1. A bv. intézetbe történő befogadás szabályai.
Ha a
A bv. intézet az elítéltet a jogerős ügydöntő határozatról szóló értesítő lap, az
elővezetésről szóló rendelkezés, az elfogatóparancs, a szabadságvesztés letöltésére
vonatkozó felhívás, a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételére vonatkozó
ügyészi vagy bírói rendelkezés, vagy az igazságügyért felelős miniszter külföldi
bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvételéről szóló értesítése
alapján fogadja be. A befogadás során a bv. intézet az elítélt személyazonosságát
ellenőrzi. A bv. intézet az ellenőrzés során a befogadás alapjául szolgáló iratokban
szereplő adatok alapján átveszi az elítéltnek a bűnügyi nyilvántartási rendszer
személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában kezelt adatait és azokat
összeveti a befogadás alapjául szolgáló iratokban szereplő adatokkal. A
személyazonosságának megállapítása érdekében a bv. intézet az elítéltről képfelvételt
készíthet, amelyet jogosult az arcképelemző tevékenység igénybevétele céljából az
arcképprofil nyilvántartás részére megküldeni. A bv. intézet a befogadást megtagadja,
ha a befogadás alapjául szolgáló iratok hiányoznak, vagy a szabadságvesztés
végrehajtására előállított, átkísért, átszállított vagy önként jelentkező személy a
befogadás alapjául szolgáló iratokban megjelölt személlyel nem azonos. Az elítéltet
ideiglenesen kell befogadni, ha a személyazonossága kétségessé válik, a
szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó értesítés hiányos vagy kijavításra szorul,
illetve, ha a bv. intézet a szabadságvesztés végrehajtását kizáró ok gyanúját észleli. Az
ideiglenes befogadás az arra okot adó körülmény megszűnéséig, de legfeljebb harminc
napig tarthat. Befogadási és Fogvatartási Bizottság.
2. A feltételes szabadságra bocsátási eljárás (ezen belül mikor tart tárgyalást a bv-
bíró).
A szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátható, ha a büntetés végrehajtása
alatt tanúsított kifogástalan magatartására, valamint arra a készségére tekintettel, hogy
törvénytisztelő életmódot fog folytatni, alaposan feltehető, hogy a büntetés célja
további szabadságelvonás nélkül is elérhető, és a határozott ideig tartó
szabadságvesztésnek a Btk. 38. § (2) bekezdése szerinti vagy a bíróság által az
ügydöntő határozatban megállapított részét, az életfogytig tartó szabadságvesztés
esetén a bíróság által a Btk. 43. § (1) bekezdése alapján az ügydöntő határozatban
meghatározott tartamot letöltötte. Ha az elítélt által a Btk. 92-92/B. §-a szerinti
beszámításra figyelemmel indokolt, a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában a bv.
intézet soron kívül, egyébként a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja
előtt három hónappal tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak. Ha a büntetés-
végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását rendelte el, de annak
esedékességéig az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett el, a bv. intézet erről
haladéktalanul értesíti. A büntetés-végrehajtási bíró a határozott ideig tartó
szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátott elítélt pártfogó felügyeletét (Btk.
69. §) rendelheti el, és az elítélt számára a Btk. 71. § (2)-(3) bekezdése alapján külön
magatartási szabályokat írhat elő. A büntetés-végrehajtási bíró az életfogytig tartó
szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátott elítélt számára a Btk. 71. § (2)-(3)
bekezdése alapján külön magatartási szabályokat írhat elő. Ha az elítélttel szemben
több határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztést kell végrehajtani, és a
szabadságvesztések folyamatos végrehajtása során a bíróság az elítéltet bármely
szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátotta, a feltételes szabadság
mindaddig nem kezdhető meg, amíg az elítélt más szabadságvesztést - ide nem értve a
közérdekű munka vagy a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést - tölt.
bíróság az elítéltet több szabadságvesztésből bocsátotta feltételes szabadságra, az
elítélt ezeket párhuzamosan tölti. Ha a határozott idejű szabadságvesztésből vagy az
életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátott elítélt a pártfogó
felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, a büntetés-végrehajtási bíró a
feltételes szabadságot megszünteti. A párhuzamosan töltött feltételes szabadságok
mindegyikénél külön kell vizsgálni, hogy a feltételes szabadság megszüntetésének az
(1) bekezdésben meghatározott feltétele fennáll-e.
3. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatai és jellemzői.
Fegyház: legszigorúbb, az elítélt életrendje részleteiben is meghatározott. Börtön:
életrendje meghatározott, folyamatos ellenőrzés és irányítás alatt áll. Fogház:
legenyhébb, életrendje részben meghatározott.
4. Az enyhébb végrehajtási szabályok.
A fogház, illetve a börtön végrehajtásának általános szabályainál enyhébb végrehajtási
szabályok akkor alkalmazhatók, ha - különösen az elítélt személyiségére, előéletére,
életvitelére, családi körülményeire, a szabadságvesztés során tanúsított magatartására, az
elkövetett bűncselekményre, a szabadságvesztés tartamára tekintettel - a szabadságvesztés célja
az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásával is elérhető, és az enyhébb büntetés-
végrehajtási szabályok alkalmazása a büntetés-végrehajtás biztonságát nem veszélyezteti. Az
enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása iránti előterjesztés, illetve az elítélt vagy védője
által benyújtott kérelem megalapozottságának ellenőrzése céljából a bv. intézet az elítélt által
eltávozásra megjelölt lakcím, illetve tényleges tartózkodási hely szerint illetékes büntetés-
végrehajtási pártfogó felügyelő útján környezettanulmány elkészítését rendelheti el. Az enyhébb
végrehajtási szabályok alkalmazása esetén az elítélt huszonnégy órát, kivételesen negyvennyolc
órát meg nem haladó időre havonta legfeljebb négy alkalommal eltávozhat a bv. intézetből
azokon a napokon, amelyeken nem végez munkát, a személyes szükségletére fordítható pénzt
készpénzben is megkaphatja, és azt a bv. intézeten kívül költheti el, a látogatóját a bv. intézeten
kívül is fogadhatja, felügyelete mellőzhető, amikor a bv. intézeten kívül dolgozik.
