„Ez a könyv tényleg forradalmat indított el Kínában.
Elképesztõ, hogy „A tanulás forradalma címû könyvvel Gordon Dryden és Jeannette Vos
három hét alatt 2,007,691 példányban, 25 hét alatt pedig 7,5 millió példány-
ban fogyott el. Cégünk mind az 1000 dolgozója vásárolt a könyvbõl, és
ebben az évben mindegyiküknek még tíz példányt adtunk a kínai Új Év
alkalmából családtagjaik és barátaik részére. A tanulás forradalma megvál-
toztatja a világ legõsibb civilizációjának jövõjét.”
– Song Chaodi, elnök, Clever Software Group Company, Kína
„A tanulás forradalma több ötletet adott a feleségemnek és nekem abban,
hogyan segítsünk a gyerekeinknek, mint amennyit 15 év alatt a különbözõ
tanári továbbképzéseken összegyûjtöttem.”
– Graham Hookey, a Meadowridhe School igazgatója, Maple Ridge, Kanada
„Ez igen! Ez a legjobb könyv az agyról és a gyors tanulási módszerekrõl,
amit valaha is olvastam. Egészen biztos, hogy klasszikussá fog válni.”
– Diane Loomans, a Global Learning elnöke, San Diego, Kalifornia
„Ezt a könyvet én szerettem volna megírni. Könnyen érthetõ, nagy horde-
rejû, és átalakítja a gondolkozást. Életeket fog megváltoztatni. És az oktatást
is meg kellene változtatnia.”
– Sir Christopher Ball, a brit Campaign for Learning elnöke
„Amikor egy könyv 30 000 példányban kel el egy 3,8 milliós országban,
és öt hónap alatt három kiadást ér meg, tudjuk, hogy olyan könyvrõl van
szó, amely pontosan célba talál. Kiválóan használhatjuk az üzleti életben,
az iskolákban, a családban, és nagyszerû segítség mindenkinek, aki újra át
szeretné gondolni, milyen lesz a jövõnk az új évszázadban.”
– Reg Birchfield, lapkiadó, Management magazin, Új-Zéland
„Svédországban eddig 35,000 példányban kelt el A tanulás forradalma.
Több mint 25,000 üzletember és pedagógus vett részt A tanulás forradalma
szemináriumain és mûhelyfoglalkozásain. Briliáns interaktív útlevél a XXI.
századba.”
– Ingemar Svantesson, könyvkiadó és szerzõ, Svédország
„Mindenki számára nélkülözhetetlen, aki érdeklõdik a tanulás iránt.”
– Bobbi DePorter, a Quantum Learning szerzõje
e forradalom világraszóló vezetõivé váltak. A tanulás forradalma mindazt
nyújtja, amit egy tanulásról szóló könyvnek nyújtania kell: ismeretek mes-
teri keverékét, gondoskodást, optimizmust, és nagyon praktikus tanácsokat.
Remekül mutatja be azokat a fõ vívmányokat és elképzeléseket, amelyek
a XXI. században az oktatatásra és a tanulásra hatnak majd. Igazi mester-
munka!”
– Tony Buzan, a The Mind Map Book szerzõje
„A könyv a legteljesebb összefoglalása a különbözõ tanuláskutatási irányza-
toknak, amiket valaha is láttam.”
– Colin Rose, az Accelerated Learning for the 21st Century társszerzõje
„A Common Sense (Józan ész) kiadásával Thomas Paine forradalmat indí-
tott el a tizenhárom amerikai gyarmaton. Kívánom, hogy ez a csodálatos
könyv indítsa el a tanulás forradalmát szerte a világon. A tudományos kuta-
tás mestermunkája… nem arról szól, hogy mit lehet majd egyszer megtenni,
hanem arról, hogy mi történik, és mi történhetne most. A XXI. század terv-
rajza – már most a kezünkben.”
– Steven Snyder, elnök, Steven Snyder Szemináriumok, California, USA
„Állandóan használjuk az irodánkban. Rendkívül hasznos információkkal és
szemléletmóddal ajándékozza meg olvasóit.”
– Dr. Jeanne Forrester, Missisipi Állam kormányzójának oktatásügyi tanácsadója, USA
„Egész egyszerûen – ez a legjobb könyv, ami valaha is a modern tanítási
módszerekrõl a kezem ügyébe került. Izgalmas a formája, és ez segíti a
hatékony elsajátítást. Amikor az elsõ kiadás megjelent, repülõvel hozattunk
belõle Szingapúrba minden tanárunknak. A tanárok, akik nálunk szeretné-
nek tanítani, szintén kapnak belõle egy példányt, hogy tisztában legyenek az
elvárásainkkal. Ez a könyv kiváló áttekintést és eligazítást nyújt.”
– David A. Perry, elnök, Overseas Family School, Szingapúr
„Az évtized egyik legfontosabb könyve. Stephen Covey A kiemelkedõen
sikeres emberek 7 szokása címû könyve mellett A tanulás forradalma lett a
másik fõ segítõnk abban, hogy a 44 000 alkalmazottat foglalkoztató cégün-
ket aktív tanuló szervezetté alakítsuk.”
– John Hoerner, ügyvezetõ, The Burton Group Plc., Egyesült Királyság
„Ez a könyv tényleg forradalmat indított el Kínában. Elképesztõ, hogy
három hét alatt 2,007,691 példányban, 25 hét alatt pedig 7,5 millió példány-
ban fogyott el. Cégünk mind az 1000 dolgozója vásárolt a könyvbõl, és
ebben az évben mindegyiküknek még tíz példányt adtunk a kínai Új Év
alkalmából családtagjaik és barátaik részére. A tanulás forradalma megvál-
toztatja a világ legõsibb civilizációjának jövõjét.”
– Song Chaodi, elnök, Clever Software Group Company, Kína
„A tanulás forradalma több ötletet adott a feleségemnek és nekem abban,
hogyan segítsünk a gyerekeinknek, mint amennyit 15 év alatt a különbözõ
tanári továbbképzéseken összegyûjtöttem.”
– Graham Hookey, a Meadowridhe School igazgatója, Maple Ridge, Kanada
„Ez igen! Ez a legjobb könyv az agyról és a gyors tanulási módszerekrõl,
amit valaha is olvastam. Egészen biztos, hogy klasszikussá fog válni.”
– Diane Loomans, a Global Learning elnöke, San Diego, Kalifornia
„Ezt a könyvet én szerettem volna megírni. Könnyen érthetõ, nagy horde-
rejû, és átalakítja a gondolkozást. Életeket fog megváltoztatni. És az oktatást
is meg kellene változtatnia.”
– Sir Christopher Ball, a brit Campaign for Learning elnöke
„Amikor egy könyv 30 000 példányban kel el egy 3,8 milliós országban,
és öt hónap alatt három kiadást ér meg, tudjuk, hogy olyan könyvrõl van
szó, amely pontosan célba talál. Kiválóan használhatjuk az üzleti életben,
az iskolákban, a családban, és nagyszerû segítség mindenkinek, aki újra át
szeretné gondolni, milyen lesz a jövõnk az új évszázadban.”
– Reg Birchfield, lapkiadó, Management magazin, Új-Zéland
„Svédországban eddig 35,000 példányban kelt el A tanulás forradalma.
Több mint 25,000 üzletember és pedagógus vett részt A tanulás forradalma
szemináriumain és mûhelyfoglalkozásain. Briliáns interaktív útlevél a XXI.
századba.”
– Ingemar Svantesson, könyvkiadó és szerzõ, Svédország
„Mindenki számára nélkülözhetetlen, aki érdeklõdik a tanulás iránt.”
– Bobbi DePorter, a Quantum Learning szerzõje
„A tanulás forradalma címû könyvvel Gordon Dryden és Jeannette Vos
e forradalom világraszóló vezetõivé váltak. A tanulás forradalma mindazt
nyújtja, amit egy tanulásról szóló könyvnek nyújtania kell: ismeretek mes-
teri keverékét, gondoskodást, optimizmust, és nagyon praktikus tanácsokat.
Remekül mutatja be azokat a fõ vívmányokat és elképzeléseket, amelyek
a XXI. században az oktatatásra és a tanulásra hatnak majd. Igazi mester-
munka!”
– Tony Buzan, a The Mind Map Book szerzõje
„A könyv a legteljesebb összefoglalása a különbözõ tanuláskutatási irányza-
toknak, amiket valaha is láttam.”
– Colin Rose, az Accelerated Learning for the 21st Century társszerzõje
„A Common Sense (Józan ész) kiadásával Thomas Paine forradalmat indí-
tott el a tizenhárom amerikai gyarmaton. Kívánom, hogy ez a csodálatos
könyv indítsa el a tanulás forradalmát szerte a világon. A tudományos kuta-
tás mestermunkája… nem arról szól, hogy mit lehet majd egyszer megtenni,
hanem arról, hogy mi történik, és mi történhetne most. A XXI. század terv-
rajza – már most a kezünkben.”
– Steven Snyder, elnök, Steven Snyder Szemináriumok, California, USA
„Állandóan használjuk az irodánkban. Rendkívül hasznos információkkal és
szemléletmóddal ajándékozza meg olvasóit.”
– Dr. Jeanne Forrester, Missisipi Állam kormányzójának oktatásügyi tanácsadója, USA
„Egész egyszerûen – ez a legjobb könyv, ami valaha is a modern tanítási
módszerekrõl a kezem ügyébe került. Izgalmas a formája, és ez segíti a
hatékony elsajátítást. Amikor az elsõ kiadás megjelent, repülõvel hozattunk
belõle Szingapúrba minden tanárunknak. A tanárok, akik nálunk szeretné-
nek tanítani, szintén kapnak belõle egy példányt, hogy tisztában legyenek az
elvárásainkkal. Ez a könyv kiváló áttekintést és eligazítást nyújt.”
– David A. Perry, elnök, Overseas Family School, Szingapúr
„Az évtized egyik legfontosabb könyve. Stephen Covey A kiemelkedõen
sikeres emberek 7 szokása címû könyve mellett A tanulás forradalma lett a
másik fõ segítõnk abban, hogy a 44 000 alkalmazottat foglalkoztató cégün-
ket aktív tanuló szervezetté alakítsuk.”
– John Hoerner, ügyvezetõ, The Burton Group Plc., Egyesült Királyság
 Gordon Dryden és Dr. Jeanette Vos

A TANULÁS A TANULÁS
FORRADALMA FORRADALMA
1. rész A tanulás és a gondolkodás
forradalmi módszerei

1. rész
A fordítás alapjául szolgáló eredeti kiadás:
The Learning Revolution by Gordon Dryden and Jeanette Vos:
Published by The Learning Web,
Torrance, CA, USA, and Auckland, New Zealand, 1999

Fordította: Fehér Judit (1.–2. fejezet)

Polyánky Balázs (3.–15. fejezet)
Lektorálta: Sallay Katalin

ISBN 963 9447 52 8

Copyright © 1999 by Gordon Dryden and Jeanette Vos

Published by arrangement with Gordon Dryden and Jeanette Vos

All rights reserved

Hungarian translation © 2004 Fehér Judit és Polyánky Balázs

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás,

a nyilvános előadás, a rádió- és tévéadás jogát,
az egyes fejezetekre is.

Kiadja: Bagolyvár Könyvkiadó

Felelős kiadó: a Bagolyvár Kft. igazgatója
Budapest, 2005
 Hogyan ismerhetjük meg 15-30
perc alatt a könyv lényegét?

J
1 A könyv minden második oldala ehhez hasonló
„poszteroldal“. Kiemelik a fõ pontokat, áttekin-
tést adva a könyv egészérõl.

J
2 A fejezetek elején található „poszteroldalak“
összefoglalják a fejezet témáját.

J
3
Lapozzon a 18. oldalra, és onnan kezdve fussa
át az összes baloldalt! Ha valamelyik
poszteroldal részletes, csak a címszavakat
nézze meg!

J
4 A poszteroldalak alapján eldöntheti, hogy
melyik fejezetet kell részletesen elolvasnia, és
melyiknél elegendõ, ha csak átfutja.

J5 Azokat a fejezeteket olvassa elõször, amelyeket

részletesen akar megismerni! Színes filctollal
vagy ceruzával emelje ki a lényeges pontokat!

J
6
Fussa át a többi fejezetet is, hogy
emlékezetébe idézze a fõbb pontokat!
Most is jelölje meg a fontos információkat!

J
7
Ha nem tanult gyorsolvasást, lapozzon a 157.
oldalra! Ott talál néhány egyszerû tanácsot.

Ha a téma teljesen újnak tartja, nyugodtan olvassa el az összes

fejezetet - alaposan, saját tempójának megfelelõen. Viszont ebben az
esetben is azt javasoljuk, hogy az 1-3. pontban leírtakat végezze el,
mielõtt az egész könyvet, vagy az Önt legközvetlenebbül érintõ részeket
elolvasná. Ilymódon elõzetes képet kap a könyvrõl. Ez megkönnyíti,
hogy a fõ pontokat az emlékezetében tartsa, és hogy átlássa, hogyan
illik mindegyik fejezet a nagy egészbe.
Hogyan emlékezzünk a fõ pontokra?
Ha tanár vagy tréner:
Másolja le a könyv összes poszteroldalát! Ezt követõen nagyítsa fel
õket, majd színesben printelje ki egy-egy poszter-lapra. Mint folya-
matos emlékeztetõket, erõsítse a falra ezeket a posztereket. Hogy még
attraktívabbak legyenek, különbözõ színû háttérrel rendelkezõ kemény
alapra printelje õket úgy, hogy maga a kiemelt szöveg vagy illusztráció
fehér legyen. A következõ oldalon további ötletek találhatók a megje-
lenítésre.

Ha bármely tantárgyban tanuló/hallgató

Készítsen egy elmetérképet (Mind Map®) arról a fejezetrõl, amelyet
éppen tanulmányoz. Egy jó elmetérkép* úgy indul, mint a fenti ábra
(amelyet a szingapuri Dilip Mukerjea állított elõ, és amelyet a
Superbrain c. könyvébõl idézünk). Az elmetérkép úgy tárolja az infor-
mációt, mint az agyunk - mint egy fa ágait -, és nagyban megkönnyíti a
kulcskérdések felidézését. További ötletek a 164-167. oldalakon talál-
hatók.
*A Mind Map Tony Buzan bejegyzett védjegye.
 És vajon mûködik-e mindez?
Nagy gondot fordítottunk arra, hogy csak dokumentált
eredményeket vegyünk bele a könyvbe. Íme néhány ezek közül:

Az új-zélandi Flaxmere-ben olyan 11 éves gyerekek, akik közül

némelyik akár 5 évvel is lemaradt az iskolában, tíz héten belül
behozták a lemaradásukat egy magnófelvételekkel támogatott
olvasási program keretében. Az átlagos fejlõdési ütem 3,3 év
nyolc-tíz hét alatt. Részleteket a 384. oldalon talál

Az Egyesült Államok Hadseregében a kipróbálás során a könyv

által javasolt módszerrel a katonák 661 százalékkal jobb ered-
ményt értek el a német nyelv tanulásában. Több mint kétszeres
eredmény egyharmadnyi idõráfordítással! Részletek a 333. oldalon.

Mielõtt a Temple Középiskolában (az USA-beli Arizona államban)

áttértek volna az új tanítási módszerekre, a diákok 52 százaléka
ért el közepes, vagy annál jobb eredményt a kémiavizsgákon.
Most ez 93 százalék. Részleteket a 335. oldalon talál

A hatalmas Amerikai Intel csoport egy belsõ kurzusán a részt vevõ

dolgozók 507 százalékos ismeretnövekedést értek el. A hagyomá-
nyos tanítási módszerek ehhez képest csupán 23 százalékos ered-
ményt produkáltak. Részleteket az 505. oldalon talál

Sydneyben, Ausztráliában gimnazisták egy hároméves franciatan-

folyam anyagát nyolc hét alatt elsajátították.
Részleteket a 331. oldalon talál

A Nemzetközi Montessori Iskolában (az USA-beli Montanában)

minden gyerek folyékonyan olvas, olvashatóan ír, és alapvetõ
számtani feladatokat old meg öt éves korára.
Részleteket a 263. oldalon talál

Az új-zélandi Christchurchben egy hétéves gyerek leérettségizett

matematikából. Részleteket az 511. oldalon talál
A fordító előszava

A könyvnek, amelyet a kedves Olvasó a kezében tart, küldetése van. Bátran ki-
jelenthetem, hogy hazánkban is olyan fontos és szemléletmódot változtató hatása
lehet, mint például Kínában — ahol egy év alatt tízmillió példány fogyott el
belőle. A világ különböző országaiban sok vállalat azzal válaszolt a könyv üze-
netére, hogy minden egyes alkalmazottjának küldött belőle egy példányt. Hazánk
— és különösen a magyar oktatási ágazat — sokat nyerhet azzal, ha az üzenetet
meghallva csatlakozik a tanulás forradalmához.
A szerzők jogosan beszélnek a tanulási forradalomról. Az oldalakon egymás
után bemutatott élő példák tucatjai nyújtják az oktatás területén világszerte ural-
kodó problémák és ellentmondások megoldási lehetőségeinek példáit. Kiderül be-
lőle, hogy az olyan iskolák, mint például a Chicago egyik gazdaságilag elmaradott
területén fekvő Simon Guggenheim Általános Iskola, miképpen vívták meg és
lendítették előre e forradalmat és küzdötték le az elavult paradigmákat védelmező,
önmagukat túlélő oktatási rendszerek ellenállását.
A szerzők tudományos tekintetben is korrektek és modernek. Fejezetről fe-
jezetre olyan kutatók neve által fémjelzett irányzatokkal találkozhatunk, mint Dia-
mond, Dhority, Palmer, Ornstein, Sternberg, Goleman vagy Gardner. Sőt, a társ-
szerző Jeannette Vos doktori disszertációjának eredményeibe is bepillantást nyer-
hetünk. És mindezt olyan közérthető formában, mintha csak a Reader’s Digest
válogatást olvasnánk.
Gordon Dryden és Dr. Jeannette Vos folyamatosan arra inspirálja az olvasót,
hogy gondoljon újra mindent, amit korábban az oktatással kapcsolatban elképzelt.
Egyik innovatív megközelítés a másikat követi. Az új oktatási technológiák se-
gítségével olyan vállalatok érnek el kimagasló eredményeket a képzésben, mint
az Air New Zealand, az Andersen Consulting, a Bell Atlantic, a General Motors
vagy az Intel Corporation.
Ennek ellenére azt az üzenetet is magában hordozza, hogy a világ veszély-
ben van, mert az oktatási rendszereink megbuktatnak bennünket. Míg legjobb
7
vállalataink minden negyedik vagy ötödik évben újra felfedezik önmagukat, addig
iskoláink többnyire olyan elvek szerint működnek, amelyek egy eltűnt kor jegyeit
viselik magukon. A szerzők meg szeretnék ezt változtatni.
Éppen ezért A tanulás forradalma több, mint egy bestseller. A katalizátor
szerepét töltheti be annak érdekében, hogy megváltoztassa azt, ahogyan élünk,
gondolkozunk, tanulunk, dolgozunk, tanítunk és viselkedünk.
Az információs és kommunikációs technológia oktatásban való felhaszná-
lásával kapcsolatban egyesek azt gondolhatják, hogy ezeket az innovációkat csak
a fejlett gazdaságok engedhetik meg maguknak. A tanulás forradalma bemutatja,
hogy a szegényebb országok is miként használhatják fel ezeket a technológiákat
és oktatási módszereket annak érdekében, hogy az ipari forradalom után egye-
nesen a hálózatos intelligencia korába ugorhassanak.
Bár a könyvben előforduló áttörésekről szóló példák több esetben kultúra-
specifikusak, és bizonyos metodikák egy az egyben történő átvétele talán nem
lenne képes beváltani a hozzá fűzött reményeket, mégis azt gondolom, hogy ok-
tatásunk megreformálására irányuló törekvésünkkel kapcsolatban példaként szol-
gálhatnak. A szerzőkkel folytatott többhetes munka, az új-zélandi és az Egyesült
Államok-beli iskolalátogatások a módszerek gyakorlatban való eredményes al-
kalmazhatóságáról győztek meg. Ennek folyományaként abban bízom, hogy ha-
zánkban is egyre több gyermeknek és felnőttnek lehet része igazi, ún. aggyal
összeegyeztethető tanulásban. A tanulási stratégiák témakörével és a szerzők által
folyamatosan frissített információkkal kapcsolatban a www.tanulasistrategiak.hu
internetes oldalon lehet olvasni. Kívánom, hogy a könyv hazánkban is elérje cél-
ját: hogy megváltoztassa a módot, ahogyan a magyar világ tanul. Kívánom, hogy
az Olvasó javára szolgáljon, és megtanulja, miképpen sajátíthatja el mindazt, ami-
re szüksége van. Sok szerencsét!

Polyánki Balázs

8
Tartalomjegyzék

I. kötet
A kiadó előszava az új nemzetközi kiadáshoz 16
A könyv hétmillió olvasójának üzenete a világ többi polgárához
Bevezetés 19
A történelem legújabb forradalma:
olyan erő, amely megváltoztatja életünket
Első fejezet: Milyen lesz a jövő? 37
16 alapvető trend, amelyek a jövőnket irányítják
1. Az azonnali kommunikáció kora 39
2. Gazdasági határok nélküli világ 49
3. Négy lépés az egységes világgazdaság felé 51
4. Internetes kereskedelem és tanulás 57
5. A szolgáltatásokra épülő új társadalom 59
6. A kicsi és a nagy házassága 61
7. A pihenés új korszaka 65
8. A munka változó arculata 67
9. Nők vezető szerepben 69
10. Bámulatos agyunk újrafelfedezése 73
11. Kulturális nacionalizmus 73
12. Növekvő leszakadó népréteg 75
13. A népesség aktív öregedése 77
14. A „Csináld magad!” mozgalom újraéledése 79
15. Együttműködő vállalkozási formák 81
16. Az egyén győzelme 83
Második fejezet: Miért is ne a legjobb legyen a cél? 85
13 lépés a XXI. századi tanulói társadalom felé
1. Az elektronikus kommunikáció új szerepe 91
2. Tanulj számítógépül és internetül! 95
3. A „szülővé képzés” mint alapvetően fontos feladat 95
4. Előtérben a kisgyermekkori egészség 95
5. Kisgyermekkori nevelési programok 97
11
 6. Bármikor felzárkózhatsz 97
7. Minden tanulói típusnak egyforma figyelmet! 99
8. Tanuljunk tanulni, tanuljunk gondolkozni! 99
9. Mi az, amit az iskolában kellene megtanítani? 101
10. Tanulás négy szinten 107
11. A tanulás három célja 109
12. Hol is tanítsunk? 109
13. Elméd legyen nyitva, szavad legyen tiszta! 109
Harmadik fejezet: Találkozás bámulatos agyunkkal 113
A világ legnagyobb teljesítményű számítógépének a tulajdonosa vagy
Négy agy az egyben 115
Neuronok, dendritek, gliasejtek és a szigetelő rendszer 119
Különböző „intelligenciaközpontjaink” 121
A két agyfélteke 125
Hogyan tárolja agyunk az információt? 131
Négy különböző hullámhossz 135
Az agy üzemanyagai: az oxigén és a táplálék. 135
Mivel tápláljuk agyunkat? 139
Érzelmi intelligencia nélkül nem megy 141
A test és az agy oszthatatlan 143
Negyedik fejezet: Egy hasznos „csináld magad” módszer 145
Az első 20 lépés ahhoz, hogy sokkal gyorsabban, jobban és könnyebben
tanuljunk
1. Indulj ki a sportból! 145
2. Merj álmodni — és elképzelni a jövőt! 149
3. Tűzz ki egyértelmű célokat és határidőket! 149
4. Szerezz be gyorsan egy lelkes mentort! 149
5. Indulj ki a „nagy képből”! 151
6. Kérdezz! 153
7. Keresd meg az alapelvet! 155
8. Kutasd fel a három legjobb gyakorlati könyvet! 155
9. Tanulj meg újra olvasni — gyorsabban, jobban, könnyebben! 157
10. Bevésés képek és hangok segítségével 161
11. Csinálva tanulni 163
12. Elmetérkép — lineáris jegyzetek helyett 165
13. Könnyed felidézés 167
14. A nyugodt éberség művészete 169
15. Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni 173
16. Ismétlés és reflexió 173
17. Agykapocs és memóriafogas 173
18. Csak játékosan! 175
19. Tanítva tanulni 177
20. Irány a gyorstanuló kurzus! 177
12
Ötödik fejezet: Hogyan legyenek nagyszerű ötleteink? 183
Új program a kreatív gondolkodás tanulására és tanítására
Egy új ötlet nem más, mint a régi elemek új kombinációja 184
1. Határozd meg a problémát! 187
2. Határozd meg, mi lenne az ideális megoldás,
és képzeld magad elé! 189
3. Gyűjts össze minden adatot! 191
4. Szegd meg a szabályt! 191
5. Lépj túl saját területed határain! 193
6. Próbálj ki többféle kombinációt! 193
7. Vesd be az összes érzékszervedet! 193
8. Kapcsolj ki! Hadd érlelődjön! 195
9. Engedd el magad a zene vagy a természet segítségével! 195
10. Aludj rá egyet! 195
11. Heuréka! Az ötlet kipattant! 197
12. Ellenőrizd újra! 197
Hatodik fejezet: A kezdetek kezdetétől 213
Ésszerű útmutató, hogy csecsemőink jobbak és intelligensebbek legyenek
Hetedik fejezet: Sorsdöntő évek 227
Hogyan gazdagítsuk gyermekeink intelligenciáját
születésüktől 10 éves korukig?
1. A lépésről lépésre történő fejlődés alapvető fontossága 239
2. A józan ész használata 241
3. Építsünk mind az öt érzékszervre! 243
4. Az egész világ — osztályterem 245
5. A kommunikáció nagy művészete 245
7. Az iskola előtti nevelés színterei és a szülők 257
8. Vidámságot az iskolába is! 267

II. kötet
Nyolcadik fejezet: A tanulás mélyben rejlő lényege 269
Programozzunk a sikerre az oktatásban is?
Kilencedik fejezet: Az igazi tanulás gyors és mókás 297
Az új évszázad irányjelzői a holnap tanárai és trénerei számára
1. A legjobb „tanulási állapot” elérése 301
2. Kulcsok a jó prezentációhoz 313
3. A gondolkodás és a mélytudatba való elraktározás elősegítése 321
4. A tanultak aktív előhívása 321
5. Alkalmazzuk a tanultakat! 325
6. A zárás fontos részei: áttekintés, értékelés és ünneplés 325
A részekből összeáll az egész — gyakorlati példák 327
13
 A Simon Guggenheim iskolában végzett kísérlet 327
Folyékonyan franciául, nyolc hét alatt 331
A hadseregben rekordidő alatt tanultak meg egy idegen nyelvet 333
Egy gyorsított, integrált tanulást oktató tanár 335
Mi gátolta a nagy áttörést? 339
Tizedik fejezet: A tanulási stílusnak megfelelő oktatás 341
Hogyan állapítsuk meg tanulási stílusunkat és használjuk sokrétű
intelligenciánkat?
A tanulási stílus meghatározása 347
Hogyan fogadjuk be az információt? 349
Hogyan rendszerezzük és dolgozzuk fel az információt? 351
Milyen körülmények befolyásolják a tanulási készséget? 351
Milyen fizikai és biológiai szükségletek hatnak a tanulásra? 353
Hogyan határozzuk meg a tanulók preferált tanulási stílusát? 353
A munkastílusod is egyedi 355
A négy gondolkodási stílus 357
Mi a tanulság az iskolák és az egyének számára? 361
Tizenegyedik fejezet: Gyors felzárkózás az iskolában 367
A világ legnagyobb felzárkóztató programjai — és hogy miért működnek
Két kulcs alapelv: az elme-test kapcsolat és az elme-agy kapcsolat 369
Speciális kineziológia 371
A Doman–Palmer–Niklasson—Hartigan modellek 375
Felzárkózás a helyesírásban 377
A tükörírás problémájának kezelése hátra-írással 379
A négyperces olvasási program 381
Ujjhangzó program 385
Egymás tanítása 387
A „Nézz és figyelj!” módszer 389
Új-Zéland felzárkóztató programja 391
Személyes kulcsszókincs 393
Kezdő Iskolai Matematika 395
Számítógépesített felzárkóztatás 397
A SEED matematikai program 397
Három „orvosi-oktatási” program 397
Tizenkettedik fejezet: A lemorzsolódás dilemmájának megoldása 401
Hogyan törjünk a „csúcsra” az oktatás és nem a drogok, a bandák és a
bűnözés terén?
Japán üzleti módszerek az iskola tökéletesítésében 403
Az integrált tanulmányok osztályterme: a nagyvilág 413
A csoportos tanulás és a „teljes kép” technikája 421
Hathetes kurzusokkal lépésről lépésre a siker felé 423
Mindez együtt a SzuperTáborban 425
14
Tizenharmadik fejezet: A jövő iskoláinak megtervezése 435
12 lépés egy nemzet oktatási rendszerének átalakításához
1. Az iskola mint az élethosszig való tanulás
egész évben nyitva tartó információs bázisa 437
2. Először a fogyasztót kérdezzük 441
3. Garantáljuk a fogyasztói elégedettséget 441
4. Minden intelligencia-típusnak és tanulási stílusnak
a neki megfelelőt nyújtsuk! 443
5. Használjuk a világ legjobb tanítási technikáit! 445
6. Fektessünk be a legfontosabb forrásunkba: a tanárokba! 451
7. Mindenki legyen tanár és diák egy személyben! 451
8. Négyrészes tananyagot tervezzünk! 451
9. Változtassuk meg az értékelés rendszerét! 455
10. Használjuk a holnap technológiáját! 457
11. Használjuk forrásként a teljes közösséget! 461
12. Mindenkit megillet a választás joga 461
Tizennegyedik fejezet: Üzleti élet a jövőben 463
A tanulással foglalkozó szervezetek nagy fejlődési lehetőségek előtt állnak
Az elektronikus multimédia által kínált lehetőségek
A gyorsított tanulás módszerében rejlő üzleti lehetőségek 471
A termékeinkkel kapcsolatos szolgáltatások és tréningek értékesítése 475
A vállalat mint tanuló szervezet 477
Tizenötödik fejezet: Cselekedj! 487
Bármelyik ország a tanulási forradalom élére állhat, sőt még Ön is!
A szingapúri központosított tanulási modell 487
A decentralizált új-zélandi modell 489
Új svéd modellek 491
A tanúsítvány-modell 493
A testületi vezetés modelljei 495
Az ajándékozó modell 497
Az internetes értékesítés modellje 497
Az üzlet-tanár-multimédia modell 499
Az alapítványi modell 501
A nemzetközi konferencia modellje 503
A „tanuló szervezetek” modellje 503
A „halmaz” modell 505
A kínai „Vissza a gyökerekhez!” modell 507
Alkossa meg saját modelljét! 509

15
16
A kiadó előszava az új nemzetközi kiadáshoz

A könyv hétmillió olvasójának üzenete

a világ többi polgárához

Amikor kínai szülők azért állnak sorban, hogy egyetlen nap alatt 251 000 pél-
dányban vegyenek meg egy könyvet, majd 7,5 millió példányban 25 hét alatt,
tudni lehet, hogy történelmi esemény játszódik le a könyvkiadásban.
A tanulás forradalma azonban ennél sokkal többet jelent. Ez nem csupán
a világ leggyorsabban fogyó könyve, hanem katalizátorként működve sok min-
denre hatással van; megváltoztatja, ahogyan gondolkozunk, élünk, tanulunk, dol-
gozunk, tanítunk és cselekszünk.
A világ legrégibb civilizációjában egészen biztosan így működik, hiszen
annak a nemzeti párbeszédnek a központi elemévé vált, amelyben a kínaiak azt
vitatták meg, hogy 1,3 milliárdos népességük hogyan tud a XXI. századra a leg-
eredményesebben felkészülni.
A szerzőpáros üzenete egyszerű, világos és rendkívüli jelentőségű:
❑ A történelem legmélyrehatóbb forradalmának kezdetén állunk.
❑ Képesek vagyunk arra, hogy az emberiség teljes összegyűjtött ismeret-
anyagát tároljuk, és szinte mindenkihez pillanatok alatt eljuttassuk.
❑ Szükség van egy tanulási forradalomra, amely megfelel a felgyorsult
kommunikációnak — és ez a forradalom már elindult.
❑ Minden család, iskola vagy üzleti vállalkozás saját javára fordíthatja a
Világhálón tárolt intelligenciát.
Ez a könyv megmutatja, hogyan.
A könyv hatása már most ugyanolyan szembeötlő, mint kivitelezésének új-
szerűsége.
A Mandarin kiadás érik — várhatóan 10 millió példány fog elkelni jóval
kevesebb, mint egy év alatt — csak azóta, hogy a szerzőpáros a kínai televízióban
1998 decemberében egy félórás nemzeti programban megjelent.
17 Egy korábbi kiadás kb. 35 000 példányban kelt el Svédországban. Több
mint 25 000 svéd özönlött az egyik társszerző, Jeannette Vos szemináriumaira
16
és műhelyfoglalkozásaira. Az oktatás számos, nemzetközileg ismert újítója is be-
állt a sorba.
Új-Zélandon az eredeti könyv öt hónap alatt három kiadást ért meg. Egy
3,8 milliós országban 30 000 példányt adtak el, ami megfelel annak, mintha az
Egyesült Államokban több mint 2 millió kelt volna el.
Világszerte számos cég reagált úgy a könyvre, hogy rendelt belőle alkal-
mazottai számára is.
Egy kínai cég még ennél is tovább ment. A Clever Software Company,
Kína legnagyobb oktatószoftvereket gyártó cége olyan nagy jelentőséget tulajdo-
nított A tanulás forradalmának, hogy sikerült a kínai kiadás egyetlen terjesztőivé
válniuk a kontinensen.
Mióta ez a döntés megszületett, a könyv hatása egyszerűen felmérhetetlen.
Nem nehéz megtalálni a jelenség okát. A tanulás forradalma a tudományok
széles skálájának kutatási eredményeit foglalja össze. Mindezt szervesen össze-
építi a tanulás és a tanulói társadalom új elméletével. Tömören beszámol arról,
hogy ez a tudás máris milyen forradalmi áttöréseket eredményez a tanulásban,
az oktatásban, az üzleti és a családi életben.
A szerzők megfigyeléseiket tisztán és világosan mutatják be, hogy bárki
könnyen olvashassa és megérthesse. A könyv egyedülálló szerkezete és formája
ebben sokat segít.
Az első kiadások megjelenése, 1993 és 1994 óta, a világ látványos válto-
zásokon ment keresztül. A jelenlegi, teljesen átdolgozott kiadás megvizsgálja,
hogy az elektronikus multimédia-technológia területén megszületett átütő ered-
mények hogyan teremthetnek tanulási csodákat, különösen akkor, ha a legmo-
dernebb agykutatás eredményeivel ötvözzük őket.
Érvelhetnénk úgy, hogy emiatt a könyv csak a fejlett gazdasággal rendel-
kező országokban alkalmazható, ahol az emberek megengedhetik maguknak,
hogy otthonra is megvegyék a legmodernebb számítógépet és az Internet-kap-
csolatot.
A szerzőpáros ellenkező véleményen van. Úgy tartják, hogy A tanulás for-
radalma megmutatja, hogy még a szegény országok is összeházasíthatják a világ
legfejlettebb technológiáját a világ legfejlettebb tanulási és tanítási módszereivel,
és azután ezt a „házasságot” arra használhatják, hogy segítségével átugorjanak
az ipari forradalom szakaszán, egyenesen bele az elektronikus intelligencia vi-
lághálós korszakába.
Bizton állíthatjuk, hogy kínaiak milliói magukévá tették ezt a gondolatot.
És ezzel üzennek a világ polgárainak, szülőinek, tanárainak és diákjainak: Ra-
gadjuk meg A tanulás forradalmának lényegét, hogy létre tudjuk hozni az igazi
tanulói társadalmat!

17
 Ha meg
tudod
álmodni,
meg is
tudod
valósítani.
WALT DISNEY

18
19
Bevezetés

A történelem legújabb forradalma: olyan erő,

amely megváltoztatja életünket

A tanulás forradalma nyolc szilárd meggyőződésen alapul:

1. A világ alapvető változásokat hozó történelmi jelentőségű fordulópon-
ton robog át.
2. Egy olyan forradalom korában élünk, amely megváltoztatja kommuni-
kációnkat, gondolkozásmódunkat és boldogulásunk lehetőségeit a világban.
3. Ez a forradalom meg fogja határozni, hogy mi és gyermekeink hogyan
dolgozunk, miként keressük a kenyerünket, és tudjuk-e élvezni az élet minden
örömét.
4. Most, a történelem során először, szinte minden lehetségessé válik.
5. Még fejlett országokban is jó, ha öt emberből egy tudja, hogyan for-
díthatja saját hasznára a változások viharát.
6. Hacsak nem találunk megoldást a problémára, a változások végered-
ménye az lehet, hogy egy 20 százaléknyi elit megszerzi a nemzeti jövedelmek
60 százalékát, míg a legszegényebb egyötöd rész mindössze annak 2 százalékával
kell, hogy beérje.1 Ez pedig szinte biztosan a szegénység, az iskolázatlanság, a
bűn, a drogok, a kilátástalanság, az erőszak és a szociális törés borzalmaihoz
vezet.
7. Szükség van az információs forradalommal párhuzamosan futó másik
forradalomra, az élethosszig való tanulás forradalmára is ahhoz, hogy mindenki
részesedhessen egy olyan kor gyümölcseiből, amelyet a potenciális bőség jelle-
mez.
8. Szerencsére ez a forradalom, amely mindannyiunknak segíteni tud ab-
ban, hogy bármit sokkal gyorsabban és jobban elsajátíthassunk, szintén kezd fel-
gyorsulni.
Ez a könyv erről a forradalomról szól, valamint gyakorlati útmatatással is
szolgál ahhoz, hogy sorsunkat a jövőben minél inkább kézben tudjuk tartani.
Ennek a forradalomnak két fő eleme van: az agykutatás modern csodáit az
azonnal hozzáférhető információ és tudás erejével kapcsolja össze.
21 Először fordul az elő, hogy tudjuk, hogyan lehet a világ szinte minden fontos
19
 Az egyetlen
módja annak,
hogy megjó-
soljuk a jövõt,
az, ha
feltaláljuk.
ALAN KAY*

* akinek a Palo Alto Kutatási Központban döntõ

szerepe volt a személyi számítógép
fõ részeinek a feltalálásában.

20
információját tárolni és a Földön szinte mindenki számára azonnal és bármilyen
formában elérhetővé tenni, és hogyan lehet mindenkit egy tanulást segítő Világ-
hálón összekapcsolni.
Ez az erő lehetővé teszi, hogy a fejlődő országok átugorják az ipari forra-
dalom korszakát, és egyenesen az informatika és innováció korszakában landol-
janak.
A világméretű kommunikációs forradalom nyilvánvaló jele a 250 millió sze-
mélyi számítógép létezése — ami 2002-re 500 millióra fog emelkedni —, és a
világot átfogó Internet, amely összeköti őket. De „a felszín alatt ott működnek
a változás láthatatlan katalizátorai: az a 6 milliárd, nem számítógéphez tartozó
szilikon chip, amelyek be vannak építve a kocsikba, a hangfalakba, a rizsfőzőkbe
és még sok ezer más tárgyba”.2 Az a számítógép, amely egy mobiltelefonban
van, nagyobb teljesítményű, mint az összes számítógép, amelyet a második vi-
lágháború alatt használtak.3
Ennél is nagyobb jelentőségű a hálózat forradalma. Don Tapscott, kanadai
kutató és szerző, írja a The Digital Economy (A digitális gazdaság) című köny-
vében: „A Hálózatos Intelligencia Korának hajnalán élünk, egy olyan korban,
amely egy új gazdasági rendet, új politikát és új társadalmat hoz létre.
Ennek a változásnak a világrengető ereje arra kényszerít minket, hogy új-
ragondoljunk mindent, amit valaha is megértettünk a tanulásról, az oktatásról, az
iskolázásról, az üzletről, a közgazdaságtanból és a kormányzásról.
A valós helyzet az, hogy az iskolák csak akkor tudják sikeresen bevezetni
az információs technológiát, ha újragondolják a tanulás és a tanítás szerepét. Ha
minden tanuló bármilyen szükséges információt, amikor csak szükség van rá, elő
tud hívni, akkor a tanár szerepe többé nem az, hogy információ-szolgáltató le-
gyen.
Végre kezdjük már azt is megtanulni, hogyan használjuk ki a legnagysze-
rűbb emberi forrást, azt a szinte kimeríthetetlen lehetőséget, amit az átlagos em-
beri agyban lévő több milliárd agysejt és több billió kapcsolódásuk jelent.
Ez a lehetőség lélegzetelállító:
Annak érdekében, hogy talpon maradhass az új globális világgazdaságban,
szeretnél-e egy idegen nyelvet viszonylag jól, négy–nyolc hét alatt megtanulni?*
Egy olyan világban, ahol az iskolázatlanoknak nincs jövőjük, szeretnél-e
garanciát kapni arra, hogy gyermeked tíz héten belül behozza iskolai hátrányát,
még akkor is, ha háromévnyi lemaradása van?
Egy olyan világban, ahol az ismeretanyag robbanásszerűen növekszik, sze-
retnéd-e, ha képes lennél arra, hogy egy nap alatt áttanulmányozz négy könyvet,
és emlékezz is arra, amit olvastál?

* A könyv elején összefoglalt áttörő jelentőségű eredményeket később részletesen tárgyaljuk.

A hozzájuk tartozó jegyzetek a kérdéses fejezet jegyzetei között találhatók.

21
 A tanulás
akkor a
leghaté-
konyabb,
ha
élvezzük.
PETER KLINE
The Everyday Genius (Zseninek születtünk)*

* Kiadja: Great Ocean Publishers Inc., 1823

North Lincoln Street, Arlington, VA 22207

22
23 A villámgyors kommunikáció korában szeretnéd-e, hogy az emberiség
összegyűjtött tudásához és tehetségéhez hozzáférj személyi számítógéped vagy
televíziód segítségével?
Egy olyan világban, ahol az emberek mindössze egynegyedének lesz a mai
értelemben vett teljes-munkaidős állása, szeretnél-e nagy pénzt keresni olyan
munkával, amelyet imádsz csinálni?
Egy olyan világban, ahol az oktatási rendszert súlyos bírálatok érik, sze-
retnéd-e, ha lennének olyan biztos módszerek, amelyek az iskolai kudarcok je-
lenlegi nagy arányát csökkentenék?
Egy olyan világban, ahol mindenkinek arra kell készülnie, hogy karrierje
számtalan fordulatot vesz élete során, szeretnéd-e bármilyen foglalkozás kulcs-
fontosságú alapismereteit egyszerűen, könnyen és gyorsan elsajátítani?
Egy olyan világban, ahol a népesség 20 százaléka hamarosan túl lesz a 60.
életévén, szeretnéd-e megtudni, hogyan élvezhetnéd tovább az életet jóval a 80.,
90. életéveden is túl?
Egy olyan világban, ahol az égbeszökő adóztatás és a veszteséges gazdál-
kodás a demokrácia megfojtásával fenyegetnek, hogyan érhetjük el a fenti ered-
ményeket anélkül, hogy egyetlen fillérrel is többet költenénk?
Ha ezek a kérdések úgy hangzanak a számodra, mint valami olcsó hirdetés
szövege, megnyugodhatsz. Ezeknek az eredményeknek mindegyike elérhető.
Mindegyik már a megvalósulás stádiumában van valahol a világban:
❑ Finnországban a kormány 5000 diákot alkalmazott, hogy megtanítsák
tanáraikat a számítógép és az információs technológia használatára.4
A tanulás forradalmának modellje: Ma mindenki tanár és diák is egyben.
Most a világon először akár a gyerekek is magukhoz vehetik a vezető szerepet a
kommunikációs forradalom néhány nagyfontosságú kérdésében.5
❑ Kínában, egy pekingi kísérleti iskolában (21st Century Experimental
School) nyolc–kilencéves gyerekek folyékonyan megtanulnak angolul úgy, hogy
óriási keresztrejtvényekkel játszanak, quiz-műsorokban vesznek részt, és más él-
vezetes tevékenységeket folytatnak.
A tanulás forradalmának modellje: A legtöbb ember számára akkor a leg-
eredményesebb a tanulás, ha élvezetes is egyben.
❑ Egy új-zélandi iskolában (Tahatai Coast Primary School) hatévesek
olyan szinten használják a számítógépet, hogy CD-ROM-okat gyártanak és meg-
tervezik saját „futurisztikus iskolájukat”. Szintén hatéves gyerekek Technic Le-
góból megépítik „a XXI. század otthonának” saját készítésű működő modelljét.
Számítógép segítségével aktiválják a napenergiát és szélenergiát termelő egysé-
geket, hogy ezáltal minden ház önellátóan fedezze energiaszükségletét.
A tanulás forradalmának modellje: Hozzuk létre a megfelelő környezetet,
és még a legszegényebb családok gyerekei is önirányított tanulásban „törnek ki”.
23
 Minden
kisgyerek
született zseni,
és mi arra
fordítjuk életük
elsõ hat évét,
hogy meg-
fosszuk õket
ettõl a
zsenialitástól.
BUCKMINSTER FULLER

24
25 ❑ Az elszigetelt Montanaban, amely Amerika leggyérebben lakott állama,
a Montessori óvodában (Montessori International) minden négyéves tud olvasni,
írni és alapvető számtani műveleteket végezni már jóval az iskolakezdés előtt.
A tanulás forradalmának modellje: A tanulási képességek fejlesztésének
legjobb ideje az iskolakezdés előtt van, mert a fő idegpályák nagy része ebben
a sorsdöntő korban épül ki az agyban.6
❑ Kaliforniában Jan Davidson, aki korábban tanárként dolgozott, férjével
együtt 6000 dollárt vett kölcsön a fiuk főiskolai tanulmányai fedezésére félretett
pénzből, hogy létrehozzanak egy oktató multimédiákat forgalmazó céget, amelyet
azóta 1 milliárd dollárért adtak el.7
A tanulás forradalmának modellje: Az interaktív elektronikus kommuniká-
ció csodájának segítségével a kiváló tanárok most már emberek millióit taníthat-
ják, és jelentős vagyonra tehetnek szert úgy, hogy semmi mást nem csinálnak,
csak amit csinálni szeretnek.
❑ Christchurchben, Új-Zélandon Michael Tan hétévesen leérettségizett
matematikából. A tizenkét éves Stephen Witte, akiről azt tartották, hogy maga-
tartási zavarokkal küzd, letett hat egyetemi vizsgát és megnyerte az egyik helyi
középiskola (Papanui High School) fizikaversenyét, de csak azután, hogy meg-
adták neki azt a lehetőséget, hogy négy osztállyal feljebb folytassa a tanul-
mányait.
A tanulás forradalmának modellje: Az emberek akkor tanulnak a legjob-
ban, amikor tanulni akarnak, nem valamilyen előre meghatározott korban.
❑ Kínában egy 24 kötetes színes enciklopédiát, amelyet régebben 1000
dollárért árultak, nem egészen 50 centért rá lehet másolni egy CD-lemezre. Bill
Gates részben azzal vált Amerika leggazdagabb emberévé, hogy ajándékba adott
ilyen enciklopédiákat, más szoftverek eladásakor.
A tanulás forradalmának modellje: Még a nincstelenek is a javukra for-
díthatják a technológiát, de azok, akik távoli jövőbe ható tervekkel rendelkeznek,
ennél sokkal több előnyhöz is juthatnak.
❑ Amerikában, az óriási Intel csoportnál tartott egyik belső képzés alkal-
mával a jelenlévő dolgozók 507 százalékkal növelték tárgyi tudásukat. A szoká-
sos módszerekkel tanuló diákok átlag 23 százalékos emelkedést produkálnak.8
A tanulás forradalmának modellje: Az új módszerek nagy haszonnal al-
kalmazhatók munkahelyi tréningek kapcsán.
❑ Arizonában, hasonló módszerek alkalmazásával, Leo Wood, középisko-
lai tanár, felhozta tanulói teljesítményét olyannyira, hogy a korábbi 52 százalék-
kal szemben, akik ötösnek, négyesnek és hármasnak megfelelő osztályzatot értek
el kémiából, 93 százalék szerezte meg ezt az eredményt.9
A tanulás forradalmának modellje: Még összetett információt is könnyen
magunkba szívunk, és emlékezetünkbe vésünk, ha a tanulás folyamatában teljes
személyiségünkkel részt veszünk.
25
Ha meg
akarod
tanulni,
akkor
csináld!
ROBERT C. SCHANK
Engines for Learning (A tanulás motorjai)*

* Kiadja: Laurence Erlbaum Associates,

365 Hillsdale, New Jersey 07642

26
27 ❑ Az új-zélandi Hastings-ben 11 éves gyerekek, akiknek az olvasás terén
a lemaradásuk az öt évet is elérheti, nyolc–tíz hét alatt behozzák azt egy magnós
olvasási program segítségével. Jellemzően 3,3 évvel jutnak ez alatt az idő alatt
előre.10
A tanulás forradalmának modellje: Ha valaki alaposan le is van maradva
az iskolában, nem késő, hogy integrált tanulási módszerek segítségével behozza
a lemaradását.
❑ Marian Diamond professzor, aki Albert Einstein agyát is boncolta, a vi-
lág legintelligensebb patkányait neveli Kaliforniában, és átütő eredményeket hoz
az emberi tanulás felgyorsításában is.
A tanulás forradalmának modellje: Az agykutatás bizonyította, hogy az in-
telligencia megfelelő környezetben magasba szökhet — az emberek esetében is.
❑ Kínában, Pekingben a Clever Software Company 1000 szakembert al-
kalmaz, hogy létrehozzák a Computer Tutor-t (Számítógépes Tanár) és más olyan
CD-ROM programokat, amelyek garantálják a diákoknak, hogy átmennek a vizs-
gáikon. Intranet köti össze minden alkalmazottjukat Kína-szerte, és a belső hálót
iskolamodellként is használják.11
A tanulás forradalmának modellje: Az interaktív tanulási technológiák a
világ legjobb üzleti lehetőségei között vannak.
❑ A Missouri államban lévő St. Louisban a New City School12 tanárai
közösen írtak egy könyvet arról, hogyan tanítanak minden tantárgyat úgy, hogy
az valamilyen intelligencia-típus igényeinek megfeleljen.
A tanulás forradalmának modellje: Az okosságnak nemcsak egyféle típusa
létezik. Mindannyian egyéni tanulási stílussal rendelkezünk, amely olyan egyedi,
mint az ujjlenyomatunk. A hatékony iskoláknak fel kell ezeket ismerniük, és ennek
megfelelően kell működniük.
❑ Alaszkában, a Mt. Edgecumbe Középiskolában, a diákok négy kísérleti
céget vezetnek. Egy megrendelésük: 600 000 dollár Japánba küldendő füstöltla-
zac — és közben marketinget, üzletvezetést, közgazdaságtant és japán nyelvet
tanulnak.13
A tanulás forradalmának modellje: Legyen a nagyvilág az osztálytermed,
és cselekedve tanulj!
❑ Fiatalok milliói tanulták meg a földrajz alapjait egy CD-ROM segítsé-
gével, amelyet két olyan iowai fiatal készített, akik szenvedélyesen nézték a Where
in the World is Carmen Sandiego? (Hol a csudában van Carmen Sandiego?) című
közismereti vetélkedőt.
A tanulás forradalmának modellje: A számítógépes játékok sok tekintetben
átalakíthatják a tanulást.
29 ❑ Szingapúrban a kormány 1,5 milliárd14 dollárt költ arra, hogy az isko-
lákba és az otthonokba a legjobb számítógépes technológia kerüljön. Minden is-
kola legalább egy számítógépet kap két tanulóra, minden tanulónak saját ingyenes
Internet-kapcsolata lesz, ezáltal összeköttetésbe kerül azzal a 150 millió emberrel,
aki már 1999-ben is böngészett az Interneten. Goh Chok Tong miniszterelnök a
27
 A régi iskolamodell halott

30% kereskedõ és
irodai alkalmazott
20% diplomás
szakember

A XIX. század 50% fizikai munkás

és a korai XX.
század modellje

A többségnek önálló
tevékenységet folytató,
önállóan tanuló, belsõ
motivációval rendelkezõ,
önmagát menedzselõ
emberré kell válnia.

Néhány
képzetlen,
részidõben
A XXI. század foglalkoztatott
modellje vagy
idénymunkás

28
Thinking Schools, Learning Nation (Gondolkodó iskola, tanuló nemzet)15 meg-
valósítását jelölte ki a XXI. század céljaként. Az információs technikára fordít-
ható ötéves költségvetési keret iskolánként 2,5 millió dollár.
A tanulás forradalmának modellje: Nem szükséges, hogy hatalmas legyen
az az ország vagy állam, amely a vezető szerepet megszerzi a világon. Sokat
számít, ha egy ország kormánya előre tekintő programmal rendelkezik.
❑ Sydney-ben, Ausztráliában a Beverley Hills Középiskolában úgy tanul-
tak meg a diákok folyékonyan franciául, hogy egy hároméves kurzus anyagát
egy nyolchetes tanfolyamba sűrítették — közben forradalmi, „Csináld magad!”
módszereket akalmazva.16
A tanulás forradalmának modellje: A gyorsabb tanulás technikáit évek óta
sikerrel alkalmazzák a nyelviskolák. Itt az ideje, hogy mindenki kipróbálja őket.
Ezek a példák elszigetelt tényeknek tűnhetnek. Ezzel együtt jellemzőek az
emberiség történelmének legfontosabb forradalmára. Elárulják annak a titkát,
hogy hogyan léphetünk magabiztosan a XXI. századba, függetlenül attól, hogy
mennyire kicsinek, nagynak, gazdagnak vagy szegénynek tűnik az ország, amely-
ben élünk. A jövő ellentétes oldala azonban komor képet mutat:
❑ A jómódú Nyugat-Európában 19 millióan nem találnak munkát.17
❑ A még gazdagabb Amerikában közel 27 millióan élnek jelenleg szegény-
ségben. Az ország szegényeinek 40%-a gyermek. New York Cityben a tizenéve-
sek 40%-a, az ország többi részében 20%-uk munkanélküli,18 — miközben a
fejlett technikával rendelkező cégek munkaerőért kiáltanak.
❑ Nagy-Britannia legrosszabban teljesítő iskoláiban az átlagos 11 évesek
az elsősök szintjén olvasnak, miközben a legjobb teljesítményt nyújtó iskolákban
a tanulók átlag háromévnyi előnyre tesznek szert.19 Néhány politikai vezető arról
beszél, hogy egy tízéves program keretében a 11 éveseket a 11 évesek teljesít-
ményének színvonalára kell hozni20 — miközben, ha csak egyetlen egyet ki-
emelünk az ebben a könyvnek bemutatásra kerülő programok közül, megtudhat-
juk, hogyan lehetne ezt tíz hét alatt elérni!21
❑ Az amerikaiak több mint fele úgy kerül ki az iskolából, hogy nem ren-
delkezik azzal a tudással és azokkal az alapokkal, amelyek szükségesek ahhoz,
hogy állást találjon, és meg is tartsa az állását.22
❑ Amerikában több mint 270 000 diák hord fegyvert az iskolába, és a New
York-i iskolarendszer működteti az Egyesült Államok tizenegyedik legnagyobb
biztonsági szolgálatát, amelyben több mint 2400 rendőr működik.23
Ez a könyv elismeri ennek az árnyoldalnak a létezését, de nem taglalja rész-
letesen. A tanulás forradalma gyakorlatias, bizonyított alternatívákról szól: olyan
lépésekről és programokról, amelyek egyszerűen és hatékonyan működnek, ame-
lyek segítségével jobb jövőt építhetünk magunknak, családunknak, az iskoláknak,
az üzleti életnek, a közösségeknek és nemzetünknek.
Mindenek előtt ez a könyv az Ön személyes tanulási forradalmáról szól:
hogyan tudja kifejleszteni saját egyedülálló képességeit, felhasználva minden ér-
zékszervét és természetes adottságait.
29
 A holnap tanulói társadalmának
multimédiás modellje
1. Válaszd ki
a tárgyhoz tarto-
zó legkiválóbb
ismeretanyagot
a világon!
6. Biztosíts
minden iskolá- 2. Add hozzá
nak és üzleti vál- a gyorsított
lalkozásnak belsõ tanulás legjobb
számítógépes módszereit!
hozzáférést!
Hogyan
változtassuk
meg a tanulási
szokásokat
a világon?
5. Hozz
létre ingyenes 3. Rendeld
Internetes hozzá a legjobb
tanfolyamokat!1 multimédia
-szakértõket!
4. Kapcsold
hozzá a világ
legjobb
egyszerûsítõ
sablonját!

GORDON DRYDEN*
* Gordon Dryden elõadásából, amelyet a brit telefontársaság, a British
Telecommunications, Elõre Tekintõ Fórumán Angliában, Londonban
tartott. A fórum témája „A kommunikációs társadalom építése” volt.

1. Ez a modell elõször a Netscape Navigator-ban jelent meg 1995-ben.

Profit a tanfolyamhoz tartozó egyéb termékek eladásából keletkezik.

30
31 Ezek az elképzelések éppen időben érkeztek. A régi iskolamodell éppen
annyira halott, mint az Ipari Forradalom, amely létrehozta. Lehet, hogy 50 évvel
ezelőtt kielégítő volt, ha a népesség 20 százalékát szakemberekké „tanították ki”,
30 százalékát iparossá és hivatalnokká, míg a maradék 50 százalék jobbára mű-
veletlen mezőgazdasági és fizikai munkás maradt. De ha ezen a hozzáálláson
nem változtatunk, az nemzeti és nemzetközi katasztrófához vezet. Szinte minden
diáknak önállóan, magabiztosan és kreatívan kell a saját jövőjét alakítania. Ennek
a tragikus alternatívája az, ha továbbra is egyre csak hozzuk létre a senkinek se
kellő munkanélküliek alsó néprétegét, miközben a legtöbb régi fizikai munka
eltűnőben van.
Még a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében is gyakran az a helyzet,
hogy a tudás, amit az egyetemen, főiskolán szereznek, elavul, mielőtt megkapnák
a diplomát. Általában igaz az, hogy az azonnali kommunikációt eredményező
forradalmi változások képessé tesznek bennünket arra, hogy rendszeresen frissít-
sük ismereteinket, és mindenki számára, aki rendelkezik a megfelelő eszközök-
kel, szükség esetén elérhetővé teszik a kívánt információt.
Így többféle, a digitális korban felhasználható modellt is felvázolhatunk. A
multimédia-modell azt jelenti, hogy képesek vagyunk, arra hogy:
❑ felhasználjuk azok ismereteit, akik az adott tárgyat a legjobban ismerik
a világon.
❑ ezt a tudást összekössük a világ legjobb tanulás-módszertani szakér-
tőinek tudásával, ami egyszerű, interaktív és élvezetes tanulási technikákat ered-
ményez.
❑ összeházasítsuk ezeket a világ legnagyszerűbb interaktív multimédia-
kommunikációs módszereivel.
❑ kikristályosítsuk ezt a munkát olyan leegyszerűsített mintákra, amelyek
mindenki számára könnyen megtaníthatóvá tesznek bármit úgy, hogy külön-kü-
lön megfelelnek mindenki egyéni tanulási stílusának.
❑ azonnal, ingyenesen elérhetővé tegyük ezt a kurzust gyakorlatilag min-
denki számára a világon olcsó számítógépes / tévés hálózatok segítségével, ami-
nek működtetése majdnem olyan egyszerű, mint a tévékészüléké.
❑ létrehozzunk olyan belső hálózatot, amely minden iskolát az Internethez
kapcsol olyan módon, ami hatékonyabbá és sokkal élvezetesebbé teszi az egyéni
tanulást. Ebben a folyamatban a tanár mint szakmai menedzser és mentor vesz
részt, az iskolák pedig az élethosszig való tanulás új, interaktív színhelyeiként.
A megoldások egy része olyan egyszerű és magától értetődő, hogy szinte
hihetetlen, hogy még egyetlen ország sem tűzte őket mint nemzeti programot
zászlajára:
❑ A gyerekek tanulási képességének ötven százaléka az élet első négy
évében alakul ki.24 Ez azt jelenti, hogy a szülők a világ legfontosabb oktatói.
Ennek ellenére egyetlen kormány sem költi oktatási költségvetési keretének egyet-
len százalékát sem a nevelésügy e legfontosabb szereplőire.
31
 Az új tanulás világának
személyes modellje

AZÁLTAL TANULUNK,
amit LÁTUNK,
amit HALLUNK,
amit ÍZLELÜNK,
amit SZAGOLUNK,
amit MEGÉRINTÜNK,
amit TESZÜNK,
amit ELKÉPZELÜNK,
amire RÁÉRZÜNK,
amit ÉRZÜNK.
Jeannette Vos

„A tanulás forradalma” címû nemzetközi

mûhelyfoglalkozásainak anyagából

32
33. ❑ Az önirányított tanulás a kulcskérdések egyike. Ha biztosítjuk az önálló
tanuláshoz a megfelelő környezetet és eszközöket, már az apró gyerekek is lel-
kes, egész életükben tanuló önművelőkké válnak. Olaszország első női orvosa,
Maria Montessori, csaknem 100 évvel ezelőtt ilyen környezetet biztosított ne-
veltjeinek,25 és megmutatta, hogy három–négy éves „retardált” gyerekek hogyan
fejlődtek robbanásszerűen, és kezdtek el írni, olvasni és számolni. Ezzel szemben
a legtöbb országban ezt az eredményt még a „normális” gyerekek esetében sem
érik el.
❑ Most már tudjuk, hogy valamennyien egyéni tanulási, munka- és gon-
dolkozási stílussal rendelkezünk. Ennek ellenére a legtöbb középiskola és egye-
tem még mindig úgy „tanít”, mintha minden hallgatója ugyanúgy tanulna — le-
xikálisan, absztraktul és teoretikusan. „A kutatások egyértelműen mutatják, hogy
az embereknek mindössze kb. 30 százaléka tanul ezen a módon a legjobban.”26
A többi 70 százalék rengeteg más stílusban tanul — leginkább tényleges tevé-
kenység közben.
❑ Olyan korban élünk, amelyben a legtöbb embernek megadatik, hogy
aktív életet éljen jóval a 75. vagy 80. életéve után is. Mégis a politikai vezetők
szűnni nem akaró vitát folytatnak arról, hogy hogyan biztosítsák ennek az elö-
regedő népességnek a „nyugdíját”, amikor az igazi kérdés az, hogyan tegyük
lehetővé a harmadik életszakaszban lévők aktív részvételét egy olyan közösség-
ben, amelyet az élethosszig tartó tanulás jellemez.
Szerencsére már tudjuk, hogy hogyan fordítsuk ezeket a tendenciákat a visz-
szájukra. Minden fontos megoldást már alkalmaznak valahol a világban.
Ebben a könyvben természetesen sok az erősen megfogalmazott, személyes
vélemény. Mindenki elképzelése más üstben forr ki. A miénk is különböző fő-
zetekben fortyogott. Az egyik szerzőé egy olyan karrier során, amely 50 éves
üzleti, marketing, hirdetési, PR, újságírói, rádiós, és televíziós tevékenységet fog
át. A másiké egy életen keresztül folytatott tanítás során, minden szinten, az óvo-
dától az egyetemig. Majd pedig egy évtizedes közös erőfeszítés során, hogy az
új módszerek gyakorlati alkalmazásának elterjedését segítsük a világban.
Ebből a közös erőfeszítésből származnak a következő meggyőződéseink:
1. Gyakorlatilag most bármi lehetséges. Majdnem minden megvalósítha-
tó, amiről az utópisták csak álmodtak egykoron.
2. Majdnem minden problémára van már — legalább részben — meg-
oldás valahol a világon. Válaszd a legjobb megoldást, és te leszel a világelső.
3. Azokra az esetekre, amelyekre még nem született megoldás, egyszerű
technikák állnak a rendelkezésünkre, amelyekkel nagyszerű új megoldásokat
hozhatunk létre.
4. Nem szükséges, hogy hatalmas legyen az az ország, állam, cég vagy
iskola, amely a vezető szerepet játssza a világon. Valójában a leglátványosabb
áttöréseket kis iskolák és cégek érik el.
33
 Próbáld ki magad két percben:
Hogyan tanulhatok meg japánul
számolni a látás, a beszéd,
és a cselekvés segítségével?
Magyarul Japánul Mondd! Csináld!
egy ichi icsi Emeld fel a kisujjadat!
Icsi-pic(s)i.
kettõ ni ni Emeld fel a
mutatóujjadat! Ni(ni)!
három san szan Kapcsold be a
szan(dálodat)!
négy shi si Si(elj)!
öt go go Repülj, mint a go(lya)!
hat roku roku Táncolj rock and roll-t!
hét shichi sicsi Tedd a szád elé a
mutatóujjad! S(ss)i …
csi(t)!
nyolc hachi hacsi Tüsszents egy nagyot!
Ha(p)csi!
kilenc kyu kú Turbékolj, mint a
galamb! Kú-kú!
tíz ju dzsu Te vagy Judy, a
majom!

Az eredeti, angol közvetítési nyelvet használó anyagot

a szerzõk egy gyorsított tanulási technikákat alkalmazó
japán nyelvtanfolyam anyagából adaptálták,
amelyet az új-zélandi Auckland-ben mûködõ
Creative Learning Company
(A Kreatív Tanulás Társasága) hozott létre.

34
35 5. Napjainkban a történelem egy kulcsfontosságú fordulópontján va-
gyunk. Őseink többszázezer éven keresztül hiányos öltözékű vadászokként ka-
landoztak a világban. Azután, olyan 12 000 évvel ezelőtt, megtanulták, hogyan
termesszenek növényeket és végeztessenek állatokkal munkát. Ez teret nyitott a
világ első nagy társadalmi változásaihoz. 200–500 évvel ezelőtt a nyomtatás, a
tudomány és a gőz ereje kiszabadult, hogy újabb nagy lökést adjon a fejlődésnek.
Most belépünk egy olyan korszakba, amely azonnali kommunikációt tesz lehe-
tővé szinte mindenkivel a Földön, és a világ már soha nem lesz olyan, mint régen.
Ez a könyv részben ezekre a meggyőződésekre épül. Létrejötte egy figye-
lemre méltó véletlennek is köszönhető. Az 1990-es évek elején a két szerző kü-
lönböző projekteken dolgozott, a világ egymástól távol eső részein. Jeannette Vos
egy hétéves kutatási programon, pedagógiai doktori címének megszerzése érde-
kében. Kutatási területe: azok a módszerek, amelyekkel a középiskolában alul-
teljesítő diákok tíz nap alatt 180 fokos fordulatot vettek a Super Camp névre
hallgató táborban.27 Ez a téma azonban sokkal szélesebb körű kutatáshoz veze-
tett: a világ legjobb tanulási módszereinek tanulmányozásához. Nagyjából ebben
az időben Gordon Dryden egy tévés stábbal járta a világot, a legátütőbb tanulási
eredményeket filmezve.
1991-ben véletlenül találkoztunk először az Egyesült Államokban, a
Washington állambeli Seattle-ben, egy tanulási konferencián. Amikor a tévé-
sorozat és a doktori disszertáció elkészült, küldtünk egymásnak másolatokat, és
megosztottuk egymással a háttérkutatásaink eredményeit. A hasonlóság megdöb-
bentő volt. A televíziós és a tudományos kutatás egybevágott. A megállapítások
drámai erejűek, az igazság pedig egyszerű volt:
Bárki, bármilyen életkorban szinte bármit sokkal gyorsabban megtanulhat
— gyakran öttől akár húszszorta is gyorsabban, és tíztől akár százszorta is ha-
tékonyabban. Ezek a tanulási módszerek egyszerűek, könnyen elsajátíthatók,
élvezetesek, maguktól értetődőek — és működnek!
Sőt, mi több, az első találkozásunk óta eltelt időben mindkettőnknek lehe-
tősége nyílt arra, hogy bejárja a világot, újabb átütő eredmények után kutatva
iskolákban, vállalatoknál és közösségekben. Többféleképpen is, megfigyelőkként
és résztvevőkként egyaránt részesedtünk az információs forradalom izgalmában.
Nagy megtiszteltetésnek érezzük, hogy együttműködhettünk másokkal, akik szin-
tén katalizátorai annak a változásnak, amelyben átformáljuk a világ tanulási szo-
kásait.
A tanulás forradalma arról szól, hogyan történhet ez meg — és már most
hogyan történik. És hogy a jövő a kezedben van, te is alakítod.
Gordon Dryden, Új-Zéland, Auckland
Dr. Jeannette Vos, USA, Kalifornia, San Diego

35
 16 alapvetõ trend, amelyek
a jövõnket alakítják:

J1 Az azonnali kommunikáció kora.

J2 Gazdasági határok nélküli világ.
J3 Négy lépés az egységes világgazdaság felé.
J4 Internetes kereskedelem és tanulás.
J5 A szolgáltatásokra épülõ új társadalom.
J6 A kicsi és a nagy házassága.
J7 A pihenés új korszaka.
J8 A munka változó arculata.
J9 Nõk vezetõ szerepben.
J
10 Bámulatos agyunk újrafelfedezése.
J
11 Kulturális nacionalizmus.
J
12 Növekvõ „leszakadó“ népréteg.
J
13 A népesség aktív öregedése.
J
14 A „Csináld magad!” mozgalom újraéledése.
J
15 Együttmûködõ vállalkozási formák.
J
16 Az egyén gyõzelme.

36
37
Első fejezet: Milyen lesz a jövő?

16 alapvető trend, amelyek a jövőnket irányítják

Életünk — és egész világunk — forradalmi változásban van.

Egy új korszak első generációjának tagjai vagyunk. Olyan korszaknak,
amely a jövőbeni lehetőségek kimeríthetetlen tárházát kínálja, amelyben szinte
bármi lehetséges.
Gyermekeink világa nem hasonlít majd semmilyen korábbihoz. Az ő jövő-
jük is azon fog múlni, hogy mennyire lesznek képesek új koncepciókat megra-
gadni, újabb és újabb döntéseket hozni, és egész életükben folytatni a tanulást
és együtt változni a változó körülményekkel.
A gazdag országok már átléptek az ipari társadalom korából az információ
korába: Egy olyan korszakba, amelyben a társadalom legfőbb tőkéjét egyre in-
kább már nem a gépek és az épületek jelentik, hanem az emberi szellem ereje,
tudása és kreativitása.
A szegényebb országok előtt hatalmas lehetőség kínálkozik arra, hogy tör-
ténelmi hátrányukat behozzák: átlépve az ipari társadalom korát, egyenesen a
hálózatos intelligencia korában landolhatnak.
Ez a jövő szélsőséges alternatívákat kínál. Azoknak, akik birtokában vannak
az új tudásnak: a lehetőségek világát, azoknak pedig, akik nem: munkanélküli-
séget, szegénységet és kétségbeesést, mivel a régi munkák eltűnnek, a régi rend-
szerek széthullnak.
Ennek a könyvnek az a meggyőződés adta a fő hajtóerőt, hogy új tanulási
módszerekre van sürgősen szükség, ha azt akarjuk, hogy az emberek többsége
az első csoportba kerülhessen. Nemcsak az új generáció tagjainak, hanem azok-
nak is, akik már felnőttek.
A tanulás azonban csak akkor lehet hatékony, ha valamennyiünket képessé
tesz arra, hogy közvetlenül kapcsolódjunk az új korszak szükségleteihez. A jö-
vőbe mutató, nézeteink szerint minimálisan 16 legfőbb tendencia befolyásolja
azt, hogy mit és hogyan kell megtanulnunk.

37
 A történelem mérföldkövei
A Föld 4,5 milliárd éves
Az élet 3,5 milliárd éves
Az ember 2 millió évvel ezelõtt jelent meg1
A „modern“ ember 35 000 – 50 000 évvel ezelõtt a
A földmûvelés 12 000 évvel ezelõtt
Az eke 5000 évvel ezelõtt
A kerék 5000 évvel ezelõtt
A gõzgép 250 évvel ezelõtt
A számítógép 40–50 évvel ezelõtt
És most az azonnali kommunikáció korába léptünk

A kommunikáció formái
Az elsõ agy 500 millió évvel ezelõtt jött létre b
A beszéd 35 000–50 000 évvel ezelõtt c
Az írás 6000 évvel ezelõtt
Az ábécé 4000 évvel ezelõtt d
A nyomtatás i.sz. 1040-ben Kínában,
i.sz. 1451-ben Európában
A telefon 1876
A film 1894
A televízió 1926
A tranzisztor 1948
A száloptika 1988: 3000 üzenet továbbítása egyidejûleg
1996: 1,5 millió
2000: 10 millió (elõrejelzés)
Fõ forrásaink: Reader’s Digest Book of Facts (Tények könyve),
The Inventions that Changed the World (Felfedezések, amelyek megváltoztatták a világot)
és The World Book Encyclopedia (A világ könyve enciklopédia)

a. A legtöbb antropológus különbséget tesz az 1,2–2 millió évvel ezelõtt élõ homo habilis
(szerszámkészítõ ember), a homo sapiens (értelmes ember) és saját fajunk, a homo
sapiens sapiens között, amelynek megjelenése a legrégibb megtalált maradványok
alapján 35 000 évvel ezelõttre tehetõ.
b. A korai „agyak” természetesen nagyon egyszerû idegrendszerek voltak.
c. Senki sem tudja biztosan, hogy az érthetõ beszéd mikor alakult ki. A legújabb agykutatás
megállapította, hogy az agynak mely részei vesznek részt a beszéd folyamatában, a gon-
dolkodásban és az érvelésben. Ezek a központok mind az elõagyban helyezkednek el,
ami a homo sapiens sapiens esetében fejlõdött ki a legteljesebben.
d. A legkorábbi ábécé körülbelül i.e. 1700-ban alakult ki, de a modernebb görög változat
csak i.e. 1000 körül jutott el Európába.

38
1. Az azonnali kommunikáció kora
39
A világ bámultra méltó képességet alakított ki arra, hogy az információt
tárolja, és különböző formákban csaknem mindenki számára azonnal elérhetővé
tegye. Ez a képesség forradalmi változásokat hoz az üzleti életben, az oktatásban,
a családi életben, a foglalkoztatottságban, a vezetői gyakorlatban és csaknem min-
denben, amit magától értetődőnek veszünk.
Otthonunk a tanulás, a munka és a szórakozás elsődleges központjává
válik. Ez az egyetlen kijelentés már önmagában is elegendő ahhoz, hogy isko-
láinkat, üzleti tevékenységünket, bevásárlóközpontjainkat, irodáinkat, városa-
inkat — és egyáltalán egész koncepciónkat a munkát illetően — alapvetően
átalakítsa.
Az a képességünk, hogy tudunk kommunikálni, egyik legfőbb emberi vo-
násunk. A legtöbb tudós azt állítja, hogy a Föld 4500 millió éves,1 az ember a
maihoz közeli alakban úgy kétmillió éve élhet a Földön, a „modern ember” pedig
mintegy 35 000–50 000 éve. Elődeink — bármennyire vitatott is az eredetük —
6000 évvel ezelőttig mégsem találtak fel semmilyen írásformát.
További 2000 évet vett igénybe, hogy megalkossák az első ábécét, amely-
nek segítségével lehetőség nyílt arra, hogy 26 jel újrarendezésével bárminemű
tudás lejegyezhető legyen. Az i.sz. XI. századig kellett várni arra, hogy a kínaiak
elkezdjék a könyvnyomtatást. Az európai könyvnyomtatás megjelenése 1451-re
tehető, amikor a német feltaláló, Johannes Gutenberg, elkészítette az első európai
nyomtatott könyvet. Gutenberg sajtója megváltoztatta a tudás tárolásának és to-
vábbadásának módját, emberek millióihoz juttatva el a nyomtatott betűt. „Guten-
berg előtt az egész európai kontinensen mindössze kb. 30 000 könyv volt. 1500-ra
több mint 9 millió”.2
Nagyjából az utóbbi száz évben gyorsult fel a folyamat: az első írógép 1872-
ben jelent meg, az első telefonüzenet 1876-ban, az első szedőgép 1884-ben, a
némafilm 1897-ben, az első rádiójel 1895-ben, hangosfilm 1922-ben, a kezdeti
televízió 1926-ban, a számítógép mikroprocesszora és a zsebszámológép 1971-
ben. Azóta a kommunikációs forradalom robbanásszerű fejlődést hozott.
A világ egy hatalmas információs lánccá alakul. 1988-ban egyetlen szál-
optikás kábel 3000 elektronikus üzenetet tudott egyidejűleg továbbítani. 1996-ban
1,5 milliót. 2000-ben pedig már 10 milliót.3
Egy átlagos évben a világban több mint 800 000 új könyv jelenik meg.4
Még ha naponta egyet el is olvasnánk közülük, akkor is jóval több, mint 2000
évbe kerülne, amíg átrágnánk valamennyit. De mi lenne akkor, ha magunk vá-
laszthatnánk meg, hogy milyen információra van szükségünk, és ez az információ
a rendelkezésünkre állna annak a 10 millió üzenetnek az egyikeként, amelyet
egyetlen száloptikás „kábel” egyidejűleg szinte ingyen képes továbbítani? És mi
39
 Ha az egyes termékek,
mint például az autó vagy
a gabonapehely, ugyanazt
a trendet követnék, mint a
személyi számítógépek,
akkor egy közepes méretû
autó 27 dollárba, egy cso-
mag gabonapehely pedig
egyetlen centbe kerülne.
BILL GATES
Business @ The Speed Of Thought*
(Üzlet gondol@tsebesen)
* Kiadja: Warner Books, New York

40
lenne, ha ezt az információt az otthonunkban bármilyen formában, bármikor elő-
hívhatnánk: számítógépen, videón, CD-n vagy nyomtatva? A technika már mű-
ködik. És ehhez lassanként már a száloptikára sincs szükség.
41 1999-re már legalább 250 millió számítógépet használtak világszerte. Leg-
alább 150 millió embernek volt közvetlen Internet-kapcsolata, akik így 150 millió
emberrel tudtak közvetlen kapcsolatot létesíteni. További milliók jutottak hozzá
az Internethez munkahelyükön vagy iskolájukban. Többen 500 millió5 és egy
milliárd közé teszik azoknak a számát, akik 2000 és 2005 között rajta lesznek a
Világhálón.
A CD-ROM, a DVD és az elektronikus játékok lélegzetelállító példái annak,
ami éppen csak elkezdődött.
Amikor 1993-ban ennek a könyvnek egy korábbi változata megjelent, az
elektronikus játékok már nagy piaccal rendelkeztek, de a CD-ROM még kezdeti
stádiumában volt. 1995-re már több mint 10 000 CD-ROM kiadvány terjedt el a
piacon. Azóta ez a mennyiség az egekbe szökött.
Nézzünk néhány tipikus, átütő sikermodellt!
❑ 1979-ben egy kaliforniai tanárnő, Jan Davidson, Rancho Palos Verdes
nevű farmján létrehozott egy kis, Los Angeles déli részére kiterjedő oktatási köz-
pontot. 3000 dollárért hamarjában beszerzett egy Apple II számítógépet, és egy
barátjával matematikát és szókincset gyakoroltató programokat kezdett írni. Cége
1991-ig szerény növekedést produkált, mígnem 1991-ben a játszva tanulás iránti
érdeklődés felpörgette a növekedés ütemét.6 Három évvel később Jan és férje,
Bob, megalapították a Davidson és Társai céget, amelyet 1996-ban csaknem egy-
milliárd dollárért adtak el.
A Davidson embléma rajta van azoknak a minőségi, tudományosan kidol-
gozott interaktív CD-ROM-oknak a többségén, amelyeket a játékóriás, Fisher-
Price árul. Ezek a CD-ROM-ok otthonok millióit változtatják óvodákká, általános
és középiskolákká. A Kid Phonics (Hangos olvasás gyerekeknek), Kid Works
(Munkában a gyerekek), Kid Keys (Gyerekbillentyűk), Kid Kad és a Math Blaster
(Csúcsmatek), illetve a Reading Blaster (Csúcsolvasás) sorozatok a Davidson
márka vezető termékei négytől tizenkét évesek részére. A Fisher-Price további
sorozatokat is kínál még fiatalabb korúaknak is.
❑ 1981-ben egy 25 éves amerikai 75 000 dollárért vásárolta meg7 a
Q-DOS-t — ami a „Quick and Dirty Operating System” (Mocskosul gyors ope-
rációs rendszer) rövidítését takarja —, felfejlesztette, és a személyi számítógépek
standardjává tette. Ma a Microsoft egyik alapítója, Bill Gates, a világ leggazda-
gabb embere. Gates kamaszkori álma az volt, hogy „minden asztalon és minden
otthonban legyen egy számítógép”.8 Most egy olyan kor terve van a fejében,
41
 Várható, hogy

holnap a csuklónkon

fogjuk hordani, ami ma

az asztalunkon van, és

ami tegnap még egy

szobát töltött meg.

NICHOLAS NEGROPONTE
Being Digital
(Csak digitálisan!)*
* Kiadja: Vintage Books, New York

42
amikor bárki bármilyen tárgyból a legjobb tanfolyamon vehet részt, a legjobb
tanárok vezetésével — a saját otthonában.
43 Bill Gates Encarta című interaktív enciklopédiája a jövő egy másik fontos
aspektusáról árulkodik: ezt az enciklopédiát PC-k millióival gyakorlatilag ingyen
osztogatták, megalapozva ezzel a Microsoft Windowst mint a világ vezető szoft-
ver-rendszerét.
❑ 1982-ben egy 18 éves texasi egyetemi hallgató PC-ket bütykölgetett. Da-
rabonként beszerezhető számítógép-alkatrészek felhasználásával megrendelésre
kezdett számítógépeket összerakni. Később ő indította el a kívánság szerint
összerakott PC-k direkt árusítását hirdetés útján. A világ legjobban képzett tele-
fonos ügyfélszolgálatának segítségével karbantartotta őket, és teljesítménynövelő
alkatrészeket árult hozzájuk.
1995-re Michael Dell számítógépes vállalata 5,3 milliárd dollár forgalmat
bonyolított le, és a világ négy legnagyobb számítógépcégének egyikévé vált.
1999-re, amikor Michael Dell még mindig csak 34 éves volt, az éves eladások
összege 18 milliárd dollárra emelkedett.
❑ 1991-ben egy olyan cég forgalma, amely korábban egyszerű játékkár-
tyákat gyártott, 400 millió dollárral megelőzte a hatalmas Sony Részvénytársa-
ságét. 1992-ben ugyanez a cég 5,5 milliárd dollár forgalmat és 1,3 milliárd dollár
bruttó nyereséget hozott létre, mindössze 892 alkalmazottal, ami azt jelenti, hogy
egy dolgozóra 6 millió dollár eladás jutott. A cég neve: Nintendo. A termék:
elektronikus játékok. A cég hajtómotorja: Hiroshi Yamauchi. Ő alkotta meg az
új idők legtömörebb munkaköri leírását. Amikor első tervezője megkérdezte,
hogy min dolgozzon, Yamauchi így válaszolt: „Valami nagyszerűn”.9
Ma a Nintendo, a Sega és a Sony egy rakás más céggel versenyez az évi
15 milliárdos elektromosjáték-piacért.
❑ 1993-ban egy 22 éves amerikai diák, aki 6 dolláros óradíjjal dolgozott,
létrehozta a világ első Internet-böngészőjét. Még két évvel később sem hozott
profitot a vállalkozása. Amikor viszont 1995 augusztusában nyilvánosan kezdték
a részvényeit árulni, a történelem legnagyobb robbanásszerű befektetési hullámát
okozta. Az eladások első napjának végén a 28 dollárért vásárolt részvényeket 71
dollárért árulták. 1995 végére a 24 éves Mark Andreessen birtokában lévő rész-
vények 137 millió dollárt értek, fő befektetőjének, Jim Clarknak a részvényei
pedig 1,3 milliárd dollárt.10
A cég neve: Netscape Communications. Piaci értéke 1996 közepére elérte
a 3,1 milliárd dollárt. Terméke: a Netscape Navigator. Miközben a termékből
származó fogyasztói előnyök briliánsan egyszerűek, marketing koncepciója a feje
tetejére állította az üzleti logikát: osztogasd a terméket ingyen, hogy világelső
legyél, és abból tégy szert profitra, amit a termék kiegészítőjeként árulsz.
43
 Az új informatikai
korszak modelljei
A gyerekünk videojátéka
10 000-szer nagyobb teljesítményre képes, mint 1947-ben a világ elsõ
ENIAC számítógépe.
A manapság kapható zenélõ üdvözlõlap,
amely a „Boldog szülinapot” dallamát énekli, nagyobb memóriával
rendelkezik, mint ami 1950-ben a világon létezett.
A legtöbb kézi videokamera
nagyobb kapacitású chippel rendelkezik, mint az óriási IBM 360
számítógép. Ez az óriás több száz négyzetméternyi légkondicionált
teret töltött meg az 1960-as években.
A Genesis egy olyan játékot ajánl,
amely nagyobb teljesítményû memóriát tartalmaz, mint 1976-ban a
több millió dolláros Cray szuperszámítógépé.
A Sonynak van egy olyan videojátéka,
amelyben 200 MIP-es (millions of instructions per second, azaz millió
instrukció másodpercenként) processzor van. Egy ilyen processzor
még nemrégiben is kb. 3 millió dollárba került volna központi
egységként.

Az Internet 2
hamarosan több mint 100 egyetemet fog összekötni másodpercenként
600 millió bites sebességgel, ami elég ahhoz, hogy egy 30 kötetes
enciklopédiát kevesebb mint 1 másodperc alatt átküldjünk.

DON TAPSCOTT*
* Kivonatolva a The Digital Economy (A digitális gazdaság) címû
mûvébõl és az általa szerkesztett Blueprint to the Digital Economy
(A digitális gazdaság modellje) címû mûbõl. Mindkettõt az McGraw-Hill
Kiadó adta ki: 11 West 19th Street, New York, NY 1001, USA

44
45 1996-ra világszerte 40 millióan használták a Navigator egyszerű kiválasz-
táson és klikkelésen alapuló rendszerét, hogy az Interneten tárolt óriási adathal-
mazban ráleljenek a megfelelő képre, szövegre vagy videóra.
Jim Barksdale, a cég ügyvezetője az új évszázadra 500 millió felhasználót
jósolt,11 Bill Gates csapata pedig az új Internet Explorerrel ennek a piacnak a
megszerzéséért szállt versenybe. 1999 elején a Netscape, az America Online ré-
szeként, beolvadt egy még nagyobb koncepcióba: a világ akkor legnagyobb In-
ternet-szolgáltatójába.
Ray Hammond a Digital Business lapjain ezt írja: „Ami őrületesen fokozta
a Netscape részvények iránti étvágyat, az az volt, hogy a piac hirtelen felfogta,
hogy az Internet nem más, mint egy olyan állandó, új kommunikációs csatorna,
amely nagyobb lesz, mint az összes többi együttesen, egy olyan csatorna, ami
egyidejűleg lesz egyetemes, személyes, interaktív, olcsó és örökké fejlődő. De
még ezzel is keveset mondtunk arról, amivé az Internet és utódai válnak majd,
és arról a hatásról, amit az üzleti életre és a társadalmi berendezkedésre ez gya-
korolni fog.”
Önmagában — állítja Hammond — a személyi számítógép meglehetősen
butácska. De ha beteszed egy rendszerbe, amelyben több millió másik számító-
géphez kapcsolódik, akkor a „magányos számítógép egy olyan intelligenciaháló
idegrendszerébe kerül, aminek együttesen már döbbenetes ereje van”. Nicholas
Negroponte, a massachusetts-i Institute of Technology (Technológiai Intézet)
Media Laboratóriumának alapító igazgatója, a következőket mondja: „Thomas
Jefferson előremozdította a könyvtár koncepcióját és az ahhoz való jogot, hogy
ingyenesen lehessen könyvet kölcsönözni. De ez a nagyszerű elődünk sohasem
gondolta, hogy egyszer megvalósulhat az, hogy 20 millió ember fog majd hoz-
záférni egy digitális elektronikus könyvtárhoz, és ingyenesen fog a benne lévő
tartalmakhoz hozzájutni.”12
Egy csak olvasható CD-ROM memóriájának kapacitása 5 milliárd bit. Ez
kb. 500 klasszikus könyvvel egyenértékű, azaz „ötévnyi olvasnivaló még azoknak
is, akik hetente két regényt elolvasnak”.13 Negroponte szerint az új évszázadban
egy általánosan elterjedt CD-ROM tízszer ennyi információ tárolására lesz alkal-
mas, ami 5000 könyvnek lesz megfelelő.
Egy CD-ROM-ot az USA-ban tömeggyártással 1 dollár lemezenkénti áron
lehet előállítani, Kínában pedig 50 centért. Ez annyit tesz, hogy 50 centért 500
interaktív könyvet lehet gyártani, hamarosan pedig 5000-et! Most már gyakor-
latilag minden számítógépet úgy gyártanak, hogy képes legyen CD-ROM-ot fut-
tatni. Ami talán még fontosabb, az az, hogy még csak a CD-ROM-ot sem kell
megvenni. Interaktív tartalmukat emberek milliói a világon mindenhol pillanatok
alatt le tudják tölteni az Internetről, amikor csak akarják. Ez azt jelenti, hogy a
45
 A jövõ tanulói társadalmának
gazdasági modellje
1. Minden
tévékészüléket
alakítsunk át
hálózati számí-
6. tógéppé!
2. Lássuk el
A profit modemmel,
forrása hogy az
a kapcsolt extrák Internethez
eladása tudjuk
legyen! kapcsolni!
Hogyan
érjük el, hogy
számítógép
legyen minden
háztartásban? 3. Az áruk
5. legyen 300
Mûködtessünk dollár, vagy 1,5
digitális tanulási dolláros részlet,
csatornákat! amely a telefon-
4. számlán tör-
Biztosítsunk leszthetõ!
ingyenes interak-
tív tanfolyamokat
az Interneten!

GORDON DRYDEN*
* A Brit Telefontársaság (British Telecommunications) ötletembereinek
„Building the Communications Society (A kommunikációs társadalom építése)
címmel 1996 szeptemberében, Angliában, Londonban tartott elõadás anyagából
Megjegyzés: Azóta a számítógépek árai annyira lementek, hogy a legolcsóbbat már jóval
1000 dollár alatt meg lehet venni. 1998 szeptemberében e könyv társszerzõje, Dryden,
azt javasolta az Új-Zélandi Kormánynak, hogy vállaljon kezességet arra, hogy az ország-
ban minden gyerek otthonába számítógép kerüljön, amiért a telefonszámlához hozzáadott
összeggel járulnak hozzá a szülõk.

46
bonyolultabb szoftverprogramokat, amelyek tárolása gyakran túlterheli az otthoni
számítógépeket, egy központi helyen lehet tárolni, és az Internet-felhasználók
bármilyen programra rákapcsolódhatnak. Ez a rendszer az otthoni számítógép
használatát majdnem olyan egyszerűvé teszi, mint amilyen a tévé használata. A
fő műsoridő így bármikor lehet — és a programot a felhasználó választja meg.
47 Tim Berners-Lee, a Web megalkotója, azt állítja, hogy az új „információs
eszköz” lehet, hogy egy gabonapelyhes dobozban fog házhoz jönni. „A gyere-
keim kotorásznak a dobozban az ingyenes ajándék után — mondja —, előhúznak
egy csövet, kitekerik. Valami lapos, rugalmas és mágneses dolog lesz belőle.
Rányomják a hűtőszekrényre, és elkezdenek keresgélni a Weben.”14
A Business Weekben olvashatjuk: „Nagy verseny folyik az információs esz-
közök gyártásában. A cél nem más, mint olyan elektromos szerkentyűk létreho-
zása, amelyek olyan egyszerűek, mint a tévé, mégis azonnali kapcsolatot bizto-
sítanak a digitális világgal”.
Ha ezeket az eszközöket részletre lehet majd megvásárolni, akkor újabb
áttörést hozhat a fogyasztói elektronikában, óriási lehetőségeket nyitva meg a
tanulás és a nevelés előtt. Amikor majd a telefontársaság, az áramszolgáltató vagy
a kábeltévé szolgálat azonnali Internet-hozzáférést és világhálós csatlakozást biz-
tosít egy száloptikás telefonvonalon és egy tévét, illetve személyi számítógépet
egyesítő készüléken keresztül, és választhatunk, hogy egy összegben kifizetjük
a 300 dollárt, vagy úgy törlesztjük a részleteket, hogy előleg fizetése nélkül he-
tente a telefonszámlájánkhoz 1 dollár 50 centet hozzátesznek — nos, akkor min-
den otthonból olcsón kapcsolatba lehet majd lépni mindenki mással.
Kevin Kelly, a Wired című magazin főszerkesztője, az új gazdaságot a régi
„szerkezeti feltuningolásának” tartja, és így fogalmaz: „Korunk iróniája az, hogy
a számítógépkorszaknak vége. A magányosan működő számítógép okozta min-
den változás már lezajlott. Minden ígéretes, most debütáló technikai vívmány
alapvetően a számítógépek közötti kommunikációnak köszönhető, vagyis inkább
a kommunikációnak, mint a kompjutációnak.”15
Kelly azt állítja, hogy a hálóra épülő gazdaságot „két csillagközi robbanás
rezgései tartják fenn: a microchipek összeomlani készülő mikrokozmoszáé és a
kapcsolati rendszerek robbanásra kész telekozmoszáé. Ezek a gyors változások
a jólét régi törvényeit darabokra szaggatják, és a kialakulóban lévő gazdaság szá-
mára készítik elő a talajt.
„Ahogy a szilikon chipek mérete mikroszkopikussá zsugorodik, úgy zsu-
gorodik mikroszkopikussá az előállításuk költsége is. Elég apróvá és olcsóvá vál-
nak ahhoz, hogy minden egyes tárgyba — hangsúlyozottan minden egyesbe —,
amit gyártunk, belebújjanak.”
Miközben a világ személyi számítógépeinek teljes állománya 2002-re —
47
 Interaktív
multimédia-rendszerek
használatával a fejlõdõ
országok vezetése
átléphet az ipari
forradalmon.
STAN SHIH
Ügyvezetõ, The Acer Group*
* Tajvani központú nemzetközi számítógépes
cég, a világon a hetedik helyen áll
Szerzõi interjúban hangzott el.

48
becslések szerint — eléri az 500 millárdot, „a nem számítógépben lüktető chipek
száma már most 6 milliárd”. Kelly szerint ez a szám 2005-re 10 milliárd, és nem
sokkal később pedig egy billió lesz. „Ahogy mindenbe, amit csak gyártunk, mil-
liárdnyi kis gondolatszemcsét építünk be — vallja —, össze is kapcsoljuk őket.”
Ezeknek az olcsó, esetenként ingyenes kapcsolatoknak a robbanásszerű növeke-
dése táplálja az új gazdaságot.
49 Amikor elmegyünk az irodagépeket árusító boltba, hogy faxgépet vegyünk,
nemcsak egy 200 dolláros dobozt veszünk. Ezért a 200 dollárért megvesszük az
összes többi faxgép hálózatát és a közöttük lévő kapcsolatot, aminek az értéke
sokkal nagyobb, mint az összes különálló gép értéke együttesen.”16
Vagy ahogyan Larry Downes és Chunka Mui fogalmaz Unleashing the Kil-
ler App (A csúcs alkalmazás elszabadul) című művükben: „Ha te és én csak
egymást tudjuk felhívni . . . , a telefonnak kicsi az értéke. De ha szinte mindenkit
fel tudunk hívni a világon, az megfizethetetlen.”
Ázsia egyik kiváló vezető üzletembere, a tajvani központú The Acer Group
ügyvezetője, Stan Shih, azt jósolja, hogy az olcsó, interaktív elektromos multi-
média-rendszerek hozzásegítik a fejlődő országok vezetését ahhoz, hogy átlép-
jenek az ipari forradalmon, és egyenesen az informatika korszakába ugorjanak.17

2. Gazdasági határok nélküli világ

Feltartóztathatatlanul haladunk egy olyan világ felé, ahol a kereskedelem
gyakorlatilag ugyanolyan korlátok nélküli lesz, mint az Internet. Nyugodtan fi-
gyelmen kívül hagyhatunk olyan rövidtávú intézkedéseket, mint egy adott ország
mezőgazdasági bevételeinek a védelme. A szellem már kiszabadult a palackból:
a pénz gyors átutalásának lehetősége a világban — naponta legalább 1,3 billió
dolláré18 — lényegileg változtatta meg a piac és a világkereskedelem termé-
szetét.
A Megatrends 2000 (Fő irányok 2000) egyik szerzője, John Naisbitt, a vi-
lággazdaság egységesülését nevezi meg egyik fő jóslataként. „Tagadhatatlanul e
felé, az egységes világgazdaság felé halad a világ. Természetesen létezik még a
másik irányvonal is, a protekcionizmusé, de a fejlődés fő íve egy olyan világ
felé vezet, ahol az összes ország szabadon kereskedik egymással.”19
Clinton elnök első munkaügyi minisztere, Robert B. Reich, a The Work of
Nations — preparing ourselves for the Twenty-first Century (Nemzetek munkája
— hogyan készítsük fel magunkat a huszonegyedik századra) c. könyvének az
elején így fogalmaz: „Olyan változások közepette élünk, amelyek átrendezik a
jövő század politikáját és gazdaságát. Nem lesznek nemzeti termékek és techno-
lógiák, nem lesznek nemzeti vállalatok, nemzeti iparok. Nem lesznek többé nem-
zetgazdaságok, legalábbis úgy, ahogy most értelmezzük ezt a fogalmat. Az egyet-
49
 Fe l ö l t ö z t e t j ü k
a földgolyót
a hálózatok
társadalmába!
KEVIN KELLY
New Rules for the New Economy
(Új gazdaság – új szabályok)*

*Kiadja: Viking – Penguin, New York

50
len dolog, ami megmarad a nemzet határai között, az a nemzetet alkotó emberek
csoportja lesz. Minden nemzet legfőbb értékét polgárainak készségei alkotják
majd.”
51 És ez mindenek előtt azon múlik majd, hogy egy nemzet tagjai mennyire
tudják megtanulni és alkalmazni az olyan új készségeket, mint egy probléma
meghatározása, új megoldások létrehozása és új értékek kialakítása.
A napnál világosabb, hogy egy nemzet oktatási rendszere többé nem épülhet
olyan módszerekre, amelyek azt célozzák meg, hogy a tanulók csupán egy kor-
látozott mennyiségű törzsanyagra emlékezzenek.

3. Négy lépés az egységes világgazdaság felé

Bár a nemzetközi pénzgazdaság az egységes világgazdaság alapjait már
megteremtette, még négy fontos lépés szükséges a virágzó jövő felé:
1. Amerika folyamatos vezető szerepe az elektronikus újítások alapvető
fontosságú területén, és a most egyre inkább egymásba olvadó gazdasági területek
világában.
2. Európa egységes gazdaságként való újjászületése mint az integrált kö-
zösségek modellje.
3. A dinamikus „tigrisgazdaságok” kialakulás, ami a kis országoknak szol-
gáltat modellt.
4. A világ legnagyobb lélekszámú országának, Kínának az újjászületése,
ami modellként szolgálhat a nagy népességű, kevéssé fejlett országok számára.
Az első lépcsőfok: az amerikaiak jó érzéke arra, hogy a csúcstechnológiai
kutatások eredményét pillanatok alatt átütő fontosságú termékre váltsák. Ahogy
a világ az új évszázadba lép, az amerikai gazdaság ámulatba ejtő szívóssága to-
vábbra is a világ gazdasági növekedésének alapjául szolgál, különösen az új di-
gitális korszakban.
Sehol a világon nem kecsegtetőbb a jövő, mint a kaliforniai Szilicium-
völgyben. A San Francisco-öböltől délre fekvő vidéket még 50 évvel ezelőtt is
narancsligetek és szőlők borították. Ma ez a terület 240 nyilvánosan jegyzett szá-
mítógépes cégnek ad otthont, melyeknek együttes piaci értéke 500 milliárd dol-
lárra, éves forgalma pedig 170 milliárd dollárra tehető, és amelyek 377 000 em-
bert foglalkoztatnak. Ehhez jön még legalább 4000 kisebb, nyilvánosan nem jegy-
zett cég is.20
Még ezeknél a tényeknél is fontosabb üzenete van a Szilicium-völgynek a
jövő számára: az az egyedül álló partneri kapcsolat, amely az egyetemi és az
üzleti szféra között kialakult. Ma a Szilicium-völgyben termelt jövedelmek fele
olyan cégekben keletkezik, amelyek a Stanford Egyetemről indultak ki.
Azonban Amerikát újabban az hozza pezsgésbe, ahogy a különböző úttörő
51
 A Szilícium-völgy sikerreceptje

1. Egy fontos kutatóintézet

Mint a Stanford, a Cambridge, az M.I.T.

2. Egy rendkívüli sikertörténet

Mint a Microsoft, a Nokia, a Lotus, az Acer

3. Csúcstechnológiát alkalmazó tehetség

és azt vonzó adottságok

4. Vállalkozói tõke
Izrael és Tajvan jár ebben az élen

5. Infrastruktúra
a szingapúri kormány modellje

6. Helyes hozzáállás
kockázatvállaló önbizalom

STEVEN LEVY*
*A News Week magazin címlapsztorija:
The Hot New Tech Cities (Az új technika fellegvárai)
(1998. november 9.)

52
iparágak — a számítógépek, a televízió, a szórakoztatóipar, az azonnali kommu-
nikáció — kezdenek egymásba olvadni.
Ez az egybeolvadás már önmagában fontos üzenetet hordoz magában az
oktatást illetően: lehetőség nyílik általa arra, hogy megkerüljük az oktatási rend-
szert, ha az továbbra is ragaszkodik az általa képviselt, elavult rendhez.
53 A jövő egységes világgazdaságának második lépcsőfokára az Európai Unió
ad példát. Az EU 15 országot és 370 millió embert kapcsol össze. Miután hosszú
ideje Amerika árnyékéban élt, Európa ismét előtérbe kerül, mint a világ kettes
számú jóléti és stabilitási modellje. Európa új közös valutája, az Euro, 11 külön-
böző piacot stabilizál. Annak ellenére, hogy stagnáló hagyományos iparágaiban
növekszik a munkanélküliség, Európa szoftver és telekommunikációs vállalatai
egyre ontják a munkahelyeket. 1998-ban Németországban a szabályzóktól akko-
riban megszabadított telekommunikációs társaságok egyedül 40 000 munkahelyet
teremtettek. A finn Nokia, a svéd Ericsson és a brit Vodafone példája mutatja,
hogy az új technológia még a kisebb európai országokban is felpezsdítheti az új
évszázad gazdaságát, ha dinamikus oktatáspolitikával párosul.
A régi egyetemi város, Cambridge, a változások tipikus példája. Ma egy
olyan terület főhadiszállása, ami 1159 csúcstechnológiával dolgozó céget foglal
magában, amelyek élén az Acorn, a Cambridge Display Tech és a Pipex állnak.
Sir Alex Broers, a Cambridge-i Egyetem rektorhelyettese, „arról álmodik, hogy
az Egyesült Királyság teljes keleti régióját digitális melegággyá alakítja. A ter-
vezetet, amely felett az egyetem és a város tisztségviselői bábáskodtak, egy
Cambridge 2020 című optimista dokumentumban teszik közzé.”21 A dokumen-
tum úgy látja a várost a jövőben, mint amely megmarad turistáktól zsúfolt, ká-
polnákkal, kollégiumokkal és hosszan elnyúló gyepekkel tűzdelt méhkasnak —
de ipari parkok és chipgyártó telepek gyűrűivel körülvéve.
A harmadik lépcsőfok az olyan kis, nemzetközileg érdekelt országoknak a
modellje jelenti, mint Tajvan, Írország, Finnország és Szingapúr, vagy olyan önál-
ló „szigetként” fejlődő országrészeké, mint amilyen Bangalore Indiában, Tel Aviv
Izraelben és Kyoto Japánban.
Amikor e könyv egyik szerzője, Dryden, 1964-ben először járt Taipei-ben,
Tajvan fővárosának egyetlen közlekedési lámpája volt, amelyet csak akkor kap-
csoltak be, ha valami méltóság érkezett a városba. Ma a 21 milliós Tajvan 14
ezer elektronikai céggel büszkélkedhet, melyek éves forgalma 75 milliárd dollárra
rúg, és főleg exportból származik, beleértve azt a 120, tőzsdére bevezetett high-
tech céget is, amelyek piaci értéke 100 milliárd dollárra tehető, éves forgalmuk
eléri a 27 milliárd dollárt, és 72 000 embert foglalkoztatnak. Tajvanban évente
10 000 mérnök és tudós kerül ki az egyetemekről, és az ország azon dolgozik,
hogy további ezreket csábítson vissza azok közül, akik már sikereket könyvel-
hetnek el maguknak olyan helyeken, mint például a Szilicium-völgy.22
Írország, amelynek lélekszáma nem éri el a 4 milliót sem, hasonlóan figye-
53
 Ma a világ
leginkább
kereskedõként
gondolkodó
országa
a Kínai
Népköztársaság
LAURENCE J. BRAHM
China As No.1 (Kína az elsõ helyen)*
* Kiadja: Butterworth- Heinemann Asia
1 Temasek Avenue, Szingapúr 039192

54
lemre méltó eset. Írország 25 évvel ezelőtt szegény mezőgazdasági ország volt.
Ma az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb szoftver exportőre.
1100 nemzetközi vállalatot vonzott be a köztársaság területére. Ezeknek a válla-
latoknak ma 107 000 alkalmazottja van. Az ország éves exportja 25 milliárd dol-
lár, a kereskedelmi mérleg többlete pedig évi 11 milliárd dollár. Csakúgy, mint
Tajvan esetében, Írországban is a kedvező adózási feltételek, amelyek a csúcs-
technológiát alkalmazó vállalatokat bevonzzák az országba, olyan oktatáspoliti-
kával párosulva, amely biztosítja e cégek számára a megfelelően képzett mun-
kaerőt.23
55 Finnország története még elképesztőbb, ami sok szempontból egyetlen cég,
a Nokia története. Az 1980-as években Finnország fő iparága a papír- és cellu-
lózgyártás volt. A helsinkiben lévő Nokia, az ország legnagyobb vállalata, ismer-
tebb volt a gumicsizmáiról, mint apró telefonjairól. „De amikor a gazdaság az
1990-es évek elején zuhanó repülésbe kezdett, Finnország a csúcstechnológiához
fordult mint megmentőhöz. A kormány úgy döntött, hogy a bruttó éves nemzeti
termék 2,9 százalékát technológiai kutatásba és fejlesztésbe invesztálja. A cégek
nemzetközi partnereket kerestek elektronikai vállalkozások beindításához, és a
Nokia úgy találta, hogy szinte végtelenek a piaci lehetőségek a mobiltelefonok
számára.”24 A Nokia hamarosan évi 32 milliárdot kasszírozott ebből az új je-
lenségből, és az ő sikerük hajtotta előre Finnország technológiai felvirágzását.
Ahogy terjeszkedett a cég, arra is áldoztak pénzt, hogy egyetemek körül tudo-
mányos parkokat hozzanak létre, amelyeket állami vállalkozások befektetői fi-
nanszíroztak. Ma Finnországban 40 csúcstechnológiát alkalmazó vállalat van.
Mindössze 5 millióan élnek az ország területén, de közülük 2,5 milliónak van
mobilja. A tavak és szaunák földje büszkélkedhet Európa legtöbb Internetkap-
csolatával is.
Az apró ázsiai szigetország, Szingapúr, hasonlóan tanulságos leckével szol-
gál. Negyven évvel ezelőtt még egy szegénység sújtotta sziget volt. Húsz évvel
ezelőtt a kormány egy olyan kampányba kezdett, amely adózási kedvezmények,
jól képzett munkaerő és egy fantasztikus infrastruktúrát fejlesztő program révén
odavonzotta a csúcstechnológiát alkalmazó vállalatokat. A kormánynak a köte-
lező nyugdíj-megtakarításokra épülő több százmilliós befektetési programja —
ami a Singapore One (Szingapúr Egy) nevet viseli, és ami a szigetország legújabb
infrastruktúrát fejlesztő programja — minden lakásnak, iskolának és irodának
1999 végére Internet-csatlakozást biztosít. Valószínűleg Szingapúr minden más
nemzetnél többet áldoz az iskolákban lévő információs technológiára.
De az alvó oroszlánok legnagyobbika Kína. A Mao-féle kulturális forra-
dalom stagnálása után, 1979-től, több embert emelt ki a szegénységből, mint bár-
melyik más társadalom a történelem folyamán. Az elmúlt 20 évben a gazdaság
teljesítőképességét több mint 400 százalékkal növelte. De sok part menti, „ki-
emelt gazdasági területen” még ennél is nagyobb ütemű a fejlődés. Igaz, sok még
55
 Az új évszázad kínai modellje

J
1 1999-ben Kínában csak hárommillió
otthonban volt Internet, de 310 millióban
volt tévékészülék.

J
2 Most Hong Kong leggazdagabb családja és
az Intel szövetkezik, hogy létrehozzanak
egy új, televíziós / internetes óriásvállalatot.

J
3 Segítségükkel a tévékészülékek millióit
lehet alacsony költségû hálózati
számítógéppé alakítani.

J
4 Így az ázsiaiak százmilliói, még a
legszegényebb családokban élõk is,
hozzájutnak az e-mailhez, a Webhez
és a távoktatási programokhoz.

J
5 A projektben hangposta is szerepel azon
ázsiaiak részére, akik nem tudnak gépelni,
mivel többségük sajátos írásjeleket
használ (pl. képírást).

DOUGLAS C. McGILL
Wired magazine (Vezetékes Világ) *

* Emipre of the Sun (A Nap birodalma) 1999 májusi számában.

A cikk „Richard Li Intel üzletérõl szól, amely át tudott hatolni a Kínai
falon”. McGill idézi Avram Millert, aki az Intel üzletfejlesztési igazgatója,
és állítja, hogy „Ez nagyobb volumenû lesz, mint
bármi más, ami eddig a világon létezett”.

56
a probléma az országban, de most már versenyre keltek azért, hogy Szingapúr,
Hong Kong és Tajvan tanulságait alkalmazzák.
57 Kínának is van egy „titkos fegyvere”: az az 51 millió kínai, akik a határa-
ikon kívül élnek. Ők együttesen 2 billió dollár értékű likvid tőkével rendelkez-
nek.25 Hitvallásuk: oktatás mindenek előtt. Legtöbbjük családi kötelékkel kap-
csolódik Kína keleti partvidékének gyorsan fejlődő területeihez. Az ő befekteté-
seiknek, valamint az ország saját belső fejlődését támogató politikájának köszön-
hetően 2030-ig, de lehet, hogy még korábban, a kínai gazdaság lesz a világ leg-
nagyobb gazdasága.26
Nézzünk egyetlen projektet: Richard Linek az agyszüleményét. Richard Li
Hong Kong leggazdagabb emberének, Li Ka-shing-nek a másodszülött fia, aki
Kaliforniában nevelkedett, és egyike annak a két örökösnek, aki a Li család 10
milliárdos vagyonát örökli majd. Az 1990-es évek közepén Richard Li 950 millió
dollárét eladta Rupert Murdochnek a Star TV nevű műholdas televíziós hálózatát.
Ezt az összeget, még megtoldva, abba fektette, hogy kínai és más ázsiai családok
százmillióinak egyedülálló tévés-internetes szolgáltatást biztosítson. Az ázsiai
családoknak kevesebb, mint 3 százaléka rendelkezik telefonnal, de 65 százalé-
kuknak van tévéje. És Richard Li, az Intellel közösen, fogja ezeket a családokat
ellátni olyan alkatrésszel, amely a televíziójukat e-mailezésre, a Weben való bön-
gészésre alkalmas számítógépekké alakítja. Mindegyik ilyen eszköz hangvezér-
lésű is lesz, annak a több százmillió ázsiainak a kedvéért, akik nem tudnak gé-
pelni. Li nagyon jól tudja, hogy 1,3 milliárdos népességével Kína hivatalos po-
litikája az egygyerekes családokat szorgalmazza. Ezek a gyerekek könnyen le-
hetnek a világ legtanultabbjai. Li új, Pacific Convergence Corporation nevű vál-
lalkozása számukra kínál mindenféle interaktív szolgáltatást, amely a távoktatást
és az internetes vásárlást is lehetővé tesz.

4. Internetes kereskedelem és tanulás

Ha az első négy fejlődési irányt a kereskedelem és az oktatás minden as-
pektusával összekapcsoljuk, akkor még döbbenetesebb képet kapunk a jövőről.
Ahogy Li projektje megmutatta, az emberek nemcsak kommunikálni tudnak
azonnal az egész világgal, hanem kereskedni és tanulni is.
1997 közepére a Dell az Interneten keresztül napi 1 millió számítógépet
adott el, 1999 elejére már napi 18 milliót. Ekkor már a vásárlók évi 18 milliárdot
költöttek olyan Dell számítógépekre, amelyeket nagyrészt ők maguk raktak össze
az Interneten összeválogatva különböző alkatrészeket. Az így kitöltött megren-
delőt elektronikus úton elküldték a Federal Express raktárába, és a terméket más-
nap már szállították is.
Ugyanez a módszer forradalmasítja a kereskedelmet más területeken is.
57
Minden cég
„oktató”
céggé fog
válni,
különben
kudarcot
vall.
DON TAPSCOTT
Blueprint to the Digital Economy
(A digitális gazdaság modellje)*
* Kiadja: McGraw Hill,
11 West 19th Street, New York, NY 10011

58
 ❑ Nyisd meg a www.amazon.com weboldalt, és légy a minimálisan 540
ezer látogató egyike, aki naponta azonnal hozzá tud jutni 2,5 millió könyvhöz.
Az Amazonnak nincs üzlethelyisége, ugyanakkor internetes eladásokból 610 mil-
lió dollárra tett szert. A nyereség érdekében 1999 elejére már készen álltak a
világ legnagyobb olvasói preferenciákat tartalmazó személyi adatállományával
is.
59 ❑ Látogass el a www.ImagineRadio.com weboldalra, válaszd ki a kedvenc
zenei stílusodat és előadódat, és az Imagine Radio (Képzelet Rádió) létrehozza
a saját on-line magánrádiódat olyan programokkal, amelyeket kizárólag a te íz-
lésednek megfelelően állítottak össze. Ez a szolgáltatás rendszeresen frissíti rá-
dióadódat olyan új slágerekkel, amelyek az ízlésvilágodba illenek.
❑ Válaszd ki a www.CDnow.com-ot! Felsorolt kedvenceidből összeállíta-
nak számodra egy személyre szabott válogatást a rendelkezésre álló 375 000 kü-
lönböző zenei felvételből és dalból. Ez a vállalkozás 600 000 felhasználója mind-
egyikének személyre szabott zenei szolgáltatást nyújt.
❑ Menj rá a www.garden.com-ra, és vedd igénybe a Garden Escape (Kerti
menedék) on-line palántaszolgálatát. Írd be postai irányítószámodat, írd le, milyen
virágokat szeretsz, és a szolgáltatás megmondja, hogy mit mikor ültess el. Egy
olyan on-line szoftver is a rendelkezésedre áll, amelynek segítségével megter-
vezheted a kertedet.
❑ A www.autoweb.com havonta 30 000 autóeladást hoz össze évi 660 mil-
lió dollár értékben úgy, hogy az eladókat kiközvetíti a megfelelő vevőkhöz.
Néhányan azt jósolják, hogy az összes internetes eladásból származó jöve-
delem 2002-re eléri a 327 milliárd dollárt. Ez az irányvonal az oktatásra is olyan
nagy hatással lesz majd, mint az üzletre. Új szervezeti formákat hoz létre, és
ezzel mind a kettőt átalakítja: az információt csakúgy, mint a szolgáltatást igény
szerint kell majd nyújtani.

5. A szolgáltatásokra épülő új társadalom

Peter Drucker, John Naisbitt, Kenichi Ohmae, Robert Reich és sok más
jövőkutató mind egyetért a következő fejlődési irányban: az ipari társadalomnak
a szolgáltatói társadalommá való alakulásában.27 Ismét Naisbittet idézzük: „Ami-
kor az ötvenes években kikerültem az egyetemről, Amerikában a dolgozók 65
százaléka fizikai munkás volt. Most ez a szám 13 százalék, és ez még tovább
csökken. Ez nem azt jelenti, hogy kevesebbet termelünk. Valójában Amerika éves
nemzeti össztermékének 24 százaléka az iparból származik. Ez a szám nemigen
változott az elmúlt 40 évben. A különbség az, hogy 40 évvel ezelőtt a dolgozók
65 százaléka hozta létre ezeket a termékeket, míg ma csak 13 százalékuk. Az is
nyilvánvaló, hogy a 24 százalék sokkal több terméket jelent, mivel gazdaságunk
59
 Légy jó,
gazdagodj,
de maradj
kicsi!
CHARLES HANDY
Beyond Certainty (A bizonyosságon túl)*

*Kiadja: Hutchinson (Random House UK),

20 Vauxhall Bridge Road, London SW1 2SA, England

60
rendkívüli módon növekedett. A nagy változást az okozta, hogy most a termelést
inkább információ útján, mint emberekkel hozzuk létre — számítógépekkel, au-
tomatákkal és robotokkal, munkások helyett. És az iparban dolgozók száma to-
vább fog csökkenni, úgy, ahogy a mezőgazdaságban már tapasztaltuk. Néhány
évszázaddal ezelőtt Észak-Amerika népességének 90 százaléka farmer volt. Még
úgy egy évtizeddel ezelőtt is három és fél százalékuk. Most sokkal kevesebb.”
61 Naisbitt és Drucker egyaránt azt jósolja, hogy az új évszázad kezdetén az
olyan jómódú, fejlett országokban, mint Amerika, a dolgozóknak mindössze tíz
százaléka fog közvetlenül az iparban dolgozni. És a számok őket igazolják. 1974
és 1988 között Amerikában az acéliparban a betanított munkáknak majdnem a
fele megszűnt — 480 000-ről 260 000-re csökkent. Csak a General Motors egy-
maga 150 000 gyártáshoz kapcsolódó munkakört iktatott ki az 1980-as években.
Ha egy fejlett ország ipari termelését a munkások tíz százaléka el tudja
végezni, és minden mezőgazdasági termékét egy következő két százalék elő tudja
állítani, mit fog a többi 88 százalékuk csinálni?
Néhányan „új szolgáltatói társadalomnak” nevezik a ránk váró jövőt, bár
maguk az „ipari” és „szolgáltatói” kifejezések is kezdenek kimenni a divatból.
A gyártás egyre inkább összekapcsolódik a szolgáltatással a fogyasztó igényei
szerinti gyártásban — ahhoz hasonlóan, ahogyan a hardver nagyon kicsi részét
teszi ki annak a szolgáltatásnak, amit egy számítógépes cég vállal. Messze a na-
gyobbik részét a szakértői konzultáció teszi ki: egyéni igényekre összeállított
szoftver-rendszerek kidolgozása és tréning.
Napjainkban már mindenkinek öntevékenyen kell irányítania a saját sorsát.
Ennek ellenére az oktatás javarészt a hanyatlóban lévő ipari termelési módsze-
reket tükrözi: egységesített futószalag tanterv, amelyet tantárgyakra osztottak,
leckénként tanítanak, szintekbe rendezve, és standardizált tesztekkel ellenőriznek.
Ez többé már nem tükrözi azt a világot, amelyben élünk. Így azután az oktatási
rendszerek nem tudnak megfelelni az új igényeknek.

6. A kicsi és a nagy házassága

A hagyományos iparon alapuló gazdaságban a nagy uralkodott. A GM, a
Ford és a Chrysler uralta a világ autógyártását majdnem fél évszázadon át, az
IBM pedig kimagaslott a számítógép-gyártásban, és még sorolhatnánk tucatszám
a példákat.
Még 25 évvel ezelőtt is csak a nagyvállalatok engedhették meg maguknak,
hogy beszerezzék az óriási méretű számítógépeket, amelyek akkor az elektronika
csúcsai voltak. Ez a technológia szerepet játszott abban, hogy az adminisztráció
központosodott, vállalatok kerültek új tulajdonosokhoz, más vállalatok pedig
egyesültek. Ma ezeknek az óriási számítógépeknek a többsége már elavult. A
61
 Amikor az Amway
1999 szept. 1-én
elkezdett a Weben
keresztül értékesíteni,
a XX. század két nagy
marketing-vívmánya
egyesítette erejét:
a multilevel marketing
(többszintû értékesítés)
és az elektronikus
kereskedelem.
WIRED MAGAZINE (Vezetékes Világ) *

*1999 MÁJUSA

62
mini világa érkezett el. Természetesen sok nagyvállalat még ma is jelen van, sőt
egyesek, mint pl. a GE, virágkorukat élik. Hatalmas vállalategyesítésekről hallunk
szinte naponta, hiszen a különböző iparágak egyre közelítenek egymáshoz. Új
óriások, mint pl. a Microsoft, az Acer, a Sun és az Oracle is megjelentek. De a
korábbi óriási légkondicionált számítógép-termek üresen állnak, vagy átalakultak.
63 A szervezeti formák pedig gyorsan változnak. Azok a nagyvállalatok, ame-
lyek még most is virágzanak, apró projekt teamek tucatjaira szakadtak, amelyek-
nek mindegyike öntevékeny, önrányitó, s amelyek túllépnek a régi specializáló-
dásra és piramisszerű üzleti hierarchiára épülő, a katonai berendezkedésre emlé-
keztető vezetési stíluson.
Tom Peters példák tucatjaival szolgál 834 oldalas Liberation Management
(Felszabadító vezetés) című könyvében. Hogy csak egyet idézzünk: A zurichi
székhelyű ABB, Asea Brown Boveri Európa egyik óriásvállalata, amelynek az
éves jövedelme 1995-ben 33 milliárd dollár volt,28 most 36 független vállalko-
zásként működik, melyeknek százszámra vannak független profitcentrumai.
Ezeknek az egységeknek a legtöbbje tízfős, sokfunkciós csapatokra oszlik, a cég
pedig 95 százalékkal csökkentette központi vezetését.
Japánban a Toyota kísérletezte ki az „épp jókor” stílusú termelési rend-
szereket, melyeknek a lényege az, hogy kistermelőktől, gyakran családi vállal-
kozásoktól, ezrével felvásárolnak termékeket, és pontosan akkor szállítják őket,
amikor szükség van rájuk.
Más területeken — főleg a kiskereskedelemben — a franchise és a digita-
lizálás segítségével a kisterjesztők kapcsolódni tudnak a nagy nemzetközi cégek
beszerzői szolgálatához, legyen az a McDolnald’s vagy akár egy számítógépet
és szoftvert előállító cég.
Néhány elemző29 azt állítja, hogy az új évszázad elején már minden kis-
kereskedelmi eladás 50 százaléka franchise-on keresztül (főleg olyan önrányitó
kisebb egységeken keresztül, amelyek egy óriási rendszerhez kapcsolódnak) és
közvetlen eladáson alapuló hálózatban (amely főleg egyéneket köt egy nemzet-
közi beszerzőhöz) történik majd.
A példák ismét magukért beszélnek:
❑ Amerikában a franchise-ban lebonyolított eladások évi 250 milliárd dol-
lárra tehetők.
❑ A legnagyobb ütemben növekedő franchise a Subway Sandwiches (Met-
rószendvics), amelynek világszerte 7000 üzlete van.
❑ A 23 000 franchise közül, amelyek a McDonald’s-hoz tartoznak világ-
szerte, sokat egy férj–feleség alkotta csapat vezet, de valamennyien hozzákap-
csolódnak a központi rendszerhez.
❑ Több mint 20 millió amerikai otthon dolgozik. Több mint 60 százalékuk
nő.
63
 Az új
munkahelyek
90 százaléka
olyan cégeknél
keletkezik, ame-
lyek kevesebb
mint 50 embert
foglalkoztatnak.
JOHN NAISHBITT
A Megatrends 2000 társszerzõje*

* szerzõi interjúban

64
 ❑ A legnagyobb hálózatos értékesítéssel dolgozó cég az Amway, amelyet
Richard DeVos és Jay Van Andel indítottak útjára egy michigani ház alagsorában
1959-ben. 1996-ra 2,5 millióan árultak 5000 Amway terméket 76 országban, 6,3
milliárd dollár értékben.
65 ❑ Japán a világ legnagyobb, közvetlen értékesítés útján ellátott piaca,
amely 1,2 millió női értékesítőt foglalkoztat, akik évi több, mint 20 milliárd dollár
forgalmat bonyolítanak le.30
❑ 1963-ban Mary Kay Ash megalapította Mary Kay Cosmetics nevű cégét
azzal a küldetéssel, hogy üzleti lehetőségeket teremtsen a nők számára, és meg-
tanítsa őket, hogy hogyan ápolják bőrüket. Ma 275 ezer szépségtanácsadója több
mint egymilliárd dollár forgalmat hoz.
De a legnagyobb ütemben fejlődő hálózat tagadhatatlanul az Interneté,
amely több ezer hálózatot egyesít, és mindenkinek lehetőséget ad arra, hogy pi-
acképes termékeit a világon bárhol eladja.
Foglalkoztatási szempontból a kisvállalatok létfontosságúak. John Naisbitt
így fogalmaz: „Az új vállalkozások teremtenek csaknem minden új munkahelyet
az Egyesült Államokban. Az 1980-as években Amerika 22 millió új munkahelyet
teremtett. Ennyivel több embernek volt fizetett állása a nyolcvanas évek végén.
És ennek a 22 millió új munkahelynek a 90 százaléka olyan cégnél keletkezett,
amely 50, vagy ennél is kevesebb embert foglalkoztatott. Ez az új gazdaság. Ez
hozza létre az új gazdagság forrását. Tehát, aki meg akarja tudni, hogy milyen
is egy újfajta cég, az a frissen létrehozott vállalkozásokat nézze meg, ne a régi,
ismert cégeket, amelyek egyre csak zsugorodnak, és nagyon lassan változnak.”31
E kis cégek legtöbbjénél az a képzési igény, hogy alkalmazottjuk jó gon-
dolkodási és fogalomalkotási készséggel rendelkezzen, legyen hajlandó a kocká-
zatvállalásra, kísérletezésre, nyitott legyen a változásokra és használja ki a kínál-
kozó alkalmakat. Mennyit tanítunk mindebből az iskolákban?

7. A pihenés új korszaka
Charles Handy, brit oktatási szakember, médiaszemélyiség és üzleti tanács-
adó The Age of Unreason (A logikátlanság kora) című művében akkurátusan
számokkal igazolja állítását. Amikor ő az 1940-es években dolgozni kezdett, az
volt az általános, hogy életének 100 000 óráját mindenki fizetett munkával töl-
tötte, bár abban az időben ilyen összefüggésben sohasem gondolkoztunk el ezen.
Általánosan igaz volt az, hogy hetente kb. 47 órát dolgoztunk az év 47 hetében
47 éven át, általában 16, 17, 18 éves korunktól. Ez valamivel több, mint 100 000
óra körülre jön ki. Handy azt jósolja, hogy hamarosan — legalábbis a fejlett
országokban — életünknek mindössze 50 000 óráját kell majd fizetett munkával
töltenünk. Azt is beígéri, hogy ezt kényelmesen beoszthatjuk majd magunknak.
65
 A pihenés új korszaka
1930: Várható életkor
születéskor: 60 év – 525 000 óra
Gyermekkor,
iskola,
pihenés,
szabadidõs
Alvás: tevékeny-
175 000 ség, sport:
óra 250.000
Munka: óra
100 000
óra

2000: Várható életkor

születéskor: 75 év – 657 000 óra

Gyermekkor,
élethosszig
való tanulás,
pihenés,
szabadidõs
tevékenység,
sport, utazás:
Alvás: 388 000 óra
219 000
óra

Munka:
50 000 óra

* A számítások Charles Handy The Age of Unreason (A logikátlanság kora) címû

mûve szerint készültek. Kiadja: Century Hutchinson, London, Anglia

66
67 Egy átlagférfi 70 évet él, ami több mint 600 000 órát jelent. Ha pedig 200
ezer órát töltünk alvással és csak 50 000-et fizetett munkával, akkor több mint
350 000 óránk marad pihenésre, művelődésre, utazásra, szabadidős tevékenységre
és minden másra.
A szabadidő, a turizmus és az élethosszig való tanulás lesznek a leggyor-
sabban fejlődő üzletágak. A tendenciák közül néhány már most nyilvánvaló. Min-
den évben félmilliárd turista kel útra. 2000-re ezt a számot egymilliárdra teszik.32
A túlnépesedett Japán az 1980-as évek közepén azt tűzte ki célul, hogy
1991-re 10 millió állampolgára utazzon külföldre szabadságra.33 Ez megvalósult.
A frissen összeházasodottak több mint 90 százaléka más országokban tölti a nász-
útját.
Floridában, Walt Disney és utódai munkájának köszönhetően, évente 33
millió látogató özönlik a korábban mocsaras Orlandoba. Több, mint 55 millió
külföldi turista látogat el évente Franciaországba, és az a 23,6 millió turista pedig,
aki 1995-ben Nagy-Britanniába látogatott, 17,5 milliárd dollárt költött. London
fő repülőtere, Heathrow, ma egyben óriási bevásárlóközpont is, évi 500 millió
dolláros forgalommal.
A Marylandben lévő Baltimore, amely egykor koszos, lerobbant kikötővá-
ros volt, ma évente 8 millió látogatót vonz az újjáépített tengerparti szakaszán
rendezett különböző kulturális és szórakoztató rendezvényeire. Amerika óriási
üzletközpontja Minnesotában egy héthektáros vidámpark köré épült, amely a
Knott család kaliforniai Berry Farmjának mintájára készült. A Sega három vir-
tuális vidámparkot nyitott Japánban, egyet Londonban, és további ötvenet tervez
világszerte. A Hyatt 25 fantáziahotel megnyitását tervezi néhány éven belül. A
windsori Lego-ország Nagy-Britannia legújabb turisztikai látványossága. A To-
kióban lévő Disneyland pedig Japán legnagyobb turisztikai célpontja.
A turizmus az egyik legújabb iparág, amely rengeteg új munkahely terem-
tésére képes. Ez magával vonja az idegennyelv-tanulás, a kulturális ismeretek és
a vendéglátás elsajátításának nagyméretű növekedését, és újabb izgalmas szóra-
kozási lehetőségek megálmodását.
És az oktatásra nem kis feladat hárul abban sem, hogy felkészítse az egyes
országok polgárait arra, hogy tartalmasan tudják majd eltölteni idejüket a pihenés
új korszakában.

8. A munka változó arculata

Handy azt jósolja, hogy hamarosan a munkaképes korú felnőtteknek csak
kis hányada fog állandó, teljes munkaidős állással rendelkezni egy hagyományos
értelemben vett cégnél. Ezek általában magasan képzettek lesznek — egyetemi
és posztgraduális képesítéssel, akik húszas éveik közepe előtt nemigen kezdenek
67
 2020-ra a
fejlett világ-
ban a leg-
nagyobb
munkaadók
mi magunk
leszünk.
NICOLAS NEGROPONTE
Being Digital (Csak digitálisan!)*

*Kiadja: Vintage Books (Random House), New York

68
el dolgozni. Valószínűleg ők lesznek majd a központi irányítás emberei. A töb-
biek — jósolja Handy — három fő csoportra oszlanak:
69 Az első csoportba projekteken együtt dolgozók tartoznak majd: Olyan em-
berekből áll majd ez a csoport, akik meghatározott projekten dolgoznak együtt,
gyakran csak rövid ideig. Valószínűleg ez lesz a jövő évtized domináns, jól fizető
munkamódszere. Ennek a munkaformának az elvárásai állítják majd az oktatást
a legnagyobb kihívások elé.
Lehetetlenség túlbecsülni a munkacsoportok növekvő jelentőségét. Ezekben
a csoportokban minden egyén nyitott, öntevékeny szakértőként működik együtt
egy nyitott gondolkodású csapattal, hogy új megoldásokat hozzanak együtt létre.
Handy így fogalmaz: „Ha a feje tetejére állítanánk az iskolát, akkor a tanulás
jobban hasonlítana a munkához, ami valós problémák megoldásán, igazi felada-
tok elvégzésén alapszik, és amit különböző korú egyének végeznek, akiknek kü-
lönböző képességeik vannak, amelyek mind hasznosak. Nemcsak többet tanul-
nának a diákok egy ilyen iskolában, mivel látnák, hogy mi a célja és értelme
annak, amit csinálnak, hanem hitelesebb képet is kapnának arról, hogy milyen
az a világ, ami rájuk vár.”34
A második csoportba a részmunkaidőben vagy alkalmilag foglalkoztatot-
tak tartoznak majd: Olyanok, akik heti két–három napot dolgoznak majd bol-
tokban vagy hétvégeken, nyaranta, a turizmusban. A képzetlen vagy alig képzett
munkaerőnek jelentenek majd ezek a munkák némi lehetőséget. Azok, akik most
megtöltik ezeket a munkahelyeket, máris az új szegények rétegét képezik: ők a
rosszul fizetett bolti pénztárosok, a csúcsidőben, részidőben gyorsétkezdékben
foglalkoztatottak.
A harmadik csoportba azok tartoznak, akik egyénileg vagy családi vállal-
kozásban dolgoznak — és gyakran azt csinálják, amit igazán szeretnek. Tény-
legesen az a helyzet, hogy az új információs Világháló a világon bármelyik or-
szágban lehetővé teszi a hozzáértők számára, hogy árukat és szolgáltatásokat ad-
janak el bárki másnak a világon — és hogy arra használják az adatbázist, hogy
megtalálják a fogyasztókat és a kívánt szolgáltatásokat. A családok ezeket a szol-
gáltatásokat arra tudják majd használni, hogy egymás között bármit csere-berél-
jenek — a hétvégi háztól kezdve az ötletekig. És ami a legfontosabb: a világ
legjobb oktatói csaknem minden otthonból elérhetőek lesznek.

