10.

TÉTEL: KÖTVÉNY
A kötvény jellemzői:

 hitelviszonyt testesít meg, minden esetben lejárata van

 klasszikus formája fix kamatozású ( de változó kamatozású kötvényekkel is
találkozhatunk)
 határidős (rövid, közép és hosszú lejáratú kötvény is létezik)
 Létezik papír formátumú kötvény is ez a kincstárjegy
 Kockázat mentes: az olyan kincstárjegy amely 1 éves lejáratú és az állam
bocsátotta ki
 Névérték: a kölcsön/hitel összegét jelenti
 A kölcsön törlesztése: futamidő végén egy összegben vagy futamidő alatt is
 Kamatfizetés: általában futamidő alatt is, egyenlő időközönként (pl. évente)

Hozamgörbe

Normál: minél hosszabb lejáratú

kötvényt vásárolunk annál magasabb
a kamatláb

Lineáris: teljesen mindegy, hogy hány

év múlva jár le, mindig ugyanannyi a
kamatláb

Inverz: minél hosszabb lejáratú a

kötvény annál alacsonyabb a kamatláb

Kötvények árfolyama

A kötvényekből származó jövedelmeknek két nagy csoportja van: kamatfizetés és

tőketörlesztés. Egy értékpapír árfolyama egyenlő az abból származó jövedelmek
jelenértékével. Fontos, hogy lássuk az értékpapírok vásárlása nem más, mint jelenbeli
pénz cseréje jövőbeni pénzre vagy jövőbeni pénzáramlásra. A tőketörlesztés gyakran az
időszak végén, egy összegben történik, de előfordulhat az az eset is, melynél egy részét
visszafizetik.

Jövőbeni pénzáramok jelenértéke:

n
K t  Tt ahol :
p
t 1 (1  r ) t

p = elméleti árfolyam Kt = t. időszakban esedékes kamat

n =időszakok száma Tt= t. időszakban esedékes törlesztő részlet

r =reálkamatláb /piaci kamatláb/diszkontáláshoz használt kamatláb

A kötvény árfolyamát befolyásoló tényezők:

 piaci kamatláb változása

 ázsiós kötvény: ez elméleti árfolyama a lejárat időpontja felé haladva csökken
és a lejárat időpontjában eléri a névérték értékét (minél később veszem meg
annál olcsóbb)
A piaci kamatláb kisebb, mint a névleges kamatláb akkor az elméleti árfolyam
nagyobb, mint a névérték. ( r < i akkor p >N )

 diszkont kötvény: a kibocsátás napján névérték alatt van az árfolyam (pl.:

9200) és a lejárat időpontja felé haladva nőni fog és a lejárat végén eléri a
névértéket (kockázatos)
A piaci kamatláb nagyobb, mint a névleges kamatláb akkor az elméleti
árfolyam kisebb, mint a névérték. ( r>i akkor p<N

 névértéken kibocsátott kötvény: amikor a piaci kamatláb egyenlő a névleges

kamatlábban és így az elméleti árfolyam is egyenlő lesz a névértékkel.

 időtényező

ázsiós: magasabb az érték a kibocsátás napján mint a névérték

névértéken kibocsátott kötvény

diszkont: alacsonyabb az érték a kibocsátást napján, mint a névérték

A kötvény nettó és bruttó árfolyama: Pbruttó =Pnettó + Felhalmozódott kamat

Felhalmozódott kamat: az utolsó kamatfizetés óta eltelt időszakra eső kamat.

 kockázat változása
Külön elemzők foglalkoznak azzal, hogy vizsgálják a kibocsátók helyzetét, a
visszafizetés esetleges problémáit, a vállalat pénzügyi és üzleti stratégiáját. A
legismertebb a Standard and Poor’s minősítő cég. A cég által használt minősítő
fokozatok: AAA, AA, A, BBB, BB, B, CCC, CC, C
Az AAA minősítés jelenti a legbiztonságosabb befektetési lehetőséget. A sor végén
található kategóriákba kerülő konstrukciók igen nagy kockázatot jelentenek, csak
bátor vásárlóknak ajánlott.
Minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb az árfolyam. Kockázati felár
Duration = átlagos hátralévő idő vagy átlagidő
Számszerűsíti, hogy az adott kötvénynek mennyi az átlagos hátralévő futamideje. A
duration úgy keletkezi, hogy a kötvény egyes pénzáramlási elemeit (kamat,
tőketörlesztés) súlyozzák a hátralévő idővel.
Súlyok a pénzáramok diszkontált értéke. Átlagolandók az esedékességig hátralévő idő.

n
CFt /(1  r )t
D t ahol,
t 1 p
D = duration
t= időszakok
p = kötvény árfolyama (más szóval a pénzáramlások jelenértékeinek összege)
CFt /(1  r )t = t. időszak pénzáramlásának jelenértéke

Minél hosszabb az átlagos hátralévő futamidő annál nagyobb az árfolyam kockázat annál
később kapom vissza a pénzemet.