5. Az átmeneti részleg, jellmezői.
Azt az elítéltet, aki büntetését fegyház- vagy börtönfokozatban tölti és a szabadságvesztésből
legalább öt évet kitöltött, a társadalomba való beilleszkedés elősegítése érdekében, a várható
szabadulása előtt legfeljebb két évvel átmeneti részlegre lehet helyezni. Az átmeneti részlegen
az elítéltre irányadó büntetés-végrehajtási szabályok enyhíthetők, így különösen az elítélt
kimaradása, továbbá jutalomként eltávozása engedélyezhető, részt vehet a bv. intézeten kívüli
munkáltatásban, életrendjének a meghatározottsága csökkenthető, a bv. intézet kijelölt területén
szabadon mozoghat, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel rendszeresen tarthat
kapcsolatot a 185. § (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott időtartamot megelőzően is.
Az átmeneti részlegre helyezés megszüntethető, ha az elítélt a büntetés-végrehajtás rendjét
súlyosan megsérti.
6. Kinek lehet a kiszabott büntetését végrehajtani? (jogerő)
Büntetés, intézkedés és a szabálysértési elzárás csak a bíróság jogerős vagy véglegessé vált
határozata alapján, jogszabályban meghatározott módon hajtható végre.
Kényszerintézkedés - az őrizet kivételével -, továbbá a rendbírság helyébe lépő elzárás a
bíróság határozata alapján, jogszabályban meghatározott módon hajtható végre. Megrovás
az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül és az ügyészség határozata
alapján is végrehajtható. A feltételes ügyészi felfüggesztés mellett elrendelt pártfogó
felügyelet az ügyészség határozata alapján hajtható végre. Őrizetbe vételnek az ügyészség
és a nyomozó hatóság határozata alapján is helye van. A büntetés és az intézkedés, továbbá
- az őrizet kivételével - a kényszerintézkedés és a rendbírság helyébe lépő elzárás
végrehajtását a bíróság rendeli el. Az őrizet foganatosítása iránt az azt elrendelő bíróság,
ügyészség, nyomozó hatóság intézkedik. A szabálysértési elzárás végrehajtása iránt a
Szabs. tv.-ben kijelölt szabálysértési hatóság intézkedik.
7. Jár-e a szabadság bv. intézetben végzett munka esetében, mikor lehet azt kiadni?
Igen. Az elítéltet egyévi munkavégzés után húsz munkanap fizetett szabadság illeti meg.
Az elítélt egyévi munkavégzésének időtartamát a munkában töltött napok alapján kell
megállapítani. Egyévi munkavégzésnek kétszázötvennégy munkában töltött nap számít. Az
évi szabadságot legkésőbb a munkában töltött kétszázötvennegyedik munkanapot követő
három hónapon belül kell kiadni. Betegség vagy más akadály esetén a szabadságot
legkésőbb az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni. A
szabadság kiadásának időpontját - a fogva tartó bv. intézettel történt előzetes egyeztetés
alapján, lehetőség szerint az elítélt kérésének megfelelően - a munkáltató határozza meg.
Az elítéltnek a szabadságra vonatkozó kérését legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete
előtt be kell jelentenie. A szabadság indokolt esetben több részletben, a ledolgozott
munkanapok arányában is kiadható. A szabadságot a munkarend szerinti munkanapokra
kell kiadni.
8. Magánelzárás időtartama, végrehajtási módja. Lehet-e ellene fellebbezni,
hányszor, mely esetben van halasztó hatálya, hová kell benyújtani a fellebbezést?
A magánelzárás fegyházban huszonöt, börtönben húsz, fogházban tíz napig terjedhet,
amelynek időtartama alatt engedélyezhető, hogy az elítélt dolgozzon vagy iskolába
járjon. A magánelzárás, ha az elítélt dolgozik, fegyházban húsz, börtönben tizenöt és
fogházban öt napig terjedhet. Magánelzárás várandós és kisgyermekes nővel szemben
nem alkalmazható. A magánelzárás végrehajtása alatt az elítélt kimaradásra és
eltávozásra nem mehet, a védőjével való kapcsolattartást kivéve nem telefonálhat és
nem levelezhet, nem küldhet, és nem kaphat csomagot, nem fogadhat látogatót, kivéve
a lelkészt, valamint a szabadulás előkészítése érdekében a leendő munkáltatóját, a
büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt és a karitatív szervezet megbízottját, a
személyes szükségleteire nem vásárolhat, nem veheti igénybe a bv. intézet művelődési
és sportolási lehetőségeit, sajtóterméket nem olvashat, Az elítélt a magánelzárás
végrehajtása alatt is érintkezhet a védővel, a bv. intézet parancsnokának engedélyével,
felügyelettel meglátogathatja a súlyos beteg közeli hozzátartozóját, részt vehet a közeli
hozzátartozója temetésén. A magánelzárás végrehajtása folytán elmaradt látogatás,
csomagküldemény és az elítélt személyes szükségleteire szolgáló vásárlás a
magánelzárás végrehajtása után engedélyezhető. Ha az orvos vagy a pszichológus az
elítélt egészségi állapota miatt a magánelzárás végrehajtásának megkezdését, vagy
folytatását nem javasolja, a magánelzárás végrehajtását félbe kell szakítani
A bv. intézet magánelzárást kiszabó határozata ellen az elítélt és - ha a fegyelmi
eljárásban eljárt - a védője a büntetés-végrehajtási bíróhoz bírósági felülvizsgálati
kérelmet nyújthat be. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésekor
nyomban be kell jelenteni; a kérelemnek a magánelzárás végrehajtására halasztó
hatálya van.
9. - A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre.