9. Nők vezető szerepben

Annak a 22 millió munkahelynek, amelyek a nyolcvanas években Ameri-
kában megteremtődtek, a kétharmadát nők foglalták el. Naisbitt szerint a vezető
szerepben lévő nők száma mára már tömegesnek mondható. „Az összes vezető
negyven százaléka ma már nő. Az informatikusok harmincöt százaléka, a köny-
velők fele nő. A jogászok és orvosok között is egyre több a nő. Az orvosi vagy
69
 A munka-
helyeken
az új
technológia
nincs
tekintettel
a nemekre.
JOHN NAISBITT
Megatrends Asia (Fõ irányok Ázsiában)*

*Kiadja: Simon & Schuster,

1230 The Avenue of the Americas,
New York, NY 10020

70
üzleti pályára felkészítő egyetemek elsőéveseinek a fele nő. A nők kétszerte több
céget alapítanak, mint a férfiak.”35
71 A Megatrends Asia (Fő irányok Ázsiában) című könyvében hangsúlyozza,
hogy a nőknek milyen kirobbanó hatásuk van a világnak azon a területén, ami
a legnagyobb fejlődést produkálja. „Japánban majdnem minden pénzváltó n ő.
Szingapúrban az elmúlt évtizedben a női vezetők száma majdnem háromszoro-
sára emelkedett. Hong Kongban minden ötödik vezető állást nő tölt be.”
A nemzetközi műholdas adások azonnal informálják az ázsiai nőket a nem-
zetközi eseményekről, ami olyan ablakot nyit számukra a világra, amiről elődeik
még csak nem is álmodhattak. „A tanulás és az anyagi függetlenség — mondja
Naisbitt — azt biztosíthatja az ázsiai nők számára, amit talán mindennél fonto-
sabbnak tartanak: választási lehetőségeket.”
A The Economist című közgazdasági lap állítása szerint a lányok jobban
teljesítenek az iskoláskor előttől egészen a középiskola végéig.36 Sok más terü-
leten még nincsenek a nőknek lehetőségeik. Kétségtelenül létezik még, és sokszor
iszonyatos formákat ölt a nemek szerinti diszkrimináció, de ahol a korlátok kez-
denek lehullani, ott a nők az élre törnek.
Afelől sincs kétség, hogy sok esetben a nők új távlatokat nyitnak. Anita
Roddick kiváló példája ennek. 1976-ban nyitotta meg első üzletét „The Body
Shop” néven Angliában, Brightonban. 1991-re nemzetközi üzletlánca 709 üzlet-
ből állt, 238 millió dollár forgalmat bonyolított, és 26 millió dollár profitot ter-
melt. 1993-ban már 893 volt az üzletek száma, és minden két és fél napban egy-
egy újabb boltja nyílt — majdnem mind franchise-ként.
Body and Soul (Test és lélek) című könyvének szinte minden oldaláról át-
sugárzik Roddick filozófiája. „Az vált leginkább az előnyömre, amikor elindítot-
tam a Body Shopot, hogy soha nem tanultam semmit az üzletről . . . Ha meg
kellene neveznem, hogy mi hajt az életben, mindig csak a szenvedélyre szavaznék
. . . A szeretet és a gondoskodás kettőssége hat át mindent, amit csinálunk.
Számomra az üzleti világ modern hősei nem léteznek. Nem találkoztam
még sohasem az ipar nagy kapitányával, aki megdobogtatta volna a szívemet.
Nem láttam még olyan ügyvezetőt sem, aki megbecsüli a munkát, és akinek van
érzéke az örömhöz, a varázslathoz, a színpadias hatáshoz. Az a 15 év, amióta
kapcsolatban állok az üzleti világgal, nem tanított nekem semmit. Rengeteg tu-
datlanság van a felső vezetés szintjén és az igazgatói testületekben: úgy tűnik,
hogy minden nagyvállalatot könyvelők és jogászok irányítanak, és kezükben a
cégek egymás halódó indigómásolataivá válnak. Ha van valami izgalom vagy
kaland az életükben, akkor az a nyereséget és a veszteséget lekönyvelő számokra
korlátozódik. Hát ez borzalom!”
Ahogy a nők megváltoztatják az üzletet, úgy az ehhez hasonló érvelések
71
 Az elméd
egy alvó
óriáshoz
hasonlatos.
TONY BUZAN
a Use your Head (Használd a fejedet!) c.
könyv szerzõje

*A szerzõvel készített interjúban,

Angliában, Marlow-ban

72
megváltoztatják a nevelést is. De hogyan tanítsunk „szeretetet”, „gondoskodást”
és „együttérzést”?
10. Bámulatos agyunk újrafelfedezése
73
Néhányan azt mondják, hogy az 1970-es évek az űrkutatás évtizede volt, a
nyolcvanas évek a harácsolásé, a kilencvenes évek pedig újraindította a belső
világ felfedezését: ekkor végre megértettük, és kezdtük kihasználni az emberi
elme óriási lehetőségeit.
Tony Buzan távlatot ad ennek a folyamatnak. Bárkinek, aki pedagógiát ta-
nul, Tony Buzan egy kiváló oktatási rendszer szokásosan értelmes termékének
tűnhet. 1964-ben a British Columbia Egyetemen, Kanadában, kitüntetéssel végzett
a pszichológia, az angol, a matematika és az általános természettudomány sza-
kokon. De ma visszatekintve elképed azon, mi mindent nem tanítottak meg neki.
„Az iskolában ezerszám töltöttem az órákat azzal, hogy a matematikáról
tanultam. Ezerszám azzal, hogy a nyelvről és az irodalomról tanultam. Ezerszám
azzal, hogy a tudományokról, a földrajzról, a történelemről tanultam. Azután
megkérdeztem magamtól: Hány órát töltöttem azzal, hogy megtudjam, hogyan
működik a memóriám? Hány órát töltöttem azzal, hogy megértsem, a szemem
hogyan működik? Hány órát azzal, hogy megtanuljak tanulni? Hány órát azzal,
hogy megtanuljam, hogyan működik az agyam? Hány órát azzal, hogy a gondo-
lataim milyen természetűek, és hogyan befolyásolják a testemet? És a válasz az
volt: egyetlen egyet sem. Más szóval, nem tanították meg nekem, hogy hogyan
használjam a fejemet.”37
Jóval azután, hogy befejezte az egyetemet, bement egy könyvtárba, és kért
egy olyan könyvet, amely arról szól, hogyan használjuk az agyunkat. „A könyv-
táros azt mondta: »Az orvosi részleg ott van.« Mire én ezt válaszoltam: »Én nem
kivenni szeretném az agyamat, hanem használni.« »Erről egyetlen könyv sem ír«
felelte. Azt gondoltam magamban: Nem ír egyetlen könyv sem arról, hogy ho-
gyan használjuk legértékesebb eszközünket? Kell írnom egyet. És úgy is lett.”
Azóta nyolc könyvet irt. Egyikük, a Use Your Head (Használd a fejedet!)
című több, mint egy millió példányban kelt el. Nagy-Britannia Szabadegyetemén
ajánlott bevezető olvasmány. Mindenkinek, aki a tanulás forradalmának részese
kíván lenni, szintén alapvetően fontos megismernie Buzan egyszerű technikáival
együtt.

11. Kulturális nacionalizmus

Minél inkább az egységes világgazdaság felé haladunk, minél inkább egy-
séges életstílust alakítunk ki a Földön, annál inkább tanúi leszünk egy ellenha-
tásnak, amit Naisbitt kulturális nacionalizmusnak nevez.
„Minél inkább globalizálunk, és minél inkább egymástól függünk gazdasá-
73
 A másik alternatíva:
növekvõ leszakadó népréteg

Az elsõ választóvonal: a telefon

A világ lakosságának a fele még sohasem
hívott fel senkit.
A második választóvonal: a számítógép
A világ népességének csak 3 százaléka használ
számítógépet, és a lakosság felének még a jómódú
Egyesült Államokban sincs rá pénze.
A harmadik választóvonal: a munkanélküliség
19 millióan még a jómódú Nyugat-Európában
sem találnak munkát.
A negyedik választóvonal: a szegénység
Legalább 27 millió amerikai él ma szegénységben,
és a nemzet szegényeinek 40 százaléka gyerek.
A ötödik választóvonal: az oktatás
Amerika fiataljainak több mint fele úgy hagyja el az
iskolát, hogy nem rendelkezik azokkal az alapokkal,
melyekre szüksége van, ha jobb állást akar kapni.
A hatodik választóvonal: az erõszak
270 000 amerikai diák fegyvert hord magával
az iskolába.
A hetedik választóvonal: a jólét
Az amerikaiak 20 százaléka jut hozzá
az ország éves jövedelmének 80 százalékához.
A nyolcadik választóvonal: a tudás
A nincstelenekbõl lesznek a tudatlanok
és a cselekvésképtelenek.

74
gilag — állítja —, annál nagyobb hangsúlyt kap a humán oldal. Annál nagyobb
súlyt helyezünk különbözőségünkre, annál jobban ragaszkodunk nyelvünkhöz,
gyökereinkhez, kultúránkhoz. Egyidejűleg azzal, hogy Európa gazdaságilag egy-
ségesül, azt hiszem, hogy a németek németebbek, a franciák franciábbak lesz-
nek.”
75 Ennek a folyamatnak az árnyoldala nyilvánvaló: az „etnikai tisztogatás” és
a polgárháború borzalmai Jugoszláviában, a Közel-Kelet háborúi, amelyeknek
gyakran vallási felhangjuk van, lázadás a hajdani Szovjetunió területén, faji el-
vakultság számos országban.
Egyértelműek azonban az oktatásra váró kedvező kihívások is. Minél inkább
virágzik a technológia, annál inkább virágzik a törekvés kulturális örökségünk
megragadására is a zene, a tánc, a nyelv, a művészet és a történelem segítségével.
Ahol kisebb közösségekben, különösen az úgynevezett kisebbségi csoportokban
az oktatásnak új irányokat adnak, tanúi lehetünk a kultúra felvirágzásának — és
az önbecsülés nagymértékű emelkedésének is.

12. Növekvő leszakadó népréteg

Olyan helyeken, mint New York, Chicago, Philadelphia és Los Angeles,
nem kell túl messzire mennünk a központtól ahhoz, hogy a növekvő alsóbb nép-
osztály jelenlétének szomorú jeleit tapasztaljuk. Leginkább a színes bőrűeket, az
oktatásból kihullottakat és a munkanélküli fiatalokat gyűjti össze ez a népréteg.
Egyik statisztika a másik után bizonyítja, hogy ennek a leszakadó osztálynak
a tagjai gyakran egy öngerjesztő folyamat csapdájába kerültek. Alvin Toffler Fu-
ture Shock (A jövő sokkja) című művében már 1970-ben megjósolta a széthulló
család korszakának eljövetelét: több válás, változó életstílus, a nukleáris család
kudarca. Legtöbb jóslata beigazolódott. És ahol a széthullott családban munka-
nélküliség is előfordul, minden alkotórész együtt van a szociális katasztrófa be-
következtéhez.
Az oktatás szerepe döntő fontosságú abban, hogy egy másik jövő lehető-
ségét tudjuk felkínálni. Amerika tíz legnagyobb városában az olyan állások szá-
ma, amelyeknek a betöltéséhez nem kell legalább középiskolai végzettség, 1970
óta a felére csökkent. Az Amerikában 1970 óta létrehozott új munkahelyek két-
harmada professzionális vagy vezetői állás.38 Németországban 2010-re az állá-
soknak csupán 10 százalékát tudják majd szakképzetlen munkások ellátni. Ez az
arány 1976-ban még 35 százalék volt.39
Ez azonban nemcsak foglakoztatási probléma. A munkanélküli fiatal férfiak
több erőszakos bűncselekményt hajtanak végre, és nem vállalják a szülői szerep
felelősségét. „A kamasz fiúk mindenkinél kiszámíthatatlanabbak és agresszíveb-
bek. A 24 év alattiak felelősek Amerika erőszakos bűncselekményeinek a feléért,
75
 Az új harmadik életszakasz
Születéskor várható életkor
az Egyesült Államokban
75

70

65

60

55

50

45

40

35

1860 1890 1920 1950

Az adatok a U.S. National Center for Health Statistics-tõl
(Az USA Nemzeti Egészségügyi Statisztikai Központjától) származnak, a grafikon
Ken Dychtwald Age Wave (Idõsödési hullám) címû könyvében szereplõ ábra frissített
változata. Kiadja: Bantam Books, 666 Fifth Avenue, New York, NY 10103

76
és a 18 év alattiak követik el a negyedrészüket. Az arányok a legtöbb nyugati
országban hasonlóak.”40
77 És a The Economist című gazdasági folyóirat egy átfogó felmérés ismerte-
tése során felteszi a kérdést: Mi az, ami ezt a deviáns magatartást korlátozni
képes? „A válasz röviden ennyi: a teljes család. Azok a családok, ahol mindkét
szülő jelen van, bizonyíthatóan nagyobb eséllyel nevelnek nem problémás gye-
rekeket, mint a csonka családok.”41 Annál több okunk van aggódni hát azért,
hogy 1991-ben Amerikában a gyerekeknek mindössze 50,8 százaléka élt tradi-
cionális nukleáris családban (olyan családban, ahol mindkét szülő jelen van, és
a gyerek mindkét szülő biológiai leszármazottja). Ez a szám a spanyolajkúak
esetében 38 százalék, az afro-amerikaiak között pedig csak 27 százalék.42
A The Economist elemzésében kifejti: „Amikor a férfiak nem tudnak csa-
ládfenntartóként funkcionálni, azt is nehezen tanulják meg, hogy hogyan gon-
doskodjanak gyerekeikről. Lehet, hogy fundamentalista férfiasságba menekülnek
— a bandák világába, amelyek egyfajta szabályalapú viselkedést írnak elő tag-
jaiknak, amivel a fiúk máshol nem találkoznak.”
Leggyakrabban azok közül kerülnek ki a kudarcot valló szülők, akiknek
nincs pénzkereseti forrásuk, akiknek alacsony az önértékelésük, akik fiatalon te-
herbe esnek, és nem házasodnak össze, akik fiatalon összeházasodnak, de nem
részesülnek szülői oktatásban, és azok, akik szegények. Következésképpen az ő
gyerekeiknek van a legnehezebb dolguk, ha ki akarnak szabadulni a szegénység
karmai közül. És sajnos, a szegénység szorítása nem csökken.
Jeremy Rifkin The End of Work (A munka vége) című briliáns könyvében
nagyon jól megfogalmazza ezt: „Az információ kora elérkezett. Az előttünk álló
években a még kifinomultabb szoftvertechnológiák a világot egyre közelebb vi-
szik a majdnem munka nélküli társadalomhoz. A mezőgazdasági, az ipari és a
szolgáltatói szektorban a gépek gyors ütemben helyettesítik az emberi munkaerőt,
és olyan gazdaságot ígérnek, amelyben a XXI. század derekára a termelés majd-
nem teljesen automatizált lesz. A munkásoknak a gépekkel való nagyarányú he-
lyettesítése minden nemzetet arra kényszerít majd, hogy újragondolja az ember
szerepét a szociális folyamatokban.”
Még ha más tényező nem is követelné a tanulás forradalmát — és a vele
összhangban lévő szociális forradalmat —, ez a pár sor szinte kiált érte.

13. A népesség aktív öregedése

Amennyire drámaian változik a gazdaság, olyannyira változik a demográfia
is. A fejlett országokban a legszembetűnőbb tendencia a népesség aktív örege-
dése.
Száz évvel ezelőtt csak 2,4 millió amerikai volt 65 évesnél idősebb, minden
száz emberből kevesebb, mint négy. Ma több mint 30 millióan vannak — minden
77
 Szinte az
egyetlen olyan
i n t é z m é n y,
amely nagyjából
ugyanúgy
mûködik, mint
50 évvel
ezelõtt, az
a helyi iskola.
RENATE NUMMELA és GEOFFREY CAINE
Making Connections (Kapcsolatokat teremteni)*
*Kiadja: Association for Supervision and Curriculum Development
(Szakfelügyeleti és Tantervfejlesztési Egyesület), 1250 N. Pitt St.
Alexandria, VA 22134-1403.

78
nyolc emberből egy. 2050-re már több mint 67 millióan lesznek — vagyis a
népességnek csaknem a 22 százaléka.43
1920 óta Amerikában a várható átlagos életkor 54-ről 75-re emelkedett. A
legtöbb fejlett országban, Oroszország figyelmet érdemlő kivételével, az átlagos
férfi, ha megéri a 60. életévét, még számíthat rá, hogy legalább 75 éves koráig
fog élni, az átlagos nő pedig több mint 80 éves koráig.
79 Ha a fejlődés üteme nem változik, 2025-re a világ 60 évnél idősebb népes-
sége eléri az egymilliárdot. Nem lehet csodálkozni hát, hogy sokan a hatvan feletti
kort a harmadik kornak nevezik. Mások arra szólítanak fel, hogy töröljük a szó-
tárunkból a „nyugdíj” fogalmát.
A hatvan felettiek nemzedéke egyben a jövő oktatásának eddig ki nem ak-
názott forrását is jelenti.

14. A „Csináld magad!” mozgalom újraéledése

Az ipari társadalmak kora egy másik jelenséget is életre hívott: a szerve-
zeteknek a valósággal való összetévesztését. Ahhoz hasonlóan, ahogy óriási vál-
lalatok születtek, hogy szabványosított, tömegtermelt árukkal lássák el az embe-
rek millióit, úgy jöttek létre óriási vállalatok azzal a céllal, hogy egészséget és
oktatást „szolgáltassanak”.
Innen származik, hogy hajlamosak vagyunk összetéveszteni az oktatást, a
nevelést az iskolázással, az egészséget a betegellátással és a kórházakkal, a jo-
gászokat a joggal. Kezdtünk úgy gondolni a nevelésre, mint olyasvalamire, amit
valaki szolgáltat nekünk. Azt hittük, hogy az egészség az a valami, amit az or-
vosoktól, szakorvosoktól és a kórházaktól veszünk meg. Ma ez az elképzelés
nagy tempóban változik. Az új „Csináld magad!” mozgalom többet jelent, mint
hogy kifestjük a lakásunkat, és kertészkedünk. Arról szól, hogy kézbe vesszük
saját életünket.
A személyi számítógép sok mindenben segít, amiért egyébként szakembert
szoktunk fizetni: megcsinálja a végrendeltünket, kezeli a bankszámlánkat, rész-
vényeket és kötvényeket vesz, és kiszámolja az adónkat. Minden józan gondol-
kodású ember elfogadja azt is, hogy az egészségünk attól függ, hogy mi szemé-
lyesen mit teszünk érte: mit eszünk és iszunk, mennyit sportolunk.
De az oktatás területén a változás nehezen indul el. Renate Nummela Caine
és Geoffrey Caine, kaliforniai oktatási szakemberek, így magyarázzák ezt Making
Connections: teaching and the human brain (Kapcsolatokat teremteni: tanítás és
az emberi agy) című könyvükben: „Az iskoláztatás egyik funkciójának annak
kellene lennie, hogy felkészíti a tanulókat a valós világra. Kellene, hogy valami
fogalmuk legyen arról, hogy mit várnak majd el tőlük, milyen kihívásoknak kell
majd megfelelniük, és hogy mire képesek. Általában azt feltételezik, hogy nagy-
vonalakban az iskoláztatás, ahogyan ma ismerjük, megfelel ezeknek a céloknak.
Az igazság pedig az, hogy nem. Ellenkezőleg! Az iskola illúziókba ringatja a
79
 A Microsoft 17 800
alkalmazottja közül
3000 szintén milliomos,
a birtokukban lévõ
részvényeknek
köszönhetõen.
MICHAEL A. CUSUMANO és RICHARD W. SELBY
Microsoft Secrets (A Microsoft titkai)*

*Kiadja: HarperCollins, 77-85 Fulham Palace Road,

Hammersmith, London W6 8JB és The Free Press,
a Simon & Schuster, USA, részlege.
Megjegyzés: 1999-re a Microsoft
alkalmazottjainak száma elérte a 28 000-et.

80
tanulókat, és sötétségbe burkolja, hogy milyen kihívások várnak rájuk az életbe
kilépve. Képtelen például arra, hogy az elektronikus média hatásait kezelje.
81 Nézzük meg alaposabban az amerikai tizenéveseket! Egy pillanatra fordít-
suk vissza az időt, és vegyük el a kamaszoktól az összes kedvtelésüket, amelyek
valamilyen módon az elektromossággal függenek össze! Egyenként vegyük el
tőlük a tévét, a CD-lejátszót, a számítógépt, a DVD-t, a rádiót, a magnót, a le-
mezjátszót, az elektronikus játékokat, a repülőt, a légkondicionálást, a központi
fűtést, a bevásárlóközpontokban való bóklászást, és a lehetőséget arra, hogy egy
csomó mindent birtokoljanak! Mit gondolnak, hogyan viselnék a helyzetet tizen-
éveseink? Milyen mértékben változna meg az életük? És a mi életünk?
Az egyetlen olyan hely, ami alig különbözik ettől a leírt helyzettől, és ami
nagyjából úgy működik, ahogy több mint 50 évvel ezelőtt is működött, az nem
más, mint a helyi iskola.”
Természetesen ez a kritika nem vonatkozik azokra az iskolákra, amelyek
gyors ütemben változnak, és amelyek arra ösztönzik tanulóikat, hogy vegyék kéz-
be a saját világuk irányítását. De vajon nem jogos-e ez a kritika a legtöbb iskolára
vonatkozóan?
A mi elképzelésünk az, hogy a legtöbb tanulás öntanítás lesz: önirányított
és önmegvalósító.

15. Együttműködő vállalkozási formák

Az 1990-es évek a szovjet stílusú kommunizmus összeomlásával kezdődtek,
és mi azt reméljük, hogy ez az évtized a hazárd kaszinó-kapitalizmus hanyatlá-
sának a hírnöke is. Úgy látjuk, hogy mindkettőt gyors ütemben kiszorítják új,
együttműködő vállalkozási formák.
A The 100 Best Companies to Work for in America (100 cég, ahol Ame-
rikában a legjobb dolgozni) című kiadványban szereplő csaknem összes cég az
alkalmazottak bevonásának valamilyen új formáját alakította ki: partneri, rész-
vényesi kapcsolatot, folyamatos képzést, állásmegosztást, rugalmas munkaidőt,
project-csoportokat és sok más ötletet próbáltak ki.
„Ha szeretné látni, hogyan fest az újfajta cég — véli John Naisbitt —, az
új vállalkozásokra figyeljen, ne a régi, bevett cégekre, amelyek egyre zsugorod-
nak és gyakran lassan reagálnak. Az új vállalkozásokban pedig azt tapasztaljuk,
hogy nagymértékben közösen irányítják, és közösen hozzák bennük a döntéseket.
Azt látjuk, hogy a profitból minden dolgozó részesedik, beleértve a postázóban
és a recepción dolgozókat is. Az új modell szerint működő vállalatok közül sok-
ban csak akkor dolgozhatsz, ha van részvényed. Ha nincs pénzed, hogy vegyél,
kamatmentes kölcsönt kapsz, mert ténylegesen tulajdonosnak kell lenned. A cég
juttatásaira gyakran a kezdet kezdetétől szerződésileg rögzített jogod van. Bár-
81
Már fejlõdõben van az új
generáció, amely annyira
megváltoztatja majd a
világot, mint egyetlen
korábbi sem.
DON TAPSCOTT
Growing Up Digital (Digitális felnõttéválás)*

*Kiadja: McGraw Hill

11West 19th Street, New York, NY 10011

82
milyen tanulmányt fizetnek embereiknek, mert az a céljuk, hogy fejlődjenek. És
olyan környezetet teremtenek, ami a személyes fejlődést és művelődést táplálja.”
83 Az egyén győzelme
16.
Világszerte tapasztaljuk, hogy az egyén ereje és felelőssége újraéled, mivel
egyre többen vállalják a felelősségét annak, hogy saját jövőjüket alakítsák.
Kb. 200 évig a nemzeti kormányok és az ipari óriások a társadalmi élet
csaknem minden vonatkozását uralták.
Most a fogyasztó a király — és a királynő —, akinek joga és képessége,
hogy a világ legjobb termékei és szolgáltatásai között válogasson. Ez mind-
annyiunkat arra fog késztetni, hogy vállaljuk saját tanulmányaink kialakításának
felelősségét, és a világ legjobb oktatási rendszerét válaszuk ki — olyan változás
ez, ami a forradalom erejével hat.
Azt valljuk, hogy a személy forradalmának nagyon korai életkorban kell
kezdődnie. Don Tapscott így foglalja ezt össze Growing Up Digital (Digitális
felnőttéválás) című művében: „Meggyőződésemmé vált, hogy a változás legfor-
radalmibb ereje maga a diák. Add az eszközöket a diákok kezébe, és megmutat-
ják, hogy hogyan tegyük az iskolákat relevánssá és hatékonnyá”.
***
Természetesen ez nem az összes lényeges változás. Nem tettünk említést
arról, hogy a világ több részén a spiritualitás újraéled, és arról sem, hogy sok
vallásban a fundamentalizmus újra növekvőben van. A környezetvédelem egy
másik létfontosságú irány, amivel tucatszám foglakoznak a könyvek. A kvan-
tumfizikával és a biokémiával ugyanez a helyzet.
Ebben a fejezetben azt a 16 legfontosabb tendenciát mutattuk be, amelyek
szerintünk világosan jelzik, hogy ezekre válaszként a tanulás forradalmának is
be kell következnie. Ha a lehetőségeinket jól kihasználjuk, akkor nemcsak fel-
színes változásokat érhetünk el a kormányzás és az ipar területén, hanem a vi-
lágnak, amiben élünk, a lényegi természetét tudjuk megváltoztatni, az oktatás és
tanulás rendszerének lényegi természetével együtt. Ez az, ami felkészít bennünket
a jövőnkre.
A könyv következő témája az lesz, hogy nem tudunk az oktatás területén
átütő sikereket elérni, hacsak nem fektetünk egyre nagyobb energiákat az oktatás
és tanulás új módszereibe.
Senki sem akar ma már úgy tüzet gyújtani, hogy két fadarabot összedör-
zsöl. Pedig amit elfogadunk mint oktatást, az hasonlóan elavult elvekre épül.

83
 13 lépés az
új tanulói társadalom felé

J
1 Az elektronikus kommunikáció
szerepének újragondolása az oktatásban.

J
2 A számítógép és az Internet
használatának elsajátítása.

J
3 Szembetûnõ fejlõdés a szülõk
felkészítésében, különös tekintettel
a most gyereket vállalókra.

J
4 A kisgyermekkori egészségügyi ellátás
nagyvizitje, hogy a tanulási nehézségeket
elkerüljük.

J5 Mindenki számára elérhetõ színvonalas

kisgyermekkori nevelési programok.
J6 Felzárkóztató programok minden iskolában.

J7
Az egyének tanulási és intelligenciatípusának
meghatározása és annak megfelelõ tanítása.

J8 Mindenki tanuljon meg tanulni,

és tanuljon meg gondolkozni!

J9 Gondoljuk újra végig,

mit tanítsunk az iskolában!

J
10 Négyszintû tanterv, amelynek fontos részét
képezi az önbizalom és az életrevalóság
fejlesztése.
J
11 A tanulás három célja.

J
12 Gondoljuk újra végig, hogy
hol tanítsunk - és ne csak az iskolában!
J
13 Elméd legyen nyitva, szavad legyen tiszta!

84
85
Második fejezet: Miért is ne a legjobb legyen a cél?

13 lépés a XXI. századi tanulói társadalom felé

Képzeljük el, milyen lesz a társadalom csupán néhány év múlva!

❑ Minden diáknak saját laptopja lesz.
❑ Minden otthonban lesz egy, a számítógépet és a televíziót egyesítő ké-
szülék, ami mindössze 300 dollárba, vagy még kevesebbe fog kerülni.
❑ Minden lakás és minden tanuló kapcsolódni tud az Internetre.
❑ Mindenki, bármilyen korú legyen is, hozzájuthat a világ legjobb taná-
raihoz, bármilyen tárgyban.
❑ Mindenki kénye-kedve szerint válogathat a világ legjobb könyvtárainak,
interaktív természettudományi múzeumainak és képzőművészeti galériáinak
anyagából.
❑ Mindenki rendszeresen létesíthet kapcsolatot a világ különböző részein
élőkkel, megtervezve saját elektronikus játékaikat, melyekkel kedvenc tárgyaikat
taníthatják.
❑ Minden új szülő felkészült arra, hogy apró gyermeke fantasztikus tanu-
lási potenciálját fejlessze, hogy képes legyen meghatározni a gyerek személyi-
ségtípusát, tanulási és gondolkodási stílusát.
❑ Minden négyéves ismeri a betűket, tud írni, olvasni, számolni, összeadni,
kivonni, szorozni, osztani, történeteket kitalálni, rajzolni, festeni és három-négy
nyelven beszélni úgy, hogy mindezt szórakozva, játékosan sajátította el.
❑ Minden gyermek egészségét születésétől fogva rendszeren ellenőrzik,
biztosítandó, hogy látása, hallása és minden érzékszerve tanulásra kész legyen.
❑ Amikor elkezdik az iskolát, minden öt-hatévesnek azonos esélyei vannak
arra, hogy képességeit kibontakoztathassa.
❑ Az iskola a legjobb buli a városban: olyan bázis, ahonnan a tapasztalás
és a tudás tágas világának feltérképezésére indulunk.
87 ❑ A tanárok megbecsült, jól fizetett szakemberek.
❑ Azoknak a tanároknak, akik egy adott területen a legnagyobb tudással
85
 A tanárok a tanulási
folyamat szervezõi
lesznek, tanulásházakban
fognak mûködni, ahol a
tanulók a klienseik
lesznek, úgy, ahogyan ez
más szakemberek, pl. a
jogászok esetében is van.
DAVID KERR
Ügyvezetõ, Southland Polytechnic*

* Az Education in Change: Twenty Viewpoints

(Változó oktatás - húsz nézõpontból) címû kiadványból,
szerkesztette: Harvey McQueen, kiadja: Bridget Williams Books,
Wellington, New Zealand

86
rendelkeznek, az egész világ az osztálytermük. Az általuk alkotott „könyvek”
azonban már interaktív, multimédiás oktatójátékok, amelyeket azokból a szak-
emberekből szervezett csapat valósít meg, akik valamikor a Nintendo számító-
gépes játékokat, a tévés reklámokat és a professzionális tévéprogramokat készí-
tették.
❑ Az összes többi tanár a tanulásházak képzett vezetője, ahol mentorként
működik, ahogy az edzők legkiválóbbjai mindig is tették.
❑ Mindenki, bármelyik korosztályba is tartozzon, maga állítja össze a tan-
tervét. Mindenki hozzájut azokhoz a forrásokhoz, amelyekből a szükséges tudást
gyorsan és könnyen elsajátíthatja.
❑ Minden végzős diák a korábbinál nagyobb kompetenciával rendelkezik
az olyan alapvető készségek területén, mint az olvasás, írás, matematika, termé-
szettudomány, földrajz, történelem és általános tájékozottság. Ezeket sokan álta-
lános műveltségnek nevezik.
❑ A három legfontosabb tárgy, melyeket az iskolában tanítanak, a követ-
kező: hogyan tanuljunk, hogyan gondolkozzunk, és hogyan alakítsuk önállóan
saját sorsunkat. Ezeket azonban nem mint önálló tantárgyakat tanítjuk, hanem az
összes tantárgyba beépített, működő modellekként.
❑ Az iskolákat átalakították egész nap nyitva tartó, közösségi tanulási és
médiaközpontokká.
❑ Ezernyi tantárgyból — a könyveléstől a kiadványszerkesztésig, a könyv-
írástól a méhészetig — kínálnak kurzusokat a Hálón, amelyekre a helyi közösségi
tanulásházban személyes foglakozással rásegítenek. A legelterjedtebb kurzusok
egy naptól hat hétig tartanak.
❑ A közösségtől függően minden iskolának lehet saját gazdasága, erdésze-
te, haltenyészete, újságja vagy rádióadója, és minden bizonnyal saját próbavál-
lalkozása is, melynek keretében a tanulók mindent kipróbálhatnak a gyakorlatban
— a közgazdaságtant, a természettudományokat, a könyvelést —, és sokszor az
eredményeket el is tudják adni.
❑ Mindenki egy személyben tanár és diák is.
❑ A tevékeny emberek közül kevesen nyugdíjasok a szó hagyományos ér-
telmében. Inkább az a jellemző, hogy a 70 éves ácsok és szerelők új készségekre
tanítják azokat, akik tegnap kibuktak az iskolából. Együtt készítik a világ legjobb
gondolkodtató készségfejlesztő anyagait az óvodásoknak, és nem csak a gazda-
goknak.
❑ A számítógép és az Internet tizenéves imádói pedig a szülőket és nagy-
szülőket segítik és tanítják a közösségi tanulásházban.
89 ❑ Mindenki, aki dolgozni szeretne, teljes időben tevékenykedik. De a leg-
87
 A hagyo-
mányos
oktatási
rendszer
idejét múlta.
RICHARD L. MEASELLE ÉS MORTON EGOL
Transforming Education: Breakthrough Quality at Lower Cost
(Az oktatás átformálása: Átütõ minõség olcsóbban*)
* Kiadja: Arthur Andersen, nemzetközi tanácsadó

88
több „fejlett” országban csak keveseknek van teljes munkaidős állása nagyobb
vállalatoknál. Az emberek legnagyobb százalékban maguknak dolgoznak olyan
munkákon, amit szeretnek, és az Internet segítségével találják meg termékeik
vagy szolgáltatásaik piacát.
❑ Szinte minden cégben folyik oktatás. A cégek fő szerepe az, hogy meg-
szervezzék az emberek munkáját, és nem szükségszerűen az, hogy alkalmazzák
őket, hiszen a legtöbben önállóak és vagy egyénileg, vagy kis csoportokban szer-
ződnek meghatározott projektekre.
❑ Majdnem minden új közösségi tanulásház szorosan kapcsolódik az üzleti
szférához és egyéb szervezetekhez egy teljes „tanulói közösséget” alkotva.
Mindez utópiának hangzik? Messze fényévekre a jövőben?
Ellenkezőleg. Mindez már ma lehetséges. És mindegyik már valóság vala-
hol a világon. A könyvben végig idézünk majd példákat.
A cél azonban nem csupán az, hogy tanulmányozzuk őket. A cél az, hogy
az oktatás jövőjét aktívan meghatározzuk.
Az óriási Arthur Andersen tanácsadó cég egyértelműen fogalmaz: „A tra-
dicionális oktatási rendszer idejét múlta”.1
A következőket állítják: „A mai futószalag-rendszerű, drilles módszert fel
kell váltania az »önirányított« tanulásnak, ami a gondolkodásról alkotott mai mo-
dern tudományos ismereteknek megfelel, így tartalmaz felfedezést, értelmezést,
beleélést, önértékelést — és a tanulás természetes szeretetét, amivel minden em-
ber a világra jön.” Olyannyira meg vannak erről győződve, hogy létrehozták saját
21. századi iskolamodelljüket.
Ezek a gondolatok köszönnek vissza az 1995-ös Kanadai Királyi Bizottság
állásfoglalásában is: „Az iskolával szembeni követelmények az elmúlt néhány
évben olyannyira megnövekedtek — mondják —, és a világ olyan drasztikusan
megváltozott, hogy az iskolarendszer radikális átalakítása vált szükségessé, ha
bátor léptekkel akarunk előrehaladni a XXI. századba. Ennél kevesebb nem
elég.”2 Több más ország és állam is az iskola reformjának új útjait keresi.
Ha azonban nem más a célunk, mint a világ legjobb iskoláit megalkotni,
akkor a válasz meglepően egyszerű: a már működő legjobb ötletekből kell kivá-
lasztanunk azokat, amelyek az igényeinkhez passzolnak.
De az igazi forradalom nem csupán az iskolázásban rejlik. Inkább abban,
hogy megtanulunk tanulni, gondolkodni, és hogy elsajátítsunk olyan új techniká-
kat, amelyeket bármilyen probléma megoldásakor, bármilyen nehézség esetén,
bármelyik életkorban használni tudunk.
91 A tanulás teljes forradalma tehát sokkal több mindent érint, mint csupán
csak az iskolát. Szerencsére az oktatás területén a legtöbb átütő új ötlet már meg-
89
 Ez az elsõ
generáció,
amely úgy
nõ fel, hogy
digitális
média veszi
körül.
DON TAPSCOTT
Growing up Digital (Digitális felnõttéválás)*
*Kiadja: McGraw Hill
11West 19th Street, New York, NY 10011

90
valósult. Sok közülük rátermett tanároktól származik. Sok az üzlet világából. Má-
sok a sportpszichológiából és az edzői technikákból. Megint mások az emberi
agy kutatásának, vagy a táplálkozástudománynak az eredményei. Olyanok is van-
nak közöttük, amelyek egészségnevelő programok eredményei. Sokuk pedig ab-
ból származik, hogy közösségek, iskolák és az üzleti élet között kapcsolatok jöt-
tek létre, és közösen kezdték újratervezni az előttünk álló utat.
Annak érdekében, hogy eljussunk egy igazán tanulás alapú társadalomba,
13 különálló, de egymással összefüggő területen kell lépéseket tennünk.

1. Az elektronikus kommunikáció új szerepe

Mi vagyunk az elsők a történelemben, akiknek megadatott, hogy szinte bár-
kivel kommunikálhatunk.
Ez egyben az első olyan korszak is, amelyben a gyerekek többet tudnak a
domináns technológiáról, mint a tanárok és általában a felnőttek.
Az Internet, a számítógép és a Világháló közös forradalma sokkal nagyobb
mértékben formál át egy egész generációt, mint hajdan a nyomtatás, a rádió, az
autó és a televízió.
És ahogy Don Tapscott nagyon világosan megfogalmazza: „Amit biztosan
tudunk, az az, hogy azok a gyerekek, akik nem jutnak hozzá az új médiához,
fejlődésük szempontjából hátrányos helyzetben vannak”.
Ha csak a piac törvényei diktálnak — állítja —, az új digitális gazdaság
„hozzájárulhat egy kétszintű társadalom kialakulásához, amelyben szakadék tá-
tong az információk birtokosai és az információk nincstelenjei között”. Egy egyre
növekvő információs szegregációról beszél, amelyben „a nincstelenekből lesznek
a tudatlanok és a tehetetlenek”. Tapscott a hierarchiának minden formáját meg-
kérdőjelezi, amikor ezt állítja: „Az új gazdaságban azok az emberek, cégek és
nemzetek lesznek sikeresek, amelyek hallgatnak a gyerekeikre”.3
Tapscott a tárgykörben írt számos remek könyvének egyikében arra hívja
fel az összes XXI. századi társadalmat, hogy „biztosítsák a gyerekeknek azokat
az eszközöket, melyekre szükségük van, és akkor ők adják a legfontosabb útmu-
tatást arra nézve, hogy hogyan tegyük az iskolákat relevánssá és hatékonnyá”.4
Ezeknek az eszközöknek a használatával „a diákok magukat tanítják. Menet köz-
ben megtaníthatják a tanáraikat is” — ahogy Finnország már beigazolta ezt a
gyakorlatot.
93 Furcsa, de még egyetlen társadalom sem hajtott végre olyan nemzeti prog-
ramot, melynek keretében minden állampolgárát egy interaktív, azonnali kom-
munikációt biztosító hálózatban összekapcsolta volna. Valószínűleg Szingapúr áll
ehhez a legközelebb. Az 1986-ban fogant szingapúri Nemzeti Informatikai Tech-
91
 A szingapúri vezérterv*

J A „Gondolkodó iskolákat” a folyamatos

tanulás központjaivá kell tenni.

J Minden iskolának kb. 2,5 millió dollárt

adni információs technológiára!

J Öt éven belül minden két tanulóra

jusson egy számítógép!

J A kreatív gondolkodás a tanterv része,

hogy Szingapúr megtarthassa jelenlegi
elsõségét a világon a matematikai és a
természettudományos vizsgákon.

J A tanterv része Szingapúr eredményeinek a

megismertetése, hogy a nemzeti büszkeség
hajtóerõt adjon a további újításokhoz.

J A korábbi fentrõl lefelé szervezõdõ újítási

metódus túl lassú ahhoz, hogy lépést tartson
az új vívmányok növekvõ hullámával.

J Az iskolákat csoportokba kell tömöríteni,

hogy a legjobb gyakorlat elterjedhessen.

* Az összefoglaló a következõ források alapján készült:

a szingapúri oktatási miniszter, Teo Chee Hean 1997. április 27-ei
beszéde, azt követõ szerzõi interjú a miniszterrel,
további kutatás Szingapúrban, és egy késõbbi beszédrõl
a The Sraits Times 1997. július 31-ei számában közzétett riport

92
nológiai Tervezet célja az volt, hogy létrehozza az első tejesen hálózatos társa-
dalmat, „ahol minden otthon, iskola, vállalkozás és állami intézmény egy elekt-
ronikus hálóval össze van kötve”.5
Azóta ennél már sokkal több valósult meg. 1997 elején pl. megfogalmazták
azt a tervet, amely célul tűzte ki, hogy az azt követő öt évben csaknem 1,5 mil-
liárd US dollárt költenek arra, hogy a világ legjobb interaktív információs tech-
nológiáját bevigyék az iskolarendszerbe.
2002-re Szingapúr 450 000 diákja közül maximum kettőnek kell csak
ugyanazon a számítógépen osztoznia. Minden iskolájuk fent van már az Interne-
ten. A tanulók tervezik meg saját Web-oldalaikat.
Szingapúr valószínűleg többet tett, mint bármelyik más ország a világon,
annak érdekében is, hogy az iskoláztatást, a nemzetközi csúcstechnológiát alkal-
mazó ipart és a teljes foglakoztatást egymáshoz kapcsolja. Kormánya több mint
3000 nemzetközi céget vonzott be az apró városállam területére. Ezek látják el
a teljes foglalkoztatottságnak örvendő munkaerőt jól fizető állásokkal. Az ország
oktatási rendszere pedig garantálja, hogy a végzettek rendelkeznek azokkal a
készségekkel, amelyekre a XXI. század domináns új iparágainak szükségük van.
Sajnálatos tény, hogy ez a példa egyediségével vonja magára a figyelmet.
Még fontosabb tény, hogy a digitális forradalom a tanulási és tanítási mód-
szerek teljes újragondolásának legfőbb katalizátora. Csak a természettudományok
területén kb. 10 000 új cikket publikálnak naponta. Nincs az a tanár, aki ennek
akár csak egy töredékét is képes lenne elolvasni, nem szólva a részletek elsajá-
tításáról. Hol van hát a tanár hagyományos szerepe mint a tudás kútfeje? Carol
Twigg és Michael Miloff Blueprint to the Digital Economy (A digitális gazdaság
modellje) című könyvük egyik fejezetében így fogalmaznak: „Az Internet segít-
ségével ma már lehetséges az, hogy bárkinek, bármikor, bárhol tanítási anyagot
biztosítsunk. A kurzusok anyaga a diákok rendelkezésére áll a hét minden napján
napi 24 órában”.
Ha nem használjuk ki az azonnali elektronikus kommunikáció adta lehető-
ségeket az oktatásban, az olyan, mintha elődeink megtagadták volna az ábécé
használatát, nem lettek volna hajlandók nyomtatott könyveket gyártani, vagy két
botot összedörzsölni, hogy tüzet csiholjanak.
Amerika legmegbecsültebb vezetés-szakértője, Peter Drucker szerint 30
éven belül Amerika egyetemei, ahogy hagyományosan ismerjük őket, ürességtől
kongó, kihalt vidékek lesznek.6
Az a nemzet azonban, amely a digitális kommunikáció robbanásszerű fej-
lődését elsőként kihasználja, és összeköti az új tanulási technikákkal, világelső
lehet az oktatás területén.

93
 Ezrével vannak épületek

ebben az országban,

ahol emberek milliói telefon

és kábeltévé nélkül kénytelenek létezni,

és még csak reményük sincs

bármilyen távközlési szolgáltatásra.

Ezeket a helyeket
hívjuk iskoláknak.
REED HUNDT
A Szövetségi Kommunikációs Bizottság elnöke*

*Bill Gates idézi a The Road Ahead (Elõre az úton)

címû könyvében. Kiadja: Viking (Penguin Group),
27 Wrights Lane, London W8 5TZ, England

94
2. Tanulj számítógépül és internetül!
95.
Nem helyezünk nagy hangsúlyt arra, hogy túl sok olyan speciális készséget
adjunk át a gyerekeknek, melyek számukra még koraiak. A számítógép és az
Internet azonban legalább olyan szerepet játszik a XXI. században, mint amilyet
a XX. században a telefon töltött be — vagy még annál is sokkal de sokkal
fontosabbat.
Alan Kay, az Apple tagja, látnokként egyszer így fogalmazott: „A technika
csak azok számára technika, akik az előtt születtek, hogy azt feltalálták.”7 A
tanulás és technika egyik úttörője, Seymour Papert szerint „ez az oka annak,
hogy nem vitatkozunk azon, hogy a zongora vajon károsan hat-e a zenére”.8 A
ma technikája: a személyi számítógép és az Internet. Ahogy senki sem tudna a
modern gazdaságban boldogulni, aki nem tudja a telefont használni, úgy az is
igaz, hogy mindenkinek számítógép és Internet felhasználóvá kell válnia.

3. A „szülővé képzés” mint alapvetően fontos feladat

A legtöbb agykutató meg van győződve arról, hogy tanulási képességünk
50%-ban életünk első négy évében alakul ki.9 Természetesen nem tudásunk és
bölcsességünk 50%-a. De azok alatt a korai évek alatt a kisgyermek agyában
kialakul azoknak az idegsejt-kapcsolatoknak a kb. 50%-a, amelyek a jövőbeni
tanulás alapjaiul szolgáló idegpályákat létrehozzák.
Ha ez igaz, akkor az otthon, és nem az iskola az ország legfontosabb oktatási
intézménye. És a szülők, nem pedig a tanárok az első számú nevelők. Ennek
ellenére még sok fejlett országban is a jövendő anyák alig 50%-a vesz részt szülés
előtti oktatásban. Az apák között ez az arány még sokkal alacsonyabb. Még a
létező tanfolyamok is gyakran a szülésre magára korlátozódnak. Szülői szerepre
felkészítő tanfolyamok szinte nem is léteznek. Nincs tanfolyam olyan területeken,
mint hogy milyen étrend segíti elő az agy fejlődését, vagy hogyan ösztönözzük
a kisgyerekeket tanulásra.
Ha e könyv szerzőit arra kérnék, hogy nevezzék meg, szerintük mi lenne
a legfontosabb célzott oktatási program, különös tekintettel az oktató tévéműso-
rokra, a szülői oktatóprogramokat választanák.

4. Előtérben a kisgyermekkori egészség

Ahogy az élet első néhány éve rendkívüli jelentőséggel bír a tanulást ille-
tően, úgy a születést megelőző kilenc hónap és az élet első öt éve talán a leg-
fontosabbak az egészségre nézve. A helyes étrend és az egészséges táplálkozás
elengedhetetlenek a tanulás szempontjából, mint ahogy a rendszeres egészségügyi
vizsgálatok is azok.
95
 Születésekor
minden gyermek
potenciálisan
nagyobb
intelligenciával
rendelkezik, mint
amit Leonardo
Da Vinci valaha
is használt.
GLENN DOMAN
A Teach your Baby to Read
(Hogyan Tanítsuk meg a kisbabát olvasni)
címû könyv szerzõje*
*Szerzõi interjú: „The Institutes for the
Achievment of Human Potential”
(Az Emberi Képességek Kibontakoztatásának Intézetei),
8801 Stenton Avenue, Philadelphia, PA 19118.

96
97 Például a kisgyermekek 20 százaléka szenved fülfertőzésben még a jómódú
Amerikai Egyesült Államokban, és Új-Zélandon is.10 Ha nem veszik észre, és
nem kezelik, ez ahhoz vezethet, hogy a gyermek füle bedugul, mivel az egyik
fő hallójárat megtelik egy ragasztóhoz hasonló ragacsos anyaggal. Ha ez mindkét
fülben bekövetkezik, akkor a gyermek alig hall valamit. És ha egy kisgyermek
nem hall a nyelvelsajátítás meghatározó éveiben — a születéstől a négyéves korig
—, akkor előfordulhat, hogy egész életére hátrányos helyzetbe kerül. Michael
Crawford, brit kutató, több mint tíz évet töltött azzal, hogy azt kutatta, milyen
hatása van az étrendnek a terhes anyákra és gyermekeikre. Borzadva tapasztalta,
hogy mennyire nem ismert a táplálkozásnak a fejlődő agyra gyakorolt hatása,
különösen még mielőtt a gyermek megszületik.
„Minden gazda nagyon jól tudja — mondja —, hogy ha jó krumplitermést
vagy szép rózsákat akar, akkor nem elég a szedést megelőző napon kirohanni és
megtrágyázni a veteményt. Tudja, hogy ha szép rózsákat akar, akkor majdnem
egy évvel előbb kell a töveket gondoznia. Ez közismert tény. Ha csak rózsáról
meg káposztáról van szó, mindenki tisztában van ezzel. De a legtöbben még csak
nem is gondolnak erre, amikor gyermeket terveznek.”11
Egy egyetemi felmérés azt mutatja, hogy a kismamák 22 százaléka „veszé-
lyeztetett”, és kilenc százalékuk testileg komolyan veszélyezteti gyermekét, ha
nem kap külön támogatást és oktatást.12
Általában nem kapják meg ezt a segítséget. A hátrányos helyzet öngerjesztő
folyamata pedig megy tovább. Ha úgy kapnak segítséget, hogy közben oktatást
is kapnak a szülői szerep betöltéséhez, a kismamák szemléletváltozása drámai
erejű. Ha a megelőzésre néhány millió dollárt áldozunk, később milliárdokat ta-
karíthatunk meg, amiket börtönökre és pszichiátriai kezelésre kellene fordítanunk.

5. Kisgyermekkori nevelési programok

Mivel a tanulási készségek 50 százaléka az élet első négy évében fejlődik
ki, további 30 százalékuk pedig a nyolcadik életév betöltéséig, a kisgyermekkori
fejlesztő programoknak szintén prioritást kellene élvezniük. A legtöbb ország a
feje tetejére állította a prioritási sorrendet. Az egy hallgatóra eső költség a legtöbb
egyetemen sokkal de sokkal több, mint amennyit egy általános vagy középiskolás
oktatására költünk, és még sokkal több, mint amennyit egy óvodáséra. Az ará-
nyok megváltoztatása nemzeti ügy.

6. Bármikor felzárkózhatsz
Szép számmal vannak már jó felzárkóztató programok. Sokuk — ahogy
majd látni fogjuk — elemi és általános iskolai szintre készült. De a legtöbb diák-
nak még a középiskola elején sincs késő.
97
 Bárki, bármilyen
életkorú legyen is,
úgyszólván bármit
meg tud tanulni,
ha saját, egyéni
módján tanulhat,
a saját erõsségeire
támaszkodva.
BARBARA PRASHNIG
The Power of Diversity (Erõ a sokféleségben)*

* Kiadja: David Bateman, 30 Taradale Grove,

Albany, Auckland, New Zealand

98
99 Az új tanulási technikák nagy része pedig a felnőttek oktatásában és tanu-
lásában is használható.

7. Minden tanulói típusnak egyforma figyelmet!

Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy egyikünk így, a másikunk úgy
tanul jobban. Van, aki imád egyedül tanulni. Mások csoportban tanulnak a leg-
könnyebben. Van, aki ülve szeret tanulni, van, aki elnyúlva az ágyon vagy a
földön.
Mindannyiunknak van egy kedvenc tanulási stílusa és egy kedvenc mun-
kastílusa. Vannak közöttünk vizuális tanulók, akik szívesen nézegetnek képeket,
ábrákat. Mások inkább a hallásukra támaszkodva tanulnak. Megint mások az érin-
tésre és a mozgásra. Vannak, akiket az írott szöveg segíti a legjobban, és könnyen
tanulnak olvasás útján. Mások csoportban, interakció közben tanulnak a legin-
kább sikeresen.
A hagyományos gimnázium jó munkát végzett abban, hogy sok intelligen-
ciánk közül kettőt megdolgozzon: a nyelvit (beszédkészségünket, olvasási és írás-
készségünket) és a logikait — matematikait (amit érvelésben, a matematika és a
természettudományok tanulása során használunk). A legtöbb vizsgarendszer arra
épül, hogy ezt a szűk, akadémikus intelligencia-tartományt mérje.
De akik nem tudják elvégezni a középiskolát, azok általában nem ezekkel
a módszerekkel tanulnak a legjobban. Az az osztálytermi gyakorlat, amivel az
elvont elméletre fogékonynak tartott diákjainkat tanítjuk, nem alkalmas arra, hogy
felhozzuk azokat, akik a középiskolát el nem végzettek népes táborát alkotják.
Igaz, hogy szinte lehetetlen mindig minden tanulási stílust figyelembe venni. De
meg lehet úgy tervezni az iskolai tantervet, hogy az összes diák preferált tanulási
stílusát felmérjék, ill. úgy, hogy a tanárokat kiképezzék arra, hogy felismerjék a
diákok tanulási stílusát, és az iskolában figyelembe vegyék azokat.
Hasonlóan figyelemre méltó tény az is, hogy ma már olcsón lehet tesztelni
bárki tanulási és munkastílusát, aminek segítségével az illető megtervezheti ta-
nulmányait és karrierjét.

8. Tanuljunk tanulni, tanuljunk gondolkozni!

Nézetünk szerint két „tantárgynak” kellene az iskolai oktatás középpontjá-
ban állni, oly módon, hogy mindkettőt az összes többi tantárgy tanításába beépít-
jük. Ez a két „tantárgy” pedig nem más, mint a tanulásmódszertan és a gondol-
kodás-módszertan. Az első kapcsán megtanuljuk, hogy hogyan működik az
agyunk, a memóriánk, hogyan tudunk információt tárolni, felidézni, más fogal-
makkal társítani, és bármikor, ha szükségünk van rá, gyorsan ismerthez jutni.
99
Megtanuljuk
10 %-át annak, amit olvasunk,
20 %-át annak, amit hallunk,
30 %-át annak, amit látunk,
50 %-át annak, amit látunk
és hallunk,
70 %-át annak, amit mondunk,
90 %-át annak, amit mondunk
és csinálunk.
VERNON A. MAGNESEN*

*Idézetként szerepel Bobbi DePorter, Mark Reardon,

és Sarah Singer-Nourie Quantum Teaching
(Kvantumtanítás) címû könyvébõl.
Kiadja: Allyn and Bacon,
160 Gould Street, Needham Heights, MA 02194

100
101 Ezeknek a tanulási technikáknak némelyike „gyorsított tanulás”, „szuggesz-
topédia”, „agymozgósítás”, „integrált tanulás” néven ismert. Ezekkel a kifejezé-
sekkel az a gond, hogy bonyolultságot sugallnak. A legjobb tanulási rendszereket
egyszerűen csak „igazi tanulásnak” nevezhetnénk. Még az is a jellemzőjük, hogy
élvezetesek. Általában elmondhatjuk róluk, hogy arra ösztökélik a tanulót, hogy
az összes intelligenciáját és minden érzékét latba vesse, hogy sokkal gyorsabban
tanuljon a zene, a ritmus, a mondókák, a képek, az érzések, az érzelmek és a
tevékenységek segítségével. Többnyire azok a legjobb tanulási módszerek, ame-
lyeket kisgyermekkorunkban használunk.
A gondolkodási készségek is könnyen elsajátíthatók. A bevált módszerek
között szerepel Edward de Bono Laterális gondolkodása, Alex Osborn Ötletbörze
módszere, Donald Treffinger Kreatív problémamegoldó gondolkodása, A Robert
Fritztől származó Alkotói technológia, a Stanley Pogrow-féle Magasabb szintű
gondolkodás, a Dilip Mukerjea-féle Agytröszt és a Calvin Taylor által megalkotott
Határtalan tehetség módszerek. Ismét hangsúlyozzuk: a legjobb technikák egy-
szerűek, élvezetesek és hatékonyak.

9. Mi az, amit az iskolában kellene megtanítani?

A világon szinte mindenütt ádáz vita folyik arról, hogy pontosan mit is
kellene az iskolákban megtanítani.
Legalább négy nagy táborra szakadnak a tantervkészítők — és egy ötödik
tábor is gyorsan fejlődik.
Az első táborba az alaptantárgyak hívei tartoznak, akik úgy tartják, a ta-
nárnak az a dolga, hogy a tantárgyak egy szűk körében az elengedhetetlenül fon-
tosat adják át a tanulóknak.
Az ókori Európában, Köztársaság című művében Plato*, a filozófus kirá-
lyoknak, illetve gondviselőknek lerögzített egy tantervet, ami hét „tantárgy” köré
épült. Ezek közül négynek — a zenének, a csillagászatnak, a számtannak és a
mértannak — a szerepe a „megfelelő műveltség” megszerzése volt. Háromnak
— a nyelvtannak, a retorikának és a logikának — pedig az volt a célja, hogy
olyan módszereket adjon az ifjak kezébe, amelyekkel ezt a műveltséget meg tud-
ják szerezni.
Ez az elmélet uralkodott Európában a középkor alatt is, de sohasem szánták
arra, hogy tömegeket oktassanak vele. Még mindig meghatározó szerepe van
Nagy-Britanniában az oktatás magas szintjein.

* Kínában, úgy 2500 évvel ezelőtt, Confucius (a K’ung, a mester jelentésű Kung Fu Tzu latin vál-
tozata) Plato elképzeléseihez hasonló elveket fogalmazott meg. Ezek között szerepelt, hogy az
uralkodó fő tanácsadóit vizsga útján válasszák ki. Confucius és követői azt is hirdették, hogy
szükség van arra, hogy az ifjúságot a „hat fegyelmező művészet” — a rituálé, a zene, az íjá-
szat, a szekérhajtás, az írás és a matematika — által fejlesszék. Confucius egyben az első nagy-
szerű kínai tanító is volt, aki arra törekedett, hogy népszerűbbé tegye az oktatást. Később még
visszatérünk a modern kínai oktatásra gyakorolt szerepére.

101
 A világ,
amelyben
a gyerekeink
élni fognak,
négyszer
gyorsabban
változik, mint
az iskoláink.
DR. WILLARD DAGGETT
Az International Center for Leadership and Education
(Vezetõi és Oktatói Nemzetközi Központ igazgatója)*

* Egy 1992-ben a coloradói oktatási

elõadóknak tartott beszédébõl

102
103 A hagyományos brit oktatásfelfogás mindig is az alaptantárgyakra épült. E
szerint a felfogás szerint egy igazán liberális oktatási rendszert néhány kiválasz-
tott tárgy oktatásán keresztül lehet a legjobban megalapozni. A nagyhírű angol
egyetemek, Oxford és Cambridge, illetve a kiváló magániskolák, mint Eton és
Rugby, még hozzátették ehhez a jövendő brit politikusoknak és tisztviselőknek,
a Brit Birodalom letéteményeseinek az erkölcsi nevelését.
Az elmúlt években tapasztalható fejlődés ellenére a brit osztálytársadalom
erős szálakkal kötődik az oktatás kasztrendszeréhez: magániskolák és Oxford,
illetve Cambridge a „vezetőknek”, szakma az iparosoknak, és alapkészségek
(írás, olvasás, számtan) annak az 50 százaléknak, akikből egészen mostanáig két-
kezi munkás vagy paraszt lett.
Nyugat-Európa más országaiban eltérő szemlélet uralkodott azután, hogy a
moráviai születésű cseh pedagógus, Comenius, 1658-ban hathatósan fellépett a
modern tankönyvek bevezetéséért.
Vannak, akik ezt a szemléletet enciklopédikus szemléletnek nevezik, mely-
nek a kiindulópontja az, hogy az oktatásnak ki kell terjednie az emberi tudás
egészére, és illusztrált könyveket kell alkalmaznia minden tárgy tanításához.
Comenius azt is vallotta, hogy a jó oktatásnak a „természethez” kell iga-
zodnia, és mivel a tanulás először az érzékeken keresztül történik, úgy állította
össze a tantervét, hogy először is ezeket fejlesztette.
Comenius filozófiája, amely szerint mindenki egyenlőnek születik, és a tár-
sadalmat nem lenne szabad uralkodókra és alattvalókra osztani, erősen hatott a
francia oktatás néhány területén a XVIII. századi forradalom után.
Bonaparte Napoleon létrehozta a nemzeti oktatást Franciaországban, ami a
XIX. századtól egy olyan tantervre épül, melynek több mint 10 kötelező tantárgy
képezi az alapját. Franciaországban még ma is minden gyerek minden iskolában
ugyanazt az anyagot tanulja, mint a többi hasonló korú gyerek, egy és ugyanazon
a napon.
Németország Comenius elméletei közül sokat alkalmaz, de még hozzájuk
tette a maga lutheránus munkaerkölcsét. Ennek köszönhető, hogy a németek nagy
számban tanulnak szakmát, és kötik össze a gyakorlati képzést az elméleti okta-
tással.
Egy másik európai mozgalom is Comenius és Arisztotelész azon filozófi-
ájának köszönheti létezését, amely szerint semmi nem létezik az értelemben,
amely előzőleg ne létezett volna az érzékekben. A XVIII. századi filozófus,
Jean-Jacques Rousseau továbbment, és azt állította, hogy a tanulás kulcsa abban
van, hogy fejlesztjük a gyermek érzékeit, és a konkrét tapasztalásból indulunk ki.
105 A mozgalom akkor bontakozott ki, amikor XIX. századi újítók összekap-
csolták a szenzoros és a kisgyermekkori tanulást. A párizsi orvos, Jean-Marc-
103
 A gyerekek az tanulják meg,
amivel együtt élnek.

Ha egy gyerek kritikával él együtt, megtanulja, hogy elítéljen másokat.

Ha egy gyerek ellenségességgel él együtt, megtanul harcolni.
Ha egy gyerek félelemmel él együtt, megtanul aggódni.
Ha egy gyerek szánalommal él együtt, megtanulja sajnálni magát.
Ha egy gyerek gúnnyal él együtt, megtanulja szégyellni magát.
Ha egy gyerek féltékenységgel él együtt, megtanulja, mi az irigység.
Ha egy gyerek szégyennel él együtt, megtanulja, hogy bûntudata legyen.
Ha egy gyerek biztatással él együtt, megtanulja, hogy higgyen magában.
Ha egy gyerek toleranciával él együtt, megtanulja a türelmet.
Ha egy gyerek dicsérettel él együtt, megtanulja, hogy értékeljen másokat.
Ha egy gyerek elfogadással él együtt, megtanul szeretni.
Ha egy gyerek helyesléssel él együtt, megtanulja szeretni magát.
Ha egy gyerek elismeréssel él együtt, megtanulja, hogy jó, ha célja van.
Ha egy gyerek adakozással él együtt, megtanulja, hogy nagylelkû legyen.
Ha egy gyerek õszinteséggel és pártatlansággal él együtt,
megtanulja, hogy mi az igazság és az igazságosság.
Ha egy gyerek biztonsággal él együtt, megtanulja,
hogy bízzon magában és a körülötte lévõkben.
Ha egy gyerek barátságossággal él együtt,
megtanulja, hogy a világ, amiben él, kellemes hely.
Ha te derûvel élsz, a gyereked lelki békében fog élni.
A te gyereked mivel él együtt?

Dorothy Law Nolte

104
Gaspard Itard és tanítványa, Edouard Seguin voltak az elsők, akik olyan egymásra
épülő gyakorlatokat hoztak létre, amelyeknek segítségével megdöbbentő eredmé-
nyeket értek el olyan fiatalok esetében, akiket korábban értelmi fogyatékosoknak
tartottak. Johann Pestallozi, Rousseau svájci követője, úgy érezte, hogy az érzé-
kelést egymásra épülő szakaszokban formális gyakorlatokkal kell edzeni. A XIX.
század közepén pedig a német Friedrich Froebel Rousseau és Pestallozi elkép-
zeléseit kiegészítette a sajátjával, és nagyon pici gyerekek részére megalapította
iskoláját. Óvodájának az volt a koncepciója, hogy a gyerekek úgy nőnek, mint
a virágok — innen a német Kindergarten, „gyermekkert” elnevezés.
A XX. század elején az első olasz női orvos, Maria Montessori ezek közül
az elméletek közül sokat átültetett a gyakorlatba, hogy bebizonyítsa, hogy a szü-
letéstől a hatéves korig terjedő szakasz mind közül a legfontosabb. Ő maga is
rendelkezett forradalmi meglátásokkal: pl. hogy ha biztosítjuk a megfelelő kör-
nyezetet a kisgyermekkori fejlődés kritikus, „fogékony szakaszában”, a gyerekek
robbanásszerű sebességgel önirányított tanulásba kezdenek. Az eredményei is ha-
sonlóan forradalmiak voltak: „fogyatékos” gyerekeket tanított meg még iskolás-
koruk előtt írni, olvasni, helyesen írni és bonyolult matematikai feladatokat meg-
oldani, ahogy azt később majd látni fogjuk.
A brit és nyugat-európai hagyományokkal ellenkező fő irányzat Amerikából
ered, de gyorsan terjedt más országokban is. Sokan pragmatikus tantervnek ne-
vezik, illetve gyerekcentrikus oktatási koncepcióként ismert.
Herbert Spencer az elsők között volt, akik a XX. században újra feltették
a kérdést: „Milyen tudás ér a legtöbbet?” Ezt válaszolta: „Az a tudás, ami képessé
teszi és felkészíti a gyerekeket arra, hogy megbirkózzanak azokkal a nehézsé-
gekkel, és megoldják azokat a problémákat, amelyekkel — nagy valószínűséggel
— szembekerülnek felnőttként egy demokratikus társadalomban”.
John Dewey, a pedagógia amerikai professzora, átvette ezt a választ, és egy
széles körben elterjedt mozgalommá alakította.
Ezen a „progresszív” elméleten belül viszont két fő irányzat fejlődött ki.
Egyikük azt állítja, hogy az oktatásnak gyerekcentrikusnak kellene lennie, és
hogy a tanmenet kialakításakor minden egyes gyerek igényét figyelembe kellene
venni.
A másik irányzat a „társadalomcentrikus” irány, amelyet olyan pedagógusok
terjesztettek el, mint a latin-amerikai Paulo Freire, aki szerint az iskola fő célja
a társadalom újjáalkotása.
Új-Zéland is az élen járt egy sor elemi iskolai és óvodai kezdeményezésben,
amelyek általában beférnek a „gyerekközpontúság” címszó alá, de amelyek sok-
kal inkább a tartalomra épülnek, mint sok „progresszívnek” tartott amerikai el-
képzelés.
105
 Mit kell tanítani?
Az öt fõ elmélet*

J
1
Esszencializmus: A „lényegi mag“, amire szükség van a
megfelelõ neveléshez. Pláto kezdte, és Nagy-Britannia a
kiváltságosok számára alkalmazta, miközben az iparosok
és munkások számára egy másik rendszert mûködtetett.

J
2
Enciklopédizmus: Szélesebb alapokon nyugszik, és
elérhetõ mindenki számára. Comenius kezdte el az elsõ
tankönyvekkel. A legtöbb európai állam még ma is ezeket az
elveket követi.

J
Az érzékekre alapozott korai kezdés modellje:
3 Arisztotelész állította elõször, hogy érzékeink útján jutunk
ismerethez. Itard, Seguin, Rousseau, Pestallozi, Froebel és
Montessori ennek különbözõ változatait hozták létre.

J
4
A pragmatikus, gyerekközpontú mozgalom: Egy eredeti
amerikai elképzelés, amely elszakadt a hagyományoktól, és
amelyet Dewey indított útjára. Két fõ vonulata van: az egyik
az individuumot helyezi a középpontba, a másik pedig a
„társadalom újraalkotását”.

J
5
A józan ész felõl való közelítés: mivel új ismeretekhez a
kutatás és gyakorlat által jutunk, és mivel a technika
megkönnyíti az ismeretek elõhívását, felejts el minden dog-
mát, mindenbõl válaszd a legjobbat, és maradj nyitott.

* Valamint a confuciánus
lexikális vizsgáztató modell,
ami a kínai társadalmakban még
most is népszerû, a Hirsch-féle
Alapmûveltség modell és Piaget
elméletei a szakaszos értelmi fejlõdésrõl.

106
107 Az amerikai iskolákban elért ijesztően gyenge eredmények visszahatásaként
indult el az új Alapműveltségi mozgalom13, amelyet ifjabb H. D. Hirsch profesz-
szor kezdeményezett. Cultural Literacy (Alapműveltség) című művében azzal ér-
vel, hogy van egy alapműveltség, amelyet mindenkinek meg kell szereznie, mert
csak így tudja megérteni és értelmezni a világ dolgait. Két kollégájával, Joseph
F. Kett-tel és James Trefillel még Az alapműveltség szótárát (The Dictionary of
Cultural Literacy) is elkészítették, melynek alcíme: What Every American Needs
to Know (Amit minden amerikainak tudnia kell).
Szerencsére a kialakulóban lévő ötödik alternatíva az előzőek legjobb ele-
meit választja ki. Mindannyiunk számára lehetséges, hogy elsajátítsuk mindazt,
amit professzor Hirsch és az európai hagyomány szükségesnek tart. Most mind-
ehhez az ismerethez könnyen és gyorsan hozzájutunk, könnyen kezelhető formá-
ban és interaktív módon, amikor csak akarjuk.
Az is kívánatos, hogy mindenki úgy hagyja el az iskolapadot, hogy tudjon
írni, olvasni, helyesen írni, értse a matematika alapjait, legyenek történelmi, föld-
rajzi, természettudományos, zenei ismeretei, és még sokáig folytathatnánk a sort.
Fontos, hogy az iskola továbbra is neveljen nagyszerű elméleti szakembereket
és tudósokat. De a társadalom folytonos változása még inkább szükségessé teszi,
hogy mindenki úgy kerüljön ki az iskolából, hogy képes legyen önállóan csele-
kedni, tanulni, és saját jövőjét alakítani. Ezt úgy tudjuk elérni, ha a különböző
oktatási rendszerek legjobb, már bizonyítottan működő elemeit ötvözzük.
Szeretjük ezt józan észnek nevezni. De ha arra gondolunk, hogy hány el-
méleti szakember gyártott ebből hibás elméleteket, talán helyesebb lenne a zavart
ész elnevezés.

10. Tanulás négy szinten

Bármilyen tárggyal vagy tárgyakkal is ismerkedjenek a tanulók, a jövő ok-
tatási rendszerének próbáját az fogja jelenteni, hogy képes lesz-e a tanulókat a
tanulás teljes élvezetével lázba hozni. Ez annyit tesz, hogy minden tanulót segí-
teni kell, hogy önbecsülése kialakuljon, ami nélkül nincs fejlődés és előrehaladás.
A nagyvilágban bárhol, minden általunk megvizsgált sikeres rendszerben
az önbecsülés hangsúlyosabban van jelen, mint a megtanulandó anyag.
Azok számára, akik máskülönben kimaradnának az iskolából az is hason-
lóan fontos, hogy megtanuljanak helytállni az életben. Ez azt jelenti, hogy a tan-
tervnek négy pilléren kell állnia, melyek a következők:
❑ Önbecsülés és személyes fejlődés;
❑ Felkészítés az életre;
❑ Tanulásmódszertan és gondolkodás-módszertan;
109 ❑ Elméleti, testi és művészi készségek.
Szerencsére mindez ötvözhető, ami által egymás hatását felerősítik.
107
 Lehet, hogy
az iskolák
nem fognak
iskoláknak
kinézni. Lehet,
hogy az egész
közösséget
használjuk majd
az oktatás
színhelyeként.
ANNE TAYLOR
Creating the Future (A jövõ megteremtése)
Szerkesztette: Dee Dickinson
Kiadja: Accelerated Learning Systems,
Aston Clinton, Bucks, England

108
11. A tanulás három célja
A tanulásnak általában három célja kell, hogy legyen.
1. Meghatározott tantárgyakhoz tartozó készségek és ismeretek elsajátítá-
sa, és annak a megismerése, hogy mindezt hogyan lehet gyorsabban, jobban és
könnyebben megtenni.
2. Az általánosító képesség fejlesztése, ami abban segít, hogy az elsajátí-
tott alapelveket egy másik tárgy kapcsán is tudjuk használni.
3. A személyiségfejlesztés, ami mindenre kihat, amit csak csinálunk.

12. Hol is tanítsunk?

A világtörténelem egészét tekintve az osztálytermekben folyó oktatás na-
gyon újnak számit. Elérkezett az az idő, amikor fel kell tennünk a kérdést, hogy
vajon ez-e a legjobb megoldás, és hogy az osztálytermi oktatásnak kell-e továbbra
is a meghatározó formának maradnia.
Már napjainkban is gyakran tapasztaljuk, hogy iskolák alakulnak át a kö-
zösség által használt oktatási és médiaközpontokká, és lehet, hogy egész-
ségnevelés és szülői képzés is folyik bennük. Az év mindössze 200 napján na-
ponta csak pár órára használni az iskolákat a tárgyi lehetőségek nagymértékű
elvesztegetésének felel meg, és az összes idő kevesebb, mint 15 százalékos ki-
használását jelenti. És még ennek a kis időnek a legnagyobb részét is egyoldalú
előadásokkal vesztegetjük el. A későbbiek során bemutatjuk, milyen funkciók
keveredhetnek a jövő „iskolájában”. Itt most csak azt szeretnénk újra hangsú-
lyozni, hogy legtöbbünk cselekvés közben, érzékeit használva tanul a legjobban.
Meglepő eredményeket hozhat az is, ha egy közösség újra számba veszi, hogy
milyen tanulási szükségletei vannak a tagjainak, és elkezdik az iskolát újraszer-
vezni ezeknek az igényeknek a figyelembevételével.

13. Elméd legyen nyitva, szavad legyen tiszta!

Mindenkit, aki oktatással, tanulással és neveléssel foglalkozik, szeretnénk
nyomatékosan megkérni arra, hogy legyen nyitott, és eredményeit tényszerűen,
becsületesen és világosan közölje.
Gyerekek millióinak jövőjét tette már tönkre olyan elterjedt oktatási felfo-
gás, amiről azóta bebizonyosodott, hogy hibás.
Hitler és Mussolini bezáratta Montessori remek óvodáit Németországban
és Olaszországban. De szinte ugyanolyan kárt okoztak azok az elméleti szakem-
berek is, akiket William Kilpatrick professzor vezetett, és akik Montessori hír-
nevét azzal támadták, hogy — szerintük — „a tanárnak teljes mértékben irányí-
tani kell a tanulókat”.14
109
 Az egyszerû közlés érdekében
ellenõrizd a homályindexedet*
Ha érthetõen és jól szeretnél írni, használj zömmel rövid
szavakat és mondatokat.
Hogy világos-e, amit írtál, a következõ próbával ellenõrizheted:

J
1 Számold ki, hogy egy átlagos mondatban hány szót
használsz.

J
2 Ezt úgy lehet kiszámolni, hogy kiválasztasz egy 100
szavas részletet egy általad írt levélbõl vagy egyéb
szövegbõl.

J
3 Elosztod a százat a benne lévõ mondatok számával.

J
4
Ezután megszámolod, hogy hány bonyolult szót
használtál abban a 100 szóban. (Bonyolult szónak számít
minden olyan szó, amelyben három szótagnál több van**,
nem számítva a tulajdonneveket.)

J
5 Add össze a két összeget, és vedd a négytized részét.
Ez a te homályindexed.

Például: Ha átlagosan 20 szót írsz egy mondatba, és minden 100

szóban 10 bonyolult szót használsz, akkor a végösszeg 30. Ennek
négytized része 12. Akkor ez a Te homályindexed.
A Reader’s Digest Válogatás homályindexe 8 – 9. A Time magaziné
kb. 11. Ha 13-nál magasabb ez az index, nehéz a szöveget olvasni.
A másik oldalon olvasható Churchill idézet homályindexe 3,2.
Kivéve azokat a részeket, amikor mást idézünk, ennek a
könyvnek a homályindexe 8 és 10 között ingadozik.

* Joseph Pearl és Jim McNamara The New Zealand Handbook of

Public Relations (A PR új-zélandi kézikönyve) címû mûvükben a
homályindex gondolatát egy amerikai üzletembernek,
Robert Gunningnak tulajdonítják.
Kiadja: Mills Publications, Lower Hutt, Új-Zéland (1987)
** A fordító megjegyzése: a magyar nyelvre ez nem vonatkozik!

110
111 A XX. század talán legnagyobb hatású személyiségfejlődési elméletét a
svájci biológus, Jean Piaget alkotta meg. Hosszú évek kutatómunkájára alapozva
azt állította, hogy bárhol, bármilyen kultúrában a gyerekek az értelmi fejlődés
azonos, meghatározott szakaszain mennek keresztül a kisgyermekkortól a felnőtté
válásig. „De Piaget sok állításáról bebizonyosodott, hogy félrevezető, leegysze-
rűsíti az igazságot, és bizonyos estekben kiderült, hogy állításai tévesek.”15 Ez
azonban nem vetett véget befolyásuknak, és nem akadályozta meg azt, hogy visz-
szavesse a gyerekek fejlődését azokban a korai években, amikor szellemük tágra
nyílt, hogy tanuljanak.*
A tudományos vizsgálódás lényege, hogy az elméleteket a gyakorlatban
minden lehetséges alternatívával összevetjük. Hitünk szerint a jó kutatómunkát
az is jellemzi, hogy eredményeit világosan közvetíti, és hogy a kutatás egyetlen
aspektusából sem fogalmaz meg olyan állításokat, amelyek az oktatás egészét
felölelő csodaszereket ígérnek.
Az oktatás még mindig kettős kórban szenved: az egyik baj a hamis kutatási
eredményekre alapozott rossz gyakorlat, a másik pedig az, hogy az átütő ered-
ményeket, amelyek rácáfolnak az elavult mítoszokra, nem tudjuk közkinccsé ten-
ni.
A legtöbb jó tanulási módszer alapja a józan ész. A gyerekek természetesen
használják ezeket a módszereket. Ezzel szemben sok oktatási elméletet a szak-
kifejezéseknek olyan tömegébe burkolják, hogy a szülők és a gyerekek — akik-
nek a legnagyobb szükségük lenne az információra — nem tudják őket követni.
Ez a tendencia elterjedtebbnek tűnik az „oktatásban”, mint bármelyik más
hivatásban, talán csak az orvostudományt és a jogot kivéve.
Majdnem minden professzionális írót megismertetnek a homályindex-szel,
hogy írása könnyen olvasható legyen: használjon egyszerű szavakat, aktív igéket
és rövid, világos, tömör mondatokat.
Minden valamire való szónok a brit miniszterelnök, Winston Churchill esz-
ményével a szívében nő fel. Ő volt az, aki „csatába vezette a szavakat”: „Támadni
fogunk a szárazföldön. Harcolni fogunk Franciaországban. Harcolunk a tengere-
ken és az óceánokon. Küzdünk a partokon, a mezőkön, az utcákon, a hegyekben.
Soha meg nem hátrálunk”.
Szívből jövő kéréssel fordulunk mindazokhoz, akik az oktatásban szükséges
változásokat elindították, és akik e változásokat kutatják: kérjük, emlékezzenek
Churchillre, és vezessék tettre a szavakat — egyszerűen és tisztán —, hogy a
világ felsorakozzék a szükséges változások mögött.

* Gyorsan hozzátesszük, egyetértünk azzal, hogy VANNAK meghatározott szakaszok az agy, a

test és a szenzoros tanulás fejlődésében, ahogy ezt a későbbiekben majd látni fogjuk. Piaget leg-
károsabb hatása abban az oktatási rendszerben van, ami — az ő elméleteire alapozva — nem
teszi ki a kisgyerekeket olyan hatásoknak, amelyek befogadására érzékei pedig ideálisan fejlett
állapotban vannak.

111
 Bámulatos agyunk:
J Billió agysejttel rendelkezik, amely magában foglal:
G 100 milliárd aktív idegsejtet vagy neuront,
G 900 milliárd egyéb sejtet, amely „összeragasztja”, táplálja
és szigeteli az aktív sejteket.

J Mind a 100 milliárd neuron képes egyenként

több mint 20 000 „ágat” növeszteni.

J Négy jól elkülöníthetõ „agyat“ foglal magában:

G az ösztönös agyat;
G az „egyensúlyozó agyat”;
G az érzelmi agyat;
G és a csodálatos agykérget.

J Két, egymással harmonikusan mûködõ féltekébõl áll:

G a bal „lexikális” agyból;
G a jobb „kreatív” agyból.

J „Telefonközpontokat” mûködtet, amelyek üzenetek millióit

szállítják pillanatok alatt a bal és jobb agyfélteke között.

J Számos különbözõ „intelligenciaközponttal” rendelkezik.

J Legalább négy különbözõ hullámhosszon mûködik.

J Egy olyan átviteli rendszert tart ellenõrzése alatt, amely pillana-

tok alatt elektrokémiai jeleket képes eljuttatni testünk minden
egyes pontjába.

J És magában rejti a kulcsát saját, személyes tanulási forradal-

munknak.

112
113
Harmadik fejezet: Találkozás bámulatos agyunkkal

A világ legnagyobb teljesítményű

számítógépének a tulajdonosa vagy

Nem sokkal nagyobb egy jól megtermett grépfrútnál.

Sokkal kisebb, mint egy fej saláta. Könnyedén elbírnánk egy kézzel is. Ál-
talában kevesebbet nyom három fontnál (1500 gramm). Mégis több ezerszer na-
gyobb teljesítményre képes, mint a világ legnagyobb teljesítményű számítógépe.
És mindez a Tiéd: az agy, amely Téged és más emberi lényeket oly egyedivé
tesz.
Egy gyümölcslégynek 100 000 aktív agysejtje van. Egy egérnek 5 millió.
Egy majomnak: 10 milliárd. Neked születésed óta körülbelül 100 milliárd1 agy-
sejted van.
Az élet legelső napjaitól kezdve ezek a sejtek létesítik az új tanulási ösz-
szeköttetéseket, más néven szinapszisokat, hihetetlenül gyorsan, másodpercen-
kénti 3 milliárdos sebességgel.2 Ezek az összeköttetések jelentik agyunk teljesít-
ményének kulcsát.
Összehasonlításként vegyük az 1997-ben történt Mars felszíne körül tett űr-
utazás első három napját, amikor is felhasználók milliói 200 millió internetes
„találattal” követték nyomon a fejleményeket. Agyunk ezzel szemben tizenötször
annyi új összeköttetést képes létrehozni egy másodperc alatt, mint amennyit a
világ összes Internet használója létesített három nap alatt. Ebből az elképesztő
képességből azonban egy töredéknél senki sem használ többet. A tudósok napról
napra egyre többet tudnak meg arról, miképpen lehet tökéletesíteni folyamatait.
Ronald Kotulak, az Inside The Brain (Az agyon belül) című könyvében Jeri
Janowsky neuropszichológust idézve, így foglalja össze az agykutatás utóbbi év-
tizedben tett hihetetlen lépéseit: „Bármi, amit két évvel ezelőtt tanult meg az
ember elavult információnak számít. Az idegtudomány . . . mindezt felülírja.”
115 Tony Buzan, a pszichológus és emlékezet szakértő szerint: „Agyunk egy-
billió agysejtből áll. Minden egyes agysejt olyan, mint egy rendkívül összetett
kis polip. Van egy központja, melynek sok karja van, és minden karon számos
kapcsolódási pont található. Minden egyes agysejt a sok milliárdból sokkal na-
113
 Agyunknak 100 milliárd aktív
idegsejtje van, sejtenként több
mint 20 000 összeköttetéssel

Illusztráció Tony Buzan

Make The Most Of
Your Mind (Hozd ki a
legtöbbet az elmédbõl!)
címû könyvébõl, kiadja a
Pan, Londonban,
újranyomtatva Tony
Buzan engedélyével.

Agyunk körülbelül 100 milliárd aktív neuronnal vagy idegsejttel

rendelkezik. Mindegyik ágakat növeszt, mint egy fa, hogy az informá-
ciókat tárolja: több mint 20 000 ágszerû dendrittel minden sejten.

Minden neuron olyan, mint egy nagyteljesítményû számítógép.

Mindegyik az axonokon keresztül kapcsolódik más sejtekhez,
és elektrokémiai üzeneteket továbbít.

114
gyobb teljesítményű és szofisztikáltabb, mint a bolygónk legtöbb számítógépe
napjainkban. Minden egyes sejt más sejtek százezreivel kötődik és ölelkezik ösz-
sze. Így továbbítják az információt oda és vissza. Elvarázsolt szövőszéknek ne-
vezték e legbámulatosabban összetett és leggyönyörűbb létező dolgot. És minden
egyes ember rendelkezik ilyennel.”3
Billió agysejtünknek körülbelül egy tizede teszi ki az aktív neuronokat vagy
idegsejteket. Ezek mindegyike 20 000 különböző kapcsolatot képes létesíteni más
sejtekkel. Robert Ornstein, a Stanford Egyetem professzora, azt mondja a The
Amazing Brain (A csodálatos agy) című könyvében, hogy ezen összeköttetések
lehetséges száma valószínűleg nagyobb, mint az univerzum atomjainak összes-
sége.4
Kételkedsz benne? Gondoljuk meg, mi történik, ha csupán tíz hétköznapi
dolgot veszünk — mint például azt az első tíz dolgot, amelyet ma reggel tettünk
— és minden lehetséges módon megpróbáljuk kombinálni őket. Az eredmény
3 628 800 különböző kombináció lenne. Vegyünk 11 dolgot, kössük őket össze,
és a lehetséges kombinációk száma máris 39 916 800 lesz. Akkor most próbáljunk
meg összekombinálni 100 milliárd sejtet az összes lehetséges módon — figye-
lembe véve, hogy ezek mindegyike több, mint 20 000 különböző csatlakozásra
képes —, így megközelítő képet nyerhetünk saját agyunk kreatív kapacitásáról.
Hogyan nyerhetjük ki a legtöbbet agyunk eme óriási képességéből? Buzan
szerint: „Ahhoz, hogy felbecsülhessük elménk legjavát, először is tanulmányoz-
nunk kell, hogy mi is ez. Az első dolog, amit tenni kell, hogy megnézzük, miből
épül fel. Azután, hogy miképpen működik. Hogyan működik emlékezetünk? Ho-
gyan működik a koncentráció? Hogyan működik a kreatív gondolkodás folya-
mata? Vagyis szó szerint el kell kezdeni megvizsgálni és felfedezni magunkat.”
Kezdjük tehát el a felfedezést, és derítsünk fényt néhány meghökkentő dologra.

Négy agy az egyben

Elsőként azt találjuk, hogy négy agyunk van egyben — három különböző
szinten, legfelülről az agytörzsig és a negyedik hátulról szegélyezi ezt.
A következő, hogy agyunknak két oldala (féltekéje) van. Mindegyik eltérő
funkciókat irányít, és más módon dolgozza fel az információt. Ezek a féltekék
egy különleges elektromos és kémiai váltó-rendszer segítségével vannak össze-
kötve egymással, amely maga 300 millió működő idegsejtet tartalmaz. Ez szál-
lítja tovább azonnal az információkat, egy nemzetközi automata telefonközpont-
hoz hasonlóan.
Ma azt gondoljuk, hogy mindannyiunk agyában különböző „intelligencia-
központok” vannak. Azonban ebből a rejtett képességből a legtöbben csak na-
gyon kis részt fejlesztenek ki.
115
 Öt funkció, amely egyedül az
emberre jellemzõ

J
1 A felegyenesedve járás képessége.

J
2 A hüvelykujj és a mutatóujj
szembeállításának képessége.

J
3 A beszéd és az írás képessége.

J
4 A beszéd megértésének képessége.

J
5 Az olvasás képessége.

Ezek mind az agykéreg funkciói, és amikor egy sérült

agykérget vizsgálunk, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy
valamelyik hiányzik a felsorolt funkciók közül.

GLENN DOMAN
What To Do About Your Brain-Injured Child*
(Mit tehetünk agysérült gyermekünkért)

*Kiadja a The Better Baby Press, 8801 Stenton Avenue,

Philadelphia, PA 19118

116
117 Agyunk legalább négy különböző elektromos hullámhosszon üzemel —
hasonlóan négy különböző hullámhosszon működő rádióadóhoz vagy televíziós
csatornához.
Agyunk legfejlettebb része hat különböző rétegből épül fel.
Rendelkezünk egy aktív tudatos aggyal és egy tudatalatti aggyal. A legtöbb
tudást, amelyet felveszünk, tudat alatt tanuljuk meg.5
A túlegyszerűsítés kockázatát vállalva elmondható tehát, hogy:
Agyunk alsó része — más néven az agytörzs — olyan ösztönöket irányít,
mint például a légzés vagy a szívverés.
Agyunk középső része érzelmeinket irányítja. A tudósok ezt a részt limbi-
kus rendszernek hívják — a latin limbus, azaz „gallér” vagy „gyűrű” szó alapján
— mivel olymódon öleli körül az agytörzset mint egy gallér.
Agyunk felsőbb része tesz képessé minket a gondolkodásra, beszédre, ér-
velésre és alkotásra. A tudósok ezt a latin cortex, vagyis „kéreg” szóval illetik.
Hátulról szegélyezi ezeket a kisagy, amely alapvető szerepet játszik az „iz-
mok emlékeinek” tárolásában: olyan dolgokra való emlékezés ez, amilyet a
tényleges feladatok teljesítése jelent, például kerékpározás vagy valamilyen sport
játszása.
Agyunk számos különböző részét használjuk együtt ahhoz, hogy az infor-
mációkat tároljuk, emlékezzünk rájuk, és szükség esetén előhívjuk azokat.
E könyv nem tűzi ki céljául, hogy bármiféle vallási vitába bonyolódjék.
Viszont agyunk lenyűgöző teljesítménye közös alapot nyújthat mind a teremtés-
ben hívőknek, mind az evolucionistáknak. Azok, akik mélységesen fundamentális
vallásos hittel rendelkeznek, azzal érvelhetnek, hogy az emberi agy és elme
komplexitása a lélekkel a teremtés csúcsát reprezentálja. Ha összehasonlítjuk, az
összes többi teremtmény agya jóval „apróbbnak” tűnik.
Másrészt viszont a tudósok azt állítják, hogy az ember több mint négymil-
liárd éves evolúció végeredménye.6 Megmondják, hogy a Föld mióta létezik.
Elméletük szerint az élet első primitív formái a Föld keletkezése utáni első fél-,
egymilliárd évben jelentek meg.
Jelenleg a tudósok azt gondolják, hogy az élőlények agya, gerince és a tes-
tüket behálózó idegrendszer csak az utóbbi 500 millió éves időszakban fejlődött
ki. Akárcsak napjainkban a félprimitív állatok, mint például az osztriga vagy a
homár — a gerinctelenek — nagyon egyszerű idegrendszerrel rendelkeznek,
mindössze néhány ezer idegsejttel.7 A gerincesek idegrendszere viszont sokkal
összetettebb. Még egy patkány agya is sejtek millióiból áll: s a legfejlettebb azon
a területen, amely összeköttetésben áll a bajszával.
119 Ha agyunkat felboncolnánk, akkor a koponya alapjánál találnánk egy szeg-
mentumot, amely majdnem azonos egy gyíkéval, egy krokodiléval vagy egy ma-
dáréval. Emiatt néhány tudós „hüllőagyként”8 nevezte el e területet. Az agynak
ez a része, az agytörzs, nagyon egyszerű, de fontos funkciókat irányít: mint pél-
117
 Az agy szintjei

Alul: Az agytörzs található, közel a nyak felsõ részéhez, amelyet „hüllõ”

agynak is hívnak – mivel hasonló a hidegvérû hüllõk agyához. A test
számos olyan ösztönös funkcióját szabályozza, mint például a légzés.
Középen: Az öreg „emlõsagy” – amely hasonló más melegvérû
emlõsök agyához. Érzelmeinket, nemi életünket kontrollálja – és
kulcsszerepe van az emlékezésben.
Felül: A „cortex” (agykéreg), amelyet gondolkodásra, beszédre,
látásra, hallásra és alkotásra használunk.
Itt nincs illusztrálva: A negyedik „agy”, vagy más néven kisagy.
Lásd a 111. oldalon lévõ illusztrációt.

Az illusztráció Jane M. Healy Your Child’s Growing Mind

(Gyermekeink növekvõ elméje) mûvébõl származik,
kiadja a Doubleday, 666 Fifth Avenue, New York, NY 10103

118
dául a légzést, a szívritmust és sok más elemi ösztönt. Kapcsoljunk fel egy lám-
pát, és a közelben lévő rovarok elkezdik megtörni a síri csendet. A fény azonnali
jelet küld parányi hüllőagyukba. Autónkkal vezessünk egy úttesten ülő madár
felé, és pont, mielőtt elgázolnánk, el fog repülni; hüllőagyának van egy beépített
programja, hogy gyorsan elröppenjen. Gondoljunk erre legközelebb, amikor
agyon akarunk csapni egy legyet — és az a légycsapó landolása előtt egy pilla-
nattal elmenekül.
Agytörzsünk felett található a második emeleti agy. Ez a limbikus agy, ame-
lyet gyakran „emlős agynak” hívnak — mivel hasonló más emlősök agyának fő
részéhez.
A tudósok szerint ez az első melegvérű emlősökkel kezdett el kifejlődni
200 és 300 millió évvel ezelőtt. Szerintük ezek is megőrizték „hüllőagyukat”, de
ezt megtoldották még eggyel.
Ez az a része az agynak, amely arra van beprogramozva, hogy eligazítson
egy csecsemőt — vagy egy bárányt, egy kölyökkutyát — abban, hogy ösztönösen
szopjon anyjától, szinte közvetlenül a születés után. És amint azt később látni
fogjuk, nagy jelentősége van annak, hogy az agy érzelmi és szexuális központja
közvetlen összeköttetésben áll az agy azon részeivel, amelyek az emlékezeti tá-
rolással foglalkoznak. Sokkal jobban tudunk emlékezni azokra a dolgokra, ame-
lyekbe érzelmileg bevonódunk — amint azt például első szerelmi ügyeink ese-
tében tettük.
A limbikus rendszer tetején ülve található a két féltekére osztott nagyagy
és a kérge, amely gyűrött takaróként, sapkaszerűen borít be minden területet. Ez
a kéreg mindössze körülbelül 3 milliméter vastag. Hat rétegből áll, s mindegyik-
nek eltérő funkciója van. Számos különböző „lebeny” vagy központ dolgozza fel
az egyes érzékszervekből beérkező információkat, illetve válaszol rájuk. Agyunk-
nak ez az a része, amely minket, embereket, kiemelkedővé tesz.

Neuronok, dendritek, gliasejtek és a szigetelő rendszer

100 milliárd aktív neuronunk mindegyike egy virtuális számítógép önma-
gában. Mindegyik képes arra, hogy 2000 és 20 000 közötti számú nyúlványt
csíráztasson ki, amelyeket dendriteknek hívunk — és nagyon hasonlóak a fa-
ágakhoz. Ezek mindegyike információt tárol, és bemeneteket kap más sejtektől.
Minden neuron sorban továbbítja saját üzenetét az agyban és a testben a fő
összeköttetéseiken keresztül, amit axonnak nevezünk. Minden axont mielinhü-
vely vesz körül. Ez nagyon hasonlít az elektromos huzalok szigeteléséhez. Minél
jobban be van hüvelyezve, vagyis szigetelve, annál nagyobb lesz az üzenetek
sebessége a „huzalban”: több mint 100 méter egy másodperc alatt.
121 Az dendritek összességét több mint 900 milliárd gliasejt veszi körbe, ame-
lyek az agy alkotórészeit „ragasztják” össze.
119
 Az intelligencia néhány alapvetõ típusa

nyelvi

testi,
fizikai

intraper- matematikai /
szonális logikai

térbeli /
inter-
vizuális
perszo-
nális

természeti
zenei

A Harvard Egyetem professzora, Howard Gardner szerint az

intelligenciának legalább nyolc különbözõ típusa van, amint azt
a fenti illusztráció is mutatja.
Figyeljük meg, hogy Gardner közös típusba sorolja a „térbeli” és a
„vizuális” intelligenciát. Mások – beleértve a jelen szerzõket is – azt
találták, hogy ha valaki erõsnek mutatkozik az egyik vonásban, az
nem szükségszerûen vonja magával a másik területen tanúsított
erõsséget is.
Hasonlóképpen néhányan azt gondolják, hogy a „természeti
intelligencia” sokkal inkább egy specifikus tanulási stílus.
Gardner professzor modellje azonban kitûnõ abban, hogy
segítsen azonosítani az egyéni erõsségeket és tanulási stílusokat.

Az illusztációt Colin Rose Master It Faster (Sajátítsd el gyorsabban) c.

mûve alapján reprodukálták, kiadja az Accelerated Learning Systems,
Aston Clinton, Aylesbury, Bucks, England.

120
 Ezek az összekötött részek alkotják a legegyedibb természetes számítógépet,
amelyet valaha is ismertek a világon — ha egyáltalán hívhatjuk annak; sokkal
inkább egy önmegújító ökorendszerről van szó.
Tanuljuk meg, hogyan kell használni csodálatos agyunk egyes részeit —
és az eredmények ámulatba fognak ejteni. „Kezdetként — mondja Tony Buzan
— ha valóban erre állítod be az elmédet, könnyedén el tudsz olvasni négy könyvet
egy nap alatt. És nem csak elolvasni őket, de emlékezni is arra, amit olvastál.
Valójában a négy könyv egy nap alatt történő elolvasása annyi, amennyit egy
átlagos tanuló egy év alatt olvas el — legalábbis ennyit várnak el tőle egy évben.”
„Most képzeld el egy pillanatra, hogy egy család négy tagja elkezdi tanul-
mányozni ugyanazt a témát — és mindannyiuk négy könyvet olvas el róla egy
nap alatt. Azután mindannyian egy színes elmetérkép segítségével összeszedik a
lényegi információkat, hogy a fő pontokra könnyen emlékezzenek. Egymás kö-
zött elkezdik csereberélni az elmetérképeket — és a nap végére mind a négy
személy magáévá tudja tenni a 16 különböző könyvből származó információkat:
pontosan annyit, amennyit egy átlagos tanuló négy év alatt olvasna el.”
És mennyire nehéz ezt megtenni? Ismét Buzan válaszol: „Egyáltalán nem
nehéz — ha megtanulod, miképpen működik az agy. Ez valóban egy fantasztikus
eszköz.”
„Vegyük az emberi szemet — ami csupán egy pici része az agynak. Csak-
úgy, mint az agy maga, a szem is sokkal nagyobb teljesítményre képes, mint
annak valaha tudatában voltunk. Ma már tudjuk, hogy mindkét szemünk 130
millió fényreceptort tartalmaz, amelyek fotonok billióit képesek felvenni másod-
percenként. Ez olyan, mint a: bumm! Egy új hegyvidéki helyszínt látok, és teljes
egészében fel tudom venni egy másodperc alatt. Tehát egy egyszerű oldal egy
öreg könyvből semmi a szem-agy rendszer számára. Egyszerűen arról van szó,
hogy senki nem tanított bennünket arra, hogy miképpen használjuk fel ugyanezt
a vizuális jártasságot az olvasásban.”

Különböző „intelligenciaközpontjaink”
A harvardi pszichológia professzort, Howard Gardnert kérdezve azt a vá-
laszt kapjuk, hogy a vizuális képesség csupán egyike számos „intelligenciánk-
nak”.9 Éveket töltött az emberi agy elemzésével, és ennek oktatásra való kiha-
tásával. Következtetései egyszerűek, ugyanakkor rendkívül fontosak.
Gardner szerint mindannyian számos különböző típusú intelligenciával
rendelkezünk. A hagyományos oktatás ezek közül csupán kettőnek az értékelé-
sére helyez hangsúlyt.
Az elsőt nyelvi intelligenciának hívja: az olvasásra, írásra és a szavakkal
történő kommunikációra való képességet jelenti. Nyilvánvalóan ez a képesség
nagyon magasan fejlett íróknál, költőknél és szónokoknál.
121
 Motoros
Prefrontális kéreg
kéreg

Parietális lebeny

Temporális Okcipitális
lebeny lebeny

KAPUÕR Kisagy

Az agy részei, amelyek különbözõ funkciókkal foglalkoznak:

A PREFRONTÁLIS KÉREG: amely a gondolkodással foglalkozik.
A MOTOROS KÉREG: amely a cselekvéseket irányítja.
A TEMPORÁLIS LEBENY: az agy beszédközpontja.
A PARIETÁLIS LEBENY: amely térbeli képességeinket irányítja.
AZ OKCIPITÁLIS LEBENY: a látóközpontunk.
A CEREBELLUM vagy KISAGY: amely kulcsszerepet játszik a testtartás
beállításában és az egyensúlyozásban. Úgy is viselkedik, mint egy
„robotpilóta”, amikor olyan megtanult mûködésmódokat teljesítünk,
mint például a kerékpározás vagy a gépírás.
A „KAPUÕR”: valójában három „kapuõrünk” van: az amygdala,
a hippokampusz és a nucleus caudatus; mindhárom fontos
üzeneteket továbbít az agy különbözõ részeibe.

Az illusztráció Jane M. Healy Your Child’s Growing Mind (Gyermeked

növekvõ elméje) címû mûvébõl származik, kiadja a Doubleday, 666
Fifth Avenue, New York, NY 10103

122
123 A második a logikai vagy matematikai intelligencia: a logikus okfejtésre
és számolásra való képesség. Tudósoknál, matematikusoknál, jogászoknál és bí-
róknál magasan fejlett.
A hagyományos, úgynevezett intelligenciatesztek erre a két képességre fó-
kuszálnak. És sok iskola világszerte erre a két képességre koncentrál. Azonban
Gardner szerint ez tanulási lehetőségeinknek egyoldalú és korlátolt képét mutatja.
Korábbi úttörő munkája során további öt különálló „intelligenciát” sorol fel:
Zenei intelligencia: nyilvánvalóan magasan fejlett zeneszerzőknél, karmes-
tereknél és a legnagyobb zenészeknél Beethoventől Louis Armstrongig.
Térbeli és vizuális intelligencia: az a fajta képesség, amelyet az építészek,
szobrászok, festők, navigátorok és pilóták használnak — s amelynek létezését
ennek a könyvnek a szerzői vitatják, ők inkább az intelligencia két elkülönült
formájáról beszélnek.
Kinesztetikus vagy testi, fizikai intelligencia: magasan fejlett sportolóknál,
táncosoknál, tornászoknál és talán a sebészeknél.
Interperszonális intelligencia: a képesség, hogy kapcsolatban legyünk má-
sokkal — az a fajta képesség, amely természetesnek tűnik kereskedőknél, veze-
tőknél és tárgyalóknál.
És az intraperszonális vagy introspektív intelligencia: az önmagunkba te-
kintés képességét jelenti, azt hogy ismerjük magunkat — az a fajta képesség,
amely néhány ember számára nagyszerű intuíciót nyújt. Az a fajta képesség,
amely megengedi számunkra, hogy letapogassuk tudat alatti elménk óriási méretű
információs bankját.
Azonban ezek nem csupán olyan önhatalmú funkciók, amelyeket Gardner
professzor Ph.D. disszertációjában fedezett fel. Elmondása szerint az agysebészet
és agykutatás megmutatta, hogy ezen „intelligenciák” vagy képességek az agy
különböző részein lokalizálhatók. Elég egy erős sérülés az adott területen, és el-
veszítjük képességünket, amelyért felelt. Ezért van az, hogy az agyvérzés befo-
lyással lehet a járás vagy a beszéd képességére, attól függően, hogy az agy melyik
területe érintett benne.
Gardner professzor ma úgy gondolja, hogy létezik egy másik intelligencia
is: „a természeti”: az a képesség, hogy a természetre hangolódjuk, a természettel
foglalkozzunk. Mi úgy gondoljuk, hogy ezt jobb lenne számos más tanulási stílus
közé illeszteni, amelyeket később mutatunk majd be.*

* Gardner professzor modellje nem foglalkozik azzal az „intelligenciával”, amelyet mi a legfon-

tosabbnak tartunk mind közül: azzal a képességgel, hogy valami teljesen új fogalmat alkossunk
azáltal, hogy az agy különböző részeiből származó információt összekötjük egymással — amint
arról később beszámolunk. Sok modern gondolkodó, mint például a brit Charles Handy pro-
fesszor, azt állítja, hogy számos más intelligencia is létezik, ilyen például a józan ész. Mind-
azonáltal Gardner professzor kutatása nagyszerű kiindulópontja annak, hogy olyan iskolákat
tervezzünk, amelyek a különböző képességű és tanulási stílusú tanulókat egyaránt kiszolgálják.

123
 A két agyfélteke

teke
bal a agyfél
gyfél
teke jobb

A bal félteke A jobb félteke

dominanciái: dominanciái:
Szavak Rímek
Logika Ritmus
Számok Zene
Matematika Képek
Sorozatok Képzelet

A corpus callosum (kérgestest) köti össze a kettõt.

Az illusztráció Barbara Meiser Vitale Unicorns Are Real

(Az egyszarvúak léteznek) címû mûvébõl való,
kiadja a Jalmar Press, P.o. Box 1185, Torrance, CA 90505

124
A két agyfélteke
125
Vessünk egy pillantást az agyunkról készült elektromos leképezésre, és
megláthatjuk, hogy egyes részei hogyan dolgozzák fel az információ különféle
típusait. Az információt öt fő érzékszervünk segítségével vesszük fel: azáltal, amit
látunk, hallunk, tapintunk, szagolunk és ízlelünk.
Általános kifejezéssel élve azt mondhatjuk, hogy agyunk bal oldala játssza
a főszerepet a logika, a szavak, a matematika és a sorozatok feldolgozásában
— ez az úgynevezett akadémikus része a tanulásnak.
Agyunk jobb oldala foglalkozik a rímekkel, ritmussal, zenével, képekkel
és álmodozással — ezek pedig az úgynevezett kreatív aktivitások.
A kettéosztás azonban nem ilyen egyszerű. Ugyanis a két félteke összeköt-
tetésben áll egymással a corpus callosum által, amely nagyon összetett átkapcsoló
rendszer, 300 millió aktív neuronnal. Állandóan kiegyensúlyozza a bejövő infor-
mációkat, és összeköti egymással az absztrakt holisztikus képeket a konkrét lo-
gikus üzenetekkel.
Colin Rose, brit üzletember és kutató, az Accelerated Learning (Gyorsta-
nulás) könyv szerzője és számos gyorstanulási idegennyelvi kurzus kifejlesztője,
egyszerű példát ad arra, miképpen tudnak az agy különböző aspektusai integrált
módon együttműködni egymással. „Amikor egy dalt hallgatunk, a bal félteke dol-
gozza fel a szavakat, a jobb a zenét. Nem véletlen, hogy nagyon könnyen meg-
tanuljuk a népszerű dalokat. Semmilyen erőfeszítést nem kell tegyünk ezért. Na-
gyon gyorsan tanulunk, mert mind a bal, mind a jobb agyfélteke bevonódik —
csakúgy, mint a limbikus rendszer, az agy érzelmi központja.”10
Agyunk érzelmi központja nagyon közeli kapcsolatban van a hosszú távú
emlékezet tároló rendszerével. Ezért van az, hogy mindannyian legkönnyebben
a magas érzelmi töltésű információkra emlékszünk. Szinte bárki vissza tud em-
lékezni életének első szexuális tapasztalatára. Emberek milliói képesek azt is pon-
tosan felidézni, hogy hol voltak, amikor John F. Kennedy vagy Diana hercegnő
halálának híréről hallottak. A dalok zenéje és szavai mély emlékezést idéznek
elő — ha a zene személyes jó hangulattal vagy kellemes tapasztalatokkal asz-
szociálódik. Annak felfedezése, hogy agyunk miképpen dolgozza fel az ehhez
hasonló információkat, alapvető pontja a hatékonyabb tanulásnak.
Marian Diamond11 professzor, vezető agykutató a Kaliforniai Egyetemen,
Berkeley-ben nap mint nap azzal foglalkozik, hogy precízen bemutassa, mikép-
pen működik az agy; és hogy az mennyivel bonyolultabb mint bármilyen egy-
szerű baloldal–jobboldal magyarázat. Az egyik közeli hullaházból ideszállított
emberi agyat felszeletelve az agytörzzsel kezdi. „Ezt a kis területet itt medullának
hívják — magyarázza. — Ez irányítja szívritmusunkat, légzésünket, tehát életünk
szempontjából alapvető fontosságú. Csupán egy hüvelyknyi az emberi agyban,
125
 Agyunk
születésünktõl
kezdve
életünk
végéig képes
a tanulásra.
MARIAN DIAMOND
A Magic Trees of the Mind* (Az elme varázslatos fái) társszerzõje.
*Kiadja a Dutton, New York (Janet Hopson társszerzõvel)

126
és ugyanilyen méretű egy csimpánzéban is.” De a medulla az ember esetében
háromszor akkora kapacitásúvá fejlődött, mint amekkora a csimpánzé.
127 „A következő a cerebellum. Szó szerint azt jelenti, hogy »kisagy«. Ez fe-
lelős a koordinációért és az egyensúlyozásért. És csak mostanában fedeztük fel,
hogy milyen fontos szerepe van a tanulásban és a beszédben is.”
Ezután felemeli az agy felső részét, azt a részt, amely úgy néz ki, mint egy
hatalmas ráncos dió: ez az agykéreg. „Ha nem lenne így összehajtogatva, akkor
egynegyed négyzetméter kiterjedésű lenne.” Hogy miért van összehajtogatva?
„Nos, azt gondoljuk, hogy évmilliókon át fejlődött. Alapvetően azért, hogy át-
férjen az emberi szülőcsatornán, az agy ezen részének össze kellett hajtogatnia
magát.” Sok tudós szerint az agy akkor fejlesztett ki új lehetőségeket, amikor
elődeink lejöttek a fáról, elkezdtek felegyenesedve járni, megtanulták a tűz hasz-
nálatát, elkezdtek eszközöket gyártani és használni, valamint megtanultak beszél-
ni.
Diamond professzor, a tudós, aki a néhai Albert Einstein agyát is boncolta,
a következőt mondta: „Közvetlenül homlokunk mögött találhatjuk az agy leg-
utóbbi időben kifejlett részét: a frontális lebenyt. Ez alapvető jelentőséggel bír
személyiségünkben, a tervezésben és gondolataink sorba rendezésében. Agyunk-
nak ez a része felelős elsősorban a modern ember és elődei közt fellelhető kü-
lönbségekért.”
Ezután arra a területre mutat, amely közvetlenül a homlok mögött van.
„Pontosan ez az a terület, amely esetemben éppen működik, miközben önökhöz
beszélek. Ezt nevezzük a beszéd motoros területének. Azok esetében, akik meg
akarják érteni kimondott szavaimat” — egy másik pontra mutat az agy elülső
részén — „az agynak ez a területe aktív.”
Nem meglepő, hogy a látást nem csupán a szemünkkel dolgozzuk fel. Dia-
mond professzor fejének hátsó részére mutat. „Itt hátul találhatjuk a látókérget.
Ezért látunk csillagokat, amikor fejünknek ez a része megütődik. Látókérgünk
megrázkódott.”
Amint átmetszi az agyat, elmagyarázza az egyes részeket: az apró terüle-
teket, amelyek karjainkat, lábainkat és ujjainkat mozgatják; azokat a részeket,
amelyek az érzéseket, a fájdalmat, a hőmérsékletet, a tapintást, a nyomást és a
hallást szabályozzák.
És amint egyre lejjebb ér a limbikus rendszerben, Diamond professzor el-
kezd behatolni a mélyebb, rejtett részekbe: az agy azon részeibe, amelyek a féle-
lemmel, dühvel, érzelmekkel, szexualitással, szerelemmel és szenvedéllyel fog-
lalkoznak. A parányi agyalapi mirigy, amely hormonokat választ ki, az agyat
azzal a képességgel ruházza fel, hogy regisztrálja és megszüntesse a fájdalmat.
És szinte varázslatos módon az agy üzeneteket küld az agy más pontjaiba és a
testbe: olyan üzeneteket, amelyek folyamatosan alakulnak át elektromos impul-
127
Az agyba vezetõ hat fõ pálya:
Azáltal tanulunk...

amit LÁTUNK;

amit HALLUNK;

amit ÍZLELÜNK;

amit TAPINTUNK;

amit SZAGOLUNK;

amit CSINÁLUNK.
GORDON DRYDEN

Egy diaprezentáció a World Book Encyclopedia

International Achievers’ Conference-ról, (a Világkönyv
Enciklopédia Nemzetközi Létrehozóinak Konferenciájáról)
Barcelona, Spanyolország,1996 augusztus.
Lásd Jeannette Vos hozzáadásait a 32. oldalon.

128
zusokból kémiai keringéssé. Dr. Diamond számára azonban ezek az elemi részek
együtt az emberi agy hatalmas, feltáratlan lehetőségeit jelentik.
129 Megkérdeztük tőle, hogy milyen üzenetet közvetítene az agyról abban az
esetben, ha a Föld összes emberével egyenként tudna beszélni erről. Válasza vi-
lágos és tömör: „Tudatnám velük, hogy agyuk mennyire dinamikus. És azt a
tényt, hogy nem számít, milyen korúak, képesek a változásra születésüktől életük
végéig. Pozitív módon képesek megváltozni abban az esetben, ha serkentő kör-
nyezetet alakítanak ki maguk körül. De negatív irányba is változhatnak azáltal,
hogy nem fogadják be ezt a serkentést.”
Számára az ember kommunikációs képessége jelenti azt a kulcselemet, ami
más fajoktól megkülönböztet minket. És különösen az a képesség, hogy számos
módon tudunk kommunikálni: beszéddel, írással, képekkel, dalokkal, tánccal, rit-
mussal és érzelmekkel.
Nem meglepő, amit a tudósok mostanában tárnak fel, hogy sok társadalom
évezredek óta ösztönösen ismeri ezeket.
Több mint 2000 évvel Kolumbusz Kristóf előtt már átszelték az Atlanti
Óceánt, hogy „felfedezzék” az Új Világot, a mai polinéz társadalmak elődei pedig
a sokkal nagyobb Csendes Óceánt szelték át.12 A Nap, a Hold és a csillagok
segítségével navigáltak — azon képességüket használva, amelyet Gardner pro-
fesszor ma térbeli intelligenciának nevezne. Nem meglepő, hogy amikor kutatói
a Salamon-szigetek lakóit vizsgálták, azt találták, hogy agyuknak nagyon fejlett
az a része, amely a „térbeli intelligenciáért” felelős.
Ehhez hasonlóan a Csendes-óceán felfedezői fantasztikus navigációs tulaj-
donságaikkal valószínűleg megbuknának a modern „intelligenciateszten”, mivel
soha nem fejlesztettek ki írott nyelvet. Még a mai polinéz fiatalok is a tánc, a
ritmus és a dalok segítségével tanulnak legkorábbi éveiktől kezdődően.
A nyelv maga külön mintázatot alakít ki az agyban — és különböző min-
tázatokat a kultúrában.
Az, aki Kínában vagy Japánban nő fel, „képi” nyelven tanul meg írni —
és ezt nagyrészt az agy jobboldali részén keresztül sajátítja el.
Aki viszont a nyugati „alfabetikus” kultúrában nő fel, azt tanulja meg, mi-
képpen kell felvenni az információt az összes érzékszerv bevonásával, de mindezt
lineáris írással kommunikálja.
Az angol nyelv körülbelül 550 00013 szóból áll, de valamennyi szó az ábécé
26 betűjének a variációiból épül fel. Az alfabetikus nyelvekkel történő kommu-
nikációban főként agyunk baloldali területeit használjuk.
131 Abban az esetben, ha valaki egy tradicionális polinéz, melanéz vagy mik-
ronéz kultúrában nő fel a Csendes-óceánnál, képek vagy „szekvenciális” írott
nyelv nélkül, akkor fő kommunikációja a hangokra fog szorítkozni — megerő-
sítve rímekkel, ritmusokkal, dalokkal és táncokkal, és természetesen holisztikus
látásmóddal.
129
 Egy átlagos tanuló
tanulási stílusa

Haptikus: 37%
mozgás, érintés,
cselekvés

Auditív: 34%
hang, zene
Vizuális: 29%
képekbõl való
tanulás

Ez egy átlagos tanuló „tanulási stílus profilja” a marylandi Rockvillben

mûködõ Specific Diagnostic Studies Inc. szerint, amelynek munkatár-
sai 5300, 5-12 évfolyamos tanulót vizsgáltak meg az SDS Learning
Channel Preference Checklist (Tanulási Csatorna Preferencia Lista)
segítségével az Egyesült Államokban, Hongkongban és Japánban.
Az SDS azonban hangsúlyozza, hogy statisztikailag helytelen lenne azt
a következtetést levonni, hogy a tanulók 37 százaléka fõleg haptikus
(más néven taktilis-kinesztetikus) tanuló, 34 százalék auditív, és a
maradék 29 százalék vizuális.
Minden tanuló profilja más-más százalékot mutatott minden egyes
kategóriában, a fenti ábrán lévõ százalékok viszont csak a minta
átlagát mutatja.

130
 A kutatók ma azt mondják, hogy legalább három fő tanulási stílus prefe-
rencia létezik:
1. A haptikus tanulók, egy görög szóból képezve, melynek jelentése „vé-
gig mozogni”: azok az emberek, akik azáltal tanulnak legjobban, hogy bevonód-
nak, mozognak, tapasztalnak és kísérleteznek; gyakran kinesztetikus-taktilis ta-
nulóknak ia hívják őket.
2. A vizuális tanulók, akik akkor tanulnak a legjobban, amikor képeket
láthatnak azzal kapcsolatban, amit meg akarnak tanulni, egy kisebb százalékuk
„nyomtatás-orientált”, vagyis főként olvasva tanul.
3. Az auditív tanulók, akik a hangok segítségével tanulnak legjobban: ze-
nén és beszéden keresztül.
Lynn O’Brien, a marylandi Rockvillben működő Specific Diagnostic Stu-
dies Inc. igazgatója azt találta, hogy a legtöbb általános- és középiskolás tanuló
akkor tanul a legjobban, amikor bevonódnak és mozognak, míg a legtöbb felnőtt
vizuális preferenciával rendelkezik.14 Legtöbbünk azonban különböző módokon
kombinálja a három stílust, amit a későbbiekben vizsgálunk meg. Mindannyian
akkor tanulunk a legjobban és a leggyorsabban, amikor összekötjük agyunk szá-
mos nagyszerű képességét. Mindebből három roppant fontos dolog következik a
tanulásra nézve:
1: Hogyan tároljuk és hívjuk elő az információt — gyorsan, alaposan és
hatékonyan.
2: Hogy tudjuk felhasználni ezt a problémamegoldásban.
3: Hogyan tudjuk felhasználni ezt új ötletek létrehozására.
Az első kettőnél agyunk egyedülálló képességét használjuk fel arra, hogy
mintázatokat és asszociációkat ismerjen fel. A harmadikban pedig azt tanuljuk
meg, hogy miképpen kell megtörni a mintázatokat — hogyan kombináljuk újabb
módokon az információt.

Hogyan tárolja agyunk az információt?

Mintázó eszközként szinte semmi sem hasonlítható az agyhoz. Képes arra,
hogy gyakorlatilag minden főbb adatcsoportot, melyet felvesz, külön-külön tá-
roljon.
Például amikor megtanulunk azonosítani és felismerni egy kutyát, agyunk
létrehoz egy tároló fájlt a kutyák számára. Minden más típusú kutya, melyet meg-
tanulunk felismerni, hasonló mintázó rendszerben tárolódik. Ugyanez igaz a ma-
darakkal, lovakkal, autókkal, viccekkel és bármilyen más tárgyakkal kapcsolat-
ban. Sok tudós ma úgy gondolja, hogy ezeket az egymással kapcsolatban lévő
dolgokat faágakhoz hasonló elrendezésben tároljuk.
133 Csakhogy a dolog sokkal összetettebb. Ha megkérnek minket, hogy nevez-
131
Minél több
kapcsolatot
létesítesz,
annál
többet
tanulsz.
JEANNETTE VOS

Egy üzenet a Tanulás Forradalmának Nemzetközi mûhelyébõl, amely

magában foglal számos agy-alapú emlékezeti technikát.

132
zük meg azokat az almafajtákat, amelyeket ismerünk, elkezdjük őket felsorolni:
jonatán, starking, húsvéti rozmaring és így tovább — saját „alma” memória-fánk-
ból. Ha arra kérnek minket, soroljuk fel az összes gyümölcsöt, amelyet ismerünk,
az almákat a narancsokkal, körtékkel és szőlőkkel együtt tárolt „gyümölcs” me-
mória-fából idéznénk fel.
Amikor arra kérnek, nevezzünk meg kerek tárgyakat, akkor a narancsokat
a „kerek tárgyak” memória-fából hívnánk elő. Vagyis agyunk számos különböző
tároló fájl segítségével osztályozza az információkat — hasonlóan egy könyv-
tárhoz, egy könyv tárgymutatójához vagy más keresztreferencia könyvekhez.
Agyunk nagyszámú asszociáció létesítésével tárolja az információkat.
Minden személy agyának van egy asszociációs kérge. Össze tudja kötni a ha-
sonlókat a hasonlókkal a különböző memória bankokban.
Egyszerű kísérlet gyanánt vizsgáljuk meg a nyilvánosbeszédet. A legtöbb
ember félelmeinek listáját ez vezeti. Kérjünk csak meg bárkit a pillanat hevében,
hogy tartson egy spontán nyilvánosbeszédet, az illető első reakciója valószínűleg
az lesz, hogy izgalomba jön. Adrenalin száguld át az agysejteken. Az agy „le-
kapcsol” egy primitívebb üzemmódba. A félelem blokkolja a memória bankot.
Az illető megijedt! Viszont ha megkérünk valaki mást, hogy meséljen bármilyen
viccet, akkor szinte azonnal a csoport minden tagja elkezd emlékezni egy asz-
szociált vidám történetre. Vagy gyűljünk össze a zongora körül egy bulin. Amint
valaki elkezd egy dalt, a többiek szinte azonnal képesek emlékezetükből előhívni
a szöveget.
Úgy tűnik, mindannyian óriási képességekkel rendelkezünk az információ
tárolásában — és abban, hogy emlékezni tudjunk rá, amikor megteremtjük a meg-
felelő asszociációt. És mindezt pontosan, korrekt módon. Sebészek, akik operáció
alatt elektródákat alkalmaztak az agy különböző részein,15 teljesen elámultak
felébredő pácienseiken, akik teljes egészében idéztek fel specifikus eseményeket
még kora gyerekkorukra vonatkozóan is. És ez természetesen gyakran előfordul
hipnózis alatt is. A hipnotizőr „kinyitja elménket”, és lehetővé teszi számunkra,
hogy olyan információkat idézzünk fel, amelyeket agyunk évekkel ezelőtt raktá-
rozott el.
Az erős asszociációkkal kísért, mintázatokban történő információraktáro-
zás megtanulása az első lépés agyunk feltáratlan lehetőségének kifejlesztése
felé.
Az egyik legfontosabb kulcs ahhoz, hogy tökéletesítsük azon képességün-
ket, hogy bármire emlékezni tudjunk, az, hogy a megjegyezni kívánt dolgot erős
képhez asszociáljuk, és használni igyekszünk agyunk minél többfajta képességét.
Mi mással tudnánk könnyebben megjegyezni az égtájak egymáshoz viszonyított
irányát, mint a következő versikével: Előttem van Észak / hátam mögött Dél /
balra a Nap nyugszik / jobbra a Nap kél? — Mindez a jobb agyféltekénken át
tárolódik, amely a rímekkel foglalkozik.

133
 Az
v a g y,
amit
megeszel.
BRIAN ÉS ROBERTA MORGAN
Brain Food* (Agy táplálék)

Amellett, hogy a fenti idézetet már sokszor használták korábban,

ez képezi a kulcstémáját Morganék kiváló könyvének, kiadja a
Michael Joseph Ltd., és a Pan Books, Londonban.

134
Négy különböző hullámhossz*
135
A második lépés, hogy megtanuljuk használni tudatalatti elménket.
És ez az a pont, ahol rábukkanunk az agyhullámokra. Csatoljuk rá magunkat
egy elektromos letapogató készülékre, és hamar rájövünk, hogy agyunk egyes
részei különböző frekvenciákon képesek küldeni és fogadni az információkat. Ez
bizonyos tekintetben a televíziós jelekhez hasonlít. Hangoljuk rá televíziónkat a
2-es vagy a 22-es csatornára, és képesek leszünk fogadni azokat az üzeneteket,
amelyeket azon a hullámhosszon küldtek el.
Ha olyankor vizsgáljuk agyunkat, amikor teljesen éberek vagyunk, akkor
egy bizonyos ciklus per másodperc mellett fog továbbítani. Ha akkor, amikor
szendergünk, megint „más frekvencián” fog továbbítani. Hasonlóképpen más lesz
az eredmény az alvás korai stádiumában és álmodáskor, és később, amikor mé-
lyen alszunk.
Sok kutató meggyőződése manapság, hogy sokkal gyorsabban és hatéko-
nyabban tudjuk elsajátítani az információt, amikor agyunk a „relaxált éberség”
állapotában van.
Ez az az állapot, amelyet gyakran a meditáció bizonyos fajtáinál érünk el,
vagy amikor nyugtató zenét hallgatunk. Néhány „gyorstanulási” technika — me-
lyeket a könyv egy későbbi részében veszünk szemügyre — a „barokk” zenével
kapcsolatos élményeken alapul. Számos barokk zenei kompozíciónak hasonló a
„hullámhossza” ahhoz, amit agyunk mutat a „relaxált éberség” állapotában. Ha
az információt ezzel a zenével egybekötve olvassák fel számunkra, akkor az „be-
úszik tudatalattinkba”, és sokkal gyorsabban tudunk tanulni.
Akár alkalmazunk zenét, akár nem, a logika nagyon egyszerű. Ugyanis le-
hetetlen lenne bármit megérteni egy rádióadásból abban az esetben, ha egyszerre
négy állomásra állítanánk be. Így van ez a tanulásban is. Meg kell tisztítani a
hullámhosszainkat — és egyszerre csak egy csatornára ráhangolódni.
Ezért kezdődik minden sikeres tanulási szakasz relaxációval: elménket meg-
tisztítva a tudatalatti rendezett üzeneteket képes befogadni — és tárolni őket a
megfelelő „fájlban”.

Az agy üzemanyagai: az oxigén és a táplálék.

Csakúgy, mint bármely más összetett gépezetnek, agyunknak is szüksége
van energiára. Ezt alapvetően abból a táplálékból nyeri, amelyet elfogyasztunk.
A felnőttek agya teljes testsúlyuk csupán két százalékát teszi ki, azonban 20 szá-
zalékát használja fel a megtermelt energiának.

* Lásd a következő fejezet 168. oldalán az agyhullámok működés közbeni illusztrációját. Ezzel a
témával részletesebben a könyv második kötetében foglalkozunk.

135
 Miképpen hat az étrend
a továbbító rendszerünkre?
dendritek szinapszis
sejttest
mielinhüvely
axon

100 milliárd aktív neuronunk vagy agysejtünk mindegyike faágakhoz

hasonló dendritjeik ezreiben tárolja az információt.
Ezután elektromos impulzusok formájában a fõ útvonalon az axonon
keresztül továbbítja az információt más sejtekhez és a test más
részeibe.
Amikor a másik agysejthez érve eléri a szinapszist (a csatlakozási
rést), minden elektromos impulzus kémiai reakciót vált ki – és a
résben neurotranszmitterek viszik át az információt.
Minden axont mielinhüvely vesz körül, ami úgy viselkedik, mint a
szigetelés. Minél jobb a szigetelés, annál hatékonyabb az üzenet
továbbítása. Az agy legalább 70 különféle típusú neurotranszmitterrel
rendelkezik, és a diéta mindegyikre hatással van.
Az egész „kommunikációs rendszert” a gliasejtek („ragasztó”) veszik
körbe, amelyek a mielinhüvelyhez illeszkedve táplálják az aktív
sejteket. A megfelelõ étrend szintén alapvetõen fontos ehhez a
tápláláshoz (részletesebben lásd a második kötetben).

Az illusztráció Colin Rose Accelerated Learning (Gyorstanulás) címû

könyvébõl származik, kiadja az Accelerated Learning Systems,
of Aston Clinton, Bucks, England.

136
137 Amikor alacsony energiájú az étrendünk, agyunk nem teljesít jól. Amikor
viszont magas energiájú étrendet alkalmazunk, személyi számítógépünk simán,
hatékonyan működik.
Az energiaellátáshoz agyunknak sok glükózra van szüksége. Pontosan
ezért olyan alapvető fontosságú a friss gyümölcs és zöldség fogyasztása. Ezek
glükózban gazdagok.
Agyunk egyedülálló módon közvetíti az üzeneteket — a sejtek milliárdjai
és a test többi része között. Minden üzenet elektromosan és kémiailag fut végig
testünkön olymódon, hogy az egyik váltja a másikat.
Az agysejt axonján minden üzenet elektromosságként halad át, ezután a két
sejt közötti összeköttetési ponthoz érve átalakul kémiai áramlássá. A tudósok eze-
ket a réseket szinapszisoknak hívják. Ezek a szinaptikus összeköttetések az agy
funkciójának egy másik kulcsát jelentik. Ahhoz, hogy üzeneteket tudjon küldeni,
az agynak először elektromosságot kell előállítania. Ha le tudnánk tesztelni ezt,
akkor valószínűleg azt találnánk, hogy körülbelül 25 wattot generál. Ez kb. annyi,
amennyi házunk legkisebb izzólámpájának működéséhez kell.
És ennek az agyi elektromosságnak a forrása: a jó táplálék és az oxigén.
Nyilvánvalóan a légzésen át jutunk hozzá az oxigénhez. Éppen ezért ajánlatos
tanulás előtt és alatt mélyeket lélegezni, hogy oxigénnel lássuk el vérünket. És
ezért van az, hogy a torna nemcsak szervezetünknek, hanem agyunknak is jót
tesz. Vérünket gazdagon ellátja oxigénnel.
Ha szüneteltetjük az oxigénellátást, agysejtjeink elpusztulnak. Ha teljesen
megszüntetjük, meghalunk.
Agyunknak a megfelelő típusú energiára van szüksége ahhoz, hogy előál-
lítsa ezeket a kémiai áramló anyagokat —, amelyeket a tudósok neurotranszmit-
tereknek hívnak (a neuro jelentése ideg, elme, érzület, a transmit jelentése kül-
deni). Ehhez pedig kiegyensúlyozott étrend kell, amely sok fehérjét foglal ma-
gában. A tudósok körülbelül 70 különböző típusú neurotranszmittert azonosítot-
tak, beleértve az adrenalint és az endorfint, az agy természetes fájdalomcsillapítóit
vagy opiátjait. És amint azt Brian és Roberta Morgan kiváló Brain Food című
könyvükben kiemeli: „A táplálkozás bármilyen hiánya csökkenést okozhat bizo-
nyos neurotranszmitterek szintjében, amelyek így kedvezőtlen befolyást gyako-
rolnak arra a viselkedésformára, amelyért felelősek. És fordítva, egy testi vagy
mentális problémát ki lehet javítani a fontos transzmitter szintjének növelésével,
amelyet étrendünk egyszerű megváltoztatásával érhetünk el.”
Példaként az idősek között előforduló Alzheimer-féle betegség növekedését
említik, és hozzáteszik: „A szenilitás egy másik jellegzetessége az agy képessé-
gében jelentkező — akár 70 vagy 80 százakékos — csökkenés abban, hogy ace-
tilkolint, vagyis azt a neurotranszmittert állítsa elő, amely az emlékezetért felelős.
Dr. Brian Morgan, a New York-i Columbia Egyetemen lévő Institute of Human
137
Agymûködésünket
nagyban
befolyásolja,
hogy mit
ettünk
reggelire.
RICHARD M. RESTAK
The Brain: The Last Frontier* (Az agy: a végsõ határ)

*Kiadja a Warner Books a Doubleday & Co.

beleegyezésével, 245 Park Avenue, New York, NY 10017.

138
Nutrition (Az Emberi Táplálkozás Intézete) egykori professzora, lecitinben gaz-
dag étrendet ajánl mindenkinek de különösen időseknek, emlékezetjavítás céljára.
Lecitinben gazdag élelmiszer például a mogyoró, a szójabab és a búzacsíra.
Ajánlja még a lecitin és kolinklorid táplálékkiegészítőket, hogy növekedést érjünk
el azon transzmitterek szintjében, amelyek a memória javulásához szükségesek.
139 Morganék más étrendi hiányosságot is felfedeztek, amely csökkenti a men-
tális teljesítményt, beleértve egy többszörösen telítetlen zsír, a linolénsav hiányát,
amelyet szervezetünk önmaga nem tud előállítani. „Szerencsére — mondják Mor-
ganék —, rendkívül könnyű hozzájutni: egy kiskanál napraforgóolaj naponta elég
egy felnőtt számára, hogy ellássa teljes szükségletét. Ez a kiskanálnyi mennyiség
döntő a megfelelő agyműködésre nézve. E nélkül az agy képtelen megjavítani
mielinhüvelyeit, és az »eredmény« koncentrációhiány, zavar, emlékezeti problé-
ma, paranoia, apátia, remegés és hallucináció lesz.”
Sokan érvelnek amellett, hogy a vashiány az egyik fő oka a gyenge mentális
teljesítménynek. Ez valószínűleg több embert érint a nyugati társadalomban, mint
bármilyen más egyszerű hiány. „Csökkenti a figyelem terjedelmét, késlelteti a
megértés kialakulását és a gondolkodási erőt, gyengíti a tanulást és emlékezést,
és általában akadályozza a gyerek iskolai teljesítményét.”
Agyunk megfelelő ellátásához folyamatosan szükség van további tápanya-
gokra is. A legfontosabbak között szerepel a nátrium és a kálium. 100 milliárd
neuronunk egyenként több mint egymillió nátriumpumpával rendelkezik. Ezek
alapvető szerepet játszanak agyunk üzeneteinek továbbításában. A nátrium és a
kálium látja el energiával ezeket a pumpákat. A glükózhoz hasonlóan a káliumot
is főleg gyümölcsökben és zöldségekben találjuk meg. A nátriumot a legtöbb
táplálékban megtaláljuk.
Tegyük fel, hogy csökkentjük a nátriumfelvételt, ami az agyi elektromos
áramlás mozgásának csökkenéséhez vezet. Ezáltal az információ mennyisége is
csökken, amelyet agyunk képes felvenni. Csökkentsük drasztikusan a káliumfel-
vételt, és megkockáztatjuk, hogy anorexia, hányinger, hányás, álmosság és ká-
bulat lesz úrrá rajtunk. Mindez annak a tünete lehet, hogy agyunk létfontosságú
pumpái nem működnek.

Mivel tápláljuk agyunkat?

Szerencsére csaknem az összes gyümölcs bővelkedik káliumban, különösen
a banán, a narancs, a sárgabarack, az avokádó, a sárgadinnye, a nektarin és az
őszibarack. Csakúgy, mint a burgonya, a paradicsom, a tök és az articsóka.
A későbbi fejezetekben az étrend számos aspektusával foglalkozunk majd,
különösen a várandós asszonyok és a gyerekek kapcsán. Most csak azt nézzük,
mit kell tennünk annak érdekében, hogy agyunk a tanulás és a munka minden
formájánál hatékonyan működjön:
139
 Az IQ legfeljebb
20 százalékát jelenti az
életben elért sikereket
meghatározó tényezõknek;
a többi 80 százalékra
más fejt ki hatást:
azon tényezõk
csoportja, amelyet
érzelmi
intelligenciaként
emlegetünk.
DANIEL GOLEMAN
Emotional Intelligence* (Érzelmi intelligencia)

*A könyv fõ témájának összefoglalása,

kiadja a Bloomsbury, London.

140
141 1. Fogyasszunk megfelelő reggelit mindennap, amely sok friss gyü-
mölcsöt tartalmaz! Legyen benne egy fél banán a káliumtartalma miatt — vá-
randósoknak egy egész ajánlott —, narancs vagy kiwi a C vitamin miatt, és bár-
mely más szezonális gyümölcs. Ha vannak gyerekeink, győződjünk meg arról,
hogy ők is ezt fogyasztják.
2. Fogyasszunk megfelelő ebédet, lehetőleg olyat, amely friss zöldségek-
ből készült salátát tartalmaz!
3. Étrendünk szempontjából kulcsfontosságú, hogy sok halat, diót és
más növényi zsiradékot is fogyasszunk! A halnak és a növényi olajoknak alap-
vető szerepe van az agy gliasejtek milliárdjainak táplálásában. A dió és a növényi
olajok fő forrását képezik a linolénsavnak, amelyre az agynak azért van szüksége,
hogy rendbe hozza a mielin szigetelést agyunk „információs útvonalai” körül.
4. Tornázzunk rendszeresen, hogy oxigénnel lássuk el vérünket!
5. Tisztítsuk meg szervezetünket a mérgektől! Ennek egyik módja az,
hogy sok vizet iszunk. A kávé, a tea vagy a szénsavas „üdítő italok” dehidratálják
a testet, a friss víz pedig reaktiválja azt.
Azok vagyunk, amit megeszünk és megiszunk. Ismerni a megfelelő „agyi
táplálékot”, amellyel megtankoljuk agyunkat, egyike az első lépéseknek a jobb
tanulás felé.

Érzelmi intelligencia nélkül nem megy

Nagyban befolyásolnak minket az érzelmeink és az, amire gondolunk.
Daniel Goleman ténylegesen bebizonyítja, hogy a kiegyensúlyozott személy
fejlődésében az „érzelmi intelligencia” sokkal nagyobb fontossággal bír, mint az
„akadémikus intelligencia”. Azt állítja, hogy „Az IQ legfeljebb 20 százalékát je-
lenti az életben elért sikert meghatározó tényezőknek, a többi 80 százalékra más
fejt ki hatást.” Így foglalja össze ezt nagysikerű könyvében, amely ugyancsak az
Érzelmi intelligencia címet viseli.
A pozitív és negatív gondolatok szintén lényeges változásokat idéznek elő
abban, ahogy az agy feldolgozza, raktározza és előhívja az információt: az ezek-
ben beálló változás ténylegesen megváltoztatja tanulási képességünket.
Láttuk, hogy a különböző táplálékok hatást fejtenek ki 70 különböző neu-
rotranszmitterünkre. A „mentális állapot” is ehhez hasonlóan működik. Ha pél-
dául „emelkedett” hangulatban vagyunk, agyunk endorfinokat bocsát ki — azokat
a vegyületeket, amelyek olyanok, mint a természetes opiátok. Ez aztán kiváltja
az acetilkolin áramlását, azét az alapvető neurotranszmitterét, amely az új emlé-
keknek az agy különböző részeibe való bevésődéséért felel.
143 Ronald Kotulak, a Purlitzer-díjas tudós és író, úgy jellemzi az acetilkolint,
mint „az az olaj, amely az emlékezeti gépezetet működésben tartja. Amikor ki-
141
Az érzelem
molekulái
a test
minden
rendszerébe
eljutnak.
CANDACE B. PERT
Molecules of Emotion (Az érzelem molekulái):
Why You Feel The Way You Feel*
(Miért érzed magad úgy, ahogyan érzed)
*Kiadja a Simon & Schuster, New York.

