Útmutató

az egyetemi diplomamunka elkészítéséhez és

bemutatásához
2018
 Az elvárások az egyetemi hallgatók diplomamunka felkészülését illetően
leírhatóak egy sor általános készség és kognitív képesség által.
Az általános készségek közé tartoznak:
 Adatok és információk gyűjtése, elemzése és értelmezése mennyiségi és
minőségi szempontok figyelembevételével,
 érvelések megfogalmazása, saját döntések és beavatkozások megfogalmazása
bizonyos gazdasági- társadalmi helyzetekbeni,
 információs technológia alkalmazása.
A tanulmányspecifikus kognitív képességek:
a. A tanulmányban az alapkutatás területéhez tartozó fogalmak, elméletek és
módszerek alkalmazásátlehetővé tevő képességek
b. Az információ értelmezésére, problémamegoldásra és a következtetések
megfogalmazására vonatkozó képességek
c. A problémák független elemzésére és a választott megoldások életképességének
bizonyítására vonaztkozó képességek
d. Kezdeményezés a problémák elemzésére és értékelésére
 AZ ÁLLAMVIZSGA DOLGOZAT ELŐKÉSZÍTÉSE, KIDOLGOZÁSA
ÉS VÉGLEGESÍTÉSE

A. A szakdolgozat fejlesztése
Az államvizsga dolgozat egy valódi kutatói tevékenységet kell tükrözzön.
A dolgozat fejlesztése egy tanár közvetlen irányításával történik, aki bizonyítani tudja,
hogy tudományos doktori cimmel rendelkezik. A doktorandusz asszisztensek
koordinálhatnak államvizsga dolgozatot közösen egy olyan oktatóval aki már megszerezte a
doktori fokozatot.
A dolgozat magyar nyelven készül és két részből áll: elméleti kutatás és alkalmazott kutatás
vagy gyakorlat, illetve tartalmaz egy román és egy angol nyelvű minimum 1, maximum 3
oldalas összefoglalót/kivonatot. A román és az angol nyelvű kivonat az államvizsga dolgozat
címét is kell tartalmazza az adott nyelven!
Az elméleti kutatás szakirodalmon alapszik és a vizsgált témának fogalmi
megközelítését képviseli, tartalmazza a legjelentősebb elméleti módszereket és fogalmakat a
választott téma vonatkozásában. Ahallgató bibliográfiai kutatásainak eredményeként röviden
összefoglalja az elméleti/szakirodalmi vizsgálódásokat, legfeljebb 15 oldalban.
Az alkalmazott kutatás a választott témával releváns esettanulmányon alapuló
tudományos megközelítéstjelenti, mennyiségi és/vagy minőségi vizsgálatokkal és elemzéssel
alátámasztva.
A két komponens egyensúlyban kell legyen az oldalak számával. Javaslat a tartalom
strukturálására, figyelembe véve a dolgozatok specifikusságát: 20-25% elméleti rész és
75% - 80% gyakorlati rész..
Ajánlott, hogy a dolgozat tartalmazza legalább a következő fejezeteket:
1. Bevezető – maximum 1.700 szó, kb. 2-4 oldal. A dolgozat célja, indokoltsága,
módszerei.
2. A témához kapcsolódó szakirodalom rövid feldolgozása – *maximum
2.800 szó, max. 15 oldal.
 3. Elemzések, esettanulmány, eredmények – maximum 10.000 szó, kb. 15-25 oldal. -
Úgy az ágazati, mint a települési/térségi vagy a más környezeti elemzések,
valamint a saját kutatási eredmények feldoglozása, kiértékelése ebben a
fejezet(ek)ben kell megtörténjen.
4. Következtetések –maximum 1.200 szó, kb. 2-4 oldal. A kutatás eredményei,
korlátai, továbblépési (kutatási) lehetőségek.
5. Irodalomjegyzék: Legkevesebb 5 tudományos forrás szükséges a dolgozat
megalapozásához.
6. Mellékletek
A fenti fejezeteket más szerkezeti elemekkel lehet kibővíteni vagy szétbontani
részletesebb elméleti vagy kutatási részekre.