A pártfogó felügyelő jelentést készít, ha az elítélt a közérdekű munka elvégzését
megtagadja, az elítélt a foglalkoztathatósági vizsgálaton nem jelenik meg és
távolmaradását nem igazolja, a munkahely értesítése alapján vagy az ellenőrzések
során megállapítja, hogy az elítélt önhibájára visszavezethető okból a közérdekű
munka megkezdésére megjelölt időpontban nem jelent meg, a munkavégzési
kötelezettségének az arra való felhívás ellenére nem tett eleget, a munkafegyelmet
súlyosan sértő magatartást tanúsított, a 280. § (5) bekezdésében meghatározott
feltételek fennállnak, illetve a 291. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek
fennállnak. A pártfogó felügyelő a jelentést - az azt alátámasztó bizonyítékok
csatolásával - megküldi az ügyészségnek, és javaslatot tesz a közérdekű munka
szabadságvesztésre való átváltoztatásának indítványozására. Az ügyész szükség esetén
meghallgatja a pártfogó felügyelőt és az elítéltet, vagy további bizonyítékok
csatolására hívhatja fel a pártfogó felügyelőt. A pártfogó felügyelői szolgálatot új
munkahely kijelölésére hívja fel az ügyészség, ha az átváltoztatás indítványozására
nem lát alapot, vagy a büntetés-végrehajtási bíró, ha az ügyészség indítványát
elutasítja. A közérdekű munka, vagy annak hátralévő része helyébe lépő
szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy négy óra közérdekű munkának egynapi
szabadságvesztés felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának
egynapi szabadságvesztés felel meg. A közérdekű munka szabadságvesztésre a
munkahely kijelölését megelőzően is átváltoztatható, ha annak elmaradása az elítélt
felróható magatartására vezethető vissza.
10. - A büntetés félbeszakításának engedélyezése.
Fontos okból - így különösen az elítélt személyi vagy családi körülményei, egészségi
állapota miatt - a szabadságvesztés végrehajtása hivatalból vagy kérelemre félbeszakítható,
erről egy naptári évben harminc napig terjedő időtartamra a parancsnok, egy naptári évben
harmincegy naptól kilencven napig terjedő időtartamra az országos parancsnok, 90 napnál
hosszabb időre a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter dönt. Kivételesen
engedélyezhető a szabadságvesztés félbeszakítása, ha az elítélt ellen szabadságvesztéssel
büntetendő bűncselekmény miatt újabb büntetőeljárás van folyamatban. Ebben az esetben
az eljárás szakaszától függően az ügyészség vagy a bíróság véleményét be kell szerezni.
Nem engedélyezhető a szabadságvesztés félbeszakítása, ha a bíróság az életfogytig tartó
szabadságvesztést kimondó ügydöntő határozatban a feltételes szabadságra bocsátás
lehetőségét kizárta.
11. - A közérdekű munka szabályai.
A közérdekű munka végrehajtásának célja, hogy az elítélt a köz érdekében álló munkát
végezzen, és hogy az az elítélt bűnismétlése megelőzésének és társadalmi
beilleszkedésének az elősegítését is szolgálja. A közérdekű munka végrehajtásáról a
pártfogó felügyelői szolgálat gondoskodik, amely feladatát a központi vagy helyi
önkormányzati költségvetési szervekkel vagy ezek intézményeivel, helyi közszolgáltatást
végző egyéb szervezetekkel, az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és
fenntartásával megbízott vagy erre a célra az állam vagy az önkormányzat által létrehozott
gazdálkodó szervezetekkel, az egyházi jogi személyekkel, a közhasznú jogállású
szervezetekkel, a civil szervezetekkel, valamint a gazdálkodó szervezetekkel és az állami
foglalkoztatási szervvel együttműködésben látja el. Ha nincs az e fejezetben meghatározott
feltételeknek megfelelő más munkahely, a helyi önkormányzati költségvetési szervek vagy
ezek intézményei, a helyi közszolgáltatást végző egyéb szervezetek, az önkormányzati
 tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott vagy erre a célra az önkormányzat által
létrehozott gazdálkodó szervezetek kötelesek a közérdekű munkavégzés helyét biztosítani.
A kijelölt munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony, az elítélt
a munkát büntetés-végrehajtási jogviszony keretében végzi. A közérdekű munka
végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra, legfeljebb tizenkét óra. A
közérdekű munkavégzés heti időtartama legalább négy óra, de a negyvennyolc órát nem
haladhatja meg. A letöltött közérdekű munkát órákban kell nyilvántartani.
12. - Mit tud a feltételes szabadságról, ki nem bocsátható erre?
A szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátható, ha a büntetés végrehajtása
alatt tanúsított kifogástalan magatartására, valamint arra a készségére tekintettel, hogy
törvénytisztelő életmódot fog folytatni, alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további
szabadságelvonás nélkül is elérhető, és a határozott ideig tartó szabadságvesztésnek a Btk.
38. § (2) bekezdése szerinti vagy a bíróság által az ügydöntő határozatban megállapított
részét, az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a bíróság által a Btk. 43. § (1)
bekezdése alapján az ügydöntő határozatban meghatározott tartamot letöltötte. Nem
bocsátható feltételes szabadságra a többszörös visszaeső, ha a szabadságvesztést fegyház
fokozatban kell végrehajtani, az erőszakos többszörös visszaeső, aki a bűncselekményt
bűnszervezetben követte el, akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek
szabadságvesztésre, amelyet korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése vagy a végrehajthatóság
megszűnése előtt követett el.
13. - Mikor adható halasztás a büntetés megkezdésére és milyen büntetéseknél?
A tanács elnöke a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére, ha annak hátralévő
része két év, vagy annál rövidebb, az elítélt kérelmére - fontos okból - különösen az elítélt
személyi vagy családi körülményeire tekintettel - legfeljebb három hónapra halasztást
engedélyezhet. Ha az elítélt betegsége az életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke
az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig tartó
halasztást is engedélyezhet, az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást
meghosszabbíthatja, halasztást engedélyezhet a szabadságvesztés végrehajtás
megkezdésére abban az esetben is, ha a szabadságvesztés hátralévő része két évnél
hosszabb. El kell halasztani - kérelem nélkül, hivatalból is - a szabadságvesztés
végrehajtásának megkezdését annak az elítéltnek az esetében, aki a tizenkettedik hetet
meghaladó várandós, legfeljebb a szülés várható idejét követő tizenkettedik hónap végéig,
egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza.