142
szárad, a gépezet leáll.”16 Az acetilkolinnak nemcsak az új emlékek bevésődé-
sében van alapvető szerepe, hanem a régiek előhívásában is. Amikor kiszárad,
gyakran Alzheimer-féle betegséget okoz. Az acetilkolin hiánya az Alzheimer-féle
betegségben szenvedőknek először a rövid távú emlékezetét lopja el, végül a hosz-
szú távú emlékezetüket is.

A test és az agy oszthatatlan

Az agykutatók folyamatosan újabb és újabb felfedezésekkel állnak elő, ame-
lyeknek óriási hatásuk van a tanulásra, az emlékezésre, az egészségre és arra,
hogy egész életünkben mentálisan aktívak lehessünk.
Napjaink kutatásai megerősítik azt az ősi vallásos hitet, hogy a test és az
elme egymással egységben működik hatékonyan. Különösen fontosak Dr. Can-
dace Pert kutatási eredményei. Pert professzor először az 1970-es évekbeli fel-
fedezésével vált kiemelkedővé, azzal, hogy megtalálta az agy opiát receptorát.
Úgy írja le ezeket a receptorokat mint „érzékelő molekulák” — mint mikrosz-
kopikus, molekuláris letapogatókat. Folyamatos kutatásai mára feltárták „az ér-
zelmek molekuláris alapjait”: a parányi peptideket, amelyek az agy receptoraihoz
kötődnek. Eredményei szerint azonban az érzelemmolekulák nem börtönöződnek
be az agyba, hanem testünk „minden rendszerébe eljutnak”. És „a peptidek je-
lentik a kottapapírt a hangjegyekkel, a szólamokkal és a ritmusokkal, amely le-
hetővé teszi a zenekar — vagyis testünk — számára, hogy egy integrált entitás-
ként játsszon.”
Tehát az emlékek — amelyek alapvetőek a tanulásban — testünk minden
részében tárolódnak. És ha testünkbe bárhol új információ lép be — a látáson,
a halláson, az ízlelésen, a tapintáson vagy a szagláson keresztül —, az emlék-
nyomok nem csak az agyban, hanem a testben is tárolódnak. Ily módon — mond-
ja — a test „a tudat alatti elme”. És a test és az elme egységként működik a
szűrésben, a raktározásban, a tanulásban és az emlékezésben: a tanulás kulcsele-
meiben.17
Nem csoda, hogy az oxfordi egyetem professzora, Colin Blakemore, a The
Mind Machine (Az elme gép) című könyvében úgy jellemzi az emberi agyat,
mint „a világegyetem legösszetettebb gépezetét.” Bill O’Brien, az America’s Ha-
nover Insurance Company egykori igazgatója, hozzáteszi: „A világ legnagyobb
feltáratlan területe a két fülünk közötti térben van.”
Ez a kihívásokkal teli felfedezés agyunk működésének megtanulásával kez-
dődik. És a leghatékonyabban azzal folytathatjuk, hogy rendszeresen használjuk
az agyunkat. És a régi alapigazság — „Ha nem használod, elsorvad” — pontosan
úgy érvényes az agyra, mint az izomra. Használjuk őket integrált egészként, így
válik a tanulás könnyebbé és egyszerűbbé!

143
 Az elsõ 20 lépés ahhoz,
hogy jobban tanuljunk
1 Indulj ki a sportból!
2 Merj álmodni – és elképzelni a jövõt!
3 Tûzz ki egyértelmû célokat és határidõket!
4 Szerezz be gyorsan egy lelkes mentort!
5 Indulj ki a „nagy képbõl“!
6 Kérdezz!
7 Keresd meg az alapelvet!
8 Kutasd fel a három legjobb
gyakorlati könyvet!
9 Tanulj meg újra olvasni –
gyorsabban, jobban, könnyebben!
10 Bevésés képek és hangok segítségével.
11 Csinálva tanulni.
12 Elmetérkép – lineáris jegyzetek helyett.
13 Könnyed felidézés.
14 A nyugodt éberség mûvészete.
15 Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni!
16 Ismétlés és reflexió.
17 Agykapocs és memóriafogas.
18 Csak játékosan!
19 Tanítva tanulni.
20 Irány a gyorstanuló kurzus!

144
145
Negyedik fejezet: Egy hasznos „csináld magad” módszer

Az első 20 lépés ahhoz, hogy sokkal

gyorsabban, jobban és könnyebben tanuljunk

Próbáljunk meg elfelejteni mindent, amit valaha az oktatásról gondoltunk!

Ha az iskola unalmas volt, felejtsük el. Ha már korán lemorzsolódtunk, azt
is felejtsük el. Ha végigszáguldottunk a főiskola vizsgáin, az pompás; ez a fejezet
ugyanis abban fog segíteni, hogy még jobbak legyünk ebben. Azonban, még ha
megbuktunk is az iskolában, fogadjuk el, hogy napjainkban feltétlen szükség van
az élethosszig tartó tanulásra. Ez a fejezet bevezet egy „csináld magad” tanulási
módszerbe — amely még abban az esetben is eredményes, ha nem állunk kap-
csolatban egy gyorstanulásban teljesen képzett tanárral.
Azt gondoljuk, hogy ebből az írásból még az is képes lesz sok új információt
meríteni, aki esetleg profi tanár. A tanítás újabb módszereivel azonban csak a
későbbi fejezetekben foglalkozunk. A most következő rész főként az önerejükből
kezdők, és azok számára szól, akik profivá szeretnének válni.
Ez a fejezet tehát új jártasságok és készségek kifejlesztésében segíthet ne-
künk. Egyszerű tippeket ad, amelyekkel az információt könnyebben tudjuk ma-
gunkévá tenni, megőrizni emlékezetünkben, és előhívni, amikor szükségünk van
rá. Különösen abban fog segítségünkre sietni, hogy agyunk újonnan felfedezett
képességeit felhasználjuk az eredmények eléréséhez.
Íme a 20 egyszerű tipp:

1. Indulj ki a sportból!
A sportok valószínűleg sokkal jobb tanulási modellt nyújtanak, mint sok
iskola. Legalább nyolc lecke van, amit megtanulhatunk belőle:
1. Minden sportolónak van egy álma. Megálmodják a lehetetlent, azután
megvalósítják.
A bajnok meg akarja dönteni a 3 perc 50 másodperces rekordot az egy
mérföldes távon. Vagy meg akarja szerezni az olimpiai aranyat. Vagy be akar
kerülni egy szériában nyerő világbajnok csapatba.
145
Tizenegy lépés a sportsikerhez

J1 Legyen egy víziód!

J2 Dolgozz ki egy tervet!

J3 Tûzz ki célokat!

J4 Válogass megfelelõen!

J5 Vezesd be jól!

J6 Motiválj!

J7 Tanulj folyamatosan!

J8 Vond be a játékosokat!

J9 Értékeld a hibákat!

J
10 Támogasd a tehetségeket!

J
11 Használd a józan eszed!

JOHN HART
The New Zealand international rugby coach*
(A The New Zealand nemzetközi rögbiedzõje)

*Paul Smith összefoglalója a Success

in New Zealand Business 2. számából,
kiadja a Hodder Moa Beckett, Auckland, New Zealand.

146
147 Minden sportolónak — bármelyik szintet nézzük is — vannak álmai. Ez
szólhat arról, hogy megdöntse a 100-at a golfban, azután a 90-et, majd a 80-at.
Vagy hogy a klub teniszbajnokává váljék. Vagy hogy 65 évesen részt vegyen a
New York-i maratonban.
2. Mindegyikük rendelkezik specifikus célokkal, és teljesíthető lépések
sorozataként éri el ezeket a célokat. Tehát miközben az álom mindig előttük
van, saját sikereikre építenek. Egyik napról a másikra nem lehetünk bajnokok;
folyamatosan meg kell birkóznunk az akadályokkal, végig az előttünk lévő úton
— és megünnepelni minden egyes sikert, amelyet elérünk.
3. Minden sportoló kombinálja az elmét, a testet és a cselekvést. Tudják,
hogy céljukat csak akkor érhetik el, amikor összehangolják a megfelelő mentális
attitűdöt, az állóképességet, az étrendet és a testi képességeket.
4. Mindegyiküknek vannak víziói; megtanulják vizualizálni céljaikat.
Előre látják az elért teljesítményüket, elméjük videója segítségével végigjátsszák
a következő futball mérkőzésüket. Jack Nicklaus, valószínűleg minden idők leg-
nagyobb golfjátékosa szerint sikereinek 90 százalékát annak köszönheti, hogy
minden egyes ütéskor elképzeli, hogy labdája hol fog földet érni.
5. Mindegyikükben van szenvedély. Ellenállhatatlan vágyat éreznek arra,
hogy sikert érjenek el.
6. Mindegyiküknek van edzője, mentora, vezetője. Valójában valószínűleg
sokkal többet tanulhatnánk az igazi oktatással kapcsolatban az amerikai főiskolai
edzőrendszer sikereiből, mint amennyit a legtöbb iskolai osztályból. Ha kétel-
kedsz benne, nézd csak meg, hány olimpiai atléta, kosárlabda- és futballsztár
került ki főiskolákról — ahol az edzők mentorok, barátok és vezetők is egyben.
7. Minden sportoló fantasztikusan pozitív attitűddel viszonyul a hibák-
hoz. Még csak nem is nevezik hibának — szerintük ez gyakorlás. Még Bjorn
Borg, John McEnroe és Martina Navratilova is sok ezerszer ütötte teniszlabdáját
a hálóba a csúcs felé vezető úton. Egyetlen tanár sem osztályozta ezeket az üté-
seket bukásnak. Ezek egyszerűen a tanulás elengedhetetlen részei voltak.
8. Mindannyian a cselekvés által teljesítenek. A sport egy gyakorlati mű-
velet. Könyvet olvasva nem hozhatjuk magunkat formába — bár segíthet az el-
mélettel kapcsolatban. Megfelelő izomzatot sem fejleszthetünk ki a televíziót bá-
mulva. Nem szoktunk több mint 28 lábnyit távolugrani az osztályteremben. Min-
den sportteljesítmény eredménye a cselekvésből származik.
Marilyn King, az egykori amerikai olimpiai öttusázó szerint van, amiben
minden asztronauta, olimpiai sportoló és cégvezető megegyezik:
„Van valami, ami nagyon sokat jelent a számukra; valami, amit igazán sze-
retnének csinálni, vagy azzá válni. Ezt hívjuk szenvedélynek.
149 Nagyon tisztán képesek látni a célt, és a »hogyan kell« képek varázslatsze-
147
 Szenvedély
+
vízió
+
cselekvés,
ez a siker
képlete.
MARILYN KING
Amerikai olimpiai öttusázó*

*Egy cikk az On The Beam-bõl. Kiadja a New Horizons for Learning

(Vol. X11, No. 1, Fall 1991), és adaptáció a Dare To Imagine
(Merj képzelõdni) Marilyn King szemináriumából.
Beyond Sports, 484 Lake Park Ave., Oakland, CA 94610.

148
rűen kezdenek el megjelenni. Bár a cél nagyon meredeknek tűnhet, el tudják
képzelni ezeket az apró lépéseket a cél felé vezető úton. Ezt hívjuk víziónak.
Végül minden nap azon vannak, hogy egy bizonyos terv szerint csináljanak
valamit, ami egy lépéssel közelebb viszi őket álmaik felé. Ezt hívjuk cselekvés-
nek.
Szenvedély + vízió + cselekvés, ez a siker képlete.”1
Marilyn King tanfolyamokon és szemináriumokon tanítja az Olimpiai gon-
dolkodást cégvezetők számára. Szintén ő indította el a Dare To Imagine (Merj
képzelődni) projektet, hogy ugyanezeket a technikákat adja át veszélyeztetett fia-
talok számára szülővárosában, Oakland-ben, Kaliforniában.
Nos, hogyan tudod felhasználni ugyanezeket az alapelveket bármi másra,
amit el akarsz érni, vagy meg akarsz tanulni — és hogyan tudod megtenni mind-
ezt gyorsabban, jobban és könnyebben?

2. Merj álmodni — és elképzelni a jövőt!

Ha valóban úgy van, ahogy hisszük, hogy napjainkban szinte bármi lehet-
séges, akkor mi az, amit valóban szeretnél elérni? Mi az igazi szenvedélyed? Az,
amit minden másnál jobban csinálni szeretnél? Kiváló bort termeszteni? Területi
golfbajnokká válni? Megszerezni egy doktorátust? Új karriert kezdeni?
Szinte minden nagy teljesítmény a világon egy vízióval kezdődött: Fordtól
kezdve Disneylandig, a Sonytól a Microsoftig. Fogadjuk tehát el King kihívását
— és merjünk képzelődni arról, amit igazán el szeretnénk érni.

3. Tűzz ki egyértelmű célokat és határidőket!

Először ezt kérdezd meg magadtól: Mi az, amit kimondottan meg akarok
tanulni? Miért akarom megtanulni?
Ha ez egy új foglalkozás, egy új képesség, egy új hobbi, egy tengerentúli
út, egy új sport, egy hangszer vagy egy új kihívás, akkor mit szükséges megtudni
róla?
Bármit könnyebb megtanulni akkor, ha céllal rendelkezünk. Amikor ez
megvan, tördeljük fel azt teljesíthető, apró részcélokra. Ezután tűzzünk ki reális
határidőket minden lépéshez, így kezdettől fogva nyomon követhetjük sikerünket.

4. Szerezz be gyorsan egy lelkes mentort!

Mindegy, mit akarunk tanulni, sokan mások már megtanulták. Miután ki-
tűztük céljainkat, keressünk egy lelkes embert, aki a témánkban sikeres, és akihez
speciális tanácsokért fordulhatunk. És ha ez a tapasztalatcsere kölcsönös lehet,
az még jobb.
151 Tegyük fel, hogy nyomdász vagy, és meg akarod tanulni a szövegszerkesz-
149
 Egy olimpikon kihívása

Ha van szenvedélyed plusz víziód,

de nem cselekszel:

Álmodozol.

Ha van víziód plusz cselekszel,

de nincs szenvedélyed:

Középszerû leszel.

Ha van szenvedélyed plusz cselekszel,

de nincs víziód:

El fogsz jutni valahova,

de azt veszed majd
észre, hogy nem a
megfelelõ célt érted el.
MARILYN KING*
*Amerikai öttusázó, az Olympian Thinking
(Olimpiai gondolkodás) programjából.

150
tést. Valószínűleg szakképzett vagy a tipográfiában. Találj hát magadnak egy szö-
vegszerkesztő specialistát a számítógépes kiadványok területén. Te megtanítod
neki a tipográfiát, s ő megtanítja neked a szövegszerkesztést. Ugyanezt tehetjük,
ha újak vagyunk egy cégnél. Találjunk valakit, aki rendszeresen segíteni tud.
Valakit az irodából, vagy akit telefonon elérhetünk.
Ha golfozni akarunk, természetesen vegyünk profi leckéket. Találjunk azon-
ban magunknak egy golfjátékost, akinek a stílusát csodáljuk, és kérdezzük meg,
hogy játszhatunk-e egy vagy két játszmát együtt.
Ugyanezek az alapelvek alkalmazhatók, amikor új technológiát tanulunk.
Soha senki nem tanult még meg számítógépet kezelni egy 700 oldalas kézikönyv-
ből. Minden tanuló a gyakorlatban tanulja meg, egy edzővel.

5. Indulj ki a „nagy képből”!

Tanuljunk a puzzle értékesítőitől! Ha darabról darabra állnánk neki össze-
rakni egy 10 000 darabos óriási puzzle-t, valószínűleg évekig eltartana, mire vé-
geznénk. Azonban ha a teljes képet láthatjuk a dobozon, pontosan tudni fogjuk,
mit építünk. Ilyenkor sokkal könnyebb helyére illeszteni minden egyes darabot.
Gyakran elámulunk azon, hogy az oktatási rendszerekből milyen gyakran
tűnik el a józan ész. A tantárgyakat elkülönítve, gyakran kis szegmensekben ta-
nítják, anélkül, hogy a tanulók először a „nagy képet” megismernék.
A való világban nem ez a legjobb eljárás. Évekbe telne megismerni New
York-ot azzal, hogy minden egyes utcán végigsétálunk. Turistaként mit teszünk?
Felmegyünk az Empire State Building tetejére. Lehetőleg egy New York-i ide-
genvezetővel. Így a „nagy képbe” helyezzük bele magunkat. Látható a Central
Park, a Staten Island Ferry, a Szabadság-szobor, a Wall Street, a két fő folyó,
az összekötő hidak, a Broadway, Greenwich Village, az ENSZ Palota, és az,
ahogyan a számozott sugárutak és utcák a várost „kirajzolják”. Ezután, ha valaki
mond nekünk egy címet, amely 10 tömbnyire van a Central Parktól a Sixth Ave-
nue-n (Hatodik sugárúton), vagy négy tömbnyire keletre a Lincoln Tunneltől,
van egy mentális képünk arról, hogy merre menjünk. Építhetünk saját átfogó
elmetérképünk képére.
Nagyon sok hagyományos iskola még mindig hónapokon átívelő tankönyvi
leckéken keresztül vezeti be a tantárgyakat. Arra tanítanak, hogy minden fejezetet
lassan és megfontoltan kell elolvasni — alkalmanként egy hétig — anélkül, hogy
rendelkeznénk a „nagy áttekintéssel”. Ez őrültség! Eredménytelen.
Ehelyett próbáljuk ki a következő kísérletet. Legközelebb, amikor bármit
tervezünk, keressük ki a legegyszerűbb áttekintést. Ha egy új városba látogatunk
el, szerezzünk be előre turisták számára készített színes brosúrákat. Ezek meg-
mutatják a legfontosabb részeket. Vagy menjünk el a könyvtárba, keressük ki
egy enciklopédia összefoglalóját és készítsünk róla másolatot. Ezután, amikor
151
 Jussanak
eszedbe
a puzzle
játékok:
sokkal
könnyebbek,
ha elõször
láthatod a
teljes képet.
GORDON DRYDEN*

A Back to Real „Basics” (Vissza az igazi alapokhoz)-ban:

az Új-Zélandi Televízió 4-es programjának Where To Now
(Most akkor merre?) címû sorozata.

152
már rendelkezünk a „nagy képpel”, építsük fel a részleteket. Tudni fogjuk, hová
illenek. Emlékezzünk a mozaikjátékra.
153
6. Kérdezz!
Ez a tanuló szótárának egyik legfontosabb szava. Soha ne félj a kérdezéstől.
És soha ne félj megkérdezni a lehetséges legjobb szakértőket — még akkor sem,
ha előtte sosem találkoztál velük.
Reméljük, hamar eljön az idő, amikor mindannyian rendelkezni fogunk egy
otthoni számítógép/video/Internet terminállal, amely összeköttetésben áll egy
nemzetközi adatbankkal. De még ebben az esetben is kérnünk kell azt, amit aka-
runk. Tehát kezdjük most.
Kezdjük a könyvtárral! Ez nem csupán egy könyvközpont. Ez egy tanulási
forrás. A könyvtárosok arra vannak kiképezve, hogy segítsenek nekünk. Hívjuk
fel őket, mielőtt meglátogatjuk a könyvtárat; mondjuk el nekik pontosan, mi az,
amit csinálni akarunk; kérjük el tőlük a legjobb, kezdők számára készült útmu-
tatót. Ezt használjuk áttekintésként; erre építhetünk. De legyünk specifikusak. Ha
például egy üzletember vagy, aki Japánba készül látogatni, kérj egyszerű útmu-
tatót az országra, annak gazdaságára, kultúrájára, és az érintett iparágra vonat-
kozóan.
Ha könnyen tanulsz olvasva, akkor az áttekintés lehet egy könyv, egy füzet
vagy egy cikk. Ha vizuálisan tanulsz a legjobban, keress ki egy videokazettát,
vagy legalább egy olyan könyvet, amely tele van képekkel és grafikával. Ha vi-
szont inkább hallás után tanulsz, akkor szerezz néhány audiokazettát, és játszd
le őket a kocsidban.
Azonban ne álljunk meg a könyvtárnál. Találjunk valakit a kollégáink közül,
aki a minket érdeklő területet tanulmányozza. Kérdezzük meg a legjobb profesz-
szor nevét — azét, aki a legjobban képes egyszerűsíteni, és hívjuk fel.
Vagy telefonáljunk az egyetemi könyvtárnak, a legközelebbi kutatóintézet-
nek, az üzletág legjobb cégének. És ne féljünk felmenni a csúcsra. Legalább az
emberi erőforrás menedzsert vagy azt a személyt kérdezzük meg, aki a személy-
zeti tréningekért és a képzésért felel. Kérjük meg a vállalat legsegítőkészebb egy-
szerűsítőjét.
Ha egy másik országról akarunk tanulni, hívjuk fel a nagykövetségét, a kon-
zulátusát, a kereskedelmi képviseletét vagy turista irodáját. Vagy esetleg az egyik
legnagyobb vállalatát.
Ahhoz, hogy a rádiózásról tanuljunk, hívjunk fel egy rádióállomást, és kér-
dezzük meg, hogy beülhetünk-e egy felvételre. Ha tanulók vagyunk, és egy spe-
ciális területen szeretnénk magunknak karriert, hívjuk fel a legjobb vállalatot, és
kérdezzük meg, hogy elmehetünk-e hozzájuk egy heti fizetés nélküli munkára a
nyári szünidő alatt.
153
Hat becsületes szolgám
van, mindenre õk
tanítottak meg, amit
tudok. A nevük:
Mit és Miért és
Mikor és Hogyan
és Hol és Ki.
RUDYARD KIPLING
The Elephant Child (Az elefántgyerek)

154
155 Fejlesszük hát ki magunkban a kérdezés szokását! Valószínűleg ez a leg-
egyszerűbb dolog, amit az újságíróktól megtanulhatunk. Mit gondolsz, hogyan
jut az a sok információ a televízióba és a rádióba nap mint nap? Úgy, hogy az
újságírók felhívják a „forrásokat”. És mindenki másnak is megvan ugyanez a
joga. Általában az emberek szeretnek segíteni; szeretik, ha megkérdezik őket.

7. Keresd meg az alapelvet!

Majdnem minden területen található egy alapelv a sikerhez. Talán kettő
vagy három. Először ezeket találjuk meg — mielőtt a részleteket kitöltenénk.
A fényképészetben egy amatőr számára egy alapelv: egy tárgyról soha ne
készítsünk fotót egy méternél nagyobb távolságból. A másik alapelv: lehetőleg
vaku nélkül, félautomata fényképezőgéppel készítsünk képet. E két alapelv fi-
gyelmen kívül hagyása miatt a könyv egyik szerzője egy világkörüli úton egy
halom rossz képpel fizetett!
Az üzleti tervezésben egy alapelv: nincs olyasmi, hogy pontosan tervezhető
költség, hacsak az üzletünk nem működik a nap 24 órájában az év 365 napján,
automatikus eszközökkel, minden termék számára biztosított piaccal. A második
alapelv: találjuk meg a töréspontot. Ez alatt elveszítjük pénzünket. Felette profitot
termelünk.
Rádiós vitaműsor esetén egy alapelv: nem számít, mekkora a város, ha a
riporter csak véleményeket kérdez, akkor minden nap ugyanaz a harminc tájéko-
zatlan ember hívja fel; ha viszont specifikus, érdekes élmények iránt érdeklődik,
olyanok hívják majd, akik új, izgalmas információkat osztanak meg a hallgatókkal.
Az oktatásban a fő alapelv: az emberek azt tanulják meg a legjobban és
leggyorsabban, amit szenvedélyesen meg akarnak tanulni, és amikor valamennyi
érzékszervüket használják.
Az újságírói interjú első alapelve: azt kérdezzük, hogy mi és miért.
Hogyan találd meg a fő alapelveket? Először is: kérdezz! Azután:

8. Kutasd fel a három legjobb gyakorlati könyvet!

Ne az elméleti tankönyvekkel kezdjük. A minket érdeklő területen találjuk
meg azt a három legjobb könyvet, amelyet olyanok írtak, akik már csinálták!
Ha a hirdetésről akarunk tanulni, hívjuk a Saatchi & Saatchi-t vagy egy
topügynökséget, és kérdezzük meg a kreatív igazgatót arról, hogy mit olvassunk.
Szinte biztos, hogy az Ogilvy on Advertising-et (Ogilvy a reklámról) fogja aján-
lani áttekintésként. Ha reklámszövegírást akarunk tanulmányozni: ott vannak
John Caples művei, a How To Make Your Advertising Make Money (Hogyan
tegyük hirdetésünket jövedelmezővé) és a Tested Advertising Methods (Ellenőr-
zött hirdetési módszerek).
155
 Az üzleti forradalom
J Az alkalmazottak partnerként és
munkatársként önállóan döntenek.
J Minden hatodik hónapban
értékelik irányítóikat.
J Még arra is ösztönzik õket,
hogy elindítsák saját vállalataikat.
J Azok folytatnak interjút a potenciális
vezetõkkel, akik dolgozni fognak számukra.
J Mindenki számára elérhetõ
a vállalat könyvelése.
J Nincsenek egyenlõbbek az egyenlõk között.
J A vezetõk határozzák meg saját
fizetésüket és bónuszaikat.
J Nincs formalitás: minimális találkozók,
jóváhagyások és emlékeztetõk.
J Az üzemi munkások tûzik ki saját
produktivitási céljukat és beosztásukat.
J A menedzserek felsõvezetõként
tevékenykednek.
J „Az igazán modern vállalat elkerüli a
technológia rögeszméjét, és az élet
minõségét helyezi elõtérbe.”

RICARDO SEMLER - Maverick*

*Semco, egy vezetõ brazil vállalat története: példa
egy könyvválasztásra. Kiadja az Arrow, London.

156
 Ha a gondolkodásban akarunk új jártasságot szerezni, kezdjük az általunk
ismert legjobb könyvvel, Michael Michalko Cracking Creativity-jével (A krea-
tivitás előtörése). Ezután foglalkozzunk Roger von Oech Creative Whackpack
(Kreatív nagycsomag) kártyáival — nagyszerű ötletindító. Első könyve A Whack
On The Side Of The Head (Egy durranás a fej oldalán) szintén jó.
157 Az üzlet leegyszerűsítéséhez próbáljuk meg Robert Townsend Up The Or-
ganization (Emeld fel a szervezetet), Tom Peters Thriving on Chaos (Káoszban
gyarapodva) műveit.
Három könyv a hatékony tanulásról: olvassunk el Tony Buzan sok könyve
közül egyet, és itt vannak Colin Rose és Malcolm J. Nicholl Accelerated Learning
For the 21st Century (Gyorstanulás a 21. században), Jacqueline Frishknecht és
Glenn Capelli Maximizing Your Learning Potential (Tanulási potenciálod maxi-
malizálása) című könyvei.
Ha tanár vagy, elolvashatod Peter Kline The Everyday Genius (Mindennapi
zseni), Eric Jensen SuperTeaching (Szupertanítás) és Lynn Dhority The ACT App-
roach: the artful use of suggestion for integrative learning (Az ACT megköze-
lítés: a szuggesztió művészi használata az integratív tanulásban) című könyveket.
Néhány mű az agyról: Robert Ornstein és Richard F. Thompson The Ama-
zing Brain (A csodálatos agy), Ronald Kotulak Inside The Brain (Az agyon belül)
és Daniel Goleman Emotional Intelligence (Érzelmi intelligencia).
Saját területeden kérd meg a legközelebbi szakértőt, hogy ajánljon egy kez-
dőket elirányító könyvet.

9. Tanulj meg újra olvasni — gyorsabban, jobban,

könnyebben!
Elképesztően kevés ember tudja csak, hogy miképpen kell megfelelően ol-
vasni. És itt nem is a szuper olvasási technikákról beszélünk, amelyekkel szavak
ezreit lehet elolvasni egy perc alatt.
Kezdjük két kérdéssel: Gondolod, hogy képes lennél rendszeresen napi négy
könyvet elolvasni, és kinyerni belőlük a lényeget?* Olvastál újságot a héten?
Ha az első kérdést nemmel válaszoltad meg és a másodikat igennel — vá-
laszodat gondold meg újra. Ha bármelyik nagyváros napilapját olvassuk, akkor
legalább négy könyvnek megfelelő mennyiséget elolvasunk. A New York Times,
a Los Angeles Times vasárnapi kiadásai, vagy bármelyik nagy brit újság, kötetek
tucatjainak felel meg.

* Gordon Dryden egy rádiós talkshow vendéglátójaként majdnem nyolc év alatt átlagosan 15
könyvet olvasott el hetente — ez összesen több mint 6000 — és általában napi két-három mási-
kat skimmingelt

157
Ha egy újságot
el tudsz olvasni
egy óra alatt,
akkor már
tudod, hogyan
kell legalább
négy könyvet
elolvasni
egy nap alatt.

158
 Hogyan olvasunk újságot? Csak azokat a dolgokat olvassuk el, amelyek
érdekelnek bennünket. És hogy tudjuk ezt eldönteni? Úgy, hogy az újságok fel
vannak osztva szakaszokra, így csak a sportoldalakat olvassuk el, ha a sport ér-
dekel, s az üzleti oldalakat, ha az üzlet. De még ekkor sem olvasunk el minden
egyes sporttörténetet vagy minden üzleti cikket. Az újság főcímei kiemelik a fő
pontokat, és megkönnyítik számunkra a kiválasztást. Még az újság szerkesztési
stílusa is megkönnyíti a lényegkiemelést. Minden főcím után a lényeget általában
az első bekezdésben találjuk meg összefoglalva. Így vagy csak a lényeget olvas-
suk el, vagy belemerülünk a teljes történetbe.
159 Egy újságnak több mint a fele hirdetés. De nem olvasunk el minden hirde-
tést. A hirdetők főcímekkel és képekkel jelölik ki figyelmünk útját. Az osztályo-
zott hirdetések alfabetikus sorrendben vannak. Így még abban az esetben sem
kell elolvasni az Eladó házak oldalait, ha házat akarunk venni. Kiválasztjuk az
előnyben részesített kerületeket az alfabetikus felsorolásból.
Egész egyszerűen feltörtük az újság kódját. Ismerjük a formulát. Tudjuk,
hogyan kell skimmingelni egy újságot nap mint nap. Ezzel már azt is tudjuk,
hogyan kell skimmingelni négy könyvet vagy bármilyen más nyomtatványt. A
lényeg az, hogy törjük fel minden egyes könyv kódját, hogy megtaláljuk minden
kiadvány formuláját. A törvényszéki riporterek például ismerik az írott ítéletek
standard formátumát. A bíró rendes körülmények között áttekinti az esetet és az
oldalak fő argumentumait majd észrevételeit az utolsó bekezdésben közli. Ezért
a riporterek soha nem az elején kezdik el olvasni a bírósági ítéleteket. Az utolsó
oldalon kezdik — általában az utolsó bekezdéssel — mivel az ítéletet akarják
elolvasni, hogy beszámolhassanak a döntésről.
Ugyanez az alapelv alkalmazható minden ismeretterjesztő olvasmányra.
Először azt kérdezzük magunktól: Miért olvasom el ezt? Mit akarok megtudni
belőle? Milyen új információt akarok megtanulni? Ezután találjuk meg a könyv
formuláját!
Közel minden ismeretterjesztő könyv közli a fő célját egy bevezetésben —
ahogy ez a könyv is teszi. Ez fogja megmondani, hogy vajon a könyv képes-e
azokat a válaszokat nyújtani, amelyeket kapni akarunk. Ez után el kell döntenünk,
hogy szükségünk van-e minden fejezet elolvasására. Szinte biztos, hogy egy bi-
zonyos alaptudással közelítjük meg azt a témát, amelyet ki akarunk terjeszteni.
Ezért nem szükséges elolvasni a teljes anyagot, hacsak nem akarjuk emlékeze-
tünket felfrissíteni.
Általában az ismeretterjesztő könyvek szerzői úgy írnak könyvet, ahogyan
előadást tartanak: a bevezetésben az előadó megemlíti, hogy miről fog beszélni;
ezután elmondja; majd összefoglalja, hogy mit mondott el nekünk. És gyakran
minden fejezet hasonlóan van megírva: a fejezet címe és az első bekezdés vagy
bekezdések jelzik a témát, a fejezet részletezi ezt, és összefoglalással végződhet.
Ha a könyvben alfejezetek is vannak, azok is segítenek.
A legtöbb könyvnek másmilyen jelzői is vannak. Színes képeiket és „kép-
159
 Hogyan
skimmingeljünk
egy könyvet*
J Elõször határozzuk meg,
milyen információt keresünk.
J Ezután tartsuk a könyvet kb. 50
centiméternyire a szemünktõl: olyan
távolságban, hogy lássuk az egész oldalt.
J Vigyük mutatóujjunkat lefelé
az oldal közepén, szemünkkel
éppen ujjunk fölé tekintve.
J Olyan gyorsan mozgassuk ujjunkat,
hogy ne legyen idõnk megállni minden
egyes szónál, és kiejteni magunknak.

*Általában ezt a tanácsot ismeretterjesztõ olvasmányoknál

alkalmazzuk, ahol azért olvasunk, hogy egy specifikus
szándékkal információt szerezzünk. Ugyanez a technika
alkalmazható szépirodalomnál is, azonban még a legjobb
gyorsolvasók is jobban szeretik lassabban olvasni ezeket,
így átérzik az atmoszférát, és feltérképezhetik a szóképeket.

160
szövegeiket” gyorsan átfutjuk. Tom Peters a Thriving on Chaosban minden fe-
jezetet külön oldalon összefoglal, minden újabb fejezet elején. A könyvben, ame-
lyet éppen most olvasol, a kulcspontokat minden második oldalon kiemeltük.
161 Lényegében minden ismeretterjesztő könyvet úgy olvashatunk, mint egy re-
ceptkönyvet. Ha ma este halászlét akarunk főzni, nem szükséges elolvasni az
1000 Receptes Kínai Szakácskönyv minden oldalát. Csak azt olvassuk el, amire
szükségünk van. Ez a tipp lehetővé teszi számunkra, hogy annyi idő alatt olvas-
sunk el négy könyvet, ameddig egy újság skimmingelése tart.
Egy másik tipp: ne olvassunk „lassan és kimérten”! Nézz csak ki most rög-
tön az ablakon! Ezután gondolkozz el agyad fantasztikus képességén, hogy azon-
nal képes felvenni mindezt az információt. Jusson eszedbe mindkét szemed 130
millió fényreceptora, mindazzal a csodálatos képességgel, hogy ezt a jelenetet
látókérgedbe villantja. Ez agyunk holisztikus képessége, hogy „lefényképezi” a
teljes képet. Tanuljuk meg használni.
Még azok az oldalak is, amelyekről azt gondoljuk, hogy el kellene olvas-
nunk, sok olyan információt tartalmaznak, amelyeket elegendő skimmingelnünk.
Emlékezzünk célunkra, és a kulcsválaszokra, amelyeket keresünk. Például iskolai
tanárok, üzletvezetők, illetve a nyugdíj felé közeledők valószínűleg eltérő szán-
dékkal olvassák ezt a könyvet.
Tanuljuk hát meg skimmingelni azokat a részeket, amelyekre szükségünk
van. Kezdjük azzal, hogy ezt a könyvet egyik kezünkkel olyan messze tartjuk
magunktól, hogy a teljes oldalt lássuk — általában kb. 50 centiméterre. Másik
kezünk mutatóujjával vagy egy kikapcsolt golyóstollal elég gyorsan fussunk le-
felé minden egyes lap közepén. Szemeinkkel éppen az ujjunk vagy a toll hegye
felé tekintsünk, amint lefelé haladunk. El leszünk képedve, mennyi mindent fel
tudunk így venni abban az esetben, ha tudjuk, mit keresünk.
Ez nem csupán gyorsolvasás. Ez érzékeny skimming és szelektív olvasás.
Amennyiben a fő alapelveket keressük, a skimming, amire szükségünk van. Ha
specifikus információkat keresünk és idézeteket, amelyeket egy riport, cikk vagy
könyv tartalmaz, akkor meg kell állnunk, és jegyzetet kell róla készítenünk. Ha
sajátunk a könyv, használjuk dinamikus forrásként. Jelöljük meg szövegkieme-
lővel a kulcsinformációkat. Ha a könyv nem a miénk, jegyezzük le az oldalszá-
mokat. Térjünk vissza hozzájuk, és írjuk vagy gépeljük le a kulcspontokat. Az
írás vagy gépelés fizikai aktusai segítenek beágyazni őket memóriánk bankjaiba
— a tapintási érzékelésen keresztül történő tanulás segítségével, csakúgy, mint
a látáséval. Mégis jobb a kiemelés, mert megkönnyíti emlékezetünk felfrissítését,
amikor később elő akarjuk hívni az információt.

10. Bevésés képek és hangok segítségével

Mivel már eddig elolvastad ezt a könyvet, nyilvánvalóan nyomtatás-orien-
tált, lingvisztikus tanuló vagy. De még ebben az esetben is jobban tudsz tanulni,
161
 Just do it!*
(Csak csináld!)

J A beszédet beszélve
tanuljuk meg.
J A járást járva
tanuljuk meg.
J A golfot golfozva
tanuljuk meg.
J A gépelést gépelve
tanuljuk meg.
J A legjobban
csinálva tanuljuk
meg a dolgokat!

* A Nike ruházati vállalat szlogenje.

162
ha az információt képekkel és hangokkal is megerősíted. Éppen ezért vizsgálj
meg minden elérhető video- és audiokazettát abban a témában, amelyet tanul-
mányozol.
163 És ha vannak olyan családtagjaink, akik nem valami nagy olvasók, bátorít-
suk őket azzal, hogy kezdjék saját, előnyben részesített tanulási stílusukkal.
Ha valaki auditív tanuló, magnót hallgatva hajtson kocsijával az egyetemre.
Ha valakinek vizuális tanulási stílusa van, keressen képeskönyveket, videókat,
DVD-ket és interaktív számítógépes programokat.

11. Csinálva tanulni

Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni valamennyi érzékszervünk használatának
szükségességét. Más fejezetekben praktikus tanácsokat is adunk majd ehhez.
Csináld magad típusú olvasóink a kezdő — és haladó — tanfolyamok el-
lenőrzésekor győződjenek meg arról, hogy gyakorlati tapasztalatokat is szerez-
hetnek-e.
Főzve tanulunk meg főzni. Teniszezni a teniszezés segítségével tanulunk.
Még ha golfleckéket veszünk is, minden jó szakember rögtön gyakoroltatni fog
minket.
Az oktatás általában hatástalan, amikor elkülöníti az elméletet a gyakorlat-
tól. Éppen ezért erőfeszítést kell tennünk arra, hogy egynél több érzékszerven
keresztül tanuljunk. Ha idegen nyelvet tanulunk, próbáljuk meg elképzelni azt a
jelenetet, amelyet tanulunk, más érzékszerveken át is véssük be az információt.
Ahhoz például, hogy megtanuljunk japánul tízig számolni, próbáljuk meg
a gyakorlatban mímelni a szavakat (gyakorlatát lásd a 34. oldalon).
A jó tanárok és a gyorstanulási tanfolyamok sok más technikát is használ-
nak, amelyekkel a későbbiekben fogunk megismerkedni. A csináld magad sze-
mélyek számára az interaktív technológia manapság nagy segítség lehet. Vegyük
a két legkomplikáltabb nem fizikai játékot: a bridzset és a sakkot. Mindkettőt a
játékon keresztül tanulhatjuk meg — különösen jó edzővel.
Azonban a bridzs- vagy sakkmesterek nem akarnak órákat eltölteni a ta-
pasztalatlanokkal való játszással. Ezért néhányuk programozókkal dolgozik, hogy
tudásukat interaktív számítógépes játékokba helyezzék. Ezek után ugyanúgy
„játszhatunk a számítógéppel”, mint a barátainkkal.
A bridzsben kártyalapjainkat a képernyőn láthatjuk, ha megnyerjük a hívást,
láthatóvá válik a partner keze, amint játszik. A számítógép fogja játszani az el-
lenfelünk kezét. És amikor minden kéz üres, lehetőség van megnézni a leosztá-
sokat — ellenőrizve, hogyan lehetett volna legjobban játszani a lapokkal.
A legtöbb számítógépes sakkjátékban kiválasztható a nehézségi fokozat, a
163
 Lineáris jegyzetek helyett
rajzoljunk elmetérképeket!

Egy adaptáció az elmetérképezés Tony Buzan által létrehozott

alapelveirõl. Nancy Margulies*, St. Louis, Missouri, U.S.A. rajza.
Figyeljük meg:
1. A fõtéma a központban van.
2. Minden altémának van egy fõága.
3. Minden fogalmat egyszerû szavak jelölnek.
4. Ahol lehetséges, minden fogalomhoz
egy kép kapcsolódik.
A kísérõszövegben Nancy Margulies az elmetérképezés gyakor-
lásához 30 perces félbeszakítatlan elrendezéseket ajánl – illusztrációja
összefoglalja javaslatait.

*Nancy Margulies engedélyével a Mapping InnerSpace-bõl

(A Belsõ TérKépezése) véve, kiadja a Zephyr Press, P. Box 13448-C,
Tucson, Arizona 85732-3448. A témáról készült videokazetta is.

164
kezdőtől a haladóig; a számítógép ugyanazon a szinten fog játszani, mint a játé-
kos.
165
12. Elmetérkép — lineáris jegyzetek helyett
Semmi értelme lejegyzetelni a fontos információt, ha képtelenek vagyunk
előhívni, amikor szükség van rá. Ebben a hagyományos iskolai módszerek el-
avultak. Tanulók tízezrei világszerte jegyzetelnek ebben a pillanatban is. Sorról
sorra írják le a szavakat. Vagy néhány nyelv esetében oszlopról oszlopra. De az
agy nem így működik. Az információt nem tiszta sorokban vagy oszlopokban
tárolja. Az agy az információt faág-szerű dendritjeiben tárolja. Mintázatokban és
asszociációkban tárolja az információt. Éppen ezért minél inkább az agy saját
emlékezeti módszereivel dolgozunk, annál könnyebben és gyorsabban fogunk ta-
nulni.
Tehát ne jegyzeteljünk — készítsünk elmetérképeket! Készítsük őket fa-
ágakkal, képekkel, színekkel, szimbólumokkal, mintázatokkal és asszociációkkal.
Az elmetérképezés módszerét Tony Buzan dolgozta ki. Dilip Mukerjea, a szin-
gapúri Buzan tanítvány nagyszerű bevezetést írt és illusztrált a módszerről Su-
perbrain (Szuper ész) című könyvében.
A svéd kiadó, Ingemar Svantesson hozta világra a Mind Mapping and Me-
mory-t (Elmetérképezés és emlékezet). A legjobb hasonló témájú könyv az Egye-
sült Államokban Nancy Margulies Mindmapping InnerSpace-e. Margulies nagy-
szerű gyorstanulási könyvet is írt, a Yes, you Can Draw!-t (Igen, képes vagy
rajzolni!), amelyet egy első osztályú videokazettával kísér.
Ezek a könyvek és néhány elmetérkép ebben a könyvben is demonstrálják
a gyakorlati alapelveket. A fő pontok nagyon egyszerűek:
1. Képzeljük el az agysejteket úgy, mint fákat, amelyek az információt
ágaikban tárolják.
2. Most próbáljuk elrendezni egy téma kulcspontjait egy fehér papíron,
ugyanilyen fa alakú formában.
3. A központi témával kezdjük — lehetőleg egy szimbólummal — a papír
közepén, ezután rajzoljunk ebből kinyúló ágakat. Ha New Yorkot elmetérké-
pezzük, használjuk a Szabadság-szobrot középpontként. Ha Sydney-t, használjuk
a kikötői hidat. Ha a mi agyról szóló fejezetünket, vázoljunk fel egy két féltekére
osztott agyat.
4. Általában egy szót és/vagy szimbólumot illesszünk minden olyan pont-
ra, amit elő akarunk hívni — egy fő téma van minden fő ágon.
5. A kapcsolódó pontokat illesszük egyazon főághoz, mindegyik újabb al-
ágként nő ki ebből.
165
 A térképformátumból való
ügyes olvasás alapelvei

Mapping InnerSpace címû könyvében Nancy Margulies*

ezzel a térképpel illusztrálja az „ügyes olvasás” kulcs-
koncepcióit:
1. Tájékozódó olvasással elõször ellenõrizd a fõ pontokat!
2. Készíts egy nagy térképvázlatot!
3. Olvass nemcsak gyorsabban, de ügyesebben is!
4. Jegyezd le a kulcs-tényeket és a lényeges
részleteket a térképedre!
5. Szervezd egybe a fogalmakat, és amikor végeztél a
könyvvel vagy más olvasmánnyal, rajzold újra az
elmetérképet, ha úgy érzed, egyszerûsítésre szorul!

*Nancy Margulies engedélyével a Mapping InnerSpace-bõl

(A Belsõ TérKépezése) véve, kiadja a Zephyr Press, Tucson, Arizona.

166
167 6. Használjunk különböző színű ceruzákat vagy filceket az összetartozó
témák jelölésére.
7. Rajzoljunk annyi képet és szimbólumot, amennyit csak tudunk.
8. Amikor minden ágat kiegészítettünk, lássuk el őket különböző színű
határokkal.
9. Rendszeresen egészítsük ki mindegyik térképünket! Ily módon köny-
nyű elkezdeni az áttekintéssel, és ezután felépíthetjük az elmetérképet, amint egy-
re többet tanulunk a kulcspontokról minden egyes témában.

13. Könnyed felidézés

Mivel az agy mintázatokban és asszociációkban tárolja az információt és
az elmetérképek ugyanezen a módon jegyzik le azt, ésszerű ugyanazokat az el-
járásokat felhasználni a könnyű előhíváshoz is.
Jól fog jönni most még egy kis tudás az agyról. Agyunknak van rövid távú
és hosszú távú memóriája. Még szerencse, hogy így van. Egy útkereszteződéshez
érve a közlekedési lámpa pirosra vált, és megállunk. A fény zöldre vált, és elin-
dulunk. Hosszú távú memóriánk megtanulta a szabályt a fényjelzésről. Azonban
rövid távú memóriánknak nem kell emlékeznie azon alkalmak ezreire, amikor
megálltunk a pirosnál.
Hogyan tároljuk, és hívjuk elő az információt, amelyre szükségünk van a
hosszú távú felhasználáshoz? Részben mintázatok és asszociációk segítségével.
Az elmetérképezés csupán az egyik módszer. Egy másik, hogy használjuk
valamennyi intelligencia-központunkat, például amelyek a rímeket, ritmusokat,
ismételgetést és a zeneiséget is magukban foglalják. Nem kell órákat az unalmas
ismételgetéssel töltenünk. Amint befejezed ennek a könyvnek az olvasását, ki-
emelve a lényeges kifejezéseket és alcímeket, valamint elmetérképen ábrázolod
a fő pontokat, azt javasoljuk, hogy rögtön tégy meg két dolgot, amint végeztél:
1. Azonnal skimmingeld újra a kulcspontokat, amelyeket kiemeltél.
2. Készíts új elmetérképet. Ez segíteni fog abban, hogy összefüggésbe
tudd hozni a fő tanulságokat: mintázat és asszociáció segítségével. Szinte biztos,
hogy amint újra elkészíted az elmetérképet, nehéznek fogod találni a kulcspon-
toknak csupán egyetlen szóval történő lejegyzését. Mégis törekedj erre. Ez na-
gyon fontos.
Ezután aznap éjjel, nem sokkal lefekvés előtt, hallgass valamilyen nyugtató
zenét. Vess még egy pillantást elmetérképedre. Próbálj meg a fő tanulságokra
gondolni, amelyeket megtanultál; próbáld meg vizualizálni azokat.
Gondolj az asszociációkra — ez a félig éber állapot, éppen az elalvás előtt,
alapvető része a tanulás folyamatának.

167
 Agyhullámaink
1. Béta

2. Alfa

3. Théta

4. Delta

Az emberi agyhullámok tényleges regisztrátumai –

fentrõl lefelé haladva:
1. Amikor teljesen éberek vagyunk – a
tudatos elme, 13-tól 25 ciklus per
szekundum (CPS) között mûködik,
ez az úgynevezett béta állapot.
2. A „nyugodt éberség” a tanulás
ideális állapota, 8 és 12 CPS között
mûködik – alfa.
3. Az alvás korai stádiumai, 4-tõl 7
CPS – théta: az elme a napi
információkat dolgozza fel.
4. A mélyalvás, 0.5-tõl 3 CPS – delta.

168
14. A nyugodt éberség művészete
169
Egészen mostanáig a legtöbb pontnál a logikus „bal-féltekés” tevékenysé-
geket foglaltuk össze. De ahhoz, hogy felhasználjuk agyunk jobb féltekéjének
különleges erejét és a tudatalattinkat is, a hatékony tanulás igazi kulcsát két
szóban lehet összefoglalni: nyugodt éberség — ez különösen akkor fontos, ami-
kor elkezdünk egy tanulási szakaszt.
Megemlítettük már az agyhullámokat. Helyezzük most ezeket működésbe.
Agyunk egy televízió- vagy egy rádióállomáshoz hasonlóan működik, négy kü-
lönböző frekvencián vagy hullámhosszon. EEG készülékkel (elektroenkefalográf)
tudjuk őket mérni.
Amikor teljesen ébren és éberek vagyunk egy pillanatban, vagy ha beszél-
getünk, beszédet tartunk vagy logikusan oldunk meg egy problémát, agyunk
valószínűleg 13–25 ciklus per szekundummal „továbbít” és „fogad”. Ezt hívjuk
béta szintnek.
Azonban nem ez a legjobb állapot hosszú távú emlékezetünk serkentésére.
A legtöbb lényeges információ, amelyet megtanulunk, tudatalattinkban fog táro-
lódni. Sok kutató és tanár úgy gondolja, hogy hatalmas mennyiségű információt
tudat alatt a legjobb megtanulni. És a legjobb agyhullám-tevékenység, amely a
tudatalattival képes ezt összekötni, a 8–12 ciklus per szekundum: az alfa.
Colin Rose, brit gyorstanulási újító szerint: „Ez az az agyhullám, amely a
relaxációra és a meditációra jellemző, az az elmeállapot, amikor álmodozunk, és
képzeletünket szabadjára engedjük. A nyugodt éberség állapota segíti az inspi-
rációt, a tények gyors asszimilációját és megerősíti az emlékezetet. Az alfa segít,
hogy elérjük tudatalattinkat, és mivel önmagunkról alkotott képünk elsődlegesen
tudatalattinkban van, ez az egyetlen hatékony módja, hogy elérjük.”2
Amikor kezdünk elálmosodni — az a homályos szakasz a teljes éberség
és a teljes alvás között —, agyhullámaink átváltanak a 4–7 ciklus per szekun-
dumra: a thétára.
Amikor teljesen a mélyalvás állapotában vagyunk, agyunk 0,5 és 3 ciklus
per szekundum között működik: az a delta. Légzésünk mély, szívritmusunk le-
lassul, vérnyomásunk és testhőmérsékletünk csökken.
Hogyan hat mindez a tanulásra és emlékezésre? Terry Wyler Webb, az ame-
rikai gyorstanulás úttörője szerint, a béta hullámok — a leggyorsabbak — „hasz-
nosak abban, hogy segítenek bennünket átjutni a napon, azonban meggátolják,
hogy elménk mélyebb szintjeit elérjük. Alfa és théta agyhullám mintázatok mel-
lett érhetők el a mélyebb szintek, amelyekre a nyugalom szubjektív érzései, a
koncentrált tudatosság és a jól-lét jellemzőek. A szupermemória nagy teljesít-
ményei ezekre az alfa és théta állapotokra jellemzőek, a koncentráció és krea-
tivitás magasabb szintjei mellett.”3
169
 Zenével
percek alatt
elérhetõ az,
amire a
meditációs
gyakorlatok
hetek alatt
törekednek.
COLIN ROSE
Accelerated Learning*
(Gyorstanulás)

*Kiadja az Accelerated Learning Systems,

Aston Clinton, Bucks, England.

170
171 És hogyan érhetjük el ezeket az állapotokat? Emberek ezrei a napi meditá-
ciójuk vagy relaxációjuk segítségével érik el, különösen a mély lélegzéssel. De
egyre több tanár van meggyőződve arról, hogy bizonyos típusú zenével gyorsab-
ban és könnyebben érhető el ez az eredmény. Webb szerint: „Bizonyos típusú
zenei ritmus segít megnyugtatni a testet, lassítani a lélegzést, lecsendesíteni a
béta zajokat, és a nyugodt éberség állapotát előidézni, ami nagyban fogékony az
új információk megtanulására.”
Természetesen sokféle zene segíthet abban, hogy üzenetekre emlékezzünk,
amikor a zenét szavak kísérik — csakúgy, mint a televízió és rádió reklámjaiban
nap mint nap. Azonban kutatók4 ma úgy találják, hogy bizonyos barokk zene-
művek ideálisak a tanulás gyors javításában, részben az átlagosan 60–70 ütés per
perces ütemüknek köszönhetően, ami megegyezik az alfa agyhullámokéval.
A kiképzett tanárok ma ezt a típusú zenét alkalmazzák minden gyorstanulási
oktatásban, annak alapvető alkotórészeként. A „csináld magad” tanulók számára
viszont a közvetlen implikációk egyszerűek: este játsszuk le a megfelelő típusú
zenét, amikor át akarjuk ismételni az anyagot, és így drámai módon javíthatjuk
előhívási képességünket.
Ennek részben az az oka, hogy agyunk a leghatékonyabban akkor működik,
amikor álomba merülünk. Ezt szoktuk R.E.M. alvásnak hívni, a rapid eye mo-
vement (gyors szemmozgás) szavak kezdőbetűi alapján. És az EEG mutatja meg,
hogy miért: olyan, mintha az elménk — amellett, hogy a testünk alszik — arra
használná a látókérget, hogy a nap jelentős eseményeit kockáról kockára gyorsan
lefényképezze.
Sok kutató úgy gondolja, hogy az agy ebben az állapotban válogatja ki és
raktározza el az új információkat a megfelelő emlékezeti tárakban. És a nyugodt
ellazulás során, amint átismételjük elmetérképünket, és elelmélkedünk a nap fő
pontjain, megnyitjuk a tudatalattinkban elraktározott fájlokhoz vezető utakat.
Ez valószínűleg azt is megmagyarázza, miért álmodunk: tudatalattink „fel-
tárcsázza” korábbi emlékeinket, hogy egybevesse őket az új információkkal. És
amikor egy problémát gondolunk át, tudatalattink megvizsgál néhány alternatív
megoldást, ahogyan arról a következő fejezetben fogunk szólni.
173 Az alfa állapot szintén ideális minden újabb tanulási periódus megkezdé-
séhez, egészen egyszerűen azért, mert kitisztítja az elménket, mielőtt nekikezde-
nénk. Soha nem leszünk képesek jól golfozni, ha irodai gondjainkat magunkkal
cipeljük a golfpályára. Gondolataink valahol máshol lesznek. A tanulásra ugyanez
érvényes. Nehéz lehet „sebességet váltani”, amikor egy főiskolai francia előadás
után rögtön egy matematika előadásra ülünk be. Azonban máris elkezdünk ella-
zulni, amint elvégzünk néhány mély légzőgyakorlatot. Játsszunk le valamilyen
nyugtató zenét, csukjuk be szemünket, és gondoljunk a legbékésebb helyszínre,
amelyet csak el tudunk képzelni — és hamarosan az ellazult éberség állapotába
kerülünk, ami megkönnyíti az „információ beáramlását” a hosszú távú emléke-
zetünkbe.
171
 Zenei ajánlatok
Különbözõ célokra különbözõ zenéket használjunk!

Nyugodt atmoszféra megteremtéséhez:

nyugtató zene, mint Enyától a Watermark; Corelli 12 koncertójának
valamelyike, az op. 6-tól; és a Barzak Institute OptimaLearning 303-as
és 601-es specializált és rendezett barokk mûvei.
Jó hangulat megteremtéséhez:
különösen kooperatív tanulási gyakorlatokhoz jó
Ray Lynchtõl a Deep Breakfast.
„Csoportosításhoz” és gyorsíráshoz:
Vangelis Antarctica címû albuma vagy a Genesis Invisible Touch címû
albumából a Brazilian (ez utóbbi különösen népszerû a kamaszok körében).
„Versíráshoz”:
George Winstontól a December.
Versek és egész szövegek RAP-esítéséhez:
Hammer kazettái jók, de csak az instrumentális részek.
„Állapotváltásokhoz”:
Korcsoportoktól függõen variáljuk a zenéket, de általában bármilyen felütéses,
instrumentális zene jó, mint például Deutertõl a Planet of Light; vagy
tinédzserek számára olyan dalok, mint a The Real McCoy elõadásában a Run
Away, vagy Savagetõl a Garden I Need You; és Elvis Presley korábbi korsza-
kából származó zenéi.
Tinédzserek startra késszé tételéhez:
Éppen szünet után, a Black Box elõadásában a Strike it Up vagy a Beloved
Conscience elõadásában a Sweet Harmony.
Célkitûzéshez:
Vangelis Chariots of Fire zenéje.
„Vizualizáláshoz”:
Paul Lloyd Warnertõl a Waterfalls; Michael Jonestól a Sunsets,
és George Winstontól a December.

Ezek egy Jeannette Vos által használt válogatásból kerültek ki.

Egy speciális zenei válogatás található a 180. oldalon „passzív”
és „aktív” koncertekhez, ezek a kifejezések a késõbbi
szövegben kerülnek tárgyalásra.

172
15. Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni
Ha franciául tanulunk beszélni, akkor beszéljünk franciául! Ha a számító-
gépről tanulunk, használjuk a számítógépet! Ha egy ázsiai szakácstanfolyamra
járunk, hozzunk össze egy ázsiai lakomát barátaink részére! Ha gyorsírást tanu-
lunk, írjunk gyorsan! Ha szónokok akarunk lenni, csatlakozzunk a Toastmaste-
rekhez — és beszéljünk nyilvánosság előtt! Ha írók akarunk lenni, írjunk! Ha
csaposok akarunk lenni, mixeljünk italokat!
Emlékezzünk a sportolói alapelvre: nincs hibázás, csupán gyakorlás!

16. Ismétlés és reflexió

Amikor egy fizikai-mentális jártasságot tanulunk, mint például a gépírást
vagy a főzést, akkor azt cselekvés segítségével gyakorolhatjuk. Azonban másfajta
tudás megszerzésekor is elengedhetetlen, hogy rendszeresen átismételjük azt.
Vessünk újra egy pillantást elmetérképünkre, és azonnal ismételjük át a fő pon-
tokat, amint végeztünk vele. Reggel végezzük el ugyanezt. Egy héttel később
megint. És még egyszer egy hónap elteltével. Azután ismételjük át más, ezzel
kapcsolatos adatokkal együtt, mielőtt egy meghatározott célunk van vele: egy
vizsga, egy tengerentúli út, egy beszéd vagy bármi más. Egy új könyv elolvasása
előtt például sokan hasznosnak találják a már létező, témával kapcsolatos elme-
térképükre való rápillantást, vagy azon három-négy könyv kiemelt részeinek
skimmingelését, amelyet a témáról már elolvastak.

17. Agykapocs és memóriafogas

Mivel az emlékezet legjobban asszociációk segítségével működik, fej-
lesszük ki saját „memóriafogasainkat”. Kössük össze az újonnan elsajátítandó
tudást olyannal, amit már tudunk.
Az asszociáció lehet fizikai: olyan, mint a japánul való számolás tanulása
térdünk megvakarásával (lásd a 34. oldalon lévő gyakorlatot).
Lehet vizuális: mint amikor helyeket képzelünk el a nevekre való emléke-
zéskor — aranykovácsolást egy kovácsműhelyben a Mr. Goldsmith-re való em-
lékezéshez, egy McDonald’s boltív alatt lévő krokodil képét, hogy emlékezzünk
az alapító Ray Krok nevére.
175 Lehet egy erős vizuális történet: egy sorozat képpé alakítása azért, hogy
emlékezzünk rá, mint mondjuk a bolygók Naptól való sorrendjére — a forró Nap
olyan erősen ragyog, hogy össze is töri a hőmérőt, és az egész Merkúr kiömlik;
az egész pontosan oda folyik, ahol egy gyönyörű hölgy, Vénusz áll a Földön;
ezután keresztülfolyik a Földön, egészen a harcias szomszéd, Mars vörös földű
kertjébe, aki erre el is kezd sértésekkel vagdalkozni. Éppen ezután megjelenik
173
Életemben
soha
egyetlen
napot sem
dolgoztam.
Móka volt
az egész.
THOMAS EDISON

174
egy mosolygó óriás, Jupiter — a legnagyobb bolygó —, akinek Superman-hez
hasonló mellén három szó díszeleg: SUN, ezzel jelezve a Szaturnusz, az Uránusz
és a Neptunusz bolygókat. Mellette fut végig egy boldog kutya, a Plútó.
Lehet vizuális és rímelő: számok memorizálása rímelő képi szavakkal, majd
ezek összekötése a megtanulandó elemekkel: tehát az egy lesz a meggy; a kettő
a csipkebokor-vessző; a három a párom; a négy a légy; az öt a köd; a hat
a pad; a hét a pék; a nyolc a polc; a kilenc Kis Ferenc; és a tíz a víz. Ahhoz,
hogy olyan dolgokra emlékezzünk, mint például egy bevásárlólista tartalma, vi-
zuálisan kapcsoljuk össze mindegyik elemet a számozott sorral — tehát ha az
első három elem a vaj, a sajt és a tej, képzeljük el, hogy vajban meggydarabok
(egy) vannak, a sajt egy vesszőn (kettő) lóg, a párom (három) pedig éppen tejet
iszik.
Kezdőbetűkből képzett mozaikszó is lehet: hasonlóan a marketingszakem-
berekhez, akik az AIDA mozaikszó segítségével emlékeznek a hirdetés kulcs-
elemeire: attract Attention (a figyelem megragadása), arouse Interest (az érdek-
lődés felkeltése), create Desire (a vágy felébresztése), urge Action (cselekvésre
késztetés).
De bármelyik asszociációs módszert használjuk is, próbáljuk meg minél
szokatlanabbá, mókásabbá és érzelmesebbé tenni — azért, mert a „szűrő”,
amely agyunkban a hosszú távú emlékezetbe juttatja az információt, nagyon
közeli összeköttetésben áll az agy érzelmi központjával. És kössük asszociáció-
inkat annyi érzékszervhez, amennyihez csak tudjuk: a látáshoz, a halláshoz, a
szagláshoz, a tapintáshoz és az ízleléshez.

18. Csak játékosan!

Kérjük meg egyik barátunkat, hogy számoljon be arról, milyen képek vil-
lannak elméjébe, amikor megemlítjük számára az oktatást vagy a tanulást. Lás-
suk, miképpen egyeznek meg ezek Tony Buzan tapasztalatával. Azt mondja: „Az
emberek »tanulás« szóra adott asszociációinak vizsgálatával eltöltött 30 év során
tíz fő szó vagy fogalom mutatkozott meg: unalmas, vizsgák, házi feladat, időpo-
csékolás, büntetés, lényegtelen, fogva tartás, »fújj«, utálat és félelem.”5
De kérdezzünk csak meg egy óvodából üdén távozó négyévest, és ő arról
a mulatságról fog beszámolni, amelynek részese volt. Napjainkban közel az ösz-
szes haladó szellemű nevelő a korai tanulás mulatsággal töltött örömének
visszaidézését hangsúlyozza. És a humor maga is egy nagyszerű módja a tanu-
lásnak. Éppen ezért próbáljuk meg összekötni a tanulást a humorral. Találjunk
ki és játsszunk társasjátékokat valakivel, aki ugyanazt a tárgyat tanulja, ily módon
megerősíthetők a kulcspontok — a Kérdezz-felelek típusú kvízjátékok nagy se-
gítséget nyújthatnak.
175
 Philip Párizsba érkezik (Hétfõn).
Philip megnézi a házat.
(A ház) nagy és gyönyörû.
Philip a bejárati ajtóhoz megy.
Becsenget és vár.
Egy idõs hölgy nyit ajtót.
Philip arrivé à Paris (Lundi)
Philip regarde la maison.
Elle est grande et belle.
Philip s’approche de la porte d’entrée
Il sonne et attend.
Une dame âgée ouvre la porte.

Mit akar, Qu’est-ce que vous voulez

fiatalember? jeune homme?
Jó napot, Asszonyom. Bonjour madame.
Ez Mr. Dubois C’est ici la maison de Monsieur
háza? Dubois?
Igen, ez az. Oui, c’est ici.
Találkozóm van J’ai rendez-vous
Mr. Dubois-val avec Monsieur Dubois.
Kit jelentsek be, C’est de la part de qui,
kérem? S’il vous plaît?
Mr West. Monsieur West
Ó, igen, Mr. West. Ah oui, Monsieur West.
Jöjjön be, kérem. Entrez, s’il vous plaît.
Köszönöm szépen. Merci madame.

Philip bemegy a házba. Philip entre dans la maison.

Madame Brossetout hívja Madame Brossetout appelle
Dubois kisasszonyt. Mademoiselle Dubois.

Ki az? Que est-ce?

Ez Mr. West. C’est Monsieur West.

Ez egy tipikus írott oldal egy jó gyorstanulási nyelvi kurzusból.

Figyeljük meg:
1. Minden egyes „felvonás” úgy van megírva, mint egy rész a 12
felvonásos darabból, így könnyen elképzelhetõ az, amirõl szó van.
2. A saját nyelvi verzió és az idegen nyelvi verzió oldalról oldalra és
sorról sorra, „tükörírással” van szerkesztve.
3. A zenével kísért idegen nyelvi változatot olvashatjuk, miközben
fejhallgatón keresztül halljuk is – ugyanakkor tisztában vagyunk a
fordítással is.
Egyik mondat sem áll hétnél hosszabb szóból, a jó „tömbösítés”
alapelve szerint könnyebb azokra a fogalmakra emlékezni, amelyek
száma nem haladja meg a hetet.

*Újranyomva az Accelerated Learning Systems, Aston Clinton,

Bucks, England engedélye által, egy angolul beszélõk számára
szóló francia kurzusból. Lapozzunk a következõ oldalra,
hogy ugyanennek az anyagnak a képi változatát is lássuk.

176
19. Tanítva tanulni
177
„Mindenki — egyet megtanít.” Ez Marian Diamond kaliforniai agykutató
ajánlott témája a kilencvenes évekből.
A neuro-anatómia professzoraként ő a Lawrence Hall of Science, egy jó
hangulatú kutatási és oktatási központ direktora. A központ a Berkeley-i Univer-
sity of Kalifornia keretében működött.
„Be szeretném vezetni azt a koncepciót — mondja —, hogy mindenki meg-
tanulhassa, miképpen váljék tanárrá. Az embernek pontosnak kell lennie a té-
nyekben csakúgy, mint egy tanárnak, mégis nagy képzelőerővel kell rendelkeznie
a kreatív ötletek új irányokban való felhasználása terén, a jövőre vonatkozóan.
Amint elsajátítottuk a tényeket, odafordulhatunk a következő személyhez, hogy
megosszuk vele ezeket, így az »asszociációs kérgek« új ötleteket képesek létre-
hozni.”6
Diamond úgy gondolja, hogy még egy óvodás gyermek is megtanulhatja,
hogyan váljon tanárrá. És ezt kérdezi: „Miért töltjük a következő 12–15 évet
csak azzal, hogy csupán taníttatva legyünk? Az, amit az ember az első iskolai
napon megtanul, nemcsak az iskolatársakkal osztható meg, hanem a szülőkkel
is.”
És bármilyen életkorúak vagyunk is, nem létezik jobb módszer arra, hogy
kikristályosítsuk mindazt, amit megtanultunk, mint az, hogy az alapelveket meg-
tanítjuk mások számára, beszédet tartunk vagy szemináriumot vezetünk.

20. Irány a gyorstanuló kurzus!

Ez a fejezet az egyszerű, „csináld magad” tippekre koncentrál. Azonban az
összes alapelv megtanulásának legjobb módja az, hogy részt veszünk egy gyors-
tanulási kurzuson. Nézzünk utána, hogy mi érhető el iskolánkban vagy főisko-
lánkon. Vagy vegyünk részt egy csináld magad kurzuson, lehetőleg olyanon,
amely Georgi Lozanov bolgár pszichiáter áttörésein alapul — akinek munkássá-
gát a későbbiekben részletezzük.
Manapság számos ilyen kurzus elérhető az új nyelvek elsajátítása területén.
A legjobb csináld magad kurzusok közül néhányat az angliai Accelerated Lear-
ning Systems7 esetében láttunk. Egy ausztrál középiskola, ahol egy hároméves
francia nyelvi kurzust egy nyolchetes részfoglalkozásos stúdium során sajátítottak
el, ugyanezeket a módszereket alkalmazta. Íme a fő alapelvek, és hogy miként
alkalmazták őket egy tipikus nyelvtanulási elrendezésben:
a) 2700 nyelv létezik a világon. Az angolban körülbelül 550 000 szó van.
A németben kevesebb, mint 200 000.8 A nyelvészek azonban egyetértenek abban,
hogy a beszélt nyelvek 90 százaléka csupán 2000–3000 szót használ.9 Értsük
177
 Illusztráció egy tipikus idegennyelvi gyorsta-
nulási kurzus* munkafüzetébõl.
Minden egyes kép ugyanazt a szekvenciát
festi le, amelyet dialógus ír le. A tanulókat arra
bátorítják, hogy másolják le, nagyítsák fel az
illusztrációkat, használják poszterként, és szí-
nezzék ki õket. A fenti illusztráció a képi válto-
zata az elõzõ oldalon található szöveges for-
mátumnak.

*Kiadja az Accelerated Learning Systems, Aston Clinton, Aylesbury,

Bucks, England, itt az õ engedélyükkel újranyomva.

178
meg könnyedén, és beszéljük folyékonyan ezeket, és máris képesek leszünk
meglehetősen jól beszélgetni új nyelvünkön. Valójában akár 1000 folyékonyan
megtanult szóval képesek lehetünk elboldogulni.
179 b) Egy gyorstanuló nyelvi kurzus ezért az alap 2000 szóra épül, mondjuk,
12 külön „színdarabban” vagy jelenetben — mint egy 12 felvonásos dráma.10
c) A vonzó munkafüzet segít. Néhány oldalon minden jelenet mind az
anyanyelven, mind pedig a megtanulni kívánt nyelven, mondjuk, franciául, is
le van írva. De egy mondat sem tartalmaz hét szónál többet, mivel a rövid távú
memória legkönnyebben a „hét bit”-en belüli információ egységeket képes fel-
venni. Éppen ezért könnyű emlékezni általában a telefonszámokra; hét számjegy
felett már a különböző körzetszámokat kapcsolják. A tanárok ezt az alapelvet
nevezik „tömbösítésnek”.
d) Sok jelenet von be minket úgy, mint egy új országot látogató turistát,
és azok köré a tipikus események köré szövi a történetet, amelyekkel egy turista
találkozna. Ezért a munkafüzet minden jelenetet képekkel is illusztrál — a vi-
zuális érzékszervet serkentve.
e) Minden jelenetet audiokazettára is felvesznek az adott idegen nyelven,
így a tanuló a hallgatással is tanul, miközben olvassa az idegen nyelvű szöveget,
és vizualizálja azt.
f) Minden lecke megkezdése előtt nyugtató zenét játszanak — fejhallga-
tón keresztül — a tanulónak, aki követi a légző és relaxációs gyakorlatokra
vonatkozó tanácsokat. A cél, hogy elkerüljünk minden más zavaró gondolatot,
és hogy az agy az „ellazult éberség” állapotába kerüljön — így az új nyelv az
agyba „áramlik”.
g) Ezen a ponton a zene három szerepet játszik: (1) segít relaxálni;
(2) aktiválja a jobb féltekét, hogy befogadja az új információt; (3) segít, hogy
az új információ a hosszú távú emlékezet tároló bankjaiba kerüljön. A Loza-
nov* tanárok úgy gondolják, hogy egy jól hangszerelt koncertnek valójában a
tanítási idő nagymértékű csökkentésében van a legnagyobb szerepe.11 A tanuló
először meghallgatja az idegennyelvű szavakat, speciális zenével a háttérben, ahol
a szavakat a zene tónusához és időzítéséhez igazítják, miközben ő olvassa is a

* Lozanov tanítási és tanulási módszerének sokkal nagyobb mélységei vannak annál, mint amit
ez a — technikába történő rövid — bevezetés tartalmaz. A zenei választék különösen kritikus az
„aktív” és a „passzív” koncertekre nézve. A kilencedik fejezetben (a magyar kiadás második kö-
tetében) összekötjük Lozanov fő alapelveit sok más kipróbált technikával. De a saját gyorstanu-
lási progamjaink előkészítéséhez tervezett zenékkel való kísérletezésekhez erősen ajánljuk elő-
ször a zenei alapelvek áttanulmányozását. Egy 1999-ben publikált új programban — The Mu-
sic Revolution (A zenei forradalom) — Dr. Jeannette Vos számtalan felvételt kiválogatott egy
teljes útmutatóval arra vonatkozóan, hogy miként lehet használni a zenét az oktatásban. Hat kü-
lön rovatba csoportosította ezeket, és a hozzá kapcsolódó munkafüzetben részletes utasításokat
ad arra vonatkozóan, hogy miképpen használjuk az egyes felvételeket.

179
 Georgi Lozanov zenéje a
tökéletesített tanuláshoz
A Georgi Lozanov által kifejlesztett módszer három
különbözõ módon gyorsítja meg a tanulást:
1. A bevezetõ zene relaxálja a résztvevõket,
és ezzel eléri a tanulás optimális állapotát.
2. Az „aktív koncert” során az információt
expresszív zenével olvasva tanulják.
3. A „passzív koncert” során a tanulók az új informá-
ciót párbeszédek formájában hallják barokk zenei
háttér mellett, azért, hogy elõsegítsék az információ
hosszú távú emlékezetbe való juttatását.

Íme néhány tipikus válogatás:*

AKTÍV KONCERTHEZ PASSZÍV KONCERTHEZ

Beethoven: D dúr
hegedûverseny, Op. 61
Csajkovszkij: b moll
zongoraverseny
Mozart: D dúr
hegedûverseny, No. 7
Haydn: F dúr szimfónia, No.
67, B dúr szimfónia No. 69
Beethoven: E dúr zongo-
raverseny, Op. 73 („Császár”)
Corelli: Concerti Grossi,
Op. 6 , No. 2, 8, 5, 9
Händel: Vízizene
J.S. Bach: G dúr fantázia,
c moll fantázia, d moll trió,
Kanonikus variációk és
tokkáta
Corelli: Concerto Grossi
Op. 4, No. 10,11,12
Vivaldi: Öt fuvolaverseny

* Lozanov válogatása Georgi Lozanov és Evalina Gateva Language

Teacher’s Suggestopedic Manual (Nyelvtanárok szuggesztopédikus
kézikönyve) és a Suggestology and Outlines of Suggestopedia
(Szuggesztológia és a szuggesztopédia körvonalai) mûvei alapján,
kiadja a Gordon and Breach, New York.

180
szöveget. Az első „aktív koncert”-et ezután az úgynevezett „passzív” koncert kö-
veti, amelyben a tanuló csukott szemmel leül, és ezalatt még több lágy tónusú
zenét játszanak le, a nyelv pedig hatásosan „hullámzik” ez alatt. Ez Lozanov
technikájának egy kulcseleme, és az alkalmazott zene, amellyel a leghatékonyabb
tanulási állapotot, az alfát szintetizálják, szinte mindig a barokk.
181 h) A tanulókat arra ösztönzik, hogy este, lefekvés el őtt, játsszák le újra
a barokk zenét, és nézzék át munkafüzetük „jeleneteinek” képeit, amelyet ta-
nulnak. Így a tudatalatti folytatja az új információ rendezését az éjszaka folya-
mán.
i) Másnap a tanulók a nyelvtanuló készletük által kínált játékokat ját-
szanak, hogy megerősítsék a főbb szavakat, amelyeket tanultak.
j) A készlet* más javasolt segédeszközöket is tartalmaz beleértve képeket,
ruhák és háztartási eszközök szavait — és egy videót a fizikai tanuláshoz. Ez
olymódon tanít, mint ahogyan csecsemőként saját nyelvünket sajátítottuk el —
csak sokkal gyorsabban. Az előadó minden egyes szót vagy kifejezést mímel,
miközben megtanuljuk kiejteni azt, hogy „ülj le” (angolul sit), „sétálj” (walk),
vagy „érintsd meg a könyöködet” (touch your elbow).
k) A 2000 fő szón kívül, a „kulcsokat” megértve, sok más szó jelentését
is megfejthetjük. Például japánul a legtöbb női név végződése a „ko”, így ha a
„Michiko” névvel találkozunk, tudhatjuk, hogy a személy valószínűleg nő. Tehát
egy tipikus „csináld magad” készlet tartalmaz egy útmutatót is az új nyelv vala-
mennyi fő alapelvére vonatkozóan.
*
Ezek az egyszerű módszerek segítenek, hogy sokkal hatékonyabban emlékezzünk
bármire, anélkül, hogy részletesen tanulmányoztuk volna az integratív gyorsta-
nulás technikáit. De az igazi kihívást az jelenti, hogy használjuk képességeinket
új megoldások létrehozására, hogy agyunk erejét sikeres új ötletek kigondolására
használjuk fel. Ezzel kapcsolatban A tanulás forradalma szintén nyújt néhány
egyszerű választ.

* Nem minden idegennyelvi program egyforma. E technikák kifejlesztésével néhány nyelvi prog-
ram szerte a világon csupán a „zenét tette hozzá”. A módszert, amelyet itt körvonalaztunk, az
Accelerated Learning Systems használja (Aston Clinton, Aylesbury, Bucks, England) — ezt ta-
láltunk az „öntanítás” leghatékonyabb rendszerének. Köszönettel tartozunk nekik az engedé-
lyért, hogy összefoglalhattuk a lényegi pontokat, és hogy egyik nyelvi kurzusuk illusztrációját
felhasználhattuk. Azonban hangsúlyozzuk, hogy ezeket a kurzusokat alapvetően a csináld ma-
gad tanuláshoz szánták. Ha ugyanezeket az anyagokat tanárok használják az osztályban, akkor
azt ajánljuk, hogy kössék össze ezt a kilencedik fejezetben (második kötet) bemutatott tanítási
módszerekkel.

181
 Új ötletek gyártásának lépései
J
1 Határozd meg a problémát! *

J
2 Határozd meg, mi lenne az ideális
megoldás, és képzeld magad elé!

J
3 Gyûjts össze minden
specifikus és általános adatot!

J
4 Szegd meg a szabályt!

J
5 Lépj túl saját szakterületed határain!

J
6 Próbálj ki többféle kombinációt!

J
7 Vesd be az összes érzékszervedet!

J
8 Kapcsolj ki! Hadd érlelõdjön!

J
9 Engedd el magadat a zene
vagy a természet segítségével!

J
10 Aludj rá egyet!

J
11 Heuréka! Az ötlet kipattant!

J
12 Ellenõrizd újra!

*Megjegyzés: az elsõ és második lépés fel is cserélhetõ

– kezdjük az álmunkkal, ezután határozzuk meg, hol állunk most,
és utána hidaljuk át a kettõ közötti szakadékot.

182
183
Ötödik fejezet: Hogyan legyenek nagyszerű ötleteink?

Új program a kreatív gondolkodás tanulására

és tanítására

Meglepő, hogy az összes „tantárgy” közül a legfontosabbat nem tanítják a legtöbb

iskolában: azt, hogy miképpen fedezzük fel saját jövőnket, hogyan hozzunk létre
új ötleteket.
A világnak pedig éppen napjainkban van szüksége forradalmian új ötletek
olyan választékára, amilyenre soha azelőtt. Amint Roderic Gorney a The Human
Agenda (Az ember napirendje) című művében mondja: „Kétmillió vagy még több
évünk alatt most először van lehetőségünk arra, hogy eléggé körbe tudjuk járni
a dolgokat.” De a világ legtöbb politikai vezetője úgy vezet a jövőbe, hogy köz-
ben a visszapillantótükrön keresztül egy idejétmúlt korszakra szegezi a tekintetét.
Az oktatásban a múlt és a jövő közt tátongó kontraszt sokkal nagyobb mér-
tékű. Amint Robert Gross hozzáteszi: „Az emberiség történetének első olyan kor-
szakában élünk, amikor fajunk összes tudásának, bölcsességének és szépségének
öröksége igény szerint, virtuálisan hozzáférhető valamennyiünk számára.”1
Ez megteremti annak lehetőségét, hogy újra felfedezzük az oktatást, és ezzel
beköszöntsön a felfedezés és az innováció aranykora: hogy újra felfedezzük an-
nak módját, ahogyan gondolkodunk, tanulunk, dolgozunk, élünk, jól érezzük ma-
gunkat, és létrehozunk dolgokat. A modell már létezik.
Thomas Edison 1093 találmányt szabadalmaztatott,2 és elektromossággal
látta el a világot. Walt Disney vagy Steve Jobs3 az Apple Computersnél hatalmas
vállalatbirodalmakat alapítottak egy új ötlet erejére építve — és mindkettő vala-
milyen egérféleséggel. Ray Krok4 egy középkorú turmixgép-eladó volt, amikor
először meglátogatta Dick és Maurice McDonald hamburger bárját Kaliforniában.
Elkezdte az alapkoncepciót másokkal kombinálni, és a kapott eredményből lét-
rehozta a világ legnagyobb gyorséttermi láncát. Georgi Lozanov bolgár pszichi-
áter a jógát, a meditációt és a zenét kötötte össze, hogy forradalmasítsa az idegen
nyelvek tanítását. Az Internet és a World Wide Web teljesen megváltoztatta a
világ kommunikációs módját.
183
 Egy új ötlet
nem más,
mint régi
elemek új
kombinációja.
Nincsenek új elemek.
Csak új kombinációk vannak.

GORDON DRYDEN
Out Of The Red*
(A veszteségek felszámolása)

*Kiadja a William Collins, Auckland, New Zealand.

184
185 Bill Gates a világ leggazdagabb embere elsősorban azért, mert partnerével,
Paul Allen-nel, volt egy álmuk arról, hogy minden íróasztalra és minden házba
elhelyeznek egy számítógépet.
Európa két leggazdagabb embere5 apjuknak, Richard Rausingnak köszön-
heti gazdagságát. Miközben feleségét figyelte, aki otthon kolbászt készített, azon
kezdett el töprengeni, vajon hogyan hánthatta le a bőröket ahhoz, hogy az alko-
tórészeket belehelyezhesse. Az ötlet — amikor ellenkezőjére fordította — átala-
kult egy olyan rendszerré, amelynek segítségével tejet lehet tölteni kartondobo-
zokba. Örökösei még ma is naponta kapják a jogdíjakat a Tetrapak tejesdoboza-
inak milliói után.
A történelem minden nagy ötletében, minden nagy felfedezésében egy dolog
nyilvánvalóan közös. Mindegyik az emberi agyból pattant ki. Ugyanannak az
agynak, amely fantasztikus képességgel rendelkezik az információk tárolásában
van egy ezzel egyenértékű képessége is, hogy az információkat új módon állítsa
össze; vagyis hogy új ötleteket hozzon létre.
Egyszerűen fogalmazva, egy új ötlet nem más, mint régi elemek új kom-
binációja. Ezt írjuk le, húzzuk alá, erősítsük meg. Ez lehet a legfontosabb mon-
dat, amelyet valaha leírtunk. Ebben rejlik az új megoldások létrehozásának kul-
csa. Nincsenek új elemek. Csupán új kombinációk léteznek.6
Gondoljunk egy percre a világ különböző szakácskönyveinek ezreire. Min-
den recept minden könyvben különféle keveréke a létező alkotórészeknek. Gon-
doljunk erre a példára, akármikor egy problémával küzdünk.
És minden áttörés mindenhol — a rádió, a televízió, a belső égésű motor
— a régi elemek új kombinációja csupán. Egy karos csaptelep legalább három
„régi” elemet kombinál: a hideg és meleg vízet és egy keverő szelepet. A nylon
és más „új” szintetikus szálak új kombinációi a több évszázada létező moleku-
láknak. A nylon esetében: a szénmolekulák új kombinációjáról van szó.
Mivel az ötlet: régi elemek új kombinációja, a legjobb ötletek létrehozói
állandóan új kombinációkba vannak belemerülve.
A legtöbb menedzsment tanfolyamon az ember megtanulja azt a nagy je-
lentőségű igényt, hogy megfelelően definiálja a problémát, amelyet meg akar ol-
dani. Most azonban egy új, forradalmi elem derült ki. Képesek vagyunk előre
meghatározni az ideális megoldást — és el is tudjuk kezdeni annak megvaló-
sítását.
Ez egy forradalmi változás. Míg korábban meglévő tudásunkat szerveztük
a probléma megoldáshoz — tudatunk határain belül —, ma annak meghatározá-
sával kezdjük, hogy mit akarunk elérni. És ezután szervezzük meg azokat a dol-
gokat, amelyeket nem ismerünk, azért, hogy célunkat meg tudjuk valósítani.
187 Hetven évvel ezelőtt a ruhakészítő gyárosok megakadtak az olyan alap fo-
nalaknál, mint a gyapjú, a pamut és a selyem. Később, 1935-ben, Wallace Co-
rothers szintetizálta a nylont. Napjainkban képesek vagyunk meghatározni az
185
 Egy új ötlet

által kitágított

elme soha

nem tér vissza

az eredeti

dimenzióiba.
OLIVER WENDELL HOLMES

186
ideális öltözéket, és később legyártani a szálakat és a keverékeket ahhoz, hogy
azt létrehozzuk. A családok belefáradtak a zoknik foltozásába, ezért a tudomány
létrehozta a nylon és a gyapjú keverékét, hogy mindkettő előnyeit kihasználhas-
suk: régi elemek új keverékét. A vasalásba belefáradt anyák olyan ingeket akar-
tak, amelyek ránc nélkül lehet csöpögtetve szárítani. Ezért a tudomány létrehozta
a poliészter szálakat: régi elemek új kombinációját. A divattal tisztában lévő asz-
szonyok szerették a könnyen kezelhető nylon dolgokat, de a bolyhos gyapjú után
sóvárogtak. Így a tudomány létrehozta az acrylt — a természetes gázok elemeinek
újrakombinálásával.
Peter Drucker a The Age of Discontinuity (Az összefüggéstelenség kora)
című könyvében grafikus úton kikristályosította az új innovatív technikát. Úgy
nevezte el, hogy „szisztematikusan szervezett ugrás az ismeretlenbe”. A tegnap
tudományával ellentétben azt mondja, hogy „ez nem a tudásunk szervezésén ala-
pul, hanem a tudatlanságunk megszervezésén”.
Meglepő, hogy ezeket a technikákat a legtöbb iskolában nem tanítják, pe-
dig több szempontból ezek jelentik a jövő kulcsát.
És ami még rosszabb: az iskolai tesztek arra az alapelvre épülnek, hogy
minden kérdésre csupán egy megfelelő válasz adható. Az életben a nagy áttörések
a teljesen új válaszokból származnak. A status quo kétségbevonásából, és nem
annak elfogadásából.
A gondolkodásról szóló kurzusoknak csúcs-prioritással kellene rendelkez-
niük minden iskolában. Egyébként Neil Postman, amerikai nevelő, a Teaching
As A Subversive Activity (A tanítás, mint romboló tevékenység) című művében
azt állította, hogy a gyerekek „kérdőjelekként lépnek be az iskolába, de pontok-
ként távoznak.”
Roger von Oech, kaliforniai kreatív tanácsadó, így ír A Whack On The Side
Of The Head című könyvében: „Mire az átlag személy elvégzi a főiskolát, több
mint 2600 teszten, dolgozaton és vizsgán vesz részt. A »megfelelő válasz« meg-
közelítés mélyen beleivódik gondolkodásunkba. Ez hasznos lehet néhány mate-
matikai probléma esetében, ahol ténylegesen csak egy megfelelő válasz lehetsé-
ges. A nehézség abból adódik, hogy az élet nagy része nem ilyen. Az élet több-
jelentésű: nagyon sok helyes válasz van — minden attól függ, mit keresünk. De
ha azt gondoljuk, hogy csupán egyetlen jó válasz van, azonnal abbahagyjuk a
további keresést, amint megtalálunk egyet.” Hogyan használjuk fel tehát elménk
erejét, hogy megvalósítsuk Drucker szisztematikusan szervezett ugrását az isme-
retlenbe? Következzenek azok a lépések, amelyeket a leghasznosabbnak talál-
tunk.

1. Határozd meg a problémát!

Az első lépés az, hogy előre határozzuk meg a problémánkat — specifiku-
san, de ne korlátozóan.
187
 A vertikális
gondolkodás
ugyanazt
a gödröt
ássa
még mélyebbre.

A laterális
gondolkodás
valahol máshol
próbálja meg újra.
EDWARD de BONO
A Laterális Gondolkodás* szerzõje

*Szerzõi interjú, Radio 1, Auckland, New Zealand.

188
2. Határozd meg, mi lenne az ideális megoldás, és képzeld
189
magad elé!
A második lépésben meghatározzuk, hogy mit szeretnénk elérni — ideális
esetben. És ezután megszervezzük 100 milliárd aktív agyi neuronunkat, hogy
áthidaljuk a szakadékot, amely aközött van, ahol most állunk, és ahol lenni sze-
retnénk. Szintén nagyon segít, ha vizualizáljuk az ideális megoldást, ha „lelki
szemeinkkel” elképzeljük a lehetséges eredményt.
Tipikus modellként vegyünk egy világhírű iparágat: az óragyártást. 1970-ig
a teljes iparágat Svájc uralta. Üzleti modelljük fél évszázadon át nem változott,
1971-ig mégis évente 10 milliárd dollárnyi eladást értek el. „Az 1980-as évek
elejére azonban ezen értékek jelentős része a hagyományos svájci üzleti modell-
ből átvándorolt egy olyan új üzleti designhoz, amelyet a Timex, a Citizen, a Seiko
és a Casio birtokolt. Az értékcsökkenéssel párhuzamosan az álláshelyek is le-
csökkentek. Az 1970-es évek közepétől az 1980-as évek elejéig a svájci iparban
dolgozó órakészítők száma 90 000-ről 20 000-re esett vissza.”7
Az iparág meghívta tanácsadónak Nicolas Hayeket. Az ő tapasztalata az
iparban: nulla volt. Viszont már kisfiúként is „állandóan arról faggatta családját
és tanárait, hogy »Miért úgy csináljuk a dolgokat, ahogy csináljuk?« Egy olyan
belső és gyógyíthatatlan kíváncsisággal született, amely a dolgok működésmód-
jára és arra vonatkozott, hogy honnan származunk. Minden könyvet elolvasott,
amely a fizikával, asztronómiával, az ősrobbanással és Einstein tömegről és se-
bességről szóló elméletével volt kapcsolatban.”8
Felnőttként ugyanezt a kíváncsiságot használta fel legújabb kihívásához —
és azt érte el vele, hogy újra felfedezett egy teljes iparágat. Amíg színre nem
lépett, az emberek többsége óráját egy egész életre vásárolta. A nagy tömegű új
japán márkák is ezt az irányvonalat követték alacsony költségeikkel. Hayek azon-
ban kérdések új sorozatával indult neki: Mit akarnak az emberek egy órától?
Vidámságot? Lelkesítést? Stílust? Változatosságot? Divatot?
Ezek a kérdések közvetlenül vezették el a Swatch óra feltalálásához — nem
csak mint időmérőhöz, hanem mint egy örökké változó divattartozékhoz. És ezzel
Hayek egy marketing programot is bevezetett, meggyőzve fogyasztóit arról, hogy
különböző színű órákat viseljenek minden ruhához és öltönyhöz.
1983-tól 1992-ig a Swatch 100 millió órát adott el. 1996-ban adta el a 200
milliomodikat.
Maga a név is tipikus innovációs folyamatként jelentkezett. Amint Adrian
J. Slywotzky és David J. Morrison kiváló üzleti könyvükben beszámolnak róla:
„Hayek azáltal különböztette meg óráit, hogy lelket öntött beléjük. Létrehozott
egy üzenetet, egy érzelmi jelentést, amely a vidámság, a stílus és a könnyedség
érzését közvetítve szólított meg mindenkit. Ezután vitathatatlanul magas minő-
séggel és alacsony árral látta el óráját.
189
Az egyetlen
hülye kérdés
az, amelyet
nem tesznek
fel.
PAUL MacCREADY
feltaláló

190
191 Hayek új termékeinek már csupán a neve hiányzott. »Egy amerikai hirdetési
vállalattal dolgoztunk — mondja Hayek. — Nekünk voltak a legőrültebb neveink
a világon, de egyikkel sem voltam megelégedve. Végül elmentünk ebédelni, és
ez a hölgy felírta a táblára, hogy »Swiss watch« (svájci óra) és »second watch«
(második óra).” Ezután felírta „Swatch.” „Az segített, hogy nem voltunk valami
jók az angolban. Nem is tudtuk, hogy a »swatch« angolul egy törlőkendőre utal.
Ha tudtuk volna, sosem kezdtünk volna egy ilyen nevű vállalattal!” A probléma
meghatározva. Az ideális megoldás elképzelve. És a kettő régi elemek új keve-
rékével összekötve.

3. Gyűjts össze minden adatot!

Mivel egy nagy ötlet régi elemek új kombinációjából áll, ezért a következő
lépés, hogy összegyűjtsünk minden adatot, amit csak tudunk. Anélkül, hogy ne
rendelkeznénk a tények hatalmas sorával bármely helyzetre vagy problémára
vonatkozóan, nem valószínű, hogy eltaláljuk a tökéletes megoldást.
A tények lehetnek specifikusak: amelyek közvetlenül munkánkra, az ipar-
ágra vagy a problémára vonatkoznak. Lehetnek általánosak: azon tények, ame-
lyeket ezer különböző forrásból gyűjtöttünk. Nagy ötletgyártó csakis úgy lehetsz,
ha telhetetlen információgyűjtő vagy. Kérdező. Olvasó. Kifogásoló. Olyan, aki
az információt jegyzetfüzetekben és dendritekben tárolja.
Ezeket nem lehet csak úgy behelyettesíteni a személyre szabott és tervszerű
házi feladatba. Ami kijön, annak valahogy be is kellett mennie. A kulcs az, hogy
valahogy összekössük az egyes információterületeket, mondjuk a „2614-es dend-
rit” „369 124-es számú agysejtét” az ugyanitt raktározott „9 378 532-es számú
sejttel” — vagy bármelyik másikkal.
Itt az agyunk mintázatképző képessége mind problémákat, mind lehetősé-
geket is teremt. Minden ébren töltött percünkben kivitelezett cselekedetünk ese-
tében valamennyien előmintázott módon használjuk agyunkat — a sétálástól a
futásig, az autóvezetéstől a piros lámpánál való megállásig. Agyunk hajlamos
arra, hogy szűk csatornákban, asszociált „ágak” segítségével tárolja az informá-
ciót a könnyű és gyors előhívás érdekében, így rendes körülmények között ugyan-
azzal a válasszal állunk elő.

4. Szegd meg a szabályt!

Ahhoz azonban, hogy a problémákat kreatív módon oldjuk meg, új utakat
kell megnyitnunk, új összekötő pontokat kell találnunk, és új összeköttetéseket
felfedeznünk. Meg kell szegnünk a szabályt.
193 Ennek legegyszerűbb módja az, ha olyan kérdéssel kezdjük, amely újjá-
191
 Lépj túl a saját
szakterületed határain!

J A Kodachrome színesfilm feltalálói,

Leopold Mannes és Leopold
Godowsky, zenészek voltak.
J George Eastman (az Eastman
Kodaktól) eredetileg könyvelõ
volt egy bankban.
J Bíró László, a golyóstoll feltalálója,
szobrász, festõ és újságíró volt.
J King Camp Gillette (a biztonságos
penge feltalálója) kupakokkal
házaló ügynök volt.
J John Boyd Dunlop (a levegõvel
felfújható autógumi feltalálója)
sebész állatorvos volt.

GORDON RATTRAY TAYLOR

The Inventors That Changed The World*
(Feltalálók, akik megváltoztatták a világot)

*Kiadja a Reader’s Digest, 26 Waterloo Street,

Sydney, NSW 2010, Australia

192
rendezi elménket. Mi történne a problémánkkal, ha megdupláznánk, megfelez-
nénk, megfagyasztanánk, újra felállítanánk, megfordítanánk, adaptálnánk, újra-
rendeznénk, kombinálnánk? Mi történik, ha eltávolítjuk — vagy felosztjuk? Ha
mással helyettesítjük az egyik részt? Ha kisebbé, rövidebbé, könnyebbé tesszük?
Ha újraszínezzük, korszerűsítjük, felnagyítjuk? Ha újracsomagoljuk? Ha más mó-
don terjesztenénk? Mi lenne, ha az összes érzékszervet bevonnánk — illattal lát-
nánk el, hangot adnánk hozzá vagy másképp nézne ki, más lenne a tapintása?

5. Lépj túl saját területed határain!

Tegyük félre létező előítéleteinket! Azok az elemek, amelyeket egy prob-
léma megoldásához használunk fel, nem csak abból a specifikus iparágból vagy
folyamatból származhatnak, amelynek részesei vagyunk. Ha csak azokat hasz-
náljuk, akkor ugyanazokat a régi megoldásokat is fogjuk kapni.
Kérjünk meg egy tanárt, hogy definiálja újra az oktatást, és általában azzal
fogja kezdeni, hogy az iskoláról gondolkozik el és nem az interaktív videodiscen
vagy az életről 2010-ben. Kérjük meg agyunkat, hogy adjon össze 1-et meg 1-et,
és automatikusan azt fogja válaszolni, hogy 2. Így van beprogramozva.
De agyunk érdeklődési területek ezreivel kapcsolatban is tárol tényeket a
receptektől a futballig. A gazdálkodás problémáira választ kaphatunk az űrkuta-
tásból. Tehát minden jó feltaláló, fejlesztő és alkotó csillapíthatatlan étvágyat fej-
leszt ki magában az új tudásra vonatkozóan. Soha ne feledkezzünk meg a kér-
dezésről!

6. Próbálj ki többféle kombinációt!

A következő: mivel egy ötlet régi elemek új kombinációja, próbáljunk ki
többféle kombinációt. Jegyezzük le őket, amint eszünkbe jutnak. Véletlenszerűen
válasszuk ki bármelyiket — egy színt, egy állatot, egy országot, egy iparágat —
és próbáljuk meg összekötni őket a problémánkkal vagy a megoldással.
Dolgozzunk rajta. Írjuk tele jegyzettömbünket. Azonban egy figyelmeztetés:
ne koncentráljunk túl közel saját specifikus területünkre, mert saját előítéleteink
korlátozni fognak.
Olvassunk annyit, amennyit csak tudunk — különösen a jövőről és a kihí-
vásról szóló könyveket, amelyek nem saját specialitásunkról szólnak. Állandóan
kérdezzük: „Mi van akkor, ha . . . ?” „Mi van akkor, ha ezt azzal kombinálom?
Mi van akkor, ha innét kezdem és nem onnan?” Állandóan kérdezzünk!

7. Vesd be az összes érzékszervedet!

195 Az is nagyban segít, ha tudatosan megpróbáljuk bevonni valamennyi érzék-
193
 Ki mondta ezt?
1. „Itt a lovak fognak megmaradni, az autó
csupán egy újdonság – egy hóbort.”
2. „A levegõnél nehezebb repülõ
tárgy pedig lehetetlenség.”
3. „A televízió soha nem lesz képes fennmaradni
egyetlen piacon sem fél évnél hosszabb ideig.
Az embereknek hamar elegük lesz abból, hogy
minden este egy furnérlemezes dobozt bámul-
janak.”
4. „Mindazt, amit fel lehett találni, már feltalálták.”
5. „Ki az ördög akar beszélõ színészeket hallgatni?”

VÁLASZOK:

1. A Michigan Savings Bank elnöke, amikor azt

tanácsolta Henry Ford ügyvédjének, hogy ne in-
vesztáljon a Ford Motor Companyba.
2. Lord Kelvin, 1895.
3. Daryl F. Zanuck, a 20th Century Fox filmstúdió
vezetõje 1946-ban, egy televízióról szóló
megjegyzésében.
4. Charles H. Duell, a U.S office of Patents felügyelõ-
biztosa egy 1899-es, McKinley elnöknek szóló
jelentésében, amellett érvelve, hogy a
Szabadalmi Hivatalt meg kellene szüntetni.
5. Harry M. Warner, a Warner Bros filmgyártó
vállalat elnöke, 1927-ben.

194
szervünket. Ha a problémánkat matematikailag határoztuk meg, próbáljunk vi-
zualizálni néhány választ. Emlékezzünk arra, hogy Albert Einsteinnek akkor ju-
tott eszébe a relativitás elmélete, miután arról álmodozott és képzelődött, hogy
egy holdsugáron utazik a világűrben.
Az elmetérképezés szintén egy kitűnő kreatív eszköz — arra, hogy az in-
formációkat új módon kapcsoljuk össze, új ágakat és új halmazokat hozzunk létre,
így ötleteinket ne csak egydimenziós sorokban jegyezzük le.
Addig dolgozz rajta, amíg bele nem szédülsz! És utána . . .

8. Kapcsolj ki! Hadd érlelődjön!

A jó ételt, miután elfogyasztottuk, rábízzuk emésztőnedveinkre, hogy átve-
gyék és elvégezzék a munkát. Hasonlóképpen járunk el itt is, de ebben az esetben
az emésztőnedv nem más, mint saját tudatalattink. Emlékezzünk a relaxációs
technikákra, amelyeket a gyorstanulásnál érintettünk, és amelyek segítenek
agyunkat a legbefogadóbb és legkreatívabb állapotba juttatni.

9. Engedd el magad a zene vagy a természet segítségével!

Sokan érzik hatásosnak, ha nyugtató zenét hallgatnak, meglátogatnak egy
művészeti galériát, vagy elmennek sétálni a folyóhoz vagy a tengerpartra. Bármi
megfelel, ami új kombinációkra nyit utat az elme előtt.
Különböz ő emberek számára különböző technikák működnek. A jelen
könyv szerzőinek egyike a sakkozást mindig pozitív, kreatív, élénkítő eljárásnak
tartja — főleg amiatt, hogy minden lépés új lehetőségeket nyit meg. Mások a
sakkot túl fókuszáltnak tartják. A könyv másik szerzője az úszást és a sétálást
sokkal hatékonyabbnak találja.

10. Aludj rá egyet!

Este, közvetlenül elalvás előtt, emlékeztessük magunkat a problémára —
és az ideális megoldásra. Ha határidők sorozatával rendelkezünk, azt is nyugodtan
tápláljuk be „agy-bankunkba”. És ezután a tudat alatti elménk fog vele foglal-
kozni. Ugyanis az sohasem alszik.
De amint azt David Ogilvy, a reklámguru, hozzáteszi: „Rá kell bízzuk a
tudatalattinkra. Ezután ki kell kapcsolni gondolkozási folyamatunkat, és várni
kell valamire, arra, hogy tudatalattink megszólítson, és ezt mondja: »Hé, van egy
jó ötletem!« Ez különböző formában történhet. Sok ember úgy találja, hogy a
hosszú, forró fürdőzések termelik a jó ötleteket. Mások a hosszú sétákat részesítik
előnyben. Én mindig úgy találom, hogy a bor hozza meg a jó ötleteket — minél
jobb a bor, annál jobb az ötlet.”9
195
 Nincs rá
mentségünk,
ha nem
válunk
naggyá.
TOM PETERS
The Circle of Innovation*
Az innováció köre

*Kiadja Alfred A. Knoff, New York

196
11. Heuréka! Az ötlet kipattant!
197
A következő lépés a legkönnyebb mind közül: az ötlet kipattan! Borotvál-
kozás, zuhanyozás vagy alvás közben — egyszer csak ott terem a válasz.
A folyamat részben azért működik, mert elsősorban ahhoz hasonlít, ahogyan
agyunk az információt feldolgozza. Mivel tudatalattink sémákba rendezve tárolja
az információt, arra is felhasználhatjuk, hogy szándékosan törje fel ezeket a sé-
mákat, és új kombinációkat találjon. De csak abban az esetben, ha specifikusan
fejezzük ki víziónkat és célunkat. Érdemes egy határidőt is kijelölni, így tudat-
alattink ezt is betáplálja adatbankjaiba.

12. Ellenőrizd újra!

Amikor kipattant az új válasz, ellenőrizzük újra. Teljes egészében megoldja
ez a problémát? Jobbá vagy tökéletesebbé tudjuk tenni?
Az imént bemutatott rendszert a kreatív problémamegoldás útjának ne-
vezhetjük.
Egy másik utat jelent a víziós vagy küldetéses megközelítés, amely lénye-
gében ugyanaz, mint a problémamegoldás — kivéve, hogy nem a problémával
kezdjük. A jövő elképzelésével kezdjük, ahol most virtuálisan minden álom le-
hetséges.
Dr. Peter Ellyard, ausztrál jövőkutató, egyike azoknak, akik ezt a megkö-
zelítést pártfogolják. Úgy gondolja, hogy a problémával való kezdés gyakran le-
szűkíti a megoldásokat. „A problémaközpontú megközelítés veszélyei — mondja
— legjobban a pontatlanul elnevezett »egészségügy«-ben láthatók. A legtöbb első
világbeli országban az »egészségügy« gyakorlatilag nem áll kontroll alatt. Az a
szó, hogy »egészségügy«, ténylegesen azt jelenti, hogy »beteggyógyítás«. Az
iparág orvosok, kórházak és gyógyszertárak tevékenységeiből épül fel. Az egész-
ségügy költségvetésének mértéke egy nemzet megbetegedési, és nem az egész-
ségességi indexévé vált. Ez szem elől téveszti azt, hogy az emberek alapállapot-
ban egészségesek, nem pedig betegek. A problémaközpontú megközelítést vettük
át az egészségre nézve, főként úgy határozva meg az egészséget, mint a betegség
hiányát, az egészséges jövőt pedig úgy, mint betegségtől menteset. A küldetés-
központú megközelítés azt közvetítené és támogatná, hogy az egészség valami
egészen mást jelent. A táplálkozásra, tornagyakorlatok végzésére, jó kapcsola-
tokra, a stressz kezelésére és a szennyezett környezettől való megszabadulásra
koncentrálna. Ez teljesen más teendőket jelentene. Azonban a jelenlegi probléma
az, hogy olyan sok pénzt és erőfeszítést ömlesztünk a probléma-központú tech-
nológia által vezetett megközelítésbe, hogy csak nagyon kevés erőforrás áll ren-
delkezésre egy küldetés-központú megközelítés számára.”10
197
 HANEKEM

Egy ötletfakasztó kérdés-lista, amelybõl néhány

kérdést elõször Alex Osborn, a kreativitás egyik
úttörõje javasolt. Késõbb Bob Eberle rendezte
õket könnyen megjegyezhetõ formába:

H = Helyettesíteni?
A = Adaptálni?
N = Nagyítani? Módosítani?
E = Eltávolítani vagy csökkenteni?
K = Kombinálni?
E = Ellenkezõjébe fordítani? Átrendezni?
M = Másra felhasználni?

A HANEKEM használatához:

1. Különítsük el a kihívást vagy a témát, amelyrõl

gondolkodni akarunk.
2. Tegyük fel a HANEKEM kérdéseket a kihívás
vagy a téma minden lépésével kapcsolatban,
és figyeljük meg, milyen új ötleteink támadnak.

MICHAEL MICHALKO
Thinkertoys* (játékok gondolkodóknak)

*Kiadja a Ten Speed Press, Berkeley, California.

198
199 E könyv szerzői természetesen nem tudnak nem egyetérteni ezzel az elem-
zéssel — kiéve azt, hogy a „probléma” nem volt megfelelően meghatározva.
Ellyard egy alapvető szempontra világított rá: általában mindannyian túl szűken
próbálunk meghatározni egy problémát. Ha például problémánkat „munkanélkü-
liségként” határozzuk meg, akkor ez korlátozhatja válaszainkat az újabb állások-
kal kapcsolatban — és figyelmen kívül hagyhatjuk az átképzés lehetőségét, vagy
a szabadidő és a tanulásra fordított idő kívánatosságát.
Amikor William J. J. Gordon tanácsadó mérnök, azt a feladatot kapta, hogy
találja meg a konzervdobozok felnyitásának újabb módját, szándékosan nem
használta a „konzervnyitó” szót, amikor mérnökeit és tervezőit erről tájékoztatta.
Ehelyett olyan elképzelésekkel foglalkoztak, mint a banán, és annak könnyen
hámozható tulajdonsága. Végső megoldásuk: az a gyűrű-fogantyú, amit ma a leg-
több feltéphető dobozon láthatunk. Egy „konzervnyitós” megközelítés behatárolta
volna az eredményt.11
Akár a problémamegoldó, akár a küldetés-orientált megközelítést alkalmaz-
zuk, általában nem fogunk rábukkanni a nagy ötletre, hacsak nem határozzuk
meg jó előre a specifikus célunkat.
Természetesen rengeteg kivétel van. Alexander Fleming bakteriológus ak-
kor botlott bele a penicillinbe, amikor szembetalálta magát egy furcsa penész-
folttal, amely a londoni St. Mary Kórházban indult növekedésnek.
És amikor Percy Spencer, a massachusettsi feltaláló, 1945-ben egy új ra-
darrendszeren dolgozott, szemet szúrt neki, hogy a kibocsátott sugárzást konyhai
célokra is fel lehet használni. Felakasztott hát egy hússzeletet a magnetron ké-
szülék elé, amelyen dolgozott. És ahogy arról Peter Evans és Geoff Deehan, a
brit BBC műsorvezetői, beszámoltak: „ő készítette el az első mikrohullámon sü-
tött ételt a történelemben.”12 Akkor jött létre a másik hirtelen fordulat a történ-
tekben, amikor a japánok tőkét kovácsoltak e felfedezésből. „Amikor egy japán
cég éppen elkezdte gyártani a magnetronokat, a békeszerződés megtiltotta, hogy
katonai rendeléseket teljesítsenek. Ezért a mikrohullámú technológia békés fel-
használására koncentráltak; most Japán vezet a mikrohullámú berendezések el-
adása terén.” Legalábbis addig, amíg Korea utol nem érte őket.
A legtöbb áttörés egy cég jövőjére vonatkozó vízióiból születik: egy spe-
cifikus célból. Sok kreatív technikát más területekről adaptálnak. Például a rek-
lámozás ajándékozott meg minket az „ötletbörzével”13 — eredetileg Alex Os-
bornnak, a Batten, Barton, Durstine és Osborn nevű óriási reklámügynökség
egyik alapítójának ötletével.
Íme néhány specifikus példa arra vonatkozóan, miképpen kell alkalmazni
az ötletbörzét, az ötletek létrehozásának folyamatát a gyakorlatban:
Amikor új ötletet keresünk, képesek vagyunk:
201 Megduplázni: mint a londoni emeletes buszokat? Megfelezni: mint a bikinit
199
 Heuréka!
Néhány újítás, amelyre a Nike épült.
Phil Knight, az Oregon Egyetem egyik sportolója, a futócipõket
választotta marketing dolgozatának témájául a Stanford
Egyetemen: azt a kérdést vizsgálta, hogy vajon a japán
módszerek képesek-e olyan hatást kifejteni erre az iparágra,
mint amilyet Németországra tettek az órákkal és a
fényképezõgépekkel kapcsolatban.
Bill Bowerman* amerikai olimpiai edzõvel – egy kézfogással –
létrehoztak egy vállalatot, amelyhez mindkettõjük 500 dollárral
járult hozzá. Bowerman, miután feleségét ostyakészítés közben
figyelte, folyékony uretánt öntött az ostyasütõbe – és miután
mûve jól odakozmált, kieszelte a híres bütyköstalpú cipõt.
Knight meghívta Carolyn Davidson mûvészeti hallgatót, hogy
tervezzen cipõjükre egy csíkot, õ pedig egy olyan meghajlított
vonalat talált ki, amely az ellenõrzõ pipajelhez hasonlít. Knight
erre azt válaszolta: „Ez nekem nem tetszik, de gondolom, majd
megszeretem.” Davidson csupán 35 dollárt számolt fel a
formatervért.
A márkanéven gondolkodva Jeff Johnson, Bowerman egy
másik ügynöke és Knight elsõ kereskedelmi tisztviselõje aludt rá
egyet, és Nikével – a gyõzelem görög, szárnyas istennõjével –
ébredt fel. Knight az alternatívákat szemlélve azt mondta:
„Egyik sem tetszik. Azt hiszem, egyelõre ezt a Nike dolgot
fogjuk kipróbálni.”

Phil Knight ma egyike Amerika tíz leggazdagabb emberének.

Az információt a Swoosh: The unauthorized story of Nike and the

men who played there alapján állította össze J.B. Strasser és
Laurie Beckland, kiadja a Harper Business, New York.
*Dryden kényszeredett mosollyal ír Bowermanrõl. Dryden készítette elõ az 1960-
as években az amerikai futócsapat új-zélandi látogatását, ahol az amerikai edzõ a
kocogás lényegére Arthur Lydiard aucklandi edzõ segítségével jött rá.
A nem író Bowermant annyira lenyûgözte Lydiard állóképessége,
hogy társával kiadott egy könyvet a kocogásról, amely több
mint egymillió példányban kelt el az Egyesült Államokban.

200
vagy a miniszoknyát? Kiterjeszteni: mint a nagy bevásárlóközpontokat vagy a
Boeing 747-est? Megszárítani: mint a csomagolt leveseket? Felszeletelni: mint
a kenyeret? Megfeszíteni: mint a farmervásznat vagy az elnyújtott limuzinokat?
Mit tudnánk helyettesíteni?
Bíró László a tollhegyet egy golyóval helyettesítette, és megszületett a go-
lyóstoll. A postai levelet helyettesítette az elektromos átvitelen alapuló fax ké-
szülék — és az Internet feleslegessé tette a faxot. Clarence Birdseye — miután
fagyott halakat talált a kanadai északi sarkvidéken — a konzervet felváltotta a
mélyhűtéssel, és ezzel feltalálta a fagyasztott ételek iparágát. Szupermarketek vál-
tották fel az önkiszolgáló áruházakat, és bevásárlókocsik az eladószemélyzetet.
A Xerox Palo Alto-ban lévő kutatóközpontja behelyettesítette a „mutass rá és
klikkelj” módszert a számítógépek működtetésében; az Apple kereskedelmileg
adaptálta ezt, és megszületett a világ legegyszerűbb számítógépes rendszere. Ír-
országban a szállást és reggelit adó otthonok váltották fel a szállodákat, és ezek
az ország turizmusának magjává váltak. A kompakt diszkek (CD-k) felváltották
a vinyl alapú hordozókat a zenében.
Milyen új kombinációkat tudunk létrehozni?
A Sony a fejhallgatókat kombinálta a tranzisztoros rádióval, és létrejött a
Walkman. A kuktában főtt csirke és egy speciális szósz adta nekünk a Kentucky
Fried Chickent. A nylont a nadrággal kombinálva jött létre a harisnyanadrág.
Walt Disney Miki egeret kombinálta a turizmussal, és feltalálta Disneylandet. Az
üzletek és a parkolók összekötéséből jöttek létre a bevásárlóközpontok. A General
Motors kombinálta a részletfizetést a színválasztékkal, és felépítette a világ leg-
nagyobb autóvállalatát.
Hogyan tudjuk adaptálni?
Most sokmillió dollárnyi értékben adnak el gördeszkákat — a görkori ke-
rekeinek egy deszkán való átcsoportosításával. A rögbi a fociból alakult ki, a
rögbi liga a rögbiből, a softball a baseballból.
Mit tudunk nagyítani vagy növelni?
A McDodald’s a hamburgerek felnagyításával hozta létre a Big Mac-et. A
Prince egy vagyont szerzett azzal, hogy megnagyobbította a teniszütőket. Ha-
sonlóképp cselekedett a Calloway a Big Bertha golfütőkkel. A Wal-mart lett a
világ legjövedelmezőbb kiskereskedelmi lánca, hatalmas diszkontraktárakon ke-
resztül történő eladásaival. A JVC találta fel a háromórás videokazettát, és le-
győzte a Sonyt a világszabvány megállapításában — mivel az extra hosszúság
lehetővé tette a vásárlóknak, hogy teljes sporteseményeket vehessenek fel.
Mit tudnánk csökkenteni, ellenkezőjébe fordítani vagy eltávolítani?
203 Frank Whittle ellenkezőjébe fordította a szelet, és feltalálta a lökhajtásos
201
 Gondolta volna, hogy...

J A modern angol nyelven valaha írt

összes irodalmi alkotás mindössze
26 betû különféle csoportosításával
elõállított szavak összessége.
J A valaha megfestett összes kép
csupán három alapszín keverésével
elõállított színfoltok összessége.
J Minden zenemû, amit valaha kom-
ponáltak, végsõ soron 12 hangjegy
variálásával született.
J Az összes, általunk ismert aritmetikai
kifejezés csupán 10 szimbólumból áll.
J A számítástechnikában minden
információt két számjegy különféle
variációi formájában tárolunk.
J Tehát valahányszor valami létezõ „új”-
ról beszélünk, igazából csak már
meglévõ komponensek újfajta
összetételérõl van szó.

DON FABUN
Three Roads To Awareness*
(Három út a tudatossághoz)

*Kiadja a Glencoe Press, Becerly Hills, California.

202
repülőgépet. Bill Hamilton tovább adaptálta az alapelveket, és a lökhajtásos mo-
torcsónakot adta nekünk. A porszívó hasonló elven alapul. Ausztráliában Kerry
Packer a Nine TV Networknél csökkentette a próbamérkőzések idejét, így fel-
találta az egynapos krikettet, és egy nagyon jövedelmező új nyári televíziós mű-
sort. A számítógépes helyesírás-ellenőrző csökkentette a sajtóhibákat.
Milyen új formákat tudunk létrehozni?
Meg tudunk csinálni valamit olyan keménnyé, mint a fagyasztott jégkocka?
Olyan lággyá, mint a könnyen kenhető vaj vagy margarin? Olyan csendessé, mint
egy Rolls Royce? Olyan hangossá, mint a rockzene? Olyan vastaggá, mint Doc
Marten bakancsainak a talpa (egy jövedelmező divatipar, amely a divatjamúlt
„bőrfejűek” valamikori választására épült)? Olyan mókássá, mint amilyen az Egy
rém rendes család? Olyan függőlegessé, mint a rakétakilövés? Olyan vízszintessé,
mint az állítható támlájú ülés?
Tudunk: Vegyíteni, mint a sampont és a kondícionálót? Ragasztani, mint a
Glue Stick-et? Felrázni, mint a shake-et? Betakarni, mint a kis dekorációs eser-
nyő a koktélunkat? Kitakarni, mint a miniszoknya vagy a felhasított szoknya?
Színezni, mint az új rúzsok, kozmetikai termékek vagy a kék-csomagolású Pepsi
Cola? Tömöríteni, mit a CD-ROM-ok? Cseppfolyósítani, mint a cipőtisztítók?
Keleszteni, mint a sütőporral kevert liszt?
Tudunk átcsomagolni: letéphető fülű dobozokba, mint az üdítőitalok? Mű-
anyag tartályokba, mint a hordós borok? Aerosolos palackokba, mint a hajlakk?
Csavarós kivitelbe, mint a stift dezodor? Legömbölyítve, mint az Apple iMac és
az Acer Aspire számítógépei?
Efféle üzleti újítások — száz másik mellett — változtatják meg a társadalom
arcát. A Dell Computers 60 000 dolláros havi üzleti forgalommal indult el, és
16 év alatt 18 milliárd dolláros évi forgalmat ért el, mivel forradalmasították
annak módját, ahogyan személyreszabott egyéni számítógépeiket adták el köz-
vetlen marketingjük és hatalmas telefonos ügyfélszolgálatuk segítségével. A Lego
egy 1,5 milliárd dolláros üzletet fejlesztett ki, mióta Olo Christiansen, dán asz-
talos, kis fajáték vállalatként elindította. A svéd IKEA a világ legnagyobb lakbe-
rendezési kereskedőjévé vált 79 áruházával 19 országban, katalógusokon keresz-
tül történő eladásaival és egyszerű, otthon összeszerelhető termékeivel.
De hol találhatunk hasonló újításokat az oktatás és tanulás alapvető fontos-
ságú területein? Ebbe a könyvbe a nagy áttöréseket válogattuk be, a világ minden
tájáról. De ezeket általában egymástól elszigetelt helyekről választottuk ki.
Ha valakinek új ötlete támad az elektronikus kommunikáció terén, az azon-
nal rajongók millióihoz jut el az Interneten vagy a World Wide Weben, és egy
héten vagy egy hónapon belül a személyi számítógépes magazinok lapjain. A
feltalálók és az előadaptálók rengeteget keresnek a gazdasági fejlődés újabb, har-
madik hullámában. Miért nem található meg ugyanez a lendület az oktatás terü-
letén is?
203
 Ha csak egyetlen szót
akarunk megtanulni japánul,
az a KAIZEN legyen

A KAIZEN stratégia a japán vezetés

egyetlen fogalma – kulcs a japánok
versenyképességének sikeréhez.
A KAIZEN tökéletesítést jelent.
A KAIZEN folyamatos fejlõdést jelent,
amely érint és magában foglal mindenkit:
a csúcsvezetõket, a vezetõket
és a dolgozókat egyaránt.

MASAAKI IMAI
Kaizen: The Key To Japan’s Competetive Success*
(Kaizen: Kulcs a Japán versenyképesség sikeréhez)

*Kiadja a Random House,

201 East 50th St., New York, NY 10022.

204
205 Azt gyanítjuk, hogy ez túlnyomórészt abból adódik, ahogyan az iskolák és
a tananyag fel vannak építve. Az iskoláztatás elindulásának kezdeteitől a gyere-
keket arra tanítják, hogy már minden választ megtaláltak. Sőt mi több: arra ta-
nítják őket, hogy az a siker, ha ezen válaszoknak egy szűk körét megtanulják —
amit a tanártól vesznek fel —, és a vizsga alkalmával ezt megfelelő módon visz-
szaadják. Ez azonban nem annak a módja, ahogyan a világ megújul. Az utóbbi
három oldal kérdései azok a tipikus kérdések, amelyeket az üzleti világban nap
mint nap feltesznek, miközben arra törekednek, hogy a dolgok „jobban, gyor-
sabban, olcsóbban” készüljenek el.
Don Koberg és Jim Bagnall The Universal Traveler (Az univerzális utazó)
című könyvükben más szavakkal bátorítják az újítókat: ossz, szorozz, törölj, mér-
sékelj, fordítsd meg, különítsd el, cseréld fel, egységesítsd, torzítsd el, forgasd
el, lapítsd ki, facsard ki, egészítsd ki, merítsd bele, fagyaszd meg, lágyítsd meg,
borzold fel, kerüld meg, adj hozzá, vond ki, könnyítsd meg, ismételd meg, vé-
konyítsd el, nyújtsd meg, sajtold ki, utasítsd el, védd meg, válaszd külön, integ-
ráld, szimbolizáld, absztraháld és elemezd ki.
James Adams14, a Stanford Egyetem mérnöke azt javasolja, hogy állítsuk
össze saját, kedvenc „bogaras listánkat” — azokról a dolgokról, amelyek irritál-
nak minket —, hogy beindítsák gondolkodásunkat. Néhányat megemlít a sajátjai
közül: parafadugók, amelyek beletörnek a borosüvegbe; áruautomaták, amelyek
elnyelik a pénzt s nem adnak érte semmit; lökhárítóra tapasztott matricák, ame-
lyeket nem lehet eltávolítani; elgörbült biliárd dákók; vécépapír nélküli vécék;
csöpögő csapok és „páratlan zoknik”. „Ha tíz percnél rövidebb idő alatt kifo-
gyunk a bogarakból” — mondja Adams — „vagy észlelési, érzelmi zavarokkal
küszködünk, vagy életünket rendkívüli módon ellenőrzésünk alatt tartjuk.”
Egy másik technika az 1000 százalékos áttörésre fókuszál. Mit tudunk tíz-
szer gyorsabbá, jobbá és olcsóbbá tenni? Mi az a „gyilkos alkalmazás” saját te-
rületünkön: a nagy „Aha!”, amivel vállalatunk, iskolánk vagy iparágunk a kitű-
nőség újabb maximumait érheti el? Ez az, amit a Microsoft a számítógépes szoft-
verek terén elért; amit a Netscape a böngészők terén produkált; amit a Canon
színes másolóival ért el.
A technológia óriási növekedését alapul véve, szinte bármely területen el-
érhető az 1000 százalékos javulás néhány művelet segítségével. A hirdetési ma-
gazinok és az ujságok szedésének megtanulása például hat év tanoncidőt jelentett
valaha. Az oldalak „kozmetikázásáé” pedig öt év tréninget. Ma a számítógépekkel
felszerelt könyvkiadásban bármely számítógépes gépíró e 11 évnyi tréninget egy
hétbe képes összesűríteni. Hogyan tudnánk szert tenni hasonló áttörésekre saját
területünkön?
Egy másik extremitás szerint ha életünkben csupán egyetlen szót akarunk
megtanulni japánul, akkor az a Kaizen legyen. Ez folyamatos tökéletesítést je-
lent. Igazából ennél többről van szó. Egy olyan filozófiát takar, amely egy iparág
205
 Egy gondolkodást segítõ
Kaizen hatszög:
1.
Jegyezzünk
le minden
gondolatot színes
hatszögekre.
6.
Adjuk hozzá 2.
további új A hatszögeket
gondolatainkat helyezzük
is, amint mágnestáblára.
felmerülnek.
Használjuk
a hatszögeket
mágnestáblákon
5. 3.
Függesszük Mindegyiket
ki a gondolkodást tegyük fel, és csak
segítõ készletet, aztán válogassuk
hogy ösztönözze ki a legjobb
a cselekvést. gondolatokat.
4.
Csoportosítsuk
õket logikai
kategóriákba.

Gondolkodást segítõ készlet

DAVID BUFFIN a Buffin Learning*-tõl

*David Buffin a hatszöges modellezést kiterjedten használja a kreatív
képességek felmérésének elsõ lépéseként. Csoportos tréningeken
nagy táblákat használnak, de otthoni és iskolai használatra
mára már kisebb készleteket is kifejlesztettek.

206
minden szereplőjét arra bátorítja — minden nap —, hogy bármire vonatkozóan
találjon ki jobbító javaslatokat: saját magára, munkájára, ebédlőjükre, irodájuk
elrendezésére, telefonos válaszaikra vonatkozó szokásaikra és termékeikre.
207 Eiji Toyoda — a Toyota Motor elnöke — szerint: „A japán munkások egyik
jellemvonása, hogy olyan jól használják agyukat mint a kezüket. Dolgozóink
évente 1,5 millió ötletet szolgáltatnak, és ennek 95 százaléka kerül át a gyakor-
latba.”15 A Nissan Motorsnál „a vezetés komolyan megfontol minden olyan ja-
vaslatot, amely legalább 0,6 másodpercnyi időt megspórol — azt az időt, ami
egy dolgozónak ahhoz kell, hogy kinyújtsa a karját, vagy megtegyen egy fél lé-
pést.”16
Matsushita, a gigantikus japán elektronikai vállalat, évente körülbelül 6,5
millió ötletet kap saját személyzetétől.17 És ennek nagy részét gyorsan át is ül-
tetik a gyakorlatba.
Könyvünk témekörébe szervesen illeszkedik, hogy felfedjük Japánnak a tel-
jes körű minőségbiztosítással és a Kaizen mozgalmakkal kapcsolatos minden tit-
kát. De ahhoz, hogy legalább részben tesztelni tudjuk módszerük hatékonyságát,
próbáljunk ki egy bevezető Kaizent bármire vonatkozóan, amivel csak foglalko-
zunk. Egyik kitűnő módszer, ha felhasználjuk David Buffin gondolkodást segítő
hatszög készletét. A személyzetet vagy a gyerekeket arra bátorítjuk, hogy ontsa-
nak új ötleteket. A tanár vagy a csoport vezetője mindegyiket felírja egy színes
mágneses hatszögre, amelyet elhelyez egy nagy mágneses táblán. A csoport ez-
után különböző témák vagy cselekvések szerint rendezi el a hatszögeket, és meg-
egyeznek a fő prioritásokban. A mágneses táblát kifüggesztve hagyják, mint fo-
lyamatos ösztönzőt, az egyetértéssel született tennivalókra vonatkozóan (lásd a
szemközti diagrammot).
Az üzleti világban szeretünk két módszert összeházasítani: a nagy Aha! ötlet
keresését a stratégiai tervezésben (mi az az igazán nagy áttörés, amely vállalatunk
vagy iparágunk jövőjét meg fogja változtatni?) és a Kaizen módszert (hogyan
tudjuk bevonni a teljes személyzetet abba a folyamatos törekvésbe, hogy a tel-
jesítményt minden téren javítsuk?). Túlegyszerűsített terminusokban az Aha! vo-
natkozna az amerikai üzleti siker kulcsára és a Kaizen a japán titkos fegyverre.
Ezek „házassága” jelenti a Harmadik utat. Egy kitűnő mód ennek bemutatására
David Buffin egy másik fejlesztése, a nyilas akciókészlet (az illusztrációt lásd a
következő oldalon), amely szintén egy nagyszerű, permanens és színes, látható
emlékeztető az egyetértésen alapuló célokról és cselekedetekről.
209 Természetesen sok egyetem azt mondaná erre, hogy a logika, a pszichológia
és a filozófia részeként ők mindig is tanították a gondolkodást. De a legtöbb
iskola nem tanítja azt, amit Edward de Bono18 laterális gondolkodásként fogal-
mazott meg: azt a képességet, hogy új irányok felé tekintve, elfogulatlanul ke-
ressünk új ötleteket.
Roger von Oech szerint még a logikus és a laterális gondolkodás elneve-
207
 Aha!
A világ
legjobb Egyetértésen alapuló cselekvések,
ötletei amelyekkel a célok elérhetõk.
Összpon-
tosítás
a jövõre 1. Lépés 1. Lépés

2. Lépés 2. Lépés
A tanulás Menedzserek Cél

208
forradalma és vezetõk

2. Lépés 2. Lépés

A
1. Lépés 1. Lépés

kreatív gondolkodási modellhez.

gondolkodás
forradalma
összeházasítása

Kaizen:
Az Aha! és a Kaizen

A csoport tulajdonjoga a cselekvésre

a csoport
legjobb
ötletei

mágnestábláján alapul, hozzátéve az ebben a fejezetben tárgyalt

Ez a tanuló szervezetet leíró modell David Buffin nyilas akciókészlet
zések is túl korlátozóak. Szerinte még a következőkre is képesek vagyunk: fo-
galmi gondolkodás, elemző gondolkodás, spekulatív gondolkodás, jobbféltekés
gondolkodás, kritikai gondolkodás, bolond gondolkodás, konvergens gondolko-
dás, bizarr gondolkodás, reflektív gondolkodás, vizuális gondolkodás, szimboli-
kus gondolkodás, propozicionális gondolkodás, digitális gondolkodás, metafori-
kus gondolkodás, mitikus gondolkodás, költői gondolkodás, nem verbális gon-
dolkodás, elliptikus gondolkodás, analógiás gondolkodás, lírikus gondolkodás,
praktikus gondolkodás, divergens gondolkodás, kétértelmű gondolkodás, konst-
ruktív gondolkodás, a gondolkodásról való gondolkodás, szürreális gondolkodás,
fókuszált gondolkodás, konkrét gondolkodás és fantázia gondolkodás.19
De a legtöbb ember akaratlanul is korlátok közé szorítja gondolkodási ké-
pességét. Ennek egyik oka az agy azon tulajdonságára vezethető vissza, ahogyan
belső mintázataiban az anyagokat rendezi. Amikor egy új problémával találjuk
szembe magunkat, arra vagyunk kondicionálva, hogy a korábbi válaszok ösvé-
nyein haladjunk végig. Mindannyiunknak vannak előítéletei, tabui, prekoncepciói
— bár nagyon kevesen valljuk be. Ez lehet érzelmi, kulturális, vallási, nevelési,
nemzeti, pszichológiai, nemi, de vonatkozhat akár a konyhaművészetre is.
Az iskolában arra kondicionáltak bennünket, hogy „a megfelelő választ”
találjuk meg — nem pedig arra, hogy elfogulatlanul érdeklődjünk a jobb meg-
oldási módok iránt. Majdnem minden felnőttnek, aki sikeresen elvégezte a gim-
náziumot vagy a főiskolát, határozott elképzelései születnek a legjobb oktatási
rendszerről. És ez általában az a rendszer, amelyben jómaga sikert ért el. Figyel-
jünk meg bárkit, aki megdicsér egy „jó iskolát”, és szinte biztosra vehetjük, hogy
egy olyan iskolát fogunk találni, amely az adott személy tanulási stílusához pasz-
szol.
Manapság azonban ez egyáltalán nem szokatlan. Valószínűleg úgy éljük le
az életünket, hogy egyetlen emberrel sem találkozunk, aki mindennel szemben
teljesen elfogulatlan. És szerencsére nincs egyetlen oktatási, vallási vagy egész-
ségügyi rendszer sem, amely mindenkinek megfelel. Így talán az első lépés a
„fogalmi blokkrombolásban” — James Adam kifejezését20 használva — annak
elfogadása, hogy mindannyiunknak vannak félelmei, mindannyiunknak vannak
elfogultságai. A legjobb ismert módja, hogy elkezdjük legyőzni őket, a vidámság
és a humor kombinálása. Ez gyakran különösen jól működik gyerekeknél. Egy
vidámsággal teli légkör magas kreativitáshoz vezethet.
Ha nem vagyunk hozzászokva a különleges ötletbörze ülésekhez, valószí-
nűleg jó bemelegítő gyakorlat lehet, ha egy humoros feladattal kezdünk. Próbál-
junk meg feltalálni egy új golflabdát — olyat, amelyet nem lehet elveszíteni.
Vagy tervezzük meg, mit kezdenénk a Holdon vagy a víz alatt eltöltendő nya-
ralásunkkal. Vagy tegyünk fel néhány „mi lenne, ha . . . ?” kérdést. Olyat például,
hogy mi lenne, ha kedvenc háziállataink tanárokká válnának. Vagy ha számító-
gépek irányítanák a kormányt. Ezután használjuk de Bono technikáit, olyanokat,
mint a PMÉ, az FMT, a K&F, az ALV és a „Hat gondolkodást segítő kalap”.21
209
 Végezzünk egy egy „PMÉ”-t
a következõ kijelentésre:

Minden tanítást a számítógépeknek

kellene elvégezniük.

Három külön oszlopba írjunk–

az egyik fejléce a Plusz, másiké a Mínusz;
a harmadiké pedig az Érdekes.

Most készítsünk listát az összes „plusz”

tényezõrõl (Minden tanítás interaktív lehetne;
azonnali visszajelzést kapnánk)

Ezután az összes „mínuszról” (Nincsenek

személyes kapcsolatok; miképp lehetne a
számítógépbõl vezetõ egy tanulmányi
kiránduláson?)

Ezután az összes „érdekes” gondolatot, ami

eszünkbe jut. (Hogyan kezelné a számítógép
a fegyelmet? Hogyan lehetne fizetni a
számítógépnek? Meg tudnánk teremteni a
számítógépes tanulás közös vállalkozását az
otthonok és az iskolák között?)

A PMÉ Edward de Bono egyik javaslata

a gondolkodás tanításához.

