SZENT KÁLMÁN 1) VÉRTANU.

I>

Az ember terrnészetébe van oltva a. kitörölhetlen

чаду meglátogatni azen helyeket, melyekhez Нейзи
nes чаду a siren túli örök boldogságával szoros vi
szonyban levò' t'órténeti tények emlékei k'ótvék; Íölke
resi az ilyen helyeket, nem задами. idöt, költséget,
fáradságot, hogy ott elmerengjen a. kedves események
emlékein, kielégitse szivének iölbuzdult vágyait, s а ke
gyes isteni gondviselésnek, mely föleg az ilyen helye
ken érezteti vele végetlen мегетдесёй7 а kedves enilékek
által felbuzdult szivének mélyébò’l llálát adjon. Nem
esoda tehát, hogy a. kath. egyháznak hü gyermekei
szivök bensô' Vágyának engedve minden idöben швам
togatni igyekeztek s igyekeznek ma is azon helyeket,
._‚_.__ _._.__

1) A szent, kinek rövid élet- шву шыьь csak vértnnúsági мы:

adjuk, jól megkiilönböztetendö a skót eredetii s n lindisfarnei piispöki méltó
ságra. emelt Kálmůntól, ki három „мадам elöbb élt, mint и. mi vértanunk.
Téved тешь: Lcslaeus „De девиз Scotorum“ сайт“ munksjsban (4. k. 160 1.),
téved Wien Arnold s nz ezt követö Ferrari Fülöp is, midön e két személyi
séget uzonositják. Megkiilönböztetendö továbbá. azen áldoza'irtól is, ki szinte
a VII. видящими virsgzou és sz. кашицы: Germaniáb an tán-sa volt.
и. зава l. щ. и. гм. 6
82 GALAMBos KÁLMÁN.

melyek legdrágább kincsükkel _ а kath. hitélettel szo

ros kapcsolatban vannak; nem свода, liogy millióknak
volt legbensöbb__vágya а szent földre zarándokolhatni,
melyet éfles Udvözitönk lábnyomai szentesitettek
meg. A szentföldi zarándokok eleinte átkelvén az olasz
félszigeten jobbára а tengeri utat választották; késöb­­
ben azonban, {Шея а szent életéröl hires II. Henrik
német (352532211- s а nagy, dicsö és halllatlan emlékií szent
István magyar király idejében, kinek а zarándokok
iránti vendégszeretete és királyi bò'kezíisége Europa
szerte ösmeretes volt, а palaestinai zarándokok utjokat
inkább а német birodalom tzirtományain és Magyaror
szágon `átvevélc. l) Ez utat választotta. egy valósziníí
leg Irhonnak "l egyik elökelö családjából Ш) származó
zarándok a) is ­-» Kálmán, ki а inennyei Jerúzsálem
szeretetétöl lángolván, а földi Jeruzsalemet 3) akarta
meglátogatni, e szándékát azonban свай atyjának egyik
hií szolgája, boldog Gotthalm elött Реймсе löl. IV) Mi
dön e szent zarándok más zarándokokkal egyiitt Кг. u.
szül. után 1012. évben V) Austriába, 4) а Bécstöl mint
egy három mértföldnyire fekvö Stockerau vidékére VI)
ért; ininthogy akkori idöben Austria és а szomszéd né
pek közt villongások VU) forclultak elo', а lakosoktól

l) Tauuskodik erröl Glaber R., clugny-i нанесен s a XI. „ша elsö

Мышц élt franczia chronista.. III. k. 1. Те].
2) Fessler hibásan печей öt szerzetcsuek ,der irländische M önch
Coloman'; ennek a régi okmányokban semmi nyomu.. A ,Münch‘ lielyébe te
hát ,Pilger‘ teendö.
з) Hibhsan mondja д XIV. százsdból származó pozsonyi hártyakézirat,
liogy szent Kálmán Rómába zarándokolt volna „beatorum apostolorum xti
реи-1 et рани limina. штате cogitarit“; а régiek Jeruzsßlembei zzirúndoklását
emlitik egyhßngulag.
4) Minthogy Leslaeus, sz. Kúlmánt, и. zara'mdokot a hasonnevii, do а.
VII. században Ы: lìndisfarnei piispökkcl шпата iissze, nem дока: ndlmtunk
azou шатия. (De девиз Scotorum IV. k.), поду szent Kálmńu elhngyváu a
britt szigeteket, Germániának több tartományât, Illagynrországot és Göröglion
еду részót beutazta, sutjábun az [все]: igéjót liirdetvén, igen soknt mogtéritett.
 винт KÁLMÁN VÉRTANU. 33

kémnek tarfatván Vm) elŕogatott, kegyetlenül megvere

тещ s azon szándékkal, hogy ò’t másnap а. biró elé fog
ják állftanì, örizel alá tétetett. Szivesen szenvedte ezt а.
jámbor zarándok, édes Megváltója iránti Íeláldozó sze
retete könnyíívé tette neki а. szenvedést. Mint Krisztus
törhetleu bajnoka készült el а haláltusára elzárt magá
nyában; nem gondolt а világ lnulandó liiuságaira, nem
vette számba. saját életét sem; hanem kibontakozván а.
világ kötelékeiböl а mennyei dicsöség örökszép koro
ища után vágyott, melyet az Ur azoknak ad, kik éltök
utósó lehelletéig liivei maradván, az igazságért áldozzák
fel földi javaiknak legbecsesbikét —— életöket. Másnap
tehát a. biró elé hurczoltatott. Azon kérdésre, 111113756
ratban van, nyugodt szelid hangen, melyen свай а2 ár
tatlanságnak öntudata. szólhat, mondotta el 1) utjának
czélját; а legrettenetesebb kinok sem voltak képesek
belöle más vallomást kicsikarni. Mindamellett а biró
öt kémnek гашиш, kegyetlenül шевшегетъе7 hogy a bün
tetés szaggató fájdalma alatt kényszerülne magát kém
nek vallani; azonban ò’ ekkor is csak elöbbi vallomását
ismételte. Páratlan béketiíréssel viselte el а. barbár os
torozást , а tüzes kövekkel és vasgolyókkal való égetést
és más kinzó теге]: alkalmazását; öszinte vallomása
mellett rendületlenül maradt б még akkor is, midön egy
kegyetlen котов 1226 {ogóval szaggatta testét, sö't Isten
be Чегем bizalmát az sem törliette meg, midön {111-652
szel roncsolták гадай. A kinzók végre ищи az Isten
szolgájának törlietlen állhatatosságát, тмин minden
féle kinzó szereket alkalmaztak, öt két latorral едут:
Íelakasztották. És igy а jeruzsálemi zarándoklás szen
tiìnkre nézve а kálvária utja lett. Édes megváltónk а.
husvéti iìunepekre Jeruzsálembe ment, de mielött az
ünnepet megülhette volna, а, zsidók б: -— а husvéti bá

l) A рощицу; панд-акына: szerint „nlîquautulum doctus in gram

matica.“ az az birván kissé a latin nyelvet.
6#
 84 GALAMBOS KÁLMÁN.

rányt — Íölfeszitették és рейд; két lator között; —— igy

történt Kálmánunkkal is: mielô’tt zarándoklásának czél
jához ért volna, ártatlanul megöletett és két latorral
egyiítt Íelfüggesztetett.
Galambos Kálmán.
(Рои/Ибис.)

JEGYZETEK.
I. Ámbár nem a kath. religio miatt vérzett el, mégis a
középkor irói öt mindig mint ,vértanú‘t emlitik. Oka. ennek
abban rejlik, hogy ö, jóllehet magát a legrettenetesebb kinok
között és életének utósó pillanataiban is zarándoknak 21111101
ta, még is megöletett, s а. meggyilkolt zarándok szentsége az
111- Istentöl számos свода által kétségen kivül helyeztetett. Igy
kortársa Ditmar, merseburgi püspök,chronikonja VII. köny
vének vége felé igy ir: „In Bavariorum conŕinio atque Mara.
rensiurn quidam peregrinus, nomine Colomannus, ab incolis,
quod speculator esset capitur. Ipsa quoque arbor íloruit et
hunc Christi Marty rem esse monstravit.“ Úgy szinte egy
mölki igen régi martyrologiumban e мешай olvashatók : „IIL
Idus Octobris. Apud Noricam regionen] civitate Medilicca (е
szó némelyek szerint a „mea dileeta“ szavakból van összevon
Va; igy nevezték a régiek Mölket gyönyörü tája miatt) tran~
slatio sanoti Cholomanni (sz. Kalman neve a latin kéziratok
ban különléleképen fordul elö, Еду: Colmanus, Colomanus,
Colomannus, Cholomannus) Martyris.“ Továbbá. Pez, a
Rerum Austriacarum fáradhatlan szorgalmu irója, saját sze
meivel látott a beuedek-búri zárda. könyvtárában еду igen ré
gi kéziratot, hol sz. Kálmánról ez all: „Item S. Kolomanni,
qui in Oriente (minthogy Austria Germániának nyugoti tarto
mányaitól keletre feküdt, s egyszersmind a német birodalom
nak keleti határát képezte, a Х. Х1. és XII. század iróitól
nem ritkán orientalis plaga , шайка. = marcha, orientalis pro
vincia, marchia, orientalis “Цитаты, vagy свай egyszerüen
oriesnek nevcztetett. Innen a német származatú Ostirrichi,
чаду Osterrîche, Ost­|LReich=Ostreicl1, das Reich von Osten,
 szsn'r KÁLMÁN VÉRTANU. 85

-— Österreich.) развив est.“ Az Erchenfrid, mölki apátnak 10121]

donitott vértanusági rajz irója. szentiinket hasonlag martyrnak
nevezi. E melléknévvel emlékezik meg róla. továbbá a mölki
zárdának 1123. évben keletkezett chronikonja melyben ol
vassuk: „Anno MXII. Beatus Cholomannus тату-1511015 est et
suspensus apud Stocchaerovve.“ Igy neveztetik ö a római mar
tyrologinmban, IV. Inoze pzípának az 1244. és 1254. években
kiadott bulláiban , Austria évkönyveiben, valamint énekek
sequentiák- és imákban is.
II. Az Erchenfrid, mölki армии]:10101110111101161011'812
Ьап szent Kálmán skót eredetünek állitatik, és а skót irók is
az irhoniak ellenében öt mngoke'nak vallják, mi is е kèt nem
zet irói között 3310110111о11ч11г111с1ё2е11е1б. Az innen keletke
zett nehézséget kétségtelen történeti adatok hiányában elosz
latni ugyan nem lehet, azonban ha. azt veszszük tekintetbe,
hogy a V11. századtól kezdve egészen a. Х1. századig, mely
ben az emlitettem életrajznak legnagyobb része iratott, Skoczia,
nevezet alatt gyakran Irhon értetett; (igy Marianus chronikon
jában önmagát skótnak irja., pedig,l elvitázhatlan tény, hogy az
ir szigeten született; szent Izidor, sevillai püspök, Origin. IV.
k. VII. Те]. igy ir: „Scotia, eadem et Ibex-nia, proxima. Brita
niae insulaL‘; az angol születésü Beda. Hist. Ecol. gentis Angl.
I. k. I. fei. leirván Irhont azt mondje.: „Haee autem proprie pa
tris. Scotorum est“; Rabanus Maurus, mainzi föpap, Irhont a.
skótok szigetének nevezi; Usserius de Britt. Ecol. Primordìis
czimü munkájának 1G. feìezetében idéziHermannus Contractus
e szavait: „A dánok hajóhada. megtámadván Irhont, a 9116101:
161 meggyözetett“, és a bremai Adám egyháztörténetének 217.
fejezetéböl e kifejezést: „Hibernia Scotorum patria;“) ha. továb
bá azt tekintjük, hogy Aloldus chronikoniában az 1012. évröl
ezt irja: „Pius Dei famulus Cholomanus ex Hibernia peregri
nus“, és nem fosztjuk meg jelentöségétöl azon körülményt,
hogy а. késöbbi korból származó ezen okmányok, jelesen a.
kölni karthausiak martyrologiuma,a gemblaki graduale és egy
házi ofticium, a mölki breviurium, az angol martyrologium, a
pozsonyi káptalan könyvtárában levö hártyakézirat , folio a.
XIV. századból, szent Kálmánt ir születésünek mondják: va.
86 GALAMBOS KÁLMÁN.