Egy államvizsga dolgozat vagy diplomamunka szintjén ajánlott a következő struktúra

betartása

Bevezető 5

1 . Az első fejezet címe 10

1.1. Első alfejezet
1.2. Második alfejezet
1.3. ....

2. A második fejezet címe

2.1. Első alfejezet
2.2. Második alfejezet
2.3. ....

3.A harmadik fejezet címe

3.1. Első alfejezet
3.2. Második alfejezet
3.3. ....
....

4.
....4.4. Következtetések és javaslatok/ajánlások

Könyvészeti referenciák

Mellékletek
 A tartalomban fel vannak tüntetve a dolgozat főbb részei és a hozzájuk tartozó oldalak
száma: Bevezető, a fejezetek címei és a szöveg más alegységei, végső következtetések,
bibliográfia, mellékletek.
A dolgozat végső formai megjelenésére a következő szabályok vonatkoznak:
 A cím összhangban kell legyen a kutatott téma főbb gondolataival. Ajánlott, hogy ne
tartalmazzon több mint 7 kulcsszót vagy 12 szót beleértve az összekötő szavakat is.
 Ha a cím túl hosszú, egy alcím használatával ajánlott ezt két részre bontani.
 Optimálisnak tekinthető 4-5 fejezet. Egy fejezet se legyen kevesebb mint 10 oldal és
egy szövegrész sem amelynek címe van ne legyen kevesebb mint 1,5-2 oldal.;
 A mellékletek kerüljenek megszámozva a dolgozat végére és a szövegben legyen
hivatkozás rájuk a megfelelő számmal feltüntetve
 A dolgozat szövege duplex módon készüljön

Javasolt, hogy a bevezető tartalmazzon egy átfogó képet a tárgyalt témák jelenlegi
ismeretéről, a téma fontosságáról, a témaválasztás indoklásáról, a használt módszerek
megnevezéséről.
Az utolsó fejezetben ajánlott a végzett kutatás általános következtetéseinek megfogalmazása,
mint ahogyan a hallgató által kezdeményezett javaslatok megfogalmazása is a vázolt
következtetések folytatásaként.
A bibliográfiai hivatkozások azonosítását és használatát tekintve ajánlott:
 valódi és hiteles dokumentált források használata
 jelentős mértékben részesei legyenek a bibliográfiai hivatkozásoknak a
szakirodalomban publikált tudományos források (szakcikkek, könyvek,
folyóiratok és más források).
 a tudományos szint biztosításához a minimális feltétel , hogy a dolgozat végén
megjelenő bibliográfiai hivatkozások teljesen megtalálhatóak legyenek az
előállított anyag szövegében
Ha hasznosnak tekinthető valamilyen melléklet csatolása a dolgozathoz, amely a tudományos
megközelítést támogatja, akkor javasolt, hogy ez a dolgozat oldalszámához viszonyítva
maximum 10% legyen. Nagy kiterjedésű adathalmazokatvagy ábrákat (melyek egy oldalasak
vagy annál nagyobbak) mellékletben ajánlott feltüntetni.
A dolgozat legfeljebb egy olyan bekezdést tartalmazhat, amelynek nincs megjelölve a forrása
és amely más szerzőtől származik, még akkor is, ha nem szószerinti átvételről van
szó.Amennyiben ennél több átvett és nem hivatkozott tartalmat talál a bizottság, a
dolgozat azonnal kizárható a védési folyamatból!
A hallgató vállalja a teljes felelősséget a plágiumért, amelyet a vizsgáztató
bizottság ellenőriz.

B. A dolgozat elkészítése
A szakdolgozat elkészítését oly módon kell kivitelezni, hogy rávilágítson annak a
tudományos jellegére. Ajánlott betartani a következő szerkesztési szabályokat:

1. A FEJEZET CÍME (14pt, bold, capitals, center/left)

1.1. AZ ALFEJEZET CÍME (12pt, bold, capitals, left)
1.1.1. AZ AL-ALFEJEZET CÍME (12 pt, capitals, left)
Mindegyik fejezet érthetően kell legyen strukturálva. A fejezet és alfejezet szövege
elválasztandó egy üres sorral, mindegyik alfejezet első sora tab-al kezdődjön.
(12pt)
SZÖVEG (12 pt, justify)
A különböző gondolatok új bekezdéssel kell kezdődjenek, tab-al, közöttük hely
nélkül. Egy bekezdés egy gondolatmenetet jelent, amely több kifejezést és mondatot
tartalmazhat.
Ajánlott, hogy egy államvizsga dolgozat maximális terjedelme 65 oldal legyen, beleértve a
mellékleteket, betartva az alább bemutatott formátumot.
A dolgozat tartalmazza az irodalomjegyzéket
A dolgozatnak tartalmaznia kell egy minimális oldalszámot a javasolt témának megfelelően.
A minimális oldalszám 40 oldal, amely elfogadható egy államvizsga dolgozatnak. A
maximális oldalszám 50 oldal (a törzsszöveg, irodalomjegyzékkel de mellékletek nélkül),
kivételes és indokolt esetben ez 60 oldal is lehet.
(12pt)
Oldal formátuma:
 Oldal formátuma: A4 (297x210)
 Margók: top 2 cm, bottom 2 cm, left 3,5 cm, right 2 cm, gutter 0 pt, header 1.27 cm,
footer 1.27 cm.
 Betűtipus: Times New Roman, méret 12 pontos, sorköz: másfeles sorköz, sorkihúzott
elrendezés (justified)
 A dolgozat egész szövegében legtöbb két féle bullets alkalmazható a különböző
felsorolásokra.
(12pt)
A fejezetek címeit számozással kell ellátniés a többi frázis a fejezet száma szerint lesz
megszámozva anélkül, hogy több mint 3 számjegyet használnának ezek megszámozására
(például 1.2.1).
(12pt)
Az oldalszámozás folyamatos kell legyen, 5-ös számmal kezdődően az első oldalon ahol a
bevezetés található.
(12pt)
Lábjegyzetek használata csak bizonyos fogalmi és ténybeli pontosítások esetében
ajánlott.
(12pt)
Az ábrák, grafikonok és táblázatok a sor közepére legyenek igazítva, megszámozva,
ahogyan alábbi példa mutatja.
(12pt)
1. táblázat. A táblázat címe
 (Forrás:Szerző, 2004: 31) (10pt, italic)
(10pt)

Következtetések (12pt, bold, capitals, left)

Bibliográfiai referenciák (12pt, bold, capitals, left). A dolgozat csak azokat a bibliográfiai
forrásokat kell tartalmazza, amelyekre hivatkozik a szövegben és a referenciák rendezése
ábécé sorrendben történik.
(12pt)
Példa a használt könyvekre
Munteanu, D., Petre, A. (2007): Contabilitate financiară, Editura Mirton, Timișoara. (10pt)
Példa egy szakfolyóiratban megjelent cikkre
Lassar, W.M., Manolis, Ch. (2008):Service Quality Perspectives and Satisfaction in Private
Banking, Journal of Services Marketing, vol. 14, no. 3, 244-271.
Példa dokumentum használatára mint bibliográfiai referencia.
Chandler, D. (2003):Semiotics for Beginners, elérhető on-
line:www.chandler.net/bpm.htm(ajánlott az dolgozat szintjén használt egész link
feltüntetése).
Mivel az online tartalmak változhatnak, tüntessük fel az utolsó letöltés (látogatás) dátumát is
Azok a hivatkozások amelyekben nincs feltüntetve a szerző, sem szerkesztők, csak a
szerzőket tartalmazó bibliográfiai referenciák után kerülnek felsorolásra:
***Román üzleti szótár (1993): Nyelvtudományi Intézet, Didaktikai és pedagógiai Kiadó.

Hivatkozás, forrásmegjelölés
A dolgozatban kizárólag szövegközi hivatkozásokkal jelöljük meg az átvett
információk és gondolatok forrását. A szöveg közbeni hivatkozásokat úgy különítjük el
mondanivalónktól, hogy zárójelbe tesszük. A szövegközi hivatkozások esetében csak a
szerző, a kiadás évszáma és az idézett gondolat/adatok oldalszáma kell megjelenjen, Így:
...(Horváth Gy., 2003, 25-29 old.). A hivatkozott munkák teljes könyvészeti leírását a
dolgozat végén található bibliográfia tartalmazza.
 A lábjegyzetek nem a forrásmegjelölésre szolgálnak, hanem az egyes gondolatok,
információk kibővítésére, részletesebb magyarázatát lehet a lábjegyzetekben megtenni.
A dolgozat során lehet idézni olyan szerzőt aki egy másik szerzőtől idézett, (Andersen,
2002; In: Ionescu, 2006).
Irodalomjegyzék/ Bibliográfia
Az irodalomjegyzékben csak olyan műveket szerepeltessünk, amelyeket felhasználtunk
munkánk elkészítéséhez, és amelyekre hivatkoztunk szöveg közben.
Ajánlott, hogy az államvizsga dolgozatban szereplő bibliográfiai referenciák száma
elérje legalább az 5 tudományos címet, de ne haladja meg a 30 címet és az 50 címet a mesteri
disszertáció esetében. A más források száma nem korlátozott (folyóiratcikkek, adatbázisok,
más audiovizuális anyagok, stb.).
A bibliográfiát a szerzők vezetékneve szerinti ábécé sorrendben közöljük.
A könyvészeti adatok szokásos sorrendje könyv esetében: a szerző(k) neve → a megjelenés
éve → a mű címe → a megjelenés helyszíne → a kiadó neve.
Ha ugyanannak a szerzőnek több munkája is szerepel bibliográfiánkban, minden munka
külön tétel legyen. Ilyenkor a műveket megjelenésük kronológiája szerint állítsuk sorrendbe.
 A dolgozat nyomtatási struktúráját illetően a következőket kell figyelembe venni:

A dolgozat elemei:
- címlap/fedőlap
- belső oldal, a fedőlapon levő elemeken kívül tartalmazza a szakdolgozat címét.
- üres oldal
- tartalomjegyzék
- kivonatok (román és angol nyelvű) - rezumat (a dolgozat rövid témája és az
eredmények), kulcsszavak
- bevezető
- a dolgozat törzsszövege
- összefoglaló/következtetések
- irodalomjegyzék/ bibliográfia
- melléklet
A dolgozat tartalmazhatja a következőket is:
- oldal a rövidítések listájával
- a grafikonok és táblázatok listáját tartalmazó oldal
- szójegyzék.

 A dolgozat fedőlapja a következő információkat kell tartalmazza:

- Az egyetem, kar és elvégzett szakirány megnevezése
- A szöveget: „Államvizsga dolgozat”
- A munka koordinátorának teljes nevét és tudományos címét;
- A hallgató teljes nevét.
- A dátumot (év, - „2017”).
 Az első oldal amely tartalmazza a dolgozat címét is kell tartalmazza a következő
információkat:
- Az egyetem, kar és elvégzett szakirány megnevezése
- A szöveget: „Államvizsga dolgozat”
- Az államvizsga dolgozat címét
- A munka koordinátorának teljes nevét és tudományos címét;
 - A hallgató teljes nevét.
- A dátumot (év, - „2018”).

A dolgozat első oldala a következőképpen kell kinézzen:

SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR

TUDOMÁNYEGYETEM
CSÍKSZEREDAI KAR
SZAK:

Államvizsga dolgozat
Cím..........................

Vezetőtanár
dr.
egyetemi adjunktus

Hallgató
Kovács Attila
2018

2013
A fedőlap ugyanezeket azelemekettartalmazza csak az „Államvizsga dolgozat”
szöveg alatt nem szerepel a dolgozat címe.
A dolgozat bemutatása és megvédése az értékelő bizottság előtt
Az államvizsga dolgozat felülvizsgálat alá kerül az elbíráló bizottság szintjén, a vizsgázás
első része az alapozó és szakmai ismeretek felmérése szóbeli vizsga által, a második rész
pedig a szakdolgozat nyilvános bemutatása és védése.
Tudományos koordinátor fenntartja magának a jogot, hogy nem támogatja azt a
dolgozatot, amely nem felel meg az útmutatóban vázolt szabályoknak, valamint a
követelményeknek amelyeket megfogalmazott a munka fejlesztése,kidolgozása során.
A bizottság előtt a következő szabályok betartása szükséges:
 Az egy hallgatóra szánt időkeret maximum 20 perc;
 A dolgozat megvédésére megszabott időtartam 8-12 perc
 A dolgozat megvédése után következnek a kérdések, beszélgetés. A bizottság
jogosult, hogy a bemutatott munkához kapcsolódóan visszacsatolást adjon és
konstruktív kritikai elemzést fogalmazzon meg.
A hallgató vegye figyelembe a dolgozat bemutatásánál a következőket:
 Tartsa be a bemutatásra szánt időkeretet;
 A dolgozat bemutatását támogatni fogja egy Powerpoint/Prezi/más bemutató, a
következőképpen :
 A bemutató első diája ugyanazokat az elemeket tartalmazza mint a
dolgozat első oldala
 A második dia bemutatja a dolgozat során megfogalmazott főbb
témákat, anélkül, hogy közvetlenül hivatkozna a fejezetekre;
 A slideokon, amelyek a bemutatást szolgálják kerülje szöveg kivonatát
a dolgozatból
 Ajánlott, hogy a bemutatás ideje alatt a hallgató kerülje a szöveg felolvasását a
diákról.
Egy dolgozat bemutatása következő kérdésekre kell választ adjon
 Mi a dolgozat általános témája?
 Melyek az elsődleges, legfontosabb tanult kérdések a dolgozat szintjén?
 Milyen a dolgozat kutatási területének jelenlegi ismerete?
 Melyek a releváns kérdések amelyek a dolgozathoz kapcsolódnak?
 Melyek a kutatás és a végzett dokumentálódás fő, elsődleges eredménye?
 Melyek a végzett kutatás eredményeként levonható általános következtetések és
melyek a diák által megfogalmazott javaslatok?