210
211 A PMÉ a Plusz, a Mínusz és az Érdekes standardja. A tanulókat itt arra
kérik, hogy válasszanak egy eléggé szokatlan állítást, és három oszlopba írjanak
le mindent, amiről azt gondolják, hogy „plusz” tényező lehet, ezután az összes
„mínuszokat”, végül pedig az összes okot és javaslatot, ami „érdekes” lehet.
Az FMT azt jelenti, hogy Fontolj meg Minden Tényezőt. És mégegyszer
írjuk le őket újabb tényezőket keresve, amelyek nem jutnak azonnal az eszünkbe.
A K & F a Következmények és Fejlemények standardja. Logikailag mind-
kettőt az FMT részeként lehetne említeni, azonban de Bono szerint a legtöbb
ember nem fontolja meg az összes következményt, hacsak nem hívják fel a fi-
gyelmüket erre.
Az ALV az Alternatívák, Lehetőségek és Választások standardja. És még
egyszer, az ok nyilvánvaló: egy lista, amely gondolkodásra késztet minket.
De Bono a következőképpen foglalja össze egy másik technikáját: „A Hat
gondolkodást segítő kalap című könyvem témája rendkívül egyszerű. Van egy
fehér kalap a semleges tényekhez, számjegyekhez és információkhoz. Van egy
piros kalap, amely megengedi a személynek, hogy hangot adjon érzéseinek, gya-
núinak és intuícióinak — anélkül, hogy meg kéne indokolnia őket. Egy fekete
kalap a logikus negatívhoz, és egy sárga kalap a logikus pozitívhoz. Van egy
zöld kalap a kreativitáshoz. A kék kalap a kontroll kalapja, és inkább magára a
gondolkodásra figyel, mintsem a tárgyra — hasonlóan egy zenekart irányító kar-
mesterhez. Célja, hogy eszközt adjon az egyik módból a másik módba gyorsan
átkapcsoló gondolkodók számára — anélkül, hogy bárki is megsértődne.”22
Mindegyik kitűnő technika. Különösen a „hat kalap” — ha vesszük ma-
gunknak a fáradságot, hogy létrehozzunk néhány színekben és szokatlan formák-
ban bizarr modellt, adjuk őket körbe, így minden személy eljátszhatja szerepét.*
Azok az egyszerű ötletek is, amelyeket korábban ebben a fejezetben aján-
lottunk, hatékonyan működnek lényegében minden helyzetben: a hirdetésben, az
üzletben, a marketingben, az eladásban, az exportálásban, a piackutatásban, va-
lamint a tanulás és az oktatás minden aspektusában. Azt gondoljuk, hogy azért
működnek, mert megmutatják a logikus összeköttetéseket a szekvenciális és a
kreatív gondolkodás között. Kritikus „bal-agyunk” logikusan látja, hogy a józan
ész szerint hol kell lépésről lépésre összeköttetéseket teremteni a „jobb-agy” kre-
atív képességeivel.
Természetesen agyunk kimagasló erejének kiaknázásával kezdik. És az agy
potenciálja — amely felé a következő kötetben fordulunk — abban a fejlődési
folyamatban alapozódik meg, amely visszanyúlik az élet kezdetéig — sőt a szü-
letés előtti időkbe is.

* Az ausztráliai Sydney egyik éttermének összes főbb falát mulatságos kalapok borítják. Érkezés-
kor minden vendég választ egyet — és ez vidám esti hangulatot teremt, mivel minden vacsora
egy játék szerepének felel meg.

211
 Ellenõrzõ lista kismamáknak

J
A legtöbb aktív agysejt, amellyel
1 egy gyermek valaha rendelkezni fog,
már a születéskor jelen van.

J
Egy jól táplált magzatban
2 a terhesség alatt percenként
átlagosan 250 000 új agysejt fejlõdik.

J
3
A dohányzás, az alkohol és a drogok súlyosan
befolyásolhatják az agynak ezt a fejlõdését.

J
4
A kritikus periódusokban fennálló
tápanyagszegény étrend élethosszig
tartó tanulási zavarokat okozhat.

J
5
Fogyasszon sok halat, zöldséget,
gyümölcsöt, dióféléket és növényi olajat!

J
6
Fogyasszon naponta egy banánt a terhesség
alatt – nagy kálium- és folsavtartalma miatt.

J
7
A vasban és cinkben gazdag
táplálékok alapvetõ fontosságúak
a csecsemõ agyfejlõdéséhez.

J
8
Emlõrõl szoptasson, ha lehetséges –
ahhoz, hogy megadja az életfontosságú
„bevonatot” a fõ agysejteknek.

J
9
Szülés után gondoskodjék a csecsemõ
rendszeres hallás- és látásvizsgálatáról!

212
213
Hatodik fejezet: A kezdetek kezdetétől

Ésszerű útmutató, hogy csecsemőink jobbak és

intelligensebbek legyenek

Testünk lenyűgözőbb, mint bármilyen gép.

Sejtjei közül mindennap elhasznál körülbelül kétmilliót. De szervezetünk
automatikusan pótolja őket.
15-30 naponta testünk teljesen lecseréli a bőr legfelső rétegét. Az, amit ma
látunk a tükörben nem az a bőr, amit egy hónappal ezelőtt láttunk.
Azonban szervezetünk bizonyos sejteket soha nem cserél le: azt a 100 mil-
liárd aktív idegsejtet vagy neuront, amely az agykérget építi fel.1
Ezek közül mindegyik jelen volt már születésünk napján. Édesanyánk mé-
hében ezekből percenként átlagosan 250 000 sejtet fejlesztettünk ki.
Az élet első pár évében mindegyik folytatta a méretbeli növekedést. Mind-
egyik — amint azt korábban láttuk — képes kicsíráztatni több mint 20 000 dend-
ritet. De születés után többé soha nem szerzünk újabb kérgi neuront, amíg csak
élünk.*
Éppen ezért az, hogy mi történik az aggyal a születés előtti kilenc hónap-
ban, alapvető fontosságú a későbbi tanulási képességre nézve. Amikor a váran-
dós asszonyok súlyosan alultápláltak, gyermekeik az egészséges gyermekekhez
képest fele annyi agysejttel születhetnek.
Amint láttuk, a neuronok mellett más sejtek is vannak az agyban. Valameny-
nyien rendelkezünk több mint 900 milliárd gliasejttel is, amelyek a neuronokat
táplálják. A gliasejtek is fejlesztenek myelint, egy hüvelyt, amely az axonokat
burkolja be. Ezek azok az idegi pályák, amelyek az üzeneteket közvetítik egyik
neurontól a másikig, illetve a test bizonyos pontjai között — hasonlóan az elekt-
romos vezető huzalokhoz. Mindkét sejtcsoport a méhben kezdi meg növekedését,
és folytatja ezt az élet első néhány évében.

* Valójában mégis növesztünk új agysejteket a kisagyban (cerebellum), amely fontos szerepet ját-
szik az „izommemória” raktározásában; mindez a csinálva tanulás fontosságát erősíti meg.

213
 A következõ
percben
átlagosan
250 000
agysejt fog
megtöbbszörözõdni
minden jól táplált,
fejlõdõ magzatban
a világon.
RICHARD M. RESTAK
The Infant Mind* (A gyermekagy)
*Kiadja a Doubleday & Company, 666 Fifth Avenue,
New York, NY 10103

214
215 Ha ezekben a korai vitális években a csecsemőt szegényesen táplálják, nem
fogja előállítani az összes tápláló gliasejtet, amelyre szüksége van. És ha néhány
étel hiányzik a várandós anyuka étrendjéből, az idegpályák az agyban és a test-
ben nem lesznek hatásosan szigetelve.
Amint azt Brian és Roberta Morgan amerikai kutatók nagyon ajánlott köny-
vükben, Az agy táplálékában írják: „Az emberi agy a méhben kezdi meg növe-
kedését, és a fejlődés legtöbb területén hatéves korig nem lassul le. A fejlődés a
magzat, a csecsemő és a fiatal gyermek agyában időrendi sorrendben történik.
Ez azt jelenti, hogy az agy meghatározott szakaszokban fejlődik az egyes peri-
ódusoknak megfelelően. Ha nem kapja meg a növekedéséhez szükséges, alapvető
tápanyagokat ezekben a szakaszokban, akkor ennek károsodás vagy deformáltság
lehet a következménye, amelyet a későbbiekben már nem lehet kijavítani. Egy
fejlődő csecsemő, akit szegényesen táplálnak az agy fejlődésének időszakában a
tanulási zavar tüneteit mutathatja, amely élete hátralévő részére is megmarad,
függetlenül attól, hogy később mivel próbálják ellensúlyozni a táplálkozásbeli
elégtelenséget.”
Michael Crawford skót professzor a következőképpen foglalja össze tíz éves
kutatását, amely a táplálkozás hatását vizsgálta a csecsemő és a magzat agyfej-
lődésére: „Ahol alacsony születési súllyal, kis fejkerülettel és intellektuális defi-
cittel rendelkező csecsemőket találtunk, szinte minden esetben az derült ki, hogy
az anyák a terhesség előtt vagy annak folyamán olyan diétán voltak, amely szá-
mos fontos tápanyagban hiányt mutatott.”2
Még az olyan fejlett társadalmakban is, mint Nagy-Britannia, az Egyesült
Államok és Új-Zéland, a csecsemők legalább 10 százaléka továbbra is alacsony
testsúllyal születik. Ezt általában az anya szegényes táplálkozása, a diéta, a do-
hányzás, a drogok használata vagy az olyan toxikus anyagok behatásai okozzák,
mint például az ólom.
Crawford csodálkozik azon, hogy a diéta és a táplálkozás teljesen hiányzik
az oktatásból. Azt mondja, hogy a születés előtti, szegényes diétának nem csak
az agyra van befolyása. Hét, egymástól független tanulmány azt jelzi, hogy a
későbbi szívbetegségek, a magas vérnyomás és sok agyvérzés gyökereit a születés
előtti szegényes diétában találhatjuk meg.
Az egyik fő hiány a zsír. De egy bizonyos fajta zsír. „Sajnos” — mondja
Crawford — „a zsírral kapcsolatban hajlamosak vagyunk a disznózsírra és a csö-
pögő pecsenyelére gondolni. Azonban az, amire a magzatnak igazán szüksége
van, egy nagymértékben specializált zsír — ezeket esszenciális zsíroknak ne-
vezzük. Ezekre a zsírokra van szükségünk ahhoz, hogy fel tudjuk építeni a sej-
teket, különösen az agysejteket, és nem azokra a zsírféleségekre, amelyek az
állatokban és az emberek csípővonalában lerakódnak.
215
 Ha egy
terhes
asszony
elszív
egy szál
cigarettát,
magzatának
légzése
öt percre
leáll.
RICHARD M. RESTAK
The Infant Mind* (A gyermekagy)
*Kiadja a Doubleday & Company, 666 Fifth Avenue, New
York, NY 10103

216
217 „Ezek az esszenciális zsírok nagyrészt a tenger élővilágából származnak.
Régi mondás az asszonyok körében, hogy a hal jót tesz az agynak. Mára viszont
teljes mértékben tudományos bizonyítékkal rendelkezünk ezzel kapcsolatban.
Ezek értelmében a halban és a sokféle tengeri eredetű ételben található zsír
különösen fontos az agy növekedéséhez és fejlődéséhez.” Ezek a zsírok alapvető
fontosságúak még a test immunrendszerének fejlődésében.
Szükség van rájuk a myelin szigetelés felépítésében és fenntartásában is.
Crawford azt kívánja bárcsak mindenki visszatérne a „természet agyonfi-
nomítatlan táplálékaihoz”: a sok zöldséghez, gyümölcshöz, diófélékhez és növé-
nyi olajokhoz.
Ha Crawford és dietetikusa, Wendy Dole, el tudnának juttatni egy üzenetet
minden potenciális édesanyához, akkor az egyszerűen a következő lenne: a leg-
fontosabb időszak gyermeked agyfejlődése szempontjából az, mielőtt teherbe
esel.
Különösen azoknak az asszonyoknak kell odafigyelniük terhesség előtti dié-
tájukra, akik fogamzásgátló tablettát szedtek. „A tabletta” csökkenti a szervezet
piridoxin (az egyik B vitamin) és folsav — egy vitamin, amely az idegi fejlő-
déshez szükséges — raktárait. A komoly folsavhiány súlyos deformációt okozhat
az agyban és más szervekben.
Crawford szerint terhes asszonyok mindennapi, rendszeres diétájában kü-
lönös fontossággal kellene szerepelnie a banánnak. „Nemcsak azért, mert remek
káliumforrás, hanem mert megfelelő folsavkészletet is tartalmaz.”
A cink és a vas olyan ásványok, amelyek elengedhetetlenek a korai agy-
fejlődéshez. Amikor terhes majmokat alacsony cinktartalmú diétán tartottak, cse-
csemőik később kevesebbet játszottak másokkal, visszahúzódóak voltak, és ne-
hézségeik voltak az összetett feladatok megtanulásában. Vasra minden sejtnek
szüksége van a növekedéshez és az osztódáshoz. A vas nagymértékben befolyá-
solja a vér oxigénellátását is.
A legtöbb táplálkozási szakértő azt állítja, hogy az egyszerű, ésszerű diéta
a legjobb a terhesség előtt és alatt: napi három étkezés, sok gyümölcs, zöldség,
dió, hal és sovány hús. A terhesség alatti vaskiegészítés erősen ajánlott. A dié-
tának olyan ételeket kellene tartalmaznia, amelyek vasban és cinkben gazdagok,
mint például a bab, borsó, brokkoli, répa, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér,
bogyós gyümölcsök és barna rizs. És ne próbáljunk ki semmilyen különleges
diétát, amely karcsún tart minket.
Egyéb „tilalmak” a terhesség alatt? „A dohányzás, az alkohol és a drogok”3
— állítja Ian James New York-i kutató, a gyermekgyógyászat, szülészet és nő-
gyógyászat professzora a Columbia Egyetem Presbiteránius Orvosi Központjá-
ban. Azt állítja, hogy „minden egyes cigarettával, amelyet az anya elszív, a gyer-
mek kettőt szív el”. A dohányzás elzárja az oxigén útját a magzati agy felé —
holott az oxigén életbevágóan fontos a sejt formálódásához.
217
 A drogok a terhesség
elsõ három hónapjában
a legveszélyesebbek a
magzatra nézve, amikor
a szív, az agy, a végtagok
és az arc jellegzetességei
alakulnak ki.
The Reader’s Digest Body Book*
(A Reader’s Digest könyve az emberi testrõl)
*Kiadja a The Reader’s Digest

218
219 Azok a terhes asszonyok, akik napi 15-20 szál cigarettát szívnak el, kétszer
olyan nagy valószínűséggel vetélnek el, mint a nem dohányzó anyák. A születés
utáni első néhány héten a dohányosok csecsemőinek halálozási aránya 30 száza-
lékkal magasabb, mint a nem dohányzóké. A csecsemők a mellről történő szop-
tatás során is felszívják a mérgező nikotint. Később pedig hajlamosabbak a légúti
fertőzésekre, nagyobb arányban szenvednek tüdőgyulladásban.
Az alkohol szintén károsíthatja a növekvő agyat. Az erős italozás „magzati
alkoholszindrómát” okozhat, olyan következményekkel, mint a csökkent agymé-
ret, torzult arcfelépítés, gyenge koordinációs képesség és hiperaktív magatartás.
James pusztítóként írja le a kokain vagy a heroin hatását, különösen a fiatal
terhes asszonyokra és gyermekeikre nézve. A coloradói Vailből származó neve-
léspszichológus, Jane M. Healy szerint a kutatási becslések azt mutatják, hogy
minden kilenc, az Egyesült Államokban született gyermek közül legalább egy a
drog hatását viseli magán. „Sok szakértő hívja fel a figyelmet arra — teszi hozzá
—, hogy a terhes asszonyok növekvő kokainhasználata hamarosan el fogja árasz-
tani az iskolákat olyan gyermekekkel, akik fegyelmi, tanulási és szociális prob-
lémákban szenvednek. És ezek a gyerekek még csak nem is szerepelnek erősen
csökkenő tesztpontjainkban.”4
Koffeintartalma miatt az erős kávé és tea ivása a terhesség alatt szintén nem
ajánlott.
A születés utáni étrend még mindig életbevágóan fontos minden sejt növe-
kedése szempontjából. És a myelinizáció fontosságát nem lehet eléggé hangsú-
lyozni. Bizonyos részük lezajlik a születés előtt: azok körül az idegi pályák körül,
amelyek lehetővé teszik a csecsemő számára, hogy szopjon, sírjon s az ujjait
mozgassa. Azonban születéskor azok a pályák, amelyek a járáshoz, beszédhez
és a hólyag kontrollálásához szükségesek, még nincsenek myelinizálva.
„A józan ész azt mondja számunkra, hogy haszontalan dolog megpróbálni
rávenni egy újszülöttet az önálló járásra — mondja Healy —, de körülbelül egyé-
ves korra, amikor ezek a pályák mielinizálódnak, nehéz lenne ezt meggátolni.”
A myelin körülbelül 75 százaléka zsírból származik — olyanokból, amelyet
Crawford „esszenciális zsíroknak” nevez. A többi 25 százalék fehérjéből szár-
mazik. Az emlőről történő szoptatás egészséges anya esetében a legjobb forrása
mindkettőnek. És a cinké is, amely szintén alapvető a gliasejtek számára. Az
anyatej tartalmaz még olyan specifukus antitesteket is, amelyek felruházzák a
csecsemő bél és légzőszervi traktusát azzal, hogy fel tudja venni a harcot a fer-
tőzésekkel szemben. Továbbá segít megvédeni a csecsemőt a fül megfertőzésé-
vel, az ekcémával és más allergiákkal szemben. Biztosítja a kalciumot és a fosz-
fort a gyorsan fejlődő csontok számára. Valójában az egyetlen dolog, ami az
egészséges anyatejből hiányzik, a D-vitamin lehet. Ezért ajánl sok orvos D-vita-
min kiegészítőket. Egy jól kiegyensúlyozott tej „formula” szintén használható
219
 A fogamzást
gátolhatja, amikor
az asszonyok
napi 300
milligrammnál
több koffeint
fogyasztanak.
Ennek megfelel
3 csésze kávé,
5 csésze tea vagy
több mint
7 pohár szódavíz.
USA Today
1995, december 19.

220
anyatej helyett — de ennek olyannak kell lennie, ami megpróbálja megkétsze-
rezni az anyatej elengedhetetlen elemeit.
221 Mindez úgy hangzik, mintha az elemi józan ész mondaná. Azonban sok
édesanya képtelen helytállni a segítség bizonyos formái nélkül. Az anyák körül-
belül tíz százaléka, még a fejlett országokban is „erősen veszélyeztetett”.
Az új-zélandi Otago University School of Medicine kutatói például egy tíz
éves kutatást fejeztek be, amelyben a Dunedin közelében lévő szülészeti kórház-
ban szülő asszonyok vettek részt. A csecsemő születése előtt a személyzet egy-
szerű kérdéseket tesz fel az anyukáknak, amelyek például az életkorra, családi
állapotra, az állásra és az előző egy év lakcímeire vonatkoznak. És az adatok
évről évre ugyanazt mutatták: az anyák 78 százaléka képes megfelelően helyt-
állni. 22 százalékuknak azonban szüksége van a segítség valamilyen formájára.
Az összes gyermek közül kilenc százalék erősen veszélyeztetettnek számít.5 Ve-
lük vészesen rosszul bánhatnak vagy bántalmazhatják őket, hacsak anyjuk nem
kap segítséget.
Nem nehéz azonosítani a kockázati tényezőket: fiatal, egyedülálló anyák,
akik sokat költöznek. Nincs munkájuk. Olyan szülők, akik már elváltak. Neve-
lőotthonok lakói. Esetleg kábítószeres háttér. Anyák, akiket gyermekként saját
szüleik bántalmaztak.
Sajnos hasonló a helyzet sok országban. Az Egyesült Államokban 22 millió
hatévesnél fiatalabb gyermek él.6 Ebből ötmillió él szegénységben, és körülbelül
két és félmillió éppen a szegénységi szint felett.7 És találjuk ki, hogy kik fogják
jelenteni az új évszázad oktatási kudarcait, hacsak nem zárul össze ez a szegény-
ségi olló?
Ezért van az, hogy a szülőképzésnek és a koragyermekkori egészség prog-
ramoknak olyan alapvető prioritást kívánunk adni bármely ésszerű oktatási rend-
szerben.
Sok kutatási téma mutatja az alapvető összefüggést a táplálkozás és más
agyfejlesztő tevékenység között az élet első öt évében.
A korai agyfejlődés ideálisan szakaszokban történik. Egy gyermek előbb
tanul meg látni, utána beszélni. A csúszás és a mászás után tanulja először a
járást, majd utána a futást. Megtanul azonosítani egyszerű tárgyakat mielőtt meg-
tanulja az érvelést. Ha egy kisgyerek egy szakaszt kihagy ezek közül — például
ha csúszás-mászás nélkül tanul meg járni —, tanulási problémák keletkezhetnek.
Számítógépes kifejezéssel élve ez azért van így, mert a korai cselekvések az agy
„hardware”-jébe vannak lefektetve — szakaszok sorozatában. Amikor a hardware
első osztályú állapotban van, bármilyen software program lefuttatható rajta: pél-
dául megtanulni egy idegen nyelvet vagy új tantárgyakat. Azonban ha a „hard-
ware”-ek közül bármelyik kimarad, az agynak nehézséget jelenthet néhány prog-
ram lefuttatása.
221
 Ha gyermekeknek
akarsz segíteni,
elõször az agyukat
kell megvizsgálnod;
végül is nem a
veséjükkel olvasnak!

DR. DEBORAH WABER

a Harvard Egyetemrõl*
*Jane M. Healy idézi az Endangered Minds
(Veszélyeztetett elmék) címû mûvében,
kiadja a Simon & Schuster,
1230 Avenue of the Americas,
New York, NY 10020.

222
223 A korai fejlődés időrendjét részben a myelinizáció szakaszai határozzák
meg. Bár születéskor már jelen van egy vékony spirálborítás az axonok körül, a
teljes szigetelés csak ezután, szakaszokban épül fel a testben és az agyban. A
testben ez mindenütt felülről kezdődik, és lefelé halad. Ezért tudunk hangokat
kiadni, még mielőtt megtanulnánk járni — a lábujjakhoz és a vádlihoz futó, üze-
neteket továbbító hosszú axonokat tovább tart beburkolni, mint azokat, amelyek
a nyelvhez és a gégéhez futnak.
Az agyban a teljes myelinizáció hátul kezdődik, és előrefelé halad. Ezért
tanulunk meg előbb látni, mint beszélni vagy érvelni: a látás idegi központja
agyunk hátsó részében található, a beszéd központja előrébb van, és az érvelési
rendszer van legelöl. A folyamat az agy központjában teljesedik ki — azon a
részen, amit a tudósok „asszociációs kéregnek” neveznek: ez az a rész, amit a
bejövő információ kiválogatására és a tároló file-okban már létező adatokkal való
összevetésére használunk.
Amikor az axonokat teljesen beborítja a myelin szigetelés, az üzeneteket
több mint tizenkétszer gyorsabban képesek továbbítani a testben, mint koráb-
ban. Valójában a továbbítás sebessége a testben 1,6-240 kilométer per órás ér-
tékek között változik.8
Ahogyan a magzat ugrásszerű szakaszokban fejlődik, így fejlődik a gyer-
mek agya is. És ezeknek a „robbanásoknak” az időzítése alapvető fontosságú.
Elég, ha csupán egy hétre takarjuk le egy kétéves gyermek egyik szemét,
és csaknem valószínű, hogy látáskárosodást is okoztunk neki. Ez azért van, mert
a fejlődő agy ekkor fekteti le a fő látópályákat a szemek és az agy hátsó részében
található látóközpont között. A két elkülönült pálya a dominanciáért küzd egy-
mással. Takarjuk le az egyik szemet bármilyen hosszú időre, és a másik fogja
lefektetni a domináns pályát. Csukjuk be egyik szemünket egy hétre, amikor 20
évesek vagyunk, s ez semmit sem fog számítani, mivel ekkorra az alapvető pályák
már kialakultak.
Robert Ornstein, a Stanford Egyetem humán biológia professzora szerint:
„A kritikus periódus, amely során a két szem kialakítja domináns zónáit, úgy
tűnik, hogy embernél az élet első hat évét, majmoknál az első hat hónapot, macs-
káknál pedig talán az első három hónapot jelenti. Ez egy nagyon érzékeny peri-
ódus. Ha egy kismacskának egy napra bekötjük az egyik szemét, felnőve gyengén
fog látni azzal a szemével”.
„A látókéregre vonatkozóan ennek az alapműködésnek van egy nagyon fon-
tos gyakorlati tanulsága. Soha ne takarjuk le a csecsemők egyik szemét hosszabb
időre! Jobb, ha mindkét szemét letakarjuk, végül is a kicsik jelentős mennyiségű
időt töltenek alvással.”9
223
Egy, az új-zélandi Aucklandben lévõ Mt
Eden börtön 200 bentlakójára kiterjedõ
felmérés szerint:

J Mind a 100 ellenõrzött maori

(polinéz) elítélt esetében tízszer
súlyosabbnak találták a hal-
láskárosodás mértékét, mint az
országos átlag.

J A nem maori elítéltek 82%-ánál

észleltek ugyanilyen fokú hal-
láskárosodást.

J Ezek többsége a koragyermekkori

hallásvizsgálatok és -kezelések
hiányából származik.

Pacific Network magazin*

*Kiadja a Pacific Foundation, Auckland,
New Zealand, 1992 februári szám.

224
225 Ugyanez igaz a hallásra is. Belső fülünk nem nagyobb, mint egy kis dió,
de olyan sok áramkört tartalmaz, mint sok város telefonos rendszere. A fül egy
másik piciny alapvető struktúrát is tartalmaz, amit cochleának neveznek. Ez úgy
néz ki, mint egy csigaház, és hasonlóan működik, mint a zongora billentyűzete.
De egy zongorának csak 88 billentyűje van, míg a cochlea 20 000 hajszálszerű
szenzoros sejttel rendelkezik, amelyek felveszik a hangimpulzusokat, és az agyba
szállítják őket.
A teljes, bonyolult hallási mechanizmus nyilvánvalóan alapvető fontosság-
gal bír a nyelvtanulásra nézve. Csakúgy, mint a látás esetében, az alapvető nyelvi
pályák is az élet első néhány évében épülnek ki. Az angol nyelv dialektusai pél-
dául csak 40-44 különálló hangzóból állnak. És a világ fő nyelveinek összessége
körülbelül 70-ből. Aki ezeket a hangokat tisztán hallja élete első néhány, alapvető
fontosságú évében, és megtanulja kiejteni és használni őket, képes lesz arra, hogy
más nyelveket is sokkal jobban ejtsen ki, ha későbbi élete során nyelveket fog
tanulni.
A legtöbb egészséges gyermek a megfelelően kialakított környezetben nyel-
vének legalább 2000 alapszavával megtanul folyékonyan beszélni élete első négy
évében. Azonban ha nem hallanak, sokkal nehezebbnek találják a folyékony be-
szédet. És ha nem hallanak vagy beszélnek, nehézségeik lesznek a tanulásban.
Számos új-zélandi felmérésben például azt találták, hogy az iskoláskor előtti
gyermekek 20 százalékánál vannak hallási problémák az egyik fül esetében, és
10 százaléknál fedezhető fel komoly halláskárosodás mindkét fülben.10
Ez még egy érv amellett, hogy a legtöbb hatékony koragyermekkori fej-
lesztő program miért tartalmaz rendszeres hallás- és látásvizsgálatot, párhuzamo-
san a táplálkozásra és a szülői oktatásra fordított nagy figyelemmel.
Valóban azok vagyunk, amit megeszünk — és amit édesanyáink megettek.
És mindannak az eredményei is vagyunk, amit teszünk, és amit gondolunk. És
ahogy a megfelelő táplálkozás és gyakorlatok nyújtanak táplálékot a fiatal agy
„idegi országútjainak” és a fejlődő dendrit ágacskáknak, ugyanúgy a megfelelő
aktivitás, amely magában foglalja mind az öt érzékszervet, több dendrikus kap-
csolatot képes létrehozni. A jövőben végbemenő minden tanulásnak ezek a kap-
csolatok az alapjai — valamint az a korai táplálék, amely ebbe a fejlődésbe be-
épült.
A világon az összes kiemelkedő oktatási program olyan elemeket kombi-
nál, amelyek egyszerre stimulálják a gyermek fizikai és mentális fejlődését —
és igazából a kettő nem is választható szét egymástól.
Mindannyian azon dolgok kombinációi vagyunk, amelyeket megeszünk,
gondolunk és teszünk. A születés előtti, kilenc hónapnyi megfelelő gondoskodás
után a legjobb programok az élet következő alapvető éveire koncentrálnak: a
születéstől a tíz éves korig terjedő időszakra.
227
225
 Hogyan hozzuk ki a legtöbbet az alapvetõ évekbõl:
a születéstõl a tízéves korig
J A tanulási képesség ötven százaléka az élet elsõ
négy évében fejlõdik ki.
J További 30 százaléka a nyolcadik születésnapra.
J Ezekben az alapvetõ fontosságú években alakulnak
ki azok az idegpályák, amelyeken az összes
jövõbeni tanulás alapul.
J A tizedik életév után azok az ágak, amelyek nem
létesítettek kapcsolatokat, elhalnak.
J A gyerkõcök saját maguk legjobb nevelõi, szüleik
pedig az elsõ legjobb tanáraik.
J A gyerkõcök azt tanulják meg a legjobban, amit
mind az öt érzékszervükkel megtapasztalnak, ezért
serkentsük ezeket az érzékszerveket.
J Otthonaink, strandjaink, erdõink, játszótereink,
állatkertjeink, múzeumaink és kirándulóhelyeink a
világ legjobb iskolái.
J Az egyszerû testi gyakorlatok segíthetik a kicsiket,
hogy belevessék magukat a tanulásba.
J A kisgyerekek egy meghatározott séma szerint
fejlõdnek: tanuljuk meg, miként építhetünk erre a
fejlõdési sémára!
J Bármely tudás megszerzése – beleértve az olvasást,
írást és a matekot is – lehet mókás, és annak is kell
lennie!

226
Hetedik fejezet: Sorsdöntő évek

Hogyan gazdagítsuk gyermekeink intelligenciáját

születésüktől 10 éves korukig?

Az oktatásban a prioritást valamennyi országban az élet első éveire helyezték

vissza.
A kutatók kétséget kizáróan igazolták, hogy az ember tanulási képességének
körülbelül 50 százaléka az első négy életévben fejlődik ki, további 30 százaléka
pedig még a nyolcadik életévünk előtt.1
Ez nem azt jelenti, hogy tudásunk 50 százalékát vagy bölcsességünk 50
százalékát vagy intelligenciánk 50 százalékát a negyedik születésnapunkig elsa-
játítjuk. Egész egyszerűen csak arról van szó, hogy ebben az első néhány évben
alakítjuk ki a fő tanulási pályákat az agyban. Minden más, amit az életben meg-
tanulunk, erre az alapra fog ráépülni. Ezzel együtt hihetetlenül sok információt
sajátítunk el ezekben a korai években. Az összes további tanulás ebből a magból
fog kialakulni.
Ennek ellenére a legtöbb ország oktatási költségvetésének alig 10 százalékát
fordítja azokra az évekre, amelyek során a fejlődés 50 százaléka lezajlik.
Tony Buzan, brit pszichológus szerint: „Abban a pillanatban, amint egy
gyermek megszületik, máris igazán briliáns. Mindössze két év alatt elsajátít egy
nyelvet — sokkal jobban, mint azt egy bármilyen területen doktorátust szerzett
személy tenné. És harmadik-negyedik évére már mesterien is bánik vele.”2
Buzan szerint minden világra jött gyermek — hacsak nem szenved súlyos
agysérülésben — egy bimbózó lángész. Egy darab papírral szemlélteti ezt a korai,
beépített, tanulásra való késztetést. „Képzeljék el, hogy most egy háromhónapos
csecsemő vagyok — mosolyog. — Önök ezt a darab papírt adják nekem. Jól
tudják, hogy nem lesz hosszú életű. Nos, így viselkedem vele kapcsolatban? (Egy
passzív csecsemőt utánoz, aki vet egy pillantást a papírra, majd figyelmen kívül
hagyja.) Vagy pedig így? (Megpróbálja eltépni a papírt, összegyűri, megrázza,
sőt még a szájába is tömi.) Nyilvánvalóan a második módon. És amit a kisbaba
227
 A férfi- és nõi agy különbségei.

Nõi

Férfi

A kislányok általában korábban fejlesztik ki a corpus callosumot (a

vonalkázott területet a felsõ agyon), mint a fiúk (ugyanaz a terület az
alsó agyon).
A lányok nyelvi készsége gyorsabban fejlõdik, mint a fiúké, viszont a
fiúk a távolságok észlelésében és a térlátásban tûnnek ügyesebbnek a
lányok többségéhez képest – ami bizonyos sportágakban elõnyt jelent
számukra.

Illusztráció Eric Jensen The Learning Brain (A tanuló agy)

címû könyvébõl, kiadja a Turning Point for Teachers,
P.O. Box 2551, Del Mar, CA 92014, USA.

228
csinált, az olyan volt, mintha egy létező kis Isaac Newton — a tökéletes tudós
tette volna. Miféle hangszert készíthetek ebből az anyagból (rázza)? Mi a társa-
dalmi, gazdasági értéke ennek az anyagnak (a szájába teszi)? Kér még valaki
(körbe kínálja)? Mi a mechanikai szakítószilárdsága ennek az anyagnak (szét-
húzza)? Ragasszuk meg a kémiai laboratóriumban (rágja)? Ellenőrizzük csak a
hangszert — és utána a következő kísérletet. Ilyenkor a csecsemő a teljes agyát
használja. A logikát? Igen. Az elemzést? Igen. A ritmust? Igen. Mindent? Igen.”
229 A tudósok számos módon ellenőrizték a csecsemőnek ezt a képességét.
1964-ben Benjamin S. Bloom, a neveléstudomány professzora a Chicagói Egye-
temen, közreadta a legfőbb kutatások eredményeinek összefoglalóját. Ebben öt
lényeges emberi jellemvonást tanulmányozott a születés és a 17–18. év között:
a magasságot, az általános tanulási képességet, az iskolai teljesítményt, férfiaknál
az agresszivitást és a nőknél a függőséget.3
Egyértelműen azt találta, hogy a fejlődés szárnyal az első néhány évben —
ezután fokozatosan lecsökken. Azt találta, hogy a fiúk a harmadik szüle-
tésnapjukra elérik magasságuk 54 százalékát, a további 32 százalékot három és
12 éves kor között, az utolsó 14 százalékot pedig a 18. születésnapjukra.
Továbbá arra a következtetésre jutott, hogy mind a fiúk, mind a lányok
intelligenciájának körülbelül 50 százaléka — amint azt tesztekkel mérték 17 éves
korukban — kialakul a fogamzás és a negyedik életév között, körülbelül 30 szá-
zalék négy és nyolc éves kor között és a végső 20 százalék a nyolc és 17 éves
kor között. Még azok a kutatók is, akik megkérdőjelezik a standardizált intelli-
genciatesztek érvényességét, valószínűleg egyetértenének ezzel az átfogó ered-
ménnyel — amennyiben a tanulási képesség szavakat behelyettesítjük az intel-
ligencia helyébe.
Bloom a szókincset, az olvasási megértést és az általános iskolai teljesít-
ményt is elemezte születéstől 18 éves korig. Ez arról győzte meg őt, hogy egy
18 éves az akadémikus tudásának 33 százalékát hat éves korára már elsajátítja,
42 százalékát 6 és 13 éves, 25 százalékát pedig 13 és 18 éves kora között.
Bloom tanulmánya óta azonban sok más tanulmány mutatott rá arra, hogy
számos különbséget lehet felfedezni az élet korai szakaszában a férfi és a női
agy között.
A corpus callosum például a leánycsecsemőknél általában vastagabb, mint
a fiúknál. Ez segíti a legtöbb lányt abban, hogy korábban tanuljanak meg olvasni,
mint a fiúk. Általában a lányok korábban is beszélnek, és a nyelveket is gyor-
sabban tanulják. A fiúk viszont jobbnak mutatkoznak a térlátásban, mint a lányok,
s ez ügyesebbé teszi őket bizonyos sportokban.4
231 Bloom óta a legalaposabb elemzések közül kettőt Új-Zéland Déli Szigetén
229
 Ha újra nevelhetném
a gyermekemet
Ha teljesen elölrõl kezdhetném
gyermekem nevelését,
Többet festenék az ujjammal,
és kevesebbet mutogatnék vele.
Javítgatások helyett inkább
a kapcsolatunk építésére törekednék.
Tekintetemet levenném az óráról,
és inkább rá figyelnék.
Kevesebbet törõdnék azzal,
hogy tudjak; és tudnám, hogy törõdjek többet.
Többet járnék vele kirándulni és sárkányt eregetni.
Nem játszanám azt, hogy komoly vagyok,
helyette komolyan játszanék.
Többet szaladgálnék mezõkön,
és többet bámulnám a csillagokat.
Többet ölelgetném, és kevesebbet ráncigálnám.
Ritkábban lennék határozott, és többet helyeselnék.
Elõször önbecsülést építenék, és csak utána házat.
Kevesebbet tanítanék neki a hatalom szeretetérõl,
és többet a szeretet hatalmáról.
DIANE LOOMANS
Full Esteem Ahead*
(Teljes megbecsüléssel elõre)
*Kiadja a Kramer, Tuburton, California.

230
végeztek el. Az elsőt az Otago Egyetem Orvosi Karán Dunedinben, egy körül-
belül százezres lélekszámú városban. 1972-ben 1661 gyermek született Dunedin-
ben. Fejlődésüket azóta rendszeresen ellenőrzik. Közülük több mint 1000 még
ma is szerepel a felmérésben.
A kutatás igazgatója, Dr. Phil Silva szerint az eredmények aláhúzzák az
élet első néhány évének alapvető fontosságát.5 „Ez nem azt jelenti, hogy a többi
év nem fontos, de a kutatásunk szerint azok a gyerekek, akik az élet első három
évében lassú indulást mutatnak, valószínűleg problémákkal fognak találkozni a
gyermekkorból a serdülőkorba való átmenet során is.”
Elmondása szerint alapvető fontosságú, hogy azonosítsunk minden speciális
problémát — például hallási vagy látási tökéletlenség — az első három évben,
„mivel ha nem segítünk nekik ezekben a korai szakaszokban, akkor valószínű,
hogy hosszú ideig tartó nehézségeket fognak megtapasztalni életük során.”
A másik felmérés 1206 gyermeket vizsgált, akik 1977-ben Christchurchben
születtek. Ennek egyik fő eredménye: a gyerekek 15-20 százaléka azért esett visz-
sza a fejlődésben, mert nem kapta meg a szükséges, koragyermekkori egész-
ségügyi ellenőrzést és a mentális fejlődésüket elősegítő tapasztalatokat.6
Buzan egyetért: „Biztosítsa olyan korán, amennyire csak lehet, hogy a gyer-
mek annyi tapasztalatot szerezzen, amennyit csak akar, olyan szabadon,
amennyire csak lehetséges: engedje, hogy keze, lába szabad legyen, és hogy mód-
ja legyen minél többet kúszni és mászni. Hagyja, hogy elkövesse saját hibáit, így
képessé válik arra, hogy tanuljon próbálkozásaiból és kudarcaiból.”
Hat fő pálya vezet be az agyba: a látás, a hallás, a tapintás, az ízlelés és a
szaglás öt érzékszerve, a hatodik pedig azt jelzi, amit fizikailag csinálunk. A
gyerkőcök nyilvánvalóan mind az öt érzékszerven keresztül tanulnak. Minden
egyes nap tanulási tapasztalatot jelent a számukra. Imádnak kísérletezni, létre-
hozni, kitalálni miképpen működnek a dolgok. Elfogadják a kihívásokat. Utánoz-
zák a felnőtteket.
Sokkal fontosabb, hogy a gyerekek a cselekvés által tanulnak. A kúszást
kúszva tanulják meg. A járást járva tanulják meg. A beszédet beszélve. És min-
den alkalommal, amikor így tesznek vagy úgy pályákat fektetnek le az agyban
— amikor az élmény új —, vagy felépítik és kiterjesztik már létező pályáikat —
ha megismétlik a tapasztalatot.
A gyerekek saját maguk legjobb nevelői, és szüleik a legjobb első tanítóik.
Otthonaink, strandjaink, erdőink, játszótereink, kalandos területeink és az egész
széles világ fő oktatási forrásként szolgál — amennyiben a gyerekeket arra bá-
torítjuk, hogy biztonságban, az összes érzékszervükön keresztül fedezzék fel eze-
ket.
233 A kutatók kiemelik a pozitív ösztönzés szükségességét. Colin Rose a brit
231
 A nem serkentett
és a serkentett agy

Felül: egy nem serkentett agy modellje, kevés egymás-

sal interakcióban lévõ összeköttetéssel.
Alul: egy fiatal agy, amely összeköttetésekben gazdag,
a serkentõ cselekvések következtében.

Az illusztrációkat Marian Diamond professzor Enriching Heredity

(Az átöröklés gazdagítása) címû könyvébõl adaptáltuk,
kiadja a Macmillan, New York.

232
gyorsított tanulás úttörője szerint: „Az élet minden területén igaz, hogy ha gyenge
tanulónak tartjuk magunkat, akkor valószínűleg gyenge tanulók is leszünk.” Az
igazi kérdés az, hogy ez a gondolkodási mintázat hogyan lett programozva. Egy
amerikai kutatás kimutatta, hogy a legtöbb gyermek már kora gyermekkorától
kezdődően legalább hat negatív megjegyzést kap addig, amíg egy pozitív báto-
rítást.7 A „Ne csináld ezt!” vagy az „Ezt nem csináltad nagyon jól!” megjegy-
zések azok, ahol a probléma kezdődik.
A kutatások kétségkívül megállapították annak fontosságát is, hogy minden
gyermek ingergazdag környezetben nevelkedjen.
A Berkeley kutatói Kaliforniában évek óta patkányokkal kísérleteznek —
és agyfejlődésüket az emberek agyfejlődésével hasonlítják össze. „Nagyon egy-
szerűen — mondja Marian Diamond professzor — azt találtuk patkányainknál,
hogy az agy külső rétegeiben minden idegsejt már születéskor jelen van. Szüle-
téskor az egymással összekapcsolódó dendritek megkezdik növekedésüket. Az
első hónap során a növekedés termékeny. Ezután csökkenni kezd.
Ha a patkányokat ingergazdag környezetbe helyezzük, fenn tudjuk tartani
a dendritek növekedését. Szegényes környezetben azonban a dendritek növeke-
dése gyorsan csökkenni kezd.
Az ingergazdag ketrecekben a patkányok együtt élhetnek, és játékok állnak
rendelkezésükre. Vannak létráik, kerekeik és más játékszereik. Tudnak mászni,
felfedezni és interakcióba lépni játékaikkal. Ezután összehasonlítjuk őket az in-
gerszegény környezetben lévő patkányokkal: egy ketrecben egy patkány, nincse-
nek játékok, nincs interakció. Még egyszer nagyon egyszerűen: azt találtuk, hogy
az agysejtek mérete növekszik az ingergazdag környezetben — és a dendritek
száma drámai módon megnő. Az ingerszegény környezetben ennek ellentéte tör-
ténik.”
A patkányok ezután egy „intelligenciatesztben” vesznek részt: egy labirin-
tusba helyezik őket, és hagyják, hogy megtalálják a labirintus egy másik részé-
ben lévő táplálékot. Az „ingergazdag” patkányok ezt könnyedén megteszik.
A többiek nem.
Nyilvánvalóan a tudósok nem vághatják fel az emberi agyat, hogy teszteljék
a korai stimuláció hatásait. Azonban képesek ezt rádioaktív glükóz segítségével
ellenőrizni. „És ezek a vizsgálatok — mondja Diamond — megmutatják, hogy
az életfontosságú glükóz felvétele szélsőségesen gyors az élet első két évében,
biztosítva azt, hogy a gyermek jó diétában és megfelelő stimulációban részesül-
jön. Ez ötéves korig gyorsan folytatódik. Öt- és tízéves kor között már lassabban
megy végbe. Körülbelül tízéves korra az agyfejlődés eléri a csúcsát — bár a jó
hír ez: az emberi agy megőrzi dendritjeinek növekedését az élet végéig,
amennyiben stimulálva van. Nagyon egyszerűen, az ember agysejtjei — a pat-
kányéhoz hasonlóan — a stimuláció fogadására lettek kialakítva, és hogy általuk
növekedjenek.”
233
 Ha a koraszülött
gyermeket naponta
négy alkalommal
csupán 15 percig
ringatjuk,
dörzsölgetjük,
gurítgatjuk és
simogatjuk, ez
nagymértékben segíti
azon képességét, hogy
koordinálja mozgását,
és ezáltal tanuljon.
RUTH RICE*
*Disszertációjának összefoglalása – A taktilis-kinesztetikus
serkentés hatásai a koraszülött csecsemõk késõbbi fejlõdésére,
University of Texas (1975).

234
235 Ez nem azt jelenti, hogy a kisgyerek otthonát formális osztályteremmé kell
átalakítani. Valójában pontosan az ellenkezőjét: a kisgyerek a játékon és a fel-
fedezésen keresztül tanul. Éppen a formális osztályterem az, amelyet újra kel-
lene tervezni.
„Korábban azt gondoltuk, hogy a játék és az oktatás egymással ellentétes
dolgok” — magyarázza Jean Marzollo és Janice Lloyd Learning Through Play
(Tanulás játékon keresztül) című, kiváló könyvükben. „Ma már jobban tudjuk
ezt. Az oktatási szakértők és a koragyermekkor szakértői felfedezték, hogy a játék
tanulás, sőt több: a tanulás egyik leghatékonyabb fajtája.”
A kulcs: a játékot tanulási tapasztalattá fordítani — és biztosítani, hogy
a legtöbb tanulás vidám legyen.
Valójában azok a tevékenységek, amelyekben a jó szülők részesítik gyer-
mekeiket, biztosítják a korai tanulás legjobb feltételeit. Azonban itt nem gondo-
lunk „elméleti” tanulmányokra. A tudósok bebizonyították például, hogy a cse-
csemő rendszeres ringatása nagyban segít előmozdítani az agy növekedését. Sti-
mulálja azt, amit úgy hívunk, hogy vesztibuláris rendszer. Ez egy idegi rendszer
az agytörzs központjában, és közvetlen összeköttetésben áll a kisaggyal, valamint
a csecsemő belső fülének mechanizmusával, amely szintén alapvető szerepet ját-
szik az egyensúlyozás és a koordináció kifejlődésében. A tudósok szerint ez az
agynak az egyik olyan része, amely már az anyaméhben megkezdi a működését
— már a fogamzás utáni 16. héten.
„Ez a korai érettség teszi a vesztibuláris rendszert olyan fontossá a korai
agyfejlődésben” — modja Richard M. Restak, orvos, a The Brain: The Last Fron-
tier és a The Infant Mind szerzője. „Az embrió saját amniotikus folyadékában
úszva regisztrálja legkorábbi érzékeléseit, saját vesztibuláris rendszerének műkö-
désén keresztül. Az utóbbi években felhalmozódtak a bizonyítékok, hogy a vesz-
tibuláris rendszer döntő a normális agyfejlődés szempontjából. Annak a csecse-
mőnek, aki a ringatáson keresztül rendszeres vesztibuláris stimulációban részesül,
gyorsabban gyarapszik a súlya, korábban fejlődik a látása és a hallása, és hatá-
rozott alvási ciklusokat mutat már fiatalabb korban is.”8
A texasi Dr. Ruth Rice kontrollált vizsgálat segítségével kimutatta, hogy
már a naponta négy alkalommal történő, akár 15 perces ringatás, dörzsölés, gu-
rítás és simogatás is nagymértékben segítheti egy koraszülött gyermek azon ké-
pességét, hogy koordinálja mozgásait, s ezáltal azt is, hogy tanuljon.9
237 Dr. Lyelle Palmer, a Winona State University neveléstudományi profesz-
szora, Minnesotában egy óvodai szintre* kiterjedő tanulmányt készített el azért,
hogy bemutassa az ilyen egyszerű stimuláció alapvető fontosságát az ötévesekre
vonatkozóan. A gyerkőcök egy tornaterembe jártak a korai iskolázás alapvető
elemeként. Ott arra bátorították őket, hogy gyakorlatok egyszerű sorozatát vé-

* Az Egyesült Államokban az óvoda ötéves korban kezdődik. Új-Zélandon és számos más ország-
ban három- vagy négyéves korban.

235
 Helikopter pörgés
Hároméves kortól azoknak,
akik már tudnak járni és szaladni
Kérjük meg a gyerekeket, hogy álljanak egyenesen, és karjukat tartsák
oldalt kinyújtva.
Kérjük meg õket, hogy kezdjenek el forogni álló helyzetben, olyan
gyorsan, amennyire csak tudnak*, 15 másodpercen keresztül.
Mondjuk nekik: „Helikopterek vagyunk, amelyek a reptérre repülnek.”
Játsszunk hangos zenét a pörgés alatt.
Ezután mondjuk: „ÁLLJ MEG, és csukd be a szemed! Egyensúlyozz!
Maradj állva!” (Ne azt mondjuk, hogy „Ne ess el!” Azt hangsúlyozzuk,
hogy mit csináljanak, s ne azt, hogy mit ne.) A gyerekek 25 másodper-
cig állnak, egészen addig, amíg már nem szédülnek. A folyamatot
ezután megismételtetjük.
Tízszer forogjunk. Ez körülbelül öt percig tart. 15 másodperc forgás,
15 másodperc pihenõ, majd ismét 15 másodperc forgás és így
tovább. A sebesség fontos. Ez tartja a fül folyadékát mozgásban.
Végül a gyerekek csukott szemmel fognak forogni, s csak alkalman-
ként nyitják ki a szemüket, hogy ellenõrizzék biztonságukat.
(Ne váltsunk át rögtön egyik irányban való forgásból a másik irányba,
mivel fontos, hogy a fül félkörös ívjáratainak folyadéka mozgásban
maradjon. Amikor a másik irányba kezdünk el forogni, a folyadék
mozgása megszûnik, és a serkentés lecsökken.)
Azoknál a gyerekeknél, akiknek nehézségeik vannak, a felnõtt álljon a
gyerek mellé, és segítsen neki úgy, hogy egyik kezével megfogja, és
gyorsan húzza a gyermek karját a teste körül annak érdekében, hogy
a folyamatos forgást fenntartsa.
Ez egyike azon gyakorlatoknak, amelyeket Lyelle Palmer professzor
nagy sikerrel alkalmaz, annak érdekében, hogy a kisgyerekek tanulási
képességét javítsa.

*Mats és Irene Niklasson a Vestibularisnál, Svédországban,

ezt a forgó gyakorlatot sokkal lassabban hajtatják végre a
Lyelle Palmer által javasolt módnál – azonban elmondásuk
szerint hasonlóan jó eredményekkel.

236
gezzék el: forgás, ugrókötelezés, egyensúlyozás, bukfencezés, gurulás és geren-
dán való sétálás. A játszótéren arra ösztönözték őket, hogy alacsony mászókákon
himbálózzanak, másszanak, korcsolyázzanak, bukfencezzenek és ugrándozzanak.
És az osztályteremben nagyon sok játékot játszottak, amelyeket úgy terveztek
meg, hogy stimulálják látó-, halló-, és tapintószerveiket. Minden tevékenység arra
szolgált, hogy növelje a készségszintet az év során, ezáltal segített stimulálni a
folyamatos növekedésben lévő agyfejlődést.
Minden év végén sok gyermeket alávetnek a Metropolitan Readiness Test-
nek (egy iskolaérettségi vizsgálat), hogy megmérjék, vajon eléggé fejlettek-e ah-
hoz, hogy elkezdjék az iskola első osztályát. A kísérletben részt vett gyerekek
csaknem mindegyike a felső tíz százalékos rangot teljesítve ment át a teszten —
és legtöbbjük a felső öt százalékban szerepelt. Szinte mindegyikük munkáscsa-
ládból érkezett.
Palmer, a Society for Accelerative Learning and Teaching (A gyorsított ta-
nulás és tanítás társasága) korábbi elnöke, kiemeli, hogy a gyerekek nem csak
egyszerűen járnak, futnak és szökdécselnek — vagyis a normális „motoros” ak-
tivitásokat végzik. „Azokat a stimuláló gyakorlatokat, amelyeket ajánlottunk —
mondja — kimondottan arra tervezték, hogy az agy azon területeit aktivizálják,
amelyekről tudjuk, hogy elősegítik a látó-, tapintó- és hallószerveik működését
— s ezzel együtt annak képességét is, hogy általuk a tudást megszerezhessék.”11
A legtöbb szülő például, úgy tűnik, ösztönösen megtanulja, hogy a csecse-
mők imádják, ha kezüknél fogva, határozottan tartják őket, és a helikopter pro-
pellerjéhez hasonlóan körbe forognak velük. Palmer minneapolisi általános isko-
lai kutatása a New Vision Schoolban azt mutatta, hogy az ilyen aktivitások fontos
növekedést eredményeznek az agyban. És minél nagyobb az aktivitás intenzitása,
annál nagyobb eredményeket lehet látni az agynövekedésben azokon a területe-
ken, amelyek fogékonyak a későbbi tanulásra.
Az átfogó eredmény: nagy növekedés a kompetenciában és a magabiztos-
ságban, a figyelem javulása, gyorsabb válaszok, és képesség a tanulási tevékeny-
ségek növekvő összetettségével való megbirkózásra.
Palmer kiemeli, hogy ezek az aktivitások nem olyanok, amelyeket sok is-
kola „akadémikusnak” tekintene. Azonban bármelyik osztálytermi látogatás azt
mutatja, hogy a gyerkőcök „belevetik” magukat a tanulásba. A korai olvasást
szókártya-játékokkal tanítják. A gyerekek egy olyan korai bevezetést kapnak a
matematikába, amely a dominózáson és olyan nagy kártyákkal való játszáson
keresztül történik, amelyeken számok helyett pöttyök vannak. És olyan játékokat
játszanak, amelyek fejlesztik az írás előtti készségeket.
Vajon segíti mindez az „akadémikus fejlődést” is? Biztosra vehetjük! Egy
másik tanulmányban, amelyben olyan veszélyeztetett gyerekek szerepeltek, akik
nem tanulnak jól az iskolában, Palmer módszerei dramatikus növekedést ered-
ményeztek az olvasási képességek terén. A kísérleti csoport gyermekei három-
szor-tízszer olyan gyorsan olvastak, mint a kontroll csoport.12
237
 Hogyan építi a testi aktivitás
egy gyermek mentális képességeit?
Amit egy gyermek fizikai gyakorlatok formájában tesz az elsõ néhány
évben, lényeges szerepet játszik abban, hogy milyen mértékben lesz
képes fejleszteni más képességeket. Bemutatunk egy egyszerû mo-
dellt arra vonatkozóan, hogy ez miképpen mûködik:

Az ösztönös hüllõagy A tevékenység: Mit eredményez:

Fogás Érintés Szem-kéz koordináció
Kúszás Kéz-láb Nagy motoros
használat készségek
Járás Mozgás Írás elõtti készségek
Nyúlás Tolás Jó motoros koordiná-
Forgatás Húzás ció, olvasási készségek

Az egyensúlyozó A tevékenység: Mit eredményez:

kisagy Forgás Bukfencezés Egyensúly
Egyensúlyozás-Táncolás Sportolási képesség
Figyelés Kerékpározás
Hintázás Íráskészség
Gurulás

Az érzelmi agy A tevékenység: Mit eredményez:

Simogatás Szeretet
Ölelés Biztonság
Együtt játszás Kötõdés
Társas készségek
Kooperáció, Bizalom

A gondolkodó agy A tevékenység: Mit eredményez:

vagy kéreg Játékok rakosgatása Matematika, logika
Puzzle kirakása Problémamegoldás
Mintázatok felismerése Folyékony olvasás,betûzés
Mintázatok létrehozása Írás, festés
Szójátékok használata Gazdag szókincs
Ismétlõdõ játékok Emlékezet
A zene élvezete Zenei képesség

Gordon Dryden és Coline Rose FUNdamentals Guidebook

(Alapelemek kalauza) címû mûvébõl reprodukálva, kiadja az Accelerated
Learning Systems, England. Az ábra Jerome és Sophie Hartigan
(Jumping Beans, Auckland, New Zealand) ajánlásai alapján lett összeállítva.

238
239 Két svéd vesztibuláris stimuláció szakértő, Mats és Irene Niklasson, szintén
nagy eredményeket ért el Palmeréhez hasonló technikákat használva. Vestibularis
nevű szervezetüknél azt találták, hogy a lassú forgás és a lassú mozgás sok gyer-
mek számára ideális, különösen azok számára, akik esetében tanulási problémát
diagnosztizáltak. Mats Niklasson szerint: „A legtöbb tanulási probléma, amelyet
találtam, összefügg az egyensúly hiányával és a reflexek problémáival.” A for-
gáson és más motoros aktivitáson keresztül Niklassonék „újrahuzalozták az
agyat”.13
Ők is egyetértenek azzal, hogy a hatékony tanulás a születés pillanatától
kezdődik. Még egyszer, a fő pontok nagyon egyszerűek:

1. A lépésről lépésre történő fejlődés alapvető fontossága

A kisgyerekek egy meghatározott mintázat szerint fejlődnek. Született fel-
fedezők. Ezért biztonságos környezetben bátorítsuk őket felfedezésre.
Új-Zélandon két ír bevándorló, Jerome és Sophie Hartigan, annak érdekében
egyesítették tehetségüket, hogy bevezessenek egy a szülők közreműködésével
működő programot, amely nagymértékben a gyermekek természetes testi fejlő-
désére épül. Jerome olimpiai öttusázó volt, aki a New York-i Ithaca College-ben
szerzett magiszteri címet, természettudós és testedzés-specialista. Sophie kiváló
zenetanár. Jumping Beans (Ugráló babszemek) nevű gyermekfejlesztő központ-
juk — amely Új-Zélandon elterjedőben van — a szülőket rendszeres, 60 perces
foglalkozásokba vonja be.
Jerome Hartigan szerint a „testi, motoros tanulás” jelenti az alapját minden
tanulásnak, beleértve az olvasást, írást, számolást és a zenét is. „Motoros tanulás
nélkül — mondja — az agy egyszerűen nem fejlődik.”14 Szerinte a specifikus
mozgásmintázatok „huzalozzák fel” az egész agyat.
Hartiganék szerint fontos, hogy a testi gyakorlatok összekapcsolódjanak az-
zal a móddal, ahogyan az agy fejlődik.
A philadelphiai Institute for the Achievement of Human Potential igazga-
tónője, Janet Doman, egyetért ezzel. És ezeket a gyakorlatokat már az első naptól
el kellene kezdeni. „Teremtsük meg a lehetőséget gyermekeinknek, hogy olyan
korán el tudják kezdeni a kúszást, amilyen hamar csak lehet — mondja. — A
csecsemők igazából már a születéstől fogva képesek arra, hogy kússzanak, de a
sok ruha megakadályozza őket ebben, és nem fejlesztik ezt a képességüket egy
későbbi időpontig.”15
Amíg melegben lehetnek — magyarázza —, a szülőknek nem kellene a
mozgásukat túl sok ruházattal korlátozniuk.
„Egész egyszerűen minél többet kúsznak, annál hamarabb fognak mászni,
és minél többet másznak, annál jobban fognak tudni járni. Minden egyes szakasz
biztosítja, hogy a következő szakasz a megfelelő pillanatban jöjjön — továbbá
azt, hogy befejeződjön az a neurológiai érés, ami ezzel együtt jár.
239
 A természet úgy
építette fel az agyat,
hogy az élet elsõ
hat éve során
nagy sebességgel
és a legkevesebb
erõfeszítés mellett
legyen képes felven-
ni az információt.
GLENN DOMAN
A Teach Your Baby To Read*
(Tanítsd olvasni gyermekedet!) szerzõje
*Interjú a szerzõvel, Philadelphia, PA.

240
241 „Amennyiben a csecsemők olyan sokáig vannak becsomagolva, hogy egyál-
talán nem kúszhatnak, és egyenesen mászni kezdenek, akkor ezért öt évvel ké-
sőbb nagy árat fizethetnek, amikor elérkeznek ahhoz a ponthoz, hogy látásuk
tökéletes konvergálására van szükségük.”
De hogy a csodában képes a kúszás hatást gyakorolni egy csecsemő látá-
sára? „Alapvetően egy újszülött csecsemő nem képes arra, hogy konvergálja két
szemét — mondja Janet Doman. — De amikor elkezd kúszni, szüksége van arra,
hogy egyszerre használja a két szemet, amelyekkel született — mivel a csecsemő
hirtelen előrefelé mozog a térben, és elkezdi beütni magát a kanapéba vagy a
székbe. A természet egy kicsit makacs tanító, és valahányszor ez történik, a cse-
csemő ezt mondja: »Várjunk csak egy percet! Jobban tenném, ha látnám azt,
hogy merre megyek.« Ez az, amikor a csecsemő a kétfelé kalandozó szemét el-
kezdi összehúzni, és ezt mondja: »Hol vagyok?« Ezután minden alkalommal,
amikor mozgásba lendül, a látásához fordul, hogy tudja, merre halad, és két sze-
mét egyszerre használja fel ebben. Amint sikerül összekonvergálnia a két szemet,
egyre ügyesebb és ügyesebb lesz. Azonban ha a fejlődésnek ez az alapvető sza-
kasza kimarad, akkor kimarad az agyfejlődés egyik alapvető szakasza is.”
Ennek alapja roppant egyszerű: ahhoz, hogy egy csecsemő kússzon és
másszon, szüksége van mind a négy végtagjára. Ez a mozgás megerősíti azt a
300 millió idegsejtből álló pályát, amely a két agyféltekét a corpus callosumon
keresztül összeköti. Azok a gyerekek, akik kihagyják a kúszást vagy a mászást
— ami gyakori azoknál a csecsemőknél, akik bizonyos agyi sérülést szenvedtek
el a születés során —, lehetetlennek tartják teljes mértékben összehangolni két
agyféltekéjüket.

2. A józan ész használata

Majdnem minden, amit megtanulunk a világról az öt érzékszervünkön ke-
resztül jut el hozzánk. Az élet nagyon korai szakaszában a csecsemők megpró-
bálnak megtapintani, megszagolni, megízlelni, meghallgatni és megnézni min-
dent, ami körülveszi őket. Bátorítsuk is erre őket már a kezdetektől.
Janet Doman szerint: „A csecsemő beleszületik egy olyan világba, amelyben
ő alapvetően vak, nem hall túl jól, és érzékelése messze van a tökéletestől. És
ez nagyon kényelmetlen hely a csecsemőnek a létezéshez. Megpróbál rájönni
arra, hogy: »Hol vagyok? Mi történik? Mi fog ezután történni?«, mivel nem lát,
nem hall és nem érez nagyon jól. Ezért szerintem egy szülő feladata nagyon
világos: elegendő vizuális, hallási és taktilis stimulációt adni, azért, hogy a cse-
csemő megszabaduljon abból a kényszerhelyzetből, hogy nem lát, hall vagy érez.
243 „Ez igazán nem bonyolult. Mégis az újdonsült szülők gyakran helyezik
gyermekeiket pasztell színű környezetbe. Ez pedig számára súlyos csapás. A
csecsemőnek arra van szüksége, hogy kontrasztokat lásson, körvonalazott min-
tákat és képeket, fekete-fehér kontrasztokat.
241
 Miért van szüksége a csecsemõnek
arra, hogy éles kontrasztokat lásson?
A csecsemõ agya a legkorábbi hónapokban lefek-
teti fõ „vizuális pályáit”.
Kérgének hat sejtrétege van, amelyek különbözõ
jeleket szállítanak a szem retinájától a látóidegen
keresztül az agy hátsó részéig.
Az egyik réteg például a vízszintes, míg egy másik
a függõleges vonalakat szállítja.
Más rétegek vagy oszlopok foglalkoznak a
körökkel, a négyzetekkel és a háromszögekkel.
Ha például egy csecsemõ kizárólag vízszintes
vonalakat látna, akkor mire képes lenne mászni
vagy járni, folyamatosan nekiütközne az asztalok
és székek lábainak, mivel a „vizuális pályái” képte-
lenek feldolgozni a függõleges vonalakat.
Torstein Wiesel és David Hubel amerikai tudósok
Nobel-díjat kaptak azért, mert kimutatták, hogy az
ilyen korai érzékszervi tapasztalat alapvetõ abban,
hogy az agysejtek megtanulják feladataikat.
Ronald Kotulak szerint: „Még akkor is, ha egy
személy agya teljesen egészséges, ha kétéves
koráig nem érik vizuális tapasztalatok, nem lesz
képes a látásra; ha nem hall szavakat tíz éves
koráig, soha egy nyelvet sem fog megtanulni.”*
Glenn Doman éppen ezért több mint 30 éve ajánlja
azt, hogy a csecsemõknek erõs fekete-fehér
kontrasztú formákat mutassunk születésüktõl
kezdve, ahelyett, hogy enyhe, pasztellszínû
falborítókat használnánk.

*RONALD KOTULAK
Inside The Brain (Az agy belseje)
Kiadja az Andrews and McMeel (1996),
4520 Main Street, Kansas City, Missouri 64111,USA

242
 Ha sápadtan rózsaszín vagy sápadtan kék szobákba helyezzük őt, akkor
ez olyan, mintha egy olyan világba helyeznénk, amelyben nincs semmi látnivaló
— éppen ezért nem is látja azt.”
Vagy vegyük az ízlelést. Doman szerint ez az egyik leginkább figyelmen
kívül hagyott érzékszerv. „Az események normális lefolyása mellett egy csecse-
mő az élet első néhány hónapja során minden bizonnyal csupán két dolgot kóstol
meg: a tejet és a hányást. Ez nem túlságosan érdekes ízlelési változatosság! Ezért
bátorítjuk kismamáinkat, hogy mutassanak be néhány variációt: egy kis citrom,
narancs vagy szerecsendió kóstolót.”
És a hallás: „Az anyák intuitíven egy kicsit hangosabb és tisztább hangon
beszélnek csecsemőikhez, és ez nagyszerű — mondja Doman. — És az még
jobb, ha folyamatosan elmondjuk a csecsemőnek, hogy mi történik: kimondva,
hogy »Most felöltöztetlek.« »Most feladom rád a jobb zoknit.« »Most kicserélem
a pelenkádat.«”
Megnyugtató háttérzene szintén ajánlott — mind születés előtt, mind pedig
születés után. Kiemelkedő, hogy Polinézia, Melanézia és Mikronézia szigetein a
gyerkőcök változatlanul azzal a képességgel nőnek fel, hogy harmóniában tudnak
énekelni — és majdnem abszolút hallásuk van. Minden polinéziai veleszületetten
jó táncosnak is tűnik. Úgy látszik, hogy minden új-zélandi maori képes a dalla-
mokat tökéletesen elénekelni. A szakértők erre majd egyszer azt fogják válaszol-
ni, hogy ez amiatt van, amit iskolába járás előtt jól csináltak. Olyan kultúrában
nőttek fel, ahol az ének és a tánc meghatározó szerepet játszik. És ezeket az
információkat azokban az alapvetően fontos korai években mintázták meg.
Hasonló módon a három- és négyévesek ezrei képesek ma hegedülni szerte
a világon — sokan saját zenekaraikban — azoknak a programoknak köszönhe-
tően, amelyeket a japán Shinichi Suzuki fejlesztett ki.

3. Építsünk mind az öt érzékszervre!

Sok szülő úgy érzi, hogy sokkal könnyebb az összes érzékszerven át történő
tanulásra ösztönözni a csecsemőt, amikor az idősebbé válik — mivel ott már
látható az azonnali visszajelzés.
Marzollo és Lloyd a Learning Though Play (Tanulás a játékon keresztül)
c. könyvükben kiemelik, hogy a gyerekek az olyan tapasztalatokból tanulnak,
amelyek konkrétak és aktívak. „Ahhoz, hogy egy gyermek megértse a »kerekség«
fogalmát, először is kerek dolgokról kell tapasztalatot szereznie. Időre van szük-
sége ahhoz, hogy érezze a kerek formákat, labdákat gurítson, hogy a kerek dol-
gokat jellemző hasonlóságokon elgondolkozzon, és hogy kerek dolgok képeit né-
zegesse. Továbbá, hogy játsszanak, nyomjanak, húzzanak, üssenek, kalapáljanak,
más szóval dolgokkal manipuláljanak, legyenek azok játék kamionok, tojástartók
vagy kavicsok. Ez a cselekvésnek és a konkrétságnak az a kombinációja, amely
a játékot olyan hatékonnyá teszi, mint amilyen egy oktatási folyamat.”
243
Lássunk neki az angol-tanulásnak!
A nyelv összesen 550 000
szóból áll.

Azonban a legtöbb beszéd

90%-a 2000 szóból épül fel.

Az irományok többségének
65%-a 400 szóból áll.

Az angolban 26 betû és 44
hangzó van.

Mindössze 70 fõ betûzési
kombináció van.

A kulcsszavak fele
fonetikus, a másik fele
nem az.

GORDON DRYDEN
*Adaptáció egy diaprezentációról a The Peoples Network Mastermind
konferenciáról, Dallas, Texas, 1966. június.

244
4. Az egész világ — osztályterem
245
Változtassuk át minden kirándulásunkat tanulási tapasztalattá!
Alakzatokat kereshetünk:
„Mind itt van körülöttünk — mondja Marzollo és Lloyd. — Mutassunk
rájuk a gyerek előtt, és hamarosan a gyermek fogja megmutatni azokat a mi
számunkra.” A körökre, melyek valójában kerekek, lufik, nap, hold, szemüvegek,
tálak, tányérok, órák és érmék. A téglalapokra, melyek valójában ajtók, ablakok,
házak, gabonapelyhes dobozok, ágyak és teherautók. A négyzetekre, melyek va-
lójában papírszalvéták, zsebkendők, ablakok és asztallapok. A háromszögekre,
melyek valójában háztetők, hegyek, sátrak, karácsonyfák és vitorlások.
Az ellentéteket is mindenhol megtalálhatjuk:
Ez nagyszerű alkalom arra, hogy szavakat tanuljunk — az asszociáció se-
gítségével: ha egy labda felrepül, akkor le is esik. Mérleghintázzunk a parkban.
A villanyt fel- és lekapcsoljuk, az ajtókat kinyitjuk és becsukjuk, az éjszaka után
nappal lesz.
Minden látogatás a szupermarketben egy tanulmányi kirándulás:
Vásárlás előtt kérjük meg a gyerkőcöt, hogy segítsen nekünk ellenőrizni a
hűtőszekrényt és az éléskamrát, hogy lássuk, mire is van szükség a gyerek és a
család többi tagja számára. Ezután a szupermarketben megkezdődhet a keresés:
hogy megtaláljuk azt, amire a gyereknek szüksége van, és beszéljünk arról, hogy
ez honnan ered. És még egyszer, tegyük az egészet játékossá: „Lássuk, ki lesz
az első, aki megtalálja a kukoricapelyhet!”.
Tanuljunk számolni valóságos tárgyakkal:
Kezdjük olyan dolgokkal, amelyeket a gyermek megérinthet: „Ez egy kanál;
és ez két kanál.” Ezután csináljunk belőle egy természetes, mókás játékot: „Egy
orrod van, na és hány szemed? Egy szád van, na és hány füled? És hány ujjad?”
Vonjuk be, amikor megterítjük az asztalt két, három vagy négy főre. Hagyjuk,
hogy megszámolja a pénzt a pénztárnál.
Tegyük az osztályozást viccessé:
Amint azt korábban megtárgyaltuk, az agy asszociációk és mintázatok se-
gítségével tárolja az információt. Ezért már korán kezdjük el a folyamatot. A
mosás napján talán párokba rendezheti a zoknikat, az ingeket a vasaláshoz,
összehajtogatáshoz és tároláshoz.

5. A kommunikáció nagy művészete

247 A nyelv természetesen egyedülállóan emberi képesség. A kisgyerek meg-
figyelésen, utánzáson és gyakorláson keresztül tanul. Ezért kezdettől fogva be-
széljünk hozzájuk. Mondjuk el neki, hogy mit csinálunk. Mutassuk be őt roko-
245
 Az elsõ lépés
az olvasás felé
Mutasson gyermekének
élénk színû könyveket
attól a naptól kezdve,
hogy hazaviszi! És olvas-
son fel neki minden nap.
Összefoglaló
DOROTHY BUTLER
Babies Need Books*
(A csecsemõknek szükségük van könyvekre)
címû könyvébõl.
*Kiadja a Penguin, London.

246
nainak. Olvassunk neki rendszeresen. És mindezeken felül emlékezzünk a pozitív
ösztönzés fontosságára. Ha azt mondja: „Megsimogattam a lót”, ne mondjuk neki
azt, hogy ez helytelen. Ehelyett próbáljuk így: „Megsimogattad a lovat, ugye?
Én is megsimogattam a lovat. Holnap ismét megsimogatjuk a lovat.”
Még egyszer: egy téma bemutatása segítségével alakítsunk át mindent mó-
kás nyelvi órává, ezután pedig találgatós játékká: „Ez a szemem és ez az orrom.
Neked is van szemed? Hol van? Orrod is van? Hol?”
A gyermekversek is nagyszerűek — egyszerűen azért, mert rímelnek, és a
rímekre könnyű emlékezni. Minden gyermeknek színes könyveket kellene mu-
tatni már kezdettől fogva — továbbá rendszeresen olvasni a számukra.
Dorothy Butler, új-zélandi olvasási szakértő és író szerint: „Tartsuk a gyer-
mekkönyveket elérhető távolságban, és tegyük szokássá, hogy attól a naptól kezd-
ve mutogatjuk a gyermek számára, amikor először hazavisszük őt. A borító ol-
dalak élénken illusztráltak, először arra bátoríthatjuk őket, hogy tekintetüket fó-
kuszálják ezekre a képekre. Sokat taníthatunk gyermekeinknek a könyvekből már
az első hónapoktól kezdődően.”16 Butler azt javasolja, hogy már a nagyon kicsi
gyermekeknek is mutassunk egymás után következő oldalakat a megfelelő köny-
vekből: „A csecsemőknek szükségük van beszélő, mosolygó, melegszívű embe-
rekre, akik folyamatosan bevonják őket az életükbe, és az egész világot játszó-
térként ajánlják fel számukra. Adjunk nekik könyveket, párhuzamosan ezekkel
az élményekkel; olyan könyveket, amelyekben a nyelvezet és az illusztráció ak-
tiválja az érzékszerveket, így a jelentések simán becsúszhatnak az érzelmek nyo-
mában.”
Az olvasni tanulásnak természetesnek és örömteli folyamatnak kellene
lennie.
Még egyszer tehát: az alapelvek nagyon egyszerűek. Az angolban körülbelül
550 000 szó van.17 A legtöbb beszéd 90 százalékát azonban csak 2000-3000 szó
teszi ki.18 És mindössze 400-450 szóból épül fel a legtöbb könyv 65 százaléka.19
Mutassuk be ezeket a szavakat természetes módon a gyermek számára, és az
olvasás olyan természetesen fog fejlődni, mint a beszéd. Valójában az alapelv
olyannyira egyszerű, hogy meglepő, hogy egyáltalán vita áll fenn vele kapcso-
latban. A szavak — csakúgy, mint a képek — mindössze a valóság szimbólumai.
Egy alma képe nem más, mint egy valódi gyümölcs szimbóluma. Csakúgy, mint
az „alma” szó. Vagy a leírt „alma” szó. Tehát ha a gyermek hallja és látja az
alma szót, s ezzel együtt meg tudja ízlelni, szagolni és érinteni, akkor hamar
megtanulja kimondani és elolvasni.
Glenn Doman pontosan ezt igazolja, amióta 1964-ben először megírta Teach
Your Baby To Read (Tanítsd olvasni gyermekedet!) című könyvét. Ő is nagyon
sok kritikát kapott. Mégis a legtöbb kritika tulajdonképpen ugyanezeket a tech-
nikákat ajánlja, és gyakran ezek kritizálják Domant olyan dolgokért, amelyeket
ő sohasem ajánlott.20
249 Doman szerint: „Éppen olyan könnyű megtanulni olvasni, mint beszélni.
247
A második lépés
az olvasás felé
Ha egy kisgyermek látja,
megérinti, megízleli a dolgot,
és hallja, látja a hozzá tartozó
szót, képes rá, hogy
megtanulja azt
kimondani és
elolvasni.
Így hát
kössük
össze az
olvasást
az összes
alma
érzékszervvel!
GORDON DRYDEN
A Tanulás forradalma diaprezentációról, amelyet a World Book
International Achievers’ Conference alkalmával mutattak be
Barcelonában, Spanyolországban, 1996 augusztusában.

248
Sőt, valószínűleg könnyebb is — mivel a látás képessége korábban kifejlődik,
mint a beszéd képessége. De ne fogadja el állításomat ezzel kapcsolatban. Kér-
dezze meg bármelyik kereskedelmi televízió producerét. Ők ugyanezt az egyszerű
kommunikációs technikát alkalmazzák. Nézzük meg a tévét bármelyik este, és
azt fogjuk hallani, hogy valaki azt visítja: COCA COLA vagy McDONALD’S
—, és ezzel egyidőben megjelennek a nagy színes szavak, gyakran rímekkel ösz-
szekötve, hogy könnyű legyen rájuk emlékezni. És a kétévesek feltörik a kódot.
Már képesek elolvasni, mivel az üzenet elég nagy ahhoz, hogy értelmezni tud-
ják.”21
Ezért a Doman által képzett szülők nem csak új szavakat mondogatnak
gyerkőceiknek — hangosan és tisztán —, hanem meg is mutatják nekik a sza-
vakat, nagy betűkkel írva, pontosan úgy, ahogyan a tévéreklámok és a válla-
latok hirdetőtáblái teszik.
A világ sok részén a szülők az egyszerű, józan ész alapján úgy vélik, hogy
ha elegendően sok dolgot megcímkéznek, akkor a gyerekek az írott szavakat is
úgy képesek felismerni, mint amelyeket kimondanak, és a legfontosabb dolgok
nevével kezdik: a gyermek saját nevétől az anyáig és apáig, továbbá a testré-
szekkel és a ház körüli dolgokkal. A 7 centiméter magas betűnagyság ajánlott.
Amikor Rotoronga szigetén több mint 20 évvel ezelőtt az óvodákat össze-
kapcsolták a szülői oktatási központokkal, a polinéz anyanyelv mellett angolul
is mindent megcímkéztek. Nagyszerűnek találták, hogy arra ösztönözzék a gyer-
kőcöket, hogy két nyelven olvassanak és beszéljenek.
Malaysiában a Nury Intézet szülők százait képezte ki arra, hogy miképpen
taníthatják meg három- és négyéveseiknek, hogy mind malájul, mind pedig an-
golul beszéljenek és olvassanak — különösen a Doman technikát felhasználva.22
Felicity Hughes, az angliai születésű tanár és író, hasonló technikát használt
arra, hogy fiatal tanzániai gyerekeknek angolt és szuahélit tanítson.23 Ezek közül
a gyerekek közül sokan ezután saját szüleiknek segítettek az olvasásban.
Felicity Hughes és a szerzők egyetértenek — szemben Glenn Domannal —
abban, hogy a fonetika azonos szerepet játszik a „teljes szavas” tanulás módsze-
rével. Az angol kulcsszavaknak körülbelül a fele fonetikus — megközelítőleg
úgy kell írni azokat, mint ahogy mondani. Például: hat (kalap), sat (leült), mat
(tompa), hit (üt), fit (összeilleszt), sit (ül). A másik fele nem fonetikus, olyan
nehezen betűzhetőket is magukban foglalva, mint például: through (keresztül),
tough (kitartó), cough (köhög), where (hol), tight (szoros), weigh (megmér),
bridge (híd).
Tanuljuk meg csupán a „fonetikákat”, és képesek leszünk betűzni a követ-
kező szavakat: set (beállít), bet (fogad), get (kap), met (találkozott). Szintén gyor-
san meg tudjuk tanulni az előtagokat és a ragokat, mint például: un, de, dis, re,
ing, ed. Azonban nem leszünk képesek elolvasni azt, hogy: Once upon a time
(egyszer volt hol nem volt — fonetikusan: vánsz apon ö tájm). Nem leszünk
képesek elolvasni néhány szót az egytől tízig terjedő számok nevei közül sem
249
Harmadik lépés az olvasás felé:
címkézzünk meg mindent,
amit a baba lát

orr fürdõkád

lábujj ágy

szem tányér

kabát cipõ

GLENN DOMAN
Teach Your Baby To Read Kit*
(Tanítsd olvasni gyermekedet - készlet)
*Kiadja a Better Baby Institute, Philadelphia, PA, USA.
A FUNdamentals (Alapelemek) hasonló szókártyákat tartalmaz,
kiadja az Accelerated Learning Systems, Ltd., England.

250
(megközelítő kiejtésük: ván, tú, thrí, for, fájv, szix, szeven, éit, nájn, ten). Sőt,
még fonetikusan sem fogunk tudni olvasni! A hosszú „e” az angolban például
tizenkét különböző módon írható le, amint azt a következő mondat szemlélteti:
On the quay* we could see one of these people seize the key to the green machine
and give it to the chief officer who threw it in the sea. Ezért a szókártyáknak a
legtöbbet használt szavakat kell tartalmazniuk, akár fonetikusan írják őket, akár
nem.
251 Az első kártyákon szerepeljenek „címkéző” szavak — azokkal a főnevek-
kel, amelyeket a gyermekek elsőként pillanthatnak meg azáltal, hogy szüleik a
következőket mondják nekik: „Az a te cumisüveged. Ez a ruhád. Ezek itt a láb-
ujjaid.” És később, amikor már képesek mászni, megfordulni és járni, elkezdhetik
a cselekvést kifejező szavak megtanulását, mind szóban, mind pedig írásban:
„Had lássam, hogyan fordulsz meg! Ügyes fiú vagy, tudsz járni.” Ezután jöhetnek
a határozószók: „Lassan fordulj meg.” „Lássuk csak, milyen gyorsan tudsz járni!”
És persze a melléknevek is: „Micsoda nagy, fekete kutya!”
De vajon a túl korai tanulás nem lopja el a kisgyermekek gyerekkorát?
Glenn Doman egyszerű választ ad erre:
„Van egy kudarc-biztos törvény. Minden anyának megtanítjuk ezt a tör-
vényt. Amikor gyermekeinket tanítjuk, és közben nem érezzük magunkat reme-
kül, és a gyermek sem érzi magát remekül, akkor hagyjuk abba, mert valamit
rosszul csinálunk. Ez a kudarc-biztos törvény.”
A korai évek arra is ideálisak, hogy több nyelvet elsajátítsunk, különösen,
ha olyan területen élünk, ahol rendszeresen beszélnek más nyelveken. Doman
szerint: „Minden gyermek igazi nyelvész zseni — szemtanúi vagyunk, hogy az
első három év alatt megtanulnak egy nyelvet. Ha kétnyelvű házban élnek, akkor
kettőt tanulnak meg. És ha háromnyelvű háztartásba születnek, akkor három nyel-
ven tanulnak meg beszélni.”
Az idegtudós Diamond professzor arra hívja fel a figyelmet, hogy a kora-
gyermekkori oktatás legfontosabb alkotóeleme a „szeretet”. „Véleményem szerint
a melegség és a szeretet a fő tényező az egészséges agyfejlődés szempontjából.
De mindezen túl mutassuk meg számukra a tapasztalatok nagy választékát. Hagy-
juk, hogy a gyermek választhassa meg, mi is érdekli őt — és utána vonuljunk
vissza onnan.”24
6. Mindenkinek első tanárai: a szülők
Hogyan válhat bármelyik szülő jobb „első tanárrá”? Vagy még inkább az
első edzővé és mentorrá? Nyilvánvalóan olvashatunk könyveket a témáról, amint
azt te is teszed most. De mint bármely más tanulás esetében is, a mentor segít-

* Az „angol angolban” a „key” (kulcs) szót ugyanúgy kell ejteni, mint a „quay” (rakpart) szót.
Dr. Seuss által írt „Beginner Books” (Kezdő könyvek) kitűnőek az olyan szavakkal történő rí-
mekre, amelyek ugyanúgy hangzanak, de eltérő módon kell őket írni, mint például a „fun” és a
„done”.

251
Negyedik lépés az olvasás felé:
címkézzünk meg mindent,
amire már képes

jár ül

fut táncol

gurul beszél

lassan csendesen

GORDON DRYDEN és COLIN ROSE

FUNdamentals* (Alapelemek)
*Kiadja az Accelerated Learning Systems, England.
A program kártyákat foglal magában nagy, kék betûkkel a
korai igék és határozószók megtanulásához.

252
ségével megszerezhető, kézzelfogható tapasztalat segít. És ez alkalommal is a
világ számos modellt nyújt.
253 Az Egyesült Államokban a Missouri Parents As Teachers nevű program
fontos úttörésnek számít.25 1981-ben indult bevezető programként — a Szülők,
mint első tanárok cím alatt — és első eredményeit alaposan kutatták. Amikor a
programban résztvevő valamennyi gyermek elérte a harmadik életévét, egy vé-
letlenszerűen kiválasztott csoportot teszteltek egy ezzel összehasonlítható cso-
porttal szemben. Minden lényeges területen — nyelv, problémamegoldás, egész-
ség, intellektuális képességek, másokkal való kapcsolat és magabiztosság — a
PAT csoport sokkal jobb pontokat szerzett.
A PAT mára már egy államilag támogatott szolgáltatás, amely mind az 543
általános iskolai körzetet ellátja Missouriban. Körülbelül 1500 képzett, részmun-
kaidős „szülő-tanár” segíti őket. Minden hónapban minden egyes szülőt meglá-
togat egy szülő-tanár, aki információkat szolgáltat minden gyermek következő
fejlődési fázisára vonatkozóan, és olyan praktikákat ajánl, amelyekkel a szülők
elősegíthetik az egészséges növekedést. A szülő-tanárok tippeket ajánlanak az
otthoni biztonsággal, a hatékony fegyelmezéssel, a konstruktív játékkal és más
témákkal kapcsolatosan is.
Minden látogatás alkalmával a szülő-tanárok olyan játékokat és könyveket
hoznak, amelyek megfelelnek a fejlődés következő szakaszának, megvitatják,
hogy a szülők mire számíthatnak, és otthagynak számukra egy lapot tippek so-
rozatával arra vonatkozóan, hogy miképpen stimulálhatják a gyermek érdeklő-
dését a következő fejlődési szakaszban.
„A családok háromféle szolgáltatást kapnak — mondja Joy Rouse szülő-
oktató.26 —Ennek első része a havonta történő otthoni látogatás. Csoportos
összejöveteleket is kínálunk — lehetőségként a szülők számára, hogy olyan csa-
ládokkal jöhessenek össze, amelyekben ugyanolyan életkorú gyermekek vannak.
Néha ezek szülő-gyermek aktivitások, és néha egyszerűen csak örömteli időtöltés.
A harmadik alkotóelem az ellenőrzés, és ez kulcsösszetevő. Ellenőrizzük a nyelv-
fejlődést, az általános fejlődést, hallást és látást. Olyan hálózattal is rendelkezünk,
amely a szülők speciális igényeit elégíti ki.”
Missouriban sok iskola kapcsolja össze PAT programjait más programok-
kal. St. Louis megyében a Ferguson Florissant School District az egyik a leg-
jobbak közül.27 Összesen hat különféle iskola előtti programot kínál, ezek PAT;
egy LINK nevű programot, ahol a szülők és a kisgyerekek együtt vehetnek részt
a kurzusokon; „Szombati iskolát” — egy fél nap a négyévesek számára; egy
gyermekgondozó központot a 2–5 évesek számára, amelyért a szülők fizetnek;
és egy nevelési programot az iskola előtt állók speciális igényei számára. A napi
gondozóközpont a helyi főiskolán működik, és egyben a tizenéves főiskolás hall-
gatók képzési programjaként is működik.
255 Az 1990-es évek elején a Missouriban élő, három évnél fiatalabb gyermek-
kel rendelkező családok harminc százaléka vett részt a PAT programban. Az egy
253
 Ötödik lépés az olvasás felé:
játsszunk fonetikus játékokat!

ALAPELEMEK
láb haj néz
lát zaj kéz
kád baj méz
sál vaj
GORDON DRYDEN és COLIN ROSE
FUNdamentals*
*Kiadja az Accelerated Learning Systems, England.
A program két sorozat Kiejtési móka kártyacsomagot tartalmaz,
az elsõben egyszerû, „rövid” magánhangzók vannak,
a másikban pedig ezek kombinációi,
mint például az angol „ai” fonéma.
A kártyákkal kiejtési játékot vagy a
fent bemutatott táblajátékot lehet játszani.
Megjegyzés: Az angol alapszavak közel fele fonetikus;
megközelítõleg úgy kell õket kiejteni, ahogy írva vannak.

254
családra eső éves költség megközelítően 250 dollár volt, amelyből az állam 180
dollárt nyújtott, és az iskolai kerület fedezte a fennmaradó részt. Tehát az, hogy
a szolgáltatást minden hároméves gyermekkel rendelkező amerikai család szá-
mára biztosítsuk 3 milliárd dollárba kerülne egy évben, 12 millió gyermeket te-
kintve. Ez körülbelül kétszer annyi, mint amennyit a parányi Szingapúr (Oregon
állam lakosságának megfelelő lélekszámmal) költ arra, hogy iskoláit számítógé-
pekkel szerelje fel.
Azonban Burton L. White, az egykori harvardi professzor, aki nagy szerepet
játszott a program megvalósításában, befejezte részvételét a PAT-ben, mert sze-
rinte „reménytelenül kevés anyagi alapot biztosítanak hozzá.”28 Ahhoz, hogy a
feladatot megfelelően el lehessen végezni — mondja —, sokkal több kiadásra
lenne szükség, és ennek csúcsprioritásúnak kéne lennie. Elmondása szerint tíz
amerikai gyermek közül legfeljebb egynek adatik meg a megfelelő fejlődés le-
hetősége az alapvető fontosságú első három év során. „Ez az állapot tragédia
lehet — mondja —, azonban kétségkívül nem csupán huszadik századi tragédia.
A nyugati oktatás történetében nem volt egyetlen társadalom sem, amely felfe-
dezte volna az oktatás fontosságát a legkorábbi években, vagy akár támogatott
volna egyetlen rendszeres felkészítést is, vagy segített volna családokat vagy bár-
mely más intézetményt a gyerekek korai fejlődésének helyes kezelésében.”29
White professzor szerint az a periódus a legfontosabb, amely attól a ponttól
kezdődik, hogy a gyermek elkezd járni és a második életévig tart. „Mind a négy
oktatást megalapozó terület — a nyelvfejlődés, a kíváncsiság, az intelligencia és
a szocializálódás — veszélyeztetve van a nyolchónapos kortól kétéves korig ter-
jedő periódus során.”
Nyersen közli, hogy „társadalmunk nem készíti fel az embereket arra, hogy
gyermekeket neveljenek fel.” Ma egy mintaprogramot tart fenn a Massachusetts
Állambeli Wabanban, a Szülőképző Központban, és arról a napról álmodik, ami-
kor a nemzetek a hasonló nevelési programokat csúcs prioritásúvá teszik. Mi is
erről álmodunk.
Azonban Diamond professzor a következő figyelmeztetéssel él: „Igazán ag-
gódom, amikor az emberek olyan kifejezéseket mondanak mint »Nos, ha valamit
nem csinál az ember hároméves kora előtt, akkor arról már le is mondhat; lezárult
annak a lehetősége, hogy az agyat stimuláljuk.« Nem akarjuk azt a benyomást
kelteni, hogy minden kérgi bemenet ennyire fontos ilyen korán, bár ez néhány
funkció esetében igaz, hogy optimális fejlődést érjen el, mint például a látás, a
hallás és a kialakuló nyelv esetében.”30
Robert Sylwester professzor hozzáteszi: „A legjobb időszak arra, hogy egy
rendszerrel összeköttetésben levő készséget elsajátítsunk, éppen az, amikor egy
új, soron következő rendszer lép színre az agyunkban. Jó példa erre a nyelv.
Minden három- és négyéves számára nagyon könnyű megtanulni bármilyen nyel-
vet. Ha azonban ez a személy 18 vagy 30 éves koráig vár, akkor egy új nyelv
megtanulása sokkal nehezebb lesz számára, mivel azt a rendszert, amely ezt irá-
255
 Hatodik lépés az olvasás felé:
játsszunk kulcsszavakkal!

ALAPELEMEK
egy semennyi volt legjobb
de tud csinál még
móka kéz kalap kell
semmi most egyszer lassú
GORDON DRYDEN és COLINE ROSE
Fundamentals*

*Kiadja az Accelerated Learning Systems, England.

A program tartalmazza mind a 450 leggyakrabban leírt
angol szót és három sorozat Kulcsszó Bingókártyát.
A felnõtt, vagy egy idõsebb gyerek egy jól látható kártyát mutat
a fiatalabb gyermeknek, aki megpróbál találni saját kártyái
közül egy ehhez illõ szót.
Az a gyerek nyeri meg a játékot, aki elsõként rak ki
egy függõleges vagy egy vízszintes sort.

256
nyítja, most valami másra használja. Bizonyos készségre szert tenni, mint például
megtanulni egy hangszeren játszani vagy kitűnő motoros készséget kifejleszteni
legjobb olyan korán, amennyire csak lehet.”31
257 Egy másik házi szülőképző programot, amely kiváló sikereket ért el a négy-
hatéves gyermekek között, HIPPYnek kívnak: Home Instruction Program for
Preschool Youngsters (Házi Oktatási Program Iskoláskor Előttiek számára).
Izraelből indult 1969-ben s ma már több mint 20 különböző országban és
államban működik, évente kiszolgálva körülbelül 20 000 Izraelen kívüli családot.
Legnagyobb kezdeti felemelkedését valószínűleg Amerikában az arkansasi sike-
rével érte el, az egykori kormányzó és amerikai elnök, Bill Clinton és Hillary
Clinton támogatása révén. Clinton elnök meleg fogadtatásban részesítette a
HIPPY-t: „Ez a program, megítélésem szerint, a legjobb program a földön az
iskoláskor előttiek számára, mivel megadja a lehetőséget a szülőknek, hogy gyer-
mekeik első tanárai lehessenek, függetlenül attól, hogy az illető szülő mennyire
jártas az oktatásban.”32
A HIPPY-t Avima Lombard professzor hozta létre, eredetileg a közel 200
ezer menekült számára, akik Afrikából és Ázsiából jöttek Izraelbe az 1960-as
években. Szegények és igénytelenek voltak, s gyermekeikkel többnyire nem tud-
tak foglalkozni, amikor azon fáradoztak, hogy kiépítsék új otthonaikat. A PAT-
hez hasonlóan a HIPPY az oktatást közvetlenül az otthonokba helyezi — de itt
a négy- és ötéves gyermekek szülei esetében. Az édesanyákat minden második
héten meglátogatják, és kéthetente más anyákkal találkozhatnak a csoportos
összejövetelek során.33
Még egyszer tehát, az eredmények kitűnőek voltak — és Arkansasban nem
csupán a gyermekek élvezték ennek előnyét, hanem a program a szülők művelt-
ségét is növelte.34
Malaysiában Dr. Noor Laily Dato’ Abu Bakar és Mansor Haji Sukaimi egy
szülőket oktató programot vezettek be a falvakban. Nury programnak hívják —
egy szóból, ami azt jeleni: „ragyogó fény”. Az első tíz évben 20 000 szülőt ké-
peztek ki Malaysiában, és kétezret Szingapúrban.35

7. Az iskola előtti nevelés színterei és a szülők

Új-Zéland ismét megmutatta annak a módját, hogyan kell bevezetni és fel-
mérni mind a Missouriból származó PAT programot, mind pedig a HIPPY-t.
Missouriban a PAT jelentős mértékben hozzákapcsolódott az iskolákhoz, de Új-
Zélandon a kormány összekötötte ezt az ország Plunket programjával (amely az
egykori államfőről kapta a nevét). Ezt a programot a csecsemők egészségügyi
szempontból történő ellenőrzésére, a szülők oktatására és a családok támogatására
indították, már a múlt században. A Plunket program évek óta lényeges szerepet
játszik abban, hogy Új-Zélandnak sikerült elérnie a világ legalacsonyabb csecse-
mőhalálozási arányát.
257
 A gyermek
munkája nem más,
mint a játék.

A gyermek mindent
azon keresztül
tanul meg,
amit csinál.
CAROLYN HOOPER
New Zealand Playcenter Movement*
(Új-zélandi játékközpont mozgalom)

*Gordon Dryden által készített interjú a Where To Now?

(Akkor most merre?) címû televíziós sorozatban,
újranyomva a Pacific Networkben, 1992 februárjában.
A játékközpont egy szülõk együttmûködésével létrejött
mozgalom Új-Zélandon, amely több mint 50 éve a világ
úttörõ mozgalmának számít, kombinálva a szülõi oktatást
a koragyermekkori fejlesztéssel.

258
259 Az új-zélandi Pacific Foundation egy még alaposabb programot vezettet be
és ellenőrzött.36 Az 1990-es évek elején az alapítvány megtervezett és felépített
egy kombinált iskoláskor előtti és szülőképző központot a Papakura városban
lévő Kelvin Road Schoolban, egy nélkülözésekkel teli terület szívében. A központ
szoros összeköttetésben áll más kerületek egészségügyi és szociális szolgálatai-
val. Az iskoláskor előtti központ egy teljes HIPPY-alapú fejlődési programot
nyújt a csecsemők és szüleik számára. Lesley Max, az alapítvány főigazgatója,
úgy írja le a teljes programot, mint egy „egymegállós bevásárlóközpont a szülői
és iskoláskor előtti szolgáltatások számára”.37 Az eredmények pedig annyira ki-
emelkedőek, hogy a kormány újabban hasonló központokat finanszíroz az ország
más részeiben is.
Szintén az innovatív Új-Zélandon egy szülők együttműködésével létrejött
Játékközpont mozgalom működik 1941 óta. Olyan anyák támogatására létrejött
programként indult, akiknek férjei odavoltak a háborúban. Az asszonyok gyer-
mekek egy csoportjáról gondoskodtak annak érdekében, hogy mások szabadon
elmehessenek vásárolni vagy pihenni. A mozgalom gyorsan elterjedt, és egyik
korai úttörője, Gwen Somerset, szélesebb programokat szervezett a fiatal anyukák
képzésére gyermekfejlesztési készségekkel kapcsolatosan. Ma 600 játékközpont
van szerte az országban, 23 000 gyermeket látva el. S mindennek a szülői rész-
vétel a kulcsa. Minden központban segítségért fordulhatnak egy képzett, rész-
munkaidős felügyelőhöz. És saját képzéseik által kompetensebb szülőkké válhat-
nak.
Svédország egy másik ország, ahol nagyon fejlett, koragyermekkori fejlesz-
tő programok találhatók — ugyanakkor az adók szintjén ezt nagyon sok ország
túl magasnak találná. Minden Svédországban született gyermek esetében az egyik
szülő egyéves szabadságot vehet ki, szinte teljes fizetés mellett, azért, hogy fő-
állású szülő legyen.38
Később Svédország kitűnő iskoláskor előtti fejlesztő központokat kínál. Itt
található a világ egyik legjobb, menekülteket támogató programja is, a 114 kü-
lönböző országból érkezett bevándorlók számára. A törvény értelmében minden
iskoláskor előtti központnak olyan felnőtteket kell alkalmaznia, akik mind svédül,
mind pedig a gyermekek anyanyelvén is beszélnek. És általában beszélnek an-
golul is.
Azonban a kiválóság díját a koragyermekkori oktatással kapcsolatosan an-
nak a mozgalomnak a szempontjai kaphatnák meg, amelyeket több mint 90 évvel
ezelőtt indított útnak az első olasz női orvos, Maria Montessori.39
261 A legtöbb Montessori, iskoláskor előtti program magánvállalkozásként mű-
ködik, ezért gyakran magasak a díjaik. Azonban French Campben, a kaliforniai
Stockton közelében — egyórás autóútnyira San Franciscótól — egy új-zélandi
televíziós gárda 1990-ben videóra vette a világ legjobb tanulási megközelítéseit,
259
 Az elsõ 24 lépés a könnyed írás felé
1. Játsszunk nagy labdákkal 13. Nyújtsunk tésztát
a mászás szakaszától 2 és 3 éves kor között!
kezdõdõen! 14. Hajtogassunk szalvétát a
2. Építsünk kupacokat 30. hónaptól kezdõdõen!
mûanyagpoharakból 9 15. Nagy kirakós játékok a
és 18 hónapos kor között! harmadik születésnaptól
3. Használjunk illesztõs kezdõdõen.
játékokat* 12 és 18 hóna- 16. Rajzoljunk nagy
pos kor között! mintasablonokat fel-
4. Egyszerû kirakós játékok használva a 3. évtõl
nagy fogantyúkkal 18 és kezdõdõen!
24 hónapos kor között. 17. Ezután használjunk
5. Fûzzünk nagy gyöngyöket kisebb mintasablonokat!
18 és 24 hónapos kor 18. Pontozott vonallal írt
között! betûk ujjal való leta-
6. Összetettebb kézü- pogatása.
gyességet igénylõ kirakós 19. Fényezzünk cipõt 3 és 5
játékok 2 éves kortól. éves kor között!
7. Öntsünk rizst egyik üveg- 20. A saját név lemásolása a
bõl a másikba, majd negyedik születésnapra.
tegyük ugyanezt vízzel! 21. Írjuk le elsõ történetét, és
8. Korai irka-firka. a gyermek másolja le!
9. Sok-sok vízzel való játék. 22. Segítsünk neki megírni a
10. Kézzel, szivaccsal és újjal bevásárlólistát!
való festés. 23. Játsszunk írással kapcso-
11. Váltsunk kisebb labdára! latos játékokat az otthoni
12. Kis, fekete tábla, amelyre számítógépen!
krétával lehet írni. 24. És 5 éves kora elõtt
„rákap” az írásra.
GORDON DRYDEN és COLIN ROSE
FUNdamentals Guidebook**
**Kiadja az Accelerated Learning Systems, England. Megjegyzés: a legtöbb tevékenység célja
az, hogy fejlessze az írás elõtti készségeket.
*Fordítói megjegyzés: Ezek olyan táblák, amelyek különbözõ alakú lyukakat tartalmaznak, mint
például: kör, négyzet, háromszög. Ezekbe lehet illeszteni a megfelelõ alakú formákat.
A gyermekek azáltal képesek fejleszteni a szem-kéz koordinációjukat, hogy megpróbálják a
megfelelõ lyukba beilleszteni a megfelelõ alakzatot.

260
s azt találták, hogy a Montessori Központ Amerika legszegényebb munkáscsa-
ládjait és mexikói gyümölcs- és zöldségszedő munkásait látta el.40 Mindkét szülő
minden reggel 4:30-tól vagy 5:00-től a mezőkön dolgozott — körülbelül 7000
dolláros éves családi jövedelemért.
Gyermekeik mégis nagy hasznot húztak abból az iskoláskor előtti oktatás-
ból, amely a világ legjobbjai közé sorolható. Központjuk egyike volt annak a 18
kutatási és kísérleti elrendezésnek, amelyet a kaliforniai székhelyű Foundation
Center for Phenomenological Research* állított fel. A French Camp központ
alapján a televíziós csapat videóra vette, amint a bevándorló kisgyerekek táncol-
nak, énekelnek és játszanak, míg mások azzal voltak elfoglalva, hogy Montessori
eredeti elképzeléseiből adaptált, változatos tevékenységeket végeztek.
Gyermekméretű székeken ültek gyermekméretű asztaloknál, olyan eszkö-
zöket és kellékeket használva, amelyeket kimondottan az apró kezek számára
terveztek. Haladó matematikát tanultak Montessori módszerrel, különböző
hosszúságú és színű fapálcákat használva a tizedesek és a 2000-ig terjedő számok
megtanulásához.
Sok más újító mellett Montessori is úttörője volt a papírból kivágható be-
tűknek, amelyek segítségével a gyerekek a tapintáson keresztül is tanulhattak,
csakúgy, mint a látással. És a French Camp-i gyerekek is teljes terjedelmű, szen-
zoros tapasztalatokban részesültek. Minden szobában élő állatok és halak nagy
választéka segítette a tanulási folyamatot. Jól képzett szülők voltak jelen mindig,
hogy segédkezzenek, de átfogóan arra bátorították a kisgyerekeket, hogy önma-
guktól tanuljanak.
Egyik alapítóként, később szervezőként, Antonina Lopez azt mondta a te-
levízió nyilvánossága előtt, hogy: „A szülő fő feladata, hogy gyermekeinek sok
lehetőséget biztosítson az összes területen — legyen az akár kulturális, akár tu-
dományos, művészeti, zenei, matematikai vagy nyelvi —, s ezek feleljenek meg
az életkoruknak, és egymásra épülve fejlesszenek.”41 Minden második órában
felszolgáltak valamit enni, s minden étkezés alkalmával az étrend a következők-
ből állt: alacsony zsírtartalmú levesek, és fehér lisztből készült tortilla helyett
teljes kiörlésű gabonalisztből készült tortilla. Gyerekek terítették meg az aszta-
lokat, amint megtanulták megszámolni a kanalakat, villákat és tányérokat. Min-
den egyes étkezés egy kulturális gyönyörűség volt.
És ez nem ért véget a táplálkozással. Minden családtagot — férfiakat, nőket,
testvéreket és gyerekeket — minden évben egészségügyileg is megvizsgáltak.
263 Azoknak, akik kritikával illették Glenn Doman korai olvasási programját,

* Mint oly sok hatékony úttörő vállalkozást a finanszírozás hiányában, létrejötte óta a Foundati-
on Center számos iskoláskor előtti központját is bezárták, beleértve az egykor meglátogatott
French Camp-et is. Néhányat ezek közül más csoportok vállaltak át. 1999 közepén a Foundati-
on Center négy új központot épített Sacramentoban: az itt körvonalazott alapelvek alapján.

261
 Egy ötéves írja

Egy ötéves tollal írott kézírásmintája, aki 1909-ben az olasz nevelõ,

Maria Montessori tanítványa volt. A fordítás: „Örömteli húsvéti
ünnepeket szeretnénk kívánni Edoardo Talamo építészmérnöknek és
Maria hercegnõnek. Megkérjük õket, hogy hozzák el ide bájos gyer-
mekeiket. Bízzák csak rám: Írok mindenkinek. 1909. április 7.”*

*Újranyomva Maria Montessori The Montessori Method (A Montessori

módszer) címû könyvébõl, kiadja a Schocken Books, Inc., New York.

262
valószínűleg a lélegzete is elállna a csodálkozástól, amikor meghallanák, hogy a
French Camp-i gyerekek folyékonyan voltak képesek írni már az ötödik szüle-
tésnapjuk előtt. Amint azt Lopez hozzáteszi: „Montessori azt mondja számunkra,
hogy a gyerekek négy és fél éves koruk körül, úgy tűnik, szó szerint rákapnak
az írásra. Jelenleg ez az írás a »le-tudok-írni-egy-mondatot-és-egy-szót« hivatalos
változata. A mi gyerekeinket azonban már sokkal korábban bevezetjük az írásba
és az olvasásba. Akár már két és fél éves korukban írás előtti tapasztalatokat
szereznek: a dolgokat balról jobbra, fentről lefelé végezve csinálják; megtanulva
ezzel a kapcsolatokat. És nyilvánvalóan tapasztalatokat szereznek versmondás-
ban, történetmesélésben és mindenféle beszélgetésben — így készen állnak arra,
hogy jóval ötéves koruk előtt rákapjanak az írásra.”
Talán fontos, hogy mind Montessori, mind pedig Doman kezdeti kutatásai
olyan gyerekekkel kezdődtek, akik agysérülésben szenvedtek — és később rá-
jöttek, hogy ezek a gyerekek, miután többszörös érzékszervi stimulációban vettek
részt, gyakran sokkal jobban teljesítettek, mint a „normális” gyerekek.
Montessori hozzáfogott, hogy olyan anyagokat és tapasztalatokat alakítson
ki, amelyektől még a „szellemileg fogyatékos” gyerekek is könnyedén meg tudtak
tanulni olvasni, írni, festeni és számolni, jóval az iskolába menés előtt. Briliáns
eredményeket ért el; agysérült tanítványai átmentek a standard tesztek egymás-
utánján.42
A Montessori módszerben azonban egy kicsi gyermeknek nem „tanítják”
az írást; konkrét és specifikus tapasztalatokat nyújtanak számára, amelyek le-
hetővé teszik, hogy fejlessze „motoros” és egyéb készségeit, ami az írás magától
való felfedezéséhez vezet. Az új-zélandi Acklandból származó Pauline Pertab,
Montessori specialista, magyarázata szerint: „A gyermeket már két és fél éves
korában arra bátorítják, hogy vizet öntögessen és cipőt fényezzen, fejlesztve
szem-kéz koordinációját; hogy fessen és rajzoljon, fejlesztve ezzel a ceruza irá-
nyítását; és később, hogy alakokkal és mintázatokkal dolgozzon, letapogatva a
minták belső és külső oldalát, valamint, hogy körülbelül kilenc centiméter magas,
homokkal bélelt betűkkel dolgozzanak, hogy hozzászokjanak a formák érzésé-
hez.”43 A „robbanás” akkor következik be, amikor a gyerkőcök saját maguktól
fedezik fel azt, hogy tudnak írni.
Amint azt Maria Montessori az 1900-as évek elején bebizonyította a ko-
ragyerekkori nélkülözés esetében a kulcs túlnyomórészt az lehet, hogy teljes
mértékben támogató környezetet biztosítunk minden gyermek számára, hogy
fejleszthessék saját adottságaikat.
Meggyőzően bebizonyította, hogy ha a gyermekek olyan környezetben nő-
hetnek fel, amely olyan felépítésű, hogy ösztönzi természetes, folyamatos fejlő-
désüket, akkor „rákapnak” a tanulásra: saját magukat fogják motiválni, és saját
maguktól fognak tanulni azzal a magabiztossággal, hogy képesek megbirkózni
az élet által eléjük állított problémákkal.
263
 Két fejlõdéselmélet összehasonlítása
Maria Montessori, olasz koragyermekkori pedagógus és Jean Piaget, svájci fejlõdéspszi-
chológus, amellett érveltek, hogy a gyermeki fejlõdés szakaszokban zajlik. Azonban
ezek idõzítésével kapcsolatban nem értettek egyet. Piaget azt gondolta, hogy a gyer-
mekek bizonyos kognitív vagy intellektuális fejlõdési szakaszokon haladnak végig, és
egészen hétéves korukig nem érik el a „konkrét mûveleti” szakaszt. Montessori viszont
azt gondolta, hogy bár a gyermeki fejlõdésnek specifikus „szenzitív periódusai” vannak,
mégis arra kell õket ösztönözni, hogy már nagyon korán kezdjék el az összes érzék-
szerv fejlesztését, és az önmagától történõ tanulásnak az érzékszervek fejlõdésére kell
alapozódnia. Összefoglalva:

Montessori: Piaget:
Születéstõl a 3. évig: Szenzomotoros szakasz,
Abszorbens elme. születéstõl a 2. életévig:
Érzékszervi tapasztalatok. Az alapvetõ tudás megszerzése
A 18. hónaptól a 3. évig: az érzékszerveken keresztül.
Koordináció és az izmok Mûveletek elõtti szakasz,
fejlõdése. kb. a 2. évtõl a 7. évig:
Kis tárgyak iránti érdeklõdés. A nyelvi és a rajzkészség
2-4. év: fejlõdése, de én-központúság, és
A mozgás finomodása. az elvont érvelés és logika meg
Kapcsolat az igazsággal és a nem értése.
valósággal. Konkrét mûveleti szakasz
Tudatosság az idõbeli és térbeli a 7. évtõl a 11. évig:
sorrendiséggel kapcsolatban. Elkezd logikusan gondolkodni,
2,5-6. év: tudást szervezni, tárgyakat osztá-
Érzékszervi finomodás. lyozni, és gondolati problémákat
3-6. év: megoldani.
Fogékonyság a felnõtti befolyá- Formális mûveletek szakasza
solásra. a 11. évtõl a 15. évig:
3,5-4,5. év: Elkezdenek realisztikusan érvelni
Írás. a jövõvel kapcsolatban és az
4-4,4. év: elvont dolgokkal foglalkozni.
Tapintóérzékelés. Általában:
4,5-5,5. évig: Piaget szerint a 7. életévig hagy-
Olvasás. ni kell az olvasást, az írást és a
Általában: matematikát.
A 260. oldalon lévõ írás elõtti Montessori szerint ez az idõpont
lépések jó példa a Montessori korábban van.
módszer modern adaptációjára a
gyakorlatban.

264
265 Mégis majd’ 100 évvel később azt találjuk, hogy csupán két koragyermek-
kori központ kombinálja közel az összes kulcsfontosságú alapelvet, amelyet eb-
ben a fejezetben felvázoltunk. Az első a Montessori International a gyéren lakott
Montanában, Amerikában.44 Itt nem találunk nevetséges vitákat arról, hogy vajon
az angoltanításának melyik módszere fontosabb: a fonetikus, vagy a „teljes nyel-
vű”. Gyermekeik mindkét módszerrel tanulnak: a Montessorival és a Doman-fé-
lével — bármelyik működjön is. És már nagyon korán tanulnak. Tisztában van-
nak azzal, hogy az angol hangok leírhatók 70 különböző betűkombinációval, ezért
játékokat játszanak a hangokkal és a kombinációkkal.
Tudják, hogy a fő lépések a folyékony írás felé az írás előtti gyakorlatok
tucatjait foglalják magukban, ezért gyermekeik nagyon sok gyakorlási lehetőséget
kapnak ezeken a szinteken. Tudják, hogy a zene és a ritmus alapvető fontosságú
a tanuláshoz, ezért ezek szintén kulcselemei a kiegyensúlyozott programnak. Tud-
ják, hogy a Doman-Palmer-Hartigan megközelítésen alapuló tornagyakorlatok
alapvető fontosságúak az agyfejlődéshez ezért gyerkőceik mindennap végigve-
szik ezeket.
Az első osztály megkezdése előtt minden egyes gyermek magabiztosan be-
szél, folyékonyan olvas, jól ír, történeteket szerkeszt, betűz, számol, összead, ki-
von és szoroz.*
Angliában szintén a Montessori mozgalom mutatja az utat a koragyermek-
kori fejlődésben — egy mozgalom, amelyet Lesley Britton, a London Montessori
Centre energetikus igazgatója vezet. A Montessori Farm School, amelyet a dél-
afrikai születésű Helen Watkins vezet Bracknellben, Berkshire-ben, az egyik leg-
jobb Britanniában.45 Azonban Nagy-Britannia összességében osztozik a Egyesült
Államokkal a fejlett világ egyik negatív rekordjában a koragyermekkori nevelés
tekintetében.
Új-Zélandon az összes három- és négyéves 82 százaléka koragyermekkori
nevelési programban vesz részt, és a kormány célja, hogy ezt hamarosan 95 szá-
zalékra emelje.46 Sok európai országban a gyermekek hasonló százalékait talál-
hatjuk az iskola előtti központokban. Azonban Amerika összes teljesítése a ko-
ragyerekkori nevelés terén szörnyű. Kaliforniában például az angolul beszélő
gyerekeknek csupán 41 százaléka, a mexikói-amerikai gyerekeknek pedig 15 szá-
zaléka kerül óvodába ötéves korában úgy, hogy tapasztalatot szerzett valamilyen
iskola előtti központban.47
267

* Mára körülbelül 6000 különböző előkészítő iskola és iskola van az Egyesült Államokban, ame-
lyek „Montessori zászlaja” alatt működnek, azonban a legtöbb nem a montanai modellt követi.
A Montessori International például a Doman-féle filozófiát követi az olvasás bevezetése kap-
csán, amely sokkal előbb történik a Maria Montessori által javasoltnál, és természetesen sokkal
előbb, mint azokban az iskolákban, amelyek a piageti modellt követik (lásd a túloldalon lévő
összehasonlítást). A Montessori International egy vallásos közösségnek is a része. És bár a je-
len szerzők közül egyik sem rendelkezik kielégítő hozzáértéssel ahhoz, hogy megjegyzést fűzzön
a közösség vallási filozófiájához, mégis megközelítésük a tanulásban mesteri.

265
 Agyfejlõdés a korai években*
Születéskor: a legtöbb gyermek 100 milliárd aktív agy-
sejttel rendelkezik, és ezek körülbelül 50 trillió összeköt-
tetésre képesek más agysejtekkel és a test különbözõ
pontjaival.
Az élet elsõ hónapjában: Amint a csecsemõ érzékszer-
vei reagálnak a környezetére, új „szinaptikus” összeköt-
tetéseket fejleszt egészen a fantasztikus 3 milliárd per
másodperces sebességig.
Az elsõ hat hónapban: A csecsemõ gagyog a világ
összes nyelvének hangjait használva, de miután megtanul
beszélni, csak azokat a hangokat és szavakat használja,
amelyeket környezetébõl, különösen a szüleitõl vesz fel.
Agya felhagy azzal a képességgel, hogy olyan nyelveken
beszéljen, amelyeket nem hall.
A nyolcadik hónapra: A csecsemõ agya körülbelül 1000
milliárd (1 000 000 000 000 000) összeköttetéssel ren-
delkezik! Ezután a szám után az összeköttetések száma
csökkenni kezd – hacsak nem serkentik a gyermeket az
összes érzékszervén keresztül.
A tizedik életévre vagy késõbb: egy átlagos gyermek
esetén az összeköttetéseknek körülbelül a fele elhal,
azonban még mindig marad 500 milliárd, ami az élet leg-
nagyobb részében már meg is marad.
12 év felett: „Az agy most úgy néz ki, mint egy szuper
szivacs, azaz születéstõl körülbelül 12 éves korig legna-
gyobb a felvevõképessége. Ebben a szakaszban,
különösen az elsõ három évben jönnek létre a gondol-
kodás, a nyelv, a látás, az attitûdök, a hajlamok és más
jellemvonások alapjai. Ezután az ablakok bezáródnak, és
az agy alapvetõ felépítése befejezõdik”**

*Összefoglaló számos forrás alapján, fõként Ronald Kotulak

Inside The Brain címû mûvébõl, kiadja az Andrews and McMeel,
Kansas City, Missouri.
**A pontos idézet Robert Kotulak saját összefoglalójából származik.

266
8. Vidámságot az iskolába is!
Még rosszabb: sok államban a „formális, akadémikus oktatás” a norma már
az általános iskola első osztályától kezdve. A gyermekek esélyt sem kapnak a
vidámsággal teli és tevékenységgel teli tanulásra, ami az igazi növekedés alapját
képezi. És a tanulás öröme mindegyikük esetében igen gyakran elhalványul. Meg-
tanulnak nem tanulni.
Az alternatív lehetőségek mégis megmutatkoztak egy másik iskolában,
amely a sikeres örömteli és tevékenységgel teli órákat követte az iskola előtti
időszaktól az általános iskolába vezetően. The Classical Academynek hívják,
amelyet a Maxin Learning Institute hozott létre a St. Louis Parkban, Minneso-
tában. Tanárok és szülők egy kis csoportja jött össze 1991-ben, és elemezték a
világ legjobb tanítási módszereit. Hasonló következtetésekre jutottak, mint e
könyv szerzői, s előnyben is részesítik programjukat, amelyet ma Maxin’s „Best
of the Integrated Learning Systems”-ként (Maxin legjobb integrált tanulási rend-
szerei) írnak le. 1994-re Akadémiájuk akkorára fejlődött, hogy magában foglalta
az iskoláskor előtti gyerekeket a kilencedik évfolyamosokig.
A kulcsalapítók közül négyen — Nancy Nicholson Terry, Nora Flood, Janet
Oliver és Amira Sewell — kiterjedt Montessori képzésben részesültek. Mára már
nagyot fejlődtek a kezdetekhez képest, és számos modellt használnak e könyv
első kiadásából és Jeannette Vos műhelyeinek tartalmából.
A The Classical Academy felhasználja Romalda Spalding The Writing Way
to Reading (Az írásos út az olvasás felé) c. művét — egy integrált fonetikai
programot, amelyet az Akadémia összekötött Doman számos módszerével (csak-
úgy, ahogy a Montessori International tette); a japán Kumon matematikai prog-
rammal; Paul Dennison Brain-Gym módszerével (amelyet később tárgyalunk); a
Marva Collins Classical Literature programmal — egy olyan multimédiás prog-
rammal, amely összekapcsolja a történelmet és a művészetet; és más stimuláló
gyorsított tanulási programok széles sorával.
A The Upper School végezte el az Iowa Test of Basic Skills (Alapkészségek
iowai tesztje) tesztet az összes diákjuk részvételével 1993-ban, és még egyszer
1994 májusában. A tanulók átlagosan 1,6-ot javítottak a féléves periódus alatt.
Számos tanuló négy- és ötéves fejlődést mutatott a főbb tantárgyi területen.48
Szerencsére más példákat is találhatunk arra vonatkozóan, hogy mi történik
akkor, amikor a józan észt összekötjük a jó kutatással és ezt igazgatók és tanárok
is aláírják; és amikor az iskolák a sikerre programozódnak be, s nem a kudarcra.

267
 Önbecsülés:
A tanulás titkos kulcsa

J
1 Programozd magad a sikerre
– és ne a bukásra!

J
2 Végy leckét azoktól, akik
nagy teljesítményeket értek el!

J
3 Koncentrálj a következõ
hat alapvetõ összetevõre:*

„ Fizikai biztonság;

„ Érzelmi biztonság;

„ Identitás;

„ Másokkal való kapcsolat;

„ Kompetencia;

„ Küldetés.

*Bettie B. Youngs: Az önbecsülés 6 alapvetõ összetevõje: Hogyan fej-

lesszük ki ezeket tanítványainkban címû könyvébõl. Kiadja a Jalmar
Press, P.O. Box 1185, Torrance, CA 90505.

268
269
Nyolcadik fejezet: A tanulás mélyben rejlő lényege

Programozzunk a sikerre az oktatásban is!

Egy-egy nagy igazság néha meglepetésszer ű gyorsasággal tudatosodik az

agyunkban.
Vagy egy élesen megfogalmazott mondat által, amely hatékonyabban képes
eljuttatni hozzánk egy üzenetet, mint ezer könyv.
Vagy azt érezzük, hogy egy álarcot rántottak le rólunk, amely a szemünket
eddig eltakarta — egycsapásra olyan egyszerűnek látunk valamit, hogy azon cso-
dálkozunk, korábban miért nem láttuk így soha.
Ez történt velünk e könyv megírásakor is, amikor a különféle sikertörténetek
elemzése kapcsán a következő egyszerű igazság tűnt elő:
❑ A világ legjobb rendszerei sikerre vannak programozva.
❑ A legtöbb jelenlegi oktatási rendszer kudarcra van programozva.
Nem mindenkinek a megbuktatására, de arra igen, hogy a tanulók nagy szá-
zalékát megbuktassák. Egyes esetekben több mint 50 százalékot! És amit beprog-
ramozunk, azt kapjuk eredményül.
A világ légitársaságai úgy tervezik meg gépeiket, hogy minden alkalommal
100 százalékos biztonsággal érjenek földet. Az egy a millióhoz arányt tragédiának
tartanánk.
A világ legjobb autógyártó vállalatai vagyonokat költenek arra, hogy gyár-
tási hibaarányukat 2 százalékról 1 százalékra csökkentsék.
A legtöbb oktatási rendszer ezzel szemben ténylegesen olyan selejtarányt
vár el és tervez, amely bármely üzleti vállakozást csődbe juttatna.
Az üzleti vállalkozások helyesírást ellenőrző számítógépeket használnak,
így minden levelet, amelyet megírnak, tökéletes helyesírással tudnak kiküldeni.
A könyvelőcégek elektromos kalkulátorokat és számítógépeket használnak, hogy
segítségükkel biztosítsák ügyfeleik pénzügyi kimutatásainak és adóvisszatéríté-
seinek 100 százalékos pontosságát. A való világon mindenki, aki számítógépen
tanul dolgozni, egy baráthoz fordul segítségért, amikor nehézséggel találja magát
szemben.
271 De ha egy iskolai vizsgán egy tanuló ugyanezeket a józan ész diktálta tech-
nikákat arra használná, hogy kiválóan teljesítsen, csalás vádjával zárnák ki.
269
 Az élet
furcsasága:
ha elutasítod,
hogy a legjobb
kivételével
bármit is
elfogadj,
akkor azt
gyakran
meg is kapod.
SOMERSET MAUGHAM

270
 Hangsúlyozzuk: NEM vagyunk ellene az értékeléseknek és a kvalifikáci-
óknak. Távolról sem! Nézetünk szerint a legtöbb iskolai követelményszint inkább
nevetségesen alacsony.
Egy 20 százalékos gyártásihiba-arányt bármilyen vállalkozásban, bárhol a
világon anyagi katasztrófának tekintenének.* Az iskola az egyetlen szervezet,
amely ezt sikerként könyveli el.
❑ Amerika fiataljainak több, mint fele „anélkül a tudásanyag és megala-
pozottság nélkül hagyja el az iskolát, amely arról szól, hogy miképpen találjunk
és tartsunk meg egy jó állást” — a SCANS** What Work Requires of Schools1
(Amit a munka elvár az iskoláktól) című beszámolója szerint. Ha amerikai olvasó
vagy, kérlek, állj meg, olvasd el még egyszer az idézett mondatot — és sírj egy
sort a világ leggazdagabb nemzete gyermekei felének a jövője miatt, akik úgy
hagyják el az iskolát, hogy nem szereztek képességeket egy jó munkahely meg-
találására.
❑ „Ezek a fiatalok nagyon magas árat fognak fizetni. Olyan nem kielégítő
munkák halvány kilátásaival néznek szembe, amelyeket mindössze a munkanél-
küliség időszakai fognak megszakítani” — hangzik el ugyanabban a beszámoló-
ban.
❑ „A SCANS felmérése szerint a fiatal felnőttek alig fele teljesítette eze-
ket (az elvárt) olvasási és írási minimumokat; még kevesebben képesek a mate-
matikával bánni; és az iskolák ma csupán indirekt módon közelítik meg a hall-
gatás és a beszéd képességeit.”
❑ „Nagy-Britannia munkaereje alulképzett, alultrenírozott és alulkvalifi-
kált” — mondja Sir Christopher Ball egy hasonló beszámolóban, melynek címe:
More Means Different (A több azt jelenti, hogy más).2
❑ Az iparban a potenciális brit munkavállalók negyvenhét százaléka kép-
telen a megkövetelt képességek szintjének megfelelni — számol be róla Ball. Ha
brit olvasó vagy, kérjük, állj meg, olvasd el az előző mondatot még egyszer —
és sírj.
A gazdasági következmények eléggé rosszak. De ami még rosszabb, az a
sok dühös ember, akiket ez az őrült rendszer elutasított, gyakran élethosszig tar-
tóan magukon viselik visszautasításaikat mint az alulteljesítés, a szégyen, a két-
ségbeesés és a harag jelvényeit.
273 A válasz — meggyőződésünk szerint — nem az, hogy még többet adjunk

* Az egyetlen kivétel ez alól a szabály alól: a nyers sziliciumchipek gyártása. Mivel ezeket töme-
gesen képesek előállítani néhány centért, számos vállalat nagyobb selejtarányt tervez a gyor-
san előállítható termék kibocsátójaként. De ezután minden chipet ellenőriznek, hogy meggyő-
ződjenek róla, hogy az a sok ezer dolláros számítógép agyaként tökéletesen működik majd.
** The Secretary’s Commission on Achieving Necessary Skills (Miniszteri bizottság a szükséges
készségek elérésére), az amerikai munkaügyi minisztérium által megbízva, idősebb Bush elnök
America 2000 Programjában.

271
 Akár azt
hiszed,
hogy képes
vagy rá,
akár azt,
hogy nem,
igazad van.
HENRY FORD

272
ugyanabból. A megoldás minden bizonnyal nem található meg egy olyan rendszer
keretében, amelyet valójában a bukásra programoztak.
A legnagyobb szélhámosság lenne azt állítani, hogy az iskolában alkalma-
zott briliáns, új tanulási technikákkal teljes mértékben ellensúlyozni lehet egy
olyan rendszernek a hatását, amely önmagában arra van programozva, hogy sok
tagját megbuktassa. Fizikai és érzelmi biztonság nélkül az optimális tanulás el-
képzelhetetlen. És ezt a biztonságot még a világ leggazdagabb országa sem biz-
tosítja több millió fiatalja számára.
A 65 millió 18 év alatti amerikaiból 13 millióan élnek szegénységben —
azaz minden ötből egy. A 65 millióból 14,3 millióan élnek egyszülős otthonok-
ban. Közel három százalékuk pedig szülők nélkül él.3
Legnagyobb veszélynek az egyszülős gyermekek vannak kitéve. Ameriká-
ban háromnegyed részük él szegénységben életük meghatározó első nyolc évé-
ben, vagy annak egy részében. És az egyszülős gyerekek esetében átlagosan leg-
alább kétszer annyinak vannak viselkedési és érzelmi problémái, és 50 százalék-
kal gyakrabban fordul elő tanulási probléma, mint a kétszülős gyermekek eseté-
ben. Továbbá kétszer nagyobb eséllyel hullanak ki a középiskolából. Összesen
3,4 millió iskoláskorú gyermek kénytelen egyedül ellátni magát iskola után nap
mint nap.4
Amerika egyike azon fejlett országoknak, amelyekre a legmagasabb arányú
tizenéves terhesség jellemző. Amerikában és Új-Zélandon magas százalékot mu-
tatnak a házasságon kívül született gyerekek is. Ez az arányszám főleg a kisebb-
ségi csoportoknál magas: az afro-amerikai és az új-zélandi maori csecsemők két-
harmad része születik házasságon kívül.5 És a legtöbben egyszülős családban
nőnek fel. A nélkülözések önmegerősítő köre pedig tovább folytatódik.
Dr. Georgi Lozanov bolgár pszichiáter, a gyorsított tanulás úttörője, ezt „tár-
sadalmi szuggesztív normának” nevezi — azaz a teljes társadalmi környezet az,
amely sikerre vagy kudarcra kondicionál minket.6
Henry Ford az egyenlet egy részét sok évvel ezelőtt egyszerűbb terminu-
sokban foglalta össze: „Akár azt hiszed, hogy képes vagy rá, akár azt, hogy nem,
igazad van.” Mások is hangsúlyozták ezt az üzenetet újra és újra: Azok vagyunk,
aminek gondoljuk magunkat. Azzá válunk, amivé gondoljuk, hogy válni fogunk.
És itt nem a „kényes, érzékeny, csak-el-kell-gondolnod-és-gazdagodni-
fogsz” fantáziálásról beszélünk. Nézetünk szerint, minden önbecsülést pozitív tel-
jesítményekkel kell megalapozni. A pozitív teljesítmény pedig önbecsülésen ala-
pul. Valami különlegeset kell az embernek elérnie ahhoz, hogy kiteljesedhessen.
„Jó érzéssel viseltetni önmagunk iránt” nem elég, bár ez is része a titoknak. Ér-
zéseinket valami olyasmivel kell megalapoznunk, amiben igazán jók vagyunk.
Ez lehet a matematika, a tudományok, a varrás, az olvasás, a karate, a zongorázás,
a sport, az éneklés, a tánc — vagy bármi más.
273
 A feladat az,
hogy olyan
munkahelyeket
teremtsünk, ahol
az emberek a
legjobb
önmagukat
nyújthatják.
FREDERICK W. SMITH
The Book of Leadership Wisdom
(A vezetõi bölcsesség könyve)
*Szerkesztette Peter Krass, kiadja a John Wiley & Sons, New York.

274
275 De, ahogyan Lozanov érvel, van egy másik aspektus is, amely ezzel azonos
mértékben meghatározó: túl gyakran válunk azzá, amit mások várnak el tőlünk.
És amikor ezeket a csekély elvárásokat a szülők és a tanárok nap mint nap köz-
vetítik szavaikon, attitűdükön, a légkörön és a testbeszéden keresztül, akkor el-
várásaik a tanulók korlátjaivá válnak.
A sport megszámlálhatatlanul sok példát nyújt ennek ellenkezőjéről: a po-
zitív elvárások jótékony hatásáról. Az 1960-as évek elején az új-zélandi Auckland
egyik körzetében élő sportolók olimpiai aranyérmeket nyertek, vagy világrekor-
dokat döntöttek meg minden középtávú kategóriában: 800 yardon, 800 méteren,
1000 méteren, 1500 méteren, egy mérföldön, 5000 méteren és három mérföldön.
Csupán egyikőjük, a háromszoros aranyérmes Peter Snell volt igazi sportoló.
Egyikőjüknek, az 5000 méteren olimpiai bajnok Murray Halbergnek, egyik karja
nyomorék volt. Azért értek el sikereket, mert edzőjük, Arthur Lydiard, segített
nekik kifejleszteni az önbizalmat, és segített nekik felkészülni, hogy világelsők
legyenek. „A tehetség nem volt rendkívüli — mondja Lydiard. — Bárki meg
tudta volna csinálni. A kulcs: a motiváció.”7
És bizonyára nem minden sportolóból lesz egy Carl Lewis, egy John Walker
vagy egy Michael Jordan. Azonban nem kéne senkit sem kudarcra programozni.
Talán — és csak talán — a társadalom képes volt tolerálni az ilyen kudarc-alapú
iskolarendszert 50 évvel ezelőtt. Akkoriban a világ más hely volt. Iskoláink egy
másmilyen társadalmat szolgáltak ki.
A legtöbb fejlett országban kiválóan megoldották a jövő menedzsereinek
és szakembereinek: a könyvelőknek, az ügyvédeknek, az orvosoknak, a tanárok-
nak, az ügyintézőknek, a tudósoknak a felkészítését, akik a népességnek talán
20-30 százalékát tették ki.
Méltányos munkát végeztek továbbá azzal, hogy felkészítették hivatásukra
a képesített vagy félig képesített iparosokat, kereskedőket, vagy azokat a nőket,
akik gépíróként és pénzügyi-gazdasági munkatársként támogatták a nagyrészt fér-
fiakból álló irányítói csoportokat. Sok ország már korán bevont néhány csoportot
a „szakmai képzésbe”, hogy asztalos, vízvezetékszerelő, villanyszerelő, nyom-
dász, gépész és más iparos tanonccá váljanak.
A huszadik század közepének általános iskolája a legjobb esetben arra ké-
pezte a többi fiatalt, hogy helyt álljanak azokban a képesítés nélkül betöltendő
állásokban, amelyekbe akkoriban várták őket. Megtanították nekik az írás, az ol-
vasás és a számtan alapjait. Iskoláink arra voltak beprogramozva, hogy olyan
állampolgárokat „gyártsanak”, amilyeneket az ipari gazdaság szükségesnek tar-
tott. És elő is állították azt, amire be lettek programozva — amit elvártak tőlük.
Vizsgarendszereiket is úgy tervezték meg, hogy a megfelelő szakmai-technikai-
munkaerő keveréket állítsák elő.
275
 A jól fejlett elme,
a tanulás iránti
szenvedély
és a tudás
munkába
fogásának
képessége jelentik
a jövõ új kulcsait.
A SCANS* BESZÁMOLÓJA
What Work Requires of Schools
(Amit a munka elvár az iskoláktól)

*Amerikai Miniszteri Bizottság a szükséges készségek elérésére.

276
277 Még az olyan nagyra értékelt, a korai nevelésben vezetőnek számító ország,
mint Új-Zéland is, évek óta szándékosan „skálázza” főbb középiskoláiban a vizs-
gákat, biztosítva ezzel azt, hogy a tanulók 50 százaléka megbukjon. Az ország
átfogó nemzeti átlaga jelentősen növekedett ugyan, de a tanulók 50 százalékának
tudatába a középiskola három éve alatt beépítették a bukást, mint garantált ered-
ményt. A jövő generációi úgy fognak majd visszanézni erre a garanciára, mint
valami rémítő, elcsüggesztő dologra.
Azelőtt a „bukottak” legtöbbjének sikerült legalább szakképzetlen állások-
hoz jutniuk, gyakran magas fizetés mellett. Ma viszont egyre többen nem kapnak
állást. Munkanélküliek, csüggedtek, frusztráltak — gyakran erőszakosak.
Minden megbízható „jövő” előrejelzés, amelyeket tanulmányoztunk, arról
győzött meg bennünket, hogy nem ez az egyetlen alternatíva. Olyan világban
élünk, amelyben szinte minden lehetséges, ahol a kiválóság elérhető. De ahhoz,
hogy az emberek nagy hányada előnyt húzhasson ebből az új korból, oktatási
rendszereinktől ugyanazt a tanulási eredményt kell megkövetelni sokkal több em-
ber számára, mint amit korábban a „csúcsnak”, a tanulók 20-30 százalékának
garantáltak.
Amint azt a brit Ball beszámolójában hozzáteszi: „A munka természete vál-
tozóban van. Egyre inkább agyi intenzitást követel meg, értéktelivé és megjósol-
hatatlanná válik. A képzett elme ereje felváltja a szakágakra bontott izomerőt. A
képesítés nélküli és az alacsony képesítést igénylő munkák gyorsan csökkennek.
Helyükre a munkáltatók több olyan embert hívnak, akik rendelkeznek szakmai,
technikai és vezetési képességekkel. A jövő versengő gazdaságai az oktatási rend-
szer sikerességétől fognak függeni (amely a nevelés és az oktatás szintjének ma-
gas átlagát fogja elérni), s nem csupán egy kicsiny vezetői elittől.”
A Ball beszámoló arra szólította fel Nagy-Britanniát, hogy növelje a felső-
oktatásban résztvevő tanulóinak számát — főiskolákon, politechnikumokban és
egyetemeken — mintegy 50 százalékkal. Hangsúlyozta továbbá, hogy sokkal
több gyakorlati képzésre van szükség az akadémikus oktatás mellett.
Ballhoz hasonlóan a mi meggyőződésünk is az, hogy „a több azt jelenti,
hogy más”. Későbbi fejezetekben számos útról fogunk beszélni, amelyek segít-
ségével ezek az eredmények elérhetők. Azonban egyetlen iskolai rendszer sem
képes ezt elérni azok közül, amelyek akár csak egyetlen személyre vonatkozóan
is bukásra vannak programozva. Csakúgy, mint a sportban, ez nem azt jelenti,
hogy mindenki első osztályú akadémiai fokozatot fog elérni. Viszont azt igen,
hogy mindenkinek meg kell adni az esélyt arra, hogy valamiben kitűnhessen —
és hogy valamiben rendszeresen sikereket érhessen el.
Ezzel nyilvánvalóan nem azokat a nagyszerű iskolákat illetjük kritikával,
amelyek a világ különböző tájain, különböző szinteken működnek. A normáról
beszélünk. És amit a társadalmak vagy az iskolák elvárnak — aminek az eléré-
sére beprogramozzák magukat —, rendszerint meg is kapják. Programozódjunk
be „kettesekre” — kudarcra —, és utána meg is kapjuk.
277
 A meglévõ rend-
szerek meglévõ
eredményekre
vezetnek. Ha vala-
mi mást kívánunk
elérni, a rendszert
kell megváltoztatni.
SIR CHRISTOPHER BALL
More Means Different*
(A több azt jelenti, hogy más)

*Brit beszámoló a felsõoktatás elérhetõségének kiszélesítésérõl. Kiadja

a Royal Society for the encouragement of Arts, Manufactures and
Commerce, 8 John Adam Street, London, England.

