Tisztelt Dr. Mészáros Úr, Kedves Csaba!

Szerettem volna egy kézfogás előtti gesztusként eljuttatni Önnek ezt az előadását
már írásban is, remélem örömet szerzünk vele.

Köszöntöm Önt a Hazai Víz-Horizontalitás Program (HVHP) nevében!

Szeretném Önt megnyerni a Program asztalához, ahol a vízzel közvetlenül és
közvetve kapcsolódó mintegy 150 féle tudás Szakmai Hálózattá építkezése folyik,
célja egy újfajta tudásközi tudásgenerálás és megoldásgenerálás.
Eddig 59 vezető kulcsszemélyiség tagja ennek a hálózatnak, reméljük Ön is
szimpatikusnak és érdemesnek tartja majd a saját részére is.

Az Önt megkereső e-mail másik melléklete a Programról (HVHP) szól, örömmel

beszélnék Önnel néhány szót erről vagy telefonon, vagy személyesen.

Tisztelettel üdvözli

Joó Lajos

Joó Lajos
Hazai Víz-Horizontalitás Program kezdeményezője
Horizontalitás és Egyediség ügygazda
Master of Business Training
Magyar Közgazdasági Társaság Gazdaság-Kultúra Szakosztály alelnöke
Magyar Hidrológiai Társaság tagja
Szervezetfejlesztő
1581. Budapest Pf.53 / Hazai Víz-Horizontalitás Program részére
+36-30-529-9320
hvhjoolajos@gmail.com

Az Adományokat köszönjük, szívesen fogadjuk, jelezzük mire fordítottuk a Program érdekében:

„HVHP Adomány és Támogatás Számla” OTP Bank 117 73 195 – 003 88 647
[Dátum]

1
Dr. Mészáros Csaba előadása: Az ESZK fóruma a vízerő-hasznosításról_/ HVHP Forras-leírása JL-SI_20181101
 Az ESZK fóruma a vízerő-hasznosításról
Dr. Mészáros Csaba előadásának leírása videoról
https://www.youtube.com/watch?v=V1FF5dy7Hsg

Az Energetikai Szakkollégium Ganz Ábrahám emlékfélévében

kiemelt programjaként szervezte meg a
magyar, azon belül is a dunai vízerő-hasznosításról szóló fórumát.

A rendezvényen előadott
Dr. Guti Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Duna-kutató
Intézetének tudományos főmunkatársa,
Dr. Mészáros Csaba, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének címzetes egyetemi
docense, valamint
Ujhelyi Géza, az egykori Erőmű Beruházási Vállalat műszaki
vezérigazgató-helyettese.

Az est moderátora Mayer György energetikai szakújságíró volt.

2014. április 9. 18:00 BME I épület IB028-as terem

[Dátum]

2
Dr. Mészáros Csaba előadása: Az ESZK fóruma a vízerő-hasznosításról_/ HVHP Forras-leírása JL-SI_20181101
Megkérném Mészáros urat, tartsa meg előadását és utána a menetrendről még
annyit, hogy az előadás után lesz egy olyan 15-20 perc, hogy reflektáljanak egymás
előadására az előadók, és utána lesznek a kérdések. Köszönjük szépen.

Dr. Mészáros Csaba.: - Köszönöm szépen. Szeretettel köszöntök mindenkit.

Nekem nagyon tetszett Guti Gábor előadása is, főleg az utolsó mondat, amelyben
valóban feltámasztotta azt a reményt, hogy a mérnökök – most nem akarom őket,
de hát ő úgy írta, mérnökök -, közgazdászok, ökológusok, és a többi, tehát
multidiszciplinárisan megközelítve megoldhatók azok a problémák, amelyek
látszólag áthidalhatatlanoknak tűnnek pillanatnyilag. Egy kis József Attilával
kezdeném. Előszeretettel használom A Dunánál című versét József Attilának, és
hogy ebből kiemelném azt a részt, hogy

„A rakodópart alsó kövén ültem,

néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszín, s hallgat a mély.
Mintha szívemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.”