lószinü, hogy ö csakugyan Irhonból származott. _ Var

daeus мышам szerint a czisztercziek kaisersheixni zárdájában
volt egy igen régi kézirat, melyben Kálmán egyenesen Irhonból
szzirmazottnnk állittatik; minthogy azonban ennek szövege az
Erchenfridiéle óletrajzévai szóról szóra megegyez, és igy en
nek csak másolata: nagyon valószinü, hogy a kéziratbau elö
forduló ezen szavak: „Fuit enim iilius regis Scotorum Hiber
niae, seu Scotiae, quae Hiberniae insula vocatur“, melyckböl
a keresettség kandìkái ki, csak késöbbi korból származnak.
III. Sz. Kálmán csaladját nem kisebb homály födi, mint
hazáját, a mi természetcs is. А skót történészek Kálmánunk
ról ezt állitják (L. Sclxramb Chronicon Mellic.) I. r. 29. s köv. l.)
Edgar herczeg anyjával és növéreivel a tengerre szállt, Magyar
országban lukó- rokonihoz akarván visszautazni; de а szélve'sz
öt Skóczia pnrtjaira hajtottu, 1101 akkor M a с о 1 111 király uralko
kodott. Ez öket igen szivesen fogadta, és sz. M a r g i t о t, Edgar
növérét nöül vette. E liázasságból hat Ни u. m. Eduard, Ed
mund, Ethelred, Edgard, Sandor, David, és két leáriy u.
m. Mathild és Maria született. Edmund, а. legöregebb íiu, An
wick mellett meggyilkoltatván, atyjával egyiitt temettctctt el;
az ájtatos Edmund pedig a Jug liegy melletti zárdában hunyt
el. Az aiya és a legöregebb бы halála után Macolmnak test
vére Donald és ña Duncan Notlius hat éven zit tartó belhábo
rút idéztek elö Skócziában, mig végre Ethelrcdet, a törvé
nyes királyt az 1012. évben el nem iizték. E trónvesztett ki
rályról állitják némely skót irók, hogy ö álruhában s ,K ál
m án‘ álnév alutt utazván, fegyvernökével cgyütt elfogatott s
ártatlanul kivégeztetett. Igy a skót irók! Azonban мышь
történeti hitelességgel nem bir. Ugyanis Edmund, angol király
halála után Kanut, dán feiedelem ioglalván el az angol trónt,
elödjének finit Edmund és Eduardot a. Svéd királyhoz küldötte;
innen a. koronaherczegek Magyarországba jöttek és sz. István
királyunktól atyaìkegyességgel fogadtattak ,ki is Edmundnak
állitó 1 ag ваза“ leányát (sz. Istvánnak volt ugyan több ii
gyermeke, ,filii‘, de leány gyermekéröl а történetirók sehol
sem tesznek emlitést, maga. sz. István is a veszprémi армии;
nak аде“ oklevelében csak байты, ,iiiiorum meorum‘ emlékezik,
 винит KALMÁN ‘танки. 87
ha свай а. ,ûlii‘ nevezet alatt a leánygyermekek is nem {одыш
nak; egyébirúntl’elbart szerint gyermekei mind —— kivévén sz.
Imrét -­ még gyermekkorukban {ишак el. Kutona I. 131. s köv.
1.), Edmundnak решён; Agathát, Bruno, sz. Henrik császár fivél'é
nek leányát jegyezte el. Eduiardn a. k három душ-щеке született,
t. i. Eadgar (Edgar), sz. Margit (Kálmánnak állitólagos édes
anyja) és Krisztina. Miután решу; Kanut és fini Harold és Наг
daknut elhaltak, az angol trónt 1042. évbeu Eadward чаду Edu
ard, a Magyarországba. számüzött herczegeknek nagybátyja fog
lalta. el, ki is 1054. évben Hem-ik császárhoz követet küldött azon
czélból, hogy az а számüzött Eduard koronaherczeget, kinek
testvére Edmund, sz. István állitólagos veje, már ekkor nem élt,
a. császárnak a magyar királynáli közbeniárása által Angolor
szágba visszuhozza, а mi valóban meg is történt. Erröl az angol
szász chronikon Яву ir: „Ez évben (1057.) jött ide Edeling
Eadward, (Eduard, sz. Henrik császár veje) Eadmund király fia.,
de csakbamar meghalt s a londoni sz. Pál пал-(165513941 eltemette
ген.“ Sz. Margit, Edvard а számüzött herczeg leánya. tehát
sz. Kálmánuak 1012. évben történt halzíla utńn 45 évvel дат
csak Agolországba, s ennélfogva anyja. nem lchetett. —— Az
egésznek nagyobb földeritésére jó lesz meg e következö tör
téneti adatokat elsorolni: Miután az elöbb emlitett Edvard
meghait, II. Harold рейд; megöletett, Vilmos, uormann vezér
lépett az angol trónra. 1066. évben. E belzavarok közt Ede
ling Edgar -— mint az 1166. évben elhúnyt sz. Adelred Ша
-——— anyiával és növéreivel hajóra szállt, Magyarországba mint
szülöiöldjére akarván visszatérni; de а. tengeri vihar (“81:6
czia. partiaira hozta. Ez alkalommal történt, hogy Mal с o lm
király sz. Margitot (а Magyarországban született herczegnöt)
nöül vette. Ezzel egyezöleg ira hires angol chronista. durhami
Simon (Simeon Dunelmensis), sz. Adelred kortársa. Theodo
rik, sz. Margit gyóntatóatyja pedig е szent kìrályné (Не:
rajzában irja, hogy Malcolm és Margit egybekelése Kr. u. sz.
u. 1067. évben roppant пазу fénynyel tartatott meg és Margit
ünnepélyesen megkoronáztatott.Ugyanezt olvassuk 1067. évröl
a szász chronikonban is. Minthogy tehát а Magyurországban
нищете“: sz. Margit édes atyjával Eduarddal свай az 1057.
88 GALAMBos KALMÁN.

évben jött Angolhonha; minthogy továbbá anyjával és test

véreivel Magyarországba visszautazandó az 1066. év körül
a szélvész által Skóczia partjaira vettetett s 1067-ben Mal
colm neje lett: kétségtclcn, hogy az 1012. évben elhunyt sz.
Kálmán Malcolm tia nem lehetctt, és ennétfogva a skót irók
ebbeli шита tévcs; tévcs továbbá. azon выпав is, hogy Et
helred, sz. Margit tia. Kálmán álnév alatt öletett volna meg,
mert а már emlìtettem Adelred szerint Ethelred még kis ko
rában húnyt el, és Doumferleinban, Skóczia nyugoti részén
fekvö városban temettctett el. — Ncm fogadható cl tehát né
melyeknek azon állitúsa, hogy sz. Kálmán anyia гены-ш az
Árpádok Мима! rokonságban lett volna; тег: ha sz. Kálmán
— dato non concesso ­­ a Magyarországban вынесет: SZ. Mar
гать lett volua is tia, minthogy sz. Margit Brunonak, sz.
Henrik császár fivérének Agatha ncvü leányától származott, az
Árpádházzal rokonságba. anyja részéröl sem iöhetett. Igaz
ugyan, hogy öseink паду pietással, viseltettek а szent vértanu
iránt; de e tiszteletben ö nem az Árpádházzali rokonsága miatt,
hanem azért részesült, minthogy a видана történt számos
своды; hire а szomszéd Magyarországba is винной; lehetsé~
ges továbbá, hogy mint magyar kém öletvén meg, e körülmény
a. magyarokat iránta rokonszenvre és tiszteletre выделите.
Vardaeus Hugó, a XVII. százaclban élt tndós minor-ita s
а. szerzet löweni zárdájában hittanár, sz. Rumold ‚ mechelni
püspök és vártanunak hazájáróli értekezésében (Disscrtatio
hist. de patria S. Rumoldì M. 8. fej.237. l.) azt állitja, hogy
sz. Kálmán II. Malachias, Irhon királyának Brianus, Momo
nia. vagy Moun (Irhonnak négy {б része közül az egyik igy
nevezteték) fejedelmének Maura vagy Mora leányától szüle
tett gyermeke. Malachias Midia fejedelméböl az egész Irhon
királyságának választatván, e trónon 23 évig tündökölt;
azonban а XI. század elején Ярда. Brianus Мю} а koronától
megfosztatott. Miután РЫБЕ Brianus а dánok elleni harcz
ban megöletett, Malachias az elvesztett trónra. vissza. lépett, s
гала az 1022. évben bekövetkezett halálaig meg is maradt.
Kálmán herczeg atyiánaka koronátóli megfosztatásában a vi
lági dolgoknak mulandóságát Мити, а maradandó javaknak
 винит кыш vÉRTANU. 39

megszerzèséröl kezdett elmélkedni, mig végre 1012. évben.