278
279 Hasonlítsuk össze ezt olyan más rendszerekkel, amelyeket sikerre progra-
moztak be — és ahol a kiválóság az eredmény:
❑ Az amerikai haderőnél például az 50 százalékos bukási arányt soha nem
tolerálnák. Bárhogy is tekintesz az 1991-es Öbölháborúra, az elektromosan ve-
zérelt rakéták, amelyeket Szaddam Husszein haderejére irányítottak, a katonai
technológia, a tervezés, a hatékonyság és a kompetencia kiválóságának üzenetét
jelentették.
❑ Disneyland, ahol még az újonc takarítók sem tehetnek meg egyetlen
söprést sem egy egész hétre kiterjedő, a park filozófiáját, értékeit és látványos-
ságait oktató tréning nélkül.8 És ahol minden látogatóra vendégként tekintenek,
és minden alkalmazott partnerként köteleződik el amellett, hogy fontos szerepet
játszik a mindennapi fantasztikus, különleges színdarabban, amelynek minden
sarkából a kiválóság mosolyog.
❑ A Szilicium-völgy úttörője, a Hewlett-Packard, ahol az alacsonyan kép-
zett számítógépszerelők együtt dolgoznak, étkeznek, tornáznak és játszanak a
rendszertervező mérnökökkel; ahol kivétel nélkül mindenkit arra ösztönöznek,
hogy vigyen haza számítógépet, és családjával együtt fedezzen fel új ötleteket;
ahol mindenki partner abban, hogy a kiválóságot elérjék; és ahol legtöbben saját
hatáskörükben oszthatják be heti munkaidejüket, ahogy ez nekik a legjobban
megfelel, anélkül, hogy ezt jelenléti íveken vezetnék.9
❑ A japán Matsushita-Panasonic évi hatmillió fejlesztési javaslatot kap a
cég munkatársaitól, és ennek 90 százalékát át is ültetik a gyakorlatba. Napról
napra arra ösztönöznek mindenkit, hogy aktívan vegyenek részt a szervezet fej-
lesztésében.10
❑ A McDonald’s 40 millió dolláros hamburger egyetemével és tréning-
jével, a világ legnagyobb gyorséttermi láncát alapozza meg.11
❑ A japán Sony cégnek az a politikája, hogy figyelmen kívül hagyja mun-
katársai iskolai végzettségét (miután már alkalmazta őket), mivel azt akarja, hogy
mindenkire megvalósítóként, fejlesztőként, „az ismeretlen felfedezőjeként” te-
kintsenek, akik egy közös tevékenység részeként vesznek részt egy jobb jövő
építésében.12
❑ Az Andersen Consulting, a világ legnagyobb vezetői tanácsadó cége,
saját vállalatának egyetemén St. Charlesban, Illinoisban, minden évben több mint
400 millió dollárt költ arra, hogy újraképezze 10 000 új MBA fokozatú alkal-
mazottját, akik minden évben a világ legjobb egyetemeiről érkeznek.13
❑ Vagy a General Eletric, a világ legnagyobb vállalata, amely évente 800
millió dollárt költ különböző tréningekre és képzési programokra. Kérdezzük meg
Jack Welch vezérigazgatót, mit gondol arról, hogy hol lesz a GE 20 év múlva, és
ezt fogja válaszolni: „Remélem, ez lesz a világ legnagyobb tanuló szervezete.”14
281 Vagy vegyük bármely számítógépes rendszert a kiválóságra, mint normára
279
 Hozzunk létre
egy intézményt,
ahol nem engedik
meg az embereknek,
hogy kíváncsiak
legyenek - és az
emberek nem
lesznek kíváncsiak.
TOM PETERS
Liberation Management*
(Felszabadítás-menedzsment)

*Kiadja az Alfred A. Knopf, New York.

280
való törekvés példájaként. Azt a programot például, amellyel ezt az oldalt szedték.
Egy automata „helyesírásellenőrzőt” használtak hozzá. A számítógépes program
minden fejezet elkészültekor — amennyiben kérjük tőle — automatikusan leta-
pogat minden szót, és rákérdez minden lehetséges hibára. Az elvárás: 100 szá-
zalékos kiválóság. És emiatt az elvárás miatt — és a rendszer miatt, amely ezt
végrehajtja — szinte minden könyvet tökéletes helyesírással nyomtatnak ki. Sőt,
az elektronikus helyesírásellenőrző egy beépített, önjavító oktató is egyben. Még
ha helyesen írni kevésbé tudó szerzők használják is, akkor is felfedi a hibákat,
és azonnal megjeleníti a képernyőn a megfelelő vagy az alternatív variációkat.
100 százalékos kivitelezést várnak el tőle. És mivel ezt várják el, és tudják, ho-
gyan kell ezt elérni, meg is kapják. Tudják, hogy a folyamat végére sikert fognak
elérni abban, amit létrehoznak — és tanulnak hibáikból, amelyeket ez alatt el-
követnek. Vagyis megtanulnak helyesen írni.
Thomas Edison így fogalmazott, amikor egyik barátja megpróbálta megvi-
gasztalni a villanykörtébe való izzószál megtalálójának körülbelül tízezredik si-
kertelen kísérlete után: „Nézd, én nem vallottam kudarcot. Mindössze 10 000
olyan módot találtam meg, amely nem működik.”
A legtöbb mai iskolai rendszerben Edisont megbuktatnák. Valójában mind-
össze három hónapig vett részt formális iskoláztatásban — 1093 szabadalmaz-
tatott találmányával azonban történelmünk valószínűleg legnagyobb feltalálójává
vált.
Talán nem mindannyiunkból lehet Edison. De úgy tűnik, hogy minden lel-
kesen bátorított csecsemő ugyanolyan kielégíthetetlen kíváncsisággal fordul a ka-
landok és a felfedezés felé, mint amilyen a nagy feltalálókat és a tudósokat mo-
tiválja.
Dr. Thomas Armstrong, az Awakening Your Child’s Natural Genius (A
gyermekedben lakozó természetes zseni felébresztése) című könyv szerzője, a
gyerek „különleges” nyitottságáról beszél az új dolgok megtanulása iránt az is-
kolás kor előtti időszakban. Armstrong szerint két-három éves korban az átlagos
gyerek „rákap” a nyelvre és a tanulásra.
A kisgyerek legjobban egy ideális légkörben tanul, ahol érzelem, melegség,
bátorítás és támogatás veszi körül. Ahol ugyanez a hozzáállás folytatódik az is-
kolában, ott a tanulásnak ugyanez a mókás jellege és sebessége is folytatódik.
Számos módja van annak, hogy elérjük ezt a jelentős növekedést a tanu-
lásban, amint arról később beszélni fogunk. De a legfontosabb mindezek közül:
minden pozitív oktatási fordulópont, amelyet a világ különböző tájain tanul-
mányoztunk, az önbecsüléssel — vagy énképpel — kezdi. Ezt az önbecsülést
azokban az iskolákban táplálják, ahol (a vezető vállalkozásokhoz hasonlóan) szin-
tén a kiválóságot keresik — ahol minden tanulót arra ösztönöznek, hogy sikeres
legyen.
283 Colin Rose, brit származású vállalkozó szerint, aki a világon leggyorsabban
281
 Az élet számos
kudarcának oka az,
hogy az emberek
nem vették észre,
milyen közel jártak
a sikerhez, amikor
feladták.
THOMAS EDISON

282
elterjedt gyorsított tanulási, idegennyelvi tréningprogramokat dolgozta ki: „Az
összes dolog közül, amelyeket kutatásunk során felfedeztünk, ez a legfontosabb:
saját magunkról alkotott képünk valószínűleg a legfontosabb dolog, ami meg-
határozza, hogy vajon jó tanulóvá válunk-e — vagy egyáltalán bármi másban
jók leszünk-e.”15
Ezzel minden iskolavezető egyetértene, aki ebben a könyvben szerepel.
Mindannyian számos technikát alkalmaznak, hogy meggyőződjenek róla: minden
egyes fiataljuk énképe virágzik, és hogy ez valós eredményeken alapul.
❑ Amikor Dr. Dan Yunk* új igazgatóként érkezett a Northview Elemen-
tary Schoolba (Northview általános iskola) a kansasi Manhattanbe, 1983-ban, ala-
csony tesztpotokat, kevés fegyelmet és csüggedt személyzetet talált.
Egy PBS televíziós csapat hét évvel később teljes változást talált a légkör-
ben és az eredményekben. A negyedikesek pizzakészítéssel tanulták a törteket,
énekelve tanulták a spanyolt, játékokon és dalokon keresztül tanulták az amerikai
történelmet. A negyedikeseket, mint tanárokat, óvodás pajtásaikkal állították pár-
ba, hogy az ötévesek történeteit írott szavakba fordítsák.
A fiatalok reggel 7 órától aktívak voltak az iskola tornatermében. Az osz-
tályban a tanárok az összes különböző tanulási stílust figyelembe vették: számos
látvánnyal, hanggal és cselekvéssel; egy olyan iskolában, ahol a legtöbb tanuló
hangszeren játszott, és a tananyag gazdag volt művészeti elemekben.
Egy olyan munkastílusban, amelyet a legtöbb más országból származó tanár
zavarónak találna, 1983-ban Yunk olyan tanárokkal találkozott, akik „20 év alatt
soha nem voltak egymás osztálytermeiben”.16 Yunk a tanárok közötti együttmű-
ködést gyakorlattá tette.
Amikor először megérkezett, „a szülők nem érezték kényelmes helyzetben
magukat. Most oktatóként, segítőtársként és mentorként tevékenykednek, sőt,
egyikük a számítógépes klubot vezeti.” 1983-ban az állam összes általános isko-
lájához képest a Northview negyedikeseinek csupán körülbelül egyharmada érte
el az elvárt kompetenciaszintet, amely 1990-re 97 százalékra nőtt — és ezzel a
felső három százalékba kerültek. Néhány területen pedig a felső egy százalékba.
Mi Yunk receptje a sikerhez? Ugyanaz, mint Bill Hewletté és Dave Packardé az
üzleti életben: „Irányítás körbejárással.” „Hatalmazd fel a tanulókat, a szülőket
és a tanárokat; érezniük kell, hogy ők birtokolják mindezt.”
❑ A City Magnet School Lowellben, Massachusettsben, egy hagyomá-
nyos régi angol ipari város szívében helyezkedik el. Az 1980-as évek elején jött
létre — szülők és oktatási vezetők tervezésével, az egyik legszokatlanabb isko-
laként a világon.
285 Az iskola sokkal több, mint csupán egy iskola: ez egy társadalom, miniatűr

* Azóta Dr. Yunk több felsővezetői tisztet is betöltött.

283
Képzelj el egy iskolát,
amelynek saját
bankja, valutája,
üzletei, kereskedõi,
ügyvédei, bíróságai
és újságai vannak:
ez egy teljes
mikro-társadalom.*
*A City Magnet School, Lowellben, Massachusettsben: egy „normál”
iskola délelõtt, egy „miniatûr társadalom” délután – amint egy
különleges PBS televíziós riport beszámolt róla.

284
változatban. Megvan a saját központi bankja, kereskedelmi bankja, bíróságai,
pénzneme, ügyvédei, kiadói és vállalkozásai. Saját újságját, magazinjait és év-
könyvét adja ki, tehát a „személyzete” megtanul riporterként és szerkesztőként
írni, kiadóként és számítógépes operátorként dolgozni. „Állampolgárai” saját
pénznemüket használják arra, hogy eladják és megvegyék egymás termékeit és
szolgáltatásait. És mindent megtanulnak a kamatlábról, a bankkölcsönről, a pro-
fitról és a veszteségről.
A szülők ebben tevékenyen szerepet vállalnak. Egy számítástechnikai ta-
nácsadó napi két órát van ott. De ő nem iskolaként tekint erre. „Egy család va-
gyunk — mondja —, az iskola, a szülők és a tanulók együtt.”17
Amint azt Sue-Ellen Hogan igazgató 1990-ben elmondta a PBS különleges
televíziós beszámolójában: „Azt akarjuk, hogy ez egy interaktív társadalom le-
gyen.” A szokásos órák napi négy órán keresztül folynak, mielőtt az iskola át-
változik „mikro-társadalommá”. De még az órák is kapcsolódnak a való világhoz.
Az egyik tanár mondja: „Én könyvkiadást tanítok, és nem angolt.” Azonban a
tanulók mindkettőt megtanulják. És a fegyelem? Nem meglepő, hogy a tanulók
leginkább maguk foglalkoznak vele: saját bírósági ügyeiket viszik megbízással,
váddal, védelemmel és esküdtszékkel. Az állampolgári ismeretek mint tantárgy?
„Ez nem csupán a tananyag része; ez része a mindennapi életnek is.”
Tanulóik minden standardizált teszten magasan a minőségi szint felett tel-
jesítenek. De a szülők, a tanárok és a tanulók azt gondolják, hogy ez csupán egy
kisebb része a teljesítménynek. Az iskola elsősorban arra az alapelvre épül, hogy
a tapasztalat a legjobb tanár. És ezért az oktatást a tettekre és a gyakorlatban
megszerzett önbecsülésre alapozzák.
❑ Egy ennél is gyorsabb és drámaibb színvonaljavulást értek el az Eme-
rald Middle Schoolban (Emerald középiskola) a Cajon Valley Union School Dist-
rictben, San Diego megyében, amióta Nancy J. Girvin bevezette széles körű prog-
ramját az értékek oktatásáról, a karakterfejlődésről és a briliáns innovációról.
Tíz évvel ezelőtt Vos — e könyv társszerzője — az Emerald Schoolt olyan
szegényesnek találta, hogy nem engedte, hogy második lánya ebbe az iskolába
járjon. Most azonban az Emerald már nemzeti modell. Egy 1994-95-ös, 1,2 millió
dolláros felújításnak köszönhetően a campusnak 45 gyönyörűen felújított osz-
tályterme van, magában foglalva hét teljesen felszerelt tudományos laboratóriu-
mot, öt számítástechnikai labort és az egész iskolára kiterjedő számítógépes há-
lózatot, internetes hozzáféréssel. Minden tanítási nap egy interaktív televíziós
showműsorral kezdődik, amelyet a diákok készítenek. És nemcsak az osztályter-
meket és a folyosókat díszítik fel színes poszterekkel, hanem a diákok Hyper-
Studio Stack grafikákat használnak mindennapi tévéprezentációjukban, amely
népszerűsíti az iskola értékeit és a karakterépítő programot.
287 Az Emeraldnak saját űrrepülési laboratóriuma is van Jim Hamilton tanár
285
 Az önbecsülés hat
alapvetõ összetevõje
Az önbecsülés hat alapvetõ összetevõ összessége,
amelyek növelik vagy csökkentik életerõnket:
Ezek a következõk:

J
1
FIZIKAI BIZTONSÁG
A fizikai ártalomtól való mentesség.

J
2 ÉRZELMI BIZTONSÁG
A megfélemlítettség és a félelem hiánya.

J
3
IDENTITÁS
A „Ki vagyok én?” kérdése.

J
4 MÁSOKKAL VALÓ KAPCSOLAT
A valahová tartozás tudata.

J
5
KOMPETENCIA
Az alkalmasság érzésének tudata.

J
6 KÜLDETÉS
Az érzés, hogy az ember életének van
értelme és irányultsága.

BETTIE B. YOUNGS
The 6 Vital Ingredients of Self-Esteem
How To Develop Them In Your Students*

*Kiadja a Jalmar Press, P.O. Box 1185, Torrance, CA 90505.

286
vezetésével, ahol a tanulók saját űrrepülési próbálkozásaikat szimulálhatják. A
diákok saját irodáikat és vállalkozásaikat vezetik. Sőt, az egész iskola irodai mun-
kájának 30 százalékát ők látják el. És a diákok együtt dolgoznak az Emerald
üzleti partnerével, a Home Depot-tal, egy széleskörű programban, hogy szépítsék
az iskolát. Az értékekről szóló program integrálódik a tananyag minden területére,
és sok tanuló önként jelentkezik a rendszeres közösségi szolgálatokra.
„Mivel az Emerald személyzete a technológia használata mellett kötelezte
el magát, így folyamatosan modellt nyújtunk ennek használatában — mondja
Mrs. Girvin. — Minden tanárnak, tanársegédnek, az irodai dolgozóknak és a ki-
egészítő személyzetnek, az igazgató asszisztensének és az igazgatónak megvan
a saját asztali számítógépe, amelyet a nap folyamán e-mailezésre, szövegszer-
kesztésre és adatok lehívására használnak. Diákjaink arra használják a technoló-
giát, hogy kutassanak az Interneten, hozzáférjenek a számítógépes kiadványszer-
kesztéshez annak érdekében, hogy elkészítsék évkönyvüket, a diákújság üzleti
oldalait és lapjait, adatbázisokat és matematikai projektekhez grafikonokat hoz-
zanak létre, valamint hogy elektromos portfoliókat állítsanak össze.” Tanítás után
a széleskörű média felszereléseket szülők, tanárok és diákok használják, és az
Emerald fontos szerepet tölt be San Diego tanárképzésének egyik Modell Oktatási
Központjaként.
Az Emerald két koncepciót dolgozott ki, amelyeket sok más iskola is átvett:
egy Emerald Útja Tanári Tanterv Noteszt, és egy Erős Tanulók programot, amely
szigorú tantárgyi és magatartási célokra ösztönöz a széleskörű karakterépítő prog-
ramon keresztül. És mindezt egy olyan iskolában, ahol a diákok 74 százaléka
szegény családból származik, és ezekben a családokban 20 különböző nyelven
beszélnek.
❑ San Diego-ból átszelve a Csendes-Óceánt, hasonló áttöréseket találunk
az új-zélandi Palmerston North városában, a Monrad Középiskolában. Mindössze
néhány évvel ezelőtt az iskola és környéke egy szipózásról, kábítószerről és társas
reményvesztettségről szóló tévéműsorban tűnt fel.
Ma a látogatók alig ismernek rá ugyanerre az iskolára. Itt van az ország
egyik legmodernebb számítógépes rendszere. A tizenegy évesek nap mint nap
olyan számítógépes készségek elsajátítását tanulják, mint a fejlett számítógépes
kiadás, képek szkennelése videóról és fényképről a számítógéppel készített isko-
lai újságba. Mások számítógépes programokat használnak arra, hogy zenét írja-
nak, problémát oldjanak meg, és felzárkózzanak, ha lemaradtak. A diákok minden
egyes nap már korán megjelennek, hogy a számítógépeknél dolgozzanak, és ha
azt kívánják, akkor még ebédidőben is bennmaradhatnak, és folytathatják.
289 A lényegi változás az iskolában azonban valószínűleg az attitűd megválto-
zásából ered és abból, hogy közeli kapcsolatokat építettek ki a szülőkkel és kö-
zösségükkel. Az iskola összes új technológiája közül a legfontosabb egy mikro-
287
 A motiváció és
a produktivitás
ugrásszerûen
emelkedik,
amikor a tanulók
elérik céljaikat.
BETTIE B. YOUNGS
The 6 Vital Ingredients of Self-Esteem
How To Develop Them In Your Students*

*Kiadja a Jalmar Press, P.O. Box 1185, Torrance, CA 90505.

288
busz. Ennek segítségével látogatják meg hetente a helyi idős nyugdíjasok ottho-
nait, és végeznek más közösségi tevékenységeket.
Ma minden tanuló kiveszi a részét az életre való felkészítő programokból.
A Vörös Kereszttől megtanulják, hogyan kell bánni egy csecsemővel. Megtanul-
ják az autószerelés alapjait, hogyan javítsák meg saját ruháikat, hogyan süssenek,
és a jó táplálkozás alapelveit. Az iskola gondnoka még egy olyan kurzust is tart,
ahol a gyerkőcök megtanulnak takarítani. És mindezen tevékenységeket a gya-
korlatban! Igazi csecsemőket tanulnak meg fürdetni, igazi autók kerekeit kicse-
rélni.
A Monrad is egy multikulturális iskola — és ennek megfelelően tanterve
is az. Tanulóinak körülbelül 25 százaléka maori — és kulturális gazdagító prog-
ramjaikban nagy szerepet játszik az, hogy maori szülőket hoznak be az iskolába.
A Monrad valójában egy klasszikus esettanulmánya az önbecsülés, az élet-
hez szükséges készségek és az átfogó tanterv összekötésének, mélyen beágyazva
az iskolában és a közösségben végzett széleskörű tevékenységekbe.
❑ A „csendes-óceáni háromszög” kiegészítéséhez északnyugatra, Japánba
utazunk, néhány ezzel egyenértékű érdekes modellhez.
A japán iskolák rendelkeznek a világ legmagasabb matematikai és tudo-
mányos tesztpontjaival. A tanulók több mint 90 százaléka végez középiskolákban.
És Japánban szinte nincs analfabetizmus. Japán arányaiban mégis kevesebbet költ
a közoktatásra, mint a legtöbb fejlett ország: a bruttó nemzeti terméknek csupán
5,3 százalékát, összehasonlítva Kanada 7,8 százalékával, Nagy-Britannia 6,2 szá-
zalékával és az Egyesült Államok 6 százalékával.19
Sok „alapokhoz visszatérő” nyugati állam ezt a sikert egy szélsőségesen
merev, hosszú órákig tartó, gépies tanulásra épülő iskolai rendszernek tulajdo-
nítja. Ez a fő tanítási eljárás a középiskolák alsóbb és felsőbb évfolyamain, de
ha meglátogatjuk az általános iskolát, akkor pont az ellenkezőjét találjuk.20 Az
alsó tagozatban szinte óvodai hangulat a jellemző. Az egyik másodikos osztály-
ban azt találtuk, hogy a gyermekek nagy agyaggolyókkal játszanak a padlón, a
falat gyönyörű alkotások díszítik, és a gyerekek nyugodtnak tűntek ebben a fi-
zikailag és érzelmileg biztonságos környezetben.
Látogassuk meg a gyerekeket a Mito Municipal Oda Elementary School
ebédlőjében, ahol ugyanezt a társas és érzelmi jól-létet tapasztalhatjuk meg: hát-
térben szóló gyönyörű klasszikus zenét és olyan gyerekeket, akik higiénikus
maszkot viselnek, amint sorban álló társaiknak felszolgálják az ebédet.
291 Valójában az óvodától az iskola harmadik osztályáig a japán iskolák első-
sorban társas célokat tartanak szem előtt: azt tanítják a gyerkőcöknek, hogy egy
csoport tagjai legyenek. Egy 13 tokiói általános iskolára kiterjedő felmérés után
Katherine Lewis, amerikai kutató, arról számol be, hogy az összes cél közül,
amelyet az osztálytermek falaira függesztettek ki, mindössze 12 százalék vonat-
289
A japán tanárok
úgy vélik,
törõdésük
tanítványaik
teljes életére
kiterjed.
ROBERT C. CHRISTOPHER
The Japanese Mind*
(A japán elme)

*Kiadja a Pan.

290
kozott a tantárgyi munkára. A többi a különféle eljárásokban való készségekre,
társas szocializációra, a gyermekek érzelmeire, a személyiségfejlesztésre, a testi
energiára, a higiénére és a személyes szokásokra utalt. „Ennek megtapasztalása
— mondja Lewis — időnként sokkal inkább egy cserkésztalálkozóhoz vagy egy
vasárnapi iskolához hasonlított, és nem egy elsős osztályteremhez.”21
Egy elsöprő benyomása marad az embernek a korai japán óvodai és álta-
lános iskolai nevelésről: méghozzá az, hogy itt fektetik le az érzelmi és társas
alapjait a későbbi elméleti tanulásnak. Ily módon ez egyike lehet a világ legjobb
alapjainak a későbbi gyorsított tanuláshoz.
A japán általános iskolák az osztály kontrollálását is átruházzák a gyerekek
kiscsoportjaira azért, hogy ösztönözzék a csoportos önfegyelmet és felelősséget.
Például a gyerekek közösen viselik a felelősségét annak, hogy eltávolítsanak min-
den graffitit. Az eredmény: nincs graffiti — így nagy összeg megspórolható a
gondnok kiadásaiból.
És a japán iskolákban nincs „címkézés”. A lassabban tanulók minden év-
folyamon együtt vannak a tehetségesekkel. És az előrejutás automatikus évfo-
lyamról évfolyamra. Japán nagyon homogén — egy olyan kulturális klímával,
amely a közösségi és a családi tudatot ösztönzi. Tehát ha „megbuktatjuk” a gyer-
kőcöket az általános iskolában, ha elkülönítjük őket képességeik vagy valamilyen
más kritérium alapján, akkor az antiszociális tettnek minősíthető.
Japánban a tanárok nyilvános tiszteletnek örvendenek, ami sok országban
hiányzik. Olyan kulturális hagyománnyal is rendelkeznek, amely „életvezetési
tanácsadónak” tűnteti fel őket tanítványaik problémáival kapcsolatban. Robert C.
Christopher, a Newsweek egykori külföldi szerkesztője szerint, aki több évig élt
Japánban: „A japán tanárok úgy vélik, hogy törődésük tanítványaik teljes életére
kiterjed. Ha egy japán gyermek jegyei hirtelen romlani kezdenek, rászokik a do-
hányzásra, vagy valamilyen bűncselekménybe keveredik, akkor tanára szinte au-
tomatikusan felhívja a tanuló szüleit, hogy megtudja, mi a gyermek baja, és ki-
dolgozza a megoldás eszközeit.”22
Japán természetesen a közmegegyezés társadalma — a nagyon kevés szél-
sőséges szegénység és gazdagság földje. A szomszédos országokban sokan azt
mondanák, hogy túl konformisták: az egyik legnépszerűbb közmondás szavaival
élve „minden kiálló szöget be kell verni.” Christopher szerint „az a mód, amellyel
a konszenzust elérik, nemavasiként, „a gyökér megkötéseként” ismert — ez egy
olyan kifejezés, amelyet a bonszaj kultúrából vettek át, és arra utal, hogy akár-
mikor ültessék is át a miniatűr fát, gyökereit oly körültekintően nyesik meg és
helyezik el, hogy az meghatározza a fa jövőbeni alakját. Nyilvánvalóan „a gyö-
kérkötésnek” nagy jelentősége van a japán korai oktatási rendszerben.
293 Sajnos ez a rendszer az általános iskola felső tagozatában és a középisko-
lában gépies tanulási rendszerbe megy át. Az angolt olyan módszerekkel oktatják,
291
 Törõdés
az emberekkel,
törõdés
az anyafölddel,
és törõdés
a holnappal.
New Paradigm Pioneer*
(Új paradigma úttörõ)

*A China Productivity Center vezérelvei, amelyeket Dr. Casper Shih,

egykori elnök fektetett le. A CPC Taiwan üzleti tréning programjainak
vezetõ szolgáltatója, amely az automatizálásra és a teljes körû
minõségbiztosításra specializálta magát.

292
amelyeket régimódinak lehetne nevezni, még az olyan iskolai rendszerekkel
összehasonlítva is, amelyekben sehol nem valósultak meg azok a gyorsított ta-
nulási eredmények, amelyekről nemsokára, a következő fejezetben fogunk be-
szélni. Ennek eredményeként Japánnak az idegen nyelv területén lévő készségei
általánosságban messze elmaradnak a hollandoké vagy a svédeké mögött. Azon-
ban ezeknek a módszereknek a kritikái nem tehetik vakká a kívülállókat azokkal
a pozitív előnyökkel szemben, amelyek a gyökerek megkötéséből és a családi és
az együttműködési értékekbe helyezett prioritásból származnak.
Amint azt Lee Kuan Yew, egykori szingapúri miniszterelnök, hozzáteszi:
„Az alapvető különbség a társadalom és a kormányzás nyugati koncepciói vala-
mint a kelet-ázsiai koncepciók között az, hogy a keleti társadalmak abban hisz-
nek, hogy az egyén családjának kontextusában létezik.”23
Míg az amerikai vezetők választási kampányok időszakában sokat beszél-
nek a „családi értékekről”, sok ázsiai vezető azt gondolja, hogy a nyugati családok
összeomlása vezet társadalmuk hanyatlásához. „1960 óta — mondja Kishore
Mahbubani, a szingapúri Külügyminisztérium titkára — az Egyesült Államok
lakossága 41 százalékkal nőtt. Ugyanebben az időszakban 560 százalékos emel-
kedés volt az erőszakos bűncselekményekben, 419 százalékos növekedés a há-
zasságon kívüli születésekben, 400 százalékos növekedés a válásokban, 300 szá-
zalékos növekedés az egyszülős családban élő gyerekeknél, több mint 200 szá-
zalékos növekedés a tizenévesek között előforduló öngyilkosságban és majdnem
80 pontos visszaesés az iskolaalkalmassági teszteken.”24 Ilyen eredményekkel
— mondja Mahbubani — a Nyugatnak abba kéne hagynia „Ázsia kioktatását.”
A Megatrends Asia lapja, amely főleg a Kínán kívüli területeket fedi le,
John Naisbitt a „kemény munkát, a tanulás tiszteletét, az önfegyelmet, az önbi-
zalmat és a becsületességet” sorolja fel, mint az ázsiai személy vezető értékeit
— ebben a sorrendben. A családi egység régóta az ázsiai társadalom alapját je-
lenti. „Ázsiában — mondja Naisbitt — a családok minden másnál jobban vi-
gyáznak saját magukra, és nagy hangsúlyt fektetnek a személyes felelősségre.
Az ázsiaiak számára a központi irányítás gondolata a családi életben kulturálisan
elképzelhetetlen és elrettentő. A családról való gondoskodás eszméjének elsőbb-
sége miatt az ázsiai megtakarítások 30 vagy még több százalékkal magasabbak
szinte minden ország megtakarításához viszonyítva. Ázsia családi értékekben és
az önellátásra törekvésben él, és nem csak az ázsiaiak gondolják, hogy a jólétben
élő államnak a versengés nehéz terhével kell fizetnie; de azzal is meg kell küzd-
jön, hogy ez aláássa a családok fontosságát, és házasságon kívül született gyer-
mekekhez (az Egyesült Államokban a gyerekek 30 százaléka házasságon kívül
születik, míg Malaysiában ez az arány csak 2 százalék), magas válási arányhoz,
az önbecsülés hiányához és alacsonyabb tanulmányi teljesítményhez vezet.”
295 Ezzel ellentétben a kínai családi hálózatok, amelyek napjainkban Ázsia do-
293
 Egy nemzet
szürkeállományának
hathatós fejlesztése
fogja meghatározni
az ország jövõbeli
boldogulását.
STAN SHIH
Me-Too Is Not My Style*
(Az „én is” nem az én stílusom)

*Kiadja a The Acer Corporation, Taiwan.

Mr. Shih, az Acer elnöke és vezérigazgatója.

294
mináns gazdasági erejét jelentik, hozzáadják saját ázsiai és családi értékeikhez
tradicionális tanulásközpontúságukat, mint minden gyermek kulcsfontosságú cél-
ját. Ebben a kulturális nevelési hálózatban az ázsiai országok már megmutatták,
hogyan tudják alkalmazni a világ legjobb technikai áttöréseit, és tökéletesíteni
azokat anélkül, hogy saját, központi értékeiket megváltoztatnák.
Az Acer Group, Taiwan vezető számítógépgyártója, eddig 7 millió dollárral
járult hozzá az Acer Foundation működéséhez, amely népszerűsíti az új üzleti
módszereket. Az Acer létrehozta saját gyermekszámítógép és elektromos játék
magazinját is — kínai nyelven. És nem fog meglepni minket, ha a műholdas
oktatóprogramok, mandarin nyelven, különböző helyeket fognak összekötni Ázsi-
ában, s a politikusoknál nagyobb szerepet fognak játszani Taiwan és a kínai szá-
razföld közötti nézeteltérések megoldásában.
Amikor A tanulás forradalmát először adták ki, jellemző módon Szingapúr
egyik vezető nemzetközi iskolája vol az, amely első helyen állt a tengerentúli
megrendelők között, és légi szállítással hozatott egy-egy példányt a könyvből
személyzete minden tagja számára.
A Beijing’s 21st Century Experimental Schoolban (Peking 21. századi kí-
sérleti iskolája) a hagyományos értékek és az interaktív technológia érdekes ke-
verékét találhatjuk meg. Menjünk be egy tipikus osztályba, ahol a nyolcévesek
kiterjedt beszélgetést folytatnak a magatartási értékekről: egy mindennapos „té-
máról”. A szomszédban a kilencévesek játékokat játszva tanulnak angolul. Más-
hol a többiek számítógépeken dolgoznak, vagy történelmet tanulnak fosszíliák
segítségével az iskola múzeumában, klasszikus zenét tanulnak, vagy úgy is ne-
vezhetjük, hogy szülőket és külföldi látogatókat szórakoztatnak ösztönös és ba-
rátságos módon.
Még az iskola testületén is meglátszik a változó korszak. Az igazgató Zhang
Fuqi professzor, a Kínai Nyugdíjas Professzorok Társaságának egyik igazgatója;
az épületeket az igazgató vállalkozó fiától kapott adományból finanszírozták; a
területet a helyi önkormányzat bocsátotta rendelkezésükre: és mindezt a világ
legnagyobb, „kommunisták által vezetett” államának fővárosában.
Itt semmi probléma nincs az önbecsüléssel és az önbizalommal, mivel az
iskola igyekszik összekapcsolni a legjobb tanulási és tanítási módszereket: ezek
némelyike egyidős a kínai civilizációval, mások pedig a jövő műszerei, mint pél-
dául egy elektromos csipogó.

295
 A tanítás hat lépése
1. A MEGFELELÕ „ÁLLAPOT”
* A környezet elrendezése.
* A tanár és a tanuló pozitív kedélyállapota.
* Megerõsítés, rögzítés és fókuszálás.
* Eredmény és célkitûzés: Mit jelent ez az én számomra?
* A cél vizualizálása.
* A hibázásokra visszajelzésként tekinteni.
* Periférikus poszterek.
2. A MEGFELELÕ ELÕADÁS
* Az átfogó kép elõzetes megmutatása
a kapcsolódások felvázolásával.
* Az összes tanulási stílus és értelmi képesség felhasználása.
* Ábrázolás, elmetérképezés, vizualizálás.
* Aktív és passzív zenei koncertek.
3. ELGONDOLKODNI RÓLA
* Kreatív gondolkodás.
* Kritikus gondolkodás – fogalmi, analitikus, visszatükrözõ.
* Kreatív problémamegoldás.
* Mélyemlékezést segítõ technikák a hosszú távú tároláshoz.
* Gondolkodás a gondolkodásunkról.
4. AKTÍV ELÕHÍVÁS
* Használni és gyakorolni.
* Játékok, paródiák, viták, szerepjátékok, amelyek valamennyi
érzékszervet és értelmi képességet bevonják.
5. ALKALMAZÁS
* A tanultak iskolán kívüli felhasználása.
* Csinálni.
* A tanulók tanárokká válása.
* Kombinálni azzal, amit már tudunk.
6. ÁTTEKINTÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS ÜNNEPLÉS
* Tudd, hogy tudom.
* Ön- / társas / tanári értékelés.
* Folyamatos áttekintés.
Ez Jeannette Vos ellenõrzõlistája tanárok és trénerek számára egy
integrált, gyorsított tanulási program modelljének felállításához.

296
297
Kilencedik fejezet: Az igazi tanulás gyors és mókás

Az új évszázad irányjelzői a holnap tanárai és

trénerei számára

A legjobb tanárok és trénerek világszerte már most felkészülnek az 21. század

kihívásaira.
És ezt nagyon egyszerűen csinálják: kombinálják mindazt, amit a koragye-
rekkorról, az agykutatásról, a show businessről, a hirdetésről, a televíziózásról,
a zenéről, a táncról, a moziról, a sportról, a művészetekről és az elektromos mul-
timédiáról tanultak.
És mindezek felett visszaállítják a vidámságot a tanulási folyamatba.
A Simon Guggenheim Schoolban az illinoisi Chicago legszegényebb kerü-
letéből származó 11 éves tanulók vizualizáció, bábjáték és dalok segítségével
folyékonyan megtanultak beszélni spanyolul.1
Dél-kelet Ázsiában a könyvelést megtanulni szándékozó hallgatók egy két-
napos gyorsított tanulási játék segítségével tanulják meg a könyvelés alapelveit.2
Ausztráliában középiskolás diákok francia színészekként tűntek fel saját vi-
deós produkciójukban — a tanulás egyik alapvetően fontos részeként egy há-
roméves időtartamú idegennyelvi kurzus anyagát nyolc hét alatt elsajátítva.3
A piciny európai államban, Liechtensteinben, egy tréner több mint 240 já-
tékot alakított ki arra, hogy gyakorlatilag bármit megtaníthasson — a szabadalmi
jogoktól kezdve a földrajzig, történelemig, fizikáig.4
Új-Zélandon, Aucklandben, egy törekvő polinéz vállalat menedzserei a mar-
keting fő alapelveit mindössze 90 perc alatt megtanulták — a Great Pacific Cen-
tury Marketing Game segítségével, amelyet ananásszal, banánnal és dobókocká-
val játszottak.5
Az Intel, az IBM, az Apple Computer és a Bell Atlantic az Egyesült Álla-
mokban, a The Burton Group és a British Airways az Egyesült Királyságban, a
Shell Oil és az Air New Zealand azok között a fő vállalatok között vannak, ame-
lyek hasonló technikákat alkalmaznak annak érdekében, hogy lefaragjanak sze-
297
 Ahhoz, hogy
gyorsan és
hatékonyan
tanuljunk meg
valamit, látnunk,
hallanunk és
éreznünk kell azt.
TONY STOCKWELL
Accelerated Learning in Theory and Practice*
(Gyorsított tanulás – elméletben és gyakorlatban)
*Kiadta az EFFECT (European Foundation for Education,
Communication and Teaching), Liechtenstein

298
mélyzeti tréningjeik idejéből és költségéből: a német és japán nyelv tanításától
kezdve a repülőgép személyzete és a telefonos munkatársak képzéséig — zenét,
relaxációt, vizualizációt és játékokat felhasználva.
Skandináviában több mint 30 000 tanár, szülő, üzleti tréner és menedzser
vett már részt Vosnak, a könyv társszerzőjének, gyorsított tanulási műhelyein és
szemináriumain.6
Új-Zélandon minden általános iskolában élénk színű kirakókat és játékokat
használva tanulják a matematika alapjait. És a menedzserek az üzleti élet széles
területén egy nap alatt tanulják meg, hogy miként kell egy marketing tervet el-
készíteni a Gyorsított Tervezési Technikával.7
Massachusettsben a Cambridge College-ben a tanárok mindössze két sze-
meszter elvégzése után doktorátust szereznek az oktatás területén. Ez magában
foglal egy öthetes, intenzív kurzust is, amely közvetlenül bevonja őket az integrált
gyorsított tanulási technikákba. Sőt, az osztályteremben azokkal a technikákkal
találkoznak, amelyet ők is elsajátítanak, s amelyből rekordidő alatt megszerzik
fokozatukat.8
Az új technikákat különféle nevekkel illetik: szuggesztopédia, neuro-ling-
visztikus programozás és integrált gyorsított tanulás. A legjobbak azonban a kö-
vetkező dolgokat kombinálják: mókásak, gyorsak, eleget tesznek a kívánalmak-
nak, és emellett magukban foglalják a relaxációt, a tevékenységet, a stimulációt,
az érzelmet és az élvezetet.
Glenn Capelli, a kiváló nyugat-ausztráliai tanár és szemináriumvezető, azt
mondja: „Felejtsd el az összes zsargont! Felejtsd el az összes nagy nevet! Amivel
valóban meg kell birkózzunk, azt két szóban össze lehet foglalni: igazi tanulás.”9
A brit születésű, liechtensteini neveléspszichológus, Tony Stockwell szerint:
„Ma már tudjuk, hogy ha az ember bármit gyorsan és hatékonyan akar megta-
nulni, akkor azt látnia, hallania és éreznie kell.”10
Később megvizsgáljuk, hogyan tudjuk az egész világot osztályteremként
használni. Persze az is nyilvánvaló, hogy az oktatás jelentős része az iskolák,
főiskolák és a vállalati tréning szemináriumok berkein belül fog folytatódni.
Saját, világ körüli kutatásunkból, és az iskolákban, főiskolákon és az üzleti
életben eltöltött gyakorlataink alapján azt mondhatjuk, hogy a jó tréning- és ok-
tatási programok hat kulcs alapelvre épülnek. Egy bármilyen életkorban lévő,
élethosszig tartó tanulóként gyorsabban és könnyebben fogsz tanulni, ha ezt a
hatot egy olyan tanár szervezi meg briliáns módon, aki bevonó — nem pedig
előadó —, és aki előmozdítóként összefoglalja az alábbi faktorokat:
301 1. A legjobb „tanulási állapot”;
299
 Az elme
n e m e d é n y,
amelyet tele
kell tölteni,
hanem tûz,
amelyet meg
kell gyújtani.
PLUTARKHOSZ*

*Görög életrajz- és tanulmányíró,

aki ezt majdnem 3000 évvel ezelõtt írta.

300
 2. A prezentáció formája, amely magában foglalja az összes érzékszervet,
s egyben nyugtató, mulatsággal teli, változatos, pergő ritmusú és stimuláló;
3. Kreatív és kritikus gondolkodás, amely segíti a „belső feldolgozást”;
4. „Aktivációk”, amelyek segítik hozzáférhetővé tenni az anyagot játéko-
kon, szerepjátékokon és nagyon sok gyakorlási lehetőségen keresztül;
5. A tanultak átvitele a valódi életben való alkalmazásra és kapcsolódá-
sokra;
6. Rendszeres áttekintő és értékelő szakaszok; és ezek kapcsán lehetőség
a tanulás megünneplésére.

1. A legjobb „tanulási állapot” elérése

Nem meglepő, hogy szinte ugyanazok az alapelvek működnek legjobban
egy felnőtt esetében is, amelyek az élet korai szakaszára is jellemzőek, amikor
a tanulás gyorsnak és könnyűnek mutatkozik a felfedezésen és a szórakozáson
keresztül.

A környezet megszervezése
El tudsz képzelni egy kétéves, tanuló gyermeket, aki nyugodtan ül az isko-
lapadban egész nap? Természetesen nem. Ő a csináláson, a próbálgatáson, az
érintésen, a szagláson, a ringatózáson, a beszélgetésen, a kérdezésen és a kísér-
letezésen keresztül tanul. És elképesztő iramban tanul.
Nagyon szuggesztibilis, és minden információt felvesz abból, ami körbeve-
szi őt — a teljes környezetéből.
De amint elhagyja az óvodát, nagyon gyakran az oktatás túl unalmassá kezd
válni a számára. A mulatság eltűnik. A világ különböző pontjain, sok osztályban
azt mondják a gyerekeknek, hogy egyenesen kell ülni, rendezett sorokban, a ta-
nárra kell figyelni, és tilos felfedezni, beszélgetni, kérdezni vagy közreműködni.
A jó tanárok persze tudják, hogy ez nem a legjobb módja a tanulásnak.
Ezért olyan tantermi elrendezést terveznek, amely a könnyed tanulást segíti elő.
A falakat színes poszterekkel borítják be, amelyek az elsajátítandó anyaggal kap-
csolatos lényegi pontokat szavakkal és képekkel emelik ki — mivel valószínűleg
a tanulás jelentős része nem tudatosan történik.11 A tanulók anélkül sajátítják el
a leckék tartalmát, hogy erre tudatosan gondolnának.
Egyre több tanár játszik le zenét azért, hogy megalapozza a tanulók han-
gulatát, amint az osztályterembe lépnek. Sokan lufikkal és billegő mobilokkal
teremtik meg ezt a szinte party hangulatot.
„Az egész légkörnek fenyegetettségtől mentesnek és pozitívan kellemesnek
kell lennie.”11 — mondja az amerikai, marylandi, Mary Jane Gill, akinek koráb-
ban a személyzeti tréningek voltak gondjaira bízva a Bell Atlanticnél. Gyorsított
301
 Amikor új, biztonságos
vezetési technikákat
tanítottam
kamionsofõröknek,
Dolly Parton zenéjével
fogadtuk õket – és
imádták. Ez azonnal azt
közvetítette a számukra,
hogy örömmel
fogadjuk õket.
CHARLES SCHMID
A LIND* Intézet alapítója

*Learning in a New Dimension (Tanulás új dimenzióban).

Megjegyzés a szerzõ interjújából, San Francisco, California.

302
tanulási technikái az egyik tréningre fordított időt 42 százalékkal, egy másik al-
kalommal pedig 57 százalékkal csökkentették. És a legelső dolog, amit tett, hogy
megváltoztatta a légkört.
303 A vezető svéd tanár, a néhai Christer Gudmundsson egyetért: „A légkörnek,
attól a perctől kezdve, hogy tanulóid belépnek az osztályba, szívélyesnek kell
lennie.”12 A néhai Charles Schmid — a világ egyik úttörője az új tanítási mód-
szerek területén — a California állambeli San Franciscóból úgy találta, hogy a
hangulatformáló zene az egyik fő kulcsa annak, hogy legalább ötször jobb tanu-
lási eredményeket sikerült elérniük, mint korábban. „És ez a hatás mindenütt
jelentkezik, az óvodás kortól kezdve a számítógépes technológiát oktató üzleti
szemináriumokig.”13
A liechtensteini Stockwell — aki egyike Európa vezető, új stílusú trénere-
inek az oktatás és az üzleti élet területén — szintén úgy tartja, hogy a jól meg-
tervezett, színes poszterek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. „Az írás-
vetítők, a 35 mm-es diák és a flipchartok is nagyszerűek — mondja —, de a
poszterek mérföldekkel jobbak. Ráadásul mindegyiknek fenn kell lennie a falon,
mielőtt a tanulási szakasz megkezdődik. Ezek periférikus ingerek. Állandó jelen-
létük bevési tartalmukat az emlékezetbe, még akkor is, ha nem vagyunk tudatában
ennek.” Szerinte a színek pszichológiája is fontos. „A piros figyelmeztető szín;
a kék hűvös; a sárgát az intelligencia színének tekintik; a zöld és a barna békítő
hatással bírnak, melegek és barátságosak. Ne feledjük, hogy a hatékony poszterek
erős benyomást tesznek hosszú távú emlékezetünkre. Olyan emlékezeti képeket
hoznak létre, amelyek előhívhatók, amikor szükséges, bár tudatosan soha nem is
tanultuk meg őket.”14
Stockwell még a saját speciálisan megtervezett székeit — amelyek ideálisak
az ellazuláshoz — is magával hozza azokra a szemináriumokra, amelyeket az
Egyesült Államokban tart.
Ez szintén az a fajta lecke, amelyet minden oktatási intézmény megtanulhat
a legjobb vállalkozásoktól:
❑ A seattle-i bázisú Nordstrom ruházati áruházláncot menedzsment sze-
mináriumok tucatjai emlegetik a jövedelmező szolgáltatás modelljeként. A
Nordstrom a vásárlók próbafülkéiben mindig frissen vágott virágot tart.
❑ Minden nemzetközi légitársaság nyugtató zenével köszönti utasait a fe-
délzeten — mielőtt megtartanák a biztonsági bemutatót.
❑ Látogassunk el Hawaiira, a Csendes-óceán középső térségének turista
fővárosába, egy társasutazás keretében, ahol kellemes szünidei hangulatba csöp-
penünk, amint egy hawaii virágfüzérrel üdvözölnek bennünket.
❑ Látogassunk el Disneylandbe vagy Disneyworldbe, és azonnal lenyűgöz
a tisztaság és a teljesség légköre.
303
 Mivel az agy
képtelen odafigyelni
mindenre...,
a kevésbé érdekes,
unalmas vagy
érzelmileg sivár
órákra egyszerûen nem
fogunk emlékezni.
LAUNA ELLISON
What Does The Brain Have To Do With Learning?*
(Mit kell az agynak tennie a tanulással?)
*A cikk forrása: a Holistic Education Review, Fall 1991.

304
305 Gondolj erre, amikor legközelebb részt veszel egy iskolai vagy egy vállalati
szemináriumon, ahol ragaszkodnak a kényelmetlen, egyenes háttámlájú, fából ké-
szült székekhez, és ahol hideg, élettelen, gyakran színtelen légkör uralkodik.

A megfelelő hangulat megteremtése, és a tanulók figyelmének

felkeltése
Anne Forester és Margaret Reinhard kanadai tanárok a The Learners’ Way
(A tanulók útja) című, kitűnő könyvükben az „öröm klímájának megteremtéséről”
beszélnek minden egyes osztályteremmel kapcsolatban. Azt mondják, hogy a vál-
tozatosság, a meglepetés, a képzelet és a kihívás elengedhetetlen ennek a klímá-
nak a megteremtéséhez. „A meglepetésszerű rejtvények, a rejtélyes utazások, ta-
nulmányutak, a spontán projektek (régi idők hétköznapjai, kedvenc állatainkról
szóló bemutató, a gyerekek által kezdeményezett kutatások) nagyban gazdagítják
az olvasást, az írást és a vitákat. A gyermekek olvasmányélményei alapján elké-
szített és egyre inkább az ő irányításukkal lebonyolított szerepjátékokat és a báb-
előadásokat maguk a gyermekek ösztökélik.
Az osztályterem ritkán lesz teljesen csendes. A dolgok egymással való meg-
osztása és az interakció alapvetően fontos összetevője az öröm klímájának. A
felfedezések, az új dolgok megtanulása, az eredményesség felett érzett igazi öröm
kifejezést igényel.”
Ha az „öröm klímája” árad az ember felé, amint belép egy jól megtervezett
szemináriumi szobába vagy osztályba, ez az első lépés a hatékonyabb tanuláshoz
szükséges hangulat megteremtéséhez.*

A korai tevékenység alapvető

A következő lépés a tevékenység: pontosan mi az, aminek a végzésére a
tanulókat vagy a képzésben résztvevőket felkérik. A színes elrendezések, posz-
terek és mobilok máris elkezdik stimulálni azokat, akik főként vizuális tanulók.
A zene „mélyen megérinti” azokat, akik főleg auditív tanulók. És a korai tevé-
kenység arra készteti a kinesztetikus tanulókat, hogy azonnal kényelmesen érez-
zék magukat. E tanulási stílusok vegyítésével azt is elérjük, hogy az agy mind-
három szintje aktiválódjon: a gondolkodó agyunk, az érző agyunk és a cselekvő
agyunk. De egyéb érvek is a korai tevékenység mellett szólnak:
A dzsesszbalett típusú, zenére végzett gyakorlatok serkentik és növelik az

* A társszerző Vos bármely tanári tréning előtt legalább egy órát fordít arra, hogy felhelyezze a
kellékeket, a falat borító színes posztereket, és meggyőződik arról, hogy az összes audiovizuális
eszköz működik — beleértve a CD lejátszót is, amely a hallgatóságot fogadó zenét szolgáltatja.
A másik társszerző, Dryden, mindig arra ösztönzi a résztvevőket, hogy banánt, kiwit, narancsot
és más friss gyümölcsöt tartalmazó, agyserkentő reggelit fogyasszanak, mielőtt részt vesznek
egy innovációs szemináriumán. Később, a szeminárium kezdetén, a zenére elvégzett bemelegítő
gyakorlat után van, hogy „agytáplálóként” szolgáló banánt oszt ki azok számára, akik kifelej-
tették a reggelit.

305
 Humán bingó
Találj valakit, akire a következõ állítások jellemzõek,
és írd be a nevét a négyzetbe!
Kinesztetikus Van evezõs Ábrákat használ
tanuló csónakja az elõadásain

Van egy darabja Harmonikán játszik Vizuális tanuló

a Nagy Falból

Aludt már Volt Bulgáriában Részt vett egy mókás

reptéren éjszaka üzleti ebéden

Auditív tanuló Részt vett egy Dale Jól énekel

Carnegie kurzuson

Imádja a zenét Nagyszerû Mesés szakács

középiskolai tanár

Humán Bingó Játék: ezt a típust Libyan Labiosa-Cassone és Philip

Cassone arra használták fel, hogy megtörjék a jeget az International
Alliance for Learning évente megrendezésre kerülõ egyik konferen-
ciáján.
Jeannette Vos rendszeresen használja ezt a technikát, például tár-
sadalomtudomány stúdiumokon. Minden tanuló kap egy másolatot
egy kérdéssorból, olyan témára vonatkozóan, mint például Kína vagy
Japán, és mindenkit arra bátorít, hogy az óra elején járjon körbe a
teremben, hogy tanulótársaitól megszerezze a válaszokat.
Arra is felhasználja ezt, hogy világosan kifejezze a megértés és a jó
kapcsolatok fontosságát mint a tanítás és a tanulás alapját.

306
agyba jutó oxigén mennyiségét — az agy pedig elsősorban oxigénnel és glükóz-
zal működik.
307 Más, zenére végzett gyakorlatok — mint például az egyszerű zsonglőrkö-
dés vagy a bal láb / jobb kéz, jobb láb / bal kéz mozgások — képesek arra,
hogy azonnal serkentsék a jobb és a bal agyfélteke közötti kommunikációt,
amelyről a 11. fejezetben beszélünk majd részletesebben.
Mások el tudják lazítani a tanulókat — mentálisan és testileg is: azért, hogy
segítsenek nekik elérni a relaxált állapotot. A kanadai pszichológus, Tom Wujec,
több ilyenről tudósít a Pumping Ions — Games and Exercises to Flex Your Mind
(Áramló ionok — Játékok és gyakorlatok elméd rugalmasságáért) című művében.
Más aktivitások megtörik a jeget, és segítenek abban, hogy a résztvevők
megismerjék egymást — továbbá hogy a jelenlévő tehetségeket felmérjük a spe-
cifikus elrendezésen belül és kívül.
Libyan Labiosa-Cassone és Philip Cassone minneapolisi gyorsított tanulás
trénerek gyakran a „Humán Bingó” (lásd a túloldalon) nevű játékkal kezdik nem-
zetközi szemináriumaikat. A résztvevőknek két percük van arra, hogy megismer-
jenek annyi embert, ahányat csak lehet.
Más tevékenységek pozitív hangulatba képesek juttatni bennünket. Az
ausztráliai Capelli gyakran arra kéri tanulóit, hogy:
❑ Üljenek párba — olyannal, akivel azelőtt még soha nem találkoztak —,
és fordítsanak 45 másodpercet arra, hogy háttereik legérdekesebb aspektusairól
beszámoljanak; így minden egyes személy azzal kezdi az ülést, hogy olyan té-
mára fókuszál, amelyben személyesen sikeres (megerősítve az önbecsülést).
❑ Masszírozzák meg egymás nyak- és vállizmait, hogy elősegítsék az el-
lazulást.
❑ Énekeljenek el együtt egy különlegesen megkomponált Attitüd dalt —
„A Nagy A az életemben (a tanulók az A-T-T-I-T-Ü-D minden betűjét a karjuk-
kal betűzik ki, a zenével összhangban).”15
Nyilvánvalóan a technikák alkalmazásai függenek attól, hogy egy szokásos
iskolai osztályt tanítunk, egy speciális témájú szemináriumot tartunk vagy egy
nemzetközi szimpóziumot vezetünk be.
Eric Jensen, a SuperTeaching (SzuperTanítás) és a SuperCamp (SzuperTá-
bor) társalapítója, úgy vélekedik, hogy két lényeges elem határozza meg a tanu-
lást: az állapot és a stratégia. A harmadik nyilvánvalóan a tartalom. Az „állapot”
teremti meg a megfelelő hangulatot a tanuláshoz. A „stratégia” a prezentáció
stílusára vagy módszerére utal. A „tartalom” maga a téma. A nagyon jó órán
mindhárom jelen van.
Sok hagyományos iskolai rendszer azonban figyelmen kívül hagyja az
„állapotot”, pedig ez a legkritikusabb a három közül. Az „ajtót” ki kell nyitni
a tanuláshoz, mielőtt az igazi tanulás megtörténhet. És ez az „ajtó” érzelmekből
307
 Meg lehet tanulni egy nap alatt
1200 idegen szót?
A gyorsított tanulás idegennyelvi tréningen való
alkalmazására vonatkozó legjelentõsebb állítások
Dr. Georgi Lozanovtól származnak.
Arról számol be*, hogy a bolgár hallgatók számára
könnyebb volt 1000-1200 új, egy nap alatt megtanult
idegen szóra emlékezni, mint 500 szóra.
Az itt bemutatott eredményeit 896 „szuggesztopéd”
nyelvtanfolyam tapasztalatai alapján állította össze:
Szavak Hallgatók Megjegyzett
száma száma szavak százaléka
100-ig 324 92,3%
100 - 200 398 96,9%
201 - 400 93 93,1%
401 - 600 53 90,4%
1000 - 1200 28 96,1%
*Dr. Lozanov eredményeirõl a Suggestology and Outlines of
Suggestopedy (A szuggesztológia és a szuggesztopédia körvonalai)
címû könyvében számol be részletesen, kiadja a Gordon and Beach,
New York (1978).
E könyv mindkét szerzõje jelen volt 1991-ben a Washington állambeli
Seattle-ben Dr. Lozanov vitaindító elõadásán, melyet a Society for
Accelerative Learning and Teaching (A gyorsított tanulás és tanítás tár-
sasága) rendezett.
Az igazság kedvéért azonban megemlítjük, hogy kutatásaink során
sehol sem találkoztunk (Bulgárián kívül) olyan eredményekkel, ame-
lyek megközelítették volna a fenti beszámolót. Dr. Charles Schmid San
Franciscóban arról számolt be, hogy a tanulók, akiknek egy nap alatt
400 szót mutattak be, három napon belül (lásd a 323. oldalon) elég jól
fel tudták használni ezeket a beszélgetésekben.

308
áll — ez a „tanulás kapuőre”, amelynek nagy része van abban, hogy tökéletesen
fogékony állapotba kerüljünk.
309
A megfelelő agyhullám
Az egyik legfontosabb lépés ehhez, hogy mindenkinél elérjük a „megfelelő
agyhullámhosszon” való működést. És valószínűleg itt merül fel a legironiku-
sabb ellentmondás: ahhoz, hogy gyorsabban tanuljunk, le kell lassítani az
agyunkat. Egyik „agyhullámunk” nyilvánvalóan a mélyalváshoz a leghatéko-
nyabb. Egy másik az inspiráció állapotának elérésében. És egy harmadik, amely-
nek leginkább tudatában vagyunk: mindennapi életünk nagy kiterjedésű tudatos-
ságában. Számos tanulmány szerint azonban a negyedik agyhullám a leghatéko-
nyabb „frekvencia” a könnyű, hatékony tanuláshoz: az, amelyet egyesek alfa ál-
lapotnak neveznek.16

Szólaltassuk meg a zenét!

Kutatási projektek tucatjaiban azt találták, hogy a zene nagyon hatékony
segítség abban, hogy ráhangolódjunk az alfa frekvenciára.17
„A zene tanulásban való felhasználása természetesen nem új” — magya-
rázta számunkra Charles Schmid, kaliforniai gyorsított tanulás újító, nem sokkal
halála előtt. „Az ábécét zenére tanultuk — ABCD — EFG — HIJK — LMNOP.
Azonban az utóbbi 25 évben óriási mértékben kiterjesztettük zenéről való tudá-
sunkat. Azt találtuk, hogy agyunk egy speciális típusú relaxációban — amelyet
zene indukál — a legnyitottabb és legfogékonyabb a beérkező információra. Ez
nem az a típusú relaxáció, amely elalváshoz készít elő minket. Ez az ellazult
éberség állapota — amelyet néha relaxált tudatosságnak nevezünk.”18
Sok újonnan szerzett tudásunk ezen a területen arra az úttörő kutatásra épül,
amelyet az 1950-es években Georgi Lozanov, bolgár pszichiáter és oktató indított
el. Lozanov elkezdte meghatározni, hogy miért rendelkeznek bizonyos emberek
szuper-memóriával.
Kutatással eltöltött évek után arra a következtetésre jutottunk, hogy mind-
annyian rendelkezünk egy „optimális tanulási állapottal.” Ezt akkor érjük el
— magyarázza —, „amikor a szívritmus, a légzés és az agyhullámok simán
szinkronba kerülnek egymással, és a test ellazult állapotban van, azonban az
elme koncentrált, és készen áll az új információ befogadására.”19
A kutatási eredmények gyakorlatba való átültetésével Lozanov elképesztő
eredményeket ért el, különösen az idegennyelv-tanulás területén. Az 1960-as
évekre a Berlitz, (akkoriban a világ legnagyobb nyelvi-tréning iskolája) azt ígérte
tanulóinak, hogy néhány napos tréningjük után a hallgatók 200 szót tudnak meg-
tanulni — a képzés 30 órás volt.
Azonban Lozanov kutatása arról számolt be, hogy a bolgár tanulók 1200
309
 A zene csökkenti a
stresszt, enyhíti a
szorongást, növeli az
energiát és segíti az
ismeretek felidézését.
A zene intelligensebbé
teszi az embereket.
JEANNETTE VOS
The Music Revolution*
(A zenei forradalom)

*Kiadja a The Learning Web Ltd.,

Auckland, New Zealand.

310
szót tanultak meg egy nap alatt, és ezekre figyelemre méltóan, 96,1 százalékban
emlékeztek is.20
311 Mások az ő kutatásaira építettek. Schmid szerint: „Ma már tudjuk, hogy a
legtöbb ember ebben az ideális tanulási állapotban meglehetősen könnyen és
gyorsan ér el eredményeket. A mély légzés az egyik legelső kulcs. A zene a
második — egy meghatározott ütemű, specifikus zene, amely segít minket lelas-
sítani: valahol 50-70 percenkénti leütés mellett.”
A legnépszerűbb zene, amely segít elérni ezeket az eredményeket, a 17. és
18. századi barokk iskola zeneszerzőitől származik: az olasz Arcangelo Corellitől,
a velencei Antonio Vivalditól, a francia François Coupertintől és a német Johann
Sebastian Bachtól és George Friedrich Händeltől.
Lozanov úgy találta, hogy a barokk zene összehangolja a testet és az agyat.
Különösképpen a szupermemória érzelmi kulcsát szabadítja fel: az agy limbikus
rendszerét. Ez a rendszer nem csak az érzelmeket dolgozza fel, hanem ez köti
össze a tudatos és a tudat alatti elmét is.
Amint azt Terry Wyler Webb és Dougles Webb briliáns módon hozzáteszik
az Accelerated Learning With Music: A Trainer’s Manual (Gyorsított tanulás
zenével: Tréneri kézikönyv) című művükben: „A zene az összekötő országút az
emlékezeti rendszerhez.”21
Vivaldi Négy évszaka az egyik legismertebb barokk zenei darab, amellyel
elkezdhető az utazás ezen az országúton. Könnyűvé teszi, hogy kizárjunk más
gondolatokat, és, hogy elképzeljük az évszakokat. Händel Vízizenéje szintén mé-
lyen nyugtató. Tanárok, akiket az új tanulási technikákkal képeztek ki, Johann
Pachelbel D-dúr kánonját szeretik leginkább felhasználni a feszültség enyhítésére.
E tanárok közül legtöbben speciálisan előkészített kazettákat is felhasznál-
nak minden tanulási fázis elkezdéséhez — nyugtató szóképekkel, amelyek illenek
a zenéhez, és segítik az ellazulást. Ilyen kazettákat mi magunk is készíthetünk
vagy vásárolhatunk. Az oktatásban kulcsszerepük abban van, hogy a tanulókat
ellazult, befogadó állapotba juttatják, így a tanulásra tudnak fókuszálni.

Döntsük le a tanulás akadályait!

Lozanov szerint három fő akadálya van a tanulásnak: a kritikus-logikus aka-
dály („Az iskola nem könnyű, hogyan is lehetne a tanulás vidám és könnyű?”)
az intuitív-érzelmi korlát („Hülye vagyok, tehát nem fogom tudni ezt megcsinál-
ni”) és a kritikus-morális korlát („A tanulás kemény munka — így jobban teszem,
ha nyugton maradok”). Értsük meg, hogy a tanuló „honnét származik”, és szo-
rosabb kapcsolatot leszünk képesek vele kiépíteni. Lépjünk be a világába, és az
ellenállást gyorsan és simán megszüntethetjük.

311
 ELÕRELÉPÉS
SAJÁT AKCIÓTERVEM

1. CÉL:
2. KÖRNYEZETI ELLENÕRZÉS:
Milyen erõforrásaim vannak? Mi jó van benne az én számomra?
Mi jó van benne a környezetem számára?
3. ELKÖTELEZETTSÉG:
Kész vagyok-e arra, hogy minden szükséges lépést megtegyek a
célom eléréséhez?
4. AKCIÓ:
Elsõ lépés:
Következõ lépés:
Utánkövetés:
5. ELÕRE LÁTHATÓ AKADÁLYOK:
6. ELLENÕRZÉS:
Hogyan ellenõrzöm? Hogyan csinálom? Ki tud tanácsot adni?
7. TÁMOGATÁS:
Milyen támogatásra van szükségem?
8. ÁTTEKINTÉS:
Mit kell rendbehoznom ahhoz, hogy elérhessem a célomat?
9. ÖNÉRTÉKELÉS:
Milyen mértékben értem el a célomat?

Egy egyszerû ellenõrzõ lista, amelyet Jeannette Vos arra használ,

hogy a célkitûzésben és a céljaikra való fókuszálásban
segítsen a tanulóknak.

312
Bátorítsuk a személyes célkitűzést és a tanulási eredmények elérését!
313
Ösztönözzük a tanulókat arra, hogy tűzzék ki saját céljaikat — és tervezzék
meg saját jövőjüket. Ha tudják, merre tartanak, akkor az útjukra fókuszálnak.
Tapasztalatunk szerint legtöbben túlteljesítik személyes céljaikat, amelyeket saját
maguk tűztek ki — valószínűleg ez a legigazabb elv a vezetésben.
Az osztálytermi célkitűzésben mindketten ösztönözzük az „MVBÉSZ” já-
tékot — arra fókuszálva, hogy „Mi Van Benne az Én Számomra?” Nem önzően,
hanem résztvevő módon, esetleg párosával, elmondjuk egymásnak vagy a tanár-
nak, hogy konkrétan mit várunk el egy órától, egy naptól vagy egy tanévtől.
Fontos az a mód, ahogyan ezt bevezetjük, különösen az iskolában. Sok ve-
szélyeztetett gyereket nagyon feldühít a hagyományos „Ma-ezt-fogjátok-megta-
nulni” bevezető. A jó tanárok ehelyett kezdettől fogva arra ösztönzik a tanulókat,
hogy tűzzék ki saját céljaikat, és fogalmazzák meg azt, hogy mit várnak el egy
órától.
A tanulók gyakran „rejtett napirendekkel” érkeznek — és nem mindig „elé-
gíti ki” őket a tanár napirendje. A kulcs az, hogy a tanulást társas viszonnyá
alakítsuk, ahol a tanár készíti elő a „tananyag részeinek” lehetséges svédasztalát,
és a tanulók nagy beleszólást kapnak abba, hogy mit akarnak ebből kihozni.
Vizualizáljuk a célunkat!
A vizualizálás hatalmas tanulási eszköz. Egy kevésbé hatékony tanár azt
mondhatja: „Ne felejts el tanulni, különben gyengén fogsz teljesíteni a közelgő
vizsgán” — ez egy negatív megerősítés.
Eric Jensen két jobb módszert javasol. Az egyik az, hogy bátorítsuk a ta-
nulókat annak pontos elképzelésére, hogy miképpen használnák fel újonnan szer-
zett tudásukat a jövőben. A másik az, hogy pozitív gondolatot ültessünk el, ame-
lyen keresztül arra ösztönözzük a tanulókat, hogy átböngészve tankönyvüket, ke-
ressék meg a konkrét válaszokat, amelyeket a jövőben felhasználhatnak.
Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni ezt a pontot: sok tanár nincs tisztában az-
zal, hogy a negatív szuggesztiók milyen károsak tudnak lenni.
Keltsünk érzelmeket!
Fontos hangsúlyozni, hogy az agy érzelmi, „limbikus” része jelenti a hosszú
távú emlékezetünkhöz való hozzáférést, tehát az a jó tanítás, amely meleg érzel-
meket ösztönöz. Ez biztosítja azt, hogy amit tanultunk, mélyen az emlékezetünk-
be kerüljön.

2. Kulcsok a jó prezentációhoz
A pozitív légkör és a kapcsolatteremtés a legfontosabb
Minden jó előadásnak tanulóközpontúnak kell lennie, és össze kell, hogy
kapcsolódjon a tanulók saját céljaival, valamint már meglévő tudásukkal. „Minél
313
 Az ember
legértékesebb
eszköze
(a tanulás-
ban) a
pozitív
hozzáállás.
BOBBI DePORTER
Quantum Learning* (Kvantum tanulás)

*Kiadja a Dell Publishing, 666 Fifth Avenue, New York, NY 10103.

314
több összeköttetést hozunk létre, annál többet tanulunk.” A virág tökéletes me-
tafora, hogy ezt pozitív képpel társítsuk: „Mi szükséges ahhoz, hogy virágainkat
növekedéshez segítsük?”
315 Egy másik technika, amely kezdetektől garantálja a tanulók és a tanár össz-
hangját, az, amikor egy puha, színes labdát dobunk az önként jelentkezőkhöz,
hogy elmondhassák azt, amit a témáról már tudnak, és elmetérképet rajzolunk,
amelyen ábrázoljuk az azonos pontokat — így egy előre elkészített térkép számba
veszi a fő „tanulási ágakat”.
A szakaszokat úgy tervezték meg, hogy a tanulókat minden tárgyban arra
ösztönözzék, hogy azonosítsák, amit meg akarnak tanulni, és utána abból indul-
janak ki, amit már tudnak — és ez általában lenyűgöző mennyiség szokott lenni.
A prezentáció egészének is pozitívnak kell lennie. A facilitátornak soha,
semmilyen módon nem szabad azt sugallnia, hogy az óra minden, csak nem vi-
dám — például úgy, hogy „most vége a szünetnek, térjünk vissza a kemény mun-
kához”.
Lozanov a gyorstanulási folyamatot „szuggesztopédiának” nevezte el, a
„szuggesztológia” után —, azonban ezt szerencsétlen fordításnak tekinthetjük.
Stockwell szerint: „Az elnevezés meglehetősen szokatlan, azonban ha a »sugall-
ni« kifejezést az »ajánlani« vagy »felkínálni« jelentésben szemléljük, akkor köny-
nyebb megérteni a kapcsolatot.”22
Amint azt a korábbi fejezetekben említettük, a szuggesztió ereje mindenek
felett való a tanulásban: mindannyian akkor teljesítünk jól, amikor hisszük, hogy
képesek vagyunk megcsinálni; és kudarcot vallunk, ha bukást várunk. Minden
felnőtt megtapasztalhatta, hogy a gyerekek tanulási képességei kedvező, pozitív
légkörben szárnyalnak. Minden jó, Lozanov-féle facilitátor megpróbálja újrate-
remteni ugyanezt a pozitív, örömteli légkört az osztályteremben. És, mint minden
jó reklámszöveg-író, nem restellik a fáradságot, hogy hangsúlyozzák a téma köny-
nyűségét. A japán nyelvet tanító tanárok felhasználhatják az „Icsi, ni, szán, si,
go, roku!” gyakorlatot, amelyet az első kötetben mutattunk be.
Üzleti szemináriumokat jól lehet megnyitni az 52 éves, turmix gépeket áruló
Ray Krok történetével, aki Kalifornia egyik hamburgeresénél tett első látogatása
alkalmával fogalmazott meg magának egy gondolatot, amelyből végül kialakult
a McDonald’s — annak példájaként, hogy micsoda hatalmas projektek alakul-
hatnak ki nagyon szerény kezdetekből.
Lozanov a tudatos és a tudattalan prezentáció összekötésének fontosságát
emeli ki. Szerinte mindannyiunknak óriási, feltárásra váró agyi kapacitásaink van-
nak. Azt gondolja, hogy minden tanulás legfontosabb része tudattalanul megy
végbe; és a jó tanárok — prezentációjuk logikusságával, etikusságával, élvezhe-
tőségével és stresszmentességével — eltávolítják a tanulás korlátait. Figyelembe
veszik a poszterek és a „periférikus anyagok” fontosságát, mint amelyek részei
a teljes prezentációnak.
317
315
 Próbáld ki ezt
a léggömb tesztet,
hogy képességeidet
másokéval
összehasonlíthasd!
Hogy demonstrálni tudjuk egy csoport tagjainak a tanulásban és a
munkában megmutatkozó egyéni erõsségeit, adjunk mindenkinek
négy, különbözõ színû léggömböt. Ezután kérjünk meg mindenkit,
hogy az alábbi négyzetekbõl válassza ki nyolc fõ erõsségét.

Kreativitás (piros) Kommunikáció (kék)

Nyitott Írás
Laterális gondolkodás Beszéd
Ötletbörze Odafigyelés
Képzelõerõ Vizualizálás

Ügyintézés (sárga) Szervezés (zöld)

Pénzügyi Vezetõ
Strukturált Egyszerûsítõ
Logikus Delegáló
Szekvenciális Kezdeményezõ

Ezután kérjünk meg mindenkit, hogy fújja fel a négy lufit annyira, hogy
azok mérete megfeleljen a fõ erõsségeiknek. Vagyis ha valaki a piros
négyzetbõl mind a négyet kiválasztja, a kékbõl viszont csak egyet,
akkor a kék lufit csak a piros egynegyedéig kell felfújnia. Utána osszuk
fel a csoportot négyfõs kiscsoportokra, így egyesíthetik erõsségeiket
mindegyik négyzettel kapcsolatban.*

*A léggömb-összeillesztés a fent bemutatott formájában az Excel

Human Resource Development igazgatójától, Alistair Rylatt-tõl szár-
mazik, P.O. Box 164, Newtown 2042, NSW, Australia.

316
A teljes képet mutassuk be először
Lényeges prezentációs technika, hogy először a „nagy képet” mutatjuk be
— áttekintést nyújtva, hasonlóan a puzzle játékok képeihez, így az összes darab
később a helyére kerülhet. Ismét hangsúlyozzák, hogy a poszterek vagy más pe-
riférikus anyagok jó előre bemutathatják a nagy képet — így mindig a fókusz-
pontban lehetnek.
Egy történet elmesélése szintén nagyszerű áttekintő technika.
A tanulmányutak erősen ajánlottak bármilyen tanulmány megkezdésekor —
azért, hogy a nagy képet működés közben láthassuk.
Elmetérképek rajzolása a tanulás kezdetén, amelyek magukban foglalják az
összes fő „ágat”, lehetővé teszi a tanulóknak, hogy később odarajzolhassák a
kisebb ágakat is.
Vonjuk be a tanulásba valamennyi érzékszervet!
Minden jó prezentáció hatást gyakorol az összes egyéni tanulási stílusra.
Szinte minden oktatási rendszerben a leginkább figyelmen kívül hagyott
tanulási stílus a kinesztetikus — vagy a mozgásos. Minden jó tanulási tapasztalat
sok szóbeli stimulációval, sok zenével, sok képpel rendelkezik — azonban az
igazán nagyszerű tanárok gondot fordítanak arra, hogy sok cselekvés, sok rész-
vétel és sok mozgás is legyen. Még akkor is, ha a tanulók vizuális típusúak,
mindenki cselekvésbe ágyazza az információt.
Lépjünk ki az előadói szerepből!
Valószínűleg ez követeli meg a legnagyobb személyes változást a tanítási
stílus kapcsán. Az összes nagyszerű „tanár” aktivátor, facilitátor, edző, motivátor
és szervező.
Fordítsunk figyelmet a „nem tudatos” tanulási folyamatokra!
Mivel a Lozanov megközelítését alkalmazók azt mondják, hogy a legtöbb
tanulás „nem tudatos”, a szoba elrendezése, a poszterek, a testbeszéd, a beszéd
tónusa és a pozitív attitűd alapvető részét képezik a tanulási folyamatnak.
Fontos a sok szerepjáték és „szerep”
A Lozanov módszerével tanítók arra is ösztönzik hallgatóikat, hogy
„játsszák el a darabot”. Kevés hatékonyabb módja van a tudományok elsajátítá-
sának, mint az, hogy eljátsszuk híres tudósok szerepeit, vagy ha úgy tanulunk
történelmet, hogy egy történelmi színtérre helyezzük magunkat.
Szervezzünk sok „állapotváltást”!
A legjobb tanárok sok „állapotváltást” szerveznek, így a tanulók váltogatják
az éneklést, a tevékenységeket, a beszélgetést, a megfigyelést, a ritmizálást, az
elmetérképezést, a csoportos vitákat. Ennek két oka is van:
317
 Mivel a zene
egyszerre nyugtat
és serkent,
az egyik leggyorsabb
módját nyújtja annak,
hogy egy csoport
hangulatát befolyásoljuk.
JEANNETTE VOS
The Music Revolution* (A zenei forradalom)

*Kiadja a The Learning Web Ltd.,

Auckland, New Zealand.

318
319 1. Megerősíti az információt minden tanulási stílus esetében; és
2. Tömbökre osztja fel az órát a könnyű tanulás érdekében.
Mindkettőnek nagy hatása van arra, hogy milyen mértékben sajátítjuk el az
információt. Például, mára bebizonyosodott, hogy bármilyen prezentáció során a
tanulók általában legkönnyebben azokra az információkra emlékeznek, amelyeket
először, illetve utoljára hallottak, vagy a „kiemelkedőkre”, amelyek megragadták
fantáziájukat. A rendszeres „állapotváltások” számos lehetőségét biztosítják a
„kezdeteknek”, a „végeknek” és a grafikus példáknak.

Tegyük a tanulás tanulását minden kurzus kulcsfontosságú részévé!

Minden tanulás közül valószínűleg ennek van a legátfogóbb, leginkább
óhajtott eredménye. Így a technikákat bele kellene vegyíteni minden tevékeny-
ségbe.

A Lozanov „koncertek”
Lozanov valószínűleg legnagyobb hozzájárulása az oktatáshoz szintén a ze-
ne területéről származik: nem csupán az elme ellazításával és erősen befogadóvá
tételével, hanem azzal is, hogy zenét használt fel arra, hogy az információt be-
úsztassa az ember lenyűgöző emlékezeti rendszerébe.
Lozanov két koncertet javasol. Szintén Charles Schmid volt az, aki találóan
foglalta össze ennek elméletét és gyakorlatát: „Ha — mondjuk — egy osztály
egy idegen nyelvet tanul, első lépésként a tanár egy szerepjáték, és egy képekben
történő áttekintés formájában elrendezi az új szókincset. A diákok csendben ül-
nek, és figyelik a »mentális mozit«. Rögtön ezután jön az első koncert, amit
Lozanov aktív koncertnek nevezett el. Amíg a tanulók a szöveget nézik, addig a
tanár megszólaltatja a kiválasztott zenét, és erre a zenére olvassa fel az idegen
nyelvű szöveget. Körültekintően adja elő a szavakat, drámai módon a zene rit-
musához igazítva.
„Semmiféle varázslat nincs ebben; pontosan ezért van az, hogy könnyebb
megtanulni egy dal szövegét, mint megjegyezni egy jegyzetelt oldal szavait. A
zene valahogyan egy szállító szerepét tölti be, és a tanár a zenén szörfözik végig
— mintha elkapott volna egy hullámot.”23
Lozanov második tanulási fázisát passzív koncertnek hívják.
321 Ismét Charles Schmid szavait idézzük: „A második koncert közvetlenül az
elsőt követi. És itt nagyon specifikus barokk zenét használunk — ez percenként
körülbelül 60 ütemes, és nagyon pontos. És amíg a nyelv első olvasása nagyon
dramatikus volt, a másodikra egy sokkal természetesebb intonáció jellemző. Most
azt ajánlják a hallgatóknak, hogy csukják be a szemüket, ha akarják — de nem
muszáj. A szöveget félreteszik, és elképzelik mondjuk, hogy egy színházban van-
nak abban az országban, amelynek nyelvét tanulják, és valaki a háttérben eljátssza
319
 Lozanov szerint
egy jól
elõadott koncert
a tanítás
60 százalékát
végzi el
az idõ
5 százaléka alatt.
TERRY WYLER WEBB és DOUGLAS WEBB
Accelerated Learning With Music:
A Trainer’s Manual*
(Gyorsított tanulás zenével: Tréneri kézikönyv)

*Kiadja az Accelerated Learning Systems, Norcross, Georgia 30092.

320
a történetet. Általában ez az utolsó része egy bizonyos nyelvi foglalkozásnak —
a tanulók ezután hazamennek, és még mielőtt lefekszenek, valószínűleg átfutják
az idegen nyelvű »darabot«.” Az éjszaka folyamán a tudatalattijuk működésbe
lép — és elkezdődik az automatikus transzfer a hosszú távú emlékezeti tárba.
Lozanov követői azt állítják, hogy a zene ily módon való használata segítségével
a tanulás 60 %-a teljesíthető az idő 5 %-a alatt.24
Gyorsan hozzátesszük, hogy még Lozanov lelkes követői sem ajánlják a
teljes „koncert” technikáját minden foglalkozás alkalmával. Még az olyan pon-
tosan behatárolható tanulásnál is, mint az idegennyelv-tanulás, talán csak három
„koncertet” érdemes tartani hetente. A tanulás összes többi kulcs összetevőjét
azonban más órákon is ajánlott alkalmazni.

3. A gondolkodás és a mélytudatba való elraktározás

elősegítése
Az oktatás természetesen nem csupán az új információk elsajátításáról szól.
A tanulás a hallottakról való elgondolkodást és az emlékezetben való elraktáro-
zást is magában foglalja.
A gondolkodás megtanulása minden nevelési programnak lényeges részét
képezi, és a jó facilitátorok „gondolkodási játékokat” és „elmejátékokat” hasz-
nálnak az információ szintetizálásának részeként — pontosan úgy, ahogyan az
„állapotváltásról” is gondoskodnak. Üzleti szemináriumokon ennek mókás témá-
kon keresztül történő bemutatását találtuk a legjobbnak: megtervezni a „golflab-
dát, amelyet nem lehet elveszteni” vagy a „Mi van akkor, ha . . . ?” játékok az
egyes csoportok aktivitásaitól eltérő témákban.
Az emlékezetben való mély tároláshoz Lozanov aktív és passzív koncertjei
jelentik a csúcsot. Úgy tervezték azokat, hogy elérjék a hosszú távú emlékezeti
rendszert azért, hogy — nem tudatosan — összekössék az új információt a már
eltárolt adatokkal.

4. A tanultak aktív előhívása

Az információ tárolása szintén csak egy részét képezi a tanulási folyamat-
nak. Az információt el is kell tudni érni. Tehát a következő lépés az „aktiválás”.
A játékok, a paródiák, a viták és a szerepjátékok mind-mind felhasználhatók
az emlékezeti bankok „aktiválásában” — és a tanulási utak megerősítésében.
Ez nem igényel többletmunkát a tanártól, sőt — éppen ellenkezőleg. A ta-
nulók imádják megszervezni saját szerepjátékukat, előadásaikat, vitáikat és játé-
kaikat. Adjuk meg számukra az esélyt, hogy bemutathassák újonnan szerzett in-
formációikat az osztály többi tagja számára — bármilyen módot is válasszanak
erre.
321
Lozanov zenéi a két „koncerthez”*
AKTÍV KONCERT PASSZÍV KONCERT
Beethoven: B-dúr zongo- Vivaldi: 6 fuvolaverseny
raverseny op. 19
Händel: B-dúr orgona-
Mozart: D-dúr „Haffner” verseny, op. 7, No. 6.
szimfónia és D-dúr
J.S. Bach: G-dúr
„Prágai” szimfónia
korálelõjáték
Haydn: C-dúr hegedû-
Corelli: Concerti Grossi
verseny No. 1 és G-dúr
op. 6. No. 4, 10, 11, 12
hegedûverseny No. 2
J. S. Bach: G-dúr fantázia
Haydn: C-dúr, „Óra” szim-
orgonára; c-moll fantázia
fónia No. 101 és G-dúr
„Üstdobpergés” Szimfónia Couperin: csembaló-
No. 94 szonáták; „Le Parnasse”
(Corelli apoteózisa);
Mozart: A-dúr hegedû-
„L’Estrée”, Rameau:
verseny K.219; A-dúr
csembalómûvek No.1 és
Szimfónia K.201 és g-moll
No.5.
szimfónia K.550
Brahms: D-dúr hegedû-
verseny op. 77

*Georgi Lozanov és Evalina Gateva The Foreign Language Teacher’s

Suggestopedic Manualjából (Az idegennyelv-tanár szuggesztopédiai
kézikönyve), kiadja a Gordon and Breach, New York, 1988. A másik
válogatást lásd az elsõ kötetben.

322
323 Schmid így ír le egy jellegzetes aktivációs munkarészt, miután a franciát
tanuló diákok aludtak egyet a koncert szakaszra: „Másnap reggel vagy 48 órán
belül a tanulók visszajönnek; még egyetlen szót sem beszéltek franciául — leg-
alábbis ami az új szókincset illeti. Ezután következik az a három vagy négy óra,
amelyet aktivációnak hívunk.
Most a szókincsre épülő játékokat játszunk. Különféle módokon tápláljuk
a tanulók agyát. Mindezt már nem tudatos szinten megtettük azzal, hogy a francia
játékuk képeit és szavait bemutattuk számukra. Ezután zene segítségével betáp-
láltuk ezt tudatalattijukba. És most különböző módokon serkentik agyukat, hogy
biztosítsák a tárolást. Nyugodtan állíthatom: ma már semmilyen más módon nem
tanítanék.”
Schmid, aki sajnos nem sokkal az interjúnk után elhunyt, a zene, a pszi-
chológia és az idegennyelv-tanítás területein szerezte meg diplomáit. Évekig ta-
nított hagyományos módszerekkel a texasi és a New York-i egyetemen, mielőtt
az új technikák „rabjává vált”.
„Elkezdtem franciát, németet és néha olaszt tanítani ezekkel az új techni-
kákkal; látni akartam, hogy vajon működik-e a rendszer, hogy valóban olyan-e,
amilyennek agyba-főbe dicsérik. És le voltam nyűgözve. Egy három és fél órás
osztályban tanítottam a hallgatókat. 400 francia szót adtam nekik, mondjuk, az
első napon. És a harmadik nap végére különféle beszélgetésekben voltak képesek
visszamondani őket. És ez soha nem fordult elő azelőtt.
Korábban az egyetemen, ha a tanulóknak napi 25 szót adtam a korábbi mó-
don, boldogok voltak, ha másnap tízre emlékeztek. Meg voltam győzve.
Valójában, amikor én magam először kezdtem el használni a technikákat,
körülbelül a harmadik nap után azon a nyelven kezdtem el álmodni. És ezt a
visszajelzést soha azelőtt nem tapasztaltam.”
Schmidet tapasztalatai kétségkívül meggyőzték az új tanulási módszerek
előnyeiről: „Szerintem a tanulási folyamat felgyorsulása körülbelül ötszörösére,
hússzorosára — talán huszonötszörösére — tehető a hagyományos módszerek-
hez képest. Azonban nem csak a felgyorsulásról van szó: a tanulás minősége
az, ami megváltozott. És a visszajelzés. Azt mondják: »Ez mókás. A középisko-
lában miért nem így tanultam?«
Mostanában egy New England-i telefonos társaság tanulói arra használták
ezeket a módszereket, hogy optikai szálakról és a technikai telekommunikációs
munkáról tanuljanak. A hallgatók a padlón ültek, fahasábokkal játszottak, ösz-
szeillesztették őket és megértették, hogy mi történik egy optikai szálban. A tréner
azt mondta: »Oké, ideje szünetet tartani.« És a hallgatók azt válaszolták: »Ön
tartson szünetet; mi jól érezzük magunkat; tanulunk; ezt még befejezésül át-
vesszük.« Ilyesmire gondolok. Ez működik, és szórakoztat is.”
323
 Minta egy tanulási
játék megtervezéséhez
Ha megkérjük a tanulókat, hogy tervezzék meg saját tanulási
játékukat, az már önmagában is hatékony tanulási eszköz lehet.
Az alábbi Aha! Játékot* Gordon Dryden tervezte, hogy a hallgatók
számára megtanítsa az innováció alapelveit:

J
Egy rövid, grafikus, színes diaprezentáció, amely bemutatja
1 a kreatív gondolkodást és a problémamegoldást, fel-
használva az elsõ kötet negyedik fejezetének példáit.

J
A játék egy ananász nyolc szeletén alapul. Mindegyik
2 szelet a marketing körének egy-egy aspektusára utal: a ter-
mék vagy szolgáltatás; a vásárlók; a bemutatás; az ár vagy
jövedelmezõség; a termékelosztás; a promóció; elégedett
vásárlók teremtése; világszintû piaci rések kihasználása.

J
A játék egyik fajtájában minden szelethez 11 kulcs marke-
3 ting tipp tartozik egy munkafüzetben. A tanulók két
dobókockát használnak, és bármi is jön ki összegként,
megvitatják a következtetéseket, vagy kvíz játékokon
keresztül keresnek hozzá példákat.

J
Egy másik verzió egy társasjáték, egy a Hétköznapi
4 Tevékenységhez vagy Roger von Oech Kreatív nagycso-
magjához hasonló kártyákkal.

J
Az Aha! Játékot általában egy elképzelt termékproblémán
5 keresztül játsszák (mint például fölös banán eladása), a
nyolc szelet pedig sok „állapotváltást” és szünetet biztosít –
a grafikus, vizuális prezentáció, a csoportos mûhelyek, a
páros megvitatások és a kvízjátékok között. Gondolkodási
és problémamegoldási készségeket tanít a marketing
alapelvein felül.

*Az Aha! Játékot a The Learning Web Ltd.,

(Auckland, New Zealand) szerzõi joggal védi.

324
5. Alkalmazzuk a tanultakat!
325
Nézetünk szerint a tanulás igazi tesztje nem egy többszörös választás kér-
désein keresztül lebonyolított írásbeli vizsga. A kulcs az, hogy fel tudjuk hasz-
nálni a tanultakat, és hogy alkalmazni tudjuk azokat a megfelelő helyzetekben
— lehetőleg a való életben.
A francia tanfolyam igazi tesztje az, hogy milyen jól beszélünk franciául.
Egy értékesítési tanfolyam igazi tesztje az, hogy mennyire jól tudunk eladni.
Zongorázni a zongorázáson keresztül tanulunk, a gépírást a gépíráson ke-
resztül, a kerékpározást a kerékpározáson keresztül, a nyilvánosbeszédet a nyil-
vánosbeszéden keresztül. Ezért a legjobb tanárok és az üzleti szemináriumok
szervezői sok tevékenységi szakaszt terveznek, hogy támogassák az elméletet,
így a tanulók jelentős mértékben használhatják és alkalmazhatják azt, amit ta-
nulnak.
A tanulók tanítókká képzése
Csakúgy, mint az aktivációról szóló részben, amellett szólunk, hogy a ta-
nulókat párokban és csoportokban dolgoztassuk, szabad kezet adva számukra a
főbb pontokról szóló előadások elkészítésében. A tanári tréningeken dolgozó cso-
portokat arra kérhetjük például, hogy kristályosítsák ki a neveléslélektan speci-
fikus aspektusait. És egyre több iskola használja a „pajtás” rendszert, ahol egy
idősebb vagy egy képzettebb tanuló segít egy másikat, s ebből mindkettőjüknek
előnye származik.
Az elmetérképezés ösztönzése
Már beszéltünk az elmetérképezés alapelveiről, és javasoltuk használatát a
tanulás előzetes áttekintésére, szerepe azonban az áttekintésben és a jegyzetelés-
ben is jelentős lehet. Az elmetérkép valóban az, amit nevében magáról állít: egy
térkép, amely a lényeges pontokat ugyanolyan módon tartalmazza, ahogyan az
agy az információt tárolja — faágakhoz hasonló formában. A következő folya-
matban is fontos eszközként szerepel.

6. A zárás fontos részei: áttekintés, értékelés és ünneplés

Még a nagyon hatékony tanulók sincsenek mindig tudatában annak, hogy
vajon „tudják-e, amit tudnak.” Hogy ezt tudatosítsuk a tanulóban, azt elérhetjük
úgy, hogy egy puha labdát dobunk oda számára az óra végén. Ez felrázza az
emlékezetét az aznap tanult fontos dolgokkal kapcsolatban. Egy másik eljárás az
áttekintés „passzív koncerttel”, amely szintén tartalmazza az összes bemutatott
részt.
És ezután jön az egyik legkritikusabb lépés: az önértékelés. Ez az, ahol a
325
 A szemináriumok lezárásának
újabb módjai
Számos „gyorsított tanulási” mód* közül kettõt mutatunk be a sze-
mináriumoknak vagy tanulási szakaszoknak a tanultak erõteljes
rögzítésével történõ lezárásához – sok mókával –, miközben arra
bátorítjuk a résztvevõket, hogy kristályosítsák ki a lényeges pontokat
abból, amit tanultak:

J
a) Kérjünk meg minden résztvevõt, hogy írja le egy papírra
1 azt az egy mondatot, amely összefoglalja a tanultak fõ
üzenetét.
b) A résztvevõk ezután párokba rendezõdnek, és 45 másod-
percet kapnak arra, hogy meggyõzzék a másikat arról,
hogy az õ általuk leírt fõ pont a kulcskérdés.
c) Ezután a párok egy másik pároshoz csatlakoznak,
ugyanezekkel a feltételekkel.
d) Ez a négyes ezután szintén összeáll egy másik négyessel,
és így tovább … egészen addig, amíg végül a csoport két
fele kijelöl magának egy-egy képviselõt, akik megvitatják a
megállapított fõ pontokat a másik féllel.
Minden szakaszhoz két percet bocsátva rendelkezésre, és
valamivel többet a mindenkit magában foglaló vitára, egy 300
fõs konferencián ez a folyamat 20 perc alatt lebonyolítható.

J
2
a) Adjunk minden résztvevõnek öt percet arra, hogy egy-
szerû mondatok segítségével írásban összefoglalja a ta-
nultak lényeges pontjait – mindegyiket külön papírra.
b) Mindenki feltûzi papírjait egy hatalmas táblára.
c) Ezután mindenki elkezdi úgy válogatni a papírokat, hogy a
hasonlók illeszkedjenek egymáshoz, miközben az érveket
megvitatják.
A fõ pontok választékainak száma ezután segíteni fog
kikristályosítani a csoport következtetéseit – és lehetõséget
ad a vezetõnek az összegzésre.

*Mindkét példát az International Alliance for Learning konferenciáinak

mûhelyfoglalkozásain figyeltük meg Amerikában.

326
tanuló igazán „mélyre ás”, hogy feltárja a nap értékes drágaköveit. Az önértékelés
— eszköz a gondolkodás magasabb szintjeihez: a reflexióhoz, az elemzéshez, a
szintetizáláshoz, majd a döntéshez.
327 A társak és a tanár által történő értékelésnek szintén fontos szerepe van egy
óra teljessé tételében, de a legfontosabb az önértékelés.
Az áttekintés egy másik módja az, amikor átfutjuk elmetérképünket vagy
„kiemelt” jegyzeteinket, vagy mindkettőt:
* Mielőtt lefekszünk, azon a napon, amelyen tanultunk;
* Másnap reggel;
* Egy héttel később;
* Egy hónappal később;
* És éppen azelőtt, hogy szükségünk van rá — vagy vizsga előtt.
Ha egy olyan egyhetes tanfolyamon veszünk részt, amely vizsgával záródik,
legalább napi 15 percet fordítsunk az aznapi elmetérképre és kiemelésekre, és
legalább öt percet az összes előző napi anyagra.
Ha cikket, vagy akár könyvet írunk, lenyűgöző, hogy mennyit tud segíteni
az előhívásban az elmetérképek és az aláhúzott könyvek átfutása.
És mindig emlékezzünk arra, hogy ünnepeljük meg minden győzelmünket
— pontosan úgy, ahogy bármely sportoló tenné. Dicsérjük meg az egész osztály
erőfeszítését, és amikor csak lehetséges, tegyük e dicséretet a megtanult főbb
pontok összefoglalásának részévé.

A részekből összeáll az egész — gyakorlati példák

És hogyan működik ez az elmélet a gyakorlatban? Nézzünk erre négy pél-
dát: egy teljes iskolát, amely átváltott az integratív gyorsított tanulás technikáira;
egy középiskolát, amely ugyanezt tette az egyik tantárggyal kapcsolatban; egy
speciális idegennyelvi projektet a hadseregnél; és egy tanárt, aki bátran változ-
tatott, és kiemelkedő eredményeket ért el.

A Simon Guggenheim iskolában végzett kísérlet

Elsőként nézzünk egy példát arra, hogy milyen nagy potenciális változáso-
kat lehet elérni az innovatív iskolázással. Jó példa ez arra is, hogy mennyire
lehetetlen elérni ezeket a változásokat a közösség teljes szociális légkörének meg-
változtatása nélkül.
A Simon Guggenheim 8 osztályos iskola Illinois, Chicago körzetének egyik
legszegényebb kerületében található. Szinte az összes család afro-amerikai, 85
százalékuk hivatalosan is szegény, évi 9000 és 11 000 dolláros jövedelem mellett,
és nagy hányaduk szociális segélyből él.
327
 Célunk még mindig az, hogy
iskolánk a legjobb legyen ...
egy bukások nélküli iskola,
ahol minden gyermek úgy
hagyja el az iskolát, hogy
tudatában van fõbb adottsá-
gainak, készségeinek, intel-
ligenciájának, amelyeket
felhasználva azzá válhat,
amivé csak akar.

MICHAEL ALEXANDER
A Simon Guggenheim iskola korábbi igazgatója*
*Szerzõi interjú, Chicagóban, Illinois államban.

328
329 Tizenöt évvel ezelőtt gyermekeik jövője sivár volt. Iskolájukat az Egyesült
Államok egyik legrosszabb iskolájának minősítették. Mára ez nagymértékben
megváltozott. A Guggenheim iskolát ma annak modelljeként tartják számon,
hogy miképpen lehet az iskolai kudarcokat sikerré átalakítani.
Amikor Michael Alexander először jelent meg mint igazgató 1984-ben, az
iskola egy csődtömeg volt. Az a veszély fenyegette, hogy a helyi oktatási bizott-
ság bezáratja. Alexander első elhatározása az volt, hogy megnöveli a demoralizált
személyzet erkölcsi érzékét és képességeit. Felhasználva néhány State Title 1
pénzforrást, amelyet iskolák speciális szükségleteire tartalékoltak, a tanári kar
minden tagját beíratta egy 30 órás átképző tanfolyamra, amelyet Peter Kline tar-
tott, az a férfi, akit manapság „az integrált tanulás derűs dinamója”-ként emle-
getnek. A tanárok fele ment egyik alkalommal, miközben helyettesítették őket;
ezután pedig a másik fele.
„Enyhén fogalmazva — idézi fel Alexander — kezdetben szkeptikusak vol-
tak. Megállapodtunk abban, hogy nem fogunk nyomást gyakorolni rájuk, hogy
felhasználják az integrált gyorsított tanulás alapelveit. Rájuk volt bízva, hogy azt
alkalmazzák, amit értékesnek találnak.”25 A többi — mondja — már történelem.
Sétáljunk be az egyik osztályba, és azt fogjuk találni, hogy a 11 évesek
spanyolt tanulnak — saját kívánságukra — úgy, hogy bábjátékban vesznek részt,
és zenére énekelnek. Sétáljunk be egy másikba, és a 13 évesek amerikai törté-
nelmet tanulnak olymódon, hogy Abraham Lincoln és Thomas Jefferson szerepét
játsszák. Sétáljunk be a számítógép-terembe, ahol a diákok és szüleik együtt ta-
nulnak. Menjünk be egy másikba, és egy csoport boldog afro-amerikai egy „rap
ülésen” keresztül a higiénéről tanul. A folyosók színes poszterektől ragyognak.
Kiemelkedő teljesítményeket elért feketék fotói ékesítik a falakat sok osztályte-
remben.
Kérdezzük meg Alexandert, hogy mi olyan szokatlan az iskolában, és vá-
lasza egyenes lesz: „Ez az iskola egy mókás hely — olyan, ahol az emberek
eldobnak minden szerepet, amelyek általában az oktatásra vonatkoznak (vagyis
ahol a tanárok egy bizonyos módon viselkednek, és a tanulók egy másikon).
Most mindenki arra fókuszál, hogy örömteli és tanulást segítő légkört teremtsen
a gyerekek számára — és az emberek minden szükséges szerepet felvesznek an-
nak érdekében, hogy ezt elősegítsék.”26
A változás nem ér véget az osztályteremben. Az iskolának saját reggeli- és
ebédprogramjai vannak — magas tápértékű ételekkel. Egyszerűen belátható, hogy
az ember nem tud tanulni, ha éhes.
„Tanulóink most nagyon udvariasan és nagyon tisztelettudóan sétálnak vé-
gig a folyosón — mondja Alexander. — A játszótáren hallgatva a gyerekeket,
úgy beszélnek iskolájukról, mint a jövő iskolájáról. »Gyorsított tanulást alkalma-
zunk. A számítógépes technológiával mi leszünk a legmodernebb iskola a város-
329
 Tanulási tanfolyamaink egyik
leggazdagabb összetevõje az
aktivációs szakasz. Ez körülbelül
az idõ 75-80 százalékát teszi ki.
Társasjátékokat, kártyajátékokat
játszunk, labdával játszunk,
papírbabákkal játszunk, szék-
foglaló zenés játékokat játszunk,
kartonpapírokkal játszunk.
A legtöbb azokhoz a játékokhoz
hasonlít, amelyeket a játékboltok-
ban vásárolhatnánk, de alkal-
masak arra, hogy a tanulást
mulatságossá tegyék.
LYBIAN LABIOSA-CASSONE*
*Második nyelv és gyorsított tanulás tanácsadó a Simon Guggenheim
iskolában; szerzõi interjú, Chicago, Illinois.

330
ban. Iskolánkban spanyolt tanulunk. A tai chi is megtalálható.« Ezekről beszélnek
barátaiknak, és nagyon büszkék és lelkesek.”
331 És így vannak ezzel a szülők is. Közülük átlagosan húsz jelenik meg na-
ponta, hogy segítsen minket.
És az eredmények?
„A tantárgyakban a teljesítmény nagymértékben megváltozott — mondja
Alexander. — Az azt megelőző évben, hogy tanárainkat az integrált, gyorsított
tanulás technikáira kiképeztük, gyerekeinknek csupán 27 százaléka ért el egyéves
fejlődést az egyéves oktatás során. Egy évvel később ez az arány 54 százalékra
emelkedett, matekban pedig 58 százalékra.”*
Dr. Larry Martel, az Interlearn Integrative Learning Systems igazgatója Hil-
ton Headben, Dél-Kaliforniában, egy évvel később felmérte az eredményeket.
Az olvasás pontjaiban 103 százalékos emelkedésről számolt be, és 83 százalékos
emelkedést a matek és az olvasás kombinációjában. Két éven belül a korábban
padlón lévő Guggenheim Chicago egyik kerületének 16 iskolája közül a második
helyre került.
Nagyszerű lenne, ha arról is beszámolhatnánk, hogy ez az erőfeszítés az
egész közösséget teljesen megváltoztatta. Sajnos azonban még mindig ez a ke-
rület rendelkezik a legmagasabb emberölési rátával az országban. A szegénység
is még mindig fennáll. Azoknak a tanulóknak a teljesítményszintje, akik a Gug-
genheimben maradnak, ma is magas. De a sok átmenetileg itt tartózkodó hallgató
számára túl rövid az idő, hogy teljes potenciáljukra tett futó pillantáson kívül
mást is elérhessenek. És a szomszédos környék problémái nap mint nap igazolják,
hogy Amerikában mielőbb nagy szükség van a szociális gondokkal kapcsolatban
olyan innovatív megközelítésre, amelyet a Guggenheim valósított meg az oktatás
területén.

Folyékonyan franciául, nyolc hét alatt

Kiváló példát találhatunk a gyakorlatban alkalmazott gyorsított tanulásnak
egy osztályban történő bemutatására a Beverely Hills Girls’ High Schoolban,
Sydneyben, Ausztráliában.
Az 1990-es évek elején bevezettek egy gyorsított tanulás tanfolyamot,
amely sikeresen összesűrített egy három éves francia tanfolyamot nyolc hétbe.
Sylvia Skavounos tanár azt mondja: „Le voltam nyűgözve. Egy szabályos francia
tanfolyamon vettünk részt egy év kétharmad részén keresztül, mielőtt a gyorsított
kurzust elkezdtük. Mégis, két héttel az indulás után a tanulók legalább 200 új
szót tanultak meg, és folyékonyan ki is tudták azokat ejteni” — sokkal jobban

* Michael Alexander már nem a Guggenheim igazgatója, azonban Nancy Ellis, az új igazgató,
egy kiterjedt programmal folytatja munkáját.

331
 Tanuljunk meg egy nyelvet
rekordidõ alatt!
1993-ban a Bridley Moor High School, Redditchben, Angliában,
ellenõrizte a gyorsított tanulás módszereinek hatékonyságát az ide-
gennyelv-tanulás területén.
Német nyelvet tanulók egy csoportja tíz hétig tanult a gyorsított tanulás
módszereivel, majd a vizsgán elért eredményeiket összehasonlították
azokéval, akik ugyanezen a szinten, hagyományos módszerekkel
tanultak.
1993 július 16-án a BBC televízió mutatta be a vizsga eredményeit:

Az új A hagyományos
módszerekkel: módszerekkel:
80%-os, vagy
magasabb 65% 11%
szintet ért el:
90%-os, vagy
magasabb 38% 3%
szintet ért el:

Tehát az új technikák segítségével több mint tízszer annyi tanuló tel-

jesített 90 százalékos szint felett.
Források:

Iskolai vizsgaeredmények Mrs. Val Duffy-Cross igazgatóhelyettestõl,

Bridley Moor High School, Redditch, U.K.
Televíziós program a BBC Midland TV-n, 1993. július 16-án.
Tanfolyami anyagok és módszerek az Accelerated Learning Systemstõl,
Aston Clinton, Bucks, England: a tanfolyamot elsõ kötetünkben vázoltuk
fel, amelyet a Sydneyben lévõ középiskola is felhasznált a francia
nyelvben, s amelynek eredményeit a 331-333 oldalakon írtuk le. A tan-
folyamot a csináld magad otthoni tanulás számára tervezték, de egy
választható készlet formájában a tanárok munkáját is támogathatja.

332
e két hét leforgása alatt, mint korábban néhány hónap alatt.27 A tanfolyamot,
amelyet választottak, az angol Accelerated Learning Systems fejlesztette ki, el-
sősorban az önálló tanuláshoz. Egy tanári készlet is készült, osztálytermi hasz-
nálatra. Amikor egy csapat az ausztrál Channel 7 televíziós társaságtól látogatást
tett a Beverely Hills francia osztályában, pontosan azt találták, amit Charles
Schmid leírt: relaxációs gyakorlatokkal kezdték; kitisztították elméjüket a követ-
kező üléshez; aktív és passzív koncertek útján tanultak; tudásukat játékokon, sze-
repjátékokon, sőt saját videójuk elkészítésén keresztül aktiválták.
333 Jean-Philippe de Voucoux — az Alliance Francais szakértője — jött ki a
tévével, hogy ellenőrizze a folyamatot. Le volt nyűgözve, „hogy milyen gyorsan
képessé váltak a beszédre, anélkül, hogy felolvasnának”, és hogy milyen könnyű
volt a velük való beszélgetés.
Ahogy azt a Channel 7 összefoglalta: ez egy olyan kísérlet, amely Ausztrália
oktatási rendszerét a „feje tetejére” tudná állítani. Sajnos a rivális Channel Nine
Network később egy program keretében erősen kritikus állításokat közölt a „gyor-
sított tanulással” kapcsolatban, New South Wales önkormányzata pedig azzal vá-
laszolt, hogy sok ilyen új módszert leállított.

A hadseregben rekordidő alatt tanultak meg

egy idegen nyelvet
Bármely eseményt tekintve egy újságban megjelent történet nem számít tu-
dományos bizonyítéknak. Éppen ezért egyszerűen az amerikai hadsereghez és az
új tanítási technikák egyik legjobb alkalmazójához, a bostoni Freeman Lynn Dho-
rity professzorhoz fordultunk.
Dr. Dhority már azelőtt nagyon sikeres némettanár volt, mielőtt Lozanovval
elkezdte tanulmányozni a szuggesztopédia módszerét. Ezután alkalma adódott el-
lenőrizni a módszert, összehasonlítva más eredményekkel, amelyeket a hagyo-
mányos stílusban németül tanulókon mértek. A tanfolyam minden anyagát ala-
posan előkészítették, és előre összeállították Lozanov útmutatásai alapján az ún.
„periférikus anyagokat”, nevezetesen posztereket, zenét, játékokat, dalokat, akti-
vitásokat és szerepjátékokat. És Dr. Dhority, tudományos hátterének köszönhe-
tően, biztosítani tudta, hogy az eredményeket megfelelően dokumentálják.
„Kontrollcsoportja” 11 hallgatóból állt, akik alapfokú németet tanultak, fel-
használva a gyorsított tanulási technikákat, 108 órát ráfordítva három és fél hét
alatt (18 napot) a Fort Devens katonai bázison. Az eredményeket ezután össze-
hasonlították egy másik csoporttal, amely 34 katonatanulóból állt, akiket nem
tanított Dr. Dhority, és akiknél a hagyományos „audiokiképzés” módszerét al-
kalmazták 360 órában, amely 12 hétre terjedt ki.
335 Az összehasonlító eredményeket „hallgatás, megértés, olvasás és beszéd”
333
 Hogyan növelhetjük 661%-kal
a tanulás eredményességét
e technikák segítségével?
Freeman Lynn Dhority, a bostoni neveléstudomány volt
professzora, a második nyelv tanítására szakosodott,
felhasználva sok kreatív tanulási technikát, amelyet
ebben a könyvben érintünk.
Egy átfogó kutatásról szóló beszámolóban:

J Amerikai katonák három csoportja 12 hét alatt tanult meg

alapfokon németül, hagyományos oktatási módszereket
alkalmazva (60 nap, 360 óra).

J Egy másik csoport ugyanezt a témát 18 nap alatt tanulta

meg a „gyorsított tanulás” technikáit használva (108 óra).

J A „normál csoportok” csupán 29 százaléka érte el a

megkövetelt szintet a 360 óra után.

J A „gyorsított tanulást” használó csoport 64 százaléka ezzel

szemben 108 óra alatt érte el a német nyelven olvasás
ugyanezen szintjét, és 73 százalékuk érte el a német
beszéd megkövetelt megértési szintjét.

J
Statisztikailag ez 661 százalékkal jobb tanulási arány: több
mint kétszer annyi eredmény, az idõ egyharmada alatt.*

*Az eredményeket Lyelle L. Palmernek (a neveléstudományok és a

speciális oktatás professzora, Winona State University, Minnesota)
Dhority professzoral közösen írt tanulmányából foglaltuk össze: The
661% Solution: A statistical evaluation of the extraordinary effectiveness
of Freeman Lynn Dhority’s U.S. Army accelerated learning German
class (A 611 %-os megoldás: Freeman Lynn Dhority amerikai had-
seregnél végzett gyorsított német nyelvtanulási csoportja, különleges
hatékonyságának statisztikai értékelése).

334
területeken regisztrálták. És ezeket később Dr. Lyelle Palmer, a Winona State
University neveléstudományi professzora ellenőrizte. Feltárták, hogy a „hagyo-
mányos kurzus” hallgatóinak csupán 29 százaléka érte el az alapfokú németben
megkövetelt „egyes szintet” 360 óra alatt, ugyanakkor 73 százalék teljesítette a
„hallgatás utáni megértés” megkövetelt szintjét, és 64 százalék a megkövetelt
olvasási képesség szintjét 120 óra alatt.
Dr. Palmer statisztikailag is értékelte az eredményeket egy közös dolgo-
zatban: The 661% Solution: A statistical eveluation of the extraordinary effecti-
veness of Freeman Lynn Dhority’s U.S. Army accelerated learning German class
(A 611%-os megoldás: Freeman Lynn Dhority amerikai hadseregnél végzett
gyorsított német nyelvtanulási csoportja különleges hatékonyságának statisztikai
értékelése).28 A számunkra sokkal tömörebben összegezte mindezt: „Lynn Dho-
rity több mint kétszer akkora eredményt ért el kevesebb mint egyharmad idő
alatt. Statisztikailag ez 661 százalékos javulást jelent.”29 Ezen túlmenően még
jelentős megtakarításokat is elértek, a tanár idejére és költségére, a hallgatók min-
dennapos költségeire és a munkától távol eltöltött időre vonatkozóan.

Egy gyorsított, integrált tanulást oktató tanár

Hogy legalább futó pillantást vethessünk egy új stílussal tanító tanár mun-
kájára, látogassuk meg Leo Wood egyik kémia osztályát a Tempe High Schoolban,
Arizonában, egy átlagos tanév kezdetén. Sétáljunk be a terembe, és máris meg-
akad a szemünk a fényképeken és a fotókon: egy Monet, egy hegyvidéki táj,
Albert Einstein és Linus Pauling portréja, valamint ábrák a kémiáról és az élet
csodáiról. A mennyezetről molekulák és sok atomból álló ionok poszterei és mo-
delljei lógnak. Nyugtató barokk zene tölti be a szobát. A terem színes, érdekes
és nyugtató.
Wood olyan technikákat használ, amelyeket egy másik bolgár, dr. Ivan Bar-
zakov hozott az Egyesült Államokba, és amelyet színésznő társával, Pamela
Randdel tökéletesített. Lozanovhoz hasonlóan Barzakov korábban a jógát és a
relaxációs technikákat vizsgálta. Később sztár tanára volt a Lozanov kísérleti is-
kolának Szófiában, mielőtt elmenekült Bulgáriából. Azóta ő és Rand Lozanov
alapelveire építenek, felhasználva nagyon sokféle zenét, a vizuális művészetet és
metaforikus történeteket. 1978-ban egy csoport tanárral és pszichológussal meg-
alapították a Barzak Educational Institute-ot (Barzak Oktatási Intézet) Novatában,
Kaliforniában. A Barzakov csapat azóta több mint 10 000 embert képzett ki ti-
zenhét országban.
337 Ivan Barzakov OptimaLearningnek (Optimális tanulás) nevezi a módszerét.
Míg Lozanov főként az idegennyelv-tanulásban használta technikáit, Barzakov
bármilyen témára vonatkozóan felhasználja alapelveit. Hatékonyan egybekombi-
335
 Ajánlott zenei kalauz
„A multimédiai forradalma hatal- zenei szójegyzéket, audio mintákat
mas lehetõséget kínál a zene fel- és annak lehetõségét, hogy a zenét
használására a tanulásban. bárhol le lehet állítani, és bárhol a
lemezen megkeresni a hozzá tar-
Lehetõséget ad azon tanárok
tozó anyagot. Winter azóta számos
számára, akik magasan képzettek
mestermûvet állított elõ a
a zene, a mûvészet és a dráma
Voyagernek, és 1994-ben társ-
használatában, hogy tehetségüket
alapítóként létrehozta saját interak-
széles körben elérhetõvé tegyék a
tív vállalatát, a Calliope Mediát.
világ számára.
Chris McGowan és Jim
Az elsõ áttörés 1989 októberébõl
McCullaugh az Entertainment In the
származik, amikor a Voyager
Cyber Zone (Random House, New
Company bevezette Ludwig van
York, 1995) címû könyvben azt sür-
Beethoven: IX. Szimfónia CD
getik, hogy a gyorsított tanulás
kézikönyvét – az elsõ kereskedelmi
tanárai fedezzék fel az interaktív
forgalomba hozott árut, amely
zenei CD-ROM-okban rejlõ
összeköti az audio CD-ket és a
lehetõségeket.
számítógépes szoftvert multimédia-
készítéshez. Ma már sok más kiváló zenetanár
specializálódott a gyorsított ta-
Elindulását egy klasszikus zenei
nulásra, többek között: Glenn
órának köszönheti a UCLA-n, ame-
Capelli a True Learning Centernél,
lyet Robert Winter professzor tartott
Ausztráliában; Ivan Barzakov és
1982-ben, és amelyen Bob Stein, a
Pamela Rand a Barzak Educational
Voyager alapítója is részt vett.
Institute-nél, az Egyesült Államok-
Winter diákat, kazettákat és
ban; Don Campbell az Institute for
elõadásokat alkalmazott, hogy
Music, Health anf Education-nél;
bemutassa a nagy zeneszerzõk
Chris Brever; és Dr. Arthur Harvey
mûvészetét.
a LIND Institute-nél, San
Hét évvel késõbb Stein képes volt Franciscóban.
arra, hogy Winter tanári képes-
A legújabban elérhetõ program a
ségét egy áttörõ CD-ROM formájá-
The Music Revolution, amelyet a
ba fordítsa át.
társszerzõ Dr. Jeannette Vos pub-
Ez tartalmaz egy felvételt a Bécsi likált 1999-ben. A teljes program
Filharmonikusoktól, a szoprán körvonalazza a zenetanításban és
Joan Sutherlanddel és az alt a tréningen való felhasználásának
Marilyn Home-mal, továbbá Winter hat fõ módját, továbbá zenei
nagyszerû kommentárját. A CD- felvételek teljes listáját nyújtja min-
ROM magában foglal egy írást a degyikhez, ajánlott tevékeny-
Zenehallgatás mûvészetérõl, egy ségekkel.

336
nálja Lozanov „két koncertjét”. És elkészítette a zenei kazettáknak egy körülte-
kintő válogatását, amelyet nem csak a tanuláshoz és emlékezéshez lehet felhasz-
nálni, hanem a képzelethez, a kreativitáshoz, a problémamegoldáshoz és a dön-
téshozáshoz is. Körültekintően vegyíti össze a különböző típusú zenéket a kont-
raszt kedvéért, „mivel a változatosság stimulálja elménket, és éberen tart ben-
nünket”.30 A zenei „textúrát” is megváltoztatja, a hegedűtől a fuvoláig, mando-
linig és a zongoráig. Az eredmény egy különleges szekvencia, amely vidámságot,
nyugalmat és várakozást idéz elő. Egy OptimaLearning osztályban való részvé-
telkor a zenét olyannak találjuk, mintha egy klasszikus moziban ülnénk, ahol a
zene az egész témának egy hatékony, tudat alatti hordozója, és a vizuális művé-
szet ehhez vegyül hozzá.
Leo Wood kémia osztályában nagyon hamar hasonló típusú drámát érhetünk
tetten. Egy tipikus demonstráció részeként a tanár lekapcsolhatja a világítást, be-
rak egy speciális kazettát a kreativitáshoz és az imaginációhoz, és elkezdi ösz-
szekeverni a vegyszereket egy kémcsőben. Amint a várakozás a zenével együtt
emelkedik, egyszerre csak szikrázó fények kíséretében durrogás kezdődik el a
kémcsőben. Wood a fényről és az életről, valamint a kettő interakciójáról kezd
beszélni. A pukkanások egyre gyorsabbá, a villogások egyre fényesebbé válnak.
A tanár bevezeti a témát: „Az élet egy csoda, és önök és én részei vagyunk ennek
a csodának.” Wood a demonstrációs asztalhoz megy, kiönti a kémcső tartalmát
egy nagy mérőedénybe, és azt mondja: „Megtanuljuk, hogy az élet valójában
mennyire csodálatos.” Egy nagy láng lobban fel az edényből a kémcsőbe, amint
a zene a tetőpontjához érkezik. A világítás felkapcsolódik, a zene elhallgat és a
tanulók csendben feldolgozzák, ami az imént történt.
„Az év témáját mutattuk be, megtárgyaltuk a három összetevő tulajdonsá-
gát, a sűrűséget, továbbá a fény és az élet kapcsolata és interakciója is bemutatásra
került — és mindez körülbelül 15 perc alatt”31 — mondja Wood.
Ezután lehet, hogy kiviszi hallgatóit a szabadba, hogy csukott szemmel áll-
janak, arccal a nap felé, mielőtt visszatérnek az osztályba, hogy Debussy háttér-
ben szóló zenéjére leírják benyomásaikat.
Majd befejezésként a hallgatók a Nap felszínén lejátszódó magfúziós reak-
ciókat tanulják meg. De nem előadás formájában; ténylegesen ők maguk alakul-
nak hidrogénatomokká, miközben testükkel kört formálnak, és ökleiket össze-
kapcsolják — ezzel jelezve az atommagok fúzióját.
„Az óra végén egy rövid szóbeli kvízt játszunk — mondja Wood —, ame-
lyen mindenki mindig 100 százalékot szerez.” És a későbbi vizsgákon az ered-
mények lenyűgözőek. A gyorsított tanulás technikáinak bemutatása előtt a
Tempe kémiaszakos hallgatóinak 52 százaléka szerzett ötöst, négyest és hár-
mast. Az új módszerekkel: 93 százalékuk.32
Ma már beszerezhető Barzakov zenei kazettáinak teljes válogatása.
337
Az iskolának
kellene a
legjobb
bulinak
lennie
a városban.
PETER KLINE
The Everyday Genius*
(A hétköznapi zseni)

*Kiadja a Great Ocean Publishers,

1823 North Lincoln Street, Arlington, VA 22207.

338
Mi gátolta a nagy áttörést?
339
A bemutatott új technikák nyilvánvaló eredményei ellenére sajnos azt kell
mondanunk, hogy elterjedésüket számos körülmény lassította. Gátló tényező volt
minden bizonnyal az 1960-as és az 1970-es évek „hidegháborús” légköre, vala-
mint a nevelési intézményekben uralkodó konzervativizmus. Az „alvás közbeni
tanulásról” szóló, az akkori kommunista országokban megjelent inkorrekt beszá-
molók szintén az „agymosás” illúziójának kialakítását idézték elő.
Lozanov gyorsított tanulási technikái kezdetben a felnőtt idegennyelvi tré-
ningekre fejtették ki legnagyobb hatásukat. Ennek oka egyszerű:
1. Elsőként publikált nemzetközi eredményeit ezen a területen érte el.
2. Valószínűleg itt — bármely más területhez képest — könnyebb volt
lenyűgöző eredményeket elérni. Emberek, akik egy idegen nyelv területén sem-
milyen tudással nem rendelkeztek, nyilvánvalóan sokkal gyorsabban és hatéko-
nyabban tanultak.
Sheila Ostrander és Lynn Schroeder az 1970-es években megjelent Psychic
Discoveries Behind the Iron Curtain (Pszichikus felfedezések a vasfüggöny mö-
gött) című könyvükben közzétettek néhány látványos vállalkozást. És a „pszichi-
kus” szó használatával legalább annyi embert fordítottak el maguktól, mint
amennyit a „vasfüggönnyel”. Közvetlenül ezután Lyall Watson sok szkepticiz-
musra válaszolt a Supernature-ben (Természetfeletti). Ebben tényt tényekre hal-
moz, hogy bebizonyítsa azt, hogy amelyre sokan „természetfelettiként” hivatkoz-
nak, az tényleg „természetfeletti”; ami mindannyiunkban mint rejtett tartalék ké-
pesség van jelen.33
Észak-Amerikában az első érdeklődések Kanadából érkeztek, a kétnyelvű
oktatásra konventrálva. Dr. Jane Bancroft, a Torontói Egyetem francia nyelvi
docense, 1971-ben Kanadába vitte Lozanovot. Egy évvel kés őbb Dr. Donald
Schuster, az Iowa State University pszichológia professzora, és egyik kollégája,
a Des Moines-i Ray Benitez-Bordon, elkezdték az Egyesült Államokban elvégzett
első kísérleteket. 1975-re Benitez-Bordon arról számolt be, hogy az osztályok az
éves spanyol nyelvi anyagot 10 nap alatt tanulják meg — napi négyórás tanulás
mellett.34
Azonban sok korai amerikai eredmény az előpublikálást sem érte meg, fő-
ként azért, mert félreértelmezték a zene szerepét a folyamatban. Sok korai rajongó
azt gondolta, hogy bármilyen relaxációs zene megteszi. És a lenyűgöző eredmé-
nyek kapcsán tett korábbi, hamis kijelentések nem kedveztek a jó tanulás elői-
dézésének.
Szerencsére a technikák korai fejlődése egybevágott az agykutatás főbb át-
töréseivel, amelyekről korábban tárgyaltunk.
És mindezt más kutatások is kísérték, egészen az egyéni tanulási stílusok
alapvető fontosságáig.
341
339
 Alapvetõ megállapítások
a tanulási stílusokról
Minden emberi lénynek van tanulási
stílusa, és minden emberi lénynek van-
nak erõsségei. 1
2
Ez olyan egyedi, mint az aláírás.
Egyik tanulási stílus sem jobb – vagy
rosszabb –, mint bármely másik. 3
Minden – kulturális, tanulmányi, férfi, nõi
– csoportban megtalálható mindegyik
tanulási stílus. 4
Minden kultúrán, társadalmi-gazdasági
rétegen vagy osztálytermen belül
legalább annyi különbség létezik, mint a
csoportok között. 5

Idézetek Ken és Rita Dunn

professzorok kutatásaiból*

*Az idézetek forrásai a 10. fejezethez tartozó hivatkozási jegyzékben

találhatók meg. További részleteket Dunnék tanulási és munkastílust
ellenõrzõ munkáival kapcsolatban itt talál: Learning Styles Network,
School of Education and Human Services, St. Johns University, Grand
Central and Utopia Parkways, Jamaica, NY 11439.

340
Tizedik fejezet: A tanulási stílusnak megfelelő oktatás

Hogyan állapítsuk meg tanulási stílusunkat és

használjuk sokrétű intelligenciánkat?

Albert Einstein nappali álmodozó volt. Tanárai Németországban azt mondták ne-
ki, hogy soha nem viszi semmire, hogy kérdéseivel zavarja a fegyelmet az osz-
tályban, hogy jobban tenné, ha távol tartaná magát az iskolától. Mégis a világ-
történelem egyik legnagyobb tudósává vált.
Winston Churchill gyenge tanuló volt az iskolában. Dadogva és selypítve
beszélt. Mégis a XX. század egyik legnagyobb vezetőjévé és szónokává vált.
Thomas Alva Edisont az iskolában kemény bőrszíjjal verték, mert tanára
„kottyantnak” tartotta, amiért olyan sokat kérdezett. Olyan gyakran fenyítették
meg, hogy édesanyja háromhónapnyi formális oktatás után kivette őt az iskolából.
És mégis minden idők valószínűleg legtermékenyebb feltalálója lett belőle.
Szerencsére Edison édesanyja — aki egykor maga is tanárként dolgozott —
az igazi tanulás egyik úttörője volt. A The World Book Encyclopedia szerint:
„Azt az eszmét vallotta, ami az akkori korban szokatlan volt, hogy a tanulás
mulatságos lehet. Egy játékot hozott létre — melyet felfedezésnek nevezett el —,
hogy a tudás izgalmas világát közvetítse a fia számára. A fiú először meglepődött,
később egyre jobban élvezte ezt a játékot. Hamarosan olyan gyorsan kezdett ta-
nulni, hogy édesanyja már nem tudta tovább tanítani.” De tovább folytatta a fel-
fedezést, a kísérletezést, és önmagát tanította.
Einstein, Churchill és Edison olyan tanulási stílussal rendelkeztek, ame-
lyek nem illettek össze iskoláik stílusaival.
És ugyanez az össze nem illés folytatódik ma is tanulók millióival. Való-
színűleg ez az egyedüli legfőbb oka az iskolai bukásoknak.
343 Az is nyilvánvaló, hogy mindenkinek máshoz van tehetsége. Pablo Picasso
nagyszerű festő volt, William Shakespeare pedig fenomenális író, Joe Louis és
Babe Ruth nagyszerű sportolók, Enrico Caruso briliáns tenor, Anna Pavlova ki-
emelkedő balerina és Katherine Hepburn nagyszerű színésznő.
Minden embernek, aki ezt az oldalt olvassa, különböző az életstílusa és
341
 Az intelligencia sokfélesége
Személyes és hivatásbeli alkalmazásuk
1. Nyelvi intelligencia.

Rendszerint megtalálható: íróknál, költõknél, cikkíróknál, forgatókönyv-

íróknál, szónokoknál, politikai vezetõknél, szerkesztõknél, publicistáknál,
újságíróknál és beszédek íróinál.
Példa egy híres személyre: Winston Churchill brit újságíró, aki szónokká,
politikai vezetõvé és íróvá vált.

Valószínûsíthetõ Hogyan erõsítsük

jellemzõk:
• Érzékeny a mintázatokra;
• Precíz;
• Módszeres;
• Érvelési képesség;
• Szeret odafigyelni;
• Szeret olvasni;
• Szeret írni;
• Könnyedén szótagol;
• Szereti a szójátékokat;
• Jól emlékszik jelentéktelen
tényekre;
• Jó szónok vagy vitázó lehet, bár
néhány nyelvi specialista vagy a
szóbeli, vagy az írásbeli kommu-
nikációt részesítheti elõnyben.
ezeket a tanulás során:
• Meséljünk történeteket!
• Játsszunk memóriajátékokat
nevekkel, helyekkel!
• Olvassunk történeteket, vicceket!
• Írjunk történeteket, vicceket!
• Játsszunk tréfás memória-
játékokat!
• Gyakoroljuk az újságírást!
• Készítsünk interjúkat!
• Játsszunk puzzle-t,
betûjátékokat!
• Integráljuk az írást és az olvasást
másmilyen tantárgyi területekkel!
• Állítsuk elõ, szerkesszük meg és
vizsgáljuk felül az osztály maga-
zinját!
• Vitázzunk!
• Tárgyaljunk!
• Használjunk szövegszerkesztõt
a számítógép használatának
bevezetéseként!

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS:
Ezt a következõ hat, valamint a hasonló címû 344., 346., 348., 350., 352.
és a 354. oldalakat Howard Gardner, David Thornburg, Thomas
Armstrong, David Lazier, Linda Campbell, Bruce Campbell, Dee Dickinson
és Jeannette Vos eredeti kutatásaira építve dolgoztuk fel.

342
különböző a munkastílusa. A vállalkozások sikeressége attól függ, hogy képe-
sek-e kielégíteni ezeket a különféle életstílusokat. És az emberi erőforrás területén
dolgozó tanácsadók azzal töltik mindennapjaikat, hogy az egyes munkastílusok-
ban rejlő képességeket a megfelelő munkakörökkel összehozzák.
Mégis számos iskolánk úgy működik, mintha minden egyes személy azo-
nos lenne. Sőt, ami még rosszabb: a legtöbb olyan értékelő vagy tesztelő rend-
szerrel működik, amely a képességeknek csupán egy korlátozott számát jutal-
mazza. És ezek a jutalmak az élet korai szakaszában gyakran elkülönítik az ál-
lítólag tehetségeseket és intelligenseket azoktól, akiket kevésbé tartanak intelli-
gensnek, vagy akiket alulteljesítőnek neveznek.
A múlt század valószínűleg legrosszabb oktatási innovációja az úgynevezett
intelligencia teszt volt. Két francia pszichológus, Alfred Binet és Theodore Simon
1905-ben fejlesztették ki az első modern teszteket. Két amerikai pszichológus,
Lewis M. Terman és Maud A. Merrill — mindketten a Stanford Egyetemről —,
később átalakították a francia munkát azzá, ami Stanford-Binet teszt néven vált
ismertté.
Ezek jók voltak bizonyos képességek tesztelésére. Azonban nem ellenőriz-
ték az összes képességet. És ami még rosszabb, azt az elképzelést keltették életre,
hogy az intelligencia születéstől fogva változatlan. Az intelligencia nem válto-
zatlan.
Sőt: mindannyiunknak hozzáférése van számos különböző „intelligenciá-
hoz” vagy intelligenciavonáshoz.
És ha a jelen szerzőknek csupán egyetlen lépést kellene kiválasztaniuk,
amely szükséges lenne a világ középiskolai rendszerének átalakításához, akkor
az a következő lenne: meg kell találni minden egyes tanuló tanulási stílusának
és tehetségének kombinációit — és ennek megfelelően bánni velük; és ezzel
egyidőben ösztönözni őket minden lehetséges képességük széleskörű kifejlesz-
tésére.
Az úgynevezett I.Q. vagy intelligenciahányados és a tesztek fő hibája az,
hogy összekeverik a logikát az átfogó intelligenciával — amikor a logika, amint
azt láttuk, csupán egyik formája a gondolkodási és a tanulási készségnek. Néhány
teszt a nyelvi képességet is összetéveszti az átfogó képességgel.
Az utóbbi években Howard Gardner, a Harvard neveléstudományi pro-
fesszora, egyike volt azoknak, akik kezdeti áttöréseket értek el a „rögzített I.Q.”
mítoszának megdöntése terén. Gardner több mint 15 éve termékeny kutatásokat
végez, hogy bizonyítsa, minden egyes személynek legalább hét különböző „in-
telligenciaközpontja” van, vagy még ennél is több. Amint azt már érintettük, a
következőket határozta meg:
343
 Az intelligencia sokfélesége
Személyes és hivatásbeli alkalmazásuk
2. Logikai-matematikai intelligencia.

Rendszerint megtalálható: matematikusoknál, tudósoknál,

mérnököknél, vadászoknál, rendõrnyomozóknál, jogászoknál és
könyvelõknél.
Példa egy híres személyre: Marian Diamond, a University of
California neuroanatómia professzora Berkeleyben.
Valószínûsíthetõ
jellemzõk:
• Szereti az elvont gondolkodást;
• Szeret precíz lenni;
• Imád számolni;
• Szereti, ha szervezett;
• Logikus struktúrákat használ;
• Imádja a számítógépeket;
• Imádja a problémamegoldást;
• Szereti a logikai kísérleteket;
• A precíz jegyzetelést részesíti
elõnyben.
Hogyan erõsítsük
ezeket a tanulás során:
• Serkentsük a problé-
mamegoldást!
• Végezzünk matematikai
számítást igénylõ játékokat!
• Elemezzük és értelmezzük
az adatokat!
• Érveljünk!
• Bátorítsuk az egyéni
erõsségeinket!
• Bátorítsuk a gyakorlati
tapasztalatszerzést!
• Végezzünk elõrejelzést!
• Integráljuk a szervezést és a
matematikát más tantárgyi
területekbe!
• Mindennek legyen helye!
• Tegyük lehetõvé a dolgok
lépésrõl-lépésre történõ
elkészítését!
• Gondolkozzunk
deduktív módon!
• Használjunk számítógépeket
táblázatokhoz, számításokhoz!