Itt a „fecseg a felszín, hallgat a mély” érdekes, mert én egy csomó dolgot
fecsegésnek találok így a vízlépcsőkkel, és a vízerő hasznosítással kapcsolatban,
és a mély, az talán lehet, hogy a magasat jelenti, hogy sok helyen hallgatnak. Én
abban bízom, hogy ez a kezdeményezés, amit az Energetikai Szakkollégium tett,
ez pozitívan fog kihatni az elkövetkezendő időkben azzal kapcsolatban, hogy
előrelépjünk.

Nagyjából a tartalom, hogy miről beszélnék:

- a vízerő hasznosítás helyzete Magyarországon, részben a világban,

- a Duna vízgyűjtőjén mi van
- Bős-Nagymarosról mondanék néhány szót
- illetve, hogy mi lenne a helyes megoldás.

Tekintettel arra, hogy Ujhelyi Géza kollegám, barátom, hogyha elfogad, ugye
mondta, hogy már előre elmondták az egynegyedét, akkor én mondhatnám, hogy
nagyjából a felét elmondták, mert nem beszéltünk össze, hogy ki, miről fog
[Dátum]

beszélni, de még Guti Gábor is sok olyan dolgot érintett, amelyre én is kitértem
volna. Nekem több képem lesz, igyekszem úgy gazdálkodni az idővel, hogy a 15
percből kijöjjek. 3
Dr. Mészáros Csaba előadása: Az ESZK fóruma a vízerő-hasznosításról_/ HVHP Forras-leírása JL-SI_20181101
Kozák Miklósnak a mondását idéztem itt – Kozák Miklós idén lesz 90 esztendős,
tanszékünknek volt professzora, ő mondta gyakorlatilag így mezei módon
lerövidítve, hogy a víz természeti körforgása, hogy a párolgás, csapadéklefolyás
révén, ugye a Nap hatására történik mindez, tiszta megújuló energiát nyerhetünk a
vízzel, ugye a turbinák és a generátorok segítségével, és hát ezt a világon ugye
hasznosítják. Az is elhangzott, hogy a világ energiatermelésének a 16%-át
vízerőművekkel termelik, illetve a megújuló energiatermelésnek meg több mint
85%-át a vízenergia adja.

Az indokok részben itt láthatók, nem fogom mindegyiket felolvasni, mert

gyorsabban elolvassák, mint ahogy én innen oldalról megnézném, bár ugye a
számítógépből tudnám követni. Lényeg az, hogy ennek már komoly, kifejlett
múltja van, tehát a vízenergia-termelés a 19. század végén kezdődött, ugye
Magyarországon az első vízerőművet 1896-ban a Rábán, Ikervárnál építették, most
is működik, igaz, hogy felújították, de megvan. De ugyanúgy az 1900-as évek
elején, a Hernádon Gibártnál, Felsődobszán, illetve később ugye a Kesznyéteni
vízerőművet megépítették, valamint 1954-ben a Tiszalökit, és 1973-ban a kisköreit
adták át. Na, most a többiről már beszéltem. A vízlépcső rendszer az, amelyik
tartalmazza a vízerőművet. Sokszor a vízlépcsőre is azt mondják, hogy vízerőmű.
Nem. Tehát a Dunán, az osztrák szakaszon is vízlépcsők vannak. Ugye egy
vízlépcsőnek több része van, általában, ami megvan, hogy maga a duzzasztómű,
amellyel szabályozzák a fel vízszintet, van a vízerőtelep, ahol a turbinák és a
generátorok segítségével előállítják az áramot, illetve általában hajózsilip is van,
hogyha hajózható a folyó, és nagyon sok helyen, magát a műtárgyat, a vízlépcsőt,
közúti hídként is szolgálja. Ilyen lett volna többek között például a nagymarosi
vízlépcső, ami nem épült meg.