14. - Milyen hatáskörei vannak a bv. bírónak?
A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatására irányuló eljárás
Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása
A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának utólagos meghatározása
A feltételes szabadságra bocsátás kizártságának megállapítása
A szabadságvesztés végrehajtása alatt kóros elmeállapotúvá vált elítélttel kapcsolatos eljárás
A feltételes szabadságra bocsátásra irányuló eljárás
A feltételes szabadság megszüntetésére irányuló eljárás
A reintegrációs őrizet elrendelése és megszüntetése, valamint a reintegrációs őrizetben lévő
elítélt feltételes szabadságra bocsátására vonatkozó eljárás különleges szabályai
Az elzárás végrehajthatósága megszűnésének megállapítása
A közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítása
A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre
A pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnésének megállapítása
A pénzbüntetés átváltoztatása szabadságvesztésre
A kiutasítás végrehajthatósága kizártságának megállapítására irányuló eljárás
Az elévülés megállapítása
Kártalanítási eljárás az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményekből eredő sérelem
orvoslására
A pártfogó felügyelettel kapcsolatos eljárás
A javítóintézeti nevelés átváltoztatása szabadságvesztésre
Ideiglenes elbocsátás a javítóintézetből és annak megszüntetése
A pártfogó felügyelettel kapcsolatos eljárás
A javítóintézeti nevelés átváltoztatása szabadságvesztésre
Ideiglenes elbocsátás a javítóintézetből és annak megszüntetése
Rendelkezés az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges
megakadályozásával történő végrehajtásáról és annak megszüntetéséről
A kényszergyógykezelés felülvizsgálata
Mentesítés a végleges hatályú foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás, valamint a végleges
hatályú kiutasítás alól
Utólagos büntetés-végrehajtási bírói eljárás
A végrehajtásért felelős szerv határozatának bírósági felülvizsgálata
Biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés felülvizsgálata
Az elítélt sajtó útján történő nyilatkozattételével, nyilatkozata közzétételével kapcsolatos eljárás
A fenyítés felülvizsgálata
Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti panasz alapján megtett intézkedésről
és az átszállításról hozott határozat felülvizsgálata
15. - Mit tartalmaz az igazolás, amit a bv.intézet az elítéltnek ad amikor az elhagyja
az intézetet, és milyen jogcímeken hagyhatja el az intézetet?
Pl. Kimaradás, eltávozás, látogató bv intézeten kívüli fogadása
16. - Az elítélt kötelessége.
Az elítélt köteles magát a büntetés, illetve az intézkedés végrehajtásának alávetni, a
kényszerintézkedés hatálya alatt álló köteles eltűrni a szabadságelvonással járó
kényszerintézkedés foganatosítását, ennek megtagadása esetén vele szemben a törvényben
meghatározott jogkövetkezmények állnak be, illetve kényszer alkalmazható. A
kényszergyógykezelt köteles eltűrni személyi szabadságának korlátozását, a végrehajtás
elővezetéssel és elfogatóparancs kibocsátásával kikényszeríthető. A rendbírság helyébe lépő
elzárásra kötelezett személy köteles eltűrni személyi szabadságának elvonását, a végrehajtás
elővezetéssel kikényszeríthető. A büntetés és az intézkedés végrehajtása során az elítélt köteles
a végrehajtásért felelős szervvel együttműködni és a kért felvilágosítást megadni. Ha e törvény
úgy rendelkezik, az együttműködés vagy a felvilágosításadás megtagadása esetén a büntetés-
végrehajtási bíró az elítélttel szemben rendbírságot szabhat ki. A Magyarországon élő elítélt
köteles a lakcímében, és ha van bejelentett értesítési címe, az abban bekövetkező változást a
változás bekövetkeztétől számított három munkanapon belül a végrehajtásáért felelős szervnek,
ha ez nem ismert, az ügydöntő határozatot hozó, elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes
büntetés-végrehajtási bírónak bejelenteni. Az elítélt köteles bejelenteni, hogy az eltávozás ideje
alatt hol tartózkodik. Az elítélt köteles a szabadságvesztést a jogszabályban vagy az országos
parancsnok által meghatározott bv. intézetben tölteni, a büntetés-végrehajtás rendjét megtartani,
illetve tűrni, a kapott utasításokat végrehajtani, a számára kijelölt munkát elvégezni, a
reintegrációs foglalkozás rendjét, a bv. intézet biztonsági és higiéniai követelményeit
megtartani, a bv. intézet tisztántartásában, karbantartásában és ellátásában díjazás nélkül,
alkalomszerűen részt venni, alávetni magát a jogszabályban előírt kötelező vagy egészségi
állapotának megítéléséhez szükséges orvosi vizsgálatnak és a jogszabály szerint kötelező,
gyógykezelésnek, fegyelemsértés, illetve bűncselekmény gyanúja esetén vizsgálati anyagot
szolgáltatni az alkohol, bódító-, illetve kábítószer fogyasztás ellenőrzéséhez, a végrehajtási
fokozatnak és rezsimszabályoknak megfelelően előírt forma- és egyéb ruházatot viselni, a
tartására fordított költséghez hozzájárulni, kivéve ha önhibáján kívüli okból nem dolgozik és
nem részesül rendszeres pénzellátásban, illetve nem rendelkezik letéti pénzzel, a képességeinek
és a bv. intézet adottságainak megfelelő képzésben, illetve oktatásban részt venni.
