1. A büntető törvény hatálya, keretdiszpozíció.

A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni. Ha a
cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény,
vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni. Az új büntető törvényt
visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő
cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő.
A magyar büntető törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre, a Magyarország
területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön
elkövetett bűncselekményre, a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a
magyar törvény szerint bűncselekmény. A magyar büntető törvényt kell alkalmazni a nem magyar
állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az
elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő, állam elleni bűncselekmény, - kivéve a szövetséges
fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen - tekintet nélkül
arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, a XIII. vagy a XIV. Fejezetben
meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben
kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő, a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy
és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön
elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő.

2. A büntetéskiszabás elvei.

A büntetést az e törvényben meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni,
hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra
veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. Határozott ideig tartó
szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. A középmérték a büntetési tétel alsó
és felső határa összegének fele.

3. Az üzletszerűség és a folytatólagosság

Üzletszerű: aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres
haszonszerzésre törekszik. Folytatólagosság: ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes
elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el.

4. Önkéntes elállás, önkéntes eredményelhárítás.

Nem büntethető kísérlet miatt akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése,
vagy aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.

5. Büntethetőséget kizáró egyéb okok.

gyermekkor, a kóros elmeállapot,a kényszer és a fenyegetés, a tévedés, a jogos védelem, a végszükség,

a jogszabály engedélye, a törvényben meghatározott egyéb ok.

6. A kóros elmeállapot, orvosi stádiumai.

Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely
képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek
megfelelően cselekedjen. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt
korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek
megfelelően cselekedjen. A kóros elmeállapot a beszámítási képességet kizáró, vagy korlátozó pszichikus
állapot. Paranoid, Skizotíp, Antiszociális, Borderline, Hisztrionikus, Nárcisztikus, Elkerülő, dependens
személyiségzavar.

7. A büntethetőség elévülése.
 A büntethetőség - a (2)-(3) bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes bűncselekmények
elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - elévül a büntetési tétel felső határának
megfelelő idő, de legalább öt év elteltével. A XXVII. Fejezetben meghatározott bűncselekmények
büntethetősége tizenkét év elteltével évül el. Nem évül el a büntethetősége a XIII. és XIV. Fejezetben
meghatározott bűncselekményeknek, az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető
bűncselekményeknek, és a XIX. Fejezetben meghatározott, ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő
bűncselekményeknek, ha a bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét
nem töltötte be. Az elévülés kezdő napja befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás
megvalósul, kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér, olyan
bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor
az elkövető még az e törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének, olyan
bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.

8. Szükségesség és arányosság a jogos védelmi helyzetben.

Az elhárító cselekmény vonatkozásában a szükségesség követelménye vizsgálandó.

9. Önállóan alkalmazható mellékbüntetések.

elzárás, járművezetéstől eltiltás, foglalkozástól eltiltás, sportrendezvény látogatásától eltiltás

10. A kár és a vagyoni hátrány fogalma.

A kár, valamint a vagyoni hátrány ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb, ötszázezer-egy és
ötmillió forint között nagyobb, ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős, ötvenmillió-egy és
ötszázmillió forint között különösen nagy, ötszázmillió forint felett különösen jelentős.

11. A mentesítés formái.

Tv erejénél fogva, bíróság, kegyelem.

12. Az előzetes mentesítés.

A bíróság az ügydöntő határozatban az elítéltet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól előzetes
mentesítésben részesítheti, ha a szabadságvesztést katonai fogdában rendeli végrehajtani. Ez a
mentesítés a büntetés kiállásának, illetve végrehajthatósága megszűnésének napján áll be.

13. A fenyegetés fogalma.

Eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a
megfenyegetettben komoly félelmet keltsen

14. A limitált veszélyeztetési szándék.

A veszélyhelyzeten túli, további sértő eredményekre a tettesnek csak a gondatlansága terjedhet ki,

15. A próbára bocsátás szabályai, eltérések a fiatalkorúaknál.

A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a
büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés
alkalmazásával is elérhető. Nem bocsátható próbára a visszaeső, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte
el, aki a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt
követte el, vagy aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte
el. A próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet, a tartamot években, vagy években és hónapokban kell
meghatározni. A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha a próbára bocsátott a pártfogó
felügyelet magatartási szabályait megszegi, a próbaidő egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátottat a próbára bocsátás
előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik, a próbára bocsátottat a próbaidő alatt elkövetett
bűncselekmény miatt elítélik, vagy a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan
megszegi. A fenti eseteken kívül a próbaidő elteltével az elkövető büntethetősége megszűnik. Fiatalkorúval
szemben próbára bocsátásnak bármely bűncselekmény esetén helye van. A próbaidő tartama egy évtől két évig
terjedhet. A bíróság a 66. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben javítóintézeti nevelést rendel el, vagy
büntetést szab ki.