Jernzsalembc zarándokolt. Igy ir Vardacus és pedig _ mint
mondia —— hiteles és igen régi МИРЫ: nyomán (ex authentica
tis exemplaribus "etustissimorum codieum et magnorum vi
l‘orum calculo adprobatis); igéri egyszersmind, hogy nehányat
ez okmányokból ki fog adni. De ha ez igy van, úgy _ mint
Bueusa bollandisták egyike helyesen megjegyzi _ esodálkoz
nunk kell azon, hogy Vardaeus, midön sz. Kálmán 110121351
ról értekezik, e hiteles és igen régi kútfökröl legkisebb em
litést sem тени, hanem a késöbbi korbólszármazottakra hivat
kozik. Minthogy pedig Vardaeus йога. halála miatt az emli
tett hiteles és igen régi kútföknek мадам: nem teliesithette;
azon okmányok pedig, melyekre sz. Kálrnán hazájaróli erte
kezésében hivatkozik, csak késöbbi kornak szüleményei: en
nélfogva azon állitását, hogy Kálmán az ir királyok véréböl
származik, mint kétségtelent el nem Íogadhatjuk;annál is in
kább, minthogy Ditmar, merseburgi püspök, kia XI. század
elején ем, öt csak idegennek nevezi, az Erchenfridnek
tulajdonitott életrajz egykoru irója pedig ,quidam‘ névmás
sal jelöli. Továbbá. királyi származásáról semmi emlitést sem
tesz Alold, sem a mölki chronikon kezdeményezöje, ki sz.
Kálmán halála után еду századdal élt; hallgat róla Копии,
Mölknek 1177. évben ‘миазмы: apátja is azen levelében,
melyet VI. Lipót овцы-61: herczegnek irt. És igy, minthogy
Vardaeus állitását sem egészen elvetni nem merem; de 561
lehet а skótok véleményénél hasonlithatlanul valószinübb s
a kornak megfelelö, föltétlenül sem vélem elfogadhatónak:
а. kérdés eldöntését, {Шее Mölknek minden esetre tiszteletet
érdemlö igen régi szóhagyománya miatt,melynél fogva Kálmán
királyi Vérböl származottnak МЫШЦЫ; saját részemröl érin
tetlenül bagyván, a kegyes olvasó itéletére bizom.
IV. Szent Kalman Щи koráról semmì bizonyost sem
tudunk. Az Erchenfridnek tulajdonitott életrajz anonym irója
ifjuságáról semmit sem tudott, de nem is tudhatott; sz. Kail
mán ugyanis önmagáról igen keveset mondott, de boldog
Gotthalm sem nyilvánitott róla semmit is, ki forrón szeretett
urának koporsójához zarándokolván, Mölk közelében hirtelen
90 GALAMBos KÁLMAN.

kimult. (Pez, Scriptores Return Austr. I. 110. l. Kollár Ana

lecta Vindob. I. 856. s Её“) Ha azonban Vardaeust olvassnk
úgy kiváncsiságunknak mégis legalább némileg tehetiink
eleget. Szerinte ugyanis Kálmán keresztény nevelésben része
sülvén, családjának disze s az iijuságnak példányképe lett. _
Szebben tündököltek rajta az erények tiszta gyöngyei, mint a
családi fény. Midön atyja Malachiás a tróntól váratlanul meg
fosztatott, itt kezdette ö mindinkább látni a világ hiuságainak
csalékony fényét és mulandóságát, s azen ország keresésére
irányozta minden törekvését, rnelynek fénye el nem homályo
sul, s melyet ha egyszer birunk, soha többé el nem veszithe
tünk. Ez okból az áhitat gyakorlatára több idöt kezdett szen
telni és (а következöket Vardaeus hiteles okrnányokból 03:11:
ugyan nem szedhette, mondja Bueus) talán hogy areá
mint trónörökösre törö forradalmárok ellen biztosságba he
lyezze életét, a zárdák csendes magányába vonult. Itt ért meg
lelkében a Уйду meglátogatni azon helyeket, melycket istení
Üdvözitönk lábnyomai szentesitettek meg. Igy Vardaeus.
V. Hogy sz. Kálmán az 1012. évben halt meg, ebben
az irók átalában megegyeznek. Igaz ugan, hogy Ditmar sz.
Kálmán vértanúságáról az 1017. év álatt emlékezik; azon
ban ö azt, a mit az 1012. és 1014. év alatt kifeledett, e helyen
pótolni akarta. Egyébiránt az 1012. év mellett tanuskodnak
az irók mind; tanúskodik azon körůlmény is, hogy sz. Kal
mán teste Stockeranból Mölkbe 1015. évben vitetett at. (L. a.
IX. jegyzetet.) —— Azt, Воду melyik hónak micsoda napján
szenvedett а. mi szentünk, meghatározni épen nem lehct. A
XII. штамп keletkezett benedek-buri martyrologiumban
ugyan azt olvassuk, hogy Kalman october 13-án halt meg,
de a mölki igen régi martyrologium ezen napra teszi bto
ckerauból Mölkbe átvitelét; е két régi okmány tehát egy
mással ellenmondásban van, ha csak azt nem akarjuk 1111119.
111, hogy ugyanazon napra esik szenvedése ès Mölkbe 211111
tele; ez ellen azonban meg ismét a vértanúsági rajznak ano~
nym irója szól, ki sz. Kálmánnak Mölkbe átvitelét october
7-én történtnek állitja. Aloldus eloszlatná игуан kétségünket,
ki a babenbergi család chronikonjában ат állitja, hogy sz.
 SZENT KÁLMÁN VÉRTANU. 91

Kálmán 1012. évben jul. 17-kén szenvedett, s 1014. évi

october hó 13-án Mölkben eltemettetett; azonban e műnek
hitelessége felett kétség forog fen, benne ugyanis Calles több
oly hibát fedezett fel, melyek e münek hitelessége ellen
szólnak.
VI. Szent Kálmán vértanuságának helyét tüzetesen sem
a vele egykoru anonym író, sem Ditmar, mersebnrgi püs
pök nem említi. Az első csak azt jegyezte fel, hogy Nori
cumba jött, mely nevezet alatt a régiek az austriai határ
gróíságnak a Duna jobb partján fekvő részét értették legin
kább; azonban minthogy az anonym iró azt mondja, hogy
sz. Kálmán Noricumnak azon részébe jött, melyet keletről
Pannonia, éjszakról pedig Csehország övez, eltérvén a régi
geographusoktól, Noricumot aDuna balpartjára is kiterjeszti.
Ditmar püspök is azt írja, hogy sz. Kálmán Austria (Bavaria
orientalis) és Morvaország határán, tehát Анны-121119]: а Duna.
balpartján levö részén szenvedett. Magát a falut vagy a
várost, hol sz. Kálmán szenvedett, egyik sem nevezi meg;
azonban a. későbbi okmányok egyhangulag azt állítják, hogy
sz. Kálmán a Bécstől mintegy három mértföldnyire a Duna.
balpartján fekvő Stockerau vîdékén szenvedett. Ezt állítja az
1123. keletkezett mölki chronikon, a, mölki zárda alapításának
története, a. salzburgi, klosterneuburgi, austriai és más chroni
konok. (L. Pez, Script. Rerum Austr. I. k. több helyen.) Az
egyetlen leobeni chronicon állítja csak azt, hogy sz. Kálmán
a Duna jobb partján közel Tullnhoz szenvedett volna halált;
azonban minthogy e chronicön a XIV. századnál nem régibb
s ez állítását egy oly mesés ténynyel hozza kapcsolatba, mely
röl a régi írók mit sem tudnak, ezeknek öszhangzó állítása
ellenében nehézséget nem támaszthat.
VII. Austria és a szomszéd népek között ez idötájban
többszöri villongásokról tesz említést a történelem. Tudjuk
hogy a magyarok főleg a vezérek korában többször Austriába
ütöttek, sőt azt egész мглы; elfoglalták, de Géza alatt is
mét elvesztették. (de csak Kablenbergig, Austria többi része
a Lajtháig csak Aba Samu alatt szakíttatott el Magyaror
szágtól. L. Katona Hist. Due, 588. és Hist. Reg. I. 651.1.
92 sALAMBos

Szerk.) II. Henrik német császárnak a lázongó Boleslaw

lcngyel herczeggel többször volt háborúja, jelesen 1012. év
ben is, s e háborúkban Austria mint szövetségese segitette.
Ditmar, Saxo annalista és Hansiz szerint Austriának a cse
Ixekkel és morvákkal is holmi kisebb surlódásai ‘гоняй. Va
lószinü továbbá, hogy a határokon érintkezö különfele nem
zetiségü lakók sem épen a legjobb egyetértésben laktak egy
más között, mire Vizenberg Konrád is czélozni Мани; azon
липаза által, hegy Austria és a vele határos népek között ez
idötájban (1012) folytonos villongások voltak. A pozsonyi
hártyakézirat ugyan nyilt háborúról beszél: nerat autem
i(i)sdem temporibus bellum inter regem ungarie et ducem
austrie et шанс australes in magno timore;“ azonban törté
nelmünk sz. Kalman vértanuságának idejében s. magyarok és
osztrákok közti nyílt háborúról semmit sem tud.
VIII. Az Austria. és a szomszéd nemzetek közti hábo
rúskodás és ennek gyülöletes emlékei ezen népeket termé
szetesen egymástól elidegenitették; miért is nem свода, hogy
az свитке]; az idegen анаши és nyelvii Kálmánt, egyik
чаду másik szomszéd nemzet kémjének tartották. Minthogy
azonban sz. Kálmán vértanuságának anonym irója nem mond
ja, valljon a magyarok югу а csehek (L. a. VII. jegyzetet.)
kémjének многий-е öt, kétség támad, valjon a nyugotra.
fekvö tartományokból vagy а keletre esö Magyarországból
дан-е Austriába, és következésképen шпон Jeruzsálembc
menet vagy onnan visszajövet (Петей-е meg? Azonban ha a
vértanúsági rajz anonym irójára íigyelmezünk, azon meggyö
zödést íogjuk magunknak szerezhetni, [югу sz. Канта!) Je
ruzsálembe csak akart menni, de e szándékának ki
vitelében közbejött halzíla гита! meggátoltatott; ö ugyanis így
ir róla: 7,Accidit autem quemdam Cholomanuum nomine,
Scoticae gentis oriundum, peregrinationis iter arri
pere, terrestrem Coelestis amore Jerusalem cum aliis,
quibus eadem mens erat, expetens invisere. Venit
itaque in orientalem Norieae regionem sat.; ez
ищи а szentnek ellogatását, szenvedését és halálát Вида 1е.
Ugyanezt tanúsitja Aloldus is ezen szavaival: „Pius Dei ta
 ADALÉKUL. 93

mulus Cholomanus ex Hibernia peregrinus ad veniens, ut

iret in Hierosolymam . . . Ezenlelül a. mölki könyv
ишак а XV. és XVI. századból való öt kéziratában szinte
ugyanezen állitás foglaltatik. És Еву magától megdöl Schi-amb
(ChromMellic. 37.1.) és Baronius Caesar (Апп. Х1. k. 58. l.)
azon véleménye, mely szerint sz. Kálmán ismételve 121103211:
ta volna. meg Jeruzsálemet.

ADALÉKUL
A PÁLOSOK MAGYAR TÖRTÉNETIRÓIHOZ
KELETI UTJÁBÓL
Kö z l i, Ipolyí Arnold.
(Véga.)

II.
Midön a mult tavaszszal Mátyás király könyvtá
rának, а Corvina. maradványainak а. Sultánok Eski-Se
rajában íölfedezése végett utitársammal Konstautiná
polyban tartózkodtam, egyházarchaeologiai szaktanul
mányaimnál fogva természetesen vizsgálataim különös
tárgyát képezte а régi bizanczi keresztény miivészet és
egyházépitészeti izlés mnulmányozása. Az ily vizsgálatok
azonban, mindannak doezárau is, hogy а Nagykövetség
nek páratlan kegyességével dicsekedhettünk, s а. szük
séges eszközökkel ritka. bökezüséggel voltunk ellátva.,
mégis nem csekély neliézséggeljárnak а mai Stambulban
is. A Íöbb templomokat, mint а világliirií Aja Sophiát,a.
Kucsuk Aját (Isis-Aja. Sophia, egykori Sergius és Bachos)
sat. nevezetesebb mecseteket megtekinteni, jól {песец
fermánok és bökeziileg osztogatott bakcsis (а minden
lépten igénybe vett ajándéknak — nálunk egyszeríín
borravalónak mondanók -— török neve) mellett, sò't
iigyes vezetövel és еду kis merészséggel, egy szempil
 винит шиш тЁвтш. 173

midön kikisérének а zárda küszöbeig, s а csesztochowai

szent szííznek pártfogásába ajánlák utazásomat, e vá.
душ: ismétlék , s én akkor is most is azt óhajtom, vajha
е vágyak teljesedjenek.
Zal/ca „Татов.