344
345 Nyelvi intelligencia: annak képessége, hogy jól beszéljünk vagy írjunk —
magasan fejlett olyan embereknél, mint Winston Churchill, John F. Kennedy és
az összes briliáns írónál.
Logikai-matematikai intelligencia: az érvelést, számolást és a logikus gon-
dolkodást lehetővé tévő képesség — magasan fejlett olyanoknál, mint Bertrand
Russell és Zhu Rongji, kínai miniszterelnök és gazdasági vezető.
Térbeli-vizuális intelligencia: a festést, a nagyszerű fényképek készítését
vagy szobrok létrehozását lehetővé tevő képesség.
Testi-kinesztetikus intelligencia: annak képessége, hogy kezünket vagy tes-
tünket használjuk — sportolóknál és nagyszerű színészeknél kiemelkedő.
Zenei intelligencia: annak képessége, hogy dalokat szerezzünk, énekeljünk
és hangszeren játsszunk.
Interperszonális intelligencia: — amelyre mi jobban szeretünk „társas” in-
telligenciaként utalni — annak képessége, hogy másokkal jó kapcsolatban le-
gyünk.
És az intraperszonális intelligencia: annak képessége, hogy hozzáférjünk
saját belső érzéseinkhez.*
A különbség sokkal több, mint csupán szemantikai. A gyerekeket az élet
korai szakaszában még mindig a mitikus „tehetséges” vagy a „nem tehetséges”
mederbe vagy ösvényre terelik, amely nagyrészt csupán két vonás tesztelésén
alapul.
Úgy gondoljuk, hogy Gardner eredményei6 alapvető fontosságúak a jövő
oktatásának megtervezésében. Minden gyermek potenciálisan tehetséges gyer-
mek — azonban gyakran különböző módokon. És ugyanígy minden személynek
megvan a saját, előnyben részesített tanulási stílusa, munkastílusa és tempera-
mentuma. Ha visszaugrunk 1921-be, azt találjuk, hogy egy svájci pszichiáter,
Carl Jung, már leírta, hogy az emberek milyen különböző módokon észlelik az
információt. Úgy osztályozta őket, hogy érzők, gondolkodók, észlelők és ráérzők.
És amennyire mi tudjuk, Jung volt az első, aki az embereket introvertáltaknak
vagy extravertáltaknak osztályozta. Sajnos Jung számos megközelítését 1930-ra
elvetették, és egészen mostanáig viszonylag figyelmen kívül is hagyták.
Mindannyian ismerünk embereket, akik megtestesítik ezeket a koncepció-
kat. Az új-zélandi Lloyd Geering, a teológiai tudományok professzora, össze is
foglalja ezeket a főbb megállapításokat az In The World Today7 (Ma a világban)
című kiváló könyvében, amely azt keresi, hogy miképpen lehet áthidalni a vallás
és a tudomány között támadt szakadékot:

* Mint másutt érintettük, Howard Garnder nemrég posztulálta a nyolcadik, „természeti” intelli-
genciát. Más szerzők — mint Charles Handy professzor, menedzsment-tanácsadó — azt állít-
ják, hogy még ennél is több „intelligencia” létezik, egyik ilyen a „józan ész”.

345
 Az intelligencia sokfélesége
Személyes és hivatásbeli alkalmazásuk
3. Térbeli-vizuális intelligencia*.

Rendszerint megtalálható: építészeknél, festõknél, szobrászoknál,

navigátoroknál, sakkozóknál, természetbúvároknál, elméleti fiziku-
soknál, hadvezéreknél.
Példa egy híres személyre: Pablo Picasso, festõ.
Valószínûsíthetõ
jellemzõk:
• Képekben gondolkodik;
• Gondolati képeket hoz létre;
• Metaforákat használ;
• Van érzéke az alakzatokhoz;
• Szereti a mûvészetet: a rajzolást,
a festést, a szobrászkodást;
• Könnyedén olvas térképekbõl,
táblázatokból, diagrammokból;
• Képekben emlékezik;
• Jó érzéke van a színekhez;
*Amint azt könyvünkben
máshol már jeleztük, e könyv
szerzõi úgy vélik, hogy a térbeli
és a vizuális vonások nem
mindig tartoznak össze.
Néhány erõsen vizuális
embernek nehézséget okozhat
például térképek útmutatásait
követni, bár a térképek
vizuálisan precízek.
Hogyan erõsítsük
ezeket a tanulás során:
• Használjunk képeket a tanuláshoz!
• Rajzoljunk firkákat,
szimbólumokat!
• Rajzoljunk diagramokat,
térképeket!
• Integráljuk a mûvészetet
más témákkal!
• Használjunk elmetérképeket!
• Végezzünk vizualizációs
gyakorlatokat!
• Nézzünk videót,
vagy készítsük el sajátunkat!
• Használjunk periférikus ingerlést
a falakon; olyan jelzéseket,
mint az ebben a könyvben
található poszterek!
• Pantomimezzünk!
• Változtassuk helyünket a
szobában, hogy új perspektívákat
szerezzünk!
• Használjunk határidõ naplókat
és kártyákat a célkitûzéshez!
• Csoportosítsunk!
• Használjunk színes
szövegkiemelõt!
• Alkalmazzunk számítógépes
grafikákat!

346
 Az extrovertált gondolkodók, akik általában cégvezetők, katonai stratégák
vagy a tudomány bizonyos területein dolgoznak. Olyan emberek, mint például
az önmotivált útkereső, Lee Iacocca, vagy a brit háborús időkben katonai veze-
tőként szolgáló Bernard Montgomery.
347 Az introvertált gondolkodókat az elképzelések gyakran öncélúan, saját ma-
guk miatt érdeklik: filozófusok, mint például Charles Darwin, René Descartes és
maga Jung.
Az extrovertált érző típusúak, akiket mélyen érdekel más emberek sorsa
— ők a világ Teréz anyái.
Az introvertált érző típusok közé azok tartoznak, akik a világ problémái
felett aggodalmaskodnak, de belsővé teszik, és teherként fogadják el azokat.
Az extrovertált érzékelő típusok a sportok rajongói, az izgalmakat keresők
és az élvezetek keresői.
Az introvertált érzékelő típusok „akik a külső világot nem találják érdekes-
nek és kielégítőnek, ezért befelé fordulnak, hogy megtalálják a beteljesülést” —
beleértve a nagy misztikusokat is.
Az extrovertált intuitív emberek azok, „akik nagy kedvvel lépnek be új
kapcsolatokba, de nem mindig bizonyulnak megbízhatónak. Gyorsan váltanak
egyik érdeklődési területről a másikra, különösen, ha az nem válik azonnal gyü-
mölcsözővé. Új világokat képzelnek el, amelyeket meghódíthatnak, vagy ame-
lyikre építhetnek. Példaként nevezhetjük meg Nagy Sándort, Julius Cézárt, Na-
póleont, Hitlert, Henry Fordot és napjaink gazdasági birodalmainak építőit.”
Az introvertált intuitív emberek közé tartoznak a látnokok és álmodozók,
akik rejtett forrásaikból merítenek.
Geering szerint „a pszichológiai típusok elismerése a fontos első lépése an-
nak, ha méltányolni akarjuk Jung individualizációs folyamatáról szóló elképze-
lését, amelynek során mindannyian egyéni és olyan teljes személlyé válunk, ami-
lyenre csak lehetőségeink feljogosítanak”.
Sok nevelő ma ezekre az elképzelésekre épít. Rudolph Steiner iskolái pél-
dául nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy felfedjék az egyéni temperamentumo-
kat, és annak megfelelően foglalkozzanak az egyes hallgatókkal.

A tanulási stílus meghatározása

Jelenleg körülbelül húsz különféle módszer létezik a tanulási stílusok meg-
határozására. Ken és Rita Dunn professzorok a New York-i St. Johns Egyetemről
nyújtják az egyik legátfogóbb modellt. Tanulási stílusunk azonban általában a
következő tényezők kombinációjából tevődik össze:
349 ❑ Hogyan fogadjuk be legkönnyebben az információt — vizuális, au-
ditív, kinesztetikus vagy taktilis tanulók vagyunk-e elsősorban; vajon a látás, a
hallás, a mozgás vagy az érintés útján tanulunk-e a legjobban. (Az ízlelés és a
szaglás fontos lehet néhány munkafolyamatnál, mint például a borkóstolás vagy
347
 Az intelligencia sokfélesége
Személyes és hivatásbeli alkalmazásuk
4. Zenei intelligencia.

Rendszerint megtalálható: elõadóknál, zeneszerzõknél,

karmestereknél, zenét hallgató közönség esetében, hangmérnököknél,
hangszerkészítõknél, zongorahangolóknál, hagyományos írás nélküli
társadalmakban.
Példa egy híres személyre: Mozart.
Valószínûsíthetõ
jellemzõk:
• Érzékeny a hangok egymáshoz
való viszonyára, a ritmusra, a
hangszínre;
• Érzékeny a zene érzelmi ere-
jére;
• Érzékeny a zene komplex
szervezõdésére;
• Mélyen spirituális lehet.
Hogyan erõsítsük
ezeket a tanulás során:
• Játsszunk valamilyen
hangszeren!
• Tanuljunk dalok formájában!
• Alkalmazzuk a tanulásban az
aktív és a passzív koncerteket!
• Tanuljunk barokk zene mellett!
• Tornázzunk zenére!
• Csatlakozzunk egy
énekkarhoz!
• Szerezzünk zenét!
• Integráljuk a zenét más
területekkel!
• Hangulatváltáshoz
alkalmazzunk zenét!
• Lazuljunk el zene segítségével!
• Alkossunk képeket zenére!
• Kísérjük ritmikus kopogással
akkordtáblák, versek megta-
nulását, kórusban olvasását!
• Szerezzünk zenét számítógép-
pel!

348
a parfümkeverés, azonban e kettő nem tartozik a lényegesek közé a legtöbb ta-
nulási stílusban.)
❑ Hogyan rendszerezzük és dolgozzuk fel az információt — vajon túl-
nyomórészt jobbféltekés vagy balféltekés; analitikus vagy „globális” módon, a
„globális” szót úgy értve, hogy vajon inkább „szélesen seprő” személyek va-
gyunk, mint szisztematikusan gondolkozók.
❑ Milyen feltételekre van szükségünk, amelyek segítenek az informá-
ció felvételében és elraktározásában — érzelmi, társas, fizikai és környezeti.
❑ Hogyan hívjuk elő az információt — ami teljesen különbözhet attól,
ahogyan felvettük vagy elraktároztuk.

Hogyan fogadjuk be az információt?

Kutatásukban Dunnék a következőket tárták fel:
❑ A tanulóknak csupán 30 százaléka emlékszik egy normál tanítási órán
hallottak 75 százalékára.
❑ Negyven százalékuk háromnegyed részét megőrzi annak, amit olvas
vagy lát. Ezek a vizuális tanulók kétféle típust alkotnak: néhányuk szavak for-
májában dolgozza fel az információt, míg a többiek azt őrzik meg, amit diag-
rammok vagy képek formájában látnak.
❑ Tizenöt százalék taktilisan tanul a legjobban. Hozzá kell nyúlniuk az
anyaghoz, le kell írniuk, rajzolniuk, és be kell vonódniuk az adott élményekbe.
❑ Egy másik 15 százalék kinesztetikus. Legjobban a testileg csinálással
tanulnak — amint olyan valódi élményekben vesznek részt, amelyeknek általában
közvetlen alkalmazhatósága van életükben.
Dunnék szerint mindannyian egy domináns és egy másodlagos erősséggel
rendelkezünk. Ha a fő perceptuális erősségünk nem illik össze az osztályban vagy
a szemináriumon megjelenő tanítási módszerrel, nehézségeink támadhatnak a ta-
nulással, hacsak nem tudjuk kompenzálni ezt másodlagos perceptuális erőssé-
günkkel.
Ennek nagy jelentősége van a középiskolákból való kiesés problémájának
megoldásában. Tapasztalatunk szerint a kinesztetikus és a taktilis tanulók a leg-
esélyesebb jelöltek a hagyományos iskolai osztályokban való megbukásra. Ne-
kik szükségük van arra, hogy mozoghassanak, érezhessenek, érinthessenek, csi-
nálhassanak — és ha a tanítási módszer nem engedi meg számukra, hogy így
tegyenek, kirekesztve érzik magukat, hogy nem vehetnek részt a dolgokban, és
unatkoznak.
351 Michael Grinder, a neuro-lingvisztikus programozás specialistája szerint
egy tipikus 30 tanulóból álló osztályból 22 rendesen kiegyensúlyozott lesz ké-
pességeit tekintve az információ felvétel változatos módjaiban. Általában képesek
lesznek megbirkózni ezzel, amikor az információt vizuálisan, auditív módon vagy
kinesztetikus módon mutatják be.
349
 Az intelligencia sokfélesége
Személyes és hivatásbeli alkalmazásra
5. Testi-kinesztetikus intelligencia.

Rendszerint megtalálható: Táncosoknál, színészeknél, atlétáknál,

sportolóknál, feltalálóknál, pantomimszínészeknél, sebészeknél,
karate-oktatóknál, autóversenyzõknél, azoknál, akik a szabadban dol-
goznak, továbbá a mechanikai területen tehetséges személyeknél.
Példa egy híres személyre: Michael Jordan kosárlabdasztár, Tiger
Woods golfozó.

Valószínûsíthetõ Hogyan erõsítsük

jellemzõk:
• A saját test feletti kivételes uralom;
• A tárgyak feletti uralom;
• Jó idõérzék;
• Gyakorlott reakciókészség;
• Jó reflexek;
• Legjobban mozgás közben tanul;
• Szeret fizikai sportokat ûzni;
• Szereti, ha érinthet;
• Jó a kézügyessége;
• Szeret szerepelni;
• Szereti a manipulációs feladatokat;
• A tanulási folyamatban való
részvétellel tanul;
• Jobban emlékszik arra, hogy mit
csinált, mint arra, hogy mit hallott
vagy mit figyelt meg;
• Nagyon fogékony a fizikai
környezetre;
• Tárgyakkal játszik, miközben
figyel;
• Megszakítás esetén izeg-mozog;
• Érdeklõdik a mechanika iránt.
ezeket a tanulás során:
• Végezzünk olyan testi gyakorla-
tokat, amelyben azzá a tárggyá
válunk, amelyrõl tanulunk!
• Táncoljunk tanulás közben!
• Végezzünk mozdulatokat tanulás
közben!
• Játsszuk el a tanulást!
• Használjunk segédeszközöket
a természetismeretben és a
matematikában!
• Iktassunk be sok „állapotváltást”
és szünetet!
• Tegyük a mozgást a tanterv min-
den területének részévé!
• Gondolatban tekintsük át az
anyagot, miközben úszunk vagy
kocogunk!
• Használjunk modelleket,
gépezeteket, Legót, kézileg elõállí-
tott dolgokat!
• Fókuszáláshoz karatézzunk!
• Menjünk tanulmányi kirándulásra!
• Használjunk játékokat az
osztályteremben!
• Használjuk fel a drámát, a
szerepjátékot!
• Ujjal való pattintás, tapsolás,
dobbantás, ugrás, mászás beik-
tatása.

350
 A gyerekek közül kettőnek vagy háromnak osztálytermen kívüli tényezők
miatt nehézségei lesznek a tanulásban. A többi gyerek pedig — egy 30 fős osz-
tályban hat, vagyis kb. 20 százalék — „csak vizuális”, „csak auditív” vagy „csak
kinesztetikus” tanuló lesz. Nekik nagy nehézséget jelent elsajátítani az informá-
ciót, kivéve, ha az általuk preferált módon mutatják be azt.
Grinder csak CSV-knek, CSA-knak és CSK-knak rövidíti ezeket. Szerinte
nem véletlen az egybeesés a „CSK” kezdőbetűk között azzal, amely a „csúnya
kiütés”-re vonatkozik.* Ezeket a tanulókat „csúnyán kiütik” az oktatási rend-
szerből. „Minden tanulmányban, amelyet a »veszélyeztetett gyerekekkel« kap-
csolatban láttam, a kinesztetikusok a lemorzsolódási arány 26 százalékáért voltak
felelősek.”8

Hogyan rendszerezzük és dolgozzuk fel az információt?

Az erősen balféltekés vonásokkal rendelkező emberek logikusan veszik fel
az információt — akkor tudják könnyen felvenni, ha logikus, lineáris sorozatban
mutatják azt be.
A jobbféltekés dominanciával rendelkező személyek általában az átfogó ké-
pet szeretik felvenni először; sokkal kényelmesebbnek érzik az olyan bemutató-
kat, amelyek vizualizációt, imaginációt, zenét, művészeti elemeket és intuíciót
foglalnak magukban.
És ha össze tudjuk kötni mindkét félteke erősségeit, és be tudjuk vonni az
„intelligencia központokat”, akkor nyilvánvalóan sokkal hatékonyabban leszünk
képesek feldolgozni az információt.

Milyen körülmények befolyásolják a tanulási készséget?

A fizikai környezet nyilvánvalóan befolyással van a tanulásra. A hangok, a
megvilágítás, a hőmérséklet, az ülés és a testhelyzet mind fontosak.
Az emberek továbbá eltérő érzelmi szükségletekkel rendelkeznek. És az ér-
zelem alapvető szerepet játszik a tanulásban. Mindez számos kulcsát jelenti az
emlékezeti rendszernek. És bármilyen prezentáció érzelmi tartalma nagy szerepet
játszhat abban, hogy a tanulók mennyire készek befogadni az információt és a
gondolatokat.
Az emberek eltérő társas szükségletekkel rendelkeznek. Egyesek egyedül
szeretnek tanulni. Mások egy társsal együtt szeretnek dolgozni. Szintén mások
pedig csoportban. Néhány gyerek egy felnőtt jelenlétét kívánja, vagy csak fel-
nőttekkel szeret dolgozni. Dunnék szerint sok alulteljesítő arra motivált, hogy
társsal dolgozzon együtt.9

* Az eredeti szövegben a KO rövidítés szerepel, amely egyrészt a „kinesthetic only”, másrészt a

„knock out” kifejezésekre utal — fordítói megjegyzés.

351
 Az intelligencia sokfélesége
Személyes és hivatásbeli alkalmazásra
6. Interperszonális vagy „társas” intelligencia.

Rendszerint megtalálható: politikusoknál, tanároknál, vallási

vezetõknél, tanácsadóknál, kereskedõknél, menedzsereknél,
PR-munkatársaknál és közéleti személyiségeknél
Példa egy híres személyre: Oprah Winfrey, talk-show vezetõ.
Valószínûsíthetõ Hogyan erõsítsük
jellemzõk: ezeket a tanulás során:
• Jól tárgyal; • Tegyük együttmûködõvé a tanulási
• Képes jó kapcsolatban lenni tevékenységet!
másokkal, jól elvegyülni mások • Tartsunk sok szünetet a társas
között; kapcsolatok kifejlõdéséhez!
• Képes olvasni mások • Szervezzük meg a „páros
szándékaiban; megosztós” tevékenység for-
• Imád emberekkel lenni; májában való tanulást!

• Sok barátja van; • Használjuk fel a kapcsolatokat és

• Jól kommunikál, néha manipulál;
• Élvezi a csoportos tevékenységet;
• Szeret vitákban közvetíteni;
• Szeret együttmûködni;
• Jól „olvassa” a társas helyzeteket.
a kommunikációs készségeket!
• Folytassunk „társas beszél-
getéseket” telefonon!
• Tartsunk bulikat, és ünnepeljük
meg a tanulást!
• Tegyük a tanulást mulatságossá!
• Társadalmasítsunk a tanterv min-
den területén!
• Használjuk fel a „találj egy olyan
embert, aki” tevékenységet,
amikor másokkal folytatott beszél-
getéssel lehet hozzájutni a
válaszhoz!
• Dolgozzunk csoportokban!
• Szolgáltatáson keresztül tanuljunk!
• Tanítsunk másokat!
• Építsük be az okot és az okozatot!

352
Milyen fizikai és biológiai szükségletek hatnak a tanulásra?
353
Az étkezés ideje, a napi energiaszintek és a mozgás szükséglete mind be-
folyással vannak a tanulási képességre.
Próbáljunk csak meg például akkor tanulni, amikor éhesek vagyunk. Leg-
többünk számára ezt nehéz megtenni. Néhány embernek pedig arra van szüksége,
hogy állandóan rágcsáljon.
Egyes emberek hajnali pacsirták. Mások éjszakai baglyok. Dunnék azt
találták, hogy a diákok akkor tanulnak jobban, amikor osztálytermi idejük össz-
hangban van saját „biológiai órájukkal”.10 Szignifikánsan azt tapasztalták,
hogy a legtöbb iskolás és főiskolás nem tartozik a hajnali pacsirták közé. „A
több mint egymillió általunk tesztelt tanulónak körülbelül csupán egyharmada
részesíti előnyben a reggel első felében való tanulást — számolnak be róla. —
Legtöbben a késő délelőttöt vagy a délutánt szeretik. Valójában reggel 10 óra
utánig sokan nem válnak képessé arra, hogy koncentrálni tudjanak a nehéz anyag-
ra.” Napközbeni tanuláshoz Dunnék a 10 és 15 óra közötti időszakot ajánlják.
De ki mondja azt, hogy a középiskoláknak nem kéne nyitva lenniük esténként
az éjszakai baglyok számára?
Dunnék megerősítik azt, hogy a „taktilis-kinesztetikusoknak” kell szembe-
nézniük a legtöbb tanulási problémával a hagyományos iskolákban.11 Gyakran
amiatt esnek ki, mert nem tudnak órákon keresztül egy helyben ülve jól fóku-
szálni. Ők azok, akik gyakran „bajba jutnak”, és akiket felfüggesztenek. Másokat
gyakran sajnos „tanulási zavarban” szenvedőnek osztályoznak, és a „speciális
oktatás” osztályaiba juttatják őket — ahol ugyanebből még többet csinálnak: sok
ülve végzendő tevékenységet, kevés figyelmet fordítva igazi erősségeikre és ta-
nulási stílusukra.
Minden csúcs tanulási környezet, amellyel találkoztunk, megfelelően bánik
az intelligencia vonások változatosságával és a tanulási stílusok változatosságá-
val. Sajnos azonban sok középiskola, úgy tűnik, „elméleti”, kétdimenziós taní-
tásban működik — főleg a nyelvi és a logikus tanulókra irányulva. Nem meglepő,
hogy az iskola közigazgatásában olyan emberek vesznek részt, akik maguk is jól
teljesítettek a logikai-matematikai és nyelvi képességek terén — vagyis számukra
ez a típusú környezet természetes módon a legjobb.

Hogyan határozzuk meg a tanulók preferált tanulási stílusát?

A legegyszerűbb módja ennek: kérdezzük meg őket. A tanulási stílusok és
preferenciák fontosságával kapcsolatos egyszerű felhívás és megbeszélés gyakran
a legegyszerűbb módja annak, hogy ledöntsük az akadályokat tanárok és tanulók
között. Gyakran úgy is meg tudjuk állapítani az emberek preferált stílusát, hogy
beszéd közben figyeljük őket.
353
 Az intelligencia sokfélesége
Személyes és hivatásbeli alkalmazásra
7. Intraperszonális vagy intuitív* intelligencia.

Rendszerint megtalálható: Íróknál, tanácsadóknál, bölcs öregeknél,

filozófusoknál, guruknál, személyeknél, akik mélyen tudatában vannak
énjüknek, misztikusoknál.
Példa egy híres személyre: Platón, filozófus.
Valószínûsíthetõ
jellemzõk:
• Önismeret;
• Érzékeny saját értékeire;
• Mélyen tisztában van saját
érzéseivel;
• Érzékeny saját életcéljaira;
• Fejlett érzékenység az énjével
kapcsolatban;
• Intuitív képesség;
• Önmotivált;
• Mélyen tisztában van saját
erõsségeivel és gyengeségeivel;
• Magának való személy;
• Különbözni akar a fõ áramlattól.
Hogyan erõsítsük
ezeket a tanulás során:
• Kezdeményezzünk „szívhez szóló”
beszélgetést!
• Személyes növekedést elõsegítõ
tevékenységet folytassunk, hogy
letörjük a tanulási korlátokat!
• Végezzünk kikérdezõs
tevékenységet!
• Gondolkodjunk a gondolkodásról
a „páros megosztós” és a „gon-
dolkozz és figyelj” gyakorlatokon
keresztül!
• Hagyjunk idõt az elmélkedésre!
• Végezzünk független tanul-
mányokat!
• Hallgassunk az intuíciónkra!
• Vitázzunk, reagáljunk és írjuk le,
mit tapasztaltunk, és hogyan
éreztük magunkat!
• Biztosítsuk a másság szabad-
ságát!
• Legyenek „saját“ könyveink
és életrajzi cikkeink!
• Vegyük kézbe saját tanulásunkat!
• Tanítsuk meg a személyes
megerõsítéseket!
• Tanítsuk meg a kérdezést!

* Az „intraperszonális” intelligencia lényeges jellemzõje az a képesség,

hogy az egyén hozzá tud férni saját belsõ énjéhez. Sokan gondolják
úgy, hogy az intuíció egy külön intelligencia-típus: egy látszólag
veleszületett képesség arra, hogy megérzéseink legyenek bizonyos
személyekkel vagy eseményekkel kapcsolatban.

354
355 Kérjünk útmutatást egy vizuális tanulótól, és azonnal térképet fog rajzolni.
Ha elkezd megérteni egy egyébként nehéz témát, azt fogja mondani: „Látom,
mire gondolsz.” Olvassunk fel neki egy éttermi étlapból, de ez nem lesz elegendő,
neki magának kell majd egy pillantást vetnie rá. Nem tudunk nagy hibát elkö-
vetni, ha könyvet veszünk számára ajándékba — de előtte ellenőrizzük, hogy
vajon nyomtatásorientált, vagy inkább a képeket szereti-e. Ha az utóbbi, akkor
talán a videokazettát még jobban kedvelheti. A legtöbb vizuális tanuló — de nem
mindegyik — hajlamos arra, hogy szervezett, gondos és jólöltözött legyen.
Egy auditív tanuló általában kevésbé képes egy könyv vagy egy használati
utasítás elolvasásával foglalkozni. Információt kell kérnie. Nem a kinézete miatt
vásárol meg egy autót — a sztereokészülék miatt veszi meg. Repülőgépen azon-
nal beszélgetést kezdeményez új szomszédjával. Amikor új információra tesz
szert, valami ilyesmit mond: „Hallom, amit mondasz.” Ha ajándékot veszünk
neki, akkor az inkább egy kazetta legyen, és ne könyv.
Egy kinesztetikus, taktilis tanuló mindig mozgásban akar lenni. Ha vélet-
lenül nekünk ütközik, azonnal megnyugtató ölelést akar adni érte. Amikor felfog
egy új alapelvet, akkor azt „jónak érzi”. Karácsonyi ajándék lehet számára: egy
laptop számítógép?

A munkastílusod is egyedi
Az 1990-es évek eleje óta az új-zélandi Barbara Prashnig, a Creative Lear-
ning Company vezetője, nagy sikerrel mutatja be Dunn és Dunn modelljét az
új-zélandi általános és középiskolákban és a University of Auckland MBA hall-
gatói számára.
„Az emberek jóformán minden életkorban bármit meg tudnak tanulni, ha
lehetővé teszik számukra, hogy saját, egyedi stílusukban, személyes erősségeiken
keresztül tegyék ezt meg” — mondja a Diversity Is Our Strength: the learning
revolution in action (A különbözőség az erősségünk: a tanulás forradalma mű-
ködés közben) című könyvében.
Ő is Dunnék kutatására építi fel gyakorlati programját, amely az egyéni
tanulói stílusokat, bárki egyéni munkastílusát, valamint egyéni tanítási és tréning
stílusát elemzi.
„A munkastílust — mondja — úgy lehet meghatározni, mint azt a módot,
ahogyan az emberek a munkaerő terén felveszik és előhívják az új és bonyolult
információkat, gondolkodnak és koncentrálnak, ahogyan általában végzik min-
dennapi munkájukat, és hatékonyan oldják meg a problémákat.”12
A World Wide Weben keresztül kutatva bárki könnyedén hozzájuthat egy
számítógép segítségével kinyomtatható eredményhez, amely azon erősségeit mu-
tatja, amelyre építhet, és azokat a gyengeségeit, amelyeken úrrá lehet.13 „Éppen
355
 A sikeres tanulás
és munka kulcsa
az ember egyéni,
személyes tanulási
és munkastílusának
ismerete.
BARBARA PRASHNIG
The Power of Diversity*
(A különbözõség ereje)

*Kiadja David Bateman, Auckland, New Zealand.

356
ezért ideális — mondja — mind egyéneknél, mind pedig vállalatoknál a külön-
böző tisztségek betöltésére irányuló pályázatok vizsgálatánál.”
A tanulási stílus, a munkastílus és a tanítási stílus programjait ma hatéko-
nyan használják Új-Zélandon, Nagy-Britanniában, Finnországban, Svédország-
ban és számos más országban.
357
A négy gondolkodási stílus
Nemcsak preferált tanulási és munkastílussal rendelkezünk, hanem megvan
kedvenc gondolkodási stílusunk is. Anthony Gregorc, a University of Connecticut
tananyagkészítés és oktatás professzora, ezeket négy külön csoportra osztotta
fel:14
❑ Konkrét-szekvenciális;
❑ Konkrét-random;
❑ Absztrakt-random;
❑ Absztrakt-szekvenciális.
John LeTelliernek, a SuperCamp tanácsadójának lekötelezettjei vagyunk,
amiért a Gregorc modellt felhasználhattuk, és a következő három oldalon a tesztet
is bemutathatjuk.15
Hangsúlyozzuk azonban, hogy egyik gondolkodási stílus sem kiválóbb,
mint a másik; egyszerűen csak mások. Mindegyik stílus hatékony lehet a maga
módján. Az a fontos, hogy egyre jobban tudatosítsuk, melyik tanulási és gon-
dolkodási stílus működik számunkra a legjobban. Ha egyszer ismerjük saját stí-
lusunkat, utána másokét is elemezhetjük, ami abban segít, hogy jobban megért-
sünk másokat. Ez sokkal rugalmasabbá tesz bennünket, és talán tippeket is kap-
hatunk egymástól azzal kapcsolatban, hogy miképpen lehetünk még hatékonyab-
bak.
Ha elkészítettük saját ábránkat a 360. oldalon, akkor vegyük fontolóra eze-
ket a magyarázatokat abból a célból, hogy javítsuk saját képességeinket a tanulás,
a gondolkodás, a vizsgálódás, a munka és az élet élvezete terén.
A konkrét-szekvenciális gondolkodók a valóságra építenek, Bobbi DePor-
ter, a SuperCamp társalapítója és elnöke szerint. Az információt sorrendben,
egymás után, lineáris módon dolgozzák fel. Számukra „a valóság abból áll, amit
képesek letapogatni látó, tapintó, halló, ízlelő és szagló érzékszerveikkel.
Könnyedén észreveszik és felidézik a részleteket, és könnyedén emlékeznek té-
nyekre, különleges információkra, formulákra és szabályokra. A »kézzel fogható«
módszerek megfelelőek számukra a tanulásban.”16 Amennyiben konkrét-szek-
venciális — KSZ — vagy, akkor építs szervezési erősségeidre! Lásd el magad
részletekkel. Bontsd fel témáidat különböző lépésekre. Csendes munkakörnyeze-
tet teremts magad körül.
357
 Saját gondolkodási stílusod
ellenõrzéséhez
olvasd el mindegyik szóhalmazt, és jelöld meg bennük
azt a kettõt, amelyik a legjobban jellemzõ rád:
1. a) nagy képzelõtehetségû 9. a) olvasó
b) vizsgálódó b) közéleti ember
c) realista c) problémamegoldó
d) elemzõ d) tervezõ
2. a) szervezett 10. a) jó emlékezete van
b) alkalmazkodó b) jó partner
c) kritikus c) átgondoló
d) kíváncsi d) teremtõ
3. a) vitatkozó 11. a) változtató
b) lényegre törõ b) ítélkezõ
c) alkotó c) spontán
d) összefüggésbe hozó d) útmutatást kedvelõ
4. a) személyes 12. a) közlékeny
b) gyakorlatias b) felfedezõ
c) elméleti c) óvatos
d) vállalkozó szellemû d) érvelõ
5. a) precíz 13. a) kihívást kedvelõ
b) rugalmas b) megvalósító
c) módszeres c) gondoskodó
d) leleményes d) vizsgálódó
6. a) osztozó 14. a) munkát befejezõ
b) rendszeretõ b) lehetõségeket meglátó
c) érzékeny c) ötletgyûjtõ
d) független d. értelmezõ
7. a) versengõ 15. a) tevékeny
b) perfekcionista b) érzõ
c) együttmûködõ c) gondolkodó
d) logikus d) kísérletezõ
8. a) intellektuális
b) érzékeny
c) keményen dolgozó
d) kockázatvállaló

358
 A baloldalon lévõ teszt
kitöltése után:
Az alábbi oszlopokban karikázd be azokat a betûket, amelyeket az
egyes számoknál választottál. Add össze az I. II. III. és IV. oszlop
értékeit! Szorozd meg mindegyik értéket néggyel! Amelyik négyzetben
a legmagasabb érték szerepel, az utal arra a gondolkodási stílusra,
ahogyan a leggyakrabban feldolgozod az információt.

I II III IV
1. C D A B
2. A C B D
3. B A D C
4. B C A D
5. A C B D
6. B C A D
7. B D C A
8. C A B D
9. D A B C
10. A C B D
11. D B C A
12. C D A B
13. B D C A
14. A C D B
15. A C B D
Összesen: _________________________________

I ________ X 4 = Konkrét-szekvenciális (KSZ)

II ________ X 4 = Absztrakt-szekvenciális (ASZ)
III ________ X 4 = Absztrakt-random (AR)
IV ________ X 4 = Konkrét-random (KR)
Most ábrázold eredményeidet a következõ oldalon lévõ grafikonon!

359
Miután végeztél az elõzõ oldalakon lévõ személyes
gondolkodásistílus-teszttel, az alábbi grafikonon ábrá-
zolhatod eredményeidet

KSZ

60
50
40
30
20
60 50 40 30 20 10 10 20 30 40 50 60

KR ASZ

10
20
30
40
50
60

AR
Elõnyben részesített „gondolkodási stílu-
sod” ábrázolásához tegyél egy pontot
arra a számra, amely megfelel a 359.
oldalon lévõ osztályozásnak, majd kösd
össze ezeket a pontokat úgy, ahogy a
mini diagram mutatja.

Köszönettel tartozunk John LeTelliernek és a Dell Publishingnek (666

Fifth Avenue, New York, NY 10103) engedélyükért, hogy Bobbi
DePorter tesztjét a Quantum Learningbõl felhasználhattuk. A teszt
Anthony Gregorc professzor kutatásán alapul.

360
361 A konkrét-random gondolkodók kísérletezők. DePorter szerint: „A konk-
rét-szekvenciálisokhoz hasonlóan ők is a realitásra építenek, viszont többször al-
kalmazzák a próba-szerencse megközelítést. Emiatt gyakran intuitív ugrásokat
tesznek, amelyek szükségesek az igazi kreatív gondolkodáshoz. Szükségük van
arra, hogy alternatívákat kereshessenek, és saját módjukon végezzék a dolgokat.”
Ha KR vagy, akkor használd divergens gondolkodási képességedet. Gondold azt,
hogy jó több nézőpontból látni a dolgokat. Juttasd magad olyan állapotba, hogy
megoldhasd a problémákat. De adj magadnak határidőket! Fogadd el változás
iránti szükségletedet.
Az absztrakt-random gondolkodók a reflexión keresztül szervezik meg az
információt, és strukturálatlan, emberközpontú környezetben boldogulnak jól.
DePorter szerint: „A »való« világ az absztrakt-random tanulók számára az érzé-
sek és az érzelmek világa. Az AR elméje felveszi a gondolatokat, az információt
és a benyomásokat, majd a reflexión keresztül szervezi azokat. A személyessé
tett információra emlékeznek a legjobban. Korlátozva érzik magukat, amikor egy
nagyon strukturált környezetbe kényszerülnek.” Ha AR vagy, akkor használd ki
természetes képességedet, és dolgozz együtt másokkal. Ismerd fel, hogy az erős
érzelmek milyen mértékben befolyásolják koncentrációdat. Az asszociáción ke-
resztül építs tanulási erősségeidre. Az átfogó képet nézd meg először. Légy óvatos
abban, hogy elegendő időt szánj a feladat befejezésére. Emlékeztesd magadat
arra, hogy a dolgokat sok vizuális segédeszközzel csináld meg, mint például a
színes, öntapadós címkék, amelyeket oda ragaszthatsz fel, ahol látni fogod őket.
Az absztrakt-szekvenciális gondolkodók imádják az elméletek világát és
az elvont gondolatokat. Szeretnek koncepciókban gondolkodni, és kielemezni az
információt. Ők a nagy filozófusok és tudós kutatók. Ismét DePorter: „Könnyen
felnagyítják azt, ami fontos, mint például a lényeges pontok vagy a jelentős rész-
letek. Gondolkodási folyamatuk logikus, racionális, és amikor egy témát kutat-
nak, abban nagyon alaposak. Általában jobban szeretnek egyedül dolgozni, mint
csoportban.” Ha ASZ vagy, akkor adj magadnak logikai feladatokat. Tápláld in-
tellektusodat. Tartsd magad távol a nagyon strukturált helyzetektől.

Mi a tanulság az iskolák és az egyének számára?

Azt gondoljuk, hogy e kutatás minden felismerése képes nagyban javítani
a tanulást és az iskoláztatást.
A személyes otthoni tanulásban nagyban segít megismerni saját erőssége-
inket, megismerni családunk tanulási stílusát, és építeni ezekre. Amennyiben ne-
hezedre esik hosszabb időn keresztül nyugton ülni, akkor majdnem biztos, hogy
kinesztetikus tanuló vagy. Tehát érdemes megfontolnod, hogy úgy láss hozzá a
361
 Hogyan állapítsuk meg a tanulási
stílusokat a szem segítségével?
A neurolingvisztikus programozásban képzett tanárok azt mond-
ják, hogy gyakran meg tudják állapítani a tanulók preferált tanulási
stílusát azáltal, hogy nézik a szemmozgásukat, és figyelik a
beszédüket.*
Azok a tanulók, akik nyugodtan ülnek és egye-
nesen elõre néznek, vagy akik szemükkel felfelé
tekintenek, hogy hozzájussanak az informá-
ciókhoz, továbbá akik gyorsan beszélnek,
általában vizuális tanulók.
Azok a tanulók, akik egyik oldalról a másikra
néznek, hogy hozzájussanak az információkhoz,
vagy lefelé tekintenek „távolabb esõ oldaluk”
felé (a jobbkezes tanuló balra néz), valószínûleg
auditív tanulók. Általában ritmikusan beszélnek.
Azok a jobbkezes tanulók, akik sokat mozognak,
jobbra és lefelé tekintenek hozzáféréskor és
tároláskor, valamint lassan beszélnek, általában
kinesztetikus tanulók.

*Az illusztráció egy diafilm kazettáról származik: Walter B. Barbe és

Raymond H. Swassing „Teaching to Modality Strengths: A Common
Sense Approach to Learning“, amely hozzáférhetõ a Zaner-Blozer,
Inc.-n keresztül, Columbus, Ohio.
*Kiterjedt részletekkel hasonló vonásokat tartalmaz Michael Grinder
„Righting The Educational Conveyor Belt“ címû könyve, kiadja a
Metamorphous Press, P.O. Box 10616, Portland, Oregon 97210.
Megjegyzés: Barbara Prashnig szerint az erõsen taktilis tanulókat
általában úgy lehet felismerni, hogy hajlamosak felfelé nézni, amikor
egy kérdésen elmerengenek.

362
tanuláshoz, hogy az anyagot egy óriási elmetérkép segítségével tekinted át —
egy nagy papíron. Helyezd a padlóra, és munka közben használd a testedet. Az
anyag áttekintése után játssz le klasszikus zenét — és mozogj a ritmusra. Ezután
végezz testmozgást. Sétálj, ússz egyet, vagy mozogj, miközben vizualizáción ke-
resztül mentálisan gyakorolod azt, amit agyad éppen befogadott.
363 Ha kinesztetikus vagy, nyugodtan alakítsd ki magad körül kedvenc tanulási
légkörödet és helyzetedet. Ha auditív tanuló vagy, akkor vedd fel jegyzeteidet
kazettára, barokk zenei háttérrel. Ha pedig vizuális tanuló vagy, rajzolj elmetér-
képeket, firkákat, szimbólumokat, képeket, hogy megjelenítsd, amit tanulsz. Vi-
zuális tanulók számára egy kép ezer szónál is többet ér.
Életek irányítását minden ember sajátos módon intézi, amit Dr. Robert
Sternberg, a Yale pszichológia és neveléstudomány professzora, úgy hív, hogy
menedzselési stílus. „Az a mód, ahogyan a tanulók intelligenciáikat szeretik hasz-
nálni — mondja — legalább annyira fontos, mint maga a képesség. A gyerme-
keknek — valójában minden embernek — szükségük van arra, hogy »irányítsák«
tevékenységeiket, és ily módon kiválasztják önmaguk irányításának stílusait,
amelyekkel könnyebben boldogulnak. Az elme úgy kivitelezi ezeket a tevékeny-
ségeket, mint egy kormány. A törvényhozási funkció hatásköre a létrehozásra,
működésre, elképzelésre és a tervezésre vonatkozik. A végrehajtó funkció a tel-
jesítés és a tettek. A bírósági funkció az ítélkezés, az értékelés és az összeha-
sonlítás. A mentális önkormányzat mindhárom funkciót magában foglalja, de
minden egyes személynél más-más funkció lesz a domináns.”17
Tanárok és szemináriumok vezetői számára, reméljük, a lecke nyilvánvaló:
elemezzük minden tanuló tanulási stílusát, és vegyük ezeket figyelembe. Habár
nem leszünk képesek ezt megtenni mindenkivel, minden alkalommal, azt azonban
biztosítani lehet, hogy minden stílust rendszeresen figyelembe vegyünk minden
tanulási sorozatban. Ha így teszünk, le leszünk nyűgözve, hogy az emberek mi-
lyen könnyen tanulnak — és hogy milyen kevés ellenállást találunk.
Az egyik első amerikai iskola, amely szinte egészében Howard Gardner
alapelvein alapul, a Key Elementary School Indianapolisban. Sétáljunk be a Key
Schoolba, és azt fogjuk találni, hogy a fiatalok az összes „intelligenciát” bevonva
tanulnak. Természetesen az összes hagyományos tantárgy — mint például az ol-
vasás és a matek — is megtalálható. De azt is látni fogjuk, hogy mindenkit be-
vonnak a zenébe, festésbe, rajzolásba, testgyakorlatokba és vitákba. A tanulók
heti négy tanítási órában több korosztályt tartalmazó csoportokban találkoznak
— amelyeket gubóknak hívnak —, azért, hogy az érdeklődési területek olyan
széles skálájával ismerkedhessenek meg, mint például számítógépek, kertészke-
dés, főzés, „pénzkeresés”, építészet, színház, multikulturális játékok és más, az
életben felhasználható készségek.
363
 Hogyan jelzi a testbeszéd
a tanulási stílusokat?

Az információ felvétele során

A vizuális tanuló rendszerint egyenesen ül, és szemével
követi az elõadót.
Az auditív tanuló gyakran csendesen elismétli magának
az elõadó szavait, vagy sokat bólogat, miközben az elõadó
szóban közli az információt. Az auditív tanuló gyakran „egy
hangszalagot játszik le a fejében”, amikor megpróbálja
felidézni az információt, így a levegõbe bámulhat, amikor
ezt teszi.
A testi-kinesztetikus tanuló gyakran lesütött szemekkel
figyel.
A taktilis személy imád tárgyakkal játszani, miközben
figyel: pattogtatja a tollat, papírokra firkál, vagy egy puha
labdával játszik, miközben valakit hallgat, aki beszél.

JEANNETTE VOS*
*Hatnapos tréning a 21. század tanulási és tanítási technikáiról.
A tréninggel kapcsolatos további információk elérhetõk a következõ
címen: P.O. Box 13006, La Jolla, CA 92039-3066, USA, vagy látogasson
el a www.learning-revolution.com honlapra.

364
 „Heti egy alkalommal — mondja Gardner — egy külső szakértő látogatja
meg az iskolát, és bemutat egy foglalkozást vagy egy mesterséget. Ez a szakértő
gyakran egy szülő, és jellemző módon a téma jól beleillik az iskola aktuális te-
matikájába.”18
365 Az iskola közeli kapcsolatban van a Center of Explorationnel (Kutatási köz-
pont) az Indianapolis Museumban. „A tanulók többhónapos gyakornokidőt tölt-
hetnek el itt, melynek során olyan tevékenységekkel foglalkozhatnak, mint az
animáció, a hajóépítés, az újságírás vagy az időjárás megfigyelése.”
A Key School tele van élő projektekkel. Gardner szerint: „Bármely adott
évben az iskolában három különböző témával foglalkoznak, amelyeket megkö-
zelítően tízhetes intervallumokban mutatnak be. A témák lehetnek széleskörűek
(mint például a »Minták« vagy »Kapcsolatok«) vagy sokkal fókuszáltabbak (»A
reneszánsz — akkor és most« vagy »A mexikói származás«). A tananyagok ezek-
re a témákra összpontosítanak; a téma felfedezésében megkívánt műveltséget és
fogalmakat — amikor csak lehet — természetes kiegészítésekkel alakítják ki.”
Minden projektet videóra is felvesznek, így végül minden tanulónak lesz
egy videós portfoliója, amely bemutatja az elvégzett munkát, és mindenkinek az
erősségeit.
Röviden, a Key School minden tanulót arra ösztönöz, hogy összes intelli-
genciájukon keresztül tanuljanak, azokon is, amelyekben erősek, és azokon is,
amelyeket fejleszteniük kell; tanulási stílusaikra fókuszál; bátorítja a gondolko-
dást és a kísérletezést; a tanoncságra és tanácsadói modellekre épít.
A New City School, St. Louisban, Missouriban, még ennél is tovább ment.
Mivel az iskola tevékenységei a többszörös intelligencia alapelveire épülnek, a
személyzet közösen írt egy meghatározó könyvet a témáról. A Celebrating Mul-
tiple Intelligences: Teaching For Success (A többszörös intelligencia ünneplése:
A sikerre való tanítás) egy gyakorlati útmutató a tanárok számára arra vonatko-
zóan, hogy miként vegyék figyelembe az összes egyéni „intelligencia erőssége-
ket” a fő tantárgyak tanítása közben.
Mind a New City, mind az indianapolisi iskola nagyon pontosan mutatja,
hogy mi érhető el, ha egy ország végül felhasználja óriási tudományos kutatási
készségeit, és összehozza ezeket jól megtervezett iskolákkal, innovatív tanárok-
kal, hatalmas közösségi forrásokkal és egy olyan fókusszal, amely minden gyer-
meket tehetségesnek tekint.

365
 Nagyszerû
felzárkóztató programok

J1 Speciális kineziológia.

J2 Tornagyakorlatok.

J3 Labda/bot/madár módszer.

J4 Felzárkózás a helyesírásban.

J5 Hátra-írás a betûfelismerés fejlesztéséhez.

J6 Négyperces olvasási program.

J7 Ujjhangzók.

J8 Kazettával támogatott olvasóprogram.

J9 Egymást tanító diákok.

J
10 A „Nézz és figyelj!” módszer.

J
11 Felzárkózás az olvasásban.

J
12 Személyes kulcsszókincs.

J
13 Kezdõ Iskolai Matematika.

J
14 Számítógépesített felzárkóztatás.

J
15 A SEED matematikai program.

J
16 Három „orvosi-oktatási” program.

366
367
Tizenegyedik fejezet: De mi van akkor, ha későn kezdjük?

A világ legnagyobb felzárkóztató programjai —

és hogy miért működnek

Helen Keller 10 éves koráig süketen, vakon és némán élt.

16 éves korára azonban a Braille módszer segítségével megtanult olvasni,
valamint elég jól írni és beszélni ahhoz, hogy főiskolára mehessen. 1904-ben
kitüntetéssel végzett.
Szerencsére első tanára sosem hallott arról a kifejezésről, hogy „tanulási
zavarban szenved”.
Mivel képtelen volt használni látását és hallását, Helen Keller először a ta-
pintáson keresztül tanult. És a jó hír az, hogy a modern áttörések mindannyiunk
számára elérhetővé teszik azokat az eszközöket, amelyekkel „bekapcsolódha-
tunk” a könnyebb tanulásba — sőt, még azok is, akiket úgy címkéznek, hogy
„visszamaradott” vagy „lassú”.
Diplomaosztója után majdnem egy évszázaddal, Keller üzenete a világ
számára még mindig világos: potenciálisan mindenki tehetséges — a maga
módján.
Nyilvánvalóan minél korábban kezdjük el fejleszteni ezeket a tehetségeket,
annál jobb. A Fortune egyik felmérése szerint minden egyes dollár, amelyet a
születés előtti jó gondozásra költöttek, 3,38 dollárt takarított meg egy kórház szü-
lészeti osztályán az intenzív gondozásban. És minden egyes dollárt, amelyet a
legjobb iskola előtti, korai fejlesztő programokra költenek, „6 dollárral csökkenti
a speciális oktatásra, szociális segélyre, tizenévesek terhességére és a bűnözők
bebörtönözésére fordított kiadásokat.”1
A szegényes gyermekkori tapasztalatok ellenére felzárkózhatnak-e a gyere-
kek az iskola alsó tagozatában? A bizonyítékok alapján szerencsére egybehangzó
„igen”-nel válaszolhatunk erre a kérdésre. Ez nem azt jelenti, hogy tagadnunk
kell, hogy néhány embernek nehézségei vannak a tanulásban. De az, hogy „ta-
nulási zavarban szenvedő” címkét ragasztanak rájuk, az évszázad egyik legna-
gyobb oktatási tragédiájaként számon tartott I.Q. teszt alapján történő rangsorolás
következménye. És maga a címkézés is gyakran hozzájárul a nehézségekhez. Ku-
tatásunk arról győz meg bennünket, hogy bárki képes arra, hogy tanuljon —
a maga módján. És ezek a módok sokfélék és változatosak lehetnek.
367
 Az ember
soha nem
törõdhet
bele, hogy
vánszorogjon,
amikor arra érez
indíttatást,
hogy
szárnyaljon.
HELEN KELLER

368
Két kulcs alapelv: az elme-test kapcsolat és az elme-agy
369
kapcsolat
Az első alapelv célja hangsúlyozni, hogy a tanulás nem csupán elméleti
folyamat. Ahogyan a csecsemő fejleszti agyát szopással, fogással, kúszással, má-
szással, járással, felkapaszkodással, hintázással és forgással, valahogy így vannak
ezzel a gyerekek és a felnőttek is. Bár az ember nem fejleszthet ki újabb agykérgi
sejtet születése után, folytathatja azonban azok dendritjeinek — az agy összekötő
és „tároló” ágainak — növelését egy életen át.
Diamond professzor és kutatótársai Berkeleyben meggyőzően bebizonyítot-
ták, hogy minél hatékonyabb a fizikai és a mentális stimuláció, annál inkább
növekednek a dendritek az agyban.2 Palmer professzor Minnesotában bebizonyí-
totta, hogy az óvodai tornagyakorlatok nagymértékben növelik az ötévesek el-
méleti teljesítményét, mivel a koncentrált fizikai tevékenységek ténylegesen fej-
lesztik az agyat.3 Másik alapelv: az agy és az elme nem ugyanaz. Ha az egysze-
rűség kedvéért egy számítógéppel hasonlítanánk össze, akkor az agy lenne a
hardver, az elme pedig a szoftver. Az agy biológiai és neurológiai képződmény:
neuronjai, gliasejtjei, dendritjei és myelinhüvelyei vannak, amelyek együtt biz-
tosítják a biológiai mechanizmust. E könyv kontextusában az elme az agy tar-
talma. Nemcsak lehetséges, de nagyon is kívánatos, hogy az elmét a testen ke-
resztül is stimuláljuk.
Ismét Helen Keller szolgál egy klasszikus esettanulmánnyal.4 Három évébe
került csupán az, hogy az ábécét megtanulta. Tanára, Anne Sullivan, a tapintáson
keresztül volt képes kommunikálni a lány agyával és elméjével. Később a kezén
betűzte le a szavakat. Helen később megtanult olvasni és írni a Braille rend-
szerben, de a saját ritmusában.
Öt fő tényező befolyásolta Keller tanulási képességét: az idő, a kultúra, a
kontextus, a támogatás és a saját ritmusa.
Az idő nyilvánvalóan igen fontos volt. Első eredményeinek elérése sok időt
vett igénybe. De amint létrehozta kezdeti tudását, képessé vált arra, hogy gyorsan
építhessen ezekre az alapokra. A tanulásban mit sem számított az, hogy „fogya-
tékos” volt; ebből a szempontból csak annyit kellett tennie, a saját tempójában
küzdjön meg fogyatékosságaival. Soha nem ért volna el sikereket, ha tanulmá-
nyait a mai fegyelmezett, minősítésekkel teli osztályok egyikében kezdte volna
el.
A kultúra szintén fontos volt. Helen Keller kultúrája nagyra tartotta a beszéd
és az olvasás képességét. Összehasonlítva egy olyan kultúrával, amelyben nincs
írott nyelv, valószínűleg jobban értékelik a navigáció képességét, mint az olva-
sásét; a kultúra tehát meghatározza a tanulás kontextusát — és a tanulási prob-
lémákat. Thomas Armstrong író és a „speciális oktatás” tanára tömören hozzá-
teszi: „A kultúra határozza meg azt, hogy kit nevezünk »fogyatékosnak« . . .
369
 A tanulási
problémák
80 százaléka
a stresszel van
összefüggésben.
Tüntesd el
a stresszt, és
eltüntetted
a problémákat.
GORDON STOKES
A Három az Egyben koncepció elnöke*
*Ez az idézet a fõ témája az One Brain: Dyslexic Learning Correction
and Brain Integration címû könyvnek, kiadja a Three In One Concepts,
2001 W. Magnolia Blvd., Suite B., Burbank, CA 91506-1704. Nagyon
ajánlott a speciális kineziológia ismertetõjeként.

370
egy olyan gyermek, akit a mi kultúránkban diszlexiásnak, hiperaktívnak vagy
tanulási zavarban szenvedőnek címkézünk, egy másik kultúrában kitűnhet.”5
371 Keller a vakság, a süketség és a némaság állapotában volt. Ebben a korlá-
tozott helyzetben kellett tanulnia. Ha kitöltött volna egy nyelvi alapokra épülő
I.Q. tesztet, akkor szélsőségesen alacsony pontot ért volna el, ha egyáltalán le-
hetett volna őt pontozni. Sullivan nélkül lehet, hogy egy retardáltakkal foglalkozó
intézményben helyezték volna el, s nem fejlődhetett volna ilyen kiemelkedően
tehetséges személlyé.
Egy gondoskodó és rátermett tanár támogatása elengedhetetlen volt ehhez.
Sullivan sosem adta fel a Helennel való munkát, annak ellenére, hogy a lánynak
vad dührohamai voltak.
Helen Keller is rendelkezett a választás szabadságával. Tízévesen azt vá-
lasztotta, hogy meg akar tanulni beszélni. Rohanás nélkül. Saját idejének és hely-
zetének megfelelően tette mindezt. Még egyszer, az üzenet nyilvánvaló: a ha-
gyományos oktatás terén túl sok embert állítanak tudatosan és tudattalanul olyan
helyzet elé, amelyben nincs választási lehetősége.
Anne Sullivan felfedezte az agy-test és az elme-test kapcsolatot, mivel neki
is nehézségei voltak a tanulásban. Szerencsére ma már sok más kutatás is támo-
gatja ezeket a felfedezéseket.

Speciális kineziológia
A legérdekesebb kutatások és praktikus alkalmazások némelyike a speciális
kineziológia területéről származik. A kinesztetikus tulajdonság vagy mozgás fon-
tos részét képezi sok tanulási stílusnak csakúgy, mint a kineziológia, a mozgás
tudománya és a kinesztézia, a testhelyzet, a mozgás és az egyes testrészek hely-
zetének érzékelése.
A kineziológia számos országban amiatt vált híressé, hogy a sport területén
csúcsteljesítményeket sikerült vele elérni. Brigitte Haas Allroggen a Müncheni
Kineziológiai Intézetben a tudomány hatékonyságáról beszél az olimpiai csapa-
tokkal kapcsolatban: „A dolgok váratlanul robbantak ki. Osztrák csúcssportolók-
kal kezdtünk el foglalkozni, akik később olimpiai érmeket és világszerte verse-
nyeket nyertek. Később a norvég olimpiai csapat keresett fel bennünket, aztán
az olaszok is. Valamennyien figyelemreméltó eredményeket értek el.”6
Ma hasonló technikák segítik az oktatást, és nemcsak azokat, akiknek ne-
hézségeik vannak a tanulással. Kathleen Carroll, aki kineziológus Washington
D.C.-ben, és programját összekapcsolja a gyorsított, integrált tanulási stratégiák-
kal, azt állítja: „A kineziológia mindenkinek javítja a tanulmányi eredményeit.”7
373 Ez részben annak köszönhető, ahogyan az agy elektromos és kémiai úton
továbbítja az üzeneteket, és ahogyan a stressz blokádokat okoz. Egyszerűen fo-
galmazva, az oktatási kineziológusok szerint, amikor a feszültség eluralkodik raj-
371
 Hogyan javítsuk a helyesírást, az
írást, olvasást és a figyelmes
hallgatást ezzel az egyszerû
agy-gyakorlattal:
1. Álljunk fel, és térdünket felváltva felemelve,
kezünkkel érintsük meg mindig az ellenkezõ oldali
felhúzott térdünket.
2. Végezzük el ezt a feladatot körülbelül tízszer minden
olyan esetben, amikor feszültnek érezzük magunkat.
Variációk:
1. Végezzük a gyakorlatot becsukott szemmel.
2. Lábunkat magunk mögött emelgessük felváltva, és
érintsük meg lábfejünket az ellenkezõ oldali
kezünkkel.

Ez egy tipikus gyakorlat, amelyet az oktatási kineziológusok ajánlanak

az agy két oldalának integrálására, a stressz csökkentésére és a ta-
nulás megkönnyítésére. Amennyiben nehezünkre esik az ehhez hason-
ló gyakorlatok elvégzése, vegyünk részt képesített kineziológus által
vezetett gyakorlatokon.
Ehhez hasonló gyakorlatokat tartalmaznak a következõ, nagyon ajánlott
könyvek: Brain Gym, kiadja az Edu-Kinesthetics Inc., P.O. Box 3396,
Ventura, CA 93006-3396, és a One Brain: Dyslexic Learning Correction
and Brain Integration, kiadja a Three In One Concepts, 2001 W.
Magnolia Blvd., Suite B., Burbank CA 91506-1704.
Köszönjük Kathleen Carrollnak (képesített kineziológus, a Three In One
Concepts facilitátora Washington D.C.-ben), a könyv ezen részének
összeállításában nyújtott segítségét.

372
tunk, agyunk rövidre zár — a „huzalozás” összeolvad. Szerintük ez a fő oka a
tanulási problémáknak — és a „diszlexiának” vagy bármi másnak címkézett prob-
léma általában hozzáadódik ehhez a feszültséghez és összeolvadáshoz. A meg-
oldás gyakran olyan egyszerű gyakorlatokban rejlik, amelyek „hatástalanítják”
az agy bal és jobb féltekéje között lévő blokádot. Szabaduljunk meg a blokádtól,
és többnyire megszabadulunk a problémától is.
A legkiemelkedőbb munkák némelyike Gordon Stokestól és Daniel White-
side-tól, a speciális kineziológia kutatóitól és gyakorlóitól (Three In One Con-
cepts szervezet, Burbank, California) származik. Szerintük a tanulási problémák
80 százaléka a stresszel van összefüggésben. És ez enyhíthető a kineziológia se-
gítségével.8
Tornagyakorlatokat fejlesztettek ki — „akupresszúrás pontokat”, izompró-
bát és koordinációs mintákat használva — annak érdekében, hogy áthangolják
az agy elektromos mintázatait; ezáltal hatástalanítják a feszültséget, megtisztítják
a „blokkolt áramköröket”, és bekapcsolják a tanulási képességet. A testen dol-
gozva képesek megváltoztatni mind az agy, mind pedig az elme állapotát.
Mivel az agy akkor működik legjobban, amikor a jobb és a bal agyfélteke
összehangoltan dolgozik, számos kineziológiai gyakorlat segít összerendezetteb-
bé, koordináltabbá, kevésbé feszültté válni, és képes a tanulást könnyebbé és ter-
mészetesebbé tenni — pontosan úgy, ahogyan az olimpiai sportolók használják
az összpontosító gyakorlatokat a versenyre való felkészülésben.
Paul és Gail Dennison oktatási kineziológusok számos jó és egyszerű gya-
korlatot fejlesztettek ki, és szemléltettek Brain Gym című, nagyon ajánlott kézi-
könyvükben.9
Ezeket a gyakorlatokat Dr. Paul Dennison a „diszlexiásnak” címkézett em-
berek számára fejlesztette ki eredetileg — olyan személyek számára, akik állí-
tólag a tükörképhez hasonlóan fordítva látják az írást. Azonban ezek nem csak
azoknak az embereknek segítenek, akiknek valamilyen fogyatékosságuk van: bár-
mely életkorban alkalmazhatók azok esetében is, akik egyáltalán nem küzdenek
tanulási problémákkal. Kitűnőek például az osztályteremben, „állapot váltások-
nál”, bármely korosztály számára.
Sajnos a legtöbb iskola még nem használja ezeket az eszközöket, azonban
ahol alkalmazzák, ott az eredmények kiemelkedőek. Egy jellegzetes példa a Si-
erra Vista Junior High Schoolból, Kaliforniából származik, ahol a Three In One
Concepts 11 olyan „speciális oktatásban” részesülő tanuló esetében működött,
akik 3–7 évvel voltak lemaradva a tananyagban. Valamennyit „diszlexiában”
szenvedőnek tartották. Egy kineziológia specialista dolgozott a diákokkal hetente
egy délután, nyolc héten keresztül. A végén a diákok 73 százaléka mutatott a hat
vizsgált képességből háromnál „jelentős javulást” (legalább egyéves fejlődést a
nyolc hét alatt), 50 százalékuk az egyikben, és 27 százalékuk a másik kettőben.10
373
 Ha ahhoz
ragaszkodunk,
hogy az intelligencia
szivárványát egyetlen
szûrõn át nézzük,
akkor sok elme
fog tévesen
fénytelennek tûnni.
RENEE FULLER
A labda/bot/madár tanítási módszer feltalálója*

*A fenti idézet Renee Fuller Beyond IQ (Az IQ-n túl) címû cikkének
alcíme, Context magazin (1988 tele).

374
375 A világ bővelkedik más, kitűnő felzárkóztató programokban is. A legjobbak
között találtuk a következőket:

A Doman–Palmer–Niklasson–Hartigan modellek
A Glenn Doman, Lyelle Palmer, Irene és Mats Niklasson, valamint Jerome
és Sophie Hartigan által kifejlesztett tornagyakorlat programok variációit ma ha-
tékonyan alkalmazzák a világ számos pontján. A Montessori International —
Montanaban — mindennap gyakoroltatja a nagyobb, iskoláskor előtti gyerekek-
kel a hasábgurulás, az aligátormászás, a gyors forgás és a rúdon való hintázás
gyakorlatait. Hartiganék Jumping Beans programjában már a 18 hónapos gyere-
kek zenés gyakorlatok meghatározott sorozatát végzik el, kezdve az egyszerű
gurulással és egyensúlyozással, azután a „dzsungel tornán” váltott kezekkel, ma-
jomfogással forogva végigmásznak a „majomrúdon”.
Hároméves kor előtt Hartiganék sok zenés mókázást és táncot ajánlanak.
Hároméves kor után pedig kezdődhet a strukturáltabb program.11
Shidchidában, Japánban, ma már száznál is több olyan központot találha-
tunk, ahol a szülők korai fejlesztő tevékenységekben vehetnek részt gyermeke-
ikkel.

A labda/bot/madár módszer
Marylandben, USA-ban, Dr. Renee Fuller kiemelkedő eredményeket ért el
a Rosewood Hospital Center Psychology Department személyzetével. 26 személy-
lyel dolgozott, akiket retardáció miatt küldtek az intézetbe — 11 és 48 év kö-
zöttiek voltak, I.Q. pontjaik pedig 28 és 72 között mozogtak.
Fuller megtanította őket olvasni. És ez a teljesítmény nagymértékben javí-
totta mind tanulási képességüket, mind pedig önbecsülésüket. „Nem csak bonyo-
lult történeteket tanultak meg olvasni és megérteni — mondja —, hanem számos
váratlan érzelmi és magatartásbeli változást is mutattak.”12 Azáltal, hogy meg-
tanultak olvasni, megtanultak gondolkodni is. És amikor megtanultak gondolkod-
ni, megváltozott a magatartásuk, és megváltozott a megjelenésük is.
Fuller biztosította számukra azt az eszközt, amelynek segítségével képesek
voltak feltörni az olvasás kódját: a labda/bot/madár módszert. Ebben a módszer-
ben a labda képviseli az ábécé azon betűit, amelyek kört tartalmaznak; a bot a
vonalas betűket, a madár pedig az olyan „szárnyas” betűket, mint például az „r”.
377 Megmutatta tanítványainak, hogy az ábécé valamennyi betűje miképpen tar-
talmazza ezt a három, egyszerű, konkrét alakzatot. Ennek a kódrendszernek, va-
lamint tanulást gyorsító történetek a segítségével elérte, hogy még a leginkább
visszamaradott tanulók is hamarosan tanulni kezdtek, és jól boldogultak.
375
 Hasznos útmutatók
a helyesírással kapcsolatban
Próbáljuk ki az alábbiakat azokkal a gyerekekkel,
akiknek nehézségeik vannak a „problémás szavakkal”
anyanyelvükön vagy más alfabetikus nyelven. Kérjük
meg õket arra, hogy:
a. Kedvenc színükkel ábrázolják a szót.
b. A problémát jelentõ betût emeljék ki úgy, hogy
valahogy másképp nézzen ki, mint a többi –
például legyen nagyobb, fényesebb vagy más
színû.
c. Osszák fel a szót hármas betûcsoportokra, és
egyszerre három betût használva építsék fel a
szót.
d. Helyezzék a betûket egy ismerõs háttérre – ez
lehet egy ismerõs tárgy vagy egy jelenet egy
filmbõl –, majd helyezzék a megjegyzendõ
betûket a tetejére.
e. Ha ez a szó hosszú, akkora betûket használjanak,
hogy az egész szó könnyen látható legyen.
f. Ujjaik segítségével írják le a betûket a levegõbe,
és képzeljék maguk elé azokat.

ROBERT DILTS és TODD A. EPSTEIN

Dynamic Learning (Dinamikus tanulás)
Kiadja a Meta Publications P.O. Box 1910,
Capitola, California 95010, USA.

376
Felzárkózás a helyesírásban
Más gyerekek azáltal zárkóznak fel a helyesírásban, hogy olyan módszere-
ket használnak, amelyeket a következő három könyv körvonalaz: Charles Cripps
és Margaret L. Peters Catchwords (Szófogó); Beve Hornsby és Frula Shear Alpha
to Omega (Alfától ómegáig); és Romalda Bishop Spalding The Writing Road to
Reading (Az olvasáshoz vezető írásos út).
Az Alpha to Omega különösen jó bevezetést nyújt azokba az eljárásokba,
amelyekkel a szavakat mind fonetikusan, mind hasonlósági mintázatuk szerint
csoportosítják — mivel a mintázatfelismerés különösen fontos a helyesírás töké-
letesítésében.
A Catchwords tartalmazza az ausztrál, az Új-Zéland-i és a brit általános
iskolai tananyagban előforduló szavak legjavát, és mind a tanárok, mind pedig
a szülők számára megmutatja, miképpen lehet azokat természetes, logikus és ak-
tív módon bemutatni.
Valójában a helyesírás az abszurd „fonémák versus nem fonémák” vita
egyik nagy áldozata. Nyilvánvalóan a fonémák a „rövid” magánhangzókra épülve
— pl. get (kap), set (beállít), bet (fogad); sit (ül), hit (üt), fit (illeszt) — segítenek
a gyerekeknek elsajátítani a szavakat és a szótagokat. És az egyszerű játékok és
a táblára felírt szavak listái segítenek a gyerekeknek azonosítani a leggyakrabban
előforduló szó- és szótagmintázatokat: fate (sors), mate (társ) és plate (tányér)
— a varázslatos „e”; light (fény), might (lehet) és sight (látás); bridge (híd), ridge
(hegygerinc), sledge (szánkó) és dredge (kotor).
Azonban meghatározásuk alapján a problémás szavak nem az egyszerűek
közül kerülnek ki: spatial (tér-) és facial (arc-); session (ülés) és faction (frakció);
cough (köhög), through (át) és bough (ág). Sőt, az olyan gyakran idézett „alap-
elvek” sem működnek valójában, mint az „i az e előtt, kivéve a c után”, amint
azt a következő szavak példázzák: ancient (ősi), conscience (lelkiismeret), defi-
cient (elégtelen), glacier (gleccser), science (tudomány), society (társadalom), fi-
nancier (bankár), sufficient (elegendő) stb.
A legtöbb jó tanár ma úgy gondolja, hogy a helyesírást legjobb az íráson
keresztül tanítani. Amint azt Cripps és Peters hozzáteszi: „A helyesírást legjobban
az ujjhegyek jegyzik meg, és a szavakat leíró ceruza mozgására való visszaem-
lékezés az, ami a pontos helyesírást kialakítja.” Éppen ez az, amiért az „izmok
emlékezete” — amelyet kisagyi folyamatok irányítanak — az egyik leghatéko-
nyabb formája az emlékezésnek.
A nem fonetikus helyesírás sokkal inkább vizuális, mint meghallgatási kész-
ség. A legtöbb gyermek nehéznek találja a nem fonetikus szavak megtanulását
csupán a beszédben fellelhető példák alapján. Éppen ezért bátorítsuk őket arra,
hogy mind a szavak kinézete, mind pedig azok megérzése által sajátítsák el eze-
ket. Ily módon vizuális és izom memóriájuk képességére építhetnek sokkal in-
kább, mint a hangok kiejtésére.
377
 Hogyan oldja meg
a problémákat a hátra írás

A hátra írás az a módszer, amelyet Peter Joung és Colin Tyre

ajánlanak a Teach Your Child To Read (Tanítsd gyermekedet
olvasni) címû könyvükben – olyan gyerekek számára, akik
bizonyos betûket nehezen tudnak megkülönböztetni.
Helyezzünk egy nagyméretû papírt egy sima falfelületre a
gyerek vállmagasságában. Adjunk kezébe egy vastag zsírkrétát
vagy filctollat, amellyel a kartávolságnyira lévõ papírra tud írni.
Majd miközben a gyerek arccal a papír felé áll, mutatóujjunkkal
írjuk le az elsõ betût a hátára úgy, mintha nyomtatott kisbetût
használnánk. Gyõzõdjünk meg róla, hogy érzi, amit írunk,
mondjuk meg neki, mi az, és kérjük meg, hogy írja azt le a
papírra. Egyszerre csak egy betû legyen! Az eljárás alapja az
„izommemória”: az a képesség, hogy a testi cselekvésen
keresztül emlékszünk valamire.

Az illusztráció Gordon Dryden és Colin Rose

FUNdamentals programjából származik.

378
 Robert Dilts és Todd A. Epstein — kiváló N.L.P.-s könyvükben, a Dynamic
Learningben — szintén sok kiváló tanácsot adnak azzal kapcsolatban, hogy mi-
képpen tanítsuk azokat, akik nehéznek találják a helyesírást. Különösen a „vizu-
ális imaginációt” ajánlják a makacs szavakkal való megküzdéshez: úgy kell el-
képzelni minden egyes szót, hogy a nehéz betűkombinációk kiugorjanak, például
úgy, hogy nagyobbá, fényesebbé vagy különböző színűvé alakítjuk át őket (lásd
a 376. oldalon lévő tippet).
379
A tükörírás problémájának kezelése hátra-írással
Azon iskoláskorú gyermekek számára, akiknek továbbra is problémát okoz
az olyan betűk megkülönböztetése, mint például a b és a d, vagy a p és a q, Peter
Young és Colin Tyre brit nevelők — Teach Your Child To Read című kiváló
könyvükben — a „hátraírást” ajánlják. Az alapelvek roppant egyszerűek: gyer-
mekünk szemmagasságában helyezzünk egy nagy papírlapot a falra; miközben
a gyermek arccal a poszter felé áll, mutatóujjunkat használjuk arra, hogy a b
betűt a hátára „írjuk”, miközben valami hasonlót ismételgetünk: „B mint bumm;
először egy olyan vonal, mint egy bot, aztán kikerekedik, mint egy bogyó”; és
kérjük meg, hogy egy vastag filctollal, szavainkat ismételgetve írja le a betűt a
poszterre. Egyszerre csak egy betűt tanítsunk.
Young és Tyre azt mondják: „hosszú évek óta nem úgy ismerjük ezt a mód-
szert mint, ami cserben hagyja használóit”.
A Montessori-féle papírbetű alakzatok ujjal való követése szintén segít a
gyerekeknek különbséget tenni a „hasonló, de ellentétes” betűk között. Ma már
pontozott műanyagbetűk sorozatai is beszerezhetőek.

Forradalmian új módszerek Új-Zélandon

Más új módszerek gyakran olyan technikák keverékei vagy továbbfejlesz-
tései, mint amelyeket az Igazi Tanulásról szóló fejezetünkben mutattunk be.
Új-Zéland felzárkóztató programjai például olyan sikeressé váltak, hogy
amerikai és svéd tanárok repülik át a Csendes-Óceánt azért, hogy lássák, hogyan
is működnek ezek. Az új-zélandi tanárok meghökkennek azon, hogy számos ame-
rikai általános iskola alsó tagozata még mindig különféle tanárokhoz passzolgatja
a gyerekeket a nap folyamán: például egy olvasástanárhoz, aztán egy énektanár-
hoz.
A „világ másik végéről” érkező amerikai látogatókat lenyűgözi az, amit
teljes nyelvtanulásnak hívnak. Azonban ez a kifejezés túl korlátozó. A teljes
életre kiterjedő jobbnak tűnik. Az egész rendszer arra az alapelvre épül, hogy
a gyerekeké az elsőbbség.
Új-Zéland rendelkezik „nemzeti tantervvel”, de ez csak nagy vonalakban
festi le a nevelési filozófiát és az oktatási célokat. Az egyes tanárok nagy meg-
379
 Ahol csak
lehetséges,
a diákok számára
meg kellene adni
a választás és a
felelõsségvállalás
lehetõségét
saját képzésükkel
kapcsolatban.
ELIZABETH SCHULZ*
* Az American Teacher Magazine-ban megjelent
egyik írása az új-zélandi iskolákban tett látogatásairól,
1993 február.

380
becsülésnek örvendenek mint önműködő szakemberek, olyan tanárképző főisko-
lák diplomásai, akik a tanári tréningekre specializálódtak. Valamennyi hároméves
tanárképző program nagy blokkjait gyakorlati iskolai tapasztalatok szerzésével
töltik ki.
381 Még a nemzeti tanterv kifejezés is valószínűleg helytelen elnevezés, mivel
egy francia stílusú rendszerre emlékeztet, ahol minden évben, minden egyes ta-
nuló ugyanazt az elrendezett tananyagot tanulja.
„Az új nemzeti tanterv nem mondja meg a tanároknak, hogyan vezessék
osztályaikat — jelenti az American Teacher Magazinnál dolgozó Elizabeth
Schulz —, de erősen hangsúlyozza, hogy az iskolák a tanulókért vannak, és úgy
kell azokat megszervezni, hogy meg tudják teremteni a hozzáférhetőséget azok-
hoz a készségekhez és tudáshoz, amelyekre a tanulóknak szükségük van ahhoz,
hogy a társadalom hatékony és produktív tagjaivá válhassanak. Az iskolai tanulás
tantárgyakhoz kötődik. Az osztálytermi projekteknek meg kell világítaniuk a ta-
nulók számára a tantárgyak közötti összefüggéseket. És ahol csak lehet, a diákok
számára meg kellene adni a választás és a felelősségvállalás lehetőségét saját
képzésükkel kapcsolatban.”13
Négy másik tényező játszik még fontos szerepet az ország nagyon sikeres
felzárkóztató programjaiban:
1. Az új-zélandi oktatást a központi kormány finanszírozza, és bár az
anyagi forrásokat a létszámok alapján folyósítják az iskolák számára, további
pénzeket is biztosítanak az olyan területeken fekvő iskolák számára, ahol az ala-
csony átlagjövedelem vagy a speciális etnikai jellemzők ezt szükségessé teszik.
2. Az Oktatási Minisztérium egy világhírű Olvasási Felzárkóztató prog-
ramot finanszíroz (bár sok egyéni iskola szerint saját programjaik sokkal haté-
konyabbak).
3. Minisztérium Tanulási Média osztálya minden iskolának ingyenesen
hozzáférhető anyagok kiemelkedő választékát nyújtja. Ez tartalmaz egy Begin-
ning School Mathematics (Kezdő iskolai matematika) programot; egy kezdőknek
szóló, gyors léptékű, színes Ready To Read (Olvasásra készen) könyvsorozatot
és egy rendszeresen megjelenő School Journalt (Iskolai újságot), amely kiváló,
széles témakört felölelő írásokat tartalmaz gyerekek számára. Ezeket az Újságo-
kat már évek óta kiadják. Minden írást megjelölnek korcsoport és téma szerint,
ezért ideális forrásanyagnak számítanak a tematikus tanulmányok terén.
4. A tanárokat is arra bátorítják, hogy használják saját kezdeményezéseiket.
Eredményes újító módszereknek számítanak még:

A négyperces olvasási program

Mint sok más országban, Új-Zélandon is nagyszámú bevándorló család él,
akik számára az angol a második nyelv. Nem meglepő, hogy legtöbbjük úgy
381
Mindössze néhány
percet igényel az
iskolában, néhány
percet otthon,
valamint nagyszerû
kapcsolat az otthon
és az iskola
között.*
* Az új-zélandi „négyperces olvasási program” kulcsa
– amint arról a Where To Now? (Akkor most merre?)
televíziós sorozat beszámolt,
amelyet Gordon Dryden készített a The Pacific Foundation
számára, és a Television One hálózat mutatott be.

382
kezdi az iskolát ötéves korban, hogy az angolul történő olvasásban három- vagy
négyéves kornak megfelelő szinten áll. Sokan közülük már néhány héten belül
felzárkóznak. Mindössze néhány percet igényel az iskolában, néhány percet ott-
hon, valamint nagyszerű kapcsolatot az otthon és az iskola között.
383 A teljes séma nagyon egyszerű, és a józan észen alapul. Amikor a gyer-
mekek elkezdik az iskolát, a tanárok egyenként ellenőrzik a megértési szintjüket.
Ha Robi felismeri saját nevét és az „R”-rel kezdődő betűket, de nem tudja kezelni
azokat, amelyek „P”-vel, vagy „W”-vel vagy „K”-val kezdődnek, akkor a tanár
kidolgozza a szavak személyre szabott mindennapi listáját — amelyek ezekkel
a betűkkel kezdődnek. Ezek tartalmazni fogják az ajánlott, leggyakrabban hasz-
nált első 300 szót az adott nyelvben, és olyanokat, amelyek jól ismertek a gyerek
számára, mint például a család és a helyi utcanevek.
Mindennap a szavak új listájával foglalkoznak, amelyeket kézzel írnak fel
jegyzetpapírokra. A listát hazaviszik, hogy tanulmányozzák, és egy másolatot tar-
tanak belőle az iskolában is. Reggelente a tanár mindössze négy percet fordít
minden egyes gyermekre, hogy haladását ellenőrizze — és hogy gondoskodjon
az ösztönzésről.
A nagy, extra összetevőt azonban az otthon bevonása jelenti. Egy „helyi
iskolai dolgozó” minden gyermekkel hazaviszi az első listát, és elmagyarázza a
szülőknek, nagyszülőknek vagy testvéreknek, hogy Robinak mit kell megtanulnia
— és hogy miképpen fordítsanak mindössze napi négy percet arra, hogy jól men-
jenek a dolgok. Ha a szülőknek nehézségeik vannak az angollal, akkor keresnek
egy önkéntest a környékről.
Donna Awatere neveléspszichológus — aki jelenleg a parlament tagja —
nagy szerepet játszott a program kidolgozásában. Szerinte az otthonokkal való
összeköttetés az igazi kulcs. „Anélkül mindössze csak fele annyira jó a prog-
ram.”14 Egy másik kulcs a „pozitív megerősítés”, amely a mindennapi sikerekből
származik. Míg a program több mint 18 évvel ezelőtt az ötéves, újonnan érke-
zettek számára indult, ma más iskolákban, nagyobb gyerekeknél is sikeresen
használják. Ahogy az új olvasási listát minden délután hazaküldik a szülőknek,
úgy számos szülő is eljuttatja segítségét az iskolába. A Bruce McLaren Interme-
diate Schoolban, Aucklandben, például 12 részmunkaidős szülő segít be.
Még Beth Whitehead nyugdíjas olvasástanár is egy kissé vonakodott, ami-
kor az iskolaigazgató a program bevezetésével kapcsolatban megkereste. „Mit
lehet tenni négy perc alatt?” — mondta. De kipróbálta. „Először azt gondoltam,
hogy megmutatom, ez nem működik. De amint elkezdtem, a gyerekek egyszerűen
behozták magukat az olvasásban. Teljesen lenyűgözőek voltak.”15
Whitehead hangsúlyozza: a program arra épül, hogy „a gyerek dicséretet
és pozitív megerősítést kap minden apró dologért, amit helyesen csinál”.
383
 A KTOP, azaz a Kazettával
Támogatott Olvasás Program
kulcs-összetevõi*

J
1 Az egyes korosztályok olvasási szintjeinek
megfelelõen válogatva gondoskodjunk
érdekes fotókkal és képekkel illusztrált
könyvek és történetek széles választékáról.

J
2 Minden gyermeket bátorítsunk arra, hogy
olyan témájú történeteket válasszon, amelyek
érdeklik.

J
3 Vetessük fel audiokazettára ezeket a
történeteket szülõkkel, tanárokkal vagy
nagyobb tanulókkal.

J
4 A tanuló otthon és az iskolában úgy
olvassa a történetet, hogy közben
walkmanrõl hallgatja azt.

J
5 Amikor magabiztosnak érzi magát,
kazetta nélkül olvassa a történetet.

J
6 Ezután olyan részleteket olvas fel a tanár
számára, amelyeket a tanár jelöl ki, és
olyanokat is, amelyeket õ maga választ ki.

A programot alkalmazó gyerekek átlagosan 3 éves

fejlõdést érnek el 8-10 hét alatt.

*A részletes anyag John Medcalf tréning koordinátor TARP: The Tape

Assisted Reading Programban található, Special Education Service,
Hastings, New Zealand. E-mail: medcalfj@ses.org.nz

384
Ujjhangzó program
385
A Don Buck Elementary School közelében, Auckland nyugati részén Mary
Ashby-Green tanár, kollégája Lynne Hailey és Jennice Murray iskolaigazgató
kiemelkedő sikereket értek el a brit Finger Phonics (Ujjhangzó) programmal. A
Woods Lake Schoolnál (Suffolk, England) dolgozó Sue Lloyd által kidolgozott
programot nemzetközileg Jolly Phonics (Vidám hangtan) néven ismerik.
Ez a fonetikus olvasás tanításának nagyon egyszerű megközelítését jelenti
úgy, hogy minden egyes angol hangot összekötnek egy sajátos cselekvéssel és
ujjmozgással. És ez működik. A kinesztetikus gyerekek, akik a korai iskolai ol-
vasásban le voltak maradva, mostanra felzárkóztak, ismét az „izommemória”
erősségét bizonyítva — és persze a különféle tanulási stílusok figyelembevételét.
Mielőtt a programot bevezették a Don Buck iskolában, hatéves tanulóik 40
százaléka nem olvasott. Néhány hónap múlva valamennyi hatéves olvasott, a leg-
ügyesebbek pedig saját életkorukat 12–18 hónappal megelőzve olvastak.
Mary Ashby-Green szerint a program abban is segített a gyerekeknek, hogy
már az iskola első néhány hetében elkezdjenek írni. De azt is hangsúlyozza, hogy
az iskola nem kizárólag a Jolly Phonics programot használja. Minden tanár kü-
lönösen járatos abban, hogy felismerje a különböző tanulási stílusokat, és figye-
lembe is vegye azokat. Elmondása szerint hasonló eredményekről számolnak be
világszerte ezzel a rendszerrel kapcsolatban.

KTOP — a kazettával támogatott olvasás program

Új-Zéland másik részén az iskolák sikeresen összekapcsolták a legegysze-
rűbb japán technikai újítások egyikét az új-zélandi School Journal16 (Iskola Új-
ság) könyvtárral — és arra használták fel, hogy lenyűgöző fejlődést érjenek el
vele az olvasási problémákkal való megküzdésben az általános iskolában.
Az újítást a Sony Walkman magnó jelenti. Flaxmereben, Új-Zéland egyik
kisvárosában, Dr. John Medcalf neveléspszichológus fogta a Walkmant, és arra
használta fel, hogy megoldja a fő olvasási problémákat.
A módszer neve KTOP: kazettával támogatott olvasás program. Minden
gyermeket arra bátorítanak, hogy saját választásuk — saját érdeklődési területeik
— alapján olvassanak történeteket. De amikor a könyvet olvassák — otthon vagy
az iskolában —, ugyanazt a történetet hallhatják magnóról egy fejhallgatón ke-
resztül.
„Valójában az olvasók választják ki azokat a történeteket, amelyeket olvasni
szeretnének — mondja Medcalf — és a témákat, amelyek érdeklik őket, akkor
olvasva azokat, amikor olvasni akarnak, annyiszor, ahányszor csak szeretnék, mi-
előtt ténylegesen megpróbálják felolvasni azokat valaki másnak.”17
385
 Egymás tanításának alapelvei:*

J
1 Elõször fel kell mérni a tanulók
olvasási szintjét.

J
2
A tanulókat úgy kell párosítani, hogy
a „tanító” csupán egy picit olvasson jobban.

J
3 A könyveket az olvasási és érdeklõdési
szinteknek megfelelõen kell kiválasztani.

J
A „tanítók” elõzõleg elsajátítják az ellenõrzõ-
4 lista használatát, amely megmutatja számukra,
hogyan alkalmazzák az „állj meg, ösztönözz,
dicsérj” technikát.

J
5
A szülõk folyamatosan tájékozódnak, a
könyveket minden délután hazaviszik,
és listát vezetnek a feldolgozott könyvekrõl.

J
6 A „tanításra” mindennap – de legalább
háromszor egy héten – sort kell keríteni.

J
7
Minden párnak magnóra kell vennie a munkát,
ehhez biztosítani kell a feltételeket.

J
8 A tanár figyelemmel kíséri a felvételeket,
és ellenõrzi a fejlõdést mind az olvasásban,
mind pedig a tanításban.
Hat hónap elteltével az átlagos olvasni tudás a
„tanítók” esetében négy évnek felelt meg, de a
lassabban tanulók is több mint két évet haladtak.

*A részletes anyag John Medcalf tréning koordinátor TARP: The Tape

Assisted Reading Programban található, Special Education Service,
Hastings, New Zealand. E-mail: medcalfj@ses.org.nz

386
387 Amikor a tanuló eléggé magabiztosnak érzi magát, a tanár ellenőrzi az elő-
rehaladást. „A legjobb eredmények — mondja Medcalf — négy-ötévnyi olvasási
fejlődésnek felelnek meg a közel nyolchetes programban.” Az átfogó, dokumen-
tált eredmények hároméves gyarapodást mutatnak az olvasásban 8–10 hét alatt.18
A programot nagyban segítik Új-Zélandon az Iskola Újság válogatott kiad-
ványai, amelyek hátsó borítóján rendszeresen frissített katalógus mutatja a tar-
talmat, a témákat és az életkori szinteket. A tanulók válogathatnak a magnóra
felvett történetek választékából, amelyet az iskola készített el, vagy megkérhetnek
egy tanárt vagy szülőt, hogy vegyen fel kazettára egy-egy saját érdeklődési te-
rületüknek megfelelő történetet vagy cikket.
Amerikában, ahol hasonló programot alkalmaznak, az eredmények szintén
átütőek. Marie Carbo, a National Reading Styles Institute igazgatója, úgy hivat-
kozik erre, mint a „hangos könyvek” módszerre. Az olvasási módszerek tanulási
stílusokkal történő összeegyeztetése mellett erősen elköteleződve azt állítja, hogy
a módszert még az erősen kinesztetikus gyerekek számára is könnyen adaptálni
lehet: egy könyv zenei háttéren való olvasását össze lehet kötni egy szobai ke-
rékpárral, és miközben hallgatják a kazettát, közben tekerhetik a pedált. Ha ez
„túlzásnak” tűnik, hallgassuk meg azt a két fiút, akik ezt kipróbálták:
„Amikor ezzel a dologgal olvasol, minden szó így jön elő. Komolyan mon-
dom!”
„Amikor oda eljutottam, nos . . . amikor elkezdtem olvasni, komolyan
mondom, nem is tudom, olyan volt, mint egy csoda. Elkezdtem nevetni, mert
nem tudtam megállni, mivel majdnem 100 százalékkal jobban olvastam.”19

Egymás tanítása
Medcalf az Otago Egyetemen dolgozó Ted Glynn professzor korábbi mun-
káira is épített, amikor az „állj meg, ösztönözz, dicsérj” technikákat felhasználva
kidolgozta sikeres egymást tanító programját az olvasásban.
Itt az egyik általános iskolai tanuló egy mini-tanár szerepét játssza egy má-
sik diák számára. Általában a mini-tanár csak egy picit jobb olvasó — ezért mind
a tutornak, mind pedig társának előnye származik a módszerből. A tutor egyál-
talán nem a legjobb olvasó az osztályban — bár a végén az lehet belőle. Ez egy
hatékony szemtől-szembeni oktatás, anélkül, hogy egy felnőtt tanárnak időt kel-
lene szakítania rá. Minden „tutor” számára megtanítják az „állj meg, ösztönözz,
dicsérj” technikákat: hétköznapi szóhasználattal élve megdicsérni a jó munkát
(„Ügyes” vagy „Nagyszerű!”); megállni tíz másodpercre, amikor az olvasónak
nehézségei támadnak (így a tutor elgondolkozhat a segítségnyújtás módjain); és
ösztönözni különféle tanácsokkal.
387
 „Nézz és figyelj!”
módszer szülõk számára
Válasszunk ki egy nagyon érdekes könyvet.
A betû mérete nagy legyen. Minél kisebb a gyermek,
annál nagyobbak legyenek a betûk.
Egy kezdõ azt szereti, ha van kép, és nincs túl sok
szó az egyes oldalakon.
Ne kérjük arra, hogy olvasson fel hangosan. Mi
olvassunk fel neki!
Olvasás közben mutatóujjunkkal vagy valami
eszközzel mutassuk, hol tartunk a szövegben.
Mondatonként olvassunk, a jelentésnek megfelelõen
hangsúlyozva.
Az olvasás sebessége igazodjék a gyermek szöveg-
értési képességéhez.
Nekünk is, és a gyermeknek is elégedettnek és nyu-
godtnak kell lennünk.

Összefoglalás FORBES ROBINSON

Look, Listen: Learning To Read Is Incredibly Simple*
(Nézz, figyelj: Megtanulni olvasni hihetetlenül könnyû)
címû könyvébõl.
Forgalmazza a J.K. Marketing,
P.O. Box 366, Nelson, New Zealand.

388
389 Rhonda Godwin, a Flaxmere általános iskola tanára, így foglalja össze az
eredményeket: „Olyan tutoraink voltak, akik úgy kezdték el a programot, hogy
életkorukhoz képest egy-másfél évvel voltak elmaradva az olvasásban, és két év-
nyi gyarapodást értek el a hozzávetőlegesen tízhetes program segítségével.”20
Hat hónap elteltével az átlagos gyarapodás a tutorok esetében négy év volt,
a lassabb tanulók esetében pedig két év.21

A „Nézz és figyelj!” módszer

Egy másik új-zélandi módszer hasonlóan drámai változásokat idézett elő az
olvasás tanításában, egyszerre az egész osztályban. Forbes Robinson tanár évek
óta szemlélteti hatékonyságát, és bizonyossággal szolgál az amerikai, brit és ka-
nadai gyakorlattal kapcsolatban is. „Nézz és figyelj” módszernek hívja. Robinson
a Doman megközelítés híve, amely szerint a gyerekek könnyedén megtanulnak
olvasni, ha nagy nyomtatott betűket mutatnak be számukra.
Iskolai elrendezésben Robinson egy olyan technológiát javasol, amely a te-
levízióhoz hasonlít: az epidiaszkópot. „Az írásvetítővel ellentétben az epidiaszkóp
nem követel meg átlátszóságot. Működése nem igényel semmiféle előkészüle-
tet.”22 Az olvasás tanításában úgy lehet felhasználni, hogy egyszerűen kiválaszt-
juk a megfelelő könyvet, lehetőleg vonzó illusztrációkkal, ráhelyezzük az írás-
vetítőre, megnyomjuk a bekapcsoló gombot, és máris teljes színében kivetíti az
oldalt, egyszerre egyet vagy kettőt, egy nagyméretű vetítővászonra: lehetőleg
250 x 250 centiméteresre. Az epidiaszkóp egy „varázsmutatóval” is rendelkezik
— és a tanár ezt gyorsan tudja mozgatni annak érdekében, hogy kövesse vele a
kivetített szöveget, miközben felolvassa azt.
Ahol Robinson technikáját kutatási módszerekkel vizsgálták, kitűnő ered-
ményekről számoltak be vele kapcsolatban:
Új-Zélandon a Putaruru középiskolában a „Nézz és figyelj” módszert 140
hetedikes és nyolcadikos — 11, 12 és 13 éves — tanulónál alkalmazták. Vala-
mennyiük „olvasási kora” kettő-hat évvel volt elmaradva életkorukhoz képest. A
140 diákot körülbelül 30 fős csoportokra osztották, és heti négy alkalommal fél-
órás gyakorlatokon vettek részt 12 héten keresztül. A 63 hetedikes tanulót a vizs-
gálat előtt és után is tesztelték, és közülük 40 mutatott két-három évnek megfelelő
fejlődést a 12 hét elteltével, 17 tanuló egy-máfél évnyit fejlődött, öten pedig fél-
évnyit. Az iskola annyira el volt ámulva az eredményektől, hogy felnőttek szá-
mára is bevezette a programot.23
A Chelmsford Hall School Nyelvfejlődési Központjában, Eastbourne-ben,
Angliában, ugyanezt a módszert használták arra, hogy megtanítsanak olvasni 106
olyan — négy és 14 éves kor közötti — gyermeket, akik komoly olvasási prob-
389
 A tanulás a legjobb játék és
a legnagyobb móka az életben.
Minden gyerek ezzel a hittel
születik, és egészen addig hisz
ebben, amíg meg nem gyõzzük arról,
hogy a tanulás nagyon nehéz és
kellemetlen munka.
Ennek ellenére néhány gyerek soha
nem tanulja meg ezt a leckét, és
abban a hitben éli le életét, hogy a
tanulás jó mulatság és az egyetlen
játék, amelyet érdemes játszani.
Van egy elnevezésünk az ilyen
emberekre.
Zseniknek hívjuk õket.

GLENN DOMAN
Teach Your Baby Math*
(Taníts matematikát a gyermekednek!)

Kiadja a Better Baby Press, a The Institute For The Achievement of

Human Potential keretei között, 8801, Stenton Avenua, Philadelphia,
Pennsylvania 19118, USA.

390
lémákkal küzdöttek. A 106 tanuló átlagosan nyolchónapos fejlődést ért el hat hét
alatt.24
391 Skócia számos iskolájában a Robinson módszert használták, hogy segítse-
nek tizenöt 11–13 évesnek, akiket azzal diagnosztizáltak, hogy nagyon alacsony
— 40 és 70 közötti — I.Q.-val rendelkeznek. 45–50 percet fordítottak rá naponta,
és hat hét alatt tízhónapos javulást értek el az olvasásban.25
A Fairbank Memorial Junior Schoolban, Torontóban, Kanadában, egy
olyan középvárosi, soknemzetiségű iskolában, ahol sok gyerkőc az angolt máso-
dik nyelvként tanulja, egy tíznapos, napi kétszer 20 perces ráfordítás után öt és
fél hónapos–egyéves előrehaladást értek el a másodiktól hatodikig terjedő osztá-
lyokban.26
D. B. Routley, a torontói C. E. Webster Junior Public School igazgatója,
így írt, miután látta az eredményeket iskolájában: „Oktatással eltöltött 24 évem
alatt soha nem láttam olyan alkalmazásban lévő tanári programot, amely ilyen
pozitív hatással lett volna a tanulókra, mint a Mr. Robins által létrehozott prog-
ram.”27

Új-Zéland Olvasásfelzárkóztató programja

A normál osztályokban tanító tanárok mind a hat módszert alkalmazhatják.
Azonban a legjobban ismert új-zélandi felzárkóztató programot csak azok hasz-
nálhatják, akik speciális képzést kaptak ezzel kapcsolatban. Az Olvasásfelzárkóz-
tatóként ismert programot először Marie Clay professzor fejlesztette ki az Auck-
landi Egyetemen.
Míg Új-Zélandon az iskolakezdés hivatalos életkora a hat év, csaknem min-
den gyerek ötéves korban kezd iskolába járni. Hatéves korban sok olvasási prob-
lémával küzdő gyermek azonosítható az Olvasásfelzárkóztató program segítsé-
gével, és egy speciálisan kiképzett Olvasásfelzárkóztató tanár segít nekik napi
fél órát. Az Olvasásfelzárkóztató a kormány által finanszírozott programként mű-
ködik Új-Zéland-szerte, 1984 óta. Átlagosan 16 héten belül zárkóznak fel a gyer-
kőcök. Körülbelül 97 százalék megtartja, és tovább is fejleszti képességét, amint
előre halad az iskolában.
Amerika, Britannia és Ausztrália bizonyos részein szintén alkalmazzák a
programot. Egy hivatalos brit oktatási beszámoló nagyon dicséri az új-zélandi
rendszert — de két további pontot is hangsúlyoz:
1. Az írni-olvasni tudás összhangban van az új-zélandi oktatási rend-
szerben betöltött „páratlanul fontos” helyével, így „nem meglepő, hogy az Olva-
sásfelzárkóztató programban résztvevők célcsoportját azonosítani lehet, és hogy
programot dolgoztak ki megsegítésükre.”
2. „Az már világos, hogy az új-zélandi rendszer azon az úton van, hogy
azonosítsa a következő határterületet, a gyermekek harmadik hullámát — azt a
391
 Szabadítsd fel
gyermeked
természetes
képzelõerejét,
és használd fel
munkaeszközként!
SYLVIA ASHTON-WARNER
A Teacher* (Tanár) szerzõje

Ashton-Warner sikerének egyik kulcsa, amint arról Lynley Hood beszá-

mol a The Biography of Sylvia Ashton-Warnerben, kiadja a Viking,
Auckland, New Zealand.

392
kis magot is, akik úgy tűnik, nem tudnak lépést tartani a tanulók azon nagyobb
csoportjával, akik számára a rendszer megfelelő ütemet diktál.”28
393 A nemzetközi elismertség ellenére sok új-zélandi általános iskola azt állítja,
hogy egyéb programok — amelyekről ebben a fejezetben beszámoltunk — kom-
binációja sokkal hatékonyabb, és természetesen sokkal költség-hatékonyabb a
gyerkőcök olvasástanításában.

Személyes kulcsszókincs
Más országokban Marie Clay és Dr. C. E. Beeby egykori oktatási igazgató
mellett valószínűleg a néhai Sylvia Ashton-Warner a legjobban ismert új-zélandi
oktatási újító. Az első nagy, nemzetközi kitörést Teacher (Tanár) című könyvével
érte el 1963-ban. Ez túlnyomórészt Új-Zéland falusi általános iskoláiban, főleg
maori populáción végzett tanításain alapult. Hívei* szerint ez kínálja az egyik
leghatékonyabb megoldást a „harmadik hullám” olvasási problémáira. Az 1950-
es évek elején Új-Zéland bevezette iskoláiba a Janet and John olvasókönyv so-
rozatot, az amerikai Alice and Jerry sorozat brit módosítását. De még a tanárokat
is arra ösztönözték, hogy a gyerekek saját életére alapozva hozzák létre saját
könyveiket.
A maori kisgyerekeket hallgatva Ashton-Warner „arra jött rá, hogy bizo-
nyos szavak — minden gyerek esetében más szó — sokkal jelentéstelibbek és
jobban megjegyezhetőek, mint mások”. Amikor egy kisgyereket arra kért, hogy
írjon neki a „vonatról”, akkor egy „kenuról” írt.
Ezután kezdett odafigyelni minden egyes gyerekre, és kiválasztotta azokat
a kulcsszavakat, „amelyek annyira jelentésteliek voltak számukra, hogy egyszeri
bemutatás után is emlékeztek rá”. Amint azt Lynley Hood Ashton-Warnerről szó-
ló biográfiájában, a Sylviában leírja: „Tanulói saját, személyes kulcsszókincsük
segítségével tanultak meg olvasni. Otthoni és iskolai élményeik alapján, Sylvia
majdnem mindennap segített a gyerekeknek, hogy kiválasszanak egy új kulcsszót.
A szót egy vastag zsírkrétával felírta egy darab kartonpapírra, és odaadta a gyer-
meknek. A szókártyák olyan személyessé és értékessé váltak a gyerekek számára,
mint azok a képek, amelyekre vonatkoztak. Azok a gyerekek, akik hónapokon
át a »Nézd a tévéreklámokat« című témával küszködtek, az új Janet and John
olvasókönyvben csupán egy pillantást vetettek a »hullára«, a »sörre« vagy a »rej-
tekhelyre«, és hirtelen olvasni kezdtek.

* A korrektség kedvéért megemlítjük, hogy Sylvia Ashton-Warner munkájáról szóló korai írásai-
ban — sok kiváló tulajdonsága mellett — szertelen volt és túlzásokra hajlamos. Amellett, hogy
hitelt érdemlően feltalálta a kulcsszókincs koncepciót, sok írása helytelenül azt implikálja, hogy
egyedül ő emelt szót az új-zélandi oktatásban a gyermekközpontú oktatás mellett. Valójában
Beeby, az oktatási minisztérium vezetője volt az, aki racionális és hatékony módon először ki-
dolgozta a teljes koncepciót.

393
 Olvasási
probléma
pedig nem
létezik.
Csupán
problémás
tanárok és
iskolák
vannak.
HERBERT KOHL
Reading, How To*
(Olvasás, ahogyan kell)
Kiadja a Penguin, London.

394
395 A történeteket, amelyek a kulcsszavakból születtek, színesen mondták el
maori nyelven és angolul. Sylvia hűségesen leírta ezeket nagy papírlapokra, és
körben kifüggesztette őket a falakra: »Rajtakaptam Monty bácsit, amint a fa mö-
gött pisilt. Mérges lett, amikor kinevettem.« »Apukám adott egy monoklit anyu-
kámnak.« Ez nem éppen az a mód volt, amelyet az Oktatási Minisztérium el-
képzelt, amikor támogatta a gyerekek tapasztalatainak az olvasás tanításában tör-
ténő felhasználását, de azért a módszer működött. Az izgalom és a felszabadultság
érzése szokatlanul nagy lelkesedést keltett az olvasás iránt.”29
Rájött, hogy a tanulókat sokkal jobban érdeklik a saját történeteik, mint az
övéi. Ezért segített nekik megírni azokat. És a történetekhez zenét tett hozzá.
Saját grafikus bemutatókat hozott létre álmaiknak és élményeiknek megfelelően.
Úgy tekintett minden egyes gyermekre, mint aki nagyon kreatív, és arra bátorí-
totta őket, hogy agyagozzanak és fessenek.
Mindezeken felül saját filozófiáját egyetlen mondatban foglalta össze: Sza-
badítsd fel gyermeked természetes képzelőerejét, és használd fel munkaeszköz-
ként.
Ehhez hasonló technikákat alkalmazott Felicity Hughes, amikor angolt ta-
nított Tanzániában30 és Herbert Kohl, hogy hatékonyan megtanítsa olvasni a Ka-
lifornia kisebbségi kultúráiból érkező gyerekeket.

Kezdő Iskolai Matematika (KIM)

Új-Zélandon az olvasásban történt felzárkózás sikereit összekapcsolták né-
hány innovatív megközelítéssel a matematika alapjainak megtanításában. A Kez-
dő Iskolai Matematika program például élénk színű puzzle-okat és játékokat fog-
lal magában. Néhány iskolában az első két évben ezeket és más manipulációs
anyagokat használnak arra, hogy megtanulják azokat a fő relációkat, amelyek a
matematika alapjául szolgálnak.
Schulz amerikai író a következő módon foglalja össze benyomásait a prog-
ram gyakorlatban történő alkalmazásával kapcsolatban: „Amint belépünk az osz-
tályba és egy pillantást vetünk a hat és hét évesekre, azt látjuk, hogy a KIM
javában folyik. Négy gyermek úgy készít geometriai alakzatokat, hogy gumisza-
lagokat feszítenek ki egy táblából kiálló szegek köré. Az egyik asztal körül ülő
gyerekek képeket rajzolnak kartonpapírból kivágott körök, négyzetek és három-
szögek segítségével. Az egyik fiú háztartási eszközök súlyát méri egy mérlegen,
hogy válaszolni tudjon egy útmutató olyan kérdésére, hogy például egy parafa
dugó nehezebb, vagy egy gemkapocs. Hat tanuló magasságuk szerint áll sorba,
és válaszolja meg a tanár kérdéseit azzal kapcsolatban, hogy ki az első, a második,
a harmadik a sorban, és hogy ki ki mellett áll.”31 Sok új-zélandi tanár azonban
túl közelinek érzi ezt a megközelítést Piaget fejlődési „menetrendjéhez”, és sze-
395
 A gyerekek
akkor tanulnak
a legjobban,
amikor abban
segítünk nekik,
hogy õk maguk
fedezzék fel az
alapelveket.
PETER KLINE
The Everyday Genius*
(A hétköznapi zseni)
Kiadja a Great Ocean Publishers Inc,
1823 North Lincoln Street, Arlington, VA 22207.

396
rintük sokkal jobb eredményeket lehet elérni korábbi, gyakorlatias projektek va-
riációival, beleértve a Montessori program variációit is.
397
Számítógépesített felzárkóztatás
Más középiskolák a nemzetközi Technic Lego programot használva értek
el nagy sikereket. Mások olyan kiváló számítógépes matematikai programokat
használnak, amelyek ma már elérhetők. A legjobbak között találjuk azt, amelyiket
a Computer Curriculum Corporation fejlesztett ki a Kaliforniában lévő Stanford
Egyetem többéves kutatására épülve, s amely nem csak a matematika, hanem
más tantárgyak széles választékát is felöleli.
Kínában a Clever Software Company fejlesztette ki a Computer Tutor (Szá-
mítógéptanár) CD-ROM programot annak érdekében, hogy garantálja az iskolai
vizsgák sikerét.

A SEED matematikai program

Az Egyesült Államokban a legjobb nem számítógépes felzárkóztató prog-
ram, amellyel találkoztunk, a SEED: Special Elementary Education for the Dis-
advantaged32 (Speciális elemi oktatás a hátrányos helyzetben lévők számára).
Dallasban (Texas), Philadelphiában (Pennsylvania) és Oaklandben (Kalifor-
nia) a tanárok sikeresen használják a SEED módszert a haladó középiskolai ma-
tematika tanítására a tízéves afroamerikai gyerekek számára, akik alacsony jö-
vedelemmel rendelkező családokból érkeznek, és akik egy hónappal korábban
még két évvel le voltak maradva a matekban.

Három „orvosi-oktatási” program

Ez a könyv nem orvosi problémákkal foglalkozik, de nem lenne teljes a
hatékony felzárkóztató módszerek áttekintése három, erősen „orvosi-oktatási”
kapcsolattal rendelkező program megemlítése nélkül.
Az első program az a módszer, amelyet Glenn Doman és csapata fejlesztett
ki Philadelphiában, a The Institutes for the Achievement of Human Potentialnél,
annak érdekében, hogy segítsenek a súlyos agysérüléssel rendelkező gyermekek-
nek. Temple Fay professzor úttörő munkáját folytatva Doman csapata hatékonyan
tanított meg vak gyerekeket látni, süket gyerekeket hallani és fogyatékos gyere-
keket arra, hogy „normál” szinten teljesítsenek: azáltal, hogy fizikailag „újramin-
tázták” az agy bizonyos részeit annak érdekében, hogy azok átvegyék a sérült
sejtek és területek működését. What To Do About Your Brain-Injured Child (Mit
tegyen agysérült gyermekével) című áttörő könyve ma is épp olyan lenyűgöző
és kihívó, mint amikor 1974-ben először kiadták.
397
 Ha azt mondják, hogy
gyermekedre jellemzõ az A.D.D.S.,
vess egy pillantást mintaképeidre!
Orville Wrightot – az elsõként repülõ testvérpár egyikét –
rossz magaviselete miatt kicsapták az iskolából.
Ludwig van Beethoven durva és modortalan volt, idõnként
pedig dührohamokban tört ki.
A késõbbi XXIII. János Pápát gyerekkorában azzal az
üzenettel küldték haza, hogy folyamatosan felkészületlenül
jön az iskolába; az üzenetet nem kézbesítette.
Louis Armstrong – a nagy jazzénekes és trombitás – kiskorú
bûnözõk intézetében nevelkedett.
Paul Cezanne – a festõ – összeférhetetlen volt, és
hisztérikus toporzékolásba kezdett, valahányszor úgy
érezte, akadályozzák valamiben.
William Wordsworth-t – a költõt – makacs, akaratos és
engedetlen fiúként jellemezték nyolcadik születésnapja elõtt.
Sarah Bernhardt-ot háromszor csapták ki az iskolából.
Will Rogers javíthatatlan volt az iskolában, és otthonról is
megszökött.
Arturo Toscanini önfejû és engedetlen fiú volt; ha egyszer
elhatározta, hogy nem fog elvégezni valamit, semmivel sem
lehetett rávenni, hogy gondolja meg magát.

THOMAS ARMSTRONG
The Myth of the A.D.D.S. Child*
(Az A.D.D.S.-es gyermek mítosza)
* Kiadja a Penguin, New York

398
399 A második program a Tomatis módszer, amelyet 50 évvel ezelőtt fejlesz-
tettek ki francia orvosok, pszichológusok és Dr. Alfred Tomatis oktató. A mód-
szer szűrt és nem szűrt hangokat használ annak érdekében, hogy „újranevelje”
annak képességét, ahogyan a hangokra odafigyelünk, és feldolgozzuk azokat a
belső fül bonyolult mechanizmusain és a testen keresztül. A Tomatis módszert
több mint 200 központban alkalmazzák világszerte. Számos eredménye kiemel-
kedő nemcsak az odafigyelési képesség javításában, hanem az olyan magasabb
készségek fejlesztésében is, mint a beszéd, az olvasás, az írás, a sportok, a társas
interakciók, a motoros fejlődés és a zene.
A harmadik program azokat a természetes alternatívákat tartalmazza, ame-
lyeket Thomas Armstrong fejlesztett ki az úgynevezett Attention Deficit Disorder
Syndrome (Figyelmi Deficit Zavar Szindróma) orvosi kezelésére — ez a betegség
állítólag kétmillió amerikai gyermeket érint.
Az A.D.D.S. állítólag három fő tünet alapján írható le: hiperaktivitás (nyug-
talanság, túl sok szaladgálás és mászás, a szék elhagyása az osztályteremben),
impulzivitás (válaszok bekiabálása az osztályban, mások félbeszakítása, nem bírja
ki, hogy várjon a sorára) és figyelmetlenség (feledékenység, szervezetlenség, dol-
gok elvesztése, gondatlan hibázások).
Az utóbbi években a pszichiáterek a Ritalin dózisainak millióit írták fel
Amerika-szerte, egy olyan gyógyszerét, amely eredetileg a felnőttek enyhe dep-
resszióját és szenilitását igyekezett kontrollálni.
Ma senki sem tagadja, hogy sok gyermek rendszeresen mutatja a hiperak-
tivitás, az impulzivitás és a figyelmetlenség három jellegzetességét.
Azonban Dr. Armstrong, aki éveket töltött a különböző tanulási stílusok
tanulmányozásával, azt a nézőpontot képviseli — amellyel a jelen szerzők is
egyetértenek —, hogy az „A.D.D.S. egyáltalán nem létezik”. A The Myth of the
A.D.D.S. Child című könyvében így ír: Ezek a gyerekek nem betegek. Lehet,
hogy eltérő gondolkodási, odafigyelési és viselkedési stílussal rendelkeznek,
azonban a széles társadalmi és oktatási hatások azok, amelyek a betegséget mu-
tatják, nem maguk a gyerekek."
Dr. Armstrong könyve „50 módot körvonalaz, ahogyan javítani lehet a gye-
rek viselkedését és figyelmi terjedelmét gyógyszerek, címkézés és korlátozás nél-
kül.” Ezek a módok a táplálkozási szokások megváltoztatásától kezdve a torna-
gyakorlatok programjaiig, a harcművész-edzésektől a háttérben szóló nyugtató
zene használatáig, a kreativitást megkövetelő kihívó energiától a számítógépes
képzésig terjednek.
Valamennyi egyszerű, a józan észen alapuló tevékenység, amelyek nagyon
ajánlottak a szülők és az iskolák figyelmébe, és nemcsak az alulteljesítő gyer-
mekek korai felzárkóztatásának elősegítésére, hanem a későbbi lemorzsolódás
dilemmájának elkerülésére is.
401
399
 Hogyan oldjuk meg
a lemorzsolódás dilemmáját?
J Alkalmazzuk a japán üzleti
módszereket az iskolákban!
J Osztályteremként használjuk a
világot, és az összes tantárgyat
integrált projektekként, egyszerre
tanuljuk!
J Együttmûködõ csoportokban ta-
nuljunk!
J Elõször a nagy képet vázoljuk fel,
a részleteket ezután illesszük
hozzá!
J Beépített siker-lépésekkel, kisebb
vágtákban tanulva haladjunk!
J Alkalmazzuk a SzuperTábor
leckéit!

400
Tizenkettedik fejezet: A lemorzsolódás dilemmájának megoldása

Hogyan törjünk a „csúcsra” az oktatás, és nem

a drogok, a bandák és a bűnözés terén?

Valóban elérhető, hogy csaknem valamennyi tanuló sikereket érjen el a közép-

iskolában?
Vannak olyan garantált módszerek, amelyekkel a teljesítmény terén juttat-
hatjuk „csúcsra” a tinédzsereket a drogok, a bandák és a bűnözés helyett? És
olyan módok, amelyekkel csökkenthetjük a lemorzsolódás arányát még azok ese-
tében is, akik a többiek mögött messze lemaradva léptek be a középiskolába?
Egyáltalán lehetséges, hogy majdnem minden tanuló szeresse a középiskolát? Ku-
tatásunk szerint szerencsére: Igen! És a kiemelkedő középiskolák az alábbiak
használatával már elérték ezeket az eredményeket:
❑ Józan ésszel felfogható leckék a világ legjobb üzleteitől.
❑ Olyan módszerek, amelyek megragadják a fiatalok érzelmeit, ezért az
iskolában akarnak maradni.
❑ Szilárd összekapcsolódás az egyetemi kutatásokkal kifejlesztett haté-
kony módszerek, a kompetens középiskolai tanárok és az új technológiák között.
❑ Új, csoportos tanulási technikák, amelyek a vizsgák „bukásait” magas
teljesítményekké alakítják át.
❑ Olyan módszerek, amelyek arra fókuszálnak, amit a fiatalok számára
akarunk, és nem arra, amit nem akarunk.
❑ Rövidre szabott kurzusok, ahol mindenki lépésről lépésre érhet el sike-
reket — bármilyen életkorban.
❑ Kiváló, koncentrált, az iskolától távoli SzuperTáborok, amelyek kiemel-
kedő javulást eredményeznek az osztályzatokban, a motivációban és az önbecsü-
lésben.
❑ Új tanítási technikák, amelyek minden egyéni tanulási stílust kielégíte-
nek.
A tizenévesek számára kidolgozott modellek sikertörténetei közül olyan,
egymástól távoleső példákat választottunk, mint amivel például Alaszka délkeleti
földnyelvén, vagy Új-Zéland lélegzetelállítóan gyönyörű nemzeti parkjaiban fog-
401
 A Mt. Edgecumbe
innovatív tanítási
módszerei felkeltik
a tanulók érdeklõdését,
és megragadják
az üzleti vezetõk
figyelmét.
Reading, Writing and Continuous Improvement*
(Olvasás, írás és folyamatos javulás)

*A Competitive Times magazin cikke,

kiadja a GOAL/QPC (Number 1, 1991).

402
lalkoznak, valamint bemutatjuk a SuperCamp (SzuperTábor) mozgalmat, amely
mára Kaliforniától egészen Szingapúrig elterjedt.
403
1. Japán üzleti módszerek alkalmazása az iskola
tökéletesítésében
Ha meg kellene jelölni azokat az amerikai államokat, amelyek forradalmi
vezető szerepet töltenek be az iskoláztatásban, akkor Alaszka nem sok listán sze-
repelne a csúcson. Területe alapján ez a legnagyobb az 50 egyesült állam közül
— kétszer akkora, mint Texas. Népességszáma alapján azonban a második leg-
kisebb: körülbelül félmillió ember, és mindössze egyetlen nagyvárosa van, An-
chorage, 200 000 főnyi lakossal. Bennszülött lakossága igen sokszínű: kaukázusi,
eszkimó, aleut és néhány bennszülött amerikai indián törzs, amelyek közül sokan
150-200 fős, kis közösségi városokba tömörültek, és nagyon alacsony jövede-
lemmel rendelkeznek. Az éghajlat kedvezőtlen, ahol a téli hőmérséklet elérheti
a –17 Fahrenheit, vagyis a –20 Celsius fokot. Ez nem kimondottan az a recept,
amely szárnyaló oktatási sikerhez vezet.
Ennek ellenére az egyik alaszkai iskola a közelmúltban a világ vezetőjeként
nagy elismerésre tett szert. Azt is megmutatta, hogy miképpen származhatnak
nagyszerű elgondolások más területekről — jelen esetben a japán minőségi for-
radalomból, amelyet eredetileg az amerikai W. Edwards Deming inspirált.
A TQM (Total Quality Management, teljes körű minőségi menedzsment)
és a CIP (Continuous Improvement Process, folyamatosan javuló folyamat vagy
Kaizen) azok közé a főbb folyamatok közé tartoznak, amelyeket felhasználtak a
lepusztult, széttöredezett és kimerült Japán társadalom olyan mértékű átalakítá-
sában, hogy 40 év alatt a világ egyik gazdasági vezetőjévé válhatott.
Napjainkban a Mt. Edgecumbe High School (Mt. Edgecumbe középiskola)
Sitkában (Alaszkában) hasonló módszereket dolgozott ki az oktatás területén.1
A Mt. Edgecumbe egy nyilvános, ingyenes középiskola 210 tanulóval és 13 ta-
nárral. Tanulóinak 85 százaléka kis falvakból származik. Legtöbben amerikai
bennszülöttek, akik a Tlingit, Haida és a Tsimpshean törzsek vagy eszkimó tör-
zsek és aleutok leszármazottai közé tartoznak. Tanulóinak negyven százaléka más
iskolákból került ide (ahol nem boldogultak). Az utóbbi években az iskola mégis
Amerika egyik legmagasabb szintjét érte el a felsőoktatásba nyert felvételik te-
kintetében.
Az átalakulás számos módon két ember víziójának köszönhető: Larrae
Rocheleau egykori tanfelügyelőnek és David Langford egykori tanárnak. Az is-
kola eredetileg 1947-ben nyitotta meg kapuit a bennszülött amerikaiak számára,
de 1984-ben „alternatív” kísérleti iskolává alakították át, Rocheleau felügyeleté-
vel. Az iskola látogatói úgy írták le őt, mint egy gyakorlatias idealistát. Elsődleges
célja volt, hogy „olyan vállalkozókat faragjon ezekből a tanulókból, akik falvaik-
403
 W. EDWARDS DEMING 14 PONTJA A
MINÕSÉGI JAVULÁSSAL KAPCSOLATBAN*
J
1 Alakítsuk ki a tökéletesedés állandó szándékát!

J
2 Adaptáljuk a minõség új filozófiáját!

J
3 Szabaduljunk meg a tömeg ellenõrzésétõl!

J
4 Hagyjunk fel azzal a gyakorlattal, hogy rövid
távú költségek alapján ítéljük meg az üzletet!
J
5 Folyamatosan tökéletesítsük a rendszert!

J
6 Indítsunk tréninget, ahol megtanítjuk a dolgo-
zókat arra, hogy jól végezzék munkájukat!

J
7 Úgy szervezzük meg a vezetést, hogy
segítõkész emberekbõl álljon!
J
8 Szabaduljunk meg a kérdésfeltevés félelmétõl!

J
9 Döntsük le a korlátokat
a különbözõ szakterületek között!

J
10 Számoljuk fel a munkaerõvel kapcsolatos
jelmondatokat, intéseket és célpontokat!
J
11 Számoljuk fel a számokra épülõ kvótákat!

J
12 Ne korlátozzuk a szakszerû munkavégzés
büszkeségét!

J
13 Szervezzünk hatékony oktatási
és átképzõ programot!

J
14 Tegyünk azért, hogy véghez vigyük
az átalakulást!

*W. Edwards Deming, Out Of Crisis (A krízisbõl kifelé), Massachusetts

Institute of Technology Center for Advanced Engineering Study.

404
ba visszatérve képesek lesznek megváltoztatni a helyzetet”.2 Ezek az álmok rész-
ben valóra is váltak de igazán akkor kezdtek realizálódni, amikor körülbelül négy
évvel később Langford, az egyik tanár részt vett egy üzleti TQM gyűlésen Phoe-
nixben, Arizónában. Arról győződött meg, hogy ugyanaz a folyamat, amely Ja-
pánt átalakította, át tudná formálni az iskolát is. Meggyőzte Rocheleau-t, hogy
vegyen részt a következő szemináriumon, és ettől kezdve Mt. Edgecumbe már
nem volt ugyanaz.
405 Hogyan lehet összefoglalni egy olyan iskola működését, amely kifordított
és feje tetejére állított csaknem minden oktatási rendszert? Próbáljuk meg:
❑ Minden tanárt és tanulót co-managernek tekintenek. Egyénileg és kö-
zösen tűzik ki saját céljaikat. Rendszeresen értékelik saját magukat a kiválóság
előre meghatározott standardja alapján. Nincs „elégtelen” és „egyes” osztályzat
az Edgecumbe iskolában. A feladatokat addig nem fejezik be, amíg el nem érik
a kiválóság szintjét valamennyi iskolai vizsgán.
❑ Az első számítógép-kurzus a gyors gépírás megtanításával kezdődik.
Minden tanuló számítógép segítségével készíti el házi feladatát, szövegszerkesz-
tőt, táblázatkezelőt és grafikai programokat használva, annak érdekében, hogy
100 százalékos eredményeket érjenek el — pontosan úgy, ahogyan jövőbeni mun-
kájuk megköveteli majd tőlük a kiválóságot a gépeléssel, helyesírással, könyve-
léssel, gazdasági és kereskedelmi jelentésekkel kapcsolatban.
❑ Az iskolában közösen azonosították a „belső” fogyasztókat (tanulók,
tanárok, ügyintézők és a személyzet más tagjai) és a „külső” fogyasztókat (egye-
temek és főiskolák, a hadsereg, az ipari és a szolgáltató munkaerőpiac, az ottho-
nok és a társadalom általában).
❑ Az iskola valamennyi tevékenységét a „fogyasztókkal” való viszony te-
kintetében tervezik meg.
❑ A tanulók és a személyzet meghatározzák saját „küldetési nyilatkozatu-
kat”. Sok más pont mellett kiemelik, hogy „Az iskola magas elvárásokkal visel-
tetik a tanulókkal, az ügyintézőkkel és a személyzettel szemben. A program és
a tananyag arra a meggyőződésre épül, hogy a tanulók nagy, sokszor észre nem
vett potenciállal rendelkeznek. Az iskola felkészíti a tanulókat arra, hogy átlép-
jenek a felnőttkorba, segítve nekik meghatározni, hogy mit akarnak csinálni, és
kifejleszteni azokat a készségeket és azt az önbecsülést, amellyel elérhetik cél-
jaikat. A tanulóktól megkövetelik, hogy kövessék a szigorú tantárgyi programo-
kat, amely arra ösztönzi őket, hogy saját legmagasabb szintjükön dolgozzanak.”3
❑ Az iskola első hetét minden évben az önbecsülés építésére és minőségi
tréningeken való részvételre használják. Egy tanuló-tanár közös jelentés szerint:
„Azáltal, hogy a tanulók az első hetet arra fordítják, hogy megvizsgálják, miért
is járnak iskolába, a tanulók készen állnak a tanulásra, és úgy tűnik, várják is,
hogy elkezdjék. Arra fókuszálunk, hogy megtaláljuk azt, amit az ember valóban
képes elérni, nem csupán arra, hogy túl legyünk a dolgon.”
405
 A Mt. Edgecumbe High School
céljainak állandósága*
Az alaszkai Sitkában lévõ Mt. Edgecumbe High School
célja az, hogy MINÕSÉGI egyéneket hozzon létre.
Tevékenységünk az alábbi meggyõzõdéseken alapul:
1 Minden minõségi javulás alapja az emberi kapcsolatokban rejlik.
2 Szervezetünk valamennyi összetevõjén javítani lehet.
3 A rendszer problémáit jelentõ okok eltávolítása mindenképpen
javuláshoz vezet.
4 Egy feladattal kapcsolatban az a személy a legtájékozottabb,
aki az adott feladatot végzi.
5 Az emberek involválódni akarnak,
feladataikat pedig jól akarják végezni.
6 Minden személy értékes közremûködõnek
szeretné magát érezni.
7 Többet lehet elérni a rendszer tökéletesítésével kapcsolatban,
ha együtt dolgozunk, mint azzal, ha a rendszerben itt-ott
egyedül dolgozunk.
8 Egy strukturált problémamegoldó folyamat – amely statisztikai
grafikus problémamegoldó technikákat használ – megmutatja,
hol állunk, hol szükséges változtatni, fontosság szerint sorolja a
megoldandó problémákat, és jelzi, hogy vajon a változások
elérték-e a kívánt hatást.
9 Az ellenséges kapcsolatok nemkívánatos eredményekre
vezetnek, és idejétmúltak.
10 Minden szervezetben találhatunk rejtett értékeket, amelyek csak
arra várnak, hogy kibontakozhassanak.
11 Ha lebontjuk a gátakat, amelyek a szakszerû munkavégzés
büszkeségét és a tanulás örömeit korlátozzák, felszabadíthatjuk
a szervezet igazi, feltáratlan potenciálját.
12 A nem szûnõ tréning, tanulás és kísérletezés elsõdleges a
folyamatos javulásban.

*Kiadja a Mt. Edgecumbe High School (1990. október 30.).

406
407 ❑ E kezdeti program részeként minden tanuló és a személyzet minden
tagja részt vesz egy Ropes tanfolyamon — emely nagyon hasonlít az Outward
Bound kurzusokhoz és néhány SuperCamp tevékenységhez. Úgy írják le ezt, mint
nagyszerű bizalomépítőt. Myron Tribus TQM specialista szerint: „Azt éri el a
tanulóknál, amit a sportversenyek nyújtanak néhányuk számára. Azonban sokkal
jobban. Ahogy én látom, az iskola megpróbál autonóm csapatjátékosokat kifej-
leszteni.”4
❑ A tanulók nem tartották hatékonynak a napi hét, rövid tanórát, ezért
az iskola átváltott négy 90 perces órára. Ez a beosztás elég időt biztosít a la-
bormunkára, a gyakorlati projektekre, a tanulmányutakra, az alapos vitákra,
a különböző tanítási stílusokra és az elmélyedő tanulmányozásra. Az újraszer-
vezett beosztás egy extra háromórás személyzetfejlesztést és felkészülést is le-
hetővé tesz minden héten.
❑ Mivel a tanulókra fogyasztóként tekintenek, az iskola igyekszik azt
nyújtani, amit ők akarnak. A tanulók rendszeresen több technológiát kértek, ezért
az iskola számítógépek tucatjait bocsátotta rendelkezésükre, és megnyitotta a szá-
mítógépes labort, a könyvtárat és a tudományos szolgáltatásokat, amelyeket dél-
utánonként vehetnek igénybe. Amint arról az egyik jelentés beszámol: „A minő-
ségi megvalósítás nagy terhet ró az erőforrásokra, mivel a tanulók végzik a mun-
kát és a tanulást, nem a tanárok. A házi feladatra fordított órák átlaga heti 15-re
nőtt. Együtt tanulva és dolgozva a teljesítmény szokássá vált.”5
❑ A CIP arra késztette a tanárokat, hogy gondolják újra tanítási stílu-
saikat. Egy természetismeret tanár azt mondta, hogy 80 százalékos előadóból
95 százalékos facilitátorrá vált.
❑ Fegyelmezési problémák? „A teljes oktatási rendszer tökéletesítésével
— amelyben a tanulók/fogyasztók szükséglete az első — gyakorlatilag eltűntek
az osztálytermi fegyelmezéssel kapcsolatos problémák ... a tanulókban kialakul
a valahová tartozás érzése, és minden osztályban észreveszik az értékeket. A ta-
nulók társaik pozitív nyomására segítenek kontrollálni és megelőzni a fegyelme-
zési problémákat.”6
❑ Minden tanuló olyan fejlődéssel kapcsolatos célokat tűz ki, mint pél-
dául mindenből ötöst kapni, elkerülni a hazaírást, csökkenteni a pontatlansá-
got.
❑ Minden tanuló részt vesz egy heti 90 perces minőségjavító tréningen
és az egész iskolára kiterjedő problémamegoldásban.
❑ A személyzet minden tagját megtanították folyamatábrák készítésére.
A nagy kiterjedésű projektek folyamatábráit mindenkinek kiküldik, így jól látják,
miképpen illeszkedik saját szerepük a projektek egészébe.
409 ❑ Mivel az iskola egyik célja az, hogy a „Csendes-óceán menti földrész
vállalkozóit” kifejlessze, a tanulók négy kísérleti „vállalatot” hoztak létre: a Sit-
ka Sound Seafoods, az Alaska Premier Bait Company, az Alaska’s Smokehouse
407
 Deming 14 pontja
ahogyan azt a tanulók
az oktatás számára módosították*
Deming TQM-mel (Total Quality Management = teljeskörû minõségbiz-
tosítás) kapcsolatos 14 pontját sok vállalat alkalmazza. Az alábbiakban
viszont az olvasható, ahogyan az Alaszkában lévõ Mt. Edgecumbe
egyik osztálya átalakította azt az oktatás számára:
1. Teremtsük meg az állandó szándékot a 9. Szabaduljunk meg a félelemtõl annak
tanulók és a szolgáltatások tökéletesítésének érdekében, hogy mindenki eredményesen
irányában! Az legyen a cél, hogy teremtsük dolgozhasson az iskolai rendszerben!
meg a legjobb minõségû tanulókat, akik ké- Teremtsünk olyan környezetet, ahol az
pesek mindenféle folyamat jobbításán keresz- embereket arra ösztönzik, hogy szabadon
tül a társadalom jelentõs pozícióit betölteni. beszélhessenek.

2. Adaptáljuk az új filozófiát! Az oktatás irá- 10. Döntsük le a korlátokat a stáb egyes

nyítóinak fel kell ébreszteniük a kihívást, fel
kell ismerniük, mik a kötelezettségeik, és vál-
lalniuk kell a változás irányítását.
3. Hassunk oda, hogy az osztályzást
eltöröljék, és az emberek rangsorolásából
adódó káros hatásokat felszámolják!
4. Számoljuk fel a teszteléstõl való füg-
gõséget a minõség elérésében! Töröljük el
a tömeges vizsgáztatás igényét (pl. standar-
dizált teljesítményteszt, minimális követelmé-
nyeket felmérõ vizsgák stb.) azáltal, hogy
olyan tanulási tapasztalatokat biztosítunk,
amelyek minõségi teljesítményhez vezetnek.
5. Mûködjünk együtt azokkal az oktatási
intézményekkel, ahonnét a tanulók jönnek!
Javítsuk velük a kapcsolatot, és segítsünk
nekik a majdan a mi rendszerünkbe érkezõ
tanulók minõségének javításában.
6. Folyamatosan és állandóan javítsuk
azokat a rendszereket és szolgáltatásokat,
amelyekben a tanulók érintve vannak, hogy
javítsuk a minõséget és a produktivitást!
7. Az oktatást és a tréningeket a munka
köré szervezzük a tanulók, a tanárok, a fel-
sõvezetõk és az ügyintézõk számára!
részlegei között! A tanításban, a speciális
oktatásban, a könyvelésben, az étkeztetés-
ben, az ügyintézésben, a tananyagfejlesztés-
ben és a kutatásban dolgozó embereknek
egy csapatként kell mûködniük. Fejlesszünk
ki módszereket, amelyek növelik az együtt-
mûködést a csoportok és az egyének között.
11. Számoljuk fel a tanárokra és tanulókra
vonatkozó jelmondatokat, intéseket és cél-
pontokat, amelyek tökéletes teljesítményre és
a produktivitás új szintjeire szólítják fel õket!
Az intések ellenséges kapcsolatokat szülnek.
Az alacsony minõség és produktivitás
okainak jelentõs része olyan rendszerekhez
tartozik, amelyek kívül esnek a tanárok és a
tanulók kontrollján.
12. Számoljuk fel a munka standardjait
(a kvótákat) a tanulók és a tanárok esetében
(az olyanokat, mint például a teszt pontjait
10%-kal emelni, a lemorzsolódás arányát
15 %-kal csökkenteni)! Ezeket vezetõi
képességekkel pótoljuk!
13. Tüntessük el a korlátokat, amelyek
elrabolják a tanulók, tanárok és a vezetés
jogát a büszkeségre és örömre, amit a szak-
szerû hozzáállás miatt éreznek!

8. Szervezzük meg az irányítást! Az ellen- 14. Szervezzünk mindenki számára erõteljes

õrzésnek az legyen a célja, hogy segítsük az oktatási és önfejlesztõ programokat!
embereket azoknak a gépeknek, eszközök- 15. Az iskolában mindenki az átalakításon
nek és anyagoknak a használatában, ame- dolgozzon! Hiszen ez mindenki feladata.
lyekkel jobb munkát tudnak végezni.

*Kiadja a Mt. Edgecumbe High School (1990. október 30.).