16. Mikor nem függeszthető fel a büntetés végrehajtása?

A szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki többszörös visszaeső, a
bűncselekményt bűnszervezetben követte el, vagy a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés
végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.

17. Összbüntetés, a 3/2002. jogegységi határozat részletesen.

A Btk. értelmében összbüntetésbe foglalásnak van helye, ha az elkövető több, a legkorábban hozott
ítélet jogerőre emelkedését megelőzően elkövetett bűncselekményét külön eljárásokban bírálták el, és
valamennyi jogerős ítélet végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásával végződött. A bíróság ilyenkor
ezeket a szabadságvesztéseket utólag egy büntetéssé foglalja össze, és az elítéltet olyan helyzetbe
hozza, mintha a cselekményeit egy eljárásban bírálták volna el. Összbüntetésbe foglalni - ha ennek
egyéb törvényi feltételei fennállnak - kizárólag végrehajtandó szabadságvesztéseket lehet. Ha a
felfüggesztett szabadságvesztést utóbb végre kell hajtani, az összbüntetésbe foglalás szempontjából a
továbbiakban végrehajtandó szabadságvesztésnek tekintendő. Az összbüntetésbe foglalás feltételei
addig állnak fenn, amíg egyik büntetést sem hajtották teljesen végre, illetve a végrehajtásuk folyamatos.

18. Bűnszövetség, bűnszervezet.

Bűnszervezet:három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő
csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos
bűncselekmények elkövetése;
Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy
ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre
bűnszervezet;

19. A kitiltás szabályai.

E törvényben meghatározott esetekben azt, akinek ott tartózkodása a közérdeket veszélyezteti, egy vagy
több településről, vagy egy település, illetve az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani. A kitiltás
legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év. A kitiltás tartama az ügydöntő határozat
jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a kitiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába
nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a
szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes
szabadságon töltött időt a kitiltás tartamába be kell számítani.

20. A Btk. büntetési rendszere.

Büntetések a szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka, a pénzbüntetés, a foglalkozástól eltiltás, a

járművezetéstől eltiltás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, a kiutasítás.
Mellékbüntetés a közügyektől eltiltás.
 Intézkedések a megrovás, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka, a pártfogó felügyelet, az elkobzás, a
vagyonelkobzás, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, a kényszergyógykezelés, a jogi
személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések.

21. A stádiumok.

A bűncselekmény elkövetésének gondolatát kiváltó képzet megjelenésétől a tényállásszerű magatartás

megvalósításáig hosszabb-rövidebb út vezet. Ennek során a bűncselekmény különböző stádiumokon mehet
keresztül. A büntetőjog dogmatikája a szándékos bűncselekmények stádiumainál a befejezett
bűncselekményhez képest megkülönbözteti a kísérletet, illetve az előkészületet. A bűncselekmény akkor
befejezett, ha a büntetendő cselekmény valamennyi törvényi ismérve, valamennyi általános és különös részi
törvényi előfeltétele megvalósult.

22. Közügyektől eltiltás fiatalkorúnál.

Fiatalkorút csak egy évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén lehet a közügyektől eltiltani.