SZENT KÁLMÁN VÉRTANU.

(Véga.)

А két latornak testét ragadozó állatok впадем

ták szét és emésztették fel; а. szent zarándok teste ре
dig ép és sértetlen maradt. Nem bántották azt az ég
madarai, sem más ragadozó шапок, még а mindent
pusztító enyészetnek sem volt felette hatalma, — nem
rothadott el; söt körmei, найма. és baja még holta.
ищи is nöttek. A kiszáradt fa, melyre felfüggesztetett,
ujra. zöldelni és virágozni kezdett, s'o't а k'ótél gyanánt
használt зыбкая gúzsvesszö is, melyröl a. szentnek teste
Íügg‘ótt, ига kihajtott. Е hallatlan сведёт а. lakosokra.
mély benyomást теней, s bennök az ártatlan zarándo
kon elkövetett igazságtalanság érzetében sajgó Миа
tot és félelmet keltettek.
Е közbeu történik, hogy bizonyos Rumaldnak 1)
ña. а köszvény által egészségében nagyon megroncsol
tatott, úgy поду а szeretö atya. szivét gyermekének
e szomorú sorsa nem kis aggályba ejté. Egyik éjjel
álmában neki kijelentetik,hogy ña felgyógyul, ha kösz
vényes гадай а megölt zarándok testével befödetnek.
A szorougatott atya. erre fölébredvén, szokatlanul de

l) A pozsonyi hártyakézirat Шиш/щами nevezi.

174 GALAMBOS KÁLMÁN.

rült lesz, s csakhamar egy embert küld az álomban

kijelentett helyre azon megbízással, hozna a zarándok
testéből egy részt, melylyel kísérletet tenni lehessen.
Ez a szentnek lábszárából egy részt lehasít, mire oly
meleg vér kezdett a szent testből ömleni, mintha az
még életben lett volna. Ezt látván Rumaldnak meg
bizottja igen megrettent, s a szent ereklyét elhozván,
urának mindent híven elbeszélt. A fiú, miután beteg
tagjait az ereklyével háromszor megérintették, tökéle
tesen felgyógyult, s ki azelőtt másoknak segélyével is
alig tudott fölegyenesedni, önerejéből felkelt és vissza
nyert egészségeért a jó Istennek és szent Kálmánnak
hálát adott. A hálaérzettől eltelt jó atya ezután többek
nek kíséretében a szent ereklyék tiszteletére ment; oda
érvén, a mint a szentet jobban szemügyre veszik, cso
dálkozva látják a szent test egy részének levágásával
megbízott emberrel együtt, ki Rumald kíséretében volt,
hogy a lábszáron semmiféle seb, vagy csak sebhely
sem látható. Oly kedves volt a jó Isten előtt e sz. za
rándok, hogy testét megcsonkíttatni ugyan megengedte,
de csak azért, hogy a sérvnek csodálatos eltünése által
földi maradványait is megdicsőitse.
E közben egy büszke és vakmerő vadász nem
akarván elhinni azt, hogy a szentnek testéből csak
ugyan meleg vér folyt ki, maga akart ez állításnak
igazságáról meggyőződni. Egy vadászlándsát fog te
hát kezébe s azt a szentnek oldalába döfi, honnan
azonnal vér csurgott ki, mely nem csak a vadászt, ha
nem még lovát (iumentum) is beföcskendezte. Ezt látván
Rumald és kísérői, borzadály futott végig rajtuk, s ne
hogy a szent test hasonló bántalmaknak a jövőben
is kítétessék, számos pap és hivő gyűlvén össze, kö
zös akarattal az határoztatott, hogy a zarándok illően
temettessék el. Ki nem látja, mily valóban meglepő ha
sonlatosság van édes isteni Megváltónk keresztre fe
szittetése és sz. Kálmán felfüggesztése között; Krisztus
urunk Jeruzsálembe megy, Kálmán is; Krisztus urunk
 SZENT KÁLMÁN VÉRTANU. 175

két lator között feszíttetik fel, Kálmánunk is; Krisztus

urunk oldalát egy katona lándsával döfi át, honnan
vér ömlik ki, Kálmánunkkal hasonlag bánik egy va
dász. Mily kedves lehetett е szent az édes Jézus sze
meiben !!!
Közel а. Dunához Stockerau mellett volt egy kel
lemdús hely, hol ujonnan épült templom állt. E tem
plom mellé temettetett el 1) а szent zarándok; a hi
vőknek roppant örömzaja és lelkesültsége kísérte őt
a. nyugalom helyére, miután a szabadban a kizöldell;
gúzsvesszőről másfél éven át függött. E sírt a jó
Isten, ki előtt becses és kedves szentjeinek halála,
számos csoda által dicsőítette meg. Igy az 1014. év
vége felé vagy az 1015. év elején a Duna Шагай/‘511,
hullámaival elborította az egész vidéket és számos épü
letet romba döntött; azon templomot is, mely mellett
sz. Kálmán feküdt, annyira elborította. avizár, hogy a
Vízből csak félig látszott ki; és íme! az úr Isten, ki
választott népét a vörös tengeren át a két részről
mintegy védfalat képző víztömegek között száraz láb
bal átvezette, kedves vél-tanújának sírját is a mindent
pusztító vizártól megóvta, mindenható keze visszatartot
ta a hullámokat, hogy ne érintsék a dicső vértanúnak
zöld pázsittal ékeskedő sírját. Ekkor történt , hogy egy
halász, kit a kínzó éhség ösztönzött a tomboló Vizárnak
daczára is mesterségét űzni, a hullámok ereje által sz.
Kálmán sírjához sodortatott, s a szokatlan tünemény
felett annyira elbámult, hogy csónakjának kormánya
kezéből kiesett; de csakhamar magához jövén haza eve
zett, hogy e csodálatos dolgot földieinek s másoknak
is mi hamarább elbeszélje. Ezek csak hamar naszá
dokra kelvén, а. hely színére siettek, és bámulásssal tel
vén el dicsőíték Istent az ő szentjeiben.

1) A pozsonyi hártyakéziratbau azt olvassuk, hogy valahányszor sz.

Kálmán testét a sírba tették, mindannyiszor másnap a síron kívül találták;
azonban a régieknél ennek semmi nyoma.
 176 GALAMBos шиш.

Е csudálatos tünemény hirére а jó ésigazság

szeretö I. Henrik, austriai határgróf, a szentnek sir
jához nehány egyházi fértiút és lovagot küldött el
azon meghagyással, hogy а. szent és megdicsöitett tes
tet akkori székhelyére Melkbe l) hozzák el illendö pom
pával. Azonban mielött а. szentnek kiásásához {бегай
volna, а sirból oly kellemetlen illat áradozott szét, hogy
а _jelenlevök ez új свода. teletti örömiikben mind
könyezni kezdtek. Amint а koporsót kinyitották, uj
га bámulással teltek el látván, hogy a szentnek testén
а rothadásnak semmi nyoma sincs. Három egész év
Íolyt le már azóta, hogy sz. Капитан megöletett, és
teste felett e hosszuidö alatt a duló enyészetnek sem
mi hatalma sem volt elvitázhatlan bizonyságaul annak,
mennyire kedves volt Kálmáu az Úr szine elött. „Non
dabis Sanctum Tuum videre corruptionem.“ Psalm.
15 10.
’ А szent test а sirból fölemeltetvén szövetekbe ta..
kartatott, s a meuet másnap hajnalhasadtakor megin
dult. A kiséret tagjaihoz igen sok ájtatos hivö is osat
lakozott, kik a Magasságbelinek dics- és hálaadó éne
keket zengedeztek. Midön beesteledett, egy az úttól
nem messze (ею/б templomba vonultak, hogy ott az
éjen а“: virrasztva az Istent dicsò’itsék. Azonban а 1e
folyt éjeni virrasztás és az út fáradalmainak k'óvet
keztében elnyomta. öket az álom. E közben egy ide
gen pap jött а templomba, s a. szent egyik lábának
hiívelyk ujját lemetszette, mire a kibugyogó vér a.
padlózatra is kiömlött.
Másnap reggel midön indulni akartak, egy beteg
jött eléjök, Adalger 2) nevíí, ki is а. ravatalhoz vezet

1) Melk чаду Mölk hires шпоне-армаде Also-Austriában s. Duna

jobb partján. Маршала“: I. Lipót osztrak határgóf által világi pupok (cano
nici) számára. 985 köriil. III. Чану szép Lipót ядам: 1089. évben a ‘711631111;
pok helyét benczések шипы: fel.
n) Az anonymus vértanusági шиш: egy másik Мишка szerint:
Adelger.
 szENT KÀLMÁN VE'RTANU. 177

tetvén, egészségét visszanyerte. Ugyanis alìg végzé el

imádságát,felkelt és minden tagjának használatát viez
szanyerte, úgy hogy keresztet vivén а szent test elött
ment, mfg свай а kirendelt helyre nem értek, és hálás
szívvel dicsöité а mindenható Istent. Dics- és hálaimába
olvadt el az е csodás dolgok felett bámuló ájtatos hi
vöknek érzeménye is. A kiséret végre Mölkbe ért, hol a.
gróf kivánságára а szent test eltenietendö vala. Miután
tehát elökelö térfiaknak tanácsa. e tekintetben kikére
tett, 1015. évi october havának 7-én IX) az apostolok
fejedelmének tiszteletére emelt mölki egyház déli ,ré
szében eltemettetett. Sirját az úr Isten Байтов csoda. ál
tal dicsöitette meg. l) .
А csodás gyógyulások hirére igen sokan Вещий
látogatni sz. Kálmánnak sirját és hálás tiszteletöknek
zálogaul tehetségökhöz képest kìilönféle aiándokokat
is hoztak. Ezeknek fényétöl‘ bizonyos Huzo nevíi em
ber elkábittatván , éjjel az ablakon а“: а templomba má.
szott; de midön a szent sirra. felállt, hogy а szentnek
tiszteletére ielaggatott ajándékokat leszedje, arcza. a.
kutyáéhoz hasonlóvá változott és ugatni kezdett. Az
едущий е különös tünemény felett félelemmel eltelve,
magánosan hozzá közeledni nem Щеп; felszólított te
hát többeket, mennének vele а templomba. Ezek bemen
vén bámultak а látottak felett; köztök bizonyos Vilmos
nevii úr is volt, ki is a torzalakban а ruhákról 520138136
ra. ismert. Tanácskozni kezdettek tehát afelett, hogy a
szerencsétlennel mit tegyenek; végre azon inditvány
íogadtatott el, hogy sz. Kálmán koporsójához vezettes
sék. A körülállók érette imádkozni kezdettek, s öt a