Hát, ugye ennek többcélú hatása van, vagy funkciója van, és ezt sokszor azért
elfelejtik. Tehát sokan azt mondják, hogy Magyarországon nem érdemes
vízerőművet építeni, mert az nem gazdaságos. Hát Ujhelyi Géza elmondta, hogy
mennyire gazdaságos és milyen gyorsan megtérülnének aránylag, és ezt bizonyítja
többek között az – hadd szaladjak egy picit előre -, hogy amikor 1986-ban az
osztrákokkal megkötöttük a nagymarosi vízlépcsőre vonatkozó kölcsönszerződést,
hogy ők hitelből megépítették volna, és mi ennek fejében, 20 éven keresztül, évi
1,2 milliárd kWh energiát szállítottunk volna. Mivel Nagymarosnál évente
egymilliárd kWh-t termeltek volna, tehát 24 év alatt meghozta volna csak a
vízerőmű az egész létesítménynek az árát. S akkor még nem beszéltünk a hajózás
[Dátum]

hasznáról, az árvízi biztonságról, és egyéb járulékos beruházásokról, amelyek itt

szerepelnek.
4
Dr. Mészáros Csaba előadása: Az ESZK fóruma a vízerő-hasznosításról_/ HVHP Forras-leírása JL-SI_20181101
A világ vízenergia-termelésének az aránya a világ villamosenergia-termelésében -
ez itt látszik - 2030-ig csökkenni fog az arány, de nem olyan nagymértékben.
Kétségtelen, hogy a megújuló energiáknak a termelése – itt a következő ábrán lehet
látni – az növekedni fog, például a szélenergia. Ezek az ábrák egyébként dr.
Szeredi Istvántól származnak, őtőle kaptam engedélyt, hogy felhasználjam őket az
előadásnál.

A vízenergia-termelés negatív hatásairól itt beszélt Guti Gábor. Ugye az első fő

szempont, hogy a hosszirányú átjárhatóságot általában akadályozza. Erre most már
megvan a megoldás, sőt, mi ugyan műszakiak vagyunk az Építőmérnöki Karon,
de oktatjuk az Európai Unió Vízkeret Irányelvét, amelynek a fő célja, hogy 2015-
ig jó állapotba hozzák az európai vizeket, és ebben ugye a felszíni vizek esetében
a jó ökológiai, és a jó kémiai állapot az, ami elérendő cél. Hát, 2015-ig nem fogjuk
elérni, nemcsak nálunk, de egész Európában sem fogják elérni, de ez kétszer 6
évvel meghosszabbítható. Mindenesetre, az ökológiai szempontok előtérbe
kerültek. Ezek ugyanakkor meg is drágítják a villamosenergia-termelést, hiszen
olyan követelményeket támasztanak az újonnan épülő, sőt, a már megépült, de
korszerűsítendő létesítményeknél, amelyek pluszkiadással járnak, és ugyanakkor
egy kicsit csökkentik a megtermelhető villamos energiát.

Általában az van, hogy a pozitív hatásokat nem veszik figyelembe, mert az egy
természetes dolog. Általában mindig a negatívat hozzák elő – ugye ezekről már
beszéltünk, hogy a hosszirányú átjárhatóságnak a csökkenése, illetve
megakadályozása, ugyanakkor az, hogy megváltozik a folyónak a dinamikája, már
a vízlefolyásnak a dinamikája, hogy az árhullámokat itt-ott ellapítják, amelyekre
ugyanakkor szükség van. Tehát a társadalom szempontjából ezek mind pozitív
dolgok is, tehát a vízépítő mérnökök – és most ilyenkor úgy részben magamra,
meg a megjelent kollegákra is gondolok, és ezt azért mondom a többieknek is, mert
lehet, hogy az a téveszme van, hogy ők öncélúan, állandóan meg akarják
változtatni a természetet és csak rongálni akarnak. Nem akar senki sem rongálni,
ez a szakma azért alakult ki, mert bizonyos problémák megoldására igény volt, és
mi összehangoltan, együtt dolgozva energetikusokkal, ökológusokkal és a
többiekkel, szeretnénk jobbá tenni az országot, nemcsak Magyarországot, de hát
Európát és a világot tulajdonképpen.