17. - Feltételes szabadságra bocsátásról mindent, mikor lehet, ki indítványozza, ki
dönt, mi van akkor, ha a bv. bíró a megjelölt időpontban nem rendeli el a
feltételes szabadságra bocsátást, mikor lehet legközelebb indítványozni. Két eset
van, vagy a bv. bíró meghatározza a következő időpontot, vagy ha nem akkor csak ha a
fogvatartott magatartásában tartósan kedvező változás figyelhető meg.
18. - Életfogytig esetén a feltételes szab. szabályai.
Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ügydöntő határozatában
meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy a feltételes
szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja. Ha a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztés
kiszabása esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak
legkorábbi időpontját legalább huszonöt, legfeljebb negyven évben állapítja meg. A
feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját években kell meghatározni.
19. - Ha EVSZ során börtönben tölti a hátralévőt akkor mihez igazodik a feltételes
szab.-ra bocsátásig esedékes idő? a börtönhöz, tehát 3/4
20. - Kényszerítő eszközök.
Testi kényszer, Bilincs,Könnygáz, elektromos sokkoló eszköz, gumibot,Traumatikus és irritáló
lőszer,Szolgálati kutya,Lőfegyverhasználat,Lőfegyverhasználat tömegben (csoportosulásban)
lévő személlyel szemben,Kötelékben való fellépés,Tömegoszlatás
21. - Javítóintézet.
Javítóintézeti nevelést a bíróság akkor rendel el, ha a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében
intézeti elhelyezése szükséges. Javítóintézeti nevelés nem rendelhető el azzal szemben, aki az
ügydöntő határozat meghozatalakor huszadik életévét betöltötte. 1-4 évig tart. A javítóintézeti
nevelés végrehajthatósága három év elteltével évül el. A fiatalkorúval szemben jogerős
ügydöntő határozatban elrendelt javítóintézeti nevelés végrehajtását a tanács elnöke a
meghatározott feltételek mellett és keretek között elhalasztja. Ha a fiatalkorú egészségi állapota
indokolja, három hónapot meghaladóan, vagy ismételten is engedélyezhető halasztás.
22. - Az elítélt jogai (részletesen a csomag, látogató, levél).
Az elítélt kapcsolattartási formái: levelezés, telefonbeszélgetés a bv. intézet által biztosított
telefonnal, csomag küldése és fogadása, látogató fogadása, látogató bv. intézeten kívüli
fogadása, kimaradás, eltávozás. Higiénikus környezet, oktatás, hitélet, megfelelő
elhelyezés, ruházat, személyes tárgyak.
23. - Elítéltek jutalmazása.
Dicséret, kondicionáló terem használatának díjmentes biztosítása, látogatófogadás soron
kívül, a látogatási idő meghosszabbítása, a személyes szükségletekre fordítható összeg
növelése, pénzjutalom, tárgyjutalom, a végrehajtott fenyítés nyilvántartásból törlése,
látogató bv. intézeten kívüli fogadása soron kívül, jutalom kimaradás, jutalom eltávozás.
24. - Biztonsági csoportok.
I. és II. biztonsági csoport az e rendelet szerinti alacsony, III. biztonsági csoport az e
rendelet szerinti közepes, IV. biztonsági csoport az e rendelet szerinti maga
25. - Ha a fiatalkorú a fiatalkorúak fogházában tölti a szabadságvesztését, és a 21.
életéve betöltése után az ítélet alapján fegyházban kell letöltenie a hátralévőt,
hogy kell döntenie a bv bírónak? Válasz: fegyházat kell kijelölnie, mert az
alapítélethez igazodik a fokozat Btk. 42-44.§
26. - A fiatalkorú pénzbüntetését annak behajthatatlansága miatt szabadságvesztésre
változtatták át, és a fiatalkorúak fogházában tölti a büntetését. Jelentkezni akar a
pécsi jogi karra. Kaphat-e ehhez tiszta erkölcsi bizonyítványt? Válasz: igen, mert a
pénzbüntetés alóli mentesítés a jogerővel bekövetkezik, függetlenül attól, hogy utóbb
átváltoztatják
27. - Ha a közérdekű munkára ítélt büntetését szabadságvesztésre változtatják át, és
ennek végrehajtása az önkormányzati választások idején is folyik, szavazhat-e
október 1-jén? Válasz: igen, mert a közérdekű munka alóli mentesítés a jogerővel
bekövetkezik, függetlenül attól, hogy utóbb átváltoztatják
28. És a mentesítés után meddig tartja nyilván a bűnügyi nyilvántartás? A hátrányos
jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett
adatokat szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása
esetén, ha a büntetés határozott tartamú, öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, öt évet meghaladó szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, vagy életfogytig tartó
szabadságvesztés esetén az elítélt személy halálát követő tizenkét évig kell
nyilvántartani.
29. - Ha a köztársasági elnök a büntetés végrehajtását kegyelemből felfüggeszti,
mikortól számítódik a mentesülés? Válasz: a kegyelmi határozat keltétől
30. - Melyik az a két bv. bírói határozat, amely ellen nincs helye fellebbezésnek?
Válasz: közérdekű munka félbeszakítása, ideiglenes foganatba vétel
31. - Milyen jogai szünetelnek a szabadságvesztést töltőknek?
A szabad mozgáshoz, a tartózkodási hely szabad megváltoztatásához, a békés
gyülekezéshez, a sztrájkhoz, a szabad orvosválasztáshoz, ahhoz, hogy az országgyűlési
képviselők, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az
európai parlamenti képviselők választásán választható legyen, az elektronikus
ügyintézéshez.
32. - A szabadságvesztés fokozatának utólagos meghatározása
Ha a szabadságvesztést az ügydöntő határozat szerint fiatalkorúak börtönében vagy
fiatalkorúak fogházában kell végrehajtani, de az elítélt a huszonegyedik életévét a büntetés
végrehajtásának megkezdése előtt betölti, az elsőfokon eljárt bíróság székhelye, ha más
 ügyben szabadságvesztését tölti, akkor a fogvatartás helye szerint illetékes büntetés-
végrehajtási bíró hivatalból, az iratok alapján a Btk. 37. §-a szerint meghatározza a
szabadságvesztés fokozatát, amelynek során a Btk. 35. § (2) bekezdése alapján a
törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot is meghatározhat. Ha
a fiatalkorúak börtönében vagy a fiatalkorúak fogházában levő elítélt a szabadságvesztés
végrehajtása alatt tölti be a huszonegyedik életévét, a szabadságvesztés fokozatának a Btk.
