bajat, akkor ezt a viLigotCirommel hagyja el, es boldog, hogy belole kikCih6zhet. Mint amikor valaki almaban csunya es faidaltnas dolgokban reszesill, es oriil, hogy felebredhet, rnert almat61 igy megmenekiil. Sot, nem is hajland6 tobbe aromba meriilni a fajdalom es a felelem watt, melyet almaban erzett a

.. 1/ d 1 k I' r

szornyu 0 go attan,

.Amit a vilag ajinJ., ne fogadd el. Mert csak bolondit, Azt akarja, hogy eloszor nevess egy kicsit, azran sirjaI. Ez a terrneszet menete. Nero alakeskodik, mert anyagi dolog errenem kepes - nero tud hat

63

masnak tdnni. A leleknek viszont megadatott azelet, az intelligencia b;- a megkulonboztetes kepessege. 6 tetszese szerint donther, ho,gy hagyja-e becsapni rnagh, vagy sem. Ha a lelek !ttLhja azat raszedni akar6k szantieId.t,_ ha. elfordul toliik es 6vatos lesz, akkor elkeriilia rossz kovetkezmerryeket. Haviszont a vilagi fondorlatokha es esalasba bocsatkozik,akkor ezt is szabadakaratab61 teszi, Ahogyan tehat kepes belemenni, ugy kepes megtagadni .is, Ha enged, akkor eIsiillyed. Ha nem enged, akkor meg-6vja magat a pusztuHst6l.

Azzal l~pj osszekottetesbe, amit tudsz es amit mindenki tad, bocsasd el viszont, amit nern tudsz es amit senki sem tud, Tudod peIdaull a tobbiekkel egyiitt, hogy a tilz-,forr6, a dolgokat megegeties fenyt aras:it; a vfz hideg, nedves es folyekony, valamint a szomjat oltja. Tudod, hogy az egesz nagyobb a reszerIel, es az egyenes kiilonbozik a gotb-etol.

Az ember nem szivesen hagyjael, amit kedvel, viszont oriil, hogya gy-{i1qltet elhagyhatta. Teny, trow avilagot el kell hagynod, ezert terrneszetesen boldogtalan leszel, ha e vilagot szeretted, De: ha gy--li-

lolted, elhagyasako» leszel boldog, -

Kepzeld el, 61elek, hogy kivonod mag-ad a durva anyagi vilag alol, VizsgaId meg, hogy saj:h lenyeden khriil talalsz-e valami lenyegeset! Lenyedre tekintve azt fogod mondani: a Ieleke16sz6r is a gond_olatokhoz hasoJ.iloes azokka1 rokon, masodszor mas dolgokat es onmagat is rnozgasba hozza, megkiilonbczteto-kepess.e~ggel-rendelkezik, maga iranyul az aIta1a Idvant dolgokra, killonoses j6 tulajdorrsagokkal van megild-

. ." 1 lk" , -

va, mmt az rgazsagossag, nagye tlseg, egy6nteruseg

es szanalorn, Ha helsa lenyed ilyen, ezek a tulajdonsa,gaid es a jelleged, akkor meg ken ha:gyni, fmom es el5keI6 leny vagy.

Ha most. mas dolgokat pr6baIsz meg leirni, megfelelhet-e ez a Ielras tennen belsa lenyednek? Maskeppen szolva: megkertilheted-eeneek saran az a belsd U:gyiiket? Abrazolhatmi-e oket a saj:it jellegiiktol idegen -tulajdonsagokkal?

Ha valamit egyhltaI.1.n nem lehet leirni a lenyegenek megfelelo medon, ha semmi sem jellemzi, akkor ,meg kell vallaned, hogyeIetteI sem rendelkezik, es lenyegeben tetlensegre Iteltetett. Meg kell ertened, hogya leIek a fizikai vilaghan csupanolyan dolgok nyomat hagyja hatra,amelyeket magaa lelkiilet (a szellemlelek) keltett a lelekben, es a lelkiilet is' csak azt vaI6shja meg a Ielekben, arnit magaaz els5 okvitt

'h- "b

veg ez 0_ enne,

Haket egyfbrma madar zsinorral van 'egymashoz k6tve, akkor mindkerro nagyon szenved, es nem ayugodhat, Csak akkor nyugszanak meg, haelvalasztjak oketo Meg rosszabb a helyzet, ha ket kiilonbozQ jelleg-li es formaju MIiyt kotnekossze, pe-ld£tul egy tevet a farkassal, bikat egy oroszlannal, vagyel61enyt halottal. Letezik-e boldogtalanabb :allapot, mint amikar boles van bolondhoz k6tvd A teve nero nyugszik, mig m~g nem szabadul az or a fark;:tshoz Riz6 koteltoL Ugyanez ill a bikara es az oroszlanra, a holtra es e16re, meg a holes es a bolond eseteben is,