Néhány speciális kötvény

1. Változó kamatozású kötvény
Ebből következik, hogy e papírok nettó árfolyama stabil 100% körül ingadozik. A
változó kamatozású konstrukciók jóval nagyobb árfolyam-stabilitást
eredményezhetnek. A kamatot a rövid lejáratú állampapírok mindenkori
hozamának alapján határozzák meg, a konkrét kockázati szinttől függően
meghatározott „kamatprémium” hozzáadásával.
Leggyakrabban alkalmazott módszer:

kamat = rövid lejáratú állampapírok kamata +kamatprémium

ha ez változik, akkor az egész kamat változik.

Ez azt jelenti, hogy a kötvény kamatozása a piaci jelzések hatására (pl.:

félévente), annak megfelelően változik. A változó kamatozású kötvénnyel mind a
nagy árfolyamnyereséget, min a jelentős árfolyamveszteséget elkerüljük.

2. Zéró-kupon kötvény
Más néven kamatszelvény nélküli kötvénynek, vagy diszkont kötvénynek vagy
egyszerűen csak zérónak nevezik, s ebből következően diszkonttal kerül
kibocsátásra. A futamidő alatt nem fizet kamatot, de hozama van. Előnye, hogy
már a vásárláskor tudjuk, hogy az időszak egészét tekintve mekkora
átlaghozamot realizálunk, másrészt, ha az adott ország adójogszabályai
szempontunkból kedvezőek akkor lehetővé teszik hogy adott évig ne fizessünk
forrásadót (lévén, hogy nem realizáltunk jövedelmet).
Hátránya, hogy lejáratig nem jutunk jövedelemhez, és ha értékpapírunkat
időközben mégis pénzzé kívánjuk tenni, az aktuális piaci kamatoktól függően
𝐶
árfolyama nagymértékben ingadozhat. 𝑝 = (1+𝑟)𝑡
 3. Bóvli kötvény
Az átlagosnál sokkal magasabb kamatot biztosít. Nagy a kockázat. Kockázati
prémium. A megfelelően összeállított kötvénycsomaggal elérhető, hogy a
jelentősen nagyobb kockázatot kompenzáló hozamot realizáljon a befektető,
amelybe azért természetesen egy-egy csodát ígérő cég bukása is beletartozik.

Állampapírok
Funkciója: költségvetési deficit finanszírozása. Egy értékpapírt bármikor el lehet adni,
vagyis bármikor lehet találni valakit hogy megvegye az állampapírt és attól a pillanattól
kezdve ő lesz az állam finanszírozója, vagyis ez a forma lényegesen forgalomképesebb.
Az állampapírok többféle futamidőben kerülnek kibocsátásra, a rövid lejáratú
kincstárjegyektől a hosszabb lejáratú államkötvényekig terjed a kínálat.

Kincstárjegy:
Rövid lejáratú, többnyire diszkontjegy, de lehet névértéken vásárolt is. A befektető a
futamidő végén jut a névértékhez. Jellemzően OTC eladás. (OTC: telefonos kereskedés,
gyors, rugalmas, kedvező költségű)

Államkötvény:
Közép- vagy hosszú lejáratú, általában kamatozó. Elsődleges piac az egyfajta licitként
felfogható aukció. Másodlagos piac csúcsintézménye a tőzsde.

Pénznem: többnyire hazai valuta, kis részben külföldi valuta.

Kockázatok: visszafizetési kockázata gyakorlatilag nincs, kamatlábváltozásból adódó
kockázata van és árfolyamkockázata is van.

Államadósság
Bruttó adósság: a hiteltartozás teljes összege (zöme állampapír)

Nettó adósság = bruttó adósság – (nemzetközi követelések+devizakészlet)

Adósságszolgálat: esedékes törlesztés + esedékes kamatfizetési kötelezettség