37. §-a alapján történő meghatározása, valamint a fiatalkorú végrehajtás során tanúsított
magatartására figyelemmel a Btk. 35. § (2) bekezdésének alkalmazása iránt a bv. intézet
előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak.
33. - Kényszergyógykezelés, kényszergyógyítás végrehajtása
A kényszergyógykezelést az IMEI-ben kell végrehajtani. Ha a kényszergyógykezelés
elrendelésekor a beteg szabadlábon van, a bíróság az Országos Mentőszolgálat útján intézkedik
a beteg IMEI-be történő beszállítása iránt. A beteg ellenállása esetén a beszállításhoz a
rendőrség közreműködése igénybe vehető. A befogadás során az IMEI a kényszergyógykezelt
személyazonosságát ellenőrzi. Ha a személyazonossággal kapcsolatban kétség merült fel, az
érintett személyazonosságának megállapítása érdekében az IMEI a székhelye szerint illetékes
rendőri szervet keresi meg. A befogadással egyidejűleg a beteget - egészségi állapotának
megfelelően - tájékoztatni kell jogairól és kötelezettségeiről. A kényszergyógykezelés
végrehajtása alatt a beteg nem tarthat magánál olyan tárgyakat, amelynek birtoklása a
közbiztonságot veszélyezteti vagy jogszabályba ütközik, amely az IMEI rendjét és biztonságát,
valamint ezek fenntartását és ellenőrzését, saját vagy mások életét, testi épségét veszélyezteti.
Az IMEI főigazgató főorvosa haladéktalanul előterjesztést tesz a bírósághoz a
kényszergyógykezelés megszüntetésére, ha ezt a beteg állapota indokolja. A
kényszergyógykezelést a bíróság megszünteti, ha megállapítja, hogy szükségessége már nem áll
fenn.
34. - A kényszergyógykezelés felülvizsgálata
A betegnek az IMEI-be történő befogadása napjától számított harmadik hónap folyamán az
IMEI főigazgató főorvosa a beteg állapotára vonatkozó részletes kórrajzkivonatot megküldi a
kényszergyógykezelés felülvizsgálatának lefolytatása érdekében az illetékes büntetés-
végrehajtási bírónak. Ezt az eljárást a kényszergyógykezelés megszűnéséig vagy
megszüntetéséig hathavonta meg kell ismételni.
35. - Bv. csoport hol működik, milyen összetételben? Tv széken
36. - Hogy lehet a büntetés végrehajtási intézetet legálisan úgy elhagyni, hogy a
büntetését az elitélt még nem töltötte le? pl. rövid tartamú eltávozás, kimaradás,
félbeszakítás a büntetésnek stb
37. - Szabadságvesztés elévülését félbeszakító körülmények.
Az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés vagy az intézkedés végrehajtása végett tett
intézkedés. Az elévülést minden olyan hatósági intézkedés félbeszakítja, amelyet a büntetés
végrehajtásának előbbre vitele érdekében foganatosítottak. A félbeszakítás napjával az elévülés
ismét elkezdődik. pl. Az elzárás végrehajtásának elévülését félbeszakítja, ha az elzárásra ítélttel
szemben szabadságvesztést, javítóintézeti nevelést vagy letartóztatást vesznek foganatba. Ha az
elzárásra ítélt kórházi gyógykezelése szükséges, és az a büntetés-végrehajtás keretei között nem
megoldható, a bv. intézet parancsnoka a gyógykezelés tartamára az elzárás végrehajtását
félbeszakítja.
38. - Fenyítések, jogorvoslat a fenyítésekkel szemben (különösen a magánelzárás).
Feddés, a személyes szükségletekre fordítható összeg csökkentése legfeljebb három hónapig
terjedő időre, legfeljebb havi ötven százalékkal, a fogva tartó intézet által szervezett
rendezvényektől, szabadidős és sportprogramokon való részvételtől eltiltás, amely
meghatározott alkalmakra vagy legfeljebb három hónapra vonatkozhat, tizenöt napig terjedő
magánelzárás.
39. - A szabadítás.
A letartóztatottat a letartóztatás lejáratának, a letartóztatásnak a Be. 298. § (1) bekezdése
szerinti megszűnése, az eljárás megszüntetése esetén az erről szóló határozat kézbesítésének, a
letartóztatást megszüntető rendelkezés napján kell szabadítani. Ha a bíróság a letartóztatást a
tárgyaláson szünteti meg, az erről szóló végzés és az értesítőlap átadása után a letartóztatottat -
ha más ügyben nem kell fogva tartani - helyben szabadítani kell, az arról szóló tájékoztatás
mellett, hogy szabadulási igazolásának az átvétele, vagy az elszámolás érdekében a fogva tartó
intézetet a következő munkanapon, hivatali időben keresse fel.
40. - A szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása (Ehhez kapcsolódóan: kaphat-
e halasztást az, akivel szemben végrehajtandó szabadságvesztést szabnak ki , ha az ítélet a
kihirdetéskor első fokon jogerőre emelkedik, és az ítélet jogerőre emelkedésekor
ugyanabban az ügyben előzetes letartóztatásban van és a halasztás iránti kérelmet az
ítélet kihirdetése után nyomban bejelenti? Válasz: Nem kaphat, legfeljebb a
szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását lehet kezdeményezni.(17/2007 BK vélemény)
41. - A szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére mikor adható 3 hónapnál
hosszabb halasztás? Ha az elítélt betegsége az életét közvetlenül veszélyezteti.
42. - Előzetesen letartóztatott elhelyezhető-e rendőrségi fogdában? Miért és meddig?