1) Eddig сейм! a sz. Кишмиш! egykoru anonym irótól вышиб

vértanusági rajz, mely is a. kéziratokban az egyház modora szerint ima.
szerü záradékkal s Amen-nel метан be. A квинта rész igen voló
sziniileg e. XI. видна végével чаду a XII. панами ìmtott, s minthogy az
nnonymusnak kiegészitö részét képezi, a китовым: hozzá csatoltatott,
L. a. XI. пашой.
II. Sion l. köt. lll. Ш: 12
178 _ GALAMBOS KÁLMÁN.

szentnek pártfogásába ajánlották, kinek esedezése által

гусям és szólási tehetségét valóban vissza is nyerte,
Ó hálából egészen élte fogytáiga mölki kanonokok szol
gálatában maradt.
E csodás események hírére szent István ll) magyar
királyban azon vágy keletkezett, bárcsak ő e szent
ereklyét országába hozhatná, és vágya nem sokára tel
jesült is. Ugyanis Poppo, I. Henrik határgróf testvére
és későbben Шей érsek, talán a szent életéről híres
István királyt akarván meglátogatni 'z), Magyarország
ba jött s a királytól fényesen fogadtatott. X) E kedvező
alkalommal István király addig kérte a főpapot, míg
ez megígérte, hogy testvérénél teendő közbenjárása
által sz. Kálmán testét a magyar egyház számára ki
fogja eszközölni. Fényes magyar követség gazdag aján
dékokkal terhelve kísérte el Mölkig az egyháznagyot,
átveendő a szent ereklyéket, melyeket azonban a határ
gróf csak a követek komoly sürgetésére adott által.
De alig hozták el szent Kálmán testét, s már is az or
szágot különféle csapások kezdék látogatni; terméket
lenség, éhség, dögvész borzasztó pusztítást tettek a
magyarok között, mi is az úr Isten büntetésének tar
tatott azért, hogy szent Kálmán teste némileg erőszakolt
módon hozatott be. Hogy tehát az Итак haragja kien
geszteltessék és a csapások megszünjenek, a szent test
Mölkbe nagy fénynyel visszavitetett, miután Magyaror
szágnak birtokában egy évig sem volt.
Midőn a magyar követség által a szentnek sírja
felnyittatott, az Ur haragjának több csodálatos bi
zonyítványát adá. Ugyanis egy pap inaszakadt és
néma lett; a kovács pedig, ki a sírt feltörte, azon

l) Aloldus ad a. Ch. 1016.

a) Némely irók szerint jeruzsálemi utjából menvén hazafelé, a magyar
király udvarába betért; azonban ez utja késöbbre esik. L. Deppisch Geschichte
des heil. Colomannì 107. I. s köv.
 винит KÁLMÁN VÉR‘PANU. 179

bíi'nhö‘d‘ésben részesült, поду álla 'leesett s egy álló

évig úgy ‘шагам. Továbbá egy Lejos nevü festö,
ki sz. Káimán koporsóját анаша lei'ajzoln'i, midön
az ат fede szöveteket félretolta és 'kìváncsian а ko
porsóba nézett, тащить használatát hirtelen elvesz
tette, s nem is nyerte vìssza mindaddig, mi свай
е ЬйпЬбдёвпеЪс okát путан be nem valletta. Ézután
fogadást tett, hogy sz. Kálmán 1tìszteletére szenteli
egész életét.
Gnanno, ') ki mint néma öt éven át a szerzetese
ket szolgálta, midön еду ízben'éjjel а Matutinum alatt
vizet hozandó a. hegyröl lement, úgy tetszett neki,
nrintha valaki kötelet akasztván karjám, erövel
húzná öt a szentnek sirjához. Опишем: tehát, s midŕín
kérdezteté'k, mit keres vagy mit akar, taglejtés ál
tal kért engedélyt végezhetniottimádságát, mi k’ózben
a. szólástehetségét vîsszanyerte.
Wolfrad grófnak néma és meghajlott leánya a sir
hoz vitetvén, tökéletesen helyreállt, s a szent sirtól
egyenes állásban egy keresztet vitt a föoltárra, közben
az úr Istent hangosan dicsöitvén.
Biz'onyos Hermannak vak, лёта. és m'eghajlott
testü leánykája ‘is anyiátó'l a sirhoz vezettetyén, а szer
zetestársak imájának következtében sz. Kálrnán érde
mei által teljesen felépült.
Egy llarmadik leányka is kezeîn és térdein csúsz
vaa szentnek sirjához jött, s а sz. mise alatt bénult tag
jainak használatát tökéletesen visszanyerte, mire а f6~
o'ltárhoz ment sa jó Istennek а nyert kegyért buzgó
kebellel hálát adott.
Bizonyos ember igen veszélyes szembajban szen
vedett és teljes bizalommal szent Kálmánhozfordult;

1) A következö своды: мышцу az 1089. év ниш történtek, midön I

világi papok helyéhe benczések jöttek a. mölki талья, minthogy az anonym iró
fratreseket emlit, mi inkább ez utóbbiakra illik.
12*
 180 GALAMBos KÁLMÁN.

azonban hosszan tartó s buzgó imádságának és könyííi

nek daczára sem érzett semmi javulást. Vigasztalat
lanul ment el teháta szentnek sirjától, s útközben is ke
servesen zokogván felkiáltott: „Ah, sz. Kálmán, Te
kedves vértanú! 11011112111 van az, hogy а hozzád fo
lyamodók 116261 csak engem eresztesz el vigasztalás
116111611?“ A szegény embernek fájdalma. ezen és ha.
sonló kifejezésekben tört magának 111211; és ime! а ге
ményvesztett beteg még az úton meggyógyult. Erre
а. hála. érzete oly eröt vett rajta, hogy azonnal térdre
borulván, dicsöité Istent az 6 szentjeiben, 5 а 52. 511‘
hoz visszazarándokolt.
Bizonyos Rezsö nevíí 15, 111 majd minden tagjára
béna volt, kocsin hozatott el а 1ешр1ош ajtajáig, a.
szentnek sirjához pedig széken vitetett. Az apát 65 a.
szerzetesek imádkoztak érette, mire a beteg egészsé
gét tökéletesen visszanyerte, 5 а nyert kegyelemért az
úr Istennek hálát adván, önerejéböl ült fel а lóra 5 ör
vendezò' szívvel sietett vissza. hazájába.
Ezen és más 522111105 késöbbi csodáknak 1) tulaj
donitandó azon tisztelet,me1yben sz. Kálmán csakhaf
mar az egész környéken részesült. Számtalan hivök
látogaták évröl évre а szent zarándok sirját, és ben
56 hálától öszt'ónöztetve különféle ajándékokkal 65
Ьес5е5 emlékekkel tisztelték meg azt. Sohramb. (104.
1. 5 11617.) szerint Mölkben а 52е11111е11 tiszteletére sz.
mise és egyházi zsolosma. volt engedményezve rég
161 fogva. E tiszteletet magok a római pápák 15,
jelesen II, Pascal, VI. Kelemen, IV. Incze emelték
az által, hogy a. szent zarándok iinnepét Austriában
és а melléktartományokban megülni elrendellék 65 sír
jának látogabásához bucsu-engedélyeket csatoltak; je
lesen IV. Incze 52. Kálmán iinnepére (001. 13.) а ш61
ki templomnak teljes bucsu-engedélyt adott (Schramb

1) Lásd Deppisch, Gesch. des h. Colomanni 193. 1. 5 köv.

 винит шиш vÉR'rANU. 181

142. 1.), XIV. Benedek pedig e kegyet pünkösd har

щади; napjára is kiterjesztette (Paradeiser Marian Ge
schichte ‘гоп dem heil. Kolomann 49. és 50. 1.) Buzgó
tisztelöi кыш felemlitendöknek vélem sz. Bertholdot,
а. felsö-austriai garsteni армаде; elsö praelatusát, a har
czos Frigyes és 1V. Rezsö osztrák herczegeket, kik kö
zöl ez utóbbi sz. Kálmán számára tényes koporsót csi
náltatott, és a szent iráuti tiszteletböl kijavíttatta s
джаза kövekkel kirakatta a szent kereszt egy részecs
kéjével diszeskedö azon gyönyöríí paciñcalét, mely a.
különféle viszontagságteljes idökben igen sokat szen
vedvén, jelenleg a mölki zárdának egyik legnagyobb
disze. Ezen az ezlist talapzaton kivül egészen arany
ból мышцы: bécsi láb magasságú gyönyöríí pacifica
lét Alold szerint Adalbert osztrák herczeg Aba ma
душ királytól kapta ajándokul, mely is az esztergomi
kincstárban örzött sz. István-kereszttel alakjára nézve
tökéletesen megegyezvén, hihetöleg Magyarország elsö
apostoli királyától származik. Deppisch e keresztnek
гадит is adja említett munkájának 232. lapja ищи.
Azonban sz. Kálmán buzgó és számos tisztelöi
kegyelet‘óknek e külsöleg kisebbszerií nyilvánitásával
be nem elégedtek; a tisztelet és kegyelet nagyobbszeríí
emlékekben akarta таза“: megörökíteni; igy történt,
hogy а szent vértanú tiszteletére nemcsak Austriában,
hanem a szomszéd tartományokban is oltárok, kápol
nák, templomok emeltettek.
Azon helyen, hol а szent elöször eltemetve fekîídt,
jelenleg a szent ferenc'ziek zárdája és temploma áll, me
lyei‘. a stock'erauiak sz. Kalman iránti tisztelet- s hálából
a XVII. században erneltek.
Ünnepét azelô'tt hazánkban is megtartották és pe
dig october 13-án; ') napjainkban már nem is Íordul

l) Las а xm. наши парши Fejémél cos. Dipl. ъош. vn. v01.
п. 351. 1.
182 GALAMBOB KÁLMÁN.