23. Mi van akkor, ha a fiatalkorú terhelt külföldi áp. és személyes joga alapján nem fk-s? Semmi, a
magyar jogot kell alkalmazni.
24. Mi a jelentősége a polgári jognak a fiatalkorúaknál? Itt arra gondolt a kérdező, hogy mi van akkor,
ha az fk-s házasságkötés útján nagykorúságot szerez - semmi, irreleváns büntetőjogilag.
25. Milyen elvek alapján tudná elhatárolni a valóságos és látszólagos bűnhalmazat eseteit? (ez a
konszumpció, specialitás, szubszidiaritás, alternativitás, stb. c téma, azért fontos tudni, hogy ilyet
is kérdezhetnek, mert így nem nagyon van benne a tételsorban, jogszabályból nem lehet rá
felkészülni, csak tankönyvekből, abból is a régi Békés Imre-féle a legjobban összeszedett e
tekintetben)

A szubszidiaritás lényegében a konszumpció fordítottja, vagyis azt jelenti, hogy a

kisegítő törvényi tényállás alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha az elsődlegesen
alkalmazandó tényállás valamelyik ismérve hiányzik, és emiatt az nem alkalmazható.
A konszumpció elve azt jelenti, hogy a súlyosabb jogtárgysértést értékelő tényállás
konszumálja, azaz elnyeli az enyhébb jogtárgysértést tartalmazó tényállást. A nagy hal
bekapja a kis halat, mondhatnánk az ismert formula alapján. A specialitás elve szerint,
a lex specialis derogat lege generale szabályt alkalmazva, ha az elkövető magatartása
egy általánosabb tényállás mellett legalább egy speciálistényállásnak is megfelel,
akkor az általános tényállást figyelmen kívül hagyjuk és csak a speciális tényállás
alapján vonjuk felelősségre az elkövetőt. Röviden azt mondhatjuk a latinul
megfogalmazott szabályt erre az esetre lefordítva: a speciális tényállás lerontja az
általánosat. Az alternativitás a látszólagos alaki halmazat negyedik magyarázó elve,
egyes szerzők azonban a szubszidiaritás egyik eseteként tárgyalják. A bűncselekmény
törvényi tényállásában az „amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg”
fordulattal jelzi ezt a törvényhozó.

26. Magánindítvány (mely bűncselekmények büntethetők így)?

magánlaksértés, zaklatás, rágalmazás, becsületsértés, magántitok-levéltitok megsértése, kiszolgáltatott személy

megalázása, Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése, Becsület csorbítására
alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala, kegyeletsértés

27. Tettes és részes fogalma, elhatárolása.

Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. Közvetett tettes az, aki a szándékos
bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés
miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg. Társtettesek azok, akik a
szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. Felbujtó
az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez
másnak szándékosan segítséget nyújt.

28. Lehet-e súlyosabban büntetni a felbujtót, mint az elkövetőt? igen

29. Mentesítés fajtái.

törvény erejénél fogva, bírósági határozat alapján vagy kegyelem útján

30. Visszaható hatály tilalma, kivételek ez alól (itt valamilyen BJE is kellett volna)

A törvény a visszaható hatály tilalma alól két kivételt határoz meg: a később hatályba lépett enyhébb
szabályozást, illetve -bizonyos esetekben - a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján
büntetendő cselekmények körét. Előbbi indoka, hogy ha az elkövetés és az elbírálás között eltelt időben
megváltozott viszonyok következtében az adott jogtárgy büntetőjogi védelme már nem szükséges, vagy
elegendő az enyhébb büntetőjogi szankcionálás, akkor a méltányosság azt kívánja, hogy az elbíráláskor
hatályos enyhébb büntető jogszabályt alkalmazzák. Az elbíráláskor hatályban lévő enyhébb
büntető törvény visszaható erejét a vonatkozó nemzetközi egyezmények (pl. Emberi Jogok Európai
Egyezménye) is előírják. A visszaható hatály kapcsán továbbra is irányadónak tekinthetőek az 1/1999.
Büntető jogegységi határozatban foglaltak,miszerint ha a Különös Rész valamely rendelkezése ún.
keretdiszpozíció, és az annak keretét kitöltő jogszabályi rendelkezésekben a bűncselekmény elkövetése
után olyan mérvű változás következik be, amely a kötelezettség megszüntetésével vagy a tilalom
feloldásával az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti, e változás - a meghatározott időre szóló
jogszabályok kivételével - az elbíráláskor hatályban lévő büntetőjogi szabályozás visszaható hatályú
alkalmazását alapozza meg.

31. Végrehajtási fokozat meghatározása milyen terülten befolyásolja a terhelt helyzetét? függ tőle pl. a
feltételes szabadságra bocsátás időpontja

32. Tiszta szubszidiaritás fogalma.

Ha súlyosabb bcs. nem valósul meg" esete, látszólagos alaki halmazat. Példája pedig a kényszerítés.