A 141ek Ienye mindezek forott v:alb, mert kiiloabozo vilagokkal van kapcsolatban, es minden teriilette elmehet. A lelek bizonyos ideig azanyagvilaghan rnarad, Ebben az :lliapotban a IMek embed. Csak azt

6_5

l~tja, ami erzekszervekkel eszlelhetCS, erellel, italial es adurva anyaggal van elfoglalva. Mas idoszakban a lelek a neb megfelelo vilaghoz tartozik, Ebben az allapotban a lelek eszlel, es megismerkedik a dolgokkal, mozgast okoz, kepes megvizsgalni es elgondolkozni. Szabadon donthet, esakarata is szabad. Ezek a lelek sajatos tulajdonsagai,

A lelek ezek utan a gondolatvilsghoz 'tartozik, itt megtanulja megkulonboztetni az CSsformakat az anyagi formaktol, Megerti adolgok kezdo elvet, es gondolkodasi kepessegevel megktilonbozteti es Ielismeri az egyszeru es oszthatatlan forrnakat, I

Az utols6 ido.szakbanazt4n a lelek az isteni vilaghoz tartozik. Ebben -a legmagasabb allapotban a lelek elerte a jet esa j6sagot, es csakis a j6t akarja. Minden. gonoszt61 es alnoksagtel mentes, es mindennel szembeszall, ami gonosz, mert boles, es elCSvigyhatosan cselekszik.

A leleknek ax elsCS okkal vale kapcsolata es rokonsaga nyilvanva16va vruik a lenyeben gyokerezCS torekv.esb81, hogy felfogja az Isten mindenhatosagaban foglalt dolgok dsszesseget. A lelek ugyanis nem nyugodhat, e-s nem eh~gszik meg teljesen, mig el nem eri a szellem vilagat, es minden ahhoz tartozonak a birtokaba nero jutott. A lelek csakis ekkor hagyja abba a vagyakozast, ekkor bekel meg, nyugszik meg es elegszik meg teljesen.

Nincsen nalad boldogtalanabb, 6 leIek, hiszen magmyos vandorkent keriiltel a barbarok orszagaba. Sajat nye-lveden probalsz beszelni veliik es panaszkodsz, de nem ertik a nyelvedet. Beszelnek hozzad, de a sajar nyelviikon, melyet viszont te nern ertesz. Ilyen

66

szerenesetlen az allapotod. Beszelsz, de senki sem hallgar meg. Panaszkodsz, e.s senki sem szan meg. Lak6helyetCSl messze hol talal vigaszra a hazajat61 elidegenedett, a szarmazasatol elvalasztott? U gyanakkor ID9h6 telhetetlenseged rabja vagy, s mar arra sem v:agy kepes d_jonm, hogy sajir hibaidnak e.s tevelygesednek a gyiimolcset nyogod, Halalos vagyak hajszolflak, es az elvezet durva telhetetlensege lelkesit. Nem adsz szamot magadnak sajat cselekedeteidrol, melyek az onmegsernmisitesbe taszitanak. A veghetetlen tengeten hany6dsz egy csaloka medon hasznosnak ttinCS jarmuben. Olyan tarsat valasztotral, m.ely cserben fog hagyni. Olyanra biztad magad, aki U:lrevezetett e.s becsapott. Bizony, keserves dolog, ha az embert a baratj-a megteveszti es kirabolja, ha a tarsa cserben hagyja,

Aki edes gyiimolcsot termeszt, az edeset fog enni. Aki ertektelent terrnel, az ertektele.nt is eszik, A j6tettek eredmenyei megegyeznek a gyokerekkel, mely~kbCSl sarjadtak. U gyanigy a rossz tettek kovetkezmenyei is a gyokereiknek felelnek meg, amelyekbol fakadtak.

Keves ismeret val6ra vaItva nagyobb nyeresegg~ jar, mint sok ismeret, melynek tettekkel val6 kiviteIezeset elmulasztod.

Isten legyen kegyes az irant, aki tud es cselekszik, aki masokat tanit, aki ezt a konyvet elolvassa es megeni, aki mssokat is megtanit ennek a megertesere; aki a kitUzott celt eU:ri,aki masokat is odavezet, mikoz~eJl a helyes medon kozvetit, aki igazat mond es reszsiil Isten segitsegeben,

67