Ha a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés előírásait az elítélt
megszegte, a rendőrség haladéktalanul értesíti az intézkedést elrendelő bíróságot, és az elítéltet
a bíróság határozatának meghozataláig - legfeljebb hat napig - büntetés-végrehajtási őrizetét
rendelheti el. A büntetés-végrehajtási őrizetet rendőrségi fogdán kell végrehajtani. Ha az elítélt
kiadása a rendőrségi fogdán történő elhelyezéssel jár, úgy azt az illetékes ügyészség legfeljebb
hatvan napra engedélyezheti. A határozattal szemben panasznak nincs helye.
Szabs:
1. - A szabálysértési helyszíni bírságolás főbb szabályai (azzal a hangsúllyal, hogy a
befizetés módja: készpénzátutalási megbízás).
A rendőrség az e törvényben meghatározott feltételek esetén bármely szabálysértés miatt
kiszabhat helyszíni bírságot. E törvény eltérő rendelkezése hiányában szabálysértési
elzárással is büntethető szabálysértés miatt csak a rendőrség szabhat ki helyszíni bírságot.
Törvényben meghatározott esetben szabálysértés észlelése esetén - amennyiben ezt e
törvény külön említi - helyszíni bírságot szabhat ki: a járási hivatal arra felhatalmazott
ügyintézője, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve, a
hivatásos katasztrófavédelmi szerv arra felhatalmazott ügyintézője, a közlekedési hatóság
ellenőre, a közterület-felügyelő, a természetvédelmi őr, az önkormányzati
természetvédelmi őr, az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, a halászati őr, a
mezőőr.
2. - Hogyan kell végrehajtani a megrovást? Szóban.
3. - Van-e olyan eset, amikor a helyszíni bírság mégsem helyszíni? Van, valamelyik
gépjárművel elkövetett szabálysértésénél, jogszabályból kikereshető.
4. - Az ügyész szerepe a szabálysértési eljárásban.
Az ügyész ellenőrzi a szabálysértési hatóságok eljárásának és intézkedésének
törvényességét, valamint törvényességi felügyeletet gyakorol a szabálysértési
 nyilvántartási rendszer felett. Ha a szabálysértési hatóság az ügyészi felhívást
alaposnak tartja, a törvénysértő rendelkezést köteles nyolc napon belül az ügyészi
indítványnak megfelelően visszavonni vagy módosítani és erről egyidejűleg az
intézkedése megküldésével az ügyészt értesíteni. A felhívás eredménytelensége esetén
az ügyész harminc napon belül a jogerős határozatot a bíróság előtt megtámadja és
erről egyidejűleg a szabálysértési hatóságot értesíti. A szabálysértési hatóság az
ügyészi fellépésről való tudomásszerzést követő nyolc napon belül az ügy iratait
megküldi a szabálysértési hatóság székhelye szerint vagy a kijelölés alapján illetékes
járásbíróságnak. Az ügyész fellépése esetén a bíróság egyesbíróként, az iratok alapján,
harminc napon belül indokolt végzéssel határoz, amelyben az ügyészi indítványnak
helyt ad vagy azt elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, de
nyolc napon belül tárgyalás tartása kérhető. A bíróság tárgyaláson hozott végzése ellen
fellebbezésnek nincs helye. A bíróság döntését követően az ügy iratait, határozatának
kiadmányaival együtt visszaküldi a szabálysértési hatóságnak. A bíróság határozatának
egy kiadmányát közvetlenül az ügyésznek küldi meg.
5. - A szabálysértési tv-igazolás, kézbesítés szabályai.
A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság hivatalos iratának az érintett személy részére
történő átadása (kézbesítés) személyesen, postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok
kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint, szabálysértési jogsegély
keretében történhet. Joghatás csak a szabályszerű kézbesítéshez kapcsolódik. A
kézbesítés akkor szabályszerű, ha annak megtörténtét a jogszabályban jogosultként
megjelölt személy aláírásával ellátott tértivevény, illetve jegyzőkönyv vagy
határozatpéldány igazolja. A kézbesítés akkor is szabályszerű, ha az arra jogosult a
jegyzőkönyv vagy határozatpéldány aláírását megtagadja és a szabálysértési hatóság,
bíróság ennek tényét az iratra feljegyzi. Az iratot a kézbesítés második
megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ha a
kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot a postai szolgáltató
értesítése ellenére nem vette át. Az iratot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az
átvételt megtagadta. Az elővezetést elrendelő határozatot a foganatosításkor kell átadni
a határozatban megnevezett személynek. Az ismeretlen helyen tartózkodó eljárás alá
vont személy részére a határozatot és a bíróság végzését hirdetményi úton is lehet
kézbesíteni. Hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény tartalmazza az ügy számát és
tárgyát, az eljárás alá vont személy nevét és utolsó ismert lakcímét, a kifüggesztés
napját, továbbá, hogy a címzett az iratot melyik szabálysértési hatóságnál vagy
bíróságnál veheti át. A hirdetményt tizenöt napra ki kell függeszteni az azt küldő
szabálysértési hatóság vagy bíróság, valamint - ha ilyen van - a címzett utolsó ismert
lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat hirdetőtáblájára. A
hirdetmény útján közölt döntést a hirdetménynek az eljáró szabálysértési hatóságnál
vagy a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell
kézbesítettnek tekinteni.
6. - Milyen büntetések, intézkedések vannak.
A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések: a szabálysértési elzárás, a pénzbírság, a
közérdekű munka. A büntetések önállóan és egymás mellett is kiszabhatók. A
szabálysértési elzárás mellett nem szabható ki közérdekű munka. E törvény
megállapíthatja egyes szabálysértési tényállások esetén a büntetés, intézkedés
kiszabásának további törvényi feltételeit, az egyes büntetések, valamint a helyszíni
bírság kiszabásának kizártságát, az alkalmazható kényszerintézkedésekre, a helyszíni
eljárásra, az előkészítő eljárásra, a bírósági eljárásra, valamint a büntetés, intézkedés
végrehajtására vonatkozó eltérő szabályokat. A szabálysértés miatt alkalmazható
intézkedések: a járművezetéstől eltiltás, az elkobzás, a kitiltás, a figyelmeztetés.