A kiskörei vízlépcsőt itt most nem emeltem ki jobban, de erről már bizonyára
mindenki hallott, hogy ha az nem lenne, akkor nem lenne Tisza-tó, ahol értékes
természetvédelmi terület van.
[Dátum]

A klímavédelem szempontjából ugye a megújuló energiának nagyon fontos

szerepe van, az Európai Unióban cél, hogy 2020-ig a villamosenergia-termelésnek 5
Dr. Mészáros Csaba előadása: Az ESZK fóruma a vízerő-hasznosításról_/ HVHP Forras-leírása JL-SI_20181101
a 20%-át megújuló forrásokból fedezzék, Magyarországon ez a követelmény 13%
lenne, és sajnos, ebből a távlati fejlesztésből a vízerő-hasznosítás kimaradt. Nahát,
itt komoly, olyan komoly problémák voltak meg vannak, amelyekről beszélni
kellene. Én itt meg szoktam említeni az új Széchenyi Tervet (majd lehet, hogy egy
következő dián ott lesz, egy kicsit előrébb szaladok), amelyben 2011-ben (tehát 3
évvel ezelőtt) megemlítette két akadémikus, illetve egy akadémikus és egy
nagydoktor professzor, hogy amennyiben a társadalommal sikerülne elfogadtatni
a hazai vízlépcsőépítést a Dunán, akkor Budapest alatt, tehát itt most egy ilyen
tabunak számító Nagymarost nem is említek, pedig ugye hát arról Ujhelyi Géza
elmondta, hogy annak milyen pozitív hatásai lennének, és megoldana sok
problémát, de a Budapest alatti, tervezendő két vízlépcső, Budapesttől 40 km-rel
lejjebb, vagy 50 km-rel, Adonynál, illetve 150 km-rel körülbelül lejjebb, Fajsznál
építendő vízlépcsők igenis energetikai szempontból is hasznosak lennének, a Duna
hajózhatóságot biztonságossá tennék.

És a fajszi vízlépcsővel kapcsolatban most óvatosan merem csak kimondani, de ez

az én véleményem, s nem akarom ezzel a paksi esetleges bővítést itt veszélybe
sodorni: énszerintem már most is szükség lenne arra, hogy a jelenlegi hűtővíz
okozta hőterhelés csökkenjen, de itt most nem az atomerőmű szempontjából lenne
ez fontos és elsődleges, hanem az egyéb hasznos funkciók érdekében.

Na most, majd mindjárt mutatok két képet, azt mondták általában a vízlépcsőt
ellenzők, hogy egy korszerűtlen megoldás, csak a világ fejlődő részeiben
alkalmazzák, ott építenek, Kínában, Afrikában, Dél-Amerikában, Európában nem.
Hát direkt megemlítettem, hogy itt Németországban két komoly beruházást
végeztek el, ez az egyik, ez Európa első nagy folyami vízlépcsője volt a Rajnán, a
jobbparton (mert erre folyik a Rajna, jobbpart Németország, bal part Svájc) 1898-
ban épület a rheinfeldeni vízlépcső 24 MW teljesítménnyel, és 2011-ben helyezték,
vagy 2012-ben az újat. Itt ez már építés közben mutatja az egész rendszert, a régit
aztán lebontották. Én itt valamikor 10 évvel ezelőtt a híd közepéig elmentem, mert
ott volt a határvonal, és így néz ki jelenleg. Ez ugyan még egy makett, de
megnéztem direkt a Google térképen, hogy már ez látható. A régi
üzemvízcsatornából (tehát itt a régi vízlépcső, és ez az üzemvízcsatornája, ez nem
olyan hosszú, mint a bősi), abból hal utat csináltak, tehát erre gondoltak, és az itt
kiépített új erőműben, négyszer annyi villamos energiát, tehát magát a kapacitást
a 24 MW-ról 100 MW-ra növelték. Ennyit a fejlődő vagy fejletlen országokról.

A hazai helyzet az sajnos siralmas, ezeket az értékeket már Ujhelyi Géza elmondta,
[Dátum]

nem akarok belemenni, de az érdekes ugye, hogy Bősnél, eddig, a több mint 23 év
alatt, cca. 50 milliárd kWh energiát termeltek. Hát ez egy egész jelentős összeg,
most akár, ha tíz forintjával számoljuk, az 500 milliárd forint. Én 40 forintot fizetek 6
Dr. Mészáros Csaba előadása: Az ESZK fóruma a vízerő-hasznosításról_/ HVHP Forras-leírása JL-SI_20181101
egy kWh energiáért, tehát mondhatnám, hogy ez 2000 milliárd forintot ér, és ennek
a fele minket illetne, ha megépítettük volna Nagymarost.