elő a magyar clerus breviariumáben. Austriában azon

ban sz. Kálmán még mindig nagy tiszteletnek tárgya,
ünnepét october 13-án ülik; Mölk és Stockerauban ez
ünnepnek nyolczadát is tartják. Pünkösd harmadik
napján mintegy húsz községből szokott az ájtatos nép
nagyszerü bncsúmenetekben sietni a szent zarándok
sírjához, melyet egyébiránt máskor is szoktak hitbuzgó
bncsűjárók látogatni.
A mi а szent zarándok mölki sírját illeti, az több
változáson ment keresztüLTudjuk ugyanis, hogy erek
lyéi István első ap. királyunk alatt Magyarországba
talán Székes-Fehérvárra hozattak, de nem sokára Mölk
be visszavitettek, hol maiglan is nyugszanak. Kőko
porsója eleinte nagyon egyszerü volt, melynek rajzát
adja Deppisch munkájának 224. és 225. lapja. között.
Második koporsóját IV. Rezső austriai herczeg csinál:
tatta. Ennek alsó részében voltak letéve a szentnek
ereklyéi, künn pedig imádkozó helyzetben királyi- és
zarándok-alakok voltak láthatók. E felett volt sz. Kál-v
mánnak szobra fekvő helyzetben, koronával, királyi
pálcza- és palásttal. А legfelső részén pedig különféle
szobrok és oszlopok voltak alkalmazva.Eremek mau
soleunmak középső része a szent szobrának fejénél
meg volt hosszabbítva és mennyezettel ellátva, mi is
egy kisded oltárt képezett, mint, ez Deppischnél a
178. lap utáni rajzon látható. Miksa császár e mausoleu
mot 1517-ben kijávittatni akarta; azonban mielőtt l
szándékát kivihette volna, meghallt. U y maradt az
tehát Dietmayr Berthold, арфа; ki a. IäVlII. század
elején a régi templom helyébe egy nagyszerüen szép
templomot, s ebben sz. Kálmán tiszteletére olasz styl;
ben egy remek oltárt emelt, melyre. is a szentnek
márvány koporsóját 1735. october 13-án négy prae-`
latus, számos áldozár és roppant néptömeg jelenlété
ben ünnepélyesen átvitette. Ezen oltáron, melynek rajza
Deppisch munkájának ,Gesch. des heil. Colomanni‘
 винит шиш VÉRTANU. 183

elején látható, áll ma isfa szent vértanú csinos márvány

koporsója e íelirással:
SEPULCHRUM SANCTI COLOMANNI MAR
TYRIS. Не nyugszanak közvetleniil ólomkoporsóba,
zárval а szent zarándok {ЕЩЁ maradványai. A márvány
koporsó Шеи а szentnek szobra. látható térdelö hely­~
zetben vándorbottal és zarándokruhában.
Sz. Kálmán kegyeletes tisztelöit ‘(Лед pedig а
Kálmánokat hihetöleg érdekelni Гоша az, hol léteznek
egyes ereklyéi; erröl akarok tehát röviden szólni.
Testének legnagyobb része Mölkben fekszik, mint fe
lebb említettem. Azonban kétség Миша, valjon ott
van-e а szentnek feje is? A mölki chronikonnak név
telen irója. ugyanis az 1517. évre ат irja, hogy I.
Miksa császár Mölkben levén megigérte volna, misze
rint sz. Kálmán ‘еда, ше1у valami háború alkalmá.
val Székes-Fehérvárra vitetett, onnan vissza {Оша ho
zatni; ámde e szándokának kivitelében meggátolta öt
а közbejött halál. Azonban minthogy e chronista sern
tüzetesen а háborút,sem az шишек évét nem jegyzi
fel; minthogy továbbá igen nehéz elgondolni azt, miért
hozatott volna Székes-Fehérvá-rra biztosság végett esu
pán а fej, s nem egyszersmind a. többi test is; вивше
lül minthogy sem Alold, sem avértanúságì rajz névte
len irója. semmi emlitést sem tesznek arról,hogy а szent
nek feje a visszavitel alkalmával Székes-Fehérvárott
maradt volna., а mi tekintve az akkori körülménye~
Кв: józanul fel sem tehetö; tekintetbe vevén továbbá
аи, hogy а szentnek állcsontja aranyozott és becses kö
vekkel kirakott ezüst ereklyetartóban a mölki apátság
kincstárában öriztetik; ñgyelembe vevén végre azt, hogy
Dietmayr Berthold арт, ki alatt sz. Kálmán ereklyéi a.
régi koporsóból kivétetvén а mostaniba helyeztettek, а.
mölki chronista ebbeli állitását alaptalannak nyìlvánitja:
igen valósziníi, hogy e cbronistának ez állitása взай
ugyan hirkacsa атм“ is inkább, minthogy ennek a ma.
gyar történészeknél semmì legkisebb nyomára sem le
184 GALAMBos KÁLMÁN.

het akadní. A mölki chronìsta azt mondja., hogy Miksa

császár csak szándékozott átvitetni sz. Kálmánnak fejét,
de e szándékát k’ózbejött halála miatt nem villette ki.
Kicsoda ими, mikor és mily köriilmények közt vitette
6: а szent eŕeklyét? Ezen íöleg Mölköt minden esetre
nagyon érdeklö eseménynek kellene mégis legalább né
mì t’órténeti nyommal birnia. Irtam egyébiránt ez Неу
Ьеп Székes-Fehérvárra ft. Vaigl Alajos, piispöki szertartó
атак, ki is becses válaszában arról értesit, hogy а sz.
vértanú [еде jelenleg Székes-Fehérvárott nem találha~
tó, söt az ‘óregebbek bizonysága szerint ott soha sem
is létezett. Jeles tudósunk Ipolyi Arnold „Magyar erek
lyék“ czimíí archaeologiai munkájában egy fejereklye
tartó hermáról тени emlitést, s azt а 45.1apon tüzete
sen le is Щи. Az б, valamint Widter véleménye oda
тегу ki, hogy az sz. Kálmán régi fejereklyetartója, mit
a. mölki monostorban, hol e herma. létezik,fenlévö ha
gyomány is megerösit. Е hermáról at. szerzö azt állitja,
hogy az 1517. évig a székes-fehérvári egyházban lé­.
tezett, mldön Miksa császár ezt is а mölki monostor
számára megszerezte. Minthogy azonban —— mint lát
tuk -—- Miksa császár sz. Kálmán Íejét közbejött halála
miatt Mölkbe А: nem vitethette, söt valósziníí, hogy e
szent ereklye а többi testte] együtt még elsö királyunk
alatt ‘тегам vissza a mölki zárdába: hajlandóbb vagyok
azt hinni el, Ногу fenemlitett herma —— ha. mégis ma
gyar míiereklye — szinte а Х1. század második évtize
dében hozatott м Mölkbe hazánkból. Mölkben van ю
Vábbá egy ezüsttel kivert gúlában sz. Kálmánnak egyik
kézcsontja ezen igen régi felirással: ,De brachio S.
Colommani Martyris’, mely is а szentnek emlékiinnepén
а hivöknek csókolásra. nyújtatik. Van még ezenfeliil
aranyozott ezlìst szívben еду kisebb ereklye, mely а
haldoklóknak kivánságára ezeknek nyakára szokott
Íiìggesztetni.
A szent-ferenczìeknek Stockerau mellettizárda­tem­
plomában öríztetik egy része azon bodzafának, melyen
 винит KÁLMÁN тишь 185

igen régi hagyomány szerint sz. Kálmán teste másfél

évig függött. Е tát VI, Károly császár, Mária Terézia
és Mária Anna herczegasszonyok паду tiszteletben tar
юна]; s áhitatteljesen megcsókolták. Van itt ezenfelül
а szentnek állcsontjából is egy nagyobb ereklye.
A császári ház bécsi kincstárában szent Kálmán
válllapja,asz. István-löegyház kincstárában pedig губи
gyökkel kirakolt ezüst kézbe foglalva. karcsontja öriz
гей]: е felirással: ,De Brachio S. Colomanni Martyris’,
mely is oct. 13-án nyilvános tiszteletre kitétetik. Azon
kìncstárban, mely a t. capucinus atyák feliìgyelete alatt
áll, van szinte egy ereklyéje, mely ezüst поит fog
lalva felsö részén koronával ékeskedík. Ezenfelül а sz.
István-templom azon ajtajának, mely az érseki palota.
felé néz, bal oldalán a falban egy fehér márványkö lát
ható, melyben régente Hueber Philibert (Austria ex Ar
chivo Mellicensi illustrata, Append. III. 303. 1.) szerint
e felirás Шивы: „ Hic est lapis, super quem eŕl'usus est
sanguis ex serratione tibiarum Sancti Cholomanni Mar
tyris, quem huc collocavit illustris D. Rudolphus IV.
Dux Austriae.“
Az eisg'arni prépostságban, а. weickendoríì, aicha
brunni, harrasi, továbbá. а Bajorországban levö eber
spergi, pfronteni, kirchensoyeni, hartingi és sz. Kálmán
(St. Colman) templomokban léteznek szinte а. sz. шаган
dok egyes ereklyéi. XI)
M_i magyarok szent ereklye gyanánt örizzük meg
azon bensö tiszteletet,melylyel öseink az Úrnak szentjei
és jelesen sz. Kálmán iránt viseltettek. Habár az isteni
Gondviselés nem akarta is, hogy szent Kálmán erek
lyéi e honnak határain belül öriztessenek: de аи: akar
за mindenesetre, hogy az ösök kegyeletes рамам а.
szentnek tiszteletében kövessék a legkésöbb инока]: is.
——- На а jószivíi magyarban (фа föléled hosszú szuny
nyadásából azon vallásos kegyelet, mely а nemes ösök
keblét hevitette, úgy én is azt mondom Széchenyivel:
„Magyarország lesz l“ mert az isteni hittöl днищевый
 186 GALAMBOS KÁLMÁN.

szív minden nemes és szép iránt fogékony lesz ; de ha

kihalni engedjük szívünkben a. vallásos érzetet, úgy dur
va, nemtelen önérdek lesz rugója. és czélja. tetteinknek.
mindenben csak saját magunkat fogjuk keresni és nem
a. közérdeket,s akkor- Magyarország volt! Hogy @hon
nagy lehesen, egy legyen а. czél és akarat, pártszaka
dás romlásra vezet; már pedig а hit és a hitből folyó
kegyelet egyesíti minden nemesre és ióra a czélt és az
akaratot, a. hitlenség pedig és а tévely pártszakadást
okoz s ez romlásra vezet.
Galambos Kálmán.

JEGYZETEK.
IX. Az anonym írónál sokkal későbbi korból származó
néhány (4) chronícon sz. Kálmán Stockeraubani eltemetteté
sét az 1013. és Mölkbe átvitelét az 1014. évre teszik. Bueus
ezeknek állítását fogadja el, s az egykorú anonym írót e he
lyen idegen kéz által megmásítva véli, mit is leginkább an
nak kedveért tesz, minthogy Saxo annalista az 1013. év vé
ge felé a. Dunának roppant áradásáról tesz említést. Hogy
tehát azon csodát, mely a. vízár alkalmával sz. Kálmán sírjánál
történt és a szent testnek Mölkbe átvitelét vonta maga után, az
1013. év végével történtnek állithassa, a vértanusági rajz egy
koru írótól származó I. részének mogmésitását veszi fel, de
szerintem elégséges alap nélkül. Ugyanis а mi a. chronicono
kat illeti, ezek sokkal későbbiek, s a négy chroniconnak alapul
csak e gy szolgál, mint ez Pez I. kötetében látható; már pedig
egy sokkal későbbi tanu az egykoru s különben hitelt érdem
lö tanu ellen semmit sem nyom. Ami pedig а Duna áradása.
kor történt csodát illeti, nem kellett ennek épen aSaxo által
az 1013. év alatt említett Уйти-1:01‘ történnie; lehetett ugyan
is az 1014. év végével vagy az 1015. év elején szinte habár
kísebbszerü áradás. Ezenfelül az anonym író azt mondja,
hogy sz Kálmán halálától (1012.) annak Mölkbe october 7-én
történt átviteléig három egész év (totum triennium) folyt
le; de ha sz. Kálmán csakugyan az 1014. évben vitetett át
 szsn'r KÁLMÁN VÉRTANU. 187