408
and Fish Co. és az Alaska Pulp Corporation vállalatokat — valamennyit az Ed-
gecumbe Enterprises égisze alatt. Az „anyacég” 1985-ben indította első lazac-
feldolgozó üzemét, amelyet maguk a tanulók üzemeltettek. Célja az volt, hogy
megadja a tanulóknak azokat a készségeket és tapasztalatokat, amelyek egy ázsiai
piacra irányuló, import-export cég üzemeltetéséhez szükségesek. Az 1988-89-es
évre a vállalat már évi négy rakomány füstölt lazacot szállított Japán számára.
Ma mindegyik alvállalat gyakorlati tapasztalatokkal egészíti ki a tantárgyi tan-
anyagot. Így a matekot tanuló diákok számolják ki a dollár-yen átváltási arányt.
A Csendes-óceán menti földrész földrajzát társadalmi tanulmányokba ágyazva
tanulják. A rajzórán megtervezik a promóciós brosúrákat és a termékek csoma-
golási címkéit. Az üzleti és a számítástechnikai osztályokban azt tanulják, hogy
miképpen fejlesszenek ki olyan táblázatokat, amelyek a költségeket és a projektek
árait elemzik.7
❑ Myron Tribus szemléletesen írja le, hogy az üzleti projekteket miképpen
kötötték össze más tanulmányokkal: „A vállalkozási ismeretek órán — amelyet
Marty Johnson tanított — megfigyeltem, amint a tanulók előkészítik és csoma-
golják a füstölt lazacot, hogy eladják Japánnak. A tanulók helyi japánokból
összeállított ízlelő bizottságot használtak arra, hogy meghatározzák azt az aromát
és textúrát, amelyet a japán emberek a legjobban szeretnek. Ezután kifejlesztették
azt a standard eljárást, amellyel minden alkalommal képesek voltak előállítani
ugyanezt az aromát és textúrát. Ahhoz, hogy elérjék a vágyott ízt, egy bizonyos
típusú lazacot kellett felhasználniuk, bizonyos időnek és hőmérsékletnek kellett
azokat kitenni, speciális páccal kezelve, amelynek ízét kísérleti úton határozták
meg, és bizonyos hosszúságú ideig tartották a füstön, amelyet megfelelő keverésű
faforgácsból nyertek, és meghatározott vastagságú és méretű halszeleteket hasz-
náltak fel. A Japánban árult füstölt halak csomagjait tanulmányozva kifejlesztet-
tek egy olyan vonzó csomagolást, amely jól illeszkedett a kisméretű japán hűtő-
szekrényekhez. Kifejlesztették saját megkülönböztető címkéjüket, természetesen
japánul. És Japánban piackutatást végeztek termékükkel kapcsolatban.”8 Ezt a
marketing-feladatot a Japánban és más Csendes-óceán által szegélyezett földré-
szen történt tanulmányutak keretében végezték el.
❑ Minden tanuló vagy kínai, vagy japán nyelvet tanul, és tananyaguk-
ban nagy hangsúllyal szerepel a történelem, a kultúra és a Csendes-óceán által
szegélyezett földrészek nyelvei, az angol, a társadalmi ismeretek, a matematika,
a természetismeret, a tengerészet, a számítástechnika, az üzlet és a testnevelés.
❑ Az iskola küldetési nyilatkozata hangsúlyozza, hogy „a vezetési, szol-
gáltatási és vállalkozási területeken szerezhető tapasztalatok részei a programnak
mind a rendes iskolai órákon, mind pedig azokon kívül”.
❑ Minden egyes tanulót segítenek, irányítanak és ösztönöznek abban,
hogy választhassanak jövőbeni egyetemi vagy technikusi tanulmányaikkal vagy
409
 A Mt. Edgecumbe
High School modellje
J A tanárok és a tanulók együttmûködõ partnerek.
J A kiválóságot tekintik normának.
J Minden év elsõ hete az önbecsülés építésére szolgál.
J A tanárok 90 százalékban már elsõsorban facilitátorok.
J A tanulók határozzák meg
és tartják kézben a fegyelmet.
J Mindenki megtanul vakon gépelni.
J Mindenki számítógépet használ arra, hogy
munkáját professzionális szinten jelentesse meg.
J Az iskola négy kísérleti vállalatot irányít,
hogy az elméletet átültesse a gyakorlatba.
J Minden tanuló kínai vagy japán nyelvet tanul.
J A tanulók kérésére bevették a tananyagba az orosz
nyelvet, a fizikát, a matematikai analízist és a haladó
minõségi tréninget.
J Az osztályok felügyelet nélkül tevékenykednek.
J A tanári kar tréningje elsõrendû prioritással bír.
J Minden tanárnak saját számítógépe van.
J A tanulók és a tanárok olyan multimédiákat tanulnak
meg kifejleszteni és használni, mint a lézer diszkek,
a hiperkártyák és a prezentációs szoftver.
J A tanulók 50 százaléka fõiskolán tanul tovább.

410
a megélhetés különféle módjaival kapcsolatban. Lépjünk be egy üzleti osztályba,
és megfigyelhetjük, amint a tanulók táblázatok segítségével töprengenek azon,
hogy mibe fog kerülni számukra a megélhetés a képesítés megszerzése után vá-
lasztott életstílusban, számításba véve a jelzálogkölcsön törlesztését, az adókat,
a megélhetési költségek változását és az olyan előrevetített változókat, amit az
utazás és a képzés költségei jelentenek.
411 ❑ Gyakori, hogy egész osztályok felügyelet nélkül dolgoznak — pontosan
úgy, ahogyan azt tőlük elvárják a kinti világban —, így a tanárok extra időhöz
jutnak, amit a következő kurzus előkészítésére használhatnak fel.
❑ Minden tananyagot folyamatosan felülvizsgálnak. A tanulók felmérései
és kérése alapján hozzátették az oroszt, a fizikát, az integrálszámítást és a haladó
minőségi tréninget.
❑ A CIP média osztályban a tanulók egymást tanítják. A teremben nincs
sem adminisztrátor, se tanár. Huszonöt tanuló tréner vállalta magára a felelős-
séget, hogy folyamatosan képezik a többi tanulót a minőség tudományára.
❑ A személyzeti tréning csúcs prioritást kap. A tanárokat folyamatosan
arra ösztönzik, hogy maguk értékeljenek és bíráljanak el minden egyes tanulási
folyamatot. Az iskola két kutatási és egy fejlesztési osztályt hozott létre, a ter-
mészetismeretet, a technikát és a média CIP-t. Ezekben folyamatosan kipróbálják
az új technológiákat, felszereléseket és az emberi kapcsolatokat.
❑ Minden tanárnak saját számítógépe van, és képzést kaptak ennek szá-
mos alkalmazására. Az iskola úttörő szerepet vállalt a multimédiás technológiák,
mint például a lézer diszkek, a hiperkártyák és a prezentációs szoftverek sokszínű
alkalmazásában is.
❑ Minden tanuló kézhez kap egy „A Siker Statisztikája” című könyvet.
Ezt használják a házi feladatok feljegyzésére, a heti tervezésben, idejük megszer-
vezésére és a fejlődés ábrázolására. A teljes hangsúly az önfegyelmen és az ön-
motiváción van.
És a siker aránya? A Mt. Edgecumbe egyszerű célját merészen fogalmazza
meg: MINŐSÉGI egyéneket létrehozni. A végzett tanulók majdnem 50 száza-
léka főiskolára nyert felvételt, és még mindig ott van, vagy már megszerezte
fokozatát — ez sokkal magasabb, mint az országos átlag. Szinte semmi lemor-
zsolódás nincs. És az iskola biztos abban, hogy valamennyi diákja folytatni fog-
ja a fejlődést és a tanulást.9 A Competitive Times magazin szerint: „Az Mt.
Edgecumbe innovatív tanítási módszerei felkeltik a tanulók érdeklődését, és meg-
ragadják az üzleti vezetők figyelmét.”10 Tribus hozzáteszi: „Bárcsak hasonló,
tanulás iránti vágyakkal találkoznék az ország más részeiben is.”11
A Mt. Edgecumbe — természetesen —, bennlakásos iskola, azonban TQM
és CIP-Kaizen alapelvei jó leckeként szolgálnak az oktatási rendszer valamennyi
szintje számára — különösen a korábbi „kudarcok” sikerre való átfordításában.
411
 A középiskolák
mûködésének
régi módszere
elszakadt a
való világtól.
PAT NOLAN
Az Integrált Tanulmányok Program Igazgatója a
Freyberg High Schoolban*.

*Szerzõi interjú a Freyberg középiskolában, Palmerston North, Új-

Zéland (1991). Dr. Nolan a Massey Egyetem docense Palmerston
Northban és az egyetem Oktatáskutatási és Fejlesztési Központjának
igazgatója.

412
2. Az integrált tanulmányok osztályterme: a nagyvilág
413
Ha a Mt. Edgecumbe Alaszkában nem tűnik olyan helynek, ahol forradalmat
lehet elindítani, akkor Új-Zéland friss, zöld erdőkkel tarkított nemzeti parkjaival
és magasba szökő hegyeivel a hagyományos osztályteremtől még távolabbi hely-
nek tűnhet. De kapcsoljuk őket össze a legújabb számítógépes technológiával,
egyetemi innovátorok elsőrendű csapatával és a Palmerston North kis városában
lévő Freyberg High School (Freyberg középiskola) néhány rugalmas tanárával,
és az eredmények ismét meglepőek lesznek.
Minden újításnak megvan a maga látnoki képességű motorja. Freybergé Pat
Nolan volt, a Palmerston North külvárosában lévő Massey Egyetem docense. A
Massey eredetileg egy „agrár főiskola” volt, amely közeli kapcsolatban állt szá-
mos közeli gazdálkodó kutatási intézettel. Így gyakorlati tradíciói hosszú múltra
tekintenek vissza. Pat Nolan összeházasítja oktatás iránti szeretetét az új-zélandi
tájak: a tornyosuló vulkanikus hómezők, a tisztán gyöngyöző patakok és az ős-
honos fákkal és madarakkal teli erdők szenvedélyével. Nolan emellett a számí-
tógép megszállottja is, aki jelenleg a Massey Oktatáskutatási és Fejlesztési Köz-
pontját vezeti, és a más oktatási intézmények számára adatbázist biztosító szol-
gáltatások úttörője.
Nolan minden szenvedélyét összekapcsolta a Freyberg „integrált tanul-
mányok programban”. Azonban ez nem csupán álom. Nolan úgy tekint rá, mint
arra az alternatív oktatási programra, amely „megteheti azt a következő lépést
ahhoz, hogy minden középiskolás diák számára olyan eredményeket biztosítson,
amelyeket korábban csak a csúcs 30–40 százalék élvezhetett”.12
Szerinte a középiskolák működésének „régi módszere” elszakadt a való vi-
lágtól. „Valamennyien végigmentünk az oktatási rendszeren. Amit tapasztaltunk,
az egy szakaszokra osztott vagy szegmentált tananyag volt, amelyben a tantárgya-
kat kis dobozokba zárták be, éles határokkal elválasztva őket egymástól. Ily módon
elkülönülve tanuljuk a matematikát, a fizikát és az angolt. És ritkán látjuk meg
az összefüggéseket a tantárgyak között. Pedig a dolgokat egymással összekap-
csolva és a közöttük lévő összefüggéseket meglátva könnyebben jutunk el a meg-
értéshez a való világban. És alapvetően ez az, amiről az integráció szól: kifej-
leszteni a tudás megtanításának — és megtapasztalásának — azt a módját, amely
megalapozza az összeköttetéseket a tanulók elméjében, és amely ténylegesen arra
készteti őket, hogy a tudást új megoldások létrehozására használják fel.”
Hasonló érvelések természetesen már évek óta kifejezésre jutnak. Egyedül
Új-Zélandon — 1943 és 1987 között — öt különböző, oktatással kapcsolatos
vizsgálat hangsúlyozta az integrált tanulmányok előnyeit.13 Azonban sok közép-
iskolai iskolaigazgató és tanár nem volt kellőképpen meggyőződve ezzel kapcso-
latban. A legjobb általános iskolai tanítók Új-Zélandon évek óta „gyermekköz-
413
 Az integrált
tanulmányok
három kulcseleme
J
1 Érdekes, osztálytermen kívüli
tevékenységek, amelyek
a kutatáshoz és felfedezéshez
kapcsolódnak.

J
2 A diákok a számítógépet az
információfeldolgozás és -elemzés
eszközeként használják.

J
3 A történelmet, a földrajzot, a biológiát,
a matematikát, a gazdaságtant, az
írást, a számítástechnikát és más
tantárgyakat egymással összekötve,
és nem elkülönülten tanítják.

Összefoglalva C. J. Patrick Nolan, az Oktatáskutatási és Fejlesztési

Központ (Massey Egyetem, Palmerston North, Új-Zéland) társigazgatója
és David H. McKinnon meghívott elõadó (Neveléstudományi Tanszék,
Massey Egyetem) Case Study of Curriculum Innovation in New
Zealand: The Freyberg Integrated Studies Project (Esettanulmány az
új-zélandi tananyagfejlesztésrõl: A Freyberg Integrált Tanulmányok
Projekt) címû anyagából, kiadja a Massey Egyetem (1991. április 23.).

414
pontú” facilitátorok, azonban sok hagyományos középiskolai és egyetemi tanár
csak „egytantárgyas előadó”. A sok tantárgy integrálása változást jelent, és a vál-
tozás gyakran félelmet és feszültséget hoz magával.
415 Azonban a számítógép lehet az az eszköz, amely érvényre juttathatja azokat
az „integrációs” változásokat, amelyeket már sok beszámoló szorgalmazott. A
legtöbb számítógépes program természetesen nagyon speciális. De minden
ésszerű vállalkozás ma sok ilyen programot integrál annak érdekében, hogy meg-
oldja a kölcsönösen összekapcsolt problémákat. Egy pénzügyi igazgató arra hasz-
nálja a táblázatkezelő programot, hogy összeállítsa a vállalat éves jelentését; egy
grafikus ugyanazt a nyers adatbázist használja ugyanazon beszámoló grafikáinak
elkészítésére, csak másik számítógép-programot használ, hogy előállítsa az elő-
zővel összhangban lévő grafikát és kamerakész oldalakat. Napjainkban teljes üz-
leti tervek és gyors termelési változások jönnek létre a szupermarketek ezreiben
működő vonalkódot olvasó készülékek fényvillanásai alapján — a kontinens má-
sik oldalán lévő ellátók adatbázisaiba szállítva a piackutatást segítő trendeket. A
fogyasztók megrendelőlapjai azonnal átfordítódnak gyártási beosztássá és nyers-
anyag-beszerzési megrendelésekké.
Az üzleti világ integrált specialisták körül forog, akik részben önállóan,
részben pedig csoportokban dolgoznak. Az információs forradalom ma integrálja
a specialisták munkáját. És Nolan szerint a való világ változásokat követel meg
a hagyományos, tantárgyakat külön-külön tanító iskoláztatástól is. Szerinte a vál-
tozásokat sürgeti az is, hogy egyre kevesebb az olyan munkahely, amely nem
igényel szakképzettséget.
„A múltban — mondja — azok az emberek, akik viszonylag sikertelenek
voltak az iskolában — viszonylag kevés készségre és tudásra tettek szert —,
nyugodtan ki tudtak sétálni az utcára, be tudtak tölteni egy állást, és azt elég
jól el is tudták látni. Ezek a napok mára elmúltak — és ráadásul leáldozott a
szűk szakmai gyakorlati képzés napja is.”14
Ezért Nolan integrált tanulmányi programja összekötötte a Massey Egyetem
oktatási kutatását a tanulmányutak projektjeivel, az IBM által szponzorált számí-
tástechnikai tanulmányokkal és az új-zélandi nemzeti középiskolai tananyaggal.
Kísérleti programja 1986-ban kezdődött a Freyberg végzős osztályának tanulói-
val. Az első integrált tanulmányok kurzusban a biológiát, a számítástechnikát, az
angolt és a földrajzot kapcsolták össze. Az egyes részeket egy központi téma
köré csoportosították: az új-zélandi nemzeti parkok megőrzése és kezelésének
kérdései. Ez a téma volt a vezérfonál, amely a tantárgyakat egy koherens prog-
rammá fogta össze. Az osztálytermen kívüli, kutatással eltöltött tanulmányutak
képezték a projekt fő részét. Nolan szavaival: „A nemzeti parkokban tett tanul-
mányutak nemcsak fizikai kalandokkal és kihívásokkal szembesítették a diákokat,
hanem olyan tapasztalatokat, adatokat és információkat biztosítottak, amelyek se-
415
 Tehát így
néz ki az iskola:
egy hét gyalogtúra
és kenuzás a világ
leggyönyörûbb
tájain.*
*Az új-zélandi Palmerston North-ban lévõ, Freyburg középiskola
integrált tanulmányaiban résztvevõ tanulók rendszeresen egyhetes
kirándulásokat tesznek Új-Zéland gyönyörû Wanganui folyóján,
összekötve a történelem, a földrajz, a gazdaságtan, a környezetismeret,
a jog és a biológia tanulmányozásával, ezután számítógépes
elemzéssel és projektek írásával integrálják a témát.
Az információt a Freyberg High School tanáraival, tanulóival és
projektvezetõivel készített interjúk alapján szerezték meg a szerzõk.

416
gítségével egy teljes évre szóló integrált tanulmányi programot fenn lehetett tar-
tani. A számítógépek is központi szerepet játszottak a téma támogatásában; le-
hetővé téve a nagy és viszonylag komplex adatsorok elemzését, amelyeket egyéb-
ként ezen a szinten nem várnak el a diákoktól. Specifikus témákban való kiterjedt
tanulmányok végzését is lehetővé tették, és segítettek motiválni a diákokat.”
417 A kísérleti program során a tanulók vizsgákon elért eredményeit összeha-
sonlították egy hasonló csoportéval, akik a szokásos középiskolai osztályokban
tanultak. „Reméltük, hogy az integrált tanulmányokban részt vevő diákok jobban
fognak majd teljesíteni, mint azok, akik a normál középiskolai tanításban vettek
részt. És pontosan ez az, amit sikerült is elérnünk”. Mivel a kísérletben végzős
diákok vettek részt — akik amúgy is magasan teljesítenek —, Nolan akkor is
boldog lett volna, ha arról számolhatott volna be, hogy a kísérleti csoport nem
teljesített rosszabbul. „De meg tudtuk mutatni, hogy a jegyekben mutatkozó tel-
jesítmény jelentősen jobb volt. Az angolban és a földrajzban a tanulók 20-30
ponttal magasabban teljesítettek*, a matematikában és a biológiában átlagosan
10-15 ponttal teljesítettek jobban.”15
Ezt egy olyan teljes program követte, amelyben a tanulók már a középiskola
első osztályától kezdődően részt vettek. Egy korábbi kutatás azt mutatta, hogy
négy különféle típusú integrált tananyagot lehetne alkalmazni. A Freyberg csapata
mind a négyet felhasználta: tanuló-központú kutatást, praktikus gondolkodási
készségeket, tematikus tanulmányokat és tantárgyak közötti együtthatást igyekez-
tek kialakítani.
Az új-zélandi középiskolai tananyag is arra ösztönzi a diákokat, hogy po-
zitív attitűdöt, tudást és készségeket alakítsanak ki minden tantárgyi területen.
Tehát a Freyberg saját megközelítése központi részének tekintette ezt, összekötve
ezt az elvet a négy integrált témával — osztálytermen kívüli tevékenységek és
számítástechnikai tanulmányok segítségével.
„A következő három év során — számol be róla Nolan — az alsósokkal
egy-kétórás hosszúságútól egészen két-háromnaposig terjedő, osztálytermen kí-
vüli tanulmányutakon vettünk részt, a felsősökkel pedig hét-nyolc naposokon.”
Az egyik osztály egy hetet töltött a Wanganui folyón. De már előtte tanulmányi
csoportokba rendeződtek. Az egyik csoport a folyó és a mezőgazdaság közötti
viszonyokat kutatta; egy másik egy környezeti hatásokról szóló jelentéshez gyűj-
tött információt; egy másik arra készült fel, hogy a folyó kémiai összetételét és
a víz áramlását vizsgálja; egy másik pedig a terület maori történelmét kutatta.
„A teljes projekt tananyagközpontú volt — mondja Nolan —, de a legtöbb te-
vékenység kalandot, szabadtéri oktatási összetevőket, a lakatlan erdőkben való

* A legtöbb új-zélandi iskolában a vizsgán a tanulókat egy 100 pontos rendszerben értékelik. Az
itt megadott értékek tehát százalékra utalnak.

417
 A számítógép
igazi erejét
a tanuló által
irányított tanulás
eszközeként
éri el.
PAT NOLAN
Massey Egyetem*

Szerzõi interjú, Palmeston North, Új-Zéland.

418
eligazodással kapcsolatos tanulmányokat, táborozási és életben maradási készsé-
geket is magában foglalt, csakúgy mint a csoportban való dolgozást, speciális
témák kutatását és az anyag átfogó jelentésbe való integrálását.”16
419 Pat Nolan szerint nagy kérdések forognak kockán az integrált tanulmányi
kísérletekkel kapcsolatban. „Évek óta eltávolodunk attól a rendszertől, amelyben
a képzetlen emberek is állásokat tölthettek be, még akkor is, ha az iskolai vizs-
gákon megbuktak. A helyzet megváltozott, és nem hiszem, hogy valaha is vissza
fog térni. A társadalom napjainkban azt a fajta tudást és készségeket követeli
meg, amellyel mindig is akartuk, hogy tanulóink rendelkezzenek. Azt akartuk,
hogy jártasak legyenek a tudományban, a matematikában és a kommunikációs
készségek terén; azt akartuk, hogy megértsék a politikát és a társadalmat. Azt
akartuk, hogy eredeti gondolkodók legyenek — olyanok, akik felelősek saját jö-
vőjükért, olyan saját maguk által meghozott, magabiztos döntésekkel, amelyek
képességeikkel összhangban állnak. Ma ezek a dolgok nem tűrnek ellentmondást.
Olyan tanulókra van szükségünk, akik képesek gondolkodni a változó dolgokról,
akik holisztikus gondolkodók, akik össze tudják gyűjteni a szükséges tudást és
ötleteket a különböző területekről ahhoz, hogy egy problémát vagy egy kérdést
megoldjanak.”17
Elmondása szerint a társadalom is „úgy tekint a közeli jövő napjaira, amely-
ben a számítógépek olyan megszokottak, és majdnem annyira megengedhetőek
is lesznek majd, mint ma a zsebszámológépek. Ezen felül a tanárok nem fognak
tudni hatékonyan tanítani, hacsak nem lesznek kompetensek és járatosak a szá-
mítógépek használatában a tananyag minden területén. A számítógép igazi erejét
a tanuló által irányított tanulási eszközként éri majd el, és freybergi projektünk
fontos részt vállal e nap eljövetelének siettetésében.”
És az eredmények már láthatóak. Új-Zélandban országos School Certificate
(kb. érettségi) vizsgát írnak elő specifikus tantárgyakban, amelyet a tanulók a
középiskola harmadik éve után tehetnek le. Amikor a Freyberg integrált tanul-
mányokban résztvevő diákok letették ezeket a specifikus vizsgákat, jelentősen
magasabb pontokat szereztek, mint azok a diákok, akik nem vettek részt a prog-
ramban – 30 százalékkal szerepeltek jobban.18 És minden tanuló, akivel csak
találkoztunk, azt mondta, hogy a teljes integrált tanulmányút program igazi móka
volt, és a bizalomépítés jó eszköze.
De ami még nagyobb örömöt jelent Nolan számára, az az, hogy csaknem
minden diák, aki részese volt az integrált tanulmányok programnak, nyereségeket
ért el a tanulás terén; legtöbbjük korábban megbukott volna a vizsgákon, ma
sikeresek.
1991 óta a Freyberg minden első- és másodéves diákja a társadalomtudo-
mányokat és az angolt integrált tanulmányokban sajátítja el. A biológiát, a ma-
tekot és az ezekkel kapcsolatban álló tárgyakat pedig egy egyesített tanulmány-
419
 A felnõttek
a való világban
soha nem tolerálnák
az iskolák beépített
bukási arányát.
DON BROWN
Új-Zélandi oktatási tanácsadó*

*Szerzõi interjú, Kapiti College, Paraparaumu, New Zealand.

420
úton. „Nincs elkülönült számítástechnikai tanszékünk — mondja Russel Trethe-
wey új igazgató —, a számítógépen való munka és a tanulmányutak kulcsszerepet
játszanak minden tanulmányban. A tanulók a harmadik évben visszatérnek a tan-
tárgyi tananyaghoz, hogy letegyék a vizsgákat, és az eredmények jóval megelőzik
az országos átlagot.”19
421 A Freyberg a leggyorsabb növekedést mutatta az Új-Zéland Északi Szigetén
lévő iskolák közül: négy év alatt majdnem kétszeres mértékűt.

3. A csoportos tanulás és a „teljes kép” technikája

Hasonló motiváció ösztönzi Don Brown oktatási tanácsadót, aki szintén be-
vezetett két másik „siker” innovációt a Palmerson North közelében lévő közép-
iskolába: a Kapiti College-ba.
„Az új-zélandi lakosság 30 százaléka — mondja Brown — évek óta minden
képesítés nélkül hagyja el a középiskolát, és évek óta úgy alkalmazzuk a School
Certificate vizsgát, hogy az ténylegesen és szándékosan megbuktassa a fiatalok
50 százalékát. Amennyiben ugyanezt tennénk kint, a való világban, akkor arról
kéne beszámoljunk, hogy a lakosság 30 százaléka soha nem kapná meg gépjár-
művezetői jogosítványát, és 50 százalékuk folyamatosan ott ülne a pótvizsgákon,
hogy újra megpróbálja azt megszerezni. A felnőttek ezt soha nem tolerálnák,
iskoláinkban pedig ez a rendszer uralkodik.”20
Ennek megváltoztatása érdekében a Kapiti College két különálló, amerikai
ihletettségű kezdeményezést indított el, megcélozva a lemorzsolódási kudarcok
megelőzését.
Az elsőt kooperatív tanulásnak hívják. „Roppant egyszerű — mondja
Brown —, ami azt jelenti, hogy az egyedüli, egymással versengve történő munka
helyett a csoportokon belül kölcsönös függőséget alakítunk ki.” A második in-
nováció közvetlenül a mozaikjátékok „nagy kép” példájából származik: először
vess egy pillantást az egyes részekre, és könnyebb lesz összerakni őket. Tech-
nikájukat The Advance Organizernek (Fejlődésszervező) hívják.
Ismét Brown: „A Fejlődésszervező először a teljes képet adja meg, az apró
részekre való pillantás előtt, és ezután kér meg a részek olyan formában történő
összeillesztésére, ahogyan azt az elején már bemutatták.”
Ez egyébként egy olyan művelet, amelyet minden kompetens vállalati me-
nedzser is megtenne: előre kiírja az éves programot, így személyzete máris tudja,
miképpen illeszkedik ebbe a képbe. És a Kapiti College-ban ez a két rendszer
különösen jó eredményeket mutat azok esetében, akiket egyébként alulteljesítő-
nek címkéznének. „Amikor a fiataloknak ezt a csoportját céloztuk meg — mondja
Brown —, két dolgot értünk el: először azt, hogy a teljes csoport osztályzatai
421
 Az átlagos diákok
50-rõl 70 százalékos
szintre ugrottak.

Az egykori
lassú tanulók
37-rõl 63 százalékos
szintre ugrottak.*
*A kooperatív tanulás és a fejlõdésszervezõ programok együttes
használatának eredményei, ahogyan azt az új-zélandi Where To Now?
(Akkor most merre?) televíziós sorozat összefoglalta 1991-ben és a
Pacific Network magazin bemutatta, kiadja a Pacific Foundation,
Auckland, New Zealand
(1992 február).

422
javultak, másrészt az alsó harmadban lévők még ennél is gyorsabban értek el
javulást.”
423 Az egyik iskolában, ahol ezt a két rendszert alkalmazták, az „átlagos” ta-
nulók a standard nemzeti vizsgán jegyeiket 50-ről 70 százalékosra javították, és
az egykori lassú tanulók átlagaikat 37-ről több mint 63 százalékra növelték.21

4. Hathetes kurzusokkal lépésről lépésre a siker felé

Egy másik új-zélandi középiskola drámai módon javította a tanulók elhe-
lyezkedési kilátásait azzal, hogy mindössze hathetes tanulmányokat magukban
foglaló széleskörű, koncentrált kurzusokat biztosított számukra.
A Whangarei északi városában lévő Tikipunga High School olyan területen
fekszik, ahol magas a munkanélküliség. A családok több mint 78 százaléka szo-
ciális támogatásokból él — ez az oktatási katasztrófa tipikus receptje.
A lépésről lépésre elérhető siker megtervezésével a Tikipunga megfordította
ezt a kimenetelt. „Kísérletünk azt mutatta — mondja Edna Tait volt igazgató —,
hogy még a legügyesebb diákok is pozitívabban teljesítettek a nagyon tisztán
kitűzött és leírt célokat magukban foglaló, rövid távú tanulási szakaszokban; tud-
va azt, hogy a hatodik hét végén olyan értékelést fognak kapni, amely nagyon
alaposan írja le a különböző tanulási területeken elért teljesítményeiket.”22
A tanulók olyan standard tantárgyakat tanulnak, mint az angol, a matema-
tika, a biológia és a társadalomtudományok, és mindenki elsajátítja az alapvető
számítástechnikai készségeket a hathetes kurzusok első részében. Utána széles
választási lehetőségük van: részt vehetnek egy hathetes kurzuson, amely a he-
gesztésről, a főzésről, az autójavításról, a videokazetta-készítésről és a fameg-
munkálásról szól, vagy amely az idegenforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos,
sőt olyan hathetes kurzuson is részt vehetnek, amelyben a csontból készült aján-
déktárgyak faragását tanulják. Az iskola a művészetek iránt is érdeklődik; a helyi
festők eredeti munkái sorakoznak a folyosókon. És a Tikipunga lenyűgöző, 90
százalékos teljesítményszintet tudhat magáénak a nemzeti művészeti vizsgákon.
Edna Stait hangsúlyozza, hogy a Tikipunga értékelési rendszere nem egy
átmegy-megbukik rendszer. A hathetes időszakok végén megjelenő értékelések
pontosan számot adnak arról, amit az egyes diákok teljesítettek.
És ténylegesen bárki elvégezheti bármelyik egységet — legyen 15 vagy 50
éves. „Volt egy 82 éves asszony az egyik harmadik Maori osztályunkban (kilen-
cedik osztály), és öröm volt vele dolgozni.” Az egyik nagy előnye a hathetes
moduloknak: könnyen átalakítható egy modul, ha az ember úgy érzi, hogy több
tapasztalatra van szüksége. Így az egész iskola nagyon sokat dolgozik hasonló
munkák során, például a számítástechnikai személyzet rendszeresen rövid kép-
423
 Ebben a
középiskolában
bárki részt vehet egy
hathetes tanulmányi
szemeszterben:
15 éves kortól
82 éves korig.
EDNA TAIT
Volt igazgató, Tikipunga High School,
Whangarei, New Zealand*
*A szerzõi interjúból kiemelve.

424
zéseken vesz részt annak érdekében, hogy bánni tudjon az új alkalmazásokkal,
vagy hogy magasabb szintet érjenek el.
425 Tait szerint: „Az egyik igazi nyereség az a mód, ahogyan minden tanuló
magabiztosságra tesz szert. A siker sikerre épül.”
És a tényleges eredmények? „Amikor egy elemzést végeztünk azzal kap-
csolatban, hogy mi történt a végzett diákokkal, azt láttuk, hogy nagyon kevesen
voltak, akik nem folytattak felsőfokú vagy másmilyen tanulmányokat, vagy nem
volt fizetett állásuk.”

5. Mindez együtt a SzuperTáborban

Mi történne, ha mindezeket a megközelítéseket összekötnénk a világ leg-
hatékonyabb, tanulást és önbecsülést fejlesztő technikáival, és ahol a diákok odáig
jutnak, hogy imádnának az iskolában lenni?
A választ döntően az a program adja meg, amely Kaliforniában látott nap-
világot, és mára számos más amerikai államban is elterjedt, továbbá bevezették
Szingapúrban, Oroszországban, Kanadában és Hong Kongban is. A programot
SzuperTábornak hívják. És azt mutatja, hogy bár a drámai változások nem egyik
napról a másikra következnek be, tíz nap után azonban már kialakulhatnak.
A SzuperTábor egy intenzív tréning és fejlesztő program, főleg tinédzserek
számára, de idősebb főiskolai hallgatók számára is. Néhány tanulót a szüleik kül-
denek ide — általában a rossz osztályzatok vagy a motiváció hiánya miatt. Mások
azért akarnak jönni, mert barátaiknak annyira tetszett. Mindössze tíz nap után
növekedés tapasztalható a motivációban és az önbecsülésben — és később igen
figyelemreméltó teljesítmények a tanulási eredményekben.
Egy nagy, hét évig tartó doktori tanulmány23, amelyben 6042* tanuló vett
részt, azt találta, hogy már tíz nap után a résztvevők 84 százaléka növekedésről
számolt be önbecsülésében, 81 százalék több magabiztosságot és 68 százalék
emelkedett motivációt mutatott.
Azonban az eredmények itt nem érnek véget. Az amerikai középiskolák
A-tól F-ig osztályozzák a diákokat.** És a mindössze 10 napig tartó SzuperTá-
borban való részvétel után a korábban gyengén teljesítő tanulók egy jeggyel
javítottak tanulmányi átlagukon. Az F osztályzattal rendelkezők D-t kaptak; a
D osztályzattal rendelkezők C-t; és a C osztályzattal rendelkezők egy fél osz-
tályzattal javítottak eredményeiken.
Mi tehát a SzuperTábor titka? A program — amely egy 1982-ben kidolgo-
zott, egyedülálló prototípusra épül — (1) az iskolai tananyag tanulásának tanulása

* Ma már 25.000 diák vett részt a SzuperTáborban.

** Ahol az A a legjobb osztályzat — fordítói megjegyzés.

425
 Miért mûködik
olyan jól a SzuperTábor?
A SzuperTábor a totális tapasztalat melletti
elkötelezõdésünk miatt mûködik. Programunk
lényegét három fontos koncepció alkotja:

J
1 Olyan környezetet biztosítunk, amelyben
maximális tanulás érhetõ el – a
résztvevõk közötti kapcsolatok kiépítése
és a magabiztosság kifejlesztése révén.

J
2 A különbözõ tanulási stílusokat figyelem-
be véve tanítunk, így valamennyi stílusú
tanuló képes megérteni az anyagot.

J
3 Specifikus tananyag helyett azokat a
készségeket tanítjuk meg számukra,
amelyek ahhoz szükségesek, hogy
bármilyen tárgyat meg tudjanak tanulni.

BOBBI DePORTER
A SuperCamp elnöke*
*Szerzõi interjú.

426
és (2) a személyes fejlődés és készségek az élethez nevű kettős tananyagot tar-
talmazza. Valamennyi technikát felhasználja, amelyeket az „igazi tanulás” mód-
szereinek kapcsán körvonalaztunk — ez egy integrált gyorsított tanulási modell.
427 És természetesen gyorsított formában. A tíznapos tananyag kreatív írási
készségeket, kreativitási készségeket, gyorsolvasást, a vizsgára való felkészülés
készségeit és emlékezeti tréninget foglal magában a tanulás tanulásnak kontex-
tusába ágyazva.
A személyes fejlődés/készségek az élethez tananyag olyan tevékenységeket
foglal magában, amelyek a testi készségeket, az értékeket valamint a társakkal
és a szülőkkel történő kommunikációs készségeket fejlesztik. Mind az elméleti
tárgyak, mind pedig a személyes fejlődés/készségek az élethez tananyag zenébe,
szerepjátékokba és érzelmekbe vannak beágyazva.
És az egész tíznapos program, nézetünk szerint, ideális modellként szolgál
minden egyes középiskolai év bevezetéséhez — bár a SzuperTáborban a napok
reggel 7-től este 10:30-ig tartanak.
1. nap: Megérkezés, bemutatkozások, csapatépítés, biztonság.
2. nap: Emlékezet nap — egy bevezető nap, amely magabiztosságot, biz-
tonságot, bizalmat és olyan attitűdöt épít ki, hogy a tanulás mókás dolog — olyan
tevékenységekkel, amelyek a reggeli bugitól az elmetérképezési technikákig ter-
jednek.
3. nap: Kommunikáció nap, amely széleskörű tanulás tanulása kommuni-
kációs készségeket foglal magában.
4. nap: Az elméleti tananyag napja, amely magában foglalja a gyorsolva-
sást, elméleti stratégiákat, kreativitást, írást, matematikát és a tanulási stílusokat.
5. nap: Kiterjesztő program — amely lehetőséget teremt a fiatalok szá-
mára, hogy megtapasztalják az áttöréseket, kiterjesszék önként vállalt határaikat,
csoportokban dolgozva végezzenek el egy feladatot és támogatást kapjanak.
6. nap: Elméleti tantárgyak napja.
7. nap: Kapcsolat nap — annak érdekében, hogy megtanuljanak dolgozni
a saját magukkal, társaikkal és szüleikkel való kapcsolatokon, és növeljék önbe-
csülésüket.
8. nap: Elméleti tantárgyak napja, csoportos projektekkel.
9. nap: Az integráció napja, amely személyes küldetésük megfogalmazá-
sát, magabiztosságot építő gyakorlatokat, célkitűzést és iskolai szimulációkat fog-
lal magában.
10. nap: Áttekintés és bizonyítványosztó ünnepség.
Azonban ez a lecsupaszított összefoglaló leírás nem képes visszaadni a tíz-
napos kurzus mókával, játékokkal, részvételekkel és tevékenységekkel teli ka-
landját. Kövessük Vost, a könyv társszerzőjét — a SzuperTábor képzett facili-
tátorát —, és kezdjük megérezni a tábor légkörét:24
427
 Szárnyak a repüléshez
Tûnõdj el az emberek életén
Amit csinálnak
Amit bejárnak.
Állj meg és tedd fel a kérdést
Megkérdezve miért
Van az, hogy míg egyesek sétálnak,
Mások szállnak.

Egyesek együtt élnek osztályrészükkel

Olyan úton élve s végezve napi cselekedeteiket,
Amely nem vezet sem felfelé, sem lefelé,
Ami arra készteti õket, hogy körbe-körbe járjanak
Míg mások reményekkel telve,
Az emberi középszerûséget
A mindennapos versengést
Nem támogatva haladnak elõre.

Elutasítva a halált, és mindent, ami halott

Ismét tedd fel a kérdést
Megkérdezve Miért
Van az, hogy egyesek sétálnak,
Míg másoknak szárnyalni kell.*

Steven E. Garner
Megjelentettük a szerzõ engedélyével
*Egy jellegzetes vers, amellyel Jeannette Vos a SuperCampnél lévõ írás
osztályban, a célkitûzési részt indítani szokta.

428
429 ❑ Egyik napról a másikra átalakítanak egy csupasz osztálytermet: élő nö-
vények, elegáns papírterítőkkel borított asztalok, jéggel hűtött, citromos vizet tar-
talmazó kancsók, színes poszterek körben a falakon, kellemes zene egy óriás
rádiósmagnóból, egy „Isten hozott” felirat és mosolygó arc a tiszta flip-charton
— és a légkör máris megváltozott.
❑ A tanulók reggel 10 órakor megérkeznek. Nincs becsengetés, csak rock-
zene — hangos és energikus, pontosan úgy, ahogyan a tizenévesek szeretik.
❑ Egy verssel kezdődik a nap (Steven Garner: Szárnyak a repüléshez) az
egyéni célkitűzés bevezetéseként, ezután kezdettől fogva igényelve a közvetlen
részvételt, minden diákot arra kérnek, hogy kreatív írással határozza meg saját
átfogó céljait.
❑ A tanár felvesz egy szakácssapkát, bevezeti a „vizualizációs” techniká-
kat — elképzelve egy csodálatos étteremben történő vacsorázást.
❑ Ezután jön az MVBÉSZ (Mi Van Benne az Én Számomra) módszer
— megerősítve a diákok „rejtett teendőit”: „Ha az írás teljes területéről választ-
hatnál, mi lenne az, ami igazán segítene számodra?” A tanulók anélkül határozzák
meg a tanulás elvárt eredményét, hogy felismernék teendőik nem tudatos szinten
történő „visszavásárlását”. A tanár „halmazok” segítségével szemlélteti a tanulás
kimenetelét — egy ötletbörze technikával, amelyet Gabriel Rico fejlesztett ki a
Writing The Natural Way (A természetes módon történő írás) című könyvében.
Nincsenek megtanulandó irodalmi művek; a diákok saját kreatív perspektívájuk
szerint tanulnak meg írni.
❑ A „csoportokba összegyűjtött eredmények” poszterei a falra kerülnek
— hozzáadódva a tudat alatti üzenetekhez.
❑ Ezután jön a „jövőbe való kilépés” — elképzelve, hogyan szeretnék
érezni magukat azon az estén, amikor a kurzus befejeződik, és elérték céljaikat
— háttérben a Tűzszekerek zenéjével.
❑ Szünet után, mivel sok diák arról számolt be, hogy milyen nehéznek
érzik a kreatív írás elkezdését, „fürt-képzési” és gyorsírás technikákat mutatnak
be — és a többszörös intelligenciákon keresztül használják azokat.
❑ Azonban hamarosan nyilvánvalóvá válik — csakúgy, mint a legtöbb
kreatív író esetében —, hogy a tanulók statikus szavakat írnak, nem pedig képeket
kiváltó szavakat. Ezért a szakácssapkát viselő tanár bemutat egy sajttól és pikáns
ízű szószoktól gyöngyöző pizzát — így „megízlelhetőek” a „képeket kiváltó sza-
vak”.
❑ Az ebédidőhöz érkezve a kreatív írás foglalkozás egy kellemes teljesí-
téssé válik. A tanár visszajelzéseket kap a diákoktól, majd egy gyors átismétlés,
és a később következő csodálatos dolgok előzetes áttekintése jön.
❑ Ebéd után „hiperaktívak” de a nélkülözhetetlen cukorfelvétel utáni
„emelkedést” követően jön a kora délutáni bágyadtság. Ennek leküzdése érdeké-
429
 „Fürtözés” a kreativitásért
ÉRDEKES
NINTENDO HÁZI FELADAT
SZÁMÍTÓGÉPES
JÁTÉKOK

CÉL:
A NEMZETGAZDASÁG
AZ ÚJ JAVÍTÁSA
TECHNOLÓGIA
HATÁSA

OKTATÁS SZLÁV-EURÓPA

GAZDASÁG

CSÖKKENÕ
OLAJÁR

TECHNOLÓGIAI
A DEMOKRÁCIA VÁLTOZÁSOK
FELÉ TÖRTÉNÕ
ELMOZDULÁS

A „fürtözés”, az elmetérképezéshez hasonlóan,

a gondolatok leírásának egyik módja, láncreakcióhoz
hasonló formában – kiváló módja a kreativitás ösztönzésének,
különösen az írásban. A technikát Gabriel Rico találta fel,
és Writing The Natural Way (A természetes módon történõ írás)
címû könyve tartalmazza, kiadja a J. P. Tarcher, Los Angeles, CA.

430
ben a tanár Rebecca Kaplan Writers In Training (Írók a tréningen) című köny-
véből felolvas egy élénk, leíró darabot, melynek címe Lady and the Chick (A
Hölgy és a Csibe). A diákok jól szórakoznak, miközben megpróbálnak eljátszani
néhány jelenetet. Az érzelem tartja őket a tanulás állapotában.
431 ❑ Még egy kis kreatív írás — de csak egy nyújtózkodós „állapotváltás”
után. Utána rátérnek a „csoport” alapján történő felépítés és a „gyors írás” tech-
nikáira — kiterjesztve a hasonlóságok-különbségek bemutatásával, amelyet a Ko-
osh-labda tevékenység segít. Ezután még egy szünet. [A szünetek és az állapot-
váltások fontos részét képezik a tanulási folyamatnak. Több „kezdetet” és „véget”
teremtenek, és ezért jobb előhívást.]
❑ A délután végéhez közeledve a tanár egy emlékezetes gyermekkori él-
ményt modellál: „Az elfeledett bevándorló” — saját verzióját az angolnak mint
második nyelvnek a tanulásáról 1949-ben.
❑ Gyönyörű nap van, ezért az írás gyakorlatok a szabadban folytatódnak,
utána a történet felépítéséről beszélgetnek, és vizualizálják a lehetséges cselek-
ményeket, szereplőket és elrendezéseket — mindezt háttérben szóló zenére.
❑ A szabadtéri írásgyakorlat után a diákok dátummal ellátva értékelik sa-
ját munkájukat és érzéseiket. A tanár elolvassa az értékeléseket, hogy nyomon
kövesse, és munkálkodhasson az előrehaladáson és a szükségleteken, amelyekkel
vacsora után kell foglalkoznia.
❑ Az étkezés után szomorú hírt kapnak. Az egyik tanuló édesapja meg-
halt. Ezért a tanár megváltoztatja a lépéseket, és felolvas egy tanuló által írt fo-
galmazást az egyik korábbi osztályból, amely egy olyan lányról szól, akinek meg-
halt a nagypapája. „Talán csak a családjainkról való írás segítene” — mondja
azzal a rugalmassággal, amely a tanulók szükségleteihez igazodik, aminek min-
den jó tanításba be kell épülnie.
❑ Ezután megosztják történeteiket, és futkároznak az épületek körül, hogy
kiengedjék a gőzt — jellemző „állapotváltás”, amely minden egyes munkasza-
kaszba be van építve.
❑ Este 8 óra: a költemények felolvasásának ideje — és saját költemé-
nyekkel is próbálkoznak, lágy háttérzene mellett.
❑ Este 8:15 — erőfeszítéseik megosztásának ideje. Csend ereszkedik le,
amint az első diák felolvassa versét. Egy 16 éves fiú sírni kezd a többi 35 tanuló
előtt. Utána egy másik, aztán mindegyik, mivel a diákok egymással együtt érezve
osztják meg írásaikat és érzéseiket.
❑ 8:45-kor, hiszen a megosztás nem folyhat egész éjjel, abba kell hagy-
niuk, hogy az egész tábor össze tudjon gyűlni megbeszélni a napot, és még tovább
beszélni a hitről, értékekről és viselkedésről.
❑ 10:30-ra tanáraikat is értékelték, és ágyba bújtak — a fények kialudtak.
A tanár mosolyog; jó osztályzatokat kapott erre a napra.
431
 A SzuperTábor jelentés lapja
25% 50% 75% 100%

68% esetében emelkedett a motiváció

73% esetében javultak az osztályzatok

81% esetében nagyobb magabiztosság fejlõdött ki

84% esetében nõtt az önbecsülés

96% esetében megmaradt a SzuperTábor iránti pozitív attitûd

98% folytatta képességei hasznosítását

Jeannette Vos doktori disszertációja* 6042 SzuperTábort

végzett 12-22 éves diák részletes felmérését tartalmazza.
Fent néhány kiemelés látható ebbõl. Ezen adatokon felül az
1,9-es vagy alacsonyabb átlaggal rendelkezõ diákok 98 %-a
átlagosan egy jeggyel jobb eredményeket ért el a középiskolában.
*Jeannette Vos-Groenendal: An Accelerated/Integrative Learning Model
Program Evaluation: Based on Participant Perceptions of Student
Attitudinal and Achievement Changes (Egy gyorsított/integrált tanulási
modell program értékelése: a résztvevõk tanulói attitûdjével és teljesít-
ményváltozásával kapcsolatos észlelései alapján), ERIC and Northern
Arizona University, Flagsaff, Arizona (1991).

432
433 Ilyen egy tipikus nap a SzuperTáborban, ha egyáltalán tipikusnak nevez-
hetjük bármely napot is. A személyzet minden egyes nap az önbecsülés és a
magasan motivált teljesítmény alapelveit modellálja. És az eredmények — amint
arról beszámoltunk — hosszú távúak.
És mit gondolnak minderről a szülők? A szülők 92 százaléka és a tanulók
98 százaléka mutat átfogó, pozitív attitűdöt a tanulási tapasztalattal kapcsolat-
ban.25
A Learning Forum (Tanulás Fórum) — a The SuperCamp szervezet szülő
vállalata — ma különböző amerikai iskolákban és teljes kerületekben dolgozik
azon, hogy megvalósítsa a programot — körvonalazza a társalapító Bobbi De-
Porter a Quantum Learning (Kvantum Tanulás), és az újabb Quantum Teaching
(Kvantum Tanítás) c. könyve.
A Quantum Learning for Teachers (Kvantum tanulás tanárok számára)
olyan szakmai továbbképzési program tanároknak, amely „visszahelyezi az örö-
möt a tanulási folyamatba”. És az eredmények magukért beszélnek:
❑ Az illinoisi South Hollandban lévő Thornton Township High School
District három középiskolával rendelkezik, mindegyik körülbelül 2200 diákkal.
Nagy százalékuk alacsony jövedelemmel rendelkező családokból, 83 százalékuk
afroamerikai családokból érkezik. 1992 óta a Learning Forum többnapos trénin-
geket szervez, hogy a SzuperTábor alapelveit iskolai helyzetekbe ültesse át. 1998-
ra egy részletes kutatás26 kimutatta, hogy mind a tanárok, mind pedig a tanulók
drámai módon javították hatékonyságukat.
❑ 1997 tavaszán a Thornton újonnan érkező kilencedikeseinél úgy talál-
ták, hogy jóval az általános iskolai szint alatt teljesítenek matematikából és angol
nyelvből. Lehetővé tették számukra, hogy részt vegyenek egy 22 napos Quantum
Learning nyári iskolában. Ezután sokan mutattak a matekban kétéves fejlődést
— azok, akik még nem érték el az elemi szintet; és hatéves fejlődést — azok,
akik már elérték azt. Az angol jegyek is drámai módon javultak.
❑ A kaliforniai La Mesa területén lévő Grossmont Union High School
District több mint egy évet fordított a Quantum Learning módszerekkel tanított
tanulók nyomon követésére. Eredmények: a C-vel vagy alacsonyabb jegyekkel
rendelkező tanulók 18 százaléka jelentősen javított osztályzatain.
❑ A kaliforniai Rancho Bernardo High School Quantum Learning Tré-
ninget végzett tanára, Lori Brickley, arról számol be, hogy: „A Quantum Learning
módszerei segítségével a kölykök olyan dolgokat valósítottak meg, amelyeket
nem tudtam elhinni. Hat hetet eltöltve ebben az iskolában, a »veszélyeztetett«
diákjaim egy jeggyel jobb eredményeket értek el.”
Adjuk össze ezeket az alkotórészeket, és megtaláljuk a receptet a holnap
által megkövetelt iskolák létrehozásához.
435
433
 12 lépés egy nagyszerû
oktatási rendszer felé
J
1 Tervezzünk olyan iskolákat, amelyek az
élethosszig tartó tanulás egész évben nyitva
tartó információs központjai!
J
2 Elõször a fogyasztókat kérdezzük:
a tanulókat és a szülõket!
J
3 Garantáljuk a fogyasztók sikerét és elégedettségét!
J
4 Nyújtsuk a megfelelõt minden intelligencia-
típusnak és minden tanulási stílusnak!
J
5 Használjuk a világ legjobb tanítási
és tanulási módszereit!

J
6 Fektessünk be legfontosabb forrásunkba:
a facilitátorként mûködõ tanárokba!
J
7 Mindenki legyen tanár és diák egy személyben!
J
8 Négy részbõl álló tantervet tervezzünk,
személyes fejlõdéssel, az élethez szükséges
készségekkel és a tanulás tanulásával, amelyek
minden tartalomhoz kapcsolódnak!
J
9 Változtassuk meg
az értékelés rendszerét!
J
10 Használjuk
a jövõ technológiáit!

J
11 Használjuk fel forrásként
a teljes közösséget!
J
12 Adjuk meg mindenkinek a választás jogát!

434
Tizenharmadik fejezet: A jövő iskoláinak megtervezése

12 lépés egy nemzet oktatási rendszerének

átalakításához

Most szinte bármi lehetséges, amit csak ki tudunk gondolni.

És ugyanez érvényes az iskolákra és az oktatásra is. Tehát minden egyes
tervet, amely az oktatási rendszert szándékozik javítani, meg kell előzzön egy
vízió, hogy milyennek is kellene lennie annak, még akkor is, ha az rendszeresen
megújításra szorul.
Minden közösség rendelkezik már létező oktatási vagyonnal — telekkel,
épületekkel, tanárokkal és ügyintézőkkel —, és bármely nagy sikertörténethez
hasonlóan, a legjobb oktatási eredmények is saját eszközeink, valamint víziónk
meghatározásával, és a kettő összekötésének kreatív megtervezésével születnek.
Úgy tűnik tehát számunkra, hogy bármely ésszerű víziónak a következő
összetevőket kell tartalmaznia:
❑ Az élethosszig tartó, folyamatos tanulás lesz az élet kulcstényezője min-
denki számára.
❑ Ebben a helyzetben mindenkit arra kell bátorítani, hogy tervezze meg
saját tantervét az élethez.
❑ Mivel a tanításnak és a tanulásnak nem csupán egyetlen helyes módja
létezik, számos technika felhasználható arra, hogy valaki gyorsabban, jobban,
ügyesebben tanuljon. És az új ötletek iránti nyitottság központi jelentőségű a hol-
nap világában, és központi jelentőségű a holnap iskolái szempontjából is.
❑ Minden állam vagy ország eltérő iskolaegészségügyi viszonyokkal,
ügyintézési rendszerekkel és tanárképzési programokkal rendelkezik. És —
ahogy minden más területen is — a fejlődés gyakran a víziótól és a vezető egyé-
niségek irányításától függ: igazgatókétól, tanárokétól, ügyintézőkétől és politikai
vezetőkétől.
Ezektől a hátterektől függetlenül azt gondoljuk, hogy egy kiváló oktatási
rendszerhez a következő 12 fő lépés szükséges:
435
 Amellett kardoskodunk,
hogy kiváló iskoláink
legyenek, miközben
valójában megelégszünk
az átlagosakkal.
DAVID GARDNER*
„Nation At Risk” (Veszélyeztetett nemzet) Bizottság

*Idézet a Newsweek-bõl (1993. április 19.)

tíz évvel azután, hogy a Kiváló Oktatás Amerikai
Országos Bizottságának elnöke lett.

436
1. Az iskola mint az élethosszig tartó tanulás egész évben
437
nyitva tartó információs bázisa
Hogy a csodában vált a legtöbb iskola olyan reggel 9-től délután 3-ig tartó
tanítási központtá, amely mindössze heti öt napon, és gyakran évente kevesebb,
mint 200 napon át működik? Valószínűleg ezek a legkihasználatlanabb forrásai
minden országnak.
A világ számos pontján az irányítás — a vállalatokhoz hasonlóan — de-
centralizálódik, és most az iskolavezetési rendszerek kerültek napirendre. Ennek
a napirendnek pedig magában kell foglalnia, hogy a hagyományos iskolákat át-
alakítsák az élethosszig tartó tanulás egész évben nyitva tartó közösségi infor-
mációs bázisaivá.
Az azonnali kommunikáció korában minden közösségnek szüksége van egy
információs kutatóbázisra. És a jól szervezett iskolák képesek betölteni ezt a sze-
repet. Sőt, ha az otthoni, egyéni tempóban való haladásra épülő, interaktív, elekt-
ronikus tanulási módszerek fognak elterjedni — és hiszünk abban, hogy elter-
jednek —, a közösségi információs bázisra az igény sokkal nagyobb lesz.
A Kimi Ora Community School, West Flaxmere-ben (Hawkes Bay, Új-Zé-
land) az egyik példája az ilyen központok létrehozásának — bár még el kell,
hogy érje a szükséges felsőfokú szinteket, hogy eleget tehessen a közösségi rész-
vétel kiváló elképzelésének. Az iskola Új-Zéland szívében, egy nagy iparág be-
zárása miatt lepusztult kerületben található. Emiatt e térségre a gyorsan változó
világ következtében jelentkező társadalmi problémák sokasága jellemző.
Más városrészek egyes iparágakra vagy bevásárlóközpontokra alapozhatják
a fejlődésüket. Flaxmere megfiatalodása az iskolákra összpontosított. De sokkal
többről van szó, mint csupán egy iskoláról. „A Kimi Orát úgy lehetne lefordítani
a maoriból, hogy: A teljes jól-létet keresni” — mondja Lester Finch alapító igaz-
gató.1
„A közösségben lévő emberek nevezték el Kimi Ora-nak, mivel illett ahhoz
az elképzeléshez, amelyet az iskoláról alkottak az első tervek elkészítésekor —
nevezetesen, hogy létre kellene hozni egy olyan központot és iskolát, amely a
teljes jól-létet keresné, és az egyének helyett a családokra összpontosítana. A
Kimi Orában az a megközelítés uralkodik, amit ez a közösség el akart érni, és
ez a holisztikus megközelítés úgy tekint az oktatásra, mint egy teljes életre ki-
terjedő folyamatra, amelyben családok vesznek részt.”
Új-Zéland az utóbbi években az iskolai ügyintézési rendszert a feje tetejére
állította. A központi kormány Oktatási Osztályát átalakították egy sokkal kisebb
Oktatási Minisztériummá. Ez főleg a kormány részére történő politikai tanács-
adásra koncentrál, de átfogó tantervi vezérelvekkel is szolgál. Az iskolák kerületi
oktatási bizottságait megszüntették. És most az iskolák „magukat működtetik”
437
 Ez az információs
központ magában foglal
egy iskolai elõkészítõt
három választható nyelven,
egy általános iskolát,
felnõtt tanfolyamokat,
orvosokat, ápolónõket,
egy fizikoterapeutát,
egy természetgyógyászt,
fitnesz tanfolyamokat,
szülõi készségfejlesztõ
programokat, saját lelkipásztort
és saját újságot.*
*Kimi Ora Community School,
West Flaxmere, Hawkes Bay, New Zealand.

438
— valamennyit egy gondnokság igazgat, amelynek tagjait a helyi szülők közül
választják ki az iskola igazgatója, a tanárok és a tanulók képviselői mellé.
439 A West Flaxmere új iskolával kapcsolatos terveit éppen az előtt alakították
ki, hogy egy országosan bevezetendő, új iskolavezetési rendszer programján dol-
goztak. Ezért válhatott a Kimi Ora sok más, létező iskola modelljévé.*
A Kimi Ora az iskolai előkészítővel kezdődik, amelyben már kétéves gyer-
mekek is részt vehetnek. Mindez egy választási lehetőséggel kezdődik. A diákok
60–70 százaléka maori, ezért az iskolai előkészítőt — ha úgy kívánják — teljes
maori környezetben vehetik igénybe, a kohanga reoban, vagy maori nyelven: fé-
szekben. De kezdhetik egy teljesen angol vagy egy kétnyelvű osztályban is.
Az iskolai előkészítőt gyermeket fejlesztő felszerelésekkel rendezték be, va-
lamennyi korcsoportnak megfelelően kialakítva: színes könyvek, kirakók és ma-
nipulációs, oktató játékok sorozatával. A gyerekek a higiéniáról tanulva nőnek
fel — kézmosás minden alkalommal a toalett meglátogatása után, valamint min-
den falatozás és étkezés előtt. Tanulnak a táplálkozásról, arról, hogy miképpen
kell a zöldségeket és gyümölcsöket megmosni és felszeletelni az ebédhez a ma-
kulátlanul tiszta konyhában.
Az egész iskolai előkészítő nagymértékben épít az egyik legkihasználatla-
nabb forrásunkra: a nagyszülőkre. Bármelyik napon is látogassuk meg a foglal-
kozásokat, azt láthatjuk, hogy nagyszülők vezetik a különböző énekeket, táncokat
és más tevékenységeket.
A szülőket is szívesen látják — sőt még a csecsemőket is. És nem csak a
játékközpontban. Az iskola teljes egészségügyi központtal is rendelkezik. Egy
egészségügyi ápoló állandóan elérhető. A helyi orvosok váltják egymást az orvosi
rendelőben. A fogászat éjjel-nappal igénybe vehető.
Az általános iskolában a diákok kétnyelvű — angol és maori — vagy a
kizárólag angolul tanuló osztályok közül választhatnak. És széleskörű számítás-
technikai felszereltséggel rendelkeznek.
Egyéb szolgáltatások: egy családokkal foglalkozó, egészségügyi ápoló, egy
fizikoterapeuta és egy természetgyógyász. A Kimi Ora saját közösségi újságját
adja ki, saját lelkipásztora van, saját közösségi barter rendszerét és sportcsapatait
működteti, saját fitnesz, felnőttképzési és számítástechnikai tanfolyamai vannak,
saját kávézót működtet, ahol a szülők, tanárok és a felnőtt diákok naponta
összejárnak.

* E könyv korábbi kiadásai óta a Kimi Ora iskolát az új-zélandi Oktatásfelügyeleti Szakértői Bi-
zottság kritikával illette, mert nem felelt meg a nemzeti iskolai előírásoknak. Mindezt elfogadva
a kritika — nézetünk szerint — nem érvényteleníti az iskola modellértékűségét a közösségterem-
tés terén. Sok más modell is, amelyeket e könyvben bemutattunk, az igazgatócserékkel párhuza-
mosan már megváltozott, azonban a követésre és tökéletesítésre érdemes elképzeléseik miatt ke-
rültek kiválasztásra.

439
 Adjunk tanulóink és szüleik kezébe
egy kudarcmentességi garanciát!

A South Bay Union School District

elkötelezõdése az olvasási siker mellett

A South Bay Union School District fõ elkötelezõdése az, hogy minden

gyermek az elemi iskolai osztály szintjén vagy a felett fog olvasni mire
befejezik a második osztályt. Azért, hogy elérhessék ezt a célt, a kerület
átfogó megközelítést nyújt mind a tizenkét elemi iskola számára a korai
írni-olvasnitudás terén. Ha egy tanuló nem tud az elemi iskolai szinten
vagy a felett olvasni a második év végén, a South Bay Union School
District ígéretéhez híven egy évig korrepetálást biztosít a gyermek
számára, hogy elérhesse a program célját.

Ahhoz, hogy ezt a megegyezést alkalmazni tudják, a következõ

feltételeknek kell teljesülnie: A tanulóknak be kell iratkozniuk az óvodától
kezdõdõen a második évig tartó képzési programra, és legalább egy évig
rendszeresen és idõben járniuk is kell rá. A szülõnek úgy kell részt venni
a Skills for Student Success Programban (Készségek a gyermekek sike-
rességéért program), hogy naponta nyomon követik és megjelölik a házi
feladatokat, mindennap olvasnak a gyermeknek vagy a gyermekkel, és
rendszeresen járnak a szülõ-tanár konferenciákra.

A South Bay Union School District (Imperial Beach, Dél-Kalifornia) által

a szülõk és a tanulók számára kiadott olvasási siker mellett való
elkötelezõdési szerzõdés szövege.
A tényleges jótállás egy arany színû, dombornyomásos pecséttel ellá-
tott pergamenen található. Ez garantálja, hogy minden gyermek az
elemi iskolai osztály szintjén vagy a felett fog olvasni, mire befejezik a
második osztályt. A kerület szemtõl-szembeni korrepetálási programot
biztosít annak érdekében, hogy minden gyermek elérje a program
célját. A HOSTS (Help One Student To Succeed – Segíts egy tanuló-
nak, hogy boldoguljon) korrepetálási program megfelelõ intervenciót
biztosít már olyan korán, amennyire csak lehet.
Ahhoz, hogy ezt a garanciát alkalmazhassák, a szülõknek el kell
kötelezõdniük amellett, hogy mindennapos olvasással és a házi
feladatok nyomon követésével és aláírásával segítik a tanulókat.

440
2. Először a fogyasztót kérdezzük
441
Hogyan képes egy szegény közösség kialakítani egy ilyen mindent felölelő
koncepciót mint a Kimi Ora? Nos, valaki úgy gondolta, hogy megkérdezi őket!
És ez szinte ilyen egyszerű is volt. Az Új-Zéland fővárosában, Wellingtonban
egyre gyakrabban feltűnő, főleg maori fiatalokból álló utcai bandák miatt aggód-
va Rob Muldoon miniszterelnök felkeresett néhány bandatagot, és megkérdezte
a véleményüket. Válaszuk egyszerű volt: Adj egy esélyt, hogy bizonyíthassunk.
Így, amikor Muldoon a flaxmere-i új iskola terveit tanulmányozta, meghívta
a helyi iskolai körzet ügyintézőit, hogy a kihívást vállalva felmérjék a közösséget.
Ha úgy alakul, hogy egy teljes közösséget egy új iskola — vagy egy új
közösség — alapos megtervezésére kérnek fel, mi történne, ha azokat kérnénk
fel erre a feladatra, akik az iskola további fő fogyasztóit alkotják: a tanulókat?
Az Alaszkában lévő Mt. Edgecumbe High School pontosan ezt tette, és az ered-
mények figyelemre méltóak.

3. Garantáljuk a fogyasztói elégedettséget

A világon minden sikeres vállalkozás alapja az elégedett fogyasztói kör ki-
építése és megtartása. Csaknem minden jól elkészített termékhez jár egy írott
garancia. Azonban nagyon kevés iskola nyújtja ugyanezt a típusú garanciát. Mi-
ért?
„Ha az általános iskolák fenn akarnak maradni, akkor felelősséget kell vál-
lalniuk a termékért, amelyet előállítanak”2 — mondja Phil Grignon újító, a South
Bay Elementary School (San Diego, Kalifornia) egykori felügyelője, ahol a csa-
ládok 84 százaléka él az ország átlagos szegénységi szintje alatt. Ezért a kerület
egy „Olvasási siker mellett való elköteleződés” nevű írott garanciát kínál 10 500
tanulójának. Ez a jótállás azt ígéri, hogy minden gyermek az elemi iskolai osztály
átlagos szintjén vagy a felett fog olvasni, mire befejezik a második osztályt.
Amennyiben a tanuló nem éri el ezt a szintet, akkor a kerület egy „személyre
szabott korrepetálást nyújt” annak érdekében, hogy biztosítsa a minimális ered-
ményt.3
A jótállás kihasználása érdekében minden szülőnek vagy pártfogónak leg-
alább napi 20 percet kell felolvasnia otthon a tanulók számára, ellenőriznie kell
és alá kell írnia a házi feladatot, és negyedévente szülő-tanár képzésekre kell
járnia. Ugyanezt a garanciát kapja a kerület tanulóinak az a 35 százaléka is, akik-
nek első nyelve a spanyol.
A garancia program a South Bay kerület számos innovációja közül az egyik.
A többi tartalmaz egy Korai Írni-olvasnitudás Intervenció programot és egy
HOSTS (Help One Student To Succeed) nevű személyre szabott korrepetálási
programot. Mindkettő az iskola előtt kezdődik, és a Jerry Johns Basic Reading
441
 Az iskola
Mester Tanulókat* garantál
J Valamennyi diák 12 vagy 13 éves korára Mester
Tanulóvá válik.
J A tanulók képesek lesznek nyomon követni és
alkalmazni a folyamatos fejlõdés filozófiáját saját
tanulásukkal kapcsolatban.
J 95 százalékuk el fogja érni az ötös szintet az
elméleti munkában.
J Fejlett technológia áll majd mindig a tanulók
rendelkezésére.
J A középiskolai szintre olyan gondolkodási és
feldolgozási készség lesz jellemzõ, amely sok
egyetemi szintet meghalad.
J A diákok egy értékalapú kultúrába fognak
csöppenni.
J Az Albertai Képzés minden jelenlegi szintjét
meg fogjuk haladni.
J Minden tanulót mint szakértõt olyan készségek
sorozatával vértezzük fel, amelyekkel jól
boldogulnak majd a folyton változó világban.

*A Mesteri Ígéretbõl adaptálva – garancia a szülõk számára, Master’s

Academy and College, 4414 Crowchild Trail SW, Calgary, Alberta,
Canada T2T 5J4.
E-mail: tomrudmik@masters.ab.ca
Megjegyzés: A Master’s Academy elemi iskolaként indult, majd évente
egy évet hozzáadva a tizenkettedik szintig jutott el.

442
Inventory Test (Jerry Johns Alap Olvasási Leltár Teszt) segítségével mérve a
fiatalok egy-három éves növekedést érnek el általuk.
443 Még ennél is erősebb garancia származik a Master’s Academy and
College-ból (Calgary, Alberta, Canada). Ígérete: a tanulók „Mester Tanulóvá”
válnak 12 vagy 13 éves korukra.4
„Elméletileg ez olyan garanciát jelent, hogy tanulóink 95 százaléka fogja
elérni az ötös szintet az iskolai munkában” — osztja meg velünk álmait Tom
Rudmik felügyelő. Rudmik éveket töltött a tanulás számos modelljének tanul-
mányozásával, beleértve a társszerző Vos tíznapos Tanulás Forradalma műhelyét
is, amelyen részt vett.
Merész módon határozza meg céljait: „A Master’s Academy and College
jövőjét egy hatalmas és lenyűgöző vízió irányítja. Küldetésünk, hogy olyan Mes-
ter Tanulókat képezzünk, akik a 21. század tudományos dolgozói lesznek — el-
méleti kiválósággal és csodálatos karakterrel rendelkező fiatalemberek.”5 A ka-
nadai oktatási rendszerben a vizsgák eredményeinek 65 százalékos szintjét átla-
gosnak osztályozzák, a 80 százalékos szintet kiemelkedőnek és a 90 százalékost
kiválónak. Rudmik célja az, hogy a tanulók 95 százaléka elérje a 80 százalékos
vagy még magasabb szintet. Az iskolai munkát erőteljesen az értékekre, a ka-
rakter fejlesztésére, a minőségre, a magas technológiára és a pozitív, merész és
kreatív gondolkodás erős hangsúlyára alapozzák. Azt is célul tűzte ki, hogy nagy-
szerű tanulási alapelveit a világ többi iskoláival is megossza.

4. Minden intelligencia-típusnak és tanulási stílusnak a neki

megfelelőt nyújtsuk!
Több okból is valószínű, hogy önmagában ennek a legfontosabb, egyszerű
innovációnak az alkalmazásával nagymértékben csökkenthető lenne az iskolai le-
morzsolódási arány.
Nézőpontunk szerint a Howard Gardner, Dunnék és Barbara Prashnig által
végzett kutatás kétség kívül azt mutatja, hogy a legtöbb lemorzsolódott tanuló
az iskolában nem úgy tanul a legjobban, hogy a hét vagy több „intelligencia-tí-
pus” közül szinte kizárólagosan csak kettőtől teszik függővé őket. És legtöbbször
igazságtalan hátrányt szenvednek egy olyan iskolai környezetben, amely ellenzi
a kinesztetikus tanulást.
A Key School Indianapolisban és a New City School St. Louisban, Missouri
államban, megmutatja, mi történik, amikor egy teljes iskolát úgy terveznek, hogy
a tanulókat valamennyi „intelligenciájuk” fejlesztésére ösztönözzék, és hogy a
különböző tanulási stílusú diákok számára a nekik megfelelőt nyújtsák.
Hasonló példával találkozhatunk a Cascade Elementary Schoolban a marys-
ville-i Washington State iskolai kerületben. Bruce Campbell tanár régóta rajon-
gója a gardneri megközelítésnek, és kifejlesztett egy osztálytermi elrendezést hét
443
 A John Eliot
Amerika legjobb
általános iskolai
modellje az
integratív
gyorsított tanulás
tekintetében.
JEANNETTE VOS

444
tanulási központtal: egy építő és mozgás központot a kinesztetikus tanuláshoz,
egy olvasó központot, egy matematikai és tudományos központot, egy olyan köz-
pontot, ahol együtt lehet dolgozni (az interperszonális intelligencia fejlesztésé-
hez), egy személyes munka központot (az intraperszonális intelligenciához), egy
zenei központot és egy művészeti központot.6
445 Campbell egy „tematikus” tanár — és tanítványai általában hét csoportra
oszlanak, hogy körülbelül 20 percenként egyik csoportból a másikba vándorolva
felfedezzék a napi témát. Az ő tapasztalata is azt mutatta, hogy a hét-központos
megközelítés segít a gyermekeknek kifejleszteni valamennyi képességüket.
Az év elején a legtöbb diák mindössze egy központot ír le saját kedvence-
ként. Mire eljön a félév, a legtöbbnek már három vagy négy kedvence is van,
és év végére minden diák legalább hat előnyben részesített központot nevez meg.
Gardner újabb javaslata egy nyolcadik („természeti”) intelligenciára adna
lehetőséget a tanároknak, hogy egy természetet tanulmányozó központot is ki-
alakítsanak — ahogyan azt már sok iskola meg is tette.

5. Használjuk a világ legjobb tanítási technikáit!

Nem létezhet iskola, élethosszig tartó tanulási információs bázis vagy üzleti
képzés és átképzés szakképzett tanár-facilitátorok nélkül. És az oktatás terén be-
következő változások sem lehetnek sikeresek, ha a fő hangsúlyt nem a tanári
tréningekre és a folyamatos újraképzésekre helyezzük.
A John Eliot Elementary School, Needhamben, Massachusetts államban,
jól leírja, hogy mire van ehhez szükség. Ez a leginkább multikulturális iskola a
kerületben. Diákjai között vannak afroamerikaiak, haitiek, spanyolok, vietnamiak,
és még sokan Ázsiából és mindenfelől — egy olyan területen, ahol az átlagos
jövedelemszint alacsony. A Kimi Orával ellentétben ez már egy meglévő iskola
volt, amikor a nagy fordulópont elérkezett. Öt évvel később már az iskola diákjai
érték el a legjobb jegyeket Massachusettsben.
Az egyik katalizátor Miriam Kronish igazgató volt. A másik pedig férje,
Herbert, egy építész. Amikor úgy döntött, hogy visszatér a főiskolára, hogy dok-
torátust szerezzen az oktatásban, a képzés szerencsére egy integratív gyorsított
tanulási technikákba való bevezetéssel kezdődött, amelyet Dr. John Grassi tartott.
„Annyira lelkes volt — emlékszik vissza Miriam Kronish —, hogy magával
ragadott.”7
Grassi nyilvánvalóan egy további katalizátor. Telefonon beszélve Kronish
igazgatóval a lelkesedés vágtázik végig az optikai szálakon: „John Grassi? Ő egy
reneszánsz ember, a jövő embere. Zenész, költő és varázsló. Felemelő, inspiráló,
a változás ügynöke. És minden oktatási területen jártas: az iskola előttiben, az
elemiben, a középiskolaiban és a főiskolaiban; és a legtöbb területen: matekban,
földrajzban, biológiában.”
445
Részvételi problémák?
Nálunk ilyen nincs.
A gyerekek
nem akarnak
távol maradni,
még akkor sem,
ha betegek.
Ez a mi problémánk,
nem a hiányzás.
MIRIAM KRONISH
Igazgató, John Eliot Elementary School,
Needham, Massachusetts*
*Telefonos szerzõi interjú.

446
447 Kronish szerint a változás az iskolában drámai volt. A változás kulcsai?
„Először is a tanári tréningek. Tanáraink rendszeresen részt vettek John Grassi
tréningjein. De nem előadásokról beszélünk. Általában öt kétórás találkozót szer-
vezünk, amelyek két hónapra vannak lebontva. Így mindegyik találkozó egy
olyan élő modell, amely azonnal átültethető a gyakorlatba. Tehát az egyik talál-
kozón a matekban alkalmazható ötletekkel dolgozunk, egy másikon a társada-
lomtudományokkal kapcsolatosokon, egy harmadikon pedig a nyelvekkel és az
irodalommal kapcsolatosokon — és azonnal átültetjük őket a gyakorlatba. Kísér-
letezünk.”
És hogy mi a különbség? „A tanári szenvedély. A tanulói szenvedély. A
tanárok nyomban elkezdtek darabokat, zenéket és paródiákat írni. Kezdettől fogva
egyéniesítésre és megszemélyesítésre vannak ösztönözve: a diákok minden em-
bert és témát eljátszanak, amiről csak tanulnak. És a gyerekek kivirultak.”
Ha ma belépünk a John Eliot egyik osztálytermébe, valószínűleg azt láthat-
juk, hogy a negyedikesek úgy tanulják a nyelvtant, hogy egy baseball csapat
tagjaiként egy vitát játszanak el: egyesek a főnevek, mások az igék, a határozó-
szók és a melléknevek szerepét játsszák, és azon vitáznak, hogy melyikőjük sze-
repe fontosabb a csapatban. Menjünk vissza másnap, és valószínűleg azt láthat-
juk, hogy ugyanaz a csoport más osztálytermekben ismételi meg a folyamatot.
„Minden tanulóból tanár lett — mondja Kronish. — A korlátok ledőltek.
A program mindenkit megváltoztatott az iskolában.”
Az egyik kulcsot a gyorsított, integratív tanulási technikák jelentették. És
hogyan írná le ezeket Kronish? „Először is integratívak; integrálják a zenét, a
művészetet, a költészetet és a drámát minden más tantárggyal. És minden szinten
integrálják a kritikus gondolkodási készségeket. Azt hiszem, ez a fő oka annak,
hogy túlszárnyaltuk a MEAP* vizsgákat: minden gyermek részt vesz a magasabb
szintű, kritikus gondolkodási készségek fejlesztésében. Már óvodás kortól kez-
dődően ezt teszik, így mire elérik a negyedik osztályt, második természetükké
válik. Megtanultuk valamennyi érzékszervünket és testünket használni a tanulási
folyamat részeként.”
Egy tipikus osztályterem? „Pihentető, élénk, nyugodt, mókával teli. Minden
osztályban van magnó, és rendszeresen játszunk nyugtató zenét, barokk zenét,
amikor az helyénvaló, és egyéb zenéket sok más célra.”
És hogyan alkalmazhatók az új, integrált technikák, mondjuk, egy biológia
órán? „Nos, látniuk kellene a diákokat, amint a molekulák szerepét játsszák, vagy
amikor néhány veszélyeztetett faj szerepét veszik magukra. Ez segít belsővé tenni
a tanulást. És mindez csupa móka.”

* Massachusetts Educational Assesement Program (Massachusetts Oktatási Értékelő Program).

447
 A tanulás
négy mítosza
A tanulás legjobb
helye az iskola.
Az intelligencia állandó.
A tanítás idézi elõ
a tanulást.
Mindannyian
azonos módon tanulunk.
JEANNETTE VOS*
*Elterjedt téveszmék, amelyeket a Tanulás Forradalma
nemzetközi mûhelyek keretei között tártak fel.

448
449 A John Eliot School a teljes közösséget magában foglalja. Miképpen teszi
ezt? Kronish a maga egyszerű, közvetlen, lelkes módján így ecseteli: „Teljes ter-
jedelemben. Például az iskola nemrég bemutatott egy 90 perces előadást a híres,
fekete amerikaiakról. Egyik tanár játszotta a kábeltelevízió riporterének szerepét,
a diákok pedig a híres emberekét. Minden szülőt meghívtak. El voltak ámulva,
borzongtak, meghökkentek, és büszkék voltak. Nem csak a tanulók tanulták meg
a történelmet, hanem a szülők is. A szülők egyéb módokon is segítenek. Nem
vagyunk gazdag közösség — távolról sem. De a szülők arra szentelik képessé-
geiket és idejüket, hogy szabadnapjaikon az iskolába jöjjenek, csupán azért, hogy
az iskola alapvető részévé váljanak, mivel jó iskolát nem lehet létrehozni a kö-
zösség részvétele nélkül.”
Az oktatás jövője Amerikában? „Hűha! — mondja Kronish. — Ha mó-
dunkban állna — és módunkban áll —, akkor első számú dolog a tanári tréning
lenne. Mert az nem elég, hogy csak olvassunk ezekről az új technikákról. Ki
kell, hogy képezzenek bennünket erre, pontosan úgy, ahogyan egy színészt vagy
egy költőt kiképeznek. Csak ezután tudjuk mások számára is átadni ezeket. Te-
hát minden egyetemünket és főiskolánkat arra kell bátorítsuk, hogy vezessék
be az integratív gyorsított tanulás alapelveit. Ez ugyanis a jövő hulláma”.
Az amerikai oktatásnak sokkal több figyelmet kell fordítania a kutatásra és
a fejlesztésre is. Azokat a forradalmian új módszereket felhasználva, amelyek
már megvalósultak.
Ezután sokkal több együttműködésre van szükség az egyes osztályokban
tanító tanárok és a specialisták között — annak érdekében, hogy ledőljenek a
korlátok. És a teljes közösséget be kell vonni: szülőket, vállalkozásokat, minden-
kit.
És hogyan reagáltak a tanárok? Miriam Kronish azt csinálja, amiért lelke-
sedik. A telefon azonnal a negyedik osztályban tanító Rosemary Greene kezébe
kerül: „20 éve vagyok tanár, és teljesen úgy érzem magam, mint aki újjászületett.
A diákok pedig szenvedélyesek és partnerek.”8 Az eredmények természetesen
magukért beszélnek.* Ezek részben a vizsgákon elért eredményekben mutatkoz-
nak meg: teljes csúcs egy olyan államban, amely az oktatási újításairól ismert.

* E könyv első kiadásában a társszerző, Vos, a John Eliot iskolát jelölte meg Amerika legjobb is-
kolájaként, és Kronisht a legjobb igazgatóként. Ezzel nyilván mások is egyetértenek. 1995-ben
elnyerte a Massachusetts állam kitüntetést, és később az Egyesült Államok Oktatási Minisztériu-
mának és az Általános Iskolai Igazgatók Országos Egyesületének kitüntetéseit is megkapta. Az-
óta két további kitüntetést nyert: a Golden Foundation Awardot, amely az oktatásban való kivá-
lóságot ismeri el, és az 1996-os év tanára díjat a Bostoni Egyetem nemzetközi díjkiosztó társa-
ságától, amelyet Pi Lambda Thetának hívnak. Az első kiadás óta a világ különböző részeiről ér-
kező tanárok százai látogatták meg a John Eliot iskolát.

449
 Mindenki
tanít
valakit.
MARIAN DIAMOND
Education In The Decades Ahead*
(Oktatás az elõttünk lévõ évtizedekben)

*Egy esszé a Creating The Future-ben (A jövõ megteremtése),

szerkesztette Dee Dickinson, és kiadja az Accelerated Learning
Systems, Aston Clinton, Bucks, England. Dr. Diamond a neuroanatómia
professzora a Kaliforniai Egyetemen, Berkeleyben. A teljes idézet így
hangzik: „EACH ONE – TEACH ONE (mindenki tanít valakit), ez a
témám az elkövetkezõ években.”

450
Azonban az igazi eredményeket a tanulók, a tanárok és a szülők arcán láthatjuk
— ha nem vettük volna észre őket az igazgató szavaiban.
451
6. Fektessünk be a legfontosabb forrásunkba: a tanárokba!
Ezen a téren is a John Elion nyújt modellt. Valószínűleg Amerika rendel-
kezik a világ legalaposabban kutatott oktatási újításaival, beleértve azokat a ta-
nítási és tanulási módszereket is, amelyeket ezeken az oldalakon tárgyalunk. En-
nek ellenére, meglepő módon, a legtöbb módszert nem alkalmazzák egyetemi
szinten — a holnap tanárainak képzésében —, mindössze az általános és a kö-
zépiskolákban találhatóak meg.
A Cambridge College9 Massachusettsben egy olyan előrehaladott tanárkép-
ző főiskola — olyan úttörő programmal, amelyet Dr. John Grassi, Dr. Mahesh
Sharma és a társszerző Vos alapítványi tagokként alakítottak ki —, amelynek
ma 350 tanára jár nyári kurzusokra, hogy magiszteri címet szerezzen. Charlotte
La Hecka munkája a Houston Egyetemen szintén kiváló példaként szolgál, és
Jeannette Vos Tanulás Forradalma Nemzetközi Akadémiáját a Cambridge Col-
lege és a Kaliforniai Egyetem San Diegóban lévő kampusza is akkreditálta, hogy
kreditet lehessen szerezni a gyorsított, integratív tanulásban a magiszteri cím
megszerzése érdekében.

7. Mindenki legyen tanár és diák egy személyben!

Ismét a John Elion nyújt példát: minden diákot, minden szülőt és minden
tanárt arra ösztönöznek, hogy ne csak tanuló, hanem tanár is legyen.
A személyzet „kiégésével” kapcsolatos sok probléma megoldható azzal,
hogy bevonjuk a szülőket, nagyszülőket és a közösséget a tanítási folyamatba —
és persze a tanulókat is.

8. Négyrészes tananyagot tervezzünk!

A számítógép-alapú programok, az interaktív videó disc-ek és a személyre
szabott telekommunikációs eszközök mindenki számára egyre inkább lehetővé
teszik, hogy megtervezze saját, folyamatos tanulási programját. És közösségi in-
formációs központokként az iskolák a képzések és a források svédasztalát fogják
kínálni széles korcsoportok számára, különösen pedig folyamatos, élethosszig tar-
tó oktatásunk megszervezése fog olyan természetessé és könnyűvé válni, mintha
televíziót néznénk.
Az iskoláktól azonban jelen szerepeik betöltését is el fogják várni, amely
az alap-tananyag elsajátítását teszi lehetővé. A következőkben bemutatjuk saját
kutatásunk azon pontjait, amelyek egy négyrészes tananyaghoz határozottan
451
 Az egymással összekapcsolt,
négyrészes tananyag modellje
4
3
2

2
3
4

1. A személyes fejlõdés tananyaga, amely magában

foglalja az önbecsülés és a magabiztosság
kiépítését.
2. Az élethez szükséges készségek tananyaga, amely
magában foglalja a kreatív problémamegoldást és az
önmenedzselést.
3. A tanulás tanulásának és a gondolkodás tanulásának
tananyaga, így a tanulás élethosszig tartóvá és
élvezetessé válik.
4. A tartalom tanagyaga – általában integrált témákkal.
Jeannette Vos felosztása, amelyet nemzetközi tréningjein mutat be.

452
szükségesek, és amelyek legalább annyira fontosak a későbbi oktatásban is, mint
a gyerekkorban és a tizenéves korban:
453 1. A személyes fejlődés tananyaga, amely magában foglalja az önbizal-
mat, a motivációt, a kommunikációs és a kapcsolati készségeket.
2. Az élethez szükséges készségek tananyaga, amely magában foglalja az
önmenedzselést, a kreatív problémamegoldást, a karrier megtervezését és újra-
tervezését, a gazdaságtant, a konfliktuskezelést és a számítógép-alapú technoló-
giát.
3. A tanulás tanulásának és a gondolkodás tanulásának tananyaga,
amely magában foglalja az aggyal összeegyeztethető „hogyan kell” készségeket,
amelyeket széleskörűen tárgyaltunk ebben a könyvben, annak érdekében, hogy
a tanulás élvezetes, gyors és hatékony lehessen.
4. A tartalom tananyaga, integrált témákkal.
Bár valamennyi pont kölcsönös kapcsolatban áll egymással, szándékosan
helyeztük a tartalmat az utolsó helyre — ellentétben a legtöbb jelenlegi iskolai
gyakorlattal.
A személyes fejlődést helyeztük az első helyre, ennek fő okai a következők:
❑ Majdnem mindenkinek vannak blokkjai a tanulásban, azonban a hagyo-
mányos oktatás egyetlen fő dologban ér el sikereket: a legtöbb ember érdeklő-
désének letörésében, holott a lelkesedés a tanulásban alapvető fontosságú.
❑ Az érzelem a tanuláshoz vezető kapu — és minden személy érzelmi
állapotát meghatározzák kommunikációs készségei, kapcsolati készségei, moti-
vációja és önbecsülése: a személyes növekedés készségei. Ha ezeket a részeket
érintetlenül hagyjuk, a kapu csukva marad.
❑ Az igazi meghallgatás és a beszéd készségei nagy jelentőséggel bírnak
az élet és a munka világának minden területén, ennek ellenére sok oktatási in-
tézményben nem töltenek be fontos szerepet.
❑ Az önbizalom és az önbecsülés alapvető fontosságú minden tanulásban,
és az az oktatás, amely nem célozza meg ezeket, más feladatokkal kapcsolatban
fog kudarcot vallani.
Egy olyan világban, ahol mindenkinek önmagát kell menedzselnie, a gya-
korlatias, élethez szükséges készségeket fejlesztő tréningeknek is szerepelniük
kell minden oktatásban, az iskolás kor előtti időszaktól kezdve a haladó üzleti
tanulmányokig. Ezek a készségek magukban foglalják: a kreatív problémameg-
oldást, a kritikus gondolkodást, a vezetői készségeket, egy átfogó perspektívát,
a társadalom jövőjének meghatározásában betöltött teljes mértékű szerep felőli
bizonyosságot, és a saját élet megtervezésének képességét a hihetetlen változások
korában.
A tanulás megtanulása folyton visszatérő témája e könyvnek, és a híd sze-
repét tölti be minden tanulási tartalommal kapcsolatban. Tanuljunk meg tanulni,
453
 Az emberek
felülmúlják
azokat
a célokat,
amelyeket
õk maguk
tûznek ki.
GORDON DRYDEN
Out Of The Red*
(A veszteségek felszámolása)
*E mondat jelentõségének megtanulása – és alkalmazása –
többet tanított számomra [az üzlettel kapcsolatban], mint
a menedzsmenttel foglalkozó tankönyvek tucatja. A könyvet
kiadja a Williams Collins Ltd., Auckland, New Zealand.

454
és bármilyen téma alapelveit alkalmazni tudjuk. Ennek ellenére ezt a legfontosabb
specifikus készséget ritkán tanítják az iskolában.
455 A specifikus tartalmakat tanító kurzusoknak — elgondolásunk szerint —
nagy szükségük van az integrációra: arra, hogy összekössük a művészetet a tu-
dománnyal és más tantárgyakkal; hogy minden tanulmányt egy átfogóbb megér-
tési keretbe ágyazzunk, így az orosz vagy a francia nyelvek tanulását vagy a
kínai vagy olasz ételek elkészítését összeköthetjük más kultúrák megértésével.
Mint ahogyan a Mt. Edgecumbe, a Freyberg és a John Eliot iskolák is igazolták
a gyakorlatban, a világra egyre inkább interaktív egészként kell tekintenünk.

9. Változtassuk meg az értékelés rendszerét!

Egy másik könyvet — vagy annak egy nagy részét — lehetne megtölteni
azzal, hogy milyen mozgalmak léteznek világszerte a jobb értékelési rend-
szerekkel kapcsolatban az oktatásban. Az iskolai reformokhoz alapelvként szol-
gáló fő pontoknak a következőket tartjuk:
❑ A túl sok hagyományos tanítás és a túl sok hagyományos tesztelés a
teljes intelligenciának mindössze két szegmensére összpontosít.
❑ Azok, akik sikeresen mentek végig az oktatási rendszeren, ebben a két
„intelligenciában” erősek, így ezt akarják a jövő tanítási és tesztelési módszere-
inek is a döntőbírájává tenni.
❑ Mint ahogyan az új tanulási módszereknek is magukban kell foglalniuk
a teljes személyt, az értékelő rendszereknek is így kell felépülniük.
❑ A kiválóság keresése jogos cél a magánéletben, az iskolában és a vállal-
kozásokban — iskoláink jelentős része mégis olyan „siker” szintet céloz meg,
amely messze a kiválóság alatt található.
❑ A papír-ceruza tesztek az ember képességének csupán egy nagyon kis
részét ellenőrzik szinte bármilyen témában, kivéve talán a matematikát és a kéz-
írást.
❑ Egy olyan világban, ahol az önmenedzselést kívánják meg mindenkitől,
folyamatos önértékelésre van szükség — egy másik ok, amiért az önbizalom-
építésnek magában kell foglalnia a saját előmenetellel kapcsolatos, folyamatos
értékelésben való jártasságot.
❑ A kiválóság elérése gyakran a másokkal közösen megtett erőfeszítésből
származik, ezért a társak értékelését is ösztönözni kell. Ezt valójában össze lehet
kapcsolni az önértékeléssel: értékeljük magunkat, azután az értékelést megbe-
széljük azokkal, akikkel együtt dolgozunk.
457 ❑ Az egyik legnagyobb igazság az, hogy valamennyien tanulunk saját hi-
báinkból — és a hibázások és kockázatvállalások iránt tanúsított pozitív attitűd
a növekedés pozitív részéhez tartoznak: a hibákat a kiválóság felé vezető út ré-
455
 Ajánlott értékelési rendszer
a 21. század számára

50% önértékelés.
30% társ-értékelés.
20% tanár vagy
fõnök által
történõ értékelés.

JEANNETTE VOS*
*Amint azt nemzetközi tréningszemináriumain körvonalazza.

456
szeként kell tekinteni. Egyetlen vizsgáztatási rendszernek sem kéne büntetéssel
sújtania a kockázatvállalást vagy a kreativitást, vagy azt sugallnia, hogy csupán
egyetlen helyes válasz létezik minden problémára, kivéve természetesen az egy-
szerű aritmetikát (még Einstein sem dolgozhatta volna ki a relativitáselméletet,
ha nem szegült volna ellen a matematika alapjainak).
❑ A kritikus gondolkodás alapvetően fontos készség. A problémamegol-
dásban való szabad és elfogulatlan közreműködés az élet minden területén elen-
gedhetetlen. Minden értékelési eljárásnak ezt kellene ösztönöznie ahelyett, hogy
a „csak egyetlen helyes válasz van” üzemmódba kényszerítene bárkit is.
❑ A tanárok értékelése legalább annyira fontos, mint a tanulók értékelése.
Minden profi szemináriumi előadó értékelő nyomtatványokat ad a résztvevők ke-
zébe. Ezek alapvető fontosságú ön-korrekciós visszajelzések. És minden tanár,
aki ezt a mintát követi, a vélemények szabad, korrekt és nyílt cseréje által pozitív
modellt nyújt a folyamatos fejlődés terén.
❑ A kompetens iskolai tanárok és ügyintézők ugyanezeket az alapelveket
használják fel a szülő-tanár kapcsolatokban: rendszeresen hazaküldik a tanár ér-
tékelésére szolgáló nyomtatványt az iskola és az otthonok közötti bizalom kiépí-
tésének részeként, az új ügyfélszolgálati megközelítés részeként.
❑ Azokon a területeken, ahol a kompetencia specifikus szinteken mérhető,
ez általában a feladat gyakorlatban való teljesítését tartalmazza: 65 szót gépelni
egy perc alatt, zongorázni, kerékpározni, bizonyos sebességgel futni vagy úszni.
Minden esetben az igazi teszt az adott feladat végzésében megmutatkozó alkal-
masság, nem pedig az arról való írásban megmutatkozó alkalmasság.
❑ A japánok a teljes körű minőség-menedzsment Amerikában kifejlesztett
nagyszerű Deming-módszereit használják fel arra, hogy kiváló autókat és elektro-
nikus alkotóelemeket gyártsanak. A Mt. Edgecumbe High School megmutatta,
hogyan alkalmazhatóak ezek az alapelvek az iskolai oktatásban — és a különböző
értékelési módszerekben. Minden oktatási rendszer bölcsen tenné, ha szemügyre
venné ezeket.

10. Használjuk a holnap technológiáját!

Nézőpontunkat már tisztáztuk egy másik témával kapcsolatban: az azonnali
kommunikáció új módszerei magukkal hozzák a civilizációban évszázadok óta
bekövetkezett legnagyobb változást.
Ez a forradalom hamarosan mindenki számára elérhetővé teszi azokat az
eszközöket, amelyekkel minden információt meg tud szerezni, amire csak szük-
sége van, amikor csak szüksége van rá, és bármilyen formában: nyomtatva, fény-
képen, videokazettán, a televízió képernyőjén vagy telefaxon.
459 A River Oaks School Oakville-ben (Ontario, Kanada) tipikus példája annak,
457
 Az emberek...
bárhol legyenek is –
részt tudnak venni a
nagyszerû tanárok
által tartott
legjobb
tanfolyamokon.
BILL GATES
The Road Ahead
(Az elõttünk lévõ út)

*Kiadja a Viking, New York.

458
ami hamarosan minden iskolában be fog következni. Ez az általános iskola olyan
különleges célt tűzött ki, amellyel segíteni tud diákjainak, hogy magabiztosan
vonulhassanak be az azonnali kommunikáció korába.10 Minden diáknak, minden
osztályban lehetősége van arra, hogy rákapcsolódjon az iskola teljes számítógépes
hálózatára. A CD-ROM az élet valósága. És az iskola egyetlen nyomtatott en-
ciklopédiával sem rendelkezik. Az összes nagy könyvtári katalógus interaktív vi-
deó disceken és CD-ROM-okon található — amelyek azonnal, bárki számára,
különböző formákban elérhetőek az iskolában: így a képek és a tények kombi-
nálhatóak a nyomtatásban, a képek összeköthetőek az információval.
Az iskolában már minden diák számítógépes programozó, és saját tanter-
vének megszerkesztője.
A Lester B. Pearson School — egy kanadai középiskola — egy másik mo-
dell a számítógépes kor számára. 300 számítógépe van 1200 diákja számára. És
Kanadában itt a legalacsonyabb a lemorzsolódási arány: 4 százalék, összehason-
lítva az 30 százalékos országos átlaggal.11
A Christofer Columbus Middle School, Union Cityben (New Jersey) még
ennél is lenyűgözőbb eredményeket mutat. Az 1980-as évek végén az állam teszt-
pontjai olyan alacsonyak, a hiányzási és a lemorzsolódási arányok pedig olyan
magasak voltak az iskola kerületének diákjai között, hogy az állam úgy döntött,
véget vet ennek.12 A gyerekek több mint 90 százaléka olyan családokból jön,
ahol az angol a második nyelv.
A Bell Atlantic — a helyi telefonos társaság — beleegyezett, hogy segít
számítógépekkel felszerelni a tanulók otthonait, és azokat az osztálytermekkel, a
tanárokkal és az iskolai ügyintézőkkel összekötni. Valamennyit az Internetre csat-
lakoztatták, és a tanárokat megtanították a számítógépek használatára. A tanárok
pedig hétvégi kurzusokat szerveztek a szülők számára.
Két éven belül mind a lemorzsolódási, mind pedig a hiányzási arány szinte
nullára csökkent, és a diákok közel háromszor olyan magas pontokat érnek el a
standardizált teszteken, mint az összes New Jersey-beli iskola átlaga.
A modern számítógépek képesek voltak mind korrepetitorokként, mind pe-
dig könyvtárakként szolgálni az azonnali információ és visszajelzés elérhetőségét
biztosítva az egyes tanulók számára. A „virtuális valóság” technológiája már bár-
ki számára lehetővé teszi, hogy olyan változatos élményekben vegyen részt, mint
a történelem vagy az űrutazás.
Ez a technológia fogja lehetővé tenni minden tanuló számára — legyen
bármilyen életkorú —, hogy összeállítson egy teljesen egyéni tananyagot, majd
ténylegesen megtapasztalhasson minden órát. Az interaktív számítógép-satellite-
video-televízió és elektronikus játék technológia nyújtja azt a kombinált katali-
zátort, amely végül egy sokkal inkább szükséges változást fog előidézni a tanári
szerepben: az információ felől a transzformáció felé. És a világon minden iskolai
459
 A világ egy olyan
forradalom küszöbén áll,
amilyet nem láttunk
azóta, hogy Gutenberg
500 évvel ezelõtt
elõször megjelentette
nyomtatásban
a Bibliát.
GILBERT WONG
Getting Wired*
(Behálózva)

A New Zealand Heraldban megjelent cikk,

Auckland, New Zealand, 1993. július 10.

460
rendszert — ha eddig nem tették meg — össze kell kötni minden fejlődő válla-
lattal annak érdekében, hogy lépést tudjanak tartani valamennyi technológiai te-
rülettel és annak társadalomra és oktatásra gyakorolt hatásaival.
461
11. Használjuk forrásként a teljes közösséget!
Megismételjük: a John Eliot, a Kimi Ora, a Mt. Edgecumbe, a Freyberg,
az indianapolisi Key School és sok más modell, amelyeket idéztünk, a józan
ésszel összhangban az oktatás hagyományos osztályteremből való elmozdulását
mutatják. Az, hogy miképpen jutott a világ oda, hogy összekeverje az osztály-
termi tanítást az valódi tanulással, önmagában rejtély. Valószínűleg csak a lelkes
tanárok, igazgatók és ügyintézők hozzájárulása tette képessé ezt a rendszert arra,
hogy ilyen sokáig fennmaradjon — saját tulajdonságai dacára. De ez a tradíció
gyorsan a vége felé közeleg. És a tanulságok világosan leszűrhetők más ipará-
gakból, amelyek elmulasztották megfelelően elemezni jövőbeli szerepüket a
gyorsan változó világban. Miután a múlt század számos lehetősége feltárulkozott,
a vasúti társaságok sorra omlottak össze, mivel azt gondolták, hogy a vasúti üz-
letágban működnek, nem pedig az utaztatás és szállítás üzletágában. A televízió
megjelenésekor Hollywood majdnem tönkrement, mivel azt gondolták, hogy a
moziiparban működnek, nem pedig a szórakoztatóiparban.
És ha az iskolák nem veszik kezükbe az oktatásban bekövetkező változások
irányítását, és nem alakítják át magukat új, közösségi információs bázisokká,
amelyek az élethosszig tartó tanulást szolgálják, akkor a világ más újítókkal fog
szolgálni, akik arra várnak, hogy kitölthessék ezt a rést.

12. Mindenkit megillet a választás joga

Azt gondoljuk, hogy az elkövetkező változásokat az élet egy másik elke-
rülhetetlen ténye fogja megszabni: a fejlődő, egységes világgazdaság és a fo-
gyasztók választási joga.
Az egész világ ma nem csupán egyetlen óriás elektronikus, automobil,
gyorséttermi és pénzügyi szolgáltató piac, hanem egy világszintű, egységes ok-
tatási piac is. Ma már lehetséges, hogy legkiválóbb oktatóink és iskoláink munkáit
sorjában olyan formába alakítsuk át, hogy bárki számára elérhetőek legyenek,
bárhol, bármikor. Az iskola oktatásban betöltött monopolhelyzete gyorsan a vé-
géhez közeledik.
Ez mind a vállalatok, mind pedig az oktatási intézmények számára a világ
legnagyobb üzleti kihívását jelenti: és valószínűleg a történelemben létrejött leg-
izgalmasabb házasságot is.

463
461
Az Internet egy szökõár.
Átmossa majd a
számítógép-ipart és
sok más ágazatot,
vízbe fullasztva azokat,
akik nem tanulnak meg
úszni ezzel az árral.
BILL GATES
A Microsoft elnöke*

*Idézi Ray Hammond a Digital Business-ben

(Digitális üzlet), kiadja a Hodder & Stoughton, Britain.

462
Tizennegyedik fejezet: Üzleti élet a jövőben

A tanulással foglalkozó szervezetek

nagy fejlődési lehetőségek előtt állnak

Egy szokatlan, új házasság jön létre.

Hollywood és Szilíciumvölgy a jelenlegi partnerek. Azonban a legvonzóbb,
potenciális felek az oktatás és az üzlet. A kihívás: létrehozni a világ legnagyobb
lehetőségeit — egyesíteni a kiváló oktatók képességeit az innovatív vállalkozá-
sokkal.
Az érvek világosak, és a modellek öt, összefüggő területen már léteznek:
1. Az elektronika, az interaktivitás, a multimédia szinte korlátlan lehető-
ségeket jelent a tanulásban és az oktatásban.
2. A gyorsított tanulási készségek különösen nagy, feltáratlan üzleti lehe-
tőségeket kínálnak.
3. A sikeres gyártó és kereskedelmi vállalatok még előnyösebb helyzetbe
kerülhetnek a szolgáltatások értékesítésével: elérhetővé téve azokat a képzéseket,
amelyek segítségével a fogyasztók még hatékonyabban használhatják fel termé-
keiket.
4. Minden sikeres vállalatnak folyamatosan tanuló szervezetté kell válnia,
és minden egyénnek egy egész életen át folyamatosan képeznie kell magát.
5. Az iskolák és a középiskolák követhetik az egyetemi kutatói tanszékek
példáját, felhasználva szaktudásukat a vállalkozásokkal való stratégiai szövetsé-
gek létrehozásában.

Az elektronikus multimédia által kínált lehetőségek

Az audiokazetták, videókazetták, kompakt diszkek, CD-ROM-ok, elektro-
nikus játékok, lézer diszkek és maga az Internet fejlődése kínálják a kirobbanó
interaktív tanulási forradalom legátütőbb példáit: azt a képességet, hogy szinte
bárki azonnal kapcsolatba kerülhet a keresett információval.

463
 Egyáltalán nem
kételkedem abban
az elõrejelzésben,
hogy 2005-re
az Internet
olyan elterjedt lesz,
mint ma a telefon.*
VINTON CERF
„Az Internet szülõatyja”

*A The Wall Street Journal interjúja, 1996. június 17.

464
465 Példákban bővelkedünk, a lehetőség óriási:
❑ Több mint tízmillió ember javította egészségét és állóképességét otthon
azzal, hogy Jane Fonda színésznő Workout (Edzés) című videokazettája segítsé-
gével tornázott. A korai, otthoni tapasztalatot milliók folytatták úgy, hogy egész-
ség és fitnesz klubokhoz csatlakoztak.1
❑ A brit taxisofőröknek hagyományosan négy év „tanoncidőt” vesz igény-
be megtanulni elnavigálni a főváros kanyargós mellékutcáin annak érdekében,
hogy a híres londoni fekete taxi vezetésére jogosító vezetői engedélyt megsze-
rezzék. Ma egy kezdő sofőr igénybe veheti a TravelPilot nevű elektronikus na-
vigációs rendszert, betáplálhatja a kívánt célállomást, és azonnal útbaigazítják
egy kis képernyőn keresztül érkező utasításokkal. Több mint egymillió japán au-
tót szereltek fel hasonló navigációs segédletekkel. És a Németországban minden
évben eladott 70 000 új S-osztályú Mercedesek fele is ugyanezzel a rendszerrel
felszerelve kerül piacra.2
❑ Negyven évvel ezelőtt hat év tanoncidőt jelentett megtanulni a betűsze-
dést egy mára már elavult Linotype gépen. Ma a Trends Internationalhoz — a
Csendes-óceán által határolt földrészen lévő kiadó vállalathoz — csatlakozó
nyomdászok gyakorlott betűszedőkké válhatnak egyetlen nap alatt.3
Vállalatuk a kiterjedt Adobe Pagemaker nevű számítógépes szoftver kézi-
könyvet vette alapul, és kilenc, egyszerű utasításokat tartalmazó oldalba sűrítette
azt össze. A Trends ma minden évben 27 különböző, osztályon felüli saját fej-
lesztésű „évkönyvet” hoz létre. Bármely újonnan érkezett újságíró kiválaszthatja
ebből a megfelelő oldalbeállítást, amely számítógépének képernyőjén megjelenik,
és azonnal hozzáfoghat a Kitchen Trends vagy a New Home Trends számára
készülő oldalak elkészítéséhez. Egy nap alatt tanulják meg a tipográfia, a betű-
szedés, az oldalak összeállításának alapjait — azokat a készségeket, amelyek el-
sajátítása egykor évekig tartott.
Az egyéni osztálytermekben világszerte dolgozó tanárok és tanulók az In-
terneten keresztül közvetlenül hozzáférhetnek majd a hasonló tanulási mintákhoz,
és elmetérképekről letölthetnek mindent, hogy tanulmányozhassák az egyes mo-
dulokat.
Az újságírók alapképzésében természetesen szerepel a gépírási készség.
Mások viszont könnyen megtanulhatják a gépírást a Mavis Beacon vagy más
oktató programokat használva, amelyek szinte minden új személyi számítógéphez
járnak.
❑ Ahhoz, hogy valami sokkal bonyolultabbat — például filmgyártást vagy
videokazetta-készítést — tanuljunk, olyan digitális videó diszket használhatunk,
amely az egyik legjobb filmről készült, és a film elkészítéséről szóló, beépített
vizuális tanulmányt tartalmaz.
A lézer diszkek és a DVD-k sokkal élesebb képeket adnak, mint az átlagos
videokazetták. Ezek a közvetlen elérhetőség képességével is rendelkeznek: előre
465
 Látogassa
a világ legjobb
filmszemináriumait,
amelyeket a világ
legjobb producerei,
rendezõi és írói
vezetnek!
CHRIS McGOWAN & JIM McCULLAUGH
Entertainment In The Cyber Zone
(Szórakozás a Kiber Zónában)

*Kiadja a Random House, New York.

466
kiválaszthatunk egy filmbeli jelenetet, és azonnal odaugorhatunk, hasonlóan a
kompakt diszkek zeneszámaihoz.
467 A Voyager Company első, jegyzetekkel ellátott Criterion Collection (Kri-
térium Gyűjtemény) árucikkét a Citizen Kane és a King Kong kapcsán adta ki
1984-ben, és olyan klasszikusokkal folytatták, mint a Close Encounters of The
Third Kind, The Magnificent Ambersons, Alien, Raging Bull és a The Player.
Ma már több mint 8500 cím érhető el lézer diszken, amelyek a világ legjobb
filmjeit tartalmazzák, jegyzetekkel ellátva. Tipikus példaként megnézhetjük Kirk
Douglas mesterdarabját, a Spartacust, Douglas, a regényíró Howard Fast, Edward
Lewis producer, Saul Bass produkciós vezető és Bob Harris filmrestaurátor kom-
mentárjaival, vagy egy videó interjút Peter Ustinov színésszel, Dalton Trumbo
forgatókönyvíró jelenetről jelenetre történő elemzésével, Saul Bass törté-
netkitalálásait és címeit, a törölt jelenetek elemzését, Alex North kísérőzenéit, a
film bemutatójáról szóló híradót, archív interjúkat és további fontos részleteket.
Milyen jobb út létezik a filmkészítés tanulmányozására, mint részt venni a
világ legjobb producereinek szemináriumain, különösen ha azonnal kipróbálhat-
juk magunkat a videofelvétel készítésben, filmezésben vagy a szerkesztő felsze-
relésekben?
❑ Vagy mi a helyzet a zenével? Nagyszerű interaktív CD-ROM-ok válnak
tanárokká „törekvő énekesek, dalírók, zeneszerzők, karmesterek és zenészek tel-
jes új generációja számára”.4
Dorling Kindersley Musical Instruments (Hangszerek) CD-ROM-ján körül-
belül 200 hangszer hangját és hangszínét hallhatjuk az ausztrál yidakitól kezdve
a japán shakuhachi furulyákig. Körülbelül 1500 hangmintát több mint 500 jó
minőségű képet és terjedelmes szövegeket fogunk találni a CD-n, és négy kü-
lönböző módon ismerhetjük meg a hangszereket.
Benjamin Britten The Young Person’s Guide To The Orchestra (Fiatalok
útmutatója a zenekaroknak) programja régóta klasszikusnak számít mind audio-,
mind pedig videókazettán. A CD-ROM változat „minden dallam zenei jelölését
is tartalmazza, tudomásunkra hozva, hogy éppen melyik hangszer játszik, és 50
audio példát is magában foglal. És egészen a karmesteri szerepig is eljuthatunk.”5
Ahhoz, hogy jazz, pop, rock, western vagy bármilyen más zenét tanul-
mányozzunk, könnyen találhatunk egy interaktív CD-ROM-ot, amely nem csak
azt teszi lehetővé számunkra, hogy megértsük, hanem azt is, hogy eljátsszuk azt.
A tanulási képesség növeléséhez ajánlott barokk, klasszikus és romantikus
zene tanulmányozásához próbáljuk meg Alan Rich háromrészes So I’ve Heard
(Így hallottam) sorozatát. A Bach and Before (Bach és elődei) az ősi Görögor-
szágtól és Egyiptomtól kezdődően Bach és Händel barokk fénykoráig kalauzol
el bennünket 50 zenei példával és részletes megjegyzések tucatjaival — amelyek
tetszés szerint megjeleníthetőek a képernyőn. A The Classical Ideal (A klasszikus
ideál) Haydn, Mozart, és főleg a 18. századi Európa klasszikus zenéin vezet végig
467
 Egy pillantás a jövõbe: most
Néhány interaktív zenei CD-ROM

Explora 1: Peter Gabriel Titkos
Világa – amely 100 perc videót és
több mint 100 álló képet foglal
magában. Bármelyik sorra klikkelve a
videóhoz ugorhatunk. Vagy nézzük
meg a Gabriellel vagy a produce-
rekkel készült interjúkat, hogy megvi-
tassuk minden egyes hang értel-
mezését. Mintahangokat találhatunk
valamennyi Gabriel katalógusból.
Megtekinthetünk egy stúdió jelenetet.
Megnézhetjük más országok hang-
szereit. Zenei szemelvényeket hall-
hatunk a világ különbözõ mûvé-
szeinek 42 albumáról. Meglátogat-
hatjuk a World Music Festivalt: egy
Grammy fõpróbát Gabriellel és
Barundi dobosaival. És lépjünk inter-
akcióba a diszk interfészével, amely
lehetõvé teszi számunkra, hogy saját
vizuális hátteret állítsunk be a ze-
néhez: egy egyiptomi darabuka do-
bot, agyagból készült testével, amely
a bolygó felett lebeg – csillagokat,
óceánt, eget. És ha végeztünk a prog-
rammal, dõljünk hátra, és böngésszük
át a gyönyörû színekkel tarkított
könyvecskét, amely a CD-ROM-hoz
jár. (MacPlay / Interplay CD-ROM.)
Jazz: Egy Multimédia Történet –
amely 1923-tól 1991-ig terjed, és ada-
tokat, számokat, képeket és hango-
kat tartalmaz Louis Armstrongtól
Miles Davis-ig, Duke Ellingtontól
Herbie Hancockig. „Egy kiváló inter-
aktív kirándulás Amerika legnagyobb
õshonos mûvészeti formájában.” Egy
Ebook / Compton New-Media CD-
ROM.
Heart: a rock & roll 20 éve – Egy
interaktív zenei életrajz Ann és Nancy
Wilson interpretálásával. A Heart a
rock egyik legerõsebb bandája, és 30
millió albumot adtak el. Több mint
100 dalból klipeket, 20 perces videó-
klipet és három óra interjút tartalmaz.
Bármelyik dalt játsszuk is le, bárme-
lyik Heart albumból, a képernyõn
megjeleníthetõ azok szövege és tör-
ténete. „A lejátszó tulajdonságait va-
lószínûleg zenei diszkek fogják felvál-
tani a jövõben.” (The New CD Music
Show / Compton’s New-Media CD-
ROM.)
A Time Warner Audio Jegyzetei –
mint például Johannes Brahms: egy
Német Rekviem, az Atlanta Sympho-
ny and Chorus-szal, 50 oldalas
utazás a történelmi, zenei és életrajzi
adatokban, 40 hang és zenei példa.
(Times Warner CD-ROM.)
Ezeket a jegyzeteket Chris McGowan
és Jim McCullaugh kiváló könyvébõl
– ENTERTAINMENT IN THE CYBER
ZONE, Exploring the Interactive Uni-
verse of Multimedia (Szórakozás a
Kiber Zónában, A Multimédia Inter-
aktív Univerzumának Felfedezése) –
idézzük, kiadja a Random House,
New York.
További jegyzetek a 336. oldalon.

468
bennünket. A Beethoven and Beyond (Beethoven és azon túl) „a tarka, nyugtalan,
szenvedélyes Romantika korszakán” kalauzol keresztül.6
469 ❑ Földrajz? 1985-ben Doug és Gary Carlston, két fiatal iowai, a vetélkedő
játékok rajongói, egyik játékukból egy számítógépes floppy diszk „slágert” ala-
kítottak ki, melynek neve: Where In The World Is Carmen Sandiego? (Hol a
csudában lehet a világon Carmen Sandiego?). Úttörőnek számított az „oktakozás”
területén; ez az új kifejezés az oktatás és a szórakozás szavak összeolvadásából
származik. 1985 óta Carlstonék és Broderbund Software nevű vállalatuk nyolc
címet jelentettek meg a sorozatban, és közel négymillió Carmen Sandiego floppy
diszk programot adtak el.
A luxus CD-ROM kiadványok 1992-ben jelentek meg, és ma gyermekek
és családjaik százezrei tanulják meg a földrajz alapjait, amint Carment keresik a
világban, 3200 kulcsszót — amelyből 500 idegen nyelven érhető el —, 130 fény-
képet, animációk százait és 150 tradicionális zenei szemelvényt felhasználva.
Szintén 1992-ben adta ki a Broderbund a Just Grandma and Me (Csak a
Nagyi és Én) című CD-ROM-ot, amely azóta a Living Books (Élő Könyvek)
sorozathoz vezetett a Random House partnerségével. A sorozat bevezeti a gye-
rekeket a nagyszerű történetek interaktív csodájába: angolul, spanyolul és japánul
— és mindezt egyetlen diszken.
A fiatal festők Broderbund Kid Pixével (Kölyök Pix) gyakorolhatnak; a fia-
tal zenészek a Philips Children’s Musical Teacherjével (Gyermekek zenetanára)
mókázhatnak; és a The Learning Company Reader Rabbitjával (Olvasó Nyuszi)
tanulhatnak olvasni.
A nagyobb gyerekek és a felnőttek a jövő egész városát megtervezhetik a
SimCity 2000-rel, a sakk minden vonatkozását megtanulhatják a briliáns Chess-
master 4000 Turbóval, vagy a bridzs egyik világbajnokával játszhatnak.
❑ Valamennyi közül a legnagyobb kereskedelmi sikert a videó és számí-
tógépes játékok alkotják. A Nintendo Mariója és a Sega Sonic the Hedgehogja
(Sonic, a Sün) világslágerekké váltak. 1993-ra a Nintendo a Super Mario Brosból
több mint 100 millió kazettát adott el. Az 1999-es évek közepére — a Japán
gazdaság nagy recessziója után — a rivális Sony teljes profitjának 42 százaléka
a PlayStation videójátékokból származott.
❑ Ahhoz, hogy saját interaktív, animált számítógépes játékunkat elkészít-
sük, beruházhatunk a brit Europress csapat egyik olcsó Klick & Play csomagjába
— amelyet François Lionet és Yves Larnoureu fejlesztett ki. Aki ennél is keve-
sebb pénzt tud erre szánni, kipróbálhatja a Digital Chisel (Digitális Véső) nevű
szoftverjét, a The Perian Spring kiadásában. Sokkal kevesebbe kerül bármely
kiváló professzionális programnál, mint például a Macromedia elsőrendű Direc-
tor sorozatai. (Nézzük meg az Interneten: www.pierian.com — és láthatjuk, hogy
a diákok mi mindent szerkesztenek vele.)
471 Ezek a kiemelések csupán futó pillantást adnak az óriási lehetőségekről.
469
 Az Internet
azon sajátosságai,
amelyek meg fogják
változtatni az Ön életét:

Globális, személyes,
interaktív, olcsó
és folyamatosan terjed.
RAY HAMMOND
Digital Business*
(Digitális Üzlet)

*Kiadja a Hodder and Stoughton, London, egy kézikönyvvel,

amely ingyenesen hozzáférhetõ az Interneten.

470
Sok forradalmian új módszer csak az utóbbi öt évben bukkant fel. Jellemző mó-
don csaknem mindet az üzleti világban fejlesztettek ki, nem pedig az „oktatás”
világában. És a legnagyobb sikereket az iskolából kibukott, vagy éppen csak hogy
leérettségizett fiatalok érték el. Az 1990-es évek elején létrejött fúzió Hollywood,
a Szilíciumvölgy és a Washington államban lévő Microsoft bázis között kivirág-
zott. Az új forradalom kulcs-aspektusai további kiválóságoktól erednek majd a
mozi, a számítógép, a zene és az elektronikus játékok iparágaiból, összekötve
ezeket a képességeket a remek oktatási gyakorlattal. A hagyományos oktatási
rendszerek azonban messze lemaradtak ebben a versenyben.
Bill Gates szerint: „Az átlagos általános- vagy középiskola az Egyesült Ál-
lamokban meglehetősen lemaradt az átlagos amerikai üzlettől az új információs
technológia hozzáférhetőségét tekintve. A mobiltelefonok, csipogók és személyi
számítógépek világában már ismerősen mozgó iskoláskor előtti gyerekek olyan
óvodákba lépnek be, ahol a tudomány szintjét az iskolai táblák és az írásvetítők
jelentik.”7
Hasonlóan fontos az is, hogy a legtöbb oktatási rendszer struktúráját nem
a többszörösen briliáns tanári tehetségek számára tervezték. A nagyszerű taná-
roknak ugyanis különböző képességek terén kell képzetteknek lenniük: tantárgyi
tudásban, empátiában, kommunikációban, melegségben, interaktivitásban, zené-
ben, művészetben, grafikában és a multimédia prezentációk néhány vonatkozá-
sában.
Az iskolában ezek a tehetségek egyszerre 20-40 diák közé vannak bezárva,
holott ma azonnal elérhetőek lennének az egész világ számára.
A tanárok ritkán kapják meg azt a lehetőséget, hogy összekössék legkie-
melkedőbb képességeiket mások különböző készségeivel. Már egy jó videoka-
zetta elkészítése is tehetségek széleskörű együttműködését követeli meg: gyár-
tásvezető, rendező, forgatókönyvíró, kamera-hang brigád, videó szerkesztő, ze-
neszerző, zenészek, hangkeverő, grafikai tervező és még sokan mások. Milyen
esélye van az „oktatásnak”, hogy felvegye a versenyt, hacsak nem tud újjászer-
veződni, hogy összeadja a hasonlóan sokoldalú tehetségeket, az eredményeket
digitális formában elraktározza, és utána „újracsomagolja” azokat az új multimé-
dia platformok által megkövetelt interaktív formába?

A gyorsított tanulás módszerében rejlő üzleti lehetőségek

Gyakorlatilag valamennyi új tanulási és tanítási módszer, amelyet ebben a
könyvben kiemeltünk, lehetőséget adhat például arra, hogy a tanulás új módsze-
reit átvegyük, és átalakítsuk kereskedelmi lehetőségekké.
Valamennyi módszer sikeres emberei rendelkeznek azzal a szaktudással,
amely ma már milliószorosan sokszorosítható interaktív multimédián és hálóza-
ton keresztül történő kommunikációval.
471
 Tanuld meg gyorsabban
a MASTER SIJETT rendszerrel!

S Sikerre való beállítódás

I Információszerzés
J Jelentéskeresés
E Emlékezet-elõidézés
T Tudás-bemutatás
T Tanulásra való reflektálás

COLIN ROSE
Master it Faster*
(Tanuld meg gyorsabban)

*Kiadja az Accelerated Learning Systems Ltd., 50 Aylesbury Road,

Aston Clinton, Aylesbury, Bucks, England HP22 5AH.

472
473 Elméletileg a szükséges házasság elérése egyszerű. Amint azt a könyv be-
vezetőjében bemutattuk, a lehetőségek fennállnak ahhoz, hogy:
❑ felhasználjuk a világ legjobb „téma specialistáinak” tudását matemati-
kában, kémiában, angolban, japánban, földrajzban vagy bármi másban;
❑ összeházasítsuk őket a világ legjobb gyorsított tanulási specialistáival
— azokkal az emberekkel, akiknek az elgondolásai végigvonulnak e könyvön;
❑ összekössük ezt a világ legjobb szakértőinek — programozóknak, ter-
vezőknek, szerkesztőknek és művészeknek — a készségeivel az interaktív mul-
timédia területén;
❑ leegyszerűsítsük ezeket a koncepciókat egy olyan alap-sablonra, melyet
minden jó tanár vagy tréner fel tud használni az interaktív tanulási programok
létrehozásában;
❑ felhasználjuk a világ leghatékonyabb, elektronikus elosztó hálózatait;
❑ és menet közben ugyanazokat az új, interaktív technikákat használjuk
fel a szülők és a tanárok képzésében, akik az új gyermekfejlesztési forradalom
szívét fogják jelenteni; valamint a menedzserek, trénerek és a személyzet képzé-
sében, akik újragondolják és újratervezik saját üzleti jövőjüket.
A brit újító, Coline Rose, egyike azoknak, akik megragadták a lehetősége-
ket. Accelerated Learning Systems (Gyorsított Tanulási Rendszerek) csoportja
több mint egy évtizede a Lozanov-féle csináld magad idegennyelvi programokra
specializálódott.
Rose ma a nyelvtanulásról tanult valamennyi legjobb alapelvet kombinálja
az új, japánok számára készült „Angol mint idegen nyelv” programjában. A ta-
nulók választhatják ki a tanulás módszerét: könyv, videokazetta, audiokazetták
vagy interaktív CD-ROM formátum.
Colin Rose legújabb, Master It Faster (Sajátítsd el minél gyorsabban!) c.
könyvét, kimondottan úgy tervezte meg, hogy segítséget nyújtson az idősebb ta-
nulók és a felnőttek számára abban, hogy gyorsabban tanulhassanak, jó dönté-
seket hozhassanak, és kreatívan gondolkozhassanak. Csatlakozott a brit Cam-
paign for Learning szervezethez, hogy létrehozzanak egy útmutató könyvet a
MASTER (SIJETT) Szervezet Létrehozásáról. A MASTER (= sajátítsd el) egy
emlékeztető szó, amely az alábbi szavakra utal: Mindset . . . (Sikerre való be-
állítódás), Acquire . . . (Információszervezés), Search . . . (Jelentéskeresés),
Trigger . . . (Emlékezet-előidézés), Exhibit . . . (Tudás-bemutatás), Reflect . . .
(Tanulásra való reflektálás).
Rose cége 1996-ban vezette be FUNdamentals programját, amely a szülők
számára olyan tevékenységek tucatjait mutatja be, amelyek lehetővé teszik csa-
ládjuk számára, hogy olvassanak, írjanak, felhasználják a matematika alapjait és
sok mást — az iskola elkezdése előtt. Tartalmaz egy átfogó videokazettát, több
mint 1000 tevékenységet, egy részletes útmutatót, és sokféle szókártyát, hangzó-
kártyát, olvasási játékot, matematikai játékot és írásmintát.
473
 Azok lesznek
a következõ évtized
sikeres vállalatai,
amelyek digitális
eszközöket
használnak
munkamódszereik
megújítására.
BILL GATES
Business @ The Speed Of Thought*
(Üzlet @ gondolat sebességével)
*Kiadja a Viking, a Penguin Books divíziója.

474
475 A világ másik felén Peter Ho, a malajziai születésű könyvvizsgáló — aki
jelenleg az új-zélandi Aucklandben él —, és Colin Burr, az egykori gyémántki-
termelés szakértő — aki jelenleg az ausztráliai Adelaide-ban él —, kidolgoztak
egy Accounting is Ezy (A könyvelés könnyű) nevű gyorsított tanulási kurzust,
amely két nap alatt sikeresen megtanítja a könyvelés alapelveit a nem könyvelők
számára.
Az ügyes vállalkozók is felhasználják képességeiket az iskolák elektronikus
forradalmának támogatásában. Bill Gates legújabb könyvében (Business @ The
Speed Of Thoughts) kiemeli Bruce Dixon, egy melbourne-i, ausztrál tanár példáját
egy pénzügyi ötlet lényegével kapcsolatban. Gates írja: „A tanárban, kollégákkal
folytatott számos tárgyalás, konferencia és ötletbörze eredményeként, az a radi-
kális gondolat merült fel, hogy minden tanuló finanszírozza a saját gépét. Dixon,
aki akkor több iskola technológiai tanácsadója volt, kidolgozott egy finanszírozási
modellt. Egy bizonyos havidíjért a tanulók egy gépet és szovftvert lízingelhetnek;
a forgalmazó biztosítja a karbantartást és a javításokat; és amikor a diákok vé-
geznek, a család megtarthatja a gépet.”

A termékeinkkel kapcsolatos szolgáltatások és tréningek

értékesítése
Egyre több nagyvállalat találja úgy, hogy útjuk a jövőbe új szolgáltatásokon
— gyakran magas szintű tréningeken — keresztül vezet, amelyeket hagyományos
gyártói vagy kereskedői szerepeik mellett kell vállalniuk.
A legdrámaibb példa valószínűleg a világ második legértékesebb vállalata:*
az amerikai General Electric Co. Piaci értéke 1998 végén 360 milliárd dollár
volt. 1998-as forgalma: több mint 100 milliárd dollár. Nyeresége: 9,3 milliárd
dollár.
A gyártásban évek óta vezető GE „tovább nem prosperálhat csupán legyár-
tott termékek eladásával”.8 Jack Welch vezérigazgató szerint: „Feladatunk az,
hogy ne csak a dobozt adjuk el.”
A Welch-formula erősen azokra a főbb trendekre épül, amelyeket e könyv
első fejezetében emeltünk ki: a szolgáltatói társadalomtól kezdve a globális gaz-
daságig. 1995-ben a GE nemzetközi bevételei elérték a 27 milliárd dollárt. A
leglátványosabb eredmények Észak-Amerikában és máshol a világon a nagyszerű
szolgáltatások és a gyártás összekapcsolásából származnak. Ma a GE profitjának
80 százaléka szolgáltatásokból származik — az 1980-as 16,4 százalékról indulva.

* Az 1999 áprilisában kiadott Fortune 500-ban a Microsoft megelőzte a GE-t a világ legmaga-
sabb piaci értékével rendelkező vállalataként: 480 milliárd dollárral. Az 1999-es év elején a
Microsoft nyolc különböző csoportba szervezte magát újjá: valamennyi csoport különböző fo-
gyasztókat lát el.

475
 A GE 80 millió dollárt
költött arra, hogy
megépítsen egy korszerû,
tévéstúdióval kiegészített
tréningközpontot,
hogy oktatási
programokat
fejlesszen ki.
„JACK WELCH RÁADÁSA”
cikk a Business Weekben*
*1996. október 28.

476
És e profit nagy szelete a GE Finance-ből származik — szolgáltatások és termé-
kek széles körét finanszírozva, és nem csak a GE által gyártott termékekét.
477 Látogassunk el a GE Medical Systems Milwaukeeban lévő központjába, és
betekintést nyerhetünk a változások folyamatába. Évek óta adnak el CAT szken-
nereket, mágneses rezonancia képalkotókat és más orvosi képalkotó felszerelé-
seket az olyan szervezetek számára, mint a Columbia/HCA Healthcare Corp., a
maga 300 kórházával. Ezután 1995 márciusában a GE meggyőzte a Columbiát,
hogy velük szervizeltesse a láncolat valamennyi képalkotó berendezését, beleért-
ve azokat is, amelyeket a GE riválisai gyártottak. 1996-ra a GE lényegében az
összes orvosi berendezés kezelését hozzáadta az üzlethez — s legtöbbjük olyan
termék, amellyel a GE nem is foglalkozik.
És ez még csak a kezdet. A GE Medical 80 millió dollárt költött arra, hogy
megépítsen egy korszerű, tévéstúdióval kiegészített tréningközpontot, hogy ok-
tatási programokat fejlesszen ki.9 A kórházak 3000 és 20 000 dollár közötti díjért
élő közvetítéseket adhatnak olyan témákban, mint például a megfelelő mammog-
ráfiai technikák. És a vállalat rendszeresen szervez menedzser-szemináriumokat
kórházak vezetői számára. Olyan témákban, mint stratégiai tervezés, az alkalma-
zottak értékelése és időgazdálkodás.
Ahol a GE tart ma, azt mások holnap érik el. A Xerox, mióta megnyerte a
Malcolm Baldridge Országos Minőségi Díjat, folyamatosan adja el minőségjavító
gyakorlatát a termékei mellett.10 Az Otis Elevator 5 milliárd dolláros forgalmá-
nak kétharmada ma szolgáltatásból és szervizelésből származik.11 A Dell és a
Gateway két olyan vállalat, amelyek növekedésüket a személyzeti tréningen ke-
resztül megvalósuló, kiváló fogyasztói szolgáltatásra alapozták.
Michael Hammer közösségi „újratervező” guru úgy tekint az ezekhez ha-
sonló fejlesztésekre, mint „az amerikai ipar következő nagy hullámára”.12 Arra
késztetik a vállalatokat, hogy gondolják újra saját szerepeiket: Mi is vállalkozásuk
célja a szuperszonikus változások világában?

A vállalat mint tanuló szervezet

„Felejtse el az összes korábbi, vezetéssel kapcsolatos elképzeléseit” —
mondja a Fortune International. „Az 1990-es évek legsikeresebb vállalatát va-
lahogy úgy fogják hívni, hogy tanuló szervezet.”13
Azonban ennél sokkal többről van szó. Bill O’Brien, az amerikai Hanover
Insurance egykori vezérigazgatója, egy igazi kihívással toldja meg ezt: „Nagya-
páink hat napot dolgoztak egy héten azért, amit legtöbbünk ma kedd délutánig
megkeres. A vezetés forradalma addig fog folytatódni, amíg olyan vállalatokat
nem építünk, amelyek nagyobb összhangban állnak az ember élelmen, menedé-
ken és valahová tartozáson túlmenő, magasabb szintű törekvéseivel.”14
477
A gyorsított tanulás
módszerével elért
tréning-eredmények
Bell Atlantic C & P Telephone Co.:1
Négyhetes és hathetes ügyfél-képviseleti és
12 napos technikai tanfolyam.
42, 57 és 50 százalékkal csökkent a tréning ideje.
A lemorzsolódási arány 300 százalékkal csökkent.
700 000 dolláros évi megtakarítás a tréningekre
fordított kiadásokban.
Northeast Medical College:1
Az elsõéves orvostanhallgatók negyven százaléka
bukott meg az anatómia záróvizsgán. A kurzust az
integrált tanulás alapelveinek megfelelõen újrater-
vezték – és 100 százalék átment.
Intel Corporation:2
A egyik kurzuson résztvevõk 507 százalékos tudás-
beli gyarapodást értek el, összehasonlítva a ha-
gyományos módszerekkel elért 14 százalékkal.

1. Az információt Laurence D. Martel elnök bocsátotta ren-

delkezésünkre, National Academy of Integrative Learning,
Hilton Head, South California.
2. Az információ a The Center for Accelerated Learning-tõl
származik, Lake Geneva, Wisconsin.

478
479 Tom Peters „a szervezetről mint egyetemről” beszél.15 És egyre több vál-
lalatra illik ez a modell.
❑ A Quad/Graphics, a Wisconsinban lévő nyomdai vállalat, 500 millió
dolláros évi forgalmával kimondottan tanuló szervezetté alakult át. Valamennyi
alkalmazottját tanulóként szerződteti. Négynapos, 40 órás, rugalmas időbeosztás-
ban dolgoznak. Az ötödik napon arra bátorítják őket, hogy járjanak a vállalat
osztálytermébe, ingyen — és körülbelül a dolgozók fele jár is. A vállalatnál min-
denkit arra ösztönöznek, hogy legyen tanuló és tanár is egyben. Az ember addig
nem léphet előbbre, amíg utódját ki nem képezte.16
❑ A Johnsonville Foodsnál — egy másik Wisconsinban lévő vállalat —
közel minden munkás részt vesz egy cég által fizetett gazdaságtani kurzuson, a
helyi közösségi főiskolán. A legtöbb munka kiscsoportos projektekből áll. Min-
denkit arra ösztönöznek, hogy önirányított menedzser legyen. A vállalat egyik
menedzsere szerint: „Tanárok vagyunk. Segítünk az embereknek a fejlődésben.
Ez a fő célom. Minden személy a saját maga menedzsere.”17
❑ 1996-ban a vezető európai menedzserek a harmadik éve fennálló ABB-t
— a svájci-svéd mérnökcsapatot — választották meg a legkiválóbb vállalatnak,
és elnöküket, Percy Barneviket, Európa legmegbecsültebb üzleti vezetőjének.18
Minden más céget megelőzve, vezető szerepet játszottak Nyugat-Európában az
egykori kommunista blokk országaihoz való közelítésben. Barnevik szerint a cso-
port célja „a tudás erőteljes átáramoltatása Nyugatról Keletre”. A berlini fal le-
omlása után az ABB gyorsan befektetett Lengyelországban és a Cseh Köztár-
saságban. Most cseh és lengyel mérnökök segítenek abban, hogy az újonnan meg-
szerzett vállalatok személyzetét kiképezzék Ukrajnában és Oroszországban. És
az olyan kisebb országokban lévő vállalatait, mint Norvégia, Svédország, Dánia
és Finnország, azzal bízta meg, hogy támogassák a fejlődő vállalkozásokat Lit-
vániában, Lettországban és Észtországban. A mintázat Ázsiában is megismétlő-
dik.
❑ Taipeiben a China Productivity Center főszerepet játszott abban a taj-
vani kampányban, hogy az egy főre eső jövedelmet az 1990-es 7900 dollárról
2000-re 20 000 dollárra emelje.19 A CPC olyan új módszereket fejlesztett ki,
amelyek automatizációs és teljes körű minőségmenedzsment technikákat hoztak
Tajvanba. Legfőbb kampánya ma az, hogy a világ legjobb gyorsított tanulási
technikáit adja hozzá a CPC széleskörű képzési rendszeréhez. Casper Shih egy-
kori elnök kétségkívül meg van győződve az oktatás prioritásáról: „Az oktatás
ideális célja az kellene legyen, hogy az emberekbe belenevelje a tanulás képes-
ségét. Azt tanítsa meg, hogyan kell tanulni, ne pedig azt, hogy mit kell tanulni,
és a tanulási lehetőségek végtelenné válnak.”20 Úgy tekint az új tanulási mód-
szerek elterjedt használatára — beleértve a „tanulást a szívvel, éppen úgy, mint
a fejjel” — mint kulcstényezőt Tajvan 21. században elfoglalt helyét illetően.
479
 Modell egy
tanuló szervezet számára*
Átfogó
Átfogó fókuszálás
fókuszálás aa jövõre
jövõre
beleértve
beleértveaajövõt
jövõtmeghatározó
meghatározódolgokat,
dolgokat,aatanulás
tanulásforradalmát,
forradalmát,aa
gondolkodás
gondolkodásforradalmát
forradalmátés
ésaz
azazonnali
azonnalikommunikáció
kommunikációforradalmát.
forradalmát.

Kettõs
Kettõs vezetõi
vezetõi fókusz
fókusz
Irányítás:
Irányítás:rövid
rövidtávú
távúcélok
célokkitûzése
kitûzéseésésmegvalósítása
megvalósításamásokon
másokon
keresztül;
keresztül; Vezetés: még nagyobb célokkallétrehozni
Vezetés: még nagyobb célokkal létrehozniés
ésösztönözni
ösztönözni
egy
egyúj,
új,önmagát
önmagátfejlesztõ
fejlesztõjövõképet.
jövõképet.