Figyelmeztetés mellett csak elkobzás alkalmazható, az intézkedések egyéb esetekben
önállóan, egymás vagy büntetés mellett is alkalmazhatók.
7. - Kivel szemben nem lehet elzárást alkalmazni?
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben
meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, a
várandósság tizenkettedik hetét elérő nő, 14. életévét be nem töltött gyermekét egyedül
nevelő szülő, gyám, fogyatékos, vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, gondozást
igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.
8. - A bíróság feladata a szabálysértési eljárásban.
Szabálysértési elzárást csak bíróság szabhat ki. A bíróság a szabálysértési ügyben
egyesbíróként jár el. A bíróság szabálysértési ügyben az iratok beérkezését követő harminc
napon belül végzéssel határoz, amely rendelkező részből és indokolásból áll. Az ügydöntő
végzés indokolása - ha e törvény másképp nem rendelkezik - tartalmazza a tényállást, a
bizonyítékok értékelését, a végzés rendelkezéseinek indokait és megjelöli a végzés alapjául
szolgáló jogszabályokat.
9. - A szabálysértési eljárás megindulása (érdemi határozat meghozatala, határidők)
A szabálysértési eljárás feljelentés, vagy a szabálysértési hatóság vagy a bíróság
hivatali hatáskörében szerzett tudomása, a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv
vagy személy általi észlelelés, illetve a közlekedési baleset helyszínén folytatott
szemle alapján indul meg. A feljelentést - e törvény eltérő rendelkezése hiányában -
szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti. A szóban tett feljelentést
jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy arról feljegyzést kell készíteni. A feljelentésnek
tartalmaznia kell a feljelentett cselekmény helyének és idejének, továbbá az elkövetés
körülményeinek a leírását, a bizonyítási eszközök megjelölését, továbbá, az eljárás alá
vont személy ismert személyi adatait. Ha lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket
csatolni kell a feljelentéshez. A magánindítványt attól a naptól számított harminc
napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítvány előterjesztésére jogosult az
eljárás alá vont személy kilétéről tudomást szerzett. A (2) bekezdésben meghatározott
esetben ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra
jogosult a felhívásról tudomást szerzett. Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva
álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt. A magánindítvány
előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
10. - Bizonyítási eszközök. Tanúvallomás, Szakértő, okirat, szemle, szembesítés,
felismerésre bemutatás, az eljárás alá vont vallomása.
11. - A szabálysértési törvény jogorvoslati rendszere.A szabálysértési hatóság határozata, a
bíróság végzése ellen, valamint a szabálysértési hatóság és bíróság egyéb intézkedése ellen,
valamint intézkedésének elmulasztása miatt - ha e törvény kivételt nem tesz -
jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslatra jogosult a jogorvoslati jogáról írásban vagy a
tárgyaláson szóban lemondhat. Jogorvoslatok a kifogás, a fellebbezés és a panasz. E
törvény eltérő rendelkezésének hiányában a szabálysértési hatóság büntetést vagy
intézkedést megállapító határozata ellen kifogásnak, egyéb határozata vagy intézkedése,
illetve az intézkedés elmulasztása ellen panasznak, a bíróság végzése ellen fellebbezésnek
van helye. Jogorvoslati kérelem benyújtására - ha e törvény kivételt nem tesz - az jogosult,
akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz, vagy akit az intézkedés érint. A jogorvoslati
határidő - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a közléstől, az intézkedés
elmulasztása esetén az erről való tudomásszerzéstől számított nyolc nap. Az érdemi
határozattal szemben az eljárás alá vont személy és képviselője, továbbá az okozott kár
megtérítésére kötelezés esetén, kizárólag e rendelkezéssel szemben a sértett az érdemi
határozatot hozó szabálysértési hatóságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon
belül kifogást nyújthat be. Amennyiben a pénzbírság összegét külön jogszabály állapította
meg, a pénzbírság mértéke miatt nincs helye kifogás benyújtásának.
12. - Ügyészi törvényességi felügyelet.
Az ügyész terjeszthet elő perújítási kérelmet, ha az elkövető által elkövetett
bűncselekményt e törvény szerinti eljárásban, szabálysértésként bírálták el.
13. - Perújítási okok a szabálysértési eljárásban.
A bíróság jogerős végzésével elbírált cselekmény (alapügy) esetén perújításnak van helye,
ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új
bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy az elkövető szabálysértési
felelőssége nem állapítható meg, illetve vele szemben lényegesen enyhébb
jogkövetkezményt kell alkalmazni; az eljárás alá vont személlyel szemben ugyanazon
cselekmény miatt több szabálysértési felelősséget megállapító végzést, vagy ugyanazon
cselekmény miatt szabálysértési és büntetőjogi felelősséget megállapító döntést hoztak; az
alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel, vagy az elkövetőt nem a
valódi nevén vonták felelősségre; az alapügyben a szabálysértési hatóság valamely tagja,
illetve a bíróság a kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte; az elkövető
által elkövetett bűncselekményt e törvény szerinti eljárásban, szabálysértésként bírálták el.
14. - A bíróság hogy kapcsolódhat be a szabálysértési eljárásba? elzárással büntethető
szabálysértéseknél első fokon, míg a többi szabálysértésnél jogorvoslati fórumként,
illetve az ügyészi óvás alapján
15. - A szabálysértés során alkalmazható kényszerintézkedések. Elővezetés,
szabálysértési őrizet, ruházat-jármű-csomag átvizsgálása, lefoglalás, rendbírság.
16. - Milyen szabálysértési hatóságokat ismer?
17. - A bíróság szabálysértés miatt eljáró hatóságnak minősül-e? Nem, a bíróság nem
szabálysértési hatóság, hanem szabálysértési ügyben eljáró bíróság!