A lehetőségek. Erről is beszéltek, hogy a hazai vízenergia-kapacitás, a műszakilag

hasznosítható az nagyjából 1000 MW, gazdaságosan kb. 700 MW-ot érdemes
kiépíteni - persze a gazdasági körülmények azok mindig változnak - ,és ennek a
70%-a a Dunán, közel 10%-a a Tiszán, 9%-a a Dráván nagyjából, és a többi a
kisebb folyókon. Na most, a Dráván már lett volna egy hasonló vízlépcső projekt,
annak idején a Bős-Nagymarosival együtt lett megkötve a szerződés, nagyjából
együtt, a horvátokkal Gyurgyevácnál, de hát az is ugye elhamvadt. Tehát ebből
nincsen semmi reális megvalósítási lehetőség. Itt az 1984-es Vízgazdálkodási
Kerettervet szeretném megemlíteni. Ez 30 évvel ezelőtt készült el, ez egy nagy
távlati tervcsomag volt a vízgazdálkodás valamennyi ágazatával kapcsolatban, s
itt szó volt többek között a vízenergia-termelésről is, illetve olyan vízátvezetési
lehetőségek megvalósításáról Magyarországon, amelyre a világ számos részén van
példa, Magyarországon is egyébként, hiszen a tiszalöki vízlépcső által
szabályozott vízkészlet egy részét a Keleti-főcsatornán keresztül, a Körös-völgybe
vezetik, illetve a Tiszántúl vízellátásában, öntöző és ivóvízellátásában is részt vesz,
hiszen amikor Debrecen óriási mértékben fejlődött és lecsökkent a vízkészlet, a
felszínalatti vízkészlete, akkor hozzányúltak a statikus készlethez, akkor
szerencsére ott folyt, és ott folyik a Keleti-főcsatorna, felszíni vízből egészítik ki a
vízellátását.

Ugyanígy a kiskörei vízlépcsőből a Nagykunsági- és a Jászsági-főcsatornán

vezetnek át más területekre vizet, illetve használják mesterséges csatornák mentén
a vízkészletet. És ezekkel mind foglalkoztak. Itt a SZET-et - ugye a SZET a
szivattyús energiatározókat jelenti - azért említettem meg, mert Magyarországon a
dunai vízlépcsők még egyelőre elég nehézkes megvalósítási lehetősége ellenére, a
szivattyús energiatározásnak lenne az egyik legfontosabb szerepe, hiszen akár a
jelenlegi paksi termelést, de hogyha a paksi atomerőmű bővítése is elkészül, akkor
igenis, a fogyasztás és a termelés közötti egyenlőtlenség kiegyenlítésére hazai
szivattyús energiatározóra is szükség lenne, és ebbe lehetne gyakorlatilag
belecsatlakoztatni a szélerőműveknek az időnként nagyon rossz kihasználási
adottságait, azért, mert nem tudjuk tárolni a villamos energiát, és ez állítólag
évente 60-70 milliárd forinttal növeli a hazai energiaköltségeket.
A Duna Mozgalmakat nem akarom bántani, de gyakorlatilag eddig ugye
említettem az Új Széchenyi Tervet, abban benne volt ez a lehetőség, s rögtön
megtámadták a kormányzatot, úgyhogy visszakoztak, hogy tévedésből került be,
[Dátum]

és kivették a tervből. Hát, ugye a Duna vízgyűjtője itt látszik, a Bős-Nagymaros

ezt érintette volna, a Duna hossz-szelvénye hasonlóan Guti Gábor egyik ilyen
7
Dr. Mészáros Csaba előadása: Az ESZK fóruma a vízerő-hasznosításról_/ HVHP Forras-leírása JL-SI_20181101
ábrájához, a klasszikus szelvényt mutatja a vízfolyás után, persze ez 2800 km
hosszú, s kb. 670 m szintkülönbség van.
Látjuk, hogy nálunk kicsi az esés, de az egy téveszme, hogy síkvidéki folyón nem
érdemes vízlépcsőt építeni.
Dehogynem érdemes! Érdemes, csak nem lehet annyit mondjuk egy 100 vagy 200
km-es szakaszon, mint azon a részen, ahol 3, 4 vagy 5-szörös az esés. Ausztriában
ugyanakkora szakaszon, mivel több, mint hatszor akkora az esés, 44 cm
kilométerenként, nálunk 7 cm/km, ott több vízlépcsőt építenek, de a Dunának nagy
a vízhozama, és a megtermelhető villamos energiát, illetve a kiépíthető kapacitást
a vízhozam és az esésnek a szorzata határozza meg.