Mölkbe, e három egész év ki nem jöhet, vagy pedig azt kell

állítanunk, hogy a névtelen e helyen is meg van hamisítva.
X. Az Erchenfrid-féle szövegben az mondatik, hogy sz.
Kálmán testét Péter, sz. István utódja, hozatta volna az ог
szágba, ki is a. Jeruzsálemből visszatérő és nála megszálló Pop
po, trieri érseket, I. Henrik austriai határgról testvérét es
küvel kötelezte volna arra, hogy sz. Kálmán testét meg fog
ja neki küldeni. Midőn az érsek testvéréhez, a határgrófhoz
jött, szomorú szívvel és könyek között beszélte el, hogy sz.
Kálmán ereklyéinek átküldésére magát esküvel is kötelezni
kényszerült, mire a jó hatál-gróf azokat, bár igen nehezen vált
meg tőlük, Péter királynak átküldötte. Igy az egykoru anonymus
későbbi continuatora. Ezen elbeszélésben roppant anachronismus
létezik. Ugyanis elvitázhatlan tény az, hogy I. Henrik, austriai
határgróf 1018-ban halt meg (így Saxo annalísta, így az annales
hildesheimenses); tehát Péter királylyal, ki 1038-ban, 20 évvel
Henrik halála után (erről tanúskodnak Wippo, Hermannus
Contractus ad A. C. 1038. továbbá mindazok, kik sz. István
halálát az 1038-ik évre teszik, ú. m. Marianne Scotus, Saxo an
nalista, Conradus Urspergensis, Albertus Stradensis. L. Katona
1_. 458, 471.) lépett a magyar trónra, egykoru nem lehetett, s en
nélfogva Henrik határ-gróf sz. Kálmán ereklyéit Péter magyar
királynak nem küldhette meg. — Ezenfelül Poppe, trieri ér
seknek jeruzsálemi útja is nem Péter, hanem sz. István ország
lási idejébe esik. Ugyanis sz. Simonnak kortársa s életirója
Eberwin apát azt mondja, hogy sz. Simon, Poppo trieri érsek
nek a palaestinai zarándoklásban utitársa volt; már pedig
tudjuk, hogy sz. Simon 1035-ben halt meg, tehát a zarándok
lásnak ezen év előtt kellett történnie. A tudós Calles (Annál.
Austr. 318. l.) bebizonyítja, hogy Poppo jeruzsálemi útjából
1028-ban tért vissza, ekkor pedig sz. István uralkodott s
Henrik hatál-gróf már rég halva. volt. Ezen anacbronismus
egyik fó oka anak, hogy az anonymus vértanúsági rajzanak
második részét a XII. században vagy a XIV. század végével
írottnak hiszszük, midőn ily anachronismus könnyebben követ
тесьме“ el és. könnyebben is bocsátható meg. Egyébiránt ám
bár sz. кишмиша: Magyarországba hozatalát illetőleg
 188 GALAMBOS KÁLMÁN.

a mellékkörülmények hamisak, azért maga. a tény kétségbe

még sem vonható. Az anachronism ust úgy vélem kiegyenlíthető
nek, ha Péter helyett - mint Aloldusnál ad A. C. 1016. va
lóban olvasható ­­­ sz. Istvánt teszszük, kit a szent ereklyék
jobban is érdekelhettek mint Pétert , s ha Poppo érseknek je
ruzsálemi útja helyett egyszerü látogatást veszünk fel, melyet
a későbbi író annak palaestinai útjával hozott kapcsolatba.
Igy Katona I. 242, 243. A mit a pozsonyi hártyakéziratban
olvasunk sz. Kálmán testének Magyarországba hozatalára vo
natkozólag, történeti alappal nem bír. Ezt mondja ugyanis e
kézirat: „Erat autem abbas, qui eodem tempore monasterio
(mölki). preerat, frater Bele regis ungaríe. Qui Bela audiens
miracula b. cholomanni mart., cogitauit, quomodo corpus illius
posset az ige, például: obtinere kimaradt) et mittens solempnes
nuncios, fratrem suum abbatem de Medlik inuitauit ad se in
vngariam, Qui cum descendisset et fraterno amore susceptus
et integre mense pertractatus fuisset, petinit ab eo rex ut sibi
corpus s. cbolomanni donaret; Adiungens, quia ipsum nunquam,
quamquam frater ipsius esset, de captiuítate sua nunquam (így)
dimitteret, nisi in eadem peticione desiderium suum impleret.
Quo audito abbas, uehementer perterritus est et mittens ad ‘tra
tres suos, nuncciauit eis verba regis; at illi consilio habíto,
corpus beati martiris cum magno fletu in vngariam transmise
runt, dicentes: scîmus s. Cholomanne, quod potens est aput
Deum sanctitas tua, si tibi magis placet manere cum vngaris,
quam cum seruis tuis, fiat uoluntas tua, sed ecce postquam s.
corpus ad regem peruenit, tanta pestilencia populum inuasit,
ut Rex summa cum festinacione sanctum dei remitteret, et talia
de cetero non temptaret.“
XI. Szent Kálmán vértanúságának történetét először
Lambecius Péter Comment. de Bibl. Caes. Vindob. III. k. 8.
fej. adta ki, s azt E r c h e n f r i d n e k, Mölk harmadik apát
jának mint e g y k or ú n a k tulajdonítja. Ugyanezt később
Schramb Anselm, a mölki zárdának a XVIII. század elején
könyvtárnoka Annaleseinek I. r. 23. s a köv. lap. bocsátotta
közre. Ezekből vette át ugyanazt Pez Jeromos „Scríptores Re
rum Austriae“ czimű jeles müv ének I. könyvébe. - Sokan
 SZENT KÁLMÁN VÉRTANU. 189

azon véleményben vannak Lambecius után, hogy az említett

vértanúsági történetet valóban Erchenírid, mölkí apát írta vol
na, ki az 1098-ban a benczések birtokába került zárdának har
madik apátja volt, s ezen méltóságra U21-ben választatott
meg. Téved azonban Lambecius s utána Pagí és mások , kik
Erchenfridet sz. Kálmánnal egykorúnak állítják; ugyanis mi
után sz. Kálmán 1012. évben halt meg , Erchenfridnek körül
belül legalább 110 évesnek kellett volna lennie, midőn apátnak
választatott, a mi nem igen valószinü. Lambecius e téves véle
ményre, mint Pez állítja, hihetőleg az által jutott, hogy a vér
tanusági történet előszavában e szavaknak: „kötelességünknek
tartottuk az utókor számára feljegyezni azokat, melyek a mi
tájunkon és a mi korunkban történtek” értelmét, ha csak
ugyan Erchenfríd lenne e vértanúsági rajznak szerzője, hely
telenül fogta fel; e szavak ugyan is - ha állna a feltevés - a
a vértanusági történetnek nem I. részére, melyben a szentnek
halála s a következő három év alatt történt csodák, hanem an
nak II. részére vonatkoznának, melyben a szentnek sírjánál
történt későbbi csodák említtetnek fel. Erchenfrid tehát a vér
tanusági rajz I. részének eseményeivel egykorú nem lehetett.
De a II. részben is olyanok fordulnak elő , melyeknek szem
tanúja, miként magátaz író e II. résznek elején nevezi, Erchen
ша nem lehetett, minthogy a tizenegy csoda közöl ez elsők
sz. István magyar király országlása alatt történtek. Tudjuk
ugyanis, hogy sz. István l038vban húnyt el, Erchenfrid pe
dig 1163-ban halt meg; ha tehát veszszük, hogy Erchenfrid -
mint szemtanu - a sz. István alatti csodák történtével csak 7
éves volt, иду mint 88 éves választatott volna meg apátnak,
121 éves korában ment volna Jeruzsálembe s kevéssel halála
előtt ismét készült volna oda, és mint 132 éves aggastyán
balt volna meg. Mindezek ugyan lehetségesek, de nem való
szinüek, s így az sem valószinü, hogy a. vértanusági rajz II.
részének szemtanu írója Erchenfrid apát. Ezenfelül maga
Pez bevallja, hogy a kérdéses rajz irójaul csupán a szóha
gyomány tartja Erchentridet, a mit is külvédvekkel bebizonyí
tani nemlehet. A XII. században keletkezett mölki nekrolog
ban tétetik ugyan említés Erchenfridről, mint sz. Kálmán tör
 190 GALAMBOS KÁLMÁN.

ténetének irójáról, de Pez szerint e szavak: „qui historiam

S. Cholomanni dicitur dietasse“ a XIV. századhan idegen
kéz által irattak. Továbbá a mölki, bécsi, garsteni, krems­
münsteri és vindbergi kéziratokban, melyek a XII.. század
végével és a XIII. század elején irattak, Erchenfrid neve se
hol sem fordul elö. És igy bar az ösök hagyománya 1152111
letet érdemel, mégis hol az önmagával ellenkezésbe jö, el nem
togadható. Bueus és Peznek e nézetét osztjaa tudós Waitz is,
ki egy állitólag a XI. századból való s az admonti zárdúban
örzött kéziratot bocsátott közre (IV. k. 674. l. s köv.), mely
ben a mi szentünk sirjánál történt kés'öbbi csodákról `«lemmi
emlités sem vtétetik; miért is Waitz úgy vélekedìk, ногу a
kérdéses vértanusńgi rajznak I.‘részét,mely tökéletes egêsze't
képezvén Amen-nel fejeztetik be, sz. Kálmánnak névtelen kor
társa irta; az adm onti kézîratban hiányzó II. rész pedig, minthcgy
abban egy oly hatalmas anachronismus Катаный: el, milyent
egykoru iróról'feltennünk nem lehet, a XII. század'ban valamely
szerzetestöl, talán Ei'chenfridtöl iratott, ki magát a 050661:
ra nézve игуан szemtanunak vallja, de kinek szemtanusága
nem az elsö, hanem az utósó, késöbbi csodákra vonatkozik.
Sz. Kalman Чёт-121165651 rajzának föbb рощ-1511: az anonymusì
sa'l öszhangzólag adje. az egykoru Ditmar, merse‘burgi püs‘pö‘k
is, 4Chroniconja VII. könyvének vége fe‘lé. L. Kollár Analecta
Monumentorum Vindob. I. k. 843. l. E kettöhöz lehetne még
adni Aloldot, Adalbert, osztrák Шпагат-Ы udvai'i káplányát is,
ha kétségtelen lenne, hogya neki tulajdonitott chronikon 05211:
ugyan töle származik. Több egykorú iròt nem találtam. A ké
söbbi ìrók e Вены és a hagyományt követték. Jelesebbek:
Pez Jeromos, Seriptores Rerum Austr. Lipcse, 1721. I. k.
Deppisch Gottfried, Geschichte des heil. Colomanni, Bécs,
1743. Kurzgefasste Geschichte von dem heiligen Pilger und
Martyrer Kolomann, Krems, 1774. Föleg pedig a tudós bol
landisták remekmüve: Acta Sanctorum Octobris, VI. k.
Brüssel, 1856.
30

csini Csák Máté koráig, ki ragadozó kezeit a koporsóra merészlé ki

terjeszteni, mig vandal s barbár seregei a szent tetemeket a gazdag
hamvedrekből kivetették,– szétszórták 1318.–Most csak nehány
részt tartalmaz az új ezüstszekrény. Szelepcsényi György kalocsai
érsek és nyitrai helyettes püspök nyolcszögű egyházát építetett
szent Endre s Bence tiszteletére a Zoboron, Telegdy János ugyan
kalocsai érsek és nyitrai helyettes püspök, szinte nevökre emelte
té föl romjaiból a nyitrai vári székegyházat, mellyet valaha Gi
zela, sz. István neje sz. Emmerám tiszteletére épittetett; jelen
fényét gr. Erdődy Adám László püspök bőkezüségéből nyerte.
Főoltárán szent Endre s Bence áll, és pedig Bence a jobb olda
-Ion fiatal alakban, szakálosan, remeteruhában, derekán kötél »
jobbjában bálta, melly helyett az „Indicia" rajzolatában olvasót
tart a szüz Anya képe előtt állva, fölötte kis pislával. Emléköket
szent Jakab hava 17-én az egész országban megülik, de leg
nagyobb fénynyel s nagy seregletü bucsujárásokkal Nyitrán.
ök levén egyszersmind a nyitrai egyházmegye védszentei, és
Szkalkán.
Szent Bence az önsanyargatás lépcsőin haladva, végre vé
res halálával elérte az önmegtagadás tökélyfokát; élete szép re
meke a lelki elmélkedéseknek; kiontott vére a hajnali pirként
ékesíti a magyar egyházat!
X.