AA közösségi
közösségi kultúra
kultúra
Mindenki
Mindenkilelkes
lelkestanuló.
tanuló. Mindenki
Mindenkipozitív
pozitívközremûködõ.
közremûködõ.
Mindenki
Mindenki tanár,mentor,
tanár, mentor,edzõ.
edzõ. Mindenki
Mindenki önirányítottamenedzser.
önirányította menedzser.
Mindenki
Mindenkikreatív
kreatívgondolkodó.
gondolkodó. Minden
Mindenrészvényes
részvényesrésztvevõ.
résztvevõ.

Képzés
Képzés és
és fejlesztés
fejlesztés
Mindenkinek
Mindenkineksegíteni
segítenikitûzni
kitûzniés
éselérni
elérnisaját
sajátszemélyes
személyescéljait
céljait
csakúgy,
csakúgy, mint a közösségi célokat. Nem szükséges,hogy
mint a közösségi célokat. Nem szükséges, hogy
valamennyi
valamennyitréning
tréningspecifikus,
specifikus,munkával
munkávalkapcsolatos
kapcsolatos
készségekhez
készségekhez vezessen. Elég, hahozzájárul
vezessen. Elég, ha hozzájárulaatudás
tudás
megszerzésének
megszerzésénekkészségeihez
készségeihezés ésaatanulás
tanulástanulásához.
tanulásához.

Kommunikációs
Kommunikációs hurok
hurok
Tegyük
Tegyükkönnyûvé
könnyûvéaz azösszes
összesfontos
fontosinformáció
információlétrehozását,
létrehozását,
leegyszerûsítését
leegyszerûsítését és tárolását, továbbátegyük
és tárolását, továbbá tegyükazt
aztmindenki
mindenki
számára
számára azonnal elérhetõvé. Jutalmazzuk meg azembereket
azonnal elérhetõvé. Jutalmazzuk meg az embereket
gondolataik
gondolataikmegosztásáért.
megosztásáért.Szabaduljunk
Szabaduljunkmegmegaa
„Nem mi találtuk ki” szindrómától!
„Nem mi találtuk ki” szindrómától!

A modellt Gordon Dryden hozta létre a brit

The Burton Group Plc. számára, a John Hoerner
vezérigazgatóval folytatott tárgyalások alapján.

480
481 Az Inventec tipikus példája Tajvan új, tanulás-alapú iparágainak. Egyik leg-
újabban kifejlesztett szoftver termékük a Dr. Eye (Dr. Szem), amely angol szö-
veget kínaira, és kínait angolra fordít. Termékeit olyan gyorsan értékesíti, hogy
az Inventec további 1600 programozót vett fel, hogy személyzettel lássa el üze-
meit a kínai szárazföldön.
❑ Britanniában az ország egyik legöregebb gabonaőrlő malma Yorkshire-
ben a modern hatékonyság modelljévé vált azáltal, hogy összekötötte az új tré-
ningmódszereket „a feje tetejére állított” vezetéssel. 1990-ben Rank Hovis Selby
malma teljesített a legalacsonyabb szinten a csoportból, veszteséges volt, és ször-
nyű ipari kapcsolatokkal rendelkezett — már azon voltak, hogy bezárják.
Ma személyzetének valamennyi tagja társvezetőként tekint önmagára, tel-
jesítményük személyenként 85 százalékkal nőtt, a fogyasztói panaszok 66 szá-
zalékkal csökkentek, a malom nyereséges, és megnyerte az Országos Képzési
Díjat, valamint az Ipari Társaság speciális díját az „emberi potenciál felszabadí-
tásáért”.
A Rank Hovis egykori Országos Képzési Vezetője, David Buffin, szerint
a kulcs az, hogy „mindenkit bevonjanak az egyszerű dolgok szenvedélyes alkal-
mazásába”.21
❑ John Hoerner, a The Burton Group vezérigazgatója, egyetértene ezzel.
Ő vezeti Britannia egyik vezető kiskereskedelmi láncát, melynek 3 milliárd dol-
láros forgalma, 44 000 fős személyzete és hat üzletlánca van, több mint 600
kereskedelmi egységgel, beleértve az óriási Debenhams leányvállalatot a maga
88 áruházával.
1995-ben Hoerner elindított egy programot, hogy megváltoztassa a Burton
közösségi kultúráját. Abban az évben ő és más brit vállalatok 400 vezetője részt
vettek egy egynapos tervezési szemináriumon az „új millenniummal” kapcsolat-
ban, amelyet az egyik brit vezetés-fejlesztő és tréning cég, a gyorsított tanulás
módszereire specializálódott Speakers International szervezett. Az előadók: Gor-
don Dryden a jövőt meghatározó dolgokkal kapcsolatban és Stephen Covey A
kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása* című könyvének témájában. A másik
fő tevékenység: egy interaktív, gyorsított tanulási, üzleti játék A sivatag királyá-
nak aranya volt, a döntéshozási készségek csiszolása céljából, amelyben minden
csapat közép-keleti ruhát viselt.
Hoerner és a Burton társvezetői úgy döntöttek, hogy 1996-ban megismétlik
a gyakorlatot valamennyi vezető képviselőjük bevonásával. Azóta számos prog-
ramot vezettek be, hogy a vállalatban mindenütt elterjesszék a kultúrát.

* magyarul megjelent 2004-ben a Bagolyvár Könyvkiadó gondozásában

481
 Nyolc lépés a tanuló szervezet felé
1. lépés: A lehetõségek átfogó képének vizsgálata.
Figyeljük meg a jövõ modelljeit!
2. lépés: Mi történik? Becsüljük fel a jelenlegi valóságot!
Emeljük ki a negatívumokat! Mi az, ami nem
szolgál minket? Az elégedetlenség
visszajelzésként szolgál.
3. lépés: Mit akarunk helyette vagy ráadásként?
Álmodjunk! Alkossunk víziót! Fókuszáljunk rá!
4. lépés: A környezet vizsgálata. Mik a forrásaink? Vajon
biztonságos-e a munkahelyünk (vagy az
életünk) a gondolkodáshoz? Igazítsuk
viselkedésünket a szándékainkhoz!
5. lépés: Tegyünk érte! Tisztázzuk a végeredményeket,
tegyük azokat specifikussá! Valamennyi érzék-
szervünk bevonásával vizualizáljunk!
Használjunk Személyes Tanulási Akciótervet!
6. lépés: Másokhoz való igazodás. Alakítsuk ki az
egymástól való kölcsönös függõség kör-
nyezetét! Nyerjünk támogatást! Építsünk cso-
port-struktúrákat! „Mindenki tanít valakit.”
7. lépés: Értékelni, áttekinteni, ünnepelni. Elértük
célunkat? Sikeresek voltunk? Mennyire sikere-
sek? Csoportosítsunk át, ha szükséges!
8. lépés: Kezdjük elölrõl a folyamatot! Sokszorozzuk
meg sikereinket!
JEANNETTE VOS*
*A Tanuló Szervezet mûhely, Gallivare, Svédország, 1996.

482
483 A csoport Dorothy Perkins női ruházati üzletláncában például több mint
500 leányvállalat van. Minden leányvállalat igazgatója és valamennyi területi és
regionális menedzser elvégezte a Speakers International csúcsteljesítmény tré-
ningjét. Sétáljunk be az egyik tréning-ülésre, és valószínűleg filigrán menedzser
asszonyokat fogunk látni, amint csupasz kézzel vékony deszkákat hasítanak ketté,
zsonglőrködni tanulnak, és új memóriatréning technikákat fejlesztenek ki.
Kim Morton személyzeti igazgató szerint: „Azt akarjuk, minden emberünk
rájöjjön, hogy lehetséges olyan képességeket kifejleszteni, amelyek túlmutatnak
azokon, amelyeket lehetségesnek tartottak.”22
Az ő vállalata az innovációs technikák és a Kaizen folyamatos javulás mód-
szereit használja a tréningeken, hogy növelje az ötletek utánpótlását a 6000 fős
személyzet valamennyi tagjának bevonásával.
1996-ban három különböző kísérletben, amelyben a gyorsított tanulás mód-
szereit alkalmazták, az áruházi eladások három hónap alatt 10 százalékkal nőttek.
Az 1995-96-os teljes kereskedelmi évben a Dorothy Perkins 6,6 millió dolláros
nyereségét 25 millió dollárra növelte. A teljes Burton Group egész évi profitját
54 százalékkal, 246 millió dollárra növelte.23
„Természetesen mindezt nem tulajdoníthatjuk csupán a tréningnek —
mondja John Hoerner. — De az új módszerek használatának képessége a me-
nedzsment és a személyzet készségeinek javításában kétségkívül kulcstényező.
Ez elsősorban a vezető képviselőket érinti, mind a hosszú távú vezetés, mind
pedig a rövid távú irányítás kombinálásával kapcsolatban. Érinti a közösségi kul-
túrát, ahol mindenkit arra bátorítunk, hogy élethosszig tanuló és kreatív, önirá-
nyított menedzser legyen. Érinti a tréning- és fejlesztési programokat, amelyekkel
speciális eredmények érhetők el valamennyi résztvevő csoport és egyén esetében.
És ez maga után vonja a hatékony kommunikációt, így képesek vagyunk meg-
duplázni azon újításainkat, amelyek működnek.”24

Az iskola mint üzleti vállalkozás

Alvin Toffler író úgy határozta meg a tudást, mint „a legjobb üzleti befek-
tetést.”25 És ahol az egyetemi tudást már összekötötték az innovatív vállalkozás-
sal, az eredmények megváltoztatták a világot. A Stanford Egyetem vállalkozása
mint a Szilíciumvölgy legfőbb szellemi bázisa, az M.I.T. Media Labje, valamint
az óriási Japán vállalatok és egyetemeik közötti kötelékek a legátütőbb példák.
Ma számos iskola és főiskola ebbe az irányba mozdul el. A Mt. Edgecumbe
High School Alaszkában az egyik modell. Egy másik a két brit vállalkozótól,
Peter és Paul Templetontól származik. Családjuk két magánfőiskolát működtet
Londonban, a Lansdowne-t és a Duff Millert, amelyek szintén bevezették a gyor-
483
Megváltoztatni
a módot,
ahogyan a
világ tanul.
EGY TANULÓCSOPORT
KÜLDETÉSNYILATKOZATA*

A küldetésnyilatkozat a Lansdowne College által vezetett

kutatóközpont ötnapos „elvonulása” során született meg
Soto Grande-ben, Spanyolországban, 1996, május.

484
sított tanulás módszereit. És oktatási bázisukból kiindulva létrehoztak néhány
„stratégiai szövetséget”.
485 Ma a Stephen Covey’s Center for Principled Leadership brit franchise társ-
tulajdonosai. Továbbá partnerei a Speakers International cégnél dolgozó Andrew
Hughes-Hallett és Alex MacPhail közösségi fejlesztés specialistáknak és rendez-
vényszervezőknek. Fast Forward nevű leányvállalatuk audiokazettákat és jegy-
zeteket gyárt — amelyeket a fő vizsgáztatók hoztak létre — annak érdekében,
hogy segítsék a főiskolai hallgatókat a záróvizsgák letételében. A főiskolák sze-
mélyzete és a Speakers International együtt dolgozik azon, hogy a gyorsított ta-
nulás technikáit felhasználva más programokat is kifejlesszenek. A Speakers In-
ternational egyik társvállalata — a The Catalyst Group — azonnali hozzáférhe-
tőséggel rendelkezik valamennyi aktuálisan nyomtatásban lévő könyv adatbázi-
sához, így azonnal felfedezhetik a támogatást nyújtó könyveket, kazettákat és az
önfejlesztés, a vezetés és a tanulás más forrásait.
A Lansdowne College tanári személyzetéből kilenc főt elröpített az 1996-os
International Alliance for Learning konferenciájára Orlandóba, Floridába. És a
főiskola facilitátor specialistákkal is rendelkezik, akik a társvállalatoknál szemi-
náriumokat és műhelyfoglalkozásokat tartanak.
A Lansdowne elsős diákjainak felajánlanak egy egyéni tanulási stílus fel-
mérést. A kurzusokat az egyéni képességekhez szabják. A közösségi kliensek
számára pedig elérhetővé teszik a munkastílus felmérését.
A Templeton csoport közreműködésével létrejött egyik tipikus kooperatív
megállapodás alapján Birminghamben, Angliában, több száz közösségi ügyfél ve-
hetett rész 1996-ban, egyik reggel 7 órakor egy interaktív műholdas bemutatóban.
Az Egyesült Államokból sugározva jelenítették meg Stephen Coveyt, Tom Peterst
és Peter Senge-t, akik megosztották nézeteiket a holnap világának kihívásaival
kapcsolatban, és azonnal megválaszolták a különböző országok tucatjaiból érkező
kérdéseket.
A világ különböző részein körülbelül 220 000 üzletember vett részt ebben
az interaktív eszmecserében. Paul Templeton szerint ez jól szemlélteti azt a le-
hetőséget, hogy bevonjuk a világ legjobb tanárait bármilyen korú diákok tanítá-
sába bárhol a Földön.26
1996 májusában Templetonék főiskolájuk és társvállalataik 20 kulcstagjával
részt vettek egy ötnapos „elvonuláson” Spanyolországban, hogy megnézzék, mi-
képpen tudják katalizátorként felhasználni az új tanulási módszereket. Peter
Templeton felvázolt egy mintát, hogyan lehetne összekapcsolni „mindenkit, aki
részt akar venni egy virtuális tanuló vállalatban való utazásban”.27 És az ötödik
nap végére a csapat a kulcslépések lényegével kapcsolatban a következő külde-
tésmeghatározásban foglalta össze mindezt: „Megváltoztatni a módot, ahogyan
a világ tanul.”
487
485
 Legmélyebb félelmünk nem az,
hogy alkalmatlanok vagyunk.
Legmélyebb félelmünk az,
hogy mérhetetlen hatalommal rendelkezünk.
Fényünk, nem pedig sötétségünk
rémiszt bennünket a legjobban.
Azt kérdezzük magunktól:
Hogy jövök én ahhoz, hogy ilyen briliáns,
nagyszerû, tehetséges és mesés legyek?
Valójában miért is ne lehetnél?
Isten gyermeke vagy!
Szerény viselkedésed
nem szolgálja a világot.
Semmi értelme összezsugorodni
csupán azért, hogy más emberek
ne érezzék bizonytalannak
magukat a társaságodban.
Azért születtünk,
hogy Isten dicsõségét megvalósítsuk,
amely bennünk rejlik.
És nem csak néhányunkban; ott van mindenkiben.
És amint hagyjuk saját fényünket ragyogni, öntudatlanul
másoknak is engedélyt adunk arra, hogy ugyanezt tegyék.
Amint megszabadulunk saját félelmeinktõl, jelenlétünk
automatikusan felszabadít másokat is.

MARIANNE WILLIAMSON
A Return For Love*
(Viszonzásul a szeretetért)
*Kiadja a HarperCollins, New York.
(Megjegyzés: E szöveget gyakran Nelson Mandelának
tulajdonítják, aki Dél-Afrika elsõ fekete miniszterelnökeként
ezt idézte az 1994-es székfoglaló beszédében.)

486
Tizenötödik fejezet: Cselekedj!

Hogyan állhat bármely ország — sőt akár még

Te is — a tanulási forradalom élére?!

Most Te következel. A Tanulás Forradalmát Te is formálhatod.

Mára csaknem minden megvalósítható, amit az idealista álmodók valaha is
elképzeltek. A tudás, amellyel létrehozható a világ első igazán tanult társadalma,
már létezik. Ez a tanulási forradalom akkor fog a leggyorsabban kivirágozni, ha
összhangban fejleszti az alábbi összetevőket:
❑ Óvodáskori fejlesztő és szülőket képző programok bevezetése.
❑ Az interaktív kommunikációs technológia elterjesztése.
❑ Az elérhető legjobb tanulási módszerek kiválasztása.
❑ Iskola-üzlet kapcsolatok és kezdeményezések erősítése.
❑ A tanári továbbképzések elsődlegessége.
❑ Jövőbe látó kormányzati vezetés biztosítása.
❑ Az élethosszig tartó tanulás filozófiává alakítása.
❑ Minden nemzet saját kultúrájának erősségeire való építkezés.
❑ A diákok bátorítása, hogy legyenek tanárok is, ne csak tanulók.
A már létező modellek működés közben mutatják be ezt a forradalmat.

A szingapúri központosított tanulási modell

A központosított kormányzat szintjén a szingapúri kormánynak a legna-
gyobb kihívást sikerült legyőznie.
489 Mestertervüket már bemutattuk: egy 1,5 milliárd dolláros program kereté-
ben vezették be a világ legjobb oktatási technológiáját az iskolákba és a társa-
dalomba. Ezt felhasználva új készségeket tanítanak meg, nagy hangsúlyt fektetve
a kreatív gondolkodásra és az élethosszig tartó tanulásra. Olyan pozitív lépéseket
is beépítettek a programba, amely a szegényebb családokból érkező tanulók szá-
mára biztosít előnyöket. Szingapúr társadalma természetesen erősen centralizált:
erős kormányzati vezetéssel és nagyon fegyelmezett konformitással. Iskoláinak
487
 Egy modell
a 21. századi iskola számára
J Elejétõl fogva úgy tervezzük az iskolát mint az önirányított
érdeklõdés és felfedezés központját!
J Körültekintõen válasszuk meg a hivatott igazgatót!
J Az igazgató az iskola filozófiája iránt elkötelezett,
kiváló tanári kart válasszon!
J A 400 000 új-zélandi dollár értékû alapítási adományt
fordítsuk világszínvonalú IT források beszerzésére!
J Úgy tervezzük meg a számítógépeket, videó-felvevõket
és a multimédiát, hogy támogassák a tanulási filozófiát!
J Állítsunk fel többszörös intelligenciaközpontokat,
amelyek megfelelnek valamennyi tanulási stílusnak!
J De Bono Hat Gondolkodást segítõ Kalap módszerét már a
korai években sajátíttassuk el, hogy kiépítsük a kreatív
készségeket!
J Minden tanár részére biztosítani kell
saját laptopot és internetes csatlakozást!
J Minden tanuló legyen tanár, és fordítva!
J Építsünk ki meleg, személyes és multimédiával támogatott
otthon-iskola közötti beszámolási kapcsolatokat!
J Alakítsunk ki üzleti kapcsolatokat!
J Kapcsoljuk össze az iskolákat a világban, Kínától Amerikáig!

Tahatai Coast Primary School, Új-Zéland*

*Papamoa, Bay of Plenty, Új-Zéland. A kiemeléseket Mark Beach igaz-
gató és Raewyn Baldwin-Denton What’s So Special About Tahatai
Coast? (Mi olyan különös a Tahatai partvidéken?) címû cikke nyomán
foglaltuk össze (1997 június); más szerzõk is ellátogattak az iskolába.
Mark Beach e-mail címe: markb@tahatai.school.nz

488
csupán töredéke működik függetlenül. És ezek közül az egyik, a Raffles Girls
School, úgy gondolja, hogy a kormány által 2002-re kitűzött célok legtöbbjét
már elérte. Üljünk le a rágózó, energikus igazgatóval, Carmee Limmel az irodá-
jában, és megtapasztalhatjuk azt a lelkesedést, amely a Rafflest az állam csúcs
középiskolájává alakította.
Számítógépét bekapcsolva fél órát fordít arra, hogy a Raffles honlapját be-
mutassa: az Outward Bound kurzusokon résztvevő gyerekek százairól készült
színes fotókat; azokat, akik tanulmányutakon vettek részt Kínában és Ausztráliá-
ban; azokat, akik széleskörű számítógép programokat készítenek; a teljes iskola
közösségszolgálati projektjeit; az Interneten szörföző valamennyi diákot. A mas-
sachusettsi John Eliot School igazgatójához, Miriam Kronishoz hasonlóan, Car-
mee Lim is a holnap iskolavezetőinek megtestesítője: józan ésszel és szikrázó
energiával, amelyek az iskolák önirányított tanulóközpontokká alakításához szük-
ségesek.

A decentralizált új-zélandi modell

A decentralizált gazdaságra az egyik legjobb példa Új-Zélandból szárma-
zik. 2700 állami és magániskolája közül ma valamennyit független, szülőkből
kiválasztott gondnokság irányít. És a közérdek a kiválóságért folyó verseny.
Menjünk be a Tahatai Coast School iskolába Papamoán, az Északi Sziget
Bay of Plenty térségében, és megfigyelhetjük, mi történik, amikor a „jövő isko-
láját” nulláról indulva tervezik meg. Amikor a bejárathoz hajtunk, azt gondoljuk,
hogy egy gazdag kaliforniai farmjellegű, magán öröklakás komplexumhoz érkez-
tünk.
Menjünk be bármelyik osztályterembe, és azt fogjuk találni, hogy a diákok
a Howard Gardner-féle, többszörös intelligencia szerint felosztott csoportokban
dolgoznak olyan tanárokkal, akik valamennyi tanulási stílust figyelembe veszik.
Valamennyi teremben megtalálhatjuk de Bono Hat Gondolkodást Segítő Kalap-
jának anyagát. És minden osztályterem összeköttetésben áll az egész világgal:
műholdon, kábelen és interaktív hálózaton keresztül.
Mark Beach újító igazgató és személyzete alaposan végigtanulmányozta az
Egyesült Államokat és Kanadát, hogy új ötletekre tegyenek szert. Szerinte a Ta-
hatai Coast School egy másik nagy „plusz” miatt szerencsés: egy új éra iskolá-
jaként tervezvék meg. És képes volt a személyzetet úgy megválogatni, hogy meg-
feleljenek az új filozófiának. „Az első tíz állásra” — mondja — „200 jelentke-
zőnk volt, ezért kivételesen jó embereket tudtunk kiválasztani.”1
491 Új iskolaként a Tahatai Coast 216 000 dolláros alapítási adományt kapott.
Ebből a legtöbbet „a költségvetésből finanszírozott high-tech cikkekre” fordította.
Sok egyéb dologra azonban saját magának kellett előteremtenie a pénzt. És mint
489
 Egy svéd modell a jövõhöz
J Építsünk iskolát a gyerekek számára hároméves
kortól: „Egy nem hétköznapi iskolát a hétköznapi
gyerekek számára”.
J Legyen a mottó: „Egy csirkéket és számítógépeket
értékelõ iskola” – ötvözve a természetet a világ legjobb
technológiájával.
J A sokféle intelligencia koncepciójára építsünk, így az
oktatás minden egyes tanuló számára testre szabott
lesz, mivel egyedi adottságaikra és képességeikre épít.
J Állítsunk fel egy „Tudás Portált” az információs tech-
nológia központjaként, a következõ három ággal:
G Multimédia kommunikációs és
termelõközpont.
G Multimédia kiadó, amely tananyagokra
specializálódott.
G Tréning központ a tanárok és azok számára,
akik gyerekekkel foglalkoznak, különös
hangsúllyal az új technológiára.
J Hozzunk létre két másik projektet, hogy támogassuk az
élethosszig tartó tanulás koncepcióját:
G Egy „falak nélküli iskolát”, így a tanulók vál-
tozatos tapasztalatokon keresztül tanulhatnak.
G Egy multimédia központot, hogy családi és
közösségi forrásként cselekedhessünk.

A Jólét Reneszánsz: Az új svéd modell*

*Helen H. Wallenberg és Michael S. Bogolea könyve,
kiadja a The Carpe Vitam Foundation, (Lemshaga, 13461
Ingaro, Svédország), amely a projektet irányítja.

490
sok más iskolánál, itt is azt találjuk, hogy az iskola legnagyobb anyagi forrása
Új-Zéland fő telefonos társaságával, a Telecommal létesített együttműködésből
származik. A Tahatai a Telecom területéhez tartozó iskola. Ez azt jelenti, hogy
a „család és barátok”-ként megjelölt távolsági hívásokból származó jövedelem
5%-át az iskolának adományozzák. De ezek az adományok csak azoktól az ott-
honoktól és vállalatoktól érkeznek, amelyekkel az iskola leszerződött. Így tehát
a program segít kifizetni az iskola számítógépeit, és személyesen bevonja a kö-
zösséget a közvetlen költségvetésbe és a tanulási folyamatba.
1999-ben az új-zélandi oktatási minisztérium a 23 modelliskola egyikeként
jelölte meg a Tahatait, amelyek helyszíni, személyzetfejlesztő tréningközpontok
lehetnek az információs technológia terén. Ezek a központok közel egyenletesen
helyezkednek el Új-Zélandon — egy olyan országban, amelynek területe meg-
egyezik Oregonéval —, így együttesen képesek kielégíteni az igazgatók és a ta-
nárok szükségleteit a szigetország egész területén. Ez a „Navigátor Iskolák” mo-
delljének adaptációja, amelyet nagy sikerrel alkalmaztak Victoria államban,
Ausztráliában.

Új svéd modellek
A svéd újítók megkísérlik ötvözni a vállalkozói készségeket egy decentra-
lizált jóléti állam legjobb alkotóelemeivel.
Ingemar és Gunilla Svantesson svéd kiadók például A tanulás forradalmát
„védőernyőként” használják más könyvek elindításához. Cégük számos nemzet-
közi specialistát hozott Svédországba olyan szemináriumokra, amelyek Vos si-
keres előadásait követték.
Helena W. Wallenberg még továbbment, és tervet készített a „jólét rene-
szánszáról”. Ez a terv „olyan alternatívát támogat, amely a jólét filozófiáját úgy
alakítja át, hogy a jólétre való jogosultságot a jólét felelőssége, az oktatási szem-
pontból függő helyzetet a tudásra való jogosultság váltsa fel.”2 Kollégáival,
Michael S. Bogoleával és másokkal, létrehozta a The Carpe Vitam Foundationt.
Az alapítvány létrehozta a jövő iskolájának modelljét, egy multimédia kiadó vál-
lalatot, egy vállalati közösségbe ágyazott közösségi oktatási központot és egy
tanárképző központot.
Új iskolájukat — a The Lemshaga Barnakademit — úgy tervezték meg,
mint „egy különleges iskolát a hétköznapi gyerekek számára” — egy „csirkéket
és számítógépeket értékelő iskola”, amely összeköti a természetet a legjobb tech-
nológiával. Tanulói három és 15 év közöttiek. Már hároméves kortól kezdik őket
bevezetni a nyelvek, a matematika és a biológia világába. Az iskola számos as-
pektusát Howard Gardner többszörös intelligenciával kapcsolatos koncepcióira
alapozzák.
491
A tanítás mûvészete
abban rejlik,
hogy a gyerekeket
bevezetjük önmaguk
tanításának
mûvészetébe.
HELENA H. WALLENBERG és
MICHAEL S. BOGOLEA*
*The Welfare Renaissance: The New Swedish Model
(A jólét reneszánsza: az új svéd modell),
kiadja a The Carpe Vitam Foundation, Lemshaga,
13461 Ingaro, Svédország.

492
493 A következő projekt egy „Tudás Portál: egy falak nélküli iskola, ahol meg-
próbáljuk integrálni a hetedik, nyolcadik és kilencedik osztályokat a főiskolával,
és ténylegesen elvinni a gyerekeket munkahelyekre, tantermekbe, nyelvintéze-
tekbe, tornatermekbe stb. egy sokkal inkább valóság alapú oktatás megteremtése
érdekében.” Az alapítvány „egy mindenki számára nyitott, közösség-alapú média
központon” is dolgozik. „Az elképzelés szerint ez lesz az alapja annak, hogy
összekössük a közösség valamennyi iskoláját és családját.” Helena Wallenberg
most azzal kapcsolatban próbálja meggyőzni a vállalatokat, hogy szerezzenek
adóhitelt annak érdekében, hogy be tudjanak fektetni a „vállalkozói zónákba”,
amelyeket az élethosszig tartó tanulás központjai köré kívánnak felépíteni.
Lund városában, Svédország déli részén, 38 viszonylag új, iskoláskor előtti
foglalkozást szolgáló központ és három kombinált koragyermekkori és elemi is-
kola található, amelyeket egy Pysslingenként ismert csoport működtet. A projek-
tet magánvállalkozásként tartják nyilván, és a helyi hatóságokkal együttműködve
dolgoznak azon, hogy magas szintű nevelést biztosítsanak. „A cél az — mondja
Monica Lundberg vezető —, hogy kombináljuk a közszféra legjobb célkitűzéseit
— az igazságos eloszlást — a magánvállalkozások legjobb törekvéseivel: a ha-
tékonysággal.”3
Monica Lundberg szerint az üzlet-iskola modell olyan hatékonynak bizo-
nyult, hogy sok helyi önkormányzat — amelyek gondnokságában a svéd isko-
láztatás működik — a Pysslingenhez fordul annak érdekében, hogy önkormány-
zati programjukat irányítsák. A Pysslingen létrehozott egy integrált, kombinált
koragyermekkori, elemi iskolát a csökkent képességű gyermekek számára is,
összekötve a gyorsított tanulási módszereket a testedzés új módszereivel.

A tanúsítvány-modell
Svédországban a tanárképzésnek az a módja is érvényesül, amely a köny-
vünkben bemutatott legjobb módszereket egyesíti, ezért képesített „tanulás for-
radalma” gyakorlókká válhatnak.
Több mint 25 000 svéd tanár végezte el a társszerző, Vos, tréningjét. Leg-
többen egy rövid műhelymunkában vettek részt, de sokan egyhetes kurzusokra
is jártak.
A Gullivare iskolákból — a svéd Északi-sarkkör körzetéből — például 45
tanár vett részt Jeannette Vos Első Modul képesítő programján 1997-ben. Közü-
lük tizenöten végezték el a Második Modult — a csoportdinamikával kapcsolat-
ban, és a Harmadik Modult — a tananyagtervezéssel kapcsolatban.
1998-ban két záró modulon vettek részt a haladó technikákkal kapcsolatban.
És elnyerték a képesítést arra, hogy más tanárokat képezzenek ki hasonló mód-
szerekre. Jeannette Tanulás Forradalma Akadémiája ma hasonló modulokat indít
évente San Diegóban, Kaliforniában, csakúgy, mint Svédországban.
493
 Egy Alma (Apple) a tanulóért!
A West High School (Columbus, Ohio, USA) az
Apple Classrooms of Tomorrow (A jövõ Apple
osztálytermei) projekt eredeti modellje, amely
1985 óta mûködik, hogy a számítógépes
tevékenység hatását vizsgálja különféle
tanítási környezetekben.
Az iskola 1200 diákja közül évente 120 vesz részt
a speciális ACOT kurzusokon, amelyben a tanítási
és tanulási csúcsmódszereket összekötötték a
világ legjobb információs technológiájával.
És a puding próbája az evés.
Az iskola többi tanulója közül mindössze a
végzettek 15 százaléka megy fõiskolára,
míg 30 százalékuk már korán lemorzsolódik.
Az ACOT tanulók 90 százaléka megy fõiskolára,
a lemorzsolódási arány pedig nulla.

DAVID C. DWYER
Education & Technology*
(Oktatás és technológia)
*Kiadja a Jossey-Bass kiadó, San Francisco, és az Apple Press, az
ACOT elsõ évtizedének összefoglalásaként. Dr. Dwyer, aki az ACOT
kutatást vezette és a programot irányította az évtized nagy részében,
egyike a könyv szerkesztõinek.

494
A testületi vezetés modelljei
495
A vállalatok világában is bővelkednek a modellek:
❑ Az Andersen Consulting cég egyeteme St. Charlesban, Illinoisban mű-
ködik, ahol a világ legnagyobb vezetői tanácsadó cége évente több mint 400 mil-
lió dollárt költ belső személyzeti tréningekre — felhasználva a legújabb multi-
médiát és interaktív esettanulmány modelleket.
❑ Stan Shih Acer Groupja 7 millió dolláros hozzájárulással létrehozta a
The Acer Foundationt.
❑ Az Egyesült Királyság legnagyobb vállalata a British Telecommunica-
tions egy ötéves, kilenc számjegyű, millenniumi projektet indított annak érdeké-
ben, hogy Britannia 60 milliós lakosságát bevonja a jobb kommunikációba.
❑ Az Apple Computers pedig az egyik leghosszabb partneri viszonyt ala-
kította ki a vállalatok és az iskolák világával.
Az Apple Classrooms of Tomorrow (ACOT) projekt 1985 óta működik
Amerikában. És számos eredménye lenyűgöző.4
Az eredeti ACOT modell a West High School Columbusban, Ohióban mű-
ködik, iskolaként egy iskolában. Az iskola 1200 diákja közül 120 végez itt évente.
Az iskola diákjainak 15 százaléka folytatja tanulmányait főiskolán. Az ACOT
tanulók között ez az arány természetesen 90 százalék.
A Los Angeles megye délnyugati részén — egy nagyon szegény területen
— működő Bell High School tanulói több mint 100 díjat nyertek multimédia
ACOT programjuk kulcselemeként elkészített saját videóikkal.
A Lincoln High School, San Joseban, Kaliforniában, egy helyi televíziós
csatornával és a rendőrséggel dolgozott együtt, hogy úttörő munkát végezzen a
digitális fényképezés terén. Tanulói a NASA tudósaival működtek együtt, hogy
létrehozzanak egy interaktív, oktató CD-ROM-ot a világűr szívre kifejtett hatá-
sairól.
Azonban e nagyszerű példák ellenére Amerika — a világ leggazdagabb
nemzete — továbbra is a lehetséges legnagyobb kontrasztokat mutatja: annak
ellenére, hogy cégeik vezető szerepet játszanak az információs szoftver és hardver
területén az oktatási rendszer tarka képet mutat, a briliánstól a szörnyűségesig.
Ezzel ellentétben az olyan vállalatok, mint a Microsoft, az Oracle, a Hewlett-
Packard és a Netscape, az azonnali kommunikáció teljes területét forradalmasít-
ják. És közülük sokan tanuló szervezetté forradalmasítják vállalatukat.
497 Jack Welch, a GE vezérigazgatója, esetében azt láthatjuk, hogy — amint
azt ő maga nevezi — egy tanuló kultúrát épít abban az erősen változatos válla-
latban, amelyet Thomas Edison alapított több mint 100 évvel ezelőtt. És amint
Robert Slater a Jack Welch and the GE Wayben a vállalat vezetőjét idézi: „Ami
495
 A vezérigazgató
álma a GE számára:
„Remélem,
ez lesz a
legnagyobb
tanuló intézmény
a világon.”
JACK WELCH
A GE vezérigazgatója*
*Idézi Robert Slater a Jack Welch and The GE Wayben
(Jack Welch és a GE útja), kiadja a McGraw Hill, New York.

496
a vállalatok közül kiemeli a GE-t, az egy olyan kultúra, amely a tanulási lehe-
tőségek határtalan forrásaként használja fel a széles diverzitást és az ötletek tár-
házát, amelyek szélessége és gazdagsága egyedülálló a világ vállalatai között. E
kultúra szívét annak megértése jelenti, hogy egy szervezet tanulási képessége,
valamint a tanultak gyakorlatba történő gyors átfordítása alapvető versenyelőnyt
jelent.”
Társai egyöntetűen Welchet választották meg Amerika leginkább köztisz-
teletben álló vállalati igazgatójának. Mielőtt átvette a vállalatot, a General Electric
bevételeinek 80 százaléka a hagyományos elektromos és elektronikai gyártásból
származott. És amint azt az előző fejezetben láthattuk, ma már 80 százalék szol-
gáltatások értékesítéséből, képzésekből és finanszírozásból folyik be. Slater kér-
désére, hogy a GE a maihoz hasonlóan fog-e kinézni 20-30 év múlva, Welch a
következőt válaszolta: „Kétlem. Remélem, ez lesz a legnagyobb tanuló intézmény
a világon.”

Az ajándékozó modell
Azt gondoljuk, hogy a Netscape Interneten ingyenesen hozzáférhető szoft-
ver koncepciója lesz az egyik legnagyobb áttörés a tanulási programok átadá-
sának forradalmasításában: add oda ajándékba — és a tartozékokat add el.
Az Internet teljes kultúrája egy olyan nyitott környezet köré épült fel, ahol
az emberek a világ minden táján ingyenesen osztják meg a tudást. Egyetemi ku-
tatók évek óta arra használják fel ezt, hogy információt cseréljenek, tehát a jövő
mintája készen áll.
Meggyőződésünk, hogy a legkomplexebb számítógépes programokat hama-
rosan egy központi internetes portálon fogják tárolni, és bárki azonnal elérheti
azokat egy tévékészülékhez kapcsolt „hálózati számítógépen” — bárhogy is ne-
vezzük — vagy egy kombinált TV-PC-n keresztül.
Arról is meg vagyunk győződve, hogy a jövőbe vezető egyik utat az jelenti
majd, hogy a világ legjobb tanárainak képességeit kombinálják az interaktív mul-
timédia forrásokon keresztüli elérhetővé tételükkel az egész világ számára. Bár-
mely iskolarendszer, amely nem ezt a koncepciót fejleszti, le fog maradni, és
túlszárnyalják majd más egyéni, valamint vállalati kezdeményezések.

Az internetes értékesítés modellje

Az Internet azonban nemcsak az információcserében nagyszerű; egyre in-
kább hathatós, új módszert jelent a tanulási termékek eladására is.
497
 A Tanulás Forradalma:
modell a holnap tankönyvei,
CD-ROM-jai számára
Ez a könyv már önmagában is
megtestesíti a gyorsított tanulás
néhány alapelvét.
A baloldali lapokat úgy tervezték meg,
hogy egyaránt szolgálhassanak a
lényeges pontok áttekintéséül,
valamint lemásolva poszterekként is.
A tanulás forradalma címû CD-ROM
még továbbviszi a koncepciót.
A CD-ROM a poszter oldalak színes,
vetíthetõ prezentációit tartalmazza, az
alábbi jellemzõkkel:
J 16 különbözõ prezentáció
hangkísérettel.
J 300 színes dia.
J Bármely PC vagy Apple Mac gép
CD-ROM meghajtóján lefuttatható.
A CD-ROM segítségével:
J Valamennyi audiovizuális prezentá-
ciót megtekinthetjük
számítógépünkön, vagy használ-
hatunk egy multimédia projektort
az osztálytermi vagy a nyilvános
bemutatóhoz.
J Kiválaszthatjuk bármelyik diát, és
kinyomtathatjuk színesben tinta-
sugaras vagy lézernyomtatón.
J Átvehetjük a CD-ROM tartalmát
számítógépünk merevlemezére.
J A diákat keverhetjük a saját-
jainkkal, ha Microsoft PowerPoint
bemutatót szeretnénk készíteni.
498
J A diákat más alkalmazásokkal is
keverhetjük, mint például a klip art
enciklopédia.
J Új információkkal frissíthetjük fel
diáinkat az Interneten keresztül.
J Elérhetõvé tehetjük a CD-ROM-ot
valamennyi diák számára, egyéni
számítógépeken vagy az iskola
saját Intranet hálózatán keresztül.
A könyv/CD-ROM csomag ideális mul-
timédia formátum a „jövõ könyvei”
számára.
Az ilyen formátumban elkészített
tananyaggal a tanárok és az egyetemi
oktatók
J készíthetnek „gyorsított tanulás”
tankönyvet valamennyi diák
számára egy bizonyos kurzuson;
J elérhetõvé tehetik a professzionális
színes dia- és videokazetta bemu-
tatókat nagyképernyõs kivetítõn;
J összefoglalót adhatnak a kulcs
pontokról mind színes poszterek,
mind tartós emlékeztetõk for-
májában;
J Valamennyi tanuló számára biztosí-
tani tudják a tényekhez és az
illusztrációkhoz való hozzáférést,
hogy azokat saját tanulási
projektjükben is alkalmazhassák.
És mindezt a hagyományos 35
milliméteres diák vagy az írásvetítõk
költségeinek csupán a töredékéért.
 1997 májusára a Dell Computers az Interneten keresztül napi 1 millió dol-
láros eladást ért el, és 1999 elejére ez a szám már napi 18 millió dollár volt.
499 A „virtuális könyvterjesztő vállalatok”, mint például az Amazon az Egyesült
Államokban, az Internet Book Shop és a Blackwells Angliában, ma címek millióit
kínálják az online rendelés számára. Azt jósoljuk, hogy ez a modell lesz a tanulás
forradalmának egyik legsikeresebb kereskedelmi alkalmazása.

Az üzlet-tanár-multimédia modell
Az üzleti világ és az oktatás között lévő gátak gyorsan le fognak omlani,
és ez egyúttal az egyik elengedhetetlen része is az áttörésnek.
Ismét az újító Új-Zéland kezdeményezései nyújtanak modelleket:
❑ Wendy Pye kiadó Új-Zéland egyik legtehetősebb üzletasszonya lett.
Miután megvált a New Zealand News Ltd-től — amikor egy befektető cég átvette
annak vezetését —, létrehozta a Sunshine Books (Napfény könyvek) sorozatot.
Ezek filozófiája: megtanítani a gyerekeket olvasni. Elméleti alapja: Új-Zéland
részletes olvasási kutatása. Szerzői a világ legjobbjai közül valók, kezdve Joy
Cowley-vel és June Melserrel. Az áttörést, Wendy Pye vállalkozói éleselméjűsége
mellett, az jelentette, hogy televízió produkciós kapcsolat alakult ki közte, Brian
Cutting — olvasásszakértő és valamikori tanárképző főiskolai tanár — és Tom
Parkinson, a televíziós hálózat úttörője között.
Ez vezetett a The Magic Box (A mágikus doboz) televíziós sorozat létre-
hozásához, amelyet ma az Egyesült Államok tanulási csatornája hétfőtől péntekig
sugároz 15 millió néző számára, előmozdítva a könyvek eladását. A Sunshine
Booksból a mai napig 85 millió példányt adtak el.5 A Sunshine vezetőnek számít
az Interneten keresztül történő tanulásban is. A cég olyan hétévesekkel büszkél-
kedhet, akik online szerkesztik saját könyveiket, olyan országokban és államok-
ban, mint például Dél-Afrika, Alaszka, Új-Zéland, Szingapúr, Lengyelország, Ka-
nada és Amerika.
❑ Jerome és Sophie Hartigan, szintén Aucklandből, kisgyerekek számára
készült, Jumping Beans nevű testi és agyfejlesztő programjukat franchise háló-
zattá alakítják, és Beanie-t könyv és televíziós rajzfilm karakterré fejlesztették,
aki a tanulás fő alapelveit közvetíti.
❑ Barbara Prashnig Creative Learning Companyje Aucklandben, Új-Zé-
landon, tipikus példája a jó oktatási kutatás, az innovatív multimédia termék és
az Internet között hamarosan létrejövő kapcsolatoknak. Új Working Style Analy-
sis6 (Munkastílus-elemzés) tesztje elérhető a hálózaton. Saját stílusunk megálla-
pításához letölthetünk egy kérdőívet, kitölthetjük, és olcsón megrendelhetjük a
számítógépes eredményt.
499
 Akik
tudnak
tanítani,
azok tanítanak.
Akik
nem tudnak,
azok elõadást
tartanak.
DAVID PERRY*
*Alapító, Overseas Family School, Szingapúr;
felfrissítve George Bernard Shaw eredeti idézetét:
„Akik tudják, csinálják. Akik nem tudják, tanítják.”

500
501 ❑ Egy másik új-zélandi vállalkozó, David Perry, külföldön kamatoztatta
tehetségét. Szingapúrba hívták, hogy mentsen meg egy iskolát a csődtől, később
visszament, és létrehozott egy sokkal nagyobbat. Az egykori szingapúri tanár-
képző főiskola épületeiben általa létrehozott Overseas Family Schoolnak ma 1700
diákja van, és olyan vezetése, amely modell lehetne a világ számára.
Az állásért folyamodó tanárok számára elküldenek egy példányt A tanulás
forradalmából, hogy megismerjék az iskola átfogó filozófiáját. David Perry azon-
ban hangsúlyozza: „Nem próbáljuk megmondani a jó tanároknak, hogyan tanít-
sanak. Ehelyett világos megkülönböztetést teszünk a tanítási és a vezetési funk-
ciók között. Sok időt szánunk arra, hogy a világ különböző tájairól kiválogassuk
a tehetséges tanárokat. A vezetés pedig biztosítja számukra az összes forrást,
amely a kiváló tanárok számára ahhoz kell, hogy kiváló munkát végezzenek.”7
És ez azt jelenti, hogy minden tanár 100 százalékosan koncentrálhat minden
egyes gyermek természetes képességeinek kibontakoztatására. A világ különböző
tájairól érkező tanulókkal az iskola úgy néz ki, mint egy mini Egyesült Nemzetek.
És az is.
Az Overseas Family School koragyermekkortól kezdődően a középiskolás
szintig fogad tanulókat, valamint egy főiskola szintű kampusz kifejlesztésén is
dolgozik, a California State Universityvel — a világ legnagyobb tanárképző fő-
iskolájával — együttműködésben.

Az alapítványi modell
Az „alapítványi modell” különféle változatai is utat mutatnak — többnyire
üzleti vállalkozások adományaiból alakulnak, az Egyesült Államokban működő
Ford és Carnegie Foundations által felállított eredeti mintát követve.
❑ Britanniában a Royal Society for the encouragement of Arts, Manufac-
tures and Commerce (A művészeteket, a kézműipart és a kereskedelmet támogató
liga) négyéves, egész nemzetre kiterjedő mozgalmat indított: Kampányt a Tanu-
lásért. Elnöke Sir Christopher Ball. Célja: „A kultúra megváltoztatása és az Egye-
sült Királyság »tanuló társadalommá« történő fokozatos átalakítása.” Ball ehhez
egy személyes víziót is hozzátesz: „Minden egyén rendelkezzen egy Személyes
Tanulási Akciótervvel (SZTA), valamennyi szervezet váljon tanuló szervezetté,
és mindenki elérhesse a rendelkezésre álló tanulási lehetőségeket — legyen akár
az iskolában, főiskolán, egyetemen, munkahelyen vagy otthon.”8
❑ Amerikában a Johnson Foundation — Johnson Wax szponzorálásával
— a Britain’s Education 2000 Foundationből létrehozta a John Abbottot, hogy
támogassa az új tanulási módszerek kutatását.
503 ❑ Ismét Új-Zélandról származik egy szokatlan hibrid a pénzügy, a bank-
501
Az új modell:
hogyan tegyük
lehetségessé a
lehetetlent.
És mi
ezt tesszük.
HANS HAAKONSAN
Telenor, Norvégia*
*Szerzõi interjú, Norvégia.

502
ügylet és a nemzetköziesítés gyors változásainak eredményeként. 100 éven át
új-zélandi közösségek birtokolták a „megbízott” takarékbankokat, amelyek a nye-
reségüket azon közösségek között osztottak fel, amelyeket kiszolgáltak. De ami-
kor a kormány az 1980-as években az új-zélandi bankokat bekapcsolta a nem-
zetközi versengésbe, az Auckland Savings Bank igazgatósága merész döntést ho-
zott: bankjaik 75 százalékát eladták az ausztráliai Commonwealth Banknak. A
350 millió új-zélandi dollárból megalapították az ASB Jótékonysági Alapítványt,
és a világon mindenütt befektettek. Ma ők Új-Zéland legnagyobb érdekszövet-
kezete, amely évente dollármilliókat fizet ki nagy oktatási, kulturális és jótékony-
sági projektekre.*

A nemzetközi konferencia modellje

Az új tanulási és oktatási módszerekről szóló nemzetközi konferenciák
újabb kaput biztosítanak a jövőbe.
Szingapúr egyike volt azon 44 országnak, amelyek delegátust küldtek az
Arthur Andersen cég 1997-es Learning for the 21st Century (Tanulás a 21. szá-
zadért) konferenciájára, Chicagóba. A szingapúri delegátusokat leginkább az Ok-
tatási Minisztérium és az Országos Számítógép Bizottság választotta ki.
A szingapúri kormány 1997 közepén minden iskolaigazgatót és igazgató-
helyettest befizetett az ország területén megrendezésre kerülő, egyhetes Nemzet-
közi Konferenciára a Gondolkodásról. És az előadók, mintha csak a Ki kicsodá-
ban olvasnánk a kreatív gondolkodás úttörőiről: Howard Gardner a Harvardról;
Robert Sternberg a Yale-ről; Edward de Bono Angliából; Reuven Feuerstein Iz-
raelből; Luis Machado Venezuelából, az Emberi Értelem Fejlesztésének egykori
minisztere; David Perkins a Harvardról, továbbá a gondolkodás-fejlesztés olyan
úttörői, mint Paul MacCready, Robert Sylwester és Richard Paul — vala-
mennyiüket azért hozták Szingapúrba, hogy stimulálják a kreatív gondolkodás
mozgalmát.

A „tanuló szervezetek” modellje

Vállalatok százai látják előnyét a tanulás új módszereinek a vállalat tanuló
szervezetté való alakításában.
❑ A norvég Telenor telekommunikációs vállalat a gyorsított tanulás tech-

* A társszerző Dryden és Lesley Max 2 millió új-zélandi dolláros adományt kapott az ASB Jóté-
konysági Alapítványtól 1990-ben, hogy létrehozzák a Pacific Foundationt. Ebből legtöbbet a
„Where To Now?” (Akkor most merre?) televíziós sorozatra és egy sor új-zélandi szülőképző
programra fordítottak, amely magában foglalt egy kísérleti projektet a szülőképzés, valamint az
iskoláskor előtti és az egészségügyi központ egyesítésére.

503
 The Learning Web (A tanuló hálózat)
Egy „nyitott egyetem” a világhálón, amely az információ áramlását koordinálja az iskolák, az
egyetemek és az élethosszig tanulók között. Szervezheti egy Tanuló Hálózat Alapítvány vagy
részvényesként egy vállalat néhány iskolával.

Tanulóhálózat A hálózati termék Tréning- Kiadói Tanulóhálózat

szolgáltatás laboratóriuma hálózat hálózat boltok
Számítógépeket, Termékfejlesztési Különálló, de egy- Könyvek, CD-k, Nemzetközi franchi-
intranet rendsze- központok az máshoz kölcsönö- CD-ROM-ok, lézer se kiskereskedelmi

504
reket és multimédia egyetemekhez, sen kapcsolódó diszkek, videók, egységek, amelyek
termékeket illetve vállalatokhoz specialisták: egye- tévéprogramok és azonnal teljesítik a
értékesítõ és kar- kapcsolódva, sek tanárokat és tanfolyami anyagok honlapon reklámo-
bantartó vállalatok beleértve a kocká- trénereket képeznek kiadása; plusz inter- zott oktatási termé-
iskolák, egyetemek, zati tõkét biztosító ki az új tanulási netes és nyomtatott kekre, tanfolyamokra
vállalatok és otthoni társaságokat is, módszerekre, míg Tanulóhálózat ma- és programokra vo-
felhasználók részére. az exportok finan- mások a multimédia gazinok. natkozó megrende-
szírozásához. és számítógépes léseket.
Halmaz modell egy

forrásokkal teszik
ugyanezt.
„tanuló iparág” számára

e könyv kiadóinak cége – létrehozásához vezetett.

A diákok multimédia termékeket állítanak elõ az iskolában és a fõiskolák kísérleti vállalataiban

A valódi modell összesûrítése, amely a The Learning Web Ltd. –

nikáit használja 18 000 fős személyzetének fejlesztésében. A tanulás forradal-
mának norvég fordítását és Peter Senge Az ötödik alapelvét használják fel mo-
dellként. A Telenor két vezető tisztségviselőt — Hans Haakonsant és Earnst Ri-
sant — küldött el képzésre a társszerző Vos egyik tíznapos, San Diego-i mű-
helyére. Teljes programjuk előzetes felmérési tesztjében résztvevő valamennyi
alkalmazottja számára megvásárolta A tanulás forradalmát. És egy évvel később
még több trénert küldött Vos műhelyeire.
Haakonsan szerint a Telenor ma „a szabályok helyett az értékekre fóku-
szál.”9 Az alapértékek a „felelősség, a tisztelet, a kreativitás és az integritás”. És
a kulcsértékek a „fogyasztói megelégedettség, a jó alapelvek, a jó csapatmunka
és a hosszú távú fejlődésre való fókuszálás”.
Szerinte az egyik legnagyobb kihívás a megfelelő mentális modellek fel-
építése. Például? „Hogyan kell a lehetetlent lehetségessé alakítani — és mi ezt
tesszük.”
A gyorsított tanulás módszereit egyre több amerikai vállalat is adaptálja. A
Center for Accelerated Learning (Gyorsított Tanulás Központ) Lake Genevában,
Wisconsinban, például az alábbi eredményekről számol be:
❑ Judy Authier a Cooperators Insurance-nél azt mondja: „A gyorsított ta-
nulásba való befektetésünk tízszeresen megtérült.”10
❑ Randy Atkins, a Kimberly-Clark’s-nél, azt mondja: „A gyorsított tanu-
lás a legjobb tréningbefektetés, amelyet szervezetünk valaha megtett.”11
❑ Az Intel egyik tanfolyamán az egyik gyorsított tanulás tanfolyam részt-
vevői 507 százalékos tudásbeli növekedést értek el, összehasonlítva a „normál”
tréning módszerek 23 százalékával.12
❑ Egy utasbiztosítási cég képviselői egy számítógépes rendszert tanul-
mányoztak; a gyorsított tanulási módszert alkalmazók 67%-ának sikerült a felső
negyedben végeznie, míg a hagyományos módszerekkel tanulóknál ez a szám
csak 14% volt.13

A „halmaz” modell
Valamennyi közül a halmaz modell az egyik legjobb, amellyel bármely
kisebb ország vagy állam a legtöbbet profitálhat a tanulás forradalmából.
Ezt a megközelítést a Harvard Business School, és különösen Michael Por-
ter professzor széleskörűen támogatja, aki azt bizonyítja, hogy az iparágak leg-
jobban a „kiválóság halmazai” körül fejlődnek.14
Ennek legkiemelkedőbb példája a kaliforniai Szilíciumvölgy. Ez a kiválóság
Stanford Egyetem, különösen Fred Terman professzor, Bill Hewlett, David Pa-
ckard, Bob Noyce és a Fairchild Semiconductort eredetileg létrehozó mérnökök
briliáns irányítása mellett sugárzott szét. Példájukat hasznos hozadékként a Szi-
505
 Múltunkból
újratanuljuk a legjobbat
Amint azt Konfuciusz már 2500 évvel ezelõtt mondta:

J Vegyítsd össze a legjobb újat a legjobb régivel!

J Csinálva tanulj!
J Használd osztályteremként a világot!
J Használd fel a zenét és a költészetet
a tanulásban és a tanításban!
J Az elméletet vegyítsd a gyakorlattal!
J Azt tanuld meg, hogyan kell tanulni,
ne csak a tényeket!
J Vedd figyelembe a különbözõ
tanulási stílusokat!
J Építs ki jó értékeket és viselkedést!
J Biztosíts egyenlõ esélyeket mindenki számára!

CHEN JINGPAN
Confucius as a Teacher*
(Konfuciusz mint tanár)
*Kiadja a Foreign Language Press, Peking, Kína.

506
líciumvölgyben lévő szinte valamennyi vállalat, és Amerika szerte sok más vál-
lalat is átvette.
507 Szingapúr egy másik példával szolgál. Kormányuk a több milliárd dolláros
nemzeti nyugdíjalapot arra használta fel, hogy sok high-tech iparágat finanszí-
rozzon és nagylelkű adócsökkentést biztosított, hogy 3000 nemzetközi vállalatot
vonzzon a városállamba.

A kínai „Vissza a gyökerekhez!” modell

A legizgalmasabb modellek egyike, ha egy társadalom saját kultúrájának
erősségeit igyekszik újra felfedezni. Éppen ezért Kína az egyik legizgalmasabb
ország a világon, amelyet ma meglátogathatunk. Valószínűleg nincs olyan társa-
dalom, amelynek „tanulási etikája” erősebb lenne, mint Kínáé. Nincs még egy
ilyen nagy, fejlődő ország, amely ennyire az űrkorszak kommunikációs világa
felé sietne; 2001-re Kína eléri az Egyesült Államokban lévő Internetes csatlako-
zások számát. És emellett Kína azon is munkálkodik, hogy összeházasítsa a „há-
lózati intelligenciát” saját hagyományaival és gyökereivel.
Ily módon a mai leghatékonyabb tanulási módszereket fedezik fel újra, ame-
lyeket Konfuciusz és közvetlen követői — különösen Mencius — tanítottak elő-
ször, 2500 évvel ezelőtt. Számos kritikusa Konfuciusznak tulajdonítja a kínaiak
túlzott belefeledkezését a vizsgákba, elfogadva, hogy ő elsősorban azért szorgal-
mazta azokat, hogy az ország uralkodójának főbb tanácsadói érdemben kiválaszt-
hatók legyenek. Sok más gondolata azonban napjainkban még inkább érvényes,
mint abban az időben, amikor Kína leghíresebb, korai tanítójává vált:
❑ Konfuciusz sürgette az új elképzelések régi, bizonyított koncepciókkal
való ötvözését.
❑ Demokrata volt — és társadalmi reformokat akart bevezetni az oktatá-
son keresztül.
❑ Mélyen hitt a „cselekedve tanulásban”.
❑ Konfuciusz az egész világot osztályteremként használta. Nem iskolai
keretek között tanított.
❑ Széleskörűen alkalmazta a zenét és a költészetet mind a tanulásban,
mind pedig a tanításban.
❑ Úgy gondolta, hogy a tanulás megtanulása éppen olyan fontos, mint az
információk elsajátítása.
❑ Úgy gondolta, hogy mindenki különböző tanulási stílussal rendelkezik,
és a tehetséges tanároknak figyelembe kell venniük az egyéni különbségeket.
❑ Erősen hitt az értékek és az udvarias viselkedés fontosságában, amelyek
még mindig a kínai iskoláztatás két kulcs jellemzőjének számítanak.15
507
Az emberi agy:
ugródeszka,
amelyrõl
a zsenialitás
varázslatos
világába
ugorhatunk.
DILIP MAKURJEA
Superbrain*
(Szuperagy)

*Kiadja az Oxford University Press, Szingapúr.

508
509 Az eredeti „Tanulás Forradalma” fontosabb elveit ő már sokféle módon
terjesztette, és mi csak újra felfedeztük azokat. Kössük csak össze ezeket a tra-
dicionális igazságokat a legújabb agykutatás eredményeivel, valamint az azonnali
kommunikáció legújabb fejleményeivel, és eljutunk ahhoz a lehetőséghez, hogy
ismét Kína vezesse a világot.
És talán ez nem is meglepő. A kínaiak több mint 2000 éve a világ legkorábbi
gyorsított tanulási „eszközével”, a golyós számológéppel vagy suanpannal tanul-
ják a matematikát. A mozgatható gyöngysorokkal összeadhatunk, kivonhatunk,
szorozhatunk és oszthatunk, az egyszerű egységektől egészen a trilliókig. A ma-
tematika tanításának másik két nagyszerű „tanulási eszközét” — a kártyákkal és
a dominóval való játékot — szintén Kína fedezte fel évszázadokkal ezelőtt. Csak-
úgy, mint a papírt és a nyomtatást.

Alkosd meg saját modelledet!

De hát miért várnál valaki másra, amikor magad is megalkothatod saját
modelledet?
❑ Szingapúrban Dilip Mukerját, az indiai születésű, egykori hajózási igaz-
gatót, annyira lenyűgözték az új tanulási módszerek, hogy most garantálja: öt
nap alatt bárkit megtanít arra, hogy kompetens szabadkézi rajzművésszé váljon,
felhasználva a Betty Edwards által kifejlesztett módszereket, amelyeket a Dra-
wing on The Right Side of the Brain (Bevonva a jobb agyféltekét) c. könyvben
illusztrált. Elfogadja a kormánynak a magánszektor „tanulási forradalmába” való
bevonásával kapcsolatos kihívását azáltal, hogy diákok, szülők és tanárok szá-
mára tanítja az elmetérképezés, a szupermemória, a hatékony olvasás és a krea-
tivitás kulcs alapelveit.
❑ Ausztráliában a világ egyik leghatékonyabb facilitátora, a perthi Glenn
Capelli, sokat merített a tanulás forradalmának kutatásából, és az eredmények
nagy részét átalakította dalokká, televíziós forgatókönyvekké és interaktív válla-
lati és iskolai tréningprogramokká. Vitaindító témái illusztrálják egyedi megkö-
zelítését: A humorral és az egészséggel kapcsolatban: amit az almalétől tanulunk;
A változással való foglalkozás: amit az esőcseppektől tanulunk; Folyamatos ja-
vulás: amit a békáktól tanulunk; Entheos — a lelkesedés ereje: amit az optimiz-
musból tanulunk; Ha annyira okosak vagyunk, hogy lehet, hogy olyan hülyék
vagyunk?; amit a bálnáktól tanulunk; A művészet és a tudomány kapcsolata:
amit a zabpelyhes dobozoktól tanulunk.16
❑ Aucklandben, Új-Zélandon, Kristine A. McLaren, iskolai tanár, kidol-
gozott egy teljes Integrált Olvasási Programot kisgyerekek számára, és könyvelő
férjével együtt a program nemzetközi marketingjéről is gondoskodnak.
❑ Dunedinben, Új-Zélandon, az Otago Egyetem személyzetének néhány
kulcs tagja összegyűjtötte a számítógépen és Interneten keresztül történő tanulás
509
Mit tettél ma,
amit a világon
senki más
nem tett meg?
Iskolai felirat a West High Schoolban
(Columbus, Ohio, U.S.A.)*

*A felirat az iskola Apple Classroom of Tomorrow

(ACOT) helyszínén található.

510
országukban megjelenő legjobb példáit. Ma könyvsorozatként adják ki azokat az
Otago University Press közreműködésével. A legújabb: Net-Working; Teaching,
Learning & Professional Development with the Internet (Hálózati munka: Taní-
tás, tanulás és szakmai továbbképzés az Internettel), amelyet a Hong-Kong-i szü-
letésű Dr. Kwok-Wing Lai, az egyetem neveléstudományi tanszékének egykori
tanára szerkesztett.
511 ❑ Kanadából Lane Clark nemzetközi hírnévre tett szert azáltal, hogy szak-
értőként tanárokat képez ki a világ legjobb tanulási módszereinek és a világ leg-
jobb interaktív, digitális technológiáinak az ötvözésével. Személyzetfejlesztő mo-
dellje főleg a téma-alapú, vizsgálódó tanulásra épül, bemutatva azt, hogy a diákok
miképpen tudják felhasználni a digitális technológiát az információ megszerzé-
sében. Egy tipikus hónap során nagy valószínűséggel személyzetfejlesztő tanfo-
lyamokon találhatjuk meg őt Kanada és az Egyesült Államok iskoláiban, a Ta-
hatai Coast Schoolban Új-Zélandon és Nyugat-Ausztráliában, ahol számos tan-
folyamot tart a Center for Excellence in Education (Az oktatásban való kiválóság
központja) számára.
❑ A új-zélandi Christchurch városából további példa származik azzal kap-
csolatban, hogy mit lehet elérni, amikor a tanulókat a saját módjuknak megfelelő,
saját stílusuk szerinti, saját tempójukban haladó tanulásra ösztönzik.
Amikor a társszerző Dryden 1991-ben elkészítette hatszor egyórás televíziós
dokumentumfilmjét a világ tanulási áttöréseiről, a leginkább lenyűgöző egyéni
példák Christchurchből származtak. A malajziai-kínai szülők gyermeke, Michael
Tan, abban az évben középiskolai matematikát tanult — hétéves korában. Év
végére letette Új-Zéland csúcs középiskolájának vizsgáit — amellett, hogy sza-
badidejében pingpongozott, kosárlabdázott, zongorázott és a családi számítógé-
pen dolgozott. Apja, Choon Tan, egy szerény mérnök, azt bizonygatta, hogy
„mindez csak szeretetből jön, igazán”.17
Amikor Jeannette Vos 1994-ben visszatért Christchurch-be a Canterbury
College of Education — a város tanárképző egyeteme — vendégelőadójaként és
egy műhely facilitátoraként, együtt vacsorázott az egyik résztvevővel, Chrystal
Witte-tel, a 11 éves Daniel Witte édesanyjával. Sok tanár úgy utalt Danielre,
mint akinek magatartási problémái vannak. Azonban vacsora közben egy egészen
másmilyen történet került felszínre. Négyéves korában Daniel megépített egy
elektromos áramkört. Kilencéves korában betört édesapja irodai számítógépébe.
Azonban az általános iskolában folyamatosan bajba került, amíg csak szülei nem
találtak megnyilvánulási alkalmakat tudományos hajlamára. Jeannette nézete sze-
rint tehetséges volt, csak unatkozott. Chrystal és férje ezzel nyilván egyetértett.
És a nagy áttörést akkor érték el, amikor a Papanui High School beleegyezett,
hogy a 12 éves Daniel beiratkozhat a középiskola negyedik osztályába.
513 1995 végére öt ösztöndíjas vizsgát tett le, és megnyerte az iskola fizikai
511
 Most pedig
menj,
és változtasd
meg a világot!
CHARLES KRAUTHAMMER
Time magazin*

*Az 1993. június 28.-i évnyitó beszédére épült esszé,

McGill Egyetem, Montreal, Kanada.

512
kitüntetését. 1996 elején Christchurch vezető újságja, a The Press, a következőről
számolt be: „A legtöbb 13 éves jövő héten kezdi el a középiskolát. Daniel Witte
az egyetemet fogja elkezdeni. Bár túl fiatal ahhoz, hogy csekkönyve, jogosítványa
legyen vagy szavazhasson, Daniel mégis beiratkozott a Canterbury Egyetemre,
hogy villamosmérnöknek tanuljon. Ötös bizonyítvánnyal ösztöndíjat nyert.”18
1999 közepén Christal Witte a következőről számolhatott be: „Daniel teljes
erőbedobással dolgozik, és negyedikes korában megszerzi villamosmérnöki dip-
lomáját. Igazán csodálatos látni és érezni lelkesedését, szenvedélyét és motivá-
cióját abban a munkában, amelyet magának választott.”19
Choon Tanhoz hasonlóan, Witte-ék — akinek nagyobbik fia, David, Új-
Zéland minden idők legfiatalabbjaként szerzett tudományos fokozatot — szintén
úgy gondolják, fiuk „nem zseni, csak szenvedélyes”. Szerintük minden gyermek
jobban teljesítene az iskolában, ha saját ritmusuk szerint haladhatnának. „Ha
ugyanabban a rendszerben folytatta volna, amelyben volt — mondja Stephen Wit-
te —, valószínűleg figyelem deficit zavar szindrómát vagy valami hasonlót diag-
nosztizáltak volna nála.”
A christchurchi Hagley Community College mind Michael Tan, mind Da-
niel Witte számára megadta az esélyt, hogy középiskolás szinten tanulhassanak.
Christine Ward és Jan Daley kitűnő könyve — a Learning To Learn (A
tanulás tanulása) — a gyorsított tanulási módszereknek a christchurchi Casmere
High Schoolba való bevezetésén alapul.
És A tanulás forradalma első kiadását a South Pacific egyetemi marketing
oktatók konferenciáján, a Lincoln Egyetem közelében indították útjára.
Tehát bárki, bárhol lehet katalizátor: az üzletben, az iskolában, egy közös-
ségben vagy a családban. Annak kell lennie, mivel a bizonyítékok elsöprőek:
❑ A világ egy olyan interaktív kor felé rohan, amely megváltoztatja min-
den vonatkozását annak, ahogy kommunikálunk, tanulunk, élünk, dolgozunk és
játszunk.
❑ Ezek a változások teljes újragondolását követelik annak, ahogyan tanu-
lunk: ahogyan újra lángra lobbantható a tanulás iránt érzett lelkesedésünk, ame-
lyet kiskorunkban magunkévá tettünk; ahogyan a tanulást folytathatjuk, és újra
tanulhatunk egy egész életen át; ahogyan ugyanezt a stimulációt biztosítani tudjuk
az utánunk következőknek; és ahogyan pozitívan átformálhatjuk a világot.
❑ Az eszközök itt vannak. Az idő eljött. A forgatókönyv mindannyiunké,
hogy megírjuk — vagy eltáncoljuk, vagy elénekeljük, vagy eljátsszuk, vagy le-
rajzoljuk, vagy zenekarra alkalmazzuk.
A világot bárki bevezetheti a 21. századba. Miért ne éppen Te lennél az?

513
518
Megjegyzések, fejezetenkénti bontásban
8. fejezet: A tanulás mélyben rejlő
lényege
1. Bevezetés. 22.
2. Kiadja az R.S.A., London (1990).
3. Children in Crisis, jelentés, Fortune
International (1992. augusztus 10.).
4. 8.3
5. 6.10
6. Georgi Lozanov, Suggestology and
Outlines of Suggestopedy, Gordon and
Beach (1978).
7. Joseph Romanos, Makers of Champi-
ons: Great New Zealand Coaches, Mills
Publications, Lower Hutt, New Zealand
(1987).
8. Tom Peters, Thriving on Chaos, Pan
(1989).
9. G.D. személyes látogatása a Hewlett-
Packardnál a Silicon Valley főhadiszállá-
sán (1981).
10. Toshihiko Yamashita, The Panaso-
nic Way, Kodansha (1987).
11. 8.8
12. Akio Morita, Made in Japan, Signet-
Dutton (1986).
13. G.D. és J.V. látogatása az Andersen
Consulting University-n, St. Charles. III.
(1998).
14. Robert Slater, Jack Welch and the
GE Way, McGraw-Hill (1999).
15. 3.10.
16. A Northview Elementary School-ról
származó információk eredetileg MacNeil
Lehrer, Schools in America-ból származ-
nak (1990). Az évfolyamokkal kiegészí-
tett adatokat Dr. Yunk bocsátotta a szer-
zők rendelkezésére (1993).
514
17. 8.16.
18. Minden információ G.D. személyes
interjújából származik.
19. Robert C. Christopher, The Japane-
se Mind, Pan (1984).
20. Jeannette Vos Japánban szerzett ta-
pasztalatai, amelyre a Stanford Univer-
sity Japan Project Fellow kutatás során
tett szert (1991).
21. Katherine Lewis, Cooperation and
Control in Japanese Nursery Schools, ki-
adja a Cooperative Education Review
(Vol. 28, No. 1, 1984).
22. 8.19.
23. John Naisbitt, Megatrends Asia, Si-
mon & Schuster (1996).
24. 8.23.
9. fejezet: Az igazi tanulás: gyors
és mókás
1. G.D. gyűjtötte össze az információt
a Guggenheim Schoolról, miközben a
Where To Now? programhoz készített vi-
deofelvételeket Chicagóban (1990), és
amelyet J. V. interjúja követett Nancy El-
lissel, a Guggenheim új igazgatójával
(1993).
2. Accounting is Easy, bemutatja a Ni-
mai & Partners, 23 Grand Central Ave.,
Hallet Cove, Adeline 5158, Australia.
3. A Beverly Hills High School francia
programja a Network tévémagazin prog-
ramjában, Sydney (1990).
4. A liechtensteini Tony Stockwell 240
játéka tanításhoz, amelyet magánkliensek
számára szerkesztett. Összefoglalóját lásd
az Accelerated Learning in Theory and
Practice-ben, EFFECT, Liechtenstein
(1992). A könyvet a Lozanov-féle prezen-
tációs formában írták.
5. The Great Pacific Century Marketing
Game, amelyeket G.D. szerkesztett, és
amelyet a The Ideas Revolution része-
ként adaptálnak.
6. Az adatokat szemináriumi regisztrá-
ciók szolgáltatták.
7. Andrew Smith szerkesztése, Personal
Effectiveness Consultants Ltd., P.O. Box
33385, Takapuna, Auckland, New Zea-
land.
8. J. V. egyike a program facilitátorai-
nak, amelyet Dr. John Grassi szervez.
9. Glenn Capelli szemináriumáról,
SALT Convention, Minneapolis, MN.
(1992).
10. 9.4.
11. Interjú G.D.-vel, Washington D.C.
(1990).
12. G.D. interjúja a Sodertalji High
Schoolban, Svédország (1990).
13. G.D. interjúja, San Francisco, Cali-
fornia (1990).
14. Stockwell könyvében, 9.4.
15. Capelli Attitude kazettája, True
Learning Center, Perth, Australia.
16. 4.3.
17. 4.3. foglalja össze.
18. 9.13.
19. 4.3.
20. Sheila Ostrander és Lynn Scroeder
a Superlearning-ben, Dell (1969) arról
számolnak be, hogy néhány tanuló 3000
szót tanult meg egy nap alatt. Lozanov
8.6 pontban jelzett hivatkozásában 1000-
1200 szóról számol be naponta, 96,1%-os
előhívás mellett (lásd a táblázatot a 308.
oldalon). E könyv társszerzői Bulgárián
kívül sehol nem találtak hiteles kutatási
bizonyítékokat az 1000-1200-nál maga-
sabb adatokra.
21. 4.3.
515
22. A 9.4.-es könyv.
23. 9.13.
24. 4.3.
25. Interjú G.D.-vel (1990).
26. 9.1.
27. 9.3.
28. Dr. Dhorithy eredményeinek írott
elemzése, amellyel Dr. Palmer szolgált.
29. Beszélgetés J.V.-szal (1993).
30. Interjú J.V.-szal (1996).
31. Interjú J.V.-szal (1996).
32. Leo Wood által nyújtott összefogla-
ló az iskolai eredményekről (1996).
33. Lyall Watson, Supernature, Coro-
net. G.D. háromórás interjúja Lyall Want-
sonnal a Radio 1-nél, Auckland, New
Zealand, 1973 (továbbá egy interjú
Glenn Domannal Melbourne-ben, Austra-
lia, 1974), amely kezdeti katálizátorként
szerepelt G.D. kutatásához, és végül eh-
hez a könyvhöz vezetett.
34. 9.20.
10. fejezet: A tanulási stílusnak
megfelelő oktatás
1. A Learning and Teaching Styles and
Brain Behavior hírlevélből, Association
for Supervision and Curriculum Develop-
ment and the Oklahoma State Depart-
ment of Education, Oklahoma (1988).
2. Survey of Research on Learning
Styles, In: Education Leadership (Vol.
46, No. 6, March 1989).
3. 4 és 5. 10.1.
6. Howard Gardner, Frames of Mind,
Basic Books (1983).
7. Lloyd Geering, In The World Today,
Allen & Unwin and Port Nicholson
Press, Wellington (1988).
8. Michael Grinder, Righting The Edu-
cational Conveyor Belt, Metamorphous
Press (1989).
9. Rita Dunn, Jeffrey S. Beadry and An-
gela Klavas, Survey of Research on Lear-
ning Styles, in Educational Leadership
(Vol. 46, No. 6, pages 53-58).
10. 10.9
11. Dunnék kutatásának egyik összefog-
lalásából, Learning and Teaching Styles
and Brain Behavior, kiadja az Associati-
on for Supervision and Curriculum Deve-
lopment and the Oklahoma Department
of Educational Newsletter (1988).
12. Interjú G.D.-vel (1999).
13. Creative Learning Company honlap-
ja: www.clc.co.nz
14. Anthony Gregorc, An Adult’s Guide
to Style, Gabriel Systems, Maynard,
Mass. (1982).
15. A tesztet Anthony Gregorctól vettük
át, bár ebben a formájában először itt je-
lent meg: Bobbi DePorter, Mike Herna-
cki, Quantum Learning, Dell Publishing
(1992).
16. A 10.15 pontnál jelzett könyvből
adaptálva.
17. Robert Sternberg, Beyond I.Q.,
Cambridge University Press, U.S.A.
(1985).
18. Howard Gardner, The Unschooled
Mind, Basic Books (1991).
522
11. fejezet: Gyors felzárkózás
1. A Children in Crisisből, Fortune In-
ternational (1992. augusztus 10.)
2. 3.11.
3. 7.10.
4. Helen Keller, The Story Of My Life,
Doubleday (1954); Helen E. Waite,
Valiant Companions:Helen Keller and
Anne Sullivan Macy, Macrae (1959);
Norman Richards, Helen Keller, Child-
ren’s Press (1968).
5. Thomas Armstrong, In Their Own
Way, J. P. Tarcher (1987).
6. Brigette Allroggen, Munich Institute
516
of Technology, in Three In One Con-
cepts Newsletter, Three In One Concepts,
Burbank, CA. (1993).
7. Kathy Carroll, interjú J.V.-szal
(1993).
8. Gordon Stokes and Daniel Whitesi-
de, One Brain: Dyslexic Learning Correc-
toin and Brain Integration, Three In One
Concepts, Burbank, CA. (1984).
9. Paul and Gail Dennison, Brain Gym,
Edu-Kinesthetics, Ventura, CA. (1988).
10. A Sierra Vista Junior School ered-
ményei megjelentek a Diffusing Dyslexiá-
ban Lee Wasserwaldtól, a speciális okta-
tás tanárától, az 1985. évi Grant Results
Reportban, amely hozzáférhető a Three
In One Concepts — en keresztül, Bur-
bank,CA.
11. G. D. videóinterjúk Hartigans- szel
(1996).
12. Renee Fuller, In Search of the I.Q.
Correlation and Ball-Stick-Bird Series,
Ball-Stick-Bird Publications, Stony Bro-
ok, New York; és a Beyond I.Q., Fuller
egyik cikke, amely az ő munkáját sum-
mázza, az In Context magazinban (1988
telén).
13. Elizabeth Schulz, A Long Way To
Go, cikk az American Teacher magazin-
ban (1993. február).
14. Négyperces olvasási program, és
Donna Awatere idézete a Pacific News-
ból, a Radio Pacific magazinjából, Auck-
land, New Zealand (1981).
15. Interjú G. D.-vel (1991).
16. A The New Zealand School Jour-
nalt kiadja a Learning Media Ltd, Wel-
lington, New Zealand.
17. John Medcalf, a G. D.-nel készített
interjúból idéz, és néhány tényanyagot
summáz a saját könyvéből, TARP: The
Tape Assisted Reading Program, Special
Education Service, Flaxmere, Hastings,
New Zealand.
18. 11.17. 12. fejezet: Középiskolai reform
19. Marie Garbo, Igniting The Literacy 1. Köszönet a The Management Edge
Revolution Through Reading Styles, cikk Ltd.-nek, P.O. Box 12461, Wellington,
az Educational Leadershipben, Associa- New Zealand, és főként Ross Peddler
tion for Supervision and Curriculum De- igazgatónak, a különböző ripotok össze-
velopment, Alexandria, VA. (1990. októ- gyűjtéséért a Mt. Edgecumbe Gimnázium-
ber). ban.
20. Rhonda Godwin, interjú G. D.-nel 2. Myron Tribus, The Application of
(1991). Quality Management Principles is Educa-
21. John Medcalf által összegyűjtött ku- tion at Mt. Edgecumbe High School, Sit-
tatási adatok, összefüggésben a G. D.-nel ka, Alaska, (1990), újranyomtatva az An
készített interjúval (1991). Introducion to Quality for Schools, Asso-
22. Forbes Robinson, Look, Listen: Lear- ciation of School Administrators (1991).
ning To Read Is Incredibly Simple, J.K. 3. Küldetésnyilatkozat, az iskola bocsá-
Marketing, Nelson, New Zealand (1986). totta rendelkezésünkre.
23. 11. 22., és a The Putaruru Experi- 4. 12.2.
mentben, egy új-zélandi televíziós doku- 5. Opportunity and Solution Overview,
mentumfilmben, TVNZ arhívum. a Mt. Edgecumbe High School riportja
24. 11. 22. Eastbourne-i gyerekek olva- (1990. október 30.), az iskolán keresztül
sási képességét vizsgálták a kísérlet előtt hozzáférhető.
és után, a Schonell Graded Word 6. 12.5.
Recognition tesztet használva.
7. 12.2, és a kísérleti vállalat szervezeti
25. 11. 22. A skót eredmények értékelé- grafikái az iskolából.
séhez a Burt Word Reading tesztet hasz- 8. 12.2.
nálták.
9. A cél minőségi egyéneket előállítani,
26. 11. 22. A kanadai eredmények a Az iskola Constancy of Purpose nyilatko-
Schonell Graded Word Recognition teszt- zatából, (1990. október 30.). Az okleve-
ből erednek. les személyek 46%-a jár másoddiplomás
27. 11. 22. képzésre.
28. Reading Recovery is New Zealand, 10. Reading, Writing and Continous
egy riport az Office of Her Majestry’s Improvement, egy cikk a Competitive
Chef Inspector of Schoolsból, kiadja a Timesban, a Total Quality Management
British Government Office for Standards hírlevél, GOAL/QPC kiadásában (Num-
in Education, London (1993). ber 1., 1991).
29. Lynley Hood, Sylvia: The Biog- 11. 12.2.
raphy of Sylvia Ashton-Warner, Viking, 12. Dr. Nolan: interjú G. D.-nel Észak-
Auckland, N.Z. (1988). Sylvia Ashton- Palmerstonban (1991).
Warner, Teacher, Penguin (1966).
13. C. J. Patrick Nolan és David H.
30. 7. 23. McKinnon, Case Study of Curriculum In-
31. 11. 13. novation in New Zealand: The Freyberg
32. SEED információ, főként G. D. ál- Integrated Studies Project, Massey Egye-
tal összegyűjtve a SEED hivatalok látoga- tem (1991. április 23.).
tása során Oaklandben, CA (1989). 14. 18. 12.12.-höz

517
19. Interjú G. D.-nel (1997)
20. Don Brown, interjú G. D.-nel a Ka-
piti Főiskolán, Paraparaumu, New Zea-
land (1991).
21. 12.20.
22. Edna Tait interjúja G. D.-nel a Tiki-
punga Gimnáziumban, Whangarei, New
Zealand (1991).
23. bevezetés 15.
24. J. V. naplójából, az első napja tanár-
ként a SuperCampben.
25. 12.23., konkrét szülői megfigyelé-
sekkel a SuperCamp aktákból.
26. Kivonat Sarah Singer-Nourie 1998-
as tanári disszertációjából, aki egyike a
Quantum Teaching íróinak.
13. fejezet: A jövő iskoláinak
tervezése
1. Lester Finch: interjú West Flaxmer-
ben, New Zealand, G. D.-nel (1991).
2. South Bay Schools Go Extra Mile
For Reading Success, cikk a Los Angeles
Timesban (1992. június 1.), Phil Grignon
már nem a kerület felügyelője.
3. Információ J.V. és G.D. interjújából
Dr. Susan Schmidttel, South Bay School
District, San Diego (1992), Al Walters ál-
tal frissítve, a South Bay Union School
District HOSTS programjának igazgatója
(1999. május).
4. A Master’s Academy and College
Promise-ból, a Tom Rudmik felügyelő
e-mailjéből J. V.-hoz (1999. május).
5. 13.4.
6. Információ a Cascade Általános Isko-
lából, az A Teachers’ Perspective-ből,
Bruce Campbell tollából, a Creating The
Futureben, Dee Dickinson szerkesztésé-
ben, Accelerated Learning Systems,
England (1991).
7. Miriam Kronish: telefonos interjú G.
D.-nel és J. V.-szal Needhamből, Massa-
chusettesből (1993). J. V.-nak első kéz-
ből is vannak tapasztalatai a John Eliot
Iskola gyorsított tanulási programjáról.
8. Rosemary Green: telefonos interjú G.
518
D.-nel Needhamből, Massachusettsből
(1993).
9. J. V. régóta magasabb beosztású, nyá-
ri személyzeti tag a Cambridge College-
ban.
10. River Oaks School információ: Az
Apple Computer prezentációjából az
Auckland College of Education iskolá-
ban, New Zealand (1992).
11. 1.2.
12. 1.2.
14. fejezet: A jövő üzleti világa
1. Chis McGowan és Jim Mc-Cullough,
Entertainment in the Cyber Zone, Ran-
dom House (1995).
2. Wired magazin, Brit kiadás (1996.
szeptember).
3. A Trends kiadó G. D. személyes ta-
pasztalataiból.
4. 6. 14.1.-hez
7. 1.2.
8. Jack Welch’s Encore, címlapsztori a
Business Weekben, nemzetközi kiadás
(1996. október 28.).
9. 14.8.
10. 14.8.
11. 14.8.
12. 14.8.
13. Peter M. Senge, The Fifth Discip-
line, Random House (1992).
14. 14.13.
15. Tom Peters, Liberation Manage-
ment, Knopf (1992).
16. 14.15
17. 14.15.
18. A Financial Times melléklete
(1996. szeptember 18.).
19. Casper Shih interjúja G. D.-nel Tai-
wanon (1996. június) és a China Producti-
vity Center által biztosított szónoki jegy-
zetek összeállítása
20. 14.19.
21. Rank Hovis információk és idéze- New Zealand Business, Hodder Moa
tek, amelyeket G. D. selby-i látogatása Beckett (1996), és újság-adatok.
során gyűjtött, 1996. 6. Barbara Prashnig és Professzor Ken
22. The Burton Way, G. D. által készí- Dunn fejlesztette ki, a Creative Learning
tett összegzés a John Hoerner-rel és a Co. gyártotta, New Zealand.
The Burton Group vezetőjével készített 7. Interjú G. D.-nel (1997. május).
megbeszélés után (1996. július). 8. Christopher Ball a For Life: a vision
23. Interjú G. D.-nel (1996. szeptember). for learning in the 21st century, RSA,
24. 14.23. London, UK (1996).
25. Alvin Toffler, PowerShift, Bantam 9. Levél J. V.-hoz (1996).
(1990). 10. Az információkat szolgáltatta a The
26. Interjú G.D.-vel (1996. szeptember). Center for Accelerated Learning, Lake
Geneva, Wis.,USA (1996).
27. Interjú G.D.-vel (1996. szeptember).
11. 15.10
525
15. fejezet: Csak csináld! 12. 15.10
1. Interjú G. D.-nel (1997. július). 13. 15.10
2. Idézetek Helena H. Waldenberg és 14. Graham T. Crocombe, Michael J.
Michael S. Bogolea, From Welfare to Re- Enright és Michael E. Porter, Upgrading
naissance: The New Swedish Model, Car- New Zealand’s Competitive Advantage,
pe Vitam Foundation, Lemshaga, Sweden Oxford University Press (1991).
(1997). 15. Chen Jingpan, Confucius as a Tea-
3. Levél J. V.-hoz. (1999). cher, Foreign Language Press, Peking
(1990).
4. Az összes Apple ACOT példaidézet
az Education & Technologyból, Charles 16. Levelezés G. D.-nel (1996).
Fisher, David C. Dwyer és Keith Yocam 17. G. D. interjúja Choon Tannal és
szerkesztésében, Apple Books és Jossey- Michael Tannal (1991).
Bass Kiadó. (1996). 18. Cikk a The Pressben, Christchurch,
5. Wendy Pye a legfontosabb informá- New Zealand (1996. január 26.).
ciókat Paul Smithtől vette át, Success in 19. E-mail a szerzőkhöz (1999. május).

519
Köszönetnyilvánítás

Mindkét szerző részéről:

* Köszönetünket fejezzük ki a különböző területek úttörőinek, akiknek a vállán
nyugszik ez a munka. Ezek: Maria Montessori, Glenn Doman, Georgi Lozanov, Jean
Piaget, Roger Sperry, Robert Ornstein, Marian Diamond, Paul MacLean, Tony Bu-
zan, Howard Gardner, Robert Sternberg, Burton L. White, W. Edwards Deming, Don
Schuster, John Grassi, Lyelle Palmer, Peter Kline, Laurence Martel, Rita és Ken
Dunn, Paul és Gail Dennison, C.E. Beeby, Daniel Whiteside, Gordon Stokes, Bobbi
DePorter, Eric Jensen, Don Campbell, Charles Schmid, Richard Bandler, John Grin-
der, Michael Grinder, Freeman Lynn Dhority, Anthony Gregorc, John Le Tellier, Pe-
ter M. Senge, Charles Handy, Christopher Ball, Colin Rose, Tony Stockwell, Glenn
Capelli, Barbara Prashnig, Bettie B. Youngs, Ivan Barzakov, Pamela Rand, Betty Sho-
emaker, Thomas Armstrong, Donald Treffinger, Tim Berners-Lee, Alan C. Kay, Bill
Gates, Steve Jobs, továbbá mindazok, akikre a baloldali „poszterek” alján hivatko-
zunk.
* Mindazoknak, akik szerte e világon interjúikkal és bármi más módon támogat-
tak minket:
* Amerikában: Az Egyesült Államokban: John Naisbitt, Miriam Kronish, Leo Wo-
od, Mary Ellen Maunz, Nancy McNabb, Lisbeth Schorr, Dan Schorr, Jane Healy, Ka-
ren Pitman, Janet és Katie Doman, Dawn Price, Mary Jane Gill, Michael Alexander,
Libyan Labiosa-Cassone, Philip Cassone, Joy Rowse, Sue Treffeison, Dee Dickinson,
Nancy Margulies, Marilyn King, Lily WongFilmore, Susan Schmidt, Antonia Lopez,
Lynn O’Brien, Valerie Barlous, Diane Loomans, Kim Zoller, Greg Cortepassi, Kathle-
en Carroll, Steven Garner, Mary Regnier, Von és Donna Stocking, Nancy Ellis, Peter
és Anne Kenyon, és Mahesh Sharma. Kanadában: Paul Ruta, Tom Rudmik, Lane
Clark, Doreen Agostino és Ed Gimpelj. Braziliában: Eliana Rocha és E. Silva.
* Az Egyesült Királyságban: Joanna Rose, Sheila Kitzinger, Norman Macrae, Da-
vid Lewis, Michael Crawford, Vanda North, Peter, Paul, Katie és Claire Templeton,
John Abbott, John Hoerner, Lesley Britton, Helen Watkins, Andrew Hughes-Hallett,
Val és Margaret Edmunds, David Buffin, Philip Chambers, Jim és Pat Lennox, és a
Lansdowne College munkatársai.
* Európa és Afrika egyéb országaiban: Svédországban: Ingemar és Gunilla Svan-
tesson, Christopher Gudmundsson, Bam Bjorling, Stein Lindeberg, Stefan és Lola
Holm, Pontus Pedersen, Ulla Eriksson. Agnetta Nilsson, Bengt-Eric Andersson, Bengt
Lindquist, Barbara Martin, Bo Naesland, Agneta Borg, Barbro Martensson, Anders
Larsson, Helena Wallenberg, Michael Bogolea, Bitte Johannesson, Gunilla Garde, An-
nike Airijoki, Tim Sefton, Ulf Lundberg, Mickey Thornblad, Mats Oljons, Thomas
Dahlqvist, Ingrid Bjorkegren- Frode és Kim Frode, AnnMarie Odebas, Monica Lund-
berg, Kerstin Palmn, Onni Varg, és Mats és Irene Niklasson. Norvégiában: Anne és
Neil Carefoot. Finnországban: Camilla Newlander és Martin Grippenberg. Liechtens-
teinben: Tony Stockwell. Németországban: Rudolf Schulte, és Claudie Monnet. Hol-
landiában: Peter Schade és Nick van den IJssel. Délafrikában: Antony Lovell és Pita
Ward.
* Ázsia csendes-óceáni részén: Szingapúrban: David Perry, Irene Chee, Bhim
520
Mozoomdar, Dilip Mukerjea, Carmee Lim, Teo Chee Hean, Monica Yee, Teddy Ang,
Tetsuo Nishizawa és Lim Tiat. China: Song Chaodi, Xie Jin, Xue Jianguo, Chen Jian-
xiang, Sun Bín, Steve Yan, Yan Jie, Jiang Xin, Denis Guo, a Clever Software csapat,
és a Shanghai Educational Television vezetői. Ausztráliában: Lindy Capelli, Keith
McDonald, Alistair Rylatt. Malajziában: Terry Netto, Noor Laily Dato’ Abu Bakar,
Mansor Haji Sukaimi. Tajvanon: Casper Shih, Stan Shih és John Wang.
* Új-Zélandon: Noel Ferguson for The Learning Web’s web site, Mark Beach,
Kirsty Hayes, Jerome és Sophie Hartigan, Lesley Max, Pacific Foundation, ASB Cha-
ritable Trust, Joe Williams, Edna Tait, John Fleming, Pat Nolan, Phil Silva, Lester
Finch, Bruce Kirk, Tony Hewett, Mike Gifford, John Medcalf, Lloyd Geering, Mur-
ray Brown, Don Brown, Bob Elliott, David Fergusson, Kay Bradford, Patrick Eisdell
Moore, Pita Sharples, Pauline Pertab, Glenda Owen, Colin Follas, Ken Booth, Joy
Clark, Graye Shattky, Choon Tan, Chrystal, Daniel és Stephen Witte, Colin Burr, Pe-
ter Ho és Kate Whitley.
Mindazoknak, akik a kiadás vállalkozásában részt vettek, különösen Bradley
Winch Sr., Jeanne Iler, Susanna Polmares, Susan Remkus, Reg Birchfield, Ian és Dia-
ne Grant, Diane Rose: és tolmácsainknak Kínában, Tajvanon, Svédországban, Norvé-
giában, Finnországban, Braziliában és Koreában.
Jeannette Vos köszönetét fejezi ki:
* Közvetlen rokonainak és barátainak. Ezek: Ed, Leisha és Summer Groenendal,
Elly és John Van Barneveld, Jake és Jenny Groenendal, Rie és Jerry Kazimer, Carol
Dempsey, Marilyn Gill, Pat Tanagon, Marina Smith, Don Lucas, Robert Jones, Jan
McKittrick, Sandi Hendrickson, Helene és George Barfus, Donna Romanick, Carol
Kennington, Ed Stracher, Theresa Mendivil, Jeff Haebig, Katharine Kertez, Donna
Chester és Penny Wenger.
* Barátainak a szakmában, kollégáinak, továbbá azoknak, akik személyesen mű-
ködtek közre. Ezek: Richard Packard, Mary Dereshewsky, Anne Nevin, Rolf Parta,
Katharine Kertez, Robin Smith, Allison Lew, Jonathan Mitchell, Franziska Karlan, El-
sie Begler. És Gordon Drydennek, akinek partneri közreműködése e könyv megírásá-
ban igazi tanulási tapasztalatot és forradalmat jelentett számomra.
Gordon Drvden köszönetét fejezi ki:
* Margaret Drydennek a 41 éven át tartó bölcs szeretetéért, a toleranciájáért, a tá-
mogatásáért, a gondoskodásáért és a vidám évekért. Sir Robert Mahutának, Tainuinak
és az MDC-nek Investments a partneri együttműködésért a The Learning Web-ben.
Végül Jeannette Vosnak, hogy javasolta e könyv megírását, és a türelemért, ahogyan
végigrágta magát az anyagon, és ahogyan a tudományos munkát a nagyközönség szá-
mára érthetővé tette.

521
Fő javasolt források
A Tanulás forradalmának könyvtára
Mielőtt bármely témában — amennyiben
a nyomtatott munkák érdekelnek — el-
kezded tanulmányaidat, a szerzők javasol-
ják, olvass el három-négy bevezető-jelle-
gű egyszerű, gyakorlati szemléletű köny-
vet.
Ezt követően célszerű megismerked-
ni a legegyszerűbb bevezető-jellegű köny-
vekkel, videókkal és hasonló, *-gal jelölt
csomagokkal.
Természetesen rendszeresen jelennek
meg új könyvek, amelyekről a következő
honlapon tájékozódhatunk:
www.thelearningweb.net
Jeannette Vosnak szintén van honlapja,
amelyen szemináriumokról és tréningek-
ről tájékozódhatunk:
www.learning-revolution.com
HOL KEZDJÜK?
*Rose, Colin, Master It Faster, Accelera-
ted Learning Systems, UK (1999).
*Loomans, Diane; and Kohlberg, Karen,
The Laughing Classroom, Kramer, Tibu-
ron, CA (1993).
*Staff of New City School, Multiple In-
telligences: Teaching for Success, New
City School, St. Louis, Mo. (1994).
*DePorter, Bobbi; Reardon, Mark; and
Singer-Nourie, Sarah, Quantum Teach-
ing, Allyn & Bacon, Boston (1999).
522
ZENE: BEVEZETÉS
*Vos, Jeannette, The Music Revolution,
Learning Web, Auckland, New Zealand
(late 1999).
*Campbell, Don, The Mozart Effect,
Avon Books, New York (1997).
*Barzakov, Ivan and Associates, Essence
& Impact (includes How to Use Music),
Novata, CA (1995).
*Andersen, Ole; Marsh, Marcy; and Har-
vey, Arthur, Learn with the Classics,
LIND Institute, San Francisco (1999).
GYORSTANULÁS
*Rose, Colin; and Goll, Louise, Accele-
rate Your Learning, Accelerated Lear-
ning Systems, UK (1993): a kit.
*De Porter, Bobbi, Quantum Learning,
Dell, New York (1992).
*Rose, Colin; and Nicholl, Malcolm. J.,
Accelerated Learning For the 21st Cen-
tury, Accelerated Learning Systems,UK
(1997).
*Frischnecht, Jacqueline; and Capelli,
Glenn, Maximizing Your Learning Poten-
tial, Kendall/Hunt, Iowa (1995).
AZ AGY
*Ornstein, Robert; The Amazing Brain,
Houghton Mifflin, Boston (1984).
*Robert Kotulak, Inside The Brain, And-
rews and McMeel, Kansas City, Mo.
(1997).
*Sylwester, Robert, A Celebration of
Neurons: An Educator’s Guide to the Hu-
man Brain, ASCD, Alexandria, VA
(1995).
* Diamond, Marian; and Hopson, Janet,
Magic Trees of the Mind: How to Nur-
ture Your Child’s Intelligence, Creativity,
and Healthy Emotions from Birth
Through Adolescence, Plume, NewYork
(1998).
* Herman, Ned, The Creative Brain,
Brain Books, Lake Lure, NC (1989).
AGYTÉRKÉPEZÉS
*Mukerjea, Dilip, Superbrain: Train Your
Brain To Unleash the Genius Within By
Using Memory Building, Mind Mapping,
Speed Reading, Oxford University Press,
Singapore (1996).
*Mukerjea, Dilip, Brainfinity, Oxford
University Press, Singapore (1997).
* Buzan, Tony, The Mind Map Book—
Radiant Thinking, BBC, London (1993).
AGYTÁJAK ÉS RAJZOLÁS
*Margulies, Nancy, Mapping Inner
Space, Zephyr Press, Tucson, AZ. (1991).
* Margulies, Nancy, Yes, You Can
Draw!, Accelerated Learning Systems,
England (1991), videóval.
* Betty Edwards, Drawing On The Right
Side Of The Brain, Jeremy P. Tarcher,
New York (1989).
ÚJ ÖTLETEK ALKOTÁSA
* Michalko, Michael, Cracking Creati-
vity, Ten Speed Press, Berkeley, CA
(1998).
* von Oech, Roger, A Whack On The
Side Of The Head, Warner, New York
(1990).
*Adams, James L., Conceptual Blockbus-
ting, Penguin, New York ( 1987).
* von Oech, Roger, Creative Whack
Pack (playing cards), U.S. Games
Systems, Stamford, CT.
523
Michalko, Michael, Thinkertoys, Ten
Speed Press, Berkeley, CA (1991).
Mukerjea, Dilip, Braindancing, The
Brainware Press, Singapore (1998).
MEMÓRIA
*Yepson, Roger B., How to Boost Your
Brain Power, Thorsons, England(1987).
*Minninger, Joan, Total Recall, Thor-
sons, England (1989).
*Squire, Larry; and Kandel, Eric, Me-
mory: From Mind to Molecules, Scienti-
fic American Library, New York ( 1999).
*Higbee, Kenneth L., Your Memory:
How it Works and How to Improve it,
Piatkus, London (1989).
Arp, Dave and Claudie, 60 One-Minute
Memory Makers, Thomas Nelson (1993).
Benson, Herbert, Your Maximum Mind,
Avon, New York (1987).
Lorayne, Harry; and Lucas, Jerry, The
Memory Book, Ballantine, New York
(1975).
Buzan, Tony, Use Your Perfect Memory,
Plume-Penguin, New York (1991).
INTELLIGENCIA
*Goleman, Daniel, Emotional Intelli-
gence, Bloomsbury, London (1996).
* Siler, Todd, Think Like a Genius, Ban-
tam, New York (1997).
*Gardner, Howard, Frames Of Mind, Ba-
sic Books, New York (1983).
*Gardner, Howard, The Unschooled
Mind, Basic Books, New York (1991).
TANULÓKNAK
*Cross, Ronald, Peak Learning, Jeremy
P. Tarcher, New York (1991).
*Martel, Laurence, School Success, Lear-
ning Matters, Arlington, VA ( 1992).
*Sunbeck, Deborah, Infinity Walk: Prepa-
ring Your Mind To Learn, Jalmar Press,
Torrance, CA (1996).
*Ellis, David B., Becoming a Master Stu-
dent, College Survival, Rapid City, SD
(1985).
SZÜLŐKNEK
* Kline, Peter, The Everyday Genius,
Great Ocean Publishers, Arlington, VA
(1988).
*Armstrong, Thomas, In Their Own
Way, Jeremy Tarcher, LA (1987).
* Clark, Faith and Cecil, Hassle-Free
Homework, Doubleday, NY (1989).
TANÁROKNAK
*Jensen, Eric, SuperTeaching, Kendall/
Hunt, Dubuque, Iowa (1988).
*Caine, Renate Nummela and Geoffrey,
Unleashing the Power of Perpetual Chan-
ge: The Potential of Brain-Based Tea-
ching, ASCD, Alexandria, VA ( 1997).
*Jensen, Teaching With The Brain In
Mind, ASCD, Alexandria, VA (1998).
GYERMEKNEVELÉS
*Dryden, Gordon; and Rose, Colin,
FUNdamentals, Accelerated Learning
Systems, UK (1996): complete kit.
*Beck, Joan, How To Raise a Brighter
Child, Fontana, London (1985).
*Marzolla, Jean; and Lloyd, Janice,
Learning Through Play, Harper & Row
(1972).
Healy, Jane, YourChild’s Growing Mind,
Doubleday, New York (1987).
Healy, Jane, Endangered Minds, Simon
& Schuster, New York (1990).
White, Burton L., The First Three Years
of Life, Prentice, Hall, New York (1986).
White, Burton L., Raising a Delightful
Unspoiled Child, Simon & Schuster,
New York ( 1994).
KORAI OLVASÁS
*MeLaren, Kristine A., Integrated Rea-
ding Program, Kmac For Kids, Auckland
1008, New Zealand (1999).
524
*Hughes, Felicity, Reading And Writing
Before School, Jonathan Cape (1971).
*Young, Peter; and Tyre, Colin, Teach
Your Child To Read, Fontana (1985).
*Doman, Glenn, Teach Your Baby to Re-
ad, Better Baby Press, Philadelphia
(1979).
KORAI ÍRÁS
*Martin, John Henry; and Friedberg,
Andy, Writing To Read, Warner (1986).
*Spalding, Romalda Bishop and Walter
T., The Writing Road To Reading, Quill/
William Morrow, New York (1990).
KREATÍV ÍRÁS
*Rico, Gabriel, Writing The Natural
Way, J.P. Tarcher, Los Angeles, CA.
HELYESÍRÁS
*Cripps, Charles; and Peters, Margaret
L., Catchwords, Collins, London (1993).
*Hornsby, Beve; and Shear, Frula, Alpha
to Omega, Heinemann, UK (1993).
MATEMATIKA
*Help Your Child With Maths (the book
of the BBC TV series), BBC Books, Lon-
don.
*Johnson, Virginia, Hands-On Math,
Creative Teaching Press (1994).
*Doman, Glenn, Teach Your Baby Math,
Better Baby Press, Philadelphia (1979).
TANULÁST SEGÍTŐ JÁTÉKOK
*Kaye, Peggy, Games for Reading,
Pantheon Books (1994).
*Kaye, Peggy, Games for Learning, The
Noonday Press (1991).
*Perry, Susan K, Playing Smart (four to
14 years), Free Spirit (1990).
JÁTÉKOK TANÁROKNAK ÉS
TRÉNEREKNEK
*Thiagarajan, Sivasailam (Thiagi), Diver-
sity Stimulation Games (1994); Team-
work Games (1994); Cash Games
(1994); More Cash Games ( 1995); Mat-
rix Games (1995); Lecture Games
(1994); Instructional Puzzles (1995);
Creativitv Games (1996), all published
by HRD Press.
TANULÁSI NEHÉZSÉGEK
*Doman, Glenn, What To Do About
Your Brain-Injured Child, Better Baby
Press, Philadelphia (1974).
*Armstrong, Thomas, The Myth of the
A.D.D.S. Child, Dutton, NY (1995).
*Vitale, MarbaraMeister, Unicorns Are
Real: A Right-Brained Approach to Lear-
ning, Jalmar Press, Torrance, CA (1982).
TANULÁST ELŐSEGÍTŐ ZENE
*Brewer, Chris Boyd; and Campbell,
Don, Rhythms of Learning, Zephyr Press,
Tucson, AZ (1990).
*Campbell, Don, 100 Ways to Improve
Teaching with Your Voice and Music,
Zephyr Press, Tucson (1992).
*Merritt, Stephanie, Mind, Music and
Imagery, Asian Publishing, Santa Rosa,
CA (1996).
Barzakov, Ivan, How to Read with Mu-
sic, Barzak Educational Institute, Novato,
CA (1995).
MONTESSORI
*Elizabeth G. Hainstock, The Essential
Montessori, Plume, New York (1997).
*Britton, Lesley, Montessori: PlayAnd
Learn, Vermilion (1992).
*Lillard, PaulaPolk, Montessori:
A Modern Approach, Schoken Books,
New York.
525
Hainstock, Elizabeth G., Teaching Mon-
tessori In The Home (the preschool ye-
ars), Plume, New York (1968).
Hainstock, Elizabeth T., Teaching Mon-
tessori In The Home (the school years),
Plume, New York (1971).
Montessori, Maria, The Montessori Me-
thod, Schocken Books, New York (1964).
Montessori, Maria, The Absorbent Mind,
Delta, New York (1989).
LOZANOV-MÓDSZER
*Lozanov, Georgi; and Gateva, Evalina,
The Foreign Language Teacher’s Sugges-
topedia Manual, Gordon and Breach,
New York (1988).
*Lozanov, Georgi, Suggestology and Out-
lines of Suggestopedy, Gordon and
Breach, New York, (1978).
*Stockwell, Tony, Accelerated learning
in Theory and Practice, EFFECT, Liech-
tenstein (1992).
IDEGEN NYELVEK TANÍTÁSA
*Dhority, Freeman Lynn; and Jensen,
Eric, Joyful Fluency: Brain-Compatible
Second Language Acquisition, The Brain
Store, San Diego, CA (1998).
*Dhority, Lynn, The ACT approach: The
Artful Use of Suggestion for Integrative
Learning, Gordon & Breach, New York
(1991, expanded edition).
IDEGEN NYELVEK TANULÁSA
*Colin Rose, Accelerated French, Accele-
rated Learning Systems, Aston Clinton,
Bucks, U.K. (full program).
*Colin Rose, Accelerated Spanish, Acce-
lerated Learning Systems, Aston Clinton,
Bucks, U.K. (full program).
*Colin Rose, Accelerated Italian, Accele-
rated Learning Systems, Aston Clinton,
Bucks, U.K. (full program)
*Colin Rose, Accelerated German, Acce- *Grinder, Michael, ENVoY: Your Perso-
lerated Learning Systems, Aston Clinton, nal Guide to Classroom Management,
Bucks, U.K. (full program). Michael Grinder, Washington (1993).
*Grinder, Michael, Righting The Educa-
TANULÁSI ÉS MUNKAMÓDSZEREK
tional ConveyorBelt, Metamorphous
*Prashnig, Barbara, The Power Of Diver- Press, Portland (1989).
sity, David Bateman, Auckland, New Zea- *Dilts, Robert; and Epstein, Todd A.,
land (1998), Dynamic Learning, Meta, Capitola, CA
*Markova, Dawna, How Your Child Is (1996).
Smart, Concari (1992).
OKTATÁS ÉS TECHNOLÓGIA
*Carbo, Marie; Dunn, Rita and Ken,
Teaching Students to Learn Through *Fisher, Charles; Dwyer, David C.; and
Their lndividual Learning Styles, Allyn Yocam, Keith (editors): Education &
and Bacon, Boston (1991). Technology: Reflections on Computing in
Classroorns, Apple Press and Jossey-
GONDOLKODÁSRA TANÍTÁS Bass, San Francisco (1996).
*De Bono, Edward, Teaching Thinking, *McGowan, Chris; and McCullaugh,
Penguin, London (1977). Jim, Entertainment In The Cyber Zone,
*De Bono, Edward, Edward de Bono’s Random House, New York (1995).
Thinking Course, BBC Books, London *Schank, Roger C.; and Cleary, Chip,
(1982). Engines For Learning, Lawrence Erl-
*Frangenheim, Eric, Reflections on Class- baum, Hillsdale, NJ (1995).
room Thinking Strategies, Rodin, Logan- Lai, Kwok-Wing, Net-Working-Teaching,
holme, Qld, Australia (1995). Learning and Professional Development,
University of Otago Press, Dunedin, New
ÖNBECSÜLÉS Zealand (1999).
*Loomas, Diane with Julia, Full Esteem KINEZIOLÓGIA AZ OKTATÁSBAN
Ahead, Kramer, Tiburon, CA (1994).
*Youngs, Bettie, The Vital 6 Ingredients *Dennison, Paul and Gail, Brain Gym:
of Self Esteem: How to Develop Them In Simple Activities For Whole Brain Lear-
Your Students, Jalmar Press, Torrance, ning, Edu-Kinesthetics Inc., Ventura, Ca-
CA (1992). For teachers. lifornia (1985).
*Borba, Michele, Esteem-Builders, Jal- *Stokes, Gordon; Whiteside, Daniel, One
mar Press, Torrance, CA (1989). For ele- Brain: Dyslexic Learning Correction and
mentary teachers. Brain Integration, Three In One Con-
*McDaniel, Sandy; and Bielen, Peggy, cepts, Burbank CA (1987).
Project Self Esteem, Jalmar Press, Tor- *Dennison, Paul E. and Gail E., Edu-K
rance, CA. for Kids! The Basic Manual on Educatio-
nal Kinesiology for Parents and Tea-
NEURO LINGUISTIC chers of Kids of All Ages, EduKinesthe-
PROGRAMMING tics, Ventura, CA (1987).
*Bandler, Richard; and Grinder, John, Dennison, Paul E. and Gail E., Brain
Using Your Brain For a Change, Real Gym: Teacher’s Edition, Edu-Kinesthe-
People Press, Moab, Utah (1986). tics, Ventura, CA (1989).
526
Dennison, Gail E. and Paul E; and Tep-
litz, Jerry V., Brain Gym for Business,
Edu-Kinesthetics, Ventura CA (1994).
AGY-TEST KAPCSOLAT
*Pert, Candace, Molecules of Emotion:
Why You Feel the Way You Feel, Simon
& Schuster, New York (1997).
*Hannaford, Carla, The Dominance Fac-
tor: How Knowing Your Dominant Eye,
Ear, Brain, Hand & Foot Can Improve
Your Learning, Great Ocean Publishers,
Arlington, VA (1997).
*Promislow, Sharon, Making The Brain
Body Conection, Kinetic Publishing,
West Vancouver, BC, Canada (1998).
Hannaford, Carla, Smart Moves: Why
Learning is Not All in Your Head, Great
Ocean Publishers, Arlington, VA (1995).
Hannaford, Carla; Shaner, Cherokee; Za-
chary, Sandry; and Grinde, Linda, Educa-
tion in Motion, Edible Elephant Publica-
tions, Honaunau, Hawaii (1991).
Hartley, Linda, Wisdom of the Body Mo-
ving: an introduction to body-mind cente-
ring, North Atlantic Books, Berkeley,
CA (1995).
TOMATIS-MÓDSZER
*Tomatis, Alfred, The Ear of Language,
Stoddard, New York (1997).
*Gilmor, Timothy M.; Madaule, Paul;
and Thompson, Billie (Editors); with Wil-
son, Tim, About The Tomatis Method,
Listening Center Press, Toronto, Ont., Ca- A JÖVŐ
nada (1989).
ÉRTÉKEK TANÍTÁSA
*Eyre, Linda and Richard, Teaching
Your Children Values, Simon & Schus-
ter, New York (1993).
*Eyre, Linda and Richard, Teaching
Your Children Joy, Simon & Schuster,
New York (1994).
*Glenn, H. Stephen; and Nelson, Jane,
Raising Self Reliant Childred in a Self In-
dulgent World, Prime Publishing (1989).
ÉTREND ÉS TANULÁS
*Morgan, Brian and Roberta, Brain
Food, Pan, London (1987).
*Roberts, Gwilym, Boost Your Child’s
Brain Power: How To Use Good Nutri-
tion, Thorsons, England (1988).
VÁLLALKOZÁS-TANÍTÁS
*Rylatt, Alistair; and Lohan, Kevin, Crea-
ting Training Miracles, Jolley-Bass, San
Francisco, CA (1997).
*Bobbi DePorter, Quantum Business,
Dell, New York (1997).
*Hayes, Kirsty, A Practical Guide to
Leadership Coaching, The Learning Atti-
tude, Wellington, New Zealand (1998).
OKTATÁSI SZERVEZETEK
*Senge, Peter M., The Fifth Discipline,
Random House, Sydney (1992).
*Senge, Peter; Roberts, Charlotte; Ross,
Richard B.; Smith, Bryan J.; and Meiner,
Art, The Fifth Discipline Fieldbook,
Nicholas Breadley, London (1994).
A MUNKA JÖVŐJE
*Reich, Robert B., The Work Of Nations,
Simon & Schuster, New York (1991).
*Rifkin, Jeremy, The End of Work, Tar-
cher/Putnam, New York (1995).
* Davis, Stan; and Meyer, Christopher,
Blur: The Speed of Change in the Con-
nected Economy, Addison-Wesley, Rea-
ding, MA (1998).
*Hamel, Gary, and Prahalad, C.K., Com-
peting For The Future, Harvard Business
School Press, Boston (1994).
*Handy, Charles, Beyond Certainty,
Hutchinson, London (1995).
527
DIGITÁLIS GAZDASÁGTAN
*Kelly, Kevin, New Rules For The New
Economy, Viking Penguin, New York
(1998).
*Tapscott, Don (Editor), Blueprint to the
Digital Economy, McGraw-Hill, New
York (1998).
*Martin, Chuck, The Digital Estate,
McGraw-Hill, New York (1996).
Gates, Bill, Business @ The Speed of
Thought, Warner Books, New York
(1999).
Tapscott, Don, Growing Up Digital,
McGraw-Hill, New York (1998).
Negroponte, Nicholas, Being Digital, Vin- VÁLLALKOZÁS-FEJLESZTÉS
tage, New York (1996).
Downes, Larry; and Mui, Chunka, Un-
leashing The Killer App., Harvard Busi-
ness School Press, Boston, Mass ( 1998). *Boone, Louis E.; and Jurtz, David L.,
VEZETÉS
* Slywotzky, Adrian J.; and Mornson,
David, J, The Profit Zone, Times Books,
New York (1997).
+ magyarul megjelent: Stephen Covey: A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása
— Az önfejlesztés kézikönyve
*Covey, Stephen, The 7 Habits Of
Highly Effective People, Simon & Schus-
ter, New York (1989).;+
*Semler, Ricardo, Maverick!, Arrow,
London (1994).
TELJES KÖRŰ
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS
*Deming, W. Edwards, Out Of Crisis,
M.I.T, Boston, Mass (1986).
*Imai, Masaaki, Kaizen: The Key to Ja-
pan’s Competitive Success, Random
House, New York (1986).
*Wilson, Mary, The Deming Manage-
ment Method, Dodd Mead (1986).
*Boone, Louis E.; and Jurtz, David L.,
Corctemporary Business, Dryden Press,
Orlando Fl. (regularly updated).
Contemporary Marketing, Dryden Press,
Orlando Fl. (rendszeresen frissítve).
* Rapp, Stan; and Collins, Tom, Beyond
Maxi-Marketing, McGraw-Hill, New
York ( 1994).
528
További javasolt olvasmányok
Adams, James L., The Care and Feeding
of Ideas, Penguin, London (1986).
Andreas, Connie and Steve; Heart Of
The Mind: Engaging Your Inner Power
to Change, Real People Press, Moab,
Utah (1989).
Bandler, Richard; and Grinder, John;
Transformations, Real People Press, Mo-
ab, Utah (1981).
Beadle, Muriel, A Child’s Mind, MacGib-
bon & Kee, London (1971).
Beeby, C.E., The Biography of an Idea:
Beeby on Education, New Zealand Coun-
cil for Educational Research, Wellington,
New Zealand (1992).
Blakemore, Colin, The Mind Machine,
BBC Books, London (1990), accompa-
nies television series.
Bloom, Benjamin (Editor), Developing
Talent In Young People, McGraw Hill,
New York (1981).
Bloom, Benjamin, Stability and Characte-
ristics in Human Change, John Wiley,
New York (1964).
Brewer, Chris Boyd, Music and Lear-
ning: Seven Ways to Use Music in the
Classroom, LifeSounds, Kalispell, MT
(1993).
Butler, Dorothy, Babies Need Books, Pen-
guin, London (1984).
Caine, Renate Nummela and Geoffrey,
Making Connections: Teaching and the
Human Brain, Association for Supervisi- per & Row, New York (1979).
on and Curriculum Development, Ale-
xandria, Virginia (1991).
Campbell, Don, Music, Physician for
Times to Come, Quest Books, Wheaton
(1991).
Campbell, Linda; Campbell, Bruce; and
Dickinson, Dee, Teaching and Learning
Through Multiple Intelligences, Allyn &
Bacon, Boston, Mass (1996).
Carroll, Kathleen, Science Songs and Sto-
ries For the Big Question, BrainFriendly
Teaching and Learning, Washington DC
(1999).
Carroll, Kathleen, Sing a Song of
Science, Brain-Friendly Teaching and
Learning, Washington DC (1995).
Cherry, Clare; Godwin, Douglas; and
Staples, Jesse, Is The Left Brain Always
Right? Fearon Teacher Aids, Belmont,
California (1989).
Christopher, Robert C., The Japanese
Mind, Pan, London (1984).
Clay, Marie, The Patterning Of Complex
Behavior, Heinemann, Auckland ( 1979).
Costa, Arthur, Supervision for Teaching
Thinking, Pacific Grove, California
(1989).
Crum, Robert; Cran, William; and Mac-
Neil, Robert, The Story of English, Faber
& Faber/BBC Books, London (1986),
with TV series of same name.
Csikszentmihalyi, Mihaly and Isabella,
Flow: The Psychology of Optimal Experi-
ence, Harper & Row, New York ( 1991 ).
Davenport, G.C., An Introduction to
Child Development, Collins, UK(1994).
De Bono, Edward, Lateral Thinking, Har-
Diagram Group, The, The Brain: A
User’s Manual, Berkley Books, New
York (1983).
Diamond, Marian, Enriching Heredity,
Macmillan, New York (1988).
529
Dickinson, Dee, Positive Trends in Lear-
ning; IBM Educational Systems, Atlanta,
Georgia (1991).
Dilts, Robert; and McDonald, Robert,
Tools of the Spirit, Meta Publications,
Capitola, CA.
Dreikurs, Rudolph, Happy Children, Fon-
tana, London (1972).
Drucker, Peter L, The New Realities, Har-
per & Row, New York (1989).
Dryden, Gordon, Out Of The Red, Col-
lins, Auckland (1978).
Dunn, Rita and Ken; Treffinger Donald,
Bringing Out The Giftedness in Your
Child, John Wiley, New York (1992).
Dunn, Rita; and Griggs, Shirley A., Lear-
ning Styles: Quiet Revolution in Ameri-
can Secondary Schools, National Associa-
tion of Secondary School Principals, Res-
ton,Virginia (1988).
Dychtwald, Ken, Age Wave, Bantam,
New York (1990).
Evans, Peter, and Deehan, Geoff, The
Keys To Creativiy, Grafton, London
(1988), with BBC radio series.
Fabun, Don, Three Roads to Awareness,
Glencoe Press, Beverly Hills, CA (1970).
Forester, Anne D.; and Reinhard, Marga-
ret, The Learners’ Way, Peguis, Manito-
ba, Canada (1990).
Fuller, Renee; Shuman, Joyce; Schmell,
Judith; Lutkus, Anthony; and Noyes, Eli-
zabeth, Reading as Therapy in Patients-
with Severe IQ Deficits, Journal of Clini-
cal Child Psychology (1975, Spring, Vo-
lume IV, No. 1).
Gallwey, W. Timothy, The Inner Game
of Golf, Pan, London (1979).
Gallwey, W. Timothy, The Inner Game
of Tennis, Random House, New York
(1974).
Goleman, Daniel; Kaufman, Paul; and
Ray, Michael, The Creative Spirit, Dut-
ton, New York (1992).
530
Goodlad, John, A Place Called School,
McGraw-Hill, New York (1984).
Gorney, Roderic, The Human Agenda,
Guild of Tutors Press, Los Angeles
(1979).
Grassi, John, Introduction to Geometry:
A Curriculum Guide For Elementary
Teachers, ALPS Products, Framingham,
Mass (1985).
Grassi, John, The Accelerated Learning
Process in Science, ALPS Products, Fra-
mington, Mass (1985).
Gregorc, Anthony, An Adult’s Guide To
Style, Gabriel Systems, Maynard (1982).
Handy, Charles, The Age Of Unreason,
Hutchinson, London (1989).
Harvey, Neil, Kids Who Start Ahead,
Stay Ahead, Avery, Garden City Park,
NY (1994).
Herbert, Nick, Quantum Reality, Double-
day, New York (1987).
Hirsch, E.D. Jr, Cultural Literacy, Ban-
tam/Schwartz, Moorebank, NSW, Austra-
lia (1988).
Holt, John, How Children Fail, Pitman,
New York (1968).
Hood, David, Our Secondary Schools
Don’t Work Any More, Profile, Auckland
NZ (1998).
Hood, Lynley, Sylvia: The Biography of
Sylvia Ashton-Warner, Viking, Auckland,
New Zealand (1988).
Hutchinson, Michael, Mega Brain, Bal-
lantine, New York (1986).
Israel, Lana, Brain Power For Kids, Bu-
zan Center, England.
Jung, Carl, Man And His Symbols,
Doubleday, New York (1964).
Kao, John, Jamming, Harper Business,
New York (1997).
Kantrowitz, Barbara; and Takayama, Hi-
deko, In Japan, First Grade Isn’t Boot
Camp, Newsweek (April 17, 1989).
Kantrowitz, Barbara; and Wingert, Pat, Martel, Laurence, A Working Solution
An „F” in World Competition, News- For The Nation’s Schools (validation re-
week (February 17, 1992). port on integrative learning at Simon
Guggenheim School), Interlearn, Hilton
Keller, Helen, The Story of My Life,
Head Island, South Carolina (1989).
Doubleday, New York (1954).
Martel, Laurence, Testimonials and Com-
Khalsa, S., Edu-K for Everybody, Edu-Ki- ments from Corporate Customers, Inter-
nesthetics Publications, Glendale, CA. learn, South Carolina (1991).
Kohl, Herbert, Reading, How To, Madaule, Paul, When Listening Comes
Penguin, London (1973). Alive: A Guide to Effective Learning and
Kovalik, Susan, ITI. The Model, Integra- Communications, Moulin, Buffalo, NY
ted Thematic lnstruction, Covington, (1994).
Kent, Washington (1994). Max, Lesley, Children: Endangered Spe-
cies? Penguin, Auckland (1990).
Kriegel, If It Ain’t Broke . . . Break It!,
Warner Books, New York (1992). Medcalf, John, Peer Tutoring in Rea-
ding, Flaxmere Special Education Ser-
Levering, Robert; Moskowitz, Milton; vice, Hastings, New Zealand.
and Katz, Michael, The 100 Best Compa-
Medcalf, John, T.A.R.P.: The Tape Assis-
nies To Work For In America, Signet
ted Reading Progam, Flaxmere Special
(1985).
Education Service, Hastings, New Zea-
Lewis, David, You Can Teach Your land.
Child Intelligence, Souvenir Press, Lon- Morita, Akio, Made In Japan, Signet Dut-
don (1981). ton, New York (1986).
Lewis, Katherine, Cooperation and Cont- Nash, Madeleine, Fertile Minds, Time
rol In Japanese Nursery Schools, Compa- magazine Special Report, February 3,
rative Education Review, (Vol 28, No. 1, 1997.
1984). Naisbitt, John, Megatrends, Warner
Lindgreen, Henry, Educational Psycho- Books, New York (1982).
logy In The Classroom, John Wiley, Naisbitt, John, Megatrends Asia, Simon
New York (1962). & Schuster, New York (1996).
MacLean, Paul D., The Triune Brain in Noor, Laily Dato’ Abu Bakar; and Sukai-
Evolution, Plenum, New York (1990). mi, Mansor Haji, The Child of Excel-
lence, Nury Institute, Malaysia (1991).
Macrae, Norman, The 2024 Report,
Sidgwick & Jackson, London (1986). Ohmae, Kenichi, The Borderless World,
Fontana, London (1990).
Maguire, Jack, Care and Feeding of The
Ornstein, Robert, Multimind, Houghton
Brain, Doubleday, New York (1990).
Mifflin, Boston (1986).
Maltz, Maxwell, Psycho-Cybernetics, Ornstein, Robert, The Nature of Human
Pocket Books, New York (1966).* Consciousness, Freeman, NY (1973).
Merritt, Stephanie, Mind, Music and Ima- Ornstein, Robert, The Psychology of
gery, Aslan, Santa Rosa CA ( 1996). Consciousness, Penguin, NY (1977).

* magyarul megjelent: Maxwell Maltz: Pszichokibernetika, Bagolyvár, 1994

531
Ornstein, Robert; and Sobel, David, The
Healing Brain, Simon & Schuster, New
York (1987).
Osborn, Alex, Applied Imagination,
Charles Scribner’s Sons (1953).
Packard, David, The HP Way, Harper-
Business, New York (1996).
Parnes, Sidney, Creativity: Unlocking Hu-
man Potential, Dok Publications, New
York (1972).
Penfield, Wilder; and Jasper, Herbert,
Epilepsy and the Functional Anatomy of
the Human Brain, Little Brown, Boston
(1954).
Peters, Thomas J.; and Waterman, Robert
H. Jr, In Search of Excellence, Harper &
Row, New York (1982).
Peters, Tom; and Austin, Nancy, A Passi-
on for Excellence, Collins, UK (1985).
Postrnan, Neil, and Weingartner, Charles,
Teaching as a Subversive Activity, Dell,
New York (1987).
Pribram, Karl, The Neurophysiology of
Remembering, Scientific American (Janu-
ary 1969).
Pribram, Karl; and Goleman, Daniel, Ho- New York (1990).
lographic Memory, Psychology Today
(February 1979).
Rapp, Stan; and Collins, Tom, MaxiMar-
keting, McGraw-Hill, New York (1987).
Restak, Richard M., The Brain: The Last Wesley, Reading, MA (1995).
Frontier, Warner, New York (1979).
Restak, Richard M., The Infant Mind,
Doubleday, New York (1986).
Roddick, Anita, Body and Soul, Ebury
Press, London (1991).
Rogers, Carl, Freedom to Learn, Charles
E. Merrill, Columbus, Ohio (1969).
Rohwer, Jim, Asia Rising, Butterworth
Heinemann, Singapore (1995).
Russell. Peter. The Brain Book, E.P. Dut- tion Services Number: 9223732;DAI:
ton, New York (1979).
Schuster, Donald H.: and Gritton,
Charles E. Suggested Accelerated Lear-
ning Techniques, Gordon and Breach,
New York (1986).
Sheff. David. Game Over: Nintendo’s
Battle To Dominate an Industrs ,Hodder
& Stoughton, UK (1993).
Sheridan, Mary, Spontaneous Play In
Early Childhood, Routledge, UK (1993).
Shih, Stan, Me-Too Is Not My Style,
Acer, Taiwan (1996).
Sperry, Roger, The Great Commissure,
Scientific American (January 1964).
Smith, Paul, Success In New Zealand
Business, Hodder Moa Beckett, Auck-
land, N.Z. (1996).
Sternberg, Robert, Beyond LQ., Cam-
bridge University Press, New York (1985).
Suzuki, Shinichi, Nurtured By Love, Ex-
position Press, New York (1975).
Svantesson, Ingemar, Mind Mapping and
Memory, Swan, Auckland (1989).
Thornburg, David, Multiple lntelligence
Inventory, Thornburg Center for Creative
Development.
Toffler, Alvin, Power Shift, Bantam,
Townsend, Robert, Further Up The Orga-
nization, Michael Joseph, UK (1984).
Treacy, Michael; and Wiersema, Fred,
Discipline of Market Leaders, Addison-
Vance, Mike; and Deacon, Diane, Think
Out Of The Box, Advantage Quest, Kua-
la Lumpur, Malaysia (1995).
Vos-Groenendal, Jeannette, An Accelera-
ted Integrative Learning Model Program
Evaluation: Based on Participant Percep-
tions of Student Attitudinal and Achieve-
ment Changes, unpublished dissertation,
ERIC and Northern Arizona University,
Flagstaff, Arizona (1991). [UMI Disserta-
5304A; at www.uni.com]
532
Waite, Helen E., Valiant Companions:
Helen Keller and Anne Sullivan Macy,
Macrae (1959).
Wallace, Rosella R., Active Learning:
Rappin’ and Rhymin’, Upbeat Publishing,
Anchor Point, Alaska (1990).
Ward, Christine, and Daley, Jan, Lear-
ning to Learn, published by the authors,
Christchurch 2, New Zealand (1993).
Watson, Lyall, Supernature, Coronet,
London (1973).
533
Wenger, Win, Discovering the Obvious,
Project Renaissance, Gaithersburg, MD
(1999).
Wenger, Win; and Poe, Richard, The
Einstein Factor: A Proven New Method
for Increasing Your Intelligence, Prima
Publishing, Rocklin, CA (1996).
Wenger, Win, Beyond Teaching and
Learning, Project Renaissance, Singapore
(1992).
Wujec, Tom, Pumping Ions: Games and
Exercises To Flex Your Mind, Double-
day, Toronto (1990).
518
A fejezetekhez tartozó referenciák

Nyolcadik fejezet: A tanulás mélyben rejlő lényege

1. Bevezetés. 22.
2. Kiadja az R.S.A., London (1990).
3.Children in Crisis, jelentés, Fortune International (1992. augusztus 10.).
4. 8.3
5. 6.10
6. Georgi Lozanov, Suggestology and Outlines of Suggestopedy, Gordon and Beach
(1978).
7. Joseph Romanos, Makers of Champions: Great New Zealand Coaches, Mills Pub-
lications, Lower Hutt, New Zealand (1987).
8. Tom Peters, Thriving on Chaos, Pan (1989).
9. G.D. személyes látogatása a Hewlett-Packardnál a Silicon Valley főhadiszállásán
(1981).
10. Toshihiko Yamashita, The PanasonicWay, Kodansha (1987).
11. 8.8
12. Akio Morita, Made in Japan, Signet-Dutton (1986).
13. G.D. és J.V. látogatása az Andersen Consulting University-n, St. Charles. III.
(1998).
14. Robert Slater, Jack Welch and the GE Way, McGraw-Hill (1999).
15. 3.10.
16. A Northview Elementary School-ról származó információk eredetileg MacNeil
Lehrer, Schools in America-ból származnak (1990). Az évfolyamokkal kiegészített
adatokat Dr. Yunk bocsátotta a szerzők rendelkezésére (1993).
17. 8.16.
18. Minden információ G.D. személyes interjújából származik.
19. Robert C. Christopher, The Japanese Mind, Pan (1984).
20. Jeannette Vos Japánban szerzett tapasztalatai, amelyre a Stanford University Ja-
pan Project Fellow kutatás során tett szert (1991).
21. Katherine Lewis, Cooperation and Control in Japanese Nursery Schools, kiadja
a Cooperative Education Review (Vol. 28, No. 1, 1984).
22. 8.19.
23. John Naisbitt, Megatrends Asia, Simon & Schuster (1996).
24. 8.23.

367
Kilencedik fejezet: Az igazi tanulás: gyors és mókás
1. G.D. gyűjtötte össze az információt a Guggenheim School-ról, miközben a Where
To Now? Programhoz készített videofelvételeket Chicagoban (1990), és amelyet J. V.
interjúja követett Nancy Ellissel Guggenheim új igazgatójával (1993).
2. Accounting is Easy, bemutatja a Nimai & Partners, 23 Grand Central Ave., Hallet
Cove, Adeline 5158, Australia.
3. A Beverly Hills High School francia programja a Network tévémagazin program-
jában, Sydney (1990).
4. A liechtensteini Tony Stockwell 240 játéka tanításhoz, amelyet magánkliensek
számára szerkesztett. Összefoglalóját lásd az Accelerated Learning in Theory and
Practice-ben, EFFECT, Liechtenstein (1992). A könyvet a Lozanov-féle prezentációs
formában írták.
5. The Great Pacific Century Marketing Game, amelyeket G.D. szerkesztett, és ame-
lyet a The Ideas Revolution részeként adaptálnak.
6. Az adatokat szemináriumi regisztrációk szolgáltatták.
7. Andrew Smith szerkesztése, Personal Effectiveness Consultants Ltd., P.O. Box
33385, Takapuna, Auckland, New Zealand.
8. J. V. egyike a program facilitátorainak, amelyet Dr. John Grassi szervez.
9. Glenn Capelli szemináriumáról, SALT Convention, Minneapolis, MN. (1992).
10. 9.4.
11. Interjú G.D.-vel, Washington D.C. (1990).
12. G.D. interjúja a Sodertalji High Schoolban, Svédország (1990).
13. G.D. interjúja, San Francisco, California (1990).
14. Stockwell könyvében, 9.4.
15. Capelli Attitude kazettája, True Learning Center, Perth, Australia.
16. 4.3.
17. 4.3. foglalja össze.
18. 9.13.
19. 4.3.
20. Sheila Ostrander és Lynn Scroeder a Superlearning-ben, Dell (1969) arról szá-
molnak be, hogy néhány tanuló 3000 szót tanult meg egy nap alatt. Lozanov 8.6 pont-
ban jelzett hivatkozásában 1000-1200 szóról számol be naponta, 96,1%-os előhívás
mellett (lásd a táblázatot a 308. oldalon). E könyv társszerzői Bulgárián kívül sehol
nem találtak hiteles kutatási bizonyítékokat az 1000-1200-nál magasabb adatokra.
21. 4.3.
22. A 9.4.-es könyv.
23. 9.13.
24. 4.3.
25. Interjú G.D.-vel (1990).

369
26. 9.1.
27. 9.3.
28. Dr. Dhorithy eredményeinek írott elemzése, amellyel Dr. Palmer szolgált.
29. Beszélgetés J.V.-szal (1993).
30. Interjú J.V.-szal (1996).
31. Interjú J.V.-szal (1996).
32. Leo Wood által nyújtott összefoglaló az iskolai eredményekről (1996).
33. Lyall Watson, Supernature, Coronet. G.D. háromórás interjúja Lyall Wantsonnal
a Radio 1-nél, Auckland, New Zealand, 1973 (továbbá egy interjú Glenn Domannal
Melbourne-ben, Australia, 1974), amely kezdeti katálizátorként szerepelt G.D. kutatá-
sához, és végül ehhez a könyvhöz vezetett.
34. 9.20.

Tizedik fejezet: A tanulási stílusnak megfelelő oktatás

1. A Learning and Teaching Styles and Brain Behavior hírlevélből, Association for
Supervision and Curriculum Development and the Oklahoma State Department of
Education, Oklahoma (1988).
2. Survey of Research on Learning Styles, In: Education Leadership (Vol. 46, No. 6,
March 1989).
3. 4 és 5. 10.1.
6. Howard Gardner, Frames of Mind, Basic Books (1983).
7. Lloyd Geering, In The World Today, Allen & Unwin and Port Nicholson Press,
Wellington (1988).
8. Michael Grinder, Righting The Educational Conveyor Belt, Metamorphous Press
(1989).
9. Rita Dunn, Jeffrey S. Beadry and Angela Klavas, Survey of Research on Learning
Styles, in Educational Leadership (Vol. 46, No. 6, pages 53-58).
10.10.9
11. Dunnék kutatásának egyik összefoglalásából, Learning and Teaching Styles and
Brain Behavior, kiadja az Association for Supervision and Curriculum Development
and the Oklahoma Department of Educational Newsletter (1988).
12. Interjú G.D.-vel (1999).
13. Creative Learning Company honlapja: www.clc.co.nz
14. Anthony Gregorc, An Adult’s Guide to Style, Gabriel Systems, Maynard, Mass.
(1982).
15. A tesztet Anthony Gregorctól vettük át, bár ebben a formájában először itt jelent
meg: Bobbi DePorter, Mike Hernacki, Quantum Learning, Dell Publishing (1992).
16. A 10.15 pontnál jelzett könyvből adaptálva.
17. Robert Sternberg, Beyond I.Q., Cambridge University Press, U.S.A. (1985).
18. Howard Gardner, The Unschooled Mind, Basic Books (1991).

371