Tehát egy nagy vízhozamú, de kis esésű folyón is igenis komoly villamosenergia-
mennyiséget lehet termelni. Hát Németországban végig van lépcsőzve a Duna, itt
vannak lukak – most erre nem jut időm, de ha majd esetleg a vitánál, vagy a
beszélgetésnél szóba kerül, akkor megemlítem A ’87-ben átadott geislingi
vízlépcső, akkor a straubingi lejjebb. Azt hiszem, nem olyan csúnya, az osztrák
vízlépcsők végig így néznek ki, itt van egy-két helyen luk, ezeknek az okairól most
nem tudok beszélni, mert nem fér bele. Az Ybbs–Persenbeug-i vízlépcsőt azt
láttuk Guti Gábornál is, egyébként ugye ő nem említette meg, de én megemlítem,
hogy ez a Habsburgoknak a kastélya, itt született IV. Károly, az utolsó magyar
király, és ez pedig az az érdekes dolog, hogy a ’82-ben épített merki vízlépcsőhöz
2007-ben adták át a halutat, tehát ezen a természetes szigeten, hiszen a Duna
korábban erre folyt, s itt szárazon építették meg a műtárgyat, itt volt hely, és a
halak hosszirányú átjárhatóságát ez teszi lehetővé. Meg is látogattuk, tehát itt ez a
fényképes katalógus. Ez a freudenaui vízlépcső, ez a Bécs keleti részén lévő
vízlépcső, ezt 1991-ben népszavazással erősítették meg Ausztriában, és 73%-os
arányban megszavazták a bécsiek, mert tájékoztatták őket. Tehát a feladatunk az,
hogy a társadalmat őszintén kell tájékoztatni, el kell magyarázni, hogy mi van, mi
a helyzet, mi az igazság, és akkor rájuk lehet bízni, hogy döntsenek.

A dunacsúnyi vízlépcső, ami egyébként pluszberuházásként készült, mert mi nem

adtuk át Dunakilitit, ez a bősi vízlépcső. Ez Magyarország tervezett és meglévő
vízlépcsőinek a térképe - erre most nem tudok kitérni, a magyarországi szakaszra
-, tehát Budapest alatt van Adony, itt pedig Fajsz, itt van Paks.

A bős-nagymarosi vízlépcső eredeti terve, ez megtalálható a tanszéki

honlapunkon, az interneten, és gyakorlatilag fölülről így néz ki: ez a dunacsúnyi
[Dátum]

vízlépcső, itt van Dunakiliti, amit nem helyeztünk üzembe: fenékküszöb,

üzemvízcsatorna, Öreg-Duna, és ez pedig az egész, itt már Bős is rajta van, ez az
üzemvízcsatorna. 8
Dr. Mészáros Csaba előadása: Az ESZK fóruma a vízerő-hasznosításról_/ HVHP Forras-leírása JL-SI_20181101
Így néz ki a Dunakiliti, sajnos mintegy holdbéli táj, mert ezt nem használjuk, ahogy
kellene, és a szivattyús energiatározókról akartam (és még két ábra, és mindjárt be
is fejezem), hogy ez az ún. felső tározó, ez az alsó tározó, csúcsidőben, amikor
fölös energia van, akkor a hegyben meglévő gépteremben lévő szivattyúval
fölnyomják a vizet a felső tározóba, és amikor szükség van, visszaengedik.
Gyakorlatilag le-föl liftezik a víz, és itt egy metszetben lehet látni ennek a
működési elvét, és gyakorlatilag, hogy mi a teendő, ezt már elmondtam.

Én azt szeretném, hogyha ez a dolog megoldódna.

Köszönöm szépen a figyelmet!

[Dátum]

9
Dr. Mészáros Csaba előadása: Az ESZK fóruma a vízerő-hasznosításról_/ HVHP Forras-leírása JL-SI_20181101