Szent Kálmán. *)
* - - „Mit használ embernek, ha az egész világot meg
- : - nyeri is, de lelkének kárát vallja?"
JEZUS KRISZTUS SZ. Máté 16. f. 26. v.

: Kálmán (hazájában Edeltréd) III. Malkolm skót király és

szent Margit fia, ez utóbbinak anyja, tehát Kálmán nagyanyja
Ágotha, Ede angol király neje magyar volt, melly rokonságból
e vértanun kivül még szent Margitot s Dávid skót királyt is bir
juk magyar szenteink sorában. Kálmán atyja holta után a trónra
vala lépendő, de a lázangóktól hazájából kiüzetvén, idegen tar
tományokban kényszerítteték bolyongni, mig szerencsétlen elha
*) Követtük: Indicia Sttis. Ungaricae Tyrnaviae 1727. adatait.
Inchoffert ad a, 1012. 299. és 366. l. - -
 31

gyatottságában végre Ahhoz fordult, ki igy szólt egykor a szen

vedő emberiséghez: „Jőjjetek hozzám mindnyájan, kik fáradoz
tok és terhelve vagytok, és én megnyugtatlak titeket. Vegyé
tek magatokra az én igámat és tanuljatok tőlem, mert szelid va
gyok, és alázatos szivü és találtok nyugalmat lelketeknek. Mert
az én igám gyönyörüséges és az én terhem könnyü !" (Máté 11.,
28–30.) Jámbor lelke földi szerencséjének romjairól az égi
gyönyörüségek felé repült; számüzetésében a vallásban keresett
vigasztalást; Jeruzsálembe zarándokolt az emberiség üdvtermő
honába. Egészen ismeretlenül járt ezen utjában, senkitől sem
kisérve, durva remeteöltönyben; mig, midőn a Szentföldről ha
zája felé jönne, Stockeraunál valami kóbor rablók tanyájára ért;
ezektől, kémnek tekintetvén, elfogatott, s hosszu kinzatás után
egy száraz tölgyre függesztve, meggyilkoltatott. Ártatlan halá
la után számtalan csoda bizonyitá élte szentségét. Hat évig füg
gött a tölgyön, s teste nemcsak nem ment át rothadásba, hanem
ekkor megvágatván, még fris vért bocsájtott, sőt a tölgy újra meg
éledt s kihajtott. Ezek hallatára Henrik osztrák markgróf őt vértanu
sága helyén felkeresvén, tiszteletteljesen eltemetteté, később rot
hadtlannak látszó teteme, a bencések mölki zárdájába szálitta
tott, s nyilvános tiszteletre az oltár fölé helyeztetett. Innét ismét
Péter magyar király talán rokona iránti kegyeletből, ünnepélye
sen átviteté országába, s őseink körükben tisztelék őt, mig a
melkiek sürgető kérésére ismét visszaadatott.
Rajzoltatik remeteruhában, szakálosan, kobakkal, jobbjá
ban vándorpálcát, baljában a fojtó hurkot tartva. Névnapjaul
Mindszent-hó 13-dika van kitüzve már a müncheni kodex nap
tárában is. Kálmán szent élete által érdemlé ki a dicsőséges pál
maágot, s mint illyent részint rokonság, részint ereklyéi egykori
birása miatt méltán tesszük a magyar egyház dicskörének alko
tói közé. - - :- -
 293

kal dicsőítette meg őtet. Bevégezte élete pályáját october

11-dikén 774-ben.
* Szeretetnek atyja, cselekedd, hogy eltürjük a rosz em
bereket, és érettök hozzád folyamodjunk, ki a köveket is Ábra
hám fiaivá teheted.
f. 2. (D c t ó ber.

Szent Miksa, (Maximilianus) püspök és

vértanu,
Született a harmadik század közepe táján Noricumnak Cilly
nevű városában, tiszteséges és jámbor nemzetségből. Életének
hetedik esztendejétől fogva egy istenfélő egyházi férfiutól ne
veltetett. Megfosztatván pedig halál által szüléitől, az igy rá
maradott gazdag örökséget egészen a gyámoltalanoknak adta.
Idővel mint lorchi püspök nagy sokaságot teve a pogányok
közül kereszténynyé. Mondják, hogy Isten igéjét bajor hon
ban is hirdette, továbbá, hogy a boldogságos szüznek a frei
singeni hegyen álló igen régi templomát ő épitette volna. Mi
dőn Maximilián egykor szülővárosában a hit terjesztése kedve
ért tartózkodnék, mivel a bálványoknak semmiképen sem a
kart áldozni, kivégeztetett 284 körül. Isten sok csodát mivelt
ezen hív szolgájának megdicsőítésére. Ereklyéi idővel Passau
ba kerültek, hol mai napig tiszteltetnek.
* Tölts be engem szeretettel, oh szent Lélek: hogy irán
tad szeretetre gyujtsam embertársaimat. --:-

133. © et ob er,

Szent Ed u á r d, király, *
III. Eduárd király az országnak sokféle zivatarai után,
végre atyja székére meghivatott, és mintegy negyven eszten
dős korában angliai királylyá koronáztatott 1042-ben. Ez a
fejedelem csecsemő korától fogva jámbor, és a világi hívságok
által meg nem vesztegetett napokat látott. *
294.
Most kormányára jutván egy nemzetnek, arra költötte
minden erejét, hogy az elpusztult templomok újra felépüljenek,
és a klastromoknak elzsarolt javai visszaállittassanak. Mindent
elkövetett a nyilvános isteni tisztelet isméti divatba hozhatá
sára. Erre, személyes jámborságán kivül, azon közönségesen
ismert igazság is inditotta, hogy vallásos kötelességek pontos
teljesítése nélkül a népeknek minden szerencséje homokon épül.
Országmagyai kívánságára hitvesül vevé Edithát. De ennek ér
tésére adta, hogy hajdan tiszta életet fogadott legyen. S most
mind ketten sértetlenül őrizték a szűzeség liliomát. : : :
. Volt neki más fogadása is; t. i. az apostolok fejedelmének
sírját Romában meglátogatni, És már nagy készületeket tett a
bucsúra. De az összegyülekezett országrendek nem javasolták
QZQ11 utazást, mivel távolléte alatt az ország kárt szenvedhetne.

Tehát IX Leo pápa fogadását alamizsnára, és szent Péter apos

tola egy klastromának fölépitésére vagy megújitására vál
toztatta., - "… " " i : ! . : -

# A régi történetirók ezen királynak többféle csodáiról em

lékeznek. Meghalt tökéletes szívbeli nyugalommal január 5
dikén 1066-ban, 64 éves korában. Sirjánál sok csodás jelenet
történt, III Sándor pápa szentnek hirdette Eduárdot. . :
* Mind inkább öregbitsed, uram, közöttünk nyilvános
tiszteletedet, imádásodat, dicséretedet; és adjad: hogy ezt a
romai, katholika, anyaszentegyház lelke szerint cselekedjék az
emberek. . :: : : : : : : : : :

Szent K á l m á n, vértanu ,
Mint sokan állitják, a magyar anyától származott szent Mar

git skót királynénak fia volt. Ifjuságáról, mitsem tudunk; ájta

tos buzgalmáról azonban tanuságot tesz az, hogy mint szarán
dok megakará látogatni a szent földet. Elis jutott a Bécshez há
rom órányira fekvő Stockerauba. A csehek s morvák sokszor
háborgatták Austriát akkoriban, és emiatt történt, hogy az ide
 ( )

295

gen öltözetű és nyelvű Kálmánt kémnek nézték a stockeraui

slavok. Hiába erősité Kálmán, hogy ő nem egyéb mint szarán
dok; szörnyű kinok után két lator közé egy száraz fára föla
kasztatott, és ártatlan lelke előbb jutott a mennyei Jerusálem
be, semmint szemei a földit megpillanthatták. – Isten sok cso
da által mutatá meg, milly kedves vala az ő szemében e szent
nek halála. A száraz fa, mellyen függött, ismét elkezdett haj
tani, és a madarak nem bántották drága tetemit. Tisztelettel
vitette tehát ezeket I Henrik határgróf lakhelyére, Mölkbe,
honnan Péter királyunk hazánkba hozatta; de innen nem so
kára ismét visszavitettek Mölkbe. Mások szerint még szent Ist
ván királyunk alatt 1016 körül hozatott szent Kálmán teste Ma
gyarországba.
* Légy, uram, erősségünk visszontagságainkban.
14. O e t o b e r. " *

Szent Callistus, pápa és vértanu.

Callistus, ki eredetére nézve romai vala, 217-ben pápának
választatott Öt évig kormányozta az anyaszentegyházat. A még
akkor uralkodott pogányság dühöngésinek böjtöt és könyör
gést és könyeket szegezett ellene; és elnem mulatott legkiseb
bet, valamit Krisztus Jézus országának kiszélesítésére alkal
masnak vélt... :: * ~ ~ ~ "" "" "" "" "" "" "" "" " 2 , . ********
**Alpogány népnek egy lázamgásakor hitünknek áldozatja!
lett. Még mutatják azon kútat, mellybe szent Callistus taszít-i
tatott, és mellyet egy az ő nevére ott emelkedett templom di
csőített. Ereklyéi854-ben a chisoingi apátságba, Tournoi mel
lett, tétettek által; később pedig a dulongó normánnok elől
Rheimsba szállíttattak. * * * * * * * **
* Adjad, uram Jézus, hogy a hitetlenség, istenséged ta
gadóinak hamis tudománya, és a romai katholika anyaszent
egyház csufolói által soha el ne csábittassunk. * * * * * * *